katholikus papsag lelektana

katholikus papsag lelektana. Vallaspszirhologiai tanulmany a magyar ram. keit. papsagral.

Ida :

Dr, CzakO flmbrO,

Bubapest Renvi Karoly konvukiab6 uallalata.

Mdltosdgos ds.Fotisztelettl

Dr. Baltazcip Dersd ref. piispok zirnak, a magyar profesteins kulturfOrekvesek nagynevg vezarferfidnak,

legmelyebb tiszielete es hdldia jeldfil

aldnlia a

Szepzo.

Eldszó Ennek a munkanak a cime azzal a szerencsis tulajdonsaggal bir, hogy a szenzdciot és pikanteriat hajhaszo olyasokozonsignek csaldtekiil szolgal. Epen azdrt mindjart e helyen ki kell abranditanom azokat, akik konyvemtol ilyesmit yarnak. Ez a mu nem ropirat, nem regent', hanem egy szereny ydzlatos lelektani tanulmdny, melt' felhasznalhate) talán praktikus cilbol is, de nem ilyen celzattal hanem csak a tudomanynak akar szolgedatot tenni azaltal, hogy a lelektani analizisnek egy szokatlan, a mindennapitell eltero alkalmazdsat mutatja be. A yallaspszicholOgia 30 dyes tudonuiny es mar is szdmos és jeles tanulmannyal dicsekedhetik. Killonosen emlitesre miltok az amerikaiak, akik e tudomcinyag fejlesztese korai ezideig legtObbet tettek, mig Franciaorszagban, Nimetorszdgban s hazankban csak szarvanyos jelensdgek mutatkoznak. Seholsem lattam azonban ezideig tanulmanyt a papsag, speciell a katholikus papsag lelektandrol. Mindenesetre ez a mu az else), vagy — ha tekintetbe vesszak, hogy Peg a magyar katholikus papsag Wlektandyal foglalkozik—kOtsigteleniil az else) ilytartalmu Ennek oka abban keresendo, hogy a kath. papsdg 1

2

ldlektanat ketsdgtelenill kath. papnak kell megirni. A Wicktan legfobb modszere az introspekcio. Aki nem dlte vdgig egy kath. pap benso &eta, annak nem lehet helyes kepe a kath. papscig lelektandrol. Azt is elgondolhatfuk, hogy nem mind tiny, ami itt bemutatcisra kerill. Ha pedig igy van, hogyan irhatna meg kath. pap a kath. papscig lacktancit? Az egyhcizi cenzura miatt az soha nyomdciba nem kerullzetne. Ezt olyannak kell megirni, aki kath. pap volt, de olyan helyzetbe kerult, hogy a cenzurat mar kikerillheti. Ezert vallalkozott szerzo e mu megircisdra. Tulafdonkipen 2. kotete e mu annak a tanulmanysorozatnak, melynek I. kotetdt az 1915-ben megjelent A vallcis ldlektana cimu move kdpezi. Csak a tudonzcinyos col vezette mike megircisciban, mert a kath. egyhazrol valo meggyelszeiddsit e helyen nem drvenyesitette. Amennyire lehetett ovakodott a normativ iteletektal, a ldlektan leira tudomany. A ludomany sem ellenszenvet, sem rokonszenvet nem ismer, szerzo is iparkodott magat ilyenektol fiiggetleniteni. Ami elfcircisat illeti, az a kovetkezokben fellemezhetei. Ahogy A vallas ldlektanat felepitette, ugy dpitette fel A kath. papsag lelektanat. Nem hasznalt kordoiveket, mert az elmelkedoseken felnOtt kath. papscigot alkalmasnak talalfa ugyan az Onreflexiokra, de nem bizik a telfes Oszintesigiikben, midon legbenseibb ilgyeikrol kdrdezik meg oket. Adtam itt is — ott is fel lolektani tomakat kath. papoknak, amelyekre elsOsorban safat egydnisdguk megvizsgalasa alapfan kellett volna valaszolniok s bar a valaszokat megigOrtek, azok sohasem jutottak a kezem kOzi. Azirt onmagambal indultam ki. A papi lelkilletnek majdnem minden fcizisan keresztillmentem, open azert megOrto ember lett belolem. Ezt a tudcisomat hasznaltam fel felen miivem megirdscinal. Migsem tekintheto azonban on-

3 iletratznak. Az olvas6 latni fogja, hogy az egysiges iranyzat mellett is a lehetosegeknek sok aga van feltuntetve. A szerz6 ugyanis leszamolt azzal, hogy az egyinisdgeknek nagy kalonbOzOsege megy a papi pcilyara s ezek modositjcik azon hatcisokat, melyeket a papi vilagnezet kialakitasat cd1z6 eszkozok eredrndnyezninek. Tehat a megoldando feladatot abban talalta, hogy az emlitett eszkozoknek Wicktani hatascit mutassa be, amint azok nagy ciltalanosscigban be szoktak Mini, de szarnot vessen azon reakcios tOrekvesekkel is, amelyek az ifju magavalhozott egyeniseds a tarsadalom rahatasa folyttin szcirmaznak.

A munkcibol ki vannak kapcsolva a jersuitak. Itt-ott celzas tOrtenik rajuk, de szerz6 jai tudja, hogy papi es szerzetesi dletmodjukkal kivdteles helyzetet toltenek be a magyar kath. papsag es szerzetesseg keretiben. Roviden, e mu feldolgozasi iranyclhoz alkalmazkodva, ugy jellemezhetnem Act, hogy nOvendekseviikkel papi allapotuk homogen jellegii. Bar sokat erintkeztem• velok s roluk tanulmanyokat is olvastam, megsem mondhatom, hogy elegge ismerem Oket. Mindenesetre annak, amit e milben papi vilcignizetnek neveztiink s a szeminariumi neveles keretiben targyaltunk, a jersuitak egyik legtokeletesebb megvalositasat realizaljak. Kitsegtelen, hogy az egylzaz elOtt a jezustarsasagi atyak idealis testaletet alkotnak. A kovetkezetes egyhazi szellemii gondolkozas- is eletmodnak legszebb poidait a jersuitak mutatjak, ipen azeit a katholikus egyhaz legerosebb tamasztekat is alkotkik. Szerz6 tudataban van annak, hogy a pszichologiai kep, melyet a magyar kath. papscigrol rajzolt, meg sok ecsetvoncist megtilr. Epen azdrt minden elfogulatlan figyelmeztetest koszOnettel fogad. Ilyeneket szivesen tesz meg1*

4

beszelds tcirgycivci is, de durva hangu es tendenciozus kritikakat megvetdssel suft. A mu termeszetes folytatdsdnak A papsdg ldlektana ldtszik, ez azonban csak sokak kozremiikodesevel volna megirhato. Szerzei e miivevel cell drt, ha vele más fekkezeta papokat sajcit felekezetuk papsciga lelektananak megirciscira Osztonzott. Azt killon tanulmdnyban fog ja megirni, bogy a papsdg lilektandnak megircisa ming fontossoggat bir A vallcisos ember tanulmanyozeisdnal, ami a valldspszichologia leg fontosabb ciljdnak tekintheto. Budapesten, 1916. augusztus havaban.

Dr. Czak6 Ambro.

BEVEZETES. Nell& ennel a temanal azt az altalanos jelleget biztositani es meg6rizni, amely a kutatas eredmenyes erteke szempontjabol elengedhetetlennek latszik. Valoszinii, hogy a katholikus papsagnak a lelkivilagat a magukkal hozott legtobbszor fejlodesre kepes egyenisegen kiviil azoknak a tenyez6knek az osszehatasai teszik, amelyeket egyreszt a katholikus vallas, masreszt a szoezialis kornyezet nyujtanak nekik feldolgozasul. Amennyiben az els6 bizonyos tagabb hatarok kozott is azonosnak mondhato, annyiban altalanos jellegii iteleteket lehet a hato tenyezol ezen oldalarol kimondani ; amennyiben azonban a maso dik, a sajatos viszonyok kort nevel6d6 egyen nagyon is nagy kiilonboz6segeket mutat fel, annyiban az els6 reszr61 tortent megallapitasokat is a masik tenyez6 valtozasainak pontos feltiintetesevel kell valtozandonak s igy alland6nak feltiintetni. Ha mathematikai formaban akarom magamat kifejezni, akkor okoskodasunk ertelmeben pap f (k, x) keplet azert allando, mert tudom, hogy az x, a sajatos kornyezet altal nevelt egyeniseg variabilis. Epen ezen utobbi kiiriilmenynek figyelembe vetelevel els6sorban a magyarorszfigi viszonyokra leszilnk tekintettel s iparkodunk az egyeniseg termeszetes fejl6de-

6

senek lepcs5jet kOvetve megvizsgalni azon tenyezeiket, amelyek lelkisegere modosito és iranyito befolyassal vannak. A papsag allapotat ugy szokas felfogni, mint amelyre az egyent nevelni kell ennek a nevelesnek a fazisai utmutatoul szolgalnak a lelki alakulas megismeresere. Kezdjiik tehat a kills6 behatasok sorrendjeben.

I. Hivatas a papi palyara. A hivatas szoval akkor talalkozik az ifju specialis ertelemmel, midein el5szor meriil fel a lelkeben a gondolat, hogy papi vagy szerzetesi palyara lep. Más palyakon kb. azonos fogalmak jelolesere nem ezt a szot hasznaljak, hanem mast. Ott nem mondjak, hogy X.-nek nines hiVatasa a jogi palyara, ha ott nem boldogul, hanem azt mondjak, hogy nines tehetsege, vagy nines kedve hozza, vagy nines erzeke. Hasonlokepen nein mondjak, hogy valakinek nines hivatasa a zenei palyara, ha a konzervatoriumbol eltanacsoljak, hanem bizonyara mint tehetsegtelent bocsatjak el. A papi és szerzetesi palyan maskent van. Ott a hivatas szonak sajatos ertelmezese van és pedig azert, inert e fogalmat transzcendentalis elemek makodesevel hozzak kapcsolatba. Az egyhaz tana a transzcendentalis lenyekkel (Isten, ordog, angyalok, szentek . . .) val6 erintkezesr51 egy killonos, a kegyelmi elet tenykedesertil szolo theologiai tannal rokon gondviselesi milkodest lat a hivatasban, melynek forrasaul nem csupan a most megjelolt és az egyhazi tanitasban meglevti tenyezol indokolatlan, pusztan formalis igabavonasat kell meghanem inkabb egy masik korillmenyt, mely a kegyelmi makodeshez folotte hason115 isteni tenykedesen alapul s ez az, hogy a jelolt kepes az erkolcsisegnek

7 ama kovetelmenyeit teljesiteni, amelyek a Jo papt61, illetve papnovendekt51 megkivantatnak. Igaz, hogy a novendek a szeminariumban azt is hallja, hogy Nit elbbcsatottak, mert a dogmatikabOl megbukott, tehat nem volt hivatasa, hanem azert mégis inkabb akkor hallja a hivatas hianyat emlegetni, ha Palt rajtakaptak, hogy titokban valami leany- vagy asszonyismer6sevel szerelmes levelet valt s ezt annal is inkabb megjegyzi maganak, mert a jambor, de killonben tehetsegtelen niivendek e15menetelenek megitelesenel a theologiai tanarokat legtobbszor nagyon is elnez5knek s folottebb jOakaroknak fogja talalni. A hivatas tehat helyesen ertelmezve csak annyit jelent, hogy a jeloltnek kedve van a papi palyara, vagy valamely erkolcsi vagy fizikai er5szak nyomasa alatt ugy viselkedik, mintha kedve volna, alkalmas mediumnak mutatkozik a bekovetkezend5 erkolcsi atalakulas hordozasara, van bizonyos (nem sziiksegkepen elegend5) szellemi kepessege az elvegzend5 tananyag elsajatitasfira és egyebkent testileg is alkalmas. A hivatasnak ketfele formaja van, amely megkiilonbortetes lelektanilag igen fontos, bar azonos tartalmat fodnek és pedig azt, amelyet fontebb megadtunk. Az egyik formaja a jelolt lelkeben akkor van meg, mid5n a szeminarium kilszobet meg nem lepte at, a masikat akkor nyeri, mid5n el5ljaroi, papok, beszelnek neki a hivatasrOl. Az els5ben a vilagi szempontok a tulnyomok, a masodikban transzcendentalis elemek szerepelnek. Ez termeszetesen olyan tagjelentesii mondas, hogy valocli ertelmet csak peldakkal tehetjiik igazan erthet5ve. A papi foglalkozast ugy kell tekintentink, mint a megelhetes es pedig bizonyos tarsadalmi pozicioval jaro megelhetes egyik formajat. Ez a gondolat van az ifju lelkeben akkor, mid5n avval a tervvel foglalkozik, hogy a szemingriumba lep. Lehet, hogy kizarolag az anyagi szempont az iranyado elate s talán a kanonoki stallum anticipalt kepzete merill fel a lelkeben akkor, .mid5n

8 vend5 papi hivatasara gondol, de valoszinii, hogy a papi pdlydra lep6k legtobbjenel bizonyos idedlisabb szinezetii eszmek is szerepelnek. Az els6re is lehet pelddkat felhozni, (pl. Zirczen klasszikus peldakent emlegetik azt a ifjut, aki 1900-ban fegyverrel és vaddszkutydval jelent meg a noviciusok mestere el5tt s azutan kerdez5skodott, hogy a felszolgalo inasok feller keztyiiben szolgaljak-e ki a novendekeket), de az esetek tulnyorno szama a masik kategoriaba tartozik. A katholikus vallds templomi, ritudlis jelensegei és e jelensegek 616szerepl6i az intenziv erzelmi tonusu gondolatok erejevel hatnak rd. A hittandrnak a t8bbi tanart61 eliit6 elnezobb, szelidebb viselkedese ; az Istennel vale, lelki osszekottetes, amely a miseknek nem pusztan formdlis lehallgatdsaban, hanem imadsagban vale, tolteseben all, amely imadsagok ker6k az elet minden jelensegere nezve s az ifju ugy hiszi, hogy meghallgattatast is taldl, sikereinek, tanulmdnyi el6menetelenek titkat latja bennok ; a gyontato atydnak szuggesztiv befolyasa, aki a papnak keszii15 ifjut, ha az tanulds vagy erkolcsiseg szempontjabol valami ertekhordozonak ldtszik, neni lebeszelni, hanem inkabb rabeszelni iparkodik ; a szill6knek ilyenirdnyu, vagy anyagias, vagy idedlis, de mindenkepen fejleszt6, segit6 lelkikozremilkodese, esetleges csalddi osszekottetesek, melyek kes6bbi sikerrel kecsegtetnek : szoval a tobb oldalrol tamogatott jovend6 megnyugtato, bdtorito, buzdito gondolata az, ami az ifjut, mid5n szilleinek vagy befolydsos ismer5seinek e n g e d e l m e s k e d i k, azzal a megnyugtat6 erzelemmel tolti el, mely elhiteti vele, hogy itt Istennek, az 5 sugallatanak vagy sajat lelki torekveseinek van elegteve. A papi pdlydra vale, else, lepes pszichologiai lenyege tehat a kovetkez6 : Az élet kivanta egyedi fennmaraddsnak osztons z e r ii vagy masok beszedjei folytdn tobbe-kevesbbe tudatossa valt hatalma a papi palyat megfelel6nek nyilvanitja, bizonyos korillmenyek ki5zt egyediil lehetseges agensnek tiinteti fel s az ifju olyan hatasok erintese alatt, melyek e hatalom befolyasat er6sitik, el-

9 szanja magat a clOnt6 lepesre, azt hiven a lelki nyugalom hatasa alatt, hogy az Isten is ugy akarja. Az elet masik hatalmas osztone, a faj fennmaradasanak kivanalma, a vallas szerint nevelt ifjuknal nem olyan nyilvanvalo e korban, hogy nagy negativ eredmenyt idezhetne e16 s ha az ifjunak meg is emlitik, hogy aztan mint papnak n6siilnie nem szabad, rendesen hidegen marad, mert osztonos kivanalmai ez iranyban csekelyebbek, ugy hogyha a malicia latszataval azt felelne is az ilyen beszedekre, hogy miert is n6sillne meg, mid6n mint plebanos majd csak tarthat gazdasszonyt, vagy ugyis van eleg embernek felesege, akikhez 6 is hozzaferhet — meg akkor sem kell, olyan komolyan fogadni, mint amilyen komoly jellegiinek latszik. Ures beszed ez joreszt ebben a korban, ha az ifju megtartortatta meg magat a nemi kihagasoktol s hittandra (kaplan, plebanos ...) szavara hallgatva nem erintkezett nemileg n6kkel. Epen ebben rejlik a papi pfilya valsagainak egyik oka, hogy a p5.1yara lep6 ifju nincsen az on kenyszerit6eletfeltetelekkozott, amelyek a fejl6desben a neveles eszktizei altal hatterbe szorittatvan, csak ezen eszkozok megsziinte utan lepnek fel teljes • er6vel es ereztetik hatalmas mivoltukat. Termeszetesen vannak olyanok is és pedig nem kis szammal, akik a papi palyara valo lepesok el6tt is erinthacsak nagy lelkiatalakulasokon keztek n6kkel, ezek nem mennek keresztiil — a szeminariamban az onaniahoz fognak fordulni, ha pedig tartOzkodasi viszonyaik olyanok, hogy nagyobb varosban egyediil is setalhatnak (idetartoznak a magyarorszagi tanitorendek novendekei budapesti egyetemi hallgato korukban), akkor modot keresnek a kes6bb termeszetes uton-modon val.() kielegitesre, ami megjelolend6 okoknal fogva — a kepmutatas kifejlesztesenek termeszetes melegagya. Az a testi és a vele Osszekotott lelki dispozicio, amivel a novendek a vilagi eletb61 belep a szeminariumi

10 eletbe, lenyeges, de semmikepen sem &into' befolyassal lesz jovend6 kialakulasara. Mert mig a szeminarium megeri5sitheti az alapdispoziciok tokeletesebb ervenyre jutasat, mégis legtobb esetben a rendelkezesere alio hatalmas eszkozok erejevel azt eri el, hogy legalabb a novendekseg idejere a maga eszmenyeihez vezet5 csapasba terelje a novendekeket. Ezekrin az eszmenyekr51 és a celravezet5 eszkozokrol kell a kovetkez6kben targyalnunk, amennyiben ezek lelki atformalasok okozOiva lesinek.

II. A szeminariumi elet. 1. Az elso impressziOk jelentosege. A csaladi kornyezethez szokott ifju az idegenkedes bizonyos fajaval fogadja azokat az els6 impressziokat, amelyek a szeminarium vagy kolostor kilszobenek fitlepesekor erintik. A kedves meleg fogadtatas, amelyben otthon volt raze, mid5n az iskolai ev utan vagy akarcsak naponta az iskolabol hazament, e helyen bizonyos hivatalos komolysaggal van potolva, mert akik 6t a szeminariumban atveszik, azok regen kiestek a csaladi kornyezetb61, annak ezerfaju aprO melegsegeit nem ismerik, rnaganos emberekke vedlettek at, akik a rajuk tukmalt tarsasagban is a nagyon is szilkseges alkalmazkodas sokfele kellemetlensege altal inkabb csak terhet latnak, mint eletet iidit5 kornyezetet. Meglehet, hogy a szeminariumi rektor, vagy a kolostor feje bizonyos apai gyongedseggel fogadja a fiukat, de ebb5I a gyongedsegb61 inkabb a banto leereszkedes latszik ki, mint az igazi meleg, testveries erzesii szeretet. A k8rnyezet, amennyiben az el5ljarokat vessziik figyelembe, bizony rideg es a termeszetes erzesil ifjura nezve elidegenit6 ; kes6bb ugyan megfogja szokni, de ez a szokas nem tortenhetik bizonyos nemesebb erzeseknek a megsemmisiilese nelkill. A csaladias meleg erzes halvanyulni fog benne és a kes6bbi benyomksok ezt az el-

12 halvanyulast meg csak segitik, ugy hogy megtortenhet, amint mar szamtalanszor meg is tortent, hogy az ifju az egy evi szeminariumi tartozkodas utan hazaterve, nemcsak idegenszeriinek talalja a sztil6i hazat, hanem meg az anyai csokot sem ahitja. Nemcsak elszokott a szii15i haztol, hanem elszokott attol az 6szinte, meleg erintkezesi format61, melyet azok hasznalnak, akik igazan, bens5segesen szeretik egymast. A szeminariumnak ez is az egyik celja : elszoktatni a fiut hazulrol és olyan eletmodba belenevelni, amely ilyen szeret6 kapcsolatokat nelkiilozni tud, stit nelkillozend6knek min6sit.

2. Az akarat nevelese a szeminariunaban. A szeminariumnak legf5bb celja az ifju akaratat ugy nevelni, hogy az elhatarozasaival és ezen elhatarozasok kills6 realizalasaval azon eszmenyt szolgalja, amelyet a jo pap, illet6leg a jO novendek ele allitanak: Miel6tt a szeminarium eszkozeinek lelektani jelent6seget meltatnok, altalanossagban megjegyezhetjiik, hogy maga a kath. egyhaz olyan mesteri radon teremtette meg sajat bens6 fejl6deseben ezen eszkOzoket, hogy ezen termeszetes nevel5 eszkozokhoz a szeminariumnak mar csak aranylag keves mesterdeges eszkort kell amazok kell5 kihasznalasa és emezeknek igazan hatekonnya tetele vegett hozzafilzni. Ugyanaz a jelenseg ismetl6dik itt, ami az egyhaz naggya és hatalmas szervezette tOmoriileseben mar alapitasanak idejet61 fogva ervenyestilt. Sokan csodaljak azt a hatalmas szervezettseget, ami a katholikus egyhaz epiileteben, mint intezrnenyben megnyilvanul. Folyton hangortatjak, hogy az egyhaz szazados fejleidesil politikai intezmeny, de nem tudjak okat adni, hogy az ugyancsak ezereves multtal dicsekv5 modern nagy allamoktol mégis miert killonbozik erejet és szervezeti szilardsagat tekintve ? Pedig igen egyszerii okat adhatjuk ennek s a vallaspszichologiai belatas helyes okat is tudja adni. Az egyhazi

13 hatalmat, specielle a katholikus egyhazra gondolva most, az allamitol az killonborteti meg, hogy ez a hatalom a lelkiismeretet ugy ejtette birtokaba, mintahogy a vallasos erkolcstan birtokolja az embert a filozofiai erkolcstannal szemben. Hiaba it e15 az fillam a haboru inseges napjaiban hetenkent hustalan napokat, akinek az anyagi ereje megengedi, az tul fogja magat tenni e rendeleten a legcsekelyebb lelkiismeretfurdalas nelkul ; ellenben az egyhaz penteki b5jtjet a hiv5 katholikus nem tudja bizonyos, hacsak csekely is, de igen sokszor igen nagy lelkiismeretfurdalas nelkiil athagni. Az lira karhozat reme ott all mellette es a hiv5nek azt juttatja eszebe, hogy ha a parancs megszegese utfin gyonas nelkiil azonnal meghalna, akkor &Wire elkarhoznek. Az egyhaz uralma a lelkiismeret Motu uralom és amennyiben parancsai joreszt megegyeznek az allamnak a tarsadalmi elet epsegben tartasat celzo parancsaival (Ne lopj . . . stb.), annyiban ez a hatalom az Miami eletnek is tamogatoja. A szeminariumi neveles más intezetek neveleset51 abban ter el, hogy a lelkiismeretet aggfilyosabba, kotottebbe, mint ott szokas mondani, erzekenyebbe teszi azaltal, hogy a biintudatot fokozza es az intezeti neveles eszkozeit a lelkiismeret szavaval tamogatja. A lelkiismeretet pedig az egyhaz sajatos modon neveli, melyekr51 kesobb reszletesen lesz szo. Hogy ez a neveles megfelel-e az emberi ontudatos erkolcsisegr51 alkotott fogalmainknak, az más kerdes és nem tartozik a lelektan tenytmegallapito, leiro teteleinek sorozataba. A meghatarozott iranyban valo akards és pedig allando akards fegyelmezett erzes- és gondolatvilagot tetelez fel. Tehat a szeminariumnak erzelmi és ertelmi nevelest kell adni. Mielott ezen nevelest a maga valtozatos es fiilotte hatekony eljarasi modjaival reszletesen bemunevelesi eszkozr51 kell megemlekeztatnank, egy mely a fegyelmezett egyenisegnek legtermeszetesebb ismertetojele, mert az eletmodra magara vonatkozik s abbol minden otletszerilseget, onkenyes elhatarozast ki-

14 zar, t. i. a n a p i r en dr 61. A legels5 monumentum, mely a szeminariumba 16136 ifjura ranehezedik : a napirend kenyszerit'5 ereje. A napirend annyit jelent, hogy a nap minden orajat, de ugyszolvan minden percet el6re meghatarozott, el5irt foglalkozasban kell toltenie. A napirend pontosan el6irja a felkeles, imadsag, elmelkedes, misehallgatas, reggelizes, tanulas stb. idejet és ezen ideit nem ugy kell erteniink, hogy koriilbeliil akkor lesz az elmelkedes, hanem percnyi pontossaggal be kell tartani az id6t es mind e n k i n e k minden reszleteben be kell tartani es ugy kell betartani, amint az e16 van irva. Tehat nem szabad elkesni az elmelkedesr51, arra mindennap el kell menni, nem szabad a tanulas ideje alatt regenyt olvasni vagy a kertben setalni (hacsak a tanulas ossze nem kothet6 kerti jarkalassal), de a rekreacio, az ildillesre szant id5 alatt sem szabad tanulni, hanem a szeminarium altal el6irt vagy megengedett modon kell szorakozni. Kezdetben a napirend megtartasa sulyos teherkent tiinik fel, a szabadabb és kevesbbe kotott eletmodhoz szokott ifju elott. Azonban a szoktatas lelektani ereje itt is ervenyesill. Amit egyszer mar megtettiink, azt masodszor mar konnyebb megtenni és aid 100 napon at tobbkevesebb neherseggel mar betartotta a napirendet, az 101-edszer aranylag konnyii szivvel megtartja, amint a tapasztalas mutatja is, hogy 3-4 honap elteltevel a novendekek konnyen alkalmazkodnak a szeminarium eletrendjehez. Ezt az alkalmazkodast el6segiti a szeminariumi praefektus vagy noviciusmester buzdito beszede, peldaja és btintetese egyreszt, masreszt a tarsak szuggesztiv hatasa. Konnyebben megtessziik azt, amit tobben veliink egyiitt megtesznek. A tarsak peldaja mint masban, ugy a napirend megtartasaban is buzditolag hat. Nehezemre esik a felkeles a kijelolt id6ben, de Mom, hogy a tobbiek, akik velem egy haloszobaban aludtak, szinten felkelnek, hat en is feltapaszkodom. A prefektus is buzdit a napirend megtartasara. Kezdetben a vilagias gondolkozasu ifjak lelkehez kozelebb alio nem papi emberek peldajara

15 hivatkoznak, pl. K a n t-era, kes6bb inkabb a szentekere, pl. Szent Alajosra, Martini Gusztavra, az istenfel6 jersuita ifjakra s igenybe veszik az egyhaz orok nevel6 eszkozet, a masvilagi elbiralast is. Az egyik noviciusmester Zircen mindig azzal ijesztgette novendekeit, hogy a szilencium, a tanuloszobaban val6 csond meg nem tartasaert sokat fognak a purgatoriumban szenvedni. J61 emlekszem, hogy ez a kath. egyhaz moralkodexe szempontjabol is nevetseges fenyegetes akkor (15 eves koromban) igen nagy hatassal volt ram és gyonasaimban allandoan vadoltam magamat a szilencium meg nem tartasaval, mint biinnel. Biintudatom igy kezdett er6sodni s vele egyiitt lelkiismeretem aggalyoskodni. A szeminariumban szokasos napirendek egy peldajat itt adjuk. Schneider Manuale Clericorum cimu konyveben hasonlo foglaltatik s ezen konyv oriasi elterjedtsege a biztositeka annak, hogy a jersuita szerz6 megallapitasaitol apr6bb dolgokban is nagyon keves helyen ternek el, lenyegesben pedig seholsem. Reggel 3/4 6 6rakor felkeles. 1/47 6. kozos imadsag, elmelkedes. 7 0. breviarium mondas (szerzeteseknel). 1/28 0. misehallgatas. 8 6. reggeli, utana rekreacio a kertben (es6ben, hoban egyarant a kertben). 9-11 iskolai el6adas. 11-1/212 rekreacio a kertben. 1/2 12 Marianum mondas, utana szentsegimadas a templomban. 12-kor ebed, utana rekreacio. 1/42-kor Marianum mondas. 1/22-2 Breviarium mondas. 2-4 tanulas. 4-3/4 5-ig v. 5-ig breviarium mondas. 5-7 seta v. kerti munka. 7-1/28 studium. 1/28 Marianum, utana szentsegimadas.

16 8 vacsora. /29-1/4 10 rekreaci6 a tarsalgo szobaban. '11410 kozos imadsag, az elmelkedes szentjeinek megOvasa, lefekves. A napirend a teli es nyari id6szak szerint valtozik, de nem tartalmilag, hanem csak a beosztas sorrendjet tekintve és a studium ideje tab lehet. Szombaton kozos olvaso imadkozas van s gyOnds. Vasarnap nem mennek ki a novendekek a szeminariumbob mert sok a nep az utcan. A napirend jellemz6 adatai reszben kills5k, reszben bens6k. A kills6 adatok az id5 beosztasara vonatkoznak s jellemz5, hogy a kis id6tartamok is igen fel vannak hasznalva. Megtortenik, hogy a novendekseg 10 percnyi id6re kenytelen a II. emeletr51 lemenni a kertbe sz6rakozni ; termeszetesen jobb szorakozasnak latszik fennmaradni, mint e rovid id5 alatt faraszto lepcs6turakat tenni s kimerillve jonni fel. De ez csak latszat. Amint a komoly munka osszes szellemi er6inknek egy iranyban val6 lekotottseget jelenti és igenyli, ugy a pihenes megkivanja, hogy teljesen szabadulni tudjunk a munkalkodasunk emlekeit61. Ha nagyon el vagyok meriilve a munkamba s ugy akarok pihenni, hogy 10 percig hatradiilok a szekemen s a plafont nezem, akkor bizonyara nem fogom meglatni a plafont, hanem a gondolkodasomat folytatom. Ellenben ha a vegzend5 fizikai munka (pl. er5s lepcs6jails) er6sen lekot, akkor mar bean a szorakozottsag, az eddigi gondolattartalomnak massal valo potlasa. Termeszetesen az ilyen rovid id6kozi pihen6nek akkor van csak ertelme, ha az eddigi munkam utan teljesen masiranyu munka kOvetkezik. Ha ugyanazt a munkat kell 10 pert mulva folytatnom, akkor latszolag pedagogiai szempontb61 helytelen el6irds van, de csak akkor volna az, ha a szeminariumi neveles els6sorban gondolati tartalommal val6 toltest jelentene ; de nem azt celozza, hanem a f egy elm ez etts e get es az alarendeltseg erzelmenek kifejleszteset olyanforma ertelem-

17 ben, amint az a katonasagnal van meg. A novencleknek mar a szeminariumban meg kell tanulnia, hogy masoktO1 filggjon és egesz eleteben masok iranyitsak. A papsag az a testillet, melyb61 az egyeni iniciativak szamilzve vannak.

3. A fiigges erzelmenek nevelese. A katholikus papi neveles lelektani homogenitasban van a vallas lenyegevel. A vallas filggest jelent egy felsjobb lenyt61 és ez a filgges az alarendeltseg erzelmein kivill tartalmazza azt a megnyugtato gondolatot is, hogy fizikai es erkolcsi sziiksegeimben az Istent61 tamogatast nyerek. A szeminarium is fiiggesre nevel, a papnak, Meg ha a pap egyszersmind szerzetes is, engedelmeskedni kell tudnia s ez az engedelmesseg kozvetlen el6ljaroin kivill a piispokre es a szentszek minden rendelkezesere vonatkozik. Mindenben engedelmeskedni az eleiljarok akaratanak : ez az elv iranyado a szeminariumi nevelesben. Az engedelmesseg legyen lelki, lelekben kell magat alavetni es olyan dolgokban is engedelmeskedni kell, amelyek legbens6bb lelki ugyek (pl. meghatarozott id6ben gyonni és aldozni stb.) A szerzetesi nevel6intezetekben a szubordinaciora valo neveles sokkal intenzivebb, mint a kozonseges papi szeminariumokban, azert arrol kes6bb kimeritobben akarunk irni. Most csak egy fontos lelektani jelensegre kell rairanyitanunk a figyelmet és ez a kovetkez6. Tudatosan is elhet benniink, de rendszerint tudattalanul van meg benniink az a vagy, hogy az akit61 annyira fiiggiink vagy helyesebben, akit51 ily nagy mertekben fiiggni meg kell tanulnunk, gondoskodjek sziiksegleteinkr61 is. A novendek elvarja, hogy a szemindrum ranezve a biztos megelhetes talaja legyen. Maga a szeminarium rendszerint az is, de kes5bb valtoznak a viszonyok. A fiigges megmarad, a gondosk odds ellenben c s o k k e n. A lelki kriziseknek, melyek keseibb jelentkezhetnek, ez a jelenseg az egyik forrasa.

18 Hogy a fiigges erzelmevel mennyire asszocialodott habar tudattalanul is a rolunk vale, gondoskodas vagya, arra nezve szamtalan peldat lehetne felhozni s okulas kedveert be is mutatunk egyet-kett5t. Sehol nem fejl5dik ki a tfiplalkozas irant annyi igeny, mint a papi testiiletekben. Ez egy olyan melyet mindenki konnyen megfigyelhet. Es ami itt lenyeges, az abban all, hogy nem kell ezt a jelenseget falanksfignak vagy urhatnamsagnak betudni, mert hiszen u. a. emberek, akik azel5tt dus asztaloknal d5zsoltek pl. a papi testilletb61 vale, kilepesok utan nagyon szerenyen is megelegedetten tudnak elni, hanem annak a tudattalan vagynak, hogy mikent gyermekkoromban sztileim t5liik telhet5en tokeletesen ellattak, ugy lasson el ebben az ugyszolvan me gismetl6dott gyermekkorb an a szeminarium vezet6sege, vagy plebanosom, vagy a rend, melynek szerzetestagja vagyok, minden szilksegessel. Az ben szilkseges rendszerint meg is van, de a lelektani jelenseg karakterisztikus mivolta ben abban hatarozodik, hogy az elfogulatlan szemle15 filial sziiksegeseknek epen nem min6sithet6 dolgok is ilyeneknek tartatnak. Ha e jelenseghez hosszavessziik a magyar papsag kittin5 anyagi helyzetet és az erzeki elvezet utan vagyakozo embernek egy iranyban vale, bizonyos foku lemondasa utan (sexus) a masik irany el6terbejutasat is, akkor megertjilk, hogy a papi palya igen sok esetben miert palyaja a jol etkez6 es jol alkoholozo egyeneknek, akik el5tt a normalis taplalkozas egeszsegi szabalyai vajmi keveset szamitanak, hanem a Kreutzer Szonata szerzojenek talalo megjegyzeset hasznalva, tenyeszcs5dorOk modjara taplalkoznak annak dacara, hogy a fajfenntartas altalanos kotelezettseger61 lemondottak. Mikor valakit egy szerzetes testilletbe noviciusnak felvesznek, arra kotelezik, hogy bizonyos mennyisegii fehernemiit és egyeb sziikseges holmit vigyen magaval. El5bbi feltevesiinket igazolja az a mosoly, mellyel az id5sebb rendtagok az egyik rendf5nok azon ujitasat fogadtak,

19 hogy az uj nOvendekek rendbelepesiik el5tt fogaikat is bozassak rendbe, hogy a rendnek a draga fogorvosi kiadds megmaradjon. Ugyancsak rendi szokas ugyanott a rendtagok csekely illeteket tekintve, hogy a gyogykezelesre szorulo rendtagok a rend penzen mennek fiird6re. Ennek a dijnak a kiutalasa sokszor bizonyos kellemetlenked6 level kisereteben tortenik, ami a rendtagok koreben a rendf6nok minden logikus vagy legalabb is logikusnak latszO argumentacioja ellenere is az emlitett tudattalan erzelem alapjan nagy visszatetszest kelt. A napirend csak vaz, mely a napi munka beosztasanal a novendekekre nezVe feltetleniil kotelez5 erejii format jelent. Nagyobb fontossagu a szeminarium celjanak megfele15 akarati neveles szempontjabol az a tartalom, mely a napirend semajaban feldolgozasra keriil. Ezt a szeminariumban es más papi nevel5intezetekben ugy hivjak, hogy a lelkieletre vale, neveles, de a lelkielet szOnak sajatos ertelmet tulajdonitanak, amelyet ha figyelembe vesziink, inkabb azt kellene mondanunk, hogy nevelés a vallas fogalmai Altai vale, lelki megkototts é g r e. Az egyeniseg szabad fejl5deset egy iranyban, a kath. vallas bun- és erenykodexenek megfelel5en visszatartjak az egeszseges fejl6dest61, a szellem ontudatos szabadsaga altal el6irt fej16dest51 és a pietizmus eszmenyeinek megfelel6en nevelik nem f eledkezv-e m e g arrol, hogy ezen eszmenyek a jelolt szub ord.inaciojat, tehat gepresz modjara vale, beleilleszkedeset a papi testuletbe most és kes6b b en b i z to s its a k. A neveles mindig ketteis telt szolgal, amelyekr51 nehez megmon dani, hogy melyik el6bbre vale,. Mindenesetre az egyeni megszentel5desi iranyitast, ennek is nevezhetjiik a pietisztikus eletre vale, szoktatast, nem szabad 8 nzesnek tekintentink, mert mindig hangsulyozva van, hogy az egesznek kell szolgalni, ahol az egeszet egyszeriien Egyhaznak vagy Rendnek hivjak. Nem azt mondjak, hogy szentnek kell lenni, mint .amilyen szent F o gaz zar o I i S ant o-ja, nem, ennek az

20 ellentete az ideal, az Egyhaz szenteletii papjan a k kell lenni, vagy szenteletii cisztercita szerzetesnek, azaz a jeloltnek allandoan ereznie kell, hogy egyenisege csak ugy bir igazi tartalommal, ha testilleti erdekek szolgalataban, tehat bizonyos el6ljarok iranti szubordinalt helyzetben fejl5dik ki. Az akarat pietisztikus neveleset legf6bb mertekben az imadsag celozza. Intenzivebb eszkoz a kozonseges ertelemben vett imadsagnal az elmelkedes, de ezt is az imadsag egyik fajanak tekinthetjiik, s5t a szeminarium azon van, hogy a munkat, az egesz napi tevekenyseget is az imadsag jegyebe allitsa. Az imadsag lelektandrol A v a 1la s lélektan a c. milvemben irtam. (Pecs, 1915. p. 181-182.) Az ott elmondottakhoz, melyek nagy altalanossagban, pusztan a pszichologiai lenyeges elemek felsorolasara szoritkozva targyaljak az imadsag lelektani jelent6seget, itt a kovetkez6ket kell hozzafiizniink. A szeminariumi novendek imadsaga az altala olyannyira intenzive kezelt transcendentalis lenyekhez filz6dik tamogatva az erzekenyebb, biintudatosabb lelkiismerett61. A kereszteny vallas szamtalan felekezete kozill a rom. kath. vallas a szentek és killonosen a bold. Szilz kultuszaval meggyarapitotta a szemelyeket, akikhez imadkozni kell. Mig a protestans ember egyenesen Istenehez imadkozik, addig a katholikus embernek kozbenjaroi vannak az Istennel, akiket buzgon tisztel olyannyira, hogy ez a tiszteles a vallas alapkarakterenek bizonyos foku elferditesere vezethet. Pl. teljesen jogosult Schell Hermannak, a kivalo, de modernista hire miatt sok iildozesnek kitett wiirzburgi professzornak az a vadja, hogy a Jezus Szent Never61 szolo litania lassankint egeszen feledesbe megy a kath. hiv6k kozott, mig a Lorettoi littaniat minduntalan mondjak. (Schell : Der Katholizizmus als Princip des Fortschritts.)

4. Maria kultusz és a szexualis probleina.. A szeminariumi nevelesben a tiszteles eszmenyeill f6leg Szilz Maria, Jezus Szent Szive és Szent Alajos.

21 szolgalnak. Az egyes szerzetes rendekben ezekhez jarul az alapito, illet6leg a rend legnagyobb szentje, igy a cisztercieknel Szent Bernat és Szent Benedek, a karmelitaknal Szent Terez, a premontreieknel Szent Norbert stb., mindezeknek a tisztelete azonban elhalvanyul az els5 helyen emlitettek mogott. Nincs konnyebb és szivherszolobb, mint az edes anyjatol elszakadt fiunak anyarol beszeln.i. Ilyen anya, igaz hogy egi, de hatalmas partfogo és szeret5 anya : a Szfiz Anya, aki Jezus Krisztusnak, az isteni Megvaltonak anyja. Minden papnovendeknek arra kell torekednie, hogy tit meltokepen tisztelje, ami a formalis imadsagok elmondasan kiviil Meg az erenyes elettel, de mindenkepen a szfizies tiszta elettel tortenik. J61 jegyezziik meg, hogy a szerninariumban a szexualis problema egyik sikeres megoldasa a vallas tamogatasaval ugy tortenik, hogy az ifju lelkeben Szfiz M5.riaval es Szent Alajossal eras, erzelmi kapcsolatot teremtenek és ezt a kapcsolatot hozzaasszocialjak a szexualis problémaho z. A nemileg tiszta eletet fenn kell tartani, mert ha a szeminariumban nem sikerill az ifjut a nemi erintkezesteil megovni, akkor meg kevesbbe fog sikeriilni kesabben, pedig a coelibatus nemcsak seget, hanem natal es altalaban szexualis vetekt51 val6 onmagtartortatast jelent, — de fenntartani csak ugy lehet, ha az ifju lelket vallasilag idefilis legkorben tartjak. Ezt a a legkort a vetkezesnek magaban veve meg nem eleg eras gondolatan kiviil massal is kell tamogatni. Tegyiik az ifjut lelkileg fiiggave Szfiz Mariat61, midan ez sikerult, akkor aszszocialjuk hozza a nemi onmegtartortatas gondolatat s az ifju, aki Sztiz Mariat tiszteli, tit mennyei anyjanak gondolja, aki persze foldi dolgokban (tanulasi siker . . stb.) is hatalmasan tamogatja, a Szfiz Anyara gondolva ovakodni fog a szexualis biint61. Termeszetesen .ez igy csak vazlatosan van odavetve, pedig lelektani szempontbol epen a reszletkerdesek a legerdekesebbek, tehat azokat is be kell mutatnunk.

22 Szfiz Maria ideal az ifju papnovendek lelke el6tt. Az evangelium keves volna arra magaban veve, hogy hathatos idealla valjek, hanem azza teszik a Szentatyak és a lelkielet iranyito mesterei utan keszillt elmelkedesek. Ezen elmelkedesek azert is birnak killonos jelent6seggel, mert f6leg az erzelmi vilagunkra hatva, hangulatot tartanak fenn benniink s ezen hangulatok gondolkozasunkat a leger6sebben befolyasolva megismeresiink iranyat is meghatarozzak. Az egyhaz dogmatikus fejl6desenek pszichologikus alapjait ezen megfontolasban kell keresniink. A szepleitelen fogantatasrol sz 616 dogma, melynek az egyhazatyak kozott olyan sok ellensege volt, hogy meg egy Szent Berndt is a leghatarozottabban kikelt ellene, biz onyara sohasem lett volna dogmava, ha a jersuitak filial meginditott pietisztikus theologia az egyhazban akkora tort nem hoditott volna. A pietisztikus elmelkedes kezdetben felel6ssegmentes, mert hiszen elmelkedesr61, a cselekvesre kedvez6 gondolatok es erzelmek szuggesztiojarol van csak szo, de kes6bb ezen uralkodova \Tait hangulatok szankcionalni szeretnek az alapjukul szolgal6 elegge meg nem okolhato intellektualis tartalmat is. Az a Szfiz Maria, aki az elmelkedesekben mindig mint a legtisztabb, legnemesebb, legdics6bb n6 szerepel, hiszen 6 volt Istennek az anyja, nem lehetett Minos soha, tehat az eredend6 bun sem erintette lecket, amely bfin al61 egy halando sem kepez kivetelt, aki Adam ivadekait61 szarmazik. De az elmelkedes nem keresi a logikat, nem hely es e n, hanem j 6 1 kell elmelkedni es sajnos sokszor a kesolbi intellektualis tartalom megkonstrualasanal is a logikatlan erzelem valik uralkodova. A legszomorubb jelenseg pedig akkor all be, mid5n a tor venytelen szillottet kesobb torvenyesnek min6sitik, midon a dogmatika a sajat kifogas ala eshet6 modszerevel beigazoltnak es jogosultnak akarja az intellektus szempontjabol feltiintetni azt, aminek igazaban az ertelemhez semmi Mize, hanem az erzelem sziilotte. De err61 reszletesebben ott targyalunk, ahol a theologiai tudomanyok pszichologiai jelent6seger61 lesz szo, itt a Szriz Maria kultuszt akarjuk a maga mivoltaban bemutatni.

23 Papnovendek el nem kepzelhet6 olvaso nelkti1.1 Olyan termeszetes az olvaso magunkkalhordasa, mint a civilembernel a zsebkes vagy zsebora hordasa. Az olvasot, mint Sziiz Maria tiszteletenek egyik eszkozet a papnovenclekek azert hordjak magukkal : 1. hogy Sziiz Maria iranti tiszteletilknek kifejezest adjanak ; 2. hogy az olvaso kozos imadkozasakor keznel legyen ; 3. amulett jelleggel a gonosz lelek kisertesei ellen és Midi javak elerese celjabol. Az olvaso vegen kereszt vagy erem, vagy mindakett5, neha az ermeknek egesz legioja van, melyeket az olvaso elmondasa elolt és utan csokolgatnak. Ez a csok, az olvaso szorongatasa nem nevetseges babonasag, hanem az erzekies jellegii ember vallasi ahitatu ragaszkodasanak legtermeszetesebb nyilvanitasa. Az olvaso mondasa iranyitja a figyelmet Sztiz Marifira, Jezusra, Istenre, s ezaltal elvonja a figyelmet a Midi dolgoktol. A vallasos erziilet erosbbodik, melyill, a fiigges erzelme intenzivebb lesz, mert a novendek, aki lassankent megtanulja, hogy mindig kell imadkozni és soha meg nem sziinni és mar jol emlekezetebe veste Jezus azon mondasat, hogy kerjetek és megadatik nektek, sokat ker, sokszor ker és ezen gyakori kerest imadsagban az olvaso formajaban mondja el. Nem a maga erejeb51 megelni, nem a sajat er6ire tamaszkodni stilyos és akar mindennapi esetek alkalmaval : erre szoktat az elet vallasos felfogasa és ezt az erzest azzal a gondolattal kapcsolatban, hogy keresiiknek Szaz Maria a leghatalmasabb kozvetit5je, Sziiz Maria intenzivebb tiszteletevel kapcsoljak 8ssze, amivel pedig az olvaso mondasa van egybekotve. Megjegyezzilk, mint jellegzetes dolgot, hogy az olvas6 a szeminariumokban nem olvaso, hanem s z e n t o l v as ó neven szerepel, aminthogy s z e n t gyondsrol es s z e n t aldozasrol beszelnek, jelezni akarvan a s z e n t jelz6vel azt, hogy itt olyan dolgokrol van szo, amelyeket a tisztelet hianyos nemevel kell kezelni. A szentolvaso a papnovendekek el5tt igen nagy becscsel bir. 1)

Az olvasos imadkozas lelektanat lasd A vallas lelektana" c. milvemben 1915. p. 200.

24 A lelki iigyek vezet5je, az u. na spiritualis eseteket tud meselni, mid5n pusztan az olvasonak zsebben valo hordasa a megrogzott bilnost megmentette a karhozattOl. Olyan emberek, akik egyebkent az exakt kutatas hivei, vallasi dolgokban megfeledkeznek az okozatisfig helyes megallapitasanak szigoru kovetelmenyeirol és konnyen, vallasos alapdispozickijuknak megfelel5en, okat adjak a szerintiik csudas jelensegnek az egyhazban szokasos szent targyak amulettszerii felfogasaval. Az egyik szerzetes rendben elmeselik a nOvendekeknek, hogy az egyik mulatos termeszetii ongyilkossa valt rendi aldozopap halala el titt mégis meggyOnt, tehat a kegyelem allapotaban halt, meg, mert az olvasOt mindig magaval hordorta. Szilz Maria kegyelmi tenykedesei killonben is nagy szammal szerepelnek azon pietisztikus folyoiratokban és konyvekb en, amelyek a szeminarium fidit5 és epiiletes olvasmanyi anyagat alkotjak. Kiilon emlitest erdemelnek a Karmelita rend altal terjesztett skapularek. A skapulara kat poszto darab, melyeket zsinorral osszekotnek s a nyakukban hordanak. A skapulares konyvek tanusaga szerint, ezen szovetdarabok hordozoja bizonyos imadsagok elmondasa es meghatarozott napokon valo bojtoles Oran barmikor haljon is meg, a rakovetkez5 szombati napon Szliz Maria segitsegevel kiszabadul a purgatoriumbol. Ugy az olvasonak, mint a skapularenak Szaz Mariatol szarmazik az eredete. Az els5t Szent Domonkos, a masikat Stock Simon kapta Sziiz Mariatol. A skapulares konyvek, melyeket a karrnelitak szerkesztettek es terjesztenek, rengeteg sok csudas dolgot tudnak elmondani a skapulareval kapcsolatban. A novendekek a skapularet orommel veszik fel, az elmeselt vagy elolvasott csudas eseteket hiszik és azon tudatban hordjak a skapularet, hogy vele Sztiz Marianak kedves dolgot cselekszenek. A skapulare viselesnek is, meg az olvaso elmondasanak is Sziiz Maria tisztelete mar el5feltetele, de azutfin mindaket eszkoz er5siti es fokozza a Szent Szliz iranti tiszteletet. Kes5bb a skapulaBe lekopik a hor-

25 dozokrol, a benne valo hit megrendfil, a test izzadasatO1 piszkossa van rongydarab anesztetikus latvanya bizonyos undort is kelt a visel5jeben, meg naiv falusi kaplanok is eremmel helyesitik a skapularet, amely igy egeszen kivetk5zik eredeti jellegeb61 és mint erem er5s konkurrensekre is akad a Jezus Szive, Paduai Szent Antal s más Szilz M5ria ermekben, de az a lelkiilet, melyet fokozott s amely a Bold. Szilz melyebb erzelmil tiszteletet eredmenyezte, tudattalanul, de reiidszerint tudatosan megmarad s ha az ifju meg eleg fiatal volt, mid6n ezen erzelmek leger6sebben ragadtak meg a lelket, akkor a gyermekkori erzelmek allando erejevel hat. Innen van, hogy hitehagyott papok, kik p1. protestansokka valtak, uj vallasukba is magukkal viszik a Szent Szaz iranti tiszteletiiket, bar az a magukra vallalt uj vallas elveivel nem egyeztethet6 ossze. A boldogsagos Sziiz iranti tisztelet szamtalan megnyilvanulo formai koziil emlitsiink itt egyet-kett5t, olyan jelensegeket, amelyek magukban veve talán nevetsegesek, de ha a jelenseg lelektani °kat kutatjuk, tiszteletre melto erzelmeket talalunk alapjukul. Ide tartoznak a Maria oltaroknak viragokkal valo diszitese ; a novendekek szeret5 gonddal cserelik ki a hervadt viragokat frissekkel s azokat kell5 tiszta vizzel ellatjak; Maria oltart allitanak fel a szorakozast szolgalo kertjiikben, oda a kozeli erd6b61 borostyant hordanak s más viragokat, hogy kell5kepen feldiszitsek ; a misemond6ruha madzagjat M betii alakjaban rakja 8ssze a sekrestyes novendek. Ismertem egy novendeket, aki pikans vagy ahhoz kozeljaro szo meghallasakor mindig a tenyeret nezte, melynek vonalai nagyon hasonlitanak az M betiihoz, egy pedig meg a kertben is mindig olvasot mondott s a f6varosban setalvan, hogy tekintetet elvonja a sok hill latnivalotol, a felolt5je zsebeben lev5 olvasojat mormolta. Mindennek a nagy Mariakultusznak egyik legfontosabb lelki hatasa abban rejlik, hogy az ifjut a szexualis teren tisztan 6rzi meg. A Sziiz Maria kultuszhoz igen er5sen hozzaasszocialjak a szeminariumban a nemi tiszta-

26 sag fogalmat. Szilz Mariat csak tisztan (nemi ertelemben) lehet igazdn szolgalni és Szilz Maria a leghatalmasabb tamogato a kisertesek idejen, melyek az ifjut erzeki elvezetekre csabitjak. Szaz Mariat ugy is szoktak abrazolni, amint a kigy6 fejet szettapossa (helyesebben amint a kigy6 labainal fekszik a szelid tekintetii és semmi taposci szandekot el nem arulo n6nek), azet a kigy6et, amelynek kepeben a satan csabitotta el Evat a paradicsomban s rdzuditotta az egesz emberiseg vallara az eredend5 biin atkat. A kisertesek is az orclogt61 vannak a kath. vallas tanusaga szerint. A serdii15 ifjunak leger6sebb kiserteset a testiseg vagyailool szarmaznak. Ketsegtelen, hogy azok a gondolatok, erzelmek, kopek, vagyak, melyek a nemi erzessel osszefuggesben vannak es amelyek mind a tisztatalansag kategoriajaba esnek, egesz termeszetes uton megmagyarazhatok és semmifele Ordog kozbenjarasara nines sziikseg, hogy keletkezesoket megertsilk, de a papnovendek az ordognek tulajdonitja azokat és ellenok Jezussal, a szentekkel, de Meg Szilz Mariaval, illet6leg az-. zal a gondolatkOrrel és erzelemkomplexummal vedekezik, mely az emlitettekhez fiiz5dik. A kisertesen az gy5zedelmeskedik, akiben az emlitett szentek er5s erzelmi Onussal vannak reprezentalva. A lelektan egyszerii magyarazo eszkozeivel megertjuk, hogy ket erzelem koziil az fog gy6zedelmeskedni, amelyik er6"sebb. Ha a tisztasagos Anya, akit erzeki biinnel megserteni nem szabad, er6s erzelmeket valt ki bennem és szoktatas utjan nevenek emlitesevel ezen erzelmeket reszben vagy egeszben reprodukalni tudom, vagy akar csak mint tudattalan agensek miikodnek bennem, akkor csak ahhoz kell hozzaszoktatnom magamat, hogy a tisztatalan kisertesek idejen Szilz Maria jusson az eszembe, akkor azokon gy6zedelmeskedni fogok. Jellemz 6 a papnovendek gondolkozasara, hogy ugy a kisertesek keletkezeset, mint azok megsziinteteset transcendentalis lenyeknek tulajdonitja es a kiserteseket, mint rossz dolgokat fogja fel, ame-

27 lyeket ilyen, specialis vallasi modon sziint et me g. Egy egesz vilagnezet fejezodik ki ezen tenyekben, mely a tudomannyal aligha egyeztethet5 ossze s amelyet, mint specialis vallasi termeket, mégis bizonyos fokig orvendetes nevel6 eszk8znek kell tekinteniink. A szexualis onmegtartOztatast a vallas a maga eszkozeivel eleri s ki tagadhatna serdi116 korban ezen jelenseg oriasi fontossagat. Sok szep szo, okos mondas hangzik el vilagi nevel5intezetekben az emlitett cel elerese yegett és mégis legtobbszor sikertelentil, a vallas — nem tudomanyos, s5t tudomanyellenes alapon kezeli e problemat — s cat er. Hogy kes6bb, a feln5tt papi ember maga is kevesbbe hiszi az ordog kozremilkodeset, az rendszerint bek8vetkezik s ismetl6dik Anatol France ontudatos abbejanak az a nyilatkozata, hogy a kisertesek a termeszett61 vannak. (La rotisserie de la Reine Pedauque — Coignard Abbe.)

III. A papi vilagnezetet kialakito tonyezok lelki hatasa. A papi vilagnezet tulajdonkepen vallasos vilagnezet, de a vallasos vilagnezetnek olyan formaja, mely a kozonseges hivtinel ritkabban fordul e16 s ha e16 is fordul, kimutathato, hogy papi hatas folytan alakult ki benne. A kozonseges ember (a kozonseges szOt a paptol NW() megkillonbortetesre hasznaljuk) vilagnezeteben mindig egyesitve van tobbe-kevesbbe szinkretisztikus modon a tudomanyos, vallasos és babonas vilagnezet ; a papi muveltsegu emberekben egeszen sajatos vilagnezet alakul ki, melyet ugy jellemezhetiink, hogy a termeszettudomanyi felfogassal ellentetben all, ellentetben a modern filozofiai elmelkedessel, de osszhangzasban lehet a skolasztikus Meselettel, bar lenyeges elemei nem ezen filoz6fia, hanem inkabb a misztika gondolat- és erzelmi koreb61 valok. Ezen vilagnezet igazi megertese is csak genetikus uton tortenhetik, azert a kovetkez6kben azon tobbi tenyez6k lelki hatasat akarjuk vizsgalni, melyek kialakulasat eszkozlik.

1. Az imadsag. A szeminariumi novendekek napirendjeben leglenyegesebb helyet -Mit be az imadsfig és elmelkedes. Az elmelkedest is — mint mar emlitettiik — imadsagnak kell

30 tekinteniink, mert attol csak formajaban ter el, de nem lenyegeben. Ha a kett6 kort mégis killonbseget akarunk felmutatni, akkor az elmelkedest olyan imadsagnak kell min5siteniink, melynek er5sen gyakorlati celja és jelent5sege van, mert celul az elmelked5 egyen erkolcsi megjavulasa van kitiizve. A szeminariumban a nap imadsaggal kezthiclik, imadsaggal vegz5dik, imadkoznak etkezes el5tt, etkezes utan, tanulas el5tt, tanulas utan, imadkoznak egyenkent és 1{6zosen, imadkoznak a misehallgatas alatt, imadkoznak a seta és szorakozas idejeben. A szeminariumban igen sokat imadkoznak. A f6 nevelesi eszkoz az imadsag. E nnek a sok•imadkozasnak egyik jelent5sege abban hatarozodik, hogy az imadsagban szerep15 transzcendentalis lenyek, ezen lenyekkel valo osszekottetes lehet5sege a papnovendekre nezve realisjelent5seggelbirnak; a masik az, hogy ezen lenyek eletiink folyasaba belehatnak, eletilnket iranyitjak, tamogatnak vagy gatolnak kiizdelmeinkben; ezen belenyulasuk olyan fontossagu, hogy sikereink vagy balsikereink kialakulasanak lenyeges elemeit alkotjak, ha ugyan nem kizarolagosan t5liik f agg minden. Ezen sorokban van kifejezve a papi vilagnezet lenyege. A papnovendek midein tanul, a Szentlelekhez, Szilz Mariahoz, Aquinoi Szent Tamashoz, vagy valamely más szenthez fordul ertelmi folvilagositasert, hogy a megtanulando anyagot megertse es elsajatithassa ; midtin a torka faj, nehany imadsagot mond Szent Balazs tiszteletere s ha az orvost el is hivjak, els6sorban nem az orvos, hanem Isten eszkozolte a gyogyulast kedves szentjenek a kozbenjarasara ; ha valamely nagyobb dologban sikert akar elerni, akkor harom vagy kilenc napon at ugyanazt a napi ajtatossagot vegzi a Szent Sztiz, Jezus Szent Szive, vagy valamely szent tiszteletere. Az a Pontos kerdes meriil mar most fel, bogy az ilyen hatalmas

31 mertekben kifejl5dott filgges erzelme min befolyassal van az egyeni onbizalmon nyugvo munkassag letesitesere ? Latszolag a hatas negativ ; aki ahhoz szokik hozza, hogy mindenben masok tamogassak, az a maga erejeben nem igen bizakodik es keves feladat megoldasara mer vallalkozni. Pedig epen ellenkez6leg van ; a vallasos fugges erzelme az onbizalmat noveli ; a novendek tobbre mer vallalkozni epen ezen vallasos meggy5z5desenel fogva, mert nem a sajat gyenges6ger51 van szo, hanem a transzcendentalis tamogatas erejer51; vizsgalatai sikerenek bizalommal nez elebe, mert szent meggy5z5dese, hogy Isten, vagy kedvelt szentje, kit killonosen tisztelt, bele fognak nyulni a vizsgalatmenetebe is, 5t nem hagyjak cserben, azt eszkozlik, hogy a tanar ugy kerdezi, hogy 5 tudjon felelni é. i. t. A szuggesztio itt is, mint a lelki elet más jelensegeiben is, csodakat miivelhet és a tapasztalas meger5siti a velemenyunket, mert azt mutatja, hogy mennel buzg6bb valamely novendek, annal ton sikert er el tanulmanyaiban. A buzgo nOvendekek altalaban tobbre mernek vallalkozni, ha mindjart kevesbbe tehetsegesek is, mint a kevesbbe buzg6k, akik esetleg tehetsegesebbek, mert az 5 hatuk mogott ott van a hatalmas partfogo, aki mindent megtehet, mert mindenhato ; aki a napot megallitotta, aki a tengert kettevalasztotta, aki a szeleknek parancsolt, aki a vizet borra valtortatta és akir51 a pietisztikus konyvek es folyoiratok ezer meg ezer csodas tamogato esetet jegyeztek fel. A szeminariumok novendeksegenek kedvelt olvasmanyat alkotjak a Jezus Szent Szive Hirnokenek*) szamai, melyekben mindig olvashatni egesz csomo hala nyilatkozatot, melyek nem fiktivelc, nem a szerkeszt5 talalmanyai, hanem sziniileg naiv felfogasu emberek [naiv vilagnezeten ala*) Megjelenik Kalocsan; jersuitak szerkesztik, de a cikkeket nem kizarolag 6k irjak. A folyoiratot szivesen tamogatjak azonos szellemii cikkekkel papok is, mert tudva van, hogy jol fizet. A Hirn8k nem anyagi spekulaciora van bazirozva, szerkeszt6je és jersuita munkatarsai onzetleniil faradoznak.

32 pul6 megfigyeleseb51 szarmazO hamis okozatisagok feltiintetese i. Az imadsagot nagy valtozatossagban imadsagos konyveikben talaljak a novendekek. A szeminariumokban más imadsagos konyveket hasznalnak, mint amin5t a civil emberek szoktak hasznalni. El6szor is az imadsag nyelve legtobbszor latin. A mindennapi imadsagok koziil a Miatyankot, edvozlegy Mariat, Hiszekegyet, Urangyalat s a kozos imadsagokat meg az u. n. ropimakat is rendszerint latin nyelven mondjak el. Ennek az idegen nyelven valo imadkozasnak kevesebb erzelmiseg felel meg, mint annak, amely az anyanyelven tortenik. Legalabb is a kOzvetlen tartalomhoz filz5dO erzelem kevesebb. Killonben is az olyan imadsagoknal, amelyek mindennap mondatnak, a tartalomhoz filz5d5 erzelmi Onus elhalvanyul. Hanem azert van itt is erzelem : az a tudat, hogy az imadsOgot elmondtam, megnyugvassal Olt el és ezt a megnyugvast mindig erezni fogom, valahanyszor az imadsagot elmondtam. A fiatal novendek, akinek a latin nyelvben valo jartassaga meg ahhoz is gy8nge, hogy az egyebkent rendszerint konyhai latinsaggal megirt imadsagos konyv minden mondatat megertse, nem visz magaval latin szotart a templomba, ahol imadsagos konyvet rendszerint hasznalni szokta, de azert mondja, mondja az imadsagot és megnyugszik, ha eleg sokat eleg buzgOn imadkozott. A buzgo szoval tisztaba kell jonnilnk, mert erdekes lelki jelensegek kifejezesere szolgal. Az imadkozas bizonyos meghatarozott testtartasban tortenik. A papnovendekek az imadsag alatt mindig terdelnek (kiveve nehany specialis imadsagot, melyet Oliva mondanak el; breviariumot -dive mondjak) szemiik az imadsagos konyvon, abban valamely szentnek a kepen vagy az oltaron csiing. Imadsag alatt nem mozognak, nem feszkelodnek, hanem nyugodtan viselkednek. A keziiket, ha osszeteszik, mindig lehet5leg kinyujtva tartjak az ujjaikat s a ket kezet nem kulcsoljak egymasba, ami bizonyos pongyolasag volna es nines megengedve. Altalaban bizonyos foku merevseg eszlelheto"

33 testtartasukon, amely kills5 osszeszedettseg sok tekintetben biztositeka a bens6nek. A templomban csak a legritkabb esetben nezik a publikumot, eleinte ugyan megteszik, de el5ljaroik hamarosan leszoktatjak rola. Az imadsagot mondjak, meg akkor is ha szajuk nem jar, mert a nyelvok elvegzi miniatiir mozgasokban azt, amit a hangos beszed megkivanna. Ha a nyelv nem is mozog, bizonyos nyomasok erik, amelyek megfelelnek a hangosan valo imadkozas betii kiejtesenek. SzOval az imadsagot nem elgondolni, hanem elmondani kell s bar az ujabb pszichologia szerint a kepzet sem nyugalmi allapot, hanem mozgasi jelenseg, itt a mozgas a latszolagos nyugalom ellenere is oneszlelesre alkalmas paranyi nyomas erzetekben megnyilvanul. Ugy a gyakori, f5leg idegen nyelvii imadsag, mint ez a megfele15 testtartas arra szolgalnak, - hogy az imadsag formalis jelent6seget noveljek es a tartalomhoz filz5d5 erzelmi jelensegeket visszaszoritsak, amely az egesz szeminariumi eletben killonboz6 teren gyakran ismetl6dve azt eredmenyezi, hogy mindeniitt a forma lep el5terbe és a tartalom lassankent hatterbe szorul. A formalitas megjelenesben, gondolkozasban, vilagnezetben lassankint uralkodova lesz es odavezethet szels5 kifejl5deseben, hogy a papbol sem marad más hatra mint egy reverendas ember, egy gyontato, misemondo gep, aki szajko modjara ismetli a predikacioiban is azt, amit ezerszer, meg ezerszer a fiilebe tromb:italltak. Szerzetes rendekben a novendekek allandoan resztvesznek az u. n. chorusmondasban, azaz a breviarium egyiittes vegzeseben. A vilfigi lkispapok 'csak nagyobb iinnepelyes alkalmakkor mondjak. A tisztan formalis imadsagnak a breviarium mondas a legtipikusabb formaja. A novendeket megtanitjak a szeminariumban arra felfogasra, hogy barmely tisztesseges munka, ha azzal a 3

34 szandekkal vegzi, hogy ezaltal az Isten akaratat akarja teljesiteni és az Isten dics6seget el6mozditani : imadsagga valik, s igy a breviarium is, ha el6tte felinditja a jelzett szandekot magaban, ami kb. ilyen s z a v a k k a 1 tortenik : „Edes Jezusom, a to dics6segedre [akarom elmondani a breviariumot, neked akarok vele szolgalni, add kegyelmedet, hogy jol vegezhessem !" A breviarium elmondasaban inkabb az e n g e d e l m e s s e g tenye jut kifejezesre, mint az Istennek hodolni akaro lelkillet. A breviarium tartalmi reszot erthetetlen zsoltarok, epit6 celzatu lekciok, evangelium magyarazatok alkotjak. Az elmondas szo helyett helyesebben eldaralast kellene hasznalnunk, mert a breviarium monoton gyorstempoju elmondasa daralashoz hasonlit és a buddhista malmokat juttatja a hallgato és resztvev6 eszebe. Mar a novendekkorban kialakul bizonyos ellenszenv a breviarium irant, a tobbe-kevesbbe eszszerii modon is gondolkozo novendek nem tudja megerteni, hogy miert a breviarium a legmagasztosa.bb imadsag, mikor az 6 lelke semmitsem erez abbol, ami a magasztosat jellemzi ; miert van 6 kenyszeritve ertelmetlen dolgok ledaralasara, mikor annyi szep imadsagot is lehetne mondani és Istent olyan valtozatos és ertekes modon szolgalni — s mindez miert kotelez6 halalos bun terhe alatt, tehat ugy, hogy az orok karhozatot vonja maga utan, amelyet 6 szentiil hisz és amelynek remessegebe elmelkedesei soran olyan vilagosan belelatott ? Nem mindegyik novendek lelkeben meriilnek fel ilyen gondolatok, vagy ha felmertilnek is, a mar jol dresszirozott, engedelmessegre szoktatott novendek eliizi e gondolatokat magato!, mint az ordlig kiserteseit s vallalkozik az eltiirds kellemetlen, de lelkiismeretileg megnyugtato, f e 1 e 16 ss e g m e n t es intezkedesehez. A breviariumhoz hasonlo, de azert mégis elter6 jelensegek mutatkoznak a Hass imadsagoknal. Mint mar emlitettiik, a lelek ahitata ezekben kevesebb, sablonosan vegeztetnek, monoton hangon ledaraltatnak. Killonosen hatastalannak latszik a lelki fejl6des szempontjabol az

35

4tkezest megel6z5 es kOvet6 imadsag. Ezeket is egyiittesen vegzik, ledaraljak, de a novendeket hozzaszoktatjak, hogy eves el5tt es utfin imadkozni kell s kes5bb, mid5n magara marad, akar sziilei koreben, akar mint vilagba kibocsatott lelkesz, szinten fog imadkozni s ez az imadsag tobb ertekkel fog birni lelke ahitatanak fejlesztese celjab61. Tehat ezen imadsagok is formalisan nevelik az egyent, mert arra nevelik csak, hogy sokat kell imadkozni, de a lelek ertekes nevelese hint, mely tartalmi atalakulasra is vezethetne, nem sokat tesznek. Az u. n. ropimakra is a szeminariumban tanitjak meg a novendekeket. Ezek apro imadsagok, melyekhez rendesen bilcsti van kotve s a novendekek azokat napkozben tobbszor ismetlik, vagy azert, hogy bficalt nyerjen, .azaz a purgatoriumban raja nehezed5 biintetesekb61 valami elengedtessek, vagy pedig a kisertesek ellen hasznalja. A kisertes szot itt is f6leg szexualis ertelemben kell hasznalni, mert a lustasagra, henyelesre csabito kisertesek ellen a novenclek nem szokott ropimakat mondani. Hanem ha meglat egy tisztatalan kepet, pl. egy derekig decoltalt n6 kepet, akkor elforditja a tekintetet, ropimakat mond s iparkodik a kisertes el51 menekiilni. A szexo alis kisertesekre nezve az egyh5.z a modern felvilagositasito iranyokkal szemben azt javasolja, hogy keriilni kell 6ket, menekiilni el5liik, vagy mint az elmelkedes k(pcs nyelve magat kifejezi — szaladni kell, mert az ordog (sak akkor van legy5zve, ha szaladnak el6le, mig ha sz6ba allanak vele, akkor 5 marad a gy5ztes. A ropimak is apt celozzak, hogy Isten és az 5 szentjeinek vilaga jusson a novenclekek eszebe, amely vilag a tiszta leveg6jevel 1(;Ike tisztasagat is megvedi.

2. Az elmelkedes. A papi vilagnezetet kialakito tenyez5k ,:gyik leghatalmasabbja az elmelkedés s ha kes5b1) a gyonas és fildozas nagy fontossagarol emlekeziink i (-)g, ott is 3*

36 ki fogjuk emelni az elmelkedesi anyag nagy jelent5seget. Az elmelkedes lelektani jelent6seget, illet6leg a lelektanilag jelent6seges elmelkedest mesteri modon irta le Pay o t Az a k a r at nevelése c. konyveben. A mintat ketsegtelentil az egyhazi gyakorlatb61 meritette. Szent Ignac nevehez filz5dnek az els6 tudatos elmelkedesek, amelyek alkalmasoknak bizonyultak er6s erzelmi allapotokat s ezeknek megfelel6en cselekedeteket letrehozni egy adott cel erdekeben. A szeminariumban a cel a szent novendek letrehozasa, azaz olyane, aki az egyhaz moralkodexe ellen nemcsak hogy nem vet, hanem aszkezissel, erenygyakorlatokkal tiinteti ki magat figy, amint azt a szentek peldaiban latja. lefolyasaban az elmelkedes menete a kOvetkez6. Mid6n az esti imadsag megvolt, a lelki ilgyek vezet5je, a spiritualis, a kapolnaban vagy a novendekek kozos imadsaganak a helyen egy par szoval roviden elmondja a masnapi elmelkedes anyagat• Ez rendszerint a konnyebb kezelhet6seg miatt pontokra van osztva s az a novendek lelki dispozociOjatol fugg, hogy melyik pontot valasztja elmelkedese targyava. Lehet, hogy reggel, a reggeli imadsag utan ujra elmondja a spiritualis, vagy szerzetesrendben az els6 evben a noviciusmester az elmelkedes pontjait, ez esetben este csak igen roviden beszel s reggel kimerit6bben. Ha a pontokat megadta, akkor a novendekek teljes c s ö n d b e n, kezilket vedelmileg szemilk ele tartva, teljesen nyugodtan, tehat az erzekek zavar6 mukodeset lehet6leg minimalisra redukalva, neki fognak az elmelkedesnek, azaz az elmelkedesi anyag pr a k t i k u s atgondolasanak. Azert nevezziik praktikusnak, mert itt nem ismeretszerzesr61 van szo (bar mint f8ntebb kimutattuk ismeretszerzest eszkozolhet az elmelkedes tudattalanul is,. s6t dogmatikai fejl5dest), hanem erkolcsi tokeletesedesr61,. azaz uj, erkolcsileg nemes szandekok es cselekvesek letrehozasar61. Peldaban az elmelkedest a kovetkez6kepen erthetjiik meg. A spiritualis beszel Jezusr61, amint a ket tanitvannyal Emmausba ment.

37 El6szor a fantaziat kell miikodtetni, ami kb. ezen szavakkal ti5rtenik : „Kepzeljiik magunk ele a ket tanitvanyt, amint csiiggedten mentek az uton. Csiiggedten mentek, mert meghalt az, akit olyan nagyon szerettek, aki Mesterok volt, akihez sziviikkel-lelkiikkel tapadtak." Azutan roviden elmondja a tenyt, amint az a bibliaban (Luk. 24. 13-35.) le van irva. (Husvethetf6i elmelkedes.) Nehany reflexiot filz hozza s a vegen vagy levonja az erkolcsi konkluziot vagy annak levonasat (ritkabban) magukra a novendekekre •bizza. A novendek ezutan elmelkedik. A tanitvanyok az uton Jezusrol beszelgettek ; vajjon en a szabad id5mben eleget gondolok-e az edvozit6re ? Mennyi haszontalansagr61 beszelgetek szabad id5mben, ahelyett, hogy epilletes dolgokrol beszelnek. Ezentul keresek olyan tarsat, akivel epiiletes temakrol beszelgethetek pl. arrol, amit a Szentek Eleteb51 aznap hallottunk s ami mindkett5nk figyelmet megragadta. A tanitvanyok szomoruak voltak, mert az edvozit5 halalara gondoltak. Lam en eddig milyen erzeketlen voltam az Ur Jezus Krisztus kinszenvedesenek es halalanak emlegetesekor ! Pedig az Odvozit6 en erettem is szenvedett, az en biineimet is magara vette az Isten Baranya. Es azert megsem iparkodom elegge biinos szokasaimr61, hibaimr61 lemondani. Nem, tides Jezusom, er6sen felteszem magamban, hogy a mai naptol kezdve egy-egy hibam lekiizdesen faradozom. Ma peldaul a szilenciumot pontosan és szigoruan meg akarom tartani. Nehezemre fog esni, de nem csiiggedek, olyankor arra gondolok, hogy mennyit szenvedett az en tides Megvaltom ertem a keresztfan s kerni fogom er5sitsen meg kegyelmevel, hogy a szilenciumot megtarthassam. En odes Jezusom szentseges Szive, Te megsegited azokat, akik biznak benned, en — nyomorult szolgad alazatos szivvel kerlek, segits meg kegyelmeddel, hogy a mai napon, de kesolb is mindig, a szilenciumot megtarthassam és ezaltal is gyakoroljam magamat azon erenyekben, amelyek a JO es engedelmes novendeket jellemzik. Mert en

38 is jó novendek akarok lenni, azert jOttem a szeminariumba, hogy a magam lelkenek iidvosseget elnyerjem s majdan mint jó pap, masokat is az iidvosseg utjara vezessek. — Lam a tanitvanyok nem ismertek fel mindjart Krisztus Urunkat, de ereztek, hogy gerjedezett a sziviik, hogy melegseg *la at, mig az edvozit5 kozottiik volt. Hanyszor erzem en is azt, hogy buzog a szivem, hogy j6 szandekokkal van tele, ime ilyenkor az edvozit5 szol hozzam és en mégis hanyszor nem hallgattam a sugallataira. Ezentul arra fogok vigyazni, hogy mid5n szentaldozas utan az edvozit5 a lelkemben lesz, a legnagyobb lelki osszeszedettsegben legyek, hogy sugallatai el ne vesszenek a szamomra é. i. t. Az elmelkedest a novendekek roviden le is szoktak irni s ezt az irast a spiritualis ellen5rzi. Ez az ellentirzes melegagya lehet a kepmutatasnak es farizeuskodasnak, amennyiben a novendekek szonoki pathosszal potolvan a . tenyleg at nem erzett jo felteteleket, ilyenekiil olyanokat irnak a filzetjiikbe, amikrol tudjak, hogy a spiritualis elolt kedves szinben tiinteti fel 6ket. Vannak azonban novendekek, akik teljesen a spiritualis szellemeben irnak es amellett nem sokat tortidnek azzal, hogy a spiritualisnak is tetszik a buzgosaguk. Ezek mar kezdik magukat beleelni a szeminarium szellemebe, mert termeszetesnek talalnak olyan dolgokat, amiket masok csak egyenisegiikon vale) bizonyos foku er6szak elkovetesevel, tehat lelki munkaval tudtak elerni s epen azert a munkasok kozos pszichologiaja alapjan most bell, elismerest, dieseretet varnak. Az elmelkedes lenyeget a felkeltett erzelmi dispoziciok alapjan torten5 erk8lcsi elhatarozasok teszik. Es itt ismet mesteri modon dolgozik a pszichologus egyhaz. Nem kivan egresz616 nagy elhatarozasokat, hanem aprokat, olyanokat, amelyek jelentekteleneknek latszanak, de . amelyek 1-1 teglat mégis jelentenek abban az erkolcsi eptiletben, melyet az ifjuban a szeminariumi evek alatt akarnak kiepiteni. Nem azt szuggeraljak a papnovendek-

39 nek, hogy ebednel ne egyek, hanem azt, hogy a husb61 egy falatot hagyjon ott, tagadjon meg magatol s mikor ezt teszi, gondolja hozza, hogy Isten dics5segere s Sztiz Maria vagy valamelyik kedvelt szentjenek a tiszteletere teszi. Igy az onmegtagadas szellemere lassan-lassan szert tehet es olyan fokra juthat el, hogy nemcsak egy falat kelt tagad meg magatol, hanem megtagadja a test legeget5bb kivansagait is. Ezt azonban epen az elmelkedessel kapcsolatban kfilon is meg akarjuk vizsgalni, mig most csak arra figyelmeztetiink, hogy az elmelkedes letesithet tartos erzelmi allapotokat es tart& cselekvesi formakat, de csak ugy, ha az alapjukul szolgal6 elmelkedes nem marad abban. Azert szoktak a szeminariumban az ifjakat minduntalan figyelmeztetni arra, hogy felszentelt pap korukban se sajnaljak azt a felorat, amely az elmelkedesre sziikseges, mert aki nem elmelkedik, abbol nem lehet jo pap. Es ez igaz is I.- Ertelrni felvilagositast sokfelekepen lehet nyerni, de a kozOnsegeS megismeresi folyamatok, olyanok, amiket pl. az ifjak az erkolcstan olvasasa alapjan nyernek, hidegen hagyjak az embert, a cselekvest nem szuggeraljak. Ehhez bizonyos antiracionalisztikus uton lehet csak eljutni, a keszseges szivvel vegzett elmelkedes utjan. Lassuk a kovetkez5kben az elmelkedes nehany fitalakito hatasat és azon iranyokat, melyekben a novendekeket vezeti, hogy a papi vilagnezetet felfogasban és cselekvesben egyarant magukeva tegyek. A Mb pontok, melyeket targyalni fogunk, ezek lesznek : A) A vilag az elmelkedes szellemeben. B) Az elmelkedes mint aszketikus eletre neve15. C) A szexualis problema az elmelkedesben. D) Az egyhaz és egyhazi fogalmak az elmelkedesben.

A) A vilag az elmdlkedds szellemeben. Az elmelkedesi pontok kort gyakran hallja az ifju, hogy a szeminarium vagy a szerzetes testillet, melybe lepett, azilum, melybe a vilag gonoszsaga es megfert5zese

40 e161 lehet menekiilni. A vilag rossz, mert mar az els6 emberpar elfordult az lstent51 s azota az emberiseg nem torodik lstennel s Isten parancsaival, melyeknek hivatott hirdet5je a kath. Anyaszentegyhaz, hanem a ban, gonoszsag és igazsagtalansag utveszt5in tevelyeg. Mert az igazsag maga az lsten, tehat az igazsagot csak helyettese, megbizottja, a kath. Anyaszentegyhaz, melyen kiviil i_idvosseg nines (csak abban az esetben van, ha valaki jóhiszemilleg van az egyhazon kiviil), hirdeti. Ezt az igazsagot az egyhaz egyel6re a spiritualis szaja altal hirdeti, azutan ehhez jarulnak a theologian hallottak is, amelyeket szinten csalhatatlan kozlemenyeknek kell tekinteni. Es az ifju hallva lassan-lassan, hogy neki mi mindent nem szabad megtenni és nem. szabad tartani, kezdi belatni, hogy milyen nagy jotetemenye is az az Istennek, hogy 6t a szeminariumba vezette, ahol bizton dolgozhatik lelkenek az iidvossegen, hogy majdan id5vel embertarsai lelkenek az iidvossegOn is faradozhasson. Itt nyilvanul a papi vilagnezet egyik centralis pontja : az emberek f igy elm e t e 1terelni a foldi dolgokrol és az egiek fele iranyitan i. A Midi dolgokkal is csak annyit kell torlidni, amennyiben azok a masvilagi cel elereseben pozitiv vagy negativ szerepet jatszanak. Ez a kozepkori vilagnezet egyik maradvanya, mely mar sok tekintetben enyhiilt, de lenyegeben azert megmaradt. Es hogy megmaradt, azt mi sem bizonyitja jobban, mint az a korillmeny, hogy pl. a szocialismus milyen mostoha kezelesben reszesiil most is az egyhaziak reszer51. (Meg a f5iskolakon sines egyeb, mint egy-ket verszegeny szocialis kurzus papok reszere és ezt is olyanok tartjak, akik meg nem igen mutattak meg a szocializmus tudomanyos irodalmaban valo kell6 jartassagukat. A szocializmust az egyhazi emberek igazaban csak annyiban targyaljak, amennyiben erdekiik megvedese vegett arra sziiksegiik van, ezert alkotnak kereszteny szocializmust is és kapora jon nekik a radikalis iranyu szocialdemokrataktO1 valo elfordulashoz az a koriilmeny, hogy azok a vallas eszmenyeit tamadjak.)

41 A vilag lebecsillese aranylag keves megfontoltsagon alapszik, de azok az uj vilagnezet fele hajlo ifjuban mar er5s visszhangot keltenek. Lam, gondolja magaban, az emberek milyen sokat jarnak korcsmakba és milyen keveset a templomba ; milyen ritkan gyonnak és aldoznak s milyen konnyii lelekkel elnek a halalos bfin allapotaban ; milyen hivak oltozkodesiikben, milyen konnyelmtiek beszelgetesiikben, milyen konnyen megszegik a penteki 135jtot, milyen kevesse tisztelik a papokat, milyen hamar és milyen csunyan karomkodnak és i. t. Az kevesbe jut eszebe, hogy az embernek szocialis kotelessegei vannak, hogy minden erejevel azon kellene lennie, hogy a nyomort enyhitse ; hogy a papok altalaban min5 kivaltsagos és vegzett munkajukkal open nem aranyos anyagi helyzetben vannak, hogy a penteki bojtnek semmifele erkolcsi jelent5sege sines, ha a megunt hust finom haletelekkel potoljak, amelyekhez ugyancsak finom borokat isznak. S miert nem jutnak ezen gondolatok az eszebe? Mert ezekre nem iranyitjak rd sohasem a figyelmet, mert formalis brintudata van és az igazi Winn irant, melyeket a papsag egeszeben naponkint elkovet, semmifele erzeke sines. Hanem eszebe jut, hogy az 5 sziilei is vetkeznek az elmondottak szerint es bizonyos lebecsilles kerill a szill5i tisztelet erzelmebe. A novenclek sietni fog az edesanyjanak vagy apjanak pontosan megirni az Urangyala formulajat, hogy ezentul harangszokor el ne mulasszak ; figyelmezteti toilet a penteki b5jtre meg akkor is, ha annak a szegeny csizmadianak nines egyebe ebedre egy falat szalonnanal ; elvi kijelentesekkel traktalja 5ket, hogy pl. nem lehet az tisztesseges ember, aki este 10 ora utan kimarad a hazbol, de azt elfelejti megirni, hogy forduljanak az elet nyomorultjai fele s azokon telhet6leg segitve iparkodjanak Istennek tetsz5 eletet elni. Pedig az ilyen iranyu gondolkozas hasznosabb volna, mint az az olvaso, amit a fia latogatasara siet5 anya, mar az els5 hetek utan magaval visz haza mint fia ajandekat. Ha a vilag gonosz, akkor ovakodni kell a vele valo

42 erintkezest61.6szor is ezt az erintkezest a minimumra kell redukalni. A szerzetes rendekben, de a szeminariumokban is, a levelezes er5sen korlatozva van ; a novenclekek egyiitt mennek setalni es ha lehet a seta iranya a varosbol kivezet (ami egeszsegi szempontbol nem eshetik kifogas ala); idegen emberekkel nem allhatnak szoba ; regenyek, elbeszelesek olvasasatol Ovjak 6ket. A n ö v e ncl k abba a vilagba fog belepni a szeminariumbol valo tavozasa utan, amelyet tulajdonkepen nem ismer, mert amennyiben ismeri az el6ljaroinak az emlitett nez6pontrol valo beallitas a. Ha azonban az emberek koze kijutott, a bizalmatlansag erzelrnevel fog odalepni. Idegennek erzi magat mindentitt, meg a szill6i hazban is. Ez a vilag nem az 6 kepere van teremtve, illet6leg nem arra a kepre, amelyet a szeminariumban helyes vilagnezet cimen kapott. Erdekes szerepet jatszik lelkivilaganak valtozasaiban a ) reverendarol alkotott fogalmanak a valtozasa. A reverenda, mint az embert a tobbi embert61 megkiilonbortet6 s epen ezert kiemel6, ervenyesit6 ruhadarab kezdetben bizonyos irigyseg targya. A papnak keszii15 civilfiu irigyli a papnovendek 6s papok oltozetet. Ha ez a reverenda meg feltiin6 is, akkor a hatas meg nagyobb, pl. a ciszterciek tarka, a premontreiek es dominikanusok feher reverendaja nagyon vonzza az ifjakat a viselesere. Az ezen rendekbe valo belepesben ketsegteleniil szerepet jatszik a reverenda is. Mikor az ifju el6szor megy vissza a szilloi hazba, akkor a reverendat nagy bilszken hordja, meg ha annak a viselese a sajatos helyi korillmenyek miatt bizonyos kellemetlenseggel van is osszekotve. Nem baj, ha neki kellemetlenkednek, 6 epen azt akarja megmutatni, hogy más ember, mar benne van a lelkeben a szeminariumban beleoltott szeparacios gondolat és 6 ennek a szeparacionak ruhazataban is kifejezest akar adni. Kes6bb latvan, hogy a vilag nem is olyan gonosz, mint amin6nek latszik, hajlando bizonyos megalkuvasra s tobbszor jar mar civilben is. A fejl6des vegso stadiumaban a

43 revendara ugy tekint, mint el6szor, de most mar a szepa-; ratios gondolatot utalja s kifogasolja, hogy a reverenda is elkilloniti az emberekt51, pedig — a jó pap szemiivegen semminek sem volna szabad lenni, ami az at nezve embert elkuloniti azoktOl, akikre hatassal akar lenni. A protestans papok civilben valo jarasa tetszet5sebb lehet el6tte, mint a kath. papok reverendas oltozeke. A reverenda, mint a lelkeszi és tanitasi funkcio oltonye szerepel, de a tarsas erintkezeshez civil ruhat hasznal. Ilyenforma gondolatok tamadnak a beretvalkozast illet5leg is, annal is inkabb, mert a regiek nem beretvalkortak es bizonyos videkeken a papok (miszionariusok) most sem beretvalkoznak. Amit a reverenda szereperol elmondtunk a papsagra valo csabitast illet6leg, ugyanazt mondhatjuk pl. a kapucinusok bajusz- es szakall viseleter61. Igen sok ember azert megy kapucinusnak, mert bajuszt és szakallt hordhat s tapasztalatbol tudom, hogy a rendi reformszelek idejen (1910) sokan azert nem lettek csak vilagi papokka, mert a bajusz- és sza.kallviseletr61 le kellett volna mondaniok. A kills5segek, formalitasok a papok eleteben is nagy szerepet jatszanak, ami nem is csuda, mert lelki eletiinkbe ugy vannak beallitva, mint egyenisegiinknek kifel5 noveszt5 jarulekai. Es mikor az elmelkedesekben a vilagi ruhazkodas mint a hiusagok hiusaga van beallitva, nem gondoljak meg, hogy a kopott reverenda is ugyanannak a lelki sziiksegletnek tehet eleget, mint a draga penzen vasarolt nyakkend6 és elegansan vasalt nadrag. Mindkett6 Memel& megkiilonbortet6 jelleggel bir, mert alapjaban veve sohasem az a cel, hogy az embereknek tessiink, hanem az, hogy masoknak lattassunk naluk ; s amit az egyik divatos piperejevel er el, azt a masik reverendajaval eri el. Az, hogy az els5 tetszest arat, a masik esetleg megszolast, az szekundar jelenseg, a lelki forras mindkett6ben csak az, amit jeleztiink. Ha a vilagrol mar velemenyt alkotott a novendek, akkor tudja, hogy attO1 nemcsak 5rizkednie kell, hanem annak iteleteivel nem szabad tor5dnie sem. Sokszor eszebe

44 juttatjak Krisztus szavait : „Old6zest szenvedtek az en nevemert" s ezt ugy magyarazzak neki, hogy a vilagnak nincs erzeke a papsag lelkivilaganak és eszmenyeinek megertesere, tehat nem is nyilatkozhatik a papsfigrol helyesen. Innen van, hogy a papok bizonyos szanakozo folennyel tekintenek a szegeny civilekre, mint akik nincsenek az igazsag birtokaban és tevelyegnek. Ez a szanakozas egyel5re az erkolcsi terre vonatkozik, kesobb, a theologiai tanulmanyok alapjan a szellemiekre is. De err61 a theologiai tudomanyokkal kapcsolatban ! Itt csak azt jegyezzilk meg, hogy a papnovendek el5tt a vilag rossz, attol Ovakodnia kell, kes6bb azonban kell6 felfegyverkezes utan neki foghat az atalakitasi munkalatoknak, melyeknek az a celja van, hogy a vilagot kozvetlenill a papok lelki uralma ala hajtsa, kozvetve esetleg kiterjesszek uralmukat a nem lelkiekre is.

B) Az elmilkedes mint aszketikus eletre nevelo. A papnovendek a szeminariumban ezerszer hallja, hogy neki nem szabad megelegedni azzal az eletmoddal, melyet altalaban az egyhaz felfogasa szerint jo katholikusok folytatnak, neki tobbnek kell lennie azoknal, tökéle t es ebb eletmodot kell folytatni. Ennek a tokeletes eletmodnak egyik biztositeka az aszkezis. „Az onmegtagadas és onsanyargatas gyakorlatai, melyeknek osszeseget aszkezis neve alatt foglaljuk assze, nem kereszteny talajon fakadtak, s6t azt sem mondhatjuk, hogy teljes szisztematikava ott fejl6dtek volna ki. Aristoteles mar nyiltan kimondotta, hogy az eszes emberhez melte) elet nehersege csak a lelek vagyainak és hajlamainak fekentartasaban all. Epiktetos filozOfiajanak a summaja ezen ket szoban van : sustine et abstine. A régi cinikusoknal es stoikusoknal az onmegtagadas fogalma otthonos volt és gyakorlati megvalositast nyert. Hasonloan megvan a hindu vallasban és a buddhistaknal is, ahol sokszor ergs tulzasokban nyilvanul is meg." (V. 6. Czako

45 .Ambro : A vallas lelektana. 1915. Pfeiffer Ferdinand bizomanya p. 217.) Ezek és ezekhez hasonlo gondolatok szolgalnak bevezetesiil azon elmelkedesekben, amelyekben az aszkezis bevezeteser51 van szo. Az aszkezis ertelme az marad a szeminariumban is, amit Aristoteles adott neki, t. i. a lelek hajlamainak és vagyainak a megfekezese, de egy lenyeges szempont jam' hozza. A novendek, ki a szeminarium szellemebe meg nincs kell5en bevezetve, rokonszenvvel fogadja a gondolatot, hogy az 6kor bi5lcsei és kivalo ferfiai, a nagy vilagvallasok hirdet5i, hivei voltak az aszkezisnek, mert vilagias gondolkozasara ezek most meg nagyobb hatassal vannak, mint a vallas heroszainak, a szenteknek a OWE Lassan-lassan megtanitjak azonban arra, hogy bar onmegtagadasra es onsanyargatasra minden embernek sziiksege van, ha emberhez melt6 eletet akar elni, mégis a kereszteny katholikus ember onsanyargatasa lenyegesen killonbozik az oket61, akik onmegtagadasukban az Istenre nincsenek tekintettel. Amint a katholikus ember mindent Istenert tesz, ugy onmegtagadasat is felajanlja Istennek, hogy az 5 dics5segere szolgaljon. Istenert kell az aszkeszist gyakorolni, aki meg is fogja erte a hiv5t jutalmazni. A kereszteny aszkezisbe, a papok aszkezisebe is, belekapcsolodik az Isten gondolata, mint az aszkezis celjae és jutalmazojae. Mire terjed ki az aszkezis ? Ami az erzekies, anyagias gondolkozasu embernek nehezere esik, azt meg kell tennie, amit pedig epen erzekisege folytan szeretne megtenni, arr61 le kell mondania. Az aszkézisnek 6 r i a s i lelektani fontossaga abban hatarozodik, hogy a lelket, a szellemet, felszabaditja a test uralma al61. Megjelenesi formai ben az altalanossagban megadott definicio szerint is rendkiviil sokfelek es valtozatosak. Ahany megnyilvanulasi form* csak van az emberi erzekisegnek, arra mind kiterjedhet az aszkezis. De az aszkezis meg ezen a hataron is tulmegy, magara a szellemre, az

46 intellektualis miikodesre is kiterjedhet, amint a kovetkez5 peldak mutatjak. Az aszkezis legels6 formaja, mellyel a novendeknek okvetleniil meg kell baratkoznia, mert kiilonben nem tiirik meg a szeminariumban, az, amelyr51 mar megemlekeztiink, t. i. a napirend. A napirend sokat szerepel az elmelkedesekben és minden eszkort megragadnak, hogy a novendeket szigoru betartasara szoktassak. Az erzekies ember reggel lusta a meghatarozott id6ben felkelni, de fel kell kelnie ; este meg fennmaradna egy keveset elbeszelgetni, de le kell fekiidnie s a haloteremben szigoru szilenciumot tartania ; ha belemelegedett a tanulasba, roszszul esik azt abbahagyni, de le kell mennie a kertbe sz6rakozni ; nincs kedve imadkozni, de le kell a tobbiekkel egyiitt terdelnie s elmondani a kozOs imadsagot ; borzaszthan unalmasnak tiinik fel egy masfelords piispoki nagymiset vegigterdelni, de ennek is meg kell lenni, mert a napirendet be kell tartani szigoruan. Mentiil inkabb novekszik a novendekben a vallasos lelkiilet, melyet az elmelkedes els6rangu celjanak tekinthetiink, annal inkabb kepes — egyeb, mar emlitett pszichologiai ha-Mk tekintetbe vetelevel — a napirend, de altalaban az aszkezis kovetelmenyeinek eleget tenni. Mindig csak arra kell gondolnia, hogy Isten dics5segere teszi, vagy a Boldogsagos Sziiz tiszteletere s a testi és lelki fegyelmezettsegben naprol-napra (ismetles, szokas lelektana!) nagyobb el5rehaladast tesz. Az aszkezis tanitja meg a novendeket a lemondassal telitett eletre. A test és lelek vagyainak joreszer51 lemond a napirend pontos betartasaval is, de ez meg keves, 5 elate nem az erkolcsos, hanem az erenyes elet lebeg idealkent. Nagyon j61 tudja, hogy sokkal tobb az, amir51 meg le kell mondania, mint amir51 eddig lemondott. Azert altalaban a lemondas szellemét kell sajatjava tenni, azaz olyan lelki keszsegr e szert tenni, amely az eletkes5bbikiizdelmeiben is er5s harcossa avatja, aki konynyil szerrel fog gy5z edelmeskedni az eleje

47

torny o sul 6 veszely ek en. Az erzekiesseg megfekezese celjdbol jd az evesben es ivasban is aszkezist gyakorolni. Nem a teljes tartozkodast irjak e16, mert az mar visszahatast szillne, hanem bizonyos kis mertekr61 vale, lemond5.st. Ezt is ossze kell kapcsolni Istennek vagy valamely Szentnek a gondolatdval. Az aszkezishez tartozik az is, hogy mikor a kertben elfdradva szeretnek leillni, akkor nem Mk le, hanem setdlgatok. Kedvem volna a dogmatika helyett valamely kedvenc filozofiai munkat olvasni, mégis a dogmatika utan nyulok, amelyet egyebkent nem szivesen tanulok. Nagyon szeretem a kirakatokat nezegetni, de nem teszem, megfekezem magamat, hogy veletlenill se ldssak olyan dolgot, ami esetleg lelkem erzekenyseget sertene. Tarsaim kozul nemelyiknek a jelenlete ram nezve kellemetlen, mégis nemcsak hogy nem vonulok Mire t6le, hanem ellenkez6leg felkeresem és a rekreacio idejet vele toltom el. A szentek elete, melyet a novendekek a szemindriumban olvasnak, telve van az aszkezis legkiilonboz6bb és legtulzottabb adataival. Mikor a novenclek lelkenek mar megfelel az a gondolat, hogy a szent pap az ideal, mely fele torekedni kell, mert a szent pap kozeliti meg leginkabb a legf5bb idedlt, az Istenembert, akkor a szentek pelddit siiriin emlegetik el6ttiik, mint kovetesre melte, eseteket. Mikor pl. a no vendeknek azt magyardzzak az elmelkedesben, hogy a szemeit fekezze, akkor felhozzdk Szent Berndt peldajdt, aki egy evig tartOzkodott egy szobaban s az ev vegen nem tudta, hogy milyen szobd— janak a mennyezete ; aki a Genfi-tó partjan vegiglovagolt és nem Mita a tavat stb. A novendekek rendszerint hiszik is a sokszor valotlan aszketikus tulzdsokat, melyeket a szentek eletiroi jOhiszemiileg, az utokor epillese celjd1361 koltottek s melyekert open a jó col erdekeben abszolute semmi lelkiismeretfurdaldst nem ereztek. A kozepkor bardthistorikusai tudattalanul hazudtak s igy tudattala-

48 nul voltak hivei annak a mondasnak, hogy a cel szentesiti az eszk8zt. Valoszinilleg kritikai erzekiik is keves volt s a szajhagyomany adatait, melyek az emlitett módon keletkezhettek, minden kritika nelkiil elfogadtak. Egy assisi Szent Ferenc es egy Szent Domonkos eleter51 a korabeli irok nem tudjak azon aszketikus csodaszamba men5 h5stetteket, melyeket a kes5bbi kor feljegyzett r6luk s melyeket most a papnovendekek és naiv papok lelki epulesere a Breviarium II. Nocturnusa reprodukal, Az aszkezis szamtalan esetet itt lehetetlen felsorolni. Eleg ha utalunk arra, hogy az osszes szenvedelyeket is megfekezi. Semmit sem szabad szenvedellyel csinalni, meg olyat sem, ami a mi fogalmaink szerint helyesnek tiinik fel. Pl. kerillend5 a szenvedelyes tanulas. Valaki nagy szenvedellyel iizne pl. a mathematikat, lehet6leg meggatoljak benne lelki hatasokkal, melyeket a spiritualis az elmelkedesekben kozol. Mivel pedig nagy cselekedetekre csak nagy és kitarto szenvedelyek kepesitenek, erthet6, hogy miert olyan sok a kozepsZerii ember a papok kozott s meg jó, ha valaki a kozepszeriisegig felemelkedik, de igen sokan az fitlagos intellektualis nivon alul maradnak. Ennek a theologiai tanulmany is oka s azert ott killon kiteriink rd. Killfoldon a viszonyok kedvez5bbeknek latszanak, de a magyar katholikus papsag oriasi nagy szamadatabol igen keves ertelmi nagysag valik ki, ugyhogy akik kivalnak, azok inkabb kiveteleknek tekinthet5k. Persze a szellemi t6ke medd5n maradasan más tenyez6k is kozrejatszanak, amelyek a papsfig sajatos eletkorillmenyeib61 folynak, de egeszben veve elmondhatjuk, hogy annak a szenvedelyes munkakedvnek a felelesztesere és ebrenletben tartasara, mely a szellemi nagy produkciokhoz okvetleniil szilkseges, a szeminarium letompito, nivellalo nevelese nem alkalmas. Az aszkezis az egyeneket fegyelmezi, de ennek a fegyelmezesnek más celokat jelol meg, mint a nagy szellemi alkotas és más erzelmi momentumokkal tamogatja az aszketikus torekveseket, mint amin5k az el5bbi cel eleresehez megkivantatnanak.

49

Az elmelkedesben igen sokat szerep15 aszketikus neveles egyik legfeibb celja az egyent alkalmassa tenni arra a szexualis Metre, melyet a kath. papsag vilagnezete megkivan. Err51 a torekvesr51 kiilon fejezetben szolunk.

C) A szexudlis problema az elmelkedisben. Mar megemlekeztiink arrol a jelent5segr51, mellyel a Szfiz Maria kultusz bir a szexualis elet teren. Azt is jeleztiik, hogy Szilz Maria alakjat es szerepet az elmelkedes konstrualja meg, melyben az 5 szemelyehez hozza asszocialjak a tiszta elet fogalmat. Azt a jelent5seget tekintve, mellyel a coelibatussal bir6 egyhazban a szexualis problema bir, a Szilz Maria kultusz csak egyik, bar igen hathatOs eszk8znek tekinthet5 e problema sikeres kezeleseben, de meg más, igen sok pszichologiai momentum is szerepel az elmelkedesekben, melyek ugyanazt a colt, a nemileg tiszta eletet akarjak megvalosittatni. Jezusnak szavai szerint, aki az asszonyra ugy tekint rd, hogy 6t megkivanja, mar paraznalkodott vele. Tehat a nemi bannel gondolatban is lehet vetkezni. Hogy ne vetkezzen az ifju, el5szor megtanitjak arra, hogy mily nagy bib a tisztasag elleni vetek (a bilntudat melyitese !) es azutan megtanitjak az ellene val6 vedekezesre. Ami ezen oktatasokban hatalyos, az az elmelkedesekb51 van meritve, mert amit az elkolcstan tanit, az itt is jobbara hidegen hagyja az ifjut. Hogy ezen biln is az orok karhozattal jar, az nem olyan jelent5s rd nezve, mint az, hogy a szentek es szenteletil papok mennyire utaltak ezt a bunt s milyen magasztalolag emlekeznek meg azokrol, akik szfizies eletet elnek s majdan a Barany kisereteben lesznek. Szent Agnes peldaja a Szfiz Anyde mellett sokat szerepel, emlitik Szent Alajost, Aquinoi Szent Tamast, aki a ceda n6t ego" hasabbal verte ki szobajabol és sok más peldat a liliomos ereny kovetesere valo buzditas celjabOl. Mivel pedig gondolatban sem szabad vetkezni, megtanitjak arra, mint mar 4

50 emlitettilk, hogy a gonosz lelket legjobban ugy lehet legy6zni, ha futunk el6le, ha nem allunk vele szoba, ha nem reflektalunk a kisertesre, hanem gondolatainkat lehet6leg masfele tereljiik. S mivel a gonosz leleknek Isten, az 6 angyalai es szentjei a legnagyobb ellensegei, 6 hozzajuk kell fordulni, az 6 tamogatasukat kerni ropimakkal vagy hosszabb imadsaggal ; jó keresztet vetni, magat szentelt vizzel meghinteni, szoval az asszociacio folyamatat megallitani olyan elemek bertoldasaval, amelyek minden mas gondolatot ebreszthetnek, csak a tisztatalansaget nem. Kerillni kell az alkalmakat! Ilyen a n6knek nezese. A kivanatos formaju n6 (s a nemileg pihent embernek majdnem minden n6 kivanatos ; ebben rejlik a szolgalok es parasztlanyok szerepenek magyarazata a papok nemi eleteben) erzeki vagy-akat ebreszthet az emberben, tehat nem kell a n6kre nezni; nem kell veszedelmes helyekre menni, amin6k mindazok, ahol az ifju talalkozhatik (szerzetes tanarjelolteknek az egyetemen szigoruan tiltva van a nolallgatokkal vale, erintkezes), vagy ahol kepeken a n6 bizonyos testreszei fedetlentil maradtak vagy akar egeszen mezteleniil abrazoltatnak pl. a kirakatokban (nem tanacsos a kirakatok elolt megallani !); a regenyek olvasasa mell6zend6, mert ezekben rendesen a szerelem jatssza a f6szerepet ; a test tultaplalasa megakaddlyozando s ez meg is tortenik a szeminariumban, csak kes6bb marad el. A szerelmet nem karhortatjak, csak tilos dolognak min6sitik a papra, illet6leg papnovendekre nezve. (A nosiilest kisebb dolognak tartjak, mint a coelibatust. Ez a kivalobb embernek eletmodja s azert bizonyos lesajnalas veszi koriil a megn6stilt ember fogalmat.) Ovatossagbol nem engedik meg, hogy no-kkel levelezzek, mert jol tudjak, hogy ez ismeretseg barmilyen artatlan es poetikus szinnel bir is, alapjaban veve a szexualis erzelemben gyOkerezik s ezen erzelem kifejl6desere vezethet. Az ifjak egy resze beleeli magat ebbe a nemi elet nelkiil vale, vilagba, a masik resze nem. Itt az elet egyik

51 legfontosabb osztone parancsol s parancsai egyenisegek szerint valtoznaks Jol jegyezzilk meg : meg semmifele kiserlet sem tortent az ifjakat, kik szeminariumba beleptek, vagy mar benne vannak, nemi erzekenysegilk szempontjabol osztalyozni. Az oktatas, a nemi tisztasagra valo neveles teljesen egyforman tortenik ott, ahol az oktatandO alanyok nagyon is kiilonboz5 termeszetfiek. Hogy ennek a jelensegnek mins kOvetkezmenyei, milyen visszahatasai vannak, azt ott targyaljuk, ahol az ifju e g y énisegenek a szeminarium nevelesi tendencidival szemben tOrten5 reakciojaval foglalkozunk. Aki tiszta eletet el, annak a lelkeben allando tanyat ver a felelem. Mindig fel, fel az ordOgt51 és kiserteseit61. Fel a kepekt51, fel az olvasmanyoktol, melyek elbeszeles vagy regeny kereteben tisztatalan gondolkozasra csabithatnak, fel a nolt61. N5i tarsasagban az ilyen novendek hasznavehetetlen, kenyelmetlenill erzi magat s szeretne rnentul eleibb szabadulni. Mivel a lelke a tisztatalan kiserteseket illet6leg allandoan fesziilt allapotban van, ott is kisertest lat, ahol arrol szo sines. A n6k beszedjet konynyen felreerti, konnyen merenyletet lat bennok az 5 tisztasaga ellen. A novereit nem csokolja meg, vagy ha megcsokolja 6ket, akkor is csak a homlokukon és nem szajukon. Ez utobbi mar erzekiseget foglal magaba, amelyet 5 keriilni ohajt. Felszegsegenek egyik oka ebbed A papok és pedig els5sorban a tisztaeletiiek, nem talaljak fel magukat olyan tarsasagban, melyben n5k is vannak. Reszben komolyabb gondolkozasuk is okozza, mely a konvencionalis tarsal& temaival nem igen tud -megbaratkozni, de joreszt felenksegiik, Ovatossaguk, melylyel lelkiik tisztasagat 5rzik. A pap és a papnovendek szexualis eletenek egyik kiils5 ismertet5 jele az, hogy mikent viselkednek civiltarsasagban. Mire abba beleelik magukat, mar a tisztasagrol is más meggy5z5dest taplalnak. 4*

52

D) Az egyluiz ds egghazi fogalmak az elmdlkeddsben. — Az elmelkedds jelentosdgdnek Osszefoglalcisa. Az a tisztelettel parosult Mies, mellyel a papnovendek a transzcendentalis dolgok irant viseltetik, atterjed ezen lenyekkel szerves osszefiiggesben lev6 foldi dolgokra is. Aki Jezust, Sztlz Mariat es a szenteket tiszteli, az tiszteletben tartja mindazon targyakat, melyek eszmenyeire emlekeztetik. Az olvasot a novendek nagyon becsiili, keresztjet ahitattal csokolgatja, ejjel kezeben tartja, vagy egy fesziiletet szorit magahoz, imadsagos konyvet szentkepekkel rakja tele, melyek egyiket-masiket ugyanolyan tisztelettel kezeli, mint a szentolvasot. A f6szempont, mely tiszteleteben vezeti mindig az, hogy ezaltal transzcendentalis vonatkozasait melyiti. A papnovendek s papnak erzelemvilagaban is az jut kifejezesre, hogy szeretetet és tiszteletet mindenkepen meg akarja mutatni. Mikor Jezus 1(461 csokolja, azt kepzeli, hogy magat Jezust csokolja és 5t azert csokolja, mert szereti es azert szereti, mert Jezusban szamara a legf6bb ideal van megtestesitve. Nem fires formalizmus a transzcendentalis dolgok foldi jelkepeihez val6 ragaszkodas, hanem egy egesz erkolcsi vilagnezet kijegecesedese. A tiszteletnek, ragaszkodasnak erkolcsi gyokerei vannak és ez az erkolcsiseg tiszteletremelt6 vonasokbol van osszeszerkesztve. A szentolvaso szorongatasaban, a feszillet csokolgatasaban hallgatagon benne van az a keszseg„ hogy az erkolcsiseg kovetelmenyei szerint akarnak elni és ez az erkolcsiseg nem pusztan az erkolcsi torvenyek megtartasat, vagy megtartani akarasat jelenti, hanem az erenyek nehez, tovises utjan valo jarast is. A. keszseg, az akards benne van az erzilletben, ha mindjart cselekedetben nem is tud megnyilvanulni. Ebben killonbozik a papnovendek kegyelete, mellyel a szent targyak irant viseltetik, sok kozonseges hiv5 kegyeletenel. Ezeknel az iranyado szempont tulnyomolag a Midi erdek, neha

53 kizarolag az pl. olyanokndl, akiknek kezeben a szenttargyak amulett jelleggel birnak, de legtobbszor a ket felfogas, vilagi erdek és vallasos kegyelet, ossze van forrva ; a papnovendeknel az erdek szinten nines kizarva, ezt a vallas pszichologiai lenyege is igy hozza magaval, mely az elet minden kortilmenyeben a dOnto hozzajdrulast az egi hatalmaktol varja, de mellekesebb szerepet jaiszik. Oneki eszmenyibb vildgnezete van s ennek a vilagnezetnek akar kifejezest adni szellemevel es erzekisegevel egyardnt akkor, mid6n az Istenhez és Szentjeihez hozzaasszocidlt targyakat tiszteli. A szemindriumi neveles egyik celja itt meghatarozott asszocidciokat letesiteni. Az egyhdz szildrd epillete, mely nem tisztan lelki elemekb51 van megszerkesztve, ezekt51 a tervszerii asszociacioktol nyeri biztositekat. Ilyenekre, mint lenyegesekre, a kOvetkez5kben mutatunk rd. A papsag mint ilyen szinten tiszteletet erdemel és pedig ebben a tiszteletben kifejezesre kell jutni a hierarchikus fokozatoknak is és maganak az egyhaznak, mint latszolag elvont, de voltakepen igen sok elemb61 iisszetett konkret fogalomnak. A legfolb eszmenynek, Krisztusnak, foldi helytartoja a romai papa, akinek a katholikus egyhaz eleteben dogmatikailag is, de f6leg politikai szempontbol a legfontosabb szerep jut. A papdhoz vale, ragaszkoddson epiil fel az egyhaz szildrdsaga, egyseges szervezete, egys6ges tanitasa, egyseges vezetese. Az elmelkedesek, oktatasok, imddsagok biztositjak a papdhoz vale, lelki ragaszkodast, azaz azt, melyben nemcsak az odatartozandosag kenyszertudata jut kifejezesre, hanem azt a ragaszkodast, melynek bens6 tartalmat a melyseges tisztelet, keszseges engedelmesseg es a szemelyehez ffizod6 csomo emberi vonas alkotjak. A papa az utobbiak szerint sajnalatra melte,, mert a Vatikan foglya, mert az emberek nem reszesitik eleg tiszteletben, mert az eretnetek ellen sokat kell kiizdenie. Igen sok novendek lelkeben meggyokeredzik ekkor az az elhatarozas, hogy majd ha pappd szentelik és anyagi ereje

54 megengedi, meglatogatja a Szentatyat, leborul a laba ele esdi ki maga szamara az aldasat, melyet tigy fogad, s mintha maga Krisztus aldotta volna meg. Kes5bb, a dogmatika tanulasakor a papa ujabb fontos jelent5segii szerephez jut a novendek hitvilagaban, melyet talán hajlando volna bizonyos antipatiaval fogadni, de az nem kovetkezik be. Az elmelkedesek mar el5keszitettek a talajt, akarmit mondanak a paparol, azt igen johiszemilleg konyveli el a papa javara s a papa dogmatikai fogalma csak arra szolgal, hogy jelent6segben meg inkabb novekedjek a theologus szine el6tt. A killonboz6 egyhazi meltosagok szinten megfele15 tiszteletet erdemelnek. A piispok az az ember, aki egyhazilag is, vilagi szempontbol is ur és ez az utobbi szempont lenyegesen tamogatja az el5bbit. A piispok az apostolok utOdja és tekintelyiik orokose. Nagyon fontos szemely, mert origsi szolgahad veszi korill, akik koze szamitodnak a kanonokok is, ezen irigylesre'melto emberek s az 5 kozvetlen el6ljaroi, akiknek pedig a novendekek el5tt van nagy tekintelyiik. Egy asszisztencias mise mutatja leginkabb a piispok vallasos tekintelyet. Azonfeltil 5 más ruhaban is jar, mint a kozonseges papok s a kills& segeknek itt nagy szerepiik van. Nagy tekintelye van a vilagi emberek el5tt is, a varosnak mindenesetre legels5 tekintelye. Reprezentalo szemely és ez a reprezentalas a novendekekre is igen nagy hatassal bir. A novendek teljesen racionalisnak tartja, hogy annak 'az urnak kezet kell csokolni, s5t a kezcsokot nem tagadja meg a kanonoktol sem. A kanonokok fogalmaban nalunk az anyagi megiteles az iranyado. Altalaban nem birnak mar a novendek el5tt sem valami kizlonos lelki tekintellyel. A novendek tudja, hogy mint papok nem birnak ton lelki hatalommal, mint az egyszerii aldozopapok, de azt is tudja, penziik van és kenyelmes eletet elnek. Mint egyhozkormanyzok nem birnak tekintellyel mert tudja, hogy a piispok tette &let urra s a breviarium monclason és bizonyos nem sok

55 munkat kivano megtisztel5 alias betoltesen kivul csak az a hivatasuk, hogy ptispoki nagymisek alkalmaval az asszisztencia jelent6sebb funkcioit vegezzek. SIR mar a papnol7endekekben is kifejezesre jut az igazsagtalansagnak bizonyos tudata, hogy tulajdonkepen megerdemlik-e ezek az emberek, hogy annyi jovedelemmel birjanak ? Megjegyzend6, hogy okoskodasukbol az altalanos emberi szocialis szempont akkor meg hianyzik, legfeljebb arra gondolnak, hogy milyen sok szegeny kaplannak a sorsan lehetne segiteni a kanonokok penzevel. Az egyhazi vagyonrol altaban az a felfogas van, hogy az a vagyon jó kezekben van és open nem jut esziikbe arra gondolni, hogy egyhazi vagyonbol más szegeny embereket is kellene tamogatni. Csak a legujabb id6kben ,tortentek ezen a teren egyhazi meltosagok reszer61 szorvanyos kijelentesek, de ami latszolag liberalis is ezekben, a papnovendekek el6tt el6ljaroik reven nagyon letompitott szinekben lesz mar megjelenitve. A kozonseges pap is tiszteletremelto a novendek elolt epen mert pap, mert annak mar hatalma van gyontatni és misezni. Amig a novendek nem pap, addig sokkal nagyobb jelent5segiinek ttinik fel eleitte a papi funkciok elvegzesenek hatalma. Ez a jelentoseg kes6bb — a neopresbiteratus idejen — maximalisra fokozodik, azutan veszit erejeb51, mig nemelyiknel kesolb egeszen meg is sztinhet. Fontos a papnak a reverendaja, a reverenda tiszteletremelto oltony a szemeben. Killonosen nagyra vannak a novendekek, de kes5bb az aldoz6papok is, a vOrlis cingulummal. Legnagyobb resztik mindent elkovet, hogy ennek a rikito, feltiinest kelt6 oltonydarabnak a viselesi jogat megszerezze. A lelektana ugyanaz, mint a cifralkodasnak. A novendek termeszetesnek talalja, hogy a kozonseges hiv6k kezet csokolnak a papnak. Racionalis okat is tudja adni ennek a jelensegnek : bficstit nyernek, lelkilk iidvosseget mozditja e16 a kezcsok. Mivel a novendek el6tt a papsag a legidealisabb

56 lapot, minden, ami a papsag ilgyet el5mozditja, helyes es j6, ami akaddlyaul szolgal : elvetend6. Okoskodasanak melyen a vallas jatssza a f6szerepet, de a vallashoz szorosan hozza van asszocialodva a papsag. Termeszetesen katholikus vallasrol és katholikus papsagrol van szo. A katholicizmus igazsagi tekintelye folyton ertisbbodik az elmelkedesek folyaman, mert a novendek, megha civil koraban buzgo is volt es a katholikus vallasnak sok ritualis és erkolcsi jelenseget ismerte, sokkal -Label ismerkedik meg az elmelkedesek folyarnan. Az egyhaz itt mint az igazsag letetemenyese kezd szerepelni, amely min5sege a theologiai tanulmanyok soran fog leger5sebben kidomborodni, de most is mar eleg arra, hogy a novendeknek mas vallasokrol val6 velemenyet kialakitsa. A kereszteny felekezetek, mint eretneksegek szerepelnek, hiveinek lelkiiidveert a novendek aggodik, imadkozik ertok, hogy megterjenek s 6 maga halat ad az Istennek, hogy katholikusnak sziiletett és az Isten a papi palyara vezette. Mert az egyhazilag fogalmazott hivatast mar er5sen hiszi. A vilagi szempontok, melyek a papi palyara lepesenel vezettek, az elmelkedes vilagossaganal olyba tiinnek fel el6tte, mint amelyek eszkozill szolgaltak Istennek az 6 helyes utra teritesenel. Az elmelkedesekb51 tudja, f6leg a szentek eletenek tanulmanyozasabol, hogy Isten csodalatos uton-modon nyeri meg a maga szarnara a sziveket s az 6 hivatasat is ilyennek fogja fel. Az elme kedes hatasa alatt a termeszetes okokkal biro jelensegeket is vegeredmenyben olyanoknak tekinti, mint amelyeknek igazaban termeszetfolotti okaik vannak. Mindenben az Isten kezet latja s Isten miikodeset olyannak tekinti, amely minden esemenyt kozvetlenill intez ; a go ndviseles fogalma teijesen konkret jelleggel bir a szamara s Istent koriilbeliil ugy kepzeli, mint az atyat, aki fianak mi nden cselekedetet, minden gondolatat folyton szemleli s azokra allandoan iranyito befolyassal van. Ezert vigyaz a novendek allandoan magara, lelkere és cselekedeteire. Mint

57

mondani szokas, az osszeszedettseg allapotaban van. Kett6s indoka van erre : 1. az Isten szeretete, kit nem akar soha megbantani ; 2. az a tudat, hogy szemelyisegenek minden nyilvanulasa olyan isteni ellen6rzes alatt van, hogy a bekovetkezend6nek a min6sege az 6 ra nezve valo ertekjelleget tekintve ett61 az el6zmenyt61 fog fiiggni. Ezt az ertekjelleget pedig ismet kett6s, vilagi és pietisztikus szempontbol kell tekinteni. A vilagi azt jelenti, hogy valamely siker van biztositva, a pietisztikus pedig azt, hogy az erkolcsi tisztasag van benne biztositva. Ezekben hatarozodik az elmelkedes vilagnezetet kialakito jelent6sege, tehat a novendek ugy a fogalmi reszt az elmelkedesben nyeri, mint a praktikus viselkedes modjat. A 16szempont maga az Isten, konkrete Krisztus, ugy amint az elmelkedes tudomanyos ellen6rzes nelkiil bemutatja ; a normal( az erkolcstan paragrafusai, ugy amint az elmelkedes mutatja be, azaz hatarai az erenyesseg fele vannak tagitva s nem lefele, azaz nem azt mutatjak meg neki, hogy meddig szabad elmennie, hogy ne vetkezzek, hanem azon eszkozokr61 tudOsitjak, amelyekkel elerheti, hogy cselekvese mindig jobb, nemesebb és tokeletesebb legyen. Az akarata mar nevelve van, tartos erzelmi allapotok biztositjak a cselekves allandosagat. A cselekves impulzusai kezdetben tudatosak, aztan az elmelkedes anyaga lassan-lassan a tudattalanba siilyed ala, de egyreszt nyerhet meg kesolb is tudatos elemeket, mert sok pap elmelkedik papi allapotaban is, de ha nem nyer is, a tudattalan, a megvaltozott ertelmi bel4tas ellenere is bizonyos régi cselekvesek folvetelere es ismetlesere keszteti. Papok, kik az egyhazi rendet elhagytak, megn6silltek s esetleg más felekezet papjaiva lettek, vasarnaponkint miset hallgatnak s az olvasOt elmondjak. Sziiz Mariarol k5.romlo és gunyolo iratokat olvasnak, az irds okoskodasat helyeslik, de az edvozlegy Mariat estenkint elmondjak. A szeminarium nevelesenek tudattalan tOmege keszti 6ket cselekvesre azzal szemben, ami bennok most mar tudatosan van meg. Rajuk nezve is irracionalis, amit

58 tesznek, de mégis megteszik, mert ez nyugtatja meg 6ket.

3. A szentgyakorlat. A szentgyakorlat pszichologiai leirasat és jelent6s6get azert adjuk kozvetlenal az elmelkedes targyalasa utan, mert lenyeges elemeit ennek is az elmelkedesek teszik. A szentgyakorlat 3 vagy 7 napi, jersuitaknal neha 1 honapig tarto m e g f e s z it et t pietisztikus munka acelbob hogy a szentgyakorlat resztvev6j6t tespedes6b61 felrazzak és uj kedvet ebresszenek benne a vallasi gyakorlatok buzgObb elvegzesere. Evenkent 1-2 szentgyakorlatot szoktak tartani. A szentgyakorlat is napirenddel van ellatva. Ez a napirend abban kiilonbozik a megszokottol, hogy napi tobbszori elmelkedes van folveve, melyet nem a megszokott spiritualis tart, hanem uj, beszedei alapjan kevesbb6 ismert aldozopap, esetleg teljesen idegen is, naponkint tobbszor adatik alkalom az imadsagra, az olvaso imadkozasat esetleg e16 is irjak és a pietisztikus gyakorlatok kozul tobbet vegeznek. A szentgyakorlatot gyonas es aldozas fejezi be s iparkodnak a novendekkel olyan er6s elhatarozasokat tetetni, amelyek egy ideig buzgosasagat 6bren tartjak, ugy hogy jamborsagi gyakorlatait és egyeb kotelessegeit nem lanyhan, hanem serenyen, nagyobb kedvvel vegzi. A novendekkel a szentgyakorlat kezdesekor megertetik, hogy most kizarolag lelki ilgyeivel kell foglalkoznia, ildvosseger61 lesz szo, nagy szamadast, nagy takaritast kell vegeznie-, azert mindent61 ovakodnia kell, ami ezt a munkat zavarna. S mi zavarna legjobban ? Ugyanaz, ami a szentgyakorlatot altalaban sztiksegesse tette, a vilagnak és Oromeinek a befolyasa. Tehat a szentgyakorlatok ideje alatt a vilagi dolgoktol teljesen tartOzkodni kell, ami ugy ertend6, hogy semmi olyas dologgal nem szabad foglalkozni, ami a kiilvilagot eszebe juttatna és a vele

59 valo erzelmi es erzelmi foglalkozast tamogatna. A vilag csak egy ertelemben szerepel az exerciciumokban s ez az, hogy rossz és mint ilyent51 ovakodni kell. Tehat a novendek nem olvas e napok alatt ujsagot, nem kap levelet, szuleivel, ismer5seivel nem erintkezhet s a szeminarium tertiletet nem hagyhatja el, meg talán a kertbe sem mehet ki. A masik fontos kellek az egesz napi tokeletes hallgatas. Meg egymassal sem szabad egy suit sem valtani s a pihenes, a felildilles ideje . is csak szotlan setaban meriilhet ki. Erre az alkalomra a - szentgyakorlatok lelki vezet6je egeszen specialis temakat valaszt ki. amelyek mind arra vannak hivatva, hogy megertessek, mily rossz a Win, milyen gonosz a bungs ember, az igazsagos Isten milyen rettenetesen biinteti a vetkezol s milyen nagy boldogsagban reszesiti az erenyes embert. Az elmelkedesek temai tehat : a bun, a halal, az itelet, a pokol es a mennyorszag ; vagy az emberi hivatas, az ember kotelessegei Istennel szemben, onmagaval szemben. Mindig arra torekednek, hogy a fantaziat rendkiviili modon felizgassak, hogy a hallgatoban a bannel szemben undori ebresszenek fel s rabirjak, hogy egesz multjarol, esetleg hianyosan vegzett gyOnasai miatt is, lelki atyja el6tt teljes beszamolOt tartson, vagyis hogy bfintudat at rendkivuli m 6don f o k o z z a k. Az elmelkedesek nagymestere Loyolai Szent Ignac volt, az 6 tanitasait kovetik rendesen is, de szentgyakorlatok idejen egesz pontosan betartjak. A szentgyakorlatok olyan erzelmi megrazkodtatasokat idezhetnek e16, hogy nemely embernek a jellemet tokeletesen megvaltortatjak. Sok bungs embert tettek szentte a szentgyakorlatok, sok lanyha novendeket buzgova, sok felilletes, az eletet trefanak nez6 egyent komoly, becsilletes polgarra. Lassuk eszkozeit lelektani jelent6segiikben ! Az els5 fontos eszkoze az, hogy az embert rakenyszeriti arra, bogy Onmagaval foglalkozzek, hogy lelket vizsgalat ala vegye, tudatosan vegezve azt, amit a lelkiismeret, erkolcsi

60 tudatunk csak itt-ott vegez el. Figyelmeztet a beinre ott is, ahol eddig nem lattunk btint ; figyelmeztet a hibak jelent6segere, amelyeken eddig tova siklott a tekintetiink, inert nem gondoltuk meg, hogy a hibak banokke n6hetik ki magukat. Rajoviink arra, hogy eletiink eddig nem ugy folyt, mint kellett volna ; hogy az Istent allandoan megbantottuk, josagaval visszaeltiink s igy igazsagos haragjat zuditottuk a fejiinkre. A kepek, melyekkel ezen impressziokat kozlik, elrettent5k es elszomoritOk. Mar a szinpad is, melyen a szentgyakorlat folyik, csupa komor, lehangolo dekoracioval van ellatva. A csond, mely uralkodik, a tarsak komoly, komor viselkedese, a lelkivezet6 iinnepelyes hangja, a felidezett kepek a pokol iszonyatossagairol, a szentek és szenteletii ferfiak aszkeziseir61 (csakhogy a bfint elkeriiljek), mind alkalmasak arra, hogy lelkiismeretiink meginduljon, azaz beismerjiik, hogy nagyon nagy vetkez6k voltunk s egyszersmind ravegyenek benniinket arra, hogy el6szor egy jo gyonassal szabaduljunk a vetkekt61 s azutan tobbe ne vetkezziink. A szentgyakorlat mindig kett6s cellal dolgozik : egyik a blintudat felebresztese, masik a bant61 vale) szabadulas modjanak bemutatasa. A banost leveri, lesujtja, de nem fosztja meg a megmenekiiles remenyet61. Ha az else)" sikerill, ha sikerill a buntudat felkeltese, akkor a masodik tit, a tisztulas titja mar biztositva van, 6szinte, toredelmes banat, jó er6sfogadas és 5szinte bilnbevallas Wovetkezik. Mikor a szentgyakorlatnak vege van, a resztvev6k megkonnyebbalten lelekzenek fol, ami egyreszt, de kisebb reszben a jo gyonasnak, nagyobbreszt azonban a megfeszitett lelki munka és komor, lever5 hangulat megsziinesenek tulajdonithato. A jeloltek lelkeben megmarad ennek a lelki megkonnyebbiilesnek az emleke s kes6bb mint papok szinten ajanlani fogjak a szentgyakorlatot, inditekul hozva fel annak erezhet5en iidvos lelki hatasat. Az elmelkedeseknek és szentgyakorlati predikacioknak a papnovendekek eleteben olyan jelent6s szerepe van, hogy mint aldozopapok ezeknek az anyagat, vagy ezek

61, erzelmi emlekenek megfele16 anyagot fognak a szoszeken és gyOntatoszeken ertekesiteni a hiv6k epiilesere. A szentgyakorlat kereteben szerepel a szentmisehallgatas, az Oltariszentseg latogatasa, a lelki olvasmany, a gyOnas és aldozas s a jamborsag ekimozditasanak olyan eszkgzei, melyekr61 kiilon is megemlekeziink. Itt csak annyiban erdemelnek emlitest, mert az elmelkedes hatasat fokozzak. Mikor a biintudat er6sbodOtt a hallgato lelkeben, a templomba vagy kapolnaba megy s ott kisirja magit edvozit6je el6tt. A szentmise hallgatas alkalmul szolgal arra, hogy buzg6n imadkozzek, eszebe jutvan, hogy milyen sokszor elmulasztotta az imadsagot, vagy ha nem mulasztotta is el, de lanyhan, figyelmetleniil vegezte. Most és ezentul mindig j61 akar imadkozni, hiszen imadsag kozben erzi, hogy a szive felbuzdul, hogy meleg indulatok jarjak at az egesz testet. A szentgyakorlat a jamborsag szempontjabol felrazza, lelfrissiti a novendeket, aki ezen er6s impressziok, er6s foltetelek hatasa alatt buzgobban tartja meg a napirendjet, jobban és lelkesebben tanul, mert ezt is lelkere kotottek s 6 megfogadta, hogy kotelessegeinek ezentul mindig pontosan eleget akar tenni, az olvasot tobbszor elmondja, az egyhazi dolgok irant nagyobb tisztelettel viseltetik, trefat nem fiz bel6liik, gunyol6dasra nem keres benniik temat ; ha valami visszatetszest sziil a lelkeben, akkor gyakorolja magat az alazatossagban, vagy az engedelmessegben, sz6val hi akar lenni ahhoz az Eszmenyhez, melyet Jezus Krisztusban az elmelkedes és szentgyakorlati ahitatok szemiivegen at ismert föl, az alazatos Jezushoz, aki engedelmes volt mindhalalig, aki tart és szenvedett egesz eleten at az egesz emberisegert, tehat 6 erte is, mert bilneivel 6 is felfeszitette. A novendek lelke a szentgyakorlatok hatasa alatt jobban idomul a papi Alagnezet befogadasara, strot e vilagnezetnek maris egyik lelkes hiieve \Tali. Idealis lelkillete van, mert a valosagnak csak egyik oldalat latja, de vajjon megmarad-e idealizmusa, ha realis szinben tiinnek fel el6tte eszmenyei s azok foldi kepvisel6ir.

62

4. Egyeb vallasi gyakorlatok lelektani jelentosege. A novendek napirendjeben benne szerepel a mindennapi szentmise hallgatas. Tudja, hogy az Egyhaz hiveinek el5irja a vasar- és tinnepnapi szentmise hallgatast, de a mindennapit nem. Epen ezert kezdetben terhes, kulonosen azert, mert az egesz mise alatt terdelnie kell, kes6bb megszokja, majd az elmelkedesek hatasa alatt atalakul a szentmise hallgatasrol valo fogalma s ott nagyobb buzgosagot tanusit, majd ezt is megszokja s a régi buzgosagnak mar csak a kills5 jelei maradnak meg teljes epsegben, de a bels5 jambor lelkiilet intenzivitasaban csokken. A papnovendek nemcsak a misehallgatasban, hanem a miseszolgalatban is reszt vesz. Ez utobbit a novendekek komoly ahitattal vegzik s rendszerint nem elegszenek meg a koteles feleletek elmondasaval, hanem killon is imadkoznak imadsagos konyvb51 vagy az olvasot mondjak• El6ttilk a szentmise tab, mint a kozonseges hiv6 el6tt. Ugy azok, mint 6k is hiszik, hogy a mise alatt a pap a kenyeret 6s bort Krisztus testeve és vereve valtortatja at, tehat a mise egy reszeben maga Krisztus van jelen az oltaron, de a papnovendek el5tt tab a Krisztus, mint a kozonseges hive; eleitt. 6 Krisztust az elmelkedesekb61 ismeri, azok csak a hittan tanulasanak emlekezet6b61. Mikor a pap kettetori az ostyat, szent borzongas futja at, mert naiv felfogasaban azt hiszi, hogy magat Krisztust eri valami serelem, vagy ha err51 a teves hiter51 kesobb le is tesz, mégis benne marad annak a kellemetlen erzese, hogy a szettores kemeny ropogasa nem illik azokhoz a gyonged erzelmekhez, melyek az egesz aktus alatt a lelket betoltottek. Ha a pap lassan, meltosagteljesen, ahitattal misezik, akkor orul, mert a szent iigy mato kezelesben van, ellenkez5 esethen bantja 6s lelket serti a kapkodas és ahitatnelkiili miseledaralas. Aggodva figyeli, hogy a pap gondosan osszeszedte-e az ostyamaradekokat, mert hite szerint az ostya minden porcikajaban. ugyanaz

63

a Krisztus van jelen s vigyaz, hogy a kehely kiiiritesekor a borbol valami Mire ne folyjon. A miseszolgalatot szivesen teszi, az elmelkedesb61 tudja, hogy ez angyali szolgalat s mint egykor az evangelium tanusaga szerint az angyalok szolgaltak az Urnak, ugyanugy szolgal 6 is most neki. Ha pedig a padban hallgatja a miset, akkor egesz kills6 megjeleneseben a komolysag es tisztelet benyomasat kelti, szemeit nem forditja a nep fele, hanem terdelve imadkozik az imadsagos konyveb61, vagy az olvasot mondja. A mise egyes reszeit figyelemmel kiseri s Urfelmutataskor felidezi a lelkeben a hitet az atvaltozasban. Az egesz mise er6siti a novenclek jamborsagat, mert er6siti a hitet a vallas legnagyobb dogmainak egyikeben és cselekvesere is befolyassal van. A mise alatt sokat imadkozik s a napi sziiksegletek itt szerepelnek. Mivel pedig egy fel Ora alatt id6 jut más celra yak; imadkozasra is, imadkozik hozzatartozoin kiviil a purgatoriumban szenved6 lelkekert, amivel tudattalanul masvilagi hitet er6siti meg, imadkozik Szfiz Maria és a szentek tiszteletere, akiknek alakjaval az erkolcsisegnek es erenyessegnek egy-egy monumentuma van osszeasszocialva. Igy valik a szentrnise az elmelkedes tamasztekava és a vallasos tat meger6sit5jeve. A mise alatt urfelmutataskor van a templomban a leglinnepelyesebb hangulat. Ezt Pay o t irja le Az a k ar at n evelése c. konyveben s ramutat arra, hogy menynyire alkalmasak olyankor a kfils6 momentumok a vallasos ahitat felelesztesere. Azonban fontos megkiilonboztetest kell itt tenntink. A papnovendek és a kozonseges hivok urfelmutatasi ahitata kort nagy killonbseg van. Mig az utobbiakra inkabb a kfils6 jelensegek birnak mozgato er6vel, addig a papnovendekre a kills6k jelentektelenebb hatasan kivill f6leg annak az elgondolasa és aterzese bir nagyobb hatassal, ami az oltaron tortenik. A papnovenclek azert terdel az egesz mise alatt, mert az oltarszekrenyben, a tabernakulumban szamara Krisztus van jelen, nem jelkepileg, hanem lenyegileg

64 urfelmutataskor azert borul le a padra, mert a pap az ostyat és a bort Krisztus testeve és vereve valtortatja at. Az oltaron jelenlev6 Krisztus a papnovendek legmelyebb ahitatanak a targya. A papnovendekek naponta elmennek, esetleg tobbszor is, a templomba a legmeltosagosabb °Haris z entseg imadasar a. Olyankor mennek, amikor a templomot igen kevesen latogatjak, vagy senkisem, mert az Oltariszentseg imadasanak legf6bb kelleke a csond. Az erzekeket nem szabad izgatni semminek, akarcsak az elmelkedesnel, hogy a lelek annal zavartalanabbul folytathassa bels6 reflexioit. Az Oltariszentseg imadasa nem is egyeb elmelkedesnel az Oltariszentseg el6tt, de olyan elmelkedes ez, melyben allandoan Krisztushoz beszelnek, melyben a tabernakulum melyet ugy tekintik, mintha Krisztus csakugyan ott volna, csak epen az erzekek e161 volna elrejtve. Nem baj, ha az 6rzeki megismeres hianyzik is, a novendek bite mindent pOtol. Hiteben meger6sitik azok a paratlan mtiveszettel megirt „Latogatasok", melyek Ligouri Szent Alfonztol erednek. Azt lehetne mondani, hogy ezek a Latogatasok jatszanak az emberi ertelemmel, annyira kihivok és annyira meresz hangon vannak irva. Egyikben pl. azt mondja Ligouri Alfonz, hogy a keresztes lovagok elmentek a Szentfoldre és haborut, nyavalyat es más kiizdelmet vallaltak magukra csak azert, hogy az edvozit6 szenvedesenek a helyer61 emleket hozzanak magukkal. Balgasag ! Nem kell a Szentfoldre menniink, hiszen ott csak volt a Krisztus, de itt, oltarainkon mindig jelen v a n, jelen van ejjel-nappal s barmikor barki megkozelitheti 6t. Miert nem fordulunk tehat 6 hozza, inert nem dics6itjiik, miert nem kerjiik, hogy segitsen benniinket eletpalyankon, valamely baj elharitasaban, valamely akada.ly megsziinteteseben ; miert nem adunk neki halat azon oromokert, melyekben resziink volt, hiszen 6 tette mindazt s azert tette, hogy magahoz edesgessen benniinket. Kaptal a mai napon egy kedves levelet ? Miert nem sietsz hat Krisztushoz neki halat adni ? Nem kell

65 messzire menned, itt van az Oltariszentsegben, nezd szivere mutat s azt mondja, hogy ez a sziv egeszen a tied, a tied volt akkor, mid5n erted szenvedett, a tied most is, mikor sziintelen a te ildvodert és boldogsagodert dobog. Menj hat hozza, beszelj edvozit5ddel, mondd el neki banatodat es oromodet egyarant, beszelj hozza bizalommal, mint a fiu szokott az atyahoz, vagy mint jobarat a jobarathoz, tard ki eltitte a szivedet s mondd te is : Uram szivemet adorn en is a te szivedert, mindent Neked adok, mert Te is egeszen nekem adtad magadat. Tied vagyok Uram, rendelkezz velem, Te tudod, hogy mi Aral& lelkem iidvere s add azt s amit az en balga elmem jonak de Te tudod, hogy nekem rossz, tartsd azt tavol t6lem, old ki szivemb51 annak kivansagat, mert en csak Neked akarok szolgalni s csak Teged akarlak szeretni! Uram, bfinos vagyok, de mint a tekoz16 fiu en is lelkem rongyaiban Hozzad vagyodorn, atolelem a terdedet s igy kialtok fel: Atyam vetkeztem, bocsass meg meltatlan fiadnak. Uram Jezusom itt vagy kozel, odamegyek Hozzad, atkarollak s mint -Jakob az angyalt en sem eresztelek el addig, amig meg nem aldasz, amig meg nem igered, hogy megbocsatasz, hogy fiadnak fogadsz el ujra. Ilyenfele gondolatokkal es erzelmekkel terdel a papnOvendek az Oltariszentseg el5tt. Jezus erzeki leny lett el5tte s azzal, hogy erzekisegere celoz, nyugtatja meg leginkabb a sajat lelket, hogy hisz valoban az Oltariszentsegben. A realifas legnagyobb foka a naiv elme el5tt az erzekeink ala eso realitas s a novendek ugy viselkedik, mintha a testies Krisztus el6tt terdelne, csakhogy elegend6kepen reprezentalja a hitet. Pedig a hit ben abban rejlik, hogy szellem az a Krisztus, mert ami az Oltariszentsegben erzekies, anyagi, az csak egy darab ostya. De ennek az erzekies kepekben jelentkez6 hitnek nagyobb a gyakorlati jelent6sege. Es ez az, ami itt fontos. Ha ezt belatjuk, akkor egyszersmind azt is megertjuk, hogy a papnov. vallasossaganak miert az Oltariszentseg a legf6bb tenyez5je. Igazaban azt lehet mondani, hogy az a novendek, 5

66 aki legbuzgobban imadkozik az Oltariszentseg elolt, az erkolcsisegeben is a legkivalobb a papi eszmenyvilag szempontjabol. Azt a Jezust, akir61 az Oltariszentsegben a papnOvendek azt hiszi, hogy hallja, amit 6 mond ell:Ate, hogy valaszol is ra, hogy latja 6t s lelkisegevel egeszen hozzakapcsolodik, mert szereti, tamogatni akarja stb., a p a pnovendek beavatja egesz lelki vilagaba, onmagat leleplezi az Oltariszentseg el6tt, hibdiert megroja onmagat, erenyeiert megdicseri o n m a g a t, jovend6 szandekai tisztasagat ell en 6r z i 8nmaga s mindezt Jezusra vonatkortatva teszi, mintha Jezus term& mintha Jezus \Tama el ezen nyilatkozatokat tole, mintha Jezus ellen6rizne, hogy igazan 6szinten bevall-e mindent. Ime az erkolcsiseg nemesedese, finomodasa egyfeI61, m5.sfe161 a vallas eszmenyei direkt hatasanak elgondolasa az el6bbi o k au 1. Itt jut a vallas lenyegenek legteljesebb kifejl6desere, epit, tokeletesit, a lelki eletet melyiti, az erkolcsiseget emeli, a lelek erzekenyseget a vegletekig fokozza s mindezt ugy tiinteti fel, mintha Jezus maga okozna, mintha 6 maga csinalna mindazokat. Az Oltariszentseg eltitt terdel6 papnovendekben az erzelmek szuggesztiv emelese olyan fokot erhet el, hogy a novendek erzi a melegseget, felbuzdulasat s ezt az isteni kegyelem direkt hatasanak tulajdonitja. Az a kapcsolat, melyet az elmelkedes teremtett a novendek és Krisztus k8z8tt, az Oltariszentseg latogatasai reven lesz intimebb, az elet apro reszleteire kiterjed6, ugy, hogy a novendek ennek a Krisztusnak az allando felugyelete alatt el, az elet anyagi és szellemi vonatkozasaiban mindig hozza fordul. Tehat a papi vilagnezet szempontjabol a z é r t fo nt o s az Oltariszentseg latogatasa, mert 1) erkolcsisegre nevel, 2) ezt az erkolcsiseget minden tenykedest61 megkivanja, 3) magat Krisztust tekinti a legf6bb ellen6rzeinek és 4) Krisztust kozelebb hozza a novendek

67 erzelmi vilagahoz, aki els6sorban nem az igazsagos birot, hanem a tamogato, segit6 jóbaratot 1 a t j a b e n n e. A lelek tisztul, bfintudata fokozodik, erzekenyebb a kisertesekkel szemben, de egyszersmind a bizton remenyked6k nyugalmat és onbizalmat is birja. Ezt a hangulatot, az Istennel vale) kozvetlen osszekottetes tudatat felebreszteni, mely a szentek és misztikusok lelektandban felfokozodva olyan nagy szerepet jatszik, s amely minden igaz vallasossagnak leglenyegesebb kelleke, a hatasossabb predikaciok is celozzak, ilyeneknek minosithet6k az emberi lelek nagy ismer6jenek és tapintatos befolyasolojanak, Prohaszka Ottokarnak, nemely beszedei. Ezekben is, akarcsak az Oltariszentseg el6tti elmelked6 imadsagokban hatterbe szorul, kiesik a kozvetit6, a pap nem diktal, a pap csak vezet, Istenhez vezet, aki majd elsegiti a hiv6t ennek az eletnek a rogos, kiizdelmes utjan. A novendek lelki eletenek kozeppontja lassan-lassan Krisztus lesz. 6 iranyitja, lelkesiti, befolyasolja, a rosszto! visszatartja, a jora elvezeti s a novendek ezen a szeminariumban megismert Krisztuson at nal a vilagot. Ez a szeminariumi Krisztus az, akinek legf6bb eletcelja az egyhazat fenntartani, meger6siteni és fejleszteni, tehat mindazt, ami ennek erdekeit sertene, lerontani, elpusztitani, megsemmisiteni. Ez a Krisztus egy szeret6 sziv, szeret, emel és fejleszt, de megtorolja azt, ami utjaba all. Ennek a Krisztusnak a papa Midi helytartoja, a piispokok hatalmanak legf6bb reszesei, az fildozopapok leghiibb szolgai, mert ezek mind az egyediil iidvozit6 hitert faradoznak, tehat Krisztusban ezeket kell megbecsiilni. A papaert mindent meg kell tenni, politikai hatalma csak novelne egyhazi hatalmat, tehat abban is tamogatni kell; rendeleteit, meg a latszolag egyszerii dolgokra vonatkozOkat is pontosan be kell tartani, ami ellene van, azt karhortatni kell, ami segiti, azt el6mozditani ; az indexre kerii16 konyveket és a rossz sajtot letiporni, a jo sajtot, azt, amely a papsag erdekeit el6mozditja, tamogatni 5*

68 Ez a papi vilagnezet vazlata, ennek hiveve neveli a szeminarium a nOvendeket. Es neveli, azaz nemcsak az ertelmere hat, hanem erzelmi vilagat ejti birtokaba és a lelkiismeretet foglalja le maganak. A novendek tisztany biin nelkiil akar elni, mert igy lesz Krisztushoz hason16 és biintudata az egyhaz erdekeire is kiterjed. Hogy az egyhaz min6 szerepet -Wit be eletfelfogasaban, azt leginkabb az a megiteles mutatja, melyben aldoz6pap koraban reszesill. Ha a szexualis bunnel vetkezik, akkor ugyan megszoljak, de megbocsajtjak neki, ha azonban az egyhaz vagy hit ellen vetkezik, akkor buntetes eri. Mindent az egyhazert — ez marad a jelszo. A kovetkez6kben meg azon f6bb eszkozok lelektani hatasar61 kell szolanunk, amelyek az eddigieket hathat6san tamogatjak és a lelki fejl6desnek egyreszt a homogenitasat biztositjak, masreszt tartalmat novelik s annak intenzitasat fokozzak. Ilyenek a lelki olvasmany, a gy6nas (lelki vezet6) és aldozas. A lelki olvasmany a szeminarium mindennapi feladatai Mize tartozik. Kb. 1/4 vagy orat szentelnek naponkent arra, hogy a szentek eleteb61 vagy más lelki epillesre szant konyvb61 olvassanak. Egy olvas fel hangosan, a t8bbi figyelemmel hallgatja. A figyelmet a teljes csend és mozdulatlan viselkedes biztositja. A lelki olvasmany arra szolgal, hogy a tanulas vagy szorakozas altal elvont figyelmet ismet raterelje arra, hogy itt erkolcsi tokeletesedesr61 van szo s err6l sohasem szabad megfeledkezni. A szentek elete szolgaltatja a konkret peldakat arra nezve, hogy az aszketikus elet h6soket teremt, mar tenyleg teremtett, tehat nem tartozik a lehetetlensegek kik& amit tanitanak s hogy ezek az emberek rendkiviili boldogsagra tettek szert. Olyan szep és megkapo sorokban magasztaljak a szentek erenyeit, hogy az ifju kozben azon gondolkozik, hogy barcsak olyan lehetne 6 is s eszebe jut, hogy mennyire is felreismerte 6 eddig az ember igazi celjat és letenek jelent6seget. A S z e n t idealkepen jelenik meg el6tte s igy marad szamos más

69 tenyez6vel egyiitt a kozepkor erkolcsi vilagnezete a szamara iranyado. A gyonas a szeminariumban egyreszt gyakorisaga Altai killonbozik a kozonseges ember gy6nasat61, másreszt azon koriilmenyben, hogy a gy6ntat6 pap nemcsak egy esetben itelkezik a gy6n6 lelki allapota Mott, hanem mivel ugyanazon ifju hosszabb id6n at keresi 6t fel, annak lelket kftvetlenebbiil kezeli, mert ismeri. A gy6ntat6 a novendekek egyik legfontosabb lelki vezet6je. Arra torekszik, hogy bizalmat keltsen maga Hilt, hogy a novendek bevalljon neki mindent, nemcsak azt, ami szigoruan a gyonas targya, hanem olyan gondolatokat és erzelmeket, amelyek jovend6 eletpalyajara fontossaggal birnak. Tehat hogy van-e igazan kedve a papi palyara, nem gondolkozik-e ugy, hogy most ugyan megteszek mindent, de majd eljon az id6, midon tobb szabadsagom lesz s akkor kenyelmesebben rendezem be az eletemet ; nincs-e kenyszeriisegb61 a szeminariumban ; tarsaival nem alkot-e valami biinos klikket ; nem taplal-e lelkeben titkos vonz6dast erotikus targyak irant ; nem szeret-e olvasni olyan ujsagokat és konyveket, amelyek az anyaszentegyhaz tigyenek artanak stb. Aztan meg konkretebb formaba foglalja az elmelkedesek tanulsagait, kinek-kinek a lelkiiletehez merten utasitasokat ad, buzdit, batorit a nehersegek elviselesere, tobb tiirelemre és meg nagyobb alazatosAgra iparkodik a rabizott lelket szoktatni, ha kell, rdbirja, hogy jelentse be el6ljar6janal a s*zeminariurnb61 val6 kilepeset, vagy azt, hogy tarsai egyiket-masikat jelentse fel ezert vagy azert a rossz cselekedeteert és iparkodjek a novendek meg a bocsanatos biinokt61 is ovalodni. A lelkiatya gondoskodik arrol, hogy a szeminariumban olyan banok el ne harap6zzanak, melyek megfert6ztetnek a szeminarium szellemet, mert ha ilyent meghall, a fololdozas megtagadasanak fegyverevel kenyszeriti a novendeket arra, hogy az el6ljaremak azonnal jelentest tegyen. A novendek a gy6nasra gondosan kesziil s a sok

70 elmelkedes alkalmassa tette mar a lelket arra, hogy a banata és eras fogadasa 5szinte legyen. Hogy a sokszori visszaeses el ne keseritse, gondoskodriak arrol, hogy a Kempis konyvenek intelmet megszivlelje : csak egy bfint iparkodjek egyszerre, ha mindjart hosszu id5 kilzdelmessegevel is kiirtani s idavel nagy tokeletessegre es nagy eletszentsegre tesz szert. Visszaeses termeszetesen igy is fordul e15, de a lelkiatya eber szemmel kiseri ezt és iparkodik a gazt kigyomlalni, hogy nagyon el ne burjanozzek s esetleg más blinoket is vonjon maga utan, melyek sulyosabbak a meglevi5knel. A szeminariumi gyonfis lelektani jelentasege a mar emlitetteken kivul faleg abban all, hogy a novendeket ez is hozzaszoktatja ahhoz, hogy bens6 iigyeiben is mastol ffiggjon, hogy legintimebb dolgait, elhatarozasait, terveit idegen beavatkozas iranyitsa. A filgges erzelme nevelesenek ez a leghatasosabb eszkoze. Persze ennek sikeres megtOrtente a &Wendel< reszeral bizonyos hozzavalo dispoziciat tetelez fel. Vannak novendekek, akik ellen kifogast emelni nem lehet, de zarkozott termeszetiiek, begombolkoznak s nem mondanak el olyant a gyonasban, amit okvetlenfil nem kell elmondaniok. Masok, csacsogo, kozlekeny termeszetilek, mindent elmondanak, nemcsak azt, amit magukon tapasztaltak, hanem azt is, amit masokon eszleltek. Ha ezek meg hajlithatok is, akkor nemcsak sajat - egyenisegiik, hanem tarsaik egyenisegenek nevelese szemfrontjabol is kitiin5 kormanyzati alanyokka valnak. Titkos vagy eltitkolt esemenyeket rajtuk keresztiil tudnak és torolnak meg. Ugyanezt mondhatjuk azokrol a kihallgatasokrol, amelyeket nemely szeminariumokban a spiritualisok tartanak. Ezek 1-2 ords beszelgetesek is lehetnek. A novendekek sajat magukrol, de egymasrol is nyilatkoznak. Más bearulasa a baratsagnak szeminariumi fogalmazasa alapjan latszik erkolcstelen jelleget elvesziteni. Minden, a szeminarium celjaival ellenkez5 baratsagot, meg ha jelentektelenebb dolgokrol van is sz6, cimborasagnak minasitenek s a denunciaciorol ugy

71

beszelnek, mint erkolcsi kotelessegr61. Kiilonosen nagy mertekben fejl6di5tt ki a denunciacio a jersuitaknal. Johiszemiileg, kotelessegtudasbol teszik. A gyonast az aldozas koveti. Ujabban nemcsak gyonas utan, hanem azonkiviil is aldoznak a novendekek, nemelyik naponta, aminek megvannak a maga el6nyei, de hatranyai is. A lelkiatya mindenesetre figyelemmel kiseri, hogy kik aldoznak gyakrabban s ezt a novendekek tudjak. Mivel pedig elismertetes szempontjabol nem akarnak tarsaik mogott maradni, konnyen raszoknak arra, hogy olyaiikor is aldozzanak, amikor nincsenek a kegyelem allapotaban. Ez lesz a melegagya annak a kesolbi jelensegnek, midein aldozopap korukban halalos bannel terhelten miseznek, aminek igen komoly lelki kovetkezmenyeir61 kes6bb emlekeziink meg. Ketsegtelen, hogy a jó szellemii szeminariumban a novendekek tobbsege vigyaz arra, hogy halalos bfint ne kovessen el, hogy nyugodtan mehessen aldozni. Itt legfeljebb az tortenik, hogy a gyakori aldozas konnyen sablonna valik, ami az aldozas lelki gyilmolcseinek karaval jar és ami nem tortenhetik meg a ritkabban el6fordulo aldozasnal. Ezeknel a novendek el6re keszill, mint valami nagy és iinnepelyes jelensegre. Urat és edvozit6jet varja mar el6z6 este, aki lelkebe szallani kesziil s gondolatait az foglalja le, hogy meltokepen fogadja. Vele foglalkozik, azon tepel6dik, hogy mit is fog neki mondani, mit fog t6le kerni, hiszen az eg és menny ura jon hozza. Az Oltariszentseg el5tti imadsagait most ismetli, hitet es alazatossagot ebreszt magaban hitet, mert er6sen hiszi, hogy a paranyi ostya szine alatt maga Krisztus szall a lelkebe és epen ezert alazatossagot is, mert hozza, a fold porahoz, a sokat bilnozott emberhez ter be az edvozit6. Igaz, hogy az fidvozit6 egyiitt volt vamosokkal es penzszedolkel is, tehat olyanokkal, akiket a zsidok bungs eletmOdjuk miatt megvetettek, de mégis, hogyan erdemli 6 meg, hogy Krisztus 6hozza is beterjen ? Mivel fogja meghalalhatni ezt a vegtelen josagot ? Szeretettel, ha edvozi-

72 t6je ennyire szeriti 6t, miert ne szeretne 6 is viszont s hogyan mutassa meg maskep szeretetet, ha nem ugy, hogy erkolcsos és erenyes eletet iparkodik elni, hogy engedelmeskedni fog el6ljaroinak, hogy szenvedelyeit lekilzdi, hogy f6leg lelke szepl6telen kontosere vigyaz, hogy azt folt és piszok ne erje, tehat erzekeire ezentul kett6s gonddal iigyel, szemeit szigoruan megfekezi stb. Szoval az aldozassal kapcsolatban nagy erzelmi tonusok melegeben ujra felelednek azok a joszandekok, melyeket az elmelkedesekben tett fel magaban s ujra meg ujra Krisztushoz fordul, aki ezen szandekai megvalositasaban a leghathatosabban tamogathatja. Ime i g y valik a gyonas es aldozas az eddigi tenyez6kkel homogen lelkihatasu tenyez6ve a papi vilagnezet kialakitasaban. Hogy az autoszuggeszti6nak milyen tag tere nyilik itt, azt csak az tudja, aki e jelensegeket vegigelte s azutan tudatos reflexio targyava tett e. Es ez pszichologiai szempontb61 figyelembe veend6, mikor a kegyelem hatasainak lelektani megmagyarazhatatlansagat emlegetjuk.

IV. Intellektualis neveles. A theologiai tanulmanyok lelektani jelentosege. A szeminariumban tulajdonkepen nines tisztan intellektualis neveles. Masutt sines, hiszen meg a mathematika tanitasa is, ha egyebbel nem, logikai erzelmekkel jar, de nemely tantargy pl. a filozofia, tortenelem, egyenesen felebreszt bizonyos erzelmi allapotokat. Mikor azonban a theologianal ezekttil megkiilonbliztet5leg is hangsulyozzuk azt, hogy nem tisztan intellektualis jellegii, akkor azt akarjuk mondani, hogy az erkolcscsel, erkolcsi cellal szorosan ossze van kapcsolva olyannyira, hogy a theologia ma alig min5sithet5 tobbnek a szeminariumban, mint a mar megkezdett nevelesi munkanak bizonyos tudomanyos (intellektualis) tartalommal valo betet5zesenek. Megjegyezziik, hogy itt a t u d o m a n y o s szot a szeminarium nyelvhasznalata ertelmeben vessziik, mert meg ketseges, hogy amit tudomany cimen ott el5adnak, valoban megallja a helyet az elfogulatlan gondolkozas el6tt. A theologiai tanulmanyok legfontosabbika, a dogmatika, azt colozza, hogy 1) a novendek a hitet a maga teljessegeben megismerje ; 2) tudomanyosan ismerje meg, azaz kepes legyen megvedelmezni ; 3) egeszen magdeva tegye olyan celzattal, hogy attol sem 5 maga nem ter el,

74 sem hiveit elterittetni nem engedi, mert mindig legszentebb iigyenek tekinti. A dogmatika nemcsak felsorolja a dogmakat, hanem azokat bele is illeszti az 5ket megillet5 tudomanyos keretbe. Ami a novendekben megiltkozest kelt, az a latin nyelv hasznalata. Sohasem fogja tudni megerteni, hogy a dogmatikat is, de foleg a tobbi theologiai tudomanyt miert nem tanulhatja anyanyelven. Mikor ugyan metefizikai jellegii magyarazatok koveikeznek, akkor belatja, hogy k6nnyebb azt latin nyelven megtanulni és elmondani, de itt sines kizarva a magyarra forditas lehet6sege. Az idegen nyelven val6 tanulas azt is eredmenyezi, hogy sohasem erti meg a szoveget anynyirai mintha anyanyelven tanulna. A dogmakat megerti, amennyiben azok tartalmarol van szo, de a hozzajuk ffizott magyarazatok es fejtegetesek epen az idegen nyelv miatt nem valnak vereve. Van azonban a dogmatikanak egy olyan tulajdonsaga, melyet a papnovendek elsajatit, termeszeteve tesz s amelynek karos befolyasa jelentkezik egesz elete folyaman. A kath. dogmatika az abszolut ertekek tudomanya a kath. erkolcstan f6bb szabvanyaival egyiitt. Mig a pro-. testans dogmatika alapelvenel fogva; mely szerint „a dogmak nem szabvanyok, hanem a hiv6k lelkeben 616 és folyton fejl6d5 nezetek" s „veglegesen megallapitott egyhazi tanrol nem beszelhetiink" igen szelid tudomany, mert a sokfele velekedesnek meglehet6sen tag teret nyujt, addig a kath. dogmatika az abszolut itelkezes tudomanya. Az egyhaz tantetelei csalhatatlan igazsagok, mert csalhatatlanok az egyetemes zsinatok s az ex cathedra tanito papa, ezen tantetelek krealoi, tehat akarva-nemakarva hinni kell 5ket, mert aki nem hiszi, elkarhozik. Egy tudomany sem hangsulyozza annyira az egyhaz csalhatatlansagat, mint a dogmatika. Mi ennek a gyakorlati kovetkezmenye ? Az egyhaz csalhatailansagaban valo hit konnyii befogadasara az elmelkedesek mar eloleszitettek a talajt, a novendek hisz ebben a dogmaban. Abban is hisz, hogy

75 az egyhaz altal el6adott dogmak igazak. Tehat itt talalkozik az eletben olyan tetelekkel, melyek ranezve abszo= lut bizonyosak s melyek open abszolut jellegiikkel minden emberre nezve az igazsagot kepviselik. A tevedesek ellen kiizdeni emberi kotelesseg.lonosen kotelesseg ezt megtenni akkor, mid5n olyan nagy ertekekr51 van szo, mint amin5k a hit tetelei. Tehat a novendek felteszi magaban, hogy kiizdeni fog a tevelyges ellen s a harcos, nyugtalan, megertesben szegeny egyhaznak igy alakulnak vitezked5 fiai. Ezek johiszemiileg harcolnak, ilyen szellemben nevelt& 5ket s ez valt meggy5z5desiikke. lit az egyen eljardsdert igazan joreszt a kollektivizmus felel6s. Tandruk is abszolut modon ad e16, maga a konyv statualja az eretnekeket s mivel a dogmak vagy tudomanyos megalapozasuk vonatkozasba kerill a pozitiv tudomanyokkal, a filozofiaval, más vallasok tanitasaival ezekr51 is igen k8nnyen itelkeznek s ezek az iteletek lesujtok azokra. A vallasnak tarsadalmat szettagolo, az embereket egymastol elkiilonit5, elidegenit5 jelent5sege a dogmatikaban kozpontosul s ezt a szellemet tobbe-kevesbbe a novendek is elsajatitja. Ha a filozofiat Mon tanitjak, akkor ott, ha nem, akkor is a dogmatika kereten belul okvetleniil kitiinik, hogy a k ö z é p k o r n a k az a gyonyorii szintezise, melyet scholastikus filozofianak nevezunk s melynek kulturtOrteneti jelent5seget meg ma sem meltattak elegge, meg m a is teljesen iranyado, mert a vallas szolgalataba szeg5dott s a vallas, a kath. vallas konzervativ, tehat a hozzaja tartoz6 filozofianak is meg kell maradni. A filozOfia, mely modern formajaban olyan tiirelmes es mindent meltanyolo, megert6, itt a szeminfiriumban val6s5.gos dogmatika ; mid6n a scholasticizmusrol van szo, nines ellenmondas, minden egyeb gondolat csak butasag, korlatoltsag. Igy valt Kant a kath. pap szemeben kiralyhegyi kuruzslova. Megjegyzend5, hogy a novendekek joreszt ezen az allasponton is vannak, hiszen a dogmatika nem teremt hitet, mar hiv5 lelek fogadja azt be s epen mivel

76 mar hisz es tudja, hogy a skol. filozofia az az egyetlen filozofia, mely a hitnek tamaszaul szolgal, keszseggel elfogadja s minden masiranyu elmelkedest anathemaval sujt. Sujt és fog is sujtani. A szeminarium erzelmi és akarati nevelese mar teremtett hitet, amelyet a dogmatika csak tudomanyos formaban ad e16 s ez a hit megkoveteli a maga jogait. Eleven er5, mely a tamogatoval szovetkezik, az ellenseget pedig letiporni igyekszik. S itt sokszor eleg a latszat is. Csak messzir51 legyen valami a hittel ellenkezesben, mar feltamad a megsertett fenevad s vedekezesre és tamadasra egyarant kesz. Pajzsot és kardot ragad a hit, amint arra a magyar papi szellem egyik legsaj5.tosabb szellemi produktuma, a Magyar Kultura, minden szamaban igazolast nyujt. S a tarnadas eleg konnyelmii, Inert a hiv5 biztos adatok birtokaban gondolja magat. A harcos egyhazat a dogmatika neveli s ebben van a dogmatikanak a tarsadalmi s Miami jelent5sege. A dogmatikabol tanuljak meg a nOvendekek, hogy szellemi folennyel tekintsenek a tevelyek nagy tomegere, nem gondolvan meg, hogy az az erzelem nem azokat illeti meg sohasem, akik az igazsagokat elsajatitjak, hanem azokat, akik az igazsag felkutatasanak hosszu es kiizdelmes utjat vegigcsinaltak. Ime ez magyarazza meg, hogy alig hagyja el a novendek a szeminarium kiiszobet, batran neki fog s komoly és hivatasos tudasok kutatasait biralja nem a tudomany modszerevel, hanem azzal a kenyelmes eljarassal, mely az eredmenyek osszehasonlitasa reven adodik. Neki konnyii a fejl5des torvenyer61 beszelni, a dogmatika megmutatta az utat, hogy meddig szabad elmenni. Es itt nehany szot a kath. papsag nem theologiai munkassagar61. Rendszerint, akik nem igy tesznek, azok csekely szamu kivetelek, a modern tudomanyt csak apologiai szempontbol ertekelik, vagy hacsak lehet, az apologia szolgalataba allitjak, de mindenesetre a dogmatika altal megkottitteknek erzik magukat. A dogmatika megmutatja, hogy a kutatas eredmenyei mikor és meddig nem ellenkeznek a hittel, tehat el5re

77

tudatjak, hogy minek a bizonyitasara és minek a cafolatam kell el5re adatokat gyiljteni. A kath. tudos, ha ontudatos vallasi eletet el, tehat els6sorban a kat h. p a p a profan tudomanyok teren el5re disponalt lelkillettel fog ahhoz a munkahoz, amelyet az osszegyiijtott adatok és ke115, vagy legalabb is ilyeneknek latszo megokolasok alapjan, elfogulatlan tudomanyos munkanak f o g d e k 1 a r a 1 n i. Ezert siralmas a katholikus tudomanyossag, mert keszillhet a legnagyobb johiszemiiseggel, egy zsenialis elme legnagyobb faradsagaval szigoruan tudomanyos keretek kort, az elfogultsugot nem fogja nelkillOzni. Nem mindig evidens ez az elfogultsag, neha a milvon magan meg se latszik konnyen, de ott van az irojanak a lelkeben, aki talán szinten nem tud rola, de ez esetben tudattalanul el benne. Gondoljunk csak a kath. anthropologiara, filozofiara, fejlodestanra, szociologiara stb. A vallas es tudomany pszichologiai osszekapcsolodasanak ez az egyik jelent5sege. A masik az, hogy a theologist sert5 tanok megerlel6desenek és kifejl5dhetesenek kerekkot5je. A kath. tudomanyos papsagnak ez a jelszava „Semmifele bebizonyitott igazsag el51 nem zarkozunk el." S ez igaz is. De nem ezen fordul meg a tudomany sorsa. Egy szerencses otlet, egy munkabiro elv, egy hipothezis atalakithatja, fejlesztheti a tudomany kepet. A hipothezis meg nem igazsag, esetleg szazadok indukcioja, empirikus adatai teszik azza. Ha nem igazsag, s meg nem is bizonyithate), akkor nagyon konnyen megtamadhato. Megtamadjak, ha a vallas tanteteinek bevett és merev ertelmezesevel ellentetben latszik lenni. Pedig az uj elvnek oriasi jelentrisege pusztan tudomanyos szempontbol tekintve, mar mutatkozik. Az osszefogo, egyiittes kutatas oriasi mertekben emelne vele a tudomany nivojat. De nem, bizalmatlanul, s5t ellensegesen fogadja a kath. theologiai tudomanyossag és ahelyett, hogy fejlesztesevel hozzajarulna ahhoz, bogy veglegesen meg lehessen allapitani igazi erte-

78 ket, kifejlesztesenek utjat iparkodnak vagni. Vagy nem ugy vedekeznek az egyhazi korOk meg manapsag is a Galilei esettel kapcsolatban, hogy Galilei n em t u d t a tanitasat bebizonyitani? Nem felreismerese ez a tudomany fej16desenek ? Persze a dogmatika mindent bizonyit, a formalis logika szempontjabol nem lehet kifogast emelni ellene, de vajjon ez a logikai munka helyes tartalmat jelol is ? A novendekkel megtanittatjak, hogy tantum valent dicta, quantum arqumenta s kezzelfoghatolag illusztraljak neki a skolasztikus filozofiaval és dogmatikaval, amit a novendek más tudomanyos teteleknel is kriteriumul tekint. A dogmatika nem tanitja meg a navendeket arra az igaszsagra, hogy az igazsag open a a tevedesek labirintusabol n6heti csak ki magat s az emberi velekedesek mind komolyan veend6k és targyalandok, ha emberileg igazsaghoz akarunk jutni. Neki az igazsag adva van, hiszi ezt s ez a hit er5sebb minden tudomanyos meggy6z6desnel. Az igazsag csak Istennel van s az 6 egyhazaban, a kath. egyhazban, a t8bbi, ami ezzel ellenkezik, az igazsagon is kivill all. Jol mondja John Stuart Mill: „Ha a nehersegi er5 elismerese emberi és f6leg maganerdekeket sertene, bizonyara mar regen akadtak volna tudosok, akik vallalkortak volna annak kimutatasara, hogy ilyen er6 nem letezik." Ehhez csak azt tessziik hozza, hogy az emberi erdekek k8zt a vallas az embernek legnagyobb erdeke s els6sorban a papoke. Mivel pedig egy felekezetben sem fejl6dik ki annyira az abszolut itelkezes a vallasi es vallassal osszefiigg6 dolgokban, mint a skolasztikus filozofia és dogmatika szelleme reven a kath. papsagban, els5sorban ezek fognak vallalkozni arra, hogy minden erejiikkel szembeszalljanak olyan tudomanyos torekvesekkel, melyek a vallasukat serteni latszanak. Pedig ketsegtelen, hogy a tudomany és vallas celjai nem azonosak . . . Melyik irany er6sebb a papokban : a tudomanyos-e vagy vallasi ? Erre a kerdesre minden papnak a sajat lelkiismerete felel, de ha a nevelesi el6zmenyeket tekintjiik, nem ketelkedhetiink, hogy a

79

vallase marad a gy5zelem. Mit adhat a tudomany a vallashoz kepest ? Semmit. A vallas ellenben nyugodt, dertis vilagnezetet ad, melynek utjai az erkolcsiseg szep tenyeivel vannak feldiszitve és boldogga teszi azt, aki kovet5jeve szeg5dik. Vagy nem mindenkit tesz boldogga ? Erre a kerdesre az aposztatak pszichologiai rajzaval kapcsolatban feleliink. A dogmatika mellett az erkolcstan a f5tudomany. Ennek bevezet5 ajanlo sorai szinten az erzelemhez szolnak. Az erkolcstanb61 a papnovendeknek maga Krisztus sail, az 5 és egyhazanak tekintelye all mogotte. A Krisztus, akit nagyon szeret s akinek kovetesere szeg5dott. De azt is megtudja, hogy a kereszteny erkolcs volt az, mely a vilagot atalakitotta s a modern kulturat es civilizaciot megteremtette. Ez az erkolcs kodifikalva itt all el5tte. Az erkolcstan tanulasa szinten atalakitolag hat a novendek szellemere. Az a b ntuda t, m ely et az elmelkedesek alapjan tett magdeva, az erkolcstannal valo megismerkedesevel csokk e n. Nem vesz el, megmarad, hanem azert mégis csokken. Eddig nem igen gondolt arra a novendek, hogy meddig is mehet el, hogy ne vetkezzek. Inkabb felfele, az erenyek fele iranyitotta a tekintetet s ezek szempontjabol itelte meg cselekedeteit és bens5seget, most ellenben megtanulja azt, bogy sok minden nem bfin, amit eddig annak tartott. Bizonyos cselekedetek, bizonyos felelmek, melyek eddigi fejl5desere jó hatassal lehettek, most elvesztik a talajukat, kisiil roluk, hogy elmulasztasuk nem ban. Ez a felvilagosit6 hatas bizonyes csekelyfoku erkolcsi liberalizmussal jar, mely azonban sulyosabbakat is vonhat maga utan. Mindenesetre az erkolcstanbol tanulja meg a novendek, hogy mi mindent szabad tennie, amivel meg nem kovet el bunt s igy erkolcsisegenek onmegitelesenel uj nez5pontra tesz szert, amely inkabb destruktiv, mint fejleszt5 jellegii.

80 Az egyhazjogban azt tanulja meg a novendek, hogy itt a jog és az erkolcs a legszorosabban osszefitg, a jogszabalyoknak is szankciojuk van. Killonben a szeminarium, de meg inkabb a szerzetes intezmeny, nem alkalmas teriilet arra, hogy a jogerzeket fejlessze. Itt fiiggesre, engedelmessegre tanitjak a novendekeket, nem pedig arra, hogy jogait ervenyesitse. Melyebb hatast nem is valt ki a novendek lelkeben s egyenisegenek fejlesztesehez nem nagyon jarul hozza. A tobbi theologiai tudomanyt is mellekesnek mindsithetjilk a novendekek egyenisegenek kialakulasaban. A szentirds tudomanya tisztan apologiai jellegii, joreszt az egyhaztortenelem is. Ez utobbi illusztralja, hogy az egyhazat a Gondviseles vezerli s isteni erejet mi sem bizonyitja jobban, mint az a teny, hogy meg a rossz papak sem tertek el az igazsagtal s az egyhazat az elpusztulas veszedelme sohasem fenyegette. Az egyhaznak rengeteg eretnekseggel kellett megkiizdenie, de mindig diadalmasan keriilt ki a harcbol. Vigyaznak ugy a dogmatikanal, mint az egyhaztortenetnel, hogy a tekintelyes protestans felekezetek s azok vezerfiai valahogy szimpatikus bemutatasban ne reszesiiljenek. Lutter, Kalvin, Dellinger maganeleteb61 olyan dolgokat mondanak el, amelyek nem teszik 6ket kivanatosakka, tehat azt sem, ami t5liik jon. Itt megfeledkezik a novendek is, tanar is arrol a bOlcs elvr61, melyet a Kempis Tamas olvasasakor olyan sokszor hallottak, hogy t. h nem azt kell nezni, hogy ki mondja, hanem azt, hogy mit mond. Killonben a theologia biztos uton halad, lelkileg e16 vannak mar keszitve a novendekek, hisznek s ha valamit nem is ertenek meg, akkor is elfogadjak, mert ezaltal alazatossagot, erenyt velnek gyakorolni. A theologia teszi 6ket ontudatosabbakka, de jobb hivolke mar nem teheti. A szeminarium erzelmi nevelese betoltotte a hivatasat.

V. A szerzetes rendek nevelesenek sajatos pszichologiai feladatai. Egeszben veve lenyeges killonbseget nem lehet talalni a szeminarium és szerzetes rendek nevelesi eszkOzei kozott, tehat azon lelektani hatasok kozott sem, amelyeket az ifju lelkeben felideznek. Mégis a szerzetesseget megkiilonborteti a vilfigi papsagtol az a koriilmeny, hogy kofelezik magukat arra, hogy komolyan torekszenek a tokeletessegre és e celbol harmas fogadalmat tesznek : a tisztasag, szegenyseg és engedelmesseg fogalmat. Ami a tisztasag fogadalmat illeti, ezt kb. leteszik a vilagi papok is a subdiaconatus felvetelekor s teljesen azonos eszmenyeik vannak a szerzetesekkel. A szerzetes novendekeket csak. arra kell raszoktatni, hogy azokat a prezervativ eszkozoket is elfogadjak, amelyek a tisztasag biztosabb megtartasat eredmenyezik. Ilyen eszkoz a klauzura. A klauzurat a romai Szentszek irja el6 a szerzeteseknek s azt jelenti, hogy a kolostor teriiletere n6 nem teheti be a labat. Nyilvanvalo, hogy igy meg nem sokat jelent a klauzura. Kell, hogy az a terillet, melyet a kolostorban a n5k szamara is megkozelithet6ve tesznek, — mert hiszen a n6kkel yak') erintkezes kikeriilhetetlennek latszik, — csakugyan veszelymetes legyen, vagyis ablakiiveg legyen rajta, melyen keresztill akarki akarmikor benezhet s ellen6rizheti a bennillolet, ne legyen benne divany 6

82 stb., killonben a klauzura illuzorikus fogalom s csak arra valo, hogy a naiv embereknek port hintsenek a szemebe ; tovabba kell, hogy a szerzetes se mehessen el a nolhoz, tehat ne egyedin maszkaljon, hanem vigyen magaval valakit, aki testis vitae-jekent szolgalhat. A nOvendeknek ezeket a gondolatokat szuggeraljak s lehet6leg jo peldat mutatnak nekik, hogy a kolostor tiszta szandekairol meggy5z5dest szerezhessen. Minden kolostori nevelesnek az a celja, hogy a magasabb, tokeletesebb eletet a szabalyzat pontos megtartasaval erje el. Minden rendnek van szabalyzata, melynek megtartasara a rendtagok kotelezik magukat. A spiritualis vagy noviciusmester, vagy prefektus ezt a szabalyzatot kedvelteti meg a novendekekkel, azaltal hogy erzelmeikre hat. Elmondja, hogy hanyan lettek szentek altala s hanyan jutottak az igazi tokeletes és mégis boldog elet birtokaba. A szabalyzatnak termeszetesen olyannak kell lenni, hogy azt meg is lehessen tartani. A modern szerzetesi kriziseknek az a legfab okozoja, hogy a legtobb szerzetes rendnek befejezett, modosithatatlan szabalyzata van, amely régi korok eletfelfog5.sat tiikrOzi vissza s szoszerint ma megtartani lehetetlen. Ilyenek joreszt a szerzetestanit6rendek szabalyzatai, melyek olyan paragrafusokat is tartalmaznak, amelyeket a rendben senkisem tart meg. Igazaban Szent Benedek szabalyzata, mely utan hazankban a ket kivalo tanitorendnek : a bencesnek es cisztercitanak kellene igazodnia, nem egyeb mfivel5destorteneti emleknel, megtartasara a jelenlegi koriilmenyek kozott meg gondolni sem lehet. De más szerzetes rendek, pl. a szigorusagukrol ismert kapucinusok sem tarthatjak meg szabalyzatukat, akarmennyire kotelezik is magukat annak megtartasara. Ilyenkor a regula s z ell e m é r 51 beszelnek s annak megtartasat kivanjak. De a regula szelleme nagyon tag fogalom s a szerzetest igen valtozo eletkoriilmenyeknek teszi ki. Mar az eloljaro is belatasa szerint valogat a paragrafusok kOzott, hogyne erlel5dnek meg a gondolat a novendekben s a kesolbi fogalmas rendtagban, hogy 6

83 is belatasa es meggy6z6dese szerint valogasson ! Egeszben veve nem sokkal tobb marad meg itt sem, mint amenynyit a vilagi papok szeminariumaiban megkivannak. Fontosabb a szegenysegre valO neveles. A szegenyseg fogalmat ismeri a novendek az eletb61. Nelkiilozest, a sziikseges dolgok hianyat jelenti. Ezt a fogalmat a kolostorban ujjal csereli fel. Megtudja, hogy a szegenyseg 1 e 1 k i szegenyseget jelent, mert amire hivatasa erdekeben sziiksege van, abbol semmitsem nelkuloz, s6t amig a kolostor tagja marad, nem is fogja nelkillozni soha. A megelheteshez, a kolostor eletfelfogasahoz mert megelheteshez sziikseges javak mindig rendelkezesere fognak allani. Lehetseges, hogy olyan ellatasa lesz, amilyenre otthon gondolni sem mert volna, pedig odahaza 6k nem voltak szegenyek s 6 most szegeny. Igaz, hogy penze keves van, vagy epen semmi sines, de egyebkent megvan mindene. Tehat mit jelent a szegenysege ? A kolostori szegenyseg azt jelenti, hogy a szerzetes a lelkév el nem ragaszkodik olyanhoz, ami vagyont jelentene, tehat konnyen lemond rola; elfogadja a jo kosztot, de ha kell, le is mond rola zugolodas nelkiil ; elfogadja orommel az uj ruhat, de ugyanugy szivesen venne, ha régi ruhajat kellene tovabb hordania. Nyugodtan el, mert sohasem kell arra gondolnia, hogy mit is fog enni ebedre, vacsorara ; van ellatasa, de ezen ellatashoz nem tapad hozza a lelek vagyaival, hanem barmikor kesz a jot roszszabbal felcserelni, esetleg nelkiilozni is. Igaz, hogy neha ketelkedik, vajjon a kitiin6 ellatas mellett szegeny-e 6 ? S ha nehersegei , tamadnak vagy ugy oszlatja el, hogy akinek csak annyija van, amennyit tarsadalmi rangja megkivan (szerzetes tandrok), az szegeny ember, vagy pedig felebreszti magaban azt a lelkilletet, hogy hiszen 6 kesz mindenr61 konnyii lelekkel lemondani s kiilonben is ez a berendezkedes az el6ljarok akaratabol tortent, akiknek 6 egyszeriien engedelmeskedik. A szerzetes novendek engedelmessegere es ezen 6*

84 tulajdonsag nevelesere nagyobb gondot forditanak, mint a vilagi papok nevel6intezeteiben, hiszen 6 majd eskilvel k8telezi magat arra, hogy engedelmes lesz. Engedelmeskedik a szabalyzatnak, engedelmeskedik eloljaroinak. A szerzetes rendekben az engedelmesseg ugy van megfogalmazva, hogy az az egyeniseg és szemelyiseg megcsorbitasat, felaldozasat jelenti. A novendeket ugy nevelik, hogy megertse, hogy engedelmeskedni an ynyit jelent, mint sajat meggy5z6deses akaratarol lemondani s egy idegen akaratot magdeva tenni habozas és kesedelmeskedes nelkiil mindaddig, mig az el6ljaro az erkolcsiseggel ellenkez6t nem parancsol. Erre a lelkiiletre nevelni nem konnyii. Az elmelkedesek a 'Adak egesz sorozatat mutatjak az engedelmesseg heroizmusara. Magat Krisztust, a legf5bb eszmenyt, olyannak tiintetik fel, mint akinek egesz elete csupa engedelmesseg volt. Mikor a tisztasagrol és szegenysegr51 s altalaban a szerzetesi intezmeny eszmenyeir61 beszelnek, akkor is Krisztust fillitjak oda, 6t kell a nOvendeknek kovetni, azt a Krisztust kell szem el5tt tartani, akit mar megszerettettek a novendekkel más eszkozok felhasznalasaval s akit a novendek szivesen ismer el mesterenek s peldanykepenek. A szerzetesi intezmeny a maga egeszeben is ugy van bemutatva, mint amely Krisztustol szarmazik ; hivatkoznak szavaira, melyekkel a tokeletes eletre hivott, hivatkoznak az apostolok peldaira s a novendek ezt mind hiszi s igy a krisztusi eredet nagyobb hatassal is lesz rd, mintha megmondanak az igazat, hogy itt egesz specialis egyhazi alakulasrol van szo. Az engedelmes Krisztus, az engedelmes Isten, az alazatos Isten fogalmai meginditjak a novendeket. 0 el6tte Krisztus Isten, de itt az Isten kepzete lepcs6zetesen alakul ki s nem emelkedik feljebb az empirikus ismeretek skalajan. S igy jol is van. Ha a transzcendentalis legkorbe menne a novendek, akkor egy csomo absztrakciohoz jutna, amely teljesen hide gen hagyna a lelket. De ha megvan benne az a tudat,

85 hogy Krisztus Isten s ezt az elvont tudatot a n a g y u r konkret fogalmdnak az erzelme akar tudattalanul is melegiti, akkor megrendillve veszi tudomasul, hogy az Isten szolgai format oltott s engedelmeskedett. Ki is fejezik az el6ljarok példak a 1 a k j a b a n azt, ami egyediil tolti meg tartalommal rdjuk nezve is az engedelmes Isten fogalmdt. J61 jegyezziik meg, hogy ezek a Old& tehat a valosagnak teljesen rossz hasonlatai hatnak, a valosag maga j61 dtgondolva tires spekulacio s nem erkolcsisegre nevelt") fogalom. Azt mondjak a novendeknek, hogy Krisztus engedelmessege olyan, mintha a kirdly engedelmeskednek a szegeny parasztnak, vagy a pilspok a templomszolg5.nak. Ez rendkiviili dolog s ezert mutatnak a Szentek elettortenetei, melyekben igazi krisztusi elet jut kifejezesre, szinten rendkiviili dolgokat az engedelmesseg teren. Ime Szent Berndt atyja belepett fia kolostordba szerzetesnek s engedelmes lett a fidnak ; egyik bends kolostor szerzetese habozas nelkiil szaladt a -Lora apatja parancsdra s ime Isten csodat is miivelt, mert kedvenc szerzetese, akit az engedelmessege tett Isten el6tt kedvesse, nem meriilt ald. De miert volt Krisztus engedelmes ? Azert, mert aldzatos volt. Aldzatosnak lenni annyit jelent, mint magunkat lealacsonyitani, semminek tartani s ezt realitas gyanant erezni is. Mar a fogalom meghatdrozdsbol kovetkezik, hogy nagyon nehez 6szinten aldzatosnak lenni, de annal konnyebb az alazatossagot szinlelni. A szerzetes rendek igen sokszor miialazatossagot nevelnek s tab& kevesbbe ugyanugy tesznek a szeminariumok is, amennyiben ezt az erenyt forszirozzak. Az alazatossag, a minmagunk lebecsillese, ellenkezik az ember els5 alapvet5 iisztonevel. Konnyii aszkezisre nevelni, mert az aszketikus fedi a sok lemondassal, a test és lelek megkinzasaval, megtepesevel is azt hiszi, hogy lelekben gyarapodott, tehdt tab lett, de arra nevelni, hogy valaki kevesnek, s5t semmisnek erezze magat : nem lehet. Tehat a szemindrium, a szerzetes testillet elerheti

86 azt, hogy szolgakat nevel, akik a legkeszsegesebben engedelmeskednek, olyanokat, akik ellenmondas és kesedelem nelkiil engedelmeskednek meg akkor is, ha sajat legbenstibb meggy5z6desiikkel jutnak osszeiitkozesbe, mert ezek tudjak, hogy lelki hasznot, s6t esetleg anyagi hasznot is huznak engedelmeskedesiikb51; de azt nem tudja elerni, hogy ezek epen ezaltal ne higyjek, hogy k8zelebb jutottak a celjukhoz, hogy tObbek lettek, hogy erenyben gyarapodtak. Az alazatossag itt mint 6szinte lelki elmeny nem szerepel. S a tapasztalas nem ezt mutatja ? A szenteletii szerzetesek a legbiiszkebbek, buszkek egyeni szerzetesi integritasukra, biiszkek arra, hogy a tokeletessegben olyan nagyra vittek. Kritizalnak mindent, ami a rendben tOrtenik s nem azert teszik-e, mert egyeni tobbmivoltuknak a tudata ezt, mint jogos dolgot sugallja nekik ? Ketsegtelen, hogy alazatosaknak is tartjak magukat, de tellyleg nem azok. Az alazatossag elsajatitasanak hamis hite onnan is eredhet, hogy ez a tulajdonsag sajatsagos testmozdulatokkal van osszekotve, amely testmozgasok erzetei kestibb is megleven, azt a latszatot keltik ugy a kills5 szemle15ben, mint magaban az alazatossag alanyaban, hogy 6 bir ezzel a tulajdonsaggal. A fej lefele hajlik, a test a fold fele gorbill, a szemek a foldre vannak iranyozva stb. stb. szoval olyan testi allapot van, amilyen akkor keletkezik, mithin valakinek tisztelettel adozunk. Szemleltetesill szolgalhat az inas, aki ura autojanak ajtajat kinyitja, hogy az be- vagy kiszallhasson. A tisztelet sem egyeb, mint annak a tudata, hogy az altalam tisztelt szemely tab, mint en vagyok. Tehat en maradok kisebbsegben a kett6nk osszehasonlitasakor. Az alfizatossagnak is azt kelt jelenteni, hogy nem bizonyos tekintetben, nem bizonyos alkalmakkor, hanem allandoan mindenki Witt en vagyok a kisebb. De hatha ennek a kisebbsegnek a tudata nincs meg ? Hatha en egyenrangunak vagy plane tobbnek erzem magamat annal az el6ljaronal, akinek en alazatos engedelmesseggel tartozom ?

87 A szerzetes intezmeny gondoskodott arrol, hogy ez a tudat nehezen fejl6dhessek ki. A szemelyt, ki el6ljar6 a kolostorban, egyenileg nem mindig lehet a tagoknal magasabb ertekii nivora emelni, tehat nincs más hatra, mint folruhazni olyan tulajdonsaggal, mely egyeni erdemeit61 fiiggetlen s amely 6t a tobbiek Mott igen magasra emeli. Igy lesz a szerzetesi el6ljaro akolostorban Krisztus helyettese. S rank nezve, a szerzetesseg lelektananak megertesenel az a fontos, hogy a szerzetes ezt hiszi, az el6ljaro is hiszi s mindketten hitiik szerintcselekesznek. Ezert talaja a szerzetesseg egyreszt a szolgalelkiisegnek, másreszt az autokratizmusnak. Nines intezmony, mely a szemelyiseg modern ethikai fogalmat annyira labbal tiporna, mint a szerzetesseg s mid6n ezt teszi, a vallasos kepzetek hatasa folytan azt hiszi, hogy igen helyesen cselekszik. A szerzetes rendek lelektani osztalyozasanal az szolgalhat alapul, bogy ez a hit menynyire tartja- magat. Mert amig ez a hit fennaddig ott a pietisztikus vallasi kepzetek s erzelmek dominalnak, erkolcsfejleszt6 hatasuk folytan a testiilet erkolcsi nivoja is magas; de mid6n ez a hit hatterbe szorul, e lhalvanyodik a beleje keralt vilagi szempontok megitelesi ereje szerint, annyiban a ✓allasi eszmények alta1aban erkölcsfejleszt6 jellegiiket is elvesztik s a kolostor erleolcsi nivoja alaszall. Mert abban a vallasi intezmenyb en, a'hol az erkolcsiseget a vallasi gondolatok tartottak fenn, a vallas hatterbe szorulasaval a modern filozofiai e rkolcstan barmilyen tudatos legyen is, teljesen hatastalan marad. Ez a szerzetesi intezmeny dilemmaja. Egeszen konkret modon az elmondottakat a kOvetkez6kepen szemleltethetjiik.

88 A vallasi kepzetek s a hozzajuk filz6d5 erzelmek szerves egeszet alkotnak. Ha ebben az osszekotottsegben lazulas all be, akkor a lazulas minden reszen erezhet5v6 \rank. Ketsegtelen, hogy a szerzetesi erkolcsi eletnek legfolb biztositeka a rendfiinok tekintelye. Ha ez a tekintely meginog, akkor ez a jelenseg annak a jele, hogy az alapjaul szolgalo vallasi kepzetekben valo bizalom ingott meg. Mi lelkesitse mar most a novendeket erkolcsi és pietisztikus tenykedesei pontos elvegzesere ? Semmi. A szerzetesseg eszmenyei egeszben veve olyanok, hogy a modern ethikai gondolkodas nem tamogatja 5ket. De a modern ethika meg sajat normativumait sem tudja az ilyen egyenben ervenyre juttatni. A s z e r z e t es a f iigg e s h e z, az ellen5rzeshez, a vezetteteshez van hozzas z o k v a. Nem 811016 ura sajat erk8lcsi erzilletenek. Ha az raja nezve megsziinik, ha nines tobbe feken tartva, az, aki eddig is idegen fek alatt volt, most sem fog sajat magara bilincseliet rakni. A tekintelyi fegyelem alatt 615 emberekben a tekintelyi hatalom megsziintetesevel az erkolcsi romlottsag fog feszket rakni. Ez telly s ez a teny lelektanilag erthet5. A tekintely alatt nevel5d5 s ezen tekintely allando elismeresere kenyszeritett emberek hozzaszoknak ehhez az autoritativ leveg5hoz s magok is elveik koze sorozzak. A szerzetes tanar tobbek kort azert killonbozik a civil tanartol s lelektandban ra is fogunk ezen jelensegre mutatni. A szerzetes novendekek lelkilletet a harmas fogadalom keszseges elfogadasan kiviil meg egy fontos iranyban alakitjak. A szerzetesek abban kiilonboznek a vilagi papoktol, hogy kOzos Metre vannak utalva, tehat a novendekeket ezen kozos eletre kell nevelni. Nem mindenki alkalmas a kozos eletre, mert igen sok ember szereti, ha maganak maradhat meg s a tarns elet bajairol es el5nyeir51 szivesen lemond, de a szerzetesi elciljarOk megtanitjak, amennyire lehet, hogy a kozos Met igajat magara vegye.

89 Az els6 eszkoz, melyet hasznalnakpa szerzetesi ertelemben vett baratsag szervezese. Ennek ket jellegzetes tulajdonsaga van. Egyik az, hogy nem egy vagy ket emberre terjed ki, hanem valamennyire, akik egyiittesen lesznek noviciusok és a vallfiserkolcs ellen6rzese alatt all. A rendi novendekek vezet6je szigoruan iigyel arra, hogy egyes novendekek el ne killonitsek magukat, hogy olyan szorakozfisok ne is legyenek, amelyekben a novendekek killon-kiilon vesznek reszt, hanem lehet5leg olyanok, amelyekben egyszerre mindenki vagy legalabb a tobbseg reszt vehet. Termeszetesen igy nem fejl6dhetik ki olyan meleg baratsag, mint amino" civil emberek kort szokott el6fordulni. A B u rgschaft meseje nem tortenhetett volna meg pusztan a baratsag alapjan ket szerzetes kozott, legfeljebb valami vallasos onfelaldozasbol. De a szerzetes el6ljarok nem is ohajtanak ilyen baratsagot, ennek ugyanis az a nagy hatranya van, hogy konnyen cimborasagra vezet, amikor a novendekek egymasnak nemcsak erkolcsi, hanem az erkolcstelensegben is tamogatoi. Azutan az igazi baratsag kizarja a denunciaciot, mig a s z e r z et e s i baratsag, mely a masiknak a lelki iidvet tekinti legf 6képen e16mozditandó celnak, nemcsak megengedi, hanem egyenesen kivanatosnak min5siti. Elgondolhatjuk, hogy a kepmutatasnak s az aljas lelkiiletnek, mely a tars lelkitidvenek, lelki haladasanak cegere alatt annak artalmas és kellemetlen kovetkezmenyeket biztosit, milyen tag tere nyilik itt. Nem lesz ez egyik okozoja a szerzetesseg kriziseinek ? Kes6bb ráteriink erre a jelensegre. Arra is iigyelnek az el5ljarok, hogy a novendekek kort nemes versenges fejl6djek ki, de az irigyseg azert kiszoruljon. Ez ismet nehezen valosithato meg s inkabb csak az erhet6 el, hogy az irigyseg direkt modon nem nyilvanul meg. A nyilt és durva irigyseg nem jelentkezik, de leleplezve, mellekutakon annfil felttin6bben erezteti hatasat. Pedig az irigy embernek is mosolygos arccal kell arra tekinteni, akit irigyel, tehfit a kepmutatasnak ez is

90 egyik melegagya. Az irigyseg minden testilletben tanyat ver s ez al61 a szerzetesek sem kepeznek kivetelt. Van az irigysegnek egy fajtaja, melyet a kolostorban szent irigysegnek szoktak nevezni. Ez abban all, hogy az irigyked6 amiatt bankodik, hogy 6 meg nem jutott a tokeletesseg és szentseg letrajan olyan magasra, mint szerzetes Ursa. Az talán tobbre kepes a testies vagyak korlatozasaban, altalaban nagyobb onmegtagadast tanusit, tobbet elmelkedik, tobbet imadkozik. O is szeretne olyan lenni, de nem tud. Ezt a nem j6, hanem nelkiilozest, szenvedest irigyl6 ember irigyseget min6sitik szentnek. Pedig a lelki forrasa ugyanaz, mint azon irigysegnek, melynek targya más ember vagyona vagy kenyelmes eletmodja. Aki a szentet irigyli az is csak azt irigyli, hogy valaki az eletben val6 ervenyesiilesben tobbre vitte, mint 6. Az aszketikus elet epen olyan pozitiv eletfejlesztes, mint a kifele szinpadiasan ervenyesillni tudo elet. A lemondas az egyeniseget eppugy ni5veli, mint az energia ervenyesitese a sok tulajdon alapjan. Tehat a szent irigyseg csak annak a szemeben szent, aki nem tudja azt elkepzelni, hogy a lemonclasos elet valakire nezve ugyanazt a szerepet jatszhatja, mint masra s mondhatjuk a legtobb emberre a birtoklas alapjan ervenyesii16 Met. A pszichologus eleitt azonban a ketfele irigysegnek egyazon jellege van. Akik mindig egyiltt elnek, azokra nezve fontos, hogy allandoan osszehasonlitast tegyenek maguk es tarsaik kort. A vilagi klerikus azzal vigasztalja magat, hogy a szeminariumban ugyan egyiitt van novendektarsaival, de amint a szeminarium kiiszobet elhagyjak, mindegyikok sajatos eletkoriilmenyek koze jut, mikor is a gyengebb szellemii és ajtatossagu ember ugyanugy ervenyesiilhet a maga kornyezeteben, mint a kivalobb tehetsegii. Ellenben a szerzetes novendek tudja, hogy kes6bb is egyiitt fog elni azokkal, akikkel most kell elnie, tehat azok biralo és megitel6 gondolkozasanak targya lesz. R5.nezve tehat fontos, hogy az osszehasonlitasban felill-

91 maradjon s ha erzi, hogy egyeni er5tlensegenel fogva erre keptelen, akkor kifejl5dhetik benne az irigyseg. Ezert az el5ljarok is bizonyos nivellalo miikodest iparkodni kifejteni s a novendekek egyiket-masikat nem tantetik ki, hacsak ez nem elkeriilhetetlen, a tobbiek folott. Az egyeni onerzetet pedig az alazatossaggal iparkodnak letompitani. Ez a munka, barmennyire igazsagtalannak latszik is, bizonyos pragmatista szempontbol erthet6. Az el6ljarok is tudjak, hogy aki a kozos eletet 616 testilletben kiemelkedik, annak kesobb keserves elete lesz, ami mar most is erezhet5. Tehat ha lenyomjak, segitenek rajta. Hatha azonban ez a kivalo egyeniseg epen azert \Tait ki, mert akarata ilyennek min6sitette, inert ennel az ervenyesiiles osztone olyan nagy volt, hogy megfeszitette szellemi és erki5lcsi erejet, csakhogy masoknal tobb legyen s epen ezert nem engedi magat lenyomni ? Mindenesetre ez a tiinet a szeminariumban ritkan jelentkezik, inkabb kes6bb, mid5n a novendekseg megsziintevel bizonyos csekely onallosaghoz jutott a szerzetes s azert inkabb akkor okoz valsagot. A szerzeteseknek a papi vilagnezetet kialakito tenyezol lelki hatasa tekinteteben a vilagi papnovendekeknel el6nyosebb helyzetilk van. Lattuk, hogy min5 fontossaga van a theologiai tanulmanyoknal is s altalaban minden e vilagnezettel ellenseges erziilet visszaszoritasaban annak a lelki dispozicionak, melyet a sok pietisztikus gyakorlat okozott. Nos, a szerzetesek egy evig ugyszolvan kizarolag ezen dispoziciok elsajatitasanak elnek. A noviciatus esztendeje azt a telt szolgalja, hogy a novendek pietisztikus lelkillete kifejl6djon, hogy az elmelkedesek fontebb vazolt szelleme sajatjava valjon, tehat hogy a papi felfogas szerinti tokeletessegben nagy el6rehaladast tegyen. A vilag leheletet61 ovjak, gondosan elzarjak minden e fejl6dest hatraltatO hatas e161 s altalaban tobbet kivannak t6le erenyesseg, szerzetesi tokeletesseg szempontjabOl, mint annyira kes5bb sziikseg lesz. A noviciusi ev szigoru ev, ez a komoly lelki fegyel-

92 mezesek esztendeje. Mikor vege van, a novendek valosaggal fellelekzik, meglconnyebbilltnek erzi magat, pedig talán eszebe sem jut akkor, hogy eletmodjan valtortasson. De az a tudat, hogy a nehez esztend6nek vege van, bizonyos megnyugvast, joles6 &zest valt ki a lelekben. A noviciusi evben gyul ossze a tudattalan anyaga legf6kepen ; kesobb majd elhalvanyulnak az elmelkedesek tartalmai, a kritikus szellem folejiik kerekedik, ki is gunyolja 6ket, de a cselekves keszsege a noviciusi eszmenyek f6bbjeinek iranyaban megmarad. A szeminarium els6 evet is novicius evnek tekintik, de tavolrol sines meg az a lelki hatasa, mint a szerzeteseknel. Emitt az elzaras a vilagi elemekt61 eleg tokeletesen megvan, mig ott nagyon hianyosan, tehat a lelki fejl6des sem tortenhetik olyan homogen menetben, mint a szerzetes novendekeknel.

VI. Visszahatasok a szeminariumi nevelessel szemben. A szeminariumi nevelesnek az a celja, hogy a novendeket fitalakitsa s a papi vilagnezet szolgalataba allitsa szivvel-lelekkel, vagyis a novendek ne csak kenyszeriisegb61 vegezze kotelessegeit, hanem erezze, hogy neki nincs más kotelessege, mint amit ott kotelessegiil tiintetnek fel és ezt a kotelesseget 6 maga is ambicionalja. Eszkozei, melyeket celja eleresere hasznal, mesteriek, lelektani hatasaikat joreszt lattuk. De vajjon nem csalodtunk-e, mid6n a lelki fejl6cles fentebb rajzolt kepet el6adtuk ? Vajjon csakugyan olyan biztos iranyban je1151tilk ki a novendek fejl6cleset ? Ketsegtelen, hogy ugyazon lelki fejleszt6 eszkozok, melyek a novendekek egy, mondjuk tulnyomo reszenel az emlitett hatasokat kivaltja, a tobbi novendeknel nem azt eredmenyezi. A biblia azt mondja, hogy csak az a mag hoz jo termest, amely JO talajra hullott s mi a novendekek lelkenek talajvizsga.latat meg elmulasztottuk. A novendek a szill6i hazbol mar bizonyos fokig megallapodott egyeniseget hoz magaval, reszben &Rolle azt, reszben a hazi kornyezet nevelese alakitotta. Abban az esetben, ha ez az egyeniseg csirajaban tartalmazza a kes6bbi, szeminariumi fejlesztes iranyait, vagyis a novendek olyan dispoziciokkal lep a szeminariumba, melyek alkal-

94 masak a pietisztikus szellem befogadasara, akkor a szeminariumi neveles eleri a celjat. Ellenkez6 esetben nem vagy nem tokeletesen. A lelki hatasok ez esetben is megvannak, de az ifju egyenisege reszer61 olyan modosuldsokon mennek at, hogy csak kozbills6 kepletek letesiil•hetnek. Tapasztalt szeminariumi lelki vezetol mar regota tudjak, hogy a novenclek szeminarium el6tti eletet61 milyen sok fiigg. Nemely helyen vigyaznak, hogy eretnek sztil6k gyermekeit fel ne vegyek, mert gyakorlatb61 ismerik a lelki atorokles torvenyszeriiseget. Masutt csak olyan novendeket vesznek fel, akir61 hittandra bizonyitvanyt dint ki, hogy egesz gimnaziumi tanulmanya alatt joviseletil, erkolcsos fiu volt. Meg igy is sok csal6das eri a szeminarium vezet6it. Lassuk ezeknek lelektani motivumait egyenkent Mint lattuk, a legf6bb atalakito eszkozok egyike az elmelkedes. Az elmelkedes hatekonysagahoz azonban bizonyos autoszuggesztio sziikseges. Kell, hogy amit az elmelkedes vezet6je szuggeral, azt magam is tamogassam, termeszetesen tudattalanul. Mert amint egyszer tudatossa van, az onbecsap6das lehangolo erzelme kikeriilhetetlen. Ez pedig epen az ellenkez6jet eredmenyezi annak, amit az elmelkedes celoz. Nem megszeretik az elmelkedes eszmenyeit, hanem kiabrandulnak bel5le. Az autoszuggesztio hianyzik azokb61, akik er6sen kritikus termeszetilek, akik biral6 szemmel helyezkednek szembe azzal, amit az elmelkedes pontjai gyanant hallottak és azokb61, akik nagyobb erzelmi emociokra alkalmatlanok. A szeminariumokban ezt lelki szarazsagnak nevezik s eleg gyakori tiinetkent eszlelik. Ezek nem tudnak elmelkedni vagy nagyon rosszul elmelkednek. Mi hasznuk van tehat az elmelkedesb61? Semmi, de karuk annal tObb. Ok unatkoznak s az unalom rossz tanacsado. Az elmelkedes idejet kotelesek csondben, ugyanazon kills6 testi jelensegek kOzt tolteni, mint a tobbiek, tehat — hacsak nem szundikalnak, amire szinten eleg sok pelda van — morfondiroznak. Ez a morfondirozas lelkesedest nem, hanem annal tab

95 blazirtsagot teremt. Azert megcsinalnak kills6leg mindent, mert nekik is az a celjuk, hogy papok legyenek, hiszen a papsag a megelhetesnek és ervenyesillhetesnek eleg jo formaja, de csak kills6leg engedelmeskednek, a bens5 tartalom hianyzik beloliik. Hianyzik az, ami a papi eszmenyeknek talajt k4szitene e16, melyb61 termeszetszeriileg fejl5dhetnenek akarati elhatarozasaik es cselekedeteik, amely a kiils5 és bens6 k6zt harmoniat teremtene. Nem, 6k a kills6segeket megteszik, jó novendekek, de csak azert, mert megtanultak, hogy mit kell tenni8k s tudnak magukon uralkodni, de az erzelem melege nem heviti 5ket. Amino" az elmelkedesiik, olyan az imadsaguk es a tobbi lelkigyakorlatuk. Ok papok akarnak lenni, tehat az elbocsattatastol felve megtesznek mindent, de amennyiben ezen kills6 megnyilvanulasoknak bens6 tartalommal is kellene birni, nem min5sithetjiik 6ket 6szinteknek, inert a bels5 tartalom hianyzik. Ezekb51 lesznek a formalis papok, akik liestrobb is kitiinGen vegzik a papi funkciolkat, de a lelkiik, a meggy5z6desilk tavol all azoktol. Nem tagadhatni meg t5liik bizonyos onfelaldozast. Erzik, hogy rossz helyen vannak, hogy itt mind olyan dolgot kell tenniok, amit nem szivesen tesznek és mégis megteszik, hogy celjukat elerjek. Persze, amennyiben a kiils5 viselkedes a bels8 tartalom jele s ezt 5k is tudjak, tudjak, hogy igy itelik meg 6ket, farizeuskodnak, 6szintesegiikon ejtenek csorbat. Es ezt a farizeuskodast meg is szokjak, arra iigyelnek csak, hogy megfelel6k legyenek s csak akkor fogjak a kiils5 alarcot is levetni, amikor ezt buntetleniil megtehetik. Sok jo novendekb61 lesz rossz pap s ennek egyik oka abban rejlik, hogy ezek a jó &Wend& kek mar a szeminariumban is csak killsoleg voltak ilyenek. Az alakoskodast kes5bb is folytatjak. Ezeknel a lelki gyakorlatok nem keszitettek el5 a szeminariumban olyan talajt, mely a theologiai tudomanyok keszseges befogadasara 6ket alkalmasokka tenne. Tehat nagyobb

96 kritika.val fogadjak a theologist. Ezeknel a dogmatika nem lesz a hit problemainak tudatossa tetele, 6k rendszerint vagy csak reszben hisznek, vagy mivel nem tudjak elfogadni a dogmatika minden tetelet, ezekr51 azt mondjak, hogy nem latjak be, hanem azert hiszik. lit hianyzik a megnyugvas erzelme s a szemelyiseg megkett6z6dik. Egyik az, amely papi befolyas alatt all, a masik a kritikus egyeniseg. Eredmenye : az erkolcsi lazultsag, amint az lehetsegesse valik. A hit dolgaiban a ketelkedest el6mozdithatjak azon tanulmanyok, melyeket a szerzetes rendek novendekei az egyetemen a theologiai tanulmanyokkal egyidejiileg folytatnak. Nem mondjuk, hogy kizarolag az egyetemen hallottaknak adnak igazat, de mindenesetre bekovetkezik az az allapot, mid6n a novendek mar nem teljesen hisz abban, amit theologiai tandrai adnak el6 neki. Maskep is lehetseges, ez az allaspontjuk. Killonosen all azokra megjegyzesiink, akik az egyetemen filozofiat komolyan hallgatnak. A modern filozofia konnyebben hozzaferk6zik az ifju lelkehez, mint a skolasztika. Erthet6bb is, plauzibilisebb is. A skolasztikaban meginog a bizalma, seit az is lehet, hogy egeszen megveti és szoszatyarkodasnak Aztan eszebe jut, hogy a dogmatika tudomanyos reszenek, de ugyszolvan az egesz theologianak ez a filozofia az alapja. Iteletet mond igy a theologiar61 is. Altalaban a theologist nem tartja komoly tudomanynak, sziikseges rossz az, melyen at kell tornie magat, hogy celjat elide. Nem igen nyilatkozik bens6 meggy5z6deserol, mert ezzel halalra Heine magat. Modernista szinben tunnel( fel s tudja, hogy a modernistakat a papal rendelkezes ertelmeben (X. Pius, Pascendi enciklika) kerlelhetetlenill iildozik. Alakoskodik tovabb. Mar erre az alakoskodasra is tud ment6 okot talalni. A modernistakat altalaban az jellemzi, hogy a kath. egyhazat nem hagyjak el. Tudjak, hogy amint valaki protestanssa lett, elvesz tette a befolyasat az egyhazra. Igy okoskodik 6 is. Neki nagy hivatasa lesz, vilagossagot kell teremtenie a sotetsegben. Azert hallgat és tovabb szolgal, de csak azert, mert re-

97

meli, hogy eljon az id6, mid6n nagyobb, karosabb reakci6 nelkiil vegezheti felvilagosito munkajat. A novendekek egy reszevel ertelmisege alapjan lelki ellentetbe kern. Azok más vilagnezeten vannak, mint 6, epen azert azoknak a megjegyzesei, torekvesei bantjak. Erzi, hogy lassanlassan nagy iir lesz kozottilk, azok ellensegei lesznek, 6 egyeni @etre van hivatva. Ervenyesiilese nehezebb lesz, mert kornyezete nem tamogatja, de annal ertekesebb is lesz. A tarsaselet esetleg más szempontb61 sem tetszik neki. Nines meg benne az a kills6, modorbeli simulekonysag, mely az oszebaratkozashoz sziikseges volna. Azonfeliil fel az ellen6rz6 tekintetekt61. Tudja, hogy figyelik s alkalomadtan esetleg be is druljak. A denunciaciot jellemtelensegnek min6siti. Konnyfi felfedeznie az irigyseget is, mely a mosolygo arcok mogott is ott tanyazhat. Ha szellemileg kivalobb a tobbinel, akkor plane meg nagyobb mertekben fognak rd irigykedni. Azt is latja, hogy van sok kepmutato is. Viszont vannak olyanok, akik mindenben kozepesek, meg a lelkigyakorlatok vegzeseben is, s ezek azokat is irigylik, akik jamborabbul elnek. Mindez olyan lelki hangulatot teremthet, amely a szeminariumi eletet rossz szinben tiinteti fel el6tte. Kezd rajonni, hogy a szeretet ezeknek csak a szajukban van, de nem a sziviikben s csak a szajukban lesz akkor is, ha a szoszekr61 predikalnak vagy ha theologiai tandrok lesznek. Tandrait is kritika ala yeti. Lehet, hogy felfedez kozottiik olyant, aki nem a tudasa reven kerillt a kathedrara, hanem azert, mert jambor volt, mert tudott alkalmazkodni. Ez is kiabranditolag hathat rd, amennyiben a nem tiszta fiton val6 ervenyesiilhetes peldajat mutatja. Konkret 'Adak lebegnek el6tte f6papokbol s kozonseges papokb61, kik szep karriert csinaltak, pedig eppen nem krisztusi eletet eltek. I m e az éry én ye sii lésn ek a papi palya kereten belill is vannak kenyelmesebb fitjai, mint 6 ezt eddig hallotta 7

98 s miv el a papi palyara valo lepes alapveto. bens5 motivuma ez volt s ez más eszkozokkel is elerhet5, kezdi az ujabb eszltozokre terelni figyelmet. Kritika ala yeti mindazt, amit eddig termeszetesnek talalt. Az egyhazi dolgokrol valo velemenye is modosul. A feny mellett most mar meglatja az arnyekot is. Amiert ezelolt lelkesedett, most esetleg leszolja. A kath. ujsagokat iireseknek talalja es a kath. sajtOt nem erdemesiti arra a tamogatfisra, amelyre buzditottak. A regenyirodalmat kezdi megszeretni, meltatja a bennok lev5 szepsegeket. Meg a piispoki miset is megkritizalja, azt veszi eszre, hogy a piispokot koriilvev5 sok szolga nem az Istennek szolgal a mise alatt, hanem a piispoknek. Ot tomjenezik, elotte hajlongnak. Ha ez a mise egyaltalan valakinek a dics5segere szolgal, akkor az csak a piispok lehet s nem az Isten. Egyaltalan nagyon sok formalitast fedez fol s ezeket reszben karhortatja, reszben hasznot hfiz bel5liik, amennyiben a maga celjaira is felhasznalja. Botlasokat lat s 5 maga is keresztillesik ilyeneken. Pedig a vetek szapora betegseg, egyik sztili a masikat. A nemi oszton a kor haladasaval mind kovetel6bben lep fel. A n5kh6z Onkenytelenill is vonzodik, de meg tudja, hogy ez a vonzodas nem bfin, hiszen erzeki vagyai neki nincsenek, de jolesik neki azokat latni, velfik beszelgetni, veliik levelezni. Az idealis szerelem nem bin ; hiszen nem is szerelem, amit erez — az 5 velemenye szerint — hanem szeretet. Vigyaz, hogy ne vetkezzek, azert bizonyos hataron nem megy tul, de azt nem tudja, hogy ez az u. n. idealis szerelem mar hathatos eloiskolaja az erzeki szerelemnek. Tisztatalan kepeket nezeget s kozben mondja, hogy nem egyezik bele a bfinbe, csak open megnezi. A fantaziaja is tele van ilyen kepekkel, amelyektol talán szabadulni igyekszik, de lassan-lassan ez a szabadulas nem tortenik olyan gyorsan, hogy azok a „kisertesek" ne lennenek hatassal a lelkere. Az ejjeli erotikus vagyak magomlest idezhetnek el5, és az glom itt eleget tett

99 annak, ami a novendek titkos vagyat alkotta. Egy onfeledt pillanatban onania kovetkezhetik be s ez olyan termeszetti, hogy vonja maga utan a masikat. Az erzeki vagynak minden kielegitese olyan, hogy a masikat annal er5sebben vonja maga utan : itt megallas nincs, vagy csak a legnagyobb er5feszitessel eszkozolhet5. Igaz, hogy levertnek, kimerilltnek, bagyadtnak erzi magat utana, azt is tudja, hogy idegrendszeret pusztitja ez a Icor s epen azert arra gondol, hogy nem jobb volna-e nemi osztonet termeszetes uton kielegiteni. Ha erre alkalom kinalkozik, akkor esetleg meg is teszi, de a mai szeminariumi allapotokat tekintve ez aranylag a ritkabb esetek koze tartozik. Mindenesetre itt csak lelki lehet5segeket mutatunk be, a visszafejlodes ezen iranyok valamelyikeben, de rendszerint kombinalva tortenik : 1. intellektualis visszafejl5cles ; 2. erzelmi visszafejl5des ; 3. erkolcsi visszafejkldes ; Az els5 kombinalva lehet a masik kett5vel s rendszerint kombinalva is van a 2.-kal ; de a masodik es 3. nincs szilksegkepen kombinalva az 1.-vel. Megjegyezziik, hogy a visszafejl5des szot itt a papi vilagnezettel valo osszehasonlitasban ertjiik. Az intellektualis visszafejl5cles a modern vilagnezet es filozofia szerint epen el6rehala
100 tettem en mindent s az Men sem kivanhat t6lem lehe-, tetlent. Az6rt jó pap lehet bel6lem akkor is, ha bizonyos szabalyokon tolteszem magamat. Lelke Witt megnyugtatasul elvonulnak a modernista papok kepei és azon ismer6s papokei, kik nemi eletet elnek. Lam nemelyiknek gyereke is van s mégis dolgozik .az Ur szollejeben. Azutan 6 nem is akar a vetekben rnegmaradni, az igaz is hetszer botlik napjaban, majd felkel 6 is. Nem szegyen a bukas, csak fekve maradni szegyen s 6 nem akar fekve maradni, hanem meg akar javulni stb. Ilyen joszandekok b6ven teremnek s az jellemzi &et, hogy nagyon nagy altalanossagban vannak fogalxnazva s killonosebb erzelmi emocio nem kiseri. A masik mod a szeminariumbol valo kilepes.

VII. Kilepes a szerninariumbol. Azon kilepesrol, mely a szeminariumbol val6 esetleges eltavolittatast akarja megel6zni, e helyen nem targyalunk. Itt csak azon kilepesr61 van szo, mely a noven. dek lelki szilksegletenek akar eleget tenni, amelyre tehat az egyebkent megfelel6nek latszo novendek hatarozza el magat. A szeminariumbol yak') kilepes vagy rabeszeles vagy onelhatfirozas alapjan tortenik. Termeszetes, hogy a rábeszeleshez is kell onelhatarozas, de ez esetben az egyeni akarat inkabb kills6 rahatas folytan hatarozza el magat. A szeminariumi gyonas, a spiritualis meglatogatasa onvallomasok celjabol azt eredmenyezheti, hogy a lelkiatya azt tanacsolja a novendeknek, hogy lepjen ki a szeminariumbol. A szeminarium lelki vezet6je rendszerint igen buzg6 pap, aki eber szemmel aggOdik, hogy a papi vilagnezet intellektualis, erzelmi és erkolcsi resze teljesen lelki sziiksegleteve valjek a novendeknek. A gyonas, a bizalmas bevallasok reven rajon arra, hogy tobb novendek kfilseileg eleget tesz ugyan a kotelessegeinek, de amit tesz, nem szivesen teszi ; megtudja azt, hogy nemely novendek titokban sulyos vetkeket kovet el, amik kozott killonosen a szexualis vetkek jelent6segesek a coelibatus szempontjabol; eszreveszi, hogy nemely novendek tele van joindulattal, igazan hiv6 lelek, de a theologia. nem

102 neki valo, nem tudja megemeszteni, ahelyett, hogy hiteben meger5sitene, meg inkabb hitbeli ketelyeket tamaszt stb. Nyilvanvalo, hogy ezekbi51 a novendekekb61 nemcsak hogy nem lesznek JO papok, hanem esetleg nagy botranyok okozoi lehetnek kes5bb, aposztaziara is vetemedhetnek. Ellenben mint civil emberek az egyhaznak egeszen JO fiai maradhatnak. Ilyenkor a spiritualis azt tanacsolhatja a novendeknek, hogy lepjen ki a szeminariumbol. Mikor ezt tanacsolja, els6sorban az egyhaz erdeke lebeg a szeme el5tt s azutan az ifju lelki iidvossege. Csak ez a kettli, olyan spiritualis nincs, aki egy nagytehetsegii, tetter5s, munkalkodni szeret5 ifjunak azert ajanlana a szeminariumbol vales kilepest, mert a vilagi eletben jobban ervenyesill s mert a papi pfilya sziik eletkeret volna egy kivalo egyeniseg szamara. Ezt modern ethikai szempontbed nagy altruizmusnak min5sithetnenk, de ez a spiritualisban nincs meg. A spiritualis a papi vilfignezet tipikus kepvisel6je s mint ilyen, els6sorban az egyhaz erdekeit s a lelek iidvosseget tartja szem el5tt. Ha ez a kett5 ugy kivanja, akkor eltanacsolja az ifjut a szeminariumbol, de ha az a kett5s erdek nem kivanja, akkor barmennyire kivanatosnak latszanek az ifju szempontjab 6 1, annak jovend6 boldogsagat tartva szem el5tt, az, hogy a szeminariumbol kilepjen, nem fogja befolyasat eziranyban ervenyesiteni, hanem ellenkez6leg mindent elkovet, hogy az ifjut megtartsa. A spiritualis minden befolyasa nelkill is el5fordulhat, hogy a novendek elhagyja a szeminariumot. Ok gyanant igen kfilonboz5 jelensegeket hallunk, de ezek rendszerint csak jarulekos okok. En hajlando vagyok az osszes szeminariumi kilepeseket az 8nfenntartas és fajfenntartas osztonei befolyasanak tekinteni, de azzal a megjegyzessel, hogy az utobbi a leggyakoribb és legfontosabb ok, mely konnyen kreal olyan okokat is, melyek az els6hoz tartozn ak. Mikor az ifju a szeminfiriumba belepett, koranal és esetleges vallasos hajlamainal fogva nem erezte a szexu-

103 alis oszton jelent6seget. A fejl6d6 korral az oszton is jelentkezik, lehet, hogy durvan, kovetel6en, de valosziniibb, hogy finomabb arnyalatokban. Az ifju idealis eszmek kOzepette nat fel, a n6r61 mit sem tud, csak titkos vonzodast erez hozza, mert a n6t is idealis szemmel latja. Emlekei kort ott lehet egy rovidszoknyas kislany emlekezete, aki most mar hosszabb szoknyat visel és akir61 tudja, hogy gondol 6rd. Ismer6sok reven meleg iidvozlet Yin a kislanyt61, esetleg fenykep is. A vakacioban beszelhet is vele s ennek a vakacioi talalkozasnak emleke lehet egy par szaraz virag az imadsagos konyveben. Tudja, hogy nem brill azt a hervadt viragot meg6rizni, azert nem dobja el. Azt is tudja, hogyha el6ljaroi megtudnak, megkorholnak erte s eldobatnak vele azt az emleket. De 6 nem drulja el magat, Isten ellen nem vetkezik s 6 el6tte ez a 16. Nem veszi eszre, hogy ez a „kisertes" olyan termeszetii, mely veszedelmes lehet majd rd nezve, ezt az el6ljarok tudjak, 6 csak azt nezi, hogy Vint kovet-e el vagy sem. Az a hervadt virag az 6 szexualis osztOnenek a szimboluma. Az beszel neki a boldogtalan jelenr61 s a boldogtalan jovend6r61. Az szuggeralja, hogy milyen boldog lehetne, ha azt a kislanyt, aki Otiss szereti, nniil venne. Tulajdonkepen 6 belole rossz pap lesz, ha meg nem n6sill, pedig mennyire szereti edvozit6jet s vallasat s milyen jo katholikus maradna mint civilember is. Az egyhaznak inkabb j6 civilekre van sziiksege, mint go papokra. Ha 6 civil lenne, 6 exponalna magat az egyhazert, vedehnebe venne a papok iigyet, eletmodjaval, melyben a gyakori gyonas es aldozas nagy szerepet jatszana, JO peldat statualna a tobbi hiv6k el6tt. Igy meg majd csak keseriiseg lesz az Mete s ez a keseriiseg nem engedi, hogy hivatasbeli kotelessegeit pontosan teljesitse. Nem jobb volna-e kilepni s odakiinn nyugodt eletet elni ? Ehhez a f 6 gondolathoz vagy inkabb f 6 erzelemhez a kiser6 erzelmek egesz sora jarulhat. Most kezdi eszrevenni, hogy hiszen a szeminariumban a koszt és ellatas sem valami j6, hogy odakiinn a vilagban sem

104

volna sokkal rosszabb, ha a maga erejeb61 kellene megelnie ; hogy az el61j5.rok nyersen bantak vele s talán nem is egeszen igazsagosan ; hogy a tarsak kort sok kellemetlenseget kell eltiirnie, ami mind megsziinnek, mikor egyedill eine odakiinn a civil palyan ; hogy annyi faradsaggal, amennyivel a latin nyelvii theologist megtanulja, sokkal tobbre mehetne a jogi palyan vagy a tandrin ; hogy egy iigyved mégis csak kiilonb tekintelyii ember, mint egy falusi kaplan ; 6 bel6le talán plebanos se lesz, vagy ha lesz is, jo plebaniat nem kap, mert nem kenyere a hizelOs és masok kegyeinek a hajhaszasa é. i. t. Meg nem hatarorta el magat, de a lelke mar fesziiltsegben van. Eszre sem veszi, hogy a vilagnezete mar is fitalakult, hogy emberi megitelesi normaknak hodol s nem sub specie a et ernitati s, a legpietisztikusabb s nem spinozista ertelemben, nezi az eletjelensegeket. Ha ezentul az ebed veletleniil rossz lesz, ketszeresen erzi annak a rosszasagat; ha el6ljaroja kisse kemenyebb hangon figyelmezteti valami mulasztasara, talán meg nyugodt arcot mutat hozza, de lelke egesz hevevel tiltakozik ezen durva és igazsagtalan inzultus ellen. Hol van az alazatossaga ? Hol van az a gondolat, mely azel5tt onkenyteleniil tort e16 ilyenfele esetekben a lelkeb61, hogy hiszen Krisztust is arcul vertek, lekopdostek, aki az egesz vilagnak ura és megvaltoja, s nyugodtan torte e megalaztatast. Vajjon a tanitvany nagyobb lehet mesterenel ? Ha Krisztus tudott tiirni és szenvedni, 5 ne tudna Krisztusert egy paranyit eltiirni ? Nem, ezekre most mar nem gondol, a szemelyi ontudat, az onerzet er5sebb benne s ezt nem tudja mar semmifele pietisztikus megokolassal kevesbbiteni. Ezentul minden bajt, neherseget fokozottabb mertekben erez s mind jobban és jobban megerosodik benne a gondolat, hogy a szeminarium nem neki valo hely, neki onnan tavoznia kell. S mikor onnan tavozik és tarsaitOI bucsuzik, azoknak azt mondja, hogy azert hagyja el a szeminariumot, mert nem bantak vele ugy, mint kellett volna s 6 reaja

105 más, nagyobb hivatas var a vilagban. Pedig ez az ifju a coelibatus aldozata, a szexualis erzes vitte ki a szeminariumbol s talán az emlitett kiser5 gondolatok sohasem jutottak volna eszebe, ha a szexualis oszton nem uralkodott volna rajta. Nem tagadjuk, hogy az onfenntartasi oszton, mint jobb ervenyesiilhetes szoszoloja, szinten rabirhatja a novendeket a szeminariumbol valo kilepesre. De ez a ritkabb esetek koze tartozik ebben a korban, mig a feln6tt aldozopapoknal mar sokkal nagyobb jelent5seggel bir az aposztatak lelektani megertesenel. A novenclek el5tt a papi palya nem veszti el egyhamar csabito jelleget, hiszen az okok, melyek miatt ezt valasztotta, most is fennallanak. Nagy palyanak tartja 8 a papi palyat s ha toviseire ráeszmelt is, viszont lelkileg ugy atalakult, hogy a t8viseket konnyen elbirja. A novendekseg eveiben igen csabito az a gondolat, hogy min nagy lelki hatalma van a papnak s ha kes5bb sokaig is kell kaplankent elnie esetleg sziikos eletviszonyok kort, a lelki hatalom megmarad. Most i g y 15. t j a. Azt is tudja, hogy minden palya nehezsegekkel van egybekotve, mindeniitt van tilresre és nehezsegek elviselesere eleg alkalom s ezt most aranylag k8nnyen is teszi, mert az elmelkedesek megtanitottak arra, hogy miert és kiert el, hogy kit kell kovetnie s kinek a peldajat utanozni. A Krisztus koveteser 61 szOlo konyv mesteri fejezetei sok-sok eletbolcsesegre, sok lemondasra tanitjak meg a novendeket, sok megnyugvast és sok vigasztalast nyujtanak neki. Ezek mind eszebe jutnak, felujulnak a lelkeben, mid6n arrol van szo, hogy c s a k az egyeni ervenyesiilhetes miatt hagyja el a szeminariumot. Lehet, hogy azert a kifele vezet5 gondolatai es vagyai nem sziinnek meg, de nem is er5sodnek meg annyira, hogy er5s elhatarozast valtsanak ki bel51e. Ha azonban a szexualis oszton segito. tarsul hozza szeg5dik, akkor egyszerre más szint, mast vilagitast nyernek az emlitett gondolatok s az elhatarozas aranylag konnyen letre johet.

106 De azt kell hangsulyoznunk, hogy aranylag k6nynyen, mert a szeminariumbol valo kilepes sohasem megy konnyen. Lehet, hogy szulei akaratara lepett a szeminariumba, vagy ha nem is kizarolag azok akarata folytan, stit talán ellenere, most mar 6k er6sen szamitanak arra, hogy a fiuk pap lesz. A szomszedoknak is ezzel dicsekszenek s azok el6tt emiatt bizonyos foku irigysegnek is targyai. Azt az esetet el sem merik kepzelni, hogy az 6 fiuk valaha odahagyja a papi palyat. Es a fiu ezt tudja. Aggodik a szill5k velemenye miatt, nem akarja 5ket megkeseriteni, nem akarja magara vonni az esetleges apai atkot. Azutan 6 bizony beleelte magat a gondtalan eletbe, Inert a szeminarium akarmilyen sovany ellatast ad is, de mindenesetre b i z t o s ellatast ad. Emlitettiik, hogy 6 ezt kritizalja s arra gondol, hogy odakiinn a szaraz kenyer is majd jobban esik, mint idebenn a tab tal eteles ebed, de az is eszebe jut, hogy azt a szaraz kenyeret is nehezen kell megkeresni s a kenyerkereses olyan lehet, hogy tanulmanyai folytatasaban akaddlyozza meg. Nagyon nehezere esik vallasos emlekeit51 megvalni. Van a szeminariumban olyan szentkep vagy szobor, mely olyan baratsagtalan, idegenszerii volt neki, mid6n el5szor latta, mert akkor a vilagi ember szemevel nezte, majd mikor a lelke atalakult, sokat imadkozott azon fesztilet vagy Szfiz Maria szobor el5tt és nagyon megszerette olet. Most itt kell hagyni 6ket s ez a gondolat a vallasos lelkii ifjura nezve epen olyan fajdalmas lehet, mint amilyen fajdalmas volt egykoron az edesanyjatol elszakadni. Megbaratkozott a szeminariummal, annak kapolnajaval, tantermeivel, otthonosa.n erezte magat s most onnan ki kell valnia. A reverendat is le kell vetni, azt a ruhat, melyet annyira szeretett és amely ugy kivalasztotta 5t mar emberek kozill. Mikor ebben a ruhaban Art, a falu vagy varos kis emberei baratsagosan koszontottek, ezen oltonye

107

miatt birta olyan emberek kitiintet6 figyelmet, akik 6t kopottas civilruhajaban nem igen fogjak eszrevenni. Mindezek az erzelmek lehangolo hatassal vannak rd, de ha eleg er5s erzelem viszi ki a szeminariumbol, akkor gyclzedelmeskedik a „kisertes" s a kispap leveti a reverendat. Ha pedig egyszer kilepett s belekeriilt a vilag forgatagaba, nagyon konnyen elfeledheti a szeminfiriumot vilagnezetet alakito tenyez5ivel egyiitt. Killonosen all ez, ha szexualis okok vitt& ki ; ha azonban csak nagyobb ervenyesiilesre vagyott, akkor konnyen csalodhatik s ilyenkor mindig visszasir a lelke a levetett reverenda utan.

VIII. A szeminariumi neveles befejezese. ElokOszillet a papi rend felvetelere. A szeminariumi neveles a vilagi papoknal negy, szerzeteseknel legalabb of evig tart. Szokasban van nemely egyhazmegyeben, hogy kis szeminariumot tartanak, azaz olyan diakpanzio feet, amelyben szigoruan vallasosan nevelik a meg gimnaziumba jaro ifjakat, hogy el6keszitsek olet a szeminarium pietisztikus szellemere. Ezek az evek a novendek eleteben ujat csak a theologiai tanulmanyok szempontjabol mutatnak fel, az erkolcsi és vallasos szellemii neveles mindig ugyanaz. Ennek a sok ismetlod5 jelensegnek az a celzata van, hogy a szoktatas folytan a novendek allando termeszeteve valjek, megszeresse és a szeminariumot elhagyva se hagyja 6ket abba. Legk8nnyebben er celt a szeminarium az intellektualis nevelessel. A novendeknek a papi vilagnezet intellektualis elemeit annyiszor ismetelik, ugy bele szuggeraljak, hogy 6 maga is aszerint itel meg mindent. Nem is tud maskent itelni, a korillmenyek lelektani nyomasa kenyszeriti arra, hogy a szeminariumi testiiletben homogen elem maradjon. Lelki berendezkedesiink olyan, hogy ha velemenyiinket masok is helyeslik, akkor magunk is jobban hissziik, jobban megnyugszunk benne ;

109 ellenben ha masok helytelenitik, kifogasoljak, szembeszallnak vele, akkor magunk is nyugtalanok vagyunk. Fölmertilhet benniink a ketely, hogy talán nincs is igazunk, de ha ez nem is merill fel, hanem meggy6z6desiinkhOz komolyan ragaszkodunk, akkor is erezziik, hogy a lelkiink feszillt allapotban van, mert allandoan szembeszallni kenytelen, allandOan at-UM kell felni, hogy megtamadjak. Ez a gondolat bant6, nyugtalanito es a testiiletben 616 embernek akarva, nem akarva simulnia kell a tobbihez s beszivni azt a konvencionalis legkort, melyet a szeminariumi vilagnezetet alakito tenyez6k teremtettek meg. Ha nem simul, annak a veszelynek is kiteszi magat, hogy az intrikak és a denunciaciok reven a szeminariumot is el kell hagynia. Tehat a testtileti szellem megalakulasanak kiils6 biztositekai is vannak. A novendek erzi, hogy a szeminariumi tartozkodas a vegere jar. Gondolatban sokat foglalkozik a jov6jevel. Ez a jov6 a megtanult, mag5.eva tett eszmek hircletese és ezen eszmek szellemeben val6 cselekves lesz. Szeretne mar eselekedni, szeretne mar rendezkedni, hiszen evek ota egyeb sem volt, mint passziv alanya az el6ljarok intelmeinek, oktatasainak, amiket 6 mar mind tud, tehat nem marad más hatra, mint teret szerezni, ahol cselekedhet és energiajat kifejtheti. A fiatal kaplanok gfiny elnevezese, a ”hecckapldn" vegs6 magyarazatat a fontebbi megfontolasokban birja. A szeininariumi elet vege fele kozeled6 novendek mar termeszetesnek talalja azt, amit azel6tt problematikusnak ilea. Ez a termeszetesseg intellektualis és erkolcsi dolgokra egyarant kiterjed s a papi lelek megertese celjabol egynehanyra rd kell mutatnunk, mert a fiatal lelkesz egyeniseget ezek fogjak jellemezni. Termeszetesnek talalja, hogy csak egy igaz vallas van és ez a rom. katholikus vallas, melyet nem lehet az evangeliumbol es a hagyomanyokbol mindenkinek hibatlanul felismerni, hanem csak azoknak, akik az egyhaz csalhatatlan tanito hivatalanak leen') tekintelyet61

11 0

engedik magukat vezettetni. Egyel6re legbiztosabban a vallasi igazsagok a katekizmusban és a theologiai tankonyvekben talalhatok fel. Az elabi azoknak valo, akik meg nem kritizalnak, nem gondolkoznak, hanem amit hallanak, azt el is fogadjak, az utobbi a mrivelt embereknek vagy legalabb is azoknak, akik a szo szoros ertelmeben mriveltek akarnak lenni. Sajnalatos, de valo, hogy az emberek nagy resze, meg azok is, akik jo katholikusoknak valljak magukat, min6 keveset foglalkoznak a vallassal s ha foglalkoznak is vele, akkor is a modern filozofia istentelen alutain jarnak, ahelyett, kogy a skolasztikus theologiat és filozofiat tanulmanyoznak. Korunkat altalaban a feliiletesseg jellemzi s a skolasztika kemeny dio nekik, melybe nem mernek beleharapni. A vallasrol sok butasag van forgalomban, neki is kotelessege lesz a tevelygeseket megsziintetni s az embereket felvilagositani az igazsag felol. Jo! tudja, hogy a papanak milyen jelent6sege van .az egyhazban. Rajta lesz, hogy amennyire tole telik, a szentatya tekintelyet szovelje s aldasos milkodeseben segitse. Ez ugy lehet, ha a hivoket buzditja, hogy imadkozzanak sokat a papaert és a papa szandekaert. A hiv6ket lelkileg at fogja alakitani és nagyobb erkolcsossegre nevelni. Els6sorban fel kell 6ket vilagositani az anyaszentegyhaz erkolcsi el6irasairol s azutan oda kell hatni, hogy azokat meg is tartsak. Majd gondoskodni fog rola, hogy a vasarnapi szentmisen zsufolva legyen a templom, hogy a hiva elvegezzek szent gyonasukat és sokan legyenek, akik mindennap aldoznak. Kis pietisztikus tarsulatokat fog alakitani, amelvek nagyon alkalmasak a vallasossag fenntartasara és melyitesere. Igaz, hogy azokba a tarsulatokba az egyszerribb nep szokott beiratkozni, de az intelligencia reszere majd szervez Maria kongregaciot. Ezekben a Maria kongregaciokban konferencia beszedeket fog tartani s ott a katholikus vilagnezetet diadalmas vilagnezet gyanant fogja bemutatni s ervenyesiteni fogja theologiai tudasat, hogy azt a sok

111 hamis tanitast, mellyel a modern ember lelket az alprofetal< a tudomany cegere alatt megmergeztek, megcafolja. Killonosen a szabadk6milvesseg ellen fog kiizdeni, mert ez a sotetben bujkalo, alattomos gyiilekezet minden eszkort felhasznal, hogy Istent, anyaszentegyhazat és vallast, hazafisagot es tiszta erkolcsot kiolje az emberek szive1361. Mivel pedig a szabadk5miivesek legnagyobbreszt zsidok (igy hallotta a szeminfiriumban !), a zsidosag ellen is kiizdenie kell. Kereszteny fogyasztasi szovetkezetet kell majd letesitenie s a hiv5ket ravenni, hogy zsidotO1 ne vasaroljanak. Tulajdonkepen nem erti, hogy az antiszemitizmus miert nem tud meger6sodni az orszagban s miert van az, hogy a zsidok annyira a nyakunkra illtek ? Fel kell razni a katholicizmust tespedeseb61 és a nyakuk koze kell vagni azoknak, akik kozonbossegiikkel a korrupcio elterjedeset megengedik. Nagy baj, hogy a katholikus sajtonk gyenge. De azert gyenge, mert a katholikus tarsadalom nem tamogatja, hanem inkabb zsido lapokat jarat, melyek az erkolcstelenseget kedvez6 szinben tiintetik fel, az erkolcstelensegre biztatnak is azaltal, hogy tarcaikban, regenyeikben a hazassagtorest, a meg nem engedett szeretkezest ragyogo modon irjak le. Ezek a lapok egyebet sem tudnak irni, mint izgatni a kereszteny eszmek ellen es szerelmes torteneteket csinalni. A jó sajto partolasanak ezer modja van s 6 rajta lesz, hogy azt anyagi erejiikhoz merten a hivek tamogassak. Nem mulasztja el, hogy a sajto erdekeben az iskolaban, szoszeken és tarsadalmi erintkezeseiben egyarant agitaljon. A szocializmusra is gondot fordit. Rajta lesz, hogy az 6 kozsegeben a Jakabok el ne bolonditsak a nepet. A szocialdemokratak istentelen emberek, akiket a zsido izgateik bolonditottak el s most emberi formajukbol kivetk6zve, az Isten, egyhaz s papjai ellen izgatnak. Olyanok mint a szabadk6miivesek, csak nem olyan alattomosak, mint azok, hanem nyiltan, okollel dolgoznak. A szocializmust legjobb volna megsziintetni s minden problemajukat

112

az egyhaz utasitasa szerint megoldani, hiszen az igazi szocializmus ugyis megvan Krisztus tanitasaban, aki megmondotta, hogy ugy szeressiik felebaratainkat, mint minmagunkat. Majd a kereszteny szocializmus, melynek vezeteset a kezebe veszi, le fogja torni a szocialdemokrat5.kat. Itt vigyazni kell, hogy a civilvezet6k maguk kifogastalan emberek legyenek. 0 t6liik fogja els6sorban szamon kerni, hogy vasar- és iinnepnap pontosan eljarnak-e szentmisere és a szentsegekhez jarulnak-e. Iparkodni fog, hogy a civilhatosagokat es a civiltekintelyeket a maga és tervei szamara megnyerje. Egymaga nem kepes eredmenyesen kilzdeni, de ha a hatosag, a foldesur vagy kegyur a hata mogott lesz s 6t tamogatja, akkor tarsadalmi tevekenysegevel nagyobb eredmenyre szamithat. Az bizonyos, hogy akarmit akar tenni, a sajat ereje arra elegtelen. O nem lesz elbizakodott, mert tudja, hogy Isten segitsege nelkiil semmitsem tehet. Sokat kell buzgon imadkoznia, hogy a jó Isten lagyitsa meg az emberek szivet, hogy befogadjak az 6 iidvos tanitasait s keszseges akarattal iparkodjanak annak megfelel6en cselekedni is. Isten azonban az 6 imadsagat csak ugy fogja meghallgatni, ha tiszta szivb61 fakad. Neki azzal az artatlan elettel, melyet a szeminariumban sajatitott el, ezentul sem szabad szakitani. Mindennap fog misezni s ez a misemondas olyan lesz, hogy a hiv6k epiilni fognak rajta. Mindennap pontosan elmondja a breviariumot, mert annak elhagyasa halalos btint vonna maga utan, mellyel nem akarja a lelket bemocskolni. Az olvasot is elmondja naponmert a Szfiz Anya leghathatosabban tamogathatja Istennel tervei megvalositasaban. Lehet, hogy plebanosa akaddlyokat fog gorditeni az 6 nagyobbszabasu munkassaga ele ; ezeknek a régi papoknak nines erzekiik a modern kor papsaganak feladatai irant. Ezek eljarnak a szomszedokhoz inni meg kartyazni, mindenkivel jobaratsagban akarnak elni s nem juttatjak kifejezesre, hogy a rom. kath. vallas olyan termeszetu,

113 mely komoly erkolesi eletet kivan s melybe lehet5leg minden embert be kell vezetni, mert kiville nines iidvosseg. Ha plebanosa nem fogja tamogatni, s5t talán 5t akadalyozza is, akkor szembeszall vele s meg fogja mutatni, hogy az 5 akarata ervenyestil, mert amit 5 akar, az szent és nemes dolog, az anyaszentegyhaz felviragzasat és a lelkek iidvet celozza. A n6i tarsasagokat keriili. A spiritualisnak igaza van, mid6n allandoan figyelmezteti 5ket, hogy a fiatal papokra legnagyobb veszedelemmel a nol jarnak, ezek teritik le arrol az utrol, mely a leleknek tiszta utja s rahajtjak az erzekiseg és bujasag posvanyos tertiletere. Aki egyszer nakel osszeallt, az Isten es Sztiz Maria el6tt nem lesz kedves ember, nem fogja az egiek segit5 kegyelmet megnyerni, az emberek el5tt pedig elveszti a tekintelyet. Sajat tapasztalasabol tudja, hogy az olyan pappal, aki n6vel el, mulatni ugyan elmennek a hivek, misejet is meghallgatjak, de azert megszoljak, lenezik, mint az olyan embert, akinek mulasztasai, gyengei vannak, aki semmiben sem killonbozik 6 toliik. Nagyjaban ilyenfele gondolatok foglalkortatjak a szeminarium jO novendeket, mikor utolso theologiai evenek vegere jar. Gondolkodasaban, vagyaiban a szeminarium papi vilagnezete jut kifejezesre, melyet mar magaeva tett. Lehet, hogy masok maskent is gondolkoznak, ezek azonban kivetel szamba mennek. Vannak olyanok, akik arra gondolnak, hogy a napi misejiiket elmondjak ugyan, de azon lesznek, hogy egyebkent munkaval agyon ne terheljek 6ket, hogy a sok tanulas utan kell6en kipihenhessek magukat ; masok arra gondolnak, hogy f6dolog a plebanossal j6 lenni, akkor nekik is jó eletiik lesz annak oldala mellett, tehat majd hozzasimulnak, hozza alkalmazkodnak, aminek az lesz a kovetkezmenye, hogy a ptispok allandoan jo informaciot ,kap, tehat ha jO plebania iiresedik meg, 6k is sikerrel jarhatnak a piispoknel ; vannak olyanok is, akik mar a szeminariumban kiszemeltek azt a n6t, akit plebaniajukra elvisznek gazdasszony8

114 nak ; seit olyanok is akadnak, akik arra gondolnak, hogy ha plebanosuk a gazdasszonyt hasznalja, majd 6k meg a cseledet fogjak hasznalni stb. Azonban ezek ritka és kiveteles esetek, nem min6sithetok tipikus lelki iranyoknak, inkabb erthet6, hogy a novendek kivételes egyén akar lenni, aki plebanosa mellett tobb tudasa, nagyobb agilitasa es erkolcsosebb eletmodja Altai akar megkillonbortet6 helyet betOlteni. A fiatal pap is ervenyesiilesre torekszik, de ezt az ervenyesiilest a szeminariumban hallott és beleszuggeralt elvek keretei kort akarja megszerezni. Eleg neki ez a tudat, hogy a plebanos rendszerint ugy sem all azon az alapon, amin 6, tehat neki csak a szeminariumi vilagnezet alapjara kell helyezkedni, hogy killonall 6 jelent 6seggel birjon. Mert vegs5 eredmenyben az osszes fentebb vazolt torekvesek gyokeret abban a tudattalan vagy tudatos vagyban kell keresniink, hogy a fiatal lelkesz is ervenyesillni ohajt, de azon a modon, mely lelkiismeretevel teljesen osszeegyeztethet6. Ezekkel a gondolatokkal azert is foglalkozik olyan sokat a novendek, mert a szeminariumi jelensegek is arra figyelmeztetik, hogy kozel van az az id6, mid6n neki mint lelkesznek, mint aldozopapnak kell a vilagban miikodnie. Most tanul misezni, most sajatittatjak el vele a mise technikai reszet. A mise kivii1r61 mondand6 imadsagait mar regen megtanulta, de azert rajon, hogy meg nem tudja 6ket a keno' id6ben azonnal alkalmazni. Most tudja meg azt is, hogy a misezesben mindennek, keztartasnak, fej- és testtartasnak, a fej kiilonboz6 meghajtasanak, keresztvetesnek szigoru el6irds szerint kell tortennie, amit csak nagy gyakorlattal lehet elsajatitani, hogy a pontos betartas mellett se legyen szogletes és merev, hanem altalaban esztetikus latvanyt nyujtson. A misezes tanulasa kozben ismet szembehelyezkedik az egyhaz regebbi szolgaival, mert itt hangsulyozzak, hogy nem szabad ö r e g p a p o s a n misezni. Az oregpapos misezes azt jelenti, hogy az id6sebb papok rendszerint a kenyelmesebb oldalarol nezik a misezes kozben valo teend6iket s

115 nem ilgyelnek a rubrikak el5irasaira. A novendek ezeket

a rubrikakat szorgalmasan tanulmanyozza, ki is kerdezik bel5le s iparkodik azokat pontosan betartani. Kozben tamadnak ugyan olyanfele gondolatai, hogy ez a formalizmus nem min6sithet6 elegge megokoltnak, de utoljara is belenyugszik, mert hiszen az egyhaz kivanja igy, az egyhazi el6irdsoknak pedig mindenkor kesedelem nelkill kell engedelmeskedni. Eszreveszi, hogy a misemondashoz nem sok lelek kell, hiszen a mise egyes reszei, killonosen a kanonon kivill allok, az Introitus, Graduale, Lectio, Lavabo, Communio, utolso evangelium olyanok, amik nem igen hatjak meg az embert s talán gyorsabban is el lehetne 6ket recitalni, de a rubrikak arra nezve is intezkednek, hogy a pap mozdulatai lassuk legyenek és a mise kb. felordig eltartson. Maganimadsagnak, az Ur testenek es verenek vetelet kovet6 rovid elmelkedesen kivul, a miseben nines helye ; a formalis imadsagokat kell elrecitalni. A misemondason kivill megtanitj5.k keresztelni s 5.1talaban a szentsegeket kiszolgaltatni. Mindezeknek az a hatasa van a novendek lelkiile-tere, hogy a misztikum, mely eddig az 6 tekintete el61 elfodte ezen jelensegeket, oszladozni kezd s epen azert nines is mar ra olyan hatassal, mint mikor nem ismerte &et. A novendek igy felszerelve varja a papszentelest, az ordinaciot. Van vilagnezete, mely a szeminariumban alakult ki s melyr61 azt hiszi, hogy vegleges, mert hiszen olyan norm akat hallott el6ljaroitol, melyeket orokervenyiieknek mutattak be ; tudja a praktikus eljarasokat a specials lelkeszi teendolnel s most mar csak az van hatra, hogy pappa. ordinaljak. Az ordinaciot megel6z5leg a papi meltosagot és papi erkolcsiseget szentgyakorlatok elmel-kedeseiben mutatjak be, melyek epen targyuknal fogva birnak kiilonos erdekesseggel, inert a pap onerzetenek. megerteseill szolgalnak. 8*

IX. Az idealis papi egyeniseg bemutatasa az ordinaciot megelozo elmelkedesekben. Amint valamely mesterseg inasa megtanulta mestersegenek minden csinjat-binjat,- mestere felszabaditja s 8116.116 munkakort ad neki. A papnovendek is megismerte a papi alias minden teend6jet, ugy az anyagiakat, mint az erkolcsieket, Emma& erkolcsileg reformalta, a theologiat megtanulta, a papi vilfignezetet elsajatitotta s most elerkezett a felszabadulas ideje, az ordinacio kovetkezik, mely atsegiti az onallo munkalkodas mezejere. De itt a szeminariurn kozbeekel valamit, megallitja a novendeket s szentgyakorlatok elmelkedeseiben kifejezetten vagy a tartalombOl kierezhetoen figyelmezteti, hogy 6 nem inaseveit szolgalta, mely lain az ordinacio a felszabadulast jelenti, nem mestersegre kesztilt, hanem egy idealis lyat valasztott, melyet semminemii más palyaval osszeteveszteni nem szabad, mert nines olyan palya, melynek annyi e s z m e i jelent6sége volna, mint a papi hivatasnak. Erre a figyelmeztetesre azert van szilkseg, mert kozvetleniil a k e n y e r k e r es et el5tt tudattalanul is elhet a novendekben a gondolat, hogy 6 is most ugy dolgozik, mint más hivatalnok s 6t is epen ugy fizetik kenyerkeres6 palyajan, mint ahogyan megfizetnek más munkasokat.

117 Igen, munkas 6, de egeszen más munkas, mint a civilpalyak munkasai s ezt kell az elmelkedesekb61 talán ismetelten is megertenie. (A kovetkez6k megirasanal szerz6 felhasznalta A. Kr6licki-nak Der Priester c. miivet, mely epen temank szempontjab61 bir jelentoseggel, hiszen eredeti time is „Ideal Kaplana" volt, azaz Az idealis pa p. A konyv elmelkedesek gyiljtemenye, melyekhez nem szorosan ragaszkodunk.) A papnak a más palyan miiktid6kkel szemben azt kell megertenie, hogy 6 az Isten ember e. Igy nevezi Szent Pal a papot, akir61 egyebkent a Szentiras igen felemel6, magasztos jelzokkel emlekezik meg, mid6n 6t a vilag vilagossaganak, a fold savanak, pasztornak, az isteni kegyelem kozvetit6jenek nevezi. Mindennel tobbet mond a homo Dei, az Isten embere, mert megmond mindent ; megmondja a pap melt6sfigat, kitiinteteset, a cel fenseget, melynek eszkozeill szolgal, de amellett figyelmezteti a felel6ssegre is, mely vallaira nehezedik s amely kell, hogy remegessel toltse el, valahanyszor csak ragondol. Az Isten embere azt jelenti, hogy ,a mindenhat6 Istennel kell szolgalatot teljesitenie, kozossegben kell lennie a vegtelen lennyel, akinek igy hazitarsa, bizalmasa, kepvise16je lesz. S hogy igazan meltanyoljuk ezen hivatas nagysagat, azt kell tudnunk, hogy ki az Isten ? Szent Janos apostol elragadtatasaban egyszer az Ur tronja el6tt talalta magat s fenseges dolgokhoz meltatlan halavany, emberi jelz5kkel leirta, amit ott Mott. (Apok. 5, 13.) Emberi szavak egyaltalan elegtelenek Isten dics6segenek 6s fensegenek melt6 ecsetelesehez, de azert a Szentirdsbol b6seges citatumokkal festik a novendek el6tt, hogy ki is az az Isten. Igy azutfin a papi meltosag is naggya, szinte elerhetetlen naggya van. A papi meltosag kiemeli az embert a fi51di szferab61; az edvozit6 is mondotta, hogy az 6 papjai nem e vilagb61 valok, mikent 6 sem val6 innen. Kassiant is idezik, aki a pap.okhoz ilyen szozatot intez : „O Isten papja! Ha a menny magassagat szemleled, magasabb vagy annal ; ha a napnak, holdnak

118 és csillagoknak a szepseget tekinted, szebb vagy azoknal ; ha az uraknak a fonseget, to fensegesebb vagy naluk, csupan teremttidnel vagy kisebb !" Mik ezen hatalmas lonynek, a papnak feladatai Csak egy feladata van, Isten dics6seget megvalositani. Isten egyaltalan azert teremtette a vilagot, hogy dies& seget szolgalja. A pap az, aki az Isten erdekeit szolgalja a foldon, aki az Istent partfogasaba veszi. (I. m. p. 15.) A pap az, aki Isten zaszlojat lobogtatja a foldi5n és a teremtes f6celjanak a megvalositasan és a teremt6 megdics6itesen dolgozik. Ha ez a feladat nem volna a papok kezen, ha nem hallatszanek a papok szava, akik az embereket Isten megisrneresere és dicso"itesere vezetik, akkor a vilag mar regen megfeledkezett volna Istenr61, tisztan foldi, anyagias eszmek hajlekava lett volna es csak az agyuk dorgese és a g6zkazanok sistergese lenne az egyedtili imadsag ; Istent es dics5iteset, mint terhes igat lerazta volna az ember magarol. Der Priester stellt fiir uns dar den Grundpfeiler, ohne den das gauze Schtip fungsgebaude wie ein morsches, von Faulnis angefressenes Haus zusammenstiirzen miiszte. A pap nemcsak az Isten dics6segenek eszkoze, hanem 6 eszkozli a hivek ildvi5sseget is. Isten boldogsaganak tultelitettseget meg akarta osztani s azert teremtette a vilagot es az embert. Az ember tortenelmenek ket lapja van : egy sotetszinii és egy vilagos. A soteten az else; emberpar btinbeesese van, ami Isten jogos haragjat s az egesz emberiseg,bukasat vonta maga utan. A masik lapon van a masodik A.damnak, Krisztusnak a megjelenese, ki eljott, hogy az emberiseget megvaltsa. Ennek a Krisztusnak, az istenembernek helyettese a pap, aki Krisztus munkajat folytatja a foldon. Mine" oriasi felel5sseg haramlik a pap vallaira, aki elmondhatja, hogy Dei adiutor sum, az Isten tamogatoja vagyok Krisztus tisztet magara vallalta ; aki az emberek ildvosseget eszkozli. A pap, az emberi iidvosseg letetemenyese, teljhatalmu megbizottja oriasi nagy erde-

119 keknek, kliensei az Isten es az emberiseg, az eg es fold. Ne is csodalkozzunk tehat, ha az egyhazatyak es buzgo papok minden ekesszolasukat felhasznaltak, hogy a papi meltosag fenseget és szLipseget kell6kepen szemleltethessek. A lelki vezet5 e helyen az egyhaz nagyjainak irasaibol rengeteg sok citatummal igazolhatja allitasanak a helyesseget. Kell tehat, hogy ezt a nagy meltosagot a pap melt& kepen viselje is. Nem eleg, hogy a papi funkciokat korrektill vegezze s ezaltal Krisztus missziOsmunkajat tokeletesen folytassa. Nem eleg, hogy a papi aktakat rendszeresen vezesse és a papi hivatalt kiils6leg jol kormanyozza. Nem eleg, hogy a vasarnapi preclikaciok és tanitasok el5irasait gondosan kovesse ; hogy a templomban a rendet szigoruan fenntartsa ; hogy az el6irt szertartasokat betiiszerint betartsa. Nem eleg, hogy mindig keszen legyen hivatasa kotelmeit pontosan batartani és pl. a szentsegek kiszolgaltatasara valo minden hivasnal talpon legyen. Mindez kell ; de meg tab, sokkal tobb kell. Kell, hogy plebaniajanak eltet5 napja legyen. Amint a nap mindentive bevilagit, mindent megmelegit és eletet ad, ugy kell a papnak is a vilagossag, melegseg és elet forrasanak lenni. Nem ill csendesen plebaniaja kozepen, hanem kimegy a hivek koze ; feladatat ugy fogja fel, mint folytonos mozgast a plebania hivei kort anelkiil, hogy parochiajanak legkisebb szogletet is elmellozne. Es ez a tevekeny mozgas az Ur sz5llejeben kora reggelt6I kes5 estig tart és azon iparkodik, hogy mindenkinek mindene legyen. Az Apostol a papokat a dajkakhoz es szii16anyakhoz hasonlitja ; min5 tartalmas, sokatmondo, sok feladatot rajuk ruhazo kifejezesek ezek. Amit az anyasag fogalma magaba zar, a sztil6nek fgjdalmat és szenvedeset, a taplalo anyak gondjat es virrasztasat, a sok aggO°last és onfelaldozast : mind magukra kell vallalniok a papoknak.

120 Nagyjaban igy mutatja be a szerz6nk az idealis pap kepet. Az elrnelkedes az ordinacio idejere valo, mert feltetelezi, hogy az elmelkedest mar megedzett, erkolcsileg atalakult, erenyes eletet 616 ferfiak hallgatjak, akiknek pietisztikus lelki kapacitasulc van, akik keszsegesen elfogadjak a szentirds mondatainak ilyeniranyu alkalmazasat. Az elmelkedesek termeszetesen valtoznak, de a kep, melyet a papnovendek elolt az idealis pap kepe gyanant mutatnak be, mindig ugyanaz marad. Mi ennek a kepnek a lenyege ? Roviden az, hogy a pap Isten és a hiv6k koze a legragyogobb szinekkel van kOzbeallitva. Alakjara egyreszt az Isten fenye sugaroz ala, masreszt o feleje terjesztik ki karjukat a hiv6k, akik az Isten fele iparkodnak. O az Isten szolgaja s 5 az emberek tamogatOja. A papi onerzetet ezen elemek alkotjak : az a tudat, hogy Isten celjait kell a foldon megvalositania s az, hogy a hiv6k nala nelkiil semmire sem mennenek, 5 a tamasztekuk, az utmutatojuk. Tehat 6 kivaltsagos ember, mert amint vallas nelkiil senkisem elhet meg, ugy kell, hogy az i g a z vallasban i g a z uton jarjon mindenki : s ezt 6 eszkozli. Az Isten orszagat ki kell a foldon szelesiteni, a hiv6ket el kell az orok iidvossegre juttatni : ez az 6 feladata. Nem olyan mint a tab' ember, neki magasabb celjai vannak s neki minden ember eletebe beleszolasa van. S most az ordinacio alkalmaval nagy hatalomhoz jut, olyan lelki hatalomhoz, mely meg az angyaloknak sem adatott meg. ValOban elmondhatja : Non sum sicut ceteri hominum . . .

X. A szeminarium kilszoben tul. Miikodes a hivatasban. Maga az ordinacio nem alkalmas arra, hogy kiilonosebb lelki emociokat ebresszen. A sok gyorsan egymasra kovetkez6 valtakozo helyzet, terdeples, alias, az allando figyelem arra, hogy tudja, mi kovetkezik s akkor kb. mikent kell viselkednie, a rubrikak szavainak gyors elmondasa, mind nem alkalmas arra, hogy intenzivebb erzelmeket ebresszenek. A papnovendek talán csudalkozik is, hogy mid6n a piispok szavai elhangzanak : Accipite Spiritum Sanctum . . . s 6 a legf6bb hatalmat, a kulcsok hatalmat kapja, nem erez semmi killonosebb ihletettseget, pedig az Oltariszentseg imadasakor hanyszor felbuzdult a lelke, hanyszor erezte, hogy kozel van az Ur. Most a Szentlelket fogadja és nem erez, mert nincs abban a nyugodt lelki oskeszedettsegben, mely az intenziv erzelmek ebredesenek sziiksegkepeni lelki talaja volna. Az ordinacio megtortent, most 6 pap, olyan pap, mint a t8bbi, neki is van joga misezni es a biinosoket vetkeikt61 feloldani. Hogy ahhoz van joga s minden igy is tortenik, azt a fiatal aldozopap ketseg nelkiil hiszi. T u d j a, hogy tab emberre lett, mert nagy hatalomban van resze, de m6gsem e r z i annyira ezt a hatalmat. Ehhez kiils6 nyilvanithatasokra van szlikseg s egy ilyen alkalom esetleg adodik mindjart az ordinalas utan, ha

122 ujmisejet nem a volt tarsak koreben tartja, hanem masutt ; Ilyenkor a novendekek aldast kernek tole. Ez az alas olyan funkcio, amit eddig nem teljesithetett, most gyakorolja el6szor papi hatalmat. Es ez a gyakorlat tipikus peldaja az egyhazi funkcionak, idegen nyelvii sz8veget mond, melynek talán az ertelmere sem gondol, nem kiseri az erzelem melege azt, amit 6 szivb 61 kivan, hailem csak elmondja, amint elo van irva s elvegzi a sziikseges keresztvetest. Ilyenkor minden gondjat az ujmise koti le. Ez nagyon iinnepelyes alkalom s mine! nagyobb hozza a theatralis folszereles, annal nagyobb es maradandobb hatassal lesz az ifju lelkere. Ha ez a szinpadi berendezes elmarad, akkor az ujmise szomoru jelenseg el6tte, mely nem alkotja eletenek azt a jelenseget, amelyre mindig 8r8mmel gondol majd vissza. Itt tehat igen fontos, hogy kivii1r61 mit adnak a heist,' tartalomhoz s a kiils6 Anil& az, ami a nagyobb hatast gyakorolja. Ismertem egy fiatal papot, aki az ujmisejere mindig szomorusaggal gondolt vissza s bevallotta, hogy 6 rd semmi kolonosebb hatast nem gyakorolt. Sem sziilei, sem rokonai nem voltak jelen ; hetkoznap tartotta. mikor keves nep van a templomban ; manuductora, egy f6pap, lekoszont s egy egyszerii papot bizott meg a helyettesitessel ; szentkepeket nem osztogathatott, mert nem volt rd penze, hogy elegend6 menynyisegben bevasaroljon. A legtobb ujmise nem is ilyen, hanem iinnepelyes és killonosen fenyesek szoktak lenni a falusiak. A templomot feldiszitik, a plebanos mar fellarmazta a falut, melynek nepe tolong a k8v. vasarnapon vagy iinnepnapon a templomba a szentkepert, a manuductor er5sen kesziil, hogy a konyha derekasan kitegyen magaert, a pinceb61 el6kerillnek a régi, jo borok, a ciganynak megiizenik, hogy keszitse a hegediljet és az egesz banda egyiitt legyen, a joismer6soket es a jobaratokat meghivjak az ebedre, szoval olyan mulatsag keszill, mint amily- en a lakodalom szokott lenni, mert a falusi nep azt tartja, hogy az ujmise potolja a pap lakodalmat.

123 Szoktak nemely helyen meg most is feherruhas lanyokat i5sszeszedni, akik a mise alatt a templom szentelyeben mintegy nyoszolyolanyokkent szerepelnek. Mindezen clarido ellen, foleg pedig az utolsO helyen emlitett szokas ellen kiizd az egyhaz s azt akarja, hogy az ujmise napja a magabaszallas és toredelmes imadkozas napja legyen, de meg a magyarorszagi kolostorok legtobbjeben sem mulasztjak el, hogy az ujmise napjanak az erzeki elvezetek megnagyobbitasaval nagyobb fenyt ne kolcsonozzenek. A papsag is hodol annak a felfogasnak, hogy az iinnepet a gyomorral is meg kell iinnepelni, a papnovendek a szeminariumban is jobb kosztot kap az iinnepnapokon, termeszetes tehat, hogy az ujrniseje alkalmaval is kell valami olyasfelenek lenni, ami az -iinnep nagysagat emeli. A papi meltosag az ujmise alkalmaval valik leginkabb erezhet6ve mert a fiatal aldozopap egeszen kivaltsagos helyzetben van s ennek az Unnepnek 6 a h6se, 6 a kozeppontja. A plebanos vagy manuductor neki szolgal, a nep az 6 kedveert megy a templomba, melyet az 6 misejere feldiszitettek, a kantor neki orgonal, a lakoma alatt 6t eltetik. Ez a megkiilonbortetett helyzet lesz az, ami az ujmises pap els6 misejet feledhetetlenne teszi, mert eleteben ez az els6 s talán az utolso eset, mid6n szemelyisege ilyen feltiin6 ervenyesilleshez jutott. Arra is visszagondol, hogy milyen batortalanul misezett, hogy a keze remegett, mid6n az ostyat kettetorte, hogy milyen felenk volt, mid6n a kehelybe bort es vizet kellett toltenie, de ez csak inkabb emlekezes ; a joles6 gondolat a kills6 fenyre vonatkozik, arra, hogy milyen sokan is kezet csokoltak neki az ujmiseje utan. Az ujmise utan elfoglalja hivatalat, legt8bb esetben a vilagi papbol kaplan lesz falun vagy varosban. Ambicioval megy oda, a cselekedni akaro s magaban eleg kepesseget erz6 ferfi ambiciojaval. A lelke azokkal az eszmekkel es azokkal az iranyitasokkal van tele, amelyeket a szeminariumban hallott. Ezert van az, hogy mindjart els6 nap csalodas eri. A szeminariumi vilagnezet a

124 vilagi vilagnezettel eloszor papi kornyezetben iitkozik ossze. A plebania más terulet, mint amilyennek latni szeretne. 0 elvekkel jott, a plebanost az evek tapasztalata tanitotta meg arra, hogy az eletet hogyan kell legcelszeriibben berendezni. Ami legel6szor szemet szur neki az, hogy a gazdasszony tobb, mint amennyinek lennie szabadna. A haznak legtobbszor ura, aki rendszerint egyiitt ebedel a papokkal s megkivanja, hogy a kaplan 6t respektalja. A plebanosra befolyassal van s a kaplan hamarosan rajon arra, hogy a gazdasszonnyal tanacsos jo viszonyban lenni. Az is lehet, hogy olyan dolgokat figyelhet meg a plebanos és gazdasszonya kort, amelyeken a lelkiismerete megbotrankozik s amelyeket feltetlentil elit61. Mindenesetre mar az els 6 - napok tapasztalatai megtanitjak arra, hogy nem elhet egeszen elvei szerinti maganak valo eletet, hogy rd van utalva masokra, masok irant bizonyos figyelmet, alkalmazkodast kell tanusitania, hogy ervenyesiilhessen vagy le galabb is nyugodt eletet elhessen. Kes6bb ez a jelenseg egeszen altalanos lesz s ez fogja eszkozolni a szeminariumban nyert papi vilagnezetnek modosulasat, esetleg gyokeres atalakulasat. Az els5 napok a berendezkedes napjai. Szobajat hozza rendbe, melybe szentkepek kerillnek, az ajtO mellé felszogeztetik a szenteltviztartO, az agy fejenel olvas6 log, az irOasztalra feszillet kerul s talán egy imazsamolynak is akad meg hely. A plebanos mar megbeszelte vele, hogy a papi funkciokat hogyan osztjak fel maguk kozOtt s most arra figyelmezteti, hogy menjen el nehany notabilitashoz és csaladhoz vizitbe. A kaplan vallalkozik is erre s ezen latogatasok alkalmaval 6H az els5 nagy csalodas. 6, akinek a papi meltosagrol olyan szines fogalma van, aki azt hitte magarol 6s hiszi meg most is, hogy kiilonb ember masoknal, kenytelen az el5ljarok, de meg a polgari csaladok reszer61 is bizonyos leereszkedest ta-

125

pasztalni. Megigerik neki, hogy majd meghallgatjak a predikaciojat, de kikotik, hogy ne legyen hosszu. Egy masik ember megmondja neki, hogy 6 ugyan nem igen jar templomba, nem is er rd, hanem a felesege meg a gyermekei minden vasarnap ott vannak, egyebkent remeli, hogy a kaplan urral azert tobbszor lesz szerencs6je talalkozhatni, mert a plebanossal egyiitt szokott egy pohar jo bor mellett tarokkozni. A kaplanra mindez kiabrandito hatassal van s mid6n a fiatalember nyilt és kozlekeny modoraval, ami kes6bb nagyon megvaltozik benne, elpanaszolja megiltkozeseit a plebanosanak, legnagyobb csodalkozasara az azt valaszolja, hogy sohase tor6djek ilyen semmisegekkel, mindeniitt igy van az, egyebkent az az ember, aki csak a feleseget meg gyermekeit szokta templomba killdeni, de maga nem megy, igen JO ember, sok szolgalatot tett mar a plebanianak, tanacsos vele joviszonyban maradni. A kaplan megiitkozik ezen a beszeden s eszebe jut, amit a szeminariumban mondtak neki, hogy az oregebb papokat nem szabad mintaul valasztani, mert azokban nines meg az az egyhazi szellem, amit a modern buzgo papoktol meg kell kivanni. Lehet, hogy nem vitatkozik a plebanosaval, hanem elhatarozza, hogy maga veszi a kezebe a plebania iranyitasat s majd megmutatja, hogy más vallasos eletet fog 6 itt teremteni. Hiszen arra val6 a szoszek, hogy oktassa, buzditsa a nepet s ha kell, kemeny szavakkal is jobb utra teritse a hiv6ket. Az els6 predikaciojanal az a gondolat izgatja, hogy 6t figyelik, hogy mennyit 6r, hogy hogyan tud predikalni s ezen preclikaci6ja alapjan fogjak megitelni. Ezt az els6 predikaciot nagyon j61 kidolgozza 6s alaposan megtanulja. Sikert kell elernie s kinek van Magyarorszagon az egyhazi szonoklatokban legnagyobb sikere ? Nemde Prohaszkanak, akinek a miivei koziil 1-2 6neki is megvan. E16veszi tehat a Diadalmas Vilagnezetet vagy a Vilagossag a sotetsegben-t s ezekb61 szed ki gondolatokat, hiszen van benniik b6ven. Az els6 predikacio

126 pszeudoprohaszkas lesz s 6 megelegedetten szemleli, hogy a hivek milyen ahitattal, csondben hallgatjak. Egy par komolyabb ember ugyan azt a megjegyzest teheti rd, bogy nem a nepnek valo az ilyen predikacio s ezt plebanosanak elmondjak, aki viszont 6t figyelmezteti. A 'covetkez6 predikaciok mar nem is lesznek ilyen fellengz6sek, hanem el6terbe nyomulnak bennok a javitani, reformalni akar6 nagysagnak erkolcsi intelmei. A predikaciokra jellemz6 lesz a papi ontudat, e n vagyok az, aki az Isten igejet hirdetem nektek, e n vagyok itt az igazsag letetemenyese, é n vagyok az eszkoz, melynek segelyevel Istenhez juthattok. Ha a moralis predikaci6 nagyon kemeny, kemeny a tartalma s er6s, barite) hangon is van elmondva, akkor sok visszatetszest sziilhet. A nep nines az ilyenhez hozzaszoktatva, az intelligencia pedig epen nem tiiri meg. Ha ebben a t6nusban folytatja, megerheti, hogy a predikaciojat kozben elhagyjak, vagy csak nagyon is gyeren mutatkoznak azon a hiv6k. A plebanos figyelmezteti is, hogy a neppel egeszen maskent kell banni s a lelkipasztori bolcseseg jobb eszkozOket ajanl neki, mint amin6ket a szeminariumban sokszor csak konyv mellett feln8vekedett s eleg gyakorlati tudassal nem biro tandrai hirdettek. A fiatal papnak lassan-lassan be kell latnia, hogy bizonyos megalkuvas nelkiil n em boldogul, hogy a nepet, a laikus tom egn ek a nyomasat respektalni kell, hogy egyo ldalu, idealis elvekkel nem lehet a hiv 6 ket kormanyozni, hanem azok természetével szamot kell vetnie. Lehet, hogy ezt nem mindjart latja be ; lehet, hogy epen elvei, meggy6z6dese, cselekedni és reformalni akar6 tultengesben lev6 energiaja reven osszefitkozesekbe keriil ; osszeiitkozesbe keriil a neppel, a plebanosaval s mid6n emiatt piispokenek panaszt tesz, azt a meglep6 vdlaszt kapja rendszerint, hogy alkalmazkodjek plebanosa utasitasaihoz, amivel .a sziiksegkepeni alkalmazkodas és

127

megalkuvas a legfels6bb hatosag reszer61 is szankcionalva van. Ha pedig nem tor5dik bele a sorsaba, akkor jonnek a dispoziciok, egyik helyr61 a masikra dobjak, mindig rosszabb es rosszabb helyen lesz kaplan, a plebaniara valo kilatasai, amelyek celul lebegtek a szeme el6tt, kisebbednek, szoval sok elkeseredes, sok csapas eri, amely megis csak megtori és alkalmazkodova teszi. Amig ez bekovetkezik, nemi vigasztalodasa van, de arrol is meggy6z6dik, hogy ez a vigasztalodas nem sokat er. Egy par lelkes hiv5 melleje all, tiintetnek mellette, mert csak az misejet hallgatjak, csak 5 hozza mennek gyonni, mindennap aldoznak s nagy tisztelettel adoznak neki, mid5n vele talalkoznak s vele beszelgetnek. De kik ezek ? Joreszt venasszonyok vagy aggsziizek, akik mar az egesz egyhazkozseg el6tt nevetseg és kifigurazas targyai bigottsaguk miatt s akikr61 lassan-lassan 6 is ugy velekedik, hogy ilyenek kedveert nem erdemes reformatoroskodni, nem erdemes annyit predikalni. Ez a fiatal papoknak az egyik tipusa, akik a szeminariumi elveket nagyon komolyan vettek s azok mellett iparkodnak kitartani, amig a koriilmenyek kenyszerit6 ereje at nem alakitja 6ket. A masik tipus az alkalmazkod6ke. Ezeket azonban a kovetkez6 fejezetben targyaljuk, ahol a pap lelki visszafejlcideser61 lesz szo a szeminariumi neveles alapjan kialakult lelkisegevel szemben.

XI. A pap és tarsadalom egymasra hatasa. Lelki visszafejlodes. Az ifju pap — mint lattuk — megkezdve lelkipasztori tevekenyseget, ervenyesiilesre torekszik, a szeminariumi elvek ervenyesitesere s ezaltal, mint az ilyen elvek ervenyesitesevel szokatlan, a plebanosatol is elitt6 munkat vegz6 ember: ervenyesiilesre is. Ez az ervenyesiilesre torekves megvan benne kezdett61 fogva, de el6szor csak tisztan egyhazi teriiletet valaszt miikodesi teriil s tevekenysege azzal a szubjektiv latszattal bir, hogy itt nem a pap ervenyesill, hanem az Isten iigye és a hivol jol felfogott lelki iidvossege. Az egyeni ervenyesiilhetes pusztan a kivaltsagos helyzet alakjaban is mutatkozhatik, mikor pl. az aldozopap az el5bbi fejezetben leirt hanyattatasok targyava lesz, de ez ritkasag. A pap ilyenkor egy megnyugtato és igen sok kellemetlen erzelem birtokosa. A hanyattatasok ki5zepette bir azzal a tudattal, hogy 6 tulajdonkepen fildozat, aldozata iigybuzgosaganak, melyet a meg nem ert6, ellanyhult, elvildgiasodott emberek alkottak bizonyos foku martiromsagot nemz6 tenyez6nek. Az ervenyesiilhetes szokottabb formaja a kenyelmesebb uton val6 celhoz jutas, amire kozvetlen peldat nyujt a plebanosa. Csak az 6 palyafutasat kell vizsgalnia, csak az 6 joakaratu utasitasait betartani s elerheti azt, amit a

129 plebanosa elert, a maga ura lesz s a maga elveinek megfelel5en kormanyozhatja a hiveit. Ilyen okoskodasok kozben rajon arra, hogy az emberek nem is olyan rosszak, mint amin5knek azt a szeminariumban hallotta emlegetni. Igaz, hogy a vallasi dolgokban nem kepviselnek kifogastalan nezeteket, de ez onnan van, inert nem ismerik j61 a vallas és egyhaz iigyeit. Fel lehet olet vilagositani s 5 fel is fogja 5ket vilagositani, de nem megy neki hirtelen a dolognak, hanem a 1 a s s u munkat elebe helyezi a meggondolatlan reformersOgnek. Azutan a hivolet tapintattal is kell kezelni. Mikor tarsasagban van s ilyent tobbszor felkeres — egyegy kellemetlen megjegyzesre nem gurul diihbe, nem vag valami gorombasagot a megjegyz5 fejehez, inkabb mosolyog 6 is a tobbiekkel egyiitt s igy elet veszi a kirohanasnak. Lassankent arra is rajon, hogy ezek az emberek, akik a papokrol és a vallasrol meg nem birnak korrekt fogalmakkal, szeretettel fogadjak 1t s neki igazan nem szabad ezt a fogadtatast valami gorombasaggal viszonozni. S5t ha eljar a tarsasagokba, akkor alkalomadtan egy-ket jo szot sz6lhat nemely egyhazi iigy mellett kath. sajt6), jelenletevel azt eszkozolheti, hogy az emberek nem 'caromkodnak, szoval hasznara van a tarsasagnak, pedig amellett j61 is erzi magat. A legels5 tenyez5, mely a fiatal pap lelkiiletere atalakito hatassal van : a civiltarsasagok felkeresese. Kezdetben talán sztiksegb51, vagy apostoli szandekb61 ment a tarsasagokba, kes5bb azonban ezek a joles6 szorakozas helyeve valnak el5tte. Az ilyen tarsas mulatsag okozza, hogy a napirendjet, mit kezdetben talán megcsinalt maganak, mar nem tartja be ; hogy a breviarium elmondasa nagyon kes5re marad; hogy az olvaso elmondasara mar nem is jut id5 ; hogy konyveket olvas, melyekr5I a tarsasagban beszelnek, pl. igen erdekes regenyeket, s melyeket eddig me115zott, amelyek gondolatés erzelemvilaganak uj temakat adnak ; hogy esetleg meg9

130 kedveli az ivast, mindennemii mulasztasok es kihagasok szii16anyjat ; hogy megismerkedik a n6vel. Ez ut6bbi igen fontos szerepet tolthet be a fiatal pap lelkivilagaban. Fiatal lanyokkal vagy fiatal asszonyokkal ismerkedik meg, akiknek a tarsasaga kedves neki. Erdekl6clest tanusit a n6k irant s szivesen van kozottiik. Nem kurizal nekik, hanem figyelmes irantuk, udvariasan beszelget veliik s lassan-lassan lekilzdi azt a felszegseget, melyet kozejiik magaval vitt. El6szor nem tud beszelni vela, mert gondolatkore egeszen masra van iranyitva mint azoke. Lassankent azonban elsajatitja azon apro szamarsagok fe161 vale, torsalgasi modort, mely a fiatal, artatlan lelkii leanyoknak a sajatja. Eszre sem veszi, hogy lelke komolysagabol meniiyit veszitett ezaltal egyreszt, masreszt, hogy a szexualis kisertesei mennyire meggyarapodtak. Es ha van egy kedves lany, aki szepsege es jomodora altal egyarant megfelel6 neki, akkor kifejl6dhetik lelkeben egy nagyon finom, szubtilis szerelem ; egy erintkezesi mod, melyben szerelemr61 soha sz6 sines, hanem a beszelgetes egesz formaja, a tekintetek talalkozasa, a kezfogas modja eldrulja, hogy itt ket olyan deny van egyiitt, akik szeretik egymast. A lelki lehet6segek sok valtozatanak nyilik ter a fiatal pap atalakulasaban az alapdispoziciok ertissege szerint. Van olyan pap, akiben a szerualis oszton oly er6s, hogy ordinacioja utan egy par hetre mar nolkel vetkezik es pedig olyanokkal rendszerint, akikhez legkonnyebben hozzajut, akik esetleg nagyon hizelegnek, kedveskednek neki; masok igen sokaig, talán egesz eletiikben megelnek fontebb ecsetelt idealis, szubtilis szerelemmel. Hanem a f6celt egyik sem teveszti szem e161: az ervenyesiilhetest es ezen torekvesiikben a vilagi tfirsadalomnak az az atalakito hatasa van rajuk, hogy a kezdetben tisztan idealis ervenyesiilhetes atalakulhat hatalomvaggya es a hatalom folismert eszkozenek, a penznek kivan5.sava. A kapla.n is azert alakul at a civiltarsasagokban, azert simul hozza lelkileg a vilagi emberek lelkilletehez,

131 hogy kedvelt szemelyisegge valjek. Tudja, hogy a vilagi emberek sokat tehetnek a papok erdekeben akar kOzvetleniil, akar kozvetve. Ha valami pap altal is elfoglalhato jobb alias betolteser61 van szo, iparkodik azoknak a W. indulatat megszerezni, akikt51 a betoltes ftigg; plebanosaval iparkodik jol Tenni, mert annak az informaciojara sokat adnak a piispoki aulaban. Ha egy uj plebania iiresedik meg, akkor rogton lepeseket tesz minden iranyban, hogy azt elnyerje s olyan embereknek a joindulataert esedezik, akiket azel6tt nagyon lebecsillt s akikt51 lelkileg nagyon elkillonitette magat (zsido kegyur, szabadk5miives polgarmester stb.). Vannak papok, akik kepesek a zsidokkal allando baratsagot fenntartani, kepesek szabadkeimiivesekke valni, csakhogy emelkedjenek, csakhogy hatalomhoz jussanak. A lelki megalazkodasok, hizelgesek, lakajtermeszetek szerepelnek ezekben a torekveseikben, amik a papot papi mivoltabol teljesen kivetk5ztetik. Reverenda ugyan van rajta, de ezt is csak celjai eleresere hasznalja fel, mert tudja, hogy a reverendas szabadgondolkozas, reverendas filoszemitizmus, reverendas politizalas nagyobb nyomatekkal bir, mint ha mindezen tulajdonsagoknak civilember a hordozOja. Ami a civilembert61 termeszetes, megkivant jelleggel bir, az neki erdemszerz5. Es minden hatalmi pozicioja, melyet eler, rendszerint ossze van kotve a vagyonszerzessel. A plebania vagyonszerz6 hivatal, a kanonoki és piispoki stallum ugyancsak, azert az olyan hatalmi allasok, amelyek nem jelentenek vagyonszerzest, a papoknal vegcelul nem szolgalnak, hanem csak eszkozill. Pl. a kepvisel6seg atmeneti allapot a kanonoki vagy piispoki javadalomra, esetleg primasira is. Ritka tapintattal felismerik a papok, hogy az egyhazi testiileten kiviil allo szemelyisegek tamogatasaval tObbre mennek, mint magukeval a papokeval. Meg ahhoz is, hogy valaki theologiai tanar legyen, t8bbet er egy hatalmas civilember tamogatasa, mint a plebanos felterjesztese, hogy az 5 kaplanja sokat foglalkozik a theologiai tudomanyokkal. 9*

'1S2 A pap hatalmi torekveseben nines megallas. "Epen azert nem feledkezik meg arrol hogy milyen uton-modon jutott a hatalmahoz és nem alakul at exkluiiv egyhazi elveket van() papi ferfiuva. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hatalomban lev6 egyhaziak mind bizonyos foku biberalizmust kepviselnek, ha civiiemberekr61 van szo, akik velok egyenranguak vagy folottiik allanak vagy olyan hivatalt toltenenek be, amelyeknek az 6 poziciojukra valami befolyasuk lehet ; ellenben ha alantasaikrol van szo, kiilonosen alantasabb papokrol, akkor hajlandok azt az alarcot magukra olteni, amelyet helyzetiiknek az egyhaz tradicionalis felfogasa nyujt. A ptispok egyreszt az allamtitkar pertu baratja, kartyapartnere, anekdotainak joakaratu hallgatoja, masreszt az az ember, akinek a tiszteletere a nagyharangot huzzak meg, mid6n a faluba vagy videki varosba megerkezik, akinek a korlevelet a hiv6k ahitattal hallgatjak, pedig 5 csak a tekintelyet adta oda a nevalairasaval ahhoz az irashoz, melyet a titkara szerkesztett, szoval 5 az apostolok utoda, azon apostoloke, akik Krisztus szellemisegenek igazi letetemenyesei. Kivetelek vannak, de csak tenyszerint s nem okoskodasunk alol. Mi azon papokrol szoltunk, akik a civilemberek tamogatasaval, iigyes diplomaciai fogasokkal kilzdottek ki maguknak a poziciojukat, mig olyanok is vannak, akik egeszen az egyhaz szellemeben elve miikodve a koriilmenyek szerencses osszetalalkozasa reven elertek azt, amit masok csak más uton tudtak elerni. Ezek egeszben veve mast karaktert mutatnak, bar finomabb megjelenesben sok vonast felfedezhetiink meg bennok is azokbol, amiket f8ntebb bemutattunk. ROviden e fejezet tartalmat abban foglalhatjuk ossze, hogy a vilagi tarsadalom hatasa folytan a pap visszaterel6dik arra az allaspontra, melyet a szeminariumba lepese el6tt a papi hivatasr(51 valo fogalmaban kepviselt, csak most az egyhazi viszonyok ismeretet is hasznara forditja celjainak megvalositasaban.

Xll. A szerzetes tandr. A. szerzetes tanar lelki genezisenek megertese yegett tudnunk kell, hogy szerzetes novendek és papal vendek volt, aki egyszersmind egyetemet is vegzett és tandri diplomat szerzett. Magyarorszagon a tanitorendek novendekei (a jersuitakatr kiveveYtheologiai tanulmanyaikkal egyidejiileg vegzik egyetemi tanulmanyaikat, aminek mindket studium tekinteteben s a novendek lelki fejl6 dese szempontjabol is sajatos jelent5sege van. Nyilvanvalo, hogy a tanitorendek novendekei inkabb tanarnak keszillnek, mint papnak, ami termeszetes is, meat ha a papi allast tekintettek volna f6celnak, akkor vilagi papoknak mentek volna, ha pedig a szerzetesi idealnak akartak volna hodolni, akkor mehettek volna dominikanusnak, karmelitanak vagy valamely kiilfoldi bences vagy cisztercita rend tagjanak. Nem, 5k szerzetes tandrok akarnak lenni, amely osszeteft szoban a tanfir szo bar elottiik nagyobb jelent5seggel. Vannak esetek, mid5n kizarolagos jelent5seggel s e tekintetben a piaristak kort talalni legtobb peldat, de vannak olyan esetek is, mid5n a tandri hivatas szorul hatterbe s els5sorban jó papok es szerzetesek akarnak a novendekek lenni. Ez utobbi esetet f5leg azon novendekeknel tapasztaltam, akik egyetemi tanulmanyaikat csak nagy nehersegek Aran tudtak elvegezni, ellenben a hazi theolOgiai kurzuson

134 aranylag konnyen boldogultak. Tehat 5k ez esetben inkabb a redjuk kenyszeredett koriilmenyeket akartak szankcionalni s nem bels6 meggy6z6desiiknek kifele ervenyt szerezni. Jellemz6, hogy a magyarorszagi tanitorendek hittudomanyi és tanarkepz6 intezetei joreszt theologusok vezetese alatt allanak s a tanarkepz6 nevet meltatlanul viselik. Ezek a theologusok theologist tanitanak, a novendekek fegyelmi és pietisztikus iigyeit kezelik, az egyetemi tanulmanyokat ellen6rzik, de direkt nem jarulnak ahhoz, hogy a novendekbol jó tanar legyen. Tanarkepzi5 intezete a pannonhalmi benceseknek van, akik viszont egyetemi el6adasokat nem hallgatnak, hanem az egyetemi studiumokat a pannonhalmi f6iskolan rendi tandrok vezetese alatt vegzik el, Itt fontos koriilmeny, hogy ezen tandroknak a rendtagok koziil okvetleniil ki kell keriil mert civil ember vagy idegen pap nem tanithat az emlitett folskolan s a tandroknak alkalmazkodniok kell azon tananyaghoz, melyet az egyetemi tandrok adnak e16, mert novendekeik szinten az orszagos kozepiskolai tanarvizsgalo bizottsaghoz vannak utasitva a tandri diploma elnyerese vegett. A bencesekre altalaban azt jegyezhetjiik meg, hogy nagyobb kesziiltseggel birnak a tanari vizsgakon mint a tobbi tanitorendek, mert az el6irt anyagot szelesebb mederben dolgozzak fel, mint azok, akik a tanart megismerve, annak kedvenc temait tudjak, s6t a kozvetlen erintkezes folytan baratsagos indulatat is mar megszereztek. Altalaban azonban a theologiai es profan tudomanyok egyiittes vegzese egyik studiumnak sem valik hasznara, de legkevesbe hasznal a theologianak. Mar lattuk azt a hatast, melyet a profan tudomanyok, killonosen a modern filozofia gyakorol a theologiara, illetve a novendek lelkilletere. A theologia, mint a mar elsajatitott valIasi lelkiilet er5sit5je, miikodeseben gatolva lesz, Azt is lattuk, hogy a szerzetes tanfirjelolt reszer51 nemi lekicsinylesben is reszesillt s ezt a tenyt az a gondolat is er6siti,

135 hogy neki a rendnek kes6bb tandri diplomajaval kell szolgalnia, nem pedig theologiai bizonyitvanyaval, ami csak arra vale), hogy pappa szenteljek. Tehat a f6erdek16des, az ambici6 igazi iranya a tandri diploma megszerzese fele iranyul annal is inkabb, mert a hozza sziikseges tanulmanyokat egyetemi tanfirok adjak e16, mig a theologia csak hazi kezelesben van. ArrOl az esetr61 ne is sz61junk, midein a novendek a theologiai tandrokban sok eletszentseget ugyan igen, de annal kevesebb tanultsagot tapasztal ; mid6n kezd5, fiatal theologiai tandrok nagyhangu, de a kell6leg meg nem emesztett tudomany minden jelet eldrul6 szoszatyarkodasara van utalva ; ezek a. korillmenyek a theologianak olyan megveteset idezhetik e16 a lelkeben, hogy soha tobbe komolyabb figyelemre nem meltatja azt. Az erzelmek, melyekkel az el6ad6 tanar irant viseltetiink, atsugaroznak arra a tudomanyra, melyet el6ad. Ez a lelektannak mindennapos peldakkal igazolhat6 torvenye. Ha a tanar felszeg, pontatlan, de egyelakent tanulmanyaban kitiin6 kepzettsege van, akkor a hallgato el6bbi hib5.it mind megbocsatja neki ; de ha keszilletlen a sajat szaktudomanyaban, akkor lehet az a vilag legerkolcsosebb embere, legpedfinsabb tandra, legszentebb eletii szerzetese vagy papja, a megerdemelt lekicsinylest nem keriilheti el sem 5, sem az altala el6adott tudomanyfig. Tegyiik fel azt az esetet, hogy a novendek nem itelkezik a theologia folott, vagy ha itelkezik is, olyannak min6siti, melyet okvetleniil el kell vegeznie, hiszen nem tudna a maga erejeb61 boldogulni, vagy egyenesen szereti a theologist, ebben az esetben is a ketfele iranyul6 szellemi munka azt eredmenyezi, hogy sem egyetemi tanulmanyaiba nem melyedhet bele elegge, sem a theolo , gist nem tudja elegge megemeszteni. A szellemi munka megkivanja a vele vale) megbaratkozast, sokfele szempontb61 vale) meghanyfist-vetest, sokszor vale) ragondolast, alapos megvitatast, killonben nem lesz az ifju elmejere termekenyit6 hatassal. Igy legkevesbbe lesz a theologia, de a profan tudomanyok, melyeknek aranylag tobb

130 szentelt, szinten nem valnak szellemenek olyan maradand6 kincseve, melyre mint alapra a kes6bbi Munkassig epithetne. Ez az egyik oka annak, hogy a magyar szerzetes tandri kar latszolag oriasi szellemi t6ket kepvisel s produktiv tudomanyos munkassaga mégis nagyon csekely. Leszamitva a tankonyvirast, egy-egy tanitorend alig-alig tud nehany embert felmutatni, akik valamely tudomanynak hivatott, komoly miivel6ive valtak volna. A Xatholikus Szemle, a Magyar Icultura, a Religio, a katholikus tudomanyossagnak ezen nepszeriisit6 organumai aranylag nagyon keveset hoznak szerzetes tandrok toll& bol, pedig itt a tudomany nepszeriisiteserol van sz6 s nem, vagy csak igen ritka esetben, 6116.116 kutatasrol. Azert en ketsegbe is vonom, hogy a magyar szerzetes tanarsag olyan nagy szellemi t5kevel rendelkezik, mint azt a joakaratu felrazni akarok emlegetni szoktak. A tandri diploma meg nem jelent tudomanyos kesziiltseget. Tudomanyos problem& elsajatitagt, esetleg a modszertani kerdesek jelent6segenek megerteset is jelenti, de ez a tudas joreszt formalis bias; hirtelen kesziilt el a szerzetes novendek a tanari vizsg6ra s mikor ertelme sok iranyban le volt foglalva, sokfele kellett gondolnia, tehat szO sem lehetett ott kell6 belemelyedesr51, az anyag kell6 megemeszteser61. Mikor a mathernatikus szerzetes tanarjelolt alapvizsgara keszill, akkor tanul differencial- es integralszarnitast, analytikai geometriat, fiiggvenytant, kiserleti és elmeleti fizikat, dogmatikat, erkolcstant (latinul), egyhazi szonoklattant ; kozvetlenfil a vizsga elolt theologiai el6adasokat hallgat, amelyek amugy is szetszedett figyelmet meg jobban szetforgacsoljak. Lehet azonban, hogy a theol. stu.diumokon csak tusk6 modjara vesz reszt s csak epen a heti felelesre, a s k a b e 11 u m r a kesziil el, de mins theologiai tudasa lesz akkor ? Szoval a novendek annyit tudott, hogy a vizsgan j61 tudott felelni, de nem tudott annyit, amennyi a tudomanyos to-vabbmunkalkodashoz megkivantatnek. Ez a jov6 feladata

137

lett volna, de igen nehezen megvalosulhato feladata. Lassuk ennek is a lelektani okait. Mindenki termeszetesnek talalja, hogy a szerzetes novendek tanulmanyai elvegzesevel megpihen. Eddig kett5s munkat vegzett, most rafer a pihenes. Ezt rendszerint meg is teszik. S mivel a tandri miikodes megkezdese a novendekseg eveinek befejez6deset is jelenti, a pihenes más jelentoseget is nyer. A szerzetes a tanulmanyoktol és az o"t lenytigoz5 szabalyoktol, melyek ni5vencleksege idejen annyira megkotottek, egyarant megpihen, s6t az els6 pihenest az uj elet lehet6segek nyujtotta feladatok utan val6 tortetessel kell megertentink. Jol jegyezziik meg, hogy a novendekseg evei es a tandri palyara yak') kilepes kort erkolcsi es fegyelmi tekintetben nincs atmenet. A novendeket, amennyire csak lehetett, szigoru fegyelern alatt, a vilagtol elzarva tartottalc; most nines el:81ft napirendje s amennyiben van, azt csak az iskolai tanitas és kozos etkezes hatarozza meg. SzOval olyan szabadsagban van resze, mely nemcsak a feliigyelet alatt alio megkotottseget sziinteti meg, hanem bizonyos fokig a sajat urava teszi. Ha mulatos termesz•ete van, akkor mulathat ; ha szereti a n6k tarsasagat, ilyeneket felkereshet ; ha passzi6i vannak, pl. kartyazik, vagy vadaszik, ezeknek hodolhat, szOval sok olyan szorakoztat() befolyas aid eshetik, amelyt51 a tanulmanyok evei alatt el volt zarva. S mennel jobban el volt akkor zarva, ann5.1 szabadabbnak erezheti most magat, s annal inkabb hodolhat olyan elvezeteknek, melyekt6l novendeksege idejeben el volt tiltva. A reakcio rombolo hatasa elkerillhetetlentil jelentkezik a legtobb rendnel s a legtobb szerzetes tanarnal. (Kivetelt a jersuitak alkotnak, akiknel ez a felszabadulas nines meg, hanem a szigoru megkotottseg 5.11apota marad ervenyben.) Fontos szerepet tolthet be lelkeben a szexualis problema. Ez magaban elegseges arra, hogy teljesen lek8sse a szerzetes tanar azon energiajat, melynek tudomanyos munkalkodasban kellene ervenyestilnie.

138 A szexualis vagy a szeminarium evei alatt vagy hat terbe volt szoritva, vagy termeszetes modon, de lopva es ritkan, vagy titkolva termeszetellenes modon, esetleg gyakrabban nyert kielegitest. Ha pedig mar egyszer kielegitest nyert, akkor a tanarkodas evei alatt mi sem fogja kielegitteteset megakaddlyozni.,. Az ilyen tanar sza.mos alkalmat talal nemi vagyainak kielegitesere. Emlitsiink meg nehanyat, mint gyakrabban el6fordulo tipikus eseteket. A szerzetes tandrokhoz (a jersuitakat kiveve) a n6k feljarhatnak. Lopva kosaras asszonyok jarhatnak fel, akik leanyokat ajanlgatnak. Nagyon konnyii varroleanyokkal ismeretseget kotni, mert ezek nagy megtiszteltetesnek veszik, ha egy tanar vela szoba all s ha egy kis konynyelmiiseg van bennok, ajandekok reven konnyen levehet6k a labukrol. A tanitvanyok sziilei reven tarsasagokba keriilnek, hol ferjes asszonyok intimebb ismeretseget is megszerezhetik. Ezenfeliil sokszor a nyilvanos hazak sem kepeznek ismeretlen teriiletet el5ttiik. A szerzetes tandrok szerelmi iigyeire altalaban az jellemz5, hogy nem sokaig kurizalnak, celtalanul nagyon ritkan foglalkoznak a n5kkel s szeretik szerelmi ilgyeiket hamarosan lebonyolitani. Innen van az, hogy a tarsadalmi eletben hozzajuk nem ill6 n6kkel kotnek viszonyokat, mert az ezekkel meg nem kivant huzamosabb foglalkozas nem teszi ki 5ket a feltines keltette kellemetlensegeknek. Mivel a nemi vagy allandoan izgatja oket, gondolkodasuknak joreszet lefoglalja vagyuk kielegithetesenek mikentjevel val6 tOr6des., Vagyodnak a n6k utan s keresik az alkalmat, hogy kozeliikben legyenek. A ntis ember, aki felesegevel allandoan egyiitt el, nemcsak feleseget unja meg, hanem a n5ket sem latja olyan kiilonos vilagitasban, mint a papok és szerzetestandrok. Ezekre a n6k sokkal nagyobb hatassal vannak altalaban, mint a civilemberekre. A n5 a paptanar el5tt, amig ennek nemi vagyai vannak, mindig erdekes jelenseg marad. Ha szeret6t tart, azaz egy n5 mellett esetleg evekig is kitart, akkor is azert tud annyi ideig kitartani, mert a n5 nem jarhatja le magat annyira el6tte,

139

mint a feleseg a ferj Witt. A nemi elethez is illuziok kellenek s ezen illuziokat a ritkabb an latot t, mindig tisztesseges oltozetben lev6, jol megmosdott s a ferfit51 valo fiiggeset erz6 no kevesbbe rontja le, mint a hazias eletben nem mindenkor illuziot kelt6 modon megjelen6 feleseg. A pap szeret5je is tudja, hogy neki mindig kivanatosnak kell lennie, mert ha szeret6je raun, konnyen szerezhet maganak masikat A n6 tehat vigyaz magara s ez okozza, hogy a pap el5tt erdekesnek s kivanatosnak tiinik fel. 1?,z az ut azoknak az utja, akik mar a novendekseg ideje alatt hodoltak nemi elvezeteknek. Rajuk nezve a tanarkodas megkezdese azt jelenti, hogy konnyebben és gyakrabban tehetik meg azt, amit eddig nagy felelemmel, titokban, ritkan tehettek csak meg. Altalaban a tanari palya, amint a vilagi pap palyaja is, a szexualis eletnek ezen durva formajaval nem kezd6dik. Ez csak akkor all be, ha mar a szexualis elet befeszkelte magat a szerzetestanar vilagaba. Erdekesebb és tanulsagosabb az az atmeneti ut, mely a kifogastalan novenclekt61 a leder eletet 616 szerzetestanarhoz vezet, mert a lelki atalakulasnak tanulsagos peldajat mutatja. S e tekintetben nem eleg arra hivatkoznunk, amit a vilagi pap és tarsadalom egyiittmiikodesenek lelki hatasairol mondtunk, a sok megegyez6 vonas mellett a szerzetestandroknal epen tandri mivoltukbol folyo igen jellegzetes kfflonbsegeket talalunk. Az ujiranyu lelki fejl5cles kezdete ketsegtelentil a n5kkel valo ismeretseg reven kezd6dik. A n6 a kezd5 szerzetes tanfir el6tt ismeretlen fogalom. Amit tud rola, azt rosszul tudja s amit tudnia kellene, azt nem tudja. Mindenesetre a n6 erdekli. Ennek az erdekl6desnek van legnagyobb jelent6sege a nemi elet kifejl6deseben s ennek az 6 rdekl6clesnek az intenzitasa egyesegyediil szexualis vagyaink nagysfigatol fiigg, ellenben teljesen fiiggetlen erkolcsi és vallasos kepzeteinkt61.

140 A. n6 iranti erdekl6des meglehet a legszentebb eletil szerzetes tanarban is, de egeszen más formaban nyilvanul, mint abban, aki aldoz a nemi elvezeteknek. Latunk szent eletii papokat, akik nagy elvezettel olvassak a n6i szentek eletrajzat, szivesen gyontatnak n6ket, szivesen elbeszelgetnek apacakkal es szivesen vannak tisztesseges és komoly n6k tarsasagaban. Tudomanyos ertekezeseket, munkakat- olvasnak a n6kr61; szeretik a n6i kezimunkakat ; szeretik hallgatni a zongoranal ii16 n6 jatekat; komoly ember letiinkre szivesen meghallgatjak egyszerii gondolkozasu és nem elegge muvelt n6k velemenyet s komolyan vitatkoznak n6kkel, lehet6leg el6zekeny hangon, olyan problemakrol, melyeknek mar a folemliteseert is kepesek voln5.nak egy ferfit lesajnalni esetleg leszamarazni. Ismertem egy szenteletii beteges id6sebb papot, aki napi munkajaban kimertilve az apacak gyonasat orak hosszat el tudta hallgatni, mig azokon a napokon, mid6n gyontatnia nem kellett, a ferfiak latogatasa e161 elzarkozott. Mindezen esetekben a szexualis erzes vezet, vezet talán tudattalanul, de vezet. A nemi elet itt is kialakul, de a lehet6 legtisztabb, legszublimisebb formajaban. Mi az oka annak, hogy az egyik szerzetesben igy, a masikban pedig olyan durva formaban alakul, hogy az atlagos civilemberek nemi eletet61 semmiben sem kiilonbozik ? Primarius oknak a nemi oszton fejlettseget tartom s csak masodrendii oknak min6sitem a vallaserkolcsi kepzetek befolyasat. A legtobb szerzetestanar eljut odaig, bogy a szexualis dolgokkal val6 bizonyos foku foglalkozast61 nem zarkozhatik el.= Ebben kiilonbozik a szerzetestanar a kontemplativ eletet 616 szerzetest61. Regenyeket olvas, tarlatokra jar, n6kkel erintkezik, tarsal beszedjeben lehetnek szexualis vonatkozasu dolgok. Mar pedig a noviciatusban, de a theol6gus evek, elmelkedeseiben is igen helyesen arra figyelmeztettek, hogy a tisztatalan csabitas el61 vale menekves egyetlen modja a f u g a, a futas, a kisert6vel val6 szoba nem alias, mindig, meg a

141 legcsekelyebb alkalomnak is a keriilese. Most ez nines meg. Ellenben van igen sok csabito alkalom s 'megvan a meg ero'sebbe valt szexualis oszton. Ha pietisztikus hajlamait meg tudta 6rizni, ha hite meg eleg naiv, ha elmelkedik s imadkozik napjaban tobbszor is, ha Szfiz Maria irant meg mindig gyermeki ahitattal viselkedik, az olvasot is mondja, akkor a vallasi kepzetekhez filz6d6 erzelmek azt eredmenyezhetik, hogy gy6zedelmeskednek, azaz a szerzetestanar nem hodol nemi osztonenek. Ha azonban az emlitett feltetelek nincsenek meg, ha olyanfele gondolatokkal foglalkozik, hogy az embernek emberi modon kell elni, ha hitebe u. n. felvilagosult gondolatok csusztak be, ha pietizmusa formalizmussa valt, azaz imadkozik, de a lelke tavol van az imadsagtol, misezik, mert jol fizetett intenciOi vannak, akkor a nemi oszton minden tisztasagi fogadalmon gy6zedelmeskedik. A formalisztikus pietizmus, mely a papoknak olyan konnyen sajatjava yank, nem ment meg a szexualis biint61 senkit. A breviarium mondasa igen jol osszekapcsolhato a szeret6 tartasaval. A nemi oszton uralomra jutasa szempontjabol fontos korillmenyeknek tartjuk a kOvetkez6ket. A szerzetes tanarnak teljesen gondtalan elete van. Ha az iskolaban teljesitette a kotelesseget, akkor tobb gondja nines. A megelhetese a vele egyenl6 tarsadalmi rangban lev6 embereknel sokkal fenyesebben biztositva van. Ami a civil embernel sok gondot okoz : a csalad, a megelhetes, nala nines meg. Jobban raer az elet oromeivel tor6dni. Taplalkozasa rendszerint igen jo, tulsagos is s evvel a bornak korlatlan mertekil fogyaszthatasa is ossze van kOtve. Nem mind olyan hat() eszkozok ezek, amelyek a nemi oszton uralomra jutasat segitik el6 ? ValOban a szerzetes tanar eletkoriilmenyei olyanok, hogy a tisztasag fogadalmanak megtartasat epen nem segitik el6. Nem utolso jelent6segii a csabitas, melynek nemely varosban az asszonyok reszer61 vannak kiteve. Az olyan asszony, aki mar elszanta magat arra, hogy megcsalja az urat, az csak arra vigyaz, hogy ballepese lehetoleg titok-

142 ban maradjon. Legjobbnak latszik tehat szerzetes tanart valasztani szeret5iil, annak a titoktartas ben olyan er•deke, mint neki, abban leginkabb megbizhatik. Azonfeltil imponal a n5knek az egyenruha, a reverenda s az a gondolat, hogy intelligens emberrel all ossze s talán az is, hogy pihent emberrel. Ha van a n5ben eleg elszantsag s tud hizelegni a ferfinak (erre ezer és ezer mod van), mert a szerzetes tandrok rendszerint igen magas onerzettel birnak, akkor celt erhet, ha egyebkent a szerzetesben a kell5 dispozicio mar megvan. Az a kerdes mar most, hogy a szexualis eletet 615 szerzetes tanar hogyan illeszti be lelki eletebe ezen eletmodjat ? Mert a teny az, hogy fogadalmat tett a tiszta eletre, azaz a nemi biint61 vale, tartozkodasra s ezt a fogadalmat megszegi, esetleg ugy szegi meg, hogy nem is gondol arra, hogy valaha meg is tartsa. A szerzetes tandrok egy resze, de mindenesetre a szokasos vetkez6k igen kis resze, lelkiismeretfurdalast erez. De ez is csak gyenge es atmeneti jellegii. A nagyobb csoport ket reszre oszthato. Az egyik megtartja a papi vilagnezet elemeit, hisz a vallas igazs5.gaiban s az erkolcstan el6irasaiban, hanem azzal menti magat, hogy mikor a fogadalmat letette, akkor nem tudta, hogy mire kotelezi magat. Nem voltak ilyen er5s kisertesei, nem ismerte a vilagot, olyan kornyezetben amelyben konnyii volt magat a brint51 megovnia, h a a mostani belatasaval, ember- és vilagismeretevel birt volna, akkor nem tett volna fogad a 1 m a t. Most mar benne van a sziikseges rosszban, nem valtortathat rajta. A hitet szereti, azt nem akarja elhagyni, apostata semmi kOriilmenyek kort nem lesz, tehat megalkuszik az eletviszonyokkal. A masik resz jobb igazolast keres és talal maganak. Az erzelmek logikaja a leglelemenyesebb. Az a nezet alakul ki benniik, hogy tulajdonkepen nem is kell olyan komolyan venni, amit a moralistak a banr61, speciell a szexualis bilnr51 tanitanak. .Altalaban butasag embert arra

143 kenyszeriteni, hogy nemi osztonet megtagadja. Az ember fogadalmat azert tesz, mert a lelke hajlik az idealizmus fele, mert beszugger5.1tak neki, hogy milyen nagy és h6si dolgot cselekszik s a fiatal lelkesedes vallalta a h6esiesseget. Az elk aztan megtanitotta, hogy h6sok es felistenek nincsenek, csak gyarlo emberek telve joszandekkal. Obenne is megvan a joszandek, amit lehet, megtesz ; ami lehetetlen, arra ne kenyszeritsek. A moralis kategorikus imperativusaiban nem hisz, hiszen 6riiltseg ugyis, hogy mennyi halalos Vint statualtak. Komoly theologusok is tagadjak a sok halalos bfinnek az ertelmet. Az Isten, aki ismeri az 6 termeszetet, maskep itel, mint az erkolcstan. Latnivalo, hogy ezen okoskodOkban a hit is megrendiilhet s maga utan kovetkezmenyill azt vonhatja, hogy 5.1talaban nem hisznek a szexualis vetkez6k a theologia tanitasaiban, vagy csak nagyon valogatva hisznek. Az is megtortenik, hogy szokasukka valik a szexualis bun. Ilyenkor brinjelleget teljesen elveszti, nem is gondolnak arra, hogy fogadalom megszegeser61 és halalos bun elkoveteser61 van sal cselekveseikben. A szexualis bib az, amely legkonnyebben megismet16dik. Egy hatalmas oszton, a fajfenntartasi oszton az, mely elkovetesenel parancsol. De a szerzetest gyonasaban, melynek tulajdonkepen minden halalos bfin elkovetese utan meg kellene tortennie, megrohatja lelkiatyja s az allando visszaeses miatt meg is tagadhatja a feloldozast. A gyonas igen kellemetlen intezmennye valik ra nezve. Szamon senki sem 1{611 t6le, hogy mikor gyOnt utoljara. Elhagyja tehat a gyonasat. De ami a misezest illeti, azt nem hagyja el. Ha nem is naponkent, gyakran misezik. A misezes jovedelmi forrast jelent a szamara. Misezni csak halalos bilnt61 mentesen, a kegyelem allapotaban volna szabad. De 6 anelkiil is misezik. Eleinte lelkiismeretfurdalast erez, aztan megszokja. Ugyanaz a jelenseg ismetl6dik itt, mint a vilagi papoknal. Csak amig a vilagi papot hivatalbeli kotelessege is kenyszeriti a mindennapi misere, addig a szerzetes tanar nem volna arra kenysze-

144

ritve, 6 csak a jovedelem, a perm szempontjabol teszi. Az anyagi szempont szerepet jatszik a lelkiismeret atforrnalodasaban. A biln megszokasaval a bfintudat kis ebb e d i k. Az is megtortenhetik, hogy ez a bantudat annyira kisebbedik, hogy a moralis theologia bfinlajstromaval mare egyaltalaban nem tor6dik. A tarsadalom a maga megiteleseiben bizonyos normakat Alla fel a jo es der& emberre nezve : ezekhez a civilnormakhoz tartja magat. A szerzetes tanar elvilagiasodik. Az egyhaz eszmenyei neki nem eszmenyek, a papi vilagnezettel nem sokat tor6dik, amit egykor normanak tartott megiteleseiben, azt most megkritizalja, egyszoval gondolkozasaban, erziileteben hasonlit azon civil emberekhez, akikkel erintkezni, mulatni szokott. A szexualis biln geneziset abban lattuk, hogy a nemi oszton fokozatosan olyan u. n. kiserteseknek teszi ki a szerzetest, amelyek megszokasaval, gyakorlasaval maga az oszton is er5sbbodik s a szerzetes elestet vonhatja maga utan. Az egyszeri elesest ton kovetheti 6s szokassa is valhat. Itt kizarolag a szerzetes tanarrol beszelttink, mert a koriilmenyek, melyek kort a paptanar 61, sokkal kedvez6bbek a nemi oszton kielegitesere, mint azon koriilmenyek, melyek kort a nem tanitorendek 61nek. Ezeknel is fordulnak e16 szexualis bfinozesek s bar a f5 megertesi szempont ott is a fajfenntartas osztone lesz, mégis a sajatos koriilmenyek nagyon modositjak a vetkez5 lelkiiletet. Amint a szexualis ban a szerzetestanar egesz vilagnezetenek atformalasat vonhatja maga utan, olyan er6vel sulyosodik a lelkere ez az oszton s kielegitesenek a kovetkezmenyei, epen mert vitalis erdeket kepezi, idejenek joreszet is erre a celra szentelheti. A szexualis vagy a szerzetestanart elvonhatja a munkatol, munka alatt ertve a komoly, tovabb fejleszt6 tudomanyos munkat. A szexualis oszton az, amely a tanart kihajtja a korzora setalni, elviszi tarsasagokba, regenyeket olvastat vele, arra figyelmezteti, hogy szepen és valasztekosan oltozkodjek,

145 hogy szinhazba és mulatohelyekre jarjon, hogy a tarsadalmi eletnek kedvenc alakja legyen. A vilagi embernel a tudomanyos munka egeszen nyugodtan mehet, mert ilyen gondolatokkal nem kell tor5dnie. Azt mondhatna valaki, hogy hiszen epen a szerzetesrendek voltak azok, amelyek a tudomany fejlesztese teren halhatatlan erdemeket szereztek. Ez ketsegteleniil igaz, De mikor ilyen ordemeket szereztek, akkor nem is voltak olyan eletkOriilmenyeik, mint amin5k kort most elnek a legtobben. Az a fegyelmi elet, mely a novendekseg idejen megvolt a tanitorendekben, csak a jersuitaknal folytatodik kes5bb is s eredmenyezi azt az erkolcsi eletet, melyet az egyhaz szerzeteseit51 és papjaitol megkivan. Itt a tudomanyossag szempontjabol szep eredmenyeket Munk is s ha meg sincs olyan nagy, mint amineit a fentebbi okoskodas alapjan varhatnank, annak oka az 5 sajatos rendi viszonyaikban van. Mindenesetre a mi okoskodasunknak a lenyege az volt, hogy a szexualis Hazes kiiv etkezteben kitarto es komoly munka letesitese ki van zarva s ez a kitarto és komoly munka a jersuitaknal megvan. Jelenlegi eletfelteteleik itt Magyarorszagon nem olyanok, hogy valamennyien a tudomany fejlesztesenek szentelhetnek magukat, de hogy enelkill is komoly és ertekes munkat vegeznek, azt csak a rosszakarat tagadhatja le. Az a latszatja van fejtegetesiinknek, mintha a jersuitakat szembe akarnok allitani merev ellentet gyanant a tobbi tanitorenddel. Nem, ezt nem lehet megtenni. Itt csak bizonyos iranyok kijeloleser51 van szo, amelyek egyes tanitorendekben jobban, masokban kevesbbe ervenyesiilnek. Sol azt sem lehet megmondani, hogy melyikben ervenyesillnek jobban, csak annyit allapithatunk meg, hogy mig a jersuitaknal megvannak azon killso, kivillr51 rankhato korillmenyek, melyeknek lelki hatasa a szexualis bfint51 valo mentesseget nem minden egyeni razkodtatas nelkiil, de eszkozolheti vagy el5segitheti, addig ezek más tanitorendeknel nincsenek meg, vagy csak kisebb mertekben vannak meg. A 15dolog termeszetesen mindig az

146 egyeni meggy6z6deses lelek, mely egeszen a papi vilagnezet szolgalataban allhat s amelynek kialakulasara minden tanitorend rendelkezik a sziikseges eszkozokkel s amely epen ezert mindeniitt teljes ervenyesiilesre juthat. Akinek azonban van erzeke s „kisertesek" pszichologiaja irant, az teljes mertekben meltanyolni fogja okoskodasainkat. A szerzetestanar szexualis eletenek lelki jelent6seget lattuk. Meg egy koriilmenyre kell ezen vetkezessel kapcsolatban figyelmunket forditanunk. A szerzetestandrok legtobbjenek elete videki varosokban folyik le. Ezek arrol nevezetesek, hogy mindent tudnak, f6leg pedig nagy e16szeretettel foglalkoznak ,a papok maganeletevel. Az olyan pap, akir61 meg tudjak, hogy viszonyt folytat, bizonyos lekicsinyl6 beszelgetes targya. Tekintelyeben a tanar kisebbedik. De nemcsak ez tortenik. Gondoskodnak arrol, hogy a szerzetestanarnak mennel tobb kellemetlenseget okozzanak : feljelentik nemi elete miatt eloljaroinal s esetleg a piispoknel, ha van a varosban, akinek nines ugyan joghatdsaga folotte, de aki a rendf6nokre ugy hathat, hogy az a tanart eldisponalhatja, vagy megrOhatja. Ezt a szerzetestanar tudja, tehat vigyaznia kell, hogy eletmodja titokban maradjon. A vilagi papokkal kozos jellemhibaba esnek: megtanuljak az alakoskodast. Az iskola aztan meg jobban rajuk kenyszeriti az emlitett bunt. A szerzetestanar az iskolaban vallaserkolcsi elvek reprezentaloja, azaz reprezentaloja azon elveknek, melyeket a theologia moralis-ban tanult. De lattuk, hogy 6 mar ezen elveken meg nem engedett modositasokat csinalt ugy gyakorlatilag, mint sajat lelkiismeretenek megnyugtatasara elmeletileg. Hogyan preclikaljon az iskolaban moralist ? Teny, hogy vannak szerzetestandrok, akik az ifjak nemi eletevel epenseggel nem tOr6dnek s ha valami ilyeniranyu vetkezesre rajonnek, agyonhallgatjak inkabb, semhogy nekik intezkedniok kelijen. Ezek kovetkezetes, jellemes emberek, de nem jo nevel6k. De vannak olyan leder eletii papok, akik amellett a legnagyobb erenycs6szok az isko-

147 laban, nem gohdolva meg, hogy a diaksag rendszerint ismeri az eletmodjukat. Ezek jellembeli hibat kovetnek el s szinten nem ernek:celt a.neVelesben. Vajjon van err51 tudomasok- a .szerzetestandroknak ? Igenis van, legalabb jo resziiknek van.. Es ezek azok, .akikt61 a szerzetestandrokra olyan jellemz5 mondas szarmazik, 'logy 6k csak kenyszerillve és mellekesen papok, 6k tulajdonkepen csak tandrok. Mint tandrok tudjak és teljesiteni is akarjak kotelessegeiket, ami papi mivoltukat illeti, azt ne naluk vegyek szarnon, hanem a vilagi papoknal. A szerzetestanar sokszer elkilloniti magat a vilagi papsagt61, mint 'amely a papsagabol el, mig 6 tulajdonkepen tanfir s tanari hivatasanak akar eleget tenni, ertve a tandri hivatas alatt ,e1s5sorban a tanitast. A .szerzetestariarokra jellemz6, amint mar futolag jeleztiik, hogy kisse tulteng6 onerzetiik van. Mindenesetre bizonyos foku bilszkeseg jellemzi- 6ket, tobbnek tartjak magukat a civiltandroknal s a varos embereivel vale, -erintkezesokben is kifejezesre juttatjak tulzott onerzetilket. Ez a szerzetestanarsagnak jellegzetes, tipikus lelki vonasa. Onnan fej16dott ki, hogy anyagilag teljesen fiiggetlenek es palyajuk megkotottsege folytan folfele nem igen e.melkedhetnek s igy nines sziiksegiik protekciora. Ha mégis ilyenr61 szo van, akkor maga a rendf6nok eleg protekciOt gyakorolhat az erdekiikben. Ehhez jarul meg, hogy jó konyhajuk es boraik reven vendegekill lathatjak a \Taros .legel5kel5bb ferfiait, akikkel poharazas kozben barati viszonyba is lephetnek, ami= szinten fokozza az onerzetilket. Onerzetessegiik, bilszkesegilk a tandri kathedran ep ugy megnyilvanul, mint a kifele vale, erintkezesiikben. A szerzetestanar a kathedran szuveren ur. Kurtan banik a tanulo ifjakkal. Tudja, hogy nem kell kivetelesen bannia senki fiaval, mert neki senkisem arthat. A civiltandron a f6ispan sokat segithet, a papi tandron semmit. Ez utobbinak nem is igen arthat. A szerzetestanarnak ez a nagyobb Iiiggetlensege sok nyersesegnek, durvasagnak, de nagyobb igazsagossagnak is lehet okozoja. A szerzetestanarnak, 10*

148 mint tanarnak ez az egvik specialis jellegzetes vonasa van. Ehhez jarul egy masik. Nincs csaladja, de a gyermekeket szereti vagy szeretheti. Mindenesetre tobbet tor6dik a gyermekekkel, mint az a tandr, akinek az 6 sajat gyermekeivel kell els6sorban tor6dnie. Erdekl6dik a tanulok eletviszonyai, szandekai, jOvend6 palyavalasztasa stb. fe161 s ezen erdekl6deseben egeszen onzetleniil, nemes szandekkal itelkezik s ad tanacsot. Neki bizonyos ertelemben az egesz tanulo ifjusag gyerekeive valik, akik irant onzetlen, jó lelekkel tud viseltetni. Amilyen a jO lelkipasztor hiveivel szemben, olyan a jó szerzetes tanar a diaksaggal szemben. Aggodo szemmel kiseri 6ket, tor6dik veliik s nemcsak fegyelmez6nek mutatja magat veliik szemben, hanem joakaratu, 6szinte jobaratnak is. Sokan ketsegbe vonjak e jelenseg letezeset, s6t azt is mondjak, hogy a szerzetes tank- mar csak azert sem lehet jo nevel6, mert nem ismeri a gyermekeket. Az igaz, hogy a gyermeki lelek ezerfele megnyilvanulasa irant nines erzeke. Tiirelmetlen veliik szemben s ki3nnyen erkolcsi kihagast lit ott, ahol termeszetes gyermeki elenkseg van csak. De ez nem valtortat a jelenseg lenyegen és erre a jelensegre, bar sok kivetel is van, igen sok 'Aida lehetne felhozni Itt szerzetes tandrok eleteb61. Mivel azonban a civiltandroknal is boven lehet eseteket mindket utobbi tulajdonsagra feljegyezni, nem tartjuk 6ket olyan fontosaknak pszichologiai szempontbol, mint azt a koriilmenyt, mely a szeminariumi neveles alakitotta vilagnezet atformalodasat, modosulasat vagy esetleges megmaradasat eszkozolte a szerzetes tandrok lelki vilagaban.

XIII. Egyfittes szerzetesi elet. A szerzetesek, szerzetes tanfirok is, kozos eletre vannak utalva szabalyzatuk ertelmeben. Ez a szabalyzat a klizos eletet ugyan maskep kontemplalja, mint ahogy meg van valositva, azonban a kozos elet a szerzetesek legnagyobb reszenel — egyeseket kiveve, akik kivaltsagos helyzetiiknel fogva elnek kiilon tenyleg megvan. A kozos elet ma a szerzetes tanfiroknal joreszt arra vonatkozik, hogy egyes csoportok egy hazban laknak, kozosen etkeznek és etkezes utan kozosen szorakoznak. Az anya monostorban ez a kozosseg azzal van megtoldva, hogy a breviariumot kozosen vegzik. A nem tanitorendeknel az esti Wiz& imadsagot lefekves kovetheti, de e lefekves tenyleg nem tortenik egy id6ben, mert a szerzetesek nem alusznak kozos dormitoriumban, hanem azt jelenti inkabb, hogy a szerzetesek este nem hagyhatjak el a kolostor terilletet, tehat a kimenetel •van megtiltva, ami a tanitorendeknel nines meg. A kozos elet tehat latszolag nem sokat jelent es mégis egesz sajatos lelki alakulasokat eszkozol és killon lelektani problemakat teremt. A feliiletes tekintetii ember, aki a maganyos elet unalmait azzal Uzi el, hogy emberi tarsasagot keres, klubokba, dalardakba, kiilonboz6 egyesiiletekbe iratkozik be, vagy ha mast nem tehet, a kfivehazba megy, hogy emberek kort legyen és szorakozzek,

150 a szerzetesek kozos eleteben sem lat mast, mint minden egyes tag szamara jó kornyezetet, ahol sokat lehet egymastol tanulni, sok friss ujsagot lehet hallani, ahol nem oli meg az embert a magany és annak unalma, hanem mindig lehet szorakozni: szoval egy igen j6 berendezkedes ez, amely a kolostori eletet kedvesse, csaladiassa teszi. Nem egeszen igy van s lelki jelenteoseget is maskepen kell megallapitanunk. Ha celhoz akarunk jutni, akkor elolb azt vegyiik szemiigyre, hogy k i k vannak egyiittes @etre utalva, mily en f o ku az az filet s ho gy an f olyik le. szerzetesek, kik egyuttes @etre vannak utalva, nem egyforma emberek. Nem egyforma az eletkoruk, nem egyforma a modoruk és nem egyforma a kepzettsegiik. Nyilvanvalo, hogy mindeme tulajdonsagok nem alkalmasak arra, hogy lelki osszeforradast idezzenek el& A kor7 killonbseg nemely szerzetes rendben, pl. azokban, amelyek. Szent Benedek szabalyzatat kovetik, a szerzetesek egyInas iranti viselkedeset nagyon is befolyasolja. Az id6sebbek erzik, hogy 6k valamivel tObbek a fiatalabbaknal s ezektol bizonyos udvariassagot es tiszteletet varnak el. Ennek igen termeszetes jellege van, ha a korkiilonbseg nagyobb, de kisebb korkiilonbsegnel vigyazni arra, hogy az ember valahogy be ne lepjen az ajton a masik eltarni, hogy az inas amazt mindig el6bb szolgalja ki rnegvarni, mig annak az ujsagot meltortatott lassan elolvasni s csak azutan kapni azt kezhez ; bevonulni egy kisebb szobaba lakni igen sok holmival, pl. disztargyakkal es konyvekkel, mig annak, akinek, semmije sines, csak epen nehany evvel idosebb, jobb, tfigasabb lakas jut stb. stb., mindezen jelensegek banto, kellemetlen hatassal lehetnek az ember lelkere. Az u. n, szenioratusi sorrend, mely az etkezesnel is jobb falatot biztosit annak, aki el6bb ul koranal fogva, sok bosszusfignak és kellemetlensegnek lehet a forrasa. A szerzetes tarsasagban lehetnek olyan emberek, akik modoruknal fogva epen nem tarsasagba valok. Vagy

151 komor, visszavonult termeszetiiek, akiket bant az is, ha valaki nehany szot hangosabban ejt ki ; vagy csipkel6d6, gunyos termeszettiek, akik minduritalan azt keresik, hogy mit tehetnenek masban nevetseg targyava, miert reszesithetnek talán trefas, de sokszor nagyon is erthet6 megrovasban. Vannak olyanok, akik mindig masokat figyelnek s alkalomadtan azoknak eszlelt gyongeit kihasznaljak. A legfobb baj az, ha valaki, esetleg tobben is, ezen tarsasagbol kiemelkednek. A kozonseges franciskanus baratkolostorban kiemelkedik a tobbi koziil a jo szonok, vagy az, akit a hiv6k nagyon szeretnek gyonasuk alkal'naval felkeresni, a szer2etes tandroknal a jó tandr, a tudos és JO gondolkodo hireben alio es esetleg irodalmi munkassaga reven is ismertebb nevii rendtag vagy esetleg az, aki a \rams holgyeinel a tobbi fiatal tandrok el6tt nagyobb megbecsiiltetesben reszesill. Ilyenkor feliiti fejet a kolostorban az irigyseg s arra t Or e k s z e n e k a tobbi kozepesek vagy a kozepes nivon is alul lev 6k, hogy a kiemelked 5t letorjek s a kolostori tagok erteket nivellaljak. Ennek a torekvesnek a magyarazata az a lelki teny, hogy mindenki ervenyesillesre torekszik s a masik nagyobbfoku ervenyesilleset ugy fogja fel, mint a sajat ervenyesulesenek a kerekkot6jet. Minden kolostorban el6fordul ez a jelenseg, csak megnyilvanulasi formai valtoznak. Az altalanosabb tiinetek a kovetkez6k. Iparkodnak a kiemelkedobb egyeniseget azon a terilleten, melyen epen kivalik, kisebbiteni. Szemben celzasok, rovid megjegyzesek alakjaban tOrtenik ez, mig a hata mi5gott azok el6tt szoljak le, akik eltitt nemi tekintellyel bir. Rendesen nem elegszenek meg azzal, hogy err51 az oldalrol piszkaljak, keresnek az eleteb61 olyan jelensegeket, amelyek gyongeit drub& el és azokat szell6ztetik. Mindenkepen azon vannak, hogy artsanak neki, hogy arrol a magaslatrol, amelyre felemelkedett, lehuzzak arra a nivora, amelyen 6k allanak. A szerzetes testilletekben is lehet olyan JO baratokra szer tenni, akik szemben mosolyognak, udvariasoknak és e16-

152 zekenyeknek mutatjak magukat, igazi termeszetiik szerint pedig az ember hatarozott ellensegei, akiket legtobbszor csak irigysegiik tett azza. Az ellensegeskedesnek más forrasai is lehetnek. Azon kiviil, hogy vannak osszeferhetetlen termeszetii emberek, vannak olyanok, akik egyebiltt ervenyesiilest nem talalva, otthon iparkodnak azt fellelni. Ezek szovivol a hazi tarsalgasnak, akik minden jelensegben hangosan, extrem jelzakel itelkeznek. Ellenmondasok nelkiil persze nem tehetik, a megindult vitatkozas pedig nem tortenhetik anelkiil, hogy valakinek a szellemi folenye, vagy legalabb is a vitatkozasban val6 iigyessege nyilvanvalova ne legyen, ami a t6bbiek el6tt legalabb ideig-ordig tarto tekintely felet biztosit a szamara, mig a masiknak bizonyos foku lesajnalasat idezi e16. A vitatkozasok sohasem tortenhetnek meg valami civodas fele nelkiil, mert mar mindenki el6re fel, hogy elmarad s egyeni ervenyesillesen csorba esik. A szerzetesrendekben mar a novendekeket is Ovjak a vitatkozast61, mert jol tudjak, hogy a nyornaban fakado szenvedelyesseg a békés eletnek a megrontoja lehet. Meg jelentektelen dolgokrol sem vitatkoznak, annal inkabb kertilik a tudomanyos dolgokrol valo vitat. A szerzetes testiiletekben igen gyakori, hogy egy es ugyanazon tudomanyagnak tobb tandra is van egyiitt a testilletben. Ha ezek vitatkoznanak, akkor okvetleniil kitiinnek az egyiknek kepzettsegi inferioritasa, ami onerzetenek sulyos megserteset jelentene. Ez az oka annak, hogy tudomanyos tem& ritkan kerillnek megbeszelesre, tehat az egyiitteles kulturjellege epen nines fokozva. A s z e r z e t e s i egyiitt eles az individium szellemi fejl6deset vagy csak igen kis mertekben vagy semmitsem mozditja e16. A kozos etkezes nem tortenik csenben, a szerzetesek egymas kort beszelgetnek. A tudomanyrol keveset, hanem annal tobbet ujsagtemakrol és varosi esemenyekr61. A olitika olyan teriilet, melyhez a szerzetesek tulnyomo tobbsege epenseggel nem ert, csak ujsagjanak egy oldalu

153 informacioja alapjan itelkezik. Mindenesetre igen alkalmas terillet olyan egyenek szarnara, akik komoly kerdesek irant killonosebb erdekl6dest nem tudnak tanusitani. Azonfeliil alkalmas arra, hogy koponyegiil szolgaljon valamely szerzetestars csipkedesere. A szerzetes testiilet tagjai koziil azok, akik a napi politika kerdeseivel egyaltalan torcldnek, rendszerint nem ugyanazon politikai hitvallast kovetik. Mi sem konnyebb, mint azokon, akik a masik politikai nezetet kOvetik, az 6 politikajuk lecsepillesevel, esetleg e politikai irany hiveirol mondott altalanos lesajnalo itelettel 6ket is lesajnalni. Sokszor a napi pletykak targyalasa is celzatosan tOrtenik. Ha X. tarsamra valamiert neheztelek s megtudom, hogy annak jobaratja valami inkorrektseget Wivetett el, akkor eleg azt az inkorrektseget tiles megjegyzes targyava tennem, hogy X-en is iissek egyet. A legnagyobb bajt az okozza, hogy a szerzetesek felnek egymas kritikajatol, ha olyan dolgot kovetnek el, ami a szerzetesseg szabalyzataval, szellemevel nem egyeztethet6 ossze. Olyan kerdesekben, amelyek a szerzeteseknek egyeni szexualis kihagasaira vonatkoznak, a szerzetesek ugy viselkednek, mint a leydeni palackok. Telve vannak haraggal és retorzioval s ez a szenvedelyesseg a legcsekelyebb piszkalasra kWh- beloliik. AltaMilos szaballya valt a testiiletekben, hogy masnak a magantigyeivel nem szabad tor6dni s egyaltalan nemcsak hogy targyalni nem szabad, hanem meg az erdekl6des is ki legyen zarva ebben az iranyban. Pedig rendszerint megvan mindakett6. Ha nyiltan nem is targyalhatom valamely tarsam maganmegtargyalhatom egy, vagy egy-ket olyan tarsammal, akikr61 tudom, hogy velem nemi tekintetben rokongondolkozasuak. A szerzetesek szeretik egymas kenyes iigyeit evidenciaban tartani, mert igy egyreszt sajat lelkiismeretiiket megnyugtathatjak, masreszt azzal a megnyugtato erzelemmel birnak, hogy masok sem killonbek. vagy esetleg meg rosszabbak naluk. Azt az esetet it) tapasztaltam, hogy egy szerzetestanar kollegairol rend-

154 szeres bilnlajstrom naplot vezetett azzal a cellal, hogyha neki piszkos iigyei miatt a fels5bbseg szemrehanyasokat tesz vagy meg akarja biintetni, akkor masok piszkos rongyaival takarozhassak. Ez a nivo az erkolcsisegnek olyan minimalis fokat jelenti, hogy egeszen kiveteles jellegiinek tekinthetjiik. Inkabb a szelidebb denunciacio otthonos, mid5n a fels5bb hatosagnak, a rendf5noknek csak olyan dolgokat mondanak be, amelyekkel a bemondO maga nem vetkezik. Ez is lehet6leg titokban tortenik, mert a denuncians erezi tettenek a kozonseges rnivoltat. Az elmondottak ertethetik meg veltink, hogy a szerzetesi kozos elet tavolrol sem olyan rozsas, mint amin5nek latszik. Altalanossagban azt lehet mondani, hogy az egyenre nem feleme15, hanem inkabb lesujto hatassal van. Termeszetesen meg lehet szokni, de ez a szokas nem jelenti azt, hogy a szerzetes kellemesnek talalja azt, amit eddig kellemetlennek erzett, hanem csak azt, hogy jobban megtanult tiirni s kozombos arcot mutatni akkor is, mid5n lelki fajdalmai vannak. A szerzetes testilletekben, mint minden testilletben kialakul bizonyos testiileti szellem. Vajjon miben nyilvanul az ? Ha a testiileti szellem fogalmahoz az olyan elhatarozasi iranyokat is hozzasoroljuk, melyekben csak a tobbseg hozzajarulasaval alakul ez a szellem, akkor csak kett5re tudunk ramutatni, mint valoban kozkeletil szerzetesi jelensegekre s ezek kozill az egyik az, hogy a szerzetes megkivanja, hogy ellatasa, ha mar jobb nem is lehet, de mindenesetre a tradicionalisnal rosszabb ne legyen es reformokkal vagy reformtorekvesekkel ne zavarjak. Mar megmagyaraztuk az el5bbi jelensegnek a lelektani °kat. A filgges erzelmeb51 fakad és a gyerekes lelek sajatossaganak min5sithet5. Nyilvanulasa mindennapi. Az ellatas, feileg pedig a koszt a mindennapi kritika targya. Ha a kortilmenyek valami szerenyseget parancsolnak, az egyontetii és elkeseredett zugolodast von maga utan. — 4mi pedig a reformokat illeti, azoktol a szerzetesek irtoznak, pedig a reformok a tokeletesebb elet megvalositasat

155 celozzak, amire a szerzetesek fogadalommal koteleztek magukat. Hanem err6I megfeledkeznek s arra hivatkoznak, hogy 6k nem a bekovetkezend6, hanem a meglev6 allapotokra tettek fogadalmat, amivel nyiltan dokumentaljak azon felfogasunkat, melyet a hivatas pszicho-biologiai jelenseger6I nyilvanitottunk. Minely szerzetes rendben a reform torekveseknek oly mOdon velnek ervenyt szerezni, hogy azon szerzeteseknek, kik ilyeneknek alavetik magukat, kiveteles helyzetet biztositanak a rendben. Peldaul hogy csak az keriilhet Budapestre tanarnak, aki a budapesti haznak a tobbi hazaket61 elter6 rendelkezeseihez alkalmazkodik, uj direktornak pedig csak olyan rendtagot neveznek ki, aki galler helyett kollaret hord. Hogy a stebersegnek és kepmutatasnak min6 utjai nyilnak itt meg, azt felesleges reszletezni. A szerzeteseknel is ismetl6dik az a jelenseg, ami a vilagi tortet6knel olyan gyakran eszlelheti% hogy az ervenyestilhetesnel meggy6z6dest, elveket keszek felaldozni, csakhogy a veliik egyenranguaknal kivetelesebb pozici6ba kertiljenek. A szerzetesek eletet a szabalyzat es a rendf6nok akarata intezi. Ha a szabalyzat nem felel meg a kor kivanalmainak, akkor azt szoktak mondani, hogy csak a szabalyzat szellemet kell megtartani. Nyilvanvalo, hogy itt az egyeni ertelmezeseknek igen tag tere nyilik, de a rend kozszelleme, a tarsak tomeglelektani hatasa biztosit bizonyos tag hatarokon belill valo egyontetiiseget, melynek a rendf6nok az ellen6rz6je és esetleg fejlesztoje. Fontos, hogy a szerzetesek egy ember akaratatol fuggnek, aki nemely rendben elethossziglan van valasztva. Iparkodnia kell tehat ezzel az emberrel jó viszonyban lenni annak, aki azt akarja, hogy a tobbivel szemben kivaltsagos helyzetbe kerilljon. Mivel pedig a tarsak informaciojatol igen sok fiigg, azokkal bizonyos homogenitasban kell elnie annak, aki hazf6noki vagy igazgatoi min6segben folejiik akar keriilni. A szerzetes testiilet joreszt maga neveli az el6ljaroit s ezeknek a lelektana csak annyiban valtozik, amennyiben a hatalomhoz jutott ember altalaban meg

156 szokott valtozni. Mivel igen jol ismerik hibaival egyiitt s tudjak, hogy a rendf6nOknel valo askalodasaikkal sokat arthatnak nekik, viszont a hazf5nok legfeljebb csak valami bantetesfelet eszkozolhet ki szamukra, nem erzik magukat annyira fiigg5knek t6liik, mint a civil hivatalnokok feljebbvaloiktol. Amilyen ur egy civilgimnazium direktora a tandrokkal szemben is, annyira kevesse az a szerzetes gimnazium igazgatoja a szerzetes tandrokkal szemben. Hogy megfigyelesiink megokolasa mennyire helyes, azt legjobban igazolja az a telly, hogy az ilyen tekintely nelkiili direktorok milyen autokratikusak az intezetnel alkalmazasban lev6 civil tandrokkal szemben (torna- és rajztanar .). Ezekt61 egyreszt nem felnek, masreszt tudjak, hogy nekik igen sokat arthatnak, tehat ereztetik hatalmukat olyan mertekben, amin5vel a - szerzetes tandrokkal szemben nem mernek fellepni. A szerzetesek kozos eletet legvilagosabban konkret peldakkal lehetett volna targyalni, de ezekr61 lemondtunk azon felfogasunknak megfelel6en, hogy a ropirat jelleget messze szamiizziik ezen tudomanyos celt szolgal5 fejtegetesekt61.

XIV. A katholikus papsag lelektandnak osszefoglalo jellegzetessegei. A papsfig lelektana, ha nem akar nagyon altalanos es epen azert semmitmondo jelz6kben kimeralni, mint az El 6 s z 6-ban is jeleztiik, csak genetikus fejl6deseben efthet6, azaz vegig kell kiserniink a papi vilagnezetet kialakito tenyezol lelki hatasat azok minden fazisaban. A munkank, melynek vegere jutottunk, ezt a feladatot iparkodott megoldani, barmilyen vazlatosan fogott is hozza. E helyen csak nehany e r e dm é n y r e akarunk ramutatni, mint amelyek tanulmanyunkban b6vebb kifejtest nyertek s e helyen csak a konnyebb attekinthet6seg és megjegyezhet6seg kedveert vannak felsorolva. Ezek a 'covetkez6k : A vallas szempontjabol : a pap hiszi, hogy foldi eletenek minden reszletere kiterjed6 allando osszekottetese van Istennel, a transzcendentalis lenyekkel. Ennek az osszekottetesnek rd nezve nem spekulativ, hanem gyakorlati jelent6sege van. Mintudata fejlettebb, mint a kozonseges hiv6e, lelkiismerete konnyebben reagal, hacsak nagy osztonok nem módositják. Tudattalan vallasi, pietisztikus tartaleka a vallasi dolgok formalis vegzesere utalja akkor is, mid6n erzelme és intellektualis meggy6z6dese mar tavol van azokt61.

158 Keyes erzeke van az onerejeb61 fejt do" ember eszmenyehez, kit a tarsadalom és termeszet allitanak sajatos megoldando problem& ele. Allancloan Midi és egi segit6 keretek Hat fejl6clott. Tarsadalmi feladatait az Isten, egyhaz, papi hatalom fejlesztese szempontjabol fogja fel. Az erkolcsi feladatok koziil azokat hangsulyozza, amelyek specialisan egyhazi termeszetiiek és egyeni jellegiiek : misehallgatas, b6jt, gyonas stb. s nem azokat, melyek a tarsadalom konszolidalasat s magasabb ertelemben vett szocialis feladatok megoldasat celozzak. Tudomanyos munkassagat a vallassal erintkez6 kerdesekben tudattalan vagy tudatos apologetikai 'celzata befolyasolja. Nemi elete a legrigorozusabb onmegtagadastol, onsanyargatastol egeszen a poligamikus jellegii szeretkezesekig a legvaltozatosabb skalat mutatja be. Ez utobbi esetben felel6ssegmentesnek erzi magat mindenkor, szemben a civilemberrel, aki fel a kovetkezmenyek sulyatol. Tarsadalmi erintkezeseiben akar tartozkodo, akar beleel6 szerepet Rift be, sajat szemelyenek kiilonallo jelento.seget mindig erzi. Papi onerzete van. Vilagi hatalmi tenykedeseiben kozeputat keres az egyhazi es vilagi erdek kort azzal a mell&gondolattal, hogy az utobbiban tett engedmenyei az elobbinek javara fognak valni. J6akaratu szelid liberalizmusa van, melynek sokat koszonhet. Ha allasa masok file emeli, konnyen autokrata lesz és ezt a jelleget egyeni termeszete szerint vagy a j6akaratu, szeret6 gondvise16, vagy a nyers uralkodo modoraban ervenyesiti. Civil hatosagoknal is el6fordul, amenynyiben azonban azok nem sziiksegkepen fejl6dtek olyan szubordinacio alatt, mint a papok, nem is olyan gyakori, mint emezeknel, akik emellett meg hisznek az Istent61 nyert hatalomban akkor is, ha ketsegteleniil emberi kezek juttattak a meltosagba.

FUGGELEK. XV. Az aposztazia. Adatok az aposztatak lelektanahoz. Mikor a papnovendekek •ordinaciO el6tt allnak, vagy szerzetesek iinnepelyes fogadalmat szandekoznak tenni, a bevezet5 elmelkedesekben alland6an ismetl6dik egy gondolat, mely a legsulyosabb valamennyi kort s ez azt hangsulyozza, hogy a hivatas, a fogadalom altal vale, megkotottseg az egesz eletre szol, tehat ha valaki egyszer letette, nem masithatja meg elhatarozasat. Hangsulyozzak az ifju eli5tt, hogy jO1 gondolja meg mit tesz, nem szegyen a visszalepes s inkabb tandesos le nem tenni a fogadalmat vagy nem ordinaltatni magat, mint orokke boldogtalanul elni vagy egy esetleges aposztazia altal orokre elkarhozni. Az ifju gondolkozik is ezen, komoly napok esondes oraiban tepelodik, .hogy csakugyan letegye-e a fogadalmat vagy visszalepjen. Ez utobbi eset nagyon ritkan fordul e16. A novendek legtobbszor mar nem lephet vissza, nem tudja a yisszalepest akarni. Az a sokat emlegetett akarati szabadsag nines meg, az akarat inkabb detorminalva van arra, hogy a vegs6 lepest is megteszi. Amint lattuk, a novendek komoly lelki kezelese, gondolkozas modjanak

160

mesteri eszkozokkel valo lenyiigozese, erzelmeinek pietisztikus koncentralasa azt eredmenyezi, hogy a novendek lelki lendiiletbe jon, melyben nem lehet megallitani, mely okvetleniil odavezet a vegs6 celhoz. Csak egy par gondolatra mutatunk rd, mint amelyek az esetleges visszalepes eszmejenek a folbukandsakor a lelkeben olyan er6s erzelmek kisereteben todulnak el6, hogy azonnal elteritik a visszalepes szandekatol. Mikor az ifju legkomolyabban veszi a vallaserkolcsi el6irdsokat, akkor jut eszebe, hogy 6 a visszalepesevel halatlan lenne azon testillet irant, mely felnevelte és kitanittatta, ami a legnagyobb erkolcstelenseg volna ; ha most lepne vissza, mindenki azt mondand, hogy miert nem tette el6bb, volt ideje a meggondoldsra eleg, milyen szemmel neznenek rda el5ljaroi, volt tandrai, akiket sulyos csalodas erne e lepesevel; mit szolnanak sziilei, akik csupa izgalommal kesziiinek az ujmisere s a fiuk ugy allitana be, hogy ismet civil lett; hogy 6 hiaba liesz6datt és tanult theologian mid6n most ujra kellene kezdenie a civil palyat; ha pedig szerzetes tanarjelolt, nem mindenki azt mondand, hogy lam a kepmutatO kitanittatta magat a renddel s most, hogy egyetemi tanulmanyait befejezte, egyszeriien hatat fordit a rendnek, mint a rossz és Malian fiu, aki megfeledkezik szilleir61, s nem fiizi-e a papsaghoz szaz meg szaz erzelmi kapocs, melyet nem lehet egykonnyen szettepi ? Nem, az ifju benne van a lendiiletben s igy lelki sziikseglete, hogy az utolso utat is megtegye. Olyan szuggesztiv hatasok alatt nevel6clott, melyek a lelki kenyszer erejevel kesztetik e fontos lepes megtevesere. S mennel buzgObb novendek volt, mennel komolyabban elmelkedett s sajatitotta el a papi vilagnezet elemeit, annal inkabb van az akarata determinalva. A szeminarium megtette a maga kotelesseget ; eveken at faradozott, hogy megfogjon egy lelket a maga szamara ; jol fara.dozott, a lelek az bye, nem is tud mar mase lenni, hiszen a vilagtol elzarta, az nem gyakorolhatott rd olyan hatast,

161

mely odacsabitotta volna ; az ifju idefilis eszmek kOzt nevelkedett, maga is idealistava \Tait, a vilagot mindig rossznak mondtak és a fokozott bibtudattal biro ifjuval elhihettek, hogy az ember legf6bb klitelessege ebbe a ket szoba foglalhato : salva aminam, bat 5 megmenti a lelket s azutan majd iparkodik masoket is megmenteni, undorodik a vilagtol, nem ter oda vissza, pappa, szerzetesse lesz ; felveszi az egyhazi rend szentseget, leteszi az ilnnepelyes fogadal m at. Es mégis, sokak szamara eljon az id5, mid5n hutlenek lesznek a fogadott kotelmekhez, mid6n aposztatakka valnak. Az egyhazjog az aposztataknak ket fajat ktilonbozteti meg: van apostata a religione es apost a t a a fid e. Vannak olyan is, akik egyszerre aposztatak et a fide et a religione. Az els6 alatt olyanokat ertenek, akik valamely szerzetes rendet hutleniil elhagynak, de egyebkent katholikusok maradnak ; a masik gyiijtonev azok jelzesere, -akik a katholikust vallast is elhagyjak s felekezetnelkilliek vagy más felekezet hivei lesznek. Itt csak azon aposztatakrol targyalunk, akik a papi allasukat elhagyva más felekezet hivei lesznek. Vajjon min6 lelki atalakulason megy at az a katholikus pap, aki a papsagot elhagyja s meg hozza más felekezet hive esetleg más felekezet papja lesz ? Itt ket, egymastol kfilonallo s nem szigoruan osszetartozo tenyt kell megvizsgalnunk, mint amelynek a leektana jelent6sege is egeszen más. Az els6 az, hogy az aposztata a kath. papsagbol kivalik s a masodik, hogy más felekezet hive lesz, esetleg más felekezetnek a papjava Az a lelki atalakulas, melyen a novendek a szeminariumban ment at, nem mindig jelent maradando hatasokat. A legtobb esetben lelki visszafejl5cles all be, melynek oka — mint lattuk — a vilagnak a pap lelkilletere valo befolyasa. De valami minden koriilmeny-ek kort megmarad, t. i. a katholikus vallas egyediil helyes vallasnak 11

162

tartasa és egy tudattalan tartalek, mely tovabbi reflexio nelkiil arra keszteti a papot, hogy a dogmakat ne tagadja le s hogy nemi pietisztikus gyakorlatokat vegezzen. Hogy mégis elhagyja a katholikus vallast, az rendszerint olyan motivumok alapjan tortenik, melyeknek a kath. vallas dogmatikus lenyegehez semmi koziik sincs. Tisztan intellektualis okok a legritkabb esetekben szerepelnek s ha ilyenek el6 is fordulnak, a pap rendszerint nem a maga joszantabol hagyja el a katholikus egyhazat, hanem az egyhazi kikozosites reven annak elhagyasara kenyszeritik. Legjobb peldakat szolgaltatnak ezen tenyre a modernistak. A modernistak az egyhaz tradicionalis tanitasaval és hagyomanyos theologiai iranyaval jutottak ellentetbe. Celjuk a modern tudomanyos kutatas alapelveit ervenyesiteni a theologia kOrebe tartozo tudomanyagak teren s igy az egyhazat a modern kulturelet keretei koze beilleszteni. Roppant sok reakciora talaltak, maga az egyhaz feje pedig enciklikaval is karhortatta 6ket. Nem katholikusok 6k az enciklika ertelmeben és epen az a sajnalatos, hogy a katholikus egyhazat meg sem hagyjak el. Nem hagyjak el, mert tisztan intellektualis okok miatt nem is hagyhatjak el. S ha egyik-masik mégis kilepett az egy11621361, ennek oka erzelmi termeszetii, nem birta el az iildozest, melyben tanai miatt resze volt. A termeszetes megfontolas is igazolja, hogy ertelmi okok nem kesztetik a papokat a kath. vallas elhagyasara. Akit a meggy5z6dese, tudomanyos kutatasa a tradicionalis tanitassal ellentetbe allitott, az iparkodik masokat is felvilagositani, tanitasanak elterjedest biztositani. Azonban j61 tudja, hogy amint az egyhaz kotelekeb61 kilep, az egyhazra minden befolyasat elveszitette ; benn kell tehat maradnia s tudomanyos kutatasait mint katholikus papnak megirni. Meg akkor is a kath. vallas kereteben akarnak maradni, mikor tanitasuk mar teljesen protestans jellegii, hiszen Harnack joggal nevezi a modernistakat protestansoknak. Az ilyen tanitas egyebkent rendesen reszletkerdeseket erint s ha ebben a tekintetben meg is valtozott a kath. pap felfogasa,

163 azert az egeszet, az egyhazat mint ilyent nagyszerfi intez-menynek tartja s nem valtozik meg az a felfogasa, hogy -ha a kath. vallasnak nines is abszolut jellege, a letez6 vallasok kozott ugy szervezetileg, mint az igazi vallasossagot celzo gyakorlataival a legels5 helyet foglalja el. Mik tehat azon erzelmi okok, melyek vele a katholikus vallast Inas vallassal csereltetik fel ? Itt is a megertes alapelveill az ember ket fOosztone, az onfenntartas és a fajfenntartas asztline szolgal s velemenyfink szerint az utobbi jatssza a fontosabb szerepet. A kath. papsag coelibatusra van kotelezve. Az ifju az ordinacio alkalrnaval, vagy a fogadalom letevesekor vallalta is, hogy tiszta eletet fog elni olyan ertelemben, bogy szexualis bfinnel nem vetkezik. A nOvendekseg eveiben olyan nevel5 koriilmenyek kozott volt, amelyek arra is kesztettek, hogy igy eljen. Mikor kikeriilt a vilagba, ezek a kOriilmenyek megvaltortak s a vilag befolyasa ala kerillt. A szexualis vagy a „kisertesek" folytan kovete15dz6en lepett fel, Ha a fiatal pap elbukott s azutan realisztikusan fogta fel a helyzetet, akkor ez az erzelem a gondolkodasat ugy modositotta, hogy vetkezik tovabb s nem is gondol arra, hogy az egyhazi rendet elhagyja. Ha azonban a pap vigyaz magara, kiizkodik i5nmagaval s amellett a kisertes folyton tart 6s erosbbodik, akkor epen idealizmusanal fogva arra torekszik, hogy a n5, kit szeret torvenyes kotelekkel legyen hozzaftizve, tehat kilep az egyhazi rendb51 es megn5s-fil. Megjegyezziik, hogy itt igen komplikalt lelki jelensegcsoporttal allunk szemben, melyet reszleteben kell vizsgalat ala venniink, hogy az altalanossagok el ne lapositsak kutatasainkat. A fiatal pap vagy megkiserli, hogy az imadott n6 hazassag nelkill is az eve legyen, vagy nem. Ha igazan szereti, akkor erzi az else cselekvesnek az aljas mivoltat s meg sem probalja. De lehet, hogy annyira fel a papsagbell vale kilepest51, hogy megprobalkozik az emlitett uton is celhoz jutni. Akkor meg a no reszer51 talalhat visszautasitasra, ha a no meg leany vagy ffiggetlen asz11*

164 szony. Mindenesetre a n6k ma mar a papot hfizassag kepes egyennek tartjak s vigyaznak, hogy valami ballepessel el ne rontsak sajat jov6jiiket. Ez pedig nagyon nyen tonkremegy, ha a n6 odaadja magat a papnak, inert az elso szerelmi marnor elmulta utan az kOnnyebben szakithat vele, mint a fed a felesegevel. A fed vonzodasat felesegehez er6sitheti a torvenyesen kivul az az ethikai kapocs is, amely kozottiik van, a pap és szeret6je kort ez a kotelek hianyzik. Azert az ilyen esetekben a pap aligha fogja elhagyni papi allasat, hacsak nyek is nem kesztetik rd. Lehet, hogy a viszonybol gyerek szarmazik, aki miatt meg kell mentenie a n6nek a becsiiletet, vagy a n6, esetleg hozzatartozoi botrannyal fenyegetik, melyb61 csak egy kivezet6 ut van, az egyhazi rend elhagyasa. Ha azonban a mar megszeretett n6 nem adja oda magat a papnak, hanem a n6k altal ismert ezer meg ezer eszkozzel annak rajongasat a maga szemelye irant nemcsak lekiiti, hanem fokozza is, akkor a pap vallalkozhatik arra, hogy a papi mivoltat feladja és a n6vel tOrvenyes hazassagra lep. Tisztan szexualis okok miatti aposztazia a fentebbi modon szokott tortenni, de a tulajdonkepeni lelektani problemak csak most adodnak. Lehet, hogy a szerelmes pap nagyon vallasos, de az is lehet, hogy a vallas tanitasaival nem sokat toradik. Az els6 esetben jobban erzi, hogy e lepesevel sulyos biint ktivet el, mint a masodik esetben, amikor a bjintudat egeszen el is maradhat. Mindenesetre az aposztata papok joreszenek, de csak egy reszenek, lelkiismeretfurdalasa van aposztaziaja miatt, de ez a lelkiisrneretfurdalas gyengill s johet id6, amikor a kuls6 behatasok alatt (a kornyezet neveli az embert) egeszen meg is sziinik ; más reszenek vagy csak gyenge lelkiismeretfurdalasa volt, — a tudattalan minden felvilagosultsag mellett is ervenyesiti a maga jogait, vagy semmi lelkiismeretfurdalast sem erzett. Hogyan lep a pap a hazassagra ? A vallasos pap

165 Witt ez a hazassag nulla, tudja az erkolcstanbOl és az egyhazjogbol, hogy a felszetitelt papok ervenyes hazassagot nem kothetnek s ha mégis megteszi, — meg kell tennie, mert azert lepett ki, — ellenmondasba jut sajat felfogasaval. Ezt az ellenrnondast is tudja, benne el, mert nem is elhet maskent, a kortilmenyek kenyszeritettek rfi. Az ilyen papnak más vallasra vale, atterese nem egyeb formalizmusnal s elete nem egyeb, mint a katholikus vatlas tanitasainak modositott hivese, vallasi gyakorlataiban ohajtott, de a kills6 kortilmenyek miatt lehetetlen reszvetele, az uj vallasnak megvetett, de a kOrtilmenyek miatt rakenyszeritett elvegzese. Az ilyen aposztata a kath. vallas1361 csak a coelibatust karhortatja, egyebkent mindent hisz ; uj vallasabol pedig nem tart semmit, hacsak azt nein, amiben az uj vallas tanitasa a kath. egyhaz tanitasaval megegyezik. Azt is tudja, hogy 6 most erk8lcstelen eletet el, de ezt iparkodik mentegetni azzal, hogy lehetetlen volt mast tennie, meg6rillt volna, ha ez nem tortenik s az Isten sem kivanhatja, hogy 6 egesz eleteben ny omorult legyen. Ha vallasossaga megmarad s hazassa.gaban csalodott, akkor vagy keresi az egyhazhoz visszavezet6 utat, vagy pedig, ha a feleseget61 nem szabadulhat, akkor boldogtalanul el s iparkodik kiils6 foglalatossag altal szabadulni a kinzo bens6161. Azonban ez is a ritka esetek koze tartozik. A vallasossaga nagyon konnyen elhalvanyulhat, hiszen tavol tartja magat olyan tenyezolt61, amelyek azt er6sithetnek s masreszt, mivel eljarasat onmaga el6tt is igazolni szeretne, szivesen hall ennek megfelel6 s a coelibatust és vele egyiitt az egyhazat is kritizalo, lesajnalo beszedeket, szivesen olvas ilyen tartalmu és celzatu konyveket, amelyek mind rontjak azt a vallasos lelkilletet, mellyel a papi rendb61 vale, tavOzasa alkalmaval meg birt. Aki kilepesekor a vallasi igazsagokkal mar nem sokat tor6dott, az nem fog annyi meghatottsagot erezni. Magat a hazassagot olyan formaisagnak tartja, amit nem lehet elkeriilni. Kell, hogy a tarsadalom el6tt szankcionalva

166 legyen az 5 egyiittelese valasztottjaval s mivel a Ursadalom azt a formalitast, amit hazassagnak neveznek, megkivanja, eleget tesz ezen kivanalomnak. Hogy az egy Hz mint velekedik rola, avval keveset ti5r5dik, kerillni fogja az egyhazi emberekkel valo erintkezest, tehat szemben nem mondhatnak rola kritikat, ha ez a kritika mindjart csak egy gunyos mosolyban, hideg kerszoritasban vagy celzasokban nyilvanulna is meg, a hata mogott pedig beszelhetnek akarmit. Ez a hazassagra vonatkozik. Ami a vallas ti5bbi iigyeit illeti, ha eddig kozombos volt irantuk, most rendszerint kevesbbe lesz az. Uj kornyezete, az ellentetes helyzet, amelybe kerillt, el6bbi nemtor5domsegeb61 felrazza s raveszi arra, hogy — ha kell, lopva is — elmenjen vasar- és unnepnapokon templomba, az olvasot megbecsiilje s esteli és reggeli imadsagatv elmondja. Meg a breviariumot is e15-el5veszi és nehanapjan, mikor ideje engedi, elmondja. Itt tehat a lelki fejl5des menete a kovetkez5 : elegge meg nem gondolt, a vallasi kozombi5sseg altal tamogatott kilepes, a kilepes jelent5segenek kes5i aterzese, nemely vallasi kotelesseg teljesitese és 5szintebb vallasi Met, mint a papi hivatal viselese kozben, azutan a kornyezet hatasa alatt esetleg liberalisabb gondolkozas es a vallasi dolgokkal valo nemtor5domseg, kozombosseg. Ez a szexualis erzes lelektani jelent5sege az aposztazianal. A masik erzelem az ember els6 alaposztonenek felel meg s abban nyilvanul, hogy a pap vagy szerzetes tobb ervenyestilest kivan, melyet a vilagi eletben vel feltalalni, mig a papsagban csak a mell5zeseknek, elnyomasoknak volt kiteve. Ez a ritkabb esetek koze tartozik, de azert gyakran elofordul killonosen a szexualis erzelemmel karoltve. A papsag szubordinacioban el és ez a szubordinaciO eredmenyezheti, hogy egyik-masik papot tenyleges vagy velt sulyos serelem eri a fels6bbseg reszer61. Ilyen serelmek lehetnek : mell5zes valamely magasabb tisztseg (piebania, kanonoki stallum, rendi hivatal, igazgatoi alias

167

szerzetes tandroknal stb.) betoltesenel ; szemelyenek olyan kezelese, melyet onerzete nem tiir meg ; az uj eleiljaro megvalasztasanal vagy kinevezesenel a ki5zallapotok olyaten atalakulasa, mely a régi, megszokott allapotnak nemcsak hogy nem folytatasa, hanem visszafejl5dest jelent a pap szempontjabol ; szerzetes rendekre val6 reform rdkenyszeritesek ; a szerzetes egyilttes elet intrikainak es egyeb utalatos jelensegeinek a megunasa ; a vallasi jelensegekkel valO komolyabb foglalkozas utan az egyhazi tanitassal ellenkez5 velemeny kialakulasa és a nyomaban jar() iildortetes stb. Ha a kilepes a fenti okok valamelyikenek vagy esetleg tobbnek egyidejii hatasa alapjan tortenik, akkor megnyugtato erzelmekkel jar, mert az aposztata passziv alanynak tekinti magat a kilepesben, akinek vilagi szempontok szerint mar el5bb atformalodott gondolkozasmOdja most ugyanilyen szempontok alapjan eljarasanak az igazolasat is m e g t al al j a. Nyilvanvalo, hogy az ilyen pap mar Ogen megsziint alazatos lenni, aki az 6t ert serelmeknel arra gondolna, hogy Krisztus, akit mesterenek fogadott es vallott, szinten mennyi megalaztatast, serelmet es igazsagtalansagot volt kenytelen elviselni, hat miert ne szenvedne 6 is Krisztusert, aki a masvilagon majd b6segesen Urpotolni fogja. Nem, a serelmekben és igaztalan bandsmodban (mely lehet teljesen szubjektiv felfogasu is !) az erkolcsi rendnek olyan rnegserteset latja, mely megtorlast von maga utan. S ha ez sokszor ismetl6dik, vagy csak egyszer fordul ugyan el6, de akkor szokatlan inten•zitasban, akkor kilep a papsagbol, amivel nagylelkilsegenek és martiromsaganak adja jelet, mert ahelyett, hogy visszailtott volna,_ egyszeriien kitert az 6t elnyomok es bantalmazok utjab61. Ime cselekedete ethikai jelleget nyert ! Arr61 is megfeledkezett, hogy engedelmesseget fogadott ; 6 ugyan hajland6 most is engedelmeskedni, de ez az engedelmesseg nem csinalhat bel6le babut, mely gondolkozas es erzes nelkiil mozog arra, amerre a

168 r61 rancigal6 zsinorok huzgaljak nem, 5 feln5tt ember, akinek elvei vannak es aki meggy6z6deses eletet akar elni. Ha az engedelmesseg olyasmire akarja kenyszeriteni, ami az 6 velemenye szerint jogtalan, akkor nem fog engedelmeskedni s inkabb levonja e tettenek konzekvenciait, elhagyja a papi rendet. Ferfiva lett, onerzetes eletet akar elni. Lehetetlen, bogy olyan tarsasagban kenyszeriiljon leelni az eletet, mely mintha csak arra volna hivatva, hogy neki kellemetlenseget okozzon. Inkabb kilep a szerzetb61 és a maga erejeb61 fog megelni. Az aposztazia ezen formajaban lenyegileg ket vilagnezet osszeiltkozeser 61 van szo s a viligi lesz a dont6. A kestibbi lelki tenyek ezt a felfogasunkat igazoljak. Az. ilyen aposztata sem haragszik a vallasra, hanem annal inkabb a vallas szolgaira, a papokra. Ezeket utalja, mert ezeket tartja elete megrontoinak. S ha a vallas moralkodexevel, papal enciklikakkal argumentalnak neki, akkor is azt feleli, hogy a katholikus vallasnak alapitoja mast hirdetett az evangeliumban, a keresztenyseg a szeretet, ftirelem és alazatossag fegyvereivel hoditotta meg a vilagot, nem pedig azzal a moralissal, amit hosszu szazadok munkajaval a papsag ront6 keze alkotott meg. Egy csomo vad meriil fel a lelkeben: hat az el6ljarok, a piispokok es rendf6niikok nem tudnak elnez6k lenni ? 6k nem ismerik az alazatossagot, csak a dirigalast meg a retorziot? Persze hozza vannak szokva a tomjenezeshez s mikor egyszer urra lettek, semmibe sem veszik tobbe Krisztus azon mondasat, hogy aki els6 akar lenni koz6ttetek, az legyen utolso. Miert is lenne bennok krisztusi szellem, hiszen a piisplikot a kormany teszi urra, a rendMak meg tudja, hogy hivatalab61 el nem mozdithatjak. A rendf5nokot a rend valasztotta, de mennyivel Inas volt, mikor megvalasztottak s mennyire fitalakult, mikor szilard talajt erzett a lam alatt. Addig csupa el6zekenyseg, csupa jobarati kozlekenyseg, szelidseg és szolgalatkeszseg, most

160 elkapatott deszpota, akit a koreje csoportosulo hizelek meg jobban elrontanak s aki tulajdonkepen erkolcstelen ember, mert igazi termeszetet csak most mutatja meg, mig eddig hazug eletet elt, csakhogy urr6. lehessen ! Es az erzelem meg tovabb diktal. Beszel kepmutato papokr451, akik a vilag el5tt a jamborsag kontoseben lepnek fel, mig otthon csaladi eletet elnek gazdasszonyukkal ; beszel tanulatlan, firesfejii tfirsakr61, kik lakajtermeszetiik reven magas polcra emelkedtek ; beszel olyanokrol, kik az els5 szabad nyilatkozat alkalmaval, mit egy rossz szemmel nezett tfirsuk ajkarol hallanak, denuncialnak, pedig 5k maguk vajmi keveset hisznek é. i. t. A peldakat lehetetlen kimeriteni, olyan nagy szammal vannak. A pap tehat kilep s elhagyja azt a kornyezetet, ami csak undorral toltotte el. De mikor kilepett vagy a kilepesi szandeka mar megerett, akkor kezd eszmel5dni, hogy tulajdonkepen mihez is fogjon ? Az eletosztOn fellep benne s uj feladatak ele allitja. Eddig gondoskodtak rola, most magara van hagyatva. Ha meg fiatal korban van, akkor katonai kiitelezettsegenek is eleget kell tennie. Pedig a kenyelem•hez szokott és a katonai kotelezettseg rendes idejeb51 kintitt fedi irtozik attol a tehert51, amit a katonasaggal kell magara vallalnia. Ha ellenben bele') valamely más felekezetbe papnak, akkor egy kis kiilonbozeti vizsga gran a katonasagtol is megmenekill s esetleg kenyerkeresethez is jut. A protestantizmus egy csabito gondolattal lep fel lelki szemei el5tt. Ez a vallasszabadsag, a meggy5z5des szabad hirdetese és kovetese. Ez felel meg neki legjobban, mert hiszen katholicizmusatol nem akart szabadulni, csak a papsagtol. Protestans lesz s inkabb reforrnatus, mint luteranus, mert a reformatusok hazankban tekintelyesebbek multjuknal és jeleniiknel fogva egyarant. Más eset, de aprobb modozataiban, ha valaki vallastudomannyal foglalkozva, minduntalan vallasi felfogasaert szenved serelmet. Ez a protestantizmusba, mint az 6 vallasi nezeteit liberalizmusanal fogva.

170 szankcion 5.16 f elek ez et b e meggy5z6dessel lephet be. De egyik sem lesz olyan protestans pap, mint amilyen az, aki a prot. vallasban nevelkedett fel s a prot. theologiat tanulta. Minden katholikus papban olyan hatalmas a tudattalan vallasi kepzet- es erzelemtomeg, hogy hatasat mindenkor ereztetni fogja. Aki a szeminarium neveleset 6szinte lelekkel fogadta és akire az olyan hatassal is volt, amilyennel rendkivilli pszichologiai erejevel lehetett, az a katholicizmusat sohasem fogja tudni egeszen megtagadni. Atmeneti alakok lesznek ezek, mint protestans papok is a katholicizmus es protestantizmus, mint dogmatikaval és konszolidalt konfessziOval biro felekezet kozott. Aki a szeminariumban olvasot imadkozott és Sztiz Mariarol elmelkedett, az sohasem lesz a Szaz Maria kultuszanak ellensege. Vannak itt is kivetelek, de ritkak. Az bizonyos, hogy a vallasi liberalizmusnak nincs hatara. Aki a vallas dogmait kritizalta, az olyan szimbolistava valhat, hogy semmifele vallas dogmainak sem tulajdonit kiiloniisebb jelent6seget. Aki a modern filozofia alapjara helyezkedett, az a vallas jelent6seget igen nagynak tekintheti, de csak olyanforma ertelemben, mint azt Kant, Pausen, Eucken tekintette, ami a protestans orthodoxiara nezve epen nem mondhatO kedvez6nek. De a protestantizmusban az orthodoxia nem is bir kizarolagos letjogosultsaggal, a liberalis irany is megfer a kereteben, sot epen ennek koszonheti azt a nagyrabecsillest, melyben a modern tudomanyossag reszer61 reszesill ellentetben a katholicizmussal. Az aposztatak elmeletileg vagy gyakorlatilag ehhez a liberalis iranyhoz csatlakoznak, amennyiben vallasi szinkeretizmusuk is a liberalizmus kOponyege alatt fer el. Ez a liberalizmus a protestantizmussal yak!, &legedetlenseg reven deismussa esetleg atheismussa is fejl6dhetik. De ez mar nem tartortk vizsgalOdasunk keretebe, mert azt a feladatot kellene megoldanunk, hogy az aposztata min6 lelki fejl5desen megy keresztiil, mig mi jelen tanulmanyunk kereteben csak arra vallalkortunk, hogy a katholikus pap aposztaziajanak lelektanat rajzoljuk meg.

171 Az elet az ilyen, masodik kategoriaba beosztott, aposztata papot is rakenyszeritheti a n5sillesre. Azt szoktak a feliiletes megfigyel5k mondani, hogy ime, ez is tulajdonkepen szexualis okbol hagyta el a papsagot s igy minden aposztazianak szexualis okot tulajdonitanak. Ez az itelet nem helyes. Szexualis erzelem jatszhatik benne szerepet, de ez a szerep mellekes is lehet, sokszor pedig megsincs. S nem mindig azert nines meg, mert a pap tiszta eletet elt, lehet, hogy vetkezett a nemi osztonevel, de ez a vetek benntarthatta volna batran a papi testilletben. Nem azert lepett ki s most csak azert n5s0.1 meg, mert esetleg megszeretett valakit, aki megsertett egyenisegeben johatassal volt rd ; vagy latta, hogy a megelhetese konnyebb, ha megn5sill s ezert keresett maganak hitestarsat ; vagy az uj kornyezet, amelybe lepett, ra.kenyszeritette a n5sillesre. Az ilyen aposztata a hazassagnak rendszerint tObb jelentoseget tulajdonithat, mint az, aki a hazassag kedveert lepett ki. Ez utobbi a vallasi igazsagokat es erk8lcsi normakat helyesli, tehat tudja, hogy hazassaga semmis ; az elellbi a vilagi megitelesi szempontok alapjan az ethikai elet nelkillozhetetlen kellekenek min5sitheti a hazassagot s eliteli a poligamikus jellegii szeretkezeseket A hazassagra rautalhatja az a visszaemlekezes is, amelyben volt paptarsai undorito szerelmi osszekottetesei szerepelnek. A papokkal egyiitt azt az eletmOdot is megutalhatja, amelyet azok folytatnak. Az aposztatak pszichologiajanak a vazlata az, amit - entebb adtunk. Ha valaki nem ismerne ra a sajat esetere, az tegye reflexio, de elfogulatlan reflexio targyava aposztaziajanak a tortenetet s rd fog jonni, hogy vagy a ket alapvet5 osztOnnek valami finomabb, rafinaltabb formaja jfitszotta benne a f5szerepet vagy a ket oszton egyiittesen hatott lelkisegere. Harmadik lehet5seg nines. A megnyilvanulasi formak valtozhatnak, de a lenyeg mindeniitt ugyanaz marad.

#

"\

"-----7-** 4 1esie

TARTALOM. Lap

EloszO Bevezetes I. Hivatas a papi pitlyara II. A szemintiriumi elet 1. Az elso impressziok jelentosege 2. Az akarat nevelese a szeminariumban 3. A fiigges erzelmenek nevelese 4. Maria kultusz és a szexualis problema

III. A papi vilagnezetet kialakito tenyezok lelki hatasa 1. Az imadsag 2. Az elmelkedes A) A vilag az elmelkedds szellemeben___ B) Az elmdlkedds mint aszketikus eletre nevelo C) A szexualis problema az elmilkede'sben D) Az egyhaz es egghdzi fogalmak az elmelkede'sben 3. A szentgyakorlat 4. Egyeb vallasi gyakorlatok

1 5 6 11 11 12 17 20 29 29 35 39

44 49 52 58

62

IV. Intellektualis neveles. A theologiai tanulmanyok psziohologiai jelent6sege ___ 73 V. A szerzetes rendek nevelesenek elter8 sajatossitgai 81 VI. Az ifju egyenisegenek visszahatasa a szeminariumi nevelessel szemben 93 VII. Kilepes a szeminariumbol 101 VIII. A szeminitriumi neveles befejezese. El6kesziilet a papi rend felvetelere __ 108

Lap

IX. Az idealis papi egyeniseg bemutatitsa az ordinitei.ot megeloz5 elmelkedesekben 116 X. A szeminarium kiiszOben tul. Miikodes a hivatasban ___ 121 XI. A pap és tarsadalom egyratisra hatasa. Lelki visszafejlodes 128 XII. A szerzetes tanar 133 XIII. Egyates szerzetesi elet 149 XIV. A kath. papsitg lelektananak osszefoglal6 jellegzetessegei 157 XV. Fiiggelok. — Az aposztazia. Adalekok az aposztatal lelektanahoz 159 Tartalom 173 Ertelemzavara sajtohibalc

175

Eszrevett ertelemzavara sajtohibak : 16. oldal felillrol 3. sorban : szentjeinek megdvdsa helyett pontjainak megaddsa. 76. oldal alulr61 13. sorban : tuddsok helyett tud6sok. 81. oldal feliilrol 8. sorban : fogalmdt helyett fogadalmdt. 82. oldal alulrol 1. sorban : fogalmas helyett fogadalmas. 91. oldal alulrol 2. sorban : annyira helyett amennyire. 93. oldal alulrol 10. sorban: kivaltja helyett kiudltjak s utana eredmenyezi helyett eredmenyezik.

Heisler és KOzol, Budapest, II. ker. 1916. IX. 5. 1200.