Általános irányelvek»az állatok az oktatásban«programhoz

Érdligeti Általános Általános Iskola Iskola Érdligeti Érd Érd

Általános irányelvek »Az állatok az oktatásban« programhoz Kiadva:2017

„Ez a projekt az Európai Bizottság által finanszírozott. Ez a kiadvány kizárólagosan a szerző felelőssége, semmiképpen sem jelenti az Európai Bizottság véleményét. "

Általános irányelvek „Az állatok az oktatásban” programhoz

Tartalom 1. A projekt leírása

4

2. Bevezetés az állatintegrációs programokba

6

2a. Állatasszisztált terápia

7

2b. Állatasszisztált oktatás

8

2c. Állatasszisztált beavatkozások

9

2d. Állatasszisztált tevékenységek

10

3. Mik az előnyei az állatok bevonásának a gyerekprogramokba?

14

3a. Az állatokkal való együttműködés előnyeit vizsgáló kísérletek összefoglalása 15 4. Az állat asszisztált integráció fogalma az oktatási programokban

20

5. Az állat integrációs program állatainak kiválasztása

21

5. a Mi tesz egy állatot alkalmassá az osztálytermi programokra?

21

5. b A potenciális állatok felmérése

23

6. Állatok az osztályban

26

6a Hogyan tudjuk meg, hogy az állatnak jó-e a közérzete?

26

6b. A stresszes/szorongó állat felismerése

29

6c. Állatok és a lehetséges kockázatok

31

6d. Gyakorlati kódex megalkotása az „Állat az iskolában” helyzetre

32

6e. Az állatgondozás legjobb gyakorlata

33

7. Állat integráció az oktatásban

34

7a. A célorientált foglalkozás megtervezése

34

2


7b. gyan készítsük fel az állatokat, hogy minél hatékonyabban lehessen őket alkalmazni?

36

7c. A foglalkozás eredményeinek mérése

38

7d. Az állat integrációs oktató foglalkozások értékelése

39

8.Befejezés

40

9. Felhasznált irodalom

41

10. 1. sz. melléklet – Esettanulmányok

44

11. 2. sz. melléklet – Foglalkozásterv példák

51

12. 3. sz. melléklet - Általános alkalmassági felmérés nyomtatvány – részletek kutyákhoz

13. 4. sz. melléklet – Az állat egészégi állapotát felmérő lapok

56

67

14. 5. sz. melléklet – Információs lapok arról, hogy hogyan kezeljük legmegfelelőbben az állatot

70 3

15. 6. sz. melléklet – Az öt szabadságról való gondoskodás elemzése

77

16. 7. sz. melléklet – Képek a stressz általános jeleiről a fajoknál, és sürgető jelek a kutyáknál

81

17. 8. sz. melléklet – Nyuszi-terápia

83

18. 9. melléklet – Állat gondozási példák az iskolában lakó állatok esetében

88

19. 10. melléklet – Állat asszisztált interakciók c. füzet 20. 11. sz. melléklet – Pozitív megerősítést alkalmazó képzések, példák

89

21. 12. sz. melléklet – Példák mérésekre

95

22. 13. sz. melléklet – értékelő lap minta

96

23. 14. sz. melléklet – Projekt partnerek

97

24. 15. sz. melléklet – Képek a projekt partnerek tevékenységeiről

100


1.A projekt leírása

Az útmutató a szellemi és végső eredménye egy kétéves Erasmus + projektnek, melynek “Állat integráció az oktatási programban”, más néven ZORO a neve, mely 2015-2017-ig zajlott. A program megfelel az oktatásban résztvevő egyének illetve olyan szülők igényei számára, akik újszerű és hatékony módon szeretnék gyerekeiket tanítani. A projektnek az volt a célja, hogy megtanítsuk a tanárokat és más, oktatásban résztvevő embereket arra, hogy hogyan lehet az oktatási folyamatba állatokat integrálni, különösen a szellemi, érzelmi, kognitív, viselkedési és testi sajátos nevelési igényű gyerekeknél. A programban részt vettek szlovéniai, görög, horvát, lengyel, török, magyar és román iskolák és oktatási területen működő szervezetek, illetve egy olyan szervezet Írországból, mely az állat terápia területén kínál oktatási és képzési lehetőséget. Nemzetközi találkozókon a résztvevő szervezetek csapatainak tagjait megtanítottuk, hogy hogyan lehet biztonságosan és hatékonyan integrálni állatokat az oktatási programba. Írországban mindenki részt vett a különleges képzésen, melyet szakértő vezetett, és sokféle lehetőséget bemutatott.

4


Vezető partner: Ljudska univerza Rogaška Slatina, Rogaška Slatina, Szlovénia Partnerek: - Érdligeti Általanos Iskola, Érd, Magyarország -JVIZ I. OŠ Rogaška Slatina, Rogaška Slatina Szlovénia - JVIZ III. OŠ Rogaška Slatina, Rogaška Slatina, Szlovénia - 1st Special Nursery school of Patras, Görögország - Özel Denizli Ayyıldız Özel Eğitim ve Rehabilitasyon Merkezi,Denizli Törökország - Josip Matos Primary School, Vukovar, Horvátország - Szkola Podstawowa nr 2 im. Romualda Traugutta, Józefów, Lengyelország - Elista Education, Abbeyleix, Írország - Scoala Gimnaziala Asau, Asau Village, Románia

Kellemes olvasást és jó, hasznos szórakozást kívánunk az állatasszisztált foglalkozásaihoz!

5


2.Bevezetés az állatintegrációs programokba Az állatok a Homo Sapiens megjelenése óta osztják meg a Földet az emberekkel, tehát kezdettől fogva együtt éltünk állatokkal! Az állatok emberhez való szoktatásának jelentős változása volt az, amikor az addig az ember mellett élő kutyákat és az életben maradásra (mégpedig étkezésre) használt (akkor még húsevő, farkasszerű fajt) háziasítottak legalább 4.000 évvel ezelőtt. Azóta az állatok vadásztársaink, háborús szövetségeseink, közlekedési eszközeink, tudományos kutatások modelljei, szabadidős tevékenységek (alanyai) és szórakozásai, illetve egyszerűen csak társaink, „háziállat” mivoltukban. Jelenleg Európa több mint 72 millió családja osztja meg az életét állatokkal, mert úgy döntöttek, hogy háziállatot tartanak. A háziállat tartásának számos oka van, pl. egyes esetekben a biztonság vagy gazdasági haszon, de többségében az állattulajdonosok valamiféle nem praktikus nyereségről számolnak be; a személyes vagy családjuk érzelmi jólétéről.

Mik az állatintegrációs programok? Bár sok nevet kapott, az „Állatintegrációs program” egy olyan program, melyben állatok és emberek úgy találkoznak, hogy ez az ember számára valamilyen szempontból hasznos. Ezért ezeket a programokat „Állatasszisztált” programoknak nevezzük.

Az állatasszisztált interakciók Az” állatasszisztált interakciók” az általános “ernyő” kifejezés, mely a következő, kicsit specifikusabb sajátságú programok gyűjtőneve 

Állatasszisztált terápia



Állatasszisztált oktatás (vagy tanulás)



Állatasszisztált beavatkozás



Állatasszisztált aktivitás

6


2a. Állatasszisztált terápia Az állatasszisztált terápia olyan állatok alkalmazását jelenti, melyek egy bizonyos terápiás technikában segítenek. Az állatasszisztált terápia nem egy egyedülálló terápiás terület, inkább sok, ha nem is az összes, komolyan megalapozott terápiás módszernek a kiegészítője. Az ilyen programok céljai a rehabilitációhoz, illetve a fogyatékosság, sérülés vagy betegség tüneteinek kezeléséhez kapcsolódnak. Alkalmazhatunk állatokat fizikoterápiában, az egyensúly, a koordináció, izom- és ideg-rehabilitáció javítására, fejlesztésére; az ön-érzékelés, személyes érzékelés és tudatalatti viselkedésminták fejlődésének elősegítőjeként. Ezen kívül alkalmazhatjuk viselkedésterápiában, a viselkedés módosítás/ változtatás elősegítésére. Az állatok segíthetnek megérteni az ok-okozati összefüggéseket, illetve a foglalkozási (vagy társas) terápiában elősegíthetik a függetlenedést bizonyos tevékenységekben, barátságok kialakulásához vezethetnek, ezen kívül összehozhatnak embereket, akik hasonló dolgok iránt érdeklődnek. Mivel az állatok segítői és nem kezelőorvosai a terápiás folyamatnak, az állatasszisztált terápiát egy képzett terapeutának kell irányítania, vagy szorosan együttműködnie vele. “Az állatasszisztált terápia segítője” sokkal megfelelőbb megszólítás, mint “Állatasszisztált terapeuta” azon emberek megnevezésére, akiknek nem rendelkeznek megfelelő terápiás képzettséggel.

“…Az AAT-t (állatasszisztált terápiát) egy megfelelően képzett szakember (aktív engedéllyel, képzettséggel vagy ezzel egyenértékű képesítéssel rendelkező ember) csinálja vagy irányítja/IAHAIO, 2013

7


2b. Állatasszisztált oktatás (AAE) vagy állatasszisztált pedagógia Az állat asszisztált oktatás célja általában a tanulásbeli fejlődés, tehát olyan feladatok válnak hangsúlyossá, amelyben az állat segít a gyermeknek a matematikai-, szövegértési vagy más alaptantárgy összefüggéseit megérteni. Az elemi ismeretek, például a jobb- és baloldal megkülönböztetését, vagy a színek felismerését is támogathatja az AAE. Bár tipikusan az AAE elsődleges célja a megismerő (kognitív) működés és tanulás, számos más előny is származhat belőle, melyekre általában összpontosítani lehet a terápiás állatasszisztált alkalmakkor.

“ Az állatasszisztált oktatás (AAE) egy célorientált, megtervezett és strukturált beavatkozás, melyet egy oktatási, erre specializálódott szakember irányít... A tevékenységek a hagyományos tanulási célokra, társas készségekre és kognitív működésre összpontosítanak…” IAHAIO, 2013 Feltételezhető, hogy az állatasszisztált oktatás arról szól, hogy egy állattal kapcsolatos feladatban valakinek utasításokat adunk azért, hogy gyarapodjon a tudása, és fejlődjön abban a részképességben, mely kapcsolódik az állathoz, például, hogyan kell egy lovat vezetni, hogyan kell kitakarítani egy tyúkólat vagy egy nyúlketrecet. Ez bizonyos esetekben lehet az állatasszisztált oktatásnak maga a célja, de a z állatasszisztált oktatás sokkal több lehetőséget rejt magában, mint önmagában a tevékenységet/tudást. AZ AAE lehetőségeket nyújt a segítőknek (oktatási szakembereknek), hogy kreatívan új ötleteket gondoljanak ki a tanulásban, melyek amúgy sokkal elméletibbek lennének. Ez sok tanulónak megfelelhet, különösen azoknak, akik küszködnek a klasszikus tanulási módszerekkel. A lóval asszisztált interakcióknál nem igazán lehet elkülöníteni a lóval asszisztált oktatást a megjelent szakirodalomban. Most kezdenek beszélni „lovas megsegítéses tanulásról”, de a legmegfelelőbb kifejezés igazából a „lóval asszisztált tanulás”.* A lóval asszisztált tanulást gyakran tekintik „magunkról való tanulásnak”, ellentétben a készségek elsajátításával vagy tudás megszerzésével, ennek másik ismert neve a „lóval asszisztált fizikoterápia” LAF. Azokat az állatasszisztált terápiákat, melyeknél az állatokkal való interakcióknak célja a fizikai előnyök elérése (rehabilitáció és az elme felépülése) manapság szokás „ állatasszisztált tanácsadásnak” vagy „állatok a tanácsadásban”programnak nevezni.*

8


2c. Állatasszisztált beavatkozások (AAI) Az „állatasszisztált beavatkozások” kifejezést gyakran használják általános kifejezésként, mely magában foglalja a terápiát, oktatást és beavatkozást (intervenciót).

“Az állatasszociált beavatkozás olyan célirányos beavatkozás, mely szándékosan tartalmazza vagy magában foglalja az állatok jelenlétét egészségnevelésben, oktatásban és emberi erőforrásokban* (pl. szociális munkában) azért, hogy gyógyulást érjünk el az emberekben IAHAIO, 2013 “Bármely beavatkozás, mely szándékosan tartalmaz állatokat a terápiás vagy fejlesztő folyamat vagy környezet részeként ” Kruger & Serpell, 2006 SCASC, 2015-tól*

Az AAI ezen definíciói a „beavatkozás” definíciójából fogalmazódtak meg, mely jelentése “olyan cselekvés/művelet, melyet egy egészségügyi rendellenesség helyrehozására/meggyógyítására teszünk meg”. Alternatív meghatározás lehet “beavatkozó tett vagy folyamat”, ezért a beavatkozó programokat lehet “megelőző vagy módosító események” tekinteni. A kifejezés használatát értelmezhetjük „állatasszisztált magatartásterápiaként”, és ezért egy bizonyos fokig rehabilitációs célokkal is rendelkezik. Egy AAI program példája lehet egy olyan állatasszisztált beavatkozás, mely résztvevői kamaszok és fiatalkorú bűnözők, akik kockázatnak vannak kitéve. Az állatokkal való interakciók és tevékenységek segíthetnek utat mutatni a fiataloknak, akik bántalmazásnak vannak kitéve/veszélyeztetett helyzetben vannak, vagy akik maguk is bántalmazók. A program során ezek a fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy viselkedésüket megváltoztassák. Azok a programok, melyek a társadalmi beilleszkedést és jó közérzetet segítik, potenciálisan beleillhetnek ebbe a kategóriába, mivel megelőzhetik a társadalmi kirekesztést, illetve megváltoztathatják a gondolatokat és az érzéseket is. Az állatasszisztált intervenciós (beavatkozós) programokban a cél általában a megelőzés, legyen ez bűntett, erőszak, öngyilkosság, ön-bántalmazás, elszigetelődés, és a többi. Az intervenciós tevékenységek segítik a viselkedés és/vagy érzelmek megváltozását. Az állatasszisztált intervenciós programtól függően feltételezhető, hogy a pszichológiai, magatartási és társas rehabilitáció nagymértékű az állatasszisztált terápia segítségével.

9


2d. Állatasszisztált tevékenységek (AAA) Az állatasszisztált aktivitás az állat-interakciók legpasszívabb fajtája. “...Az emberek és állatok közti interakciók nem célorientáltak illetve nem azért jöttek létre, hogy az egyének specifikus igényeit kielégítsék” (Delta Society, SCAS, 2015) “..A közvetlen (nem formális) interakciókat gyakran önkéntes alapon irányítják maga az ember-állat csoport motivációs, nevelési vagy szórakozási szándékkal. Az interakcióknak nincsenek kezelési céljai.” ” (IAHAIO, 2013)

Az “állatasszisztált aktivitás” (AAA) meghatározás a hangsúlyt a “nincsenek kezelési céljai” kifejezésre helyezi (IAHAIO), melyet nem végzett szakemberek és/vagy önkéntesek végzik (SCAS). Az állatasszisztált tevékenységek programjaiban a cél maga a tevékenység. Például a “kutya szőrének megfésülését” vagy egy szervezett “póniló tábort” tekinthetünk állatasszisztált tevékenységnek. Ezeken a tevékenységeken belül (például csutakolás) lesznek lehetőségek a fizikai terápiára, mivel a betegnek dolgoznia kell a kéz erején és koordinációján, de egy másik betegnek ugyanez a tevékenység társas/szociális (vagy beszéd-) terápiát nyújthat, mivel el kell kérnie a segítőtől a megfelelő kefét. Egy másik ember számára lehet tanulási feladat, amikor felidézi a kutya vagy a ló részeinek szakkifejezéseit. Tehát, annak ellenére, hogy az állatasszisztált tevékenység számos terápiás és oktatási lehetőséget tartalmaz, pont, mert nincsenek konkrét céljai, illetve az eredményeket nem mérik, az „alkalom” csupán egy természetben elvégzendő feladat vagy tevékenység.

10


Az állatasszisztált interakciók összefoglalása Interakció Állatasszisztált terápia

Cél Kezelés vagy rehabilitáció (Beleértve az állatasszisztált tanácsadást/állatasszisztált fizikoterápiát)

Állatasszisztált oktatás

Tudás, megértés, készség megszerzése

Állatasszisztált aktivitás

A feladat/tevékenység

Állatasszisztált beavatkozás*

Megelőzés és változtatás (bizonyos dolgok megelőzése természeténél fogva fejleszt más dolgokat)

*Inkább egy program, mintsem egy kifejezés

A fenti interakciók “programokon belül” fordulnak elő. Egy programon egy egész osztálynyi tanuló is részt vehet, de egy-egy gyermek számára is előkészíthetjük azt. A programoknak “célorientáltaknak” kell lenniük, kell lennie egy célnak és egy elvárt végeredménynek. A programokon belül a célok különbözni fognak. Amint fent látható volt, a különböző szervezetek máshogy értelmezik és alkalmazzák az állatasszisztált interakciók szakkifejezéseit. Az összegzést segítendő, az alábbi számok a három variációt foglalják össze, beleértve az “állatintegráció az oktatásban” nevű projektben átdolgozott variációt is, melyet követ egy útmutató.

11


1.ábra A diagram a Society for Companion Animal Studies (Állattársak Tanulmányozása Egyesület) (UK, Egyesült Királyság)*(SCAS= által meghatározott kifejezéseit ábrázolja

SCAS, Society for Companion Animal Studies, UK (Kisállat partnerek alkalmazása, USA meghatározások) AAI encompasses AAA an Állatasszisztált beavatkozás

AAI magába foglalja az AAA-t és AAT-t (AAE = Állatasszisztált oktatás, integrálva, nincs külön definíciója)


Állatasszisztált tevékenység

12

2.ábra Az ábrán az International Association for Human Animal Interaction Organisations (Humán-Állat Együttműködési Nemzetközi Szervezetek Szövetségének) kifejezései vannak feltüntetve (IAHAIO), USA

Állatasszisztált beavatkozások Állatasszisztált tevékenységek Állatasszisztált terápia


AAI magába foglalja az AAT és AAE and AAA külön vannak.

ter


3.ábra A diagram azt ábrázolja, hogyan vezette be és foglalta össze az Elista Education az “ Állatok integrálása az oktatásba” Projekt céljait.

Állatasszisztált együttműködés

Az állatasszisztált interakciók kifejezés egy általánosabb kifejezés, mint



Állatasszisztált tevékenységek

Állatasszisztált együttműködés

a beavatkozás kifejezés. A beavatkozási programok önmagukban is megállhatnak, bár nagyon ritka a más programoktól teljesen független program. A programok a célokban különböznek egymástól. 13


3. Mik az előnyei az állatok bevonásának a gyerekprogramokba? Az emberek és állatok interakciójából/kapcsolatából végtelen számú haszon származik. Tanulmányozás céljából hat kategóriába soroljuk őket. 

Fizikai

Ezek az előnyök a testre illetve a test működésére vonatkoznak. Ezeknek nem kell rehabilitációs jellegűnek lenniük, bár gyakran azok, mivel az állatokat az állatasszisztált fizikoterápiás programokban alkalmazzák.



Pszichológiai

Ezek az előnyök az elmeállapotra vonatkoznak. Segítenek az emberek önészlelésében, abban, hogy mire gondolnak. Ezek lennének az állatasszisztált fizikoterápiának vagy szaktanácsadásnak a céljai.



Társas

Ezek azok a hasznok, amelyek az emberek egymásra hatásából származnak. A társas előnyök lehetnek beszéd-alapúak, de lehet akár a szemkontaktus, utasítás követése, vagy a beszélt nyelv megértése is.



Érzelmi

Ezek az előnyök az érzelmekhez kapcsolódnak. Az állat-interakciók érzelmi előnyei hatással lehetnek a közérzetre, és gyakran közvetett hatásuk lehet a viselkedésre, pszichikai felfogásra és pszichikai egészségre is.



Viselkedésbeli

Ezek az előnyök a tevékenységre/tettekre vonatkoznak. Az embereknek gyakran kell változtatniuk a viselkedésükön ahhoz, hogy az állatokkal hatékonyan tudjanak együttműködni, és ez segít az embereknek megismerniük önmagukat.



Kognitív (gondolkodással kapcsolatos)

Ezek az előnyök a tanulással vannak kapcsolatban. A kognitív feladatot erősíteni lehet a résztvevő állatokkal, és az állatok lehetőséget teremtenek arra, hogy újabb módon tanulhassanak. Nincs olyan program, melynek csak egyfajta haszonnal jár, de ha a program céljai világosak, akkor a hasznok nagy valószínűséggel egy területen kiemelkedőek lesznek a többihez képest.

14


3a. Az állatokkal való együttműködés előnyeit vizsgáló kísérletek összefoglalása Az állat-interakciók fizikai előnyei Az állatokkal való interakciók fizikai előnyeire irányuló kutatások nagy része a lovas interakciókra összpontosított. A legtöbb kutatás a fizikoterápiás területekről ered, jellemzően egy születés közben előforduló agysérülés, a központi idegrendszeri zavara miatti mozgássérülés, mely állapotot izomösszehúzódás jellemez, mely megakadályozza a végtagok behajlítását, kinyújtását és forgatását. Sok tanulmány és kutatás jelzi azoknak a Cerebrál Parézissel született gyerekeknek a fejlődését, akik lovasterápián vettek részt. Egy ilyen példa az a tanulmány, melyet Sterba és társai végeztek (2002), mely azzal a következtetéssel zárult, hogy “a rekreációs lovaglási terápia… fejlesztheti a nagymozgásos funkciót.” Sterba és kutató kollégái azt találták, hogy a sétálás, futás és ugrás (az E dimenzió a nagymozgásos funkciók mérésére) 8,5%-kal növekedett 18 hét vizsgált idő után, és bár visszaesett, így is 1,8%-kal magasabb volt a 17 tanulmányozott résztvevőnél, mint a kontrollcsoportban. Egy Drnach és társai által vezetett esettanulmányban (2010) úgy tűnt, hogy a nagymotoros funkciók 5 hét lovaglás után fejlődtek, míg Shurtleff és Engberg (2010) felfedezte, hogy a 12 hetes vizsgált időszak után a Cerebrál Parézisban szenvedő gyermekekben a lovas terápia (inkább, mint a lovaglás) fejlődést mutatott a fejtartásban; a fejfordítás és a fejrángatózás csökkenésében. Feltételezték, hogy “a fej és a törzs stabilitásának növekedése volt a válasz a medencei stimulációra”. Egy rehabilitációs fizikoterápia hagyományos programjában való részvétel a résztvevők számára stresszes, feszült lehet, fizikailag és érzelmileg nagy kihívást jelenthet, sőt akár frusztráló és fizikailag fájdalmas is lehet. Ahogy az állattal kapcsolatba kerülnek a betegek, a simogatás, simítás csökkenti a stresszt és minden fiziológiai paraméter/változó javul, például a szívverés, vagy kortizol-szint , tehát az állatasszisztált fizikoterápia nagyon hasznos lehet. Agyvérzést szenvedett idősebb betegeknél történt kutatás megmutatta, hogy ezek a tevékenységek rehabilitálni tudják az érintett izmokat (Katcher és Wilkins, 2002), és a páciensek gyakran hosszabb időn át is hajlandók végezni az ismételt rehabilitációs feladatokat, amikor állatok is jelen vannak. (Pichot, 2009, in Fine 2010) Egy japán tanulmány (Hama és társai, 2009) kimutatta az állatsimogatás szívverésre gyakorolt pozitív hatását. A feszült, ideges résztvevők szívverése, miután egy lovat csupán 90 másodpercig simogattak, visszaállt a normál, alap szintre.

15


Nemcsak a szívverés, szívritmus, de a vérnyomás és a vér zsírszintje (Dembicki és Anderson, 1996 in Friedmann) is csökkenhet néhány állat-interakciós alkalom után, vagy akkor, ha az illető állatot kezd tartani. Az állattartás, különösen azok a fizikai hatások, melyek egy kölyökkutya tulajdonosát érik, nagyon sok haszonnal járhatnak. Ezek közül egyesek megelőzőek lehetnek, mások pedig segítenek a felgyógyulásban. A megelőző hatások skálája egészen a kisebb gyengélkedések megakadályozásától, például fejfájás és megfázás megelőzésétől (Serpell által végzett kutatás, 1991-ben in Wells, 2007) egészen a meglehetősen komoly állapotok, mint például a szívkoszorúér-betegségek megelőzéséhez vezethet(Anderson et al 1992 in Wells 2007).* Az állatintegráció társas haszna A kisállatokat, de különösen a kutyákat “társas katalizátornak” szokták nevezni, akik katalizátorként járulnak hozzá a terápiához. A katalizátor szó azt az eszközt/dolgot jelenti, mely hatással van valamire, de saját maga nem használódik el. Sok állattulajdonos (Butcher, 2001), beleértve a hajléktalan állattulajdonosokat is, (Gorczyca in Fine, 2010), és a fogyatékossággal élőket is (Marcus, 2011) arról számol be, hogy idegen járókelőktől sokkal több pozitív visszajelzést kap, miközben kutyáját sétáltatja, mint nélküle. Ehhez hasonló társadalmi előny származik akkor is, amikor az állatokat “társas/szociális kenőanyagként” használják (Altschiller, 2011). Iskolákba vagy óvodákba tett látogatások kutyával társas interakciókat ösztönöznek a meglátogatott gyerekek vagy betegek illetve a kutyatulajdonosok/kutyavezetők közt, illetve más gyerekek, betegek vagy bentlakók között. Az állatok elősegíthetik a társas elfogadást, az egészséges közösségi élmények megtapasztalását, és a múlt megértését. Alkalmazhatunk még állatokat olyan programok keretén belül, ahol a beszéd szociális jellegét próbáljuk fejleszteni, néha specifikus beszédterápiás programokban, mint például idősebb, agyvérzésben szenvedő, apraxiás (tétlenségre kényszerült) betegeknél (Adams, 1997 in Butcher 2001). Olyan pácienseknél is hatékony az állatterápia, akik beszédnehézséggel küzdenek, (Condoret 1983 in Butcher 2001), illetve autista gyermekeknél. Néha a javult vagy fokozott vokalizáció/hangadás inkább az állat felé irányul, semmint emberek felé, például arra utasít egy kutyát, hogy elvégezzen egy bizonyos cselekvést, vagy viselkedésformát, dicsérettel jutalmazza (Macauley, 2006 in Fine, 2010) vagy hangosan felolvas neki.

16


Bass, Duchowny and Llabre (2009) kutatása jelentős javulást mutatott a társas beilleszkedés, irányított figyelem, társas motiváció és érzékszervi/érzékelési érzékenység terén tizenkilenc autista gyereknél egy 12 hetes lovaglási terápiában összehasonlítva egy 15 fős kontrollcsoporttal. A cikket írók annak a lehetőségét tárgyalják, hogy “a terápiás lovaglás multiszenzoros (több érzékszervet érintő) jellege” olyan élményt okozott, ahol számos lehetőség volt a társas fejlődésre. A társas és magatartásbeli képességek javulása a cerebellum (kisagy) ingerlésének volt tulajdonítható, az agy azon részének, mely (működése) a motorikus tevékenységek megtanulásáért, a mozgásos irányításért és társas érintkezésekért felelős. Röviden, azt hangsúlyozták, hogy amikor a kisagyat olyan inger éri, mely egy képesség/társas viselkedés fejlődését segíti elő, további fejlődési lehetőségeket is elősegít ugyanazon a területen. A társas interakció nagyon fontos a pszichoterapeuta vagy a tanácsadó és a beteg/kliens között a hagyományos beszédterápiában, egyesek az állatokkal való fizikai interakciókat is beillesztették a terápiába a cél elősegítésére. Azon kívül, hogy a páciensek az állatok jelenlétében megnyugszanak, az állat (gyakran egy kutya, de nem kizárólagosan) segít beszélni érzelmekről, családi történetekről és más eseményekről a megfelelő témában (Fine és társai in Fine, 2010). Az állat-interakciók kognitív előnyei Az állatok ellátásában való részvételben a gyerekek fizikailag kerülnek kapcsolatba az állatokkal; akár otthoni környezetben vagy néha iskolai keretek között. Az, hogy az állat fizikai igényeit ellássák, szükség van a kognitív válaszok megértésre; hallásra, látásra és cselekvésre. Az állatasszisztált oktatás számos lehetőséget biztosít, ha a célra fókuszálunk. A számolási készségen dolgozhatunk például, amikor az állat lábait, füleit, szemeit, stb... figyeljük meg, illetve színeket és formákat vakargatás és az állat vezetése közben. Az állatokkal való együttlét kimutatottan pozitív hatással van a tanulásra, megkönnyítheti a gyermek képességeinek fejlődését, illetve a csapatmunkában való részvételi és együttműködési készségeket (Orlbauer and Knotnachel, 2001). Egy Maccauley and Gutierez vezette tanulmány három témában mutatott pozitív eredményeket (912 éves gyerekeknél): a hagyományos illetve a lovas-terápia utáni beszélt és megértett nyelvi képességek területén, ahol a fejlődés nagyobb volt lovas-terápia után.

17


Az állat-interakciók érzelmi, viselkedésbeli/magatartási és pszichológiai előnyei Az állatok élettani nyugtató szerepe miatt, a gyerekek és a felnőttek is fejlődnek érzelmi és viselkedési válaszaikban, amikor állatokkal vannak kapcsolatban. Melson (in Fine 2010) részletezi a 12 és 15 év közötti fiúk viselkedésbeli változásait, akik egy vegyes, ún. “Barátságos állatkert” AAT programban vettek részt. A programban részt vevő fiúkon azt tapasztalták, hogy fizikailag egyáltalán nem viselkednek tartózkodóan a hat hónapos próbaidő alatt. Ez jelentős előrelépés egy másik 6 hónapos életszakaszban végzett 35 alkalmas átlagos programmal összehasonlítva. 2004-ben Kaiser és társai publikáltak egy tanulmányt, mely a “terápiás lovaglás” pszichoszociális hatásait értékelte, a “haragot, az életminőséget és az önálló döntésképességet” tekintetbe véve. Ebben a kutatásban mind a tizenhat vizsgált személy ép fizikummal rendelkezett, és nem volt ismert fizikai, pszichológiai és más fogyatékosságuk. A tanulmány kimutatta, hogy nincs jelentős pszichés különbség a lovas tábor előtti és utáni állapotban. A gyerekek az életminőségüket illetve önmagukat hasonló pontszámmal értékelték, bár jelentős különbségek mutatkoztak a harag érzelmi fokában, és ahol csak a frusztráció – egy az öt mért dolog közül– nagysága nem változott jelentősen. Kaiser és társai azt tételezték fel, hogy az eredményeik azt jelzik, hogy “a terápiás lovaglás hatékonynak bizonyulhat a harag kezelésében azoknál a gyermekeknél, akiknek indulatkezelési problémáik vannak.” Taylor és Signal (2005) az állat-interakciók érzelmekre és viselkedésre gyakorolt hatását, elsősorban az empátiakészséget vizsgálták. Arra a következtetésre jutottak, hogy azoknak a kamaszoknak, akiknek közelebbi kapcsolata van állatokkal, magasabb fokú empátiát mutattak, és nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy ezt az empátiakészségüket ki tudják terjeszteni, és képesek lesznek csökkenteni az antiszociális viselkedést egy közösségen belül. Az állatok megfigyelése (passzív kapcsolat) is bizonyítottan járhat előnyökkel. Az emberek az állatok közelében átélhetik az ellazulás, a feszültség csökkenésének és más pozitív érzelmi élményeket is (Friedmann, in Fine). A feszültség és az aggodalom érzése is csökken (Sebkova, 1977 in Friedmann, 1983). Azok a szakemberek, akik gyakran látják pácienseiket feszült állapotban, elkezdték hasznosítani ezt a tudást, és egyre több helyen láthatunk akváriumot például egy fogorvosi rendelőben.

18


A fent leírt hatást néha biophillia hypothesis-nek (természetszeretet-hipotézis) nevezik, mely nem csak állatokra utal, hanem minden természetes környezeti hatásra, mely elősegíti a pozitív átmeneti hangulatváltozásokat. Ezért egy séta a parkban (kutyával vagy nélküle), egy piknik a tengerparton vagy egy tanóra az osztályterem helyett a kertben annyira felemelő lehet! Az oktatásban az állat jelenléte foglyul ejtheti a gyermek figyelmét, mely kifelé, a tanárra is átirányítható (Katcher and Wilkins, 1997), miközben pihentető, illetve agresszivitást, féktelenséget csökkentő is .Az 1. mellékletben leírt esettanulmányok néhány olyan nem publikált kutatást mutatnak be, melyet az “Állatintegráció az oktatásban” projekt partnerei végeztek

19


4. Az állatasszisztált integráció fogalma az oktatási programokban Az állatasszisztált integráció az oktatási programokban vagy más néven az állatasszisztált oktatás egy olyan fogalom, mely azon, gyermekeknél elért pozitív eredmények köré épül, melyeket az állattal közvetlen vagy közvetett módon való kapcsolatból származik. Az állatasszisztált oktatási programokat egy-egy tanuló, egy csoport vagy osztály számára is el lehet készíteni, és egy adott számú alkalmon keresztül végigvinni. A programok előkészítésénél, az állatasszisztált oktatás vezetője (és ahol szükséges, más szakember) először a program fő céljait határozza meg, azokat a legfontosabb célkitűzéseket, melyeken dolgozni akarnak a gyermekekkel az állattal való kapcsolaton/interakciókon keresztül. Miután ezeket a célokat meghatározták, megkezdődhet a tevékenységek vagy feladatok megtervezése és munkafázis szakaszokra ütemezése (ez csak egy előzetes tervezet, mivel az alkalmak között módosításokra és kiegészítésekre is szükség lesz). A 2. számú mellékletben munkafázis tervezeteket láthatunk. A program elkezdése előtt a munkában alkalmazott állatokat nagyon körültekintően fel kell mérni és megfelelően fel kell készíteni, beleértve azt, hogy szükség esetén pozitív megerősítési módszerekkel be kell tanítani őket. A munkafázis során objektív (mérhető) adatokat kell begyűjteni azért, hogy a foglalkozások és programok kimenetelét/eredményét a fő célok szempontjából rögzíteni tudjuk. A következő alkalmak tervezéséhez is fontos a foglalkozások értékelése. Követve ezt az alapfolyamatot, hatékony programokat tudunk majd létrehozni az állatasszisztált oktatásban, melyek szakszerűen előkészítettek, a gyermekek számára hasznosak, az állat számára etikusak lesznek és olyan módon lesznek értékelve, melyek objektív elemzésre alkalmasak lesznek, és ez elősegíti a további állatintegrációs program beillesztését az oktatásba.

20


5. Az állatintegrációs program állatainak kiválasztása Az emberekhez hasonlóan, egy bizonyos fokig, az állatoknak is van “személyiségük”, melyet gyakran neveznek “temperamentumnak, vérmérsékletnek”. A vérmérséklet/temperamentum a személyiséghez hasonlóan az állat genetikai jellemzőinek és hajlamainak, illetve az átélt tapasztalatainak és ezek következményeinek kombinációja. Ugyanúgy, ahogy biológiailag vagy körülményei miatt nem minden ember alkalmas arra, hogy olimpikon, pilóta vagy akár tanár legyen, az állatok közül sem mindegyik alkalmas arra sem, hogy integrációs programban részt vegyen.

5.a Mi tesz egy állatot alkalmassá az osztálytermi programokra? Két tényező határozza meg egyértelműen, hogy egy állat alkalmas-e az integrációs programra; a genetikai hajlam és a környezet, mely magában foglalja a tapasztalatokat, a tanulást, vagyis mindent, ami a “természete” és a “nevelés”. Amikor az állatokat közvetlenül hasonlítjuk össze az emberekkel, látható, hogy a vérmérséklet és a hozzájuk kapcsolódó viselkedési jellegzetességek határozzák meg elsősorban a stabilitást/kiegyensúlyozottságot és szociabilitást/társas hajlamot. Az állat stabilitása azzal áll összefüggésben, hogy mennyire érzékeny a környezetéből eredő ingerekre. Nagyon könnyen izgalomba jön, ideges vagy félénk lesz? A társas hajlam az állat érdeklődésére, motivációjára illetve arra utal, hogy mennyire kíván kapcsolatba kerülni emberekkel, mennyire szeret körülöttük lenni. A legtöbb esetben nagyon magas szintű stabilitás/kiegyensúlyozottság szükséges ahhoz, hogy egy állatot alkalmazni tudjunk az integrációs programokban. Egy állatnak képesnek kell lennie arra, hogy sokféle új ingernek legyen kitéve anélkül, hogy előre arra - pozitív (izgalom) vagy negatív (félelem) módon felkészítenénk. A kiegyensúlyozottságnak genetikai alapjai vannak, és bizonyos fajok egyes vérvonalai/alfajai érzékenyebbek, mint mások. A lovaknál például az arab, a telivér és más “forróvérű” fajták nagyon jó versenylovakká válnak, mivel sokkal reaktívabbak, mint más fajok; nagy sebességgel menekülnek arra az ingerre való válaszreakcióként, mely veszélyt jelezhet (lövés). Összehasonlítva ezeket a lovakat a “hidegvérű”, igavonó lovakkal, a kiegyensúlyozottságban jelentős különbséget figyelhetünk meg. Ez utóbbiakat, a viszonylag nagytestű, súlyos lovakat a földeken használták nehéz rakományok húzására, és számottevő a különbség abban, hogy ezek a lovak sokkal kevésbé hevesen reagálnak a közvetlen környezetük tárgyaira. A genetikai érzékenység (a reakciókészség vagy instabilitás) a lovakban a leginkább a menekülési reakcióban mutatkozik meg, az elfutási ösztönben.

21


Bár nem mindig könnyű, gondos idomítással (szükség esetén deszenzitizáló/érzéketlenítő programokkal), melyeknél az ingerhez inkább pozitív, mint negatív emlék kötődik, el lehet érni, hogy olyan lovak, melyek genetikailag kevésbé voltak stabilak, az idomítás után nagyfokú kiegyensúlyozottságot, nyugodtságot mutassanak, kevésbé érzékenyek és potenciálisan sokkal alkalmasabbak legyenek az állatintegrációs programokra. Egy állatot sohasem zárhatunk ki az állatintegrációs programból csupán a vérvonala/fajtája alapján, bár a különböző fajták és a valószínű viselkedési vonásaik ismerete fontos az állatintegrációban résztvevő segítő számára. A kutyáknál is hasonló a helyzet; különböző fajtákat speciális szerepekre választanak ki az érzékenységük és annak alapján, hogy hogyan reagálnak bizonyos ingerekre. Azok a kutyák, amelyek fogyatékos embereknek segítenek, nagyon sok szempontból biztosan nagyon fogékonyak a környezetből származó ingerekre, érzelmileg viszont nem annyira érzékenyek (és így nagyon stabilak/kiegyensúlyozottak), ritkán mutatnak nyílt viselkedési reakciókat, például nem próbálnak meg elfutni, vagy ugatni, vagy védekezően viselkedni. Az érzékenység és a belőle fakadó kiegyensúlyozatlanság/instabilitás menekülési vagy védekezési válasszal végződik. Bár az esetek nagy részében az állatok inkább az önvédelmet és a menekülést választanák, mindig lesz egy olyan kivételes állat, aki egy egyértelmű vagy egy kevésbé egyértelmű ok miatt a támadást választja. Az állatok integrációjában rendkívül fontos, sőt meghatározó a nagyfokú stabilitás, és esetenként lehet olyan inger, amire a segítő szeretné, hogy az állat reagáljon; legyen ez egy etetőtál, egy labda vagy játék, vagy akár maga a gyermek is. Az a fontos, hogy a segítő tudja, milyen az állat érzékenysége, és ezeket úgy tudja kezelni, hogy az állat is jól érezze magát, és a gyermek is biztonságban maradjon. Annak ellenére, hogy eredetileg azt gondolták, a magas fokú társas igény/szociabilitás fontos jellegzetessége azoknak az állatoknak, akiket gyerekekkel integrálnak, nem mindig ez a helyzet. A magas társas igényű állat folyamatosan kapcsolatba akar kerülni a gyermekkel vagy gyerekekkel, ami nem biztos, hogy kényelmes vagy megfelelő tevékenység az adott helyzetben. Természetesen a társas környezetben való nagyfokú stabilitás alapvető fontosságú, és az integrációs programokban levő állatoknak mindenféle emberrel jó kapcsolatban kell lennie. A stabilitással ellentétben, melynek genetikai meghatározottsága kimagasló, a társas készséget sokkal jobban lehet tapasztalatokkal és tanulással befolyásolni. Alapvető fontosságú tehát, hogy az integrációs programban alkalmazott

22


állatot megfelelően felkészítsék egy alapos és teljes körű szocializációs programmal. Ezen kívül fontos még az is, hogy az állatnak rengeteg élvezetes és pozitív élménye legyen emberekkel.

5.b A potenciális/lehetséges állatok felmérése Az iskolai környezetben történő állatintegrációs program egyik legelső lépése a programban alkalmazandó állatok kiválasztása és felmérése. Egy felelősségteljes segítő körültekintően és módszeresen méri fel az erre szánt állatot különféle szempontok szerint, mielőtt alkalmazná azt, és később is, minden egyes alkalom előtt. Az állat teljes körű felmérése minimumra csökkenti a gyermek sérülésének veszélyét és nem veszélyezteti az állat jólétét sem. A felmérést a következőképpen javasoljuk: 

Általános kiválasztási felmérés (a vérmérséklet/temperamentum megfelelő-e)



A sajátos környezet felmérése



A feladat felmérése



A napi közérzet felmérése

Általános szelekciós/kiválasztási felmérés Ahogy fentebb már említettük, nem minden állat lesz alkalmas az állatintegrációs programra, ezért a segítőnek körültekintően fel kell mérnie egy adott számú állatot, hogy kiválassza közülük a legmegfelelőbbet. Amikor a potenciális/szóba jövő állat rendelkezésre áll az oktatótól, tanártól vagy önkéntes csoporttól, az állatot fel kell mérni mielőtt biztosan, kis kockázattal bevonjuk a programba. Az általános felmérés része először is az, hogy az állat megfelelő egészségi állapotban van-e az integrációs programhoz. Egy megbízható állatorvosnak teljes körű testi átvizsgálására van szükség ahhoz, hogy biztosak legyünk, hogy az állat nincs fizikai fájdalomnak vagy szorongásnak/kimerültségnek kitéve. A táplálkozás, illetve az olyan állapotok, melyek az állat egészségét befolyásolják, növelik a sérülés (sőt, nagyon ritkán a megbetegedés) veszélyét a gyerekeknél, akik kapcsolatba kerülnek velük. Fájdalommal élő, vagy kényelmetlen helyzetben levő állatok gyorsabban védekeznek/támadnak. A vérmérséklet/temperamentum két fő együtthatóját; a stabilitást és szociabilitást is teljes körűen fel kell mérni, szisztematikusan rendszerezni egy korrekt és objektív folyamat során. Úgy tűnhet, hogy a társas igény felmérése az a folyamat, amikor a segítő azt figyeli meg, hogy az állat kapcsolatba lép-e az emberrel vagy ővele, nem szabad szem elől téveszteni, hogy mire akarjuk használni az állatot.

23


Azoknál az állatoknál, akiket iskolai környezetben szeretnénk alkalmazni, ott a társas igény megfigyelésébe be kell vonni a gyerekeket; megfigyelni, hogyan reagálnak, amikor a gyermekek megérintik őket, mozognak körülöttük, és normális gyermeki hangokat adnak ki. Az általános stabilitás megfigyelésébe tartoznak az érzékszervek is; azok a hangok, melyeket az állat nem ismer, vizuális ingerek, fizikai kontaktus/érintkezés az új tárgyakkal, sőt a szaglás és az ízlelés felmérése is. Az állati válaszok különböző fokait objektív mérőeszközökkel le kell mérni, fel kell jegyezni, például a „nézést”, az „eltávolodást” azért, hogy egyértelműen össze lehessen hasonlítani az állatokat, amennyiben szükséges. Ahol megvannak a feltételek, lehessen értékelni az állatokat „sikeres”-nek és „sikertelen” –nek. A 3a melléklet tartalmaz egy példát egy kutya szempontjából részletezett értékelési nyomtatvánnyal A specifikus környezet felmérése/értékelése Az “állatintegrációs programok az oktatásban” esetében a specifikus környezet nagy valószínűséggel az iskola, az osztálytermek, a játszótér illetve bármely olyan terület, ahol a kutya sétálhat, amelyet meglátogathat, amikor iskolai helyszínen jár. Mivel fontos az, hogy az állatot ne “árasszuk el” (ne borítsuk el és ne stresszeljük) ingerekkel a specifikus környezetben, a környezethez való fokozatos szoktatás javasolt. Az első alkalommal az állatot egy csendes iskolaidőben hozzuk be, megadva a lehetőséget arra, hogy megfigyelje és megszimatolja az iskolai tárgyak illatát. Az ingereket fokozatosan növelhetjük a felmérési időszak alatt, hogy az állat minden iskolai tárgy szagát megismerje, és végül a gyerekekét is. A gyerekekkel való végső megismerkedés reálisan valószínűleg nem történik meg az integrációs program megkezdése előtt, ezért elkerülhetetlen, hogy a segítő folyamatosan figyelje az állatot, hogy hogyan reagál a környezetére.

24


Az állatok felmérése-Melyik jöhet szóba? Miután a segítő gondosan megtervezte a(z állatinterakciós) foglalkozást és kitűzte a fő célokat, az állatokat a feladatok és tevékenységek szempontjából is fel kell mérni. Egy kutya az otthoni környezetében talán készségesen visszahoz például egy labdát, de előfordul, hogy egy új helyzetben és környezetben nem. Az ilyen feladatokat fel kell mérni és készülni kell rájuk. Bármely új ingert - amit a találkozáskor használni akarunk- az állat szempontjából is fel kell mérni, illetve minden speciális feladatot is. Még egyszer, a gyengéd, fokozatos rákészülés a legjobb megközelítés. A napi jólét felmérése Egy felelősségteljes segítőnek nagyon jól kell ismernie az állatintegrációs programban alkalmazott állatot, legyen akár az övé, akár nem. Egészségügyi ellenőrzésre minden nap szükség van, hogy biztosak legyünk abban, hogy az állat alkalmas a “munkára”. Ez a fülek, szemek és száj vizsgálatát jelenti, hogy rendben legyen a színe és ne váladékozzon. Át kell nézni a bundáját, hogy vannak-e sebek, vágások rajta, vagy élősködők jelei. Meg kell azt is figyelni, hogy az állat lélegzete normális-e. A székletnek is rendben kell lennie, és figyelni kell azt is, hogy az állat étvágya, mozgása és általános viselkedése olyan-e, amilyen az általában szokott lenni. A betegség vagy szokatlan magatartás bármely jelének alaposan utána kell járni/ki kell vizsgálni, mielőtt az állatot egy integrációs programban alkalmaznánk.

25


6. Állatok az osztályban Az osztály (és általában az iskola) potenciálisan kihívást jelent az állatnak, még akkor is, ha a terep felmérése alapos és a szükséges deszenzitizálási folyamat hatékony volt. Az osztályok egyik percben lehetnek nyüzsgősek és zajosak, a másikban pedig csöndesek. Fura zajok is hallatszhatnak, például a csöngő vagy egy bejelentés a hangosbemondóban, új eszközök hangjai és szokatlan formák fordulhatnak elő. Sokszor a hőmérséklet is más egy osztályteremben, mint az megszokott otthoni vagy természetes lakóhelyüké. E sokféle inger potenciális esélyt hordoz arra, hogy az állat feszülten és kényelmetlenül érezze magát az iskolai környezetben. Alapvetően fontos, hogy a segítő és az állat integrációs program más felelős résztvevői folyamatosan ellenőrizzék az állatot és reagáljanak bármely akut jelre, mely az állat szorongására vagy feszélyezettségére utalhat. Ez életbevágó az állat jó közérzete, illetve a programban résztvevő gyerekek egészsége, biztonsága és tanulási tapasztalata érdekében. 6.a Hogyan tudjuk meg, hogy az állatnak jó-e a közérzete? 26

Az állat alapvető szükségleteinek ismeretének jó kiindulási alapja az egyetemesen használt UFAW (állat jólét egyetemes szövetségének 1994-ben kiadott)'öt szabadsága'. Ezek azok az alapvető dolgok, melyek minden állatot megilletnek. •

Az éhségtő és szomjúságtól való „szabadság” /”mentesség”

•

A fájdalomtól, sérüléstől és a betegségtől való szabadság/mentesség

•

Félelemtől és szorongástól/kíntól való szabadság/mentesség

•

A feszélyezettségtől való szabadság/mentesség

•

A normális viselkedési minták kifejezésének szabadsága


Hogyan alkalmazzuk az öt szabadságot az osztályban? Az öt szabadság alkalmazása nem csupán azt jelenti, hogy „szabadságot/mentességet adunk valamitől”, ez lenne a minimális elvárás. Egy felelősségteljes segítőnek ehelyett rengeteg tudással kell rendelkeznie az állatfajról és magáról az állatról, mint egyéniségről azért, hogy a jó közérzetét a lehető legjobban az optimális szinten tudja tartani. Az integrációs programban alkalmazott állatokat a saját fajtájuknak megfelelő étrenddel kell etetni, a megfelelő módon, rendszeres időközönként és optimális mennyiségben. Az állat étrendjéből nem hiányozhat semmilyen tápanyag, mely a normális működéshez szükséges. Az állat nem kaphat rossz minőségű ételt vagy túl nagy adagot, melytől elhízhat. Az alultápláltságnak és az elhízásnak hatása van az egészségre, következésképp a viselkedésre, és nagyobb lehet a kockázata a gyerekekkel való kapcsolatnak, mintha az állat megfelelő módon lenne táplálva. Bár az állattal való találkozáskor használhatunk ételt is, különösen kutyáknál, de az állat sohasem lehet túlzottan éhes, amikor a gyermekkel van. Tiszta, friss víznek pedig folyamatosan elérhetőnek kell lennie a számára. Az állatot úgy lehet fájdalom-, sérülés- és betegségmentesen tartani, hogyha biztonságos és veszélymentes környezetben tartjuk, és egyik alkalmazott eszköz sem, még az állatot korlátozó eszközök, például a nyakörv és a hám sem okozhatnak fájdalmat. Ha tudjuk, hogyan kell hatékonyan ura lenni a gyermek és az állat találkozásának, ez nagyban csökkentheti a sérülés veszélyét. Mindent meg kell tennünk azért is, hogy az állattal kapcsolatba kerülő gyermek is a legmegfelelőbben tudja kezelni ezeket a helyzeteket. Az 5. melléklet olyan információs lapokat tartalmaz, melyekben az állat integrációs programok sokféle állatának helyes kezelésének gyakorlata van leírva. Az integrációs programban alkalmazott összes állatnak évi kétszeri, rendszeres állatorvosi átvizsgáláson kell részt vennie egy felelősségteljes állatorvossal. Meg kell kapniuk a megelőző oltásokat olyan rutinszerűen, ahogy azt a szakemberek ajánlják. A betegségnek vagy rossz egészség bármi jelének az állat gazdájának vagy a segítőnek utána kell járnia napi rendszerességgel. Ez jelenti a bunda/szőr/bőr szem, fül, száj, lehelet, végbél területének átvizsgálását, illetve a széklet, testhőmérséklet, légzés szaporaság, általános mozgás és

27


viselkedés ellenőrzését. Rosszul levő vagy sérült állatot SOHA nem szabad alkalmazni az állat integrált foglalkozásokon. A félelem és szorongás elkerülése érdekében az állatot jól fel kell készíteni a feladatára az állat integrációs programban és foglalkozásokon. Az állatoknak lehetőséget kell kapniuk, hogy deszenzitizálódjanak az iskolai és osztálytermi környezettől, fokozatos irányított és pozitív hozzászoktatással. Meg kell ismerkedniük azokkal az emberekkel, akik irányítani fogják őket, lehetőleg kölyökkorától kezdve. Nagyon körültekintően meg kell szervezni és elő kell készíteni az állatok utaztatását, mozgatását és kezelését: Így tudjuk csak minimumra csökkenteni a stresszt, és a környezetet folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy megjósoljuk a változásait, amire az esetleg állat nincs megfelelően felkészülve. Félő vagy szorongó állatot SOHASEM szabad az állat integrációs programokban alkalmazni. A félelem és a szorongás nagy eséllyel idéz elő védekezési viselkedést, és jelentősen növeli a gyerekek sérülésének kockázatát Az állat élőhelyének hőmérséklet, szellőzése és páratartalma megfelelő kell, hogy legyen. Az állat fekvőhelyéhez biztosítani kell az ideális anyagokat, hogy az állat megfelelő módon tudjon pihenni. Amikor az állatot eltávolítjuk a házából, az utazáshoz is megfelelő felületű anyagot kell az állat alá helyezni (törölközőt, matracot vagy természetes anyagot). Az állat házát rendszeresen kell tisztítani, ellenőrizni és karbantartani. A kényelmet úgy tudjuk biztosítani, ha az állat választhat különböző hőmérsékletű, méretű, nyitott vagy zárt fekvőhelyek közül olyan környezetben, amit szabadon felfedezhet. Ahol az állat lakóhelye az iskolai vagy osztálytermi környezet (ellentétben az iskolán kívüli otthontól), nagyon fontos, hogy a segítő/állatgondozó értékeli a szóba jövő élőhelyeket az állat számára biztonság, méret, tisztíthatóság, stb. szempontjából, illetve abból a szempontból is, hogy az állat mennyire tudja az adott környezetben természetes vagy normális viselkedéseit kifejezni. Ahol az állatnak vannak vad rokonai (nem háziasított állatok), ezeket vizsgálhatjuk, hogy megértsük az állat élőhely igényeit illetve természetes viselkedését (például a nyulak, madarak, hörcsögök és halak esetében). Ahol az állatnak nincs vadon élő megfelelője

28


(a háziasítás egészen eltávolította az állatot a legközelebbi vad ősétől, például a kutya, a macska és a ló esetében) annak a fajnak a normális viselkedési jellegzetességeit fel kell kutatni ugyanúgy, ahogy magáról az állatról, mint egyéniségről is jó sokat tudni. A környezet „gazdagítása” azt jelenti, hogy olyan tárgyakat helyezünk az állat környezetébe, melyek ösztönzőleg hatnak, és ahol csak lehetséges, ezeket a tárgyakat felhasználjuk az állat élőhelyének kialakításakor. Ezek alkalmazása elősegíti a természetes vagy normális viselkedésformák megmutatkozását. A 6. számú melléklet három olyan faj igényeit mutatja meg, melyeket iskolai körülmények között is lehet tartani, és azt elemzi, hogy az élőhelyet hogyan mérjük fel, és potenciálisan hogyan biztosíthatjuk az öt szabadságot ebben a helyzetben. 6.b A stresszes/szorongó állat felismerése Bár nagyon fontos megismerni az állat igényeit (az öt szabadságot) az általános jó közérzet érdekében, szintén életfontosságú az a képesség, hogy felismerjük, amikor az állat kényelmetlenül érzi magát vagy szorong egy környezetben vagy egy helyzetben. Fontos, hogy a segítő felismerje és megértse azt, mivel ez hatással lehet a programban részvevő gyerek vagy gyerekek biztonságára is. Mi a stressz? A stressz egy testi, élettani és érzelmi válasz egy negatív fajta magas szintű ingerre. Félelmet és elkerülő viselkedést okoz, elősegíti a menekülési próbálkozást, más néven a menekülési válaszreakciót. Amikor az állatnak nincs lehetősége a menekülésre, emberek veszik körül, és rossz bánásmódot kap, amitől kényelmetlenül és nyugtalanul érzi magát, és ilyenkor nem tud kiszabadulni vagy menedékébe visszavonulni, (egy játék, étel vagy leggyakrabban saját terület), akkor félelem alapú védekező magatartást fog produkálni, vagy támadni fog. Leggyakrabban ez harapás vagy rúgás lehet.

29


A stressz jelei Egy állat sohasem harap, rúg, sőt nem próbál meg elszabadulni figyelmeztetés nélkül. Bár sokszor nagyon gyorsan felfokozódnak az események, az állat a támadás előtt mindig jelzések sorozatát produkálja, melyek megmutatják, hogy az állat mekkora mértékű stressznek van kitéve. Nagyon fontos, hogy a segítők ismerjék ezeket a jeleket és azonnal reagáljanak rájuk. A 7. mellékletben olyan képeket láthatunk, melyek segítik felismerni a stressz leggyakoribb jeleit sokféle fajban, különösen a kutyák által mutatott akut jelek közül láthatunk néhányat. Általában azok az állatok, akik stresszt élnek át és el akarnak szabadulni a helyzetből (menekülési lehetőség), összehúzzák magukat. Ahol lehetséges (persze vannak fajtabeli korlátozások), a fülük lekonyul, farkukat a lábuk közé húzzák, a szemük gyakran kitágul, és az egész testük görnyedtnek tűnik. Ezek az állatok szeretnének távolságot kialakítani önmaguk és a potenciális veszélyforrás között; ha lehetséges lenne, teljesen eltűnnének az adott helyzetből. Azoknak az állatoknak, akik ilyen jeleket mutatnak, teret kell engednünk, a helyzetet pedig fel kell mérni, hogy meglássuk, hogyan tudnánk megváltoztatni, hogy az állat viselkedése is változzon, bármi is okozza a félelmi reakciót. Ha az állat nem kap teret, és a stressz folyamatosan nő, a nyugtalanság jelei nagyon gyorsan átcsaphatnak támadó magatartásba, melyet csak egy rövid figyelmeztető jel előz meg. Amikor több a figyelmeztető jel, a támadó stressz része lehet, hogy az állat nagyobbnak mutatja magát. Ahol lehetséges, a fülek, a farok felfelé állnak, a szőr felborzolódik, és néhány állatnál az önkéntelen reakció, a piloerekció is létrejön. A szemek kitágulnak, mint a menekülési reakcióban, de nagyon fókuszálnak a fenyegető veszélyforrásra. A test megfeszül, néha megfagy egy pozícióban, és egyes állatok megmutatják a fegyvereiket, a fogaikat és a karmukat. Az összes ilyen jel „visszavonulási” szándékot is jelez az állat részéről, és ugyanúgy, ahogy a menekülési reakciónál, a jeleket komolyan kell venni. A felelősségteljes segítő viselkedésének kulcsa az összes szélsőséges stressz jel elhárítása az állat integrációs programokból. Fontos, hogy jól felmérje és felkészítse az alkalmazott állatot, illetve felismerje a stressz legkisebb, legapróbb jelét, és tegyen azért, hogy az állat újra visszakerüljön a pozitív motiváció állapotába.

30


6.c Állatok és a lehetséges kockázatok Az állat integrációk nem kockázatmentesek. Még a nyugodt állat is tud véletlenül karmolni, felborítani vagy rálépni egy gyanútlan gyerek lábára. A kockázat nagyon megnő akkor, amikor az állat feszültséget él át, vagy amikor a tevékenységek vagy más interakciók eltérnek a tervezettől vagy a megszokottól. Minden programhoz kell készíteni egy ’foglalkozási és tevékenység kockázat felmérés’ dokumentumot, melyben megjelöljük az integrációs programban résztvevő gyermekre vagy gyermekekre vonatkozó lehetséges kockázatokat. A 8. számú melléklet egy minta kockázati felmérési dokumentumot tartalmaz egy állat integrációs programon belül egy konkrét foglalkozásra lebontva. Az állattól származó sérülések az állat rossz kezeléséből adódnak, ezért fontos, hogy az állattal való bánást a lehető legjobban begyakorolják. A sérülések lehetnek karmolások, melyek legtöbbször olyan állattól származnak, amelyik nem érzi magát biztonságban és megpróbál elszabadulni. Ezen kívül a harapás a leggyakoribb védekezési stratégia, akkor, amikor, amikor az állat szorong, és bizonytalanságot él át. A rúgás nagyobb állatoknál lehet kockázatos, bár a nyulak is erősen tudnak rúgni a hátsó lábukkal. Van, amikor a sérülés balesetből származik, egy póniknak például a lába úgy mozdul, hogy feldönt vagy kibillent egyensúlyából egy gyermeket. A kutyák néha hasonló dolgokat csinálnak, sőt még fel is ugorhatnak és valakit ledönthetne a földre. A gyermekek és a segítők egészségének kockázata az állattól és a környezetétől származik. Az állatok kórokozókat hordozhatnak anélkül, hogy ennek bármilyen klinikai jelét mutatnák. A segítőnek azokat a betegségeket is fel kell kutatnia, amelyekre az alkalmazott állat fogékony, tudnia kell, hogy hogyan csökkentse a fertőzés veszélyét, és tevőlegesen a minimumra kell csökkentenie azt, az állat egészségi állapotának napi felmérésével. Ha egy betegség az állat és ember között átvihető/fertőző (vagy vica versa), azt zootinic,-nak nevezzük. Ilyen például a bakteriális Salmonella fertőzés, Leptospirosis és a Toxoplazmózis, míg az influenza vírus ember és a vadászgörény között terjed! Gyakoribb az ótvar, a gombás fertőzés, mely közvetlen érintkezéssel vagy az állat környezetén keresztül terjed. Az endo-és

31


exoparaziták (elsősorban férgek, bolhák és atkák) tudnak még terjedni (és bolhák esetében, szájkosáron keresztül). Rendszeres megelőző kezeléssel, megfigyeléssel és felméréssel egyik élősködő vagy patogén sem jelent nagy kockázatot az állatoknak (következésképp az embernek), melyek az állat integrációs programban vesznek részt. A gyerekeknek és programban résztvevő állatoknak is be kell gyakorolniuk a jó higiéniás eljárásokat, azelőtt és azután, hogy állat érintkezett a gyermekkel. Ezen kívül a gyerekek nem kerülhetnek közvetlen kapcsolatba állati ürülékkel, vizelettel vagy szennyezett ruhaneművel. A leggyakoribb kockázat valószínűleg az autóimmun betegség, mely érintheti a gyerekeket vagy a felnőtt segítőket is, akik allergiásak az állati szőrre, vagy az állati alomra. Szülői engedélyt minden esetben igényelni kell az állat integrációs program megkezdése előtt, beleértve azt, hogy a szülőkkel megismertetjük a gyermek részvételének lehetséges kockázatát. Bármilyen ismert allergiáról információt kell szerezni, bár előfordulhat ebben az esetben, hogy a gyermek allergiája még nem ismert, mert nem találkozott még az allergénnel. A segítőnek vagy a szervezet megfelelő tagjának további feladatai közé tartozik az éberség és a gyermek körültekintő megfigyelése keresve a kedvezőtlen reakciókat. Komolyan megfontolandó a segítők elsősegély nyújtási képzése is. 6.d Gyakorlati kódex megalkotása az „Állat az iskolában” helyzetre Egy gyakorlati kódexet kell alkotni az iskolán belüli állat interakciókra. Ennek a szabálykönyvnek olyan iránymutatónak kell lennie, melyben a segítő vagy más felelős ember biztosítja az állat etikus alkalmazását, illetve a programban résztvevő gyerekek egészségét és biztonságát. Mivel minden iskola és minden integrációs program más, iskolára specifikus szabályokat kell hozni. Ez a kódex nagy valószínűséggel tartalmazni fogja a tervezés előtti lépéseket, például az iskola vezetésének engedélyét, a szülői beleegyezést a gyermekek részvételében, az integrációs program célját és fő góljait, miközben elvezet az állat szempontjából fontos (kiválasztás, felmérés, fizikai és pszichológiai felkészülés) szükséges előkészülethez, illetve a környezet előkészítéséhez (felszerelés, az iskola adottságai, stb.) is. A gyakorlati kódexnek tartalmaznia kell a lépéseket, melyekkel megfelelően felkészítjük a gyerekeket, rövid

32


eligazítást, kézmosást, megfelelő öltözetet, és általános jó közérzetet/alkalmasságát az állattal való kapcsolatra az adott napon. Előfordulhat, hogy az iskola is szeretne stratégiai dokumentumokat létrehozni az állat iskolai környezetben tartózkodásával kapcsolatban, legyen akár ideiglenes, akár hosszú távú az állatok látogatása. Ezekben a dokumentumokban benne szoktak lenni azok a részletek, hogy az állat ellátásának és jólétének ki a felelőse, az állat hol léphet be és ki az épületbe/épületből, hol végezheti a dolgát, hol lehet kidobni az ürüléket, és mik a 'szabályai' a gyermek-állat kapcsolatoknak. 6.e Az állatgondozás legjobb gyakorlata Azért, hogy minimumra csökkentsük az állat integrációs programokban résztvevő gyerekek kockázatát, és fenntartsuk az állat egészségét és jó közérzetét, az állatgondozás legjobb gyakorlatát kell követni. Ez általánosságban azt jelenti, hogy az állatról, a javasolt gondozásáról minél több tudást szerzünk, előre felkészítjük önmagunkat és a környezet, és úgy közeledünk az állathoz, mely megfelel az anatómiájának és a viselkedési reakcióinak. 33

Amikor az állat elég kicsi, a felemelését nyugodtan, de magabiztosan kell végezni, úgy, hogy az állat biztonságban érezze magát, ne küzdjön a kiszabadulásért, és ne érezze magát fenyegetve, hogy meg kelljen védenie magát. Amikor az állat nagyobb, olyan etikus felszerelést kell használnunk az állat korlátozásra, mely egy bizonyos fokú kontrolt jelent, de nem okoz fájdalmat vagy kényelmetlenséget. Tanácsos előre elkészíteni egy „hogyan gondozzuk/kezeljük” információs lapot, mely kiegészíti az „állatgondozás” információs lapot, különösen az iskolában bentlakó állatok esetében. Az 5. melléklet tartalmazza azokat az információs lapokat, melyek hat különböző állat 'kezelésének' a legjobb gyakorlatáról szólnak. A 9. mellékletben minta állatgondozási lapokat találunk az iskolai környezetben élő állatok számára.


7. Állatintegráció az oktatásban Úgy tűnik, hogy a 3. részben bemutatott állat integrációk (Az „Állatok az oktatásban” program általános irányelvei) előnyei közül iskolai körülmények között a legnyilvánvalóbb haszon a gyerekek kognitív/tudásbeli fejlődése. Ennek elősegítésére alkalmazhatjuk úgy az állatokat, hogy segítsék a tanulást és fejlesszék az információ feldolgozás folyamatát. Azok a tanárok, akiknek nincs gyakorlata a hivatalos integrációs programokban, használhatják az állatot osztályon belül (igazi élő állattal, képekkel vagy videóval), miközben gyakran hangsúlyozzák, hogy a megszerzett információk hogyan kapcsolódnak az állathoz; az étrendjéhez, a gondozási igényeihez, a természetes élőhelyéhez, és a többi. Bár ez fontos információ, az oktatásban alkalmazott etikus állattartás hatásköre messze túlmutat ezen, mivel az állatokat használhatjuk bizonyos tantárgyi területek megtanításának támogatására. Ezek lehetnek nyelvek, matematika, természettudományok, földrajz, vallás, testnevelés és bármi; csak egy kis fantáziára van szükség! Ráadásul, a tantermi állat interakciók előnye nem csak tanulás-tartalmú lehet. Irányulhat például a viselkedésre, mert nyugodt viselkedésre ösztönöz, csökkentve a nem kívánatos magatartásformákat. Irányulhat társas képességekre is, odafigyelésre, kommunikációra és csapatmunkára. Lehetnek ezen kívül érzelmi/pszichés előnyei is, mert növelik a magabiztosságot és az önértékelést, sőt az állat interakcióknak bizonyos esetekben lehet akár testi hatása is, amikor a foglalkozásokat fizikoterápiás gyakorlatok is megtámogatják.

7.a A célorientált foglalkozás megtervezése Az „Állatok az oktatásban” program általános irányelvei című fejezetet azért írtuk, hogy bátorítsuk az oktatási szakembereket (akár állat asszisztált interakció segítőjeként vagy együttműködve vele), hogy az állatokat ne csak passzív módon használják, hanem aktívan vonják be és integrálják őket az oktatási programjaikba. A segítőket arra ösztönzik, hogy olyan foglalkozásokat tervezzenek, melyek a tanítványaikkal elérendő célokra alapulnak. Ahol a célok konkrétak, és fejlődés vagy teljesítmény értékelése egyértelmű és objektív, ott a célokat „kulcs vagy fő céloknak” nevezzük. A foglalkozáson egyszerre legfeljebb három célon javasolt dolgozni.

34


Az alábbiakban a „fő célokra” láthatunk példákat illetve azt, hogy a gyermek miben fejlődik, ha azok megvalósulnak Haszon/fejlődés Testi

„Fő célok”( példák) A koordináció, az erő, a rugalmasság fejlesztése Finommotoros képességek fejlesztése

Pszichés/pszichológiai

Az önértékelés és a saját képességekbe vetett bizalom növelése

Társas

Ösztönzés kommunikációra, csapatmunkára és kooperációra

Érzelmi

A büszkeség érzelmének erősítése, empátia illetve pozitív érzelmi válaszok fejlesztése

Viselkedés

Nyugodt viselkedésre ösztönző illetve ellenőrzött magatartási válaszok fejlesztése

Tudásbeli/kognitív

A problémamegoldó-képesség, döntéshozás és tanulási képességek fejlesztése

A 10. melléklet tartalmaz egy füzetet, mely az oktatási programok segítőinek kíván segítséget adni, hogy tudják azonosítani a fő célokat és kapcsolni tudják azokat az iskolai környezetbe illeszthető tevékenységekhez. A füzet kétoldalas. Az”Állat asszisztált interakciók, előnyök és fő célok”című oldal tartalmaz egy átfogó, de nem kizárólagos táblázatot a fő célokról. Amikor a segítő eldöntötte, hogy az állat asszisztált foglalkozás milyen fő célokra fog összpontosítani, azt is el kell határozni, hogy milyen tevékenységek vagy feladatok adnak lehetőséget arra, hogy a fő célokban fejlődést érjünk el. A vizes tál, vödör vagy itató megtöltése például olyan tevékenység lehet, melyeknek testi célja van; emelés, finommotoros képességek, koordináció és egyensúly fejlesztése. Ha ezt a tevékenységet a tanulók párokban végzik, csapatmunka és együttműködés válik belőle. Ha egy nagyobb térfogatú vizet adunk a gyerekeknek, amiből kisebb edényeket kell megtölteni, a feladat

35


problémamegoldássá változik. Sőt, a tevékenységgel az olvasási készséget is fejleszthetjük, ha a tanulók un. ’gondozási kártyát’ is kapnak (ld. a 9. mellékletet példákért), vagy matematikai feladattá, ha a vízből egy bizonyos térfogatúra van szükség. Amennyiben a vízbe vitamin adalékot is kell rakni például (a tengeri malacok esetében van erre esély), hígításra és bemérésre is szükség van, melyek magasabb fokú matematikai tudást igényelnek. Az állatasszisztált interakciók, tevékenységek állatokkal iskolai környezetben’ című füzetben a 10. melléklet számos, állattartással kapcsolatos tevékenységet sorol fel, melyeket összeköthetünk a fő célokkal. A füzet két oldala hivatkozik egymásra, így amikor a segítő eldöntötte, mik legyenek a foglalkozás (vagy program) fő céljai, egyértelműen látszanak azok a tevékenységek, melyek elősegítik azokat. (Attól függően, hogy milyen állatok állnak rendelkezésre).

7.b Hogyan készítsük fel az állatokat, hogy minél hatékonyabban lehessen őket alkalmazni? Ahol a fő célok az állat gondozására alapulnak; etetés, vízadás, kitakarítás, az általános egészséget, lakóhelyet és jó közérzetet biztosító tevékenységek, ott az állat „felkészítése” minimális. Ennek ellenére az integrációs program ideje alatt a segítőnek, függetlenül a tervezett tevékenységektől, napi szinten fontos ellenőriznie és felmérnie az állatot a foglalkozások előtt. (Ezt részletesebben lásd az 5c, Állatintegráció az oktatásban’ című részben). Az állatgondozásos feladatokon és tevékenységeken kívül, a jól képzett állat asszisztált integráció segítőnek lehetősége van, hogy szórakoztató, új és kreatív foglalkozásokat tartson, miközben hatékonyan alkalmazza az állatot és egyúttal dolgozzon a fő célokon. Három új foglalkozás részlete található a 10. melléklet közepén levő ‘Állat asszisztált interakciós füzet’ című részben. Hogyan alkalmazzunk új módszereket? Ha a segítő új eszközt szeretne használni az állat interakciós foglalkozásokkor, nagyon fontos, hogy az alkalmazott állat(ok) megfelelő módon legyenek felkészítve. Először egy felméréssel kezdünk (lásd az 5b. részben az ’Állatintegráció az oktatásban, általános irányelvek’-ben), ahol az állatot távolról megismertetjük az új eszközökkel vagy rövidebb ideig mutatjuk neki azért, hogy az új tárgy látványa vagy hangja ne okozzon az állatnak kényelmetlenséget. Amennyiben az állat a nyugtalanság jeleit mutatja, először deszenzitizálni kell őt. Időbe telik, amíg az állatot deszenzitizáljuk egy félelmet keltő ingertől, ezért nem valószínű, hogy ezt a tárgyat tudjuk majd használni a következő foglalkozáskor.

36


Etikusan úgy lehet deszenzitizálni, hogy a félelmet keltő inger erősségét fokozatosan növeljük addig a pontig, ahol az állat már nem érzékeny rá. Ráadásul (ha a folyamatot felgyorsítjuk, ami nem mindig megfelelő), a deszenzitizálást tovább lehet vinni a klasszikus kondicionálás módszerével, hogy az állat inger-érzékelését negatívról pozitívra változtassuk. Például, ha az állat fél a kerekesszéktől, akkor azt berakhatjuk az állat lakóhelyére, eleinte távol tőle, majd a távolságot idővel úgy csökkenthetjük fokozatosan, hogy az állat ne szorongjon tőle (deszenzitizálás). Amikor elértük a megfelelő távolságot, a kerekesszék ülésébe rakhatunk táplálékot (ez a klasszikus kondicionálás módszere, amikor az állat a kerekesszéket már nem negatívnak, hanem kellemesnek érzékeli). Bár ez a módszer hatékony, és az állat ettől kezdve a kerekesszékre nagy valószínűséggel inkább pozitív érdeklődéssel fog reagálni (izgalommal), mint negatívval (félelemmel), nem ezt akarjuk elérni, ez nem kívánatos, mert a célunk az, hogy a kerekesszék semleges ingert jelentsen, és az állat figyelmen kívül hagyja azt. Betanítást igényel az is, ha az állat kapcsolatba kerül egy olyan tárggyal vagy eszközzel, mely elősegíti a fő célok elérését. Ha egy bizonyos viselkedésformára tanítjuk az állatot a foglalkozás alatt, ez az ember-állat kapcsolatot megerősítheti, illetve örömforrássá válhat, azonban további kihívást jelenthet, sőt elindíthat olyan érzelmi reakciókat, melyek máskülönben nem indulnának el. Alapvetően fontos, hogy az alkalmazott idomítási módszerek erőteljesen pozitív megerősítésen és a betanítandó viselkedésforma elvégzése jutalmazásán alapuljanak olyasvalamivel, amit az állat kellemesnek érez. Ha az állat idomítása során az idomító pozitív büntetést alkalmaz (a helytelen viselkedésformánál alkalmazott büntetést) vagy akár negatív megerősítést (megfélemlítést), akkor a segítő növeli annak a kockázatát, hogy a programban résztvevő gyerekek megsérüljenek, amikor az állat megijed a segítőtől (aki a képzés során megbüntette) vagy az alkalmazott tárgytól/vagy eszköztől. A 11a melléklet leírja annak részleteit, hogy hogyan tanítsunk be egy kutyát arra, hogy lefeküdjön egy szőnyegre. Ezt a módszert „ellentétes alakításnak” nevezzük, mert először arra tanítjuk, hogy a fejüket a nekik olvasó gyermek ölébe fektessék („elősegítő alakítás”), sőt hogy a mancsukat a könyvre rakják akkor, amikor azt akarják, hogy a gyermek lelassuljon vagy kijavítson egy olvasási hibát! A 11b számú melléklet elmagyarázza annak a folyamatát, hogy hogyan vegyünk rá egy lovat, hogy egy tárgyat lelökjön egy kúpról. A lónak ez a vicces viselkedése további kihívást jelent a lovasnak, amikor az megpróbálja lehalászni ezt a tárgyat a kúpról egy bottal.

37


7.c A foglalkozás eredményeinek mérése Azért, hogy hatékonyan értékeljük a tanuló teljesítményét, a foglalkozásba épített feladatok és tevékenységek eredményét – a kitűzött célok szempontjából - mérnünk kell, ahol lehet. Bizonyos feladatoknál és tevékenységeknél, a mérés egy objektív “pontszám” lesz, és a foglalkozások közti fejlődést könnyen megbecsülhetjük. Más feladatoknál vagy tevékenységeknél az eredmények (a tanuló képessége) kevésbé lesznek mérhetőek. Bár a segítő talán adhat szubjektív véleményt, ez torzulást okoz az értékelésben, és nem segít abban, hogy az állat integrációs program sikerességére pontosan következtethessünk. Vegyünk például egy olyan foglalkozást, ahol a fő célok a testi fejlődés köré épülnek; a rugalmasság, koordináció és az állóképesség fejlesztésére. A foglalkozás talán az osztályon kívül zajlik egy lovas központban, ahol a tanuló lovagolhat. A tevékenység lehet az, hogy lóháton ülve 10 tárgyat le kell akasztani 10 kúpról. Ezt a tevékenységet könnyű mérni a fő célok szempontjából, mivel a feladat sikerességét meg lehet számolni: a tízből hány tárgyat sikerült leakasztani? A mérés bonyolódik egy kicsit, amikor az eredményeknél azt is le kell írni, hogy “első próbálkozás”, “második próbálkozás”, és így tovább, de a segítő itt is meg kell, hogy célozza, hogy az eredményeket objektív módon rögzítse. A következő vagy egy másik foglalkozáskor, amikor a tevékenységet megismétlik, vagy ha azt tovább fejlesztik (például 15 tárgyat kell leakasztani vagy kisebb kúpokat használnak), bizonyos összehasonlításokat és a fejlődés (vagy visszaesés) szintjét is rögzíteni lehet. Ahol a fő célok pszichések, érzelmiek vagy viselkedésbeliek, az objektív értékelés sokkal nehezebb lehet, de a segítő fontos feladata, hogy megtalálja a lehető legmegfelelőbb mérést. A 12. melléklet olyan fő cél példákat tartalmaz, melyek e területen valamelyest mérhetőek. Az oktatási állat interakciós foglalkozásokkor, amikor a fő cél a gyermekek tudásbeli/kognitív fejlesztése, a tanulók képességeit is kell mérni. Sok esetben ez beleilleszkedhet már létező oktatási keretekbe. A gyermek olvasási képessége 3-as szintről 4-es szintre emelkedett? Most már nem csak 5, hanem 6 betűs szavakat is tud betűzni? Vagy tud hiba nélkül 20-ig számolni, és nem csak 10-ig? Néhány esetben, bizonyos tevékenységeknél, a feladat befejezésének sebessége (idő) könnyebben mérhető, mint bizonyos elért szintek.

38


7.d Az állat integrációs oktató foglalkozások értékelése Ahhoz, hogy valaki állat integrációs programokban segítővé vagy oktatóvá váljon, és ebben fejlődjön, illetve hogy etikus módon alkalmazza az állatokat azért, hogy a gyerekeket fejlessze velük, nagyon fontos a foglalkozások illetve a teljes programok értékelése. Az állat asszisztált interakciók hivatalos minőségükben viszonylag új dolognak számítanak, és nem feltétlenül tekintenek úgy rájuk, mint hagyományos (vagy terápiás) eszközökre. Egyre több és több ember lesz nyitott az állat integráció előnyeire akkor, ha a fő célokban meghatározott képességekben elért nyilvánvaló vagy nagyon finom fejlődést dokumentálni lehet világosan megtervezett és objektívan mérhető foglalkozásokon keresztül. A foglalkozás befejeztével a segítőnek ki kell tölteni egy értékelő lapot, a tanulónak a fő célokhoz kapcsolódó eredményéről szóló személyre szóló feljegyzést. A következő foglalkozások megtervezésekor ez az értékelő lap fogja emlékeztetni a segítőt arra, hogy a gyermek mit ért már el. A foglalkozásokon belül kell lennie egy irányvonalnak azért, hogy a tevékenységek ismétlődjenek, vagy megfelelő szinttel nehezedjenek. A tevékenységek fenntartása ilyen módon segíteni fogja a mérhető eredmények összehasonlítását, és elősegíti majd azt, hogy a tanuló képességeit, és remélhetőleg fejlődését rögzíteni lehessen. Az értékelés részeként a segítő azokat a tényezőket vagy eltéréseket is kell, hogy értékelje, melyek befolyásolhatták a foglalkozást. A fent használt példában, amikor a gyermek lóháton ülve tárgyakat akaszt le kúpokról, megfelelő nehezítés lehet, ha kisebb kúpokat használunk, nagyobb nyújtózkodásra késztetve, és ez a gyermek rugalmasságát fejleszti. Azonban, ha a tíz tárgy a kúpokon más, mint előző alkalommal, akkor már az eredmény torzulhat. Ha a dokumentált tevékenység „alanyai” emberek, lesz sok más, az eredményt befolyásoló tényező, például a résztvevők motivációja vagy érdeklődése a tevékenység iránt, az előző napi munka okozta fáradtság befolyása, egészségük vagy akár az aznapi időjárás hatása! A segítőnek azt is értékelnie kell a foglalkozás után, hogy a résztvevő állat vagy állatok mennyire voltak hatékonyak. Segítették az állatok a tevékenységeket, hogy a gyermek fejlődjön a fő célok szempontjából? Vagy esetleg elvonták a gyermek figyelmét? Mutatta az állat bármilyen jelét a szorongásnak vagy feszültségnek? Ezek után a segítő használhatja az értékelő lapokat arra, hogy a program végi beszámolót megírja. Ez lehet egy egyszerű összefoglalás vagy az eredményeket rögzíthetjük az 1. mellékletben található esettanulmányhoz hasonló módon.

39


8.Befejezés Az állatok és az emberek attól kezdve kapcsolatban élnek, amióta az ember megszületett. Sok területen felismerték már az állatokkal való kapcsolat előnyeit. Önnek, mint oktatónak most már abban a kiváltságban van része, hogy az Önre bízott gyermekeket megismertesse állatokkal. Hadd tanuljanak az állatokról, arról, hogy hogyan válhatnak felelősségteljes gondozóikká, de hadd tanítsanak az állatok készségeket matematikában, nyelvekben, és minden tanulmányi területen. De hadd tanítsanak önuralomra, türelemre, büszkeségre, kommunikációra, csapatmunkára és örömre is,a gyermekek jövőjének életfontosságú képességeire.

40


9. Felhasznált irodalom ALTSCHILLER. D (2011), Animal- Assisted Therapy, Greenwood, Oxford. ANDERSON. W, REID. C and JENNINGS. G (1992), Pet ownership and risk factors for cardiovascular disease, Medical Journal of Australia, 157, 298-301 in WELLS. D (2007) Domestic Dogs and Human Health: An Overview, British Journal of Health Psychology, No 12, Pages 145–156. BASS.M, DUCHOWNY. C and LLABRE. M (2009), The Effect of Therapeutic Horseback Riding on Social, Functioning in Children with Autism. Journal of Autism Development Disorder Vol. 39 Pages 1261–1267. http://www.kenrodogtraining.com/upload/effect.pdf. CHANDLER.C (2012), Animal Assisted Therapy in Counselling, Routledge, London . DEMBICKI.D and ANDERSON. J (1996), Pet ownership may be a factor in improved health of the elderly, Journal of Nutrition for the Elderly, 15, 15-31 in FRIEDMANN. E, SON. H and TSAI. C, The animal/human bond: health and wellness in FINE. A (2010), Handbook on Animal Assisted Therapy, Academic Press Elsevier, California. DRNACH. M, O’BRIEN. P and KREGER.A (2010), The effects of a 5-week therapeutic horseback riding program on gross motor function in a child with cerebral palsy: a case study, The Journal of Alternative and Complementary Medicine. Vol. 16 No. 9 Pages 1003– 1006. http://online.liebertpub.com/doi/abs/10.1089/acm.2010.0043. FINE. A (2010), Handbook on Animal Assisted Therapy, Academic Press Elsevier, California. HAMA.H, YOGO.M and MATSUYAMA (2009), Effects of stroking horses on both humans' and horses' heart rate responses†, Japanese Psychological Association Japanese Psychological Research , Volume 38, Issue 2, pages 66–73. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1468-5884.1996.tb00009.x/abstract. KAISER. L, HELESKI. C, SIEGFORD. C and SMITH.K (2006) Stress Related Behaviour among horses used in therapeutic riding programme, in SCAS Journal Autumn 2012. PYLE. A (2012), Stress responses of horses used in Hippotherapy. http://repositories.tdl.org/tdl-ir/handle/2346/11442. MACAULEY. B and GUTIERREZ (2004), The Effectiveness of Hippotherapy for Children With Language-Learning Disabilities Communication Disorders Quarterly, Vol. 25 No. 4 Pages 205–21.

41


http://cdq.sagepub.com/content/25/4/205.short.

MARCUS. D(2011), The Power of Wagging Tails, Demos Medical Publishing, New York. SCHULTZ. P, REMICK-BARLOW and ROBBINS. L (2007), Equine-assisted psychotherapy: a mental health promotion/intervention modality for children who have experienced intra-family violence Health and Social Care in the community, Vol. 15 No. 3 Pages 265–271. http://www.chrysalisequine.com/files/EAP%20%20a%20mental%20health%20intervention%20for%20children%20who%20have%20experience%20i ntra%20family%20violence.pdf SERPELL. J (1991), Beneficial effects of pet ownership on some aspects of huam health and behaviour Journal of the Royal Society of Medicine, 84, 717-720 in WELLS. D (2007), Domestic Dogs and Human Health: An Overview, British Journal of Health Psychology, No 12, Pages 145-156. SHURTLEFF.T and ENGSBERG.J (2010), Changes in Trunk and Head Stability in Children with Cerebral Palsy after Hippotherapy: A Pilot Study Vol. 30, No. 2 , Pages 150-163. http://informahealthcare.com/doi/abs/10.3109/01942630903517223. STERBA. J, ROGERS. B, FRANCE . A and ROBBINS . L (2002), Horseback riding in children with cerebral palsy ; effect on gross motor function, Developmental Medicine and Child Neurology, Vo. 44, No. 5 Pages 301-308. TAYLOR. N and SIGNAL. T. D (2005), Empathy and Attitudes to Animals, Anthrozoos, Vol 18, Issue 1 THE EUROPEAN PET FOOD INDUSTRY, Facts and Figures (2014), www.fediaf.org/who-we-are/factsand-figures.html

TROTTER. K, CHANDLER.C, GOODWIN-BOND.D and CASEY. J (2008), A Comparative Study of the Efficacy of Group Equine Assisted Counseling WithAt-Risk Children and Adolescents, Journal of Creativity in Mental Health, Vol. 3 No.3 http://www.chrysalisequine.com/files/A%20comparative%20study%20of%20the%20efficacy%20of% 20Group%20EAP%20with%20at%20risk%20children%20and%20adolescents.pdf www.dyspraxiaireland.com/EquineAssistedTherapyLearning www.iahaio.org www.scas.org.uk

42


43

Mellékletek


1.számú melléklet ESETTANULMÁNYok Referencia: ELISTA-MM-03-16 Bevezetés/Háttér információ Michael veleszületett izomsorvadásban szenved. Ez a nagy- és a kismotoros funkciójára illetve az evvel kapcsolatos képességeire van hatással. Michael főleg kerekesszéket használ, bár rövid utat a saját lábán is meg tud tenni, de sajnos hiányzik a megfelelő mozgáskoordinációja. Michael fizikai ápoló csapata úgy gondolta, hogyha arra biztatják, hogy egy pontra koncentráljon, az segíti majd az egyensúlyozásában, és koordinációjában járás közben. Ezt először más tevékenységekkel gyakorolták be. Michael kapcsolódó kognitív károsodással is küzd, és jelenleg egyszerű szavak felismerésén és a számláson dolgozik. Michael felnőttekkel egész könnyedén tud társas kapcsolatot teremteni, de nagyon ritkán kezdeményező a kortársaival. Michael-nek otthon van egy kutyája, és fesztelenül viselkedik vele. A program /a foglakozások fő céljai és várható eredményei: 1. Koordináció (kéz és szem; egy pontra fókuszálása az egyensúly miatt) 2. Számolás (tud tízig számolni, de nem mindig pontos) 44 3. Társas kapcsolatok (kooperáció és csapatmunka)

Ennek a foglakozásnak, testi, pszichológiai és értelmi hatása is lesz

Az állat kiválasztása, tervezés és előkészületek Sunny-t, a labradort választották ki Michael foglakozásaira. Sunny („Napos”), ahogy a neve is mutatja, egy olyan kutya, akit könnyen lehet pozitívan motiválni, nagyon szereti a labdát, ugyanakkor jó önkontrollal, és magas szintű képzettséggel rendelkezik. Sunny már ezelőtt is dolgozott kerekes székes betegekkel, ezért erre az ingerre megfelelő módon már deszenzitizálva van. Sunny-val először felfrissítették, a ’labda visszahozás’ játékát úgy, hogy Sunny elfut a labdáért és Michael ölébe viszi vissza. A foglalkozás menetét gondosan megtervezték, (ref. SP-MM01), azokat a tevékenységeket is, melyek a fő célokat célozzák meg. Ilyen például a labda dobálása Sunny-nak, közben számlálva azt, hogy Michael hányszor lép kapcsolatba a kutyával és a segítővel. A várható kockázatra is felkészültek a tevékenységekkel együtt (REF RA-MM01) és Michael szülei aláírtak egy jogi nyilatkozatot miután elolvasták a két dokumentumot.


Egy kültéri bekerített kifutót terveztek használni a program nagy részében. Mivel ez kerítéssel körbe volt kerítve, Sunny korlátozás nélkül tudott futni benne. A füvet rövidre nyírták és a föld száraz volt, ami azt jelentette, hogy Michael könnyedén mozoghatott benne a kerekesszékével. A pálya egyik sarkába egy tál friss víz volt készítve, hogy Sunny bármikor elérhesse azt. A célpontot egy 80 cm x 80 cm-es, kissé magasított gerendából készítették. A céltáblán két szín szerepelt, a külső terület kék volt, a belső pedig piros, melynek 30 cm x 30 cm volt a területe. Aeroszolos festékkel két jel volt a fűre festve. Az egyik vonal azt jelölte, ahol Michael-nek a kerekesszékkel kellett tartózkodnia, a másik a célt jelezte. A két jel közti távolság 2 méter volt.

Füves pálya

80cm

Michael vonala Bejárat

Cél

2m A cél vonala 30cm

Vizes tál

45 Az alkalom előtt Sunny szőrét kikefélték, hogy a felesleges szőrt eltávolítsák, és kapott reggelit, evvel biztosítva azt, hogy ne legyen túlságosan heves a jutalomfalat elvételkor. Sunny-t testileg is átvizsgálták, és meggyőződtek róla, hogy semmilyen betegségre utaló jelet nem mutat, és normálisan ürített a reggelije után. A falatokat egy lezárt tartályba helyezték, és a füves területen kis távolságra, egy magas polcra rakták, oda, ahol a segítő könnyen hozzáférhetett anélkül, hogy elveszítse szem elől Michael-t és Sunny-t. Michael-t köszöntötték a központban, amikor megérkezett. Meggyőződtek róla, hogy kényelmesen érzi magát, és nem kell WC-re mennie mielőtt az alkalom elkezdődött volna. Michael-en megfelelő ruha volt; ebben az esetben a hosszú nadrág jól jött, mert Sunny a kisfiú ölébe is felugorhatott a labda után. Ez reális kockázat volt, melyet kiemeltek, de nem tartottak annyira fontosnak a felméréskor. Tevékenységek és azok módszertana 1. Michael-nek bemutatták Sunny-t, elmondtak neki néhány fontos információt a kutyáról, milyen fajta, hány éves, milyen a színe, stb., és arra biztatták a kisfiút, hogy lépjen vele kapcsolatba, vakargassa meg és hívogassa, hogy testközelbe kerüljön vele. 2. A segítő megmutatta Michael-nek, hogy Sunny mennyire szeret labdát kergetni, hogyan hozza azt vissza, ha biztatják, és azt, hogy hogyan kell megdicsérni, ha megteszi. A segítő kétszer dobta el a labdát, hogy bemutassa, hogyan kell a kutyát megdicsérni, aztán még


ötször, amikor Michael dicsérte a kutyát. Sunny a labdát 5-ből 4-szer hozta vissza, háromszor Michael ölébe, egyszer a lábához rakta azt. 3. Michael-nek megmutatták a 80 cm x 80 cm-es célpont, melyben egy 30 cm-szer 30 cm-es belső céltábla volt. Először a segítő megmutatta, hogy hogyan lehet a labdát odapattintani a céltáblához, és Sunny majd oda fog ugrani, hogy elkapja. Sunny-t megint arra biztatták, hogy vigye vissza a labdát Michael-nek, a kisfiút meg arra, hogy dicsérje meg a kutyát úgy is, hogy a segítő dobta az első öt dobást. 4. Michael-t ezután arra kérték, hogy dobja el a labdát tízszer, és számolja közben a dobásokat. 5. Michael a labdajáték után pihent egy kicsit, majd arra kérték, menjen oda Sunny-hoz, amíg a segítő odaadta neki a jutalomfalatkákat. A segítő ezután kiment Michael látóköréből úgy,hogy végig tudta követni Michael és Sunny kapcsolatát. 6. Michael-t megkérték, hogy számoljon ki 10 jutalomfalatot a dobozból, és miután egyszer megmutatták neki, hogy kell etetni, 5-öt adott Sunny-nak miközben számolt. 7. Michael a labdát még 10-szer eldobta Sunny-nak, a céltáblára célozva, és mindig megdicsérte a kutyát, ha visszahozta azt. 8. Ezután Michael odaadta az utolsó 5 falatot Sunny-nak, miközben 6-tól 10-ig számolt. 9. Michael-t megdicsérték, hogy milyen ügyesen dolgozott, megkérdezték, szeretne-e még Sunny-val dolgozni, és hogy jól érezte-e magát. 10. Michael kezet mosott mielőtt hazament.

A foglalkozás eredménye 1. táblázat: Milyen pontosan találta el Michael a céltáblát a labdával (koordináció)? Próba

1

2

Eltalálta a céltáblát (kék vagy piros részt) A céltábla piros részét találta el

6

8

A fejlődés mértéke 20%

3

5

20%

46


1. ábra

Első próba

második próba

Zöld: eltalálta a piros területet Piros. Eltalálta a kék területet Kék: nem találta el a céltáblát

47 2. táblázat: A pontosság számlálása próba

1 10-ig számlálás labdaeldobásokkor

2 10 db jutalomfalat kiszámolása

Melyik számig jutott hibázás és ösztönzés nélkül

4

8

3 5 db jutalomfala t számlálása (1-5) 5

4 10-ig számlálás labdaeldobásokko r

6

5 5 jutalomfala t számlálása (6-10) 8


számlálás 10-ig számlálás 10-ig számlálás 5-ig számlálás 10-ig 5-től kezdve

3. táblázat Saját (biztatás nélküli) kapcsolat kezdeményezés Sunny-val (társas kapcsolat) 1-dicséret jutalom (5-ből) 3 Próbálkozás ok közti fejlődés Teljes fejlődés (1-4 próbálkozás)

2-dicséret jutalom (5ből) 4 20%

3- dicséret jutalom (10-ből) 7 -10%

4-dicsértet jutalom (10-ből) 8 10%

Az alkalmak 60%-tól az alkalmak 80%-ig = 20% fejlődés a Sunny-val való, nem megsegített (egyedüli) társas kapcsolatban.

222222á űűű2222 2

48


Gr3333a ph 3

A foglalkozás megvitatása Ahogy a táblázatokban és grafikonokon kimutatott eredményekből látható, Michael fejlődést mutatott minden fő célban már egy állat asszisztált foglakozás után. Koordináció Bár a kisfiú a tevékenység végén már a fáradtság jeleit mutatta, Michael hússzor is sikeresen dobta el a labdát Sunny-nak. A célterületet Michael minden dobásánál használta, és összesen húszból 14-szer (70 %-os pontossággal) találta el a céltáblát. Az első és a második próba közt Michael 20 %-os javulást mutatott a célterület eltalálásban és a kisebb belső piros négyzet eltalálásában is. Michael motiváltsága a tevékenység során magas volt, és gyakran nevetett, ahogy Sunny körbefutott és megpróbálta követni a labdát, amikor Michael célozni próbált. Különösen azt találta viccesnek, amikor Sunny ráállt és átesett a céltáblán. A segítők ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet terveznek a következő foglalkozásra is, hogy meglássák, az összesített 70 %-os eredményt lehet-e növelni, Michael koordinációja és egyensúlyérzék-fejlesztése céljából. Számlálás A terápiás foglalkozásba öt számlálási tevékenység volt beépítve; háromszor 10-ig (kétszer labdával, egyszer jutalomfalatokkal), egyszer 1-5-ig, egyszer pedig 6-10-ig kellett számolni. Michael egy kivételével, az összes alkalommal (az első számlálás) sikeresen számolt ötig segítség nélkül. Úgy tűnik, hogy a jutalomfalatok számlálása könnyebb volt (1-5-ig pontos, 100%-os volt, 6-10ig 80%-os pontossággal dolgozott) Michael számára, mint a labdadobálás számolása. Ennek nagy valószínűséggel az az oka, hogy a jutalomfalatok esetében a számlálás gyorsabb volt, kevesebb volt a figyelemelterelő dolog, mivel Sunny türelmesen ülve várta a falatokat, és nem ugrált a labdáért,

49


ellentétben a másik esettel. Michael a 6-10-ig való számlálást találta a legnehezebbnek, bár minden

egyes alkalommal biztatás nélkül küzdött, hogy a 8-nál tovább jusson. Ez mutathatja a kisfiú jelenlegi fejlettségét a számlálásban. Társas kapcsolat Michael lelkes volt, hogy Sunny-val játszhat, egyre ügyesebben dicsérte Sunny-t. Bár az eredményei 60-80 %-os eredményt mutatnak a biztatás nélküli dicséretben, érezhető, hogy figyelemelterelés miatt nem lett ez az eredmény 100%. A tény, hogy Sunny-ra nevetett, és újra és újra felkészült, hogy eldobja a labdát, azt mutatja, hogy csak a figyelme terelődött el, és nem akarta megszakítani a Sunny-val való játékot. Az eredmények azt mutatják, hogy egyre kevesebb dicséret hangzott Michael szájából, de ez csak akkor történt, amikor a dicséretek száma 5-10-ig növekedett, és így nem szükségszerűen mutatja reálisan Michael hajlandóságát a játékra. Nagyon bátorító az, hogy Michael milyen lelkes volt kapcsolatot teremteni Sunny-val, úgy tapasztalták, hogy gond nélkül megvakargatta, beszélt hozzá a rövid szünetben, és a segítővel is szívesen és feszültség nélkül beszélgetett Sunny-ról. Ez is fejlesztendő terület a következő foglalkozáskor, talán néhány csöndesebb és nyugodtabb feladat kapcsán. Következtetés Látható, hogy az állat terápiás foglalkozás sikeres volt, mert a fő célokban előrelépés mutatkozott Michael-nál: a koordinációban, a számlálásban illetve a társas kapcsolatokban. A háromból két eredmény növekedésénél 20 %-os javulást láttunk az első és az utolsó próbálkozás között. Ezt fenntartható javulásnak tekinthetjük, és a második ilyen alkalmat úgy kell nagyon körültekintően megtervezni, hogy a fő célterületeken további előrelépést érjenek el.

Értékelés és fejlesztési ötletek A segítő örült annak, ahogyan ez a foglalkozás végződött, bár Sunny körbe-körbe ugrálása és Michael nevetése potenciálisan elronthatták volna a számlálás pontosságának eredményét, ugyanakkor a foglalkozás ezen részének érzelmi hatását legalább olyan fontosnak tartják, különösen az első alkalommal, amikor a bizalom még csak kezd kialakulni. Michael hajlandósága a társas kapcsolat kialakítására nagyon bátorító volt, és a következő alkalommal ebben is előrelépést terveznek. Először Sunny-val dolgoznak majd, aki utasításokat fog kapni egy elrejtős játékban, ahol Michael kommunikál majd a segítővel, hogy mikor rejtse el Sunny labdáját. A koordinációt úgy akarják fejleszteni, hogy Michael álló helyzetből dobja el a labdát egy függőleges céltábla felé vagy egy vödörbe, ahonnan Sunny visszahozza majd azt. A számlálást is ismétlik majd, különösen az 1-10-ig számsor végét, nem 1-től kiindulva.

50

Általános irányelvek „Az állatok az oktatásban” programhoz Kliens/Gyermek Segítő: Segítő/asszisztens szakember; A gyermek előtörténetének összefoglalása VAGY az előző foglalkozás részletei:

Marie Alison Wendy 7 héttel ezelőtt Marie egy műtéten esett át a „kéztő alagút szindróma” nevű betegsége miatt. A kórház gyógytornásza néhány kézgyakorlatot írt elő neki, de úgy érzi, hogy a kislány nem úgy fejlődik, ahogy kellene. A gyermek egyre feszültebb és kezdi elveszteni a motivációját.

Kapcsolattartó: Foglalkozások Fő célok

8-ból az 1. (az első összeismerkedés már megtörtént) 1.

Testi előrelépés/haszon- A csukló mozgásának és hajlékonyságának illetve a finommotoros készségeknek a fejlesztése

2.

Testi fejlődés - A markolás erősségének növelése

3.

Pszichés előrelépés - Motiváció

IDŐ

TEVÉKENYSÉG, ÁLLAT(OK) & ESZKÖZÖK

0.00

Elmagyarázzuk a fájdalomszinteket Kezdő méréseket végzünk. Bemutatjuk Stripes-ot (egy „Csíkos” nevű kutyát) és végül még egy mérést végzünk

0.05

Stripes szőrének kikefélése egy nagy fogójú kefével, és ha lehet, próbálkozzunk egyre kisebbekkel.

1,2,3

0.10

Játék a labdával

1,2,3

0.15 0.20

Etetés jutalomfalatokkal. Hogyan érzi magát Marie? Mit gondol, megpróbálná ezeket a gyakorlatokat otthon a kutyájával? Stripes lefestése. Válasszunk egy ecsetet. Válasszunk egy színt, és nézzük meg, vajon a kislány talál-e megfelelő formákat.

1,2,3 3

0.25

0.40

Újra mérünk, és összefoglaljuk a foglalkozást. Fel tudja rakni Stripes pórázát?

FŐ CÉL

1, 2, 3

1

MÉRÉS/MEGJEGYZÉS/ ESZKÖZÖK A hüvelykujjnak a többi ujjtól való távolsága 51 Egy gyurmagolyó összenyomása Csuklóhajlítás Stripes-on Vonalzó Biztassuk a kislányt és kérdezzük meg, hogy a saját kutyája szőrét ki szokta-e kefélni. Milyen kefével? Kefék Inkább csukló, mint karmozgások, bár a vállat is szabadon kell hagyni. Labda

Arcfesték, ecsetek

Póráz


ISKOLAI FOGLALKOZÁS 1 Csoport:

Elsős és másodikos osztály

Segítő: A segítő asszisztense; A csoport előtörténetének összefoglalása VAGY az előző foglalkozás részletei: Kapcsolattartó:

Alison Bridget “Többségi/Hagyományos” általános iskolai gyerekek. A foglalkozás arra alapul, hogy a gyerekek megtanuljanak biztonságosan együtt dolgozni a lovakkal, matematikai illetve kooperációs (társas) készségek fejlesztése.

Foglalkozások Fő célok

Mr. Finnegan (igazgató) 1-ből 1 1.

Matematikai képességek- Számlálás és összeadás

2.

Matematikai képességek- Szorzás

3.

Társas előnyök- Kooperációra és csapatmunkára ösztönzés

IDŐ


0.00

Flapjack („Palacsinta” nevű ló bemutatása). “Mielőtt Flapjack-nek köszönnénk, megtanuljuk, hogy a lovaknak általában hogyan kell bemutatkozni” Magyarázzuk el és mutassuk be, hogyan kell köszönni Ezután mindenki megpróbálhatja a modell lovon, majd Flapjack-en..

0.00

0.10

0.15

0.20

0.25

0.35

0.40 0.45

Hogyan kell répával etetni? “Ha három szeletem van, még hányra van szükségem, hogy mindenkinek jusson egy?” Vágás közben számoljuk meg a gyerekeket, és a répaszeleteket. Mutassuk meg, hogyan kell répával etetni a modell lovon, majd minden gyerek egy szeletet ad Flapjacknek. Vizsgáljuk meg a 2-es számot! Flapjack-nek miből van 2? (Fülek, szemek, orrlyukak). Ezekből nekünk is kettő van Flapjack-nek miből van 1? (orr, farok) Nekünk van farkunk? Van Flapjack-nek valamiből 3? Flapjack-nek milyen testrészéből van 4? Flapjack-nek 4 lába van, nekünk 2. Hány embernek van ugyanannyi lába, mint egy lónak? „Át tudunk változni” lovakká? 4-es szorzótábla. lábak felhasználásával. Tud nekünk Flapjack segíteni számolni? Számold meg a lábait, hányszor ér a talajhoz? Tartsd az eredményt fejben, és fuss a bejelölt körhöz. Flapjack „megmondja” a választ. Ha Flapjack kevésbé együttműködő, elégedjünk meg a sétával! A ló magasságának megmérése kézzel. Mérjük meg Flapjack-et a falnál. Flapjack hány kéz magas? Biztassuk a gyerekeket, hogy mérjék meg magukat a lovakhoz viszonyítva, hogy majd az osztályteremben megmérjük, hány kéz magasságúak. Gyorsteszt: a gyermekek hogyan viszonyulnak a lovakhoz, tudják-e Flapjack-nek hány szeme, füle, lába és farka van?

FŐ CÉL

MÉRÉS/MEGJEGYZÉS/ ESZKÖZÖK

3

Modell ló

1

Kés és répa. A gyerekeket tartsuk távol a késtől.

52

3

1

Szivacsból készült számok.

1, 2, 3

1

1

Kréta, zokni. Alison viszi Falpjack-et ebben a tevékenységben. A számok kártyára írva Flapjack sörényében/a nyaka körül.


Gyermek/Kliens Segítő: Szakértő asszisztens; Az előzmények összefoglalása VAGY az előző foglalkozás részletei: Kapcsolattartó:

Foglalkozás Fő célok IDŐ 0.00 0.05 0.15 0.20

0.25

0.30

Keelin Alison Gosia Keelin otthon is és az iskolában is nehézségekkel küzd, a szülők és a tanárok is változást figyeltek meg a magatartásában. Keelin szereti az állatokat, ezért ezek a foglalkozások motiválják őt arra, hogy jól viselkedjen. A foglalkozások alatt megpróbálunk a helyes viselkedési formákon és az együttműködési készségen dolgozni. Keelin azt gondolja, hogy segíteni jön a központunkba. Lynn O’Brien Crossland - édesanya

…2. a…6-ból. 1. Megfelelő viselkedési válaszok fejlesztése 2. Bátorítás nyugodt viselkedésre 3. Együttműködés és hajlandóság TEVÉKENYSÉG, ÁLLAT(OK) & FŐ CÉL ESZKÖZÖK Találkozás a malacokkal. Hívogatásuk, 1 etetés, vakargatás. Az ól kitisztítása. A talicska kiürítése. A 3 trágya halom elhordása. A kecskék etetése kézből 1, 2 A tengerimalacok kiengedése, lépcsőztetése, megfigyelésük és kiválasztása annak az állatnak, melyet ki szeretne venni, simogatni. A tartódoboz elhozása, előkészítése, majd a tengerimalac óvatos elkapása. 2 percig simogatja. Flapjack (tengerimalac) vakargatása & rövid séta.

MÉRÉS/MEGJEGYZÉS/ ESZKÖZÖK Malactáp Mennyire készséges? Megtennéd, kérlek? Kecske étel

1,2,3

3, 1,2

1, 2

Tartódoboz

Flapjack felszerelése

53


Gyermek/kliens

Anna

Segítő:

Alison

Szakértő asszisztens;

Shelley

Az előzmények összefoglalása VAGY az előző foglalkozás részletei:

Anna szeptemberben általános iskolából középiskolába kerül. Mivel év közben a kislány mirigylázban szenvedett, nagyon sokat hiányzott az iskolából. Bár elég magabiztosnak tűnik, a sok hiányzás miatt nem csak a tanulmányaiban maradt le, hanem ezt az önbizalma és társas kapcsolatai is megsínylették. Anna az év végén főleg a matematikában küzdött nehézségekkel.

Kapcsolattartó:

Dannielle Ryan, Anna édesanyja

Foglalkozás Fő célok

IDŐ

3-dik a 8-ból 1. Matematika- osztás, törtek és százalékok 2. Angol - olvasás 3. Pszichés fejlődés- Önértékelés és önbizalom TEVÉKENYSÉG, ÁLLAT(OK) & ESZKÖZÖK KEY GOAL


0.00

A lovaglási képességek ismétlése..

3

A ló már fel van szerszámozva

Póznák megszámolása és az aréna felosztása jelekkel

54

0.05

Foglalkozás ugyanolyan nevezőjű törtekkel pl. 1/8, 5/8. Negyedekké alakítás. A munka a táblánál folyik.

1,3

Kréta

0.15

Körbelovaglás egy körben.= Először az 1/12-et százalékra váltjuk. (a tölcsérek jelölik a számokat az óralapon). Visszatérés az arénába. Hogyan lehet másképp fél kört lovagolni? Pl. saroktól sarokig. Minden egyes alkalommal a táblára is felrajzoljuk.

1,3

Kúpok

0.25

Labdadobálás sorba rakott kúpokra (vagy önkéntesekre) az esetek bizonyos töredékében vagy százalékában. Számoljuk ki a törteket vagy a százalékot Pl. 3-at találtunk el 10-ből akkor 3/10 x100. Jack leméri Moffit-ot (a lovat).

1,3

Labda

0.35

Pihenés és olvasás (nyereg nélkül)

2,3

Ír közmondás

0.40

Alma és répa felvágása Moffit-nak.

3

Répák, Almák, Kés


Kliensek/Gyerekek Segítő: Szakértő asszisztens; Az előzmények összefoglalása VAGY az előző foglalkozás részletei:

Jamie és Rose Alison Shelley Jamie 8 éves, a szülei nemrég váltak el, és az édesanyja, Rose úgy érzi, ez Jamie-t nagyon negatívan érinti. Aggódik, hogy a közös jövőjük hogyan alakul majd, és olyan tevékenységet szeretne Jamie-vel csinálni, ami meg tudja erősíteni a kapcsolatukat. Rose észrevette, hogy Jamie egyre csöndesebbé kezd válni.

Kapcsolattartó:

Rose Hallonan

Foglalkozás Fő célok

1. a….(még nem meghatározott számú) közül 1. 2. 3.

Csapatmunka és együttműködés Kommunikáció Öröm!! (Boldog és pozitív közös élmények)

IDŐ


0.00

Köszönés Jack-nek és Flapjack-nek. A fejhám és vezérszár felrakása.

1, 2

0.05

Jack-et együtt keféljük le. Gyakran öleljük át Jack-et Helyezzük fel a lószerszámokat

1,2

Egy önként jelentkező leveszi Jack pokrócát miközben csutakoló keféket választunk Kefék

1, 2

Lószerszám

0.10 0.15 0.25

0.40

Magyarázzuk el, hogyan kell vezetni, vigyük el a lovaglópályára Menjünk először körbe, Majd rakjuk ki a kúpokat labdákkal a tetejükön. Az egyik embernek be legyen kötve a szeme az akadálypályán Vigyük el Jack-et az istállóba, adjunk neki répákat, majd vigyük vissza a pályára.

FŐ CÉL


1,2 1,2,3

Kúpok, labdák

1, 2

répák

55

Általános irányelvek „Az állatok az oktatásban” programhoz 3.számú melléklet ÁAI (Állat asszisztált interakció) Alkalmassági Felmérés

Dátum___________Idő______________ Állat___________________________ Neve____________________________ A felmérés helyszíne_____________________________________ A felmérést végző ember________________________________________________

Pontozás A sikerességhez egy kutyának legalább .........pontot kell elérnie 1. Ha valamilyen feladatnál a kutya 1 pontot ér el, a felmérést azonnal leállítják 2. Ha a kutya valahol 2 pontot ér el, akkor megbukik a felmérésen, de folytathatja azt. 56

3. Ha a kutya csak az egyik feladatnál ér el 3 pontot, egy hónap múlva újra felmérik 4. Ha a kutya többször is eléri a 3 pontot, a kutyának 1 év múlva lehet újra próbálkoznia. A 4 vagy 5 pontokat elért kutya ment át sikeresen a mérésen

A kutya pontszáma………………… 1 pontos feladat

igen/nem

2 pontos feladat

igen/nem

3 pontos feladat igen/nem 1 hónap múlva újabb felmérés [ ] múlva újra próbálkozik [ ]

A mérést végezte_______________________________ Aláírás A kutya tulajdonosa____________________________ Aláírás

1 év


Ingerek a felméréshez Alapvető viselkedési formák Szabályozott/Irányított séta

Reakciók

A kutya tökéletesen megy a jobb vagy baloldalon laza (A kutya a gazdája mellett pórázzal, miközben a jobb vagy baloldalon úgy szájkosara a gazdája megy, hogy a póráz nem lábánál van feszül meg) A kutya nagyon szépen megy a gazdája oldalán, minimális oldalirányú kitéréssel, miközben a póráz laza marad. A kutya jól sétál, de kicsit elhúz a gazdájától, és a póráz időnként megfeszül. A kutya többször is erővel elhúz a gazdájától és/vagy egyik oldalról a másikra megy. A kutya folyamatosan húzza a pórázt, ezáltal az mindig feszes. A gazda nem tudja irányítani a kutyát. Udvariasan ül és várja, A kutya teljesen hogy megszólítsák nyugodtan ül, és várja, hogy megszólítsák.. (a kutyának addig ülő Motivációt kell helyzetben kell maradnia, mutatnia, ha egy ember várnia, hogy közeledik felé (pl. megszólítsák, figyelnie “boldog lihegés” vagy kell, és semmilyen farkcsóválás) kényelmetlenségre utaló A kutya megőrzi az ülő

Adható Pontszám pontszám

5

4

3

2

1

5

4

57


jelet nem szabad mutatnia)

Ülve maradás, miközben a gazdája kikerül a látóteréből (a kutyának ülő helyzetben kell maradnia és nem szabad nyugtalankodnia, amikor a gazdáját már nem látja)

helyzetét, és várja, hogy megszólítsák. A motiváltság kevésbé egyértelmű, de nincs jele a stressznek. A kutya ülő helyzetben marad, de a stressznek gyenge jeleit mutatja a testi kontaktus hatására (pl. a füleit behúzza, vagy másfelé néz) A kutya felemelkedik az ülő helyzetből, emelkedett motivációs szintet mutat (pl. megpróbál felugrani) vagy a stressznek mérsékeltebb jeleit mutatja (pl. behúzott farok /vagy nagy szemek) A kutya nem marad ülve és a stressz egyértelmű jeleit mutatja, amikor egy idegen közeledik, vagy megszólítja (pl. vicsorog vagy morog) A kutya ülő helyzetben marad, és nem mutatja a nyugtalanság jeleit (vagy csak nagyon kicsit) amikor a gazdája kikerül a látóteréből. A kutya ülő helyzetben marad, érdeklődést

3

2

58

1

5

4


Hogyan reagál az ételre? (El tud-e úgy haladni étel mellett, hogy nem vesz róla tudomást?)

mutat abba az irányba, amerre a gazdája elment, és arra a pontra összpontosít. A kutya ülő helyzetben marad, de mutatja a nyugtalanságra utaló jeleket (pl. szűkölés, szájnyalogatás, ásítás) A kutya elmozdul az ülő helyzetéből, és a nyugtalanság enyhe, mérsékelt jeleit mutatja. A kutya elmozdul ülő helyzetéből, és nagyon nyugtalanná válik; a gazdája után fut, vonyít és komoly stresszre utaló jeleket mutat. A kutya nem mutat különösebb érdeklődést az étel iránt, amely mellett elhalad. A kutya az étel irányába néz, de nem változtat a viselkedésén, továbbra is a gazdája mellett sétál. A kutyát megzavarja az étel, de a gazdája utasítani tudja arra, hogy hagyja ott az ételt és az utasításra a kutya nagyon gyorsan reagál. A kutyát az étel nagyon megzavarja, és nem

3

2

1

59

5

4

3

2


reagál készségesen a visszahívásra. A kutya mohón ráveti magát az ételre, és csak erővel lehet onnan eltávolítani. Ez viselkedést még sok képzést igényel. Óvatosan veszi el az A kutya lassan és ételt? óvatosan veszi el az ételt, és nem mutat (A kutyának az ételt szorongást az étellel lassan szabad elvennie az kapcsolatban. etető kezéből, ha lehet kis Óvatosan, de gyorsan testi érintéssel) veszi el az ételt Óvatosan veszi el az ételt, de megnyalja a kezet. Nagyon gyorsan veszi el az ételt, kétséges, hogy biztonságos-e az étel elvétele. Gyorsan elveszi az ételt, nyugattalanná válik az étel látványára (pl. tágra nyílt szemek, lefagyott, merev testtartás) Elengedés és A kutya azonnal visszahívás visszatér a gazdájához nyugodt, egyenletes (a kutyának azonnal, tempóban. egyenletes tempóban A kutya kissé zavartan vissza kell térnie a fut a gazdájához, de ez gazdájához) nem változtat azon, hogy egyenletes sebességgel haladjon, és azonnal reagáljon a

1

5

4 3

2

1

5

4

60


visszahívásra. A kutya visszatér ugyan a gazdájához, de túl nagy sebességgel. A kutya visszatér a gazdájához, de ezt lassan tesz, és közben sok dolog elvonja a figyelmét. A kutya nem mutat érdeklődést, arra, hogy visszatérjen, és el kell kapni.

3

2

1

61


Ingerek a felméréshez Reakciók Hogyan reagál a figyelemelterelésre? Hogyan reagál egy másik kutyára? (A kutya nem figyel különösebben a környezetében levő másik kutyára)

Szertelen és ügyetlen simogatás (A kutya elfogadja a kevésbé óvatos testi kontaktust)

A kutya nem reagál a másik kutyára. A kutya fejfordítással azt mutatja, hogy tisztában van a másik kutya jelenlétével. A kutya pozitívan reagál a másik kutyára (pl. farkcsóválással, hangadással), de ez csak kis mértékben zavarja meg a tevékenységében pl. a sétában. A kutya nagymértékben reagál a másik kutyára, túlságosan lelkes viselkedéssel. A kutya a félelem, nyugtalanság jeleit mutatja, mely a másik kutya felé agresszióban nyilvánul meg. A kutya nem mutat szorongásra utaló jeleket, miközben kicsit durvábban simogatják. Amikor a simogatásnak vége, a kutya készen áll további tevékenységre a simogatóval. A kutya nem válik túl izgatottá.


5 4

3

62

2

1

5


A kutya nem mutat negatív érzelmeket a túl erős simogatásra, de azután nem szeretne avval további tevékenységeket végezni. Az erőteljesen simogatás a kutyából túl nagy izgalmat vált ki, vagy kismértékű stressz/kényelmetlenség jeleit mutatja. Ezek lehetnek nyugtató* jelzések. A túl erős simogatás a kutyát nagyon felizgatja. A kutya a negatív érzések egyértelmű jeleit mutatja, melyből támadás is lehet. Támolygó és erősen A kutyát sem pozitív sem gesztikuláló emberek negatív módon nem ingerli a más viselkedés. (A kutyát nem zavarja, A kutya érdeklődést ha olyan emberekkel mutat az ember iránt, de találkozik, akik számára hamar megnyugszik.. kevésbé ismert A kutya érdeklődést viselkedéseket mutat az ember iránt, és mutatnak) enyhén izgalomba jön, de könnyen lehet irányítani és gazdája gyorsan le tudja nyugtatni. A kutya az izgalom erőteljes jeleit mutatja, melyek túlságosan pozitívak vagy negatívak, de szabályozhatóak. A kutya szélsőségesen reagál és nehéz irányítani

4

3

2 1

5

4

3

2

1

63


és lenyugtatni. Dühös kiabálás A kutya nem reagál a kiabálás erős hangjaira. (A kutyát nem zavarja, A kutya fejelfordítással ha olyan emberekkel reagál a hangra, de találkozik, akik számára gyorsan visszatér eredeti kevésbé ismert állapotába. viselkedéseket A kutya reagál a hangra, mutatnak) az izgalom jeleit mutatja, de a gazdája le tudja nyugtatni. A kutya negatív izgalom jeleit mutatja a kiabáló személy irányába. (lapít, a behódolás mozdulatait mutatja). A kutya negatív módon reagál, (ugat, támad, stb.) és nagyon nehéz irányítani. Átsétálás a tömegen A kutya semleges marad akkor, amikor (A kutya kényelmesen embertömegen kell érzi magát, ha sok áthaladni. ember és a tömeg A kutya az enyhe pozitív nyüzsgése veszi körül) izgatottság jeleit mutatja, és az emberek egy kicsit megzavarják. A kutya a stressz/nyugtalanság enyhe jeleit mutatja, de ez nem zavarja meg a fegyelmezett sétában. A kutya az izgatottság jeleit mutatja, és emiatt a póráz megfeszül, de reagál a gazdája utasításaira.

5 4

3

2

1 64

5

4

3

2


A kutya olyan erős izgalmi állapotba kerül, hogy a gazdája nem tudja kezelni.

Ingerek a felméréshez Reakciók

1


Reagálás fizikai stresszre A kutya nem mutatja a Ha egy csoport szorongás jeleit, és enyhe szorosan körülveszi pozitív izgalmat mutat (pl. vagy simogatja boldog lihegés és kis farkcsóválás) (A kutya nem mutatja a A kutya nem mutatja a szorongás jeleit, amikor szorongás jeleit, de nem több mint egy ember akar aktívan kapcsolatba érinti meg) kerülni az őt simogató emberekkel. A kutya enyhe stresszre utaló jeleket mutat (pl. másfele néz, nyalja a száját), de gyorsan helyre zökken. A kutya fokozott pozitív vagy negatív izgalmi állapotot mutat (pl. megpróbál felugrani vagy behúzza a farkát/füleit behúzza) A kutya a támadás előtti jeleket egyértelműen mutatja. Hogyan reagál, ha Úgy tűnik, hogy a kutya

5

4

3

2

1

5

65


hátulról beleütköznek? (A kutya nem reagál negatívan, ha valaki vagy valami válatlanul beleütközik)

nem is vette észre a fizikai kontaktust. A kutya abba az irányba mozdítja a fejét, ahonnan az “ütközés” jött, de utána azonnal a gazdájára figyel. A kutya elmozdul az ütés irányából, de nem mutatja a fájdalom/feszültség jeleit. Az ilyen fajta fizikai kontaktus nyugtalanná teszi az állatot, és menekülési reakcióval válaszol a negatív ingerre. A kutya ösztönösen reagál a negatív ingerre egy támadó viselkedésformával. pl. harapással.

4

3

2

1 66

Általános irányelvek „Az állatok az oktatásban” programhoz 4.számú melléklet

Az állat egészségi állapotának ellenőrzéseKUTYA

Köszöntés A kutya normális viselkedéssel közeledik (óvatos farkcsóválás)

[ ]

Mozgás A kutya nem merev vagy béna és más mozgásos problémákat sem mutat

[ ]

Vizsgálat A kutya nem mutatja a nyugtalanság jeleit miközben alaposan átvizsgálják

[ ]

Fülek és száj (nincs váladékozás vagy kellemetlen szag, az íny normál rózsaszínű, normál hajszálérhálózat) [ ] Mellkas és hasi tájék (normál légzésszám, puha has)

[ ]

Tappancsok és farok

[ ]

67

Ivás és étvágy A kutyát ivás közben megfigyeljük, nem iszik mértéktelenül

[ ]

A kutya normális étvággyal eszik

[ ]

Játékosság A kutya normális módon játszik a játékokkal

[ ]

Reakciókészség A kutya normális válaszreakciókat ad a környezetéből származó hang- és fényingerekre.

[ ]

A kutya engedelmeskedik az utasításoknak

[ ]

Ürítés A kutya széklet és vizelet ürítése normális További megjegyzések

……………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. Az egészségügyi vizsgálat helye és ideje …………………………………Aláírás………………………………………..

[ ]

Általános irányelvek irányelvek „Az „Az állatok állatok az az oktatásban” oktatásban” programhoz programhoz Általános Az állat egészségének ellenőrzése HAL

Előzetes észrevételek Halak aktívitása

[]

Színe A hal színe normálisan néz ki, , és semmi jele fehér foltoknak vagy más szabálytalanságoknak

[]

Akvárium Hőmérséklet optimális Az akvárium nem színeződött-e el, és a víz tiszta-e A pH érték az akváriumban alkalmas-e hal számára

[] [] [] 68

Étvágy Hal szereti-e a kapott élelmet

[]

Kiküszöbölés Az akváriumban a hal székletének jelei

[]

További megjegyzések ......................................................................................................................... ......................................................................................................................... A vizsgálat időpontja :

Aláírás ......................................................

Általános irányelvek „Az állatok az oktatásban” programhoz Az állategészségiállapotának ellenőrzése Tengerimalac

Első megfigyelések A tengerimalac figyelmes, normálisan reagál (pl. hangra) Mozgás A tengerimalac normálisan mozog Vizsgálat A tengerimalac elfogadja a kezelést

[] [] []

Nincs elváltozás a fül, orr, száj vagy anális területen

[]

A légzési arány normálisnak tűnik

[]

A bőr és a szőrzete jó állapotban van

[]

Körmei rövidek

[] 69

Ivás és étvágy A tengerimalac ivásának megfigyelése(vagy az ivóvíz csökkentésével feljegyzések A tengerimalac a kedvenc ételét választja

[] []

Fogékonyság A tengerimalac normálisan viselkedik a környezetében fellelhető hangok és látási ingerek mellett is [] Székelés A tengerimalacnál a székletürítést az éjszakai szekrényben normálisnak tekintjük [] További megjegyzések .................................................................................................................. .................................................................................................................................................... .. ...................... Az állapotfelmérés időpontja ...................................................... Aláírás


Tájékoztatás az állatok megfelelő kezeléséről

Hogyan bánjunk az

állatokkal?

70

Fontos, hogy a megfelelő bánásmód csökkentse: a fájdalmat, a sérüléseket, a félelmet, a szorongást és a nyugtalanságot


A kutya felemelése

71

A cica felemelése Tartsuk közel a testünkh öz

Támasszuk Támasszuk meg meg a alulról mellkasa alatt

Tartsuk függőleg esen

Ha ‘a bőrénél fogva emeljük’, hátulról is támasszuk meg


A nyulak felemelése

72

Tengeri malac felemelése

•level


Kis rágcsálók felemelése

A rágcsálókat általában alulról szoktuk felemelni. Az egereket a farok TÖVÉNÉL kell felemelni. Az ugróegereket SOHASEM szabad a farkuknál fogva felemelni

73

Hogyan bánjunk a madarakkal?

A megszelíd ített állatokat be lehet tanítani, hogy maguktól ránk szálljanak


A hüllők gondozása A gyíkfajtákat alulról kell megtámaszt ani

A teknősféléket az alsó és felső páncéljuknál kell alátámasztani

A kígyóféléket a testhosszuk egy- illetve kétharmadánál kell megfogni 74

Lovak vezetése A lovak oldalánál álljunk, ha lehet, a bal oldalukon


A megfelelő bánásmód és a korlátozás megfelelő Miért fontos a módszerei azért fontosak, mert: gondos bánásmód ? • Segítenek a gondozónak, hogy az állat egészsége és jólétéhez szükséges munkákat el tudja végezni • Csökkentik az állat és gondozója közti feszültséget • Csökkentik a sérüléseket, melyet az állat okozhat gondozójának • Az állatnak is és a gondozójának is

Állatokkal összefüggő sérülések Tudjuk, hogy az állatokkal való kapcsolatból sok előny származik, ennek ellenére, nem kerülhetjük el a kockázatokat és veszélyeket .

Sebesülések

75


Állatokkal összefüggő betegségek •A betegséget okozhatják állatokból származó allergének vagy kórokozók

Az állatról emberre terjedő betegségek közül néhány: Leptoszpirózis, Szalmonella, Toxoplazmózis

76

Következésképp…

A megfelelő bánásmód

Az állatok minimális eséllyel sérülnek, szoronganak vagy nyugtalankodnak

Az állattal való kapcsolat maximális előnyeit élvezik a résztvevők , és kis eséllyel sérülnek


Az öt szabadságot biztosító elemzés

Szíriai hörcsög A természetes élőhelye Szíria, melyet „félsivatagnak” neveznek. ,

A természetes viselkedés kifejezésének szabadsága: A hörcsög homokos/füves területekről származik, ahol kövek és lyukak helyezkednek el.

Éhségtől és szomjúságtól való mentesség: Elkészített hörcsög keverék vagy könnyen hozzáférhető granulátum. A vizet az itató biztosítja.

MAGÁNYOS/EGYEDÜL ÉLŐ ÁLLAT

A fájdalomtól, sérülésektől és betegségtől való mentesség: A környezet biztonságos, védett és tiszta. A hörcsögöknek nincs szükségük védőoltásokra.

A kényelmetlenség érzésétől való mentesség: A szabadban a hőmérséklet 0-37 C között ingadozik de a legmelegebb időben nem jön ki, a leghidegebben pedig téli álmot alszik!

Félelemtől és szorongástól való mentesség: Minimális a ragadozók „fenyegetése”

A természetes viselkedés kifejezésének szabadsága : A hörcsögök napi akár 3 mérföldet is haladnak, hogy megszerezzék táplálékukat

A természetes viselkedés kifejezésének szabadsága : A hörcsögök természettől fogva alkonyati állatok Félelemtől és szorongástól való mentesség: A hörcsögöket fokozatosan szoktatják arra, hogy emberek gondozzák, érintik meg őket

77

A fájdalomtól, sérülésektől és betegségtől való mentesség : A hörcsögökkel óvatosan bánnak, vigyázva arra, hogy ne sérüljenek meg


Leopárd Gekkó A leopárd gekkó természetes élőhelye is a dél-ázsiai Afganisztán, Pakisztán, északnyugat India és Irán egyes részeinek köves, száraz és sivatagos területei. ,

A természetes viselkedés kifejezésének szabadsága : Búvóhelyek a ragadozók elől, sütkérező területek, hogy az állatok fenn tudják tartani a testhőmérsékletüket A fájdalomtól, sérülésektől és betegségtől való mentesség : A környezet védett, biztonságos és tiszta

Éhségtől és szomjúságtól való mentesség : Élő állattal való etetés, ivóvíz egy kis tálkában.

Szorongástól való mentesség: A gekkó természetes környezete 26 -32 C hőmérsékletű, 40-60% páratartalmú és 9-13 órán keresztül süt a nap.

78

Fájdalomtól, sérüléstől és betegségtől való mentesség:. A gekkót óvatosan szabad csak kézbe venni, hogy ne sérüljön meg.

Félelemtől és szorongástól való mentesség: Nincsenek ragadozók

A természetes viselkedés kifejezésének szabadsága Csoportban élő


Tengerimalac Természetes élőhelye Dél-Amerika, Peru-ban, az Andok hegység lábainál fekvő területeken illetve a nyugati régiókban található.

A természetes viselkedés kifejezésének szabadsága: Nagyon társaságkedve lő

Éhségtől és szomjúságtól való mentesség: e Elkészített SPECIÁLIS tengerimalac keverék vagy granulátum. A vizet egy itatóüveg biztosítja. Füvet eszik Félelemtől és szorongástól való mentesség: A környezet úgy van elrendezve, hogy a gondozók ne fölülről közelítsenek.

Félelemtől és szorongástól való mentesség : Búvóhelyek, melyek utánozzák a természetes köves gleccsereket és „biztonságos helyek”, amikor az állat nyugtalan

Kényelmetlenségtől való mentesség: A tengerimalacokat olyan felületre helyezzük, mely nem csúszik

Félelemtől és szorongástól való mentesség: A gondozó/gyermek szemmagasságban tartja a Félelemtől és Fájdalomtól, sérüléstől és tengerimalacot szorongástól való betegségtől való mentesség: Óvatos mentesség : Az bánásmód, és odafigyelés, nehogy a emberekhez társult tengerimalacok leessenek tanult, pozitív Félelemtől és beidegződések szorongástól való mentesség : A tengerimalacokn ak saját területük van

79


Nyúl Nyulak világszerte megtalálhatóak, először a húsukért háziasították őket. .

Félelemtől és szorongástól való mentesség : Lehetőséget kell adni a deszenzitizálódásnak

Éhségtől és szomjúságtól való mentesség: Elkészített nyúltáp keverék vagy granulátum. A vizet egy itató biztosítja. Füvet eszik A természetes viselkedés kifejezésének szabadsága: Csapatban élő állatok, melyek családokban élnek, és óriási alagútrendsze reket építenek

80

Kényelmetlenségtől való mentesség: A nyulakat csúszásmentes felületre kell helyeznünk

Fájdalomtól, sérüléstől és betegségtől való mentesség: Ha szabad barangolást engedünk, minden veszélyforrást el kell távolítani. Fájdalomtól, sérüléstől és betegségtől való mentesség : Óvatos bánásmód, és odafigyelés, hogy a nyúl ne sértse meg magát vagy gondozóját

Általános irányelvek „Az állatok az oktatásban” programhoz 7.számú melléklet A stressz közös jelei az állatoknál A stressz gyakori jelei állatoknál Az állatok leginkább testbeszédükkel (képi jelzésekkel) fejezik ki a stresszt, bár egyeseknél ezt kísérhetik hangok is. Alább különböző fajoknál láthatjuk a stressz gyakori látható jeleit. Ezek egyértelmű, szélsőséges jelek. Az akut jeleket már ezek előtt fel kell ismerni, hogy az állatokkal kapcsolatba kerülő ember a lehető legkevesebb kockázatnak legyen kitéve. A kutyák nyugtalanságának jeleit a következő oldalon soroljuk fel.

Általános szélsőséges stressz jelek (Menekülés alapú jelek – az állat el SZERTENE menekülni) 

Összehúzzák magukat, hogy kisebbnek látsszanak



A fülüket hátracsapják



A szemeik tágra nyíltak, és a veszélyforrás felé néznek



A bajusz lekonyul



A farkukat a lábuk közé húzzák, vagy a törzsükhöz szorítják



Az állat sebezhetőnek mutatkozik (az életben maradáshoz fontos testrészeit mutatja) (az életbenmaradáshoz szükséges testrészeit mutatja)

Ezek olyan jelek, melyeket akkor láthatunk, amikor az állat fél vagy nyugtalan. Ha nem veszünk

81

Általános irányelvek „Az állatok az oktatásban” programhoz róluk tudomást, támadás-alapú jelekké is változhatnak, amikor az állat felkészül a védekezésre.

Általános szélsőséges stressz jelek (Támadás-alapú jelek – Az állat fél vagy nyugtalan, de felkészül arra, hogy védekezzen) 

Nagyobbnak mutatja magát



A fülek előre mutatnak



A szemek kitágulnak, és a veszélyforrásra merednek



A bajusz megnyúlik



A farok felfelé áll



A szőr felborzolódik

82

A stressz akut jelei kutyáknál lehetnek: 

Száj nyalogatása



Ásítás



Nyújtózkodás



Nem evés



Járkálás



Túlzott lihegés



Megmerevedés (mozdulatlanul maradás)



Tüsszentés



Ajkak felhúzása



Feszülés az arcon, homlokon és a test más területein


Nyuszi-terápia

83

A terápia célja, a változás, hogy a gyermek kizökkenjen a beragadt mintából.


Működik: magatartás-, alkalmazkodási-, tanulási- zavarokkal, vagy autizmussal küzdő gyermekeknél.

A törpenyúl megbízható viselkedésű, stabil idegrendszerű alkalmazkodó állat.

84


Segíti - megrekedt érzelmi kötődést, Javítja - a megtartó hosszú távú emlékezetet Csökkenti - az agresszivitást

85

Növeli a verbális aktivitást


Etetéssel, gondozással a másikról való gondoskodást tanulják a gyerekek.

86

Az érintés fontossága


A nyuszi jelenléte oldhatja a szorongást.

87


Az állatok gondozása az iskolában Napi rutin

88 HAMU nyúl gondozása

Hamu ápolása nagyon egyszerű, tudniillik szobatiszta. Ketrecében van egy sarok faforgáccsal, ahol elvégzi a dolgát. A faforgácsot mindennap hazamenetel előtt rendbe teszik a gyerekek. Szalmát pedig hetente váltanak alatta. Rendszeresen kap friss vizet és eledelt. Gyakran meglepik a gyerekek sárgarépával vagy salátalevéllel. A nap végén hazamegy Gyöngyi néni családjához aludni. Másnap újra munkába jön a gyerekekhez és segíti őket a tanulásban.


11.számú melléklet

Hogyan tanítsuk be a kutyát arra, hogy lefeküdjön egy szőnyegre (a neki olvasó gyerek mellé)

A pozitív megerősítésen, jutalmazáson alapuló betanítás (etikus betanítás) úgy kezdődik, hogy kiválasztjuk a kutya számára legjobb motivációt, mely a kívánt viselkedést jutalmazza. Ez nagy valószínűséggel valamilyen étel lesz. Kezdjük avval, hogy megtanítjuk a kutyát egy megbízható ’fekszik’ viselkedésformára. Ez a kutyáknak általában az ‘ül’ helyzetből a legkönnyebb. 1. Vegyünk egy kis darab finom csemegét, és helyezzük a kutya orrának a végéhez.

2. Lassan emeljük a csemegét a kutya szemei közé, a fej teteje fele közelítve. 89 3. A kutya követni fogja az ételt, és felemeli a fejét.

4. A legtöbb kutya számára a felnézés mozdulata elősegíti azt, hogy a hátsója lefelé mozduljon. A finomság csalogatása általában automatikusan ülő mozdulatra ösztönöz.

5. Amint a kutya hátsója leért a földre, mondjuk azt, hogy ‘jó kutya’ (vagy valami hasonlót, hogy jelezzük a helyes viselkedést), és adjuk oda neki a csemegét.

6. Sokszor ismételjük meg az ‘ül’ mozdulatsort.

7. Fejlesszük tovább az “ül’ mozdulatot “fekszik” mozdulattá (amikor mind a négy láb és a mellkas is érintkezik a padlóval) úgy, hogy a falatot a kutya orrától lassan lefelé visszük a mellkasa felé, majd lassan előre, a földig. Néhány kutya számára ez azonnal a “fekszik” mozdulatot fogja eredményezni. Ha a kutya a lefekvés helyett inkább feláll, megint ültessük le, és ismételjük meg a mozdulatot. Ha a kutya lassan és tétovázva halad a teljes fekvő pozíció felé, akkor minden mozzanatot jutalmazzuk meg, amely a jó irányba történik, pl. ha a fejét vagy a vállát rakta le. Minden újabb ismétléssel egyre közelebb kell kerülnünk a teljes fekvő helyzethez.


8. Amikor a fekvő helyzetet elértük, mondjuk neki, hogy “jó kutya”, és bőségesen jutalmazzuk meg.

9. Addig ismételgessük a fekvő helyzetbe csalogatást, amíg az könnyedén nem megy. Jegyezzük meg, milyen kézjelet hoztunk létre a lefektetéskor. A fürgébb kutyák álló helyzetből nemcsak az ülő-, hanem közvetlenül állásból fekvő helyzetbe kerülést is begyakorolhatják.

10. Próbáljuk ki, hogy a kutya érti-e a kézjelet, melyet mi alakítottunk ki miközben a jutalomfalatot a kutya orrától az üres kezünkbe tettük. A jelző kezet a kutya orrától vigyük le a földig. Ha a kutya erre úgy reagál, hogy lefekszik, jutalmazzuk meg egy jutalomfalattal, melyet a másik kezünkből adunk.

11. Bátorítsuk a kutyát, hogy hosszabb ideig fekvő helyzetbe maradjon úgy, hogy csemegét a mancsai közé helyezzük, és vakargatjuk, mellyel segítünk az ellazulásban. Végül engedjük el a kutyát a fekvő helyzetből úgy, hogy a falatot egy kicsivel arrébb dobjuk neki. 90 Fejlesszük tovább a mozdulatsort, hogy a kutya összekapcsolja a szőnyeget és a fekvő helyzettel. 1. A szőnyeget akkor kezdjük bevezetni, amikor a kutya kézjelre már megbízhatóan lefekszik.

2. A szőnyeg legyen nagyon közel, fogjuk meg a jutalomfalatot, mellyel a szőnyegre akarjuk csalogatni a kutyát, majd kézjellel mutassuk a “Fekszik” jelet. Ha a kutya lefeküdt, ezt jelezzük neki “Jó kutya” dicsérettel, és adjuk oda a csemegét. Marasztaljuk ebben a helyzetben, majd engedjük lemenni a szőnyegről. 3. Ezt addig ismételgessük, amíg a kutya készségesen rá nem lép a szőnyegre és fekszik le.

4. Folytassuk avval, hogy a kutya a jutalomfalat nélküli ‘Szőnyegre fel, ÉS fekszik’ kézjelre is reagál.

5. Ismételgessük a mozdulatsort, minden alkalommal adjunk egyre kisebb kézjeleket.

6. Amikor úgy érezzük, hogy a kutya teljesen érti, hogy mit kérünk tőle, mutassunk röviden a szőnyeg felé, de ne folytassunk, ne mutassuk neki a “Fekszik” kézjelet. Adjunk lehetőséget

Általános irányelvek „Az állatok az oktatásban” programhoz neki, hogy magától feküdjön le, és ha megteszi, bőségesen jutalmazzuk meg. Ez már azt jelenti, hogy a kutya összekapcsolta a szőnyeget a lefekvéssel.

7. A feladatot tovább lehet fejleszteni úgy, hogy kissé távolabb állunk, amikor a kutyát arra kérjük, hogy “menjen a szőnyeghez”. Szóbeli utasítást is adhatunk a kézjel közben (mely valószínűleg át fog alakulni egy szőnyeg felé mutató kézjellé). Arra is ösztönöznünk kell a kutyát, hogy ellazuljon a szőnyegen, hosszabb időt tudjon ott tölteni, mielőtt elengednénk.

8. Úgy is gyakoroljunk, hogy a szőnyeget emberek, elsősorban gyerekek mellé helyezzük. A segítő tudjon többféle helyen is ülni, és onnan jelezni, közelebb és távolabb is a kutyától és a gyerektől. Fejlesszük tovább a feladatot úgy, hogy a kutya a fejét a gyermek ölébe fektesse! Amint a kutya megszokta a szőnyegen fekvést, fejlesszük tovább úgy a feladatot, hogy a kutya a mellette ülő ember ölébe fektesse a fejét. Ezt a viselkedést egy “láncolás” nevű módszerrel tudjuk megtanítani, ami azt jelenti, hogy ahogy a kutya meglátja a “menj a szőnyeghez” kézjelet, számára ez azt jelentse, hogy “Menj a szőnyeghez, feküdj le, és rakd a fejedet az ember ölébe!”. Esetleg a “ Fektesd az ölébe a fejed!” utasításra külön jelet is taníthatunk, így a kutya csak akkor teszi meg, ha a segítő ezt kéri. A következőkben leírjuk, hogy hogyan lehet a “Fejet az ölbe!” különálló utasítást megtanítani. 1. Miközben a kutya a szőnyegen fekszik, üljünk le mellé úgy, hogy a fejét az ölünkbe tudja rakni. 2. Egy jutalomfalattal (egy kisebb értékűvel, pl. a kevésbé finom talán jobb is lehet) finoman fordítsuk úgy a kutya fejét, hogy érintkezzen az ölünkkel. Jutalmazzuk meg. 3. A kívánt “Fej az ölbe!” utasítást fejlesszük tovább úgy, hogy a mozdulatsor közben a kutya kissé változtasson a testhelyzetén. 4. Helyettesítsük a jutalomfalatot kézjellel (kezünket az ölünkbe rakjuk vagy megütögetjük azt) majd a másik kézből kapjon jutalomfalatot. Egyes kutyáknak a vakargatás is jutalom. 5. A betanításnak ebben a részében valamiféle új, finom kézjel vagy hangjel fontosabb lesz a kutya utasításában. Nagyon jó, ha a kutya spontán ezt a viselkedést produkálja. 6. A betanító olyan utasítást kell, hogy válaszon, mely az adott kutyánál jól működik. Ilyen lehet például az orr megvakarása, egy kis köhintés vagy akár az “ölben a kéz” továbbfejlesztett változata. Az új hívójelnek kapcsolódnia kell a már létező “kéz az ölben” jelhez, melyet az új hívójel előtt közvetlenül kell a kutyának adni. Ha marad a “kéz az ölben” hívójel, a segítőnek a távolságot kell megpróbálnia növelni. Ez összezavarhatja a kutyát, aki felállhat azért, hogy a gyerek öle helyett a betanítója ölébe rakja a fejét. 7. Természetesen az utolsó lépés a betanításban az, hogy a kutya egy idegen (inkább egy gyerek) mellé is lefeküdjön és helyezze a fejét annak az ölébe (reagáljon a segítőre), amikor erre utasítják. 8. Minden lépést ismételgetni kell, és csemegével (vagy más, erre megfelelő dologgal) jutalmazni, amíg a kutya biztosan nem mutatja a kívánt magatartásformát.

91


Hogyan tanítsuk be a kutyát arra, hogy a mancsát a könyvre helyezze? A fenti módszerekhez hasonlóan, ez a mozdulat egy másik utasítást igényel, mint a “Feküdj a szőnyegre!” jelzés. Gyakorolhatjuk úgy is, hogy a kutya a gyermek mellett, a szőnyegen fekszik, sőt úgy is, hogy közben a feje annak ölében van. A fenti módszerhez hasonlóan a betanítás először a segítővel együtt, majd önkéntesekkel történik majd, hogy a kutya általánosítsa a mozdulatot. Ha a kutya még nem tudja az “Adj pacsit!” Mozdulatot, először ezt kell megtanítani. Majd ezt kell továbbfejleszteni úgy, hogy mancsával más tárgyakat is “megérintsen”, ne csak valaki kezébe helyezze azt. 1. Hogyan tanítsuk meg a kutyát arra, hogy pacsit adjon? Helyezzük a finomságot a zárt öklünkbe. Mozdítsuk a falatot fogó kezünket a kutya mellkasa felé (ezt általában ülő helyzetben könnyebb megtenni).

2. A kutya nagy valószínűséggel megpróbálja megszerezni a falatot az orrával és a szájával, de nem a mancsával. Addig ne adjuk oda a jutalomfalatot, amíg a mancs meg nem mozdul. Amikor ez megtörténik, dicsérjük meg “Jó kutya” dicsérettel, és adjuk oda a falatot, megjutalmazva a mancs megmozdítását. 92 3. Addig-addig ismételjük, amíg a kutya végül a kezünkbe nem rakja a mancsát.

4. Amikor a kutya már magabiztos ebben a mozdulatsorban, vegyük ki a falatot a zárt öklünkből, és jelezzük a mozdulatot nyitott kézzel a mellkas felé, és a másik kézben levő finomsággal jutalmazzuk azt.

5. Ismételjük a “mancsadás” mozdulatát különböző helyeken és helyzetekben.

Fejlesszük tovább a mozdulatsort úgy, hogy a kutya a mancsát a könyvre helyezze!

6. Üljünk a kutya mellé (jó, ha már eleve a szőnyegen van). Helyezzünk egy nyitott könyvet az ölünkbe, majd adjunk egy “mancs” kézjelet a könyv fölött. Jutalmazzuk meg a kutyát és ismételjük a jelet.

7. Amikor erre a helyzetet már alkalmasnak érezzük, gyorsan húzzuk el a kezünket amint a kutya mancsa hozzáér, és amint a könyvhöz ér, nagyon dicsérjük meg “Jó kutya” szavakkal és egy különösen finom csemegével.


8. Miközben ezt a viselkedéssorozatot ismételgetjük, próbáljuk úgy megváltoztatni a kézjelet, hogy a “Add a mancsot!” jel megkülönböztethető legyen az “Érintsd meg a könyvet!” kézjeltől.

9. Szót vagy más látható kézmozdulatot is hozzátehetünk az “Érintsd meg a könyvet!” utasításhoz. Ha a segítő nem szeretné, hogy a gyermek megtudja, mi utasítjuk a kutyát, tehát számára úgy tűnik, a kutya kezdeményezi a magatartásformát, egy finom jel, például, ha a segítő köhintése, orra vagy füle megérintése is működhet!

Hogy tanítsuk be a lovat/pónilovat arra, hogy lelökjön egy tárgyat a bójáról? Ez lehet egy újítás a foglalkozáskor, elsősorban egy lovas foglalkozáskor, ahol a lovasnak kell nyújtózkodnia, hogy ő maga lökje le a tárgyat a bójáról. Ha ezt a ló teszi meg, akkor a lovasnak tovább kell nyújtózkodnia. Célirányos betanításra van szükség ahhoz, hogy a ló megtanulja ezt a viselkedést. Először azt kell jutalmazni, ha a ló az orrával megérinti az adott tárgyat, majd azt, ha ugyanezt az utasított tárggyal teszi meg. 1. Készítsünk kisebb jutalomfalatokat, pl. a póni csemege vagy felvágott répa alkalmas erre. 93 2. Győződjünk meg arról, hogy a csemege odaadása biztonságosan történjen, ne engedjük meg a lónak, hogy “letámadja” betanítóját a finomságokért.

3. Válasszunk ki egy megfelelő céltárgyat, egy un. “közepes céltárgyat”, pl. egy fakanalat, vagy valami hasonló tárgyat.

4. Helyezzük a tárgyat a ló orrához közel, és ne feledjük, hogy a lovaknak “félszemű” látásuk van, ezért a tárgyat oldalról közelítsük, ne elölről.

5. A ló valószínűleg meg fogja vizsgálni a tárgyat, és amikor az orrával is megérinti, jutalmazzuk meg. Másodlagos megerősítő “jelzést”, pl. “jó” vagy “igen” szavakat hasonlóképpen használhatunk, mint a kutya esetében.

6. Ismételgessük ezt egyszerű tárgyakkal, melyeket közel teszünk a ló orrához.

Általános irányelvek „Az állatok az oktatásban” programhoz 7. Amikor a ló magabiztosnak tűnik, mozdítsuk el a tárgyat kicsit messzebbre, helyezzük egy kicsit magasabbra vagy alacsonyabbra.

8. A jutalmazáshoz használt falatokat néha helyettesíthetjük alternatív jutalmazással, például vakargatással vagy paskolással.

9. Vezessük be a bóját, mely tetején egy tárgy van, valami, ami könnyen le tud esni. Helyezzük a céltárgyat ennek a tárgynak a tetejére, sőt egy kissé elé. Amikor a ló megérinti a céltárgyat, véletlenül a tárgyat is meg fogja érinteni (vagy ha lehet, le is veri) azt. Jutalmazzuk meg a lovat siker esetén egy finomabb falattal, vagy több falattal.

10. Ismételjük meg néhányszor ezt a gyakorlatot. A céltárgy legyen egyre kisebb, és végül kézjellel (egy előremutató kézjellel) helyettesítsük azt. Valószínűleg a kézjel kevésbé lesz fontos, mint a szóbeli utasítás. Amint a ló magabiztosan löki le a bóják tetején látott tárgyakat, szóbeli utasítást is hozzátehetünk, pl. “Üsd le!”.

11. Használjunk felváltva ételt vagy más jutalmazási módot, és amikor a ló leveri a tárgyat, vagy CSAK kézjelre elvégzi a feladatot, adjuk nagyobb mennyiséget vagy adjunk finomabb falatokat, mint amikor csak megérinti azt.

12. Ha a segítő nem szeretné, hogy a lovas megtudja, hogy a ló utasításokat kap, alkalmazzunk alternatívaként finomabb jelet, például egy köhintést vagy a kéz csípőre tevését. Egy másik lehetőség arra, hogy a ló meg tudja különböztetni a bójára helyezett tárgyakat, az lehet, hogy pl. a műanyag kacsát leverheti, de a labdát vagy más tárgyakat nem.

94


A foglalkozás eredményességének mérése Ahogy a szövegben részletesen leírtuk, az Állat integrációs programban fontos mérnünk a foglalkozások közötti fejlődést. Alább található a létező mérések közül néhány közzétett példa a ma alkalmazott mérési módszerek közül. Ezeket kutatásokkal hozták létre, és különböző kategóriákba sorolják őket aszerint, hogy milyen fő célban elért eredményeket mutatnak. Ezek a kategóriák a testi, pszichés, társas, érzelmi és viselkedési területek.



Összmotoros tevékenység mérése (testi)



Szociális/Társas érzékenységi skála (társas)



Érzékelési/érzékszervi profil (testi) 95



A gyermeki harag eszköztára (érzelmi és viselkedési)



A gyermek életminősége (pszichés)



Önérzékelési profil gyermekeknek (pszichés)



A gyermek általános testi működésének felmérése (testi)



Viselkedést felmérő rendszer gyerekeknek (viselkedési)


A tanuló értékelése

Tanuló neve: ..................................................................... A tevékenység időpontja:................................................. A tevékenység száma:. .............. ...................................................... Állat/ok.................................................................................. Vállalkozó tevékenységek: .......................................... .................................. .. A tevékenység célja:(fő célkitűzése) 1 ................................................................................................................................................. ............... 2 ................................................................................................................................................... ......... 3 ................................................................................................................................................... .........

Főbb tevékenységek / feladatok

A diák tervezése

Haladás/regresszió

1. 2. 3. 4. 5. További megjegyzések .................................................................................................................................................................. ...................................................................................................................................................... ........... ................................................................................................................................................................. A következő tevékenységek fő cél jai ........................................................................................................................................ ............ .................................................................................................................................................................. ...................................................................................................................................................... ......... .. ...................................................................................................................................................... ............. pojektAz aláírás: .............................................................................. ..

Dátum:

96


A projekt partner intézményei Ljudska univerza Rogaška Slatina A rogaska slatinai népi egyetem 1959 óta áll a felnőtt oktatás és képzés szolgálatában. A népi egyetem alapítója Rogaska Slatina önkormányzata. Az intézmény elsősorban a helyi programokat és tevékenységeket szervez. Mivel az egyetem fontos szerepet játszik az oktatásban, fontos számára, hogy lehetőséget nyújtson mindenki számára élethosszig tartó tanulásban. Így az intézmény célja , hogy széleskörű, minőségi oktatási programokat, tanácsokat, információkat , alapvető szakismereti képzést biztosítson a helyi igénylőknek. Az intézmény tisztában van azzal, hogy mennyire fontos a helyi vállalkozásokkal, iskolákkal, szervezetekkel az együttműködés. Ennek köszönhetően tudnak sikeresen különböző projekteket megvalósítani.

JVIZ I. Osnovna šola Rogaška Slatina A rogaska slatinai 1.számú általános iskola a szomszédos Horvátország közelében található. Az iskolában alapfokú oktatás folyik elsőtől kilencedik osztályig. Az iskola tanulói létszám több, mint 400 diák. Az utóbbi években megnőtt a fogyatékkal élő gyermekek, különösen tanulási nehézségekkel és viselkedési problémákkal küzdő gyermekek száma. Az iskola speciális tanácsadással, új, innovatív és hatékony módszerekkel segíti ezeket a gyerekeket. C élja a gyerekek motiválása jobb tanulási eredmények elérésére. 2007 óta aktívan vesz részt nemzetközi projektekben ezen a területen.

JVIZ III. Osnovna šola Rogaška Slatina Ez egy kis iskola,amelyben speciális igényű gyermekek oktatása folyik speciális oktatási programmal fiatal tanári csapat által, valamint mobil gyógypedagógiai oktatást is biztosít. A legtöbb tanuló fejlesztésre szorul a tanulási folyamatban ( autizmus, Down szindróma, X-szindróma, bénulásbetegséggel) Az iskola rendszeresen részt vesz különböző versenyeken, tematikus napokat szerveznek, kirándulásokra mennek. Részt vettek egy nemzetközi projekt keretében egy tengeri vitorlás programon , ahol más országok hasonló speciális igényű tanulói voltak ott. Az iskola nagyon büszke az eredményeire sportban és más tevékenységekben, illetve dolgozóik szakmai munkájára.

97

Általános irányelvek „Az állatok az oktatásban” programhoz 1st Special Nursery School of Patras Patras Speciális Óvodát 4-7 éves korú gyermekek számára alapították. Ide tanulási vagy mentális nehézségekkel küzdő, autizmussal vagy fogyatékkal bíró gyerekek járnak. Az iskola épülete társadalmi és gazdasági szempontból hátrányos helyen fekszik. Nyomornegyedben, az itt élő családok gyermekei , munkanélküli szülők , illetve bevándorlók gyermekei látogatják az iskolát. A szülőknek gondot okoz gyermekeik szellemi fejődésének biztosítása. Ezért ezeknek a szülőknek ad segítséget a projekt. A projekt részesei az idősebb korosztály is 7-15 éves korig, hiszen az 1.számú Speciális Általános Iskola is ebben az épületben működik.

Ozel Denizli Ayyildiz Ozel Egitim ve Rehabilitasyon Merke

Ozel Denizli Ayyıldız Ozel Eğitim Merkezi egy speciális igényű gyermekek számáralétrehozott oktatási és rehabilitációs központ. Ez egy magán intézmény az Oktatási Minisztérium felügyelete alatt. Saját szakterületén támogatást nyújt olyan diákoknak, akiknek speciális oktatásra van szükségük. A központnak 150 diákja van 3-23 év között és 15 tanára. 2007-ben Denizli város elismerésben részesítette az intézmény alapítóját.,aki tudatában van, hogy a legfontosabb befektetés maga az ember, s ezért igyekszik úgy dolgozni, hogy biztosítsa mindenki számára a megfelelő oktatást.

Osnovna škola Josip Matoš A Josip Matos Általános Iskola Horvátország, Vukovár-Szerémség régiójának egyetlen, független iskolája sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Az iskola 1970-ben alakult, és 2003-ban a felújítás után folytatódott a munka. Az iskola mottója:” Amit akarunk, azt tudjuk is megtenni”. Az iskolának kb. 60 tanulója van értelmi rendellenességekkel, autizmussal, bénulással, krónikus betegségekkel. A tanulókat osztályokba illetve tanulócsoportokba soroljuk speciális oktatási programmal. Az egyes csoportokban 3-9 diák van. De részesülnek egyéni foglalkozásban. Az iskola szervez különböző foglalkozásokat, például háztartási, kertészeti vagy selyemfestés foglalkozásokat. A diákok részt vesznek kulturális és sportrendezvényeken, amelyek szervezésében részt vállal az önkormányzat is, hogy felhívja a lakosság figyelmet a „másság” elfogadására.

98

Általános irányelvek „Az állatok az oktatásban” programhoz Szkola Podstawowa nr 2 im. Romualda Traugutta A 2.számú Podstawowa Iskola Romualda Trauguttaban, lengyel főváros közelében Józefowban található. Körülbelül 700 tanul diák itt 7-13 év között, beleértve néhány fogyatékkal élő gyermeket és néhány családi problémákkal küzdő gyermeket. Velük külön tanárasszisztens foglalkozik az órákon a többi tanulóval együtt.Az iskola tanuló között vannak bevándorlók gyermekei is. Az iskola rendelkezik terápiás személyzettel. Fejlesztőpedagógusok, logopédus, iskolapszichológus segíti az oktatási munkát.

ELISTA Education Az Elista Oktatási Szervezet Írországban egy olyan szervezet, amely az oktatás és képzés terén támogatást nyújt terápiás állatokkal testi, lelki és szociális téren az embereknek. Olyan típusú programokat kínál,amelyek alkalmazkodnak a résztvevők igényeihez. Az Elista egyike azon nagyon kevés szervezeteknek, amely ilyen típusú képzést végez, speciális szakmai képzést egész Európában és a világban. Az intézmény alapítói és dolgozói egyénileg dolgozták ki a programot, amely megmutatja, hogy a terápiás segítő állatoknak milyen fontos szerepe van a társadalomban, mennyire hasznos. Ezért van szükség ilyen szakemberekre,akik ilyen tevékenységet végeznek. 99

Scoala Gimnaziala Asau Az Asau Iskola és Gimnázium Románia északkeleti részén Asau faluban található. Az iskola óvodai, alap és középfokú oktatási komplexum 900 tanulóval. Az iskola 100 éves gazdag hagyománnyal rendelkezik az oktatásban. Fő célja, hogy nevelőtestülete innovatív, rugalmas és korszerű módszerekkel tanítson.

Érdligeti Általanos Iskola Az Érdligeti Általános Iskola 2011-ben egyesült két intézményből. Ennek köszönhetően tanulói széles skálán bontakoztathatják ki tehetségüket idegen nyelvek, matematika és informatika terén. A diáko 6-14 évesek. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók speciális fejlesztésben részesülnek kiváló fejlesztő pedagógusoknak köszönhetően. Már 2013-ban elkezdődött egy különleges fejlesztési módszer állatok részvételével. Szakképzett kollégák nagy sikerrel és eredménnyel végzik ezt a munkát. Javultak a finom motoros készségek és a koordináció és pozitív hatással van a gyerekek viselkedésére, tanulás hatékonyságára, motiváltabbak, koncentráltabbak az állatok támogatásával.

Általános irányelvek „Az állatok az oktatásban” programhoz 15.számú melléklet Magyarországi tevékenységek, a ”Zoro” projekt képekben

Látogatás a Syrius állatmenhelyen

100


Matematika óra Kemi kutyussal

Tréning a Pepitappancs Egyesületnél 101


Brunszvik-Napok

Az Akela Kutyaiskola látogatta meg iskolánkat

102


Érdi Civil Állatmentők jártak nálunk

Állatkerti látogatás Budapesten

103


A lovasparkban Simonpusztán

Magyarország – 5. Nemzetközi Találkozó

104




105


Film délután

Órák Hamuval 106


Látogatás a Noel Tanyán

Érzékenyítési Program a Budakörnyéki Látássérültek közhasznú Egyesületénél

107

Általános irányelvek „Az állatok az oktatásban” programhoz A magyarországi változat elkészítésében részt vett:

Staub Tünde -koordinátor és szerkesztő

Badics Gyöngyi – projektrésztvevő és szakértő

Marcali-Kiss Rita- projektrésztvevő és szakértő

Falus Eszter- fordító

2017 Érd 108

Általános irányelvek»az állatok az oktatásban«programhoz

Recommend Documents