Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 7-én tartott munkaterv szerinti nyílt üléséről.
Jelen vannak:
Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester, Fenyvesi Zoltán, Kiss Anikó, Kovács Gábor, Kucsó István, Szalai László képviselők /7 fő/. Kószó László képviselő előre jelezte késését.
Tanácskozási joggal meghívottak: Barta Attiláné vezető főtanácsos Csikós Krisztina, a Művelődés Ház és Könyvtár megbízott igazgatója Dr. Szénás Tamás ügyvéd, társasági és környezetvédelmi szakjogász Farkas Tibor, a Pénzügyi Bizottság külső tagja Gavlik Melinda aljegyző Horváth-Militicsiné Tóth Andrea, a Bokréta Önkormányzati Óvoda óvodavezetője Kovács Viktor anyakönyvvezető, informatikus Ladányiné Pilisvári Andrea településüzemeltetési ügyintéző Nagy Teleki István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom tompai alapszervezetének elnöke Rozgonyi Tibor kockázatkezelési tanácsadó (Optimális Kft.) Simon Lukács Csaba adóügyi csoportvezető Szilberhorn Erzsébet tervező (Építészműhely Kft. Kecskemét) Vörös Zsuzsanna pénzügyi csoportvezető.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönti a Képviselő-testület tagjait, a tanácskozási joggal meghívott munkatársakat. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülése határozatképes, mivel a 7 főből 6 képviselő jelen van. Kószó László képviselő előre jelezte késését. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A nyílt ülést megnyitja.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Javaslatot tesz az ülés napirendjére az írásos meghívó alapján:
2 JAVASOLT NAPIRENDI PONTOK
1. Tompa Város 2012. évi belső ellenőrzési munkatervéről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
2. Tompa Város Önkormányzat Képviselő – testületének ….../2011.(…...) önkormányzati rendelet-tervezete a 2011. évi költségvetésről szóló 3/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
3. A Halas-Thermo Kft. kéményseprő-ipari közszolgáltatásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
4. A Szénás Ügyvédi Iroda összefoglaló beszámolója 2011. augusztus hónaptól 2011 októberéig Előadó: Dr. Szénás Tamás ügyvéd, társasági és környezetvédelmi szakjogász
5. Tompa Város településrendezési terve és helyi építési szabályzata elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert, polgármester Szilberhorn Erzsébet, az Építészműhely Kft. Kecskemét tervezője
6. Balázs Erika megbízási szerződésének elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
7. Okmányiroda önállóvá válásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
8. A Szabó Dénes Általános Iskola Pedagógiai Programjának elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
9. Előterjesztés webtárhely szolgáltató választásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
3 10. Előterjesztés alternatív telefonszolgáltató választásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ismerteti az írásos meghívó szerinti javasolt napirendi pontokat, melyhez, ha kérdés vagy más javaslat nincs, az alábbiakkal egészítene ki: az Önkormányzat vagyonbiztosításával kapcsolatos napirendi pontot szeretném felvenni, melyet már a Pénzügyi Bizottság is tárgyalt, ez lenne a 11. napirendi pont. Meghívtunk hozzá egy szakembert, egy tanácsadó cég képviselőjét. Szeretnék egy 12.-et is, egy „Egyebek” címűt, amennyiben van rá igény, és a napirendi pontok előtt pedig beszámolnék az általam elmúlt hónapban végzett munkákról, tevékenységekről. A mai testületi ülés anyagát szombaton kapta meg a Testület, ezzel kapcsolatban van-e valamilyen kifogás? - Nincs. Kószó László jelezte, hogy 13 óra 50-ig órája van, ő ezután fog érkezni.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Kéri a Képviselő-testületet, aki a meghívóban szereplő, -javasolt- napirendi pontokat az előbbi kiegészítésekkel elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon!
A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi napirendi pontokat fogadta el:
4 NAPIRENDI PONTOK
1. Tompa Város településrendezési terve és helyi építési szabályzata elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert, polgármester Szilberhorn Erzsébet, az Építészműhely Kft. Kecskemét tervezője
2. Rozgonyi Tibor kockázatkezelési tanácsadó ajánlata az önkormányzati ingatlanok vagyonbiztosításáról (szóbeli előterjesztés alapján) Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
3. Tompa Város 2012. évi belső ellenőrzési munkatervéről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
4. Tompa Város Önkormányzat Képviselő – testületének .../2011.(...) önkormányzati rendelet-tervezete a 2011. évi költségvetésről szóló 3/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
5. A Halas-Thermo Kft. kéményseprő-ipari közszolgáltatásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
6. A Szénás Ügyvédi Iroda összefoglaló beszámolója 2011. augusztus hónaptól 2011 októberéig Előadó: Dr. Szénás Tamás ügyvéd, társasági és környezetvédelmi szakjogász
7. Balázs Erika megbízási szerződésének elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
8. Okmányiroda önállóvá válásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
9. A Szabó Dénes Általános Iskola Pedagógiai Programjának elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
5 10. Előterjesztés webtárhely szolgáltató választásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
11. Előterjesztés alternatív telefonszolgáltató választásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
12. Egyebek – Az ismeretlen helyről működtetett, névtelen bejegyzéseket magába foglaló új honlapról (szóbeli előterjesztés alapján) Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
Napirend előtt: Tájékoztató az elmúlt egy hónap tevékenységeiről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Visszafelé szeretnék menni: említettem már, hogy a múlt héten elfoglaltságom volt: egy 2 napos önkormányzati konferencián vettem részt Balatonfüreden, mindez az „Önkormányzati Megújulás Konferencia 2011” címet viselte. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Magyar Önkormányzati Szövetség, illetőleg a Közigazgatási és Igazgatásügyi Minisztérium rendezte, az előadók között szerepelt Navracsics Tibor miniszterelnök helyettes úr, Tállai András államtitkár úr. Az önkormányzati törvény ismertetéséről szólt a konferencia. A miniszterelnök helyettes úr jelezte, hogy a Kormány szétválasztja az államigazgatási és az önkormányzati feladatokat, ami azt jelenti, hogy az Önkormányzatoktól a hatósági és az államigazgatási feladatokat elveszik. Két ok miatt: • egyrészt azért, mert a Kormánynak az akarata a településeken, a járásokon keresztül ezek lesznek a végpontok, ahol megnyilvánul, a másik ok pedig az, • ha bárki szeretne hatósági vagy államigazgatási ügyet elintézni, akkor az országban ugyanolyan jogrend szerint, ugyanolyan eljárási metódus szerint kapjon ügyintézést bármely Kormányhivatalban vagy ügyintézést végző hivatalban. Ez a cél, nagyon röviden, nagyon leegyszerűsítve ez lesz. Az Önkormányzati törvénynél két verzió volt: volt egy önkormányzati tervezet tavasszal, illetve egy ősszel. Néhány dolgot mondanék: az Önkormányzati törvénytervezetben, ami tavasszal jelent meg, pl. 2 ezer főben határozták meg azoknak a településeknek a lélekszámát, amelyeknél az önkormányzati hivataloknak be kell olvadni a nagyobb településbe, tehát 2 ezer fő alatti településeknek egyesülniük kell. Az ősziben már 3 ezer fő volt, mint kiderült, a mai nap folyamán, ami törvénytervezetet benyújtottak, visszaállították 2 ezer főre. A Kormányhivataloknak a törvényességi felügyeleti eljárás során az eszközrendszere
6 belekerült a törvénybe. Hogy milyen lehetőségek vannak, például a Kormányhivatalok a normatív támogatásokat megvonhatják azoktól a Testületektől, önkormányzatoktól, amelyek nem a törvények szellemében járnak el, adott esetben a Kormányhivatal a Testület feloszlatását kezdeményezheti az Országgyűlésnél, valamint bekerült az Önkormányzati törvénytervezetbe 2 adófajta. Helyi adó, illetőleg települési adó, amelyet az önkormányzatok vethetnek ki. Az önkormányzati rendszer áttér a feladatfinanszírozás-alapú normatív támogatásra, ami azt jelenti, hogy a később megalkotott ágazati törvényekben majd ismertetni fogják azokat a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokat, amelyekre célzottan az állam finanszírozást rendel. Az önkormányzatoknak megmarad mellettük a helyi adóbevétel lehetősége, illetve olyan bevételi források, amelyek eddig is megvoltak: gondolok itt a gépjármű adóra, a helyi iparűzési adóra, újsághírekben lehetett hallani, hogy ezeknek egy részét a Kormány el kívánja vonni. A sajtóban megjelent, hogy az iparűzési adó 20 %-át, a gépjármű adót teljes egészében, ezek még tervezetek, igazából a törvények megalkotása után fog ez kiderülni. Az Önkormányzati törvény rendelkezik az általános iskolákról is, amelyeket állami fennhatóság alá kívánnak vonni: tudni kell, hogy 4 törvénynek az együttes elfogadása után fog kialakulni az, hogy jövőre az önkormányzatok milyen költségvetéssel fognak működni. Ezek: az adótörvények, a központi költségvetés törvénye, az önkormányzati törvény, és a köznevelési törvény. Utóbbit is most terjesztették elő, igazából e hónap végén vagy a következő hónap elején fogunk tisztán látni. Én Vörös Zsuzsannával már végeztettem számításokat itt a sajtóban megjelent elvonásokra vonatkozóan, egy-két helyen ezt már jeleztem is. Meg szeretném várni a decembert, amíg ez a 4 törvény elfogadásra kerül a hozzá csatlakozó miniszteri rendeletekkel, akkor már tisztán fogunk látni, hogy milyen költségvetéssel dolgozhatunk majd. Ennyit a konferenciáról. Tárgyaltam a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. vezetőjével. Miért kértem őket ide? Volt egy munkahelyteremtő lehetőség: egy üzemnek, egy erőműnek az elvi létesítési lehetősége, 2-3 mondatban szeretném ennek az erőműnek a konstrukcióját elmondani. Más önkormányzatoktól kaptam meg egy cégnek az anyagát, mely szerint egy magyar technológia segítségével a hulladékból különböző eljárásokon keresztül olyan új megoldási javaslatokkal állhatunk elő, hogy a hulladékból metánt, szintetikus földgázt, áramot, és hőt tudnánk előállítani. Mindennek az alapja a hulladék, az erőmű éves szinten minimum 200 ezer tonnával üzemelne. Ugye, itt az input anyagnak –a hulladéknak- a biztosítása a cél, beszéltem Vaskúttal, a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.-vel, voltam kint Szabadkán, ahol az ottani Hulladékgazdálkodási „Kft.-nek” a vezetőjével tárgyaltunk, hogy biztosítani tudnánk-e ezt a hulladékmennyiséget. Az a legnagyobb probléma, hogy nem igazán, mert ennek az erőműnek éves szinten 200.000 tonna szemétre lenne szüksége. Vaskút éves szinten 50 ezret produkál, a szegediek is 70 ezret, és nem beszélve arról, hogy nem szívesen adnák oda a hulladékukat akkor, amikor ezt az erőművet ők is meg tudnák valósítani az adott településen. Amiért lényeges ez a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.-vel való beszélgetés:
7 Feketéné ismertette, aki pont előző nap volt Nyíregyházán egy államtitkári értekezleten, amelyen nagy vonalakban elmondták az illetékesek –Illés Zoltán államtitkár úr- a majdani Hulladékgazdálkodási törvényt, amit szintén e hónapban fognak elfogadni, hogy nagy valószínűséggel állami feladat lesz. A mostani 424 szolgáltató helyett 56 szolgáltató fogja végezni a szemétszállítást, a szolgáltatók nem az önkormányzatokkal fognak szerződést kötni, hanem az ingatlantulajdonossal, aki közvetlenül fogja megfizetni a szemétszállítás díját a szolgáltatónak. Ha ez a Hulladékgazdálkodási törvény életbe lép, nagy valószínűséggel jövő júniusban, akkor ettől a tehertől a Tompai Önkormányzat minden bizonnyal mentesülni fog. Két héttel ezelőtt kezdeményeztem egy beszélgetést helyi vállalkozókkal, ismertetve a majdani lehetőségeket a törvényekről, az ő elképzeléseiket megismerve, hogy milyen lehetőségek lennének itt Tompán, nagyon jó hangulatban folyt ez a beszélgetés. Voltam Zsanán egy konferencián, ott a Duna-Tisza közti csatorna létesítésének a megvalósításáról beszéltek tudósok, volt kormánybiztosok, kormánymegbízottak, illetőleg a konferencia egyik része volt az ún. [úgynevezett] császárfának az elültetése. Ezzel kapcsolatban majd szeretném összehívni a helyi vállalkozókat és a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozókat, ugyanis ez a császárfa egy rendkívül intenzíven növő és „gyarapodó” fa, amelynek az igénye rendkívül kevés olyan szinten, hogy homokon is megterem, nagyon kevés vízigénye van, és 3 éven belül 0,4 m3 fatömeget tud produkálni, 8. év végére 1 fa 1 m3 tiszta faanyagot tud biztosítani. Ennek a telepítési metódusát és művelési módját szeretném majd ismertetni a helyi vállalkozókkal, akiket érdekel, a projekttulajdonosokkal összehozni, és egy befektetési lehetőségként felkínálni nekik.
Kószó László megérkezett a képviselő-testületi ülésre. A Kiskunhalas és Tompa-Kelebia végcéllal létesülő kerékpárútról: egy KÖZOP 3.2.0 pályázati formában lehetne kerékpárutakra pályázni. 5 települést érint: Kiskunhalast, Balotaszállást, Kisszállást, Tompát, és végcélként Kelebiát. Hogyan lehetne megvalósítani? Itt nagy problémát jelent, hogy az 53-as út 11,5 tonnás megerősítésével kapcsolatban amúgy is szélesedik az úttestnek a burkolati része, és nincs hely benne a kerékpárútnak. Ezt jeleztem a tervezőknek. A múlt héten megjelent a Petőfi Népében egy cikk a térség országgyűlési képviselőjének, Lukács Lászlónak a nyilatkozata, mely szerint Tompa körforgalom, ill. a határ Vámhivatal közötti rész megerősítését habár jövőre kezdenék el, mégis elmarad, mert ennek költségét a Baja-Szeged útvonalra csoportosították át. Azonnal kezdeményeztük a Magyar Közútnál, hogy erre vonatkozóan nyilatkozzanak, hogy ezek szerint akkor nem kerülne megerősítésre. Per pillanat a Közútnál nem tudnak információt nyújtani erre vonatkozóan, tehát tudomásom szerint megvalósul az útburkolat megerősítése. Minden hónapban történik egy magyar állampolgársági eskütétel, ebben a hónapban is volt. Ekkor külföldön lakó magyar állampolgárok teszik le az esküt, általában 15-20 fő szokta egyszerre igényelni az állampolgárságot, és ennek az eskütétele történik meg a Hivatalunkban.
8 Részt vettem a Mozgáskorlátozottak Egyesületének az éves rendezvényén, egy rendkívül kellemes hangulatú ebéd volt, ahová a nyugdíjasok is meghívást kaptak; Szabó Laci bácsinak a csoportja [Szabó László, a Rozmaring Nyugdíjas Klub elnöke]. Volt Kistérségi ülés, valamint tárgyaltam Babud Jenő tűzoltóparancsnokkal, a majdani katasztrófavédelmi megbízottal nem másról, mint az Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek a megerősítéséről, amelyet később át lehetne majd fordítani egy önkormányzati tűzoltósággá. A mostani beszélgetésnek az adta az alapját, hogy indulni kell egy olyan formában, ami alapján majd később az illetékes szerveknél tudnánk kezdeményezni egy önkormányzati tűzoltóságnak a felállítását. Ennek folyományaként, amit eddig egy 5 m3-es tartályos szippantóval ellátott traktort használt Maczonka úr, ezt a traktort kivontuk a szippantásból, ennek kezdeményeztem a fertőtlenítését, a lefestését, és egy szivattyúval való ellátását, amit az önkéntes tűzoltók használnak majd a későbbiekben. Szentkirályon is részt vettem Magyar Önkormányzati Szövetség és a Települési Önkormányzati Szövetségnek a rendezvényén, több ilyen rendezvény volt, ez a balatonfüredi rendezvénynek volt az egyik elő-megbeszélése, ahol az önkormányzati vezetőknek kérdezték meg a véleményét a majdani Önkormányzati törvénytervezethez való módosító indítványokról. Szeptemberben kezdeményeztem, ugyanis a Kunság Volán visszaállította a 17 óra 15-ös buszjáratot, amely Kiskunhalasról indul Tompára, ezzel nem is volt gond, a legnagyobb probléma azt volt, hogy a 16 óra 00 perckor induló kiskunhalasi járatot viszont ezzel egyidejűleg megszüntette. Rengetegen jöttek, kértem, hogy egy kérdőívet töltsenek ki azok a lakosok, akik igénylik ennek a járatnak a visszaállítását, majd ezzel a listával kértem, hogy a Kunság Volán állítsa vissza a 16 óra 00 perckor induló járatot. A múlt héten megérkezett a menetrend-tervezetük, amely 2011. december 11-vel lesz hatályos, néhány dolgot szeretnék mondani: Kiskunhalasról induló járatok a jövőbeni tervezetben: 16 óra 00 perckor indulna, tehát visszaállítja a Kunság Volán, 16 óra 30 perckor fog indulni egy, most 16 óra 35 perckor indul, azaz 5 perccel előrébb kerül az indulás, lesz egy 17 óra 00 perckor induló, vagyis a 17 óra 15-ös megszűnik, 18 óra 00 perckor indul, a jelenlegi 18 óra 15-kor indul, és 20 óra 30 perckor lesz az utolsó, ami Tompára fog indulni, ez jelenleg 20 óra 35 perckor indul. Tompáról induló járatváltozás: 14 óra 30 perckor fog indulni Kiskunhalasra, majd 16 óra 00 perckor, és 18 óra 00 perckor, ez egy új járat lesz. Az lenne a kérésem: két hetünk van arra, hogy elfogadjuk ezt a javaslatot, kérem a lakosságot, hogy aki igénybe veszi ezeket a közlekedési járatokat, és van véleménye ezekről, ha nem tetszik valamelyik járatnak az indulási ideje, még most lehet reklamálni, de november 16-án kell elküldenünk az észrevételünket ezzel
9 kapcsolatban. Kérem, ha ilyen van, jelezzék az Önkormányzatnál Ladányiné Pilisvári Andreánál. Még egy dolgot szeretnék elmondani: telefonközponttal kapcsolatban (nem az, ami napirenden van) az Önkormányzatnál a mai nappal elrendeltem, hogy kódrendszerrel lehessen telefonálni. Ezt az indokolta, hogy az eltelt 8 hónapban egy kicsit megnőtt a telefonszámlánk, és kíváncsi vagyok, hogy ennek mi az oka. Minden önkormányzati köztisztviselő kapott egy kódot, és csak ezzel a kóddal tud telefonálni. Ennek értelemszerűen volt egy költsége, nem volt nagy tétel, kb. 43 ezer Ft volt, a célom az, hogy csökkentsük a telefonköltségeket. Egy utasítás ment ki minden köztisztviselőnek, hogy a telefonálások számát csökkentsük, és amit lehet, email-ben oldjunk meg, hogy az Önkormányzat ezzel is spóroljon. Köszönöm szépen! Ha nincs kérdés, akkor a beszámolómat szavazásra felterjeszteném. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel más kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért a tájékoztatóban elhangzottakkal, kézfelemeléssel szavazzon!
Megállapítja, hogy a Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a tájékoztatóban elhangzottakat elfogadta.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Hadd legyen egy kérésem: Rozgonyi Tibort és Szilberhorn Erzsébetet előre lehetne-e engedni, hogy el tudjanak majd menni? Jó, köszönöm szépen! Akkor Szilberhorn Erzsébettel kezdenénk.
A napirendi pontok tárgyalása.
1. Tompa Város településrendezési terve és helyi építési szabályzata elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert, polgármester Szilberhorn Erzsébet, az Építészműhely Kft. Kecskemét tervezője Az előterjesztés és rendelettervezet írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Átadnám a szót Szilberhorn Erzsébet tervezőnek. Szilberhorn Erzsébet: Köszönöm szépen a lehetőséget, elég terjedelmes anyag, ami ma a Testület elé került. Egy határozathozatal és egy rendeletalkotás, ami a rendezési tervhez, illetve a helyi építési szabályzathoz tartozik. Ami fontos lenne, és szóban szeretnék kiegészíteni, az a korábbi egyeztetésekhez képest történt változás,
10 amit mindenképpen el kell, hogy mondjunk. A szerkezeti terv, ami határozattal kerül jóváhagyásra, ábrázolás-technikában kicsit különbözik a korábbi egyeztetésre bocsátott, és Önök által március 18-án megtárgyalttól, ez egyértelműen csak egy szakmai és formai dolog, ugyanis azt az eligazítást kaptuk –korábban nem így kérték a tervezőtől-, hogy: mivel Tompának van érvényes rendezési terve, a területfelhasználás a hatályos rendezési tervhez képest mutassa a változásokat. Amennyiben Önök jóváhagyják, akkor ezek a „csíkozott felületek” mind folyamatossá válnak, egyértelműbbek és tisztábban értelmezhetőek, jobban olvashatóak lesznek. Ez nem tervezői ötlet, hanem az egyeztetés során fölvetett szakmai észrevételre került így feldolgozásra. Ami szintén az egyeztetéshez kapcsolódik, és szót kell róla ejteni: március 18-i egyeztetési anyagban megerősítették azt a szándékukat, hogy termálfürdő céljára a 0301/8 helyrajzi számú [hrsz.-ú] telket ki kell jelölni. Ha jól tudom, akkor ez a Pedagógusföldek elnevezésű terület. A márciusi egyeztetést követően az államigazgatási vélemények között a Megyei Földhivatal úgy nyilatkozott, hogy ez kiváló termőhelyi adottságú szántóterület. Ez egy kicsit meglepő volt, hiszen a hatályos rendezési terv is beépítésre szánja ezt a területet, ennek a tárgyi tervnek a korábbi egyeztetésén is mindig beépítésre volt szánva, és nem kifogásolták, ezt a problémát föloldani úgy látszott, hogy egyeztető tárgyalást tartottunk e vonatkozásban, és a végső tervben gazdasági területként került ez a terület bejelölésre azért, mert ez a hatályos rendezési tervhez képest nem jelent változást. Ehhez nem tudott már a Földhivatal mit szólni, így most a jogszerűen beépítésre már kijelölt terület marad, és a terület-felhasználásban változás itt nem történik. Ezt el kellett mondani, de ez a jogszerű jóváhagyásnak feltétele, hogy államigazgatási kifogás ne maradjon, és ennek a teleknek a vonatkozásában így kellett eljárnunk. Ami a szerkezeti tervi lényegi dolog –egyébként igencsak volt alkalmunk kitárgyalni, és itt semmi változásra és módosításra nem volt szükség-, a rendelettel jóváhagyandó munkarészek között a szabályozási tervek, ami a helyi építési szabályzat melléklete, ez meglehetősen terjedelmes anyag, amelyet Önök elektronikusan kaptak meg. Itt egy dologra kell felhívni a figyelmet: szeptember 29én –meglehetősen elkésve- kaptuk meg azt az adatszolgáltatást, ami az 53-as úttal kapcsolatos kisajátítási vonalakat mutatja. Már postán volt az anyag, ezért nem tudtuk átvezetni a szabályozási tervlapokra ezt a kisajátítási vonalat, de mivel már rendelkezésre áll, a jóváhagyás szerinti dokumentáció tartalmazni fogja azokat a kisajátítási vonalakat, ami az úthoz kapcsolódóan megtörténik. Ez szintén csak egy ábrázolás-technikai dolog, mégis azt hiszem, föl kell rá hívni a figyelmet, hogy ezzel a kiegészítéssel fogjuk a végső tervet leszállítani. Köszönöm szépen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Én köszönöm! Kérdés van-e a képviselők részéről? Kovács Gábor: Közszemle volt már? Szilberhorn Erzsébet: A lakossági közzétételt jogszabály –az Építési törvény 9. § (6) bekezdése- írja elő, ez 1 hónapos közzététel, ez hirdetőtáblán megtörtént. Olyan terjedelmes anyag, hogy ez Ladányiné Andreánál volt megtekinthető 1 hónapos időtartamra.
11 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Annyit szeretnék mondani, és azt hiszem, Erzsébet megerősít ebben, hogy pl. a vállalkozókkal ebben a teremben tárgyaltunk, és mutattuk meg nekik a településrendezési tervet. Szilberhorn Erzsébet: Egy évvel ezelőtt ilyen tájban ültünk össze, és utána elkészült az egyeztetési anyag. Ennek kipostázása és államigazgatási szervi véleményezése után jöttek még elő éppen vállalkozói szempontú észrevételek, nevezetesen: a volt gépállomás telke legyen gazdasági terület, hiszen a korábbi rendezési terv is azt adta, és volt még egy, egy műanyag nyílászárót gyártó vállalkozás, akinek a lakásához közel a kisszállási határ mentén egy gazdasági területet kellett kijelölni. Ezek olyan észrevételek, változások voltak, amit a Testület fölvállalt, és tervezőként pedig fölvállaltuk, hogy még egyszer egyeztessük, hiszen ezek szerkezeti tervet érintő változások voltak. Újra ki kellett az államigazgatási szerveknek a szomszédos önkormányzatnak küldeni, úgyhogy ez mintegy negyed éves időtartamot vett el a tervezésből, de ennél többet azt hiszem, sem a megrendelő oldaláról, sem a tervező oldaláról sajnos nem lehet tenni –adott információk birtokában. Az én tervezői gyakorlatom is azt mutatja, hogy nagyon sokszor van, hogy éppen jóváhagyják, és előjön egy olyan dolog, amire senki sem gondolt. Ne tartsanak cinikusnak, de azt hiszem, az lenne a jó, ha jönne valami olyan lendület, és valami olyan pozitív dolog, ami miatt éppen bele kell nyúlni a rendezési tervbe, mert az azt jelenti, hogy beruháznak, építenek, hogy valamit kitaláltak olyat, amire nem gondoltunk. Köszönöm! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Bár így lenne! Ami ezt a negyed éves csúszást indokolta, az az volt, hogy szerettem volna a vállalkozóknak a véleményét is megtudni. A Testületből 1 képviselő és egy 1 külső bizottsági tag is részt vett ezen a fórumon. A nyílászárót gyártó vállalkozásnak a kérése ezen a megbeszélésen derült ki, és emiatt is módosításra került a településrendezési terv. Az illető bővíteni szeretne, területet vásárolni, és azon a területen már egy módosítást kellett végrehajtani a településrendezési tervben. Úgy gondolom, hogy megtettünk mindent, ezek a településrendezéssel kapcsolatos megbeszélések is nyilvánosak voltak a TV-felvételnek köszönhetően, tehát bárki tudhatott róla, hogy ez épp zajlik. Elmondanék egy példát: Kecskeméten önkormányzati vezetőkkel tárgyaltam, ők mutatták be pont ezt a céget, majd fölhívtam Szilberhorn Erzsébetet, hogy átszaladnék, mert nem volt nálam településrendezési terv. Nagyon készségesen kinyitották az irodát, adtak egy másolatot, szaladtam vissza az önkormányzathoz, és már terítettem le a térképet, megmutatva, hogy mit tudunk mi ajánlani. Itt most először azt szeretném, ha lenne egy konkrétum, amivel ide tudok állni a képviselőtestület elé, és akkor majd tudunk dönteni abban, hogy mire, hova, mit szeretnénk telepíteni, és annak van-e realitása. Most sajnos nincs még. Itt van például a Pedagógusföldek, amely az önkormányzat legnagyobb területe, és amelyet adott esetben be tudnánk vonni akármilyen projektbe: most hallottuk Erzsébettől, hogy kiemelten jó minőségű földterület. Tehát igazából ez az, amit én már 1 évvel ezelőtt is mondtam, hogy nem sok mozgástere van az Önkormányzatnak, vagyis a nullához közelít –ilyen szempontból. Szilberhorn Erzsébet: Ismét, ha felhozhatom a tervezői gyakorlatomat, azt hiszem –anélkül, hogy neveket mondanék- Tompa Város igen jó helyzetben van, hiszen
12 nemigen szokott rendelkezésre állni önkormányzati terület, ami vállalkozás fogadására, gazdasági célú beépítésre alkalmas. Itt pedig a vásártér megszűntével a volt vásártér helye, meg ez az említett Pedagógusföldek is, amit –igaz- borsos áron engedik csak művelés alól kivenni, de mégis a beépítésre szánt terület gazdasági célú beépítésének a lehetősége megteremtődik ezzel a rendezési tervvel. A vásártérnek ez idáig nem volt meg, a Pedagógusföldnek eddig is megvolt, meg ezután is megmarad. Köszönöm szépen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Ismertetném az elfogadásra szánt képviselő-testületi határozatot. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel egyéb kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!
A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el:
145/2011.(XI.07.) képviselő-testületi határozat: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) a) alapján biztosított jogkörében az alábbi döntést hozza: 1.) Tompa igazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja T-1 jelű 1:14.000 méretarányú településszerkezeti tervet és a településszerkezeti terv leírását. 2.) Éves költségvetési rendeletében foglaltak figyelembevételével megvalósítja a településszerkezeti tervben foglaltakat az alábbiak figyelembevételével - Lakossági ellátás biztosítása - Munkahelyteremtés - Településkép javítása - Helyi művi és természeti értékek megőrzése, védelme.
Felelős: dr. Homoki–Szabó Róbert polgármester Ladányiné Pilisvári Andrea előadó Határidő: azonnal. A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport, - Szilberhorn Erzsébet tervező (Építészműhely Kft. Kecskemét).
13 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Most pedig a rendelet-tervezetről szavaznánk: Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel további kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki ebben a napirendi pontban szereplő rendelet-tervezettel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon!
A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet fogadta el:
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Megállapítja, hogy a Képviselő-testület megalkotta a 22/2011.(XI.08.) önkormányzati rendeletét a helyi építési szabályokról.
Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2011.(XI.08.) rendelete a helyi építési szabályokról
Tompa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. §. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 7.§(3)bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Étv. 6.§ (1)bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.törvény 8.§(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében az illetékes állami főépítész, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, az illetékes megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége , a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Hivatala, az illetékes megyei kulturális örökségvédelmi iroda, az illetékes nemzeti park igazgatóság, az illetékes megyei kormányhivatal földhivatala, az illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága, az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi Igazgatósága, a Honvéd Vezérkar főnöke, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága, a Nemzeti Média-, és Hírközlési Hatóság illetékes igazgatósága és az I. fokú építésügyi hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el. A RENDELET HATÁLYA 1.§ (1) E rendelet Tompa közigazgatási területére terjed ki.
14 (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és a hozzá tartozó: Külterület 1:14 000 méretarányú szabályozási terve (SZ-1 jelű terv), Belterületi térség átnézeti lapból-, jelmagyarázatból és 63 db térképszelvényből álló 1:2000 méretarányú szabályozási terve (SZ-2 jelű terv szerint lehet. (3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelmények, egyéb jogszabályok és a hatósági előírások az érvényesek. SZABÁLYOZÁSI ELEMEK 2.§ (1) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetekre előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint létesíthető. (2) A korábbi szabályok szerint kialakított illetve fennmaradási engedéllyel rendelkező épület szerkezetei és nyílásai adottságnak tekinthetők, amelyeket új építési munkánál figyelembe kell venni.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS ELŐÍRÁSOK
3.§ (1) Övezeti határ és telekhatár beépítésre nem szánt területen különbözhet, de építmény csak az építést lehetővé tevő telekrészen helyezhető el. (2) Építési övezeti határ és telekhatár beépítésre szánt területen új beépítésben nem különbözhet. (3) Általános mezőgazdasági terület kivételével csak zárt trágyatároló létesíthető. (4) A szomszédos ingatlanon álló lakóépület és állattartó épület között legalább a következő távolságokat kell tartani: a) ló, szarvasmarha 15 m b) juh, kecske, sertés 10 m c) broiler baromfi: ketreces 5 m, almos: 10 m d) tojó tyúk (ketreces) 10 m e) vízi szárnyas: 15 m f) pulyka: 10 m g) anyanyúl és szaporulata: 10 m
15
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 4.§ (1) A beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak: a). Lakóterület, amely kertvárosias és falusias lakóterület b) Vegyes terület, amely településközpont vegyes terület c) Gazdasági terület, amely kereskedelmi szolgáltató terület és ipari terület d) Különleges terület, amely da) Szálláshely szolgáltató terület db) Mezőgazdasági üzemi terület dc) Szociális otthon dd) Határátkelő de) Piac (2) A városi parkolási rendelet megállapításáig a gépkocsik elhelyezésére az alábbi vonatkozik: Az építési telekhez kapcsolódó közterületen tulajdonosi hozzájárulás mellett akkor helyezhető el gépkocsi, ha igazolt módon a ki-, és behajtás forgalmi okokból nem megoldható vagy a már meglévő épület illetve telek méretei a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé. (3) Ha meglévő épületek esetében az egymással szemben fekvő homlokzatok közötti távolság az OTÉK-ban és az e rendeletben meghatározottaknál kisebb, úgy az érintett épületszakaszon új homlokzati nyílás nem létesíthető. (4) Az építési munka feltétele a teljes közművesítés, a közüzemű ivóvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen a fúrt kutas ivóvízellátás, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen szigetelt, zárt medencés gyűjtés megengedett. (5) Terepszint alatti önálló építmény az építési helyen belül az adott építési övezetre vonatkozó beépítettségi % figyelembevételével helyezhető el és a gazdasági terület kivételével csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg úgy, hogy a szomszédos telkeken álló építmények rendeltetésszerű használatát ne zavarja. (6) Megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékként a (Gksz-2) övezet kivételével a területfelhasználásra előírt általános előírások tartandók. Kertvárosias lakóterület 5.§ (1) Kertvárosias lakóterület a város laza beépítésű jellemzően mérnöki osztású beépítése. (2) Kertvárosias lakóterületen az építési övezeti előírásokban foglalt kivételekkel a) lakóépület az (Lke-1) építési övezet kivételével legfeljebb 2 lakással b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) kézműipari épület, e) iroda, műterem, f) sportépítmény,
16 g) terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, h) termelő kertészeti építmény, elhelyezhető. (3) A (2) szerintiek 1 épületben helyezhetők el, a háztartással kapcsolatos helyiségek és az önálló rendeltetési egységek kerülhetnek csak további építménybe. (4) Kertvárosias lakóterület beépítési sajátosságok alapján a szabályozási terv szerint a) (Lke-1) társasházas beépítés b) (Lke-2) történeti nagytelkes beépítés c) (Lke-3) történeti kistelkes beépítés d) (Lke-4) előkertes beépítés e) (Lke-5) szabadonálló beépítés építési övezetekre tagolódik. 6.§ (Lke-1) társasházas beépítés építési övezetének előírásai (1) Utcafronton termelő jellegű gazdasági építmény, háztartással kapcsolatos épület vagy helyiség -beleértve a gépkocsitárolót is- nem helyezhető el. (2) Kialakítható telek: min 600 m2 (3) Beépítési mód: oldalhatáron álló, építési vonal a kialakult építési vonalon, hátsókert min 3m (4) Beépítettség: max. 30%, (5) Építménymagasság: max. 7,5 m (6) Zöldfelület min 50% 7.§ (Lke-2) történeti nagytelkes beépítés építési övezetének előírásai (1) Kialakítható telek: 720 m2 (2) Beépítési mód: oldalhatáron álló, építési vonal a kialakult építési vonalon (3) Beépítettség max. 30% (4) Építménymagasság: max. 4,5 m (5) Zöldfelület min 50 % (6) (Lke-2*) építési alövezet északi 50m-es mélységű részére vonatkozó külön előírások: a) gazdasági célú épület nem építhető b) kialakított új telekre (1) és (3)-(5) előírásai érvényesek. c) kialakított új telek beépítése oldalhatáros, előkert: 5m. 8.§ (Lke-3) történeti kistelkes beépítés építési övezetének előírásai (1) Kialakítható telek: 450 m2 (2) Beépítési mód: a) oldalhatáron álló, b) építési vonal a kialakult építési vonalon c) hátsókert nélkül, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával (3) Beépítettség max. 30% (4) Építménymagasság: max. 4,5 m (5) Zöldfelület min 50 % 9.§ (Lke-4) előkertes beépítés építési övezetének előírásai
17 (1) Kialakítható telek: 550 m2 (2) Beépítési mód: oldalhatáron álló, 5 m-es előkerttel (3) Beépítettség max. 30% (4) Építménymagasság: max. 4,5 m (5) Zöldfelület min 50 % 10.§ (Lke-5) Szabadonálló építési övezetének előírásai (1) Kialakítható telek: 550 m2 (2) Beépítési mód: szabadonálló, 5m-es előkerttel (3) Beépítettség max. 30% (4) Építménymagasság: max. 4,5 m (5) Zöldfelület min 50 % Falusias lakóterület 11.§ (1) Falusias lakóterület a város laza beépítésű tanyasoros beépítésből folyamatosan kialakuló beépítése. (2) Falusias lakóterület valamennyi építési övezetében az előírások figyelembevételével a) lakóépület b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) kézműipari épület, e) iroda, műterem, f) sportépítmény, g) terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, h) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény helyezhető el. (3) A falusias lakóterület (Lf-1) és (Lf-2) építési övezetbe tartozik. 12.§ (Lf-1) belső építési övezet előírásai (1) Kialakítható telek: min 900 m2 (2) Beépítési mód: oldalhatáron álló 5m-es előkerttel (3) Beépítettség: max. 30%, (4) Építménymagasság: max 4,5 m, gazdasági célú épület esetében: max 7,5, amennyiben az utcavonaltól legalább 20m-re helyezkedik el. (5) Zöldfelület min 60% 13.§ (Lf-2) tanyasor építési övezet előírásai (1) Kialakítható telek: min 1000 m2 (2) Beépítési mód: a) meglévő beépítésben a kialakult beépítés egyúttal építési hely figyelembevételével. b) új beépítésben oldalhatáronálló 5m-es előkerttel (3) Beépítettség: max. 30%, (4) Építménymagasság: max 4,5 m, gazdasági célú épület esetében: max 7,5
18 (5) Zöldfelület min 60% Településközpont vegyes terület 14.§ (1) A településközpont vegyes terület a város szorosan vett településközponti beépítésének területe. (2) A településközpont vegyes terület (Vt-1) Városközponti beépítés építési övezetbe sorolt. 15.§ (Vt-1) városközponti beépítés építési övezeti előírásai (1) Az építési övezeti előírások szerint a) lakóépület b) iroda c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület d) egyházi, oktatási, egészségügyi , szociális épület e) sportépítmény f) piac g) kézműipari épület elhelyezhető. (2) Az (1) szerintiek 1 épületben helyezhetők el, a háztartással kapcsolatos helyiségek és az önálló rendeltetési egységek kerülhetnek csak további építménybe. (3) Utcafronton nem közforgalmú, termelő jellegű gazdasági építmény, háztartással kapcsolatos épület vagy helyiség beleértve a gépkocsitárolót is nem helyezhető el. (4) Kialakítható telek: min 450m2 (5) A beépítés módja: a) oldalhatáronálló b) építési vonal a kialakult építési vonalon c) hátsókert: 0, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával (6) Beépítettség: max. 40% (7) Építménymagasság: max. 7,5 m (8) Zöldfelület min 20 %
Gazdasági területek 16.§(1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak. (2) A gazdasági terület :kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület (3) Gazdasági területen belül külön szabályozás nélkül min. 14,0 m-es szabályozási szélességű, min. 12m-es fordulási sugárral kialakított burkolatú közút kialakítható. Kereskedelmi, szolgáltató terület 17.§ (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a város nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített illetve beépíthető területe. (2) A kereskedelmi szolgáltató terület valamennyi építési övezetében az előírások figyelembevételével:
19 a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület és az azokhoz kapcsolódó szociális ellátás és szórakoztatás építményei b) gazdasági tevékenységi célú épületen belüli szolgálati lakás c) iroda elhelyezhető. (3) A kereskedelmi, szolgáltató terület a következő építési övezetekbe tartozik: a) (Gksz-1) általános beépítés, b) (Gksz-2) lakóterülettel határos beépítés, c) (Gksz-3) határúti építési övezetekre tagolódik. 18.§ (Gksz-1) általános beépítés építési övezetének előírásai (1) Kialakítható telek: min 900 m2 (2) Beépítés szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság1 szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel. (3) Beépítettség max 60%. (4) Építménymagasság: max 7,5m, ami a technológia függvényében változhat (5) Zöldfelület: min 20%. (6) A (Gksz-1*) jelű építési övezet (1)-(2)bekezdésen kívüli előírása, hogy a csatornától mért 50m-en és az országos közúttól mért 100m-en belül építmény nem helyezhető el.
19.§ (Gksz-2) lakóterülettel határos beépítés építési övezetének előírásai (1) Kialakítható telek: min 900m2 (2) Beépítés szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel (3) Beépítettség max 40%. (4) Építménymagasság max 7,5 m, ami a technológia függvényében változhat (5) Zöldfelület min 20%. (6) Környezetterhelési határértékként a lakóterületre előírtak tartandók. 20.§ (Gksz-3) határúti beépítés építési övezetének előírásai (1) A 17.§(2) szerinti építmények elhelyezhetők és a kialakult helyzet szerinti tanyaudvarban álló lakóépület felújítható. (2) Kialakítható telek: min 900 m2 (3) Beépítés a) meglévő beépítésben a kialakult beépítés egyúttal építési hely figyelembevételével. b) új beépítésben szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság2 szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel. (4) Beépítettség max 60%. 1 2
Ld fogalommagyarázat Ld fogalommagyarázat
20 (5) Építménymagasság: max 7,5m, ami a technológia függvényében változhat (6) Zöldfelület: min 20%. Ipari terület 21.§ (1) Az ipari terület a városgazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (2) Az ipari terület (Gip-1) településgazdálkodási építési övezetbe tartozik.
22.§ (Gip-1) településgazdálkodási építési övezet előírásai (1) Elhelyezhető: a település közműves ellátását biztosító területigényes létesítmény (2) Kialakítható telek: min 300m2 (3) Beépítés módja: szabadon álló (4) Beépítettség: max 50% (5) Építménymagasság max 4,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat. (6) Zöldfelület: min 25% Különleges területek 23.§ A különleges területek : a) Szálláshely szolgáltató terület b) Mezőgazdasági üzemi terület c) Szociális otthon d) Határátkelő e) Piac építési övezetekbe tartoznak 24.§ Szálláshely szolgáltató terület (Kszá) építési övezeti előírásai (1) Az építési övezeti előírások szerint: a) igazgatási épület b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület d) egyházi. oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény elhelyezhető (2) Kialakítható telek: min 900m2 (3) Beépítés módja: szabadon álló (4) Beépítettség: max 40% (5) Építménymagasság max 10,5m (6) Zöldfelület: min 30% 25.§ Mezőgazdasági üzemi terület (Km) építési övezeti előírásai (1) Az építési övezeti előírások szerint: a) szolgálati lakás b) iroda c) üzemanyagtöltő d) mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, beleértve a nagylétszámú állattartás építményeit is elhelyezhető. (2) Kialakítható telek: min 1200m2
21 (3) Beépítés módja: szabadon álló (4) Beépítettség: max 40% (5) Építménymagasság max 7,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat. (6) Zöldfelület: min 40%, a telekhatár mentén az ültetési távolságok figyelembevételével kötelező fásítással 26.§ Szociális otthon (Ksz) építési övezeti előírásai (1) Az építési övezeti előírások szerint: a) szolgálati lakás b) iroda e) egészségügyi-, és szociális ellátás és azok kapcsolódó építményei elhelyezhetők. (2) Kialakítható telek: min 900m2 (3) Beépítés módja: szabadon álló (4) Beépítettség: max 20% (5) Építménymagasság max 7,5m (6) Zöldfelület: min 40% 27.§ Határátkelő (Kha) építési övezeti előírásai (1) Az építési övezeti előírások szerint: a) szolgálati lakás b) iroda e) határátkelő és kapcsolódó építményei elhelyezhetők. (2) Kialakítható telek: min 900m2 (3) Beépítés módja: szabadon álló (4) Beépítettség: max 20% (5) Építménymagasság max 7,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat. (6) Zöldfelület: min 40% 28.§ Piac (Kp) építési övezeti előírásai (1) az alaprendeltetésnek megfelelő építmények elhelyezhetők (2) telek: min 3000m2 (3) beépítés módja: szabadonálló (4) beépítettség: max 40% (5) építménymagasság: max 7,5m, (6) zöldfelület: min 40%
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 29.§ (1) A beépítésre nem szánt területek a) közlekedési, hírközlési és közmű-elhelyezési területek b) zöldterületek c) erdőterületek d) mezőgazdasági területek e) vízgazdálkodási területek f) különleges beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységekbe soroltak.
22 (2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezett épületek esetén az épülethez szükséges közművek kiépítése és a hulladékkezelés megoldása az építtető feladata. Közlekedési -, hírközlési és közmű-elhelyezési területek 30.§ (1) A közlekedési-, hírközlési és közmű-elhelyezési területek az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmi vasutak továbbá a közművek építményeinek elhelyezésére szolgálnak. (2) Területen az általános szabályoknak megfelelő építmények helyezhetők el. (3) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv szerint a) (KÖu-1) országos fő-, és mellékutak b) (KÖu-2) városi kiszolgáló utak (gyűjtő ás lakóutak) c) (KÖu-3) egyéb utak övezetekre tagolódnak: 31.§ (KÖu-1) országos fő és mellékutak övezetének előírásai (1) Az övezetbe a) 53. sz. Solt-Tompa főút, b) 5501 j. összekötőút, c) 55301 j. bekötőút tartozik. (2) Szabályozási szélesség: 30m, illetve a kialakult helyzet (3) Belterületen kétoldali járda alakítandó (4) Bel-, és külterületen a forgalom számlálási adatok figyelembevételével önálló kerékpárút alakítandó. 32.§ Országos fő és mellékutakon kívüli övezetek előírásai (1) (KÖu-2) városi kiszolgáló utak szabályozási szélesség. min 12m. illetve a kialakult helyzet (2) (KÖu-3) egyéb utak övezetének előírásai a) Az övezetbe tartozik a 31.§ és 32.§(1) bekezdésen kívüli összes többi út. b) Hálózati jelentőségű külterületi út min 12 m, amelyet a szabályozási terv szerinti szakaszon fásítással kell kialakítani. c) A természeti nyilvántartású területen csak stabilizált földút alakítható ki. Zöldterületek 33.§ (1) Zöldterületen az övezeti kizárólagosságok figyelembevételével a) pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), b) vendéglátó épület, c) a terület fenntartásához szükséges
23 épület helyezhető el. (2) Közmű és egyéb építmények elhelyezésénél be kell tartani a létesítmény érvénybe lévő fákra vonatkozó védőtávolságait. A meglévő növényállományt adottságként kell kezelni. (3) Növénytelepítésnél az őshonos fajták elsődlegességét kell biztosítani. (4) A zöldterületek jellegük alapján a szabályozási terv szerint (Z-1) városi park és (Z-2) védelmi jellegű zöldterület övezetekre tagolódik. 34.§ (Z-1) Városi park övezet előírásai (1) Városi közpark, amelyet településközponti elhelyezkedés, jelentős településképi érték jellemez. A város hagyományosan, szervező erővel bíró szabad terei, közösségi terei, közparkjai. A zöldfelületi rendszernek az alap zöldfelületi ellátás elemei. (2) Közmű felépítmény nem helyezhető el, ill. csak földbe süllyesztetten építhető. (3) Az övezet kialakítása, rendezése, be- és átépítése csak kertépítészeti terv alapján történhet. (4) Az övezetben parkolóhely nem alakítható ki. (5) Az övezetben séta-, pihenőutak, gyalogos térburkolatok és kerékpárút burkolata, játszótéri elemek és ütéscsillapító burkolatok helyezhetők el. (6) Hirdető berendezés nem helyezhető el. Közérdekű tájékoztató tábla, egyéb köztéri közjóléti funkciójú berendezés környezetrendezési – kertépítészeti tervvel alátámasztva helyezhető el. 35.§ (Z-2) Védelmi jellegű zöldterület előírásai (1) Övezetbe a jellemzően ligetes, erdőszerű növényállománnyal rendelkező zöldterületek tartoznak, amelyek a zöldfelületi rendszer területi elemei. Sűrű növényállományuk védelmi célú, közjóléti használattal jellemzően nem rendelkező zöldterületek tartoznak ide. (2) Az övezet növényállománya megtartandó, csak egészségügyi ritkítás, ütemezett növényleváltás történhet. (3) Fahasználati célú, ill. teljes körű erdészeti letermelés tilos. (4) Az övezetben víztározó és kapcsolódó műtárgyai kivételével építmény nem helyezhető el. (5) Irtás és növénytelepítés erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján történhet.
Erdőterület 36.§ (1) Az erdő céljára szolgáló terület a szabályozási tervben lehatárolt, amelyekre nézve az erdőtörvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. (2) Az erdőterület (Eg) gazdasági erdő övezetbe tartozik. (3) Az (Eg) gazdasági erdőövezet elsődlegesen az erdőgazdálkodás céljaira szolgáló terület, ahol az erdő-, és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó üzemviteli épületek az általános előírások szerint elhelyezhetők. Mezőgazdasági terület
24 37.§ (1) Mezőgazdasági területbe sorolt a város teljes beépítésre nem szánt területe az erdő -, a közlekedési,- közmű-, és hírközlési-, a vízgazdálkodási-, és a beépítésre nem szánt különleges területek kivételével. (2) A mezőgazdasági terület általános-, és kertes mezőgazdasági területbe tartozik. a) Az általános mezőgazdasági terület a táji és beépítési sajátosságok alapján az övezeti terv szerint: (Má-1) általános övezet és (Má-2) természet-, és tájvédelmi övezet. b) A kertes mezőgazdasági terület (Mk-1) övezetbe sorolt. (3) A terület természetes gyep, rét, legelő, mocsár és nádas művelési ágban nyilvántartott telkein a természetvédelmi fenntartást és kutatást szolgáló építmények, nyomvonalas létesítmények - a külön előírások szerinti- köztárgyak, honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építmények kivételével építmények nem helyezhetők el. 38.§ (Má-1) általános övezet előírásai (1) Az övezetben az általános előírások szerinti feltételekkel a) mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemi jellegű építmények aa) különböző mezőgazdasági szolgáltatások (javító műhelyek, fafeldolgozók) ab) termény-, és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás ac) élelmiszeripari feldolgozás , sütöde, savanyítóüzem, pince , hűtőház, ad) vágóhíd ae) élelmiszeraktárak b) mezőgazdasági építmények c) állattartó épületek d) növénytermesztés épületei e) lakóépület és háztartással kapcsolatos építmények elhelyezhetők (2) Az (Má-1a) termálfürdő és közúthálózatfejlesztési alövezetben az általános előírások szerinti építmény csak a 10ha-nál nagyobb telekre építhető. 39.§ (Má-2) természet-, és tájvédelmi övezet előírásai (1) Az övezetben kizárólag a vízügyi és természetvédelmi kezeléshez és kutatáshoz kötődő építmények, -beleértve a legeltető állattartással kapcsolatos állattartó, tároló-, és szociális épületeket is- helyezhetők el. (2) telek min 1500m2 (3) beépítés: szabadonálló (4) építménymagasság: max 3,6 m (5) építészeti előírás: magastető: 40-45%-os hajlásszög 40.§ (Mk-1) kertes övezet előírásai (1) Az övezetben épület nem helyezhető el. (2) Építmények az általános előírások szerint elhelyezhetők.
Vízgazdálkodási területek 41.§ (1) Vízgazdálkodási területbe a vízgyűjtők és állóvizek tartoznak. (2) A terület (V-1) övezetbe tartozik:.
25
Beépítésre nem szánt különleges területek 42.§ Beépítésre nem szánt különleges területek 1. (Kt) Temető, 2. (Ksp) Sportterület, 3. (Kh) Hulladékudvar, területbe soroltak. Temető 43.§ (1) (Kt) Temető a szabályozási tervben lehatárolt, ahol a) ravatalozó, b) kápolna, c) urnafal d) síremlék helyezhető el. (3) A temető kerítéssel határolandó. (4) Telekhatáruktól 200 m-en belül az illető építési övezetben egyébként elhelyezhető építmények is csak akkor helyezhetők el, ha azok kegyeleti szempontból nem zavaróak. (5) Új parcellázásnál előfásítás szükséges (6) Beépítettség: max 2 % (7) Zöldfelület: min 60% Sportterület 44.§ (1) (Ksp) Sportterület a város sport-, szabadidős-, pihenés-, és a testedzés céljára szolgáló terület, ahol sportépítmény és az alaprendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület elhelyezhető. (2) Beépítettség: max. 2 % (3) Építménymagasság: max. 10,5 m (4) Zöldfelület: min. 40%
Hulladékudvar 45.§ (Kh) Hulladékudvar a szabályozási terven lehatárolt, ahol az ágazati előírások szerint hulladékudvar elhelyezhető.
26 KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 46.§ Az általános előírásokon kívüli előírás, hogy belterületi közterületen új légvezeték nem létesíthető.
ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI Régészeti értékek védelme 47.§ (1) Régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv lehatárolja és e rendelet függeléke tartalmazza. (2) A régészeti lelőhelyen tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pinceépítés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés,) és telekalakítás örökségvédelmi szakhatósági közreműködéssel valósítható meg. Országos jelentőségű települési értékvédelem 48.§ (1) Országos védelem alatt álló műemlékeket e rendelet függeléke tartalmazza. (2) A műemlékeket érintő építési munka a kulturális örökségvédelmi hatóság engedélyével végezhető. (3) A műemlékek szabályozási terv szerinti környezetében építési munka örökségvédelmi szakhatósági közreműködéssel valósítható meg. Helyi települési értékvédelem 49.§ A helyi védelemre javasolt épületeket a szabályozási terv jelöli és e rendelet függeléke tartalmazza. A helyi védelemre javasolt épített értékek védelme külön önkormányzati rendeletben kerül szabályozásra.
VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
50.§ (1) A védett területek övezeti előírásai az építési korlátozásokat tartalmazzák. (2) Az egyes vonalas létesítmények védősávjait a szabályozási és övezeti terv „védőterület határa” jellel ábrázolja. A védőterületen belül építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges: (3) Vízügyi közvetlen védőterületek: a) állami csatornáknál partéltől: 6 m szabadon hagyandó, állandó épület min.15 mre, b) társulati csatornánál partéltől: 3 m szabadon hagyandó, állandó épület min.10 mre, amelyen belül vízügyi érdekből az építés korlátozott: (4) Közlekedési védőterület a) országos főut tengelyétől külterületen 100-100 m, b) országos mellékutak tengelyétől külterületen 50-50 m,
27 c) vasútvonal tengelyétől : 50m amelyen belül az adott övezet, építési övezet szerinti beépítés csak közlekedési szakhatósági közreműködéssel lehetséges: (5) A közművezetékek védőtávolságai: a) az ivóvíz távvezeték védőtávolsága 2-2 m b) szennyvíznyomócső védőtávolsága 2 - 2 m c) a termékvezeték védőtávolsága 5-5m d) hírközlő távvezeték védőtávolsága 1-1m e) középnyomású gáz vezeték védőtávolsága ea) D90 alatt 4 - 4 m eb) D90 felett 5 - 5 m f) 20 kV-os légvezeték védőtávolsága fa) belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m fb)külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5 g) 120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m h) távközlési tornyok magasságával azonos sugarú dőléstávolság i) szélkerék és kertvárosias lakóterület védőtávolsága: 500 m (6) Amennyiben a létesítmény védőterületet igényel azt saját telken belül kell biztosítani.
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 51.§(1) Jelen rendelethez tartozó szabályozási tervben foglaltak megvalósítása érdekében Tompa Város Képviselőtestülete: a) építési tilalom, b) helyi kiszolgáló út céljára történő lejegyzés, c) beültetési kötelezettség sajátos jogintézményekkel él. (2) Építési tilalom vonatkozik útnyitás érdekében az Attila u. 04/33 hrsz-ú telekre. (3) Helyi kiszolgáló út céljára lejegyzendők a szabályozási terv szerinti telekrészek (4) Beültetési kötelezettség vonatkozik a szabályozási terv szerinti telekrészekre, amelyet őshonos növényzettel kell megvalósítani.
28
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
52.§ (1) Jelen rendelet alkalmazása tekintetében: a) iroda: Jellemzően információk feldolgozásával közvetítésével, kereskedelmével (hivatal, adminisztráció, kutatás, fejlesztés, tervezés, szolgáltatás stb.) kapcsolatos tevékenység céljára szolgáló helyiség, épület, létesítmény b) kialakult állapot: az építési övezeti előírásoktól különböző, a korábbi szabályoknak megfelelően kialakult beépítés c) meglévő épület: Jogerős építési ill. használatbavételi engedéllyel rendelkező ill. több mint 10 éve használatba vett épület e) háztartással kapcsolatos épület: nyárikonyha, mosókonyha, szárító, barkácsműhely, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer,magtár, góré, csűr, pajta és más tároló) állattartó épületek, jármű tároló (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.), műhely f) homlokzatmagasság: a rendezett terepszinttől a fal és a tetőszerkezet metszéspontja között mért függőleges távolság, amely e rendelet függeléke szerint számítandó g) rendeltetés: az a cél, amelyre az építmény vagy önálló rendeltetési egység vagy helyiség létesül. h) rendeltetésszerű használat: A szabályzatokban előírt rendeltetésnek megfelelő használat i) szálláshely szolgáltató épület: kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú helyiségeket tartalmazó épület (gyermek, diák, nevelőotthon, szociális otthon, panzió, szálloda…stb) j) szolgálati lakás: a tulajdonos-, használó-, és a személyzet számára lakás, amelyhez önálló telek nem tartozhat. k) tanyaudvar: e rendelet hatálybalépésekor a földhivatali nyilvántartás szerint igazoltan fennálló: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport elhelyezésére alkalmas „kivett” illetve „udvar” nyilvántartású földrészlet. l) falusi turizmus: Természetes környezetben lévő területen folytatott vendéglátás, amely magában foglalja a szállást, az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat.” (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a helyi építési szabályokról szóló 4/2005.(IV.01.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti. 53.§ Jelen rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba és a jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazható, amennyiben az építtető számára az ügy kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.
Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
Gavlik Melinda aljegyző
29
A rendeletről értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport, - Szilberhorn Erzsébet tervező (Építészműhely Kft. Kecskemét).
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönjük szépen a munkát, viszontlátásra!
2. Rozgonyi Tibor kockázatkezelési tanácsadó ajánlata az önkormányzati ingatlanok vagyonbiztosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés szóban hangzott el.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Külön kérésemre ezt a napirendi pontot a Pénzügyi Bizottság is tárgyalta, mely a tavasz folyamán már egyszer elő lett terjesztve a Testület számára. Ez Rozgonyi úr tanácsadó cégének az ajánlata, az előterjesztésem arra vonatkozott, hogy bízzuk meg a Rozgonyi úr által képviselt tanácsadó céget, hogy az Önkormányzat számára kérjen be biztosítóktól ajánlatot, versenyeztesse meg a biztosítókat olyan vonatkozásban, hogy mégis melyik a legjobb ajánlat az árérték vonatkozásában. A tavasz folyamán mi már tárgyaltunk, az akkori kérésünk az volt, hogy a biztosítási díjat próbáljuk meg szinten tartani, és ebbe a biztosítási díjba minél több szolgáltatást tegyenek bele a biztosítók. Átadnám a szót Rozgonyi úrnak. Rozgonyi Tibor: Köszönöm szépen! Erről előzményként azért kell tudni néhány dolgot a cégünkről: a cégünk az Optimális Biztosítási Portfolió Tanácsadó és Biztosítási Alkusz Kft., szakosodásunk elsősorban önkormányzatok, illetve [ill.] magyar tulajdonú közép- és nagyobb vállalatok. A szolgáltatásunk újszerű a piacon, nem lehet a hagyományos értelemben vett alkuszi tevékenység vagy annak a kalapa alá venni a mi tevékenységünket, ugyanis egy hagyományos alkusz bekéri a különböző adatokat a partnerétől, és ehhez képest a biztosítótól vár megoldásokat erre. Mi úgy gondoljuk, hogy minden önkormányzat egyedi a maga nemében, és nem húzható rá egy sztenderd ajánlat, amit a biztosítók kívánnak adni a partnereinek. Mi úgy dolgozunk, hogy első körben egy elemzést végzünk, a jelen helyzetet vizsgáljuk meg. A jelen helyzet vizsgálatából adódnak elképzelések, amelyek javaslattétel szintjén jelennek meg a partnerünknél, ha ezt mind beltartalomban, mind díjban össze tudjuk fésülni, és konszenzusra jutunk, akkor megversenyeztetjük a biztosító társaságokat. Itt az újdonság a közreműködésünkben: mi mondjuk meg a biztosítónak, hogy mire van szükség, és nem azt várjuk, hogy ő adjon nekünk bármiféle megoldási javaslatot. Ez azért fontos, mert így egy testreszabott biztosítási fedezet alakul ki, amely az adott partner igényeinek, szolgáltatásának, működésének ad megfelelő keretet. Nyilván, amikor ez megvan, akkor a Testület ki fogja választani, hogy melyik biztosítási díjajánlat felel
30 meg számukra, és itt egyszerű lesz a helyzet, mert csak a díjakat kell vizsgálni, hiszen a beltartalom ugyanaz lesz mindegyik biztosító társaság ajánlatában. Ezt a biztosítást a továbbiakban –természetesen- kezeljük, karbantartjuk, illetőleg minden kárrendezési folyamatot magunkra vállalunk, amely már a jogorvoslat szintjére is rátér, hiszen amikor már bekövetkezik egy kár, akkor a biztosításjogászunk megadja azokat az információkat, ill. azokat a fő paramétereket, amelyek egy kárbejelentésben meg kell, hogy jelenjenek, hogy a biztosító ne találjon kifogást, ne tudjon kihátrálni a kártérítési kötelezettség alól. Természetesen megteremtünk minden olyan biztosítási hátteret, ami szükséges a partnerünknek, akár egy közbeszerzés, akár egy pályázat, vagy egy hitel, vagy egy bérbeadói, bérbevételi tevékenységnél. Az előzményekről ennyit, a többit a cégünkről, ill. a szolgáltatásunkról. Ez azért fontos, mert itt nyilvánvalóan valamilyen döntés fog születni. Az első kör, ami az Önök kezében van: az elemzésnek a véghez vitele. Itt megvizsgáltuk azt, hogy jelen pillanatban mi a helyzet, elfogadtuk azokat a tartalmi, vagyoni összegeket, amelyek benne szerepeltek, hiszen az nem volt a megbízásunkban, hogy hozzávetőlegesen is véleményt mondjunk erről, hiszen ez a vagyonérték lehet forgalmi érték, könyvérték, lehet újrapótlási érték. Egy bizonyos: egy biztosító, amikor kárt rendez, akkor ő az újrapótlási értékhez viszonyított, a vagyonbiztosításban szereplő értékek arányában fog téríteni. Mi egy partnernél, egy biztosítottnál a legnagyobb elszenvedhető kár? Ha egy épület porig ég, vagy összeomlik. Ugye, ez nem életszerű, ez nagyon ritkán fordul elő. Általában részkárokat szenvednek el, és ha a biztosító kijön, akkor elismeri a kárt, viszont az újrapótlás az őáltala meghatározott újrapótlási érték, és ha ez a vagyoni érték a biztosításban nem fedi egymást, akkor arányaiban fog téríteni. Amikor a kárt javítják vagy újjáépítenek, akkor bekért árajánlat alapján dolgoznak. Tehát kapnak egy árajánlatot, és a biztosító azt mondja, hogy ehhez képest 50 %-ot fog kifizetni, mert olyan viszonyok vannak a biztosítási szerződésben. Erre a megoldás, ha kézbe veszik ezt az elemzést, pontokat tettem azokhoz a részekhez, amelyekhez megoldási javaslatot teszünk. Az ún. [úgynevezett] előgondoskodási tartalékképzés az épületre: lefedi mindazokat a kártérítési igénykülönbözeteket, amelyek egy beruházásnál, egy eszközbeszerzésnél előfordulhatnak, és esetleg még nincsen bejelentve ez a biztosítóhoz. Amikor kárt térít a biztosító, akkor a beadott árajánlatot nem vizsgálja +/-10 %-ban, hogy lehetne-e olcsóbb, vagy miért ilyen drága, elfogadja azt. No most: ezt a 10 %-ot lehet a biztosításon belül is érvényesíteni. Ebben az Önök biztosításában most egy 1,5 milliárdos vagyon van biztosítva –nem tudhatjuk, hogy ez milyen mértékben-, viszont ha ennek a 10 %-át, egy 158 millió Ft-ot átcsoportosítunk ebből az összegből előgondoskodásra –vannak itt, gondolom, pénzügyi szakemberek. Ha egy fősorban szerepeltetünk egy összeget, az édes mindegy, hogy a 1,5 milliárd úgy van megbontva, hogy 1,2 milliárd és 2-szer 150 millió Ft, a végösszeg ugyanúgy 1,5 milliárd Ft marad. Ez az ingóságokra és ingatlanra átcsoportosított összeg arra jó, ha alulbiztosítottság mutatkozik, tehát nem úgy fizetne a biztosító, mint ahogy kellene, akkor ezt a 150 millió Ft-ot akár ingatlanra, akár ingóságra rá tudjuk tenni. Ezt egy adott biztosítási időszakban akárhányszor föl lehet használni bármely ingóságra vagy ingatlanra, és ez a 150 millió Ft nem csökkenti az értékét, ez mindig megmarad. Ez egyetlen egy fillérrel nem növeli a biztosításnak a díját, mert nem változik a vagyoni érték, viszont egy megfelelő gondoskodást, megfelelő kártérítést tud generálni. Betöréses lopás esetén
31 szintén megtakarítást tud nyújtani a biztosításon belül: fel van adva egy 115 millió Ft-os érték, amely valószínűleg azt az összeget tartalmazza, amely az önkormányzat tulajdonában lévő eszközök, berendezések, gépek, különböző raktárkészletek. Azt Önök is belátják, hogy ez nem életszerű, hogy egy éjszaka alatt ezt a 115 millió Ft-os értéket eltulajdonítják: ez cégeknél fordulhat elő, amikor egy raktárban ekkora összeg van. Odaállnak kamionnal, pikk-pakk fölpakolják, és egy óra múlva már nincs is ott a kamion. Az önkormányzatok telephellyel bíró biztosítottak, tehát nem egy helyrajzi számon található az iskola, óvoda, Művelődési Ház, Közösségi Ház, Polgármesteri Hivatal. Mi általában azt szoktuk mondani, hogy a teljes –sérülést szenvedhető- vagyonértéket limitálni kell az adott telephelyekre, meg kell határozni azt az összeget, amelyet ha bárhova betörnek, mi az a maximális összeg, amit el tudnak tulajdonítani. Ez általában 10 - 20 millió Ft-ban megáll, és ez azért is fontos, mert jelen pillanatban a biztosítás 115 millió Ft-os betöréses lopási értékre ad díjajánlatot. Ha ezt limitáljuk telephelyekre vonatkozólag, hogy mennyi az a maximális kár, akkor töredékéért meg lehet ezt oldani, és ugyanúgy le lennének biztosítva az eltulajdonítható vagyontárgyak. Vannak ebben a biztosításban olyan lehetőségek, amelyek egyetlen egy fillérrel sem növelik a biztosításnak a díját, viszont nagyon nagy megnyugvást jelenthetnek a partner számára. Ami Önöknek van, ez a biztosítás a megnevezett kockázatokra vonatkozó biztosítási fedezetet ad, tehát ami benne van a biztosításban, arra fizet a biztosító, és vannak záradékok, amiket vissza lehet emelni a kockázati fedezetbe, mert ha nincsenek visszaemelve, akkor a biztosító feltételrendszerének a 80. oldalán alul, apró betűvel meg van jelölve, hogy mikor mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól. Még a felelősségbiztosítási résznél emelnék ki 2 olyan dolgot, ami nagyon fontos lehet: egy önkormányzatnak a legfontosabb tevékenysége az oktató-nevelő tevékenység, és ebben a felelősségbiztosításban nem rendelkezik az oktató-nevelő tanulói felelősségbiztosításról. Ez arra tud megoldást adni, amikor iskolában, óvodában iskolai tanórán kívüli vagy kirándulás, vagy sporttevékenység folyik, ahol felügyelet van, és ebben a körben történik a sérülés. Államigazgatási jogkör felelősségbiztosítása: ez egyértelműen a jegyző felelősségét tudja megvédeni, vagy a vele kapcsolatos kártérítéseket rendezni, de 1 hónapja van egy határozat, amely a polgármestert is, mint egy személyben felelőst meg tudják találni, és felelősségre tudják vonni. Ha csak azt nézzük, hogy az önkormányzat vezetője a polgármester, ő egyben a katasztrófavédelmi főnök is –adott esetben-, és nyilván neki vagy van ideje mérlegelni, vagy nincs, amikor ki kell adnia utasításokat, amelyeket később a polgár –a lakos- meg tud támadni. Például: „miért az ő ingatlanán kellett keresztülmennie a gépeknek”, „miért arra a fölterületre kellett átvágás miatt a vizet vezetni”, tehát ezekre a dolgokra feltétlen megoldást ad. Amikor legelőször Polgármester úrral találkoztunk, akkor abban maradtunk, hogy nem kapunk biztosítási díjra vonatkozó információt, én ekkor is mondtam a Polgármester úrnak, hogy minket nem a díj érdekel, hanem a beltartalom, és akkor is azt fogalmaztam meg, hogy a jelen pillanatban érvényes biztosítási díjat egyetlen egy Ft-tal nem fogjuk emelni, olyan módon versenyeztetjük a biztosítókat. Viszont ezeket a hiányosságokat –vagy legalábbis egy részét- be tudjuk emelni ebbe a biztosítási fedezetbe. Egyébként mi megnéztük, hogy ezt a fedezetet, ami most jelen pillanatban van, a piacon mennyiért lehetett volna elhelyezni, és ugyanezekkel a feltételekkel 800.000 Ft lett volna az a díj, amiért el lehetett volna helyezni. Ez tudható?
32
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tudható, igen. Vörös Zsuzsanna: Az éves díjunk 942.000 Ft. Rozgonyi Tibor: Tehát durván egy 20 % díjtartalék van ebben a biztosításban. Azzal a különbséggel, amit mi ezzel a fedezettel tudtunk volna díjat elérni, ill. a mostani díj tud akkora tartalékot képezni, amiből úgy ki lehet egészíteni ezt a biztosítást, hogy valóban az Önök érdekeit szolgálja, és ne a biztosítónak az elképzelése jelenjék meg ebben a fedezetben. Köszönöm, ennyi lett volna! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm! A környezetszennyezői felelősségbiztosítás mit takarna? Rozgonyi Tibor: Ha az önkormányzatnak van víziközműve, a működéséből fakadó károk, pl. lehet olyan földmozgás, vagy föld alatti sérülés, amely miatt a szennyvíz a területet elönti, vagy részben szennyezi. Itt egyértelműen a környezet szennyezője ez, illetőleg nem tudom, hogy a településen használják-e azt a fajta rovarirtást, ami a kullancsok irtására lett kitalálva. Ezt az EU [Európai Unió] megszüntette, ebből is adódhat környezetszennyezés. Vagy szemétszállítás közben leborul, vagy bio-iszap vagy biomasszának a szállítása közben, tehát ezek takarják a környezetszennyezői felelősséget. Az elektromos túlfeszültség okozta kár elsősorban a hálózat üzemeltetőjének a hálózatból szolgáltatott energiájára vonatkozik. Az áramingadozás, elektromos túlfeszültség ugyanazt a hibajelenséget produkálja, mint egy villámcsapás. Van még a villámcsapás másodlagos hatásáról szóló fedezet is. Amikor a biztosítóhoz bemegy egy kárigény, mely szerint villámcsapás másodlagos hatásából 2 számítógép meg 3 fénymásoló tönkrement, akkor a biztosító megnézi, hogy az adott időszakban, abban a térségben valóban volt-e olyan meteorológiai tevékenység, ami villámcsapásra vezethető vissza. Ha volt, akkor fizet. Ha nem volt, akkor köszöni szépen, nem fizet. Ha erre az elektromos túlfeszültségre vonatkozóan megvan ez a záradék, ugyanaz a végigjárt metódus, mint a villámcsapásnál: kell hozzá egy műszaki szakember véleménye, és ha a szakember is káreseménynek látja, fizet a biztosító. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Az eltelt fél év alatt ez a végleges verzió, ugye? Tehát itt nincs több pont, amit Ön már bele szeretne tenni ebbe? Rozgonyi Tibor: Én azokat tettem bele, amelyek fontosak. A nevünk az „Optimális”, azért, mert mind a fedezetet, mind a díjakat úgy próbáljuk meghatározni a biztosítókkal történő egyezkedés során, hogy ez a partnereim számára megelégedettséget mutasson. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Rozgonyi úr, rövidítsünk: mit javasolna még? „Belvíz okozta károk”? Rozgonyi Tibor: Az nem tudom, mennyire életszerű. Van Önöknél belvíz? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Itt nincs, Kisszállás területét viszont érinti.
33
Kucsó István: Az ingatlanokat [Tompán] nem érinti. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó. Más javaslat? Nincs. Az Ön kérése az, hogy kapjon tőlünk egy megbízást, hogy ezen paraméterek alapján ajánlatokat kérjen be a biztosítóktól, versenyeztesse őket. Igaz? A megbízási díjat nem mi fizetjük, hanem a majdani biztosító, tehát ez az Önkormányzatot kvázi nem terheli, mert megfizetjük. Rozgonyi Tibor: Azt a közvetítői díjat Önök is megfizetik. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tehát ez így korrekt. Rozgonyi Tibor: Igen! Vörös Zsuzsanna: A „küldött rablás” a pénzszállítást jelenti? Rozgonyi Tibor: Pontosan! Az a pénzszállítást jelenti. Mindent bele lehet jelölni! Vörös Zsuzsanna: Akkor én ezt szeretném. Kovács Gábor: A „betöréses lopás kockázat egyedi záradékolása” az anyakönyvi hivatalra is illik? Rozgonyi Tibor: Igen! Iratlopás, irat-megsemmisülés a betörés következtében. Kucsó István: Az Önök alkuszcége hány biztosítótól fogja majd begyűjteni az adatokat? Rozgonyi Tibor: Ez tudható, természetesen! Cégünk a Magyarországon bejegyzett mindegyik biztosítótársasággal szerződésben van. Pénzintézetekkel szintén. Kb. [körülbelül] 14-15 olyan biztosítótársaság van napjainkban Magyarországon, amelyek az önkormányzatok irányába hajlandóak és tudnak is biztosítási díjajánlatot adni. Kucsó István: Köszönöm. Kovács Gábor: A „jégverés tetőszerkezeten kívül okozott károk”-ra tennék még javaslatot. Rozgonyi Tibor: A biztosítók másként kezelik a jégverés kockázatát: egyik biztosító azt mondja, hogy „csak a tető”, a másik azt mondja, hogy „tető + oldalfalazat, de az oldalfalazaton rögzített reklámhordozót, emléktáblát, útbaigazító táblát már nem”, a 3. pedig azt mondja, hogy „ha jégverés, akkor mindent fizet, ami azzal kapcsolatba hozható”. Mi azt fogjuk keresni, amelyik ezt a komplex szolgáltatást tudja nyújtani. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A Pénzügyi Bizottsági ülésen elmondtam: ugyanennek a cégnek az ajánlata volt itt áprilisban vagy májusban, akkor Gábor kérte, hogy ne 1 biztosítótól kérjünk, hanem kérjük meg a tompai alkusz hölgyet is, hogy tegyen
34 ajánlatot. Akkor is 12 biztosítónak az ajánlatáról beszéltünk, tehát Rácz Klára is ugyanezeket a biztosítókat tudja szondáztatni. Kizárólagosságot egyik alkusznak sem akartam adni, éppen azért, hogy a legjobb ajánlat jöjjön be. Más kérdés van-e? Rozgonyi úr: a határozati javaslat konkrétan mi legyen? Rozgonyi Tibor: Konkrétan az, hogy megbíz bennünket az Önkormányzat. Itt lesz egy ütközési pontunk: ugyanis mi a kizárólagossághoz ragaszkodnánk. Azt is megmondom, hogy miért. A kizárólagosság azért szükséges, mert: egy partnernek egyetlen egy közvetítője lehet, így egy kézben van minden. Nyomon tudjuk követni, nem lesznek semmiféle olyan konzekvenciái a dolgoknak, hogy „valami kimaradt”, „valami elmaradt”, „valami nem úgy lett teljesítve, ahogy ígértük”, és mint említettem, az Önök érdeke a mi érdekünk. Ugyanazt képviseljük, hiszen az Önök megbízásából az Önök fölkérésére fogunk dolgozni. Itt egy kicsit visszatérnék a közvetítői díjazásra: ez úgy alakult ki a magyar piacon, ahogy, ezt még az akkori AB találta ki. Amikor fizettet a partnerével egy biztosítási díjat, abban benne van a kockázatvállalás, a viszontbiztosítás, kötvényesítés, és annak a közvetítőnek a juttatása, aki ezt a szolgáltatást vitte. Mi transzparensek vagyunk, tehát nem titok, 15 % közvetítői díjazást kapunk egyre-másra mindegyik biztosítótól. Viszont mi ezért szolgáltatunk. Szolgáltatjuk azokat az adminisztratív feladatokat, amelyek eddig az Önök feladata volt, szolgáltatjuk azt a kárrendezési folyamatot –amit nem tudom, hogy a mostani kapcsolatuk hogyan rendezett-, és szolgáltatunk minden olyan igényt, ami fölmerül az Önkormányzat részéről. Kucsó István: Ha mi elfogadjuk ezt a kizárólagosságot, akkor ettől kezdve most már rákényszerítjük magunkat, hogy csak az Önök ajánlatát leszünk kénytelenek elfogadni. Rozgonyi Tibor: Nem „kénytelenek”, mert ha nem bíznak meg, akkor nincsen vele semmi gond, viszont egy dologra garanciát tudok vállalni, és az a megbízási szerződésünknek a 0. pontja: amennyiben mi Önöknek kárt okozunk, akár azzal, hogy nem jó biztosítási fedezetet, akár azzal, hogy drágább biztosítást hozunk, akkor mi azért anyagi felelősséggel tartozunk. Van erre felelősségbiztosításunk: káronként 400 millió Ft kártérítés van meghatározva benne. Nekünk nem érdekünk, egyébként több száz önkormányzattal vagyunk napi kapcsolatban, és ilyen probléma még nem merült föl, de nem is merülhet, mert ha egyszer fölmerül, akkor az a szolgáltatási kör, amivel mi jelen vagyunk a piacon, abban a pillanatban összeomlik. Dr. Szénás Tamás: A kizárólagosság az én értelmezésem szerint az ajánlatkérésre vonatkozik, és amikor az ajánlatkérést meg tetszettek adni, akkor az önkormányzat Képviselő-testületének van lehetősége arra, hogy ezen ajánlatok közül mi az, ami megfelel. Nem arról szól, hogy csak ezt az egy ajánlatot fogadhatja el a Testület, hanem arról szól, hogy csak és kizárólag ez a cég kérhet be a biztosítóktól ajánlatot. Rozgonyi Tibor: Pontosan!
35 Dr. Szénás Tamás: A biztosítók ajánlatát a Testület fogja majd eldönteni, hogy pontosan melyiket fogja majd elfogadni az Önök által bekért ajánlatokból. Rozgonyi Tibor: Így van, ezt akartam mondani. A döntés, hogy melyik biztosítótársasággal akarnak Önök együttműködni, az a Testület hatásköre. Az nem a mi hatáskörünk. Ha mi ajánlatokat hozunk, az arra jó, hogy Önök abból ki tudják választani, hogy szimpátia vagy díj alapján melyik legyen az. Nyilván lesz még itt még egy olyan kör is ebben a dologban, hogy amennyire tudjuk, olcsóbbá fogjuk tenni, de nem akarom Önöket hiú ábrándokba kergetni. Egy bizonyos: egyetlen egy Ft-tal nem fog emelkedni a biztosításnak a díjazása. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm! Ha nincs kérdés, 10 perc szünetet tartanánk.
Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 10 perc szünetet rendelt el. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A testületi ülést folytatjuk, miután minden képviselő jelen van. Megkérem Rozgonyi urat, fejtse ki előbbi gondolatmenetét! Rozgonyi Tibor: Tehát a lényeg, hogy mi legyünk az Önök biztosításainak a kezelője. Ebben a szerződésben benne lesz az is, hogy bármelyik fél –indoklás nélkül3 hónapra fölmondhatja a biztosítási szerződéshez képest. Ugyanarra a határidőre lenne a megbízási szerződésünk, mint a biztosításnak a határideje, és ahogy a biztosítást is föl lehet mondani évente, a velünk való együttműködést is föl lehet mondani. Ezt azért vetítem előre, mert itt mondhatok szépet-jót, ez akkor válik izgalmassá, ha 1 évet legalább megpróbáltunk együtt, és megtapasztalják, hogyan dolgozunk. Az első kör –függetlenül attól, hogy minket megbíznak, vagy nem bíznak meg-, ennek a biztosításnak november 30. lenne a felmondása. A következő biztosítást január 1-jei határidővel kell megkötni. Mi azt tudjuk vállalni, ha kapunk erre megbízást/ felhatalmazást, akkor azokkal a keretekkel, melyekben itt megállapodtunk, versenyt fogunk generálni a biztosítóknál. Nagyjából 3 hét, amire azt tudnám mondani, hogy 80 %-os arányban be fognak érkezni az ajánlatok. Azért lett volna szerencsés ezt nyáron –amit Polgármester úr mondott-, mert Magyarországon a biztosítottak biztosítói évfordulójának 80 %-a január 1-je, ilyenkor a biztosítónál „eddig vannak” [mutatja], és nyilván azokat veszik előre, amelyeknél nagyobb bevételt várhatnak. Ezért is mondtam, hogy nem vagyunk még túlzottan elkésve, meg lehet oldani, meg lehet sürgetni a dolgot. Azt gondolom, hogy a hónap végére már tudunk ajánlatokat nyújtani. Dr. Szénás Tamás: Bocsánat, hogy szavába vágok, csak a Képviselő-testület is azt értse, amit Ön mond, illetve Ön is azt értse, amit a Képviselő-testület szeretne – inkább így fordítanám meg a dolgot. Tehát 2 része van ennek a szerződésnek: o az egyik az ajánlatkérés, ami kizárólagos.
36 o Abban az esetben, ha az Önök ajánlatát elfogadja a Képviselő-testület, akkor kizárólagosságot kapnak a biztosítások kezelésére, és kizárólagosságot kapnak 1 évig a további munkára. Így tetszenek érteni. Rozgonyi Tibor: Nem. Ha megbíznak bennünket, akkor az 1 évre szól. Dr. Szénás Tamás: De én az ajánlatkérés első részéről beszélek most csak, nem a másodikról! Mert nekem az 1. része az, hogy Önök bekérnek ajánlatokat. Rozgonyi Tibor: Így van! Tehát ha van rá felhatalmazásunk Önök részéről, akkor ezt meg tudjuk tenni. És azt követően, amikor… Dr. Homoki-Szabó Róbert: …bocsánat, de a szünet előtt arról volt szó, Ügyvéd úr azt kérdezte, hogy a kizárólagosság az ajánlatkérésre vonatkozik-e. Ez az egyszerű kérdés volt. Ön azt mondta, hogy ”igen”. A kérdés arról szólt, hogy a kizárólagosság alatt Ön mit ért: csak és kizárólag ajánlatkérésre vonatkozik? Rozgonyi Tibor: Is! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Most már „is”? Rozgonyi Tibor: Eddig is „is” volt. Dr. Szénás Tamás: Akkor másképp fogalmaznék: Önök azt nem vállalják föl, hogy bekérik az ajánlatokat, és mi azt mondjuk, hogy „nekünk ezekből az ajánlatokból egyetlen egy sem tetszik”! Rozgonyi Tibor: Megtehetik! Dr. Szénás Tamás: Ezért mondom, hogy 2 részre kellene bontani, mert Önök az ajánlatkérésre kizárólagosságot kapnak. Ha az ajánlatkérést követő bármely ajánlatot elfogadja a Testület, és azt mondja, hogy „igen, ez jó”, akkor nyilván evidencia, hogy az Önök cége fogja ezt kezelni, ha ez elfogadható a Testület számára. Rozgonyi Tibor: Világos. Dr. Szénás Tamás: Én ezért mondtam, hogy bontsuk ketté! Rozgonyi Tibor: Megbízási szerződés mindenképpen, akár csak ajánlatkérésre, akár teljes körűen, nekünk… [közbevetés] Dr. Szénás Tamás: Mi most csak ajánlatkérésről beszélünk, egyelőre semmi másról, mert míg az ajánlatok nem érkeztek be, addig nem fogja magát elkötelezni a Képviselő-testület amellett, hogy Önökkel kössön szerződést, hiszen „zsákba macskát nem veszünk”. Rozgonyi Tibor: Megértem, jó. Akkor fogunk készíteni egy ilyen megbízási szerződés-tervezetet, mert nekünk olyan van, amelyben a kettő együtt mozog.
37
Dr. Szénás Tamás: Akkor értem abszolút a logikáját, ez esetben én határozati javaslatnak azt terjeszteném elő, hogy az Optimális Kft. a 2012. évre vonatkozó
vagyon- és egyéb felelősségbiztosítások tekintetében kizárólagosságot kapjon az ajánlatok bekérésére, valamint az ajánlatok beérkezését követően a Képviselőtestület újra döntsön a biztosítási szerződések vonatkozásában. Akkor ez így elfogadható? Rozgonyi Tibor: Megértem. Azokat a kritériumokat fogjuk teljesíteni, amiket Önök megfogalmaztak. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ez alapján megyünk. Rozgonyi Tibor: Ha ezt nyilván nem tudjuk teljesíteni, akkor nincs értelme tovább miről beszélni. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ez lesz a határozati javaslat. Rozgonyi Tibor: Korábban még annyit tettem hozzá, hogy: egyetlen egy forinttal nem fog emelkedni az Önök biztosítása, viszont az Önök által megfogalmazott bővítések benne lesznek. Azért mondtam, hogy a biztosítási piac folyamatosan változik, mert 2 évvel ezelőtt egy ugyanilyen biztosításért elkértek 1.200.000 Ft-ot is. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Megértettük egymást, viszont fölmerülhet az, hogy Ön behozza az ajánlatokat, és nem Önnel kötünk szerződést. Jó? Rozgonyi Tibor: A megbízási szerződés-tervezet, amely kizárólagos ajánlatkérésre szól, abban fog egy olyan mondat szerepelni, hogy az általunk asztalra letett ajánlatokat akár elfogadják, akár nem, azt csak mi vihetjük tovább, mert az a mi szellemi termékünk. Dr. Szénás Tamás: Az Önök által előállított szellemi termék. Ez így teljesen korrekt, ezzel semmi gond! Dr. Homoki-Szabó Róbert: A határozati javaslatot minden képviselő hallotta, ha más kérdés nincs, erről szavaznánk. November végére nálunk lesz az ajánlat? Rozgonyi Tibor: Igen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Rozgonyi Úr: köszönöm szépen! További jó utat kívánok, viszontlátásra!
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!
38 A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el:
146/2011.(XI.07.) képviselő-testületi határozat: Az önkormányzati ingatlanok vagyonbiztosításáról –az Optimális Kft. ajánlata alapján Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul, hogy az Optimális Kft. a 2012. évre vonatkozó vagyon- és egyéb felelősségbiztosítások tekintetében kizárólagosságot kapjon az ajánlatok bekérésére, valamint az ajánlatok beérkezését követően a Képviselő-testület újra döntsön a biztosítási szerződések vonatkozásában.
A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport, - Rozgonyi Tibor kockázatkezelési tanácsadó Helyben (az Optimális Biztosítási Portfolió Tanácsadó és Biztosítási Alkusz Kft. képviseletében).
3. Tompa Város 2012. évi belső ellenőrzési munkatervéről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Kérdés ezzel kapcsolatban van-e bárki részéről? Kovács Gábor: A közintézményeknél a túlórának az elszámolása egy „nagyon régi csont”, és szerintem a belső ellenőrzésnek nem azt kellene vizsgálnia. Azt vegyük ki belőle! Dr. Szénás Tamás: Nem nézhetik? Kovács Gábor: De nincs értelme: ne nézzék, aminek nincs értelme! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nincs értelme? Ez közel 8 millió Ft, legyen értelme! Kovács Gábor: Akkor szerintem tegyünk be mást is! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mi kerüljön bele? Kovács Gábor: Akkor ugyanúgy leellenőrizhetjük a Polgármester úrnak a költségtérítését, azt is tegyük bele, vagy a 2011. évben foglalkoztatott újonnan fölvett dolgozóknak a munkaszerződéseit, azt is le lehetne ellenőrizni. Ugyanaz! Van értelme?
39
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tedd bele! Hallgatom a módosító indítványt. Kovács Gábor: Módosító indítványként azt mondanám, hogy a 2. pontot vegyük ki! És akkor megoldódik a probléma. Tegyünk bele olyat, ami előreviszi a települést. A bunyózásnak semmi értelme nincsen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: A nyáron azt mondta Fenyvesi Zoltán képviselő úr, hogy a FÜPI (Független Pedagógiai Intézet) által leadott ellenőrzési anyag, szakvélemény egy fércmunka. Ha a belső ellenőrzés megállapítja azt, hogy tényleg egy fércmunka volt a FÜPI-nél, akkor mi a gond? Én ezt nem értem: miért félünk ettől? Tegyük már tisztába egyszer és mindenkorra az iskolánál a túlórát, a közétkeztetést, a helyettesítési pótlékokat, és akkor onnantól kezdve nincs miről beszélni! Kucsó István: Én azért mondtam, hogy nincs értelme, jöjjön, mert nincs titkolnivaló az intézményeknél. Ilyen szempontból azt gondolom, nyugodtan beszélhetek az óvoda esetéről is. Azt tudom biztosan, hogy ezek rendben vannak. Kovács Gábor: Fölösleges! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Egy dolgot tisztázzunk: az elmúlt fél évben én elég sokat túráztattam ezt a kérdést. Itt van a belső ellenőrzés, ami meg fogja állapítani, és annak lesz egy belső ellenőrzési jegyzőkönyve. Ha nincs félnivaló, mitől féljünk akkor? Ha neked az az igényed, hogy az újonnan felvetteknek a munkaköri leírását is ellenőrizzük, nincs ezzel semmi gond, viszont lesz egy hiteles, belső ellenőrzési jegyzőkönyvünk minderről. Kovács Gábor: Ha az akkora probléma lett volna, akkor úgy kidőlt volna a szekrényből az a csontváz, hogy csak úgy fütyülne! Most komolyan, már 1 év után! Be lehetne ismerni, hogy ennek semmi értelme nincsen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Volt egy szakértői véleményünk, amire azt mondtátok, hogy „fércmunka”. Az Állami Számvevőszék nem ellenőrzött, a Közoktatási Hivatal sem, a Magyar Államkincstár ellenőrzött, de csak a konyha vonatkozásában. Akkor hogy tudott volna kidőlni? A Munkafelügyelet [OMMF] pedig nem zárta le. Ne mondják általánosságokat meg hülyeségeket, ha ezek a szervek mind ellenőriztek volna, és alátámasztották volna, amit ti mondtok, akkor itt nem lenne belső ellenőrzés. De egyik sem ellenőrzött! Kucsó István: Pont az az érdekes az egészben, hogy a belső ellenőrzési munkákat ellenőrizte a Kincstár, és azokat a dolgokat, amiket a Belső Ellenőrzési Társulásnál a szakértők elfogadtak, jónak találtak, azok nem mentek át az Államkincstári ellenőrzésen. Ez megint számomra egy picit furcsa volt, de nincs vele gondom, mert állunk elébe! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor nem értem, miért ment el ez az 5 perc fölöslegesen ezzel? Lesz egy tárgyilagos, mindentől független belső ellenőrzési
40 jegyzőkönyv, ami erre vonatkozóan alá lesz támasztva, és onnantól kezdve lobogtathatjátok, hogy „a Homoki vékony jégre szaladt”. Jó? Kucsó István: Nem lobogtatunk semmit! Dr. Homoki-Szabó Róbert: De ezt az egy dolgot nem értitek. Én az elmúlt fél évben –és most még egyszer sajnos ismételnem kell magam- mondtam néhány dolgot, hogy én miket láttam, és ezt alátámasztotta számomra a Független Pedagógiai Intézet szakvéleménye, amit ti nem fogadtatok el. Nincs ezzel semmi gond. Van a Kistérségben egy belső ellenőrzési csoport, akit felkérhetünk ennek az ellenőrzésére. Elvégzi a feladatot, és amikor ott lesz egy jegyzőkönyv, az a jegyzőkönyv világos, egyértelmű, és tárgyilagos lesz. Nem értem a problémát! Kovács Gábor: A belső ellenőrzés nem jönne el. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A Belső Ellenőrzési Csoportnak egy feladatot kell kitűzni, ugyanis a Kistérségben minden település ad neki feladatot 1 évben. Mi ezt a feladatot jeleznénk nekik, hogy ezt csinálják meg. És egyszer s mindenkorra –ahogy te is mondtad- „lekattannék” az iskoláról. Azt hiszem, ezt a szót használtad. Kovács Gábor: Ezt én most nem mondtam. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem most, az előző testületi ülésen. Semmi gond, majd lekattanok erről a témáról! Más kérdés? Kovács Gábor: A Sportkörnek nyújtott támogatásokat is megnézhetnénk. Olyat csináljunk már, aminek van értelme! Ha ide kijött az Államkincstár, a FÜPI, amely klasszikusan tényleg olyan dolgot csinált, aminek nem sok értelme volt, semmi értelme nem volt, a Magyar Államkincstár kijött, és megnézte. Ha van már 3 helyről valamid, és akkor neked kell egy 4. is? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mi az a 3? Kovács Gábor: Államkincstár, … Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tisztázzuk: az Államkincstár nem a túlórát, a helyettesítési pótlékot ellenőrizte, hanem a közétkeztetést ellenőrizte a konyhánál, nem az iskolának a naplóiból és nyilvántartásaiból összevetve! Még egyszer mondom: a közétkeztetésnél a konyhának a nyilvántartását ellenőrizte, nem vonta össze az iskoláéval! Akkor ezt hagyjuk. A FÜPI pedig teljesen ellentétes szakvéleménnyel jött ki, amire ti azt mondtátok, hogy fércmunka, mert hiányosságokat talált! Itt van a belső ellenőrzés, ezért mondom, hogy tegyük akkor rendbe! Nincs ezzel probléma. Tudom, hogy ”nincs az iskolával semmi gond”, most már meggyőződtem, mert mondtátok sokszor. Ha sokszor mondják, az ember el is hiszi. Majd lesz róla papírunk is, jó?
41 Kovács Gábor: Javasoljunk mást is! 3.-nak tegyük be az Önkormányzat által a Sportkörnek nyújtott támogatásokat, nézzük meg a Polgármester költségtérítését, nézzük meg azokat a munkaszerződéseket, amiket… [közbevetés] Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat, Zsuzsa hozzászólna egy kicsit. Vörös Zsuzsanna: A Belső Ellenőrzési Csoport tájékoztatása szerint önkormányzatonként 2 ellenőrzést vállalnak, mert így is csak 2 ellenőrük van. Kovács Gábor: Olyat nézzünk, aminek van értelme! A „normatív, normatív kötött és központosított támogatások elszámolása” fontos. Az ellen senkinek sincs kifogása. Kucsó István: Az minden évben megtörténik. Kovács Gábor: Beszélgessünk a 2. pontról! Javasoljunk mást! Nézzük meg, hogy a közbeszerzési szabályzataink megfelelnek-e azoknak a beruházásoknak, amelyeket következő évben szeretnénk indítani, van-e erre külön kompetens személy a Hivatalban, vagy nincs, milyen értékhatárokhoz mit kell majd csináljunk, hogy azt meg tudjuk-e bent csinálni, vagy sem. Dr. Szénás Tamás: A Közbeszerzési Szabályzat január 1-jétől módosításra szorul. Csak annyit szeretnék még mondani, de most nem belekapaszkodva a Közbeszerzési törvénybe, mert az per pillanat a lehető legrosszabb példa volt, de szerintem ezt a Képviselő úr is tudja, ugyanis nagyon sok végrehajtási rendelet még ki sem jött, ami a Közbeszerzési törvénnyel kapcsolatosan fönnállna. Ennek az ellenőrzésnek igazából akkor lenne értelme, ha már meglennének ezek a jogszabályok a Közbeszerzési törvény terén. Elnézést, nem akarok beleszólni, csak azért mondtam, mert ez pont a lehető legrosszabb példa volt. Vörös Zsuzsanna: A 2010. évben ellenőrizte a belső ellenőrzés a 2009. évben bonyolított közbeszerzéseket, és ehhez kapcsolódóan a szabályzatot, és mindent. Az ellenőrzéseket ismételni lehet. Kovács Gábor: Akkor keressünk olyat, ami még nem volt! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Itt van a Sportkör. Az például nagyon jó, amit mondtál. A Sportkör benyújt számlákat, és az alapján utaljuk mi ki a következő negyedévnek a keretét, ami eddig mindig megtörtént, tehát ő a számláknak a hitelességét nem fogja tudni ellenőrizni, és nem is ellenőrzi, hanem úgy elfogadja. Ha a 2. pontban szereplő túlórát vagy a helyettesítés rendjét akarom ellenőriztetni, rendkívül leköti a pénzügyi csoportnak az erejét, nem titok. Ezért is van szükség erre. Módosító indítvány van-e ehhez az előterjesztéshez? Vagy így kerüljön elfogadásra. Kovács Gábor: Fölöslegesen köti le! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Így van, „fölöslegesen”. Ezt ti mondjátok, hogy minden rendben van. Én szeptemberre és októberre is kértem az ellenőrzést, minden hónap 10-ig. Most november van, én még nem láttam a szeptemberit, de ez nem az ő
42 hibájuk, hanem egyszerűen le vannak terhelve. Na most: itt van a Belső Ellenőrzési Csoport, amely ugye erre hivatott, végezzék el! Ha nincs módosító indítvány ezzel kapcsolatban, akkor felteszem szavazásra! Kovács Gábor: Ugyanilyen népszerű téma lehet a te költségtérítésed is, nézzük meg, állandó beszédtéma a településen, ugyanígy „kihúzhatjuk a szöget a talpadból”. Vörös Zsuzsanna: A Polgármester költségtérítésével kapcsolatban mit szeretnél ellenőriztetni a belső ellenőrzéssel? Kovács Gábor: Majd a belső ellenőrzés megnézi. Vörös Zsuzsanna: De mit? Kovács Gábor: Ugyanígy. Vörös Zsuzsanna: A felhasználásról nem kell elszámolnia a Képviselő-testület felé, a személyi jövedelemadóban kell elszámolnia, hogy milyen költségfelhasználást választott a számfejtésnél, és avval el tud-e számolni a személyi jövedelemadóban. Kovács Gábor: Az lesz egy fél napos munka, és a többi a 2011. évi… Vörös Zsuzsanna: …de az ő személyi jövedelemadó-bevallásához a Képviselőtestületnek nincs köze. [közbevetések] Kovács Gábor: Hogy kifizetjük, és az ő…? Vörös Zsuzsanna: A kifizetés jogszerű! Dr. Homoki-Szabó Róbert: A személyi jövedelemadóban is bevallottam, hozzátettem a számlákat a tavalyi 2,5 hónapra vonatkozóan, ebben az évben is ott van az a számlagyűjtemény, de hát, –ahogy Zsuzsa is elmondta- ez nem az a szint. Kovács Gábor: Ugyanez lenne az iskola is. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem. Az Önkormányzattól éves szinten 100 millió Ft gurul át az iskolába, mint központi pénz. Én úgy gondolom, hogy azért ez más szint. Én csak „erre vagyok bekattanva”, de ezt jól látod, hogy azért, mert a FÜPI-nek volt egy anyaga. Utána megnéztem ilyen dolgokat: ilyen „680-as túlórák” jöttek ki, meg hasonlók. Kíváncsi vagyok, hogy ezek jogszerűek-e. Biztos, hogy azok, csak szeretném látni! Hát ti mondjátok, hogy minden jó. Akkor tegyük végre egyszer rendbe! Tudom, hogy én szajkózom egyedül, hogy itt bajok vannak, de majd ott lesz nektek a belső ellenőrzésnek a jegyzőkönyve, amiben „minden szép és jó”. És akkor végre egyszer s mindenkorra úgy, ahogy Kucsó István helyettese mondta, hogy akkor nagy nyilvánosság előtt bocsánatot kérhetek tőletek. Én erre várok. Kucsó István: Ez már szeptember óta megy, mióta újból áthoztátok a naplókat. Én azt gondoltam, hogy előbb visszakerül.
43
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Azért hoztuk át, mert a Munkafelügyelet egy vizsgálatot kezdeményezett, itt volt 2 hölgy, kértek dokumentumokat, idejöttek – mondjuk-, azóta se voltak bent. Azóta is arra várunk. Épp ma hívtam fel őket, hogy jó lenne, ha végeznék a munkájukat, mert szeretnék megszabadulni az irodámban szereplő dokumentációtól. A helyettesed [Dóczi Erika] nyomatékosan jelezte, hogy azért nem vagyok meghívva bizonyos helyekre az iskolában, mert még nem kértem bocsánatot, de hát nem is láttam olyan egzakt, pontos vizsgálati anyagot, ami alapján nekem bocsánatot kellene kérnem. Erre várok. Ha itt lesz a belső ellenőrzésnek a jegyzőkönyve, nagy nyilvánosság előtt itt, és minden fórumon, átmegyek a tantestületbe, és ott is nyilvánosan bocsánatot fogok kérni tőletek! Csak hát teremtsük meg ennek is az alapját! Kovács Gábor: Ehhez a ponthoz szúrjuk be azt, hogy: 2) A Bokréta Önkormányzati Óvodánál és a Szabó Dénes Általános Iskolánál a túlóra elszámolás és helyettesítés rendje és elszámolása megfelelő-e, „illetve a hivatali
vizsgálat ezzel kapcsolatban jogszerű volt-e, és betartotta-e a szabályokat”. Azt mondom, hogy ezt is tegyük bele! Nézd: ha ott voltak naplók, amikben voltak érzékeny információk, és kikerültek egy bizonyos helyre, amire senkinek nincsen ráhatása, hogy ott mi történt, vagy mi történhetett, akkor ez is legyen! Ugyanígy menjen, legyen megnézve –semmi gond nincsen-, és akkor ugyanezt a kérdést passzoljuk mellé! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Most az a gond, hogy a Képviselő-testület megbízott egy szakértői csoportot, a FÜPI-t, és annak odaadtunk dokumentációkat, ez a probléma? Kucsó István: Mert a FÜPI is megkapta újból ezt? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem, az egyszer volt megbízva. Kucsó István: Azok naplót nem kaptak. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Naplót nem, azért kérdezem! Mert ott az elszámoláshoz bizonyos dokumentációkat a vizsgálati szakvélemény elkészítéséhez át kellett adni. Vagy most esetleg arra gondoltatok, hogy én itt a naplókba írogattam számokat? Kucsó István: Igen! Például. Ha ezt te hozod így fel, akkor mi is. Nem mi mondjuk ezt, Polgármester úr: a Városban kint van a hír, hogy „itt vannak a naplók”. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ezt a hírt még nem is hallottam, egyébként ott vannak az irodámban! Zárható iroda. Tehát akkor én rajzolgatok oda bele „elefántfüleket”? Kucsó István: Persze, piros pontokat.
44 [nevetés] Dr. Homoki-Szabó Róbert: Értem, értem. Kovács Gábor: Ugyanez legyen a 2. pontban, hogy „az Önkormányzat által folytatott ellenőrzés megfelelt-e bármilyen belső szabályzatnak, egyéb jogszabályoknak”. Azt tegyük mellé! Kucsó István: Nincs jelentősége, maradhat ez így, ahogy van. Kovács Gábor: Nem baj, ha szeretné, akkor ellenőrizze le ugyanazokat is! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Pontosan a módosító indítvány hogy szóljon? Kovács Gábor: Már elmondtam! Ez a feketével kiemelt szöveg legyen kiegészítve, ott a 2. pontban:
„2) A Bokréta Önkormányzati Óvodánál és a Szabó Dénes Általános Iskolánál a túlóra elszámolás és helyettesítés rendje és elszámolása megfelelő-e, illetve az Önkormányzat –mint fenntartó- az ellenőrzés során, amelyet 2010-11-ben végzett, megfelelően járt-e el, betartotta-e a vonatkozó jogszabályokat.” –Ennyi! „Adatkezelésre vonatkozóan, személyiségi jogokra vonatkozóan, és mindenre!” Dr. Homoki-Szabó Róbert: Értem, jó. Kovács Gábor: Így kerek lesz a történet! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ha nincs más kérdés, javaslat, akkor ezzel kérem kiegészíteni a határozati javaslatot.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslat módosító indítványával, kézfelemeléssel szavazzon!
A Képviselő-testület 5 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, és 1 tartózkodással az alábbi határozatot fogadta el:
147/2011.(XI.07.) képviselő-testületi határozat: Tompa Város 2012. évi belső ellenőrzési munkatervéről Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja a 2012. évi ellenőrzési munkatervet azzal a kikötéssel, miszerint az ellenőrzési munkaterv 7. oldalán található 2. pont első mondata a következőre változik:
45 „2) A Bokréta Önkormányzati Óvodánál és a Szabó Dénes Általános Iskolánál a túlóra elszámolás és helyettesítés rendje és elszámolása megfelelő-e, illetve az Önkormányzat –mint fenntartó- az ellenőrzés során –amelyet 2010-2011-ben végzett-, megfelelően járt-e el, betartotta-e a vonatkozó jogszabályokat. Mindezt az adatkezelésre, személyiségi jogokra vonatkozóan, és mindenre, mely az ellenőrzéssel kapcsolatban összefüggésben állt.”
A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben, - Pénzügyi csoport, - Horváth-Militicsiné Tóth Andrea óvodavezető Helyben, - Kucsó István iskolaigazgató Helyben.
4. Tompa Város Önkormányzat Képviselő – testületének .../2011.(...) önkormányzati rendelet-tervezete a 2011. évi költségvetésről szóló 3/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester A rendelet-tervezet írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki ebben a napirendi pontban szereplő rendelettervezettel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon!
A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet fogadta el:
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Megállapítja, hogy a Képviselő-testület megalkotta a 21/2011.(XI.08.) önkormányzati rendeletét a 2011. évi költségvetésről szóló 3/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról.
Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2011.(XI.08.) rendelete
a 2011. évi költségvetésről szóló 3/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról
46 Ezer Ft-ban Az önkormányzat 2011.évi költségvetéséről szóló 3/2011.(II.28) önkormányzati rendelete az alábbiak szerint módosul
1§. Az önkormányzati rendelet 2§. /2/ bek. az alábbi összeggel módosul: Eredeti ei.
a) Bevételek b.) Kiadások c.) Finanszírozási célú bevételek d.) Finanszírozási célú kiadások e.) Általános működési célú tartalék
635952 626951 5036 2400 2000
Előző mód
35822 34435 -1246 0 141
Jel.mód.ei.
Mód.ei.
93 388 0 0 -295
671867 661774 3790 2400 1846
2.§. Az önkormányzati rendelet 3.§. /1/ bek. az alábbiak szerint módosul Cím Bevétel Kiadás Polgármesteri hivatal 648098 460746 Bokréta Önkormányzati Óvoda 50 59980 Szabó Dénes Általános Iskola 15735 119096 Művelődési Ház és Könyvtár 7634 21782 Cigány Kisebbségi Önkormányzat 46 0 Horvát Kisebbségi Önkormányzat 304 170 671867 661774 Finanszírozási bevételek és kiadások Hitelfelvétel és hiteltörlesztés 3790 12037 Általános működési célú tartalék 1846 675657 675657 3§.Az önkormányzati rendelet 1.sz. melléklete helyébe az e rendelet szerinti 1.sz.melléklet lép: 1.sz.melléklet a 21/2011.(XI.08.) önkormányzati rendelethez /1/ Az önkormányzat 2011.évi bevétele:
a) Működési bevétel b) Támogatások c) Felhalmozási és tőkejellegű bevételek d) Véglegesen átvett pénzeszközök (ÁH-n kívül) e) Támogatás értékű bevételek (ÁH-n belül) f) Támogatási kölcsönök visszatérítése g) Pénzforgalmi bevételek, pénzmaradvány Bevételek összesen h.) Finanszírozási célú bevételek Felhalmozási célú hitelfelvétel Működési célú hitelfelvétel Mindösszesen: /2/ Az önkormányzat 2011.évi kiadása:
Eredeti ei.
Előző mód
Jel.mód.ei.
Mód.ei.
321568 232799 7425 0 68438 1300 4422 635952
1327 -3547 0 120 27517 0 10405 35822
0 93 0 0 0 0 0 93
322895 229345 7425 120 95955 1300 14827 671867
3790 1246 640988
0 -1246 34576
0 0 93
3790 0 675657
Eredeti ei.
Előző mód
Jel.mód.ei.
Mód.ei.
a.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások (132 fő) munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadás szociálpolitikai ellátások,juttatások Pénzeszköz átadás (ÁH-n kívül) Támogatás értékű kiadás (ÁH-belül) Kölcsön nyújtás b.) Felhalmozási kiadás beruházás felújítás Kiadások összesen c.) Finanszírozási célú kiadások Rövid lejáratú felhalmozási célú hiteltörlesztés Hosszú lejáratúfelhalmozási célú hiteltörlesztés d.) Általános működési célú tartalék Mindösszesen:
237110 61513 170427 86295 5853 26170 1000
5184 1400 10098 3397 200 264 0
0 0 2913 0 -105 0 0
242294 62913 183438 89692 5948 26434 1000
33583 5000 626951
13892 0 34435
-2420 0 388
45055 5000 661774
9637 2400 2000 640988
0 0 141 34576
0 0 -295 93
9637 2400 1846 675657
47 3.) Polgármesteri Hivatal a.) Bevétel Működési bevétel Támogatások Felhalmozási és tőkejell.bevétel Véglegesen átvett pénzeszközök Támogatás értékű bevételek Támogatási kölcsönök visszatérülése Pénzforgalom nélküli bevételek(pénzm.) Bevételek összesen: b.) Finanszírozási célú bevételek Felhalmozási célú hitelfelvétel Működési célú hitelfelvétel
Eredeti ei.
c.) Működési kiadás
Eredeti ei.
Személyi jellegű kiadások (69) Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadás Szociálpolitikai ellátások, juttatások Pénzeszközátadás (ÁH-n kívül) Támogatásértékű kiadás (ÁH-n belül) Kölcsön nyújtás d.) Felhalmozási kiadás beruházás felújítás Kiadások öszesen: f.) Finanszírozási célú kiadások Rövid lejáratú felhalmozási célú hiteltörlesztés Hosszú lejáratúfelhalmozási célú hiteltörlesztés e.) Általános működési célú tartalék 3.1.) Igazgatási tevékenység a.) Bevétel Működési bevétel Támogatások Felhalmozási és tőkejell.bevétel Véglegesen átvett pénzeszközök Támogatás értékű bevételek Támogatási kölcsönök visszatérülése Pénzforgalom nélküli bevételek(pénzm.) b.) Finanszírozási célú bevételek Felhalmozási célú hitelfelvétel Működési célú hitelfelvétel
Előző mód
Jel.mód.ei.
Mód.ei.
319758 232799 7425 0 61364 1300 4282 626928
1327 -3547 0 0 12892 0 10405 21077
0 93 0 0 0 0 0 93
321085 229345 7425 0 74256 1300 14687 648098
3790 1246
0 -1246
0 0
3790 0
Előző mód
Jel.mód.ei.
Mód.ei.
117819 29611 142351 86295 5853 26170 1000
2585 699 7278 3397 200 264 0
0 0 400 0 -105 0 0
120404 30310 150029 89692 5948 26434 1000
32583 5000 446682
-654 0 13769
0 0 295
31929 5000 460746
9637
0
0
9637
2400 2000 460719
0 -39 13730
0 -295 0
2400 1666 474449
256486 232799 7000 0 45257 1300 4282 547124
0 -3547 0 0 12892 0 10405 19750
0 93 0 0 0 0 0 93
256486 229345 7000 0 58149 1300 14687 566967
3790 1246
0 -1246
0 0
3790 0
65504 17700 31422 250 5853 2170 1000
2330 630 1650 0 200 264 0
0 0 400 0 -105 0 0
67834 18330 33472 250 5948 2434 1000
2783 0
0 0
0 0
2783 0
9637
0
0
9637
b.) Működési kiadás Személyi jellegű kiadások (24) Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadás Szociálpolitikai ellátások, juttatások Pénzeszközátadás (ÁH-n kívül) Támogatásértékű kiadás (ÁH-n belül) Kölcsön nyújtás c.) Felhalmozási kiadás beruházás felújítás d.) Finanszírozási célú kiadások Rövid lejáratú felhalmozási célú hiteltörlesztés
48 Hosszú lejáratúfelhalmozási célú hiteltörlesztés e.) Általános működési célú tartalék 3.2)Település üzemeltetés a.) Bevétel Működési bevétel Felhalmozási és tőkejellegű bev. Véglegesen átvett pénzeszközök
2400 2000 140719
0 -39 2388
0 -295 0
2400 1666 145754
51924 425 0 52349
1327 0 0 1327
0 0 0 0
53251 425 0 53676
43801 9693 94267 0 29336 5000 182097
216 58 5628 0 -700 0 5202
0 0 0 0 0 0 0
44017 9751 99895 0 28636 5000 187299
188 16107 16295
0 0 0
0 0 0
188 16107 16295
4764 1286 13765 0 464 20279
0 0 0 0 46 46
0 0 0 0 0 0
4764 1286 13765 0 510 20325
b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások (40 fő) munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadás Pénzeszköz átadás (ÁH-n kívül) c.) Felhalmozási kiadás beruházás felújítás 3.3.)Egészségügyi feladatok a.) Bevétel Működési bevétel Működési célú támogatás értékű bevétel b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások (2,5 fő) munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadás pénzeszközátadás (ÁH-n kívül) c.) Felhalmozási kiadás Beruházás 3.4.)Pénzbeni és természetbeni szoc.feladatok a)Műk.kiadás szociálpolitikai ellátások és juttatások 3.5.)Szociális Intézményi feladatok a.) Bevétel Működési bevétel b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások (2,5 fő) munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadás támogatás értékű kiadás c.) Felhalmozási kiadás beruházás
Eredeti ei.
Előző mód
Jel.mód.ei.
Mód.ei.
86045
1222
2175
89442
11160
0
0
11160
3750 932 2897 24000
39 11 0 0
0 0 0 0
3789 943 2897 24000
0 31579
0 50
0
0 31629
50
0
0
50
43715 11759 3891
484 131 0
0 0 0
44199 11890 3891
0 59365
0 615
0 0
0 59980
/4/ Bokréta Önkormányzati Óvoda a.) Bevétel - Működési bevétel b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások (25 fő) munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadás c.) Felhalmozási kiadás beruházás
Eredeti ei.
/5/ Szabó Dénes Általános Iskola a.) Bevétel Működési bevétel Működési célú támogatás értékű bevétel Véglegesen átvett pénzeszközök
Eredeti ei.
Előző mód
Jel.mód.ei.
Mód.ei.
200 0 0 200
0 15415 120 15535
0 0 0 0
200 15415 120 15735
67602 17813
2115 570
0 0
69717 18383
b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások (34 fő) munkaadókat terhelő járulékok
49 dologi kiadás Szociálpolitikai ellátások egyéb juttatások c.) Felhalmozási kiadás beruházás felújítás
/7/ Művelődési Ház és Könyvtár a.) Bevétel Működési bevétel Működési célú támogatás értékű bevétel
14256 0 0 0 99671 Eredeti ei.
2577 0 14163 0 19425 Előző mód
2420 0 -2420 0 0 Jel.mód.ei.
19253 0 11743 0 119096 Mód.ei.
1560 7074 8634
0 -1000 -1000
0 0 0
1560 6074 7634
7974 2330 9929
0 0 73
0 0 93
7974 2330 10095
b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások (4 fő) munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadás c.) Felhalmozási kiadás felújítás beruházás
0 0 0 0 1000 383 0 1383 21233 456 93 21782 4§.Az önkormányzati rendelet 2.a.sz. melléklete helyébe az e rendelet szerinti 2.a.sz.melléklet lép: 2.a.sz. melléklet a 21/2011.(XI.08.) önkormányzati rendelethez Cigány Kisebbségi önkormányzat Eredeti ei. Előző mód Jel.mód.ei. Mód.ei. a.) Bevétel Támogatás értékű bevétel 0 0 0 0 Előző évi pénzmaradvány 46 0 0 46 46 0 0 46 b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások 0 0 0 0 munkaadókat terhelő járulékok 0 0 0 0 dologi kiadás 0 0 0 0 Szociálpolitikai juttatások 0 0 0 0 c) Általános tartalék 0 46 0 46 0 46 0 46 5§.Az önkormányzati rendelet 2.b.sz. melléklete helyébe az e rendelet szerinti 2.b.sz.melléklet lép: 2.b.sz. melléklet a 21/2011.(XI.08.) önkormányzati rendelethez Horvát Kisebbségi önkormányzat Eredeti ei. Előző mód Jel.mód.ei. Mód.ei. a.) Bevétel Támogatás értékű bevétel 0 210 0 210 Előző évi pénzmaradvány 94 0 0 94 94 210 0 304 b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások 0 0 0 0 munkaadókat terhelő járulékok 0 0 0 0 dologi kiadás 0 170 0 170 Szociálpolitikai juttatások 0 0 0 0 c) Általános tartalék 0 134 0 134 0 304 0 304 6§.Az önkormányzati rendelet 3.sz. melléklete helyébe az e rendelet szerinti 3.sz.melléklet lép: 3.sz. melléklet a 21/2011.(XI.08.) önkormányzati rendelethez a/. Beruházás Eredeti ei. Előző mód Jel.mód.ei. Mód.ei. Polgármesteri hivatal a.) Igazgatási tevékenység Település rendezési terv 2783 0 0 2783 b.) Település üzemeltetés Szennyvíz beruházás KEOP pályázati projekt Sószóró beszerzés Konyhára húsdaráló beszerzés Sporttelep WC-be gáz bevezetés Buszváró építmények biztonsági üvegezése
25626 500 150 400
0 0 0 -400
0 0 0 0
25626 500 150 0
300
-300
0
0
50 Önkormányzati ingatlanokhoz viziközmű hozzj. Buszöböl építés pályázati önerő
1110 1250 29336
0 0 -700
0 0 0
1110 1250 28636
200
0
0
200
264 464 32583
46 46 -654
0 0 0
310 510 31929
1000 1000
383 383
0 0
1383 1383
Beruházás összesen:
0 0 0 33583
130 14033 14163 13892
0 -2420 -2420 -2420
130 11613 11743 45055
b/. Felújítás Polgármesteri hivatal a.) Település üzemeltetés Közvilágítási hálózat bővítése Halasvíz vízmű vagyon felújítási terv Felújítás összesen: Mindösszesen:
1000 4000 5000 38583
0 0 0 13892
0 0 0 -2420
1000 4000 5000 50055
c.) Egészségügyi feladatok Ügyeleti szolgálathoz laptop beszerzés Védőnői szolgálathoz audiométer beszerzés Polgármesteri hivatal összesen: Művelődési Ház és könyvtár Művelődési ház technikai eszközök beszerzése Szabó Dénes Általános Iskola laptop beszerzés TIOP- "intelligens iskola " beruházásai
7§.Az önkormányzati rendelet 4.sz. melléklete helyébe az e rendelet szerinti 4.sz.melléklet lép: 4.sz. melléklet a 21/2011.(XI.08.) önkormányzati rendelethez Szociálpolitikai juttatások, segélyek Eredeti ei. Előző mód Jel.mód.ei. Polg.Hiv Időskorúak járadéka 4852 0 Ápolási díj alanyi 14536 0 Bérpótló juttatás 23940 0 Rendszeres szociális- segély egészségkár. 70 0 Rendszeres szociális segély-munkanélk. 4700 0 Lakásfenntartási támogatás-önk.döntés 180 0 Lakásfenntartási támogatás-normatív 19500 0 Kiegészítő gyermekvédelmi támog. 75 0 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 500 2175 Köztemetés 1000 0 Közgyógyellátási igazolvány 200 0 Átmeneti segély 1000 0 Mozgáskorlátozottak közlekedési 450 0 támogatása Gyermekétkeztetési támogatás 13792 1222 Természetbeni támogatás- tűzifa 250 0 Óvodáztatási támogatás 500 0 Ellátottak juttatása 500 0 86045 3397 Arany János tehetséggondozó támogatás 250 0 Cigány Kisebbségi Önk.-tanulmányi támogatás 0 0 86295 3397 Különböző szervek, egyesületek támogatása Működési célú támogatás értékű kiadás Halasi többcélú kistérségi társulás Polg.hiv alaptagdij
Eredeti ei.
620
Előző mód
Mód.ei.
0 0 0
4852 14536 23940
0 0 0 0 0 0 0 0 0
70 4700 180 19500 75 2675 1000 200 1000
0 0 0 0 0 0 0 0 0
450 15014 250 500 500 89442 250 0 89692
Jel.mód.ei.
0
Mód.ei.
0
620
51 HTKT- hozzájárulás logopédiai feladatokhoz HTKT SZSZK-szociális feladatok támogatása Felsőokt.int.tan.tám.(Bursa Hungarica) DA Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás
Tagdíjak
600
0
0
600
24000 750
0 0
0 0
24000 750
200 26170
264 264
0 0
464 26434
Működési célú pénzeszk.átadás non-profit sz.-nek Gyermekeinkért alapítvány 40 Nagycsaládosok Egyesülete 50 Községi Sportegyesület 4000 Judo szakosztály támogatása 200 Rozmaring Nyugdíjas klub 80 Tompai Polgárőr Egyesület 80 Mozgáskorlátozottak Tompai Egyesülete 200 Falugondnok Egyesület Kecskemét 42 ODU Fejlesztő központ 150 Tompai Kóló tánccsoport 40 Segítség Alapítvány Tompa 480 Balázs Hajnalka támogatása 0 Vöröskereszt támogatása 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 200 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 -150 0 0 25 20
40 50 4000 200 80 80 200 42 0 40 680 25 20
120 130
0 0
0 0
120 130
6 175 60 5853
0 0 0 200
0 0 0 -105
6 175 60 5948
TÖOSZ tagdíj Katasztrófa védelem támogatása Bács-Kiskun Megyei Polgárvéd.szöv.tagdíj Délalföldi Regionális Konzorciumi tagdíj EGTC-tagdíj
8.§. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
9.§. Az önkormányzati rendelet 16. sz. melléklete helyébe az e rendelet szerinti 5. sz. melléklet lép.
Dr. Homoki-Szabó Róbert Polgármester
Gavlik Melinda Aljegyző
52 Indokolás A 21/2011.(XI.08.) önkormányzati rendelethez
A rendelet módosítására a következők miatt van szükség: 1. A Képviselő-testület a 138/2011. (IX.16) számú határozatával 25 ezer Ft támogatásról döntött Balázs Hajnalka tanulmányútjának támogatásához, mely miatt a következők szerint módosul a rendelet: A Polgármesteri hivatalnál a végleges pénzeszköz átadás kiadási előirányzata nő 25 ezer Ft-tal és a működési tartalék csökken 25 ezer Ft-tal. 2. A Képviselő-testület a 90/2011. (VII.01) számú határozatával 20 ezer Ft támogatásról döntött a Vöröskereszt által szervezett táborozáshoz, mely miatt a következők szerint módosul a rendelet: A Polgármesteri hivatalnál a végleges pénzeszköz átadás kiadási előirányzata nő 20 ezer Ft-tal és a működési tartalék csökken 20 ezer Ft-tal. 3. Az Attila 95. sz. ingatlan tetőfelújításának ellenőrzését végző szakértő díja 150 ezer Ft lesz, emiatt a következők szerint módosul a rendelet: A Polgármesteri hivatal dologi kiadás előirányzata nő 150 ezer Ft-tal és a működési tartalék csökken 150 ezer Ft-tal. 4. A Képviselő-testület a 104/2011.(VII.07.) számú határozatával döntött egy gyermek fejlesztéséhez kapcsolódó támogatásról (Szegedi Odu fejlesztő központ), a fejlesztési kiadás dologi kiadásként jelenik meg, ezért az első félévi előirányzatot is módosítani kell a következők szerint: A Polgármesteri hivatal dologi kiadás előirányzata nő 250 ezer Ft-tal, a végleges pénzeszköz átadás kiadási előirányzata csökken 150 ezer Ft-tal és a működési tartalék csökken 100 ezer Ft-tal. 5. A TIOP intelligens iskola pályázati kiadásai a tervezettől eltérően alakultak, a felhalmozási kiadások egy része kis értékű eszközként jelenik meg, ezért a következő előirányzat átcsoportosításra van szükség. Az általános iskolánál a dologi kiadás előirányzata nő 2.420 ezer Ft-tal, és a beruházás kiadási előirányzata csökken 2.420 ezer Ft-tal. 6. Könyvtári érdekeltség növelő támogatásként 93 ezer Ft-ot kaptunk, emiatt a következők szerint módosul a rendelet: A polgármesteri hivatalnál a támogatásokon belül a központosított támogatás előirányzata nő 93 ezer Ft-tal és a Művelődési ház könyv beszerzési kiadása nő 93 ezer Ft-tal.
5. sz. melléklet a 21/2011.(XI.08.) önkormányzati rendelethez Tompa Város Önkormányzat likviditási és előirányzat felhasználási terve 2011.évre Ezer Ft-ban Eredeti ei.
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Aug.
Szept.
Október
Nov.
Dec.
Mód.ei.
Bevételek Intézményi műk. és saját bevétel
321568
21800
26000
40000
21300
21605
21000
22222
29800
43700
22300
22168
31000
322895
Költségvetési támogatások
232799
22500
19800
17600
21110
19400
19000
20300
19600
17600
18493
19000
14942
229345
7425
0
0
3000
0
1425
0
0
0
3000
0
0
0
7425
Felhalm.és tőkejell.bevételek Véglegesen átvett pénzeszközök
0
0
0
0
0
120
0
0
0
0
0
0
0
120
68438
4851
20250
12637
3400
3610
3400
18815
3400
6400
6400
6100
6692
95955
Támogatási kölcsönök visszatér.
1300
25
25
30
30
25
25
25
25
1000
30
30
30
1300
Pénzforg.nélk.bev.(pénzmaradv.)
4422
4422
0
0
0
0
0
10405
0
0
0
0
0
14827
Felhalmozási célú hitelfelvétel Rövid lejáratú hitelfelv.és visszafiz.
5036
0
0
5036
0
0
0
-1246
0
0
0
0
0
3790
0
0
0
Támogatás értékű bevételek
Előző havi záró Bevételek összesen
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
4340
8837
26265
22181
16977
4648
8879
3609
23684
16837
7259
640988
53598
70415
87140
72105
68366
60402
75169
61704
75309
70907
64135
59923
675657
237110
19500
19500
20500
19500
20896
19500
20701
19500
19500
23248
19500
20449
242294
Kiadások Személyi jellegű kiadás Munkaadót terhelő járulékok Dologi kiadás Szociálpolitikai juttatások Pénzeszköz átadás Támogatás értékű kiadások Kölcsön nyújtás
61513
5056
5056
5697
5056
5432
5056
5380
5056
5056
5856
5056
5156
62913
170427
15202
15202
15202
13202
13433
17545
16576
13202
15352
15202
18115
15205
183438
86295
7000
7000
7100
7000
8000
8222
7100
7000
9175
7000
8000
7095
89692
5853
400
400
400
600
800
400
400
400
800
400
400
548
5948
26170
2100
2100
2600
2570
2364
2100
2100
2100
2100
2100
2100
2100
26434
1000
0
0
1000
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1000
33583
0
12320
8376
1250
0
0
14033
1200
1642
264
1000
4970
45055
Felújítás
5000
0
0
0
2000
0
0
0
0
0
0
3000
0
5000
Hosszú lejáratú hitel visszafizetés
2400
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2400
2400
Rövid lejáratú hitel visszafizetés
9637
0
0
0
0
0
0
0
9637
0
0
0
0
9637
Beruházás
Működési célú tartalék Kiadások összesen
2000
0
0
0
-1254
464
2931
0
0
-2000
0
-295
2000
1846
640988
49258
61578
60875
49924
51389
55754
66290
58095
51625
54070
56876
59923
675657
A rendeletről értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport.
5. A Halas-Thermo Kft. kéményseprő-ipari közszolgáltatásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester A mellékletek írásban a jegyzőkönyvhöz csatolva.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: A Pénzügyi Bizottság tárgyalta, elfogadásra javasolta a Testületnek. Kérdés ezzel kapcsolatban van-e?
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért a mellékletben foglalt beszámoló tartalmával, kézfelemeléssel szavazzon!
A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el:
148/2011.(XI.07.) képviselő-testületi határozat: A Halas-Thermo Kft. kéményseprő-ipari közszolgáltatásáról Tompa Város Önkormányzati Képviselő-testülete elfogadja a Halas-Thermo Kft. 2011. október 27-én –a Hivatal címére- érkezett, 57/2011/K. iktatási számmal ellátott beszámolóját a szolgáltatás helyzetéről, valamint a 2012. évre tervezett díjtételekről.
A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport, - Halas-Thermo Kistérségi Kéményseprő Kft. (6400 Kiskunhalas, Átlós út 64.).
55 6. A Szénás Ügyvédi Iroda összefoglaló beszámolója 2011. augusztus hónaptól 2011 októberéig Előadó: Dr. Szénás Tamás ügyvéd, társasági és környezetvédelmi szakjogász A beszámoló írásban a jegyzőkönyvhöz csatolva.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Átadom a szót Ügyvéd úrnak. Dr. Szénás Tamás: Tisztelt Képviselő-testület! Főszabály szerint a január 3-án kelt megbízási szerződés alapján minden egyes számlakifizetés előtt egy beszámolót kell az Ügyvédi Irodának készítenie. Az augusztus, szeptember, illetve az október havi beszámolók két részletben készültek: ennek az volt az oka, hogy augusztusban és szeptemberben egy összesített beszámoló készült, és ennek alapján történt a megbízási díjnak a kiegyenlítése, illetve az októberi beszámolót a mai képviselő-testületi ülés előtt adtam át Vörös Zsuzsannának. Igazából 5 fő pont van, amiről röviden tájékoztatnám a Képviselő-testületet: • az egyik a még mindig folyamatban lévő –és legközelebb 2011. december 1jei tárgyalási határnapon megtartandó- Belágyi-per lenne. Itt az előző Polgármester úr ismét módosított egyet a kereseti kérelmén, és most már nem kér semmiféle jogkörbe történő visszahelyezést, és 36 havi átalánykártérítésre tart igényt az Önkormányzattal szemben. Ezt a legutóbbi szeptember 29-i tárgyaláson csatolta a felperes jogi képviselője, illetve a Címzetes Főjegyző úr december 1-jére szintén tanúként került beidézésre a korábbi Polgármester úr szabadságkiadásával kapcsolatos kérdéskörben. Én azt gondolom, hogy december 1-jén még mindig nem lesz elsőfokú határozat ebben az ügyben. Ennek szerintem az is oka, hogy a felperes nem igazán tudta eddig megjelölni, hogy mit is akar pontosan: ez a mostani kereseti kérelem már egy 3. módosított kereseti kérelem. •
A másik esetkör a Soltúttal kapcsolatos „anomáliák”, melyről a Képviselőtestület is tudja, hogy március 31. volt az a határnap, amire a jótállási kötelezettséget vállalta a Soltút, hogy kijavítja a hibákat. Személyes találkozó volt a Soltút képviselőjével, amelyen jómagam is jelen voltam, és nagyonnagyon lassan, vontatottan halad ez a történet előre. Külön kell választani ráadásul a jótállási igényeket, illetve még a Főtér rendezése előtti fás területnek a kivágását, valamint az abból származó faanyagnak a sorsát. Igazából én azt látom így, már lassan 10 hónap távlatából, hogy sajnos nem fogja tudni elkerülni az Önkormányzat e két vonatkozásban a peres eljárást, annál is inkább, mert a jótállási kötelezettség nem vita kérdése lenne –azt gondolom. Ezt a Képviselők is láthatták, egyébként az október 4-i bejáráson a Képviselő-testület egy része is jelen volt, tehát nagyon sok olyan hiányosság, illetve hiba van, amit már nagyon régen ki kellett volna javítani. Most jön a téli időszak, mely nyilván nem egy fagymentes időszak lesz, amikor szerintem szintén nem fog történni semmi. De hát majd a Képviselő-testület eldönti, hogy mikor lépjünk a peres eljárás útjára. Én azt gondolom, hogy muszáj lesz, mert másképp ez nem lesz kikényszeríthető. A vállalkozó gyakorlatilag
56 mindenre megrántja a vállát, azt látom még a műszaki ellenőr megnyilvánulásaiból, hogy ő sem igazán azt szorgalmazza, hogy a Soltút a bárminemű kijavítási, jótállási kötelezettségének teljes körűen eleget tegyen. Ebben a kérdésben –szerintem- sajnos a bírói út elkerülhetetlen. •
A 3. eset, amely szintén fontos a település életében, az: az orvosi rendelő tetőszerkezetének a rendbetétele. Erre az Önkormányzat műszaki szakértőt is megbízott azzal, hogy a műszaki szakértő készített egy szakvéleményt, és annak szakvéleménye alapján egy statikus is bevonásra került. Tudva levő, hogy az Önkormányzatnak visszatérítési kötelezettsége volt a Kincstár [Magyar Államkincstár] felé azért, mert a tetőszerkezet nem megfelelően készült el, illetve nem a Kincstár előírásainak megfelelően készült el. Ezt a statikus szakvélemény és a műszaki szakértői szakvélemény is alátámasztja. Itt egy peres eljárás előtti egyeztetés fogja megelőzni, illetőleg a vállalkozót föl kell, hogy hívjuk arra, hogy az általa elkészített munkát a jótállási kötelezettségének megfelelően készítse el, illetve szerződésszerű teljesítést adjon. No most: ennek azért nagy a jelentősége, mert Balázs Erika által elkészített műszaki szakértői szakvélemény szerint a tetőnek az lesz a sorsa, ha jön rá egy nagyobb hó, akkor szétcsúszik. Körülbelül egy 30 %-os statikai munka lett elkészítve a 100 % helyett, legalábbis Balázs Erika azt mondja, hogy ez a megerősítést sem szolgálta teljes mértékben. A tető arra van kárhoztatva, hogy újra meg kell erősíteni, vagy megfelelően meg kell erősíteni. Eszerint kell eljárnunk a vállalkozóval szemben, ennek a vállalkozási szerződésnek a szerződésszerű teljesítése érdekében.
•
A 4. esetkör az önkormányzati vagyontárgyak értékesítése. A Képviselőtestület még a korábbi –augusztusi- ülésen döntött az ingatlanok értékesítéséről, itt jelenleg egyetlen egy adásvételi szerződés tervezete készült el, ez elvileg a mai napon aláírásra került volna, csak éppen a vevő nem jelent meg. Bízunk benne, hogy ez minél hamarabb tető alá kerül.
•
Az 5. esetkör pedig a testületi üléseken történő részvétel, én azt gondolom, hogy legalábbis a Testület tagjai érzékelik azt, hogy néminemű ügyvédi jelenlét van a testületi üléseken. Bízom benne, hogy az Önök számára is építő jellegű hozzászólásokkal próbáljuk itt a jogi munkát érzékeltetni.
Mást előadni nem kívánok, a kérdésekre nagyon szívesen válaszolok, ha van felvetendő vagy jogi jellegű kérdés. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm! Kérdés van-e ezzel a beszámolóval kapcsolatban?
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel további kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért a beszámolóban foglaltakkal, kézfelemeléssel szavazzon!
57 A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el:
149/2011.(XI.07.) képviselő-testületi határozat: A Szénás Ügyvédi Iroda 2011. augusztus hónaptól 2011 októberéig terjedő időszakról készült összefoglaló beszámolójáról Tompa Város Önkormányzati Képviselő-testülete elfogadja a Szénás Ügyvédi Iroda (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 1. I./82.) által 2011. október 4. napján elkészítésre került összefoglaló beszámolót.
A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport, - Dr. Szénás Tamás ügyvéd Helyben.
7. Balázs Erika megbízási szerződésének elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Amint Szénás úr is a beszámolójában jelezte, a Soltút által végzett feladatoknak az ellenőrzésére szeretném felkérni Balázs Erikát. Mint láthatják a lakók, akik itt az Önkormányzat környékén járkálnak, a kerítések például le vannak szerelve az SzSzK [Szociális Szolgáltató Központ] épülete előtt. Nagyon egyszerű az oka: október 4-én volt egy bejárás, amelyen a Képviselő-testület részéről a ráérő képviselőkkel, Szénás úrral, illetőleg a Hivatal dolgozóival, valamint a Soltút részéről a felelős műszaki ügyintéző és a műszaki ellenőr vett részt. Végigjártuk az általuk végzett munkákat, és jeleztük a kifogásainkat ebben az évben már 3.-szor. Mint ahogy Szénás úr is mondta: először március 31-ig kellett volna a Soltútnak kijavítania a hiányosságokat, majd július 31-re ígérték, a legutóbbi vállalásuk október utolsó napja volt, most november 7. van, és nincsen elvégezve. Leszereltettem a zászlótartó rudakat, mert életveszélyesek voltak, eldőlhettek volna, és az a 2 már eléggé csúnyán mutatott az 5-höz képest. A Soltút leszerelte a vaskerítéseket az SzSzK előtt, mivel a szerződésben vállalt és a számlákkal igazolt kerítéselemeknek kovácsoltvasnak kellett volna lenniük, míg ez kovácsoltvas-jellegű. Elvitték, hogy lefestik, kezelik, és visszaszerelik az eddig is felrakottat, tehát nem a kovácsoltvasat –az információink szerint. Jelen megbízási szerződés azt a célt hivatott szolgáltatni, hogy a Szakértő Asszony által felülvizsgáltatnánk a szerződésekben elvállalt –azaz a kiírásban és a vállalkozási szerződésben vállalt- kötelezettségeit a Soltútnak, majd ellenőrizze le, és adjon egy szakvéleményt arról, hogy mi valósult meg a
58 megrendeléshez képest. A szakvélemény alapján fogjuk megtenni a szükséges jogi lépéseket.
Fenyvesi Zoltán képviselő elhagyta az üléstermet. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Azt hiszem, az eltelt 10-11 hónap elegendő volt arra, hogy a Soltút teljesítse a vállalt kötelezettségét, úgy látszik, nem tudjuk elkerülni a pert. Az október 4-i bejárásról Kiss Ervinnel videofelvételt készíttettem, ezt jelenleg még nem játszanánk le a lakosságnak. Egy 1 órás anyag készült el, ha más nem, akkor ezt a bíróság előtt fogjuk felhasználni. Kucsó István: Én részben ott voltam a bejáráson –mert menet közben ott kellett hagynom-, de ezzel a szakértői véleménnyel igazából mi mit fogunk elérni? Ez adott esetben olyan kártyaként lesz a kezünkben, amivel a Soltutat rákényszeríthetjük arra, hogy fejezze be a munkát, vagy ez a szakértői vélemény azért kell, mert majd bíróságra akarunk menni, vagy mi ezzel a végcél? Azt gondolom, hogy a végcél nekünk az kell, hogy legyen, hogy a munkák olyan állapotba kerüljenek: visszakerüljön a kerítés normálisan lefestve, a zászlótartók megfelelő alábetonozással, hogy kibírják a szelet, tehát nem látom értelmét, hogy most egy újabb 150.000 Ft-ot kiadunk, és lesz kezünkben ismételten egy szakértői vélemény – hasonló, mint itt ez. Ezzel mi mit tudunk kezdeni? Dr. Homoki-Szabó Róbert: A műszaki ellenőr, illetőleg a Soltút képviselői sem tudták igazából, hogy mit vállaltak. Amikor arról volt szó, hogy ez most vizor vagy nem vizor, hogy ez most kovácsoltvas-jellegű vagy kovácsoltvas; annak a zászlótartó rúdnak milyen eleme kell, hogy legyen, ennek a Szakértő Asszony által elkészítendő szakvéleménynek világosnak és egyértelműnek kell lennie arra vonatkozóan, hogy mit kellett volna elvégeznie a Soltútnak. Tehát annak a kerítésnek kovácsoltvasjellegűnek kell lennie, vagy kovácsoltvasnak, hogy elég-e az, ami most itt van, vagy annak a zászlótartó rúdnak 80 cm betonozás kell, vagy elég így, hogy a járólapokhoz van hozzárögzítve az a 6 méteres vaselem. Igazából egy konkrét szakvélemény kell arról, hogy mit kellett volna elvégeznie a Soltútnak, és ehhez képest mi történt meg. Jól látom, Szénás úr? Dr. Szénás Tamás: Ez azt lenne hivatott részben vizsgálni, hogy mi az, ami szerződésszerűen elvégzésre került, ennek mennyi az értéke, és mi az, ami szerződésszerűen nem került elvégzésre sem, és ennek mennyi az értéke. Ez egy 80 millió Ft-os beruházás volt az Önkormányzat részéről, és igazából miután a vállalkozási szerződésnek az alapja az, hogy én kérhetem a jótállási kötelezettség időtartama alatt a szerződésszerű teljesítést és kijavítást. Amennyiben ezt a vállalkozó nem végzi el, akkor a vállalkozó költségére a megrendelő elvégeztetheti. Igazából én azért nem értem a Soltútnak ezt a fajta „hozzáállását”, olyan, mintha az időt próbálná húzni mindaddig, amíg az ő jótállási kötelezettsége már ne álljon fönt. Ami azért furcsa, mert ez egy 5 éves jótállási kötelezettség, és 5 év alatt első fokon akár egy per is befejeződhet, hiszen jótállási időtartam alatt indítom meg. A válasz a kérdésre az lenne, hogy Balázs Erika majd meghatározza, hogy a 80 millió Ft-ból mi az, ami szerződésszerűen el lett végezve, és megfelelő minőségű, és megfelelő teljesítés, valamint mi az, ami pedig nem volt megfelelően elvégezve. Ez részben ár-
59 és műszaki kérdés, másrészről pedig azt követően dönthet a Képviselő-testület arról, hogy ezt a szakvéleményt fölhasználva peres eljárásban érvényesíti-e ezt az igényt, avagy sem.
Fenyvesi Zoltán képviselő visszaérkezett az ülésterembe. Dr. Szénás Tamás: Annyit tennék még hozzá, hogy egy jobb műszaki szakértői vélemény jelenleg olyan 400.000 Ft körül van. Ezt most teljesen a Képviselő-testület számára mondom. Azért tudom, mert épp egy perre készítettem egyet, a Szakértői Intézet nem vállalta Pesten, olyan, aki árszakértő is volt, hanem azt mondta, hogy kérjünk fel egy olyan szakértőt, akinek van erre jogosítványa, és 400.000 Ft volt az árszakértői vélemény. Kucsó István: Megszavaznám ezt a 150.000-et, de ezzel nem látom, hogy megoldódnának a problémák, vagy egyáltalán előrébb jutnánk. Dr. Szénás Tamás: Képviselő úr: ha kijön az, hogy mennyi az ár-érték, amit elvégzett, onnantól kezdve a Testület számára is nyilvánvaló lesz, hogy mennyi az az összeg, ami jogszerűen lett kifizetve a Soltútnak, és mi az, ami nem. Teljesen furcsa a gyakorlat a szerződéskötés vonatkozásában: mindösszesen 1 % a jótállási visszatartási kötelezettség egy 80 millió Ft-os beruházásnál, ami gyakorlatilag kifizetésre került 1 éven belül. Az Önkormányzat kezében most semmi nincs az 5 éves jótállási kötelezettség pénzügyi teljesítésére. Általában 10-15 %-ot vissza szoktak tartani. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Itt pedig 500.000 Ft volt. Dr. Szénás Tamás: Most mi futunk a pénzünk után, holott a jótállás jogi alapja azt jelentené, hogy egy első osztályú terméket kapok. A bizonyítási teher elvileg ott kellene, hogy legyen, de a Soltút nem nagyon erőlködik ezen. Ön is, ha még ott volt az Idősek Otthonánál, ott gyakorlatilag szinte semmi nem volt jó, azon túl, hogy állt a fal! Nem? Vagy nem tudom, én emlékszem rosszul? Meg lehet nézni a felvételt nyilván a Képviselő-testület minden tagjának, én egyébként nem tartanám szerencsésnek, ha ezt lejátszanánk nyilvánosan, de a Képviselő-testület azt megnézheti, hiszen Önök jelen is voltak ennél. Kovács Gábor: Kapcsolódok Kucsó Istvánnak a felvetéséhez: nem sok értelme van megbíznunk Balázs Erikát. Nekünk most a kezünkben lesz egy jegyzőkönyv, ezután a Soltút is felkér egy szakértőt, és ha perre visszük az ügyet, akkor a bíróság pedig kér egy harmadikat. És akkor mi már megint mínusz 150 ezer Ft-ot buktunk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: De ez nem „bukott pénz”, bocsáss meg, mert a pervesztes félre rá lehet terhelni. Kovács Gábor: Ne költsük el az elején! Kucsó István: És ha mindjárt azzal indulunk, hogy pereljük őket?
60 Kovács Gábor: Így van! Akkor ne húzzuk az időt! Dr. Szénás Tamás: A bírói gyakorlat úgy határozza meg, ha különböző tartalmúak a szakvélemények, akkor azokat ütköztetni kell, és tudni kell azt, hogy a szakvélemények ütköztetése esetén mi az, ami feloldható, és mi az, ami nem. Ha mi ennyire előremegyünk, én a Soltút magatartásából jelenleg azt látom, hogy őt nem érdekli, hogy Tompán kinek mi a gondja, vagy hogyan áll a zászlótartó rúd, őt nem érdekli, és nem is hajlandó kijavítani. Az én pertaktikai elképzelésem egyébként az lenne, hogy ezt az újonnan elkészített szakvéleményt beadni rögtön a bíróságra, hiszen már van jegyzőkönyv, amiben egyeztettünk, és kijavításra meg nem került sor, ezért a következő út már a bírói út lesz! Csak én attól szeretném az Önkormányzatot megkímélni –gondolván a jelenlegi ügyvédi gyakorlatomból-, hogy rögtön azzal indítsunk, hogy 400.000 Ft-ért kirendeltetünk egy szakértőt, mert a bírósági eljárásban nem nagyon mérlegel a bíró, hanem azt fogja mondani, hogy miután a felperes indította a pert, akkor kirendel egy bizonyítási indítványt. Nyilván kirendel egy szakértőt, és azt fogja mondani, miután az ő érdekében kell, hogy eljárjon, ezért a szakértői díjat tessék megelőlegezni. Na most, az nem annyi, mint ami ebben a szerződésben szerepel, hanem hangsúlyozom, olyan 400.000 Ft-nál kezdődik, és ez a beruházást 80.000.000 Ft értékű! Én most nem meggyőzni akarom Önöket arról, hogy Balázs Erika legyen, nekem teljesen mindegy, hogy ki legyen, de ezt a szakértői díjat nem fogjuk elkerülni a bírósági eljárás során, sőt ennek a dupláját fogjuk inkább kifizetni. A Soltút meg nem fog azon erőlködni, hogy bármit is kérjen, mert őszerinte minden rendben van. A műszaki szakértőt pedig Ön is látta – elnézést-, gyakorlatilag én is eljöhettem volna műszaki szakértőnek, hiszen az, hogy megvonogatom a vállam, miszerint nem emlékszem, hogy mit volt benne, az úgy kevés! De szerintem a Képviselő úr is látta vagy hallotta. Kovács Gábor: Persze, láttam! Kucsó István: Ezeket a hiányosságokat láttuk akkor is, amikor még a legelső körbejárás volt a korábbi Képviselő kollegákkal, akkor is ugyanezeket kifogásoltuk. Dr. Szénás Tamás: No de –Képviselő úr-, akkor is átvette valaki ezt a munkát –már elnézést, hogy ezt mondom! Kucsó István: Igen, valaki átvette. Dr. Szénás Tamás: De azzal „vakítani” valakit, hogy a jótállási időtartama elkezdődött, amikor neki leszállították a szemeteseket úgy, hogy még ide föl se szerelte, elnézést, azért ennyire talán nem kellene… Dr. Homoki-Szabó Róbert: …bocsánat, hogy érthető legyen a lakosság számára is: a Soltút képviselője Szénás úrnak arra vonatkozó kifogására, hogy a szemeteskukán lepattogzott a festék, és úgy néznek ki, ahogy kinéznek, a Soltút képviselője azt mondta, hogy „letelt az 1 év garancia”. Megkérdeztük tőle, hogy telhetett le, amikor az átadástól számított 1 éven belül kezdeményeztük a jótállási igényünket; ő azt mondta, hogy attól számít az 1 év, amikor ő átvette a szemeteskukát, nem a felszereléstől, hanem hogy ott porosodott a raktárukban a
61 szemeteskuka. A felszereléstől, tehát az átadástól számít az 1 év. Itt mindenben próbálnak menekülni, itt látszik, hogy a Soltút nem tesz meg mindent azért, hogy a közpark úgy készüljön el, ahogy a vállalkozási szerződésben vállalta. Kovács Gábor: Ha majd a legmagasabb bírói fórumokig elmegyünk, mert azt gondoljuk, hogy bennünket érdeksérelem ért, mit fogunk mi ezzel nyerni a legutolsó pillanatban? Vissza kell, hogy fizessük majd a támogatást? Dr. Szénás Tamás: Nem. A Soltúttól kell visszaperelnünk azt, mert onnantól kezdve megállapítás helyett kötelezést kérhetek a másodfokú eljárásban. Tehát ha nekem van egy szakvéleményem, ami kimondja, hogy „a Soltúttól visszajár 35 millió Ft”, akkor „a 35 millió Ft-ot” a Soltút kénytelen lesz nekem megfizetni. És a „35 millió Fton” én kijavítási kötelezettségemnek eleget tehetek, illetve eleget teszek, mert gondolom –nyilván- nem akarják így hagyni a jelenlegi állapotában a főteret. Abban Önnek igaza van, hogy ez a támogatás visszavonásával is járhat, de akkor ennyi erővel most így hagyunk mindent? Mert akkor tényleg ne menjünk sehova! Kovács Gábor: Nem, csak én azt mondom, hogy nem ezen az úton kellene elindulni, mert ennek ez lesz a vége! Ha mi odaütünk, akkor ők is azt fogják mondani, hogy „O.K, rendben van, de akkor vigyük el a végéig”. Hogy ez nekik 3 vagy 5 évükbe kerül, teljesen mindegy, de mi azzal a városközponttal beljebb nem jutunk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mi a te javaslatod? Kovács Gábor: Nézzétek, hát annyi jogász van itt, mondjatok már valami okosságot! El kellene menni, le kéne ülni velük! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat, de januárban elment a levél, felszólítottuk, milyen hiányosságok vannak, március 31-vel ígérték a kijavítását ezeknek. Nem történt meg, újra felszólítottuk őket, pontosabban: Kecskeméten Szénás úrral leültünk a Soltút tulajdonosával. Kovács Gábor: Kivel? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Rencsár úrral, a „mentoroddal”. Kovács Gábor: Nem, semmi közöm nincs hozzá! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Semmi közöd. Bocsánat a kifejezésért, de Rencsár úr vállalta, hogy július 31-ig ez megtörténik. Július 31-vel nem történt meg, október 4én újabb bejárást tartottunk, ott voltatok, akkor október 30-i kijavítást vállaltak. Most november 7. van, akkor mit lehet még tenni, szerinted? Szalai László: Már semmit se! Dr. Szénás Tamás: Leszerelték a kerítést.
62 Dr. Homoki-Szabó Róbert: A zászlótartó rudak nem lettek… ugye, megbeszéltük, a jegyzőkönyvben benne van, hogy idejönnek, mi is képviseljük magunkat, ők is: fölszedik a betont, és megnézik, milyen mélységben van lebetonozva. Nem történt meg! Jeleztük, hogy nem kovácsoltvas az, hanem kovácsoltvas-jellegű a kerítés. Leszerelték, információim szerint elviszik, lekezelik, és ugyanazt visszaszerelik. Nem erről volt szó: kovácsoltvasról van szó! Számlával igazolták, hogy kovácsoltvasból szerelt kerítést szerelnek fel. Ugye, jelezted a vizor-kérdést: te voltál ott, nem volt megoldva, tehát nem igazán értem, hogy mit kellene még itt nekünk tenni ebben az ügyben. Én azt hiszem, hogy elég türelmes volt az Önkormányzat, megtettünk mindent, ez a legvégső. Fenyvesi Zoltán: Szerintem ezt a műszaki szakértői véleményt meg lehet kérni. Ha a mi érdekeinket nézzük, akkor ez egy beugró lesz oda, ami alapján el lehet indulni, én azt gondolom, hogy védekezésnek tökéletesen jó, hogy pontosan lássuk azt, most miről is beszélünk. Én támogatom egyébként!
Kószó László képviselő távozott a testületi ülésről. Kucsó István: Én is, csak nem látom azt, hogy mennyiben segíti ez a problémánk megoldását! Így most, hogy elmondtátok, rávilágított Ügyvéd úr is, nekem jó. Fenyvesi Zoltán: Igen, ha azt nézed, akkor ugye egy párbeszédhez kell két fél, ahol mind a két fél fogadóképes. Kicsit „karcolós” a Soltút felől is a fölállás, Polgármester úr is beszédmódos stílusban szokott tárgyalni, tehát én azt gondolom, hogy konfrontálódtak már elég sokat ahhoz, hogy eddig jussunk, nem nagyon lehetett mit csinálni, jó lett volna, ha találunk egy közös nevezőt. Én azt sajnálom egyedül, hogy jogászkodunk a különböző kérdésekben. Nálam az érdemi munka – mondjuk- az lett volna, amikor mind a kettő polgármesterjelöltnek meghallgattam anno a beszédét: Homoki Polgármester úr is mondott 1-2 dolgot, Belágyi volt Polgármester úr is, és az a lényeg, hogy Belágyi úr szájából konkrétan elhangzott választási ígéretnek az, hogy a szeméttelep-rekultiváció kapcsán megkezdené azt a munkát, amiről úgy gondolta, 1 év alatt befejezhető, hogy mi abból profitáljunk. Ebből Homoki Polgármester úr be is számolt, hogy Kelebia megcsinálta, és egy bevételre tesz szert, nekem az érdemi munkák valahol itt kezdődtek volna, hogyha olyan típusú munkákba lehet belefogni, amiből pénze van a településnek. Nyilván nagyon fontos az is, ha nem jól lett elvégezve egy munka, és kártérítéseket akarok magamnak, mert ugye rá vagyok kényszerítve egy útra, de én annak örülnék, ha valami építő jellegű munka lenne, amire azt lehetne mondani, hogy „ezt letettem az asztalra”, és –mondjuk- mindannyian letettük az asztalra, mert közös munka. Sokan azt gondolják, ha Homoki Polgármester sikertelen valahol, akkor az az ő problémája, én ezt úgy élem meg, hogy ez minden tompainak a problémája, ez a Testületnek a sikertelensége is, és valahol nem látom az utat, hogy hova akarunk menni. Kovács Gábor: Nekem lenne egy javaslatom: ha már van itt egy jegyzőkönyv, amiben az áll, hogy október 31-ig elvégzik a munkákat –azt mondanám-, Szénás úr szólítsa föl őket legyen szíves az Önkormányzat nevében, záros határidőn belül, arra, amiket ők itt vállaltak! És ha a szerződést nem teljesíti, akkor megyünk bíróságra!
63
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat, még egyszer mondom: ez a 3. vállalásuk! Március 31., július 31., október 31., akkor hányszor szólítsuk föl? Kovács Gábor: Még egyszer! Dr. Szénás Tamás: Félreértés ne essék: nem telik semmibe, hogy fölszólítsuk, nekem nem telik semmibe. Pont. Megtesszük! A következőt mindenkinek saját magának kell átéreznie: ha az Ön pénzén ilyen munkát végeztek volna-, Kovács Gábor: Nem, nem! Dr. Szénás Tamás: - bocsánat: az egy dolog, hogy nem vette volna át, de hogy 1 év után nem javítják ki, akkor már „tajtékzott volna a dühtől” –most elnézést, hogy így mondom-, odament volna, és ott üvöltözne a Soltútnál. Most ehhez képest – személyes találkozásunkkor- Rencsár úr meg volt azon sértődve, hogy hogyan mondhatunk mi olyat, mikor ő „első osztályú, kifogástalan munkát adott át, amit az Önkormányzat át is vett”. Reagálva a Képviselő úrnak erre a mondatára, én sem azon vagyok most, hogy „generáljam itt a pereket”, és Kószó képviselő úr is ezt kérdezte, mikor januárban beszélgettünk erről testületi ülésen, hogy „mi generálja ezeket?”. Sajnos vannak itt olyan dolgok, amelyek mellett nem lehet elmenni. A kovácsoltvas csak a felszíni probléma, tessék abba belegondolni –és pont ezt kérdeztük-, hogy mi van azzal az árokkal, ha van egy nagyobb esőzés, mi van alatta, mennyire van az aláágyazva, nem fog-e kimosódni, nem fog-e elsüllyedni az úttest mellette? És senki nem tudott erre érdemleges választ adni ott helyben! Ez egy 80 millió Ft-os problémának a valamilyen része, amiről egyelőre nem tudjuk, hogy milyen része, csak annyit tudunk, hogy született róla egy csomó papírmunka, amihez lassan már többe kerül a papír, mintha megindítottunk volna egy normális pert. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Először neked válaszolok, Gábor: a szakvélemény azt hivatott majd alátámasztani, melyek azok a munkafolyamatok vagy teljesítések, amelyeket el kellett volna végeznie a Soltútnak. Mehet mellette egy felszólító levél még egyszer, negyedszer, hogy csinálják meg határidőre, de ha csak a kerítéselemeket nézem: nem kovácsoltvasat fog feltenni, hanem kovácsoltvasjellegűt! Itt megint időt veszítünk. Amit Ügyvéd úr is elmondott világosan: a Soltút arra játszik, hogy húzza az időt, és talán kifut az 5 évből. Mi ezt akarjuk megelőzni. Legyen egy szakvélemény a kezünkben, amely alá fogja támasztani, melyek azok a hiányosságok, amelyeket a Soltút nem végzett el! Ezért kell a megbízási szerződés. Szénás úr is ott volt azon a megbeszélésen, amikor Rencsár úrral együtt tárgyaltunk, erről most Kovács úr meg Fenyvesi Zoltán is felvetette, hogy én ott „karcosan beszéltem” Rencsár úrral, nem beszéltem „karcosan”. Vagy te úgy emlékszel rá? Dr. Szénás Tamás: Mondjuk én is megkaptam azt így „telibe”, ügyvédként, hogy „ha én lennék a település polgármestere, akkor csődbe vinném a települést”. De én is megkaptam! Pedig én csak annyit kérdeztem, hogy „tessék már megmondani, ha az Ön házát így építették volna meg, akkor nem lenne-e egy kicsit morcos?”. És ő azt mondta, hogy „ez nem ilyen kérdés”.
64 Hát akkor jó, O.K.! Nyilván más és más a tárgyalási pozíció, más és más a tárgyalási stílus. Ki, mit véd. Én nem vitatom azt, hogy nincsenek súrlódási felületek, na de hát ahol jogvita van, pont ezért vannak súrlódási felületek, mert ha békésen lehetne intézni, nem lenne probléma! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem napirendhez tartozik, de ez a rekultiváció-kérdés vagy nem rekultiváció kérdése: Kelebia 2007-ben elkezdte a záportározót, most ha Belágyi Mihály 2010-ben akarta volna, már régen késő volt, ugyanis nem futott volna végig az engedélyeztetési eljárás, és ha jól emlékszem, a hónap végén kezdik el a tompai szeméttelep rekultivációját –ezt éppen elfelejtettük mondani, éppen azért, mert pontos megerősítésünk nincsen. Tehát el lehetett volna itt ezt kezdeni, persze, hogy legyen bevétele. Szeretném azt jelezni –nem hivatalos, de úgy néz ki-, hogy a cég a tompai szeméttelepre sajnos nem Kelebiáról fogja hozni a homokot, hanem valahonnan vidékről, mert olcsó. Úgy néz ki, hogy nem jut be Kelebiára, hanem egyszerűen potom összegért szerzi be a vállalkozó. Fenyvesi Zoltán: Így gazdaságos. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Igen. Még egyszer mondom: „Homoki Róbertnek sem lett volna esélye”, és Belágyi Mihálynak sem lett volna esélye egy záportározó rendszernek a kialakítására. Ezt akkor kellett volna elindítani 2008-ban, amikor ez a projekt elindult, amikor Kelebia elindította. Köszönöm! Ehhez a napirendi ponthoz van-e valamilyen kérdés?
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!
A Képviselő-testület 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az alábbi határozatot fogadta el:
150/2011.(XI.07.) képviselő-testületi határozat: A tompai városközpont felújításának ellenőrzésére igazságügyi szakértő megbízásáról Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a melléklet szerinti tartalommal elfogadja Balázs Erika igazságügyi szakértő megbízási szerződését, a tompai városközpont felújításának kivitelezésére vonatkozóan 2009. május 13. napján létrejött vállalkozási szerződés teljesítésével kapcsolatos szakvélemény elkészítésére, és egyben felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására.
Határidő: azonnali Felelős: dr. Homoki –Szabó Róbert polgármester Ladányiné Pilisvári Andrea
65
Melléklet a 150/2011.(XI.07.) képviselő-testületi határozathoz:
MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Tompa Város Önkormányzata (székhelye: 6422 Tompa, Szabadság tér 3., adószáma: 15339106-2-03) – képviseletében dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester – , mint Megbízó másrészről Balázs Erika (székhelye: 5000 Szolnok, Szolnok Ispán krt. 7. II. emelet 12., adószáma: 74096075-2-36), mint Megbízott között a mai napon az alábbiak szerint: 1/ A Megbízó megbízza a Megbízottat, hogy a tompai városközpont felújításának kivitelezésére vonatkozóan 2009. május 13. napján létrejött vállalkozási szerződés teljesítésével kapcsolatos szakvéleményt készítse el. A szakvélemény elkészítésének határideje 2011. november 30. 2/ A megbízás teljesítésével kapcsolatosan a Megbízott az alábbi tevékenységek elvégzésére köteles: - a Megbízóval történő helyszíni szemle során a bejárás elvégzése; - a vállalkozói szerződés alapján a teljesítés felmérése; - szakvélemény készítése a vállalkozói tevékenységre vonatkozóan a vállalkozóval szembeni igény érvényesítése céljából; - a Megbízó és képviselőivel történő személyes, elektronikus és telefonon történő kapcsolattartás. 3/ A Megbízott a Megbízó utasításai szerint köteles eljárni. A Megbízó részéről a szerződés teljesítésében kapcsolattartó személy dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester. A Megbízott részéről a kapcsolattartó Balázs Erika a Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Kamara 1365 számon nyilvántartott tagja, aki nyilatkozza, hogy a megbízás ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik. 4/ A Megbízó és a Megbízott megállapodnak abban, hogy a megbízás teljesítése érdekében folyamatosan együttműködnek egymással, minden lényeges tényről és körülményről tájékoztatják egymást, amely a szerződés teljesítését befolyásolja. A felek megállapodnak abban, hogy a megbízási jogviszony időtartama alatt a Megbízott tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat és határidőket, illetve a megbízásra vonatkozó egyéb feltételeket előzetesen írásban egyeztetik. A Megbízó kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges információkat, dokumentumokat, iratokat és adatokat a Megbízott részére átadja.
66 5/ A Megbízottat a megbízás ellátásáért 120.000,-Ft+ÁFA, azaz Egyszázhúszezer forint +25% ÁFA=bruttó 150.000,-Ft megbízási díjra jogosult a szakvélemény Megbízó részére történő átadását követően a Megbízott által kiállított számla alapján. A megbízással felmerülő készkiadások (üzemanyagköltség, postai költségek, telefon- és faxköltség, stb.) a megbízási díj részét képezik. A megbízás ellátása során a bíróság és más hatóságok felé fizetendő díjak, illetékek a Megbízót terhelik. 6/ A megbízási szerződés időtartama alatt a szerződést rendkívüli felmondással a Megbízó jogosult felmondani, amennyiben a Megbízott a 2/ pontban körülírt tevékenység ellátása során súlyos szerződésszegést követ el. A felek ilyennek minősítik a Megbízó nem teljeskörű tájékoztatását, határidők be nem tartását. A felek megállapodnak abban, hogy a szerződést a Megbízó a bármikor felmondhatja 30 napos felmondással indokolás nélkül. 7/ A Megbízott köteles jelen szerződés teljesítésével kapcsolatos információkat, dokumentumokat, adatokat és tényeket titokként kezelni. A titokkezelési kötelezettsége kiterjed minden olyan közreműködőre, akit jelen szerződés teljesítésével összefüggésben igénybe vesz. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében a Ptk., valamint a vonatkozó és hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Jelen szerződést a Felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá. Tompa, 2011. november 8.
Dr. Homoki-Szabó Róbert Tompa Város Polgármestere
Balázs Erika
A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport, - Balázs Erika igazságügyi szakértő (5000 Szolnok, Szolnok Ispán krt. 7., II. emelet 12).
Dr. Szénás Tamás ügyvéd távozott a képviselő-testületi ülésről.
67 8. Okmányiroda önállóvá válásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz csatolva.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: A szót átadnám az Aljegyzőnek, illetve Bartáné Katalinnak. Melyikőtök szeretne erről beszélni? Gavlik Melinda: Köszönöm, nincs kiegészítésem a napirendhez, szerintem olvastátok, és elég egyértelmű. Amennyiben kérdésetek van, akkor válaszolunk Katival [Barta Attiláné, okmányirodai csoportvezető]. Az előterjesztésbe bele vannak foglalva az összegszerűségek –ez a lényeg-, az okmányiroda önállósítására többször történtek lépések, amelyek sajnos tavalyi év végén megakadtak. A pénzügyi részéből látjátok, hogy Kiskunhalas alirodájaként működünk, megállapodás alapján kapunk pénzt Halastól az okmányiroda működtetésére, és sajnos ezek az összegek évről évre elég nagymértékben csökkennek, olyannyira, hogy 2011-ben már csak 3 millió Ft-ot kaptunk meg. Tavalyi évben is 4.800.000 Ft-ot kaptunk, tehát elég nagymértékben csökkennek ezek a támogatások. A 3 millió Ft-ból –amit ígértek nekünk- eddig még csak 1,5 millió Ft-ot kaptunk meg, azaz még a 3 milliót sem kaptuk meg. Úgy gondoltuk, hogy sokkal megtérülőbb lenne nekünk az, ha az okmányiroda önállóvá válna, és megpróbálni újraindítani azokat a folyamatokat, amit az előző Testület 2007-ben már elkezdett az önállósítással kapcsolatban. Nyilvánvalóan több támogatást kapnánk, az alaptámogatások, illetőleg az egyéb kiegészítő támogatások, amelyek az ügyforgalom, valamint az okmányirodát illető díjbevételekből adódnak, ez 100 %-ban Tompát illetné, és nem kellene rajta osztoznunk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Még annyi kiegészítést tennék hozzá –ahogy az előterjesztésben szerepel, hogy 2011. évben 3 millió Ft, és ebből 1,5 millió Ft-ot kaptunk meg-, én a [kiskunhalasi] Polgármester úrral 5 millió Ft-ban állapodtam meg erre az évre. Szóbeli megállapodás volt, „a szék mellé ültem”, amikor megjött a megállapodás-tervezet, mert abban csak 3 millió Ft volt, és ezt aláírtuk, mert minden pénzösszegre szükségünk van, de én már akkor jeleztem a Polgármester úrnak, hogy a fennmaradó 2 millió Ft-ra igényt tartok. Két héttel ezelőtt Gavlik Melinda, Bartáné Katalin, és Vörös Zsuzsanna elutaztak Kiskunhalasra, és jeleztem a Polgármester úrnak, hogy a kimunkált statisztikával fogjuk alátámasztani, hogy igenis jogosultak vagyunk erre az 5 millió Ft-ra. Sőt, nem 5 millióra, hanem szerintünk többre, ott jegyzői szinten beszéltek, és nem igazán van szándék arra, hogy mi ezt a pénzt megkapjuk –annak ellenére, hogy a Polgármester úrral én már egyszer megállapodtam, szóban. Kistérségi ülésen jeleztem, hogy nem vagyok hajlandó elfogadni ezt az összeget. Volt megállapodás, statisztikával alátámasztjuk az ügyforgalmat, az ügyiratszámot, tehát jogosak vagyunk a pénzre, de ezt szeretnénk elkerülni azzal, hogy ne legyünk itt, ne kelljen bohóckodnunk ezzel, hanem a teljes összeget [kapjuk meg]. Ez szervesen összefügg azzal, ha jövőre csökkennek az adóbevételeink, vagy a Kormány bizonyos feladatokhoz elvesz saját bevételeket, akkor az okmányirodának a fenntartásához sokkal jobb, ha van központi normatív támogatás, és az ide érkezik, nem Kiskunhalasra. Ez a célunk: megtartani az
68 okmányirodát, és minél több pénzt a központi költségvetésből erre vonatkozóan megszerezni. Ezért született meg ez az előterjesztés, hogy az okmányirodának az önállóságát támogassa a Képviselő-testület, és az ebben való eljárást akár az Aljegyző, akár az én részemről segítse, és támogassa. Köszönöm szépen! Fenyvesi Zoltán: Mi volt az oka, hogy az önállósodás megakadt 2007-ben? Kucsó István: 2007-ben indult el az önállósodási kezdeményezés. Gavlik Melinda: Nem fogadták el azt a jogszabály-módosítást, okmányirodáknak a hatáskörére és illetékességére vonatkozna.
ami
az
Fenyvesi Zoltán: És ezt most már lehet. Gavlik Melinda: Persze, törvényi akadálya nincs neki. Fenyvesi Zoltán: Az a baj, hogy Kiskunhalas is forráshiányos, és ez a szóbeli megállapodás emiatt akadhatott el. Az ügyfélforgalom vagy az elvégzett munka, ami körülbelül 11 ezer ügyfelet érint összesen Tompa, Kisszállás, és Kelebia részéről, ennek Kiskunhalas ”lenyeli” egy részét. Csak most már ennek az önállósodásnak elvileg semmi törvényi akadálya nincs. Gavlik Melinda: Akkor sem volt törvényi akadálya, amikor 2007-ben megindultak ezen az úton, és pont azért, mert előtte törvényi akadálya volt, hogy önálló legyen. Ez 2007-ben megszűnt, elkezdték a folyamatokat, viszont a Kormányrendelet módosítása, hogy önállóvá váljon, ami kimondottan Tompára vonatkozott volna, a Hatáskörről és illetékességről szóló kormányrendeletet nem írták alá. Ez nem került aláírásra, tehát addig a szintig eljutottunk, hogy minden rendben volt, csak a Kormányrendelet módosítása nem történt meg. Fenyvesi Zoltán: Azt el tudjuk érni, hogy aláírják? Van akkora lobbyerő? Gavlik Melinda: Nincs rá ígéret, hogy aláírják, de meg kell próbálni. Ha nem próbáljuk meg, akkor nem tudjuk kivitelezni.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!
A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el:
69 151/2011.(XI.07.) képviselő-testületi határozat: Az okmányiroda önálló működéséről Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete az okmányiroda önállóvá válásának kezdeményezésével egyetért, felkéri a Polgármestert és az Aljegyzőt, hogy az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedéseket tegye meg.
Felelős: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester, Gavlik Melinda aljegyző.
A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport, - Barta Attiláné vezető főtanácsos, okmányirodai csoportvezető Helyben.
9. A Szabó Dénes Általános Iskola Pedagógiai Programjának elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés és a mellékletek írásban a jegyzőkönyvhöz csatolva.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Átadom a szót az előterjesztés készítőjének: Vörös Zsuzsannának. Vörös Zsuzsanna: Nincs kiegészítésem az előterjesztéshez, ha kérdés van, válaszolok! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!
A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el:
152/2011.(XI.07.) képviselő-testületi határozat: A Szabó Dénes Általános Iskola Pedagógiai Programjának elfogadásáról Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja a Szabó Dénes Általános Iskola Pedagógiai programját a (2011. november 07-i nyílt képviselő-testületi üléshez csatolt 159 oldalt magába foglaló) melléklet szerint.
70 A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport, - Kucsó István képviselő, a Szabó Dénes Általános Iskola igazgatója Helyben.
10. Előterjesztés webtárhely szolgáltató választásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: A Pénzügyi Bizottság tárgyalta a napirendben foglaltakat. Átadnám a szót a Pénzügyi Bizottság elnökének. Kovács Gábor: A webtárhellyel kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal egy váltást kezdeményezett és készített elő. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat: majd átadjuk a szót Kovács Viktor informatikusnak, a napirendi pontot javasoljátok elfogadásra? Kovács Gábor: Persze, a határozati javaslatban szereplő céggel kössünk szerződést! Kovács Viktor: Polgármester úr megbízásából készítettem egy felmérést a piacon ma elérhető webtárhely szolgáltatók kínálatával kapcsolatban, itt több száz ilyen szolgáltatóról beszélhetünk, úgyhogy inkább csak a legjelentősebbeket kerestem meg. A kérdés 2 dologról szól, egyrészt az, hogy az Önkormányzatnak a weboldala milyen tárhelyen legyen, a másik kérdés pedig az, hogy a „tompa.hu” végződésű önkormányzati email-címek milyen szolgáltatónál legyenek. Jelenleg a Hivatalban úgy működik, hogy az önkormányzati honlap a honlapot összeállító cégnek a tárhelyén van, és ezért mi nem fizetünk nekik, de a céggel volt egy olyan megállapodás, hogy ez egy ideiglenes állapot lesz, és amikor találunk magunknak egy megfelelő tárhelyet, akkor oda kell, hogy átköltözzünk, mert ők nem fogják a végtelenségig tárolni a weboldalunkat. A kérdésnek a másik része pedig az, hogy a „tompa.hu” végződésű hivatali emailcímek jelenleg a Magyar Telekomnak a szerverein vannak, és nekünk –mielőtt még a DIGI Kft.-vel szerződést kötöttünk volna internet-szolgáltatásra- a Magyar Telekommal volt szerződésünk. Havonta megközelítőleg 21.000 Ft-ot fizettünk a Magyar Telekomnak, most a DIGI Kft.-vel kötöttünk internet-szolgáltatásra szerződést, a Magyar Telekommal megszüntethetnénk majd a szerződést. Azért nem tudjuk megszüntetni, mert náluk vannak az email-jeink. Amiatt vált szükségessé ez a webtárhely-szolgáltató választás és webtárhelyszolgáltatási szerződés megkötése, hogy egyrészt az önkormányzati honlap végre az Önkormányzat saját tárhelyén legyen –ami az eredeti elképzelés is volt-, másrészt azért, mert a webtárhely-szolgáltatásban email-szolgáltatás is benne van, és ez azt
71 jelenti, ha itt áttekintik az árakat, amit én kiírtam, hogy éves hozzávetőleges nettó 20 ezer Ft-ért megkapnánk a webtárhelyet is és az email-jeinknek a tárhelyét is, valamint felmondhatnánk a Magyar Telekommal a szerződésünket, ami viszont havi 21 ezer Ft körüli összeg. Tehát itt jelentős megtakarítás lenne elérhető. Jelenleg a Magyar Telekomnál 10 db „tompa.hu” végződésű email-ünk lehet, az új webtárhely-szolgáltatónál meg tetszőleges számú email-ünk lehetne, azaz több email-t is létrehozhatnánk. Amilyen ajánlatokat az interneten találtam, számszakilag ezeket leírtam: a Pontkom Stúdió Kft. volt a legolcsóbb, viszont Somogyi Zoltán, aki már társadalmi munkában sokat segített nekünk az önkormányzati webhellyel kapcsolatban meg egyéb ilyen informatikai kérdésekben, ő webfejlesztéssel foglalkozik, és elmondta, hogy már 10 éve kapcsolatban van egy céggel, amellyel nagyon jók a tapasztalatai, nagyon segítőkészek, tehát ez egy 10 éves múltra visszatekintő cég. Azt ajánlotta, hogy az ő ajánlatukat is fontoljuk meg. Valóban, a legkedvezőbb ajánlathoz képest, amit én találtam, nem sokkal: nettó 765 Ft-tal drágább csak az ő ajánlatuk, viszont erről a cégről mondhatjuk azt, hogy ismeri őket Zoltán, együtt dolgozik velük, tapasztalata szerint megbízhatóak. Ezért nekem a szakmai javaslatom az lenne, hogy fontoljuk meg egy olyan embernek a tanácsát, aki ebben járatos, és a webtárhely-szolgáltatásért, illetve az email-szolgáltatásra válasszuk ezt a 3 in 1 Hosting Bt.-nek az ajánlatát. Dr. Homoki-Szabó Róbert: És értelemszerűen csak 1 évre. Kovács Viktor: Igen, ez 1 éves. Kucsó István: Ebből a felhasználó elméletileg semmit nem fog észrevenni. Kovács Viktor: Nem. Annyi biztos, hogy az áttelepítésnél lesz egy kicsi fönnakadás, de ez maximum fél nap vagy 1 nap, ezek ilyen technikai dolgok. Ezt majd megpróbáljuk úgy időzíteni olyan napra, amikor –mondjuk- várhatóan kisebb a forgalom. Kucsó István: De az email-címek maradnak ugyanúgy, ugyanolyan szerkezetben és formában. Kovács Viktor: Megmaradhatnak, igen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Aki elfogadja ezt a határozati javaslatot, mely szerint a webtárhely-szolgáltató a 3 in 1 Hosting Bt. legyen, és 1 éves szerződést kössünk erre vonatkozóan, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt –kiegészítetthatározati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!
A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el:
72 153/2011.(XI.07.) képviselő-testületi határozat: Webtárhely szolgáltató választásáról Tompa Város Önkormányzati Képviselő-testülete felhatalmazza Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármestert, hogy a 3 in 1 Hosting Bt.-vel 1 éves szerződést kössön webtárhely-szolgáltatásra.
Határidő: azonnali Felelős: dr. Homoki –Szabó Róbert polgármester Kovács Viktor főtanácsos A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport, - 3 in 1 Hosting Bt.
11. Előterjesztés alternatív telefonszolgáltató választásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az előkészítő szintén Kovács Viktor, át is adnám neki a szót. Kovács Viktor: Köszönöm, Polgármester úr. A Hivatalt sokszor keresik meg alternatív telefonszolgáltatók, a szolgáltatásaikat is ajánlva. Legutóbb is megkeresett bennünket egy szolgáltató egy nagyon kedvező ajánlattal, Polgármester úrnak az volt a kérése, hogy itt is gyűjtsem be a piacon található összes ajánlatot, hogy úgy tudjunk dönteni, mi alapján a legkedvezőbb szolgáltatót választhatjuk. A Hivatalunknak jelenleg a főszolgáltatója a Magyar Telekom, és ezen nem is szeretnénk változtatni, az alternatív szolgáltatónk pedig a Hucom Telecom Kft. Itt, ha az előterjesztést megnézik, akkor 6 cégtől kértem be ismételten árajánlatot telefonszolgáltatásra, ebből a 6 cégből az AllCom Hungary Kft. képviselőjével telefonon beszéltem, ő azt ígérte, hogy még a múlt héten kapunk tőlük egy árajánlatot, de ez nem történt meg, úgyhogy az ő ajánlatukat nem tudtam ebbe az ajánlatba belefoglalni. Az előterjesztés 1. számú mellékleteként készítettem egy kalkulációt, amely úgy történt, hogy a legutolsó –szeptember- havi telefonszámlánkban szereplő lebeszélt perceket felszoroztam a szolgáltatók ajánlataiban található percdíjakkal, és így készítettem egy kalkulációt, hogy az adott szolgáltatót választva 1 havi telefonszámla 1 átlagos hónapot véve mennyi lenne, így meg lehet látni, hogy mekkorák a megtakarítások. A legkedvezőbb ajánlatot a Hucom Telecom Kft. adta –a jelenlegi telefonszolgáltatónk-, őtőle 2 ajánlatot is kaptunk: az egyik ajánlat egy 1 éves –úgymond- hűségidőre vonatkozott, a másik ajánlat 2 éves
73 hűségidőre. A többi szolgáltatóhoz képest a Hucomnak az ajánlata még azért is előnyös, mert ők mobilinternet-előfizetést is adnának az ajánlataik mellé 1 évig ingyenesen, a 2 éves hűségidejű ajánlathoz 2 mobilinternet-előfizetést 1 évig ingyenesen, az 1 éves ajánlatukhoz meg 1 mobilinternet-előfizetést 1 évig ingyenesen. Ez azért lenne számunkra hasznos, mert jelenleg az orvosi ügyelet laptop-gépén egy Vodafone-os mobilinternet-előfizetésünk van havi nettó 3125 Ftért, és ezt ki tudnánk váltani az ő ingyenes ajánlatukkal, és az 1 év elteltével meg megvizsgálhatjuk, hogy a Hucommal tovább folytatva kedvezőbb lenne-e, vagy pedig a Vodafone-nal kötünk újra szerződést. Itt már az előzetes egyeztetések során arról beszéltünk, hogy talán 2 évig nem lenne célszerű hűségidőt vállalni, ugyanis a távközlési piacon az árak elég jól csökkennek, és 2 év múlva már lehet, hogy sokkal kedvezőbb ajánlatot is kapunk, de az 1 év életszerűnek tűnik. Eddig is egyébként a Hucom adta a legkedvezőbb ajánlatot. Korábban a H1 Telekomnál voltunk, és azért váltottunk a Hucomra, mert ők kedvezőbbek voltak, úgyhogy a szakmai javaslatom az volna, hogy a Hucommal kössünk 1 éves szerződést alternatív telefonszolgáltatásra. Köszönöm! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! A Pénzügyi Bizottság tárgyalta az előterjesztést. Mi volt a döntés? Kovács Gábor: Támogattuk, hogy az előterjesztésben szereplő Hucom Telecomnak a 2. számú ajánlata legyen 1 év hűségidővel. Kucsó István: Itt van két Vodafone-os számla, ez konkrétan hogy került ide? Kovács Viktor: A Vodafone-os számlát azért mellékeltem, mert jelenleg úgy működik a hivatali alközpontunk, hogy van benne egy GSM-adapter, amiben van egy Vodafone-os SIM-kártya, és amikor bentről a Hivatalból valaki mobilszámot hív, akkor ezen a SIM-kártyán keresztül megy, és ha ez a SIM-kártya foglalt, és egy másik ügyintéző is indít egy mobilhívást, az megy akkor a SIM-kártyát megkerülve jelenleg a Hucomon keresztül. Azért csatoltam a számlát, mert a Hucom olyan kedvező ajánlatot adott mobilbeszélgetésekre, hogy ezt a Vodafone-os szerződést is fölmondhatnánk, megszüntethetnénk a GSM-adaptert, mert ők kedvezőbb percdíjat adnak mobilra, mint a Vodafone. Kucsó István: Köszönöm!
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!
A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el:
74 154/2011.(XI.07.) képviselő-testületi határozat: Alternatív telefonszolgáltató választásáról Tompa Város Önkormányzati Képviselő-testülete felhatalmazza Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármestert, hogy a Hucom Telecom Kft.-vel szerződést kössön távközlési szolgáltatásra, az ajánlattevő 2. sz. ajánlata alapján, 1 éves hűségidővel.
Határidő: azonnali Felelős: dr. Homoki–Szabó Róbert polgármester Kovács Viktor főtanácsos A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport, - Hucom Telecom Kft.
12. Egyebek – Az ismeretlen helyről működtetett, névtelen bejegyzéseket magába foglaló új honlapról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés szóban hangzott el.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az utolsó napirendi pont az „Egyebek” címet viseli: a Képviselő uraknak, Hölgynek, vagy a meghívott Vendégeinknek van-e valamilyen kérdése? Kucsó István: Ez a melléklet egyfajta grátisz az Attila utcai orvosi rendelő tetőszerkezetének megerősítésével kapcsolatban? [A melléklet az eredetileg javasolt 4. napirendi ponthoz csatolva.] Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az Dr. Szénás Tamás beszámolójához tartozott, annyit kell tudni róla, hogy az Önkormányzat fel fogja szólítani a vállalkozót –a TÉSZ Kft.-t-, hogy a feladatát a statikai és a műszaki ellenőri szakvéleményben foglaltak szerint alapján végezze el záros határidőn belül. Ezt az Önkormányzat intézi, és értelemszerűen majd a következő testületi ülésen beszámolunk róla. Nekem lenne még egy, és ez nagy valószínűséggel a nagy nyilvánosságot is érinteni fogja: körbeszaladt a településen megint egy kis cetli, hogy egy cenzúrázatlan oldal megjelent. Elmondanám, hogy mit fogok most tenni: egy honlapról beszélünk, ahol ugye bárki névtelenül elmondhatja a véleményét a településről, a képviselőkről, vagy bárkiről. Nincs ezzel semmi gond, a következő a javaslatom: a honlapnak a címében benne van a Tompa, mint helységnév. Tompa Városát –mint jogi személyt- megilleti a jó hírnévhez való jog. Ugye, volt már egy ilyen honlap, ami szeptember 21-én megszűnt. Ismereteim szerint azért szűnt meg, mert volt egy beírás rajta, mely
75 szerint a Szabó Dénes Általános Iskolában sulinetes IP-címről volt szolgáltatva. Mi ez az IP-cím? Minden számítógépnek van egy azonosító kódja, amit IP-címnek neveznek, mint ahogy az embereknél a személyi szám vagy a név. Ugye, egyedi. Ugyanilyen az IP-cím is. Én akkor az intézményvezetőtől kértem egy nyilatkozatot, hogy mi az intézményük számítógépének az IP-címe, az Igazgató úr elmondta, hogy mi az az IP-cím. Ez összecsengett azzal a számmal, amit én megkaptam, hogy nagy valószínűséggel az iskolából vagy arról a sulinetes IP-címről üzemeltetik ezt az oldalt. Akkor ez az oldal megszűnt. Újra megjelent egy oldal –még egyszer hangsúlyozom-, a Tompa helységnév szerepel benne, csak éppen eléggé negatív felhang jelenik ott meg, és a Városunkra nem vet jó fényt. Az más kérdés, hogy személy szerint –mint polgármestert- engem is eléggé szépen mocskolnak rajta, ahogy én hallom. Ma november 7. van, amennyiben november 14-én ez az oldal még működik, büntetőfeljelentést teszek. A büntetőeljárásban becsületsértésért, rágalmazásért, és polgári jogi igényben jó hírnév megsértéséért büntetőfeljelentést teszek a személyemet érintően, illetőleg mint polgármester, a Városnak a jó hírnevéhez való ügyében a büntetőeljárásban kezdeményezni fogom a nem vagyoni kártérítést is. Amennyiben kiderül a büntetőeljárás során, hogy ki moderálja, ki üzemelteti, azzal szemben a polgári jogi kárigényt érvényesíteni fogom személy szerint én is –mint Homoki-Szabó Róbert-, és mint polgármester, a Város érdekében. Nem 1 Ft-ot, hanem egy nagyon komoly összeget fogok megnevezni ezért. Ugye, értelemszerűen, amikor ez le lesz zongorázva, és kiderül, hogy ki az, és sikerül azt a pénzt megállapítani, akkor majd adott esetben egy önkormányzati alapítványnak vagy valamelyik intézménynek adjuk ezt a pénzt. Tehát lehet mocskolódni, de ezekkel lehet majd számolni! Annyit szeretnék még hozzászólni, hogy én megkaptam valamilyen csoda folytán az előzőnek is az adattartalmát 2011. márciusig visszakeresve. Nem tudom, hogy hogyan, de benne van ott is minden. Nagyon szép és tartalmas anyag. Mind a két honlapra vonatkozóan büntetőfeljelentést fogok tenni, ha november 14-én ez az oldal ezzel a névvel még üzemelni fog. Köszönöm szépen! Ezzel kapcsolatban a képviselőknek van-e kérdése, vagy hozzászólása? Nincs. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért a szóbeli előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!
A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el:
155/2011.(XI.07.) képviselő-testületi határozat: Az ismeretlen helyről működtetett, névtelen bejegyzéseket magába foglaló újabb, második honlapról Tompa Város Önkormányzati Képviselő-testülete elfogadja a szóbeli előterjesztés alapján a napirendi pontban foglaltakat.
76
A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel további kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, a Képviselő-testület munkaterv szerinti nyílt ülése véget ért, köszöni a megjelenést, az ülést berekeszti.
Kmft.
Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
Gavlik Melinda aljegyző távollétében:
Barta Attiláné vezető főtanácsos
