IRODALMI SZEMLE. A vallas lelektana. Nines a vilagon konnyebb és halasabb feladat, mint a vallas titkainak magyarazata. Ebben a meggyozodesben 61, legalabb itgy latszik, hosszii idok &a minden termeszettudes, az Osszes filoz6fiai spekulaciok, a szociologusok minden fajtaja s a divatos lelektanok vezeto kepvisebii. A vallas „lelektani" magyarazatara ezeken kiviil szinte minden „miivelt" ember is hivatottnak erzi magat s ez is egyike azoknak a. problemaknak, melyeket mindenki, meg pedig tobbfelekepen is, de mindig igen elmesen meg tud oldani. Mar maga ez a. teny is arra enged kOvetkeztetni, bogy egy tudomanyos jellegii és ervenyii vallaspszichologia megalkotasara legfennebb meg csak kiserletek tetettek, de legfokepen elarulja azt, hogy a 101ektan fogalma s lenyege kortil borong meg ezidoszerint a. legrejtelmesebb stitetseg. Mert ha maganak a 1elektannak torvenyei, anyaga, mddszere és problemai tudomanyos ervenynyel tisztazva lennenek, mindjart kevesebb volna a „hivatott" psziehologusol; szama s kozelebbrid a vallas lelektani problemait sem oldozgatnak oly jatszi k8nnyfiseggel és oly sokan az emberek. Termeszetes, hogy ilyen koriilmenyek koziitt elso teend6 az alapveto kerdesek tisztazasa, mely eljaras tajekortatast nyujt anon problemak ktireben, melyeknek megoldasatol fiigg a vallas titkanak megfejtese. A ktivetkezokben egy szereny kiserletet tesztink arra, hogy a vallas lelektananak legfObb problemait kijeloljuk, s megfejtesuk iranyat megmutassuk. Ekiizben igyekezni fogunk maganak a vallaspszichologianak, mint tudomanynak lenyegere is ravilagitani. 1. A vallas leektananak ketsegtelenfil legfontosahb, mert alapvetO kerdese a vallas keletkezesenek titka. A legtobb kutatO egyszeriien ebben latja kimeritve az egesz vallas-
F ><*x IRODALMI SMILE
4 9
I I/
425
pszichologiat ; s annyiban van is igaza, hogy e kerdes megfejtesetol frigg minden tovabbi vallasos kerdes felderitese. Problemank megoldasara szamtalan kiserletet tettek, melyek kort a legkomolyabb tudomanyos tOrekvesek a legfeltiletesebb kepzelOdesekkel, sot igen sok rosszindulatii kfserletezessel valtakoznak. ElOszor megprebalta a kerdes megoldasdt a fflozofia osszes spekulativ form*, azutan a termeszettudomany, majd a szociologia, a noplelektan Os legrijabban az dgynevezett pragmatista empirikus lelektan. Mindezek az egymdstO1 agyon is kiildnbozo Os elut6 kutatasok egyeznek abban, hogy megfejtestiket lelektaninak gondoljak Os egyeznek abban is, hogy tulajdonkepen egyik sem lelektani. A spekuldcia, melynek fOkOpviseloitil Schleiermachert, Hegelt Os iskolajdt és napjainkban Eucicent nevezhetjuk meg,' egyetlen esetben sem kepes a vallas lelektani gyilikereig hatolni, mert a problemat metafizikailag kezeli es a magyarazd elvet mindig valahonnan kiviilrol veszi. Igy Schleiermacher meghatarozasa, hogy a vallas „a vegtelennel" yak, titokteljes lelki erintkezosbol szarmazik Os lenyegeben az abszoluttol vald feltetlen friggOs Orzete ; eloszor egOszen metafizikai bazison all, azutrin pszichologiailag teljesen elhibazott dolog, mivel a vallasban, ahol az ember a megvaltdst OH at, a felszabadulas erzese a lenyeges Os a dOntd, a ffiggeserzet logikai kovetkezmeny Os mindig utolagos reflexi6 eredmenye. Hegel Os iskolaja frjra az abszolutumot, az egyetemes eszt veszik kiinduld pontul Os magyar-ad, elvtil, ahonnan logikai, eszelvekbe vezetik le Os abroncsozzak az egesz vilagot Os a teljes Oletet, termeszetesen csak a helyet tudvan e vilagszisztemdban kijelolni mindennek s igy a vallasnak is, mely naluk az abszolut szellem misztikus, kOpszerti tintudatrajutasa a vOges ernberi szellembon. Termeszetes, hogy ez a megallapitds — melynek, hogy dgy mondjult : Icoltoi igazsdgdra red fogunk mutatni minden igazi pszichologiai megfigyelost nelkuloz. VOgre a modern Eucken a maga transcendens, misztikus „szellemvildgaval" ketsOgteleniil erdekes Os elOkelo kepviseloje a filozofiai idealizmusnak, de a valLasd erre nezve a kovetkezo munlaikat : Schleiermacher : Reden fiber die Religion stb. Text der 1. Ausgabe. OM 1899. F. SiegmundSchultze : Sehleierinaehers Psychologie in ihrer Bedeutung fur die Glaubenslehre. Tiibingen 1913 ; P. Wernle : Einfiihrung in das theol. Studium. Tubingen 2. Al. 1911. (nWesen der Religion") 2. Teil. II. A. 1. R. Eucken : Der Wahrheitsgehalt der Religion. Leipzig. II. Al. 1905 ; u. 6": Hauptprobleme der Religionsphilosophie der Gegenwart. Berlin 1907. II. Al. ; vegre e sorok irojcinak „A vallitsos &Inky magyarazata" draft, megjelenes alatt levo tanulmanytinak idevagO §-at.
426
IRODALMI SZEMLE
lasra vonatkozo the6riaja nelktilozi a pszichologiai alapot Os Opp a gyokerkOrdOsre vonatkozolag nem bir szilard, kozvetlen bizonyossagt es pozitiv alappal. Maganak a spekulativ gondolkozasnak pszichozisat vizsgalva, megallapithatjuk, bogy a spekulacid maga lelektani vizsgalatra szorul, hogy a benne logikai és metafizikai kontOsbe oltOzlitt szubjektiv emberi elmeny lenyege tudomanyosan tisztazhato legyen. Igy, ha a spekulativ rendszerekben keressiik az elmenyt, melyet kifejeznek, gyakran meglepoen mely igazsdgokat talalunk benniik, mint peldaul Hegel filogfiajaban azt a pszichologiailag igazolhato rnelysegesen igaz gondolatot, bogy a vallasban az emberi szellem sajat maganak vegtelen Orteltuseget latja at Os paratlansaganak Obred boldogito tudatara. Azonban maganak a filoz6fiai spekulacionak, bar Schleiermacher peldaul meg volt gyozadve arr61, hogy 6 vallaspszichologiat teremtett, igazaban semmi koze a pszichologiahoz Os ezaton a vallas keletkezesenek problemaja nem is oldhat6 meg. Azonban Opp ilyen kevesse vezethet megbizhato eredmenyhez a termeszettudomciny szokasos vallastheOriaja is, mely magat mindig az empirikus vagy fiziologiai lelektan alapjan allOnak tartja. Ennek oka pedig a termeszettudomany azon sajatsagaban rejlik, hogy az emberi eletet is teljesen materialisztikusan fogja fel Os magyarazza. A termeszettudomany ugyanis ktilso, anyagi, Orzeki adottsagokbol akarja megerteni az ember lelki Met& ; az embert belesorozza a termOszet empirikus adatai koze s azokat kiizvetlenebb bizonyossagaaknak veszi, mint magat a termOszetet is megismer6 s atel6 emberi szellemet, ontudatot, intelligenciat. A termeszettudOs igy, mintegy sajat magat is szolgai elemeve teszi annak a vilagnak, melynek ismert kepOt 0 maga kiralyi ontudattal alkotta. Nem az emberi szellem tOrvenyeit nezi, melynek fenyeben lesz megertette maga a termeszet tOrvenyszeriisege is, hanem lelketlen, mert anyagi (!) torvenyszerasegeket akar a ktilso vilagb61 az emberre eroszakolni. Igy nem latvan az embert, igazi lelektani ismeretre is keptelen. S mivel lelektani megallapitasai csak termeszettudomanyi analogiak, azert van az, bogy lehetonek tartja egy-ket konnyed hasonlattal elintezni a vallas gyokOrproblemajat. Termeszetes, itt is vannak arnyalatok. De egeszben veve a materialisztikus termeszettudomany megoldasa az, hogy a fizikai, termeszeti let korlataiban eleteert ktizdo emberi szervezet narkotikum, lelki Opium gyanant termi a vallast, mely az 8 lelki altatoszere : az Met k6lteszete. Vele szemben tiles fonyben all az emberi agy pozitiv munkaja, a vale konyortelen, tenyleges megismerese, a tudas ; mely feltarja,
fRODALMI SZEMLE
427
hogy itt minden anyagi tenyezek osszehatasa es ktizdelme. De eppen mivel a tud6s csak gyotrelmet okoz, mert mindennek valtozO, pusztule voltat tiirja fel, kell termeszetes gyegyszerill (vajjon miert ?) a vallas, hogy a megkinzott kepzelet a tlilvilag gyonybreivel feledtesse el a sovany valesagot. „A hit ebrenlevok cilmoddsa", mondotta egy kivale termeszettudesunk es ezzel hiven és teljesen ki is fejezte inindazt, amibe a termeszettudomanyos gondolkozas hivei szoktak osszefoglalni a vallas lelektanat.' Kenytelenek vagyunk tehat feltiletesnek belyegezni a termeszettudomany 611aspontjat a vallas keletkezeserel. Pedig lenyegeben azonos, mert materialisztikus alapon allanak azok az osszes szociologiai kiserletek is, melyek e problema megoldasara tetettek. ComtetO1 elkezdve, ki bizonyos primitiv vildgmagyardzati format („theologiai Allaspont") keresett a vallasban, de eppen lelektanilag tevedett az emberi egyen és tarsadalom fejlOclesi azisainak megallapitasAban, napjainkig minden szociologiai kiserlet lenyege abban all, hogy egyfelol az embert Es annak egesz lelki vilagat vegzetesen befolyasoltnak tartja az anyagi termeszet ktilsO viszonylataitel, sot a „lelki vilitgot" egyenesen az anyagi, termeszeti vagy gazdasagi „erek" termekenek veszi, mint peldatil Marx Es a torteneti materializmus ; masfelal a vallast nem a torteneti adottsagokon feltil alle emberi szellem termeszetebel, hanem mindig a primitiv ember ill. at elso emberi tdrsadalom tobb-kevesebb empiria alapjan rekonstrualt kepab(11 magyarazza. Ez alapon, eltekintve jelentektelen 6rnyalati killonbsegektel, eredmenye mindig az, hogy a vallas a primitiv emberi elme vedekezese a kiils5 termeszet ellensEges es erthetetlen tamadcisai ellen s gyokere „az okokat kereso Ortelnies leny tiljekozatlan ketsegbeesese". Ebb51 az kovetkezik, hogy a helyes viUgmagyarazat és a halade technikai kultara a vallas szakadatlan pusztulasitt munkaljak, Inert jobban megadjak as ember biztonstigerzetet, mint a vallitsban megkiserelt kezdetleges vedekezesi forma. Vegre as is kovetkezik ebb(51, hogy a modern embernek nines vallasa, mert helyes a termeszetismerete és tokeletes a villamhariteja, meg a folyamokra alkalmazott gatjai Es hazai a tfiz ellen a biztositAsok Altai ttirvenyesen vannak tredve. Kiilonbseg csak abban van, hogy e kiserletek egyiketmasikat komoly tudomanyos torekves, tobbi reszet pedig rosszindulatti harag mozgatja ; vegre egyik, peldaul Herbert Spencer
1
Apathy Istvan dr.: Alom Es valositg. A kolozsvari Egyetemi Kor 1904-iki evkiinyvenek melleklete. Tipusnak tekintheto mei.
428
IRODALMI SZEMLE
az Ohm, az alombart valo enmegoszlas, a halal, az osiik szellemeinek tisztelete jelensegeiben ; Max Muller ellenben a nyelv és a beszed kep-jellegenek megteveszt6 hatasaban ; egy harmadik, kevesbe komoly tudOs pedig egyszeriien a primitiv ember butasagaban keresik a vallasos elet jelensegeinek gyokeret. Es ezt a mOdszert lelektani es neprajzi rekonstrukciOnak nevezik.' Erre az iranyzatra rovid és hatarozott kritikat mondhatunk. Eloszor is az a kozOs alapgondolat, hogy a vallas a kepzelet magyarazati mOdja az ismeretlen és felelmes termeszeti jelensegekkel szemben s hogy igy tulajdonkepen az elmenek szant alpotlek ; megd(51, ha meggondoljuk, hogy a vallas nem veszett el, noha a villamlas termeszetevel tisztaban vagyunk. Masodszor a vallasnak a primitiv ember Meta& valO magyarazata egy altalanos szellemi jelenseget torteneti keretekbe akar szoritani és felteszi, hogy a vallas nem fejlodo és hogy a modern ember lelkebol hianyzik, aminek pedig elo cafolata millionyi vallasos ember. KozelebbrOl ez a modszer nem is tOrteneti, hanem teljesen kopzeleti, mert meg kell elegednie val6szinii rekonstrukciOkkal i,nOprajzi és lelektani" adatok alapjan, melyeket jelenleg 616 emberekt61 kap s igy a jelent a multba vetiti vissza ; v6gtere oly OrtikkevalO szellemeket, mint Jezus, kenytelen lesz egyertekilnek tartani az emberevo papuaval. Egyik ellenmondas &Si a masikba botlik s ennek ok a az, bogy a materializmus csOdbe ment és igazan „primitiv" magyarazati mOdszerevel dolgozik, hogy a lelektanban minden tudomanyos alapot nelktiloz es vogre a vallasos elmenyt nem fejlodese csticspontjat jelento konkret peldakon, hanem a majomemberen, vagyis annak elkepzelt kepen figyelte meg. Mindezek a bajok meg novekednek ott, ahol a szociologusok a vallas gyokereit a E szociologiai vallasmagyarazatok kiiltinbozo arnyalatainak attekintesere ajanljuk a kovetkezo munkakat : E. Durkheirn : A vallasos gondolat eredeterol alkotott klasszikus rendszerek kritikai vizsgalata. (Huszadik Szazad. X. ell. 5-6. szam. 1909.) Ez a munka nagy és megbizhatO bibliografiaval is szolgal epp e korbol ; Collins F. Howard : Spencer Herbert szinthetikus filozofiajanak kivonata. II. kiad. Bp. 1908. Grill. 1. és XXIII. fejezet ; Menger: lJj erkolcstan. Bp. 1907. Grill. II. 4., III. 2., 4., 11. fejezetek ; Lester F. Ward: A haladas lelki tenyezoi. Bp. 1908. Grill. XXXI. fejezet ; Sonia B6dog : Allami beavatkozas és individualizmus. Bp. 1907. Grill. I. 14. (33-38. 1.); Gitjau : A vallas szociologiaja (L'irreligion de l'avenir`. Bp. Szociologiai konyvtar ; Rubin Lasz16 : A vallas keletkezese. Bp. 1912. Galilei fiizetek. 3. sz. Ezekban a kOnyvekben as olvas6 tovabbi boseges utalist talal hasonlo jellegli munkakra. Ez as iranyzat nalunk is a legdasalaban tenyeszik.
IRODALMI SMILE
429
tarsulas kOriilmenyeiben keresik és a vallast az emberi elet jelensegeinek kollektiv kifejezese gyanant tekintik és magyarazzak, agy hogy a tarsasag erdekei magasabb, kepzeleti vilagrend alakjaba iiltoznek s megsziiletik a kijelentes, mint a tarsadalmi akarat szankcionalt kifejezese és a taxsasagra hasznos erenyek, mint isteni parancsok, kotablakra vesetnek. Minden ilyen elmelet indokolatlan spekulacie és a vallasos elet problemainak igazi melysegeit egyaltalan nem erinti. Sdt, ha valaha letezett a vilag és az elet „primitiv" magyarazati modja, Ugy ezek a szociologiai kiserletek igazan a legfeliiletesebb és legprimitivebb magyarazati tOrekvesek a vilagon. Mindezeknel sokkal komolyabb indokok hortak lOtre a vallas keletkezesenek nOplelektani magyarazatat, mely sen Wundt nagy munkajaban van megvalositva. Ez kiilonoa neplelektani vizsgalat abb61 a nagyon is fontos alaptenybol indul ki, hogy a vallasos elmenynek minden idOkben és helyeken kozos ttirvenyszerfisegei vannak, melyeknek megvilagitasa Altai a tOrtOnelem folyaman fell6po vallasalakok, az elszOrt és ezerfele jellemd vallasos adatok 7c5zos ortelmet és egyseges pszichologiai magyarazatot nyernek. Ennelfogva a neplelektan itt a vizsgalati anyagot a valicistortenetbol veszi es megalkotja a valldstortenet pszichologidjdt.1 A vallasttirtenet e lelektani megvilagitasa lehet6v6 teszi azt, hogy az emlitett szociologiai kiserleteknel helyesebb magyarazata johessen letre a vallas keletkezesenek, mivel a vallast, mint az egyetemes emberi szellem elmOnyet, keletkezesetiil kezdve a megismerheto torteneti fejlodes egesz vonalan vegigkisOri s az egesz anyagb6I valogatja ki s allapitja meg a fejlodo lenyeget, az egyetemes torvenyszertisegeket es a ktizos eredteto gyokeret. Igy a vallas nOplelektani vizsgalata ertelmet, szemeket ;ad az amfigy yak vallasttirteneti anyaghalmaznak. Ez az eljaras tehat teljesen jogos és helyes igenyeket akar kielegiteni és mint kutatasi m6dszer is rendkiviili fontossaggal bir a vallastudomanyban. IthivelOi Os Meg Wundt gyonybrii poldait adtak az Oriasi torteneti anyagon valo attekintesnek, a reszleteken val6 uralkodasnak s az adatok meglepO és felette erdekes csoportositasanak és magyarazasanak.2 Lasd Bartok Gyorgy dr: A vallastudomany targya Os modszere. Ref. theol. fakultas ertesit5je. Kolozsvar, 1910. 22. 1. 2 Mindenkinek ajanljuk erre nezve: W. Wundt: Volkerpsyehologie. H. Band. Mythus and Religion. 1. and 2. Teil. (Leipzig, 1905; II kiadas u. o. 1911.) olvasasat Os osszefoglale kisebb munkak koziil, mint egyiket a legtok6letesebbeknek : Martin P. Nilson: Primitive Religion c. miivet (Religionsgeschichtliehe Volksbiieher III. Reihe. 13-14. Tiibingen, 1911.)
430
IRODALMI SZEMLE
Mindazonaltai Ttundt, aki a vallas egesz tartalmat a „mithoszkepz6 fantaziV-bol szarmaztatja és annak termeke gyanant magyarazza, megsem latott be a vallasos elmeny legmelyebb gyokereig és annak valOsagat, realitasat illetoleg hatarozottan kevesre beesillte a vallast az emberi elet tenyezOi . kort. Ezt az alabbiakban igyekezni fogunk igazolni. A kozelmultban és napjainkban aj, modern lelektanok és lelekbavarok kutatjak a vallas gyfikereit s keletkezeset. Ez az aj lelektani irany teljesen empirikus. A vallas kerdeseinek kutatasaban egeszen az Oniony konkrete adott Minemenyeire és adataira vetette magat s azoknak osszehordasaban és feldolgozasaban valoban bamulatos munkat fejt ki. Vizscr aledasanak targyat a vallasalapitok, prafetak, latnokok, b szektaalapitek, megtertek, rajongok, babonasok, lelkibetegek, idegesek stb. lelkielete kepezi s a vallas normalis és abnormis nyilatkozasait egyforma gonddal és figyelemmel oleli fel és csoportositja.1 E lelektani iskola, melyet fo'kepp W. James, Leuba, Starbuck és Flournoy kepviselnek, egy tekintetben rendkivilli fontossaggal bir a vallas lelektanara nezve s ezen a ponton do' el jelentosege és &take is. Feleletet adnak ugyanis e lelekbavarok arra a kerdesre, hogy a vallcis killon, iindllo s keletkezeseben és lefolydsciban hatdrozottan elszigetelhetO lelki jelenseg c az ember eleteben, vagy pedig mdsodlages jelenseg, melt' nzcis tengezok es funkcia szcirmazoka ? A vallasos specifikum kordese ez, melyre terme,szetesen a vallds keletkezesenek kerdese vet fenyt. Hatarozottan megallapithato, bogy James es tarsai kutatasabol, kimondottan vagy anelktil, az az allitas domborodik ki, bogy a vallcis mdsodlagos, szcirmazekjelensege a lelkieletnek s igy salypontja más, realitasban fizikaibb jelensegekre esik, maga pedig dtvitt, dl-jelentesfc, szinte szimbolikus filggveny. Nyilvanvalo ez mar abbol, hogy szerintiik a lelki elet salypontja a tudatalatti vilagba esik, ahol osztoniik, benyomasok, motivumok, tapasztalatok alaktalan és testetlen tomege varja a sOtetben az alkalmat, hogy bejusson a tudat megvilagitott fenykorebe, ahol jelentest, ertelmet nyer. Itt a tudat fenykoreben alakulnak at az fisztonfis, nevtelen mozdulasok jelento kepekke, melyek ertelmet, eat, parancsot adnak az osztontiknek. A vallasos kepzetek is ilyen osztOni torekveseknek a tudatalatti vilagbal az tintudat fenykorebe yak) Az empirikus vallaspszichologia sziikseget s a vallas kozvetlen dokumentumainak vizsgalatat eRiszor B. Duhm siirgette: Das Geheimnis in der Religion c. el6adasaban. (Freiburg i. B. u. Leipzig, 1896.)
IRODALMI SZRMLE
431
bejutasab61 szarmaznak s belolirk alakul ki a vallitsos gondolates erzelemvilag. Hogy tehat a vallasos specifikum miben all, 'azt kideriteni nem lehet, inert az, minden egya.bbel egyiitt a sillypontot kepezo és felderithetetlen tudatalatti vilagban gyokerezik. • Allitasunk tehat abban nyeri igazolasat, hogy famesOlcnel a vallassal,. csak mar .mint atalakult, atvitt ertelniii es osztOni inditasokbol gondolatokka, kepekke vfiltozott jelenseggel talalkozunk. Sot a legmodernebb lelektani iranyok, mint az Monir61 alkotott elmeleteben Freud, a vallasnfil is felveszik az figynevezett cenzurdt, azaz azt allitja,k, hogy az ontuclatra nezve alacsony ertekil, megszegyenitO, allatias vagy kellemetlen indulatok, mikor a tudatalatti eletbOl az ontudatba ,jutnak, az Ontudat atalakito munkfija Altai megvfiltoznak, attinornitinak, szellemi szimbolurnokra vivOdnek at, bogy az emberi ontudat Orzekenysege befogadhassa Oket. by szidetik — nemelyek szerint a szexualis oszton inditfisaibM — a maids is. As xkltsoWy rendw nyers Os szemermetserto titkos gondolatok etheri ruhat vesznek magukra az ontudat fenyeben es szentsegesse alakulva, a felsObb vil ag kepet teremtik meg. Ebben latszik az empirikus lelektani irt'inyok keptelensego a magyarazat megadfisara. Nem egyeb ez, mint a probMina konnyed eliitese. Amit meg kellene orteni es inagyaraziii, az a gyoker, mit fel kellene fejteni, egyszerflen a „tudatalatti"-ba tetetik s minden tovabbi erdeklOcles felesleges, got tilos. Ez azonban csak beismerese a megoldasban 1,a16 tehetetlensegnek s a bel(ile fakad6 tovabbi fillitasok ezen az igazan hipothetikus alapon ingadozva teljesen tinkenyesekke és ezer más feltevessel helyettesithetOve, vfilnak. A modern empirikus lelektani munkiisstig &dente igazfin abban a nagyon erdekes Os tanulsagos tapasztalati anyagban rejlik, melyet a kutat6k osszehordtak Os reszleteikben munkaik ItOvelkednek talfilo es igaz megfigyelesekben.1 Ezekben attekintve a vallas keletkezesenek megfejtesere tett kiserleteket, megallapithatjuk, hogy a kerdes megoldasfit mindeniitt a helytelen pszichologia tette lehetetlenne. A leektan fogalma, tfirgya, modszere, kiire vagy egyaltalan te kintetbe sem vetetett, mint a spekulaciOnfil vagy a - term& szettudomanyos (fiziologiai) felfogasnal, vagy egeszen helyteleniil volt ertelmezve, mint . a szociologiai vagy a moPompas munka : W. Jamesnak Wobbermin Altai nemetre forditott mlive : Die religiose Erfahrung in ihrer Mannigfaltigkeit. Leipzig, ' 1907. Tovabba : Starbuck: Religionspsychologie. Leipzig, 1909 Os Flournoy: Religionspsychologie. Leipzig, 1911 c. milvei.
-4,32
IRODALMI SZEMLE
dem lelektani kiserleteknel. Mindezeknel a foliba eloszor is az ember materialisztikus megiteleseben van. Szinte nem hinne az ember, hogy e bitszke tudomanyos allaspontok mogott oly ocska babona lappang, mint a vulgaris realizmus és materializmus, az az igazi anyagelvdseg, mely az emberi- leny igazi lenyegenek a csontjait és htisitt tartja, oly ertelemben, hogy azok mozgasa vagy munkaja termeli az iigynevezett lelki eletjelensegeket. EgyszOval ezen iranyok eldtt a gondolatnak vagy egy milveszi koncepcienak vegtelentil kevesebb a realitasa, mint a majnak, vagy plane az agyvelonek. Ami anyagi, az valesag, ami lelki s ezek kort a vallds is, az kepzelet, sot — hazugsag. A masik nagy tevedes, ami ezzel osszefitgg, az empirizmus helytelen ertelmezese. Ok a tapasztalatot az embert81 fuggetlen realitasnak veszik es a megtapasztalt targyat vagy adatot valOsagosabbnak gondoliak, mint ,azt, ami a legkozvetlenebb valosag, tudniillik a tapasztalo En maga. Azaz nem latjak at a tapasztalas, az ismeres s ennelfogva az egesz vilagkep alanyisdgdt. Ha pedig most mar minden anyagi, maga a tudOs is, és minden realiter, anyagilag tapasztalhate meg : milyen termeszetes az, hogy a lelektan mechanikava, a vallas pedig extatikus agybantalomma lesz, mondjuk az agy Orjongo mozgasanak termekeve. EbbOl a hinarbel csak az menthet meg, ha lelektani ismereteinket dltaldnos ismeretelmeleti alapokra helyezziik ; ha mindenekelOtt tisztaba jovunk azzal, hogy vajjon az emberral szerezheto tapasztalataink mennyibon realisok, toliink ftiggetlenek es egyaltalan hogyan erthetjtik meg az embert ? Mert ettol fiigg az ember elmenyenek, a vallasnak megertese. Egy ilyen ismeretelmeleti lelektant, mindezen fenntebb targyalt iranyok felett messze kimagaslot és tudomanyos ertekben a vallaspszichologiara nOzve is megbecsiilhetetlen ertektit, a magyar gondolkozas dicsOsegere Bain Karoly teremtett meg filozefiai kutatasaiban, osszekapcsolvan benne a filozefiai (ismeretelmeleti) es a pozitiv (helyesen &tett tapasztalati) szempontot.' Lasd erre nezve : Bohm : A lelektan ismeretelmeleti alapjai. Magyar Philos. Szemle 1889-1890. evf. ; u. o : Az ember és vilaga. II. A szellem elete. Bp. 1893. c. milveit. Az else az alapvetes, a masodik az egesz tan kifejtese. Segitsegiil hasznalhata tovabba : Tan/co Bela : Bohm és Kant c. nagyobb tanulmanyanak idevage igen vilagos reszlete. (Dr. Bohm Karoly Mete és munkassiga. II. kiitet 35-125 1. VII. fejezet. Besztercebanya, 1913. Madacs-Tars. kiad.) ; azutan Dr. Varga Bela : Bohm Karoly lelektana c. dolgozata (i. m. 275-295. 1.). Megjegyzendo, hogy a Bohm lelektani kutatasaiban mindeniitt felhasznalt term.-tudomanyi ismereteinek reszleteiben elefordul6 esetleges tevedesek sem az allaspont dialektikai igazsagat, sem a koncepcio fenseget nem erinthetik, 'even a
IRODALMI
433
Ranknezve itt annyi a fontos, hogy Bohmnel a lelektan az ember egyseges lenyerol sz616 Os azt magyarazo tudomany, melybol minden metafizika (tehat a materializmus is) szamfizvevan. Nines itt sz6 a test és lack viszonydrol, tehat fiziologiai vagy amolyan empirikus magyarazatr61 sem, mert a test Os lelek ontudatunk alanyilag keszitett kOt ismereti reali& valosaga, ket kepsor, ahol a testisOg a szemleleti,Osa nem szellemiseg a gondolati oldal ugyanazon, egyetlen valOsagban : a szellemi egysegben, az emberi Enben. Ranknezve a legkozvetlenebb valesag Opp azert testi Os lelki elettink jelensegeit egyarant ismera ontudatunk vagy Entink, maga: tehat — Os ez a fo Os az IV — az emberi elet minden jelenseget s igy a vallcist is sehonnan kivulrol megerteni Os megmagyarazni nem lehet, csakis az azt megelO emberi En legbelsObb termeszetebol Os szerkezetebol. A lelektani vizsgalat tehat sem a tortenetet, sem a kiilsO termeszetet nem veszi alapul a vallas keletkezesonek megertOsenel, hanem a termeszetet Os a WHOnetet is vallasossa, teremtO valldsos emberi Enben fogja megtalalni annak kenyszerfi Os egyetemes gyokereit. A termeszet Os a tOrtenet hozhatnak e magyarazathoz illusztraciakat, de ervenytiket ezek is ez ismeretelmeleti alapon nyugvo alanyi lelektant61 nyerik. Ez lesz igazsaguknak Os talal6 voltuknak kritikaja. Mutassunk ra, most mar ez alapon a problema megoldasi modjara s a tenyallasra. Hogyan keletkezik a vallcis? ez a kerdes.1 Az emberi En, vagy ahogy Bohm nevezi : „iintet", az Met kezdeten csirajaban alv6 osztonok rendszere, melyeknek kifejlodeseben, megvalOsulasaban Os kiteljesedeseben all az emberi elet, mely a maga col* Osztoni val6ja teljes megvalOsulasaval OH el. Ezen osztOnrendszer egyes agait alkotjak az elteto, mozgat6, nema Os kopezI5 Osztonok s ez utObbi egyes njabb hajtasai az erzeki, ertelmi Os az ontudat osztone. Ezen Osztontik torekvese a kifejles, melynek orOk rugOja az ember ondllito termeszete s meginditoja mindig valamely kiils5 inger, mely az osztonijk s minden esetben az Ontudat nyugodt egyseget megtamadja. Ez a tamadas az Enre nezve mindig fcijdalmas, inert hianyerzetet teremt s Oppen ez a fajdalom mulandO Os maguk a term.-tudosok altal egyre helyesbitett elem. Epp ezert Apathy Istvan dr. errevonatkoze kritikaja (Bohm Barely Os a ternieszettudomanyok. Besztercebanya, 1913) a lenyegre nezve semmitmendo Os kozOmbos. ' V. o.: Makkai Sander dr.: Vallasos vilagkep Os eletfolytatas c. tanulmanyinak I. reszevel. (Besztercebanya, 1913 Os Dr. Bohm Barely elete és munkassiga. III. kotet, 3-36. 1.)
434
IRODALMI SZEMLE
kenyszeriti az Ent, illetaleg megtamadott osztronet arra, hogy meggyarapodjek, kifejlOdjek, megtalalja a maga potlekat. Igy a fajdalom az elet igazi Os legOsibb, Ora mozgatoja s az elet minden telly° lelektanilag a hinny kielegedes formajaban valOsul meg. Az elet torvenye Opp ezert a visszahatcis, melylyel az ellenseges killso valosag fajdalmas megszoritasara, a valO viszonylatok visszataszito iiteseire felel az En. Eppen abban rejlik az elet titka, hogy a benntink akaddlytalan és vogetlen kifejlest igenyld osztonok szunnyadasat megzavarja a kiilso vale) s erre kenyszeritve vannak azok megvalOsulni. Es itt kitilnik, hogy a realitas tekinteteben jogosulatlan minden killonbortetOs ,,testi" és „lelki" nyilvanulasok kozOtt ; az eliseg epp olyan hinny, Opp annyira fajdalmas es Opp fig), ellensege az ontetnek, mint az inger ismeretlensoge ; a Alakottsagban egy cseppet sem realisabb az oszton potlasa és nyugalma, mint a megismeresben az ontudat teljesedese és bekeje. A szemleleti pOtlekok Os a gondolati pOtlekok, mindenik a maga tisztOnere és az Ontet egeszere nerve egyforman valOsagosak, amint hogy az ertelem tisztone Opp oly eleven valOsag és epp agy resztvesz a kiilvilag utankepzeseben, mint az erzeki osztonok. Az ontet megvalOsulasanak, a kielegedesnek is minden osztonre nezve, melyek egymasba at- meg atsugarzanak, kortis egy tOrvenye van: a projektio, a kivetitea. Az ismeretlen inger okorta fajdalom megaziinik azaltal, ha az ontudatba torO ellenseget az En kiveti magabOl , szembehelyezi magaval, koppe alakitja, megismeri es onfenntartasanak erdekehez merve, a szilkseges cselekvest vegrehajtja. Most mar barmely tenyet vagy jelenseget keressilk az emberi eletnek, hogy annak eredetevel, termeszetevel, lefolyasaval Os sajatossagaival tisztaba jojjiink, eldszOr azt az ingert Os az azaltal okozott hianyerzetet kell felkutatnunk, melyre a pro cessus megindul. Azutan az En illetO tisztonenek vedekezOset, a pOtlast Os kielegedest kell megfigyelni, bogy elOttiink alljon az En egy elmenyOnek kepe. Ezek szerint, ha most a nak, mint az emberi elet egyik tenyenek, elmenyenekvallcistitkat akarjuk megerteni, keresni fogjuk a valldsos ingert, a vallcisos hianyerzetet, a vallcisos potlekot, a valldsos kielegedest. Amennyiben sikerill ezeket megtalalnunk, felfejteniink, megertentink Os megmagyaraznunk, annyiban megoldottuk a vallasnak, mint ond116 lelki jelensegnek problemajat Os egyszerre rendet teremtettiink a kiserletek khaoszaban. Ha mar most keressiik azt, hogy vajjon mifele iisztOn kottetese all elO akkor, mikor a vans sziiletik s hogy mifele kiilso tamadasra indul kifakadasnak a lelekben a vallas viraga,
IRODALMI SZEI1LE
435
egyszOval a specifikus valldsos hidnyerzetet, mint gyokert akarjuk feltarni, azt fogjuk tapasztalni, hogy itt a tdmadds nem egyik vagy mdsik oszton ondllitdsdt veti vissza, hanem az ember eletvalosdgdnak egyseget, egeszet renditi meg. A valldsos elmeny alapja az Ennek, melyseges, egyetemes megrenckilese. A vanes specifikurndnak, Ond116 jellegenek legmelyebb gyokerszalait mindig ebben a reszleges kotteteseken trillevo, az elet alapjaig hate, egyetemes fajdalomban kell keresni. Az a kerdes tehat, mifele termeszetii killso tamadas idezhet e16 ilyen egyetemes megrendirlest, mely nemcsak nagysaganal, hanem minOsegenel fogva is killOnbOzik az egyes osztoniik pillanatnyi, reszleges kottetesetel ? Mi az oka az onallitas ezen AltaMilos megakadasanak? Mint minden más eletjelensegnel, egy itt is, egy Eniink melyen szendergo, 6si igenyrink iitodik bele a kiilso vale viszonylataiba es lehetetlensegenek jut fajdalmas Ontudatra, Inert megvalesulasa belatasara. Ez az igeny pedig nem más, mint sajat eletvalesagunk 7corldttalan igenylese, fejladesiink vegetlen lehetesegenek vegya, a szabadsdg olthatatlan sevargesa. Onmagunk egesz, meg teljessegeben nem is ismert gazdagsagu, rejtett valojet ideben es terben, gondolatban és cselekvesben, testi Os lelki iranyaiban egyarant ervenyesiteni, a legtagabb ertelemben vett Onfenntartast vegtelenill igenyelni: ez a legOsibb es legernberibb vagyakozas. Azonban Oppen e vagyunk teljesitese ele gorditenek rettent6 akadalyokat a vale viszonylatai, melyek fajdalmas tapasztalatokban adjak tudtunkra yegessegtinket, valtozandOsagunkat és hitvanysagunkat. Nem lehetrink azza, amive lenni akarunk, az akadalyok erosebbek, mint mi. Eniink megrendril, ketsegbeesik, megtorik : eletiink csonkasdgdnak es a vilciggal es haldllal szemben vale tehetetlensegiinknek jutunk kegyetlen ontudatara. E mOlyseges megtOrtseget nem az ehseg, szomjilsag, betegseg, fazes, tudatlansag vagy más ilyen reszlethidny idezi elo, hanem termeszetesen osszes hianyerzeteink befolyasa alatt az Ontudat nyugalmanak alapjabel vale elveszitese. A pszichologiai elemzes itt csak annyit bir megallapitani, hogy az emberi En Ontudatanak mintegy legmelyen, mint az:Ontudat nyugodt egysegenek szilard alapja, 01 tobb kevesebb tisztasaggal az elet egeszenek idedja, egy kep, amelyben elettink 611010, onfenntartO Os onkifejto ereje nyilatkozik s melyben az elet vegtelensege jut Ontudatra az ember lelkeben. Ebbe"' kOvetkezik, hogy az ember legOsibb vagya az elet e vegtelensege. Mihelyt oly hianyerzetek erik az embert, melyeknel a vesztes oszton egykOnnyen nein pOtolhate, a fajdalom fejszeje azonnal az elet
436
IRODALMI SZEMLE
fajanak gyokerere vettetik, a benniink szunnyadd elet egesz akaddlytalan teljessegenek fdjdalmas megesonkikisdt ere,zzUk meg s a fajdalomban fellobban elattfink minden kivanatossagaval az old vegtelensegenek vdgya. 1 Epp ezert a valldsos hianyerzetet — minden más hiany erzettol megkfilfinbfiztetend6 -- a vegtelenseg hidnyerzetenek kell nevezniink. Ez a hianyerzet a vallas specifikus alapja. Az emberi En, mikor tamadas eri valamelyik osztonet, fajdalmás feszilltseggel figyel a petlek titan. Ezt a fajdalmas feszfilt figyelmet nevezziik vdgynak, mely tehat az En azon valsagos allapota, melyben at akarat lesi a megtalalt petlek iranyaban yak, kipattanasat. Azon kozmikus tamadasnal, mely a vegtelenseg hianyerzetet kelti fel a megrendfilt emberben, ez a fesztiltseg meg sokkal teljesebb, mint barmely reszleges tamadasnal mert az emberi En, fejlettsegehez kepest fisztfinszerfileg, vagy tfibb-kevesebb ontudatossaggal eletenek teljesseget, korondjdt, legfobb és legtdvolibb ertekeit, jovend6jet erzz, benne veszelyben forogni, epp ezert egesz valeja ketsegbeesve, lelekzetvisszafojtva és esengve figyeli a menekiiles atjat. Ezt a vagyat, mely tehat a valldsos erzes „keseni gyokere" (ahogy. Bohm mondja) a megvdltds utdni vdgynak nevezak. Az emberi lelek e valsagaban van tehat a vallas rincratebfilcsOje. Az eddigiekbol tehat, a vallas keletkezesere nezve megb allapithatjuk, hogy a valldsos inger: a let kozmikus tamadasa, ez valtja ki a valldsos hidnyerzetet : a vegtelenseg hianyerzetet es erre reagal az En a megvaltas utani vagyban, mely a valldsos elmeny gyokere. 2 Ezekben benne foglaltatik a kritika arra nezve is, hogy a vallas gyfikeret nem lehet keresni sem a fuggeserzetben, mint Schleiermaeher, sem a termeszettol, valo felelemben, mint a termeszetbfivarok es szociologusok, sem a szeretetben, mint pl. Harnack kepzeli. Mindezek vagy kesobbi momentumokat eldbb tesznek vagy altalaban megtevesztik a kerdest vagy a feliileten maradnak. Termeszetesen mint az emberi elet minden jelensege, a vallas is torteneti fejleidesnek vettetett ala s igy az En ezen gyfikeres megrendulese osztontisebb s más Ezt a gondolatot fejezi ki Leibniz, mikor arr61 beszel, hogy a zavaros (azaz fajdalmat okoz6) 116p tiikrgzi a mindenseget. (La Monadologie. 1714. Ed. Erdmann. 60-61.) 2 Az elmondottak alapjait megtalalhatja az olvaso Bohm Karoly kdvetkezo mtiveiben : A szellem effete m. IL szakasz 37. §. 194 s k5v. lap. Az „idea" és „idecil" ertekelmileti fontossdga. Budap. 1905. Magyar Filoz. Tars. giizl. XV. ftizet. Az ertek,eles fenomenologicija a XV. szdzadig. Budap. 1912. 8-10. §; hol a hinduk és Jezus vallasaval mesterileg illusztralva is vannak a fentebb kifejtettek.
ISODALMI SZEMLS
437
szinezetii az Osembernel, mint Jezusnal ; de figyelmes vizsgalat a lelektani egyezest és a lenyegi azonossagot ketsegtelenal ki fogja mutatni a vallastOrtenet minden fazisaban. Ez. azonban nem tartozik most ide. Most at kell terniink a tovabbiakban a vallas lelektananak masik alapveto problemajara2. Ezt a problomat a valldsos idedl-alkotds problemajanak nevezhetjfik s nem kisebb jelentfisegii kerdes, mint hogy vajjon a vallasos embernek Istenrol alkotott kepe mennyiben alanyi, mennyiben kOnyszerii, mi a jelentosege a vallasos elmenyben és hogyan all (318 ? A problema centrumaban tehat, hogy figy mondjuk, a vallasos ideal redlitdsdnak kerdese all. E kerdes teljes tisztazasara a legelso, bar nem lelektani kiserletet Os pedig a megoldas kulcsat magaban rejto kiserletet a filozofiai spekuldcio tette. Gondoljunk Hegel mar emlitett gondolatara, melynek nepszerfibben kifejezhetO tartalma az, hogy az Istenrfil alkotott kepben az abszolut szellem (azaz maga Isten) sajat maganak emberi Ontudatara Obred, vagy a hegeli iskola egy szelsoseget kepviselo Feuerbachra, ki szerint (persze minden vallasos ordek megtagadasa ez 0 az Istenrol alkotott kep maganak az emberi szellemnek magamagarel alkotott kepe, melyben magamagat imadja,1 — e ket egymassal forditottan allO nezet egyetlen, lelektanilag megallapithato igazsagot fejez ki, mely kfilOnben Spencer Herbert azon allitasaban is feltalalhatO, hogy a vallas alaptiinemenyefil az On kettevalasat az alomban Os a szellemtiszteletet ken tekintentink : Os ez a lelektani igazsag nem más, mint az, hogy a vallasos emberben Os az 6 'sten& ben valami azonossdq van, melyen az egesz elmeny jelentfisege forog es sarkallik. Ez az azonossag, helyesebben kifejezve : azonositds az emberi ismeres és tapasztalas alaptorvenyet alkotja. Az ember ugyanis az ismeretlent, az ontudat hianyerzetenek fesziilten keresett petlekat azaltal teszi magaeva, hogy sajat kozvetleniil ismert tevekenysOgeivel azonositva megOrti és e megertessel az Ontudatot, az elet megzavart egyseget megnyugtatja. A jelentest Os az ertelmet, az okot es a telt az ember sajat magabel adja minden rajta kiviil allO valesagnak. Azonban tovabb is kell menni Os mindenekelOtt azt a lelektani process7ust kell latnunk, mely a vallasos elmenyben vegbemegy. A vegtelenseg hidnydt era valldsos ember a megvdltds utdni vdgyban a vegtelen es tokeletes (minden vdltozdstol fuggetlen) eletet szomjtihozza. E vagy fajdalmassaga Opp azaltal sztinik meg, hogy az dsztOkeli az embert a kivdn,t Wesen der Religion. 1845. Protestans Szemle. XXVI.
29
438
IRODALMI SZRMLR
potla kepenek kivetitesere, magaval valo szembeallitasara s igy az Ontudat megnyugtatisara, mely azaltal kovetkezik be, hogy a kivant petlekep valOsaga irant vonzedast, szeretetet, odaadast erziink és annak birtoklasaban bOkesseget talalunk. Igy vetiti maga els a vallasos ember a vegtelen elet kepet, mint vagyanak targyat, a vegtelenbe. Minthogy ez a Ice') a legerosebb vagyndasbal szarmazik, azert a legdragabb is ; vonasai tehat a legtokeletesebbnek és legbecsesebbnek tartott emberi ertekek szalaibel szov6dnek ; s mivel emberre nezve tokeletesebb és dragabb dolog az ontudatnal, a tudasnal, a szabadsagnal, a szeretetnel, a boldogsagnal és tisztasagnal, egyszoval az Ora emberi vonasoknal nines, azert a vegtelen elet kepe emberi, szemelyes Ontudatos, mindenttudo, szabad, szeretei, boldog, szent, tokeletes szellem alakjdban Olt testet ego szemei eleitt és igy lesz vagyainak centruma, forró szeretetenek és imadasanak targya a vallasos ideal: Isten. Isten kepe termeszetesen az osembernel a leghomalyosabb és leganyagibb, mert az 6 vagyodasaiban a vegtelen Oct csak akadalytalan evesivast jelent; az ember szellemi magasodasanal e kep egyre tisztul és e kep tisztasagaval nemesedik a vallasos elet. Jezus Istenrol alkotott kepe a legszellemibb es legtokeletesebb,' vallasos elete ezert lett maga is idealla. Mihelyt a vallasos ember Istent megtalalta, megtdrtent a „megvcilkis" ; azaz az elet valtozandosaga, csonkasaga, ellensegessOge, a let vadsaga, a halal borzalmai Isten hatalmas kezetol fiiggo eszkOzokke lettek, az ember megtalalta vagyai teljesiilesenek orakeval6 biztositekat Istenben es megnyugszik, meger6sOdik, bakesseget nyer azaltal, hogy magat Isten Orokkevale eletenek halhatatlan reszese gyanant ismeri fel. 1.1j jelentest kap ezaltal a vilag, mert okok, celok, jelentesek mind Istentol nyerik vilagossagukat, 6 all a vilagegyetem centrumaban, elete taplalja a mindenseget. Az ember sorsa tehat el van dontve : o Isten gyermeke es igy iidvossegre hivatott szellemi leny. Minden valla§, mely e tapasztalatnak ellenmondo s mondjuk a pesszimizmus fele hap!) kedelyvilagot teremt, vagy a fejl6des meg alacsonyabb fokat mutatja, vagy elfajzas.' Az igaz vallasos elmenyt e sorok jellemzik helyesen : „. . .. a vallas mennyei potlek az elet kozmikus hianya szamara, amelyb61 az elet meggazdagodasa, kielegitese, beteljesedese all elO. Kezdete fajdalom, liege OrOm; bOlcs6je hiany, eredmenye: megV. O. Bohm : Tapasztalati lelektan. Budapest. Kokai. 1904. 62. 1. Kifejtve olvashato ez : Valldsos vildgkep stb. i. tanulmanyora 9. §-Man (26-29. 1.).
439
IRODALMI SZEMLE
gazdagodas; kiindulasa az Met megsziiktilese, vege : az Met kitagulasa. . . . A vallasos elmeny eletgyarapodassal jar: bake, nyugalom, kiengesztebfides, orom, elszantsa,g, felmagasztosulas, heroikus lendillet jar vele." Igy a vallasos elmeny centruma a megvdltds, mely tehat megszabadulds az ellenseges let hatalmat61 és a szabad szellemi fejlodes orbk, vegtelen lehetosegenek megnyerese azaltal, hogy az iirOkkeval6 szellem reszeseinek erezziik magunkat.2 Az Isten-kep redlitdsdnak nehoz problemajahoz most mar az adja a kulcsot, hogy az egesz eddigi folyamat egyetemes, kenyszerft sziiksegessOggel litivetkezik be ; hogy az ember alanyi tetszesetol fiiggetlen és kotelea &irony(' a vallasos ideal, mely egyre szellemibb es teljesebb alakban bontakozik ki a vallasos ember elott, mindig parancsol6 fenseggel ; vegre hogy azon Crtekek, melyeknek szentseges sun-mitt:1,8a all elattiink Istenben, az egyetlen igazi realitas : a teremt8 szellemiseg sugarai. ValOsagos pOtleka-e az Isten-kep a vallasos hianynak ? ValOsagos potleka, mert mogad,ja az Met magasabb, igazi lehetosegeit. Val6sagra vonatkozik-e maga az Isten-kep ? A legkozvetlenebb, a legrealisabb valOsagra : a szellemisOgre. „Az Isten szellem" — mondotta az, aki minden 616k kiizt legjobban ismerte 61. 3. Szamolnunk kell egy harmadik kerdessel is. If undt emlitett nagy neplelektani munkassaganak tobbek kort meg van az a jelentosege is, hogy felhivta flgyelmiinket az individualis vallaspszichologia egyoldaldsagara. Ketsegtelen, hogy aki nines tekintettel a vallas torteneti nyilatkozasaira, az ebben eszlelhetti lelektani fejlodesre s a vallas szocialis, kozossegi termeszetere, az tevesen fogja megismerni a vallast. Az egyeni tulajdonsagok ugyanis az elmanyt determinaljak ; epp ezert jogtalan volna minden tekintetben altaltinositani peldaul egy vallasos geniusz elmenyet és annak ttirvenyeit. Tekintettel kell lenniink a minden idoben és helyen ktizos vallasos formakra. A valldsos kozosseg letezesenelc vagy nemletezesenek s ehhez kepest jelentosegenek vagy kiiziimbos voltanak problomaja ez. A szorosabb ertelemben vett vallasos kozosseg olyan ketsegbevonhatatlan melyet bizonyitani nem sziikseges. 1 Ravasz LaszlO : A diadalmas &et. Prot. Szemle. Budapest, 1914. 4. szam. 2 A vallasos emberiseg ideval6 lassti felemelkedeset a tortenelmi fejlodes folyamin igen szepen .mutatta ki W. Bousset nepszerii, de teljesen tudomanyos &tail miiveben, melynek time : Das Wesen der Religion dargestellt an ihrer Geschichte (Halle a. S. 1903).
29*
449
IRODALMI SZEMLE
Ki lehet mondani, hogy a vallds a kozlissegben el es vallast, mely nines gyillekezeti elethez k6tve, nem ismertink. A valNaos erzes kOzOs kifejezest igenyel és az a termeszete van, hogy gyarapodasa, tisztulasa egyenesen kolcsonhatasoktel fugg. „Egymas hite Altai eptiltink.“ Ezen a helyen nem fejtegethetjiik a gytilekezeti vallasos elet lelektani torvenyeit, melyet ktilonben kivalo gyakorlati theologiai munkal vegeztek el helyettiink, csak ramutatunk arra, hogy ez a vallOsos kozosseg inkabb kedelyi, mint ertelmi es a vallasos kedely eptilesot celozza a vallasos erzelem kozos kifejezesevel. E szoros ertelemben vett vallasos vagy gytilekezeti kozossegen kiviil van egy dltaldnos emberi valldsos kozosseg, amely a vallasos eletnek a fold legkillonbOzObb pontjain, egymastel elszigetelten jelentkez6 formaiban nyilatkozik meg. Ennek a kozossegnek tanusagai peldaul megegyezo mithoszok, kifejezo cselekmenyek, ceremOniak, alapveto vallasos kepzetek, a vallasalapitOk eletrajzainak bnmulatos hasonlesaga, holott az egyszeril atvetel fizikai lehetetlenseg stb. Ezeket a ttinemenyeket mindenfele termeszetes okokkal magyaraztak a tudesok : nepvandorlassal, mithostvandorlassal, 6skijelentessel, utanzassal stb. A mi allaspontunkon azonban egeszen termeszetes az, hogy az emberi En, melynek torvenyszerilsegei mindentitt egyformak, a vallasos elmenyben — s annak intellektualis vonasaiban is — k6zosseget mutat minden vallasos alakulat kozott. Aland bizonyosabbak megallapitott alaptorvanyeink, mine! megleptibbek ezek az osszetalalkozasok. Az emberi lelkek e vallasos kOzOssegenek torvenyet De La (brasserie az emberi szellem egysege torvenyenek nevezi.1 Mi sem bizonyitja oly hatOrozottan a vallasos elmeny egesz processzusanak, sot a vallasos vildgkep elemeinek kenyszeriiseget és egyetemesseget is, mint Oppen ez a torveny, mely megmutatja, hogy az emberi En minden idoben es helyen egyforman „predesztinalva volt az iidvOssegre", elete teljessegenek erdekeben mindeniitt Os pedig egyforma torvenyszerAsegek ervenyestilOsevel valldsossd kellett lennie. E tOrveny alkalmazasa annal is elkertilhetetlenebb Os fontosabb a vallas lelektananal, mert segitsegevel oly nagyjelentOsegl vallAsos kerdesek oldhatOk meg, mint a miszticizmus egyetemessegenek problemAja a vallasban, vagy az aszketizmus, a szakramentumok, a mithoszkepz6des stb. szOmos ordekes lelektani kerdese. 1 Lisd Bartok Gyorgy : A vallaspsyehologia fibb torvenyei. (Magyar Tarsadaloratudomanyi Szemle 1911. 1X. szam, 709. 1.)
IRODALMI BZEMLE
441
4. A vallasos elmonyben kat alkotat kelt hatarozottan : 1. a vilcigkepet, melynek centrumaban all annak minden elemet determinalja az Istenideal ; 2. a vallasos ember ethikai Onkifejteset, a vallcisos eletet.1 A vallas lelektananak egyik tovabbi alapvet6 problemajat app az kepezi, hogy e kat alkot6 momentumai mikepen fiiggenek ossze egyindssal? Mig a vallasos hinny és a vallasos valsag teljesen ,erzelmi jellegftek, addig a vallasos kielegedes centrumaban az intellektudlis vonas all : az Isten kepe, mely mint kozponti jelentes, magyarazatot ad a vilagr61 szerzett Osszes tapasztalatokbol alkotott vilagkep minden pontjanak es elemenek. Ebben a vilagkepben az ember onmagcinak lelket latja tiikrozodni, az 6 vagyainak szalaib61 sztivodOtt az, mint petlerkep. A vallkos vilagkep idedlis alkotits. mellye Isten kepe, mint az elet idedlja teszi ; mivel pedig az idealnak tinfenntart6 és azaz parancsolo ereje van, azert a vildgkep ezen ,megkiiltinbtiztetni
idedl-jellegeben rejlik a valldsos elet minosegenek titica, mert az teljesen as ideal arculatdra alakul. Ezert ahol a vallasos
vilagkep harmOnikus, fennkolt, magasztos, mert Isten kepe szentseges er6vel ragyogja be : ott a vallasos elet is fensegos, tiszta, hatalmas, megragado, hOsies bekesseges. Viszont a primitiv vallasos vilagkepb61 hitvany elet sziiletik. Csak ahol nagy intelligencia, hatalmas kepzel6 er6, oserejii alkot6 tehetseg van az egyenben, ott talalunk tiszta és nemes vallasos vilag kepetes latunk h6sies eletfolytatast. Ne feledjiik el, bogy a csekely alkot6 erejil lelkek vallasos elete neha azert bensoseges es tiszta, mert hatalmas intelligenciak vilagkepenek uralma alatt all. De ha az intelligencia primitiv, az elet csak neveles mellett lehet tiszta, de onmagdbol er6t nem merithet. Eredmenytil tehat kimondhatjuk, hogy vallcisos dee min& sege a vallasos vildgkeptol, illetve az annak centrumdt alkoto Istenidedltal, mint az eletparancs hordozojdt6l, fiigg. Az igazi
vallasos elmenynel pedig Isten a hivo lelkebol bizalmat, hitet, remenyseget és szeretet valt ki s ezek Altai azt hosiesse es bekessegesse varazsolja. Az igazi vallasos ember tehat hOsiesen litizcl6 és sziveben a tisztasag bekejet hordoz6 ember, ki gyarlesagai mellett is megtalalta eletenek teljessegehez az utat es az eszkozoket. 5. Csakhogy, bar a vallas elutasithatatlan eletsztikseglet, a vegtelen szellemet felfogni, taeletes vilrigkepet alkotni es hosies eletet elni, a legegetifibb vagyakozas dacara is vegtelen nehez feladat. Ezert az eredeti vallasos vilagkep a legV. o. Makkai: i. m. I—II. r.
442
IRODALMI SZEMLE
ritkabb dolog a vilagon és a vallasos hos a legkevesebb- — az emberek kazott. A legtobb embernek utdnmdsolt vallasos vilagkepe és utcinzott vallasos elete van. Honnan veszik a mintat ehhez az emberek ? A valldsos geniuszoktol, a vallcisalapitaktal. Ki a vallasos geniusz ? Aki a vegtelen Szellemet, melyet mi obenne latunk es ragadunk meg, bar emberi madon, de mintegy kmagdban latta meg es kepes volt addig, mig mi vagyakozasunk vegsti szalaival obele kapaSzkodunk, magcit a Szellemet karolni dt. Ezekhez fordulunk tehat s a magunk primitiv, kevesbbe szuggerale vilagkopet utcina mcisoljuk a vallasos geniuszok vilaganak, akik Ora eroforrasai lesznek az elet teljessege titan tore' es savargO embereknek. Ezert van az, hogy a vallasos ideal koriil kozossegek alakulnak, mert az az ideal egy nagy szemelyisegbe inkarndloclik, aki garanfalja nekiink a vallasban celbavett tokeletesseg elerheteset. Minden ember egyeniseg és igy vallasaban is van egyeni, de azert a vallasalapitak vilagkepe milliOket determinalja, fensegene], erejenel és szilksegessegenel fogva. Viszont a vallasos geniusz is egyeniseg, meg pedig oriasi es igy nem alkothato utan teljesen, hanem az egyen a maga lelkenek szalait szovi bele a mindig hianyos kepbe. Igy kin 'etre a ket vilagkepb61, az utanalkotOkebol és a geniuszebOl a pozitiv vallcisforma, melyben a vallasos geniusz altal atelt vallasos eszmeny teljessege az a emberi szemelyisegebe inkarnalodik, azt atisteniti est amennyiben utanozhato, milliek eletenek mintaja lesz. A pozitiv vallasok alapja mindig az, bogy az altalanos vallasos eszmeny az emberek egy kore ellitt, egy emberi szemelyiseg vilagkepe ben és eletfolytatasaban kozehttetik meg és lesz az emberek sajatjava. Az utanmasolt vilagkep centrumaba, mint a felfoghatatlan Isten kozvetitaje, hordozeja, a vallasos geniusz lep es lesz idealla. Nemessegetal ftigg a pozitiv vallasforma ne messege. Hogy a legnemesebb, a paratlan, a takeletes vallasos geniusz, kiben a vallas orlik testtevalasa keresendo es talalhate meg : Jesus volt, az 616 Istennek 8a s hogy ezert a vallas esnespontja es abszolut normaja a keresztyenseg, annak bizonyitasa nem tartozik most ide, de azert, mint tudomanyos es igaz meggyazadestinket, mégis ide iktatjuk. Es ezzel, miutan a valicisos geniusz jelentosegenek problemdjaral és annak lelektani megfejtesere is ramutattunk, meg 1 Lasd erre vonatkozolag : Makkai i. m. III. reszet ; W. Bousset: Die Bedeutung der Person Jesu fiir den Glauben•c. ertekezeset (Fiinfter Weltkongress fiir freies Christentum. Protokoll der Verhandlungen. Berlin, 1910) és u. 6 : Jezus c. milvet (Religionsgeschichtliche Volksblicher, Tubingen, III. kiad. 1907).
IRODALMI BZEMLR
443
csak azt kell jelezniink, hogy a vallasos elet egyes specips elemeinek lelektani megfejtesehez a kulcsot ez adja meg. Igy p1. a !An, a megteres etc. pszichologiaja a vallasos vilagkep utammasolasanak pszichologiajab61, azaz a pozitiv vallas titkaJoel tisztazhat6. A vallaspszichologia legfobb problemair61 ezzel, Ugy gondolom, viziatosan beszamoltunk s igyekezttink ramutatni mindentitt a megoldas lehetosegere es mikentjere is. Minden lelektani kutatasnak, mely a vallassal behatOan akar foglalkozni, eloszor ezekkel az alapproblemakkal kell megbirkeznia, mieh5tt reszletekbe mehetne. De ha ezeket megoldotta, megnyilik elotte a vallasos elet rejtett gazdagsagitnak egesz kincseshaza, szaz meg szaz kisebb-nagyobb kerdesevel es titkaval. Akinek azonban a megfejtes fonala a kezaben van, az nem fog eltevedni ebben a labirintusban sem.
Dr. Makkai Sdndor.
