KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA

Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: • a természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása a feladatok megoldása során, • ismereteinek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, • elemek, vegyületek tulajdonságainak, szerepének és jelentőségének felismerése a tanult vagy megadott információk alapján, • egyszerű kémiai kísérletek elvégzése és értelmezése, • egyszerű kémiai számítási feladatok megoldása, • az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket is igénylő problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák stb.) lényegének megértése, egyszerűbb logikai összefüggések értelmezése, • az SI mértékrendszer és a kémiai jelölésrendszer szakszerű használata, • grafikonok, táblázatok adatainak elemzése, értelmezése, • szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotás, -értelmezés. Az emelt szintű kémia érettségin ezen túlmenően az alábbi kompetenciák megléte szükséges: • az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerése, • a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása, • egyszerű kémiai kísérletek tervezése, • több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett kémiai számítási és elméleti feladatok, problémák megoldása, • a mindennapi életet befolyásoló kémiai természetű jelenségek értelmezése, • a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel összefüggő problémák értelmezése.

3

4

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Általános kémia VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 1.1 Atomszerkezet Atom

Fogalmi szint

Elem

Értse Tudja alkalmazni Fogalmi szint

Emelt szint

az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő), a legfontosabb elemi részecskék (elektron és nukleonok: proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám. az atom semlegességét. az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot. az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a műszaki életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg.

Értse

a tömegszám és a relatív atomtömeg közti kapcsolatot.

5

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Elektronszerkezet

Fogalmi szint

Emelt szint

atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgázszerkezet.

Értse, értelmezze Tudja A periódusos rendszer

Fogalmi szint Értse Tudja

Az atomok mérete

Fogalmi szint Értse Tudja összehasonlítani

az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, főcsoport és mellékcsoport. az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát. alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát az s- és p-mezőben, megállapítani a párosítatlan elektronok számát. az atommag és az atom méretviszonyai. az atomméret változásait a periódusos rendszer főcsoportjaiban. a periódusos rendszer azonos főcsoportjában lévő elemek atomsugarát.

6

alhéj és héj fogalma; spin.

az atompályák elektronjainak maximális számát, az alapállapotú atom elektronszerkezetének kiépülését az alhéjak energetikai sorrendje alapján. felírni az alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét az első négy periódus elemeinél, megállapítani a telített héjak és alhéjak számát. mezők (s-, p-, d-, f-mező).

alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát a d-mező elemeinél, megállapítani a párosítatlan elektronok számát.

az atomméret változásait a periódusos rendszer periódusaiban. a periódusos rendszer azonos periódusában lévő elemek atomsugarát.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Az ionok

Fogalmi szint

kation fogalma, anion fogalma.

Értse, értelmezze

a kationok képződését atomokból, az anionok képződését atomokból, elnevezésüket (-id).

Tudja

jelölni az elemek kationjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból. jelölni az elemek anionjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból.

Elektronegativitás Fogalmi szint (EN) Értse Tudja 1.2 Kémiai kötések Elsőrendű kémiai kötések

Fogalmi szint Értelmezze Értse Tudja

Másodrendű kémiai kötések

Emelt szint

Fogalmi szint

elektronegativitás fogalma (Pauling). az EN változását a periódusos rendszerben. összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemek EN-át, alkalmazni az EN-t a kötéstípusok eldöntésében. ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés. az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa választott példán bemutatva. mindhárom kötés kialakulásának magyarázatát. a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét. diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés.

7

ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége. az atomok és a belőlük képződő anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolatot; az ionizációs energia változását a periódusos rendszerben. összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemeket első ionizációs energiájuk szerint. összehasonlítani az adott nemesgáz szerkezetével egyező elektronszerkezetű ionok méretét.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Értse Értelmezze 1.3 Molekulák, összetett ionok Molekula

Fogalmi szint

A kovalens kötés

Fogalmi szint

Értse, értelmezze Tudja

A molekulák térszerkezete

Fogalmi szint Értelmezze

Tudja

Emelt szint

a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsönhatás kialakulását, a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit. a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket. molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elektronpár. σ- és π-kötés, egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált π-kötés. a σ- és a π-kötés szimmetriáját, az egyszeres és a többszörös kötés jellemzőit, a delokalizált π-kötést a benzol molekulája alapján. ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a molekulákban, megállapítani a vegyértéket a molekulákban, megállapítani a kötéspolaritást az EN értékek alapján. elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula polaritása. egyszerű molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.), a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és kötéspolaritás). megállapítani a kötésszöget a szabályos molekulákban, megállapítani a molekulák polaritását.

8

kötéstávolság fogalma.

a π-kötés kialakulásának feltételeit, a kötéshossz összefüggéseit.

a molekula alakját meghatározó tényezőket: – a ligandumok száma, – a központi atomhoz tartozó nemkötő elektronpárok száma. megállapítani a molekulák téralkatát, megállapítani adott képletű molekula polaritását.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Összetett ionok

Fogalmi szint Értse

Emelt szint

összetett ion fogalma. összetett ionok képződésének lehetőségeit: a) a NH4+ és a H3O+ szerkezetét, téralkatát, b) az oxosavakból levezethető összetett ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét.

Tudja

1.4 Anyagi halmazok Anyagi halmaz

Fogalmi szint Tudja

Állapotjelzők

Fogalmi szint

Halmazállapotok, halmazállapotváltozások

Fogalmi szint

komplex ion fogalma. komplex ion képződését a réz(II)ion akva- és amminkomplexének példáján.

megállapítani az összetett ionok szerkezetét (értelmezés delokalizált elektronokkal), téralkatukat, alkalmazni a komplex ionok, a központi ion és a ligandumok töltése közti összefüggést megadott példák esetében. anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis. besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, illetve a komponensek anyagi minősége (elem, vegyület) szerint. jelük, SI mértékegységük, standard nyomás és 25 °C („standardállapot”). gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék halmazállapot, szilárd halmazállapot, amorf és kristályos állapot, halmazállapotváltozások.

9

besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a fázisok száma, illetve homogenitás szerint. standard nyomás és 0 °C. a folyadékok további általános jellemzői (felületi feszültség, viszkozitás).

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Értse, értelmezze

Tudja

1.4.1 Egykomponensű anyagi rendszerek 1.4.1.1 Kristályrácsok – Ionrácsos kristályok – Atomrácsos

Fogalmi szint Tudja besorolni Fogalmi szint Értse, értelmezze Fogalmi szint

Emelt szint

a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság), az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak és összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont és a rácstípus közti kapcsolatot, a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok forráspontjának alakításában. adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a egyszerű kísérletek értelmezését (a felületi feszültmolekulák közötti kötőerők kapcsolatát. séggel, a viszkozitással és a diffúzióval kapcsolatban); forráspontviszonyok becslésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát.

rácsenergia. az elemeket és vegyületeket a megfelelő rácstípusba. a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit. a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.

10

elemi cella, koordinációs szám.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint kristályok

Értse, értelmezze

a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok jellemzőit.

– Fémrácsos kristályok

Fogalmi szint Értse, értelmezze Tudja értelmezni Fogalmi szint

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. a fémrácsos anyagok jellemzőit.

Értse, értelmezze Tudja értelmezni

a molekularácsos anyagok jellemzőit.

– Molekularácsos kristályok

1.4.1.2 Átmenet a Értelmezze kötés- és rácstípusok között 1.4.2 Többkomponensű rendszerek 1.4.2.1 Csoporto- Fogalmi szint sítás Értse

Emelt szint a SiO2 rácsának szerkezetét.

a fémek fizikai tulajdonságait a megadott fizikai adatok alapján. a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.

a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait.

homogén, heterogén és kolloid rendszer. a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a diszpergált részecske mérete).

11

a másodlagos kötőerők típusa, az olvadás- és forráspontok közti kapcsolatot adatok összehasonlítása alapján. a kovalens és az ionkötés közti átmenetet megadott példavegyületek tulajdonságai alapján.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 1.4.2.2 Diszperz rendszerek

1.4.2.3 Kolloid rendszerek

Fogalmi szint

Tudjon értelmezni Tudja besorolni Fogalmi szint

a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmazállapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió). egyszerű kísérleteket. a kísérletek során képződő diszperz rendszereket a megfelelő típusba. a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makromolekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes alapú kolloidok csoportosítása a részecskék között fellépő kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület.

Értse, értelmezze Tudjon

a vizes alapú kolloidok szerkezetét a szappanoldat és a fehérjeoldat szerkezete alapján; a szol és a gél állapot jellemzőit. példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életből.

Tudja 1.4.2.4 Homogén rendszerek

Fogalmi szint

értelmezni a szol–gél átalakulást a hétköznapi életből vett példák alapján. elegy, oldat.

Értse – Oldatok

Fogalmi szint

Emelt szint

oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hőmérsékletfüggése, gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása.

12

a gázelegyek és a folyadékelegyek tulajdonságai közti eltéréseket (térfogati kontrakció). túltelített oldat, oldáshő fogalma.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Értelmezze

az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel, ionkristályok oldódásának mechanizmusát, az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait.

Tudja

alkalmazni a „hasonló hasonlót old” elvet, jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel. elemezni az oldhatósági grafikonokat, használni oldhatósági táblázatokat.

Tudjon Tudja Egyéb 1.5 Kémiai átalakulások Kémiai reakció

Képlet

az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.


kémiai reakció fogalma, aktiválási energia. a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés). az aktiválási energiát az energiadiagramon. összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és molekulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elektronképlet, konstitúciós képlet stb.). a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve molekulaképletét. sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvénye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve.

Tudja megadni Kémiai egyenlet

Fogalmi szint

a molekuláris anyagok oldódását; az oldhatóság hőmérsékletfüggésének felhasználását az anyagok átkristályosítással történő tisztítására; az oldáshő kapcsolatát a rácsenergiával és a hidratációs energiával. oldhatósági grafikonokat készíteni. megállapítani az oldáshő exoterm, illetve endoterm jellegét a rácsenergia és a hidratációs energia ismeretében.

Tudja használni

Tudja jelölni Fogalmi szint

Emelt szint

13

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Értse, értelmezze Tudja 1.5.1 Termokémia 1.5.1.1 A folyamatok energiaviszonyai


Tudja ábrázolni 1.5.1.2 Reakcióhő Fogalmi szint Értse Tudja

Emelt szint

a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit, az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alapelveit, az egyszerű ionegyenletek írásának alapelveit. az egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését. felírni a vizes oldatban lezajló reakciók ionegyenleteit. endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram. a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások exoterm vagy endoterm jellegét. energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait. reakcióhő fogalma, jelölése (ΔrH), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele. a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshőadatok alapján. ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon.

1.5.2 Reakciókinetika

14

a Hess-tétel érvényességének magyarázatát (energiamegmaradás) és alkalmazásának lehetőségeit. felírni adott képződéshőhöz tartozó reakció egyenletét, meghatározni a reakcióhő (képződéshő) értékét energiadiagramon, más energiaértékek alapján.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 1.5.2.1 Reakciósebesség

Fogalmi szint

a reakciók csoportosítása sebességük szerint, a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre (homogén reakció esetében), a hőmérséklet-változtatás hatása a reakciósebességre.

Értelmezze

1.5.2.2 Katalízis

1.5.3 Egyensúly 1.5.3.1 Megfordítható reakciók 1.5.3.2 Egyensúly

Emelt szint

a reakciósebesség koncentráció-függését megadott sebességi egyenlet alapján, a hőmérséklet reakciósebességre gyakorolt hatását.

Tudja elemezni Fogalmi szint Értelmezze Tudja ábrázolni

a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. katalizátor fogalma. a katalizátor hatását. a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazása esetén.

Értse

a megfordítható folyamat lényegét.

Fogalmi szint

dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc), kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv).

15

VIZSGASZINTEK


Tudja

1.5.4 A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1 Sav–bázis reakciók

Fogalmi szint Értse, értelmezze Tudja felismerni

Tudja értelmezni

a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, az egyensúly megzavarásának lehetőségeit (c, p, T), a legkisebb 2 NH3 kényszer elvét a N2 + 3 H2 és a H2(g) + I2(g) 2 HI(g) reakción, a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát. felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyamatra megadott reakcióegyenlet alapján.

sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és báziserősség. a Brönsted-féle sav–bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget.

Emelt szint

értelmezni a legkisebb kényszer elvét megadott reakciók esetében.

savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok.

Ks és Kb kapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal; a sav- és báziserősség, valamint a Ks és Kb kapcsolatát. a Brönsted-féle sav–bázis párokat a tanult egyértékű a Brönsted-féle sav–bázis párokat többértékű savak savak, illetve bázisok, valamint az NH4+, a CO32– és a és a víz reakciójában, a Brönsted-féle sav–bázis párokat egyéb víz reakciójában. (pl. CO32– + H3O+) reakciókban, az amfotériát megadott egyensúlyi folyamatok alapján, a nemvizes közegben végbemenő sav–bázis reakciókat megadott példák alapján.

16

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – A vizes oldatok kémhatása


Tudja

– Sav–bázis indikátorok

Fogalmi szint Tudjon értelmezni Tudja megadni

– Közömbösítés


Tudjon jelölni

– Sók hidrolízise

Értelmezze

a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízionszorzat és értéke, savas, lúgos és semleges kémhatás. az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és semleges kémhatást, kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra vonatkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész számú pH-értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációjával. megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lúgosság, annak mértéke), összehasonlítani oldatok kémhatását a pH értékük alapján, megbecsülni a savés lúgoldat hígításakor, töményítésekor bekövetkező pH-változás irányát. univerzál indikátor és pH-papír, fenolftalein, lakmusz. egyszerű kémcsőkísérleteket a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál indikátor és pH papír használatával). a tanult indikátorok várható színét a különböző kémhatású oldatokban. a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fémoxidok és savoldatok reakcióit, a nemfém-oxidok és lúgoldatok reakcióit. lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfém-oxidok és lúgoldatok közötti reakciót sztöchiometriai egyenlettel. a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 példáján.

17

Emelt szint

a vízionszorzatot (levezetéssel együtt).

értelmezni a sav, illetőleg bázis vízbe kerülésekor lejátszódó egyensúlyeltolódást, megbecsülni az erős és gyenge savból, illetve bázisból készült, azonos koncentrációjú oldatok pH-viszonyát. metilnarancs.

semlegesítés. a közömbösítés és a semlegesítés közti kapcsolatot, a sav–bázis titrálás elvi alapjait.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Tudja 1.5.4.2 Elektronátmenettel járó reakciók

Fogalmi szint Értelmezze Értse Tudja

1.5.4.3 Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók

Tudjon elemezni Fogalmi szint Értelmezze Tudja felírni

Tudjon elemezni

Emelt szint megállapítani a sók hidrolízisét, megadni vizes oldatuk kémhatását; jelölni a folyamatot ionegyenlettel.

oxidáció és redukció fogalma, oxidáló- és redukálószer fogalma, oxidációs szám fogalma. az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét példa alapján. az oxidációs szám kiszámításának szabályait.

az oxidációs szám alapján történő egyenletrendezés elveit. értelmezni az oxidációt és redukciót, valamint az oxi- rendezni oxidációs számok alapján a redoxi dáló- és redukálószer fogalmát tanult vagy megadott egyenleteket. szervetlen kémiai reakciókban, kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban, összetett ionokban, megállapítani az oxidáció és redukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert oxidációsszám-változás alapján. egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolatban. csapadék, gázfejlődés. komplexképződés. a csapadékképződési reakciókat és a gázfejlődési ionegyenlettel a csapadékképződési reakciókat, a komplexképződési reakciókat konkrét példán, reakciókat konkrét példán. ionegyenlettel a gázfejlődési reakciókat. a csapadékképződési és a gázfejlődéssel járó a csapadékképződési reakciók ionegyenletét a tanult reakciók sztöchiometrai egyenleteit. vagy megadott csapadékok esetében, a komplexképződési reakciók sztöchiometrai és ionegyenletét a tanult, illetve megadott képletű komplexek esetében, gázfejlődéssel járó reakciók ionegyenletét. vizes oldatban lezajló különböző kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. 18

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 1.5.4.4 Egyéb reakciók

1.5.5 Elektrokémia 1.5.5.1 Galvánelem

Fogalmi szint Tudja besorolni

egyesülés, bomlás, disszociáció. a tanult kémiai reakciókat a megfelelő reakciótípusba.

Fogalmi szint

a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége, standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hidrogénelektród, jelölése, standard fémelektród, jelölése. a Daniell-elemet.

Jelölje Értelmezze és jelölje Értse Tudja jelölni

standardpotenciál fogalma, elektródpotenciál.

az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-elemben. az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kapa standard hidrogénelektród felépítését. csolatát, a standard fémelektród felépítését, a galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásait. egyszerű galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai egyenletének, illetve a folyamat bruttó egyenletének felírásával.

Tudjon értelmezni Tudja megbecsülni

Emelt szint

egyszerű kísérleteket a galvánelemekkel kapcsolatban. a redoxireakciók irányát a standardpotenciálok összehasonlítása alapján.

19

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 1.5.5.2 Elektrolízis


Tudja jelölni

1.5.5.3 Az elektrolízis mennyiségi viszonyai 1.5.5.4 Egyéb

elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise. az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében.

Emelt szint

az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a kénsav-, a NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2-, és a CuSO4-oldat esetében, valamint az ebből kikövetkeztethető esetekben; a NaCl-oldat Hg-katódos elektrolízisének folyamatait.

egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát megadott végtermékek esetében.

Tudja megállapítani Fogalmi szint

az oldatban bekövetkező változásokat (töményedés, hígulás, kémhatásváltozás stb.). Faraday I. és II. törvénye.

Értelmezze Tudja használni

az elektrolízis mennyiségi törvényeit. a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

20

2. Szervetlen kémia VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.1 Hidrogén Anyagszerkezet

Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Értse

Előfordulás, előállítás, felhasználás Egyéb 2.2 Nemesgázok Anyagszerkezet Tulajdonságok Egyéb

Emelt szint

izotópjai: hidrogén (H), deutérium (D), trícium (T). a hidrogénatom elektronszerkezetét, a hidrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. szín, halmazállapot, oldhatóság, sűrűség. az op. és fp. anyagszerkezeti magyarázatát, a hidrogéngáz levegőhöz viszonyított sűrűségét.

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Tudja értelmezni Tudja használni

a reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nemfémekkel, fém-oxidokkal, a durranógáz-reakció végrehajtásának módját és annak gyakorlati jelentőségét. egyszerű kísérleteket a hidrogén sajátságaival kapcsolatban. laboratóriumi előállítás (cink + sósav) az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a hidrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse Fogalmi szint Értse Tudja értelmezni Tudja használni

a nemesgázok vegyérték-elektronszerkezetét. szín, szag, halmazállapot. reakciókészségüket. az előfordulásukkal, ipari előállításukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. a nemesgázokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 21

a nagy diffúziósebességét, a diffúziósebességgel kapcsolatos (mázatlan agyaghengeres) kísérletet. a reakcióit fémekkel.

a nemesgázok rácstípusát.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.3 Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1 Halogénelemek – Anyagszerkezet

Értse

– Tulajdonságok

Fogalmi szint

Emelt szint

a klór vegyértékelektron-szerkezetét, molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. a klór színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága vízben és egyéb oldószerekben.

Értse Fogalmi szint Értelmezze

a klór reakciója vízzel (Semmelweis Ignác), oxidáló hatása. a klór reakcióját fémekkel, hidrogénnel, a halogének reakcióját más halogenidekkel (a standardpotenciálok alapján).

Tudjon értelmezni Tudja megadni

egyszerű kémcsőkísérleteket a leírt tapasztalatok alapján.

– Előállítás


a klór laboratóriumi előállítása sósavból.

– Felhasználás, előfordulás

Tudja szemléltetni Tudja értelmezni

a klór sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján a klór előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat. 22

a vegyértékhéjuk szerkezetét, molekulaszerkezetüket, polaritásukat, rácstípusukat. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság vízben és egyéb oldószerekben, jódtinktúra, Lugol-oldat (KI-os jódoldat). az op. és a fp., illetve a szín változásának anyagszerkezeti magyarázatát a csoportban. reakciójuk vízzel, lúgoldattal, oxidáló hatásuk. a reakcióikat fémekkel, a reakciójukat hidrogénnel, a reakcióikat más halogenidekkel, a kémiai reakcióikat az oxidációsszám-változás alapján.

a kísérletek várható tapasztalatait és azok magyarázatát. ipari: elektrolízissel. a sósav és a kálium-permanganát reakciójának egyenletét. a halogének sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján a halogének előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

– Élettani hatás

Fogalmi szint

Egyéb

Értse Tudja használni

a halogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja

kötéstípus szerint (ionos és kovalens). csoportosítani a tanult kloridokat.

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

a HCl molekulaszerkezetét, polaritását. a HCl színe, szaga, standard halmazállapota.

Tudja

értelmezni a hidrogén-kloriddal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. a HCl előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.

2.3.2 Halogénvegyületek – Csoportosítás

2.3.2.1 Hidrogénhalogenidek (HF, HCl, HBr, HI) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Előfordulás, előállítás, felhasználás 2.3.2.2 Kősó (NaCl) – Halmazszerkezet

Tudja értelmezni Fogalmi szint Értse

mérgező hatás, a klór keletkezésének lehetőségei, veszélyei a háztartásban. a fertőtlenítő hatás magyarázatát.

sav–bázis jelleg, egyéb reakciók (fémek + sósav). a HCl reakcióját vízzel, a sósav reakcióit.

csoportosítani a tanult halogenideket, felismerni az átmeneti kötéstípusú halogenideket fizikai adataik alapján.

molekulaszerkezetüket, polaritásukat. szín, szag, fp-viszonyok. a forráspontviszonyok anyagszerkezeti magyarázatát. a saverősségük változását a csoportban, a hidrogén-halogenidek reakcióit, a HF hatását az üvegre. értelmezni a hidrogén-halogenidekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. a hidrogén-halogenidek előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

a kősó rácstípusa. a kristályrács szerkezetét. 23

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Tulajdonságok


– Előfordulás, felhasználás

Tudja értelmezni

2.3.2.3 Ezüst-halogenidek (AgCl, AgBr, AgI) – Tulajdonságok – Felhasználás 2.3.2.4 Hypo (NaOCl-oldat)

Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint

Emelt szint

szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op. és az oldhatóság halmazszerkezeti magyarázatát. az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.

szín, vízoldékonyság, fényérzékenység a felhasználásukkal kapcsolatos információkat. kémhatása; oxidáló hatása, a háztartási alkalmazás veszélyei – környezetvédelmi szempontok.

2.3.2.5 Egyéb


2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei (O, S, Se, Te) 2.4.1 Oxigén – Anyagszerkezet


Müller Ferenc (tellur). az oxigén és a kén elektronszerkezetét, a molekula-, illetve a halmazszerkezetüket.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

allotrópia. az O2 szerkezetét. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, oxidáló hatás, égés.

– Tulajdonságok

a folyamatokat reakcióegyenlettel is. a halogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

24

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Tudja értelmezni – Előfordulás

Fogalmi szint

– Élettani szerep

Értse

– Előállítás, keletkezés (O2) – Felhasználás, előállítás – Egyéb

Fogalmi szint

2.4.2 Oxigénvegyületek – Csoportosítás 2.4.2.1 Dihidrogén-peroxid (H2O2) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Emelt szint

az oxigén reakcióit a tanult fémekkel, nemfémekkel, szerves vegyületekkel; az oxigén reakcióival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. elemi állapotban (O2, O3), vegyületekben.

Tudja értelmezni Tudja használni

az O2 jelentőségét (biológiai oxidáció), az ózon keletkezését és hatását a felső, illetve az alsó légrétegekben. ipari és laboratóriumi (termikus bontás, fotoszintézis során, levegőből). az előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a oxigénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint

oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik.

Értse Fogalmi szint

molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, redoxi sajátságok, fertőtlenítő szer (hajszőkítés) a vízoldhatóság anyagszerkezeti okait, bomlását, redoxi sajátságait. a felhasználásával, tulajdonságaival kapcsolatos információkat.

Értse Tudja értelmezni 2.4.2.2 Oxidok – Csoportosításuk

Tudja

peroxidok.

csoportosítani rácstípus szerinti a tanult oxidokat. 25

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Víz (H2O) – Anyagszerkezet – Tulajdonságai


– Természetes vizek

Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja Fogalmi szint Értse

– Vízkeménység


– Élettani szerep

Fogalmi szint

Fontosabb fémoxidok

Fogalmi szint Tudja

2.4.2.3 Hidroxidok Fontosabb fémhidroxidok

Fogalmi szint

Értse

Emelt szint

molekulaszerkezetét, alakját, polaritását. szín, szag, halmazállapot, sűrűség és annak függése a hőmérséklettől. az olvadás- és forráspont anyagszerkezeti magyarázatát. amfotéria. autoprotolízisét. a reakcióit savakkal, bázisokkal. édes- és tengervíz, csapadékok (hó, esővíz). a természetes vizek tisztaságát – a környezetvédelmi szempontokat (mérgek, eutrofizáció), a karsztjelenségeket, a savas esők kialakulását. állandó és változó keménység. a vízkeménység okát, a vízlágyítási eljárásokat (forralás, csapadékképzés, ioncsere). oldószer, reakcióközeg, reakciópartner, szerepe a hőháztartásban. a kalcium-oxid (égetett mész), a magnézium-oxid színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, reakció vízzel, fontosabb felhasználása. felírni reakciójukat savakkal. a nátrium-hidroxid (lúgkő, marónátron), a kalciumhidroxid (oltott mész) színe, halmazállapota, rácstípusa, előállítása, fontosabb felhasználása, maró hatása. a kölcsönhatásukat vízzel, a folyamatok energiaviszonyait. 26

a vízlágyítási eljárásokat leíró reakcióegyenleteket.

az alumínium-oxid, réz(I)-oxid, a réz(II)-oxid és a vas(III)-oxid halmazállapota, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása. felírni reakciójukat savakkal. az alumínium-hidroxid színe, halmazállapota, fontosabb felhasználása.


Egyéb 2.4.3 Kén – Anyagszerkezet

– Tulajdonságok

Emelt szint

Tudja Fogalmi szint

felírni a reakciójukat savakkal.

Tudja használni

az oxigénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.


a kén molekulaszerkezete. a kénatom elektronszerkezetét, a kénnél előforduló allotrópiát. szín, halmazállapot, oldhatóság.

Fogalmi szint

felírni a reakcióját savakkal és lúgoldatokal. a kálium-hidroxid, a réz(II)-hidroxid, a vas(II)-hidroxid, a vas(III)-hidroxid színe, halmazállapota, vízoldhatósága.

Értse

– Egyéb

2.4.4 A kén vegyületei 2.4.4.1 Dihidrogén-szulfid, kénhidrogén (H2S) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Tudja értelmezni Tudja értelmezni Tudja használni

a kén melegítése közben bekövetkező szerkezeti változásokat (az olvadék viszkozitása, amorf kén). a reakcióját oxigénnel, fémekkel. a kénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a kénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.


molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, vízoldhatóság.

27


Emelt szint

Értse

– Élettani hatása – Előfordulás, előállítás, felhasználás – Sói 2.4.4.2 Kéndioxid (SO2) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Tudja értelmezni Fogalmi szint Tudja értelmezni

– Felhasználás – Környezetszennyező hatás 2.4.4.3 Kén-trioxid (SO3) 2.4.4.4 Kénessav (H2SO3) és sói – Tulajdonságok

mérgező hatása. az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értelmezze

– Előállítás

a reakcióját vízzel, a tökéletes és nem tökéletes égését, a reakcióját kén-dioxiddal, Fe2+-, Pb2+- és Ag+-ionnal. a kén-hidrogénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értse Értse

szulfidok. molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

a reakcióját vízzel, a további oxidációját, a környezetszennyező hatását. kénből. az előállítás reakcióegyenletét. kénsavgyártás, konzerválás. a savas esők kialakulását és hatását.

a forráspont és az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. redukáló és oxidáló hatása. a további oxidációja során kialakuló egyensúlyt. piritből, szulfitokból. az előállítás reakcióegyenleteit.

a felhasználásával kapcsolatos tulajdonságokat, reakcióját vízzel.

Fogalmi szint

sav–bázis jelleg, redukáló hatás, szulfitok 28


Emelt szint

Tudja értelmezni 2.4.4.5 Kénsav (H2SO4) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint Értse Értelmezze Fogalmi szint Értse

– Ipari előállítás – Felhasználás

Tudja értelmezni Értse Fogalmi szint

– Egyéb

Tudja szemléltetni Értse

– Sói – Fontosabb szulfátok

Fogalmi szint Fogalmi szint

a vizes oldatban lejátszódó folyamatokat.

a molekulaszerkezetét, polaritását. szín, halmazállapot, sűrűség, higroszkóposság, elegyedés vízzel, az elegyítés szabályai. a fp. anyagszerkezeti magyarázatát, az elegyítés közben bekövetkező változásokat. sav–bázis jelleg, redoxi sajátság, roncsoló hatás, vízelvonó hatás. a reakcióját vízzel, híg oldatának reakcióját fémekkel, bázisokkal, tömény oldatának reakcióját fémekkel, ill. a fémekre gyakorolt passzíváló hatását, a szerves vegyületekre gyakorolt elszenesítő hatását a különböző típusú reakciókkal kapcsolatos kísérleteket. a kénsavgyártás lépéseit. akkumulátor, vízelvonószer, roncsolószer, oxidálószer, ipari alapanyag, gyógyszer- és mosószergyártás. a kénsav sokoldalú felhasználását a tanult példák alapján. a kénsav kezelésével kapcsolatos balesetvédelmi előírásokat. szulfátok. a gipsz a rézgálic és a keserűsó képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása.

29

hidrogén-szulfátok.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.4.4.6 Nátriumtioszulfát (fixírsó, Na2S2O3) 2.4.4.7 Egyéb 2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.5.1 Nitrogén – Anyagszerkezet

Emelt szint

Fogalmi szint

felhasználása a fényképészetben, a komplexképző sajátsága.

Tudja használni

az kénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse

– Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

– Előfordulás, előállítás, felhasználás – Egyéb

Tudja értelmezni

a nitrogénatom elektronszerkezetét, a nitrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság. reakciókészség. a reakciókészség molekulaszerkezeti okát, reakcióját hidrogénnel és oxigénnel. az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Tudja használni

a nitrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.5.2 Nitrogénvegyületek 2.5.2.1 Ammónia (NH3) – Anyagszerkezet

Értse

– Tulajdonságok

Fogalmi szint

a molekula szerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát. szín, szag, halmazállapot, cseppfolyósíthatóság, oldhatóság.

30

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értelmezze

– Előfordulás – Előállítás – Felhasználás – Sói

Tudja értelmezni Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

2.5.2.2 Nitrogénoxidok Nitrogén-monoxid (NO) – Tulajdonságok, előállítása, élettani hatás, Nitrogén-dioxid (NO2) – Tulajdonságok, élettani hatás – Előállítás

Emelt szint

az op. és a fp., valamint a cseppfolyósíthatóság anyagszerkezeti magyarázatát, a szökőkút-kísérletet. az ammónia fizikai sajátságaival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. sav–bázis sajátsága. reakcióját vízzel, savakkal. szerves anyagok bomlásterméke. ipari előállítása. az ipari ammóniaszintézis optimális körülményeit. hűtés, műtrágya, salétromsavgyártás. ammóniumsók, halmazállapot, vízoldékonyság, műtrágya, sütőpor (szalalkáli). az ammóniumion szerkezetét, a sók rácstípusát.

Fogalmi szint


a laboratóriumi előállítását ammóniumsókból.

szín, halmazállapot, vízoldékonyság, környezetszennyező hatás a reakcióját oxigénnel, a laboratóriumi előállítását salétromsavból.

Értse

Fogalmi szint

komplexképző sajátsága. a komplexképző sajátságát.

szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldékonyság, mérgező, környezetszennyező hatás reakcióját vízzel. laboratóriumi előállítás. a laboratóriumi előállítás kísérletét.

31

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.5.2.3 Salétromossav (HNO2) – Sói 2.5.2.4 Salétromsav (HNO3) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint

nitritek, a nitritek élettani hatása.

Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint

a molekula szerkezetét.

Értse

– Előállítás – Felhasználás

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

– Sói

Fogalmi szint Értse – Fontosabb nitrá- Fogalmi szint tok

2.5.2.5. Egyéb

Emelt szint


szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. a vízoldhatóság anyagszerkezeti okát. sav–bázis jelleg, redoxi sajátság, bomlékonyság (fényérzékenység). a reakcióját vízzel, bázisokkal, a reakcióját fémekkel, ill. egyes fémekre gyakorolt passzíváló hatását. egyszerű kémcsőkísérleteket a sav-bázis- és a redoxi sajátságával kapcsolatban.

az oxidáló hatásának változását a töménységgel (reakcióegyenlettel is).

ipari előállítás nitrogénből. az ipari előállítás lépéseit. választóvíz, a királyvíz alkotórésze, nitráló elegy, műtrágyagyártás, festékipar, robbanószeripar. nitrátok. az ammónium-nitrát színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok. a pétisó összetételét. az nitrogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

32

a nitrátion szerkezetét. a nátrium-nitrát (chilei salétrom), a kálium-nitrát, és az ezüst-nitrát (lápisz, pokolkő) színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok. a lápisz gyógyászati felhasználását.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.5.3 Foszfor – Anyagszerkezet

– Tulajdonságok

– Élettani hatás – Felhasználás, előfordulás, előállítás 2.5.4 Foszforvegyületek 2.5.4.1 Difoszforpentaoxid (P2O5) – Tulajdonságok 2.5.4.2 Foszforsav (ortofoszforsav, H3PO4) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Emelt szint


allotrópia.


a módosulatok színe, halmazállapota, oldhatósága.

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja értelmezni

egyszerű kísérleteket.

az allotróp módosulatok közti különbség anyagszerkezeti magyarázatát. a halmazállapot és az oldhatóság halmazszerkezeti magyarázatát.

gyúlékonyság. reakcióját oxigénnel. a módosulatok eltérő élettani hatása.

a módosulatok gyúlékonyságbeli eltéréseit. az eltérő élettani hatás anyagszerkezeti magyarázatát.

gyufa (Irinyi János). a felhasználásával, előfordulásával, előállításával kapcsolatos információkat.


szín, halmazállapot, higroszkóposság. a reakcióját vízzel, a vízelvonó hatását.

Értse Fogalmi szint Értse

a molekulaszerkezetét. szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. az op. és a vízoldékonyság anyagszerkezeti magyarázatát. 33


Emelt szint


sav–bázis jelleg, észterképzés. a reakcióját vízzel.

– Élettani hatás, felhasználás

Tudja értelmezni

– Sói – Anyagszerkezet 2.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói – Szabályos sók – Savanyú sók


az előfordulásával, biológiai jelentőségével, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. foszfátok.

2.5.4.4. Egyéb

Tudja használni

a foszforról és a foszfor vegyületeiről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik 2.6.1 Szén – Előfordulás

Fogalmi szint

– Tulajdonságok


gyakoriság, allotrópia (grafit, gyémánt, fullerének), természetes (ásványi) és mesterséges szenek. a módosulatok halmazszerkezetét. a grafit és a gyémánt színe, halmazállapota, keménysége, oldhatósága, elektromos vezetése. anyagszerkezeti alapon a grafit és a gyémánt tulajdonságait. redoxi sajátság.

disszociációját három lépésben, reakcióját NaOHdal, különböző anyagmennyiség-arányban.

a trinátrium-foszfát (trisó), a kalcium-foszfát (foszforit) színe, halmazállapota, vízoldékonysága, főbb felhasználása (vízlágyítás, műtrágyák, mosószerek), környezeti hatásuk (eutrofizáció).

Fogalmi szint

Értelmezze Fogalmi szint

hidrogén- és dihidrogén-foszfátok. a foszfátion szerkezetét.

a nátriummal és kalciummal alkotott savanyú sói, színük, halmazállapotuk, vízoldékonyságuk, főbb felhasználásuk, környezeti hatásuk.

34


– Felhasználás – Egyéb

Értse Tudja felírni Fogalmi szint Tudja használni

2.6.2 A szén vegyületei 2.6.2.1 Szén-monoxid (CO) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok


– Előfordulás – Élettani hatás

Értse Tudja felírni Fogalmi szint Fogalmi szint

– Előállítás, felhasználás 2.6.2.2 Széndioxid (CO2) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értelmezze Tudja értelmezni Értelmezze Értse Fogalmi szint Értse

Emelt szint

a szén reakcióját szén-dioxiddal, vízgőzzel, oxigénnel. a reakció egyenletét különböző fém-oxidokkal. redukáló, ötvözőanyag, tüzelőanyag, írószer, vágóés csiszolóanyag, elektród, szénkefe, ékszer. a szénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

a molekulaszerkezetét. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, redoxi sajátság. égését. szerepét a vasgyártásban. képződés nem tökéletes égéskor. mérgező hatás, teendők szén-monoxid-mérgezés esetén.

a polaritását. komplexképző sajátság. a vízoldékonyság anyagszerkezeti magyarázatát. reakcióját különböző fém-oxidokkal,

a mérgező hatást. előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a laboratóriumi előállítást (hangyasavból). a molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, sűrűség, vízoldékonyság, kondenzálhatóság (szárazjég). levegőhöz viszonyított sűrűségét.

35

a forráspont és a kondenzálhatóság anyagszerkezeti magyarázatát.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Fogalmi szint Értse

– Előfordulás, keletkezés – Élettani és ökológiai hatás – Laboratóriumi előállítás – Felhasználása 2.6.2.3 Szénsav (H2CO3) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Sói – Fontosabb karbonátok

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudjon értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint

Értse

Emelt szint

éghetőség (nem éghető). a reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát), a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel. egyszerű kísérleteket. légkör, biológiai és ipari folyamatok terméke. a különböző koncentrációjú CO2 hatása az élő szervezetekre. az üvegházhatást. mészkőből sósavval. a laboratóriumi előállítás egyenleteit. hűtés, üdítőitalok, tűzoltás. a molekulaszerkezetét. sav–bázis jelleg. bomlékonyságát, reakcióját vízzel. egyszerű kémcsőkísérleteket a szénsavval és sóival kapcsolatban. karbonátok, hidrogén-karbonátok. a nátrium-karbonát (szóda, sziksó), a kalcium-karbonát (mészkő, márvány), a magnézium-karbonát, a dolomit, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása. a szóda reakcióit savakkal, a mészégetést, az égetett mész építőipari felhasználását.

36

a kétlépéses disszociációját.

termikus bomlásukat.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Fontosabb hidrogén-karbonátok

2.6.2.4. Egyéb 2.6.3 Szilícium – Anyagszerkezet – Tulajdonságai – Előfordulás – Felhasználás – Egyéb

2.6.4 Szilíciumvegyületek 2.6.4.1 Szilíciumdioxid (SiO2) – Halmazszerkezet – Tulajdonságok

– Előfordulás

Fogalmi szint

Emelt szint

Értse

a szódabikarbóna, a kalcium- és magnéziumhidrogén-karbonát színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása, jelentősége. a cseppkő és a vízkő képződését.


a szénsav sóinak felhasználásával kapcsolatos információkat. a szénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja használni

rácstípusát. félvezető sajátsága.

a szódabikarbóna lúgos hidrolízisét, termikus bomlását.

a reakciókészségét, a reakcióját NaOH-dal. gyakorisága, agyagásványok. elektronika, ötvöző elem. a szilíciumról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

a kvarc rácstípusa.

Fogalmi szint

drágakövek, homok.

a rácsszerkezetét. a kvarc sajátságai: UV-áteresztőképesség, hőtágulás. az ömlesztést szódával (vízüveg-képződést), a reakcióját HF-dal.

37

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Felhasználás – Az üveg


2.6.4.2 Szilikonok – Szerkezet Fogalmi szint Értse – Gyakorlati jeFogalmi szint lentőség Értse 2.6.4.3. Egyéb Tudja használni 2.7 Fémek – Tulajdonságok Fogalmi szint

– Ötvözetek

– Előállítás

Értelmezze Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint

üveggyártás, ékszerek, kvarcüveg, óragyártás. összetétele, felhasználása. a halmazszerkezetével összefüggő sajátságait (olvadás). elemi összetétel. a sziloxánkötést és kialakulását. szilikonolaj, -zsír, -gumi. a tulajdonságaik anyagszerkezeti magyarázatát. a szilíciumvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. szín, hő- és elektromos vezetés, sűrűség (könnyű- és nehézfémek). a szín anyagszerkezeti okát. ötvözet fogalma

Értelmezze

elektrokémiai redukcióval, kémiai redukcióval (termit, szenes). az alkalmazott előállítási mód, az anyagi minőség, a tisztaság és a gazdaságosság közti kapcsolatot. a korrózió fogalma, a korrózióvédelem fajtái (bevonatok, eloxálás, katódos fémvédelem). a rozsdaképződés folyamatát.

Tudjon elemezni

egyszerű kísérleteket a fémek korróziójával, illetve a korrózióvédelemmel kapcsolatban.

Értse – Korrózió

Emelt szint

Fogalmi szint

38

az ötvözetek típusai, szerkezete és tulajdonságai közti összefüggéseket megadott információk alapján. hidrogénes redukcióval, termikus bontással.

a helyi elem képződését, az aktív és a passzív védelmet (horganyzott és fehér bádog).

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.7.1 Az s-mező fémei – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Előfordulás – Előállítás – Ionjaik

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

Tudja értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

– Élettani hatás 2.7.2 A p-mező fémei 2.7.2.1 Alumínium – Tulajdonságok Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse

Emelt szint

alkáli- és alkáliföldfémek, lángfestés. a vegyértékelektron-szerkezetüket. sűrűség, halmazállapot, op., megmunkálhatóság. redoxi sajátság (EN, standardpotenciál). a viselkedésüket levegőn (a tárolási körülményeket), reakcióikat a tanult nemfémekkel, oxigénnel, vízzel, a reakciók körülményeiben megmutatkozó különbségek okát. a lángfestéssel, a fizikai és kémiai sajátságaikkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. vegyületekben (példákkal).

a lángfestés anyagszerkezeti magyarázatát.

peroxid képződését, reakcióikat lúgoldatokkal.

olvadékelektrolízissel. ionjaik töltése, színe. K+, Na+, Mg2+, Ca2+ biológiai szerepe.

a szín és az elektronszerkezet kapcsolatát. Ba2+ és Sr2+ mérgező hatása.

szín, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos és hővezetés. a sűrűség és a megmunkálhatóság halmazszerkezeti okait. redoxi sajátságai (EN, standardpotenciál), reakció amfotéria (reakció savval és lúgoldattal), akva- és savoldattal, passziválódás. hidroxokomplex a viselkedését levegőn, a reakcióit nemfémekkel, víz- a reakcióját fém-oxidokkal (termit), zel (körülményeit) és savoldatokkal. lúgoldatokkal.

39


– Felhasználás

Fogalmi szint

– Ionja 2.7.2.2 Ón és ólom – Tulajdonságok

Fogalmi szint

egyszerű kísérleteket az alumínium tulajdonságaival kapcsolatban. bauxit, kriolit, agyagásványok. bauxit, timföld. az alumíniumgyártás főbb lépéseinek kémiai folyamatait. főbb területei (pl. gépek, eszközök, kábel, szerkezeti elemek). színe, élettani hatása (Alzheimer-kór).


szín, sűrűség, megmunkálhatóság. a viselkedésüket szabad levegőn. savas ólomakkumulátor, ötvözőanyag, mérgező hatás.

– Előfordulás – Előállítás

– Egyéb 2.7.3 A d-mező fémei – Főbb jellemzőik

2.7.3.1 Vascsoport (Fe, Co, Ni) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

Emelt szint


az alumíniumgyártás lépéseinek reakcióegyenleteit.

oxidációs számaik. az ólom reakcióit oxidáló és nem oxidáló savakkal.

sűrűség, EN, standardpotenciál. többféle oxidációs állapotukat, az ionok színe és elektronszerkezete közti kapcsolatot, a kationok erős polarizáló hatásának következményeit (rosszul oldódó, színes vegyületek, komplexképzési hajlam).


a vas vegyértékelektron-szerkezetét. a vas mechanikai tulajdonságai.

Fogalmi szint

redoxi sajátság (EN, standardpotenciál), passziválódás. 40

vegyértékelektron-szerkezetüket. ferromágnesség. a vas megmunkálhatósága és a rácstípus közti kapcsolatot.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Értse

– Az ionok

Tudjon értelmezni Fogalmi szint

– Előfordulás – Előállítás


– Felhasználás 2.7.3.2 Rézcsoport (Cu, Ag, Au) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

– Előfordulás


– Ionjaik

Fogalmi szint

Középszint

Emelt szint

a viselkedésüket levegőn, a vas reakcióit nemfémekkel, savakkal. egyszerű kísérleteket.

a nikkel és a kobalt reakcióit nemfémekkel, savakkal.

oxidációs számok, ionjaik színe (hidratált Fe2+, Fe3+) a vasionok élettani szerepe (hem, citokrómok). vasércek. az ipari vas- és acélgyártás legfontosabb lépéseit, ismerje a szükséges anyagokat és a termékeket. öntöttvas és acél, szerkezeti anyag (Fe).

oxidációs számok, ionjaik színe (hidratált Ni2+, Co2+, vízmentes Co2+).

a vegyértékelektron-szerkezetüket. szín, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos és hővezetés. redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál), viselkedés levegőn. a reakciójukat oxigénnel, a reakcióképességüket oxi- az oxidáló és nem oxidáló savakkal végbemenő dáló és nem oxidáló savakkal. reakciók egyenleteit. egyszerű kísérleteket.

oxidációs számok (Cu2+, Ag+), az ionok színe (Ag+, hidratált és vízmentes Cu2+).

Értse – Élettani hatás

Fogalmi szint

ötvözőanyag (Co, Ni).

elemi állapotban, illetve vegyületekben (szulfidos ércek). oxidációs számok (Cu+). a réz(II)- és az ezüstionok reakcióját NaOH-, illetve ammóniaoldattal.

biológiai jelentőségük, illetve mérgező hatásuk.

41

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint – Felhasználás 2.7.3.3 Cink – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Egyéb 2.7.3.4 Higany – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Emelt szint

Fogalmi szint

elemi állapotban: ékszerek, elektrotechnika, képzőművészet, ötvözetek (sárgaréz, bronz); vegyületeik: permetezés (rézgálic).


vegyértékelektron-szerkezetét, oxidációs számát. nehézfém, redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál). a viselkedését levegőn, a reakcióját nemfémekkel, savakkal. egyszerű kísérleteket.

Tudjon értelmezni Tudja értelmezni

oxidációs száma halmazállapot, sűrűség, standardpotenciál, redoxi sajátság, oxidjának bomlékonysága. a viselkedését levegőn, a reakcióját kénnel, oxidjának termikus bontását (egyenlettel), a reakcióját oxidáló és nem oxidáló hatású savakkal (reakcióegyenletekkel). mérgező hatása elemi állapotban, illetve vegyületeiben. elektrotechnika, hőmérők, katalizátor, amalgámok.

Értse

Fogalmi szint

– Felhasználás 2.7.3.5 Egyéb

Fogalmi szint Tudja használni

amfotéria. a reakcióját tömény, oxidáló savakkal.

az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, élettani hatásával kapcsolatos információkat.



fényképészet (ezüst), analitikai kémia.

a fémekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

42

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.7.3.6 Egyéb átmenetifémvegyületek Kálium-permanganát (hipermangán, KMnO4) – Tulajdonságai – Felhasználás – Egyéb

Emelt szint

Fogalmi szint

színe, halmazállapota, vízoldhatósága, redoxi sajátsága, termikus bontása. fertőtlenítés, oxidálószer. a kálium-permanganátról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja használni

43

3. Szerves kémia VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői Szerves anyag

Fogalmi szint

A szerves molekulák szerkezete


Izoméria – Az izoméria típusai

Tudja Fogalmi szint Értse

Tudja Homológ sor

Funkciós csoport

Fogalmi szint Tudja meghatározni Fogalmi szint Tudja felismerni

a szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis elmélet, Wöhler), organogén elemek. a szénatom molekulaképző sajátságait. konstitúció, konfiguráció, konformáció.

megszerkeszteni molekulák konstitúciós képletét. az izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizoméria (sztereoizoméria), geometriai (cisz-transz) izomerek. a cisz-transz izomériát a but-2-én példáján.

felírni adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izomerjeit. homológ sor fogalma.

Emelt szint

konformerek. az etán és a ciklohexán konformációit, az ekvatoriális és az axiális ligandumokat. optikai izoméria, kiralitás fogalma, enantiomerpár, diasztereomer-pár. a geometriai izoméria kialakulásának feltételét, a kiralitáscentrum, illetve a kiralitás feltételét, egy konkrét példán az enantiomerpár, illetve a diasztereomer-pár fogalmát. felismerni a geometriai izomereket, felismerni a kiralitáscentrumot a molekulában. az adott homológ sor összegképletét.

funkciós csoport fogalma, nevük, képletük. a tanult funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.

44

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint

Emelt szint

A szerves vegyületek csoportosítása Tulajdonságok

Fogalmi szint

csoportosítás funkciós csoport szerint, csoportosítás szénlánc szerint.

Értse

– Reakciótípusok

Fogalmi szint

Tudja felismerni

az op.-ot, a fp.-ot és az oldhatóságot befolyásoló tényezőket. a π-kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe, szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció. az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik reakciótípusba tartozik.

Fogalmi szint

Alkán és cikloalkán fogalma, általános összegképlet.

Fogalmi szint

az első tíz normális láncú alkán neve, az első négy az első húsz normális láncú alkán neve, az cikloalkán neve, alkilcsoportok (normális láncú, izo- alkilcsoportok rendűsége. propil) nevei, a szénatom rendűsége. az elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi szabályait (leghosszabb szénlánc, sorszámozás). az egyszerűbb elágazó láncú alkánokat. az egyszerűbb gyűrűs, oldalláncot tartalmazó alkánokat. a konstitúciós izoméria lehetőségeit.

3.2 Szénhidrogének 3.2.1 Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) Alkán, cikloalkán (paraffin, cikloparaffin) – Nevezéktan

Értse

– Izoméria

Tudja elnevezni Értse

45

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Anyagszerkezet

Értse

– Tulajdonságok


– Kémiai reakciók

Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Hasonlítsa össze Értelmezze Tudja

– Előfordulás


– Felhasználás


a tetraéderes szerkezetet a szénatom körül, a polaritásukat, rácstípusukat. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban. bármely két, normális láncú alkán fp.-ját.

Emelt szint

az op. és fp. kapcsolatát a molekula térszerkezetével.

az azonos szénatomszámú alkánizomerek olvadás- és forráspontját; az alkán és cikloalkán fp., op.-ját. éghetőség, robbanékonyság, szubsztitúció halogének- krakkolás. kel, hőbontás. reakciókészségüket a telítetlen vegyületekkel.

a reakciókészségüket, a metán klórozását, az etin és korom előállítását metánból. kísérlettel igazolni a reakciókészségüket, felírni tökéletes égésük egyenletét, felírni egyenlettel az egyszerűbb alkánok klórozását. földgáz, kőolaj, a kőolajfeldolgozás fontosabb frakciói, ólommentes benzin, környezetvédelmi vonatkozások. a kőolaj-feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók összetételét, az oktánszámot. energiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek (szintézisgáz, acetilén, korom, halogénezett és oxigéntartalmú szerves vegyületek) előállítása. a szintézisgáz előállítását.

46

a nagyobb szénatomszámú szénhidrogének krakkolását, a folyamat termékeit. felírni tökéletes égésük egyenletét általános képlettel is. benzinreformálás.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.2.2 Alkének (olefinek) Alkén (olefin) – Nevezéktan

– Izoméria

– Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja megadni Fogalmi szint Értse Tudja felismerni Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze

Tudja

Emelt szint

alkén, olefin fogalma, általános összegképlet. a kettős kötés helye, mint új szabály az elnevezésnél, vinilcsoport. az egyszerűbb alkének szabályos nevét. konstitúciós izoméria, geometriai izoméria. az izomériát a butén példáján. a geometriai izomereket más olefinek esetében. a térbeli alkatot az etén példáján, az olefinek polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op. és fp. változását a homológ sorban. kormozó égés levegőn, addíció (halogén-, hidrogénhalogenid, vízaddíció, telítés), polimerizáció, monomer és polimer, a termék elnevezése. a reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz elszíntelenítését (reakcióegyenletekkel, a folyamatok körülményeinek jelölésével), az etén és a propén polimerizációját. értelmezni az olefinekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket, felírni tökéletes égésük egyenletét.

47

az op. és fp. kapcsolatát a molekula térszerkezetével. Markovnyikov-szabály. a kormozó égés okait.

felírni tökéletes égésük egyenletét általánosan is, jelölni az egyszerűbb alkének addíciós folyamatait (alkalmazni a Markovnyikov-szabályt), a termékek elnevezésével, jelölni az egyszerűbb alkének polimerizációs folyamatait.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Előállítás 3.2.3 Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének 3.2.3.1 Diének – Nevezéktan – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Felhasználás 3.2.3.2 Természetes poliének

3.2.4 Alkinok Alkin 3.2.4.1 Etin (acetilén) – Molekulaszerkezet – Fizikai tulajdonságok


iparban kőolajból. az etén laboratóriumi előállításának egyenletét.

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

dién fogalma. buta-1,3-dién, izoprén. a konjugált kettős kötés fogalma (delokalizáció).

Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze

általános összegképlet.

halmazállapot, szín (butadién, izoprén), addíció a butadién [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal, a butadién és az izoprén [1,4]-polimerizációját. műgumi kaucsuk, gumi, ebonit, karotinoidok. a kaucsuk és a vulkanizált kaucsuk (gumi, ebonit) közötti szerkezeti különbséget, a karotinoidok színének molekulaszerkezeti magyarázatát. alkin fogalma.

Értse

téralkatát, kötésszögeit, kötés- és molekulapolaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság (vízben, acetonban). az acetilén fizikai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket.

Tudja értelmezni

az etén etanolból való előállításának kísérletét.

az buta-1,3-dién téralkatát.

Fogalmi szint

Fogalmi szint

Emelt szint

általános összegképlet.

48

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Fogalmi szint Értse, értelmezze

– Előállítás – Felhasználás 3.2.5 Aromás szénhidrogének – Nevezéktan 3.2.5.1 Benzol – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

– Előállítás – Élettani hatás 3.2.5.2 Toluol, sztirol

Tudja értelmezni Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értelmezze Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

robbanékonyság, égés, addíció. a reakciókészségét, kormozó égésének okát, a tökéletes égését (egyenlettel), hidrogén-, HCl-, bróm-, vízaddícióját és körülményeit. az acetilén kémiai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. iparban metánból, laboratóriumban kalcium-karbidból (kísérlet, reakcióegyenlet). felhasználásával, jelentőségével kapcsolatos információkat.

Emelt szint savi sajátságát, a sóképzését nátriummal.

aromás vegyület. arilcsoportok (fenil, benzil), orto, meta, para helyzet. a benzol egyszerű származékainak elnevezését. hat delokalizált π-elektron. a térszerkezetét, polaritását.

az aromás jelleg energiaviszonyait. a kötési energiát és a kötéstávolságot más szénhidrogénekhez viszonyítva.

szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. kormozó égés, szubsztitúció. a reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját, nitrálását (a reakciók körülményeivel).

a kormozó égés magyarázatát. aromatizációval (benzinreformálás).

rákkeltő hatás. képletük, halmazállapotuk. a sztirol polimerizációját.

49

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Felhasználás 3.2.5.3 Naftalin – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

– Felhasználás 3.2.5.4 Egyéb 3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének Elnevezés

Fogalmi szint

Fogalmi szint Tudja

Anyagszerkezet

Értse

Tulajdonságok


Kémiai reakciók

oldószer (toluol: benzol helyett is), műanyag (polisztirol: PS), származékaik: robbanószerek (pl. TNT).

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja használni

Tudja összehasonlítani Fogalmi szint

Emelt szint

10 delokalizált pi-elektron. az aromás jelleget és hasonlítsa össze a benzoléval. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság, szublimáció. az op. és az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. szubsztitúció. a halogén-szubsztitúcióját és körülményeit. molyriasztó, műanyagok, festékek alapanyaga. a szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

alkil-halogenid, szabályos elnevezés. a tanult szénhidrogénekből származtatott vegyületek elnevezését. polaritásukat.

rendűség.

a tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága. a molekula tömegének és polaritásának kapcsolatát a fizikai tulajdonságokkal. az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot az azonos szénatomszámú szénhidrogénekével. szubsztitúció, elimináció, Zajcev-szabály.

polimerizáció (vinil-klorid).

50

VIZSGASZINTEK


Felhasználás

Környezetvédelmi vonatkozások Egyéb 3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek Egyszerű funkciós csoportok Összetett funkciós csoportok és származtatásuk Vegyületcsoportok 3.4.1 Hidroxivegyületek 3.4.1.1 Alkoholok

Tudja elemezni Tudja Fogalmi szint

Emelt szint a Zajcev-szabályt; az elimináció és a szubsztitúció kapcsolatát az alkalmazott körülményekkel. egyszerűbb alkil-halogenidek szubsztitúciós és eliminációs reakcióit. különböző alkil-halogenidek előállítási módjait.

Fogalmi szint

oldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, hűtőfolyadék (freon-12), tűzoltószer (széntetraklorid), műanyag (tetra-fluor-eténből teflon, vinil-kloridból PVC). mérgező hatás, ózonlyuk, savas eső.

Tudja használni

a halogénezett szénhidrégekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Tudja felismerni Fogalmi szint

hidroxil-, éter-, oxocsoport (karbonilcsoport). felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. karboxil-, észtercsoport. a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.

Tudja

alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbonsav. csoportba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket.

Fogalmi szint

alkohol fogalma.

51

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Értse

– Nevezéktan

Tudja megállapítani Fogalmi szint Tudja

– Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint Értse Tudja


Fogalmi szint

Értse Tudja

a metanol, az etanol, a glikol és a glicerin értékűségét, rendűségét, az egyértékű, telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét. a tanult vegyületek rendűségét, értékűségét. az elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név), triviális nevek (faszesz, borszesz, glikol, glicerin). az egyszerűbb alkoholok elnevezését, a név alapján a konstitúció felírását. a polaritásukat. szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldhatóság (a tanult vegyületek esetében). a hidroxil-csoport és a szénlánc szerepét az op., a fp. és az oldhatóság meghatározásában. viszonyítani a különböző alkoholok op-ját, fp-ját a megfelelő moláris tömegű alkánokéhoz. sav–bázis sajátság, reakció nátriummal, reakció szerves és szervetlen savakkal (észterképzés), éterképzés, vízelimináció, égés, a primer és a szekunder alkoholok oxidációja. az etanol oldatának kémhatását, az alkoholok reakcióit az etanol példáján, az etanol és a propán-2-ol oxidációját. értelmezni az alkoholok oldhatóságával, kémiai tulajdonságaival kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket.

52

Emelt szint

a rendűséget és értékűséget ismeretlen vegyületekben.

becsülni különböző alkoholok fp- és op.-viszonyait, oldhatóságát.

értelmezni az alkoholok kémiai reakcióit a megadott vegyületek esetében, a reakciók jelölését általánosan is.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint – Előfordulás – Élettani hatás – Előállítás

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint

– Felhasználás

Értse, ismerje Tudja értelmezni

3.4.1.2 Fenolok 3.4.1.2.1 Fenol – Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Kémiai reakciók

Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze

– Élettani hatás – Felhasználás 3.4.2 Éterek – Nevezéktan


Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja elnevezni Értse Fogalmi szint

észterekben, kötötten. az etanol, a metanol mérgező hatása. a metanol (szintézisgázból), etanol (eténből, illetve erjesztéssel). az előállítási egyenleteket. az előfordulásukkal, előállításukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat.

Emelt szint a glikol mérgező hatása.

a felhasználással kapcsolatos tulajdonságokat. fenolok fogalma. karbolsav. polaritását, hidrogénkötésre való hajlamát. halmazállapot, szín, szag, oldhatóság. sav–bázis sajátság, sóképzés. a reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek elnevezésével). baktériumölő, mérgező. fertőtlenítő szer, műanyaggyártás.

a téralkatát.

a savi erősségét az etanolhoz és a szénsavhoz viszonyítva, az oxidációval szembeni érzékenységét.

csoportnevek + éter. az egyszerűbb étereket. a polaritásukat. oldhatóság, szag, halmazállapot a dietil-éter példáján.

53

VIZSGASZINTEK


– Előállítás

– Felhasználás 3.4.3 Oxovegyületek – Csoportosítás – Nevezéktan

Tudja viszonyítani Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja



Értse Fogalmi szint Tudja viszonyítani Fogalmi szint Értse

Emelt szint

az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a dietil-éter példáján.

a dietil-éter gyúlékonysága. szimmetrikus étereké. a dietil-éter előállítását etanolból, a reakció körülményeit. a dietil-éter felhasználása. aldehidek (formilcsoport), ketonok (ketocsoport). szabályos név (alkanal, alkanon, csoportnevek + keton), triviális név (formaldehid, acetaldehid, aceton). a tanult triviális nevek szabályos elnevezésének megadását. az oxocsoport polaritását. halmazállapot, oldhatóság a tanult vegyületek esetében.

redukciójuk alkohollá, oxidációjuk. a formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, az oxidálhatóságuk közötti különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció).

54

az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz, alkánokéhoz. savas hidrolízis. vegyes étereké.

triviális név (benzaldehid, akrolein). az egyszerűbb oxovegyületek elnevezését.

op.-ot, fp.-ot, oldhatóságot az azonos szénatomszámú alkoholokéhoz és éterekéhez. addíció. a paraformaldehid keletkezését.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Tudja

– Előállítás – Felhasználás




3.4.4 Karbonsavak – Csoportosítás

Fogalmi szint

– Nevezéktan

Tudja Fogalmi szint

Középszint

Emelt szint

értelmezni az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket, felírni a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenleteket az acetaldehid és az aceton példáján formaldehid (metanolból). formaldehid (tartósítás, műanyagipar), aceton (oldószer).

értelmezni az egyszerű oxovegyületek redoxi átalakítását, felírni az aldehidek ezüsttükörpróbájának és Fehlingreakciójának egyenletét (általánosan is).

a formalin összetételét. formaldehid (sejtméreg, baktériumölő hatás), aceton (cukorbetegség, alkoholizmus). csoportosítás értékűség és szénlánc szerint, a telített, nyílt szénláncú monokarbonsavak általános képlete. a tanult karbonsavakat csoportba sorolni. szabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, olajsav, benzoesav), karboxilcsoport, acilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav acilcsoportjának, illetve savmaradékának neve.

Tudja – Anyagszerkezet – Tulajdonságok


a karboxilcsoport polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. a hidrogénkötés és a szénlánc szerepét az op., a fp., illetve az oldhatóság meghatározásában.

55

triviális név (vajsav),

az egyszerűbb molekulák acilcsoportjának és savmaradékának elnevezését, a szabályos név megadását az adott képlet alapján. a karbonsavak dimerizációját.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint


Tudja viszonyítani Fogalmi szint Értse

Tudja – Előállítás – Egyéb 3.4.4.1 Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak 3.4.4.3 A karbonsavak sói – Felhasználás 3.4.5 Észterek – Csoportosítás

Értse Tudja értelmezni Fogalmi szint

sav–bázis jelleg, észterképződés az ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal, nátrium-hidrogén-karbonáttal, az ecetsavnak a fenolhoz, illetve a hidrogén-kloridhoz viszonyított savi erősségét, az etanol és ecetsav egyensúlyi reakcióját. értelmezni a karbonsavakkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

Fogalmi szint

az ecetsav előállításának folyamatait. az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. tejsav, borkősav, szalicilsav, citromsav, piroszőlősav, Szent-Györgyi Albert. az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. elnevezésük, halmazállapotuk.

Értse

a szappan tisztító hatását.

Fogalmi szint

csoportosítás az alkohollal kapcsolódó sav típusa szerint.

Tudja alkalmazni

56

Emelt szint az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz és észterekéhez. a hangyasav redukáló sajátsága, redukció primer alkohollá a savi erősség változását a homológ sorban, a hangyasav ezüsttükörpróbájának egyenletét, a hangyasav reakcióját brómos vízzel. felírni a karbonsavak sóképzésének egyenleteit, felírni a karbonsavak alkoholokkal való észteresítési reakcióját.

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.4.5.1 Karbonsav-észterek – Nevezéktan – Tulajdonságok

– Kémiai reakció

– Előállítás – Felhasználás – Zsírok, olajok (gliceridek)

Tudja Fogalmi szint Tudja viszonyítani Fogalmi szint Értse Tudja Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Értelmezze

3.4.5.2 Szervetlensav-észterek 3.4.5.3 Egyéb

Tudja felírni Fogalmi szint Tudja használni

az egyszerűbb formiátok, acetátok elnevezését. halmazállapot, szag, oldhatóság (viaszok és gyümölcsészterek).

Emelt szint

az egyszerűbb karbonsav-észterek elnevezését.

az op.-ot, a fp.-ot, oldhatóságot az azonos moláris tömegű karbonsavakéhoz, az oxovegyületekéhez. lúgos hidrolízis. az etil-acetát hidrolízisét. értelmezni a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. savból és alkoholból. az előfordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. zsír és olaj fogalma, általános szerkezet, halmazállapot, oldhatóság, hidrolízisük, biológiai jelentőségük. a zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás), a telítetlenség kimutatását.

felírni az egyszerűbb karbonsav-észterek hidrolízisét.

a zsírok és olajok eltérő halmazállapotát. tetszőleges glicerid lúgos hidrolízisének egyenletét.

nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), foszfátészterek (biológiai szerep), szulfátészterek (mosószer). az oxigéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

57


3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1 Aminok Fogalmi szint – Csoportosítás Fogalmi szint

– Elnevezés

– Tulajdonságok


Tudja Fogalmi szint Tudja

Emelt szint

funkciós csoportjuk.

az elnevezés szabályai. a C1 –C3 aminok elnevezését.

Fogalmi szint Értelmezze Tudja összehasolítani Fogalmi szint Értse

Tudja értelmezni 3.5.2 Aminosavak Fogalmi szint – Példák Fogalmi szint – Csoportosítás Fogalmi szint – Szerkezet Fogalmi szint

sav–bázis sajátság. a metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a keletkezett só elnevezését.

értékűség, rendűség, az egyértékű, nyílt láncú alkilaminok homológ sorának általános képlete. felismerni az értékűséget, a rendűséget. triviális név (anilin). az egyszerűbb aminok elnevezését és csoportba sorolását a képlet alapján, a név alapján a képlet felírását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op., a fp.és az oldhatóság halmazszerkezeti okait, az anilin oldhatóságát. az izomer aminok (primer, szekunder, tercier) fp.-ját, a fp.-ot a megfelelő moláris tömegű alkánokéval. amidképzés.

az alkil- és aril-aminok reakcióját vízzel és hidrogénkloriddal. aminosav fogalma. glicin. csoportosítás az oldalláncok fajtái szerint. az α-aminosav általános szerkezete.

58

kiralitásuk, a természetes eredetű aminosavak konfigurációja.


– Tulajdonságok

– Előfordulás 3.5.3 Savamidok – Elnevezés


– Kémiai reakciók 3.5.4 Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 3.5.4.1 Piridin – Tulajdonságok

Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja megbecsülni Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudja viszonyítani Fogalmi szint

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze

Emelt szint

az ikerionos szerkezetüket a glicin példáján. halmazállapotuk. a glicin op.-jának magyarázatát. amfotéria. a glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való reakcióját. a természetes eredetű aminosavak polaritását, savbázis tulajdonságát képlet alapján. a fehérjékben, kötötten. funkciós csoport. az elnevezés szabályai, triviális nevek (formamid, acetamid, karbamid). elnevezni az egyszerűbb amidokat. delokalizált pi-elektronrendszer. a polaritásukat, a síkalkatú σ-vázat. halmazállapot. az op. halmazszerkezeti magyarázatát.

oldhatóság. a hidrogénkötés erősségét a megfelelő moláris tömegű karbonsavakhoz. savas hidrolízis, sav-bázis tulajdonság.

konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op.-ját és az oldhatóságát. 59


– Jelentőség – Felhasználás 3.5.4.2 Pirimidin – Tulajdonságok – Jelentőség 3.5.4.3 Pirrol – Tulajdonság

Emelt szint


sav–bázis sajátság. a reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal.

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza. alkohol denaturálására. konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. halmazállapot, oldhatóság, sav–bázis sajátság. az oldhatóságát. a pirimidinszármazékok nukleotidalkotók. konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. halmazállapot, oldhatóság, sav-bázis sajátság, szubsztitúciós hajlam. az oldhatóságát, olvadáspontját piridinéhez viszonyítva, a szubsztitúcióját brómmal, a reakció körülményeit, a szubsztitúciós készségét a benzoléhoz viszonyítva.

Értse, értelmezze – Jelentőség 3.5.4.4 Imidazol – Tulajdonságok

– Jelentőség 3.5.4.5 Purin

szubsztitúciós hajlam. a halogén-szubsztitúcióját, a folyamat körülményeit, a benzolhoz viszonyított szubsztitúciós hajlamát.

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze

porfinváz (klorofill, hemoglobin). konstitúció, aromás rendszer. amfotéria. amfoter sajátságát.


fehérjealkotó (protonátvivő szerep). konstitúció, aromás rendszer.

a polaritását. halmazállapot, oldhatóság. az oldhatóságát és az op.-ját, az op. pirroléhoz viszonyított értékét, reakcióját savval, bázissal.

60


– Jelentőség 3.5.5 Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok 3.5.6 Egyéb 3.6 Szénhidrátok Csoportosítás 3.6.1 Monoszacharidok – Összegképlet – Funkciós csoportok

– Csoportosítás – Molekulaszerkezet – Izoméria

– Tulajdonságok

Emelt szint


a purinszármazékok nukleotidalkotók. élettani, pszichikai hatásuk.

Tudja használni

a nitrogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a szenvedélybetegségek) értelmezésében.

Fogalmi szint

mono-, di- és poliszacharidok.


CnH2nOn (3 ≤ n ≤ 7). polihidroxi-oxovegyületek, gyűrűs formában étercsoport. monoszacharidot megadott konstitúció alapján.

Tudjon felismerni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja megállapítani Fogalmi szint Értse

csoportosítás oxocsoport szerint, csoportosítás szénatomszám szerint. nyílt láncú és gyűrűs konstitúció, glikozidos hidroxilcsoport. a gyűrűvé záródást. D- és L-konfiguráció. a királis szénatomok és az izomerek számát. halmazállapot, íz, vízoldhatóság. az op., az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát.

61


Fogalmi szint Tudja 3.6.1.1 Glicerinaldehid 3.6.1.2 1,3-dihidroxi-aceton 3.6.1.3 Ribóz és 2-dezoxi-ribóz 3.6.1.3 Glükóz (szőlőcukor) – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

– Előfordulás, jelentőség 3.6.1.4 Fruktóz (gyümölcscukor)

Fogalmi szint

Emelt szint

az aldózok redukáló hatása, a ketózok átizomerizálódása, karamellizálódás és elszenesítés. értelmezni a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében.


észteresítés. a Fehling- és ezüsttükör-próba egyenletét általánosan is.

az enantiomerpárt. összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében.

Fogalmi szint

összegképletük, a nukleotidok építőkövei.


a nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójukat. összegképlet.

a D-konfigurációját, jelölését.

Értse

a molekula nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját.

a D-konfigurációját, jelölését; a szék-konformációját, az izomerizációját vizes oldatban; α-, β-anomereket és stabilitásukat.

Fogalmi szint Értelmezze Értse, értelmezze Fogalmi szint

szín, íz, halmazállapot, oldhatóság. a fizikai tulajdonságait. az ezüsttükörpróbát (reakcióegyenlettel is), a Fehlingpróbáját. vércukorszint (1 g/dm3), kötött állapotban a legelterjedtebb szénvegyület. összegképlet, előfordulás gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban.

Fogalmi szint

62

a Fehling-próba reakcióegyenletét.


3.6.2 Diszacharidok – Származtatásuk

– Tulajdonságok

Értse

a nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját, az izomerizációját szőlőcukorrá.

Fogalmi szint Tudja felírni

monoszacharidokból, összegképletük.


szín, halmazállapot, oldhatóság. a halmazállapot és vízoldhatóság magyarázatát, a redukáló sajátság feltételét. egyszerű kémcsőkísérleteket.

3.6.2.1 Maltóz


3.6.2.2 Cellobióz

Fogalmi szint

3.6.2.3 Szacharóz (répacukor, nádcukor) – Szerkezet – Tulajdonságai – Jelentőség

Emelt szint

D-konfigurációját, jelölését.

a konstitúciós képletüket, a hidrolízisüket egyenlettel.

konfiguráció, jelölése, konformáció.

Fogalmi szint

összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás szabadon, illetve kötött állapotban (keményítő). összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás kötött állapoitban (cellulóz) összegképlete, alkotórészei.

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

konstitúció. halmazállapot, íz, oldhatóság, nem redukáló. a redukáló hatás hiányának magyarázatát. táplálék, növények.


63



3.6.3 Poliszacharidok – Tulajdonságok – Hidrolízisük

3.6.3.1 Cellulóz

3.6.3.2 Keményítő

Egyéb 3.7 Fehérjék Építőelemek Konstitúció

Fogalmi szint Tudjon Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja felírni Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Emelt szint

általános képletük, származtatásuk. felismerni poliszacharidot konstitúciós képlete alapján. nem redukálók. a redukáló hatás hiányának magyarázatát. enzimes és savas. a hidrolízis termékeit. a hidrolízisük egyenletét. alkotórészei, számuk nagyságrendje, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, szerepe (vázpoliszacharid), felhasználás (textil- és papíripar). az oldhatóság szerkezeti magyarázatát.

Értse

alkotórészei, számuk nagyságrendje, amilóz, amilopektin, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, élettani szerep (tartaléktápanyag), felhasználás (textil- és élelmiszeripar, ragasztógyártás). a kimutatását jóddal.

Tudja használni

a szénhidrátokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.


α-aminosavak.

Értse

az oldhatóság szerkezeti magyarázatát, a kimutatás szerkezeti magyarázatát.

α-L-aminosavak.

peptidkötés (Emil Fischer), primer struktúra (aminosav-szekvencia, Sanger). a dipeptid származtatását, a polipeptidlánc általános szerkezetének jelölését.

64


Térszerkezet

Fogalmi szint

Emelt szint

szekunder struktúra: β-redő (fibroin), α-hélix (keratin); tercier struktúra; fibrilláris és globuláris fehérjék.

a β-konformációt és az α-hélixet, a kölcsönhatásokat a polipeptidlánc amidcsoportja, ill. oldalláncai között (a másodlagos, a harmadlagos és a negyedleges szerkezet esetén).

Értelmezze

Kimutatás, reakciók

Fogalmi szint Értelmezze Tudja

Jelentőség

Fogalmi szint

Egyéb

Tudja használni

3.8 Nukleinsavak Építőelemek Konstitúció


kvaterner struktúra.

biuretpróba, xantoprotein-reakció, reverzibilis és irreverzibilis koaguláció. a kicsapódási reakciókat. értelmezni a fehérjékkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. szerkezeti anyagok, enzimek, hormonok, immunanyagok, transzportmolekulák, mozgásért felelős fonalak, energiahordozók (végső energiatartalék). a fehérjékről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. hidrolízisük termékei. a nukleotid szerkezete, a polinukleotidlánc kialakulása. az alkotórészek kapcsolódását egy nukleotidban (Sanger), a polinukleotidlánc sematikus jelölését.

65

a kimutatási reakciókat.


DNS, RNS

Fogalmi szint

A DNS kettős hélixe

Fogalmi szint

Egyéb 3.9 Műanyagok Csoportosítás

Tudja megállapítani Tudja használni Fogalmi szint

3.9.1 Természetes Fogalmi szint alapú műanyagok 3.9.2 SzintetikuFogalmi szint san előállított műanyagok 3.9.2.1 Polimeri- Fogalmi szint zációs műanyagok Tudja felírni 3.9.2.2 PolikonFogalmi szint denzációs műanyagok

Emelt szint

eltérés az alkotóelemek összetételében, a purin- és a pirimidinbázisok neve; eltérés a polinukleotidláncok számában, konformációjában; hidrogénkötések a láncban és a láncok között; különbség a biokémiai jelentőségben. összefüggés a bázisok számában, komplementer fogalma, Watson és Crick. a komplementerlánc bázissorrendjét. a nukleinsavakról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a mutációk, a mutagén hatások) értelmezésében. eredet szerint (természetes, szintetikus, illetve szerves vagy szervetlen láncú), feldolgozás szerint (termoplasztikus, termoreaktív). gumi, ebonit. csoportosítás az előállítás módja szerint (polimerizációs, polikondenzációs). polietilén, polipropilén, teflon, PVC, polisztirol, műgumi, felhasználásuk.

plexi és felhasználásuk.

a polimerizáció egyenletét adott monomer esetén. szilikonok, fenoplasztok (bakelit), alapegységeik, fel- aminoplasztok, poliészterek (terilén), poliamidok használásuk. (nejlon), alapegységeik, felhasználásuk.

66


3.9.2.3 Környezetvédelmi szempontok 3.9.2.4. Egyéb

Emelt szint

Fogalmi szint

savas eső, hulladékfelhalmozódás, hulladékégetés és újrahasznosítás, allergia.

Tudja használni

a műanyagokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.10 Energiagazdálkodás Hagyományos energiaforrások


Megújuló energiaforrások

Tudja értelmezni

Alternatív energiaforrások Egyéb


kőszén, kőolaj, földgáz. az egyes energiaforrások használatának előnyeit és hátrányait. leírás alapján az adott energiaforrás (pl. nap-, szél-, vizi és geotermikus energia, biogáz) alkalmazását, előnyeit és hátrányait. leírás alapján az adott energiaforrás (pl. tüzelőanyag cella) alkalmazását, előnyeit és hátrányait. az energiagazdálkodásról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

67

4. Kémiai számítások VIZSGASZINT

TÉMAKÖR Középszint 4.1 Az anyagmennyiség

Fogalmi szint

Értse

Tudja

4.2 Gázok

Fogalmi szint

Értse

relatív atomtömeg, jele; relatív molekulatömeg, jele; anyagmennyiség, jele, mértékegysége; moláris tömeg, jele, mértékegysége; Avogadro-állandó, jele, értéke; sűrűség, jele, mértékegysége. a moláris atomtömeg kapcsolatát a relatív atom- és molekulatömeggel, a következő összefüggéseket: m N M= , NA = , n n m ρ= . V kiszámítani a relatív molekulatömeget a relatív atomtömegekből a képlet ismeretében, megállapítani és jelölni az anyagok moláris tömegét, alkalmazni a tömeg, a részecskeszám, a térfogat és az anyagmennyiség közti összefüggéseket. Avogadro törvénye, gázok moláris térfogata; a moláris gáztérfogat jele, mértékegysége, értéke standard nyomáson, 0 °C-on és 25 °C-on; gázok sűrűsége; gázok relatív sűrűsége. a következő összefüggéseket: V M Vm = , ρ= , n Vm M1 d = . M2 68

Emelt szint

kiszámítani a relatív atomtömeget az izotópok relatív atomtömegéből és előfordulási arányából.

ideális gázok állapotegyenlete

a következő összefüggést: pV = nRT.

VIZSGASZINT

TÉMAKÖR Középszint

4.3 Oldatok, elegyek, keverékek Oldatok, elegyek, keverékek összetétele

Emelt szint

Tudja alkalmazni

Avogadro törvényét, a gázok térfogatával, sűrűségével és relatív sűrűségével kapcsolatos fenti összefüggéseket a kémiai számításokban.

az ideális gázok állapotegyenletét a kémiai számításokban.

Fogalmi szint

tömegszázalék, térfogatszázalék, anyagmennyiségszázalék (mólszázalék); anyagmennyiség-koncentráció, jele, mértékegysége; az oldhatóság megadása tömeg%-ban és 100 g oldószerre vonatkoztatva. a következő összefüggéseket: mB ⋅100% ( m / m) , m VB ⋅100% (V / V ) , V nB ⋅100% ( n / n) , n n cB = B . Voldat

tömegtört, térfogattört, anyagmennyiségtört (móltört), tömegkoncentráció, jele, mértékegysége

Értse

69

a következő összefüggéseket: m wB = B , m V ϕB = B , V n xB = B , n m ρB = B . Voldat

VIZSGASZINT

TÉMAKÖR Középszint

Emelt szint

Tudja alkalmazni

a tömegszázalékkal kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek és porkeverékek összetételével kapcsolatban; a térfogatszázalékkal kapcsolatos összefüggést a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-százalékkal kapcsolatos összefüggést (és kapcsolatát a térfogatszázalékkal) a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-koncetrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál.

Tudja

átszámítani a kétféle oldhatósági adatot.

a tömegszázalékkal, illetve tömegtörttel kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek, porkeverékek és gázelegyek összetételével kapcsolatban; a térfogatszázalékkal, illetve térfogattörttel kapcsolatos összefüggést gáz- és folyadékelegyekkel kapcsolatos számításokban; folyadékelegyeknél a térfogati kontrakciót; az anyagmennyiség-százalékkal, illetve törttel kapcsolatos összefüggést gázelegyek, porkeverékek és oldatok összetételével kapcsolatban; a tömegkoncetrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál; alkalmazni az oldhatósági adatokat az oldhatóság hőmérsékletfüggésével kapcsolatos feladatokban, kristályvízmentes és kristályvizes sók esetén. hogyan kell oldatot készíteni kristályvíztartalmú anyagból.

Egyéb, oldatokkal Tudja kapcsolatos feladatok Gázelegyekkel kapcsolatos számítások

hogyan kell oldatot készíteni: – vízmentes anyagból és oldószerből, – hígítással, töményítéssel, – keveréssel.

Tudja alkalmazni

a kémiai számításokban az átlagos moláris tömeg és a gázelegyek összetétele közötti kapcsolatot.

70

VIZSGASZINT

TÉMAKÖR Középszint 4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Összegképlet


Sztöchiometria


4.5 Termokémia

Fogalmi szint Tudja

az összegképlet jelentése. a tapasztalati és a molekulaképlet közötti különbséget. alkalmazni az összegképlet és a tömegszázalékos összetétel kapcsolatát a kémiai számításokban, meghatározni a molekulaképletet a tömegszázalékos összetétel és a moláris tömeg ismeretében. a kémiai egyenlet, termelési százalék, szennyezettség. a kémiai egyenlet jelentéseit. használni a reakcióegyenleteket a sztöchiometriai számításokban, alkalmazni az oldatok összetételével, a termelési százalékkal és a szennyezettséggel kapcsolatos összefüggéseket a kémiai számításokban. reakcióhő, képződéshő fogalma, jele, mértékegysége, Hess tétele. meghatározni a reakcióhőt a képződéshőkből, használni a reakcióhőt az egyszerű sztöchiometriai számításokban.

71

Emelt szint

meghatározni porkeverékek és gázelegyek összetételét, szerves és szervetlen vegyületek összetételének (képletének) meghatározását a reakcióegyenlet alapján. kötési energia, rácsenergia, hidratációs energia, ionizációs energia, elektronaffinitás használni a kötési energia, a rácsenergia, a hidratációs energia, az ionizációs energia és az elektronaffinitás adatokat reakcióhő és képződéshő kiszámításánál; meghatározni a reakcióhőt, a képződéshőt egyszerű körfolyamat segítségével.

VIZSGASZINT

TÉMAKÖR Középszint 4.6 Kémiai egyensúly

Fogalmi szint Tudja

4.7 Kémhatás


Emelt szint egyensúlyi koncentráció, kiindulási koncentráció kiszámítani az egyensúlyi állandót az egyensúlyi koncentrációkból, alkalmazni az egyensúlyi koncentráció és a kiindulási koncentráció, valamint az átalakulási százalék közti kapcsolatot. Ks, Kb, disszociációfok a következő összefüggéseket: H+ ⋅ A− , Ks = [ HA]

pH, vízionszorzat. a vízionszorzatot: Kv = [H+]·[OH–] .

[ ][ ]

[ HB ]⋅[OH ] , = +

Kb

alkalmazni az egész számú pH és az erős savak és bázisok vizes oldatának [H+]-ja és [OH-]-ja közötti kapcsolatot a kémiai számításokban.

72

[ B]

c(disszociált) . c(bemérési) az egész számú pH-val kapcsolatos egyszerű számításokat erős és gyenge savak, illetve bázisok esetén; a közömbösítési reakciók alapján történő sztöchiometriai számításokat; a sav–bázis titrálással kapcsolatos feladatokat; a különböző pH-jú erős sav-, illetve lúgoldatok összekeverésével kapcsolatos egyszerű számításokat.

α =

Tudja

−

VIZSGASZINT

TÉMAKÖR Középszint 4.8 Elektrokémia

Emelt szint

Fogalmi szint

standardpotenciál, elektromotoros erő, elektrolízis.

Faraday-törvények

Értse

a következő összefüggést: EMF= ε⊕ - ε –

Tudja

kiszámítani az elektromotoros erőt standardpotenciálokból, ill. fordítva.

Tudja alkalmazni

az elektrolízis tanult, illetve megadott elektródfolyamatait egyszerű sztöchiometriai számításokban.

a Faraday-törvényt: m = kIΔt, Q = F , ahol: F = 96 500 C/mol ne alkalmazni az elektrokémiai ismereteket (redoxi folyamatok irányának becslése) a sztöchiometriai számításokban. a feladatban megadott, illetve a tanultakból kikövetkeztethető elektródfolyamatokat egyszerű sztöchiometriai számításokban, a Faraday-törvényeket a sztöchiometriai számításokban tanult, illetve megadott elektródfolyamatok esetén.

73

74

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A központilag összeállított írásbeli dolgozat megoldásának időtartama 120 perc. Értékelése az érettségiző középiskolájában, a szaktanár által, központi javítókulcs alapján történik. Az írásbeli dolgozattal maximálisan 100 pont szerezhető. Amennyiben a tesztlap itemeiből származó összpontszám nem 100, akkor az elért pontszámokból számított százalékos teljesítmény egész számra kerekített értéke adja meg az írásbeli dolgozat pontértékét. A szóbeli vizsgán maximálisan 50 pont szerezhető.

Írásbeli vizsga A tesztlap megoldásának időtartama 120 perc. A megoldáshoz íróeszközökön kívül számológép és négyjegyű függvénytáblázat (periódusos rendszer) használható. Tartalmi szerkezet • • • • • • •

A feladatlap tartalmaz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket. A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 20–40%át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számítási részét választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jellegű kérdést oldja meg, 20% körüli érték. Az elméleti feladatok az elérhető összpontszámnak 60–80%-át teszik ki. Az elméleti feladatoknak ismeret-, értés és alkalmazás szintű itemeket is tartalmazniuk kell. A feladatlap tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak. A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát, amely valamely kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezésén túl a témához kapcsolódó kémiai kérdéseket is tartalmaz. A feladatlap tartalmazhat egy alternatív feladatot: az egyik alternatíva inkább a kémiai anyagismeretet, a másik problémamegoldást igénylő feladattípus (pl. számítási feladat) lehet.

A feladatok és a feladatsor jellemzői A feladatok lehetnek: •

Feleletválasztásos teszt (ezen belül egyszerű, akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges).

75

•

Az elméleti feladatok többi részét a következő feladattípusok teszik ki: táblázatkiegészítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, grafikonok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. kis esszé formában). • Számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos tesztek egyaránt). A feladatsor felépítése: • • • • • • • •

A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetőleg minél több fajta kerül egy tesztlapba. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás stb. A tesztlap megszerkesztésénél a tartalmi szerkezetben megadott arányok érvényesülnek. A feleletválasztásos teszt az elméleten belül minimum 15%. Legalább egy számítási feladatot mindenki kap. Minden feladatlap tartalmaz legalább egy – főként – környezetkémiai problémát. A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát is. Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet. Egy-egy feladat maximális pontszáma legfeljebb 15 lehet.

Értékelés Az írásbeli dolgozat értékelése központilag összeállított értékelési útmutató szerint történik.

Szóbeli vizsga A felkészüléshez papíron és íróeszközön, valamint az esetleges laboratóriumi eszközökön kívül a négyjegyű függvénytáblázat (periódusos rendszerrel) használható. A tételek jellemzői, összeállításuk A szóbeli vizsgatétel két kérdést tartalmaz. 1. Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése. 2. Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése, vagy leírt kísérlet megadott tapasztalatainak értelmezése. A tétel két részének eltérő témaköröket (pl. szerves és szervetlen vagy általános és szerves kémia) kell érintenie.

76

Értékelés A felelet összpontszáma az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével alakul ki: Értékelési szempontok 1. kérdés

Max. pontszám

a) Tartalmi helyesség

20

b) Előadásmód, logikai helyesség 2. kérdés

a) A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása* b) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése*

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata A segédeszközök szakszerű használata Maximálisan elérhető összes pontszám

5 10 / 0 5 / 15 5 5 50

* Attól függően, hogy elvégzendő kísérletről van-e szó, vagy megadott kísérletet kell-e értelmezni.

A részpontozás az alábbi szempontrendszer alapján történik: 1.a Tartalmi helyesség 0 pont

A vizsgázó nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szereplő témára.

1-3 pont

A vizsgázó megemlít néhány információt a kérdésben szereplő témával kapcsolatban, de alapvetően nincs tisztában a kérdés lényegével.

4-7 pont

A vizsgázó tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy szűk részletét tárgyalja.

8-11 pont

A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz.

12-15 pont A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak a tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát. 16-19 pont A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságra vonatkozó, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre nem tudja a választ. 20 pont

A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre helyesen felel.

77

1.b Előadásmód, logikai helyesség 5 pont A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához.

3-4 pont A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál.

1-2 pont A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszerűtlenek.

0 pont A felelet összefüggéstelen, logikai rendszere követhetetlen.

2.a A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása 10 pont A vizsgázó szakszerűen elvégzi a kísérletet, tapasztalatai helyesek.

5-9 pont A vizsgázó rendelkezik a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretekkel, de a kísérlet végrehajtásakor apró hibákat vét.

4-1 pont A vizsgázó a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretek egy részével rendelkezik, de a kísérletet nem tudja végrehajtani.

0 pont A vizsgázó nem rendelkezik a kísérlet elvégzéséhez szükséges gyakorlati ismeretekkel.

2.b A kísérlet elemzése Az alábbi pontok a felismert vagy akár a tanár által közölt probléma megoldására adhatók. 15 pont* A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi.

8-14 pont* A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi.

1-7 pont* A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi.

0 pont* A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni.

* Megadott kísérleti tapasztalatok értelmezésekor adandó pontszám (2.a és 2.b rész összevonásával). Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata 5 pont A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert.

3-4 pont A vizsgázó többnyire szakszerűen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja.

1-2 pont A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni.

78

0 pont A vizsgázó tájékozatlan a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában.

A segédeszközök szakszerű használata 5 pont A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, grafikonokat stb.).

3-4 pont A vizsgázó csak felszólításra használja a segédeszközöket a kérdések megoldásához.

1-2 pont A vizsgázó csak tanári segítséggel képes eligazodni a segédeszközök használatában.

79

0 pont A vizsgázó tanári segítséggel sem képes eligazodni a segédeszközök használatában.

EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A szóbeli vizsgán maximálisan 50 pont szerezhető.

Írásbeli vizsga A tesztlap megoldásának időtartama 240 perc. A megoldáshoz íróeszközökön kívül számológép és négyjegyű függvénytáblázat (periódusos rendszer) használható. Tartalmi szerkezet • • • • • •

A feladatlap közel azonos pontszámban tartalmaz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket. A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 40–50% teszi ki. Az elméleti feladatok az elérhető összpontszámnak 50–60%-át teszik ki. Az elméleti feladatoknak ismeret-, értés és alkalmazás szintű itemeket is tartalmazniuk kell. A feladatlap tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak. A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát, amely valamely kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezésén túl a témához kapcsolódó kémiai kérdéseket is tartalmaz.

A feladatok és a feladatsor jellemzői A feladatok lehetnek: • •

Számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos tesztek egyaránt). Az elméleti feladatok típusai a következők: Az elmélet pontszámának százalékában

Feleletválasztásos tesztek

15–20%

Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés

25–40%

Elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. kis esszé formában)

30–40%

Esettanulmány

0–15%

80

A feladatsor felépítése: • •

• • •

A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetőleg minél több fajta kerül egy tesztlapba. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás stb. A tesztlap megszerkesztésénél a tartalmi szerkezetben, illetve a feladattípusoknál megadott arányok érvényesülnek. Mindezeken túlmenően az elméleti feladatokon belül: • az alkalmazás szintű válaszok pontszáma az elméleti pontszámnak minimálisan 20%-a, • a környezetkémiával kapcsolatos kérdések az elméleti pontszámnak minimum 5%-át teszik ki, • egy-egy tárgykör (általános, szervetlen és szerves kémia) minimum 20%-ban fordul elő. Legalább négy számítási feladatot mindenki kap. A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát is. Egy feladat összpontszáma nem haladhatja meg a 15-öt.

Értékelés Az írásbeli dolgozat értékelése központilag összeállított értékelési útmutató szerint történik.

Szóbeli vizsga A felkészüléshez papíron és íróeszközön, valamint az esetleges laboratóriumi eszközökön kívül a négyjegyű függvénytáblázat (periódusos rendszerrel) használható. A tételek jellemzői, összeállításuk A szóbeli vizsgatétel három kérdést tartalmaz. 1. Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése. 2. Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése, vagy egy leírt kísérlet várható eredményének becslése és elemzése. 3. Problémamegoldó feladat. A tétel három részének megfogalmazásánál törekedni kell arra, hogy legalább egy-egy szerves, illetve szervetlen kémiai kérdés szerepeljen, amelyben fel kell használni az általános kémiai ismereteket. (Például, ha az 1. kérdés általános kémiai témára vonatkozik, akkor a következő két kérdés egyikében a szerves, a másikban a szervetlen kémia domináljon.) Törekedni kell arra, hogy a 2. és 3. kérdés közel azonos nehézségű legyen.

81

Értékelés A felelet összpontszáma az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével alakul ki:

1. kérdés 2. kérdés

3. kérdés

Értékelési szempontok

Max. pontszám


15

b) Előadásmód, logikai helyesség

5

a) A kísérlet elvégzése, illetve a várható tapasztalatok megadása

5

b) A kísérlet elemzése

5

a) A probléma megoldásához szükséges elmélet ismerete

5

b) A probléma megoldása

5

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata A segédeszközök szakszerű használata Maximálisan elérhető összes pontszám

5 5 50

A részpontozás az alábbi szempontrendszer alapján történik: 1.a Tartalmi helyesség 0 pont

A vizsgázó nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szereplő témára. 1-3 pont A vizsgázó megemlít néhány információt a kérdésben szereplő témával kapcsolatban, de alapvetően nincs tisztában a kérdés lényegével. 4-6 pont A vizsgázó tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy szűk részletét tárgyalja. 7-9 pont A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz. 10-12 pont A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak a tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát. 13-14 pont A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságra vonatkozó, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre nem tudja a választ. 15 pont A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre helyesen felel.

82

1.b Előadásmód, logikai helyesség 5 pont A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához.

3-4 pont A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál.

1-2 pont A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszerűtlenek.


2.a A kísérlet elvégzése, illetve a várható tapasztalatok megadása 5 pont A vizsgázó szakszerűen elvégzi a kísérletet, tapasztalatai helyesek.

3-4 pont 1-2 pont A vizsgázó rendelA vizsgázó rendelkekezik a feladat meg- zik a feladat megololdásához szükséges dásához szükséges isismeretekkel, de a meretekkel, de a kíkísérlet végrehajtása- sérletet nem tudja kor apró hibákat vét. végrehajtani. vagy* A vizsgázó önállóan, A vizsgázó csak taA vizsgázó tanári seés helyesen oldja meg nári segítséggel képes gítséggel is csak a feladatát. megbecsülni a kísér- feladat megoldásához let várható eredmészükséges részismenyét. retekkel rendelkezik.

0 pont A vizsgázó nem rendelkezik a kísérlet elvégzéséhez szükséges ismeretekkel.

A vizsgázó nem rendelkezik a feladat megoldásához szükséges ismeretekkel.

* Attól függően, hogy elvégzendő kísérletről van-e szó, vagy a kísérlet eredményét kell-e megbecsülni.

2.b A kísérlet elemzése Az alábbi pontok a felismert vagy a tanár által közölt probléma megoldására adhatók. 5 pont 3-4 pont A vizsgázó a kísérlet A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátla- tapasztalatait kisebb nul értelmezi. tanári segítséggel értelmezi.

1-2 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi.

0 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni.

3.a A probléma megoldásához szükséges elmélet ismerete 5 pont A vizsgázó megérti a problémát, és rendelkezik a megoldásához szükséges ismeretekkel.

3-4 pont A vizsgázó rendelkezik a megoldásához szükséges ismeretekkel, de a problémát csak segítséggel ismeri fel.

1-2 pont 0 pont A vizsgázó segítség- A vizsgázó segítséggel ismeri fel a prob- gel sem ismeri fel a lémát, és a megoldá- problémát. sához szükséges összefüggéseket a tanár közli.

83

3.b A probléma megoldása Az alábbi pontok a felismert vagy akár a tanár által közölt probléma megoldására adhatók. 5 pont A vizsgázó a problémát hibátlanul megoldja.

3-4 pont A vizsgázó a problémát kisebb tanári segítséggel oldja meg.

1-2 pont 0 pont A vizsgázó a problé- A vizsgázó a problémát tanári segítséggel mát tanári segítséggel is csak hiányosan sem képes megoldani. oldja meg.

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata 5 pont A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert.

3-4 pont A vizsgázó többnyire szakszerűen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja.

1-2 pont A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni.


1-2 pont A vizsgázó csak tanári segítséggel képes eligazodni a segédeszközök használatában.



3-4 pont A vizsgázó csak felszólításra használja a segédeszközöket a kérdések megoldásához.

84

7.1. A részletes követelményrendszer felépítése A részletes követelményrendszer az ismereteket, összefüggéseket, tevékenységeket közép- és emelt szinten határozza meg. Az emelt szintű érettségi magában foglalja a középszintű követelmények teljesítését is. A táblázat emelt szint oszlopa a kizárólag emelt szinten teljesítendő követelményeket tartalmazza. A középszintű vizsga ismeretanyaga nem több, mint amit a kerettanterv által megfogalmazott követelmények tartalmaznak. A kizárólag általános iskolában tanult témakörök anyagából (szervetlen kémia) azonban a sikeres vizsga letételéhez szükség van az általános iskolában és a középiskolában tanult ismeretek szintézisére. Az emelt szintű követelmények ismeretanyaga több a középszintűénél, és többletet jelent az ismeretek számonkérésének mélysége is. Ez a részletes követelményrendszer az adott szinten (közép-, illetve emelt) a konkrét ismereteket határozza meg. A tankönyvek és a felvételi feladatsorok összeállításánál ennek figyelembevétele elsőrendű szempont. Az általános követelményrendszer másik fontos szempontja, hogy a kémia anyaga szellemében modern, gyakorlatias legyen. 7.2. A részletes követelményrendszer használata A részletes követelmények a tudásanyagot a két szintnek megfelelően tartalmazzák. A középszint oszlopában azok az ismeretek, összefüggések, tevékenységek szerepelnek, amelyeket mindkét szinten számon kérhet az érettségi központilag összeállított része. A másik oszlopban feltüntetett követelmények kizárólag az emelt szinten vizsgázókra vonatkoznak. A tudásanyag elemeire bontva, a műveleti szinteknek megfelelő kategorizálással jelenik meg. Az egyes információelemeket, összefüggéseket a követelményekben szereplőnél magasabb műveleti szinten is lehet tárgyalni, ha ezt a tanulócsoport összetétele lehetővé teszi, illetve, ha ezt a szaktanár koncepciója feltétlenül igényli. Egy-egy összefüggés a központi érettségi feladatban azonban csak a követelményben megadott szinten szerepelhet kérdésként. Természetesen a tanítás sorrendjének a részletes követelményekben szereplő sorrenddel nem kell megegyeznie. 7.2.1. Fogalmi szint E kategóriában soroltuk fel azokat a fogalmakat, tényeket, információkat, amelyekkel a tanítási-tanulási folyamat során a diákoknak meg kell ismerkedniük. a) Ide tartoznak az egyszerű anyagismereti követelmények (pl. az elemek, vegyületek közönséges fizikai tulajdonságai), amelyeket a diákoknak tapasztalás során lenne célszerű elsajátítaniuk. Példa a középszintű próbamérés III. feladatából: A víz, az ammónia és a metán összehasonlítása Töltse ki a táblázat sorszámozott celláit!

Halmazállapot 25 °Con, standard nyomáson

H2O

NH3

CH4

4.

5.

6.

VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint Víz (H2O) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

2.5.2. Nitrogén-vegyületek 2.5.2.1. Ammónia (NH3) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Emelt szint

Értse

molekulaszerkezetét, alakját, polaritását.

Fogalmi szint

szín, szag, halmazállapot, sűrűség és annak függése a hőmérséklettől.

Értse

a molekula szerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát.

Fogalmi szint

szín, szag, halmazállapot, cseppfolyósíthatóság, oldhatóság.

Fogalmi szint

szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

3.2. Szénhidrogének 3.2.1. Alkánok, cikloalkánok – Tulajdonságok

A táblázat megfelelő celláinak kitöltéséhez a víz, az ammónia, illetve a metán fizikai sajátságai közül a halmazállapotot kell ismerni. b) Itt szerepelnek azok a tények, amelyeket a vizsgázóknak ismerniük kell. Fontos megjegyezni, hogy a tanítási folyamatban − a helyi tantervtől függően − ezek a tények valamilyen logikai rendszerbe is tartozhatnak, de az érettségi vizsgán elegendő ezeket tényszerűen ismerni. Amennyiben ezeknek logikai kapcsolatait is érteni kell, azt a magasabb műveleti szinteknél jelöltük. Példa: TÉMAKÖR

VIZSGASZINT Középszint

3.2.3.2 Természetes poliének

Emelt szint

Fogalmi szint kaucsuk, gumi, ebonit, karotinoidok Értelmezze

a kaucsuk és a vulkanizált kaucsuk (gumi, ebonit) közötti szerkezeti különbséget, a karotinoidok színének molekulaszerkezeti magyarázatát.

A középszintű érettségin elegendő a vizsgázónak annyit tudnia, hogy a kaucsuk természetes polién, illetve a guminak is köze van a természetes poliénekhez. Az emelt szintű vizsgán már számon kérhető a kaucsuk poliizoprén láncának szerkezete, illetve a vulkanizálás lényege is. Ez azt

jelenti, hogy a középszintű érettségire való felkészítés során elegendő felsorolásszerűen ismertetni a természetes poliéneket. Példa a középszintű írásbeli próbamérés V. feladatából: Melyik sorban találhatók kizárólag monoszacharidok? A) fruktóz, glükóz, szacharóz B) fruktóz, glükóz, ribóz C) szőlőcukor, répacukor, gyümölcscukor D) glükóz, cellobióz, szacharóz E) ribóz, cellulóz, glükóz VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint Fogalmi szint

mono-, di- és poliszacharidok

Fogalmi szint

CnH2nOn (3 ≤ n ≤ 7)

3.6.1.3. Ribóz és 2dezoxi-ribóz

Fogalmi szint

összegképletük, a nukleotidok építőkövei

3.6.1.4. Glükóz (szőlőcukor)

Fogalmi szint

összegképlet

3.6.1.5. Fruktóz (gyümölcscukor)

Fogalmi szint

összegképlet, előfordulás gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban

3.6. Szénhidrátok Csoportosítás 3.6.1. Monoszacharidok – Összegképlet

Emelt szint

A helyes válasz kiválasztásához a szénhidrátok csoportba sorolását kell tudni, ami követelményként konkrétan nem is szerepel, de a tananyag/követelményrendszer felépítéséből logikusan következik ennek ismerete. c) Ebben a sorban tüntettük fel azokat a fogalmakat is, amelyek ismerete nélkülözhetetlen bizonyos, magasabb műveleti szinteken megkövetelt összefüggések magyarázatához.

Példa: VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint

Emelt szint

Elektronszerkezet

Fogalmi szint

atompálya, s-, p-, d- és fatompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj, energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár, telített és telítetlen héj, alhéj, vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgázszerkezet

alhéj és héj fogalma,

Értse, értelmezze

az atompályák elektronjainak maximális számát, az alapállapotú atom elektronszerkezetének kiépülését az alhéjak energetikai sorrendje alapján.

Tudja

felírni alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét az első négy periódus elemeinél, megállapítani a telített héjak és alhéjak számát.

A középszintű érettségi során az elemek alapállapotú atomjai elektronszerkezetének megállapításához elegendő a Fogalmi szint sorában szereplő fogalmakat tudni. (Ezek önmagukban is számon kérhetők.) Elegendő például az s-, a p-, a d- és az f-típusú atompályákat kvalitatíve ismerni. Ennek megfelelően a Pauli-elv pontos fogalma sem kérhető számon az érettségi dolgozatban, azonban a középszinten vizsgázó diáknak is tudnia kell, hogy egy atompályán legfeljebb két, ellentétes spinű elektron tartózkodhat. Megkülönböztettük azokat a fogalmakat is, amelyeknek definícióját is számon kérhetik az érettségi vizsgán. Ilyen például a vegyértékelektron fogalma. Az atomtörzs, a héj és az alhéj kifejezések − amelyeket nem emeltünk ki a „fogalma” szóval − szerepelhetnek a feladatok szövegében, pontos definíciójuk viszont nem kérhető számon a középszintű vizsgán. Ugyanakkor emelt szinten már az „alhéj és héj fogalma” szerepel, tehát ezen a szinten ezek pontos definíciója is számon kérhető. Példa a középszintű írásbeli próbamérés V. feladatából: Jelölje minden egyes feladat esetében az egyetlen hibátlan válasz betűjelét! Az aminosavak: A) mindig egy aminocsoportot tartalmaznak B) vizes oldata savas kémhatású C) proton felvételére és leadására is képesek D) vizes oldata semleges kémhatású E) mindig egy karboxilcsoportot tartalmaznak TÉMAKÖR

VIZSGASZINT

Középszint 3.5.2. Aminosavak – Tulajdonságok

Fogalmi szint

Emelt szint

amfotéria

Az aminosavakra vonatkozó helyes állítás kiválasztásához az aminosav fogalmának ismerete mellett a kémiai tulajdonságokon belül az amfoter sajátságot kell tudni és érteni. A kémhatás nem kérdezhető, bár a helyes válasz megadásához tudni kell, hogy az aminosavak nem feltétlenül savas kémhatásúak (amire az elnevezésből lehetne következtetni), illetve semlegesek (ami az amfoter jellegből esetleg következtethető lenne). 7.2.2. Összefüggések, fontosabb kísérletek értelmezése Külön tevékenységként tüntettük fel az összefüggéseket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamat során részletesen meg kell magyarázni a tanulóknak. a) Ebben a sorban szerepelnek a legfontosabb összefüggések, folyamatok, amelyek megértéséről az érettségi vizsgán számot kell adniuk a tanulóknak. A különböző jelenségek értelmezése során az összefüggéseket megfelelő kémiai egyenletekkel kell illusztrálniuk. Az összefüggéseket az Fogalmi szint sorokban felsorolt fogalmak felhasználásával kell kifejteniük. Példa: VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint Az ionok

Emelt szint

Fogalmi szint

kation fogalma, anion fogalma

ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége.

Értse, értelmezze

a kationok képződését atomokból, az anionok képződését atomokból, elnevezésüket (-id).

az atomok és a belőlük képződő anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolatot, az ionizációs energia változását a periódusos rendszerben.

Tudja

jelölni elemek kationjait és felírni képződési egyenletüket atomjaikból. jelölni az elemek anionjait és felírni képződési egyenletüket atomjaikból.

összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemeket első ionizációs energiájuk szerint. összehasonlítani az adott nemesgáz szerkezetével egyező elektronszerkezetű ionok méretét.

Minden vizsgázónak fel kell tudnia írni a kationok képződését egy tetszőleges (feltehetően a tanórán ismertetett) példaegyenlettel. Egy emelt szintű érettségire jelentkező vizsgázónak azt is értenie és tudnia kell, hogy a periódusokban, illetve a csoportokban hogyan változik az ionizációs energia. Az azonban már magasabbrendű műveletet jelent, ha a feladatlap által konkrétan megnevezett elem atomjából kell a megfelelő ion képződését megadni. Ugyancsak az értésnél

magasabb szint, amikor a kérdésben konkrétan megadott elempárról kell eldönteni, hogy melyiknek nagyobb az ionizációs energiája. VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint sók hidrolízise

Értelmezze

Emelt szint

a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 példáján.

Tudja

megállapítani a sók hidrolízisét, megadni vizes oldatuk kémhatását, jelölni a folyamatot ionegyenlettel.

Az érettségire való felkészítés során a hidrolízist a tanár tetszőleges példákon keresztül mutatja, mutathatja be. Ezek között azonban mindenképpen szerepelnie kell az ammóniumkloridnak és a nátrium-karbonátnak. A középszintű érettségi dolgozat e nehéz fogalmat csupán a két megjelölt vegyület hidrolízisének értelmezésével (kémhatás megadása, ionegyenletek, magyarázat) kérheti számon. Csak az emelt szintű érettségi vizsga feladatsora tartalmazhat kérdést valamely − az ammónium-kloridtól és a nátrium-karbonáttól eltérő − só vizes oldatának kémhatására. Ennek megválaszolása azonban már az ismeretek alkalmazását igényli.

Példa a középszintű írásbeli próbamérés III. feladatából: Fejezze be a reakcióegyenleteket, ha lejátszódik kémiai reakció! Milyen a folyadék kémhatása? H2O + H2O VIZSGASZINT TÉMAKÖR 1.5.4. A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1. Sav-bázis reakciók

Középszint

Emelt szint

Fogalmi szint

sav-bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és bázis erősség

savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok

Értse, értelmezze

a Brönsted féle sav-bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget

Ks és Kb kapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal, valamint a Ks és Kb kapcsolatát

A víz amfotériáját bemutató egyenlet a sav-bázis reakciók témakörben szerepel, a feladatban az egyenlet befejezésével, illetve a kémhatás megadásával arról kell számot adniuk a tanulóknak, hogy értik a vízmolekulák között lejátszódó reakció lényegét, és így a tiszta víz kémhatását. Példa emelt szinten: Tekintsük a három szénatomos, nyílt láncú, telített, egyértékű aminokat! Miért a trimetil-amin forráspontja a legalacsonyabb? VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint

Emelt szint

3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1. Aminok

Értelmezze

az op., a fp. és az oldhatóság halmazszerkezeti okait, az anilin oldhatóságát

– Tulajdonságok

Az aminok ismerete csak emelt szinten követelmény. Az egyértékű, telített, nyíltláncú aminok felírását követően érteni kell az aminok forráspontjainak változását az amin rendűségétől függően. b) E kategóriába kerültek azok a kísérletek is, amelyekkel tanári demonstráció vagy tanulókísérlet során − megfelelő felszerelés híján esetleg ábra alapján − meg kell ismerkedniük a jelölteknek. Ezeket a kísérleteket, azok értelmezését tehát csupán tudniuk kell a tanulóknak. VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint 2.5.2.1 Ammónia (NH3) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok


Tudja értelmezni

Emelt szint

a molekula szerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát. szín, szag, halmazállapot, cseppfolyósíthatóság, oldhatóság az op. és a fp., valamint a cseppfolyósíthatóság anyagszerkezeti magyarázatát, a szökőkút-kísérletet. az ammónia fizikai sajátságaival kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

A vizsgázónak pontosan tudnia kell a szökőkútkísérlethez felhasznált eszközöket, a kísérlet végrehajtásának lépéseit, a várható tapasztalatokat, és ezek alapján kell magyarázatot adnia az észlelt jelenségre.

Bármely más, az ammóniával kapcsolatos kísérlet alkalmazás szinten kérhető számon. Ekkor a feladatnak tartalmaznia kell a kísérlet részletes leírását (esetleg a tapasztalatokat is), s a vizsgázónak csupán a várható eredményeket, illetve a tapasztalatok magyarázatát kell megadnia. Példa a középszintű írásbeli próbamérés VI. feladatából: Kémiaórán szén-dioxiddal kísérletezünk. Egy 2,00 g tömegű mészkődarabra (CaCO3) sósavat öntünk. A keletkező gáz egy részét felfogjuk üveghengerben, a másik részét meszes vízbe vezetjük. a) Írja fel a mészkő és a sósav reakciójának egyenletét! VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint

Emelt szint

2.6.2.2. Szén-dioxid (CO2) – laboratóriumi előállítás

Tények, fogalmak, információk

mészkőből sósavval

Értse

a laboratóriumi előállítás egyenleteit

A feladatban a CO2 laboratóriumi fejlesztéséről tanultakat, az előállítás reakcióegyenletét kell ismerni, érteni.

Példa: Milyen folyamatok játszódnak le a NaCl-oldat higanykatódos elektrolízisénél? VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint 1.5.5.2. Elektrolízis

Fogalmi szint

az elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise

Emelt szint

Értse

az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferencs elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében.

az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a kénsav-, a NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2- és a CuSO4-oldat esetében, valamint az ebből kikövetkeztethető esetekben; a NaCl-oldat Hg-katódos elektrolízisének folyamatait.

A nátrium-klorid-oldat higanykatódos elektrolízisekor lejátszódó folyamatok, reakcióegyenletek értése elegendő a feladat megoldásához. A feladat a reakcióegyenlet felírását konkrétan nem kéri, de a helyes egyenletek felírása is jó válasz a kérdésre. Reakcióegyenlet felírása nélkül szövegesen is elegendő leírni, hogy mi játszódik le és milyen termékek keletkeznek. 7.2.3. Az ismeretek, összefüggések alkalmazása Külön sorban szerepelnek azok a tevékenységek, amelyeket a feltüntetett tények, fogalmak, illetve összefüggések alapján kell megoldania a vizsgázónak. Ezek elmélyítéséhez célszerű a tanítási folyamatba gyakorló órákat tervezni. a) Ebben az oszlopban szerepelnek azok az összefüggések, illetve egyenletek, amelyeknek lényegét az Összefüggések, fontos kísérletek-nél megjelölt összefüggés alapján valamely tetszőleges (vagy ott megjelölt) példán keresztül tárgyalni kellett a tanórán.

VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint 1.5.5.1 Galvánelem

Fogalmi szint

a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége, standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hidrogénelektród, jelölése, standard fémelektród, jelölése.

Jelölje Értelmezze és jelölje

a Daniell-elemet.

Értse

az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-elemben. az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kapcsolatát, a standard fémelektród felépítését, a galvenelemek környezetvédelmi vonatkozásait.

Emelt szint standardpotenciál fogalma, elektródpotenciál.

a standard hidrogénelektród felépítését.

Tudja jelölni

egyszerű galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai egyenletének, illetve a folyamat bruttó egyenletének felírásával.

Tudjon értelmezni Tudja megbecsülni

egyszerű kísérleteket a galvánelemekkel kapcsolatban. a redoxireakciók irányát a standardpotenciálok összehasonlítása alapján.

Az érettségi vizsga tartalmazhat kérdést a Daniell-elemtől eltérő fémekből álló, standard galvánelemmel kapcsolatosan. Ehhez a tanítás-tanulás folyamatába célszerű betervezni olyan órákat, amelyen a tanulók több példán keresztül gyakorolják azt, hogy mi alapján lehet eldönteni a galvánelemekben lejátszódó folyamatokat. Példa középszinten: A következő megfordítható folyamatban mely molekulák, illetve ionok viselkednek bázisként? CO32–(aq) + H2O(f) HCO3–(aq) + OH–(aq)? 2– A) csak a CO3 B) csak a H2O C) a CO32– és a HCO3– D) a CO32– és a OH– E) a HCO3– és a H2O Példa az emelt szintű írásbeli próbamérés III. feladatából: A következő megfordítható folyamatban mely molekulák, illetve ionok viselkednek savként? PO43–(aq) + H2O(f) HPO42–(aq) + OH–(aq) 3– A) csak a PO4 B) csak a H2O C) a PO43– és a HPO42– D) a PO43– és a OH– E) a H2O és a HPO42– VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint 1.5.4.1. Savbázis reakciók

Fogalmi szint

sav-bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brönstedsav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és bázis erősség.

Emelt szint

savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok.

Értse, értelmezze

a Brönsted féle sav-bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget.

Ks és Kb kapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal, valamint a Ks és Kb kapcsolatát.

Tudja felismerni

a Brönsted-féle sav-bázis párokat a tanult egyértékű savak, illetve bázisok, valamint az NH4+, a CO32– és a víz reakciójában.

a Brönsted-féle sav-bázis párokat többértékű savak és a víz reakciójában, a Brönsted-féle sav-bázis párokat egyéb (pl. CO32– + H3O+) reakciókban, az amfotériát megadott egyensúlyi folyamatok alapján, a nemvizes közegben végbemenő savbázis reakciókat megadott példák alapján.

A sav-bázis párokat középszinten a követelményrendszerben megadott CO32– és H2O reakciója esetén kell megadni, és nem szerepelhet feladatban pl. az CH3COO– + H2O reakciójára vonatkozó hasonló kérdés. Emelt szinten már bármely egy vagy többértékű sav vagy bázis, így pl. a PO43– + H2O reakció esetén is feltehető a kérdés. b) E kategóriába kerültek a számítási feladatok, amelyek a mennyiségi ismeretek valamilyen szintű alkalmazását kérik számon. A számításokban a feladat kémiai tartalma is többnyire új szituációban történő alkalmazást jelent. Példa a középszintű írásbeli próbamérés V. feladatából: Egy oldat 5,0 tömegszázalékos, ha A) 50 g-ja 5,0 g oldott anyagot tartalmaz B) 50 cm3 oldatban 2,5 cm3 oldott anyag van C) 50 cm3 oldatban 2,5 g oldott anyag van D) 150 g oldatban 7,5 g oldott anyag van E) 80 g vízben 4 g oldott anyag van

VIZSGASZINT TÉMAKÖR 4.3. Oldatok, elegyek, keverékek Oldatok, elegyek, keverékek összetétele

Fogalmi szint

Középszint

Emelt szint

tömegszázalék, térfogatszázalék, anyagmennyiség-százalék (mólszázalék); anyagmennyiségkoncentráció jele, mértékegysége; az oldhatóság megadása tömeg%-ban és 100 g oldószerre vonatkoztatva

tömegtört, térfogattört, anyagmennyiségtört (moltört), tömegkoncentráció, jele, mértékegysége

Értse

a következő összefüggéseket: % (m/m)

wB =

% (V/V)

φB =

% (n/n)

xB =

B

B

B

cB =

ρB =

a tömegszázalékkal kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek és porkeverékek összetételével kapcsolatban, a térfogatszázalékkal kapcsolatos összefüggést a gázelegyek összetételével kapcsolatban, az anyagmennyiségszázalékkal kapcsolatos összefüggést (és kapcsolatát a térfogatszázalékkal) a gázelegyek összetételével kapcsolatban, az anyagmennyiség-koncentrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál.

a tömegszázalékkal, illetve tömegtörttel kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek, porkeverékek és gázelegyek összetételével kapcsolatban, a térfogatszázalékkal, illetve térfogattörttel kapcsolatos összefüggést gáz- és folyadékelegyekkel kapcsolatos számításokban, folyadékelegyeknél térfogati kontrakciót, az anyagmennyiség-százalékkal, illetve törttel kapcsolatos összefüggést gázelegyek, porkeverékek és oldatok összetételével kapcsolatban, a tömegkoncentrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál.

B

Tudja alkalmazni

a következő összefüggéseket:

B

A helyes válasz kiválasztásához a tömegszázalék fogalmát kell ismerni, alkalmazni. Példa az emelt szintű írásbeli próbamérés VII/3. feladatából: 20 °C hőmérsékleten a telített kalcium-klorid oldat 42,63 tömeg%-os. Telített oldat úgy készíthető, hogy 50,00 g vízben oldunk 264,8 g kristályvíztartalmú CaCl2-ot. Mi a kristályvíztartalmú vegyület képlete? VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint

Emelt szint

4.3. Oldatok, elegyek, keverékek Egyéb oldatokkal kapcsolatos feladatok

Tudja

hogyan kell oldatot készíteni: – vízmentes anyagból és oldószerből – hígítással, töményítéssel – keveréssel

hogyan kell oldatot készíteni kristályvíztartalmú anyagból

Tudja alkalmazni

Tudja

a tömegszázalékkal kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek és porkeverékek összetételével kapcsolatban, a térfogatszázalékkal kapcsolatos összefüggést a gázelegyek összetételével kapcsolatban, az anyagmennyiség-százalékkal kapcsolatos összefüggést (és kapcsolatát a térfogatszázalékkal) a gázelegyek összetételével kapcsolatban, az anyagmennyiség-koncentrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál. átszámítani a kétféle oldhatósági adatot.

a tömegszázalékkal, illetve tömegtörttel kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek, porkeverékek és gázelegyek összetételével kapcsolatban, a térfogatszázalékkal, illetve térfogattörttel kapcsolatos összefüggést gáz- és folyadékelegyekkel kapcsolatos számításokban, folyadékelegyeknél térfogati kontrakciót, az anyagmennyiség-százalékkal, illetve törttel kapcsolatos összefüggést gázelegyek, porkeverékek és oldatok összetételével kapcsolatban a tömegkoncentrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál alkalmazni az oldhatósági adatokat az oldhatóság hőmérséklet-függésével kapcsolatos feladatokban, kristályvízmentes és kristályvizes sók esetén

A tömegszázalékkal és a kristályvizes sóból való oldatkészítéssel kapcsolatos összefüggések együttes alkalmazása vezet a feladat megoldásához. c) Itt szerepelnek azok a kísérletek is, amelyek a természetben megfigyelhető jelenségeket, az anyagok tulajdonságait igazolják. Ilyen jellegű kísérletekkel a tanórán − tanári demonstráció vagy tanulókísérlet keretében − találkozniuk kell a diákoknak. Az érettségi dolgozatban szereplő leírás alapján a megadott tapasztalatot kell értelmezni vagy (elsősorban emelt szinten) meg kell becsülni a kísérlet eredményét. Mindezekhez a korábbiakban felsorolt fogalmakat, összefüggéseket, illetve más témakörökben tanult összefüggéseket kell felhasználnia a vizsgázónak. Példa a középszintű írásbeli próbamérés VI. feladatából: Kémiaórán szén-dioxiddal kísérletezünk. Egy 2,00 g tömegű mészkődarabra (CaCO3) sósavat öntünk. A keletkező gáz egy részét felfogjuk üveghengerben, a másik részét meszes vízbe vezetjük. Mi történik és miért, ha a gázt meszes vízbe vezetjük? Írja fel a reakcióegyenletet! Hány g termék keletkezik, ha 1,00 dm3 standard nyomású, 25 °C-os gázt vezetünk a meszes vízbe? VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint 2.6.2.2. Szén-dioxid (CO2) – Tulajdonságok

Értse

a reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát), a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel.

Emelt szint

4.4. Számítások a kémiai képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Sztöchiometria

Értse

a kémiai egyenlet jelentéseit.

Tudja

használni a reakcióegyenleteket a sztöchiometriai számításokban, alkalmazni az oldatok összetételével, a termelési százalékkal és a szennyezettséggel kapcsolatos összefüggéseket a kémiai számításokban.

meghatározni porkeverékek és gázelegyek összetételét, szerves és szervetlen vegyületek összetételének (képletének) meghatározását a reakcióegyenlet alapján.

A kémiaórán elvégzett kísérlet alapján kell a tapasztalatokat megfogalmazni. A lejátszódó folyamat egyenletét tudni és érteni kell, és ennek felírása ad lehetőséget a számítások elvégzésére az alapvető sztöchiometriai ismeretek alapján. Példa a középszintű írásbeli próbamérés VII. feladatából: A termitreakcióban fém alumínium reagál vas(III)-oxiddal a következő kiegészítendő reakcióegyenlet szerint: Al(sz) + Fe2O3(sz) = Al2O3(sz) + Fe(sz) a) Rendezze a lejátszódó folyamat reakcióegyenletét! Számítsa ki a reakcióhőt! b) Mekkora hő szabadul fel, ha 50,0 g alumínium reagál? ΔkH(Fe2O3) = –823 kJ/mol, ΔkH(Al2O3) = –1670 kJ/mol

VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint 1.5.1.2. Reakcióhő

4.5. Termokémia

Emelt szint

Fogalmi szint

reakcióhő fogalma, jelölése (ΔrH), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele.

Értse

a reakcióhő kiszámításának módját képződéshő adatok alapján.

a Hess-tétel érvényességének magyarázatát (energiamegmaradás) és alkalmazásának lehetőségeit.

Tudja

meghatározni a reakcióhőt a képződéshőkből, használni a reakcióhőt az egyszerű sztöchiometriai számításokban.

használni a kötési energia, a rácsenergia, a hidratációs energia, az ionizációs energia és az elektronaffinitás adatokat reakcióhő és képződéshő kiszámításához, meghatározni a reakcióhőt, a képződéshőt egyszerű körfolyamat segítségével.

Bár a feladat a termitreakción alapszik, a kísérlet pontos ismerete nem szükséges, mert a reakció lényegét kifejező egyenlet adott. Az egyenlet rendezését követően az egyenlet alapján a reakcióhő számítását képződéshőkből tudni és alkalmazni kell. Példa az emelt szintű írásbeli próbamérés VII/2. feladatából: Egy rézből és ezüstből álló ötvözet összetételét szeretnénk meghatározni. Az ötvözet 23,5 g-os mintáját tömény salétromsavban feloldottuk, majd az oldatot (a gáz eltávozása után) felhígítottuk, majd 10,0 A-es átlagos áramerősséggel 4825 másodpercig elektrolizálva választottuk le az oldatban levő összes fémiont. Mekkora volt az ötvözet tömegszázalékos összetétele?

VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint

Emelt szint

Értse

a reakciójukat oxigénnel, a reakcióképességüket oxidáló és nem oxidáló savakkal.

az oxidáló és nem oxidáló savakkal végbemenő reakciók egyenleteit.

1.5.5.3. Elektrolízis

Értse

az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katód-folyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében.

az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a kénsav, a NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2és a CuSO4-oldat esetében, valamint az ebből kikövetkeztethető esetekben; a NaCloldat Hg-katódos elektrolízisének folyamatait.

4.8. Elektrokémia

Tudja alkalmazni

az elektrolízis tanult, illetve megadott elektródfolyamatait egyszerű sztöchiometriai számításokban.

a feladatban megadott, illetve tanultakból kikövetkeztethető elektródfolyamatokat egyszerű sztöchiometriai számításokban, a Faraday-törvényeket a sztöchiometriai számításokban tanult, illetve megadott elektród-folyamatok esetén.

2.7.3.2. Rézcsoport (Cu, Ag, Au) – kémiai tulajdonságok

A feladat első lépéséhez elegendő annak ismerete, hogy az ezüst és a réz is oldódik tömény salétromsavban (az egyenletek felírására nincs szükség). A keletkező híg oldatban az elektrolízis során lejátszódó folyamatokra az elektrolízisre vonatkozó általános szabályok alapján lehet következtetni. A számítás elvégzéséhez pedig az elektrolízis mennyiségi törvényeinek alkalmazásán túl a tömegszázalék ismeretére, alkalmazására van szükség. 7.2.4. Több témakörhöz tartozó ismeret összekapcsolása, alkalmazása

Számos feladat – esettanulmány, elemző feladat, táblázatos feladat, számítási feladatok stb.– megoldása azt igényli, hogy a tanulók a különböző témakörökben tanult fogalmakat, összefüggéseket összekapcsolják, összehasonlítsák. a) Ebbe a kategóriába tartozik a különböző témakörökben megtanult ismeretek együttes alkalmazása, összehasonlítása. Ez néhány esetben a követelményrendszerben konkrétan meg is fogalmazódik.


Emelt szint

3.4.1.1. Alkoholok

Fogalmi szint

alkohol fogalma.

– Tulajdonságok

Tudja

viszonyítani a különböző alkoholok op-ját, fp-ját a megfelelő moláris tömegű alkánokéhoz.

becsülni különböző alkoholok fp- és op.-viszonyait, oldhatóságát.

Középszinten el kell tudni döntenie a vizsgázónak, hogy pl. az etanol vagy a propán olvadáspontja és forráspontja-e a magasabb, míg emelt szinten több alkohol és alkán olvadás- és forráspontjának sorrendbe állítása vagy megadott értékek megfelelő alkoholhoz és alkánhoz való rendelése is számon kérhető. Mindkét esetben az alkánokról és az alkoholokról tanult ismereteket is fel kell idézni ahhoz, hogy a megfelelő összehasonlítást elvégezze a tanuló. Példa az emelt szintű írásbeli próbamérés V. feladatából: Tekintsük a három szénatomos, nyílt láncú, telített, egyértékű aminokat! Melyiknek a legalacsonyabb a forráspontja (a vegyület nevével válaszoljon)? Miért? VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint

Emelt szint

3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1. Aminok – Tulajdonságok

Fogalmi szint


Értelmezze

az op., a fp. és az oldhatóság halmazszerkezeti okait, az anilin oldhatóságát.

Tudja összehasonlítani

az izomer aminok (primer, szekunder, tercier) fp.-ját, a fp.-ot a megfelelő moláris tömegű alkánokéval.

A korábban szereplő példában („Miért a trimetil-amin forráspontja a legalacsonyabb?”) csak értelmezni kell a halmazszerkezeti okokat egy adott amin esetén, ebben az esetben azonban az egyértékű, telített nyíltláncú aminok felírását követően érteni és alkalmazni kell az aminok forráspontjainak változását az amin rendűségétől függően. b) Ugyancsak a különböző témakörökben szerzett ismereteket kell alkalmazni és közöttük az összefüggést megtalálni számos összetett feladatokban. Ez konkrétan a követelményrendszerben nem fogalmazódik meg, de logikusan következik annak tartalmából. Ez elsősorban az emelt szintű feladatokban jelenik meg, mivel ez már a kémiai ismeretek egy magasabb szintű alkalmazását igényli. Példa az emelt szintű írásbeli próbamérés VI. feladatából: Hogyan változik (nő, csökken vagy nem változik) a 0,1 mol/dm3 koncentrációjú KOH-oldat pH-ja, ha – pH = 1-es HNO3-oldatot öntünk hozzá? – fémkáliumot dobunk bele? – réz-szulfát-oldatot öntünk hozzá? VIZSGASZINT TÉMAKÖR 4.7. Kémhatás

Középszint

Emelt szint

Tudja

alkalmazni az egész számú pH és az erős savak és bázisok vizes oldatának [H+]-ja és [OH–]-ja közötti kapcsolatot a kémiai számításokban.

az egész számú pH-val kapcsolatos egyszerű számításokat erős és gyenge savak, illetve bázisok esetén, a közömbösítési reakciók alapján történő sztöchiometriai számításokat. a sav-bázis titrálással kapcsolatos feladatokat, a különböző pH-jú erős sav-, illetve lúgoldatok összekeverésével kapcsolatos egyszerű számításokat.

Értse

a viselkedésüket levegőn (a tárolási körülményeket), reakcióikat a tanult nemfémekkel, oxigénnel, vízzel, a reakciók körülményeiben megmutatkozó különbségek okát.

peroxid képződését, reakcióikat lúgoldatokkal.

2.7.1. Az s-mező fémei – Tulajdonságok

2.7.3.2. Rézcsoport (Cu, Ag, Au) – Ionjaik

Értse

a réz(II)- és az ezüstionok reakcióját NaOH-dal, illetve ammóniaoldattal (csapadék, illetve komplexképződés).

A feladatban az oldat [OH–] koncentrációjának változására kell következtetni a lejátszódó reakciók alapján. A feladat az ismeretek szintézisét igényli, hiszen fel kell ismerni, hogy itt a közömbösítéskor végbemenő folyamatokat, a nátrium vízzel/híg lúggal történő reakcióját és a CuSO4 - NaOH között lejátszódó reakciót kell alkalmazni, és ebből megállapítani, hogy változik-e és hogyan az oldat [OH–] koncentrációja. c) A grafikonok, táblázatok, periódusos rendszer használatára vonatkozóan is szerepelnek követelmények. Általánosan elvárható a grafikonokból, táblázatokból nyerhető információk és a tanult ismeretek alkalmazása, a közöttük levő összefüggések felismerése, következtetések levonása. VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint

Emelt szint

1.4.2.4. Homogén rendszerek

Fogalmi szint

elegy, oldat.

– Oldatok

Tudjon

elemezni oldhatósági grafikonokat, használni oldhatósági táblázatokat.

oldhatósági grafikonokat készíteni.

Középszintű vizsgán a feladat kérdései vonatkozhatnak grafikonból leolvasható adatokra, például az oldhatóság hőmérsékletfüggésére adott oldott anyag esetén, az oldhatóság változásának mértékére, táblázatból kikereshető oldhatósági adatra stb. Példa a középszintű írásbeli próbamérés II. feladatából: A,B,C,D egy-egy elem alapállapotú atomjainak elektronszerkezetét jelöli: A: 1s22s22p63s1 B: 1s22s22p6 3s23p64s2 C: 1s22s22p4 D: 1s22s22p63s23p5 Vizsgáljuk meg a felsorolt elemek egymással alkotott vegyületeit! A és D vegyületének a) hétköznapi neve: ………………. b) vizes oldatának kémhatása: ……………… VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint 1.1. Atomszerkezet Tudja alkalmazni 2.3.2. Halogénvegyületek

az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot.

Emelt szint

– Csoportosítás

Tudja

csoportosítani a tanult kloridokat.

Fogalmi szint


csoportosítani a tanult halogenideket, felismerni az átmeneti kötéstípusú halogenideket fizikai adataik alapján.

2.3.2.2. Kősó (NaCl) – Tulajdonságok

A feladat megoldásához többirányú ismeretre van szükség. Az A és D elemet a periódusos rendszer segítségével kell azonosítania a vizsgázónak, felhasználva, hogy az elektronszerkezetből az elektronszám, így a protonszám és a rendszám is meghatározható, majd a két elemből létrejövő vegyületet (NaCl) kell felismerni, tudni annak hétköznapi nevét, és a nátrium-kloridról, illetve a sókról tanultak alapján következtetni vizes oldatának semleges kémhatására. d) Az egyes témakörök esetén gyakran megfogalmazódik az a követelmény, hogy a tanult fogalmakat, összefüggéseket a tanulók mindennapi információkban is felismerjék, az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket igénylő problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, vegyipari technológiák stb.) lényegét megértsék, az egyszerűbb logikai összefüggéseket értelmezzék. VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint

Emelt szint

2.3.2.1. Hidrogénhalogenidek (HF, HCl, HBr, HI) – Előfordulás, előállítás, felhasználás

Tudja értelmezni

a HCl előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.

a hidrogén-halogenidek előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

A középszintű vizsgán a HCl-dal, az emelt szintű vizsgán az összes hidrogén-halogeniddel kapcsolatosan szerepelhet olyan szöveg, egyenlet, amelyben fel kell ismernie a tanulónak a kémiai információt, és azzal kapcsolatos kérdésekre a szöveg, illetve az adott témakörben tanultak felhasználásával tudnia kell válaszolni. Példa a középszintű írásbeli próbamérés I. feladatából: Olvassa el az alábbi szöveget! 1996. május. A berlini Potsdam téren bemutatják a Daimler-Benz konszern legújabb kisteherautóját, a Necar II-t, amelyet benzin helyett hidrogén és oxigén egyesüléséből keletkező villamos energia hajt. … Ez a kétféle gázt elválasztja egymástól, de mivel a hidrogén elektronokat akar leadni, az oxigén viszont elektronokat akar felvenni, a hártyán át villamos áram folyik. Az újfajta gépkocsi a szennyező kipufogógázok helyett vizet meg oxigént bocsát a levegőbe, és a hagyományos belső

égésű motorokhoz képes kétszer nagyobb hatásfokkal alakítja át a tüzelőanyag vegyi energiáját villamossággá. ... Válaszolja meg a szöveg tartalma, illetve a kémiában tanultak alapján a következő kérdéseket! – Írja fel azt a kémiai folyamatot, ami a szövegben leírt energiatermelés alapja! – Miért fontos, hogy az oxigént és a hidrogént megfelelő fóliával elválasszák egymástól? – A gázüzemű vagy a fent említett kísérleti gépjármű szennyezi-e kevésbé a környezetet? Miért?


Emelt szint

2.1. Hidrogén – Tulajdonságok

Értse

a reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nemfémekkel, fém-oxidokkal, a durranógáz-reakció végre-hajtásának módját, annak gyakorlati jelentőségét.

Egyéb

Tudja használni

a hidrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Tudja értelmezni

leírás alapján az adott energiaforrás (pl. tüzelőanyag cella) alkalmazását, előnyeit és hátrányait.

a reakcióit fémekkel.

3.10. Energiagazdálkodás – Alternatív energiaforrások

A feladat megoldása során fel kell ismerni, hogy az energiatermelés alapja a hidrogén és oxigén reakciója, ami valójában szerepel is a szövegben. A hidrogén és az oxigén közötti reakció hevességének, az ún. durranógáz reakciónak az ismerete szükséges a második kérdés megválaszolásához. A harmadik kérdésre a válasz egyrészt a szövegből, másrészt a hidrogén, illetve a benzin égéstermékeinek ismeretében is logikusan kikövetkeztethető. Példa az emelt szintű írásbeli próbamérés I. feladatából: Olvassa el az alábbi szöveget! … A klór elleni támadások legújabb célpontja a PVC. A PVC napjaink egyik legtöbbet használt polimerje. Jó tulajdonságainak (tartósság, tisztíthatóság) köszönhetően ablakkeretek, lefolyócsövek, palackok, gépkocsi ülések stb. készülnek belőle. A PVC elleni támadások alapja egyrészt az, hogy a gyártásához használt alapanyag rákkeltő hatású, másrészt a PVC-ből készült tárgyak égésekor mérgező gázok: a HCl és dioxinok (a dioxinok rendkívül mérgező vegyületek, pl. C12H4Cl4O3) kerülhetnek a levegőbe. …

Válaszolja meg a szöveg tartalma, illetve a kémiában tanultak alapján a következő kérdéseket! – Mi a PVC kémiai elnevezése? – Közvetlenül melyik vegyületből és milyen típusú reakcióval lehet előállítani PVC-t? Írja le a reakció egyenletét!


Emelt szint

3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének – Kémiai reakciók

Fogalmi szint

polimerizáció (vinil-klorid).

– Egyéb

Tudja használni

a halogénezett szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.9.2.1. Polimerizációs műanyagok

Fogalmi szint

polietilén, plipropilén, teflon, PVC, polisztirol, műgumi, felhasználásuk.

Tudja felírni 3.9.2.4. Egyéb

Tudja használni

Szubsztitúció, elimináció, Zajcev-szabály.

plexi és felhasználásuk.

a polimerizáció egyenletét adott momoner esetén. a műanyagokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

A kérdésekre a válasz a halogénezett szénhidrogének, illetve a polimerizációs műanyagok témakörben tanultak alapján adható meg, a feladatban szereplő szövegrészből nem következtethető ki. Ugyanakkor ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása tükrözi azt, hogy ezt a cikkrészletet elolvasva a tanuló a kémiai hátteret is érti-e.

Ugrás az oldal tetejére / a tartalomjegyzékre Az oldal nyomtatható változatának letöltése

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete Írásbeli vizsga 120 perc Egy feladatsor 100 pont

Szóbeli vizsga 15 perc Egy téma kifejtése Egy kísérlettel kapcsolatos feladat 50 pont

Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat periódusos rendszerrel és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői A feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz. A feladatsor tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak. A feladatsor a következő típusú feladatokból állhat: • Feleletválasztásos kérdések (ezen belül egyszerű, akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges). • Az elméleti feladatok többi részét a következő feladattípusok teszik ki: táblázatkiegészítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, grafikonok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. kis esszé formájában). Az elméleti feladatoknak ismeret-, értés- és alkalmazásszintű kérdéseket is tartalmazniuk kell. • Számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt). • A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát, amely valamely kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezésén túl a témához kapcsolódó kémiai kérdéseket is tartalmaz. A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetőleg minél többféle kerül a feladatsorba. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók az egyes feladatokon belül, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás. A feladatsor az egyik feladat esetében két alternatívát kínál: az egyik inkább kémiai anyagismeretet, a másik problémamegoldást igénylő feladat (pl. számítási feladat) lehet. A vizsgadolgozat megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, hogy a választásra felajánlott részben melyik feladatot választotta.

A feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek:

• • • • •

A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 20–40%-át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számításos formáját választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jellegű kérdést oldja meg, 20% körüli érték. Az elméleti feladatok az elérhető összpontszámnak 60–80%-át teszik ki. A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%. Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet. Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg a feladatsor összpontszámának 20%-át.

Értékelés Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javításiértékelési útmutató alapján történik. A feladatsoron elérhető összpontszám vizsgaidőszakonként változhat. A vizsgadolgozatok pontszámát az elért pontszámokból számított százalékos teljesítmény egész számra kerekített értéke adja meg. Például ha az elérhető összpontszám 112, az elért pontszám 81, akkor a vizsgapontszám 72. A vizsgadolgozat megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, hogy a választásra felajánlott részben melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását kell értékelni.

Szóbeli vizsga A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat periódusos rendszerrel és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.) Tartalmi szerkezet A tételsor jellemzői A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. A tételeknek a követelményrendszer egészét le kell fedniük.

A tétel jellemzői A szóbeli vizsgatétel két altételt tartalmaz. 1. Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése. 2. Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése

vagy leírt kísérlet megadott tapasztalatainak értelmezése. A két altételnek eltérő témaköröket (pl. szerves és szervetlen vagy általános és szerves kémia) kell érinteniük. A tételeknek utalniuk kell a használható segédeszközökre. Értékelés A felelet összpontszáma az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével alakul ki:

1. altétel 2. altétel

Értékelési szempontok

Max. pontszám


20

b) Előadásmód, logikai helyesség

5

a) A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása*

10 / 0

b) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése*

5 / 15

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata

5

A segédeszközök szakszerű használata

5

Maximálisan elérhető összes pontszám

50

* Attól függően, hogy elvégzendő kísérletről van-e szó, vagy megadott kísérletet kell-e értelmezni.

Az értékelés az alábbi szempontrendszer alapján történik: 1.a) Tartalmi helyesség 0 pont

A vizsgázó nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szereplő témára.

1−3 pont

A vizsgázó megemlít néhány információt a kérdésben szereplő témával kapcsolatban, de alapvetően nincs tisztában a kérdés lényegével.

4−7 pont

A vizsgázó tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy szűk részletét tárgyalja.

8−11 pont

A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz.

12−15 pont A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak a tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát. 16−19 pont A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságra vonatkozó, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre nem tudja a választ. 20 pont

A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre helyesen felel.

1.b) Előadásmód, logikai helyesség

5 pont A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához.

3−4 pont A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál.

1−2 pont A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszerűtlenek.


Elvégzendő kísérlet esetén: 2.a) A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása 10 pont A vizsgázó szakszerűen elvégzi a kísérletet, tapasztalatai helyesek.

5−9 pont A vizsgázó rendelkezik a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretekkel, de a kísérlet végrehajtásakor apró hibákat vét.

4−1 pont A vizsgázó a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretek egy részével rendelkezik, de a kísérletet nem tudja végrehajtani.

0 pont A vizsgázó nem rendelkezik a kísérlet elvégzéséhez szükséges gyakorlati ismeretekkel.

1−2 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi.


1−7 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi.


2.b) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése 5 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi.

3−4 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi.

Megadott kísérlet esetén: 2.b) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése 15 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi.

8−14 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi.

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata 5 pont A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert.

3−4 pont A vizsgázó többnyire szakszerűen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja.

1−2 pont A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni.


1−2 pont A vizsgázó csak tanári segítséggel képes eligazodni a segédeszközök használatában.



3−4 pont A vizsgázó csak felszólításra használja a segédeszközöket a kérdések megoldásához.

Ugrás az oldal tetejére / a tartalomjegyzékre Az oldal nyomtatható változatának letöltése

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

Recommend Documents