Kiss Tam´ as (1956–1957) ´ asi ¨ Ori´ or¨ om¨ omre szolg´ al, hogy a MEFESZ (Magyar Egyetemist´ ak ´es F˝ oiskol´ asok Sz¨ ovets´ege) egyik vez´eralakj´ aval, egyben az 1956-ban u ´jj´ aalakult E¨ otv¨ os Koll´egium tagj´ aval van alkalmam besz´elgetni. Hogy ker¨ ult a Koll´egiumba? M˝ uszaki ember akartam lenni, de nem vettek fel els˝ore a M˝ uegyetemre, mert a sz¨ uleim tan´ıt´ok voltak. M´ asodj´ ara is csak a fellebbez´es miatt ker¨ ultem be, Szegeden a Term´eszettudom´ anyi Karra (ekkor m´eg a Bolyai Koll´egiumban laktam), matematika-fizika szakra, tanultam becs¨ ulettel, de volt, ami nehezen ment. Azt´ an egyszer csak sz´oltak nekem a jog´aszok, hogy mi´ert nem megyek ink´abb ´at a jogra? Akkor bementem a d´ek´ anhoz, Perb´ır´ o J´ozsefhez, ´es megk´erdeztem, hogy hogyan j¨ ohetn´ek ´at. Elbesz´elgetett velem, felm´erte a k´epess´egeimet, majd azt mondta, ´ is vettek. Az els˝o ´ev r¨ogt¨ hogy m´asnap reggel hozzam ´ at az indexem. At on nagyon sz´epen siker¨ ult, ezalatt alb´erletben laktam. 1956 nyar´an ´es szeptember´eben Moh´ acson voltam, a ny´ari ´ arv´ız elvitt egy ottani falut, azt kellett u ´jj´ a´ep´ıten¨ unk, voltunk ott vagy h´ uszan az itteniek k¨oz¨ ul. Okt´ ober elej´en j¨ohett¨ unk vissza Szegedre. K¨ ozben beadtam az ´ır´ asbeli jelentkez´esem az E¨ otv¨os Koll´egiumba. Felvettek. Az 1956. okt´ober 16-i keltez´essel vettem k´ezhez a Tanulm´anyi Oszt´ alyon a felv´etelemr˝ ol sz´ol´o ´ertes´ıt˝ot, a rektor al´ a´ır´ as´ aval. A Koll´egium ebben szakkoll´egiumk´ent szerepel. M´ as jog´aszokat is felvettek, ¨ osszesen ¨ ot¨ot, kett˝ onek tudom a nev´et m´eg: L˝ orincz Lajos, Fogarasi Magdolna. Volt m´eg k´et l´any, de az ˝o nev¨ ukre sajnos nem eml´ekszem. Nagyon b¨ uszke vagyok r´a, hogy az ¨otvenf˝os ´evfolyamb´ ol ¨ot¨ unket vettek fel. A Koll´egiumban ekkor m´eg kev´es id˝ot t¨ olt¨ ottem, mert a MEFESZ-szel voltam elfoglalva. R´eszben m´eg a R´ omai k¨or´ ut 40. sz´am alatti alb´erletemben laktam, de hat´arozottan eml´ekszem, hogy aludtam a Koll´egiumban m´ar ekkor is. Mintha k´et- vagy h´ arom´ agyas szob´aban kaptunk volna elhelyez´est, L˝ orincz Lajossal egy¨ utt. Gondolom, a l´anyok megint csak egy¨ utt lakhattak. Szimpla ´agyak ´ asi seg´ıts´eg volt sz´amomra a Koll´egium, voltak, m´ıg a Bolyaiban emeletesek. Ori´ hiszen ap´am egyed¨ ul tartott el ¨ ocs´emmel ´es nagyany´ammal. Abb´ol ´eltem, amit tanulm´anyi ´es szoci´alis ¨ oszt¨ond´ıjk´ent kaptam. Sokszor volt, hogy csak levest ´es kenyeret ettem a menz´an, mert azt lehetett enni korl´atlanul, az eb´edjegyet csak a m´asodikn´al kellett leadni. K´erem, besz´eljen a MEFESZ-r˝ ol, ahonnan elindultak az ’56-os esem´enyek! Rajk L´ aszl´o u ´jratemet´ese okt´ober 6-´ an volt, nagy szimp´atiat¨ untet´essel, ami ut´an a budapesti egyetemist´ak, 50-100 f˝ o, az Andr´ assy u ´t, Kerepesi temet˝ o k¨orny´ek´en szolid reformkommunista jelszavakkal t¨ untettek. Teh´at volt egy ´er´ese a dolognak. Ebben a helyzetben a budapesti b¨ olcs´eszkaron okt´ober 10-´en a hallgat´ok megfogalmazt´ ak ´es le is ´ırt´ak ig´eny¨ uket, hogy az orosz nyelv tan´ıt´asa csak fakultat´ıv legyen. Ezt lev´elk´ent k¨ uldt´ek el Szegedre, ´es egy ismer˝os¨om¨ on, Lejt´enyi Andrison at ´en is k´ezbe vettem. Az volt benne, hogy okt´ober 22-´et˝ol t¨ ´ untet˝ oleg ne j´arjunk ´ azt mondtam r´a, hogy ennek ´ıgy nincs ´ertelme, mert be az orosz nyelvi ´or´akra. En
legfeljebb megbukunk majd az egyetemen. Illetve, ha m´ar k¨ovetel¨ unk, akkor ´en nemcsak az orosz nyelvre gondoltam, hanem a marxizmus-leninizmus ´or´akra, a katonai oktat´ asra, a menz´ara, stb. mint megoldand´o feladatra. Helyette javasoltam, hogy alak´ıtsunk egy szervezetet, egyed¨ ul u ´gysem megy¨ unk sokra, ez u ´gy okt´ober 13-´ an este lehetett. Andris r¨ogt¨ on l´azba j¨ ott ´es helyeselt. Szervezetet alak´ıtani abban az id˝oben csak a p´ art enged´ely´evel lehetett. Szerettem szervezni, ´es egy kicsit tov´abb l´atni, de a lev´el el˝ ott ilyenekre konkr´etan nem gondoltam, persze u ´gy ´ altal´ aban nem szerett¨ uk a rendszert, tov´abb´a nekem szem´elyes ind´ıttat´ asom is volt. A szervezet terv´et t¨ obbeknek elmondtuk. Napok alatt majd’ az ¨osszes egyetemista err˝ol besz´elt, s˝ot k´es˝ obb a szegedi lakosok is megtudt´ak. Tudom´ast szerzett r´ola a DISZ is, ami a p´ art szervezete volt az egyetemi fiatals´ag k¨or´eben. A DISZ okt´ober 16-´ ara gy˝ ul´est hirdetett az Auditorium Maximumba, 19 ´or´ara, hogy a helyzetet tiszt´ azza. Sokan elj¨ ottek, de 19 ´ orakor a DISZ vezet˝os´ege nem volt sehol, k´es˝obb tudtam meg, hogy m´eg a p´ artbizotts´ aggal t´ argyalt. Teh´at ott volt a teli el˝oad´oterem, de az el˝ oad´ oi asztaln´ al nem u ¨lt senki. Mi pedig fogtuk magunkat, ´es oda¨ ult¨ unk. Elmondtuk, hogy mi vagyunk azok, akikr˝ ol itt napok ota megy a duruzsol´ ´ as, szeretn´enk egy szervezetet alak´ıtani. A t¨ obbiek engem javasoltak levezet˝o eln¨ oknek. Volt kis hezit´ al´ as, de megszavaztuk, hogy megalak´ıtjuk a MEFESZ-t, a Magyar Egyetemist´ak ´es F˝oiskol´asok Sz¨ovets´eg´et. Amikor a tanulm´anyi ´es szoci´ alis k¨ovetel´esek ut´an a politikai k¨ovetel´esek (p´eld´ aul a szovjet csapatok kivon´asa) is felvet˝odtek, befejezettnek nyilv´an´ıtottam a MEFESZ u ¨l´es´et, ´es politikai t¨ omeggy˝ ul´esnek neveztem az ¨ osszej¨ ovetelt, de term´eszetesen a helye´ kezdetben ugyanis komolyan men maradtam, ´es tov´abb vezettem a gy˝ ul´est. En gondoltam, hogy a szervezet¨ unk alapszab´ alya majd megj´arja a miniszt´eriumot, ´es nem akartam a szervezet l´et´et vesz´elyeztetni ilyen politikai k¨ovetel´esekkel. M´ as k´erd´es, hogy a t¨ omeg annyira akarta ezeket, hogy ut´ana m´ar sz´o sem lehetett arr´ol, amit kor´abban gondoltam, illetve magam is m´ask´epp kezdtem el gondolkozni. Megbesz´elt¨ uk, hogy 20-´ an u ´jabb gy˝ ul´est tartuk ´es politikai k´erd´esekkel is fogunk foglalkozni. Az els˝ o MEFESZ-gy˝ ul´es akkor nem is annak indult? ´ van. Az els˝o MEFESZ-¨ Ugy ul´es spont´ an j¨ ott l´etre, ´ıgy err˝ol nincs felv´etel vagy leirat, csak eml´ekez´es (a 20-i gy˝ ul´esen azt´ an volt minden). 16-´ an elhat´aroztuk, hogy minden karon tartani kell hasonl´ o kari u ¨l´eseket, amelyeken a karok hallgat´oi v´alassz´ak meg a k´epvisel˝ oiket, h´ armat-h´ armat mindenhol, hiszen akkor mi m´eg csak onjel¨oltek voltunk. Annyira az egyszem´elyi vezet´es ellen voltunk, hogy azt el se ¨ tudtuk k´epzelni, hogy egyetlen szem´ely d¨ onts¨ on majd. Erre a kari gy˝ ul´esre a jogi karon 18-´ an ker¨ ult sor. Ott volt a d´ek´ an (Perb´ır´ o), a rektor (Bar´ oti Dezs˝o), s˝ot a miniszter is (K´ onya Albert, h´ abor´ u el˝ otti szegedi E¨ otv¨os-koll´egista), akik mell´enk alltak. K¨ozben a DISZ k¨ozponti vezet˝os´eg´eb˝ol lej¨ott Szegedre egy ember, ´es le ´ akart minket besz´elni a dolgokr´ ol, de nem hallgattunk r´a. Viszont meggy˝oztek benn¨ unket, hogy besz´elj¨ unk a Pet˝ofi-k¨ or vezet˝os´eg´evel, T´ancos G´aborral ´es a t¨ obbiekkel, ebbe belement¨ unk, ´ıgy vittek fel benn¨ unket 21-´en Pestre. Tal´alkoztunk is
vel¨ uk a Pilvax k´av´eh´azban, de vel¨ uk sem tudtunk megegyezni. Mi ragaszkodtunk a magunk radik´alis elk´epzel´es´ehez, szemben az ˝ o kompromisszumos, p´ arttal ´atitatott dolgaikkal. K¨ozben m´eg a 16-ai h´eten a Bel¨ ugyminiszt´erium elk´esz´ıtett egy javaslatot az orosz nyelv ´es a marxizmus-leninizmus fakultat´ıv oktat´ as´ar´ol, amelyet Maros´ an Gy¨orgy enged´elyezett, de azt ´ırta r´a a javaslatra, hogy ,,vigy´ azni kell, hogy az egyetemi stricik k¨or´eben nehogy elharap´odzon a hangulat”. Csak ez kev´es volt, mert mi akkor m´ar az orosz csapatok kivon´as´at k¨ovetelt¨ uk. Teh´at volt itt egy versenyfut´ as, pr´ob´alt´ ak vel¨ unk tartani a l´ep´est, enyh´ıteni valamit, de ez nek¨ unk kor´antsem volt el´eg. Mellesleg ezt a javaslatot a Bel¨ ugyminiszt´erium a rektorok kor´abbi ´es hossz´ u ideje tart´o megkeres´ese nyom´ an k´esz´ıtette el. A rektorok enn´el m´eg t¨ obbet is akartak, ezt elmondta Bar´oti a 20-i felsz´olal´as´aban. Biztos vagyok benne, hogy itt sz´ oba ker¨ ult az E¨ otv¨os Koll´egium is. Milyen volt a m´ asodik gy˝ ul´es? A m´asodik MEFESZ-gy˝ ul´esre okt´ober 20-´ an ker¨ ult sor, szint´en az Auditorium Maximumban. T´amogat´olag jelent meg rajta a rektor ´es t¨ obb professzor (p´eld´ aul ´ Fodor G´abor akad´emikus, volt szegedi E¨ otv¨os-koll´egista) is. Ori´ asi dolog volt ez akkor. Az eg´eszet Perb´ır´ o J´ozsef vezette le, mindent megszavaztatott. Itt a MEFESZ m´ar el˝oa´llt a k¨ovetel´eseivel (szabad v´alaszt´asok, oktat´ asi reform, orosz csapatok kivon´asa, b´erek, beszolg´altat´ as, Nagy Imre k¨ovetel´ese, nemzeti jelk´epek helyre´all´ıt´asa, stb), megt´ argyaltuk a szervezeti ´es m˝ uk¨od´esi szab´alyzatot. K´et ´ora leforg´ asa alatt az orosz nyelv oktat´ as´ at´ol eljutottunk az orosz csapatok kivon´as´aig. J¨ottek t´ aviratok, amelyben m´as csoportok (egyetemek hallgat´os´agai, munk´ as fiatalok) a t´ amogat´asukr´ol biztos´ıtottak benn¨ unket. A 21-i D´elmagyar lehozta az eg´esz gy˝ ul´est. A MEFESZ megalakul´as´ anak kimond´as´at k¨ovet˝oen ker¨ ult sor a programjavaslatok ismertet´es´ere, megszavaz´as´ ara. Az orvostanhallgat´ok nagy t¨ obbs´ege az esem´enyekhez csak k´es˝ obb csatlakozott, mert valami kir´andul´ason voltak Erd´elyben. Hogy jutott el a h´ır Szegedr˝ ol m´ as v´ arosokba? A gy˝ ul´es ut´an k¨oveteket k¨ uldt¨ unk a t¨ obbi egyetemi v´arosba. A M˝ uegyetemre ´en mentem ´es Lejt´enyi Andr´ as. Majd fent voltam eg´eszen okt´ober 30-ig, r´eszt vettem a megalakult Nemzet˝ors´eg munk´ a j´ aban a Magyar R´ adi´ on´al. November 30-´ an j¨ottem vissza Szegedre T´ oth Imr´evel. November 5-ig nemzet˝or¨ok voltunk, ¨ az Othalmi laktany´at v´edt¨ uk, nehogy a civilek sz´ethordj´ ak. Azt´ an u ´gy december 15-ig bek¨ olt¨ oztem az E¨ otv¨os Koll´egiumba, egyetemi oktat´as nem volt, de minden m´as igen. Sokan hazamentek. K¨ ozben a MEFESZ nem sz˝ unt meg, s˝ot, kaptunk egy irod´ at, telefonnal. Gy´artottuk a r¨oplapokat K´ad´ar´ek ellen. Decemberben azt´ an ´en is hazamentem, majd amikor janu´ ar-febru´arban visszaj¨ottem az egyetemre, mert ´ertes¨ ultem r´ola, hogy megindult az oktat´ as, akkor az alb´erletben, amely m´eg megvolt, azzal fogadott a h´ azin´enim k´ets´egbeesve, hogy ,,Tam´ as, az ´eg ´ aldja meg, azonnal t˝ unj¨ on el, mert keresi a rend˝ ors´eg, volt itt egy teheraut´o pufajk´as!” Hajnalban j¨ottek ki, felcsengett´ek szeg´eny n´enit, nagyon meg volt ijedve,
´ akkor kimentem fogalma sem volt, hogy hol vagyok, felkutatt´ak a szob´amat. En az ´ allom´asra, k¨ozben t¨ obb emberrel is tal´ alkoztam, akik meger˝os´ıtett´ek, hogy keresnek. Teh´at vonatfordult´aval hazautaztam. Bujk´alnom kellett, rem´eltem, hogy meg´ uszom. Azt´ an ´erkezett haza egy lev´el, amelyben felsz´ol´ıtottak, hogy jelenjek ´ erre elj¨ottem, de a D´ek´ meg az egyetem fegyelmi t´ argyal´ as´ an, m´a jus 30-´ an. En ani Hivatalban azt mondt´ ak, hogy nem tudnak semmilyen t´ argyal´asr´ol. Kil´eptem a kar ´ep¨ ulet´eb˝ol, ´es a ,,l´ ofar´ an´al” ketten mell´em l´eptek, azt mondt´ak, hogy k¨ovessem ˝ oket felt˝ un´es n´elk¨ ul. Bevittek a fogd´ aba, betettek egy egyszem´elyes lyukba. Nyolc h´ onapos kihallgat´ asi fogs´ ag k¨ovetkezett. Fogarasi Magdi egy´ebk´ent k¨ozben a m´asodik f´el´ev elej´en kik´erte az indexem, ´es felvette a t´ argyakat helyettem, eml´ekszem, z¨ old tint´ aval. Teh´at form´alisan a m´asodik f´el´evben is joghallgat´o voltam. Mi t¨ ort´ent a fogd´ aban? F´el napom volt az els˝o kihallgat´ asig, igyekeztem a t¨ ort´enteket k´et csoportra v´alasztani magamban: amelyeket nem lehetett letagadni, mert rengetegen l´att´ ak, m´asr´eszt azokra, amelyekn´el kevesen voltak ott, vagy nem volt jelent˝ os´eg¨ uk az esem´enyek szempontj´ ab´ol. Hogy mennyire indokolt volt ez: addigra m´ar mindenkit begy˝ ujt¨ottek, mindent tudtak. Az E¨ otv¨os Koll´egium is abban a fakkban volt, amelyikbe a kisebb dolgok ker¨ ultek, ez´ert sok olyan dologra nem eml´ekszem, amelyekre egy´ebk´ent eml´ekezn´ek. M´eg enn´el nagyobbakra sem, p´eld´ aul hogy r´a akartunk l˝oni a tankokra egy p´ anc´elt¨ or˝ ovel, csak nem tudtunk. Ha jog´asz akarok lenni, akkor azt mondom, hogy k´ıs´erlet, ´es nem rajtunk m´ ult, hogy nem siker¨ ult eldurrantani. Teh´at tudatosan elnyomtam ezeket az eml´ekeket, ´es nem is tudtam visszahozni ˝oket. Elindult a kihallgat´ asom, egym´ ast v´altott´ak a kihallgat´ ok. Mind el˝or˝ol kezdte az eg´eszet, kerest´ek a r´eseket, h´ atha mondok olyat, ami ellentmond a kor´abbiaknak. Ut´olag visszaolvasva az anyagokat, viszonylag konzekvens tudtam maradni. A kihallgat´ asi jegyz˝ ok¨ onyvekben nem eml´ıtettem meg egyetlen ´evfolyamt´ arsam nev´et, vagy hogy ´en az E¨ otv¨os Koll´egiumban is laktam. El˝osz¨ or nyolc ´evre ´ıt´eltek el, amelyb˝ ol v´eg¨ ul ¨ ot lett, ´es az amneszti´anak k¨osz¨ onhet˝oen ´ tudom, hogy ’56-ban az´ert alakulhatott u h´ arom ´evet t¨ olt¨ ottem le. Ugy ´jj´ a a Koll´egium majd’ t´ız ´evnyi sz¨ unet ut´an, mert K´ onya Albert, hajdani szegedi E¨ otv¨os koll´egista volt az oktat´ asi miniszter, tov´abb´a a rektornak is seg´ıt˝oen kellett ehhez allnia. Nem besz´elve Grasselly Gyula b´ ´ acsir´ol, aki az u ´jj´ aalakult Koll´egium igazgat´ o ja lett, ´es K´onya Alberttel egy¨ utt volt E¨ otv¨os-koll´egista. M´ıg a h´ abor´ u el˝otti E¨ otv¨os a miniszter al´ a tartozott, addig az u ´j az egyetem al´a. Eg´eszen biztosan ´ıgy volt. A rektor igen j´ oban volt a miniszterrel. Bar´oti Dezs˝ o egy´ebk´ent nagy m˝ uvelts´eg˝ u, kiv´ al´ o ember volt. Ugyanis amikor 16-´ an spont´ an m´odon megalak´ıtottuk a MEFESZ-t, ´es elment¨ unk a rektorhoz ´es a d´ek´ anhoz, hogy besz´ amoljunk nekik err˝ol, kv´azi enged´elyt k´erj¨ unk r´a, akkor Bar´oti nem r´ ugott ki benn¨ unket, s˝ot 18-´ an lej¨ on Szegedre K´ onya Albert, gondolom, Bar´oti invit´al´as´ara. Mi t¨ obb, amikor 18-´ an a d´elel˝ otti ´ or´ akban K´onya megtudta, hogy mi a jogi karon az el˝ozetes d´ek´ ani (Perb´ır´ o) hallgat´ olagos enged´ellyel egy di´akgy˝ ul´est ´ mit ad isten, ki u szervez¨ unk, akkor arra a miniszter is elj¨ on. Es ¨l a teli nagyel˝o-
ad´oterem asztal´ahoz: K´ onya, Perb´ır´ o ´es j´ omagam. El˝oadom a dolgokat, K´onya nem sz´ol k¨ozbe. Megv´alasztja a di´aks´ag a k´epvisel˝oket: T´oth Imr´et, engem ´es egy harmadik fi´ ut, ´es b´ek´eben sz´etoszlik a gy˝ ul´es. K´es˝obb megk´ert¨ uk a rektort, hogy j¨o jjenek el a 20-i gy˝ ul´esre, el is j¨ ott, n´eh´any professzor t´ arsas´ag´aban. Perb´ır´ o pedig v´allalja a levezet˝o eln¨ ok szerep´et, nem b´ ujik ki a feladat al´ol. Sz´oval ebben a helyzetben, amikor fel nem mer¨ ult, hogy ehhez az eg´eszhez a hatalom a hozz´ a j´arul´as´at adn´a, az egyetemi vezet˝oink t´ amogat´olag l´eptek fel. A rektor de facto (nem de jure) ismerte el a MEFESZ-t, meg´ıg´erte, hogy az egyetemi tan´ acs el´e viszi az u ¨gyet, elh´ıvta a sajt´ ot Hal´ asz Gy¨orgy szem´ely´eben. Lent volt a r´adi´ ot´ol is egy ember Pestr˝ ol, aki felvette az eg´eszet, ma is megvan az eredeti hanganyag. Meghallgathat´ o a www.mefesz.hu–n is. A rektor v´allalta az eg´esz politikai kock´azat´at. A gy˝ ul´es ut´an az ˝ o szob´a j´ aba ment¨ unk fel, ´es lelkesen osztottuk a feladatokat. Vagy mondok m´ast. Eld¨ ont¨ ott¨ uk, hogy k¨oveteket k¨ uld¨ unk a t¨ obbi v´arosba. P´ecsre Abrudb´anyainak kellett mennie, de neh´ez volt a k¨ozleked´es. Erre a rektor int´ezett egy utat oda, ´ıgy elindult a rektori kocsi P´ecsre. Vagy k´es˝obb tudtam meg, hogy 20-´ an d´elel˝ ott kerestek benn¨ unket az ´av´osok, de nem tal´ altak, mert mi ¨ossze-vissza rohang´ altunk, hogy est´ere legyen hangos´ıt´as, meg minden. Bar´oti telefon´ alt K´ony´anak, aki fel¨ ulr˝ ol lef´ ujta az ´av´os akci´ot. Ezt Lazur Barna mes´elte el, a k´es˝obbi Nemzet˝ors´eg f˝ oparancsnoka. Valamikor 20-21-´en tartottak egy rektori ´ertekezletet, amelyen a miniszter utas´ıtotta az ¨osszes egyetem rektor´ at, hogy 22-´en minden egyetemen az ottani p´ art ´es DISZ szervezzen gy˝ ul´est, amelyben elmondj´ak a hallgat´ oknak, hogy nincs rendben az, hogy a szegediek ¨onall´oan szervezkednek, ezeket a probl´em´ ´ akat majd a DISZ megoldja. Mindenhol az volt a forgat´ ok¨ onyv, hogy f´el ´ ora s¨ uket duma ut´an, a szegedi k¨ uld¨ottek elmondt´ak a maguk´et ´es a t¨ omeg ´ejjenz´ese k¨ozepette, a DISZ vezet˝ok r´em¨ ulten t´ avoztak. A t¨ omeg pedig minden v´arosban felvonul´ast hirdetett m´asnapra. Grassellyr˝ ol nem tudok. ´ tudom, hogy a Koll´egium u Ugy ´jj´ aalakul´ as´ anak megadt´ ak a m´ odj´ at, volt u ¨nnep´ely, amelyen ott volt a rektor is. ´ err˝ol nem tudok, de elk´epzel´esem szerint ez 1956. okt´ober 16. ´es 22. k¨oz¨ott En lehetett. Hiszen 23-´ an estig, amikor a nagy t¨ untet´es volt ´es l˝ottek, nyugodtan lehetett az E¨ otv¨os Koll´egium u ´jj´ aalakul´ o u ¨nneps´ege. De ezt nem tudom, mert ´en nyakig a MEFESZ-szel voltam elfoglalva. Nagyon szerencs´es dolog volt az u ´jj´ aalak´ıt´as, mert ezt az ’56-os esem´enyek ut´an biztos nem enged´elyezt´ek volna. Nek¨ unk ezid´ aig egy t¨ ort´enet¨ unk volt a Koll´egium ’56-j´ ar´ ol. Az, hogy Grasselly Gyula b´ acsi bez´ aratta a nagykaput, bek¨ olt¨ oz¨ ott a Koll´egiumba egy h´etre, se ki, se be senki. Ezt nem tudom, mert ´en akkor m´ar Pesten voltam. Sz´oval engem biztos nem z´ art be. Ismerek olyan visszaeml´ekez´eseket, hogy valakiket bez´artak (m´ ashol), de kiugr´altak az ablakon. Nem eml´ekszem, hogy a Koll´egiumban valami zajlott volna az ’56-os esem´enyekkel kapcsolatban.
Milyen volt a hangulat a 20-i gy˝ ul´esen? Egyszerre felemel˝ o ´es f´elelmetes. Feszegett¨ uk a hat´arokat. A csill´arr´ol is l´ogtak, az el˝ oad´oterem el˝ott is voltak (volt kihangos´ıt´ as), szegedi polg´ arok is, nemcsak egyetemist´ak. Amikor felsz´ olalt valaki akkor s´ıri cs¨ond volt, egy´ebk´ent pedig mindent els¨opr˝ o taps, majdnem felrobbant a terem. Hogy tudn´ a megfogalmazni Szeged szerep´et az esem´enyek sor´ aban? Mi alak´ıtottunk el˝osz¨ or szervezetet a prolet´ardiktat´ ura k¨or¨ ulm´enyei k¨oz¨ott, ami akkor elk´epzelhetetlen volt. Az eg´esz orsz´ ag csatlakoz´as´at elk´epzelve tett¨ uk mindezt, a nev¨ unk sem csak Szegedre vonatkozott, valamint k¨oveteket k¨ uldt¨ unk az orsz´ ag egyetemeire annak ´erdek´eben, hogy ˝ oket is bevonjuk. A m˝ uegyetemi gy˝ ul´es (amelyet a legt¨obben szinte kiz´ar´ olagosnak emlegetnek) jegyz˝ok¨ onyv´enek els˝o mondata, u ´gy hangzik, hogy ,,csatlakozunk a Szegedi Egyetemist´ak javaslat´ ahoz, ´es megalak´ıtottuk a M˝ uegyetem MEFESZ szervezet´et.” Az orsz´ag t´ ulnyom´ o t¨ obbs´ege egyet´ertett vel¨ unk, ´es v´eg¨ ul ennek hat´ as´ara utc´ara vonultak az emberek. Komoly tanulm´anyi, szoci´ alis, politikai k¨ovetel´eseket mondtunk ki, ´ırtunk le. Nemcsak gondolataink ´es szavaink voltak, hanem tetteink is. Mell´enk ´alltak az egyetemi vezet˝ok, a m´ediumok (nemcsak a Szabad Eur´ opa R´ adi´ o) hitelesen adtak h´ırt r´olunk. A minket el´ıt´el˝ o perben azt mondt´ ak, hogy a MEFESZ az ’56-os ellenforradalom ,,szellemi el˝ ok´esz´ıt˝ o je” volt. Hozz´ateszem, esz¨ unkbe nem jutott, hogy mi majd fegyverrel fogunk harcolni. ¨ v´ Mit gondol, mi´ert ´eppen On alt az esem´enyek egyik mozgat´ orug´ oj´ av´ a? J´ol mondod, nem szeretem ´en sem a magam szerep´et abszolutiz´ alni. Joghallgat´ o voltam, kicsit id˝osebb a t¨ obbiekn´el, ennek k¨ovetkezt´eben nagyobb r´al´at´asom volt a dolgokra, ´es tal´ an higgadtabb is voltam. Szerettem szervezkedni, el˝or´ebb n´ezni. Volt bennem egy tal´ an az ´ atlag´en´al er˝ osebb rendszerelleness´eg. Meg azt´ an sok v´eletlen esem´eny is biztos volt. A rendszerv´ alt´ as ut´ an hogy alakultak a dolgok? ´ ezeket elolvastam, de SzeElkezdtek megjelenni az ’56-tal foglalkoz´o ´ır´ asok. En ged szerepe nem volt egyikben sem megeml´ıtve. Egy ideig v´artam, de csak nem. Akkor alakult a XX. sz´ azad Int´ezet, M. Kiss S´ andorral ´es Schmidt M´ ari´aval. Mondtam nekik, hogy ´erdemes volna megvizsg´ alni, mi volt az egyetemist´ak szerepe orsz´agosan. Fel is kerestem minden egyetemet illet˝oen az akkori embereket, de olyan lassan haladt az ´ır´ as, hogy v´eg¨ ul egyed¨ ul meg´ırtam csak Szegedet. Az´ota m´ar a t¨ obbi ´ır´ as is megvan. Mivel per lett bel˝ ole, sok minden megmaradt. Az ¨ egyszer csak felh´ıvott, hogy ˝oket nagyon ´erdeklik az akkori akkori szegedi EHOK esem´enyek, ´ıgy v´eg¨ ul a seg´ıts´eg¨ ukkel adtuk ki a k¨onyvet (Magyar Egyetemist´ ak ´es ´ F˝ oiskol´ asok Sz¨ ovets´ege 1956 – Szeged). En ezt a k¨onyvet javaslom mindenkinek, ha ’56-ra ´es Szegedre k´ıv´ ancsi. Jelentek meg m´as k¨onyvek is. N´emelyik igyekszik relativiz´alni, azt ´all´ıtani, hogy csak n´eh´any ember akarta az esem´enyeket, vagy van, aki mag´at tartja az esem´enyek gy´ ujt´opontj´ anak, pedig err˝ol sz´o nincs. T¨obb,
mint egy ´evtizedes k¨ uzdelem volt az, hogy Szeged szerep´et elismerj´ek. K¨ozben ’91-ben szervezt¨ unk egy eml´ek¨ ul´est, amelyiken Perb´ır´ o, Lazur Barna, T´oth Imre ´es j´ omagam mondtunk besz´edet. Egy ´evre r´a Bar´oti is. A b¨ olcs´eszkari t´ abla, a TIK ´es a BTK ´ep¨ ulete k¨oz¨otti eml´ekm˝ u, vagy a 20-i u ¨l´est megeleven´ıt˝o Szegedi L´ ang c´ım˝ u film gondolata is t˝ olem sz´ armazik. Sokat dolgoztam, hogy ezek l´etrej¨ohessenek. Hogy alakult az egy´eni ´elete? A b¨ ort¨ on ut´an fizikai munk´ at v´egeztem. Az ´eretts´egi pap´ırommal elv´egeztem a k¨ozgazdas´ agi technikusit. T´ız ´evig k¨onyvel˝ oi ´ all´asban dolgoztam. K´es˝obb engedt´ek elv´egezni az egyetemet, de el¨ olr˝ol kellett kezdenem, ez m´ar Pesten volt. V´ allalati jogtan´acsosk´ent helyezkedtem egy t´eeszben. Majd a rendszerv´ alt´ askor beker¨ ultem a balassagyarmati ¨ onkorm´anyzat k´epvisel˝otest¨ ulet´ebe, s˝ot ´en lettem az alpolg´ armester, a jogi- ´es k¨ozgazdas´ agi u ¨gyek tartoztak r´am. Majd korm´anyf˝ otan´ acsos lettem, ´en int´eztem az ¨ osszes ’56-os u ¨gyet. Sok sz´ep feladatot siker¨ ult megoldani: kit¨ untet´esek, szobrok, b´ek´es ´evfordul´ ok. T¨obb ’56-os szervezetben t¨ olt¨ ottem be tiszts´egeket. Az interj´ ut Varga-Orvos Zolt´ an k´esz´ıtette 2009-ben Balassagyarmaton Szerkesztette: Nagyill´es J´ anos
