642
KISS B. GYONGYI
A kotelezo munkaido csokkenesevel, a m un kanelkuliseg clte rjedesevel a rnun ka es a sza bad ido erteke is megvaltozo tt . Nyugato n az individ uali sta ideol6gia eloreto reseve l az emberek onmegvalos itas i torekvesei kapt ak hangs ulyr. Az cgyeni kepessegek, t eh etsegek realizalasara ne me lyek m unkajukban, masok szabadidfis tevekenysegek so ra n torekedn ek. A koz lekedesi es a komrnu n ikacios eszkozok fejlodesevel, az idegen forgalm i iparag nagyrnertek ii terhodltasaval uj mu nkak6riik sziilettek, amelyek a megszokort61 elte ro eletrnodot es kepessegeket kovetelnck (pI. legikisasszonyok vagy idegenvezet ok m un kaja), A gazdasag eme fejlodesevel emberekre gyakorolt hatasaval a gazdasagpsztcho logianak is folyamatosan lepcst kell tartania.
19. A MUNKAN ELKUUSEG LELEKTANA Szekely Vin ce
es
BEVEZETES A gazdasagi folyam ato k egye ni, lelektan i kovctkezmenyei a m unkane lkuliseg es eteben a legszemberunobbek. A m unka elves ztese es a tart os rnunkanelkul iseg olyan elethc lyzer, am ely hatassal van az erinte tte k erze lmi allapo ta ra, gondolkodasrnodjara es ma gat artasara, Siilyosa bb ese tben az allasta lansag az egyen lelki es te sti eges zsege t fen yegeti , es visszafordit hatatlan lelekt an i valtozasokhoz veze t , A mun kajat vesztet t em ber feleslegesn ek es erte ktelennek kezd i erez ni onrnagat, egyre kevesbe bizik abban , hogy kepes lesz vissz ate rni a munka vilagaba, cso kken a rnunkakepessege. N6 ve ksz ik az eselye a komolyabb lelki es test i diszfunkci6k, beteg segek kialakulas anak, A m unkane lkuliseg lero nt ja a tarsas kapcso latok at, gyakoribba valnak a csala di konfliktusok, am i a valasok szamanak novekedeseh ez vezet. A hosszab b idejii mu nkanelkulisegnck te hat ara van. Ezt az arat cisos orba n a mun kanelkuli ve valt cgyenek es csaladjuk, a m unka nelku liseg altai sujtott kozossegek fizetik meg, de a nagyobb aranyu munkanelkul iseg az cgesz tarsad alomra nezve ked-
vezotlen hatasu, E fejezet else rcsz e a ku tat asi eredrnenyek alapjan rnutatja be, hogy m ilyen hatast gyakorol a m unka elves ztes e es a m unka n elkiili let az egyen lelkiallapotara, illetve mely egye n i es kornyezeti ten yezok eros lt ik vagy tom pitjak az allasvesz tes szerneIyes kovetkezm en yeit. A kovetkezo resz betekintest nyujt a munkanelkuliseg pszicho szocialis koverkezmenyeinek magyarazat ara vallalko zo elme letek ko rebe. A fejezet zara resze az allaske resesi ma gatartashoz k6t odo elrnelct i megkozelltesek et ism ertet i. Az allasves ztes lelektanat sza mos n ernzetkozi kut at as vizsgalta, Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyerrelm ti kepet leh etne alkotn i a munkan elkii liseg cgyen i kove t kezrnenyei rol. Vanna k olyan hat asok, jelensegek, amelyeke t a legtobb vizsgalat megerosiren, m ig mas kove tkczrnen yck kapcsan egyrnas nak teljesen ellentmon d6 ered rnenyekkel talalkozhatunk. Enn el is nagyobb vita t valt ki a terna kutato i kor eben, hogy minek tu dh at ok be a mu nkanelkuliseg megelese teren tapasz talhato jelen tos egyeni ku lonbsegek, azaz mely ten yezok jatszhatnak szerepet a mu nkanelkuli seg egye ni hatasainak tompitasaban vagy feler dsiteseben .
644
5ZEKEl Y VINCE
19. A MUNKANElKUUSEG l El EKTANA
A M UNKANELKUUSEG KOVETKEZME NYEI A munkanelk uliseg kovetkezrnenyeinck jelcn attekinresc (19. 1. tab lazat) elsosorban a harmineas es a nyolcvanas evek idejen, alta laba n ango lszasz nyelvt eriil eten (elobb Nagy-Brita nnia, USA, Auszt ralia, kesobb Ausz tria, Nagy-Britann ia) vegzett ku tatasok ered me nyeit tartalmazza, kiegesz ltvc egy hazan kban a kileneve nes evek vegen a regisztralt m unka ne lkuliek koreben vegzc tt kut atas tapasztalataival, Gazdasaq i, mate rial is hataso k • A mun kan elkuliseg legaltalan osabb kiserojclcnscge a rossz anyagi helyzet, amely so k ese tben a szegenyseget jele nt i. A m unkan elkuIiek koreben vegze tt vizsgalat ok a jovedclem sokszor igen jelcntos cso kkcneset allapitottak meg (Aiken et al., 1968) . A jovcdclcrnkieses anyagi kenysze rhelyze thez veze thet (Kessler et al., 1988; Liern, Liern, 1988).
6 45
19.1. tablazat. A munkanelkiiliscg Jeltetelezett kozvetlen es kozvetett hatasainak attekintese a jelentiisebb eletdimenzi6k alapja ll
Elerdimenz i6k
Kozvetle u es kozvetctt hatasok
Gazdasagi, rna- Iovedelem csokkenese (Aiken et al., 1968)
terialis haraso k Penz tlgyi kenyszerhelyzet (Kessler et aI., 1988; Liem. Liem, 1988) Az eletvitel anyagi osszetevdi nek leromlasa (Fryer, 1992b) Elerm6dbe li valtozasok
Tobb ido alvassal es tevenezessel (lahoda et aI., 1999/ 1933; j ahoda, 1987)
Pszichol6giai
Az elettel vale elegedenseg erzesenek csokkenese (Warr, 1987)
hatasok
Remenytelenseg a jovot illetden (Israeli, 1935)
Fizikai mozgaster beszukt ll, tobb ido a lakason belu l
Depresszio, szorongas novekedesc (lahoda et al., 1999/1933; Wine field, Tigge man, 1990; Hamilton et aI., 1993)
Rezig nal rsag, apa ria erzese (lahoda et aI., 1999/ 1933; j ahoda. 1987)
Eletm6d be li hat aso k • Az eletmod, a napi akt ivitas megvaltozasa a gazdasagi hataso k mellett ta lan a lcgszernb enlnob b kovetkezrnenye a rnunkanelku lisegnek. Az allasuka t elvesztettek sza rnara sokszor prob lernat okoz, mivel toltsek felsza bad ult idejiiket. Hosszabb ido elteltevel csokken az akt ivitasi szint, a munkan elkul i paszszlvva valik. A munkanelkul iek megelik eletteruk beszfikiileset is. Fagin es Littl e (1984) alaeso ny aktivitasi szintet talalt a mun kanelkiiliek koreben, kirnutatva, hogy a psziche s egeszseg megorzesene k legfont osabb moder atora leh et a napi akt ivita s szint je. Erzel mi hatasok • Az erzelm i reakci6k kozott a rernenyvesztettseget, kiabrandu lrsager, apatiat, levertseg erzeset Irjak Ie a ku tatasok . Ezek az erze lm i allapotok a munkan elku liseg ideje alatt dinam ikusa n valtoz nak. A m unkaju kat elvesztett emberek egyarant rncgel het ik az ororn, a felszabad ultsag es a szo rnorusag , frusztrac io erzeset , Erzelm i hull am zas figyelhct f meg naluk , A kutatasok altai lefrt legfontosabb valtozasok: az elettel val6 elegedettseg erzesene k eso kke nese es roml6 ps ziehol6giai kozer zet; rem enyte lenseg a jovovel szemben; rezigna ltsag, apa tia.
Unalom erzese (lahoda et aI., 1999/1933; j ahoda, 1987)
One rte keles csokke nese (Lcventma n. 198 1; Feather, 1982b) Kisebbre ndtiseg erzese (Branthwaire. Garcia, 1985) Erzelmi trauma arelesc (Foltma n, 1968) Roml6 pszicho16g iai kozerzer (Brenner, Bartell, 1983; jackson, Warr, 1984;
Kinicki. 1985) Az onke p es az idenritas valtozasa, szocialis stigma (Kelvin, 1984) Az allaskercsesi aktivitas novekedese (Baik, Hosseini, Priemeye r, 1989) A kirartas csokk enese (Baum , Fleming, Reddy, 1986) Az ide szet folyasa, iddbe ni dezin tegracic (lahoda et aI., 1999/ 1933; jahoda, 1987) Alacsony akriviras i szinr, passaivit as (Fagin, Little, 1984)
Keprelenseg erofeszftes kifejrese re (lahoda et a!. 1999/1933; j ahoda, 1987) Puggosegl allapotok
Alkoholfogyasztas no (Catalano et al., 1993) Dohanyzas erosodik (Lee et aI., 199 1) Novekvo drogfogyasztas fiatal munkanelktili ferfiaknal (Winefie1d, Tiggeman,
1989)
Az e nre gyako rolt hat as • A munkane lkliliseg olyan elethe lyzet , ame ly jelentos hat ast gyakorol a mu nkaj at elvesztett egyen on maga val kap esolato s gondo lataira es erzeseire. A munkan elkiili ve valtakna k rom lik az onbeesli lese, keveseb b lesz az on biza lmuk, negativabban itelik meg onmagukat (Leventman, 1981; Feat he r, 1982b; Branthwaite, Garcia , 198 5) . Cobb es Kasl (19 77), valam int Hartley (1980) azo nba n vitatja, ho gy a munka elvesztese hat assal lenne az one rte kelesre. Valamelyest tisztazhatja a kepe t Wa rr , Jackson es Banks (1982) ered menye, akik kimuta ttak, hogy a pozitiv onerte keles-s kalaval szemben a negati v one rtekelesi skalara nines hat assal a munkanelklili seg. Az onbees iiles me llett megfigyelh et o az on kep es az identitas valtozasa is (Kelvin, Jarrett, 1985) . Az anyagi bizton sag elvesztese m ellett a mUIlkan elkli liseg legmelyebb lelektani kovetkezme nyene k azt tekinti k, ho gy az allasal elvesztett szemely m asn ak lat ja magat, mint korabban, illetve a kornyezete is maskent viszon yul hozza. Az onmagar61korabban kialaki to tt kep es a munkan elkliliseg soran letrejott on kep kozott i elt eres mert eke jelent osen befolyasolja a munkanel·
Tesri-Ielki Szo matikus egeszseg romlasa (Stokes, Cochrane, 1984; Kessle r Ctal., 1988; Arnetz ot aI., 1991) egeszsegre gyakorolt hatas A stressz (magas szorongas) fizio l6giai manifesztaci6ja (Marsh, 1938) Magas vernyo mas (Brenner, 1971 ; Cobb, Kasl, 1977) Fizikai megbetegedcsek (Slate, 1969; Cobb, Kasl, 1977 ; jackson, Warr, 1984) Mentalis egeszseg hanyatlasa (Furnham, 1983b) Ongyilkossagok szama no (Platt, Kreitman, 1984 ; 1985; 1990) Cso kkeno rarsas aktivitas es szuktilo kapcsolatok, szocialis izolaci6 Oahoda et aI., Tarsas 1999/1933; Payne, Hanley, 1987; Warr, jackson, 1987 ;) kapcsola rokra gyakorolt haras CsaJadi konfliktusok es a valasok szamanak gyarapodasa (Liem, Liem, 1988) A mu nkahe1yen marad6k elkoreleze ttsege csokken (Davy, Kinicki, Scheck, 1991) Politikai aktivitas
A kozeleti es politikai aktivitas cso kkenese
Oahoda et aI., 1999/1933)
646
19. A M U N KAN~l KO llS~ G lEl EKTANA
kul iseg erze lrni kovct kezrnenycit. Amundson (1993) szerint a munka clvesztese megkerd ojelezi az egyen identitasat. Kutatasai so ran azt tapasztalta, hogy meg a sikeres, eros identi tastudat tal rendelkezok szamara is neh ezseget oko z ident itasuk fenntart asa. A munkan elkiiliseggel torteno megk uzd es elofelte rele az iden tit as ujratargyalasa, 5t resszreak ci6k sulyosbodasa, lelki eqeszseq han yatl asa, o nqyilko ssaqi klser letek, fOggos eg i aliapot • A rnun kanel kuliek egyes kutatasok szerint akar hatszor ta roszszabb lelki :illapotban vannak, mint a rnun kaban allok (Hepwo rt h, 1980) , de a visszafogottabb ered rnenyek re ju to kutatasok is Iegalabb ket szeresere te szik a stress z tunetein ek gyakorisagat a dolgoz6khoz kepe sr. Szarnos kutatas prob alta felt ar ni az ongyilkossag es a nem szandekos allasvesztes kozo tt i oss zefugge sr. Brenne r (1973) pozitiv egyuttjarast talalt egy adott idoszak (1910- 1967) mun kanel kuliseg-rataja es az ongyilkossagok szama nak alak ulasa kozotr . Mas eredme nyek nem tarnasztjak ala ezt a felterelezest, es han gsulyozzak, hogy a mun kanelkuliseg es az ongyilkos sag kapcsolat a komplex es nehezen bizony ithat6. Catalano es m unkatarsai (I 993b) az alkoh olfogyasz tas m ertekenek novekedeserol ad nak szamo t vizsgalataikban . Ugyanakkor Laybo urn es McPherson (1987) pelda ul azt mutatta ki, hogy nines osszefugges az alkoholfogyasztas es a rnunkanelkuliseg kozott. A dr ogfogyasztas eseteben viszont Wi nefield es munkatarsai (1989) novekedest talaltak rnun kan elkiili fiatal fer fiak marihuanafogyasztasaban . A bu nozesre, eroszakos cseleked et ekre val6 ha jlam eroso dese • Catalano es munkatar sai (l 993 a) arr6! szarnolna k be, hogy a munka nelkul levdk majd hatszor ta hajlamosabbak voltak ero sza kos cselckederekre, mint munkaban all6 tarsaik. Mas ku tataso k a btinoz esrc va16 hajlarn noveke desen ek ellenkezojet allitjak: a mun ka· nelkiiliek nem mint elkoveto k, hanem mint a biinesetek aldozat
SZEKELY VINCE
6 47
fuggesb cn, A magas szorongasi szint fizio!6giai manifeszraciojat egyebirant m ar a harm incas evekben kirn utatta Mar sh (1938) . Mas szcrzok (Kagan, 1987; Smith, 199 1a ) azonba n ellen kezo velerne nycn vanna k, es vitatjak, hogy a mun ka elveszte senek rorvenyszeru velejaroja lenne a testi egeszseg romlasa, Cso kken o ta rsas a ktivitas, szocialis izolacio • Sza rnos ku tatas sza rnol be a ta rsas kapcsolatok beszfl kiilese rol, a szocialis akt ivita s csokkeneserol (jah od a et al., 1999/1 933; Payne, Hartl ey, 1987; Wan, j ackson, 1987) . Elmarad nak az ism cr osok, a m un kan elkiili maga is ritkabban megy ta rsasagb a, A legnagyobb veszte seg, hogy megszakad a kapcsolat a volt munkatarsakkal. A csalad i kapc so latok roml asa • Liem es Liem (1988) a munka ne lkuliek felesegei eseteben a lelki tii netek (szoron gas, erzekenyseg , ellensegesseg, dep resszi6) gyara podasarol szarnolt be a mun ka elvesz teset koveto negy h6n ap multa n. Ezek a t iinetek szignifika nsa n gyakoribba k voltak, m int a munkaviszonnyal rendelkezok felesegeinel, de ritkabbak a rnunkan elkuli ferjek t unete inel, A szerzok altai elem zett velet len szertien kivalaszto tt - minta eseteben a valaso k szama harorn es felszere se volt a m unkanelkuli csa lado knal a munkaviszonnyal rendelkczo csa lado khoz kepest. Mind ez arra ut al, hogy a rnunka ne lku liscg hatasara jelentosen rnegvalt ozik a csaladi legkor cs a hazastarsi kapcsolato k minosege. A mun kah elyen ma rad6k elkote lezettseqene k csokkenese • A "t ulelcsi szindrorna" [elen segen ck lelroi sze rint az elbocsataso k negati v hatast gyakoroinak a munkahe lyen marad6 do lgoz6kra is . A pszich ol6giai reakciokat jelcnrosen meghatarozza, hogy a mar ad6k milyen mertekben tek intik a tarsak elbocsa tasat jogosn ak, valam int az, hogy mennyire fontos szarn ukra a biztos munkahely. Ezek a tenyc zok jclentosen befolyasoljak a dolgoz6k munkahely iranti elkote lezode set , ami viszont meghatarozza a kilcp esi szandekot (Davy, Kinicki, Schec k, 1991).
A m u nkan e lkuliseg hat a sa inak osszegezese Atte kint ve a m un kan elkiili seg hatasait, m egallapft hatjuk , hogy a m unkajukat elvesz tett embe rek erzelm i allapo tat a lehangoltsag, remenyvesztett seg, apatia, felelem es szoronga s jellemz i. Az atelt fru szltaci6, stress z hatasara felerosodn ek a szoma tikus t unetek. A m unka ne lkiili napi akt ivita si szintje csok ken, ideje sze tfolyik. A m unkanclkiiliseg jelentosen csokkenti az onerte keles t, megkerdojelezi az egyen identitasar. A vizsgalato k legtob bjenek kozos elem e a mun kanelkiiliseghez kot od o tarsadalmi megbelyegzettscg erzese. A m asik leggyakori bb eredmenye ezek ne k a felmerese knek a napi (ido -) sltukt ura hianya (Kelvin, j arrett, 1985) . Az eletm ino seg nagym ervii lOmlasa miatt tobb m unkanelkiili ugy tekint vissza ene az idoszakra, mint eJetenek egy sikertelen, negativ idoszakara. A m unkane lkiiliseg neMny hata sa szamos szerzo szerint visszafordfthatatla n. Kiilonose n a magasabban kepzett, vezetoi, szakertoi m un kat vegzo kbe n tovab b el a bizonytalansag erzese es az uj feladatok ellatasaval sze mbeni magas szoronga s, mig a fiata lok es a nem kvalifikalt,
64 8
SZEKELY VINCE
19. A MUNKANElKUUSEG l ELEKTANA
"kekgallero s" dolgozok eserebe n az (ujbo li) clhe lyczke des eredme nyekent len yegeben me gszfinn ek a negativ kove tkez rne nye k (Winefleld, Tiggem an, 1990) . Megjegyzendo, hogy n eh an y kutatas ta lalt "sikeres" munkan elkiiliek et is (Fryer, Payne, 1984), akik sza ma ra az alias elvesztese inkabb pozi tiv valtozaske nt je len t meg. Bar a m unka elvesztese ne m volt sza ndekos, olyan cse lekvesi forrnan ak nyitott utat , ame lyet az egyenek joval kiclegltobbne k ta laltak, mint a ko rabbi mu n kajuka t. Ten y ugyanakkor, hogy igen keyes m unkanelkii ii eseteben (rne nedzserek nel , magasan kvalifi kalt do lgozoknal) ford ult elo ez a kedvezo jelen seg (Finema n, 1983) . Magyarorszagon a kilencvenes evek vegen ta rtosan mun ka ne lku l levok koreben vegze tt vizsgalat (Szekely, 2000) eredrn en yei len yegeben megcrosftettek a korabbi, kulfoldi felmeresek altal leirt hatasokat. A legaltalan osabb negativ kove tke zrn enykent az anyag i, pen zugyi h elyzet roml asa foga lmaz6dott meg. Erzelrni allapotukat tek intve a kilat astalan sag es remenyvesztettseg volt a legrneghatarozobb a valaszado k koreben , Sul yosan erin te tte a ta rtos alias ta lan sag az egye ne k onbecstileset es szernelyes hat ekon ysagukkal kapcsolatos felfogasat is: folos legesnek es ertektelen nek iteltek meg magukat , akikre a tarsadalornnak mar n ines sz uksege. Ugy erez tek , hogy ebbol a helyzetb cl onerejukbol nem kepesek kikeriilni, jovoj uk er kilatasta lannak velte k. A ha zai m unk anelku liek koreben is m egfogalm az6dott a ta rsas kapcsolatok roml asa, a baratok elma radasa es - elsds orban a ferf m unk an elk uliek eseteben - a csalad i kapcsolat ok rosszabbodasa. A prolongalt m unkanelk iiliseg hat asara csokkent a rnasok iranti bizalorn , a megkerdezett allasta lanok egyre kevesbe veltek ugy, hogya kornyezctukben leva embe rek jo ind ulata ban, scgito szande kaban megbizh atnak . Ez a kutatasi ered me ny a nern zet kozi szakiro da lomban eddig nem kapott figyelm et. A magyar vizsgalat is feltarr kedvezo hata sokat . Ez elsosorban az ido vel val6 szabad abb gaz dalkodasra volt vissz avezetheto, am ely reven a m unka nelkiil lev6k t6b bet foglalkozh attak csaladju kk al, 6n magukkal. A ked vez6 hatasok masik k6re a megtapasztalt pozitiv szeme lyes valtozasokra ut alt. A mun kan elkiiliek uj kepessegekr e es szem elyes tulajdon sagokra ta lalta k ra 6nmag ukban, illetve fontos errekeket fedezt ek f61eletii kbe n.
A MUNKANE LKULISEG HATAsAIT MODOsfTO SZEME LYES ES KORNYEZETI TENYEZOK A m unk anelkiili seg hatasa it feltar6 eredme nyek so k esetben ellentmondasosak, amelyek a kutatasi megk6zelft esek es m6dszerek k6z6 tti elte resek mellett arra utalnak, hogy a mun kan elkiili segre adott reakci6k nem azo nosak mindenkinel, mi nden ido be n es helyen . A mun kanelkiiliseg ps zichoszocialis h atasain ak feltara. sa kor sza mos m6dosit 6 k6riilm en y szerepet vizsgaltak a kutat6k. Hangsu lyozn i kell, hogy ezek a ten yezok nem 6nall6a n, egymast6 1fiiggetl eniil, han em egym assal szoros interakci 6ban, egymasra is hat va fejtik ki h atasukat. A k6ve tkez me nyek el befolyaso l6 hat 6erok kap csan se m beszelhe tiink egyseges allas po nt r6 1a szakiroda '
6 49
10m alapjan. A korabban mar idezett hazai felme res eredrne nye i arra ut alnak , hogy a lelektani hat asok sulyossagaban [elen tos sze repct jatszik az a nyagi hclyze t rornlasana k mert ck e, ugyan ak kor kizarolag a pe nztelenseggel egyetlen kovetkezmen y se m magyarazhat o , Fontos renyezonck bizonyult a m unka ne lkiili egye n neme, eletkor a, foglalkozasi pr esztl zse es a m unkanelkiiliscg idotartama is. Ezen kiviil a kutata si eredme nye k fclhivtak a figyclrn et az egye n akt ua lis celjainak es pszichoszocia lis elet felada ta inak szerepere is. Melyebbcn erinti a munka elvesztese azo kat az egye neket, ak ike t az a llasta lansag megakadalyoz celjaik e lereseben es eler feladatu k rnegvalositasaban . A lelektan i reakc iokra hatast gyakorl6 tenyezoket harem nagy csoportra oszthatj uk : • a mu nkanelkulive valas rnodjahoz, gazdasagi jellcge hez, ha tte rehez k6 todo sze mpontokra; • a m u nka nelk uli egyen megkuzdeset segft6 kornyezcti: illet ve • szemelyes, lelektani tenyczok csoporrjaira.
A rnunkan elku live valas m6dja Bar a rnunkanelkiil iscg az erinte ttek dont o reszen el negativ eleteseme ny, bizo nyos esetekben kifejezetten pozitiv for dul at ken t jelen he t meg. Tobb kutat as (Warr, Jackson, 1985; Burchell, 1992) is beszamo l arrol, hogy az e lbocsa ta st kovetoen a mu nk anelkul iek egy kisebb resze ne l javult a testi es lelki cges zseg i allapot . Ez a jelen seg hason latos volt ahhoz, mintha valaki egy szama ra so kka l kielegit6bb allast ta lalt voln a a ko rabbi rossz aIlash oz kep est. F6ltet elezh et 6en egy " rossz" alias ut an "j6" munkan elkiil i-pozfci6b a t6rr en6 atmenet megk6nn yebb iilcssel jar az egyen
szamara. A neok lasszikus k6zgazdasagtan i me gk6zelftes a mun kan elkiili scget a munkaero-p iaci ker eslet es kfnalat atmeneti egyensu lytalan sagakent kezeli, s mi nt ilyet term eszet es jelen segn ek tekinti (Banfalvy, 1997). Az egye ns uly megbomlasa visszavezethet6 str uktu ralis okokra, amelyek akkor jelennek meg, h a a piaci igenyek valtozasa m iatt a te rm elesi szerkezet megvalto zik. A sze rkezetvaltas soran sziikseg te len ne valna k azok a dolgoz6k, akik a mar elavult termeleshez k6tod6 sza kmaval, kepzettseggel rendelkez ne k. A keresleti es kfnalat i viszonyo k visszavezet het6ek a mun kaero-araml as normalis men etere is. Ebbe n az ese tbe n frikcionalis vagy surlodasos munkanelkiilisegriil bes zeliink: a regi mun kah ely e1hagyasa es egy uj e1foglalasa k6z6tt 6hatatla nu l eltelik bizonyos id6, am ely az op tima lis mun kah ely es mun kaero megtalalasan ak "arakent" tekinthe to . E k6zgazdasagi megk6zelftes te hat a munka ne lkiiliseg bizonyos szintjet elfogadhat6na k, so t kfvanatosnak is ta rrja . Gazdasagi sze mpontb61a mu nkanelkiil iseg harmad ik formaja a recesszios munkanelkiiliseg. Az egesz gazdasagot erinto visszaeses miatt cs6kken a term eles es a munkae ro igeny, szamos do lgo z6 veszf ti el hosszabb-r6videbb id6re allasar. Mig az elobbi ke t ese tben a m un kae rop iac normalis allapotar61volt sz6 (allitjak a neokl asszlkus felfogast vall6 k6zga zdaszok) , az ut 6bbi - fOkent t6meges es tarr6s jellege m iatt
65 0
19. A MUNKANELKULISEG Lh EKTANA
- mindenkeppen karos es kikuszobolendo jelen seg. A munkan elkuliscg gazdasagi forrn aja az egye n szarnara gyakra n minr az allas vesztes .feleldse" fogalmaz6d ik meg. Lelektanil ag megalapozot tn ak tfinik az a felte te lezes, hogy azok a m unkahelkiiliek, ak ik on rnag uka t erzik fclelosn ek az elbocsatas ukert, nchczebben elik at a mu nk ane lkuli seget azo kho z kep est , ak ik ku lso, kezzelfoghato ok, igy pe ldau l a gyar beza rasa m iatt kerlil nek torncgesen utcara. A kuratasok eredrnenyei ugyan akk or nem ta rnasztjak ala ez t a feltetclezest. Kess ler, T urne r es House (1987) , valami nr Winefield es munkatarsai (1992) vizsgalata i soran nem talaltak osszefugges t az alIas elvcsztesenek oka es az atelt stressz merteke kozott, Addi son es Portugal (1987) kutatasai alatarnasztotta k, hogy nagyobb valosziniiseggel valnak tartosan mun kan elku live azok, akiket varatlanul, eloze tes bejelentes nelkiil epitenek le, mi nr azo k, akiket varhato elbocsa tas ukra elore figyelmeztctn ek. A "gondoskod6" leepitessel probalk ozo vallalatok igyekezn ek elhc lyczkedest scgito (o utplacement) pro gram okkal tarnogatni az allas ukat e lves zito alkalma zotta kat es atmen eti ida bizt osirasava l, sza kkepzett sza kem be re k bevon asaval leh ctove tenni az ujboli elhe lyezkedest vagy a rnu nk an elkuliseg tu lelesere to rte n a fe lkeszul est .
SZEKELY VINCE
651
tartosan munka nelkul levok ne gatfv erzelmi allapot anak (dc prcsszio, rern cnyvesz te ttseg) kialaku lasaer t clsosorba n a sikerte len allas kereses so ra n rapasztalt nyilt vagy burkolt visszaut asitas a felelos , sza mos kut aras bizonyitja (Borge n, Amund so n, 1984; Vinokur, Caplan, 1987) . Allamilag tarnoqatott pro g ramokba n torteno reszvete l • Brant hwaite es Garcia (1985) azt ta lalta, hogy a munkanelkuliseg karos lelektani kovet kezrnenyeit je lentosen csokkcntctte az allarn ilag tamogato tt foglalkoztatasi programokba n (pl. kozhaszrni mu nkavegzes) to rteno reszvetel is. Bor gen es Amu ndson (1984) a munkanelkuliseg hat asait tornpiro tenyezok vizsgalara soran az ujboli clhe lyezkcdest segito (palyako rrekc ioval, allaskeresessel foglalkoz6) cso portos ta nacsadasi pro gram ok jotekony hat asat is kimu ta tta, Ne m en nyire egyer telmti az allami scgitseg szerepe, ha figyelembe vesszu k a mu nkaligyi kiren deltsegek kel kapcsolatos kutarasok ered rnenyeit. Bor gen es Amundson idezett vizsga lataban harmadik helyet kap orr a negativ erzeseket fokoz6 ten yezok so raba n a m unka ligyi hivat alokban ta paszta lt sze -
melytelen banasm od. Beelitz es Wilpert (1993) nernct munkanelkuliek allaskereses i viselkedeset vizsga lva arra a kovetk ez tet esre jutott, hogy azok, akik aktivan keresnek alias, nem keresnek kap csolatot az allarni m unkaligyi kirendeltseggel.
K6rnyezet i t enyezok Szoc ialis ta moq at as • A mun kanelkuli scg hatasainak enyhitc seben, illetve az ujb oli elhe lyezkedes e loscgiteseben a csalad tagokro l, bar atoktol es rn aso ktol kapott szocialis tamoga ta s meglete vagy hian ya do nto fon tossagu . Ne m beszelhc tiin k ugyan akk or direkt osszefligjlesrOl, h isz a ka pott tarnogatas m inosege fon to sabbnak t iinik, m inr a m erteke. Igy peldaul Cap lan es Vinokur (1987) a szocialis ta mogata s hatasat ku tatva azt ta lalta, hogy csak a specifikus, kon kr etan az allaskeresesr e vona tkoz6, azt eros ito tarsas tam ogatas gyako ro l kedvezo hatast a m entalis egeszsegreoAz altalanos erze lm i biztatas e szemponr b61hatastalann ak bizonyul. A mu nkanelkliliseg ugya nakk or cso kkenr i a sz ocialis tam ogat as elerese ne k az ese lyet. Az anyag i helyzet romlasa, a m unkan elklili szocialis sta tu sa na k hanyatla sa miatt elma radnak az ismerosok es a bar ato k. A szo cialis tam ogatas igenybeve tele ter en is mu tatkoznak nemi klilonb segek: Fryd enberg es Lewis (199 1) kim utatta, hogy a m UIlkanelklilise ggel torten o megklizdes so ra n a nok nagyobb val6szi naseggel veszik igenybe tar sas kap csolat a ik seg itseget. Mu nkae ro pia ei leh et o seg e k • A mun kaeropiacot a munkaero- kinalat es -kereslel foldrajzilag es/vagy sza kma ilag beha tarolt terlilet ekenr hat aro zhatju k meg. Burc hell (1992) felh ivja a figyelm et arra, hogy nem ert hetjlik meg a munkan elkliliseg lelki reak ci6i t, ha n em vesszlik figyelembe a mu nkaeropiacot minr befo lyaso l6 ten yezol. Jackson es Warr (1987) a magasabb munkane lkliliseggel jellem ezh et o m Ullka· ero -piaci kornyezetben leva mu nkanelkliliek ko re ben ro sszabb lelki-egesz segi alia · potot ta lalt, mi nr a jo bb mun kaero-piaci kornyezetbe n levok nel. A rossz e lhe lyez. kedesi ese lyek nemcsak a munkan elkliliseg ideje alatt fokoz zak a slOrongas t, a stresszt, han em a m unkanelkli liseget megelozo elboesatasi idoszakban, sot az Ilj . b61i elhelyez kedest kove toe n is. Azt , hogy az ujb61i elhe lyezkedes iranr motivalt ,
Kult uralis jellem zok • Az embe ri viselke des jelentos resze ku lnirafuggo: am i me gfellebbezh etetl en tor venyszer tisegnek bizonyu l az egyik ku lturaba n, az ese tleg reyes kovetkeztetesn ck a rnasikb an , A kultu ra lelektani oss zetevoi kozott olyan tenyezok et han gsul yozn ak az edd igi kutatasok , m inr az alkalmazkodas, pro blema megoldas, tanulas, szokas ok elsajatita sa (Berry ct al., 1992) . Ind ok oltnak ttinik feltenni a kerdest , milyen m6d on hat a ku ltu ra a mu nk anelku liscg elrnen yeire es a mu nkan elkli liseggel kap csolat os vise lked esre, alka lmaz koda sra . Fu rn ha m (198 2a) bebizon yito rra, hogy jelenr as osszefligges van az egyenek m unkaval kapcsolat os h iede lem rendszere es a mu nkanelkli liseggel kapcsolatos attrib uci6ja kozorr . Neve zete se n azok, ak ik a protestan s munkaerk olcs m ellerr kot eleztek el m agukat, a mu nkan elklil iseg negat iv belso okat han gsu lyoztak, ezaltal egyert elmae ll magat a m un kanelkli lit teve felelosse a prab lema iert. A munkanelklili seg ku lturalis klilonb segeinek megh atara zasa sze mpo nrjab61 igeretes ne k tan nek a Meaning of Working Inr ern ational Research Team (MOW , 1987) kut atasainak e redme nye i is. A MO W -kut atas alta I aikalmazo rr elme leti mode ll kozponri eleme t a ta rsadalmi norm ak adta k, amelye k teren a legjelenrosebb kulturali s klilonbsegek figye lhetoek m eg. A mu nka val kapcsolatosan a tarsad al mi norm akat ket jellegzetes t ipu sba so ro ltak. Az elsa tipusba n a m unka minr lehetifseg (az egye nnek joga van a jelenressel bir6, ertelmes es erdekes m un kavegzesre), a masodi kb an mi nr kOtelezettseg (az egye nne k mun kajaval hozza kell jarul n ia a ta rsa da lmi j61ethez) jelenr meg. Hollandiaban, Belgiumban es Nemetorszagban a mun kara elsosorban minr leh et osegre tekinrettek a megkerdezerrek, mig az Egyeslilt Allam ok ban a mun ka kot elezettseg olda la dominalt. Egyelor e keveset tudun k arr61 mondani, hogy miert alak ulta k igy az eredme nye k. A kutat6csoport sze rinr a vitathatatl anu l jelen leva ku lturalis ha t6erok me llerr feltetl,enlil figyelembe kell ve nn link a gazdasagi, ta rsadalm i es po litika i te nyezoket is. Igy peldaul a fejlerr , ipara-
652
SZEKELY VINCE
19. A MUNKANELKULISEG LELEKTANA
sodott or szagokban magasabban kepzett a munkaer o, jobb a szocialis ellato rcndszer, a munkajukat elvesztett ernbcrck jobban bizakodh atn ak abban, hogy mun ~at talalnak, emi att a munkan elkuli seg kisebb lelektani koverkezmenyekkel jarh at, mint a kevesbe fejlett orszago kban.
Szernelyes szociodemog rM iai t enyezok A munkanelkuli seg egyeni hatasainak kialaku lasae rt felelos szcmelyes tenyezokct ket nagy csoportra osz t hatj uk. Az elsa csoportba a konnyebbcn meghat arozhato dernografiai jellemzok tartoznak. A masodik csoportba a direkt med on neh ezebben megfigyelheto lelekt ani eroforraso kat so rolhatjuk. Eletko r • Az erzelmi reakciok, a stressz ate lese kapcsan megallapit hato, hogy a kozep so koro sztaly sok kal neh ezebben viseli a munkan elkuliseget, mint a fiatalok vagy a nyugdfjhoz kozel allok. Peltch etolcg a fokozo ttabb anyagi felelosseg, a csaladfenntartas nagyobb terhet ro a kozepkoru akra, illetve a nyugdfjba vonulas mint me goldasi lehetcseg csokkenti a stress z merteket , A fiat alok eseteben a csaladi tarnogato hatter tolthet be veda szerepet.
653
Penz, anyagi helyzet • A munka elvesztese ne k gazdasag i hatasa azoknal a reregeknel a leginkabb szembcni nd, ak ik sernmifele tart alekkal ne m rend elkezn ek, es a pe nzhez jutas mas forr asai (feketernunka, szocialis ellatas) nern elerhe toe k vagy nem kepesek fede zni a megelhetes korabbi szintjet , A munkanelkuliseg lelekt ani kovetkezme nyeiert szamos szakember kizarolag az elszegenycdest teszi felelosse (Fryer, 1992) . Lazarsfeld (1935) egy korai vizsgalataba n parhuzarnot talalt az erzelrni allapot rornlasa es az anyagi helyzct alakulasa kozott. Hollandiaban, ahol viszonylag magas a mun kanelkulieknek nyujtott segelyosszege, Schaufeli es Van Yperen (1992) nem talalta olyan su lyosnak a lelektani reakciokat, Ezzel ellcnte tbe n egy Svedorszagban vegzett fclrneres (Kieselbach, Svensson, 1988) jelentos mentalis kovetkezrnenyeket rnutatott ki annak ellenere, hogy az akkori ellatas i rendszerben csak 10%-os jovedelemcsokkenest jelentett az alias elvesztese . A "segelyezettnek lenn i" olyan tarsada lmi st igma, ame ly az egyen onbecs uleset fenyegeti . Mas vizsgalatok alatarnasztottak, hogy az anyagi bizto nsag hianya jelentosen megnoveli a neu rotik us tunet ek eloford ulasi ara nyat a rnun kanelkuli ferfiak eseteben (Rodgers, 1991). Egeszsegi aliapot • A rnegvalt ozott munkakep esseggel es a seru lekenyebb egeszsegi allapottal rend elkezdk elhelyezkedes i eselyei rosszabbak, illetve ez a csoport jobban ki van teve a munkanelkiili seg okozta stressz egeszsegkarosito hatasanak,
Nemi kulonb seq ek • Bizonyt alan, hogy a nemi ku lonbsegek befolyasoljak-e a rnunkanelk tilisegre adott reak ciokat . Egyes kutatasok szerint a nok nagyobb mertekbcn szenvednek a munkanelkuliseg oko zta st ressztol, mas kutatasok ennek pont az ellenkezojet allitjak , lsrnet mas kut atasok nem talaltak elrerest a nernek szerint. Borgen es Amundson (1984) az ona llo, csaladfenntarto i szcrcpct bctolto no k eseteben nagy hason losagot latnak a szinten csaladfenntart6 ferflak erze lmi reakci6 ival. Leana es Feldma nn (1991) ugyan nem ta Wtak elterest a stress z tii ne tei kazatt, azonban a mu nka nelkiiliseggel val6 megkiizde s teren jellegzetes ferfl- (problema kazpontu) es noi (tiin etf6kuszu) strategiakat hataroztak meg.
Szar rnazas • Keves kutata s foglalkozott azzal, befolyasolja-e a munkanelkiili szarmaza sa a munk anelkul iseg megeleset. Warr, Bank s es Ullah (1985) fekere munkanelkilli fiata lok eseteben alacsonyabb mervii stresszallapotot talalt , mint a fch er palyakezdd rnunk anelkuliekne l, Ha letezik is faji, et nikai alapu kulonbseg a munkanelkuliseg rncgeleseben, az a munkaeropiac egyik legellentrnondasosabb jelensegen, a szarmazas szer inti diszkrim inaci6n alapulhat .
Iskolai vegze ttseg es fog lalkozasi presztiz s • Az iskolai vegzettseg - mint az a m un kane lkiiliek kepzettsegi szint szerint i ass zete telet elemzo statisztikai adatokb61kitGnik - pozitfv erOfoml.s lehet az alias me gtarrasa, illetve az ujb6li elhel yezked es soran. A munkan elkiili seg megelese szempontja b6l azonban, fOkent, ha a magasabb iskolai vegzettseg vezeto beosztassal vagy szakerto i pozfci6val is egyiitt jart, mindenkeppen sulyosbft6 faktor lehet. A "feh ergallero s" munkan elkiiliek jelentose bb kii16nbseget, dis zkrepanci at eln ek at a munkahelyi es a mun kan elkiili-status kazatt. A munka, a hivaras jelentosebb szerepet talt be identitasukban, jobban kat odnek a munkahoz. A foglalkozasi presztizs fontossagat alahuzzak a munkan elkiiliseg hara sainak reverzibilitasat vizsgal6 kutatasok is. A szakertOi, vezeto i munkakart bet6Ito dolgoz6k jobb an szo ronganak az uj munkahelyiik an , jobb an agg6dna k azert , hogy megfeleljen ek a kihfvasokn ak. Ez a jelen seg a kekgalleros do lgoz6knal nem flgyelheto meg (Finema n, 1983).
A munkanelkii liseg egyeni, lelekt ani szintjet vizsgalva felvetodik a kerde s: leteznek-e olyan szemelyisegjellemzok, amelyek hozzasegftenek a munkanelkiili seg siker esebb kezelesehez, vagy, ellenkezoleg, seriilekenyebbe teszn ek az allasvesz tes kavetk ezm enyeivel szembe n. E kerd eskart a st ressz helyzete kkel tarten o sikeres megkiizdest magyaraz6 elme lete k (Latack, Kinicki, Pru ssia, 1995) es kutarasok reszletesen elemz ik, lefrva azokat a szeme lyes erOforrasokat, illetve a megkiizdest segfto strategiakat, amelyek reven az egyenek bizonyos csoportja i hatekonyan kepese k alkalmaz kod ni azok hoz az eleth elyzetekh ez, ame lyek mas csoportok ese teben a lelki es tes t i egeszseg vissza fordfthatatla n leroml asat oko zzak. A kut at asok ezen a teren sem me ntesek az ellent mo ndasokt6 1. Az azonba n alta lanosa n elfogadott, hogy a szemelyisegjellemzo k jelentosen befolyasoljak a munkanelkiilisegre ado tt lelki reakci6kat , valamint az ujb6li elhelyezkedes ese lyet. Schaufeli (1988) ugy veli, hogy a munkan elkiiliseg soran elszenvedett lelki bantalm ak keth arm ad reszeert a munkanelkiili stabil szemelyisegjellemzoi, az altala "se riilekenyseg i kom ponenseknek" nevezett tenyezok a felelosek.
Szemelyes lelekt ani t enyezok
654
19. A MUNKANElKUUSEG lElEKTANA
Ovat osn ak kell lennlink azo nban a munkanclkuliseg lelektani hatasainak ilyen jellegG mc gkozeliteseivel, indivi du alizalasaval. A rnunkanelkuli seg egyold alu an pszichol6giai vagy orvos i szc rnlelere elveze thet oda, hogy egyedUl a munkan elkuli cgyenr tekin tik felelosnek azert, rnert nem tu d elhelyezked ni, s reh abilit acios foglalkozasokon vagy tr eningeken probaljak megvaltoztatni magatartasukar, att it Gdje iketo A rnunkan elkuliseg problernaja mi nde n esetbcn a szernelyes es a korn yezcti (ta rsadalmi. gazdasagi) ten yezdk kolcsonhat asaban kezelh ero , Az eg yen celjai, elkotelezod esei es eletfelada t ai • Kezenfekvonek tiini k, hogy az egye n aktualis celjai es te rvei, valamint tor ekveseit hosszabb rave n megha ta ro zo elkotelezodesei es eletfeladatai rneghatarozoan befolyaso ljak a rnunka nelkuliseg megeleset, Fryer es Payne (1984) vizsgalat i eredme nyei szerint ked vezon ek ertekeltek az allastalansagot azok , akik ne k a rnunkan elkuli seg nem gato lta sze rnelyes to rekvese ik (pI. regi karrieralrnuk) megvalosu lasar. A munkavallalas ira nt i elkotel ezodes • A munka iranti elkotelezod est tiibb ten yezo hat arozza me g (p I. az ak t ualis anyagi helyzet, a szernelyes ertekrend, a munkaval kapcsolatos attitfidok) , erniatt nem teljesen egyertelmti, ho gy m it mernek azo k a vizsga latok, amelyek a negativ erzelrni allapot es a rnunkaba alias iranti elko telezo des kapcsolatat probaljak kimuratni . Shamir (1986) peldaul szoros osszefu ggest talalt a protestans munkaetika es az ate lt stressz kozott. Warr es j ackson (1987) kutat asai pedi g azt bizo nyitottak, ho gy a rnun kaval kapcsolatos attinidok rnegvaltozta tasa reve n enyhit hctoek a rnun kan elkuliseg so ran atelt negativ erze lrni reakci6k. Banks es Henry (1993) vita tja, hogy a m unkavallalas iran t i elkotclcze tt se g stabil szemelyisegjellemzo lenn e. Gallic es Vogler (1992) kuta tasai soran se m m ifele a ssze fliggest nem taWt a mu nk anelklilf szemely mun kavallalas iranti att itGdje es a te nyleges elhelyezkedes bekiivetkezte ka za tt .
SZEKELY VINCE
655
A sze rnelyes hat ekonysaq hied elm e • A mun kan clkuli scget sokka l negativabban eltek meg azok, akik ugy veltek, hogy nem lesznek kepesek vegrehajta ni olyan cse leked eteket, amelye k a munkan clkuli seggel torten o sike res mcgkilzdeshez vezetnek (DeFranck, Ivan ccvich, 1986) . A kontroll he lye • A bclso kontroll altalaban jobb alkalrnazkodasi kepcssegre utal, A munkanelkuli seg lele ktani kover kezmenyeinek kutat asaiban - az o ne rtekeles hez hasonl 6an - mind fuggo , mind fugge tle n ren yezokent megjelen ik a ko ntroll helye. Polt eh ctoleg a mun kan elkuli kent elto lto tt ido fuggvenyebe n valtozik, hogy az egyen mennyire e rzi on magat sajat sorsa iran yitojanak, es ellen kezo leg. mennyire eli meg, hogy klilso ten yezok iran yitjak ele te t. A tar tosan m unkane lkuliek "passzivak ka" valnak, helyzetuk megoldasat a kornyezerukrol varjak. Ugyan akk or a kul so kontroll az erzelm i rnegku zdes szempontjabol poz itiv hatasu lehet, hi sz meg6v az onvadolasbol eredo de pressziv rea kciokto l, A ku tatasok csa k reszbcn erositik meg ezeket a felterelezeseket. Furnham (198 2a) a mun kanelkuliseggel kapc solat os hi edelmek teren kirnutat ta, hogy rnin el regebben munkanelkuli valak i, annal ink abb a tarsadalrnat , illetv e a so rso t, a balszerencset oko lja a munkan elkullsegert. Schaufeli (198 8) nem talalt sem rnifele osszefugges t a kontroll helye es a munkanelkuliseggel val6 megkuzdes sikeress ege kozott. Az egyeni kepesseqek hia nya • A munkanelkuliseg erzelrni tcrhcivel torteno me gkiizde s, de kulonosen az ujboli elhclyczkedes szam os "iinmen ed zse lesi" kesz segct igen yel az allastalanoktol. Azok, akik hatekonyan es ko nstr uktivan kcpe sek idejuket megszervezni, jobban viselik a m unkan elkuliseg negatfv h atasait (Fea ther, 1989). A mun kanelkuliek segitesere letr ehozott programok olyan alka lmazkodasi technikakat okta mak a m un kanelk liliekn ek, ame lyek reven hateko nyabba n klizdhemek meg a mun kanel kliliseg na pi gondjaival, illetve magaval az allaskeresesse l.
A ja vovel kap csolatos vara kozas ok • Borgen es Am undson (1984) az egyene k ja vovel kapc solatos tu lzo tt varakozasa inak ne gativ erze lm i kiivetkezmenyeit irta Ie munkanelklilfek eseteben . Az egyen ek gyakra n ugy elik meg, hogy allasu k elvesztese egyfajta tamadas jiivobeni celjaikka l szemben.
Lelki edzettseg es A tipusu viselkedes • A mu n kanelkliliseggel szemben serlilekenyebbnek bizonyultak azok a szemelyek, akik alacsonyabb lelki edzettsegge l voltak jellemezhetoek, illet ve akik haj lamosabbak voltak az A tipusu (versengo, agre sszivabb) viselkedesre (De Fran ck, Ivance vich, 1986).
Onbecsliles • A munkanelklili seg lelk i jelen se geit leir6 kutatasok altal aban a rra a kavetkeztetesr e jumak, hogy az allasu kat vesztettek anbecslilese csiikk en. A sze mely a ne rre keleset ugyan akkor a leguj abb kutat asok az egye n alkalmazas i sta t usa t6 1fliggetlen tenyezok ent kezelik, s mint ilyennek, jel entos moderal6 hat ast tulajd onitan ak a munkanelkliliseggel tiirren o sike res me gklizdes teren . Schaufeli (1992) es masok is azt mutattak ki, hogy a pozitivab b iine rre kelessel bir6 szem elyek jobban viselik a munkan elkliliseg lelektani te rhe it. Enn ek bizonyos szemp0nl b6l ellentmond az a vizsgalat, amely szerint a ne gativ iinerr ekelesG allas keresok j6 val rugalm asabbn ak mutatkozn ak a munkaalkalm ak elfogadasaban , ezalt al nagyobh ese llyel helyezkedn ek el, mint a magas a nbecslilessel jellemezhet o ta rsa ik (Shamir, 1986).
Neuroticizmus es int rove rzi6 • Payne (1988) tarr 6san munkanelklili ek longitu d inalis vizsga lata sor an ero s korrelaci6t talalt a neuroticizmus mint szeme lyisegvonas es az ate lt stress zre ado tt reakci6k kiizatt. Elsosor ban a szorongas ra val6 hajlam erositette fel e reakci6kat. Schaufeli (1992) palyakezdo munkanelkliliekn el szinten kimutatta a neuroticizmus moderal6 hat asar. Kirchl er (198 5) kutatasi ered me nye i szer int a neuroticizmus- es az introverzi 6skalakon magasab b erre ket elero k nehezebben viseli k a munkanelkliliseg hat asait. Az elh<\rit6 mechan izmu so k fejlettsege • Vaillant (1995/ 1977) a Harward Egyete m egy vegzos evfolyamana k sorsat tiibb mint atven even at nyomon kave to kutatas i program errekelese alapjan azt taWta, ho gy az egye nek magan eleti boldogulasat es karri er-el omen et elet nem elso sorban a klils o ten yezok, hanem az ego vede ke-
656
5lEKEl Y VINCE
19. A MUNKANEl KULISEG l El EKTANA
z6 mechanizm usainak erettscge hatarozta meg. A vizsgalat soran mcgku lonboztcttek els6 szi ntii vagy pszichotikus, masodik sz inni vagy eret len, harmadik szintfi , mas n even neuroti kus, illetve ne gyedik sz in tfi, azaz erett clha rlto mech an izrnuso-' kat . Vaillant egye bkent sokat vitatott, de kcr segtelcniil nagy hata su elcrnzese ala pjan kim utatta, hogy a vizsgalt peri6dus so ra n a legk cvesb e erett, sok esetben pszicho tikus elharfro mechanizmussal ren delk ez6 csoporr ba ta rtozok 47%-a volt hosszabb vagy rovidebb id6re m unka ne lkuli. Az erett elharlto mechanizm ussal jellem ezh etok koreben ez az ara ny 3%-ot tett ki.
A MUNKAN ELKU USEG LE LEKTAN I KOVETKE ZMENYE IT MAGYARAZO ELMELETEK Szarnos clmeleti modell sz uletctt a mu nkanelkuliseg lelck ta ni koverkezmenyeinek indoklasara (19.2 . tablazat) . Ezek az elmeletek arra ker esik a valasz t, rniert okoz lelektani valtozasokat az allasvesztes es a ta rtos mun kan elkuliseg. Valojaban az t a kozvetfto tenyezot probaljak rnegh at ar ozn i, ame ly felel6s az cgye n i kovc tkezrn enye kert, A legatfogobb es legtobber idezctt modell (lah oda, 1981b) a m unka mint tarsada lmi in tezrnen y lelekt an i, szocialis funkci6i ra he lyezi a ha ngs ulyr , Mas megkozelites (Fryer, 198 6) viszo nt egyszerGen a materi alis de privacio nak, az elszegenyedesnek a szerepe t emeli ki. A munkan elkuli cgye nek megertese szcrnpcntjabol nagyon biztatoak az ident itas szerepet vizsg alo kurat asok. Vegezer ul az elrne letek egy negyedik kore nem az ok-okozati osszefuggesek leirasara, ha ne rn a munkan elku liseg erzelrni di na m ikajana k, szakaszainak meg ha ta rozasara tett kiserlere r.
657
Depri vacios elmelete k Jah oda funkcionalis elme let e A mun kan elkul iseg pszichoszocialis elme lctci koz ul Mari e j ah od a felfogasa gyakoro lt talan a legjelent6seb b hat ast a te rnava l fog lalkoz6 szakem bere kre. j ahoda akt iv reszese volt a harmineas eve k elejen a Becstol nehan y kilom et er ta volsagra lev6 kis osztra k faluba n, Mari enthalb an vegzett kutat asn ak . A vizsgalat ered rne nyeit 1933-ban Lipcseb cn publikaltak (lah od a et al., 1999/1 933). Ez a mfi , ame lyne k ango l ford itasa 1972- ben, m ig ma gyar fordi tasa 1999-ben jelen t meg, ta lan a legrob bet ide zett munka a m unkan elk uliseg lelekt ani kovctkczmen yeivel es a mentalis egeszscggel foglalkoz6 psziehol6giai es szociol6g iai rmivek soraban (Fryer, 1992 ) . Az egyen mentalis egeszsegenek a fenntartasahoz megfele l6 szocialis kornyezetre van szukseg. j ah oda megkozeliteseb en a szocialis korny ezet fontos eleme a rnunka, a foglalkoztatas is. A m un kanak mint szoc ialis intezrne nynek kezzelfogha to credrne nye , hogy m ege lhe test, jovede lmet biztosit a dolgoz6 szama ra. Ugyana kkor a mun ka ezen man ifeszt funkci 6ja mellett legalabb en nyire fontos Iaten s szerepet is bet olt az egye n elete be n . Erzelm ileg kevesb e telitett szoc ialis kon taktusok at biztosit, masok szarnara is fontos celokat, aktivitast, idds trukturat, elleno rzes t "k en ysze rit ra" a dol goz6k ra. j ahoda szavaival: "El6szor is, me gszab ja az adott nap idost rukt urajat : m asodszor, rendszeres tar sas kontaktusok at biztosit a nukleari s csa ladon kiviili szemclyekke l: har m adszor, olyan ce lokat ko vetel meg az egye nto l, amelyek t ulrnutatna k az ind ivid ualis tor ekveseken: negyedszer, meghata rozza a statust es az identita st: es vegezetul, aktivitasra kesz tet. " (Iahoda, 1981b, 188.)
19.2 . ta blazat. A munkanelkiiliseg lelektani kovetkezmenyeit magyaraz6 elmeletek
Speciflkus elmeletek
Altalanos elmele tek
Depr ivacios elmeletek
Varakozas-crtekesseg elmeler (Feather, 1959) Szemelyes hatekonysagelmelete (Bandura,
Funkcionalis e1melet Oahoda, 1981) Vitaminmodell (Warr, 1987) Cselekvesi eselytelenseg elmelete (Fryer, 1986) Szakaszelmeletek (Bakke, 1933; Eisenberg, Lazarsfeld, 1938; Borgen , Amundson, 1984)
1989)
Attribtici6s elmelet m6dositasa (Weiner, 1985) Tanulttehetetlenscg elmeIete (Seligman, 1975) Szocial is idemitas elmelete (Breakwell, 1984) Stressz es megkGzdesi modellek (Lazarus, Folkmann, 1984; Latack, Kinicki, Prussia, 1995) Elethosszig tan6 fejl6des elmelete (Erikson, 1959)
Az elrnelet melyeb b megert e sehez tekin ts iik at rovid en , mit is er t pontosan j ah od a a m unka laten s funkei6in:
• A munka strukturalja az idift. A munka s rruk rur
6 58
SZEKELYVINCE
19. A MUNKANElKUlISEG l ELEKTANA
sere. Az egyen azt erez heti, hogy neki is szerepe van egy tcrrne k letreh ozasban vagy egy szolgaltatas rncgvalositasaban. • A munka a sze,,"i/yes identitas esstatus[omi sa. Az iparilag fejlett ta rsada lrnakban a munka a sta tus es az identitas fontos ind ikatora , A mu nka ne mesak rnagan ak a dolgoz6na k, han em a csaladjanak a stat usat is jelzi, hatast gyakorolva peldaul a gyermekek iskolaban elfoglalt helyere es ezen keresztu l az onkepe re is. A munkanelkuli szeme ly a foglalkozasi statusanak elvesztesevel elveszi the ti az iden ti tasat , Az onertekeles jelcntos csokkenese nem velet len tehat a rnunkanelkuliek koreben . • A munka az aktivitas[orra sa. Minden mu nka bizon yos mer tekf mentalis es fizikai akt ivitast igenycl a do lgoz6t61. A mun kanelkuliseg destrukt fv psziehol6giai koverkez rnenyeit az okozza, hogy megszGnnek a mentalis egeszseg fenntartasahoz szukseges latens tenyczok .[ ahoda a munka altai biztositott latens funkei6k komplem enter lelektan i szukseglereit tetelezi fol. Az egyen lelektani egeszsegenek bizrosirasah oz szuksege van az ido strukturalasara, kulso eelokra, ta rsada lrnilag er tekes stat usra, arra, hogy kollektfv erofeszltesekben vegyen reszt, hogy aktiv legyen. Ezekn ek a szukseglerekne k a kieleglrese valik leh etetlenne a munka elvesz tesenek kovetkezteben. A mu nkane lkuli egyen kiviil reked abb61 a tarsadalrni intezrnenybol, amely alapveto psziehol6giai szuksegleteit kielegithetne.j ahoda allitasa sze rint meg a legrosszabb foglalkoztatas is job b, mint a munkan elkuliseg, hisz valam ilyen mert ekben lehetoseget biztosit a szuksegletek kielegiteserc. A rnun kanelkul iek azo n szfik kore, akik nem szenvednek a munkanelkuli segtol, kepes volt olyan szocialis int ezrncnyt talalni onma ga szamara, ame ly p6tolja a foglalkozt atast. [ ahoda elrneletcne k kritikajakent legfOkepp en a pen z, az anyagiak szerepene k relady elhanyagolasat r6jak fel. A mun kan elkUliseg lelki k6vetkezmenyeit 0 kizar61ag a laten s te nyezok hianyaval hozza 6sszefligges be. Konstatalja ugyan az anyagi kenysze rhelyzetet, de nem int egralja ezt elmeletebe. A deprivaei6s elmelet eze n tulmenoen azt sem vesz i figyelembe, hogy a munkanelkiiliseg negad v hat asai valto zna k az eletkorral (a fiatalok es az idosebbek kevesbe int en ziven , mig a feln ott kor dereki n levok so kkal s ulyosabban elik meg a m unk anelkGli seget) . A legt6bb krit ika azo nba n azert eri Jahodat, mert felte telezi, hogy meg a legrosszabb munka is jobb, mint a mun kanelkGliseg. Wine field es mun kat arsai (J 993) tizeves longitud inalis kutatast vegez tek palyakezdo fiatalok k6re ben. Ete d menyeik arra utalnak, hogy azok, akik elegede tlenek voltak a m unkajukkal, nem ereztek rnagukat jobb an, mint azo k, akik mun kanelkiiliek voltak. Ez alapjan a szerzok vita tjak Jahoda allasp ontj it. O'Brie n es Feather (J 990) azt ta lalta, hogy a munkaval val6 elegedett seg legfontosabb felte tele a kepessegek hasznalat anak leh etosege, amely tenyezo kimarad t a laten s tenyezo k k6r ebol. Vegeze tiil fakt oranalitikus vizsgalato k (Sehaufeli, VanYperen, 1992) keyes bizon yitekot talalnak arta, hogy a foglalkoztatas t6bbet is jelenten e, mint a manifeszt tenyezot: az anyagi biztonsagot.
6 59
War r vita minmode llje Mig [ ahoda elmelete nek megalkotasakor szoeio l6giai ana logiat hasznalt (Merto n funkcionalis modclljebol indult ki), Wart szarnara egy orvosi modell, a vita mino k fclretcleze tt hata sm echan izrnu sa adta az alapm int at. Warr (J 987) vita minmodellje a funkc iona lis modellh ez hasonl6an szinte n a lelki egeszseg mcgorzesehez szukse ges korn yczeti te nyezoket veszi szarnba. Ezek koze olyanokat sorol, mint a penz, a fizikai biztonsag, az ertekes tarsadalmi pozici6, a klvulrol kitGz6tt eelok, a valto zatossag, a komyezet bejosolha tosaga, a kont roll, a kepessegek felhasznalasa es vegezet ul a tarsas kapcsolato k. Bizon yos kornyczcti tenyczok oly m6don visclk cdn ek, mint az A- es a D-vitamin: szukseg van beloliik bizonyos menn ylsegre, azo nban tu l so k artalmas a szcrvezet szama ra. Ebbc a korbe tart ozn ak a kiilsc leg rncghat arozott eelok, a valtozato ssag, a bcjosolhatosag, az elleno rzes, a kep essegek hasznalara es a tar sas kapcso latok, A lelki egeszseg szernpo ntjabol peldau l igen fontos, hogy az egyen mun kaja ne legyen ni l rnonot on , allandoan kisza rnlt hato, ame ly nem jelent sernmifele valtozatossagot , Legalabb ennyire karos azo nban a tul zott valtozatossag, ame ly allando srressz helyzetet oko z, ahol a dolgoz6 clveszlt min den fele kont rollt. Mas ten yezok ese te ben azonba n egyertelrnfien ervenyesulhe t a .minel tobb, annal jobb" elv. Wart a C- es az E-vita min (constant effects) harasm echan izrnusah oz hasonlitj a ezeket a renyezdket: a penzt, a fizikai bizto nsagot es az ertekes szoc ialis pozici6r. (Napjaink kutat asi ered rnenyei sze rint ugyan ezekbo l a vita minokb61is artalmas lehet a tulzott d6zis.) Wa rr elme lete jelen rosen egybevag j ah oda laten s funkei6kkal kap csolatos elkepzelesevel. Igaz, Wart az idostruktu ralast, a .kollckrfv eelok reszesenek len ni" es a " kiviilrol iran yitott celok jelen lctet" egy tenyezobc , a "kUlsoleg kit fi zot t celok" tenyczojcbe siirit i. Uj elem a kcpessege k hasznalatanak es a kontroll Iehetosegenek beillesztese a k6rny ezeti tenyezok k6ze, iIIetvc ezen tenyezok elter o harasm eehanizm usanak megvilagit asa. Jahoda kesobb ma ga is elismert e, hogy a kont ro llieh etosegene k kihagyasa az 0 megk6zelitesenek gyengesege voir. Ezckkel a valtoz tataso kkal Wart elmelete kepes magyarazatot adni arra, hogy miert nin es kUl6nbseg a "rossz foglalkoztat as" es a mun kanelkiiliseg k6z6 tt . Az elme let nem hu z eles hatirt a m unka es a mu nkane lkGliseg k6ze . A vitaminmodell megmagyarazhatja, miert valtoz ik a munkanelkiiliseg idot art amanak fliggvenye ben a lelki eges zsegre gyakotol t hatas, miert van az peldau l, hogy az elboesa tast6 1szamitott kb. 3-6 h6 napon belUl a negat iv hatasok egyfajta plat6ra ju rnak, ezt valami fele javulas k6veti, majd az ido elore ha ladtaval ismet han yatl as k6vetkezik. A vitaminmodell ertelmeben a vitamin megvo nas karos k6vet kezme nyei azonnal k6vet ik a ten yezok es6 kkeneset (pe nz, kUlso eelok, feladatok hianya, kepessegek hasznalatanak lehetosege, ert ekes szoeia lis poziei6 stb.). Az ido elorehaladt aval a mun kanelkGlinek lehetosege van valamilyen m6don p6roln i a kiilso tenyezoker. Celokat dolgoz ki, es6kken a kezdeti bizonytalansaga, alkalmazkodi k az uj elethelyzethez. Kialakit valam ifele napirendet , es megszervezi idejenck elt6lteser. Warr sze rint ez a modell megmagyara zza a nok, a ferfiak, a fiata lok es az idosek m unkanclkGliseggel kapesolatos clme nyei k6z6tti elte reseket is. Az peldaul, hogy a k6zcpk or u ferfiak a leginkabb erinte ttek a munkanclkUli seg sora n, azza l indokolha-
660
Szt KElY VINCE
19. A MUNKAN tlKUUStG lt lEKTANA
t6, hogy oket jobban erin ti a penz csokkenese, hisz a csaladfc n ntarto i sze rep miatt nagyobb szukseguk van ra . Szarnukra jelentosebb problernat jclent tarsadalrni pozici6juk elves ztese, es a mar kiep u lt karri erjiik derekba to rese is nagyobb bizonytaIan sagot jelent a jovovel kapesolato san. Egy fiaral eseteben nines jclentos kul onbseg a jovedelcm teren, raadasul ok nem is rendelk ezn ek olyan nagy penz ugyi kotelezettsegekkel , Warr elrn elet e az egyik legjobban kidolgozott mo de ll, es a legin kabb kepes figyelembe venn i az idor artarn, a kul on bozf elet kori esoporrok kul onbsegeit.
A cselekvesi eselyte lenseq elmelet e Fryer (1992) olyan altematfvat allit Iah oda ertelrnezesevel szembe, amely pontosa n az ellenkezo okokkal rnagyarazza a munka elvesztese nek lclk i es viselkcdesbeli kovetkezrnenyeit . Mig j ah oda elmeletenek sa rkkove a mun ka lat en s ten yezoinek kiernelese, Fryer a manifeszt tenyezokre hel yezi a han gsul yt, A rnunkan elkulisegn ek a mentalis egeszsegre gyakorolt kedvezotl en hat asat sze rinte nem a psz ichol6giai, han em az an yagi deprivacio okozza: a negativ koverkezrnen yek nem magaval a munka elvesztesevel, han em a szegenyseggel fiiggnek ossze. Fryer az egye nt ak tfvnak, kezdemenyezonek, jovoorientalm ak, on rnaga sorsanak alakulasae rt tevekenykedo ne k latja. A pe nzte lenseg azert jelentos csapas az egye n sza rnara, rnert meggatolj a a cselekvesben , nem bizt osit sza rnara es zkozo ket, elbatortalanit, alk alm atlanna te sz, me gfoszt a jovo terveze senek es mcgvalositasan ak lch ctoseget dl .
A szocialis id entit as elme lete A mun kane lktiliek korebcn gyakran tapasztalha to , hogy helyze tiik et igyeke znek kornyezetiik elott t itokban tarrani. Ezt akar olyan aron is megteszik , hogy ezalta l nem resze siilhemek masok segits egeben. T obb sze rzo is ut al arra, hogy azerr nem ker seg ftseget a munkan elkiil iek jelentos resze, merr a seg irseg igen ybevetelet megbelyegzo n ek erz i (Liem , Liem, 1988; Kieselbaeh , 1990) . Mi lehet e magat arr as hatte reben? E jelenseg magya razata ra valla lkoz nak azok a megkozeli tesek, am clye k a szoeialis identitas elmeletere epiilne k. Ezek kozii l a mun kan elkiiliseg kutatasa teren Tajfel (l 98 2a) elmeletenek alkalmaz hat6sagat Breakwell (1984) tesztelte. Tajfel kutarasai a szo cialis konfliktusok es a diszkrim inaci6 te ren harom mega1lapitash oz veze ttek: • A tarsadalom szocialis esoporrokb61 epiil fel, es eze k szerint kategorizalhat6. Ezek a szoci alis esop orrok egymast61elkiilon iilnek. • A szoeialis esoporrok kijelolese sohase m abs zolut, mindig valamilyen ma s esopomal torreno osszevetes termeke. A esoporr tagjai os sze haso nlitjak maguk at a relevan s esoporr ta gjaival. • Enn ek az osszeh asonlirasnak a eelja a poz it iv szoeial is identitas elerese . A pozitiv szocialis ident itas keresese fogja meghatarozni, me ly esop omagsa gu nkra helyezziik a hangsu lyt az os szehaso nlitas sora n. Azok at a eso po m agsag ain kat,
66 1
amelyek nem kecsegtetnek pozitiv szocialis iden titassal, figyelmen kiviil ha gyjuk . Ugyanesak a poz itiviras ra to rekves hat arozza meg azt , hogy mely esoporrot tekintiink releva ns na k az osszehasonlitaskor, bar ezt a kornye zeti te nye zok is jele nt osen bc folyasoljak . Tajfel clkcpzelese a szocia lis identirasrol arra utal, hogy azo k a szeme lyek, aki knek az identitasa cso po rt-hova ta rtozas uk rniat t fen yeget et t, m egprobaln ak uj keretet talalni idcntitasuknak. Ezt sza mos m 6don erhetik el. Az egyik leh et oseg, hogy egy u] cso po rt ta gjaival hasonl itjak ossze maguk at, akik et leertekelnek, ezaltal me gerositik sajat stat us ukat, A rnasik m6d az leh et , hogy m inirnalizaljak a sajat es a sikere se bb szocialis esoporr kozotti kulonbseget, Breakwell es m un kat arsai (1984) ku tata saik soran ez ut ob bi folyam atra ta laltak bizony sagot , Munkanelkuli fiata loknak kellett me glteln iuk a do lgoz6 , a munkane lku li es a palyake zdok elhe lyezkedeset se giro allarni program reven foglalkoztatott fiatalok jellcm zdit, es eze n cso po rto k veliik kapcsolatos er tekeleset is eloverelezn iuk. A rnunkanelkuliek ugy veltek, hogy a tob biek lenezik es alulertekelik oket. j oval alaesonyabbnak gondo lrak a varhato ertekelest, m int am it valojaban kaptak. Ez a jelen seg az iden tir as fen ycgetettsegen ek erzesere ural, Ugyan akk or a sajat ertekeles uk soran on mag uk es a dolgozo fiatalok ~ozotti kulo nbseget mini malizaltak, bizon yos te kintetbe n felul ertekelve magu kat . Erdekes me don a munkan elkiilikent eltol to tt idovel nem volt osszefuggesben ez a tendenci a, ame ly a ku tat ok sze rint ala tam asztj a, hogy a hatterben a kat egorizacio meeh ani zmusa huzodhat meg. Egy masfajta identitaske zelesi strategiat alka lma zta k azok a fiatalok , akik a kutatasi interju soran egyszeriien lenyegtelen szempo nmak tartottak a m unkat es a fog. lalkozast egy szernely megltelese szernpontjabol (Ullah, 1987). Sokkal me ghataroz6bb ertekelesi dimenzi6 volt szarnukra, hogy ki mive l foglalkozik szabadidcjeben, h ogyan oltozkodik, mil yen szeme lyisegjegyekkcl bir . Brant hwaite es Truem an (1989) szerint azerr kell odafi gyelniink a szo cialis identi tas es a munkanelkii liseg hatasai kozotti osszefiigges re, merr a po zitiv szoe ialis ident itas fenntarr asa iranti igen y miatt a munkanel kiiliek kor eben fOlerosodhet a diszkriminaci6, eza lta l foko z6d hamak a rarsa dalmi konfliktusok .
A munkanelkOliseg szakaszelm eletei A szakaszelmeletek kozos kiin dul 6p ontja az a felt eves, hogy a mun kanelkiiliseg lelektani elmen ye egymast 61 j61 elkiilon it heto, sajatos m inta alapjan jellem ezheto szakas zokra oszthat6. A szakas zok me gh at arozasa (lasd 19.3. tab lazat) a legtobb szerzone l a munkanelkii liseg es a veszteseg neopszichoanalit ikus fel fogasa (Bowlby, 1980), illetve a mu nkanelkiiliseg es a bio l6giai st resszreakei6 (Selye, 1956) par h uzamba allitasan alapult.
662
SlEKEl Y VINCE
19. A MUNKAN ElKUlISEG l h EKTANA
19.3. ta blazat . A
munkanelkiiliseg lelletsegcs erzelm i szakaszai
Hopson es Adam s (1976)
Harrison (19 76)
Hill (1977)
Briar (id. Hayes. Hayes cs Nutman. 1981) Nutm an (1981)
lmmobilizacio
Sokk
Trauma,
Sokk
Optimizmu s
tagadas
Optimizmu s
Pesszim izmus
Depressaio
Onvadlas
Adapracio
Depressaio
Minimalizacio Depresszi 6
Fatalizmus Elfogadas Uj lehetosegek felku tata sa Elhelyezkedes Ertelemkereses lntem alizacio
Tehetetlenseg
Borgen es Amu ndson (1984)
Sokk es im rnobilizacio Depresszi6
es
visszahuzodas
Deaorganizacio es krizis
I. Gyasz
Tagadas Doh Alkudozds
Depressz i6
Elfogadas II. Allaske reses
Lelkcsedes Sragnacio Frusatr acic Apatia
A szaka szelmeletek osszegzese kent Hayes es Nut rnan (19 81, 18-19.) a kovetkezo megallapit asr a ju tott: ,,0gy tti nik, hogy az atmenet harem nagy szakas zkent kezelendo. Ezek ko zul az elsa a sokk es im mobi lizacio kezdet i fazisa, amelyet a megujult rem cnnycl, optim izm ussal es anna k a min irnalizalasaval vagy tagadasaval [ellem czheto szakasz kovet, ho gy barrni is valtozott voln a. A masodik szeles szakasz , ugy t tinik, magaban foglalja a »vegen minden j6ra fordul« elkepzc les megkerdcjclczodeset, es az egyen iden titasa nyomas ala keru l, Ez a szakasz gyakran asszocialod ik dcp resszioval es visszahuz6dassal. E szakasz kezdete gyakran azzal jar egyUtt , hogy az egyen elfogadja a valto zas tenyet , "elengedi« a mu ltat. Ez alatt a m asodik szakasz alatt elkezdi keresni es fokozatosan kipr 6balni az en es a kornyezet kozotti uj viszonylato kat. Ha a munkanelkUliseg idotart ama megnyUlik, es ha sikertelenne valik az elvesztett allas visszaszerzese, az egyen ne k egy uj identitast kell megt alalnia es internalizaln ia. Ez az ujraalkalmazkod asi folyamat jelenik meg a harm adik, utol s6 szeles szakaszban, fU ggetl enUI att61, hogy az egyen sikerese n visszakapesol6d ik a munka vilagaba, egy uj mun kaszerepbe, vagy folyrat 6d ik a munkanelkUliseg allapota. Ez tehat a dezor gan izaci6 es krizis peri6dusa, am ely felolvasz rja min d az egyent , m ind a esaladjar, segirsege t nyujtva szamu kra a jelenhez job ban illeszkedo ertekek es sta nda rdo k kereseseben es megt alalasaban ." A szaka szelmeIetek kozUI a munka nelkUliseg "erzelmi hullamvasu t" -modellje (Borge n, Am undson, 1984) a legkidolgozottabb es empirikusan is alata maszto tt elmelet . A szerzo k kiind u16 modelljUkben a m unkanelkUliseg soran ate It elme nyek es erzesek valto zasat egy hull am vasut palyajahoz hasonlitj ak. Ez az erzelm i ciklus a KUbler-Ross (19 88) altal leirt, a gyaszo las erzelmi allapotat repr ezental6 szakasszal kezdod ik. A mu nka az egyen eleteben meghat aroz 6 szUkseg leteke t elegit ki, igy an-
663
nak elvesztese jelcntos erzclmi vesztcseggcl jar. Az elbocsatast kovcto crzelmi rcakei6k a gyaszrn unka modelljet alkalma zva a tagadas, a d uh, az alkudozas, a d epresszi6 es az elfogada s. Bor ge n es Am undso n hiporezise szerint, am iko r lezarul a vcsz tcseg fcldolgozasdnak ezen szakasza, a mu nkanelkuli egyen elfogadja, hogy a korab bi allasa visszafordithatatlan ul elvcszcrt, s ezzel egyutt felism eri egy uj allas megszerzesenek sz uksegess eget. Az ezt koveto allaskeresesi peri odu st egy neh ezen kontrollalha to, sok kudareea l jar6 akt ivitasnak tekinti k, es a st resszirod alornba n alka lmazott mun kahelyi kicges (Ede lwich, Brodsky, 1980) modclljen ek seglrsegevel Irjak Ie. A kieges (bl/mol/t) fazisai magukban foglaljak a lelkesedes, a stagnacio, a frusztracio es az apatia erzelm i period usa t. Ha a rnun kacro-piaci realitasokat a rnun kan elkiili ugy Iteli meg, hogy nines erte lrne allast ker esni, abba n az ese tben az aktiv allaskereses fazisa hc lyett a rernenytelenseg es stagnac io erzelmi allapota fogja jellernezni, ami egyebkent a bl/m Ol/t vegso alloma sa is. Bor gen es Amund son az allitasaik em pirikus bizo nyitasa erde kebe n vegzetr ku tatasaikb an az alta luk m eginterjuvolt munkan elkuli ek 52%-ana l talalt ak hason l6nak az erzclmi reakciok valtozasat az ida fuggve nyebe n. Az is cgyerte lmuve valt az eredrnenyek feldolgozasa so ran, hogy a rnunkanelku liek kulonbozo esoportjai ma skent elik at a m unka elveszteset es az allasker esest. Harem jellcgzct cs cso po rto t lehetett szignifikansa n elkulonitc ni a mu nkan elkuliscg elrnenyc alapjan, Az elsii <soportba a 25 evesne l idosebb ferfia k es azo k a 25 evcsne l idoscbb nok tarto ztak, akik csaladfc nntar to sze reppel birtak, azaz jovcdc lmiik a csalad clsod legcs jovedelernforrasdt jelentette. Ugyanesak e esoport ba so ro ltak be azokat a bevandorlokat, akik eltero ku lturalis hatterrcl rendelkcztek. E esoport crzclrn i reakci6in ak m intazata lenyegeben mcgegyezett a gyasz rnunkan es a kiegescn alapul6 kiindul6 modc llcl.J61clkulon fthcto volt a gyasz cs az allaskerc scs periodu sa, azzal a kiilonbsegge l, hogy a gyaszolas szakasza i rovidebb idot te tte k ki, mint az allas kereses szakaszai. A munkanelktili ek ateltek ezeket az erze lmi seaci6kat, de nem mertiltek el sokaig ben nUk. Az elsa erzes, ami t megtapaszt altak, a gyasz erzese, ez az elsa reakei6 az allas elvesz tesere. Azean lelkesedessel kezdtek hozza az allas kereseshez , es am ikor nem sikertilt e1helyezkedn iUk, egyre jobban elbizonytalanodtak. A kezdeti mod ellhez kepest tovabbi elterest jelentett az ugynevezett "joj6effektus" megjelenese az allas keresesi peri6d us erzelm i reakci6i kozott . Az allas kereses so ran atelt vissz autas itasok az emberekben az erte ktelenseg , az izolaci6, a leverts eg negatlv erzeset valto ttak ki. A kozvetl en visszautasit ast kovetoen bizon yos idonek kellett elte lnie, amig a munkan elkUli a esaladi tamo gatas t es szemelyes eroforrasait igenybc veve os szeszedte magat, es visszaju tott arra az erzelmi szintre , ame ly a tovabbi allas kereses hez szUkseges volt. A folytat 6d6 visszautasitaso k m iatt azo nban a visszaszerzett erzelmi egyensuly egyre melyebb szint en volt , a esokkeno allaskeresesi aktivitash oz es erte kte lenseg erzeseh ez juttatva el az egyent. Borgen es Amundson (198 7, 182.) megfogalmaz asaban:
664
SZE KELY VINCE
19. A MUNKANElKUUSEG l ElEKTANA
"Az allaskeresesi akt ivitas csokkenesenck eze n periodusa soran, ame lyet a remen ytelen seg es kiabrandultsag er zelrni allapota jcllernzett, az egyen eljuto tt abba a fazisba, hogy ujragon dolja onrnaga erte keit, es hogy ujra figyelembe vegye karrierje megvaltoztat asan ak leh erosegelt". A masodik csoporrba azok a ferfiak es n6k tart ozt ak, akik ant icipalta k az allasuk elveszteset, igy egyfajta gyaszrnunkan mar azel6tt atrnentek, hogy tc nylcgesc n megtorrent voln a az elbocsa tas. Esetu kben az elbocsatast k6vet6en egyfajra megkonn yebbul es volt tapaszta lhato. Ezt kovet te egy .vakaciohoz", szabadsaghoz kapcsolodo allapo t, majd az allaskereses szakasza. Az allaske reses soran ate ltek megegyeztek az el6z6 csoport eredmenyeivel. A harmadik csoportba azo k a n6k tartoztak, akik nem mint els6dleges csaladfenntartok dolgozt ak, Ok et sokkal kevesbe sulyosa n erintette munkaju k mcgszun ese, mint az els6 ket csoportba rartozokar. Szom oruak volta k, es megeltek stat us uk elveszteset. Az 6 esetukben is eltelt bizonyos id6, miel6tt hozzakezdt ek volna az allaskereseshez, A szakaszelrnelete kkel szemben megfogalmaz6d6 kritikak szerint ezek az elrneletek inkabb leiro, mintsem magyarazo jellegtiek. Nem egyertelmti, milyen renyezok hatarozzak meg az egyik szakaszbol a masikba torteno atlepest vagy eppen a fixalodast. A szakasze lmeletek altalaban linearis mode llek, ezer t nem kepesek kezeln i a mu nkanelku liseg tenyleges jelen seget, ame ly progres sziv es regre ssziv folyamatokat egyarant magaban foglalhat, Vegezetul, minel tobb szaka szt ir Ie egy elrnelet, annal ser ulekenyebbnek bizon yul, ann al neh ezebb en igazolhato empirikusan.
AZ ALLAsKERESESI MAGATARTAsT MAGYARAZO ELMELETEK A gazdasag mas te riilete ihez hasonl6an a munkan elkiiliseg eseteben is van letjogosultsaga az egyeni reakci6k es cselekvesfor mak gazdasagi folyamatokat befolyaso l6 hatasar61beszelni. A mu nkanelkiiliseg kapcsan ez az egyene k allaske resesi magatartasahoz kot6d ik, amely a gyako rlatban csak korlatozott mertekben koveti a racionalis torvenyszerusegeket. A sikeres elhelyezkede s a munkaer6-p iaci leh et6segek, a szakmai es allaskeresesi kepessegek meglete mellett sajatos pszichol6giai allapotot kovetel meg . A munkan elkiiliseg jelent6s mertekben hat az egyen munkakesz aIlapota ra es az allaske resesi aktivitasra. Ez ut6bbi magat artas komplex, kognitfv, motivad6s hatterebe nyujtunk nehany elmelet segitsegevel rovid bet ekintest.
A varak ozas-ertekesseg es a szemelyes hatekon ysag elmelete A varakozas-ertekesseg elm"'etet az allaskereses i viselkedes magyarazadra alkalmazta Feather es O'Brien del-ausztraliai, munkanelkiili fiatalok koreben vegzett kut adsaik soran. Feather ket, a nyolcvanas evek elejen igen nepszerG elm eleti modellre alapozta vizsgalatat . Az auribuci6s es a tanult teh etetlen seg elmeletere. Mindket elmelet az erzelmek es a viseJkedes kognitfv oss zetev6jere hel yezi a hangsulyt. A va-
665
rakoz as-ert ekesscg elmelct lenycge, ho gy egy szernely akkor tesz crofeszfrest egy cselekedet vegreh ajrasara, ha igennel t ud valaszolni a kovetkezo har em kerdesre : I . A cselekedet vegreh ajthato-e egy elvart szint ne k megfelel6en ? 2. A cselekedet vegreh ajrasa biztositj a-e a sikeres kimen etelt? 3. Az elert eredrneny, output eleg ertek es-e az egyen szarnara? Egy allaskereso varakozasat a cselekves sikeres kivitelezesevel kapcsolatosan alapvet6e n az cgyen azo n hiedelm e hatarozza meg, hogy van-e az 6 kepessegeinek, ado ttsagaina k megfelel6 rnunkakor. Ehhez jarul nak a korabb i munkaero-felvetelek saran szerze tt kedvez6 es kedvez6tle n tapasztalatok. A megszer zend6 alias szubjektfv ertekesseger, valcnciajat az alias eszlelt jellemz 6i es a szemely szukse gletei es erte kei szabjak meg. Egy alias tiinh et vonzonak, mert min den .viramint" biztosit , vagy azer t, mert a szcrnely er6s teljesitme nyszuksegle ttel rendelkezik, vagy elkotelezetten szeretne rnasoknak segltseger nyujrani , A szernely a varakozas es az ert ekesseg, vonz osag egyiittes merlegelese alapjan alakitja ero feszite seir. Lehet , hogy egy alias nagyon vonzo, de kicsi a valoszinii sege a megszerzesenek, mig egy kevesbe von zo alias, amely elerhetobbne k ttinik, nagyobb ero feszites re sarkallja az allaskeres6t. Ez persze fordltva is igaz: Iehet egy alias konnyen elerhc to, azo nban ha negativ valenciaval bir, az egyen nem te sz erofe szltest a megszerzesere, A varakoz as-ert ekesseg elmelete t jol klegeszlti Bandura elmelete (1989) a szemeIyes hatekonysagr6/. Bandura szerint minden egyen ren de lkezik egy bels6 varakozassal azzal kapcsolato san , hogy kepe s-c vegre hajta ni egy cselekedetet vagy sem. Ez az onrnagara von atkozo erzes aztan rneghatarozza a viselkedes kirncnet et . Minel kedvez6bb a cselekves ered me nyessegevel kapcsolato s hiedelem, annal nagyobb ese llyel jar sikerrel az egyen . A munkaero-felvete l teren vegzctt ku tata sok (Herriot, 1990) ujabb adalekkal jarulnak hozza e jelenseg mege rte sehez . A munkaad6kn ak keyes kozvetlen tapasztalatu k lehet arra vonatkoz6an, hogy egy palyaz6 kepes lesz-e eleget tenni az alias kovetelme nyeinek vagy sem. Ugyana kkor kozvetlen megfigyeleseket te hetnek azza l kapcsolatosan, hogy maga az allaskeres6 hogyan velekedik err61. A dontes sor an ezt az informaci6t - am ely mogott lenyegeben a palyaz6nak az adott allassal kapcsolatos szemelyes hatekonysager zese huz6dik meg nagyobb mertekben veszi figyelembe a mu nkaad6, mint a korabbi munkatortenetre vonatkoz6 adatokat.
A tanult tehetet lenseg elmelet e A tanult tehetetlenseg elmelete eredetileg allalOkkal vegzett kut at asok eredmenyein nyu gszik. Seligman (19 75) felfedezte, hogy a nem kontrollalh at6, averziv inge reknek, igy peldaul a kiszamithatatlan id6kozokb en adott e1ektrosokknak kit ett ku tyak fokozatosan "tehetetlenne" valnak, s meg akkor sem mutatnak elkeriil6 viselkedes t, ha erre nyilvanval6 lehe t6segiik lenn e. Seligman szerint azoknal az embereknel, akik alta luk nem befolyasolhat 6, kedvez6tlen hatasokn ak vannak kiteve, hasonl6 jelenseget figyelhetiink meg . A munkanelkiili seg nem kontrolIalhat6 esemeny. Az egyen azt eli meg, hogy barmit tes z, nem kepes befolyasolni azt, hogy elbocsatjak-e vagy sem . Kezdetben az allaske reses tunhet iranyithat6 tevekenyseg-
66 6
SZEKELY VINCE
19. A MUNKANE LKULISEG LELEKTANA
ne k, azo nba n a gyakori visszautasltas es a visszajclzesek hianya m iatt a rnu nkane lkuli egyen szamara ez is ko ntro llalhatatlan, averziv csemcn nye valhat. Az, ho gy az egyene k akkor sc m probalnak mcgku zden i az a ket era negati v hatasokkal, ami kor erre cgycbkent leh ctoscguk lennc, tobbfelekeppen magyar azharo: motivacios deficittel, azaz csokken az egyenek motivacioja a kirnenc t kon tr ollalasara; kog niti v deflcittcl, azaz az cgyc nc knek az a hied clm uk, hogy ncm kcpesc k kontro llalni a kime netet : es vegeze tiil- amc nnyibe n a kimenet averzfv - cmociona lis deficittel, azaz az egye ne k szorongast es de presszi6t elnek at. A reh er erlenseggel jcl lemezh eto mun kan elkuliek korebcn cso kken az allaskcrcsesi aktivitas, az uj kcszsegek es ismerctek megsze rzese irant i torekves (motivacios de ficit ) , on rnagu kat oko ljak a munkan elkulisegert (kogn itiv defi cit), es szorongas, de pressziv erzelrn i allapot jelle mz i oket (emociona lis deficit) . Az elme let ujrafogalrnazasakor Seligman es Ab ra mson (Abrams on et aI., 1978) a tanult te hete tlenseget kapcsolatba hozta az attribuciova l, vagy ahogyan ezt leg uja bba n a szerzok nevezik : az egye n rnagy arazo stilusaval. Velcrncny uk sze rint a ta nult rchete rlenseggel jellemezh eto egye ne k jellegzetes m6don magyarazzak az oket era negativ esemenyeket. Enn ek len yege, hogy be lso, globalis es alland o ok oknak tu lajdon itjak eze ke t a kedvczotlen escmcnyckc t . Az ilycn jellegG oktu lajdon itas kovetkezm enye az on vad ol as, az eh hez tarsulo one rtekeles-csokkenes es a depr essziv erze lm i allapo t , A rnunkan elkul iscg lelekt ani kovetkezmcnycit rnagyarazo irodalomba n szamos szerza alkalmazta a tanult te hetetlenseg elme letet (Wi nefie ld, 1995). Izgalm as kuta tasi ered me nye kra l szamo lt be Baum, Flem ing es Reddy (19 86), akik laborat6ri umi kise rle t so ra n azt kutatrak , hogy hogyan alak ul a m unkan elkiiliek kitartasa. Ered me nyeik szerint azok a kiserl eti sze melyek, ak ik mar tbbb m int harom h 6n apja volt ak mun ka nelkii l, csbkk ena kitartassal es ugyan csak cso kkena adren alin - es noradrena linszinttel reagaltak a ne m ko nt ro lIalhat6 felada to k elvegzese re olyan visszajelzes mellett, am ely nem volt osszefiiggesben a cselekves ten yleges kimene tevel. Ezzel szemben azo k, ak ik munkaban allta k, illetve harom hetn el ro videbb ideje voltak mu nka nelkiil, novekva kitartassal es novekva adre nalin- , valamint noradren alin szinttel ("reakta nciaval") reag aItak ugyan ana a feladathelyzetre ugyan azo n visszajelzes mell ett. Baum es munkat arsa i idezett kuta tasanak ere dmenyei egybevagnak a kontro ll elvesztese alta i kivaltott lelekran i jelensegral a tudomanyte riileten kor ab ban kialakul t dis kurzus kovetkezt eteseivel. Brehm (1966) kezdetbe n vita tta, hogy a kontroll elvesztese a te hetetlenseg jelen segehez vezeme. Velemenye szeri nt pont elle nkezaleg, az egyen rea kci6ja epp a ko ntroll megszer zesere tett na gyobb erMesz ites formaj aban nyilvanul m eg: az egye n khart6an es elszantan pr6baIja visszanyern i a kontrollt . A kesabbiek soran azonba n Brehm (Wortman , Brehm, 1975) m6do sito tta velemenye t . Eszerint a rea ktancia az ese me ny feletti kon tr oll elveszteset kozvetlen iii koveta idaszakban jelenik m eg, mi g az ida elareh alad ta val a tan ult teh etetl enseg kap sze repet. Darity es Golds mit h (1993) a tanul t teh etetl en seg te6riaja es a kozg az daszok aItal "munkanelkiilisegi h iszter iakent" em legetett jelen seg ko zotti jelenta s p arh uzam ra h ivja fel a figyelm et. Ez a megkozelites az t jelzi, hogy a mun kan elkiiliek aI-
667
las ke reses i magatartasa visszahat a mun kacro-p iaci folyamatokra. A mu n kan elkiilisegi rata alakulasat elernzo kozgazdaszok felfigyelrck arra, hogy az ak t ua lis mu nkanelk ulisegi rata es a munka ne lku liseg mcgszokott szintje kozott osszefugges van . Ha az akt ua lis m unkan elkuli segi rat a megh aladja a gazdasagba n szokasos szintet, az to vabbi novek edest gerjeszt, viszo nt ha alatta marad cnnck a szintnek, az tovabbi csokkenesscl jar, fuggc rlen ul a ren yleges m unkaer o-kercslct alakulasatol. A szerzok sze rint e te nde nc ia mogou a korab bi rnu n kan elku liseg idejen kialakult es a foglalkoztatas altai teljese n m eg n em szGnt ta n ult tehetetlensegbo l fakad6 pcsszim izmus all. Mint a m unkanelkuliseg ha tasainak reve rzibilitasa kapcsan mar volt r61a sz6, szarnos ku tatas jelcztc, hogy a m unk anelku lick egy resze nel a m unkanelk uliseg ta rsadalm i es lelektani traurnaja nem m ul ik el nyorn talanul . Liern es Liern (1988) eredrnenyei szeri nt, ha valaki 4-7 h6napig volt munkanelkiili, ak ko r legalabb 5-8 h6n apot vehet igenybe, am ig kiheveri az atelt erzel rni trau mat, Ez az ida meg hosszabb is lchet, ha az uj alias ncm megfelelo a sza ma ra, pe ldaul nem haszn alhatja ki a kep cssegeit, "gyen gebb" adottsagokkal is betolrheto lenne az ad ott mu nk akor. A m unkan elku liscg rnaradvan yhatasa i csokkentik a m un kan elkiili sikcres beillcszkcdesen ek va losz lnuscger, ezalral noveli k anna k az cselyet, hogy ak i egyszer mar volt m un kane lkii li, is rnet azza valjo n, A m unka nelkuli segi h iszteria veger edrn en ybe n egy negativ sp iral ere dmenye. Mine l tob bcn valna k on hibaj ukon kfvul m unk ancl ku live, s minel tobb m unkanelku li eseteben alakul ki a tanult teh etetl en seg allapot a, an na l nagyobb sza mba n ta lalunk a munkakereses te re n elbatorra lanodott es a mu nka vilagab61visszavonu lt egye ne ket. A mun kan elkiili seg tehat mun kan elkiili seget sziil, es e folyamat hatte reben a tan ul t te hete tle nseg kialak ulasa all. Mind az elvaras-errek esseg, mind a ta n ult teh etetl en seg elmelete azt jelzi, hogy a korabbi ta pasztalatok teh eta k felela sse a mun kaker eses feladasaert, ami a ta rr6s m unkan elkiiliseg kialakulasahoz vezet. Megjegyzenda ugya na kkor, hogy az aktiv allas ke reses tal torrena elfordulas nem m inden es etben ma ladaptiv re akci6. Hami lton, Hoffma n, Bro man es Rau ma (1993) egy gyar bezarasakor kovette k nyomon a dolgoz6k reakci6it . Az iizem bezara sa egye rre lmGen sorsszerG eseme ny volt, am ely felet t a do lgoz6knak n em vol t ko ntro llja. A kuta tas eredme nye i azt bizo nyi to tta k, hogy a pro blemak ozpont u megkiizdes csak abban az esetben optimalis a mentalis egeszseg szempontjab61, ame nnyibe n te nyleges elhe lyez kedessel jar. Rossz mun kaer a-p iaci ko riilmenyek kozott, ahol n incsen ek elerheta allasok, adaptivabbnak bizo nyu lt az elkeriila, passziv strategia.
OSSZEGZES HELYETT A mun kane lkiiliseg lelektanat vizsgal6 ku tat asok ered menyei, valam int az elme leti modellek osszegzesekent erdemes fa lte nni a ke rdes t, mil yen haszonnal jarh at a mun kan elkiiliseg pszichoszocialis di menzi6jana k kutarasa? A m un kan elkiiliseg lelektani reak ci6in ak megism erese es e reakci6k tbrve nysz erGsegeinek m egerrese elenged hetetlen iil fontos a mun kan elkiilie k sza kszerGseg itesehez. A mun kan elkiili seg pontos ab ra zolasa reven az elbocsaras elatt all6k , illetve all asukat frissen el-
668
19. A MUNKANELKUlI SlG LELEKTANA
vesztettek szama ra lehetove tcszi, hogy fclkeszu ljenek a varhato csapa sokra . Ez csokkenti az atelt stressz mert ekct, es az egyenek erofcrrasaikat a problernak megoldasara fordithatjak, A mu nkanelkuli seg kovct kezmenyeit enyhito es erosfto faktorok pontos lefrasa ugyancsak az egyeni megku zdesi straregiak kialakitasaho z [arulhat hozza. Ezen nil azonban az allarnilag tarnogatott progra mok hat ekon ysagar fokozhatj a, hisz a munkanelkiilive valta k koreben mar elozerese n meghat arozhatova valik a leginkabb veszelyezte tet tek csoporrja. A tapasztalatok azt jelzik, hogy amikor mar tartosan rnunk anelkulive valr valaki, sokkal nehezebb es to bb erofeszites t igenylo feladat a munkaeropiacra torten o visszateres, mint ha ezt egy korabbi iddszakban, prevent fv m6don tu djuk mcgtenni.
IV. RESZ GAZDASAG ES AZ EMBERI VISZONYOK
