A környezeti hatástanulmány (KHT) összefoglalása

NABUCCO GAS PIPELINE Szakasz: Ausztria

A környezeti hatástanulmány (KHT) összefoglalása 2010.06.30.

ILF BERATENDE INGENIEURE

Hainburger Straße 31/2, 1030 Wien, Ausztria Tel: 01-7139232-0 / Fax: 01-7139232-444 E-Mail: [email protected]

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

FELÜLVIZSGÁLATI JEGYZÉK

00 2010.06.30.Leadás az NNC Ausztriának Rev.

Dátum

Kiadvány, módosítás típusa

Stieninger Hauser

Schiffbänker

Készítette Ellenőrizte

Jóváhagyta

ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV-0003.doc

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK..............................................................................................1 1.1. A szervezet ....................................................................................................................... 1 1.2. A projekt célja .................................................................................................................. 2 1.3. Jelen környezeti hatástanulmány célja.......................................................................... 4 1.4. Jelen KHT felépítése....................................................................................................... 5 2. A PROJEKT..........................................................................................................................8 2.1. A projekt és alternatívái .................................................................................................. 8 2.1.1. Nyomvonaltervezési alapelvek........................................................................................ 8 2.1.2. A nyomvonal leírása........................................................................................................ 9 2.1.3. Alternatívák ................................................................................................................... 10 2.1.4. Nulla variáns ................................................................................................................. 10 2.2. A projekt – üzemelési fázis ........................................................................................... 11 2.2.1. Az üzemeléshez szükséges létesítmények................................................................... 11 2.2.1.1. Fővezeték ...................................................................................................................11 2.2.1.2. Állomások ...................................................................................................................11 2.2.2. Üzemszervezés............................................................................................................. 12 2.2.3. A berendezések üzemeltetése és karbantartása .......................................................... 13 2.3. A projekt – építési fázis ................................................................................................. 14 2.3.1. Az egyes építési szakaszok munkafázisainak leírása................................................... 14 2.3.1.1. Az építési sáv előkészítése ........................................................................................14 2.3.1.2. A csövek vonalba fektetése és hajlítása.....................................................................14 2.3.1.3. Csőhegesztés.............................................................................................................14 2.3.1.4. A hegesztési varratok ellenőrzése és szigetelése......................................................15 2.3.1.5. Árokásás és vezetékfektetés......................................................................................15 2.3.1.6. Ároktakarás ................................................................................................................15 2.3.1.7. Szilárdsági nyomáspróba ...........................................................................................16 2.3.1.8. Helyreállítás................................................................................................................16 2.3.1.9. Jelölés ........................................................................................................................16 ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV-0003.doc

2.3.1.10.Meglévő vezetékek védelme érdekében tett intézkedések .......................................16 2.3.1.11. Az építkezés menete ................................................................................................16 2.3.2. Speciális építési területek .............................................................................................17 2.3.2.1. Vasútvonalak, autópályák, országutak keresztezése.................................................17 2.3.2.2. Önkormányzati kezelésben levő utak és alárendelt utak keresztezése .....................18 2.3.2.3. Vízfolyások keresztezése ...........................................................................................18 2.3.2.4. Építési módok magas talajvízszint esetén (jellemző eset) .........................................19 2.3.3. Az építési sáv szélessége............................................................................................. 19 2.3.3.1. Szabad nyomvonal – mezőgazdasági művelés alatt álló területek ............................19 3.3.3.2. Erdőben vezető nyomvonal ........................................................................................20 2.3.3.3. A nyomvonal vízfolyások keresztezésénél .................................................................20 2.3.4. Takaróréteg................................................................................................................... 20 2.4. Üzemzavar ...................................................................................................................... 22 2.4.1. Üzemzavarok az építés időtartama alatt ...................................................................... 22 2.4.1.1. Szénhidrogén-kibocsátás (üzemanyag) .....................................................................22 2.4.1.2. A meglévő HAG-vezeték megrongálódása ................................................................23 2.4.2. Üzemzavarok a csővezeték üzemelése során .............................................................. 23 2.4.2.1. Üzemeléshez kapcsolódó üzemzavar ........................................................................23 2.4.2.2. Nem az üzemeléshez kapcsolódó üzemzavar ...........................................................25 2.5. A projekt – az utógondozási fázis ................................................................................ 27 2.6. Éghajlat és energia ........................................................................................................ 27 3. AZ EGYES KHT BESZÁMOLÓK KIVONATA....................................................................29 3.1. Az ember, mint védendő érték...................................................................................... 29 3.1.1. Területrendezés, szabadidő, pihenés és idegenforgalom............................................. 29 3.1.2. Zaj és rázkódás............................................................................................................. 30 3.2. Anyagi és kulturális javak védelme.............................................................................. 32 3.3. Éghajlat és levegő ........................................................................................................ 33 3.3.1. Éghajlat ......................................................................................................................... 33 3.3.2. Levegő .......................................................................................................................... 34 3.4. A talaj .............................................................................................................................. 36 3.4.1. Talaj – mezőgazdaság .................................................................................................. 36

3.4.2. Erdőgazdálkodás .......................................................................................................... 37 3.5. Víz.................................................................................................................................... 39 3.5.1. Talajvíz és felszín alatti vizek ........................................................................................39 3.5.2. Vízökológia, felszíni vizek és halászat .......................................................................... 40 3.6. Állatok, növények és élőhelyeik ................................................................................... 42 3.6.1. Állatok és növények ...................................................................................................... 42 3.6.2. Vadökológia .................................................................................................................. 45 3.7. Táj.................................................................................................................................... 47 4. Összefoglalás ....................................................................................................................49 4.1. A maradék terhelés értékelésének célja és metodikája ............................................. 49 4.2. A maradék terhelés értékelésének eredményei .......................................................... 51 4.2.1. Építési és üzemelési fázis ............................................................................................. 51 4.2.2. Utógondozási fázis ........................................................................................................ 51 4.2.3. Összesített értékelés..................................................................................................... 51 MELLÉKLET...........................................................................................................................53 1. A maradék terhelés értékelésének metodikája...............................................................54 1.1. Az értékelés célja........................................................................................................... 54 1.2. Gondolatok a metodika kidolgozásáról ....................................................................... 54 1.3. Értékelési eljárás ........................................................................................................... 55 1.4. Fogalom meghatározások ............................................................................................ 57 1.5. Eljárás az értékelés során ............................................................................................. 57

1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1.

A szervezet

Az engedélykérő: NABUCCO Gas Pipeline Austria GmbH Ügyvezető: DI Johann Gallistl Floridotower Floridsdorfer Hauptstraße 1 1210 Wien mint a Nabucco International GmbH 100%-os leányvállalata Tel.: 01 / 2700 371 28 661 Fax: 01 / 2700 28669

Mérnöki munka: ILF Beratende Ingenieure ZT GmbH (ILF Mérnöki Tanácsadó ZT GmbH) Hainburger Straße 31/2 1030 Wien Tel.: 01 / 713 92 32-0 Fax.: 01 / 713 92 32-444

Kapcsolattartók: Dipl.-Ing. Peter Schiffbänker Dipl.-Ing. Petra Stieninger

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

1.2.

A projekt célja

Projektleírás A bécsi székhelyű Nabucco Gas Pipeline International GmbH (NIC) egy, a Kaszpitérség és a Közel-Kelet nagy földgázkészleteit (együttesen a világ legnagyobb földgázkészlete) az európai piacokkal összekötő földgázvezeték megépítését tervezi. A gázvezeték Törökország keleti, Grúziával határos, illetve déli, Irakkal határos területeiről indul, Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül vezet Ausztriáig, a baumgarteni gázelosztó központig (Nabucco gázvezeték). A földgáz iránti kereslet az elkövetkezendő két évtizedben jelentős mértékben növekedni fog. Az európai gázkészletek erősen megfogyatkoznak, ennek következtében lényegesen nagyobb lesz az importigény. Ugyan Európán kívül elegendő gázkészletek lelhetők fel, a kihívást a gáznak a fogyasztókhoz való eljuttatása jelenti. A jelenlegi kapacitás nem elegendő a jövőbeni, növekedő gázfogyasztás fedezésére. A földgázban gazdag régiók, mint a Kaszpi-térség és a Közép-Kelet még nincsenek közvetlen, vezetékrendszeren keresztüli összeköttetésben az európai piacokkal. A Nabuccoval egy új gázfolyosó nyílik meg, nagyobb lesz a piaci verseny, és nagyban hozzá fog járulni a változatosabb gázforrások és szállítási útvonalak megteremtéséhez Ausztria számára is.

A projekt felépítése A projekt teljes lebonyolításáért felelős társaság a bécsi székhelyű Nabucco Gas Pipeline International GmbH (NIC). A NIC legfőbb feladata a projekt teljes megtervezése műszaki és pénzügyi szempontból. A NIC felelős vezetése alá fog tartozni a további fejlesztés, a finanszírozás, a szállítási kapacitások értékesítése és a vezeték üzemeltetése. A Nabucco Gas Pipeline International GmbH (NIC) jelenlegi részvényesei az osztrák ÖMV, a magyar MOL, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz Holding, a török BOTAS, valamint a német RWE. Mindegyik részvényes a Nabucco gázvezeték International GmbH (NIC) 1/6 részét birtokolja. A már létező nemzeti Nabucco-vállalatokban a NIC 100%-os tulajdonnal rendelkezik. A tranzitországok adott szakaszaiban a vezeték gazdasági tulajdonosa a NIC lesz. A nemzeti Nabucco-vállalatok főbb feladatai közé fog tartozni, többek között, a környezeti hatástanulmány készítése az egyes országokban, az útszolgalmak és ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

2

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

építési engedélyek beszerzése, a vezeték megépítése, majd későbbi üzemeltetése és karbantartása. Ez érinti a szintén bécsi székhelyű Nabucco Gas Pipeline Austria GmbH-t is, mely a Nabucco gázvezeték osztrák szakaszának projektelőkészítéséért, építéséért és üzemeltetéséért felelős.

Nabucco gázvezeték – egy sok tekintetben egyedülálló projekt 

Kölcsönös kapcsolat: Nincs még egy projekt, melynek köszönhetően Törökország, Bulgária, Románia és Magyarország nemzeti hálózatai közvetlen kapcsolatban lennének Ausztriával és az európai piaccal. Az OMV Central European Gashub gázelosztó központján keresztül a projekt által közvetlenül nem érintett országok is gázhoz juthatnak a Nabucco gázvezetékből.



Szabad piaci hozzáférés: Nincs a régióban még egy projekt, mely éves szinten 16 milliárd köbméter gázszállítási kapacitást kínálna a szabad piacon.



Államszerződés nyújtotta stabilitás: Nincs még egy, kormányközi megállapodással rendelkező projekt. A megállapodás – államszerződés formájában – 50 évre stabil jogi kereteket biztosít a teljes Nabucco gázvezeték-rendszerre.



Biztos ellátás: Nincs még egy projekt, mely évi 31 milliárd köbméter kapacitást kínálna közvetlenül az európai piacon, közép-ázsiai és közel-keleti gáztermelőktől, mint alternatív forrástól.



Piaci likviditás/verseny: Nincs még egy projekt, mely ennyi gázfogyasztót – háztartásokat és ipari fogyasztókat – érne el az európai piacon azonos, versenyképes feltételek mellett.

A projekt jelentősége Ausztria számára A teljes projekt beruházási költségét jelenleg 7,9 milliárd euróra becsülik. A tény, miszerint a gázvezeték fejlesztéséért, finanszírozásáért, a szállítási kapacitás értékesítéséért és az üzemeltetéséért a NIC, mint projektvezető a felelős, és székhelye Bécsben található, nagy jelentőséggel bír Ausztria számára. A NIC egy több mint 100 munkatársból álló csapatot fog felépíteni, számos alvállalkozót fog bevonni a különböző munkálatok elvégzésére, és a finanszírozás nagy része Bécsen, mint pénzügyi közponon keresztül fog lebonyolódni. Politikai-diplomáciai szinten is kiemeltebb gazdasági kapcsolatok kialakítására kerül ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

3

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

majd sor a Nabucco projekttel összefüggésben, első sorban a közép-ázsiai országok képviseleteivel, és ennek köszönhetően más gazdasági ágazatok számára is új üzleti lehetőségek nyílnak meg. Végül, de nem utolsó sorban pedig a baumgarteni gázelosztó központ hatalmas gázforgalmat fog bonyolítani, így Ausztria energiapolitikai jelentősége az EU-n belül nagy mértékben erősödni fog.

1.3.

Jelen környezeti hatástanulmány célja

A Nabucco gázvezeték projekthez környezeti hatásvizsgálat (KHV) készül. A 47,5 km-es vezetékhossz, a tervezett 56”-os átmérő és az „A” kategóriába sorolt védett területek keresztezése alapján az engedélyezési eljárást egy, a 2000. évi osztrák KHV-törvény (2009. új tv., BGBI. /Szövetségi Közlöny/ I 87/2009 szám) alapján végzett, koncentrált környezeti hatásvizsgálat keretében kell lefolytatni. Ehhez a projekt kérelmezőjének – ez esetben a Nabucco Gas Pipeline Austria GmbH-nak – készítenie kell egy környezeti hatástanulmányt (KHT). A környezeti hatástanulmányt egy engedélyezési kérelemmel és más dokumentumokkal együtt kell benyújtani a környezeti hatásvizsgálatot lefolytató környezetvédelmi hatóságnak. Környezetvédelmi hatóságként működik az Alsó-Ausztriai Tartományi Kormány Hivatala (Amt der Niederösterreichischen Landesregierung), valamint a Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatala (Amt der Burgenländischen Landesregierung); a KHV koordinálása Alsó-Ausztria Tartomány feladatkörébe tartozik. A KHV-eljárásba az érintett településeket is bevonják.

Mire jó a KHT, és mit tartalmaz? Jelen környezeti hatástanulmány (KHT) feladata bemutatni, hogy a projekt milyen közvetlen és közvetett hatást fog gyakorolni vagy gyakorolhat a) az emberekre, állatokra, növényekre és ezek élőhelyére, b) a talajra, vízre, levegőre és az éghajlatra, c) a tájra és d) az anyagi és kulturális javakra, és figyelembe kell venni több hatás egymásra gyakorolt kölcsönhatásait is. Tartalmazza a projekt hatásait az építési, az üzemeltetési és az úgynevezett ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

4

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

utógondozási (a felhagyást követő) fázisra vonatkozóan, továbbá az üzemzavarokat is.  A környezeti hatások felmérhetősége érdekében leírja a (műszaki) projektet.  Leírja a területet (környezetet), ahol a projekt található (a jelenlegi helyzet bemutatása).  Ezt követően felméri a projekt várható pozitív és negatív hatásait.  Továbbá leírja azokat az intézkedéseket, melyekkel a projekt negatív hatásai elkerülhetők vagy enyhíthetők, ill. pozitív hatásai elősegíthetők.  Végül felméri a maradék terhelést, mely alatt az intézkedések figyelembe vételét követően fennmaradó hatások értendők (az egyéb környezeti terhelés értékelési fokozatai: nagy, közepes, csekély, nincs, javulás)

1.4.

Jelen KHT felépítése

A teljes KHT 7 tematikus fejezetből áll (1-7. fejezet). A következő táblázatban látható, hogy az egyes fejezetek milyen beszámolókat és terveket tartalmaznak:

1. fejezet: A KHT összefoglalása 1.1.

Összesített tartalomjegyzék

1.2.

A KHT kivonata

1.3.

A KHT összefoglalása

1.4.

A projekt áttekintő terve 1:50.000

1.5.

Áttekintő nyomvonalterv 1:25.000

2. fejezet: A projekt műszaki tartalma 2.1.

Általános projektleírás

2.2.

A nyomvonal és az építkezés leírása

2.3.

Hulladék

2.4.

A tevékenység leírása a Donau-Auen (Duna-ártér) Nemzeti Park és a Duna keresztezése területén

3. fejezet: Tematikus törvények 3.1.

A gázgazdálkodási törvény által előírt, benyújtandó dokumentumok

ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

5

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

Az útszolgalmakat ábrázoló tervrajz (1:2.000) 3.2.

A vízjogi törvény által előírt, benyújtandó dokumentumok

3.3.

Az erdészeti törvény által előírt, benyújtandó dokumentumok

3.4.

A természetvédelmi törvény által előírt, benyújtandó dokumentumok

3.5.

A vasútvonalak keresztezéséhez kapcsolódóan benyújtandó dokumentumok

3.6.

Az országutak (Bundes- és Landesstraßen) keresztezéséhez kapcsolódóan benyújtandó dokumentumok

3.7.

Az autópályák keresztezéséhez kapcsolódóan benyújtandó dokumentumok

3.8.

Az építési szabályzat által előírt, benyújtandó dokumentumok

3.9.

A hajózási törvény által előírt, benyújtandó dokumentumok

3.10.

A Natura 2000-hez kapcsolódóan benyújtandó dokumentumok (természetvédelmi hatástanulmány)

4. fejezet: Érintett jogok 4.1.

Telekjegyzék

4.2.

Vízhasználati szolgalmi jogok jegyzéke / halászati jogok jegyzéke

4.3.

Az erdészeti törvényben meghatározott jogosultak

4.4.

Egyéb vezetékek

5. fejezet: Környezet 5.1.

Területrendezés, szabadidő, pihenés és idegenforgalom

5.2.

Zaj

5.3.

Anyagi és kulturális javak

5.4.

Éghajlat

5.5.

Légszennyező anyagok – emisszió és imisszió

5.6.

Talaj – mezőgazdaság

5.7.

Erdőgazdálkodás

5.8.

Talajvíz

5.9.

Flóra és fauna

5.10.

Vadökológia

5.11.

Vízökológia, felszíni vizek és halászat

5.12.

Tájkép

5.13.

Geológia, geomorfológia, szeizmológia

6. fejezet: Műszaki tervek 6.1.

Folyamatábra


6

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

6.2.

Nyomvonaltervek 1:2.000

6.3.

Részletes tervek 1:100 / 250

6.4.

Irtási tervek 1:2000

6.5.

Állomástervek (SS, mérőállomás)

6.6.

Standard tervek / Typicals Pipeline

7. fejezet: Környezeti tervek 7.1.

Területrendezés, anyagi és kulturális javak (1:5.000)

7.2.

Esetleges régészeti lelőhelyek (1:25.000)

7.3.

Flóra, fauna és élőhelyek (1:5.000)

7.4.

Talaj-, mező- és erdőgazdálkodás, tájkép (1:5.000)

7.5.

Munkaterv (1:25.000)

7.6.

Hidrogeológiai áttekintő térkép, vízhasználati szolgalmi jogok (1:25.000)

7.7.

Geológiai áttekintő térkép (1:25.000)

7.8.

Természetvédelmi hatástanulmányok (1:5.000)

7.9.

A hatásterület helyszínrajza, víztartási intézkedések (1:25.000)

7.10.

Vadászterületek (1:25.000)


7

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

2. A PROJEKT Kilométerszelvények A projektben szereplő valamennyi kilométer adat a tervezett Nabucco gázvezeték kilométerszelvényeire vonatkozik. A km adatok tizedes pontossággal vannak megadva.

Az építkezés időtartamára vonatkozó adatok A KHT-ban szereplő, az építés várható időtartamára vonatkozó utalások feltételezésként tekintendők. A tényleges időbeli lebonyolítás az aktuális keretfeltételekhez fog igazodni, úgy mint az engedélyezés időpontja, hivatalos végzések, időjárás stb.

2.1.

A projekt és alternatívái

2.1.1.

Nyomvonaltervezési alapelvek

A nyomvonal lényegében a meglévő HAG-vezetékkel (Hungaria-Austria-Gasleitung) párhuzamosan fut. A vezetékek közti tengelytávolság 10,0 m. Szűk helyeken a tengelytávolság rövidebb szakaszokon 6 m-re csökken. Az új vezeték nyomvonalvezetésének megtervezésekor a meglévő és az új vezeték, valamint a határos létesítmények lehető legnagyobb biztonságának megteremtése volt cél. Minden meglévő és tervezett létesítményt, vezetéket, építményt, geológiai szempontból problémás szakaszt, valamint minden jogot feltérképeztek és figyelembe vettek. Új vezetékek nyomvonalának meghatározásához szükséges legfontosabb szempontok:  Műszaki kivitelezhetőség  Lehetséges párhuzamos nyomvonalvezetés már meglévő nyomvonalakkal o Meglévő vezetékek o Autópályák o Vasútvonalak  Sűrűn lakott területek lehetőség szerint elkerülése  A környezet védelme a védett területek és erdők kikerülésével ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

8

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

Ezeket a nyomvonaltervezési feltételeket már a HAG-vezeték nyomvonalának meghatározásakor figyelembe vették, ezért az új vezeték nyomvonalvezetését is azzal párhuzamosan törekednek megoldani. Továbbá figyelembe veszik azt is, hogy a meglévő vezeték területén már történtek bizonyos beavatkozások, melyek hatásait az építkezés és a helyreállítás során megfelelő intézkedésekkel a lehető legalacsonyabb szinten tartották. Az új vezeték tekintetében így minimális hatásokkal kell számolni, amennyiben a nyomvonalvezetés párhuzamos, és nem kell eddig érintetlen területeken új munkálatokat végezni. Kittsee és Berg településeken, a Nabucco gázvezeték nyomvonala eltér a HAGvezetékétől, melynek oka egy jelenleg éppen bővítés alatt álló kavicsbánya, illetve a folytatásban egy üdülőterületnek kialakítani kívánt bányató. Berg községben a vezeték kikerüli az újonnan beépíthetővé nyilvánított részt. A Nabucco gázvezeték nyomvonala a 42,7 km-szelvénynél is eltér a HAG-vezeték nyomvonalától, mivel a Nabucco gázvezeték Oberweiden kataszteri községben, egy újonnan épülő mérő és gázátadó állomásnál végződik.

2.1.2.

A nyomvonal leírása

A Nabucco gázvezeték osztrák szakasza a magyar-osztrák határnál, Burgenland tartományban, Deutsch Jahrndorf (Németjárfalu) településen kezdődik, a Karlhoftól délnyugatra. A nyomvonal északnyugati irányba vezet, keresztez két országutat, valamint Pama településen az ÖBB (Osztrák Szövetségi Vasutak) Parndorf-Kittsee vasútvonalát. A nyomvonal innen észak felé folytatódik, ahol keresztezi az új, A6-os autópályát és a B50-es utat. Kittsee település északi határán a nyomvonal a burgenlandi területről kilépve Alsó-Ausztriában halad tovább. Ezen a területen végig a HAG gázvezetékkel párhuzamosan fut. Ezeken a területeken a nyomvonal szinte kizárólag sík, mezőgazdasági művelés alatt álló területeken vezet. Kittsee és Berg települések területén a vezeték a HAG-tól eltérő helyen fut, az L2239 sz. úttól a B9-es keresztezéséig pedig ismét a meglévő HAG-vezetékkel párhuzamos a nyomvonal. A Nabucco gázvezeték innen a HAG és egy árvízvédelmi gát mellett vezet, elhalad Wolfsthal község mellett, ahol egy ártéri erdőt keresztez, majd mezőgazdasági területeken halad tovább egészen a Duna-menti Hainburg városáig, ahol a Duna Äuglarm mellékágát keresztezi. Az L2024-es út keresztezése után a vezeték a Duna mellékágának, valamint a Duna 1880,667-es folyókilométerének keresztezését követően a Donau-Auen Nemzeti ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

9

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

Parkon halad át. A Dunától északra a nyomvonal mezőgazdasági területeken halad tovább Markthof kataszteri községben, keresztezi a Morva-mezőt védő árvízvédelmi gátat, a Stempfelbach patakot, valamint Marchegg településen az L3014-es, LH5-ös és B49-es utakat. A nyomvonal ezután egy kis erdőrészen vezet át, az L3003-as út és a marcheggi ipari park bekötőútjának keresztezéséig, majd Marchegg mellett keresztezi az ÖBB Bécs – országhatár vasútvonalát. Az ÖBB Gänserndorf – Marchegg vasútvonalának keresztezése után az LH2-es utat keresztezi. A nyomvonal intenzív mezőgazdasági művelés alá vont területeken halad tovább. A Nabucco gázvezeték kb. a 43-as kilométernél elhagyja a HAG-útvonalat, és mezőgazdasági területeken halad észak-északnyugati irányban, a hozzávetőleg kelet-nyugati irányú WAG, ill. PVS vezetékek nyomvonaláig (West-AustriaGaspipeline I und II / Nyugat-Ausztriai Gázvezeték I és II, valamint a G00-040-es PVS vezeték). Miután a Nabucco gázvezeték keresztezte a WAG I és II, valamint a PVS G00-040es vezetékeket, valamint egy villamosenergia elosztó központot, a vezeték az oberweideni mérő- és gázátadó állomás végződik. A Nabucco gázvezeték ausztriai szakaszának hossza a magyar-osztrák határtól az oberweideni mérőállomásig 47,5 km. A nyomvonalvezetést az áttekintő projektterv (1:50.000) 70223/AA/PL/00/01/0002 sz. tervrajza tartalmazza.

2.1.3.

Alternatívák

A KHV-eljárás keretében alaposan feltérképezték a környezet állapotát, és megvizsgálták az építkezés és az üzemeltetés védendő javakra gyakorolt hatásait. E vizsgálatok eredményeit integrálták a projekttervezésbe, és figyelembe vették a nyomvonal tervezése, ill. az építkezés módjának meghatározása során. Beigazolódott, hogy ökológiai szempontból a legkedvezőbb a párhuzamosan vezetett nyomvonal.

2.1.4.

Nulla variáns

A földgázszükséglet/-fogyasztás valamennyi európai országban évről évre nő. Részben a további energiakereslet, részben pedig más energiahordozók (szén, kőolaj, atomenergia) helyettesítése miatt. Az okok közé sorolható az is, hogy emisszió és szállítás tekintetében a gáz a leginkább környezetbarát energiafajták ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

10

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

közé tartozik. Ha a Nabucco gázvezeték projekt nem valósulna meg, az annyit jelentene, hogy Ausztria gázellátásának biztosítása az európai hálózatban gyengülne. Ráadásul az osztrák gazdaság hatalmas, az ország gazdaságára pozitívan ható beruházásoktól esne el. Továbbá meg kell jegyezni azt is, hogy a Nabucco gázvezeték megépítése az európai érdekeket is szolgálja. A Bizottság 2007.02.23-i közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az elsőbbségi összekapcsolási tervről megemlíti, hogy „az EU-nak diverzifikálnia kell jelenlegi földgázbeszerzési forrásait (Norvégia, Oroszország, Észak-Afrika). Fontos feladat egy „negyedik folyosó” kialakítása, amely a Nabucco gázvezetéken keresztül alternatív földgázt […] fog szállítani KözépÁzsiából, a Kaszpi-tenger térségéből és a Közel-Keletről.”

2.2.

A projekt – üzemelési fázis

A fővezeték mellett Oberweidenben egy mérő- és gázátadó állomás létesül csőgörényállomással, valamint egy szakaszolóállomás Kittseeben.

2.2.1. 2.2.1.1.

Az üzemeléshez szükséges létesítmények Fővezeték

A fővezeték átmérője a teljes hosszon DN 1400 (56”), anyaga L 485 MB acél. A vezeték nyomvonalát a földfelszín felett irányjelző oszlopokkal jelölik. A jövőbeni vezérlés és felügyelet céljából egyúttal egy távvezérlő kábelt (optikai kábelt) is lefektetnek. A vezetéket és az állomásokat úgy építik meg, hogy ne lépjen fel gázveszteség. A fővezeték valamennyi csatlakozását hegesztik, a fővezeték nem tartalmaz karimás csőkötést. A fővezeték szerelvényeit elektrohidraulikus hajtással szerelik fel.

2.2.1.2.

Állomások

Csőgörényállomás A vezeték folyékony vagy szilárd szennyeződésektől való megtisztításához – a folyamatos üzem fenntartása érdekében – csőgörényt alkalmaznak. „Intelligens ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

11

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

csőgörényekkel” továbbá különféle mérések és ellenőrzések is végezhetők. A csőgörény fogadásához, ill. kivételéhez a vezetékből görénykamrákat kell létesíteni a csőgörényállomáson. A projektben szerepel egy csőgörényállomás (görényfogadó állomás) létesítése Oberweidenben. A görényindító állomás ellendarabja Magyarországon, a mosonmagyaróvári állomáson található.

Szakaszolóállomás A vezetéket üzem- és biztonságtechnikai okokból egy elzáró szerelvény osztja két szakaszra. Szükség esetén ezek a szakaszok a lefúvatóval nyomásmentesíthetők. Az osztrák szakaszon egy szakaszolóállomás lesz, Kittseeben.

Távvezérlő központ Az ellenőrzéshez és vezérléshez szükséges valamennyi berendezés egy vezérlőközpontban kerül felszerelésre. A vezérlőparancsok, jelek és mérési értékek fogadása az új vezeték létesítményeitől, és küldése a létesítmények felé a hírközlő rendszeren keresztül történik. A vezeték üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételek megteremtéséhez a vezeték építése során egy optikai kábelt is lefektetnek.

Karbantartó központok A létesítmények karbantartását egy karbantartó központ végzi.

2.2.2.

Üzemszervezés

A műszaki üzemvezetésnek a csővezetékrendszer kezeléséhez megfelelően képzett és kioktatott személyzet áll rendelkezésére. A kifogástalan üzemelés és a kezelőszemélyzet kioktatása érdekében egy üzemi szabályzat készül, mely tartalmaz információkat az üzemellenőrzés megszervezéséről, rendelkezéseket a személyzet magatartására vonatkozóan különböző üzemi állapotok esetén, valamint tudnivalókat az zavartalan működéshez szükséges biztonsági, vezérlő és ellenőrző berendezésekről. A berendezések karbantartásra és ellenőrzésére, üzemzavarok megszüntetésére, ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

12

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

valamint veszélyek elleni védekezésre, ill. veszélyelhárításra különlegesen képzett és felszerelt karbantartó személyzet (szakaszfelügyelő, bármikor bevethető karbantartó csapatok) áll rendelkezésre. Ezen tevékenységek kifogástalan kivitelezésének biztosítása érdekében egy karbantartási előírás, egy gázriadó terv és egy tűzvédelmi terv készül. A karbantartási előírások és a riadótervek a karbantartó központban találhatók.

2.2.3.

A berendezések üzemeltetése és karbantartása

A teljes csővezetékrendszer folyamatos ellenőrzés és távvezérlés alatt áll egy hírközlő- és távvezérlő rendszeren keresztül. A vezérlőközpontban mindig tartózkodik szakértő személyzet. Valamennyi létesítményt és berendezést a karbantartási előírásnak megfelelően rendszeresen ellenőriznek és karbantartanak. A létesítmények karbantartásához és bevetések kiindulópontjaként esetleges vészhelyzetek során rendelkezésre áll a karbantartó központ. A karbantartó központban megtalálható minden szükséges szerszám, jármű, műszer, alkatrész és segédeszköz. A karbantartó személyzet munkaidején kívül fellépő üzemzavarok elhárítása céljából ügyelet áll rendelkezésre a hírközlő- és távvezérlő rendszerhez, az állomásokhoz és a fővezeték karbantartási szakaszához. Az ügyelet a távvezérlő központ felszólítására bármikor bevethető.

2.2.4. Szolgalmi sáv A telkeken, melyeken a gázvezeték áthalad, a gázvezeték feletti területre szolgalmi sávot jegyeznek be. Ezen a sávon belül építési munkák, ásási munkálatok végzése, valamint magas növésű növények telepítése csak az ÖMV-vel való egyeztetést követően lehetséges. A terület mezőgazdasági művelése minden további nélkül lehetséges. A projekt kérelmezője jogosult a szolgalmi sávra bármikor belépni vagy arra járművel behajtani. A szolgalmi sáv a vezeték mindkét oldalán legalább 5-5 m.


13

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

2.3.

A projekt – építési fázis

2.3.1. 2.3.1.1.

Az egyes építési szakaszok munkafázisainak leírása Az építési sáv előkészítése

Az építési munkálatok megkezdése előtt gondosan felmérik és dokumentálják a területet (telekhatárok, utak állapota, kerítések, falak, kutak, források stb.) Az építési munkák első lépéseként megszabadítják az építési sávot a kerítésektől, fáktól, bokroktól, mezőgazdasági terményektől stb. A talaj felső, tápanyagban gazdag rétegét (humusz) a mezőgazdasági területeken rendszerint leszedik, és oldalt tárolják. Különleges helyeken, pl. védendő objektumok környezetében, építmények közvetlen közelében stb. az építési sávot lehetőség szerint leszűkítik. Az építési sávon való közlekedés, valamint lakott területek közelében a bekötőutakon közlekedő munkagépek miatti porképződést fellocsolással csökkentik. Erdős területeken – amennyiben a terep ezt lehetővé teszi – a fatönköket, kisebb fákat, bozótot, valamint a keletkező hulladékot szárzúzóval a talaj felső rétegébe aprítják. A talaj felső rétege ebben az esetben a nyomvonalon marad, kivéve, ha építéstechnikai okok indokolják az eltávolítást és oldalt tárolást. Ahol a szárzúzó nem használható, ott a fatönköket kiszedik, és megfelelő módon ártalmatlanítják, vagy az irtáskor keletkezett hulladékkal együtt oldalt tárolják, a nyomvonal helyreállításakor pedig felaprítják. Ebben az esetben a humuszréteget leszedik, és oldalt tárolják.

2.3.1.2.

A csövek vonalba fektetése és hajlítása

Az építési sávon belül valamennyi csövet vonalba fektetik. Nagyobb ívsugarú irányváltoztatások esetén az egyenes csövek a rugalmassági tartományon belül meghajlíthatók. A közepes, R > 40 x Da hajlítási sugarú csőíveket az építkezés helyszínén, csőhajlító gépekkel készítik, hidegalakítással. Kisebb hajlítási sugár esetén előregyártott gyári íveket használnak, R = 5 x Da hajlítási sugárral.

2.3.1.3.

Csőhegesztés

A vezetéket kb. 18 m hosszú csőszálakból hegesztik össze megfelelő hosszúságú csővezetékké. A keresztezéseket, bújtatócsöveket és bonyolult szakaszokat különleges egységek kivitelezik. ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

14

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

2.3.1.4.

A hegesztési varratok ellenőrzése és szigetelése

A fővezeték összes, kézileg készült körvarratát, valamint minden csatlakozó és minőségi varratot 100%-os ultrahangos ellenőrzésnek vetnek alá, továbbá a vezetékeket röntgennel is megvizsgálják, legalább 10%-os terjedelemben. Ennek során betartják a munkavállalókra vonatkozó irányelveket, a készülék gyártójának előírásait, valamint minden más, lényeges biztonsági előírást. 100%-os röntgenvizsgálatra csatlakozó és minőségi varratok esetében kerül sor. Az automata hegesztéssel készült varratokat 100%-os automatikus UH-tesztnek, és legalább 10%-os röntgenvizsgálatnak vetik alá. A szükséges javításokat azonnal elvégzik. Ezután minden varratot PE-fóliával szigetelnek, és pórusmentességüket 20.000 V (AC) feszültséggel ellenőrzik.

2.3.1.5.

Árokásás és vezetékfektetés

Az árkot a cső külső átmérőjénél legalább 40 cm-rel szélesebben, és megfelelő mélységben ássák ki úgy, hogy biztosított legyen a vezeték legalább 1,00 méteres vastagságú takarása. Az árokásást megelőzően detektorral meghatározzák a keresztező vezetékek, kábelek stb. helyét, elkerülendő azok megrongálását. Ugyanígy, megfelelő eljárással határozzák meg az építési munkálatok megkezdése előtt a párhuzamos vezetékek helyzetét, különös tekintettel a Hungaria-Austria gázvezetékre (HAG) és a távvezérlő kábelre. Szükség esetén az építési munkálatok során óvintézkedéseket tesznek ezen létesítmények védelme érdekében. Ha az árok talaja sziklás, köves, akkor a vezetékfektetés előtt legalább 20 cm vastag ágyazatot kell készíteni kőmentes anyagból. Közvetlenül az árokba bocsátás előtt egy nagyfeszültségű berendezéssel (20.000 V (AC) ellenőrzik a teljes csőszigetelés épségét. Ezután az egyes csővezetékeket leeresztik az árokba, majd szakaszonként folyamatos vezetékké kötik össze.

2.3.1.6.

Ároktakarás

Az ezt követő ároktakarás során ügyelnek arra, hogy az ágyazat anyaga a csővezeték közelében ne tartalmazzon éles darabokat vagy nagy köveket, illetve ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

15

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

idegen testeket. Azonos módon készítik el az optikai kábel ágyazatát is.

2.3.1.7.

Szilárdsági nyomáspróba

A teljes vezetéket a VdTÜV 1051 adatlap szerinti, vízzel végzett, szakaszonkénti statikus nyomáspróbának vetik alá. A Duna alatti behúzócsövet a behúzás előtt egyedi nyomáspróbának vetik alá (nyomáspróba szemrevételezéssel). A vizsgálati nyomás legalább a maximális üzemi nyomás 1,3-szorosa. A vizsgálat során a vezetéken sehol sem léphet fel maradandó alakváltozás. 2.3.1.8.

Helyreállítás

Az ároktakarást követően a teljes építési sávban talajjavító munkálatokat végeznek, visszaterítik a humuszt, szükséges esetben beültetik, és lehetőség szerint visszaállítják az eredeti állapotot. Erdős területeken az építési sávot ismét fásítják, csupán a vezeték feletti 6 méteres sávban nem lehet fa. A vezetékfektetést követően a teljes vezetékhosszt intenzív mérésnek vetik alá. Amennyiben ennek során, a csővezeték burkolatán szigetelési hibát tapasztalnak, azonnal kijavítják.

2.3.1.9.

Jelölés

A vezetéket irányjelzőkkel jelölik. A jelölőoszlopokat úgy helyezik el, hogy azok lehetőleg ne korlátozzák a területek mezőgazdasági hasznosítását. A párhuzamos nyomvonalvezetés szakaszain a HAG-vezeték jelölő oszlopait használják. Vizek keresztezése estén a vezeték tengelyét mindkét parton jelölőkövekkel jelzik.

2.3.1.10.Meglévő vezetékek védelme érdekében tett intézkedések Párhuzamos nyomvonalvezetés esetén az építési sávot rendszerint úgy jelölik ki, hogy a kiemelt földet a meglévő vezetéken tárolják, a közlekedési sáv pedig a másik oldalon fut. Így messzemenőkig biztosítják, hogy a meglévő vezetékre ne hajthasson jármű, és a kiemelt földdel egyúttal a nyomvonalat is védik.

2.3.1.11. Az építkezés menete Egy építési szakasz hosszúsága esetében az építési sáv szabaddá tétele és az ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

16

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

ideiglenes helyreállítás között kb. 20 km-rel lehet számolni. A hosszúság lényegében a terep topográfiájától és a speciális építési területek (keresztezések) számától függ. Az építkezés időtartama egy adott, helyi szakaszon az építési sáv előkészítésétől az ideiglenes helyreállításig kb. 3-4 hónap. Az egyes munkafázisok és kivitelezésük becsült időtartama: 

Az építési sáv előkészítése: kb. 0 – 1 km



Csőszállítás a depóból, és a csövek vonalba fektetése a nyomvonal mentén: kb. 1 – 3 km



Hajlító művelet: a topográfiának és a nyomvonalvezetésnek megfelelő ívek előállítása: kb. 3 – 4 km



Hegesztési művelet: a hegesztési varratok előállítása és a varratellenőrzések elvégzése (röntgenvizsgálat, ultrahang): kb. 6 – 7 km



Szigetelés: a hegesztési varratok szigetelése, és a szigetelés ellenőrzése: kb. 7 – 8 km



Árokásás: kb. 10 – 11 km



A csővezeték lebocsátása az árokba: kb. 13 – 14 km



Ároktemetés (a csatlakozóhelyeket kivéve, ahol a lefektetett csővezetékeket csatlakoztatják): kb. 15 – 16 km



Az összekötővarratok létrehozása és a csatlakozási helyek betemetése: kb. 17 – 18 km



Speciális építési munkálatok (keresztezések) kivitelezése: kb. 18 – 19 km A speciális építési munkálatok kivitelezése során figyelembe kell venni, hogy a kisebb építési területek némelyike – a főmunkálatok munkatempójától függetlenül – hamarabb is elkészülhet.



Ideiglenes helyreállítás (az építési sáv elegyengetése): kb. 19 – 20 km



Az építési sáv végleges helyreállítása; függ az évszaktól (szükség szerint: altalajlazítás, humusz visszaterítése, füvesítés)

2.3.2. 2.3.2.1.

Speciális építési területek Vasútvonalak, autópályák, országutak keresztezése

A vasútvonalak és országutak keresztezése rendszerint átsajtolással történik. Ez azt ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

17

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

jelenti, hogy az ilyen keresztezéseket nem nyílt árkos vezetékfektetéssel valósítják meg, hanem egy csövet sajtolnak át a töltés alatt. Ebből a célból a töltés mindkét oldalán egy-egy munkagödröt kell készíteni, melyből a cső átsajtolható a töltés alatt. A átsajtoláshoz általában nagyobb falvastagságú csöveket használnak. Amennyiben a közútkezelő hozzájárul, egyes országutak nyílt árkos vezetékfektetéssel is keresztezhetők.

2.3.2.2.

Önkormányzati kezelésben levő utak és alárendelt utak keresztezése

Az önkormányzati kezelésben levő utak és az alárendelt utak keresztezése nyílt árkos vezetékfektetéssel történik. A keresztezett útkeresztmetszetet a meglévő felépítésnek megfelelően állítják helyre.

2.3.2.3.

Vízfolyások keresztezése

A Duna keresztezése A Duna keresztezése bújtatócsővel (csővezeték) történik. A behúzóárkot hidraulikus kotrógép ássa ki. Az árok előírt magassági szintjét és szélességét folyamatosan ellenőrzik és dokumentálják. A kiemelt anyagot erre a célra kijelölt helyen tárolják. A behúzócsőhöz szükséges csővezetéket egy erre a célra létrehozott szerelőhelyen előre elkészítik, majd csörlő és támasztékok segítségével, emelőgépekkel behúzzák. A cső helyzetének ellenőrzése után az árkot visszatemetik, és kihúzzák az esetlegesen használt szádfalprofilokat. A folyómeder fenekét ellenőrző mérésekkel a továbbiakban is megfigyelik.

Patakok és kisebb vízfolyások keresztezése A patakok és alárendelt vízfolyások keresztezése nyílt árkos vezetékfektetéssel történik, behúzócső segítségével. A behúzócsövet rendszerint több, egymás után elhelyezkedő csőfektető gép emeli be és bocsátja le az előkészített árokba. Ha a keresztezni kívánt vízfolyásban a meder alján jól elkülöníthető fedőréteg található, akkor azt az árok készítése során a többi kiemelt anyagtól külön emelik ki és tárolják. Az árok betemetésekor ismét felső rétegként töltik vissza. Szükség esetén ezt a réteget megfelelő idegen anyaggal (szemeloszlási görbe – kerekszemcsés) helyettesítik vagy egészítik ki.


18

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

2.3.2.4.

Építési módok magas talajvízszint esetén (jellemző eset)

Magas talajvízszint esetén, ha az árok, ill. a munkagödör eléri a talajvizet, intézkedéseket kell tenni a következők érdekében: 

víztartás az árok szárazon tartása céljából a vezetékfektetéshez (vonalas víztartás)



víztartás egyedi létesítmények, pl. sajtoláshoz készített munkagödör szárazon tartásához (pontszerű víztartás). Ilyen munkagödrökre van szükség pl. fölérendelt út- vagy vasútvonal-keresztezéseknél.



intézkedések, melyek szavatolják a cső felúszási biztonságát.

A víztartás annyit jelent, hogy a munkagödör talajvízszintjét lecsökkentik. Ez történhet egyrészt úgy, hogy a vizet közvetlenül a munkagödörből kiszivattyúzzák (nyílt víztartás), vagy pedig a munkagödör körül elhelyezett kutakból távolítják el a vizet. Az eltávolított vizet  a felszínen (elsősorban mezőkön) hagyják ismét elszivárogni,  meglévő befogadó helyre (patak, árok) vezetik, vagy  víznyelő kutakban ismét elszivárogtatják. Egy további lehetőség a „nedves” fektetés. Ez azt jelenti, hogy a munkálatok közvetlenül a talajvízben folynak, a talajvízszint csökkentése nélkül. Nedves fektetést akkor alkalmaznak, ha a talajvizet valamilyen okból nem szabad elszállítani. Erre akkor kerül sor, ha pl. régebbi időkből visszamaradt környezetkárosító anyagra bukkannak, és számolni kell azzal, hogy a talajvíz szennyezett. Nagyobb vízáteresztő-képességű, magas talajvízszinttel rendelkező talaj esetében az építési munkálatokat lehetőleg olyan évszakban végzik (ősz/tél), amikor a talajvíz szintje alacsony.

2.3.3. 2.3.3.1.

Az építési sáv szélessége Szabad nyomvonal – mezőgazdasági művelés alatt álló területek

Az építési sáv szélessége általában 36 m (lásd a szabványos terveket – 6.6. fejezet). Ilyen szélességben lehetőség van a humusz és az egyéb kiásott anyag külön tárolására, és a munkagépek számára előzési sáv is rendelkezésre áll. Az építési sávot rendszerint úgy helyezik el, hogy a kiásott anyagot a HAG felett ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

19

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

tudják tárolni, a munkagépek útvonala pedig szabad területen (vagyis ne a meglévő vezeték fölött) vezessen.

2.3.3.2.

Erdőben vezető nyomvonal

Erdős területen és szőlőhegyeken az építési sáv szélességét általában 32,0 méterre csökkentik. Ez egy normál építési sávnak felel meg. Ilyen korlátozások csak rövid szakaszokon állnak fenn. Az építési sávon az ismételt erdőtelepítés az új vezeték tengelyétől számított 3 méteres távolságig történik.

2.3.3.3.

A nyomvonal vízfolyások keresztezésénél

Nagy vízfolyások (a Duna keresztezése) A Duna keresztezése nyílt árkos vezetékfektetéssel történik, betonköpenyes bújtatócsővel. A Duna keresztezésének szakaszán a meglévő HAG-vezetéktől való távolság mintegy 25-40 m. Kis vízfolyások Kisebb vízfolyások keresztezésénél a meglévő vezetékhez képest normál távolságban (10,0 m) halad a nyomvonal. Ökológiai szempontból érzékeny, védendő partszegélyek keresztezésénél, amennyiben a topográfiai helyzet megengedi, 32,0 méterre csökkentik az építési sáv szélességét.

2.3.4.

Takaróréteg

A vezeték feletti föltakaró vastagságának legalább 1 méternek kell lennie. 

Vasútvonalak keresztezése Vasútvonalak keresztezésekor a csővezetéket olyan mélyre fektetik, hogy a cső felső pereme (átsajtolás esetén a behúzott cső) legalább 2,00 méterrel a sín alsó széle alatt legyen.



Utak keresztezése Alárendelt utak és országutak keresztezésekor a csővezetéket úgy helyezik el, hogy a cső felső pereme legalább 1,5 méterrel az úttest felszíne alatt legyen.


20

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.



Vízfolyások keresztezése A vízfolyásokat rendszerint nyílt árkos vezetékfektetéssel keresztezik. Amennyiben a részletes rajzokon másként nem szerepel, olyan mélyre helyezik a csővezetéket, hogy a cső felső pereme legalább 1,5 méterrel a vízfolyás medrének alja alatt legyen. A Duna keresztezési szakaszán, a hajózási útvonal alatt a vezeték feletti földréteg vastagsága legalább 4,5 m, a folyó többi részén pedig legalább 2,50 m.


21

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

2.4.

Üzemzavar

2.4.1.

Üzemzavarok az építés időtartama alatt

Az építés alatti lehetséges üzemzavarok 2 csoportba oszthatók 

Szénhidrogén-kibocsátás (üzemanyag) az építési munkálatok alatt



A meglévő HAG-vezeték megrongálódása az építési munkálatok következtében.

2.4.1.1.

Szénhidrogén-kibocsátás (üzemanyag)

Esemény: Tankolás közben üzemanyag folyik ki, vagy egy munkagép üzemanyagtartálya kilyukad, és az üzemanyag kifolyik. Előfordulási valószínűség és megelőző intézkedések: Az előfordulási valószínűség, a következő megelőző intézkedések következtében, csekély: 

A tankolás engedéllyel rendelkező tartálykocsikból történik, képzett személyzet segítségével



A tartálykocsik biztonsági berendezésekkel vannak felszerelve (pl. túlfolyás elleni védelem visszacsapó szeleppel, olajmegkötő anyag)



Különösen érzékeny területeken (vízvédelmi területeken, nemzeti parkokban) a napi szükségleten túl nem tárolnak a vízre veszélyes anyagokat. A tartálykocsik e területeken kívül állnak, és csak a munkagépek megtankolása céljából tartózkodnak ezeken a területeken.

Eljárás az üzemzavar bekövetkezése esetén: 

Ha az üzemzavar helyileg nem hárítható el, akkor értesítik a helyben illetékes nyilvános segélyszolgálatot (Einsatzstelle) (pl. üzemanyag kiömlése vizekben). A segélyszolgálatok elérhetőségét a kivitelező cégek ismerik.



A tartálykocsin található olajmegkötő anyag alkalmazása


22

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.



Az építés helyszínén levő kotrógépek kiszedik az érintett talajrészt, melyet azután a vonatkozó előírásoknak megfelelően ártalmatlanítanak.

2.4.1.2.

A meglévő HAG-vezeték megrongálódása

Esemény: Az építési munkálatok közben, az árokásás során egy kotrógép megsérti a csővezetéket (rossz helyen ásás), vagy a sérülés amiatt keletkezik, hogy a munkagépek nem az előírások szerint közlekednek a meglévő vezeték fölött. A meglévő vezeték sérülése, jellegét tekintve, horpadás lehet. Előfordulási valószínűség és megelőző intézkedések: Az előfordulási valószínűség, a következő megelőző intézkedések következtében, csekély: 

A meglévő vezeték nyomvonalát az építési munkálatok idejére jól láthatóan kitűzik, így az ásás során a vezeték véletlen megközelítése elkerülhető.



A kivitelező vállalat személyzete biztonsági oktatásban részesül.



A munkavégzés ideje alatt helyi építésfelügyelet, továbbá biztonsági felügyelet működik. Az ellenőrzés időszakos.



A meglévő vezeték feletti áthaladásra különleges biztonsági intézkedéseket határoznak meg (pl. plusz takaróréteg stb.).

Eljárás az üzemzavar bekövetkezése esetén: A meglévő HAG-vezeték megrongálódása esetén az üzemeltetés biztonsági előírásainak megfelelően értesítik az illetékes személyzetet (24-órás készültség). A további teendőket és intézkedéseket az üzemi személyzet határozza meg, a HAG-ra vonatkozó üzemi és biztonsági előírásoknak megfelelően. A teendők további meghatározásáig az építési munkálatok szünetelnek.

2.4.2. 2.4.2.1.

Üzemzavarok a csővezeték üzemelése során Üzemeléshez kapcsolódó üzemzavar

Olyan esetek tartoznak ide, amikor a csővezetéken rendkívüli hiba lép fel, mellyel nem számoltak és további tennivalókat von maga után. ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

23

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

Esemény Az üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzemzavarok során olyan hibákról van szó, melyeket görényezés során, intelligens csőgörényekkel fedeznek fel. Ezek a következők lehetnek: 

Horpadások a csövön (esetleg a háttöltés nem szakszerű kialakítása miatt)



A hibás varrat meglehetősen valószínűtlen, mivel minden hegesztési varratot (100%-os) ellenőrzésnek (röntgen és/vagy ultrahang) és szilárdsági nyomáspróbának vetnek alá.



A cső anyagában keletkezett hibák



A borításban keletkezett hibák.

Előfordulási valószínűség és megelőző intézkedések: Az üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy vezetékszakaszok lezárását és kifúvatását szükségessé tevő hibák gyakorlatilag nem fordulnak elő, ezért statisztikai feljegyzés sem készült ilyenről. Az előfordulási valószínűség, a következő megelőző intézkedések következtében csekély: A megelőző intézkedéseket a vezeték építésekor teszik meg, és részletes leírásuk megtalálható jelen dokumentumokban. A lényegesebb intézkedések: 

a csövek specifikáció és szabvány szerinti ellenőrzése



a varratok 100%-os, roncsolásmentes ellenőrzése



PE külső borítás, és a szigetelési szilárdság általános ellenőrzése 20 kV-tal



a csővezeték háttöltése kőmentes anyaggal



a csővezeték szilárdsági nyomáspróbája



átmérő vizsgálata csőgörénnyel



a vezeték katódvédelme

Eljárás az üzemzavar bekövetkezése esetén: Az üzemelésre vonatkozó üzemi és biztonsági előírások szerint kell eljárni, melynek főbb lépései a következők: 

A hiba elemzése



Az intézkedések meghatározása, melynek során több csoportot különböztethetünk meg:


24

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.



Csekély hiba, melynek elhárítása nem szükséges



A hiba kívülről elhárítható, a vezeték üzemen kívül helyezése nélkül.



A hiba elhárítása céljából az érintett szakaszon a csővezetéket üzemen kívül kell helyezni, és a vezetéket le kell üríteni (az ürítés / kifúvatás tekintetében lásd a 6. fejezetet – szakaszolóállomások)

2.4.2.2.

Nem az üzemeléshez kapcsolódó üzemzavar

Ezek olyan üzemzavarok, melyeket nem az üzemelés, hanem külső hatások okoznak. Esemény: A vezeték megrongálódhat egyrészt a termőföldek szántása következtében, bár ez csak abban az esetben fordul elő, ha talaj elhordása előtt nem egyeztettek. Másrészt olyan építési munkálatok is kárt tehetnek a vezetékben, melyeket harmadik fél engedély nélkül végez a vezeték szolgalmi területén. Az építési munkálatok a következők lehetnek: 

Vezetéképítés, melynek során egy munkagép megrongálja a vezetéket



Nem egyeztetett útépítés, melynek során bemélyedés keletkezik (a munkagép megrongálja a vezetéket)



Fúrás (magfúrás)



Szádalás készítése

Előfordulási valószínűség és megelőző intézkedések: Az előfordulási valószínűség rendkívül csekély. Pl. az ÖMV teljes üzemeltetési tapasztalata alapján elmondható, hogy ezek a meghibásodások – ha egyáltalán fellépnek – csupán kis mértékű kárt okoznak a vezetékben. Olyan sérülés, melynek következtében a vezeték kilyukadt volna, az ÖMV egész üzemi területén nem fordult még elő. 

A vezetékfektetés során a minimális takarási vastagság betartása



Az üzemeltető rendszeresen ellenőrzi a vezeték nyomvonalát gyalog/ gépjárművel/ repülővel



Szerződések kötése a telektulajdonosokkal, melyekben szabályozzák a telkek használatát, melyeken a vezeték áthalad (szolgalmi szerződések)


25

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.



Szerződésben rögzítik, hogy a szolgalmi sávban végezni kívánt minden munkálatot a gázvezeték üzemeltetőjével egyeztetni kell



A telektulajdonosok tájékoztatása az ezekkel ellentétes cselekvés esetleges veszélyeiről.



A hatóságok tájékoztatása a szolgalmi sávban végzett tiltott építési munkák veszélyeiről

Eljárás az üzemzavar bekövetkezése esetén: Az üzemzavar bekövetkezése esetén az üzemelésre vonatkozó üzemi és biztonsági előírások szerint kell eljárni.

Szabotázs: A nem az üzemeltéshez kapcsolódó üzemzavar egy további lehetősége lenne a vezeték szándékos megrongálása. A szabotázsakciók bekövetkezésének valószínűsége, a következő okokból kifolyólag, nagyon csekély: 

A csővezeték a föld alatt fut, és rendkívül ellenálló. Még a közvetlen közelben végzett robbantás is alig veszélyezteti.



Szabotázs végrehajtásához a vezetéket szabaddá kellene tenni, ami minden valószínűség szerint nem maradna észrevétlen.

Mivel más közérdekű objektumok lényegesen könnyebben hozzáférhetők és könnyebben megrongálhatók, ezért nem feltételezhető, hogy a csővezeték esetében a szabotázs valós veszélyt jelent.


26

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

2.5.

A projekt – az utógondozási fázis

A gázvezetékek várható élettartama szinte korlátlan. E hosszú élettartam miatt a vezeték esetleges felhagyása esetén teendő intézkedésekről nem lehet érdemben nyilatkozni. A jelenlegi ismeretek szerint a felhagyást követően a vezetéket kitisztítják (görényezés), és a rozsdásodás elkerülése érdekében nitrogénnel töltik fel. Az eljárásnak nincs környezetkárosító hatása. A vezetékek felhagyásával kapcsolatos, a technika fejlődéséből adódó új módszereket az üzemen kívül helyezést követően megvizsgálják, és adott esetben alkalmazzák.

2.6.

Éghajlat és energia

A 2009-es új KHV-törvény hatályba lépése óta az éghajlatra, ill. az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás, és az energiafogyasztás is része a KHV-nek. Ehhez a következőkben részletezzük a várható üvegházhatású gázok kibocsátását (CO2 és metán) az építési és az üzemelési fázisban, valamint a területigényt.

Üvegházhatású gázok az építési és az üzemelési fázisban. Az építési fázisban csupán az alkalmazott munkagépektől és tehergépkocsiktól származó CO2-kibocsátás várható, melynek szintje elhanyagolhatóan alacsony. Az építési fázisban ezen kívül más üvegházhatású gázzal nem kell számolni. Az üzemelési fázisban csupán a görényezés során várható kis mennyiségű metángáz-kibocsátás. A kibocsátott metángáz mennyisége elhanyagolhatóan kicsi. Rendkívüli üzemi helyzetekben, a lefúvató használatakor, ill. a lefúvató üzemzavara esetén nagyobb mennyiségű metángáz kerül a levegőbe. Ilyen esemény azonban legfeljebb 10 évente, ill. vészhelyzetben következik be, ezért a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége ebben az esetben is elhanyagolható. Ennek megfelelően jelen projekt nincs negatív hatással az éghajlatra, ill. az éghajlatváltozásra.


27

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

Területigény az építési és az üzemelési fázisban Az építési fázisban a következő táblázatban található területek szükségesek. Ezeket az építési munkálatok időtartamára a művelés alól kivonják, a munkák befejeztével azonban ismét az eredeti célra hasznosíthatók. Az üzemelési fázisban a Kittseeben létesített szakaszolóállomás (1.142 m2), és az oberweideni mérő- és gázátadó állomás (8.730 m2) területét a művelés alól teljesen kivonják. A gázvezeték számára létesített szolgalmi sáv mezőgazdasági művelésre továbbra is felhasználható. 1. táblázat: Területigény az építési és az üzemelési fázisban Település

Deutsch Jahrndorf Pama Kittsee Berg Wolfsthal Hainburg a. d. Donau Engelhartstetten Marchegg Weiden a. d. March Összesen

Területigény az építési fázisban (teljes építési sáv + építési terület az állomásoknál) m2-ben 211.410 222.705 153.924 55.618 207.498 135.731 312.204 237.691 236.987 1.773.769

Üzemelési fázis összesen (szolgalmi sáv + állomások területe) m2-ben 80.570 85.002 59.641 20.677 81.010 39.758 112.068 90.564 93.207 662.497

A tartós irtások pótlása céljából újratelepítésre kerül sor, az irtási területhez viszonyítva 3:1 arányban. Az erdőgazdálkodás témakörrel részletesen a 3.4.2. fejezet foglalkozik. 2. táblázat: Kiirtott erdős területek az építési és az üzemelési fázisban Település Deutsch Jahrndorf Pama Kittsee Berg Wolfsthal Hainburg a. d. Donau Engelhartstetten Marchegg Weiden a. d. March Összesen

Ideiglenes irtás

Tartós irtás

2.142 162 733 1.918 23.721 42.575 13.857 14.538 369 100.016


759 0 0 161 12.547 5.430 3.160 4.721 79 26.857

28

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

3. AZ EGYES KHT BESZÁMOLÓK KIVONATA A következő kivonatok az egyes szakmai beszámolók szövegein alapulnak (lásd a KHT 5. fejezetét).

3.1.

Az ember, mint védendő érték

3.1.1.

Területrendezés, szabadidő, pihenés és idegenforgalom

Célkitűzés / a kidolgozás szempontjai A beszámoló az ember, mint védendő érték vonatkozásában foglalkozik a területrendezés, szabadidő, pihenés és idegenforgalom témakörével. Felmérik a jelenlegi állapotot, elemzik az ezekre gyakorolt hatást, és felsorolják a hatások csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, azután pedig felmérik az embert érintő maradék terhelést. A jelenlegi állapot A tervezett Nabucco gázvezeték nyomvonala szinte kizárólag mező- és erdőgazdasági területeken halad keresztül. Deutsch Jahrndorf, Berg és Kittsee településeken részben beépíthető, de még beépítetlen területen vezet. Wolfsthalban a nyomvonal a már meglévő lakóövezet közelében halad. Hatások / intézkedések / maradék terhelés Építési fázis: Az építési fázisban lehetséges, helyi szempontból lényeges hatások származhatnak a területigényből, a funkcionális elválasztó hatásból, a helyi elérhetőség megváltozásából és az építési munkák nyomán keletkező zajból, rázkódásból és kipufogó gázokból. Üzemelési fázis: Az üzemelési fázisban lehetséges, helyi szempontból lényeges hatások származhatnak a szolgalmi sáv területigényéből. Ez a területigény némi hatással van a helyi területrendezésre, mivel ezekre a területekre nem szabad építeni. Mindazonáltal ez csupán kis mértékben korlátozza a településfejlesztést, mert a csővezeték fölé építhetők utak, parkolók vagy más, mesterséges talajfedések. A helyi szempontból lényeges korlátozások elkerülésére, ill. csökkentésére már a nyomvonaltervezés során is ügyeltek, az építési és üzemeltetési fázisban pedig további intézkedéseket tesznek: a tervezett vezetéket párhuzamosan vezetik a már ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

29

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

meglévő HAG-gázvezetékkel, települések keresztezésének elkerülése, magasabb rangú utak keresztezésekor átsajtolást alkalmaznak, az építkezés miatt megszakított vezetékek helyettesítésére ideiglenes áramellátás biztosítása, a területigény csökkentése a meglévő HAG-gázvezeték szolgalmi sávjának munkaterületként való használatával. Továbbá a Nabucco gázvezeték szolgalmi sávját a beépíthetővé nyilvánított részeken 10, ill. 11 m szélességűre szűkítik. Maradék terhelés: A tervezett építkezés maradék terhelése az emberre és élőhelyére, a településszerkezetre, valamint az idegenforgalomra, szabadidőre és a pihenést szolgáló létesítményekre csekély.

3.1.2.

Zaj és rázkódás

Célkitűzés / a kidolgozás szempontjai Az ILF Beratende Ingenieure ZT GmbH megbízásából a NUA – Umweltanalytik GMBH (NUA – Környezetelemző Kft.) vizsgálatokat végzett az építési és az üzemelési fázisban várható zaj hatásairól. Számításokat végeztek az építési és az üzemelési fázisban fellépő zajnak a Nabucco nyomvonala mentén fekvő településekre gyakorolt káros hatásairól. A jelenlegi állapot A Nabucco gázvezeték szinte kizárólag mező- és erdőgazdasági területeken halad keresztül. A nyomvonal mentén csak néhány település található. Csak Wolfsthalban halad a vezeték közvetlenül a település határában. Deutsch Jahrndorf, Pama, Berg, Hainburg an der Donau, Engelhartstetten, Marchegg és Weiden an der March településeken a tervezett gázvezeték mentén jelenleg csekély, illetve mérsékelt zajterhelés jellemző (vidéki utak közlekedési zajai, természeti zajok). Kittsee és Wolfsthal településeken, a tervezett gázvezeték mentén az A6-os, B9-es, B 49-es és B 50-es utak miatt már most is jelentős a zajterhelés. Hatások / intézkedések / maradék terhelés Építési fázis: Az építési fázisra vonatkozóan zajtérképet készítettek a legzajosabb munka szabad hangterjedés melletti immissziójáról, és megadták a 60 dB-es zajszinten belül levő lakóépületek immissziós zajszintjét. Wolfsthal környékére vonatkozóan, a terepviszonyok figyelembe vételével részletes számításokat végeztek. Kiderült, hogy Wolfsthalban 80 lakóház szomszédságában 60 dB feletti energia egyenértékű tartós ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

30

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

zajszint várható. A zajszint azonban egy lakóház közelében sem lépi túl a 70 dB-t. A vezeték mentén fekvő többi település esetében csak elvétve található épület a 60 dB-es határon belül. A közlekedés hatása a közjavakra csekély. Üzemelési fázis: Az üzemelési fázisra vonatkozóan a „lefúvató üzemzavara”, a „lefúvató használata rendkívüli üzemi helyzet esetén”, a görényezés, valamint az oberweideni mérő- és gázátadó állomás zajhatásairól készítettek zajtérképet, illetve meghatározták a reprezentatív épületekre vonatkozó imissziós szintet. Bebizonyosodott, hogy Kittseeben, a leghangosabb üzemi állapot, vagyis a „lefúvató üzemzavara” esetében a zajkibocsátás a legközelebbi üzemnél (Intercity Park) az A értékű, energia egyenértékű, 92 dB-es tartós zajszintet nem fogja túllépni. A legközelebbi lakóövezetben az A értékű, energia egyenértékű tartós zajszint a 86 dB-t nem fogja meghaladni. Ha rendkívüli üzemi helyzet esetén a lefúvató használatára kerül sor, akkor az üzemi zajok a közeli lakóövezetekben – egy mobil hangszigetelő igénybe vételével – legfeljebb 46 dB energia egyenértékű tartós zajszintet fognak elérni. Az oberweideni mérő- és gázátadó állomás üzemelése következtében a közeli lakóövezetben várható legmagasabb zajszint 15 dB. Görényezéskor az Oberweidennel szomszédos lakóövezetben a várható legmagasabb energia egyenértékű tartós zajszint 30 dB. Maradék terhelés: Bebizonyosodott, hogy az építési fázisban, a közeli lakóövezetekben közepes vagy csekély zajterhelés várható. Csupán Wolfsthalban lehet nagyobb számú lakóépület esetében az építési munkálatok miatti magasabb zajterheléssel számolni. A vezeték mentén fekvő többi településen csak egyes épületek esetében várható nagy zajterhelés. Mindamellett meg kell jegyezni, hogy a szóban forgó építési munkálatokkal járó zajok néhány napos időtartama egy szokásos építkezés több hónapos időtartamához képest csekély. A „lefúvató üzemzavara” esetén a közeli lakóövezetekben rövid ideig magas zajterhelés várható. Mobil hangszigetelők igénybevételével, a lefúvató rendkívüli helyzetben való használatakor a szomszédos területeken a zajhatás alacsony maradék terhelési szintre csökkenthető Kittsee, Berg és Weiden településeken. A görényezés, és az oberweideni mérő- és gázátadó állomás üzemelése során keletkező üzemi zajok bele fognak olvadni a meglévő környezeti zajokba, és a közeli lakóövezetben nem fognak különösebben feltűnni.


31

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

3.2.

Anyagi és kulturális javak védelme

Célkitűzés / a kidolgozás szempontjai A KHV-törvény előírásai szerint felmérték az anyagi és kulturális javakat, bemutatták a projekt hatásait ezekre, valamint a negatív hatások minimálisra csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. A vizsgálatok célja az volt, hogy a vizsgált területen található kulturális javakat hosszú távon megóvják a projekt okozta negatív hatásoktól, ill. archeológiai szempontból dokumentálják azokat, megőrizve ezzel őket az utókornak, továbbá hogy az anyagi javakra gyakorolt negatív hatást megfelelő intézkedések megtételével minimálisra csökkentsék. A jelenlegi állapot A projekt hatáskörzetében felmérték az anyagi javakat. A tervezett Nabucco gázvezeték nyomvonala mentén számos közlekedés út található, melyeket megfelelő műszaki megoldással keresztezni kell. A nyomvonal közelében (300 méteren belül) néhány földfelszín feletti műemlék található. A nyomvonal mentén számos régészeti emléket feltételeznek. Ezzel kapcsolatos közelebbi vizsgálatokat az építési munkálatok megkezdése előtt fognak elvégezni. Hatások / intézkedések / maradék terhelés Építési fázis: Az építési fázisban az építési sávon belül (36 m) található anyagi javak nagy része átmenetileg érintett. A behatások minimalizálása érdekében megfelelő intézkedéseket tesznek. Elektromos vezetékek esetében az ideiglenes áramellátást úgy alakítják ki, hogy a hatások minél kisebbek legyenek, és ne korlátozzák a működést. A közlekedési útvonalakat részben ideiglenesen át kell helyezni, de az átjárás az építési fázisban is biztosított. Az építési munkálatok befejeztével minél gyorsabb, szintén szakaszonkénti helyreállításra kerül sor, és az átmenetileg igénybe vett építési területeket rekultiválják. Kulturális javak tekintetében az építési szakaszban kizárólag régészeti emlékek érintettek. Negatív hatást főként az állagminőség csökkentése jelent, illetve az árok közvetlen közelében található területek feldúlása. Ugyan archeológiai vizsgálatokkal e területek állaga nem óvható meg, azonban a legfontosabb leletek az utókor számára archiválhatók. A Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal előzetes archeológiai vizsgálataival, és a ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

32

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

potenciális leletek építkezés előtti kiásásával megakadályozzák a leletek megrongálódását, továbbá az utókor számára archiválják azokat. Üzemelési fázis: Az üzemelési fázisban sem az anyagi, sem a kulturális javakat érintő hatások nem várhatók. Maradék terhelés: Az anyagi javak tekintetében – különösen az építési fázisban – csekély mértékű terheléssel kell számolni az ideiglenes utak, illetve áramellátási lehetőségek miatt. Az üzemelési fázisban maradék terheléssel nem kell számolni. A kulturális javak esetében, az építési fázisban a közepes szintű maradék terhelés elkerülhetetlen. Az üzemelési fázisban a kulturális javakat maradék terhelés nem érinti.

3.3. 3.3.1.

Éghajlat és levegő Éghajlat

Célkitűzés / a kidolgozás szempontjai Jelen éghajlatelemzés feladata, hogy a rendelkezésre álló meteorológiai megfigyelési sorozatok alapján a vizsgált terület éghajlati tényezőit bemutassa (éghajlat jelenlegi állapota), és felmérje a tervezett projekt építési és üzemelési fázisainak lehetséges hatásait az éghajlatra. Jelenlegi állapot A legmagasabb napi középhőmérséklet átlagos havi középértékét Fuchsenbigl állomáson, mint reprezentatív mérőállomáson, 19,5°C értékkel rögzítették júliusban. A legalacsonyabb napi hőmérséklet átlagos havi középértéke januárra tehető: 3,3°C. A napi legmagasabb hőmérséklet és a napi legalacsonyabb hőmérséklet átlagos havi középértékének legnagyobb különbségei nyáron figyelhetők meg. A csapadék legmagasabb havi mennyisége júniusban figyelhető meg: 69,6 l/m2. A legcsapadékosabb hónapoknak a május és szeptember közötti hónapok számítanak. Az utóbbi időkben a csapadékmennyiség kis mértékű emelkedése figyelhető meg novemberben. Az év csapadékban legszegényebb hónapja a február (20,9 l/m2). A nyomvonal körzetében az első téli havazással novemberben kell számolni. A legtöbb hóeséses nap többnyire januárban van. A nyomvonal területén a legutolsó, ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

33

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

összefüggő hótakarót alkotó hóesés, a hosszú távú mérések alapján, áprilisra tehető. Jégeső és zivatarok tekintetében a hosszú távú mérések azt mutatják, hogy a térség jégveréssel csekély mértékben veszélyeztetett. Zivatarok szinte kizárólag május és szeptember hónapok között alakulnak ki. A legnagyobb számú zivatart júniusban regisztrálták, átlagosan havi 5 zivataros nappal. A Morva-mezőn és a Bécsi medence északi részén a nyugati és északnyugati szélirány jellemző, a másik maximum pedig a délkeleti összetevőknél figyelhető meg. Fuchsenbigl állomás esetében az uralkodó szélirány nyugati, ill. északnyugati. Az északnyugati szélirány főként a nyári hónapokban van túlnyomó többségben. A téli félévben inkább kiegyenlített szélmozgásra lehet számítani, melynek során a déli-délnyugati szelek is dominálhatnak. A szélsebesség évi középértéke Fuchsenbigl állomáson 2,8 m/s (Bf, gyenge szellő). Az erősebb széllel járó napok évi középértéke 15,9 nap, ≥ 6 Bf (erős szél), ill. 0,88 nap ≥ 8 Bf (élénk vihar) értékekkel jellemezhető. Az éghajlat jelenlegi állapotának érzékenysége kis mértékűnek minősíthető. Hatások / intézkedések / maradék terhelés Építési fázis: Az építési fázisban, a vizsgált terület jó légjárása miatt, főként a tavaszi hónapokban porképződésre kerülhet sor, mely azonban megfelelő és hatékony intézkedésekkel (pl. a felvonulási utak nedvesítésével) csökkenthető. A maradék terhelés csekély. A hőmérsékleti, szél- és csapadékmezők befolyásolása csak erdős részek keresztezésénél lényeges, és itt is csak nagyon kis területre, lényegében magára a nyomvonalra korlátozódik. A nyiladékok területén kis mértékben szélsőségesebb hőmérsékletek, nem vagy kicsit több csapadék, és valamivel nagyobb szélsebességek várhatók, mint a zárt, erdős részeken. Üzemelési fázis: Az üzemelési szakaszban a szabad földeken (mezőgazdasági területeken) vezető nyomvonalszakaszon semmilyen hatással nem kell számolni. Erdős részek keresztezésénél a fenti, kis mértékű hatásokat az erdők újratelepítésével tovább csökkentik. Az erdősítést követően negatív éghajlati hatások nem várhatók. Maradék terhelés: Az éghajlat tekintetében maradék terheléssel nem kell számolni.


34

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

3.3.2.

Levegő

Célkitűzés / a kidolgozás szempontjai A környezeti hatástanulmány készítése során az ILF Beratende Ingenieure ZT GmbH megbízta a NUA Umweltanalytik GmbH-t, hogy készítsen emisszióelemzést és imissziós előrejelzést a tervezett Nabucco gázvezeték osztrák, Deutsch Jahrndorf és Oberweiden közötti szakaszának építési munkálataival és üzemelésével kapcsolatos légszennyező anyagokról. Jelenlegi állapot A gáz távvezeték nyomvonala Burgenlandban Neusiedl am See, Alsó-Ausztriában pedig Bruck an der Leitha és Gänserndorf járásokon keresztül halad. Mindhárom járás olyan terület, melyekben a szálló por (PM10) imissziós értéke a káros környezeti behatás védelméről szóló törvényben meghatározott határértéket ismételten vagy hosszabb időre meghaladja. Ezért ezek a területek a Mező- és Erdőgazdálkodási, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak az UVP-G 2000hez (környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény; BGBl. II 483/2008) kapcsolódó, a szennyezett területekről (levegő) szóló rendelete alapján szennyezett területnek (levegő) minősülnek. Ezeken a területeken a gáz halmazállapotú légszennyező anyagok (nitrogénoxidok, szénmonoxid, benzol) mennyisége nem lépi túl a határértékeket. Hatások / intézkedések / maradék terhelés Építési fázis: Az építési fázis emissziós elemzése szerint az emisszió szempontjából legintenzívebb szakasz azokat a tevékenységeket foglalja magában, melyek során földmozgatásra kerül sor (az építési sáv előkészítése, a humuszréteg leszedése és az árokásás). Az építési fázis legnagyobb kibocsátással járó munkafolyamatának maximális szálló por imissziós értéke a közeli területeken (50 m) 72 μg/m3, 100 méteres távolságban pedig 41 μg/m3. Ennek megfelelően a PM10 határérték, mint napi középérték meghaladására vonatkozó statisztika megváltoztatása az építési terület közelében nem zárható ki. A kipufogógázok következtében kialakuló nitrogéndioxid-imisszió értéke a közelben legfeljebb 54 μg/m3, a szénmonoxidé pedig 0,05 mg/m3 alatti, ezért a környezeti behatás védelméről szóló törvényben meghatározott imissziós határérték túllépése nem várható. ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

35

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

Üzemelési fázis: Az üzemelési fázisban rendes esetben nem kerül káros anyag a környezetbe. Görényezés során a gáz lefúvatásakor, vagy rendkívüli üzemi esemény esetén nem kerül sor jelentősebb plusz környezeti terhelésre. Maradék terhelés: Az építési fázisban a nagy porszennyezés, és a kipufogógázok alacsony környezeti terhelése miatt közepes mértékű maradék terheléssel kell számolni. Az üzemelési fázisban nem várható maradék terhelés.

3.4.

A talaj

3.4.1.

Talaj – mezőgazdaság

Célkitűzés / a kidolgozás szempontjai A digitális osztrák talajtérkép és a tervezett nyomvonal (építési sáv) összevetésével a nyomvonal által érintett valamennyi talajformát megvizsgálják és értékelik, hogy mennyire érzékenyek az erózióra, tömörödésre, talajmelegedésre, illetve milyen jelentősége van ezeknek mezőgazdasági szempontból. Jelenlegi állapot Egyrészt a felső talajréteg megmunkálása, másrészt az árokásás következtében az építési fázisban megbolygatják a természetes talajrétegeket. Az építési munkálatokhoz szabad területeken 36, erdőben 32 méteres (korlátozott) építési sáv szükséges. A kizárólag az építési sávval érintett talajok esetében túlnyomórészt mezőgazdasági művelésbe vont talajokról van szó. Mivel ezek a talajok mezőgazdasági művelésre különböző mértékben alkalmasak (szántó, legelő), általánosságban azonban jó minőségű mezőgazdasági területek, összességében a jelenlegi állapot közepes érzékenységéből lehet kiindulni. Hatások / intézkedések / maradék terhelés Építési fázis: A talaj legnagyobb mértékű bolygatása az építési fázisban lép fel. A talaj felső rétegét a teljes építési sávban eltávolítják, és oldalt tárolják. Az árokásással megbolygatják a természetes talajszerkezetet. A humusz és az altalaj külön tárolásával, valamint a gondos visszarétegezéssel törekednek az építkezés negatív hatásainak minimalizálására. ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

36

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

Az építési munkák további hatása a talaj tömörödése az építési sávban, melyet a munkagépek közlekedése okoz. A helyreállítási munkálatok során végzett altalajlazítással a tömörödés megszüntethető. A helyreállítási munkák során arra is ügyelnek, hogy a művelhető területeket szükség esetén kőmentesítsék, így a terület – az építés megkezdése előtti állapothoz hasonlóan – ismét megművelhető lesz. A talajsüllyedés megelőzése érdekében, az árok visszatemetésekor a földet a talajszintnél kissé magasabbra halmozzák. Üzemelési fázis: Az üzemelési fázis a leghosszabb ideig tartó fázis, és többnyire az összesített értékelésbe is belekerül. A behatás mértéke valamennyi településen elhanyagolhatóan alacsony, így az üzemelési szakaszban nem várható maradék terhelés. Maradék terhelés: A behatás mértéke az építési fázisban a legnagyobb. Mivel az építés időtartama néhány hónapra korlátozódik, és az építési munkálatok végzésének módja – más építési projektekkel (pl. mesterséges talajfedés) összehasonlítva – „minimális” károkat okoz, - ami a természetes adottságokba való beavatkozások esetén elkerülhetetlen – jelen esetben a jelenlegi állapot közepes érzékenysége mellett, közepes mértékű megzavarásból lehet kiindulni. Az alkalmazott intézkedések hatásossága mellett az értékelési fokozat: „nagy”. A behatás mértéke valamennyi településen elhanyagolhatóan alacsony, így az üzemelési szakaszban nem várható maradék terhelés. Fentiek alapján a Nabucco gázvezeték maradék terhelése a talaj vonatkozásában összességében „csekély”.

3.4.2.

Erdőgazdálkodás

Célkitűzés / a kidolgozás szempontjai Az erdő / erdőgazdálkodás vonatkozásában felmérik a jelenlegi állapotot, elemzik az ezekre gyakorolt hatásokat, és meghatározzák a hatások csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, a továbbiakban pedig felmérik a maradék terhelést. Jelenlegi állapot A teljes nyomvonal tekintetében az érintett települések többnyire kis mértékű ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

37

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

erdősítése, az erdők sok, gazdálkodáson túli funkciója (védő- és jóléti funkció), a pannon éghajlati viszonyok okozta szárazság (8.1. elterjedési terület „Pannon síkság és dombság”, Kilian, W., Müller, F., Starlinger, F.), a részben nem őshonos, betegségre hajlamos erdőállomány (tűlevelűek, fehér akác), és a részben szenzibilis hasznosítás (Donau-Auen Nemzeti Park) miatt erdészeti szempontból összességében a jelenlegi állapot nagy érzékenységéből kell kiindulni. Ennek megfelelően az erdőállomány tervezett bolygatása (nagyrészt irtások) erdészeti szempontból csak megfelelő óv-, kiegyensúlyozó és pótló intézkedések megtételével tekinthető környezetbarátnak. Hatások / intézkedések / maradék terhelés Építési fázis: Az építési fázis során, a megelőzés (óvintézkedések), ill. a negatív hatások csökkentésére (irtási területek minimalizálása, a talaj és a megmaradó állomány védelmére tett intézkedések) tervezett intézkedéseknek köszönhetően általában csekély maradék terhelésből lehet kiindulni. A csekély maradék terhelés oka túlnyomórészt az éghajlatnak a beavatkozásokból eredő változása a nyomvonal melletti erdőállományban, valamint a vizsgált területen levő erdők gazdálkodáson túli funkcióinak ideiglenes csökkenése (területcsökkenés az építési fázisban, a szél elleni védelem hatékonyságának csökkenése). A Donau-Auen Nemzeti Park, valamint a Schlossau in Wolfsthal területén a nyiladék tartós kiszélesítésével, ill. az erdő szélének tartós elvételével, valamint a tervezett, széleskörű intézkedések figyelembe vétele mellett közepes szintű maradék terhelés érhető el. Üzemelési fázis: Az üzemelési fázisban, az építést követő első években, a már az építési fázisban tervezett, és mindenek előtt az üzemelési fázisban hatást kifejtő intézkedéseknek köszönhetően (helyreállítás helyi fafajtákkal, a helyi adottságokhoz alkalmazkodó erdőszél kialakítása a vezeték mentén) csekély maradék terheléssel lehet számolni, mert az újratelepített erdőrészek funkciójukat még nem tudják teljes körűen ellátni, a határos állományok pedig még nem alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. Mivel a tartós irtási területeken megfelelő, az irtási felülethez viszonyított 3:1 arányú újratelepítést végeznek, megakadályozhatók az erdős terület tartós csökkenéséből adódó negatív hatások. Mintegy 20-30 év múlva valamennyi rekultivált (az újratelepítés értelmében újonnan létesített) erdős terület messzemenően képes lesz teljesíteni az erdőgazdálkodáson túli funkcióit is, a határos állományok pedig alkalmazkodtak a vezetékhez. Maradék terhelés: ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

38

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

Az építési fázisra közepes szintű maradék terhelés jellemző. Az üzemelési fázisban maradék terheléssel nem kell számolni.

3.5.

Víz

3.5.1.

Talajvíz és felszín alatti vizek

Célkitűzés / a kidolgozás szempontjai A talajvízről szóló szakmai beszámolóban elsőként a jelenlegi helyzet hidrogeológiai / vízgazdálkodási érzékenységének leírásával és kiértékelésével foglalkoznak. Ezután részletezik a behatás mértékét és a projekt ebből következő hatásait, ill. kockázati potenciáljait a hidrogeológiai környezetre. Ezekre alapozva intézkedéseket terveznek a hatások csökkentése, ill. kompenzálása érdekében, továbbá felmérik a talajvízre vonatkozó maradék terhelés mértékét, végül a vízre vonatkozó állapotfelmérési (mennyiségi és minőségi) programot javasolnak. Jelenlegi állapot A nyomvonal nagy része mentén csupán csekély mértékű érzékenységgel kell számolni. Csupán néhány, a közelben levő öntözőkút, ill. régebbi időkből visszamaradt környezetkárosító anyag esetén kapott az érzékenységi fokozat közepes minősítést, valamint néhány, régebbi időkből visszamaradt környezetkárosító anyag, feltételezett hely, ill. egy talajvízvédelmi terület keresztezése esetén értékelték az érzékenységet a legmagasabbra. Ugyan a Dunától északra a nyomvonal keresztez egy vízgazdálkodási keretrendelkezés alá tartozó területet, mivel azonban a gázvezeték várható hatásai főként az építési munkálatokból adódnak, és ha vannak, akkor is csak időlegesen lépnek fel, ezért ebben az esetben is csekély érzékenységből lehet kiindulni. Hatások / intézkedések / maradék terhelés Építési fázis: Az építési fázisban felmerülő lehetséges, ill. várható, a talajvíz szempontjából lényeges, közvetlen hatások szoros összefüggésben vannak az építéstechnikailag szükséges víztartási intézkedésekkel (talajvízszint-csökkentés, gyanús területek tisztítása), valamint az csővezeték árkának / a vezeték lehetséges drénfunkciójával. A lehetséges, közvetett hatások más, védendő javakra keletkezhetnek a víztartás során elvezetendő talajvíz felszíni elszivárgásából / befogadókba (talaj, felszíni víz) történő elvezetéséből, ill. egyes esetekben a közvetlenül a nyomvonalban található ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

39

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

források/kutak károsítása miatt az emberre (anyagi és kulturális javak) vonatkozóan. Üzemelési szakasz: Az üzemelési szakaszban abból indulnak ki, hogy a gázvezeték nem lesz hatással a talajvízre. Az olyan, jellemző intézkedések, mint tömítés tervezése a drénhatás fenntartása érdekében, a talajvíz minőségének és mennyiségének ellenőrzése az építkezés folyamán, a károsított kutak/források pótlása, kártalanítások fizetése, érzékeny területeken az építés kivitelezése alacsony vízszintnél, többek között a jelenlegi állapot érzékenységétől függően, eltérő hatékonyságot mutatnak. Kutak/források lehetséges károsítása (az építési sávban), ill. lényeges vízszintcsökkenés esetén az építési fázisban, a tulajdonossal való közös megegyezéssel pótvízellátás kialakítására, ill. kárpótlás fizetésére kerül sor (hatékony intézkedések). Maradék terhelés: Valamennyi felsorolt kompenzációs, ill. egyéb intézkedés figyelembe vételével csekély visszamaradó kockázat áll fenn, ill. egy részszakaszon (Marchegg település – a Schloßhofer Platte keresztezése) egyáltalán nem kell visszamaradó kockázattal számolni. Csupán Wolfsthal településen, két nagyon rövid szakaszon állapítható meg közepes mértékű, visszamaradó kockázat, egy régi szemétlerakó, ill. egy talajvízvédelmi terület keresztezésénél.

3.5.2.

Vízökológia, felszíni vizek és halászat

Célkitűzés / a kidolgozás szempontjai Felmérik és bemutatják a vezeték vizek keresztezésénél gyakorolt környezeti hatását, az osztrák KHV-törvény (víz) szerint. Ehhez, vízökológiai mérőszámok segítségével bemutatják a jelenlegi állapotot, és felmérik a tervezett vezeték építése során lehetséges hatásokat. A tervezett Nabucco gázvezeték építési munkálatainak és üzemelésének lehetséges ökológiai hatásait felszíni vizekre a jelenlegi, és az építkezés megvalósulása után tervezett viszonyok összehasonlításával mutatják be. Minden vízkeresztezést ökomorfológiai szempontból felmértek, és állapotuk besorolását Spiegler és társai, ill. Werth nyomán, kibővítve határozták meg. Jelenlegi állapot A tervezett nyomvonal mindkét érintett tartományban (Burgenland, Alsó-Ausztria) 12 vizet/ árkot keresztez. ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

40

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

A vizek között találhatók időszakos vízelvezető/ kiszáradó árkok nyílt mezőgazdasági területen, nem őshonos fákkal, természetes, részben feltöltődő Duna-ágak, és az alföldön hömpölygő Duna. A Duna árterén (Donau-Auen) a nyomvonal délről indulva keresztezi az Äuglarmot (Duna-mellékág), két további Duna-ágat, magát a Dunát, és az Alter Rußbachot a Duna északi partján. A „Duna-vizek” partja nagyobb részt természetes, természetes partszakadásokkal és feltöltődésekkel. A HAG-vezeték által keresztezett vizeknél (a Nabucco gázvezeték közelében) a partvédelem, ha van is, már nem látható és különböző mértékben benőtt, illetve üledékkel borított. A Duna keresztezésénél a partvédelem a jelenlegi állapotában durván kirakott kövekből áll. Hatások / intézkedések / maradék terhelés Építési fázis: Valamennyi érintett víz keresztezése nyílt árkos vezetékfektetéssel, bújtatócsővel történik, legalább 1,50 m vastag takarással a cső felső pereme és a mederaljzat között. Természetes vizek / parti erdők keresztezése esetén – amennyiben műszakilag lehetséges – leszűkítik az építési sávot, a ligetek építkezés felé eső peremrészeit pedig palánkkal védik az építési munkákkal járó hatásoktól. A bújtatási munkák végeztével, az árok visszatemetésével helyreállítják meder állapotát. A vízben élő organizmusok vonatkozásában, a víznek az építési munkák alatti, rövid ideig tartó zavarossá válását kivéve, negatív hatással nem kell számolni. A keresztezett vízfolyás építkezés miatti kiszáradását, ill. a folyás folyamatosságának megszakítását az építkezést kísérő, megfelelő intézkedésekkel akadályozzák meg. Mezőkön fellelhető árkok esetében a partot a nem őshonos növények megtelepedésének megelőzése érdekében a lehető leggyorsabban betelepítik őshonos növényekkel. A part menti ligetekben az építés következtében kialakult nyiladékokat őshonos növényeket felhasználva, laza ligetesítéssel zárják. A szabadon tartandó sávban kizárólag alacsony növekedésű cserjéket alkalmaznak. Valamennyi vízfolyás keresztezésénél, a töltésre (kivéve az időszakos vízelvezető/ kiszáradó árkokat) fűzfacsemetéket ültetnek, ill. – amennyiben a jelenlegi állapotban már vannak – az építkezés ideje alatt depózott gyökereket visszahelyezik. Üzemelési fázis: Az üzemelési fázisban föld alatt futó vezeték a folyóvizekre semmilyen hatást nem gyakorol. Összességében ki lehet indulni abból, hogy bizonyos idő elteltével, ha a ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

41

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

növényzet megnőtt, legalább az építkezés előtti ökológiai állapot állítható vissza. Maradék terhelés: Az építési fázisban összességében kis mértékű maradék terheléssel lehet számolni a vízökológia, a felszíni vizek és a halászat vonatkozásában. Az üzemelési szakaszban nem kell maradék terheléssel számolni.

3.6. 3.6.1.

Állatok, növények és élőhelyeik Állatok és növények

Célkitűzés / a kidolgozás szempontjai Leírják a „Nabucco gázvezeték” projekt környezeti hatásait az „állatok, növények és ezek élőhelyei” vonatkozásában. A védendő élőlények felméréséhez, az állatok esetében, a jelenlegi állapot meghatározásához a madarakat és – első körben – a kétéltűeket vették alapul, valamint felhasználják az ezekről, illetve további állatcsoportokról rendelkezésre álló dokumentumokat. A növények tekintetében a nyomvonal menti vegetációk alapján mérték fel a jelenlegi állapotot, melyet az élőhelyek leírásához is felhasználnak. Jelenlegi állapot Burgenlandban a nyomvonal madarak rendkívül érzékeny élőhelyein vezet át („Parndrofer Platte/Parndorfi fennsík – Heideboden” madárvédelmi terület a Natura 2000 hálózatában). Különösen érzékeny fajok a túzok és a parlagi sas. A Dunához közeledve, alsó-ausztriai területen a nyomvonal a Hundsheimer Berge Natura 2000 terület közelében halad. A nyomvonal hatáskörzetében érzékeny állatfajok nem fordulnak elő. A nyomvonal ezután Schlossau bei Wolftsthal peremrészén halad keresztül. A Duna keresztezése egyben a Donau-Auen Nemzeti Park, valamint a „Donau-Auen Bécstől keletre” FFH- és madárvédelmi terület keresztezése is, egy keskeny területen. Érzékeny állatközösségek, növényegyüttesek, vegetációs egységek vagy élőhelyek nem érintettek. A Duna ezen a részen szabályozva van. A Duna keresztezését követően a nyomvonal a „Blumengang” (Virágfolyosó) lapályon és a Loimersdorfer mezőkön halad, a Hubertusdammon (védőgát) belül, mely az árteret határolja el a Morva-mezőtől. Itt egy hosszan elnyúló mélyedésben nyári pajzsosrákok telepedtek meg, a Blumengang és a Loimersdorfer mezők vizes területei pedig fontos táplálékforrást jelentenek az átvonuló lilealakúak ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

42

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

(gázlómadarak) számára. A Blumengang területén a 2009-es térképezés során nem határoztak meg érzékeny növényi élőhelyeket. Ezen a részen a nyomvonal érinti a „March-Thaya-Auen” madárvédelmi és FFH-terület peremét is. A vezeték a Morva-mezőn lényegében pannon növénytársulások maradványaival tarkított szántóföldeket keresztez, a HAG mentén, a nyílt helyen keresztezett Stempfelbach pedig elsősorban a szitakötők számára helyi jelentőségű. A Schlosshofer Platte-ra való felkapaszkodás során a nyomvonal egy fehér akác erdő peremén halad, mely mint állatok és növények számára szolgáló élőhely, csekély jelentőséggel bír. A Schlosshofer Platte szántóföldjei pannon állatközösségnek és pannon növényfajtáknak biztosítanak élőhelyet. A szántóföldeken rétihéja költ. A nyomvonal mellett, egy kavicsbányában jelenleg nagy parti fecske kolónia fészkel. A homokos talajú területeken (részben Natura 2000 terület) a nyomvonal nagy természetes területi potenciállal rendelkező pannon élőhelyet keresztez, melyet nagyrészt mezőgazdaságilag hasznosítanak. A vasúti töltéseknél és az egyéb területeken a vegetáció és az állatvilág természetvédelmi szempontból nagy érzékenységet mutat. Baumgarten an der March-nál, a Mühlbach magasságában a nyomvonal egy természetvédelmi terület (NSG sós sztyepp, Baumgarten a. d. March) mellett vezet, melyet azonban nem érint. Oberweidennél a nyomvonal a Morva-lapályban vezet, a March-Thaya-Auen európai védett terület, vagy a Morva hullámterének érzékeny élőhelyeinek érintése nélkül, és két, út melletti liget peremének keresztezését követően eléri a mérő- és gázátadó állomás szántóföldön elterülő, tervezett helyszínét. A nyomvonal itt ér véget. Hatások / intézkedések / maradék terhelés Építési fázis: Burgenlandban a nyomvonal madarak rendkívül érzékeny élőhelyein vezet át („Parndrofer Platte/Parndorfi fennsík – Heideboden” madárvédelmi terület a Natura 2000 hálózatában). A vezeték építése megbolygatja az élőhelyet, és – még ha csak kis mértékűt is, de – terület-igénybevételt jelent a túzok költőhelyén. A költőhely területén (Deutsch Jahrndorf település) az építési munkálatokat a téli félévre teszik, tehát március elejétől augusztus végéig (dürgés, költés és a fiókák felnevelésének korai szakasza) nem folyik építkezés; a téli búvóhelyen (Pama település) az építés időpontját őszre korlátozzák. Az építkezés időpontjának áthelyezése a legmesszebb menőkig megakadályozza a hátrányos hatásokat, a területen élő más érzékeny madárfajok vonatkozásában is. Kétéltűek és hüllők élőhelyeit nem érinti az építkezés, az esetleges hatásokat az ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

43

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

ökológiai építésfelügyelet tevékenysége akadályozza meg (kétéltűterelő kerítések). A mezőkön pannon egyéves növénytársulások feltételezhetők. Az ezekre gyakorolt jelentősen hátrányos hatások a kiásott anyag és a humusz gondos, elkülönített tárolásával, és megfelelő visszarétegezésével kerülhetők el. A Nabucco gázvezeték a „Hundsheimer Berge” Natura 2000 terület közelében vezet. A Hundsheimer Berge költőhelyeinek vonatkozásában, beleértve az uhut is, nem várhatók hátrányos hatások. Az építési munkák folyamatos bolygatást jelentenek a gyakori talajon költő madarak (mezei pacsirta, fogoly) költőhelyei számára, és megváltoztatják pl. a ragadozó madarak táplálékszerzési körülményeit. Az üzemelés további jelentős zavaró hatással nem jár. Várhatóan nem éri jelentősebb káros hatás a hamvas réti héja távolabbi, potenciális költőhelyeit, vagy a gyurgyalag táplálkozási területeit. Schlossau körzetében az erdőterületet tartósan csökkentik, ill. az erdő szélét kb. 10 méterrel hátrébb viszik. A többi, az építési munkák idejére kiirtott erdős és ligetes területet a helyi adottságoknak megfelelően helyreállítják. A kanadai nyár állományaiban ezért területenként helyi, közepes vagy hosszú távú értéknövelésről beszélhetünk. A Duna alatti bújtatócső-elhelyezés nem jár az ezen a köves parton élő, érzékeny költő madárfajok vagy más állatok jelentősebb bolygatásával. Az átvonuló vagy telelő fajok élőhelyeinek bolygatása is kizárt, mivel a környező élőhely elég nagy, és a bolygatás a területhez viszonyítva csak pontokat érint. Ezt a TAG bújtatócsőelhelyezés megfigyelései is alátámasztják. Veszélyeztetett növényfajok nem érintettek. Érintett, veszélyeztetett élőhelytípusként a fehér fűz ligetek, valamint a magyar kőris ligetek említendők, bár mindkettő esetében nagyon fiatal, újratelepített állományokról van szó. Számos olyan intézkedést terveztek, mely az építkezés ideje alatti bolygatást minimálisra csökkenti. Legfontosabbak a tempós építés (befejezés alacsony vízállású időszakon belül; augusztus-március), lehetőleg közvetlenül az építési munkálatok előtti irtás (már augusztusban) és a helyi adottságoknak megfelelő helyreállítás. Maradandó hatás a meglévő nyiladék 10 méterrel való kiszélesítése. A közeli, a Blumengangnál levő mélyedésben, a nyári pajzsosrákok élőhelyén a bolygatást már a HAG-vezeték építése során sem értékelték jelentősnek (Hödl, szóbeli); minden esetre itt különös gondossággal kell eljárni. A nyár közepi és végi nedves időszakban, vagy az esetleges tavaszi árvíz esetén technikai okok miatt nem folyik az építkezés. Összességében itt az építési fázisban csekély hatás várható néhány talajon költő madárfajra a Blumengangi szántóföldeken (fogoly, mezei ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

44

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

pacsirta), valamint a (nem veszélyeztetett) cigánycsuk egy éppen költő párjára. Az üzemelési fázisban nem kell további hatásokkal számolni. A Blumengang területén nem találtak érzékeny vegetációs egységeket (csak szántóföldet). A vegetációk tekintetében érdekes területek találhatók a keskeny töltéslejtőn (a pannon nedves flóra veszélyeztetett fajai), és mellette (sovány rét, friss, kövér rét). Az építési időszak hatásait számos intézkedés csökkenti, ill. minimalizálja (gyeptégla felszedés, az építési sáv és az elkerítés csökkentése). A szomszédos Morva-mezőn érzékeny fajok élőhelyei nem érintettek. A Stempfelbach keresztezésekor intézkedéseket tesznek a víztartás, és a helyi adottságoknak megfelelő helyreállítás érdekében. A HAG felett létrejött állóvíz – többek között szitakötők számára fontos – élőhely-funkcióinak fenntartásához a vízinövényeket (részben veszélyeztetett és súlyosan veszélyeztetett fajok) áthelyezik. További lényeges intézkedések az építési sáv leszűkítése, és a határos területek elkerítése. A groißenbrunni emelkedőn, a Kis Wagramnál a (határos) ligetek és a száraz gyepek védelmére terveznek intézkedéseket. A homokos talajú területeken a nyomvonal nagy természetes területi potenciállal rendelkező pannon élőhelyet keresztez, melyet nagyrészt mezőgazdaságilag hasznosítanak. Ezen a területen a keresztezés értékes élőhelyként egy karbonátoshomokos szárazgyepet, valamint egy homokos, parlagon heverő szántóföldet érint. Az ároktemetés és a földrétegek visszahordása során ügyelnek a helyi adottságoknak megfelelő talajrétegezésre (homoktartalom / rétegenkénti elhordás). Az ökológiai építésfelügyelet előírásainak megfelelően a gyeptéglákat kiszedik. A két vasúti töltésen található száraz gyepeket a sajtolás és a lekerítés minden építési munkálattól megóvja. A Baumgarten an der March melletti természetvédelmi terület érintetlen marad. Maga a projekt a Morva-ligeteket (Marchauen) sem érinti. A mérő- és gázátadó állomás számára, ahol a vezeték véget ér, kizárólag szántóföldet vesznek tartósan igénybe. Üzemelési fázis: Az üzemelési fázisban az állatokra és növényekre vonatkozóan nem kell jelentősebb hatással számolni. A Duna ártéri erdőre gyakorolt hatások tekintetében egy intézkedés-csomagról tárgyalnak a nemzeti park igazgatóságával. Valamennyi tartós irtást a helyi adottságoknak megfelelő újratelepítéssel pótolják, az irtási területhez viszonyított 3:1 arányban. Maradék terhelés: Összefoglalva, az építési fázisra kis, ill. közepes maradék terhelés feltételezhető. ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

45

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

3.6.2.

Vadökológia

Jelenlegi állapot A Deutsch Jahrndorf, Pama és Kittsee településeket magában foglaló Heideboden tájegységet intenzív mezőgazdasági művelés jellemzi, kevés erdős-ligetes területtel. Ez a tájegység a túzok élő-, költő- és utódgondozó helye. A Berg, Wolfsthal és Hainburg településeket magában foglaló, a Dunától délre elterülő tájegység a Hundsheimer hegységgel és a Duna-menti ártéri erdőkkel fontos élőhely különböző, vadon élő állatok számára. Ez a térség továbbá kelet-nyugati, valamint észak-déli irányú vonulási folyosóként is némi jelentőséggel bír. A Dunától északra fekvő, Engelhartstetten, Marchegg és Weiden an der March településeket magába foglaló terület egy erősen tagolt mezőgazdasági vidék, sok ligetfolttal, szélvédő övezettel és néhány patakkal. A terület vonulási útvonal is, mely a Weinviertelt a Donau-Auennel és a Kis-Kárpátokkal köti össze. A Donau-Auen Nemzeti Park területén, a hainburgi hídtól keletre fekvő rész, valamint a Morvaligetek Baumgarten an der March területén fontos élőhelyei a rőtvadnak. Hatások / intézkedések / maradék terhelés Építési fázis: A tervezett vezeték építési fázisában, különösen a vadak búvóhelyéül szolgáló ligetes részek közelében, zavaró és korlátozó hatás érvényesülhet. Több érintetlen rőtvad-csapást érint. A ligeteket lehetőség szerint kímélő, és a meglévő HAGvezeték, ill. más infrastrukturális létesítmény (pl. út, vasútvonal) melletti nyomvonalvezetéssel igyekeztek ezeket a zavaró hatásokat minél alacsonyabb szinten tartani. Kidolgoztak továbbá intézkedéseket, melyek eredményeként a vadállományra, ill. a vadászati érdekekre gyakorolt hatás a lehető legalacsonyabb. A következőkben csak a vadökológiai szempontból leglényegesebb intézkedéseket soroljuk fel: 

Az építési munkálatok csak a reggeli szürkület után kezdődnek, és az esti szürkület előtt befejeződnek. A vadak főbb mozgása gyakran a szürkületre tehető. Az építkezésből fakadó zavaró hatás ilyenkor okozza a vadak között a legnagyobb nyugtalanságot.



A ligetek keresztezésénél a helyreállítási munkákat, ill. az ideiglenes irtási területek újratelepítését a lehető leghamarabb, közvetlenül az építkezés befejeztével elvégzik.


46

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.



Az építési munkák megkezdése előtt a munkák egyeztetése és tájékoztatás céljából kapcsolatba lépnek a helyi vadásztársaságokkal.



Az újratelepítendő területeknél különösen ügyelnek arra, hogy a helyi adottságoknak megfelelő növényzetet használjanak, és a vadvédelem miatt, a lekerített területekből adódóan, a növényzet számára ne jöjjenek létre akadályok.

Üzemelési szakasz Az építési munkák befejeztével a vezeték a talajban fut, és a felszínen csak a sárga jelzőoszlopok jelzik jelenlétét. A szokásos mezőgazdasági művelés a szabad nyomvonal egész területén ismét megkezdhető. Maradék terhelés Az építési fázisban a maradék terhelést „közepes” szintben határozták meg, mivel a teljes vezetékszakaszon nem kell a vadökológiai helyzet tartós romlásával számolni, ami a vezetéképítés gyors ütemére, és a vadaknak az egyenletes zavarhoz való viszonylag gyors alkalmazkodására vezethető vissza. MACZEY és BOYE (1995), valamint HOLZER (1996) vázolja, hogy az állatok hozzászoknak a zajhoz, különösen, ha a zaj rendszeres, állandó jellegű és ugyanabban a sávban marad. Saját megfigyelések alapján elmondható, hogy gyakran találkozni vadakkal az építési terület közvetlen közelében, átmennek az építési területen, sőt akár a kihelyezett csövek között is átnyomakodnak. Az üzemelési szakaszban a vezeték semmiféle zavart nem okoz. A Reimoser és tsai (2001) alapján megvalósítandó biotóphálózat következtében a vadökológiai helyzet szempontjából javulás várható. A leírtak alapján az üzemi fázisban a maradék terhelés „nincs”, ill. „javulás”-ként való értékelése a biotóphálózat megvalósításával indokoltnak tűnik.

3.7.

Táj

Célkitűzés / a kidolgozás szempontjai A tájkép munkacsoport (az alsó-ausztriai tartományi kormány hivatala) metodikája alapján megvizsgálják és kiértékelik a Nabucco gázvezeték hatását a tájképre. A jelenlegi állapot felmérése céljából fényképes dokumentálással egybekötött területbejárást végeztek.


47

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

Jelenlegi állapot A projekt területének tájképi megjelenését a Hundsheimer Berg – Königswarte (délre) hátság és a Thebener Kogel által szegélyezett síkságok kiterjedt mezőgazdasági területei, valamint a Duna folyami tája határozza meg. Az előbbi nagyon csekély (Észak-Burgenland), ill. vegyes mennyiségű természetes tájelemet mutat fel (a Morva-mező egyes részei), főként a technogén elemek, mint a szélerőművek, valamint a többnyire geometrikus úthálózat a meghatározóak egyes részeken. Az utóbbi, különösen markáns vízfelületével és a déli parton található, jelentős ártéri erdőállományával az egyébként főleg művelés alatt álló kultúrtáj természetes színfoltja. Ennek következtében a tájkép a projekt területén, a nagy mezőgazdasági területek miatt, feltételesen a nagyrészt kevésbé érzékeny terület besorolást kapta. Nagy látótávolságok és a horizont fölé csak kissé emelkedő táj a jellemző. A Dunához közeli, a Groissenbrunn – Schlosshof közötti, valamint a marcheggi vasútállomástól északnyugatra fekvő területek a felszíni komplexitásuk miatt érzékenynek minősülnek. Hatások / intézkedések / maradék terhelés A HAG-gázvezeték mentén uralkodó jelenlegi helyzet alapján a bolygatás mértéke az érintett gázvezeték kapcsán általánosságban csekélyre tehető. Több éves növekedési szakaszt követően észrevehető, a jelenlegi helyzethez képest kis mértékben zavaró hatású tájképváltozásból lehet kiindulni. A Nabucco gázvezeték az új (a HAG-tól eltérő) szakaszokon, csak az erdős-ligetes (erdők, cserjések stb.) részek keresztezésénél lesz felismerhető (erdőmentes sávok, ill. a Duna árterén és a Schlossau in Wolfsthalban elterülő erdős részek keresztezése során elvett kisebb erdőszélek, lineáris erdős részek keresztezésénél a magasabb fák kiváltása alacsony növésűekkel). Az építmények a föld alatt futó gázvezetékkel ellentétben tartósan láthatóak, és befolyásolják a tájképet. Ennek kapcsán főként az oberweideni mérő- és gázátadó állomás kapcsán kell a létesítmény mérete és kiterjedése miatt (két épület, igénybe vett teljes terület) a behatás nagy jelentőségével számolni. A létesítmény, mint technogén elem, a sík mezőgazdasági területen nagyobb távolságból világosan kivehető, ill. olykor akár zavaró is lehet. A Nabucco gázvezeték környezet-bolygatásának mértéke összességében alacsonynak feltételezhető. A meglévő, messzemenően párhuzamos nyomvonalvezetésű HAG-gázvezetéhez hasonlóan, a tervezett gázvezeték a tájképben – a sárga jelölőoszlopok kivételével – csak az erdők keresztezésénél látható. Az ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

48

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

építményeket tekintve, a sík mezőgazdasági területeken különösen az oberweideni mérő- és gázátadó állomás lesz jól látható.


49

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

4. ÖSSZEFOGLALÁS 4.1.

A maradék terhelés értékelésének célja és metodikája

A KHT feladata, hogy bemutassa az adott projektnek a KHV-törvény szerinti védendő javakra gyakorolt hatását. Az egyes védendő javak részletes megvilágításán túl azonban fontos, hogy átfogó áttekintést is nyújtson a projektről és hatásairól. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy a sok részlet mellett homályba vész a projekt lényegi részeire való rálátás. Össze kell hasonlítani, hogy a projekt mely védendő javakat érinti jobban, és melyeket kevésbé. A megfelelő mérlegelés nehéz, és nincsenek rá tudományosan elismert módszerek. Ehhez a KHT-hoz olyan metodikát alkalmaztak, mely más KHT-k értékelési folyamatainak tapasztalatait használja fel. A metodika részletes leírása a mellékletben, „A maradék terhelés értékelésének metodikája” című fejezetben olvasható. Azt a maradék terhelést értékeli ki, melyet a projekt gyakorol az egyes szakterületekre. Az értékelés az építési és az üzemelési fázisra, valamint a teljes projektre is kiterjedt (összesített értékelés).

A maradék terhelés fogalma: Maradék terhelés alatt értjük azon következmények összességét, melyek a projekt következtében, a negatív hatások kiküszöbölése, ill. enyhítése érdekében hozott intézkedések figyelembe vételével egy szakterületen keletkeznek. A maradék terhelés értékelése a következő 5 fokozat alapján történt:  javulás  nincs (maradék terhelés)  csekély (maradék terhelés)  közepes (maradék terhelés)  nagy (maradék terhelés) A maradék terhelés értékelése a megadott értékelési szintek segítségével a KHT egyes szakmai beszámolói eredményeinek egyszerűsített, durva besorolását teszi szükségessé. Az elvégzett értékelés eredményeire azonban soha nem szabad csak önmagukban tekinteni, hanem mindig az eredményekhez vezető komplex, ténybeli háttérrel együtt ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

50

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

kell látni. Ez annyit jelent, hogy az ábrák és összefoglalók nem helyettesíthetik a szakmai beszámoló tanulmányozását. Sokkal inkább a körülbelüli orientálódást szolgálják, hogy a projektből eredően milyen hatások várhatók. Jelen beszámoló formája, különösen az összefoglaló a „közérthetőségét” hivatott szolgálni. A következőkben szereplő eredményekkel kapcsolatosan figyelembe kell venni, hogy az egyes beszámolók eredményeinek egybevetéséről van szó. Ez azt jelenti, hogy az értékelést nem egy vagy több személy végezte az „összes” szakmai beszámolóról, hanem az adott szakterületre vonatkozó minden értékelést lehetőleg objektíven végeztek el. Itt az egyes szakterületek értékelését állítják egymás mellé. Az értékeléssel két nézőpontot mutatnak be: 

Egy adott szakterületen belüli értékelés; pl. az „a” és „b” km-szelvény közötti nyomvonalszakasz egy adott védendő érték (pl. talajvíz) tekintetében érzékenyebb, mint a „c” és „d” km-szelvények közötti terület.



A szakterületek közötti összehasonlító értékelés; pl. az X védendő értéket érintő maradék terhelés a projektből kifolyólag nagyobb, mint Y-é.

Az értékelés külön történik az építési, üzemelési és utógondozási fázisra, valamint a teljes projektre vonatkozóan.


51

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

4.2.

A maradék terhelés értékelésének eredményei

A törvényi előírások betartása elősegíthető szakmailag alkalmas cégek kiválasztásával, annak ellenőrzésével, hogy a cégek betartják-e az előírásokat, valamint az esetleges szabálytalanságok megszüntetésével. A maradék terhelés pontos értékelése, ami általában településenként történt, az egyes KHT-beszámolókban olvasható, ahol megtalálhatók az elvégzett értékelések indoklásai is. Áttekintésképpen álljon itt néhány adat.

4.2.1.

Építési és üzemelési fázis

Védendő érték Ember – településrendezés, Idegenforgalom, szabadidő és pihenés Ember – zaj Anyagi javak Kulturális javak Éghajlat Levegő Talaj – mezőgazdaság Talaj – erdőgazdálkodás Talajvíz Vízökológia, felszíni vizek és halászat Flóra és fauna Vadökológia Tájkép

Maradék terhelés építési fázis csekély

Maradék terhelés üzemelési fázis csekély

csekély - közepes csekély közepes csekély közepes nagy közepes csekély – közepes csekély

csekély nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

csekély - közepes közepes *

nincs - csekély nincs, ill. javulás csekély

* nincs értékelés, mert az alkalmazott metodika (tájkép munkacsoport, az alsóausztriai tartományi kormány hivatala) nem veszi figyelembe az építési fázist.

4.2.2.

Utógondozási fázis

Az utógondozási szakasz egésze a „nincs” maradék terhelés kategóriába sorolható. Ehhez abból indultak ki, hogy a vezeték a felhagyást követően is a földben marad. A felhagyott és leürített vezeték eltávolítása hozzávetőleg ugyanolyan hatásokkal járna, mint az építési munkálatok.


52

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

4.2.3.

Összesített értékelés

Végezetül megállapítható, hogy a projekt – néhány, a nyomvonal által keresztezett, rendkívül érzékeny területet kivéve – csupán csekély maradék terheléssel megvalósítható. Ennek érdekében, nem utolsó sorban, döntő jelentőségű a hatékony intézkedések megvalósítása. A rendkívül érzékeny területek a nyomvonal jelenlegi, projekt megkezdése előtti állapotára vonatkoznak. Az „Intézkedési terv” (70223/AA/EV/00/01/0005-001-től 003-ig) dokumentációban találhatók, piros színnel kiemelve. A környezetre gyakorolt tényleges hatások első sorban az építési munkálatok folyamán valósulnak meg. A projekt kérelmezője hajlandó valamennyi felsorolt intézkedést megfelelően meg is valósítani.


53

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

MELLÉKLET


54

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

1. A MARADÉK TERHELÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK METODIKÁJA 1.1.

Az értékelés célja

A KHT feladata, hogy bemutassa az adott projektnek a KHV-törvény szerinti védendő javakra (ember, víz, levegő, fauna és flóra stb.) gyakorolt hatását. Az egyes védendő javakra gyakorolt hatások részletes magyarázata a projekt 5. fejezetének jelentéseiben olvasható. Ezen túl azonban fontos a projektről és hatásairól összesített áttekintést is nyújtani. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy a sok részlet mellett homályba vész a projekt lényegi részeire való rálátás. Ahhoz, hogy ez az áttekintés lehetséges legyen (mely védendő javakat érint a projekt nagyobb, és melyeket kisebb mértékben), egy értékelést végeztek. A KHT-törvény nem követeli meg ezt az értékelést. Az értékeléssel két nézőpontot mutatnak be: 

Egy adott szakterületen belüli értékelés; pl. az „a” és „b” km-szelvény közötti nyomvonalszakasz egy adott védendő érték (pl. talajvíz) tekintetében érzékenyebb, mint a „c” és „d” km-szelvények közötti terület.



A szakterületek közötti összehasonlító értékelés; pl. az X védendő értéket érintő maradék terhelés a projektből kifolyólag nagyobb, mint Y-é.

Erre a célra nincs tudományosan elismert módszer. A kiválasztott módszer sem felel meg a tudományosság igényének. Az értékelés célja azonban nem a tudományosság, hanem sokkal inkább az eredmények közérthetősége és áttekinthetősége, ami leegyszerűsítéssel és általánosítással érhető el. A részletes eredményekhez való ragaszkodás a „tudományos szemlélet” igényét egészen biztosan nem elégíti ki. Az értékelés nem helyettesíti a beszámolók áttanulmányozását, sokkal inkább orientálódási célokat szolgál. Az értékeléssel szemben ez az igény áll fenn.

1.2.

Gondolatok a metodika kidolgozásáról

A következőkben leírt metodika más, Ausztriában kivitelezett KHT-projektek során alkalmazott értékelési eljárásokhoz igazodik. Az alkalmazott értékelési eljárással kapcsolatos megfontolások nagyon széles körűek. A kidolgozás egyik célja volt, hogy a KHT utolsó lépéseként az egyes védendő javakra vonatkozó szakmai beszámolók eredményeit összevessék. Ezért a ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

55

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

KHT kidolgozását már a kezdetektől fogva úgy kellett felépíteni, hogy a végén a beszámolók eredményei összevezethetőek legyenek. Ezért a környezettel foglalkozó valamennyi KHT-beszámoló egységes szerkezet alapján készült, és erre épült az értékelési eljárás. Az értékelés a következő módon történt: nem egy vagy több személy értékelte az „összes” szakterületet, hanem sokkal inkább külön értékelték az egyes szakterületeket, majd ezeket az eredményeket egymás mellé állították. Az egyes szakmai beszámolókat elkészítéséhez és egyeztetéséhez visszacsatolást alkalmaztak olyan szakterületekkel, melyekkel tematikus átfedés, ill. kölcsönhatás áll fenn. Az értékeléshez egy egységes módszert dolgoztak ki, amely alapján minden szakterületre vonatkozóan megítélték a hatásokat.

1.3.

Értékelési eljárás

Az értékelési eljárás a következőképpen néz ki: Van egy értékelő táblázat. Az 1. „A jelenlegi állapot érzékenysége”, a 3. „A bolygatás hatásai” és az 5. „Maradék terhelés” oszlopokban három időpontot (bolygatás előtti időpont, a bolygatás utáni fiktív időpont az intézkedések megvalósítása nélkül, az intézkedések megvalósítása utáni időpont) határoznak meg, melyek mindegyikét kiértékelik. A 2. „A bolygatás mértéke” és 4. „ Az intézkedések hatékonysága” oszlopokban két folyamatot értékelnek ki (magát a bolygatást, valamint az intézkedések megvalósítását). A kiértékelési táblázat továbbá különböző projektfázisokra van felosztva: „Építési fázis”, „Üzemelési fázis” és „Utógondozási fázis”. Ezenkívül a vizsgálati területet szakaszokra osztják, melyek a mindenkor érintett települések területeire vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy minden település számára saját értékelési szakaszt alakítanak ki. Amennyiben szakmailag célszerű, akkor további felosztásokat is végeznek. Amennyiben a KHT kidolgozásakor kiderülne, hogy az üzemelési és utógondozási szakaszban a környezetre gyakorolt hatás kicsi, vagy egyáltalán nem lenne, akkor összevonnának több települést, ill. egy egységes értékelést készítenének a teljes vizsgált területről. Ezen túlmenően elkészítik a projekt összesített értékelését is.


56

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

1. táblázat: A maradék terhelés szakaszonkénti értékelése Érzékenysé g jelenlegi állapot

Bolygatás mértéke

A bolygatás hatása

Az intézkedések hatékonysága

Maradék terhelés

Építési fázis A település B település stb. Építési fázis összesen Üzemelési fázis

(itt a további felosztás szakaszokra akár el is maradhat, lásd fent)

A település B település stb. Üzemelési fázis összesen Utógondozási fázis

(itt a további felosztás szakaszokra akár el is maradhat, lásd fent)

A település B település stb. Utógondozási fázis összesen

1.4.

Fogalom meghatározások

A fogalmakat a talajra vonatkozó példákkal illusztráljuk. A jelenlegi állapot érzékenysége, az érintett védendő érték érzékenységét jellemzi az adott beszámoló időpontjában. Példa: az agyagos talaj érzékenyebb a tömörödéssel szemben (közlekedés,…), mint a homokos. A bolygatás mértéke a bolygatás nagyságát jellemzi az érintett védendő érték szempontjából. Példa: ha a talajt csak ideiglenesen (pl. az építkezés ideje alatt) bolygatják, akkor a bolygatás mértéke „kisebb”, mintha tartósan megmaradó építménnyel vagy talajzáró létesítménnyel építik be. A bolygatás hatása az érintett védendő értékre gyakorolt bolygatás nagyságát jellemzi az érzékenység függvényében (az intézkedések figyelembe vétele nélkül). Példa: ha a jelenlegi állapot érzékenysége a „talaj” tekintetében „csekély” (a talaj ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

57

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

kevésbé hajlamos tömörödésre – pl. homokos talajok), a bolygatás mértéke pedig „magas” (közlekedés nehéz munkagépekkel a talajon), akkor a bolygatás hatásai „közepes” vagy „nagy” minősítésűek. Az intézkedések hatékonysága azt írja le, hogy az intézkedések mennyire alkalmasak a bolygatás negatív hatásainak megakadályozására vagy enyhítésére, amennyiben az adott védendő érték vonatkozásában egyáltalán intézkedések lehetségesek. Például: a munkagépek által tömörített talajt a helyreállítási munkálatok során ismét fel kell lazítani és áteresztővé kell tenni. E munkálatok gondos kivitelezésével elkerülhetők a vizenyősödések. Maradék terhelés alatt értjük, a negatív hatások kiküszöbölése, ill. enyhítése érdekében hozott intézkedések figyelembe vételével, a bolygatás összes következményét.

1.5.

Eljárás az értékelés során

Ahhoz, hogy a projektnek az adott védendő értékre gyakorolt maradék terhelése meghatározható legyen, első lépésben a „jelenlegi állapot érzékenységét” és a „bolygatás mértékét” kell értékelni (lásd a fenti példákat). Ennek a két értékelési szempontnak a csatolásával kapjuk meg „a bolygatás hatásait” (vö. 1. ábra). Az intézkedések hatékonysága azt írja le, hogy a kompenzáló és/vagy pótintézkedések mennyire alkalmasak a bolygatás negatív hatásainak megakadályozására vagy enyhítésére, amennyiben az adott védendő érték vonatkozásában egyáltalán intézkedések lehetségesek. Maradék terhelés alatt értjük azon következmények összességét, melyek a projekt következtében, a negatív hatások kiküszöbölése, ill. enyhítése érdekében hozott intézkedések figyelembe vételével egy szakterületen keletkeznek. Az előbbiekben ismertetett, a maradék terhelés megállapítására szolgáló értékelési eljárás grafikusan a következőképpen ábrázolható:


58

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

1. ábra: A maradék terhelés meghatározásának ábrázolása

A maradék terhelés és a többi értékelési oszlop értékeléséhez a következő 5 fokozatot használják, és úgy jelölik őket, hogy alapvetően a táblázat egyes oszlopaiban található valamennyi értékeléshez felhasználhatóak legyenek:  javulás  nincs  csekély  közepes  nagy A „Jelenlegi állapot érzékenysége” oszlopban a „javulás” és „nincs” fokozatok nem használhatók: a „javulás”-nak itt nincs értelme, mivel javulás mindig csak egy előző állapottal összehasonlítva értékelhető. A „nincs” fokozatot („Jelenlegi állapot érzékenysége”) figyelmen kívül hagyják, mivel egy alap érzékenység mindig adott. A „Bolygatás mértéke” és „Az intézkedések hatékonysága” oszlopokban a ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

59

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

„javulás” érték szintén nem használható, hiszen a javulás mindig csak egy folyamat következménye lehet. A „javulás” érték ezért csak „A bolygatás hatásai” és a „Maradék terhelés” oszlopokban használható. A „Maradék terhelés” oszlopban mind az öt fokozat használható. A lehetséges értékelési fokozatok a 2. táblázatban láthatók. 2. táblázat: Lehetséges értékelési fokozatok Jelenlegi állapot érzékenysége csekély közepes nagy


A bolygatás hatásai

nincs csekély közepes nagy

javulás nincs csekély közepes nagy

Az intézkedések hatékonysága nincs csekély közepes nagy

Maradék terhelés javulás nincs csekély közepes nagy

„A bolygatás hatásai” megállapításához a „Jelenlegi állapot érzékenysége” és a „Bolygatás mértéke” értékek összekapcsolása egy összefüggéseket tartalmazó táblázat alapján történik. A feldolgozást végző személynek pontosan e táblázat alapján kell dolgoznia.

3. táblázat: A bolygatás hatásainak értékelésére szolgáló összefüggések Jelenlegi állapot érzékenysége csekély csekély csekély csekély közepes közepes közepes közepes nagy nagy nagy nagy


A bolygatás hatásai

nincs csekély közepes nagy nincs csekély közepes nagy nincs csekély közepes nagy

nincs csekély csekély vagy közepes közepes vagy nagy nincs csekély vagy közepes közepes közepes vagy nagy nincs közepes vagy nagy közepes vagy nagy nagy

A maradék terhelés értékelése „A bolygatás hatásai” és „Az intézkedések hatékonysága” értékek összekapcsolásával, meghatározott séma szerint nem lehetséges. ILF BERATENDE INGENIEURE ILF/Wi P:\Projekte aktuell\C038_FEED_ Nabucco\3_Dokumente\3.1_ILF_Dokumente\C038_UVE\1 Zusammenfassung der UVE\1.3 Zusammenfassung der UVE\FERTIG\70223-AA-RPT-EV0003.doc

60

70223-AA-RPT-EV-0003 2010.06.30.

Az egyes szakterületek vonatkozásában elvégzett értékeléseket szakmailag megfelelően indokolják, így érthetővé válik az alkalmazott értékelési eljárás.


61

A környezeti hatástanulmány (KHT) összefoglalása

Recommend Documents