129
Nyírbátor Városi Önkormányzat Képviselı-testületének 2009. május 27-én megtartott ülésének: a) tárgysorozata, b) jegyzıkönyve, c) határozata: 20-28-ig, d) rendeletei: 12-13-ig. Tárgysorozata: Napirenden kívül: Beszámoló a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörökben hozott döntésekrıl, az elızı ülés óta történt fontosabb eseményekrıl, intézkedésekrıl 1.
a) Beszámoló a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi Kht. munkájáról b) Elıterjesztés a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi Kht. átalakulására
2.
Elıterjesztés a Nyírbátori Városüzemeltetési Kiemelten Közhasznú nonprofit Kft., és a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi Kht. 2008. évi mérlegbeszámolójának jóváhagyására és közzétételére, valamint tájékoztató az önkormányzati résztulajdonú társaságok 2008. évi gazdálkodásáról
3.
Elıterjesztés a költségvetési szervek alapító okiratának módosítására
4.
Elıterjesztés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló rendelet megalkotására
5.
Elıterjesztés a 2009/2010. nevelési-oktatási év indítására
6.
Beszámoló a Többcélú Kistérségi Társulási Tanácsban végzett munkáról
7.
Elıterjesztés a 2009. év II. félévi ülésterv elfogadására
8.
Elıterjesztés belterületbe vonásra
9.
Elıterjesztés szavazatszámláló bizottság tagjainak megválasztására
Az alábbi napirendi pontok zárt ülés jegyzıkönyvében találhatók: 10. Elıterjesztés önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntések meghozatalára 11. Elıterjesztés pályázatok benyújtásával kapcsolatos döntések meghozatalára 12. Elıterjesztés a Településrendezési Terv elızetes módosításárának kezdeményezésére BEJELENTÉSEK N y í r b á t o r, 2009. május 27. NÉMETH ATTILA alpolgármester
130
Jegyzıkönyv: Készült: Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. május 27-én megtartott ülésén. Jelen vannak: Németh Attila alpolgármester, Dr. Báthori Gábor, Biró Ferenc, Csekı Sándor, Csóka Sándor, Dr. Gaál Mihály, Gyarmati Lászlóné, Kósa Béla, Levendáné Dr. Lengyel Valéria, Németh László, Polyák László, Sum Ferenc, Szilágyi József, Tapasztó Andrásné, Tóth Imre képviselık. Bejelentéssel távol: Balla Jánosné polgármester, Babik Béla, Veres Jánosné képviselık. Tanácskozási joggal megjelent: -
Dr. Tóth Árpád jegyzı, Pappné Fülöp Enikı aljegyzı, irodavezetı Szilvási Judit irodavezetı, Polyákné Borsi Anna irodavezetı, Fehérné Nagy Ildikó irodavezetı, Dr. Bodnár Zsuzsanna, a Gyámhivatal vezetıje Hatházi Ferenc irodavezetı, Enyedi László irodavezetı-helyettes.
1/a., 1/b. tsp.-hoz: Hegedős Ágnes, a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi Kht. ügyvezetıje 2. tsp.-hoz:
- Hegedős Ágnes, a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi Kht. ügyvezetıje - Nagy Elek Nyírbátori Városüzemeltetési Kiemelten közhasznú nonprofit Kft. ügyvezetıje
Németh Attila alpolgármester: Köszönti a Képviselı-testületi ülésen megjelenteket. A jelenléti ív alapján megállapítja, hogy az ülés határozatképes, mert a 18 fı települési képviselıbıl 15 fı megjelent, az ülést 09:00 órakor megnyitja. Ismerteti a napirendet. Az írásban kiküldött meghívó szerint folytatnák a munkát azzal, hogy javasolja felvenni 11. napirendi pontként a „Pályázatok benyújtásával kapcsolatos döntések meghozatalára”, 12. napirendi pontként pedig a „Települési rendezési terv módosítására” címő elıterjesztéseket. Javasolja továbbá azt, hogy a 10., 11. 12., napirendi pontokat zárt ülés keretében tárgyalja a Képviselı-testület. A Képviselı-testület a napirendet Németh Attila alpolgármester kiegészítésével - 15 támogató szavazattal – egyhangúlag – elfogadja.
131
Napirenden kívül:
Beszámoló a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörökben hozott döntésekrıl, az elızı ülés óta történt fontosabb eseményekrıl, intézkedésekrıl
Elıadó: Balla Jánosné polgármester helyett: Németh Attila alpolgármester
Kiegészítés: Németh Attila alpolgármester: Az OKSI Bizottság határozatában az óvodai mőködési felvételi körzethatárral, és az iskolai körzethatárral kapcsolatosan leírt információkat majd az 5. napirend keretében kiegészítené. Röviden ismerteti a Beszámoló tartalmát. A 3. pontnál Sipos Ferenc könyvtárigazgató hozzájárul a magasabb vezetıi megbízás meghosszabbításával kapcsolatos téma nyílt ülésen történı tárgyalásához. Dr. Tóth Árpád jegyzı: A Pénzügyi tevékenységek, gazdasági események kockázatelemzését újra elvégezte kollegáival, átgondolva mely területeken legszükségesebb a folyamatos kontroll. Úgy ítéli meg, hogy a Polgármesteri Hivatal pénztárának ellenırzése igen fontos, hiszen a bizonylatok, gazdasági események, tételek száma kiemelkedıen magas. Másik terület a közbeszerzések utólagos ellenırzése, igen sok számú, és nagy értékő beruházás közbeszerzését bonyolítják kollégái. Mindezek alapján javasolja a 2009. évi ellenırzési tervet kiegészíteni a határozat-tervezet szerint. K é r d é s , h o z z á s z ó l á s : nincs A Képviselı-testület a határozat-tervezet 1., 2., 4., 5. pontját 15 támogató szavazattal – egyhangúlag – elfogadja. Németh Attila alpolgármester: Kéri a 3. pontnál a gépet átállítani titkos szavazásra. Szavazásra teszi fel a 3. pontot, mely szerint, aki egyetért Sipos Ferenc könyvtárigazgató magasabb vezetıi megbízásának 1 évre, 2009. július 01-tıl 2010 június 30-ig történı meghosszabbításával, az igennel szavazzon. A Képviselı-testület titkos szavazással Sipos Ferenc könyvtárigazgató magasabb vezetıi megbízását 1 évre 2009. július 01-tıl 2010 június 30-ig – 15 támogató szavazattal – egyhangúlag – meghosszabbítja.
132
Németh Attila alpolgármester: Ezúton is gratulál Sipos Ferencnek, és sikeres munkát kíván a következı évre is.
A Képviselı-testület a fentiek alapján az alábbi határozatot hozza:
NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 20/2009. (V.27.) HATÁROZATA az átruházott hatáskörökben hozott döntésekrıl, az elızı ülés óta történt fontosabb eseményekrıl, intézkedésekrıl A KÉPVISELİ-TESTÜLET
1.
15-17/2009.(IV.01.)GB., 9-11/2009.(III.23.)OKSIB. sz. ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁGI döntésekrıl szóló tájékoztatót t u d o m á s u l v e s z i .
2.
kinyilatkozza, hogy a helyi autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítást 2009. január 01-tıl december 31-ig folyamatosan fenntartja. a 2008. évi költségvetésében a helyi közlekedés mőködtetéséhez a SZAKI-TOURS KFT (4300. Nyírbátor, Pócsi u.) részére 7.200 eFt támogatást biztosított. a SZAKI-TOURS KFT-vel az Atv. 6. §-a alapján lefolytatott pályázati eljárás útján kötötte meg a szolgáltatóval a közszolgáltatási szerzıdést.
3.
Sipos Ferencnek, a Nyírbátor Városi Könyvtár igazgatójának magasabb vezetıi megbízását egy évre – 2009. július 01-tıl 2010.június 30-ig m e g h o s s z a b b í t j a. .
4.
2009. évi ellenırzési tervet (a melléklet szerint) k i e g é s z í t i . (A 2009. évi ellenırzési terv a jegyzıkönyvhöz 1. sz. alatt mellékelve van.)
5.
az átruházott hatáskörökben hozott döntésekrıl szóló tájékoztatót megismerte, azt tudomásul veszi.
133
Tárgy: 1/a
Beszámoló a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi Kht. munkájáról
Elıadó: Hegedős Ágnes ügyvezetı 1/b)
Elıterjesztés a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi Kht. átalakulására
Elıadó: Hegedős Ágnes ügyvezetı
Németh Attila alpolgármester: Javasolja, hogy a vitát együttesen folytassák le az A. és B. napirend keretében, a beszámolóról, illetve az átalakulással kapcsolatos döntésrıl pedig külön szavazzon a Képviselı-testület. Köszönti a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi Kht munkatársait a napirend tárgyalása alkalmából. Hegedős Ágnes ügyvezetı: Köszönti az ülésen megjelenteket. Szóban kiegészíti a beszámolót prezentáció használatával. Németh Attila alpolgármester: A beszámolót a Felügyelı Bizottság megtárgyalta, és elfogadásra javasolja. Tájékoztatásul az OKSI Bizottság nem képviselı tagjainak megküldték az anyagot azzal, hogy észrevételeiket jelezzék a bizottság elnökének. Ezzel kapcsolatban nem érkezett visszajelzés.
K é r d é s : nincs Hozzászólás:
Dr. Báthori Gábor képviselı: Hiányolja az anyagból, hogy azt a kulturális alapot, ami szintén része a városi közmővelıdés sokszínőségének a mőködtetéséhez, kicsit erıteljesebben kellett volna hangsúlyozni, hisz olyan összegrıl, és olyan szándékról van szó, amelyet 2006-ot követıen is a Kulturális Központ megkapott, mint meglévı lehetıség, vagy hagyomány, amit nyilvánvalóan tovább is visz, hisz a folyamatosság vállalása a kulturális központ feladata. Jelezte az anyag az összefogás hiányát, ez mint veszélyforrás a jövıben felmerülhet. Ezt az összefogást vállalja fel a Kulturális Központ, hisz azok a szereplık, együttesek, fesztiválok megteremthetik azt az alapot, melyet mint veszélyforrást ki lehet pipálni, hogy ez nem jöhet elı. A turizmust, a kulturális turizmust, és még egy sor olyan dolgot, aminek a zászlós hajója a kulturális központ kell, hogy legyen, ezeket az állandó szereplıket együttesen tudja elképzelni, akár a közmővelıdésben, akár a kulturális feladatokban ebben a városban.
134
Az anyagot elfogadásra javasolják, és további együttes sikereket kíván a kulturális központ vezetıjének, valamennyi munkatársainak a következı években is. Dr. Gaál Mihály képviselı: Az anyagban, a második oldalon szerepel egy olyan mondat, hogy „az építés alatt hallható negatív kritikákkal szemben mára a város már elfogadta az épületet, illetve a benne folyó munkát. İ úgy tudja, hogy nem a funkciót és nem a belsı technikai felszerelést illette a negatív kritika, hanem az építészeti kinézetét az épületnek, amelynek a homlokzata nem illik a kisváros fıterére. Azt is lehet mondani, hogy ebbıl a szemszögbıl a homlokzat a kisváros épület homlokzatainak szörnyszülöttje. A 12. oldalon, amely Az intézmény szervezettsége, küldetése, kultúrája cím alatt mintegy összefoglalásképpen megjelent, abban rendkívül jó, és rendkívül szerencsétlen mondatok vannak. Kiváló mondat az, hogy „A kulturális szegénység olyan alapvetı készséghiányokat jelent, mint a kommunikációs konfliktuskezelési, idıgazdálkodási, és újratanulási készségek hiánya.” Ez telitalálat. Az is igaz, hogy a lakossági és a helyi társadalom elvárásait teljesíteni, ez is egy másik igaz mondat, ugyanakkor lehetıségeit a tartalmas élethez a szabadidı hasznos eltöltéséhez biztosítani legalább olyan nagy feladat, mint épületek beüzemelésével, szervezeti, és humán erıfejlesztéssel foglalkozni. Valóban így van. Ezt saját gyakorlatukból is tudják, hogy létrehozni egy épületet egy dolog, de megtölteni hasznos tartalommal még nagyobb feladat. Azonban van egy olyan mondat, amelynek a tartalmát csak sejteni lehet: „A fejlesztési irány legfıbb célja a társadalmi egyenlıtlenségeknek a kulturális javakhoz való hozzáférés szélesítése.” Megjegyezni kívánja, hogy egy kulturális beszámolóban ilyen mondatok ne szerepeljenek. Nagyra értékeli azt a sokszínő tevékenységet, amit a Kulturális Kht végez. Egy dologra azonban felfigyelne jobban. A városnak korábban nagy hagyománya volt a Zenei Nap. Szerepel az anyagban, hogy alacsony a látogatottság, ezen valamilyen módon változtatni kell. Azt gondolja, és szerinte sokak egyetértenek azzal a véleményével - hogy a Zenei Napok szervezéséhez, rendezéséhez olyan emblematikus figurák kellenek, mint néhai Szabolcsi Miklós volt. Hegedős Ágnes ügyvezetı: Az elhangzottakra reagál.
A Képviselı-testület a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi Kht. munkájáról szóló beszámolót 15 támogató szavazattal – egyhangúlag – elfogadja, és az alábbi határozatot hozza: NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 21/2009. (V.27.) HATÁROZATA a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi KHT 2006-2008. évi tevékenységérıl
A Képviselı-testület -
a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi KHT 2006-2008. évi tevékenységérıl szóló beszámolót megismerte, és azt elfogadja.
135
A Képviselı-testület a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi Kht. átalakulásáról szóló határozat-tervezetet 15 támogató szavazattal – egyhangúlag – elfogadja, és az alábbi határozatot hozza:
NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 22/2009. (V.27.) HATÁROZATA a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi KHT átalakulásáról
A Képviselı-testület mint alapító tulajdonos, el h a t á r o z z a , hogy a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi KHT-t - 4300. Nyírbátor, Szabadság tér 8-9. sz. - (Cg. szám: 15-14-000178) 2009. május 31-i hatállyal – a mellékelt Alapító Okiratnak megfelelıen - á t a l a k í t j a kiemelten közhasznú nonprofit korlátolt felelısségő társasággá. felhatalmazza: -
Nyírbátor Város Polgármesterét a Cégbírósághoz benyújtandó okiratok aláírására,
-
a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi KHT ügyvezetı igazgatóját, hogy az átalakulással kapcsolatos intézkedéseket tegye meg, és a Cégbíróságnál a cégeljárást folytassa le.
(Az Alapító okirat a jegyzıkönyvhöz 2. sz. alatt mellékelve van.)
(Sum Ferenc képviselı az ülésrıl eltávozik.)
136
Tárgy: (2.tsp.)
Elıadók:
Elıterjesztés a Nyírbátori Városüzemeltetési Kiemelten Közhasznú nonprofit Kft., és a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi Kht. 2008. évi mérlegbeszámolójának jóváhagyására és közzétételére, valamint tájékoztató az önkormányzati résztulajdonú társaságok 2008. évi gazdálkodásáról
ügyvezetık
Kiegészítés: Tóth Imre, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta mindkét gazdasági társaság beszámolóját, és elfogadásra javasolja. Levendáné Dr. Lengyel Valéria, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság is megtárgyalta mindkét elıterjesztést. Ismerteti a bizottság megállapításait. Németh Attila alpolgármester: Kéri a képviselıket, hogy a napirend 6. oldalán lévı határozattervezetnél az 1. pontban javítsák ki a számokat: a 153.323 eFt-ot kell átírni 143.120 eFt-ra, a mérlegszerinti eredmény pedig 14.491eFt, és a 2008. éviben képzıdött 14.491eFt nyereséget eredmény tartalékba helyezi.
Kérdés: Dr. Gaál Mihály képviselı: Kérdezi, ha van a 10 millió, vagy a fölötti kintlévıség, van-e arra jogi lehetıség, hogy ahol nem lehet beszedni, ott ráterhelni az ingatlanra. Nagy Elek ügyvezetı: Lehetıség lenne a ráterhelésre, viszont a szolgáltatás típusait figyelembe véve nagyon különbözıek. Addig, míg egy nem lakás célúnál nagyon egyszerően be lehet hajtani, el lehet érni a lakosoknál is kb egy fél év után azt, hogy a bíróság kimondja, hogy kiköltöztethetik a lakásból. Jelen pillanatban is van két ilyen határozatuk. Ennek a két családnak is 5 gyereke van, ezek még ráadásul önkormányzati lakások is - azt vállalni kell, hogyha ha kiteszik a lakásból a családokat, akkor a Kft-n kívül a képviselı-testületnek is mögéjük kell állni, és vállalni kell, hogy ezek a családok az utcára kerülnek. A legproblémásabb a szemétszállítás, mert, ha a szemetet ott hagyják, nem kerül jobb helyzetbe a fizetés. Ez a szemét kikerül az út-, a város szélére, és végül is mégis az önkormányzaton keresztül a kft-nek, vagy a jegyzı úr segítségével a terület tulajdonosán keresztül kell megoldani ezt a feladatot, viszont akkor a város nem fog szép képet mutatni. Elmondhatják, hogy Nyírbátor a többi városhoz képest tiszta, és környezetét is sikerült megtisztítani. Összességében van lehetıség a kintlévıségek lakásokra történı ráterhelésére, de nem az elsıdleges megoldás.
137
Hegedős Ágnes ügyvezetı: İk is érintettek ebben a problémában, viszont nekik az Általános Szerzıdési feltételekben a tartozás rákerül az ingatlanra.
Németh Attila alpolgármester: Elfogadja Nagy Elek ügyvezetı behajthatósággal kapcsolatos válaszát, nem egyszerő kérdés ez, fontossági sorrend szerint rangsorolnak az emberek. Tóth Imre képviselı: Magánvéleményét mondja el. A Városüzemeltetési Kft-vel kapcsolatban véleménye szerint igazából nincs pozitív eredménye, ezt eredménytartalékba azért is célszerő tenni, hiszen ez nem lesz eredmény. Ebbıl kivenni vagy áthelyezni nem igazán célszerő. A Kht tevékenységei közül a nyereséget a szemétszállítás hozza, és július 1-jétıl be fog zárni a nyírbátori szeméttelep, tehát a költségek növekedni fognak. A Városüzemeltetési Kft mőködését át kell gondolni, hiszen a távhı nem valószínő, hogy nyereségessé válik, a strand kikerült a területérıl, az sem volt nyereséges, a lakásbérleti téma a kintlévıségek miatt mínuszos, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek pluszos, de ez nem hozza magával, hogy az egész pluszossá válhat. A Kulturális és Idegenforgalmi Kht-val kapcsolatban a bevételek a visszaforgatásra kerülnek, tehát nem tudják azt remélni, hogy az önkormányzati támogatást csökkenteni tudják a jövıben, tehát a 100-110 millió forintos támogatással továbbra is számolni kell, viszont ez a mostani gazdasági helyzetben nagy kérdıjeleket jelent a testületnek, hogy meddig tudják finanszírozni. Ezen két vélemény figyelembevételével elfogadja a beszámolót, hiszen most különösebb gond nincsen, de viszont a jövıre szerette volna a figyelmet felhívni. Nagy Elek ügyvezetı: Elsısorban a Kft, de másodsorban a Képviselı-testületnek a problémája is a szemétszállítás. Jelen pillanatban napi egyeztetésben van a Környezetvédelmi Felügyelıség igazgató-helyettesével, és a Nyíregyházi Hulladékgazdálkodási Társulás igazgatójával, hogy megkeressék közösen azt a lehetıséget, hogy hogyan tudnák a lehetı legkedvezıbben megoldani ezt a feladatot. Tudomásul kell venni közösen, hogy a Felügyelıség Nyírbátort mindenféle kedvezménybıl kizárta. Attól függetlenül olyan szinten vannak, hogy minden egyes engedélyt megkértek, minden egyes engedélyük meg lesz, de, azt nem tudja, hogy mennyire húzzák Nyírbátornak az engedély kiadását, hogy a szerzıdést meg tudják kötni. A Nyíregyházi Hulladékgazdálkodási Kft-vel együttmőködési megállapodást kötöttek, jelen pillanatban sikerült az igazgató úrral elérni azt, hogyha a Nyíregyházára beszállított kommunális hulladék mennyiség megsemmisítésénél a Nyírbátortól a jelenlegi díjuk 50 %-át fogják kérni. A kukák tekintetében megállapodtak abban, hogy közös együttmőködéssel nekik van 5 m3-es győjtıgépjármővük, és ezt bérelve meg fogják oldani. Szembesülni kell azzal is, hogy bármilyen megoldás lesz, bármennyire be fognak a megyei projektbe lépni, minimum 100 % díjtételemelés lesz Nyírbátorban. A vállalkozóknál a Nyíregyháza és Nyírbátor közi távolságot nem szeretnék átvállalni, viszont az ık általuk, tılünk kért díjat azt nem tudják átvállalni. Az 1,3 millió forint lakosságival kapcsolatban azért kérik a testülettıl az eredménytartalékba való helyezést, hogy a lakosságtól átmeneti idıszakban, míg a megyei projekt nem indul be, tudják abból az összegbıl fedezni a különbözetet, hogy a lakosságot ne érje ez az átvételi különbség. A Képviselı-testület a határozat-tervezetet Németh Attila alpolgármester pontosításával – mely szerint a határozat-tervezet 1. pontjában a 153.323 eFt-ot 143.120 eFt-ra, a mérlegszerinti eredmény pedig 14.491eFt-ra módosul, és a 2008. éviben képzıdött 14.491eFt nyereséget eredmény tartalékba helyezi – 14 támogató szavazattal – egyhangúlag – elfogadja, és az alábbi határozatot hozza:
138
NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 23/2009. (V.27.) HATÁROZATA a Nyírbátori Városüzemeltetési Kiemelten Közhasznú Nonprofit KFT, a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi KHT 2008. évi mérlegbeszámolójának jóváhagyásáról és közzétételérıl, valamint az önkormányzati résztulajdonú társaságok 2008. évi gazdálkodásáról szóló tájékoztató elfogadásáról A Képviselı-testület 1.) - a Nyírbátori Városüzemeltetési Kiemelten Közhasznú Nonprofit KFT. – 4300. Nyírbátor, Iskola u. 19. sz. - 2008. évi mérlegét 143.120/e Ft mérleg-fıösszeggel, eredmény-kimutatását 14.491/e Ft adózott eredménnyel, valamint a tevékenység szöveges értékelését tartalmazó kiegészítı mellékletét, közhasznúsági jelentését j ó v á h a g y j a, a könyvvizsgálói jelentésben foglaltakat t u d o m á s u l v e s z i . - a 2008. évben képzıdött 14.491/e Ft nyereséget eredménytartalékba helyezi. - utasítja a Nyírbátori Városüzemeltetési Kkht. ügyvezetı igazgatóját, hogy a mérlegbeszámoló közzétételérıl gondoskodjon. Határidı: 2009. május 31.
Felelıs: a Nyírbátori Városüzemeltetési Kiemelten Közhasznú Nonprofit KFT ügyvezetı igazgatója”
2.) - a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi KHT – 4300. Nyírbátor, Szabadság tér 8-9. sz. - 2008. évi mérlegét 55.320/e Ft mérleg-fıösszeggel, 2.019/e Ft adózott eredménnyel, mérlegbeszámolóját, eredmény-kimutatását és a tevékenység szöveges értékelését tartalmazó kiegészítı mellékletét, közhasznúsági jelentését jóváhagyja, a könyvvizsgálói jelentésben foglaltakat t u d o m á s u l v e s z i . - a 2008. évben képzıdött 2.019/e Ft nyereséget eredménytartalékba helyezi. - utasítja a Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi KHT ügyvezetı igazgatóját, hogy a mérlegbeszámoló közzétételérıl gondoskodjon. Határidı: 2009. május 31.
Felelıs: Nyírbátori Közmővelıdési és Idegenforgalmi KHT ügyvezetı igazgatója”
3.) -
az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési ZRT, a Szabolcs-Szatmár-Bereg-Megyei Temetkezési Vállalat, az Észak-Alföldi Regionális Termálvíz-hasznosítási Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht., a Tiszai Faaprítékot Termelık Termelıcsoportja Szövetkezet, a Nyírségvíz Zrt., és az INNOHÍD ZRT 2008. évi gazdálkodásáról szóló tájékoztatókat t u d o m á s u l v e s z i .
139
Tárgy: (3. tsp.)
Elıterjesztés a költségvetési szervek alapító okiratának módosítására
Elıadó: Balla Jánosné polgármester helyett: Németh Attila alpolgármester
Kiegészítés:
Németh Attila alpolgármester: Kéri a Képviselı-testület tagjait, hogy a határozat-tervezetet egészítsék ki a Dél-Nyírségi Viziközmő Beruházási Társulás alapító okiratával kapcsolatos határozati ponttal, így értelemszerően a mostani V. pont VI. pontra módosul. K é r d é s : nincs H o z z á s z ó l á s : nincs A Képviselı-testület a határozat-tervezetet – Németh Attila alpolgármester Dél-Nyírségi Viziközmő Társulással kapcsolatos – kiegészítésével 14 támogató szavazattal – egyhangúlag – elfogadja, és az alábbi határozatot hozza:
NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 24/2009. (V. 27.) HATÁROZATA A költségvetési szervek Alapító Okiratának elfogadására
A Képviselı-testület I. Nyírbátor Város Polgármesteri Hivatala (4300 Nyírbátor, Szabadság tér 7.) alapító okiratát az 1. számú mellékletnek megfelelıen elfogadja II. A Nyírbátori Magyar-Angol Kéttannyelvő Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Óvoda, Bölcsıde (4300 Nyírbátor, Zrínyi u. 42.) alapító okiratát a 2. számú mellékletnek megfelelıen elfogadja.
III.
140
A Nyírbátor Városi Önkormányzat Városi Könyvtár (4300 Nyírbátor, Szabadság tér 24.) alapító okiratát a 3. számú mellékletnek megfelelıen elfogadja. IV. A Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóság Nyírbátor (4300 Nyírbátor, Debreceni u. 69.) alapító okiratát a 4. számú mellékletnek megfelelıen elfogadja. V.
A Dél-Nyírségi Viziközmő Beruházási Társulás (4300 Nyírbátor, Szabadság tér 7.) alapító okiratát az 5. sz. mellékletnek megfelelıen elfogadja.
VI. Utasítja a költségvetési szervek vezetıit, hogy 2009. május 31-ig a Magyar Államkincstár felé a bejelentési kötelezettségnek tegyenek eleget.
(Az alapító okiratok a jegyzıkönyvhöz 3. sz. alatt mellékelve vannak.)
Tárgy: (4. tsp.)
Elıadó:
Elıterjesztés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló rendelet megalkotására
Dr. Tóth Árpád jegyzı Kiegészítés:
Dr. Tóth Árpád jegyzı: Ismerteti, hogy miért volt szükség a rendelet megalkotására. Kérdés, hozzászólás: Dr. Gaál Mihály képviselı: Hasznosnak tartja a rendelet megalkotását, mert, aki ilyen ügyben a Képviselı-testület bármelyik tagjához fordul, akkor eligazítást tud neki adni, hogy feltehetıen mire jogosult, és hogyan kell elkezdeni annak az intézését. Németh Attila alpolgármester: Köszöni a támogató hozzászólást.
A Képviselı-testület a rendelet-tervezetet 14 támogató szavazattal – egyhangúlag – elfogadja, és az alábbi rendeletet alkotja:
141
NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 12/2009. (V.29.) RENDELETE A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Nyírbátor Városi Önkormányzat Képviselı-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján a következı rendeletet alkotja:
I. A rendelet célja, hatálya 1. § E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza - a helyi Önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások - formáit, - szervezetét, - a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat, - a szociális ellátásokra való jogosultság - feltételeit, valamint - érvényesítésének garanciáit.
2. § (1)
Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság a) az Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkezı magyar állampolgárokat, b) bevándorlási engedéllyel rendelkezı személyeket, c) a letelepedési engedéllyel rendelkezı személyeket, d) a hontalanokat, e) a magyar hatóság által menekültként elismert személyeket, illetve f) azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik az Önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban.
(2)
A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés, szállás biztosítása – ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások tekintetében az (1) bekezdésben
142
foglaltakon túlmenıen kiterjed az Európai Szociális Kartát megerısítı országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerően tartózkodó állampolgáraira is. (3)
A rendelet hatálya kiterjed: a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
b) a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott idıskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történı alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
II. Értelmezı rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában: a) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldrıl vagy külföldrıl származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, ab) az a bevétel, amely után az egyszerősített vállalkozói adóról, illetve az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minısül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerősített vállalkozói adó vagy egyszerősített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthetı a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minısülı igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezıgazdasági ıstermelı adóévi ıstermelésbıl származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthetı az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelı összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetıleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelı összeggel. Befizetési kötelezettségnek minısül a személyi jövedelemadó, az egyszerősített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelı egyszerősített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minısül jövedelemnek
143
1. 2.
3. 4. 5.
6. 7.
8. 9.
a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelıszülık számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a személyes gondoskodásért fizetendı személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelezı legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás;
b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármő, továbbá vagyoni értékő jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetıleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minısül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerően lakik, az a vagyoni értékő jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármő; c)
család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı közeli hozzátartozók közössége;
d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, felsıoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelızıen is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülı, illetve a szülı házastársa vagy élettársa; e) egyedülélı: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;
144
f) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı személyek közössége; g) szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely kizárólag az Szt .60-65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni; h) szociális intézmény: az e törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezet; i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegő öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élı, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az idıskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezéső pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történı alkalmazásáról szóló 1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; j) keresıtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelezı legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezıgazdasági ıstermelıi igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minısül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; k) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetıleg a 62. életévet be nem töltött személy; l) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nıtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;
III. Eljárási szabályok 4. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra vonatkozó általános eljárási szabályokat az e rendelet 5-9. §-ok határozzák meg. (2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik.
145
Az eljárás megindítása 5. § (1) Az eljárás megindítása történhet: - kérelemre, illetve - hivatalból. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalban Szociális Irodáján kell elıterjeszteni. A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt kell benyújtani. (2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza a) az ellátást igénylı személynek az Szt. 18. §-ának a), c) és h) pontjában szereplı adatait, b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. (3) A jogosultság megállapításához szükséges, a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok igazolására az ellátást igénylı személy csak akkor köteles, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás nem szerezhetı be. (4) A jövedelemtıl függı szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelı igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemrıl tett nyilatkozat melléklete. (5) Ha az önkormányzat vagy a jegyzı hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmezı életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezıt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplı jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhetı. (6) Ha az ellátást megállapító szerv az Szt. 10. §-ának (6) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy fıre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkezı személyeket - ide nem értve az Szt. 4. § (1) bekezdése d) pontjának db)-dc) alpontjában meghatározott, vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket - lehet figyelembe venni azzal, hogy a családi pótlékot, árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget jövedelemként figyelembe kell venni. (7) A (6) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minısülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a kötelezı és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegő befizetések, valamint a hiteltörlesztés. (8) Ha az ellátást megállapító szerv a 63/2006. (III.27.) Kormány rendelet ( továbbiakban: Kormányrendelet) I. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja, a) ingatlan esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal ingatlan fekvése szerint illetékes Regionális Igazgatósága vagy az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével, b) vagyoni értékő jog esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal illetékes Regionális Igazgatósága megkeresésével,
146
c) egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a vám- és pénzügyırség vagy független szakértı bevonásával állapítja meg a forgalmi értéket. (9) A jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve ıstermelıi tevékenységbıl (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelızı hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelızı tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt idıszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (10) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétıl eltelt idıtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység idıtartama alapján kell kiszámítani. (11) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelızıen megszőnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszőnt.
Az ellátások megállapítása 6. § (1)
A Képviselı-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköreit - a Szociális Egészségügyi Bizottságára vagy - polgármesterre ruházza. (Az átruházott határköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.)
(2) A bizottság és a polgármester a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntésérıl szintén határozatot hoz. (3) A bizottság és a polgármester a Szt. és e rendelet alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben. (4)
A bizottság és a polgármester döntése ellen a Képviselı-testülethez lehet fellebbezést benyujtani. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása
7. § A pénzbeli ellátások kifizetése a – 6. § szerint hozott – határozat alapján a Polgármesteri Hivatal Költségvetési és Adóiroda feladata, amely további feladatként:
147
a) az ellátások kifizetésérıl pénzügyi nyilvántartást vezet; b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggı járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.
8. § (1) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a Kormányrendelet elıírásai szerint történik. (2) A rendszeres pénzbeli ellátásokat - postai úton, - házipénztárból készpénzben, vagy - folyószámlára való átutalással fizeti ki a hivatal. (3) Az eseti (pl.: temetési segély) segélyek, illetve támogatások nyújtása, a hatáskörrel rendelkezı szerv döntését követıen legfeljebb 15 napon belül házipénztárból, készpénzben is történhet.
A pénzbeli ellátások ellenırzésének szabályai 9. § A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát felül kell vizsgálni: - az e rendeletben adott ellátásnál meghatározott idıközönként, illetve - szociális törvényben meghatározott esetekben - az öregségi nyugdíj legkisebb összege változását követıen valamint, - az ellátás alapjául szolgáló jövedelemváltozás miatt.
IV. Pénzbeli ellátások 10. §. Szociális rászorultság esetén a jogosult számára pénzbeli ellátás kerül megállapításra. (1) Szt-ben illetve e rendeletben meghatározott feltételek szerint a jegyzı állapítja meg az: - idıskorúak járadékát, - rendelkezésre állási támogatást - rendszeres szociális segélyt és - a Szt.41.§(1) bekezdésében és a 43/A.§.(1) bekezdésében foglalt ápolási díjat .
.
Szt.-ben illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint az Önkormányzat: - lakásfenntartási támogatást, - átmeneti segélyt, - temetési segélyt állapít meg - adósságkezelési támogatás .
148
(2) Az Önkormányzat által megállapított egyéb pénzbeli ellátások: - ösztöndíj-támogatás - szemétszállítási díjkedvezmény .
Aktív korúak ellátása (rendszeres szociális segély) 11. § (1) A jegyzı a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos hatásköreit az alábbi figyelembevételével gyakorolja.
feltételek
(2) Az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatban az együttmőködés intézményi feltételeirıl - Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ Családsegítı Szolgálata (a továbbiakban: együttmőködésre kijelölt szerv ) útján gondoskodik. 12. § (1) A kérelmezıt a kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell: - a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeirıl, valamint - az együttmőködésre kijelölt szerv megnevezésérıl, elérhetıségérıl. (2) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítélésérıl szóló határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül személyesen megkeresni az együttmőködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát. (3) A z együttmőködésre kijelölt szerv számára a rendszeres szociális segély megállapitásáról szóló határozatot a határozat kiadásától számított 10 munkanapon belül meg kell küldeni.. (4) Az együttmőködésre kijelölt szerv ellenırzi, hogy a Polgármesteri hivatal által megküldött rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (2) bekezdésben meghatározott határidıre nyilvántartásba vetette-e magát. (5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttmőködésre kijelölt szerv a (2) bekezdésben meghatározott határidı lejártát követı 10 munkanapon belül írásban felszólítja, a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja, a határidı mulasztás okát. (6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétıl számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttmőködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Jegyzıt arról, hogy a segélyezett az együttmőködési kötelezettségének nem tett eleget. (7) Az együttmőködésre kijelölt szerv - a megjelent kérelmezıt nyilvántartásba veszi, - a nyilvántartásba vételt követıen tájékoztatja: - a beilleszkedést segítı program elıkészítésének menetérıl,
149
- a beilleszkedést segítı programok típusairól, - az együttmőködési szabályokról való megállapodási kötelezettségrıl, - kidolgozza a segélyben részesülı személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést, segítı programot, - a beilleszkedési programról a segélyben részesülı személlyel írásban megállapodást köt, - folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elısegítı programban foglaltak betartását, - legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítı program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot. (8) Az együttmőködésre kijelölt szerv - jelzi a jegyzınek, ha a nem foglalkoztatott személy együttmőködési kötelezettségének nem tesz eleget, - megküldi a jegyzınek a beilleszkedést segítı program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról. 13. § A beilleszkedést segítı programok típusai a) kapcsolattartás az együttmőködésre kijelölt szervvel , b) egyéni képességeket fejlesztı foglalkozásokon való részvétel, c) életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, - az életvezetési képesség megırzését és javítását célzó: - egyént (és családját) érintı személyes megbeszélések, és - csoportos foglalkozások, - a különbözı problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató elı adásokon (pl.: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.), - alapvetı személyi higiénia kialakítása, - segélyben részesülı lakókörnyezetének rendben tartása, d) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelı oktatásban, képzésben történı részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az elsı szakképesítés megszerzésére, e) munkavégzésre történı felkészülési programban való részvétel, f) munkalehetıség felajánlása, g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresıként történı nyilvántartásba vétel és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttmőködés, e) munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történı rendszeres érdeklıdés, jelentkezés. 14. § (1) Az együttmőködésre kijelölt szerv egyidejőleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítı programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt. (2) A beilleszkedést segítı programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:
150
- program tartalmát, - a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmő legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerő meghatározni a kötelezettség rendjét, idıtartamát, mértékét), - azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttmőködési kötelezettség megszegését jelentik. 15. § A segélyezett a) megszegi az együttmőködési kötelezettségét akkor, ha - 12. § (6) bekezdésben meghatározott eset áll fenn, illetve nem közremőködı a 12. § (7) bekezdésben meghatározott a közremőködésével ellátható feladatok végrehajtásában, - a segélyezett a beilleszkedést segítı programról kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti; b) súlyosan megszegi az együttmőködési kötelezettségét, a felajánlott és megfelelı munkalehetıséget nem fogadja el, vagy ha a közfoglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. 16. §. (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülı személy a segély folyósításának idıtartama alatt együttmőködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 6 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani. (2) Ha a szociális segélyben részesülı személy a segély folyósításának idıtartama alatt az együttmőködési kötelezettség súlyosan – lásd 15. § b) pont – vagy két éven belül történı ismételten megszegi, az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni. 17. § A közcélú munka megszervezésérıl az Önkormányzat a Városüzemeltetési Kkh Nonprofit Kft. (Nyírbátor, Iskola út 19.) útján gondoskodik. . 18. § Az Önkormányzat a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából egyéves idıtartamra közfoglalkoztatási tervet készít.
Lakásfenntartási támogatás 19. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
151
(2) Az Önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást nyújt a 20. §-ban meghatározott feltételek szerinti jogosultnak. A helyi lakásfenntartási támogatás a településen elismert következı – az igénylı háztartásában együtt élı személyek számához viszonyított – lakásnagyságig biztosítható: Az egy háztartásban együtt élık (fıben) szobaszám: a) 1-2 személyig 1-2 lakószoba b) 3-4 személyig 2-3 lakószoba c) minden további személy esetében fél lakószobával nı a helyi lakásfenntartási támogatás szempontjából figyelembe vehetı lakásnagyság felsı határa, feltéve, hogy a lakás alapterülete a 100 m2-t nem haladja meg. (3) Több jogosult esetén a kérelmet valamennyi kérelmezınek alá kell írnia. A kérelem elbírálásánál elınyben kell részesíteni – ezen sorrendben – a tulajdonost, a támogatott egység jogszerő bérlıjét, vagy használóját, a háromnál több gyermeket nevelıt, a gyermeket egyedül nevelıt, ezek hiányában, vagy egyenlı feltételek esetében a nagyobb lakott rész használóját.
A helyi lakásfenntartási támogatás 20. § (1) Az Önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként nyújtja. (2) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásban az egy fıre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élı személy esetén ennek 20 %-al emelt összegét, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25 %-át egyedül élı esetében ennek 10 %-al csökkentett összegét, meghaladja,. azonban nem haladhatja meg a háztartás összjövedelmének 30-% -át . (3) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásnál figyelembe vehetı költségek és a költségek igazolásának módja: a) a lakbér, illetve az albérleti díj, a költségek igazolása a lakásbérleti, illetve albérleti szerzıdéssel történik, b) a lakás célú pénzintézeti kölcsön törlesztı részlete, melyet a pénzintézet igazolásával kell tanúsítani, c) a közüzemi díjak - a településen közüzemi szolgáltatást végzı szervek által kiállított közüzemi számlákkal kell igazolni
152
d) egyedi főtéső lakások esetén a főtés költségek – maximum az öregségi nyugdíjminimum 50.% összegéig ismerhetık el. Az egyedi főtés módjáról és a főtési költségrıl a kérelmezınek nyilatkozni kell. (4) A helyi lakásfenntartási támogatásnál a havi költségek számítását, az igénylést közvetlenül megelızı naptári év számlái, bizonylatai alapján kell elvégezni úgy, hogy az együttes összeg 1/12-ed részét kell számításba venni. Amennyiben ezek nem állnak az egész évre vonatkozóan rendelkezésre, vagy ez a számítási mód – elsısorban az árak emelkedése miatt – a kérelmezı jogosultságának elbírálását hátrányosan érintené, - akkor a számítás az igénylést közvetlenül megelızı félévre, illetve negyedévre is elvégezhetı úgy, hogy az együttes összeg 1/6-át, illetve 1/3-át kell számításba venni. (5) Helyi lakásfenntartási támogatást 6 hónapra lehet megállapítani. 21. § (1)
A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemnek az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell a támogatást, kérı nyilatkozatát a) a lakásban tartózkodásának jogcímérıl, b) a kérelmezıvel közös háztartásban élık számáról, valamint c) annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli, d) arról, hogy háztartásában elırefizetıs gáz- vagy áramfogyasztást mérı készülék került felszerelésre.
(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításához a) a háztartás tagjainak jövedelmére vonatkozó, az önkormányzat rendeletében meghatározott jövedelemnyilatkozat, jövedelemigazolás, továbbá b) a lakás nagyságának hitelt érdemlı módon történı igazolása szükséges.. Igazolás a szerzıdés, a tulajdoni lap, mőszaki alaprajz, használatba vételi engedély amennyiben a lakás alapterületét tartalmazza, ennek hiányában a kérelmezı által készített lakás alaprajz és ügyfél nyilatkozata is megfelelı (3) Az Szt. 38. § (1) bekezdésének b) pontjában szabályozott lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt kérelmet nem kell benyújtani. (4) A kérelmek folyamatosan benyújthatók és elbírálásuk is folyamatos.. 22. § A lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, a folyósítás a kérelmezı által megjelölt közüzemi szolgáltató részére történik. A jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz, kiadásokhoz nyújtják.
23. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás összege: 2. 500 Ft/hó.
153
(2) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását a támogatási idıszak elteltével, a támogatást kizáró ok beálltával, vagy ha a biztosított támogatást az igénylı nem a lakásfenntartás költségei viseléséhez használja fel. (pl. tartozása bizonyíthatóan, ezért növekszik.) A megszüntetésrıl a szociális hatáskör gyakorlója dönt, kivéve, ha a támogatási idıszak lejárt. Ápolási díj 24. § Az ápolási díj a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18. év alatti tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 25. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a Kormányrendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez - figyelemmel az 5. § (3) bekezdésében foglaltakra - mellékelni kell a) a háziorvos által kiállított, a Kormányrendelet 5. számú melléklet szerinti igazolást és szakvéleményt, b) az Szt. 42. §-a (1) bekezdésének aa)-ac) pontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetıje által kiállított, a Kormányrendelet 6. számú melléklet szerinti igazolást, (2) Ha a kérelmet az ápolt személy nem írja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemrıl. 26. § (1) Az ápolást végzı személy ápolási díjra való jogosultságát – az Szt alapján – meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végzı személy a kötelezettségét nem teljesíti. (2) Akkor nem teljesíti az ápolást végzı személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végzı személy több egymást követı napon nem gondoskodik: a) az ápolt személy alapvetı gondozási, ápolási igényének kielégítésérıl, különösen - a megfelelı, ennek keretében – legalább napi egyszeri meleg étel biztosítá- sáról,a gyógyszerhez való hozzájutásról, - egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelı higiénés körülményének biztosításáról, különösen: - a fürdetésrıl, mosdatásról,- a lakás takarításáról és tisztántartásáról, c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelızésérıl. (3) Az ápolást végzı személy ápolási kötelezettségének teljesítését a jegyzı a gondozási szükségletet végzı szociális szakértı közremőködésével évente ellenırzi és nem megfelelı kötelezettségteljesítés esetében az ellenırzést követıen haladéktalanul, intézkedik.
27. §
154
(1) Az ápolási díj havi összege a Szt. szerinti összeg. (2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülı jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegő ápolási díjat kell megállapítani. Átmeneti segély 28. § (1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére átmeneti segélyt nyújt.
(2) Elsısorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkezı többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Átmeneti segélyben lehet részesíteni azt a személyt - akinek családjában az egy fıre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj összegét, egyedül élı esetén az egy fıre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 150 %-át nem haladja meg .. (5) Az átmeneti segély alkalmanként és évente 4 alkalommal (lehetıleg negyedévente) adható. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként és tőzifa támogatásként is megítélhetı. 29. § Ugyanaz a személy egy naptári éven belül legfeljebb negyedévente részesülhet átmeneti segélyben. 30. § (1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmezı és családja jövedelem és vagyonigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkezı és pályakezdı személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot. (2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelı felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmezı köteles a Polgármesteri hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közremőködni. Ha a közremőködést megtagadja a kérelme elutasítható. (3) Kizárható az átmeneti támogatás biztosításából az, aki köztudottan önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe.
155
(4) El kell utasítani a támogatás iránti kérelmet, ha a kérelmezı a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetet nem tudja hitelt érdemlıen bizonyítani.
31. § (1) Az alkalmanként megállapított átmeneti segély összege esetenként legfeljebb 5. 000 Ft . és éves összege a 20.000 Ft-ot nem haladhatja meg.. (2) Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben a) a kérelmezı életmódja, életvitele arra enged következtetni és b) a jegyzı által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmezı a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani. (3) Az átmeneti segély az eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (elsısorban antibiotikumok beszerzési árának támogatására) is megállapítható. A támogatási összeget, a gyógyszert kiadó gyógyszertár részére kell utalni. - Támogatásban egy személy évente 1 alkalommal részesülhet. - A támogatás összege az igazolt gyógyszer árával azonos, maximum 7.000,- Ft lehet. (4) A segély folyósítható pénzben vagy természetben. 32.§ Méltányosságból különös méltánylást érdemlı esetben (pl. tartós kórházi ápolás, hosszantartó betegség, hirtelen haláleset, súlyos baleset, elemi csapás stb.) a kérelmezı évente legfeljebb egy alkalommal vissza nem térítendı átmeneti segélyben részesíthetı akkor is, ha a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem meghaladja 30.§. (3) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt. A segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát. Temetési segély 33.§. (1) Az Önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
156
(2) Temetési segély nem állapítható meg annak: a) akinek a családjában az egy fıre jutó jövedelem eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, b) aki a hadigondozásról szóló törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült. 34. § (1) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeirıl - a kérelmezı vagy a vele azonos lakcímen élı közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát. (2) A kérelem elbírálásához szükséges az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata is. ha a haláleset nem Nyírbátorban történt. (3) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmezı részére vissza, kell adni. (4) Ha a kérelmezı szociális körülményei indokolttá teszik, a temetési segély a temetés költségeinek kifizetésére elıre is adható. Ilyen esetben, a határozatban meg kell jelölni azt a határidıt, ameddig a kérelmezı köteles a temetés igazoló számláit bemutatni. 35. § Ha a temetési költségek viselése az eltemettetı, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, ennek igazolására a kérelemhez csatolni kell a kérelmezı és családja jövedelemigazolását.
36. § A segély összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével azonos.
V. Természetben nyújtott szociális ellátások 37.§ Egyes szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Ezek a : - a lakásfenntartási támogatás, - az átmeneti segély, - a temetési segély. 38. § (1) Az átmeneti segély természetbeni ellátásként különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelı segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése,
157
szemüvegkészítéshez nyújtott támogatás valamint a külön rendeletben szabályozott családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítı támogatás. (2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényérıl és indokáról az érintettet, az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell. (3) Az átmeneti segély természetben nyújtott támogatásként elsısorban az Önkormányzat és a Nyírségi Erdészeti Rt-vel kötött létrejött megállapodás szerinti tüzelıanyag beszerzésére vonatkozik. Itt a támogatás összege 20 q tüzelı árával azonos, melyet a szolgáltató részére kell átutalni. Biztosítható az önkormányzat által megvásárolt tőzifából is: Ebben az esetben kérelemre a kérelmezı vagy családtagja részére már megállapított lakásfenntartási támogatásból 3 havi támogatás 15 q tőzifa támogatásként kerül megállapításra. 39. § Az Önkormányzat - jellegükbıl fakadóan - természetben nyújtott szociális ellátások köré sorolt ellátások közül - a közgyógyellátás esetében meghatároz egyes jogosultsági feltételeket, - rögzíti az adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatos szabályokat, valamint - rendelkezik az egyéb természetbeni ellátásokról.
Köztemetés 40. § (1) Ha a haláleset Nyírbátor közigazgatási területén történik az Szt alapján a polgármester önkormányzati hatáskörben – a halálesetrıl való tudomásszerzést követı 30 napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történı eltemettetésérıl, ha a) nincs vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrıl nem gondoskodik. (2) Ha az elhunyt személy utolsó lakóhelye Nyírbátor volt, akkor a polgármester a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzınél bejelenti, vagy b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (3) Az Önkormányzat különös méltányosságból a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól a) a köztemetés költségnek 50 %-ig mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy fıre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum összegét, egyedül élı esetén annak 150 %-át, b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy fıre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 50 %át, egyedül élı esetén a 100 %-át, feltéve, hogy az érintett személy a Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik.
158
Közgyógyellátás 41. § (1) A jegyzı a közgyógyellátással kapcsolatos jogköreit az alábbi rendelkezések figyelembe vételével gyakorolja. (2) Az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túl az a szociálisan rászorult személy is jogosult méltányosságból közgyógyellátásra, akinek esetében a képviselı-testület által itt meghatározott feltételek fennállnak: a) az egyedül élı személy, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége a jövedelme 10 %-át meghaladja, de ez az összeg nem lehet magasabb mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-a. b) a családban élı személy, ha az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét, feltéve, hogy a kérelmezı havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az egy fıre jutó havi jövedelem 10 %-át meghaladja. (3) A közgyógyellátás iránti kérelem elbírálásához a havi rendszeres gyógyító ellátásokról a Kormány rendelet 10. számú melléklet alapján kiállított háziorvosi igazoláson túl szükséges az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti igény esetén az e rendeletben foglalt feltételek fennállását igazoló jövedelemigazolás.
Adósságkezelési szolgáltatás 42. § Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott lakhatást segítı ellátás. 43. § (1) Az Önkormányzat lakhatást segítı adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, a) akinek aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása a legalább hat havi, vagy ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá
159
b) akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élı esetén a 200 %-át, valamint c) aki a településen elismert 19.§.(2) bekezdésében meghatározott lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és az adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minısül: a) a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhı-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, valamint szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi főtési díjtartozás), b) a közösköltség-hátralék, c) a lakbérhátralék, 44.§ (1) Az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelmet év közben folyamatosan lehet benyújtani. (2) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelemnek az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell a támogatást, kérı nyilatkozatát a) a lakásban tartózkodásának jogcímérıl, b) a kérelmezıvel közös háztartásban élık számáról, c) azon adósságának jogcímérıl és összegérıl, amelynek kezelését kéri, d) arról, hogy vállalja az adósságkezelési programba bevont adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, e) arról, hogy vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. (3) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelemhez csatolni kell: a) a háztartás tagjainak jövedelmérıl tett nyilatkozatot, b) a hitelezı által kiállított iratot az adósság jogcímérérıl és összegérıl, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényérıl, c) az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmezı adósságkezelési szolgáltatásba történı bevonására.
Adósságkezelési tanácsadás 45. § (1) Az Önkormányzat adósságkezelési tanácsadást mőködtet.
160
(2) Az Önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Szolgáltató Központ Családsegítı Szolgálatánál mőködtet . A tanácsadás magába foglalja a prevenciós tájékoztató, a háztartás stabilitását erısítı, új jövedelmi források elérését, továbbá a hatékonyabb gazdálkodást elısegítı szolgáltatások körét és az utógondozás feladatait is. (3) Az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó - tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeirıl, - az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történı bevonásra, - az adósság rendezésének feltételeirıl az adóssal írásos megállapodást (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodást) köt, - az adósságkezelés idıtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és - legalább havonta egy személyes találkozás útján - folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, - szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását. (4) Az adósságkezelési szolgáltatás idıtartama alatt az adósnak együtt kell mőködnie a tanácsadóval. Az együttmőködés során az adós köteles: hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához, - aktívan közremőködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában, - havonta legalább egy alkalommal, a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról. Adósságcsökkentési támogatás 46. § (1) Az érintett család, vagy személy adósságcsökkentési támogatásban akkor részesülhet, ha az adósságkezelési tanácsadáson részt vett. (2) Adósságcsökkentési támogatásban elsısorban azokat kell részesíteni - akik az adósságkezelési tanácsadás alapján a feltárt helyzetbe jórészt önhibájukon kívül kerültek, illetve helyzetük javítására és az adósságuk megszüntetésére a tanácsadás alapján sincs más mód. (3) E rendelet értelmében azok tekinthetıek önhibájukon kívül adós helyzetbe kerülteknek: - akik az adósságukat (anyagi helyzetük és életkörülményeik figyelembevételével) nem voltak képesek fizetni, és - nem rendelkeznek a saját, lakott ingatlanaikon kívül más, saját tulajdonú ingatlannal, és - nem rendelkeznek lekötött bankbetéttel, pénzügyi befektetéssel, - nem rendelkeznek a Szt.-ben meghatározott vagyonnal kivéve, ha az a gépjármő a kérelmezı és családja megélhetést szolgálja. 47. § (1) Az adósságcsökkentési támogatást az Önkormányzat a követelés jogosultja részére folyósítja. (2) A folyósítás történhet egy összegben, vagy havi részletekben az adós vállalásától függıen.
161
(3) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult: a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy b) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetıleg c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevétele idıtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget. (4) Az adósságcsökkentési támogatás (3) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétıl számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. (5) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatás és a Szt. 38 § (5) bekezdése szerinti lakásfenntartási támogatás nyújtásához szükséges saját forrás fedezetét éves költségvetési rendeletében elkülöníti. (6) A támogatás csak a költségvetésben e célra meghatározott keret összegéig állapítható meg. (7) A kérelmek elbírálása során az igényjogosultak közül elınyben részesül: az a család, ahol három vagy több gyermek nevelésérıl gondoskodnak, gyermekét illetve gyermekeit egyedül nevelı szülı. a munkanélküli személy. a rokkant vagy súlyosan fogyatékos személy valamint az egyedül élı személy. 48. § Az adósságcsökkentési támogatás mértéke - nem haladhatja meg az adósság 75%-át és - összege legfeljebb kettıszázezer forint lehet.
VI. A SZOCIÁLIS TV-BEN NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK (Szt. 26. § alapján)
Szociális ösztöndíj támogatás 49.§. (1)
A Bursa Hungarica Felsıoktatási Önkormányzati ösztöndíj pályázat tárgyévi Általános Szerzıdési Feltételei szerint állapít meg támogatást a Nyírbátorban lakóhellyel rendelkezık részére.
(2)
A támogatásra írásban kell pályázni, a pályázat benyújtási határideje és a szükséges mellékletek felsorolása minden évben, a Pályázati kiírásban kerül meghatározásra. A pályázati kiírást a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
162
(3) Az ösztöndíj idıtartama szerint - „A” típusú pályázat: 10 hónap, azaz két egymást követı tanulmányi félév, - „B” típusú pályázat: 3 x 10 hónap, azaz hat egymást követı tanulmányi félév (4) Ösztöndíjban részesíthetı, az a szociálisan rászorult kérelmezı, akinek családjában az egy fıre esı havi nettó jövedelem összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, gyermekeit egyedül nevelı szülı esetében annak 250 %-át nem haladja meg., feltéve, hogy kérelmezınek és családjának megélhetést biztosító vagyona nincs. (5) A vagyoni és jövedelmi viszonyok igazolására a Szt.. alapján történik. (6) A megállapított ösztöndíj havi összege a kérelmezık, illetve a rendelkezésre álló éves költségvetés függvényében, kérelmezınként eltérı módon kerülhet megállapításra, mely havi 1.000,- 5.000,- Ft között lehet. (7) A pályázat elbírálása során elınyt élvez az a pályázó, aki: - árva, vagy félárva, családjában lévı eltartottak száma három vagy annál több, gyermeket nevel,gyermekét egyedül neveli,valamilyen betegségben szenved, rokkant, vagy családjában folyamatos ellátást igénylı beteg, vagy rokkant van, eltartója (szülıje) munkanélküli, vagy öregségi nyugdíjban részesül,nem részesül kollégiumi ellátásban. (8) A kérelmeket a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájánál - hozzáférhetı pályázati őrlapon, a mellékletekkel együtt, - a pályázati kiírásban megjelölt határidıig kell benyújtani. A határidı elmulasztása jogvesztéssel jár.
Szemétszállítási díj fizetése alóli mentesség 50.§ (1) Alanyi jogon mentesül a szemétszállítási díj: -
100 %-ának megfizetése alól az egyedül élı, 70 életévét betöltött személy, 50 %-ának megfizetése alól = azok a házastársak, illetve élettársak, ahol az egyik a 70. életévét betöltötte, = azok a 70. életévüket betöltött személyek, akik olyan maximum 1 fı közeli hozzátartozóval (gyermek, szülı, testvér) élnek együtt közös háztartásban, akik vagy nem rendelkeznek jövedelemmel, vagy maguk is betöltötték a 70. életévüket.
(2) A díjkedvezmény a 70. életév betöltését követı félévtıl vehetı igénybe. (3) A mentességre irányuló kérelmet minden évben a Nyírbátori Városüzemeltetési Kkh Nonprofit KFT-nél ( továbbiakban:Szolgáltató) be kell nyújtani. (4) A Szolgáltató a kedvezményezettekrıl köteles minden évben kimutatást készíteni a jogosultság feltételeirıl meggyızıdni, és javaslatot tenni a hatáskör gyakorlójának.
163
A számla kiegyenlítése ezt követıen történhet. (5) A Szolgáltató részére a díjkedvezmény fedezetét az éves költségvetésben kell biztosítani.
VII. Szociális szolgáltatások 51. § (1) Nyírbátor városban a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátásként az Önkormányzat biztosítja: a) Szociális alapszolgáltatások körében: - étkeztetést, - házi segítségnyújtást, - jelzırendszeres házi segítségnyújtás - családsegítést, - nappali ellátást : idıskorúak nappali ellátását, fogyatékosok nappali ellátását b) Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást - az ápolást-gondozást nyújtó intézményben - az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben: idıskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet c.) az elızıekben nem említett egyéb szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást. (2) Az Önkormányzata az (1) bekezdésben felsorolt szolgáltatásokat Feladatátvállalási szerzıdés alapján a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás intézménye a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ útján biztosítja. (3) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor - a családsegítés és az éjjeli menedékhely kivételével- a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ Vezetıje ( a továbbiakban: Intézményvezetı) az ellátást igénylıvel vagy törvényes képviselıjével megállapodást köt. (4) Az Intézményvezetı az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik a gondozási szükséglet valamint a jövedelme vizsgálat megkérésérıl s azt követıen az ellátást igénylık elhelyezésérıl. (5) Az Intézményvezetı az ellátást igénylı azonnali elhelyezésérıl gondoskodik - maximum 3 hónapig - , ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja,
164
Szociális alapszolgáltatások Étkeztetés 52. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségügyi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Életkora miatt rászorulónak kell tekinteni a) a nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesülı, illetıleg az öregségi nyugdíjkorhatárt, elérı személyt, b) a települési önkormányzat és a munkaügyi szervektıl folyósított ellátásban részesülı aktív korú nem foglalkoztatott személyt. (3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni: aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy egészen – nem tud gondoskodni. (4) Fogyatékosság, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor minısül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: testi fogyatékossága, értelmi fogyatékosság, pszichiátriai állapot. (5) Szenvedélybetegség miatt akkor minısül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: olyan szenvedélybeteg, ami miatt képtelen az ellátás biztosítására. (6) Hajléktalanság miatt akkor minısül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét. 53. § (1 ) Az étkeztetés iránti kérelmet, valamint a szociális és egészségügyi rászorultságot, és diétás étkezés esetén orvosi zárójelentést (amelyben az orvos igazolja a javasolt étrendet), valamint a jövedelemvizsgálatról szóló igazolást, az Intézményvezetınek kell benyújtani, aki dönt az ellátás igénybevételérıl, valamint az ellátás megszüntetésérıl. (2) Az Intézményvezetı az ellátás megszüntetésének szabályairól a gondozottat az étkeztetés igénybevétele idıpontjában köteles tájékoztatni.
165
(3) A szolgáltatás megszüntetése esetén arról az ellátottat írásban szükséges tájékoztatni. (4) A személyi térítési díjat a napi személyi térítési díj és az igénybevett étkezések számának figyelembevételével az ellátott jövedelemvizsgálatáról szóló igazolástól függıen a meghatározott jövedelemhatárok alapján az Intézményvezetı állapítja meg. (5) Az étkezésért fizetendı személyi térítési díj összege nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevı rendszeres havi jövedelmének 25 %-át. 54. § A Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ az étkeztetést - a Idısek Otthona nevő intézményében helyben fogyasztással, vagy étel elvitellel , valamint - az étel házhoz szállításával biztosítja.
Házi segítségnyújtás 55. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelızıen - a Szt. 68/A. §.(4) bekezdése valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel – vizsgálni kell a gondozási szükségletet, amit a szolgáltatás iránti kérelem alapján az Intézményvezetı kezdeményez. (4) A gondozási szükséglet megállapítását követıen az intézményvezetı kezdeményezi az ellátást igénylı jövedelemvizsgálatát. (5) A személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a gondozásra fordított idı szorzata alapján az ellátott jövedelemvizsgálatáról szóló igazolástól függıen a külön rendeletben meghatározott jövedelemhatárok figyelembe vételével az ellátást nyújtó intézmény vezetıje állapítja meg.
166
(6)
A házi segítségnyújtás keretében az ellátásért fizetendı személyi térítési díj nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 20 %-át. Ha a házi segítségnyújtás keretében étkezést is biztosítanak, a térítési díj összege nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 30%-át.
(7)
Ha a szolgáltatást igénylı személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatást átmeneti jellegő vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezetı döntése alapján legfeljebb három hónapos idıtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát kezdeményezni szükséges. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 56. §
(1) A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Jelzırendszeres házi segítségnyújtást, a házi segítségnyújtást végzı szociális szolgáltató, illetve intézmény biztosíthat. A szolgáltatás keretében biztosítani kell: • • •
az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történı haladéktalan megjelenését, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
(2) A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzırendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttmőködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. (3) A jelzırendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult: • az egyedül élı 65 év feletti személy, • a egyedül élı súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy • A kétszemélyes háztartásban élı 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. (4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben, a háztartásban élı kiskorú személyt nem kell figyelembe venni. (5) A súlyos fogyatékosságot a 65/C.§. (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni.
167
(6) A rászorultságot, illetve annak fennállását a miniszteri rendeletben meghatározott dokumentumokkal kell igazolni. (7) A jelzırendszeres házi segítségnyújtásért külön rendeletben meghatározott térítési díjat kell fizetni. Családsegítés 57. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylı személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését, d) a közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatásokat. (3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevı érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevı környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelıen biztosíthatók. (4) A Családsegítı szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes. Nappali ellátás (idısek klubja) 58. § (1) A nappali ellátást elsısorban a saját otthonukban élı, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek kérhetik. (2) Az idısek klubja lehetıséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatok ápolására, kiépítésére valamint az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére.
168
(3) A nappali ellátása igénybevétele iránti kérelmeket, az ellátást nyújtó intézmény vezetıjéhez kell benyújtani. . (4) A nappali ellátásáért fizetendı személyi térítési díj összege nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevı rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.
Szakosított ellátások
Idıskorúak gondozóháza 59. § (1)
Az Idıskorúak Gondozóháza átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény.
(2)
Az Idıskorúak Gondozóházába elsısorban azok az idıskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetık fel, akik önmagukról, betegségük miatt, vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni.
(3)
A gondozottak teljes körő ellátásra jogosultak: - legfeljebb 3 ágyas szobákban történı elhelyezésre, a kiszolgáló helyiségek közös használatra, - napi, legalább háromszori étkezésre, melybıl egynek fıtt ételnek kell lennie, - mentális gondozásra és egészségügyi ellátásra, - személye körüli teendık elvégzésére (mosás, vasalás, takarítás, mosogatás, főtés, vízés villanyszolgáltatás).
(4) A gondozás megszőnik: - a jogosult, illetve a törvényes képviselıjének a kérelmére, - az intézmény házirendjének megszegése miatti végleges kizárással, - ha az intézmény elhelyezés feltételei nem álltak fenn, - ha a jogosult ellátásáról más intézmény keretein belül kell gondoskodni, - a gondozott halálával, - határozott idejő intézményi elhelyezés esetén a megjelölt idıtartam lejártával. (5) A fizetendı személyi térítési díj összege nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevı rendszeres havi jövedelmének 60 %-át.
Éjjeli menedékhely 60. § (1)
Az éjjeli menedékhely az önellátásra és közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetıvé tevı szolgáltatás.
(2)
A hajléktalan ellátásért térítési díjat nem kell fizetni. A szállás igénybevételérıl az intézményvezetı jóváhagyásával a szakmai vezetı dönt.
169
Ápolást-gondozást nyujtó intézmény Idısek otthona 61. § (1)
Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi háromszori étkeztetésérıl,szükség szerint ruházattal,illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról,a külön jogszabályokban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról ( teljeskörü ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.
(2)
Az idısek otthonába a 18. életévét betöltött betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes az Szt. szerinti gondozási szükséglettel rendelkezı személy is ellátható, ha ellátása más típusú ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.
(3)
Az idısotthoni ellátás iránti kérelmet az Intézményvezetıjéhez kell benyújtani.
(4)
Az Intézményvezetı kezdeményezi az ellátást igénylı gondozási szükségletének vizsgálatát . Ha az idısotthoni ellátást igénylı személy egészségi állapota vagy személyes körülményei az ellátás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, az ellátás az intézményvezetı döntése alapján - legfeljebb három hónapra –gondozási szükséglet vizsgálata nélkül biztosítható.
(5)
Az ellátott Szt. szerinti jövedelem és vagyonvizsgálatát az intézményvezetı kezdeményezi.
(6)
A fizetendı személyi térítési díj összege nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevı havi – Szt. szerinti jövedelemigazolásban meghatározott - jövedelmének 80 %-át.
Térítési díj 62. §. (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért – a családsegítés és az éjjeli menedékhelykivételével térítési díjakat kell fizetni. . (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja ( intézményi térítési díj) - Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának határozata alapján - külön rendeletben kerül meghatározásra (3) Ha az ellátott, törvényes képviselıje vagy a térítési díjat megfizetı személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri a térítési díj megállapításáról szóló értesítés átvételét követı 8 napon belül a szolgáltatást nyújtó intézmény fenntartójához fordulhat. (4) A kérelmet, az azt megalapozó bizonyító iratokkal együtt az Intézményvezetıjéhez kell benyújtani, aki ezt írásos véleményével együtt 8 napon belül a fenntartóhoz továbbítja. A fenntartó soron, következı ülésén határozattal dönt a személyi térítési díj összegérıl.
170
(5) Az Itézményvezetıje havonta ellenırzi, hogy a térítési díj befizetése megtörtént-e, és a díjhátralékról nyilvántartást vezet. A hátralékokról negyedévente tájékoztatja a fenntartót. (6) A személyi térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónapot követı hónap 10. napjáig kell megfizetni.. (7) Ha az adott hónapra fizetendı személyi térítési díj összege kevesebb lenne, mint a már befizetett összeg, az elıre befizetett térítési díjat a következı fizetés alkalmával be kell számítani, vagy azt vissza kell fizetni. (8) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások után fizetendı térítési díjak mértékét a fenntartó évente kétszer állapíthatja meg.
VIII. SZOCIÁLPOLITIKAI KEREKASZTAL 63.§. (1) Nyírbátor Város Önkormányzata a Szt. – ben foglaltaknak megfelelıen Szociálpolitikai Kerekasztalt mőködtet és évente legalább egy alkalommal ülést tart. (2) A Szociálpolitikai Kerekasztal a szakmai érdekegyeztetés helyi fóruma. Feladata: - különösen a szolgáltatás-tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. - a szociálpolitikai döntések szakmai véleményezése, értékelése, elemzése. (3) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: - Nyírbátor Város Polgármestere - Nyírbátor Város Alpolgármestere - Nyírbátor Város Jegyzıje - Nyírbátor Város Önkormányzat Egészségügyi Bizottság tagjai - Kistérségi Szociálisa és Pedagógiai Központ Vezetıje - Városüzemeltetési Kkh. Nonprofit Kft képviselıje - Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagjai - Református, Római Katolikus , Görögkatolikus és a Baptista egyházak helyi vezetıi - Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportvezetıje - Fogyatékkal élık Helyi Szervezetek Vezetıi - Vöröskereszt Helyi Titkára - Nyugdíjas szervezetek képviselıi
171
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 64.§.
(1) Ez a rendelet 2009.junius 1.napjával lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az, az ügy félre kedvezıbb, a folyamatban, lévı ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek, és más felsıbb szintő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a 13/2007.(VIII.31) és a 14/2007.(VIII.31)számú rendeletek.
172
1. számú melléklet
A rendelet 6. § (1) bekezdéséhez
Az Önkormányzat Képviselıtestülete az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörıreit átruházza: a Szociális Egészségügyi Bizottságára: adósságkezelési támogatás , Bursa Hungarica ösztöndíj megállapítására irányuló kérelmek elbírálása.
Polgármester részére:
lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, méltányosságból átmeneti segély temetési segély megállapítására irányuló kérelmek elbírálása, az eltemettetésre köteles személynek a köztemetés költségeinek elengedésére illetve csökkentésére irányuló kérelemének elbírálása.
173
SZÜNET Szünet után Tárgy: (5. tsp.) Elıadó:
Elıterjesztés a 2009/2010. nevelési-oktatási év indítására
Németh Attila alpolgármester K i e g é s z í t é s:
Németh Attila alpolgármester: Megköszöni a Képviselı-testület tagjainak, szülıknek, pedagógusoknak, önkénteseknek a munkáját, azt, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy május 04-étıl egy eléggé érdekes helyzet zökkenımentesen megoldódott, hisz a felújítás miatt a Zrínyi utcai épületet ki kellett üríteni. Röviden ismerteti az elıterjesztés tartalmát. Kérdés, hozzászólás: Dr. Báthori Gábor, az OKSI Bizottság elnöke: A bizottság elfogadta, és támogatja a törekvéseket, amelyeket a határozat-tervezet is tartalmaz. A Képviselı-testület a határozat-tervezetet 14 támogató szavazattal – egyhangúlag – elfogadja, és az alábbi határozatot hozza: NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 25/2009. (V. 27.) HATÁROZATA a 2009/2010-es nevelési év, tanév indításáról, az intézmény mőködtetésérıl
A Képviselı-testület
m e g i s m e r t e és e l f o g a d j a a 2009/2010-es nevelési év, tanév indításáról, az intézmény mőködtetésérıl szóló elıterjesztést
a 2009/2010-es nevelési év, tanév indításának feltételeit az alábbiakban határozza meg: Óvodai nevelés:
174
férıhelyek száma: összesen: óvodai csoportok száma: összesen:
500 25 525
(Nyírbátor) (Nyírderzs)
20 1 21
(Nyírbátor) (Nyírderzs)
Általános iskolai nevelés-oktatás Indítható elsı évfolyamos tanulócsoportok száma: 6 Ebbıl egy tanulócsoport két tanítási nyelvő. Az elsı évfolyamos tanulócsoportok létszáma egységenként a törvényi szabályozásnak megfelelıen maximum 20 %-kal növelhetı. Az elsı évfolyamos tanulócsoport csökkenés miatt 2 tanítói álláshely elvonásra kerül. Az ötödik évfolyamon a létszámcsökkenés miatt hat tanulócsoport szervezhetı. A felszabaduló 22,5 óra/hét idıkeretet az angolnyelv oktatására (az angol két tanítási nyelvő oktatás csoport bontására) kell fordítani.
Alapfokú mővészetoktatás A tanév indításának feltételeit a szeptemberi felvételit követıen a Képviselı-testület elé kell terjeszteni. Felelıs: Gyermán László igazgató
Tárgy: (6. tsp.)
Beszámoló a Többcélú Kistérségi Társulási Tanácsban végzett munkáról
Elıadó: Balla Jánosné polgármester helyett: Németh Attila alpolgármester Kiegészítés: Németh Attila alpolgármester: A beszámoló elıterjesztıje a Polgármester Asszony. Az elıterjesztését meg is tette írásban. Úgy gondolja, hogy elemezhetı a dolog. Mivel Polgármester Asszony a társulás elnöke, így az esetleges kérdésekre ı válaszol majd írásban. K é r d é s : nincs Hozzászólás:
175
Tóth Imre képviselı: Átolvasta a Polgármester Asszony beszámolóját. Az információk birtokában annyival egészítené ki, hogy nem látja egységesnek a kistérségi társulás mőködését. Ebben szeretné, hogyha beszámolna a Polgármester Asszony, mert nincsen egység, és nagyon sok a vita, és ezért ı a maga részérıl nem tudja elfogadni. Szeretné, hogyha az egység megteremtıdne, több polgármester részérıl is kapott ilyen jelzést, hogy nem igazán mőködik, és szeretné, ha ez rendezıdne, mert a jövıben nem igazán elıremutató, hogyha ez így folytatódik tovább, ezért ı tartózkodni fog. Kósa Béla, az Ügyrendi-Jogi Bizottság elnöke: Az Ügyrendi-Jogi Bizottság is megtárgyalta ezt a napirendi pontot, 3 igen, és 1 tartózkodással elfogadásra javasolja a Képviselı-testület felé. Németh Attila alpolgármester: Tóth Imre képviselı úrnak azt a választ adja, hogy továbbítani fogja, és meg fogja találni a módját, hogy polgármester asszonytól választ kapjon a felvetésére. İ most személy szerint nem vesz részt a Társulási Tanács munkájában, mivel Polgármester Asszony az elnök. Jegyzı úr ott van minden társulási tanácsülésen. A megalakulásától kezdve, amíg nem a mi polgármesterünk volt a társulási tanács elnöke, többnyire ı képviselte ott az önkormányzatot. Megmondja ıszintén, hogy nagyon nehéz ügy egy társulási tanácsot úgy összefogni, mint, ahogy polgármester asszony össze tudta fogni. Úgy gondolja, hogy a nyírbátori kistérség, a több mint 180 kistérségbıl igen kemény munkát végzett azért, hogy az LHH Program keretében is ennyi mindent meg lehet oldani a nyírbátori kistérség 20 településén. Dr. Tóth Árpád jegyzı: A kistérségi társulás munkájában ı a kezdetektıl fogva részt vett, sıt meghatározó szerepe volt ennek a létrejöttében az alapító okiratok szerkesztésében. Valóban kezdeti nehézségek voltak, lényegesen megosztottabb volt kezdetben a többcélú társulás, mint jelen pillanatban. A mőködı képességre vonatkozóan el kell, hogy mondja, hogy egyre több egyhangú határozat született. Az utóbbi határozatok egyhangúlag születtek, ez nem arra utal, hogy ellenvélemények vannak, és megosztottság van. A részvétel is viszonylag jó, 70-80-100 pontos. Úgy gondolja, hogy egységesebbé vált minden. Jellemzı a feladatra az, hogy indult egy 80-90 millió forintos költségvetéssel ez a tevékenység, jelen pillanatban már 7-800 millió forintos nagyságrendnél tart a költségvetés, amely jellemzi az ellátandó feladatok mennyiségét, is, hiszen normatív támogatásból mőködik. Összességében úgy ítéli meg, hogy lényegesen egységesebben, és jól mőködik. Bizonyára vannak a beruházásoknál, a pénzelosztásoknál viták, de, aki nem vesz részt a társulási ülésen, az nem tudja a települését képviselni.
A Képviselı-testület a Többcélú Kistérségi Társulási Tanácsban végzett munkáról szóló beszámolót 6 támogató szavazattal, 8 tartózkodással nem fogadta el, erre majd a következı ülésen visszatérnek.
176
Tárgy: (7. tsp.)
Elıterjesztés elfogadására
a
2009.
év
II.
félévi
ülésterv
Elıadó: Balla Jánosné polgármester helyett: Németh Attila alpolgármester Kiegészítés:
Kósa Béla, az Ügyrendi-Jogi Bizottság elnöke: Bizottsága az elıterjesztést megtárgyalta, és egyhangúlag elfogadásra javasolja a Képviselı-testületnek.
Dr. Gaál Mihály képviselı: Nem kellene-e napirendre tőzni, a szeptemberi képviselı-testületi ülésre elıterjeszteni a rendelıintézet mőködtetési szerzıdésének módosítását, vagy ez amúgy is bejön? Németh Attila alpolgármester: A II. félévi ülésterv azokat a napirendeket tartalmazza, amit kötelezıen meg kell tárgyalnia a testületnek. Biztos benne, hogyha a felvetett téma indokolja, akkor fogja tárgyalni a testület, elképzelhetı, hogy még szeptembertıl korábban is. Tóth Imre képviselı: A fürdıépítéssel kapcsolatban tavaly is tett egy olyan javaslatot, hogy foglalkozzanak a gyógyfürdı és tanuszoda mőködtetésével, hogy milyen formában szeretnék ezt létrehozni, önkormányzati nonprofit kft-t vagy vállalkozási formában kiadni. Szerinte mindenképpen foglalkozni kell vele, mert a Városüzemeltetési nonprofit Kft beszámolójából is kiderült, hogy nem volt nyereséges ennek az üzletágnak az üzemeltetése a tavalyi évben. Többször megfogalmazta a kételyeit, hogy hogyan lesz ez nyereséges a jövıben? Mindenképpen javasolna egy ilyen napirendi pontot, hogy foglalkozzanak az üzemeltetıjével. Nem tesz rá javaslatot, hogy milyen formában, ez nem az ı kompetenciája. Az elıterjesztı, a polgármester asszony, és a kabinet egy olyan javaslatot fogalmazzon meg, és kezdjenek el tárgyalni, még ha nem is döntenek rögtön, hogy legyen fogalmuk arról, hogy ez minél biztosabb alapon menjen. Németh Attila alpolgármester: Ezekben a napokban is folyamatosan már történik az elıkészítés, az információ győjtés. Az is elképzelhetı, hogy hamarabb napirendre kerül. Szilvási Judit irodavezetı: A fürdımőködtetésével kapcsolatban folynak az elıkészítı munkálatok, a képviselı úr felvetésére már az elmúlt idıszakban is válaszoltak, hogy ık is, és a város vezetése is azzal, hogy a beruházás ideje alatt ki kell választani a fürdı mőködtetıjét. Ez azonban elég hosszú idıt igénybevevı adatgyőjtéssel párosul. Több mint 6 fürdırıl vannak adataik. Eddig olyanokat sikerült megkérdezni, illetve tapasztalatot szerezni, ahol önkormányzati saját üzemeltetésben mőködnek a fürdık. A másik oldalról nincsen még elegendı adat a rendelkezésre, nevezetesen azon fürdık vonatkozásában, ahol nem önkormányzati cég, intézmény vagy maga az önkormányzat látja el a feladatot, hanem külsı vállalkozóval mőködtetik. Ezen túl a tisztán önkormányzati, és tisztán vállalkozó üzemeltetésen kívül vizsgálják a vegyes megoldás lehetıségét is. Az országban erre is van több példa, nevezetesen a mőszaki üzemeltetés az külsı kifejezetten szakirányú cég által történik, ugyanakkor az önkormányzat kezében marad minden olyan döntés, amely a jegyárakat, a jegyárak differenciáltságának meghatározását, rendezvények tartását, és hasonlókat jelenti. Mind a három lehetıséget vizsgálják, és akkor, amikor kellı
177
információ rendelkezésre áll az elıterjesztés el fog készülni a Képviselı-testület elé. Úgy tanulták, tudják, hogy a Képviselı-testület elé döntésre alkalmas anyagot kell hozni. Jelenleg döntésre alkalmas információk pedig még nincsenek. Németh Attila alpolgármester: Az ülésterv javaslat idıpontokat, és napirendeket is tartalmaz, ezen túlmenıen is természetes mind a két témában – és még ehhez bejöhet más téma is - a testület egyébként is megkerülhetetlen, de itt nem ezt kell látni, hanem a testület véleménye alapján alakul ki a fürdıüzemeltetés, és a szakrendelés mőködtetése is. A Képviselı-testület a határozat-tervezetet 14 támogató szavazattal – egyhangúlag – elfogadja, és az alábbi határozatot hozza:
NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 26/2009. (V.27.) HATÁROZATA a 2009. II. féléves ülésterv elfogadásáról
A KÉPVISELİ-TESTÜLET − a 2009. II. félévi üléstervét a mellékletnek megfelelıen e l f o g a d j a . (Az ülésterv a jegyzıkönyvhöz 4. sz. alatt csatolva van.
(Tóth Imre képviselı az ülésrıl eltávozik.)
Tárgy: (8. tsp.)
Elıterjesztés belterületbe vonásra
Elıadó: Balla Jánosné polgármester helyett: Németh Attila alpolgármester
K i e g é s z í t é s , k é r d é s , h o z z á s z ó l á s : nincs
178
A Képviselı-testület a határozat-tervezetet 13 támogató szavazattal – egyhangúlag – elfogadja, és az alábbi határozatot hozza:
NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 27/2009. (V.27.) HATÁROZATA a Nyírbátor város belterületi határának módosításáról
A Képviselı-testület - az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 6. §-ban biztosított jogkörében eljárva, a 17/2008.(X.31.) számú rendelettel módosított 8/2004. (VII.15.) számú önkormányzati rendelettel megállapított Szabályozási Terv és Helyi Építésügyi Szabályzat 2.§ban foglaltak alapján: Nyírbátor, Encsencsi utca külterületi részén lévı 6906 hrsz, szántó mővelési ágú, 5. minıségi osztályú, 2,40 fillér AK értékő, 2551 m2 térmértékő, a 6908 hrsz, szántó mővelési ágú, 5. minıségi osztályú, 2,98 fillér AK értékő, 3174 m2 térmértékő, a 6909/2 hrsz, szántó mővelési ágú, 5. minıségi osztályú, 2,13 fillér AK értékő, 2270 m2 térmértékő, a 6909/1 hrsz, szántó mővelési ágú, 5. minıségi osztályú, 1,07 fillér AK értékő, 1136 m2 térmértékő, a 6912 hrsz, szántó mővelési ágú, 5. minıségi osztályú, 1,86 fillér AK értékő, 1981 m2 térmértékő, a 6913 hrsz, szántó mővelési ágú, 5. minıségi osztályú, 1,98 fillér AK értékő, 2109 m2 térmértékő és a 6914 hrsz, szántó mővelési ágú, 5. minıségi osztályú, 4,23 fillér AK értékő, 4498 m2 térmértékő földterületeket belterületbe vonja, azzal a feltétellel, hogy a földvédelmi járulékot, a belterületbe-vonás kapcsán felmerülı egyéb költségeket az ingatlan tulajdonosainak kell megfizetni és a hiányzó közmőhálózatot kiépíttetni.
Tárgy: (9. tsp.)
Elıterjesztés szavazatszámláló bizottság tagjainak megválasztására
Elıadó: Dr. Tóth Árpád jegyzı Kiegészítés:
Dr. Tóth Árpád jegyzı: Zárt ülés témakörrıl lenne szó, de az érintettek hozzájárultak távollétükben is ahhoz, hogy nyilvános ülésen tárgyalják a személyüket érintı elıterjesztést.
179
Felhívja a televízió nézık és a képviselık figyelmét, hogy a beruházások miatt több szavazókörnek a címe, és helye megváltozott. Ismerteti a változásokat. Azért is kellett kiegészíteni a szavazatszámláló bizottságokat, mert a 10-es számú szavazókörben az igazolással szavazás miatt 7 tagú, a többi körben pedig 5 tagú szavazatszámláló bizottságot kell választani. Ezt követıen több közérdekő információra hívja fel a lakosság figyelmét. Javasolja az írásban kiküldött anyagot úgy kiegészíteni, hogy még felvételre kerüljenek az alábbi személyek a 10. Sz. Szavazatszámláló Bizottságba tagként: -
Süveg Judit Nyírbátor, Bartók Béla u. 2. szám alatti,
-
Balaton Lászlóné Nyírbátor, Váci M. u. 5. szám alatti lakosok. K é r d é s , h o z z á s z ó l á s : nincs
A Képviselı-testület a határozat-tervezetet – a lista két személlyel történı kiegészítésével – 13 támogató szavazattal – egyhangúlag – elfogadja, és az alábbi határozatot hozza: NYÍRBÁTOR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 28/2009. (V.27.) HATÁROZATA A választások lebonyolításában közremőködı Szavazatszámláló Bizottság tagjának megválasztásáról
A Képviselı-testület: A választási eljárásról szóló, módosított 1997. évi C. törvény 23. § (1) bekezdése alapján a Nyírbátorban mőködı Szavazatszámláló Bizottság póttagját az alábbiak szerint választja meg:
7. SZ. SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG (Óvoda, Sport u. 2.) Póttagja: Bodogán Györgyné Nyírbátor, Erzsébet u. 22.
10. SZ. SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG (Pedagógiai Szakszolgálat, Báthori u.20.) Tagjai:
Szathmári Zoltánné, Nyírbátor, Váci M. u. 19. fsz. 2. Süveg Judit Nyírbátor, Bartók Béla u. 2. szám alatti lakos, Balaton Lászlóné Nyírbátor, Váci M. u. 5. szám alatti lakos.
180
Németh Attila alpolgármester: Megköszöni a testület tagjainak, hogy a 730. évforduló alkalmából, a május 08-án rendezett városi ünnepségen részt vettek, ahol átadásra kerültek az elismerések. Azoknak is megköszöni a jelenlétet, akik május 09-én megjelentek a gyógyfürdı alapkıletételén. Ismerteti az elmúlt hónap, és az elkövetkezendı idık rendezvényeit, ünnepségeit. Elköszön a televízió nézıitıl, és a Képviselı-testület továbbiakban zárt ülés keretében folytatja a munkáját.
A Képviselı-testület - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 12. § (4) bekezdés b.) pontja alapján – 10., 11., 12. tárgysorozati pontokat zárt ülés keretében tárgyalja, melyek a zárt ülés jegyzıkönyvében dokumentálva vannak. A 11. napirendi pont keretében sor került rendelet-módosításra, mely alábbi rendelet-módosítást a jelen nyílt ülés jegyzıkönyvében is szerepeltetjük. A Képviselı-testület a rendelet-tervezetet 13 támogató szavazattal – egyhangúlag – elfogadja, és az alábbi rendeletet alkotja: NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 13/2009. (V.29.) számú rendelete Nyírbátor Város Önkormányzata 2009. évi költségvetési rendeletének módosításáról Nyírbátor Város Képviselıtestülete az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. tv. 65.§-a, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérıl szóló módosított 2006. évi CXXVII. tv, a 2009. évi költségvetésérıl szóló 2008. évi CII. törvény, az Államháztartás szervezeteinek mőködési rendjérıl szóló többször módosított 217/1998. (XII. 28.) Korm. sz. rendelet 29. §-a, valamint a 18/2006. (XII. 01.) Önkormányzati rendelet alapján módosított 2/2009. (II. 13.) sz. rendeletét (továbbiakban Rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1. §. A Rendelet helyébe e rendelet 1. sz. melléklete lép. 2. §. ZÁRÓ- ÉS HATÁLYBA LÉPTETİ RENDELKEZÉSEK Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (A rendelet melléklete a jegyzıkönyvhöz 5. sz. alatt mellékelve van.) K.m. elsı oldalon NÉMETH ATTILA alpolgármester
DR. TÓTH ÁRPÁD jegyzı
181
