A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programok elemzése Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001.
Előzmények Az 1999 tavaszán közétett felhívás nyomán alakult mintegy 200 vidékfejlesztési kistérség közül az A kategóriások (a programírás folyamatában elsőként indulók) a helyzetfeltáró munkarész elkészülte után az év őszén kezdték meg stratégiai programjuk összeállítását. A Bsek és C-sek a következő év során követték őket. A kiadott útmutató alapján a programírók széleskörű együttműködési fórumokat szerveztek, ahol az érintett települések lakossága, vállalkozói és civil szférája, valamit az önkormányzatok képviselői előadták ötleteiket, terveiket és nézeteiket a lehetséges fejlődési irányokról és projektötletekről. A programírók a fórumokon elhangzottak mentén olyan átfogó stratégiai programot készíthettek, amelyben a vidékfejlesztés témakörén és céljain belül a kistérségben felmerülő valamennyi igény, javaslat és ötlet tükröződik. A stratégiai programokban tehát elméletileg minden vidékfejlesztéssel kapcsolatos szándék és elképzelés megjelenik. Az ország vidéki területeinek lehetséges és kívánatos fejlődési irányai, tendenciái ennélfogva a stratégiai programok feldolgozása alapján modellezhetők legjobban. A következő fázisban elkészülő operatív programok ugyan részletesebben kidolgozott és számszakilag is reálisabb projekteket tartalmaznak, mégsem alkalmasak a teljeskörű helyet- és jövőkép felvázolására, mivel csak bizonyos, kistérségenként különböző szempontok alapján kiválasztott területeket ölelnek fel.1 Az operatív programok elemzése és értékelése sokkal inkább a reális támogatási területek és arányok megítélésére ad lehetőséget. Az eredeti menetrend szerint 2001-re valamennyi stratégiai programnak el kellett készülnie, valójában azonban néhányan lemaradtak, illetve a szoros határidők miatt a mezőny jelentősen széthúzódott. Mivel a Minisztériumnak nem célja, hogy bárkit gyengeségei miatt kizárjon a programírás folyamatából – hiszen a vidékfejlesztés éppen a gyengéket célozza –, ezért a határidőket rugalmasan kezelve tolerálta a csúszásokat. Az átfogó elemzés megkezdésével várnunk kellett, míg a kistérségek jelentős része elkészül programjával és a táblázatot is megfelelő módon elkészíti. 2001 júniusára a kistérségek közel 80 %-ának (154 db.) táblázatát kaptuk meg és kezdhettük el feldolgozásukat. A feldolgozott stratégiai programok összesen 6200 intézkedéscsoportot tartalmaznak.
1
A kistérség stratégiai programjából minimum 3 alprogramot ki kellett választani és az ehhez illeszkedő projektek közül min. hármat részletesen kidolgozni. A legtöbb kistérség ennél többet vállalt, mégsem tekinthető az operatív programok anyaga teljeskörűnek.
Metodika A stratégiai programok gyors és hatékony értékelésének alapja az az Excel táblázat, amelyet a B és C kategóriájú kistérségek a program nyomtatott dokumentációja mellett lemezen beadtak. Az A kategóriásoktól ilyen táblázatot nem kértünk, ezért helyettük ezt az iroda munkatársai készítették el. A táblázat a következő, a feldolgozás szempontjából értelmezhető adatokat tartalmazza minden stratégiai intézkedéscsoportra nézve: a kistérség neve és azonosítója, az intézkedéscsoport megnevezése és kódja (ami a témák szerinti leválogatás alapja), valamint költségvetése (közpénz, önerő) évekre lebontva 2007-ig. Az A kategóriásoknál az utólagos gépbevitel során csak az összes közköltséget (támogatási költséget) vittük fel, ezért a végső elemzésnél is csak ezt tudtuk figyelembe venni. A pénzügyi adatokat csak arányukban szemlélve használtuk, mivel gyakorlatilag fiktív és gyakran igen elrugaszkodott számok jellemzik a programokat. Éppen ezért az elemzésben nem közlünk konkrét számadatokat, hogy elkerüljünk esetleges félreértéseket és valótlanságokat. Az intézkedéscsoportok kódolása egy 80 tételt tartalmazó kódlista alapján történt, amit a kistérségek az Útmutató mellékleteként megkaptak. A kódlista alapja egy uniós anyagból lefordított, eredetileg „Az intézkedések kodifikálása a közép-kelet európai országokban” címet viselő kódrendszer. Ezt az A kategóriás programok feldolgozása során nyert tapasztalatok alapján módosítottuk és bővítettük. A kódlista elméletileg tartalmazza a gyakoribb fejlesztési elképzelések témáit, illetve „egyéb” kategóriákkal ad lehetőséget a szokatlanabb kezdeményezések besorolására. Az intézkedéscsoport bekódolásához két oszlopot adtunk meg, hogy a nem egyértelmű, vagy több helyre is tartozó témáknál legyen lehetőség pontosítani. Erre leginkább a mezőgazdasági intézkedéseknél volt szükség, ahol a beruházás jellege (technológiai fejlesztés, épület-beruházás stb.) mellett az ágazatot (gabona, zöldség, marha, baromfi stb.) is kértük feltüntetni. A két kódoszlop előnye, hogy pontosabb a kódolás a több helyre tartozó témákban, illetve több szempontú lekérdezésre ad lehetőset a mezőgazdasági intézkedéseknél. Hátránya viszont, hogy a lekérdezésnél átfedésekkel kell számolni (egy intézkedéscsoport két témában is szerepelhet), tehát nem lehet egészen precíz százalékos megoszlásokat kimutatni. Annak ellenére, hogy a kódok látszólag egyértelműek, sok félreértés adódott. A beadott lemezek táblázataiban gyakran találkoztunk félreértett, hibás kódolással (amire az intézkedéscsoport megnevezéséből lehet következtetni). A hibák minimalizálása és így az elemzés realitásának fokozása érdekében végignéztük a teljes táblázatot, és ahol egyértelmű volt a félreértés, ott korrigáltuk a kódot. Az elemzés során természetesen előtűntek a kódlista hiányosságai is. Néhány gyakran előforduló fejlesztési irányhoz nem volt egyértelmű kód rendelve, így azt egyéni megítélés alapján a programírók más kódok alá voltak kénytelenek besorolni. Bizonyos témákról kiderült, hogy részletesebb bontást igényeltek volna. Mindezek ellenére a kódlista adta lehetőségeken belül összeállítottunk egy olyan szempontrendszert, amely alapján leválogathatók az intézkedéscsoportok, lehetőséget adva részletes elemzésre. Ennek eredményeképpen átfogó képet kapunk Magyarország vidéki térségeinek helyi erőforrásokon alapuló fejlesztési elképzeléseiről. Az elemzés a szöveges értelmezések mellett diagrammokon mutatja be a jellemző tendenciákat. A diagrammok az egyes témákhoz tartozó intézkedéscsoportok mennyiségét
2
(darabszámát) hasonlítják össze. A pénzügyi adatokra csak akkor teszünk utalást, amikor az intézkedéscsoportok darabszám szerinti értékelése illetve summa közköltség értékelése jelentős eltéréseket mutat. Az egyes intézkedéstípusok területi elhelyezkedését térképek szemléltetik.
Elemzések A stratégiai programokban szereplő intézkedéscsoportok részletes elemzését és értékelését az következő fő témák szerint végeztük: agrárstruktúra a vidéki tevékenységek diverzifikálása vidéki infrastruktúra falvak felújítása, vidéki hagyományok és tárgyi értékek ápolása humán erőforrás fejlesztés Az egyes témák egymáshoz viszonyított nagyságrendjét (az intézkedéscsoportok mennyiségét tekintve) az alábbi diagramm szemlélteti: 3000 2500 2000 db 1500 1000 500 0 Agrárstruktúra
A tevékenységek diverzifikálása
Infrastruktúra Falvak fejlesztése felújítása, vidéki hagyományok
Humán erőforrás fejlesztése
Az egyes témák részletes bontása és elemzése:
1. Agrárstruktúra Az agrárstruktúra fejlesztésével kapcsolatos intézkedéscsoportok lekérdezési szempontjai a következők: Mezőgazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos beruházások típusa Mezőgazdasági termékek ágazati bontása – "Hagyományos" állati termékek – "Hagyományos" növényi kultúrák – "Speciális" állati termékek – "Speciális" növényi kultúrák A környezetvédelmet és a tájfenntartást szolgáló mezőgazdasági intézkedések
3
Erdészettel kapcsolatos intézkedések Termelői és értékesítési szervezetek felállítását célzó intézkedések A földterület fejlesztése
800 700 600 500 db 400 300 200
Földterületfejlesztés
Termelői és ért. szervezetek felállítása
Erdészettel kapcs. intézkedés
A körny.védelmet és a tájfenntartást szolgáló mg-i int.
Mg-i vállalkozásokkal kapcs. beruházások
0
Mg-i termékek ágazati bontása
100
1.1. Mezőgazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos beruházások típusa A kódok alapján 4 féle megkülönböztetés volt lehetséges mezőgazdasági intézkedések beruházás-típusával kapcsolatban. Ezek: – épületekkel kapcsolatos beruházás, – technológiai fejlesztés, – direkt marketinggel kapcsolatos beruházás és – egyéb mezőgazdasági beruházás. A diagramm a négy szemponthoz tartozó intézkedéscsoportok mennyiségét (darabszámát) mutatja. 300 268 250
258
200
db
150 107
100
99
50 0
Technológiai fejlesztés
Egyéb mg-i beruházás, minőségbiztosítás
Direkt marketing Új épület beruházás beruházás
A témán belül a legtöbb intézkedéscsoport (268 db) technológiai fejlesztést céloz. Ezek nagyrésze a feldolgozási kapacitást, a termesztéstechnológiát illetve a vállalkozás gépellátottságát kívánja fejleszteni.
4
Hasonló nagyságrendet (258 db) képvisel az egyéb mezőgazdasági beruházás kategória. Az ide sorolt intézkedések többsége valamiféle minőségbiztosítási rendszer bevezetését, illetve a higiéniai és állatjóléti előírások feltételeihez való alkalmazkodás elősegítését tervezi. Jellemző még a termelés biztonságát fokozó technikák, rendszerek bevezetésének szándéka a témán belül. Az előző típusokat mintegy 50 %-kos mennyiséggel követi a direkt marketinggel kapcsolatos beruházások kategória (107 db). A tervezett összes közpénz tekintetében ez az intézkedéstípus a legkisebb arányú. Az ide sorolt intézkedések általában marketing-terv/program kialakítást, piackutatást, logók, sajátos termékmárkák, piaci megjelenés designját, illetve komplexebb térségmarketinget céloznak. Legkisebb darabszámmal reprezentált az épületekkel kapcsolatos beruházás (99 db) téma. Az ide kódolt intézkedések általában tároló, hűtő, szárító kapacitás bővítését/létesítését tervezik. 1.2. Mezőgazdasági termékek ágazati bontása A mezőgazdasági vállalkozások beruházásai általában köthetők egy konkrét ágazathoz, ami a vállalkozás fő profilját képezi. A beruházás típusa mellett kértük az ágazat kódját is. Az elemzéshez négy kategóriát állítottunk fel. Mind a növénytermesztésen, mind az állattartáson belül elkülönítettünk „hagyományos” és „speciális” kategóriákat. Hagyományosnak tekintettük a tipikusan nagymennyiségű, intenzív tömegtermelés ágazatait, mint pl. a gabonafélék, a szarvasmarha, sertés. A „hagyományos” ágazatok a vidékfejlesztés célterületén belül némileg más megközelítést igényelnek, és inkább a versenyképes agrárgazdaság fejlesztésének területére tartoznak. A kategóriák egymáshoz viszonyított arányából látszik, hogy a programírók, illetve a „célcsoport” nem elsősorban a nagyüzemi tömegtermelés ágazatainak fejlesztésében látják a vidéki népesség gazdasági stabilitásának fokozását és életminőségének javítását. 350 300 250 200 db 150 100 50 0 "Hagyományos" állati termékek
"Hagyományos" növényi kultúrák
"Speciális" állati termékek
"Speciális" növényi kultúrák
. A pontos besorolás a következő: – "Hagyományos" állati termékek: marha, tej és tejtermék, sertés, baromfi, tojás; – "Hagyományos" növényi kultúrák: gabonafélék, étkezési olajnövények, burgonya, fehérjenövények, dohány; – "Speciális" állati termékek: kecske, juh, méhészet, halgazdálkodás, egyéb állati termékek;
5
–
"Speciális" növényi kultúrák: gyümölcs, zöldség, gyógy- és fűszernövények, szőlő-bor, vetőmag, energia-olajnövények, virág, dísznövény, egyéb egyéves vagy évelő termékek.
A hagyományos állati termékek kategóriáján belül a szarvasmarha-tartással, valamint a tej és tejtermékek előállításával kapcsolatos intézkedéscsoportok képviselik a terület 70 %-át. Ezeket követi mindegy felényi mennyiséggel a sertés, illetve a baromfi, tojás ágazat. 30
27
25
24
20
db
15
11
10
7 3 Tojás
Baromfi
Sertés
Marha
0
Tej és tejtermékek
5
A hagyományos növényi kultúrák mennyiségi összehasonlítását a gabonafélék vezetik 50 %os aránnyal. Ezt követi 30 %-kal az étkezési olajnövények, majd jóval kevesebb intézkedéscsoporttal a burgonya, a fehérjenövények és a dohány.
25
21
20
16
15 db 10
1
1 Dohány
Burgonya
Étkezési olajnövények
Gabonafélék
0
3
Fehérjenövények
5
A speciális állati termékek kategóriában közel 40 %-os aránnyal a méhészeti ágazat fejlesztését célzó intézkedések jelentek meg legnagyobb számban. Ezt az egyéb húsok és a halgazdálkodás követi. A halgazdálkodás támogatási költség vonzata ugyanakkor kiemelkedően a legnagyobb, vagyis feltehetőleg ez a témán belüli legköltségigényesebb ágazat. A kecske- és juhtartás, annak ellenére, hogy külterjességük miatt nagy jelentőséget tulajdonítunk nekik a vidékfejlesztésben, elég csekély arányt képviselnek.
6
42
22 7
6 Egyéb állati termékek
Kecske
Egyéb húsok
Halgazdálkodás
8
Juh
26
Méhészet
45 40 35 30 25 db 20 15 10 5 0
A speciális növényi kultúrák kategóriát kiemelkedően vezeti a gyümölcs-ágazat mind darabszámra (128 db), mind a tervezett összes közköltség tekintetében. Ennek felét sem elérő darabszámmal terveztek gyógy- és fűszernövényekkel, egyéb növényi termékekkel, borral és vetőmaggal, szaporítóanyagokkal kapcsolatos fejlesztéseket. A támogatási költségeket nézve a borászati és a zöldség-ágazat jelentősen kiemelkedik a felsorolt négy téma közül, tehát az egy intézkedéscsoportra tervezett költség ezeknél magasabb. Energetikai célú olajnövények termesztésére mindössze 13 intézkedéscsoportot találunk a stratégiai programokban. Virág, dísznövény ágazat fejlesztésével pedig mindössze 7 intézkedéscsoport foglalkozik, holott kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkezünk. 140
128
120 100 80
35
34
27
7
Vetőmag, szaporítóanyagok
Zöldségfélék
Bor és alkohol
Egyéb növényi termékek
Gyógy- és fűszernövény
0
Energiaolajnövények
13
20
7
4
1 Speciális évelő termékek
44
Egyéb egyéves termények
40
Virág, dísznövény
56
60
Gyümölcsfélék
db
1.3. A környezetvédelmet és a tájfenntartást szolgáló mezőgazdasági intézkedések Az ide tartozó intézkedéscsoportok elsősorban az elmúlt fél évszázad túl intenzív mezőgazdasága által okozott környezeti károk mérséklését célzó struktúraváltást tervezik, illetve az intenzív mezőgazdaságra alkalmatlan, környezetileg általában érzékeny területek ésszerű hasznosítását szolgálják. Ide soroltuk a minősített organikus (bio-) termesztés feltételeinek javítását tervező intézkedéscsoportokat is, bár itt nem feltétlenül a környezet védelme az elsődleges cél. A kategórián belül „egyéb környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló mezőgazdasági intézkedés” kódú intézkedéscsoportból van legtöbb (194 db). Ezek tartalmilag szétosztva körülbelül az alábbiakat tervezik: – környezettudatos, a tájgazdálkodás alapelveit figyelembe vevő mezőgazdasági technológiák/struktúrák kialakítása, – helytelen területhasználatból eredő környezeti károk elhárítása, megszüntetése, – szerves hulladékok komposztálása, mezőgazdasági hasznosítása, környezettudatos trágyakezelés, – integrált növényvédelem. Minősített biotermesztés fejlesztését, feltételeinek kialakítását 144 intézkedéscsoport célozza. Az esetek túlnyomó többségében nincs meghatározva, hogy milyen ágazaton belül kívánnak biotermesztésre áttérni. Feltehetőleg a tervek egy része még csak szándék és a nyitottság kifejezése konkrét elképzelések nélkül. Valószínűleg a biotermesztés fellendítése szempontjából különösen nagy jelentősége van az országos szintű koordinációnak és a hajlandóságot mutató vállalkozások tudatos segítésének. A téma aránya a tervezett közköltségek tekintetében kisebb, mint a darabszám alapján várható. A biotermesztésre való átállás tehát a programírók számításai szerint nem jár magas költségekkel. 87 intézkedéscsoport eddig intenzíven használt, de erre alkalmatlan területek extenzifikációját, illetve őshonos (külterjesen kezelhető) állatfajták alkalmazását tervezi. Az intézkedések jelentős része szól külterjes állattartás, külterjes legelőgazdálkodás fejlesztéséről. Ez utóbbi átfedést (de legalábbis erős kapcsolódást) mutat a gyakoriságban következő kategóriával, a „szántóterületek gyepesítése, külterjes legelőgazdálkodás” kód alá sorolt intézkedésekkel (65 db), ahol a jelenleg jobbára szántóként hasznosított területek gyepesítése és külterjes legelőgazdálkodásként való hasznosítása a tervezett cél. „Nem termelési (védelmi) célú földhasznosítás” kódot 64 intézkedéscsoport kapott. Az ide tartozó feladatok a következők: – biotóp hálózat kialakítása, – parti sáv, ártéri terület megfelelő kezelése, – víztározó, védmű kialakítása, – mezővédő erdőssávok kialakítása (erózió-, defláció-védelem), – természetvédelmi földhasznosítás. Energiaültetvény létesítése című intézkedéscsoport 29 db. Ezek nagyrésze energiaültetvény, energiaerdő telepítését, kisebb részben mező- és erdőgazdasági melléktemékek energetikai célú hasznosítását tervezik.
8
194
200 180 160
144
140 120 db 100
87
80
65
64
60
29
40
Energiaültetvény
Nem termelési (védelmi) célú földhasznosítás
Szántóterület gyepesítése, külterjes legelőgazdálkodás
Extenzifikáció, tájfajták
Egyéb környezetés tájvédelmi mg-i intézkedés
0
Organikus (bio-) termelés
20
1.4. Termelői és értékesítési szervezetek felállítása Összesen mintegy 300 intézkedéscsoport foglalkozik termelői és/vagy értékesítési szervezetek felállításával. Témájuk és szervezeti formájuk változatos. Megkülönböztettük a csak termelési vagy csak értékesítési integrációval, illetve a mindkettővel foglalkozó szervezeteket. Általában nincs feltüntetve az ágazat, ezért messzemenő következtetések nem vonhatók le ebből a bontásból. 120
111
100
84 80 60
40
40
35 20
20
9
Hitelszövetkezetek, pénzintézetek
Gépkörök
Értékesítési szervezetek
Termelői szervezetek
6 Termelői és értékesítési szervezetek
0
Egyéb termelői csoport
db
1.5. Erdészettel kapcsolatos intézkedések A stratégiai programokban az erdészet témakörében találjuk a legkevesebb intézkedéscsoportot (207 db). Ennek magyarázata feltehetőleg az, hogy az ország SAPARD Tervéből különböző okok miatt kimaradt az erdészet fejlesztése témakör és ennek nyomán, illetve ezt félreértve sok programíró nem tekintette az erdészeti fejlesztéseket a vidékfejlesztés keretein belül helyénvalónak. Ez természetesen nem így van, mindössze arról van szó, hogy az erdészeti projektekhez más forrásokat kell majd keresni. Az erdészeti témájú intézkedéscsoportok közel 40 %-a mezőgazdasági területek erdősítését célozza. Ez általában része a környezetvédelmet szolgáló agrárstruktúra-átalakítási terveknek, és a korábban intenzíven kezelt, de erre környezetileg alkalmatlan területeket érinti. A nagyságrendileg következő két kategória azonos darabszámmal a vadgazdálkodás és az „egyéb erdészeti intézkedések” (kb. 30 %). Ez utóbbi kategóriában túlnyomórészt a többfunkciójú erdőgazdálkodással és a fenntartható, ökologikus erdőgazdálkodással kapcsolatos kezdeményezéseket találjuk. Mintegy 20 % arányt képvisel az „erdészeti termékek feldolgozása és marketingje”. Az ide sorolt intézkedések túlnyomó többsége fafeldolgozás fejlesztésére irányul.
80
79
70
57
60
57
50
43
db 40 30
22
20
Erdészeti üzemekkel beruházásai
Az erdészeti termékfeldolgozás és marketing
Egyéb erdészeti intézkedések
Vadgazdálkodás
0
Mezőgazdasági területek erdősítése
10
1.6. Földterület-fejlesztés, birtokrendezés A földterület fejlesztésével kapcsolatos intézkedéscsoportok belső megoszlását a meliorációval kapcsolatos projektek vezetik. Ezek többsége belvízvédelmi intézkedéseket jelent, ami az utóbbi évek ár- és belvízi problémái után nem meglepő. Hasonló darabszámmal jelentkeznek a birtokcserével, parcellarendezéssel kapcsolatos intézkedések. Ez, ismerve a privatizáció után kialakult birtokviszonyokat, szintén természetesnek tűnik. A nagyságrendi sorban következő téma az egyéb földterület-fejlesztés. Az ide tartozó intézkedéscsoportok elsősorban a földhasználat racionalizását, a gazdaságok szerkezeti átalakítását, a területhasználat tervezését célozzák. Az előbbi kategóriáknak mintegy harmadát teszi ki az öntözési infrastruktúra fejlesztése kód alá sorolt intézkedéscsoportok mennyisége.
10
74
72
61
Öntözési infrastruktúra fejlesztése
Egyéb földterületfejlesztés
Birtokcsere, parcellarendezés
24 Földterület meliorációja
80 70 60 50 db 40 30 20 10 0
2. A vidéki tevékenységek diverzifikálása A vidéki tevékenységek diverzifikálása kategória a vidéki népesség alternatív (kis léptékű, de nem mezőgazdasági) jövedelemszerzési lehetőségeinek feltárását és hasznosítását célzó intézkedéscsoportokat tartalmazza. Ez a kategória tartalmazza a stratégiai programokban található legtöbb intézkedéscsoportot, ami jól mutatja, hogy a vidéki területek népességeltartó képességének ilyen irányú fokozása a vidékfejlesztés egyik fő pillére. A kódlista alapján ide sorolható a falusi turizmus fejlesztése, a termálvíz hasznosítása, a kézműves, kisipari és szolgáltató tevékenység, valamint a felsoroltak létrejöttét és működését is segítő inkubátorházak kialakítása és egyéb vállalkozásfejlesztési tevékenység. 600
571
500 400 db 300
156
11
49
27 Kisipari tevékenység
Kézműves tevékenység
Egyéb tevékenység
Inkubátorház, vállalkozásfejlesztés
Falusi turizmus
0
77
Termálvíz hasznosítás
101
100
Szolgáltató tevékenység
177
200
A kategóriát aránytalanul kiemelkedve a falusi turizmus fejlesztése vezeti. Az ide sorolt intézkedéscsoportok 30-35 %-a a falusi turizmus infrastruktúrájának fejlesztését, 65-70 %-a egyéb falusi turizmussal kapcsolatos fejlesztést céloz. A falusi turizmus infrastruktúrájának fejlesztése alá sorolt intézkedéscsoportok megközelítőleg az alábbi témákat merítik ki: – szálláshely-bővítés, – turisztikai információs iroda, tájékoztatási rendszerek kialakítása, – közlekedési infrastruktúra (kikötő, kerékpárút, parkolók, pihenők, járda stb.) fejlesztése, – éttermek, vendéglátó-helyek létrehozása. Az egyéb turisztikai intézkedések között a következőket találjuk: – szolgáltatás-fejlesztés, – turisztikai marketing, koordináció fejlesztése, – speciális réteg-turizmus kialakítása (vízi-, kerékpáros, horgász-, lovas-, öko-, ifjúsági, sport-, bor-, diák-, rendezvény-, vadász-, kulturális, gyógy- stb.). A téma soron következő kategóriája (az intézkedéscsoportok számában alig egyharmada a turizmusnak) az inkubátorházak létesítése illetve egyéb vállalkozás-fejlesztési szolgáltatás. Az ide tartozó intézkedéscsoportok főbb céljai a következők: – kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, – vállalkozások létrejöttének, letelepedésének ösztönzése, – vállalkozások piacrajutásának segítése, – informatikai szolgáltatás vállalkozók részére, – vállalkozói kapcsolatok menedzselése, „networking”. A kategória tartalmilag szoros kapcsolatot (és bizonyos átfedést) mutat az infrastruktúra fejlesztése alá tartozó „teleház” és „telekommunikáció” témákkal. Hasonló nagyságrendet képvisel az egyéb kategória és tartalmilag részben össze is mosódik a vállalkozásfejlesztés témakörével. Az ide sorolt intézkedéseket az alábbiak szerint lehet osztályozni: – alternatív jövedelemszerző lehetőségek, tevékenységek feltárása, munkahelyteremtő programok kidolgozása, – ipari, agráripari parkok kialakítása, – forrásközpontok létrehozása, – megújuló energiaforrások (nap- és szélenergia, biomassza) használatával és elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek A kézműves tevékenység fejlesztése kategóriába tartozó intézkedéscsoportok többsége a térségben jellegzetes, hagyományos kézműves mesterségek megmentésére illetve újraélesztésére irányul. Az intézkedések kisebb hányada a kézműves termékek direkt marketingjének fejlesztését célozza azzal, hogy a kézműves termékeket bevonja a turisztikai termékkínálatba. A következő kategória a szolgáltató tevékenységek fejlesztése. Az ide sorolt intézkedéscsoportok egy része vállalkozásoknak nyújtandó szolgáltatások fejlesztéséről szól, és így átfedést jelent a vállalkozásfejlesztés kategóriával. A maradék intézkedéscsoport a különböző hagyományos és újszerű szolgáltatás bevezetésére irányul, részint munkahelyteremtés, részint a települések szolgáltatási minőségének fokozása érdekében. A 49 termálvíz-hasznosítást célzó intézkedéscsoport túlnyomó többsége a termálkincs turisztikai hasznosítását tervezi fürdők, gyógyfürdők és az ezekre épülő vendéglátó kapacitás
12
fejlesztésével. A maradék néhány intézkedéscsoport a geotermikus energia hasznosítására irányul, a hasznosítás formája azonban nem derül ki. A tervezett közköltség arányát tekintve ez az intézkedés-típus némileg kiugrik a többi közül, ami témájánál fogva természetes. A 6200 intézkedéscsoport közül mindössze 27 foglalkozik a kis- és háziipar fejlesztésével. Figyelemreméltó az ágazat iránti ilyen alacsony érdeklődés.
3. A vidéki infrastruktúra A vidéki infrastruktúra fejlesztése témán belül az alábbi kategóriák (kódok) álltak rendelkezésre az intézkedéscsoportok besoroláshoz: úthálózat, közmű (hulladék), vízhálózat, elektromos hálózat, telekommunikáció, teleház és egyéb infrastrukturális beruházás. Az egyes kategóriákhoz sorolt intézkedéscsoportok száma és summa közköltsége egymással arányos eloszlást mutat, tehát nincs olyan kategória, amelynek fajlagos költsége kiemelkedő lenne. Elmondható viszont, hogy az összes stratégiai intézkedéscsoportot nézve a vidéki infrastruktúra fejlesztése vezeti a tervezett közköltségek nagyságrendi sorát, ami természetes, hoszen nagy költségvonzatú fejlesztésekről van szó. 245
200
169 139 101
100
97
50 Telekommunikáció
Teleház
Közmű
Úthálózat
Egyéb infrastruktura
0
24
20 Elektromos hálózat
150 db
Vízhálózat
250
A legtöbb intézkedéscsoport (245 db) az egyéb infrastrukturális beruházás kódját kapta. Az ide soroltak túlnyomórészt az alábbi fejlesztési célokra irányulnak: – dögkutak rendezése és létrehozása, – veszélyes és ipari hulladékok kezelése, – belterületi vízelvezetés, – tömegközlekedés javítása, – piacok, vásárok infrastruktúrájának fejlesztése, – ipartelepítésre szolgáló közművek fejlesztése. Az úthálózat fejlesztése kód alá 169 intézkedéscsoport tartozik. A fejlesztési célok elsősorban a helyi jelentőségű közlekedési utakra és a mezőgazdasági utakra terjednek ki. Részletesebb bontásban az alábbi intézkedések írhatók össze a kategórián belül: 13
– – – – – –
mezőgazdasági utak építése, fejlesztése, állapotának javítása, összekötő utak burkolása, zsáktelepülések nyitása, belterületi utak állapotának javítása, idegenforgalmi célú úthálózat fejlesztése, az országos főúthálózathoz való csatlakozás fejlesztése, közlekedési kapcsolatok javítása, kerékpárutak és járdák építése.
A közmű kódhoz tartoznak a háztartási-hulladék gazdálkodás (hulladékgyűjtés és -kezelés) fejlesztésével, valamint a szennyvízkezeléssel kapcsolatos intézkedések. Az ide sorol intézkedéscsoportok száma 139. A telekommunikáció fejlesztésével és teleházak létrehozásával kapcsolatos intézkedések. 100100 körüli darabszámmal jelentkeznek. A két téma között átfedés tapasztalható, mivel a teleházak létrehozása kód alá hasonló informatikai fejlesztések is tartoznak, mint amilyeneket a telekommunikáció fejlesztése alá soroltak. A két kategóriát egybemosva az alábbi intézkedéseket találjuk: – kistérségi információs központ, információs hálózat kialakítása, – teleházak létrehozása, – internetes csatlakozási lehetőségek bővítése, honlapok készíttetése, – teleházakhoz kapcsolódó távmunkaprogramok kidolgozása, – helyi médiahálózatok kialakítása, – információs kiadványok készítése. Vízhálózat és elektromos hálózat fejlesztése kategóriák alá aránylag kevés intézkedéscsoport tartozik, ami mutatja ezen ágazatok viszonylagos rendezettségét. Az ide sorolt kezdeményezések a külterületi lakott helyek, tanyák ivóvíz- és villamos energia ellátottságának fejlesztését, illetve a közvilágítás javítását célozzák.
4. Falvak felújítása, vidéki hagyományok és tárgyi értékek ápolása A falufelújítás témakör az infrastrukturális fejlesztéshez hasonló nagyságrendű az ide sorolt intézkedéscsoportok számát tekintve. Belső megoszlása a kódolt kategóriák szerint: – az épített környezet (építészeti örökség) védelme és fejújítása, – települési zöldfelületek létesítése és felújítása, – településkörnyéki táj rendezése, rekultiváció, – táj- és természetvédelmi intézkedések, – a vidéki hagyományok ápolása, – egyéb falufelújítással kapcsolatos intézkedés. A kategóriák, a települési zöldfelületek létesítése kivételével száz darab feletti nagyságrendben, aránylag egyenlően reprezentáltak. A településkörnyéki táj rendezése témájú intézkedéscsoportok költségvonzata a legnagyobb.
14
199 168
154 126
113
Települési zöldfelületek
Településkörnyéki táj
Egyéb falufelújítás
A vidéki hagyományok
Táj- és természetvédelem
35 Épített környezet
200 180 160 140 120 db 100 80 60 40 20 0
Az épített környezet védelme megnevezésű kód alá tartozik a legtöbb intézkedéscsoport a témán belül. Ezek többisége az alábbi intézkedések valamelyikével azonosítható: – műemlék- vagy műemlék-jellegű épületek megóvása, felújítása, – a hagyományos településszerkezet megőrzése, településrészek felújítása, a hagyományos utcakép helyreállítása, – a település arculatának megőrzése, (vidéki) karakterének erősítése, – műhelyek, gazdasági és egyéb üresen álló épületek „revitalizációja”, – a településkép javítása, közterületek rendezése, – az építészeti örökség felmérése. Táj- és természetvédelmi intézkedésnek tekinthető 168 intézkedéscsoport. A főbb tartalmi elemek: – folyópartok, holtágak revitalizálása, – természetes területek védelme, megőrzése, – természetvédelmi területek bővítése, – táji elemek (fasorok, facsoportok, élővizek stb.) védelme, – ökológiai hálózat kialakítása, – élővizek védelme, talajvízvédelem – Környezetileg Érzékeny Területek rendszeréhez való alkalmazkodás. A vidéki hagyományok ápolása harmadik a sorban az intézkedéscsoportok darabszámát tekintve. Az ide sorolt főbb célok: – hagyományőrző csoportok támogatása, – népszokások, hagyományos ünnepségek felelevenítése, – múzeumok, falu- és tájházak kialakítása, – hagyományőrző programok szervezése. A település-környéki táj rendezése kategória alá sorolt intézkedéscsoportok az alábbiak szerint osztályozhatók tovább: – zöldfelületi rendszerek, ökotóphálózat kialakítása, – tájsebek rekultiválása, – elhagyott iparterületek rendezése, – illegális hulladéklerakók felszámolása. 15
Mivel a táj és természet védelme, valamit a táj rendezése nem választható el szigorúan egymástól, nem meglepő, hogy a két intézkedés között erős átfedés tapasztalható. Mindkettőben találunk zöldfolyosók, ökológiai kiegyenlítő-felületek, hálózatok kialakítását célzó intézkedéscsoportokat. Települési zöldfelületek kialakítására, felújítására találunk legkisebb számban intézkedéscsoportokat. Ez érthető, hiszen a túlnyomó rész falvakból álló vidéki településszerkezet ezt kevésbé igényli, mint a városias települések. Az intézkedés parkok, zöldfelületek, játszóterek létesítését, felújítását célozza. Az aránylag nagy számban (126 db) található, egyéb kategóriába sorolt intézkedéscsoportok többsége a településközi partnerkapcsolatok erősítését és területrendezési tervek készítését tervezik. Néhány intézkedéscsoport más területeket céloz, pl. a térségmarketing fejlesztését, kulturális- és szabadidőközpontok kialakítását, vagy települési értékleltár készítését.
5. A humán erőforrás fejlesztése A humán erőforrás fejlesztése témába tartozó intézkedéscsoportok a szakképzés és szaktanácsadás mellett humán egészségügyi intézkedések, közösségfejlesztés, cigány kisebbségi programok és az alap- és középfokú oktatás fejlesztése kódok alá voltak besorolhatók. Mind darabszámra, mind tervezett összes költségre nézve a közösségfejlesztés intézkedés a vezető, amit a szakképzés követ.
300
284 259
250 200
175
db 150
134
134
100
Cigány kisebbségi programok/képzések
Szaktanácsadás
Humán egészségügyi intézkedések
Egyéb humánerőforrásfejlesztés
Szakképzés
0
Közösségfejlesztés
50
51
Alap- és középfokú oktatás
68
A közösségfejlesztés kód alá tartozó 284 intézkedéscsoport tartalmilag a következőképpen bontható tovább: – a helyi identitás fejlesztése, helyi kapcsolatok építése, 16
– – – –
helyi kezdeményezések és a civil szervezetek támogatása, közösségi terek és -házak kialakítása, fejlesztése, közösségi kulturális programok szervezése, kommunikáció- és közösségfejlesztő tréningek szervezése.
A szakképzés kódhoz sorolt 259 intézkedéscsoport többségében az agrárgazdaság, kisebb részben a turizmus témakörébe tartozó területeken tervez képzést, illetve a munkanélküliek megsegítését célozza speciális ismeretek képzésével, átképzéssel. Az intézkedéscsoportok darabszámán alapuló nagyságrendi sorban az egyéb kategória következik. Az ide sorolt intézkedéscsoportok változatos humán erőforrás fejlesztési témákat ölelnek fel, többek között: népfőiskolák létrehozása, bemutató gazdaságok kialakítása, konferenciák, tájékoztatók szervezése, kiadványok készítése, EU-s ismeretek átadása, nyelvi képzések, felnőttoktatási rendszerek kiépítése, környezeti nevelés, oktatási kapcsolatok, modellek kidolgozása. Ezek mellett számos jelöletlen „humán erőforrás fejlesztése” intézkedéscsoport tartozik a kódhoz. A humán egészségügyi intézkedések kódhoz 134 intézkedéscsoportot soroltak a programírók. Ezek főbb intézkedései: – idősgondozás fejlesztése, – alap egészségügyi ellátás fejlesztése, – iskolai mentálhigiénés helyzet javítása, – hátrányos helyzetű rétegek helyzetének javítása, – családsegítő és -gondozó hálózat létrehozása, – gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése, – települési egészségtervek és egészségmegőrző programok készítése, – vidéki nők helyzetének javítása, – sportolási lehetőségek bővítése. Azonos mennyiségű intézkedéscsoport foglalkozik szaktanácsadás tervezésével. Az intézkedéscsoportok különböző területeket célozva dolgoznak ki tájékoztató, szaktanácsadói programokat, tanácsadó irodák és -hálózatok felállítását. Az előző témákhoz képest felényi mennyiségben találunk cigány kisebbségi programok kód alá sorolt intézkedéscsoportokat. Az általuk felölelt területek: – a felnőtt roma lakosság képzése, – komplex kisebbségi programok kidolgozása, – a kisebbség munkaerőpiaci esélyeinek növelése, – cigány hagyományok ápolása, hagyományőrző csoportok alakitása. 50 intézkedéscsoport foglalkozik az alap- és középfokú oktatás fejlesztésével. Témái: – az oktatási rendszer megújítása, szemléletformáló tartalmi elemek bevezetése, – speciális alap- és középfokú képzések szervezése, – alapítványi iskolák létesítése, – fiatalok továbbtanulásának támogatása.
17
