Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete szeptember 15-én tartott munkaterv szerinti nyílt üléséről

Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. szeptember 15-én tartott munkaterv szerinti nyílt üléséről.

Jelen vannak:

Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester, Fenyvesi Zoltán, Kovács Gábor, Kószó László, Kucsó István, Szalai László képviselők /6 fő/. Kiss Anikó képviselőasszony előre jelezte távolmaradását.

Tanácskozási joggal meghívottak: Csikós Krisztina, a Művelődés Ház és Könyvtár megbízott igazgatója Dusnoki Tibor, a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség helyi elnöke Farkas Tibor, a Pénzügyi Bizottság külső tagja Gavlik Melinda aljegyző Horváth-Militicsiné Tóth Andrea, a Bokréta Önkormányzati Óvoda óvodavezetője Dr. Új Zoltán jogi főtanácsos Ladányiné Pilisvári Andrea településüzemeltetési ügyintéző Simon Lukács Csaba adóügyi csoportvezető Vörös Zsuzsanna pénzügyi csoportvezető Zsámbóki Dóra újságíró, a Petőfi Népe tudósítója.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönti a Képviselő-testület tagjait, a tanácskozási joggal meghívott munkatársakat. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülése határozatképes, mivel a 7 főből 6 képviselő jelen van. Kiss Anikó képviselő előre jelezte távolmaradását. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A nyílt ülést megnyitja.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Javaslatot tesz az ülés napirendjére az írásos meghívó alapján.

2 JAVASOLT NAPIRENDI PONTOK

1. Beszámoló Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

2. Tompa Város Önkormányzat Képviselő–testületének …/2011. (...) önkormányzati rendelet-tervezete a 2011. évi költségvetésről szóló 3/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

3. A helyi környezetvédelem szabályairól szóló 7/2003. (IV.01.) számú rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

4. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének …/2011. (...) számú rendelet-tervezete A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 1/2011. (II.01.) számú rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

5. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1/1994.(I.28.) rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

6. A Kiskunhalasi Kistérség Társulási Tanácsának belső ellenőrzési megállapodásmódosításának elfogadása Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

7. Elvi hozzájárulás gléder vásárlásról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

8. Tanyafejlesztési programra beadandó pályázatról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

9. Sportfejlesztési programra beadandó pályázatról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

3

10. Elfekvő iskolai padok székek hasznosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

11. A Szabó Dénes Általános Iskola Informatikai stratégiájának elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

12. A Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. Társasági szerződésének módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

13. Előterjesztés a KEOP szennyvíz-beruházás keretében a Cotax Kft.-vel kötött szerződés módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

14. Előterjesztés a KEOP szennyvíz-beruházás keretében a Dr. Kovács P. Zoltán Ügyvédi Irodával kötött szerződés módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ismerteti az írásos meghívó szerinti javasolt napirendi pontokat, melyhez ha kérdés vagy más javaslat nincs, ez esetben az alábbiakkal egészítené ki: eredetileg 14 napirendi pont lenne tárgyalva a nyílt testületi ülésen, új napirendi pontként erre a nyílt ülésre a Pénzügyi Bizottság által már tárgyalt „szakértői megbízási szerződésnek a megkötéséről” szóló pontot szeretném felvenni. Azért van szükség erre a szakértői véleményre, mert az orvosi rendelőnek a Magyar Államkincstár általi felülvizsgálata során olyan problémák merültek fel, aminek következtében az Önkormányzatnak vissza kellett fizetnie a Vis maior-alapból kapott 1800.000 Ft-ot + 200.000 Ft kamatát. Természetesen a napirendi pont tárgyalásánál majd elmesélem, hogy miért kell visszafizetni ezt a pénzt, és a szakértői szerződésre teszek majd egy indítványt. Van-e más módosító indítvány napirendi pont felvételére vonatkozóan? Ha nincs, akkor a napirendi pontok megszavazása után beszámolót szeretnék tartani, hogy milyen munkát végeztem az elmúlt 1 hónapban. Kérdezem, hogy: a napirendi pontokat a Testület elfogadja-e?

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Kéri a Képviselő-testületet, aki a meghívóban szereplő, -javasolt- napirendi pontokat az előbbi kiegészítéssel elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon!

4 A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi napirendi pontokat fogadta el:

NAPIRENDI PONTOK

1. Beszámoló Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

2. Tompa Város Önkormányzat Képviselő–testületének …/2011. (...) önkormányzati rendelet-tervezete a 2011. évi költségvetésről szóló 3/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

3. A helyi környezetvédelem szabályairól szóló 7/2003. (IV.01.) számú rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

4. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének …/2011. (...) számú rendelet-tervezete A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 1/2011. (II.01.) számú rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester


6. A Kiskunhalasi Kistérség Társulási Tanácsának belső ellenőrzési megállapodásmódosításának elfogadása Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

7. Elvi hozzájárulás gléder vásárlásról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

8. Tanyafejlesztési programra beadandó pályázatról

5 Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

9. Sportfejlesztési programra beadandó pályázatról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

10. Elfekvő iskolai padok, székek hasznosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester


12. A Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. Társasági szerződésének módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

13. Előterjesztés a KEOP szennyvíz-beruházás keretében a Cotax Kft.-vel kötött szerződés módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

14. Előterjesztés a KEOP szennyvíz-beruházás keretében a Dr. Kovács P. Zoltán Ügyvédi Irodával kötött szerződés módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

15. Az Attila u. 95. szám alatt található lakás és orvosi rendelővel kapcsolatos korábbi felújításhoz szakértő utólagos felkéréséről (szóbeli előterjesztés) Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

Napirend előtt: Beszámoló az elmúlt hetek munkáiról (a 2011. augusztus 20-tól szeptember 15-ig terjedő időszakról) Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester A tájékoztató szóban hangzott el.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Augusztus elejétől közel augusztus 20-ig szabadságon voltam, így augusztus 20-tól tudok beszámolni arra vonatkozóan, hogy milyen munkákat végeztem, milyen tárgyalásokat folytattam. A kiküldött anyagban is láthattátok, hogy tárgyalások folytak a szeméttelep rekultivációjával kapcsolatban: az

6 ősszel elkezdődik a szeméttelep felújítása, jövő februárra van az alvállalkozónak határideje, hogy ezt a szeméttelepet felújítsa. A tárgyalások során fölmerült annak lehetősége, hogy homokot biztosított volna az Önkormányzat, a probléma az, hogy a szeméttelep rekultivációjával kapcsolatban 2008 áprilisában derült ki, hogy ezt a szeméttelepet rekultiválni fogja a Hulladékgazdálkodási Társulás. Tompával szemben már akkor Kelebia egy záportározó tó kialakítására tett indítványt, aminek következtében az engedélyeztetési eljárásokat lefolytatta, így eljutott oda ma Kelebia, hogy a tompai szeméttelep rekultivációjához is 28000 m3 [köbméter] homokot tud biztosítani. Az összeget, melyet kapnak ezért, Maczkó úr [Maczkó József, Kelebia polgármestere] elmondta, ez nem publikus, maradjunk annyiban, hogy nagyon tisztességes pénz. Ezt a mi településünk, Képviselő-testületünk is megcsinálhatta volna: egy nagyon komoly bevételhez juthattunk volna, de most már nincs lehetőség rá. Tehát az engedélyeztetési eljárások időtartama nem teszi lehetővé, hogy Tompáról szállítsuk a tompai szeméttelepre a homokot. Amit a tárgyalások során képviselni tudtam mind a műszaki építőkkel, mind az alvállalkozóval, az, hogy helyi vállalkozókat, ha tudnak, vonjanak be. Két esetben tudtunk felajánlani vállalkozót: nem titok, a Vankó Kft.-t a földmunkák végzésére, illetőleg Beliczay Istvánt, akinek segítségével a szeméttelep környékén védőerdőt és védőcserjéket fognak ültetni. Beliczay Pista bácsinak ezek rendelkezésre állnak, amennyiben a közbeszerzési eljáráson ezek átmennek, akkor szállíthatnak. Ez a szeméttelep rekultivációjáról szólt. Hétfőn Kistérségi ülés volt, a Képviselő-testületnek átküldtük az anyagot. 7 napirendi pontról tárgyaltunk: HTKT I. féléves költségvetési tájékoztató (ea.: Magyar Ildikó) 2011. évi költségvetési előirányzat módosítása (ea.: Magyar Ildikó) Orvosi ügyelet kistérségi szintű megszervezése (ea.: Dr. H-Fodor Judit) SzSzK működési engedély módosítás – Nefelejcs u. 9. (ea.: Dr. H-Fodor Judit) Ady Endre utcai ingatlan használata (ea.: Dr. H-Fodor Judit) HTKT SZSZK likviditásának megtartása érdekében egyes szociális feladatok ellátásában bekövetkező változásokról (ea.: Csernák Lajos) 7.) Egyebek. 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.)

Az 1. és 2. napirendi pontot a Kistérség elfogadta, a 3. pont Tompának és Kelebiának az érdeke, itt már egy közbeszerzési eljárást lefolytattunk, eredménye még nem volt, mert nem éri meg egyetlen egy olyan Társulásnak sem, hogy bevonja Tompát és Kelebiát a nagy távolságra való tekintettel. A kelebiai Polgármester úrnak volt egy javaslata, miszerint vegyék le a napirendről ezt a pontot, éppen azért, mivel az egész egészségügy átalakítás alatt áll, hogy talán majd ha látjuk már az új Egészségügyi törvényt, akkor majd ehhez képest fogunk tudni kezdeményezni egy új orvosi ügyeleti rendszer kialakítását. A 4. napirendi pontot is elfogadta a Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa. Az 5.-et visszavonta a kiskunhalasi Polgármester úr, mivel nem az Ady Endre utcai ingatlant ajánlja majd föl használatra a Társulásnak, hanem egy még meg nem nevezett ingatlant. A 6. pontot is elfogadta a Társulás, az Egyebek között is volt egy olyan pont, ami minket érdekel, ez ma egy későbbi napirendi pont: Tanyafejlesztési Programban

7 gléderre egy konzorciumban történő pályáztatás. Ezt majd abban a napirendi pontban ismertetném. A Magyar Államkincstár vizsgálatot folytatott az orvosi rendelő fejújításával kapcsolatban: az előző Testület –éppen azért, mert az orvosi rendelő tetőszerkezete szétcsúszott- támogatást kért az épületre Vis maior alapból. Az Államkincstár erre a folyamatra pénzt adott, az előző testület szerződést kötött a TÉSZ Kft.-vel, ezt a munkafázist ellenőrizte az Államkincstár, melynek következtében a vis maior támogatást (1815.000 Ft-ot) plusz ennek a kamatait visszavonta/visszakövetelte, összességében 2 millió Ft-ot. Pontosabban: 2.069.086 Ft-ot, mert azt állapította meg, hogy az általa előírt feladatok helyett annak 30 %-a valósult meg. Ezért van szükség erre a szakértői szerződésre, mert én kezdeményeztem a TÉSZ Kft.-vel egy tárgyalást, ennek a Kft.-nek a tulajdonosa az ügyvezető igazgató –Tomicskó Tibor-, ő volt a vállalkozó, aki ezt elvégezte. Éppen azért, mert itt közpénzről beszélünk, ami az Önkormányzatnak a költségvetését érinti, a vállalkozó számoljon be arra vonatkozóan, hogy ezt a munkafázist elvégezte. Értelemszerűen a TÉSZ Kft. azt jelezte –mind jegyzőkönyvben, mind egy dokumentumban-, hogy ezt a munkafolyamatot elvégezte. Mivel az Önkormányzatnál nincsenek szakértők erre, ezért felkértem egy független szakértőt, hogy állapítsa meg, hogy kinek van igaza: az Államkincstárnak vagy a Kft.-nek. A mai nap folyamán itt volt a hölgy, egy szolnoki szakértő hölgyről beszélünk, aki megtekintette ezt az épületet, és a szerződésben vállalt határidőre át fogja adni a szakvéleményt, a Pénzügyi Bizottsággal már tárgyaltuk ennek a költségvonzatát: 120.000 Ft + ÁFA lesz ez a szakértői díj. A MÁV [Magyar Államvasutak] ingatlankezelőjének a vezetőjével tárgyaltam a héten amiatt, mert a MÁV-épület a 101-esnél rendkívül romos és elhanyagolt állapotban található. Nekem volt egy elképzelésem, hogy az Önkormányzat a MÁV-val közösen, közös költségekkel felújítaná azt az épületet, hogy ne úgy nézzen ki, amilyen a jelenlegi állapota. Jelezte a hölgy, hogy rálátási háromszögbe esik, ezért az az épület elbontásra van ítélve a MÁV-nál, ezért erre semmilyen formában ne költsünk pénzt. Az pedig, hogy mikor történik meg ennek az épületnek az elbontása, az a MÁV-tól függ. Van benne egy lakó, akinek a kilakoltatása nem célja a MÁV-nak, de valamilyen formában neki is megoldást kell erre találni. Valószínűleg ez az épület elbontásra kerül majd valamikor. Jeleztük a Magyar Közútnak, hogy a határ és körforgalom között az út felújítását el kellene végezni, akkor arról volt szó, hogy júliusban és augusztusban elvégzik ezt a folyamatot. Jelezte a Közút, hogy azért nem tudták a nyáron elvégezni, mert közbeszerzési eljárás alá esett az aszfaltmaró és a bedolgozó gépek, ezért valószínűleg szeptember 30-ig felújítják ezt az útburkolatot. Ugyanennek az útszakasznak a 11,5 tonnás megerősítésével kapcsolatban Ladányiné Pilisvári Andrea az elmúlt hetekben tartotta a kapcsolatot a NIF Zrt.-vel, tehát a Nemzeti Infrastrukturális Fejlesztő Zrt.-vel, illetve a Nemere Ügyvédi Irodával, ugyanis 2012-ben a 11,5 tonnás megerősítést el kell végeznie az államnak. Elkezdődtek a kisajátítási eljárások, a héten pedig tartottunk egy lakossági fórumot az érintetteknek, ahol részt vett ez a két úriember, és jelezték, hogy milyen jogi és műszaki tartalommal fog megvalósulni ez a folyamat. Itt az ingatlantulajdonosoknak a kisajátításra felajánlott összeg vélelmes, nem biztos, hogy elfogadják majd az

8 ingatlantulajdonosok, és értelemszerűen a műszaki tartalommal is problémák vannak. Ezúton szeretném jelezni, és ott a lakossági fórumon is jeleztem, hogy az Önkormányzat ebben csak és kizárólag ügyfél, és azért vagyunk ugyanolyan ügyfél, mint az ingatlantulajdonosok, mert mi is csak ingatlanunkkal vagyunk érdekeltek ebben a dologban, tehát az Önkormányzat semmilyen formában nem vesz részt ebben a felújításban. Ez teljesen állami beruházás, Uniós pénzből. Sajnos nem tud az Önkormányzat segíteni az ingatlantulajdonosoknak, azért nem, mert 2008-ban indult ez a program, 2009-ben elfogadták az építési engedélyeket, ami azt jelenti, hogy innentől kezdve a nyomvonalterv bármilyen módosítása azt vonná maga után, hogy a beruházás nem valósulna meg. Ez sem az Önkormányzatnak nem érdeke, sem az Államnak nem érdeke. Mi szerettük volna, ha a település északi oldalán, a Lakhandirészen kerékpár-nyomvonalsáv, illetőleg két buszöböl kiépítése történne meg ebben a felújításban, de nincs lehetőség a kerékpárútnak a beépítésére, sem mellette, sem pedig az útburkolatra való ráépítésére, mivel az építési engedélyek nem voltak benne. Rendkívül szűk mozgásterünk van már ebben a pillanatban, ezt 2009-ben kellett volna valamilyen formában elérni, akkor kellett volna ennek utánamenni, most már nincs erre sajnos lehetőségünk. Megpróbálok futni köröket, de még egyszer mondom: ez azzal járna, hogy az Unió visszakövetelné azokat a pénzeket, amelyeket már erre a projektre kifizetett. Volt két pályázatunk: két pályázatot nyújtottunk be az elmúlt időszakban a kerékpártározókra. Az iskolába, illetve a központi buszmegállóba szerettünk volna fedett kerékpártározókat, ezt a pályázatunkat elutasították, mégpedig azért, mert az ügyintéző elfelejtette elektronikusan és CD formájában benyújtani, tehát a formai követelményeknek nem feleltünk meg. Sok mindent mondanak ezzel kapcsolatban a Városban, mindezért igen, fegyelmi eljárást kezdeményeztem az ügyintézővel szemben. A temetőben szerettünk volna a főkapu jobb oldalára eső üres területre egy kis parkot létesíteni, ezt a pályázatunkat elutasították, itt nem a formai követelmények miatt, hanem egyszerűen valamilyen oknál fogva súlyponti számok miatt kiesett a pályázatunk. Tárgyalásokat folytattunk 2 olyan céggel és cégcsoportosulással, amely adott esetben munkalehetőségeket biztosítana a településen. Mind a kettő a hulladékfeldolgozásban érdekelt cég: az egyik egy krakkoló technológiával működő üzem lenne (a krakkolásnak az a lényege, hogy a hulladékban egy kémiai eljárás során kőolajat hoznak létre), a másik eljárási forma pedig egy olyan új magyar szabadalom, melynek során szintén hulladékból állítanak elő hidrogént és áramot, energiát. Ebből az első üzem jelenleg Romániában működik. Mind a két céggel tárgyalások további folytatása történik. Augusztus 20-val kapcsolatban annyit szeretnék mondani, hogy köszönöm mindazoknak a részvételét és segítségét, akik ebben segítettek, hogy egy ilyen szép ünnepség jöjjön létre. Mind a vállalkozóknak, mind a civileknek, és mind az Önkormányzat dolgozóinak köszönöm a segítségét és a hozzájárulását! Ezzel kapcsolatban is vannak mende-mondák, és hogy mi az igazság alapja, szeretném elmondani: szóltak, hogy augusztus 20-án a polgármester nem mondott ünnepi

9 beszédet. Szeretnék egy dolgot tisztázni: valóban. Azért, mert mindenkinek jeleztem, hogy nem is óhajtok ünnepi beszédet mondani, éppen azért, mivel rendkívül meleg van. Ennek ellenére úgy lettem felkonferálva, hogy ünnepi beszédet mondok, és „nevetség tárgyává” lettem téve, ebben az ügyben is majd zárt ülésen megteszem a szükséges lépéseket azzal szemben, aki ez ügyben hibázott. Volt egy eset szintén az augusztus 20-i ünnepségsorozattal kapcsolatban: meghívtuk a madarasi lánycsapatot futballmeccsre, negyed 3-kor megérkezett a lánycsapat azzal a céllal, hogy 3 órakor egy lánycsapattal fognak futballozni. Nekem fél 4-kor szóltak, hogy a lánycsapatnak nincs ellenfele, és amikor a hölgyekkel elkezdtem beszélni, akkor kiderült, hogy senki nem fogadta őket, egy pohár üdítőt nem kaptak az eltelt másfél óra alatt, eléggé feszültek voltak a hölgyek, és én kaptam meg azt a „negatív véleményt”, amit nem biztos, hogy nekem kellett volna megkapni. Szerencsémre Horváth Béla a Legendával kiállt a lányokkal egy focimeccsre, Farkas Tibor pedig a zsebébe nyúlt, és kifizette azt a 30.000 Ft-ot, amely szóbeli megállapodás volt a lányokkal arra vonatkozóan, hogy az útköltséget az Önkormányzat megtéríti. Én ezúton köszönöm mind a Legendának, mind Farkas Tibornak az azonnali gyors segítségét, értelemszerűen ez ügyben is megtettem a szükséges lépéseket az ügyintézővel szemben. Láthatták, hogy a Városban mind a központi parkban, mind a kinti játszótéren egyegy ivó kutat létesítettünk, hogy ebben a nagy melegben az ott lévőknek próbáljunk segíteni ezzel. Ennek a költségvonzata közel 300.000 Ft volt, és köszönöm szépen Fütyű Mihályéknak a segítségét, hogy társadalmi munkában ezt megvalósították! A temető központi kapuja felújításra került: Bella István végezte a vasmunkákat, Farkas Tibor pedig társadalmi munkában szintén felajánlás alapján lefestette, ezúton is köszönöm a segítségüket! Farkas Tibor lefestette saját költségére a futballpályát is. Aki látta, az láthatta, hogy mind a futballpálya, mind a játszótér megszépült. Köszönöm szépen ezúton is Neki! Az óvodában szintén vállalkozóknak és civileknek a segítségével egy új kemence létesült, nagyon köszönöm a segítségüket! Egy újdonság van szintén még a településen: rovásírásos helységnévtábla került elhelyezésre, szintén felajánlásoknak köszönhetően. Ezt is köszönöm szépen! Eddig tartott a beszámolóm. Kérdés ezzel kapcsolatban van-e? Kovács Gábor: Az iskolai vizsgálatokról tudhatnánk bővebbet? Okáról, vagy bármit. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Természetesen! Már júniusban jeleztem, hogy a Magyar Államkincstárnál, az Állami Számvevőszéknél, és a Közoktatási Hivatalnál kezdeményezni fogom a vizsgálatot a Független Pedagógiai Intézet véleményére alapozva. Az Állami Számvevőszék és a Közoktatási Hivatal nem jött ki, viszont az Államkincstár igen, ennek a jegyzőkönyvét én átküldtem Nektek, megkaptátok, annyit kell róla tudni, hogy a közétkeztetést vizsgálták, és a közétkeztetésben döntő részben azt mondták, hogy minden megfelelő. Ennek ellenére találtak hibákat, azt

10 kell róla tudni, hogy a végleges összeget november-december környékén fogjuk megtudni, de nagy valószínűséggel félmillió Ft-ot kell majd az Önkormányzatnak visszafizetnie a Kincstár felé. Most pedig az iskolában az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelet Kecskeméti Kirendeltsége tart vizsgálatot, amit 2 héttel ezelőtt kezdtek el. Más kérdésed ezzel kapcsolatban? Ha nincs más kérdés, akkor a beszámolómat szavazásra feltenném.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel más kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért a tájékoztatóban elhangzottakkal, kézfelemeléssel szavazzon!

Megállapítja, hogy a Képviselő-testület 4 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a tájékoztatóban elhangzottakat elfogadta.

A napirendi pontok tárgyalása.

1. Beszámoló Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester A beszámoló írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ezt a napirendi pontot a Pénzügyi Bizottság tárgyalta, átadnám a szót az Elnök úrnak. Mit állapított meg a Bizottság? Kovács Gábor: A beszámolót megtárgyaltuk, tárgyalásra javasoltuk, és az ebben realizált számokat én összehasonlítottam az előző évekkel, közel ugyanúgy állunk, ahogy az előző években is, tehát nem vagyunk lemaradva. Egyetlen egy kérésem volt, hogy a félévi beszámoló elkészítésének időpontjára vonatkozóan egyéb időpontokat is közöljön a Hivatal, és akkor ezt majd valamilyen úton-módon kérem részemre eljuttatni. Köszönöm szépen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Igen, a Pénzügyi Bizottság kérése az volt, hogy a fordulónapra kéri a bankszámla-kivonatot, tehát kvázi a napi egyenlegre kíváncsi a Bizottság, illetőleg arra, hogy milyen kintlévőségeink vagy tartozásaink vannak. Vörös Zsuzsanna jelezte, hogy fél 2-re tudja prezentálni ezt a dokumentumot. Vörös Zsuzsanna: Itt van előttem: a 2011. június 30-i pénzkészlet az Önkormányzat tekintetében 15.623.925 Ft volt, és a ki nem fizetett számláink: 7 db ki nem fizetett számlánk volt 2011. június 30-án, összesen 5.877.808 Ft összegben.

11 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Azt kell róla tudni, és ezt a nyilvánosságnak jelzem, hogy Kiskunhalas polgármesterével megállapodtam az Okmányirodához nyújtott támogatás terén. Az Okmányiroda éves működési költsége közel 12 millió Ft, amiből eddig Kiskunhalas 4,8 millió Ft-ot állt, a fennmaradó részt kellett Tompának állnia. Ebben az évben 5 millió Ft-ban állapodtam meg szóban a Polgármester úrral, ennek ellenére a szerződés, amelyet átküldtek, csak 3 millió Ft-ra vonatkozott. Azért, mert az ügyirat-forgalomszám terén ezt az összeget tudják átutalni nekünk. Itt 2 millió Ft hiányunk keletkezett már most, mert a költségvetésben az előző évi támogatás összegét tettük be erre az évre is. Ez rendkívül kellemetlenül érintett, a másik pedig az Államkincstárnak való visszafizetés a Vis maior Alapból 2 millió Ft, amire szintén nem számoltunk. Így hirtelen keletkezett 4 millió Ft hiányunk a bevételi oldalon. Más kérdés ezzel kapcsolatban?

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel más kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért a Beszámolóban foglaltakkal, kézfelemeléssel szavazzon!

Megállapítja, hogy a Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a Beszámolóban foglaltakat elfogadta, és a következő határozatot hozza:

124/2011.(IX.15.) képviselő-testületi határozat: Beszámoló Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete költségvetésének I. félévi teljesítéséről Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete beszámolóban –és annak mellékleteiben- foglaltakat.

egyhangúlag

2011.

elfogadja

évi

a

A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport.

2. Tompa Város Önkormányzat Képviselő–testületének …/2011. (...) önkormányzati rendelet-tervezete a 2011. évi költségvetésről szóló 3/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester A rendelettervezet írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: A Pénzügyi Bizottság szintén tárgyalta ezt a napirendi pontot, átadnám a szót a Bizottság elnökének.

12

Kovács Gábor: Ezt is tárgyaltuk, és javasoltuk, hogy kerüljön a Testület elé. Javasoljuk azt is, hogy elfogadásra kerüljön ez az előterjesztés. Semmi más, köszönöm szépen!

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel más kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki ebben a napirendi pontban szereplő rendelettervezettel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon!

A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet fogadta el:

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Megállapítja, hogy a Képviselő-testület megalkotta a 17/2011.(IX.16.) számú önkormányzati rendeletét a 2011. évi költségvetésről szóló 3/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról.

Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2011.(IX.16.) rendelete a 2011. évi költségvetésről szóló 3/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról

Ezer Ft-ban Az önkormányzat 2011.évi költségvetéséről szóló 3/2011.(II.28) önkormányzati rendelete az alábbiak szerint módosul

1§. Az önkormányzati rendelet 2§. /2/ bek. az alábbi összeggel módosul: Eredeti ei.

a) Bevételek b.) Kiadások c.) Finanszírozási célú bevételek d.) Finanszírozási célú kiadások e.) Általános működési célú tartalék

635952 626951 5036 2400 2000

Előző mód

30210 26823 -1246 0 2141

Jel.mód.ei.

5612 7612 0 0 -2000

2.§. Az önkormányzati rendelet 3.§. /1/ bek. az alábbiak szerint módosul Cím Bevétel Kiadás Polgármesteri hivatal 648005 460451 Bokréta Önkormányzati Óvoda 50 59980 Szabó Dénes Általános Iskola 15735 119096 Művelődési Ház és Könyvtár 7634 21689 Cigány Kisebbségi Önkormányzat 46 0 Horvát Kisebbségi Önkormányzat 304 170 671774 661386 Finanszírozási bevételek és kiadások Hitelfelvétel és hiteltörlesztés 3790 12037 Általános működési célú tartalék 2141 675564 675564 3§.Az önkormányzati rendelet 1.sz.melléklete helyébe az e rendelet szerinti 1.sz.melléklet lép:

Mód.ei.

671774 661386 3790 2400 2141

13 1.sz.melléklet a 17/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelethez /1/ Az önkormányzat 2011.évi bevétele:

a) Működési bevétel b) Támogatások c) Felhalmozási és tőkejellegű bevételek d) Véglegesen átvett pénzeszközök (ÁH-n kívül) e) Támogatás értékű bevételek (ÁH-n belül) f) Támogatási kölcsönök visszatérítése g) Pénzforgalmi bevételek, pénzmaradvány Bevételek összesen h.) Finanszírozási célú bevételek Felhalmozási célú hitelfelvétel Működési célú hitelfelvétel Mindösszesen: /2/ Az önkormányzat 2011.évi kiadása:

Eredeti ei.

Előző mód

Jel.mód.ei.

Mód.ei.

321568 232799 7425 0 68438 1300 4422 635952

1327 10105 0 120 8253 0 10405 30210

0 -13652 0 0 19264 0 0 5612

322895 229252 7425 120 95955 1300 14827 671774

3790 1246 640988

0 -1246 28964

0 0 5612

3790 0 675564

Eredeti ei.

Előző mód

Jel.mód.ei.

Mód.ei.

a.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások (132 fő) munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadás szociálpolitikai ellátások,juttatások Pénzeszköz átadás (ÁH-n kívül) Támogatás értékű kiadás (ÁH-belül) Kölcsön nyújtás b.) Felhalmozási kiadás beruházás felújítás Kiadások összesen c.) Finanszírozási célú kiadások Rövid lejáratú felhalmozási célú hiteltörlesztés Hosszú lejáratúfelhalmozási célú hiteltörlesztés d.) Általános működési célú tartalék Mindösszesen:

237110 61513 170427 86295 5853 26170 1000

2597 700 7948 1222 200 264 0

2587 700 2150 2175 0 0 0

242294 62913 180525 89692 6053 26434 1000

33583 5000 626951

13892 0 26823

0 0 7612

47475 5000 661386

9637 2400 2000 640988

0 0 2141 28964

0 0 -2000 5612

9637 2400 2141 675564

3.) Polgármesteri Hivatal a.) Bevétel Működési bevétel Támogatások Felhalmozási és tőkejell.bevétel Véglegesen átvett pénzeszközök Támogatás értékű bevételek Támogatási kölcsönök visszatérülése Pénzforgalom nélküli bevételek(pénzm.) Bevételek összesen: b.) Finanszírozási célú bevételek Felhalmozási célú hitelfelvétel Működési célú hitelfelvétel

Eredeti ei.

c.) Működési kiadás

Eredeti ei.

Személyi jellegű kiadások (69) Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadás Szociálpolitikai ellátások, juttatások Pénzeszközátadás (ÁH-n kívül) Támogatásértékű kiadás (ÁH-n belül) Kölcsön nyújtás d.) Felhalmozási kiadás beruházás felújítás

Előző mód

Jel.mód.ei.

Mód.ei.

319758 232799 7425 0 61364 1300 4282 626928

1327 10105 0 0 -6372 0 10405 15465

0 -13652 0 0 19264 0 0 5612

321085 229252 7425 0 74256 1300 14687 648005

3790 1246

0 -1246

0 0

3790 0

Előző mód

Jel.mód.ei.

Mód.ei.

117819 29611 142351 86295 5853 26170 1000

577 155 5128 1222 200 264 0

2008 544 2150 2175 0 0 0

120404 30310 149629 89692 6053 26434 1000

32583 5000

-654 0

0 0

31929 5000

14 Kiadások öszesen: f.) Finanszírozási célú kiadások Rövid lejáratú felhalmozási célú hiteltörlesztés Hosszú lejáratúfelhalmozási célú hiteltörlesztés e.) Általános működési célú tartalék 3.1.) Igazgatási tevékenység a.) Bevétel Működési bevétel Támogatások Felhalmozási és tőkejell.bevétel Véglegesen átvett pénzeszközök Támogatás értékű bevételek Támogatási kölcsönök visszatérülése Pénzforgalom nélküli bevételek(pénzm.) b.) Finanszírozási célú bevételek Felhalmozási célú hitelfelvétel Működési célú hitelfelvétel

446682

6892

6877

460451

9637 2400 2000 460719

0 0 1961 8853

0 0 -2000 4877

9637 2400 1961 474449

256486 232799 7000 0 45257 1300 4282 547124

0 10105 0 0 -6372 0 10405 14138

0 -13652 0 0 19264 0 0 5612

256486 229252 7000 0 58149 1300 14687 566874

3790 1246

0 -1246

0 0

3790 0

65504 17700 31422 250 5853 2170 1000

365 98 -500 0 200 264 0

1965 532 2150 0 0 0 0

67834 18330 33072 250 6053 2434 1000

2783 0

0 0

0 0

2783 0

9637 2400 2000 140719

0 0 1961 2388

0 0 -2000 0

9637 2400 1961 145754

51924 425 0 52349

1327 0 0 1327

0 0 0 0

53251 425 0 53676

43801 9693 94267 0 29336 5000 182097

176 47 5628 0 -700 0 5151

40 11 0 0 0 0 51

44017 9751 99895 0 28636 5000 187299

188 16107 16295

0 0 0

0 0 0

188 16107 16295

4764 1286 13765 0

0 0 0 0

0 0 0 0

4764 1286 13765 0

b.) Működési kiadás Személyi jellegű kiadások (24) Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadás Szociálpolitikai ellátások, juttatások Pénzeszközátadás (ÁH-n kívül) Támogatásértékű kiadás (ÁH-n belül) Kölcsön nyújtás c.) Felhalmozási kiadás beruházás felújítás d.) Finanszírozási célú kiadások Rövid lejáratú felhalmozási célú hiteltörlesztés Hosszú lejáratúfelhalmozási célú hiteltörlesztés e.) Általános működési célú tartalék 3.2)Település üzemeltetés a.) Bevétel Működési bevétel Felhalmozási és tőkejellegű bev. Véglegesen átvett pénzeszközök b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások (40 fő) munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadás Pénzeszköz átadás (ÁH-n kívül) c.) Felhalmozási kiadás beruházás felújítás 3.3.)Egészségügyi feladatok a.) Bevétel Működési bevétel Működési célú támogatás értékű bevétel b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások (2,5 fő) munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadás pénzeszközátadás (ÁH-n kívül)

15 c.) Felhalmozási kiadás

Beruházás

3.4.)Pénzbeni és természetbeni szoc.feladatok a)Műk.kiadás szociálpolitikai ellátások és juttatások 3.5.)Szociális Intézményi feladatok a.) Bevétel Működési bevétel b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások (2,5 fő) munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadás támogatás értékű kiadás c.) Felhalmozási kiadás beruházás /4/ Bokréta Önkormányzati Óvoda a.) Bevétel - Működési bevétel b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások (25 fő) munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadás c.) Felhalmozási kiadás beruházás /5/ Szabó Dénes Általános Iskola a.) Bevétel Működési bevétel Működési célú támogatás értékű bevétel Véglegesen átvett pénzeszközök

464 20279 Eredeti ei.

46 46 Előző mód

0 0 Jel.mód.ei.

510 20325 Mód.ei.

86045

1222

2175

89442

11160

0

0

11160

3750 932 2897 24000

36 10 0 0

3 1 0 0

3789 943 2897 24000

0 31579

0 46

4

0 31629

50

0

0

50

43715 11759 3891

96 26 0

388 105 0

44199 11890 3891

0 59365

0 122

0 493

0 59980

200 0 0 200

0 15415 120 15535

0 0 0 0

200 15415 120 15735

67602 17813 14256 0 0 0 99671

1924 519 2577 0 14163 0 19183

191 51 0 0 0 0 242

69717 18383 16833 0 14163 0 119096

b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások (34 fő) munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadás Szociálpolitikai ellátások egyéb juttatások c.) Felhalmozási kiadás beruházás felújítás

/7/ Művelődési Ház és Könyvtár a.) Bevétel Működési bevétel Működési célú támogatás értékű bevétel

Eredeti ei.

Előző mód

Jel.mód.ei.

Mód.ei.

1560 7074 8634

0 -1000 -1000

0 0 0

1560 6074 7634

7974 2330 9929

0 0 73

0 0 0

7974 2330 10002

0 0 0

0 1383 21689

b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások (4 fő) munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadás c.) Felhalmozási kiadás felújítás beruházás

0 0 1000 383 21233 456 4§.Az önkormányzati rendelet 2.a.sz.melléklete helyébe az e rendelet szerinti 2.a.sz.melléklet lép: 2.a.sz. melléklet a 17/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelethez Cigány Kisebbségi önkormányzat Eredeti ei. Előző mód Jel.mód.ei. a.) Bevétel Támogatás értékű bevétel 0 0 Előző évi pénzmaradvány 46 0 46 0 b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások 0 0 munkaadókat terhelő járulékok 0 0

Mód.ei.

0 0 0

0 46 46

0 0

0 0

16 dologi kiadás Szociálpolitikai juttatások

0 0 0 0 0 0 0 0 c) Általános tartalék 0 46 0 46 0 46 0 46 5§.Az önkormányzati rendelet 2.b.sz.melléklete helyébe az e rendelet szerinti 2.b.sz.melléklet lép: 2.b.sz. melléklet a 17/2011(IX.16.) önkormányzati rendelethez Horvát Kisebbségi önkormányzat Eredeti ei. Előző mód Jel.mód.ei. Mód.ei. a.) Bevétel Támogatás értékű bevétel 0 210 0 210 Előző évi pénzmaradvány 94 0 0 94 94 210 0 304 b.) Működési kiadás személyi jellegű kiadások 0 0 0 0 munkaadókat terhelő járulékok 0 0 0 0 dologi kiadás 0 170 0 170 Szociálpolitikai juttatások 0 0 0 0 c) Általános tartalék 0 134 0 134 0 304 0 304 6§.Az önkormányzati rendelet 3.sz.melléklete helyébe az e rendelet szerinti 3.sz.melléklet lép: 3.sz. melléklet a 17/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelethez a/. Beruházás Eredeti ei. Előző mód Jel.mód.ei. Mód.ei. Polgármesteri hivatal a.) Igazgatási tevékenység 0 0 2783 Település rendezési terv 2783 b.) Település üzemeltetés 25626 500 150 400

0 0 0 -400

0 0 0 0

25626 500 150 0

300 1110 1250 29336

-300 0 0 -700

0 0 0 0

0 1110 1250 28636

200 264 464 32583

0 46 46 -654

0 0 0 0

200 310 510 31929

1000 1000

383 383

0 0

1383 1383

Beruházás összesen:

0 0 0 33583

130 14033 14163 13892

0 0 0 0

130 14033 14163 47475

b/. Felújítás Polgármesteri hivatal a.) Település üzemeltetés Közvilgítási hálózat bővítése Halasvíz vízmű vagyon felújítási terv Felújítás összesen: Mindösszesen:

1000 4000 5000 38583

0 0 0 13892

0 0 0 0

1000 4000 5000 52475

Szennyvíz beruházás KEOP pályázati projekt

Sószóró beszerzés Konyhára húsdaráló beszerzés Sporttelep WC-be gáz bevezetés Buszváró építmények biztonsági üvegezése Önkormányzati ingatlanokhoz viziközmű hozzj.

Buszöböl építés pályázati önerő

c.) Egészségügyi feladatok Ügyeleti szolgálathoz laptop beszerzés Védőnői szolgálathoz audiométer beszerzés

Polgármesteri hivatal összesen: Művelődési Ház és könyvtár Művelődési ház technikai eszközök beszerzése Szabó Dénes Általános Iskola laptop beszerzés TIOP- "intelligens iskola " beruházásai

7§.Az önormányzati rendelet 4.sz.melléklete helyébe az e rendelet szerinti 4.sz.melléklet lép:

17 4.sz. melléklet a 17/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelethez Szociálpolitikai juttatások, segélyek Polg.Hiv Időskorúak járadéka

Eredeti ei.

4852 14536 23940 70 4700 180 19500 75 500 1000 200 1000 450 13792 250 500 500 86045 250 0 86295

Ápolási díj alanyi Bérpótló juttatás Rendszeres szociális- segély egészségkár. Rendszeres szociális segély-munkanélk. Lakásfenntartási támogatás-önk.döntés Lakásfenntartási támogatás-normatív Kiegészítő gyermekvédelmi támog. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Köztemetés Közgyógyellátási igazolvány Átmeneti segély Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Gyermekétkeztetési támogatás Természetbeni támogatás- tűzifa Óvodáztatási támogatás Ellátottak juttatása

Arany János tehetséggondozó támogatás Cigány Kisebbségi Önk.-tanulmányi támogatás

Különböző szervek, egyesületek támogatása Működési célú támogatás értékű kiadás Polg.hiv Halasi többcélú kistérségi társulás -alaptagdij

Eredeti ei.

HTKT- hozzájárulás logopédiai feladatokhoz HTKT SZSZK-szociális feladatok támogatása Felsőokt.int.tan.tám.(Bursa Hungarica) DA Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás

Működési célú pénzeszk.átadás non-profit sz.-nek Gyermekeinkért alapítvány Nagycsaládosok Egyesülete Községi Sportegyesület Judo szakosztály támogatása Rozmaring Nyugdíjas klub Tompai Polgárőr Egyesület Mozgáskorlátozottak Tompai Egyesülete Falugondnok Egyesület Kecskemét ODU Fejlesztő központ Tompai Kóló tánccsoport Segítség Alapítvány Tompa

Tagdíjak

TÖOSZ tagdíj Katasztrófa védelem támogatása Bács-Kiskun Megyei Polgárvéd.szöv.tagdíj Délalföldi Regionális Konzorciumi tagdíj EGTC-tagdíj

Előző mód

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1222 0 0 0 1222 0 0 1222 Előző mód

Jel.mód.ei.

Mód.ei.

0 0 0 0 0 0 0 0 2175 0 0 0 0 0 0 0 0 2175 0 0 2175 Jel.mód.ei.

4852 14536 23940 70 4700 180 19500 75 2675 1000 200 1000 450 15014 250 500 500 89442 250 0 89692 Mód.ei.

620 600 24000 750 200 26170

0 0 0 0 264 264

0 0 0 0 0 0

620 600 24000 750 464 26434

40 50 4000 200 80 80 200 42 150 40 480

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 200

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

40 50 4000 200 80 80 200 42 150 40 680

120 130 6 175 60 5853

0 0 0 0 0 200

0 0 0 0 0 0

120 130 6 175 60 6053

8.§. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. 9.§. Az önkormányzati rendelet 16.sz.melléklete helyébe az e rendelet szerinti 5.sz.melléklet lép. Dr. Homoki-Szabó Róbert Polgármester

Gavlik Melinda Aljegyző

18

Indokolás A 17/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelethez A rendelet módosítására elsősorban megkapott támogatások miatt van szükség a következők szerint: 1. A közalkalmazottak és köztisztviselők az alacsonyabb bérkategóriában bérkompenzációt kapnak állami támogatással és ennek a bevétele és kiadása június-szeptemberig 840 ezer Ft, emiatt a következők szerint módosul a rendelet: A Polgármesteri hivatalnál a támogatásokon belül a központosított támogatás bevételi előirányzata nő 840 ezer Ft-al és a kiadási előirányzatok az alábbiak szerint növekednek (ezer Ft-ban): Intézmény bér előirányzat járulék előirányzat Hivatal - igazgatás 39 11 - település üzemeltetés 40 11 - szociális feladatok 3 1 Iskola 191 51 Óvoda 388 105 Művelődési ház 0 0 Összesen: 661 179 2. 2010.évben az önkormányzat az Attila 95.sz ingatlan káreseményével kapcsolatban vis maior támogatást igényelt és kapott 1.815 ezer Ft összegben, melyet a 2011.évben lezajlott ellenőrzést követően vissza kellett fizetni és a visszafizetéshez kapcsolódó kamat 185 ezer Ft volt. Ez miatt a következők szerint módosul a rendelet. A Polgármesteri hivatalnál a dologi kiadás, különféle költségvetési befizetések előirányzata nő 2.000 Ezer F-al és a működési tartalék csökken 2.000 ezer Ft-al. 3. A népszámlálás feladataira várhatóan 2.597 ezer Ft-ot kapunk (ebből már 1.866 ezer Ft előleg megérkezett) melyet személyi jellegű és dologi kiadásra használhatunk. Emiatt a következők szerint kell módosítani a rendeletet. A polgármesteri hivatalnál a működési célú támogatás értékű bevétel előirányzata nő 2.597 ezer Ft-al, a személyi juttatások kiadás előirányzata nő 1.926 ezer Ft-al, a munkáltatót terhelő járulék kiadások előirányzata nő 521 ezer Ft-al és a dologi kiadás kiadási előirányzata nő 150 ezer Ft-al. 4. Egyszeri gyermekvédelmi támogatásként 2.175 ezer Ft-ot kaptunk, amit az arra jogosultaknak fizetünk ki. Ez alapján a következők szerint módosul a rendelet. A Polgármesteri hivatalnál a támogatásokon belül az egyes jövedelempótló támogatás bevételi előirányzata nő 2.175 ezer Ft-tal és a szociális juttatások, támogatások kiadási előirányzata nő 2.175 ezer Ft-tal.

19 5. A közfoglalkoztatás támogatása az egyes jövedelempótló támogatások között van tervezve, azonban az előző évtől eltérően a támogatás értékű bevételek között realizálódik, emiatt a következők szerint kell módosítani a rendeletet: A Polgármesteri hivatalnál a működési célú támogatás értékű bevételek bevételi előirányzata nő 16.667 ezer Ft-tal és a támogatásokon belül az egyes jövedelempótló támogatások bevételi előirányzata csökken 16.667 ezer Ft-tal.

5.sz.melléklet a 17/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelethez Tompa Város Önkormányzat likviditási és előirányzat felhasználási terve 2011.évre Ezer Ft-ban Eredeti ei.

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Aug.

Szept.

Október

Nov.

Dec.

Mód.ei.

Bevételek Intézményi műk. és saját bevétel

321568

21800

26000

40000

21300

21605

21000

22222

29800

43700

22300

22168

31000

322895

Költségvetési támogatások

232799

22500

19800

17600

21110

19400

19000

20300

19600

17600

18400

19000

14942

229252

7425

0

0

3000

0

1425

0

0

0

3000

0

0

0

7425

Felhalm.és tőkejell.bevételek Véglegesen átvett pénzeszközök

0

0

0

0

0

120

0

0

0

0

0

0

0

120

68438

4851

20250

12637

3400

3610

3400

18815

3400

6400

6400

6100

6692

95955

Támogatási kölcsönök visszatér.

1300

25

25

30

30

25

25

25

25

1000

30

30

30

1300

Pénzforg.nélk.bev.(pénzmaradv.)

4422

4422

0

0

0

0

0

10405

0

0

0

0

0

14827

Felhalmozási célú hitelfelvétel Rövid lejáratú hitelfelv.és visszafiz.

5036

0

0

5036

0

0

0

-1246

0

0

0

0

0

3790

0

0

0

Támogatás értékű bevételek

Előző havi záró Bevételek összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4340

8837

26265

22181

16977

4648

8879

3609

23684

16744

9784

640988

53598

70415

87140

72105

68366

60402

75169

61704

75309

70814

64042

62448

675564

237110

19500

19500

20500

19500

20896

19500

20701

19500

19500

23248

19500

20449

242294

Kiadások Személyi jellegű kiadás Munkaadót terhelő járulékok Dologi kiadás Szociálpolitikai juttatások Pénzeszköz átadás Támogatás értékű kiadások Kölcsön nyújtás

61513

5056

5056

5697

5056

5432

5056

5380

5056

5056

5856

5056

5156

62913

170427

15202

15202

15202

13202

13433

17545

16576

13202

15352

15202

15202

15205

180525

86295

7000

7000

7100

7000

8000

8222

7100

7000

9175

7000

8000

7095

89692

5853

400

400

400

600

800

400

400

400

800

400

400

653

6053

26170

2100

2100

2600

2570

2364

2100

2100

2100

2100

2100

2100

2100

26434

1000

0

0

1000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1000

33583

0

12320

8376

1250

0

0

14033

1200

1642

264

1000

7390

47475

Felújítás

5000

0

0

0

2000

0

0

0

0

0

0

3000

0

5000

Hosszú lejáratú hitel visszafizetés

2400

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2400

2400

Rövid lejáratú hitel visszafizetés

9637

0

0

0

0

0

0

0

9637

0

0

0

0

9637

Beruházás

Működési célú tartalék Kiadások összesen

2000

0

0

0

-1254

464

2931

0

0

-2000

0

0

2000

2141

640988

49258

61578

60875

49924

51389

55754

66290

58095

51625

54070

54258

62448

675564

A rendeletről értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport.

3. A helyi környezetvédelem szabályairól szóló 7/2003. (IV.01.) számú rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester A rendelettervezet írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az előterjesztést ismeritek. Kérdés ezzel kapcsolatban van-e? Melinda, ismertesd röviden. Gavlik Melinda: Nem kívánok kiegészítéssel élni, a rendeletmódosításnak a lényege az, hogy a Szabálysértési törvény lehetőséget ad arra, hogy 50 ezer Ft-ig terjedő bírsággal sújtsuk annak az ingatlannak a tulajdonosait, akik a gaztól nem tisztítják meg magát az ingatlant. A rendeletmódosítás apropója történetesen ez. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Kérdés ezzel kapcsolatban, módosító indítvány? Kovács Gábor: Az 1. § szerintem magát az életet nem fedi le, hiszen nem jönnek el kétszer összeszedni a vállalkozóktól a szemetet. Gavlik Melinda: Ebbe a szakaszba egyedül a „Tompa város” lett behelyettesítve. Kovács Gábor: Azt tudom, hogy nem jönnek ki kétszer, tehát hogyan fognak tudni ők csak átalánydíj keretében? És ez azt jelenti, hogy ha nincsen a szemét keletkezése semmilyen korláthoz kötve, akkor korlátlanul a lakossági hulladék keretében ezek elszállításra kerülhetnek. Nem? Vörös Zsuzsanna: A vállalkozói szemétszállítás külön kezelendő a lakossági szemétszállítástól. Külön kimutatást kapunk róla, hogy még véletlenül sincs benne a lakossági hulladékszállításban, ami után mi még –mint Önkormányzat- fizetjük a szemétszállítási díjat. Egyetlen egy autó csak a vállalkozásoknál áll meg, és a vállalkozói szemétszállítás menetleveleit is megküldik részünkre, bizonyítandó, hogy nincs benne a lakossági kommunális hulladékgyűjtésben. Kovács Gábor: Jó, rendben! Kucsó István: A 3. §-ban stilisztikai javításra javaslom: az, hogy „gaz”, olyat nem ismer a biológia. Olyan van, hogy gyom, allergén növény, de „gaz” nincs! Azt hagyjuk ki belőle! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen!

22

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki ebben a napirendi pontban szereplő rendelettervezettel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon!


Dr. Homoki-Szabó Róbert: Megállapítja, hogy a Képviselő-testület megalkotta a 18/2011.(IX.16.) számú önkormányzati rendeletét a helyi környezetvédelem szabályairól szóló 7/2003. (IV.01.) rendelet módosításáról.

Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2011.(IX.16.) rendelete a helyi környezetvédelem szabályairól szóló 7/2003. (IV.01.) rendelet módosításáról

1.§ A rendelet 2 § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul: / A települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtését és elszállítását Tompa Város1 Képviselő-testülete megszervezte. A szolgáltatást minden belterületi ingatlan tulajdonosnak kötelező igénybe venni. A települési szilárd hulladék összegyűjtés és elszállítás valamint a lerakás lakossági szolgáltatás költségét Tompa Város Önkormányzata fizeti meg, a vállalkozásoknál, jogi személyeknél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél keletkező szilárd, valamint a települési folyékony hulladék gyűjtésének, és elszállításának költsége a szolgáltatást igénybevevőt terheli.

2.§ A rendelet 3. § (10) bekezdése hatályát veszti.

3.§ A rendelet 4.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

23

A város1 területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek az ingatlanukat megművelni, rendbe tartani, gyomtól, allergén növényektől, szeméttől megtisztítani.

4.§ A rendelet 10.§ hatályát veszti.

5.§ A rendelet 14.§ hatályát veszti.

6.§ A rendelet 20.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: Szabálysértést követ el és 50.000 Ft-ig terjedő pénzbírásággal sújtható, aki a rendelet 2.§ (2) és (3) bekezdésében, 4.§ ( 1) bekezdésében, 11. § /1/ bekezdésében, a 13. § /3/ bekezdésében és a 16. §-ban foglaltakat megszegi. 7. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi környezetvédelem szabályairól szóló 7/2003.(IV.01) számú rendeletének 3.§ (10) bekezdése, 10.§ -a és a 14.§ (2) bekezdése.

Tompa, 2011. szeptember 13.

Dr. Homoki - Szabó Róbert polgármester

Gavlik Melinda aljegyző

Indokolás az önkormányzati rendelethez

24

A rendelet 2.§ (5) bekezdése azért módosult, mert az eredeti szövegben … Tompa Nagyközség Önkormányzata … szerepelt. A 3.§ (10) bekezdést a 71/2003.(VI.27) FVM rendelet szabályozza, mely kimondja, hogy az elhullott állat elszállítása és ártalommentes elhelyezése az állattartó kötelezettsége, így nincs szükség az önkormányzatnak tárolóedények kihelyezésére. A 4.§ (1) bekezdés módosításánál a szövegbe beépítésre került az allergén növények. A 10.§-ban foglaltakat hatálytalanítására.

törvény

szabályozza,

így

szükség

volt

annak

A 14.§ (2) bekezdést a 34/2004/(VI.30) számú önkormányzati rendelet szabályozza, ezért a kettős szabályozás elkerülés végett szükség volt annak hatálytalanítására. A 20.§ (1) bekezdése pontosításra került, mivel a parlagfű elleni szankció már nem tartozik a szabálysértések közé, mivel ennek védekezésére közérdekű védekezést kell elrendelni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján az önkormányzat szabálysértési hatósága a gyomos területek tulajdonosait maximum 50 000 Ft –ig terjedő pénzbírsággal sújthatja, és ezt az önkormányzatnak rendeletben kell szabályozni.

A rendeletről értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport - Adócsoport.

4. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének …/2011. (...) számú rendelet-tervezete A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 1/2011. (II.01.) számú rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester A rendelettervezet írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Átadnám a szót az aljegyzőnek. Gavlik Melinda: Kiegészítésként nem fűznék hozzá semmit az előterjesztéshez. Annyit mondanék el, hogy szeptember 1-jétől léptek hatályba a Szociális törvénynek a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó módosító rendelkezései, és emiatt nekünk a helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokhoz hozzá kell igazítanunk a

25 helyi rendeletünket. Tehát a törvényi módosítás miatt került sor a helyi rendeletünk módosítására, és az összes módosítás a Szociális törvény rendelkezéseinek megfelel. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen. Kérdés van-e ezzel kapcsolatban, módosító indítvány? Kovács Gábor: A fogyasztási egység mit jelent? Gavlik Melinda: Eddig az 1 főre jutó havi jövedelem szerepelt benne a helyi rendeletünkben, a fogyasztási egység kiszámítása a Szociális törvény alapján történik, az a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet tükröző arányszám, és ennek egy menete van a Szociális törvényben, hogy például a háztartásban az első nagykorú személy 1-es arányszámmal szerepel, a 2. nagykorú személy már 0,9-del, stb.. A törvény pontosan meghatározza, hogy az egy háztartásban lévő személyeket milyen arányszámokkal vehetjük figyelembe, tehát teljesen a törvény szabályozza a számításnak a módját. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Ha más kérdés, módosító indítvány nincs ezzel kapcsolatban, akkor felteszem szavazásra.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki ebben a napirendi pontban szereplő rendelettervezettel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon!


Dr. Homoki-Szabó Róbert: Megállapítja, hogy a Képviselő-testület megalkotta a 19/2011.(IX.16.) számú önkormányzati rendeletét a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 1/2011. (II.01.) önkormányzati rendelet módosításáról.

Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011.(IX.16.) rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 1/2011. (II.01.) önkormányzati rendelet módosításáról

A szociális igazgatás és szociális ellátásokról szóló 1/2011. (II.01.) számú rendelet az alábbiak szerint módosul:

1. §

26

A rendelet 11. §- a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Polgármester mint első fokon eljáró hatóság a Szt. 38. § (2), (2a), (2c), (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak a (6) és (7) bekezdésben meghatározott összegű normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg. (2) A SZEVB mint első fokon eljáró hatóság normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult személy részére önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatást állapít meg, ha a kérelmező háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 255%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. (3) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem számításánál a Szt. 38. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (4) Helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás összege: 2500,- Ft/hó (6) A helyi lakásfenntartási támogatás elismert havi költségére vonatkozóan az Szt. 38.§ (3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni. (7) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyságra az Szt. 38. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (8) a normatív lakásfenntartási támogatás, valamint a helyi lakásfenntartási támogatás összegének kifizetését havonta, a kérelmező által megjelölt a) közüzemi és egyéb szolgáltatási díj támogatása esetén a szolgáltató szervezet számlájára történő átutalással, b) a lakhatást szolgáló egyedi kiadás támogatásának esetében a kérelmező részére történő folyósítással, c) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletének támogatása esetén a pénzintézet részére történő átutalással kell teljesíteni. (9) Normatív és helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál folyamatosan lehet benyújtani.

2. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit az augusztus 31. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


27

Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester


Indokolás az önkormányzati rendelethez A lakásfenntartási támogatás feltételrendszerét az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvény 7. §-a a 2011. szeptember 1-jétől hatályba lépő rendelkezéseivel módosította. Az új szabályokat a lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt 2011. augusztus 31-ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az említett módosító rendelkezések hatálybalépésével átalakul a lakásfenntartás eddigi rendszere, melynek célja egyrészt a szociális gáz- és távhő-támogatás megszűnése okán ellátás nélkül maradó jogosultak befogadása, másrészt a támogatás célzottságának, hatékonyságának növelése. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 38. § (1) bekezdése alapján a lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakásfenntartási támogatás formái változatlanul megmaradtak, valamennyi formára vonatkozó új szabály, hogy elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A normatív lakásfenntartásra vonatkozó új rendelkezések: - a jövedelemszámítás alapja az egy főre jutó jövedelem helyett a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező fogyasztási egység lesz, - a jogosultsági jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-ára (71.250,- Ft) emelkedik a korábbi 150%-kal (42.750,- Ft) szemben, - a támogatást igénylők vagyoni helyzetének vizsgálata. (nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, mely az általa lakott ingatlanon fennáll.) - megszűnik az elismerhető lakásfenntartási kiadások a háztartás összes jövedelméhez viszonyított 20%-os határa, mint jogosultsági feltétel. A helyi lakásfenntartási támogatás új rendelkezései: - A normatív lakásfenntartási támogatáshoz hasonlóan a fogyasztási egységre vonatkoztatva kell meghatározni a jogosultsági jövedelemhatárt.

28 - az önkormányzat rendeletében meghatározható jogosultsági jövedelemhatár a korábbi 200%-ról (57.000,- Ft) 250 %-ra (71.250,- Ft) emelkedik. A helyi lakásfenntartási támogatásra továbbra is fennmaradt a rendeletalkotási kötelezettség, a jogalkotási felhatalmazást és annak kereteit az Szt. 38. § (9) bekezdése tartalmazza. Tekintettel arra, hogy önkormányzatunk már korábban is önálló ellátásként nyújtotta a helyi lakásfenntartási támogatást, figyelemmel kell lenni az Szt. 38. § (9) bekezdésének a), b), c), d) pontjaiban foglaltakra: „(9) A települési önkormányzat rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait és a támogatás összegét. A helyi lakásfenntartási támogatást a települési önkormányzat a normatív, illetve az (5) bekezdésben meghatározott lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként vagy önálló ellátásként nyújtja. Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás esetében a) a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelmi határát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő; b) a támogatás összegét úgy kell szabályozni, hogy annak az egy hónapra jutó, 100 forintra kerekített összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál; c) az igénylés menetét úgy kell szabályozni, hogy a kérelem évente legalább két alkalommal benyújtható legyen; d) a lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe vett költséget úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat da) az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költség összegét határozza meg a (10) bekezdésben szereplő – a településen jellemző – költségek figyelembevételével, vagy db) tételesen határozza meg a költség típusait, melynek során legalább a (10) bekezdésben szereplő költségeket figyelembe kell venni.” Fentiekre tekintettel szükséges Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 1/2011. (II.01.) számú rendeletének módosítása.

A rendeletről értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport - Szociális részleg.


29 A rendelettervezet írásban a jegyzőkönyvhöz csatolva.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az előterjesztésben láthattátok, hogy 50 %-os díjemelésre tettem javaslatot, az indokolást felolvasnám. „2009. június 1-jétől a lakbér mértéke 25 %-kal nőtt, 2010. január 1-jétől 5 %-os emelés volt, a jelenlegi 50%-os emeléssel a díjak a következők szerint alakulnak: - összkomfortos lakás esetén

359 Ft/m2

(régi díj 239.-Ft az emelés 120 Ft/m2)

- komfortos lakás esetén:

282 Ft/m2


- félkomfortos lakás esetén

143 Ft/m2


92 Ft/m2

(régi díj 61.-Ft az emelés 31 Ft/m2).

- komfort nélküli lakás esetén

Jelentős mértékű lakbér-emelésre azért van szükség, mert az önkormányzati lakásállomány nagy része felújításra szorul, és a megemelt lakbérből elkezdhetnénk a lakások folyamatos felújítását, évente képződne akkora összeg, hogy egy-egy lakást rendbe lehetne hozni.” Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nagyon elavultak a lakásaink, és –véleményem szerint- a jelenlegi díjak nem teszik lehetővé az abból való felújítást. Kérdés, javaslat ezzel kapcsolatban? Kovács Gábor: Lenne egy javaslatom: az 50 %-os díjemelés teljesen irreális, az előző önkormányzati ciklusban ezzel rengeteget küzdött az előző Testület is, nekem akkor is volt egy javaslatom, ezt most is elmondom. Az önkormányzatnak a Lakástörvény szerint fel kellene mérnie minden évben a lakásokat, ezeknek az állapotát, meg kell nézni tulajdonosként, milyen kötelezettségeink vannak, melyek azok, amelyeket a tulajdonunk érdekében végre tudunk hajtani, illetve melyek, amelyeket nem. Ebből készüljön egy felújítási terv, nézzük meg, hogy mennyi pénzébe kerül az Önkormányzatnak, és azokat a lakásokat, amelyekre bármennyi köz-forintot is fordítanánk, és nem éri meg, hiszen lehet, hogy –mondjukkomfortfokozatot nem tudunk emelni, a benne lévő lakók egy ekkora emelést lehet, hogy már nem tudnának bevállalni, mert az állományunknak a zöme félkomfortos és komfortos lakás. Ilyen módon én azt javasolnám módosító indítványként, hogy az eredeti rendelet szerint szavazzuk meg, ami csakis az infláció mértékével való emelést teszi lehetővé, és mellette mérjük föl a lakásokat, nézzük meg, hogy melyek, amelyekre nem is kell, hogy költsünk, mert hiszen van olyan tulajdonunk, amelyre hiába költünk bármennyit is, soha nem fog megtérülni, és az Önkormányzat nem engedheti meg magának ezt a luxust. Ebből az emelésből bármennyi pénz is be fog folyni, azt gondolom, hogy 1 lakás felújítására sem lesz elegendő. Inkább gondoljuk át, melyek azok az ingatlanok, amelyekre szükségünk van, melyekre nincs, nézzük meg, mennyi pénzt kell rátennünk, és az esetleges értékesítésből befolyó összegeket pedig fordítsuk arra, hogy a tulajdonunkban lévő épületet fenn tudjuk tartani. Nekem ez az eredeti, inflációt követő emelés lenne a módosító indítványom.

30 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Szóval a te módosító indítványod az, hogy ne 50%-kal legyen, hanem az inflációval. Kovács Gábor: Igen, és kezdődjön el egy felmérés. Az előző Polgármester úrral is ezzel sokat küzdöttem: legyen egy felmérés, szerintem megvannak a jegyzőkönyvek, meg kell nézni, fel kell mérni ezeket a lakásokat. Azt gondolom, hogy bármennyi összeg be fog folyni, az 1 lakásnak a felújítására lesz elegendő, vagy arra sem! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Értem. A következő a problémám ezzel kapcsolatban: az előző Testület már felmérette ezeket a lakásokat, Szrenkó József készített erre vonatkozóan terveket, hogy milyen összegbe kerülne ezeknek a lakásoknak a felújítása. A mostani díjak rendkívül alacsonyak, tehát nem piaci alapon vannak megállapítva, hanem szociális és költségalapon. No most: az Önkormányzatnak erre vonatkozóan nincs kerete. Az ingatlanok lakhatók, ugye látható, hogy összkomfortos, komfortos, félkomfortos, és komfort nélküli lakások vannak. Ha jól sejtem, ez a Testület már zárt ülésen tárgyalta, melyek azok a lakások, amelyeket el kell adni. Most nem ezekről a felújítandó lakásokról beszélek, hanem azokról, amelyek bent vannak a központban, és érdemesek a felújításra. Ha nem teszünk meg semmit, hogy a bevételi oldalt növeljük, az Önkormányzatnak egyedül erre vonatkoztatva nincs kerete. Az pedig, hogy itt szinte ingyen, alacsony összegért lakjanak benne, mindenkinek jó, csak éppen az Önkormányzatnak, a tulajdonosnak nem. Ez az 50 %os nem olyan nagy mértékű emelés! Vörös Zsuzsanna: A Szabadság tér 2.-ben 11.845 Ft díjak vannak, a Táncsics utca 1.-ben változó, ott 8.800-tól 18.600 Ft-ig, és szociális alapon pedig 1200-tól 3000 Ft-ig terjedő lakbérek vannak havonta. Fenyvesi Zoltán: Itt az emelés mértéke havi szinten –mondjuk- 7 ezer Ft, éves szinten 80-90 ezer Ft egy lakás esetében, amit megemelsz rajta így, az 50 %-kal. Ez 1 év alatt durván 1 millió Ft-tal növelné meg az éves költségvetést. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Így van. Azt látni kell, hogy nincsenek pályázati formák ezeknek az ingatlanoknak a felújítására, és előbb-utóbb nekünk ezt mindenféleképp meg kell lépni. Itt évente maximum 1 lakásra jut lehetőség a felújításra, és ezt minél előbb el kell kezdeni, mert ha leromlik az állaga, akkor meg pont az lesz az albérlőknek a kifogása, hogy újítsuk föl. De miből? Az, hogy 8.000 vagy 15.000 Ft-ért lakik valaki egy lakásban, hát az albérleti díjak Tompán magasabbak ennél. Jó gazda módjára kellene ezzel az ingatlanvagyonunkkal is bánnunk. Tehát meg kell tennünk mindent: növelni kell az összegeket. Lehet, hogy drasztikus, de nem egy magas összegre emeljük fel ezt az összeget. Látható, hogy az összkomfortos lakásoknál a legnagyobb a díjemelés, de ott is 120 Ft/m2. Kérdés, vagy más módosító indítvány van-e? Az a bevétel, ami bérleti díjként befolyik, abból a majdani 3 millió Ft-ból teszünk félre egy összeget: 1,5-2 millió Ft-ot. Majd a jövő évi költségvetésből megnézzük, hogy mely ingatlannak mekkora a költsége –azt, amit Te mondtál-, elővesszük az előző

31 Testület által már felmért ingatlanokat, hogy milyen költségeket kell rá tenni, és szép lassan elkezdjük betervezni, hogy „ebben az évben ezt az ingatlant, következő évben azt az ingatlant, a 3. évben pedig azt”, és szép lassan ingatlanonként kezdjük el a felújítást. Nyílászáró-csere, festés, vagy fűtés-korszerűsítés, tehát így –ha nincs pályázat. De ha nem emelünk, pénz se folyik be. Még egyszer mondom: el kell kezdenünk az ingatlanoknak a felújítását. Kovács Gábor felvetésére: Akkor máshogy teszem fel a kérdést: miért jó az, hogy az Önkormányzatnak ne maradjon 30-40 évig a tulajdonában és a birtokában ingatlan? Adjuk el, a vevőnek pedig megéri felújítani, az Önkormányzatnak pedig nem! Azért álljunk már meg! Ez a miénk: az Önkormányzaté. A vevőnek megéri felújítani, nekünk nem? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, tehát van 1 módosító indítványunk. Más ezzel kapcsolatban? Ha nincs, akkor a módosító indítványról szavazunk, ami úgy szól, hogy a bérleti díjakat ne az előterjesztésben foglalt 50%-os díjemeléssel, hanem a mindenkori KSH [Központi Statisztikai Hivatal] szerinti infláció mértékének a megállapításával emeljük. Erre kérek minden képviselőt, hogy erről szavazzunk! Szalai László: Inkább azt kellene vizsgálni, hogy mennyire elfogadható ez az 50 % a településen belül! Gabi, szerinted? Dr. Homoki-Szabó Róbert: A zárt ülés egyik témája, hogy hányan igényelnék bérleti konstrukcióban az ingatlanokat. Tehát van rá igény. Aki pedig benne lakik, és nem fogadja el, megköszönjük, hogy ott volt, és van helyette más. Nem ez a célom, hanem az, hogy az ingatlanokat fel kell újítanunk, ehhez plusz bevételi forráshoz kell jutni, és közelíteni kellene a piaci alapokhoz. Tehát ne ilyen szociális lakások legyenek. Úgy gondolom, hogy nem mindenki szociális rászorult, aki az ingatlanokban lakik. Meg tudják fizetni. Még egyszer mondom: mivel Kovács Gábor az előző Testületben benne volt, és ott már felmértétek ezeknek az ingatlanoknak a felújítási árát. Kovács Gábor: Évente fel kell mérni. Nem történt meg szerintem az utóbbi időben, ahogy az idén se. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Annál kisebb összeg biztos nem lesz, mint ahogy az előző Testület már amit felmért. Tehát azok a számok jók. Te mivel akkor is benne voltál a Testületben, Neked ezzel tisztában kell lenni. Kovács Gábor: De nem tudom a mostani számokat. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem kell a mostani! Azoknál a számoknál csak drágább lesz a felújítás. Nem lesz olcsóbb, tehát nincs miről beszélni. És azok is horror-összegek voltak, azaz el kell indulni ebbe az irányba. Az előző Testület –én úgy tudom- nem újított föl ingatlanokat, tehát itt el kell indulnia ennek a folyamatnak is. Ha szép lassan, apránként elindulunk, elkezdjük, lesz látszata neki. Szeretnék egy dolgot tisztázni: az, hogy hozzáigazították a felújítási tervekhez képest a költségeket,

32 akkor, amikor 2009-ben 25 %-kal és utána 5 %-kal emelte, és most értünk el oda, hogy –mondjuk- ma a legdrágább lakás [bérleti díja] 18.000 Ft, és 6 millió Ft a felújítása. Tehát akkor hol van ez hozzáigazítva? És mit csinált itt „jól” a Testület?? Azért visszás, hogy Te beszélsz ennyit, mert ugye tudjuk, hogy az apósod ott lakik az egyik ingatlanban, és bérlő! Inkább én a helyedben nem beszélnék ennyit, mert lehet, hogy ez visszás a lakosok szempontjából. Kovács Gábor: Úgy gondolom, hogy a családot ne keverjük ide, apósomat! Dr. Homoki-Szabó Róbert: De, de: hozzákeverjük, mert benne lakik az ingatlanban, tehát olyan, mintha fogadatlan prókátor lennél. Itt most jó lenne, ha a Városnak az érdekét néznéd végre-valahára! Jó: rövidre zárom ezt a napirendet. A módosító indítványról szavazunk.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki az ebben a napirendi pontban szereplő rendelettervezet módosításával, nevezetesen Kovács Gábor módosító indítványával egyetért, kézfelemeléssel szavazzon!

A Képviselő-testület 4 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet fogadta el:

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Megállapítja, hogy a Képviselő-testület megalkotta a 20/2011.(IX.16.) számú önkormányzati rendeletét az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1/1994.(I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról.

Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011.(IX.16.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1/1994.(I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról

Tompa Város Képviselő-testületének az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1/1994.(I.28.) rendelete az alábbiak szerint módosul: 1.§

A rendelet 10.§ /1/ bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: /1/ A lakások havi bérleti díja:

33

- összkomfortos lakás esetén - komfortos lakás esetén: - félkomfortos lakás esetén - komfort nélküli lakás esetén

2. §

251 Ft/m2 197 Ft/m2 100 Ft/m2 64 Ft/m2

E rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.




INDOKOLÁS A rendelethez

2009. június 1-jétől a lakbér mértéke 25 %-kal nőtt, 2010.január 1-jétől 5 %-os emelés volt, a jelenlegi 4,9%-os emeléssel a díjak a következők szerint alakulnak: - összkomfortos lakás esetén - komfortos lakás esetén: - félkomfortos lakás esetén - komfort nélküli lakás esetén

251 Ft/m2 197 Ft/m2 100 Ft/m2 64 Ft/m2

(régi díj 239.-Ft az emelés 12 Ft/m2) (régi díj 188.-Ft az emelés 9 Ft/m2) (régi díj 95.-Ft az emelés 5 Ft/m2) (régi díj 61.-Ft az emelés 3 Ft/m2).

A rendeletről értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: 4:2 arányban a Testület elfogadta azt, hogy csak és kizárólag az infláció mértékével növeljük a lakbéreket. Köszönöm szépen! Kovács Gábor: És azt is, hogy induljon egy előkészítés arra vonatkozóan, hogyDr. Homoki-Szabó Róbert: Nem. Bocsáss meg: nem! Kovács Gábor: De! Az ott volt. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A módosító indítvány arról szólt, hogy az infláció mértékével növeljük. Köszönöm szépen.

34

6. A Kiskunhalasi Kistérség Társulási Tanácsának belső ellenőrzési megállapodásmódosításának elfogadása Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Kérdés ezzel kapcsolatban van-e? Nincs. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!

A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el:

125/2011.(IX.15.) képviselő-testületi határozat: Halasi Kistérség Belső Ellenőrzési Társulás társulási megállapodás módosítása

1. Tompa Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Halasi Kistérség Belső Ellenőrzési Társulás társulási megállapodás módosítását, a módosítással egységes szerkezetben az 1. sz. melléklet szerinti tartalommal elfogadja. 2. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a módosított megállapodás aláírására.

Határidő: 2011. szeptember 30. Felelős: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben, - Pénzügyi csoport, - Halasi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa (6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.)

Melléklet a 125/2011.(IX.15.) képviselő-testületi határozathoz:

35 1. sz. melléklet

Társulási Megállapodás belső ellenőrzési feladat közös ellátásáról módosításokkal egységes szerkezetben A megállapodó felek együttműködésük bővítése, közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41. § (1) bekezdése, a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a alapján, valamint a Halasi Többcélú Kistérség Társulási Megállapodásába foglaltakra tekintettel, a többcélú kistérségi társulás keretében a Halasi Kistérséghez tartozó, jelen megállapodás 3. pontjában megnevezett települési önkormányzatok képviselő-testületei a belső ellenőrzési feladatok közös megszervezéséről társulás útján, jelen megállapodásban foglaltak szerint gondoskodnak. I. Általános rendelkezések 1. A társulás neve: Halasi Kistérség Belső Ellenőrzési Társulása 2. A gesztor önkormányzat Kiskunhalas Város Önkormányzata, székhelye: 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1. 3. A társulás tagjainak neve és székhelye Harkakötöny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Székhely: 6136 Harkakötöny, Kossuth u. 1. sz., Kelebia Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Székhelye: 6423 Kelebia, Ady Endre u. 114. sz., Kiskunhalas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Székhely: 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1. sz., Kisszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete székhely: 6421 Kisszállás, Felszabadulás u. 28. sz., Kunfehértó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete székhely: 6413 Kunfehértó, Szabadság tér 8. sz., Pirtó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete székhely: 6414 Pirtó, Dózsa György u. 19. sz., Tompa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete székhely: 6422 Tompa, Szabadság tér 3. sz., Zsana Község Önkormányzatának Képviselő-testülete székhely: 6411 Zsana, Kossuth Lajos u. 3. sz. 4. A társulás fenntartó és felügyeleti szerve: a Halasi Kistérséghez tartozó – a 3. pontban megnevezett - települési önkormányzatok képviselő-testületei. 5. A társulás működési/illetékességi területe: Kiskunhalasi Kistérség területe a Kiskunhalasi Kistérséghez tartozó települések közigazgatási területe. 6. A társulás jogállása: A társulás jogi személyiséggel nem rendelkezik.

36 II. Feladatkör 1. A társulás által ellátandó feladat:

belső ellenőrzési feladatok

[A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 92. §-a, az 1991. évi XX. törvény 140. § (1) bekezdés e.) pontja, az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 121/A. §-a, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló módosított 193/2003.(XI.26.) számú Korm. rendelet (Ber.)] A társult települési önkormányzatok képviselő-testületei az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének részét képező belső ellenőrzés kialakításáról és működtetéséről, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről belső ellenőrzési társulás és a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás keretében gondoskodnak. A társulás szervező tevékenységével segíti a belső ellenőrzési feladatok ellátását. A belső ellenőrzési társulás a belső ellenőrzés keretében ellenőrzést végez a többcélú társulásnál és az általa alapított intézményeknél, a képviselőtestület hivatalánál és az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan, ellenőrzést végezhet a helyi önkormányzat által alapított és felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknál, közhasznú társaságoknál, a vagyonkezelőknél, valamint a helyi önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél, személyeknél. A társulás vizsgálati köre kiterjed: - a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás által alapított és felügyelt költségvetési szervekre, - a társult önkormányzatok által alapított és felügyelt költségvetési szervekre, - az önállóan működő és gazdálkodó polgármesteri hivatalokra és a hozzájuk tartozó önállóan működő költségvetési intézményekre, - az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságokra, - a feladatellátást, közszolgáltatást végző szervekre, szervezetekre, személyekre, - az önkormányzati költségvetésből finanszírozott, vagy támogatott céljelleggel juttatott kedvezményezett szervezetekre/személyekre. A belső ellenőrzési társulás ellenőrzési tevékenységét a vonatkozó hatályos jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok [IIA. által közzétett normák (sztenderdek)], valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók, belső ellenőrzési kézikönyv minta figyelembevételével látja el. 2. A belső ellenőrzés célja: A belső kontrollrendszer keretén belül működő belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenységet végez, melynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási, belső kontroll és ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát.

37 3. A belső ellenőrzés feladata: a) elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelőségét, b) elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, c) elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát, d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a belső kontrollrendszerek (ideértve a FEUVE-t is) javítása, továbbfejlesztése érdekében, e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket, g) elvégezni a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését, h) a költségvetési szerven belül a nemzetközi és a magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet ellátni. A társulás a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló módosított 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendeletben meghatározott szabályszerűségi-, pénzügyi-, rendszer-, teljesítmény-, ellenőrzést és az informatikai rendszerek ellenőrzését végzi, önkormányzatonként legalább egy ellenőrzést évenként lefolytat. A belső ellenőrzés a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. Kiskunhalas Város Önkormányzat jegyzője biztosítja, hogy a belső ellenőrzési egység tevékenysége: - a belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban, - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.), - a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (Htv.), - a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény, - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.), - az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet (Ámr.), - a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) számú Kormányrendelet (Ber.), - 1/2009. (IX.11.) PM irányelv az államháztartási belső kontroll standardokról, - 2/2009. (XII.4.) PM irányelv az államháztartási belső ellenőrzési standardokról foglaltak alapján történik.

38 III. Feladatellátás feltételrendszere

A társult képviselő-testületek biztosítják a feladatellátás végrehajtásához a hatályos jogszabályok által előírt feltételeket. A társulás belső ellenőrzési feladatait a gesztor önkormányzat Polgármesteri Hivatala keretében funkcionálisan - szervezetileg és feladatkörileg - független, a végrehajtási szervektől elkülönült belső ellenőrzési egysége (Ellenőrzési és Rendészeti Főosztály) látja el, vezetője a belső ellenőrzési vezető. Feladatait a társulási megállapodás 1. sz. függeléke tartalmazza. 1. A belső ellenőrzési vezetői feladatok megosztása 1.1. A belső ellenőrzési vezetői feladatok megosztása a 193/2003.(XI.26.) Kormányrendelet alapján: A Ber. 12. §-ában meghatározott belső ellenőrzési vezetői feladatok a társulás keretén belül a Ber. 32 B (1) bekezdése által biztosított eltérő megállapodás lehetőségével élve - az alábbi megosztásban kerülnek ellátásra: A Ber 12. §-ának a), c), d), és i), pontjában meghatározott feladatok ellátása a gesztor önkormányzat belső ellenőrzési vezetőjének a feladata. A Ber 12. §-ának b), h), l), m) pontjában, valamint a 32/A. § (7) bekezdésébe meghatározott feladatokat a települések jegyzői, a társulásra vonatkozóan a munkaszervezet vezetője végzik el, a gesztor önkormányzat belső ellenőrzési vezetője koordinálásával. A Ber 12. §-ának e), f), g), j) és n) pontjában meghatározott feladatok elvégzése a települési önkormányzatok jegyzőinek, valamint a munkaszervezet vezetőjének feladatát képezik. A Ber 12. §-ának k) pontjában meghatározott feladat elvégzése a külső szolgáltatóként vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott belső ellenőrök kötelezettsége, a köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott belső ellenőr esetében pedig a gesztor önkormányzat jegyzőjének a feladata. 1.2. A belső ellenőrzési vezető feladatainak végrehajtása a 2/2009. (XII.4.) PM irányelvben foglalt - vonatkozó pontok - figyelembevételével történik. 1.3. Stratégiai ellenőrzési és éves ellenőrzési terv összeállítása: A kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai ellenőrzési és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése a települések jegyzőinek, valamint a munkaszervezet vezetőjének feladata, melyet a gesztor önkormányzat belső ellenőrzési vezetőjének koordinálásával végeznek.

39 A belső ellenőrzési feladatok ellátásának személyi feltételeit a gesztor önkormányzat Polgármesteri Hivatala útján belső ellenőrök foglalkoztatásával, szükség esetén külső erőforrás bevonásával biztosítja, figyelembe véve a hatályos jogszabályi előírást. A belső ellenőr jogait és kötelezettségeit a társulási megállapodás 2. sz. függeléke tartalmazza. A belső ellenőrzési feladatok ellátásának dologi, tárgyi, technikai feltételeit és azok megfelelő szinten tartását a gesztor önkormányzat Polgármesteri Hivatala biztosítja. A társult települési önkormányzatok képviselő-testületei által a belső ellenőrzési feladatok ellátására foglalkoztatott köztisztviselők felett a munkáltatói jogokat Kiskunhalas Város jegyzője gyakorolja az Ötv. 36. (2) bekezdés b) pontja alapján. A kinevezéshez, a vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, az összeférhetetlenség megállapításához, fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához Kiskunhalas város polgármestere egyetértési jogát kell kérni. A kinevezéssel és megbízással kapcsolatban a társult települési önkormányzatok polgármestereit és jegyzőit előzetesen véleményezési jog illeti meg. A feladatellátás személyi, dologi, tárgyi, technikai feltételeinek finanszírozását - vállalva az ezzel kapcsolatos többletkiadásokat is - a társult települési önkormányzatok képviselőtestületei közösen biztosítják. IV. A belső ellenőrzés működtetése, tervezése A belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi és a magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján készített belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. A belső ellenőrzési kézikönyvet a gesztor önkormányzat belső ellenőrzési vezetője dolgozza ki és Kiskunhalas Város jegyzője hagyja jóvá. A gesztor önkormányzat belső ellenőrzési vezetője köteles a belső ellenőrzési kézikönyvet rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálni, a szükséges módosításokat átvezetni. A gesztor önkormányzat belső ellenőrzési vezetője, az érintett települési önkormányzatok jegyzője / a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének vezetője által benyújtott – kockázatelemzésen alapuló – írásos javaslata alapján, stratégiai ellenőrzési tervet és éves ellenőrzési tervet készít, a Ber. 18.-19.§ alapján. A gesztor önkormányzat belső ellenőrzési vezetője a tárgyévet követő évre vonatkozó – fentiek szerint elkészített éves ellenőrzési tervet – megküldi a társult települési önkormányzat jegyzője / a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének vezetője részére minden év október 31-ig. Az éves ellenőrzési tervet a társult települési önkormányzatok képviselő-testületei jóváhagyják. Kiskunhalas Város jegyzője a stratégiai és éves ellenőrzési tervet tájékoztatásul a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa elé terjeszti. .

40 Az éves ellenőrzési tervet Kiskunhalas Város jegyzője az érintett települési önkormányzat egyetértésével módosíthatja. A feladatellátás pénzügyi forrásai A társult települési önkormányzatok képviselő-testületei a belső ellenőrzés kialakításának és működtetésének forrásait saját és külső erőforrások bevonásával biztosítják. A belső ellenőrzési társulás a feladatellátás fedezetét elsődlegesen külső erőforrásokból, központi költségvetési támogatásból/hozzájárulásból, az éves költségvetési törvényben biztosított (normatív, kiegészítő, ösztönző), egyéb (pályázati) hozzájárulásokból, támogatásokból biztosítja. A társult felek megállapodnak abban, hogy a társulást megillető alaptámogatást évente a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás igényli, melyet a Magyar Államkincstár normatív finanszírozás ütemének megfelelően tovább ad a gesztor önkormányzat részére, aki beépíti a költségvetésébe. Az alaptámogatás alapja az önkormányzatok által fenntartott intézmények száma. A társulás fenntartásához, illetve közös foglalkoztatás biztosításához történő pályázat benyújtása esetén az önrész vállalásához, valamint a költségvetést érintő döntéshez a társult képviselő-testületek mindegyikének egyetértése szükséges. A belső ellenőrzési társulás működési kiadásainak külső forrásokból le nem fedett részét a társult települési önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásából fedezik. A társulás tárgyévi működésének, bevételeket-kiadásokat érintő feladatainak alakulásáról a gesztor önkormányzat jegyzője költségvetést készít, amit a tagok elé terjeszt. Amennyiben a tagok által elfogadott költségvetésben a társulás költségei a támogatás összegét meghaladják, annak fedezetét a társult önkormányzatok a településükön a feladatot ellátó ellenőrhöz kapcsolódóan viselik, intézményszám-arányosan. Ezt az összeget a gesztor felhívására, a gesztor önkormányzat számlájára, határidőre át kell utalni. Amennyiben a tag önkormányzat pénzügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségének, a fizetési határidő lejártát követően, az azonnali beszedési megbízás (inkasszó) lehetőségére történő figyelmeztetést is tartalmazó felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, úgy a gesztor önkormányzat jogosult a nem teljesítő önkormányzat bankszámlájára azonnali beszedési megbízás (inkasszó) benyújtására. A gesztor önkormányzatnak a számlavezető felé a jogosultat és kötelezettet, a követelés jogalapját, összegét és esedékességének időpontját kell írásban közölni, az inkasszót a számlavezető teljesíteni köteles. Amennyiben a gesztor önkormányzat az inkasszálást jogosulatlanul gyakorolja, úgy az inkasszált összeg számláján történő jóváírásáról a visszafizetés napjáig tartó időszakban érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamattal terhelve köteles visszafizetni az inkasszált összeget, a gesztor önkormányzat köteles továbbá a jogosulatlan inkasszálásból eredő kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríteni. A gesztor önkormányzat az alaptámogatáson felüli saját költségeit költségvetésének terhére biztosítja. A gesztor önkormányzat polgármestere a társulás költségvetéséről, a bevételek - kiadások alakulásáról, a tárgyévet követő év április 30. napjáig a társult önkormányzatok polgármestereit tájékoztatja. Ezt követően valamennyi polgármester beszámol a képviselőtestületének a társulás pénzügyi helyzetéről, tevékenységéről, a társulási célok megvalósulásáról.

41 A társulás feladatellátása, pénzügyi ellenőrzése A társult települési önkormányzatok képviselő-testületei a feladatellátás, a feladatellátás költségterve, a pénzügyi hozzájárulás befizetése, az előirányzat felhasználás, az elszámolás ellenőrzésére a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás Pénzügyi és Költségvetési Bizottságát jelölik ki. V. Társulás tagsági viszonyai Belépés, csatlakozás szabályai: A társult települési önkormányzatok képviselő-testületei át nem ruházható jogkörükben eljárva minősített többséggel hozott határozatban mondják ki a társulásban való részvételt, a társuláshoz csatlakozást. A társuláshoz csatlakozni kívánó települési önkormányzat képviselő-testülete társulási nyilatkozatot tartalmazó határozatát a társulást alkotó települési önkormányzatok képviselőtestületeinek, valamint a Halasi Többcélú Kistérségi Társulásnak meg kell küldeni. A határozatban ki kell mondani a társult települési önkormányzat képviselő-testületének, hogy - a jelen megállapodásban foglaltakat magára nézve kötelezőnek fogadja el, - vállalja a megállapított és évenként felülvizsgált, költségek/pénzügyi hozzájárulás viselését, teljesítését. A csatlakozásról szóló döntést legalább három hónappal korábban kell közölni a társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületeivel, valamint a Halasi Többcélú Kistérségi Társulással. A csatlakozással kapcsolatos kérdésben a társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei minősített többséggel döntenek. Felmondás szabályai: A társulási megállapodást a társulás tagja a naptári év utolsó napjával - december 31. napjával - mondhatja fel. A felmondásról szóló minősített többséggel hozott határozati döntést legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a társulás tagjaival, valamint a Halasi Többcélú Kistérségi Társulással közölni. Kizárás szabályai: A társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja azt a települési önkormányzat képviselő-testületét, amely a társulási megállapodásban foglalt kötelezettségének ismételt felhívásra sem tesz eleget a megadott határidőre. Fontos oknak minősül például: - a képviselő-testület a pénzügyi hozzájárulást nem vagy nem határidőben - több alkalommal, de legalább kétszer - fizeti be, utalja át, - a társulás működéséhez szükséges előzetes egyeztetési, valamint döntési kötelezettségének nem tesz eleget.

42

Megszűnés szabályai: A társulás megszűnik: - ha a társulás valamennyi tagja kimondja megszűnését, - a bíróság jogerős döntése alapján, - ha a társulás tagjainak száma kettő alá csökken. A társulás tagjai a társulási megállapodás módosításáról, megszüntetéséről, vagy felmondásáról a kezdeményezés megküldésétől számítva legkésőbb 60 napon belül döntenek. A társulás tagjai a kilépéskor és a társulás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni. VI. Vegyes rendelkezések A társulási megállapodás módosítása 2012. január 1. napján lép hatályba és határozatlan időre szól, ugyanakkor a stratégiai ellenőrzési terv, valamint a 2012. évi ellenőrzési terv összeállításakor a jelen megállapodásban foglaltakat alkalmazni kell. A társulás tagjai a jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. Korm. r. rendelkezéseit tekintik irányadónak. A társulás tagjai egybehangzóan kijelentik, hogy a jelen megállapodásból eredő, ill. a társulás működése során esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket elsődlegesen egymás között, tárgyalásos úton, konszenzusos módon kívánják rendezni. A bírói út igénybevételével kizárólag akkor élnek, ha az előzetes egyeztetés nem vezetett eredményre, megegyezésre. A jogvita eldöntésére Kiskunhalas Városi Bíróság illetékességét kötik ki. A társulási megállapodást annak elolvasását, tartalmának megismerését és megértését követően a társulást alkotó települési önkormányzat képviselő-testülete nevében - akaratukkal mindenben megegyezően - saját kezű aláírással látják el. Kiskunhalas, 2011. július 22.

……………………………………….. Harkakötöny Község Önkormányzat

……………………………………… Kelebia Község Önkormányzat

………………………………………. Kiskunhalas Város Önkormányzat

……………………………………… Kisszállás Község Önkormányzat

………………………………………. Kunfehértó Község Önkormányzat

……………………………………… Pirtó Község Önkormányzat

……………………………………….

………………………………………

43 Tompa Város Önkormányzat Z á r a d é k:

Zsana Község Önkormányzat

A Belső Ellenőrzési Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei a Társulási Megállapodás módosítását határozataikban jóváhagyták, az abban foglaltakat önmagukra nézve kötelező rendelkezésként fogadták el.

Települési Önkormányzat Képviselő-testülete:

Jóváhagyó határozat száma:

Harkakötöny Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Kth.

Kelebia Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Kth.

Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Kth.

Kisszállás Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Kth.

Kunfehértó Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Kth.

Pirtó Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Kth.

Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Kth.

Zsana Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Kth.

44

1. sz. függelék A belső ellenőrzési vezető feladata A belső ellenőrzési vezető feladata: a) a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése; b) a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése; c) a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása; d) az ellenőrzések összehangolása; e) megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról köteles haladéktalanul jelentést tenni a költségvetési szerv vezetőjének, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik; f) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének a haladéktalan tájékoztatása és javaslattétel a megfelelő eljárások megindítására; g) az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentést az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység számára megküldeni e rendelet 28. §-ának megfelelően; h) az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés 31. §-ban foglaltak szerinti összeállítása; i) gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítésre és a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárások, továbbá hogy érvényesüljenek a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók; j) gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról; k) biztosítani a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében - a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott - éves képzési tervet készíteni és gondoskodni annak megvalósításáról; l) az éves ellenőrzési jelentés elkészítésekor önértékelés keretében értékelni a belső ellenőrzés minőségét, tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetőjének a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására; m) a költségvetési szerv vezetőjét az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről tájékoztatni; n) a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével kialakítani és működtetni egy olyan nyilvántartási rendszert, amellyel a belső ellenőrzési jelentésben tett megállapítások és javaslatok alapján készült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását nyomon követheti. o) feladatok, amit a vonatkozó jogszabályok meghatároznak (A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. Korm.r 12. §-a alapján.)

45

2. sz. függelék A belső ellenőr jogai és kötelezettségei A belső ellenőr az alábbiakra jogosult: a) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység biztonsági előírásaira, munkarendjére; b) az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba, az elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyása mellett átvételi elismervény ellenében - átvenni; c) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni; d) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni más szervektől; e) a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni. A belső ellenőr köteles: a) ellenőrzési tevékenysége során az ellenőrzési programban foglaltakat végrehajtani; b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni, és megbízólevelét bemutatni; c) objektív véleménye kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni; d) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani; e) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, haladéktalanul jelentést tenni a belső ellenőrzési vezetőnek; f) ellenőrzési jelentést készíteni, az ellenőrzési jelentés tervezetét az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjével egyeztetni; g) az ellenőrzési jelentés aláírását követően az ellenőrzési jelentést a belső ellenőrzési vezetőnek átadni; h) ellenőrzési megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tenni a belső ellenőrzési vezetőnek, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik; i) az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében a költségvetési szerv vezetőjének átvételi elismervény ellenében átadni; j) az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél, illetve annak részegységeiben a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe venni; k) a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni; l) az ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat az ellenőrzés dokumentációjában megőrizni. m) feladatát a vonatkozó jogszabályok szerint ellátni.

46 (A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. Korm.r 13-14. §-a alapján.) 1. sz. függelék A belső ellenőrzési vezető feladata A belső ellenőrzési vezető feladata: a) a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése; b) a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése; c) a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása; d) az ellenőrzések összehangolása; e) megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról köteles haladéktalanul jelentést tenni a költségvetési szerv vezetőjének, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik; f) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének a haladéktalan tájékoztatása és javaslattétel a megfelelő eljárások megindítására; g) az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentést az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység számára megküldeni e rendelet 28. §-ának megfelelően; h) az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés 31. §-ban foglaltak szerinti összeállítása; i) gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítésre és a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárások, továbbá hogy érvényesüljenek a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók; j) gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról; k) biztosítani a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében - a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott - éves képzési tervet készíteni és gondoskodni annak megvalósításáról; l) az éves ellenőrzési jelentés elkészítésekor önértékelés keretében értékelni a belső ellenőrzés minőségét, tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetőjének a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására; m) a költségvetési szerv vezetőjét az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről tájékoztatni; n) a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével kialakítani és működtetni egy olyan nyilvántartási rendszert, amellyel a belső ellenőrzési jelentésben tett megállapítások és javaslatok alapján készült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását nyomon követheti. o) feladatok, amit a vonatkozó jogszabályok meghatároznak (A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. Korm.r 12. §-a alapján.)

47 2. sz. függelék A belső ellenőr jogai és kötelezettségei A belső ellenőr az alábbiakra jogosult: a) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység biztonsági előírásaira, munkarendjére; b) az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba, az elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyása mellett - átvételi elismervény ellenében átvenni; c) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni; d) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni más szervektől; e) a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni. A belső ellenőr köteles: a) ellenőrzési tevékenysége során az ellenőrzési programban foglaltakat végrehajtani; b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni, és megbízólevelét bemutatni; c) objektív véleménye kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni; d) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani; e) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, haladéktalanul jelentést tenni a belső ellenőrzési vezetőnek; f) ellenőrzési jelentést készíteni, az ellenőrzési jelentés tervezetét az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjével egyeztetni; g) az ellenőrzési jelentés aláírását követően az ellenőrzési jelentést a belső ellenőrzési vezetőnek átadni; h) ellenőrzési megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tenni a belső ellenőrzési vezetőnek, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik; i) az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében a költségvetési szerv vezetőjének átvételi elismervény ellenében átadni; j) az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél, illetve annak részegységeiben a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe venni; k) a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni; l) az ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat az ellenőrzés dokumentációjában megőrizni. m) feladatát a vonatkozó jogszabályok szerint ellátni. (A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. Korm.r 13-14. §-a alapján.)

48

7. Elvi hozzájárulás gléder vásárlásról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz csatolva.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: A Kistérségi Társulási ülésen Kiskunhalas polgármestere jelezte, hogy a Kistérség polgármesterei közül aki igényt tart arra, hogy a külterületi dűlőútjainak a felújításához gléder fenntartásához hozzájárulna, akkor egy konzorciumi formában pályázzunk erre, és a működési költségek fenntartásához közösen járuljunk hozzá. Az Önkormányzatot nem terheli az önerő része, mert a pályázat 90 %-os támogatású, tehát 10 % önerőt biztosít, amit Kiskunhalas tenne hozzá. Nekünk csak a működési és a fenntartási költségekhez kellene hozzájárulni, értelemszerűen a pályázatban résztvevő arányának megfelelően. A pályázatot 2011. szeptember 30-ig kell beadni. Most per pillanat arra kérek felhatalmazást –itt van a határozati javaslat-, hogy

Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja ezt a kezdeményezést, hogy a kistérségi önkormányzatok részére gléder beszerzésére pályázzon a TP-12011 kódszámú pályázaton. A Képviselő-testület a pályázat önerejéhez nem járul hozzá, de a gléder működési, fenntartási költségeihez az eszköz használata esetén hozzájárul. Kiskunhalas vállalta ennek a teljes lebonyolítását, és a majdani változatot pályázati beadáshoz elküldi a részünkre, ezt természetesen meg fogjátok kapni. Ez most arra vonatkozik, hogy egyáltalán ebben a konzorciumban részt vegyünk-e. Ehhez képest kérek kérdéseket, módosító indítványt. Ha nincs, akkor felteszem szavazásra.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!


126/2011.(IX.15.) képviselő-testületi határozat: Elvi hozzájárulás gléder-vásárlásról Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja azt a kezdeményezést, hogy Kiskunhalas Város a kistérségi önkormányzatok részére gléder beszerzésére pályázzon a TP-1-2011 kódszámú pályázaton. A Képviselő-testület a pályázat önerejéhez nem járul hozzá, de a gléder működési, fenntartási költségeihez az eszköz használata esetén hozzájárul.

49

A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben, - Pénzügyi csoport, - Kiskunhalas Város Polgármesteri Hivatala (6401 Kiskunhalas, Pf.: 66).

8. Tanyafejlesztési programra beadandó pályázatról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz csatolva.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ez ugyanaz a pályázat, csak itt nem konzorciumban indulunk, hanem önállóan, és nem gléderre, hanem egy traktorra, a hozzá tartozó tolólapra, tárcsára, és műtrágya-szóróra. A kalkulált költség közel 8,5 millió Ft, amelyhez a 10 % önerő 850.000 Ft. Ez csak és kizárólag nyert pályázat esetén Tompát illetné és terhelnék a költségei. Az, hogy mekkora esélyünk van: 825.000.000 Ft van az egész országra vonatkozóan erre a tanyafejlesztési programra, információim szerint a 825 millió Ft-ból 600 millió Ft van az önkormányzatoknak elkülönítve. Ebbe a 600 millió Ft-ba kellene beleférnünk. Megpróbáljuk, meglátjuk! Kucsó István: A pályázat elkészítését helyben fogjuk megoldani? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mindent itt csinálunk.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel más kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!


127/2011.(IX.15.) képviselő-testületi határozat: Tanyafejlesztési programra beadandó pályázatról Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul, hogy pályázat legyen beadva a 81/2011.(VIII.11)VM rendelet alapján „A tanyás térségek külterületi földútjainak karbantartását, rendszeres felújítását biztosító gépek beszerzésére” (pályázat kódszáma TP-1-2011).

50 A Képviselő-testület a pályázathoz szükséges önerőt, maximum 850 ezer Ft összegben biztosítja.


9. Sportfejlesztési programra beadandó pályázatról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz csatolva.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mit kell tudni erről a pályázatról? [Az előterjesztés ismertetése következik.] Az előző Testület már erre pályázott, akkor lecsúszott erről a pályázatról, nem volt hozzá bérleti szerződés az Önkormányzat és az Egyesület között –tudomásom szerint. Itt az Egyesület pályázik, de segítünk a pályázat megírásában, lebonyolításában, az ehhez szükséges szerződéseket meg kell kötni. A bérleti szerződés legalább 6 évig kell, hogy szóljon az Egyesült és az Önkormányzat között, ugyanis 5 évig kell működtetni ezt a létesítményt, amelyre pályáztunk. Mivel itt az átfutási idő és a megvalósítással együtt jobb, hogyha egy 6 éves időtartamot kötünk, nehogy véletlenül ez legyen a kizáró tényező. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!


128/2011.(IX.15.) képviselő-testületi határozat: Sportfejlesztési programra beadandó pályázatról Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Községi Sportegyesületnek a „Sportlétesítmények kialakítása, korszerűsítése” célterületre beadandó Leader pályázatát támogatja, a fejlesztés megvalósításával egyetért, és felhatalmazza a polgármestert a bérleti szerződés megkötésére.

A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben

51 - Pénzügyi csoport.

10. Elfekvő iskolai padok, székek hasznosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz csatolva.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az előterjesztést láthattátok, átadnám a szót az Iskolaigazgató úrnak. Kucsó István: Az elmúlt 4 év alatt az alsó tagozatos tantermeinkben az összes tanulói asztalt és tanulói széket kicseréltük. Új asztalok és székek vannak. A régi asztalokat és székeket a pincében tároljuk, gyakorlatilag a pince ettől kezdve ilyen lomtár-jelleget öltött, különböző szempontok alapján ez már veszélyessé vált, és szeretnénk ezektől az ott lévő dolgoktól megszabadulni. Nyilvánvaló, az lenne az ideális, ha valamiféle üzlet formájában tudnánk ezt lebonyolítani, megnéztük a nyilvántartott értékein ezeket az eszközöket: padokat, székeket, 149 és 649 Ft között vannak, ezek már mind nagyon régi eszközök. Arra gondoltunk, hogy ami értékesíthető, azt próbáljuk meg eladni, a többit pedig –a fát és a fémetkettéválasztani, és mindkettőt megfelelő formában hasznosítani, adott esetben tüzelőanyagnak, illetve méhtelepre átadni. Itt az összeggel kapcsolatban volt egy kis félreértés: én úgy értelmeztem, mint amikor mondtam, hogy száz forintra kerekítve határoznám meg az árakat, és nem 100 Ft/darab összegben. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen, a Pénzügyi Bizottság tárgyalta, átadnám a szót az Elnöknek. Kovács Gábor: A 100 Ft-ot keveselltük az eszközökért, mi 500 Ft-ot javasoltunk egységesen, de szerintem lehet, hogy differenciálnunk kellene esetleg szék, asztal vonatkozásában. Attól függ, mennyi szék, mennyi asztal van. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Székenként, asztalonként, padonként kérek egy-egy javaslatot a módosító indítványba! Kovács Gábor: Hány darabról van egyébként szó? Kucsó István: Nem tudom. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nincs jelentősége, hogy most 5-ről vagy 10-ről beszélünk: az áráról beszélünk. Kucsó István: Sőt, ha belegondolok: még a volt diákotthonos tanulók bútorainak egy része is megvan a konyha padlásán. Egyszer és mindenkorra jó lenne már letakarítani ezeket a régi, rossz bútorokat.

52 Kovács Gábor: Annyira nem rosszak! Ha el akarjuk adni, akkor azt ne mondjuk! Kucsó István: Nyilvánvalóan, át kell válogatni! Vannak olyan székek, amelyek rosszak, és vannak olyanok, amelyek használhatók. Én arra gondoltam, hogy: − székekre maradna ez a 100 Ft/db [darab], − a tanulói padokra 400 Ft/db, − a tanulói asztalokra pedig 500 Ft/db árat kérnénk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, akkor ez a módosító indítvány. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! Szék: 100 Ft/db, Pad: 400 Ft/db, Asztal: 500 Ft/db.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslat módosító indítványával, kézfelemeléssel szavazzon!


129/2011.(IX.15.) képviselő-testületi határozat: Elfekvő iskolai padok, székek hasznosításáról Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul, hogy az elfekvő iskolai padok, székek hasznosítása a következőképpen történjen: Ha igény van rá, akkor − a székeket 100 Ft/db, − a tanulói padokat 400 Ft/db, − a tanulói asztalokat pedig 500 Ft/db összegben értékesíteni lehet, majd a fennmaradó eszközöket szét kell szerelni, a vasanyagot értékesíteni kell, és a faanyagot egyéb célokra fel lehet használni.

A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport, - Kucsó István, a Szabó Dénes Általános Iskola igazgatója Helyben.


53 Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Átadnám a szót az Igazgató úrnak. Kucsó István: A TIOP-pályázatnak egy vállalása az informatikai stratégia elkészítése, és ez lett becsatolva jelen anyagba. Az informatikai stratégiának van még egy melléklete, amely az általunk megkapott anyagban nincs benne, ez pedig: az iskolai informatikai hálózat fizikai megvalósítása, tehát a hálózati topológia, és a berendezések elhelyezése. Erről szól az informatikai stratégia. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Kérdés, módosító indítvány ehhez kapcsolódóan van-e? Fenyvesi Zoltán: Úgy hallottam, Kisszálláson mindezt egy hétig szerelték be, és minőségi munkát adtak át, nem tudom, hogy itt a tanévkezdésre ez hogyan realizálódott. Kucsó István: Minden működőképes és használható állapotban van, a pályázatnak valószínűleg nem volt része a számítógépek bekötése, csak átadása, ezeket én a múlt héten befejeztem, hálózatba kötve működik minden. Az interaktív táblákkal vannak némi hiányosságok, ma is egy hibabejelentéssel éltem a szállító irányába: a szereléssel kapcsolatban voltak észrevételeink, ezt jeleztük. Volt egy tanfolyam, és azon a tanfolyamon azt mondták, hogy „az ár és minőség arányában ez van”. Fenyvesi Zoltán: Tehát az nem volt benne a pályázatban, hogy be is szerelik? Kucsó István: Az interaktív táblát már igen, de a számítógépes hálózatnál már nem. Fenyvesi Zoltán: Ők arra gondoltak, hogy majd le lesz rakva egy olyan szintű internetes központ, ami ennyi gépet tud üzemeltetni, és akkor azt valaki majd itt megcsinálja. Nem tudom, ezt hogy gondolták. Kucsó István: Nem tudom, valakinek meg kellett csinálni ezt a munkát. Fenyvesi Zoltán: Értem: tehát az iskola és Ön autodidakta módon elvégezte a beszerelést. Mondhatjuk ezt. Kucsó István: Igen, a számítógépeknek. De mondom: a tábláknak és a projektoroknak a felszerelését vállalták. Minden projektort bekapcsolva adtak át, Zsuzsiék vették át, én nem is voltam ott. Apróbb javításokat még ezután is kértem, még mindig van pár olyan javítás, ahol hozzáér a fénycsőhöz, összemelegednek, tehát amik használat közben derülnek ki. Ezeket folyamatosan jelezzük a szállító felé. Fenyvesi Zoltán: Szeretném megkérdezni Vörös Zsuzsannától, hogy nem volt benne a beszerelés a pályázatban, ők csak leszállították az anyagot? Vörös Zsuzsanna: Nem volt benne. A pályázati kiírásnál kellett volna pontosítani.

54

Fenyvesi Zoltán: Értem. Köszönöm!

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!


130/2011.(IX.15.) képviselő-testületi határozat: A Szabó Dénes Általános Iskola Informatikai stratégiájának elfogadásáról Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja a Szabó Dénes Általános Iskola Informatikai stratégiáját a melléklet szerint.

A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport, - Kucsó István, a Szabó Dénes Általános Iskola igazgatója Helyben.

Melléklet a 130/2011.(IX.15.) képviselő-testületi határozathoz:

Szabó Dénes Általános Iskola Informatikai Stratégia

2011-2015

55 1. BEVEZETÉS

„ Az oktatási informatikai stratégia célja, a korszerű tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő oktatási informatikai hálózat, informatikai eszközök és oktatási módszerek létrehozása, amelyek hatékonyan támogatják az iskolai oktatásban résztvevő tanulók és tanárok munkáját, valamint olyan oktatást támogató igazgatási információs rendszerek bevezetését és használatát teszik lehetővé, amelyek hatékonyabbá teszik az intézményi működést.” (Európa Tanács lisszaboni értekezletén, 2000.tavaszán elfogadott eEurópe kezdeményezés.) Az oktatás tematikáját és módszertanát úgy kell kialakítani, hogy minden tárgy oktatása szervesen magába foglalja az informatikai eredményeit, az adott témában felhalmozott ismeretek hatékony keresésének, begyűjtésének módszereit is. A hangsúly már nem csak az alapvető informatikai ismeretek elsajátításán van, hanem az információs és kommunikációs technikák alkalmazásában rejlő szabadság megismertetésében, az innovatív szemléletmód széleskörű elterjesztésében. Az információs kultúrával rendelkező tanuló hatékonyan képes az információt megszerezni kritikusan és kompetensen értékeli és kreatív módon alkalmazza a megszerzett információt. Ezeknek a céloknak az elérésében nagy segítséget jelent a TIOP-1.1.1-07/1 pályázat során elnyert eszközök használatba vétele. 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Irodai felszereltség Az adminisztrációs és irodai munkához megfelelő számú és minőségű informatikai eszköz áll rendelkezésre, mindenhol biztosított az Internet elérés és a nyomtatás lehetősége. A szükséges feladatokhoz a megfelelő mennyiségű jogtiszta szoftverrel rendelkezünk. 2.2. Oktatásban használt eszközök A 2010/2011-es tanévben rendelkezésre álló eszközök nagy része 2-5 éves, de oktatási céljainknak megfelel, karbantartásuk, javításuk folyamatos. A munkaállomásokon Windows XP illetve Windows 7 operációs rendszer fut OFFICE programcsomaggal kiegészítve. A pedagógusok által kért programcsomagok is telepítve vannak. Az Internet mindenhol elérhető. Van egy szerver gép is, amin keresztül ki vannak alakítva a belső hálózat. A 2010/2011.-es tanévben rendelkezésre álló eszközöket és a TIOP-1.1.1-07/1-20080483 pályázat általi fejlesztést a következő táblázat szemlélteti. Látható, hogy a fejlesztés nagy előrelépést jelent az IKT eszközellátottságában. 2010/2011-es tanévben az oktatásban használt eszközpark Tanulók száma 317 Multimédiás gépek 12 Interaktív tábla 0 TIOP-1.1.1-07/1 pályázat általi fejlesztés

56 Iskolai PC Interaktív tábla csomag

25 9

2.3. Emberi erőforrás Az irodai munkát végző dolgozók munkájukhoz szükséges informatikai ismeretekkel rendelkeznek. A pedagógusok mindegyike rendelkezik legalább minimális szinten informatikai ismeretekkel. A pedagógus képzése a tantermi interaktív táblák használatára megkezdődött. 19 fő vett részt egy 10x45 perces alapképzésen.

3. HÁLÓZATFEJLESZTÉS Az iskola rendelkezik Internet eléréssel, melynek több funkciója van: • Biztosítani kell az intézményi adminisztráció, beleértve az irodák stabil internet elérését és a tanárok munkájához és adminisztrációjához szükséges internet elérést. • Lehetőséget kell adni a tanórai internethasználatra a tanári gépeken. (pl prezentációk, online alkalmazások futtatása, videók megtekintése.) • A távolabbi jövőben lehetőséget kell teremteni a diákok óra munkájához is internethasználatra mind a differenciált vagy kiscsoportos munkához, mind a frontális munkához. Olyan hálózatra van szükség, ami alkalmas az informatika mai szintjén kezelni a csatlakozó és csatlakozni kívánó gépeket. Alkalmasnak kell lennie távoli elérésre, kezelni tudja az így felmerülő feladatokat a sávszélesség, egyenletes használat és biztonság terén. A jövő feladata a közösségi terek internet lefedettségének megteremtése lesz.

4. IKT ESZKÖZÖK FOGADÁSA Az informatikai hálózat kialakításával együtt, mindenhol megtörténtek a megfelelő elektromos ellátást biztosító villamossági átalakítások is. Minden tantermi csomaghoz kialakításra került a túlfeszültség elleni védelem is. A tantermi csomagok fogadásakor a megfelelő informatikai végpontok már rendelkezésre álltak. Az interaktív táblák elhelyezése a tantermi sajátosságokhoz igazodott. A tantermek első falán kerültek elhelyezésre. Ezzel az elhelyezéssel a lehető legkisebbre próbáltuk csökkenteni a rongálódás kockázatát. Az önkormányzat vagyonbiztosítása ki lett terjesztve az új eszközökre is. Az új PC-k az informatika terem bővítését szolgálják.

5. TARTALOMSZOLGÁLTATÁS Az intézmény központi honlapja tartalmazza a kötelezően megjelenítendő tartalmakat. A tanulók, szülők, érdeklődők innen is tájékozódhatnak az iskola életében fontos eseményekről, hírekről. A honlapon kialakítható olyan központi tárhely ahová a

57 pedagógusok feltölthetik diákjainak szánt oktatási tartalmú anyagaikat.

6. ADATVÉDELEM ÉS BIZTONSÁG Minden munkaállomásra telepítve van vírusvédelmi szoftver, a csoportos licencet minden évben megújítjuk, a vírusadatbázis frissítése folyamatos. Az informatika tantárgy keretében tanulóink megkapják az informatikai eszközeikkel kapcsolatos adatvédelmi ismereteket.

7. PEDAGÓGIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉK Az IKT kompetenciafejlesztést a következő (várhatóan az új közoktatási törvény és az ehhez kapcsolódó tantervek megjelenése után) átdolgozásakor megjelenítjük a pedagógiai programban. Az egyes tanárok tanmeneteiben is megjelenik a kívánatos 30%-os arányban az IKT támogatott oktatás. Az IKT eszközök használatának beépülése az egyes tantárgyak oktatásába egy folyamat. Ennek a következő elemei vannak többek között: • „offline használat” (pl: házi feladat, IKT eszközökkel előállított feladatok felhasználása stb.) • Interaktív tábla órai használata (pl: táblafunkció, SDT, prezentációk, stb.) A módszertani változás ezen a téren a fenti eszközök alkalmazása ezek rézben frontális részben más jellegű módszereket igényelnek, mint a csoportos, egyéni, páros vagy projektmunka. Mindenképpen igényli a diákok kooperációját. A digitális oktatási tartalmak használata így aktívabb lesz mind a diákok, mond a pedagógusok részéről. Az eddig használt tartalmak (tanári anyagok, internetes keresés, projektmunka) mellett a lehetségesen felhasználható anyagok korlátlanok. Az IKT eszközök alkalmazásának elterjesztéséhez szükség van a tantestületen belüli közös munkára, a tudások megosztására is. 2011.őszére további 30 órás akkreditált tanfolyamokat tervezünk, ehhez minden adott iskolánkban: rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra és a megfelelő oktató is. Az, hogy tantestületünk tagja oktatja a kollégákat, motiváló hatásként jelentkezik, építeni lehet a kollégákban meglévő bizalomra. A későbbiekben ha segítségre van szükség, az könnyen elérhető. 8. A PEDAGÓGUSOKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK Az alábbi elvárások nem kötelező, hanem fejlesztő jelegek. Nem lehet rákényszeríteni minden pedagógust az IKT eszközök használatára, aki azonban használni akarja ezeket annak az iskola lehetőségei szerint minden segítséget meg kell adni, elsősorban képzések segítségével. A pedagógusnak viszont jelezni kell, ha ezen készségek valamelyikével nem rendelkezik, de szeretné elsajátítani. • Ismerje az elektronikus kommunikáció alapvető fajtáit és használatukat (levelezés, chat, fórum, közösségi oldalak stb.) • Tudjon prezentációt készíteni egy adott tananyaghoz. • Ismerje a szövegszerkesztés alapvető elemeit, tudjon segítségével dolgozatokat, leveleket, tájékoztatókat készíteni.

58 • • • •

A saját tantárgyában törekedjen az oktatást segítő alkalmazások megismerésére és alkalmazására. Tudja használni az iskolában lévő interaktív táblákat, projektorokat és laptopokat. Képes legyen önállóan használni a legelterjedtebb IKT eszközöket (nyomtató, szkenner, digitális fényképező). Legyen képes információszerzés céllal használni az internetet és az iskolai honlapot.

9. A PEDAGÓGUSOK IKT KOMPETENCIÁJÁNAK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI • • • • • •

• • • •

•

• • • •

Képesek kiválasztani és használni a szakterületén bevált szoftvereket (pl: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, ábraszerkesztő, egyéb grafikus program, multimédiás tananyag). Ismerik és használják az ezekről szóló információs forrásokat, nyomon követik és lehetőség szerint kipróbálják az újdonságokat. Használhat vitafórumot és szakmai levelezőlistát Képesek egyszerű hardver- és szoftver hibák felismerésére, segédletek alapján ezek elhárítását megkísérlik, és tudják, hogyan és honnan kérhetnek segítséget. Képesek a tanulóközpontú, IKT elemekkel gazdagított oktatási környezet megtervezésére és jelenlegi környezetének megújítására. Képesek a szakirodalom és honlapok, kiállítások, szakmai rendezvények előadásai és bemutatói segítségével tantárgyához és tanulóinak érdeklődéséhez, képességeihez leginkább illő digitális tananyagokat, oktatási megoldásokat választani. Egyéni és az együttműködő tanulást támogató szoftvereket egyaránt beépítik oktatási programjukba. A számítógépet a probléma megoldó és kritikai gondolkodás és az aktív tudásszerzés szolgálatába állítják. Támogatják a diákok online kommunikációját helyi és nemzetközi szinten egyaránt. A tanulók fejlettségi szintjének és tudásának megfelelő oktatási informatikai alkalmazásokat használnak, s ehhez igyekeznek információkat szerezni tanítványaik IKT kultúrájának tartalmáról és technikai színvonaláról. Támogatják a diákok innovatív IKT használatát és lehetőséget adnak kreatív, egyéni bemutatók és egyéb produktumok létrehozására. Az egész tanév használatába beépítik az IKT eszközök használatát. Képesek megítélni, hogy mely tananyagrészekhez milyen alkalmazások a legmegfelelőbbek, s így javítják az oktatás eredményességét, motiválóvá és érdekessé teszik a tanulást. Értékelik a számítógéppel segített órák eredményeit, és a tapasztalatok alapján javítják oktatási informatikai módszereit. A szülőkkel megbeszélik a számítógép pozitív otthoni használatainak lehetőségeit. Számítógépes kommunikációs platformokon tartják a kapcsolatot a szülőkkel, diákokkal, tanártársaival, szakmai közönségekkel. Saját készítésű bemutatóikat, tananyagaikat megosztják a tanárok kisebb

59

• •

nagyobb közösségeivel. Ismerik és betartják, illetve betartatják a számítógép és internethasználat nemzetközi, országos és helyi szabályait, a szerzői jogi törvényeket és rendelkezéseket illetve az információkezelés egyéb szabályait. Ügyelnek arra, hogy tanulói egyenrangúan férjenek hozzá az iskolai IKT eszközeihez és az információs forrásokhoz. Igyekeznek elősegíteni a digitális szakadék felszámolását.

10. AZ INFORMATIKAI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA Jelen informatikai stratégia megvalósítása 2015-ig tart terv szerint, és évente a munkatervben kell meghatározni az aktuális ezzel kapcsolatos feladatokat.

11. A STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA Jelen informatikai stratégiát önálló dokumentumként a Nevelőtestület ………-án, Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 130/2011.(IX.15.) számú határozatával fogadta el. A stratégiát legalább kétévente kell felülvizsgálni. Tompa, 2011. augusztus 28.

12. A Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. Társasági szerződésének módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.



131/2011.(IX.15.) képviselő-testületi határozat: A Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. Társasági szerződésének módosításáról Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. társasági szerződésének módosítását a melléklet szerint.

60 A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben, - Pénzügyi csoport, - Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. (6728 Szeged, Városgazda sor 1.)

A 131/2011.(IX.15.) képviselő-testületi határozat melléklete a jegyzőkönyvhöz csatolva.

13. Előterjesztés a KEOP szennyvíz-beruházás keretében a Cotax Kft.-vel kötött szerződés módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Kérdés ezzel kapcsolatban van-e? Kovács Gábor: Mikorra ígérte a Közreműködő Szervezet, hogy döntést hoz a csatornapályázatunkkal kapcsolatban? Ezt a lakosok állandóan kérdezik tőlem. Jó, nem tudsz válaszolni.



132/2011.(IX.15.) képviselő-testületi határozat: A KEOP szennyvízberuházás keretében a Cotax módosításáról

Kft.-vel

kötött

szerződés

Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul a KEOP-7.1.2.0-20080229 számú „Tompa Város szennyvízelvezetése és tisztítása” tárgyú pályázathoz kapcsolódóan a Cotax Kft-vel kötött szerződés alábbi módosításához: Az eredeti szerződés 3. pontját a felek az alábbiak szerint módosítják: 3. Megbízottat a megbízás teljesítésért a pályázati kiírásban, illetve az erre vonatkozó egyéb rendeletekben meghatározott és a projekt költségben „ igénybe vett projektmenedzsment szolgáltatás” költségként elszámolható díjazás illeti meg, 3.860.000.-Ft + 25% Áfa. A Megbízó a megbízás díj 15%-át és az Áfa összegét a

61 számla kézhezvételét követő 15 napon belül a Megbízott bankszámlájára átutalja, míg a fennmaradó 85%-ot a Közreműködő Szervezet, mint támogatást nyújtó 30 napon belül teljesíti. A Megbízott a második fordulós pályázati anyag benyújtása

napjával jogosult számlázni. A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport.

14. Előterjesztés a KEOP szennyvíz-beruházás keretében a Dr. Kovács P. Zoltán Ügyvédi Irodával kötött szerződés módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.



133/2011.(IX.15.) képviselő-testületi határozat: A KEOP szennyvízberuházás keretében a Dr. Kovács P. Zoltán Ügyvédi irodával kötött szerződés módosításáról

Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul a KEOP-7.1.2.0-20080229 számú „Tompa Város szennyvízelvezetése és tisztítása” tárgyú pályázathoz kapcsolódóan a Dr. Kovács P. Zoltán Ügyvédi Irodával kötött szerződés alábbi módosításához: Az eredeti szerződés 3.C. pontját és 4. pontját a felek az alábbiak szerint módosítják: 3.C. A szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás korszerűsítésére irányuló beruházás II. fordulós feladataihoz (kivitelező kiválasztása, FIDIC mérnök kiválasztása, könyvvizsgáló kiválasztás, II.fordulós projektmenedzsment kiválasztása) kapcsolódó közbeszerzési eljárások előkészítése, dokumentáció összeállítása 2011.május 15.-ig. valamint az ehhez kapcsolódó

közreműködő szervezet által megfogalmazott észrevételek átvezetése. 4. Felek megállapodnak, hogy a Megbízottat az általa a fentiek szerint elvégzett feladatokért az alábbi megbízási díj illeti meg:

62 Megbízottat a 3./ pontban rögzített feladatok ellátásáért 1.500.000.-Ft + Áfa (azaz Egymillió – ötszázezer forint plusz általános forgalmi adó) összegű megbízási díj illeti meg, mely díjat a

Megbízott az elkészített közbeszerzési dokumentációk Képviselő-testületi jóváhagyását követő egy hónapon belül jogosult leszámlázni, és a Megbízó a számla kézhezvételét követő 5 napon belül utalja az összeget a Megbízott bankszámlájára. A megbízási díjösszeg tartalmazza a Megbízott Ügyvédi Iroda munkadíját, költségeit és készkiadásait, nem tartalmazza azonban a megbízás ellátása során, azzal összefüggésben felmerült illetékek és közzétételi díjak összegét, melyet a Megbízó köteles felhívásra az illetékes hatóságok felé leróni vagy azt a Megbízottnak biztosítani, illetőleg a Megbízott által megjelölt összegben rendelkezésre bocsátani. Az így átvett pénzeszközökkel a Megbízott köteles elszámolni.


15. Az Attila u. 95. szám alatt található lakás és orvosi rendelővel kapcsolatos korábbi felújításhoz szakértő utólagos felkéréséről (szóbeli előterjesztés) Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester A mellékletek írásban a jegyzőkönyvhöz csatolva.

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mint már jeleztem, az orvosi rendelőnek a felújításával kapcsolatos probléma miatt került sor arra, hogy szakértőt vegyünk igénybe. Átadom a szót a Vörös Zsuzsannának, hátha új dolgot tud mondani, amit én még nem. Vörös Zsuzsanna: Az Attila utca 95. szám alatti szolgálati lakás tetőszerkezete a nagy hó miatt 2010. év elején elkezdett szétcsúszni, vis maior-támogatást az Önkormányzat igényelt 1.815.000 Ft összegben, ez csökkentett támogatásként így lett jóváhagyva, mert kicsit többet igényeltünk. A jóváhagyott támogatásra és a jóváhagyott beruházási elemekre a kivitelezővel szerződést kötött az Önkormányzat, a munkát átvettük, a támogatást megkaptuk, elszámoltunk vele, és az elszámolást követően jött ki az Államkincstári ellenőrzés, melynek keretében megállapították, hogy az elvégzett munka nem 100 %-os. Emiatt a Vis maior támogatást teljes összegben vissza kellett fizetni, és közel 200.000 Ft kamatot is kellett a támogatásra fizetnünk. A vállalkozót megkerestük, hogy nyilatkozzon ez ügyben, szerinte a munka 100 %-ban el lett végezve. Ő azt nyilatkozta, hogy igen. Azért kértünk most fel szakértőt, hogy eldöntse, kinek van igaza: az Államkincstárnak vagy a vállalkozónak, hogy kitől tudjuk majd ezt a pénzt visszakapni. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Igen, és a szakértői vélemény alapján fogjuk megtenni a szükséges lépéseket. Tehát itt 2 millió Ft közpénzről beszélünk, közbeszerzési eljárás keretében kifizetett pénzről beszélünk, azaz itt nem arról van szó, hogy valami „üldözés” folyna a vállalkozókkal vagy Tomicskó Tiborral szemben, hanem arról van

63 szó, hogy az Önkormányzat azt a Vis maior támogatást, amit az államtól kapott, vissza kellett fizetnie az államnak. A munkát viszont elvégeztük, és az a pénz az Önkormányzatnak a költségvetését terheli, annak ellenére, hogy volt egy Vis maior Alap. Ezt szeretnénk rendbe tenni. Szeretnénk tudni, hogy most a vállalkozónak van igaza (tehát ő elvégezte a felújítási munkálatokat, akkor a Magyar Államkincstártól kérjük vissza a pénzt), vagy pedig ha a Magyar Államkincstárnak van igaza, tehát az igazolódik, hogy a vállalkozó nem végezte el a munkálatokat, akkor viszont perbe a vállalkozót vonjuk, és tőle követeljük majd a pénzt. Azt hiszem, ennél egyszerűbben és rövidebben nem lehet majd ezt a kérdést elmondani. Felolvasnám a Kincstárnak a jegyzőkönyvét [mellékletben csatolva]. Ezért kértük a vállalkozót, hogy igazolja, hogy ezt a munkát elvégezte. Ő –természetesen- jelezte, hogy ezt a munkát elvégezte. Írtunk egy jegyzőkönyvet, jelen volt Vörös Zsuzsanna, Gavlik Melinda, illetőleg én is, ezt a jegyzőkönyvet felvettük, majd utána [Tomicskó Tibor] benyújtott egy anyagot, mely szerint ezt a munkát elvégezte. Ugye, itt két ellentétes állításról van szó: innentől kezdve olyan szakértőt kérünk fel, aki ennek a területnek az ismerője, és megfelelő referenciákkal és megfelelő szakértelemmel rendelkezik. A mai nap folyamán kinn volt az orvosi rendelőnél a hölgy, és a szerződésben foglalt határidőre a szakvéleményét le fogja adni. Ennek a szakvéleménynek az ismeretében fogjuk megtenni a következő lépésünket. Kérdés ezzel kapcsolatban van-e? Fenyvesi Zoltán: Abban az esetben, ha megnyomja a hó egy magánember épületének a tetőszerkezetét, akkor kihív egy embert, megnézi, hogy mennyibe kerül a helyreállítás, és fizeti a költségeket, ha elvégezték a munkát. Ebben az esetben arról van szó, hogy megnézték azt, hogyan lehetne a Vis maior-keretből pénzt hozni ehhez, amihez akkor hívtak külső szakértőt, aki megállapította, hogy ebbe a vis maior-os keretbe ezt bele lehet-e tenni. Megállapították, hogy igen, majd elkezdődött ennek egy ügyintézése, elvégződött egy munka. Ha én magánemberként odahívok egy kivitelezőt, annak megmondom azt, hogy mit hogyan csináljon meg, mert én azt szeretném fizetni, akkor ő úgy végzi el. Tomicskó Tibor nem az első ilyen átalakítást végezte, véletlen sem szeretnék a szakértői vélemény előtt állást foglalni, hogy ez pontosan hogy néz ki, de az én meglátásom az, hogy elvégzett egy munkát, amit ő munkanaplóval leigazolt, és átadásra adta ezt. Ezt az Önkormányzat át is vette. Gyakorlatilag akárhány szakértőt hívunk az ügyben, mégis az van, hogy hiba csúszott az ügyintézésbe. Hogy most hol van a hiba, nyilván arra fog majd fény derülni, hogy ki hibázott. Érdekes dolog itt ebben az, hogy a biztosító is kifizeti az összeget, meg még a Vis maior-keretből is megigényelem a felújításhoz a keretet, és nagy valószínűséggel az Államkincstár részéről keresték a kibúvót, hogy hogyan lehetne ezt nem kifizetetté nyilvánítani. Kicsit úgy érzem, hogy sem az átadás-átvétel kapcsán, sem az ellenőrzés kapcsán nem azt nézték, mi lenne a település érdeke, hanem mi lenne az, amit meg tudnak takarítani rajtunk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ha befejezted, akkor 2 mondatot ezzel kapcsolatban: nem megelőzve a szakértői véleményt, jogi szempontból szeretnék neked erre válaszolni. A vállalkozó vállalkozott egy feladatnak az ellátására. Onnantól kezdve, ha a szakértői vélemény azt mondja, hogy a vállalkozó nem végezte el ezt a munkát, már nem az Önkormányzatnak a hibáját kell nézni, hanem a vállalkozónak kell helyt állni. Ezt vagy úgy csinálja, hogy saját költségére a feladatot ismételten elvégzi, vagy pedig visszafizeti ezt a pénzt, amilyen kár érte az Önkormányzatot. Ez az egyik

64 lehetőség. A másik lehetőség az, hogy a „Kincstár szeretett volna kibújni”: nagyon elegánsan megtehette volna, azt mondhatta volna, hogy „egy feladatra két pénzt vettünk föl”, de ők azt mondták, hogy a feladatot nem végeztük el, így már van jogalapunk követelni az Államkincstártól. Ha igazolja a szakvélemény azt, hogy a vállalkozó ezt a munkát elvégezte, akkor onnantól kezdve az Államkincstár nem védekezhet azzal, hogy erre a feladatra „két pénzt vettünk fel”, mert a visszakövetelő határozatában sem erre hivatkozott, hanem arra, hogy a munkafolyamat nem lett elvégezve. Tehát nagyon kedvező helyzetben van az Önkormányzat. Köszönöm! Kérdés, módosító indítvány hozzá? Szalai László: Egy pillanat! Én valamennyire értek hozzá: nem tudom elképzelni, hogy a tető 30 %-os állapotban van! Én úgy gondolom, ha egy tető 30 %-os állapotban van, akkor az télen összerogy. Ezt én így gondolom, de hát majd eldől. Meg aki átvette –nem tudom, ki vette át-, de Tomicskó Tibornak volt egy szerződése, ha az át van véve, akkor talán rosszul lett átvéve! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ezzel kapcsolatban tisztázzunk egy dolgot, mert Tibivel azóta már úgy látom, köszönőviszonyunk sincs, én az Önkormányzatnak az érdekét képviselem. Ha ebben az ügyben nem járok el, akkor hűtlen kezelést követek el. Mi a megoldás? Mivel nem vagyok szakértő, ezért egy független szakértőt felkérek, ugyanis az Államkincstár részéről 4 építész volt itt, akik megállapították ezt. Nekem nem tisztem ellentmondani ezzel, lesz egy szakértői véleményünk, ami alapján majd tudunk lépni. Természetesen az eljárás során minden fél saját szakértőt fog felkérni, és onnantól ha polgári peres eljáráson kívül nincs megegyezés, akkor majd a bíróság hoz egy ítéletet. De még egyszer mondom: nekem most szakértőt kellett rendelni. A szakértő majd elmondja, hogy mi az álláspont: 30 %, 50 %, 60 %, 100 %, majd lesz valami erről a szakvéleményben, és annak megfelelően fogunk lépni. Nem török pálcát az Államkincstár fölött sem, Tomicskó Tibor fölött sem, azt kell megérteni, hogy itt 2 millió Ft-ról beszélünk, ami az Önkormányzat költségvetéséből kifizetésre került az Államkincstár felé. Tehát ennek a pénznek az Önkormányzat részéről –bárki legyen a polgármester- utána kell mennie. Ehhez kell egy megbízási szerződés, mert ez a következő olyan lépés, amivel igazolni tudjuk azt, hogy kinek van igaza ebben az ügyben: az Államkincstárnak vagy a vállalkozónak. Ehhez kell a megbízási szerződés, amit a Pénzügyi Bizottság tárgyalt, a szakértőnek van egy 120.000 Ft + ÁFA díja, ezt az Önkormányzat fizeti ki, de ezt a pénzt az eljárás végén az akkori vesztes fél fizeti (és ezt hadd ne mondjam, hogy az Államkincstár lesz-e vagy a vállalkozó), ezt az Önkormányzat majd követelni fogja tőle, csak neki meg kell hiteleznie. Fenyvesi Zoltán: Ha megnézem ezt a folyamatot: ha jól „ügyintézek”, akkor menet közben mindenkinek az elvárásainak megfelelek, és nálam marad a Kincstáros pénz is. Én azt látom, hogy szépen lassan oda jutottunk el, hogy csak arról beszélünk, hogy a kárt –ami kialakult- hogyan rendezzük, de arról nincs szó, miként alakult így menet közben. Én azt gondolom, ha műszaki jellegű ügyintézés van, akkor azt úgy kell összerakni, hogy az a papíroknak is megfeleljen, és azért felelősséget lehessen vállalni, mert ez az Önkormányzat pénze. Ez egy 2 millió Ft-os összeg, gyakorlatilag nekem egyfolytában becseng az, amikor a kiskunhalasi ipari park kapcsán lévő mulasztások miatt 50 milliót kellett visszafizetni, én azt mondom: amikor arról beszéltem, hogy szakértőkkel vedd magad körbe, akkor az azt jelentette, hogy ha Te

65 nem értesz bizonyos feladathoz, akkor vannak segítségek, akikhez oda lehet nyúlni, és a legjobb is tévedhet, de ilyenkor rátesszük a felelősséget akárkire. Azt gondolom, hogy ezt a 2 millió Ft-ot lehetséges, hogy vissza lehet hozni, de: mit csinálnak majd olyankor, amikor felelősségi kört keresnek egy olyan volumenű mulasztásnál, amire a mulasztónak az összes vagyona sem elég? Azt a célt szolgálja, hogy olyat teszek oda, aki jól dolgozik, és akkor védem vele saját magam. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem tudom, hogy mit akarsz mondani, mert teljesen nem értem: Szrenkó József volt a műszaki ügyintéző, aki átvette ezt a feladatot! Fenyvesi Zoltán: Én tudom, beszéltünk erről. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor? Fenyvesi Zoltán: Én azt mondom, hogy Te meg Szrenkó József főnöke voltál, ez így működik, hogy Szrenkó József elvégzett egy munkát. Egyébként az is sajnálatos, hogy se Tomicskó Tibor, se Szrenkó József nincs itt ennél a dolognál, amikor mindenki érintett a dologban. Megyünk elvileg a jog mellett, hogy mit lehetne. Sokkal szerencsésebb lett volna, ha menet közben alakítjuk úgy, hogy ez a helyzet elkerüljön minket, és ne eszkalálódjon ide, de már megint az van, hogy tüzet oltunk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: De ne haragudjál: az épület átadásánál ott volt Tomicskó Tibor és Szrenkó József. Kinek kellett volna még ott lennie? Fenyvesi Zoltán: Én ezt értem. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Én meg azt nem értem, hogy ebben Te mit nem értesz. Az Önkormányzat részéről átvette, most kiderült, hogy nem jól vettük át, innentől kezdve a jog szerint a vállalkozónak a kötelezettsége teljesíteni, ha a vállalkozási szerződésben vállalt valamit. Miért probléma az, hogy most per pillanat a vállalkozó mondott „A”-t, az Államkincstár pedig „B”-t, és ebben egy szakértőt kértem fel, döntse el, hogy kinek van igaza. Ez egy nagyon egyszerű dolog. Fölmegy, megnézi, hogy megvannak-e a dolgok, ha nincsenek meg, papírra veti, és lehet továbbmenni! Ennyire egyszerű. Nem értem, hogy Szrenkó Józsefnél ki kellett volna még szakértőbb? Szrenkó Józsefen kívül itt az Önkormányzatnál nem volt más építész- vagy építőmérnök. Kucsó István: És ha kiderül, hogy mi rosszul rendeltük meg a kivitelezési munkát? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ezt a munkát az előző Testület rendelte meg, akkor meg a Képviselő-testület a hibás az akkori Polgármesterrel együtt! De nézzük már meg először, rakjuk rendbe ezt a folyamatot, jó? Ez erről szól. Szalai László: Ha Tomicskó Tibor mindent elvégzett, akkor viszont úgy gondolom, hogy nem ő a bűnös. Dr. Homoki-Szabó Róbert: De adjuk már meg a lehetőséget a szakértőnek.

66 Szalai László: Jó! Dr. Homoki-Szabó Róbert: El fogja mondani, tehát azért mondom, mert nem én – Homoki Róbert- döntöm el, hanem majd a szakértő leteszi a papírt az asztalra. Kovács Gábor: Ugyanakkor furcsállom azt, hogy egy biztosító a pénzét biztos, hogy nem költené el úgy, hogy nem a megfelelő munkára használjuk fel. A szakértőt kérjük fel, ez egyértelmű, ezt már kiveséztük. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ez a napirendi pont azt tartalmazta, hogy volt egy megrendelt munka, amit kifizetett az Államkincstár, amely munkafolyamatot az Államkincstár ellenőrzött, és hiányosságokat észlelt, aminek következtében az Önkormányzatnak vissza kell fizetnie. Mi a megoldás? Szakértő igénybevétele, hogy tisztán lásson az Önkormányzat Képviselő-testülete, erre kérek felhatalmazást, hogy a megbízási szerződést ezzel az összeggel, ezzel a megbízási díjjal megköthesse a polgármester a Képviselő-testület nevében, nem pedig annak eldöntése, hogy kinek van igaza. Tehát én itt se pro, se kontra nem érveltem. Ismertettük a tényállást, a megbízási szerződés megkötésére kérek felhatalmazást 120.000 Ft + ÁFA megbízási díj összeg erejéig. Ehhez képest van-e módosító indítvány vagy javaslat? Ha nincs, akkor Balázs Erika szolnoki szakértő hölggyel kívánok szerződést kötni. Köszönöm szépen!



134/2011.(IX.15.) képviselő-testületi határozat: Az Attila u. 95. szám alatt található lakás és orvosi rendelő korábbi felújításához kapcsolódó utólagos szakértői vizsgálat finanszírozásáról Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazást ad Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármesternek, hogy az Attila u. 95. szám alatt található lakás és orvosi rendelővel kapcsolatos korábbi felújításhoz szakértő utólagos felkérése eredményeként Balázs Erika szolnoki szakértő hölggyel megbízási szerződést kössön 120.000 Ft + ÁFA megbízási díjösszeg erejéig.

A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport, - Balázs Erika szakértő, Szolnok.

67

Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel további kérdés, javaslat, hozzászólás, napirend utáni interpelláció nem hangzott el, a Képviselő-testület nyílt ülése véget ért, köszöni a megjelenést, a nyílt ülést berekeszti, mely a továbbiakban zárt üléssel folytatódik.

Kmft.


Káposzta József címzetes főjegyző megbízásából:


Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete szeptember 15-én tartott munkaterv szerinti nyílt üléséről

Recommend Documents