S SDA Stúdió kft. Az oktatói szerepkör leírása 1.
2.2.
Hallgatók adatlap
Belépés a rendszerbe
Ehhez szükség van az azonosító és a jelszó megadására. Az azonosítót kis- és nagybetűvel is beírhatjuk, a jelszó megadásánál viszont ügyelni kell rá, hogy pontosan úgy írjuk be, ahogyan azt korábban megadtuk. Ügyeljünk rá, hogy ha valamilyen Windows fut a gépen, akkor a megfelelő karakterkészlet legyen kiválasztva! Csak a jogosultságunknak megfelelően enged belépni a rendszer.
2. 2.1.
Adatlapok Tárgy adatlap 2. ábra. Hallgatók adatlap
Az adatlapon megtekintheti hallgatóinak adatait a „Bővebb” gombra való kattintással. Itt is érdemes a testre szabott szűréseket létrehozni, hogy megkönnyítsük a későbbi munkát. A szorgalmi időszak megkezdése előtti napokban listákat készít, hogy az Ö kurzusára hány hallgató jelentkezett és arra a tárgyra milyen hallgatói csoport(ok) jár(nak), mert ezzel a listával megy az első órájára, hogy névsorolvasást csináljon. Az oktató üzenetet küldhet hallgatóinak az „Üzenet” gombra való kattintással. 2.3.
Oktatók adatlap
1. ábra. Tárgy adatlap
Itt a tanszék által oktatott tárgyakat láthatjuk, amelyeknek van tárgykódjuk és képzéshez is vannak rendelve. A „Bővebb” gombbal a tárgyról kaphatunk több információt: melyik tanszékhez tartozik, a tárgy, megtudhatjuk a tárgy kódját, követelményét, heti felbontását elméleti, gyakorlati illetve labor órákra felbontva, súlyozását, kredit pontját. Érdemes szűrést készíteni a következő félév tárgyaira, hogy megkönnyítse a munkát.
3. ábra. Oktatók adatlap
Oktató fülön a tanszékhez tartozó oktatók jelennek meg.
Verzió: 1.0
1. oldal Oktatói Tájékoztató
S SDA Stúdió kft. Ha kiválasztunk egy oktatót, akkor a bővebb gombbal, megtudhatjuk a személyi adatait: név, szoba szám, ahol elérhető, telefonszám, internet elérési címei, foglalkozás, beosztás. Amennyiben saját adatainknál módosítani kívánunk, úgy utána a mentés gombot nyomjuk meg. Az oktatott kurzusok fülnél az oktató kurzusai tekinthetők meg. A bővebb gombbal részletesebb leírást kapunk a kijelölt kurzusról. A vizsgaalkalmak fülön tekinthetjük meg az oktató vizsgaalkalmait. Bővebb gombbal részletesebb leírást kapunk, a kijelölt vizsgaalkalomról.
3.
Jegybeírás
5. ábra. A kurzus adatai
A NEPTUN adatbázisban a hallgató eredményei indexbejegyzésekként szerepelnek. Ezek jellege lehet aláírás, félévközi-, gyakorlati-, vizsgajegy szigorlat stb. Az „Oktatók” adatlapon válassza ki a saját nevét, majd nyomja meg a „bővebb” gombot. A következő ablak jelenik meg:
Itt láthatjuk a kiválasztott kurzus adatait, órák számát és időpontjait, a kurzusra jelentkezett hallgatók névsorát, az oktatókat, a számonkéréseket stb. Válassza ki a „Hallgatók” fület, majd kattintson az „Érdemjegy” gombra, ahol a következő ablak jelenik meg:
6. ábra. Érdemjegyek beírása
4. ábra. Saját adatok
Válassza ki az “Oktatott kurzusok” fület, majd nyomja meg a „Bővebb” gombot. A következő ablak jelenik meg:
Több lehetőség közül választhat: Amennyiben a hallgatónak már vannak jegyei vagy aláírásai, a rendszer megjeleníti azokat. A már bevitt adatokat a „Módosít” gombbal lehet megváltoztatni. Új jegyeket vagy aláírásokat az „Új bejegyzés” gombra való kattintással tehetjük meg.
7. ábra. Új érdemjegy bevitele
Verzió: 1.0
2. oldal Oktatói Tájékoztató
S SDA Stúdió kft. A “Beír” gombra való kattintással vihetjük be a kívánt érdemjegyet vagy aláírást. A rendszer mindig a kiválasztott hallgatónak és csakis annak írja be a bevitt adatokat. 3.1.
Táblázatos bevitel
10. ábra. Vizsgáztató oktatók kijelölése
Ezzel a módszerrel megkönnyíthető a jegyek, eredmények és aláírások bevitele a rendszerbe.
Az index bejegyzés bevitelére a kurzus oktatói jogosultak. Más vizsgáztató oktatóknak adható jogosultság, a „Jog” mező bejelölésével. Az így adott jogosultság csak ehhez a vizsgaalkalomhoz kapcsolódó index bejegyzések bevitelére jogosít fel. A „Vizsgalap” gombra való kattintással nyomtathatunk vizsgalapot.
4.
5.
8. ábra. Táblázatos bevitel
Vizsga Kiírása
A vizsga kiírásához válasszuk ki a „Vizsgaalkalmak” fület, majd kattintsunk a „Hozzáad” gombra és a következő ablak jelenik meg:
9. ábra. Új vizsga kiírása
A szükséges adatok megadása után kattintsunk a „Mentés” gombra, majd válasszuk ki a „Vizsgáztatók” fület. Jelöljük ki a vizsgáztató oktatókat.
Publikációk adatlap
Az adatlapon megtekinthetjük a rendszerbe felvitt publikációk adatait. Szűréseket készíthetünk az jobb áttekinthetőség végett.
6.
Évközi követelmény
A szerkesztő alapvetően két funkció betöltésére alkalmas: Évközi feladatokat lehet kiírni, megadva különböző jellemzőiket (feladat típusa, értékelés skálája, pótlási lehetőségek száma és beszámításuk módja, stb.). Ennek segítségével lehetővé válik a hallgatók eredményeinek regisztrálása, azaz az itt megadott feladatokhoz a félév folyamán később meg lehet adni az egyes hallgatók által elért eredményt, illetve a feladat teljesítésének tényét. Követelményrendszer állítható össze a megadott feladatokból (pl.: három kis zh átlaga legalább kettes, és a nagy zh legalább negyven pontos lett), aminek segítségével a félév végén automatikusan lehet aláírást generálni a hallgatóknak, ha a feladateredményeik regisztrálva lettek: a program képes ugyanis az egyes hallgatókra kiértékelni egy-egy ilyen követelményrendszert, megadva, hogy teljesítette-e vagy sem, és az előbbi esetben ‘beírni’ az aláírást. Ezen kívül a felület alkalmas tájékoztatásra is, mivel a hallgatók itt meg tudják nézni az adott tárgy adott kurzusán kiírt feladatokat, és a
Verzió: 1.0
3. oldal Oktatói Tájékoztató
S SDA Stúdió kft. félév teljesítéséhez szükséges követelményeket, illetve az ezekhez esetleg kapcsolódó járulékos információkat, mint például a feladat beadásának határidejét, vagy a zárthelyi dolgozatok helyét és időpontját.
esetén kell megadni, ilyenkor 2-est kapnak, akik teljesítették, és 1-est, akik nem. Követelményben pedig azt kell megadni, hogy a feladat eredménye ≥2 legyen (ahol kivételesen a > jelnek nincs jelentősége, de más esetben szükséges). A kapcsolódó termet a „Választ” gombbal választhatjuk ki, amennyiben ez szükséges. Követelmények szerkesztése:
11. ábra. Évközi követelmények Az „új feladat hozzáadása” gombra kattintva megadhatjuk az új feladat jellemzőit, a feladat leírását, típusát, az értékelés skáláját, pótlási lehetőségeket és a teljesítés dátumát vagy határidejét (9. ábra). A „Feladat szerkesztése” gomb a már meglévő feladatok módosítására szolgál. Amennyiben a feladatot törölni kívánjuk kattintsunk a „Feladat törlése” gombra.
13. ábra. Követelmények szerkesztése
14. ábra. Súlyok
12. ábra. Feladatok jellemzői
Az értékelés skálája külön magyarázatra szorul: Itt tetszőleges pozitív egész szám megadható. Ez azt a maximális értéket adja meg, amit az adott feladatra adni lehet. Ez jelenthet százalékot, érdemjegyet, pontszámot vagy egyszerűen csak bináris (kétértékű) jelzését annak, hogy a hallgató teljesítette-e a feladatot (beadta a házit, megtartotta a kiselőadást, elvégezte a mérést, stb.). Ennek megfelelően a legördülő listából ki lehet választani a 2, 5 és 100 értékek valamelyikét, de ettől eltérő szám is megadható. 2-es skálát a bináris értékelés
Megadhatjuk, hogy milyen minimális követelményeknek kell a hallgatóknak az adott kurzuson megfelelniük. Az alsó korlátot megadhatjuk, „>” nagyobb, mint a megadott korlát, vagy „>=” nagyobb, vagy egyenlő a megadott korláttal. A követelmények megadása után a „Ok” gombra kattintva menthetjük el a megadott adatokat. A táblázatban csak a kijelölt feladatok láthatóak, ezekhez a Súlyok oszlopba lehet 1től 100-ig egész számokat megadni. Ha súlyozott átlagot számítunk, akkor nem lehet használni a Legjobb opciót; ha be volt jelölve, ez automatikusan törlődik. Az előzőek szerint származtatott, illetve az egyetlen feladat eredményéből adódó érték alsó korláthoz való viszonyát kell megadni: annál nagyobb kell, hogy legyen, vagy pedig lehet egyenlő is. A legtöbb esetben így is, úgy is megadható a követelmény (pl.: 5-ös skálán értékelt egyetlen feladat eredménye >=2 illetve >1 ugyanazt jelenti), de vannak esetek, amikor szükség lehet rá.
Verzió: 1.0
4. oldal Oktatói Tájékoztató
S SDA Stúdió kft. Az alsó korlát megadása: egész vagy lebegőpontos szám lehet. A program nem ellenőrzi, hogy ez hogyan viszonyul az egyes feladatok értékelési skálájához, így megadható irreális követelmény is, tehát erre a felhasználónak kell figyelnie. A 3. pontbeli összegzés és átlagolás általában felcserélhető; ízlés dolga, hogy ki melyiket használja. Az összegzés hátránya, hogy könnyebb elrontani a követelményt (rossz számolás, újabb feladat bejelölése után az összeg növelésének elmaradása). Viszont jobban használható, ha különböző értékelési skálával rendelkező feladatokból áll össze a követelmény. Az átlagolás pedig azonos skála esetén előnyösebb. A program a felhasználó munkáját megkönnyíti azzal, hogy a pillanatnyilag megadott adatok alapján folyamatosan kiírja a követelmény szövegét az ablak alsó részében található keretben. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag a követelmény leírására szolgáló mondatot építi fel a felhasználó, ami azután az előző szinteken lévő ablakokban is meg fog jelenni. Az Ok gomb megnyomása előtt össze kell állnia a teljes mondatnak, azaz minden szükséges mezőt ki kell tölteni. A követelmény megadása után (Ok gomb megnyomása) a program rákérdez arra a logikai műveletre, amellyel az előző követelményekhez fog kapcsolódni. Új követelmény létrehozása esetén felajánlja a választás lehetőségét, míg korábban létrehozott szerkesztésénél arra kérdez rá, hogy megváltoztassa-e a régit. Ebből következik, hogy ha csak valamely két követelményt összekapcsoló logikai műveletet akarunk megváltoztatni, akkor ehhez a második követelményt kell szerkesztésre kiválasztani, majd rögtön megnyomva az Ok gombot, a Megváltoztat opciót kell választani.
Verzió: 1.0
5. oldal Oktatói Tájékoztató
