Kérdőív a Honvéd Sportegyesületek története könyvhöz. Tisztelt Elnök Úr!

Kérdőív a Honvéd Sportegyesületek története könyvhöz Tisztelt Elnök Úr! Kérjük, hogy amennyiben részt kíván venni a honvéd sportegyesületek története könyv hiteles forrásokon alapuló munkában, akkor szíveskedjen az alább megadott kérdések alapján bemutatni és kiegészíteni a kéziratot. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

A sportegyesület neve A sportegyesület címere Bírósági bejegyzés száma Melyik bíróság jegyezte be Mióta közhasznú Mikor alakult meg egyesületük (parancs szám) A sportegyesület alapszabálya Kik – és mikor voltak az elnökei Alapító szabályai Az új szakosztályok létrejöttének okai A régi szakosztályok megszűnésének okai Ma még működő szakosztályai, szakosztályvezetői Létszámadatai, összetevői Kiemelkedő sporteredményei Kiemelkedő versenyzői Hogyan szolgálta a sportegyesület a tagság a. fizikai felkészültségét b. szabadidejének hasznos – és kulturált eltöltését c. életminőségének fejlesztését d. élményszerzését e. társadalmi kapcsolatainak fejlesztését 17. Történetek az egyesületek életéből 18. A sportegyesület jövőbeni kilátásai Készítette: Bakó László HOSOSZ elnökségi tag, telefon: 30-279-2123

Kérjük, hogy az egyesületükre vonatkozó javításokat kiegészítéseket, javaslatokat ne a jelen kéziratban hajtsa végre, hanem egy külön file-ban készítse el és csatolt anyagként szíveskedjen megküldeni az alábbi e-mail cím valamelyikére: [email protected], vagy [email protected].

Kérjük, hogy az egyesületükre vonatkozó javításokat kiegészítéseket, javaslatokat ne a jelen kéziratban hajtsa végre, hanem egy külön file-ban készítse el és csatolt anyagként szíveskedjen megküldeni az alábbi e-mail cím valamelyikére: [email protected], vagy [email protected].

Győr Béla

A honvéd sportegyesületek története

A szerző által a kézirat folyamatos szerkesztés alatt van. 2

A szerző által a kézirat folyamatos szerkesztés alatt van.

- A szervezett honvéd sportegyesületi rendszer -

A Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége kiadványa 2012. A magyar honvéd sportegyesületek története - A szervezett honvéd sportegyesületi rendszer A Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége kiadványa 2012.

Felelős kiadó: Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége (HOSOSZ)

Írta és összeállította: Győr Béla alezredes A Magyar Olimpiai Akadémia tanácsának tagja © Győr Béla 2012.

3

ISBN – Lektorálta: Fotók: A szerző, a sportegyesületek és a HOSOSZ archívumából Megjelent:2012 Előszó: Dr. Hende Csaba a MK honvédelmi minisztere és/vagy Dr. Simicskó István HM PAT..Ajánló:Farkas László, HOSOSZ elnök (folyamatban) Köszöntő Tisztelettel köszöntöm e hiánypótló mű minden olvasóját. Mint volt honvéd sportegyesületi vezető, sporttörténeti kutató és hivatásos honvédtiszt mindig érdeklődéssel tanulmányoztam a honvéd sportegyesületek történetét. Ekkor tapasztaltam azt, hogy bántóan kevés ezzel kapcsolatos adatot találtam a nagyobb honvéd sportegyesületek (Budapesti Honvéd SE, Honvéd Szondi SE, Tatai HAC, Honvéd Aurora SE) kivételével az írott és az elektronikus irodalomban. A fentebb említett sportegyesületekről már többen több fórumon írtak. Elhatároztam, hogy igyekszem minden fellelhető anyagot összegyűjteni a többi honvéd sportegyesületről. Sok kutatás után volt olyan egyesület, akiről csak egy-két mondatot, volt, akiről elég sok anyagot sikerült találnom. Sok olyan egyesületet sikerült megemlíteni a könyvben, amelyikről sokan talán nem is hallottak. Ezért előnye a műnek, hogy sok olyan egyesület előtérbe került, amelyet már el is felejtett az emberek nagy része. Pont ez adja az értékét. A Budapesti Honvéd Sportegyesület 1949-es megalakulása után igény volt arra, hogy a helyőrségekben, a katonai alakulatok bázisán megalakuljanak a helyi honvéd sportegyesületek, akik versenyeztethetik a sportolni vágyókat. Az eltelt hatvan év alatt több mint másfélszáz honvéd sportegyesület működött az ország különböző helyőrségeiben. Összesen 176 különböző nevű honvéd sportegyesületről találtam a kutatásaim során feljegyzést. A csúcs 1970 volt, amikor egy időben 88 honvéd sportegyesület működött. A haderőátalakítás és a pénzügyi válság következtében ez a szám 2009-ben 43-ra redukálódott. Sajnos, van olyan egyesület, amelyről maradt feljegyzés, de a helyőrsége nem azonosítható be, és már nem élnek azok az emberek, akik beazonosíthatták volna. Kérem, ezért ha valaki új információval tud szolgálni a leírtakkal kapcsolatban, keressen, szívesen fogadok minden új információt. A mű adattár jellegű, elkészítésénél a teljességre törekedtem, de mint említettem nagyon kevés és hiányos volt az ez irányú fellehető adat, ezért a terjedelmét illetően ennyire tellett. Bízom benne, hogy sok új információt hordoz magában egy helyen, ami értékessé teheti. Köszönöm a Magyar Sportmúzeum, a HM Hadtörténeti Intézet és Levéltár, valamint a HOSOSZ elnökének, Farkas Lászlónak, valamint egri kollégámnak és barátomnak, Turay Zoltánnak a kutatásaim során nyújtott segítségüket! Olvassák olyan szeretettel ezt a könyvecskét, amilyen szeretettel írtam, és ajánlom az Önök figyelmébe! A még működő honvéd sportegyesületeket pedig arra ösztönzöm, hogy a munkájukat ismertessék meg másokkal is nyomtatott, vagy elektronikus formában! Tisztelettel: 4

Győr Béla alezredes, szerző Az első magyar honvéd sportegyesületek megalakulása A sport angol eredetű szó. Jelentése: játék, szórakozás. Ma azonban már világszerte elterjedt és lényegében felölel minden olyan felüdülést célzó fizikai vagy szellemi időtöltést, amely meghatározott szabályok szerint, versengésszerűen történik. Maga a kifejezés csak az újkorban terjedt el és a modern sportmozgalom kialakulásával vált széleskörűen népszerűvé. A sport története szinte egyidős az emberiség történetével. Különböző régészeti leletekből, kutatásokból arra lehet következtetni, hogy a létfenntartásért folytatott küzdelemből – vadászat, halászat, gyűjtögetés, ezek mozgásformáiból: önvédelem, futás, hajítás stb. – elkülönült egy sajátos társadalmi cselekvéssorozat: felkészülés a küzdelemre. A második nagy világégés után folytatódott a szervezetek és versenyrendszerek kiépülése. Minden sportág megalakította nemzetközi szövetségét: mára már 205 országban működik nemzeti olimpiai bizottság. A világ- és kontinens-bajnokságok rendszere kiépült, napjainkban valamelyik sportágban szinte minden nap van világ- és kontinensbajnokság. Az 50-es, 60-as években a két világrendszer szembenállása, vetélkedése a sportban is megjelent. A két szuperhatalom meghatározóvá vált a sportpályákon is. Az USA és a Szovjetunió versenyzői minden sportágban az élen voltak. A szocialista országokban a sport a politikai reprezentáció eszköze volt és erős állami támogatást kapott. A korra jellemző a harmadik világ előretörése. Az ázsiai és afrikai országok sportolói több sportágban is elérték a világszínvonalat. Az elmúlt több, mint 50 év sporttörténetében meghatározó szerepe van továbbra is az olimpiai mozgalomnak. Emellett a tömegsportok világméretű elterjedésének vagyunk a tanúi. A szabadidő mozgással való kitöltése a gazdaságilag fejlettebb országokban beépült az emberek millióinak életformájába. Ebben játszottak nagy szerepet Magyarországon a honvéd sportegyesületek. A konkrét történeti áttekintéshez a múlt század húszas évekig kell visszanyúlnunk. A honvédtiszt-sportolók, köztük az olimpikonok is 1924-ig döntő többségükben polgári egyesületek, elsősorban a Margitszigeti Atlétikai Club (MAC) tagjai voltak. 1924 nyarán Somogyi Endre vezérkari ezredes (később altábornagy) tett javaslatot a honvédelmi miniszternek a tisztán katonai klubok létrehozására. Így indokolt: „A tisztek így, mint egy egyesület tagjai léphetnének fel és megteremthetnék a tisztikar elsőségét.” A javaslat meghallgatásra talált, és többek között Berti László ezredes, Schenker Zoltán alezredes, valamint Tersztyánszky Ödön őrnagy bábáskodása mellett 1924 őszén megalakult az Országos Tiszti Kaszinó Vívó Clubja (TVC). Az egylet 1931-ben átalakult Honvéd Tiszti Vívó Clubbá (HTVC), majd 1932-ben Honvéd Tiszti Vívó Klubbá (HTVK).

A Honvéd Tiszti Vívó Club érme Közben az ország néhány helyőrségében Honvéd Tiszti Sportegyesületek (HOTIS) alakultak a többi sportágak, mindenekelőtt a lövészet művelésére. Közülük a legismertebb 5

és a legeredményesebb a Soproni HOTIS volt. Ahol nem volt HOTIS, a honvédtiszt-vívók a helyi vívóklubokban versenyeztek. Ezek közül a katonák számára a Békessy Béla Vívó Club volt a legkedvesebb, hiszen az I. világháborúban hősi halált halt, olimpiai ezüstérmes vívótársukról nevezték el az egyesületet. Debrecenben, a Simonffy utca 1/c-ben működött a vívótermük. Debrecenben működött a Debreceni Katonatiszti Lawn Tennisz Kör, melynek elnöke Neffel Vilmos tábornok, gondnoka Szűcs Endre őrnagy volt a Vegyesdandár Parancsnokságtól. A lovaspólót űző hivatásos katonáink a Magyar Polo Club színeiben léptek pályára. A korra jellemző egyesülési folyamatnak természetes következménye volt a tiszti akadémiákon szerveződött egyesületek létrejötte, így a Ludovika Akadémia SE (LASE) is. A Ludovika Akadémia Sport Egyesület a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia ifjúságának sportalakulata. 1920 februárjában alakult. Az egyesületben gyakorolt sportágak: atlétika, evezés, céllövészet, torna, úszás, lovaglás és vívás. Tagja a megalakulása után a Magyar Atlétikai, a Magyar Evezős, Magyar Országos Céllövő, a Magyar Országos Torna Egyletek, a Magyar Úszó és a Magyar Vívó Szövetségnek. A IX. kerület, Üllői út 80. szám alatti sporttelepe az atlétika minden ágának gyakorlására alkalmas volt. Korszerű uszodája, modern vívóterme, tornaterme, fedett lovardája és teniszpályája volt az egyesületnek. Az egyesület titkára hosszú ideig Gfellner Antal főhadnagy, aki maga is olimpiai résztvevő volt. Már az első évektől kezdve komoly eredményeket értek el a LASE sportolói az országos versenyeken. Fontos előzménye volt az előbbi egyesületek létrehozásának, hogy megalakult 1920-ban a hadseregnek és a katonáknak köszönhetően a Magyar Királyi Honvéd Vívó és Testnevelő Tanfolyam. Mivel Magyarországon a vívómesterképzés nem volt rendezve, a megalakult tanfolyam célja nem lehetett más, mint az okleveles katonai sporttanárok és sportoktatók képzése. A hadseregünk első sportiskolája parancsnokának Berti László alezredest nevezték ki. Gellér Alfréddal és Kamilly Frigyessel együtt nagyon nehéz körülmények között alapították meg az intézményt. Előtte mindhárman a bécsújhelyi katonai vívó és tornatanári intézetnél működtek. A megszűnt Monarchiában egyedül ebben a katonai iskolában képeztek kiváló mestereket. A tanfolyam két évig működött, ez idő alatt 15 tiszt és 15 altiszt végzett az intézményben. A trianoni békeszerződés határozatai miatt sajnos feloszlatták a sportiskolát.

A Magyar Királyi Honvéd Vívó és Testnevelési Tanfolyam hallgatóinak képe (19201921)

6

Ezután három év kényszerszünet következett. 1925. május 1-jén alakították meg a Toldi Miklós Sporttanár és Vívómesterképző Intézetet. Ez az intézmény is nagyszerű mestereket képzett vívósportunknak. Első parancsnoka Rády József huszár ezredes volt. A vezető mesterei tőrvívásban Gellér Alfréd, kardban pedig Borsody László voltak. Az intézményben a mesterképzés két évig tartott. A tanfolyamra hivatásos tiszteket és tiszthelyetteseket vezényeltek. A magyar vívósport nagyon sokat köszönhet a jól szervezett, vezetett és nagyon magas színvonalon oktató intézetnek. Egy nagyon jól felkészült vívómesteri gárda került ki innen, és sok versenyző itt alapozta meg a tudását. Sok csodálatos vívónk került ki az intézetből. Hogy csak a legjobbakat említsük. A tisztek közül: Tersztyánszky Ödön, Nagy Ernő, Piller - Jekelfalussy György, Kalniczky Gusztáv, Hátszegi József, Hátszegi Ottó, Maszlay Lajos, Zirczy Antal, Székelyhidi Tibor, Berczelly Tibor, Kovács Pál, Papp Bertalan. Az altisztek közül: Somos Béla, Vass Imre, Balogh Béla, Beke Zoltán, Hollós Endre Szabó Pál, Magyar Ferenc, Dánosi István. Az intézmény első székhelye a Mária Terézia (majd Kilián) laktanya volt az Üllői úton, a laktanya Liliom utcai szárnyában. 1926-ban áthelyezték a Szabolcs utcába, majd 1932. március 1-jén a végleges helyére, az egykori Laudon laktanyába, a IX. kerületbe a Gubacsi és a Timót utca sarkába. A parancsnoka Novakovics Béla ezredes volt ekkor már. A tisztek és altisztek bent laktak az intézményben, és órarend szerint tanulták a különböző tantárgyakat. Ekkor került a tantárgyak közé a párbajtőrvívás is, amit az olasz Eduardo Ajamo oktatott a hallgatók részére. Az intézmény 1944 szeptemberéig működött ezen a helyen. A háború és az ottani sérülések miatt kitelepült Balatonlellére. Ekkor Somfay Elemér ezredes volt a parancsnoka. A honvéd sport alapjai ekkor így alakultak:

7

A fenti vázlaton jól látszik az, hogy fontos szerepet játszott a két világháború között a katonai kiképzésben és a katonai sportban a levente mozgalom. A levente mozgalom magyar ifjúsági szervezet a két világháború között. A testnevelésről szóló 1921. LIII. tc., ill. annak végrehajtási utasítása (9000/1921. VKM sz.) hozta létre. A hazafias nevelést, a területrevízió gondolatának ápolását hangsúlyozta, és egyúttal formai jellegű katonai előképzést adott. Alapot nyújtott ehhez a trianoni békeszerződés, amely az általános hadkötelezettséget is tiltotta. Az 1921-es törvény értelmében minden ifjú 12 éves kortól 21 éves koráig – ha nem járt rendszeres testnevelést nyújtó iskolába – köteles volt leventefoglalkozásokon (heti 2, 3, 4 óra) megjelenni. A mulasztókat fegyelmivel, szüleiket pénzbírsággal büntették. A népművelés eszközeivel (előadás, műsoros est, énekkar, zenekar stb.) is propagálta céljait. A kötelező volta, vakfegyelmet kívánó tényleges tisztjei miatt általában nem volt kedvelt intézmény. A harmincas évek második felétől a valóságos katonai kiképzése a háborús készülődés folyamatába kapcsolódott. Az 1939. évi II. törvény a leventemozgalmat kiterjesztette az egész ifjúságra, önkéntes alapon a 10–19 éves leányokra is. Tragikus időszakát jelentette a II. világháború végső szakasza, amikor a nyilasok a leventék tízezreit kényszerítették a háborúba. Így került az életben maradottak egy része szovjet hadifogságba, nyugatra, vagy hazatérésük után börtönbe. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945-ben felszámolta a leventemozgalmat.

Leventeparancsnokok kiképző tanfolyama Kecskeméten 1931-ben A harmincas évek elején az alábbi négy honvéd sportegyesületet találtam még az adattárban: A Magyar Királyi Honvédhuszártisztek Lovassport Egyesülete, amely a Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetsége tagegyesülete. Titkára Makay István, a címe: X. kerület, Kerepesi út 41 volt.

8

A Magyar Királyi Honvédtisztek Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Vívó Klubja (OTTKE), amely a Magyar Vívó Szövetség tagja. A klubpalotája és vívóterme a IV. kerület, Váci utca 38. szám alatt az I. emeleten, az egyesület titkára pedig Oláh János volt. A Nagykanizsai Zrínyi Torna Egylet, amely 1920-ban alakult, és tagja volt a Magyar Atlétikai, a Magyar Labdarúgó, a Magyar Lawn Tennisz, és a Magyar Vívó Szövetségnek. Az egylet titkára Kabdebó János főhadnagy volt. A Tüzértisztek Lovassport Egyesülete, amely tagja volt a Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetségének (MLEOSz). Titkára vitéz Klenóczky Aurél, az egyesület székhelye Budapesten, a IV. kerület Veres Pálné utca 1. szám alatt volt. Érdekesség, hogy a MLEOSznak az elnöke vitéz Horthy István lovassági tábornok, ügyvezető-alelnöke pedig balásfalvi Kiss Ferenc tábornok volt. A hivatásos katonák közül a húszas évek kezdetétől többen komoly pozíciókat töltöttek be a magyar sportvezetésben. Az Országos Testnevelési Tanács tisztikarának tagja volt Konek Emil nyugalmazott ellentengernagy, Berti László ezredes, Béldy Alajos őrnagy, Molnár Dezső nyugállományú altábornagy és Rády József huszár-alezredes.

Konek Emil

Béldy Alajos

Berti László

Molnár Dezső

Rády József

Konek Emil nyugalmazott ellentengernagy az Országos Testnevelési Tanács (OTT) társelnöke és az iskolán kívüli ifjúság (Levente) szakbizottság elnöke volt. 1870-ben született Grácban, a középiskolai tanulmányait Győrben végezte. A fiumei Császári Királyi Haditengerészeti Akadémián végzett. A ranglétrát végigjárva jutott el az ellentengernagyi rendfokozatig. Részt vett az I. világháború harcaiban. Számos katonai kitüntetés birtokosa. Béldy Alajos őrnagy 1889-ben született Budapesten. Középiskoláit Budapesten végezte. 1907-ben végzett a Wiener-neustadti Katonai Akadémián. Mint százados vett részt az I. világháborúban a szerb, oláh és orosz harctéren. 1920-tól tagja az OTT-nek, és alelnöke a Magyar Úszó Szövetségnek. 9

Molnár Dezső nyugállományú altábornagy 1865-ben született Csáktornyán. A katonai sport körül 1901-től tevékenykedik. Evezős, tőr és kardvívó. Szolgált Pécsett, Besztercebányán és Lugoson, ahol ő alapozta meg a katonai tiszti és legénységi sportot. 1912 nyarán megrendezte a hadsereg berkeiben az első nagy országos atlétikai versenyt és az első tiszti és legénységi pentatlon versenyt. A Magyar Atlétikai Szövetség társelnöke, a szövetség propaganda osztályának elnöke. A Budapesti Torna Club (BTC) elnöke és tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak. Berti László ezredesről és Rády József huszár-alezredesről, mint olimpiai bajnok vívókról, és nagyszerű katonai vezetőkről lényegében mindent tudunk. A hivatásos katonák fontos szerepet és tisztségeket töltöttek be a Magyar Országos Véderő Egyesületeknél (MOVE). A MOVE 1918-ban alakult. Félkatonai tömegszervezet volt. Az összes sportalakulatai autonóm hatáskörrel bírtak az ország minden területén. 1944 elején 144 fiókegyesülettel rendelkezett, melyek egyenként átlagosan 200 tagot számláltak. Csaknem mindegyikhez tartoztak fiatalokat tömörítő lövészklubok. A MOVE alakulatok a sport minden ágával foglalkoztak és közvetlenül az illetékes sportszövetségek irányítása alatt álltak. Egyesületei voltak Abádszalókon, Balassagyarmaton, Balatonalmádiban, Békéscsabán, Budapesten, Cegléden, Debrecenben, Diósgyőrben, Egerben, Esztergomban, Gödöllőn, Gyöngyösön, Hajdúböszörményben, Jászalsószentgyörgyön, Jászberényben, Kabán, Kalocsán, Karcagon, Kenderesen, Kisújszálláson, Kiskőrösön, Kunhegyesen, Lajosmizsén, Mosonmagyaróváron, Máriaremetén, Ózdon, Pomázon, Peremartonon, Sárospatakon, Salgótarjánban, Sopronban, Szentendrén, Törökszentmiklóson, Veszprémben, Zalaegerszegen. Nagyon sok helyen katona volt az egyesület elnöke vagy titkára, és sokan vállaltak különböző pozíciókat a helyi vezetésben. Az országos központban, a VI. kerület Podmaniczky utca 45. szám alatt az igazgatói teendőket Petróczky István nyugalmazott repülőezredes látta el. 1948 elején Sólyom László altábornagy előkészítette a Magyar Honvédségben az új testnevelési kiképzés kereteit, amelyen belül kiemelt helyet szentelt a hadsereg szakkáder utánpótlásának. A Honvédség Főfelügyelőjének 1948. november 5-ei rendelete alapján 1948. november 15-ei hatállyal megalakították a Honvéd Sportoktatói Tanfolyamot. Parancsnokának Hatz (Hátszegi) József alezredest, a nemzetközileg ismert, olimpikon vívót nevezték ki. A tanfolyamra a honvédség tényleges állományú tagjai kerülhettek be eredményes felvételi vizsga után. Kétféle képzést folytattak: egy 6 hónapos csapat segédoktatói és egy 12 hónapos sportoktatói tanfolyamot. A tanfolyam zászlóalj szintű szervezetként a Petőfi Akadémián kapott elhelyezést. Egy év után átkerült a Dózsa György úti laktanyába. Évfolyamonként 30-40 hallgató oktatása folyt. Az oktatói gárdában olyan neves katona szakemberek voltak megtalálhatók, mint Papp Bertalan vívó, Takács Károly sportlövő olimpiai bajnok, Szigeti Lajos ökölvívó olimpikon. A II. világháború után a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) utasítására a fasiszta szervezeteket és egyesületeket megszüntették, és ebbe a körbe valamilyen módon belekerültek sajnos a katonai egyesületek is. Az MDP Titkársága 1949. november 23-i, a sportmozgalomról szóló határozatával összefüggésben kiadott 52. 858/1949 számú honvédelmi miniszteri rendelet a katonai sportegyesületek központi irányítására életre hívta a Honvéd Sportközpontot, majd ezután a 10

Kispesti AC 1949. december 18-i közgyűlésén - reprezentatív központi egyesületként felvette a Budapesti Honvéd SE elnevezést. Tehát 1949-ben megalakult a Budapesti Honvéd Sportegyesület (BHSE) és szinte valamennyi honvédtiszt-sportolónk, olimpikonunk itt sportolt. Az elmúlt több mint 60 év alatt a honvéd-tiszt sportolók azonban csak egy részét, de eredményes részét adták az egyesület több száz olimpikonjának. A központosítás, és a Budapesti Honvéd erősítése érdekében sok érdekes dolog történt ebben az időszakban. Ugyancsak a klubokhoz kapcsolódó hagyományok megszakításának szándékával magyarázható a tradicionális egyesületi színek hatalmi szóval történő megváltoztatása, így például a Kispesti AC piros-fekete színe és meze helyett a Budapesti Honvéd már piros-fehérben szerepelt. A BHSE rövid története egy későbbi fejezetben kerül feldolgozásra. Jelentős dátum volt a honvéd sport történetében 1948. február 29., amikor megalakult a Magyar Szabadságharcos Szövetség (MSZHSZ) a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) elődje. Az MHSZ egy sport és szabadidős tevékenységeket szervező félkatonai szervezet volt 1948 és 1990 között. A története során politikai okokból többször átalakult. Az MSZHSZ üzemi, városi és községi szervezetei a Magyar Kommunista Párt irányításával eredményes politikai felvilágosító munkát végeztek, mozgalmi, közösségi életet éltek, ez alapján jelentős tömegszervezetté vált. Az elsők között céllövő, motoros, kerékpáros, sí, lovas, ejtőernyős szakosztályokat, kultúrcsoportokat működtetett. 1949 januárjában kezdte meg működését a szövetségen belül az első rádió adó-vevő. 1955-ben a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) létrehozta a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetséget (MÖHOSZ). 1956. október 30-án a MÖHOSZ szétszakadt. 1957 júniusában létrehozták a Magyar Honvédelmi Sportszövetséget (MHS). Ennek bázisán, az MSZMP javaslatára 1967. augusztus 8-án létrejött az MHSZ. Irányító szervei országos, budapesti, megyei, járási, városi, kerületi, üzemi szinten jöttek létre. Az országos központban főtitkár, a többi szinten titkár koordinálta a munkát. A vezetők nagy része állománytáblában rögzített helyen, főállásban, katonaként látta el feladatát. Nagyon fontos szerepet töltött be a szövetség a speciális katonai beosztások, a polgári lakosság speciális kiképzésében, valamint a katonai előképzésben. Sok kiképzési forma csak a szövetség berkein belül történt az országban. Legismertebb kiképzési formái és rendezvényei az alábbiak voltak: gépjárművezető-képzés, gépjárműbarát szakkörök, lövész, modellező, rádiós, könnyűbúvár, repülő, ejtőernyős szakosztályok, Összetett Honvédelmi Verseny, Honvédelmi Kupa Lövészverseny, Tartalékosok Honvédelmi Versenye, Tartalékosok Lövészversenye, „Vezess kiválóan” autó és motorkerékpár verseny. Az MHS elnöke, majd az MHSZ elnöke: Uszta Gyula vezérőrnagy (1962-1969), Kiss Lajos vezérőrnagy (1969-1986), Kéri György vezérőrnagy (1986-1990). Közben 1950 januárjában megalakult a Sportszázad, amely az MN 8413-as hadrendi számot kapta.

11

A Sportszázad esküje A századhoz a Dózsa György úti laktanyába vonultak be a sportolók. A sportolók a sportágak minden területéről érkeztek ide. Először a labdarúgók, birkózók, ökölvívók érkeztek, majd később az atléták, kosárlabdázók, vízilabdázók, röplabdások, teniszezők, sportlövők, motorversenyzők, tornászok és úszók is egyre többen vonultak be. A század parancsnoka Bikits István volt, aki kinevezése után beiratkozott a Testnevelési Főiskolára, hogy a munkáját még jobban el tudja látni a sportolók körében. A katonasportolók a 8 és 13 óra közötti időszakban alaki gyakorlatokat végeztek, lőgyakorlatokat és harcászati kiképzést hajtottak végre, szolgálatokat adtak, és csak ezután mehettek edzésre. A kor csodálatos sportolói közül nagyon sokan voltak a mára már legendássá vált Sportszázad tagjai. Többek között Puskás Ferenc, Bozsik József, Grosics Gyula, Faragó Lajos, Bányai Nándor labdarúgók, Bolvári Antal, Hevesi István vízilabdázók, Fehér Lajos (Pacal) ökölvívó, Greminger János, Simon János kosárlabdázók, Rózsavölgyi István atléta, Sákovics József vívó, Tumpek György úszó, Schillerwein István kerékpáros és Vad Dezső teniszező. A Sportszázad 1954 tavaszán szűnt meg. 1954 tavaszától 1957-ig Élsportolói Keret néven működött Bauer Pál parancsnoksága alatt. Ebben az időszakban sorkatona sportolók már nem ide vonultak be, hanem az ország különböző laktanyáiban kialakított sportszázadokba. Itt a rövidített, három hónapos katonaidejük alatt a fő kiképzési tevékenységük a sport volt. A Budapesti Honvéd SE megalakítása előkészítése idején, és megalakítása után tehát megkezdődött az egész országban, a helyőrségek és a katonai alakulatok bázisán kialakított Honvéd sportegyesületi rendszer kiépítése. A honvédségnél folyó sportmunka hatására a helyőrségekben, a katonai alakulatoknál növekedett a versenyzési igény, amely szakosztályok, egyesületek alakítását vonta maga után. A parancsnokok, a hivatásos és polgári állomány szervező munkája eredményeként, a párt és KISZ szervezete, és az elöljárók támogatásával egymás után alakultak meg a honvéd sportegyesületek. Kezdetben minden honvéd egyesület piros-fehér egyesületi színben alakult meg, és címerében a futó katona alakot használta. Ettől csak a rendszerváltás után tértek el honvéd sportegyesületeink. A honvéd sportegyesületek megalakulásának dinamizmusát csak az 1956-os, akkor még ellenforradalom, de azóta átértékelt népfelkelés, majd forradalom és szabadságharc törte meg. A forradalom leverése után ugyanolyan lendülettel folytatták, vagy szervezték újjá az egyesületek a munkájukat. Több egyesület az ez utáni időszakban alakult meg. 12

Az aktuális honvédelmi miniszterek a Magyar Néphadsereg testnevelésének és sporttevékenységének fejlesztésére kiadott HM utasításban szabályozták az egyesületi sportot. Ezek szerint: A néphadsereg katonai szervezeteinél működő honvéd sportegyesületek feladata, hogy szakosztályaikban biztosítsák a minősített sportolók rendszeres sportolásának feltételeit, és lehetővé tegyék a hivatásos, a továbbszolgáló és polgári állomány, valamint családtagjaik, továbbá a helyi fiatalság rendszeres sportolását. Ebben a körben a honvéd sportegyesületek szakosztályok szervezésével és fenntartásával, a rendszeres testedzés és túrázás, sportrendezvények és versenyek megszervezésével szélesítsék a tömegsport mozgalmat, neveljenek a közösségi életre, a honismeretre, a hazaszeretetre és egészséges életmódra. A Budapesti Honvéd Sportegyesületet jelölték ki a Magyar Néphadsereg reprezentatív sportegyesületének. Ennek egyik fontos kifejezője volt az a tény, hogy a Magyar Néphadsereg egyik önálló állománytáblával rendelkező katonai szervezete volt az egyesület 1984-ig. Így volt lehetőség arra, hogy az egyesület egykori kiváló sportolói hivatásos katonaként a szeretett klubban szolgálhattak. Többek között az olimpiai bajnok Varga János, Hevesi István, Takács Károly, az ezüstérmes Bakó Pál, az olimpikon Simon János és Greminger János is a BHSE tisztje volt különböző beosztásokban. Az egyesület elnökei huzamos időn át magas beosztású, a katonai pályán elismert vezetők töltötték be. Az egyesületi sport fejlesztése érdekében a Budapesti Honvéd SE és a többi honvéd sportegyesület között erősíteni kellett a szakmai kapcsolatokat. A katonai tanintézetek sportegyesületei számára előírták, hogy úgy kell továbbfejleszteni őket, hogy azokban a hallgatók számára, lehetőleg az egyénileg választott sportágaikban megfelelő sportolási feltételek álljanak rendelkezésükre. A helyi kapcsolatok további erősítése érdekében támogatták a honvéd sportegyesületek helyőrségi tömegsport-egyesületté szervezését, vagy a közös sportegyesületek létrehozását. Ilyen esetekben a honvéd sportegyesületek elnevezése kiegészíthető volt e helyőrség nevével. Ahogy a bevezetőmben írtam, a fénykor 1970-ben volt, amikor is nyolcvannyolc honvéd sportegyesület működött az országban. 1971-ben Oláh István vezérőrnagy a Magyar Honvédség kiképzési főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes a honvéd sportegyesületek szerepét az alábbiak szerint értékelte: „A honvéd sportegyesületek nem csak sajátos színfoltját jelentik a sportmozgalomnak, hanem feladataikat tekintve is figyelemre méltó szerepet töltenek be az egyetemes magyar sport fejlesztésében. Szervezett és következetes munkájuk nyomán jött létre annak a feltétele, hogy ma már a katona-fiatalok ezrei folytathatták a korábban megkezdett és megkedvelt sportolást, minősítésüknek megfelelő, gyakran magasabb szinten. Vonzó példájuk további tízezrekkel kedveltette meg a rendszeres testedzést. A lakossággal való közvetlen kapcsolatok kialakításával fontos küldetést teljesítettek, kitűnő szolgálatot tettek a honvédelmi nevelés ügyének. Nem ritkán a sport úttörőinek szerepét töltötték be, és tettek ismertté és népszerűvé olyan sportágakat, amelyeknek korábban helyileg nem volt bázisa. Kiemelkedő szerepe volt a társadalmi munkások önzetlen, áldozatkész tevékenységének, a szakemberek, edzők hozzáértő, lelkiismeretes munkájának.” 1986-ban a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Testnevelési Tanszéke is foglalkozott a sportegyesületi tevékenység lehetőségeivel. Megállapították, hogy a honvéd sportegyesületek közül a BHSE és néhány SE feladata a minőségi sport fejlesztése, az élsportban történő részvétel. Többségének a hivatásos, továbbszolgáló és polgári állomány és családtagjainak, a sorállomány sportolási, versenyzési igényeinek kielégítése az alapvető rendeltetése. A Magyar Néphadsereg testnevelésének és sportjának a felosztása az alábbiak szerint alakult:

13

A társadalmi munkásokkal, és a hozzáértő szakemberekkel nem is volt gond, de a haderőreformban megszűnt bázisalakulatok a honvéd sportegyesületek megszüntetését idézték elő sok helyőrségben. 1997-ben 50, 1999-ben pedig már csak 40 honvéd sportegyesület működött az országban. Pedig a honvéd sportegyesületek fontos szerepet játszottak a helyi közösségek életében. Kiváló sportszervezői munka folyt valamennyi egyesületben, a bázisok legprofibb szervezői a sportegyesületek vezetésében folytatták társadalmi munkájukat. A honvéd sportegyesületek meghatározó szerepet játszottak a magyar egyetemes sporttörténetben. Az ötvenes években a megalakulásuk után zártabbak voltak ezek az egyesületek, majd előbb az adott helyőrségek lakossága felé, valamint a közhasznú egyesületekké való átalakulás után már mindenki felé nyitottak. Ezáltal megadták mindenki számára az ezekben az egyesületekben való sportolás lehetőségét. Ez alapján nőtte ki magát több honvéd sportegyesület, mint utánpótlás nevelő bázis. Itt érdemes megemlíteni Debrecent a labdarúgás, Szolnokot az ejtőernyőzés és repülés, a Honvéd Aurora SE-t a sakk, Veszprémet és Tatát a tájfutás, Gyöngyöst a biatlon és sífutás sportágakban. Az is megállapítható, hogy régebben sokkal egyszerűbb volt valamennyi honvéd sportegyesület napi élete a központi támogatásokkal, a bázis alakulatok napi segítségével. Manapság az egyesületek életében fontos szerepet játszanak a szponzorok, a pályázatokon való részvételek. A munkám során összegyűjtöttem az összes olyan honvéd sportegyesületet, amelyikről bárhol is csak egyetlen sor feljegyzést találtam. Néhánynak a székhelye, vagy katonai zsargonnal élve helyőrsége ezért hiányzik még. A történeti hűség kedvéért álljon itt a nevük és helyőrségük, valamint rövid történetük, mert jó néhányuk már régóta csak történelem: HOSOSZ javaslatok, feljegyzések ( Farkas) A rendszerváltást követően az egyesülési jogról szóló 1989. II. törvény megjelenése és a Magyar Honvédség modernizálása következtében a honvéd sportegyesületek és a honvédelmi ágazat alapvető célkitűzéseiben ( a katona sportolási feltételeinek biztosítása ) lényegében változatlan maradt, de feladat-rendszerében, a támogatás (-ok) formájában és az együttműködés jogi szabályozásában komoly változások történtek.

14

1998-tól, a Honvédelmi Minisztérium és a honvéd sportegyesületek közötti együttműködés fontos jogi feltétele volt az egyesületek közhasznú szervezetté történő minősítése. Ezzel kezdetét vette a nyitottság és szinte minden honvéd sportegyesület társadalmi szerepe megváltozott. Ettől kezdve a honvéd sportegyesületek nem csak a honvédelem ügyét szolgáló társadalmi szervezetei az ágazatnak, hanem az adott helyőrségekben a civil társadalom felé is nyitottakká váltak és tagjaikon kívül - akik eddig szinte kizárólag katonák és hozzátartozók voltak – mások is részesülhetnek közhasznú szolgáltatásaiból. A ma is működő honvéd sportegyesületek, és jogelőd egyesületeik: Bakony Honvéd Sport Klub (Veszprém) A Szentkirályszabadján működő Bakony Harcihelikopter Ezred Sportegyesület jogutódja. Évek óta rendezi a Magyar Honvédség amatőr tollaslabda páros, erőemelő és fekvenyomó bajnokságát. Az egyesület elnöke Chmelik Ernő őrnagy, majd Tóth Lajos mérnök ezredes. Bakony Harcihelikopter Ezred Sportclub (Szentkirályszabadja) Az egyesület 1998-ban alakult meg. Kiemelt fontosságúnak tartotta a szabadidősport szervezését, rendezését. Évekig rendezője volt a Magyar Honvédség amatőr tollaslabda páros és fekvenyomó bajnokságának. Átlagosan 100 fővel működött az egyesület. Szakosztályai: tollaslabda, röplabda, teremlabdarúgó, és természetjáró. Az ezred megszűnésekor az egyesület is megszűnt ezen a néven. Az egyesület elnökei voltak Zsolnay László alezredes, Lamos Imre alezredes. Sokan fáradoztak az egyesület túlélése érdekében. Az egyesület tagsága számára többször megfogalmazódott az önállóság feladásának a gondolata. A klub számára az önállóság fenntartása igazi sport kihívás. A szubjektív érzelmek küzdenek a racionalitással. Budapesti Honvéd Sportegyesület (Budapest) Az egyesület 1949-ben jött létre a Kispesti AC jogutódjaként. A legeredményesebb honvéd sportegyesületünk. Történetét sokan, sokféleképpen megírták már, ezért én csak a rövid történetét mutatom be a következő részben. Egy lelkes tanár dr. Varga Bálint kezdeményezésére az Éder vendéglőben alakította meg társaival a Kispesti Athletikai Clubot (KAC) 1908. augusztus 10-én. Az atlétika, torna és a vívás mellett kisebb vita után a labdarúgást is felvették a sportágak közé. Az elnök dr. Varga Bálint, a klub intézője Bede István a vívók, és Mayer Béla a labdarúgók részéről lett. Az alapszabályt azonban a tagok nem fogadták el, Varga Bálint megsértődött és lemondott. Az egyesület ügyeit egy évig Bede István intézte, aki elsősorban a teremsportokat favorizálta. A vita egyre élesedett a két párt között, ráadásul az anyagi nehézségek is gyötörték a klubot. Ennek enyhítésére 1909. február elsején KAC bált rendeztek, melynek bevételének (100 korona) elosztása újabb vitát kavart. 1909 tavaszán beindult a labdarúgó élet a Katona réten (a Fő utca és a Batthyány utca közötti grund). Az első nem hivatalos mérkőzések Erzsébetfalva, Lőrinc, Rákosliget és Rákoscsaba csapatai ellen voltak. A két párt közötti ellentéteket a két mecénás, Schmoch Károly és Szűcs László próbálta elsimítani, nem sok sikerrel. 1909 júliusában a felbomlás veszélye fenyegette a KAC-ot. A sok belső vita miatt elhagyta az egyesületet Szűcs László alelnök és Krausz Jenő, a labdarúgó szakosztály vezetője is. 15

1909. augusztus 3-án, majdnem egy évvel az első kezdeményezés után a tisztújító választmányi gyűlésen végleg megalakult a Kispesti Atlétikai Club hét szakosztállyal (atlétika, kézilabda, labdarúgás, motor-kerékpár, torna, ökölvívás, tenisz).

A Kispesti AC alapító okirata és címere A közgyűlésen a régi emberek kerültek a vezetőségbe, az elnök Bencsik Gyula, az ügyvezető elnök Szokody Imre lett. A KAC első vezetősége így állt fel: Alelnökök: Schmoch Károly és Krausz Jenő, titkár: Tihanyi Jenő, pénztáros: Hartman Simon, ellenőrök: Mayer Béla és Reiner Sándor, jegyző: Kurserka Ferenc, szertáros: Schiller Ignác, választmányi tagok: Ács Ödön, Kollarik Győző, Müller József, Pintér Sándor, Ries Béla, Steinhauser Károly, Steinhauser Vilmos, Tárnok Ferenc, Taigiszer Jenő, Tordy Nándor. Körülbelül 600 sportolóval kezdte meg az egyesület a tevékenységét. 1912-ben adták át az egyesület sporttelepét, amelynek lelátóján 20 ezer ember szurkolhatott. Az egyesület teniszezői már 1915-től részt vettek a különböző szintű versenyeken. A birkózók 1922-től szállították a jó eredményeket. A következő jeles dátum az 1926 volt az egyesület életében. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) ekkor mondta ki, hogy vége az amatőrségnek a labdarúgóknál. Az 1926/27-es bajnokságot az egyesület profijai Kispest FC néven kezdték meg. Akik nem kerültek a profi csapat keretébe, azok amatőrként a KAC néven szerepeltek. Ez egészen 1946-ig tartott, ekkor a Kispest FC ismét KAC néven nevezett be a következő bajnokságba. Közben a birkózó szakosztály első magyar bajnoka Ferenczy Rudolf volt. 1929-ben, kötöttfogásban, a középsúlyúak mezőnyében nyert bajnokságot. A kerékpárosok és a motorosok is nagyon sok szép érmet szereztek az egyesületnek. 1940 után a kézilabdázók, az atléták és a vívók is szép eredményeket értek el. A negyvenes évek végén vetődött fel először az, hogy legyen a Magyar Néphadseregnek is önálló, reprezentatív sportegyesülete. Az egyesület létrejöttében nagy szerepet játszott az is, hogy a KAC anyagi gondokkal küzdött, a további zavartalan működése veszélybe került. A KAC vezetősége ezért 1949. december 18-án, az egyesület 40. évi jubileumi közgyűlésén úgy döntött, hogy a KAC beolvad a megalakulandó Budapesti Honvéd Sportegyesületbe. A kispesti Városházán megtartott közgyűlésen akkor pontosan így fogalmazták meg: „A Budapesti Honvéd Sportegyesület a hazai és a nemzetközi sportviadalokon méltóképpen képviselje a néphadsereget, tevékenységével, sikereivel járuljon hozzá a nép és a hadsereg szoros kapcsolatához, teremtsen megfelelő propagandát a rendszeres testedzéshez, az egészséges életmódhoz. Méltóképpen ápolja azt a hagyományt, amelyet a Kispesti Atlétikai Club négy

16

évtizedes tevékenysége során megteremtett.” Az egyesület színe piros-feketéről piros-fehérre változott. Az új egyesület 8 szakosztályban 262 versenyzővel kezdte meg a működését. Nagy elánnal láttak neki az egyesület bővítéséhez. Egy év múlva már 17 szakosztályban 870 sportoló versenyzett az egyesület színeiben. Az első igazán világraszóló eredményt a helsinki olimpián érték el az egyesület versenyzői, hiszen 11-en szereztek olimpiai bajnoki címet. Az egyesületi rangsorban kivívott vezető helyét az egyesület ekkortól kezdve nagyon tudatos munkát folytatva próbálta megőrizni. A sokak által csak aranykorszaknak nevezett 1989-ig terjedő időszakban nagyon sok világhírű sportoló versenyzett a BHSE színeiben. Elég ha az atléta Iharos Sándor, Rózsavölgyi István, a cselgáncsozó Hajtós Bertalan, a kajak-kenuzó Vaskuti István, Gyulay Zsolt, Csipes Ferenc, Horváth Gábor, Pulai Imre, Dónusz Éva, a kézilabdázó Kovács Péter, a kosárlabdázó Simon János, Greminger János, az öttusázó Benedek Gábor, Török Ferenc, Móna István, Fábián László, Martinek János, a sportlövő Takács Károly, a tornász Tass Olga, Bodó Andrea, Borkai Zsolt, az úszó Tumpek György, Hargitay András, Szabó József, a vívó Kárpáti Rudolf, Elek Ilona, Pézsa Tibor, Nagy Tímea, a vízilabdázó Bolvári Antal, Hevesi István, Lemhényi Dezső, a birkózó Varga János, Gurics György, a labdarúgó Bozsik József, Puskás Ferenc, Kocsis Sándor Czibor Zoltán, Budai II. László, Lóránt Gyula, Grosics Gyula és az ökölvívó Kajdi János nevét említjük. A következő fontos, igaz nem éppen szívderítő időpont az egyesület életében az 1989. május 4-e. Ekkor döntött az elnökség hosszú vita után a BHSE további működési rendjéről. Megszűnt az egyesület lovas, röplabda és vízilabda szakosztálya, a birkózó, ökölvívó, sakk, sí és súlyemelő szakosztályt más honvéd sportegyesületnek adták át. 8 szakosztály maradt az egyesületben. Az egyesület a törvényeknek megfelelően önálló társadalmi szervezetként működött tovább, a Honvédelmi Minisztérium továbbra is támogató maradt. Erre az időszakra tehető az is, hogy a különböző szakosztályokba szponzorok léptek be, segítve azok munkáját. Ez néhány szakosztály nevében is megjelent a versenyeken és a sajtóban. Ezek a szponzorok az LNX, a Schwechater, a Steffl, a KIM, a Hungária Biztosító a Westel, az Apenta, a Danone, a Nike, az Opel Gombos. 1991 júniusától 10 sportág tartozik a BHSE-hez. A nehézségek ellenére is sikerült megőriznie az egyesületek rangsorában a vezető helyét. A 2004-es athéni olimpián a Budapesti Honvéd sportolói szerepeltek a legjobban, és végeztek az egyesületi rangsorban az első helyen. Benedek Tibor, a vízilabda válogatott és a vízilabda csapat kapitánya volt az egyesület 50. olimpiai bajnoka. Pekingben is csak a Kőbánya SC előzte meg úszói révét az egyesületi rangsorban a BHSE-t. Jelenleg a legeredményesebb szakosztály a vízilabdázóké. A szakosztály Athénban 7 embert (Gergely István, Benedek Tibor, Fodor Rajmund, Vári Attila, Kiss Gergely, Biros Péter és dr. Molnár Tamás), Pekingben 3 embert (dr. Molnár Tamás, Gergely István, dr. Kiss Gergely /időközben Montenegróba igazolt/) adott az olimpiai bajnoki címet nyerő csapatba. A Domino-BHSE néven szereplő csapat hatszoros magyar bajnok, hétszeres kupagyőztes, Bajnokok Ligája és Szuper kupa győztes. A labdarúgó szakosztály 1991-ben kivált az egyesületből és Kispest-Honvéd FC néven külön egyesületként működött, majd 2003-tól Budapest Honvéd FC néven folytatta munkáját. Az egyesület színe: piros-fekete. Az egyesület elnökei 1949-től az alábbiak voltak abc sorrendben: Angler László, Bissi Tibor, Karácsony István, Kunszt Gábor, Lang Elemér, Madarász Endre, Magony Miklós, Molnár Imre, Nagy Lajos, dr. Sándor György, Szabó Tibor, Szuhi Ferenc, Tapolczay Jenő. Az egyesület hallhatatlan tag és örökös bajnoki címeket alapított és adományozott a legendás sportolói részére. A hallhatatlan tag címet 84 fő, az örökös bajnoki címet 143 fő kapta meg eddig.

17

Az egyesület legújabb színfoltja az autósport szakosztály, melynek keretén belül működik a Honvéd Dream Team. A versenyzők kiképzését Palik László az ismert autóversenyző és sportvezető végzi. Az egyesület versenyzői 1949 és 2009 között megrendezett olimpiákon 59 arany, 28 ezüst és 48 bronzérmet szereztek.

A honvéd sportegyesületek egyen címere 1989-ig

A BHSE régi címere

A BHSE új címere

A Dominó BHSE régi címere

Budapest Honvéd FC

A Dominó BHSE új címere

Ceglédi Honvéd Sportegyesület (Cegléd) Az egyesület 1951-ben alakult meg Honvéd Bem József Sportegyesület néven. Egy szakosztállyal, a labdarúgóval kezdte meg működését. A labdarúgóik sokáig az NB II-ben szerepeltek. Először Ceglédi Kossuth Honvédra változott az egyesület neve. Az egyesület elnöke Somkutas Imre ezredes, majd Tábori László. A város alakulatainak elsorvadásával együtt a sportegyesület is a tömegsportot helyezi a középpontba. Célja: A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló sportolás, rendszeres testedzés, az egészséges életmód kialakítása, szabadidő és tömegsport feltételeinek javítása, biztosítása, társadalmi össztevékenység és közösségi élet felhasználásával.

18

Ceglédi Kossuth Honvéd SE (Cegléd) 1951-ben alakult az egyesület labdarúgó szakosztállyal Honvéd Bem SE néven. Később Ceglédi Kossuth Honvéd Sportegyesületre változott a neve. Jogutódja ma a Ceglédi Honvéd Sportegyesület.

Honvéd Bem József SE (Cegléd) 1951-ben alakult az egyesület labdarúgó szakosztállyal. Fénykorában az egyesület az NB II-ben szerepelt. Olyan jó nevű labdarúgók, mint Bozsik Péter és Supka Attila is viselték az egyesület mezét sorkatona korukban. Később megalakult az atlétika, a kézilabda, az ökölvívó, a röplabda, a súlyemelő, a sportlövő, a tájfutó és a torna szakosztály az egyesületben. A sportegyesület számos jelentős viadalt rendezett. Többek között nemzetközi birkózó versenyt, országos lőversenyt, és két alkalommal házigazdája volt a Magyar néphadsereg birkózóbajnokságának. 1989-ben 250 fő taglétszámmal működött az egyesület. Elnöke Erdődi Mihály alezredes, a titkár Csaba János alhadnagy a gazdasági vezető Cimbalinecz Ferenc hadnagy volt. A labdarúgó szakosztály vezetője Filep Sándor őrnagy, edzője Földvári Csaba főhadnagy volt. Az egyesület népszerűségét mutatta az, hogy a helyőrség egyik katona krónikása Bán Gusztáv nyugállományú ezredes verset is írt az egyesületről. „Volt a honvédségnek sportegyesülete, úgy szurkoltunk neki, hogy Hajrá BEM SE. Keblein jó néhány szakosztály működött, A város sportjába jól beékelődött. Atlétika, bunyó, súlyemelés, torna, Labdajátékokból kézi és röplabda. Lövészet, tájfutás és labdarúgás, ebben volt nyilván a legnagyobb felhajtás. Alulról indulva, lépésről lépésre, NB II-ben is szert tettünk éremre. Sok nevet kellene itt venni tollvégre, Kiknek e sikerben volt része, érdeme. Aztán egyre fogyott létszám és keret, eltűntek sportágak, s velük az emberek. A honvédek sportja a városból eltűnt, Létükre azonban büszkén emlékezünk.” Később Ceglédi Kossuth Honvéd Sportegyesületre változott a neve. Jogutódja ma a Ceglédi Honvéd Sportegyesület. 1972-ben készült el az egyesület új sportlétesítménye, melyet a jogutód egyesületek a mai napig használnak a tömegsportot középpontba helyezve. Debreceni Honvéd Sport és Diák Sportegyesület (Debrecen)

19

Az egyesület 1949-ben alakult meg Honvéd Bocskai István Sportegyesület néven. 4 szakosztállyal (birkózó, súlyemelés, tenisz, természetjáró) kezdte meg a működését. Egy ideig Debreceni Honvéd SE néven működött az egyesület. Jelenleg tömegsport szakosztályuk köré szerveződik az egyesületi munka. A vívó szakosztálya nagyon komoly nevelőmunkát végez a városban. A labdarúgó palánták a Debreceni Olasz Focisulival karöltve versenyeznek. Aerobic és sportlövő szakosztálya is eredményes munkát végez. 2000-ben alakult újjá az egyesület ezen a néven. Az egyesület tagja a Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetségnek. A szakosztályának tagjai 2003-ban részt vettek a Sziluett Lövész EB-en és Világkupán. 2009-ben a szabadidős és tájfutó szakosztályában 45 fő, a sportlövő és kosárlabda szakosztályban 25-25 fő, a röplabda szakosztályban 18 fő, a kispályás labdarúgóknál 30 fő, a nagypályás labdarúgóknál 100 fő, a vívó szakosztályban 80 fő, az önvédelmi és íjász szakosztályban 20-20 fő, az amerikai futball szakosztályban 80 fő, az egyesületben összesen 443 fő sportolt. Az egyesület célja: A honvédség kötelékébe bevonult állomány (sportolók) aktív sportolási (versenyzési) lehetőségének biztosítása. Utánpótlás nevelése az iskolás kortól a felnőtt korig Debrecen város és vonzáskörzete területéről. A helyőrség hivatásos és polgári állományának, ezek családtagjainak sportolási lehetőség biztosítása. A sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében együttműködik a város és a megye sportéletének fellendítése érdekében a működési területén lévő sportegyesületekkel, állami és társadalmi szervezeteivel. A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló cél szerinti tevékenységek: a sporttevékenység, mint kulturális tevékenység; egészségmegőrzés, betegség megelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység; nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; közhasznú szervezetek számára biztosított, csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások; környezetvédelem. Jav. Farkas László HOSOSZ elnök Az egyesület elnöke hosszú ideig Papp Gyula alezredes, később ezredes, majd Huszár János ezredes, jelenleg Gáspár Csaba. Az egyesület jelenlegi új nevét is a nevelőmunka és a nyitottság miatt választotta az egyesület.

Honvéd Bocskai István SE (Debrecen) 1949-ben alakult meg a sportegyesület birkózó, súlyemelő szakosztályokkal, akkor még Petőfi HSE néven. Sokan nem tudják, hogy itt 20

kezdte az egyik nagy súlyemelő egyéniségünk, Veres Győző, későbbi olimpikon is a pályafutását. Később működtetett asztalitenisz, atlétika, kézilabda, labdarúgó, sportlövő, sakk, úszó és tenisz szakosztályt és természetjáró szakcsoportot. Az 1960-as években a Debreceni Honvéd nevet használta az egyesület, majd a későbbiekben újra Honvéd Bocskai SE néven működik. Az egyesület birkózói az NB I. meghatározó csapatát alkották. A nemzetközi porondon is sok sikert értek el. 1989-ben négy szakosztályt működtetett: birkózó (vezetője: Fehér Ernő hadnagy, edzője: Kovács János), súlyemelő (vezetője: Győri Gyula, edzője: Németh Gábor), tenisz (vezetője: Kántor János alezredes), természetjáró (vezetője: Kolozsi Sándor alezredes). Az egyesület elnöke Gáll János alezredes, ügyvezető elnöke Jaksa József nyugállományú őrnagy, gazdasági vezetője Kiss Zsigmond nyugállományú törzszászlós volt. 125 fős taglétszámmal működött az egyesület ekkor. Jogutódja előbb a Debreceni Honvéd Sportegyesület, majd új nevén a Debreceni Honvéd Sport és Diák Sportegyesület. Az egyesület elnöke volt Papp Gyula alezredes, később ezredes. Honvéd Kossuth Lajos SE (Debrecen) 1959-ben alakult meg az egyesület. 1969-ig megalakították a labdarúgó, kézilabda, a birkózó, a természetjáró és a sportlövő szakosztályt. Az alakulat elfoglaltsága miatt 1969-től csak az NB III-ban szereplő labdarúgó szakosztályt működtette. Jogutódja ma a Debreceni Honvéd Sport és Diák Sportegyesület. Honvéd Petőfi SE (Debrecen) 1949-ben alakult meg a sportegyesület birkózó, súlyemelő szakosztályokkal. Később Honvéd Bocskai Sportegyesületre változik a neve.

Egri Honvéd Sportegyesület (Eger) Az egyesület a valamikori Egri Honvéd, majd később Honvéd Dobó SE utódjaként 1974-ben megalakult Katonai Kollégium SE jogutódja. Később az iskola névváltoztatásait követve az egyesület is változtatta nevét. MN Lenkey János Honvéd Kollégium SE, majd Lenkey János Honvéd Gimnázium DSE volt az egyesület neve. Az iskola megszűnése után jogutódként alakult meg az Egri Honvéd SE. 1974-ben 2 szakosztállyal (kézilabda és labdarúgás) kezdte meg működését. Későbbiekben összesen kilenc különböző szakosztály működött az egyesületben. Az egyesület elnöke Vízi Sándor alezredes. Jelenleg a tömegsport bázisán fejti ki inkább tevékenységét az egyesület. Az egyesület célja a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló sport, mint közhasznú tevékenység népszerűsítése, a rendszeres sportolás, testedzés, felüdülés biztosítása. A sport iránti igények felkeltése, tagjainak nevelése, a társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakoztatása. A bázisalakulat 2007. június 30-ai megszűnése után is folytatta tevékenységét. Öt szakosztályában 86-an sportoltak 2008-ban, az alábbi megoszlásban: labdarúgó 18 fő, sakk 7 fő, atlétika és tájfutó 4-4 fő, szabadidősport 53 fő. Évente rendezi az MH amatőr női kispályás labdarúgó bajnokságát. Kiegészítette, javította Farkas László 2011. 02 8-án egy helyszínbejáráshoz

21

Az egyesület a valamikori Egri Honvéd, majd később Honvéd Dobó SE utódjaként 1974-ben megalakult Katonai Kollégium SE jogutódja. Később az iskola névváltoztatásait követve az egyesület is változtatta nevét. Így volt az egyesület neve Magyar Néphadsereg Lenkey János Honvéd Kollégium SE, majd Lenkey János Honvéd Gimnázium Diáksport Egyesület. Az iskola megszűnése után jogutódként alakult meg az Egri Honvéd SE. Az egyesület megalakítást eredeztetik 1964-től is, amit a társadalmi szervezet zászlaja is alátámaszt. A jelenlegi egyesületi vezetés feljegyzései 1974-től jegyzik a szervezet fennállását. Az egyesület életre hívását - hasonlóan a többi honvéd sportegyesületekhez – az akkori katonai vezetés kezdeményezte. 1974-ben 2 szakosztállyal (kézilabda és labdarúgás) kezdte meg működését. Későbbiekben összesen kilenc különböző szakosztály működött az egyesületben. A hetvenes nyolcvanas években stabil és felfelé ívelő társadalmi szervezet volt. 1989-ben az egyesülési jogról szóló törvény alapján az egyesület hivatalos bejegyzése az akkori laktanyába történt meg. Ettől kezdve 2010-ig az egyesület székhelye: Eger, Hatvanasezred út 1. 2002-től az egyesület alapító tagja a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetségének. Az Egri HSE elnökét a HOSOSZ közgyűlése megválasztotta a Szövetség elnökségi tagjának, amely tisztséget 2007-ig töltött be. 2007-ben ( június 30.) az egyesület bázisalakulata megszűnt. Az alakulat megszűnése után 2008-ban külön kérelem alapján, a volt Dobó István laktanya (Eger 3257 hrsz-ú ingatlan) területén lévő 8. sz. épület sporttevékenység céljára, használatra átengedésre került az egyesület részére. Ugyan ebben az évben az egyesület együttműködési szerződést kötött Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatával a salakos pályák, a futópálya és több sportcélú ingatlan, illetve helyiség használatára. Ebben az időben az egyesület tagsága közel 90 fő. A szakosztályok száma 5 ( labdarúgó, sakk, atlétika, tájékozódási futó és szabadidősport). A biztosított feltételek ellenére a működési feltételek 2008-tól romlottak, de a társadalmi szervezet vezetése mindent megtettek (megtesz) annak érdekében, hogy az egyesület talpon maradjon. Az egyesület elnöke 2010-ig Vízi Sándor alezredes a felderítő zászlóalja parancsnoka volt. 2010-ben az egyesület tisztújítást hajtott végre és elnökének Fábián János nyá. őrnagy urat választotta meg. Az egyesület titkára pedig : Szicsák István úr lett. Napjainkban az egyesületben elsősorban szabadidősport tevékenység folyik. A szabadidősport fő területe a városi kispályás labdarúgó-bajnokság. Az egyesület korlátozott részvétellel jelen van a Magyar Honvédség szabadidősport versenyrendszerében. Kiemelten kezelik a volt katonák sportolási feltételeinek biztosítását, együtt és közreműködnek a város sportéletében. Az Egri Honvéd Sportegyesület a városban élő volt katonák számára egy olyan közösség színtere, ahol az egészséges, sportos életmód mellett, a nyugállományúakról való gondoskodás is helyet kap és a katonai hagyományok ápolása is megvalósul. Honvéd Dobó István SE (Eger) 22

Sportlövő, asztalitenisz, kézilabda, röplabda, teke és labdarúgó szakosztállyal rendelkezett. A 60-as évek elején Egri Honvéd SE néven működött az egyesület, majd a későbbi névadási hullámban kapta a Dobó István nevet, melyet 1965 és 1970 között viselt. A fénykorában 120 versenyzővel, saját atlétika, kézilabda, labdarúgó, röplabda, teke és teniszpályával és tornateremmel rendelkezett. A sportlövőik az NB/I B-ben, az asztaliteniszezők, a kézilabdázók, a röplabdázók és a tekézők a megyei I. osztályban, a labdarúgók a megyei II. osztályban szerepeltek. 1970-ben szűnt meg az egyesület ezen a néven. Az egyesület jogutódja az Egri Honvéd SE. Röplabdacsapata egy ideig Névtelen SC néven játszott saját költségén a téli teremtornákon, de a csapat egy idő után megszűnt. MN Lenkey János Honvéd Kollégium SE (Eger) 1974-ben alakult a sportegyesület. Két szakosztállyal: labdarúgó, kézilabda alakult. Később megalakították a vívó, kosárlabda közelharc szakosztályokat. 1989-ben 376 fős taglétszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Vona László őrnegy, titkára Kelemen József kinevezett polgári alkalmazott, gazdasági vezetője Borbély Endréné kinevezett polgári alkalmazott voltak ekkor. A kézilabda szakosztály vezetője Kelemen József kinevezett polgári alkalmazott, edzője Molnár Ferenc, a labdarúgó szakosztály vezetője Molnár Tibor volt. Később Lenkey János Honvéd Gimnázium DSE néven szerepelt. Ma Egri Honvéd SE néven működik az egyesület.

Gróf Hadik András Honvéd Sportegyesület (Budapest) Az egyesület 1968-ban alakult Honvéd Landler Jenő Sportegyesület néven. A megalakulása után labdarúgó, sportlövő, úszó és tenisz szakosztályokat működtetett. 2003. április 1-jével névváltozás történt, az egyesület a Gróf Hadik András Honvéd Sportegyesületre változtatta nevét a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal bázisán. Az egyesület jelenleg tenisz, kispályás labdarúgó, tollaslabda, röplabda, fallabda, terepfutó, darts, kerékpár, karate és rádióamatőr szakosztályokat működtet. Az egyesület elnöke Tóth András ezredes, később vezérőrnagy. Az egyesület rendezte több alkalommal a Magyar Honvédség amatőr evezős ergométeres, mountain bike és háromtusa bajnokságát. Honvéd Landler Jenő SE (Budapest) elődje a Hadiknak 1968-ban alakult a sportegyesület. Hat szakosztályt működtetett az egyesület: sportlövő, asztalitenisz, labdarúgó, tenisz, úszó és röplabda szakosztályban, a fénykorában több mint 150 igazolt versenyzője volt. 1989-ben 135 fős taglétszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Nagy József alezredes, ügyvezető elnöke és gazdasági vezetője Oszlánszky Bertalan volt ekkor. A labdarúgó

23

szakosztály vezetője Kovács Lajos, a sportlövő szakosztály vezetője Márkus István, az úszó szakosztály vezetője Forgács László, a tenisz szakosztály vezetője Dr. Lits Gábor voltak. Később az egyesület elnöke volt Dezső Sándor őrnagy, később alezredes. Ma Gróf Hadik András Honvéd Sportegyesület néven működik jogutód egyesülete. HEMO Veszprém Sakkegyesület (Veszprém) A HEMO Sakkegyesület 1992. március 17-én Veszprémben 39 jelenlévő taggal alakult meg Veszprém, Zalka Máté tér 1. székhellyel. Az egyesület elnökének Vereczkei Lajos őrnagyot választották. A sportegyesületnek jelvénye nincs (az alapszabály szerint jelenleg is tervezés alatt áll). A sakkegyesület az MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred és a Veszprémi Helyőrségi Művelődési Otthonhoz való kötődésre támaszkodik. Az egyesület tevékenységét az alapszabály szerint három cél határozza meg: A hivatásos és szerződéses katonák, tisztek (nyugállományúak is) sakkozási, szórakozási lehetőségének biztosítása, a sakk sport megszerettetése az általános és középiskolások körében, felkészítés a minőségi sportra, minőségi sport működtetése, versenyzési lehetőség egyesületi keretek között, „Élő pontszám” megszerzésének lehetősége az aktív versenyzők részére. A sportegyesület a következő szervekkel működik együtt: Megyei Önkormányzat Sportigazgatósága, Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Sportiroda, az MH veszprémi alakulata, a Veszprémi Helyőrségi Klub, Veszprémi Gyerekek Háza és a veszprémi általános és középiskolák. A HEMO Sakkegyesület Veszprém csapata 1993-ban felkerült az NB II-be, ahol folyamatosan szerepel egy év kivételével, ugyanis 1998-ban az NB I B-ben szerepelt a csapat. A szakosztály 3 csapatot működtet: felnőtt, tartalék és ifjúsági csapatot különböző osztályokban. A fiatalokkal sakkszakkörökben foglalkozik az egyesület a város különböző pontjain. A HEMO épületében folyamatosan kedden és csütörtökön 17 és 22 óra között sakk klub működik, amit bárki látogathat. Az egyesület tevékenységéhez tartozik a versenyek szervezése honvédségi, ifjúsági és minőségi szinten. Az egyesület elnöke Hagymási János 2001. február 5-től. Az egyesületnek jelenleg 54 tagja és 42 pártoló tagja van. Évek óta rendezője az MH egyéni amatőr sakkbajnokságának. Hercules Fiai Honvéd Sportegyesület (Budapest) Az egyesület 2001. április 11-én alakult meg. A közhasznú társadalmi szervezetként működő egyesület legfontosabb céljai között szerepel a Magyar Honvédségben folyó sporttevékenységek szervezése és a fizikai felkészítésben való közreműködés. Az egyesület a sportrendezvényeket is ez utóbbi katonai szervezettel együttműködve szervezi. Hat szakosztályban (tenisz, sportlövő, tömegsport, triatlon, gokart és röplabda) sportolhatnak az egyesület tagjai. Évente 20 versenyt rendez az egyesület bowling, gokart, kispályás labdarúgás, tenisz és squash sportágakban. Ezek közé tartozik a Magyar Honvédség amatőr fallabda bajnoksága is. Az egyesület több alkalommal rendezte a Magyar Honvédség amatőr teremlabdarúgó, röplabda, póker és a

24

legerősebb emberek bajnokságát. Az egyesület elnöke Máté Imre alezredes. Labdarúgócsapata a Budapest bajnokság IV. osztályának 2. csoportjában játszik. Az egyesület színe: ezüst – fekete. Hírös Pockok Honvéd Sportegyesület (Kecskemét) Az egyesület 2010. február 23-án alakult meg. Célja és alaptevékenysége sporttevékenység szervezése és sporttevékenység feltételeinek megteremtése, a testkultúra és az egészségvédelem, a betegségek megelőzése és a rekreáció sportolással népszerűsítése, tagjai szabadidejének testneveléssel és sporttevékenységekkel történő eltöltésének támogatása; a mozgásgazdag sportos életmód és a rendszeres testedzés népszerűsítése; a versenyekre való felkészülés támogatása; sportrendezvények szervezése. Különös figyelmet szentel a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományába tartozó katonák sportolási lehetőségének biztosítására, fizikai állapota fenntartásának elősegítésére, versenyzési lehetőség biztosítására. Az egyesület elnöke Ujváry András, elnökségi tagok: Kakulya Tamás és Szabó Péter. Atz egyesület fő profilja az atlétika és a kerékpár. Honvéd Arrabona Sportegyesület (Győr) A Honvéd Arrabona Sportegyesület 2006-ban alakult meg, szakosztályok nélkül, teljesen amatőr sportolókkal, az ezrednél szolgálókból a romokban heverő Honvéd Radnóti SE és az alakulat bázisán. Sajnálatos módon nehezen indultak, és a következő évben szervezeti változás is volt az egységnél, dandárból ezreddé alakították át a bázis alakulatot. Legkisebb gondjuk volt a sportegyesület. 2008 őszén kezdték "Csipkerózsika" álmából újra éleszteni a társaságot. 2009. május 1-jén 113 fő igazolt taguk volt, köszönhetően a családtagokkal való bővülésnek, akik az alábbi csoportokban tevékenykednek: kendo, katonai kézitusa, air soft, paint ball, foci, tollaslabda, tenisz, atlétika, különféle légfegyveres lövészet, röplabda. Igazán kiemelkedő eredményeik nincsenek, de a tavalyi évben sikerült megnyerni a Magyar Honvédség összesített sportversenyét a bázisezredüknek, az MH 12. Arrabona Légvédelmi Tüzérezrednek, amire nagyon büszkék. Professzionális sportlehetőségeik nincsenek, hiányoznak az anyagiak, a korszerű sportlétesítmények és nagyon sokszor az idő. A színük piros-kék. Piros, mert a skarlátpiros a légvédelmi tüzérek- rakétások színe, kék, mert a légierőhöz tartoznak, piros-kék, mert ez Győr város hivatalos színe is. Az egyesület nevében az Arrabona megnevezés utal Győrre, a város kelta-római neve. A címerben az oroszlán az ezred címeréből került át, mint a bátorság jelképe. A kiscímer a megye szimbolikus jele, hiszen nyílt az egyesület, a megyéből, a környékről mindenkit szívesen látnak, aki velünk együtt sportolni szeretne. Az egyesület elnöke Bozsóki Attila alezredes. Honvéd Radnóti Miklós SE (Győr) 1969-ben alakult meg egy, a labdarúgó szakosztállyal. Később teke és tömegsport szakosztályt is alapítottak. 1989-ben 83 fős taglétszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Karcag István őrnagy, gazdasági vezetője Dogossy Károly őrnagy volt ekkor. A labdarúgó 25

szakosztály vezetője Karcag István őrnagy, edzője Bangó János főtörzsőrmester, a teke szakosztály vezetője Koczka József zászlós, edzője Dogossy Károly őrnagy voltak. Később megalakították a tömegsport szakosztályt. A Honvéd Arrabona SE éleszti újjá az egyesületet 2006-ban. Honvéd Aurora Sportegyesület (Budapest) A sportegyesület 1971. augusztus 18-án alakult meg azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen Budapest Helyőrség hivatásos állományú tisztjeinek, tiszthelyetteseinek, polgári dolgozóinak, a nyugállományúaknak és hozzátartozóinak a rendszeres, kötetlen sportolásra, szabadidejük egészséges és célszerű eltöltésére. Tevékenységével hozzájáruljon a sportolni vágyók közösségi szellemű neveléséhez, fizikai és szellemi állóképességük fenntartásához. Az alakuló közgyűlésen 24 fő vett részt. A közgyűlésen kimondták az egyesület megalakítását, a Honvéd név viselésére csak 1974-ben kapott engedélyt. Ettől kezdve viseli a nevét és a HASE mozaiknevet az egyesület. A megalakulás után 12 (versenyevezős, túraevezős, vitorlás, kispályás labdarúgó, női röplabda, motorcsónak, tenisz, asztalitenisz, természetbarát, sí, barlangkutató és sakk) szakosztállyal és 252 fő taglétszámmal kezdte meg a működését. Volt időszak, amikor 13 szakosztályban 1245 fős taglétszámmal is rendelkezett az egyesület. 2004-ben, a HM-ben történt nagy létszámcsökkentés és átszervezés után 9 (túraevezős, kispályás labdarúgó, motorcsónak, tenisz, természetbarát, barlangkutató, sakk, katonafutók, tollaslabda) szakosztályban 867 fős taglétszámmal működött az egyesület. Az egyesület evezősei közül nemzetközi minősítést szereztek: Dózsa Ferenc, Sisa Csaba, Hompót Ferenc, Mitring Gábor és Noé József. Az öregfiú világbajnokságon aranyérmet nyertek: Dr. Stéhlik József, Karaus Zoltán, Nagy Tibor, Búza József és Kotroczó Imre. A természetbarát szakosztály kiemelkedő eseménye a „Túrákra! Talpra Magyar!” emléktúra sorozat. A női röplabda csapat a fénykorában, az 1977-1978-as idényben volt, az NB II-ben szerepelt. A csökkenő anyagi támogatás miatt az eredményes szakosztály megszűnt. A labdarúgó szakosztály a Zalka Máté, majd a névváltoztatás után a Bolyai János Katonai Főiskola sporttelepén tartotta edzéseit és mérkőzéseit. Az egyesület szervezi és rendezi a nagysikerű Budapest Helyőrség Bajnokságot is a hivatásos és polgári állomány számára. Az egyesület csapata is rendszeresen részt vett ezen a bajnokságon, és sikerült elhódítania a bajnoki címet is. A szakosztályok gazdag programjukkal továbbra is jól szolgálják a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség dolgozóinak és hozzátartozóik sportolását, szabadidejének hasznos eltöltését. Az egyesület több alkalommal rendezte a Magyar Honvédség amatőr sakk, mezei futó, evezős, félmaraton, kézitusa és maraton bajnokságát, valamint a helyőrségi katonacsaládok napját, és a népszerű Auróra 23 programját. Jelenleg 10 szakosztálya működik az egyesületnek: 1. Túraevezős. Alapítva: 1971. Szakosztályvezető: Lukács László. 2. Motorcsónak. Alapítva: 1971. Szakosztályvezető: Szöllős Béla. 3. Természetbarát. Alapítva: 1973. Szakosztályvezető: Nagy László. 4. Kispályás labdarúgó. Alapítva: 1976. Szakosztályvezető: Sikesdi László. 5. Barlangkutató. Alapítva: 1978. Szakosztályvezető: Taródi Péter. 6. Tenisz. Alapítva: 1979. Szakosztályvezető: Nagy István. 7. Sakk. 1990-ben került a HASE-hoz. Szakosztályvezető: Marti György. 26

8. Tollaslabda. Alapítva: 2002. Szakosztályvezető: Varga Lajos. 9. Katonafutók. Alapítva: 2002. Szakosztályvezető: Ott Gábor. 10. Közelharc-kézitusa. Alapítva: 2009. Szakosztályvezető: Dr. Zöllei Zoltán. Az egyesület elnöke: Farkas László. Elnökhelyettese: Sikesdi László. Elnökségi tagok, Dr. Horváth István, Balázs Sándor, Varga Lajos. Az egyesület megalakulása óta eltelt majd 40 év alatt elismerésre méltó eredményeket ért el a szabadidősport, a versenysport területén, annak szervezésében meghatározó egyesület lett a honvéd sportegyesületek között. Ebben nagy szerepet játszottak az egyesület elnökei. Álljon itt most az ő nevük időrendi sorrendben:  Balázs György alapító, 1971-től 1977-ig,  Dr. Köteles Jenő ezredes 1977-től 1990-ig,  Szolyka Márton ezredes 1990-től 1995-ig,  Dr. Kárász János vezérőrnagy, majd altábornagy 1995-től 2000-ig,  Tóth Ferenc vezérőrnagy 2000-től 2005-ig,  Farkas László alezredes, később nyugállományú alezredes 2005-től napjainkig.

Honvéd Bercsényi Sportegyesület (Hódmezővásárhely) Az egyesület 2002. szeptember 1-jén alakult meg, 31 fő alapító taggal. Kiemelt célja az utánpótlás nevelés, aktív részvétel Hódmezővásárhely és a Dél-alföldi régió sportéletében, edzési, versenyzési lehetőség biztosítása óvodás kortól a szenior korú sportolókig. Számos élsport és szabadidős rendezvényt szerveznek, vállalati sportnapoktól a diákrendezvényekig. Az egyesület az elmúlt években, létszámban és eredményeit tekintve is a Dél-alföld legnagyobb sportegyesületévé nőtte ki magát. Jelenleg közel 800 fő igazolt sportoló tevékenykedik a hét szakosztály valamelyikében. Az egyesület tagdíjakból, pályázati és szponzori támogatásokból tartja fenn magát. A sportlétesítményei fejlődnek, eszközparkja folyamatosan bővül. Az egyesület elnökei voltak: Lőrincz Gábor alezredes, Kovács József alezredes később ezredes, Dr. Bicsérdi Gyula. Az egyesület több alkalommal megrendezte a Magyar Honvédség amatőr sí és triatlon bajnokságát. Az egyesület adta Hódi Anikó személyében az első magyar női BXM kerékpáros olimpikont. Hódi Anikó Pekingben képviselte a színeinket ebben az új szakágban. Honvéd Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola SE (Budapest) 1957-ben alakult meg az egyesület, akkor még mint ETI SE, atlétika, birkózó, kézilabda, röplabda, sportlövő, labdarúgó, cselgáncs és akrobatikus torna szakosztályokkal. A bázisszervnél bekövetkezett változások miatt 1967-ben átalakult, és ekkor vette fel a Honvéd Zalka Katonai Főiskolai SE nevet. Ekkor már 11 (sportlövő, atlétika, labdarúgó, kosárlabda, asztalitenisz, karate, röplabda, tájfutó, kézilabda, sí és tenisz) szakosztályt működtetett. Később testépítő és sportmászó szakosztállyal is bővült. Az egyesület változó szakosztályi felépítéssel folyamatosan biztosítja a főiskola, majd a kar hallgatói, tanári állománya és hozzátartozóik tartalmas sportolását. 27

A sportegyesület célja: A testnevelés és sport, mint közhasznú tevékenység népszerűsítése, fejlesztése. A Sporttörvény alapján a tagjainak és szolgáltatásokat igénybe vevő külső személyek részére rendszeres testedzés biztosítása, a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása. A bázisszervek dolgozói részére a sportolási és testedzési lehetőségek biztosítása. A sportegyesülettel kapcsolatban lévő oktatási – nevelési intézmények tanulói (hallgatói) részére a sportolási, testedzési lehetőségek megteremtése, a lakosság szabadidő sportjának segítése. Sportkapcsolatok létesítése és fejlesztése. Egészségmegőrzés, betegség-megelőzés biztosítása tagjai részére. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi viszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével. Az egyesület edzői között megtalálhatóak voltak a legendás sportolók közül Noszály Sándor alezredes és Pordán István százados is. Az egyesület több alkalommal rendezte a Magyar Honvédség amatőr vívó és erőemelő bajnokságát. Az egyesület elnöke volt Juhász László ezredes. Később az iskola névváltozását követve Honvéd Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola SE néven működik tovább. Az egyesület több sportlövő olimpikont adott a magyar csapat részére. Bodó Zoltán 1992ben Barcelonában és 1996-ban Atlantában, Gombos Károly 1996-ban, Atlantában, Pongrátzné Vasvári Erzsébet 1992-ben, Barcelonában versenyzett magyar színekben. Pongrátzné később több olimpián edzőként is részt vett. Honvéd Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola SE (Budapest) elődje a Boylainak 1957-ben alakult meg az egyesület, akkor még mint ETI SE, atlétika, birkózó, kézilabda, röplabda, sportlövő, labdarúgó, cselgáncs és akrobatikus torna szakosztályokkal. A bázisszervnél bekövetkezett változások miatt 1967-ben átalakult, és ekkor vette fel a Zalka Katonai Főiskolai SE nevet. 1989-ben, 11 szakosztályában 309 fős taglétszámmal működött az egyesület. Elnöke Kálmán Gyula alezredes, ügyvezetője Hoffmann Ernő alezredes, elnökhelyettese Rácz Imre őrnagy, gazdasági vezetője Varga Györgyné volt ekkor. Később az iskola névváltozását követve Honvéd Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola SE néven működik tovább. Honvéd Zalka színekben több sportlövő olimpikon is sikeresen képviselte a magyar színeket az olimpiai játékokon: Bodnár Tibor 1976-ban, Montrealban és 1980-ban, Moszkvában, Bodó Zoltán 1988-ban, Szöulban, Doleschall András 1980-ban, Moszkvában és 1988-ban, Szöulban, Ludmann László 1980-ban, Moszkvában Talabos István 1976-ban, Montrealban és 1980-ban, Moszkvában. Honvéd Bottyán János SE (Nyíregyháza) Az egyesület 1970. szeptember 28-án alakult meg. Tájékozódási futó szakosztályt, cselgáncs, karate, természetjáró, hegymászó és barlangász tömegsport csoportokat működtetett fennállási ideje alatt. 1989-ben 438 fős taglétszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Dr. Egri Kiss Tibor orvos alezredes, titkára Arday Csaba őrnagy, gazdasági vezetője Hrubó József volt ekkor. A tájékozódási futó szakosztály vezetője Hrenkó László, edzője 28

Kovács András, a cselgáncs szakosztály vezetője Földesi Sándor, edzője Hegyesiné Nagy Katalin, a karate szakosztály vezetője és edzője Olman Tibor, a hegymászó szakosztály vezetője és edzője Dr. Egri Kiss Tibor orvos alezredes, a barlangász szakosztály vezetője Krajecz Mihály volt. Az egyesület ma is ezen a néven működik. Kisebb létszámmal, de nagyon lelkesen, tartalmasan szervezik programjaikat. 2008 végén 36 fő (2 aktív katona, 1 közalkalmazott, 3 nyugállományú, 11 családtag és 19 civil) fővel végzi munkáját 3 szakosztályban. A tájfutóban 14 fővel, a természetjáróban 17 fővel, valamint a cselgáncs szakosztályban 5 fővel. Az egyesület elnöke Dr. Egri Kiss Tibor nyugállományú ezredes. Honvéd Budai Sportegyesület (Budapest) Az egyesület 1964-ben alakult meg Honvéd Osztapenko Sportegyesület néven. Az egyesület egy része 1969-ben kivált és elment Veszprémbe a Schönherz SE-hez. 1969 és 1976 között az egyesület a Vasvári laktanyában működött. 1976-ban tette át az egyesület a székhelyét az Országos Légvédelmi Parancsnokságra (OLP). Itt kibővült a természetjáró, a röplabda és a tollaslabda szakosztályokkal. 1977-ben a női és férfi tenisz és a sakk szakosztály alakult meg. 1976tól 1983-ig Lázár János ezredes és Rehó László ezredesek voltak az elnökök. 1980-ban megszűnt a női tenisz, 1981-ben a természetjáró szakosztály. 1983 és 1990 között Nagy László ezredes volt az elnök. Az egyesület 1990-ben veszi fel a Honvéd Budai SE nevet. 1990 és 1991. decemberig az egyesületet támogató szponzor nevét beiktatva felveszi a Honvéd Hargita SE nevet és Bálint Tamás ezredes az elnök. 1992-től az elnök Vári – Nagy Csaba alezredes és az egyesület labdarúgói a Szentendrei Petőfi SE-vel közösen indul az NB III-ban, majd a Csákvár csapata is belép a labdarúgókhoz, amit ők visznek tovább, így a nagypályás labdarúgás megszűnik az egyesületben, 1996-ban. 1997-ben alakul meg az egyesület teremlabdarúgó csapata és a röplabda csapat összeolvad a XI. kerületi Lágymányosi TC-vel. 2002-ben katonai küzdősport és testépítő szakosztály alakul. A szakosztályok közül a labdarúgók a járási bajnokságból indulva egészen az NB III-ig jutottak, de a jogot átadva 1996-ban megszűnt a szakosztály. A tollaslabda szakosztály versenyzői végigjárták a helyi bajnokságtól az I. osztályig valamennyi osztályt. Egyszer az országos csapatbajnokságot is megnyerte az egyesület csapata. A teniszezők a Budapest IV. osztályból indulva az OB II-ig meneteltek, ahol két évet játszottak. A sakkozók a megalakulástól kezdve a budapesti és kerületi bajnokságban játszanak. Többször nyertek kerületi bajnokságot. A teremlabdarúgó csapat a Budapest bajnokságban játszik. A csoportját több ízben megnyerte. A katonai küzdősport és testépítő szakosztály tagjai a saját egészségük és fizikai felkészülésük elősegítése céljából folytatják munkájukat. A jelenleg működő szakosztályaik: tenisz, tollaslabda, sakk, katonai küzdősport, teremlabdarúgó és testépítő. Honvéd Budai Nagy Antal SE (Budapest) 1959-ben alakult meg az egyesület. Az alakuláskor labdarúgó, kézilabda, kosárlabda, röplabda, sportlövő és cselgáncs szakosztállyal rendelkezett. A kézilabdások 1970-ben az NB I-be jutottak. A röplabdacsapat az NB II-ben vitézkedett, egyik évben sikerült a 2. helyet megszerezniük. A labdarúgók az NB III. és a BLASZ I. osztályában szerepeltek. Az egyesület átalakulásakor sok sportolója a Honvéd Osztapenko Sportegyesülethez, majd annak átalakulásakor egy része Veszprémbe a Schönherz SE-hez és Budapestre a Honvéd Budai SEhez kerültek. 29

Honvéd Osztapenko SE (Budapest) 1964-ben alakult a sportegyesület. A labdarúgók az NB III-ban szerepeltek. Röplabda, tollaslabda, sakk és tenisz szakosztályt is működtettek. Saját erőből készítettek labdarúgó, tenisz és kézilabdapályát. 1989-ben 210 fős taglétszámmal működött az egyesület. Elnöke Nagy László nyugállományú ezredes, ügyvezető elnöke Szűcs László, gazdasági vezetője Szabó Lászlóné volta ekkor. Az NB I-es tollaslabda szakosztály vezetője Keszthelyi Gyula őrnagy, edzője Dakó Sándor, a labdarúgó szakosztály vezetője Török Gyula őrnagy, edzője Túri István, a tenisz szakosztály vezetője Vári Nagy Csaba őrnagy, edzője Hegyesi József, a Sakk szakosztály vezetője Papp Tibor nyugállományú alezredes, a röplabda szakosztály vezetője Daróczi Ferenc alezredes, edzője Cselovszki Pál volt. Honvéd Budai SE néven működik ma a jogutód egyesülete.

Honvéd Ezüst Nyíl Sportegyesület (Pápa) Az egyesület 1958-ban alakult meg. 4 szakosztállyal (kézilabda, atlétika, karate, modellezés) kezdte meg működését. A kézilabdázók a megyei I. osztályban meghatározó szerepet játszottak. A tekeszakosztálya 1969-ben a megyei bajnokság megnyerése után először játszott az NB II-ben, majd később magasabb osztályokban is jelentős szerepet játszott. A labdarúgóik és kézilabdázóik a megyei bajnokságban játszottak meghatározó szerepet. 1989-ben 130 fős taglétszámmal működött az egyesület. Elnöke Tugyi Kálmán őrnagy, ügyvezető elnöke Fehér Attila őrnagy, gazdasági vezetője Márton Lászlóné polgári alkalmazott voltak ekkor. Az egyesület edzői: kézilabda Lővey István, atlétika Stemmer István, modellező Fehér Attila, karate Györkös Lajos voltak. Az egyesület az alakulat újbóli fejlesztésével együtt kezdi visszaszerezni régi rangját. Az egyesület ma is ezen a néven működik. Az egyesület 2009-ben 8 szakosztályban 165 fő versenyzőt foglalkoztatott. A teke szakosztályban 10 fő, a tollaslabda szakosztályban 12 fő, a fekvenyomóknál 8 fő, az íjász szakosztályban 7 fő, a triatlon szakosztályban 6 fő, a vitorlázó repülőben 4 fő, a természetjáróban 101 fő, a túrakerékpár szakosztályban 17 fő versenyzett. Az egyesület elnökei: Tugyi Kálmán alezredes, ma Kiss László nyugállományú őrnagy. Évek óta rendezi az MH amatőr tollaslabda bajnokságát. Honvéd Gábor Áron Sportegyesület (Kiskunhalas) Az egyesület 1957-ben alakult meg. Egy szakosztállyal, a labdarúgóval kezdte meg működését. 1989-ben 83 fős taglétszámmal működött az egyesület. Elnöke Dittmayer Béla őrnagy, ügyvezető elnöke Asztalos József főhadnagy, gazdasági vezetője Ferenczi Károly főtörzsőrmester volt ekkor. A labdarúgó szakosztály elnöke Jeges István százados, edzője Rabcsák Tivadar volt. Az egyesület a bázisalakulat megszűnése után is folytatja a működését. A labdarúgók a megyei bajnokság meghatározó csapata voltak hosszú ideig. Kézilabda, kosárlabda és röplabda pályát építettek saját erőből. Az 30

egyesület ma is ezen a néven működik. Az egyesület elnöke már régóta Romvári Frigyes ezredes, később nyugállományú ezredes. Hapkido és airsoft (paintball) szakosztálya szép sikereket ér el, és nagy népszerűségnek örvend a városban.

Honvéd Kossuth Lövész Klub (Szentendre) Honvéd Kossuth Lövész Klub jogelődje a Kossuth Lajos Katonai Főiskola SE Sportlövő szakosztály 1967-ben alakult. Az Egyesített Tisztiiskola szétválásakor a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára került sportlövőkből megalakult a sportlövő szakosztály. Kezdetben puskás és pisztolyos szakcsoport működött, majd 1968-ban megalakult a futóvadlövő, később a trap és skeet szakcsoport. Alacsony minőségű fegyverekkel voltak ellátva. Osztozkodáskor a „Zalka” járt jobban. Az akkori viszonyokhoz képest igen jó volt a lőtérkapacitásuk. A nagyöbű-sportpuska lőtér, mint az országban egyedüli 300 méteres sportlőtér, szinte minden nap üzemel. Az országos válogatott keret nagyöbű sportpuskásai és a nagy lövészklubok (U. Dózsa, BHSE, MHSZ Központi Lövészklub) sorba álltak a használatért. A sportlövő szövetség, U. Dózsa, BHSE, MHSZ Központi Lövészklub itt tartotta edzéseit hadipuskáival és nagyöbű sportpuskával, azonkívül itt rendezte hazai és nemzetközi versenyeit. Szentendrén a sportlövészet igen népszerű sportággá vált. Sokan jelentkeztek a szakosztályba. Problémás volt a tömegek fogadása és foglalkoztatása. A tömeglövészetek levezetéséhez volt elegendő fegyver és lőszer. Társadalmi edzők segítségével tudták nagy létszámú puskást és pisztolyost foglalkoztatni. Kevés volt a minőségi fegyverpótlás. Csak a BHSE és a „Zalka” lövészklubok ellátása után kapott a Kossuth. 1990-ig az Országos Vidékbajnokságokat rendszeresen a Kossuth KFSE sportlövői nyerték. Az MN lőbajnokságokon döntő fölényben voltak a kossuthosok. 1984-ben sportiskolát szerveztek serdülő puskás lövők részére. 1986-88-ban öt országos bajnokságot nyertek. A szentendrei iskolák honvédelmi lövészeteit évenként és szervezték és vezették lelkes szakembereik. Minden évben lehetővé tették a Pest-megyei Sportlövő Szövetség lövész-rendezvényei megtartását. 1968-tól átvették a Pest-megyei Szövetség vezetését. Tőlük volt az elnök és a titkári funkció. Saját hatáskörükben segédedzői tanfolyamokat szerveztek. Sok hallgató szerezte meg a segédedzői bizonyítványt. A Testnevelési Főiskola Edzőképző Intézetének szervezésében biztosították a sportlövő edzők középfokú tanfolyamának szakmai képzését. Kétévenként indult újabb tanfolyam. A Magyar Sportlövő Szövetség kérésére a HM Sportosztály meggyőzte a Főiskola parancsnokát, hogy a szakosztály meg tudja szervezni, és le tudja vezényelni a junior lövészek 1985. évi Európa Bajnokságát. Abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy elkészíthették a forgatókönyvet és sikeresen megrendezték a versenyeket, növelve szakosztályuk jó hírnevét. A HM Sportosztály nyomatékos felkérésére megcsinálták a forgatókönyvet és sikeresen levezették a Baráti Hadseregek Spartakiádjának sportlövész versenyeit. Eredményeik elismeréseként értékelték, hogy illetékesek lehetővé tették számukra nemzetközi kapcsolatok kezdeményezését. Lengyelországi Opole város és az erdélyi Arad város sportlövőit fogadhatták versenyeiken, oda-vissza alapon. A Magyar Néphadsereg az Osztrák Hadsereg válogatott sportolói között évente oda-vissza alapon katonai háromtusa verseny került megrendezésre. A háromtusa lövész-számát, a 31

lőversenyt az egyesület készítette elő, készítette fel a versenyzőket és vezettek le több versenyt. A szakosztály szakemberei, mind két fél megelégedésére sikeresen vezették le a versenyeket. Elöljáróik megbízásából kettő alkalommal fogadták a Koreai Néphadsereg válogatott sportlövőit és az Olimpiai sportlövész számokból mérték össze tudásukat az MN Hadsereg válogatottal. A fogadást és versenyrendezést illetően nem volt kifogás sem magyar sem koreai részről. Az évente megrendezendő Megyei lőbajnokságokat az összes lőszámból a szakosztály rendezte. 300 m-es nagyöbű-sportpuska és hadipuska sportversenyt csak Szentendrén, a szakosztály lőterén rendeztek. Sajnos 300 m-es versenyszámban csak Országos Vidékbajnokságot nyertünk. 1967-ben egy katonai kiképzési lőteret vett át az egyesület jogelődje. Sportlőtérré kellett átalakítani. A műszaki képzettségű sportlövőink megtervezték, hogy sport feladatoknak megfelelően átalakítsák a lehető legtöbb társadalmi munkával. Építettek:  2 db 10 m-es légfegyverpályát (pu. pi.),  2 db 10 m-es futócél lőteret,  2 db 50 m-es futócél lőteret,  2 db 25 m-es pisztolylőteret (6 db gyorstüzelő forgatógép),  1 db 100 m-es belövőlőteret (harcszerű pisztoly pálya),  1 db női öltözőt, zuhanyzóval,  1 db férfi öltözőt, zuhanyzóval. Továbbá kialakítottak 1 fegyverraktárt a biztonságos tárolás, őrzés szabályainak megfelelően, valamint egy 20 férőhelyes betonozott parkolót. A főiskola parancsnok átadta a lőtér melletti házat (két szoba, konyha, fürdőszoba, spájz), amit irodának és tárgyalószobának alakítottak át, megfelelően bebútorozva a rendeltetés szerint. A helyi, hazai és nemzetközi követelményeknek megfelelően kellett átalakítani a lőkiképzésre használt lőteret. A sikeresen megrendezett Európa Bajnokság, a Baráti Hadseregek Lőbajnoksága, egyéb nemzetközi rendezvények, országos bajnokságok sikeres megrendezése bizonyította, hogy nem volt hiábavaló a ráfordított szellemi és fizikai munka. Összegezve a több mint 40 éves tevékenységet:  Kiépült egy sportlövő bázis.  Tömegeket tanítottak meg a puska, pisztoly kezelésére.  Lőtéri fegyelemmel, türelemmel, személyes példamutatással nevelték tagjaink személyiségét.  Edzőket neveltek alap- és középfokon.  Országos- és Európa bajnokokat, érmeseket neveltek. A főiskola átszervezése, diszlokálása után a Honvéd Kossuth KFSE sportlövő szakosztályának átvételével önálló egyesület alakítása mellett döntöttek 1995-ben. Az egyesület elnöke alapítása óta Dr. Ronkovics József ezredes, később dandártábornok, vezérőrnagy. Az egyesület rendezte a Magyar Honvédség amatőr IPSC lő bajnokságát. Honvéd Kossuth Lajos Katonai Főiskola SE (Szentendre) 32

Az egyesület 1967-ben alakult meg, közel egyidős a főiskolával. Elsősorban a növendékek sportolására helyezte a fő hangsúlyt. Átvették az ETI NB II-es labdarúgócsapatát, megalapították az atlétikai, sportlövő, labdarúgó, kézilabda, torna és katonai háromtusa szakosztályokat. Később megalakították a sí, röplabda, kosárlabda, úszó és cselgáncs szakosztályt, a súlyemelő, a járőr és túraevezős szakcsoportokat. A labdarúgócsapatát a legendás aranycsapat olimpiai bajnok játékosa, Budai II. László alezredes is edzette néhány éven keresztül. 1989-ben 413 fős taglétszámmal működött. Az egyesület elnöke Szirony György alezredes, ügyvezető elnöke dr. Köbölkuti Antal alezredes, gazdasági vezetője Kis Imréné volt ekkor. A sportlövő szakosztály vezetője Fekete János ezredes, edzője Gulyás József nyugállományú alezredes, az atlétikai szakosztály vezetője Németh Iván százados, edzője Babits Lajos százados, a labdarúgó szakosztály vezetője Samu Béla százados, edzője Mühl Imre Henrik, a kézilabda szakosztály vezetője Módis Lajos hadnagy, edzője Zádory Tibor, a kosárlabda szakosztály vezetője Bada Lajos alezredes, edzője Kovács András százados, a röplabda szakosztály vezetője Martyin György hadnagy, edzője Kaltenecher István, az úszó szakosztály vezetője Kisfalvy László százados, edzője Stéger András, a cselgáncs szakosztály vezetője Horváth Mihály alezredes, edzője Veréb József volt. A Honvéd Kossuth KFSE színeiben az azóta sajnos közlekedési balesetben elhunyt Burkus Tamás sportlövő 1996-ban Atlantában vett részt olimpián. Honvéd Kossuth LK néven ma is működő sportegyesület.

Honvéd Petőfi Sándor SE (Budapest) Egy 1982-ben meghozott döntésnek megfelelően a Budapesti Honvéd SE-től a motoros szakosztálynak meg kellett válnia. A katonai felső vezetés intézkedése alapján a szakosztályt (versenyzők, gépek, eszközök) a Páncélos és Gépjárműtechnikai Anyagraktár Parancsnokság fogadta be és helyezte el a XVI., Újszász u. 58. alatti bázisán, a motorállomással egyetemben. Az átadás-átvétel egyik feltétele volt, hogy csak sportegyesülethez kerülhet a szakosztály. Így a szakosztály és támogatói 1982. december 30-án, a már említett katonai szervezet területén megtartott alakuló közgyűlésén megalapították a Honvéd Petőfi Sándor Sportegyesületet. A közgyűlésen az alábbi tisztségviselőket választották: Elnök: Asztalos László alezredes Elnök helyettes: Nagy János alezredes Tagok: Bányász István mk. ezredes Danyi József őrnagy Borka János mk. százados Bodori Tamás százados Krizsán Ferenc kpa. Később gyorsasági, motocross, enduro és autócross szakosztályokat működtetett. A vezetés törekvése jó talajra talált, így az 1984. évet már érzékelhető eredményesség jellemezte. A gyorsasági versenyzők a magyar válogatott keret tagjaiként részt vettek a BBK verseny sorozaton, eleget tettek egy kubai meghívásnak, és egy sor nemzetközi versenyen. Drapál János, Hársfai Lajos, Hagymási Lajos, Juhos Nándor a nyugat-európai szint középmezőnyében futottak. A hazai 1984. évi gyorsasági versenyeredmények a következőképpen alakultak: 125 cm3 Bajnok: Hársfai Lajos 250 cm3 Bajnok: Drapál János

33

A motocross eredmények sajnos elmaradtak a gyorsaságiakétól, így csak a hazai középmezőnyig jutottak. Egyedül Gyurászik László nyújtott kiemelkedőbb teljesítményt. Az endúrosok között Radányi Zoltán lett az I. osztályban magyar bajnok. Az 1985. évi nemzetközi versenyek eredményei mellett szomorú esemény rázta meg az egyesületet és a nemzetközi motoros világot. 1985. augusztus 11-én Pöstyénben „Szlovákia díja” nemzetközi motorversenyen Drapál János, az egyesület és a magyar motorsportlegendás versenyzője halálos kimenetelű balesetet szenvedett. A Hungaroringen került sor a HPSE szervezésében 1986. július 15-én vasárnap 10.00 órakor lebonyolításra a Drapál János 250 cm3 nemzetközi gyorsasági motoros emlékverseny. Szinte egy időben került megrendelésre Vörös János közírónál a Drapál János életéről szóló könyv 20.000 példányban és a mintegy 1.000 db poszter. A könyvet a Lapkiadó Vállalattal jelentette meg és forgalmazta az egyesület. Drapál János emléke iránt érzett őszinte tisztelet és a megbecsülés jeleként az egyesület 1986-tól kezdve hosszú éveken keresztül a MAMSZ-al közösen megrendezte a „Drapál János Emlékverseny”-t és átadta a legjobb eredményt elérő versenyző számára a Drapál János Vándor Kupát. Az 1995-ös év sport eredményei a pénzügyi- anyagi gondok ellenére kiemelkedően alakultak. Az egyesület 9 fős, ütőképes gyorsasági versenyzőink közül: Orosz Róbert 250 cm3 OB magyar bajnok Cseh Nemzetközi Bajnokság 2.hely 3 Zsilják Lajos 250 cm OB 2. helyezett Rizmayer G. 125 cm3 OB 2. helyezett Végh Tibor Superbike OB bajnok A motocross 8 fős ütőképes csapata: HPSE motocross csapat Kamrás Károly 250 cm3 Tóth Ádám 250 cm3 Paitz Miklós 125 cm3 Superbike

OB csapat bajnok OB 2. helyezett OB 3. helyezett OB 2. helyezett OB 1. helyezett

Az elnökség 1997. november 19-i határozata alapján, az egyesületnél 1998-ban új élet kezdődött. Az egyesület a megnehezült gazdasági viszonyok miatt profilt váltott, és a szabadidős sporttevékenységet helyezte középpontba a tevékenységében. Az alábbi sportcsoportokat működteti az egyesület: kispályás labdarúgó, lövész, röplabda, tollaslabda, asztalitenisz, kondicionáló, aerobic - fitness. Az egyesület elnöke volt Bíró János ezredes, majd Szatmáry Tivadar nyugállományú ezredes, Méhes Lénárd százados, ma Kaskó Zsolt alezredes. Ma is ezen a néven működik az egyesület. Honvéd Rákóczi Sportegyesület (Szentes) 2006. február 7-én alakult meg a MH 37. II. Rákóczi Ferenc műszaki dandár szervezetén, és folytatja tevékenységét a jogutód szervezet a MH 37. II. Rákóczi Ferenc műszaki zászlóalj bázisán. A zászlóalj állományába tartozó sportszerető és sporttevékenységet végzők szervezett formában folytathatják tevékenységüket egyelőre két szakosztály – labdarúgó és tömegsport – keretén belül. A Sportegyesület célja: A sporttevékenységek támogatása, szervezése, a sportok népszerűsítése, a rendszeres sportolás, testedzés, felüdülés biztosítása, a sport iránti igény felkeltése, a társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakoztatása. 34

A következő szolgáltatásokat nyújtja tagjainak: Versenyzési lehetőség biztosítása, a versenyek nevezési költségeinek térítése, szállítás biztosítása, edzési lehetőségek biztosítása, a szabadidő hasznos eltöltése. Évente rendezi a Rákóczi Sportbörzét, az MH amatőr triatlon versenyét, az MH amatőr crossfutást. Az egyesület elnöke volt Pintér Sándor ezredes, jelenleg Varga István mérnök alezredes. Ma is ezen a néven működik az egyesület. Honvéd Reflex Egyesület (Budapest) Az egyesület 2000 augusztus 3-án alakult közhasznú társadalmi szervezetként azzal a céllal, hogy szervezett keretbe foglalja a HM Pénzügyi és Számviteli Szolgálat sport, szabadidős és kulturális tevékenységét. A szervezeti átalakulás után a fő bázisszerve előbb a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal (HM KPSZH), majd a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség (HM KPÜ). Ennek keretében az egyesület minden évben széles választékával segíti elő a HM KPÜ tagjainak, családtagjai és barátaik jó közösségének kialakítását, fizikai és szellemi kondíciójának megőrzését és javítását. Az egyesület taglétszáma jelenleg 110 fő, akik 7 szakosztály (túra, labdarúgó, horgász, teke, tenisz, küzdősport és fitness) működési keretein belül vesznek részt családtagjaikkal és barátaikkal az egyesület szervezésében megrendezésre kerülő programokon. Az egyesület elnöke Boros István.

Honvéd Sas-hegy Sportegyesület (Budapest) A sportegyesület a Magyar Honvédség 32. Budapest Őr és Díszezred bázisán alakult meg a rendszeres sportolás, testedzés, versenyzés és felüdülés biztosítása, valamint tagjainak nevelése, a társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakoztatása céljából. A fővárosi Bíróság 1989. október 23-án jegyezte be az egyesületet, mint társadalmi szervezetet. Alapításkor az egyesület a következő szakosztályokkal kezdte meg a tevékenységét: labdarúgó, tenisz, tömegsport, természetjáró. A Budapesti Honvéd Sportegyesülettől az ökölvívó szakosztály 1993-ban került az egyesülethez. Ez az egyesület egyetlen szakosztálya, mely utánpótlás nevelést is végez. A tömegsport szakosztályon belül íjász, a természetjáró szakosztályon belül túrakerékpáros szekciók alakultak 2004-ben. A szervezeti átalakítás után az egyesület székhelye továbbra is a Magyar Honvédség Támogató Dandár Petőfi laktanyájában van, a Budaörsi úton. A labdarúgó szakosztálya korábban két nagypályás és egy kispályás csapattal versenyzett. Jelenleg csak kispályás labdarúgócsapata van, mely a helyőrség bajnokságban versenyez. A tenisz szakosztály az amatőr bajnokságban szerepel elsősorban a szabadidős sport keretein belül. A szakosztály egy salakos és egy tornatermi pályával rendelkezik. Az egyesület több alkalommal megrendezte a Magyar Honvédség amatőr kispályás labdarúgó bajnokságát. Évről évre komoly eredmények jellemzik az egyesület munkáját, számos sikert ér el az utánpótlás nevelésben. Az edzések az egyesület bázisán kerülnek levezetésre. Az egyesület színe: kék-sárga. Zászlója: háromszög alakú, kék-sárga alapon a Honvéd Sashegy SE felirattal, közepén egy sassal. 35

Az egyesület elnöke volt Balogh László ezredes, Talpas László ezredes, Bartha László alezredes.

Honvéd Savaria Sportegyesület (Szombathely) Az egyesület 1961-ben alakult meg Honvéd Lőrincz Sportegyesület néven. A nyolcvanas évek közepén egyesült a Honvéd Ságvári SE-vel. Kezdetben egy szakosztállyal, a súlyemeléssel indította munkáját. A bázisalakulat megszűnése után a tömegsport szervezése a fő profilja az egyesületnek. Az egyesület több alkalommal megrendezte a Magyar Honvédség amatőr paintball bajnokságát. Az egyesület elnöke volt Busa László alezredes, majd Hegedűs József százados, jelenleg Nagy Róbert. Az egyesület labdarúgói egyesülésük után Honvéd Sé SE néven szerepelnek a Vas megyei bajnokságban.

A H. Savaria SE labdarúgói 2007-ben.

Honvéd Lőrincz István SE (Szombathely) 1961-ben alakult az egyesület. Három szakosztályt működtetett kezdetben. A sportlövők szerepeltek a legeredményesebben. 1970-ben a sportlövő MNK-ban a 3. helyet szerezték meg. A labdarúgói a megyei I. osztály egyik elit csapata voltak, a kézilabdázói a megyei II. osztályban szerepeltek. Kiváló sportkomplexummal rendelkezett az egyesület. 1970-ben 58 igazolt versenyzővel rendelkezett. 1989-ben 21 fő taglétszámmal rendelkezett az egyesület. Az elnöke Urbán Lajos ezredes volt ekkor. Ebben az évben alapított súlyemelő szakosztálya versenyzői az I. 36

osztályban szerepeltek. Néhány év vegetálás után 2003 tavaszán a Savaria Kiképző Központ bázisán, mint Honvéd Savaria SE néven folytatja tevékenységét. Napjainkban is ezen a néven működik az egyesület.

Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége /HOSOSZ/ (Budapest) A szövetség 2002-ben 26 honvéd sportegyesület kezdeményezésére alakult. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság a Pk.63.054/2003/8 számú végzéssel, mint közhasznú szervezetet jegyzete be a Szövetséget. A szövetség tagszervezetei honvéd sportegyesületek. Jelenleg 36 honvéd sportegyesület tagja a HOSOSZ-nak. A szövetség kiemelt tevékenységi területe a honvédelem érdekeit szolgáló sport feladatok ellátása és a társadalmi igényeket kielégítő sporttevékenység rekreáció és egészségmegőrző szolgáltatás biztosítása. A szövetség önkormányzati elven működő ernyőszervezet, amely a tagszervezeteinek az érdekeit, azok munkáját segítő, összehangoló, koordináló és támogató társadalmi szervezet. A szövetség Magyar Honvédség szintű amatőr sportbajnoki- és versenyrendszert működtet (az éves programok a jelen honlapon találhatóak). Maga rendezi az MH mezei futó, az MH amatőr military crossfutó, a Honvéd járőr bajnokságokat, valamint a Honvéd sportegyesületek országos sportnapját. A szövetség rendezvényei zártak és nyitottak, azokon való részvétel meghatározott feltételhez van kötve. A tagszervezeteinkbe való belépést a nyitottság jellemzi, ezért abba azok is kérhetik felvételüket, akik nem tartoznak a Honvédelmi Minisztérium ellátási körébe, de elfogadják az adott társadalmi szervezet (egyesület) alapszabályába rögzített rendelkezéseket. A Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetségének az a sportegyesület lehet tagja, amely a Magyar Honvédséghez kötődik, elfogadja a szövetség alapszabályát és egyetért annak célkitűzéseivel, illetve vállalja a HOSOSZ feladatainak megvalósításában való közreműködést, továbbá tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a honvédelem érdekeit szolgáló és támogató sportszolgáltatás megvalósítására. A Szövetség tagjai éves rendszerességgel tagdíjat fizetnek. A szövetség elnöke volt Juhász László ezredes. Jelenlegi elnöke Farkas László nyugállományú alezredes.

Honvéd Sportrepülő Egyesület (Szolnok) 2005. február 17-én alakult meg az egyesület. A Honvéd Sportrepülő Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakult. Az Egyesület olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljai eléréséhez szervezi tagjai 37

tevékenységét. Az egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26.§. c) 14. pontja szerinti közhasznú tevékenységet is végez. A fent meghatározott közhasznú sporttevékenység keretében az egyesület lehetővé teszi, hogy tevékenységében más, az egyesület tagsági viszonyában nem állók is részt vegyenek. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, valamint tőlük anyagi támogatást nem fogad el. Az Egyesület célja és feladatai: A repülés és az ejtőernyőzés feltételeinek biztosítása és népszerűsítése, kiemelten az ifjúság körében. Részvétel Magyar Légierő utánpótlás biztosításában. Részvétel a Magyar Honvédség ejtőernyős utánpótlásának biztosításában, ejtőernyős előképzésében. Hozzájárulni azokhoz a törekvésekhez, melyek a társadalom, különös tekintettel a fiatalság hazafias és honvédelmi szellemben való nevelésére, a repülő hagyományok ápolására és meglévő történelmi értékek megőrzésére irányulnak. Az ifjúság egészséges életmódra nevelése a repülősport eszközeivel. Az egyesületi tagok érdekeinek képviselete és védelme minden olyan fórumon, ahol a légi sportok bármilyen formában érintve vannak. Sportjellegű kapcsolatok kiépítése bel - és külföldi szervezetekkel. A Magyar Honvédség és az egyesület légi sportjának képviselete különböző rendezvényeken. Az Egyesület tagsága alapvetően a MH hivatásos és szerződéses állományából, illetve nyugállományú katonákból tevődik össze. Az egyesület elnöke Pintér Sándor ezredes. Az Egyesület szervezésében került sor az elmúlt években több, a Magyar Honvédséget népszerűsítő rendezvény lebonyolítására, melyek nagy sikert arattak az ifjúság körében. „Honvéd” Szabadidős és Környezettudatos Klub (Etyek) Az egyesület 2007. április 26-án alakult meg. Székhelye Etyeken, a Honvéd u. 12 szám alatt van. Tevékenységének célja: Az egyenruhás és civil állampolgárok közötti kapcsolat, együttműködés erősítése, humán értékek ápolásán, a szellemi, fizikai és testi egészség megőrzésén, fejlesztésén, illetőleg a környezettudatosság erősítésén keresztül. Az egyesület céljai elérése érdekében az alábbi tevékenységeket kívánja végezni: szociális tevékenység, kulturális tevékenység, szabadidő sport tevékenység, egészséges életmód választásának elősegítése, természet-és környezetvédelmi tevékenység, a megújuló energiaforrások otthoni alkalmazásának népszerűsítése, a fentiekhez kapcsolódó tudományos alkotói tevékenység szervezése, támogatása és kapcsolódó rendezvények, szolgáltatások szervezése. Az egyesület címere: Külső köre 1/3-1/3 részekben piros, azúr és fényeszöld színű, belső köre sárga nagy H betűvel a közepén, jobb oldalon sárga színű lekerekített szövegdobozban ETYEK felirattal. Az alkotó elemeket fekete szegélyvonal határolja. Az egyesület elnöke az egyesület megalakulása óta Angyal István nyugállományú ezredes.

Honvéd Szondi György Sportegyesület (Székesfehérvár) Az egyesület 1951-ben alakult meg négy: labdarúgó, birkózó, kézilabda és katonai háromtusa szakosztállyal. 1964-ben újjáalakították. Az elmúlt több mint 50 év alatt világ és Európa 38

bajnokot, olimpiai helyezetteket, a birkózás és kézilabda sportágakban nemzetközi szintű válogatott versenyzőket, a magyar élsport számára nagyszerű sportembereket nevelt. Az egyesület legismertebb szakosztálya a legendás kézilabda volt. A legjobb eredményük az 1976-ban elért bronzérem volt az NB I-ben. Kiss Szilárd volt ekkor a csapat edzője. Ebben a csapatban olyan legendás játékosok játszottak, mint Bartalos Béla, Kontra Zsolt, Pál Árpád és Gubányi Ernő. A másik nagy eredményeket elérő szakosztály a birkózó volt. Az egyesület több mint kétszáz egyéni bajnoki címet nyert a serdülőktől a felnőttekig bezárólag. Az egyesület sportolója volt Rácz Lajos, aki kétszeres Európa, egyszeres világbajnok, olimpiai ezüstérmes a kötöttfogás 52 kilogrammos súlycsoportjában. Jelenleg ő a szakosztály vezetőedzője. A szakosztályban birkózott Seres Ferenc is, aki olimpiai, világ és Európa bajnoki bronzérmes, sokszoros magyar bajnok. A szakosztályban birkózott katona korában a Ganz-Mávag színeiben világbajnoki címet szerző Kovács István is. A Baráti Hadseregek Sportbajnokságán 7 aranyérmet nyertek az egyesület sportolói. Az egyesület a története során e legendás szakosztályok mellett működtetett tenisz, labdarúgó, asztalitenisz, természetjáró és tömegsport szakosztályokat. 1989-ben, 7 szakosztályban 365 fős taglétszámmal működik az egyesület. Az egyesület évek óta rendezi a Magyar Honvédség amatőr asztalitenisz, evezős ergométer, speciális katonai öttusa, grundbirkózás, egyéni és csapat tenisz bajnokságát, valamint a Szondi közelharc – kézitusa kupát. Az egyesület elnökei voltak: Gáspár Ferenc vezérőrnagy, Nagy Tibor dandártábornok, Dr. Bordács István ezredes, Táncos László vezérőrnagy. Az egyesület több sportágban is adott olimpiai résztvevőt a magyar csapat számára. Bartalos Béla 1972-ben, Münchenben és 1976-ban, Montrealban védte a magyar kézilabdacsapat kapuját, Kontra Zsolt 1976-ban, Montrealban volt szintén a kézilabdacsapat játékosa. Rácz Lajos 1976-ban, Montrealban és 1980-ban, Moszkvában volt birkózásban a magyar csapat pontszerzője és érmese, a szintén birkózó Seres Ferenc három olimpián (1972. München, 1976. Montreal, 1980. Moszkva) vett részt és szerzett egyik olimpiáján érmet, Vígh Imre birkózó pedig az 1964-es tokiói olimpián volt 8. helyezett. Az egyesület ma is ezen a néven működik a helyőrségében. Honvéd Thury György SE (Nagykanizsa) 1958-ban alakult az egyesület. Asztalitenisz, röplabda, karate, kézilabda, labdarúgó, tenisz és sportlövő szakosztállyal alakult az egyesület. Sportolói ott voltak minden jelentős Zala megyei sporteseményen. 1989-ben 71 fős taglétszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Poprádi Zoltán őrnagy, ügyvezető elnöke Barbarics László őrnagy, gazdasági vezetője Bernáth János őrnagy voltak ekkor. 1989-ben sakk, asztalitenisz, röplabda, kézilabda, karate, tenisz és labdarúgó szakosztályokat működtet. Később1997-ig birkózó, ju-jitsu 1999-ig, autó krossz 2000-ig, karate szakosztály 2002-ig működött az egyesületben. Az egyesület működése során elért legjobb eredmények: Autó krosszban: Radák Attila, épített autók 1600 cm3, magyar bajnok és FIA Európai Zóna Trófea 3. hely. Kispályás labdarúgásban: A hivatásos állományúak kategóriájában Magyar Honvédség bajnokcsapat és többszörös 2. és 3. hely. Ma is ezen a néven működő egyesület. Az egyesület elnöke régóta Poprádi Zoltán nyugállományú alezredes, később ezredes. Honvéd Vitorlás Egyesület (Budapest) 1996-ban alakult az egyesület. Kivált HASE-ból ( Farkas) 39

Jelvénye: Piros alapszínű, csúcsára állított zászlóalakú elnyújtott háromszög, melynek mértani közepén fehér színű vitorlás sziluett helyezkedik el. Célja:A balatoni vitorlás és sportklub-élet hagyományainak ápolása és továbbfejlesztése. Tagjai részére a rendszeres sportolás, versenyzés, testedzés lehetőségeinek biztosítása, a sportolás iránti igény felkeltése, a minőségi sporteredmények elérése feltételeinek megteremtése és fejlesztése. A tagok nevelése, a társadalmi öntevékenység, a közösségi élet kibontakoztatása. A tagok szabadidejének egészséges, hasznos eltöltése. Hazai és nemzetközi sportkapcsolatok létesítése és fenntartása. Részvétel a HM hivatásos és polgári állománya, valamint a balatonszemesi Önkormányzat kezelésében lévő oktatási intézmény tanulói szabadidejének egészséges és hasznos eltöltése feltételeinek biztosításában. 2009-ben 40 fő sportolt az egyesületben (6 aktív katona, 6 közalkalmazott, 6 nyugállományú, 2 családtag és 20 civil). Az egyesület Balatonszemesen 5 saját és 1 bérelt hajó lekötési hellyel rendelkezik a kikötőben, valamint egy 60 négyzetméteres saját klubházzal. Nagy sikerrel rendezi a nyári vitorlás táborait. Hajóikon Balatonszemesen és Balatonkenesén oktatják a kollégákat és a jövő reménységeit a vitorlázás alapjaira, szépségeire. Az egyesület elnöke hosszú idő óta Adorján Árpád nyugállományú ezredes. Honvéd Zalka Máté Sportegyesület (Gyöngyös) Az egyesület 1957 márciusában alakult meg Gyöngyös Honvéd Sportegyesület (GYHSE) néven. A megalakulásakor csak labdarúgó szakosztálya volt az egyesületnek. 1957 nyaráig a helyi Vörös Meteor SEtől a kézilabda szakosztály, a Gyöngyösi Atlétikai Klubtól az ökölvívó szakosztály került az egyesülethez. 1959-ben lövész, 1970-ben sífutó és biatlon szakosztály alakult. A labdarúgók a megyei bajnokság után az NB III-ban szerepeltek. A kézilabdázók a megyei bajnokságban eltöltött másfél évtized után 19 évet játszottak az NB II-ben. A lövész szakosztály fiatalok százait tanította meg a lövészet alapjaira. Az ökölvívó szakosztály országos hírű eredményeket tudhat magáévá. 1963-ban, első vidéki csapatként megnyerte az Országos Ökölvívó Csapatbajnokságot. A szakosztály 14 felnőtt és 5 ifjúsági bajnokot adott a sportágnak. Ez a szakosztály adta az egyesület első olimpikonját, Tóth István személyében 1964-ben. Ökölvívás terén érdekesség az egyesülethez kapcsolódva, hogy Csötönyi Sándor a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke is Gyöngyösön katonáskodott, és az egyesületben sportolt. A sífutó és biatlon szakosztály tette nemzetközi hírűvé az egyesületet. Sí rollerrel kiegészítve a szakosztály sportolói a különböző számokban több száz országos bajnoki címet szereztek. Négy alkalommal az év sportolója címet a sífutó-biatlon sportban az egyesület sportolója nyerte, Géczi Tibor 1986-ban, Panyik János 1994, 1995 és 1996-ban. A téli olimpián Panyik János három alkalommal (1992, 1994, 1998), míg Dira Bernadett és Latrompette Balázs 1-1 alkalommal (1998) vett részt. Panyik János 1997-ben a biatlon VB-n 10. helyezést ért el, ami az eddigi legjobb magyar eredmény. Az egyesületnél 1974-ben a labdarúgó, 1989-ben a lövész, 1990-ben a kézilabda, 1992-ben pedig az ökölvívó szakosztály szűnt meg. A megmaradt sí szakosztályhoz két tömegsport szakosztály, a kispályás labdarúgó és a teke csatlakozott. Az egyesület jelenlegi tevékenységével elsősorban a sífutás és a biatlon sport népszerűsítéséhez és utánpótlás neveléséhez kíván hozzájárulni. A serdülő és ifjúsági korú igazolt sportolói (33 fő) részére felszerelést (síléc, bot, cipő, sífutó ruha, fegyver), edzési és versenyzési lehetőséget kíván biztosítani. A szakosztályban folyó színvonalas munkának 40

köszönhetően a magyar sí sport északi szakágában vezető szerepet játszanak a versenyzőik, az utánpótlás válogatott zöme fiú és lánysportolóik közül kerül ki. A férfi biatlon csapatuk 1998 és 2003 között a Magyar Honvédség katona válogatottjaként vettek részt a különböző katonai sí versenyeken. Galyatetőn rendezik a sífutó városi és megyei diákolimpiákat, a légpuskás biatlon országos bajnokságot. Az egyesület elnöke hosszú idő óta Szoboszlai Endre nyugállományú ezredes. Gyöngyösi Honvéd SE (Gyöngyös) Az egyesület 1957 márciusában alakult meg Gyöngyös Honvéd Sportegyesület (GYHSE) néven. A megalakulásakor csak labdarúgó szakosztálya volt az egyesületnek. Ma is működő egyesület Honvéd Zalka Máté SE néven. Honvéd Zrínyi Sportegyesület (Budapest) Az egyesület 1957-ben alakult meg Honvéd Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Sportegyesület néven. 6 szakosztályt (tollaslabda, tenisz, röplabda, természetjáró, sakk és szabadidő) működtetett. Közben sportlövő, katonai közelharc, tájfutó, testépítő, triatlon és aerobic szakosztályokat is működtetett az igényeknek megfelelően. Jelenleg 11 szakosztályban (aikidó, asztalitenisz, baranta, shotokan karate, kiokusinkai karate, röplabda, kosárlabda, tenisz, tollaslabda, labdarúgás, hallgatói tömegsport) folyik a munka. A nagypályás labdarúgóik a szponzor nevét is viselve AC-Zrínyi néven szerepelnek a Budapest-bajnokság III. osztályában, a kispályás labdarúgó csapat Zrínyi-gyöngye néven a Budapest helyőrségi bajnokságban játszik. Új szakosztályként megalakult a baranta szakosztály, ami a Magyar Honvédségen belül újdonságnak számít. A baranta a IX. század és a XIX. század között élt magyarság népi testkultúrájára és katonai harci kiképzési formáira épülő fegyveres és pusztakezes harcművészeti irányzat. Az összetett képességű harcos lehetőségeit vizsgálja, ezért ugyanakkora hangsúlyt fektet a távra ható-, a vívó fegyverekre, mint a közelharcra és a pusztakezes megoldások alkalmazására. Legfontosabb fegyverei a történelmi magyar íjak, szablyák, kardok, fokosok, a rövid és a hosszú bot, a bárd, a pajzs, a kés és a puszta kéz. A felkészítés során az eszközök és módszerek komplex ismerete mellett nagy hangsúlyt fektet a dinamikai alkalmazásokra, a harc minél valósághűbb modellezésére, az önálló problémamegoldásra és az életmódszerű elsajátításra. Ma a Baranta önálló magyar harci irányzatot jelent. A szó eredeti jelentése: harcra, hadjáratra, rajtaütésre való felkészülés. 2003ban a csoport az általa létrehozott egyesületek mintájára szakosztállyá alakult a Honvéd Zrínyi Sportegyesület keretében. Jelenleg a taglétszám eléri a 40 főt. Tagjaik között felnőtt és korosztályos Magyar bajnokok, hadsereg bajnokok találhatók. Évek óta nagy sikerrel rendezi az MH amatőr röplabda bajnokságát. Kispályás labdarúgó csapatuk Zrínyigyöngye néven szerepel a különböző szintű bajnokságokban. A tollaslabdázók az I. osztályban, a női röplabdacsapat az NB II-ben szerepel. A tollaslabdázói közül Dakó Andrea az 1992-es, barcelonai olimpián, Ódor Andrea az 1996-os atlantai olimpián képviselte a magyar színeket. Az egyesület legendás tollaslabda játékosa és edzője, Vörös György 1992ben, Barcelonában a magyar tollaslabda válogatott szövetségi kapitányaként vett részt. Az egyesület elnöke volt Gábor Imre nyugállományú ezredes. A jelenlegi elnök Bakó László nyugállományú alezredes.

41

Honvéd Zrínyi Miklós Katonai Akadémia SE (Budapest) 1957-ben alakult az egyesület. Kézilabda, röplabda, tenisz, tollaslabda, labdarúgó, asztalitenisz és tömegsport szakosztállyal alakult az egyesület. Tömegsporton belül az evezős, súlyemelő, természetjáró, és a tornász csoport volt a legjelentősebb. Az egyesület bázisa irigylésre méltó: 4 tornaterem, uszoda, lőtér labdarúgó, kosárlabda, röplabda, kézilabda, tenisz, atlétika pálya. 1989-ben, 9 szakosztályban 530 fős taglétszámmal működött az egyesület. Elnöke Gábor Imre nyugállományú mérnök alezredes, ügyvezető elnöke Magyar Csaba alezredes, titkára Nagy László százados, gazdasági vezetője Kató Zoltán őrnagy volt ekkor. Ma Honvéd Zrínyi SE néven működik. Kecskeméti Honvéd Sportegyesület (Kecskemét) 1959-ben alakult az egyesület. 1999-ben szervezték az egyesületet újjá. Az akkor működő röplabda és labdarúgó szakosztály mellett ekkor alakították meg a sportlövő szakosztályt. Az egyesület a Honvéd Mezőfi SE jogutódjának tekinti magát. 2005ben Kovács Sándor alezredes törzsfőnök, majd Helyőrségi Komendáns Hivatalvezető után Kilián Nándor dandártábornok, akkor még ezredes lett az elnök és Nagy Mátyás százados az ügyvezető elnök. Az egyesület célja a rendszeres sportolás, versenyzés, testedzés, felüdülés biztosítása, az igények felkeltése, tagjainak nevelése, a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása. 42

Az egyesület gondoskodik bázisszerve dolgozóinak rendszeres testedzéséről és sportolásáról. Működési területén elősegíti az oktatási intézmények tanulóinak, továbbá a lakosság testnevelési és sporttevékenységét. Jelvénye: fehér alapon fekete sas. 2005-ben atlétika, 2008-ban pedig tollaslabda szakosztályt alakítottak. 60 körüli minden évben az igazolt, sportversenyeken résztvevő sportolói száma. A szakosztályok jelenleg: sportlövő szakosztály, atlétika szakosztály, röplabda szakosztály, tollaslabda szakosztály. 2010-ben rendezi meg először a Szentgyörgyi Légicsata IPSC pisztoly lőversenyt. Honvéd Mezőfi Imre SE (Kecskemét) 1959-ben alakult meg az egyesület röplabda, labdarúgó és tömegsport szakosztállyal. Története során egy időszakban a Honvéd Cskalov SE nevet viselte az egyesület. Röplabdázói az NB II-ben, a labdarúgói az NB III-ban játszottak meghatározó szerepet. 1970-ben 64 igazolt versenyzővel rendelkezett. 1989-ben már 188 fős taglétszámmal működött az egyesület. Elnöke Kovács Sándor őrnagy, ügyvezető elnöke Őrs Ágoston alezredes, gazdasági vezetője Lázár Józsefné kinevezett polgári alkalmazott. A röplabda szakosztály vezetője Halmi Dezső főhadnagy, edzője Galamb István alezredes, a labdarúgó szakosztály vezetője Nyári Imre őrnagy, edzője Csernus Zoltán őrnagy, a tömegsport szakosztály vezetője Avramutz Tibor alezredes, edzője Szabó József alhadnagy. Ma Kecskeméti Honvéd Sportegyesület néven működik az egyesület. Kiskunfélegyházi Honvéd Testedzők Köre (Kiskunfélegyháza) Az egyesület 1955-ben alakult meg Honvéd Kun Béla Sportegyesület néven. A megalakulásakor 3 (atlétika, ökölvívás és labdarúgás) kezdte meg működését. A labdarúgók az NB III-ban szerepeltek hosszú éveken keresztül. Az egyesület ökölvívói országos és nemzetközi hírnevet szereztek az egyesületnek. A Kiskunfélegyházi Honvéd Testedzők Köre 2003-ban alakult meg a két nagy múltú egyesület a Kiskunfélegyházi Honvéd és a Kiskunfélegyházi Testedzők Köre egyesületből. Az egyesület Kiemelten Közhasznú Társaság. A hét szakosztály: atlétika, kézilabda, labdarúgás, ökölvívás, sakk, futsall, illetve a tömegsport és szabadidő szakosztály. Mintegy négyszáz egyesületi tagnak biztosít sportolási lehetőséget. Az egyesület versenyzői az Alpári úti ifjúsági sporttelepen és a Kész csarnokban végezhetik edzéseiket, versenyezhetnek és játszhatják a bajnoki mérkőzéseiket. Az egyesület elnöke volt Horváth József ezredes. Későbbi elnökei: Buda Pál, majd Vida Pál, jelenleg Balla László. Az egyesület színe: kék-fehér

Azokat az egyesületek amelyek jogutód társadalmi szervezetekként napjainkban más néven működnek és kötődnek honvédelemhez egyszer célszerű szerepeltetni a kiadványban.

43

Honvéd Kun Béla SE (Kiskunfélegyháza) 1955-ben októberében Bakonyi Sándor kezdeményezésére alakult meg az egyesület atlétika, labdarúgó, sportlövő, ökölvívó, röplabda és sakk szakosztállyal. A sporttelep kialakítása 1956 februárjában kezdődött el, fokozatosan épült a létesítmény, amellyel ma már megfelel a sportolók kiszolgálására. Kezdetben csak kimondottan katonák sportoltak az egyesületben. A vezetőség szépen fokozatosan nyitotta ki az egyesület kapuit a városi fiatalság felé így elérték, hogy egyre több civil lett igazolt játékos az egyesületnél. 1989-ben 255 fős taglétszámmal dolgozott az egyesület. A három szakágban kiváló eredményeket értek el a versenyzők. Az ökölvívó szakosztály a kezdettől fogva az egyesület legeredményesebbje. Az NB I-ben is meghatározó szerepet játszott a csapat. 1973-ban megnyerték a Népköztársasági Kupát. Mizsei György 1992-ben, Barcelonában bronzérmes lett az egyesület színeiben. A röplabdázói sokáig az NB III-ban vitézkedtek. Az egyesület az igényeknek megfelelően egyre jobban bővült így kapott helyet a sakk és szabadidő szakosztály. Később megalakították a torna szakosztályt, és megnyitották az egyesület kapuit a helyi fiatalok előtt is. Kiskunfélegyházi Honvéd SE néven szerepelt később. Mizsei György ökölvívó az egyesület színeiben vett rész két olimpián (1992, 1996), és szerzett bronzérmet 1992-ben, Barcelonában. 2003-tól Kiskunfélegyházi Honvéd Testedzők Köre néven működik az egyesület. Miskolci Honvéd SE (Miskolc) Az egyesület 1950. június 8-án alakult meg. 1950-től 1961-ig, majd 1989-től napjainkig is ezen a néven szerepel az egyesület. 1962-től 1972ig Miskolci Papp József SE, 1973-tól 1989-ig Honvéd Papp József SE néven működött az egyesület. Az elmúlt 60 év alatt 20 szakosztályt működtetett az egyesület, amely keretén belül több ezer tehetséges fiatal sportoló küzdött az egyesület színeiben, az egyesület hírnevéért. Az egyesület elnökei voltak az elmúlt 60 év során időrendi sorrendben: Karancsi László, Fehér László, Kozma László, Gebe István, Verebélyi Gyula, Móra István, Galovicz János, Lakos Ottó, Pogár Tibor, Nagy László, Szepesi József, Nagy László, Márton András, és leghosszabb ideig Ondrasek Iván alezredes. Szemcsák Éva biatlonos 1994-ben, Lillehammerben és 1998-ban, Naganóban, Szöllősi Ivett biatlonos 2002-ben, Salt Lake Cityben képviselte a magyar színeket az egyesület versenyzőjeként. Jelenleg az egyesület műkorcsolya szakosztálya Miskolci Honvéd – Havasszépe Műkorcsolya Szakosztály néven nagyon sikeresen működik.

Honvéd Papp József SE (Miskolc) Az első honvéd sportegyesületek között, 1950. június 8-án alakult meg asztalitenisz, atlétika, birkózó, sportlövő, kajak-kenu, karate, kerékpár, kézilabda, labdarúgó, motor, ökölvívó, sí (alpesi és biatlon), tenisz, tollaslabda, úszó és vívó szakosztállyal Miskolci Honvéd SE néven. Az egyesület bázisa először a Petőfi laktanyában, majd a legendás Bocskai 44

laktanyában volt. 1951-ben, amikor nagyobb létszámú volt az alakulat, önálló sportszakasz alakult, amely 1953-ig működött. Ezután az egyesületet átvette a Helyőrségi Tiszti Klub, amely 1956-ig irányította. 1957-ben született újjá az egyesület, melynek munkáját a helyőrségparancsnokság irányította ekkor. 1962 és 1972 között Miskolci Papp József SE, 1973 és 1988 között Honvéd Papp József SE néven működött az egyesület. A birkózói és labdarúgói az NB II-ig jutottak. A labdarúgócsapatban több ismert I. osztályú játékos szerepelt: Tatár György, Koszta János, Plotár Gyula, Deszatnik Péter. A labdarúgók legnagyobb sikere az 1952-ben kivívott NB II Keleti csoport bajnoki címe. Később is meghatározó szerepet játszottak az NB II-ben. Női kézilabdázói egy fúzió révén az NB I-ben szerepeltek. Lihi József és Palácsik László biatlonversenyzők 1984-ben, Szarajevóban az egyesület színeiben vettek részt az olimpiai játékon. 1989-től jelenleg is Miskolci Honvéd SE néven működik az egyesület.

Nagyoroszi Honvéd Balassi Bálint Sportegyesület (Nagyoroszi) Az egyesület 1950-ben alakult meg és 1967-ben a községi sportegyesülettel egyesülve vette fel a Balassi Bálint nevet, és Honvéd Balassi Bálint SE néven működött. 1996tól viseli a Nagyoroszi Honvéd Balassi Bálint Sportegyesület nevet. Az egyesület jelenleg 3 szakosztályt (labdarúgó, darts és tömegsport) működtet. 1963-ban még kilenc szakosztályt: labdarúgó, kézilabda, röplabda, sakk, sí, atlétika, sportlövészet, asztalitenisz és háromtusa működtetett az egyesület. Az egyesület elnökei: Ocsovai János őrnagy, Győr Béla hadnagy később főhadnagy, Csóka István alezredes később ezredes, Sasinszky István, Gönczöl József, Hornyák Endre, Hudák András őrnagy, Gyuricza Pál. Az egyesület rendezte a Magyar Honvédség amatőr darts bajnokságát. Honvéd Balassi Bálint SE (Nagyoroszi) Az egyesület jogelődje 1950-ben alakult meg, majd honvéd sportegyesületként a községi sportegyesülettel fuzionálva 1967-ben alakult újjá. 1963-ban még 9 szakosztályban: labdarúgás, kézilabda, röplabda, sakk, sí, atlétika, sportlövészet, asztalitenisz, háromtusa versenyezhettek sportolói. 1969-ig a sí, atlétika és a sportlövő szakosztály megszűnt. Az egyesület 1989-ben 80 fős taglétszámmal működött az egyesület. Ekkor négy szakosztállyal: labdarúgó (vezetője: Győr Béla hadnagy, edzője: Lipóczki Géza főhadnagy), tömegsport (vezetője: Bráda Zoltán főhadnagy), sakk (vezetője: Újvári Tibor főtörzsőrmester), természetjáró (vezetője: Csallóközi József polgári alkalmazott) rendelkezett. Az egyesület elnöke Ocsovai János őrnagy, 45

ügyvezetője Győr Béla hadnagy, titkára Kira István főhadnagy, gazdasági vezetője Telek Nándorné polgári alkalmazott volt. Nagyoroszi Honvéd SE és Nagyoroszi Balassi Bálint SE néven is működött az egyesület. Jogutódja ma a Nagyoroszi Honvéd Balassi Bálint SE. Nyíri Honvéd Egyesület (Nyíregyháza) Az egyesület létrehozására néhány eltökélt katonatiszt gondolt 1998ban. Abban az évben október 5-én tíz alapító taggal jött létre az egyesület. Sport és kultúra volt az a két terület, amely motiválta a tagokat. Időközben közhasznú szervezetté alakult át az egyesület. 2004-ben 41 fő a taglétszáma az egyesületnek. A tagok között megtalálhatóak a hivatásos és nyugállományú katonák, közalkalmazottak és hozzátartozók is. Sportrendezvényeik között hagyományossá és egyben sikeressé formálódtak az évenként megrendezésre kerülő Tisza-, Bodrog-, Túr-túrák, a tiszai és leveleki horgászversenyek, a helyőrségi, október 23-i lőversenyek, tájékozódási futó és úszóversenyek, hegyi túrák, amelyek már átmenetet képeznek a kultúra területére is, mivel a túrák egyben kirándulások. Az egyesület 2004-ben a HM ReCreatív Kht.-vel közösen megrendezte a Magyar Honvédség amatőr pisztoly lő és tekebajnokságát. A kulturális rendezvényeik zömét az elnök, aki maga is helytörténész, kezdeményezései alapján szervezik. Megemlékeztek Nádudvaron, Nyíregyházán és Gávavencsellőn az 184849-es hősökről, az 1956-os mártírokról. Szerveztek konferenciát az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi eseményeinek jobb megismerése érdekében, és a Holocaust 60. évfordulóján. A tagok részt vettek a hősök napi, az október 6-i rendezvényeken, és bebarangolták Zemplén tájait megismerve annak történelmi és kulturális értékeit. Az egyesület célja: Szabadidős sporttevékenység, kulturális tevékenység, hagyományápolás. Az egyesület tagjai 2008-ban: 9 fő aktív katona, közalkalmazott 2 fő, nyugállományú katona 35 fő, családtag 2 fő, civil 38 fő. Az egyesület elnöke hosszú idő óta Tóth Sándor alezredes, később nyugállományú ezredes. Évente ifjúsági sportversenyeket rendez a HOSOSZ támogatásával.

Pasaréti Honvéd Lovas Sportegyesület (Budapest) 2006. március 27-én 23 alapító taggal megalakult a Pasaréti Honvéd Lovas Sport Egyesület (PHL SE), amely a Hidász utcai Honvéd Lovarda jelenlegi és jövőbeli lovasai számára kíván sportszakmai kereteket nyújtani. A versenysport iránt érdeklődők számára alapították az egyesületet. A lovarda megmentésében aktív szerepet játszó, egyesületi alapító sportolók úgy érezték, a PHL SE megalakulásával a lovarda életében, az új keretek közötti működés, a 2006. január 1-e óta tartó fejlődésben egy újabb mérföldkőhöz érkeztek. A sportegyesület szoros kapcsolatban működik a színvonalas lovardai szolgáltatásokért felelős Pasaréti Lovas Hagyományőrző Kht-vel. Az elmúlt negyedév mindennapjainak apró sikerei, a sok-sok látogató, a bérlovasok és magán bérlótartók folyamatosan növekvő létszáma, mind azt mutatják, hogy jó úton járnak. Az egyesület tagja a Magyar Lovas Szövetségnek, a közeljövőben pedig a Honvéd Sport Egyesületek Országos Szövetségének és lovas hagyományőrző szövetségeknek és egyesületeknek kíván tagja lenni.

46

Az egyesület elnöke Karig Gábor, örökös tiszteletbeli elnöke Dr. Bertók Lóránd Széchenyi Díjas egyetemi tanár, távlovas magyar bajnok, aki a múltban is nagyon sokat tett a lovardáért, és tevékeny szerepet vállalt a lovarda megmentésében. Igazolt versenyzői közül a Kossuth díjas építész egyetemi tanárt, az I. osztályú távlovas Dr. Lázár Antalt emeljük ki. Az egyesület lovasai jelenleg díjugratásban és távlovaglásban vesznek részt országos versenyeken, reményeink szerint a jövőben a többi lovas szakágnak is eredményes szereplői lesznek. Pécsi Honvéd Sportegyesület (Pécs) Az egyesület 1963-ban alakult meg Honvéd Steinmetz Sportegyesület néven. 4 szakosztállyal (röplabda, labdarúgás, karate, sakk) kezdte meg működését. A bázisalakulat megszűnése után a tömegsporti bázisra helyezte a fő hangsúlyt az egyesület. Az egyesület elnöke volt Érsek Sándor alezredes, majd Pintér Tibor alezredes. 2008-ban három szakosztállyal működött az egyesület. A labdarúgó szakosztályban 20 fő, az asztalitenisz szakosztályban 10 fő, a túra és tájékozódási futó szakosztályban 14-en sportoltak. Ma is ezen a néven működik. Honvéd Steinmetz Miklós SE (Pécs) 1963-ban alakult meg a sportegyesület ökölvívó, teke, sakk, röplabda, labdarúgó, atlétika és sportlövő szakosztállyal. Az egyesület ökölvívó is sokáig az NB I/B-ben, a labdarúgói az NB III-ban szerepeltek. Később megalakították a karate szakosztályt. 1989-ben 250 fős taglétszámmal működött. Az egyesület elnöke Érsek Sándor alezredes, gazdasági vezetője Surányi István nyugállományú őrnagy voltak ekkor. A röplabda szakosztály vezetője Szabados József, edzője Kulcsár József, a labdarúgó szakosztály vezetője Bányai Lajos, edzője Jaksa Tibor, a karate szakosztály vezetője Morvai Zoltán, edzője Garas József, a sakk szakosztály vezetője Horváth Lajos, edzője Pénzes Sándor volt. Az egyesület ma is működik Pécsi Honvéd SE néven. Szabadidő – Sport - Horgász Egyesület (Budapest) Az egyesület 2003. december 22-én alakult meg. Székhelye a Stefánia Palotában van. Az egyesület fő célja a szabadidő hasznos eltöltésének segítése. A sport és ezen belül a horgászat népszerűsítése. A közhasznúság, mint cél szerinti tevékenység keretében: szabadidő aktív eltöltését célzó tevékenység végzése, szabadidős programok, ifjúsági táborok, kiállítások szervezése, versenyek, vetélkedők lebonyolítása, hatékony szakmai érdekképviselet működtetése. Mindezen tevékenységeket tagjain kívül elsősorban a honvédségi dolgozók részére, továbbá a lakosság körében folytatja közhasznú szolgáltatásait, melyet tagjain kívül más is igénybe vehet. Az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának és beszámolóinak nyilvánosságát interneten való közzététel útján biztosítja. Cél szerinti közhasznú tevékenységi körei: sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételéve, nevelési és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem. 47

Szabadidő – Sport – Horgász Egyesület tevékenysége során a szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően szervezi tagjai és családtagjaik szabadidejének kulturált eltöltését, amely a fizikai, illetve szellemi erőnlét fejlesztését és megtartását szolgálja. Támogatja tagjai közül azokat, akik önkéntes jelentkezés alapján a MOHOSZ illetve a szakszövetségek által kiírt szabadidős sportversenyeken részt vesznek. Az egyesület elnöke Sipos Gábor nyugállományú ezredes. Megrendezte az ifjúsági sporthorgász, szabadidős és természetvédelmi tábort, az ifjúsági sporthorgász versenyt. Szentendrei Kinizsi Honvéd Sportegyesület (Szentendre) Egyesület 2005-ben alakult. Alapvető célkitűzése, hogy segítsük a laktanyában dolgozó valamint a kiképzésen résztvevő hivatásos, szerződéses és hallgatói állományt fizikai felkészültségének megteremtésében és szinten tartásában, és lehetőséget biztosítson ezen állomány, illetve családtagjaik egészséges életmódra neveléséhez. Szakosztályai főleg a katonai sportokat támogatják, de helyett kapott az egyesületben egy-két civiles sportág is. Jelenleg 164 tagja 10 szakosztályban sportol. Tagjainak 83 %-a katona, a többiek a családtagok illetve külsősök. A Sportegyesület célja: a tagok rendszeres sportolásának, testedzésének biztosítása, az ilyen igények felkeltése; tagjai, valamint a szentendrei honvédségi bázison szolgálók sporttevékenységének biztosítása, a rendszeres testedzés és sportolás feltételeinek garantálása, versenyek, tanfolyamok szervezése; közös érdekeik védelme; a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása; tevékeny részvétel az egészséges életmódra nevelésben; a sportegyesülettel kapcsolatban lévő oktatási, nevelési intézmények tanulói részére a sportolási, testedzési lehetőségek megteremtése, szabadidősportjának segítése; sportkapcsolatok létesítése és fejlesztése. A Sportegyesület alapvető feladatai: minden olyan kezdeményezés elősegítése, támogatása, amely az egyének testkultúrájának fejlesztését szolgálja; szabadidős sporttevékenység szervezése, tagjai tevékenységének szükség szerinti összehangolása; közreműködés a szabadidősport szakembereinek képzésében, továbbképzésében, ilyen képzések szervezése; tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme; sporteseményeken, bajnokságokon és versenyeken, egyéb szabadidős sportversenyeken való részvétel; szolgáltatások nyújtása a tagoknak és a sportegyesület céljait anyagilag támogató szervezeteknek, személyeknek; tevékeny közreműködés a sportobjektum működtetésében, állagmegóvásában, fejlesztésében, a sporteszközök fenntartásában; tagjai munkájának segítése, egyes feladatainak közös szervezetben történő ellátása; a Sportegyesületben tagsági viszonnyal rendelkezők sportbeli képzése, korszerű felkészülésének biztosítása, házi és nyílt sportesemények, versenyek, bajnokságok szervezése; tagjai és egyéb, sportban érdekelt gazdálkodó szervezetek szorosabb kapcsolatának elősegítése; együttműködés oktatási intézményekkel és sportszervezetekkel; a Sportegyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a sportegyesület hagyományainak ápolása; kapcsolatok létesítése és fenntartása a hasonló tevékenységet folytató külföldi sportegyesületekkel, szervezetekkel; a közhasznú célok megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási, oktatási, marketing és egyéb tevékenység folytatása; az országos sportági szakszövetség, valamint a helyi és területi szövetség céljai megvalósításának elősegítése, munkájuk támogatása; a Szentendrei Honvédségi Oktatási, Kiképzési Intézményben kialakuló szabadidős csoportok, szervezetek működésének támogatása, irányítása, szervezése (pl. hagyományőrzés, néptánc, sakk, majorett, stb.). Szakosztályaik: Katonai versenyek*, atlétika, hadifegyveres*, természetjáró, teljesítménytúrázó, falmászó és barlangász, labdajátékok, vizes sportok, íjász, lábtenisz, 48

öttusa, (gyermek korosztályúak, egyelőre csak úszás, később futás, lövészet, stb.), kosárlabda, (Ifjúsági lány csapat), horgász, tollaslabda. (* csak katonák részére) Eredményesen vettek részt a Hadsereg és civil versenyeken, (mezei futó bajnokság, háromtusa bajnokság, Bécs-Budapest Maraton, Prágai félmaraton, stb.) illetve több saját és közös verseny szervezését valósították meg (56-os emlék és teljesítménytúra, Kinizsi labdarúgókupa, Íjász verseny, lábtenisz versenyek, stb.) Mivel Sportegyesület közhasznú szervezet, így a civilesebb szakosztályokba szívesen fogadják a sportolni vágyó gyerekeket, felnőtteket. Évente rendezi a Kinizsi futást, az MH amatőr Kinizsi 56 versenyét, valamint a Kinizsi lőversenyt. Az egyesület elnöke hosszú időn keresztül Fekete János őrnagy volt. Szolnoki Honvéd Ejtőernyős Sportegyesület /SZHESE/ (Szolnok) A Szolnoki Honvéd Ejtőernyős Sportegyesület 2001-ben jogfolytonossággal alakult újjá 20 fő taggal. Ezt megelőzően a 1974-ben alakult Honvéd Asbóth Oszkár Sportegyesület (Veszprém) ejtőernyős szakosztályaként működött. Később a szakosztály 1986-tól a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola Sportegyesületéhez került ejtőernyős szakosztályaként. 1990-től a Szolnoki Honvéd Sportegyesület ejtőernyős szakosztályaként, 2001-től önállóan, mint Szolnoki Honvéd Ejtőernyős Sportegyesület működött tovább. Az egyesület bázisát a Magyar Honvédség Szolnok helyőrségben települt katonai szervezetei alkotják. Az egyesület célja: a rendszeres sportolás, versenyzés, testedzés biztosítása, az ilyen irányú igények felkeltése, a minőségi ejtőernyős sport magyarországi bázisának biztosítása. Ennek érdekében az egyesület: Közreműködik a működési területén lévő iskolák tanulóinak a légi sportok iránti érdeklődésének felkeltésében, szervezi a tagság sporttevékenységét, oktatását és az utánpótlás nevelését. Segíti a minőségi sport fejlesztését, gondoskodik versenyek és egyéb légi sportrendezvények, bemutatók szervezéséről és megrendezéséről. Biztosítja a Magyar Honvédségnél szolgálatot teljesítő, valamint a minősített ejtőernyős sportolók felkészülését, hazai és nemzetközi versenyeken való részvételét. Céljai megvalósítása érdekében együttműködik a Honvédelmi Minisztériummal, a Magyar Honvédség különböző alakulataival, továbbá a sportügyekért felelős Minisztérium megyei, városi szerveivel és a sportági szakszövetséggel. Az egyesület kiemelt feladatának tekinti a Magyar Honvédség ejtőernyős katonaválogatott felkészítését a CISM versenyekre és az utánpótlás, a minősített katonasportolók nevelését. Az egyesület létszáma 35 fő. A 16 fő első osztályú sportoló meghatározza előkelő helyüket a hazai élvonalban. A nemzeti válogatott gerincét alkotják, nyolc képviseli színeiket, mint katonasportolók a nemzeti válogatottban. A Magyar Honvédség ejtőernyős válogatottja ebből a kis magból épül fel. Az MH válogatott 12 főből áll, mind első osztályú versenyző. A sportolók hivatásos és szerződéses katonák. A nemzetközi és hazai klasszikus ejtőernyős sportágban az élmezőnyhöz tartoznak. Magyarországon ejtőernyőzésben a legeredményesebb egyesület. A Magyar Bajnokságot egyéni és csapat versenyszámokban évek óta az egyesületük versenyzői nyerik. Kiemelkedő katonasportolóik: egyéni versenyszámban: Bánszki Tamás hadnagy, aki stílusugrás versenyszámban ifjúsági világbajnok volt, többszörös magyar bajnok, Varga Tamás főtörzsőrmester: EB 3., többszörös magyar bajnok, 2004. évi VB 2. helyezett csapat tagja. Gőgös Péter törzsőrmester, Hirschler Gábor főtörzsőrmester, akik a 2004. évi VB 2. helyezett csapat tagjai voltak. Csapatversenyben: célbaugrásban VB 2. hely, 2004. évi Európa Kupa versenyeken egy 2., kettő 3. hely. Katonai versenyeken: EB 1., VB 3., 2002.: VB 4., 2004.: VB 5. hely. Ezen kívül számos nemzetközi és hazai versenyen dobogós helyezések. 49

Az egyesület elnöke Köpöczi József alezredes. Honvéd Asbóth Oszkár SE (Veszprém) 1974-ben alakult meg az egyesület ejtőernyős szakosztállyal Szentkirályszabadján. Később a szakosztály 1986-tól a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola SE (Szolnok) ejtőernyős szakosztályaként, 1990-től a Szolnoki Honvéd Sportegyesület ejtőernyős szakosztályaként, 2001-től önállóan, mint Szolnoki Honvéd Ejtőernyős Sportegyesület működött tovább. Szolnoki Honvéd Sportegyesület (Szolnok) Az egyesület 1951-ben alakult meg Honvéd Kilián György Főiskolai Sportegyesület néven. 5 szakosztállyal (asztalitenisz, atlétika, cselgáncs, ejtőernyős, tollaslabda) kezdte meg működését. 2001-ben az ejtőernyős szakosztály kivált az egyesületből és önálló egyesületben folytatta működését. Később az egyesület műugrói szereztek országos hírnevet. Hajnal András 2000-ben, Sydneyben és 2004-ben, Athénban az egyesület versenyzőjeként képviselte a magyar színeket. Az egyesület évek óta rendezi a Magyar Honvédség amatőr egyéni tollaslabda, asztalitenisz, harciösvény és úszó bajnokságát. Az egyesület elnöke Freytag Béla nyugállományú ezredes, majd Varga Csaba alezredes, később ezredes. Ma is ezen a néven működik. Honvéd Kilián György Repülő Műszaki Főiskola SE (Szolnok) 1951-ben alakult meg az egyesület asztalitenisz, atlétika, cselgáncs, ejtőernyős és tollaslabda szakosztállyal, akkor még Kilián György Katonai Főiskola HSE néven. 1989-ben 855 fős taglétszámmal működött az egyesület. Elnöke Utassy László alezredes, ügyvezető elnöke Kövecses Ferenc nyugállományú alezredes, gazdasági vezetője Seress László nyugállományú alezredes volt ekkor. Az asztalitenisz szakosztály vezetője Horváth Dezső mérnök alezredes, edzője Kovács Gyula és Szokolai János, az atlétikai szakosztály vezetője Katona Imre főhadnagy, edzője Sülyös Sándor kinevezett polgári alkalmazott, a cselgáncs szakosztály vezetője Buzai László mérnök őrnagy, edzője Török Ferenc, az ejtőernyős szakosztály vezetője Hamar Károly alezredes, edzője Gajdán Miklós ezredes, a tollaslabdázók edzője Englert István volt. A szervezeti változás után változott az egyesület neve is. Később Szolnoki Repülőtiszti Főiskola Honvéd Sportegyesület néven működött. Szolnoki Honvéd Sportegyesület néven ma is működik az egyesület. Honvéd Fürst Sándor SE (Szolnok) 1963-ban alakult az egyesület. Kézilabda, labdarúgó és sportlövő szakosztályt működtetett. Saját erőből készítettek kézilabdapályát, öltözőt, szertárt. A kézilabdázói 1965ben megnyerték a VIT kupát, 1966-ban a járási bajnokságot, 1969-ben pedig a járási Barátság Kupát. A sportlövők 1969-ben a járási lőversenyt nyerték meg. 1970-ben 46 fős volt a sportkör. A hetvenes években a kézilabdázói a megyei, a labdarúgók és a sportlövők a járási bajnokságban szerepeltek. Jogutódja a Honvéd Kilián György Katonai Főiskola SE.

50

Honvéd Gyulai György SE (Szolnok) Az egyesület 54 fővel alakult meg 1963-ban. Az egyesület legismertebb versenyzője Hüse Károly, magyar bajnok ejtőernyős volt. Itt sportolt Ecsédi András utánpótlás négytusa bajnok. Az ejtőernyősök mellett, labdarúgó, kézilabda teke, cselgáncs, ökölvívó és atlétikai szakosztály működött az egyesületben. Az ejtőernyősök az I. osztályban, a labdarúgók a városi, a kézilabdázók a megyei I. osztályban szerepeltek. Jogutódja a Honvéd Kilián György Katonai Főiskola SE. Szolnoki Légierő SE (Szolnok) A Honvéd Iljusin SK utódegyesületeként 1953-től 1957-ig szerepelt a labdarúgó bajnokság első és másodosztályában. 1955-ben volt a legsikeresebb éve, amikor is az NB I. 14. helyén végzett, a Magyar Népköztársasági Kupában az elődöntőig menetelt. Tagja volt a sokszoros válogatott Sipos Ferenc, akit világszerte elismertek, mint nagyszerű középfedezet játékos. Az egyesület labdarúgó szakosztálya 1957-ben fuzionált a Vasas Ikarusszal és Mátyásföldi SC-vel, Mátyásföldi-Ikarus illetve Vasas-Ikarus néven, majd 1961ben a klub Budapestre költözött. A honvédségi sportegyesületi részét a Kilián György Katonai Főiskola HSE vette át.

Honvéd Iljusin SK (Szolnok) 1951-ben alakult meg az egyesület labdarúgó szakosztállyal. Sok ismert játékos fordult meg az egyesületnél. Ennek tudható be az, hogy az NB II. meghatározó csapata volt. 1953-ban Légierő SE néven működött tovább.

Szolnoki Repülőtiszti Főiskola Honvéd SE (Szolnok) 1951-ben alakult meg az egyesület asztalitenisz, atlétika, cselgáncs, ejtőernyős és tollaslabda szakosztállyal, akkor még Kilián György Katonai Főiskola HSE néven. Később a szervezeti változásokat követve Szolnoki Repülőtiszti Főiskola Honvéd Sportegyesület néven működött. Szolnoki Honvéd Sportegyesület néven ma is működik az egyesület.

Tapolcai Honvéd Sportegyesület (Tapolca) Az egyesület 1957-ben alakult meg Honvéd Mereszjev Sportegyesület néven. 3 szakosztállyal (sakk, atlétika és labdarúgó) kezdte meg

51

működését. Jelenleg is három szakosztályt (labdarúgó, tájékozódási futó és teke) működtet. Az egyesület a HM ReCreatív Kht.-val közösen rendezte az amatőr Honvéd Női Kupa kispályás labdarúgó és az MH amatőr tájfutó bajnokságot. Székhelye a Tapolca, Keszthelyi úti sporttelepen található. Egy fúzió után Tapolcai Bauxit Honvéd SE néven szerepelt egy ideig az egyesület. Az egyesület célja: Rendszeres sportolás, versenyzés, felüdülés biztosítása, az ilyen igények felkeltése, tagjainak nevelése, a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása. A minőségi sportot összekapcsolni a tömegsport tevékenységgel. Az egyesület 1998-ban négy szakosztállyal: sakk, labdarúgó, tájékozódási futó és tömegsport működött. 2009-ben, két szakosztályában 56 fő sportolt. A tájfutó szakosztályban 42 fő, a női labdarúgó szakosztályban 14-en. A labdarúgó szakosztályát TIAC-Honvéd VSE néven közösen üzemeltetik a városi sportegyesülettel, melynek elnöke Csák Zoltán. Mérkőzéseiket a tapolcai városi sporttelepen játsszák jelenleg az NB III-ban. Taglétszámuk: 100 fő. A közös egyesület színe: piros-kék. Az egyesület elnöke hosszú ideig Domán Gábor százados. Honvéd Mereszjev SE (Tapolca) 1957-ben alakult az egyesület. A modern sportkombinátját 1968-ban avatták fel. A labdarúgó, kézilabda, atlétika, röplabda, sportlövő és ökölvívó szakosztályt működtető egyesület nagyon eredményesen szerepelt a különböző szintű bajnokságokban. Az ökölvívók az NB IIben, a labdarúgók az NB III-ban vitézkedtek hosszabb ideig. Később megalakították a nemzetközi hírnévre szert tevő sakk szakosztályt. Több szpartakiádot, versenyt, nemzetközi mérkőzést rendeztek. 1969-ben a Vietnami Demokratikus Köztársaság labdarúgó katonaválogatottja járt a helyőrségben, és mérkőzött meg a labdarúgókkal. 1989-ben 1525 fős taglétszámmal működött az egyesület. Elnöke Németh Gyula ezredes, ügyvezető elnöke Varga Bertalan őrnagy, gazdasági vezetője Kovács Jánosné polgári alkalmazott volt ekkor. A sakk szakosztály vezetője Kovács János őrnagy, edzője Sinkovics Péter, az atlétika szakosztály vezetője Kovács László hadnagy, edzője Magyar Mihály százados, a labdarúgó szakosztály vezetője Kovács Mihály százados, edzője Kaptás Péter százados. Később többször nevet változtatott, egy időszakban a Tapolcai Bauxit Honvéd SE nevet viselte, ma Tapolcai Honvéd SE néven működik. Taszári Honvéd Sportegyesület (Taszár) Az egyesület 1957-ben alakult meg Honvéd Szőnyi Márton Sportegyesület néven. Két szakosztályt (labdarúgó és kézilabda) működtetett. Ez a későbbiekben kiegészült a tömegsport szakosztállyal. Volt egyszer egy kontingens mottóval több alkalommal rendezett a Taszár Honvéd Sportegyesület és a Magyar Honvédség Kapos Bázisrepülőtér az Okučaniban egykor állomásozott Magyar Műszaki Kontingens emlékére emlékfutást. A sportesemény célja kezdettől a két ország, ezen belül a két település közötti sportbarátság ápolása, a hagyományok megőrzése. Az emlékfutáson minden alkalommal több mint százan, a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses katonái, közalkalmazottai, katonai tanintézeti hallgatók, a honvéd sportegyesületek tagjai, valamint Taszár és Okučani sportolói vettek részt nyolcfős csapatokkal. A futók Okučani főteréről Taszár és Okučani alpolgármesterei jelére vágtak neki a 188,7 kilométeres távnak, és a váltófutás módszerével 52

tették meg a többek között Pakracot, Daruvárt, Verőcét, Barcsot, Kadarkutat, Kaposvárt érintő távot, és érkeztek Taszárra. Néhány évig a községi sportegyesülettel egyesülve Taszári Honvéd – Egyetértés Sportegyesület néven szerepelt az egyesület. Az egyesület elnöke hosszú ideje Karancz János alezredes. Az egyesület évek óta rendezi a Magyar Honvédség amatőr ejtőernyős célbaugró versenyét. Jelenleg a legeredményesebb szakosztálya modellező. Honvéd Szőnyi Márton SE (Taszár) 1957-ben alakult az egyesület öt szakosztállyal. A következő tíz évben a kosárlabda szakosztály megszűnt, a sportlövő, labdarúgó, röplabda és kézilabda szakosztály megerősödött. A labdarúgók egykoron az NB III-ban vitézkedtek, és volt olyan mérkőzésük, amelyet 5000 néző tekintett meg. 1989-ben 500 fős taglétszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Karancz István alezredes, titkára Majdanics Imre alhadnagy, gazdasági vezetője Majláth Kálmánné kinevezett polgári alkalmazott volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Mamusics Antal zászlós, edzője Balog László főhadnagy, a kézilabda szakosztály vezetője Ádám Lajos törzsőrmester, edzője Szilvási László kinevezett polgári alkalmazott. Ma Taszári Honvéd SE néven működik. Tatai Honvéd Atlétikai Club (Tata) 1910 őszén Skrabák István az Iparos Ifjak Körében és a tóvárosi grundokon futballozó fiatalokkal megalakították a Tatai és Tóvárosi Atlétikai Clubot. Kevés közük volt az atlétikához, a futball szerelmesei voltak. Rövidesen megmérkőztek az örök riválissal, a Tatai és Tóvárosi Testedzők Köre (TTK) csapatával. Az első világháborúig a Tatai és Tóvárosi Atlétikai Clubnak atlétikai és futball szakosztálya működött. Az egyesület 1914 és 1918 között keveset hallatott magáról. Versenyzőit behívták katonának, a háborús életkörülmények nem kedveztek a sportnak. A háború befejezése után, 1918. december végén gyűlést hívtak össze, ahol újjá alakult a TAC. Az egyesület új tisztikarát 1919. február 16-án választották meg. Atlétikai, futball, úszó, sakk, tenisz, torna és turisztikai szakosztályokat indítottak. A birkózó szakosztályt 1927-ben szervezték meg. A TAC vezetőségében dr. Mihály Géza nemcsak sportolt, de több mint 25 évig volt az egyesület tevékeny és mindenki által tisztelt titkára. A TAC taglétszáma 1921ben 300 fő, ebből aktív sportoló 80. Kiemelkedő sportsikert 1938-ig a birkózó és súlyemelő szakosztály tagjai értek el. A Rába-kerületi úszóversenyen 1921-ben a meghirdetett hat szám közül ötöt a TAC úszói nyertek meg. Legjobb eredményeiket - az 1926-ban felavatott új uszodában - 1927 és 1934 között érték el. A két község egyesítésével egy időben, 1938. április 10-én a TAC és a TTK Tatatóvárosi Sport Egylet néven egyesült. Az új egyesület 1938-tól a háborús események miatt nehéz körülmények között működött. Az 1940-es évek elején a fiatalok egy része a Levente Egyesületben, illetve a gimnázium 1924-ben alakult Révai Sport Clubjában (RSC) versenyzett. Tata felszabadulása után, az 1945. július 28-i közgyűlésen atlétikai, futball, úszó, tenisz szakosztályokkal újjáalakult a TAC. Az új egyesület neve: MÁV-TAC-MADISZ, színe a fekete-fehér. 1948-tól neve Szakszervezeti TAC-ra változott, s az elnöki teendőket Leopold Miklós és Dr. Techlár Miklós látta el. Székháza az Egység utcai szakszervezeti épület, pályája az 1945ben súlyos károkat szenvedett régi Agostyáni úti futballpálya.

53

1951-től üzemenként alakultak a sportkörök. Számuk gyorsan nőtt és 1956-ban nyolc, később a tizenegy sportkör húsz szakosztállyal működött. A város sportját 1957-től a Szakszervezeti Sport Egyesület fogta össze. Egységes városi sportról 1971. október 23-ától beszélhetünk újra, amikor a régi sporthagyományt felújítva megalakult a Tatai Atlétikai Club asztalitenisz, kajak, kézilabda, kosárlabda, labdarúgó, sakk, súlyemelő, tájékozódási futó, természetbarát, vívó szakosztályokkal és a tízfős Intéző Bizottsággal. A TAC „újkori történetében” 1985-ig megépült az atlétikai pálya (1976), a füves futballpálya (1977), a kajak-kenu tanmedence (1977), a kosár- és kézilabdapályák (1979), végezetül a Május 1. út mellett, a volt Villanytelepen (AGROKER) átalakított épületében a tornaterem, az edzőterem az öltözőkkel és a fürdővel (1980). Az új létesítmények, a hozzáértő edzők, a telkes sportolók és a fáradhatatlan vezetők együttes munkája eredményezte, hogy a szakosztályok közül a súlyemelő az NB I-be (1976) került, Európa- és világbajnokot nevelt, a kajak-kenu szakosztály országos válogatottakat adott, a kosarasok 1977-ben, a vívók 1978ban, a női kézilabdacsapat 1979-ben került az NB II-be. Sólyomvári Sándor súlyemelő 1980-ban, Moszkvában az egyesület versenyzőjeként szerzett 5. helyezést Magyarország csapata számára. 2004-ben Athénban Gyurkovics Ferenc súlyemelő képviselte hazánkat az egyesület versenyzőjeként. Színe: fehér – fekete – piros Szakosztályok száma: kilenc (aikidó, judo, kajak-kenu, kézilabda, tájfutó, szabadidősport, sakk, súlyemelő és labdarúgó) Sportolók száma: 370. A szakosztályoknál alkalmazott edzők száma: 13 fő. Az egyesület elnöke hosszú ideje Komáromi Lajos. Nagy sikerrel rendezi az MH 25. Klapka György Lövészdandárral együtt a Toborzó nap rendezvényeit, és a meghívásos kézilabda tornáját. Nincs szó a „honvéd” név ferlvételéről!!!!! Honvéd II. Rákóczi Ferenc SE (Tata) Jogelőd egyesületei révén az egyik legrégibb egyesületünk, 1919-ben alakult. Nyolc szakosztályt működtető nagy egyesület. A labdarúgói az NB III. meghatározó egyesülete régóta. A Tatai Atlétikai Club és a Tatai Honvéd Rákóczi SE - az akkori városi labdarúgás fejlődése, illetve más racionális és anyagi okok miatt is - 1986-ban egyesült Tatai Honvéd Atlétikai Club néven. Tatai HAC néven ma is működő egyesület.

Tatai Tömegsport és Tájfutó Honvéd Sportegyesület (Tata) A szervezet az alakulásakor a Magyar Honvédség tatai alakulatainál – a Klapka György nevét viselő lövészdandárnál, illetve az időközben önállóságát elvesztő Hunyadi Mátyás Harckocsi Zászlóaljnál – szolgálatot teljesítő katonák, közalkalmazottak, valamint a katonai pálya iránt érdeklődő fiatalok számára biztosít lehetőséget a terepen történő tájékozódás megtanulására, gyakorlására és fizikai képességeik javítására. E feladatának azóta is eleget tesz. Az egyesület emellett részt kíván venni a környezetvédelem propagálásában, és igyekszik hozzájárulni a természeti értékek aktív védelméhez, az erdők és környezet tisztaságához. Színe: piros – fekete. Alapítás ideje: 2004. szeptember 30.

54

Az egyesület elnöke alapítása óta Mészáros Károly alezredes, majd nyugállományú alezredes. Aktivitására jellemző, hogy évente megrendezi a Tatai tankodrom Terepfutóversenyt (crossfutást), az MH amatőr atlétikai bajnokságot, az MH amatőr íjász bajnokságot, a Simon Lajos tájékozódási futó emlékversenyt. Az egyesület kiválva a THAC-ból…….! Veszprémi Honvéd Sportegyesület (Veszprém) Az egyesület 1964-ben alakult meg Honvéd Schönherz Sportegyesület néven. Az egyesület színe: piros-fehér. Az alapítása óta működő szakosztályok: asztalitenisz, cselgáncs, labdarúgó, röplabda, sakk, tájékozódási futó, tenisz, kispályás labdarúgó. A sportegyesület célja megalakulása óta, hogy szakosztályaiban lehetőséget nyújtson a Veszprém helyőrségben szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses állománynak, valamint a közeli lakótelepen és Veszprémben lakóknak a szervezett keretekben való sportolásra, a fizikai állóképesség megszerzésére, illetve fenntartására. Közhasznú szervezetként a szabadidősport, a diáksport céljaira programok szervezése, testedzési lehetőség biztosítása. A természet szeretetéért, az egészséges életmódra nevelés. Alapszabályban is megfogalmazott feladatunk, hogy tájékozódási futó sportágban hivatásos és szerződéses állományúakból folyamatosan biztosítjuk a Magyar Honvédséget képviselő válogatottak felkészítését. Ennek érdekében - az utánpótlás biztosítására - minél nagyobb számban szeretnénk az állományt ezzel a sportággal megismertetni Veszprém városban a "Shönherc", a labdarúgó csapata révén 1964-1982 között nagyon népszerű volt. A mérkőzésein sokszor 1000-nél több szurkoló volt jelen. Az 1964-ben megalakult tájékozódási futó szakosztályban 1978-ban kezdődött el a szervezett szakmai munka, aminek eredményeképpen 1990-ig ide irányították az aranyjelvényes illetve a válogatottságra esélyes sorállományú tájfutókat. Az utánpótlás nevelése is ekkor kezdődött. A szakosztály képviseli a Magyar Honvédséget tájékozódási futásban a nemzetközi versenyeken. A szakosztály a tervszerű és szakszerű munka eredményeként az országos szakosztályi rangsorban 1987-ben első lett, és az óta is folyamatosan az élmezőnyben szerepel. A tenisz szakosztály 1994-en alakult. 1996-ban bekerült az NB I/ B-be. Egy alkalommal megrendezték az MH Amatőr tenisz bajnokságát. Családi versenyei jó hangulatú szabadidősport események. Alapvetően a szabadidősport céljait szolgálja. A kispályás labdarúgó szakosztály 1990-ben alakult. Tagjai három csoportba tömörülve, többségében hivatásos állományúak. A városi bajnokságban szerepelnek. Évente megelégedésre rendezik a Honvéd Kupa meghívásos versenyt, és az MH amatőr kispályás labdarúgó bajnokságát. Az egyesület a ReCreatív Kht.-val együtt rendezte évekig a Magyar Honvédség amatőr siklóernyő bajnokságát. Az egyesület elnöke hosszú ideig Vass Tibor nyugállományú ezredes volt, jelenleg Szűcs Pál mérnök ezredes. Honvéd Schönherz Zoltán SE (Veszprém) 1964-ben alakult az egyesület. Labdarúgó, kézilabda és tájékozódási futó szakosztállyal rendelkezett. Minden április 4-én és november 7-én nagyszabású versenyeket rendezett az egyesület. Ezeken részt vettek a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok és más országok 55

sportolói is. A labdarúgóik minden évben eredményesen szerepeltek az MNK-ban, 1967-ben és 1969-ben megnyerték a megyei sajtószervek által kiírt Napló Kupát.1968-ban s csehszlovákiai Brno helyőrség csapatai részt vettek az egyesület rendezvényein. 1969-ben a labdarúgók megnyerték a megyei bajnokságot, ezért füves és salakos labdarúgópályát építettek öltözőkkel. Ugyanebben az évben a kézilabdázóik a városi bajnokságot nyerték meg, és ekkor kezdődött meg a tájékozódási futók sikeres szereplése. Jogutódja a Veszprémi Honvéd SE ma is aktív egyesület. A már megszűnt honvéd sportegyesületek Abasári Honvéd SE (Abasár) Labdarúgócsapata 1953-ban a megyei labdarúgó bajnokságban osztályozón tűnt fel. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos időpontja nem ismert. Bajai Honvéd SE (Baja) Az egyesület az 1990-es évek elején a Honvéd Kinizsi Pál SE jogutódjaként alakult meg. A sportkör labdarúgó, kézilabda, birkózó, cselgáncs és sportlövő szakosztályt működtetett. Az átalakulás után megalakították a triatlon szakosztályt. 1994-ben és 1995-ben országos triatlon versenyt rendeztek a városban. 1998-ban a laktanya megszűnésével egy időben az egyesület is megszűnt. Béri Balogh Ádám Honvéd Közhasznú Diáksport Szervezet (Győr) Az egyesület 1992. szeptember 15-én alakult meg. Alapítása megegyezik az intézmény gimnáziumként induló működésével. Megalakulásakor a gimnáziumi tanulók, illetve a Bercsényi Miklós gimnáziumba járó, kollégistaként az intézményben lakó növendékek szervezett formában való sportigényének megoldásaként született meg. Működésének célja: A tagjainak rendszeres játék, sportolási és turisztikai gyakorlás és versenyzés tervezése, szervezése; a rendszeres testgyakorlás feltételeinek biztosítása; szárazföldi és vízi turisztikai programok rendszeres szervezése, lebonyolítása; szakcsoportok működtetése. Az egyesület taglétszáma (4 évfolyam, 8 osztály) lehetővé tette, hogy a tanulói igényeknek megfelelően különböző szakcsoportok kerüljenek megalakításra. Ezek a következők voltak: röplabda, karate, labdarúgás, lövészet, úszás, kosárlabda, atlétika, tájékozódási futás, testépítés. Az egyesület aktívan kivette részét a városi, megyei középiskolások sportéletében, versenyein, rendezvényein. A Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő katonai középfokú intézményhálózatán belül rendszeresen részt vett az évente megrendezésre kerülő Középiskolai Sportnapokon, mint versenyző iskola, és mint rendező intézmény. Az egyesület tagjai részt vehettek Lengyelországban a Közép-Európai Sportversenyen, ahol a magyar katonai középiskolák, tiszthelyettes-képző iskolák közül az erő és ügyességi versenyszámokban az országot képviselték és az első helyet szerezték meg. Az egyesület 1998. május 26-án kérte a szervezet közhasznú szervezetté való minősítését. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 1998. január 01-jei hatállyal, mint Béri Balogh Ádám Honvéd Közhasznú Diáksport Szervezet néven közhasznú jogállást érvényesített a társadalmi szervezetüknek. Az évek során a honvédségben folyó átszervezési feladatok miatt több alkalommal került iskola a végleges bezárás közelébe, így a hiányzó évfolyamokkal folytatta az oktatást. 56

A tanulói létszámok csökkenésével, anyagi nehézségekkel küszködve is a szervezet önmagát fenntartva végezte sporttevékenységét. Folyamatosan részt vett a középiskolák „Haditorna” regionális, országos versenyein, ahol általában az első három helyezés valamelyikét megszerezte. A város sportéletébe befolyva atlétikai és csapatjátékokban vesz részt a szervezet. Szakcsoportjaik: testépítő, labdarúgó, atlétika. Az egyesület elnöke volt Borkai Zsolt alezredes, igazgató, olimpiai bajnok tornász. Az iskola megszűnése után a sportegyesület 2007-ben megszűnt. Damjanich Honvéd Kollégium DSE (Szeged) Alapítása megegyezik az intézmény 1984-es megalakításával. Megalakulásakor a kollégistaként az intézményben lakó növendékek szervezett formában való sportigényének kielégítésére született meg. Az egyesület célja: A tagjainak rendszeres játék, sportolás és versenyzés tervezése, szervezése; a rendszeres testgyakorlás feltételeinek biztosítása; szárazföldi és vízi turisztikai programok rendszeres szervezése, lebonyolítása; szakcsoportok működtetése. Az egyesület aktívan kivette részét a városi, megyei középiskolások sportéletében, versenyein, rendezvényein. A Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő katonai középfokú intézményhálózatán belül rendszeresen részt vett az évente megrendezésre kerülő Középiskolai Sportnapokon, mint versenyző iskola, és mint rendező intézmény. A kollégium megszűnése után a sportegyesület 1997-ben megszűnt. Egyesített Tiszti Iskola /ETI/ SE (Budapest) 1957-ben alakult meg az egyesület atlétika, birkózó, kézilabda, röplabda, sportlövő, labdarúgó, cselgáncs és akrobatikus torna szakosztályokkal. A bázisszervnél bekövetkezett változások miatt 1967-ben átalakult, és felvette a Honvéd Zalka Katonai Főiskolai SE nevet. Labdarúgócsapata a Kossuth Katonai Főiskolai SE-hez került Szentendrére. Gépjárműtechnikai Honvéd Szakközépiskola DSE (Szabadszállás) Alapítása megegyezik az intézmény 1975-ös megalakításával. Megalakulásakor szakközépiskolai növendékek szervezett formában való sportigényének kielégítésére született meg. Az egyesület célja: A tagjainak rendszeres játék, sportolás és versenyzés tervezése, szervezése; a rendszeres testgyakorlás feltételeinek biztosítása; szakcsoportok működtetése. Az egyesület aktívan kivette részét a városi, megyei középiskolások sportéletében, versenyein, rendezvényein. A Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő katonai középfokú intézményhálózatán belül rendszeresen részt vett az évente megrendezésre kerülő Középiskolai Sportnapokon, mint versenyző iskola, és mint rendező intézmény. A szakközépiskola megszűnése után a sportegyesület 1998-ban megszűnt. Honvéd Alpári Gyula SE (Szekszárd) 1958-ban alakult az egyesület labdarúgó, kézilabda és röplabda szakosztállyal. Tíz évvel később megalakították a sakk és teke szakosztályt. A kézilabdázóknál és a sakkozóknál a városi bajnokság megnyerése, a tekecsapatnál a megyei bajnokság 2. helyezése volt a legjobb eredmény. Megszűnésének pontos időpontja nem ismert. Honvéd Asztalos János SE (Nyírtelek)

57

1957-ben alakult az egyesület. Ökölvívó, súlyemelő és labdarúgó szakosztályokat alakították elsőként. Később megalakították az asztalitenisz, a kézilabda, röplabda és lövész szakosztályt. Az egyesület saját erőből épített két-két kézi és röplabda és egy labdarúgó pályát. A labdarúgócsapata az 1981-1982-es idényben az NB II Keleti csoportjában vitézkedett. A 80-as évek végén, majd a 90-es években csak a megyei I. osztályban szereplő labdarúgó szakosztálya, és tömegsport szakosztálya működött. 1989-ben 70 fős taglétszámmal működött. Az egyesület elnöke Novák Zoltán ezredes, ügyvezető elnöke Füzi Endre őrnagy, a gazdasági vezető Krasznavölgyi Györgyné kinevezett polgári alkalmazott volt. A labdarúgó szakosztály vezetője Füzi Endre őrnagy, edzője Siska László volt. Megszűnésének pontos időpontja nem ismert. Honvéd Balogh Ádám SE (Kiskőrös) 1958-ban alakult az egyesület. Az alakuláskor a sportkör vezetői azt kérték a versenyzőiktől, hogy küzdjenek becsülettel, mint a névadójuk, az egykori kuruc vitéz. Birkózó, ökölvívó, sportlövő, labdarúgó röplabda, atlétika, kézilabda szakosztályt működtetett. Az atléták és a sportlövők a területi, a labdarúgók járási, a kézi és röplabdázóik a megyei I. osztályban szerepeltek. Saját erőből labdarúgópályát építettek. Az egyesület 1970ben megszűnt. Honvéd Biksza Miklós SE (Pusztavacs) 6 szakosztályt (labdarúgó, atlétika, röplabda, sakk, sportlövész, tömegsport) működtetett az alakulat egykori parancsnokáról elnevezett sportegyesület. 1970-ben 58 igazolt sportolója volt az egyesületnek, amely saját röplabda és kézilabda pályával rendelkezett. A sportolóik nagy része a járási bajnokságban szerepelt, váltakozó sikerrel. A megszűnésének pontos időpontja nem ismert. Honvéd Botond SE (Budaörs) 1965-ben alakult az egyesület. A kis honvéd sportegyesületnek számító sportkör két szakosztályt működtetett. A bázisalakulata jellegéből fakadóan egy időszakban Törökbálinton volt a székhelye az egyesületnek. A labdarúgók a BLSZ II. osztályában, a kézilabdázók a budapesti kerületi bajnokságban szerepeltek. A labdarúgók mérkőzéseire sokan jártak, mert szerették kulturált, ügyes játékukat. 657 fős taglétszámmal dolgozott 1989-ben. Az egyesület elnöke Kovács József alezredes, ügyvezető elnöke Nagy József hadnagy, gazdasági vezetője Gémesi Györgyné kinevezett polgári alkalmazott volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője és edzője Szekula László százados, a kézilabda szakosztály vezetője és edzője Talabos Tibor hadnagy volt. Az egyesület megszűnésének pontos időpontja nem ismert. Honvéd Bottyán János SE (Lenti) 1964-ben alakult meg a sportegyesület. Labdarúgó kézilabda, röplabda és sportlövő szakosztállyal, és gazdag létesítményhálózattal: atlétika, kézilabda, röplabda, és labdarúgó pályával rendelkezett. A labdarúgók a megyei I. osztályú bajnokság meghatározó csapata voltak. 1989-ben 54 fős taglétszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Hadászi László őrnagy, ügyvezető elnöke Szabadi Tamás százados, gazdasági vezetője Juhos Lajosné polgári alkalmazott volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Sulyok Attila százados, edzője Györe László volt. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Cskalov SE (Kecskemét) 58

A legendás pilóta nevét viselte az 1959-ben alakult egyesület. 1968-ban röplabda szakosztálya kiemelkedően szerepelt. Később Honvéd Mezőfi SE névre változott az egyesület neve. Ma is működő egyesület Kecskeméti Honvéd SE néven. Honvéd Damjanich János SE* (Hajdú megye) 1964-ben alakult az egyesület labdarúgó, atlétika, kézilabda és röplabda szakosztállyal. Villanyfényes kézilabda, valamint labdarúgó és röplabda pályával rendelkezett. Az egyesület pontos helyőrsége és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Damjanich János SE* Az egyesület atlétika, labdarúgó, atlétika, kézilabda, sportlövő, teke és röplabda szakosztállyal. Villanyfényes kézilabda, valamint labdarúgó és röplabda pályával rendelkezett. Az egyesület 1970-ben megszűnt. Az egyesület pontos alakulási ideje és helyőrsége nem ismert. Honvéd Dimitrov SE (Nyíregyháza) Az egyesület ökölvívói az NB II-ben jelentős szerepet játszottak, a középmezőnyhöz tartoztak. Nagy csatát vívtak olyan egyesületek versenyzőivel, mint az MGM Debrecen, a Szegedi Dózsa, Petőfibánya, Miskolc. A sportlövők az NB III-ban, a labdarúgók a megyei I. osztályban szerepeltek. A sportkör létszáma 1971-ben 135 fő volt. Saját atlétikai, kézilabda, labdarúgó pályával és lőtérrel is rendelkeztek. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Dózsa György SE (Orosháza) Az egyesület 1964-ben alakult meg labdarúgó, kosárlabda és kézilabda szakosztállyal. Az egyesület saját erőből készített labdarúgó edzőpályát, atlétika pályát és tornakertet. A 90-es években a megyei I. osztályban szereplő kézilabda szakosztály és a városkörzeti bajnokságban szereplő kispályás labdarúgó szakosztálya működött. 1989-ben 70 fős taglétszámmal működött. Az egyesület elnöke Ludvig József, gazdasági vezetője Mikus Istvánné volt ekkor. A kézilabda szakosztály vezetője Bojtor Tibor, edzője Mikus István, a labdarúgó szakosztály vezetője Halász István volt. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Dózsa György SE* Az egyesület 1965. május 5-én alakult meg tömegsport szakosztállyal. 1969-ben alakították meg a labdarúgó és sportlövő szakosztályt. Később atlétikában, kispályás labdarúgásban, sakkban és asztaliteniszben is sportolhattak az egyesület versenyzői. Az egyesület 1970-ben megszűnt. Pontos helyőrsége nem ismert. Honvéd Egyetértés SE (Hetényegyháza) A helyőrségben települt üzemanyagraktár bázisán működő sportegyesület volt. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Esze Tamás SE (Vác) 1963-ban alakult meg az egyesület, majd 1968-ban alakult újjá az egyesület labdarúgó és kézilabda szakosztállyal. Később megalakították a kosárlabda, röplabda és asztalitenisz szakosztályt. Az egyesület kosárlabdacsapata sokáig játszott az NB III-ban. Az egyesület saját erőből épített labdarúgó, kézilabda és kosárlabda pályát. A 90-es években csak a körzeti I. osztályban szereplő labdarúgó szakosztálya, és a tömegsport szakosztálya működött. 59

1989-ben 58 fős taglétszámmal működött. Az egyesület elnöke Márk József őrnagy, ügyvezető elnöke Németh Ernő őrnagy, gazdasági vezetője Hanusz Péter polgári alkalmazott voltak ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Németh Ernő őrnagy, edzője Gergely József főhadnagy volt. 2001-ben, a bázisalakulat megszűnése után az egyesület is megszűnt. Honvéd Fazekas Mihály SE* Az egyesület 1962-ben alakult meg, és rögtön azzal hívta fel a figyelmét magára, hogy sok női versenyzőt versenyeztetett. Teke, asztalitenisz, sakk és kispályás labdarúgó szakosztályt működtetett. Saját erőből fedett, télen is fűthető, iker-tekepályát épített az egyesület. A tekézők, az asztaliteniszezők, a sakkozók a megyei bajnokságban általában az első háromban végeztek. A kispályás labdarúgó csapatuk a városi bajnokságban szerepeltek, váltakozó sikerrel. 53 tagú volt a sportkör 1970-ben. Az egyesület pontos helyőrsége nem ismert. Honvéd Folyami Flottilla SE (Budapest) 1953-ban alakult meg az egyesület Flottilla SK néven. Később az 1963-ban alakult Honvéd Köteles SE jogutódjaként viselte a Honvéd Folyami Flottilla SE. Labdarúgó, sportlövő, asztalitenisz, sakk szakosztályokat működtetett. A 80-as években csak labdarúgó szakosztályt működtetett, amely a Budapest bajnokság I. osztályában játszott, ahol a felsőbb részben volt található mindig. Kivételt képezett az 1985/86-os év, amikor az NB III Mátracsoportban 3. helyen, 1986/87-es évadban a Kőrös-csoport 12. helyén, 1987/88-as szezonban a Mátra-csoport 4. helyén, majd az 1988/89-es bajnokság után, amikor a Mátra-csoport 2. helyén végzett az egyesület, ideiglenesen szüneteltette a működését, az akkor éppen Honvéd Köteles néven szereplő csapat. Rákos János edző élesztette újjá az egyesület labdarúgó csapatát úgy, hogy két év alatt két osztályt megnyerve 1997-ben újra visszajutottak a Budapest I. osztályba. Mindezt úgy, hogy negyedévente új játékosokat kellett beillesztenie az edzőnek a csapatban. Igaz előny volt az, hogy NB-s játékosok nagyon szívesen játszottak ebben az egyesületben. Fő bázisát a bevonulóknak az NB II-es Kazincbarcikai SC adta. Az Újpest Flottilla Emitter labdarúgó csapata 1999-2000 évi bajnokság tavaszi szezonjának végén szűnt meg 2000. július 1-jén. Újpesten, a Külső Váci úton, a Petőfi Sándor laktanya pályáján játszotta mérkőzéseit az egyesület. Honvéd Fürst Sándor SE (Táborfalva) A helyőrségben működő raktár bázisán működő sportegyesület volt. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Gagarin SE (Feldebrő) 1965. május 28-án érkezett meg a levél Jurij Gagarintól, amelyben engedélyezte az egyesületnek, hogy felvehesse a nevét. Atlétika, labdarúgó, röplabda, teke, sportlövő és tömegsport szakosztályt működtetett. Saját erőből építettek labdarúgó, röplabda, teke és akadálypályát, valamint egy jól felszerelt tornakertet. 1969 szeptemberében vendégül látták a Vietnami Demokratikus Köztársaság labdarúgó katonaválogatottját egy mérkőzésre. A kiscsapatok kupájának is nevezett OSN Nyári Labdarúgókupa, más néven Felszabadulási labdarúgókupa első győztese 1966-ban, 1968-ban ismét, majd 1970-ben harmadszor is elnyeri, így a kiírás értelmében véglegesen a kupa védője lett. 1969-ben Mező Imre őrnagy volt a sportkör elnöke.

60

1970-ben felszabadulásunk 25., az egyesület megalakulásának 5. évfordulója alkalmából több sporteseménnyel emlékeztek. A fénypont az akkori és a régi labdarúgó csapatok válogatottjának mérkőzése volt. A labdarúgói és atlétái a megyei I. osztályban szerepeltek. Az egyesület irányítói nagy gondot fordítottak a tömegsportra. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Gáspár György SE (Hatvan) Az egyesület először 1954-ben, majd második alkalommal 1964-ben, a Fegyveres Erők Napján alakult meg. Hatvan Nagygombos nevű részén működött bázisalakulata. 1968. szeptember 29-én került sor az egyesület új sporttelepének ünnepélyes átadására. Füves labdarúgópálya, atlétika pálya, öltöző, szertár, és irodaépület kapott helyet a sportkombinátban. Labdarúgó, kézilabda, asztalitenisz, sportlövő, súlyemelő és atlétika szakosztályt működtetett. Az egyesület rendezte 1969. május 27-28-án az MN Cselgáncs bajnokságát 70 résztvevővel. Egy időben a Honvéd Hatvani Gáspár György SE hosszú nevet is használta. A labdarúgók hosszú időn keresztül játszottak fontos szerepet az NB III-ban. Vendégül látták a Vietnami Demokratikus Köztársaság labdarúgó katonaválogatottját is 1969ben. 1989-ben 300 fős taglétszámmal működött az egyesület. Az egyesület elnöke Geiger János alezredes, titkár Oláh Ferenc főtörzsőrmester, gazdasági vezetője Magócsi Sándorné főtörzsőrmester volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Oláh Ferenc főtörzsőrmester, edzője Stupek István főhadnagy volt. 1998-ban a bázisalakulat megszűnése után szűnt meg az egyesület. Honvéd Hunyadi János SE (Szabadszállás) Az 1935-ben alakult jogelőd egyesület, a Szabadszállási Sportegyesület csapataival egyesült, és az egyesület előbb a Szabadszállási Petőfi SE, majd a Honvéd Radnóti SE nevet vette fel. Az 1970-ben 65 főnyi versenygárdával rendelkező egyesület asztalitenisz, labdarúgó, röplabda, sportlövő szakosztályt működtetett. Saját tulajdonú kézilabda, röplabda és labdarúgópályával rendelkeztek. 1990-ig a megyei bajnokság első osztályának egyik meghatározó futball csapata. A labdarúgó szakosztály mellett magas szintű kosár-, röp- és kézilabda valamint asztali tenisz szakosztálya is működött, ahol a község fiataljai sportolhattak. A honvédség megszűnése után 1991-ben a Szabadszállási SE (SZSE) és a Honvéd Radnóti SE egyesült, és a SZSE lett a jogutód egyesület. Honvéd Hunyadi János SE (Budapest) Az egyesület 1964-ben jött létre labdarúgó, sportlövő, asztalitenisz és sakk szakosztállyal. 27 fővel alakult meg az egyesület, melynek versenyzői a XXII. kerületi versenyeken és a Budapest bajnokságokon szerepeltek. A kerület lakói számára rendszeresen megrendezték az Alkotmány Kupa lövészversenyeket, és küzdősport bemutatókat tartottak. Az egyesület elnöke 1970-ben Nagy Imre volt. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Hunyadi János SE (Hódmezővásárhely) Kézilabda, labdarúgó, ökölvívó, súlyemelő, sportlövő szakosztályokkal, 102 versenyzővel, és 88 pártoló taggal alakult meg az egyesület. A kézilabdázói az NB II-ben, a 61

labdarúgók a megyei II. osztályban szerepeltek. A súlyemelő szakosztály és a sportlövő csoportjai a területi versenyeken vettek részt. Az egyesület sportolói 1970-ig a hadseregbajnokságokon öt első, négy második és tíz harmadik helyezést értek el, mutatva sokoldalúságukat. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd József Attila SE (Keszthely) 1955-ben alakult meg, majd 1965-ben alakult újjá a sportegyesület. A sokrétű egyesület az évek folyamán kosárlabda, asztalitenisz, sportlövő, labdarúgó, röplabda, ökölvívó, kézilabda szakosztályokat működtetett. Saját erőből készítettek labdarúgó, kézilabda és futópályát. A 90-es években a labdarúgó szakosztály versenyzői a városkörnyéki bajnokságban vitézkedtek. Ekkor alakították meg a túravitorlás szakosztályt is. 1989-ben 165 fős taglétszámmal működött az egyesület. Az egyesület elnöke Simkó István alezredes, titkára Vadas László törzszászlós, gazdasági vezetője Vass Lajos nyugállományú őrnagy volt. A labdarúgó szakosztály vezetője Kovács Gyula mérnök alezredes, edzője Vértes Árpád, a túravitorlás szakosztály vezetője Sallai István mérnök őrnagy, edzője Szalay Csaba volt ekkor. Később Keszthelyi Honvéd, majd Keszthelyi Haladás Honvéd SE néven szerepeltek a különböző bajnokságokban. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Jurisits Miklós SE (Nógrád) Az egyesület jogelődje 1936-ban alakult, mint honvéd sportegyesület 1948-tól, majd újjáalakulva 1968-tól működött. Az egyesület jól ötvözte a nógrádi katona és polgári fiatalokat. Labdarúgó, sportlövő, asztalitenisz, kézilabda és sakk szakosztályt működtetett. Az egyesület labdarúgói a megyei I. és II. osztályban, a többi szakosztály versenyzői a járási bajnokság élcsoportjában szerepeltek. A hatvanas - hetvenes években nagy sikert arattak az egyesület sportolóinak bemutatói a Nemzetiségi Napokon és a járási KISZ-találkozókon. 1989-ben 66 fős taglétszámmal működött az egyesület. Az egyesület elnöke Bekes István, ügyvezető elnöke Varga Mihály, gazdasági vezetője Debre Antal volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Papp Zsolt, a sakk szakosztály vezetője Gáspár Ferenc, az asztalitenisz szakosztály vezetője Varga Ferenc volt. A honvédség megszűnése után a jogutódja Nógrádi Községi Sportegyesület, majd a Nógrádi SE lett. Honvéd Karikás Frigyes SE (Abasár) Az egyesület labdarúgó, sportlövő, kézilabda szakosztályt működtetett. Saját kézilabda pályával és lőtérrel rendelkezett az egyesület. 1970-ben 68 fő versenyzővel rendelkezett az egyesület. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Karikás Frigyes SE (Budapest) A legszerényebb budapesti honvéd sportegyesületnek tartották. Labdarúgó, kézilabda, röplabda, sakk és sportlövő szakosztállyal rendelkezett. A sportolóik a kerületi bajnokságban vitézkedtek. Fő feladatának tekintette, hogy alapfokon igen sok fiatalt foglalkoztatott. Tornateremmel, lőtérrel, kézilabda és röplabdapályával rendelkezett. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Katona József SE (Zalaegerszeg) 62

Az egyesület 1958-ban alakult labdarúgó, kézilabda és atlétika szakosztályokkal. Később birkózó, sportlövő, ökölvívó szakosztályokat szervezetek. A labdarúgócsapata sokáig az NB III-ban szerepelt. A kézilabdacsapata a megyei bajnokság meghatározó csapata volt. Később a megalakult karate szakosztály vívott ki magának országos hírnevet. Az egyesület 1989-ben 220 fős taglétszámmal dolgozott. Elnöke Kovács István őrnagy, ügyvezető elnöke Horváth Gyula százados, gazdasági vezetője Belső István nyugállományú őrnagy volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Csorba Ödön őrnagy, vezetője Hajmási Ferenc polgári alkalmazott, a kézilabda szakosztály vezetője Horváth Gyula százados, edzője Csótár László zászlós, a karate szakosztály vezetője Sinkovics Sándor százados, edzője Büki Gyula polgári alkalmazott, az atlétika szakosztály vezetője Szakály István polgári alkalmazott, edzője Kámán Ferenc polgári alkalmazott volt. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Kilián SE (Uny) A helyőrségben települt légvédelmi rakétaosztály bázisán működő sportegyesület volt. Mint távoli helyőrségben működő egyesület, nagyon fontos szerepet játszott az ott szolgálók és családtagjaik szervezett tömegsportjában. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Kinizsi Pál SE (Baja) Az egyesület 1968-ban alakult meg. A sportkör labdarúgó, kézilabda, birkózó, cselgáncs és sportlövő szakosztályt működtetett. Labdarúgócsapatát a megye legjobbjai között tartották számon. Saját uszodával, röplabda és kézilabdapályával rendelkeztek. 1989-ben 60 fős taglétszámmal dolgozott az egyesület. Az elnök Tóth Róbert, ügyvezető elnök Banya Kálmán, gazdasági vezető Fodor Kálmán volt ekkor. A kézilabda szakosztály vezetője Gavallér László, edzője Fodor István, a labdarúgó szakosztály vezetője Téglási József, edzője Dózsa György volt. Később Bajai Honvéd SE néven működött az egyesület. Honvéd Kinizsi Pál SE (Mezőcsát) Az egyesület labdarúgói a Borsod megyei II. osztályban a Közép csoportban szerepeltek. A megyei másodosztályban szerepeltek az egyesület sakkozói és sportlövői is. Az egyesület saját sportlövő pályát működtetett. 1970-ben 42 fős versenyzői gárdával rendelkezett. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Kinizsi Pál SE* Az egyesület kézilabdázói a megyei I. osztályban, labdarúgói a járási bajnokságban szerepeltek. A két szakosztályában, 1971-ben 31-en sportoltak versenyszerűen. 1970-ben kézilabdázóik megnyerték az egyesület teremkézilabda tornáját és a Tanácsköztársaság Kupát. Az egyesület megalakulásának, megszűnésének pontos dátuma és helyőrsége nem ismert. Honvéd Kinizsi Pál SE* Az egyesület kézilabda és labdarúgó szakosztályt működtetett. 1969-ben 31-en sportoltak az egyesületben. 1970-ben megszűnt. Az egyesület megalakulásának pontos ideje és helyőrsége nem ismert. Honvéd Kiss János altábornagy SE (Kapoly) 63

1958-ban alakult meg a sportegyesület. Labdarúgó és sportlövő szakosztályt működtetett. Saját kézilabda, labdarúgó és röplabdapályával rendelkezett az egyesület. 1989-ben 42 fős taglétszámmal működött az egyesület. Az elnök Kálmán Ferenc nyugállományú alezredes, titkár Frick József hadnagy, a gazdasági vezető Kertész László nyugállományú őrnagy volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Petrus László főhadnagy, edzője Puha József polgári alkalmazott voltak. Egy időszakban Kapolyi Kiss János SE néven, később Kapolyi Honvéd Sportegyesület néven szerepelt az egyesület megszűnéséig. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Klapka György SE (Pest megye) 1966-ban alakult az egyesület. Labdarúgó szakosztálya 1968-ban megnyerte a járási bajnokságot, majd a megyei I. osztályú bajnokság meghatározó csapatát működtette. Saját labdarúgó, kézilabda és röplabdapályával rendelkezett. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma és helyőrsége nem ismert. Honvéd Korvin Ottó SE (Verpelét) 1958-ban alakult meg a sportegyesület. 1968-ig nyolc szakosztályt alapított: labdarúgó, röplabda, kézilabda, asztalitenisz, súlyemelés, birkózás, sakk és sportlövő. Labdarúgó csapata állandó résztvevője az OSN tiszteletére kiírt Nyári Labdarúgókupának, amelyet Felszabadulási Labdarúgókupának is hívtak. 1969-ben ezek közül már csak három tevékenykedett: a labdarúgók a megyei bajnokságban, a röplabdázók a területi bajnokságban szerepeltek, a sportlövők pedig több versenyen vettek részt. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Kossuth Lajos SE (Szeged) A Szegedi Honvéd SE felsőbb parancsra történt megszüntetése után ez a honvéd sportegyesület volt a városban a következő. Az egyesület alakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Kossuth Lajos SE (Veszprém) Az egyesület szervezete egy időben a városban szolgáló alakulatok állományának sportéletét. Az egyesület alakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Köteles Jenő SE (Budapest) 1963-ban alakult a sportegyesület. 1969-ben két szakosztály működött az egyesületnél: a labdarúgók a Budapest-bajnokság I. osztályában szerepelt, a tömegsport csoport pedig nagyon aktív munkát végzett. A labdarúgócsapat 1967-ben, a Magyar Népköztársasági Kupában (MNK) több meglepetés eredmény után a legjobb 16 között esett ki a Csepel SC csapatával szemben. A tömegsporthoz saját atlétika kombinátot, akadálypályát, röplabda, kézilabda és labdarúgó pályát, tornakertet, uszodát, és lőteret használhattak. 1970-ben az egyesület elnöke Bozsik Tibor volt. 1979. május 16-án az egyesület labdarúgócsapata edzőmérkőzést játszott a Külső Váci úti pályáján a Bálinttal, Pusztaival, Nyilasival és Törőcsikkel felálló magyar válogatott ellen. A csapat nagyon jó játékkal csak 1:0-s vereséget szenvedett. A válogatott gólját Magyar lőtte. 1989-ben 37 fős taglétszámmal dolgozott. Az egyesület elnöke Lepcsényi Gyula százados, ügyvezető elnöke Nagy Gusztáv főhadnagy, gazdasági vezetője Fischlné Kántor Olga főtörzsőrmester voltak ekkor. Jogutódja a Honvéd Folyami Flottilla SE. 64

Honvéd Latinca Sándor SE (Marcali) 1958. szeptember 29-én alakult meg az egyesület. Az egyesület elsősorban a labdajáték szakosztályokat helyezte előtérbe. A labdarúgó, asztalitenisz, kézilabda, röplabda és kosárlabda szakosztályának versenyzői a megyében meghatározó szerepet játszottak. A labdarúgók sokáig az NB IIIban vitézkedtek. Marcali Honvéd Latinca SE néven is írták sok helyen az egyesületet. Később a megalakult sakk szakosztály versenyzői is eredményesen működtek. Az egyesület saját atlétikai, kézilabda, kosárlabda, röplabda és labdarúgó pályával rendelkezett. 1989-ben 127 fős létszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Kovács József alezredes, ügyvezető elnöke Smitch István alezredes, gazdasági vezetője Légrády Zoltán főhadnagy volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Bátor Ferenc alezredes, vezetője Androsovics Zoltán, a kézilabda szakosztály vezetője Szabó József főhadnagy, edzője Gilinker István voltak. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert.

H. Lékai SE labdarúgói 1969-ben Honvéd Lékai János SE (Felcsút) 1960-ban alakult a sportegyesület. A „távoli” helyőrségnek számító Felcsúton fontos szerep hárult a sportegyesületre. Labdarúgó, atlétikai, sportlövő, kézilabda, röplabda, asztalitenisz és sakk szakosztályt működtetett. A labdás szakosztályok a megyei bajnokságban, a sakkozók a járási bajnokságban versenyeztek. Április 4-én atlétikai és járőrbajnokságot, a Fegyveres Erők Napján röplabda, labdarúgó villámtornákat, pisztoly és kispuskalövészeteket, november 7-én sportrendezvényeket rendezett a helyőrségben és a környéken lakók részére.. 1989-ben az egyesület elnöke Sági László főhadnagy volt. Az egyesület asztalitenisz, atlétika, labdarúgó és sakk szakosztályt működtetett ekkor. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Lőrincz SE (Aszód) A városban működő bázisalakulat állománya sportjának szervezése volt a fő profilja az egyesületnek. Labdarúgó szakosztálya jó nevelő egyesületnek számított. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. 65

Honvéd Makszim Gorkij SE (Várpalota) Az egyesület 1959-ben alakult meg egyetlen, a labdarúgó szakosztállyal és 22 fővel. Az egyesület fontos szerepet játszott az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet együttesek sportolóival való kapcsolattartásban. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert.

Honvéd Malinovszkij SE* 1964-ban alakult az egyesület. Labdarúgó, kézilabda, sportlövő szakosztályt működtetett. Az egyesület labdarúgó, kézilabda pályáját, és öltözőit a község lakosainak segítségével készítették el. A labdarúgók 1969-ben megnyerték a járási bajnokságot. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma és helyőrsége nem ismert.

A H. Malinovszkij SE labdarúgói 1970-ben Honvéd Mátyás SE (Budapest) Az egyesület létesítményei irigylésre méltóak voltak. Fedett csarnok röplabda és kézilabda pályával rendelkezett. Az egyesület kézilabdázói, röplabdázói és asztaliteniszezői a Budapest-bajnokságban szerepeltek. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Mező Imre SE (Recsk) 1958-ban nyolc szakosztállyal és sportcsoporttal alakult meg: sportlövő, labdarúgó, sakk, röplabda, birkózó, asztalitenisz, atlétikai és ökölvívó. Sportkombinátjában labdarúgó, röplabda, asztalitenisz, atlétika pálya és tornakert épült. Labdarúgó csapata állandó résztvevője az OSN tiszteletére kiírt Nyári Labdarúgókupának, amelyet Felszabadulási Labdarúgókupának is hívtak. Az egyesület rendezte a Mátra Kupa röplabda tornát, később fegyvernemi járőrbajnokságokat és sportvetélkedőket is tartottak különböző kerek évfordulók alkalmából. A labdarúgóik 1969-ben járási bajnokságot nyertek, a röplabdások a megyei 66

bajnokságban 2., a sportlövők a járási bajnokságban 3. helyen végeztek. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Münnich Ferenc SE* Az egyesület sportolói kispályás labdarúgásban, röplabdában és teniszben szerepeltek a különböző szintű bajnokságokban. Az egyesület tenisz, kézilabda és röplabda pályát készített saját erőből a sportolási körülmények javítása érdekében. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma, valamint helyőrsége nem ismert. Honvéd Nógrádi Sándor SE (Budapest) 1964-ben alakult meg az egyesület. Labdarúgó és röplabda szakosztályt működtetett. A labdarúgók a BLSZ II. osztályában, a röplabdázók az NB IIben vitézkedtek. 1989-ben 2300 fős taglétszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Marinka Lajos alezredes, ügyvezető elnöke Gyuricza János alhadnagy, gazdasági vezetője Szabadi Imre főhadnagy volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Aranykovács János alezredes, edzője Marada Győző polgári alkalmazott, a röplabda szakosztály vezetője Nagy László alezredes, edzője Oláh Balázs százados voltak. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd OLP SE (Budapest) 1964-ben alakult az egyesület labdarúgó, röplabda, tenisz és sakk szakosztállyal az Országos Légvédelmi Parancsnokságon. A labdarúgók a kerületi bajnokságban játszottak. Az egyesület saját tenisz, kézilabda és röplabda pályával rendelkezett. 1976-ban a Honvéd Osztapenko SE az OLP-re költözik, ahol átveszi a sport szervezését, és az egyesület pályáit, és ezen a néven folytatja működését. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd SE (Izsák) A helyi lőszerraktár bázisán működött a sportegyesület az Uzovics telepen található laktanyában, fő profilja a tömegsport szervezése volt. Az egyesület megalakításának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Petőfi Sándor SE (Pécs) A sportegyesület röplabda, labdarúgó, atlétika és sportlövő szakosztállyal működött. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd XIII. ker. Petőfi Sándor SE (Budapest) Az egyesület 4 szakosztályt: asztalitenisz, sakk, természetjáró és tömegsport üzemeltetett. Sakkcsapata többszörös Budapest bajnok. Egyéniben pedig versenyzői az országos elődöntőig jutottak több alkalommal. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Petőfi Sándor SE /HM Petőfi Egyesülete/ (Budapest) Az egyesület kétféle nevét azért írtam, mert egyes forrásokban az egyik, másokban a másik megnevezésen maradtak fenn feljegyzések. Az egyesület 1954 szeptemberében alakult meg Mátyásföldön, az Újszász utcában települt Gépjármű Javítóban (Gépkocsi Szertárban) labdarúgó szakosztállyal. A klub első elnöke Smeló Mihály volt. Az egyesület megalakulása 67

után rengeteg segítséget kapott Schumeth Lajos ezredestől, a Budapesti Honvéd SE tiszteletbeli elnökétől. Az egyesület labdarúgócsapatát budapesti és a környékbeli települések csapataiból toborozták. A csapat a mérkőzéseit a kerületi Jókai utcai pályán játszotta. 1955-ben a labdarúgócsapatot a Budapest-bajnokság II. osztályába sorolták be, ahol meggyőző játékkal rögtön bajnokságot nyertek veretlenül és felkerültek az I. osztályba. A következő két évben már az első osztályban is a bajnoki címért küzdött a csapat, de hajszállal lemaradt mindkétszer és ezüstérmesen zárták az idényt. A csapat erejét mutatja, hogy egészen 1968-ig mindig az első öt között végeztek az I. osztályban. A csapatban folyamatosan játszottak a Budapesti Honvéd ifjúsági csapatából kölcsönkapott játékosok. A csapat edzője sokáig Gulácsi Róbert volt. Az 1960-as évek végén hanyatlásnak indult az egyesület, a HM egyre kevésbé támogatta a működésüket, így 1972-ben visszaléptek a bajnokságból, és feloszlatták az egyesületet. Az egyesület színe kék-fehér volt. Honvéd Polgári Védelem Országos Parancsnokság (PVOP) SE (Budapest) Fénykorában 250 fő igazolt sportolóval rendelkezett az egyesület. Labdarúgói a Budapest II. osztályban, a kézilabdázók a Budapest I. osztályban, a kosárlabdázók a Budapest II. osztályban szerepeltek. A tömegsport szakosztály nagy sikerű atlétika, birkózó, ökölvívó és súlyemelő háziversenyeket rendezett. Saját atlétika, kézilabda, röplabda és labdarúgó pályát működtetett. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Radnóti Miklós SE (Szabadszállás) 1963-ban alakult meg az egyesület. Négy szakosztály működött a berkein belül: kosárlabda, labdarúgó, röplabda és kézilabda. 1969-ben ezek mellett megalakult az asztalitenisz, cselgáncs és sakk szakosztály. Saját röplabda, kézilabda és labdarúgó pályával rendelkezett. 1974-ben az egyesületet újra alakították. 1989-ben 306 fős taglétszámmal működött. Az egyesület elnöke Ányos Zsigmond alezredes, titkára Matus János alhadnagy, gazdasági vezetője Hős Edit polgári alkalmazott. Labdarúgó és kosárlabda szakosztályt működtetett ekkor. Az alakulat megszűnése után a község sportegyesületével, a Szabadszállási SE-vel egyesület.

Honvéd Rózsa Ferenc SE* Két szakosztállyal működött az egyesület. A labdarúgói a megyei bajnokság Kunsági csoportjában, a röplabdázói a megyei II. osztályban szerepeltek. 1970-ben 70 igazolt sportolója volt. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma, valamint helyőrsége nem ismert. Honvéd Ságvári Endre SE (Budapest) 1964-ben alakult meg az egyesület. Öt szakosztályt: labdarúgó, asztalitenisz, kézilabda, röplabda, sportlövő szerepeltett a különböző szintű bajnokságokban. 1989-ben 800 fő körüli taglétszámmal működött az egyesület. Elnöke Cseh József alezredes, titkára Zsolnay István százados, gazdasági vezetője Klinger János zászlós volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Kiss Miklós zászlós, edzője Bászler Nándor polgári alkalmazott, az asztalitenisz szakosztály vezetője Csetényi László zászlós volt. 68

Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert.

Honvéd Ságvári Endre SE (Szombathely) Az egyesület 1961-ben alakult meg. Legeredményesebb tagjai a sporthorgászok voltak. Az egyesület tagjai nemzetközi szinten is képviselték a magyar színeket. 1970-ben 200 tagja volt az egyesületnek. Fő céljának tekintette, hogy lehetőséget biztosítsanak az állomány számára a szabadidő jó kihasználására. Később egyesült a Honvéd Lőrincz Sportegyesülettel, ezáltal mai jogutódja a Honvéd Savaria SE. Honvéd Ságvári Endre SE* Az egyesületnek 1970-ben 200 tagja volt. Legeredményesebb tagjai a sporthorgászok voltak. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Sebő Alajos Diák Sportegyesület (Tápiószecső) Alapítása megegyezik a Fegyverzettechnikai Honvéd Szakközépiskola 1984-es megalakításával. Megalakulásakor szakközépiskolai növendékek szervezett formában való sportigényének kielégítésére született meg. Az egyesület célja: A tagjainak rendszeres játék, sportolás és versenyzés tervezése, szervezése; a rendszeres testgyakorlás feltételeinek biztosítása; szakcsoportok működtetése. Az egyesület aktívan kivette részét a városi, megyei középiskolások sportéletében, versenyein, rendezvényein. A Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő katonai középfokú intézményhálózatán belül rendszeresen részt vett az évente megrendezésre kerülő Középiskolai Sportnapokon, mint versenyző iskola, és mint rendező intézmény. A szakközépiskola megszűnése után a sportegyesület 1999-ben megszűnt. Honvéd Somogyi Béla SE (Nagyatád) 1963-ban alakult az egyesület. Négy szakosztályban: kézilabda, labdarúgás, röplabda és asztalitenisz, a megyei bajnokságban szerepeltek az egyesület sportolói. A labdarúgók később a megyén kívül is hírnevet szereztek az egyesületnek. Nagyatádi Honvédként, és Nagyatádi Honvéd Somogyi SE néven is írták az egyesület nevét a 60-as 70-es években a korabeli újságok. Saját tornateremmel és röplabdapályával rendelkeztek. 1989-ben 172 fős taglétszámmal működött. Az egyesület elnöke Rácz Mihály őrnagy, ügyvezető elnöke Ander Mihály őrnagy, gazdasági vezetője Böcz Zoltán főhadnagy volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Berta József főhadnagy, edzője Bódis István volt. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Stromfeld Aurél SE (Kál) 1959-ben alakult meg az egyesület. Az egyesület sportlövői a megyei I. osztályban, a labdarúgói a megyei II. osztályban, a sakkozói a járási bajnokságban szerepeltek. Saját erőből építettek úszómedencét, kézilabda, röplabda és labdarúgópályát, és kispuska-lőteret. 1969-ben a Vietnami Demokratikus Köztársaság labdarúgó katonaválogatottja járt a helyőrségben, és mérkőzött meg a labdarúgókkal. A labdarúgóknak ez volt a legsikeresebb évük, hiszen elnyerték a Bátori Kupát is. Labdarúgó csapata állandó résztvevője az OSN tiszteletére kiírt 69

Nyári Labdarúgókupának, amelyet Felszabadulási Labdarúgókupának is hívtak, melyet 1969ben meg is nyert. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Szabó Lajos SE (Mezőtúr) 1954-ben alakult meg a sportegyesület. Először a labdarúgó szakosztály alakult meg, majd 1957-ben a teke, röplabda, 1968-ban a kézilabda és a sakk, 1961-ben a sportlövő, tenisz, úszó és az atlétika szakosztály követte. A labdarúgók sokáig az NB II-ben is szerepeltek. Számos rangos sporteseményt is rendezett az egyesület: Országos Skeet-lövő Bajnokságot, Magyarország-Románia skeet-mérkőzést, és a Vietnami Demokratikus Köztársaság labdarúgó katonaválogatottja járt a helyőrségben, és mérkőzött meg a labdarúgókkal. 1989-ben 389 fős létszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Matúz István alezredes, ügyvezető elnöke Szűcs Imre, gazdasági vezetője Földesi Jánosné voltak ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Jancsa László, edzője Földesi János, a sportlövő szakosztály vezetője Becske Bálint őrnagy, edzője Tanács János, a tenisz szakosztály vezetője Ozvald Márton, edzője Szűcs János, a teke szakosztály vezetője Szöllősi István, edzője Polgár Károly, az úszó szakosztály vezetője Herczeg István, edzője Tóth Károly volt. Később Mezőtúri Honvéd SE-re változtatták az egyesület nevét. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Szalvai Mihály SE (Békéscsaba) 1957-ben alakult az egyesület ökölvívó, sportlövő és labdarúgó szakosztállyal. Ezután alakult meg a kézilabda, cselgáncs, atlétikai, röplabda szakosztály. Petrovszky Mihály révén cselgáncsban olimpikon versenyzője is volt az egyesületnek. Az egyesület két röplabda, kézilabda, labdarúgó és atlétikai pályát is épített. Jugoszláv, csehszlovák és lengyel egyesületekkel több sportágban évente megmérkőztek hol hazai, hol idegenbeli helyszínen. 1989-ben 332 fő taglétszámmal működött az egyesület. Elnöke Katona Péter százados, gazdasági vezetője Tóth Jenő zászlós voltak ekkor. A cselgáncs szakosztály vezetője Berta Ferenc hadnagy, edzője Sarkadi János, a labdarúgó szakosztály vezetője és edzője Kovács Sándor főhadnagy volt. Az egyesület cselgáncsozói közül Petrovszky Mihály 1972-ben, Münchenben és 1976ban, Montrealban, Gyáni János 1980-ban, Moszkvában és 1988-ban, Szöulban képviselte a magyar színeket az olimpiai játékokon. A bázisa a Nagy Sándor laktanyában volt. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Szántó – Kovács SE (Orosháza) Az egyesület a helyi műszaki alakulat bázisán működött. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Szamuely Tibor SE (Kalocsa) Az egyesület három szakosztályt: labdarúgó, birkózó és sportlövő alakított meg. A labdarúgók a megyei bajnokság Déli csoportjában, a birkózók az NB I/B-ben, a sportlövők az NB II-ben szerepeltek. Az egyesület megalakításának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. 70

Honvéd Sziklai Sándor SE (Hajdúsámson) 1964-ben alakult meg az egyesület. Labdarúgó, kézilabda és röplabda szakosztályt működtetett. A kézilabdázók és röplabdázók villanyfényes pályával rendelkeztek. A labdarúgócsapata 1967-ben járási bajnok, a kézilabdacsapata a megyei bajnokságban bajnoka volt. 1970-ben 42 igazolt versenyzővel rendelkezett. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Szőnyi Márton SE (Jobbágyi) 1971-ben alakították meg az egyesületet. Labdarúgó és sakk szakosztályt működtettek. A megyei I. osztályban szerepeltek sportolóik hosszú időn keresztül. 1989-ben 235 fő taglétszámmal működött az egyesület. Elnöke Tóth Ferenc alezredes, gazdasági vezetője Tóth Sándor kinevezett polgári alkalmazott voltak ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Pap Béla főhadnagy, edzője Sándor László főtörzsőrmester, a sakk szakosztály vezetője és edzője Pataki Ferenc volt. Később Jobbágyi Honvéd SE néven szerepelt az egyesület. A bázisalakulat megszűnése után egyesület a község sportegyesülettel, és Jobbágyi SE néven működik. Honvéd Táncsics Mihály SE (Kaposvár) 1957-ben alakult meg az egyesület labdarúgó, kosárlabda, kézilabda, röplabda és sportlövő szakosztállyal. A 60-as évek elején Kaposvári Honvéd SE néven szerepelt az egyesület, majd a névadási hullám keretében kapta újra a Honvéd Táncsics SE nevet. Később a karate szakosztályt is megalakították. 1989-ben 105 fős taglétszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Cserhalmi Mihály ezredes, gazdasági vezetője Tapaszti Sándor voltak ekkor. A kosárlabda szakosztály vezetője Lipkovics Péter, edzője Ékes Tamás, a labdarúgó szakosztály vezetője Rába Imre, edzője Köves László, a karate szakosztály vezetője Tóthmajor János, edzője Oláh György volt. Az egyesület később Kaposvári Honvéd Táncsics Mihály SE, majd Kaposvári Honvéd SE néven szerepel. Honvéd Toldi Miklós SE (Ercsi) 1952-ben alakult meg az egyesület labdarúgó és kézilabda szakosztállyal. 1968-ban avatták fel az egyesület új labdarúgó pályáját, amelyhez modern öltöző, fürdő és lelátó is épült. Később megalakították az atlétika, a kajakkenu és a szabadidősport szakosztályt. 1989-ben 245 fő taglétszámmal működött az egyesület. Az egyesület elnöke Keszthelyi László őrnagy, ügyvezető elnöke Miklós Dezső alezredes, gazdasági vezetője Lénárt András nyugállományú alezredes volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Bátki József alezredes, edzője Kállai Ferenc, az atlétika szakosztály vezetője Varga József hadnagy, edzője Tótfalusi László, kajak-kenu szakosztály vezetője Mánya László főhadnagy, edzője Vajdics András, a szabadidős sport szakosztály vezetője Bakk András őrnagy, edzője Csákvári László volt. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert.

71

Honvéd Trencsényi József SE (Mezőkövesd) 1964-ben alakult meg a Mezőkövesdi Honvéd SE, amely 1967-ben felvette a Trencsényi József nevet. 1966-ban a Mezőkövesdi Honvéd labdarúgó csapata feljutott a megyei I. osztályba, ahol 1969-ben bajnokságot nyert és 1970-től 1974-ig az NB III-ban szerepelt, ahonnan csak a bajnoki átszervezés miatt esett ki. Mivel a Mezőkövesdi Spartacus foci csapata visszalépett a megyei II. osztálytól, így az 1973/74-es bajnokságban csak a Honvéd Trencsényi SE képviselte a labdarúgó sportot a városban. A Honvéd Trencsényi SE labdarúgó, kézilabda és röplabda szakosztályt működtetett. 1978 ősztől 1981 nyaráig a Mezőkövesdi Munkás SE és a Honvéd Trencsényi SE képviselte a várost a megyei I-ben. A H. Trencsényi SE 1978-tól áttette székhelyét Szentistvánra, ahol 1981 augusztusában szűnt meg. Mérkőzéseiket a városi sporttelepen, később a szentistváni laktanya sportpályáján játszották. Az egyesület elnökei Cselényi Béla és Vass István voltak 1964 és 1981 között. 1993-ban megalakult a Trencsényi Alapítvány, amely többek között zászlajára tűzte a labdarúgás népszerűsítését, ennek érdekében rendezvények szervezését. Honvéd Vásárhelyi Pál SE (Hódmezővásárhely) 1957-ben alakult meg az egyesület. A vízilabdázók az NB II-ben, a kézilabdázók ugyancsak az NB II-ben, a labdarúgók a megyei bajnokságban szerepeltek fénykorukban. A vízilabdázóik 1957-ben a Magyar Honvédséget képviselték Lengyelországban egy nemzetközi tornán. Az egyesület saját erőből kézilabda és röplabdapályát épített. 1969-ben két szakosztállyal: labdarúgó és kézilabda, valamint 34 fő igazolt versenyzővel rendelkezett az egyesület. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Vörös Csillag SE /HVCS SE/ (Rétság) 1955-ben alakult az egyesület. Az egyesület öt szakosztályt: kézilabda, labdarúgó, asztalitenisz, sakk és sportlövő szerepeltetett a különböző szintű bajnokságokban. A kézilabdázók és a labdarúgók a megyei I. osztályban, a másik három szakosztály csapatai a járási bajnokságban szerepeltek. Kitűnő sportlétesítményekkel: tornateremmel, lőtérrel, labdarúgó és kézilabdapályával rendelkezett az egyesület. 104 igazolt versenyzője volt a klubnak 1970-ben. 1989-ben 27 fős taglétszámmal működött az egyesület. Elnöke Szilágyi Sándor őrnagy, titkára Bene Sándor százados, gazdasági vezetője Benyusz István zászlós volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Zsigmond Sándor főhadnagy, edzője Salgai György kinevezett polgári alkalmazott volt. Később Honvéd Rétsági Sportegylet néven működött az egyesület a bázisalakulat megszűnéséig.

Honvéd Vörös Sólyom SE (Budapest) Az egyesület kézilabda, labdarúgó, asztalitenisz, cselgáncs, sportlövő, sí szakosztályt működtetett. A versenyzők és érdeklők számára nagyon jól felszerelt létesítményeket tudott biztosítani az egyesület: uszodát, tormatermet, labdarúgó, kosárlabda, röplabda, kézilabda, és atlétikai pályát. 1970-ben 100 igazolt versenyzővel rendelkezett. Az egyesület megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Honvéd Zalka Máté SE* 72

1966-ban alakult meg egy szakosztállyal. A csapata a megyei második osztályban szerepelt. Saját erőből pályát, és edzőpályát építettek. Gyakran megmérkőztek szovjet csapatokkal. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma és helyőrsége nem ismert. Honvéd Zrínyi Miklós SE (Tápiószecső) 1963-ban alakult meg az egyesület. Labdarúgó, sportlövő, asztalitenisz, sakk szakosztályokat működtetett. 1989-ben 140 fős taglétszámmal működött az egyesület. Az egyesület elnöke Dr. Nagy Sándor mérnök alezredes, ügyvezető elnöke Sárközi József mérnök őrnagy, gazdasági vezetője Tóth Andrásné kinevezett polgári alkalmazott voltak ekkor. A labdarúgó szakosztály elnöke Zalai Lajos alezredes, edzője Nagy Pál, a lövész szakosztály vezetője és edzője Mag József százados, a tömegsport szakosztály vezetője és edzője Dobos Imre százados volt. Az egyesület jogutódja a bázisalakulat megszűnése után a Tápiószecsői FC. Jobbágyi Honvéd SE (Jobbágyi) 1971-ben alakították meg az egyesületet Honvéd Szőnyi Márton SE néven. Labdarúgó és sakk szakosztályt működtettek. A megyei I. osztályban szerepeltek sportolóik hosszú időn keresztül. Később Jobbágyi Honvéd SE néven szerepelt az egyesület a bázisalakulat megszűnéséig, majd egyesül a községi egyesülettel és Jobbágyi SE néven működik tovább. Jutas Veszprém Helyőrségi Futball Klub (Veszprém) A Veszprémben szolgáló, egykor ott futballozó játékosok alapították meg az egyesületet. 1995-1996-os idényben a megyei I. osztály bajnokai lettek, majd Veszprém képviselőjeként az NB III-ban és az NB II-ben vitézkedtek. A Veszprém FC helyét vették át az 1996-1997-es bajnokságban az NB II-ben, amelyből a bajnokság végén kiestek. Az 1998-1999-es bajnokság végén a Veszprémi Labdarúgó Clubnak adták át az indulás jogát. Amilyen gyorsan törtek be a labdarúgás színterére, olyan gyorsan és hirtelen tűntek el. A megalakulásának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Kapolyi Honvéd SE (Kapoly) 1958-ban alakult meg a sportegyesület Honvéd Kiss János altábornagy SE néven. Labdarúgó és sportlövő szakosztályt működtetett. Saját kézilabda, labdarúgó és röplabdapályával rendelkezett az egyesület. Később Kapolyi Honvéd Kiss J. Sportegyesület néven is szerepelt az egyesület az újságokban a megszűnéséig. Az egyesület elnöke volt Madai Imre százados. A megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Kaposvári Honvéd SE (Kaposvár) 1957-ben alakult meg az egyesület labdarúgó, kosárlabda, kézilabda, röplabda és sportlövő szakosztállyal. A 60-as évek elején Kaposvári Honvéd SE néven szerepelt az egyesület, majd a névadási hullám keretében kapta újra a Honvéd Táncsics SE nevet. Később újra az eredeti nevén működik tovább. Ma is ezen a néven szerepel.

73

Kármán Tódor Honvéd DSE (Szolnok) Alapítása megegyezik a Repülőműszaki Honvéd Szakközépiskola 1989-es megalakításával. Megalakulásakor szakközépiskolai növendékek szervezett formában való sportigényének kielégítésére született meg. Az egyesület célja: A tagjainak rendszeres játék, sportolás és versenyzés tervezése, szervezése; a rendszeres testgyakorlás feltételeinek biztosítása; szakcsoportok működtetése. Az egyesület aktívan kivette részét a városi, megyei középiskolások sportéletében, versenyein, rendezvényein. A Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő katonai középfokú intézményhálózatán belül rendszeresen részt vett az évente megrendezésre kerülő Középiskolai Sportnapokon, mint versenyző iskola, és mint rendező intézmény. A szakközépiskola megszűnése után a sportegyesület 2001-ben megszűnt. Katonai Ügyészi Sportegyesület (Budapest) 1999-ben alakult a sportegyesület. Az egyesület színe: piros-kék. Tömegsport szakosztálya működött, amely több rendezvény házigazdája volt. Az egyesület elnöke volt Dr. Bánhegyi Gábor ezredes, később dandártábornok. Az egyesület felszámolását 2004-ben kezdték meg, és 2005-ben megszűnt. Keszthelyi Haladás Honvéd SE (Keszthely) 1955-ben alakult meg, majd 1965-ben alakult újjá a sportegyesület. A sokrétű egyesület az évek folyamán kosárlabda, asztalitenisz, sportlövő, labdarúgó, röplabda, ökölvívó, kézilabda szakosztályokat működtetett. Saját erőből készítettek labdarúgó, kézilabda és futópályát. A 90-es években a labdarúgó szakosztály versenyzői a városkörnyéki bajnokságban vitézkedtek. Ekkor alakították meg a túravitorlás szakosztályt is. Később Keszthelyi Honvéd, majd Keszthelyi Haladás Honvéd SE néven szerepeltek a különböző bajnokságokban. Az egyesület megszűnésének pontos dátuma nem ismert.

Mezőkövesdi Honvéd SE (Mezőkövesd) 1964-ben alakult meg az egyesület, amely 1967-ben vette fel a Trencsényi József nevet. 1966-ban a Mezőkövesdi Honvéd labdarúgó csapata feljutott a megyei I. osztályba, ahol 1969-ben bajnokságot nyert és 1970-től 1974-ig az NB III-ban szerepelt, ahonnan csak a bajnoki átszervezés miatt esett ki. Jogutódja a Honvéd Trencsényi SE. Műszaki Technikai Honvéd Szakközépiskola DSE (Orosháza) Alapítása megegyezik a Műszaki Technikai Honvéd Szakközépiskola 1984-es megalakításával. Megalakulásakor szakközépiskolai növendékek szervezett formában való sportigényének kielégítésére született meg. Az egyesület célja: A tagjainak rendszeres játék, sportolás és versenyzés tervezése, szervezése; a rendszeres testgyakorlás feltételeinek biztosítása; szakcsoportok működtetése. Az egyesület aktívan kivette részét a városi, megyei középiskolások sportéletében, versenyein, rendezvényein. A Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő katonai középfokú intézményhálózatán belül rendszeresen részt vett az évente megrendezésre kerülő Középiskolai Sportnapokon, mint versenyző iskola, és mint rendező intézmény. A szakközépiskola megszűnése után a sportegyesület 1997-ben megszűnt. 74

Pétervásárai Honvéd Sportegyesület (Pétervására) Az egyesület a helyi vegyes raktár, javítóműhely, majd ellátó központ mint bázisán működött a helyi Bem József laktanyában. Az egyesület alapításának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Rétsági Honvéd SE (Rétság) 1955-ben alakult az egyesület Honvéd Vörös Csillag SE néven. Az egyesület öt szakosztályt: kézilabda, labdarúgó, asztalitenisz, sakk és sportlövő szerepeltetett a különböző szintű bajnokságokban. A kézilabdázók és a labdarúgók a megyei I. osztályban, a másik három szakosztály csapatai a járási bajnokságban szerepeltek. Kitűnő sportlétesítményekkel: tornateremmel, lőtérrel, labdarúgó és kézilabdapályával rendelkezett az egyesület. Később Honvéd Rétsági Sportegylet néven működött az egyesület a bázisalakulat megszűntéig, majd egyesült a Rétsági Városi SE-vel. Szegedi Honvéd SE (Szeged) 1946-ban alakult az egyesület. Az egyesület labdarúgó szakosztályt működtetett, mely rövid idő alatt jutott fel egy csodálni való sorozat után az NB I-be. 1947-ben bajnok a kerületi II. osztályban, 1948-ban bajnok a kerületi I. osztályban. 1949-ben megnyerik az NB III. küzdelmeit, majd 1950-ben az NB II. küzdelmeit. Négy év alatt négy osztályt lépett előre a csapat, amely Polyák Gyula edző irányításával minden évben tehetséges labdarúgók sorát igazolta az egyesülethez. Az első évben bravúrokat is szerezve, többek között a Ferencváros (akkor éppen Kinizsi néven) legyőzésével a 10. helyen végeztek az I. osztályban. Az 1951-1952. évi Magyar Népköztársasági Kupában is bravúrosan szerepelt az egyesület, ahol is a 3. helyet szerezték meg. 1952-ben a 11. helyet szerzeték meg az I. osztályban. 1951-től 1953-ig az egyesület játékosa volt Kotász Antal, aki 45 mérkőzésen 8 gólt ért el, majd Sztálinvárosba és később a Budapesti Honvédhoz igazolt, ahonnan 37-szeres válogatott és VB résztvevő lett. A labdarúgók irányítását 1953-tól a legendás Kalocsay Géza edző vette át. 1953-ban a csapat a legjobb eredményét érte el a 8. helyezésével. Az egyesület játékosa volt ebben az évben Machos Ferenc, aki ebben az időben az ugyancsak bombaerős magyar B és utánpótlás válogatott stabil tagja volt. Majd a Budapesti Honvéd és a Vasas labdarúgójaként 28-szoros válogatott lett. A nagyon eredményes szereplés után senki sem értette, hogy mi miatt szüntette meg erőszakosan a Honvédelmi Minisztérium az egyesületet 1954-ben. A szegedi sportegyesületek csak hosszas huzavona után tudtak megállapodni abban, hogy ki legyen a Szegedi Honvéd jogutódja. Végül is a Szegedi Haladás SE vette át a Honvéd SE örökét.

75

A Szegedi Honvéd SE labdarúgói balra, 1950-ben Tarnaszentmáriai Honvéd Sportegyesület (Tarnaszentmária) Az egyesület a helyi üzemanyag raktárak bázisán működött. Labdarúgó csapata 1955-ben a megyei II. osztályban szerepelt. Az egyesület alapításának és megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Tardonai Honvéd SE (Tardona) 1988-ban alakult meg az egyesület az 1960-ban alapított Tardona Községi SE jogutódjaként. Az egyesület labdarúgó szakosztályt működtetett, amelynek sportolói a megyei II. osztályú bajnokságban szerepeltek. 1989-ben 45 fős létszámmal dolgozott az egyesület. Az egyesület elnöke Vanyur Tibor, titkára Rózsa István, gazdasági vezetője Zajácz András voltak ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Marok Tibor, edzője Lovas Albert volt. A bázisalakulattal egy időben megszűnt, a község sportegyesülete a jogutódja.

Váci Honvéd Diáksport Egyesület (Vác) Alapítása megegyezik a Híradástechnikai Honvéd Szakközépiskola 1988as megalakításával. Megalakulásakor szakközépiskolai növendékek szervezett formában való sportigényének kielégítésére született meg 1988ban. Az egyesület színe piros-kék volt, Vác város színeit felvéve. Az egyesület célja volt: A tagjainak rendszeres játék, sportolás és versenyzés tervezése, szervezése; a rendszeres testgyakorlás feltételeinek biztosítása; szakcsoportok működtetése. Az egyesület aktívan kivette részét a városi, megyei középiskolások sportéletében, versenyein, rendezvényein. A Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő katonai középfokú intézményhálózatán belül rendszeresen részt vett az 76

évente megrendezésre kerülő Középiskolai Sportnapokon, mint versenyző iskola, és mint rendező intézmény. A DSE nemzetközi szintű honvédelmi versenyt, országos szintű kispályás labdarúgó, kézilabda, és futóversenyt is rendezett. Szakosztályai: labdarúgó, kézilabda, kosárlabda, aikidó, tájfutó. Az egyesület elnöke Bacsa Tamás volt, majd 1994 és 1998 között Győr Béla százados. A szakközépiskola megszűnése után 1998-ban a sportegyesület is megszűnt. Wathay Ferenc Honvéd DSE (Székesfehérvár) Alapítása megegyezik a honvéd kollégium 1986-os megalakításával. Megalakulásakor a kollégistaként az intézményben lakó növendékek szervezett formában való sportigényének kielégítésére született meg. Az egyesület célja: A tagjainak rendszeres játék, sportolás és versenyzés tervezése, szervezése; a rendszeres testgyakorlás feltételeinek biztosítása; szárazföldi és vízi turisztikai programok rendszeres szervezése, lebonyolítása; szakcsoportok működtetése. Az egyesület aktívan kivette részét a városi, megyei középiskolások sportéletében, versenyein, rendezvényein. A Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő katonai középfokú intézményhálózatán belül rendszeresen részt vett az évente megrendezésre kerülő Középiskolai Sportnapokon, mint versenyző iskola, és mint rendező intézmény. A kollégium megszűnése után a sportegyesület 1996-ban megszűnt.

A honvéd sportegyesületekhez kapcsolódó társadalmi szervezetek Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége /BEOSZ/ (Budapest) 1990. február 27-én, 18 Bajtársi Egyesület és Egylet 2050 tagját képviselő 68 alapító atya nyilatkozatában kimondta: "A Bajtársi Egyesületek képviselői arra a közös elhatározásra jutottak, hogy tevékenységük összehangolására, érdekeik országos szintű képviseletére és védelmére létrehozzák a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségét. A Magyar Köztársaság Alkotmánya és törvényeit betartva, szellemét megőrizve kívánják segíteni a nemzeti függetlenség megőrzését, a hazaszeretet ápolását, a köztársaság védelmét szolgáló állami és társadalmi erőfeszítések megvalósítását." A hazafias-honvédelmi nevelésben való részvételt az Alapító nyilatkozatban vállalta a szervezet. Végezte a tradicionális feladatait, mint a katonahagyományok ápolását, a katonanemzedékek összefogását, határozottan képviseli, támogatja a honvédelem és a haderő érdekeit a különböző civil, önkormányzati szervezetekben és nemzetközi kapcsolataiban. Szoros együttműködést valósít meg a különböző hagyományőrző szervezetekkel, elszakíthatatlan szállal kötődik a ma még élő katonai alakulatokhoz, megteremtve az idősebb és a fiatalabb korosztály egymáshoz való közeledését az egymás iránti szolidaritást kiteljesedését. Ugyanez motiválta az egyesületet a honvéd sportegyesületekkel kialakított kapcsolatában. Részt vett több sportesemény lebonyolításában, megszervezésében. A Szövetség elnöke hosszú idő óta Sipos Géza nyugállományú ezredes. 77

Mottója: "Együtt egymásért - együtt a jövőért!" Magyar Tartalékosok Szövetsége (Budapest) A szövetség 2001. július 14-én alakult meg. Létrehozásával nagy űrt pótolt mind országos, mind nemzetközi viszonylatban. A szövetség - célkitűzéseit tekintve - hidat alkot a hadsereg és a civil lakosság között. Olyan híd ez, ahol a katonai erények és a civil elvárások találkoznak, és nem kioltják, hanem erősítik egymást. Az egyesület a híd szerepét tölti be a Magyar Köztársaság fegyveres erői, a magyar társadalom és a fegyveres erők tényleges és tartalékos állományú katonái között. A szövetség fő céljai: A katonai etika és viselkedési módok elfogadtatása és azok képviselete. A magyar katonai hagyományok ápolása, a bajtársiasság és barátság elősegítése. Rendszeres kapcsolattartás a Magyar Honvédség katonai szervezeteivel. A haza védelme társadalmi támogatottságának elősegítése, részvétel a hazaszeretetre való nevelésben. Önkéntes közreműködés a haza védelmi képességeinek erősítésében Közreműködés a haderő önkéntes jellegének erősítése érdekében folytatott tevékenységben, önkéntes részvétel a katonai kiképzési feladatok végrehajtásában. Az egyesületi tagok fizikai állapotának erősítése, a katonai sportversenyeken és kulturális programokon való részvétel. Az egyesület kiemelkedően közhasznú szervezetként működik. Az elnöke hosszú időn keresztül Borszéki Tivadar nyugállományú vezérőrnagy volt. Jelenleg Dr. Czuprák Ottó nyugállományú alezredes. Több ízben rendezte másokkal karöltve a Magyar Honvédség kiskaliberű pisztoly, amatőr ügyességi lovaglás, amatőr atlétikai és amatőr közelharc-kézitusa bajnokságát. (*ismeretlen székhely) A szervezett honvédsport ma A Budapesti Honvéd Sportegyesület gyakorlatilag mindvégig a Honvédelmi Minisztérium (HM) által irányított (ma patronált) és olimpiai szempontból az utóbbi 60 év legeredményesebb magyar sportszervezete volt. A kisebb honvéd sportegyesületek pedig jó hátteret biztosítottak a minőségi sporthoz, illetve az adott helyőrségben és alakulatnál a sportolást biztosította a hivatásos és sorkatonák, illetve a polgári állomány részére. A Magyar Honvédség az élsport mellett nagy hangsúlyt fektet a katonai sportversenyek hagyományának ápolására. Évente megrendezésre kerülnek a Magyar Honvédség bajnokságai mezei futás, lövészet, katonai háromtusa, járőr és az összevont katonai sportágakban. Emellett a hivatásos, szerződéses és közalkalmazotti állomány részére evezős ergométer, amatőr fallabda, amatőr sí, amatőr egyéni tollaslabda, amatőr teremlabdarúgó, amatőr pisztoly lő, amatőr sakk, amatőr asztalitenisz, fekvenyomó, amatőr mezei futó, amatőr ügyességi lovagló, amatőr atlétikai, amatőr darts, amatőr evezős, amatőr félmaratoni, amatőr harciösvény, amatőr mounten bike, amatőr kispályás labdarúgó, női kispályás labdarúgó, speciális katonai öttusa, amatőr siklóernyő, tájfutó, amatőr teke, amatőr szituációs lő, amatőr triatlon, amatőr vívó, amatőr maraton váltó, amatőr ejtőernyős célbaugró, amatőr közelharc-kézitusa, amatőr paintball, amatőr háromtusa, amatőr röplabda, amatőr egyéni és csapat tenisz, amatőr páros tollaslabda, amatőr úszó és amatőr erőemelő versenyeket, bajnokságokat rendeznek a honvéd sportegyesületek. A Magyar Honvédség sportolói és csapatai rendszeresen részt vesznek a Nemzetközi Katonai Sporttanács (CISM) által rendezett katonai bajnokságokon, világbajnokságokon. A 78

Magyar Honvédség 1991 májusa óta tagja a CISM-nek. A sporttanács célja: a tartós kapcsolatok létesítése a világ hadseregei között a sport és a katonák testnevelése területén. A munkájának fő területei a sportversenyek és tudományos sportkonferenciák szervezése. A legmagasabb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyben valamennyi tagország képviselve van. A közgyűlés egy 13 tagú végrehajtó bizottságot választ, amelynek élén az elnök áll. A székhelye Brüsszelben van. Ez a szervezet az egyetemes sportmozgalom és az olimpiai mozgalom egyik fő pillére. A Magyar Honvédség és a Belügyminisztérium Határőrség 1995ben együttműködési szerződésben vállalta, hogy a CISM - rendezvényeken, mint a Magyar Köztársaság fegyveres erői közös csapattal képviseltetik magukat. A Katonai Világjátékokon minden alkalommal képviseltette magát egyéni versenyzőkkel és csapatokkal is a Magyar Honvédség. A CISM minden évben megrendezi a lövészet (pisztoly, puska), a maraton és ejtőernyős bajnokságát, valamint a Katonai Triatlon Világbajnokságát, a Sportlövő Világbajnokságát, az Ejtőernyős Világbajnokságát, Tájfutó Világbajnokságát, Katonai Öttusa Világbajnokságát és Taekwando Világbajnokságát. A Magyar Honvédség a CISM szervezetébe történő belépése óta tájékozódási futás, vívás és öttusa sportágakban rendezett már CISM Világbajnokságot

79

Az írásos rész után a volt és jelenlegi honvéd sportegyesületek jobb áttekinthetősége érdekében összeállítottam egy táblázatot, melyben megtalálhatják az általam felkutatott valamennyi egyesület legfontosabb adatait. Ez is segít valamennyit eligazodni a honvéd sportegyesületek 65 év alatt előforduló nem egyszerű rendszerében.

A honvéd sportegyesületek összefoglaló táblázata 1945-től Az egyesület neve

Helyőrsége

Alapítási éve

Megszűnés ének éve

Az egyesület színe

Az egyesület későbbi nevei, mai neve

Abasári Honvéd SE

Abasár

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Bajai Honvéd SE

Baja

1968 (1990)

1998

Piros-fehér

Megszűnt

Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége

Budapest

1990

-

Piros-fehérzöld

u. a.

Bakony Harcihelikoper Ezred Sportclub

Szentkirályszabadja

1998

-

Piros-fehér

Bakony Honvéd Sport Klub

Bakony Honvéd Sport Klub

Veszprém

1998

-

Kék-sárga

u. a.

Béri Balogh Ádám Honvéd Közhasznú Diáksport Szervezet

Győr

1992

2007

Piros-fehér

Megszűnt

Budapesti Honvéd SE

Budapest

1949

-

Piros-fehér

u. a.

Ceglédi Kossuth Honvéd SE

Cegléd

1951

-

Piros-fehér

Ceglédi Honvéd Sportegyesület

80

Megszűnés ének éve

Az egyesület színe

Az egyesület későbbi nevei, mai neve

Az egyesület neve

Helyőrsége

Alapítási éve

Ceglédi Honvéd Sportegyesület

Cegléd

1951

-

Piros-fehér

u. a.

Damjanich Honvéd Kollégium DSE

Szeged

1984

1997

Piros-fehér

Megszűnt

Debreceni Honvéd Sport és Diák Sportegyesület

Debrecen

1949

-

Piros-fehér

u. a.

Egri Honvéd Sportegyesület

Eger

1974

-

Piros-fehér

u. a.

Egyesített Tiszti Iskola SE

Budapest

1957

1967

Piros - fehér

Honvéd Zalka Katonai Főiskolai SE

Gépjárműtechnikai Honvéd Szakközépiskola DSE

Szabadszállás

1975

1998

Piros-fehér

Megszűnt

Gróf Hadik András Honvéd Sportegyesület

Budapest

1968

-

Piros-fehér

u. a.

Gyöngyösi Honvéd Sportegyesület

Gyöngyös

1957

-

Piros-fehér

Honvéd Zalka Máté SE

HEMO Veszprém Sakkegyesület

Veszprém

1992

-

Piros-fehér

u. a.

Hercules Fiai Honvéd SE

Budapest

2001

-

Ezüst-fekete

u. a.

Hírös Pockok Honvéd Sportegyesület

Kecskemét

2010

-

Kék-sárga

u. a.

Honvéd Alpári Gyula SE

Szekszárd

1958

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Arrabona SE

Győr

2006

-

Piros-kék

u. a.

81

Az egyesület neve

Helyőrsége

Alapítási éve

Megszűnés ének éve

Az egyesület színe

Az egyesület későbbi nevei, mai neve

Honvéd Asbóth Oszkár SE

Veszprém

1974

-

Piros-fehér

Szolnoki Honvéd Ejtőernyős Sportegyesület

Honvéd Asztalos János SE

Nyírtelek

1957

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Aurora SE

Budapest

1971

-

Piros-fehér

u. a.

Honvéd Balassi Bálint SE

Nagyoroszi

1950

-

Piros-fehér

Nagyoroszi-Honvéd Balassi Bálint SE

Honvéd Balogh Ádám SE

Kiskőrös

1958

1970

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Bem József SE

Cegléd

1951

-

Piros-fehér

Ceglédi Kossuth Honvéd, Ceglédi Honvéd SE

Honvéd Bercsényi Sportegyesület

Hódmezővásárhely

2002

-

Piros- sárga

Honvéd Bercsényi Sportegyesület

Honvéd Biksza Miklós SE

Pusztavacs

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Piros-fehér

Debreceni Honvéd SE, Debreceni Honvéd és Diák SE

Honvéd Bocskai István SE

Debrecen

1949

-

Honvéd Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola SE

Budapest

1957

-

Piros-fehér

Honvéd Zalka Katonai Főiskolai SE, Honvéd Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola SE

Honvéd Botond SE

Budaörs

1965

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Bottyán János SE

Lenti

1964

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Bottyán János SE

Nyíregyháza

1970

-

Piros-fehér

u. a.

82

Megszűnés ének éve

Az egyesület színe

Az egyesület későbbi nevei, mai neve

Az egyesület neve

Helyőrsége

Alapítási éve

Honvéd Budai Nagy Antal SE

Budapest

1959

-

Piros-fehér

Honvéd Budai Sportegyesület

Honvéd Budai Sportegyesület

Budapest

1964

-

Piros-fehér

u. a.

Honvéd Cskalov SE

Kecskemét

1959

-

Piros-fehér

Kecskeméti Honvéd SE

Honvéd Damjanich János SE

Hajdú megye

1964

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Damjanich János SE

?

?

1970

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Dimitrov SE

Nyíregyháza

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Dobó István SE

Eger

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Dózsa György SE

Orosháza

1964

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Dózsa György SE

?

1965

1970

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Egyetértés SE

Hetényegyháza

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Esze Tamás SE

Vác

1963

2001

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Ezüst Nyíl SE

Pápa

1958

-

Piros-fehér

u. a.

Honvéd Fazekas Mihály SE

?

1962

1970

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Folyami Flottilla SE

Budapest

1963

2001

Piros-fehér

Megszűnt

83

Megszűnés ének éve

Az egyesület színe

Az egyesület későbbi nevei, mai neve

Az egyesület neve

Helyőrsége

Alapítási éve

Honvéd Fürst Sándor SE

Szolnok

1963

-

Piros-fehér

Honvéd Kilián György KFSE

Honvéd Fürst Sándor SE

Táborfalva

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Gábor Áron SE

Kiskunhalas

1957

-

Piros-fehér

u. a.

Honvéd Gagarin SE

Feldebrő

1965

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Gáspár György SE

Hatvan

1954

1998

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Gyulai György SE

Szolnok

1963

-

Piros-fehér

Honvéd Kilián György KFSE

Honvéd Hunyadi János SE

Szabadszállás

1935

-

Piros-fehér

Honvéd Radnóti SE, Szabadszállási SE

Honvéd Hunyadi János SE

Budapest

1964

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Hunyadi János SE

Hódmezővásárhely

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Iljusin SK

Szolnok

1951

-

Piros-fehér

Szolnoki Légierő SK Keszthelyi Honvéd, Keszthelyi Haladás Honvéd SE

Honvéd József Attila SE

Keszthely

1955

?

Piros-fehér, kék-fehér

Honvéd Jurisits Miklós SE

Nógrád

1936 (1968)

?

Piros-fehér

Nógrádi Községi SE, Nógrádi SE

Honvéd Karikás Frigyes SE

Abasár

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Karikás Frigyes SE

Budapest

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

84

Az egyesület neve

Helyőrsége

Alapítási éve

Honvéd Katona József SE

Zalaegerszeg

1958

Megszűnés ének éve

Az egyesület színe

Az egyesület későbbi nevei, mai neve

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Kilián György Repülő Műszaki Főiskola SE

Szolnok

1951

-

Piros-fehér

Kilián György Katonai Főiskola HSE, Szolnoki Honvéd Sportegyesület

Honvéd Kilián SE

Uny

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Kinizsi Pál SE

Baja

1968

-

Piros-fehér

Bajai Honvéd SE

Honvéd Kinizsi Pál SE

Mezőcsát

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Kinizsi Pál SE

?

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Kinizsi Pál SE

?

?

1970

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Kiss János altábornagy SE

Kapoly

1958

?

Piros-fehér

Kapolyi Honvéd SE, Megszűnt

Honvéd Klapka György SE

Pest megye

1966

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Korvin Ottó SE

Verpelét

1958

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Kossuth Lajos Katonai Főiskola SE

Szentendre

1967

-

Piros-fehér

Honvéd Kossuth Lövész Klub

Honvéd Kossuth Lajos SE

Debrecen

1959

-

Piros-fehér

Debreceni Honvéd és Diák SE

Honvéd Kossuth Lajos SE

Szeged

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

85

Megszűnés ének éve

Az egyesület színe

Az egyesület későbbi nevei, mai neve

Az egyesület neve

Helyőrsége

Alapítási éve

Honvéd Kossuth Lajos SE

Veszprém

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Kossuth Lövész Klub

Szentendre

1967

-

Piros-fehér

u.a.

Honvéd Köteles Jenő SE

Budapest

1963

-

Piros-fehér

Honvéd Folyami Flottilla SE

Honvéd Kun Béla SE

Kiskunfélegyháza

1955

-

Piros-fehér, kék-fehér

Kiskunfélegyházi Honvéd TK

Honvéd Landler Jenő SE

Budapest

1968

-

Piros-fehér

Gróf Hadik András Honvéd SE

Honvéd Latinca Sándor SE

Marcali

1958

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Lékai János SE

Felcsút

1960

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Lőrincz SE

Aszód

?

?

Piros-fehér

megszűnt

Honvéd Lőrincz István SE

Szombathely

1961

-

Piros-fehér

Honvéd Savaria SE

Honvéd Makszim Gorkij SE

Várpalota

1959

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Malinovszkij SE

?

1964

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Mátyás SE

Budapest

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Mereszjev SE

Tapolca

1957

-

Piros-fehér

Tapolcai Bauxit Honvéd SE, Tapolcai Honvéd SE

Honvéd Mező Imre SE

Recsk

1958

?

Piros-fehér

Megszűnt

86

Megszűnés ének éve

Az egyesület színe

Az egyesület későbbi nevei, mai neve

Az egyesület neve

Helyőrsége

Alapítási éve

Honvéd Mezőfi Imre SE

Kecskemét

1959

-

Piros-fehér

Kecskeméti Honvéd SE

Honvéd Münnich Ferenc SE

?

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Nógrádi Sándor SE

Budapest

1964

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd OLP SE

Budapest

1964

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Osztapenko SE

Budapest

1964

-

Piros-fehér

Honvéd Budai SE

Honvéd Papp József SE

Miskolc

1950

-

Piros-fehér

Miskolci Honvéd SE

Honvéd Petőfi Sándor SE

Budapest

1982

-

Piros-fehér

u. a.

Honvéd Petőfi Sándor SE

Pécs

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Petőfi SE

Debrecen

1949

-

Piros-fehér

Honvéd Bocskai Sportegyesület

Honvéd XIII. ker. Petőfi Sándor SE

Budapest

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Petőfi SE (HM Petőfi Egyesülete)

Budapest

1954

1972

Kék-fehér

Megszűnt

Honvéd Polgári Védelem SE

Budapest

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Radnóti Miklós SE

Győr

1969

-

Piros-fehér

Honvéd Arrabona SE

Honvéd Radnóti Miklós SE

Szabadszállás

1963

-

Piros-fehér

Szabadszállási SE

87

Megszűnés ének éve

Az egyesület színe

Az egyesület későbbi nevei, mai neve

Az egyesület neve

Helyőrsége

Alapítási éve

Honvéd II. Rákóczi Ferenc SE

Tata

1919

-

Piros- fehér

Tatai HAC

Honvéd Rákóczi Sportegyesület

Szentes

2006

-

Kék-fehér

u. a.

Honvéd Reflex Egyesület

Budapest

2000

-

Piros-fehér

u. a.

Honvéd Rózsa Ferenc SE

?

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Ságvári Endre SE

Budapest

1964

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Ságvári Endre SE

Szombathely

1979

-

Piros-fehér

Honvéd Lőrincz SE, Honvéd Savaria SE

Honvéd Ságvári Endre SE

?

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Sas-hegy SE

Budapest

1989

-

Sárga- kék

u. a.

Honvéd Savaria Sportegyesület

Szombathely

1961

-

Piros-fehér

u. a.

Honvéd Schönherz Zoltán SE

Veszprém

1964

-

Piros-fehér

Veszprémi Honvéd SE

Honvéd SE

Izsák

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Sebő Alajos Diák Sportegyesület

Tápiószecső

1984

1999

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Somogyi Béla SE

Nagyatád

1963

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége

Budapest

2002

-

Piros-fehérsárga

u. a.

88

Megszűnés ének éve

Az egyesület színe

Az egyesület későbbi nevei, mai neve

Az egyesület neve

Helyőrsége

Alapítási éve

Honvéd Sportrepülő Egyesület

Szolnok

2005

-

Kék-fehér

u. a.

Honvéd Steinmetz Miklós SE

Pécs

1963

-

Piros-fehér

Pécsi Honvéd SE

Honvéd Stromfeld Aurél SE

Kál

1959

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Szabadidős és Környezettudatos Klub

Etyek

2007

-

Piros-azúrfényeszöldsárga

u. a.

Honvéd Szabó Lajos SE

Mezőtúr

1954

-

Piros-fehér

Mezőtúri Honvéd SE, megszűnt

Honvéd Szalvai Mihály SE

Békéscsaba

1957

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Szántó – Kovács SE

Orosháza

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Szamuely Tibor SE

Kalocsa

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Sziklai Sándor SE

Hajdúsámson

1964

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Szondi György SE

Székesfehérvár

1951

-

Piros-fehér

u. a.

Honvéd Szőnyi Márton SE

Jobbágyi

1971

-

Piros-fehér

Jobbágyi Honvéd SE, Jobbágyi SE

Honvéd Szőnyi Márton SE

Taszár

1957

-

Piros-fehér

Taszári Honvéd SE

Honvéd Táncsics Mihály SE

Kaposvár

1957

-

Piros-fehér

Kaposvári Honvéd SE

Honvéd Thury György SE

Nagykanizsa

1958

-

Piros-fehér

u. a.

89

Megszűnés ének éve

Az egyesület színe

Az egyesület későbbi nevei, mai neve

Az egyesület neve

Helyőrsége

Alapítási éve

Honvéd Toldi SE

Ercsi

1952

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Trencsényi SE

Mezőkövesd, majd Szentistván

1964

1981

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Vásárhelyi Pál SE

Hódmezővásárhely

1957

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Vitorlás Egyesület

Budapest

1996

-

Piros-fehér

u. a.

Honvéd Vörös Csillag SE

Rétság

1955

-

Piros-fehér

Honvéd Rétsági Sportegylet

Honvéd Vörös Sólyom SE

Budapest

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola SE

Budapest

1957

-

Piros-fehér

Honvéd Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola SE

Honvéd Zalka Máté SE

Gyöngyös

1957

-

Piros-fehér

u. a.

Honvéd Zalka SE

?

1966

?

Piros-fehér

Megszűnt

Honvéd Zrínyi Sportegyesület

Budapest

1957

-

Piros-fehér

u. a.

Honvéd Zrínyi Miklós Sportegyesület

Tápiószecső

1963

-

Piros-fehér

Tápiószecsői FC

Jobbágyi Honvéd SE

Jobbágyi

1971

-

Piros-fehér

Jobbágyi SE

Jutas Veszprém Helyőrségi Futball Klub

Veszprém

?

?

Piros-fehér

Veszprémi LC

Kapolyi Honvéd SE

Kapoly

1958

?

Piros-fehér

Megszűnt

90

Megszűnés ének éve

Az egyesület színe

Az egyesület későbbi nevei, mai neve

Az egyesület neve

Helyőrsége

Alapítási éve

Kaposvári Honvéd SE

Kaposvár

1957

-

Piros-fehér

u. a.

Kármán Tódor Honvéd DSE

Szolnok

1989

2001

Piros-fehérzöld

Megszűnt

Katonai Ügyészi SE

Budapest

1999

2005

Piros-kék

Megszűnt

Kecskeméti Honvéd Sportegyesület

Kecskemét

1959 (1999)

-

Piros-fehér

u. a.

Keszthelyi Haladás Honvéd SE

Keszthely

1955

?

Piros-fehér, kék-fehér

Keszthelyi Honvéd SE, megszűnt

Kiskunfélegyházi Honvéd Testedzők Köre

Kiskunfélegyháza

1955 (2003)

-

Kék-fehér

u. a.

Magyar Tartalékosok Szövetsége

Budapest

2001

-

Piros-fehérzöld

u. a.

Mezőkövesdi Honvéd SE

Mezőkövesd

1964

-

Piros-fehér

Honvéd Trencsényi SE

Miskolci Honvéd SE

Miskolc

1950

-

Piros-fehér

u. a.

MN Lenkey János Honvéd Kollégium SE

Eger

1974

-

Piros-fehér

Lenkey János Honvéd Gimnázium DSE, Egri Honvéd SE

Műszaki Technikai Honvéd Szakközépiskola DSE

Orosháza

1984

1997

Piros-fehér

Megszűnt

Nagyoroszi Honvéd Balassi Bálint Sportegyesület

Nagyoroszi

1950

-

Piros-fehér-kék

u. a.

Nyíri Honvéd Egyesület

Nyíregyháza

1998

-

Piros-kék

u. a.

91

Megszűnés ének éve

Az egyesület színe

Az egyesület későbbi nevei, mai neve

Az egyesület neve

Helyőrsége

Alapítási éve

Pasaréti Honvéd Lovas Sportegyesület

Budapest

2006

-

Piros-fehérzöld

u. a.

Pécsi Honvéd SE

Pécs

1963

_

Piros-fehér

u. a.

Pétervásárai Honvéd SE

Pétervására

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Rétsági Honvéd SE

Rétság

1955

-

Piros-fehér

Rétsági Városi SE

Szabadidő – Sport Horgász Egyesület

Budapest

2003

-

Fekete-fehér

u. a.

Szegedi Honvéd SE

Szeged

1948

1954

Piros-fehér

Megszűnt, Szegedi Haladás SE

Szentendrei Kinizsi Honvéd Sportegyesület

Szentendre

2005

-

Zöld-fehér

u. a.

Szolnoki Honvéd Ejtőernyős Sportegyesület

Szolnok

2001

-

Piros-fehér

u. a.

Szolnoki Honvéd Sportegyesület

Szolnok

1951

-

Piros-fehér

u. a.

Szolnoki Légierő SK

Szolnok

1953

-

Piros-fehér

Kilián György Katonai Főiskola HSE

Szolnoki Repülőtiszti Főiskola Honvéd SE

Szolnok

1951

-

Piros-fehér

Szolnoki Honvéd Sportegyesület

Tapolcai Honvéd Sportegyesület

Tapolca

1957

-

Piros-fehér, piros-kék

Tapolcai Honvéd Sportegyesület, TIAC

Tardonai Honvéd SE

Tardona

1988 (1960)

?

Piros-fehér

Megszűnt

92

Megszűnés ének éve

Az egyesület színe

Az egyesület későbbi nevei, mai neve

Az egyesület neve

Helyőrsége

Alapítási éve

Tarnaszentmáriai Honvéd SE

Tarnaszentmária

?

?

Piros-fehér

Megszűnt

Taszári Honvéd Sportegyesület

Taszár

1957

-

Piros-fehér

u. a.

Tatai HAC

Tata

1910

-

Piros-fehérfekete

u. a.

Tatai Tömegsport és Tájfutó Honvéd Sportegyesület

Tata

2004

-

Piros-fehérfekete

u. a.

Váci Honvéd Diáksport Egyesület

Vác

1988

1998

Piros-kék

Megszűnt

Wathay Ferenc Honvéd Diáksport Egyesület

Székesfehérvár

1986

1996

Piros-fehér

Megszűnt

Veszprémi Honvéd SE

Veszprém

1964

-

Piros-fehér

u. a.

A Budapesti Honvéd SE versenyzőinek olimpiai szerepléséről már esett szó az előzőekben, ezért készítettem egy táblázatot a más honvéd sportegyesületek színeiben indult olimpikonokról. A honvéd sportegyesületek színeiben szerepelt olimpikonok (a Budapesti Honvéd Sportegyesület versenyzői kivételével) Név

Legutolsó rendfokozata

Adda Alfréd,

Ezredes

Születési éve (Halálozási éve) 1888 - 1980

Sportága(i) Olimpia éve(i) Lovaglás

1928

Helyezése(i)

Egyesülete(i) az olimpia idején

11., 15.

A válogatottal

93

Név

Legutolsó rendfokozata

Születési éve (Halálozási éve)

Főhadnagy

1903 - ?

Sportlövészet

1932

18.

Barcza Elemér, nagyalásonyi

Őrnagy

1904 - 1987

Lovaglás

1936

H., H.

A válogatottal készült táborban

Bartalos Béla

-

1948

Kézilabda

1972 1976

8. 6.

H. Szondy SE H. Szondy SE

Bartha Rezső, vitéz dálnokfalvi Benkő Tibor

Őrnagy

1912 - 2001

Vívás Öttusa

1936 1936

H. 8.

HTVK HTVK

Őrnagy

1905 - 1988

Öttusa Vívás

1932 1932

18. 19.

LASE LASE

Berczelly Tibor

Őrnagy

1912 -1990

Vívás

1936 1948 1952

1. 1., 9. 1., 3., 3.

HTVK CSMTK Bp. VM SK

Bezegh Huszágh István Binder Ottó

Százados

1913 - 1998

Vívás

1936

H.

HTVK

Vezérőrnagy

1889 - 1951

Lovaglás

1928

11., H.

A válogatottal készült táborban

Bodnár Tibor

-

1955

Sportlövészet

1976 1980

10. 5.

H. Zalka KMFSE H. Zalka KMFSE

Bodó Zoltán

-

1957

Sportlövészet

1988 1992 1996

43. 25. 13., 27.

H. Zalka KMFSE H. Bolyai KMFSE H. Bolyai KMFSE

Bogen Bogáthy Albert

Vezérezredes

1882 - 1961

Vívás

1928

H.

TVC

Bogen Bogáthy Erna

-

1906 - 2002

Vívás

1928 1932 1936

H. 3. H.

HTVK BEAC BEAC

Borovszky Jenő Burkus Tamás

Százados

1899 - ?

Vívás

1936

H.

HTVK

-

1972 – 1999

Sportlövészet

1996

14.

H. Kossuth KFSE

nemes Barát Lemberkovits Antal

Sportága(i) Olimpia éve(i)

Helyezése(i)

Egyesülete(i) az olimpia idején készült táborban Bp. HOTIS

94

Név

Legutolsó rendfokozata

Születési éve (Halálozási éve)

Helyezése(i)

Egyesülete(i) az olimpia idején

Cseh Kálmán, vitéz nemes szent-katolnai Dakó Andrea

Alezredes

1892 - 1986

Lovaglás

1928

11.,13. 43., H.

A válogatottal készült táborban

-

1972

Tollaslabda

1992

H., H.

H. Zrínyi SE

Dira Bernadett Doleschall András

-

1980

Biatlon

1998

63.

H. Zalka SE

-

1959

Sportlövészet

1980 1988

4. 5.

H. Zalka KMFSE H. Zalka KMFSE

Endrődy Ágoston

Őrnagy

1902 - 1990

Lovaglás

1936

5., H.

A válogatottal készült táborban

Farkas Aladár, vitéz

Ezredes

1874 - 1949 Sportlövészet

1912

10., 24., 75., 76.

HOTIS

Gombos Károly

-

1954

Sportlövészet

1996

20., 24.

H. Bolyai KMFSE

Gregurich Amon, nemes Gyáni János

Őrnagy

1867 - ?

Vívás

1900

4., H.

Nem ismert

-

1959

Cselgáncs

1980 1988

H. H.

H. Szalvai SE BHSE

Gyurkovics Ferenc

-

1979

Súlyemelés

2004

Doppingtesztje pozitív lett, kizárták, második helyétől megfosztották.

Tatai HAC

Hajnal András

-

1982

Műugrás

2000

34.

2004

33.

Szolnoki Honvéd SE Szolnoki Honvéd SE

Hátszeghy (Hatz) József Hátszeghy (Hatz) Ottó

Sportága(i) Olimpia éve(i)

Ezredes

1904 - 1988

Vívás

1936 1948

7., 13. 5., H.

HTVK UTE

Vezérőrnagy

1902 - 1977

Vívás

1928 1936

H., H. 7.

HTVK HTVK

1912

10., 27., 29., 74., 83.

Soproni HOTIS Honvéd Bercsényi SE A válogatottal készült táborban

1884 - 1914 Sportlövészet

Hauler László

Hadnagy

Hódi Anikó

-

1986

Kerékpár

2008

9-16.

Jankovich Lőrinc,

Százados

1907 - 1990

Lovaglás

1936

9., H.

95

Név

Legutolsó rendfokozata

Születési éve (Halálozási éve)

Sportága(i) Olimpia éve(i)

Helyezése(i)

Egyesülete(i) az olimpia idején

Őrnagy

1876 - ?

Sportlövészet

1912

52., 69., 78., 87.

HOTIS

Alezredes

1906 - 1990

Művészeti verseny

1948

H.

Egyesületen kívül

Kalniczky Gusztáv Kánia Antal, kányai

Százados Ezredes

1896 1964 1893 - 1967

Vívás

1928

5., H.

HTVK

Lovaglás

1928

13., 39.

A válogatottal készült táborban

Keméry Pál

Alezredes

1888 - 1958

Lovaglás

1936

6., 26.

1956

5.

A válogatottal készült táborban Pécsi LTI

Kocsis Miklós

-

Kontra Zsolt

-

1976 1980 1956

6. 4. 4.

H. Szondy SE TBSC Pécsi LTI

Kovács Miklós Kovács Pál

Főhadnagy

1936 1948 1952 1956 1960

1. 1., 3. 1., 1. 1., 7. 1.

HTVK Ganz -Vasas Ganz -Vasas Vasas SC Vasas SC

1936

30.

Szombathelyi HOTIS

jeszeniczei Jelenffy -Tóth Zoltán, nemes csejthei Jós Miklós

1932 - 2004 Sportlövészet 1955

1933 - 1977 Sportlövészet

Dandártábornok 1912 - 1995

Kőszegi (Bechtold) Jakab Latrompette Balázs Lihi József

Ezredes

Kézilabda

Vívás

1888 - 1982 Sportlövészet

-

1977

Síelés

1998

89.

H. Zalka SE

-

1963

Biatlon

1984

58.

H. Papp József SE

Ludmann László

-

1958

Sportlövészet

1980

14.

H. Zalka KMFSE

Magasházy László, vitéz nemes

Vezérőrnagy

1879 - 1959

Lovaglás

1936

6., 17.

A válogatottal készült táborban

Malanotti Lajos Maszlay Lajos

Ezredes

1883 - 1948

Lovaglás

1928

13., 31.

Ezredes

1903 - 1973

Vívás

Mészöly

Őrnagy

1876 - 1919 Sportlövészet

1936 1948 1952 1912

7., 17. 3., 5. 3., 11. 10., 29., 79.,

A válogatottal készült táborban HTVK CSMTK BHSE HOTIS

96

Név

Géza, nemes sárbogárdi Mizsei György

Legutolsó rendfokozata

Születési éve (Halálozási éve)

Sportága(i) Olimpia éve(i)

Helyezése(i)

Egyesülete(i) az olimpia idején

84.

-

1971

Ökölvívás

1992

3.

1996

H.

Kiskunfélegyházi HSE Kiskunfélegyházi HSE

Ódor Andrea

-

1975

Tollaslabda

1996

H.

H. Zrínyi SE

Orbán Nándor, vitéz

Ezredes

1910 -1981

Öttusa

1936

5.

Székesfehérvári HOTIS

Pados Gusztáv, nemes Palácsik László

Vezérőrnagy

1881 - 1963

Lovaglás

1936

6., 14.

Szombathelyi HOTIS

-

1959

Biatlon

1984

H., 14.

H. Papp József SE

Panyik János

-

1970

Biatlon

1992

15., 73., 78. 31., 33.

H. Zalka SE

1994

H. Zalka SE 63.

Pekli Mária

-

1972

Cselgáncs

1998 1992 1996

H. H.

H. Zalka SE Bajai Honvéd Bajai Honvéd

Petneházy Imre

Őrnagy

1905 - 1972

Öttusa, Vívás

1932 1932

19. H.

LASE MAC

Petrovszky Mihály Rácz Lajos

-

1950

Cselgáncs

-

1952

Birkózás

Schenker Ozoray Zoltán

Ezredes

1880 - 1966

Vívás

1972 1976 1976 1980 1912 1924

H., H. H. 5. 2. 1., 4., H. 2., 3., 4., H. H.

H. Szalvai SE H. Szalvai SE H. Szondy SE H. Szondy SE Szegedi VC Wesselényi VC

Seres Ferenc

-

1945

Birkózás

Sipeki-Balás Lajos, vitéz

Alezredes

1913

Sólyomvári János

-

Somfay Elemér, vitéz

Ezredes

1928 1972 1976 1980

9. H. 3.

HTVK H. Szondy SE H. Szondy SE H. Szondy SE

Öttusa

1936

21.

HTVK

1953

Súlyemelés

1980

5.

Tatai HAC

1898 - 1979

Atlétika Öttusa

1924 1932

2., H. 7.

MAC LASE

97

Név

Legutolsó rendfokozata

Soós - Ruszka Hradetzky Zoltán Szarvassy György Székelyhidy Tibor Szemcsák Éva

Alezredes

Születési Sportága(i) Olimpia éve éve(i) (Halálozási éve) 1902 - 1992 Sportlövészet 1932 1936

Helyezése(i)

Egyesülete(i) az olimpia idején

3. 8.

Soproni HOTIS Soproni HOTIS

Százados

1871 - 1914

Vívás

1900

H.

Nem ismert

Őrnagy

1904 - 1989

Vívás

1936

H.

HTVK

-

1975

Biatlon

1994

17.

1998

58.

Miskolci Honvéd SE Miskolci Honvéd SE LASE

Szepessy (Schaurek) Ottmár Szöllősi Ivett

Ezredes

1901 - 1965

Lovaglás

1936

32., H.

-

1982

Biatlon

2002

58., 71.

Talabos István Tóth István

-

1956

Sportlövészet

-

Ökölvívás

30. 11. H.

Vadnay László Vasvári Erzsébet (Pongrátz Pálné) Vigh Imre

Alezredes

1938 – 1999 1898 - ?

1976 1980 1964

Miskolci Honvéd SE H. Zalka KMFSE H. Zalka KMFSE H. Zalka SE

Sportlövészet

1936

10.

HOTIS

-

1954

Sportlövészet

1992

58.

H. Bolyai KMFSE

-

1938 - 2001

Birkózás

1964

8.

H. Szondy SE

Visy István

Alezredes

1906 - 2000

Lovaglás

1936

H., H.

Zirczy (Gfellner) Antal Zsótér Bertalan, szatymazi

Alezredes

1898 - ?

Vívás

1936

7.

A válogatottal készült táborban HTVK

1936

10.

HOTIS

Ezredes

1906 - 1980 Sportlövészet

Utószó Őszintén remélem, hogy ezzel a könyvecskével azért sikerült a magyar honvéd sportegyesületeknek méltó emléket állítani. Ezek az egyesületek sokkal több figyelmet érdemeltek volna. A kutatásaim során jöttem rá igazán, hogy méltánytalanul kevés emlék maradt ezekről az egyesületekről. Tisztelet a néhány kivételnek, ahol igyekeztek megörökíteni az utókor számára is az elért eredményeket. Pedig az eredményekre, és főként a helyőrségeken belüli összetartó és megmozgató erejükre büszke lehet a legkisebb honvéd sportegyesület is. A teljességre törekedtem, ezért nézzék el nekem, ha mégis kimaradt volna olyan adat a műből, amelyet mások tudnak. Őket kérem, keressenek, hogy pótoljuk ezeket a hiányokat, és 98

az utókor számára már teljesebb adattárat hagyhassak, megkönnyítve a munkájukat ebben a témában.

Felhasznált irodalom: 1. Szeder - Varga: Hajrá Honvéd! Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1970. 200 p. 2. Honvéd Sport Évkönyv 1970 – 1971 Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1972. 195 p. 3. Honvéd Évkönyv ’73 Bp. Honvéd SE Sajtó és Propaganda Osztálya, Budapest, 1974. 96 p. 99

4. Honvéd ’76 Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1977. 104 p. 5. 25 éve a Székesfehérvári Szondi SE Honvéd Szondi SE, Székesfehérvár, 1989. 6. Tájékoztató a honvéd sportegyesületek részére MH Kiképzési Főcsoportfőnökség Testnevelési és Sportosztály, Budapest, 1989. 74 p. 7. Ötven éve alakult meg a Honvéd Sportoktatói Tanfolyam HVK HFCSF Humánszolgálati Csoportfőnökség kiadványa, Budapest, 1998. 12 p. 8. Lipcsei Jenő: A magyarországi sportszövetségek és egyesületek. XXIII. fejezet Budapest, 1930. 48 p. 9. A Magyar Honvédség sportrendezvényeinek eseménynaptárai, sportnaptárai 10. A Honvéd Aurora SE eseménynaptárai, kiadványai 11. Bán Gusztáv: Cegléd és a katonák. Cegléd 2001. Helyőrségi kiadvány. 15 p. 12. Emlékeztető a Magyar Néphadsereg testnevelésére és sportjára vonatkozó elvárásokról. ZMKA Testnevelési Tanszék 1986. 14 p. 13. Varga Ferenc: A XVI. kerületi sport története II. Corvin Művelődési Ház, Budapest, 2010. 128 p. 14. Mező László: Ötvenéves a Miskolci Honvéd. Miskolci Honvéd SE, Miskolc, 2000. 150 p. 15. www.hososz.hu 16. Vonatkozó HM utasítások

100