KELET-MAGYARORSZ1~íGI KERESKEDŐK A NYUGATI TÁVOLSÁGI KERESKEDELEMBEN 1546-BAN Gecaén~i Lajos
Az 1540-~ évtized a magyarországi kereskedelem kapcsolatrendszerének külső ~körülanényekiől befolyásalt átalalkulásának kezdete . Nyugati export-ionport viszonyait az 1542. évi haranincadnaplák egy igen jeleaYtős csopartjá:nak értékelése alapján Ember Győző professzor dolgozta fel s tette közzé.' Igen sokrétűen hasznosított adatai kiterjedt irüorsnációlkat adnak a harmincadhelyék rendszeréről, forgalonáról éppúgy, anint az áruforgalom összetételéről, nagyságrendjéről, a kereskedők lakóhelyi megoszlásáról, részesedésükről az áruforgalomban. A hatalmas manpgráfia azakmai alapja a harmincadnaplók adatainak megbízhatóságára épül, azaz annak feltételezésére, hogy a hivatalos vá~cnszedő helyeken valaonennyi kereskedő áthaladt, áruját .barnutatta, elváonoltatta . Ez általánosságban feltétlenül igaz és helytálló, de természetesen neon záirja ki az eltérő eseteket sem. A vámokat elkerül ő, a csempészutakan haladó vagy éppen a vámosokat megvesztegelő kereskedők számáról a források alapján lehetetlen becslést készíteni, neveik csupán alkalomilag bukkannak fel az iratokban. ámde tény, hogy létestek és ténykedések akár éveken át tarthattak, :miként azt egy 1549-ben folytatptt korrupciós vizsgálat anyaga is igazolja. Lasla van Edlesperg bécsi piacfelügyelőt (Handgrat) és beosztattaih ~a magyar kereskedők rendszeresen korrwtnpálták ajándékokkal és pénzzel, s ők ennek fejében szarnet hunytak többek között afelett, hogy egyazon hars~nincad cédulával egy-egy kereskedő három-négy alkaloonmal is szarvasmarhát h~ajtabt fel a bécsi piaara. A kamarai vizsgálat során több évre visszamenőleg 16 magyar kereskedő neve került megv~ztegetőlcént napvilágra, közöttük olyan ismerteké, mint az ekkor gyulai lakosként jelölt Thököly Sebestyén, a pozs~anyi Tarczi Alberi, a nagyszombati Sánta A~rnbrus. Thökölyt le is tartóztatták, de
Közleményem kőzreadásánái két köszönetet kell kifejezésre juttatnom. Mindeneke18tt dr. Chr{stiane Thomas kisasszonynak, az Osztrák Allami Levéltár fblevéltárosának, aki e forrásokra a figyelmemet felhívta. Másodszorra Révész Sándor bécsi egyetemi hallgatónak, aki az adatok számítógépes ősszegzését végezte . 1 Ember Gp őzB : Magyararrszág nyugati külkereskedelme a XVI . században . 13p .,
Akadémiai K. 1989.
25
ennek híre oly rémületet váltobt ki a tőzséreik között, hogy a felhajtott marhák szánna azonnal csö~l~kenni .kezdett . A bizalom . helyreállításáa7a Thökölyt szabadon engedték .2 Mindezt azért kell előre bocsátanunk, onert az 1546-os évben a Mária királyné igazgatása alá tartozó pozsonyi, zurányi, nezsidei és soproni harmincadhivatalok forgalmáról készült - a bécsi Haus-, Hof-und Staatsarchiv anyagában található - kivonatos jegyzékek felté!telezhetóen valamiféle hasonló vizsgálat részét alkotják.3 Egyetlen hasonló ismert eset sem fordul elő, ugyanis, aonikar vala¢nely nyugatmagyarországi haranincad tételes forgalan.i odateli bécsi vámjegyzékkel párhuzamba állítva egy listában szerepelnek . Mégpedig félreérthetetlenül .azzal a céllal, hagy az egyes kereskedők által Bécsben ~beanutatott árwrnennyiséget illetve a kivetett vámot összehasonlítsák a magyar harimincadan átvitt árcakkal és váraljukkal . (Akár a tisztviselői csalások, akár a cseonpészések felfedésére, de mind-enesetre - ebben a konkrét esetben - a bevételek teteones különbségének a kimutatására:) Az összevetés szándékát bizonyítják formailag a párhuzaunos frak~ oldalakra írt azonos bécsi és zurányi, nezsideri . . . stb. adatok, a bécsi és magyarországi vámösszegek különbségének regisztrálása (utóbbira vonatkoztatva : ~an diner port f 5 d 65 zuwenig") és végül a soproni jegyzék olyan feljegyzései, mint ausgang der guetter von Wien auf O~denburg" az egyik oldalon és finndt im Ödenburger Register nichts" . Tény, hogy a bécsi vámolások 1-2-3 nappal :korábban történtek, minta magyar harm ncadolás, te-hát a kereskedő ezen idő alatt voláton a betárna érhetett. A pozsonyi és soproni jegyzékeket kifejezetten kivonatnak mandjá~k, a zurányi és nezsideri esetében ez így neon szerepel, áonde teljességüket ez araég nem dokumentálja. Az összehasonlító szándék :következtében viszont bizonyosra vehetjük, hagy az adatok forrásai mindkét pld.alon volátara az eredeti vámnaplók voltak. A bécsi fo""vámház (Waaghaus), ahol a várasból löszállított áru kat be kellett mutatni vámjegyzékei nem maradtak ránk, így itt kontrollnak nincsen lehetősége.4 Megmaradt viszont a zurányi harmincad 1546 deceQnberi jegyzéke, aanely két személy kivételével (a latin és német szöveg közötti feloldható névvariánsokat neon tekintve) megegyezik a Bécs/zurányi lista névsorával. Miután a közös, összehasonlító jegyzék készítésének okát nem ismerjük, s a jelentős tartaloni (vá¢nösszegbeni) eltérésekre magyarázatot adni nem tudunk, a továbbiakban a bécsi vámadatokat önálló sorozat ként kezeljük és .értékeljük, annak az elfogadásával, hogy a Bécsben vá2 CSsterreichisches Staatsarchiv (ŰStA) Finanz- und Hofkammerarchiv, Hofkammerarchiv, (HKA) Bécs, Niederösterreichische Kammerakten RN 17 . 1549 825880. fol . Sajnos a vizsgálat iratai csak töredékesen maradtak fenn, ezért összefüggő kép nem alakítható ki a megvesztegetési ügy pontos mibenlétéről. 3 CSStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Bécs, Belgien, Manuscrits divers No. 3739. (A balga királyi levéltár által Mária királyné, mint németalföldi helytartó ott őrzött irataiból a két világháború között az Osztrák Állami Levéltárnak visszaadott iratányag.) A négy jegyzék címe szerint : Neusidl 1548, Zürndorff 1548, Prespurger Auszug im 48, Odenburger Auszug 1548 un 47. 4 A bécsi fővámházról id. ,Geschichte der Stadt VtFien Red . Anton Mayer, IV. Bd. Wien 1911. 533. old.
28
moható magyar kexeskedő~k valamennnyi árujukat valóban behoztak az országba . Ebben az esetben viszont, mint látni fogjuk, a magyar harRrlincadakan adott évben és adott helyen ~negváan,olt áruk többszöröse került importálásra . Vizsgálatunk során a felsorolt négy jegyzékben a kelet-magyarorszagi (azaz a Tiszától keletre fekvő) települések lakarainak előfordulását néztük. Itteni kereskedők döntő .számban a zurányi listán fordulnak elő, ezért ez volt az áttekintés alapja. A pozsonyi és nezsideri jegyzékekben felbukkanó tiszántúliakat ide soroltuk. (Nezsiderben 2 váradi, 3 esetben, 2 debreceni 2 esetben, Pozsonyban 3 váradi 2 alkaloQnmal, 1 debreceni 1 ízben haladt át.) Az a jelenség egyébként, hogy a legtöbb ke1et~nagyarország,i irmport ő r a zurányi harnninoadan haladt át megfelel az 1542-es hanmincadnaplókból feltáruló képnek, mely szerint Zurány elsősorban behozatali, Nezsider inkább kiviteli vámhelyként jellemiezhető. Ezen felül Sopron vagy Pozsony felé utazni a tiszántúliaknak mindenképpen kitérő volt és Sopront egyáltalán nem (ott á helyieken kívül szombathelyiek és pápaiak fordultak elő), Pozsonyt pedig csak elvétve (a helyiek és a nagyszombatiak mellett) használták. A zurányi jegyzékben 78 vámolási esetet jegyeztek fel, amelyek s~orán 48 sze¢nély fordult elő : Váradról 23 (41 alkaloanmal), Debrecenből 12 (13 alkalommal), Gyuláról 2 fő (2 alkaloanrnal) . A többiik Keviből (3-3), Bécsből (3-5), Pápáról (2-4), Tolnáról (1-2), Pozsonyból (1-1) és a Nógrád megyei Rop nevű helyről (1-1) érkeztek. A valamennyiek által - megállapíthatóan azonos vámtételek mellett - Bécsben fizetett összeg 3263 fl 52 dénár, a Zurányban fizetett váan 1291 fl 56 dénár, a bécsi &szegnek mindössze 40 százaléka. A zurányi bevétel mellé érdeanes ad-atenni ,az 1542. évi itteni teljes behozatali vám 205 fl 49 dénárját, ami a két esztendő közötti hatszaros különbséget jelzi . A teljes vámbevételből ~a váraduk Bécsben 2424 fl 74 dénárral (74,28 százalék), Zurányban 943 fl 69 dénárral (73,07 százalék), a debreceniek Bécsben 561 fl 81 dénárral (17,21 százalék), Zurányban 208 fl 65 dénárral (16,15 százalék) részesedtek. A váradi lakóhelyű kereskedők kereskedelmi fölénye nyortnasztó még akkor is, ha eseti vizsgálatról van szó és a lakóhelyi adatok bizonytalanságáról még szólunk. >;rthetS ily módon, hogy a váraduk azok, akik a leggyakrabban fordultak meg a császárvárosban, bár nemegyszer csak a segédeiktől képviseltetvén mamagukat . Fehér-Weirs Bálint (és segédje Kádas I11és) 5, Szőcs Benedek és Eisen Wo1f (vagy segédje Mildt András) 4-4, Vass Antal, Bódog Gábor, Balázs deák 3-3, Bódog János, Eszéki Bertalan, Ember TaQnás 2-2 esetben haladtak át 1546-b.an a bécsi és zurányi vámokon. A bécsiként jegyzett Wulfing Sebastian segédje, Hann Wolf vára~di lakos két ízben vávmoltatott. A debreceniek közül Bakoczy Péter 4, Sárkány Péter 3, a bécsi Schiller Hans segédje debreceni Fell L őrinc 4 alkalo~nm;al fordult elő~ A kedvelt társasági farmát (több kereskedő közös vállalkozását) négyszer lehet tetten érni, amikoris 4 váradi és 2 debreceni keresked ő 5 A nevek azonosítását a német, ill . magyar nyelvben egymásnak megfelelő hangok átírásával, az 1548. decemberi zurányi latin nyelvfa jegyzék névsorának felhasználásával végeztük el. A Bódog fivérek Wodoc", Wodog" formában, Bakoczy Wackertzy", Wakertzy" formában szerepelnek .
27
bonyolftotba le közösen útjait. Netn kizárt azonban az sem, hagy itt csupán vala¢niféle látszat társulásról van szó ~S a feleik ,között in~tcább egyfajta anegbízó-+megbízott (faktor-Gersli) kapcsolat érvényesült . Két résztvevő ugyanis a meghatározó, név szerint Ember Tatnál és Szűcs Mihály váradi tőzséreik. Mindketten 2-2 üzletben részesedtek (ézen kívül önállóan is utaztak) és egyéni utazásaik nagyságrendjéből következően tőkeet~ejük meghatározó volt üzlettársaiikkal szea~nben . Segédekkel ténylegesen 3 váradi (Garai Demeter - a bécsi Bornemissza Tamással, Eisen Wplf Mildt Andrással és Fehér-Weirs Bálint Kádas Illéssel) és 2 bécsi (Schiller Hans a debreceni Fell Lőrinccel, Wolfing Sebestyén a váradi Hann Wolffal) dolgoztatott . Mildt és Hasin megbízójuk feltüntetése nélkül is előfordulnak, a többiek nem. Ez lehetett az ad~ni~nisztráció pontatlansága, de utalhatott a kapcsolat alkal2ni jellegére is. A vámösszeg alapján történő kategorizálásnál 200 fl felett, 51-200 fl között és 50 fl alatt fizetett vá¢nok,at vettünk figyelembe. Az elld csoportban a bécsi vátnan 6 fő, a zutányi váanan senki leun szerepel. A hat kereskedő a következő : Garai Deaneter - 369 fl 30 d., Vas Antal 361 fl 61 d., Fehér-Weirs Bálint 268 fl 51 d., Szűcs Benedek 262 fl 99 d., Ember Tamás (kétszer társaságban, egyszer egyedii~l) 212 fl 80 d., Eisen Wolf a segédjével 205 fl 30 d. - valamennyien váraduk . t~mde ha tekintettel vagyunk arra, hogy a debreceni B~akoczy Péter neQncsak a zurányi, de egy esetben a Bécs/pozsonyi, a váradi Szűcs Mihály pedig a bécs/nezsideri összeállításban is szerepel, akkor a csapott további két fővel bővül, mert Szűcs 322 fl 61 dénárt (2-}-1 íjtan), B~akoczy pedig 218 fl 17 dénárt (4-{-1 úton) fizetett összesen. A második csoportban (azaz 51-200 fl között) a bécsi vámon 11 fő (ebből 8 váradi, 1 debreceni) a zurányin 8 fő (a bécsd első csoport tagjai) farául elő. Ide számítható azonban a debreceni Sárkány Péter, akit egy esetben Pozsonynál is regisztráltak . B~sben 145 fl 95 d., Zurányban és Pozsonyban 60 fl 12 d., vámot fizetett. Nótárius János Váradról, akit Nezsidetnnél is megvámoltak két útján és a debreceni Szabó András, hasanláképpen a nezsideri harmincadról . Az 50 fl alatti kategóriába tartozott Bécsben és Zurányban egyaránt 9 debreceni, 6 váradi és 2 gyulai üzleteanber : Jaksi Demeter, Kádas Gáspár, Sákvári Péter, Sánta János, Szabó Péter, Tüjártó Gergely, Ember Jakab, Kalunár Ferenc (Debrecen), Bertalan kereskedősegéd, Kádas Illés, János deáik, Misle Mátyás, Patai Si3non, Tarl Mihály (Várad) Radics Urbán, Tóth Bá~luit (Gyula). A fentiekkel való összehasonlításként érdennes ismételten Ember Győző vala¢nennyi nyug~at~nagyarországi vámhely 1542. évi adatai alapján készült rangsorolását idézni, ahol az 1000 fl feletti összvá¢npi fizető 104 keresked ő között Garai Darneter - pesti, székesfehérvári és váradi lak- ill. telephellyel - a 10. (3874 fl behozatali vám), Vas Antal (Pest) a 65, (1430 fl 60 d.), Szű cs Benedek (Pest és Várad) a 68 . (1475 fl ), Bódog Gábar (Pest) a 75. 1390 fl), Bódog János (Várad és Pest) a 77. (1354 fl) és végül Radics Urbán (Székesfehérvár) a 90. (1134 fl) helyet foglalta el. A két Bódog 1546-tan Bécsben a második 50-200 fl $8
közötti vám), Zvurányban a harmaduk (50 fl alatt) csoportban található . Radics mindkét helyen a szerényebb harmaduk csapprbban.~ Miután a felsoroltak az 1546-os nem teljes haranincadnaplók szerint is a vezető helyeket foglalják el az áruforgalomban, bizonyos, hagy ebben az évtizedben ők alkotják a távolsági kereskedelem résztvevőurak egyik vezető csoportját. Azt a kört, amely sikerrel átmentette magát a török megszállás utáni új helyzetbe. Olyan tőzsénekrő l van itt tehát szó, akik Buda és Fehérvár török megszállását követően új lakhelyet kerestek magvuknak, mégpedig vélhetően ptt, ahol már korábban is kapcsolataik, telephelyeik voltak. fgy a vagyonosak közül Gorai Demeter, Vas Antal, Szőcs Benedek, és a két Bódog-fivér Pestről Váradra távoztak. Kétségkívül azonosLtható azonban az 1542-ben még fehérváriként szereplő Eisen Farkas az 1546-os váradi Eisen Wolffal, az ugyancsak fehérvári Radics Urbán (1542) az 1546-bon gyulaiként jelzett hasonnev ű személlyel, Schiller János (Fehérvár, 1542) a bécsi Schiller Harssal a debreceni Feli Lőrinc megbízójával (1546) vagy Sánosi János (Fehérváa~, 1542) a tolnaiként említett Sírvasival (1546). Feltűnik egy Debrecen felé irányuló mozgás is, mégpedig a gyöngyösi Sárkány Péter és Tüjártó Gergely szeunélyében, akik 1542~ben még a mátraaljai kisváros középkategóriás keresked ői, 1546-bon pedig már a cívisváros lakói .' Megkezdő dött tehát az új kereskedel¢ni centruimak kialakulása, pontosabban a súlypontok áthelyeződése. Dbben ekkor kétségkívül Váradé vplt a vezető szerep, de a flexibilitás változatlan jellemz ője a helyzetnek. Ennek egyik közvetett mutatója, hagy Várad és Debrecen polgárai között rendszeresek a közös vállalkozások . De jele .az a tény is, hogy miként Garai Demeter 1542-ben páram lakóhellyel szerepel, úgy tűnt fel a közismert Thököly Sebestyén hol váradiként (1546 : Nezsider), hol gyulakiért (1549 : vesztegetési eljárás .)'a A kereskedőknek a vámösszegek alapjód történt besorolása (ez esetben elsősorban a bécsi adatok szerint) jelzi a nagyságrendi arányokat, különbségeket az adott helyen és időben. Neme közömbös a~.onban, hogy miként alakult a szállított áruk összetétele, mely árucsoportok voltak a meghatározóik egy-egy keresked ő szállitmlányában. Az alább ismertetend ő kép általánosságban és részleteiben megfelel azoknak az is¢nereteknek, amelyek a korabeli magyar ionport szerkezetér ől rendelkezésre állnak. Azaz, a vámolt áruk töanegében a textil és rwháza~ti cikkek a meghatározóak s A vá~nös+szegen belüli részesedés a várodroknál Bécsben 68 százalék, Zurányban 76 százalék, a debrecenieknél Bécs6 Az egyeztetéseket ld. a z el őző jegyzetben foglaltakat . Egy Balázs deák ugyancsak szerepel a pesti kereskedők között, de közelebbit nem tudván róla az öszszevetésnél nem vettük számításba. Az adatok Ember Győző könyvében az 556582. oldalakon . 7 Sárkány és Tüjártó : ld. Szakály Ferenc : Adalékok Gyöngyös XVI . századi kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez in: Archívum. A Heves Megyei Levéltár közleményei . 12 . sz. 122-145 . old. 7a Vö. András Kubinyi: Die Auswirkungen der Türkenkriege auf di~ zentralen Stüdte Ungarns bis 1541 In : Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege Hgb . Othmar Pickl (Graz 1971) 201-220, old. 8 Vö. Magyarország története 1526-1686 . Szerk. Várkonyi Ágnes 1. köt. Bp., Akadémia K. 1985. 377-378 . o. és Ember Győző i. m.
29
ben 53 százalék, Zurányban 59 százalék . A - sort a féan- és vasáruk; a bőr-, üveg- és vegyi áruk faly~tatják m~aj~d az élelmiszerek zárják. Utóbbi két csoport sorrendje Bécsben és Zurány~ban eltérő . Bécsben az élelmiszerek nagyabb arányban voltak jelen, Zurányban kisebb hányaddal. A textil- és ruházati cikkek Várad-Debrecen közötti megoszlásából következik, hogy a debreceni polgárok által szállított árukban a félen- és vasáru 25 százalék körüli értékkel jelentkezett, míg a váraduk esetében ez több mint 10 százalékkal alacsanya~bb .9 A textiláruk 17 fajta posztót, 11 fajta vásznat és 2 selyemfajtát rejtenek, átfogva a korabeli kínálat teljes skálját. A posztók sorában éppúgy ott vannak a drága nyugati szövetek (londoni, brüggei, nürnbergi hosszú, veronai) a közepes minőségűnek osztályozott karasia, dinckelspüler, butzbachi, wörder, nürnbergi rövid, mint az olcsó cseh-sziléziai és német fajták, a boroszlói, az iglaui és az einsiedler . A leggyakrabban és nagyobb tételben behozott posztók között a nürnbergi hosszú (1 vég 10 fl, 16 esetben), a karasia (1 vég 5 fl - 13 esetben), a dinckelspüler {1 vég 5 fl 11 esetben), a borszlói (1 ,vég 3 fl - 5 esetben) és az iglaui (1 vég 2,50 fl - 4 esetben) vezetnek. A vásznak között viszont a daróc (1 db 10 dénár - 25 esetben) és az ún. kindl" vászon (1 d~b 2,5 dénár - 18 esetben) . A ruhaneiműknél a kalap szerepel hatalmas tételekkel . Bécsben a váraduk részéről 111 500, a debreceniek részér ő l 17 020 darabot jelentettek, de arányaiban tekintélyes a fejkendő is : 10 820 (Várad) és 5910 {Debrecenn) darab. A vas- és fémáruk között a klasszikus töanegáru a kés, melyet itt is hihetetlen mennyiségben Vámoltattak : Bécsben a váraduk 726 360 darabot, a debreceniek 257 330 darabot! (Zurányban ennek egyharmad részét). Gyakorta szerepelnék vas- és sárgaréz termékek is, egyszeregyszer a nürnbergi ón, bádog, a szög, a sarló, a lóvakaró, a higany . Az élelmiszerek, f űszerek .és déli gyümölcsök : bors (Bécsben vámoltatva 6020 kg a váraduk által, 6111 kg a debreceniek által), gyöm bér, sáfrány {kétfajvta : art" és katalon"), olívaolaj, mandula, mazsola, gesztenye, füge, narancs, citrom . Szállítottak azonban rizst is. A bőrvegyi és üvegáruk csoportjában az erszények, a szappan, a gyertya a cinóber, a börzsöny (festőfa, Bécsben a váraduk 3140 kg-ot, a debreceniek 550 kg,ot vámoltattak), a papír (külön írópapír is), a tükör és a különféle palackok sorakoznak. Végül említenünk kell a , szatócsáruk" (KrSnmerei) közelebbi részletezés nélkül számba vett, de igen gyakran visszatérő együttesét. Mindezt az árutömeget a legnagyabb és legkisebb vámtételeikkel előforduló keresked&k példáján szeretnénk illusztrálni . 1. Gorai Demeter (és segédje Bornemissza Tamás) Váradról, a zurányi harmincadnapló szerint 1546 . április 4~én Bécsben 57 d~b kanária, 140 db dinckelspüler, 32 db (fél) veronai és 252 db meg nem nevezett fajtájú posztót, 28 000 d~b kalapot, 2 vég lenvásznat, 18 000 db kést, 1 tekercs papírt, 12 q borsot vámoltato~Gt . 9 Az árufajták azonosításához és minősítéséhez Ember Győző monográfiáját, Kováts Ferenc : Nyugat-Magyarország áruforgalma a pozsonyi harmincadkönyv alapján Bp. 1902 . c, munkáját, továbbá Pach Zsigmond Pál: Magyarország nyugati gyapjúszövet behozatala in: Történelmi Szemle 1971 . 1-2 . sz. c. tanulmányát használtuk.
2. Vas Antal Váradról, ugyancsak április 4~én 100 db karásiát, 90 db (hasszú) nürnbergit, 12 (fél) db veronait, 58 db glau.it 13 db Kindl" vásznat, 1 vég lenvásznat, 4 hordó gyolcsot, 8400 kalapot, 900 fejkendőt, 60 tucat erszényt, 25 300 db kést, 2 bádoghordók; július 23án 67 db karásiát, 74 db dincíkelspülert, 28 db (hosszú) nürnbergit, 20 db iglauit, 6 db stannetet, 20 1/2 db daróc vásznat, 2 vég lenvásznat, 16 db .gellner" vásznat, 30 db ~bakaosin vásznat, 2 db könnyű arrasi posztót, 7 hordó gyolcsot, 8 db állati szőrmét, 1700 fejkendőt, 12100 db kalapot, 45 000 d~b kést, 2 hordó börzsönyt; novamber 16-án 800 kalapot, 18 500 db kést, 2 tekercs papírt mutatott be a vámosaknak . 3. Szűcs Mihály Váradról, június közepén (a nezsideni jegyzék szerint Bécsben) 147 db karária, 140 db (hosszú) nürnbergi, 17 f~/2 db brüggei, 252 db -neon azonosítható, 93 d~b iglaui, 28 db (rövid) nürnbergi, 6 db fél kölni szövetet, 4600 kalapot, 800 fejkendőt, 6 hordó gyolcso-t, 2 vég lenvásznat, 12 50U kést; október 11-én (a zurányi jegyzék szerint Bécsben a debreceni Ember Jakabbal közösen 36 300 kést és 4800 db kalapot; novennber 16-án debreceni Imre deákkal közösen 93 d:b iglaui, 32 db nürnbergi (rövid), 26 db butzbachi, 56 db dindkelspüler, 28 db nürnbergi (hosszú) posztót, 6000 kalapot és 10 000 db kést ; decercnber folyamán egyedül 1 hordó gyolcsot, 1 vég lenvásznat, 20 db Kindl" vásznat, 1650 db kalapot, 800 fejkendőt, 70 tucat erszényt, 4 tekercs papírt, 26 230 db kést, 8 q bonsut vámoltatott. 4. váradi Fehér-Weirs Bálint április 4-én Bécsben (ekkor debrecen ként jelölve) 4 db könnyű orros posztót, 1 hordó gyolcsot, 12 db daróc vásznat, 600 kalapot, 200 fejkendőt, 20 000 kést, 571 kg borsot, 4 láda (Truchen) narancsot, 1 kis vég papírt, 125 fl értékű szatócsárut ; június 4-én (már vánadiként nevezve) 16 db színezett vásznat, 14 db K ndl" vásznat, 1 db lenvásznat, 1 q fe-stett kék lenfonalat (Waiclgarn), 1600 kalapot, 182 kg sárgaréz drótot, 1 bádog hordót, 40 450 db kést, 4 tucat fenőkövet, 350 kg rizst, 787 kg borsot, 140 kg börzsönyt ; július 24-+én 24 d~b színezett lenvásznat, 10 db Kindl" vásznat, 1 kis vég lenvásznat, 5 db könnyű arrasi posztót, 5 db daróc vásznat, 107 kg festett kék lenfonalat, 5 hordó gyolcsot, 900 kalapot, 300 fejkendőt, 36 620 db kést, 4 bádog hordát, 393 kg borsot, 307 kg zsírt (Febt), 1 q mandulát, 2 láda (Lagl) citromot, 1 láda (Lagl) szerecsendiót, 6 q börzsönyt, 225 db palaakot, 40 f1 értékű szatócsárut; augusztus 30-án 15 d:b kölni (fél) pasztát, 600 db rárganéz árut, 30 250 kést, 390 kg borsut, 65 fl értékű szatócsárut; deceanber folyamán 3 hordó gyolcsot, 2 kis vég lenvásznat, 15 db lenvásznat, 10 db darát vásznat, 12 db ,;Kindl" vásznat, 4000 kalapot, 200 fejkendőt, 12 botot inget, 75 760 db kést, 2 q borsot, 7 q olivát, 3 láda (Truchen) narancsot, 1 q fügét, 1 hordó és 145 kg börzsönyt, 2 tekercs papírt, 9 fl értékű szatócsárut vámoltatott. 5. Sz űcs Benedek (Váradról) Bécsben április 4-én 58 db nürnbergi hasszú posztót, 1 1/2 vég lenvásznat, 151 kg festett kék fonalat, 480 fejkendőt, 8600 kést, 2 láda (Truchen) narancsot, 2 láda (Legl) szerecsen diót, 60 fl értékű szatócsárut; július 16-án 32 db veronai, 28 db dirokelspüler, 51 db butzbachi, 52 db karária, 2 vég nürnbergi hosszú pasztát, 1 vég lenvásznat, 44 db lenvásznak, 12 db daróc vásznat, 2 hordó gyolcsot, 2 hordó ba~lcacsint, 210 kg festett kék fonalat, 600 db kendőt, 2500 kést, 185 kg . borsot, 2 tekercs papírt, két külörbóző típusú 31
üveget tucatban és zsákban ; aktáber 11-én 28 db nürnbergi 1~osszú, 28 db dinakelspüle~r, 5 db skarlát, 37 ctib gránát posztót, 200 db állati szérmét, 5500 kést és 500 db schonbergisch" nek nevezett nem azonosítható árucikket; november I6-án 3 db könnyű arrasi posztót, 2 hordó gyolcsot, 2 vég lenvásznat, 12 db daróc vásznat, 2550 kalapot, 900 fejkendőt, 24 600 kést, 17 tucat nürnbergi ónedényt, 1 tekercs papírt, 1 hordó börzsönyt mutatott be vámolásra. 7. A debreceni Bakoczy Péter április 3-án Bécsben (a pozsonyi jegyzék szerint) 29 db közövoséges iglauit, 25 db borgamóit, 1 db stametet, 1 kis vég lenvásznat, 7 db daróc vásznat, 874 huszár kalapot, 25 500 db kést, 2 q mandulát, 1 1/2 q cukrot, 1 láda narancsot; május 21-én Bécsben (a zurányi jegyzék szerint) 6 db daróc vásznat, 620 db kalapot, 10 tucat fenékövet, 17 100 db kést, 6 q borsot; július 23-án 29 db borgamói posztót, 2 I/2 db stamet és 6 1/2 kisebb darab (Stüdklein) kölni posztót, 20 db és 1 db kis vég (Pelle.in) lenvásznat, 700 db kalapot, 8500 db kést ; szeptarnber 23-án 50 db karásia posztót, 1 kis vég lenvásznat, 700 fejkend őt, 8600 db kést, 450 kg szappant 13 q 8? kg borsot, 78 kg katalánsáfrányt ; deceonher közepén pocatóból 28 db dincklenspülert, 28 db nürnbergit (hosszú), 25 db borgamóit, 2 db purp ant, 2 db granatot, vászonból 1 vég lenvásznat, 30 db daróc vásznat, 12 Kindl" vásznat továbbá 800 fejkendőt, 1400 db kalapot, 10 500 db kést, 9 q borsot szállított. 6 tehát Pozsonyon és Zurányon át tavasztól télig rendszeresen szállított. Az egyszeri al'kaloonmal és csekély árwmennyiséggel előforduló kereskedék közül a gyulai Tóth Bálint decemberben hozott 1500 kalapot és 42 fl értékű szatócsárut Bécsből a zurányi harmincadon át. A deb receni Sánta János augusztus 16-án indult Bécsből 50 1/2 vég arrasi, 2 I/2 db kölni posztóval, 4 db Herben" vászonnal, 1 hordócska gyolcsosat, 150 fejkendővel, 200 kalappal, 100 db szögtokos palackkal, deszkával, szatócsáruval, ez utóbbi között sárgaréz áruval. Polgártársa Kádas Gáspár augusztus 27~én 1 kis vég lenvásznat, 6 db kölni posztót, 200 fejkend őt, 9500 kést, 30 fl értékű szatócsárut hozott barnutatni a bécsi fővámra. Ez a két szélső csoport a vámértékben szá~znolt ranglista eleje és vége. A kalap, a fejkendő és a kés továbbá néhány posztó- és vászonfajta minden esetben biztosan ott volt a szikéren. A kelet felé irányuló ionport - még e töredékes kianutatásak szerint is - tehát folyamatos és zökken ő mentes . Delarecen és Várad vásárai, hetipiacai, boltjai a közeli és távoli vidék ellátó helyei, hiszen ez az áruamennyiség egy szélesebb környék, ső t a távolabbi erdélyi városok ellátását is volt hivatva szolgálni . l° Ez a kereskedelmi tevékenység azonban korántsem volt oly egyoldalú, mint a számszerűsíthető iamportadatak alapján esetleg vélni lehetne . A források arra wtalnak, hogy a Kelet-Magyarországról érkezett tőzsérek nem egyszerűen bevásárolni jöttek Bécsbe, hangian a nagy tételben felhajtott szarvasonarha, térők eredetű áruk eladása után visszaútban a nyugati iparcikket, a déli gyümölcsöt és fűszert szállí1D Debrecen kereskedelmi kapcsolatainak általános bemutatását illetően a várostörténeti monográfia megfelelő fejezetéhez utalhatjuk az olvasót. Bkrsony Istvánt : A város kereskedelme 1893-ig in : Debrecen története 1. kötet. 347-389 . old.
32
tolták lákóhelyiikre . A_ már.. töbibször: e~lftett Vas Antal, Fehér~Weiss Báltat,. F~ber Tamás; és. Bakaczy Péter bizanyáxaa halat legtekintélyes~eüb kereske~dók 15'48 : szeptemberében városaik kereskedőpolgárai nevében tiltakoztak. az 1544-ben biztoxtsági okaból életbe- léptetett, a bé~ csi árubehozatalt megneihezítő kamarai intétik~désak. (ph. a kötelező tolanács-fd~adásr a városbahi éjszakai szállásvétel megtiltása) fenntartósa eIlen.'1 A váradi Notórius Jánosról, a debreceni Sákva;ri Péterr ől, a gyulai Tóth Bálintról viszont konkrétan is tudjuk, hogy 1546-1548 között százas csordákban hajtattak fel marhát az ausztriai piagokra. Notórius é+s Tóth szereplői voltak a bécsi piacfelügyelő és társai korrupciós ügyének, ahol Notóriusról kiderült, hogy törőik szőnyeget, pénzt adott a megvesztegetett hiva~lnokoknak:'2 Sákvárit . vis~nt 1548 késő őszén Pollak Péter nevű társácvai a magyaróvári vár közelében tartóztatták fel cse¢npészés gyanúja miatt . 70 hízott marhával . Miután az állatokat neon tudták Ausztriában értékesíteni, teleltetésre a Győrtől keletre fekv8_legel őlcre. akarták visszahajtani.'3 A Bécs és az alföldi várasok között működő kereskedőket példázza Bornemissza. Tamás volt budai polgár, isanert kereskedő, (a zurányi harmincadjegyzékben Garai Demeter megbízottja), aki sógorával Michael Weiss b~+csi . polgárral dolgozott együtt : Panaszos beadvárxyuk 1549-ben több ízben foglalkozi~#ia a kamarai hatáságoka~t. 1548 tava6zán ugyanis Győr. és Fehérvár között a törökök . kiral2olták őket s áruikat a budai és fehérvári törők paran~sno~kdktól hasztalan próbálták meg visszaszerezni. Nagy kárt szenvedtek a debreceni tűzvész alkalmával is, amikor ottani házuk leégett. Néhány hónappal később Debrece-nliől visszaitérőben Mikebuááaaál ütöttek rajtuk ra~blák s vették el mindenüket . Helyzetüket stabilizálandó két bécsi kereskedőtől posztót és más árucikkekei vásóroltak hitelbe, aanit Váradon és Erdélyben értékesítettek majd szarvasma~nhát hajtottaik fel Bécsbe. A közel 700 állatot a fertőzugi legelőkön hagyták . és kisebb csardáikba:n hozták fel a bécsi piacra. Miután kiderült, hogy a bécsi palgárakra ebkor még érvényes tilalom ellenére személyesem jártak lenn az Alföldön vásárolni a pla~cfelü;gyel~r' lefág}altatto a j¢szágakat . HosszÁ huzavpna utáxr a bécsi városi taná,es táffnagatásóval sillerült csupán az árestáltatott állatokat felszaba~dítani .'4 A kör tehát bezárult. Az ország központi városainak saerepét, addig is meglévő adotbsá~ k kihasználásával az ada teiepüló kereskedőpolgárok segítségével az Alföld keleti peremén fekvo" Várad, Debrecen vették át:: Kapcsolatuk egyelőre töretlenül és : közvetlenül, bár mind több neszség közepette folytatódott az osztrák fővárossal, azon keresi: tűi a táv,,o1abbi Európával. 11 Ld. Geschichte der Stadt Wien Red.. An.ton Mayer Wien, 1911. 532.-534 : o.: Az idézett folyamodvány Qelíen zur Geschichte- der Stadt Wien I. Abt: II. Bd. Wien, 1898. No. 1418. I2 d$tA ILKA Niederösterreichische Kammerakten RN 17. 1549 8E5-880 . foi . 13 Uo. Ungarn RN. 2. 1549 185-175 foi . 14 Uo. Nivederösterreichische ° Kammerakten RN 17. 549 373-378. foi : és Hoffinartz Ungarn RN 2. 1549 153-198. foi. Bornemisszát, mint Szlavóniából- Bt~d~+a költá3aött kereskedőt említi Kubi~eyt András is: i. m. 218-218. old.
A közvetlen kontaktus széttörését . és ezzel a táyolság~ kereskedele¢n _ kisebb szakaszokra aprózódását a törőik uralom stabilizálódása, a katonai biztonsági érdekek (Bécs lezárása az idégen kereskedők elől, a bécsiek hódoltsági útjainak megtiltása) felülkerekedése és ennek következményeként a kelet-mn~a:gyarországinak megfelel ő nyugat~magyarországi piacközpontok kialakulása jelentette. A folyamai, lépéscol lépésre haladt előre a XVI, század folyamzán és lezárását csak a tizenöt éves háború jelentette . Ft)GGELI;K A bécsi fővámházban és a zurányi harmincadon fizetett vám szerinti kereskedői ranglista 1546 Név
Lakóhely
Bécsben ' Zurányban fizetett vám (fl-d)
1 . tarai Demeter Várad 369,30 2. Vas Antal 361,70 Várad 3. Szőcs Mihály Várad 322,61, 4. Fehér-Weiss Bálint 268,50 Várad 5. Szücs Benedek Várad 205,30 6. Bakoczy Péter Debrecen 218,17 205,30 7. Eisen Wolf Várad 8. Sárkány Péter Debrecen 145,95 9. Wulfing Sebestyén Bécs 133 10. Notórius János Várad 95,20 11. Ember Tamás Várad 93 12. Eder ((Odor) Sebestyén Várad 90,05 86,50 13. Szőcs Mihály/Imre deák Debrecen 14. Sárosi János Tolna* 84,75 83,82 15. Bódog Gábor Várad 16. Ember Tamás/Eder Sebestyén Várad 80,60 Várad 72,03 17. Balázs deák 18. Bódog János Várad . 69,50 Bécs 64,15 19: Schiller - Hans 54,87 20. Szabó András Debrecen Várad 51,27 21. Eszéki Bertalan 49,63 22. Lukács deák Pápa Pozsony 43,15 23: Dreiling Tamás 42,50 24. Ember Jakab/Szücs M. Várad Várad 39,75 25. Kádas Illés/Vég Bálint 37,17 26. Tarl Mihály Várad Várad 35,72 27. Bertalan kereskedősegéd Kevi 35,70 28. Kádas Tamás 35 Debrecen 29. Sákvári Péter Gyula 31,20 30. Radics Urbán Várad/Debrecen 28,75 31 . Ember Tamás/Kádas Illés Várad 23,20 32. Thököly Sebestyén 22,94 Várad 33. János deák** 20,55 Debrecen 34: Kádas Pál 19,85 35. Szabó Péter Debrecen 16,80 Debrecen 36. Jaxi (Jaksich) Demeter 16,30 Debrecen ' 37. Patai Simon**~* Várad 14,2'7 38. Misle Mátyás 14,05 Kevi 39. Ballus János ,, 13,29 Debrecen 40. Tüjártó--Gergely
153 99,25 178,80 -}-N 83,11 66,60 90,90 -FP 66,60 -}-P: 60,12 64,52 34,05 -{-N 29,15 38,75 48 33,85 47,32 25,10 46,45 23,80: 24,40 37,25 -{-N 15,05 21,75 . 34 13 15,03 P 6,50 24,75 22,55 18 10 14,34 12 N 7,15 10,50 N 12,75 8 12,50 10,05x, 9,308;75
Név 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47.
Kalmár Ferenc Barát Péter Kovács András Kádas Gáspár Sánta János Kádas Ferenc Tóth Bálint
Lakóhely Debrecen Kevi Rap? Debrecen Debrecen Pápa Gyula
fizetett vám (fl-d) Bécben Zurányban 12,15 11,87 11,48 10,05 9,99 9,43 9,19
11,55 5 5,30 3 5,15 3 2,50
Az összeállítás a bécs/zurányi jegyzék teljes névsorát, a pozsonyi és nezsideri jegyzékekből pedig a tiszántúli keresked ők neveit tartalmazza . Ezekre az alábbi jelek utalnak : -~P = a Bécs-pozsonyi úton is vámoltatott ; +N = a Bécs-nezsideri úton is vámoltatott ; P = csak a Bécs-pozsonyi úton vámoltatott. Sárosa János a zurányi német nyelvű jegyzékben két ízben Tulln" lakóhellyel, egy alkalommal Várad lakóhellyel fordul elő. Tekintettel arra, hogy az 1546. decemberi latin nyelvfa listán Tolnensis"-ként szerepel (Zarazi családnévvel) ezt tartottuk valószínű bbnek s az alsó-ausztriai Tulln-t a Tolna félrehallásának ítéltük . A jegyzékben az a kiegészít ő megjegyzés áll, hogy Hans Pethan-nak is nevezi magát. Az 1546. decemberi zurányi latin jegyzékben Patria Zsigmond név alatt szerepel. EASTERN HUNGARIAN MERCHANTS IN THE WESTTRN LONG-DISTANCE TRADE IN 1546 Lajos Gecsényi The day-books of the thirtieths", that is the lists of the customs fees collected at the borders are the sources of the history of Hungarian trade, which have survived very incompletely and the data of which can be analyzed anly with difficulties. An example of them are the lists that were drawn up at the Western Hungarian tollhouses in Pozsony, Nezsider, Zurndorf and Sopron - they were some of the ones belonging to Queen Maria (the widow of Lajos IL) - during an investigation with unknown purposes. They contain not only the kind of goods the merchants imported into the country but the list of their wares and the amount they had paid after them at the main customs in Vienna. The list from Zurndorf, which is in the focus of our investigations, contains 48 merchants, the 52% of whom were from Várad, 25% from Debrecen, while 12 persons where the inhabitants of Pest and Fehérvár. The goods they declared in Vienna - as far ;as their vaule is concerned - was in 74,2% in the possession of the merchants of Várad, and in 17,2% they belonged to people from Debrecen . The same ratio in Zlurndorf was 73% to 16,1%. Several merchants engaged agents (faktors) of were thenselves the agents of merchantes in Vienna. The greatest part of the imported goods were textiles (65,2% in Vienna and 71,8% in Zurndorf) while the 2nd 3rd and 4th places were occupied by metal and iron ware; luxury articles, chemicals, glass-ware and food-products (mainly tropical fruits.) The number of hats imported was the greatest among the textiles and that of the knives among the iron ware. On the basis of other sources we can state that some oí the merchants importing goods from Vienna exported cattle in return .
36
