Kiss Ottó
Régi kincsek
Dudorászós versikék
Móra
Kiss Ottó
Régi kincsek Dudorászós versikék
Móra Ferenc Könyvkiadó
Takács Mari rajzaival
1
Köszönet a Múzsának, valamint mindazon költőknek, akik verseikkel ihletet adtak. A szerző © Kiss Ottó, 2010 © Móra Kiadó, 2010
2
ANYUKÁM SZÉP Anyukám csodaszép asszony, apukám hozezért passzol. Ha megyek vele én, látnak, nem adom soha őt másnak. Anyukám csodaszép asszony, apuhoz csakis ő passzol. Egyedül vagyok én gyermek – asziszem, valahol nyertek.
3
IVÁN ÖT Ma pont ötéves lettem én, tortát ehettem, s ettem én, finom, bírom. Jövőre meg már hat leszek, megint ilyenkor azt eszek, kapok hatot gyertyából is, és fújhatok, akár a mérges dúvadok, a cél: a szél. Egy évre rá meg hét leszek, addig tán nem is étkezek: kivár Iván.
4
Aztán meg sorban: nyolc, kilenc, ha azt megérem, mit fizetsz? Csakis csokist! Utána úgyis tíz leszek, nem hámozok, nem hímezek: az ám a szám! De hát ma még csak öt vagyok, felülről néznek – ők nagyok –, tekintve kínt. Ha tízből öt már van nekem, hány öt kell még, hogy tíz legyen? Aránytalány.
5
BARNI VILÁGOT LÁT Barni medve Volt egy bocs, úgy hívták: Barni, ruhákat tudott facsarni. Mondott egy fabulát, facsarta a ruhát, mert mosómedve volt Barni.
Barni először Londonban Londonban járt egyszer Barni, külföldön úgy hívták: Bárni. Délután teázott, s míg a fű elázott, duzzogott: – Miért kell várni?!
Bárni Moszkvában Moszkvába ment egyszer Bárni, el akartak vele bánni: nézte egy apuska, vállán nagy fapuska – hát oda nem akart járni!
6
Bárni Kínában Kínában járt egyszer Bárni, kínai nagy falat mászni. Nézi a nagy falat, látja, hogy nagy falat – hát ő ma nem fog túrázni!
Bárni másodszor Londonban Visszament Londonba Bárni, azt hitte, úgy mondják: Bármi – hát mindent hazavitt, ha régi, ha avítt, legyintett: – Jó ez, akármi!
Bárni felnő Egyszer csak felnőtt a Bárni, azóta úgy hívják: Barna. Lopja az étcsokit, brummantva kér bocsit, és inal jobbra vagy balra.
7
DÉLUTÁNI DOBOZOLÁS Van itt ez a dobozom, amott az a lemezem, a lemezem behozom, kiviszem a dobozom. Behozom a dobozom, kiviszem a lemezem: van itt ez a dobozom, amott az a lemezem.
8
LEGJOBBAN AZ ANYUT Legjobban az anyut szeretem, másodszor, utána, az aput, harmadszor: nagypapa, nagymama, amikor vidékre utazunk. Negyedszer: szeretem a csokit, ötödször, utána, a macskát, egyiket inkább csak megeszem, másiknak húzkodom a farkát. Éjszaka ölelem a mackót, rajta is pizsamakabát van – jó lenne testvér is, gondolom, kicsi, hogy férjen a lakásban.
9
RÉGI KINCSEK Felrohanok ma a létránkra, nap süt alattam hét ágra. Jó magasan van a padlásunk, kincseket őriz, hadd lássuk! Ócska kalapban habcsók van, gombolyagok nagy zacskókban. Szák a halaknak, horgászbot – nagypapa rég nem horgászott. És ez a jó kis zsebóra nem ketyeg, áll évek óta – azzal az időm lemérem, nem telik el majd, remélem!
10
HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Evés előtt moss kezet, este pedig használj tust, leázik majd a retek, nem okozol konfliktust. A késeket felejtsd el, ne lopóddzál lappangón, töröld meg a papucsod, ne lábnyomozz a padlón! Az asztalnál ülj szépen, ne kapcsolgasd a lámpát, nem vagyok én erőmű, fejezd már be a lármát! Ha csokid van, törd ketté, magyar vagy te, nem vagy skót – kínálj meg, és engedd el, ne rázd meg a villanydrót!
11
MEGKÉRŐS, PUSZIZÓS Megkérték Zolikát, adjon egy csokikát. Öt van csak, bocsika, mondta a Zolika. Megkérték Gyuszikát, adjon egy puszikát. Azt mondta Gyuszika, adjon a nyuszika!
12
A TORTAGYILKOS ÉJSZAKÁJA Ma én voltam a tortagyilkos, leszúrtam őt, a csokisat, és háromszorra mind befaltam – egyszerre, mondják, sok is az. Ma én voltam a tortagyilkos, leszúrtam őt, és mind megettem, de délutánra visszatámadt: hányt az inger, és remegtem. Soha többé nem gyilkolok, a tortát inkább rád hagyom – kitolt velem, hiába édes, jól hasba szúrt, s ez fáj nagyon! Nehéz lesz majd az éjszaka – azt mondják mind: magadra vess! S hogy koplalhatok még holnapig, akkor kapok kis húslevest…
13
RÁOLVASÓ Beteg lett a füles maci, megtámadta egy nagy baci! Legyen az ő gyógyulása gyorsabb, mint a ló rúgása! Puff!
KÉRDEZŐ Ki olvassa épp ezt? Bagoly. Hogy olvas egy veréb? Magol. Kinek szebb a lova? Koma. Hova megy a teve? Tova.
14
NAGYPAPA VET MAJD Voltunk a kertben, nagypapa vitt ki, azt mondta, vet majd tavasszal itt, ni! Ott lesz a borsó, a mák, a cékla, amott a zöldség, a sárgarépa. Itt lesz a zeller, és ott a málna, abból a medve nagyot kajálna. Itt lesz a retek, ott lesz a kapor, ha azt is vetek, abból is kapol!
15
JÓ KÖVÉR KIRÁLYFI Egyszer egy királyfi elindult magában, jó kövér királyfi egészen magában, sokáig mendegélt, baktatott naphosszat, gondolta, véget ér úgyis az út. Messze volt a kastély, királylány élt benne, tudta a királyfi: jó sovány királylány hatalmas kastélyban – ha egyszer odaér megkéri a kezét azonnal ő. Várta a királylány mutatós kérőjét, remélte, sovány lesz, gyönyörű királyfi, eljön és megkéri majd az ő két kezét – legalább egyiket, bizakodott.
16
Átment a királyfi hetedhét országon, jó kövér királyfi egész a kastélyig, azonnal csengetett, amikor odaért: ó, kedves királylány, add a kezed! Jó napot, királyfi, tán előbb köszönnél, mondta a királylány, és nagyot mosolygott: szép volt a királyfi, sovány is, úgy látta, kedvére való volt nagyon neki. Köszönt a királyfi most elég hangosat, megvolt az esküvő, fotózás, ilyesmi – a hosszú út alatt lefogyott ugyanis a kövér királyfi legalább tíz kilót, még az is lehet, hogy tizenötöt.
17
KERTBEN Ne lépjetek miránk, mondja három virág. – Mi sem lépünk tirátok! – kiáltják a virágok.
ANYA DADOG Anya dadog, anya dadog: anya va-vava-va-vagyok! Anya ragyog, anya ragyog: anya leszek, anya vagyok! Dada-dada, dadog anya, anya vagyok, a-a-anya! Dada-dada, dadog anya, anya leszek, anya, anya!
18
TAVASZI MEDVEDAL Tavasz volt, fényes, szép tavasz, az árnyék épp csak két arasz – a medve ment a fák között, minden madárra ráköszönt. Örült a hosszú tél után, hogy jött egy forró délután – bundából barnát vett fel ő, mert abban szép és megnyerő. A rét is szép ruhát viselt, a bokrok meg madárcsicsert – ott ült egy méh, csak megszökött, szagolni szállt virágözönt. Vagy mézet gyűjt? Az is helyes. A méz roppantul ízletes. A méz: akár egy csepp remény, imádja azt a medvelény!
19
SZÉP ÁLLATOK Szép állat a fakopács, szép a csőrén a kopás. Szép állat a denevér, nem látja, ki vele él. Szép állat a hóbagoly, olvas, de csak szótagol. Szép állat a giliszta, nincs ruhája, kihízta. Szép állat a jaguár, kedvence a január. Szép állat a leguán, kedvence a március. Szép állat a beléndek, ja, az növény, bocsánat. Szép növény a nárcisz is, kedvence az április.
20
REMETÉÉK A MOZIBAN Élt itt egy remete, volt egy kis gyereke, és volt egy kocsija, annak meg kereke: fából a karika, vasból a kerete – azzal ment moziba mindig a remete. Egyszer a gyereke – már nem kis csemete – kérdezi: mehet-e ő is a moziba? Hát persze, hát persze – rikkant a remete –, üljél fel hátulra, enyém az eleje! Így jártak aztán már, ültek a kocsira, baktattak szép csendben ketten a moziba.
21
MŰHOLDAS PAGONY Ilka boci Egy bocit úgy hívtak: Ilka, lila volt, húzták, hogy: Milka – azt hitték, bolondoz, de csak a kolomphoz szoruló láncot nem bírta.
Malacka Egy röfit úgy hívtak: Malacka, roppantul széles volt alakra. – Márpedig – évődött – tartom a léböjtöt! S túrt bele megint a barackba.
22
Piroska Élt egy lány, úgy hívták: Piroska, farkasnak a hasát kimosta. Talált egy nagymamát, azt mondta, hogy nahát, mért mész te, mama, a tilosba!?
Füles Nyuszi Élt egy nyúl, úgy hívták: Füles, éhes volt, a hasa üres. Répát vett hitelbe, azt mondta, fizesse a Bagoly – ő is csak Füles!
23
BEVÁSÁRLÓ KÖRÚT Pékné Voltunk a péknél, ült ott a pékné, kérdeztük: hol a pék? Azt mondta: milyen pék? Ja, megvan, elvitték! – És maga mit csinál? – Eszem a kiflit, finom, mer’ ívlik!
Kofa néni Kofa néni nagyon ráér, itt van már vagy öt napja – ilyen drágán jövőre se nem fogy el a tökmagja!
24
Halas úr Halas úr nem halszagú, csak eléggé halk szavú. Megkérdeztük: van-e hal, azt felelte, nagyot hall. Megkérdeztük: van-e bálna, azt mondta, hogy megabálva nincsen is meg nem is volt, csak élő hal, az is holt.
Utóhang Így aztán nem kaptunk se kiflit, se halat, nagymama azt mondta, rágjuk majd a falat!
25
NYÁRI MEDVESÉGEK Szevasz, te nyár, meg jó napot! – köszönt a medve jó nagyot. Szevasz, te szép meg jó idő, de jó: ma nem kell hócipő! Röpíti őt a medvetalp a tó felé, amerre tart. Meg ott a hely, a mézlelő, tehát sietve lépdel ő. Csuporba mézet tölt bele, aztán irány a tó fele – örül, hogy nincs ma nedves ég (a nyári zápor medveség). Kirándulás, vakáció, a tó, ha jó, haláli jó! – kiált a medve, és halad, eléri most a nagy tavat, magára húz egy strandnacit, vetődik, mint a nagymacik: előre hassal vízbe csap, de jó fürödni néhanap!
26
Olyat repült, akár a pinty, a talpa már medret tapint, nyakáig ér a tó vize… De hogy jön most a méz ide? Töpreng kicsit, fejet vakar: hosszú az ész – rövid a kar. Na jó, elég volt, nincs mese, nem ugrik ő ma már bele, kimászik inkább, körbenéz: gyerünk, roham, irány a méz! Csuporba mártja két kezit, vagy hát a mancsot: étkezik. Belakna jól, ha volna még – ez is milyen nagy medveség: két mancsa van, és egy csupor, tűnődik medvénk, és csukol.
27
HA MEGNÖVÖK Ha megnövök, házat veszek, ajtajára zárat teszek. Pázsitfű lesz bent a szőnyeg, ott legelnek mind az őzek. Az ágyamon nagy medve ül, ha tűz a nap, majd elmerül a konyhai halastóban vízilóhoz hasonlóan. Vagy napozik bent a réten, jó barna lesz, kérem szépen, este pedig vele alszom, ágy mellett a folyóparton.
28
TÓPARTI HÁZ Ez a ház magyaráz: hullik a falazás, rettentő a tető, nincs madáretető, és a szél átbeszél a fedél ereszén. De a fák jópofák: lengnek a koronák, és a fűben derű (sok tücsökhegedű), és a tó ringató, akár egy hintaló.
29
MAMÓKA ASZÓDON Élt egyszer egy mamóka, mamóka, elvitték őt Aszódra, Aszódra. Mondták neki: ha szólna, ha szólna, nem vinnék őt Aszódra, Aszódra. Hallgatott a mamóka, mamóka, el is vitték Aszódra, Aszódra. Rátették egy falóra, falóra, úgy vitték el Aszódra, Aszódra. Jól jött neki, kapóra, kapóra, hogy rátették a lóra, a lóra – álma így vált valóra, valóra: elmehetett Aszódra, Aszódra.
30
Ott él most a mamóka, mamóka, az udvarán napóra, napóra. Ha este van, hat óra, hat óra, tévézik a mamóka, mamóka. Csendesen él azóta, azóta, nem szólal meg mamóka, mamóka. Az lenne ám a móka, a móka, ha valaki érte jönne Aszódra, Aszódra.
31
HINTA Amikor én beülök, mögöttem áll, aki lök. Azt mondd meg, ki löki őt, honnan veszi az erőt? Ha hintát löksz, meglöknek? Áll valaki mögötted?
32
FÖLDÖN TÚL Földön innen, földön túl, egy kiterített kerek réten angyal játszik emberesdit, felhős égen barangol, földön innen, földön túl, egy kiterített kerek réten valahol.
33
KICSI FECSKÉK Repülgetünk, kicsi fecskék? Nincsen meg a pórázunk? Elszakadt tán az ereszték, és egy kicsit tornázunk? Úgyis tudom: minden madár elrepül majd messze. Vajon, aki visszatalál, olyan madár lesz-e?
VASBOHÓC Van nekem egy vasbohócom, nagyon szépen hegedül, úgy hallatszik, mintha sírna a hegedű legbelül.
34
LEÜLÖK A NAGY VÍZ MENTÉN Leülök a nagy víz mentén, mert elmentél, mert elmentél. Mostanában nagy a bánat, mennék én is teutánad. Mostanában nagyon könnyen hull a könnyem, hull a könnyem. Nagy itt a víz, nagy a bánat, vinne a víz teutánad, vinne a víz teutánad!
35
ÁLLATOS ALBUM Szép ez az állatos album, nagypapa ötlete – vették. Nagymama mondta: „Vigyázz rá!” Nagypapa meg, hogy: ez emlék. Szép ez az állatos album, benne a kenguru ugrál, itt a kanári, a delfin, ott a zsiráf, az oroszlán. Hűsöl a nagy hal a vízben, kúszik a parton a kígyó, gólya vadássza a békát, ugrik a béka – ez így jó.
36
Néz a menyétre a róka, görcsöl a hörcsög a lyukban, itt a kakas meg a gőte – hú, de recés tarajuk van! Jó sok az állat a könyvben, szállnak az éjjeli lepkék, mászik az erdei mókus, szép ez az állatos emlék. Hallgat a nádi poszáta, csendes a kis sün, a gébics, alszik a tóban a teknős, alszik a hód, velük én is.
37
TEGNAP ESTE Tegnap este választottam csillagot, sárga fénye lüktetett és csillogott. Azt üzente, hogy az álma én volnék, tegnap éjjel az a csillag szép volt még. Égig emelt, és sokáig ringatott, hajnalra az én csillagom itt hagyott.
38
A KÉPMADÁR A képmadár a falon él, a falon él a képmadár, ha ablakot nyitsz, megremeg, beléborzong a képmadár. Kies tájakról álmodik, ha dől a szél és tűz a nap, a képmadár, a képmadár mégis örökké itt marad. A képmadárnak szárnya nincs, így elrepülni képtelen, ha ablakot nyitsz, sejti ő azért, hogy mi a végtelen. A képmadár az képmadár, igen, repülni nem tud ő, egy nap majd mégis messze száll, meglátod, egyszer szárnya nő.
39
HOLLE ANYÓ Anyókát úgy hívták: Holle, repült hol fölfele, hol le. Párnáját az égben rázta a kezében, ha hó jött, kiáltott: – Olle!
40
SZÉP OLÁHNÉ Él egy nő, nagyon szép, a haja pomádé, úgy hívják, Katika, vagyis hogy Oláhné. Amikor dolgozik, úgy hívják, Oláhné, egyébként Katika, szíve a Voláné.
41
MIKULÁSOS, VILLAMOSOS Villamoson jó utazni, ülhetek és állhatok, villamoson sok az utas: emberek és állatok. Beszálláskor berregtetnek, becsukják az ajtókat, látom, ahogy a vezető meghúzza a hajtókart. Villamoson jó utazni, ülhetek és állhatok, villamoson sok az utas: emberek és állatok. Ott egy róka, bajsza deres, itt egy zsiráf, kétméteres, ott egy zebra, itt egy kanyar, hopp, egy bácsi hátrahanyal!
42
Ott egy lepke, itt egy hinta, ott egy gólya, és itt mintha a bácsiban egy üveg bor, a nénin meg kölniminta. Itt egy delfin, ott egy bálna, szeme papír, amúgy látna – én is látnám, ha a medve leülne, vagy arrébb állna. Villamoson jó utazni, ülhetek és állhatok, villamoson sok az utas: emberek és állatok. Megint jönnek, berregtetnek, mindjárt itt az indulás, felszállt kettő Mikulás is, szerencsém van, nem vitás. Erre jönnek, mutatják, hogy ők ma itt az ellenőrök, ezen aztán, mint a tinta, vagy még jobban elkenődök.
43
FIÚ VAGY LÁNY Testvér lesz ebből, szólt anya, és simogatta nagy hasát, pont így volt ő is: dédmama, aztán megszülte nagypapát. Nézzük a régi képeket, jól látható ott dédmama, hasában őrzi nagypapát, épp simogatja, nézd, anya! Minden, mi egyszer létrejön, táplálkozik a régiből, két test, amikor összeér, merít kicsit az égiből, így lesz belőlünk harmadik, fiú vagy lány, tanít anya – testvérem bent már rúgkapál, pedig tovább tanítana.
44
AZ IDŐ Az idő nem léphet bele a folyóba, nem mehet a mennybe, nem jut a pokolra, az idő erre jön, nem megy a tengernek, az idő erre tart, úgy telik, úgy telik, máshogyan nem telhet, te meg én átmegyünk rajta majd kettesben, az időn átmegyünk, bennünk lesz, úgy telik – maradj itt velem ma egészen reggelig.
45
HA TÉL VAN Ha tél van, verset olvasok, attól, mint hó, felolvadok. A vers minden jót felidéz, a múlt édes lesz, mint a méz. Ha csendes téli este van, emlékeimnek teste van. Ilyenkor bennem merítőz a forró a nyár, a szelíd ősz.
46
Tartalom (Két oszlopban gondoltam) ANYUKÁM SZÉP IVÁN ÖT BARNI VILÁGOT LÁT DÉLUTÁNI DOBOZOLÁS LEGJOBBAN AZ ANYUT RÉGI KINCSEK HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ MEGKÉRŐS, PUSZIZÓS A TORTAGYILKOS ÉJSZAKÁJA RÁOLVASÓ KÉRDEZŐ NAGYPAPA VET MAJD JÓ KÖVÉR KIRÁLYFI KERTBEN ANYA DADOG TAVASZI MEDVEDAL SZÉP ÁLLATOK REMETÉÉK A MOZIBAN MŰHOLDAS PAGONY BEVÁSÁRLÓ KÖRÚT NYÁRI MEDVESÉGEK HA MEGNÖVÖK TÓPARTI HÁZ MAMÓKA ASZÓDON HINTA FÖLDÖN TÚL KICSI FECSKÉK VASBOHÓC LEÜLÖK A NAGY VÍZ MENTÉN ÁLLATOS ALBUM TEGNAP ESTE A KÉPMADÁR HOLLE ANYÓ SZÉP OLÁHNÉ MIKULÁSOS, VILLAMOSOS FIÚ VAGY LÁNY AZ IDŐ HA TÉL VAN
47
Kolofon
48
