III. Évfolyam.
1926.
3 — 4 . szám.
ERDÉLYI IRODALMI SZEMLE TUDOMÁNYOS ÉS KRITIKAI FOLYÓIRAT
SZERKESZTI:
DR. GYÖRGY LAJOS
Cluj-Kolozsvár Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet R.-T. kiadása
1926.
Erdélyi Magyar Adatbank
T A R T A L O M : Tanulmányok: Lap Dr. B a l o g h E r n ő : Kvarc a z erdélyi medence felső mediterrán gipszeiben — — — Dr. Gál Kelemen: Az 1926. évi bakkalaureátusi vizsgálatok Dr. György L a j o s : A magyar tudománypolitika és a magyar természettudomány jövő feladatai Dr. Kiss E r n ő : Erdélyi regények. II. — — — — — Dr. Kristóf G y ö r g y : Transilvánizmus Rass Károly: A párisi irodalom 1925-ben — — Szokolay Béla: A nagybányai művésztelep —
352 305 261 316 277 334 241
Könyvszemle: B á r á n y Gerő: Az ethikai világrend útjelzői. Dr. Varga Bélá-tól — B a r a n y a i Z o l t á n : A kisebbségi jogok védelmének kézikönyve. Dr. Balogh Arthur-tól — — — — — — Erdélyi L a j o s : Magyar nyelvi tanulmányok. Dr. Csűry Bálint-tól Az Erdélyi Róm. Kath. Státus fontosabb jogtörténelmi okmányai. Dr. P. J á n o s s y Bélá-tól Gálos R e z s ő : Legrégibb bibliafordításunk. Dr. Bitay Á r p á d - t ó l — Gombocz Z o l t á n : A magyar történeti nyelvtan vázlata. IV. Jelentéstan. Dr. Csűry Bálint-tól ... Gombocz Zoltán és Melich J á n o s : Magyar Etymologiai Szótár. VIII. f. Dr. Csűry Bálint-tól . . . . . . . . — ... A h u n - m o n d á k l e g u j a b b irodalmából. Dr. Kristóf György-től ... Irodalomtörténeti Füzetek. Dr. Kristóf György-től — — — Jorga N.: Moşiile Familiei Béldy din ara Românească. Dr. Bitay Árpád-tól Dr. Krisztics S á n d o r : Magyar kormányzati bibliographia. Társadalomtudományi bibliographia. Dr. György L a j o s - t ó l — L ă p e d a t u A . — L u p a J . : Anuarul Institutului de Istorie Na ionalâ. III. Dr. Bitay Árpád-tól . Melich János: A honfoglaláskori Magyarország. Dr. Csűry Bálint-tól Pais Dezső: Magyar Anonymus. Dr. Bitay Árpád-tól Széchenyi I s t v á n : Blick és a kisebb döblingi iratok. Dr. Kiss E r n ő - t ő l Szinnyei F e r e n c : A regény. Dr. György Lajos-tól Valentiny A . : Catalogul revistelor ştiinţifice şi medicale din Cluj. Dr. Ferenczi Miklós-tól Br. Wesselényi Miklós utinaplója. 1821—22. Dr. Ferenczi Miklós-tól
397 389 377 387 376 379 378 382 373 391 399 392 380 395 384 372 400 386
Folyóirat S z e m l e : Budapesti Szemle. 1926. 3—4. — Cele Trei Crişuri. VII. 6—9. — Dolgozatok a Ferenc József Tud. egyetem Archeologiai Intézetéből. II. — Ethnographia — Népélet. 1926. l. — Familia. I. 1—5. — Klingsor, 1926. 6—10. — Minerva. V. 1—5. — Revue de Hongrie. T. 34—36. — Revue des etudes hongroises et finno-ougriennes. III. 3—4. — Századok. 1925. 7—10. — Természettudományi Szemle 402—424 Bibliographia: Dr. György L a j o s : Az erdélyi magyar irodalom bibliogafiája. 1925. év.
421
Kritikai s z e m l e : Makkai
Sándor:
Ördögszekér. Erdélyi regény. R a s s Károly-tól ...
—
451
Adattár: Gyulai P á l levelei Szabó Károlyhoz. Befejező közlemény. Közli: Dr. György L a j o s — — — —
Erdélyi Magyar Adatbank
458
III.
3—4. s z á m .
1926. jul.—dec.
évfolyam.
ERDÉLYI I R O D A L M I
SZEMLE
TUDOMÁNYOS ÉS KRITIKAI FOLYÓIRAT Alapította : Dr. Borbély István és Kovács Kálmán Megjelenik n e g y e d é v e n k é n t : március, junius, szeptember és december 15-én. Előfizetési dija egész évre: 250 lej, 100.000 magyar K. 50 cseh K. 100 dinár.
S z e r k e s z t ő s é g és kiadóhivatal: Cluj—Kolozsvár, Strada Baron L. Pop (v. Brassai-u.) 5. szám. Dr. GYÖRGY LAJOS Kiadó tulajd. : Minerva R.-T. Kolozsvár Kiadóhivatali igazgató: Petres Kálmán Felelős szerkesztő:
A NAGYBÁNYAI MŰVÉSZTELEP. A magyar művészettörténelemben a modern kor fejezetének élén Nagybánya áll. Az ott alakult művésztelep olyan kezdeményezés volt, mely nélkül a mai magyar művészet elképzelhetetlen. Művészei olyan értékeket bontottak ki, melyek nélkül a magyar művészet jövőjét sehogy se láthatnók biztosítva. A nagybányai művészmozgalom gyökereivel ahhoz az Európaszerte általános művészeti megújhodáshoz füződik, amely BastienLepage és Dagnan-Bouweret naturálizmusára esküdött, mely Münchenben is kivonult az akadémia fedezékéből. Itt Hollósy Simon lett e forradalom „zászlóvivője” s az ő 1887 óta fennálló iskolája az új festőgeneráció Mekkája. Itt fejezték be tanulmányaikat Thorma, Ferenczy Károly, Réti, Grünwald, Csók, Glatz, Márk Lajos, Zemplényi, Tóth László, Dudits Andor, Komáromi-Katz, Rudnay Gyula stb. A Hollósy-iskola repatriálásával keletkezett a nagybányai művésztelep. Hatásában épúgy mint minden indítékában és szándékában az első tisztán magyar célú művészeti mozgalom; a legelső és szinte máig is egyetlen természetes keletkezésű alakulás, amely új korszakot indító erejét nem annyira a nyugatról leszürt belátásból, nem is állami szubvencióból, mint inkább a magyar élet természetes igényeinek megfelelő alkatából merítette. Mélyen beleszántott a magyar művészeti életbe, ú j rétegeket vetett föl televényéből és új megtermékenyülés lehetőségét, új megtermékenyítő erőket hozott el. A művészet belső életébe a quattrocento fiatalos, tiszta szellemét sűrítette s a társadalom korhadt, gyomos művészeti életében alapos restaurálás, gyomlálás után a sajátosan magyar és egészséges művészeti viszonyok megteremtésén dolgozott. Igen gazdag és szétágazó hatásában a 30 éves Nagybányának legmaradandóbb jelentését az adja, ami magának is legbensőbb karaktere volt és marad s amire a magyar művészeti életnek legtöbb szüksége volt: a tiszta művészi morálitás. A művészek számára az alkotásban való beteljesülést, a képességek koncentrálásában elért felfokozást jelentette, a közönség számára pedig a festőművészet első tiszta megközelítését, s —
241
Erdélyi Magyar Adatbank
—
evvel a fokozatos művészettel a művészek és a közönség olyan szoros egybekapcsolódását, amely az igazi művészeti életnek és ezzel az egész közösség sajátos művészetének alapja. A nagybányai csoport fellépése s első kiállításai olyan hírlapi, esztétikai polémizálást indítottak meg, mely az egész magyar közönség figyelmét és érdeklődését magára vonta. A konzervátiv kritika fejükre olvasta a hazafiatlanság, eszmeszegénység vádját s mindazt a kígyót-békát, amit szokás volt akkoriban a „secesszióra” rákiáltani. Természetes, hogy a művészetük nem volt magyar. (De hol volt akkor „magyar művészet?”) És éppoly kevéssé volt másmilyen. Az őszinte puritán individuálizmuson s a művészeti élet teljes tisztaságán át benne volt a magyarráválás legtágabb, legtékozlóbb lehetősége. Éppen így nem volt benne semmi más „eszme”: sem vallásos, sem faji, sem politikai, sem társadalmi, sem másvalami, de éppen úgy minden eszme és jelleg befogadása által teljesen egyként, teljesen szabadon lelkesedhetett által. Éppenúgy nem volt igazuk azoknak, kik az új művészetet a szociálizmusnak akarták kisajátítani, mint ahogy nem volt igazuk azoknak sem, akik a vallásos érzés védelmének jegyében indítottak harcot az új művészet ellen. Az az erkölcsileg, esztétikailag tiszta naturalizmus, melyet a nagybányai csoport a magyar művészetbe oltott, melyet diadalra juttatott, a tabula rasát jelentette, melyre a magyar művészeknek és a magyar társadalomnak közösen kellett felírniuk azt, amit a történelem számukra elrendelt. Ebből és csak ebből a szempontból a naturálizmus sokkal többet jelentett a magyarságnak, mint akármilyen más nyugati nemzet számára. És mégis a nagybányai művészek első fogadtatása nem volt valami meleg. Valósággal kis kötetre menne azoknak a hírlapi cikkeknek és nyilatkozatoknak a recitálása, amelyekben a konzervativ oldal antipátiája felcsattant. Az első kiállításuk alkalmával (1897. XII. 15-én) megjelent kritikák közül a Pesti Hírlap-é a legkevesebb megértést és a legtöbb ellenséges indulatot mutatja. „Nagybánya Párisban él” — írja. A kritikus szivesebben látott volna „kevesebb reklámot és több eredményt”. 203 mű közül 20 kifogástalanul jó, sőt ötöt a kultuszminiszterium a muzeum számára is megvásárolhat: „Az iskolázás már is rontott a tárlat művészein, kivéve Glatzot”. Ferenczyről azt í r j a : „Lehet, hogy másoknak tetszeni fog — nekem nem tetszik”. „Lehetetlenül zöld, perzsaszőnyeg t a r k a . . . ” „Réti István „Reggeli szürkület”-ben andalgó szerelmespárt ábrázol, de a férfi felsőteste miért meztelen (hajnali 3 órakor)? Nem félti a babája, hogy meghül? Vagy a szürkületbe olvadó hús színei miatt le kellett mondania az i n g é r ő l ? . . . ” Igy! Nem hiába írta ugyanazon a napon, ugyanabban az órában Lyka a figyelmeztetést, hogy képeik előtt „előítélet mentes lélekkel” kell állani, olyannal „amelyet nem inficiált —
242
Erdélyi Magyar Adatbank
—
akadémiák, iskolák szelleme”. A történelmi igazság kedvéért le kell szögezni azt, hogy annak a keserű íznek, a n n a k a vadságnak, amivel az új és régi közötti harc későbben folyt, nem a fiatalok voltak a hangadói, sőt az ő részükről csak később és szinte csak „egyéni akció”-szerűleg indult élesebb támadás. Az akkori kritikák között volt olyan is, amely az általános tudattal szemben fennen hírdette, hogy a nagybányaiak semmi újat sem hoztak, „minthogy sem új teknikával, sem új iránnyal nem lépnek fel”. Mások meg az egész kiállításuk anyagát kölöncködő feltünni-akarásnak, eszeveszett emberek hetvenkedésének mondták. És a közönség véleménye meglehetősen megoszlott. A naturális művészetnek akkor még annyira nem volt irodalma nálunk, hogy a nagybányaiak céljaival, törekvésével és hívatottságával csak később jött tisztába a közönség. A második kiállításuk 1898. december 15-én már egészen új légkörben nyilt meg. „Nagybánya jelszó lett” — írja az egyik hetilap. Egy lelkes kritikus a nagybányai festőknek a magyar pikturában ugyanolyan jelentőségét ismerte fel, amilyen a testőríróké volt az irodalomban. Minden kritikus látta valami érdemét, valami különös eredményét a nagybányaiaknak. Az egyik örvend, hogy kiállításuk leszorította a képárakat, másik a Műcsarnok egyidejű tárlatán Nagybánya hatását ismeri fel. Ismét másik lap örömmel állapítja meg, hogy íme azokat, kiket a tavaly ellenségesen fogadtak, akiket „bolondoknak, fanatikusoknak” nyilvánítottak, most kezdi a közönség elismerni. A „Magyar Kritika” aggódik, hogy ilyen sok kiállítás „növeli ugyan a versenyt, de a művész proletárizmust is”. Azt írja, hogy képeiken hiányzik a levegőtávlat, a festők „hadilábon állanak” a színekkel. „Azt nem fogják elhitetni józan emberrel, hogy Nagybánya vidékén a fű kék, az ég zöld”. A „Magyar Szemle” régi vágású „műitésze” az egész kiállítócsoport egyetlen „művészegyéniségének” Faragó Józsefet, a karikaturistát, tartja s az egész Hollósy-iskoláról azt mondja, hogy „szemfényvesztés”, „keresett póz”. Az esztétikus, aki a multkori kiállításuktól még minden forradalmiságot megtagadott, most elismeri, hogy „Nagybánya iskolát alapított, korszakot jelölt meg”. Igaz, hogy hibájuk „az eszmétlenség”, „nagyon is részletekhez tapadnak a m ű v é s z e i n k ” . . . „pedig az igazi művészi alkotásnál a teknika kérdése elenyészik” . . . „Ha tehát lemondtak volna ezekről a fölösleges cafrangokról — ami az első kiállításon még pikáns hatású lehetett — kérdezzük: mi szükség volt az extrakiállításra?” „Az extrakiállítás lényegében nem extra”. Mindent egybevetve a két kiállítás, melyet a nagybányaiak teljesen különállóan a régi Műcsarnok helyiségében rendeztek, korszakalkotó jelentőségű. Ilyen impozáns felvonulásban a naturálizmus értékei súlyhoz jutottak a b b a n az egyéni akcentusban, amit a kiállító művészek tehetsége adott nekik. „És végre elérkezett az az idő, hogy idehaza is veszekedhetünk — 243
—
Erdélyi Magyar Adatbank
hazai művészeti dolgok felett”. Nem is lehetne hirtelenében lemérni, hogy Nagybánya hatásának gazdagságában milyen vastag vonallal kell aláhúzni a n n a k a fejezetnek a címét, melybe a z egész esztétikai irodalomnak fele bele kerül a naturalizmus magyarországi elismertetése és meghonosítása kapcsán. Ennek a kiterjedt irodalomnak Nagybánya adott alkalmat, lendületet és állandó aktuálitást. Nagybánya történetének első időszaka valóságos „honfoglalás.” A művésztelep eszméje váratlan és szerves, természetes keletkezés d a c á r a is olyan valószínütlenségből nő ki, hogy csodájával a z első évben szinte észrevétlen marad. Míg a z egész ország a z ezredéves ünnepségek előkészületeivel volt elfoglalva, míg a hívatalos — ahogy egyik kiváló esztétikusunk elnevezte — magyar kir. festőművészet teljes akadémiai apparátussal a multat ünnepelte, Nagybányán megszületett a magyar művészet jövője. 1896. m á j u s eleje táján n é h á n y fővárosi lap rövid hírben jelenti, hogy a müncheni magyar festőiskola Magyaroszágra jött s a nyarat Nagybányán szándékszik tölteni. Oda megy Hollósy, Grünwald és 34 növendék. Egy másik újság prófétálja: „Nagybányát emlegetett festővárossá fogják tenni m i n d e n f e l é . . . ” Majd pár n a p mulva hírt a d arról, hogy a „Nagybányaiak” átutaztak Budapesten s közben megnézték itt — a kivilágítást. Megemlíti, hogy a Hollósy iskolának ez a vállalkozása, melyet Réti és Grünwald szervez, nagy szenzáció Münchenben is. Sok akadémikus kilép a z iskolából, hogy csatlakozzék az expedicióhoz. „Maga Herterich professzor is búcsuzáskor megigérte, hogy amint ideje engedi, eljön Nagybányára, hogy ott ifjú barátai között tanulmányokat fessen.” Lyka Károly a z „Uj Idők”-ben meleg hangú cikkben azt írja nagybányai benyomásairól, hogy ott a magyar életnek új oldala van kialakulóban, az intim, patriárkális bohémélet. Közben a nagybányai művészek, akiket később az egész magyar közönség tudata elválaszthatatlanul összeforrasztott, egyenként és külön-külön szereztek maguknak és tehetségüknek elismerést. Thorma „Aradi vértanuit” az Orczy-házban állította ki. Magyar képnek alig volt ehhez fogható sikere. „Szenvedők” c. képe a Millenáris Tárlaton szerepel. Ugyanitt állítottak ki Ferenczy, Grünwald és Réti is. 1897 január elején a világraszóló művésszé rehabilitált Szinnyei Merse Pállal együtt Thormát és Rétit is tagokul választja a Képzőművészek Egyesülete. Ez év téli szezonjának közepében már Nagybánya áll. Kiállításukat egy kis kavarodás előzi meg, melynek kapcsán a közvélemény súlyosan elítéli a Műcsarnok eljárását. A művésztelep tagjai azzal a kollektiv kéréssel fordultak a Társulathoz, hogy számukra esetleg a téli tárlat keretén belül külön termet engedjen át, ahol ők saját zsürijük és rendezésük mellett két évi termésüket bemutathassák. A Társulat erre a következő választ adta: — 244 —
Erdélyi Magyar Adatbank
„Ezennel van szerencsénk értesíteni, hogy a nagybányai Hollósy-féle művésztelep 1897. szept. 15-én és okt. 8-án beadott kérését egy kollektiv kiállítás rendezése ügyében Társulatunk választmánya okt. 21-én tartott ülésén behatóan tárgyalta s hosszabb eszmecsere után egyhangulag elhatározta, hogy tisztelt művész urak intencióit legnagyobb mérvben méltányolva, készségesen alkalmat nyújt arra, hogy a telep célját elérje. Kimondja tehát választmányunk, hogy a nagybányai művészek kiállítását szívesen látja akár téli tárlatunkon, akár pedig tárlatunk megnyítása előtt vagy után 8—10 napi tartammal, mely utóbbi esetben tisztelt művész urak az ingyen rendelkezésükre bocsátandó termekben korlátlanul rendezhetnék ezen bemutatókiállításukat, mely tehát ez esetben nem jelentkeznék Társulatunk kiállításaként, hanem kizárólag csak úgy, mint a nagybányai művésztelep bemutató kiállítása. Ha azonban tisztelt művész urak előnyösebbnek tartanák azt, hogy kiállításuk téli tárlatunk keretében rendeztessék, szívesen adunk a kiállított festmények számától függőleg külön falat, sőt külön egy — esetleg több termet is, de ez esetben az imént jelzett tömeges kiállítás kedvezményeit kivéve, minden más tekintetben kiállítási szabályzatunk betartását kellene föltételül kitüznünk; viszont azonban — természetesen a telephez tartozók művei katalógusunkban is szerepelnének s a díjakra pályázni is jogosítva volnának. Megjegyezzük még, hogy a választmány ugyancsak egyhangulag kimondta, hogy azon esetben, ha tisztelt művész urak bemutató kiállítása tárlatunkat megelőzi, semmi kifogás sincs az ellen, hogy azon hazai művészek festményei, melyek zsürink által elfogadtatnak, az illető művész urak határozottan kifejezett óhajára, illetve szabályszerű bejelentése alapján téli tárlatunkon kiállíttassanak...” A Pesti Napló a választ így k o m m e n t á l j a : „A Társulat válasza Nagybányának műbaráti körökben nagy megütközést keltett. Általános az a vélemény, hogy a Társulatnak nem szabad állást foglalnia az első magyar festőkolonia ellen. Annál is inkább, mivel a mostani szomorú művészeti viszonyok között minden ú j a b b impulzus, minden ú j a b b művészeti akció nem elnyomást, hanem fokozottabb mértékű támogatást igényel. Ilyen elsőrangú művészeti eseményt nem s z a b a d egy paragrafusnak feláldozni, különösen mikor ez a paragrafus nem is illik rá az adott esetre. Mert a kiállitás nem egyes művészeket mutat be, hanem egy magyar festő i s k o l á t . . . ” A nagybányai művészek válaszukban megköszönték a szíves jóindulatot, d e „minthogy a régi Műcsarnokban alkalom nyílik a kiállítást hosszabb időtartalommal rendezhetni és kedvezőbb módozatok mellett, mint amilyet a Képzőművészeti Társaság nyújthat”, nem vették igénybe a vendégszeretetet. Igy a kiállításukat két éven át a régi Műcsarnok helyiségeiben ren— 245 —
Erdélyi Magyar Adatbank
dezték, ahol a panoptikum viaszfiguráit pár teremből eltávolítva, szorítottak helyet számukra. A kiállítást december 15-én nyitotta meg Wlassich Gyula kultuszminiszter, s miután végignézte nagy elismeréssel szólt róla. Az állam számára megvásárolták Grünwald, Ferenczy és Thorma egy-egy képét, Glatz Oszkár „Havasi táját” és egy arckép tanulmányát, Kubinyi Sándornak egy szénrajzát. Az egész művásár forgalmában 90 közül mintegy 30 kép talált vevőre. A tárlatot körülbelül 13,000-en látogatták. A fiatalabb művészek fényes bankettet rendeztek a nagybányaiak ünneplésére. A következő évi kiállítást ugyancsak a régi Műcsarnok rossz világítású helyiségeiben kellett rendezniök. Ennek a tárlatnak döntő sikere volt. A lapok elismerték, hogy a két háboruskodó párt, a Műcsarnok és a Szalon között, a harmadik — Nagybánya lett a győztes. Lyka a Budapesti Napló dec. 2. s z á m á b a n azt írja, hogy a Műcsarnok tárlatán meglátszik a tavalyi nagybányai kiállítás hatása, már a b b a n is, hogy a természetet festik, és a b b a n is, ahogy festik. A kiállított képek (119 drb.) egyharmada elkelt. Az állam Thorma, Ferenczy, Horthy, Grünwald, Nyilassy és Glatz képei közül vásárolt. A téli tárlat állami vásárlásának jegyzékében is szerepelnek nagybányai művészek. Igy Csók: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”, Ferenczy: „Madárdal” c. képe. Az 1900. évi párizsi világkiállítás előkészítő bizottságának elnöke Ferenczy Károly lett. A klikkek között persze nagyon nehéz volt mindenki tetszésének eleget tenni. Támadások érték Ferenczyt s a z ő személyében a bizottság munkáját, de később maga a Társulat szolgáltatott Ferenczynek elégtételt. Az 1899. évben a nagybányaiak a Társulat kiállításán mutatják be munkáikat. Ez a téli tárlat az 1900. párizsi kiállítás válogató helye, így a részvétel szinte hazafias kötelesség akkor, mikor a magyar művészet presztizséről, jó híréről van szó. A „Műcsarnok” megírja, hogy a „nagybányai művészek tizenegy aláírással ellátott levélben azzal a kéréssel fordultak a Társulathoz, hogy a téli kiállításra szabályszerűen beküldött és elfogadott műveik egy csoportban és külön teremben helyeztessenek el. Az igazgatóság a legnagyobb készséggel hajlandónak nyilatkozott a művészek kérését teljesíteni s így a téli kiállítás ezúttal már csak azért is érdekesnek igérkezik, mert hosszú idő után, most először fogja az összes magyar művészek alkotásait egy tárlat keretében bemutatni.” Tehát a nagybányaiak lemondtak a külön zsüri és külön rendezési jog követeléséről akkor, mikor a magyar művészet érdekei úgy kívánták. Pedig kérésüket ebben a z esetben már külföldi precedens is támogatta volna. A berlini Liebermannféle szecesszió épen ezévben szekciós rendezést és különzsürijogot kért és kapott. 39 művész szerepelt a külön zsüris teremben. — 246 —
Erdélyi Magyar Adatbank
A téli tárlat az összes előjelek szerint nagy eseménynek igérkezett.A bejelentett művek száma meghaladta a 900-at. Ebből a zsüri közel 500-at fogadott el, közöttük 25 nagybányai festményt (grafikát ezúttal nem állítottak ki.) A külön teremben rendezett nagybányaiak (149—174 katalogus sz.) sikere ellenállhatatlan volt. A kritikák szinte egyhangulag kiemelték a kis csoport értékeit és különösen hangsulyozták azt a hatást, amit az egész magyar művészetre gyakoroltak. „Itt már minden szőrszálhasogatás meg kell, hogy álljon” — írták. „A kiállítás a magyar művészet diadala. Ilyen magas színvonalú tiszta magyar kiállítás még nem volt. Végre tiszta és világos képét kapjuk annak, hogy mire mentünk, hol állunk?” „Ez már nem mondva csinált kiállítás. Igazi művészeti élet és versengés eredménye.” „Kölcsönhatások eredménye, valami kiegyenlítődés, egységesedés útja.” „Jöttek a fiatalok s a z egész magyar művészet megifjodott.” Igy lelkesedtek azok a kritikusok, kik meg tudták érteni azt a nagy jelentőséget, amit a természet bensőséges megfigyelése, az a konvenciótól megtisztított őszinteség képviselt, melyben a fiatalok a természet fenségéről szóló hatalmas, mély megindulásaikat hosszú megszokásból épített irodalmi hídak nélkül, tisztán csak a saját érzéseik közvetlen kiárasztásával igyekeztek formává önteni. A Műcsarnok művészei haragudtak és felfortyantak a kultuszminiszter ellen, mert — épen a párizsi világkiállítás előkészületeire való tekintettel — az állami vásárlások válogatóit utasította, hogy fokozott kritikát gyakoroljanak. Végét akarta vetni az irgalom-vásárlásoknak. Azt akarta, hogy az állami vásárlásoknak ezentúl egyetlen irányítója a művészi érték legyen. És ilyen előzmények után a kiállított 500 mű közül (melyből 25 a nagybányaiaké) 28 festményt vásárolt a z állam. A 28 között volt Ferenczy Károly „Hazatérő favágói”, „Esti hangulat”, Glatz „Alkony”, Grünwald „Isten kardja”, Réti „Honvédtemetés”, Klaber Gyula „Házaló”, Kunfy Lajos „Nimfa” c. képe, tehát hét nagybányai festőművésztől való kép. Thorma képe magántulajdon volt. Azonkívül Ferenczy „Esti táj”-a a Ráth-díjat, Grünwald „Isten kardja” a Lipótvárosi kaszinó díját nyerte. Ekkora siker a művészklikkek előtt nem maradhatott megbosszulatlanul. Nem tudták megbocsátani azt, hogy ez a művészi-erkölcsi integritás, a megalkuvás és a művészi nivó védelmére keletkezett csoport ilyen nagy erkölcsi és anyagi eredményeket ért el. A bosszú nem is maradt el. Az 1900. téli tárlat megnyitása előtt a Műcsarnok termeit átalakították. Új világítási rendszert hoztak be azzal, hogy fényszűrőket alkalmaztak. A falakat tapétázták s alól faburkolattal látták el. A régi szőnyegdíszek helyett Londonból függönyöket rendeltek. És mindez jó ürügyül szolgált arra, hogy mikor a nagybányaiak 1900. okt. 3-án kelt kérvénye, melyben a külön terem—
247
Erdélyi Magyar Adatbank
—
ben való csoportosítást kérték, megérkezett, a Társulat Ferenczy Károlynak címzett válaszában megtagadja azt a kívánságot, amit egy év előtt „a legnagyobb készséggel” teljesített. Azt írta a Társulat, hogy a termek új rendezése nem engedi meg a csoportos elhelyezést, mivel „a termek most különböző hangulatuak, ami a képek kedvező elhelyezésénél figyelmen kívül nem hagyható.” A nagybányai festőknek ez épen elég figyelmeztetés volt arra, hogy a Műcsarnok részéről nem sok jóindulatra számíthatnak. De épen akkor sehol sem kínálkozott megfelelő helyiség, ahol a nyolc festő negyvenegy képét — igen jó anyagát — kiállíthatta volna. A zsüri elé 1011 mű került, melyből 358-at kirostált. A válogatásban különösen nagy figyelmet fordított a nagybányaiakra. Ahogy Réti István a „Műbarát” 1922. é. f.-ban írja: „a zsüri elfogult volt” és „éppen a legjobbakat” igyekeztek eltávolítani. Másutt ismét azt írja, hogy „a rendezéssel is igyekeztek a nagybányaiakat agyonvágni.” A kritika azonban, ha nem is minden ujságé, „nagybányaiak” cím alatt, de a kvalítások szerint mégis összeszedte a kiállítás rengeteg anyagába „szétrendezett” festőinket. Egyhangulag kiemelik Ferenczy: „Józsefet eladják testvérei”, Réti: „Öreg honvédek”, Grünwald: „Völgyben”, Csók: „Konyha”, „Bugaci pásztor” c. képeit, Horthy és Réti tájképeit, vázlatait, Glatz O. „Birkozó fiuit.” Az állam a Szépművészeti Múzeum számára megvette Réti István „Öregasszony”, Glatz O. „Birkozó fiuk”, Csók „Bugaci pásztor”, Grünwald „Eső után”, Ferenczy „Lovak”, Horthy Béla „Gőzmalom” c. képeit. A Réti „Öreg honvédei” pedig a Lipótvárosi kaszinó 1000 K-ás díját is elnyerte. Ez évben a nagybányaiak teljes számmal vettek részt a párizsi világkiállításon s ott ismét olyan sikert arattak, amely a magyar közönség szemében még magasabbra emelte őket és belső egységüket, erejüket is fokozta. Csók István aranyérmet, Hollósy, Réti ezüstérmet, Ferenczy, Grünwald bronzérmet és Ferenczy, Glatz elismerő oklevelet nyertek. Innen kezdve a fővárosi kiállításokon a nagybányai művészek csak külön-külön szerepelnek. Mint közösség, mint egységes művész csoport már csak a köztudatban és a nagybányai művésztelepen élnek. A testületi szellem, a kizárólagosság érdeke, melyre a konzervativok olyan nagy súlyt helyeztek, amit oly szívósan védtek, lehetetlenné tette a nagybányai csoport reprezentálását. Azt a hatást, amit a nagybányaiak kiváltottak, azokat az erkölcsi, esztétikai stb. eredményeket, amiket ők elértek, szívesen könyvelte el a Társulat a maga javára, d e egy nagybányai művész-közösségtől, egy esetleg súlyos tekintéllyé növekvő testülettől féltette a maga létét. A köztudatban s a z irodalomban egyre nőtt a nagybányaiak glóriája. Olyan alkalmak, ahol egy-egy nagybányai művész kollektiv anyaggal — 248 —
Erdélyi Magyar Adatbank
mutatkozott be, mindig módot szolgáltattak az egész nagybányai művésztelep eredményeinek és érdemeinek ünneplésére is. A Ferenczy Károly 1903-iki Szalon-beli, Csók István 1905-iki Könyves Kálmánnál rendezett kiállítása, 1906-ban Iványi— Grünwaldnak a Szalonban bemutatott gyűjteménye, a „neok” 1907-iki Könyves Kálmánnál rendezett kollektiv bemutatkozása stb. mindig alkalmat adott arra, hogy Nagybánya munkájának jelentőségét a közönség előtt hangsúlyozhassák. 1907-ben a Nemzeti Szalon Erzsébettéri új épületének felavató kiállítására Szinnyei és Ferenczy vezetése alatt egy aránylag homogén művészcsoport verődött össze. A kiállítás sikere arra birta őket, hogy megalakítsák a Magyar Impresszionisták és Naturálisták Körét (a Miénket.) Az új csoportosulás valósággal Nagybánya szülötte. Tagjai sorában ott vannak az összes nagybányaiak. Közösségüknek ugyanaz a művészi ideál szolgál alapul, amit Nagybánya melengetett. Sajnos, fennmaradásához hiányzott az az erkölcsi és művészi belső megfelelés, a harmonia, ami Nagybányát létrehozta és fenntartotta. A neoimpresszionisták tulzó individuálizmusa minden testületi fegyelemnek ellenlmondott s így a saját érdekeik ellen felrobbantották azt az egyesületet, melynek, pedig határozott történelmi hívatása lett volna a magyar művészeti életben. Az 1909-ben felbomlott Mienk helyébe jött a z aránylag ép oly rövid életü Művészház gr. Teleki Géza és Iványi— Grünwald vezetése alatt. Majd a „Nyolcak” rövid szereplése után a legkülönbözőbb alakulások következnek. 1907 tavaszán alakult a Kéve, melynek, vezetője Szablya Frischauf Ferenc művészi nevelése és több művésze révén is, volt valami rokonsága a nagybányaiakkal. 1911-ben megalakult a Nagybányai Festők Társasága, mely az 1912. évi nagybányai országos kiállítást rendezi. A kiállítás még egyszer az egész országban s még azon túl is meglengeti Nagybánya nevét, hogy a hívatalos adminisztráció figyelmét újból a telepre terelje és sorsa iránt érdeklődést keltsen. Ettőlkezdve a nagybányai művésztelep szerepe a művészi produkció szempontjából megcsappant. A Ferenczyek 1916. decemberi és Thorma János 1917. eleji, Ernst Múzeumban rendezett kiállítása után a nagybányai művésztelep neve csak egy-egy piktor életrajzában szerepel: „művészi k i k é p z é s é t . . . vagy egyénisége kialakulását” a nagybányai szabadiskolának k ö s z ö n i . . . ” És ez különös felmagasztaló epiteton. A köztudatba Nagybánya, mint művészképző, művészerkölcsi alapot építő iskola hatolt a legmélyebbre. Ez a belső munka. Mintegy meleg virágház, csupa rejtett észrevehetetlen erőket áraszt szét s a virágzás p o m p á j a idegen kerteket ékesít. A nagybányai művésztelep történetének ez a része a magyar művészettörténet mélyebb rétegeibe folyt le. Viharai, vetődései a felsőbb rétegek mozgásaival, elváltozásaival ösz—
249
Erdélyi Magyar Adatbank
—
szefüggően mentek végbe. Szervesen összefügg mindennel, ami a z egészében neki megfelel s mint az egész magyar műtörténelem egy kevéssé ismert fejezete, szinte a leggazdagabb a harcok, küzdelmek, lelkesedések, lemondások és folytonos, egyenletes szívós munka párját ritkító példái által. Ennek a belső láthatatlan munkának a hőse Nagybánya megindítója, „spiritus rektora”, Réti István és Thorma János. Ők együtt ecsettel, tollal és egyre új és új festőgenerációk nevelésével védték és növelték a művésztelep hírét. Művészi munkájukat már világszerte ismerik, d e arról a sok munkáról, fáradságról, amivel a művésztelep szervezése és vezetése járt, nagyon kevesen tudnak. Ők ketten gondolták ki a merész gondolatot— az első magyar művésztelep gondolatát. Ők hívták meg a Hollósyiskolát, hogy a müncheni szezon végeztével a nyári hónapokat Nagybányán töltse. És mikor Hollósy hajlandónak mutatkozott, ők közvetítették a város és az iskola közötti tárgyalásokat, melyben dr. Virág Béla lelkes cikkeivel egyengette a talajt. A „Nagybánya és Vidéke” 1896. évi február 2. számában írja első cikkét a „Nagybányai festőiskolá”-ról. Az e hó 9-i számban már a Hollósy-iskola feltételeit is közli: „Szükség volna egy 2 0 × 1 2 m.-es fa műteremre, mely elzárható, hogy esőben is festhessenek”. A városra mindenképpen előnyös volna a 20—30 festő nyaralása, „ragadjuk meg tehát két kézzel az életben talán soha többé nem kínálkozó alkalmat, adjunk a festőiskola számára telket, építsünk egy modern ateliét, vessük meg alapját egy magyar festőiskolának, hídaljuk át azt a z űrt, amely a budapesti mintarajztanoda s a Benczur Gyula igazgatása alatt levő mesteriskola között van, tegyük lehetővé honfitársainknak azt, hogy a drága külföldi iskolák helyett itthon tanulhassanak, hiszen ha biztos talajt rakunk a z iskola alá, megizmosodásának kétségtelen tanujelét adja, talán még a z állami szubvenció sugarai is ránk fognak sütni”. Barbizon dicsőségére mutat és hozzáteszi, hogy „Nagybányáról is fejlődhetnék egy finom, erős, egészséges, minden ízében magyar, de azért európai nivón álló festészetünk”. Az ápr. 16.-i számban már azt jelentik, hogy a ligeti műterem, melynek faanyagát Stoll Béla ajándékozta, már javában épül. A festők nem vették igénybe a Turmann polgármester által tett nagylelkű ajánlatot, mely szerint a város 10—15000 frt költséggel épít helyiséget, ha Hollósy pozitiv ígéretet tesz arra, hogy iskoláját 5—15 éven át Nagybányára hozza. Közben a piktorok számára a város tanácsa az országhatártól Nagybányáig szóló szabadjegyet kér s ezt Wekerle Sándor és gr. Teleki Géza segítségével sikerült is kieszközölni. Ezenközben Thorma „Aradi vértanuk” c. képének nagy sikere melegíti a város hangulatát. Bankettet rendeznek a tiszteletére, hol babérkoszorut nyujtanak át neki „Az Aradi vértanúk festőjének — a zsúrtársaság tagjai Nagybányán 1896 ápr. 11-én” felírással. — 250
Erdélyi Magyar Adatbank
—
A lelkes hangulatban a két csoportban máj. 7-én és 8-án érkező művészeket az állomáson a polgármester és a főkapitány fogadta. A kaszinóban villásreggelivel várták. Onnan a ligetbe mentek s a bohém „műterem-avatás” után kvártélyokra vitték szét a festőket. Olyan nagy lelkesedés, megbecsülés vette körül a művészeket, hogy május végén a főispán látogatása alkalmával banketten ünnepelték őket. A „Nagybánya és Vidéke” minden s z á m á b a n hoz valami művészeti hírt s augusztus végén már a válást fájlalja: „Szomorú, hogy a fecskékkel a festők is e l m e n n e k ! Nehéz lesz nélkülözni a piktorok kedves, őszinte és szellemes gárdáját”. Szept. 29-én jelenti, hogy Hollósy Münchenbe utazott. Igéretet tett, hogy jövőre visszajön. A következő év elején Hollósy és Grünwald levélben köszönik meg a polgármesternek a város áldozatkészségét s kérik őt, hogy az iskola állandósítása érdekében forduljon a város deputációval a kormányhoz. Az iskola a szegény növendékek segítésére, anyagbeszerzésre, modellpénzre és leszállított tandíjak pótlására 2000 frt segélyre számít. Márciusban megjött a segély, a szabadjegyek és Wlassich Gyula leirata, melyben értesíti a város közönségét, hogy egyelőre, kisérletképpen 2000 frt. segélyt engedélyez. Az utalványozás akkor fog megtörténni, ha a „közönség jelentést tesz, hogy a festőtanfolyam mikor, k. b. hány résztvevővel és milyen időtartamra létesűl”. „Az esetleges jövő évi segély érdekében rendezzenek kiállítást a Műcsarnokban s ezért a Képzőművészeti Társulathoz forduljanak”. A közönségtől az évad végén jelentést vár a kolonia működését és a segély felhasználását illetőleg. Március utolsó napján megérkeztek a festők. Az úri kaszinóban ismerkedési estélyt rendeztek. Aztán elkezdődött a munka, melyről az iskola műtermében julius 11-én rendezett kiállításon számoltak be a növendékek. Heten díjat is nyertek. „Nagybánya és Vidéke” az aug. 1. s z á m b a n arról számol be, hogy Csók a Hámori-kertben egy nagyszabású kompozición dolgozik. Szept. 19-én Ferenczy „Hegyi beszédéről”, Grünwald hangulatos tájképeiről és Thorma „Krisztus búcsuzik tanítványaitól” (talán „Békesség veletek”) c. képéről ír. A növendékek száma 41 volt (megelőző évben 27). Festők 50-en voltak (megelőző évben 33-an). Teljesen gondoskodtak egy növendékről. Több tandíjmentes és fél, vagy egyharmad tandíjat fizető növendék volt. Az iskola szeptember 10-én zárult. Láttuk, hogy a tárlatot, melyre a miniszter kötelezte őket, nem sikerült a Műcsarnokban rendezni. A helyi lap lelkesedik a kiállítás sikerén és „hathatósabb kormánytámogatást” remél. Az 1898 jan. 28. szám közli az összes képvásárlásokat. 1898 februárjában a festők kérvényt nyujtanak be a város—
251
Erdélyi Magyar Adatbank
—
hoz, melyben a csatolt tervek szerinti festőműtermek építését kérik a megbízottjuk, Réti István által elfogadott helyen. Az építkezés 8 műteremre szólna 16.000 K költséggel, miket a festők évi 80 frtért 10 évre kibérelnének. A mellékelt 10 éves szerződés lejárta után, kevés költséggel nyaralókká is át lehetne alakítani a műtermeket. Ebben a dologban Thorma és Réti 20-án a kaszinóba értekezletet hívnak egybe, melyen a tervet népszerűsíteni igyekeznek. Márc. 26-án a városi képviselőtestület közgyűlése megszavazta a 8 műterem építését. De még mielőtt az építéshez fogtak volna, meghalt a városi mérnök, majd a polgármester is. Három év mulva Gellért Endre polgármestersége alatt a közgyűlés újból hat műterem építésére hoz határozatot olyan értelemben, hogy kettőt még az évben felépítenek, a többit pedig fokozatosan. A két új műtermet Réti és Grünwald évi 600 K.-ért vette bérbe. Az új nagy szálló építésénél tervbe vettek manzard műtermeket is, de később a költségek csökkentésére törölték. 1900 jun. 17-i „Nagybánya és Vidéke” arról értesít, hogy a ligeti lövőház mellett a város már építkezik a művésztelep s z á m á r a és a gőzfürdő mellett még két épületet fog építtetni. „Évek óta húzódó és sok félreértésre okot a d ó kérdés nyer most megoldást”. 1909-ben a nagybányai festők memorándumot intéztek a városhoz, melyet a város tanácsa el is fogadott. Ebben még két műtermes-ház építését kérték. Két családi műtermes lakás és egy legénylakásos és műtermes épűlet 1911-ben el is készült. A memorándum többi pontjaiban a z iskola és műterem fűtésére 150 m 3 tűzifát, ingyen vasútijegyek kieszközlését, modellpénz, ösztöndíj, segély stb. céljaira évi 5000 K. kiutalását és a már meglévő iskolaépület átalakítását kérték. Indítványozták, hogy a városi képviselőtestület delegáljon egy bizottságot, mely a festők megbízottjaival együtt, mint „vegyes bizottság” intézné az iskola karbantartásának és külső adminisztrációjának ügyeit. Ezzel a két épület emelésével a nagybányai művésztelep átlendült azon a második nagy válságon, mely történetében a legborusabb napjait jelenti. Az első válság elé akkor került, mikor Hollósy Simon, az izgága művész, személyes differenciák miatt elhűtlenedett Nagybányától. Azzal, hogy a nagybányai mesterek 1899-ben beszüntették szecessziójukat a Műcsarnokkal szemben, a Hollósy-iskolától a kiállításokon különváltak. A Műcsarnok nem tudott tárlatain a z „iskolának” helyet adni, így Hollósy a Szalonban, majd Könyves Kálmánnál rendezte évi beszámolóját. 1901 nyarán utolsó évét töltötte Nagybányán. Ezután Fonyódon, Vajdahunyadon, majd Técsőn, Máramarosszigeten és ismét Técsőn telepedett le iskolájával. Eltávozása után 1902-ben megalakult a „Nagybányai Sza— 252 —
Erdélyi Magyar Adatbank
bad Festőiskola”, melynek vezetője a négy mester: Thorma, Ferenczy, Réti és Grünwald lett. Vezetésük mellett a telep szépen virágzott s népessége 1906-ban érte el a maximumát, amikor 88 festő és 63 növendék tagja volt. Réti István a „Nagybánya és Vidéke” 1909 okt. 17. sz.-ban írt tanulmányában erről az időről azt írja, hogy „egészen új és sajátságos karakterű kialakulás volt itt készülőben”. Szép csendben, szegénységben folyt a munka, „nem törődött vele se Budapest, se Nagybánya”. Kora tavasszal a fővárosi lapokban felhívás jelent meg, hogy akik az iskola nyári tanfolyamán részt óhajtanak venni, jelentsék a vezetőségnek, hogy szabadjegyekről gondoskodhasson az odautazásra. Minden növendék szabadon választja a mesterét. Tandíj nincs. A modellköltségekre 5 K.-t fizetnek a magukválasztotta „obman”-nak. Modell áll 8—12-ig és 2—5-ig. Később d. u. 4—6-ig kroki-hoz mozgó modell is állt. „Kevesebb anyagi eszközzel s kevesebb igénnyel — írja Réti — még komolyabb és szebb dolog soha sehol nem kezdődött, mint itt ez ú j a b b veretű Nagybányán”. Ekkor maga az egyetemes művészi átalakulás lassan Nagybányát is ú j a b b válság felé terelte. Ahogy Réti a Műbarát 1922. é.-f.-ban írja: „Tíz évvel Nagybánya fellépése után — mikor már az ők egyénies naturálizmusuk és impreszszionizmusuk átment a köztudatba — egy új művészeti mozgalom indult meg nyugatról”. 1906-ban Czóbel Béla Párisból jövet először Nagybányán mutatta be az új művészet, a z expresszionizmus eredményeit, hazahozott képein. 1907-ben már sok fiatal festő esküdött fel az új, zászlóra. Perlrott, Ziffer, Bornemisza, Frimen, Boromisza, Mikola és a z „öregek” közül Iványi—Grünwald. 1907. jun. 5-én Könyves Kálmánnál mutatkoznak be az új művészetükkel és Márffy, Gulácsy mellett nagyobbrészük nagybányai festő. A fiatal magyar művészek akkortájt már kevesebbet törődtek Münchennel. Párizsban melegedtek s innen hozták haza azokat a türelmetlenül forradalmi művészeti eszméket, melyek a naturálizmusra következő visszahatásképen „el a természettől és minden iskolától” jelszóban pattantak ki. „Nem volt tehát szükség megtanulni a természet törvényeit — írja Réti — megismerni a látvány titkait, részesülni g a z d a g s á g á b a n . . . ” A fiatalok előtt nem volt semmi tekintély sem. Minden meglévő művészet, minden iskola elvesztette a respektusát s a teljes anarkiában úgy nézett ki, hogy a nagybányai művésztelep és iskola is végső napjait éli. A belső egyenetlenség akkorára nőtt, hogy a forradalmi tüntetések, botrányok ellen az iskola vezetősége erélyes rendszabályokra kényszerült. Réti a „Nagybánya” 1910. szept. 23. s z á m á b a n közölt jelentésében azt írja, hogy a május közepétől kezdődő nyári tanfolyamnak 33 növendéke volt. Ezeken kivül még 49 festő volt Nagybányán. A kolónia tagjainak száma évről-évre csökkent, —
253
Erdélyi Magyar Adatbank
—
d e m á s művésztelepekhez képest, melyek 250—500 ezer k-t. emésztenek fel, a nagybányai még mindig messze elől vezet. Megfelelő áldozatkészséggel, hírlapi és külföldi propagandával el lehetne érni a nagybányai festőiskola világhírét és „az egész világ és ellenségeink előtt letagadhatatlanul nyilvánvalóvá lesz, hogy itt egy nagy és szép dolog történt.” A „jelentésben” azt is írja Réti, hogy a z a felfogás, mely az iskolai, tanulmányt szükségtelennek tartja, ma már szűnőben van. És éppen a következő nyár volt a forradalmas fiatalok agresszivitásának legizzóbb kora. Az egyik helyilapban sűrű támadásokkal bombázták a z iskolát, „utcai botrányok, becsületbeli ügyek, bírósági tárgyalások jöttek”, míg a vezetőség kizáráshoz fordult. A „vegyesbizottság” tiltakozott bármilyen oldalról jövő kritika vagy beavatkozás ellen a vezető művészek kizárólagos jogaiba. A növendékek komoly része önszántából és a vezetőséggel való megállapodás nélkül ugyancsak hírlapi nyilatkozatban tiltakozik és megbotránkozásának ad kifejezést a rendzavarók viselt dolgai fölött. A védelem szempontjából szükségesnek mutatkozott a z erők szorosabbá szervezése s ezért 1911. okt. 21-én megalakult a „Nagybányai Festők Társasága”, melynek az alapítókon, Rétin, Thormán és Ferenczyn kívül törzstagjai: Börtsök Samú, Csáktornyai, Ferenczy Valér és Béni, Galimberti Sándor, J a k a b Zoltán, Komoróczy Iván, Mikola András, Réthy Károly, Tscharner János és Ziffer Sándor és 1922ben rendes tagokból törzstagokká választották Csikos Antóniát, Ferenczy Noémit és Krizsán Jánost, ugyanekkor rendes tagokká Égly Sárit, Pászk Jenőt és Rátz Pétert (Nyugat 1924. III. 16. sz. Réti: Nb-i művészek.) Grünwald Béla 1909 nyarán egy kisebb csoporttal a kecskeméti művésztelep alapvetéséhez távozott Nagybányáról. A tizenötéves jubileumhoz közeledő művésztelep a belső egyenetlenségek, a „kirajzás” és a kormány, illetőleg a város részvétlensége miatti gyengeségéből egyszerre, egészen váratlanul talpra állt és új virágzás felé indult. Az új lendület éppen a nagy ellankadásból fakadt és első feltétele az új épületek emelése volt. A jelentékeny motivumok között is szinte legjelentékenyebb a jubiláris kiállítás, melynek eszméjét még 1910 szept.-ben Thorma János pattantja ki s a festők között általános lelkesedés fogadja. Az egyenetlenség, részvétlenség, ellenséges indulatok leküzdése után, sőt az ellenséges indulatok diplomatikus felhasználásával 1912 év nyarán megvalósult az országos kiállitás. A nagybányai művésztelep legszebb napjait élte. Az egész művészeti irodalom, a sajtó a z ő nevét visszhangozta és h a a helyszűke és technikai akadályok miatt nem is sikerült olyan naggyá és szemléltetővé tenni, amilyennek tervezték, mégis általánosságban igazolta Ferenczy Károly kijelentését, hogy az utolsó 15 év jelentékenyebb magyar festményei legalább kétharmad részben Nagybányán, vagy nagybányai művészek által készültek. — 254 —
Erdélyi Magyar Adatbank
A rendezőbizottság tagjai voltak Földes Béla főispán, Csók, Ferenczy, Grünwald, Réti, Thorma, Nyilassy, Kubinyi, Glatz, Horthy, Hollósy, Komoróczy, Ziffer, J a k a b Zoltán, Galimberti, Ferenczy Valér és Béni, Tscharner, Réthy K., Mikola, Börtsök, dr. Jánossy Béla, dr. Homola László. Védnöke a város, mely az előleges költségekről gondoskodott. A kiállítás egyrésze a műtermekben, másik része a Kossuthutcai ált. iskola termeiben volt elhelyezve. Az anyagból hiányoztak az amsterdami kiállításra küldött reprezentáns képek, melyek nem érkeztek vissza idejében és hiányzott a rendkivűl értékes Jánossy-féle gyűjtemény anyaga is. Résztvettek a Hollósy-korszaktól kezdve majdnem a z összes magyar művészek. 11 teremben 76 művésznek 386 képe volt kiállítva. Augusztus 1-én d. e. 11 órakor a z ünnepélyes megnyitáson a kultuszminisztert dr. Gopcsa László min. tanácsos helyettesítette. Égly Mihály a hozzá intézett beszédében kérte, hogy az állam nevében ajándékozza meg a várost és a festőket a munkának kijáró elismeréssel. A megnyitást követő díszebéden bejelentik a nagybányai „Műbarátok Körének” megalakulását, (amit Réti már évekkel előbb inditványozott.) Elnöke gr. Teleki Géza lett és ott hirtelenében 60-ra nőtt a tagok száma. Távirati üdvözleteket küldtek Rákosi Jenő a z Otthon ujságiró klub nevében, Róna József a Képzőművészek Egyesülete nevében, K. Lippich Elek. Forster Gyula a Képzőművészeti Tanács elnöke, Lyka Károly, a z Ernst-Múzeum, Balthazár Dezső püspök, Grünwald Béla, Hollósy Simon, Pásztory Árpád, Kammerer Ernő min. tan., a gödöllői művésztelep stb. stb. És a város kultúrünnepe mégsem mutatott olyan eredményre, amilyet az áldozatok és a fáradság után vártak. Maguk a budapesti magyar ujságok is érthetetlen részvétlenséget mutattak. A Pester Lloyd szerkesztője, Rutkai Rothauser Gyula, a Neues Pester Journal munkatársa, dr. Radó Emánuel, megjelentek. „A magyar lapok csak később közöltek alkalmi tudósításokat.” A siker, inkább belső erkölcsi megszilárdulás, a végzett munka, a hivatás mély, elégedett öntudata volt és a szebb jövő reménye. 1913-tól kezdve a telep 6000 k. évi támogatást kap a kormánytól azzal, hogy évenként 10—15 főiskolai festőnövendék nyári tanfolyamon való részvételét ebből tartozik fedezni. Wlassich Gyula minisztersége óta ez az első állami támogatás. Szatmár vm. 1912—1918-ig évi 600 k. ösztöndíjat ad a vezetők által javaslatba hozott növendéknek. 1914-ben Thorma János vezette az iskolát. Minden hétfőn reggel 7 órakor ő állítja be a modelleket, átlag négyet. „Nagybánya és Vidéke” jul. 17 sz. hosszabb cikkben írja le a festők viszonyait. A műtermek szaporítását ismét elhalasztották, az élet mindamellett derüsen folyik a kis bányász házak szállásain. Mulatságot, műsoros estélyeket rendeznek. Közli a növendékek névsorát, kik között Szőnyi István, Pátzay Pál, Pászk Jenő, —
255
Erdélyi Magyar Adatbank
—
Pándy Lajos, Deli Antal, Jándi Dávid, Simon János stb. neveit olvassuk. Összesen 64 növendék s körülbelül 30 jónevü művész. Ebbe a derűs és pezsgő életbe hasított bele a háború. Egyszerre elnéptelenedett a város. A festők közül csak Thorma és Börtsök maradtak Nagybányán. 1915—16-ban ismét visszaszállingóznak, előbb csak a piktorinák, 1917—18-ban már piktorok is. 1917-ben már több mint 100 tagja van a kolóniának. ,,1918-ban, az utolsó magyar esztendőben annyian, mint békében soha. A főiskola maga is ott rendezi a tanulmányi szabadságon levő katona növendékei számára a z utolsó nyári tanfolyamot.” Az 1917 év gyászt von a telepre. Meghalt Ferenczy Károly, egyik vezető mestere, a Nagybányai Festők Társaságának elnöke. A következő évben meghalt Hollósy Simon is a telep egyik alapítója. 1919 j a n u á r j á b a n bevonuló román katonaság tíz magyar festőt talál ott. Ők máig is ott élnek és segítőtársai Thorma Jánosnak, az iskola vezetőjének. Erdélyi festők s a bukaresti akadémia ösztöndíjas növendékei máig is felkeresik a nyári Nagybányát. Ők tudják, hogy milyen nagy és tékozló gazdagsága v a n a legszentebb hagyományok miliőjének, Nagybánya páratlan szépségű vidékének és műértő, műszerető közönségének. És aki hisz a puszta képcsináláson túl fekvő misztériumban, mely a műalkotást az emberi lelken át a természethez köti, ide menekül az évtizedek által felavatott helyre. Itt generációról generációra öröklődik az a pátriárkális, baráti szellem, mely a telep alapítóinak tiszta emberségéből, öntudatossásából és a művészet erős szeretetéből alakult ki és amely sgyik alapítója, harminc éven át fentartója volt a nagybányai művésztelepnek. Az alapítók, Hollósy, Ferenczy, Thorma, Réti és Grünwald közötti barátság, az emberi tulajdonságok megfelelése s a fejlett művészi intelligenciájuk a magyarázata annak, hogy a művészetükben levő nagy különbségek dacára a benső jóviszony mindvégig alapja maradt az együttműködésüknek. Hollósy 1901-ben, Grünwald 1909-ben vált ki. A három bentmaradt mester festői egyénisége a legapróbb kis sajátságokig, szinte homlokegyenest különbözik egymástól. Örök iskolapéldái annak, hogy ugyanazokat a hatásokat, a fejlődésnek ugyanazon feltételeit milyen m á s és máskép értelmezi a m á s és más egyéniség. Mindhárman a Hollósy müncheni iskolájában ismerkedtek meg a naturálizmussal. Innen különböző időben, de nagyjából egy és ugyanazon művészi mozgalmak Párizsába kerültek. A Hollósy iskola végletekig analizáló, részletező festői eljárása után Párizsban a z impresszionizmus új összefoglalást kereső mozgalmával ismerkedtek meg. Az érzelmes rajzos alapú, világos színekre hangolt ábrázolásmód helyébe a túlnyomóan színre épített festői eljárás került, a Dagnan-Bouweret —
256
—
Erdélyi Magyar Adatbank
naturalizmusa helyébe, a Manet-ék impresszionizmusa. Thorma János „Szenvedők”-je, Ferenczy Károly „Kallos arcképe” és bizonyos mértékig Réti „Bohémek karácsonya” is még a Hollósy „Kukoricahántás”-ának rokona. Mindnyájuknál ez a naturálista alap az, amire a párizsi mozgalmak problémái mentén egy-egy teljesen egyéni művészetet építenek. Ferenczy Károly fejlődésében a „Madárdal” már első tiszta nyoma a „kolorisztikus naturálizmusnak”, mely a nagybányai termékeny évek alatt fokozatosan kolorisztikus dekorativizmussá fejlődött. Ferenczy arisztokratikus egyénisége a művészetet olyan ünnepélyes alkalomnak tekinti, melyben a maga belső ártisztikumának keres kifejezést. Művészetének egészen sajátos vonásává váltak a hideg csillogású felfokozott színek, melyek miatt az egykorú kritika a z angol festők rokonának tartotta. Bibliai tárgyú képei, a „Hegyibeszéd” „Három királyok”, „Ábrahám áldozata” stb. még a szoros tónusban-tartás által plenér képek. Később az égő napsütés csillogó színei érdeklik. Ebben a korszakban festett „Napos délelőtt”, „Sétáló iskolásleánykák” elvezették a színpiktura legfelsőbb beteljesüléséhez. Közben teljes pompájában bontakozik ki a vonal dekorativizmusa is. Az „Alvó nő-jére” való halavány emlékezéssel megfesti hatalmas bársony alapra fektetett női aktját, mely gyöngyház színeivel a legcsodálatosabb, teljesen jellemzően egyéni ártisztikum-érzés. Egy kettős aktján a fekvő akt naturális formáit áttöri a dekoratív egyensúly-hatás kedvéért. Ferenczy — talán a z egyetlen „Hegyibeszéd”-et kivéve — egy képén sem tűrt meg semmiféle „irodalmi tartalmat”. Festményeinek egyetlen bevallott célja a „képszerűség”, mely a természetmegfigyelés biztosságából egy teljesen egyéni szintézis által alakul ki. Ezzel a tulajdonságával, mint a dekorativizmusával is éles ellentétben áll Thorma János művészete. Ő csaknem minden képén hoz valami irodalmi tartalmat is. Igaz, hogy nála sem cél ez az irodalmi elem, a „képlibrettó”, de felfakasztója, előidézője a festői látomásnak. A „Szenvedők”, „Aradi vértanuk”, „Október 1-én”, „Kártyások” stb. a jelenetek irodalmi részével pattantják ki a kép látomását. És éppen ez a keletkezés mélyében rejlő összefüggés a d j a Thorma képeinek azt a bámulatos szuggesztiv erőt, ami a jelenet és a festői előadás karakter-azonosságából származik. Ami képeinek irodalmi tartalmát illeti, az természetes megnyilatkozása a romantikusan színezett magyar temperamentumnak: komor tárgyak, melyek a komor festői látásban találnak kifejezést. Drámaisága széles, lendületes fakturán és borongós színekben jelenik meg, anélkül, hogy tüzes temperamentuma szertelenségekbe sodorná. Festői sajátosságai sokakat emlékeztettek Paál Lászlóra és Munkácsyra. De az ő festői drámaisága optimisztikusabb, mint ezeké a klasszikus magyaroké. Nem használ olyan mély feketéket és barnákat, színhar—
257
Erdélyi Magyar Adatbank
—
móniája derűsebb. A legsötétebb tónusain is valami halaványító köd, fátyolozó levegősség enyhít. Színeinek mély tüze és ereje legszebben az „Október 1.-én”-jén csillog. A magyar nép életének eddig sohasem látott magyar megértése és megéreztetése ez. A kompozició keresetlensége, a látomás levegője, a jellemzés finomságai, a festői előadás átszellemültsége teljesen ellentéte a Ferenczy „europäer” arisztokratikus dekorativizmusának, hűvös, kristályos színeinek, átgondolt komponálásm ó d j á n a k és decens ártisztikumának. Míg Ferenczy, Réti és általában a nagybányai csoport művészeit a plenérfestés problémái kötötték le és elégítették ki, addig Thorma János „chef d’oeuvre”-je drámai kompozició. Ez a d j a művészetének karakterét. Később, művészetének egy ú j a b b korszakában, a nagy drámai képekről az idillikus zsánerképek és tájképek festésére tér át. Ekkor keletkeztek a „Husvét”, „Tavasz”, „Majális”, „Ibolyaszedők” stb. c. lírikus, szelid és világos színlátású képei. Megtartotta az előző korszak színeinek csillogását, erejét éppenúgy, mint az erőteljes felrakást, de a z új költői témákhoz képest lágyabb és érzelmesebb harmoniára hangolta őket. A lírikus látás- és festésmóddal Thorma Rétihez közeledett. Nem művészi ráhatás eredménye Thorma művészetének ez a változása, hanem a z egyetemes fejlődésé. Mikor fellépett, első képeivel, úgy látszott, hogy egy egészen új magyar grandart megteremtője lesz. Később, hogy az új kor változott viszonyai sehogy sem kedveztek a romantikus festészetből örökölt nagy képeknek, Thorma is egyre közeledett az intenzivebb, fokozottabb átéléssel festett kisebb képek felé. Ferenczy és Réti, akik egyéni kialakulásukkal az intellektuálizmuson át talán közvetlenebb, szorosabb kapcsolatot találtak a nyugathoz, közvetlen e b b és rövidebb uton jutottak el ide. Ferenczy intellektusa é s tulnyomóan nyugati kultúrája kiemelte a magyar viszonyok s a magyar álmok, célok közül. A magyar stílus lehetőségében sem hitt. Réti és Thorma hittel, akarással és tudott bizonyossággal dolgoztak a jövőjén. De míg Thorma romántikus hittel a mult korszak és az új viszonyok művészi kompromisszumán dolgozott, Réti egyéniségét az új korral és a modern szellemmel teljes harmoniában találta. Az ő lírikus, elmélyedő természete s az impresszionista naturálisztikus szemlélet olyan legbensőbb harmoniában csendülnek össze, mint a magyar művészek közül talán senkinél sem. Képeinek sejtelmesen lágy formaadása, puha félhomálya lassan színesedik, világosodik. Művészete egyre hangsulyosabb színekhez s a szétfoszló homályból egyre exaktabb formák felé fokozódik. Megmarad egy bizonyos fokú lágy formaérzésmód, ami képeinek bensőséges líraiságot ad. Ezzel megőrzi az ártisztikus kifejezőjét annak a halk, mély szemléletnek, amely Réti Istvánt életérzés módjában Arany János rokonává teszi. — 258 —
Erdélyi Magyar Adatbank
Ha ezt az önként adódó irodalmi parallelt tovább vonjuk, Thorma Jánost talán Berzsenyi Dánielhez, Ferenczyt Kazinczyhoz hasonlíthatjuk, anélkül, hogy az összehasonlítás igazsága az Arany—Réti egybevetés érvényét fedné. Ez a két egyformán halk, önmagában gazdagodó, önmagát tisztán, őszintén, a z egész élet szűzi felfogó felületévé avató lelkület teljesen egy és ugyanazon jelentőséghez jut a magyar irodalomban, illetőleg művészetben is. A „költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak” prózára, vagy a piktura nyelvére fordítva: „Minden művészet a természet lágyékából születik”. Ez az egyénies naturálizmus sarktétele, amint azt Réti és Thorma egy művészpedagógiai értekezésükben leszögezték. És ez a nagybányai festők által fentartott iskola legvégső principiuma is. Ezzel házasult össze a nagybányai mesterek emberi erkölcsössége, hogy egy új művészi szellem és erkölcsiség megteremtője legyen — a művészeteken túl — a páratlan népszerűségű szabadiskola által is. Évek hosszú során át tanítottak, fáradtak, teljesen önzetlenül. Ferenczy halála után Thorma János lett a Nagybányai Festők Társaságának, majd 1919. óta az iskolának a vezetője is. Az 1926-i jubiláris évben a Thorma János 25 éves pedagógiai, Nagybánya 30 éves festővárosi multjával együtt a tulajdonképpeni magyar művészet megszületését is ünnepeljük. IRODALOM: Nagybánya és Vidéke. 1896. éf. II. 2. 9. 16. IV. 11. 16. 26. V. 10. 24. VII. 28. VIII. 9. 30, 1897. éf. I. 22. IV. 4. 11. V. 2. IX. 19. XI. 7. 21. XII. 19. 27. 1898. éf. I. 16 28. II. 20. III. 8. VI. 5. X. 9. XII. 25. 1899. éf. I. 22. IV. 9. IX. 10. XI. 26. 1900. éf. II. 11. V. 13. IX. 2. 30, X. 14. XI. 11. 1901. éf. IV. 7. IX. 15. 29. 1903. éf. VIII. 2. X. 18. XI. 15. 1904. éf. III. 27. V. 17. XII. 4. 1905. éf. II. 12. VIII. 13. XI. 19. 1906. éf. II. 25. VIII. 26. 1907. éf. I. 27. X. 27 XI. 3. 1908. éf. I. 12. 19. 26. 1909. éf. VII. 18. X. 10. 17. XI. 7. XII. 12, 1910. éf. VII. 24. IX. 25. 1911. éf. X 29. XII. 10. 1912. éf. VII—IX. terjedő számai. 1913. éf. VII. 20. VIII. 17. 1914. éf. I. 25. VII. 111. V. 10. VII. 19. 26. 1915. éf. II. 21. IV 18. 1916. éf. VIII. 27. X. 8. 1917. éf. IV. 29. V. 13. Nagybánya. 1903. éf. II. 29. III. 12. V. 7. X. 22 XII. 8. 24. 1904. éf. XI. 24. 1905. éf. IX. 21. 1906. éf. VII. 26. VIII. 30. 1907. éf. III. 28. VI. 13. X. 31. 1910. éf. VI. 16. 23. IX. 15. 22. 23. 1911. éf. V. 4. 11. X. 19. 26. XI. 1. 1912. éf. I. 25. IV. 18. V. 18. 30. VI. 6. VII. 4. 12. 25. XII. 19. 1913. éf. II. 6. 27. V. 22. VI. 26. X. 2. XII. 18. 1914. éf. I. 1. 22. 1915. éf. IV. 15. VI. 10. VII. 29. 1916. éf. VI. 8. XII. 14. 1917. éf. III. 22. IV. 26. V. 17. VI. 28. Nagybányai Hirlap. 1908. éf. I. 26. 1909. éf. IV. 25. V. 9. VI. 20. X. 17. 31. XI. 7. 1910. éf. I. 2. II. 13. IV. 24. VII. 3. VIII. 14. XI. 27. 1911. éf. III. 19. 26. IV. 16. VII. 2. 1913. II. 23. IV. 3. VII. 29. VIII. 12. XII. 9. 23. 1914. éf. III. 10. V. 12. VII. 7. 1915. éf. XII. 14. 1916. éf. IV. 23. 1896. Uj idők VII. 19., Budap. Hírlap V. 1. 9. Magyarország V. 1. 1897. Uj idők XII. 12. Vasárnapi Lapok. 37. sz. Hét. 51. sz. Pesti Hírlap X. 13. 28. XII. 1. 15. Pesti Napló X. 15. XII. 1. 15. Nemzet. X. 29. XI. 3. 16. XII. 12. 15. 29. Budap. Hirlap. XI. 2. XII. 15. Magyarorsz. XII. 16. Magyar Hirlap XII. 15. Budap. Napló XII. 15. Egyetértés 346. sz. — 259 —
Erdélyi Magyar Adatbank
1898. Művészeti Tudósitó 39. sz., Magy. Szemle 2. sz., Magy. Kritika 7. sz. Hét 1. sz. Budap. Hirlap XII. 16 18. Magyarország. XII. 18. Bpesti Napló IX. 2. X. 24. XII. 2. 17. Nemzet XII. 17. Napilapok XII. 17. 18. 1899. Uj idők XII. 24. és a 108., 595., 567. l. Vas. Ujság. 52., 53. sz. Hazánk 302. sz. Magyarorsz. XII. 6. 7. 12. 17. Hét 2. sz. és XII. 31. 1900. Vasárn. Ujs. I. 21. VIII. 26. Műcsarnok IV. 12. XII. 16. Magy Géniusz 1—3. sz. Uj Magy. Szemle 146—158. o. Budap. Napló 16. 154. sz. Magy. Nemzet 1. sz. 101. sz. Budap. Hirlap 2. sz. 1901. Műcsarnok 13. sz. Magy. Szemle 31. sz. 1902. Művészet 164. o. Esti Ujság VII. 1. Bpesti Napló III. 16. 1903. Uj idők XI. 9. Alkotmány 282. sz. Napilapok. XI. 3. 20. 1904. Uj idők XI 4. 13. 23. Művészeti Krónika III. 15. Huszadik század V. 1. Jövendő, X. 30, Bpesti Szemle 124. o. Alkotmány XI. 25. Napilapok XI. 15. 1905. Müv. Krónika XI. 15. Mod. Művészet-ben Lázár B. dr. Magángyüjtemények; Művészet 217. 281. o. Műv. Króniká-ban Gerő: Csókról és Csók önmagáról; Műcsarnok 4. sz. Magy. Állam X. 23. Egyetértés III. 26. Napilapok X. 26. XI. 14. 1906. Napilapok II. 25. IV. 18. 1907. Napilapok III. 9. V. 8. VI. 5. X. 27. XI. 16. Budap. Hirlap IV. 16. 1908. Uj idők 192. o. Napilapok II. 21. 1909. Napilapok II. 21. 1910. Uj idők XI. 27. Vasárnapi Ujs. X. 16. XI. 20. Napilapok X. 10. XI. 15. 1911. Uj idők XII. 24. Napilapok XII. 15. . 1912. Uj idők 164. o., Vasárn. Ujs. VII 28, Műv. Krónika 3. sz Uj Élet-ben Takách Z. dr: Nagybányáról; Művészet Lyka K : Nagybányáról; Független Magyarország II. 1., Réti István az 1912-i Nagybányai orsz. kiállitás katalógusának előszavában: A nagybányai művésztelepről. A Szamos, Uj Szatmár. Zsibóvidéki Hirlap, Felsőbányai Hirlap és a bpesti napilapok VIII 1—10. számai. 1913. Napilapok II. 9. Nyugat VIII. 1. 1914. Napilapok I. 10. 1916. Napilapok XII. 10. 1917. Uj idők III. 25. IV. 25 Napilapok III. 21—25. 1918. Nyugat-ban Hollósy S. levelei; Napilapok V. 8—10. Nyugat V. 10.; A Szépmüv. Muz. évkönyvében F. Takách Z. d r : Hollósy S.-ról, Uj időkben Lyka: Iványiról és Csókról. 1922. Műbarát I. 8. 15. Műbarát-ban Réti: Nagybányáról, Rózsaffy: Hollósyról, u. itt cikkek Ferenczyről, Glatzról, Rudnayról. A Ferenczy emlék kiállitás Katalógusa. 1923. Műbarát 23. o. Müv. Pantheon III. k. Petrovich E.: Ferenczyről. 1924. Nyugatban Réti: Nagybányai művészek-ről (Ferenczy, Hollósy, Thorma, Grünwald.) Könyvirod. Lázár B. dr: 13. magyar festő. Rózsa Miklós: Magyar Impresszionisták. Lyka Károly könyvei. S z o k o l a y
—
260
—
Erdélyi Magyar Adatbank
B é l a .
A MAGYAR TUDOMÁNYPOLITIKA ÉS A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNY JÖVŐ FELADATAI. „A tudomány fája épúgy, mint a Hesperidáké, aranyalmáját csak annak adja, aki azt maga szedi le, másoknak csak megmutatja, de nem adja.” (Mommsen.) Az erdélyi m a g y a r s á g m á r a nyolcadik esztendeje tehetetlen m e g a d á s s a l viseli azt a z indokolatlan hermetikus elzártságát, amely szellemi életének m a g y a r és nemzetközi kapcsolatait teljes b é n a s á g b a nyügözve tartja. A s z é p i r o d a l o m b a n még némi összetartó szálakat lehetett fonni s itt több alkalom is nyilik a külső és belső kapcsolatok tágítására. A szervezetlenül tengődő t u d o m á n y o s életünk a z o n b a n teljesen tájékozatlan az utóbbi nyolc esztendő eseményeiről. A ránk n é z v e hozzáférhetetlen t u d o m á n y o s könyvek és folyóiratok h i á n y á b a n látókörünk annyira megszűkült, hogy még a s z a k e m b e r e k sem tudnak számot adni a tudománykörük utolsó d e c e n i u m á n a k sem a haladásáról, sem a z irányvezető eszméiről. Különösen a magyarországi t u d o m á n y o s s á g hozzáférhetetlen pontja a z erdélyi magyar tudós felszínen m a r a d á s á n a k épúgy, mint a z erdélyi intelligens magyar olvasó h a l a d á s r a törekvésének. Mivel a fennálló körülmények folyóiratunktól azt követelik meg, hogy az erdélyi magyar t u d o m á n y o s élet eredményeinek közlésén kívül bőséges teret szenteljen a m a g y a r é s a nemzetközi tudom á n y o s élet eseményeinek é s irányadó eszméinek levezetésére is, az a l á b b i a k b a n a rendelkezésünkre álló n a g y s z a b á s ú tanulm á n y o k a l a p j á n ismertetni fogjuk a nemzetközi t u d o m á n y o s élet keretében a jelenlegi magyar tudománypolitikát s azokat a t u d o m á n y o s problémákat, melyeknek megoldását a gyönyörű eredményekre t á m a s z k o d ó magyar természettudomány a legközelebbi jövő feladatául tüzött ki. I. Igen tartalmas tanulmányokat olvastunk a m a g y a r és a nyugati nemzetek mai kultúrpolitikájával b e h a t ó a n és széles— 261 —
Erdélyi Magyar Adatbank
körü tájékozottsággal foglalkozó Magyary Zoltán tollából, 1 amelyeknek alapján bepillantást nyerhetünk a nemzetközi tudományosság jelenlegi törekvéseibe és vezető eszméibe. Már a háború előtt is lázas munka folyt az összes kultúrállamokban mind a tudományos kutatás terén, mind annak megszervezése körül. Az egyetemek mellett kezdenek alakulni olyan intézmények, amelyek kizárólagosan a tudományos kutatás célját szolgálják. Franciaország nyujtja e téren a legrégibb példákat. A 400 éves Collège de France és a több mint 300 éves Museum National d’Histoire Naturelle a legrégibb példái a kutató intézeteknek. Ezeknek szerepe azonban csak az utóbbi félszázadb a n tudatosodott nagyjelentőségüvé. A gyakorlati érzékű Anglia e század elején a chemiai és rádiumoktatás céljaira, majd az ipari oktatás, az ipari normalizálás és typizálás feladatkörének betöltésére létesít tudományos intézeteket s egyike az elsőknek, ki a természettudományi kutatás fejlesztésére és a problémák számontartására megfelelő feladatkörrel felruházott szervezetet állít be. Svédország a Nobel-Intézet-et állítja munkába, Amerikában pedig Carnegie és Rockfeller tesz nagy alapítványokat tudományos célokra. A legnagyobbszabású példát azonban e téren Németország adta. Harnack Adolf, a berlini nagy egyháztörténész és tudománypolitikus, 1909 nov. 21-én II. Vilmos császárhoz intézett emlékiratában rámutatott a muzeális szemléltetéstől és az oktatástól mentesített, tehát kizárólagosan a tudományos problémák megoldására hívatott kutató intézetek rendkívüli fontosságára. A tudománypolitika terén e korszakalkotó emlékirat teremti meg 1910-ben Berlin külvárosában, Dahlemben, ez intézménytípus legpregnánsabb képviselőit, a német természettudományi kutatás fellendítésére alapított Kaiser Wilhelm Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaft világhírű kutató intézeteit. A felsorolt nemzeti alakulatokon kívül a háboru előtt két nemzetközi szervezet keletkezett a különböző nemzetek tudományos m u n k á j á n a k összhangbahozatalára és a tudomány előbbvitelére: a z 1900-ban létesült Association Internationale des Académies és az 1910-ben létrehozott Union des Associations Internationales, mindkettő Brüsszel székhellyel és azzal a célkitüzéssel, hogy a nemzetek közti érintkezést és tudományos tevékenységet összekapcsolja. Ez volt a helyzet közvetlenül a világháboru kitörése előtt. Az emberiségen végigzúgott nagy kataklizma a szenvedélyeket felkorbácsolta s a nemzetközi tudományos szervezeteket is szétrobbantotta. Sok értéket, sok régi tekintélyt megtépdesett a háboru, d e a tudomány tekintélye nem szenvedett csorbát. 1
Z. M a g y a r y : L’organisation de la vie scientifique hongroise. Revue des Études Hongroises et Finno-Ougriennes Paris 1924. N. 4. — Dr. Magyary Zoltán: A magyar tudomány nemzetközi helyzete. Budapesti Szemle 1926. febr. — Dr. Magyary Zoltán: A felsőoktatás és tudományos élet állapota a háború után Németországban. Budapesti Szemle 1924. —
262
Erdélyi Magyar Adatbank
—
Általános az a meggyőződés, hogy a lezajlott világháboru nemcsak a katonák, hanem a tudósok háboruja is volt. Ezért a tudományos munka értéke napjainkban csak fokozódott. Minden nemzet a háboru előttit jóval felülmuló nagy erőfeszítéseket tesz a tudomány művelése, a tudományos kutatás és a nemzetközi tudományos versenyben való érvényesülés terén. Megnyilvánul ez a régi keretek fejlesztésében és az új intézmények létesítésében. A háboru utáni tudományos áldozatkészség egy egész sereg adattal szemléltethető. Ausztria a hadiiskola épülettömbjét a műegyetem fejlesztésére alakítja át, a bécsi egyetem chemiai intézetet épít, a gráci elektrotechnikai intézet részére ötemeletes épülettömböt huznak s a z insbrucki egyetem hatalmas új központi épületet kap. Németország felépíti a münsteri egyetem orvosi fakultását. Berlinben, Marburgban, Bonnban, Breslauban, Lipcsében kisebb-nagyobb egyetemi intézetek épültek, a müncheni műegyetem kereteit kitágítják, a hamburgi és a kölni egyetem épen a háboru után keletkezett s a frankfurti is azóta fejlődött ki teljessé. A Kaiser Wilhelm Gesellschaft 18 intézete közül 6 a háboru óta létesült s most van szervezés alatt Berlinben egy nagy nemzetközi jogi intézet. Nem régen készült el a berlini Telegrafbergen az u. n. Einstein-torony s a Notgemeinschaft megszervezett egy Atlanti Oceáni Expediciót, amely két évig lesz távol a hazai kikötőtől. A párisi egyetemen több új intézet épült s külföldi kapcsolatok szerzésére számos külföldi francia intézet létesült. Olaszország mind a 20 egyetemét fenntartja s Milanoban most egy egész városrész van épülőben az orvosi fakultás és a természettudományi intézetek elhelyezésére. Svájc kidolgozta a freiburgi egyetem továbbfejlesztésének tervét s a 36 collegeből álló londoni egyetemet nagy birodalmi egyetemmé akarják fejleszteni s más városrészbe áttelepíteni. Cambridge-ben a biochemia, a biológia és a kisérletí pszichológia most kaptak modern új intézeteket. Magyarországon épen most fejeződik be a legmodernebb színvonalon álló debreceni klinikai telep építése s alig nehány hete kezdődött meg a szegedi egyetem építése. A 135 millió dollár vagyonnal rendelkező amerikai Carnegie Corporation Lüttichben és Belgrádban könyvtárakat épített s egyetlen évben 5 millió dollárt bocsátott a tudományos kutatás támogatására. Ugyancsak az amerikai Rockfeller Foundation Kinában orvosi egyetemet létesít, a közegészségügyi intézetek láncolatát vonja meg Rigától Varsón, Prágán, Budapesten, Belgrádon át Bukarestig és jelentékeny összegü ösztöndíjakban részesíti számos ország fiatal tudósait éveken át. Az egész világon folyó tudományos munkát, némiképen elképzelteti Paul Otlet, akinek számítása szerint a földkerekségen ma 280 egyetem, 25,000 egyetemi tanár, félmillió egyetemi hallgató, mintegy 500 tudományos társulat és legalább ezer nagy könyvtár van.
—
263
Erdélyi Magyar Adatbank
—
Már a háboru alatt, d e még nagyobb mértékben a háboru után a z összes kulturált nagy nemzetek kezdik felismerni, hogy a tudományos kutatás bizonyos feltételei csak a szervezettség és a rendszeresség erejével biztosíthatók. Ennek nyomán a legtöbb nyugati kultúrállamban az állam és a társadalom öszszefogva a legrövidebb idő alatt oly szerveket alkotott, amelyeknek feladata a tisztán elméleti kérdéseken kívül első sorban a gazdasági érdekekbe közvetlenül kapcsolódó tudományos problémák számbavétele, az erőknek egy cél felé irányítása, a megoldás szellemi és anyagi feltételeinek előteremtése és a kitüzött programm állandó ellenőrzése és revideálása. Igy alakulnak meg a háboru alatt és óta minden államban a Conseil national de recherches-ek. Bár a tudomány nemzetközi jellegü, azért minden nemzet főképen a tudomány nemzeti feladatainak megoldására törekszik. Az egyes tudományágak keretei ugyanis ma már annyira kiszélesedtek, a megoldandó problemák annyira felszaporodtak, hogy komoly eredmény csak akkor remélhető, ha minden nemzet első sorban a saját speciális helyzetéből folyó feladatok megoldásán fáradozik. Ilyenek a lakott területtel, vagy önmagával az illető embercsoporttal, nemzettel szoros kapcsolatban álló problemák. Az egyetemes emberi tudománnyal szemben mulaszthatatlan kötelesség tehát a nemzeti feladatok elvégzése. De egyszersmind azt is látjuk, hogy a tudományos munka nemzetenként való megszervezése mellett époly mértékben foglalkoztatja az összes művelt nemzeteket a nemzetközi szellemi kapcsolatok tervszerü fejlesztése és kiépítése. Ezért a nemzeti szervek mindenütt Conseil internationale recherches-be igyekszenek tömörülni. A nemzeti szervezetek között egyik legjelentősebb az 1900-ban létrejött Notgemeinschaft der deutschen Wissenschaft. Ezt a szervet Dr. Schmidt-Ott volt porosz kultuszminiszter annak a veszélynek elhárítására létesítette, amely Németország tudományos életét a gazdasági válság folytán fenyegette. A német kultúrális életnek e fontos szerve számon tartja a német tudomány problemáit s törekvését arra irányítja, hogy a tudományos kutatást szervezze, a német gazdasági élet, közegészség és népjólét érdekeit érintő kutatási feladatokat kijelölje. Ugyanígy a tudományos kutatás előmozdítását szolgáló intézmény Franciaországban még a háboru előtt létesített Caisse de Recherches Scientifiques, amely a különböző adónemekből összegyült évi sok millió frankot a természettudományi kutatás előmozdítására fordítja oly módon, hogy egyetlen komoly és lelkiismeretes kutató se akadjon fel m u n k á j á b a n pénzhiány miatt. Anglia 1911-ben törvényben kimondotta, hogy minden biztosítás után egy penny fizetendő a Medical Research Found javára, amely ilyesformán nagy áldozatokat tud hozni az orvosi tudás növelésére, a betegségek megelőzésére és leküzdésére szolgáló módok szaporítása érdekében. Franciaország pedig 1920-ban
— 264 —
Erdélyi Magyar Adatbank
öntudatos körültekintéssel számbaveszi a tudományos kutatás nemzeti problemáit s megalakítja a rokonszakmabeli tudományos társulatok egyesületét, a Confédération des Sociétés scientifiques françaises-t s egyáltalában nem rejtette véka alá azt a törekvését, hogy ezzel a nemzeti szervezkedéssel a német tudomány fölénye alól is emancipálódni szándékszik. Hasonló motívumok szerepeltek a háboru utáni nemzetközi szervezetek megalakításában is. Az antant államok tudósai a háboru után három ízben (1918 okt. London, 1918 nov. Páris, 1919 jul. Brüsszel) tanácskozásra gyültek össze, aminek eredménye az lett, hogy a régi nemzetközi egyezményeket felbontják s két új nemzetközi szervezetet létesítenek: a z Association Académique Internationale helyett megalakítják a Conseil Internationale de Recherches-t a természettudományi akadémiák, és az Union Académique Internationale-t a szellemtudományi akadémiák összefoglalására. Az alakuló ülésen a belga Lacroix elnök többek között ezt a kijelentést tette: „Az épület kész, de a németeknek és szövetségeseinek tilos a bemenet.” Bebizonyosodott tehát, hogy a tudósok sem bírtak a politikusoknál nagyobb objektivitásra emelkedni. Csak természetes, hogy e nemzetközi bojkotthatározat következtében a német akadémiák (berlini, göttingeni, heidelbergi, leipzigi, müncheni, wieni) még jobban összefogott s jelentőségének tudomására ébredt. E sértő határozattal szemben a német álláspontot különben SchmidtOtt klasszikusan így fejezte ki: „In der Wissenschaften nicht der Mehrheitsbeschluss, sondern die Leistung.” Szintén a háboru utáni, de a z előbbieknél több megértést tanusító alakulat a Commission de Coopération Intellectuelle, melynek előkészítő és végrehajtó szerve a Párisban székelő Institut de Coopération Intellectuel. 1922 aug. 1-én Genfben a Nemzetek Szövetsége állította fel ezt a szervet a szellemi érintkezés és a nemzetközi megértés előmozdítására. Egyéni jogon, nem pedig képviseleti alapon álló 12 tagja van s arra törekszik, hogy a z összes államokban a szellemi együttmüködés bizottságai alakuljanak meg. Eddig körülbelül 30 ilyen bizottság keletkezett. A magyar bizottság megalakulása egyike volt az elsőknek s ennek szervezetét célszerü voltánál fogva a Commission figyelmébe is ajánlotta a többi államoknak. A háboru óta létesült alakulatok között mindenesetre ez a nemzetközi szervezet igérkezik a legalkalmasabbnak arra, hogy a z ellenséges államokat a tudományos munka előbbvitele érdekében álló békés együttmüködésre egyesítse. De Monzie francia közoktatásügyi miniszter 1925-i novemberi berlini látogatása, valamint a francia akadémia kiküldötteinek a M. Tud. Akadémia centenáris ünnepén való megjelenése azt bizonyítja, hogy a merevség kezd már engedni s lassanként csak bekövetkezik a tudományos működés kivánatos összhangja. A fenti áttekintésből észre lehet venni, hogy a nyugati —
265
Erdélyi Magyar Adatbank
—
nagy kultúrnemzetek mai tudománypolitikája első sorban a természettudományok megszervezésére irányul. E tudományok természetében szükségszerüleg benne rejlik az organizáció követelménye. De mélyebben fekvő oka is van ennek. A természettudományok beható művelése ma vezérgondolat az emberiség kultúrpolitikájában Az elmult negyedszázadban a természettudományok annyira előtérbe nyomullak s a fejlődés oly nagy arányaival kecsegtetnek, hogy e századra minden bizonnyal a természettudomány nyomja rá a bélyegét. Nagyon természetes tehát, hogy a jövőbe tekintő s az életrevaló programmra törekvő tudománypolitikának alkalmazkodnia kell ehhez a korszellemhez. II. A magyarság az Árpádok alatt, de különösen az Anjouk és a Hunyadiak idejében nemcsak hatalmilag állott teljesen a nyugateurópai nemzetek színvonalán, h a n e m művelődési tekintetben is. A török hódoltság aztán visszavetett bennünket és az u j a b b kor kivérzetten, kimerülten találta, a magyar nemzetet. A török hódoltságból való rekonstrukciót rendkívül megnehezítette az a tény, hogy míg a szerencsésebb nyugateurópai nemzetekbe a felvilágosodott abszolutizmus az állami hatalom kényszerezközeivel maga vezette be a kultúrát s úgyszólván rájuk erőszakolta a kultúra áldásait, addig a magyar nemzeti törekvéseknek a hatalommal szemben, az államhatalom ellenére kellett érvényesülniük s a nemzeti áldozatkészségnek kellett előteremtenie az eszközöket nagy kultúrintézmények létesítésére. Örök büszkesége a magyarságnak, hogy még az 1848 előtti időkben létre tudta hozni a M. Tud. Ákadémiát, a M. Nemzeti Múzeumot, a Ludovika Akadémiát, a Nemzeti Színházat és egyéb kultúrális intézményeket, tisztán nemzeti áldozatkészségből, amikor Nyugat-Európa szerencsés nemzeteinek ezeket a fejedelmek és az államok létesítették. Amikor 1867 után legal á b b belpolitikai tekintetben ura lett a nemzet önmagának, a népiskolaügy és a kórházügy mostoha helyzetén kellett segíteni és ezenkívül a kultúrpolitikusok és a mecenások figyelme a művészetekre, a szépirodalomra és a szellemi tudományok felvirágoztatására irányult. A mai kor tudománypolitikája azonban kifejezetten természettudományi irányt vett s az elméleti természettudományok kultusza előtérbe nyomult. A világháborutól és annak következményeitől legjobban sújtott magyarság a sorsdöntő helyzetéből biztos sikerű kivezető útat csak megmaradt anyagi és szellemi javainak tervszerű felhasználásától várhatja. Így nagyon természetes, h a a háboru utáni kultúrpolitikáját, összhangzásban a többi nemzetekkel, a természettudományokba kapcsolta, mert hiszen csak ezeknek tervszerű fejlesztésétől s vívmányainak okszerű felhasználásától remélhet hathatós szellemi és anyagi segítséget. — 266 —
Erdélyi Magyar Adatbank
E gondolatmenet nyomán terelte új és hathatós irányba a magyar tudománypolitikát gr. Klebelsberg Kuno magyar közoktatásügyi miniszter, akinek hatalmas koncepciója valósággal hivatásszerű szerepet tölt be a magyarság kultúrális jövőjének helyes kialakításában. Tudománypolitikai programmjának nagyvonalusága korszakalkotó jelentőséggel bontakozott ki az Országos Magyar Természettudományi Kongresszus-on, amely ez év január 3-án ült össze és hat napon át folytatta tanácskozásait. Részt vett rajta 816 magyar szaktudós s az egyes tudományszakokból összeállított referátumok és hozzászólások egy kvart alakú 47 íves hatalmas kötetben állanak előttünk. 1 Ennél szebb, megnyugtatóbb, felemelőbb és bízalmatkeltőbb könyv az utolsó nyolc esztendőben nem jelent meg nyomtatásban. A benne olvasható referátumok és hozzászólások alaposságuk, tárgyilagosságuk és magas tudományos színvonaluk miatt magukban véve is jelentős tudományos értéket képviselnek. Belőlük szemünk elé tárul a magyar természettudományi kutatás multjának gyönyörű képe, a sívár jelennek szomorú helyzete, de megjelennek a körvonalai a szebb jövőnek is, amelyben a magyar természettudós megint eredményesen dolgozhat a magyar és a világkúltura javára. Komolyságával, nagyméreteivel, tervszerűségével, jövőbe kiható jelentőségével és eredményeivel messze kiemelkedett e kongresszus az ilyen összejövetelek mindennapi megszokottságából. A tárgyhoz illő alapossággal s z á m b a vette mind az általános természettudományoknak, mind az orvosi-, műszaki- és mezőgazdasági tudományoknak jelenlegi magyar helyzetét s ennek alapján javaslatot tett a bajok orvoslására, a hiányok pótlására és a szükséges új szervezésekre. Megvitatta továbbá azt is, hogy a magyarság a rendelkezésére álló erők és intézmények gazdaságos felhasználásával és továbbfejlesztésével miként biztosíthatja, hogy a legtágabb értelemben vett természettudományos felkészültségének színtája állandóan összhangzásban álljon a művelt külföld haladásával és a gazdasági nehézségekkel tusakodó magyarság legnagyobbfokú haladásának eminens tudományos és gyakorlati érdekeivel Fontos határkő ez a kongresszus a magyar szellem történetében. Nem volt még példa rá, hogy a tudománynak ilyen széles területén, ilyen módszeres körültekintéssel, a külföld versenyének ilyen gondos számbavételével történt volna az évek hosszú sorára a nemzet erőinek teljes megfeszítésére irányuló programmalkotás. De fontos azért is, mert megvetette alapját az erők koncentrálásának s megteremtette azt a légkört, amelyben a nemzeti erők a nemzetközi érvényesülés érdekében kooperatív munkára tömörülhetnek. Általánosságban pedig az a nagy 1 A természet-, orvos-, műszaki- és mezőgazdaságtudományi Országos Kongresszus Munkálatai. Budapest 1926. évi januárius 3—8. Szerkesztette: Dr. Gorka Sándor egyetemi ny. r. tanár, főtitkár. Budapest 1926. 4-r. XV, 738 l. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda.
— 267 —
Erdélyi Magyar Adatbank
átgondolás domborodott ki belőle, hogy miként lehet az életet, a természetet, a tudást és a tudományt a mai kornak megfelelően a kultúra szolgálatába állítani. Leglényegesebb mozzanata a kongresszusnak azonban az, hogy a természettudomány a magyarság tudományos és gazdasági érdekeit szolgáló legközelebbi problemák megoldására hatalmas összegü segítséget kapott. A referatumokban és a hozzászólásokban felhalmozódott adatok feldolgozása és ennek alapján a kongresszus tanácskozásaiból leszűrt tudományos programm végrehajtása és továbbfejlesztése egy 21 tagból álló Végrehajtó Bizottságra bízatott. E Végrehajtó Bizottságban a négy szakosztály mindenike kidolgozta azt a programmot, amely az illető tudománykör területén megoldandó problémákat tartalmazza (l. alább.) Ez a bizottság tett javaslatot annak az egymillió aranykoronának (14 és fél milliárd papirkorona, kb. 40 millió lej) a felhasználására vonatkozólag is, amit a kultuszminiszter az elméleti és alkalmazott természettudományok kijelölt problémáinak megoldására rendelkezésére bocsátott. Ezzel a tettével gr. Klebelsberg Kuno a természettudományi kutatást kiemelte a mai tehetetlenségéből s gondoskodott róla, hogy jövője biztosíttassék, még pedig egy olyan programm alapján, amely egyszersmind a kutatásnak a folytonosságát és a nemzet érdekeire gyakorolt legkedvezőbb hatását is állandóan biztosítani képes. Ennek lehetővé tételére két fontos szerv alakult: egy állami és egy társadalmi szerv. Az állami szerv az Országos Természettudományi Tanács, amely a kongresszus megbeszéléseiből kialakult programmnak mintegy letéteményese, állandó képviselője és széleskörű autonomiája alapján a természeti és technikus kutatás rendszeres fejlesztésére irányuló kultúrpolitikai programm végrehajtó szerve. Első sorban kezdeményezi és irányítja a természeti és technikai tudományos kutató munka programmját és ellenőrzi a n n a k végrehajtását, illetőleg e programm végrehajtásában közreműködő intézeteket és egyes kutatóknak a programm keretében kifejtett munkásságát. Másodszor irányítja és támogatja a természeti és technikai tudományok terén működő magyar kutatók továbbképzését, nevezetesen ápolja és kibővíti a külföldi tudományos körökkel való kapcsolatokat, hogy ily módon mentől több munkaalkalmat biztosítson a magyar tudósoknak a külföldi intézetekben. A politikai változásoktól független állandó tudománypolitikai tanácsa d ó szerve a közoktatásügyi miniszternek s ugyanazt a szerepet tölti be, amit Németországban a „Notgemeinschaft der deutschen Wissenschaft” lát el. Ez állami jellegű tanácstól s a közoktatásügyi minisztertől is független a Széchenyi István Tudományos Társaság. Ez a „Wilhelm Gesellschaft” mintájára müködő társadalmi alakulat a természeti és a vele rokon tudományok előmozdítását tűzte feladatául azáltal, hogy a már meglevő kutató intézeteket és laboratoriumokat rendszeres erkölcsi és — 268 —
Erdélyi Magyar Adatbank
anyagi támogatásban részesíti s a z egyes kutatóknak fontos tudományos problémák megoldásánál segédkezet nyujt. A társadalomnak e bevonása a tudományos kutató munka támogatásába szintén egyik nagy eredménye a kongresszusnak. Megindult már a folyamat meggyökereztetni a magyar társadalomban azt a felfogást, hogy a tudósok nem anyagi ellenértékért végzik a munkájukat, hanem önzetlen lelkesedésből s ezzel áldoznak a magyar társadalom kultúrájáért, a z anyagiakban bővelkedő társadalomnak is meg kell hoznia tehát megfelelő áldozatát a magyar kultúráért. Hogy teljes képet nyujtsunk a magyar tudománypolitika további nagyvonaluságáról a mindezek ismeretétől elzárt erdélyi magyar olvasóknak, rövid vonásokban még vázolnunk kell a már meglevő és betetőzés alatt álló további szerveket is. Speciálisan magyar s a külföld előtt is nagy elismerésre talált alakulat az 1922. XIX. magyarországi t. c. által létesített Országos Magyar Gyűjteményegyetem, amely a nemzeti nagy közgyűjteményeket (könyvtárak, levéltárak, múzeumok) egybefoglaló autonom szervezet. Régebben a nemzeti közgyűjteményeket és a provinciális gyűjteményeket három kultuszminiszteriumi ügyosztály és a belügyminiszterium bürokratikusán adminisztrálta s ezek egymástól izoláltan működtek. A Gyüjteményegyetem most ezeket egy magasabb egységbe foglalja össze s feladata a meglevő közgyűjtemények egymáshoz való viszonyának, gyűjtési és feladati körüknek tisztázása, a specializálás túlságba vitelének megakadályozása, a gyűjteményhálózat teljes kiépítése, kultúrpolitikai, valamint adminisztrativ irányítása s a létfentartáshoz és a jövő fejlődéshez szükséges anyagi eszközök megszerzése. A magyar tudománypolitika nagy körültekintését igazolja az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kebelében müködő 10 tagú végrehajtóbizottságból álló Ösztöndíj Tanács is, mely a tudósok, művészek és szakemberek m a g a s a b b kiképzését szolgálja. A törvénybe foglalt erre vonatkozó intézkedések azon gz alapelven épültek fel, hogy a magyar tudománynak minden szakmában a nagy feladatok megoldására elsőrangu, európai színvonalu erőket kell biztosítani. Ezt a célt szolgálja az Ösztöndíj Tanács, melynek feladata akként van kitűzve, hogy a tudományos szukreszcencia képzésének egész területét tudománypolitikai látószögből áttekinthesse és nemcsak az ösztöndíjasak személyének kijelölését, hanem a magyar tudomány szükségleteinek nyilvántartását és a tudósképzés terén irányadó külföldi tudósokkal és intézetekkel való, legalább is szellemi kapcsolatok fenntartását munkálja. Ennek a célnak megvalósítására biztosítva van a báttaszéki terézianumi uradalom 14.000 holdjának jövedelme, Károlyi Mihály elkobozott vagyona s az állami költségvetés tekintélyes összegű hozzájárulása. A magyar tudománypolitika arra törekszik, hogy a fontos külföldi tudományos gócpontokban, ahol a magyar kutatók és —
269
Erdélyi Magyar Adatbank
—
ösztöndíjasok állandóan nagyobb számmal tartózkodnak, Magyar Intézetek létesüljenek, és azok céljára saját ingatlanok szereztessenek. Az ilyen intézetek tudományos tekintélyű vezető irányítása mellett biztosítják a magyar kutatók és ösztöndíjasok részére az illető városban való tudományos munkának legkedvezőbb feltételeit az ottani tudományos körökkel való állandó és a dolog természeténél fogva egyre mélyülő kapcsolat révén. Más nemzetek is rajta vannak, hogy a tudományos kiképzés és a külföldi kapcsolatok ápolása végett külföldi intézeteket tartsanak fenn. Athénben a franciák 1846-ban, az angolok 1886-ban, R ó m á b a n a németek 1829-ben, a franciák 1873-ban, a z osztrákok 1881-ben, az angolok 1901-ben, a románok 1921ben alapítottak művészettörténeti, archeológiai illetőleg történeti intézeteket. Hasonlóképen Kairóban, Konstantinápolyban stb. létesültek több nemzetnek hasonló intézetei. Franciaországnak ma az említetteken kívül Firenzében és Nápolyban, Madridban és Barcelonában, Londonban, Prágában, Varsóban, Szófiában és Buenos-Ayresben vannak külföldi intézetei, amelyeket nemcsak tudományos kutató intézeteknek, hanem a nemzetközi szellemi együttműködés kiválóan alkalmas szerveinek tekint. Magyar Collegium Hungaricum jelenleg 3 működik külföldön. Ezek egészen sajátos tipust képviselnek, amennyiben a kutató intézetnek és a főiskolai internátusnak közös szervben való egyesítéséből állanak. Ilyen a Római Magyar Történelmi Intézet, mely a néhai Fraknói Vilmos c. püspök adományából létesült s a tőle hagyományozott villában van elhelyezve. A Bécsi Magyar Történeti Intézet csak nemrég az 1712-ben épült m. kir. testőrség palotájába rendezkedett be, amelynek falai között éltek és működtek Bessenyei György és testőrtársai, a magyar irodalom és a magyar szellem újjáébresztői s amely 1760-tól 1899-ig 1260 magyar nemes ifjú pallérozódásának volt az iskolája. Hasonló szép környezetben van a Berlini Magyar Intézet, melynek számára a porosz állam a Spree partján a Museum-Insellel szemben álló, műemléknek nyilvánított Knobelsdorff-féle palotát engedte át s ezt közös kert kapcsolja össze a z előkelő stílusban épült Collegium Hungaricum épületével. E fennálló intézeteken kívül tervbe van véve a Berlin melletti Dahlemben és Párisban egy-egy 50—60 ágyas collegium és kutató intézet építése. Az eddig felsorolt és már működésben levő intézmények mellett még egy egész sereg terv foglalkoztatja a magyar tudománypolitikát. Ki van dolgozva már annak a terve, hogy a budapesti összes főiskolák és más tudományos intézetek természettudományi intézetei, laboratoriumai és tárai egy közös nagy telepen egyesíttessenek. A József Műegyetemtől délre húzódó lágymányosi területen fog elhelyezkedni az Eötvös Lóránd Geofizikai Kutatási Intézet, a budapesti bölcsészetkari Gyakorlati Fizikai Intézet és egy Organikus Chemiai Intézet. Ugyanitt — 270 —
Erdélyi Magyar Adatbank
fog felépülni a M. Nemzeti Múzeum jelenlegi zsufolt tárainak megkönnyebbítésére hívatott Természettudományi Múzeum s itt fog berendezkedni az Országos Növénykert. Pár hónappal ezelőtt tették le Tihanyban a Magyar Biológiai Kutató Intézet alapjait s az elveszett ógyallai csillagvizsgáló pótlására teljes erővel folyik a Svábhegyi Magyar Csillagászati Obszervatorium kiépítése, amelynek nagy reflektorán már dolgozik a drezdai Heyde-cég. A magyar tudománypolitika teljes programmszerűségét bizonyítja végül az, hogy előkészület alatt van egy Országos Szellemtudományi Tanács felállítása egy országos szellemtudományi kongresszus alapján, amelynek előkészületei most vannak folyamatban. A végső cél egy olyan egyetemközi bizottság megszervezése, amely a z egész magyar tudományosságnak összefoglaló központi szerve legyen. A magyarság történelmének legszomorubb korszakaiban is tudott dolgozni. A szellem hatalmával igyekezett pótolni megbénított erőit. Örömmel látható, hogy önbízalmát ma sem vesztette el és el van szánva arra, hogy a tudomány és a munka erejével védje meg tiszteletet parancsoló régi helyét a nemzetek társadalmában. III. Abból a 67 referatumból, amely aprólékos gondossággal beszámol a magyar természet-, orvos-, műszaki- és mezőgazdasági tudományok multjáról, jelenéről és jövő fejlődésének biztosításáról, és azokból a néha önálló értekezésekké táguló hozzászólásokból, amelyekkel a kongresszus résztvevői a referátumokat kiegészítették, nagyszabású képe domborodik ki a magyar természettudomány tiszteletreméltó eredményeinek. Bámulatos ez, hiszen a magyarság lenyügözött politikai és gazdasági helyzete miatt a természettudományi kutatás támogatására sohasem tudott a nyugati nagy nemzetekhez hasonló áldozatokat hozni. Mégis azt látjuk, hogy a magyarság számbeli és gazdasági erejét messze felülmuló munkát fejtett ki a természettudományok előbbrevitelében. Az önzetlen munkásságnak és a különös hívatottságra rendelt magyar elme erejének fényes bizonyítéka, hogy a magyar természettudósok e rendkívül széleskörű tudomány egyes ágait nemcsak európai színvonalon tartották, hanem majdnem mindenik tudományágat világraszóló új felfedezésekkel és eredményekkel gazdagították. E fűzet kereteit messze túllépné az a vállalkozás, ha a természettudományok magyar eredményeit kezdenők felsorolni. Ezek közül azokat, amelyek a magyar elme örök dicsőségét hírdetik, az erdélyi magyar olvasók öntudatának emelésére és önbízalmának kivánatos erősítésére népszerű formában közzétettem a „Pásztortűz” hasábjain. A szakembereket sokkal inkább érdekli az, hogy e magyar természettudományi kongresszus a mult és a jelen ismeretéből kiindulva mérlegre vetette a jövő tudományos —
271
Erdélyi Magyar Adatbank
—
feladatait is. Összefüggő nagy programmot dolgozott ki, olyant, hogy mindaz, ami már történt, szervesen beleilleszkedjék egy nagy egészbe, megállapítva a feladatok égető sürgőssége szempontjából az egymásutánt is. Irányadó elv volt, hogy minden fontosabb ú j a b b tudományágnak meglegyen a maga magyar művelője, de ennél is előbbre helyezett szempont volt az, hogy a z a tudományrész, amelynek megmunkálása a magyarsághoz van kötve, vagy amelynek műveléséhez a magyarságnak különös tudományos, gyakorlati vagy tradición alapuló érdeke fűződik, kellő számú munkáshoz jusson. Ennek a nagyméretű programmnak főbb pontjait adjuk a z alábbiakban azzal a céllal, hogy a z erdélyi szakemberek legalább tudomást szerezhessenek, hogy milyen problémák foglalkoztatják a közeli években a magyar természettudományi vizsgálatokat. A fizika köréből az anyag szerkezetének, a sugárzásnak vizsgálata és a röntgen-spektroszkópia szerepel a programmon. A chemia köréből a z organikus chemiai syntezisek, az analytikai chemiai módszerek tökéletesítése, a fizikai-chemiai vizsgálatok, a növényi festékek tanulmányozása, kolloid-chemiai vizsgálatok, agrochemiai vizsgálatok különös tekintettel a szikesekre, photochemiai kutatások, mykroanalytikai vizsgálatok és a gyógy- és tápszernövények szerves alkotórészeinek vizsgálata van kitüzve a legközelebbi jövő céljául. A csillagászokat a csillagszínképek vizsgálata és a visualis, photografikus és egyéb photometriai vizsgálatok foglalkoztatják. A geofizika körében a br. Eötvös Lóránd-féle geofizikai mérések folytatásén kívül a földrengéseknek a nemzetközi hálózatba beillő rendszeres megfigyelése és feldolgozása, továbbá földmágnességi vizsgálatok v a n n a k célul kitüzve. A meteorologiát aërologiai és agrometeorologiai rendszeres vizsgálatok foglalkoztatják. A földrajzban az Alföld rendszeres kutatása, a Sárrét vizsgálata s a Magyarországgal gazdaságilag, etnikailag, növény- és állatföldrajzilag összefüggő külföldi területek tanulmányozása szerepel a célkitüzésben. Az ásvány- és kőzettan munkaprogrammja: a kristályok belső szerkezete, a kőzetek genetikai vizsgálata, Magyarország ásványainak rendszeres felkutatása és vizsgálata, ércmikroszkópiai vizsgálatok, a bauxit-telepek vizsgálata és a magyar hegyvidék kőzettani vizsgálata. A földtan körében a magyar területek rendszeres földtani vizsgálata különös tekintettel az agrogeologiai szempontokra és a magyarországi mélyfurások feldolgozása foglalkoztatja a geológusokat. A paleontológia a magyarországi őslények rendszeres felkutatását és vizsgálatát tüzte ki a maga feladatául. Az antropológia a magyarság antropológiai és etnografiai vizsgálatával fog foglalkozni. A biológia örökléstani, összehasonlító élettani, kisérleti állattani vizsgálatokat hajt végre és a sejt- és szövettenyésztést (explantatio) tanulmányozza. A zoológia Magyarország állatvilágának rendszeres felkutatását és vizsgálatát hajtja végre. A botanika —
272
Erdélyi Magyar Adatbank
—
Magyarország flóráját tanulmányozza, növényélettani vizsgálatokat végez, a növénynemesítést és a talajok mikroflóráját vizsgálja, továbbá felkutatja az Alföld virágtalan növényeit s megvizsgálja a magyar búza sikértartalmára ható tényezőket. Az elméleti természettudomány e gondosan megrostált, szűkreszabott, tervszerű munkával is csak évek hosszú sora alatt megoldható programm keresztülvitelére négy milliárd mai értékű papirkoronát kapott. Az orvosi szakosztály munkaprogrammjában igen nagy gyakorlati jelentőségű célkitüzések szerepelnek. Ilyenek: a fertőző betegségek kórfejlődéstanának (pathogenesisének) é s a fertőző betegségekre való hajlamosságnak (tubercolosis immunitása, járványos agyvelőgyulladás, sömör), továbbá a szervezet fertőzések elleni védőanyagainak és a gyógyszerek h a t á s á n a k (insulin-hatás, gyógynövények hatóanyagainak előállítása, a mérgezések histopathologiája) kutatása, valamint a klimatikus és talajhygieniai vizsgálatok (az Alföld szíksós tavainak és ártézi kútjainak vizsgálata, a levegő ionosodás jelentősége egészségi szempontból) előmozdításának ügye. Látszólag elvont jelentőségüek az élettani és sejtbiológiai kutatások, de vizsgálati módszerei a daganatok keletkezésének megoldásához is mutatják az utat. Az anyagcserére vonatkozó élettani kutatások (állati kalorimetriás kisérletek különös tekintettel az insulin és diabetes kérdésére, ipari és mezőgazdasági munkások energiafogyásztása, belső secretios anyagcsere vizsgálatok, gyomorműködési vizsgálatok, a besugárzás hatása a különböző anyagokra különös tekintettel a tápláló anyagokra, a tápláló anyagok kvalitási faktorainak kutatása különös tekintettel a vitaminek és incretio közötti összefüggésre) már a magyar orvostudomány eddig elért világhírű nagy eredményeinél fogva is különös jelentőséggel birnak. Elméleti jelentőségüek továbbá az életvegytani, a belső secretios és az ingerületi folyamat analyzisére vonatkozó vizsgálatok. Azonban e kérdésekben való munkálkodás, bár ma sokszor egészen elvont téren jár, váratlanul meghozhatja gyakorlati hasznát. Végül, mint külön csoport szerepel a törvényszéki orvostani röntgenológia, amelynek a magyar buvároktól kiinduló jelentőségét világszerte elismerik. E programm közel három milliárd korona összeget kapott a fenti munkálatok elvégzésére. A technikai szakosztály a problémák tömkelegéből csak azokat vette fel a tudományos munkaprogrammba, amelyek laboratoriumi vizsgálatokkal legalább annyira előkészíthetők, hogy a z elért eredmények alapján kilátás van a nagyipari kisérletezésnek útját szabatosan kijelölni. Teljesen mellőzte azokat a problémákat, amelyek a nagyiparban szakavatott kezekben állandó tudományos kutatás tárgyai, és azokat, amelyeknek megoldásán külföldön a magyarság áldozóképességét messze felülmuló anyagi eszközökkel és tudományos apparátussal dol— 273 —
Erdélyi Magyar Adatbank
goznak s már is sikereket értek el. A megmaradt problémákból fontosság tekintetében a z első helyre azok kerültek, amelyek a magyarság egyetemes kultúrális, de főleg gazdasági érdekei szempontjából jelentenek nagy értéket. A magyarságot ugyanis súlyos gazdasági helyzete arra kényszeríti, hogy a tudományos kutatás terén is a legszigorubban mérlegelje, hogy az anyagi és szellemi befektetések révén milyen haszonra lehet kilátása. Nagyon természetes tehát, hogy a sorrend első helyén azok a problémák állanak, amelyek a kéznélfekvő nyersanyagok legj o b b értékesítésére vonatkoznak vagy amelyek új erőforrások feltárása vagy megfelelőbb értékesítése által jelentenek nemzetgazdaságtani szempontból hasznot. Ezek közül is azok kerültek a legelső vonalba, amelyeknek megoldása speciális magyar feladat, mert ez a külföldi technikai kutatást nem érdekli, sőt sok tekintetben a külföld gazdasági érdekei ellen van. Ilyen speciális magyar feladat a magyar szénkincs racionális értékesítésének problemája. Ez a kérdés három (bányászati, chemiai, gépészeti) tudománykört érdekel s a technikai vizsgálatokban a z eíső helyen áll. A második helyen szerepelnek a magyar bauxitok legjobb felhasználására irányuló kisérletek. Itt első sorban a bauxit aluminiumgyártás céljára való felhasználásának lehetősége áll a kutatás előterében, de a bauxitércnek cement előállítására való felhasználása is vizsgálat tárgyául van kitüzve. A technikai kutatás programmjának harmadik helyén az elektrokultura problemája áll. Ez két részre oszlik: egyfelől a nagyfeszültségű elektromos kisülések chemiai hatásainak, másfelől az elektromosság hatásának vizsgálata a növénytermelésre. E problemák megoldásának a gyakorlati életben igen nagy jelentősége volna a növény fejlődésének fokozása és gyorsítása, a kártékony rovarok kiirtása és a terméshozam emelése szempontjából. A problemák sorában a negyedik helyet egyes lisztipari és sütőipari feladatok megoldása foglalja el. Ilyenek a magyar lisztekre a rendkivüli horderejü érlelő eljárások kipróbálása, a lisztek fehérítése és a tészta kelési idejének megrövidítése. Az ötödik problema a nagyfeszültségű elektrotechnika köréből való. Itt két irányban folynak kutatások: a nagyfeszültségű energiatovábbítás alkalmával mutatkozó átmeneti jelenségek tanulmányozása és a z anyagoknak e nagyfeszültségű elektromágneses térben való vizsgálata. A következő három pontja a programmnak a mérnöki tudományok körébe tartozó problemákat ölel fel. Az első a hydrotechnikának különösen fontos problemája, a mederben épített műtárgyak legcélszerübb alakjainak és méreteinek vizsgálata. A második a talajmechanikai vizsgálat, a harmadik pedig a vasuti felépítmények statikai és dynamikai vizsgálata. A programm tizedik pontja a szénhydrátok, első sorban a diszaccharoidok szerkezeti sajátságainak felderítésére irányuló, a z angol kutatókat Irvine-nel az élén már huszonöt év óta —
274
Erdélyi Magyar Adatbank
—
foglalkoztató cellebiose problema, tizenegyedik a gyógyszervegyészeti problemák csoportja és a tizenkettedik a photochemiai problemák csoportja, amely felöleli egyfelől az elektrochemiai photoelektromos vizsgálatokat, másfelől az u j a b b a n a relativitás elmélet szempontjából is rendkivül fontossá vált szinképvonalak finomabb szerkezeteinek (Feinstruktur) a fizikába tartozó vizsgálatát. A tizenharmadik pontban a magneto-optikai vizsgálatoknak befejezéshez közeledő problemája van előirányozva, a tizennegyedik pontban pedig a cellulozgyártás problemája szerepel, amely egy oly félgyártmánynak a kutatására vonatkozik, amely a mezőgazdasági üzemekben volna előállítható. A problemák sorában a tizenötödik helyre került a felső geodéziai mérések újból való folytatásának biztosítása a függővonal deviációjának meghatározásával és végül a tizenhatodik pont felöleli a photogrammetriának a geodéziai mérésekben való bevonására irányuló kutató tevékenységet. Ez ötvennégy pontban felsorolt tizenhat műszaki tudományos feladat kutatására öt és fél milliárd korona utalványoztatott. A mezőgazdasági szakosztály is ragaszkodott a h h o z a z elvhez, hogy olyan problemákat választott ki tudományos kutatásra, amelyeknek megoldásához országos gazdasági érdekek füződnek és speciálisan magyar jellegüek, külföldön meg nem oldhatók, továbbá, amelyek anyagilag is haszonnal fognak járni a magyar mezőgazdaságra, vagyis a több- é s jobbtermelést vannak hívatva előmozdítani. A szakosztály a mezőgazdasági növénytermesztéstan fontos problemái közül a mezőgazdasági fenológiai kutatások megindítását tartja a legidőszerübbnek és gazdasági szempontból legjelentékenyebb értékünek. Ezt a problemát a z agrobotanikai, agrochemiai, pedológiai, agrometeorológiai, növénykórtani, növénytermesztéstani és mezőgazdasági géptani kooperátiv kutatás fogja eredményessé tenni. Az állattenyésztési tárgykörből a különféle gazdasági állatfajták takarmányértékesítő képességének tanulmányozása van tervbe véve, ami szerényebb kisérleti eszközökkel é s berendezésekkel is eredményesen keresztülvihető. A mezőgazdasági géptan köréből a talajmívelő gépek munkateljesítményének tanulmányozása, a szélerőgépek tanulmányozása és egy országos szélerőkataszter felvétele v a n előirányozva. A mezőgazdasági talajtani problemák közül a legidőszerübbek: 1. a humusz-zeolith komplexum telítettségi állapotának tanulmányozása a fontosabb magyar talajtipusok fizikai, chemiai és biológiai sajátságainak szempontjából; 2. szíkjavítási kisérleti tanulmányok; 3. a szíkesek mészsókkal való javításának kisérleti t a n u l m á n y o z á s a ; 4. a talajok trágyaszükséglete meghatározási módszereinek tanulmányozása. A talajvízkutatás problemái közül a z Alföld talajvízállásának rendszeres hálózat alapján való megfigyelése (a talajvíz ingadozása, sülyedése é s —
275
Erdélyi Magyar Adatbank
—
ennek összefüggése a folyók és csatornák vízszínváltozásával) v a n kitüzve. Az erdőgazdasági problemák közül három szerepel: 1. a z erdőállományok ápolásának és természetes felujításának kisérleti t a n u l m á n y o z á s a ; 2. a fasorok fatermési tábláinak összeállítása; 3. a z erdő életét befolyásoló biochemiai, biofizikai és talajbakteorológiai tényezők kölcsönhatása. A mezőgazdasági tudományok körében szerepelnek még a következő állatorvostudományi p r o b l e m á k : 1. az angolkór (rachitis) kisérleti tanulmányozása klinikai, röntgenológiai, anyagforgalmi és szövettani vizsgálatokkal. A háziállatok angolkórja a legelterjedtebb betegségek egyike s ha szabatosan és biztos eredményt igérő módon lehetne megállapítani e betegség gyógyításának és megelőzésének módjait, évente százezrekre menő fiatal állatot lehetne megmenteni a tenyésztés, vagy egyéb hasznosítás s z á m á r a ; 2. a havivakság oktana. E világszerte rendkívül elterjedt betegség a lóállományban évente 20—30%-ig emelkedő elterjedést ér el. H a a védekező, illetőleg gyógyító eljárás megállapítása lehetségessé válnék, hatalmas összegeket lehetne évente a mezőgazdaság részére megmenteni; 3. védőoltás a veszettség ellen. A háboru óta hatalmas pusztítást végez a veszettség a hasznos háziállatokban, amit úgy lehetne megakadályozni, ha a betegség terjesztésében főszerepet vivő kutyákat sikerülne védetté tenni a veszettség ellen. A fentebbi mező- és erdőgazdasági, valamint állatorvostudományi kutatások elősegítésére több mint két milliárd korona utaltatott ki. Látva azt a nagy erőfeszítést és áldozatot, amit a magyar tudománypolitika ma kifejt, Franciaország példája elevenedik meg előttünk. Ez a z ország a z 1870—71-et követő időkben vesztett háború, területcsonkítás, ötmilliárd aranyfrank hadisarc fizetése, forradalom és kommunizmus után állott. És ekkor Charles de Freycinet közmunkaügyi miniszter óriási közlekedésügyi berendezésre ötmilliárd aranyfrank kiadását vette tervbe. „Ha egy nép annyit szenvedett, mint a mienk keserves nyolc éven át, — indokolta tervét a boulogni beszédében — csak egy dolgot nyujthatunk neki, hogy vígasztaljuk és ismét naggyá tegyük s ez a munka”. D r .
—
276
—
Erdélyi Magyar Adatbank
G y ö r g y
L a j o s .
TRANSILVÁNIZMUS. I. Trianon óta előbb Erdélyben, de csakhamar Erdélyen kivül is egyre gyakrabban olvastunk erdélyiségről, erdélyi gondolkozásról, erdélyi lélekről, erdélyi tudatról stb. A Királyhágón innen és túl valóságos divat lett az erdélyiség, úgy is mint gyakorlati életfolytatás, úgy is mint elmélkedés. Mindenki ráébredt Erdélyre. A Királyhágón túl azért, mert Erdély elveszett, noha addig talán nem is tudtak róla, hogy Erdély hozzájuk is tartozik. Az Erdélyben itthon maradók pedig ráébredtek arra, hogy ők most már csak erdélyiek, holott idáig alig vették észre, hogy ők nem egészen magyarországiak, h a n e m egy kicsit erdélyiek is. Az erdélyiség divatja a z o n b a n különös élénkséget öltött az elmélkedés terén. Rengeteg papiros, tengersok tinta fogyott el a z erdélyiség fogalmának felderítésére. Az erdélyiség res nullius, vagyis inkább res communis lett. De a felületesség és különcködés, a nagyhangú felfedezés és a felelősség nélkül való követelőzés, a fél vagy negyed igazságok frázisa s a gőgös korlátoltság egy csomó idolonnal, téves képzettel fertőzte meg az atmoszférát, amelynek megtisztítására a komoly és felelősséget érző tudomány hívatott. Örvendetes, hogy e téren már is igen becses fejtegetésekkel találkoztunk az erdélyi problémáról, az erdélyi tudat kialakulásáról, az erdélyi irodalomról, az erdélyi lélekről, az erdélyi szellemről stb. * Úgy az efemer értékü „kinyilatkoztatások”, mint a komoly tudomány nagybecsü, de nem hangos vizsgálódásai, különböző címek és elnevezések alatt, ugyanazt a valóságot akarták felmutatni: a transilvánizmust. Azt a sajátos, különálló valamit, ami csak Erdélyben létezett vagy létezik. Amit sokaknak most * L. Gyárfás Elemér: Bethlen Miklós életrajza. Ugyanő: Erdélyi problémák. Ugyanő: Egyenes úton. Szekfü Gyula: Az erdélyi probléma. Asztalos Miklós dr.: Az erdélyi tudat kialakulása. E két utóbbi a Magyar Kisebbség 1925 és 1926 évf. Ugyanő: Szavak Erdély története elé. Magyar Kisebbség 1926. 20—21 sz. Ugyane folyóiratban (1925. évf.) a báró Bánffy Ferenc pályázattal foglalkozó cikkek, Dékáni, Biró V., Spektator etc. Kristóf György: Az erdélyi magyar irodalom múltja és jövője. Ravasz L.: Az erdélyi lélek. Makkai Sándor: Az erdélyi szellem. E két utóbbi a Protestáns Szemle 1925-26. évf.-ban. Imre Sándor: Töredékes gondolatok az erdélyi szellemről. Nagyenyedi Album, 1926.
— 277 —
Erdélyi Magyar Adatbank
jutott eszébe felfedezni, holott mások szerint ezeréves hagyomány. Ami némelyek szerint csodálatos erőforrás, amely mintegy a magyarok Istenének segedelméül buzogva fenntart és üdvözít; mások szerint meg nyomasztó teher, keserves kátyubajutás, mely legalább is elsatnyulásra kényszerít. Majd ok a transilvánizmus, mely mindent megmagyaráz; majd cél, melyet cselekedni kell. Ma áldást fakasztó hívatás, mely epikai megdicsőüléshez vezet; holnap átkot jelentő végzet, fátum, mely tragikus összeomlásba d ö n t . . . Valóságos lidércfény, amelyet most már mindenki lát, vagy legalább is látni vél. De mindenki m á s helyen, m á s alakban, más színünek. A transilvánizmus, ez a különálló sajátos valami, az okoskodás és vizsgálódás kölönböző, sőt ellentétes szempontjai alatt megfoghatóságban, alaki tömörségben, körvonalainak biztos határozottságában nemhogy nyert volna, inkább veszített. Ennek következtében a cselekvésnek az elmélkedésből sodorható vezérfonala alig válhatott valamicskével is biztosabbá. Pedig végeredményben minden idevágó gondolatfűzésnek épen ez volt a célja. Az, hogy ennek a különálló valaminek, ennek a separatum propriumnak pontos megismerése által az erdélyi magyarság tisztán lásson s további életfolytatását, közművelődési és faji életét e tisztánlátás szerint szabályozza. Mert kétségtelen, hogy a transilvánizmus, bárminő legyen is tartalma, szoros összefüggésben áll az erdélyi magyarság életével. S az erdélyi magyarságnak komoly létérdeke, hogy a maga sajátos helyzetét, tulajdonságait, erejét valódi értékében, pontosan ismerje, s a szerint használja. De fontos e tisztán látás Erdélyen kivül is mindannak helyes és tárgyilagos megítéléséhez, ami az erdélyi magyarság szellemi, közművelődési életében történik. Távolról sem áltatjuk magunkat azzal, hogy töredékes megjegyzéseink fellibentik a saisi fátyolt s maradék nélkül meghatározzák azt a propriumot, amelynek nevéül egyelőre mi is a transilvánizmust fogadjuk el. Nem. Egyetlen célunk a kérdést járulékos elemeitől megtisztítani, s eredeti lényegéhez visszavive, a további tájékozódás helyes szempontjait előkészíteni. II. Első kérdésünk e z : van-e ilyen separatum propriumja Erdélynek, van-e erdélyiség, transilvánizmus? Vajon csakugyan nem káprázat-e és lidércfény? Nem árnyék, mely akár ijesztő, akár vonzó, de az ölelés elől úgy eloszlik a híg levegőbe, mint az alvilág hús- és vérnélküli lelkei az Aeneas ölelő karjai elől? Vajon nem csupán az imént megriadt képzelődés teremtette elő ezt a soha nem létező valamit? E kérdésre bátran felelhetjük: erdélyiség van és volt. Nem Trianon teremtette elő s nem azok fedezték föl, akiknek szótára csak öt-hat év óta ismeri. Az igaz, hogy ugyanazt a való—
278
Erdélyi Magyar Adatbank
—
ságot régebben, 1918 végéig, inkább latin szóval emlegették, transilvánizmusnak nevezték s különösen a Királyhágótól nyugatra gúnyként használták. Ma ugyanazt inkább erdélyiség, erdélyi lélek stb. néven emlegetik, sokan kivált azok, akik még tegnap gúnyolódtak; azt hiszik, hogy a z impérium változással a z erdélyiség is c s o d a b a l z s a m m á változott át. Tény, hogy a z unió, a kiegyezés óta a világháboru végéig a transilvánizmus elhalványult, feledésbe m e n t ; ritkán esett szó róla a Királyhágó mindkét oldalán. Az emlékezetből, a tudat küszöbe alól csak nagy néha vetődött föl, akkor is rendszerint nem a nyilvánosság színe előtt, h a n e m a forum mögött, m a g á n beszélgetésben. A transilvánizmus történetében ezt a jó félszázadot a némaság korszakának bátran nevezhetjük. Elnémult a transilvánizmus. Ide bent Erdélyben azért, mert az unió, melytől Erdély minden nyomoruságának a megszüntetését várta és remélte, megvalósult. Azt olyan biztosnak, olyan feltétlenül bekövetkezendőnek vélte, hogy az uniót minden, d e minden feltétel nélkül fogadta el és iktatta törvénybe. S mert feltétel nélkül s a b b a n a hitben egyesült, hogy a z egyesülés kárpótolja szenvedéseit s megszünteti anyagi hátramaradottságát és szegénységét: talán mulasztásának tudatára ébredve, jogi alap hiányában vagy álszeméremből, nem mert panaszkodni. Nem merte sem önmagának bevallani, annál kevésbbé hangosan odakiáltani, hogy csalódott, hogy nyomoruságai épen nem szüntek meg. Nem annál kevésbbé, mert a hivatalos helyek, a hivatalos intézmények legalább látszatra teljes mértékben elismerték a transilvánizmust. A történettudomány pl. iskolai és kézikönyvekben a legteljesebb elismeréssel hírdette, hogy Erdély a szabad vallásgyakorlatnak klasszikus földje volt, az alkotmányosságnak oszlopa, a magyar műveltség fellegvára, gyakran egyedüli menedékhelye és megtartója. Hitte a tudomány, hogy eleget tett, amikor elésorolta Erdély fényes multjának tényei mellett gazdag természeti kincseit és szépségeit. A politika is azt hitte (s hitének — sajnos — megfelelt gyakorlata is), hogy a transilvánizmusból a két ország uniójával mindaz megvalósult, teljessé lett, felszívódott, ami belőle életképes. S valóban nagy nyereség volt, hogy szellemi téren, a közélet, irodalom, művészet, a különböző hivatali osztályok annyi kiváló erdélyi származású férfiut mondhattak magukénak. De hogy a bővizü forrás eldugulhat, hogy a természeti kincseket a statisztikán túl is, a történelem szellemét pedig nemcsak ódai zengésig kell számba venni és megbecsülni, hanem bele kell ömleszteni a mindennapi élet állandó erőkészletébe: ez senkinek eszébe nem jutott. Nyersen szólva: az unió után Erdéllyel nem törődtek, elhanyagolták. Különösen az állam szemében volt Erdély elhanyagolható mennyiség. Egykét speciálitás megmaradt, mint a z osztrák polgári törvénykönyv, az eltérő választói cenzus, stb. Az államgépezet egyébként —
279
Erdélyi Magyar Adatbank
—
f e n n a k a d á s nélkül funkcionált annál is inkább, mert a kormányb a n Erdély is megkapta a maga képviselőjét egy-két államtitkárban, n é h a egy-egy miniszterben; sőt még miniszterelnökségbe is feljuthatott az erdélyi politikus. Hogy a gépies és előirásos tevékenység mögött mi van a transilvánizmussal, azzal még az erdélyi származásu államférfiak sem törődtek. Vagy nem mertek törődni. Ertem elsősorban a nemzetiségi kérdést, amelynek helyi jelentőségét figyelmen kivül hagyva, az egységes nemzetállam középponti gondolata szerint akarták megoldani. De csak akarták, anélkül, hogy báró Eötvös Józsefet és Tisza Istvánt kivéve arra komoly kísérletet tettek volna. Pedig már Szemere Bertalan s előtte báró Wesselényi Miklós elég határozottan rámutattak a probléma sorsdöntő jelentőségére. Egyébként is Erdély megmaradt a régi anyagi szegénységben. Természeti kincseit és erőit vagy nem használták ki, vagy gondatlanul igazán kihasználták. Egyszóval a transilvánizmus e félszázad alatt nem volt probléma, megszünt, elnémult. Maga a z erdélyi ember is csak ritkán hozakodott elő a maga transilvánizmusával. S akkor is vagy hetykén dicsekedett azzal, hogy ő régibb s különb magyar, elébb való, mint a Királyhágótól nyugatra lakók. Nyilván Attila és Csaba, de lega l á b b is Bocskay és Bethlen koráig visszanézve dagadt föl önérzetes kebele. Különben megelégedett azzal a panasszal, hogy Erdélyben a kiegyezés óta neki van a legrosszabb dolga, hogy Erdélyben nehezebb magyarnak lenni és maradni. És v á r t . . . Várta, hogy törődjenek vele. Hogy majd Budapesten is észreveszik, hogy ő van. Sőt, hogy ő nem olyan akárki fiagyermeke. S mikor hiába várt, hiába kiáltotta el a levegőbe a jajszót: segítség, elveszünk, — fásultan elhallgatott. Mentőkéz egyáltalán nem, még a megértő visszhang is csak lomhán s tehetetlen lassusággal mozdult. Az állam mindent egy rámára huzott: a Dunántult, az Alföldet, Erdélyt, magyart, szászt, románt. Azon nótára, olvassuk a régi református énekeskönyvekben a dallam megjelölését. Erdélyt elhanyagolta a magyar állam, csak statisztikai adatként, azon nótára kezelte a hivatalos ész. Ami mégis történt, az társadalmi uton történt. Értem az Emke működését és az inkább lakomázó és szónokoló Székely Asztaltársaságokat. Ámbár az Emkének is voltak évei, amikor több volt benne a pártpolitikai és személyes szócsata, mint a komoly közművelődési tevékenység. De tény, hogy a transilvánizmus nyilvánosan jelentkezni csak a társadalmi alakulatokban tudott és mert: az Emkében védekező, cselekvő irányzattal, az említett asztaltársaságokban panaszkodó tehetetlenségi nyomatékként. Szolnokdobokavármegye közgyülése ugyan inditványt fogadott el, gróf Wass Béla kezdeményezésére, hogy Erdély az országos politika körébe küldjön erdélyi embereket s hogy erdélyi ügyekben hallgassák meg az erdélyiek szavát. Dózsa Endre is hangot adott a transilvánizmusnak inkább vé— 280
Erdélyi Magyar Adatbank
—
dekezve, mint követelve az Erdélyi Irodalmi Társaságban mondott néhány elnöki megnyitójában. De ha lett volna is foganatja e próbálkozásoknak, vajon pótolta volna az állami szervek egyetemes és céltudatosan vezetett m u n k á j á t ? Nos, ez a divatja mult, vagyis inkább elnémult, ez a hatással kigunyolt, vagyis inkább hatástalanul panaszkodó valami, ez az a transilvánizmus, amely ma erdélyiséggé, erdélyi lélekké átnemesülve beszéltet magáról, mint valami poraiból megéledt phőnix madár. Volt, van és leszen mindenkor. III. De hát hol v a n ? Próbáljuk meg a fogalmat primitiven, földrajzilag megközelíteni s körét földrajzi határokkal kijelölni. Kétségtelen ugyanis, hogy Erdély, Erdély földje, annak természeti alakulatai, ásványai, növényei, éghajlata az a végső anyagi alap, amely nélkül a transilvánizmus el sem képzelhető. A dús képzeletű Jókai egyenesen az erdélyi levegőben találja meg a transilvánizmust. 1853-iki első erdélyi utazása alatt a nyárádmenti Kelementelkéről írott levelében így jellemzi Erdélyt: „Még a levegő is könnyebb, amint a Székelyföldre lépünk. Az egész táj képe átváltozik, a girbe-gurba Mezőség helyett erdős ligetes hegyek következnek, a faluk sűrün egymáshoz közel, a házak rendesen épitve csinos fa és cserépzsindelyekre, mik hegyesre végződve olyformán tünnek elő, mint az armadilla pikkelyei; házuk elején deszkakerítés, az ajtók felett nagy esőtartó ereszek, néhol oszlopos kioszkszerü emelvények, szépen cifrára kifaragva, az ablakok szellősek, farácsokkal ellátva, mik mögül nyiló virágok tünnek e l ő ; az útak olyanok még a falun keresztül is, mint a palló és mindenütt: úton, útfélen, kapuk alatt és ablakokon vidám mosolygó arcok tekintgetnek az utazó elé, ki nem győzi viszonozni a minden oldalról jövő szives üdvözlést; ha megáll, körülfogják, kérdezik, utasítják; ha az útat nem tudja, elkísérik, s h a meg akar szállni, erővel húzzák házaikba. És e h á z a k belől is ép oly csinosak, mint kívül; tükörtisztaság uralkodik a s z o b á k b a n ; minden ablak tele virággal, a gerendák befüzve friss ágakkal, hogy a szoba úgy tetszik, mintha egy leveles szín volna, a magas lábakon álló kandalló p a d k á j á n ott a falusi könyvtár, az évrőlévre eltett kalendáriumok és a z énekeskönyv”. Igy Jókai. Az exact megismeréséhez természetesen hozzátartozik azon különbségek kimerítő táblázata, amelyik feltünteti Erdély földjének a többi területekétől eltérő geológiai, természetrajzi és éghajlati tulajdonságait. Mert mindez a reálitás alapja, eredtető oka, táplálója az erdélyiségnek, amelynek elválasztó vonala, határa összeesni látszik Erdély geografiái határaival: a transilvánizmus Erdélyben van, és Erdélyen kívül nincs transilvánizmus. — 281 —
Erdélyi Magyar Adatbank
Ez a z o n b a n csak látszat, mert a transilvánizmus csupán eredetében, előállásában határolható el geografiailag. Megnyilatkozását, hatását semmiféle anyagi, földrajzi vagy politikai határ közé nem lehet szorítani. A multban pl. a transilvánizmusnak a kiterjedése és hatása Magyarországra és a két román fejedelemségre hozzátartozik az erdélyiség lényegéhez. De nemcsak a politikában, h a n e m a szellemi műveltségnek majd minden á g á b a n kimutatható a transilvánizmus a földrajzi vagy a politikai határon kívül is. Csak az irodalomból említek föl néhány n e v e t : Báróczy, B. Szabó, Kemény Zs., Gyulai Pál. Egyáltalán a transilvánizmusnak egyik kiválóan értékes vonása épen az, hogy legjelentősebb minőségében a politikai és földrajzi Erdélyen kívül is jótékony hatással volt. Mert a transilvánizmus igazi közege mégis nem a természet, a hegyek és völgyek vagy a Jókai levegője, hanem a z erdélyi ember, a z erdélyi ember életfolytatása. Szellem, lélek a transilvánizmus s mint iyen csak a vizsgálódás kezdetén, elemi fokán kereshető a földrajzi vagy a politikai határok közt. Egészen világos azonban, hogy ma és a jövőben különösen ránk erdélyiekre nézve elsősorban csak a z a fontos, hogy mit ér, mit cselekszik a transilvánizmus mint benmaradó, immanens erő. A belső transilvánizmus egyenesen életünk vagy halálunk. Mert a transilvánizmus legvégső formája e z : Erdélyhez kötött, Erdély földjén végbemenő élet. A külső transilvánizmus, amely olyan (akár egyéni, akár kollektiv) élet, mintha Erdély földjén peregne le, mintha Erdélyhez volna kötve, csak másodlagos phaenomenon, ránk nézve luxus. Ellenben az immanens transilvánizmus a mi vérkeringésünk, a z erdélyi ember sorsa. És itt mindjárt észre kell vennünk, hogy az erdélyi ember és az erdélyi magyar nem azonos fogalmak, hogy a transilvánizmus nemcsak az erdélyi magyarságnak tulajdona, hanem kiterjed a románságra és a szászságra is, hogy a magyar transilvánizmus mellett van román és szász transilvánizmus is. Tehát hibás és egyoldalú dolog a transilvánizmus fogalmával azonosnak venni a magyar transilvánizmust, mert ez utóbbi a m a n n a k csak egyik része. Elméleti szempontból a magyar, szász és román transilvánizmus önálló és egyenlő irányu alkotórészei magának a tulajdonképeni transilvánizmusnak. De gyakorlati szempontból is így áll a dolog. A transilvánizmus fogalmi determináltság szerint és végső elemzésben nem más, mint Erdélyhez kötött, Erdélyben végbemenő élet. A transilvánizmusnak ez a meghatározása, amelynek szabatossága, helyessége ellen kifogás alig emelhető, magában foglalja az Erdélyben előforduló összes történeti tényezőket, az emberen kívül állókat (természeti, földrajzi és éghajlati viszonyokat), valamint az emberi tényezőket; sőt, ha vannak és amennyiben vannak, még magukat a metafizikai eszméket, —
282
Erdélyi Magyar Adatbank
—
az ember fölötti tényezőket is. Igy aztán a transilvánizmusnak nemcsak az Erdélyben élő magyar a részese és hordozója, h a n e m valamennyi Erdélyben élő ember, valamennyi erdélyi faj. Tehát a magyaron, románon és szászon kívül az örmény és a zsidó is, amennyiben külön fajisága által egyáltalán ható tényezőt jelent. Sem mechanikus, sem organikus történelem és társadalomszemlélet esetében a transilvánizmus egy fajra nem korlátozható, mert az minden fajra, sőt elméletileg minden Erdélyben élő egyénre vonatkozik. Ennek következtében a transilvánizmust, mint csak az erdélyi magyarság separatum propriumját fölfogni és emlegetni téves és hiányos. A transilvánizmusban leglényege szerint mindig ott van a magyar transilvánizmus mellett, azzal sokféleképen kereszteződve, és átszövődve, a román erdélyiség és a szász erdélyiség is. És így a magyar transilvánizmus csak része az egész problémának, amely tehát sokkal többet foglal magában, mint amennyit az erdélyi magyar és az erdélyi magyar lélek kifejezés jelent. És sokkal egyetemesebb és átfogóbb a transilvánizmus kérdése, semhogy valamely a székelyről, románról vagy szászról mondott adomával el lehetne intézni. Az etnológiai, művelődéstörténeti és politikai ismereteknek roppant menynyiségét tételezi föl s az alapos és széles okfejtést nem pótolhatja semmiféle axioma vagy pattogó, epigrammatikus előadás. Az így felállított probléma kifejtésére m a elbizakodás nélkül a komoly felelősségérzet és lelkiismeretesség tudatában végtelenül bajos vállalkozni. Hiányzik a kellő előmunkálat. Csak egyet említek. Azt, hogy nem ismerjük Erdély történelmét. Mi erdélyiek is sok tekintetben tájékozatlanok vagyunk, az Erdélyen kívül állók meg épen homályban vannak. * A transilvánizmusnak a maga egyetemességében egyik sajátossága az, hogy Erdélyben nincs gazdanép, h a n e m valamennyi ma Erdélyben élő faj, a z erdélyi életnek valamennyi hordozója vendég nép. Vita legfölebb a prioritas kérdésében van. Hogy az örmény és a szász Erdélyben jövevény nép, ez oklevélszerüleg ismert tény. Pontosan ismerjük a bejövetel, a betelepítés idejét, körülményeit. Ez vita tárgya sohasem volt. Ellenben vitára adott s ad okot az a kérdés, hogy a magyar és román nép közül melyik az őslakó. Pedig egyik sem őslakó, mindkettő vendég nép. Az erdélyi magyarság csak úgy jövevény, mint az erdélyi román. Ez utóbbi délről, az előbbi vagy nyugatról, vagy délkeletről jött be Erdélybe. De jött, mert nem autochton egyik sem. A vita sarkpontja az elsőbbség kérdése. Vagy a magyar volt az első jövevény, vagy a román. De mindakettő jövevény alapjában véve. Az őslakósság tehát csak * Még mint fiatal, pályakezdő tanár Szászvárosra kerülve egyik legelső cikkemben épen azt panaszoltam fel, hogy nem tanítjuk Erdély történetét, mert nem ismerjük, elfelejtettük. L Erd. Prot. Lap 1904 évf. dec. 1. sz
—
283
Erdélyi Magyar Adatbank
—
viszonylagos értelmű ez esetben és annyit jelent csupán, hogy időben melyik nép volt a későbbi vendég, a későbben Erdélybe települő. Az egész kérdésnek csak a phaenomenológiája fontos jelenlegi okfejtésünkhöz, függetlenül az adott vagy adható feleletek tartalmi mozzanataitól. És ebből a szempontból egyáltalán nem vitás, hogy sem a magyar, sem a román faj nem Erdélyben, h a n e m Erdély földjén kívül alakult meg, lépett a történelem színpadára. Érdély csak egyik későbbi színnek a helye. Másik ezzel összefüggő sajátossága az egyetemes transilvánizmusnak az, hogy valamennyi erdélyi népfaj ethnológiai centruma ismét csak Erdélyen kívülre esik, súlypontja nem Erdélyben van. A szászság a nagy germán-német népiségnek egyik része. Eredetének, műveltségének, egész életének alapja a német ethnikum, a német lélek, melytől csak földrajzilag szakadt el több száz, sőt ezer kmnyire és államilag élt más életet. Mögöttes területe, a h o n n a n népisége, műveltsége állandóan táplálkozott, a németségnek Erdélyen kívül élő hatalmas zöme, amelynek évszázadokon keresztül Bécs, illetőleg a német-római, majd a z osztrák császárság volt a megtestesítője. Újabban pedig a pangermán gondolatot képviselő Berlin. Az erdélyi magyarság és románság földrajzilag nem szakadt el oly nagy távolságra, mint a szász. Mindazonáltal ethnikai középpontja mindkettőnek Erdélyen kívülre esik és esett. Legszembetűnőbben igazolódik be ez a lélekszámon. Úgy a z erdélyi magyar, mint a román az egész fajnak, amellyel egy népi közösségben élt és él, csak egyik részét teszi. H a ö n m a g á b a n tekintélyes is ez a lélekszám, a z egész fajhoz, a nem Erdélyben élők lélekszámához viszonyítva csak törtszám. A történelem folyamán ez a törtszám gyakran igen nagy erőmennyiséget jelentett s nem egy vonatkozásban milyenségi értéke felül is multa a z egészét; de az egésztől elválni, önállósulni sohasem tudott, az Erdélyen kívül levő ethnológiai centrumtól sem nyelvileg, sem vallásilag, sem gazdaságilag független nem volt, nem lehetett és teljes függetlenségre nem is törekedett. A centrumhoz való viszony a három fajnál m á s és m á s formát mutat, de fennállani mindenkor fennállt. A szászságnál a centrumhoz való viszonyban a gazdasági és szellemi műveltség szálai voltak a legerősebbek. Ipari és szellemi műveltségük betetőzője egyéni vonatkozásban s irányító elve a társadalmi és népi közösség terén a németországi ipari é s szellemi műveltség volt. Amazt a céhek, ezt a német egyetemek tudományos szelleme táplálta és vonzotta annyira, hogy a nem szász ifjúság is tömegesen és szívesen ment német földre vándorolni vagy egyetemi tanulmányokat végezni. Az erdélyi románság viszont elsősorban az ősfoglalkozások, a pásztorkodás által tartott fenn állandó kapcsolatot a maga népiségének zömével úgy, hogy onnan mindig ú j a b b és ú j a b b —
284
Erdélyi Magyar Adatbank
—
családokat vonzott el magához. A centrummal való eleven közlekedést később a politikai viszonyok is fokozták, különösen pedig a török hatalomtól függés, amely h o s s z a b b vagy rövidebb időn át olykor némileg elviselhetően, máskor a z o n b a n súlyos igaként nehezedett rá a román fajnak úgy Erdélyen kívül élő zömére, mint az erdélyi románra s vele együtt Erdély minden lakójára. Végül a magyarság viszonya a faji középponthoz első sorban politikai. Művelődés terén a z erdélyi magyar gyakran előbb járt, mint a zömmagyarság. Épen, mint a román. Gazdasági és ipari téren se tartott vele oly tudatos és állandó kapcsolatot, mint az állami szervezkedés, a z állami élet megnyilvánulása körében. A transilvánizmusban épen ez a z egyik fontos körülmény. Az t. i. hogy minő elváltozás mutatkozik a z Erdély földjén élő magyar, román és szász nép fajiságán belül épen az Erdélyhez kötöttség, az Erdélyben élés következtében. Mert egészen világos, hogy valamennyi erdélyi nemzet már pusztán a m a tény által, hogy a maga lakóhelyének más a természeti és éghajlati összetétele, mint az alföldi magyaré, az összefüggésben együtt élő germánságé vagy az u. n. regáti (régi királyságbeli: havasalföldi és moldovai) románságé: ethnológiailag is elkülönült a nagy magyar, germán és román népi egység keretében. Nem minden faji tulajdonság maradt fönn s nem fejlődött tovább minden népi tulajdonság egyenlő mértékben. Köztudomásu pl. hogy a z erdélyi román anyagi és szellemi míveltség tekintetében messze felette áll a regátinak, hogy a szász, bár legbensőbb eszménye szerint magát a német világuralom egyik előörsének tekinti, circumspectus alkalmazkodást tanusítva, állami hegemoniára sohasem törekedett Erdélyben; s végül köztudomásu, hogy egyebet ne említsünk, hogy az erdélyi magyar kevésbbé kényelmes, kevésbbé keleti, mint az alföldi. Mindez a z Erdélyhez kötöttség következménye; különfejlődés az önállósulás irányában; kölönbség a faj zömének jellemvonásaival s z e m b e n : differenciálás. A differenciálás azt mutatja meg, hogy az Erdély földjén élő magyar, román, szász minő külön fejlődési utat járt meg, minő eltérő ismereti, érzelmi és akarati sajátosságok fejlődtek ki benne s váltak dominánssá, szemben azzal a népi egységgel, amelyiknek maga csak egy része s amelyiknek a zöme, ethnológiai centruma Erdély földjén kivül él és élt. M á s az erdélyi magyar, mint a magyarországi; m á s az erdélyi román és szász, mint a z egész románság és németség. A transilvánizmusban tehát, amennyiben azt a z egyes fajok keretében vizsgáljuk, megfigyelendő, hogy a népiséget tevő erők iránya és hatása milyen viszonyban áll a középponthoz, a centrumhoz, mennyiben mutat pl. a z erdélyi magyarság élete centrifugális és mennyiben centripetális mozgást ethnológiailag. A transilvánizmusnak azonban van egy másik, fajokon — 285 —
Erdélyi Magyar Adatbank
túli, fajközi aspectusa. És ez azt fejti m e g : hogyan viselkednek az erdélyi fajok egymással szemben. S voltaképen ez az igazi transilvánizmus, amely a fajiságot ugyan egyáltalán nem zárja ki, de mégis annál több, felette áll, supernationalis. Jelenti azt, hogy fajiságom által ugyan, de m á s fajokkal együtt kell megélnem. Egymásrautaltságnak, még helyesebben együttélésnek (symbiosis) nevezhetjük e mozzanatot. A differenciálás feltüntetése első sorban ethnológiai feladat, míg az együttélést a műveltség és politika, mint tudatos emberi tevékenységek tüntetik fel. Az erdélyi műveltség és politikai élet a multban sem volt csupán magyar műveltség, csupán magyar politika. Ma sem az. Hanem valahogy a három nemzet felett álló. Épen román ember, Lemeny János, fejtegette napjainkban (Klingsor, Brassó 1926. IV. sz.), hogy a helyes erdélyi politika feladata: 1. biztosítani Erdély minden népiségének szabad kifejlődését; 2. az erdélyi ember lelkét, szellemét megtartva o d a fejleszteni, hogy a fajiságon felülemelkedve — höherstehend — az országnak mega d j a a sajátos jelleget. Az erdélyi embernek erdélyi személyiséggé, erdélyi lélekké kell fejlődnie. (Persönlichkeit Siebenbürgens. L. m é g : Ostland. Nagyszeben. 1926. évf.) Ez a z erdélyi személyiség, Erdély személyisége nem magyar, román vagy szász, h a n e m azokból és azok felett álló, erdélyi műveltség, erdélyi politika tárgyi értelemben és a multra vonatkozólag. A jövőre nézve pedig fogalom, érték, metafizikai feladat, melyet meg kell valósítani a z Erdélyben lakó népek életközösségében, együttélésében A transilvánizmusnak ebben a lényegesebb vonatkozásában a főkérdés mindig ez m a r a d : milyen közel áll az erdélyi magyar a másik két fajhoz? Előttem egészen világos, hogy ezt a közelséget, a z erdélyi népek együttélését megoldani, nyugvóponthoz juttatni, a z erdélyi személyiség kifejlődését előmozdítani csak akkor lehet, h a az erdélyi népek nem abból indulnak ki, hogy másik néptársuk vendégnép, hogy az egyik betelepülése előbb történt meg, mint a másiké. Hanem ahelyett magukat annak tekintik, amik: Erdély földjének boldog örököseiül, testvérekül s nem arra vigyáznak, mint az irígy vendég, hogy vajon a másik mikor távozik, hanem arra, mint a testvérek, hogy a nagyszerü örökségben valamennyien jól érezzék magukat. Meggyőződésem alapja csak részben a mult. Mert a mult tanuságaival szinte egyenlő erejü intelem hangzik szét a világpolitika mai intézményeiből is, amelyeknek a világháboru óta egyik fontos nemzetközi érvényességű tétele, jogi elve, hogy a kisebbségek faji fejlődését biztosítani kell. A valódi testvéri viszony kifejlődését elő fogja mozdítani az orosz veszedelem is. Mert a román politikusok között is egyre szaporodik azoknak a száma, akik rájőnek a báró Wesselényi és Kemény Zsigmond megállapításainak helyességére, hogyt.i. testvéri viszonyba kell lépnie a magyarságnak és románságnak, mert ha nem, az orosz kolosszus jön vagy cári kancsukával — 286
Erdélyi Magyar Adatbank
—
vagy a vörös nihillel. Akkor aztán végre testvérileg fogunk osztozkodni a — szolgaságban. Kivánatos is ez a z egyetértés, mert a multban is nagyszerü eredményeket felmutató, valódi transilvánizmusnak a centruma Erdély, Erdély multja, a z erdélyi lélek, az erdélyi magyar, román és szász nép, a maga faji értékeinek kifejlesztése és fajon túli viszonylatban való forgalomba hozatala szerint és a r á n y á b a n . IV. A transilvánizmust a maga egyetemességében a jövőre, más hivatottabbakra bízva s azt csupán az erdélyi magyarságra vonatkoztatva s z a b a d j o n még néhány körülményt tisztáznunk. Mihelyt a transilvánizmust csak mint magyar separatum propriumot kezdjük vizsgálni, legott akad egy meghatározandó fogalom: mit, kiket értünk erdélyi magyarság alatt? Mert a nyelvhasználat és a n é h a nagyon is könnyelmü köztudat e téren sem s z a b a t o s ; ingadozást mutat, amely ingadozásnak a multban volt ugyan némi (közigazgatási, honvédelmi és magánjogi) alapja, de amely ingadozás a jelenben téves politikai és ethnografiai fölfogásnak szolgál támaszul. Kikből áll a z erdélyi m a g y a r s á g ? A felelet nagyon egyszerü: a régi, a külön fejedelemséget alkotó Erdély vármegyéiben élő magyarokból és a vármegyéken kívül, a székekben élő székelyekből, azok utódaiból, leszármazottjaiból. Tehát az erdélyi magyarság nem homogén, nem egy ethnos, h a n e m van kétféle erdélyi magyarság? Van magyar magyar és székely magyar? A történelem szerint csakugyan úgy látszik. Hiszen tudjuk, hogy az Erdélyt sújtó hét egyiptomi csapás (vagy talán a z Erdélyt megtartó hét áldás) közül hármat a három kiváltságos nemzet (natió) jelentett: a magyar, székely és szász. A román ugyanis natiónak nem volt elismerve az 1848 előtti rendi alkotmányban. Az 1848-diki törvények pedig személyes jogegyenlőségen épülvén fel, eo ipso nem beszéltek román natióról. Sőt a magyar, székely és szász is megszünt mint natió s külön jogi kiváltságossága mindeniknek felolvadt a jogegyenlőségbe. A natiók ethnografiai egységekké egyszerüsödve maradtak m e g : erdélyi román, szász, magyar. A székely natió pedig még mint ethnografiai individuum is megszünt, beleértetődött a magyarságba s nagyobb individualitása csupán nyelvjárási szempontból jött figyelembe. Valóban a z erdélyi magyarság alatt tiszta fogalmazás szerint — s e tekintetben a hivatalos terminológia kifogástalan volt — együtt értettük és kell értenünk a z egykori erdélyi magyar ( = megyékben lakó) és székely ( = székekben élő) két natiót. Erdélyben nincs kétféle magyarság, egy külön magyar tömeg és egy különtudatu székelység. A székely fogalom az erdélyi magyarsághoz viszonyítva csak külön fejlődést, eltérő — 287
Erdélyi Magyar Adatbank
—
szervezkedést jelent a magánjogi, közigazgatási és honvédelmi sajátosan helyhez kötött állami funkciók irányában. De nem jelent külön ethnikumot. Az erdélyi magyarsággal szemben semmi esetre. A székely az erdélyi magyarságnak legkeletebbre kitelepedett része. Tudjuk, hogy ez a telepítés hosszú időn keresztül és több gyűrüben történt. A gyepüket a királyok egyre keletebbre tolták. A nyugaton maradt magyarság a vármegyékben szervezkedett, a legkésőbbi és legkeletibb települők pedig székekké szerveződtek. A külön népiségének egyik fontos kriteriuma a külön ered e t ; másik a külön szuverénitás. A székely szuverénitással h a m a r végezhetünk, mert ilyent sem virtualiter, sem in actu a történelem nem ismer. A székely soha sem más, sem külön államot magának nem kívánt, mint az erdélyi magyar. Ellenkezőleg tudta, érezte, hogy élete — a külön szervezkedés ellenére is — elválaszthatatlanul össze van kötve a z erdélyi magyarsággal, a nem székekben élő fajtestvérekkel. Attól elszakadni, külön államiságot alkotni soha eszébe sem jutott. Kissé bonyolultabb a külön népiségnek másik kriteriuma, az eredet kérdése. A székelyek eredete történettudományunknak egyik legtöbbet vitatott kérdése. Az összes idevágó elméletek két tipusra vihetők vissza, t. i. a székelyek vagy magyar telepítés, vagy valamely rokontörzsből való gyarapodás. A kitelepítés ideje, fokozatai ezúttal ép oly mellékesek, mint a gyarapodásé, a gyarapító nép vagy törzs rokonságának közelsége vagy távolsága (hun, bolgár, avar, eszegel, gepida?) Ránk nézve és ezúttal a z a fontos, hogy akár kitelepítés, akár gyarapodás útján magyarázza vagy magyarázta valaki a székelyek eredetét: a b b a n a magyarázatban benne foglaltatik, kimondottan vagy önként értetődőleg, nemcsak a székelyek eredete, h a n e m a székeken kivül, a megyékben élőké is, tehát a z erdélyi magyarságé. A székelyek eredetére adott felelet, amennyiben végső pontja a z eredetnek, nem a z imént említett jogi elkülönülés, h a n e m a z ethnológiai leszármazás egyúttal megfejti a z erdélyi nem székekben élő magyarság eredetét is. Valóban senki sem vizsgálta külön a z erdélyi magyarság eredetét, elválasztva a székely kérdéstől. Nem, mert szükségtelen és céltalan. A székely kérdés ethnografiai megoldhatóság esetében jelenti a z erdélyi egész magyarság eredetének a megfejtését is. Jogi magyarázat érvényessége esetében pedig épen csak lokális fejlődési fokozat, a helyi viszonyok követelte módosulás az eredetileg egységes magyarságból. A székely kérdés tehát lényege szerint, ethnografiai magyarázatban, a z egész erdélyi magyarság eredetének a kérdése. Jogi megfejthetőség esetén pedig — a z előbbinek ellent nem mondva — azt köteles kimutatni, hogy a z egységes magyarságból mikor, minő okok miatt és minő időhöz é s helyhez kötött céllal nőtt ki a z a magyarság, mely utóbb külön szervezetéről, a székszervezetről, székelynek neveztetett. — 288
Erdélyi Magyar Adatbank
—
Az erdélyi magyarság eredet szerint m a g á b a n foglalja a székelységet is. A kettő csak jogilag volt külön nemzet (egyideig), ethnografiailag nem. A történeti hagyomány is ezt támogatja. Az erdélyi magyar sohasem tagadta, hogy a székely: magyar. A jogi sajátosság alapján székelynek emlegette ugyan, de az ethnológiai azonosság tudatában mindig magyarnak, magához hasonlónak ismerte és érezte. Gyakran hozzá is tette: székely magyarok, a z a z székben és nem megyében lakó magyarok. A székely is büszkén vallotta magát székelynek, de sohasem tagadta, hogy magyar. Az igaz, hogy a székelység körében jobban kifejlődve élt a hun származás dicső hagyománya s általában véve a székelység több pogány elemet őrzött meg, mint az erdélyi magyar. A székely népköltemény önérzettel hívatkozik arra, hogy Átilla vót az ősapám, azét szeretöm a hazám, s általában is hiszi a székely, hogy Attila hunjai, Csaba népe. De ha a hun-székely származás csak fikció, amint azt sokan vélték, ha a h u n s z á r m a z á s hite és mondája felülről lefelé, könyvből terjedt el, vagy egyenesen idegen kölcsönzés, akkor teljesen közömbös az eredet bárminő igazolására. Ha pedig a hun-székelyszármazás valóban ősi tudatelem, akkor is csak a Királyhágótól nyugatra fekvő magyarsággal szemben jelent külön eredetet. Mert a hunhagyomány nem a székelység tudatának specialitása, hanem az egész magyarságé. Akár Csiglemezőről, akár Tuhutumtól, akár végre Attila—Csabától eredtetjük a székelyeket, velük együtt eredt a z egész erdélyi magyarság is, aminek legcsattanóbb bizonysága, hogy a nyugati magyarság helységneveit a folyton keletebbre kitolt települők magukkal vitték. Szentkirály, Szentlászló, Somlyó, Vásárhely stb. nyugati erdélyi nevek keleten, a székekben megismétlődnek. Némelyik nem is egyszer. (Kalota, Maros-Csikszentkirály; Szilágy-Csiksomlyó stb.) Végül nem hagyható figyelmen kivül a székely szónak az utóbbi félszázad alatt kifejlett nagyobb foglalósága, jelentéstágulása sem. E szerint a székely annyit jelent, mint nem magyarországi, h a n e m erdélyi magyar. Tehát jelentett olyant is, aki vérségileg esetleg nem magyarnak született, d e Erdélyben élvén, magát magyarnak vallotta. Tudva van, hogy Baross Gábor minisztersége óta Pesten és Diósgyőrött székely iparostanulókat neveltek. De a z is tudva van, hogy azok a székely fiuk csak részben voltak székelyek. Tulajdonképpen erdélyi magyar fiuk voltak épen úgy, mintahogy az algyógyi Kún-Kocsárd székely földmives iskola növendékei is csak esetleg voltak székelyek. A székely asztaltársaságokról pedig felesleges is említenem, hogy azok magyar asztaltársaságok voltak. Hisz a tagok között volt a székely mellett erdélyi származású magyar, de volt számos zsidó, kevesebb román is. Kicsi dolog ugyan, de jellemző, hogy a Darányi minisztersége alatt szervezett székely kirendeltség hatásköre is folyton bővült úgy, hogy utóbb —
289
Erdélyi Magyar Adatbank
—
egész Erdélyre kiterjedt, s központja is Kolozsvárt volt, tehát nem az egykori székeken belül. Bátran és helyesebben erdélyi magyar kirendeltségnek lehetett volna nevezni. Aminthogy mindenki a n n a k is tartotta s minthogy tényleg az is volt. Ezekben az esetekben a székely fogalom köre, az eredeti jelentéshatáron túlra tágulva ki, az erdélyi magyart kerítette be. Mindez egyenes vagy közvetett bizonysága annak, hogy Erdély magyarsága eredetileg egyazon f a j ; nincs és nem volt két ethnikum, csak egy, a magyar, melynek egyik része megyékben maradt, másik része székekké szervezkedett, székelymagyarrá fejlődött. Úgy hogy a transilvánizmus a magyarság keretében csak egyféle, nincs külön magyar és külön székely transilvánizmus, hanem együtt és egyszerre keresendő az egész erdélyi magyarság szellemében. Szőrszálhasogatásnak látszik ez az aprólékos fogalmi fejtegetés. Pedig következményeiben nagyon is sajnálatos valóság lehet. Valóság ugyanis, hogy a párisi béke megszerkesztői kiindulva a külön erdélyi fejedelemség idején fennállott magyar és székely natiók eltérő jogi helyzetéből, a z erdélyi magyart és székelyt külön népiségnek vették s külön határozmányokat állapítottak meg a kisebbségekre s külön határozmányokat a székelyekre, ez utóbbiak számára némi autonomiát is biztosítva. A párisi béke bifurkálta a romániai magyarságot s külön intézkedik a magyar népi kisebbségről s külön a székely népről, holott ilyen elkülönülési vágy sem a magyarság, sem az egykori székelyek körében egyáltalán nem élt. De a béke határozmányok nem maradtak további sajnos következmények nélkül. Mivel a székelyekre vonatkozó békehatározmányok valamivel precizebbek, és előnyösebbeknek látszottak, mint általában a kisebbségekre vonatkozó rendelkezések, akadtak, legalább a közhatalom változásának első éveiben, olyan székely-magyar politikusok, akiknek politikai elve és célja az volt: követelni a székely autonomia kiépítését, miután az egyrészt a békehatározmányokban benne is van és másrészt a székelység egy tömbben lakása miatt könnyen realizálható. Szerencsére ez a — megengedem jóhiszemű, de téves — politika elpendült. Mert minden jóhiszemüség mellett nem végzetes hiba lett volna a székelység autonomiájának jogi formulájáért elhanyagolni a többi magyarságot? Nagyfoku naivság kellett ahhoz, hogy higyje valaki, hogyha meg lehet csinálni a legkönnyebbet, a legtermészetesebbet, a székely nemzeti autonomiát, akkor könnyü lesz majd folytatni a többi magyarság közművelődési és faji biztosítását is. Mert világos, hogy a székely autonomiára összpontosuló politika esetén a többi, az egykori megyékben élő s nem oly kompakt magyarság, a szórványok és a községi kisebbségben élők rendre-rendre elhullottak volna úgy, hogy akkor aztán igazán nem maradt volna Romániában m á s ma—
290
Erdélyi Magyar Adatbank
—
gyar, mint csak a székely. Hála Istennek ez a z egész elgondolás csak a multé. Ma a romániai magyarság közművelődési politikája egységes, ugyanazokat a jogokat és biztosítékokat kívánja a székelynek, amelyeket a régi Erdély vagy Bihar és Szatmár magyar népének. Maguk a román politikusok is ezen a z állásponton állanak s az egész magyarsággal szemben azonos politikát folytatnak s így a magyarnak és székelynek két külön ethnosszá elválasztása, a z elválasztás veszedelme nem fenyeget. A transilvánizmus tehát, amennyiben a magyarság körében keressük, csak egyféle. Erdélyben nem volt és nincs kétféle magyarság; a székely mint ethnikum, nem külön individuum, hanem a magyarságnak csak egyik része. Ennek következtében nincs külön magyar transilvánizmus és külülön székely transilvánizmus. Mert a transilvánizmus a székelyekre nézve is ugyanazt jelentette mindenha és jelenti m a i s : Erdélyben magyarként élni. Mindebből levonható az a gyakorlati megfontolás, hogy erdélyiségről, transilvánizmusról szólva, nem helyes azt a székely fogalommal azonosítani és helyettesíteni. Ez egyrészt a magyarságnak elhanyagolását, mellőzését jelenti, holott még a három natio idején is a magyar volt sorrendileg az első. Másrészt jelenti a magyarnak és a székelynek olyan koordináltságát, amely csak időleges volt a multban is és amelynek nem ethnológiai, de tisztán politikai alapja volt. És jelenti végül azt a balfogalmat, hogy Erdélyben a székely az egyedüli, vagy legtősgyökeresebb magyar (ha ugyan magyar). Mindez homlokegyenest ellenkezik a történeti valósággal, amelyet sem politikai pillanatnyi célokért, sem anekdótázó székelyeskedésből elhomályosítani nem szabad, sőt egyenesen ártalmas magára a romániai magyarságra nézve. V. A transilvánizmus az erdélyi magyarságnak szellemi sajátossága. Egyáltalán nem kicsinylem én a természeti viszonyok jelentőségét, amikor ilyen schemába bajosan állítható kollektiv tulajdonságokat kutatunk, de a transilvánizmus lényegéhez semmivel sem jutunk közelebb, ha Jókaiként a levegőben találjuk meg közegét, vagy ha Szász Gerőt idézzük, hogy szebb itt még a pacsirta dal is. H a az erdélyi föld sajátos tagozódását, természeti viszonyait, változatos gazdagságát soroljuk elő, csak anyagszerűbb az okoskodásunk, de semmivel sem exactabb az erdélyi szellemről való f o g a l m u n k . . . Mert az anyagi, a természeti körülmények csak lehetővé tették s szükségképen kifejlesztették a transilvánizmust, az erdélyi szellemet. Az anthropológiai határok is — épen a legújabb csontszövet-vizsgálatok eredménye tanusítja, — annyira eltolódtak, keveredtek, ösz— 291 —
Erdélyi Magyar Adatbank
szefonódtak és kereszteződtek, hogy vérségileg tiszta fajok ma talán, legalább Európában, nincsenek. Nincs m á s hátra, mint a szellemi élet három alaptípusához, az értelmi, érzelmi és akarati tevékenységhez fordulni s vizsgálni: miben különbözik az erdélyi magyar értelmi, érzelmi és akarati világa szemben az általános magyarral, illetőleg az Erdélyen kívül lakó magyarságéval. Az erdélyi magyar ismerő tevékenységét megkülönbözteti a többvonaluság. Az Erdélyen kívül lakó magyarság szemléletében mintha csak egyetlen érzékszerv szolgáltatná a képzeteket: t. i. a látás. Az erdélyi magyarnak valamennyi érzékszerve működik állandóan és egymást támogatva, egymást keresztezve. Érzéki képei nem a tudat küszöbe alatt maradók, hanem nagy tömegben öntudatosak, egymással legott kapcsolódnak. Az erdélyi magyar sokat figyel meg. Emlékező tehetsége azonban, épen mert megfigyelése gazdag, kevésbbé pontos, de tartós. Viszont épen ezért egy-egy képzetéhez makacsul ragaszkodik. Sokkal nagyobb az ereje a dolgok jelentésének schem á b a öntésében és a z összefüggések kitalálásában, mint az egyes képzetek fogalmi determinálásában. Sokat és gyorsan ismer meg, de nem mindig pontosan. Mert maga is sokat és gyorsan észlel, a tudásra nemcsak tehetsége van, hanem azt meg is becsüli minden vonatkozásban. Ezek az egyedi tulajdonságok aztán elvezetnek a transilvánizmus egyik lényeges vonásához és e z : a polihisztorság. Az erdélyi ember mindent tud, vagy legalább is úgy tűnik fel, mintha mindent tudna. Nála a nil admirari benső állapot. Tényleg azt látjuk, hogy az erdélyi magyar nyáron szántó-vető, télen iparos; férfia-asszonya kézműves és kereskedő is egy személyben és egyszerre. Maga készíti házát, szerszámait, gazdasági eszközeit, szőttes ruháját. Házi iparának termékeivel (szőttesek, szalmakalapok, szőnyegek, edények, faeszközök) maga űz kereskedést messze földön; n é h a m á s országokban is. Bukarestben vagy Kolozsvárt keresett cseléd, otthon a faluban ügyes gazda és gazdasszony, a városokban (Kézdivásárhely, Udvarhely, Brassó) derék iparos, falun jó szántó-vető, az erdőben jó munkás. Minden kitelik az erdélyi magyarból és ugyanazon magyarban mintha mindenre volna tehetség. Hogy az erdélyi magyar jó iparos, ez köztudomásu. Sajnos, hogy ezt a képességét sem becsülték meg eléggé, úgy hogy a sok szép székely szőttes, kalotaszegi varottas és faragás is csak magánosok buzgolkodására tudott rövid ideig — divat lenni. De hogy kereskedni is jól tud, azt talán kevésbbé tudják a Királyhágó nyugati oldalán. Pedig, hogy egyebet ne említsek, a zsidó mint kereskedő Erdélyben, különösen a magyar vidékek falvaiban, tulajdonképen nagyon is ú j alak. Csak a z erdőkitermelés fokozott munkábavételével vált ismeretessé. De még m a sincs annyi, mint akár az Alföldön, akár a Dunántúl. —
292
Erdélyi Magyar Adatbank
—
Az értelmi képességnek és készségnek ez a complex volta természetesen észrevehetőbben verődik össze a műveltebb osztályok körében. Nem hívatkozom az olyan ismeretes példákra, mint Brassai, aki kitünő filozófus, nyelvtudós, mathematikus, zenetudós, történetíró, dogmatikus stb. volt egy személyben, még pedig úgy, hogy mindezeket a tudományágakat tovább is vitte vagy legalább is nagyon termékeny problemákkal gazdagította. De ott van az id. Szász Károly: tanár és politikus, jogtudós és mathematikus; Bolyai F a r k a s : absolut geometriát épít és különleges kályhákat rak azzal a kézzel, amelyik nagyszerűen vív és a hegedű húrjából művészi hangokat tud elévarázsolni. És a nagy példák mögött álló ezrek ismereti készsége is sokoldalú, összetett és fejlett, mert összetettebb maga az élet is. Nincs Erdélyben értelmesebb magyar, még a falvakban sem, akinek csak egyféle hivatala, egyféle foglalkozása volna. A közvetlen, a kenyeret adó főfoglalkozás mellett a kifejlett, autonomikus egyházi, társadalmi, politikai stb. tisztségeknek egész sora követeli ugyanannak a személynek a tudását és tehetségét. Ez a sokoldaluság, ez a polihisztorság mindig előny volt, de ma a romániai magyarságnak különös szerencséje. Mert egyelőre épen ebben a sokoldaluságban bírja magyar műveltségének legegészségesebb forrását. Az értelmi készségnek, a tudás megbecsülésének legegyetemesebb bizonysága az, hogy az erdélyi magyar az iskolát mindig megbecsülte. Kétségtelen, hogy Erdélyben is az iskolaügynek a protestantizmus adott nagy lendületet s hogy a legrégibb falusi iskolákat a református egyházközségek szervezték meg. Az is tudva van, hogy egy sokat szenvedett ref. tanár, Apáczai Csere János, volt az első, aki egyrészt kisérletet tett minden tudományt magyar nyelven közölni és aki másfelől legelőször adott igazi népnevelési programmot is, amelynek elveiben benne rejlik az általános ingyenes és kötelező népoktatás gondolata is. Erdélyben minden felekezetben egyforma tudatossággal megvan az iskolát megbecsülő felfogás, úgy hogy Erdélyben az egyházközség csak akkor teljes minden felekezet kebelében, h a a templom mellé fölépül a z iskola is, h a a harang mellett, mely ünnepeken a pap igehírdetéséhez hívta a hívőket, ott volt a csengettyű is a toronyban, hogy hétköznap korán reggel öszszegyűjtse a gyermekeket a mester nevelő hatása alá. És a transilvánizmusnak ez az alkotó eleme m a is elevenen él és lüktet egyrészt a b b a n a szivós politikai harcban, amelyet az erdélyi magyarság fejt ki iskoláinak fenntartásában, védelmében, másrészt a b b a n a sokszor meglepő áldozatteljesítésben, amellyel zsebébe nyul, hogy magára hagyott iskolájának tanerőt biztosítson, hogy gyermekének magyar műveltségéért a magas díjakat fizesse. Meg vagyok győződve, hogy a magyar népnek egyetlen része sem tud ilyen erős iskolapolitikát folytatni, mint amilyen az erdélyi magyarságé. A transilvánizmus—
293
Erdélyi Magyar Adatbank
—
nak kétségtelenül ez a legértékesebb e l e m e : a tudásnak megbecsülése minden vonatkozásban. Nem hiába mondják a székelyről, hogy furfangos, leleményes, hogy észjárása csavaros, sőt, hogy — két esze van. Jókainál is a z ezermester Czirják Boldizsár meg Tatrangi Dávid a legérdekesebb alakok. És ki ne ismerné a leleményes Gábor Áront, aki nem legendás hős, de élő valóság? A t u d á s n a k a sokoldaluságából és mindenkori, megbecsüléséből következik az érzelmi világnak rejtettebb volta, mintegy háttérben m a r a d á s a az értelmi képességekhez viszonyítva. Az erdélyi magyar soha nem sír, nem érzeleg, hanem okoskodik vagy cselekszik. Költészetében, egész szellemvilágában uralkodó v o n á s a cselekvő ember a l a k j a : a történet, az epikum és a dráma. Sehol annyi történeti művet nem írtak és olvastak, mint Erdélyben. Az első magyar világtörténetet csak úgy erdélyi ember írta (Benczédi Székely István), mint az első magyarnyelvű nemzeti történetet (Heltai). Aztán jön a XVI—XVIII. s z á z a d b a n a naplók, emlékiratok s másnemü történeti munkálatok nagy tömege magyar és latin nyelven. És jellemző, hogy e művek közül több csak a XIX. sz. közepe után jelent ugyan meg nyomtatásban (Apor, Cserei), de kéziratban hatalmas kötetekbe kötve ott voltak majd minden kastélynak, udvarháznak vagy parochiának a könyvespolcán. A történelmi érdeklődés egészen a forrásokig visszamenőleg az erdélyi magyarnak kollektiv tulajdonsága. A XVIII. sz. végén Aranka György tudós társaságokat tervez és alakít a történeti kútfők összegyüjtése és kiadása céljából. „Kéziratkiadó” és „Philohistorum”-nak keresztelt tervei ugyan nem szilárdultak meg, de egyesek, mint a korán elhalt Kerekés Ábel, de különösen Benkő József, gróf Kemény József, Mike Sándor, gróf Mikó Imre mintegy folytatták és pótolták azt a forrásgyűjtő munkát, amelyet Aranka tűzött ki feladatul a maga társaságai elé. A nép- é s műköltészetet egyaránt jellemzi a cselekvő ember, az epikum. Az erdélyi népmesék és balladák főmotivuma a cselekedet, amely mögött az érzelem alig jut szóhoz. (Kádár Kata!) Viszont a z erdélyi írók és az erdélyi irodalom is első sorban epika, amennyiben n e m tudomány. Ott van pl. Aranyosrákosi Székely Sándor, Debreczeni Márton, Dózsa Dániel, Fülöp Áron az eposz, Jósika, Kemény, Gyarmathyné, Petelei a regény és novella terén. A mai irodalomban is az epika a leggazdagabb, (Berde M., Szabó M., Kovács Dezső, Makkai Sándor, Kós Károly, Gyallay Domokos stb.) Még a legkedveltebb mai erdélyi lírikusok is (Reményik, Áprily, Tompa László) hidegek. Lelkük érzelmi felhevültsége sohasem a forró és forrongó Dionisiusé, legfönnebb a fényes és messzenéző Apollóé. Az erdélyi magyar érzelmi világában az érzéki elem legott értelmi indexet kap az öntudat küszöbéig följutva. Ennek következtében a logicum jellemző ránézve. Még erkölcsi és vallásos —
294
Erdélyi Magyar Adatbank
—
érzelmeit is a logicum hatja át. És az a z erős logicum magyarázza meg a transilvánizmusnak másik legjellemzőbb v o n á s á t : tudomásul venni, elismerni, sőt becsülni a mások személyiségét. Amit magamban és magamra nézve értékesnek érzek és vallok, ugyanazt mint lehetőséget elismerem m á s b a n is. És talán ez a legtisztább humánizmus, a legnemesebb szabadelvűség, amely csak akkor válik károssá, h a magamra nézve megmarad puszta érzelmi állapotnak, szemléletnek s nem egyúttal jellemet meghatározó kemény kötelességhordozásnak. A liberálizmus elvi álláspontja ma is montblanci magaslatban ragyog a maga egyetemes és humanisztikus irányával s ezt nem cáfolja meg a liberálizmusnak az az elferdülése sem, amelyik hiuságában és tehetetlen gondatlanságában kihullatta szájából a sajtot. Az erdélyi liberalizmus ezt a pipogyaságot nem ismeri. A fejlődési lehetőséget minden vallásra és nemzetiségre nézve tételes törvénnyel elismerte, kimondotta, megvalósította. (A három natio s a négy recepta religio!) Az újításnak, a haladásnak híve annyira, hogy Kemény Zsigmond megjegyzése szerint Erdély, ami a haladást és a reformeszméket illeti, általában véve a legszélsőbb baloldalt foglalta el egészen a radikálizmusig, amely után már csak az anarchia és az ábrándos szekták következhettek volna. * De minél inkább liberális volt másokkal szemben, annál szívósabban ragaszkodott a magáéhoz. A szemlélődésben, az értékelésben tűrelmes, szabadelvü, az egyéni magatartásban meg mintha egyedül álló volna, annyira önkifejtő és önszerető, annyira dolgos és kötelességtudó. A végrehajtás, az akarat síkjában értelmi és érzelmi meghatározottságához mérten viselkedik. Az erdélyi magyar szorgalmas és jókedvü, frissen mozgó minden munkájában. Szereti magát a munkát is és a n n a k az anyagát. Ezért diszíti fel kapuját, ruháját, kalapját, még igavonó állatját is. A jóhoz, még ha régi is, makacsul ragaszkodik, de legott elfogadja és intézményesíti, még ha új is. Innen Erdélyben a sok atavizmus, amelyik itt-ott a néphagyományban visszanyulni látszik egészen a pogány korszak mithikus világába. De innen származik az is, hogy az erdélyi magyar h a m a r a b b fogadott el új eszméket, új lehetőségeket. Az a belátás, hogy sem a világ, sem a z ember nem korlátozódik csak ő reá, csak az ő földjére, de viszont neki minden körülmények között élnie kell, elismertette vele a tények és lehetőségek egész gazdag sorát úgy azonban, hogy ez az elismerés tulajdonképen egyúttal védekezés és az önfentartás biztosítása volt. Az erdélyi lélek tudomásul vette és törvényes elismerésben részesítette az u. n. felekezeti igazságokat, azt, hogy a hitnek, az üdvözülésnek többféle módja lehet. Magam is ismertem még azt a másfélezer lakóju községet, amelyben együtt élt hétféle felekezet u. m. a *
—
Kemény Zsigmond: Tört. és irod. tanulmányok II. 129. 295
Erdélyi Magyar Adatbank
—
r. kath., g. kath., g. kel., ref., unitárius, baptista és zsidó lakosság minden surlódás nélkül. Mert az, hogy a hivatalos felfogás az utolsó előttit nem vette tudomásul, ép úgy mellékes a népi transilvánizmusra, mint az, hogy valamelyik felelekezetnek a csekély szám miatt csak imaháza volt valamelyik hívőnél. S így ebben a másfélezer lakóju községben csak hat templom van. Ez a speciálitás nagyon jellemző az erdélyi exigentialis viszonyokra, amelyben a kizárólagosság, a tűrelmetlenség ismeretlen. E sokszerü szín és egyező értelem a társadalmi és politikai életet is egyaránt jellemzi. Annyi társadalmi, vallási, politikai és jogi külön réteg, mint amennyi Erdélyben volt, talán sehol a világon elő nem fordul. Á m d e ezek az elrétegeződések nem a gőg, a kizárólagosság jegyében jöttek létre, hanem mint a legtermészetesebb és legsikeresebb önfentartási formák. Már Ravasz László kiemelte, hogy Erdélyben a magyarság tulajdonképen egy nagy család: a főúr és köznemes, a gentry és honoratior, a honoratior és a falusi jobbágysoru gazda, a gazda és zsellér, a zsellér és cseléd között minden időben megvolt az átmenet, az összekötő kapocs. Még a rendiség idejében is. Természetesen és hála Istennek megvan ma is ez a családiasság, az egybetartozás, ami a magyar közműveltségnek, a magyar jellem fennmaradásának szintén értekes és erős palladiuma ma is. VI. Valamely népi egység értelmi, érzelmi és akarati világának szemmellátható erdeményei és alkotásai legészrevehetőbbek a történelmi szemléletben. Az erdélyi magyarság történetében két jellemző vonás állapítható meg. Egyik a közművelődési egység, másik a politikai alkalmazkodás. A közművelődési egység a faji közösségen, a z egyazon fajhoz tartozás részben tudatos, részben természetes állapotán épül föl. Hordozója a népi rétegekben a nyelv, a szokások, a monda stb.; a fejlettebb népi közösség körében meg az irodalom, a művészet, a törvények stb. A nyelvi és irodalmi közösség, sőt azonosság szoros közművelődési egységbe fogta össze az Erdélyben élő magyarság valamennyi tagját, sőt azon túl is az Erdélyben élő magyarságot az Erdélyen kívül élővel. A magyar anyanyelv által a magyar közművelődés egysége, az egységben élés ténye egészen a legújabb időkig annyira érintetlen és magától értetődő drága klenodium volt, hogy fényére alig vetődött homály. Mindazok, akik anyanyelvöknek a magyart vallották és használták, magokat a magyar fajhoz tartozónak is vallották, bárminő is volt vérségi eredetük, ethnografiai leszármazásuk. Kún, besenyő, jász, szepesi szász, elmagyarosodott tót és zsidó, magyar anyanyelve birtokában és használatában magyarnak mondta magát s ilyennek kívánt tekintetni. Eredetének emléke élt ugyan tudatában, de az kellemes emléknél többet számára nem jelentett. —
296
Erdélyi Magyar Adatbank
—
Ám a wilsoni eszmék, de különösen Magyarország politikai határainak megváltozása a cionizmust, a magát eddig magyarnak valló —- mert magyar anyanyelvü — romániai zsidóság egyrészét arra a felfogásra sodorta, hogy ma már nem érzi és vallja magát magyarnak. Ma már nemcsak vallásilag alkot külön felekezetet, de azt mondja, hogy ő nem magyar, nincs semmi köze a magyar fajhoz, a magyar közművelődés eszméihez. Politikai magatartása is ehhez a felfogáshoz igazodik: nem együtt a magyarsággal és nem ugyanazon a z uton halad, hanem külön párhuzamos, sőt olykor keresztező irányban is, amikor már egyenesen az ellen foglal állást, amiben felnőtt, amit idáig magáénak ismert. A romániai magyarságra nézve pillanatnyilag erőveszteség s ezért sajnálatos. De vígasztaló, hogy a romániai zsidóságnak csak egy része esett e b b e a z állapotba. Másik, intelligensebb része, m a is magyarnak vallja magát s a magyarsághoz kíván tartozni. Különben is a jövő fogja megmutatni,hogya cionizmus nem fog-é két szék között pad alá kerülni. A magyar közművelődési egységet, melynek összetartó kapcsa a magyar nyelv, Trianon is kikezdte, amikor, mint említém, a kisebbségekről szóló részekben külön határozmányokat hozott a székelyekről és a Romániához csatolt magyarokról, mintha Erdélyben, illetőleg Romániában kétféle magyarság és kétféle magyar nyelv, kétféle magyar kultúra volna. Ezt a kétféleséget növelni nagyon alkalmas a Jorga Miklós elmélete a székely kérdésről. Á nagytekintélyü Jorga szerint t. i. (aki különben a romániai, az erdélyi magyarság kultúrájának mindenha egyik legőszintébb és legrokonszenvesebb értékelője) a székelyek elmagyarosodott románok, ami nyilván szoros kapcsolatban van a románság őslakó mivoltával. Ám a Jorga elmélete ép a román őslakósság esetében nem állhat meg. Hogy indulhatott volna meg a román őslakósság földrajzi elhelyezkedésének szinte a középpontján egy ilyen elmagyarosodás, több száz kilométerre a magyarságtól? A tenger szélén a beléömlő édes viz sóssá válhat és válik. De a nyilt tenger közepén, távol a partoktól ugyan hogyan állhat elő egy bizonyos körletben — édes viz? Mi indíthatta volna meg az ottani románság elmagyarosodását székellyé, ha az őslakósság román volt, ha nem lett volna a közvetlen közelben tekintélyes magyar tömeg, mely az átalakulás processusát megindítsa? De tovább menve fogadjuk el, hogy a székelyek eredetileg románok, akik időfolyamán elmagyarosodtak. De ha elmagyarosodtak, akkor nem elszékelyesedtek. Az elmagyarosodás = magyarrá átalakulás. Mit keres hát itt és hogy kerül ide az a közbevetett tag, a székely fogalom? Jelenthet-é az külön népiséget? Világos, hogy nem, hogy a székely nem ethnikai fogalom, hanem jogi helyzetet jelentő jelző, hogy a székely és a magyar nem koordinált fogalmak, hanem a m a z a magyar fogalom körének egyik alkotó része. — 297 —
Erdélyi Magyar Adatbank
Kellemetlen azonban, hogy egyrészt a Jorga elmélete, másrészt Trianon külön határozmányai a nemzeti kisebbségekről s a külön székelységről egyszerüen szólva ignotos fallit. A régi királyságban pld. a z erdélyi magyarság számbeli viszonyairól Trianon előtt nem sokat tudott a közvélemény. Most azoban úgy tudja, hogy laknak Erdélyben magyarok és székelyek, két külön ethnikai egység. Már 1921-ben egyik nagyhirü regáti (crajovai) középiskola igazgatója, tehát nem egy senki fia, azt kérdezte e sorok irójától, hogy a székely és a magyar egymással találkozva melyik nyelven beszél? — Magyarul, — volt a természetes válasz. — Hát a székelyek tudnak m a g y a r u l ? Éskétkedéssel vegyes csodálkozással hallgatta a felvilágosítást, hogy a magyar és a székely nem külön nép, hogy nincs külön székely és külön magyar nyelv, a székely csak nyelvjárása a magyar nyelvnek, mint akár a havasföldi vagy moldovai a románban. A magyar faj Erdélyben élt és élő minden tagjának azonos volt a közművelődési öntudata elsősorban a magyar nyelv egysége által, aztán az azonos eredet és a z azonos sors, azonos történelmi élet által. A székely, székszervezete alapján, székelyül védte egyidőn át a határt, igazgatása, örökösödési és társadalmi élete székely módon szabályozódott, de sohasem beszélt, imádkozott, mesélt a székek külön nyelvén, székely nyelven, ami nincs, hanem beszélt, dalolt magyar nyelven, amelyik nyelvjárásilag is közel áll a többi erdélyi magyar nyelvjárásokhoz. Tanulta magyar nyelven a z ismereteket; tudósai, művészei magyar tudományt, magyar művészetet műveltek. Mert nincs és nem volt soha külön magyar és külön székely műveltség. A székelykedés, amennyiben nem magára a székekbe szervezkedésre vonatkozik, sohasem volt egyéb, mint üres és tartalmatlan divat, különcködés, melynek legfurcsább hajtása az volt, amikor egy-két fiatal művész és tudós vállalkozott arra, hogy kitermeli a székely szépirodalmat, mythologiát stb. s hogy annál egyszerübb legyen, egyikök tüstént meg is írta ennek a székely találmánynak az elméletét, a tanát is. Beigazolódott, hogy könnyebb káprázatosan üres teoriával föllépni, mint a tények egyszerü megfigyelése közben okulni. Az üres buborék szétpattant s ma már a székelykedő író még Erdélyben is ritkaság. A magyar nyelvi közösség, a magyar anyanyelv által a z o n b a n nemcsak az Erdélyben élő magyarság kultúrája volt és fejlődött egységesnek, de tény a z is, hogy a z erdélyi magyar közművelődési öntudat egy és azonos volt a Magyarország területén élő zömmagyarságával: magyar fajiságban megmaradni, azt tovább fejleszteni; tudományban, művészetben magyarnak lenni és bizonyulni, általában magyarként és magyarul élni. A faji és közművelődési tudat emez egységét igazolja az —
298
Erdélyi Magyar Adatbank
—
a tény, hogy az erdélyi magyarság politikai különállásának legteljesebb és legvirágzóbb korában sem választott olyan célt, amelyik a faji és közművelődési összetartozás és egység csökkentését jelentette volna. Ellenkezőleg: az erdélyi magyarság legsajátosabb, legerdélyibb jelenségei és tényei a szellemi élet terén, a z egész magyarság számára is célt és programmot jelentettek. Az erdélyi magyar szellem legsajátosabb alkotásai a z egyetemes magyar közművelődés számára eszményt, felfokozó, tömörítő erőt kölcsönöztek. Azzal a sajátságos, szinte ellentmondó jelenséggel találkozunk, hogy a látszólagos legnagyobb politikai függetlenség korszakában volt Erdély a legnagyobb mérvben kifejezője és reprezentánsa az egységes faji öntudatnak, a magyar közművelődés egységes célgondolatának. Néhány példát említek. A legkiválóbb irók és a legjelesebb erdélyi művek az egész magyar irodalom vezérművei, az egész magyar olvasóközönség számára készültek. Külön erdélyi irodalom, Erdélyben maradó tudomány soha sem volt. Erdélyi ember írja meg a z első magyarnyelvü világtörténetet (Székely István), a z első magyarnyelvü nemzeti történetet (Heltai). Apáczai Csere János nagyszerű iskola-programmja legközvetlenebbül Erdélynek szólott ugyan, de egyetemességénél fogva a z egész magyarságra nézve vált olyan közművelődési eszménnyé, amelynél egyetemesebbet Széchenyiig senki sem adott és hírdetett. Jósika és kivált Kemény regényköltészete gyökeresen erdélyi, tárgyban és szellemben egyaránt. De vajjon nevezhető-e külön erdélyi irodalomnak? Hiszen nem is Erdélyben jelentek meg műveik s nem az erdélyi közönség számára, hanem az egyetemes magyar irodalom előmozdítására, a magyar költészet gyarapodására szolgáltak. A mai erdélyi irók között is azok a legjelesebbek, azokat számítjuk bele a magyar irodalomba, akiknek műveiben az erdélyiség feloldódik az egyetemes magyar költészet művészi magasságába. Mert az erdélyiség csak a művészet síkjára felemelve irodalom. Különben nem egyéb, mint különködés és furcsaság. Aztán ott vannak Erdély nagy politikai cselekedetei: a vallások szabadgyakorlatát törvényesítő országgyűlések, a Martinuzzi hinta politikája, Bocskay, Bethlen és I. Rákóczy György kitámadásai az alkotmány és vallásszabadságért, az 1848-iki unió. Kétségtelen, hogy ezek a legerdélyibb politikai események és célok. De csak erdélyiek? Nem, mindezekben az egész magyar faj a maga közművelődési eszményeit látta. Ezek Erdélyből fakadtak, de az egész magyar öntudatot öntözték, üdítették. Fakadtak a politikai különállás legteljesebb éveiben, részben az ország három részre s z a k a d á s á n a k korában, részint amikor két országos nemzet volt a magyar. Viszont a tudomány, irodalom, a művészet és általában a —
299
Erdélyi Magyar Adatbank
—
szellemi műveltségnek Erdélyen kivül keletkezett műveit és művelőit Erdély is mindig magáénak vallotta és érezte. Bessenyei és Kazinczy, Széchenyi és Kossuth, Vörösmarty és Jókai, Mikszáth és Herczeg semmivel sem voltak kevésbbé olvasott, kevésbbé népszerű irók Erdélyben, a z erdélyi magyarság előtt, mint Magyarországon, a z ottani magyar szivek és elmék előtt. A szellemi életnek egyetlen jelensége sem volt soha csak azért hatástalanabb Erdélyben, mert nem erdélyi volt keletkezésében vagy tartalmában. És ugyanez áll Magyarországra nézve is. De viszont értékfokozó sem volt soha a puszta helyi miliő. Akár erdélyi, akár Erdélyen kivüli volt a z a műalkotás, tudományos mű, mindig a z egyetemes magyar léleknek, a művészetnek és a tudománynak autonom, benső szempontjai szerint estek mérlegelés alá. A lokális elem csak forrás volt mindig, de sohasem cél, sohasem önérték. Amiből világosan következik a jövőre nézve is, hogy a nemzeti műveltség egysége és fejlődése a külön politikai határok között is lehetséges. A legkedvezőbb, elismerem, az az eset, amikor a közművelődési, a politikai és a z állami egység egybe esnek, határuk egyazon körrel jelölhető ki, úgy hogy a fajiságnak egy alkotó eleme se rekesztődik ki. De a z állami szétdaraboltság, a politikai hovatartozás alig változtat valamit az öntudatosan művelt faj arculatán. A finnek még egy abszolut uralom keretében is magas színvonalu nemzeti kultúrát alkottak. Az öt világrészbe elszéledt angol fajt egy Shakespeare és Dickens művei nyelvileg és műveltségben egyetlen tömör egységbe tartják össze. A bánáti svábok, a z erdélyi szászok a német faj zömétől több száz kilóméternyi távolságban is németek maradtak. A legújabb időkig négy államban élt románság is irodalma, költészete, közművelődési egysége által szintén híven őrizte meg, sőt kifejlesztette a maga nemzeti karakterét. Ezek a példák ismétlődnek meg a mi történelmünkben is. Az államhatár és a politikai cél a multban sem fedte mindig a közművelődési határokat. A magyar műveltség sokszor és h ú z a m o s a b b időn át nagyobb és szilárdabb egység volt, mint a magyar állam. És így sokkal lényegesebb is. A transilvánizmusra ma is ez a legfőbb p r o b l e m a : van-e lehetőség és van-e erő arra, hogy a politikai megoszlás mellett is megtartsa magyar műveltségének színvonalát, sőt azt tovább fejlessze és fokozza? Szerintem a lehetőség adva van a trianoni békeszerződés rendelkezéseiben, a gyulafehérvári határozatokban s azokban az alaptörvényekben, amelyek ebben a szellemben hozattak. Adva van a lehetőség a világpolitikának a b b a n az irányzatában is, mely biztosítani kívánja a kisebb vagy a más államok keretében élő ethnikai egységek számára is a nyelvi és közművelődési fejlődést. A problema szubjektiv eleme természetesen magától a magyarságtól függ. Függ attól, hogy tud-e emlékezni a z imént említett példákra, a maga multjára s arra, hogy az állami —
300
Erdélyi Magyar Adatbank
—
széttagoltság m a g á b a n még nem jelenti a kultúra szétdarabolását, hogy a nemzetállamon kivül és túl is van egy nagyobb egység, egy összefoglalóbb o r g a n u m : a közművelődés országa, a közművelődési öntudat terjedelmesebb határokkal körülvett állama. Felfogásom szerint a transilvánizmusnak nem a külön államba szorítkozás a baja, nem ezt kell síratni és keseregnie. Az volna a transilvánizmus veszte és egyúttal az erdélyi magyarság halála, ha bármiképen is kilépne és elkülönülne a magyar szellemi élet egységéből, az egységes kulturális öntudat köréből. Ez kétfélekép történhet meg. Vagy akkor, h a a transilvánizmus a maga kulturális igényeit — eddigi fejlődését figyelmen kivül hagyva — minőségileg lejebb szállítaná; készpénznek venné a féligazságokat; a művészetben és irodalomban remek gyanánt élvezné a kontárságot; erkölcseiben meghonosulna a pulyaság, a törpeség. H a nem tudná megőrizni s megőrizvén tovább fejleszteni az elődöktől áthagyományozott szellemi műveltségét. De elveszhet a transilvánizmus s vele az erdélyi magyarság akkor is, ha elfelejtené valaha azt, hogy ő maga mindig csak rész volt. Része, alkotó eleme a magyar léleknek, de nem maga a magyar lélek; és nem maga a magyar kultúra, csak a n n a k egyik, sokszor legértékesebb és legkifejezőbb megnyilatkozása. Kovász, mely éleszt; d e nem kenyér, amely éltet. Épen ezért kellett erélyesen és szigoruan elbírálni a transilvánizmusnak azt az elsékelyesedését és nagyzoló különködését, amely a közhatalom változása után mutatkozott. Eleinte tömegesen, ma már szorványosabban divatbp jött a székelykedés. Soha annyi bá és ke, annyi értelmetlen tájszó, annyi ősi népies szokás nem látott nyomdafestéket, mint ebben az időben. Egyik szépprózaíró pl. nemrég megjelent regényének második lapján, a n n a k is már az első felében háromszor köpetteti meg személyeit. Mások meg sokszor mintha csak azért írnának, hogy székely különlegességeket hordjanak össze. S a visszafejlődésnek legszomorubb jele, hogy vannak írók, akik épen ebben és ez által képzelik magukat nagynak. Ime idejutott volna irodalmunk Arany, Petőfi, Jókai és Mikszáth u t á n ! Az efféle irányzatokkal szemben nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy irodalmunk, bárhonnan is nőjjön elő, sohasem lehet más, mint csak művészi és csak magyar. Legkevésbbé lehet m á s épen a z erdélyi irodalom. A transilvánizmusnak egyik legfőbb sajátsága a magyar közművelődés egységének a tudata, ez egységben való benm a r a d á s és e tudat állandó élesztése és fokozása a kontárság és a kritikátlanság elkerülése, sőt ostorozása által. Ehhez a sajátsághoz hű maradt a multban, bármiként is változtak legyen a politikai határok. Hű maradhat a mostani politikai határok között is, mert a lehetőség a d v a van az imént említettem körülményekben. Csak föl kell azokat használni. És ha élni akar, ezt a feladatot továbbra is, még pedig halálos komolysággal, vállalnia kell. —
301
Erdélyi Magyar Adatbank
—
VII. A trasilvánizmusnak, az Erdélyhez kötött életnek bármelyik Erdélyben élő népfajra vonatkozólag egyazon phaenomenológiája van s az összes idevágó jelenségek két külön viszonylatban ugyan, d e azonos szempont szerint rendeződnek el és vizsgálandók m e g : a közelség és távolság szerint. A faji keretben a transilvánizmus azt mondja meg, hogy a z illető faj a z élet alapvető megnyilvánulásaiban (eredet, lakóhely, családi és társadalmi viszonyok, ruházkodás, nyelv, költészet, művészetek) mennyiben őrizte meg a faj egyetemes és jellemző vonásait, a faji közösség kritériumait. Mennyire maradt hű a z ethnológiai sajátosságokhoz és mennyire maradt meg a közművelődési öntudat azonossága, egyirányusága. Ez a közelség szempontja s az ez irányu jelenségek a fellépés időrendjét, a szellemi élet rétegeződését tekintve elsődlegesek és alapvetők, faculté maitresse jellegüek. Végső forrásuk az ethnológiai centrum, amely valamennyi erdélyi népfajra vonatkozólag exterritoriális és így a transilvánizmusban a fajhoz kötöttséget jelentik. A földhöz kötöttség viszont kifejleszti, életre hívja a távolsági jelenségeket is, már m a g á b a n a fajiság keretében és az élet alapvető megnyilvánulásaiban is. A centrumtól való kisebbnagyobb földrajzi távolság, a zömmel való közvetlen és élénk érintkezés, közlekedés hiánya, az eltérő természeti viszonyok stb. vagyis az Erdély földjéhez kötöttség önmagában is módosítólag hatott és h a t n a az egyes fajokra még akkor is, h a nem volnának más fajokkal elkeveredve. H a Erdélyben csak magyar élne, az a magyar még ebben az esetben is sajátos helyi különfejlődést, elkülönülést mutatna szemben a többi, nem Erdélyben lakó magyarsággal. Ugyanez áll a többi fajokra nézve is. A közelségi jelenségek a race, a távolsági jelenségek a környezet irányában fejlődnek ki s a tényleges viszonyok módosító, elkülönítő hatását tüntetik fel a népiség arculatán. A transilvánizmus supernationális, fajközi viszonylatában nem a z ethnologiai vonatkozások a fontosak, hanem az alkalmazott szellemi t u d o m á n y o k : a theologia, a jog, a nemzetgazdaságtan és a politikai eredményei és tényei s még inkább azok az elvek és eszmények, amelyek a vallási, jogi, gazdasági és állami életet, mint célfogalmak irányítják és szabályozzák. Nem kétséges, hogy a nemzeti eszme kialakulása előtt öntudatlanul, a XIX. sz. eleje óta pedig és különösen ma teljes öntudatossággal törekszik arra minden erdélyi faj, hogy megmaradjon magyarnak, románnak, szásznak. Tehát a legvégső elvek és eszmények tekintetében egymástól a legtávolabb állanak az Erdélyben élő nemzetek. Illetőleg: mindenik magára nézve száz percentig meg akarván maradni fajiságában, a másiktól teljesen különálló, tehát azzal bensőleg azonossá soha sem váló eszményt vall. Úgyhogy az eszmény alkalma—
302
Erdélyi Magyar Adatbank
—
zása, gyakorlati érvényesítése a három nemzet között szinte örökös bellum omnium contra omnes-t jelentene. De — és ez a transilvánizmus egyik legszebb v o n á s a — nem jelent. Küzdelem, harc, torzsalkodás volt, van és lesz Erdélyben is mindenkor. De csak addig, amíg akár az egyes, akár a közösség belátása, műveltsége föl nem emelkedik a quod uni iustum alteri a e q u u m és a suum cuique álláspontra. Ameddig pl. ez álláspontig fel nem emelkedtek Erdély népei, Erdélyben is volt vallási villongás, harc, felekezeti türelmetlenség, üldözés. De mihelyt a közakarat, az államélet alapelve és törvényes követelése lett a vallások s z a b a d gyakorlata, megindult és állandósult Erdélyben a felekezeteknek az a színes és párhuzamos életműködése, amelynek párját talán csak Amerikában találni. A vallásszabadság elvére támaszkodva alakult ki a magyarság keretén belül a kath. egyház mellett a ref., ág. ev., unitárius felekezet, a románság kebelében pedig az orthodoxiától külön útra lépett a gör. kath. egyház. Minthogy pedig az idők folyamán a vallási téren érvényesülő suum cuique elv maga után vonta azt a meggyőződést is, hogy más felekezethez tartozás esetében is megmaradhatok magyar, román vagy német mivoltomban: az egyes népek megszokták, hogy elismerjék a más felekezetüekben is a teljes és kifogástalan fajiságot. A vallási türelmesség, a vallásszabadság, amelyet minden erdélyi nemzet első sorban a maga ethnikumának keretében kénytelen elismerni, törvényesíteni: lekoptatja, letompítja a fajok közötti élet kiszögelléseit is. Egészen bizonyos, hogy a türelmetlenség, a faji elfogultság sokkal nagyobb hullámokat vetett volna és vetne napjainkban is, ha pl. a magyarság csupa mind reformátusokból, vagy a románság csak orthodoxokból telnék ki. A faj keretén belül fennálló vallási tagozottság ránevelte a z erdélyi népeket arra, hogy a társadalmi és állami életben tudomásul vegyék és jogosnak ismerjék el a népi, a nemzetiségi tagozódást is. Ez a tudomásul vétel, ez a z elismerés a politika; a z az igazi, helyes és építő erdélyi politika, amely a z erdélyi népek életének horoszkopján mindig a közelállást mutatja. Azért van és volt mindig a z erdélyi politikában valami supernationalis. Avagy van-e példa arra, hogy egy állam keretében a különböző anyanyelvüek, a különböző nemzetiségek már a középkorban olyan egyességre léptek volna — igaz, rendi s nem nemzeti érdekből, — mint Erdély három nemzete az 1438-iki kápolnai unióban? Még pedig szövetkeztek a politikai egyenjoguság alapján, melynek helyességét igazolja az, hogy az incidentaliter megalkotott kápolnai unió (unió trium nationum) négyszáz éven keresztül fennmaradt az erdélyi politikában, épen supernationalis tartalmánál fogva, alaptörvénynek, közjognak. A transilvánizmusban a három nemzet, a három nemzetnek külön álló jelleme, ethnikuma tény, amelyet tudomásul —
303
Erdélyi Magyar Adatbank
—
nem venni annál inkább nem lehet, mert hisz mindenikben megvan a faji megélhetés és továbbfejlődés minden feltétele: elég nagy lélekszám, faji öntudat, amely bizonyos műveltségen és történeti multon nyugszik stb. Tudomásul kell venni tehát azt a tényt is, hogy a z erdélyi népek végső eredmény szerint egymással sem föl nem cserélhető, sem helyettesíthető tagot nem alkotnak a transilvánizmus egyenletrendszerében. De megoldhatók ugyanazon módszer szerint, okos, erdélyi politikával, amely a multban is megteremtette a z Erdély égboltozatán mozgó csillagok nyugodt konstellációját. Hogy voltak hibák, elhajlások a z erdélyi politikában is, hogy keserves tandíjakat fizetett a transilvánizmus, egészen bizonyos. A legdőrébb elfogultság volna a z ellenkezőjét állítani. A politika feladata épen az, hogy a jó és káros példán okulva a d j o n további lendületét a transilvánizmusnak, a z Erdélyhez kötött életnek, amely voltakép a magneses sarkok inclinatiója és declinátiója szerint egyensúlyozódik ki úgy a faji kereten belül, mint azt átlépve, supernationalis vonatkozásban. Ez már nem forrás, nem természeti adottság, h a n e m feladat, cél, eszmény, amelynek szálai a multból sodródnak és a jövő államférfiai szőhetnek belőle hímes szőnyeget vagy vásári kelmét. Akad-e államférfiú, aki megérzi, akinek geniusa, intuiciója megérti a transilvánizmusnak egész lényegét, multban gyökerező vezérfonalait, hogy megszőjje Erdélynek, ennek a Tündérországnak a s z á m á r a a z egyedül illő és méltó szőnyeget? A jövő ad rá feleletet. Hogy azonban az a felelet mindeneknek kedves legyen, szükséges annak a köztudatba beleivódása, hogy a transilvánizmus nem pusztán magyar separatum proprium, hanem egyetemes erdélyi élet, hogy a transilvánizmusban a faji hozzátartozás és a más ethnikum igen is összefüggő fogalmak. * És mindenek fölött szükséges a multnak és jelennek minél szélesebbkörű, objektiv, tudományos feltárása és megismerése. Ezzel, és csakis ezzel lehet szolgálatot tenni a transilvánizmus problemájának, az Erdélyhez kötött életnek, a m e l y volt, van és, hisszük, leend is Erdély lakóinak javára a z emberiség történelmében is nem haszontalan különködés, hanem valódi kultúrérték gyanánt. D r .
K r i s t ó f
G y ö r g y .
* Ennek a tételnek gyakorlati igazolása és egyúttal igazi erdélyi cselekedet az az irodalmi és művészeti pályázat, amelyet három folyóirat szerkesztősége (Pásztortűz — magyar; Cele trei Crişuri — román és Klingsor — német) épen a napokban tűzött ki, közös megálladás után egyazon célzattal és tiszta faji erények versenyzésére buzdításával.
— 304 —
Erdélyi Magyar Adatbank
A Z 1926. ÉVI BAKKALAUREÁTUSI VIZSGÁLATOK. A tavalyi bakkalaureátusi vizsgák elszomorító eredménye és a Magyar Pártnak az Averescu-kormánnyal kötött paktuma után, melyben iskolaügyi kérdésekben nem jelentéktelen eredmények foglaltattak igéretek gyanánt, azt várta a magyarság, hogy a z idei bakkalaureátusi vizsgák megnyugtató eredményeket fognak hozni. Várhatta annál is inkább, mert a z első vizsgákon szerzett tapasztalatok rendelkezésére állottak, mert a felekezeti és állami iskolák között a tavaly még fennállott kisebb-nagyobb tantervi eltérések közül némelyik a mult évben nem állott fenn vagy legalább is kisebbedett. És várhatta főkép azért, mert a magyar ifjuság román nyelvbeli tudása ez évben mindenesetre nagyobb volt, mint a tavaly, h a egyébért nem, már csak azért is, mert egy évvel tovább tanulta a nyelvet. Lássuk, mi valósult meg ezekből a várakozásokból. A közoktatásügyi miniszterium jelentése szerint 1 a z egész országban vizsgálatra jelentkezett 4997 tanuló, sikerrel vizsgázott 2631 = 52,65 %. A tavalyi eredmény 2 ezzel szemben e z : 3877 tanuló közül átment 1887 = 48,5%. Tartományok szerint: 1925-ben Régi királyságban 1650, átment 955 = 57,8 % ; „ Besszarábiában 429, „ 145 = 33,8 „; „; Bukovinában 359, „ 122 = 34,2 „; Erdélyben 1558, 671 = 43,1 1926-ban Régi királyságban 2772, átment 1529 = 55,17 % ; „ „; Besszarábiában 329, 179 = 54,5 „ „; Bukovinában 341, 181 = 53 — „ Erdélyben 1555, 742 = 47,68 „; Megállapíthatjuk ezek alapján, hogy a z idén jelentkezett tanulók száma — a régi királyság tanulói létszámának feltünő emelkedése kivételével — a többi összes tartományokban csökkent, igaz, hogy Bukovinában és Erdélyben nagyon keveset, de Besszarábiában már jelentékenyen. Megállapíthatjuk azt is, 1 Az adatokat az Ellenzék 1926. jul. 24. számából vesszük, helyességükről nem felelünk. 2 L. Erdélyi Irodalmi Szemle, 1926. 1. sz.
—
305
—
Erdélyi Magyar Adatbank
hogy az átmentek %-a a régi királyságban csökkent, a tartományokban mindenütt emelkedett. De ez emelkedés nagyon beszédes különbségéket m u t a t : Besszarábiában az emelkedés több mint 20%, Bukovinában több mint 18%, Erdélyben ellenben csak 4,6%. A régi királyság gyenge eredménye s a tartományoknak a mult évivel szemben mutatkozó jobb eredménye nem a b b a n találja magyarázatát, mintha a régi királyság vizsgáló bizottságai a tavalyhoz képest szigorubban, a tartományok bizottságai pedig enyhébben jártak volna el, hanem abban, hogy a régi királyság VIII. osztályt végzett tanulói a tavalyi feltünően jobb eredményekben bízakodva, teljes számmal jelentkeztek a bakkalaureátusi vizsgára, míg a tartományoknak tanulói — okulva a tavalyi rettenetes „mészárláson” — önként, maguktól elvégeztek egy bizonyos kirostálást és a VIII. osztályt végzettek közül sokan nem jelentkeztek vizsgára. Ezeken a tartományok szerinti eredményeken belül nagyon nagy eltérések vannak az egyes vizsgáló bizottságok és az egyes intézetek tanulói által elért eredmények között. Minthogy a z o n b a n e tekintetben csak a napilapok adataira vagyunk utalva, melyek — mint meggyőződtem — egymástól igen gyakran eltérnek, ezekből teljesen megbízható eredményeket következtetni nem lehet. Hogy csak egy nehány feltünő példát említsek: a nagybányai liceum 14 tanulója közül egy sem bukott, ellenben az ugyanott vizsgázott „lic. mănăstiresc maghiar” 5 tanulója közül 4, tehát 80% bukott. A marosvásárhelyi bizottság előtt vizsgázott 16 csikszeredai ifju közül csak 4 = 25% ment át, de a marosvásárhelyi r. kath. főgimnázium 11 tanulója közül 6 = 54,55%. A kolozsvári Regina Maria leányliceum 24 növendéke közül átment 22 = 91,67%, de a kolozsvári ref. fiuliceum 25 növendéke közül csak 5 = 20%. A bukaresti II. sz. bizottság (leányok vizsgáztak) 100 leány közül 69 = 69%-ot bocsátott át, ellenben a reáltagozatot végzettek III. sz. bizottsága 101 közül csak 51-et = 50.5%-ot. Amint látjuk, meglehetős nagy eltérések vannak az eredmény szempontjából az egyes intézetek és bizottságok között. Még nagyobbak lesznek az eltérések, ha a magyar felekezeti intézetek eredményeit vizsgáljuk. Római kath. liceumok: 6 = 54,54 %; Marosvásárhely, jelentkezett 11, átment „ „ 5 = 22,72 „; 22, Gyulafehérvár „ „ 6 = 26,08 „; 23, Kolozsvár „ „ 4 = 25 — „; 16, Csikszereda „ „ = 0 — „; 0 6, Székelyudvarhely „ „ 7 = 41,17 „; 17, Brassó „ 7 = 50 — „; 14, „ Kézdivásárhely Az összes r. kath. liceumokból jelentkezett 109, átment 35 = 32,11%. A legrosszabb eredményt mutatja a székelyud—
306
—
Erdélyi Magyar Adatbank
varhelyi 0%-kal, a
legjobbat a
marosvásárhelyi
54,54%-al.
Ref. liceumok: 7 = 43,75 % Marosvásárhely, „jelentkezett 16, átment „ 4 =25 — „; 16, Székelyudvarhely „ „ 6 = 24 — „; 25, Kolozsvár (fiu) „ „; „„ 4 5, Kolozsvár (leány = 80 — „ 13 = 61,9 „; 21, Sepsiszentgyörgy „ „ 2 = 25 — „; 8, Zilah „ „ 16, 10 = 62,5 „; Nagyenyed Az összes ref. liceumokból jelentkezett 107, átment 46 = 42,99%. A leggyengébb eredményt mutatja a kolozsvári fiu- s a legjobbat a kolozsvári leánygimnázium. Unitárius liceumok: 8 = 33,33 % Kolozsvár, jelentkezett 24, átment „ 2 = 15,38% 13, Székelykeresztur, „ Az unitárius liceumokból jelentkezett összesen 37, átment 27%. Összevéve már most a r. kath., ref. és unit. felekezeti iskolákat jelentkezett összesen 253, átment 91 = 35,96%. A tavaly jelentkezett összesen 286, átment 71 = 24,82%. A jelentkezettek száma kevesebb 33-mal, az átmentek s z á m a nagyobb 11,14%-kal. Ha mostan ezt a 35,96%-os eredményt az erdélyi országos eredménnyel, a 47,68 %-al vetjük össze, azonnal nyilvánvaló lesz, hogy a bizottságok az idén sem tudtak a nemzeti elfogultságtól teljesen mentesek maradni. A segesvári bizottság előtt 40 magyar ifju közül csak 6 = 15% ment át. Tudjuk nagyon jól s a későbbiekben egynehányra rá is fogunk mutatni, hogy a magyar iskolák sikeres müködését egy csomó olyan akadály gátolja, melyeket mindezideig nem lehetett az útból eltávolítani. De azt is tudjuk, hogy a z állami intézetek sincsenek megkímélve ilyen és másfajta bajoktól és akadályoktól. Azt pedig nem vagyunk hajlandók hinni, hogy az állami intézetek jobb eredményében ez intézetek jobb tanítására, komolyabb munkájára s általában m a g a s a b b értelmi színvonalára lehessen következtetni. A bakkalaureátusi vizsgálatokon szerzett tapasztalatainkat a következőkben foglalhatjuk ö s s z e : Román nyelv és irodalom: Ebben a tekintetben semmi lényegesebb panaszt nem hallottunk. Egyik intézet vezetősége felemlíti, hogy a kérdéseknél különös súly esett az olvasmányokra s ezért a feleleteknek ez a része nehezen ment, mert a még mindig fennálló nyelvi nehézségek miatt a magánolvasmány tulságos sok időt vesz igénybe. Baj az is, hogy sok intézetnek még nincs román nyelvtanára, hanem félig kész vagy egészen kezdő tanárjelöltekkel kisérletezik, akiknek nincs még 10 =
—
307
Erdélyi Magyar Adatbank
—
kialakult tanítási formájuk. Egyik kolozsvári bizottságnál a román nyelv kérdezési m ó d j a kifogástalanul helyes, bátorító és bízalmat keltő volt. Külön kérdéseket kaptak a régi és új irodalomból; az újból legtöbbször olvasmányaikról kellett beszámolniok. A feleletek általában jók voltak. A bizottságnak nem volt oka panaszolni, hogy a fiuk nem bírják az államnyelvet. Több panasz és elégedetlenség hangzott el a történelem kérdezési m ó d j a ellen. A kérdések között csak nagy ritkán, elvétve voltak összefoglaló áttekintések. A legtöbb kérdés részletező volt; adatok, évszámok emlékezetbe vésését kutató, ami a bakkalaureátusi vizsgálati utasítás szellemének egyáltalában nem felel meg. Egyik bizottság szigoruan vizsgálta a románmagyar vonatkozású történelmi események tudását, ami elvileg csak helyeselhető. De a z ilyen vizsgáló mód feltételezi e szempont szerint szerkesztett tankönyv használatát s a tanárnak az ilyen vonatkozásokat kidomborító előadását. Ha ilyen tankönyv, ilyen magyarázat nincs, akkor az ilyen kérdések zavarba hozzák a felelőt. Helyes eljárás a vizsgálatnál az volna, hogy a tanuló két kérdést k a p j o n : egyet, amely valamely történelmi esemény részleteit tudakolja és egyet, amely valamely nagyobb egész, korszak vagy irány általános jellemzését kívánná. Az elhibázott kérdezési mód miatt a feleletek általában gyengék voltak. Igen részletezők voltak a földrajzi kérdések is. Minthogy azonban a földrajzot, melyet ez az évfolyam a IV. osztályban még nem tanult, a VIII. osztály tantervébe bevették a magyar intézetek, a feleletek általában megfelelők voltak. Ugyanezt mondhatni az alkotmánytanról is, melynek kérdező tanára a z egyik kolozsvári intézetnél a n e h e z e b b jogi fogalmakat magyarul is megmondta a tanulóknak. Több észrevétel hangzott el a latin irásbeli tárgyában. Ez a z évfolyam a n n a k idején a III—IV. osztályban a tanterv változása miatt nem tanulta a latint. Az egyik bizottságnál (Balázsfalva) a latin vizsgáló tanára regáti volt, nem tudott magyarul s a dolgozatokat a bizottságnak magyarul tudó, de nem latin szakos tagja közvetítésével bírálta meg. Könnyű elképzelni, hogy milyen lehetett a bírálat. Előrelátóbb tanárok azon a hiányon, hogy ez évfolyam két évig nem tanult latint, úgy igyekeztek segíteni, hogy külön órákat adtak a tanulóknak. Minden tiszteletre és elismerésre méltó buzgóság, de a kérdésnek más vonatkozása is v a n : az t. i., hogy helytelen dolog az iskola egész oktató munkáját, szellemét egy vizsgálati rend szempontj á b a beállítani. Sok baj volt a franciával. Az egyházak megbízottjai azt az igéretet kapták a minisztertől, hogy magyarból franciára fordítandó szöveget kapnak. Az igéret csak igéret maradt: románról kellett franciára fordítaniok szótár nélkül. Igaz, hogy egyikmásik bizottság a szöveget magyarul is lediktálta, de m á s b a j is volt. A franciát az erdélyi román állami intézetek hét éve, a —
308
Erdélyi Magyar Adatbank
—
róm. kath. felekezeti intézetek hat éve, a protestáns felekezeti intézetek három éve tanítják. És e különböző készültségű tanulók egy csoportba beosztva ugyanazt a tételt kapták. Igaz, hogy a jelentések szerint a tételek nem voltak nehezek. De az igazság és a helyes didaktikai elvek semmibevevését jelenti az az eljárás, amelynél egészen különböző előkészültségű tanulók egyforma nehézségű tételt kapnak s ugyanazon mérték szerint osztályoztatnak. Ez volt az oka annak, hogy a franciából nagyon sokan buktak s a francia irásbelinek ez az eredménye az egész vizsgálat végső osztályozására is súlyosan kihat. Mert ha valaki ugyanazon tárgyból az irásbelin is, a szóbelin is 4-es jegyet kap, lehetnek a többi tárgyakból bármilyen jó jegyei, menthetetlenül elbukik. Aztán a kérdezés m ó d j a a szóbelin sem megfelelő. Leülnek négyen a z asztal mellé H a a z egvik nem tud, a kérdező végig mutat az ujjával a z egészen. A többi új, önálló kérdést nem kap. Aztán a tananyag rendkivül terjedelmes. Egyik kérdező tanár a társalgásra, másik a z irodalomra helyezi a súlyt. A másik b a j a z volt, hogy a kérdező tanár nem tudott magyarul. Ha a tanuló valamit nem értett meg franciául, románra kellett fordítani a beszédet, ami természetesen nem ment kellő könnyedséggel és gyorsasággal. Tessék csak elgondolni: a magyar anyanyelvű tanuló francia kérdést kap, amelyet vagy megért teljesen, vagy nem s aztán gondolkoznia kell a francia feleleten, ha ez nem megy, kisegítésül rendelkezésére áll a román nyelv, amely szintén vagy megy könnyedséggel vagy nem, de inkább nem, mint igen. A természetrajzi tárgyak körül nem hallottunk sok panaszt. A tavaly e tárgy körül sok volt a panasz. Úgy látszik, hogy a feleletek általában megfelelők voltak. Vártuk is ezt, mert az idén e tárgyak tanterve már az államival megegyezett. Új tantárgy volt a filozófia. Egyik intézet igazgatója panaszolja, hogy a feleletek bizonytalanok voltak s okát a b b a n látja, hogy nincsen jó tankönyv. Egy másik igazgató azt jelenti, hogy a kérdések nehezek voltak, d e a tanár jóindulata ellensúlyozta. A b b a n a bizottságban, melynek vizsgálását figyelemmel kísérhettem, egészen elfogadható, jó feleleteket hallottam. Érdemes lesz ezek után a sajtó hangját hallanunk a bakkalaureátusi vizsgák eredményéről. A magyar sajtó az idén nem foglalkozott érdemlegesen e kérdéssel. Megelégedett azzal, hogy a miniszterium hivatalos jelentését egynehány észrevétellel kísérte. Az Ellenzék jul. 24. száma közölvén a vizsgák eredményét, pontos adatok hiányában 43—44 %-ra értékeli a kisebbségi iskolák eredményét, ami, mint láttuk, tulságos optimista becslés eredménye. A bakkalaureátusi vizsgában egy súlyos numerus clauzust lát, mely a magyar ifjuság 60 % - á n a k lehetetlenné, vagy legalább is igen nehézzé és költségessé teszi az egyetemek látogatását. A román sajtóban szintén hiába keressük a tavalyi meleg érdeklődés —
309
Erdélyi Magyar Adatbank
—
nyomait. Csak kevés és eléggé felületes tudósítást kapunk a kérdésről. A Patria julius 8-iki száma a kisebbségi tanulók kolozsvári bizottsága előtt átmentek számát a tavalyihoz képest „örvendetes”-nek mondja, a marosvásárhelyiét „kielégítő”-nek. Az Adeverul jul. 9.-iki s z á m a röviden közli a bakkalaureátusi vizsga eredményét „Ploieştii meglepő eredmény” alcímmel. Itt, amint láttuk, nagy volt a bukások száma (76,47 %), a tételek nagyon alacsony színvonaluak, ami arra indította a minisztert, hogy a rossz eredmény okainak megvizsgálására bizottságot küldjön ki. Az Universul jul. 9.-iki s z á m a L. L. jelzéssel „Bacalaureatul” címen vezércikkben foglalkozik a kérdéssel. Megállapítja, hogy az idei eredmény sem örvendetes s keresi az okokat. Egyik okot a tanárok hiányos előkészültségében, a másikat a háboru utáni lelki állapotban találja. A kor az oktatásügy újraszervezését kívánja, még pedig oly módon, hogy a szükséges általános ismereteket művészi módon, a tárgyakkal való egyenes és intuitiv kapcsolatban, adják át a tanulóknak. Kifejezi azt a nézetét, hogy a vizsga nem a d igaz bizonyítékot a tanuló tehetségeiről: az enervált lelki állapot okozza, hogy a jobban készültek megbuknak s a kétséges készültségüek merészségükkel szerzik meg bizonyítványukat. Hibáztatja azt a rendszert, amely egy csomó vizsgálaton épül. Először vizsga a VIII. osztályról, azután a bakkalaureátusi s végül felvételi vizsga a műegyetemre. Mi h a s z n a és értelme van akkor a bakkalaureátusi diplomának? A Dimineaţa jul. 8-iki száma tudósítást közölt a husii Cuza Voda-liceum évzáró ünnepélyéről, melyen az iskolai bizottság elnöke, Radu Chernbach, tartott beszédet. Kiemeli az iskola hiányait a természetrajz és fizika-kémia, valamint az élőnyelvek tanítása tekintetében. Ma, az aeroplan, automobil és drótnélküli telegraf korában, nem s z a b a d többé megengedni és tűrni az olyan tanítást, amely természetrajzot, fizika-kémiát gyakorlatok és laboratoriumi kisérletek nélkül, élőnyelvet folytonos és állandó beszéd és társalgás nélkül akar elsajátíttatni. „Mindenkinek mindig fel kell emelnie szavát a tanítás modern reformja s a tantárgyak modern előadása érdekében.” A Viitorul jul. 11-iki s z á m á b a n „Examenele de bacalaureat. De vorbă cu d. prof. Stefan C. Joan” címen foglalkozik a kérdéssel. Joan az állandó közoktatási tanács tagja, a bakkalaureátusi törvény előadója, a bukaresti Sf. Sava-liceumban működött bizottság elnöke. Szava e kérdésben nagy súllyal esik a mérlegbe. Megkérdeztetvén a vizsgák eredményéről, véleményét a következőkben foglalta ö s s z e : Ha figyelembe veszszük a nagyszámú bukást és azt, hogy az általános media csak 7,12 s hogy a bizottság bizonyos elnézéssel osztályozott, megállapíthatjuk, hogy a tanulók nem voltak komolyan előkészülve. Oka részben az, hogy a VIII. osztály végzése után nem volt elég idejük a IV—VII. osztály anyagának átismétlésére. —
310
Erdélyi Magyar Adatbank
—
Ha azonban az idei feleleteket a tavalyi irásbeli és szóbeli feleletekkel hasonlítja össze, „észrevehető javulást” talál. Ez pedig örvendetes, mert a kultúrális színvonal emelkedését jelenti s a hívatott elemek helyes kiválasztását fogja eredményezni. Hangsúlyozza a bakkalaureátusi vizsga fontosságát, amely mint egy hőmérő mutatja a dolgok állását. Módot a d a z iskolai hatóságoknak arra, hogy eljárjanak azokkal a tanárokkal szemben, akik nem készítették elő kellően a tanulókat. Nem a vizsga a hibás, h a a tanulók gyengék, aminthogy nem a hőmérő hibás, amikor nagy hideget vagy meleget mutat. Szükségesnek tartja, hogy a bizottságokba a legdisztingváltabb és leglelkiismeretesebb tanárok neveztessenek ki. Ez a z o n b a n nehéz, mert díjuk kevés és gyakran nem fogadják el a kinevezést. A bizottságok számát az egész országban 6-ra redukálná s a szegény és szorgalmas tanulók uti- és ellátási költségeit a z állam által fedeztetné. Szükségesnek tartja egy részletes Chestionar (kérdések foglalata) összeállítását, hogy a tanuló pontosan tudja, hogy mit kell tanulnia. Minthogy m a ilyen Chestionar nincs, megtörténik, hogy egyes tanárok olyan részleteket kérdeznek, melyekkel a leglelkiismeretesebb és legjobban készült tanulókat is zavarba hozzák. Szükséges ez a vizsga azért is, hogy a tanulók készületlenül, rendes, fegyelmezett m u n k á h o z nem szokva, ne özönölhessék el a z egyetemeket, mint csak nehány évvel ezelőtt is, mikor a z osztályvizsgák el voltak törölve, az abszolváló vizsgák megkönnyítve, az osztályozás számok helyett minősítéssel történt, a magánvizsgálat nem volt szabályozva. S mikor megtörténhetett, hogy egy gyenge tanuló, aki Bukarestben nem boldogult, Tighinában egy év alatt két vizsgát is tehetett s falusi gimnáziumok nagyon sok gyenge, elmenekült városi gyermeket vizsgáztattak. A tanulmányok színvonalának sülyedésén csak egy komoly bakkalaureátusi vizsga segíthet. Komoly megszívlelendő szavak, melyekhez hasonlókat már a tavalyi vizsgálatokról szóló tudósításunkban is hallottunk bizottsági elnököktől s melyek egy komoly vizsga szervezését csakugyan megokolttá teszik. A német sajtó ismert alaposságával szól a kérdéshez. A Siebenbürgisch-Deutsches Tageblatt jul. 17-iki s z á m á b a n a besszarábiai bakkalaureátusi vizsgákról számol be. „Reménnyel és bízalommal” készültek a tanulók, kik közül azonban mégis sokan visszaléptek, részben azért, mert nem érezték magukat kellően előkészülteknek, részben azért, mert jobb mediát akartak kapni. A vizsgáló bizottság ellen komoly ellenvetést nem lehet tenni, mert a kisenevi állami intézetnél részben saját tanáraik voltak a bizottsági tagok és a tarutinoi egyetlen német gimnáziumról elismeréssel nyilatkozott két bizottsági tag. Az átmentek száma a tavalyhoz képest csaknem kétszeres és „csaknem meg lehetnénk elégedve a z eredménnyel,” ha némileg egyenlően —
311
—
Erdélyi Magyar Adatbank
oszlana el e szám. De az „a rettenetes csalódás”, hogy a tarutinoi német gimnázium tavaly is, az idén is csak egy-egy tanulót bocsátott ki. Fáj a szívük, hogy iskolájuk a sorban utolsó. Oka? Tanulóink a történelemből nem feleltek meg, úgy halljuk. A kérdező tanár az ő német-gyűlöletének engedett teret. „Fájdalmas ezt megállapítani, de m á s magyarázat nincs.” A Czernowitzer Allegemeine Zeitung jul. 8-iki száma a m a j d n e m 50%-os bukást „katasztrofális eredmény”-nek mondja. Dacára annak, hogy fenn megigérték, hogy a tavalyi b a j okát kikutatják, jóformán semmi egyéb nem történt, mint a bizottság összeállításánál némi engedmény. A tanulóknak, akik nyolc éven keresztül nyilvános intézetekben állami ellenőrzés mellett tanulnak s évről-évre vizsgáznak, egy elényésző kis %-ig sikerrel kellene vizsgázniok. Ez az 5 0 % bukás „komoly intelem,” hogy a z oktatásügyben súlyos szervi hiba van, melyet meg kell találni s modern eszközökkel el kell távolítani. A hiba a szabályzatban van. Bukarest, Ploeşti, Buzău, Jasi azon városok között vannak, melyek rossz eredményt produkálnak. — Nem lehet tehát azt mondani, hogy a vizsga a nemzetiségek ellen irányult. I n k á b b azoknak van igazuk, akik e vizsgában egy rejtett numerus clausust találnak, amely a tanulók egy részét távol akarja tartani a z egyetemtől. Ám ha ez a cél, használjanak m á s eszközt, nem ezt a „kegyetlen és álnok” módot, amely az utolsó pillanatban csapja le a sorompót az ifjú előtt. „Ifjúságunk szellemileg biztosan nem oly rossz és csekélyértékű, aminőnek ez a z eredmény mutatja. Ez csak azt mutatja, hogy a vizsgálat rendszere hibás és mindenekelőtt azt, hogy a bizottságok e fontos vizsga mély és nagy értelmét nem fogták fel és nem értették meg.” A Siebenbürgisch Deutsches-Tageblatt jul. 9. s z á m á b a n „A bakkalaureátusi vizsga új áldozatai” címen vezető cikk tárgyalja a kérdést. Az eredmény még nem teljesen ismeretes az író előtt, de a már ismert adatokból következteti, hogy a jelentkezőknek legalább fele el fog bukni. Pedig a szorgalmas munka és előkészülés nem hiányzott. Mert a tavalyi tápasztalatok alapján tanár és tanuló tisztában volt, hogy mi forog kockán s minő munkát kell végezniök, hogy a követelményeknek megfeleljenek. Hogy a z eredmény mégis olyan kedvezőtlen, bizonyítja, hogy ez a vizsga végzetesen ránehezedik az országra é s „sohasem fog sikerülni, hogy e vizsgát középiskoláink oktatásába beillesszék.” A tavaly két kifogás emelkedett a bakkalaurátusi vizsga ellen. Egyik az volt, hogy a szabad szellemű tanítást egy üres vizsgai drill nyomja el. A másik, hogy e vizsgát numerus claususként lehet használni arra, hogy a kisebbségeket az egyetemektől távol tartsák. Az idei tapasztalatok nem erősítik meg a nemzeti irányzatosság vádját. De annál komolyabb a másik aggodalom, hogy e vizsga „végzetes hatással” lesz az iskola belső életére. Ez a hatás pedig —
312
Erdélyi Magyar Adatbank
—
abban áll, hogy „e vizsgálatra váló előkészítés a z oktatás egész menetére ártalmas módon kihat.” A névtelen cikkíró védelmére kel a h u m a n u s irányú gimnáziumnak, mely ellen a háboru előtt még Németországban is sok panasz hangzott, de a z azóta szerzett tapasztalatok igazolták, hogy ez egy olyan becses érték, amely a szellem képzésére, a szellemi rugalmasság és egy átfogó általános műveltség megszerzésére egyenesen pótolhatatlan. A bakkalaureátusi vizsga ezt az irányt, ezt a törekvést teszi lehetetlenné, mikor a z egész oktatást a vizsgára állítja be. Ami eddig szabad és lelkes szellemi élet volt a z iskolában, azt a bakkalaureátus „sivár vizsgára való előkészületre” változtatja. Végső következtetése: „nem a személyekben, nem a módszerekben van a hiba, hanem a bakkalaureátusi vizsga egész rendszere szerencsétlenség országunk iskola ügyére, tehát e l k e l l tünnie.” „Az állam maradjon meg a maga tulajdonképeni jogánál: az iskolai tevékenység ellenőrzésénél a z iskolai év folyamán s ne avatkozzék bele döntő joggal a vizsgákba.” A bizottságok általában szerencsésebben voltak összeállítva, mint a tavaly. Az idén pl. nem történt meg az, hogy a speciális tárgyak (természetrajz, filozófia) kérdező tanára ne tudott volna magyarul s tolmács útján feleltetett volna. De az az idén is előfordult, hogy a latin és francia tanára nem tudott magyarul s a latin tanár magyarul tudó nem szakos társa segítségével vizsgálta felül és osztályozta a dolgozatokat s a francia tanár a felelet akadályait és hézagait nem magyarul, hanem románul igyekezett áthídalni. Ennek többé nem volna szabad megismétlődnie. A Siebenbürgisch Deutsches-Tageblatt jul. 8-án „Kisebbségi iskolai kérdések Bukovinában” címen örömmel könyveli el a kormánnyal kötött paktum eredményeit, ami miatt a román ellenzék t á m a d j a is a kormányt, de a szociáldemokraták keveslik az engedményeket. Ez engedmények: 1. Csernovitzban és környékén egy csomó népiskolában német párhuzamos osztályokat állítottak; olyan helyiségekben pedig, ahol németek kevesebb számmal vannak, a német nyelvnek nagyobb heti óraszámot engedélyeztek. 2. A Bukovinából áthelyezett német tanárokat visszahelyezték. 3. A bakkalaureátusi vizsgáló bizottságba a tavalyival ellentétben nagyobb részben bukovinai tanárokat neveztek ki, köztük egynehány kisebbségit s ezek között két németet. Vajjon mikor remélhetjük mi azt, amit a bukovinai németség már megkapott? Nem volna s z a b a d a n n a k sem megtörténni, ami a P o p a Liseanu inspector general elnöklete alatt működő bizottságnál esett meg, hogy a latin szövegből a tanár egy állítmányt kifelejtett. Amikor ezt észrevették, az irásbelit meg akarták ismétéltetni. De a brassói Şaguna-liceum növendékei nem voltak hajlandók új dolgozatot készíteni s nem állottak vizsgára. A — 313 —
Erdélyi Magyar Adatbank
dolgozatírás megismétlése ezért el is maradt. A tételek kiválasztásának m ó d j a az volt, hogy a bizottság minden irásbelis tárgyból 10 tételt állított össze s ezek közül egy tanuló egy tételt kihúzott. Ésszerűbb volna a tétel kiválasztását nem a véletlenre bízni. Különben a bizottságok működése ellen lényeges észrevétel és kifogás nem emeltetett. Magatartásuk a tanulókkal szemben kifogástalanul előzékeny és udvarias. Sok tagból kisugárzott elvitatlanul a jóakarat és segítni-akarás. Hogy mindezek dacára is az eredmény olyan silány, annak sok és különféle természetű oka van. A legtöbb magyar intézetnek nincsenek rendes román, francia és természetrajz-vegytan tanárai. Kezdő tanárjelöltekkel igyekeznek, ahogy lehet, áthuzni az évet. Ilyen tanárokról sürgősen gondoskodni elsőrendű kötelesség. Igen sok tantárgyból nincsenek még megfelelő, minden igényt kielégítő tankönyveink. A tanár magyaráz, jegyzeteket írat. Hogy ez milyen nehéz és kevés sikerű munka, azt nem szükség bővebben fejtegetnem. Ilyenekről szintén sürgősen gondoskodni halaszthatatlan kötelességük az iskola-fenntartó egyházi főhatóságoknak. H a b á r elvileg helytelenítjük azt, hogy az egész iskolai munkát egy kellően át nem gondolt s filius ante patrem m ó d j á r a kierőszakolt és igen korán életbeléptetett vizsgálati rendszer szempontja alá helyezzék, mégis a gyakorlati siker érdekében azt kell javasolnunk, hogy a felekezeti középiskolák térjenek át az állami tantervre, mert a vizsgáló bizottságnak legkisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy a kérdezésnél a mi tantervünket figyelembe vegye. Ugyanez a véleményem a Joan által ajánlott Chestionarról is. Lehetetlen elvileg helyeselni a bakkalaureátusi vizsgán előfordulható kérdéseknek ezt a sematizálását, mégis a gyakorlati szempont — legalább egyelőre átmenetileg — ajánlatossá teszi. Helytelenítjük a kérdezésnek azt a módját, ami gyakorlatb a n volt a tavaly s az idén is. Azt tartanók helyesnek, hogy a tanuló kapja ki a kérdést s adassék egy nehány percnyi idő, míg a másik felel, a kérdés átgondolására s mondanivalói összefoglalására. A kisebbségi tanuló jelentékeny tehertöbblettel áll ki versenyre román anyanyelvű tarsával. Az igazság legelemibb követelménye volna — legalább egynehány éven át — a román irodalmi követelményeket vele szemben kissé szűkebb körre szorítani. A magyar uralom alatt a román felekezeti középiskolák — egész helyesen — redukált magyar irodalmi tantervvel működtek. Helyesen, mert quod uni iustum, alteri aequum. Ennek aztán az volna a következménye, hogy ki kellene a román nyelv és irodalom redukált tantervét dolgoztatni s a kormány jóváhagyását megnyerni.
— 314 —
Erdélyi Magyar Adatbank
Mult évi szemlénkben 1 felállítottuk azokat az elvi követelményeket, melyek teljesítése mellett a bakkalaureátusi vizsga kisebbségi kultúránk fejlesztését és előhaladását is szolgálná. Ezeket most ismételjük a b b a n a reményben, hogy el kell jönnie az időnek, amikor meghallgattatunk és azok megvalósíttatnak. 1. Legyen a vizsgálat tárgya a z anyanyelv és nemzeti irodalom története is. 2. A tanuló választása szerint egy modern nyelv: francia, német, angol. 3. Fordítás az anyanyelvről a modern nyelvre. 4. Az érettség megvizsgálásának és a világnézet kialakításának egyik legsikeresebb eszközéül a filozófia. 5. A vizsgáló bizottság összeállítása úgy, hogy a felekezeti (kisebbségi) iskolák is megfelelően képviselve legyenek. 6. Az osztályozás mai, sokszor képtelen eredményekre vezető módja helyett egy más, ésszerű minősítés. D r .
1
L. Erdélyi Irodalmi Szemle, 1926. 1. sz. — 315 —
Erdélyi Magyar Adatbank
Gál
K e l e m e n .
ERDÉLYI REGÉNYEK — Második közlemény. — 4. P. Gulácsy Irén: Förgeteg.
A Förgeteg és Berde Mária három regénye képviseli az erdélyi regények közt azt, amit társadalmi regénynek szoktak nevezni. H a „műfaji” elhatárolásokat akarnék csinálni, voltaképpen ide kellene soroznom az előbbieket is, — mégis egészen mások azok, mint a Förgeteg és Berde regényei. Ezekben ugyanis a mai társadalmi élet bírálata a fontos, ez az, amiért megírattak; amazok a bírálat élét letompító, fontosságát csökkentő számbavételek, a romok között új útak keresésére, új célok kitűzésére eszméltetők. A politikai, gazdasági, társadalmi élet bírálata régen teret nyert a regényben, — ebben a mindenre alkalmasan fölhasználható műalkotásban, — s nem érdektelen megfigyelni, hogy e bírálatban csaknem kivétel nélkül a szabad, sokszor szabados, sőt forradalmi szellem vezette az írókat és irányította bírálatukat a szellemnek megfelelő tendencia felé. Ezért volt a bírálatnak igen vegyes hatása és mindenkor nyomon kísérte a k é r d é s : a jó több-e benne, vagy a rossz. Az irodalmi kritika mindenkor igyekezett e kérdésre megfelelni, magának is követelve azt a jogot, mely kijárt az írónak, hogy a saját szempontja, felfogása, igaz látása szerint ítéljen. Döntő mégis a z irodalmi szempont maradt előtte, hiszen végre is a regény művészi alkotás és nem pártirat, nem propagandaeszköz, h a némely harsogó pártember ezzé aljasította is. Itt mindjárt megállapíthatjuk, hogy sem P. Gulácsy, sem Berde nem tartoznak a pártemberek ilyen harsogó kategóriájába. Első sorban művészek igyekeznek maradni és művészi eszközökkel törekednek meggyőzni a maguk igazáról. De itt már válasszuk el a két írót egymástól és egyenként véve alkotásaikat szemügyre, iparkodjunk megvizsgálni társadalombírálatukat is, művészi eredményeiket is. P. Gulácsy azt a háborut megelőző magyar társadalmat teszi bírálata tárgyává, melyben, úgy látszott, sorsdöntő fontosságot nyer a nagybirtoknak és a földre éhes parasztságnak küzdelme. Kétségtelen súlyos probléma volt e kérdés, melyet egy tudományos színezetű és egy türelmetlen uccai izgatás még — 316
—
Erdélyi Magyar Adatbank
jobban kiélesített. Az író jól ismeri e kérdést és a művében több helyt előkerülő szociológiai okoskodások elárulják, hogy jól kijárta a Huszadik Század iskoláját. Ez a z o n b a n nem volna baj. A b a j ott kezdődik, hogy nem tudott szociológiai olvasmányaihoz egy olyan mesét találni, mely valószinű beállításával érdeklődésünket lekötötte és társadalombírálatának erős alapot vetett volna. Elénk állítja ugyanis egy sokezer holdas hitbizomány urát, — akinek már nevével előzetesen fertőbe ránt egy nagyon érdemes magyar arisztokrata családot, — aki arra született, hogy megfojtsa a falut, melynek népét nem engedi földhöz jutni. A mesének ezt az ágát elfogadjuk: ez megtörténhetett, tehát valószinű. De mit állít a herceggel szemben? Egy valamikor nemes familiát, mely már teljesen paraszti sorban él egy olyan családi és birtokközösségben, mely teljesen hihetetlen és elképzelhetetlen. Az öreg Timár úgy akarja együtt tartani száz holdas birtokát, hogy fiait, lányait, unokáit nem bocsátja ki az ősi házból, egyiket se ereszti a maga szárnyára, hanem a maga patriarcha uralma alatt zsarnoki hatalommal közös gazdálkodásra kényszeríti. E beállítás valószínűtlensége megcsappantja érdeklődésünket, még h a nem vesszük is számon, hogy az öreg Tímár is épp oly kíméletlenül szerzi meg a kisgazdák földjét magának, mint amilyen kíméletlenül tagadja meg a herceg tőle a földbérletet. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a z egész probléma a háboru után egészen m á s megoldásra jutott, a beállítás valószínütlensége mellett ez az anakronizmus még jobban csökkenti érdeklődésünket, sőt semmivé teszi a mű tendenciáját. Ugy látszik, az író is ráeszmélt erre és jónak látta másféloldalas magyarázatot írni művéhez. Ebben szerényen megvallja, hogy dehogy kívánja ő a magyar arisztokraták kipusztítását, csak termővé tenni „ujjmutatja” „a túltápláltságban elhevert vagy meddő kóróba szökött erőforrásokat”, — s voltaképpen a középosztály sorsa fáj neki, „melynek eddig nyögnie sem volt szabad, mert vagy felülről hulló jégeső, vagy alulról felkeseredett baltacsapások beleriasztották a kikivánkozó jajt”. Oh, h a ez így volt, hogyan tudta elszalasztani a kitünő regénytárgyat, melyet e „kikivánkozó jaj”-ból szőhetett volna, meg abból a másik megállapításból, hogy a középosztály „élete árán szüli, maga vérével táplálja igérő jövendővé a básztárd csírát, amit nagyszerű küzdelmében a fajért, a két széthuzó hatalmas réteg a testébe kínzott.” (5 lap.) Azt hiszem, azonban, hogy ez a z egész, a Magyar Középosztályra appelláló gondolat csak regényének szentimentális befejezése után jutott eszébe, hogy a z Új Generáció szépen szónokló „kinyilottszemű látnoka” szavainak egy kis értelmet adjon. Minő művészi megoldást talált P. Gulácsy Irén társadalombírálatához? A Förgeteg cselekményét szerencsésebb kézzel alkotta meg —
317
Erdélyi Magyar Adatbank
—
az író, mint a Hamueső-ét. Igen jól indul és minden ingadozás nélkül halad jól a feléig, d e onnan kezdve már toldozás látszik rajta. Egyébként megtartja a z író a regény hagyományos kereteit és nem töri szét szociológiai fejtegetéseivel, vagyis inkább mesél, mint fejteget. Azonban megfeledkezik a művész legsajátabb feladatáról: a minden ember sorsát visszatükröző egy ember küzdelme helyett a z egyest elnyelő sokaság, osztály kollektív küzdelmét rajzolja. Legelébb a Tímár-családdal és Erzsébettel ismertet meg. Timár Pál h a z a hozatja unokáját, Erzsébetet, mivel az iskolákat mind kijárta, nem hányódhat tovább gazdátlanul. Erzsébet anyja megszökött egykor a háztól egy festővel, mire apja kitagadta. Erzsébetet haldokló anyja apja gondjaira bízta és Timár Pál 14 éve már gondoskodott is róla és fényesen neveltette. A Timár-rokonság nem szívesen fogadja a „kenyérpusztítót”, — de nincs szavuk a z öreggel szemben, ki „megmaradt (gyermekei közt) patriarchának, személybesűrített összetartó erőnek” (30 l.) Ez a lehetetlen helyzet megérteti a Timárok lelkiadottságát, melyből csak gyűlölet tud fakadni Erzsébet iránt. Bizony nagyon rosszul is érzi ez magát a durva környezetben. „Az új élet úgyszólván percenként osztotta elé ezer szokatlanságát, mindmegannyi visszatetszést, melyből a megfojtott illuziók hangos feloszlási szaggal árulkodtak ki.” (28 l.) Végre elpanaszolja keserűségét nagyapjának, aki szinte pazarló bőkezüséggel rendez be neki különszobát. Igy igazán különleges helyzetbe jut Erzsébet, nem csoda, ha ábrándok kergetőjévé l e s z : beleszeret a hercegbe, akiről annyit hallott, akit még nem látott. Az író eddig ügyesen készítette elő a herceg bemutatásának legalkalmasabb pillanatát s érdeklődésünket iránta fokozza a z a kettős szenvedély, mely alakját körülveszi: a parasztok gyűlölete és Erzsébet ábrándos szerelme. A bemutatásnak impozáns módja egy díszbevonulás alkalmával extázissá fokozza a leány érzelmét, s boldog álmodozással tölti el. „Bevallatlan vágya” beviszi a városba, be a herceg kertjébe. De „az önmagára problémázott nagy ismeretlen” (60. l. — az ilyen kifejezés, hogy főbe üt, amikor az iró már-már egész lelkünket megragadta —) nem jelenik meg; de meglátja nejét, a szenvedő, szerencsétlen asszonyt, s megérzi, hogy szerelme reménytelen. Szakítani akar á b r á n d j á v a l : a lovag képét, melyben a herceget látta, ledobja szobája faláról és naplóját elégeti. Mikor így elveszti ábrándképét, tudtán kívül barátot szerez Vincében, akiben eddig legsűrítettebben mutatta meg az író a rokonság gyűlöletét iránta. Ettől kezdve a cselekmény két ága mindjobban közeledik egymáshoz: a Timár család és a herceg sorsa végzetesen kezd bonyolódni egyrészt Erzsébet szerelme, másrészt, s ez a fontosabbik, a földbérlet ügye révén. —
318
Erdélyi Magyar Adatbank
—
Mert hiába akart a leány lemondani, magárahagyatottsága végzetévé érlelte szerelmét. Ismét bemegy a városba, be a kertbe és — meglátja a herceget. Azt megértjük, hogy elfut előle; de azt nem, hogy a herceg, kinek az a legfőbb hívatása, hogy vágyait kiélje, nem tesz semmit megkaparintására, hiszen csak talán a szegény leány nem sejti, hogy szerelmi rajongása csak rövid percek kielégítését szolgálná a herceg részéről. Hihetetlen, hogy egy olyan vadász, mint a herceg, és akinek olyan kopója van, mint titkára, Malina, tétlenűl várja a sült galambot. Az iró azonban nem veszi s z á m b a a cselekménynek e szálát. Inkább a 20 éves fiatal herceget vezeti a leány útjába — és a kettő között szociológiai vitatkozást rendez. Mégis az ifjú ettől kezdve épp úgy ábrándozik a lányról, mint ez apjáról. A földbérlet kérdése hatalmasan belejátszik a z eseményekbe. Vince már megtudta a városban, majd írás is bizonyítja, hogy a herceg nem ad bérletet. Sem a hercegné rábeszélésére, sem magának az öreg Timár Pálnak a hercegnél való személyes kérése, se Sényi grófnak figyelmeztetése nem tudják rávenni a herceget szándéka megváltoztatására, bár semmi oka nincs, hogy oly makacsul és ostobán ragaszkodjék hozzá. De hát perverz gőgje nem engedi, sőt mikor a z egyre jobban elégedetlenkedő parasztság haragja itt is, ott is kitör, elhatározza, hogy feleletül felgyújtatja a bérletnek kért föld termését és eltiltja az erdőben a gallyszedést. Az égő élet föllázítja a parasztokat, akik indulnak a herceg ellen. Erzsébet meg akarja előzni a bosszulókat, de futtában elesik. Vince rátalál az elájult leányra és mellette marad, míg a többiek rohannak a kastély felé. Épp mikor odaérnek, húzzák föl a kastélyra a fekete lobogót, mely gyászosan hírdeti: meghalt a hercegné. A bosszút lihegő nép megtorpan és csendesen elszéled. Eddig hatalmasan hullámzott előre a regény cselekménye. Egy-egy hely csekély zökkenőit, egy-egy fölös jelenetet, egy-egy sikító nő szívverését nem számítva, jól kiszámított fölépítéssel kapcsolódik egybe minden szál és szolgálja folytonosan fejlődve a hatást. A legszebb részeket is eddig találjuk a műben. Igy a herceg és Timár Pál jelenete hatalmasan van megrajzolva; Vince nekiszánása, hogy beviszi Erzsébetet a városba és ennek útja a kertben, P. Gulácsy Irén analizáló m ó d j á n a k legszebb p é l d á j a ; igen jó a hercegné és az orvos jelenete és pompás Sényi vadászszenvedélyének rajza. A hercegné halála nemcsak a jól előkészített kitörést szakítja félbe, h a n e m a mű érdekességét is. Utána már semmi újat nem tud mondani az író, semmi új fordulattal nem tudja tovább vinni a z eseményt. Egyre halványuló érdeklődésünket mesterségesen igyekszik fölverni s erre a legjobb eszköznek a z erotikát találta. Az özvegy és Viktor, Vince és Erzsébet jelenetei — az úri és paraszt-erotika egymás kiegészítéséül! — a z — 319
Erdélyi Magyar Adatbank
—
ú j szerető a herceg oldalán, a végső orgia, — ezek töltik ki a mű második felét, mert igen kevés az, ami a förgeteg kitöréséig még hátra volt: a herceg szembe kerül Erzsébettel, aki közbenjárt a bérlet ügyében, de Viktor felvilágosítására, hogy milyen árat kellene fizetnie, visszariad és amint eddig is, ezután is passziv szemlélője marad a dolgoknak. Csak mikor Vince a végképpen elkeserített parasztokat a leszámolásra vezeti, akkor viszi szerelme ismét a herceg útjába, hogy megmentse és ő áldozatául essék. A förgeteg kitört és — pusztulást hagyott maga után, d e tisztulást alig hozott. Kiegyenlítődést s e m ; a b ű n ö s herceg elmegy vadászni Afrikába, a z igazukért küzdő parasztok — börtönben senyvednek. Haj, ez a z élet! De hát ezért érdemes volt-e megírni a regényt? Hisz ez az író társadalombírálatának csődje. Igyekszik is egy kis szimbolikus szépítővel elfedni előttünk. Erzsébet Sényi pártfogása alatt várja az idő bekövetkezését. Testben lélekben meg van törve. A bujdosó Vince is egyre leskelődik rá, mivel bosszut akar állani a herceg megmentése miatt. Egy sötét este éppen akkor, mikor Viktor, aki szerette Erzsébetet, kérdőre vonta Sényit, betört hozzá, hogy agyonverje. A megrémült leányt a szülés fájdalma fogja el, Vince bábáért rohan, de későn érkezik: Erzsébet fiat szült, de maga meghalt. Ekkor érkezik Sényi és Viktor, aki exaltált szavakkal köszönti a gyermekben a z új Generációt, akit szívére ölel, hogy magával vigye messze világrészbe, hogy a rothadó kor mérgezett atomjai meg ne fertőzzék. „Az ezektől elharácsolt, megátkozott kenyér helyett becsületes munkáskezek fogják nagyra nevelni, míg a várakozókra rányilik a beteljesült idők kapuja.” Akkor visszajönnek m a j d . . . A cselekmény megalkotásában megnyilvánuló kollektív felfogása a z oka, hogy P. Gulácsy embereiben is inkább tipusokat rajzol, mint egyéneket. Nincs egy hőse művének, akit érdeklődésünk melegével vehetnénk körül és akivel együtt vívnánk meg küzdelmeit, együtt örülnénk, együtt bánkódnánk. TimárPál m a g á b a n hordozza az összes parasztok minden vágyát, külső és belső egész valóját. Már helyzetének egész adottsága azt hozza magával, hogy mintegy majdnem 100 főnyi család „feje-veleje” (7 l) a z egész parasztság sorsának intézését vigye. Ehhez való ereje talán több az átlagosnál és hatalmi szavával teremtett tekintélyének felhasználása egyéni okosságára vall. Korának higgadtságával küzd a dolgok menetének jobbra fordításán, de mindén lehetőség megpróbálása után félre áll a végzet útjából. Legrejtettebb egyénisége tárul fel előttünk a b b a n a szeretetben, mellyel a minden atyjafiától gyülölt Erzsébethez ragaszkodik. „Állandóan mellette élő összes unokáiban sohasem érezte magát ennyire nagyapának, — mondja róla az író a maga keresettségével, — mint most, ebben az idegenné-háritott, eleve megacsarkodott egyben” (17 l.) De —
320
Erdélyi Magyar Adatbank
—
nem tudjuk és talán maga sem tudja, hogy voltaképen mi is a célja a leánnyal. Az bizonyos, hogy a kollektív törekvésben végre is megfeledkezik róla. — Igen furcsa világot vet különben reá a mód, ahogyan családjának többi tagját parasztnak, még pedig a z író jellemzése szerint, valóságos sült parasztnak nevelte föl. „A csontokról általában kézzel tépték a h ú s t . . . A kenyeret késsel vágták. M i n d e n k i . . . amennyire tehette, rátehénkedett az a s z t a l r a . . . Lassanként elült a táplálkozás mancsoló zaja. Egy-két száj még h ö r b ö l t . . . ” (25 l.) „Sokak gyomrából összetevődött rengeteg gyomor” (22 l.) volt az egész háznép. „Durvaságuk, mint vastag, lényükből kisugárzó illat,” becsorgott (49 l.) Erzsébet külön s z o b á j á b a is. Nagyot nyelnek, s „hosszú előre csattanó köpés kapcsán” sörcintik oda a szót (75 l.), „két szavas mondataikat” (175 l.) „Csámcsogva rágtak, szagokat párologtak atyjafiai, a parasztok” (175 l). Ebből a tömegből kettőt emel ki az író, Vincét és Katát. Vince elég érdekes alak. Szeplős arcú, vörös hajú „dromedár”, csupa nyers erő, a család Erzsébet iránt való gyülöletének megtestesítője. Érzékisége mégis közel viszi hozzá, szóba áll vele, a városba viszi, virágot tép neki. Ám lelke nem mozdul iránta, sőt vére lázadásának majdnem áldozatául veti a leányt. Vajjon nem érdemelte volna meg az írótól, hogy ne állattá sülyessze, hanem egy kis nemes érzést fejlesszen ki benne Erzsébethez való v o n z ó d á s a ? Hiszen Vincéből műve egyik legérdekesebb alakja lehetett volna. Igy hiába lázongó természet, aki csak hatalmas ereje legyűrésével tud nagyapjának engedelmeskedni, hiába a legéhesebb a földre, a herceg legádázabb gyűlölője és a förgeteg vezére: végső eredményben sem emelkedik sorsa annyira, hogy tragikus letörésében belső vonzalmunk vagy szánalmunk kisérné. — Kata alakjában azt mutatja meg az író, milyenek a Timár család asszonyai. Esetlen, dolgos asszony, aki munkáját szenténekek éneklésével kiséri és csúnya veszekedésekkel fűszerezi. De meleg lelke van, aki szeretettel tud Erzsébethez közeledni. Dolgos buzgóságának lesz á l d o z a t a : a herceg erdésze elfogja és a vadászlakba csukja, ahol a förgeteg átkos éjszakáján megöli az ijedtség. A parasztokkal szemben áll a főúri osztály. Ezek jellemzését en block elintézi Gulácsy. (214—217 l.) Ez az egész jellemzés, hogy — csak úgy mondjam, — teljesen idejét múlta már és ilyen kifejezéseivel: „egy felposványosodott rend tarthatatlan moralinszanitéje,” „az ezrek életéből összevont Én bálvánnyá pöffedt torzója,” „sok évszázadokon át tonnává dagadt hasak és molekulává zsugorodott szivek” stb. legfölebb a z író stílusszépségeit szaporítani jó. Azután mindezt a jellemzést megtestesíti Fertőházy alakjában, akit így osztályának tipusává tesz. Testben „kiérett, fölséges emberpéldány, aki a maga nagyszerű föllobogásával túlsugárzott körletében minden hal— 321 —
Erdélyi Magyar Adatbank
v á n y a b b élethangocskát” (43 l.); lélekben feneketlen romlottság és sivárság. „Emelkedettebb hajlamait elfojtották hazug nevelésén és életkörülményein át állandó a k a r a t b é n u l á s a i . . . Ezer szemet vonzó, igás nagyléte belehajszolta egy, igazi mély örömök nélkül való kirakatéletbe, ahol csak gesztusok voltak, áttetsző, híg kis szeszélyek, de egyetlen konc sem az éhező emberléleknek. A nagy bumbum közepett kifejthetetlenül kallódtak el egyéni élete és értékei, ami bizonyos öntudatlan gonoszkodással bosszulta meg a céljától elrándult sorsot.” (200 l.) E szavakkal, — már amennyire megérthetők, — jól rávilágít az író Fertőházy jellemének kialakulására; cselekedeteiben pedig ostoba gőgösségét, konokságát, istentelenségét, kegyetlenségét, hiuságát, mindenek fölött túlfokozott érzékiségét rikító színekkel mutatja be és betetőzi azzal, hogy a förgeteg éjszakáján a gyilkolás és pusztítás őrületében erőszakot követtet el vele megmentőjén, a magával tehetetlen Erzsébeten. Ez csak attól telhetik ki, aki „ráhatványozott cudarságában” (134 l) meg tudta tenni azt, „hogy esztendőkön át lefölözött szerelmeket élvezett.” (214 l.) H a b á r mindenféle birálatnak, a társadalombirálatnak is, a tények igazságán kell felépülnie, a regényírónak megvan a joga, hogy tendenciája kedvéért kiélezze a cselekedeteket a művészi igazság határain belül. Fertőházy jellemzésében azonban oly fokú már a kiélezés, hogy elrajzolássá, művészietlenné válik, sőt azt a hatást kelti, mintha a z író az érzékiségnek perverz túlzását és tolakodó rajzát művészi céljain túl mint külön célt szolgálná. Fertőházy mellett a szenvedő lemondás bús képviselője neje, aki a jóság megtestesítője, de tehetetlen, aki csak kérni tud a parasztok érdekében és remegni fiáért. Egyébként házassága kezdettől fogva szerencsétlen volt; nem is szíve tette a herceg nejévé, mint inkább a herceg konok önzése, mellyel Sényi gróf elől elragadta. Sényi azután „lengyelnek” állott be a herceg udvarába, hogy ideális szerelmével bátorítója legyen a szerencsétlen asszonynak és nevelője fiának. Sényi gróf az arisztokrácia olyan képviselője, akire éppen nem illik az író en block jellemzése: józan gondolkozású, tanult és jellemes férfi, aki egyébként a regénynek szociológusa és bölcselője. Bölcselkedése természetesen szintén a Huszadik Század szorgalmas olvasásáról tesz bizonyságot. Különben a szépért lelkesülő ember, aki a misében is annak örül, hogy művészit talál benne. Persze ezt még a 41. lapon emeli ki róla az író, kinek csak a 215. lapon jut aztán eszébe ez az igazság: Sényi vágyott „a lelkekre, melyeket nem facsart el isteni kiindulásuktól egy képzelt Szép után való nyúlászkodás.” A cselekményben nem sok része van, mintahogy tanítványa, Viktor, a fiatal herceg is, inkább csak passzív a l a k . Viktor „bontakozó jellemének teljes eszményképet sovárgó hevével rajongott” Sényiért. Viselkedése az ő utánzása volt, —
322
Erdélyi Magyar Adatbank
—
gondolkodása az ő eszméinek kerékvágásában haladt. De amióta meglátta Erzsébetet a templomban, „gyermekszemei” kezdtek rányilni a nőre, aki majd eddigi mesterénél tovább nevelje. Viktornak ezt a fölszabadulását igen jól rajzolta meg P. Gulácsy Irén, aki így megteremtette műve egyetlen nem kész, vagy adott alakját, h a n e m azt, aki előttünk lesz, alakul ki. Viktor nem felejti többé Erzsébetet, mégis meglepő és zavaró ránézve, mikor véletlenül kertjükben találkozik vele. Jellemző, hogy milyen komolyan és komoly hangon beszélget vele. Bár megsejti, hogy a leány nem a z ő s z á m á r a akar „egy bizonyos valaki lenni”, mégis várja vissza esténként, mégis egyre gondol reá. Anyja betegségének súlyosbodása, majd halála csak pillanatokra téríti el róla gondolatait. Á m ekkor egy brutális t á m a d á s éri a fajtalan Mirzli grófnő részéről, mely „a férfivé ráncigált gyermekifjú” (171. l.) szívének ártatlanságát utálattal borzasztja meg. P. Gulácsy sehol nem adta még mély léleklátásának oly finoman művészi jelét, mint mikor megérezte, hogy Viktort erotikus kényszer-képzeteitől csak olyan lelki felüdülés szabadíthatja meg, aminőt egy másik és hasonlóan megkísértett ártatlan lélek nyujthat neki. Igy hozta össze ismét a kertben Viktort és Erzsébetet, hogy egy ügyesen megcsinált jelenet (171—175. l.) után megtisztultan, mint jó barátok váljanak el egymástól. Viktor a z elzúgott förgeteg után komoly munkával készül jövendőjére. Kitünő kertész lett belőle, kit teljesen hidegen hagyott a sequestrum, aki most már nem elméletben, h a n e m valóságban megbecsüli az embert és a dolgos kezeket. De lelkén két gyanú rágódik. Az egyik anyja emlékére, a másik Erzsébetre vonatkozik és mindkettő Sényire irányul. Finom kézzel érinti e dolgokat az író és szinte melancholikus hatású, ahogyan Sényi meggyőzi Viktort anyja feddhetetlenségéről. Erzsébet halála Viktort prófétává avatja, — de prófétaságában nem igen tudunk hinni: nagyon előkészítetlenűl szakad a nyakunkba. Viktor, — ha több részt juttatott volna neki a z író a cselekményből, a mű élettel legtelibb alakja volna. Igy csak halványan ötlik elénk sápadt képe, vézna termete, s nem tudunk iránta fölmelegedni. Erzsébet iránt előbb csak a helyzet sajátossága költi fel érdeklődésünket, melybe otthon kerül, később szerelme a herceg iránt. De ez a szerelem csak á b r á n d o z á s b a n merül ki, küzdelemre nem indítja. Nem is látjuk őt cselekvésben, csak helyzetekben, s amilyen a mű elején, olyan mindvégig. Mikor egyszer mégis cselekedni akar, beleájul; mikor másodszor cselekszik, annyira csak sebtében tünik elénk, hogy alig vesszük észre. Túlcsigázott, lázas szenvedélye ragadja —
323
Erdélyi Magyar Adatbank
—
most is, s a vége ismét csak a testi-lelki kimerülés. Ha megpróbál máskor is cselekedni valamit, cselekvésében több az öntudatlanság, mint a tudatosság, pl. a kertben tett látogatásaiban. Feltünő volna a beszélgetéseiben megnyilatkozó józan tudatosság, ha éppen ez nem vallana mindennél jobban arra, hogy inkább az író egy elvont gondolata, mint életre teremtett alakja. Ezért nem hat meg igazán sorsa sem. Általában a Förgeteg alakjairól is azt állapíthatjuk meg, amit a Hamueső-éiről mondottunk: inkább kész, elvont, mint élő alakok, hiányzik belőlük a z egyénítés éltető művészete. Ez a fogyatkozás nem oly szembeötlő a mellékalakoknál, akik fel-feltünnek egy időre, de nagyobb érdeklődést nem várnak tőlünk. Ezeket jól rajzolja P. Gulácsy, mint aki egyegy helyzettel beérő kisebb rajzaiban, elbeszéléseiben éppen a helyzetbe pompásan beletaláló portrék festésében tünt ki eddigelé. Kitünő a Bernát tanácsos igroteszk alakja. Malina is híven áll előttünk alattomos szolgaságával, ravaszságával és kéjekre vágyódásával. Ritter von Eckert özvegyének „negyven tavaszt meghempergett lénye” (68. l.) a hisztériának undorító megtestesítője. De rendkívül vaskos naturálizmussal rajzolja a z író. A Förgeteg-ben is, mint a Hamueső-ben, P. Gulácsy Irén vérbeli naturálistának mutatkozik. Hidegen, vagy közömbösen áll a tényekkel szemben és válogatás és szépítgetés nélkül hozza azokat olvasói elé. Igy előadását is elsősorban a reálisnak, az érzékinek kifejezésére való törekvés jellemzi, ami a megfigyelések tömegét és aprólékosságát követeli meg. Sok ezekben is a túlzott, a keresett, a kiélezett, az alantas, — mégis mértéktartóbbnak látszik a Förgeteg-ben, mint a Hamueső-ben. P. Gulácsy Irént megfigyeléseiben a pontosságra és a jellemzőre való törekvés vezetik. Mint materiálista, az anyagi és vitális megnyilvánulásokat látja meg legelébb és legtöbbször ezekben keresi és találja a z emberi élet egész értelmét. E megnyilvánulások táplálják képzeletét. Ezért van, hogy intuicióit kifejező képei s a z ezekkel asszociálódó képzetei alantasak, durvák, erotikusak. Egy-két példa — csak éppen kiegészítőül a H a m u e s ő - b ő l idézetteknek — meggyőzhet erről mindenkit: A kimondott s z a v á h o z . . . lepányvázta magát (12. l.), a férfi új erőt fal m a g á b a (24. l.). (Erzsébet) a templomavatásra gondolt. Hogy kordult fel pedig benne az éhség akkor: Istennel alapozni az új élet utját. (47. l.) Nagy evoékiáltással kapott utána a benne-kódorgó örökéhes szépszeretet és tavaszi mohósággal ült a dús gondolat-lakomához. (47. l.) Az idők méhében vajudott a p e r c . . . h o g y . . . igazságot tortázzon az eléhezett lelkek elé. (143. l.) Eszébe se jutott, hogy mezítelen női hust érint, pedig a tudat alá pokrócozott férfiassága villanásszerüleg bontakozott ki tőle. (175. l.) Most egy —
324
Erdélyi Magyar Adatbank
—
rossz
illatú b-nről lebbentette le a pokrócot. (178. l.) Még furcsább, mikor megfigyelése pontatlan, vagy magát az írót is megzavarja, s elfelejti a z egyes vonásokat. Az öreg Timár azt kérdi: Hogy ereszt a széna? (25. l.) Boldizsár egy talyiga kaviccsal jött rá s z e m b e . . . Lapát volt a vállán keresztül vetve. (12. l. Vajjon, hogy tol valaki megterhelt talicskát úgy, hogy a vállán lapátot tartson?) A legény boldogabb végén markolta meg az ostort. (154. l. Eddig csak a botnak volt boldogabb vége is.) (A középkori lovag) kardjának vaskosarán nyugtatta csipkeujjas kezét, (45. l. Nemcsak anakronizmus, hanem pontatlan is, mivel öt lappal a l á b b „finom keztyűkbe bujtatott” kezekről beszél, az 50. lapon meg már „finom csipkebodrait” emlegeti.) A legérdekesebb furcsaság talán e z : Mirzli grófnő megmustrálta a titkárt. „Majd izgékonyan beharapta megnedvesült szájaszélét... A levegő hirtelen brutális értelemmel lett teli. A nő megnyalta husos s z á j á t . . . Arca egész elsápadt, lefelé szoruló, vékony ajkai kínosan rángatóztak” (68—69. l.) Ha P. Gulácsy leírásokká fejleszti meglátásait, leírásai nem üde frissességükkel hatnak, h a n e m alantas, durva, erotikus, vagy fantasztikus asszociációikkal meglepnek, megzavarnak. I m e : (Az őszi kert) most, hogy kérlelhetetlen napok multának érlelő józansága lecibálta róla a zöld ködöt, rideg-szégyentelenűl tárta ki testének mezítelenségét. Az ösztövér fatörzsek közt árulkodva vigyorgatta fekete fogközeit a körülfutó vasrács, míg tulnan a domb, — mint valami felfödött, hatalmas csípő — csupaszon duzzadozott. (169. l.) E másik fantasztikumával zavar meg és keresettségével groteszkké válik: (A vasúti őr) „létrát hozott, a lámpának támasztotta s feldöcögve rajta, piszkos ronggyal törülgetni kezdte az üveget. A leány mellé lépett, nehány szót váltott vele, mire a m a z kifordult a létrán, a kocsi felé mutatva. A napszállat elfolyó vére, kormos, sötét piszkában olyanná tulozta, mint egy ölni terpeszkedett hóhért. Mintha kevesellené a fa alá készített zsákmányt s a legény felé követelőzne és még rajta is átfutva, távoli sokakat hívna fölemelt ujja”. (15. l.) A nagy, üres szólamok teszik tönkre ezt a leírását: „Sényi nyugodt és nagy volt, mint egy kataklizmán átesett világ. Süket csönd hallgatózott benne, szokott énje, egy percre felbókolt reményei egyetlen robajjal dübörögtek a mélybe. Mintha a végtelenség, amit m a g á b a n hordott, hirtelen kiosont volna belőle, csupán egy v a k t á b a n ide-oda mozgatott testet hagyva hátra”. (153. l.) Most ezekkel és a hasonlókkal szemben idézek a Förgeteg-ből még néhány leírást, hogy lássuk, milyen újszerű és szép leírásokat is tud csinálni P. Gulácsy Irén, h a természetes akar maradni: „A megvetkőzött ágak, — mint régi küzdelmek hajótörésének roncsai — fenyegetőleg úsztak bele a sötétzománcú azurtengerbe” (175 l.) „A szeplőnélkül elesett lelkek tört, —
325
Erdélyi Magyar Adatbank
—
édes szomorúsága hervadozott (Erzsébet) vértelen arcán” (171. l.) „A nagy hármas ablakon kívül meglobbant egy vörös felhő, a szél belekapott, ezer szétfolyó d a r a b b a tépte s berohanta vele a biborló nyugati szemhatárt. Égett a mező” (139 l.). „A véres éjszaka kezdte bevonni fekete vitorláit. A szemhatár sarkai fölszakadoztak s mint ujonnan sarjadt friss bőr az égboltozat hámló testén, gyönge rózsaszín vetődött át a réseken” (223). „Az alkony gyorsan ereszkedett alá fekete hálóján, a park fái — mint álltukban elszunnyadt várta-óriások — álmodón bólogattak az eggyéfolyt nyugalomba” (231. l.) Ily és hasonló szépségek közül annál erősebben ütköznek ki a z író, groteszk előadásbeli keresettségei, hajszolt népieskedése, erőltetett szavai, melyek jobbára olyanok, mint aminőket a Hamueső-ből ismerünk. (Ott elő nem fordult új furcsaságai közül csak ez egyet idézem itt: „kiáltotta, egy tekintettel aláhúzva a tanácsost”, 56. l.; „ h o g y . . . kultúrlény voltát jobban aláhúzza 94. l. „maliciával tudják aláhúzni a keserűségüket” 129 l.) Egy helyen azt m o n d j a az író: Erzsébetből „egymásbahulló napok emlékétől dagadozva elemi erővel tört k i . . . a vágy”: el paraszt rokonai közül. „El, el, h a csak pillanatokra is. Csak olykor kifürdőzni rászáradt kétszavas mondataikat, lágyan s„mogató kultúr-szóhalmozásokba” (175. l.) Igy vagyunk mi is műve olvastán: keresettségeit, furcsaságait, alantosságait úgy vágyunk kifürdőzni magunkból, de oly ritkán a k a d u n k egy-két lapnyi lágyan s„mogató k u l t ú r - s z ó h a l m o z á s o k r a . . . Vajjon mi kedve telik benne, hogy úgy meggyötör előadásával? Nem érzi, hogy szinte fizikai fájdalmat okoz olvasójának örökös stílusbeli erőlködésével és ezzel igen-igen sokszor együttjáró ízléstelenségével? E sok apróbb-nagyobb ízléstelenség közül csak e két helyét hozom fel. Erzsébet kéri Vincét, vigye el kocsin a hercegné temetésére. A fiú húzódozik, mire közbe szól Katalin: „Hát te, h e ? ! . . . Majd én mindjárt megmondom neked, hogy hova dugd a k o c s i d ! . . . Ennek előtte akárki lotyólányát fölszedte a saroglyába, hajánál húzva is, a vad t u k ó ! . . . Csak sohase istenkedjék neki! Oh álljon bele a nehézség! Az” (151. l.) — Erzsébet virágokat szedett. Vince akkor így szólt hozzá: „Adja ide, h a d kötöm ö s s z e . . . Máskép széjjel eszi a franc!” Ehhez így folytatja az iró: „Erzsébet odaadta a csokrot, a gorombaságot pedig úgy vette, mint egy másik, még szebb bokrétát.” (152. l.) Ugy tudom, hogy a Förgeteg-et a Hamueső előtt írta P. Gulácsy. H a valóban így van, akkor még a Förgeteg-gel szemben is nagy hanyatlás a Hamueső. Vajjon, ha így halad, mikor fog olyan regényt írni, amellyel kibékítse az erdélyi olvasókat és visszaszerezze azt a kedveltséget, melyet Ragyogó Kovács István c. kötetével méltán megszerzett.
— 326 —
Erdélyi Magyar Adatbank
5. B e r d e M á r i a :
Haláltánc.
Berde Mária tágra nyitott okos szemekkel járja a világot, nézi a z életet nem törődve vele, h a „rémes bölcseség” férkőzik is szívéhez, mert el v a n szánva, mint nő, mint igazi nő, aki soha egy pillanatra sem akar férfiaskodni, megkeresi a megértését annak, hogy az, aki m a térden veszi át a leány glóriás szerelmét, fölkel a glóriával és elmegy alacsony örömben ölelni mást, hogy az, aki a leánytól még a gondolatát is elkívánja, gondtalanul szórja m á s részére szerelmének azt a teljességét, amire a leány szűz szívvel gondolni sem m e r . . . A megértéshez nem jut el, d e megtelik a lelke harcos készséggel, hogy síkra szálljon a társadalom ferde, bűnös igazsága ellen a maga egyenes, szeplőtelen igazsága érdekében: az igaz szerelem szent a férfi előtt is, mint a nő előtt, és mindkettő számára a boldogságnak csak egy igaz formája v a n : magukhoz ölelni azt, akit szeretnek és senkit mást semmilyen alakban. Egyenlő joga van mindkét félnek és egyenlő kötelessége! Ez igazságra Berde nem az intuitiv meglátás fölvillanó világosságánál jut el, hanem hosszas és magaemésztő gondolkodással teszi egészen átható személyes élményévé: becsületes és tiszteletreméltó meggyőződésévé. Különböző időkből való műveiben nyomára lelünk meggyőződése erjesztő csíráinak. Az uri erkölcs, a nitschei Herrenmoral, h a z u g voltát már a z Elesett oszlop-ban hírdeti, a nő szerelmének jogát már a Függőkert-ben vallja, melynek befejezése a szerelem szűzi tisztaságának harsogó himnusza. Még tovább is m e g y : a Lassú víz-ben a boszszút a d j a a nő kezébe a férfi hatalma ellen. A férje hűtlenségét ismerő feleség haldokolva azt vallja, hogy három fia közül egyiknek nem férje az apja. A rettenetes vallomás őrültté és öngyilkossá teszi a férjet. — Ugyane motívumot találjuk az Elesett oszlop-ban is, melyben az asszony bosszúja oly rettenetes, hogy alig van párja irodalmunkban. Berde nem az első és nem az egyetlen, aki eljutott az ő igazságához. Komoly és tudós értekezésekben, szenvedélyes hangú kitörésekben és művészi alkotásokban sokan és sokat írtak a társadalomnak azon felfogásáról, mely a férfinek mindent megenged és megbocsájt, a nőnek semmit, legkevésbbé azt, ha tiszta szerelmével anyává lesz. De még eddig nem igen látszik meg, hogy, e sok írás és szó javító hatással lett volna a társadalomra. Úgy kell lenni bizonyosan, hogy annyira mélyen van a baj gyökere, hogy nagyon a felületen maradt mindenféle javító kísérlet, — v a g y talán nem ott és úgy fogtak a javításhoz, ahol és ahogyan kellene. A szent szégyen problémájának tárgyalásakor majd rámutatok a javító kísérletek fogyatékosságára. Ott inkább helyén lesz, mint a Haláltánc fejtegetésénél, hiszen ebben még igen halk szavú a bírálat. Most egyébként fontos az, hogy ha Berde nem eredeti is társadalombírálatában, nem teoretikus — 327
—
Erdélyi Magyar Adatbank
sok szóval, hanem, — mint már mondtam, — igaz meggyőződéssel áll igazsága mellett. Ebből következik, hogy társadalombírálata és ebből kinövő tendenciája nem efemer értékű ideológiaegyveleg, hanem maradandó, komoly figyelmeztetés a jobb felé. A nő sorsa a férfi, — a d j a válaszul Berde a büszke szavakra, hogy a férfi nem szállhat fel a nőhöz, mert kitépik belőle a szárnyat (Emmának). A nő sorsa a férfi, — de nem ura, zilált, kétlaki lény, aki egyszerre tudja megadni az övét testének, lelkének, — így egészíti ki gondolatát a Haláltánc-ban. E gondolatra építi műve cselekményét és e gondolat sugároztatja át tendenciáját. A Svájci H á z b a n gyógyulást kereső tüdőbetegek közt van Ginevra, egy feltünően szép ír leány, Madame Mercati és Foorte Hugh. Ginevra és Hugh a halált hordják magukban, Mercatinénak még van némi reménye. Hugh még Ginevra megérkezte előtt szívesen forgolódott az asszony körül azzal az előre lemondó semmit sem kívánó udvariassággal, melyet a folytonos együttlétel vonzódássá fejleszt, de a betegség eltilt attól, hogy szerelemmé legyen. Ám Ginevra „soha nem látott különös szépsége elragadta, szinte könnyre fakasztotta n é h a ; . . . zárkózott fensőség, öntudatlan különállása, felülemelkedése minden embernek . . . lelkét térdre kényszerítette” előtte (23. l.) E nagy szerelme, melynek fejlődését nagyon finoman rajtolja az író, fölébreszti Mercatiné féltékenységét. De aligha találná meg a módját, hogyan hódítsa vissza magához Hught, h a Prisse báróné, aki a vidám téli szezonra érkezik a Svájci Házba, ki nem oktatná. Más segítője is akad, akiről nem is tud, Ziegler, a túlfeszített idegzetű hegedűművész, aki szintén megszereti Ginevrát. Hugh után leskelődve, t a n ú j a lesz, mikor ez Mercatiné csábításának nem tud ellenállni. Ekkor arra kényszeríti, hogy mondjon le Ginevráról, vagy pedig elárul neki mindent. A finomlelkű ifjú nehéz helyzetbe j u t ; de a külső kényszerűségnél súlyosabb a z a belső, mely egyre jobban Mercatin é h o z csatolja. E kettős kényszerüség határozza meg sorsát, mely ellen hiába próbálna küzdeni. Reménytelen ifjúságának első, egyetlen üdvözítő reménységével, hogy alázatos, lemondó boldogságban szolgálja Ginevrát, küzdelemre kel későn ébredő férfiösztöne, mely sokáig gátba szorított féktelenséggel hajszolja őt Mercatinéhoz. Sorsához van kötve Ginevra sorsa. Az elhanyagoltság fájdalma lassan hatalmat vesz erős hitén, mellyel Hugh töltötte el akkor, midőn kitárult előtte szíve, majd Ziegler mond el neki mindent. Betegsége megsúlyosodott és nemsokára — elutazott, mint a hotel tulajdonosa mondani szokta azokról, akik meghalnak. Még Ginevra betegségének első napján feltámadt Hugh szívében a vád, hogy ő az oka a leány súlyos állapo—
328
Erdélyi Magyar Adatbank
—
tának, úgy is viselkedett Mercatinéval szemben, hogy ez megérezte, hogy „egy ragyogó álom káprázatos színeibe az első szürke lehelet hamvadt bele” (185. l.), de gyáva volt Zieglerrel és magával szemben is: nem mert vígasztalást nyujtani a szegény betegnek. Halála után egész hatalommal súlyosodott lelkére a vád és szörnyű gyötrődéssel kínozta a szerencsétlent. De Ziegler is rájött, hogy az ő őrült féltékenysége ölte meg Ginevrát és félni kezdett Hughtól, hogy kimondja rá a gyilkost. Mesteri kézzel rajzolja az író a belső történéseknek végzetes folyását, mely Mercatinét öngyilkosságba, Zieglert Hugh megölésére, ezt meg az őrültek h á z á b a viszi. Az író alapgondolata Ginevra és Hugh történetében teljesedik ki: Hugh lelke hódolattal hajolt meg a lány előtt és ezzel boldoggá tette; de testiségének felzaklatott kielégítetlensége Mercatiné rabjává görnyesztette és ezzel fölidézte boldogtalanságát és halálát. A két ifjú megható sorsa lesujtó bírálat a mai társadalomra, mely nem talál megbotránkozni valót azon, ha egy férfi „egyfelé térdelni jár és másfelé ölelni,” hiszen „egyik fél se rövidül meg vele”. „Csak az a fő, hogy egyik se tudjon a másikról” (189—190. l.) A Herrenmorálnak e cinikus felfogását az író annak az alakjának Pál-fordulásával is megcáfolja egyébként, aki éppen hírdeti ezt: Karanov, mikor igazán szeret és vőlegény lesz, rájön, hogy a szerelmi élet észszerű berendezésében nem okos dolog kétfelé szeretni, s „a boldogságnak egyetlen igaz formája mégis csak a z : magunkhoz ölelni azt, akit szeretünk” (234. l.) A jól elgondolt alapgondolatot művészien fejezi ki a mű cselekménye, mely folytonosan fejlődve egységesen halad a végső kifejlődés felé. Igaz, hogy a mese alapjában véve igen banális és elkoptatott tárgy: a férjes asszony hatalma a leány felett, amit Berde így fogalmaz meg ügyesen és helyesen kiegészítve: „Az asszony az erősebb, de a leány joga szentebb”. (232. l.) Ám az író újszerűséget tud adni a mesének azzal a környezettel, melybe helyezi: a mű a Svájci Házban, a tüdőbetegek Mekkájában történik és szereplői is mind eljegyzettjei a halálnak. Ez első pillanatra megdöbbenti az olvasót, de alkalmat a d az írónak, hogy egy sajátos világot teremtsen elénk, melynek új színei, új finomságai és új küzdelmei vannak és hogy a beteg testben szenvedő és küzködő ember oly vívódásait mutassa be, melyek a kényszerű lemondás és természetes jogát követelő vágy összeütközéséből származnak. E világ rajza tele van élettel és finomsággal. A sok szép részlet közül csak azokra a lapokra utalok, melyekben Hugh és Ginevra szerelmének fejlődését rajzolja (a IV. és az V. fejezet); meg arra a biztos művészi kézzel fölépített részre (XVII. fej.), mely Ginevra végső szenvedéséről szól. Egyébként külső, zajos eseményei nincsenek a betegek e bús világának; de annál több történik a lelkekben. — 329 —
Erdélyi Magyar Adatbank
Berde mélyreható, finom analizáló művészettel tárja elénk alakjai lelkét. I n k á b b ez elemzésekből, mint csendes és kevés cselekvésükből bontakozik ki előttünk jellemük is. Ginevra és Hugh ártatlan, nemes lényét különösen egész teljességében megismerjük. Mindketten úgy mentek a Svájci Házba, mint akiknek csak egy kötelességük maradt az életben: mindenbe híven belenyugodni, amitől övéik javulásukat várják, — bár ők már nem vártak semmit. Mégis gazdag kárpótlásnak vették minden reménytelenségükért azt a szerelmet, mely szívüket egymás iránt eltöltötte. Elfinomult lelküknek mély érzése szerelmüket oly magasságba emeli, melyben az élet reálitása elveszti erejét, d e minden kicsiség mély benyomássá válik, melyből boldogságuk örömet, boldogtalanságuk fájdalmat érlel számukra. Igy folyt volna nekik, kettőjüknek sokat, mindent jelentő apró, kicsi, de finom történetek közötti életük a b b a n a néhány hónapban, mely számukra ki volt már mérve. De Hught tapasztalatlansága olyan szerelembe rántja, melyet kielégítetlen férfiassága féktelen szenvedéllyé fokoz. Ez viszi Ginevra és Hugh csendes idillnek indult szerelmébe a tragikumot, mely nemcsak kettőjüket kívánja áldozatául, hanem azokat is, akik közül az egyik, Mercatiné, fölidézte, a másik, Ziegler, esztelen szenvedélyével kiteljesítette. E két alakban sokkal több a reálítás, mint Ginevrában és Hughban; de mintha mindketten inkább kényszerűségből, mint szabad akaratból cselekednének: Zieglert bomlott idegei, Mercatinét a tökéletesen romlott báróné hajszolják bele gonoszságukba. Hugh szerelme ébredésének rajza, Ginevra lelkének elemzése, midőn tudatára jut szerelmének, vagy midőn betegségében az elhagyatottság kínjai gyötrik, — a műnek a legszebb részei közé tartoznak. Mégis meg kell vallanunk, hogy némi fáradságot ébreszt az olvasóban a sok lélekanalizis, s ha talán kissé szűkmarkúbb lett volna e tekintetben az író, fokozta volna művének hatását. Hugh és Ginevra tragikus sorsa mindenesetre megrázóbb lett volna. Vagy talán ez a letompított hatás jobban odatalál az egész mű stílusához? Valóban Berde Mária megható gyöngédséggel állt tárgyával, embereivel szemben. Mintha csendes nyári „alkonyég záporozó aranyán” át láttatna mindent, — a darabost lesímítja, a rikítót elbággyasztja, a durvát eltakarja. Költői impresszióval festi a virágos tavasz pompázó és a fehér tél havas tájait, gyöngéd kézzel bontogatja a lelkek érzelmeit és csipkefinomsággal szövögeti a mese szálait. Igy lesz a Haláltánc az erdélyi irodalom egyik java értéke.
— 330 —
Erdélyi Magyar Adatbank
6. R . B e r d e M á r i a : A s z e n t
szégyen.
Az a halkszavú társadalombírálat, mely a Haláltánc-ból alig hallatszott ki, hangossá erősül A szent szégyen-ben. Súlyosabb a problémája, súlyosabb a harc is, melynek megvívását vállalta az író. Nagy és tiszta szerelmében elbukik egy leány, gyermeke lesz, — hogyan nézzen most már szembe a társadalommal, melyet itt a kis város képvisel gyilkos pletykájával, pöffeszkedő lenézésével, irígységből nagyra növelt erkölcsi felháborodásával? Az író bizonyítja, de mindnyájan tudjuk, hogy egy jórészben hazug világ áll itt szemben a szív jogával. Szellemesen, ötletesen, komolyan, gúnyosan, teljes fegyverzettel száll síkra az író ez utóbbi mellett, mégsem tud maradék nélkül meggyőzni igazságáról, mert éppen problémája olyan, hogy nem oldható meg megnyugtatóan másként csak úgy, ha a szokásos társadalombírálat fogyatékosságát kiküszöbölve nyiltan s z á m b a vesszük a vallásos érzést is a társadalom javítására hívatott tényezők sorában. Berde teljesen mellőzi a vallásosságot problémája tárgyalásában: nem is tudja megoldását másként adni, csak a materiálista világfelfogás ideológiájával. Pedig milyen üresen hangzanak e szavak a természet és a szív jogával szemben mérséklő és megnyugtató és irányt mutató vallásos érzéssel szemben, mely mindenkire, a társadalomra is kötelező legnagyobb keresztény erényt, a megbocsájtást, nyujtja írúl, vigasztalóúl, fölemelőül. Bizonyos, hogy a mű igazabb, meggyőzőbb és megnyugtatóbb lett volna, h a Berde elmélyedni tudó lelkével és alapos tudásával ki tudta volna szabadítani magát minden igazság nélkül való, ma már idejét mult szociológiájából. Ám itt is ki kell emelnem, hogy maga az iró becsületes meggyőződéssel állt felfogása mellett, s így h a nem értünk is vele egyet, tisztelettel kell tudomásul vennünk, amit hírdet. Ha csökken is emiatt m u n k á j á n a k értéke, mégis ki kell mondanunk, hogy A szent szégyen hatalmas művészi alkotás. A művet egy szegény varróleány emlékének ajánlja az iró. Lehet, hogy e leány története adta a z első gondolatot a regény megfoganásához: bizonyosabbnak tartom azonban, hogy rég ott vajudott ennek problémája is a z író lelkében, akit mint nőt, a társadalmi kérdések közül éppen a nőt legbensőbben és legsajátabban érdeklőn foglalkoztattak: a férfi és a nő joga és kötelessége, az anyaság fensége és mártirsága, vagyis a szerelem és anyaság tisztasága és tisztelete. Farkas Léni története aztán sietette, hogy az anyaságért megharcoljon. Hogy mennyire volt ez fő előtte, elárulja, hogy igen egyszerű mesét alkotott és az egész műben alig szerepel néhány ember. A külső történésnél itt is többre becsüli a belső történéseket. A lelki élet előtte a fő; ezt festi, magyarázza, analizálja, — de művészi mértéktartással és a mélybe hatoló pillantás igazlátásával. — 331 —
Erdélyi Magyar Adatbank
Müvész, de nő. Ez a d írásának sajátos igazságot, mely sokszor mélyebb, mint a férfiak igazsága, és megkapó érdekességet, mely az átlagból kiemeli. Asszonyi szívének mély érzelmével fogja át művének hősét és e vele érzés és együtt élés a d j a meg neki a kézséget, hogy a leány lelkét úgy tárja föl előttünk, hogy teljes és még a legnagyobb részletezés mellett sem lankadó érdeklődéssel kísérjük sorsát. Az egyszerű mesének egyszerű a menete is. Elég gyors tempóval halad egészen addig, míg a szerelmes fiut az apai parancs el nem szakítja a leánytól. Ekkor meglassúdik, mert a leány helyzete, lelkiállapota, m a j d vergődése egészen addig, míg öngyilkosságra nem s z á n j a magát, szélesebb és részletes e b b rajzot és elemzést követelnek. Ekkor kerül az előtérbe a leány anyja is, aki addig csendesen félre állott. Míg leánya falun van, rájön a titokra, megpróbálja hogy a fiú apjával hozza rendbe az ügyet, majd gyönyörűen megrajzolt lelki küzdelmek után diadalmaskodik benne az édes anya, aki megmentett leányának beteg testére borulva csak a csodásan megértő és megbocsájtó anyai szeretet egyszerű szavával a d j a leánya tudtára, hogy mindent tud és mindent megbocsájtott. Az anya és leánya így megharcolják diadalmas harcukat önnönmagukkal; most készülnek a harcra a világ ellen is. E harcukban természetes segítséget találnak a messze városban tanulmányait végző fiúban és testvérben. Ez a d j a azt a tanácsot, hogy húga menjen egy külföldi kis szanatóriumba betegsége idejére. A tanács helyes. A leánynak jót tesz a szokott környezettől való távollét: az anyaság tudata megerősíti és lecsendesíti. Mégis hátra van még a legnehezebb: felemelt homlokkal nézni szembe a kisvárossal. Ehhez a d j a meg neki az elszánást az a bizonyos szociológiai utópia, mellyel mi, olvasók, kibékülni nem tudunk. Minket sokkal jobban megfog és meghat a mű utolsó lapja. „Robogtak haza felé. A gyermek nyugtalankodott: éhes volt. A szűk helyen először vette karjába a kis unokát nagyanyja és alátartotta az élet fehér kútfejének. Ahogy odahajolt a leányához, a z odalátott az a n y a homloka fölé. És nehéz, áhitatos eldöbbenésben észlelte, hogy a még mindig sűrű és fényes gesztenyeszínű h a j b a n széles ezüst szallag dereng: ketté fésülve, körülkulcsolva a meghajtott fejet. Hirtelen saját hibátlan aranyh a j á r a gondolt és megértette: mennyivel nagyobb feladat hősnek lenni elagottan, mint é l e t i n d u l ó a n . . . ” Ez az, az ifjúság ereje, melyet megsokszoroz a z anyaság boldog tudata és acéllá edz a gyermek, a „gyémántkoszorú” — ez tud és mer szembe nézni az egész világgal és ez tudja kiengesztelni az ellenkező indulatokat és emberi kicsinyeskedéseket a megadásnak és az anyai áldozatosságának tisztességével. Berde Mária e művében is szép és tiszta magyarsággal, színesen és finoman ír. Azonban itt már, mint majd minden —
332
Erdélyi Magyar Adatbank
—
újabb alkotásában, észzrevehető az a küzdelme, hogy újszerűvé tegye stílusát. Hiszem, hogy nem külsőséges, nem divatszerű törekvés ez nála, annál nagyobb művész. Az impresszionista elégedetlensége ez a szavakkal, melyeket megkoptatott a használat és ízüktől, zamatuktól megfosztva elhalványított. A művész küzd és fárad, hogy intuiciója friss és tökéletes képét tökéletesen fejezze ki. Küzdelmének és fáradozásának eredménye a nyelv, mely ujonnan teremtve á r a d ki belőle. Igy kap új színt, új árnyalatot, út pregnánsabb jelentést a kopott szó és így terem az új szó is. Ez mindig így volt és így lesz a z igazi művésznél. Azonban m a ez divat a nem művészeknél is, és úgy érzem, hogy Berdét is megszédítette ez a divat, de csak művének első részében, melyben egy pár szava jogosan kifogásolható. Dehát ennyi szépséghibát könnyen elbír A szent szégyen. D r .
—
333
—
Erdélyi Magyar Adatbank
K i s s
E r n ő .
A PÁRISI IRODALOM 1925-BEN. Egy világváros szellemi vegetációjának lemérése számokkal még azoknak is sisifusi munka, akik ott ülnek a nagy moloch mellett s ujjaikat a z ütőereken tartják, messzelakó ember a z o n b a n nem vállalkozhatik rá. Ez a pár sor sem akar statisztikai kimutatás lenni, hiszen a földrajzi tagoltság sokkal nagyobb, semhogy nézőtávolságba juthatnánk a szellemi gyárkéményekhez. A rendelkezésre álló eszközök is olyan fogyatékosok, hogy segítségükkel nem tudunk bevilágítani a könyvespolcok rejtelmeibe. Tisztán folyóiratok ismertetéseire, hírlapok könyvszemléjére vagyunk utalva s arra a nagyon korlátolt számú könyvre, amely elvergődik a mi könyvkereskedéseink kirakatáig. Előre le kell mondanunk tehát arról a gondolatról, hogy teljes képét adhatnók a párisi bibliografiának. Ha mégis számokról beszélünk, ezek a számok csak épen annyit jelentenek, amennyit névértékük mutat, d e semmiféle következtetésre nem jogosítnak. A Pásztortűz 1926 nov. 7-i száma közli a világpiac könyvtermelésének nehány adatát. Ezt azonban csak nagy tartózkodással szabad fogadnunk. Nem tudjuk ugyanis, hogy az összeállítók vajjon a brutto vagy netto súlyt fejezték ki szám o k b a n ? Hiszen minden ország könyvtermelésének 50—60%-a papírkosárba hull, mert nincs irodalmi értéke. Ez a 60% csak a statisztikusokat foglalkoztatja s azt a közönséget, amelynek számára készült, de az irodalmi niveau szócsővei nem vesznek tudomást róla. A hitbuzgalmi munkák, sport, mezőgazdasági, szőlőszeti, erdészeti stb. népszerű és ismeretterjesztő művek, népies iratok, iskolai kézikönyvek, alsóbb ipari szakmunkák stb. stb. mind ebbe a rovatba kerülnek, s ezek száma légió. A Pásztortűz közlése szerint az 1924. évben a könyvtermelés ezeket a számokat mutatja: Németország 23.599, Japán 13.833, Anglia 12.706, Franciaország 9403, EgyesültÁllamok 9012, Magyarország 2085, Svájc 1630, Spanyolország 1490, Norvégia 1160 könyv. Nagy kérdés azonban, hogy ez a szám mindenütt az össztermést mutatja, vagy esetleg csak az átszitálás után maradt állományt? Hiszen ha ennek a beszámolónak hinni lehetne, akkor ez a nehány sor is elég reális alapokon nyugodnék. Franciaország könyvtermelése u. is 9403 —
334
Erdélyi Magyar Adatbank
—
lett volna 1924-ben. Mondjuk, hogy 1925-ben 10 ezer volt a mérőszám. Tegyük az említett 60%-ot úgynevezett irodalom tudatalattiba, s marad 4000. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy ennek a számnak majdnem fele Párisban látott napvilágot. Hiszen minden ország szellemi feszültsége gócpontokon koncentrálódik. Bizonyos azonban, hogy a gócpontok közül egynél különösen nagy arányokat ölt az energiák munkateljesítése. Erdélyi magyar könyvtermelésünk többé-kevésbbé Kolozsvárt összpontosul, a romániai román Bucarestben, a magyarországi Budapesten, az osztrák Bécsben s bármily sok legyen is Franciaországban a szellemi centrum, bizonyos, hogy a kábelvonalak Párisban aránytalanul megsokasodnak, ott legforgalmas a b b a piac, természetszerüen mindenki a párisi könyvkirakatokba igyekszik, mert ott látják legtöbben. Következőleg: a legnagyobb könyvtermelés Franciaországban is a metropolisban bonyolódik le, úgy hogy az ott megjelent könyvek számát 1925-ben közel kétezerre tehetjük. Ez a nehány sor 1195 könyv alapján készült. Nem mondok meglepőt, h a azt mondom, hogy a párisi könyvpiacon is a szépirodalom dominál. Az 1195 könyv közül 639 szépirodalmi tartalmú; részletezve: 159 irodalomtörténeti, 184 vers, 253 regény és elbeszélés, 43 színmű. 1. Az irodalomtörténeti művek irodalmi nagyságokkal, korokkal, irodalomtörténeti, vagy esztetikai kérdésekkel foglalkoznak; legtöbbnyire nemcsak adatok, h a n e m feldolgozások. A régi nagyságok közül Ronsard kapja a legtöbb rózsát, tíz könyv emlékszik meg róla születésének negyedik centenáriuma alkalmával s kiadják költeményeinek válogatott gyűjteményeit is. Lamartine válogatott művei is piacra kerültek ez évben több mint ezer oldalon s ebből az alkalomból öt m u n k a foglalkozik vele, s egy az anyjával, aki tudvalevőleg nagy hatással volt fia lelkének fejlődésére. Renan-nak és Rousseau-nak is a k a d két-két tisztelője, sőt a geniális csirkefogót, a franciák első nagy lírikusát, Villon-t is kiszedi öt század rétege alól Pierre d’Alheim (La passion de maitre Fr. Villon). Az u j a b b a k közül természetesen Anatole France áll a horizonton, hiszen ő 1924 októberében hunyt el, ő a legfrissebb tárgya a tollaknak. Összesen kilenc munkának a hőse, de egyik sem összefoglaló munka, erre még nem volt elég az idő érlelése. I n k á b b csak anekdotákat kapunk, sziporkáinak feljegyzését vagy jellemének megvilágítását ilyen vagy olyan oldalról. Kétségkívül Brousson könyve a legérdekesebb (Anatole France en pantouffel), amely hozzánk is eljutott. Belső ember volt Marcel le Goff is (An. France à la Béchellerie), így az ő könyve is komoly számításba esik France megítélésénél. Annyit már látunk, hogy a nagy mester nagyon különböző elbírálásban részesül mint ember és —
335
Erdélyi Magyar Adatbank
—
mint író egyaránt. A lapok közt van tömjénfüst, de van tövis is; Brousson könyve mellett már jelentek meg pamflettek is. Remy de Gourmont és Marcel Proust kerülnek még erősebb megvilágításba. Érdekes L. P. Quint könyve (M. Proust sa vie, son oeuvre), mert a bergsoni filozófia fogalmai, az inconscient és subconscient látószögéből nézi a költőt. Irodalomtörténeti szempontból sokkal fontosabbak azok a tanulmányok, amelyek Remy de Gourmont sokoldalú munkásságát méltatják. Egyik tanulmányt testvére J. Gourmont, a másikat házi orvosa, Voivenel írta, de minket főkép ez utóbbi érdekel: R. de Gourmont vu par un médecin, mert ez úgynevezett fiziológiai irodalmi tanulmány. Ezek az új szempontok kétségkívül új perspektivákat nyitnak, ha nem aljasulnak közönséges indiszkréciókká, mint Hatvany hisztérikus fantazirozása Adyról (Szerelem könyve). J. Gourmont helyesen mondja Voivenel könyvének előszavában, hogy a virágot nem sértjük meg, ha elemezzük a földet, amelyben kifejlődött, hiszen a virág és a génie azért csoda marad. Voiveneltől azért vártunk sokat, mert neki már jelent meg egy könyve 1925-ben: La maladie de l’amour. Ebben a könyvében Voivenel a szerelmet nem a továbbtermelés ösztönének értelmében veszi, hanem amint Etienne Rey is értette: mint reakciót a természet, vagyis az ösztön ellen. A szerelem lázadás a természet ellen, mert segítségével az ember felşzabadul s az ösztön vergődéseit értelmi gyönyörüséggé változtatja, vagyis a szerelemből művészetet csinál. De betegség is, mert elveszi a szabadakaratot s a z illúziók játékává teszi. A plátói szerelem áll a legfelső fokon, ez a nemi érzés ideálizmusa. Ezt a szerelmet gondolták a nagy filozófusok, Descartes, Spinoza, Kant, s a nagy theológusok, akik mind tiszták és testnélküliek voltak. Nem érdektelen tehát ennek a pszicho-fiziológiai tünetnek energetikai méltatása. Ennek a szempontnak alkalmazását vártuk volna Voivenel könyvétől Remy de Gourmont elemzésénél, annyival is inkább, mert Jean Gourmont bevezető írása is ezt helyezi kilátásba. Azt mondja u. is, hogy a z emberi test különböző funkcionális központjai közt, tehát pl. a nemi élet s a szellemi erő közt, van valami összefüggés. V a n n a k férfiak, akik nem férfiak, s akiknek szellemisége csodás fejlődést vesz a fel nem használt energia hatása alatt. Maga Remy d e Gourmont is megállapította már Voivenel előtt, hogy a nagy filozófusok, Descartes, Spinoza, Nietzsche, Kant s a nagy theológusok mind tiszták és testnélküliek voltak, hiszen ő is foglalkozott a szerelem fiziológiájával (Physique de l’amour, é s : Lettres à l’amazone). Sőt Jean Gourmont bevezetése szerint épen Remy Gourmontra lehet alkalmazni azt a megállapítást, amit fennebb mondtunk Kantról és társairól, de hogy mennyiben, ezt Voivenel könyvéből nem látjuk. Sok intimitást mond el kellő diszkrécióval, d e inkább Sixtine-nel, Remy barátnőjével foglalkozik, aki végtelen gyön-
—
336
Erdélyi Magyar Adatbank
—
gédséggel s türelemmel kezelte az írót. Van a z t á n egész sereg visszaemlékezés, portré vagy anekdota alakban. Gustav K h a n : Silhouettes littéraires; Willy: Souvenirs littéraires et autres; A. Albalat: Souvenirs de la vie littéraire etc. Irodalomtörténeti korokat tárgyalnak: Ferdinand Baldensperger (Le mouvement des idées d a n s l’émigration francaise 1789—1815), a romanticizmus kezdetéről szól, amit Brandes is tárgyal a Hauptströmungen etc. I. kötetében. Faguet m u n k á j á n a k folytatása is megjelent további két kötetben (Histoire de la poésie française etc.). — Az irodalmi kérdésekkel foglalkozó munkák közt kétségívül a legaktuálisabb André Breton két m ű v e : Manifeste du surréalisme, s a másik: Les p a s perdus. A szűrreálizmus magyarázatát kapjuk bennük. A surréalisme keveréke a bergsonizmusnak és freudizmusnak. Breton meghatározása szerint a surréalisme pszychikai automatizmus, amellyel az ember ki akarja fejezni szóban vagy írásban, vagy akármilyen más formában a gondolat reális funkcióját. A surréalisme a gondolat diktálása, kívül minden esztetikai vagy erkölcsi szándékon, mikor a z észnek ellenőrzése távol van. Mert a surréalisme értelemellenes, ami azt jelenti, hogy a z ész, az értelem akadályoz ennek a műveletnek a megértésében, ezt kell tehát megvakítanunk, vagy kioltanunk, hogy a velünk született intuitiv igazság jelentkezhessék és megnyilatkozhassék. Hogy valaki ezt a mesterséget gyakorolhassa, bele kell helyeznie magát a legpasszívebb, vagy legfogékonyabb állapotba, amelyre csak képes s írni kell gyorsan mindenről, amire nem gondoltunk, írni minden gondolkozás nélkül, anélkül, hogy átolvasnók, amit írtunk. Ennek magától kell jönnie és csak azt szabad leírni, ami így félig öntudatlan állapotban jött. A surréalisme tehát a tudatalattiság költészete. H a a z értelem nem ellenőrzi a tudatalatti megnyilatkozását, a keletkezett mű a z álom csodálatos összefüggéstelensége lesz. — Tristan Tzara a dadaizmus problémáját bontogatja Sept manifestes d a d a címen. Szerinte is az igazság fogoly bennünk, el kell altatni a csendőrt: az öntudatot, sarokba kell helyezni az értelmet, ezt a vén gouvernante-ot, hogy kezünkkel megfoghassuk a z igazságot, ezt a félénk kis leánykát.— A költészetről különben a szimbolista J. Royère-nek is jelent meg egy könyve: Clartés sur la poésie. — Igen nagyértékű a párisi irodalmi fakultás két tanárának könyve, Emile Legouis et Louis Cazamian: Histoire de la littérature anglaise, több mint 1300 oldalos munka, amely Taine világhírű angol irodalomtörténete és Gosse, Histoire de la littérature anglaise moderne c. m u n k á j a mellett minden könyvtár számára nélkülözhetetlen. Érdekes olvasmányok: Luppé, Les jeunes filles á la fin du XVIIIe— siècle; Edmond Locard: Policiers de roman et de laboratoire, az irodalom nagy detektiveit mutatja be pl. Poe, Gaborieau, Scherlock Holmes s a többi detektiv regényíróknál. Nagyon
—
337
Erdélyi Magyar Adatbank
—
tanulságos Voivenel két könyve: L’imagination féminine, é s : La raison chez les fous et la folie chez les gens raisonnables. A termékeny regényíró, Pierre Mille is szép könyvet hoz magával: Le bel art d’apprendre. Egyetlen szerencsétlenség, mondja, ha már nincs bennünk tanulási vágy. Ehhez a z o n b a n egy nagy dolog szükséges: meg kell őriznünk fiatalságunkat, vagyis a z életkedvet. Abel Hermant az írás tudományáról beszél (L’art d’écrire), hasonló ehhez Albalat könyve: Comment on devient écrivain? A felelet nagyon egyszerű: aki akar, a z nem lesz. Fő, hogy a z irodalmi inas előbb biztosítsa megélhetését m á s mezőkön, mert a z irodalmi munkálkodás nagy luxus, mondta már Flaubert. 2. A párisi Helikon labirintjein már n e h e z e b b a z eligazodás. Kortársak osztályozása amúgy is nehéz, mert a kortársak is emberek, akik lassankint átalakulnak. Cocteau, Quint, Soupault m a már nem azok, akik pár évvel előbb voltak. Mennyivel n e h e z e b b az osztályozás olyan korban, amely még nem találta meg önmagát. A klasszifikálást tehát elhagyjuk s csak általáb a n szólunk a verstermelésről. Párisban is énekelnek minden nuence-ban, ütemben, ütem nélkül, s z a b a d sorokban vagy a szonett szigorú hanglétrája szerint, alexandrinokban vagy p r ó z á b a n ; vannak szimbolisták, tradicionálisták, kubisták, dadaisták, szűrreálisták, parnasszisták, vannak férfiak, nők, kiskoruak és nyugdijas gráciák és a vers ömlik, ömlik. Nem olyan bőven, mint régen, de hát az aratás nem egyforma minden évben. André Fontainas szerint a verstermelés csökkenőben van Franciaországban. Míg 1875-ben 683 kötet vers jelent meg, addig 1922-ben csak 395, 1923-ban 286. Az 1925. év körülbelül emelkedést jelent, mert csak Párisb a n 184 a kötetek száma, ki tudja mennyit adhatott a v i d é k ? Ne feledjük el azonban, hogy ezek a kötetek néha nagyon füzetek. Sok a kiskönyv, akárcsak nálunk. Míg Marie Dauguet, vidéki hölgy jó testes kötetet hoz kosarában, Ricour de Bourgies 12 drb. szonettet már „könyvnek” nevez. Az isteni színjáték szereplői közt v a n n a k már elismert nevek, vannak ismeretlen nagyságok, köztük vannak, akiket magasztalnak s vannak olyanok, akik, úgylátszik, továbbra is ismeretlenek maradnak. Az ismertek közül kétségtelenül Francis Jammes megjelenése okoz legtöbb örömet, a z ő könyve mindig ünnepet jelent. 1925-ben mindkét kezében hoz egy-egy kötetet. Minden költeménye aranyszárnyú lepke, a lélek intim megmozdulása. A költőről Schnack is megemlékszik (Berliner Börs. Cour. 343. 1926.) s az ártatlanság költőjének nevezi. Csodálói bizonyára nagy tapssal fogadták Cocteau-t is, aki ezúttal összegyűjtve a d j a előbbi köteteinek tartalmát (Poésie). Fiatalos arrogancia, sokszor frivolság látszik költeményeiben, de tagadhatatlanul — 338
Erdélyi Magyar Adatbank
—
kiváló költői egyéniség, aki még sokat fejlődhetik. Sokoldalú. A francia nagy írókat általában jellemzi a sokoldalúság. Egyik sem marad meg exkluziv poétának vagy regényírónak, a legtöbb műveli az irodalmi műfajok valamennyiét. Cocteau is írt regényt, színművet, kritikát, csakúgy mint Claudel, Remy de Gourmont, Bourget, Anatole France vagy akármelyik. Maurras (Musique intérieure), Louis Lefebvre (L’allusion au bonheur), Fr. Paul Alibert, Heim, Hermant, Laurent Clarys, Droin (Paresse című költeménye igazán szép alkotás), Henry Charpentier (Océan Pacifique) neveivel találkozunk. A már nem élők közül Catulle Mendès, a kubista Apollinaire (két kötettel), a derék, nagyrabecsült Rodenbach, a kath. Humilis (igazi néven Germain Nouveau) könyvei láthatók a kirakatokban. Az ismeretlenek ott is igyekeznek egy-egy irói hatalmasság égisze alá menekülni: vagy neki ajánlják kötetüket, vagy támogató sorokat kérnek tőle. M. A. Saint-George Duhamelnek dedikálja verseit; Paul d’ Amarix kötetét J a m m e s mutatja b e ; a szegény vak poétának, Berthe Galleron de Calonne-nak könyvéhez Goffic írt ajánló ismertetést. A bevezető sorok nem hiányoznak a posthumus könyveknél, vagy a nemrég elhunytak új kiadásánál sem. Nau kötetét pl. Royère látta el bevezetővel, Humilis-ét Delahaye. A vallási inspiráció elég gyakori a francia poétáknál, sőt van kimondottan kath. irodalom is igen nagyszerű irókkal és költőkkel. Claudel pl. ma egyike a legnagyobb élő francia iróknak. P. Bourget, Francis Jammes, Mauriac, Montherlant, Nau, Pégny, L. de Cardonnel, H. Bordeaux stb. mind az elismert nagyságok közé tartoznak. E kath. színezetű költők közül Nau és Humilis könyvén kivül Gonzague de Reynold (L’ âge de fer) és L. de Cardonnel verseivel találkozunk. Humilis nehány szép költeményét (Le cantique à la reine, L’homme, Les mains) antologiába lehetne tenni. Le Cardonnel igazi lírikus. Papi ember, de neki is sokszor kell küzdenie a kétely s a hitetlenség őrléseivel. Költeményei a hit győzelmét zengik nagy lírai lendülettel. Fontainas szerint (Mercure de France 1925 febr. 15. n.) megérdemli „d’étre salué du titre entre tous glorieux de poète sûr, de vrai et bon poète.” Még van egy társa az egyháziak részéről, egy kanonok, aki az egyházi hierarchiában m a g a s a b b a n áll ugyan nála, de a költői hierarchiában még csak a káplánságnál tart: Camille Chiévrieux (La divine tragédie). Háborus költemények még mindig születnek, hol gyönyörül, hol szomorúságul. Rollin kapitány költeményeiről Foch maréchal azt mondja, hogy a h a z a lelke beszél belőlük. De ezek csak Foch maréchal szavai, amelyektől még nem emelkedik a költemények értéke. Ezzel szemben Maurice d’Auberlieu bársonyos versei (Le seuil illuminé) nemcsak a szerző lelkét símogatják, h a n e m a z olvasóét is. Szerző t. i. a háboru borzalmaitól eldurvultan, emberiességéből kiformáltan került haza a harc—
339
Erdélyi Magyar Adatbank
—
térről, de már visszaesett a normális élet atmoszférájába s megbékülten énekli a rendes polgári élet nyugalmának szépségét és jóságát. A női felekezetet huszonnégyen képviselik a párisi Helikonon. Noailles grófné hiányzik ezuttal közülök. Baronne Fauqueu képviseli őt a z arisztokrácia részéről posthumus könyvével: Les énergies. Szép, finom, gyöngéd versek; különösen a zenét imádja, „amelyhez tartozik a lelke.” Szemérem és tartózkodás diszkrét fátyla alatt maradnak Louise Dromart érzései, amelyek titkába nem lehet belátni. Nem parancsoló, gyilkos vagy zokogó asszony, h a n e m költő. Meg tudja választani tárgyát s kellő időben el is tud hallgatni, ami fel nem becsülhető erény egy nő részéről. Verseit különben 1924-ben az Akadémia is megkoszoruzta. Szerző részt vett a h á b o r u b a n is mint vörös-keresztes hölgy s megkapta a Légion d’honneur keresztjét is. A francia irodalomnak is van Krüzselyi Erzsije: Berthe Galleron de Calonne személyében. Némileg sorsuk is h a s o n l ó : már gyermekkoruk óta a csend rabjai. Berthe Galleron fiatalkorában vakult meg, aztán megsüketült. Férjhez ment s családi körben él férjével, gyermekeivel, barátaival. Nagylelkű és megható világszemlélet van költeményeiben (Dans m a nuit). Goffic méltán mondja a bevezetésben, hogy a sors gyermekei megtanulhatnak tőle egy nagy titkot: élni a csapással, anélkül, hogy gyülölnék azt. Érdekes egyéniség Claire Virenque, akinek most ujra kiadták három előbbi kötetét. Szerző arról nevezetes, hogy a z irodalmi ideálizmus ébrentartására jutalomdíjat alapított. Ő maga nyerte meg a saját díját szép, nemeshangú költeményeivel. A nők különben meg lehetnek elégedve az 1925. év sikereivel: nagyobbrészt ők vitték el a z első verstorna díjait is. Ezeken a verstornákon maga a publikum ítélkezik. A beérkezett műveket előbb átvizsgálja egy irodalmi áreopág, s a z arra valókat nyilvános üléseken felolvassák s a publikum szavaz. Erre az első verstornára 500 költemény érkezett be, amelyből 150 maradt a szakbizottság desztillációja után. Hat ülésen olvasták fel őket a publikumnak. Eredmény: a hat dijból négyet nők nyertek meg, a nagydíjat pláne egy tizenegy éves l e á n y k a : Sabine Jicaud, Őszi reggel c. költeményével. A költemény határozottan szép és hangulatos s valami csodálatos naivság és művészi öntudatlanság olvad b e n n e össze. A halhatatlanságot persze sokan keresik. Kaïry pl. egyszerre négy vastag kötettel sietett a publikum elé, nehogy ismeretlenül dűljön sírba. De még türelmetlenebb a fiatalság. Rimbaud esete óta minden 19 éves ifjú magán érzi a muzsák összes csókját. Amint Charpentier-től halljuk (Mercure de France ápr. 1. sz,). ma már Párisban elég gyakori a 16—17 éves poéta képe a kirakatokban. Charpentier is látta egy ilyen ifjú oroszlán fotografiáját, s mellette egy oldal kéziratát ugyanazon oroszlán körmöknek. Az arc elfogadható volt, de a kézirat hemzsegett a —
340
Erdélyi Magyar Adatbank
—
helyesirási hibáktól; hát az oroszlán tudvalevőleg nem táplálkozik — legyekkel. De a tehetség tehetség fiatal bőr alatt is. Minden fiatalsága mellett már jó művészt mutat Raoul Besancon könyve (Hélène a u x ramparts). És határozottan veszteséget jelent a géniális R. Radiguet korai halála († 1923-ban 20 éves korában), akinek verseiben (Les joues en feu) határozottság, finomság, s kifejezéseiben bizonyos nyugodt merészség van. Egyik könyve: Le diable a u corps; megtévesztő mesteriesség lappang benne. Léon Arcos szerint (L. Europäische Revue 1925. ápr. 12.) ő a z első, aki korunk érzésvilágának zavarait megfigyelte. Halálos óráján tett nyilatkozatai mutatják, hogy nem volt olyan rossz, mint a híre. Költeményei 14—17 éves korából valók. Önálló kötettel még nem lépett fel Michel Berveiller, de a Mercure de France 1925. dec. 15-i s z á m a hozza egy költeményét: Lux. Sokat lehet tőle várni. A szerkesztő megjegyzése szerint a szerző 15 éves s a Lycée d e Bourg növendéke. Aligha v a n a z o n b a n sok haszna a muzsáknak azokból a dadaista és szűrreálista ifjú sasokból, akikről Léon Arcos is beszél az Europäische Revue idézett s z á m á b a n , akik saját vallomásuk szerint is fiatalos arcátlansággal legfennebb csak skandalumot akarnak csinálni. Ilyen is a k a d a kiratokban. Egyikük pl. Non Odib név alatt (Dans la ménagerie) így beszél dadaista stílusban és helyesírással a z előző poétákról, a tegnapiakról: longue génération d’arrière — qu’à plaindre — voir hugo patapoum lamartine nouilles lacrymales leconte de lisle trop cuit musset tout minouch vigny ça ne vient pas sully prudhomme oh le pion gautier rien heredia néant banville dommage samain où qu’est sa main...
Költői értékének lemérésére minden magyarázat álljon itt kiadványának vezető „költeménye”: je suis lorsque lorsque je suis je suis lorsque lorsque je suis
tout j’ai j’ai tout tout j’ai j’ai tout
petit mal mal petit petit mal mal petit
tout à la à la tout tout à la à la tout
helyett
bête tête tête bête bête tête tête bête
s ehhez a szerző megjegyzése: „infinie en variétés tions”...
d’intona-
3. A b b a n a 253 könyvben, amelyet az elbeszélő irodalom termelt a z 1925. évben, vannak ugyan már nem élő írók munkái is, de csak a legközelebbiek; nem foglaltatnak a z o n b a n ebben a számban a régi írók művei, amelyek nap-nap után piacra kerülnek mindenféle kiadásban a Nilsson-féle miniature —
341
Erdélyi Magyar Adatbank
—
kiadástól kezdve a fényesen illusztrált díszkönyvekig. H. Cyril ad pl. ilyen sorozatot könyvkedvelők számára a kortársak főműveiből Collection française cím alatt. Túlszárnyalják valamennyit Mornay díszkiadásai. Pl. egy H. de Régnier La pécheresse 134 franc. Nagy és kis nevek változnak ebben a hosszú listában, tárgyban, előadásban, felfogásban annyira elütők, hogy alig lehet rajtuk áttekinteni. A nevezetesebbek közül Rosny aîné, Rosny jeune, Jammes, Régnier, Mauriac, Kahn, Bertrand, Carco, Prévost, Binet-Valmer, Delarue Mardrus, Béraud, Erlande, Quint, Soupault, Drieu la Rochelle, Lefebvre stb. tünnek legelőször szemeinkbe. Tárgy tekintetében könnyü, felszínen mozgó munkák mellett vannak a mélységekben járók is, amelyek a legbensőbb ereket érintik. Ezek az érintések azonban nem egyformán történnek. Lacherette regénye pl. (La bonitas) azt bizonyítja, hogy minden megvolt bennünk, ami az évek folyamán jelentkezik. Végigkíséri hősnőjét, Marie-et, attól kezdve, mikor formálódni kezd s mindenütt érezteti a változatlan szálakat. Szerinte tehát az egyén egyszersmindenkorra determinálva van lelke tartalmával, tehát hatalmában van a sorsa. Ez bizonyára tulzás, de érdekes m u n k á j a egy regényírónak. Már Pierre Dominique (La proie de Venus) a pszichiáterek felfogásával nyul a nagy k é r d é s e k h e z : az emberekben csak félbolondokat és öntudatlanokat lát, s különös gyönyörrel mutatja a z embereket, mint valami delirium zsákmányait, amely az őrjöngésig viszi őket. Nem a fenséget keresi az emberi szenvedésekben, mint de Vigny, h a n e m az utálatot. Irónikus, pesszimista m u n k á j a brutális jeleneteivel nem tartozik a felemelő olvasmányok közé. Mély problémát tárgyal, illetőleg folytat Charles Oulmont: La f e m m e a ses r a i s o n s . . . c. m u n k á j á b a n . A férfi és nő antagonizmusát keresi előbbi két regényében is (Adam et Eve; Le livre d e s amants) s ezt a kérdést folytatja itt is. Az elválasztás okait a szív, érzékek és az agy tevékenységének különbözőségében látja. Igen sötét szemüveget tett fel. Franciaország a pszichológiai regény hazája, így a megjelent regények legnagyobb részét e b b e a z osztályba sorozhatjuk, a k á r társadalmi, akár történelmi regények, akár csak nagyobb novellák, akár testes nagy könyvek alakjában is jelennek meg. G. Kahn regénye (Mourle) csak hosszabb novella, egy 60 éves férfi s egy fiatal lány házasságának története. Bölcsesség, finomság és művészet egyesül benne. Thierry Sandre (Le chèvreteuille) inkább pszichológiai tanulmány, mint regény. Goncourt-díjat nyert. Értékesebb Rosny aîné regénye (Les femmes d e s autres), melyben egy Don Juan-féle alakot mutat be. Filozófus, tudós, pszichológus egyesül benne a költővel. Régnier egy nemes urat mutat be, akit a viszonyok vidékre kényszerítenek egy nagynénjéhez s ott rágódik egy gondolaton, s végül magának tulajdonít egy bűntényt, amelyet —
342
—
Erdélyi Magyar Adatbank
nem követett el (Le divertissement provincial). Lemonnier regénye (L’amour interdit) angol földön játszik, ahol a szentírás hatalma még mindig nagy a lelkeken. Egy negyven éves nő szerelmét mutatja, aki inkább egy fiatal lány karjaiba kergeti kedvesét, semhogy vétket kövessen el vele. Ugyancsak a z angol lelket mutatja A. Javingnon (La tristesse d’ Else). Erlande két műve (Le crime et son e x c u s e ; La tragédie du consolateur) tisztán pszichológiai regények, Rosny jeune regénye (La pigeonne) szintén. Már Jammes regényében (Les Robinsons basques), vagy Béraud munkájában (Au capoucin gourmand) inkább a történet a z uralkodó, mint az analizis. Béraud neve eléggé ismeretes a mi közönségünk előtt is legújabb szenzációs könyve a l a p j á n : Ce que j’ai vu à Moscau. Pierre Mille műve (L’illustre Partonneau) egy opportunistát mutat be. Hőse, Partonneau, tud mélyen érezni, de nem képzelődik, nem álmodik, ott él, ahol van, s mindent felhasznál, amit a környezet nyujt. Sokszor az analizis problémával vegyül, mint M. Prévostnál (Sa maîtresse et moi), Mauriac-nál (Le désert d’amour). Máskor a probléma árt a pszichológiának. Marchard, aki már a z anyaságot tárgyalta (Tu e n f a n t e r a s . . . ) , most L’ oeuvre d e chair címen azt igyekszik tudományosan igazolni, hogy a férfi polygam. Ez tény, amit el kell fogadni, mondja, s ez visszaa d j a a derüt az asszony arcéra. Nehezen hihető. És a szerző — asszony. A testvérszerelem problémája is nőben találta meg a megrajzolóját: Camille Pert, Amour défendu. Elemzés alá kerül a zsidó lélek átalakulása a milieu hatása alatt. Zangwill csak a londoni zsidóproletáriátus külső rajzát adta, a zsidó lélek elemzéséhez azonban Rosny aîné nyult először (La juive), aztán Proust (Du côté de chez Savann), a Tharaud-k (A 1’ ombre de la croix), Jaques de Lacretelle (Lévy, Silbermann), majd Rosny jeune (La courtisanne passionnée). 1915-ben Lecache (Jacob) és Lily Jean Javol (Noémi) világítják meg ezt a problémát, a m a z a férfi, utóbbi a női lélek átformálódását kíséri figyelemmel. Van elég háborus tárgyú regény is. Charpentier, a Mercure de France kritikusa, épen azon csodálkozik, hogy aránylag olyan kevés háborus m u n k a jelenik meg. Girard műve Renaissance díjat nyert, Duhourcain munkáját azonban az Akadémia jutalma sem teszi nagyértékűvé (L’enfant de la victoire). Akad nehány történeti regény is, különösen Jeanne d’Arc korából. Jeanne d’Arc állandó tárgya költeményeknek, regényeknek, színműveknek egyaránt. Legsikerültebb Perrin regénye (Quand l’Anglais régnait en France), amely tudományos lelkiismeretességgel rajzolja a kort. Azt mutatja be, hogy Jeanne d’Arc kifejezője kora szellemének, mint valami nagy költő. Olyan volt, amilyen csak a b b a n a korban lehetett. Szemérmetlen ripőkséggel nyul Jeanne d’Arc alakjához J. Delteil: könyve Charpentier véleménye szerint (Mercure de France jul. 15. sz.) —
343
Erdélyi Magyar Adatbank
—
a legszentségtörőbb könyv, amit írni lehetett a franciák nemzeti szentjéről. Exotikus, keleti tárgyú regény is gyakori, rendesen humoros, sokszor karikatura alaptónussal, v a n n a k azonban tanulságos m u n k á k is, amelyek megvilágítják a z idegen race lelkivilágát. Különösen érdekes ebből a szompontból Louis Charbonneau: Mambru et son amour c. regénye. Nem is hivatásos író műve, de mégis nagyon tanulságos olvasmány. Szerző megfigyelte egy fekete hölgy életét és történetét s szinte napról napra jegyzi a n n a k a menetét. Semmi magyarázat, semmi analizis s mégis megható látni, hogy ennek a fekete hölgynek is van lelke, benne is él s mozog a közös asszonyi lélek. Huszonhét könyv női kéz munkája. Mindeniknél találunk megfigyelést, pszichológiát is, de sokszor meglátszik, hogy a fantázia pótolja a tapasztalatot. Fournier az amerikai diákéletből veszi tárgyát (La parabole du mariage), jól ismeri őket s ügyesen mutatja be egyformaságukat. Mert sehol sincsenek annyira egy kaptafára húzva a z emberek, mint Amerikában. D’Houville egy gyermek történetét a d j a (Le chou) úgy, ahogy asszonyok tudnak írni; kedves mese gyermekek számára. Rachilde történeti regényt a d (Le meneur de louves) s nehéz problémáját fényesen oldja meg. Kiváló elbeszélő. Marcelle Vioux (Marie du peuple) csak növelte hírnevét új regényével. DelarueMardrus két munkával is szerepel. Ő a francia nőírók egyik legkiválóbbja, egyúttal egyetlen nőtagja a Párisban alakult regényírók szakszervezetének. Érdekes Charlotte Chabrier regénye: Une jolie femme meurt deux fois. Tulajdonképen Baudelaire kérdésére felel: ange, plein de beauté, connaissez-vous les rides et la peur de vieillir? Hja, a ráncok! s a hervadt rózsalevelek! S a regény hősnője kétségbesetten válaszol r á : inkább a halált, mint a hosszú, dísztelen haldoklást. A női hiuság sötét rajza. Annál kedvesebb Marie Gasquet regénye, amely azt az áldásos hatást mutatja, amit egy szent gyakorol egy békétlenkedő családra (Tante la capucine). Említsük még fel a nagytömegből Alain Gerbault elbeszélését: Seul à travers l’Atlantique. Szerző egy kis tízméteres yachton átment a z Oceánon a Gibraltáltól New-Yorkig minden segítőtárs nélkül. 102 napig volt a vízen, amíg megtette a hatezer kilométert. Elmondja nélkülözéseit, fáradalmait, szorongásait, d e azt az örömöt is, amit a nyugodt órákban érzett szabad, kalandvágyó lelke. Nagyon kedves művészi regény Marius-AryLeblond, vagyis a Leblond testvérek k ö n y v e : L’amour sur la montagne. Egy fiatal regényíró vidékre megy egy festő barátj á h o z s megszereti ennek nővérét. A lánynak jegyese van ugyan, d e vonzódni kezd a z íróhoz, mert ez kifejezi szavakkal azokat a szépségeket, amelyeket eddig sejtett ( de nem tudott, mert nem volt, aki tudatossá tegye benne őket. Vőlegénye erre nem gondolt s valószínűleg nem is tudta. A festő nem bánná, —
344
Erdélyi Magyar Adatbank
—
ha az író elvenné nővérét, de az író nem akarja boldogtalanná tenni a vőlegényt. Ő különben is elvégezte már a küldetését: megnyitotta a fiatalok szemét, szubtilisebbé tette a vőlegényt is, magasabbra emelkedtek a szerelemben, házasságuk boldogabb lesz s csak hálával fognak rágondolni. A művésznek nem az a feladata, hogy maga gazdagodjék mások szenvedéseivel, hanem hogy boldogságot adjon a gyöngéknek. Mulatságos történet a Maurice Larrouy-é (Coups de roulis). Egy úgynevezett katonai szaktekintélyről van szó, aki a képviselőházban nagyszerű tanácsokat a d a tengerészeti miniszternek. A miniszter aztán tengerre küldi, hogy értékesítse tudását s a kávéházi Conrád maga belátja, hogy nem tud semmit, mert ahhoz, hogy valaki tanítson, az inasságon, kell kezdeni a mesterséget. 4. A drámairodalommal gyorsan végezhetünk. Alig egy-két kiváló a k a d a b b a n a 43 darabban, amelyből a könyvpiac utján részesülünk. Bizonyosan nagyobb volt a színházi forgalom új darabok bemutatásában, azonban nem kerültek nyomdafesték alá. A színmű nem keresett olvasmány seholsem s épen ezért nehezen is talál kiadót, pláne ha a kritika nem nyilatkozott róla elismerőleg. Ismert nevekkel itt is találkozunk. Rostand, Bernstein, Donnay, Sée, Zamacois a kiválók közé tartoznak. Ami a darabokat illeti, talán legtöbb gondolatot találunk Charles Foix d a r a b j á b a n : Prométhée. Prometheusz megszabadul, mikor Krisztus megszületik; ez jelzi a régi istenek összeomlását s az új Isten uralmát. De Krisztust is keresztre feszítik. Egy kereszt áll aztán s egy paraszt hívja Prometheust, hogy térdeljen le a kereszt előtt. Prometheus nem teszi, mert ő is isten, az emberi szellem istene, annyi minden jónak kitalálója, luciferi istene az akaratnak és büszkeségnek, aki a vallásos, hívő ember oldalán gondolkozva áll a kereszt előtt, mint az új világ szimboluma. A költő felfogása szerint ez az antik szellem bevonulása a keresztény világba. A Prometheusz probléma különben elég kapós mostanában. 1925-ben akad még egy feldolgozója: Edouard Schuré (L’enchanteur). A legtöbb d a r a b a modern ember komplikált lelkivilágát s vegetációját figyeli vagy egészen a mélységekben, vagy csak — a bőrképleteknél. Legszebb ebben a tekintetben H. Bernstein d a r a b j a : La galerie des glaces. Ez egy modern művész lélek zúzódása, ami viszszaverődik a nagy versaillesi tükörteremnek, az életnek a falairól. Száz visszaverődés jön innen felénk és tőlünk; lelkekről van itt szó a különböző tipusokban, akik keresik egymást. Különösen a főalak, Charles, van megvilágítva s benne összpontosul a modern, fáradt ember vergődése. A kritika megállapítása szerint Bernstein nem írt még ilyen darabot. Rostand két színművel is szerepel: L’archange é s : La nuit des amants. L’archange háborús darab, egy aviatikus hősi munkáját és —
345
Erdélyi Magyar Adatbank
—
szolgálatait dicsőíti Georges sorsában. Nem lehet azt mondani, hogy Rostand teremtő ereje nagyon kopnék az idő folyamán. 1921 óta még minden év meghozta a maga termését, az 1925. pláne ikreket adott. És mindig versben és mindig lírai szárnyalással! Szép alkotás a Sée d a r a b j a : Le bel amour. Úgynevezett szép szerelem, a lelkek teljes harmóniája csak akkor lehet, h a nincs semmi, ami fátyolt vonna közéjük. De Lucien és Geneviève közt v a n valami s ezért nem lehetnek egymáséi, vagy legalább is a probléma megoldása eltolódik. Az akadály egy kicsit igen kitalált, olyanforma, mint Sardou Fedorájában. Érdekes különben, hogy az egész II. és III. felvonást kizárólag a két főszemély párbeszéde tölti ki Már Donnay vígjátéka (Un h o m m e léger) igazi telivér francia alkotás: a könnyű fajsúlyú modern világot látjuk benne, ahol a szerelem a minden s ahol szánakozva gondolnak azokra a szomorú régi időkre, 1875-re, amikor még a házasságtörést bűnnek minősítették. A darab különben ötletes s a szerzőt jóízlése visszatartja minden obscén jelenettől. Sacha Guitry a darab címébe (Une nouvelle étoile) szorította össze minden költői erejét: minden szerelemmel egy új csillag születik a z égen. A d a r a b b a n azonban szinte semmi cselekvés s ez három felvonáson huzódik át A szerző színművész s maga játszotta a főszerepet, de ez sem segített a helyzeten. Látunk egy zsidó darabot i s : Salom Asch, Le dieux de v e n g e a n c e ; nem nagy értékű. Dosztojevszkij Félkegyelmüjét áterőszakolták — vaudeville-é. Teljesen elhibázott próbálkozás. Jeanne d’Arc történetét Porché dolgozta fel (La vierge au grand coeur). A nők is megpróbálkoznak a színpadon, de igen csekély sikerrel. A világirodalom tud már felmutatni nagy regényírónőket, költőket, de valamirevaló drámaírót nem. 5. A tudományos irodalom megoszlása képzelhetőleg nagyon változatos. Még a gasztrológiának is a k a d számottevő képviselője Bouillard mesterben, kinek receptjeit jól ismerik Párisban s aki most kiadta művészetének leszűrődéseit: La gourmandise à bon marché. Nem lehet azt mondani, hogy a természettudomány a többiek rovására tulságosan lekötné a munkáskezeket. A régi hagyományok még nem haltak ki, a temetőket még mindig bontogatják: a történelem még mindig nagy tényezőjét a d j a a gyűjtőszámnak. A szoros értelemben vett történelmi munkák s z á m a csak 30, de h a hozzászámítjuk az egyháztörténeti (26), háboruról szóló (37), archeológiai (26), művészettörténeti (15) munkákat is, akkor ez a szám 134-re emelkedik: hogy mindjárt itt is m a r a d j u n k a z ismertetéssel, Párissal öt munka foglalkozik. Marcel Poète megírta egész történetét születésétől napjainkig. Érdekes Jules Bertaut írása a Boulevard-okról. Hogy veszítette el párisi jellegét a boulevard, hogyan lett vidékivé és internacionálissá. A Restauráció idejében a boulevard még a —
346
Erdélyi Magyar Adatbank
—
párisiaké volt, ahol a párisiak maguk közt voltak éjjel, nappal kávéházaikban, mulatóikban, színházaikban. 1872 óta a boulevard a nagyvilágé hivatalos épületekkel, mozikkal, nagy raktárakkal, de hiányzik a párisi előkelő világ s a párisi szellem... a boulevard agonizál. J. Banvill-nek, a Histoire des trois générations szerzőjének is látjuk egy m u n k á j á t : Heur et malheur des Français. Cabanès két könyvet is ír a császárról, Napoléon fizikai állapota van bennök előtérbe helyezve. Mert a történetírásnak is vannak gyomorspeciálistái. Ma már sok híve van a historikusok közt annak a felfogásnak, hogy az uralkodó fizikai állapota befolyásolja az ország történetét. A nagy Michelet-től pl. megtudjuk, hogy XIV. Lajosnak nemcsak palotái voltak, h a n e m volt mindenek felett egy történeti fontosságú fisztulája, úgy hogy XIV. Lajos uralkodását erre a két nagy szakaszra osztja: a fisztula előtti s a fisztula utáni korszakra. Ugyancsak Michelet m o n d j a : „Henri IV. signa entre deux diarrhées le rappel des Jésuites en France.” Szerinte a minisztelnöki szakácsoknak nagy befolyásuk volt Franciaország sorsára. Cabanès könyvéből is megtudjuk azt a megható dolgot, hogy Napoléon nemcsak aranyérnek örvendett világi életében, h a n e m rühes is volt. Lombroso kisütötte Napoleonról, hogy epileptikus, Cabanès megelégszik azzal, hogy tuberkolotikusnak mondja. Ezek mellett az orvosi látleletek mellett jóleső érzéssel olvassuk II. Miklós cár feljegyzéseit: Journal intime. Látjuk belőle, hogy a félelmes cár valójában szerény jó ember volt, erősen fejlett érzékekkel a családi élet nuance-aival szemben. Jorga is szerepel a párisi könyvpiacon egy kis történeti (Brève histoire des croisade etc.) és egy politikai munkával (Histoires des états balcaniques etc.) A világháboru hivatalos történetét is megírja s kiadja a nagy vezérkar még nagyobb kötetekben, de csak katonai szempontból. Megjelent Churchil könyvének francia fordítása i s : La crise mondial. Több munka hangoztatja, köztük Becker ezredes könyve, hogy a jövő háboruját a chémia fogja irányítani. Ez sovány vígasztalás Franciaországnak, mert a chémia terén Németország félelmesen vezet. Ezt mutatja már a Nobeldíj fizika-chémiai nyerteseinek arányszáma is. Mert 1901— 1925-ig a 48 díjból tizenhatot a németek vittek el, annyit, amennyit az angolok (9) és franciák (8) együttvéve. Kísért ismét a felelősség kérdésének megállapítása. V, Marguerite (a La garçonne etc. szenzációs szerzője) most Les criminels c. művében azt bizonyítja, hogy Poincaré, Viviani, Bienvenu Martin s a társaik csakúgy felelősök, mint a többiek. A végén mégis úgy dönt, hogy Ausztria a bűnös, de méginkább Németország. Hja, Németország sok gondot ad Franciaországnak. A politikai munkák közt három is foglalkozik Németország jelenlegi helyzetével. E. Seillière pl. arra mutat rá (Les pangermanistes d’aprèsguerre), hogyan igyekszik három német író megerősí— 347 —
Erdélyi Magyar Adatbank
teni a németek hitét a germán race fensőbbségében. Ez a három író: Thomas Mann, Keyserling és Oswald Spengler. Fichte is ugyanezt csinálta a napoleoni háboruk idején. Legnagyobb érdeklődéssel a z o n b a n mégis csak J. Granvilliers könyvét forgatjuk (L’Allemagne comme je viens de voir), amely inkább utazási, mint politikai munkának nevezhető. Francia szellemességgel csipkelődik ugyan, de azért érezhető b e n n e a rejtett félelem. Azt mondja, hogy eltünt a monokli, a katonatisztek ismert fegyverzete, legfennebb csak egy-egy ifjú izraelita orrán látható még. A tömeg különös élvezettel gusztálja a z élelmiszerüzletek kirakatait. Sok politikai párt van, d e valamennyi egyezik a Franciaország iránti gyülöletben. A pacifista mozgalom nagyon gyenge, ellenben a revanche eszme ott van minden arcon, a nép nem gondol egyébre, csak a bosszúra. Szóval: Franciaország nem alszik rózsákon. Az egyházirodalmi munkák közt kedves olvasmány Verkade holland festő önéletrajza, melyben megtérésének történetét beszéli el (Le tourment de Dieux). Az Erdélyi Tudósító közölte magyar fordításban. Guignebert azt mutatja ki (Les demi-chrétiens etc.), hogy a z első öt s z á z a d b a n még nem volt határozott árok húzva a keresztények és pogányok közt; voltak olyanok, akik többé-kevésbbé a régi kultuszhoz tartoztak, anélkül, hogy azért pogányok lettek volna. Divatosak a szentek legendái, de sok munka foglalkozik Krisztus történeti személyiségének bizonyításával i s : Grandmaison: Jésus d a n s l’histoire et d a n s le mystére. M. Goguel: Jésus de Nazareth, mythe ou histoire? A természettudományok összefoglaló címe alá 115 munkát helyezhetünk. Köztük van úgynevezett tudományos kutatás 53, orvostudományi 30, pszichikai és okkult 28, antropológiai 2, egészségtani 1, gasztrológiai 1. A tudományos kutatások közt kimagaslik rendkívüli értékével és eredetiségével Vernadsky könyve (La géochimie). Szerző tagja az orosz tudományos akadémiának. Nagyban foglalkoztatja a tudományos kutatókat a megifjodás, s általában az élet problémája. Metalnikov (immortalité et rajeunissement), Bohn (Les problèmes d e la vie et de la mort), Dartigues (La greffe de revitalisation humaine) tárgyalják ezt az izgató kérdést. Metalnikov inkább a Voronoff és Javorski-féle megifjítási teoriákat bírálja s azt hirdeti, hogy a megifjítás inkább csak az öregedés határainak kitolásában keresendő. Minden beoltásnál fontosabb az emberi szervezet meglevő erőinek és képességeinek megtartása s ez csak bölcs önmérséklet, önmegtagadás, kellő nevelés eredménye lehet. Dartigues a Voronoff teória eredményeiről számol be. E teória népszerű ismertetését olvasni lehetett a z illustration 1924 nov. 22-i s z á m á b a n is ilyen címmel: Le rajeunissement d e l’homme etc. (H. Ghilini). Voronoff teóriája szerint bizonyos mirigyek okozzák a nemző erőt, a termékenysé—
348
Erdélyi Magyar Adatbank
—
get, más szóval: a fiatalságot. Voronoff tehát ezeknek a szövet vagy sejtközi mirigyeknek kicserélésével kísérletezik. Minthogy az ember a majomhoz áll legközelebb, Voronoff m a j o m mirigyekkel helyettesíti az operálandók mirigyeit. Voronoffon kívül még Dartigues és Baudet végeztek Párisban hasonló műtéteket. Sok nagy tudóst, egyetemi tanárt, művészt, poétát operáltak meg, akik aztán visszaszerezték képességüket a szellemi munkára. Természetes, hogy Voronoff sok követőt talált s ma már mindenfelé végeznek megifjító operációkat. De az is természetes, hogy igen sokan kétkedéssel, sőt gúnyolódással fogadják ezt a mirigy csereberét. Voivenel orvos pl., kinek könyvéről már megemlékeztünk, így gúnyolódik Dartigues könyvével: Ime, az orvos befolyása az irodalomra! Szerezzetek párisi mirigyeket! A brómmal való visszaélés megszíntelenítette Flaubertnek, a L’éducation sentimentale szerzőjének képzeletét. A mirigyek visszaszínesítették X és Y képzelőerejét! Keressétek! — Bohn és neje is elemzik ezt a kérdést. Franciaországban t. i. nemcsak regényben és színművekben gyakori a társszerzőség, hanem a tudományos tevékenység területén is. A Curie pár hírneve pl. ismeretes mindenfelé a tudományos világban. Bohn és neje is együtt végzik tudományos kutatásaikat. H. Simmonet és Mme Bandoin is együtt adtak ki egy könyvet: La question des vitamines. A Bohn-pár könyve szerint a legtöbb ember úgy képzeli a z öregséget, mint valami lehajlást, amely az ifjúság emelkedése után következik. Ez tévedés. A halál jelei kísérik az embert a z individuális fejlődés kezdetétől fogva. Azok a fizika-chémiai változások, amelyek magukkal hozzák az öregedést, a szövetek és szervek differenciálódásának első stádiumaiban sokkal erősebbek, mint később. A vitális tevékenység romlása korán kezdődik, hogy azután fokozatosan mérséklődjék. Következésképen: hogy megfékezzük az öregedés folyamatát, hogy tágítsuk az élet időtartamát, nagyon korán kell a harcot megkezdeni, s a gyermeket szabályozni kell a növekedés útján a kellőképen kiválasztott chémiai anyagokkal. A megifjítási kísérletekre az a felfogásuk, hogy a fiatal egyén szexuális mirigyeinek átültetése adhat ugyan sarkantyút az öregedő organizmusnak, ezt a tények igazolják, de ezek csak muló ifjúsági illuziók, amelyek után gyorsított ütemű összeomlás következik. Az orvosi tudomány köréből említsünk fel még nehány érdekes könyvet: E. D u p r é : Pathologie de l’imagination et de l’émotivité; G. Roussy: L’état actuel du problème du cancer; Roy: De la connaissance et la guérison du cancer; Hesnard: Les psychoses et frontières de la folie. Huszonnégy könyv hírdeti, hogy a pszichika s az okkult tudományok (ésoterisme) sincsenek elhanyagolva francia földön. Különösen a véletlenül elpusztult nagy tudós, Geley munkája érdemel megkülönböztetett figyelmet: L’éctoplasmie et la —
349
Erdélyi Magyar Adatbank
—
clairvoyance. Olvassuk benne egyik médiumának, Ossoviecki lengyel mérnöknek csodálatos télékinétikus erejét. Elmozdított távollevő tárgyakat érintés nélkül (ez a télékinézia), szétnyitott valamit érintés nélkül (faculté d e dédoublement). Ezek nem spiritiszta szemfényvesztések, h a n e m tudományosan igazolt tények. Hasonló tartalmú a német Schrenk-Notzing munkájának fordítása, amelyet egyik erdélyi lapunk is ismertetett. Henri Duroille: Cours d e magnetisme personnel, 1100 oldalas könyvében megtanít a bennünk levő titkokra, szunnyadó erőkre, hogy miképen kell felhasználatlan erőket értékesíteni. És ez a csodálatos tudomány még a halottidézésre is képes, Lancelin hite szerint (L’évocation d e s morts). Hét útját tudja az élők és halottak közlekedésének. Rochas ezredes már bebizonyítottnak hiszi tapasztalati uton a reinkárnáció lehetőségét (Les vies succesives). A filozófiai művek közt ilyen tárgyú könyvekkel találkoz u n k : Piaget: Le langage et la pensé chez les enfants; Meyerson: La déduction relativiste; R. Guyon: Essai de métaphisique matérialiste; J. de Gaultier: La sensibilité métaphisique. A szociológia is sok tanulságos kérdést tárgyal. Bizonyára elsőrangú fontosságú a nő problémájának megvilágítása. Gina Lombroso asszony csodálatos elfogulatlansággal és határozottsággal nyul ehhez a témához La femme a u x prises avec la vie c. művében. A nő sem alsóbb, sem felsőbb lény a férfinál, de van köztük különbség: a nő más, mint a férfi, m á s az ízlése, rendeltetése, mások a képességei. Van egy nagyon okos megállapítása, amit az összes eton frizurák kedvéért ide is írok: a nő azt hiszi, hogy a férfi boldogabb, mint ő, s ő is boldogabb lesz, h a úgy él, mint a férfi. Ebből a z illuzióból folyik minden boldogtalansága, mert ez az illuzió az ő csekély itélőképességének az eredménye. A valóságban a nő arra született, hogy szeressen, anya és feleség legyen. Ugyanerre a végső következményre jut egy másik nő, Henriette Charasson is: Faut-il supprimer le g y n e c é e ? A zsidókérdés is előkerül egy svájci írónál: G. Batault: Problème juif. Az antiszemitizm u s Svájcban eddig ismeretlen volt, de most ott is gyökeret vert. Batault elfogulatlanul állapítja meg következtetéseit. Ne feledjük el az aviatika egy nagyszerű tényének a leírását, egy légi utazás elbeszélését: G. G. Nicaud: Le raid merveilleux de Pelletier Diosy. Párisból történt ez a repülés Tokióba Indokinán keresztül. Harmincnyolc óra alatt értek el Karachihoz, a h o v a földi utakon huszonegy napon belül nem lehet elérni. Az egész út 20.146 km., amelyet 120 óra, vagyis 5 nap alatt tettek meg, óránként átlag 168 km. sebességgel. A nevelésügynek is van egy kiemelkedő, szép és hasznos könyve: M. Caudel: Pour les étudiants étrangers au France. Az a z 556 könyv, amit tudományos irodalom alatt csoportosítottunk, fajok szerint következőképen oszlik m e g : tudo—
350
Erdélyi Magyar Adatbank
—
mányos kutatás 53, szociológia 50, világháboruról szóló 37, történelmi 30, okkult és pszichikai 28, egyházirodalmi 26, gyarmatügyi 24, archeológiai 24, utazási 22, politikai 26, folklor 20, filozófiai 23, katonai és tengerészeti 20, oktatás és nevelésügyi 18, művészettörténeti 18, orvostudományi 30, jogi 13, földrajz12, nyelvészeti 8, pénzügyi 4, antropológiai 2, grafológiai 3, erkölcstani 5, egészségtani 6, népesedési 1, gasztrológiai 1, matematikai 5, vegyes 51. Ismételnem kell, hogy ez az összeállítás nem megbízható, de nem is épen a szám a fontos egy világváros szellemi életének ismertetésénél. Ez a pár sor tájékoztatni akart a párisi szellemi munka irányáról és jelenségeiről. Inkább csak gondolatokat akart felkelteni, csak rá akart mutatni arra a tényre, hogy milyen szép az, mikor valahol a mezők tele v a n n a k dolgozókkal; a dal ömlik, a kezek m o z o g n a k : útjokon virág fakad és gyümölcs é r i k . . . R a s s
—
351
—
Erdélyi Magyar Adatbank
K á r o l y .
KVARC AZ ERDÉLYI MEDENCE FELSŐ MEDITERRAN GIPSZEIBEN. 1 A kvarcnak erre az érdekes előfordulására először a Kolozsvár melletti Békáspatakban levő gipszben akadtam. Később azon analógiánál fogva, melyben a települési viszonyokat illetőleg a békáspatakival a Torda környéki gipszelőfordulások vannak, ezeket is felkerestem. Az itt nyert eredmények a további kutatásra sikerrel kecsegtetve, a Mendencének több gipsztelepét kutattam át s átvizsgáltam továbbá az Erdélyi Nemzeti Múzeum Ásványtárának gipszanyagát is. Dr. Koch professzor az Erdélyi Medence harmadkorú üledékei közölt 4 gipsz szintet különböztet meg (1. I. 32, 76 l. II. 67, 158 l.) 1. a középeocen perforata rétegek a l j á n ; 2. a középeocen felső durvamész rétegek alsó h a t á r á n ; 3. a felső mediterran üledékek között; 4. a szarmat emelet rétegei között. Előfordulnak ezeken kívül gipsz betelepülések a pannoniai rétegek között is (2. 14 l.) Azok a gipszek, melyekben kvarcot találtam, valamennyien felső mediterran koruak. A Medence összes ily korú gipsz előfordulásait a z o n b a n nem kereshettem fel, a nevezett gyűjteményben sincs mind képviselve, így dolgozatom nem öleli fel a Medence összes felső mediterran korú gipszeit. A kimutatott előfordulások nagy száma s egyéb körülmények azonban elég alapot a d n a k a szélesebb körű általánosításra. A Medence m á s korú gipszeiben kvarcot nem találtam, pedig nemcsak igen sok múzeumi példányt vizsgáltam át, hanem a perforata rétegek alján levőt Nagykapusnál s a durvamész alatt levőt Magyargorbónál a helyszínen is láthattam. A hasonló körülmények között előforduló külföldi kvarcokat — mintegy összehasonlításul — majd dolgozatom végén említem meg. A használt irodalom, melyre dolgozatomban hívatkozás történik, a következő : - é md ő z p é k e c n e d e M i y l é d r E
ú r o k d a m r a h i y l é d r E
z a
z A
s é t n e l e J
.3
e c n e d e M Hugó: — . 1 1 9 1
i z s é r y l é d r e
Böckh
Dr. . 2
, t s e p a d uB
z A
— . 0 0 9 1
Antal: , t s e p a d uB
. l ó r i a s i l an i l k i t na
Koch . t e t ök
Dr. . 1 . I I— . I
ó z am l a t r a t
. i eyn
t z á gd l ö f
1 E tanulmányomról, előzetes jelentés alakjában, az Erdélyi Múzeum Egylet math.- és term.-tud. szakosztályának már az 1909. decemberében tartott szakülésén megemlékeztem. Magát a kész dolgozatot ugyanezen egyesület 1922 jan. 23-iki szakülésén mutattam be.
— 352 —
Erdélyi Magyar Adatbank
- i e y n émd e r e i m u e z ú M - . m r e T . r ik . 9
— . 3 1 9 1
- ő t í s e t rÉ
. m —
A .7
—
.
. t f a h c s l l e s eG —
. t ka r p - i e t t iM C.
. t s e p a d uB
t e z é t n i
i na t d l ö f
. 11
—
. l oeg
d n u
t f i r h c s t i eZ
. 51
—
. e g a l f uA
II.
—
. v y n ö k k é l mE . r ik s é r e d
d n u
. m
A
- s o v r o
h c o K
.8
. 21
, e i g o l a r e n iM d n u
e h c s i g o l a r e n i m . dB
r e d I.
z á g d l ö f
.6
—
A
. 01
s é
i vÉ —
. du t
i n a t d l öF
. t röt
k e n é s é l ű y g . l oeg
s e u e N rüf
. 61
Zirkel: F. r e d
. k a z s
. y n ö l z öK
e i h p a r g o l l a t s y rK
e i g o l a r e n iM
. lőr
i na t d l ö f
h c u b r h a J
s ’ k am r e h c s T
A
. k e t e z üF
t ezé t n i
a t a l z á v
h c u b r h e L
. m
. r á v s z o l oK
— . t l a t s n a s h c i eR r ü f
e c n e d e M
. r ik
i r á t y n á v sÁ
— . e s é t ne l e J
r a y g a m
t f i r h c s t i eZ
. e i g o l a r e n iM
g i z p i e L
. ő t i s e t rÉ
. i a t a l á k n um
. e i h p a r g o r t e P
. 5 0 9 1
i a s á l ud r o f ő l e
mu i r e t z s i n i my g ü z n é p
. r á v s z o l oK
e i g o l o eG —
l ü r ök
. a s á d a i k
. t s e p a d uB
n e h c s t u e d
e h c s i h p a r g o r t e p
Dr. . 8 1
. mr e t
. 5 0 9 1
. e i g o l o t n o e l a P r ü f
t t e z g é v
. d u t - .mr e t - s o v rO . 5
I I XXX k ó l á g s z i v
h c u b r h a J
. 41
ó t a t u k
. t s e p a d uB
. 2 1 9 1
. e v y n ö k v É
- r o d n á v r e d
k o t a l á k n um . 4
.k . 31
.k —
t f i r h c s t i eZ —
. 71
h c u b d n a H
. e i g o l o eG —
. n e g n u l Hientze:
I. A z e g y e s előfordulások leírása. 1. A békáspataki előfordulás. A gipsznek összeszakadozott telepe a Békáspatak árkában mintegy 200 m. hosszan v a n feltárva, de kisebb rögökben és d a r a b o k b a n előfordul gipsz a tordai országút mellett, a békás-szőlőskertben, sőt kerültek elő gipszdarabok Kolozsvár város területéről is egy Görögtemplomutcai ház alapozásánál. Mindezek a z egymáshoz aránylag közel fekvő előfordulások bizonyosan egy régebben összefüggő telep szétszakadozott rögei, bennük a kvarc megjelenési formája is ugyanaz, tehát összefoglalva szólhatok róluk. A békáspataki legszebb feltárásnál tisztán látható, hogy a gipsz kékes-szürke u. n. mezőségi márgára (felső mediterran) települ, melyben néhány Tellina Ottnangensis R. Hörn. kövületen kívül egy Delphinus féle koponyatöredéket is találtam. A gipsztelep, melynek egész vastagsága mintegy 6 m, uralkodólag rostos- és durvaszemcsés gipsz 1—4 cm. vastag rétegeinek sorozatából áll, közöttük alárendelten vékony homokkő és tufa rétegekkel, továbbá meszes márga rétegekkel. Ezek sűrű váltakozása a d j a a gipsztelepnek jól rétegezett, sőt a felső részén inkább levelesnek mondható szerkezetét. Finom szemcsés fehér gipsz (alabástrom) számottevő rétegben csak a telep legalján van, hol ez 25—30 cm. vastagságú. Ilyen anyagú a rétegsor felső h a r m a d á b a n levő 10—15 cm. vastag, erősen gyürt réteg is, mely fölött feltünő még egy 20—25 cm. vastag gipszréteg is, mely tömött anyagát illetőleg az alabástromhoz hasonló, de szürkés vagy barnás színű. Nevezhetjük ezt tisztátalan tömör gipsznek. A durvaszemcsés gipszek is hasonló színűek a bennük gyakran nagyon felszaporodó márgától. A rostos gipszek mindig tiszták. A gipsz rétegsorra felül legalább 1 m. vastagságban bitumenes mészkő települ, mely azonban már csak roncsaiban van meg. (4. I. 4. l.) Erre tovább ismét mezőségi márga következik. A gipszdarabok felületén a kvarc hamar feltünik, különösen a patak medrében levő darabokon. A víz ugyanis a gipszet oldja, így a gipszből mintegy kipreparálja a kvarcot. A gipsz belsejében levő kvarcok azonban már nehezebben ismerhetők —
353
Erdélyi Magyar Adatbank
—
fel, mert a gipsz széttörésénél ezek is eltörnek és minthogy sok gipsz és anhidrit zárványuknál fogva színük sem elütő, csak úgy vehetjük észre, h a a gipsz törési felületét késsel kaparjuk. A kvarcok között a megjelenési forma szerint a következő 4 tipus van: magános kristályok, szferokristályok, porózus testű alaktalan szemek és h a s á b formájú pszeudomorf alakok. A magános kristályok mindig körül ki vannak képződve s alakjuk a legegyszerübb, amennyiben csak az oszlop és a látszólagos törzspiramis kombinációjából állanak. E két forma viszonyos fejlettsége olyan, hogy a kristályok hosszúsága általában kétszer akkora, mint a szélessége. A látszólagos piramist alkotó két törzsromboéder a legtöbb esetben egyformán van kifejlődve. A kristályok többnyire nagyon aprók úgy, hogy némelyek szabad szemmel csak alig látszanak. 0,5—1 cm. nagyságúak szórványosan még találhatók, de nagyobbakra már alig akad példa. A legapróbbak víztisztáknak látszaknak, a nagyobbak zavaros fehér színnel áttetszők, a buzaszemnél nagyobbak, tejfehér színűek s átlátszatlanok. Minél nagyobbak a kristályok, annál jobban össze vannak repedezve, ami a lapokat töredezetten egyenetlenekké teszi s okozza, hogy aránylag már gyenge ütésre darabokra hullanak. Az a sok zárvány, mely a kristályokat többé-kevésbbé átlátszatlanokká teszi, vékony csíszolatban mikroszkop alatt nézve uralkodólag anhidritből, gipszből, alárendelten pedig kalcitból áll. Az anhidrit átmetszetei téglaalakuak. Nagyságuk 0,2 mm.-ig emelkedik. Eltekintve alaktalan szemcséitől, a gipsz zárványoknak is ez az alakjuk, ami kétségtelenné teszi, hogy anhidritből alakultak át. Ezt bizonyítja a pszeudomorf alakon kívül az is, hogy bennük néha még át nem alakult anhidrit szemcsék is vannak. Sőt egy ízben találtam egy 0,1 mm. nagyságú olyan téglaakú zárványt is, mely haránt felerészben még anhidrit, másik felerészben már gipsz. A kalcit a kvarcnak rendes, de az előbbiekhez viszonyítva csak alárendelten megjelenő zárványa. Alaktalan szemcséi vagy roncsolt törzsromboéderei legfeljebb 0,2 mm.-t érnek el. E zárványok különösen a nagyobb kristályokat annyira telezsufolják, hogy azok belseje gipsz módjára faragható. Elhelyezkedésük a kvarcban iránynélküli, csak annyiban van szabályosság, hogy a kristályok legkülső 0,2 mm. széles rétege zárvány nélküli szokott lenni. A szferokristályok sok kristályegyénből gömbsugárszerüen összenőtt 0,2—2,5 cm. átmérőjű gömbölyded alakok. Az őket alkotó kvarckristályok kiképződött szabad vége épen olyan kombinációval bir, mint a magános kristályok, épen olyan fehérek és repedezettek is. Egy ilyen szferokristály vékonycsíszolata mikroszkop alatt a következő szerkezetet mutatja. Középponti 2 mm. átmérőjű magva quarzin szferokristály, melyben alig akad egy-egy anhidrit zárvány. Erre kifelé apró poliedrikus kvarcszemcsékből álló 0,3 mm. széles zóna következik, melyben —
354
Erdélyi Magyar Adatbank
—
anhidrit, illetőleg gipsz zárványok már bőségesen vannak. Á következő 0,3 mm. széles zónát ismét zárványtalan quarzin alkotja s erre következik a legkülső öv, melyet a szferokristály felületén látható kvarckristályok alkotnak, melyek a z ismert zárványokban ismét gazdagok. A fentebb említett quarzin közelebbi szerkezeti leírásába itt nem bocsátkozom, mindössze annyit említek meg, hogy az itt tapasztaltak is megerősítenek a b b a n a korábbi nézetemben, hogy „ a q u a r z i n s z e r k e z e t i l e g n e m h o m o g e n t e s t , h a n e m lutecit elemekből m á s ,
v a n m i n t
lutecit
felépítve” rostok
(4.
I.
17.
l.),
illetőleg
a
q u a r z i n
n e m
i k e r s z ö v e d é k e .
A szferokristályokról letördelt és a magános kristályokon etetési kisérleteket is végeztem. A fluorsavval előidézett etetésidomok azt a meglepő eredményt adták, hogy az így megvizsgált 120 kristály kivétel nélkül composit kristály. E tekintetben megegyeznek tehát a porfirkvarcokkal, de míg azoknál egy composit kristályban két kristály egyénnél többet csak kivételesen találtam (4. II. 188. l.), addig ezek a composit kristályok kivétel nélkül 4 kristály egyénből (2 jobb- és 2 balkvarc) állanak, tehát braziliai és egyúttal dauphinei ikerösszenövések. A kvarcnak most leírt két tipusa csak a z alabástromszerű gipszekben fordul elő, míg a következő harmadik tipus csak a durvaszemcsés gipszekben. Ebbe a tipusba azok a kvarcok tartoznak, melyek s z a b a d szemmel nézve 3—4 mm.-nél nem nagyobb, fehéres színű, fénytelen felületű s egészben véve gömbölyded szemeket alkotnak. Annyira szivacsos szerkezetűek, hogy kisebb nyomással is porrá zúzhatók. Megjelenésük egyes rétegekben a z o n b a n olyan tömeges, hogy mennyiségük szinte vetekedik a bezáró gipsszel. Ilyenkor az egyes szemcsék össze is v a n n a k egymással nőve s ekkor a gipsz gondos kioldása után a kvarc összefüggő laza tömeg a l a k j á b a n marad vissza. Mikroszkop alatt részint magános, de kristályalakot nem mutató szemeknek bizonyulnak, részint quarzin maggal biró szferokristályoknak, melyek külső zónáját alkotó kvarcoknak szintén nincs kristály formájuk, hanem egészen szabálytalan, legtöbbször karéjos körvonaluak. A quarzinban zárvány itt sincs, annál több van azonban a kvarcszemcsékben, mégpedig egyforma sok a magános és a szferokrislályokhoz tartozó szemekben. Néha a már ismert alakú és nagyságú anhidrit, gipsz és kalcit zárványok mennyisége oly nagy, hogy maga a kvarc tulajdonképen csak rostaszerű váz. A kvarcnak negyedik tipusa szabadszemmel csak azon egyetlen gipszdarabon látszik, melyet a Békáspatak medrében találtam s amely anyaga után itélve a gipszrétegsor felső részén levő tisztátalan tömör gipszrétegből származik. Ennek a darabnak a víztől szépen kipreparált felületén azonnal feltünnek a z egymást keresztező repedések s nehány hófehér alabástrommal —
355
Erdélyi Magyar Adatbank
—
kitöltött kockalakú üreg átmetszete. Ezek az üregek, melyek egyikéből a kitöltő alabástromot lassan rácsurgatott vízzel sikerült is kioldani, kétségtelenül kősó kristályok kioldódása folytán jöttek létre, épen úgy, mint az ugyaninnen származó bitumenes mészkő hasonló üregei (4. I. 7. l.) A különbség csak annyi, hogy itt az üregek fala többé-kevésbbé bedomborodik az üregek belseje felé, ami azonban magyarázatát találja a gipsznek a mészkőnél nagyobb plaszticitásában.
1.kép. Kettéfűrészelt tisztátalan tömör gipszdarab. Baloldali felén kivehetők a repedések és egy fehér alabástrommal kitöltött kockaalakú üreg. A jobb oldali felén a deformált kocka alaku üregből majdnem egészen ki van oldva az alabástrom. 1 /3 term. nagyság.
Az említett repedéseket gipsz tölti ki ugyan, de a repedések falát kvarc kérgezi be, valamint a kocka alakú üregek falát is. Ez a bekérgező kvarc 1—2 mm. hosszú, fehéres, fénytelen, hosszúkás hasábokból áll, melyek egymás mellett lazán állanak s megnyulási irányukkal a repedések falára merőlegesen helyezkednek el. Vékony csiszolatban mikroszkop alatt rövidebb vagy hosszabb téglaalakú átmetszetet mutatnak. Optikai tekintetben a kvarc semmiféle szabályos viszonyban nincs a téglaalakú formával, sőt gyakran optikailag különbözőleg orientált több kvarc egyén alkot együttesen egy téglaalakot. Zárványok tekintetében is különbözik az előbbi kvarctipusoktól, kalcit ugyanis ezekben is szokott lenni, de anhidritnek és gipsznek alig a k a d benne egy-egy foszlánya. Nagyon figyelemreméltó, hogy ilyen alakú kvarc ritkábban előfordul a durvaszemcsés gipszekben is, hol azonban csak mikroszkoppal ismerhető fel. Egyesek itt magánosak, mások a szferokristályok felületét al—
356
Erdélyi Magyar Adatbank
—
kotó szabálytalan kvarcszemcsékhez v a n n a k nőve úgy, hogy azokkal optikai orientációjuk is megegyezik. A kvarc ezt az idegen formát kétségtelenül más ásvány után vette fel, mely az alak mellett az előfordulási körülményeket is tekintetbe véve, nem lehet más, mint anhidrit. Mint ezt megerősítő körülmény megjegyzendő, hogy a szentbenedeki mélyfurásból származó egyik anhidrit darabból készült vékony csiszolatban az apró anhidrit szemcsék tömegében, mint alapanyagban szétszórt nagyobb anhidrit kristályok a külső formát, sőt egészben véve a nagyságot tekintve is szinte hajszálnyira ugyanolyanok, mint egyes durvaszemcsés gipszekben ez a kvarc. A kvarc e pszeudomorf tipusánál leírt gipszdarab az egyedüli, melyben a kvarc repedések mentén sorakozik, illetőleg üregek falán ül. A többi gipszbe a kvarc rend nélkül van beágyazva, de a gipsz rétegsor különböző rétegeiben nem egyforma sűrűn. Legtöbb kvarc van a rétegsor legalján, hol a kvarc a mezőségi márga és az alabástrom érintkezési vonalán 0,5—2 cm. vastagságban valóságos réteget alkot, de itt a kvarc egészen össze van morzsolódva s helyenként ez a roncs kalcedonosodni is kezd. Mikroszkop alatt azonban ez az összetört kvarc épen olyan képet mutat, mint az alabástromban levő kvarckristályok. Ez a kvarcréteg itt úgy keletkezett, hogy a leszivárgó víz a márgán át nem hatolhatván, annak a hátán folydogált tovább, folytonosan oldva a márgára települő ala-
2. kép. Gyürött gipsz rétegek. Az alsónál érdekes, hogy a gyűrött réteghez két szomszédos rétege plasztikusan idomul. A második szép szabályos redőkbe gyűrt durva szemcsés gipsz réteg, alsó szomszédja rostos gipsz, mely a ráncositó erő hatására lépcsőzetesen elvetődött. A harmadik alabástromszerű gipsz, begyürt márgás anyagokkal. Jobb és bal végén a gyűrődés meglehetősen elmosódott. A legfelső gyűrődött réteg csak 3 mm. vastagságú. ½ term. nagyság.
— 357 —
Erdélyi Magyar Adatbank
bástromot, melyből aztán így a kvarcristályok kiszabadultak s valóságos réteggé halmozódtak fel. A szétmorzsolódás oka lehet egyfelől a gipszrétegsor nyomása, másfelől ennek a márgán való megcsúszása. Általában az alabástromban kevés kvarc van, a durvaszemcsés gipszek azonban sokszor szinte zsufolva vannak vele, de mennyiségük ezekben sem egyforma. Rostos gipszben kvarc nincs, hiányzik a gipszrétegek közé települő márga rétegből is s az ugyanígy előforduló dacittufa és homokkő is csak olyan kvarcot tartalmaz, mely eredeti alkotó részük. Gyakran fordulnak elő e gipsz telepben olyan rétegek, melyek többé-kevébbé erősen össze vannak gyürve. Ezt már Dr. Koch is észrevette, sőt a gyürődés okát is megmagyarázta (5. XII. 141. l.). A gyürődés foka tág határok közt ingadozik, épen ilyen nagy a változatosság a formában is, úgy hogy valóságos kis tektonikai gyűjtemény állítható össze belőlük. Ha a réteg gyürődése oly erős, hogy a ráncok szárnyai szorosan egymáshoz préselődnek, az eredeti réteg sokszor annyira elmosódik, hogy csak a réteg hátának gumós felülete árulja el a réteg gyürődött voltát. Gumóssá ugyanis az összegyürt réteg felületét a redők kiálló gerince és bubjai teszik. Az alabástromszerű gipszréteg szintén ilyen gumós felületű s legtöbb esetben csak erről lehet felismerni gyűrődését. Erős gyürődésnél az illető
3. kép. Alabástrom felület látszólagos repedésekkel s ezekben többnyire összemorzsolódott kvarccal és márgával, melyek ide tulajdonképen begyűrve vannak. 2 /3 term. nagyság.
rétegbe valósággal begyürődik sokszor a szomszédos más anyagú réteg is. Ha alabástromba agyagos réteg gyürődik így — 358 —
Erdélyi Magyar Adatbank
be, az az erős nyomásnál a gipszben finoman szétmorzsolódik s okozza az alabástrom márványos rajzolatát. A békáspataki gipsztelep legalsó részén levő alabástrom rétegnél ezt a jelenséget azért kellett külön kiemelni, mert ennek a z alsó felületén a kvarc látszólagos repedések mentén sorakozik, holott ezek a kvarcok az alsó kvarcrétegből több-kevesebb márgával együtt ilyen begyüréssel kerültek az alabástromba. Ezt igazolja az is, hogy ezekben a látszólagos repedésekben a kvarcok össze v a n n a k morzsolva. 2. Torda környéki előfordulások. Torda vidékén a szöllőskert mellett 3—4 m. vastagságra becsülhető gipsztelep É-D. irányú csapás mellett egészben véve függőlegesen jön ki a keskeny gerincen, melynek sárgás márgából álló K-i oldala meredeken esik le a Sósvölgy D-i részén levő sóstó felé. Nyugat felől a gipszhez nagyobb vastagságban dacittufa támaszkodik. A gipsztelep anyaga alárendelten alabástrom, főképen durvaszemcsés és rostos gipsz, mely utóbbiaknak 1—4 cm vastag rétegei a telepnek a békáspatakihoz hasonló jó rétegzettséget adnak. Kvarc itt is legtöbb van a durvaszemcsés gipszben, hol kifejlődése is ugyanolyan, mint a békáspatakiban. Az alabástrom már csak gyéren tartalmaz, de ebben is csak kristályalak nélküli porózus szemekben fordul elő. Mikroszkopi képük sem tér el a békáspatakiaktól. Rostos gipszben itt sincs kvarc. A Torda környéki többi gipszek m a j d n e m egy összefüggő nagy vonulatot alkotnak, mely Koppándnál a Dobogó-hegyen kezdődve, 10 km. hosszúságban Sinfalváig húzódik, sőt tovább az Aranyoson túl is folytatódik. (1. II. 68 l.) E telepek valamennyien alabástromszerű gipszből állanak, a rostos, még inkább a durvaszemcsés gipsz belőlük m a j d n e m teljesen hiányzik. A hatalmas vastagságú (10—12 m.) alabástrom telepekben rétegzettségnek szinte semmi nyoma nincs. Lehet, hogy eredetileg volt rétegzettsége,de ezt felismerhetetlenné tette a gipsz gyürődése, mire az egyes tuskók gumós felülete enged következtetni. E gipszekben legközönségesebbek a kvarcnak szferokristályai, magános kristályok nagyon ritkák. Ezeknek külső é s belső formájuk olyan, mint a békáspatakiaké. Porózus alaktalan szemcséket itt nem találtam, pszeudomorf kvarcot sem. Fordulnak elő azonban 1—2 mm. nagyságú síma felületű kalcedon golyócskák, melyek a kvarcszferokristályok központi kalcedon magjával mikroszkop alatt nézve tökéletesen megegyező képződmények s úgy foghatók fel, mint fejlődésükben visszamaradt kvarcszferokristályok. A vonulat legészakibb tagja a dobogóhegyi, hol a települési sorrend alulról fölfelé a következő: mezőségi márga, gipsz, bitumenes mészkő, coelestin és barittelepek, mezőségi márga, lajtabreccsia. A gipsz vastagsága körülbelül 10 m., benne szórványosan csak a legfelső zónában találtam kvarcszferokristályokat s nehány kalcedon golyócskát. —
359
Erdélyi Magyar Adatbank
—
A következő tag a torda—peterdi országút mellett, Szindtől É-ra van. A jól feltárt gipsz kb. 12 m. vastagságú s rá 0,5 m. vastag bitumenes mészkő, erre 1 m. vastag erősen biotitos dacittufa települ. Igen sok kvarc van a gipsznek a bitumenes mészkővel érintkező keskeny zónájában, honnan lefelé menőleg hirtelen fogy úgy, hogy 0,5 méterre a kvarcdus réteg alatt csak gyéren a k a d egy-egy szem, mélyebb szintekben meg egyáltalában nincs. Az itt előforduló kvarc szferokristályokat alkot, ritkábban kalcedon golyócskák is találhatók. A Szind DK-i határában levő gipsz települési viszonyára megfelelő feltárás h i á n y á b a n csak annyit mondhatni, hogy rá bitumenes mészkő települ. Az itt levő gipszben is találtam n e h á n y kalcedon golyót. A Mészkő községnél feltárt gipsz települése a következő: lajta konglomerat, b e n n e elég gyakori az Ostrea cochlear Poli., 10—12 m. vastag rétegzetlen alabástromszerű gipsz, majdnem 1 m. vastagságú bitumenes mész, melyre végül sárgás, palás márga települ. Rengeteg kvarc van a gipsznek a bitumenes mészkővel érintkező felső keskeny zónájában, de ez lefelé roh a m o s a n fogy s az alsó szintekből teljesen hiányzik. Egy-egy magános kristály is fordul elő köztük, de legnagyobb részük szferokristály. 3. A kajántó—magyarmacskási előfordulások. A m. kir. földtani intézettől kiadott „Kolozsvár vidéke” jelzésű (18. zóna, XXIX. rovat) 1:75.000 mértékű geologiai térképen a kajántói völgy egyik baloldali á r k á b a n Kajántó községen alul egy gipsz előfordulás van berajzolva. Bár e helyen többször kutattam, d e itt gipsznek nyomára sem akadtam. Megtaláltam a z o n b a n a gipszet innen mintegy 3,5 km.-re Kajántó község mellett, tov á b b á innen ÉK-re 4,5 km.-re Magyarmacskásnál a Cigánydombon. Bár ez utóbbi helyen a gipszrétegeknek csak pár arasznyi kibuvását láttam, de ez és a szétszórva heverő gipszdarabok minősége azt árulja el, hogy e két telep kifejlődése tökéletesen egyforma, sőt talán régen összefüggésben is voltak. Erre mutat az is, hogy a település mindkét helyen egyforma: t. i. mindkét helyen a gipsz alatt világos sárgás globigerinás márga van, ez alatt pedig hatalmas kifejlődésű dacittufa padok következnek. A gipsztelep Kajántónál 3 m. vastagságban van feltárva. Uralkodólag rostos és durvaszemcsés gipszből áll, 5— 10 cm. vastagságú dacittufa közbetelepülésekkel. Általában külsőleg is nagyon hasonlít a békáspataki előforduláshoz, sőt annyiban is, hogy alabástromszerű gipsz benne csak kevés van. A gipszben a kvarcok előfordulása és kiképződése is ugyanolyan, mint a békáspatakiban. Körül kiképződött magános kristályok és szferokristályok itt is csak az alabástromban fordulnak elő, de általában tömegesebben, mint a békáspatakiban. Igy h a a gipszfeltárás körül a réten heverő alabástrom tuskókat felfordítjuk, alattuk egész csomó olyan kvarcot talá—
360
Erdélyi Magyar Adatbank
—
lunk, mely az alabástromból szabadult ki, úgy hogy ez a víz (eső) oldó hatásának hosszú időn át ki volt téve. A kajántói gipsznél még egy érdekes jelenséget kell megemlítenem. Egy helyen közvetlen a gipszfészek mellett márgás jelenkori hordalékban, melybe a környezetből egyéb kőzetdarabok is kerültek (tufa, homokkő, bitumenes mész stb.), nagy számban fordul elő egy sajátságos kvarcos-kalcedonos képződmény, mely külsőleg szegletes szabálytalan alakjánál fogva hasonlít ugyan a hordalék egyéb kőzetdarabjaihoz, de csak külsejüket borítja pár mm. vékony kalcedonos kéreg, míg belsejük csak lazán van kitöltve kvarcos-kalcedonos anyaggal, sőt a kisebbek belül tökéletesen üresek. E képződmények magyarázata a következő: A hordalékba bejutott gipszdarabok anyagát a víz kioldotta, az így kiszabadult kvarcok rovására bekövetkezett a kalcedonosodás, ami a kioldott gipsztől hátrahagyott üregek falát kalcedon kéreggel vonta be s természetesen kalcedonosodásnak indult az üregben levő laza kvarctömeg is. Az ebből készült vékony csiszolat a még el nem kalcedonosodott kvarc szemcsékben tisztán mutatja azt a sok anhidrit és gipsz zárványt, mely a gipszben levő kvarcokra jellemző, ami tehát kétségtelenül bizonyítja is ezen kalcedonos gumók ilyen származását. Egyébként találtam olyan nagyon vékony kalcedonos héjú gumót is, melyből a gipsz még nem is volt tökéletesen kioldva. A kalcedonosodás, ha h u z a m o s a b b ideig tart, tökéletesen felemészti ezeket a porózus kvarcszemeket, ami4 kép. Odvas, kalcedonos gumó, nagyobbvel természetesen eltűnnek az is elkalcedonosodva. eredetet bizonyító anhidrit és 3/4részt már belsejében term. nagyság. gipsz zárványok is. Valószínű, hogy ilyen származású, de már tökéletesen elkalcedonosodott képződmény az a jókora dió nagyságú kalcedon gumó, melyet a macskási völgynek a gipszelőfordulással szemben fekvő lejtőjén a szántóföldön találtam. Ennek ugyanis vékony csiszolatában lutecit rostok szövedékétől (quarzin) körülzárva helyenként olyan kvarcszemcsék láthatók, melyek sok anhidrit zárványt tartalmaznak. 4. A gyula—csomafájai előfordulások. A magyarmacskási gipszelőfordulástól ÉK-re 5 km.-re, Gyula község K-i szélénél szintén ráakadtam a gipszre, ugyancsak e dombvonulat tulsó lejtőjén is Csomafájánál. A magassági és rétegdőlési viszonyok alapján mindkét hely ugyanegy gipsztelep kibuvása. Mindkét —
361
Erdélyi Magyar Adatbank
—
helyen csak szétszórt durvaszemcsés és rostosgipsz-törmeléket találtam, de meglehetős mennyiségben. Megfelelő feltárás hiányában a gipsztelep vastagsága itt 0,5 m.-re becsülhető s ez a felületet borító talaj után ítélve sárgás márga közé van települve. A durvaszemcsés gipszek itt is sok kvarcot tartalmaznak, melyek legnagyobb részt szintén alaktalan porózus szemek, de vannak 1—2 mm. hosszú, fehéres fénytelen hasábok is, amelyek — mint már a békáspatakinál szó volt róla — anhidrit után való pszeudomorfózák. Érdekes, hogy mikroszkoppal láthatni ez utóbbiak között olyan hasábokat is, melyekben egy-egy közbeékelt szelvény nem kvarc, hanem kalcit, vagyis egy pszeudomorf alakot kvarc és kalcit együttesen tölt ki. 5. A szentbenedeki előfordulás. Dés mellett, Szentbenedeken a felületen tulajdonképen gipszelőfordulás nincs, ismeretes azonban a m. kir. pénzügyminiszteriumnak a földgáz kutatással kapcsolatos mélyfurásaiból. Három furás volt itt, melyekből kikerült furómagvakat alkalmam volt átvizsgálni, bár akkor már azoknak nem volt meg a teljes sorozata. A gipszet, illetőleg a z ezzel megjelenő anhidritet mind a három furásnál megtalálták 57—90 m. mélységben. Vastagsága mind a három helyen 2,5 m. volt. Közvetlen felette 13—14 m. vastag konyhasó réteg fekszik, alatta pedig 2—3 m. vastagságú zöldes márga kapcsán 23—24 m. vastag dacittufa rétegsor következik. A jól rétegezett gipszrétegsor rostos és durvaszemcsés gipszrétegekből áll, továbbá anhidrit rétegekből, melyek azonb a n inkább a rétegsor alján lépnek fel tömegesebben. Kvarc csakis a durvaszemcsés gipszekben van a már ismert kiképződésben. Érdekes, hogy a rétegsor legalján levő durvaszemcsés gipsz csiszolatában mikroszkoppal barit is található. Ennek tégla vagy rombusos átmetszetű és átlag 0,l mm. nagyságú kristályai elég közönségesek a gipszet össze-vissza szeldelő márgás erekben. 6. A széki előfordulás. Az Erd. Nemz. Muz. Ásványtárában „Szék, sóbányaoldal” jelzéssel egy almanagyságú fehér alabástrom d a r a b van, melynek felületéből nehány fénytelen, fehérszínű kvarcszferokristály áll ki. A gipszből készült vékony csiszolatban egy szabálytalan alakú és gipsz zárványokkal telezsufolt kvarcszemen kivül egy apró quarzin szferokristály is látható. 7. A kolozs—virágosvölgyi előfordulások. Ugyancsak a nevezett Ásványtárban „Kolozs-alagút” lelőhelyről van egy tömör szürke gipszdarab, melynek csak csiszolatában találtam szabálytalan alakú s anhidrittel, illetőleg gipsszel telezsufolt kvarcszemeket, köztük olyanokat is, melyek quarzin mag körül szferokristályszerűen helyezkednek el. Á gipszben meglehetős gyakoriak apró (0,05 mm.) barit kristálykák is. A kolozsi előfordulástól nem messze, Virágosvölgy mellett a vasut bevágásban, szintén fordul elő gipsz, melynek merede—
362
Erdélyi Magyar Adatbank
—
ken álló rétege 0,5 m. vastagságban tarajszerűen áll ki a környező sárgás márgából. A jól rétegzett gipsztelep főképen durvaszemcsés s alárendelten rostos gipszből áll, alabástrom csak egy 10 cm. vastag rétegben fordul elő. A durva szemcsés gipszben sok kvarc v a n a szokott szivacsos kiképződésben. Az alabástromban már kevesebb, d e a kvarc ebben is alaktalan, porózus szemcsék formájában jelenik meg. Feltünő, hogy a durvaszemcsés gipszek kvarcaiból az anhidrit, illetőleg a gipsz zárványok majdnem teljesen hiányzanak, a z o n b a n sok apró kalcit szemcse v a n bennük épen úgy, mint m a g á b a n a gipszben is. 8. A parajdi előfordulás. Azok a gipszdarabok, melyeket Parajdon a Sóháta szakadékos oldalának homokos rétegei közül gyüjtöttem, mindössze 2 cm. vastag réteg töredékei. Anyaguk alabástromszerű, de rajta a réteg irányára merőlegesen elmosódott rostozottság is vehető észre. Bennük elég nagy számmal vannak fénytelen, fehéres, 1 mm.-nél nem nagyobb búzaszem alakú kvarcszemek, melyek hosszukkal a réteg síkjára merőlegesen helyezkednek el. Ezekkel a gipszdarabokkal szövetre, színre, vastagságra és kvarctartalomra nézve tökéletesen megegyeznek azok az anhidrit darabok, melyeket a z Erd. Nemz. Múzeum Ásványtárában „Parajd, Erzsébettárna” jelzéssel találtam. Az anhidrit vékony csiszolatban átlag 0,2 mm. nagyságú, uralkodólag téglaalakú anhidrit kristálykák irány nélküli halmaza, melyben a gipszesedésnek még semmi nyoma nincs. A gipsz a belőle készült vékony csiszolat szerint igen apró gipszszemcsék halmaza, melyben azonban nagy gipsz kristályokból összenőtt szalagok huzódnak át, melyek olyan alakú és nagyságú anhidrit zárványt, mint amilyenből az előbbi anhidrit áll, bőven, tartalmaznak. Úgy az anhidritben, mint a gipszben levő kvarcok részint egyetlen, máskor több kvarcszemcséből állanak s ez utóbbi esetben quarzin mag körül szferokristályszerűen helyezkednek el. Az anhidritben és a gipszben levő kvarcok között csak annyi a különbség, hogy a gipsz kvarcaiban az anhidrit zárványok már részben gipsszé alakultak s maguk a kvarcok össze vannak repedezve, az anhidrit kvarcai pedig épek s bennük gipsszé alakult anhidrit zárvány még nincs. A parajdi Erzsébettárna mellett a hegyoldalon talált gipszet és bent a tárnából származó anhidritet a külső formán kívül a mikroszkopos vizsgálat annyira közel hozza egymáshoz, hogy azokat ugyanazon réteg darabjainak tarthatjuk, melynek a tárnában maradt része anhidrit maradt, másik része pedig az átalakító hatásoknak kitéve gipsszé változott. 9. Az alsórákosi e l ő f o r d u l á s . Innen az Erd. Nemz. Múz. Ásványtárában több darab durvaszemcsés, alabástromszerű és rostos gipsz d a r a b van. A durvaszemcsés gipszekben sok fény—
363
Erdélyi Magyar Adatbank
—
telen, porózus s a rétegzés síkjára merőlegesen megnyult kvarc van, melyek mikroszkop alatt a szokott képet mutatják. Az alabástromban kevesebb a kvarc s ez részben hasonlít az előbbi kvarcszemekhez, részint jó kiképződésű kristályokból álló szferokristályokat alkot. 10. A balázsfalvi előfordulások. Balázsfalva vidékéről az Erd. Nemz. Múz. Ásványtárában két előfordulásból vannak gipszdarabok. Az egyik hely „Peru DNy-i oldalán a gipszbánya”, a másik „Magyarpéterfalvától DNy-ra 1 km.” Az előbbi lelőhelyről származó gipszek alabástromszerűek, az utóbbiról durvaszemcsések. A durvaszemcsés gipszekben aránylag kevés a kvarc, mely itt is laza, szivacsos szemeket alkot, mikroszkopos képük is a szokott. Az alabástromszerű gipszekben még kevesebb kvarc van, amely itt magános kristályok és jól kiképződött szferokristályok alakjában fordul elő. Az egyik alabástromba szabálytalan alakú, néha vaskos lemezes, dudoros kalcedon darabok v a n n a k begyürve. Olyanforma sajátságos megjelenés ez itt, mint a békáspataki alabástrompad alsó felületén a kvarcnak a begyürődése a gipszbe, csakhogy a balázsfalvi gipsznél ez a begyürt kvarctörmelék már elkalcedonosodott. 11. Az ompolyicai előfordulás (Alsófehér megye). Innen az Erd. Nemz. Múz. Ásványtárában „Ompolyica, Pareu Varului” lelőhellyel egy világossárga, kissé durvaszemű gipszpéldányt találtam. Ennek felületén s z a b a d szemmel is felismerhető volt nehány, barnás-fehér, kölesnagyságú kvarcszem. Mikroszkoppal vizsgálva, ezek részint szabálytalan alakú magános szemeknek, részint tökéletlen kifejlődésű szferokristályoknak bizonyultak a szokott zárványokkal. II. A kvarctartalmú gipszek geologiai helyzete. Az előbbiekben ismertetett gipszek mind felső mediterran korúak ugyan (bár egyesek a szarmata emelethez közel esnek), ezzel azonban pontosabb szintjük még nincs meghatározva, mert Dr. Koch szerint (1. II. 156. l.) a mediterran gipszek zöme a kősó testek alatt fekszik, csak kis részük fölötte. Újabban a z o n b a n az a felfogás (3. 24. l.), hogy a Medence redőiben kősónál régibb üledékek sehol sem kerülnek a felszínre s különben m a g a a kősó is a felső mediterranból az alsó mediterranba (schlier) helyezendő (2. 12. l.). A Medence egyhangú és kövületekben szegény üledékei között valamely szint pontosabb megállapításánál legfontosabb vezérfonalak a közbetelepült dacittufa rétegek, melyeknek alsó főszintája sem esik a kősó testek alá (2. 9. l.) A macskási és kajántói gipsznél említettem, hogy a n n a k feküjében hatalmas dacittufa rétegkomplexus van, melynek legszilárdabb anyagú 80 cm. vastag p a d j a a gipsz alatt körülbelül 25—30 m. mélyen fekszik. Kirándulásaimból tudom, hogy ez —
364
Erdélyi Magyar Adatbank
—
az a tufarétegkomplexus, mely innen K-re Iklódnál a térszín alá sülyed, majd az apahidai ívben ismét a felszínre kerül, É és ÉK-felé pedig Sólyomkőnél várromszerüleg kiemelkedő sziklákat alkot a dombok tetején, Ormánynál már 450 m. körüli magasságban találjuk, hol alatta mintegy 100 m. mélyen egy másik, körülbelül 15 m. vastag tufaréteget tár fel a község felett a patak. Eszerint a kajántó—macskási gipszek alatt két tufaréteg is van, szintje tehát jóval a kősó fölé esik. A kajántói gipsz fölött a fedőrétegek sora is jól megállapítható. Közvetlen felette mintegy 40—50 m. vastagságú mezőségi márga van alárendelten finom homokos, iszapos rétegekkel, erre pedig homokkő padok települnek. A márga rétegsor legfelső részében, majdnem a homokos rétegek határán 1,5 m. vastag finom iszapos anyagú tufaréteg van, mely tehát már a III-ik (I-ső, a legalsó az Ormánynál említett, II-ik a középső, a macskás—sólyomkő—iklód—apahidai). Ezt a tufát megtalálhatjuk innen Kolozsvár felé menőleg a Pokolköz oldalán s a Lombihegy Gecse nevű árkában sőt a Szamoson túl a Felektető É-i lejtőjén is. Hogy e felsorolt helyeken a tufák ugyanazon réteghez tartoznak, kitűnik abból, hogy alatta uralkodólag márgás, felette pedig homokos rétegek foglalnak helyet, melyek a Feleken talált kövületek alapján kétségtelenül szarmat korúak. E tufa tehát fontos vezérréteg, mely a mediterran és szarmat rétegek határán huzódva azok szétválasztását nagyon megkönnyíti. Valószinű, hogy azonos ezzel az a tufaréteg, melyet a Medence más részén is ilyen határnak tekintenek (3. 12. l. 16.l.28. l.). Az előzők alapján világos, hogy a macskás—kajántói gipszek a felső mediterran legfelső szintjébe, majdnem a szarmat emelet határára esnek. Világos továbbá, hogy idetartozik a békáspataki gipsz is, hol ugyan a gipsz legfelső előfordulása és ezen tufa között 120—130 m-t tesz ki a szintkülönbség, de a békáspataki gipsz legfelső röge sem helytálló, h a n e m okvetlen magasabb helyről csúszott le, hiszen a z egész feleki oldal öszszecsúszott terület. Megemlítem, hogy Dr. Koch a békáspataki gipszet a kősó alá helyezi (1. II. 67. l.), sőt ezt a helyzetet ú j a b b a n Dr. P á v a y is valószinűnek tartja azon az alapon, hogy a tufa alatt foglal helyet (3. 94. l.), úgyde ez már a III-ik tufaréteg. Az a vastag (II) tufaréteg, mely a kajántó—macskási gipsz alatt van, a gyula—csomafájai gipszek fölött oly magasan húzódik, hogy ezek a gipszek a kajántóinál körülbelül 100 m-rel mélyebb szintben vannak. Gyulánál és Csomafájánál a gipsz feküjében, mégpedig meglehetősen közel szintén előbukkan ugyan tufa, de ez már az I. tufarétegsor. A gyula—csomafájai gipszekkel egy szintbe tartozónak tekintem a szentbenedeki gipszet, mely szintén az első tufára települ. Kérőnél jól látszik, hogy a II. tufa alól kigyürődik az I. tufaréteg, mely kijön innen É-felé a némai völgy nyilásánál is. A szentbenedeki furás tehát I. tufánál fiatalabbat nem találhatott, hiszen a furás antiklina—
365
Erdélyi Magyar Adatbank
—
lisra volt telepítve. Természétes, hogy a szentbenedeki só — minthogy tufára települ — nem tartozhat a Medence többi sóival egy szintbe, h a n e m azoknál m a g a s a b b szintet jelöl, mint azt Dr. Gaál is kiemeli (6. 9. l.). A parajdi gipsznek felső mediterran kora világosan kitűnik Dr. P a p p Simon leírásából és szelvényéből (3. 74. l. 77. l.). Különben a z átdöfött (diapir) redők magvaiként megjelenő sótesteket burkoló rétegek sokkal fiatalabbak is lehetnek a kősónál. Hasonlók a viszonyok a széki, kolozsi é s a virágosvölgyi előfordulásnál is, sőt lehet, hogy ezek a mediterran legfelső szintjébe tartoznak. Áll ez különösen a kolozsira, mely épen egy szinklinalisba esik. A torda környéki gipszek közül a Sósvölgy mellett levő a kősót burkoló rétegek közé tartozik, tehát nem lehet a kősó alatt. Ide helyezi ezt Dr. Koch is szemben a koppánd—sinfalvai gipszekkel, melyek szerinte a kősó alá húzódnak (1. II. 68. l.). Ezek a gipszek a z o n b a n szintén a kősó fölött foglalnak helyet. Erre bizonyíték a torda—peterdi út mellett levő feltárás, hol a gipszre bitumenes mészkő kapcsán tufa települ. Minthogy itt diszkordancia nincs, a gipsszel együtt a tufának is a só alá kellene esni, ami pedig a mai felfogásnak nem felel meg. Különben ha igaz a már Dr. Kochtól valószinűnek tartott feltevés (1. II. 68. l.), hogy a z Aranyoson túl Csegez és Hidas között, továbbá Oláhlapádnál felbukkanó gipsztelepek a koppánd— sinfalvainak a folytatásai, úgy T. Róth (7. 1897. 84. l.) és Dr. P á v a y (8. XL. 344. l.) leírásai szerint ezek fekü rétegei között is v a n tufa. Végre a kősó fölé, sőt a felső mediterran legvégére helyezendők e gipszek azért is, mert Mészkőnél a gipsz feküjét alkotó lajtabreccsiában Ostrea chochlear Poli. fordul elő. Az ompolyicai gipsz szintén a mediterran parti képződményei között fordul elő. Ennek közelebbi szintjére vonatkozólag adatom nincs. A balázsfalvi gipsz kétségtelenül a felső mediterran felső szintjébe tartozik, vagyis valószinüleg az a helyzete, ami a kajántó—macskási és békáspatakinak. Erre lehet következtetni Dr. Szádeczky leírásából (3. 219. l.). Az alsórákosi gipszet Dr. Herbich (9. 1878. 219. l.) „trachyttufa” és sósforrások társaság á b a n említi meg, sőt Dr. Koch szerint (1. II. 77. l.) a környéken pár helyen kősó is kiüti magát. E körülményekből világos, hogy ez a gipsz sem eshetik a kősó feküjébe. Minthogy a mediterran kvarcos gipszek felső szintája nagyon közel esik a szarmat emelet határához, könnyen megtörténhet ezeknek a szarmat emelethez való csatolása különösen a Medence olyan helyein, hol hiányzik a biztosabb támpont a mediterran és a szarmat üledékek pontos szétválasztására. Ilyen kétséges esetekben kövületszerü bizonyító ereje lennne e kvarcos gipszeknek, h a a kétségtelenül szarmat korú gipszekről kiderülne, hogy azok sehol sem tartalmaznak kvarcot. — 366 —
Erdélyi Magyar Adatbank
III. A gipszek é s a bennük levő kvarcok származása. A felsorolt gipszek valamennyien kétségtelenül beszáradó tengerből váltak ki. Az is bizonyos, hogy eredeti anyaguk anhidrit volt. Ezt bizonyítja az, hogy a kvarcok anhidritet és csak olyan gipszet zárnak magukba, melyről az alak föltétlen azt árulja el, hogy eredetileg szintén anhidrit volt. Anhidrit eredet mellett szól a gipszrétegek gyakori gyürődött volta is, mely az átalakulással járó térfogat nagyobbodás következménye. Nagyobb rétegzetlen gipsztelepekben maga a gyürődés nem látszik ugyan, de a gyürődést itt is elárulja a gipsztuskók gumós felülete. Különben olyan helyeken, hol a z átalakító tényezők még nem érvényesülhettek, a gipsz még eredeti, anhidrit a l a k j á b a n is megvan, mint Parajdon és Szentbenedeken. A kvarcok eredetét illetőleg első kérdés, hogy elsődleges, vagy utólagos származásúak-e? Minthogy a kvarc pszeudomorf alakban is megjelen, tehát csak utólagos származású lehet. E tekintetben még az sem lehet ellenvetés, hogy a pszeudomorf kvarc esetleg valami külön generáció, mint a kvarc kristályok, szferokristályok és alaktalan szemek, hiszen a mikroszkopos vizsgálat olyan példákat is szolgáltat (békáspataki előfordulás), hol a pszeudomorf kvarc alaktalan kvarcszemcséhez v a n nőve ugyanazon optikai orientációval úgy, hogy a kettő tökéletesen össze van forrva, közöttük semmi képződésbeli ugrás nincs, amit meg a zárványok szakadatlan sora mutat. E gipszek kvarcai tehát utólagos származásúak, de mint zárványuk kétségtelenül bizonyítja, képződésük akkor történt, mikor a gipsztelepek anyaga még anhidrit volt. Másik kérdés a kvarcok képződéséhez szükséges kovasav eredete. Itt három eshetőség jöhet tekintetbe. 1., k o v a s a v a s forrásokból származott, 2., a szomszédos kőzetekből impregnálódott be, 3. eredetileg benne volt a gipszben, illetőleg az anhidritben. Az első eshetőséget már az kizárja, hogy így minden gipsztelepnél egy-egy kovasavas forrást kellene feltételeznünk, a másodikat az, hogy a gipsz kisérő kőzetei nem mindenütt ugyanazok. Egyáltalában semmi olyan eshetőség nem foroghat fent, mely szerint a kovasav kivülről szivárgott volna be a z anhidritbe. Ez ugyanis nyomot hagyott volna a gipsz közé települt egyéb anyagú (tufa, homokkő) rétegekben is, melyekben azonban ilyen kvarcos-kalcedonos kiválást mikroszkoppal sem lehet kimutatni még akkor sem, h a a szomszédos gipszrétegek kvarcban rendkívül gazdagok is. Annak a kovasavnak tehát, mely később kvarc alakjában kivált, már eredetileg benne kellett lenni az anhidritben, hova pedig csak a beszáradó tenger vizéből kerülhetett. Ennek a víznek tehát a normálisnál több kovasavat kellett tartalmazni, ami könnyen megmagyarázható. A felső mediterran tenger transzgredálása után ugyanis megkezdődött a csicsóhegyi, Dr. Szá—
367
—
Erdélyi Magyar Adatbank
deczky szerint a Medence más kitörési centrumaiból is az erupció, melynek nagy mennyiségben kidobott tufájából a tenger vize sok kovasavat oldhatott ki, de ezenkívül tetemes mennyiségű kovasav kerülhetett a tengerbe azon kovasavas források révén is, melyeknek működését e vulkáni kitöréssel kapcsolatban feltételezhetjük. Ebben az időben a Medence már elzárt beltenger volt, mely a szomszédos Magyar Medencével legfeljebb csak szük csatornákon át közlekedhetett (Érchegységen át? Hátszeg vidékén stb.), tehát vizének összetétele vízkicserélődés által vagy egyáltalában nem, vagy csak kevéssé módosulhatott, a belejutott kovasav ilyenformán benne is maradt. Világos tehát, hogy mikor ez a beltenger a fokozatos beszáradás következtében tavakra, öblökre szakadozott, belőle kovasavban d u s anhidrit vált ki úgy az egyik, mint a másik helyen, kivéve azokat a helyeket, hol vízkicserélődés történhetett, pl. a Medence feltételezett kijáróinál. Részben talán ezzel magyarázható meg, hogy sem a romoszi (Szászváros mellett), sem a nagyági gipszben nem találtam kvarcot, bár mindkettőt a helyszinen is átvizsgáltam. Igaz ugyan, hogy ezek már az erdélyi Medencén kívül esnek, de e helyek a beltengerrel legalább időlegesen összeköttetésben voltak. A kvarc hiány itt egyébként részben a korral iş megmagyarázható. Dr. Pálfy (8. XVIII. 223. l.) ugyanis az Érchegység gipsztelepeit az alsó és felső mediterran határára teszi, tehát oly korba, mikor a fenti feltevés szerint a Medencében sem rakodhattak le kovasavban dus anhidritek. Lehet, hogy a leirt kvarcos gipszekkel a romoszi sem egyező korú. Ez Stur szerint (11. XIII. 99. l.) szarmat, Dr. Koch szerint (5. VI. 160. l.) felső mediterran, Halaváts (10, 192. l.) pedig egyszerüen mediterrannak mondja. A kvarcos gipszek egyik csoportja majdnem közvetlen az I., a másik csoportja pedig a II. vastag tufaréteg fölé települ. Mindkét szintbe tartozó gipsz lerakodást tehát egy-egy erős tufa hullás előz meg, még pedig majdnem közvetlenül, ami jó összhangzásban van a kovasav származását magyarázó feltevéssel. Ha ez helyes, úgy a kősó alatt levő gipszek kvarcot nem tartalmazhatnak, de ilyen gipsz a Medencében a felületen még nem is ismeretes. Kétségesnek látszik a kvarc előfordulása a szarmat, különösen pedig a pannoniai koru gipszekben, mert a tufahullás ugyan még e korokban is tart, de nagyon csökkent intenzitással ahhoz, hogy a belvizek kovasav tartalmát lényegesen növelte volna, ha csak a tufáknak ilyen irányú szerepét nem vették át a kovasavas források (3. 144. l.) Az anhidritek lerakodása után hátramaradt oldatban kov a s a v még mindig számottevő mennyiségben maradt. Erre vall az, hogy a z anhidritet, illetőleg a gipszet a képződésben közvetlenül követő bitumenes mészkőben is gyakoriak a kvarcoskalcedonos kiválások (4. I. 18. l.) A régibb korú, tehát kvarcot —
368
Erdélyi Magyar Adatbank
—
nem tartalmazó gipszekre települő bitumenes mészkövekből ellenben hiányzik a kvarcos-kalcedonos kiválás, amint arról Magyargorbónál és Nagykapusnál meg is győződtem. IV. Kvarctartalmú gipszek külföldi
előfordulásai.
Az alábbiakból kitünik, hogy a kvarctartalmú gipszek nem tartoznak a nagy ritkaságok közé, bár valószinű, hogy a rájuk vonatkozó irodalmi adatokat nem is tudtam mind összeszedni. Legrégebben ismert előfordulás a spanyolországi. Innen kerülnek a gyűjteményekbe az u. n. „compostellai hyacinth”-ok, a mi gipszeinkben levő magános kristályokhoz hasonló körül kiképződött, de téglaveres kvarckristályok. Ezek Spanyolországban nagyon sok helyen találhatók (17., III. 514; 18., 1401, 1402, 1426 l.), sőt Rőmer szerint (13., 1864., 778 l.) a spanyolországi keuper gipszre és sóagyagra valósággal jellemzők. Ilyen agyagból valók (Pireneusok E-i oldala, Aude) azok a „hyacinth”-ok is, melyekből Beaugey (14., 1892 , 274 l.) anhidrit zárványokat irt le. Zirkel szerint (17. II. 675 l.) ebben a gipszet kisérő márgában kvarcon kívül aragonit és apró hematit kristályok is szoktak előfordulni. A szóbanforgó keuper gipszekről később a z o n b a n kitünt, hogy mészkövekből képződtek kénsavas források hatására (12., 1867., 134 l.; 13., 1881. II. 235 l.) s ilyenek a Baleari szigeteken és az Algierban több helyen előforduló gipszek is (17. II. 675 l.), mely utóbbiak szintén tartalmaznak kvarcot, sőt piritet, turmalint, anhidritet és baritot is (13., 1890. 96 l. 402 l.) Kétségtelen, hogy ezek a gipszek genetikailag egy összetartozó csoportot alkotnak s így bennük a kvarc eredete is azonos. A kvarcos gipszek másik jól összefoglalható csoportja a z olaszországi. Ide tartoznak a Toscanai Érchegységben levő Soraggio, Sovicille, Chianciano és Campilio de Orcia előfordulások, melyeket G. D. Achiardi vizsgált meg részletesen. (14. XXXII. 523 l.) Az itt előforduló kvarc körül kiképződött és a mieinkhez hasonló kombinációjú kristályokat alkot, melyek anhidrit, limonit és pirit zárványokat tartalmaznak, a zavaros feketés színüek pedig szénnemű zárványokat. Genetikai szempontból e gipszekkel B. Lotti foglalkozott, aki szerint (15. XVI. 370 l.) a Toscanai Érchegységben gipsz a felső miocenben, a raeti emeletben fordul elő s egyes helyeken a középső liasz és a z eocen rétegek között is. A felső miocen gipsz kétségtelenül eredeti tengeri származású, a többi a z o n b a n mind metamorf, amennyiben mészkőből alakultak át kénes források hatására. Kvarc csakis ezekben a metamorf gipszekben van s ilyen gipszet a Toscanai Érchegységből még többet sorol fel Lotti, sőt a Giglio és a Giannutri szigetekről is, hol azok szintén tartalmaznak kvarcot. A kvarc tehát jellemző ásványa ezeknek a metamorf —
369
Erdélyi Magyar Adatbank
—
gipszeknek, így ebbe a csoportba számithatjuk — bár távol esik — az Olaszország ÉNy. határánál, az Qulxnál levő gipszet is, mely szintén ugyanilyen származású (13., 1900 l. 27. l.), de benne kvarcon kívül csillám, pirit, turmalin, kén, dolomit, kősó és szfalerit is fordul elő. A kvarcos gipszeknek eme spanyolországi és olaszországi csoportján kívül még sok helyről ismeretes kvarctartalmú gipsz. Ezek közül igen részletesen tanulmányozott a Jena melletti. Ez Zschimmer vizsgálatai szerint (16., XV. 457 l.) Chirotherium homokkőre (alsó trias) települ és csak a homokkővel érintkező keskeny z ó n á j á b a n tartalmaz kvarcot, mely 0,5—1,5 mm. hosszúságú körülkiképződött kristályokat alkot, telezsufolva anhidrit és gipsz zárvánnyal. Zschimmer e kvarcokat utólagos képződményeknek tartja s képződésüket kovasavas és magneziumcarbonatos oldatok infiltrációjára vezeti vissza. Valószinűnek tartja, hogy maga a gipsz is anhidritből alakult át és ezen átalakulás közben történt a z említett oldatok beszivárgása is. A Coburgtól ÉNy-ra, a Streudorf melletti gipsz Schrauroth vizsgálatai szerint (12., V. 725 l.) a z alsó keuper rétegcsoport egyik tagja s benne körül kiképződött kvarc kristályokat említ meg. Szerinte ezzel equivalens gipsz Coburgban még több helyen felszínre bukkan. Kérdés, hogy a Zirkeltől említett (17. III. 514 l.) kvarcos gipszek közül a tonnai és a fahnerni nem ezek közül való-é? Mindenesetre gyanitható, hogy közelebbi vizsgálatokkal itt is kibontakozna a kvarcos gipszeknek egy genetikailag összefüggő csoportja. A kittelstahli (Eisenach mellett) gipsz fészket Senft (12., XIV. 173) másodlagos származásúnak tartja. Benne a kvarc (füsttopáz) körül kiképződött bipiramisos alakú alárendelt oszloplapokkal. Szt. Gotthard mellett, az Airolonál levő anhidrit maggal biró gipszfészket is metamorf származásúnak tartják (13., 1889. II. 309 l.). Benne kvarc, csillám, steatit, turmalin, disthen és zirkon fordul elő. Indiában az északi Pandschab sóvonulat kiséretében fellépő gipsz is tartalmaz kvarcot, mely keskeny oszloplapokkal kombinált bipiramis alakú s tej fehér, vagy rózsaszinű (14., I. 70 l.) Ugyancsak Indiában a Mari mellett levő gipsztelep is tartalmaz kvarcot. Maga a gipsz itt metamorf eredetű (15., 1908. 372 l.). Rogers leírása szerint (13., 1911. II. 187 l.) Kansas (Amerika) permi kősó telepeiben s az ezt kisérő agyagban olyan vékonyabb anhidrit rétegek fordulnak elő, melyek kvarc kristályokat, kősót, dolomitot, coelestint és piritet tartalmaznak. Az említetteken kívül Zirkelnél közelebbi adat nélkül még két kvarcos gipsz előfordulást találunk közölve: Recoaro (Vicenzától ÉNy.-ra) és Golling (Salzburg) (17., III. 514 l.) Végül megemlítem, hogy találtam alaktalan kvarcszemeket az Erd. Nemz. Múz. Ásványtárában levő egy gipszdarabban, melynek cédulája szerint a lelőhelye „Ischl”. Érdekes, hogy az összes előfordulásoknál a kvarc a leg—
370
Erdélyi Magyar Adatbank
—
egyszerűbb formájában jelenik meg, melyben csak az oszloplapok kisebb-nagyobb fokú kiképződése az egyedüli változatosság. A kristályok nagyságában is van bizonyos egyformaság, amennyiben 1 cm.-nél aránylag ritka esetben nagyobbak. Közös vonás az is, hogy a kristályok, melyek t. i. ilyen irányban is meg vannak vizsgálva, anhidrit zárványt mindig tartalmaznak, ha a bezáró gipsz metamorf származású is. Feltünő ez különösen a Beaugeytől vizsgált kvarcoknál, melyek nem is gipszből, hanem agyagból származnak. (14., XX, 274. l.). Valószinüleg ezek a gipszből való kioldás után másodlagosan kerültek az agyagba, mint ahogy a kajántói előfordulásnál szó volt róla. Zschimmeren kívül a kvarcok származásának kérdésére még csak G. D. Achiardi terjeszkedik ki. Ő a kvarcok eredetét úgy az olaszországi, mint a spanyolországi, továbbá a mari-i és a jenai gipszekben kovasavas források müködésére vezeti vissza. (13., 1900. I. 12. l.) Úgy gondolom azonban, hogy a jenai gipszet, amely eredeti üledék, nem szerencsés gondolat egyformán bírálni el a többi gipszekkel, melyek metamorf származásúak. Ez utóbbiaknál a kvarc származásának az okát okvetlen a metamorfizáló tényezőkben kell keresnünk, h a t. i. a kvarcot a gipsszel egyidejű képződménynek tartjuk, mint azt Achiardi is felteszi. Hogy ezen metamorfizáló tényezők között geysir-féle kovasavas forrás is volt, ezt pusztán a kvarcok kedvéért felesleges feltenni, mert az ezek képződéséhez szükséges kovasav a metamorfizált anyagokban már eredetileg is meglehetett. A külföldi előfordulásokkal összehasonlításképen az erdélyi Medence kvarcos gipszeiről röviden a következőket emelhetjük ki. Magános kvarckristályokon kívül itt jól kiképződött szferokristályok, alaktalan szemek és pszeudomorf alakok is előfordulnak. Ilyeneket a külföldi gipszekben levő kvarcokról az irodalom nem említ, bár valószínüleg — legalább részben — ezek ott sem hiányoznak. Maga a gipsz föltétlen tengeri származású, de mint anhidrit rakódott le. A kvarcok, — melyek a rostos gipszből mindig hiányoznak — utólagos származásúak s abból a finom eloszlású kovasavból képződtek, mely már eredetileg benne volt az anhidritben. A beszáradó tenger vízének magas kovasav tartalmát pedig a tufahullás s esetleg az ezen erupciókkal kapcsolatosan működő kovasavas források magyarázzák meg. Kvarc csakis a felső mediterrán gipszekben van, a fiatalabbakban legalább is kérdéses, a z idősebbekben pedig egyáltalában nincs. A felső mediterranon belül azonban a kvarcos gipszeknek két szintája van, melyek közül a felső — legalább is a medence peremén — nagyon közel esik a szarmat emelet határához. Az erdélyi Medence kvarcos gipszei úgy geografiailag, mint geologiailag és genetikailag is nagyon jól összetartozó egységet alkotnak s a beletartozó tagok száma a későbbi megfigyelésekkel mindenesetre még szaporodni fog.Dr.BaloghErnő. —
371
—
Erdélyi Magyar Adatbank
, s é t j e l g a t - j a r
s
a
s é
a
y g o h r
, s é z e j e f i kme z s (
a
a j r á t b b i
, a z j a r
z a
t z a
a
z A
e l
i m
l
a s
i k
. e z s s ö z a
i t í z s é g e k e n d ő v ö z s
, k em l e z r é
l
e m a
, a z j a r
l a k k o s i k l e l
á m a
j
i y g a v l e
á m l
u n
é k e l e j
i t s e t
t n é k i m
a
. s i
a
a
g
i
d n
i m
g
é m
. ő t í g é l e i k . c
k e z e
n
:
a
n
. s i
a
h
a t
k a
a m
á
i
a j
v
ű m
s u k i z s s a l k
l ó b t n o p m e z s
r
e D
.
I
j
.
.
f
r
u
r
k a
a
h
a
é m
a
a
j
ó r í :
s é
z a g e m
g i d e p
. iz z a
l a v
á k n u M
s
ó l
. t á s
. ó t l ém
t ó p y n á i h
í g e m
, s o y n s
á k n u m
j
a
r
a m
i m a
ú z s s o h
t ü y g e
a
l e v nyos
k e y
e
l
e m a
i e y n n i z S szabadságharcig.
ó t í g á l i v e b
j
r
a
e m
a f ű m
y g
c
n
r
s
F
e
t
,
a
e b k e t
i l e l ö
á
i
f a r g o n o m
m
e
N
- v l e y n
e
y
n e b
g i k n u c r a h
j
s é
s e p a d u B i
s i
l e f
a
n e g é r
p é z
e
e
ó l ú y n
a m
t n e l e j
t
. 6 2 9 1
:
é m
s é d r é k
e D
t
r e z s d ó m
y g
e m l ü z
e m é n t
t t u s
t z s a l á v
, ze
e s é d ő l j e f
i e y n n i z S
t e n é t r ö t mo l a d e r k ő d i
l e r
a t e
s i
s é d e y l
e m a
, e t l e k e d r é
a
l e j
k á j l o z j a r
k i z o k l a l g o f
e y g e
i e y n n i z S
y g o h e v y n ö k
i
- b b a z s s o H
n a b n o z a
. k n u p a k
e r y l
h
s á r í
magyarA (
l e z s l
s e p a d u B
ő s l e
, l ő r é s é d ő l j e f
g
. r -8
regény. A
a d o r
l ő r s é d r é k
b b e d i v ö r
s ő t e h e l g e m
c m e n
A
z a n
t e c n e r e F
á
b b á k n i g e l
n a b m o l
r á p
s
i
m e
t
r
e m a
7 0 1
a
n e p é
á m
a y g a m
n e r é y g
a
y n é g e r
a d o r
ű m
u n a
m e l t t
. t é t e n é t r ö t
m o
l
- y n é g e r
k o y n á m o d u
l.
A (
ó l ó z s
regény
k i z e r e z s d n e r
n á
6 2—5 2 9 1 l e v o N (
y
s é
i e y n n i z S
l ő b é r ö k
y g e
ő t e v p a l a
s
k e n é t e n é t r ö t
X X
. M
t
Keitert t o s a v l o
i m
a
a y n á m l
a t ó g é r
története.
r á z s á s C
k i z o k a r o s
I—II.
- a l
t v é
l e v o n
c n e r e F
V
. d u T
ő s l e b
l
s é z e k e t r é
i
n a b m o l
k a n i
t ö z ö l ü k l é n
l e g g é s ő t n e l e j
. M
és
k e n é d e z i
z á z s l é f d e t e h i a l
t é k
. k
i m é d a k A
g á l i v
t e l é m l e y n é g e r
s o y n á m o d u
Kellers é
n e b b e v ő b
s
a d o r
a
n a b
t
l o t ó p
s e p a d u B l E
s e y g e n o z a
. d u T
a
d a k a
. k n u t a h s a v l o
y n á h e n
k i z o k t a t u m
n a b k n u m l
c m e n
a
t
é m e
f a r g o n o m
i m é d a k A
a
p a l
s e t e t ö k
.9 .
a z j a r
l e v é t e l ém l e
k a s c
ő s l e b
s
t á g á s s o y n á i h
y g
. 2 2 9 1
r
t i e t e z e j e f k n i
A
j g e m
n e y l i
, a k t i r
ó z o k l a l g o f
s o y n á v r ó z s
l o v i m
a
a
n
R
i t e l ém l e
, i d l ö f l ü k
s é z y g e
m e
, ó l l á n ö
.
e
m e
a m o
a k n u m
n e s ö n ö l ü k
, e z s s ö d n i m
á m
s e l é z s
l O
y n é g e r
r
. n o e h t n a P
- á m o d u t
)
regényirodalmunk b b ó r p a g e l
- me l e d e j r e t
a
k e n
z j a r m e l e z r é n á t z s u p a m
a
n e g i
k a n k o g á s
n e b ő s l e
y n é g e r
í y n é g e r s
k a n á
l u á t a d a l e F
t
c n e r e F
. a v r s c n i n - o z i B
- l e d e j r e t - ö k a
u y n á r i
. s é t e g e t j e f -
s é
s o y n á i h
- l e
y
. - o r i )
- é t e n é t r ö t y n é g e r
, é z ö k
a - e l z s é r
m o l a d o r
- g á s d a b a z s s a m l a t a h
. zs - é z e k e t r É - e r
t á z n a b
a
k e m l e z r é
g
ő l é z s e b l e
, k e n z ö b n ö l ü k
a
n o z j a r k e l é L
z j a r me l
. a j á k i n h c e t
k ó r
a r r a e
e t z ű t s e m e
i t n e f
k e z e
l ó b k o t a l o d n o g
E
s é
y g o h
s o r o z s
t á s á l o z j a r i k l e l
a T a a
n e b é z s é r i k i
á k n u m
t ü y g e
k o t a l o d n o g i l é z s e b r d
g é s t t e z e j e f e b a
n a b t a l o s c p a k
. i t r é l á
, t á z j a r k e l é l
ő s l e b
e r s é d r é k a
a
i m l a d o r a
a m á
n o z j a r k e l é l
a y n
i v
l e l e f
ő s l e b
y n é g e r
t á h e t
s e t
l é n ő t t e k s
y g a v i
. ő t e h l e l z s é a
A
, k a n k o t o p a l
d o s t á h e t
t o g á l
g e m
i y g a v
l b o r p ő f
á m
n a v
i k l e l
l e j i
t é k i y g a v , s
s á m y g e
t e l é
n a b k
s
y g o h a á m e
l ó b t n o p m e z s r
a j r í
. t o z j a r k e l é l
e l é f t é K
, g é s n e l t e z e j e f e b s
l é n é g é s y g e n o z j a r m e l a
y g a n
n e y l i m
i k l e l k a n i
l á n á y g r á t
y
r o k a y g
k ó i c k n u f i k l e l
i b b ő l e
t o z j a r k e l é l
a n e y l i v
i v g e m
z A
l ő b k e m l e z r é
, l ef
e z s d ó m e d
. t e k e s é n é t r ö t d ó m
a
b b e l ö f g e l
a v g o f
a
e r t e z e j e f
- k e l é l ó m
k e m l e z r é
k o t a l o d n o g
t n é k i m
t e h e l z E ,
t e t z ö b n ö l ü k l e j
n e s é zme l
ő t t e k
d
i k l e l
t á z j a r me l l e j
: k i l z s o
o
g á l
í g á l
a v g o f
— 2 7 —3
, k é t á j c r a
k o t a l o d n o g
- á l a t l á - d e r e
k o t a l o d n o g n á t z s u p t e h e l r o k i m a
k a s c
n a b b a
- n o d j a l u t - m e l e
s é n
- á z j a r
s i
- e r me l e y g i f
- á t
s i
Erdélyi Magyar Adatbank n
) n
a
k e s
. n e b y n é g
i
z
S
KÖNYV SZEMLE.
Ga-
. 3
hún-
—
l.
1 3
magyar A
Herczeg
. s á d a i k
k
i
Elemér:
János: Ele-
Erdélyi Magyar Adatbank — 373 — G y ö r g y
L a j o s .
s é
i
.
,
a
s é
j
k ó r
í y n é g e r
e
t
á k n u m
i m a
ó l
k é r e d
,
ő s l e b
a
s é
y g o h
s é
y g o h
s é s é
— .
l.
állása. 8 2
mai . s á d a i k
a d m o y n
s a l
. k e t e z üF
y g a n
k o s u k i a
a b s á t e
r
i v
k
l a P
i .
d o s t
kérdésének á M
s e p a d u B
g i d d e , ku j t á l
a d o r
n e b ő
i
r
-
d n i m s
i v
r e z s y g e
a
z a
a j d a
ő t t e k
l á
a
t
s
g
k a n
i m a
a
l
e
s
t z E
z a
r d
í
l
e
i
a
ő t t e k
j
E
j
k
i
d ó M
y
t n i m
t
a
s
a
a
i
a
j
a
y g
mondák Ferenc.
l o h r á b
a m
i M u n
i t e d e d t t e t
a
t e k
ő t e h t n i k
y n é g e r
a j l é c
b b ő f g e l
s i y g a v
, t á z j a r
, k i z e k t n i r é n a y
l
l a s
o n a y g u
a t a l á g s z i v a
z a l
z A
s i d
r d
A
i m a h
y g a v
t e t e h z ő l
l em
l ü n e l t e t e h l u n
s é z e j e f i k a
t e t e z
k e n k e y
k
A
ő s l ü k
. s é zme l
. a j á k i n h c e t
ő s l e b s
n e l
á m r o f a
, i
l
e m a
t e z e k é l me
l e b v l e y n
ő l é z s e b l e
i
s á m
t e k
z j a r k e l s i y g a v
. i n l o z j a r
é n i M
. i n d a f
a j d u t
. t i a r á t a h
z E a
. e r k e l é l
á s s o t a z o t
t i e l e j
k i
E
a z a
n a b s u g o l a i d
á m r o f
a
z A
A
b b a m o n i
i n t e t z e r é l
z a
. k á j l o z j a r
ő s l ü k
l e d d é z s e b a
k e l e j
ó m
a y n é g
a m á
, a z j a r
z E
z s e l
f
n a s o g á s
ő z ö b n ö l ü k z j a r k e l é l
j
, t e l e z p é k
a j r á t a
k e t t e t
n e y l i
t e k e z e
b b e s e l é s á r á j l e
, k ó r í y n é g e r A
, k i zme l l e j i t s e t
k a n á z j a r
y g í
l ő b é s é l e y g i f r
i e y n n i z S
a z a
t ő s
i á m r o f i t z s e k e r
m
z s é v ű m
d ó m
a
á
. k e n s é z e j e f i k z j a r k e l é l
. l ef a
l e j
ő t e l l i
i
z a
i b b ő l e s i
g á l i v
ű i
m o n i
, i t e t l é l me z s
j
l
ü K
A r d
t o m
i k l e l
u t a l a y n r á
a
a
e t n i z s y g o h
y g a v
k o k a
l e j
d ó m t e l é t e h e l
s é
a
t e h e l m o
l
s e z s s ö
r d a m á
s é zme l
l e j
n e b s é z m e l
a
s
, eme l e
a m á i
a s á l á v i z j a r k e l é l
t e k e s é n é t r ö t s é
v l e y n
í y n é g e r
a
l e g g é s n e l e j
e l é f m o r á h
t é k
a r o s t a d a
n a l a t s á g o f
s i
t a l z á v
s é s é
e b r e z s d n e r t t i
e b m e
e z s s ö
. e b
r e t
me l
n e b é d é z s e b
a
a z j a r
e l é f t é k
k a n á z j a r
i m m e
e m
u j á r u t k u r t s y g o h
, k e n ém l e d e j r e t
ő l é z s e b l e s é n ö
i e r e z s d óm i
r
s i
, k a n n a v A
, k e n ém l e d e j s e t e l é l me z s t e v z ö k
í y n é g e r
l
i k l e l : t e h e l
s á m
e r t e s e a h
s i
.
, z j a r k e l é l
ó r
a
k i t e t n ü t l e f
t o z j a r k e l é l
i k l e l
s o t a l o s c p a k d ó m
. k e n y n é g e r
ő s l e b
. d a v l o
a
l e j
á m r o f
ó r
ő l é z s e b l e
s
z j a r k e l é l
s é
s o r a v a z
Itt
z j a r k e l é l e m
s é
e l é f t é k á b b á v o t
ő z e j e f i k
f g e m
a
l a t l á z a
é d ö k ű m
a
k a n
i s á d a ő l e
r d
i k l e l
k i z o k l a l g o f
n e g i
l
s á r í e l ó i c k a : t e h e l
e s é l e y g i
e b g é s n e l e t g é v
ő s l ü k
s
i k l e l
: n a v
a
a t a l á g s z i v
á m r o f a m á
é d ö k ű m n e b b e
s o t n o f
i t e h t í s e y g e y
t om
i t a r a k a
k e t t e t
g a l i a k i t é t z s e
, l e v i e z ö k z s e
s
a j l o t i v
k i z s e t
k e n
s é d ö k ű m
l ü n e l
a
é n k e n e d n i m
l e j
s o t n o f m e
a v
l ü v í k d n e r
i t z s e k e r
. s i
j
a j r á t
l
k o g á s n o d j a l u t
s é zme l
e m e
r o bmo d i k
, l ef
, a z j a r
s é
a
s é zme l
k a n á
. a r á s á t i m a
i k l e l
b b a s o t n o f
r e b m e a m á
i r é
k i z y n á i h n a b ó l
l u l o y n o b
e b
k a n i
t z E
a m
a
s á l á v i
l e v é s é l é z s e b l e
b b e s e k é t r é
l á n n a é n i m i k g á l
é s s e n í z s
t
i
, t á t a z á r b á
t ü y g e
k a n z j a r k e l é l
k a n á j á k i n h c e t
d ó m s á d a ő
a
t a k o g á s n o d j a l u t
i
t e l é
á
l ú t
e k l e l t
s s é
a
s
a
e p e r e z s
b
e s é d ő l j e f
l ó t r o k ó
ő s l e b
s á m y g e
j
t e t e z e j e f
a
k e t t e t
i
- l e j
a
, e l ő l e b a s é
n e g i a
- e j e f
k e
n e b t e z e j e f
a
A
i k l e l
. l ü k l é n
- é l
s i
t o z j a r k e l é l
, b b e y l é m l
a
t á s á t a h s é
n á p u s c ,
y g ú
a y n á m l
e z s s ö d n i m
e m
t
t n o pm e z s
t n á r o k
i v
t t e t e t r ems i
. e s é d e s e t e l é k ö t a
g i k n i a j p a n g á l
n a b á l a t k a n á
b b a s o s á t a h g e l - e r . a z j a r
l e j
s é zme l
. t á r o k n e l t ő r e , k e n y n é g e r - l e z p é k l e - a t
i v l e y n
, l a v á z j a r z a n a v n
- e s é n é t r ö t
k o s u t k a
a z j a r t e h e l d u t
b b á k n i z j a r k e l é l a - l á v , i t se t y g a v
n e ü r e z s y g e
mér.
i t e n é t r ö t mo l a d o r I
k ó s a v l o y n é g
. ka t r í y g o h
n a b b a
b b e s e g e y n é l g e l
j ú
s o y n á m o d u
m e s
s o d n o g
i g á l
a s á l a l g o f
e t e l é m l e y n é g e r
, a j
i t e h t e t l émz s e á r
m o l a d o r
a m a
a
k n u m l
i v
n a s u k i g o l z a
i t e t l é l me z s l ő b é s é z e m e l e
l á g e m
t n á r a y g e
t e t z s E a m
. t éme l e í g á l
e z s d ó m
s o g á l
t ő d ő l k e d r é f g e m
t n o v
g
k u j l a l g o f
l a z z A
i z e y l e h
. l e
s u k i z s s a l k
í p a l
y g a n
, e z s s ö
t e s e v e k a
y g a n
, a r r a
k e n i e s é l e y g i E
k e n i e y n é g e r , k a n i a s á t
ő g g ü f e z s s ö
n e b é m e n
e g é s e r e y n
i e y n n i z S k n u d n o m y n é g e r
t o z o k é j á t
s e s e r e z s d n e r
a
n o y g a n
s e l é
l a n n o z s a h
, k o s u k i t i r k , b b o j g e l
t ó p y n á i h
c n e r e F a h
i v
a r g á s t
, e s é t e g e t j e f n e s e j l e t
t á g á s g a d z a g
g e m
s é
á M
— . 6 2 9 1
t z s e k r e z S
. k á j t a h t a g r o f - e r
l ó r y g r á t
- a t
t e k n ü t e l é t í k a n á g á l ó l l a v - i k - e r e
- í r ű s e z s s ö -
- e y l e m a - e t t á
d o s
Császár. 2
Horváth. 1
Császár a j d a i k
Dr. s e p é k
z e v e n g e m
. ) s é t j e l g n a h
t e l é kahét
z a élet
s
t
k e y Az
k
e m a
, t a k o r o s
s
í d -
r
i
.
e
a
s
e r
i m a
e d
r
,
a
l
t
a k o z A
s u p o
a
r
a
s o m l
v
é
h
á
t
. a s á t a t l ü g é v
s é
a
l ém
s é
l
r ö m ö
g
r
a h
g
t
Fogyó
g e z c
nem
a h
o m u h
n e l
ó
t
a
r á k a
, t ór í
, e r ö k y g r á t
g e l ő r é t l e
k a s c
z a
m o l a d o r
- e t
i
n
g
.
r á k a
t
a
r á t v y n ö K
g e m
a
t
u m
l á v r
t é k i y g e
a
t
a
g
N
s é
i
u m
á M
Lajos: —
. zs
. 91
.
I I X
s é
Kéky . 7
z ű t
A
. 5
—
0 3 4
.
I I X
l.
8 9 1
l.
e
j
y g r ö y G i
. r d
i
magyar a
r
e H
pujá-nak sváb, . e s é t n ö j
i ő t l ö k n
i m
ír,
k ő l
t a t u m t t a l a
a j t a g l l a h
t
r a
s é
,
s e m
, a r r a
t
i
a g a m
k u j d u t . l ek
E
l m e d r
é g e m
i m l
í g á l
a
a d
i v g e m
t a z á y l á p t u j g e m y l o
a
y g e ezzel a d
r á z s k e n
z A l b o r p
a j
t n o p
n é t e l ü r
m e
i
, i t í zs
n
a t a l a l Könyvtár
k ő z r e z s g e m
y g o h
á m
a d o r
a
i
m m e
t a l
r á p í d n i
S
l.
Szabó
3 6
k e s
irodalma
8 9 1—7 9 1 l.
2 3
z e
p a n ó h k a n á s á t
s
Géza.
Richard:
i r k
i y l é d r E
:
magyar
y g r ö y G
Elemér:
l.
a b
n é v n e l
l á g em
, l a v
a t z s u p
, k a n n a
t t a l a
m e
t
I
A
r K
e t t e t r ems i (
társadalmi
0 4
: e t t e t r ems I
. n a b k á k i i m l
Zalán
f ó t s i
r ű s C
Endrődi
a R
l m e z S futása.
:
: t n i l á B
dráma
i ó r í
r é m e l E
.1
á m é
a m
r ö t mo l a d o r
. i t í s ő r e
ű y g
,
i p a l
i n d ó z o k é j á t e m a
öntudatos , e g e t é r
r
t a t u m
Sándor. a k I.
III.
3 2
. z ű t r o t z s á P
i y l é d r E
5 3
: ó l z s á L
. t a z o r o s
l.).
e t t e t r ems i (
l.)
—
r o t z s á P
k e y n é g e R
XX.
—
I
s o n á J
t á h e t y g o h
i m l a d o r
l a v
i
s á t
,
t é s é t j e f k o t e z ü f
z A
j
k a s c
. a r i a s á t ó y g á v
n e b k i y l
l a v á s á s a v l o l e i
a d o r
á m
s e g é s k ü z s
a j
a k n u m l
t é p é k c r a
a P
, . lp
t
r
t e n é t
i z e t z s e r e k
t
k e v é
r
e m e z s
r k a y g s é
a d o r
d o s
, t á t l ov
n a b b o j
k n é l é
a v d a
e r
- ó s c l O e
. n e b i e t e z ü f
e y n é m e l
s
a
m o l
k n u m l
k
t n i m a
n a
i p a n
. ő z e v l é
t s á d a i k , z a
l á v
n a b n o z a
a M
t é k
s
a v
g i d e p
i s c n á v i k
s c n i n
k o p a l
e
, e g é s n ö z ö k
t r é
y g o h
t a l a l l á v
a j
l ü r em l e f
i v
l
a
e s é d ö k ű m
i
t o z a m l
i z ö k t e z m e n
, a j d a
e m a
t o g á s s o t a z o t a
k i z o k t í r o z s
y
t a l a l l á v
k e z e
z a
m
b b á l a g e l .
t é k
, t á g á s ó l a v e r t e l é
r á z s á s C
k a t t o t u j
, g i á d i . u
b é y g e
d i v ö r
k i z s g é l e
k a n n a e l e J
ő s l e
s e y l e h
, n e b é t e t ö k
e l e b
. n
l á nm á l k e r , ü t e l é
e m
l ö f
y g a v z a
i m e d a k a
a e v ű m
s é
s
k e t e z ü f
k a n á t a l a l
l ó t , m e s
Olcsó z a i
i ó y l o f k a z s
s u k
é M
z s é r é k
ű m l
z
z a
. e r ö k
h
l ő b s é r em s i
s é
i m l a d o r
n a b k o t a r
v t
m á
g e m
, am l a t r a t
z A
a
ó z a m r á z s
- e j
í b ű m
e r b b e y l
- á j á k i t i r k e
-
ő l É
n o p m e z s
,
t e y g e
i v f
é m
p p
a t d a g o f l e
e y l
. k ü j t n i k e t t t e v l e f - m e z s
m e
- é g e i k - l á v Magyar - mo l a g r o f
- á r z é n
k
b b e
a g á s y n o z i b g i l a
l. Gárdonyi .6
- é l é z s e b l e század f ó t s i r K
i m l a d o r történeté-
t
, n e g e l e m
s o k á i d
d á v t
ő z ő y g g e m
s o t z i b
i g á l
a
s é
k a n á s á k u j
a z ó r p p é z s
é m
l ó b b a i
k o y l á b a z s
i g á l r
jellemzéssel
n e b é t e n é t r ö t
g
c n e r e F s é
l e
l e v ő r e
i m l a d o r
t o t a v i h
z a
t e g e z c r e H k n i ó r í
s é
a m
á v r o H
t
hold.)
, ő z r e z s n oH ( 0 0 9 1
t y n é m z s e
i m l e z r é
a v á
a k a d á v
n e s ö n ö l ü k k a n t
i a s á n o v t e s c e
k a t
i s c l ö k r e
l ő t k é v ö .
t ö z ö k
e k n ü n n e b
s i
n á j p a l a
i m l a d o r
m u
g i d d e l e g i d e p
i a n l o T á
s o n á J
s i
s á z o d a r á
t
e H
,
l o c
l ő t é s é l z í
e D
t
i z ö k t e z m e n
n e p é
a v d a
, e b ém l e y g i f
ajánlották
a d l é p n a y l o
i V
e t t e t
t r í
i n á t u
. k á t l á g l o z s k é n d e k e r ö t s é
á m o k
t é g é s s e n i z s l e f
r
e r k e z e s e l é
ű k é t r é
, n a k o s t
a y g a m
Az
: a g á s u y n á r
t l o v
e m a
: s c n i n
, s i
e y g é N
, n a y g u
z a
ó z
g e z c
g e m
s
l ö k
a m u i g e l
, e v t e z e v ő z ö b n ö l ü k
t n i z s é r
a k o
élet
i n t a t u m i K
l
Herczeget
Az
l ó b t n o pm e z s
e H y s
s é
, g é s g e d i h (
á k n u m
ű m e z
k e n ő t
t e g e z c r e H
, a r á t l o v
e H
l ü v í k g é s t é k t
s o l a t a v i h
kapuja ,
k e n y irodalmi az
említett
- o r i p é z s
g e z c . ó l z s á L
S (
. a r s á t a h s é l d é g e n
t á g á s n a l a t p a l a
s
r k ő d ő p e s é
. a j t a t l ém
l e b oN
n a k o s r
a s i
y g a v
. c
Herczeg y g o h
z a
k e n é g é s ő t n e l e j
ő l n e g i
Nobel-díjra, tudósok
c n e r e F - á s C
- k i y l e m a
között,k e n e g e d I
, k a n á j á y l á p
Zsuzsa,n o m i e v ű M
, l ü k l é n
l e v é g é s e k y t e h
. s i
s o t a b a z s
o N
Arany
” t t e r é „
Láp á m
e d
z A
i s c j ö k r e
k a n á g á
á v r o H
j
l e s s é d ő p e l g e m
a
g e z c l
l ü v í k d n e r
s o l a t a v i h l é f
i t e n é t r ö t
e r p é k c r a
. a s á l á n o i c k n a s e s é t n ö d
a
k a n m u d n a n o r o c
r o k k a
r o k k a
) g é s s ö b m ö z ö k ő s l e
t
l á g e m a
a r
é m z s e
a m
- e d r é
hegedű,
r o k
virága.) a
,
h
y l o
n e b m e z s i
e d
n
í p a l
á v r o H
g
l
Pogányok, k a n á k a z s
z A
e m e n
t
u
,
A
- e t r ems i n á
l e g g é s ő s n a b g e z c r e H - é z s e b l e - i k
e d e z i t v é m e
i a s á t h
- e d r é
k e n d e k l
i a k i t i l o p
k a n b b o y g a n g e
. t s é t e t n ü t i k , e y n é g e r - o r i ó t a h t á s c o b A a
Erdélyi Magyar Adatbank — 374 — Császár. 4
III.
.
e
l m e z S
. 2 9 8 1—7 6 8 1
év
Huszonöt
ből.
Sándor: b m a
l
n a s o t á j a s - a l l á
a m
-
l
y
e m a t
a
r
, t o g á r i v , n
o m u h
. t n á r i
l
g a d z
a
,
,
s
i
a
e d
y n o d r t
a h
t
i m
a G
ő l
n e y l a
N
n
a
,
a
y g
m e
i
. t á l
t e k e y n é l
i t e r e z S
i e n e z e y g i
a a
á v
o H
. t e k ő
.
s e k l e l i z s e t
t á g a m
t u l a f z a
a
l
s é
a
s i
i z r é
A
s i
n a b k o z A
é c c n ö l ü k i e y l é m e z s . s o t a b a z s k e n y g e
. z eh i l l i d i
ü k e n e m
k a n s um z i
a j á i
t
i s
z a a
y n o d r
v
d
s i
y g ú
, a g
k a n
n á t z a
a t r i
a
n a b Ziegler-nek
i M
. a s u l i t s
. k a n i ó l a v k a
s
c m e n i m
A
s i
a
m e t
n a
m e
n e b
n i M
n a b n o z a
t
s
A
A
. t t o t j ú y n . i á t ó n
b b a
t o t
c u r u k
a g a m ,
d e d k e
; ó l l á
y n e k é m
r
e K
a
. n a v
ő l
j g n a h l e j s o s
a v p a s c
j
g
a V
n e b s é d
, é i f ő t
e m
i s e r e k
i d ő r d n E
, d i v ö r
t n i m
.6
k a n z j a r Szebó
, t t o z o t á l r o k s i
a d o r
k ü s é t j e f i
r
a y g a m
t a l a l l á v
s
e j e r e
e t e l e z p é K
t z s é r y g e
l u á s á n o vm e l l ö k
á s s i l a i c s é
t á z j a r
a d
s é
i ő t l ö k
a m
a
m o l
s é
. e k é r
t l é k é b a m a
) ! s e y l e h i k
z A
e s é t e z e v t a l o d
n e d n
l ó j
n e d n Kéky
t e r em s i
n e p é
i t j e f l l á
n e ő z ő y g g e m
t t e l l em
s c i d a B
u n a
p E r É
u z s s o h
a
t é t e z s é t l ö k
, k n é l é
a a
t e k e y n é m e t
s é
n e b s é z e j e f i k , a j d a
é s o n á J
j
Richárd
á v r o H
.7
A
k e n é t e z s é v ű m ó r
r o k
a k o z A
. t a k o t
n a r k a y g
s g
á G
á k n u m a
a j r í
p é
s é
Lajos
l ü k l é n
, y n é r e
. n o y n á m l u n a i k
n o g i p e , a r r a
i d ő r d n E
i
e m e d
k l a h
s é
a
s é
n
e t e l e z p é k
, z ö h ű r e z s
, k e n g é s y n é t
t e l é
s o y n o z i b
s
a
i z j a r t e l é
y l o
t é t e r em s i
e d
z E
. n e s e t e z ü t
? a t l o v y g o h
s é t e z e v t a l o d n o g l ö k
e d é z s e b k é l m e
g é m
t s é d ő l j e f a j á y l á p
t ó i c i z o p m o k
h
t
ő l j e r
n a b i ó l
, t e k e d r é z c ó k a B
n e l t e t e h
i v
g á s
r a y g
i m l e n é t r ö t g á l
ó l mo r
t
í
a v i n a d n o m
. i n t e t r ems i
n a b á s á d o k s a
a
á m a T
. t á
, á s s o s á l l a v
e H
y g o h
z a
a j l o z a g i
t é s é d ő l j e f m e
Endrődi
e H
, b b e s e l é z s
s
n e s ö n ö l ü k a v z o t á l
é m
s
l a v i a j k a l a
z a
l o h c n a l eM
j o t z s l o t
a b á r o s
a i n ó m r a h
k a n á g á
i k a t a p s o r á s . G
t a l z á v
, s o t z i b
n e p é
A
n
s é
n
y n á m l
k a n n o g
,
m e
, i n d a
t a r o k e d
t k e j b u z s
i
t n i m
) é y n a r A
. a j l o z á v
l
a
e g é s n ö z ö k a m á z Az
, t l ov
i n s a v l o y
e c n a s s i a n e r
l ő b é s é v k e r ö t
k e t e l z s é r
, k e p é k e r n e g ( ; v i
, g á s y g á l v i
z a
n e b b e s e t e l z s é r g e L b b ő s é k e n
í d a b a z s .
b b e s ő r e g e L ( l E
i k
. l l ek
i s c l ö k r e
g á s a p á p
l e v é g é s s e l e j
Gárdonyi-ja u g n a h y g a n
t e s e i mm e s
l e t t e t n i k e t l á y g E
l b o r p
m e
a
y g a n
e t z e r é y g o h
t a t um
t
a M a
b b ő
r e p e r Sándor r
i m e a r p
. a r á m á z s n é t n i z s
n e ő n ü t
r
n e s e t e l z s é r
. k i d e k s e k é
l e
e r
z a
n á l a t
á m é
e - t t ö d ő l j e f
g é l e
á g a m
.
n e b k e r e k i s l e j
, n e b é s é z e n í z s i k
a r s á r í e l
l ő l e f s á m
l ő b s é z r é
a
l o h
a s á t a h a j
j
e H
n n E i ó r í
kapujá-nak élet
t
s é
k i t e r e z s
y n o k é g o F
f g e M
i t e r e z s
n
t
d ő r d n E
t
g a d z a g
g é l e
i n z eme l
a
, k e s é l é z s e b l e
a
e
k e n é t e z s é t
z s ó o L
s
l a v
a m g e L
n
l u g n a h
é b b s é v e k
t s á d a k a f
i n o e r k e n a
c u r u k
, s u k i r i t a z s l ó l a i k d
i
z a
k
, p é k c r a
h
t s é t n e l e j a
ő z ö k t ü i k
i t e d e r e
n á t u
t n i m
a m
, i r ems i
á g a y n A
m e
s
István
l e t t e t e r e z s y g r á t
z a
r
. g a d z a g
a
s e s r e v
. z s é k
i l ö l e j
t a k o l a d
t a k á t ó n
s
á g a m
e n
i
r o t
i ó r í g e z c
e d
t t o t í g á l i v
l ém
a m
t é t e z s é t l ö k
b b ő f
a l o k s i ő f i d á l a s c
i m a
e d t
n e b n e l
e r k e s é t n e l e j i k
y l o
ó r í
s o y n o z i b s e y l e h
i m
. t t o z o r á t a h
b b e s e t e l z s é r g e l
s é
s o s á l
e D . d u t
g e m
g
n e s e j l e t á G
, a b i h
a r p a l a n e b e
l e j
i b b e g é r
l ö k
b b ó d n a d a m e
d ő r d n E
l E
y l é d e v n e z s ,
, l o h
l á v t
l ö k
, a s á t a h i m l a d o r
ű r e z s mu i
t é p é k c r a
. e c n e r e F
á m
t u l o z s b a á r
a
,
. e z z eme l l e j
. t é v e n
Cziglernek, y k é K ( i v
n é y l e h
a r u y n o d r
t o l r o k a y g
á n t a t d a g a r
n
g a d z a g
t a z o r á t a h
, i z e y l e h
m
t
ő b . s i
i
k o t
. ) y n é g e r z m e
e m
. i zme l e
s u k i g e l e
k i
d ő r d n E
k e n é t e z s é t
n á t z a
a s á t í l l á e z s s ö . a j d a
k á s s
n e b é s é t z s e j r e t ő l e
n e b é t z e k t e v ö k r
e H
t a t
” r á b r a b „ r
t t ö d ő r ö t e l e b
, t l á n g i s e r á G
i a t a n a z z o m
l ő b é v y n ö k a y n a z c á R
s o g á l
s i i t
t á g a m
, e r é r ö k t e r em s i g á s n a l
e d
l l á
l e l e f
. e s é zme l u n a
l e t t e r ems i
r é
g é l e
í k é z r é g e m
k e n k e z E i
. a s á g o s r a h l
k e n y
í L
ő d e k l e s c l ö b
a j ó i x e l f e r i
ő s l e b a
t a k o s á t a h t u
z A
- k o
k a s c
. e r é s c e b r
, k á j
a m
t e l é
h d d u b
á v g u y n g e m
i v i
. L.
a k s c l o b a z S s é
. i t í s e y n é v r é
n a d n o m
, t é t e z s é t l ö k a t s i y a s s e . ő l l e k a h k i z r é
? e s é d ő l j e f g é l e t t o - t t I a y n á m l
. t l ü z s é k
- a z o r o s y n é m e t k e ü k é t - n ö - r e t
n e b é s é t
- é z s e b l e
k a n á j á r
- ő f
- á l l a v a b g n a h - o z s
- i em l e z r é - ő l j e f - e P
n á
- t e l é
é b b s é v e k
a
, s o n á J
a h o n
g e z c
- e l s é
a
t o g á s s o n á g a m l u g n a h
, a r i y n n a y n é r e z s
k a n s u m s e m
i v
i t í l me
, k i z s t e t
a
e j e r e
y g o h
, z e h i e mö r ö
s o t á j a s y
l e d d n e r g á l
, l e f
Úgy
z e
. L
t e d e k l e m e
i
k o t
, n e v e l e
n e n n i z a
a
g e m
, t e t e z s ém r e t
t s é g n e r e m i M
, s e t e l é l me z s t t e v - y g e - e v e k - z s e r e k -
- á s á g o f l e f g á l y g o h
Ziegleris
- k a l a
t
- n o G -
Erdélyi Magyar Adatbank — 375 — s o
i v
t á j u p a k
s é
e t e z e k r e z s
l ő b é z s é r - a n o i t c e l -
o b m y S
- y l e m a - n a v e s é -
á h a d n -
í p a l
i
i z s ő y g e A
x e d ó k z a
:
t
k a n s i
x e d ó k -
, k omu c i
, e k é d e r ö t x e d ó k i M
i
a
i
r o p A
a
a
s o l á G r
k e n i
A
a
z A
. 3
: k o k é t i g é r
. a
l a s p
a m
í y n o z i B
e n n e b y g e
r
a
a
a
a m
l.)
8 (
. k é d e r ö t
n a b b a s o t n o p s é k á
ő s l e
l u n a l
ó l a v a j
t
i n
z a
i
l e f
ó l a v
, k a n m u i
s a n a h t A
i m . 2
i g é r
a
m u
l á v g e m
t
u n a
t
a
é m e
l E
r á z s á s C
. k r e z S
. k e t e z ü F
i
t e n é t r ö t mo l a d o r I (
Bibliafordításunk.
Legrégibb :
ő
s
z
l.
0 4
e R
s
o
l
l
l e g m o
e x e d ó k t n i r e z s s o t n o f
r
r o p A i a s á t
k i y g e
n e s e r e k ö y g
y n á m l
l a v
z E
) . zs
t s e p a d u B
,
K r i s t ó f
r
r
n e b
; mu i r a i
s u k i g r u t i l
z a
t a t n o p
l ő r é s é d r é k
t a t z o t
k a n á s á g o f
r o p A
k e n v y n ö k
y g
k ü t z e v e n
i g é r s é
s e y g e
t n i r e z s
x e d ó k -
. a s á t í d r o f
g i á d i
t e k n i e t e r ems i
y g
e y n é m d e r e
y g e
; k o z s u n m i h
k a n n a v r e t . 1
, k a n s á t í d r o f a i l b i b
, - i s c éB
j ú
l a n r u t c o n
s c é B
t n a c
k a n m u i
n e h c n ü M
r e m
n e h c n ü M
l á g e m
t e n é t r ö t mo l a d o r i - á g á s n o d j ú
Erdélyi Magyar Adatbank — 376 — . r -8
.9
. 6 2 9 1
á G
Dr.
G y ö r g y .
. ak t i t y g a n
m e d
n e b y g E
r
é
i ó r í
z a
l l á
. k ő z ö b n ö l ü k
- i t i r k
s é
k
e
v
b b ő l e k ő l e g e l l d e i R
,
ű m
g e z c
r
k o s u k i
r a B
, y k ó t
,
r
r
n e b b e
s i
l á r
i a j
a
n n
A
t
—
n
s é
t
r
2 — 2 k
e
jól s
Jót
e
r á k e P é
:
k e n z e y g e g e m
k o t a l á r í b s i
k
s e y g e
m e
. a z é G
r
y
y z
t
j
k
,
A
z a
n a b n o z a
y g ú
, s i
, k o s u k
y g ú s é
, s i
h
t
r á z s á s C
,
á v
e
r F o H
, ó h t a s C
e r e m e z S
n a v
r
, y h t ö e B
t n e l e j g e m
i y n o d r á G o T
b b ó l á v í k g e l
? n e b t e z ü f
y g í
s e y g i
, s o n á J ,
k á k i t i r k ,
y a m r
i a z ó r p p é z s
n e l e j
a h
é K
c ó D
ű y g
, a k f f a K
ö m ö T
v ű m
n
h c i v o n i o V
, s o j a L , ő n e J
e y n é m e ,
y n n k
d a z á z s
. s e j l e t
á h e T a P
a H
e
ó b a z S
s é
. i á k i t i r k ő s l e
i M
a
p p
a m t
. t e z ü f
i Z
b mA
e H
n e b é d e y g e n
t n o p m e z s
í b g e m
r o s v é n , c n e r e F
, s o n á J
i r k y h a l
s u
g e z c
a
y e d é R e H
t
1 — 1
, 3
ó M
-
t
ő t e h e l
r a d a v i T
, c n e r e F g i d e p l ő r é v ű m
g e m
-
s i
, z c i r t n e l e j
i M . t n á r i
a s á t a t y l o f -
t a z o r o s
l ö z ö v d ü
t
- ö n ö l ü K z s e t
é y n é m e
t
a j
k n u y g a v
ű y g
k o
j
a
i
f ű m
a
t e z ü f
ó j
t r í
a y n á m l
t
i r k i
,
t
- b o r p
t e n é t
i M
a
s é
s
á m
i
s
z a
, s i
u n a
. s i
a
t
ó l
e y n é m e
t
r
j
a
s é
n e s d n
i m
t n i r
z A r
d
n á l
k ü j t n i r é z a
A
i
a s á l
, é s s e v
y n o d r
. e t e n e m
l
s i
á G
k a n
k a
A
s C
. i zs
a s á d a
ő b b E
r k a y g
s é
k ü j
a
a
k á k i t i r k .5
A
k o s á t a t u k
t á j á m é l
e m
k á d n o m
.2
t t e l l em t e v z ö k
é M
n a
a y g a m
. s e k e d
.3
i l e l ö
l ó r á s á t u f g
. ó s a v l o
. zs
e b
é n n e l
g
t á s á t a v i h i ó r I
i a k i t é t z s e
k a n a z g n a h
, k e n t i h , s e n í z s
n a b n o z a
u s s a l
,
ó l a v
j ű y g
t e z ü f
s é
t á j á m e l b o r p
. l öf t t o r i , t za
Itt
k e n é s é d r é k
k n u n r á k i z s e t
s e v d e k
a k t i r
a r s á t a h
k n é l e f
, s s i r f
s a g a m i k
a k i t o r e
a m á
Galamb A .5
k i z s e t
g i d e p A
y g o h
a a
s é
k a s c
l e g g é s ű h
k i z s k e r ö t
e v ű m
, k e n t e t e r e z s
n e b é g é s ű r e z s y g e
, ü t e n e m
s é
k e y n é g e r
e r é s é d ő l j e f .
z e
k a s c
a m
Császár t e z ü f
á G é K
g a d z a g , t i y n n a
e t t ö t l ö t s é
k e n é t e n é t r ö t Sándor t e z ü f
a
t n á l a Z
, e s é zme l l e j a
y n o d r k
y g o h
. e b
k a s c
l ő b i
t e d e k l e m e
s i
l e t é v i k t l á v i k
c o m
s é
, k e n k e r e b m e k a z s
á h e T
l ő r k e y n é g e r a
á m (
e r ö k y g r á t
í z s e f k e d r é
a
i
t e z ü f
a
i
Elemér i
y
t é k l e l
a
Ime
s a i f r é f
t
, s o s á t a h láthatatlan A
t a l a l l á v
. l ó r á s á l l á
t
t á s u l i t s
ó l á l a t
é K
i s c l ö k r e
r
r e t
s o k s
és
t s é z e y g e i k r
t é m s i
i m l a d o r
n e p é
e b é v r e t
t é s é t e t r em s I
a y n á m l
l ó J
k á z z o h
k e t e z é d i k
i
b b a j ú g e l
s o d a z á z s
k n ü t e l é t n i m
á m a
k i s e
, e b k n ü l e z ö k
c m e n
y
s u k i t z s i t r a
l e g g é s e t n i z s ő l e f
s u k i m t ember.
d é z s e b
n e ő t
t e z s é v l e y n
, ó l u d r o f v é
k a n r á z s á s C
s é d e k z s e l l i
n e y l e h a y g a m
. t á g á l i v
s
s é
b b e s e m l e d e j
l ü k l é n
t n i m
. t e t l émz s e
b b a j ú g e l
ő l é z s e b l e
ő t e v ö k
) t t o t a t l ém
ű m e n
r ö t
n ú h
b b e n e v e l e g e l a
t n o p m e z s
i z s e v
r
ő e d
k a
t
l e k k ö z ö k z s e
,
s é
k a n s á g o f
é v ű m
- m o K
b b e k n é l é g e l
k e s é l é z s e b l e
z a
é k d n
i
l ő r k e t e t ö k
u n a
e d
t
m o l a d o r
a d o r
k n u m l
ú r o k y g e
t á d a z á z s d e y g e n
a y g a m
l ü v í k d n e r
l a s s á z o k a r á v
k a n i á k i
. k e n é g é s n ö z ö k
t o t a l á g l o z s
- e z s
i m l a d o r
. i t e t r ems i r
- r é
. é v ű r e z s ő d i i y n á mo d u t k á d n o m -
- a Z l ó b á j
- n ú h
- o z u a l a k - d e k a
- á y n á m l u n a
l e g g é s g e l e m
.
i a v a z s -
- ő l E - i a s á t o k l a
. n a b
a j ó i c i z o p
l a e R
.
r
a y g a m
- z s i t s
á m
t á m l a g o f y
- n e y l i - e h e l
á m o d u
g E z a
g t
ráértés i n a
. k n ü n l é z s e b y g o h
i n a t k e l é l
n á t u z a -
m o
l
,
l l e k
E
t
t
. l e
l e f
t n ü t
n e g i
i
t
m o l i
a d n o m
a
n a b á t a z o g l o d
i t j e f i k
összevont z a
n o l a t a i F
n é r e t
a y n á m l u n a
t
a t t a l z s o
mondatnak
p é z s t
l ó r s á n o v e z s s ö
n a b á y n á m l u n a
a g o f
é m ő s l e
- é m d e r e e t t ö t j ű y g
Erdélyi Magyar Adatbank — 377 — . a z s s i v
a d o r
i
m e
I.
Á r p á d .
.
k o y n á m l
k a n n a v
t á l é B
t e g e l m e
s o n á J
i a s á t a t u k e t i
r o t
u n a
t
n
n a b k o
l
e m
s
o
t
i k
. h t a k
i l e b - . z s á m o
n
.
r
l
s i
a
a
V X
n á t u
5 1 5 1
ó l z s á L
n e b n ö l ü k (
y g o h
n e b m e z s a
ő s l e
. s i
l ó r
l o v
s i
t
g
. r -8
j
é m
. t zS
. 93
a
a L
t
e b r ö k
a d n o m
y
t
r
f f o
t
a
n
l
a
h
é B
,
l
l
i t e d e r e
ü k e n e m
,
t
r
á m
l o s ám
y g
r
t
t
e d
i
t
s é z y g e
i
. R
. e l
n á m o a t
a
i
m e
d
s
e z s s ö
s e p a d u B r E
) t n i r e z s
g e M t t e l l em a t i z s u h
t e k e k é l m e v l e y n i
n á m o
s c n i s
r
a
e z ö k
z a
y g o h
s e y g e
e y g ü
, a j
z a
i t e d e r e
l
a d a
,
k e v r é
j p a n
n o
r á t p a n
t
i z s u h n
t t i
A
y g
ő s l e
i
.
s
d
l l á
a m
t z ö k
, k á t i z s u h
i z s u h
m e
V X
n ő s é k
l á B
t e d e r e x e d ó k
. t zS
, . b t s
t
.
a k i n ó r k
k a s c (
y g o h t n i
n e l l e
á m
, l ef
t é t e l e t a r
m e
l o k o p
n
k a s c
: z s é r
y g í
s
g i d e p
n a b - 6 6 4 1
i l eb - . z s
a
r
t a t z o h r á k s i a
s o y n á m o d u
z a
j
k o s á t a t
s o l á G
r e m
t e h z e g é v a t
t a T
és
n e h c n ü m
I I I VX
, y g e i z s u h
é m
k e d e n e B
k á t
t a h l o s á m s e s é d r é k
k o s á t a t u k a m
a t
s e g é s y l
. v
g i d e p a
. k á t
t e k e x e d ó k
a
a
p a p
t t o z o h l e f
s o g Á
a
t a k ó t í p a l a d n e r
k á t
m e
l á n á g á l i v r
t
k é t
s o r
s e y l e h
) n a b - . z s
i d n e r c n e r e f
k e n é g é s ő z r e z s
n á r o s
l ő r t e l e t z s i t - a i r áM a
3 2 ,
n
.
a
o M
. t s á t í d r o f a i l b i b n a b á s o r á v
k a n t
l ü r e k e b
s o r i p
s ű t e b
m e
i z s u h
ő b b E
r á t p a n
n a b á v o d
z A
s é c n e b
k á t d a g o f
n a b á t a r i z é k - r é v t s e t t
k a n á k i n ó r k
e t i h l a b
t a t um i k
k i d o k s u n a t
. t zs
a p á p
k é t t e t e v l e r e m s i k á t l
” s á t í d r o f a i l b i b „
s
s é c n e b
, k n u n d a g l e
z a
ő l e k é t r é a r j ú
l e f
i mm e
s u k i g r u t i l
. u
. n e s e y n é v r é g é v
s u k i g r u t i l
k a n i a s á t a t u k
a g á s y n o z i b u n a t
n e b - 9 3 4 1
. le
s c n i n s á b i h
y g ú
y g o h . b t s
é p e n n ü
t
z ű z S k é t
, k á t t o t í d r o f k i z e k t e v ö k
a
t o g á s t á p a j
l ó b s á t a h
u.
a
, s á t o k l a n.
y n n A
n
k ü z z e y g e
i.
m o l a d o r
i z s u h
ő s l e „
t
k e s é d r é k
t l a l g o f
i t e z e v
r
i z s u h
. z o h k á t r á i v e r b l b i b
n a b n o z a
t n i r e z s o M
s u k i g r u t i l
e m é N s i
j g e m
r á v r é h e f a l u y g t l ü r e k
a —
, p e n n ü
á M
r
l e
l
t s á t í d r o f
e v y n ö k
ö y G
, ) e n n e b
e m (
i a
á m a T A z a
i a
é m
g
z a
a b á v o d
k a s c
n
t á h e t
y l
i z é k
s i z s u h
r o p A
a
t á p á p
a
á m
s i
s o y n
e r k e y n a E
t é
y g o h
) mo l a d o r i k a z s
IV.
n a b n o z a
t e s o R
j Ú , mu i
í d r o f a i
á m
i e y n é m d e r e
. t l ű z s é k 5 3—6 1 4 1 t
t r é z a m e
, ú r o k y g e a
a b á t a r
, a b t a d u t z ö k s é a t -
a j l o r o s - z s i t ,
a
- g e l
-
e
a t j a f
t é g é s n e l t e t g i á k o s
s é
. 6 2 9 1 i
l ó r r a
m e
a t t o t í p a l a
, z o h p a l
n a b b a
mu i c i ” k n u s á t
s o m
i e y l é t n i k e t k a z s a
i
i m l a d o r
i a s á z o k t a n o v
e l é f s e y l i
, s á t í d r o f
l e
l e z z e
t a d u t z ö k
z A
t e z é n
e m a
n e p é k a t l l e k
i b b á v o t
l u m
, ő z r e z s
n e b v y n ö k
7 5 1
Magyar:
ő t r é s i k
, l e v é s é z e k e t r é a r
a
b b a s o t n o f
nyelvi
g i á k o s
i y n o s c á r a K ( I.
s o n o m s z o l o k
. t s á l l á t e d e r e
l ü r e m
t
k e n y
, . h t a k - o f
k á j l á r í b - u k
ó g á v
, n á v t a t um i k
t á j á n o b a b n e b y
t e h t n i k e t
i t e z s é v l e y n
t e z s é v l e y n
l. . t e t ö k
B i t a y
. k n i a t a d a
D r . k i d o s
t
b b a j ú
á h e T . t i é k e s é c
- n e b
a
i e l e j
k u j
l á l a t g e m
ő t e t r em s i
- e r p a
s é
t t ő l e
a
k a t t á l
s o l á G
ő z r e z s
r
y g o h
. l e
n e b m e z s
, a j
t á
s ó
t a t um i k
i e r
t u j
n
í p a l
t
i
e j d n e r r o s
á M
a
a m
a
t e k e n e y l
n a y l o
x e d ó k -
s é
r
a
a
s c é B
r
á
k ü l ő l e b
. t l ov
A
.
-
i
r á
i h
t n o m
, k a t l o v
t p a n
ó t í l
d n e r - s é c n e b
t t ő l e
A
k o m u i
t á s á t í d r o f
i a s u g ó l o r p
x e d ó k -
k e i e r
. n e b k e x e d ó k k i k a t
a j g a t
g é s ő z r e z s
l á n z s a h
a t t o t r a t
h
; i e s é z l e j - a p o k i r e p
, a r á t p a n
k a n z o y n á
s o t á j a s s o l á G
s e c n e r e f
k o y n á m l u n a r E
n a b á g l o d . k a t
, n n e f
m o
a
e
e r
z a
i m a
x e d ó k
i
e k e r e k r á t p a n
s
y g a v
e y n é m d e
l á g em
l.) 22 ( ű t e z e k r e z s
s u k i g r u t i l
s é
é h
i d n e r
n a b n o z a
t n o m e r p
i
e r s é t e t z e k t e v ö k
, a s á t
l e z z e
s u k i g r u t i l
y g o h
t s á t o k l a
á M
s e k e d r é
a
s i n e g i
i mu i c i f f o
k e s e c n e r e f
n e b k e z e
s i
- n o s a h e z s s ö a
- e r b - v y n ö k a
r á a
i
a
l
i v
k e n
k á t é f ó r p
k a n á m u
n e h c ü M
s i k
é g n a v e
; am l a t r a t
- n ö d a
ó d n o m e a s á d
l
l
a
o g e m
Erdélyi Magyar Adatbank — 378 — l e z z e k e y
gyűjk á f d á l a s c ó z s - e y l e h -
n e g i
i mm e s
n e g i —
—
,
l
e m
t a i m
k i d ő z g é v
t ó z S
a y n á
i h
e r ő d i
a r á t
t e h e l
t a t u k
s
a
k a t k
a
a V
e k k i c k á m é
l
s
o m á
b o r p
, k á i g o l omy t e
a
e y n
ő t n ö d
s e g e l g é v
j e f g em
t
a
a m
-
á m o d u
-
ú r o g i z S
k ő
i
n
t
z a
s
l
j
d n o m
i m
r
s
k r
l
u
e
ú
g
g
z S
a
. z s e l
a t a d a l e f m e
t
a
h
,
m e
ó z s
ó l a v e
n a b ó p m e
t y l á d a k a
y g o h z a
. u a r D
t
s
a
b b e k n é l é
l é m e R
k
a
n
é b b ö t
. t e z ü f
á
z a
t
t e n ü z s
t
a
k A i
i
n
o y n g o
l
ő v ö j
e y n é m e n
—
t
n e s
k o s
k a n ó z s , i n n i v a j t í l l á t o g o j r á g
a
k e y k e t a
l
e m
r e y n n n
a V , e b
ű t e d
k a v a z s z A
l
e m a s i
k u g
s i
k a n
n
á m
e y n r é
t é t e z s é m
í k
j e f g em . t á j á f
A
t r á v
k e y n é m l
ü r ö k
Szótárt
logiai
s a z s s o H
János.
s
a
i m a
t
e
ő n ü t
m e
b b á v o t
n e l e t y n é k
s e p a d u B d
e s é n e l e j
ú g á s s o t n o f y g a n
í d r ö g
ó t a t y l o f
n á t u
. 6 2 9 1
i m é
. r á t ó z S
s o y n
k i t j e f
k e n y l é k
k e v l e y n k n ü v l
n e b m e l e t
k a s c
i s é t
e z s é v y n ö K
l a g g á s s o t n o p
k ő z r e z s
k n u m
k e n e t
VIII.
e r g é v
a
a
m e
k o y n á m l
i
y g E
E
a
Melich
á m o d u T
o m y t E
r
r a
a
y
y
g
i a l o k s i ő f
s é
, l á g l o z s g
e m
t
u n a
és
g
tán
a M
A
a M
l n á j a
s
o y n
á m
n a t r ó z s kezete,
a
i M
egyezés . a z z á t z s i t
sorok
Gyulafehérvári a
a j
t a g r o f
l a n
tanulmányozása
d ,
t
j
a m
,
népnyelv
i e y g e m ó s s a r b
, z e h é p é k r é t
i s á r á j
t o t a l á n z s a h - ő d i e g i
s e t e z ü t
e t t ö l ü z s
i
k i z s k e y g i
t l é c
k e t n e l e j
n e z e d n
j ű y g ő d z e k
i k é z s m o r á h
l n o s a h e z s s ö
n e k e v é
,
a
a
. n o p a l a
i k é z s
t n i m
n e s ö n ö l ü k
t e z s é v l e y N
i k é z s
t s á r á j v l e y n
d l ö f y l e k é z S
háromszéki
r á v ú b
k u j
. i n e t l e k l ö f
h s
háború A
magyarban,
. ő t
s e m i y g
í
l a k k o k é l a d a
n a b y n á m l
t á
k a n i a t a l
u n a
, t é j ő z r e z s
k
ügyében i
ó t
l u r á j
t a t u m
l o r á v ú b
nyelvjárásra
s e t e z e v e n
n
j ű y g e z s s ö
mondattanából finnben
b b ö t s o t n o p
b b a s o t n o f g e l t t o r i
k ó g n á s c
a
a t
, k n i ó t a g l l a h
s o g á s l u n a t
e y n p é n
l e k k ü s é t ) . b t s törökben, és
a s s á m
t é g e v ö z s
e b a t
s é
v l
ő z r e z s
s e y g e
Budenz l
s é
t
t i a s c á n a t
t é t e d e r e
. a t t a t u k
A
g é s y l e k é z s
á h
- m o r
a
a
VIII.
, k n i a r á n a t
s o n z s a h i t n á r i
c m e n
József
t ü y g e
u n a
y g a n
i n a t s á r á j v l e y n
n o p a l a
a
- v l e y n
á h
- m o r
. k i z o k t a n o v e z s é r
í b g e m
. t e z ü f
k n i ó t í n a t e v y n ö k
t s é d ő l k e d r é k a
n a b k o t a r i ó y l o f
t
n a b á y n á m l
- n o z s a h
. r -4
l ó b á s á z
, s o t n o b o s C (
. e b ém l e y g i f
s i - o d u t - t é z s emlé-
i m l e t r É ( t á t l o v s r e v a
t
b b a s o y l ú s
, k ü j
t n e l e j g e m
0 8 2 1—1 2 1 1
Gombocz a t r í
)
Bálint. A
e l é f
n a y l o
k a s c n e g i . e b y g e .
i m s
k
r o k
, k o d á l a s c r á
e r y l
l á e d i v e r
e z s d ó m
e m
a h d n o m
e
r á v ú b t t e v
i t r é
i
k á j l o z j a r
z a
n
n á p u s c
s i
e y n
E
z A
a
e m
a d a s
i g o l o m y t
g
b b o y g a n g e ó
d á l a s c v l e y n
a s u g o l o m y t
. n a b á t a l
e m
e m
i g i d d e
e
l ő b k n e
l
n a b á m l
n á t z a k á j
r k ü r
z a
t é z s é r
k a n i
s e
g a y n a
a
y n n e M
s é t j e f ó z s g
e r t e l r é s i k
k i a k é l a d a
z a
s e p é n
, k e y n é v e v ö j n o k o r
k e y
, s i
t
a m
t
n e b i é k s c e r e
i
i m
, n á z a g i
. k e n d e k z s e j r e t i k
s e y g e
l ő b k e t e z ü f
t á b
k a s c
, ő zme l l e j
l
s o y n á m o d u
e v
n e y l
i k a A
k e ű r e z s a t n i m
k ó z s á m
n a r
n á t u z a
y g o h ó m o y n
l á k u d o r p
b b e y n n ö k ú r o k l a t a i f , a j d u t
k ő z r e z s
n e d n
r e m s i
n a b á f d á l a s c
, n a v
á m
e m
l e k k e p é n
t n i m
n e p é k n o d j a l u t
k á
a
y g a n
. k á t
r y n é m d e
! i n d o z a g i l e
l u s a k - l ü t z s e r e k
. l p a
y g o h
á k n u m
t é t e n é t r ö t t
t á j a s
. t é z s é r
a h d n o M
e
k n i ő z r e z S
l o r á v ú b
i
a j
s é
a d d n o g
i k
i b b e g é r
. k a n t a h d o k z s a m á t
n A
-
t
e g o d n
i m
t
k a n á
e h e v a b m á z s
l
r o z s k o s
t á f d á l a s c s u g o l o m y t
, t o d á l a s c
k e y
é m
e t e n é t r ö t
z a
n a y l o
z s é k
i n z e y l e h l e t e y l e m
n e b k n ü v l
n a b n o z a
r k a y g a
e b k e v l e y n
l
g
, n e b é k e r e b m e k a v a z s
n
—
n a
k a v a z s
. k a t t o t í p a l a
n e b k n ü v s ö z ö k
ő t e h r é s i k a z s s i v
k a n n a v
. a j á i g o l o e n e g
ó l a v
ő l l e k
n e g i t i e s ő
l o r o d n á v n n
m e
i g i d d e t é t e l é
k o t a d a
e z s s e m
a j
t t o
t n o z s i v
t n i k n a s s a l
n e b g é s i r é v t s e t b b i g é r g e l i s ő
. t e h e l
k n i e t e r e m s i
i n r é s i k g i g é v
t
s
k e t z e r e z s k o n a y l o r á g l o p
, s i
t t e t í r e d i k
k n u r á
n á j p a l a t ő s
a z s s i v
t e h e l
a
t a k u j á f d á l a s c - l o p , s i t o g o j
. k n ü t l é - k ő d i - e r e A
. i n t e h t í p é , t óz s
t e k i e s é t
g a l y n á r a
- e s c
- r e g o d n i n á m r
” n e l e t r é v t s e t „ s o y n á m o d u - r e t ő t
- d á l a s c s é
. é l e - g e m - a v r á v i g a y n a Etymo-
l. Zol-
C s ű r y
n e s e v i z s
Dr. ő z r e z s
, y l e k é z s
i n a t k e l é l
a
a z z á t
y g o h - i v
, e j e r e
z a
s ö n ö s c l ö k
z a
Erdélyi Magyar Adatbank — 379 — k e n v é n
m e l e t
” . n a l t a t a h t z s a l á v l e ” . a j á e d i „ a a
y g o h k u j
l ü g é v a
t a h t
c
t
o b m o G
k u
j
t
r é
:
g e m
t
a
a
t e g é v
á r
a M
a
a
y g
l
n a b á l
ó b á
a m l
c
i m
l
i
a
: m o l a g o f ó i c k n u f
a
4 1 1
. r -8
a
t
v
l
k
i
a
r
s é
á
h
s
a
. . . s é t n e l e j
v é n
a
t n i m névtől a
A „
l a t l á
. a y n o z s
, b é y g e
e
v é n
l
C s ű r y
B á l i n t .
a
ő g n e p
a M
a
8
a r á
.
i t l o b
g e m
,
m e
A
n
a
a t
i
y
t t o t u j l
r e z e
n a b á s á d a
u m
is
l
t á
a
k ü t
a
z a
n a t
. i t n i ke t
i z s e v
d
n
k e n
k
i
y g E
u W r a y g
k e n s é d ő l
j e f
l a k k á d l é p
k n ő z r e z S
n e b i e s é d r é k
, s ó d u t v l e y n
l
e
j g e m
,
t
n á
t
l
b b a j ú
t t e t j e f i k ő z e k t n i r é
n á p u s c
m e
t
A
j ű y G
s
o y n á m
Jelentéstan. o Z
z
n
i n a t s é t n e l e j
t e s c é P
y n é m e
, s c é P
:
ő g n e p a
l ó b i
y
l
6
k A
r ü z
s
r
z a
t
t t i
z a
c
o
b m
t
v
o
l
IV.
G
a r á r a y g
e y N , n a b l u g o v t n o z s
A
i V
. n e b é l e f
e d
, ű t e d e r e v á l z s
Csongrád
i
t e d e r E
t z s o
a
csokoládé k i z o t r a t
s
n e b
t t o t í p a l a
l ó b - 8 9 1 1
e m
y g e
, ó z s m í c
csoda
k a n y n á h é n a r á y n o z
b b á l a g e l
e D
z a
a s á r r o f
a r ó z s s
s o m á z s
y g o h ó l a v
l ő b y l
t u m e b
i n l e k e d r é
, t y n á r i
gény,
: ű t e d e r e
sulmo,n i v
k n i a v a z s
l ő b t emé n k á r
z a
a
l é v e l k o
a
. t n e l e j árva.
csorroa
,
ő s l e
b b ö t
a v á k é z a m r á z s
e t z i r ő
k u j
e m
é m
r e z e
t n i k n e t e z ü f á m o d u T
i m
l e s s é t í t e v z ö k
ó z s
é z ö k
t n i z s é r
chocolatl i ó k i x e m t o t a d a
l
csudov á l z s
g e m
, k u j d u t g e m
z a
a j g o f
l
daru a dalia
z a
z a
csusza A csömör A
, e l e t é v t á
. e l e t é v t á solmi).n n i f
k i z o t r a t
= (
o p A
l ő b v l e y n n o k o r
t ü y g e
ó z s
,
y g o h
y g
t z s o
á m
b r e z s t z s o
l n a m z s o
k n u v a z s
k n u v a z s
e m
z A
Csongrád A a
l ó b z s a l o
r
t
. e l e t é v t á e y n e
é y n é m d e r e
t a k n i ó s a v l o é l e f k e z e
o y n
, n a b k á j
i t e d e r e
l e s s é t í t e v z ö k l ő b t e m é n k á r
v á l z s
a
r e z s y l é d r E
a s c y g a n
s é
r e s s a w o a k a k l é n r e t é P
t
,
d
k a n k n u y n á m o d u
n e b n é j
, k n u v a z s
t e v
. k u t p a k
c
e t
l u t l
a )
A
l
l ó r ó z s .
a h
l é n é k i y g e
i m é
e
. b t s
e m
k n á z z o h
A
dákó
csúszik a
csemer : e j i t e d e r e n a b y n á g i
a
csomóú d á i a z a h ,
ó t a h t a t u m i k
k n ü s c n i k ó z s csók
n e b k n ü v a
n e g I z a
57 (
i k
ű g é s ő t n e l e j y g a n
ó l n o s a h
l n a m z s o t
ó z s
. a k é z a m r á z s
é m t z a
csóré s e t e r e m s i k n ü v e n n o d j
ó z s
l ó b n i t a l
e d
k u j l á l a t ó l n o s a h
i t e d e r e
k n u v a z s
s e k e d r é
j ú
i n d ó z o k é j á t
s á m -
a
s e r e k
. n é r e t E
a
a
t
i a i f ó z o l i F ő
t a t u m
i n a t s é t n e l e j
s i h
l a v á t a l z á v
ő n e
. 61
. 6 2 9 1
magyarA
) a n o r o k
k i n e l e j
a s á t o k l a
n e b s é t n e l e j
. ó z s
l o y n a p s
csutora A g
: i t n e l e j ó z s y g e s i
. t l ü r e k
k n á z z o h , ) 6 3 7 1 (
. l e s s é t n e l e j
- n e l l e
s e p é n b b i g é r g e l
. l p
t e z ü f
l á n á k i
N
rózsa k a n ó z s
jelölő ó z s
a r r a
a g o f
s o k a z s ő r e
s o y l á b a z s
á T
i t e d e r e
é b
i a i g o l o i s a m e s
e r e z s d n e r
a
n e g i
á m o d u T
b u n a D
történeti
. ) a n o r o k 0 0 1 (
i s é t e z i f ő l E -
. ó t a h l á l a t g e m a
d a z á z s
ő s l e
t ó z s mérget sze-
y n á g i c v á l z s l é d - d r o m (
t n i z s é r ő s g é v A
z e h é g e t é r
t o d á l a s c t o t a d a a
i e k k i c
. t e h e l s i
e
A „
ó z s
jelentés a
a
k n ő z r e z S
a mm o
s é
k e n é r e z s d n e r r
m
s é t n e l e j
” e s é t n e l e j „
. a j ó i c k n u f jelentő, v. i a k i g o l
, e r s é d r é k
l
s á g o f l e f
s
a
é m
e k k e y n é m d e r e
n a s o p a l a
s e k é t r é o y n
i
nyelvtan
a
n a b á t a k l a
y g o h
s o m á z s
, a s á t z s a l á v n ö l ü k
a
s á m
t é k
n a b g á s a s
, e r e z s d n e r
Völkerpsychologie-jának Wundt g l
n e k e v é
t e z p é k
ű y G
Wundt. a v l á r t z s u l l i
e y n
a r o k
t á t
k a n á i f ó z o l i f e t e t ö k
j
. a s á d a i k
a
értelmével, t l ö l e j jelentést A
m o i m
k e s é d e v é t
k e n s é d e v é t
g i d e p
s o y n á v r ó z s y g a n
t e y l e m
t
i
e v l e l r é , em l e
e y n
t n e l e j
k e n y n é m e
l.
. a t a l z á v
s é
k a n á s z ó r
n jelölést v.
, z a
a r á j á b i h
t t e t e t r ems i
ő s l e
ű g é s ő t n e l e j y g a n
y n á m o d u f
a v d o g a d z a g
s é
k e n i k v
értelem ő d ő z ű f á z z o h
t l o v
t s á z o t l á v s é t n e l e j
á m r o f á k n u m
n a b á g á s ú j l l á
, e v t í p é
t
. g em
o b m o G
t z s é r ő f
n e p é k n o d j a l u t e s é l ö b ö z s ü k i k t ú k
y g o h
s á z o t l á v s é t n e l e j k a t l a t u
j j
t é z s é r
á n
a
e
a y n n á m o d u
z
értelemtől z a
l ő t v é n m e
n jelölt a
t e t z ö b n ö l ü k
. s é t n e l e j
a
l é k r e t s e m
. i ó l á r í b
ő d ő z ű f á z z o h
a h d n o m m e
jelentett v. a
j ú
t e t e l e l e f
z
a s á r r o f
l á v m o l a g o f
t s é t n e l e j t
t n á r a y g e
t o t a t z o k t a n o v l e
, . lp
í s o n o z a
s név
a
- s é t n e l e j k a n s á z o t - y g e s é
. n e b - 1 1 9 1 -
l u d n i r
k n u
. k n ü t t ő l e - g e l
n e b v y n ö k
k n ő z r e z S
) . má z s - o d u T (
D r . l ü z ö k
i B
k á
ismeretlen.
j
d a g e m
Eredete: l e s s é t
- á z s
.
g i d e p a
g á
I t
s
I
X—X
a
t t i
e g é s m é r e z S
r
a y g a m
t t e d e p e l e t e l g i n i d i V
e l
a
n é
y g o h
t
a
- á l z s
a n u D -
y
g
a
o H , l e
a
n a
u D
t
t z a l á
- p é z ö K
a
n e b y l
e t t e v
t é z s é r
. i n n e l k e v e n
a
e r t e l e k
, n á t u
n a ó d n a l
s é
v á l z s a
A
a g á s u n a
n e m VI.
, k á j t í s u n a t
l A
ű v l e y n
, n e b g é s m é r e z S
. a b á k o t r i b a t l a l g o f
ó l a l g o f n o h
t n i r e z s
d a z á z s
n á m a y l o f
t t e d e p e l e t e l
v á l z s - n e m
t e k e p é n
Erdélyi Magyar Adatbank — 380 — n e b é l e f ő s p é z ö k
t t e l l e k
l ú t
a
z
ő s l e ö k
a
d a z á z s
e z S
á
A
a
z S — a l
.
I
l
a B
s é
a
v
a
z
. X á
a r D
v á l z s
k o v
k e p é n
g
e m
i v l e y n
, n ö z ö k
l ü v í k
I V— I V
. k e t l ü r e k
e r k e z e
. k e n e s c n i n
n o n á k
i T
v
d a z á z s r
e r k e y l e h i v l e y N
VI.
i t e n é t r ö t
n á z s
k a t l á l a t
a
k a n g á s s ó k a a t ó
n e b g é s m é
e g
í y n o z i b d a z á z s k o t a d a
s é a
s i
i z j a r d l ö f s é
k o n á m r
k o k é t t t ő l e
t n i r e z s é d r E
k ó l a l g o f n o h
s
n ö k ö k ö
i r
n é t A
T— a
. s i n u D
ö T . a s á t a h
g é s
t
l
e v ű m
- g o f l e g
é m
a z
k ö r ö t
l ó t g á s g á
s
s
r
a
g
e m
t n ü z s
a
s
, z a
l.) a
k e n e t i
.a
a
l
o f v é
t o g á l
s
l
l a s s á l a l g o f n o h ű v l
,
l ő r
k e y
r á m
a
,
n e t e l ü r e t
C s ű r y
Bálint.
a d o r
e m
s é
:
s
ó z n o v
s é r
a
s e k e d r é y g
a m
t n i k e t
a
a r
g i d e p
. e l e t é v l ö f
a m
s u p i t
l pmo k
z A
l u m
j ú
s o g a
ó z o t
.1
e d
l á v
l
s
t
p é z s d
n
n a b k n u m l
l
s é
.2
A
a m g a
l
y g e
m e
n
r é
a
m
e
, i l ö l e j
a
h
.
t
r é
h
, e z ö k
z a e
A
s e p a d u B c
i
) . 2
l
z s é r
e M
á
, k n é l é
a
y g
a m
i
,
m e
l
a
s
t
,
v
n
l
á m
e y n
) l e y g g e j n a b á g =
gaszt
otromba
.
A
a g á s
t d e y l ü s
. l p(
á m y g e
a
t e v e n
n e l
t e v z ö k zettársulás
a
l á v
t é l e t i v t á
l ő r v é n
; a r k i
s á m
k i y g e
a
l ő r m e l
ű t e z s é m r e t
A
n a y l o
. b b ő t e h t n i k e t t á g e l z
c
o b m o G
i s é l ö l e j
a
g e m
m e
n
p é l
v é n
k i z o t l á v
m o
a
a l
l
a
m e
l
n
a r k o p a l a
y g o h
, t n e l e j
e mm e
: a y n o z s i v
a g o f
i t e t k e f
z e h v é n
í n e l e j g e m
sága
k a n s á z o t
hasonlóságon y g a v
.2
, s á z o t l á v
i g é r
h
” . k i d ó l o s c p a k a
n
z A
t
tapadás a
s é
a j l a l g o f
l e t i v t á s é t n e l e J
n á j p a l a
ó s r o k u s
n á j p a l a
g á s ó l n o s a h alapján.
n a v
k e p é k g n a h
. a r k i s á m n a y l o
e m
l á v s é t n e l e j
n
s á z o t l á v s é t n e l e j
E
ó z s
y
k a n y n á m
j ú
y n á m o d u
s á z o t l á v s é t n e l e j
u W
a
a s á t a h
. l p (
merül Itt
a t
z é h e n ( z E
y g é n
érintkezésen y g a v
n e b y
i n a t s é t n e l e j
t em l e t r é
a
t ám l a g o f
a h g e m
k e n é m l e t
l p m o k
n
k e v e n
i
z í v n á
n a y l o rikító , g a z s
: a s u p i t
A
, s á z o t l á v
a
e r e z s d n e r
v é n
s é N
s á z o r á
z a
á m o h
ű g é s ő t n e l
i d l ö f l ü k
t
o n á J
r
d
dagaszt, t e r e y n e k
t n y s
r
sülyed.) = merültá l a
ő z e k t n e l e j , n e b k e t e s e
. ) n í z s
tartalmit e h e l . 1
v i t a i c o s s a
t l e t i v t á v é n e m
név
k a n k o s á z o t a
. a b y n o z s i v á m
ó z s
a
i
s é s c n e r e z s
t
szabó
t
t t a l a
a b m o
.3
=
i m .2
a (
i v t á v é N
a
l
. t i a s u p i t s ó i c á k i
i m i z s s a
=
s u k i
e l e t
e z p é k r o k
l e t
. l u p a l a a t a l o s c p a k
t é k
ő t e h e l
a d o r
a v á v a z s ű m
.3
ű r e z s y g e ( s ó i c á l
szabó a h u r
r em
t
a
d e y n n ö k
n a t s é t n e l e j
s i
u W
s é
ó d n a l l á (
í
p m o k
a E
i z s e t
, k e p é k y g r á t
n e b y átvonódik
k u j a f ő f
t em l e t r é
, g e l i t e d e r e
l e t i v t á s é t n e l e J
l
n a b t a d u t
i v t á v é N
szája) ó s r o k
t n i r e z s
z a
: t l é r e s c
s é k r ü z s „ a
t ö d ő t
k o m u x e
t ü y g e
a
, é v ő t e h e l r é
n e z s é g e
d o s á m
s é
. ) r e t s em
a t a l o s c p a k , n a l a t mo d i „
, ” a k r a t k e v e n
t a i me
t
e m
a s u l í t s
e g é s e r e y n
t
t A
) s ó i c á k i
-
n á j p a l a . ” s e k z é h e n
t
y g a v
érintkezési l e t y g a v k e p é k y g r á t
- s é t n e l e j l
értelem az k i y g e : n a v
b b ű r e z s y g e g e l
s
m e l e t
, em l e t r é
n e z s é g e
i c n á z
ő s l e
i z j a r d l ö f
, a r i a s á t a t u k i k a z s
. 6 2 9 1
A
i b
t e z ü f s o y
i e v e n y l é m e z s
l
m o l a d o r
. r -8
honfoglaláskori
. a j t a v a - s a v l o
- o d u t v l e y n
. a z s s i v Begriffsverdichtungja .4
ó d o k l a r u
- a d ( .4 z a
- ó l n o s a h - l e
k e n l é r e s c
képhangulati hasonló-
y
m e l e t átvonódik - e t r é . 1 és
- e t r é
s ö n ö s c l ö k
j ú
- j a l u t
t l a l
k ö r ö t - r á g l o b
l ú t n á z s i T
m o l
i e y n é md e r e
Szemlénk . a r á j p a l
n á j p a l a a
i
0 6 1—1 8
Magyarország
e y n
, y l é d r E
e b é r ö k k e d r é
e m
. 5 2 9 1
i v
t l e y g i f l ö f
t a k o s ó k a l
ő s e
k e n k e y
a m a y
í r e d
r o k s á l a l g o f n o h
ő z r e z s
n
s i
) g é s m é r e z S
i t e l e k
e g e y n é l
. 6 7—4 7 (
r ö t
a y g a M
m e
t l á l a t
ó l a l g o f n o h
n e t e l ü r e t
y g o h
l o m á z s e b
r o r
- e j y g a n
a
r a y g a m
a y g a m
i T— a n u D (
- i b t
m e l e n é t g á z s
l. ő s l e (
Dr. , a g á s n o d
t am l a t
r a t
t e z p é k
C s ű r y
B á l i n t .
. k u j l ü r ö k
t a h s a v l o
s é d r é k
n a b n o z a n e b y l
l
é d r E
e
e v i M z a
, e b
r o k e s é n e l e j g e m
i z e j e f
. t á
r é t
, e r t e l e k
n e b z s é r e r p é n
ő v e l
v á l z s
z s ó r t t a l a
ó k a l
l ő t g é s m é r e z S
a
- ö g
i
k
a
a „
n
s
u m y
t n i r e z s
n
o
n A
t z a
a s á d a r
l ő r é t e l ü r e t
a i
r o k s á l a l g o f n o h
a
i h
a
k e z E
y g e
a
u m y n o n A (
n U
y
I
a
z a g
,
o H
z e
X
a
l e f
,
r
e
k e n k e y l
z
m
k a s c
a
z
t
t i a t a l á g s z i v s o m
a
i
i
a
z
l
T— a
e l e v
a
a
a
a
g ö r
k e t d ö k
k o v á l z s l é d
T— a
z e h p é n s é
a v
i g é s k e v e n
g á s s ó k
n u D
a
, n e b
e m
l
a v ő s
, ) . b t s i z j a r
r
, ó z s
a
y g
a m
) a n r u T (
I
Nógrád,
. l ó b t ó t
m e
n
a
n é t n i z s
k e v e n
i z j a r d l ö f . v é n ó y l o f
a
s é
zsoga
a g á s s ó k a l , a j
r a y g
t n o p z ö k
e y g e m
á m
Vukovár, Zemunból); e v e n
Dráva,
á m
a
m
Száva,
a
l ő b b E
g á s s ó k a l
y g
a m
t t i
v á l z s g i d e p
a
n a b d a z
k ó l a l g o f n o h b b i g é r a
y g o h
e k k e p é n g é d n e v
a
t t o z o k d a
l
r
ó l a v
e m
a m
a b á v
n e b é l e f
a m
l ő b i g é s
n e b é l e f
y
) t t o
ő s l e
, k e n t e h e l
. u (
e z S (
y g
. t
t l o r o d n á v
a y g a m y g
a
t t i
r
i ó l z s á l
i y g ó r ó k
Atya, r
s
A
l ü n e l e t g é s t é k r á z s á s c n u D a
szlovene-knek)
i
e m
n e y l
a y g a m
e m
r
á b b á v o t Zemlin : s i
r
e v l e y n
, t t ü y g e
a
l
r
a
A
e z s é r
,
s
a
l ó r k a l j U
i z s u h
a y g a m m é
e m
A
Csapa,
a m
g
é m
Szota,
t t ő l e
d a z
Csepin,i e y g e m e c ő r e v
k á j
t
í y n o z i b
s i
s o t e n n e g o r y h p r o P , t l ov
l
t e v e n
. s é l ü p e l e t l
. l p
r
n u D
n
r
v á l z s
. l p(
n e b n ö l ü k g i d e p l o h a
r
l
z a
. l p(
. s o n o h
n a b á i n o v a l z S
s a
t n i m
g á
r
ó l a v
t
. X
k o
, ) . m
k e y
k e ü v e n
r o k y g e a
l
v á l z s l é d s
k e y
z e m e l e
E y
Csongrád,
a h z á T— a
ő b b e n a y g U
; ) t l ov
k e n y
t n e z S z a
t e r em s i
m e
y g e
s é
i z j a r d l ö F m
m e
k ö r ö t
ó j
s um z i
d a z á z s
k a n n a
i m s i
i
l b i b
t t e t e h e l
y l o
a t ó a
d n
a v
.
t z a a
ó l a v
t é s é t e g e t j e f
s o r á t a h
n a b k a i b b á v o t
s
a m
k ó z o t r a t t - a n u d
a s á m o l
e y n
a s á m o l
l ü s é t e t z e k t e v ö k
n á j p a l a a
e h
z a
t
s
a
István
Zemlen
n e l a
n a b u l a f v á l z s
t o g á s s ó k a l
i v
ó g n á s c
y g a n
k a n á i
i k a l j U
n e s ő r e
k i k a l a y g a m
i v l a f t é r
i g é r
l
, ) k e c e r i J c m e n XVI.
a
) l a k k o z s a l o ű r ű s
g á l
a y g a m
s r
i
t e h z e v e n
ű v l
n é z ö k
a j d n o m i k
l a g g á s ó l a v s ó d u t
v á l z s l é d
a m
u a b A
k ó
a
l
n é t n i z s y g ú
a
, t t ok a l t t i
s i
k e v e n ő l é
s i
g á s s o k a l
s
h
s
s e l e t i h
l e v é y l é g e s
l ó r n á k l a B . k é t
k e t t e h e l
i z ö k a z s i
; t l ov
s o r á S
Anonymus t n i r e z s
y g o h
ő z r e z s
e r v l e y n y g
j
Zagyva a
e m
a
Szagyóca i e y g e m e c ő r e v a
n o r o k p é z ö k r o k
Vulkonvár r a y g a m ó
e d
n e s é k é b
k a t l á l a t
n á j p a l a
n e l e t g é s t é k
. I
g á
e z s é r
k i y g e
, t n i l áB l e
e m s
e c ő r e V (
a m
e y g e m ó k
a
ó t j a s
s é
e r é z ö k
r o k k a
s é
z a
l á u r t s n o k e r
é m
a
g
n é z ö k
i g é r
t á
n a b á
t t o
z a
s
k e v l e y n
t ö z ö k
t
a
i B X —
i a r a t a v i z
m
l
i
n
k a
d a z á z s
Szalánkemén,
v á l z s l é d
ó k a l s i
á m y g e
t o d o p a r a y g
t
a m
I
a
n e n n i
) . a j ó t í d r o f a t l o v
y
k a n g á
. m
y g
Külpün : k a t l o v
m e
IX.
bolgár-szláv t n i r e z s
v l e y n
g
a j
g
r
a n r o T -
ó y l o f a m
s
a m
t
a
Zemlén: Eszék,
l ő b v l e y n
s
y g o h
y g
I
t ö z ö k
s i
A
V X
t z ö k a
a m
s
i d a z á z s
v l e y n a
é y g e m
Salánja
s e z s s ö
t z e
Tapolca, , y l o p a T (
s o m á z s
ú
ó l n o s a h l a V (
ó l a v
X—X
a
I
t
, k i k a l
i s á l l a v
V X
a
a m
)
a
Otin
Kupinovo, t á v r o h - b r e z s y g
g i é j e l e
a
a t a d a
, ) ” l ó b á s c á n a t
i
k o v á l z s
. t l ov
) g i
n i a k o t r i b
a
l e j
a g á s s ó k a l
y g l
ű v e n r á v ó k
y n o m i Z ( Zimonynaks é
a
I
s e s é d r é k
Zagyóca a
ó m o y n
a m
i e s é k
i g é r
a m
I
t o
l ó b k o k o .
.
. e v d e j r e t
V X r
i t z s a r a h r Kölpén, a
Sotin, a
i
l ó t t a
v á l z s l é d
r o k p é z ö k
y g s é
l e t é v t á
a m
, e v e n
i n a t t o
b b e j l e f
l ő b v l e y n
i
Pozsega r
y g
y g
g á s v á l z s , s o y n o z i b
, t t e l l em .
, n a y g u r
s o y n o z .
a y g o f g e m
o M
d a z á z s
ő s l e
d a z á z s A (
.
a y n á v d a
s é
) k e v e n y l é m e z s
XVI.
r
k ó r í t e n é t r ö t
s ő t n e l e j
g i d e p
szlovenin-nek t a k u g a m
z e h v l e y n
a
a (
i v l e y n
. t e v l e y n
ő z m e l
a m
n e b v é n
á b b á v o t v á l z s
s i
o n a y g u
y g
n e b z s é r a a
b r e z s
a
a
e v l e y n y g o h
- á z s
y g o h a
, n a b n o z a
t
l
s
r á g l u B k e z e
(
s é
- m é r e z s
t d a r a m n n e f
v á l z s
- g é V
Long,
- d l ö f
r o k s á l a l g o f n o h ő l p e r e z s a l ő b v l e y n k a n n a v
s
a
a m
r
a
b r e z s
r
. t l ov n e z e r o z s k o s
a - g e l
n a b d a z á z s -
n o h t - o d
ő s l e
- é l e f
- m é r e z s d a z á z s i
- t n e z s . Szata - á z s a - d l ö f i a t a d a
n e k e z s é r
ő z r e z s
. a j t í y n o z i b y g e
- z ö t l ö k
n e b s e b b ö t y g e
i z j a r d l ö f - a l
- g é s m é r e z S k e g é s n e l e j
Kanizsa
i Torna Zemplén,
. l p
l
n a y r Po-
- r á v
r
Erdélyi Magyar Adatbank — 381 — Dr. a
k e v e n
s o n i
g á s s ó k a l
l ó t s á l ú d r á t a t
ű v
l
i z j a r
t n a t s n o K ( e y n r
b b ő s é k
s
a y g a m
n a b d a z
- g é s
t e z m e n - d á p r Á
- e z s s ö a m e
n
n e b g é s y g e
l e v i e m e l e a
h
- ü r e t , t u j
e
- s á l l á
i
a m r
d n
i m n
a y g a m -
t
t
?
t
a
z a
a l
n
n a b r o s s é a m e
ő s l e
k á j
n
a
y h c
n
,
m ó
i Z -
t s á r á j l e
I X
s é
t
r
a
a
y g
m ó
t
l
l
m ó
a
A
H
e m
á M
.
t
,
n e s e j l e t
l e v é l e t é v
z a
m e
t
r
t e z m e n r a
á m y g
a t
y
l
d e r e
a
n ú h f
. t n i l áB
- r o t z s á P
n
y r ű s C
s é
i v l e y n
z
m e
n
H
s
n
t
l
a
z
a
c
a
t
e v z é n
l u r á h
Gyula A
.
a r
t
r
a
g
y n
r
a
á m o y g
y g
a m
ó l a v
a
y g
a
g t
e m v
a
a
g
a
é v ő t e h e l
t l á v
Igy
, e v z e t e l z s é r
t a l á g s z i v z s a m á
s é
t
á m -
A
s
n
h
,
en
a m e
á m
l ó b á j
a
c o l b
j ú
r
l
r
s é
a
t n o pm e z s
n
r
a
s é
a m
r
a
n
t
s é
l e f
g
a m
t
s o m
r
a
A
y g
a
y n
j
t
s e p a d u B
. s á d a i k
s e p a d u B
k
i m é
i
t
a
a
a m
é M A
Hóman : a t r I
d
a
k A
magyar A
. d u T
1.
á M
t o t
.2
a k n u m a y
y g a M
r
l.
á p
7 0 1
v
t n o p
A s e G a
h
y g o h e - k é t
l á B
a t l a l
a
l
z ű t
n o p nál
y g
a m
e r e k
e y n
á m
A
t á s á t n a b
e m
a m é
l
z a
l ü r e m k e n
t á r o s
t a l o s c p a k t e b b ö t g e l
n ú h
A
s a l
l a P
. a s á l l á
. m u i d u t S
i t e t n ü t i k
A
. 5 2 9 1
l a v á m l a t u j
hún-monda.
b b a j ú g e l
i
i v l e y n z A
e m
a y g a m -
1 3
Császár : a t r I
—
l
t
s e t é t n e l
í y n o z i b
v e
t t o t a t i v
r
Elemér. magyar A
.
.
. l ó b ám l a d o r i
ő s l e
s e y g e
. l öf
. t t o z s t á l
s á g o f l e f
k á t
t a l o s c p a k
n a b r o s
k o s ó d u t g
i v
t ö z ö k
y g
g i á s á d a g a t
. a j á m é l b o r p
a m
d o s
hún-mondák
Bálint. a
a
n é t é l y g o h
s e G a t
á m o y g
. l ó b k o s a
, t á
y n á m o y g a h
t s
e t l ö l e j
k e n
n o p a l a ő s l e
k a s c
s é
g i d e p
ú r o b á h g á l
ő t e z e v i k
m e
v i a n
t
á m
n á t u
a r t ú
y g
k a n k o s á g o f
s e j l e t
s o y n á m o d u
a
k a g á y n á m o d u
m e
b o r p
i n l á l a t
. k o s ó d u t
í s o n o z a
k a n g á
.
m e
k é t t e v
t e k e d r é r
k o s
k e n k e t e l é m l e
l ó b s á t
k i y g e
.
kérdésének t
k k ö R
l o v
t n i
s o y n
s é A
t t ö z
l o z a g i
történeti r
. l ü r ö k
e m
s e g é s y g e
r á g l o b
t s é p é l
. e l e t i v e r b b ő l e - b o r p
k i n e d n i m á l a a v t
- n e l t e t e h e l - l e z s é g e a
l. . 5 2 9 1 mai .
d r á l i z S hún-ha-
s
. e s é zme l e
. s i
e t z e g é v r ö t
. 3 2 9 1 t á t l o v
k á t
A
y n á m o d u l ó r l a d l o
n ú h
e y n
vagy
tudat
r ö t
y g í s i
h
á z s s o n h t e k ö r ö t
a t t o t í p a l l á
l
m e
, k e t z s e v i k
n e p é k a t
á v á s á t o k l a k a n k n u y n
l a v ó i c i d u r e l e
t e n é t
z c o b m o G ( z a
volt-e
i t e n é t r ö t
t e n é t a
a
t l u k a l a
l e k k e m e l e
a m
y n á m o d u
idegenektől
a
a m
Németh a t l o z a g i
á v g a m p é n
v l e y n
t a l o s c p a k
a r y n á m o d u t
t á t a d a l e f
s é
n ú h
t é s é d e r e v e k f
kölcsönzött
húnszármazás
a r j ú
z a
e t z e g é v l e gr.
o b m o G
t e z m e n s
i g á s s o n o z a
? ó i c k i f
e y g e v l e f
, ő d n e e t
b o r p
l á g e m
i g é s
- á t a d u t
a
e t t e t
r o k p é z
a t
n á m o y n
k e n p é n
e M
n ú h
t
s
n a y g U a
. i z s e t
a
t o z o r á t a h
a j ó r í ,
r
-
y g a v a
, n a b k á k
i a z ó r p
m e
i
n ú h
r o t z s á P
A (
b b a j ú g e l s é
c
t á t a z o g l o d
t a l o d n o g
c o b m o G hagyománya
: t a l a n o f y g o h
Zichy í p a l
e t t e t r ems i
t t ö t l ö k
k é
a ősi
a
-
t é k
l ő b m e l e
Gombocz . g e m
a
k a n á
n e b é t z e k t e v ö k
e m m e
e m
n o h t t i
l ó r g á s s o n o z a
t
g i d e p
t á h e t
n a b k a l a
z a -
z ű t
m ó
n e b m í
a r y n á m o d u t
. ) . f vé
m e
- n ö s c l ö k - a l a magyarok-
a m e
- ö y g
- n ú h
István.
r o g u - n n i
- e l e p a l a Zoltán
t r r o f
ó l a l g o f n o h
t l u k a l a i k
a y g a m -
a
l
l o h o k
a v
a
r o k p é z ö k
n n e f
, n a b s á r í . u
. 5 2 9 1 n
t l ü d n e l l e f
t t e z l e j ó l u r á h
r á g l o b
r o k s á l a l g o f n o h a m
ó i c k i f r
e b m e l e y g i
z c o b m o G
e t e l é l me z s t e n é t r ö t , l e l e f
l s
,
, k i r ems i a
y n á m o y g a h
n s
. n
y n á m o y g a h
. f v é
é v ű m j e f
l e g g é s ű j ém l e s e l é
u n a
t o t a d a l e f
a
t o z o r á t a h i d l ö f l ü k
n
i
n e b k e v ű m i t e n é t r ö t
m e
n ú h t
8—7 9 2
l
r e m t á h e t
n a t
k á k i n ó r k m e
í a k i n ó r k
k á k i n ó r k
r
, ő l é
k á d n o m ó t r a t n e f l.).
n é t n i z s
n e b é s é d ő l y
, p é n
y n á m o y g a h g á s s o n o z a H
e m é N -
t a
y n n e m a
d e j r e t
ó r y n á m o y g a h - n ú h
n ö l ü k a
k ó r
a v
s o m
, k a t d a r a m
a m
H
s i
é v ű m
n a b á y n á m l a
t
i m
n ú h i
l e n
n ú h
k i z a m r á z s
l o h o k
e m a
z a
k a s c
h
e l é f f e d n
-
a m a m e
t z s a l á v
a m
y l a
a
t n é k y n á m o y g a h - ó z s
n
, k e n k e g é s
i v l e y n
g e l ő t e l l i
a t a l o d n o g
a r r a
e y n
.
k a n d u t s é y g
. k á t
t t o r i
,
p é n
n
e t t e t r ems i k i y g e
r ö t
n a y l o l á B
a
y n á m o y g a h
k a n k n á k i n ó r k
i mm e s
a
l ő r d l ö f l ü k
a m ó H
, s é d r é k
r o k p é z ö k s
k á k i n ó r k
t
t l o v
t e n é t t t n i
p é n
i d l ö f l ü k m e
v
e v e l e
, ő z r e z s a k i n ó r k
a m ó H
. n ú h
r
r
n
l ó b s á r r o f
i
m e
u n a
á m o d u
a
e g é v
y n á m o d u . a j r á z i k
a e r r e
l ü é s ő
n a b d a z á z s
A
t e p é n
n ö l ü k
s é
t a t um i k
- t e v
y g o h
- i n ó r k
-
i a k i n h t e
r o g u - n n i f
, s é z n ö s c l ö k a z a h
r y n é m d e i
k e n n E - ö k s i
. ő t e h t n i k e t t t e z s e v l e - n ú h
t t o r í
- á r r o f , a j
a
- n ú h
, s e s r e v l ó b á t a d u t
i a k i t i r k s á r r o f a y n á m l y r ű s C
b b e s ő t n e l e j g e l - á mo d u t
- l á v
Erdélyi Magyar Adatbank — 382 — és
gyomány
k á d n o m - n ú h
A
k i n ű t - á m e
l u á
t
l b o r p
. ,
a n a z z o m
r
a y g a m
i ő t l ö k
y g o h s é
a
i k
. l p
t
a
t
r u m
a
r
e p p a t e
a y g a m -
i
y g í
, s i
a
y g a v
l e z s a
s é
,
r
l o v
j
o
h
a
g
r
a m
o m í
a
l
n ú h
a
l
á m o y g
s é
h
ő l é
n
,
k á d n o m
ó
l
u D
t
a
n
i m
,
g e m
i e m e l e
k á t
i
t o t
i b b ö t
y l á r i k t
n ú h
s é
z a
y g e a
n e b é s é t a y n á m l
k n i ő t
s é
k a t
l ö k
-
l o v k n
i
j e f g e m
s é
n
,
t
í
a m ó H
d a
a
m ó
H
t e n é t
c m e n a
a m
.
s
d
i
r
á m
már
á
d
ő t t
n
o m
í k ö r ö
e z m e n
n ú h
a
l a v
k a t
a y g a m
l o v
y n á g
i m l a g o f
t e n é t r ö t mo l t e g é s b n ö l
á m o y g
o m
s é
s é
a H
t e l
. é b s é v
s o g o j
t a d u t
k a n á m l a
t n i r
i t e n é t
a g o f
l ő b b e
r
k
a
t a d n
m e
s e G
n
a m
r a y g
á g a m n ö a t
n
a
. zs
n
i
i s ő
A (
.
h I X
á d n o m b b á k n i
z a
t n i r g a
l
a v t a g l
i m
l a h
é y n é m d e r e
i t e t r ems i
s é
r á z s á s C r ö t mo l a d
i
k e n k n ü t i H
. k i l k e d
n e s e t e z s é m
l
t
e y n
r
r
a
A a
y g a v
y g
a M
a y g a M
y g í
n o g á
i t e n é t r ö t
s
t
s
e n
a z é K
e r r ö k i n t a t um a
k
k á d n o m s ő t é t e d e r e
s
n á j p a l a
g a l i
n
. e y n é m e l ü z s
y n
n
z a
, k e n t e z m e n a
t t e z y g e j
m e
, k e m e l e
l
t
o h y n
, t e d e r e
,
n a b á j k a l a
z A
, a j t í y n o z i b
á d n o m -
s
m e
e D ,
, s e g é s k ü z s a
történetik a n A
r ö t mo l a d
z
k a n
a h o n
g a l ó t í l l á (
k e t d e j r e t y g o h
honfoglalás
r
ő l é
y g o h i
k a n g á
r á z s á s C m e
. z s e t a
i m a
í m
r é
l ő b é l e t é t
l ö f
, k a t l o v
s e G
t
a
ő s l e t e n é t
v
i t e n é t r ö t
n e g e d i
l a v á i t z s a n i d
n o ó
; a t a d u t
a r r a
k a n g á
í y n o z i b
, t t o z o h
e y n
m o l a d o r
i m z s
l ö k t
n ú h
k e ü t e d e r e s é
t á
.2
k a n y n á m o y g a h
z a
n ú h
r
r
g á s n ú h
a y g a m t t o d u t
a y g a m
s É
l.).
a v á g a m
-
á y n á m o y g a h
-
k a n á s á z a m r á z s
l á t
i s ő
. a s á t í s o n o z a a t
, a v d a g o f l e s é d r é k n a b r o s
u d z o m g e m
i y n á m o d u t v l
i t e l ém l e
y n á m o d u
s
. a l i t tA
; l ó t á l i t t A
z a
k a s c e
a j
i t e n é t r ö t
b b á l a g e l
, t t o d ó l o z a g i e b
i y n á m o d u t ó l a v
s
s e G
) t l á n i s c , i k
n ú h
előtt.
n n e f h
a . s i
i t e n é t r ö t
t z a
. s o t n o f
l ó b t n o p m e z s
g
a
s
e d
t n i m
ó b y n á m o y g a h - n ú h A
l e f
e d
l
s é
t z s é r y g e
k n ü t e z s é t
s é
y n á m o y g a h
A
l
k i z a m r á z s a
r
y n á m o y g a h
. l ő r é t e d e r e n a ó d n a l
n
n
, n e b z s é r
y g o h k n i ó r
k a
a t
a d n o m y g a v
á d n o m -
z A a
a
s á d n e g e l y n á g o p r á z s á s C
i t j e f
a
k e n
a
h
e m a
t l o v
l
i b b ő s é k
a
t é s é d ő l j e f
a s á
a t
b b ó t u
.3
i k a ( , t i h
a
r y n é m d e
ó t o k l a
k e z E t l o v
y g o h
r o k n e d n
a
, t é t e n é t r ö t
e
t i e z s é r
n á j p a l a
n ú h
a
a
y g o h
ő z e k t e v ö k
, t u j
n ö l ü k
z a
n o t a d u t
u n a
l ő r t e l e k k n ü p é n
k o t a l á g s z i v t á t a l o s c p a k
m e
á g a y n a
n á p u s c i
á m o y g
a y g a m
z a
i t e n é t r ö t
VI. z a
i e m e l e
y g o h
a
n ö l ü k
. V
, ó l u p a l a
-
s á l b a r ő n
n a b - . z s
e z m e n - d á p r Á : k a n n a v
, ő l é
l á g s z i v
i t e n é t r ö t - n ú h
n a b . z s
i s ő
í p a r a y g
y n á m o y g a h
s á d o s a z á h e z s s ö
) t l o v
g é s
s e n e y g e
. 1 a
k e y l e k é z s
a j
a y n á m o y g a h é p p é n
- o y g a h
z a
t t o t a t z o k t a n o v
e y l
,
a y g
k e n é s é z y g e j
a m ó H
.
i t e n é t r ö t
l a v i á m é l b o r p ű z í v ő b
y n á m o y g a h - n ú h
a d o r
s á d ó l á g s z i v
. ,
k e i b b ő s é k
s
z a
- s o n o z a i t e n é t r ö t - n ú h a ,
- j e f
, i z s i H
k e l é l p é n
h
.
t
r
s é
e r k e t e l z s é r
i
z E
s i
l u á s á r r o f
a
m o l
e k d n i M
y g o h
t t i (
a
e s é t í n ö l ü k l e
a
e z m e n - d á p r Á
S a
i t e n é t r ö t
z a
a n o v g
t e n é t r ö t mo l a d o r i
Császár a
e r s é p é l
n a s o r o z s l u y n o z i b n ú h
t
, i k
t
r ö t i m a
a
i t e n é t r ö t
s é
e s é z em l e t
á m o y g t
y g í
a y g a m n ú h
. ) . k e s é z n ö s c l ö k
k o s á d o p a
a
ó z o k t
g a l ó r á z e b
á y n á m o d u
e y n é m d e r e
s i
, t é g é s s e l e t i h e t z i r ő
ó r
b é y g e a
r
a
a t a d u t y g o h
t
I X
g a m
á m o y g
e m e d r é
y n
z e r
a t z o h
i á d n o m
e d
e m
n
e H
y n
s
a m ó H
a
a h
.
j y n
l
s é
k e n g é s
a s
-
A
ő t
t e n é t
. z s a
s é
l á e bme z s
h
g á
a y g a m
valószínübb, t t o l o h
n a ó r á z i k
n y n
a
i
Elemér
n a s u k i g o l
, k a t
k á d n o m -
t
n
t l o v
. s é l é z s e b l e
, l é z s e b l e
y g
, n a v
n
s ö n ö l ü k a d n o m t e d e r e
y
n
a y n á m o y g a h s
é
n ú h a
p É
y n á m o d u t
r
a
d
,
á d n o m á m o m e ,
, k e n é s ő h
k a n g á z
a y g a m -
e
z a g i
) p é n
a d n o m a
a s á t
t em l e y g i f
a
n a
e m a
k a n g á
a
t i e y l e t é k
H
l ó b t n o p m e z s
t
k i z e k t e v ö k
s i
p é n
k a s c
, k a n á l i t t A k a t
ó l n o s a h
r o k s á l a l g o f n o h i a m r o f
. t e n é t r ö t
n e y l i ,
a g o f
r á z s á s C .
á b b á v o t .
y
e y l
y g o h
k l e
m ó
z a
. k e n e g g ü f e z s s ö t z s é r s á m
- r é
i
t
e t i h
g
m e l
m ó
r ö t mo l a d o r
k o l a d - s ő h
t é k é l m e
á d n o m - n ú h s e l é
l ó r t a l o s c p a k i
- ü k
a
é á m l
A a
ó H
-
a
t
- n ú h
k e z e
t e d e r e
- l a t r a t n a
a j l a l g o f
a y n á m l u n a - o r i
A z a
- e z s é t l ö k
- r e t
n á j p a l a
. a j d a g a t
á d n o m
k e m e n
t e n é t
Voltak. n á k j a
g e m
-
,
a y g a m
k a n a
e - ó t a h t a t u m y g o h
l a t l á
i b b á v o t
hún-mondáink k e r e k
i
:
- á k i g o l
- o p
s é z e y g e
e l e t é t g é s b n ö l ü k - a d o r I
- e z p é k - e k - e z s - r ö t - u t
a m
-
, a r k o n ú h a
s i - e z s
m e n
e z s s ö .
l e t t e z r é n ö
r á z s á s C
z a
r ö t
a d n o m
ó l a l g o f n o h
k e n é m e l
n ú h , á r
i v l e y n i s ő
t e n é t
a
a z é K
i
i
a t a d a l e f
ó r á z
t a l o s c p a k
g á s
t i e k ém r e t
l ó r t a l o s c p a k - o r i - é t r ö t
- o y g a h - n ú h y n á m o d u t
t l ö l e j i k
- y g r á t - i k
Erdélyi Magyar Adatbank — 383 — t t ö d ő l
0 5 (
a
y
n
l ő r t e l e K
á m
, k e n
, y n ú g
s é
- n e g e d i - l e j
t é v z s é r
Erdélyi Magyar Adatbank — 384 — , g a r a h
n e l e t k é f
n e l t e t e h l e t z s e g n e
y g í
i a n l o T
l.)
9 4 1
. I (
s é
s é
-
ű m
l e
t
t e z e v e n
s e t e n e t t e r n á - 3
l e
t l u d n i
a .
a j
r a v a z i k
e t e l é
ll.)
.
l
é m
. z S
e s é zme l
i n r é t e t
n á
r Á
a d o g g a
t
t
l
í k
l
,
- l e l
i
y g e
h c
l á
m e
ő t e z e v
n
” g n a l
n a y l o r
a
a
e
v
u m
ő f
t t
z a
A „
á
k
n
u m
n
a
h
l b ö d „
a
a h
t a r
a
,
t
n
:
t
e v ű m
, t e l ö l ű y g e
Szatírának e y l
e m
z a
, a b á s á r í r á p
i z m e l
Magyar k e n é v
ó d o k l a r u
z a
l ő t i e v l e p a l a
l a z z a
ó d o k l a r u
r á p
E
l.)
ó d o k l a r u .5(
ö
h
á k n u m
z a
” . t é l e t
ű m
a
i n ö
ő l e s c
e t d z e k
i y n e h c é z S
n á
t
u
i M
a l a t a v i h
t á y l ú s n e y g e
s o y l ú s
s é
,
a
r
e d
l ó r
, n a b
t t e l l em
a
n e z s é g e
a b á g á s
s á k n u m
s é v k e l e s c
t l o v
Blick a
s
a r á s á t a t
ó d o k l a r u
n a b ó l
, s o g á l i v
i k
s e m l
ó l a v
, a t a l á r í b
, a s á z o g l o d
k a t y l o f
e m
a
z á h
a y g a n
y g a n
t e r e m s
l ő b g é s z s é g e z
s u k i h t e - a k i t é t
t
ő s l e
a k n u m
, l ó r á s r o s
i
z o h r á z s á s c
a
s o z s á y g
e y l
e r é r e t
, ű m ő f
ó g r o b á h
t n e m g e m r
y g o h
a
s á d o k s o d n o g
t
, ” t t e p é l z a
e r é s é ú y n á
Blick a
” . a n l o v
t t e t z s e v ,
,
l a v á y n á r
t d e j r e t i k
ó l p a n
t é v s u h
e d
, n e l t e y g e
k e n é j é m l e ,
s á k n u m
k a s c
i k
, t t o g o f
y g a n
i m
i a k i t i l o p l ü k
n o k o r t t e z é t n i
g i
l ó t - 6 5 8 1
k e n n e
l em„
n e b z s é r „
k a n g á s
y g e
s
i k é l m e
, s é z e l e v e l
, k e t e z y g e j
t a d a k a z s
e v d z e k
l e y l
” e r é s é l ü b b e y n n ö k i n á t i t
t e y l e m
e m e z s c n á l
y g a n
a v l u d n i
a
n a s s a l - n a s s a l
i k l e l
, k e n g e t e b a
k o t a l o s c p a k
k o s á z o k s c á n a t n e b z s é r
s u t o n g I
i b b e g é r l ú n a l
s e t e z g é v
e r e k ö y g
t n i m
. t t e t j e f i k
. z S
m e
i g n i
e z m e n
t o z a m l a g u s
, e s é t z s e k r e z s n e v é n l á
k
. t t o t a t y l o f
, g i s á t a t u k z á h
l ú y n a z s s i v
i a k i t i l o p
a V
y g e
— e s é s e r e k
s é ű m
s é z e k k i c
, e s é t í z s é g e i k n
r a b
l a v ó z s
a n o m k
k á r t z s o
s e m i T
- t á k
t ő s
k i
l e t t e t l
k e n é k l e l
a j á z a h
t l o v
y g e a
t ú r ö k
s e d n e s c
, k a n á t a l o d n o g r é z e v g i é s é d r é k a
l e s s é d e k l ém l e Szerelem
á v
k a n i y l o r á K
. I I ( t
. a r t ú
k a n á j
a
t u j
e m
o d o g u y n g e m
k o g á s
d é g n e y g
” ó l o g n á L „ ő n ü t
E
a r i y n l á z s j a h l e s s é t n e l e j i k . e r í h
, l e
i k l e l
Önismerethez z a y
Szeretet és
s é
a r a h i v
l
l e j
i y l o r á K
n o p a n s
z A
ő d e k l e s c l ö b t e z m e n
g é s p é
t u
(III.
i k
m e
t e d z e k
t z e
i
y g o h s é
(III. y g e
. K z o h l l o t
l o bmo t
9 8 6—3 2
d á p t t o g o f
. le g e m
e g e m
s á k n u m i n ö
a r r a t é l ó j
) 4 3 8—9 7 5
2 7 5—9 6 5
a t
,
ő z ő l
ó b á g á s
t e r e m s
a z z o p a l a
l á n i a t a z o k o f
n e b b E
ú s á b a z s b b o y g a n . c
. t l ú y n
t á g a m
t
. 7 5 8 1
y g o h
l
k a n á g á s s o t n o f
z a
a „
n á
k a n n a j á m
l e
t o s c á n a t a n o r o k
z a
,
m o
t e t e r e z s j a f
n á t u ll.)
Nagy
n a v
e v l é k ö t z a
- é t k i y g e
i n é y g e i t s e t - l ö b - z s e
n a b - 6 5 8 1
(4l.) k e n i f r é f ma l
- e j r e t a
- á s á d a i k ó t j a s -
a
i b b ő l e a
n a b ó
- z o k l a l g o f s é
a v
á m
a
t
s
z a
k a n n a o M . l a k k o t
-
a z á
r
a y g a m
- l u n a t A
s o d n o g
z s é g e
l e
és
II. é z z ö k
. i n t e g é
a t
t
l e
a
a
. r i k
e m
t
s é
z a
l
t r í
t l o v
z o h á
t e y l e m
s é
r o k j
i m
i m
a m
,
g e m
t
a h
t
n
e m
Sz.
s
s
2
i
b m á
s C
I
I X—V I
° 8
y
g
a N
t a l u s r á T r ö T
) . i a s á r r o f
. t r öT . M
. M
a
a
k e n é t e n é t r ö t
a j d a i k
,
Vilmos,
iratok.
t
i
a
t
z i
e m l
g e m
G y ö r g y .
kisebb
és
. k
i b b á v o t
t z s é r y g e
III.
s
y n
d a m r
s é
István:
i
l
á m a h
E
i r a v ) 5 7 8 1 (
n e b g n
a
, i a j i t a r i
i
l
b ö D
ó b b A
g á z s
3 3 9—3
r o r
. a j g a t
l e s s é t e z e v e b
Blick
. n e l t e t e h z ö l ü k l é n t e n é t r ö t mo l a d o r i
- a z s s i v
f e s z
k á t l á l a t
l Á
t n e l e j
k e k é d e r ö t
a h
r o k b b a j ú
s e p a d u B
Tolnaia t t á l l e
döblingi
K r i s t ó f
i
s é
ó b k á k n u m
g
i m a .
t a d a i k
) n a b t a l o s á m
, t t e t j e f i k
s a m l
k
. n e b - 2 2 9 1 l
e g é s s e s c l ö b
á k n u m
r á t l é v e l k a
n a l
s é
n e b é t e l é
i m l a d o r
a
. rG (
y g a n
t e t n e m
a g á
s o k t i t 8 1 9 1
Blick, a
k a s c
l ó b g á s s á k n u m
Tolnait e t e t ö k
DöblingiI. t e t e t ö k
,
a
, n á t u
l ó b i á k n u m
a l á l a h a
ő
Vilmos
r o k
s a m l
a y l á t z s o
a d
n á t u
i m é d a k A
,
l e s s é t e z e v e b
z o d n o g . d o r I Károlyi dr. a
, t i e k é l me
i y n g e m
. s c
b b ő s é k
k e n é t e l e d n e r g é v l é v e l
t
Hagyatéka Árpád
g é s r ő d n e r
e k e y l
k ó t a t u k i z á H
I.,
t t e t
r a k a
c n e r e F
, t t ő l e ,
l ü v í k d n e r
a t t á l
) . t e t ök
n e b - 1 2 9 1
- ó J
- d U Önismeret
- t n o p ő f - z é k (
i y n e h c é z S
l. .
. 5 2 9 1
i m l e n é t - r e z S
a y g a M (
t a l u s r á T
s é
e t t e t z s e k
y n e h c é z S
D r . a
t
j ú y n
t
ő t
t
e k d n i M
a k o t n o p m e z s
. z o h t a l á g s z i v
t z s é r s á m
l a s s á z o k t a n o v
, t n a l l i p
irodalomtörténeti é r á z s á s C
A
. l öf
- k c ü R
a
n a b k n u m l
k á
t
a j
l é C
a d o r
. a t d a g a t - o s .
g
d a
r
i
i
d n
a m
s i
. t l ü r e k i k i a k i t i l o p
n
í g e s
y
a
a
a
a
g
y g e
,
A r
.
u E
y
s u r
i k
l
é B
.
k e m l
e
t á j y n ú g
i
t n I ,
l l e k s
z a
n
s é
r
o m o k
i y n e h c é z S
l
l
e m
n É „
.
t
t
á k n u m
l
e m
s
i
,
ű m
g é m
s é
a
, e z e k
b b o j
h c
a B
,
t á n r e B
r
e
y
e M
g e m
:
a t s
r a k a
é N
I.
f
i v é
r
i
l
t
t
i v
a
A
l
n
t
ű
jüngste
g i d e p
h
a
e
o M
A
é
g
l
a
Blick A
l e b i e G
—
k c i
v ű m
,
p A
g i á k
n e t
s e P
k e n é r e t
. a t
t a m o y n
d r o f f a t S l ő b b e
. t i a j t n o p ő f , n a b á j r á k t i t
”
k é l e g g ü f t d z e k g e m t t e v
A
g o f
á z z o h
y n é h c ö z S l é c
t t o z o r
. k o y g a v
t
e m t
y g o h
k o s
l ő t l é f s á d a i k
i a n l o T g ,
a m
n e
a j ó l l a g
i W
garns.
l b k c ü R ( t
.
i n z ő y g
i e y n é md e r e
i n t a t u m
g
a t
r a k a
” s o s
e b
h c
a B
Rückblick A
a N
b b e z s g e l
a j r í
telmeket . v o n (
k o p a n
a
a
N
”
a m
: d a k
n á l a t
, a j ó t s i h p eM t u j
b b ö t
h
g
t
r
a
é m
y g a v
A
, z a
l.)
ő
. 61 (
l á v g eM
l ü r e m
a j
a r t a l o d
g i d d a
, d a r á
a r k o b a r a d
a y g a m
r Z
g
t e k e s é t
, k a n y l á r i k
, e l m e z S l a v i y l o r
a N
, ó t
l e f
. t z s e j r e g
l o c n o k
!
k i y l o f
s a m l a k l a
i n d a i k
i y n e h c é z S j
a
t i k a
) 3 2 9 1
y
i k
k n ü k l e l e
t
í M
p a n
t n e l e j g e m
s i
a d
a t a r a k a
a j g á v r e v y g e f n
s é
n e b m e z s
t a z S
l a r r o t s o
m
k e n é j ő z r e z s l ö l ű y g
i y n i
a
d s t n á b
t e y l e m
; k a n k á i n o m r a h z s
i ő t l ö k
m á n d u
a s s a t t u j
i y n e h c é z S l ó t g á s t d a r á f
ó z a m r á z s k i y g e
i l z ö k a
) . 7 5 8 1
auf b
z a
, s i z é n i a r a p . I (
) g i é - 5 2—6 a
. e r s é l z ö k
, a t r a k a y
r a v d u
a v
a r i
i z ű
i e m e z s z a
t z a
t o z a m l a g o f
k ü l ő l e b
m e
l o f ú s c g e m
i a n l o T
k a n ó l
i k
g u A
é m e z s a l l o „
t
a
n á g o j
i y n e h c é z S
l l e k
t n o p p é z ö k t
, t t ő l e i
l ő b é k l e l
e m
s e y l é z s e z s
é k k é r e v e k
s á l a y n r á z s
l B
i d l ü k l e l ü k l é n
s
, i n l á u l i d
á m
e l e t i v l ü t z s e r e k
á k n u m
m
die n
a r u
t e y l e m
t l e t l e
Rückblick,
e d
i
e d e g n e
r á z s á s c
t t o t u j
, k a n ó l r o t i b .
, t á s á t í l l á e
j
p m e
a
t a z S
s e m l
A
y g o h l
n a b á
m e
a
í d ó h
t r á z s á s c
I.
ó b m o
z s a
k e y l
g
n a b n o z a
t e d e y g e l e
s é
n e b é j d n e r
n e b b e
l ó b á r i
a j d n o l o b
e m e z s
. a r c l o p
, k a n ó t
n
k n u n d a g o f
c n e r e F l
z a
s é
” a d i r t u p
t é k
. 7 5 8 1
, n a b á t y l o f y g E a
i m
, k e n é z ö k z s e , é z ö k
i k a m e
n e s e n e y g e r u T
a
t á j ó l á t s i
t a l l i n é j mö t
r o d n u
l á
a s á z o d n a l a k l e t
t n a l a
. 1 5 5—1 9 4
, l a z z a
s o m . v o n
i m
á m r o f
a h n e d n
a B
e m
í s ő n i mg e l
ő i
i h
i n e t s i
l l á z s
í
k a s c
i y l o r á K
y g o h t
. g i á - 6 n e d n
l
t t o s a v l o l e f - l e f ó
k a n h c
s é é B
f e s z ó J
a h
ó t í r a k a t
g é
k é m z s e
ó t
e s é z e k t e l e k
a h a l a v l e j
g n A
l a z z a
o k k E
a r z s a k a z s
n a b á g á s n a
, s i
l ő b k e y l
t e t e h t
y g a v
e t t e t n i k e t
n á p u s c l
l l á
r
é l e f
a g a z s
l a d d a z á z s
n a ó d n a l
a
; e n n e b
ó r á j
k a n ó d o k l
g g ü f e z s s ö
i k a l a v
e s é zme l
a b á
t t e l l e k
n e l e t r i h
n
i k „
b b e n e l
a m
a
s é
y n á v t
n a b g a
s é
8
a
s i
. t n i r e z s
ó l u d n i
. a i n n á b l e
a m
t o g á l
é d ö k ű m
l a s s á z a t ú r ö k
7 4 1—4 4 1 k a n á i h
- a z s g e m
s á t z s o m e
k a n i ó t a g o t á l
j
- r é s
l a g g á s k o n l á
,
y g
t s e p B (
t a k o r á f u k
s e l k a r e H
- ó h
i - e t n a d
a
: b b ő l e g ú b l e f
, k a n k o t a l o d n o g e r e z s d n e r
i g a l r a p
e
l ó b k o t a d a k c i
z e h é v ű m
t
t ő s
z e h é z e k r
n e m g e m
,
, e v l e p a l a
n e b é t e t ö k
a j ó r í
Entwickelungs-Periode l ő r r e
-
á
l ü k l é n t l o v s
” . k a n á r u d
n e s e t e z s é m r e t
a
r
k a s c
á K
-
i
” . ő g é
- k a l a
l e v é t e z ő f e n n e b e N „ a - l a h a
b b ó r a m g e
, n a b k o t i t
j
i u q r a m
t l ü z s é k z A
p o H
t á s á r í
n e g i i t e d e r e
á m
t
n e s e m e t e t
e m y g o h
z a
a
e i n e t n ö r
i
l
l e p a B
. v o n
a
a z z o k o f y
é z z ö k
z s é g e
a
i t e d e r e
. n u j
a t a r i z é k
l b k c ü R
i k z s e l
h c
n é - 7
a
i y n e h c é z S
k e n e y g e t
,
e r r é g n e l
t é v y n ö k t r í
b b á v o t
k e t e t ö k
i m
e v i m
f
, a j t a t z o k l a l g o f
a r á - 2
é v ü n í z s ó l a v
s c n i n
t e k c i
a j l é c
, i na t í l l á
y g ú
a M - y n é h c ö z S
t
a r s á r í
n e d n
a
és
, t é s é d e r e s e k l e t a z s
a h o n
, m e z r é i
t a k ó z o y n á m l u n a t
s o y n á m o d u
. a t t o t í d n i l
k a n á j á r i
k a s c
n e g i
t é k é t r é z E y
i y n e h c é z S
t á j g a r a h
m e
r c o i d e m
h c .
-
k e t d l ü k
í s a t u , é n s
. s é d e z s
, n a b s o n á J
z e h y á m
á v y n ö k
t a k o y n á d l é p a r á s á t b b ő s é k a
t o t a r i z é k
ó j r
, i z s e t g e m
s u k i r i t a z s
. k á t t a g l á l a t
a p ó
r e h t u S e t t i v
i y n e h c é z S
e r ő t í g e s n e z s é k
y g o h e d
ó r í
i a k i t i l o p
a M
i s c é b
i m d n a l
a b n o d n o L
a t t o t í l l á e z s s ö
t l o v
é m
a
— . e t t e t z s e j r e t
r a v d u
,
, a i f
a m
t l á l a t
g
i a n l o T
. n á t u
- á t a h - é n
t n a u q i p
, k a n ó l z s á L
s é v l e
- n e l l e
. h c a B - u s Un-
k e n é
- á d l á „ l e z z e
) . t r í a Iny n
a l l o t
, t a r i p ö r
e j ő z r e z S
y g
. e l e v
a
n e d n
l o h
, a l é B
r
i v o n o L l ő t t E
e b m e v o n
l ő b g e v ö z s
l u l a
i y n e h c é z S
i
é n g e c r e h
n ó R
l o s á m e l
o k
k ö r ö k
, k e n é m l e d e j e f
l e v é g é s t t n i c á J
l
y n á m t
a v g o f
a
i m
m e
t p a k g e m
- z s i n i m - i k
a t
s é
s é
s c
k e s r é
r
n e b
Erdélyi Magyar Adatbank — 385 — i d
, l e t é t ő f
a
a
s
á z o m
, g é s n e l e t r e z s d n e r
s o t a l á d o s c
, s é d e g g ü s c
g á s a v r u d
s é
s é d e s e k l e l
- n o g s á r í e l
, k e n é m e l d i v ö r
ő l p e r e z s ó l á l a t
l e J y g e
n a b k o z a y g e - y g e
- e z ö k
t
- l o g n a i s c é b
e k n i m s é
s
t
s é
. z ö n ö s c l ö k a h é n z a
s
t t e t
g i - 1 2
t e k é t r é
t
b b e s ö n ö l ü k
l ó r k o y n o z s i v k o b a r a d n í z s
i e s ő r e m s I k e s e k e d r é
- a i c n a r f
d e j r e t
Erdélyi Magyar Adatbank — 386 — i s c é b
t t o t á l
. k e s é z y g e j n e s ö n ö
t ü y g e
. v o n
l
l e f
ü K
A
l ó t - 3 2
a
k e n é z s é r
a
. 1 2 8 1
ó l p a n
ő s l e
t á j t ú ,
l ő r b b e l i g á z s r o
t á s á d o k z ó t r a t
t e l z s é r
a
z E . t e t e l
z a
k ü j
t e h l ö z ö v d ü
l é v e l - i y n é l e s s eW
a r g á s s o n á v l t o g á l
- y g a n
i
s Z
i
t
n
.
r á v
á
e mm ö
l u n a l
h
e d
n o d ó m
E r n ő .
.
t
r
ö
m i
n
a
l ó b i ó l p a n
b m u
y g e
s
e
z
ú M
, k á e D
,
k n u l á l a t S
n
a
y n
r
ő v e l
a K
m e
r a
t
k e n i e t e t ö k l ü v í k d n e r
: s i
n á
t
l
é m
i b b ö t
a
z o h á s á d a i k
k i z o k a r o s
t a l a l l á v
z a n a y g u
i
e v ű m
a s á d a i k
s é
i b b ö t
l á n s o n á J
n i e t S
. z S
. K
. r G
:
. 0 7 8 1
g e m
t á s á t í d r o f
i m
, t l ov
t e n ü z s c
h
á
d
.
r
s é
t t i
z a
h
,
e d
l
e
a
s
s
a P
. K
—
i g n i
i v
s e j l e t
i zme l e
g á
s
e z m e n a
i m
r
e g é s ő t n e l e j
n a s o p a l a
s é
ű
i
r
d
o n a y g U t s é l ü r k a t
l a g g á s
i
l e j t e n
e t n i z s ő , k e n é m e l
3
t l é t í
y g e
, k a n á r i
ó
t
z a
y
g
n e b y
a N
az,
a
l
i m
a
Blick a
y g o h
,
y l o
s é
a j
, t a r i
, s i
t
a
e g e m
s i k
Papp z a m a
l ü k l é n
. r b e f
9 5 8 1
i y n e h c é z S
r K
a r á s
n a l
t a t a h
a t a r i p ö r t ö z ö k
z á t z s i t
s é
ű
h c
m
a B
t é k
a Madách
d
a M
l u r á t l e f i y n e h c é z S
s é
g o f e z s s ö
i a n l o T
t
s o t a d u t l é c Blick r
a
a
y g
e D
ó l l á
ű r ű s
a m
. a t z ó l
n a b á j d l o s z
a
t z a
k
a j t z s a r r o f
a g á s g u z a h
A
e z m e n
Blick-nek i s c é b
i a g á s g u z a h
k e n é z s
t á s á d o r o b á h l e f
ó d a m á n t
n a v s é
t é y n é v e v ö z s ,
k a n i
a
t á s á t l á i k y l é g e s
l o s c á m l o t
ő d é v
m e
e s é z e b b e l e f
á m
i d l ö f l ü k
l em
r e z s y g e
. a s á t n o r e l
á
i y l é d r e
s e k e d r é n e g I
t á j á k n u m
s é
Rückblickre
a
s
ó t j a s
l e y l
t t e t í d i l e z s
n e y g e l
a j l é c
s i
a
e m
a t a n o v i k
, s i
a y g a M
d n i m s
e D
t
0 6 8 1
s i
. t t o d ó r í
f ó t s i
t l o v t
z e h é r m I Civilisator h c
l ó b k o s á z o k t a n o v
az
a
Blickres é
a r s á l u t z s u p
ó r í
t a z S
y g o h r o r
a h n e d n
i m
A
t é r - 4
. e j - ” k c i l B„
i n r í
j á m
n é - 7 1
k a s c n a y g U
ö y G
n . c
. c
. l l á
m
n e s e t e l z s é r
ó z o k t a n o v
a y g a m
z s é g e
h
r e z s y g e o g á z s
i p é t t é z s r o k
s ó d u t
ő z ő l l b ö d
l z ö K
.
e t d z e k
s
y g
t e k d n i m m e
. n e b é s r e v r
Miklós
. e t d z e k
, g i á - 6 2
i n r í
. r p á
Blick a
ő t
t e v z ö k
—
á m á
irodalomban
i
e t z e g é v
, s e k e d r É t t o l o h z A
n é - 4 2
a s á t í l l á
n e l
i a n l o T j
Kovács. E
. c
. k n ü t t ő l e
t n é k ő f
n e d n
. a j t a l l a h
t
n
d n i m s
t
a a B
. r á v
ó r á B
, d n o g
t e t e r e z s
t é k
k o t a r i
p p
r á v s z o l o K
a
b m E
, s i
a s á r r o f s á t a h
t a t um i k
k a n á
Gyula
, t e z e j e f
n a b g á s s o g á l
t s é d r é k
- é g e
m e
. z ö h d l ö f l ü k a
- á h e b
r e t z s i n i m - l a g á r
i y n é l A
. 5 2 9 1
e W
t n i m
e t t e z e v
, z e h t e t ö k
III.
s ó l k i M t
y g o h
e
s é
e y n é m d e r e , a j
t á g á s n o k o r
e t t e v
a t p a k
t n e l e j g e m y g o h
k u g á s n o k o r a
r
e l ő l e b
. 9 5 8 1
r o t a s i l i v i C
n
s é
Blick a
Civilisator
ő s l e
. r b e f a
m e
e m
s i
á m
t á j á i d é g a r T
t y n á d l é p
, n é - 5 1 l B
. a j p a l a a
y g o h
r ö z s ő l e l
r á v s z o l o K
t n e l e j
s e j l e t
n e z s é k
a t r í
a M
a m
k c i
- t r a T r o k
e
a
e r z s é
y
n á z j a r
n é s é z m e l m o l a d o r
a g a m
k e n i y n e h c é z S , t á j k a l a
i y n e h c é z S
i d r o c n o C
é
y g a n
, t á j ó d a i k
. z S
k e n é t e t ö k
. t e t ö k , I.
r o k
g
a
- á t a h
s é
g á s n o k o r Rückblickkel
a p u s c
t
z a
, n a y g u
l ü v í k s
n
t s
i k
é l e f
. y n k i
e d
g i l a
l ém
t
k e n i k
, a s r á t r o k
ó l u y n á r i
. r -8
s ó l k iM
c r a h g á s d a b a z s
. n a b k a v a z s
k a n s á
n a b ó z s
t á r a b
i y n e h c é z S (
s o d
t a t
i t t ő l e
e t n i z S
m e
ó g r o f a j
s é d ő l k e d r é
4 7 1
. a j ó l pan i t ú
i y l é d r E
e z s é r a v a j
i ma l a v
u m a
, s a m l a t a h
k e n é t e n é t r ö t
, s o t a l á d o s c
s e k e d r é a j ó l p a n
n e b - 2 2—1 2 8 1 e b r é t ő l e
. t i ó d a i k s e t e r ems i i k l e l z a n a y g u a
t a d a i k
) h t u s s o K
e N
a t
b b ő l e l e f g e m
s a g a m i k g e l y g o h
e r é t e l z s é r
i z e y l e h
l
t t e z e y l e h l e a j
t t o t l á v y n
l á n n a
é m e K
b b ó l
i y n é l e s s eW
t í g á l i v
i y n e h c é z S
a s r á t i t u
s e W
a
i e l e v e l l e b a r o k
b b e s i k y
t á j k a l a ,
i y n
i v p a n
i t e l é z ö k ű k é t r é
d n o m g
rá
, k e n é t e l é s i
e s
-
l. . 2 2 8 1—1 2 8 1
K i s s
k a n h c
a
k e z s é n í z s
l e s s é z y g e j g e m
k ő l k e d r é
t n i m a l a v
. t p e z s
e
, e s é zme l l e j
. i zme l l e j
i s c é b
. a z z am l a t r a t
l e v i y n e h c é z S
. 2 2 8 1
. - z s é r
. n a b r á t - e k - t á l
- t e l é
a
- é t r ö t y l é d r E
- l e j t l o v
s z o l o K— j u l C
-
D r . a
n
k
a m
a r á k r o t
, a s á l o f á c g e m
k c i l b
z a
k ü k é z r é
k u j d u t r
a
y g
, z a
a m d a
g
e m
- r í h
a t
i m m e i M
r
l em
n e l
e n é
M i k l ó s .
t
a
z e
r á n a t
. T
r ö t g o j
z a
, a t n á z s
y g o h
s c n i n
i m e
a r á v a j
, g i d e p
t
r
k e n k i k a
i M
a
y g í
i m o n o
t
k a n n a v
z a
i
h G
i
O.
. r d
, i n e t r é
y g o h
e b é r e t k o l m o h
n a l z a
t
t a r á p
s i
é v y n ö k
. r d
z a
a m ó R
a r k o s ó d u t
, u b i h G
. t l ü r e k
i y l é d r e u b
. h t a K
y g o h
, k i z o k t v i h u a
A
s u k i m o n o t u a . k r
. s c á n a t ó t a g z a g I
s u t á t S
l e m e d r é
l o k -
t
i y n é
k
n
a
t
l z ö K
i
6 4
l.
ó
g e l t d e h
i M
. r -8 .
i y l é d r E
t é t e n ö z s ö k e s s eW
m e
s
t
a
s
r
f
a
i
. 6 2 9 1 a y n á m
z A
n
i y l é d ű
m
a y g a m Ágnes,
i k a
, e r é s a
l l e k
i t e n é t r ö t
s
ó t í d r o f
y g o h
, s ö n
l ü k l é n . 32
a y g a m
A
a
z a
. k i l á v , z a g i
t t o l o h . 64
A
t t ö z ö k
—
, e v z e l
. t e k e t e l z a A
g e v ö z s
a
a z á r a y g a m
, á b b á v o t
y g a v a t z a
,
e
a n l o v
l e g g e v ö z s
l l e k
k n u n l o s
a n l o v
t t e l y g e m e
n
i b b á l a
t z a
, a j r a k a
t
n a b n o z a
k e s é z y g e r á p
y
t e l z s é r
y g o h
, z e h
s
a j d a
z a
ó d a
) g e v ö z s
ó l p a n
s
j g e m
g E
z a
k a s c
a
n e g e d i
a m
” l ü r ö k
ú z s s o h
n a b á
ú r o g i z s e r é s é t
a
n o p m e z s
s
i t e d e r e
z a
s á t í d r o f e y n
a v t í k r a t
y g . c
A
s é t z s é y n e t
á k k o y n á m l
u n a
t á s á z a m r á z s
t
z s é g e
k o z a
a v l o r
) e r k ü z s é r
k u s á z a t u (
c
r
i k a
m e
r o f
m e
r
n e g I
y g o h
z a
n o p a l
k a n ó s a v l o
l e k k ű t e b ő d z e k
t o t
a h
, s i
a r k o s á y g a h i k
a m
a
i y n
z s é r b b o y g a N t
j a h ó
á m o d u
i mm e
y g
ű v l
r
,
s
a
n o p a l
, ő t s e f s e k e d r é
t ő z e v d e k t e d e r e
i n u a K
y g o h
a
a y g a m
t é m l e d e v ö j
i a i r ó t s i h
s á r r o f s á m
. t e g é s s ő l e l e f
l ő r űm s á r
. t é v e n
a
b b ö t g e l ő v e l
t i k t t e l
n e l
n e b i z
A
, p a l m í c ó s a v l o k ó r y t
e d u r B
i k
t t e z l e j
, n e b l e j r á z
k n u p a k a
l a s s á t í d r o f
l o h e s
t
t
a r á j á b i h a
i y n n a
t t o - t t i
s é
á k n u m
ó j
a j l é c ő f
m e n k a
t e t e l é t í
n o y g a n
b b a z s s o h
g á s s o n á v l a
k o
k n u s
s
a r
s é t e v e z s s ö
l á
o m
f
, k ó n a t
t n i r e z s m e
i k
g e v ö z s t ú
a r
e m é n j
, k e n l ü s e l é z s s é
t a k o s á r í e l n e p é
n a ó d n a l n
,
l e F
n é v é l
k e n g é s y n é r e z s z a
r
a n l o v —
n a v g e c r e h
é b b e s e t e z e v l é
i m a
s
t r o s v é n ó l é l e
s e j l e t
y g o h
z a
k a n n o v
k a n s á d a s
n á j
s á z z o h
t e k e g e v ö z s b b e s i k
t
n a b á
e m
z s s o r
k n u l á l a t l o g n a
a
d
k a s o t n o f
g á
i h a l i z
, t s á t a t u k
l e v é s é l z ö k t n i m
k n u y g a v , ó z s n
t t ő l e
s
k a n n a
s é d e k e l é v a v r í
e v e n
s é
k e v e n
t e s e i mm e s
k e t e z y g e j
n a b ó l p a n
e - n a v m e
t e m l e y g i
e l
e m
l u m í
t ü n e d n i m
a i c n a r f
n e v l e y n
e k e y l
a
s é
ó z o t r a t
t e g e v ö z s
a
t e z n ö
a
e s s eW
t
t s á r í e l
t e t e l z s é r
n e l u m
n a b n o z a
l
a m
s é
n a v
t
t t o t á l
a d z a g
l ó r á g a m n ö
, i á k i t i r k n ö
l
l a z z a
a h
m e
ó z s ő l e
n e l t e t e h t r é
n e s ö n ö l ü k (
i y n e h c é z S l á g e m
s
e r
. n a b á j k a l a
ő l p e r e z s
. k n u g l o d , i z l e j
. y g a h i k
. a j d a
l e v é l e t é v e bm e l e y g i i b b á v o t
ó d a i k a á r
i y n é y g
l o g n a
a v r í
l á n z s a h
b b ő s é k
t i a g á s n o d j a l u t
k a v o l z s é y n e t s é .
, k e r e b m e
a r á b r o s C i n e l l e
k a n g o l o d t n i
s u t á t S
i r á v s z o l o k
e n
e t
l e
l á P í p a l
z a
y g í k a s c
é b b ő t e h t r é
e s é t í z s é g e i k
s
í K
j a v
n e b t e z y g e j z E
, z ő l l em
á k n u m
l l e k
k i y l
a
a
a r á l á h
a
k a n n a s e y l e h
n
= (
k a n - k o r y T
l o g o f t r á p
a n á v
n o j
. i n v í h l e f
j
t u m
t e h e l
l á g em
. s á t í d r o f í p a l a m r
b b ö t (
k ő d n e e T „ .
, l ó r k a v o l r á s á v
e m
Wesselényi . r b
a v z a m l
r é
. ) k o c n o j u ) a v r í
? k a t
a s á t
a
e t t e t s i
m e
t z E
l ő r k e y l é m e z s
t
i t e d e r e
i K
á
, l ő b é k é t r é a
i n a t
,
a
l
s é
Istvánné a
m e
a j l u r á
e s é z em l e t a z A
a y g a m
, s i
ó s a v l o
a l ó r
l e v ű t e b ő d z e k a n l o v ó j
l o h é n
y g e
k a n s o a m
, s e y l e h
l o h é n
t t o - t t I
n a l a t s á g o f i k k e t e l z s é r ó l p a n
t
i m
e m
y g
. l e k k e t e l z s é r
a
k e z E
- o s l e f
a s á l
ő t z s é y n e t ó l k u s á z a t Ú l
é s s i k
y n é m z é , ne l l e e y g e
a v
i k
m u i g e
l e
sz. ó d a i k
t r é é g é s s e l e t i h
, ze ó d a i k s i r
l.) 45 (
y g o h
t t ő l e
ó l ó z s
n a v
z a
t t e l
ő l e l e f g e m
i z s e t g em r á p
y g
n
l e v é g é s ű k l e l y g a n
e r s é r em s i
br. é z e v e n g e m
r e m
a z á
i k
- e j
ő t e l l i
. a n l o v
. s á r á j l e ,
a
- á g o f
e d
g i d e p
n a b n o z a
a s á d a i k
t
. k n u n t
a
r
í d r o f A
e m é n
l e k a
a t ó z a
. R
b b a s o t n o f
. - r e
e t z e l e t ö k
a
a
Jósika -
i n l a l l á v t s é
- ö l ü k t
t l o v
é n n e l e t k é t r é s e k e d r é
- z s é r l e z z E
e d s o r o s
k u t t á l r
s e g é s k ü z s - y g e
y g e - y g e
. n e y g e l z a
i n t a t y l o f y g o h E
k i y l
- é v l e y n n a b s á t - i k t
. l ef - ó l l o h é n
- a s l l á t t a l a
n e b k e y
s é
k a n i a t a d a t eme l
i b b e l e z ö k
í g e m
r á v s z o l o K— j u l C i m l
s
. e r r e t s r o F
a r á s á l o z a g i t z í k é l
s é d ő l k e d r é - i m l e n é t r ö t g o j
,
F e r e n c z i
- k o
Erdélyi Magyar Adatbank — 387 — Dr. i
t á j
n e b r é t ő l e
l g n A
n e g i
r é g e m
t l á v i k
—
t n i r e z s d n e r
k a n á s á z o k l o d
-
e m
s o s á r í j ú
z a
s u t á S
, e b y g e ő r em s i
Erdélyi Magyar Adatbank — 388 — e t t ö t j ű y g l e
n a b á l a t
k a n d ó l o s c p a k h t a k
i y l é d r e
t
k o m u
l á
z e h y z a
katholicizmus
t l
a
. h t a k
t s á r í e l
á
t
n e m u k o d
, n á t u a
Az
ó z o m o y n k o
g é s k ü z s z ö k
i m o n o t u a
e m
t e z ü f erdélyi
a t z o h
. e r t é l
z E
t t e t s é
. h t a k
.
a z a
t a k o z a
n á m r o f ó
, s i
k e n i ő z e y n é t
e s é t n i k e t t á a k n u m
t e g e l e
s e m l e d e j a
r r e t j
y g a n á m
m e
i a t a z o k t a l m o l
i m l e n é t . c
a
t
a h m a
r ö t g o j
l
i y n l
n
;
á
d i v ö r
jelene és
k e n n e
d a t á h e t
multja
l ó r á i mo n o t u a
n e s e
t e t e z ü f
t
e z s é m r e T
a
t z E
. ő s é k m e
s
t
- s ö l ö f ,
s o m
n e b n ö l ü k
k e r e t s r o F
i z e m l e d é v g e m
- e l
t á
- é r
a
k e
- l u v
r
i m a
s é e m
z E
.
l ó t
b
á
g
, a v g o f
a m t
a
á i
n
g
N
c
h G
t
t
s
,
s o t a d u t l é c
i m o n o t u a
z a
, i f r é f
t
r e m s i g e m
. h t a k
k u b
t t ö z r ő
a z y n á m r o k n ö a
i n t e t
u a
n
t
i
h G
a
e v t l é f
z a
i n t e t
k á t
a
a m
s e g e l
t
r
i
e m
k i s
s i
l ő r
t d n o g a
, l ób
y g E
m e
t
. t l ov i y l é d
n
e t e z
l á g em
e M
a
t z a
. k e t l ü r e k ó t í s
. h t a k
a
, a r á i m o n o t u a i y l é d r e
t l o v
e
y n
y g
t
a m
t t e z
a
i m o n m e
y g o h n a b ó l
. h t a k
i y l é d
a z y n á m r o k n ö
e m
,
a s
l á n s u t á t S
a
g i d d a
a t z s i n i v o s
a
s é
t e t e l
i m o n o i m
t
u a
y g o h
n a y g u k a s c
k e t l é t z e
n
r é i M
l ó b á l á h g i l a
u a t
l
j
i g é s b b e s
, k a n s u m z i c
t e y g e
n e y l
n
é m
n e v ő b
z A
a
l m e
t i y
t
t e l é
i m l e n é t r ö t
n e l
a h
l e v
a k o
a
, l ő b i e y l é g a k o m o l p m e
k
l o h t a k
y g a n í p a l
n
k e v í h
l o h t a k
k e n n e
p a k
r
i
, n e ü r e z s t e l t ö í
a h n á v i k
i m o n o
. t é t e l é
k a t l á l a t
k á b r o s C
. n a b i a j p a n
n e s ö n ö l ü k
s ő r e
é d r E
m e
a h o s a t á h e t
l
s i r á g
l ő r b b e l e z ö k g
i n d ő l k e d r é
t
s á t a t l á g l o z s
, z a s u k i
i
t s á t m e
n e y g
s é
i p é z ö k
k e n y
r a v a z e z s s ö
, a d l é p
i g e m a
k e n n e
l
t a k ó l u n a t a
,
l ü k l é n
,
, z a
l ó r á g á s t l u s
i y l é d r e
ű y g y n á m k o
t e t
t e t t e k a l p
a
o M
b b e s ö n ö l ü k s é
y n á p m a k ó
S
l a k k o g o j z a
n e b y l t e h e l
é d r E
é v é s e z s
n a b i á l o k s
a
y g o h r e m s
s u t á t S
a
n a b g á s n a
í p a l a
s u t á t S
t a k á i n á b e l p
k é t z e v l é
t e r e m s
y g o h
, k a n d á v
z a
n e p é k ő f k o s u k i
y g o h
i m
t a m l a k l a . k r
k a n k o s ó d u t
s
l u n a l a t r a v a z
z a
í m a
a m
a
z a
n e b y l
i t n e f
k e n e l e t p é k
, l l ek
a v t a h
, k i l á v
t o g á s ú j f i ó l u n a t
s a m l a k l a
g
s
s i
s
a
l ó t t a i m
l a v á s á t a v i h
i y l é d r e
a s c á n a t ó t a g z a g I
r á v s z o l o K
v y n ö k n a
i r á v s z o l o k
a
z a
z a
h
g é s z s é k t a z o d l á
i m o n o t u a a m a
z a
t
j
r e m
m e t
k á n t
i n e l l e
e t l é
n e d n
, a r r a s u t á t S
s i
t
t
l e f
n e s s e r e v k e z e t
, g i d e p
s é
n
t o t a g om á t ,
l o h t a k
i l a t z s a ó r í y g í
a r k o s ó d u t
autonomikusan
y g o h
g é s n ö z ö k
k e n g é s
a
a v á
k e t d z e k
u a
z a
y n é m e
, n a b b a
z e d n i m a
z a
á d a m á
i m a
m e t
a
e l e t é t l e f t e l é
n
g a l ó z o k t a n o v
l ö h t a k
l a k k o y n á v t
u a
n
t
t ő d e k t é k
y g o h
j ú
k ü z s é r
y g o h t
k a r u
r o k
m e
k e r e t s r o F
s o d a z á z s v é
t t ö j s o k o
y g a n
t l o v
s um z i c i
r á m a l a k s i
, a r g n a h z s s i v
s u k i t é r o e t
i s u t á t s i
i m
i
l
b b ö t
l á
t n e l e j g em
a
z a n a b á
y g e
e t t e t í y l ém
u a u b
t a m l a r u n ö
d n
s
z a
n e b é r ö k
m e
,
i t n e f
? l ü s é t e z e v e b
r
a
t s
t s é z e k e d é v
i
e t e z y l e h
l em
t l o v
k a n k n i a s u k i
t a k á l o k s i p é z ö k
, k e t t e t í p é t
i y l é d r e
. m e s
t e d n e v r ö
i y l é d r e
k a s c
e t k e r i d n i
e
i y l é d r e k ü l ő l e b
n á m o a m
é b b s é v e k g e l
i e s é g e v e s c
i m o n o
á m o y n
,
g s
l ő l
, k á j t a h d u t
ó l o s c n a r a p
a
b b a s o r o z s f
i m o n o
n ö z z ő y g g e m s o d a z á z s v é
i g o j m a l . n a v
a
n e m í m
. e r k ü t e l e t z s i t
a b
—
r o z s k o s
. h t a k
, l a t l á z a
k a n s u t á t S n
a t t á l
t t o t r a t
i m o n o
l o h t a k
i m A t
l o h t a k
a .
i m ó n o t u a t e z y l e h
t n e f
t t o d a i k k o
a
z a
l é n i k n e s
a
ő l y n é g i
a y g o h
r e m
, s i
t
. h t a k
y g o h i m o n o t ú
l e
n n e f
k a t t o t í v a j
e
s u k i
a t z s u p
e g é s k ü z s . h t a k
t e m l e y g i
n e b é t e r e k
á
t
, l ő t me l l e z s t e l é z ö k
a
n á j
. l e k é z s
k ő v í h y g o h
m e
z a
a a
a
k o s u k i k
g i d d e l e u a
t
n é v é r
k á l o k s i
l á n t a l o s c p a k
i n a t í d r o f , k ő l é
j
a s á l u k a l a i k
e v e n g e m
- o t u a
l ü k l é n
. h t a k
, k i z o k l á l p á t
- a v
s ó d u t
i y l é d r e
n
, ne l l e n
- i k
s c l ö b
- i l o h t a k t t i
i n s e l l e
t
k i k a
. k r
b b e s n e g i l l e t n i
n
i t e z e v r e z s
t
l a v
n e b n ö l ü k a
i m o n o k e n y n é
e m
a
A
t e g é s z ö k z á h y g e
l o h t a k
l e v é m e t e y g e m e
t t o t u j
i d n ö t z s ö
p a l a s á l
: t i a s á d l á
l u n a l a t d n o g
n
s
z a
t á s á t r a t n n e f
e b y
t á h e t
ü r e z s g é s k ü z S k a n á
i a s á d amá t
k á b r o s C
. h t a k
t t e t e h e l
. h t a k a
s u k i ,
t e z e k e y g i
l ő r é t é l n e b i m e b k ü z s e
l ó b p a l a j
i y n á m l u n a ő b
z a
, t é k z a
a
m o n á z
l
l
, ú j f i
, l e v é t e d e r e
a n l o v
i m a t
.
. h t a k
e b m e
e r
á g a m
s
y
, k e n é g é s s e m e t e y g e
r o k
- é t e z e v r e z s . h t a k
k a n s u t á t S , l a s s u t á t S s i
á M
-
t
- b b e l e z ö k e
- p a l a - e s
k a z á h y g e - n e l l e a k o - r e
- e v r e z s
i b b ó t u
n e b ő d i - o t z i b
a
i s u t á t s z a
- z e k t e v ö k - o g o j t é l a t ó
-
s é
, l ó t s u t á t S
z a
- r e
s o t á j a s . h t a k m e
a
- k é s r é m
z a —
- d u t gondolkozni.
m e
n
t á h
a
t z e
l a k k n u t
k ü
, t n á r i
j
t
r
é g e M
i m o n o
t
u a
- i k
a
- t n e f
: e n n e l a
l l e k
l ó r p a n
a r p a n -
l á
- k o m a l
- l á
, i k
a
k i n ű t e
g é s k ü z s k n u n z o k l
i a p ó r u e
l e p e r e z s
- á k i t z s i c i l b u p - b b e s i k
t é h - j a S
r
t
, s i
i
n e p é k t á d o s c z a
f z ö k
n é j d n e r
i m A
t
r e t
i p a n
l á v i k n a b ó l
y g e
i
g
t z ö k
i m A
e
r
l u d r o f
n e d n e r s i
a d o r
í p a
l
l
. n e y n é m l ü r ö k
r é m
n a b á l a t
a
m
, g a l
r e V
r e t
i e r n e g g o V
védelmének
g
i w d u L
jogok
:
n
ü r ö k
á
l
o Z
i
a
s
l l e k a y
l
n a r
y
t
. r -8
a
t t e t í l me , n a b
i m
, a n , r ö k
á B
. r
i m
, n a b i g é s
ő d n e t z s e l a t t a l á n t n i m e m a
. 5 2 9 1
II. n
d n
n a ó d n a l
k o g o j t t e l l em
t t a l a
n a b n o z a i g é s b b e s i k d i v ö r
8 1 3
t t o z o g l o d t á t
y l i
ő v k e v ö n
ő s l e b
t t ö j e r t é l
j
y n á h e n
, k u j t a h t í l l á
. s á d a i k
kisebbségi A
s o m á z s
e s é d r é k
e k é t r é i
á g e m
k a n k o g o v é
y g o h
l. - r e B kézi
l á
i z ö k t e z m e n
i p a n
n o y g a n m o l t
s é
t t a l a
n e s c n i n
k e y n é m l
, n e b k é t e j é l e f
s u z s s e r g n o k
i v
k a s c
k n u n a
k o z a , a r o k k a
é m
a v
n á v l ó z s y g ú a
ő s l ü k
r á j d n i m e d é v
t a m l a d o r
a m k a z s
n a v
. d a r a m a z s s
t z a
k e n é m l
t e t me r e t
- y g r á t
s e z s s ö
m e l e y g i t t o
, n a b á k i t i l o p o k
l e v é m l e d e j
y g o h
. e s é d r é k
- l o v
Erdélyi Magyar Adatbank — 389 — n i l
e v y n ö k
a
B
P .
J á n o s s y
Béla
dr.
. a t d a - e r z ö k t z a
s i
n a b s á t
y g o h
n a s o g a l
í d r o f
, l a t l á z a
i y g r á t
- e l é v z ö k
n
n á m o
e t t e t
r
r
a
ő n ü t
í k
dr.
é v ő t e h r é f á z z o h
t a k o g á s z a g i
á m o
Árpád.
t e t e z ü f
i m l e n é t r ö t
y g o h
a
y
l
e m
, s c á n a t ó t a g z a g I
z a
a
Bitay g e l ü j e d i y g e ,
i n l e g e l r ém
, k e n é z s é r e t t e t
a j d u t
n o z a
n e s e y l
y
n
é m
e H . k o n ó z s
b b o y g a n g e , l ó r r a
l
a
,
o r e c i C
t á m é n t e k i
, l ó r i a s á d l á i n e t
t
r é g e m
. k á j t r a t
t
,
t
s é
a
r a k a
n e b k i
i m
i
m e
z s é n e z
k a s c
l o z a g I
z a
y g a v
z a
y g o h
a n l o v
m e
s
s é
a t
s c á n a t ó t a g z a g i z a
.
s i
í p a l
z a
k e n r e t z s i n i m z s u t
g e m
t t o t o k l a
t
z A
s é
y
l
k
i
d ö k ű m
t
a m
i
u
i m
, l ó t - 3 5 6 1
s i
l ő t - 7 6 8 1
, ó i c k i f
m e
a
n
m e
n
t
u a
t l o v
i m
h
l
n e v o h t
e e B
n e y l y l o
i
r
t n i m k a n n a
k e n n e
, z a
i
k A
k i k e n i n d e r b é . őd i
i m o n o
z a t
u a
l ü t e z e g
i v é
4 7 8 1
é s é d ö k ű m a
a
s é
k e n l ü r e k a
m
t n i r e z s
i l e l ö l e f
j
y
l
e m
8 6 8 1
z a
t t o t z s a l á v
s é l ű y g s u t á t S - s á l l a v
r a y g
, y l á r i k
r a y g
s é l ű y g s u t á t S
l z ö K
i
. t e z ü f
a
i l z ö k e a t a b
r á v r é h e f a l u y g
y g o h
iki
A
m e l e n é t
r ö t g o j
t n é k i m
, g á s ó l a v
z a
y g o h
i m a p é
a
, k a n t a h z o r á t a h
, a r r a
a
t é g é s i y l é m z ö h k ö p s ü p
i l z ö k
e
. m ó r
i s u t á t s z a
i v é
k ő l e s i v p é k
s é
t n i m
z a
, ) s e n o i t u t i t s n oC
t a t um r e t s r o F
e m
i y l é d r e
z A
i n e l l e
t e s e n e d n i M
a
, a s á t r a t d n e r
s é l ű y g s u t á t S
s c á n a t ó t a g z a g i
a n o v
. h t a k
u a
l
t k o z ö k
t é t e z e v r e z s
6 6 8 1
e m
i n e p é k n o d j a l u t
, a j t í l l á k e n y
. h t a k
y g o h
y g o h
i y l é d r e
e r
t e z é t n i
t e z ü f
t e k e y l e m
i s é l ű y g s u t á t s
é s é d ö k ű m
t
é
.
b b ő f g e l
l á g e m
i v é
l
s é l ű y g g á z s r o
a
t é s é z e k t e l e k
i m o n o
t
e m
n a s o l a t a v i h n o z a
a d a p e L z a j
t
ó z o k t
s u t á t S i m o n o
i y l é d r e
s é l ű y g s u t á t S t
l ő b é v y n ö k ő z y g e
í p a l
k e n k e y
i m l e n é t r ö t g o j
b b á l a g e l m e
n
y g o h
i z á h y g e t
g
s i
t
j
3 7 8 1
a
e y g e m k ö p s ü p
z a
i r e t z s i n i m
r ú y g e k ó t
z a
s y n á m k o
j
k a n á m á z s
t o t a r i e l
; t z s é r
s é l ű y g s u t á t S i m o n o t u a
l a v i a t a z o r á t a h e z
l o h t a k
k o s á d a m á t e h e l
, t á t a r i
5 8 8 1
i v é
a g z a g I
. k r
í r o p a z s
. r b (
á s á y g a h á v ó j j j
r
k e n i e z s é r t a k l a
ó y g a h á v ó
t ó t
n a b á j ó l a v
s u t á t S
k e n é v y n ö k ő z y g e
t á s á t
i t e l ü r e k s e r e p s e
) s ö v t ö E
r a t
d
a r á
ű
. a j n é k
l l e k
- a h
k o
t é g é s ő t n e l e j
,
t n e l e j k o s u k i
l á
e m
t l o v i v é
l ő b v y n ö k ő z y g e
l ó r á s á t í l l á e z s s ö i y l á r i k
k a n á s c á n a
.
, t é t e z e v r e z s
z a
k
s é .
l u k
s é l ű y g s u t á t S z a
ó l ó z s
t a r i e l
i s é l ű y g s u t á t S
í k a l a g e m n á
e m a
a
ó d n o m i
z A
ó z a m l a t
z a
a n o v
k e n d ő d z e k k o t a d a
a
l ü k l é n
n
t a k u s r o s
i a l o k s i
k i k e n s o m
n e s e j l e t
, k n u n a t
. i r ems i l e i g o j
é V
s c á n a t ó t a g z a g I k o y l á b a z s
, l ő b - 7 6 8 1
, t a z o r á t a h
l
e z s é r
z s é r
i g é s z ö k z á h y g e . 3 2 9 1
a m
-
i l o t s o p a
l ő b é v y n ö k ő z y g e ó z o k t
- o r p p A ( z a
l
g á s ó l a v a b á i h
k n ü l é z s e b
, a j d u t l e z z e
i n o y g a v . h t a k
k e n e d z e k
. k o n a l a t s á t a h
i y l é d r e
b b o y g a n g e
n z ő y g g e m
n
t e k ü j ő v ö j
e y g ü
a z y n á m r o k n ö
n a b á z a g i a t
s
a z y n á m r o k n ö
a j
n e b k ü z e k
n o d a b a z s r é - á r t z a . h t a k
- e z s
i y l é d r e -
- y g ü z a a z a
a r á s á t a r r o s y
, k i z e k t e v ö k n á t u
i v é
a m
a
t é z s é r
- 2 5 6 1
t
- á z s
,
a
i n a t í m
s e g e l y n é t
, k i n ű t i k
m e
n
l ő b k e y l
A r t h u r .
. e r é s é d e j r e t l e s o n z s a h z a
n o y g a n
n a b á t z s i t
, k n u l á N m e
Balogh
n
a
h
r
a
a
m e y g
l
a m
e n n e l
k e n n e
n e b r ö k
ó l a v
k a n n a v
. a j d l o g e m , g e m
- g o f e z s s ö - o r i
Erdélyi Magyar Adatbank — 390 — Dr.
i t e l l i
l l á
é s s é v e k
é
e m e d r
t
n e b k é
e d é v g o j a
r é m
-
e h d e k r e m s
t n i m a l a v
i
,
s i
a
a m
a
t
a ,
k o z a
e z m e N
a
l
g é s k ü z s
a m
l a t l á
k ó l á l a t
í b
e g é s
l
l
é n n e m
y g a n
l a k k o g o j
t á t a d a l e f z a
k
a
s
y
á k n u m
l
ü K
e k i y g e
k
a
n
a
y g
t
a m
i
l
k n u m
r
k é r e d
, k e r e b m e a
l o h a , s i
i
a
n e s ö n ö l ü k
i m a , n e b é t e t n i k e t
l á g e m
n o y g a n
l e bmo l a d o r
ü m i
s ,
c
s i
i
t t o z o t l á v
a v t
á m
,
, t é z s é r
l n o s a h e z s s ö a
k
n t
u m
A
s o m
k o z a
s é
l
k e n y
l
y g
a m
ő
,
A „
d
e r é t e r é s c i d
l
e r
m e
l
t e h e l
l ő r s é z e k e d é v
,
g
t l e k e d r é
á
l
i m a
n
, n a v
g é s k ü z s
s é z m e l e
a m
m e
a s á d
n
i m a
z a
j
i
u
g
a m
a
ö
k
g
l
a
e m a
e b
g
a
l ó r r a
,
n e p é k s ö n ö l ü k
n a b r o s
ő s l e
t z E
, k ü j l e t éms i
j
á k n u m
e d
a
g
. c
-
y g E
.
á m
t
i m
i m
a s á
l
a d
e m
i k
e d
n e s e n z a
, t é y l e h
a
a
ű
m
s e g é s
o H
. k a n
a
i m
k a n
, i n e t n e l a
n a b
i n e t t i
k e n é t
, n e l e t g é s e
k
N t d a r a m ó
n
t
y n á m
u m
o m u x e
ó l a l
l
p m o k
j ű y g g a y n a s e d
g n u z
k o s
t
k a s c
a S
e
i D
l ő r é m l e d é v
a y g r á
s é
l
a
t
l a v á s á z o g l o d l e f t
t a s o n z s a h
d n
i m l e d é v
á m
A
g
n
i t n e f
y g o h m
t a h r á v
d n
s i
y n é m e
s e d n u b r e k l ö V
á m
r e t
k e n ő s
a m
a
k n u n a d n o m y
a h
i k
t l u s o r
a b á t z s i t
n a b b a s o r o z s g e l a
a h y g a h
k u t
i
s e r e z s d n e r
. k n u z o k l á l a t
y g e
y g a n
i
r
t e v ö z S
a t t á l
y g
s e n e l l e
a k l .
i g é s b b e s i k
k a n k á k n u m n
t
, a n l o v
. k i z y n á i h i z s á g o j
, e D
s é d r é k t e l z s é r
n a b á
g
l
l e z z e
e s é z
s s a l W
n e y l i
t ő s
e g é s
e m r
m o l E
k e z e k o g o j
, m e
l e s s é d ő z r e z s
k e g é s b b e s
t u l o z s b a
l a v á s á z o h
k u t
. a a
l a s s á z o g l o d l e f
z a
e d
. k i z y n á i h
k e n k ü r e z s d n e r
ü g é V
m e
, i a s á t í p
ű v e n
i t e z e v
s c i
i v
g i
a j á k i t i l o p
k i l í y n l ü k l é n
s é
e m a
e n n e l
g é s s e g é s k ü z s t t o t í s o t z i b
l á v i k
.
g g ü f e z s s ö
i g é s b b e s i k
s é t í l me l e f
ó l n o s
űm l e d e j
n e b - 2 2 9 1
t t e l l em t z e
a d o r
é m
ó z s
e m
t a k o g á s t
t a z o k é j á t
i H a
s é d r é k
l ü k l é n
, k i d o s á m
t á j á k n u m a t d a i k
ű m a
m o l
i m s
e r é t e r em s i e d é v
k e y g
i g é s b b e s i k
n e z s
i g é s b b e s i k
t a l r o k a y g t z e
g á s n a l
k a s c
k o g o j i
k ü m l
a
a s á t a t z o g n a h k o g o j
, k e n l e t e v ö k
o g e m
d n
d ó m
n a s o r o z s k
n e p é
á s á d a g e m
a j a h t í l l á
t t ö t ü f l ú t
l o v i m
l
a
m e
l ü n e l t é t l e f
k a n á i g o j
a g á s s o t n o f
t r o k
l u á d l é p
, k a n á t
g
, t e g é s n e l e j
é n k e v ű m
ű t e z s é m r e t
t t e t í v ő b
e m a
i g é s b b e s i k a
Baranyai . t e g é s k ü z s
k u j t a h t í p a l l á
,
g á s s o g á l
a k k á k n u m
. a s á d a i k
a
k o g o j r
Zoltán,
g e m
y g a n
g é s s e r e z s d n e r
í
e d é v
ó i c á g e l e d
a
y g o h
a
t n e l e j g em
” e m l
i g é s t e v ö k
e z m e N
s i
e r é s é t e t r em s i l ü k l é n s é
a j n á v í k
a
, k n u l á n
l a s s um z i n i v o s
a
r e m
l ő r z s é r
e m é n
z e
Schücking k n u t a h s a v l o A
ó l a l g o f e z s s ö
z a ó l a l
a B
l
k u j p a k
s e j l e t l
k e n é k ö n l e a
u y G
. a j l úm l ü l e f , t a k á i c n a r f
g i d e p l
- a h c
b b o y g a n
t
- l e
k o m a
g i d e p
l l e k
k a s c
e k é t r é t z a
. k i t e g r ü s
i z ö k t e z m e n y g o h
- á p
s i
t
s i
t
, ő l e l ö l e f z s é g e
s e r e z s d n e r
und i g é s b b e s i k
s o p a l a
e d é v
i m l e d é v g é s
n á t u z e
k e y
l e s s é d r é k
z e
t e v ű m
k a n á
a
k e g é s b b e s k e n é m l
s á r á j l e z a
a
a .
, n a b m o l
a y n a
i g é s b b e s i k i b b ó t u g e l e d é v
t é t e n é t r ö t
e z m e N
A a
á
n e s ö n ö l ü k
t n i m
l o Z
g o j
s é
k e
. k a n z o k l a l g o f
a t a z o g l o d
r
i g é s b b e s i k
y g o h
. e r é s é t e t r ems i
e m a
n á t
i
i g é s b b e s i k t t ö z ű t i k
c m e N
d e j r e t i k j
g i k ő d i k e n é m l
a
. t é s é t e t r ems i s e z s s ö
, a r á g á s n a l t a t a h t r a t
t e v ö z S
n e s ö n ö a
i s á t a g z a g i z ö k
l ő r m e l e d é v g o j
a
ő d e j r e t
t é t e z e v r e z s s é d r é k
n o s a H
i g é s b b e s i k
e r é g é s n e l e t g é l e
t t o t j ú y n
a
, k a n k a b b o j g e l g á s ó r ó l ó z s
b b a j ú
n e p é k ó
t e k e s é d ő z r e z s
. k a n t a t u m á r a m
l a v ám l a d o r
n a b s á t í l l á e z s s ö k e
t i e y n éme l j e f
i g é s b b e s i k i
g e M
i
l á g e m
- a l
e m a
t r ems i l e
b b e s e l é z s
n o y g a n s e j l e t
s é r ö t t ú
i g é s b b e s i k
l ü d e y g e
. k n ü t
. n e b é g é s t e v ö z S a
k o g o j - b b e s i k
- é v g o j
l
k e y
- e k e t r é
- e y g e ő f a j
ü m í
a r á k t i t k e
. n e b é t z e k t e v ö k - g é s b b e s i k - ő b
- z o k t í r o z s a
- k o z a - e j
- n o z A
z a
- e z s ém r e t a
- t é k
- l e
- o d u t g o j - g o f e z s s ö s é d r é k i z s á g o j a r á b b o j Wehberg: k o g o j
t g e m
k a n k o g o
j
i z s á g o j i g é s b b e s
i n z o y n á m l u n a k á t r i b k a
s
c m e n
t
g e l y n é t t
- a h
i
l
é B
r o k k a
i k
a n l o v i
g
e m
l a s a v a H
n e b é
t r
u n a e v o c n â n e m e
l
s e k e d r É m e
y g o h
a j d a
. n - i t ş e t ăR
e r d l ö f
k i l z ö k z s e
g i d e p
z e r e z s
á k o n u
n
. e b i t ş e t ă R
i y l é d r e
z a
n e b - 4 3 7 1
t ö k ö z s i k z a , ő
- s a v a h
s i
á h e T
l ó b k i a y g á b b o j
y d t
- m e z a
Erdélyi Magyar Adatbank — 391 — e K
a
h
t á
—
.
, ) a j r í
t y n é m e z r e z s . F
k e n e s s e h t
, t o g á s t l á v i k
k e n f e s z ó J t e k ő a
k i
s é
a
k
á
v é
l
t
t z a
y d
l
i M t
i M
z a
i d l ö f l a s a v a h
y g o h a (
l
t n i r e z s
á P
a n o d j a l u t
ű r e z s g o j
l
4 2
, i a v s c a z s
a
ő d e k s e r e p
, 1 2 9 1 k
r
e
n
é
(
a j
v ű m
- í s o t r o p o s c s
t
y g o h
í y n o z i b
á P l
y d
o K— j
a
l u
s e l e j
s i k
e m e N ő v i v
l
a
, l l á
,
g
e m
ó r
a
r
á m
n á
l a v á j u n a t
e m e n
s
g
e m
á m a T
a
a r j ú
. b t s
i e t e v ö k
. r d .
r
a
s é
r
d
i
v á D
ő t
a y n
s ő r e g e m á P
b b a j ú y d i
l
é B
r H
a v
s é
a
j
u m
v é
t
l
a m
u
n
s é l
e
a R
t
s
l
á
l
a
y d
l A
l
s i
l e
é B
a
l á P
e y n
a j
y
l
r
t
r
l
s
l
l
l
l
a é B
e K
t t e t í l
s á t i v l é f n e l l e
, i v l a f ó d i g a c
i h G
. ) 231
i l e b s á t i s á v l i z S k e t e v ö k
l á P
y d l
r e y n
é B
t s é t
r á j o b a
t l á v
a j t í s
é v é g é s
n e b - 9 2 6 1 a y n n á m k o l
é B
. e l e b
n o z a
t r á s
d m Á l e v ő l ő z s t i ő z e l e t i h l e c n a k
s a k r a F
k o
A
r
. t t e l
é
n
e m
k o t r i b
y g o h
y
—
a y g a m
. l e k k ő l ő z s
b b ö T
t n o p z ö k é B
z u B
v m o
,
d n o m
s o d é z s m o z s
n
o d o B
l ó t g á s s ó d a
i k é z s m o r á h
i d l ö f l a s a v a h
z A
A m u
z
l ő b s é z e k
i d l é B
a
e
. n e s e t e l z s é r s é
l a k k o t r i b
. l á P
y g
a m
, e c i r o t s i
a
s
i n o z U
k e n k e y d r
a
ű v e n
s é z r e z s k o t r i b l ó b á r á t l é v e l
t t e t í l me
s e p a d u B
r e S
Familiei
—
s e t z s e r e K s é
o d o B á m
l
l
u ă a
n á
l ü k e n e m
r
a
s o t a l o s c p a k t
a s a v a H
a i
s
l á n á i r á l
. ) s o n á J
l
s
a j
y d
a t d a l e a
t
e v é
i l z ö k
á m o
n a s o t a l o s c p a k
,
l
s á r í t e n é t r ö t
ΙΙΙ,
i d l ö f l a s a v a h
Béldy
e
t e t l ü
s i
é B
n á
, u l a f
i t ş e t ă R l á P
n e b é y g e m é B é B
. 2 1 6 1
n
l ö z ö k
. 7 8 8 1
n ö d l ö f l á
u m o T
) . i a k o t r i b
y d
i m a h z a
l ó t á y n á e l
t s á r í y d
; s o n á J
i d l ö f l a s a v a h
t n i m ű v e n
y d
l
, r á j o b
n e b b E
e y n t
t e k e s é d e k s e r e p
ΙV, c A
din
l
í y n o z i b e b
t t e t í l me
é m
e K
t ş e l a P
t ö t ö k g e m
, u l a f
i e d ő l e
ő v k e f
e K
k e y d
i k a
g
z e r e z s l
u n a o i
k o n á m o
á m o
e m a
l
r o k k a
z a
ű v l
ó b k o y n á m k o
. p
n a b á l a t
m e M
i m é d a
k i z s k e y g i
g i d e p
a j t í s o t z i b t
y g ü r ü
y n á e l
a
n e m e
—
z a ( n
k o t r i b z s é r
n e s e j l e t
k é t z e r e z s
s e z s s ö
k e n n e m e
á m
b b a j ú
, l ő r l e t é v n e b - 1 2 6 1
István; : k e i b b ő l e ű v l
, l e p e r e z s
a
a
. t i a k o t r i b a
r
n e b v é
a k o y n á m k o l
n a b n o z a
) . 702
k i a k o t r i b
g i d d e
. a
Românească. ara
i m l e d e j e f
a t l a l g o f
. t é t e s e r e k
y d l é B (
a
z a
, n á j p a l a
n e b - 2 2 6 1
t z s é r k o t r i b
i t e z i f i k
a F
s ă r C
a m
é B
) . t o k o t r i b
á H
t é t e t e r e z s g é d n e v
y g e
t i
k a s c
s i
.6
ă n â m o R
ó z o k t a n
l á B s i
d á l a s c - o r o c o i C
n e b - 2 7 6 1—1 7 6 1 a
l e l l é v e l a
l
e K
l o r á s á v
y g o h
. t o k o t r i b
i n d o k z s a v a r a z s s i v
a h - n e m e t
t ő z e k n e l l e
z a
a
t o k o t r i b
s o n á J
u r d n a x e
ú r o k s i k a
s
l e r r e p
. e b , l o r á s á v o r o c o i C
l
A k á e D ( r
;
k i - 6 1 o d u T
z a
a
,
A
. k a t l o v
t t o d u t
t ş e r u c u B
r o m eM
2 1 l
: a t a d a í s o d óm
t n i
j g e m
, a r á v a j
e t e s e r e k
n a b n o z a
. s é z r e z s a z s s i v k a s c
a l á l a h
ş a i l I
é B
) n á t u
z o h k o t r i b
d
a j y n a
d a m á
é K
n á t u
y d
g
ó l a v i M
m e a
n e b - 5 5 6 1
l ó t l á P
m e l e d e j e f
s o n á J a
e n h
t e z e y g e e m
l
t l ü r e k i s y g e
n a b n o z a á P
z a
n o d j a l u t
t
g
e m a
r
u ş e t
a k k o m l
l o r á s á v
t
s m o
k o s e v é r
i y l é d r E
t e h r e m s
i t n e f
k á e D (
, a l ó r
i
i
e s c c ö
i d l ö f l a í s ő r e g e m
4 0 7 1
r á j o b
i y n é h m e
é d r E
l a s s á t
k e n n e
k e n i k a
t t e l e f á m
y l e g r e G
y l l l á
i a l u y G
y n é v r ö t
n e b é k e d r é
i m l e d e j e f r e p
m e l e d e j e f
a
i B
á h e T t t ő l e
r o P
t t a l a
s
t t ő l e
, n á t r o P
t a (
a r á t
) n e bm e z s
l e v é j ü k s e
é B l C
e c n e V
l e z z e
: k e t e v ö k t ó d a
k é z s y n é v r ö t
. k o t r i b
í
l
a e z
- a t u l e l
g e r ö
. t á g o j
t l o v
a
e y l
i b b e g é r
i d l ö f l a s a v a h u ş a c
u ş o n a J
s é d ő z r e z s l
y d
i y n n a
t
ú M
-
k ü j
- e t r é
s é z r e z s k o t r i b
s a k r a F
i
y d
k ü s é z s t e t
n e m e
i y l é d r e
, l ő t m l e d e j e f
y g e
. l ő t me l e d e j e f t e l e v e l k o
é B
i d l ö f l a s a v
, k a n i a i f
a k o y g á b b o j
y g o h
s e k
A
l ö k ö r ö
l á P
m e l e d e j e f
á h s
j ű y g e z s s ö z a
ő z e k t e v ö k
a r k o t r i b b b e s ő d i
e D
í p e l e t t z a
k a n y
k i t e h t í p e l e t e l
t e h t
y n é m d e g n e
e b m e v o n r B
, a i f
. k o t r i b a
z o
á v s
. p - o v
, s o n á J i y l é d r e k i z e k l é t í A
. a r k o t r i b -
k a n
ű v e n
- k ö r ö o r o c o i C
m e l e d e j e f
- á v
t
i m l e d e j e f u ş o n a J
i u n a t s é
- e l e K
e k k é z
l
s o y l ú s e t z e v l é o r o c o i C
. a g r o I
e m
g
t é t e n é t r ö t :
y g o h
) . 5 2 9 1 . e l A (
l
é B
a
A
i i n u i ţ c e S
d á l a s c - y d l é B
Moşiile : a g r o I
N.
- y k z c o b o D d a z á z s . z s ,
.
a
l é f s á m V X
a
i r em s i k a s c
, b b ő s é k
t r á v s e g e S
- o l o e h r A
Erdélyi Magyar Adatbank — 392 — t z n é p i ş
ă c
i
l s
a m s
a
t é t e n é t r ö t
a
r
o
r
t l o v
k ö r ö t
a
, t z n é p n
a D
0 2
. l ef
y g e s i
, a d j a v
t
a r j ú
a
,
s é ó l a v
z o m
i
n
u n a
7 1
á m o
t
e
a k i
. 21 ; ) . 9
i M
.
z a
Á r p á d .
,
n á t u
t
y
l k
d a
i r
á h
i M
z é t
n ű z s g e m a
l V
,
a t r í
l
y g
a m
) —6 3 i s i oM
r á v s e g e S
l.).
i l é d
y l
6 5 1 ( t
r
i s i oM
i V
t
.
II.
l V
t
l
d a m r
a v l u m
g
n á m o
i z e t l e k
r
t t o r í
z o h n o
n e s e k e d r é
t
r
á M
n e y l i
ó k
r
a H
y
l
l a k y g
t
a m
d n o m l
e m a n
o m
i
e m a
s Z
, s é r
. t t a l a
i
t
k o b
i a m l a g
p m â C n a o I P.
P.
a y g a m o m
a
a
e l e v
a y n á v
t t o r í
k o y n k a t r í l ó b á m t é s é z
z A
r n e H t
z e h
l ü z ö k
.
a z z o h
ő s l e t o t a d a
i u
a h
i
j ú
k o s
l a z c r aM (
a d e p ă L
, k ó d a
t e z é t n i
i m l e n
i r á v s z o l o k
Lupaş, n a o I
A
i ş
i u l u t u t i t s n I
Lăpedatu
l u r a u n A
n î
m u
, z e h é j t z s i t a d z a g
n e b - 2 4 6 1
s e r e p s e
t
a D „
s o n á J
i ş s s a r b
e i
l
: t é l
y d
l
é B
i s a V . ) . d l o
, ma t t a l l a v (
u t i u t â l a v
, i n n e v l e ( u r
t
ă P
i
III, a
a e
o m s i
t
m
a
; ) . d l o
a
. d l o
l ş O
n a v
e d
l
3 2
; ) . d l o
r
é B
a
a
u n a t
, 32
l
r e t é P
d i v ö r a u n A
v á l z s
s ü d e g e H
t l ö z ö k z a
3 0 7
e z s s ö
z a (
a
=
. p
t
a
l
é m
u ş
l
a
s é
. 92
a V
, 52 t e v
e h g
k ü j
e m
r
l
a V
e m e
, z am l a t
t e z ü f
A
e s é s e r e k s a k r
d e j r e t
g
k o t r i b
a F
i
e - k a t y g a h
k é d i v
j u l C
a v á g r
t ş I
l ő r k e s é r é k
k e y
g
t e g é v
t n i r e z s
e n n e b
s é v e v l e
s ü g e d e H (
, 6 2 9 1
i t e v u n a o i
g e l ő f y g e
l O
i d l é B „
e l é f - a g r o I
i v l e y n
t á j á i my n o p o t
: k ü l ő l e b
k e n e t í s e t r é a
r á p r o h á
e z c n e V
s e l e v e l k o
,
g a ş u h l ă t
k i y g e
XVII.
a b g á z s
r ú
t
a k o m o y n
y g o h
l ó b - i t a r b a z
9 2
o p A
i ó y g r e y g
i l e b - . z s
XIX.
y n á m l
l
s a y g r a V (
, g á s j a v l o t ( r
z o h k ó r í b y l á r i k
. z s
s é
k e y d
u r
István,
2 2
z e h r e t é P
n á m o
y n á m k o
t t e z é t n i
n é j e l e
. y n é m e l z ö k
a y g a m
4 2
; ) . d l o
e i r o t s I
. V
b i
a
; ) n e b é s é t e t r em s i
ţ a N
r g o B
, b á l s a V (
. ) e v z é t n i l
, i r e b ă z
h g e d e H ă l a n o i
t z e
. u
i K
-
ă l a e r e b e z u ş u
— 4 2 9 1 - e n ; ) . o
a v d
i
- r a t
” . t t o z a t u i g é r
. r
é m
a s a v a H
a ó
k e n y d
d n o m g
a
0 7 3 1
e l e v e l k o
, n a b i a t a l o s c
r
l
a
y g e - y g e
2 6
j ú y n k
r o d n á S i
e y g e
, ă c i g
. l a g g o j
l
r
t o p a k n i t a l
V X
t j á t
s
a v d
e m é n
a m
u c n a J
l é v e l
k a n a
í n a t ,
k
e mm e
e d
,
, n á k e r e d
g i d e p . p
k a s c n a y g u
d a
, me l e d e j
d l ö f
a y g a m g e m . t z n é p
t
s é
, e s e r é b ű h , t t a l a
. zs
t a g u y n
é d r E
t z ö k
a h z á
l
r é b ű h
a
, n e b - 4 2 4 1
i
a
t a t u m
u n a e n
i
t
y g
e v y n ö k
Dragomir u i v l i S (
l ó r m á h a r b Á
l
Constantin
n á j p a l a
i ó k a r k a j -
z o h g á
a
t
e y g e
a p u L
l e z z e
) a y n á v t z a
e v y n ö k v é
III.
e i r o t s I
” . n e b h g e s s r a g l o B - e v e l
i d l ö f l a s a v a h
Moisil z a (
a z C
e b
k a n
Panaitescu,
. 9 4 8 1 (
z o h k a
e l e v e l r
n e b b e
t ,
a z a
t t e t í l me
z e
. 5 2—4 2 9 1
. ă l a n o i ţ aN
a
t a k o r á n é d
a r n ó r t e m
t é z s é r l V
ó
i
v á l z s
i ó s s a r b
II.
s a z s ú h
s é r e v z n é p
i m u n
2 4 8 1—6 3 8 1 r
j ú
0 4 8 1 a
. l u j
a n c O ( , d é l g e z C (
t s á r í t e n é t r ö t
n e b v é
e y g e
k a n ş
r
b b a j ú t
t
: l ó r l a d l o l ü r ö k
- n á m o r
. 9 4 8 1 . 9 4 8 1
s i
l ó r u c n a J
n á m o r
n e m e
a
s o t a l o s c p a k
, j u l C
n A
a m z
k s y r o a
. l u j . l u j
: i l k e d r é
) .
i m e
e s é t e l ü z s n e b - 4 2 9 1
n á m o a
r
t n i r e z s
a D
j
t i e t e d z e k t
i
l e y g n e l t t e t j e f i k
; ) . 42 ( n m e B
s o K A
r á n a t
0 0 1
t t o t r a t
r ö t
, i g é r
n á m o
. 6 2 9 1
d a
i y g ü z n é p t á h e t
n
u o s é
i
m u e z ú M -
r
l e y g n e l
. ) . 51 u c n a J k u s
Nicolae s é s e v é
i m é d a k a
a p u L
s em l e d e j r e t
t e z m e n
. r -8
l b u P
l é d e g n e
l ő b é g e v ö z s
k e n k ő d e k s e r e k
l ő t i e v é
, s á t a h
t é t e n é t r ö t
a i c n a r f
l a v ó i c á r g i m e
t e z m e n
k o t a l o s c p a k
r
r t
t l ö z ö k Buta
a j ó l u d r o f a
. k e nme l e n é t r ö t
A
t a c i
g
t t o t í l l á l e f l ü r é b ű h
l u c a r D
r o k k a
l e y l
, k i n ű t i k
y g e
i d l ö f l a s a v a h e v d z e k
t t a l a
a j r í
a y n á m l
. ) l ő b k e v é
-
l a t a i f
n á m o
n á m o
- t l á i k
á m k o
r á n a t
- l a k l a
i
m e l e n é t ş
. t e t ök
- i k
6 4 0 1
e d
p é l
i d l ö f l a s a v a h n
a v t u j
a c i n o r C (
a t p a k
e l é f - ó i n u
, y g e
t t e t e h t e r e v y g o h
e v d e k m á v
t n i m
i t e l e k
k i d ő d z e k e m
9 5 1—7 0 1 (
s Z
n a l a t n o h
a y g a M
é m k a s c
y n é m z
s á t a h a
g
i m u N
k e n é j ő r e v z n é p
i d l ö f l a s a v a h
- e f
s
g
- g i s Z t
á l a
- e v z n é p
l.)
i s i oM
s é r e v z n é p
l e v v é
t t e t e r e v t
l ó t d n o m g i
i s é r e v z n é p
g á z
s é
- k o s á t í t z s u p g i d e p
, d a - g i s Z . t u j
a
- a r a s a B a
l e y g n e l - p a k
, a r á v ú b
- e l
k a n h
- m e B s i
- e k e t r é
, a r á n a t s o n á J
i
- é t r ö t
l. Alex.
Dr. B i t a y k
á
e D
d d E
i a y g á b b o j
t é v l e y n
i t ş e t ă R
z
u
a
Ár-
n K ( z a
n a v t ő S
: t l o s á g o f i k - d a
n
. r f c (
a
. s i a
e a b e l g
d e v é t ir.
s i
m e
l
n
*
. l s
j
; s i
i
a
l o P
n
a d a
” s e t n e r e h d a
t t ö t ö k s é
t
—
z ö h d l ö f
y g o h
r a v á
a
a
y
y
=
i
á m o
z a
h
c
:
t
e b e l g „
a
y g
l
a m
a
a
u T
l V
a m
A
e
n e p É l.
i
t
,
l ó b r o k - d á p o i g a b b o i s u t p i r c s r e g g a r G ( , k a j n t i z o b l.
4 0 5
t e n é t
r ö t y g ü z n é p
t n i
l á B
n
a m ó H
s é
y h
é R
,
n e l
. n a b t a l o s c p a k
a
k i y g e IV.
r g o B
g
y g
e m
a M
i v é k a s c A t ó t
i z y g e j A t l á z i n
v á l z s - t á v
, a j - ” a h c a l V „ s e v o b „
A g
i
l.). d n
i m
s o d é z s m o z s
a
t a k o z a
) 6 2 9 1
m e
n
n a b
s o t a r i a
n e b
t e z é t n i
a
Meteş
r á n a t
r
l ő t
a y g a m
, i n t a t k i t á v á l z s
g
e m
t z e
l l á z s e m a
y
a l
g
a N
n e b é t e z e y n e h g r o e h G
r
ó l a v
t r á v s z o l oK Drăganu
j ú y n
t y n é m e t
d
t n e l
e h c s i n a b
l
e
2 9 4—7 7 3 ( . v
i r á v s z o l
t é t e n é t r ö t n a b
l ő r é s é d r é k
t á n á b
t r em
t z e
, l a k k o s
. a b á t i v
l
n a b á g
b a k a J
t l é
n a f e t Ş
, k e n é s e g é s n á m o ,
Miklós, t
z e h é t e n é t
Păcăţian V.
t
m e
ó g á v e d i
á
l
t a g u y n l.)
a
i
g e l ő d ő d z e k
,
i e m e l e
z a
A
y
a j l a l g o f
. ) s i
f a p A
a
t e x e d ó k s o p a l a
a
t a k o k é l a d a
z a
Teodor . s i
i
z a (
l a v - ă t o b u b
k e n ű t e d e r e
z A
a e
, a k s o l a v
g o B r
a j k a l a
l a
d a
r
e t e i b e G
i
a
t é k
r
Ştropa
” t e s e „
e z é n
l ü z ö k
l á V i
a v d l o m
, t
z a
l um s i h e t a c
k a n n a
i M
i
t e y l e m a u n a
r
t.
l á z i m e l o p
t
a
i g é s t e v ö z s ó
g e l ő t e l l i
x e d ó k
n e b - 0 4 6 1
” c s e n i v l a c
á h
i g á z s r o t e m é n
II.
á m o
a (
) ä l ä t e S (
r
k A
l V
i p é n
k e p é n á m o
s n e i n s o B
r o F
m o t
k e m e
t r á t a h t
, a j g a t
r
i t e t r ems i
i r á v s z o l o k a
n á m o
Virgil
k a n ó z s
m e
” e i t i j „
l
t á j á m é l b o r p
i m e t e y g e
n á m o
) 5 5 3—3 9 2 ( l á
a m e
4 7 2—5 5 2 ( a
a
, t n i r e z s t ó z s
e v y n ö k
i t e g e l me l á
é d r E
r
az
s o t a z o t y
t e t S
n
n e - 4 4 7 1
i y l é d r e
a
, l é n - . R
. 3 0 5
a e a
t á h e T
” k a l v „
a h g i
a
t e g e l l e j
n .
t y n á m l u n a t
l a h T
. n á j p a l a
k a n k o k á r
y g
l
a v d l o m
n
1 1 2 (
,
n e b y l n á m o
n e b - 5 4 6 1
t
z c ó k á R
n a b y n á m l
v l e y n
e a b e l g
. s e y l e h
0 0 5
e r b m e c e D
) n e b é t e z y g e j . a j t í s o n o z a t t e z l e j
l.
d
:
c s i
:
n e g n u h c s
y z c ó l
a
i r á v s z o l o k
a
i t e g e t j e f
r á n a t
z a
i ma l
r
m e
Dragomir l.).
i y g l ö v a n d a r r
m e
l.)
y g o h n a b á l a t
t t o d a i k
ó z á t i v t i h
n e b n i i
s é
r
ő z e k t e v ö k
h e s c - a v r o m 7 9 4 (
i m é
s e v o b
, s á z ú h ( z s e l h
, t á l
A
i D
s o j a L
A
k i z s k e y g i a B
6 7 3—7 5 3 ( a
i y l é d r e
s é
k e n é g é s i g é r
a
a
. k i t e v l e
a
b b ö t
a C „
o M
s u k i g r u t i l r o k y g e
k e n m e l e d e j e f
t n o h ö y G
i
e v d z e k
s n á m o
” y n o s c á r a k „
l á z i m e l o p
ó z o k a d a H „
l.), a
d a
, s á t a t n o v s u k i n h t e ” m a
c m e n
n e b é s c n i k ó z s t e k e m e l e r m e n
n e h c n ü M (
r
b r e z s
s
r á t a t n á m o
v á l z s
y g
t y l e h t
l
g a y n a
i
k i y g e
a r
i t e t r ems i
a d o r
g á
,
a
n o s a H
a M
ó z s
n e b é t e t ö k
r e n k c ü r B d
a k s o l a v y g o h
a
a m
s
. u
i e v űm
t l á n z s a h l e f
n n o v g e m
l
, r á n a t Mateescu l.).
a
Silviu
” i t i s z „ r
k á t s i n i v l á k
i h e
k a n t a r i
n a b á v d
t t e l l em
ó t í n a t
e v í h l
y g
, y g e
m o l
XVIII.
, l ő b - 4 7 2 1
s u t c i r t s d a
n a y l o , ) t e z y g e j
: u i r p o r p r ó
” a t u b u b „
e
t l ö z ö k
l e r
n
s i
g
j n o m y t
g n U z a
”
a
m a
a n o v
s é z e v e n l e
k a
a j l o r o s
,
s á r r o f
n o n á k
y g e
G.
n á m o
ó t a g z a g i r á t l é v e l
t á n á b
l ő r k e s é t ü e b
, ) t e l é (
k á d i p e g
Diculescu . l a g g á s a d j a v
i
i r á v s z o l o k
h
a
, e r e t s em
. t t e t í z s é k
r o k y g e
z a
e y g e
g é
e t h c i h c s e g r o V
G.,
y n é t z s e r e k
k o r o t z s á p
s e t e l z s é r
l a s s á r í t e n é t r ö t
í p e l e t
e y g e
a
e
y g a v
l á z i m e l o p
a
t t o d a i k
x e d ó k
t á v a z s
l r
c
t x a r e f ä h c S r
k a n á r á t ó z s =
t
7 9 4 (
s e d
g i z p i e L
s é
ó l a v
s e t e l z s é r a
e r t i h
Constantin C.
t
m e
l
a a
l u m s
t á t a l o s á m
r u s n u p s ă R „
a H
i
t
i l e b - . z s
i k i - 0 4 6 1
l á
. k ő t e h l e l l e f l e f
Bogreat y n u h l e
I
) 6 1 9 1
n a b r o s ő s l e i
z s a m o n o p o t i z j a r d l ö f
t
a m ó r ó l a v
t
1 9 2—4 7 2 ( k e n k e s é t
i m e
k i z e k e t r é
n
a
k e m e
” s c n i k ó z S „
- n á t s e t o r p
, s i
a m
-
i
r
- r ö K (
n a b g á s n a
- t e v ö z s
s a - 0 6 6 1 i m e
s e y l e h
k a s c
z a
n
r a g n U
,
á m o
i m l v
u Z
l.),
n a b á l a t
A (
4 0 5—3 9 4 (
l
I. z a
i m l a d o r
s u k i
u n a i
a
d n u i
ű m í
e b d n a H
g
h
i g á z s r o t á v r o h
l.),
Vasile
s mu t n e r y l n e b - . k
s é
r
k e n é s é r é t - o k
k a n i a t a l o s c p a k - y n á m l u n a l.). a
- 1 4 2 1
. a j k a l a
é z ö k
l l e k t e z e j e f
k o s u n á r e h t u l
l e k - ” c s e n i v l a c
y n á s
i
t y n ú h l e
l ő b k e v é a r á n a t
l.) 9 7 1—0 6 1 ( - r ö t
a n u l
t o - ” k a n z a b „
r
i m é d a k A
) ó z o k l a l g o f
n e
e h c s
i
” a k s o l a b „
— a
e m a
l ő b r ö k y g r á t
n á m o
r á t ó z S j g e m c.
r e h c ü b r h a J n e b k k i c l
s u k i n h t e
z o h á v a z s
ó t a t n o v
) n i a r T
- i t a l
n i t a l
t ó d o k r o t z s á p
k e y
f u a
j g e m
- l A - h c s i r y l l I
- l e f
: a
) . ” i u l u n u i c ă r C
a j t r a t
- o d e c a m (
e v é s é z y g e
k n u t
y g á b b o
ű r e z s s á r r o f
o i g a b b o i
b b A
k a j n z o b
k e n ő t e h t e z e v e l ) n á m o r
- t e r em s i l
k e n é k k i c 4 2 9 1
- n a y g u
. a k é z a m r á z s ű t e d e r e t z a
. k ö r k ö
a
- r o h
s é z e j e f i k 5—4 9 4 (
n a b - ” h á l o - h c a l a v „ a
—2 8 8 1 (
- e
- s u t a r a p p a
- é s é d e k z e y l e h l e n a b y n á m l n á m o
Erdélyi Magyar Adatbank — 393 — j ű y g
t
m e
i
r
e v ű m
é
e l é f
k ö r ö k k a z s ’ . . . k a n á z j a r d l ö f .
n á m o
r
A
,
ó l ó z s
s é
. l e f
l ő r
i
a j v í h g á z s
e r é g é s ő t n e l e j
r o r
a y g a M „
, k e k e n é - s á i r ó t s i h
t a r á j d a h
: l ő r é s é z e k e t r é
- a e r g o B Itt
a
i m l e n é t r ö t
t é s é t e t r ems i
- á m o r A
- g e m
Erdélyi Magyar Adatbank — 394 — a
y n é t z s e r e k i m é d a k a
- ” é k é d e z m e n
. s é t e t r ems i
ű v l m o
t a r i ó y l o f
r s é
r
s ö - 5 9 5 1 e y n
a
y g
y g a n Csánki:g a m
t l ü z s é k y g a n
t t a l a
. zs
v o c
2 6 7 1—1 8 8
Cioban
Virgil
s u l l e b i L
x e
l
i r e l c
á m k o
Dr.
c u B
z a
s
4 8 5—3 7 5
k a n g á
t d n o m l
a
t
e
i m a
x e
r
a
y g
z E (
ó l a v
l.)
r a u i P
a m
p a l
r
1 7
e y n
z A
a
y g
m u
g
n
é
z
j ú
s
i
v o M
;
a
r
a
) V
t ém l e y g i f III,
e m
y
II. Crăciun
a s a p
l
t
l m e
0 0 7—6 1 6 l ő r s é z e j
l ü z ö k
i v l
l
t
e m
a
. N
a
r
) s n á t s e t l
3 6 5
l e y g n e l
k e s r é
b b a j ú
i n i d n a B , r á t l ó b t l ö z
. t t ü y g e
” e t t e t r é
s i
r
t é v
á m
r o k
. ) k é t t i h a
i n i
—
m e
l e s s é v e k
. B
i M
a f n u H
, l ób t a r i
i M
n o k o p a
a j d ó t u i a t a d a
i m
s
í
i k i - 2 6
t á j ómo s c
e
b b a j u
z a
t l ö z ö k n á m o
a k k n á y t
y
r D
n
e r e t t e L 6 5 6 1
n i t a l
í s ő r e g eM
t i k a
, b b ö t t U
k o r á t a t
z a
o m
g
r e Q
l á P
n
e m
y g o h
. V
, e s e h g r o B
k a n
, r á t l é v
i
e l i s
s e m e n
s é
l ő l e f
k e n é s é d ó l a v
a
y g
a m
y l á h
e t t e t i v
a r á d
y r o h
d n E s é
t
á B
a
y r o h t á B (
t é s é l p e r e z s t x E
. 92
a v d
t
I.
n a n i S
k ü j A
, l
l m e z S
l a t t a d a
s
Veress
l
a
o k n á y
. t l ov
t
i d
. n u j
ó b y n á m k o
t s é t
z a
l
IV,
a
r
o m
i
n a b r á t
. v o n
l
9 9 5 1
z A
o m
l.)
a j
7 8 ( r
3 3 5
d a
i b a D
n é p é k
a
y g
z a
a m
II.
a
A
; l ő r i e t e l
e k e s é z y g e
. ) . 92
, I (
l ó r k o n
Veress k a n I.
e m
n o k o p a e
i t í s ő r e
k o s u g o l o e h t a
s o v r o m e z s
t
u n a g ă r é K
t n i r e z s
y g e
, i p i c n i r P
l ő r - 9 2 l
r é k
t y n u h l e
4 7 5
s é
y n é m e L
Endre
k i z o t r a t
e t t e t r ems i
i d ó z s a n
l ö z ö k
y g e i
7
. l ov
VII.
á m á z s
t n i m á v á d ó
a v d
z o h á p á p
, 12
z A
i a r a m a k
t o g o j s o k a B
í s ő r e g e m
l ó r á s á d a a z s s i v
l
s é
3 4 5—9 3 5
ó t a h t á l
t e l e s i v
n - . l
a
u z A
r
l ó t á d j a V
a d j a v
k e s c n i k e
a v d
, a e n a r
0 0 6 1
a H
r
t
. 3 5 5
t n á p s s é
c n e r e F
;
a
i
r o s i vA
l
a d j a v
l
t l ö z ö k á m o n á
ó l ó z s
Endre ş a p u L
ő z e k t e v ö k
z a
i l z ö k ő z ő l e
e m
n o p a l
i s é
j ú
y g e 0 0 6 1
n á m o y g e
o B
, 18
o d n á S
e h g r o e h G ( r
0 2 a
t t e t í l me i
t t o r í
o i l g o f
.
l ó b - . n u j
n o k o p a
z s á
i t e n é t r ö t
l á g e m n 0 3
i k t n e z s
l e g g e v ö z s
t t o t í l l á i k
) n r a g n U
t é k
. 5 6 6 1—1 6 6 1 (
í p a l
,
l á v i k
t z ö k
e s é t
y g e
i g e z s r e g e— i y l á r
y l e k é z S (
3
a s r o s
k e n é j e f
t á t a r á j d a h ,
k ü j i t e d e r e ( e m é n )
r e t é P
, e s é d ő l j e f
a s á t
r ö t
n o p a l
n e l é v e l
y g o h
t o g á s t
l ő l e f s ám
í V
k a n d í h z ó M
y n á m k o t ó i l l i m s é
, e s é t eme t l e
e m a
t
ű v e n
s e p B
e v é
a d j a v
t n é k a t a z o d l á
l é v e l
, i ş a J ( , ) 23
t l ö z ö k
a s t r a t
k e n i k n e s a
i k a t a p r á S
n á n k a z a e
t
ő r é
: e k é t r é
á B
l a
. 0 5 6 1
l e v v é
. l go f
r
n a f e t Ş a s i
r A
y g o h a ( e t l e k
. h t a k
. 6 0 6 1
l
t
y n á h e n
k e y
t
s
. n a j
t t ő l e z a
o m
a
l u á j d ó t u
t l o v
o g n e s z a
, t t ő l e
I. ă
s
, y g r ö y G
t t o d a l e y l e k é z s
s
k n u l á l a t
. ) t e k e s c n i k r á v r é h e F y r o h
i V
ű v l e y n
r á z s u h . 5 0 9 1
t n i r e z s
m e l e n é t t á
s
g
a i f
t a k o t a d a
g a
l l i r i c k á y n
) n é - 7 2
t l a h
) 2 1
, z o h á p á p
l
l ó t á p á p
i k ö p s ü p
s o m o r e J i g i d d e
t á h e t
c.
l ó r á j á t
á n m i XVII.
, s ű t e b á m a T
s
e m
.
t r é k
t
k ó r í n
z á h
z A
l ó r s Z
z é t
i m l o h k c o t
v ű m
g i d e p
n i t a l
n e b t e l e t z s i t m e
y s o r á S
t
i M
ó l a v
i
. z s
a m
s
y g o h
s s e r e V (
a v d —
z a
, ó t r a t y l e h
— m e
k ö p s ü p
) 7 1
s á i m e r e J
l ő b l é v e l k o
a
d a
k a i a n k a z í v
á S
n á
0 4 i
l a s s á n o v
á h
s e d e r z e
e
s é
n é t n i z s
k o r á n a t
s o n á J
l ő b é t e l é
l ö z ö k
l l i r i c
ő s l e
r
. t é s é z e v e n i k y g e
. E
, k u j d u t g e m
i
z A
z a „
e t z e v e n
r e n u A
s e t e z s ém r e t l ő b é l e v e l
a v d l o m
e j i t e d e r e (
k a i a n k a z í v ; k ö l ü z ö k
, a s á t í s o t z i b r
k o s o n o d j a l u t
í s ő r e g emk o t r i b
l u n i t a l
y g e
k
g o B
t á j á k i t z s i t a t s
i y l é d r e
i s c é b
t z a d n i m
: t t e t e g e l me e r é r e p
i v l a f s z á l a b
2 7 5—9 6 5 ( n a o I
s ű t e b
. a n o d j a l u t
l ő b é l e f
ű v l
5
l ém
y g o h
e j i t e d e r e
a d j a v
. 655 s e z s s ö
, i k ,
n e b - 4 0 6 1
i
t a V
a j t í s a t u
a
i l e t é v s á d a
á m á z s
; e s é t
y g a v r á p
l
i y l á r i k
l o v
3 6
i e r d n e z S
r
n e l l e
t é k
Szegfűk a n -
r K
n a b á m á z
,
l p p u S „
) 6 4 8 1—3 4 8 1 (
k ö p s ü p
z A
s n á m o
v i h c r a s g e i
. m a
p p u S
s u l l e b i L
ó z o k t a n o v
n o k o p a l
r á n l oM - u i
r
at á h e t
6
t a t
- g e l
a
k é r e d
t a V
e l e v e l n o p a l
l e k k e v í h
g á z s r o i k a
i B
s é
l a l l á l a h
- á d j a v
i n á k i
. ) t i a go j a V
t z ö k
- ő z r e z s r
a
a
- n i t a l i M
-
n e r é k e z s
d n o m g
k i t í z s é g e y
- l é v e l
t s é t n e l e j t e v ö k
.
:
t e z s é v l e y n a e
i g é r
t t e t e z e v
n á m o
á H „ - v y n ö k
. a z z am l a t r a t — 0 6 7 1 - a t k a a - e f i k
” s i r o i n u j k o y n
ő l ü g e z s n e l l e
s e l e j
. ) a b t r o p o s c ű v l e y n
- z é k - o r p ( — 1
n a l
i n á k i
- l é v e L - i ş a J - ö k
- l e y n - k a y a t
t l a h
, k u j d u t g e m
- e L
-
y g o h - y g e
s o r a m
-
r o T
-
, a j l á n e z r a i k
i y l é d r e
k n u l á l a t
n e p é k a t . zs
- ü r e t r á t a h s e k e d r é
t
n
j g e m
e m u
n
o M
- ó r p a - r É
.
r e t é P A a
r
e
t
é P -
s u m y n o n A
l e v é j ő z y g e j a n l o v
=
r e t
y g o h
s
i
n e y l
- l o
s u t c i d l a l g o f
i n a y g u
. e t d z e k
ő s l e
z a z a
t
s o m
t e l
y
l
e m a
n
,
n
l
i m
s
k é i
i
é B
t e k ő z e k t e v ö k a
l
g i d e p s u r
é B
r
ű m
s i a P s
u m y
ö g ö m
a
n
o
n á t u
n A
ű r ű s
m e
t
és
n á r o s
n
a
n
t
s e p a d u B
Á r p á d .
Dezső.
. k é z y g e j v é n n é l é
t
t ü y g e
- v é
z a
a
i z s e t
ó r á z
a
t e h t
y g í
t
í
l m e g e m
h c
a t
a
a
á
h
i
k é t
l
s i
n
r
t z a
h
z a
z a
y g é n
a
y g o h
y g o h
z a
m e
n
z A s u t
a
e l é f t e P n
l eM
t é v
z E
v y n ö K
s u m y n o n A
a
d o s á m
s é z e p
t e g e l m e
s e y g e y g í
é B
z a
a
, ő s l e
a t t a g
i g a m
I I X
s u r
u m y
s i a P i v l e y n
. k u s s a v l o
n e l t é t l e f
s e s é l z í
t
i e v
n e b t e z
, l a l l ad m e
: e g é s s e y l e h
, t t ö d ő d z e k u.
z A
t - ” r e t s i g am
. l á P
a
n e ű r e z s y g e
n e s e z s í d
ő z r e z s
a
y g e
l ü l e
s
t t o z o r á g .
s u t c i d
s
János h c i
ó b a z S
l a g g á s s o t z i b
r
s e m
s e s é d r é k
a
t r é z e XIII.
o s á m
n o k
é m
i.
n e s e r ü IV.
a K
l a n n á j
. k o s ó d u t l ö l e j g em
n
ő s l ü k
” r e t t é z s
i - . zs
ő d e k y n é r e z s i g a m
t é g e v ö z s
k o s á t a t u k
y g e
l ó b t n o p m e z s
á K
é m
ú s á t í l l á i k
a
i a d u b ó
k e n r e t
i v o b u k a J
i l eb - . z s l
t
s
y n g e m
l á g e m
s i
o r g
t a t um i k
a t r a k a v e l
ó
é B
Igy t
l ü z ö k
r e t i
í p a l
b b a j ú g e l
ő t e z e v e b
l
i m
l ü z ö k
, l a t t s o p é r p t e z e v e n
t s é t í d i v ö r
” s u t c i d e a r p „
i v o b u k a J s
r e m (
g
t a t um i k
i l ú t n á y l o b i
ó l l á l
, k á t t o t í s o n o z a t á
a
m e ü r ö k
t e z e v e n g e m
i z s s e m n i t a l
l u m r o f
= t
t
l e k
y
d n
t e r e m s i
ó d n a t í l l á i k
a
y n é m l
t
t s é z e j e f i k
k á A ó
i a s á t
e m
i
.
t e t e t ö k
é v ő t e h l e z e k
l a s s o j a L
k é t r é k l e f
s i
y g
r
a
ö y G
y g
k e k k i c i
A
k
e
a
t t e l l em
n e y n n ö k
i k a
ű m
á m
t e l e k p a N (
a
y
g
a M
s e t s e t
e
t
a j d a s é
ő z ő l e
4 2—3 2 9 1
d a
t e g e l e v y n ö k
ó l n o s a h t á j á i f a r g
a
r
á
i
n á m o R
l ü t e m é n Hienz
z a
H.
k a
Dr.
a v t a t y l o f
s á r í t e n é t r ö t
Crăciun I.
r a t
A
i n n e t
i ó d a i k
k e k é m r e a
a r i ó k a l
t n e l e j g e m
i n e b e z s y g a n
l ő r k e v é i v é
y g e
k é z y g e j mo l a t
t e t e t ö k
k e n n e
k o r o s
8 8 9—1 3 9
a n o v
i m l e n é t r ö t
. l o e h t r
i e k é m r e t
i a i f a r g o i l b i b
a
, t á j ó r í
ó z o k t s é
r á n a t
l ő r
i á i f a r g o i l b i b
. n o k o p a l
v
t e z s é v l e y n
g i d e p
t t e t í z s é k l e
9 2 9—5 7 7 (
t s á t í l l á e z s s ö
. r d
a m
s é
, ú y g r á t z a
l.),
r
a r á s á t í l l á e z s s ö
n e v l e y n
s o p a l a a
. 4 2 9 1—9 1 9 1
ó l n o s a h
í z s é g e i k
- o r
k a s c
n e l
ő s l e
g a l ó t u
ó s t á h
. s i
. r e t s em y g í
. e r k e k é d i v
l g e m
r
g
n e b t e t ö k
. 41
Pais : a t t o t í d r o F
s o r o s ű t e b
t e t ö k
. k e n s é r é k g o f
t n e l e j g e m - o i l b i b i g e l n e l e j k e v é
. t s á t í l l á e z s s ö e v t
. l l á
g i d e p , a t
k a r a g u s ő s l e
i k a
n a b á l a l
n e t e r e k
b b ö t g e l
a l é B „
ő z r e z S
e z z e y g e j
n A
II.
. r e t é P
h c a
t a l o s á m t
l ő b b E
y g o h
t ö t n ö d
a r l a d l o
a
, n á p a
0 0 2 1
l ü l e b
a m
o
t z E
d d E
, n a b s u l i t s l é v e l
e h e
s e m . P „
n á m o y n
a
u n a
s e m e l
v e
l e f
l u m
) . zs . 6 2 9 1
B i t a y
ó l l á
k ü j
n á v t s I z E
l l e k
k e n i e s é l e v r é
,
á m ) a
i y n
n a s o t n o p a
k é t
l e b a r o k
r e t é P
t j á t
u m y n o n A
j
n a
a t t o d l o i
i m a
t
s u t c i d .
Jakubovich : t á s á l l á n a b y n á m l
a s á t í d r o f
t t e t í r e d
a l o y t á f
a
: i n s a v l o
d o s
k n á r
g e m
i
t é v e n
s
á m
” y l á r i k á g a m
. a r l a d l o
d
n á l a d l o
u m y
: l e f g
t
n e s ő t
k e n r e
i g a m
i v o b u k a J Emil,
a j l o z á v l e f
. y n á m s a v l o é ő s z e D
t
t
-
s é t í d i v ö r
y g o h i
m e
a m
ó l a v n á v l
l a z z a g e v ö z s
.
t t e t í p é
” s u o P „
. s i
-
e b
s
a z á r a y g a m
z a
g e l ő f
o d n o m s
t
z e h h E a
. k i d ő d z e k
t o t
s u t c i d e a r P
t
II.
r e t é P
t e P
t t e l l ema
a k
t l o v d a
a
A
s u t c i d
t
é m
t é v e n
e g e v ö z s
i m é n
k i y g e a
r k a y g t
” r e t
h c
z a
r
g é s ű n í z s ó l a v
i b b e l e z ö k g
s é
a
í s o n o z a
III.
k e n é j ő z y g e j
a h g e m
a
z a
i y l é d r e
r á P
i n a t l
e t z e v e n
m
l
i g a m
t e l ém l e
n a
t n i r e z s
Hóman
n A
l ü k l é n
n o l a d l o
t
i v o b u k a J
g e l i t e d e r e
i g a m
l a z c r aM ( k ö p s ü p
n a b s s i a
s
t
e v é v á z z o h
o
e g e m
g e v ö z s h c
l e s s é z e g e v ö z s z a
r e t
a
. t l ov t l u n a t
n
k ü l e v
s o - ” s u t c i d e a r P „ k e n . P „
l eM
r o d A
l á b ó r p t t e l l em
t
s á z o r á
t z a
ű
g e l ü n í z s ó l a V
g e s
a
i s z i r á p
k a n l u d r o f z A
z a
Bálint u m y
n a v
n e b g e v ö z s a r j ú
e v d e g é m e
k e n é s é t e t z e k t e v ö k
ő s l e
ó z o g l o d
t e t e l ém l e
-
k a t
, t l óz s
, s i
t é m í c
, t r é z a
ő s l e
t r e t
. P „
a l o k s i ő f
. r e t é P
- n e y l i
o n A
s é s
:
r o k y g e
s o n o z a
i g a m
, t s á l l á
. a v r í - y l e h á b b á v o T
, i t e d e r e a a
n o l a d l o - é k y n é f
) . k é t t e v s u t c i d e t
z a
y g o h
l ü k l é n
a
k e n l é v e l - o m á = - c i d - u s ő l e
s e y l e h
: a s á d l o l e f -
Erdélyi Magyar Adatbank — 395 — D r . s
s é
n
á m
c n a y g U
B i t a y
Á r p á d .
. t l ov a r o k y g e s i
s k a s c
n e b t e l é
y g o h
s o t a r á j i
e t e l n e y g e
k o r á z s á s c
6 0 1 1—2 6 9
z s
i H
, n a b b a
i l.)
Erdélyi Magyar Adatbank — 396 — Dr. r a v d u
n a b á j á i g o l o e z a r f z a
,
t
l e v űm
s i r a l y t s - o c i n h t e
a m ó r 9
d n i m s
s i a P (
s c n i s
t
r e z s y g e
e m é n
s ö n ö l ü k
=
i m m e
i s
y g o h
i a i c á mo l p i d , a r r a
t t e t í l me i e j e f a m ó r
m o l
s a d o r
t y l e h
s é
s á t í l l á e z s s ö
k é z y g e j v é n
- y g a n
ő t e t l é l me z s
s u c i g o l omy t e - o c i
t á g á s ó t a h l á n z s a h
y
l
, e s é z e k t e l e k
s e j l e t
i
, a r t n o p
u m y n o n A
e
n
é
i
e m é n
a
ő t e t n ü t l e f
m e
t s á mo l
a
i m y n o p o t
,
k e n ű m
l ü r ö k
s
n
l á
v é n h c
l
e M
e M
s é
t
t ö z ö k
l a t t a d a ó z o t r a t
a
ő z r e z s
e
s
b b ö t
o
r
o g n u H
y
l
A
e
n
a
t
s
ű v e n
c m e N i
a
i
i
i
n A
r
e
t
k
e
e
a
é
i
k é t u m y
s
t
o
n A
e m é n
á n
-
b b a j ú . k a t l o v a
t z ö k
s u m y n o n A
l e z z e
s á l a l g o f n o h a
H
i
l e v ö n
e
t
o
y
l
n A
í
n
b
é
a
e m a . d l p k i d
s
A o
i m a h
. t y l o f
n A l e b a r o k a t
, i k
s e G
a j t a t
s á i c n a r f
—
t j á t
. t a z o r o s
i v
, űm e l
n
k i s á m o
i y n n a
m e
m e
n
a
a
r n h
z s é g e a b á g á
l o v i m
s e j l e t
s u m y n o n A
l á B
e
m ó
g
e m
H
a
t á j
t z a
i z s
n e s e j l e t
v ű M
. s i
a t a l
” l ó r á s á l u t z s u p
. s i
s e
r
a D
n a b a n g o
. d é z s e B
i
t
a
l
o B
t o l a H
i t e n é t r ö t v l e y n
a
ű g r s é
a
e g é s s e l e t i h n a b g n a h
s é d r é k i M
n
n
i
t z ö k
e v ű m
a m ó H
t a g á
l é n k e p é n a r
s e y g e
. k i z o t r a t a t
é P -
t n i
n c
e D
e m é N
r
l ő b i
a m
n a b
s i a P
, h c i v o b u k a J
n
i m l e n é t r ö t
l
. t t e z e k t e l e k
n
i m l e n é t r ö t g á l
,
z E
t n i r e z s r
n a b r o s ő s l e
, t e t e z é n s e g e l s e l e f
b b ö t
l
r o k
i v l e y n
y g
ő l e l e f g e m
u m y
u m y
k o s y g o h
ű g é s
l á B
a
s i
v ű m
e
v á l z s
s
v ű m
a m
e j ő z r e z S
é
y g o h
, n a y l o
n e m í
y
k a n k a z s l
s i
r é h e f
a
t é k é y n r ö k
i z ö k t e z m e n
í y n o z i b n t l
t e n é t r ö t r oK s o t a l o s c p a k t ú
m ó
. t t e l e f m e s é
z e d n
l á v l e y n
v ű m
i n a t í l l á e r y l e h k a n y n á v t
k e z s é n é t r ö t
é
a
s u m y n o n A
y g
t n i
ő l e s i v p é k
l á n k á i c n a r f
, i d n e r ő d i k e p é n
l e v é t e n é t r ö t
a t s e g a
n
i a s á t a t u k
, a t n á z s
z a
a z á r a y g a m
a
t e t e g e l me
k e m e
l ó j
t a v o l r
s u i g y r h P
z s é g e
k e l e j
k e n l e l e f
. k ü j r em s i . z s i v
t e v ö k ;
a
, n e b é t e n é t r ö t e z s r e p
b
n
t á s á t a t y l o f
, g á s n o k o r
é P r
y g e
e
z a
t o t
t
ü v e n
n a s o t z i b
t n i r e z s
g e m
z A t z E II.
, n e b - 4 3 1 1
a
k e n z s e l
e m a
n
a
. k á j t r a t l ü z ö k
e k é t r é
y n n e m a
p a p
t n i r e z s
, ú s á t í l l á e b
,
t n i m
. v
k
, i d l ö f l ü k
r o k y g e , d a
l e b a r o k
i r o k ó - l á
,
b b á l a g e l
a
t z s a n i d
k i z o k l a l g o f
r o k p é z ö k a
n á l a t i
i m a
a m
o m
k e n ő z r e z s
t l u n a t
s u m y n o n A
t
r á h t o L
á m
s u k i
l a v
a i r o t s i h i
. t é y l e h
t e n é t r ö t - j a f űm
y g
é P -
t n i m y g e
s u m y n o n A
r
t á k i n ó r k - t á r a b
l á n k o z s l o
ü k e d r é
i v - s o s á l
g á
s á r í t e n é t r ö t k
r
a v á k n u m
t t o t í n o d j a l u t
. n a b s i r á P
e
z a
é P o m u v
e m é n
i m
z a
l e v űm
i r ö k y g r á t
, l e v é t e n é t r ö t s ő h
m e . u
, em í c
l ó b t n o p m e z s
t
r
t n e z S
ő s l e
, k é t
. t t ov í d
. l a s s á t í s o t r o p o s c é m
z a . n
h
r
a i c n a r f
, a s r á t ó l u n a t n e z s é g e
ó s a v l o l
s é
r E
t
z a
n
k n ü
. t l ov
ó l z s á L s e G
i d n e r ő d i
e m a
e m é n
n e b
a m ó H
a t
ű s é t í p é l e f
t
a
a j á t s e G n
z o h á r a v d u
r
k e
l ő F g
i m l e n é t r ö t g á l
r e b m e
a
k e n i k a
á m á z s
e r
0 0 2 1
l a d d a z á z s l é f
y n o n A
t
ő s z e D
n
n e b b E
o
l
k a s c
t o t o p a l
i t e n é t r ö t v l e y n
b b ö t
. t é y l é t n i k e t
, n a b b a j Ú n e b b ö t
s é
á z z o h
s e t e z e v l é l z a n
t e z s é v l e y n y
y g e
n a y l o i
g e l ő f
n e l e t k é t r é
e g é s s e l e t i h
t á y n á r i
t l o t a s c
i
i
u m y i
g i d d a j ú
t e t n ü t
l ó b t n o p m e z s
s é
s o n á J
i t e z s é v l e y n
t ő s
k o s
h c
n a b y n á r v ű m
k o s á t a t u k
t a h t u j
t n e l e j
í d r o f
b b e t n e f
o m o k k
e y n é m d e r e
ó v g u y n z a
t e b a f l a
k a n á s á t
t t e z l e j
t e k e s é p é l
e k é t r é
í m a
s á l a l g o f n o h
t a d a
i a s á t a t u k , n o p a l a
l
a t i v
. a t l á n z s a h
z a
u m
m u
s o s á l l a v
á m g e
i
r a v d u n
k i l ö l e j
á k n u m
é v ű n í z s ó l a v
r
ó l a v
a i r ó t s i H „ l l a v
l u d r o f g e m l ó r á j á t
b b i g é r
-
t
- s e k é z s
i b
y g e
l ó b t n o p m e z s . p é k r é t
z a s
. i a s á t a t u k k e n e t n e l e j s é - z s s ö
s
-
g
. l ef k a n á r o k , n a v t n i r e z s - z e k k e y
k e n n e
II.
- n á v t s I ő s l e s é . 1 9 0 1
- y n é m e s e - l e z s a
g i d e p , n o p a l a g é s i
m e
. t l ov -
- e t a
- o s c p a k a j ó r T . d l p t
ó l a v
- é g e v ö z s
k a n r á z s á s c
y g
a m
e v ű m
e y n
ő v é l r e
t
n e b
é P -
s u m
s o y n a r a
t s o p é r p
a d u B - Ó
t é k
i r á v r é h e f
i r em s i
n a s o k é l
k e n é t e z é n g á l
i v
Erdélyi Magyar Adatbank — 397 — i a k i h t e
ő z r e z s
a
a s á n o v
ő zme l
l e j
. t á g á l i v
a
t ő t t e k
l a e d i
- s umz i
i b b ó t u - l a v a a
r
y z a
l s
i s c l ö k r e e m a
i
a
g
a j
l á e d i
i
ő
z a
d n
r o d o s z a
r
i
a
e r é l é z s a
m e
n
g
ő
m e z a
t
z a
e m
, k i z s t á l y g ú
r a t
ű m s
, k e n ő z r e z s
a r o s
i a k i h t e
b b a n a l
s
á
r
n
n e d n
ó z o k t
i a k i h t e
o
l
e
k
l
s
é f
y
l
a
g
a m n e ő l r é
n á
l
m e
n
a
a T
a h
n e b ő d i
s
i
i
s á m
y
g E
t t ö t ü f l ú t
t
a
r e m
r h
á B
e d
l ó t
m e
s
; s á l
. é l a c s a P
, é s e t r a c s e D s a m l a d j á f
e mm ö
,
r
ö
z a
s u k i
z a
e d
l e z z e , ó r a k a
t á m g o d
m e
n
l a v á j - ” n á l a t „ é m e z s
s
u m z
t t o t a h t á t t o
r ö t
s u m z
t t i ” t e t
. n a b á j s é
g é s
i y n n a s
s i
u m z
i m
t p o
z a
” a t s i m i
t p o , a j
s i
l ő r t p o
. d a
t ő s
i m l ő t
, s i t
A z a
a i m i
. 85 (
t z E
a
t
e m
, t e g é s s ö z
: t t e t
b b á k n i i
d n
i m
g a l ó r
l a t l á
e d m Á , n e l t e l ü d i a k i z i f z A
. l ü r
” n a b á r ú t , é s s i k
t á j g n a h
” t e h e l z a
a j l é c
s e k é l
n e p p é
l e m
e g é s s e t e l
n e l t é t l e f
k a n á s u t a s á s a v l o
n o j
j
a V
z a
s
t ámu k i
l e j
a r r a
a j
t a t u m
t s i r e t k a r
. k i z o k l a l g o f
a r
i y n n a
t e h e l
s e k e d r é
i n é y g e
g é m
l ü v í k
ő z r e z s
a
, k e ő g g ü f e z s s ö
j ű y g
ő l e s i v
s o t á j
r e y n ,
a g e m
i k
n e b b e . c
l o h a s é
. 621 (
a m
l e
i m
t r é z a
a
, a b á i H
s é
k e n é g é s i m
t
g
k a s c i n é y g e
t n i m
s á v u k l
a
s é
” . n e b t e l é g
n á j p a l a
i a k i h t e
z a
e n n e b z a ő zme l
s é
y n n a d n
e y n é m e
y g o h
. a z z o r á t a h g e m
, z o h s u m z i m i a
i v
, t e l é
e m e n
z a
i y n g e m
t
k e s é g n e l
n e b k k i c
t a
t é t e z e n í z s . 41
a
í g e m
i zme l l e j
t ő l e
s é
e b m e
s e t e z g e l l e j
t
n e l t e t e h t í n e g
a r s á g o f l ö f
k n ü t
r
, e r é j ő z r e z s
t i a s á n o v
i
,
v y n ö k
a r
t r é g á l i v
l.),
e h c s z t e i N
H
n
g i l a
s é
u n a
, ő z r e z s
z e
a
, l a t u
ó l l á
a l a t l á
.
n a
, k e y l e m
ő z ö b n ö l ü k
, a j t z s a l á v l e
ő t e h t í s e t t e y l e h a
n
l
t e l é
h
y g a v
n e s e m r
i e s é t e g e t j e f
m e
a
y n á m l
t n i m a z a l.) z A „ a
e s é r em s i ? e v l é t
á B
e m
m
t n i m l
s o y n á m o d u
t ö e b m e z s
s o r o z s
t n e l e j g e m
ű
, b b ő s n n e b g e l e m a
i mm e s
é d ő z ő y g g e m
u
n e b m e l e t
y
i m
i y n g e m
t a t a h l a s c g e l
i
k e n é
n
k e k k i c
s i
s o y n á m o d u
m e l e n é t
n é y g e
. r e n i r t k o d s
y g ú
a
e v t e l l i
t a l r o k a y g
, g á s ó l a v
l
s ö n ö l ü k
, k ü t t e t í l me
é m
t a t um
t z e v l e
z A
r e b m e
r
s
i l k e d r é a
t e g é s s e k e d r é
z e
g
, a j
z A „ a j d a
i
s é l E
y n á
k
i k l e l r o z s k o s
a
s á l l a v
y n á
m e
. a s á t j a h ó s l ö f
i a g á s a v r u d
, s i
n a
r é
i s c l ö k r e á B
m e
i a g á s z a g i á B
a „
a a
s a i
t e m e t e y g e g á l l
. n e b ém l e t r é
, n á z a g i a s á z o k t
,
z a
e m
s e z s s ö
k e n t é l
g é s s e t z s i t
ő s
e G
n a l l i s c i k
i n l o z a g i e m l e t
r
t r
z s s e p
z s s e p
s i y
z A
i m a s i
y g o h
g
s é
z a
. e s é t e d r i h n a b r o s ő r
n
l é n ő r e G
b b á k n i z A
i n t e t z e y g e e z s s ö ,
t e l é
c
l ó b i a r o s a
a l á n
y n á
n a y l o
r é g e m y n á i m i
i m i
i s c l ö k r e
i m
i s c l ö k r e
, ő r em s i
e h e v a b m á z s
r á p
n é y g e
s
k e t e z e j e f
z A „ z a
t é g é s i y l éme z s
j a v „
, k n é l é f s
a
a m
e G
ő t
t ő r e G s u m z
l ő r e h c s z t e i N
i v
t r a t n n ö f
a k n u i y n n a d n i m
g é s i s c l ö k r e
t a l r o k a y g „ . l a t t ú y g e
z e d n
s é
n e ő t
t y l e h
n a s o g á s l ú t s é
k a s c t
k e n t e l é
. g é s i s c l ö k r e t e l é
i s c l ö k r e
k e y n é v r ö
i m l e z r é
e y l e t é k
z a
e d
m e n k a
y l e t é k a
z a
t o t a v i h l e
ő r
, d r o z
s é
ó l ó z s
z o h s u m z
a j
, l a s s á l l a v
n á t z s u p i s c l ö k r e
s é n
s
l e t
. a k i h t e
t
l a v á j - ” n o j
, e t n i z s ő
, g i d n i m
e D
, n a b á g á s t
t e l ü d n e r t n i m
l a z z a
i a g á s z a g i
s t
a l á n ” i
Őt a
l a e d i
í g n ö y g
e z m e n
t t o
r e b m e
k e n i e k é t r é
. k e n d ő z g é v
k e l é l
e m
a
l ü n e l
a
ő z r é t á l e j
t
u n a
,
n
a z a á B
i s c l ö k r e
t
i l e g e h
t
á m o h
,
ó l a v
i m
z a
m e
ó z s
r
s um z i
l
u n a
s i k a s c i M
, e g é s s e j l e t k é t r é
e v ű m
, g a z é h
i s c l ö k r e l á e d i
i n é y g e m e
i m
z A
é m
a
a
n e b é g é s s e j
t
s é d ő l j e f z s i h
é r e u a h n e p o h c S
t e h z eme l r é g e m
y n á m l
t n é y g e , t e l ém l e
y n á
k i
ó t a h l á l a t
s á y l o f e b e p e r e z s
u s o y
, ó d u t
t o g á s z s o n o g k a s c
s e p
l ő b é y l
s é d e k l e t é k
b b e s ő r e g e l
a h o s
z a ,
. a t s i m i z s s e p , k ü j
ő t
t z a
i v
t e t e z é n g á l
k e n k e z e d n ,
h
, s o r o z s
e G
l a e d i
a
b b ó r p a
l
,
, ő d ő l e p é t
s é
z s
s
r e bm e e d
y g o h
s é
d n o m
a y n o z s
k e n ő z r e z s
- l e t r é a
n
e d
n e b s c l ö k r e ő r
t á s umz i
k e n ő z r e z s
- a t e m á l a a
l e
k o y n á m l
n e d n
- é k ö t r p i
s um z i
t n i m
, s u k i t ame t z s i z s
ó d ó g g a
o m o y n
i n e d n e v r ö i m i
ó d a k a f
s é
s é d ő z ő y g g e m m e n e y l i
- i h „
-
n
- i z s s e P
-
, g é s s e r ü
s um z i
n e p é k n o d j a l u t t n i k n e y l e h t n i m
k e l é l t
a s u m z
- i z s s e p -
, t e h e l
i s c l ö k r e
- l é c
m e
ő
ő t r é t á
b b e l e z ö k z a
- ö k m e
- á z i k
n e p p é
- z a
- a s
. - n e r
- e k - l u k
- p a l a i s c l ö k r e b é y g e
- a m i k e n
. a j t á j a s - e d i l e
n e p p é k g é s k ü z s mo l a t - a k
l e k k e s é d r é k m e
- d n e r k i l e s i v m e
k o y n á m l t e m í c
u n a
i t n e f
s i
t
s é
A
. 5 2 9 1 ,
t
s e p a d u B
útjelzői.
világrendi a k i h t e
Az
Gerő:
y
n
á
r
á B
ó
t
a
t
g u y n g e m
m u k i h t
e
z a
i.
l ü d e y g e t.
- s e t e z e k t e v ö k s a v - o s
n e d n
- a l a
i m
k á m é t n i m
n
l
y g o h
k e n é t e l é —
i
y n n e m a
k a n á j k i l j e r
b o r p
n
l á
n a b s á r á j
e d
m e
,
z s é g e
, e g é s s ő r e
t n o p s á l
t t e t e v l ö f
, i z s e t l ö f
, a j l o z a g i
g é s n e d n
, i n e t í p é l e f
t é t e z é n g á l i v
n e b
i t e l ém l e
, e g é s e g n ö y g - g e m - l é n m e
Erdélyi Magyar Adatbank — 398 — n e b l e
i
a j d u t e r y l
és
i m
a
,
, t i h
t n i m
k é t r é
a
i
, i t e g r ü s
t e y g e
s é
z a
l e g g é s
a j t a h t á i n d a
. e j e r e
l ü d e y g e s é
t á r t o p
e v t e l l i
k a n á s á d l o
t n e l t e t e h z ö l ü k
e k e z e d n i m
t
” ú r o g i z s „
a i f ó z o l i f a
n e l
s ő r e z a
k e n s e g e l s ö l ö f e g é s e g n ö y G
. t é g é s ő t e h e l z a
s é
l a v á k i g o l e m a
a j t r a t
y n n e m a
z E
a l a t l á
l e v é r e z s d óm
t i a s á t a t z o k t a l i y n i k
a
a j
t
í y n o z i b
ő z r e z S . ) . k o p a l
e d
z a
s é
0 3
n a v
. 01 (
t e h e l
, k e n t e l é a
s
i a k i z i f
á m o d u a
i s c l ö k r e - i me l l e z s
i t
t n i m
r e b m e
n e b y
l
e m
z a m
e
A
n
a
h
N
l
l
á N
ü r
s é
. l ő r é t é l
t e v z ö k
a h
y
l
r
y n á
k a s c i v
em l e t r é i g a y n a
k a n t a d u t
, t n i r e z s a
k
s i
a
r
g
á
g
.
s i
t r e bme s
—
z a z a
k a n g á l
t n i m
r e b m e
z a
z a
i.
i
i s c l e z s
t e l ém n o j
l a s s á d o k
a i f ó z o l k e n k e y l
(t.
. i l k e d r é
n a y l o n e z s
n i b b ő l e
s é d r é k
e t e l é
t á j a s
n e d n
i m
e t n i z s
a a
n e z s
n e p é k n o d j a l u t
k e n s e t é t n e l l e
z a
, ő z e t é l
g é s i me l
n i a t a l a t z s a p a t g e l
e - s e m e d r é , i s e r e k
i t e l ém l e
n á z a g i
k e s é d r é k
l é n g é s i n é y g e a t s i v i t k e j b u z s l ü t z s e r e k
e b m e
l o V
s é d ő l k e d r é
l ü k l é n k e d r é
z s é g e
t ő s
, d n e r g á l i v
s
, i n l é y g o h
i v
, l ő r i b b ő l e z a
z a
i l e t e v ö k ő
t o z o p a l a g e m i m
i m
t e k e s é d r é k t e l é
t a l r o k a y g
k e n l e k e d r é ,
s é
i l k e d r é r
t
a t s i o g e i
,
s
t i k a
z a
) e t e l é
n e p é k a
s
k i z s t á l
ő
a m
t
r o k
z a
ó r r o f
— s a i
e
—
t n e c o p o r h t n a A
i m
ú z a
á B
i
e t e z é n n
s o t á j a s t
y g ú
r e b m e
r
á B n e d n
o m y r e b m e
s é d ő l k e d r é
e G
s é
e g é s ő t n e l e j k e s é d r é k
n á v l ó z s y g ú
s u k i
n
n é t i h
s o y n á m o d u
i
l ü z ö k
s y n á á m d t
e m
l a s s á z o k a y g á v , n a t t e z é n g á l i v
l a n n o z a
s i —
z e e G
s
. 9 1 1 (
ő r
g
t e l é ,
e m a
n a b r o s ő s l e
ő r
l.)
s i k a s c
, n e l t e t e h e l a m a
g á l
l a k k o s n e p é
ő t e z e v
l l e k
a j l é c
e k g e m
. ő t e h r ems i l ö f
, k o z a
r e m
ó l u p a l a
, t e t e z é n g á l i v
? k n u n l
. e g é s ő t n e l e j
n a l a t g u y n
e v
a
g a l ó r á z i k e t n i z s
—
t á j a s t
n a y l o
. t e p e r e z s
, t s á g o f l e f t e l é
m e
d a
j a V
-
a d o g g a a a
e m a
k a s c
ő t e h t r é
a j á i f ó z o l i f
- é g e
s é d r é k
s i k a s c a g a m
z A
b b e n e l , g á s ó l a v
- l ö k r e - i me l l e z s a t e l é - l e
s a m l
-
y g a n - i f -
i a k i h t e y g e
s i k a s c
z a z e ,
- i h
, a s á g o f l e f
y g o h
l e z z E
. k a n l ú y n - á r i
é l e f
k e g é s y l
t é g é s ő t n e l e j - n i m
a
m e
s u k n
a
s e g é s t e h e l ó j
h
a
,
t n i m t e t
a
i n o t a l p k e n é
n
n
s o t o m y
a
i a l á z s
é m z s e i
jó
ú
k e
l
n
k e n é t e z é n g á l ő z r e z s k a
g
n ő d
s
r e bm e y
i v
k e n g é s n e d e
ó t r a t n n e f r
h
, ő r e y g o h
l o h a t á m e l
i t e l ém l e
l ő t
t e z e y n r ö k g e l i g é s b b e l e z ö k s
i n t e z
a
l
e b m e
é n n E y g a n
i m a
t
,
y g e m ,
a
s
t
l a s s á t
k i y g e l
r e b m e
a
s i k a s c
. n e b é j e r e
a j d a g a r
a t s i u r t l a
z a
e g e l l e j i
á m A
g e m
g e m
y g o h y g a n
n a v
u n a
t p é
z e h t e l é k o
,
e b m e
e m a i m
, k o z a
i l e z e k
s é
s i z a t z a
r r o k
b b á l a g e l
. e r r e
l é m
k e y n é t
a
l
k i k a
, i t n e l e j i k s
e s é t n ö d l e a
n e s e j l e t
s i
, t t ö z ö k t z a , s i
g e m ö
” l ő r k e r e b m e ü K
y n á m l
ó t
a r á v a j
n
, i r ems i l e f
s l
y
n e d n
y g o h z e
a
á m
z o h g á s z a g i z é h e n
l é n s é d r é k
n á l a t
, a j t í l l á a
e j ő l em r e t ó l ó z s l
í k
n o m o y n - n e
e k é t r é t l é e l
s é
m e
. e g e l l e j
s é
jóra a
i s c l ö k r e
a
, s o t n o f
h
l ő t g e m ö t s
y g a v
k a s c y g o h
s é
t y n á m l u n a t
ő n ü t
. 201 (
k o l á e d i
z A
e m e
é b b s é v e k
. r ö t k a n g o l o d
y g a n
t e s e n e d n i m
a
, z a
a n l o v
, i n e t n ö d l e
,
n e s ö n ö
. k i z ö k t ü i k
l.)
k e n t e l é t z a
b b á k n i
t o m u k i h t e
i m a
c m e n ó j
a N
e g e y n é l
e b m e
n
.
A
t e k e y n é l
e m a
n á z a g i
s e g é s k ü z s i y n n e m n á l a t
g á s y g a n
e l e t é t l ö f ő l e
e m
l e j
t é s é z m e l e
z s é g E t e h e l
, k á j t í n a t
n
.
e b m e
l ó t k á i c n e d n e t r
e r
m e
i m
, t á l
y
i m
i g é s
—
y n e k é v e t
m e
z a
z A
r m e
t ö z ö k
a
y g o h
n e d n
s c n i n
t é g é s ő t e h e l
l
k e n ő z m e l
, a j d a
j o t z s l o T
i v
z s a g a m
g
t n o v l e
a
r e b m e
e
—
t e h e l
t
l e j
z a
k i k a
y g a n
t
s i
. i t ne l e j i m
k e n y k u j t r a t
, a s á d o k l o d n o g
r é
d
ő zme l
, s á r á j l e
l ó b k n u t n o p m e z s
e b m e
z a
a
g é s b n ö l ü k
g é s b n ö l ü k . 43 (
n e d n
e
l ü n e l e t g é s t é k
e m
k e n é t e z é n g á l
e m l e t —
r a t n n ö f - mo l a d a s r á t
- é g é s n n ö f
j
m u k i h t s i k
, e v t e t l e r é z e v s i
á e r
y g o h a
m e
n e z s é g e
r
i b b ő l e
n a v
s i k
l.)
, k a n g á s y g a n
y g a n
z a
r e bm e , b é y g e
r é g e m a
, e v z é n
ő z r e z s s i
t e g g ü f n e b k e
s á g o f l e f
l a n - ” n á l a t „
. k ü t z ö k s é
t ő S
a
n e b t e t n i k e t
- a h l
s
é m
t e y g e
i y n n a
y g e k i
l
n e s ö n ö l ü k
a
k e n e l
- ő n i m
i m z o k
, k a n m o l a d a s r á t
n e l
t n i m
n a y l o , k n ü l e v
k a b b o y g a n g e , t to - b o r p s é d r é k a
e - l l á - e v e b
a
b b á v o t
a t a l o d n o g p a l a
, za
- ö t
A „
k e n y
s i l á i c o z s z a y g o h ó t
s é
n e b
s i l á i c o z s
l ő b m í c - á m i c e d ű s é n e
l
- é z s
e t
2 9 5 . 7 1 t
i em í c
j g e m
z e (
- a z s
n a b t
r o p o s c
k e n i e k k i c
i v é
s e p a d u B
- u t mo l a d a s r á t 9 4 3
. 4 2 - 3 2 9 1
a j l o r o s l e f a
i t n i r e z s i ó r í b
2 0 6
, ) l l á
z a
a z z a m l a t
t r í e l
t n ö f
a
r a t
k o g á z s r o
a v t
í s o t r o p o s c ú m a y
n a b á r á
l
o f v é
r
e
y
l
5 9 2 3 - m í c
e m a
k a n á
e s é t j ű y g a
j
a
i m é
d
r
m a l
k A
s
. 4 2 9 1
z a
a b t
s
a m
a
y g
k o y n
i
t t o z o h
a m
Magyar y g e á m o d u T
á m o d
t n é k n o k t
a z y n á m
n á m a y
n e b t e t ö k
a
a r
a
l s
t
,
i
k
t e z é t n i
s e p a d u B
i a i h p a r g o i c o S Sándor.
t m o
Béla.
l
a d a
s
r
Krisztics dr.
r á T
—
a y g a M (
. b á s a h
: e t t e t z s e k r e z S
. a i h p a r g o i
l b i B
i
t
t á j l é c ő
- e d r é s
s é
t ém l e t r é
z a
s é
, n é v é l
k a n l ó z s
á k n u m
r
t e l é
z a
e b m e
r o k
k u j
i m a
i y l é d r e
z ö h k n ü k l e l
i b b á v o t
i a i f ó z o l i f
t g e m
r
a
r á v
y g
l
a m
a i f ó z o l i f r ú t l u k
, k i z e k t e v ö k e b s
s é
b b e y
l
z e
é m
ő
a h
g
é m
e v í z s
e m e z s n
m e
z A
, g
a
,
a
a j
m
s é
ö g ö m
k ü t
t
t
l
z a
ő z r e z s
, t r é z a
e y g i
f
k a
r l
a
t
a
l
a
t
h
,
a M
, 573
r
r
A
2 — 1
. r -8
. 6 2 9 1
l b i B
i y n
a y g a M
k n u g a m n a b i
, m e n a h
t
é m
a
g e l
, i s e r
a m l
i
á
a v
i m
a
s o t á j
é K
e m e
t
g e m
t r é z a t ő l eme l ő r s o y l
i m
i
e m
i e s é d r é k s é
a
e r é s j e r e v
e
g
é n t e r
a m
t á j a s
a
, s á d o k
t t i
z a
i
a l á n ó g o y g
r e b m e
t
z a
A
r é
a
ő
s u k i t
ő z e k é t
a m
, s i
e t i h
g é s
k a s c
a d
e z e k
é v
l ó t t a
é n s e r e k
t
n a p r o l
,
y g a v
y n n a d n
g
e d z ü k
s é
a g a m
k e n k é t
z a
l
t e l ém l ú d n i
i m
s o l a t a v i h s e g é s t e h e l l
ó l a v
l
j
k e n d e k
i
a
, l u y n á r i
, m e l e d z ü k
n
l
t t o
s
t e t e h t n ö d g e m
, t e h e l
a g á s
k a n m o
t é s é t me r
i a s á t á l g e m s i
i k
p a n n e d n
s
e m a
l ő b é m ö r ö
i n é y g e
n e g é s k a n a
l e f
z a
z a
l a v i á m e l b o r p k n u
y n n a d n
é m
g e l i k l e l
e m
e r l e j ő d r é k a
m e
s i
b b a
, k e n l e k
i e y n é md e r e
y g e i z s
i
, s á z o k l a l g o f a l á n
k e y n é m e
y l
l ü l e f
l
z a
i
k e g é s y l i m
l
k a
e
a s á n a l l i v l e f
n e l
i M
n á z a g i k á j g o f
d r á l i z s n a b b a d r á l
a
p o
t o m u k i h t e
l ó r s á r í g á s j ú
. n e b m e z s
y
a
s i
ó n a k k u b ő l
y g o h
s é
k e n é g é s
, l l á
g é s y
t
i s e r e k
á k A
e d z ü k k n u
z a
y g e
a t s i m i z s s e p
t t e l l em
i s c l ö k r e
n a b á t a l á g l o z s
i m
és
r e m
k e i y l é d r e
y g a n
a r ó l a v
a
n
n á z a g i
, n e b é g e l e k m ö t
, , t é s é r é t l e
l ó b á t a n á b
i k l e l
y g o h
i m i
s é
r
e m l
é l e f
y n n a d n
n e s e j l e t
s ö k ö r ö
i h i n
—
k e n i e k e d r é
l a e d i
n e d n
. a j á i f ó z o l i f
k n ü t e l é
m e
h
a
, t t ő l e
a j t á l
a
z a
i
t e l é
g u y n g e m
l
, y l e t é k t n i m
c m e n
, i n a t l á v
a v
n
á B e m
s u m z
g e m
t
a
l me
, s umz i
s
s e r e z s t é k e g é s k ü z s
e m a
n o k o p a
t o z o p a l a g e m
, k ü z s s i H
n é r e ő t ü
n a b ó l
, k i z s t á l g em m e
y g o h
i a i f ó z o l i f
t l em r e t i k
l ő b i e m l e d z ü k
y
.
, k i d e k l ém l e
t e l é
ó g á v e b t e l é ő v k e r ö t
z o h k n u y g a n
ó
l e j ő d r é k s um z i
í
, a t a l á g l o z s z a
e g é s y n e k é v e t
a
, n e b i e s é g n e r p ö t
s i
r e m
e mm e
e r y l
t
z s g u y n
és
y n á
j e F
t ü n e d n i m
a h d l o g e m
s
t e t
p o
k e n t e l é
e y n é k
z o h á l o k s i
. g é s s e s c l ö b
e G e
s e y n é f p a n
t
l ó r g á s g o d l o b
,
t
, i e s é d r é k
t é g é s i n é y g e l e z ö k
y g o h
. n e l l e
, s é g n e r p ö t —
i m i
n e s e m l
ó l a v
N
ő r
k o s c ú s c
k a s c r á k a
a
t
l
y g o h .
a z z o h
k e n i e s é d r é k t e t e l e l e f
y n n e m
z a l ó j
s u m z
e g é s s e s c l ö b
k i
y g o h i t e d e r e
l á l a t g e m
e
l ó b i a m l a d o g g a a j á i f ó z o l i f t
i e s é t e g e t
a a
z a
, k ü z z e r É z a a
i n d a g e m
, k i z s t á L
f g e m
a
ó v g u y n z s e l
s
i k e n
i n é y g e
a m
t á s á z o t r a t á z z o h
z a z a
, t ó j
k a n n a
ő
y g o h
ó r í
é z ő y g g e m
i
r
. e
s
l e v ő d i
k e n n e
. t e l g é s k ü z s t e l é
s á l á f ó z o l i f y n n e m a a ,
, r e n i r t k o d
ő
t
, a r i a s c ú s c r o z s k o s a
, ó z s t á l
- l e d z ü k
-
z A
- e z s
y g o h
- s a d á v n ö é
- a r
a m
k e n
r e b m e t p e z s
y g
6 4 9
. a i h p a r g o i
a z y n á m r o K
. k n ü r e m s i - e k - o g g a
-
. n a v - a d o r i - e
- l e
l ő b é s é r e v
i
r
e
t é y l e h y g a v i k a t e l é - a s
. g n o t á t y g o h k a s c
e y g
- k e m r
- l e f
- ú s
z a
- a p m i z s
a
ő
r
, e t e t e r e z s
. l l á k e n n e
o f
l ü v í k
i a y n o z s i v
a t a d a l e f
a t ó r
) . zs a y n á v d a
á m o d u
-
V a r g a
z a
s i l
k e v y n ö k
s o r á v ő f s e k
r o p o s c k a z s
, k e t e l e d n e r y g
r
o y n
l l á
ú g á s s o t n o f y g a n ó z o k t a n o v
l á
Sociographiai a
t é h
b b a g á t g e l a v t z s o
t t o t í s o t r o p o s c
a
, k n ü t t ő l e
á k n u m
k o t a d a
s é
t e z é t n I
a g á s ó t a h n e f
e b r e z s d n e r k a z s
t v y n ö k z ö k
e s é z em l e t r é
s é
k e t e l e d n e r y l á b a z s
s é
ő z e y n r ö k
k i d ö k ű m
t t a l a
, k e y n é v r ö t
t z s é r y g e
e y n é m d e
. a s á t r a t n á v l i y n
,
. 4 2 9 1
l ő b m í c
y l e h ő l e l
s é
, k e t e l e d n e r y n á m r o k
. 4 2 9 1
- l a t a h - d n e R
ű k e d r é z ö k - y l e m a
z e (
k o t a r i ó y l o f ó t a h l á l a t t t e l l em
t z s é r s á m
t é k é z y g e j
k e y n é v t n ö d
- r o k n ö v é
Erdélyi Magyar Adatbank — 399 — Dr. n e l
a z á
t e y g e
r
a y g a m
- e l s i
l e
n e y n n ö k
n e b t e t n i k e t
a
- n e l t e t e h l ü r e k l e
Erdélyi Magyar Adatbank — 400 — n é v é r n e b b E
k e n n e .
k o y n o z s
t
r e m
t ó i c á r e p o o k i v
, s u g o l a t a k i t t ö z ö k
i y g ü z n é p
s o y l ú s
. t e t e t ö k s e d
s e u q i f i t n e i c s
n e b é s é t z s e k r e z s . e k é z y g e j
y
- z s ö
ó r á j
- r e t
l
- é z y g e j - a y g
á h
k é s
k a r á t
t o t
a j l á g l o z s
g
z
z a
a
. 69 g e
t
i m é n
t
r e p
l u B
i
s é
s e d
—
l
. á
y s ö
g á z s t
r
a
i
g
a m
e m
n
i m a
a
k a r á
l ó b á j
e
r
l
a
r e z s d n e r k a z s
t t e z e d n e r
t n o p m e z s
.
I
X X
. r - 8
t v y n ö k
r a P
e d
t y n ő l e a i
n e b ő v ö j
a m
m e
a
n
a
t
r
a h a
a y n á d l
k i k a m e
n
,
a
,
, ” . 6 1 9 1
a
k e v y n ö k )
k ü j
t
a
í
k
y g e
n
l me
u m
l
r
t
y g a n é n
A l b i b
s e p a d u B t
e z s é m
l ü z ö k
k e k
t á s á d o p a r
e m a
, e k é z y g e j i
t s e p a d u b
z s o r o p
b b o y g
, ” n e k e h t o i
a
l b i B
l ó j n e y l
y g o h
I
, a j t í z n o t a g
— s i
n
y
, e b e
s
a
b
á m
í p a l a
g E
t a h t a t g o p
m e
n
a
h
, n a b , l a t l á
z a
k a
s C
é g g é l e
k a
s C
k é z y g e j k a z s t n i m a r o
l
z a
t o g a y n a
,
t e t ö k
a v s é
z a
l e f
i ó y l o f
i y n á mo d u t
s o k s a v
. ” n i v r o C „
t e z s
E
a i
i ş
f a r g o p i T
t a t
a i ţ c e r i d
i d E
b u s
t
. j u l C
i u t ă c l A
l u g o l a t a C
ő t e h r é f
. n e y g e l
a r á s á l
. k a n á n l o d n o g s o t a n á v í K
r
y g í
s
n o s s u j
k i
k ó d a
l e
a y n á v d a
i
z a
s i
y g o h
s é
m e
k e n t e l é
ő t
e mm ö
e h r é m
r Ö
a
y g o h
t a r i ó y l o f
, k n ü n e t
s o y n á m o d u e s
. s i
l e f
s i
a
r
í
a
y
l
e m
l ü z s é k
v y n ö k
i
e r
t
, k o t a r i
e s e
i k
i mm e s
a v
i y l é d r e
l m e
l
l l e k
a m
a
e m a
s é
a m u
r a t
t
l
r
t
r
e n
r
i M
á
á
t z e
t m o
l
y n á m o d u l é m
t
t
e r s é r
r
a
y g
a m
ó l l á t y l e h
0 0 0 . 1 2
h
e M
a v z o m a
y n á m o d u i ó t
a d a s r á
,
t e v y n ö k i
- v y n ö k
n e m u k o d
t m o
a d a s
t e m í c
m o
g
t é y n é m d e r e
t n i m
,
z o h g a y n a
,
y n á m o d u
i y n á m o d u t m o l
ó z a m l a t
y g
e b y
ó l a v
k k i c t a r i ó y l o f
i t e t n ü t l e f
k e n é g é s t
, a i h p a r g o i l b i b
i z ö k t e z m e n
t
l a v ó z s
t á y n á r a
k a n g a y n a
a y g a m i m
r e z s y g e
, l ó r r a
k o p a l
s
n a b á s á d a
Közgazdaság , r á v s e m e T
i y l é d r E (
e
e b k e y n é m
i k
k v y n ö k
t e z é t n I
t n e l e j g e m
r á v s z o l o K
I
l b i b
.
n a v
e m
i d l ö f l ü k
n e d n
d n i m s
n e b - 4 2 9 1
,
i y n á m o d u t
: t á s á t í l l á e z s
l me l e f
l
l b i B „
e m
l á v e b
b b ö t
á m
l a v á s á t
n e y l i
e m a
y g o h
, z a
a
n o k o g á z s a
k a n á g a y n a t a r
i s o v r o a
. 6 2 9 1
t u c ă f s e d i u l
r o l e t s i v e r
a m
y g e - y g e
, a s á t z s a l um
n a v
Szemle,i m l a d o r
n a b á i h p a r g o i
e z s s ö d n i m
, a n l o v
y g é p
a g á s g a y n a h
h
k a n n a v
a v z o g l o d l e f Keleti
b b a j ú
s e t e d n e v r ö - l a h l e f g
- a d a s r á t
- mo l a d a s r á t - ems i l e a
n a b ó i c á l e r
k i z s e t a m
s e u q é h t o i
t n e l e j g e m a v
A „ í
n e b y
l
t
n a y l o r
l
k é z y g e j
n
, a j d u t
i n l e k é t r é
i k a
i t í z s é g e - y e w e D
l ü l e b
b b e y n n ö k
s é
i l e b y l e h
V
e d E.
e c i f i ţ n i i t ş
m e
y n n e m t z a t
e l é f
k o s o r á v
t é k é z y g e j
g á s a d z a g ő z e m t v y n ö k
+
i s r e v i n U RacoviţăG.
i ş
l
i s o v r o
t e h t
a
y
n e b y n
s e d e z i t
t n i r e z s
g é s ő t e h l e z e k
i
k a r á
5 5 4
a e t a t
e d
i d e m
e
y n á m o d u
y g
z a
l m e g e m
s é
. a z z am l a t r a t
s é
l.
n i d
e r t ă c a c
á m á z s
í
e B
r o p o s c k a z s
k e t e z é t n i
Ára
. j u l C
n i d
a
r
i y l é d r e . e v t
k a s c
t n e l e j
e t r e z s g á l i v ” s i
t n i m a
k ü j
y
l l e k i
z a
s o y n á m o d u . i k
t n i r e z s
i z j a r d l ö f
n e b d n e r ű t
a j l o r o s
- ém r e t
5
t i r ă p i T
A.
. j u l C
k u s á t z s a l u m
- á z z o h
j ű y g z ö k
k a n d o k s o d n o g - ó y l o f z E a Lloyd
t n i
t t e s e r e k t n i
n e b - 4 5 8 1
n a b t a l o s c p a k t t e t í s e z s s ö
á m o
t k a v t ő d i
, t y n ő l e
l a k k o s á t a t u k
t v y n ö k
i z é k y n é m z é
t e v y n ö k
,
á v ő K
l á l a t g e m
n a b á
t í r a k a t t
. k u j t a h l á l a t
a y g a m
k a r á
n a b t a r . l p
y n é m z é
, n a v
r
a j
e m
y g e
t s e p a d u b
ö K
n e l e J
r o r
n o p z ö K i a i h p a r g o i
t é k é z y g e j g
a
y g a v l
e t t e t e v l e f i
s u g o l a t a k a
n e s e n e y g e e i n l é g s e r e k a
n e y l i
s é
t v y n ö k
é n r o K
i
z e ”
b
y
. l(
ó l z s á L
t é j é m z s e
a b b a z a
ó t a t u k
s u g o l a t a k , k i z o k l a l g o f
. c
e r i a t n e v n I „
x i o r c a L
g á s a d z a g ő z e m a b k a r á s é
z o h s u g o l a t a k
b b o y g a n v é
a
t o t a r i ó y l o f
z a
t t e s e r e k
a
e
a
. p a l i t eH a h
i y l é d r E
t v y n ö k
s e y g e
t e t ö k
n
e l l e t s l a r t n e Z „
l o h
t ó t a t u k
. 4 5 8 1
l
z e n a y g U
a j l a l g o f r e d
a j t a h l á l a t
l a n n o z a ) . zs á m
ú M
a b r á
n é v é r
s é
s o h n e L ó l n o s a h
t v y n ö k
í d n i g e m n é j e l e t l é c
s e z s s ö
e m
s
- u y n
e
s e u q i d o i
e r i a g n i
k o t a r i ó y l o f e b k e t e z é t n i i M
t a r i ó y l o f j ú
- v y n ö k a - a n
n e h c s i s s u e r p .
- a g i a b t ú
s
- r o f m u
. t e t e t ö k - o k
- k a r á t v y n ö k z a
. t n e l e j a j d u t
t t o t í s o t r o p o s c , ó t a t um k o g á z s r o
a b k o t
ó z o t r a t
. j e l y n a r a e d Valentiny.
L a j o s . - t ó p
G y ö r g y
- e t
Dr. l e z ö k
E
s i
. ) l l á
F e r e n c z i
M i k l ó s .
. n ö j l ü z s é k l e a b k o t
r o p o s c k a z s
t n i r e z s .
a
l
á k n u m
-
k n i e r i h
e m
y n i
i t e l l i
n
— a
l
i t e z s é s c l ö b
a
l
l o v
r
á m
e d
t
y g
t
s é
a
s i i g o j
k á l o k s
a s u g o l a t a k a
á
t
e m
, k á s t í d r o f m e
n
a
h
,
e r é s é t e z i f ő l e
t y n á d l é p
i l e b y l e h
a
b b ö t
z
i k
,
z a
,
k o t a r i ó y l o f
g e m
t
l
e
e t t e t i m e
a
k
i a t a d a
i p
u m á
r
e n
n
t
m o
l
ó z o t r a t a
s
a
ă
ţ
e l
y
l
a
o m
n e g i b b o y g
e m
, a b i h tés ; i n
y g o h
k e t t e t é v i n a y g u á m
s
n
á m
á M i ó y l o f
t e k e y l e m l ü k l é n
z a
y g o h
m e
n
é K
z a
a
k e y l
t z e
o n á g a m
, t l éc
z
t a k
l a v
i v o c a R
n o v
t v y n ö k z a
n á t u
f
s r
i
i y l é d r E
z a
r a t
e y g E
t á p r á K
a t z o g l o d t
n a b s o r á v
t e g e z s s ö k o
y g o h
g
E
l a v ó j
i m e t e y g e
é v ő t e h e l
e y g e
u m
k a r á
t
l e f
a r á j á b i h
l o h e s
, s i
y g a n
t é s é l e d n e r
a n o b A „
k
l e mm í c t a r t á p r á K
i a l o k s i
m e
t e l ü s e y g E a
l l e k s
n a y l o
l e d n e r
n o z a n a y g u
t n o z s i v
z a t
e b m e l e y g i
n e b - 1 2 9 1
e s é n e l e j g e m
í g a d z a g
v y n ö k
k á z z a m l a t s é
t v y n ö k
i l e b y l e h
t
n a y l o
e s é d e k l e m e r á ő t e l l i k a n - ”
z a
t ö d ő d z e k
t o t
t e l ü s e y g E -
á
, t a k o z a
i y l é d r E
a m a
t l u d n i
ó l um l ü l e f
t s o r á t v y n ö k ő f
, t r á n a t
, l ő b é k é t r é
g a y n a
, t n é t r ö t
, k o t a r i ó y l o f
t
r a
ú M
y g t
m e
k o t a r i ó y l o f
k e n e j
l ó b t a r i ó y l o f
z e l e j
a t ó z a s
b b e y n e k é t n e l e j
a t
v y n ö k
n a b k a
e
a
k n u n
. k ó t a h l á l a t -
- n i
- v y n ö k
k a n s u g o l a t a k
a g g á s s o d n o g a
s u g o l a t a k i k
a
. 5 2 9 1
a
n a b á t a n a l , a j á b i h a n l o v
r
s i
m u
k a n á r á
r e
l a v ó j
. k a t d a r a m i k e m
, k e t e z é t n i
n a y l o
t n é t r ö t
t m o y n
y g o h a
k a n á
t z s é r b b o y g a n
i ó y l o f
i p é z ö k
. k e n t e t ö k
y g o h
a s á t a t y l o f l
l
b b e s i k
l
n e b é t z e k t e v ö k
t n é k ő f
l á v a
. t l u v a l e
a m
t á g a y n a t a r
s é
s i
a t t o t í l l á
e m é n
, t a k o t a r i ó y l o f
k o s á z o t s á z A
s o y n o z i b
t e k é z y g e j
a s á z o g l o d l e f
, k n u t a h l á l a t g e m a
i a r á t v y n ö k .
z a
z A
i v é
e r é z s é r
l e t t e t n i k e T k e n k e y
k e n e l e t y n é k
e m s
g a y n a
n e b é z s é r
y n á h e n
r
n á l a t z a g I
, k i y g e
i d l ö f l ü k
t é s é n e l e j g e m
b b o y g a n g e t o t o p a l l á
n a b n o z a
e s é z r e z s e b
k a t
k o t a r i ó y l o f l
y g í
r o k e s é d z e k g e m
a s á z o g l o d l e f - r o f ó j
. j ú z a
, t a k o t a r i ó y l o f l e t é v i k , n a y g u i y l é d r E y g o h
, k i z e k r é g i
e z s s ö
ó l n o s a h s
e v é s é z e y n é m e d z e k l e
k i t e t n ü t
— k i z o k t a n o v
, a r r a
ű y g g a y n az a
. 3 2 9 1
k e n k e y
, l u d r o f ő l e n
e v i m
t n e l a V s é
s é r em s i
l e f e v i m
y g o h j
t e t n ü z s g e m
i v é
- b b á v o t
m e
l
t e k é z y g e j
ű t e z s é m r e t
t n A
- á s á r á j n á t u g
m e
- a n e -
Erdélyi Magyar Adatbank — 401 — D r . b b á k
t ő s
t z a
, k a r á t
i n r é
t e b
-
é d a k A
ő r e m s i
l e
Senki
-
. T
. M
a
új
r.
e v ű m
— . i k
. c
A
é m e
l E a
. a t a l á r i b
l e m
a
. c
Pál gyar t á j
l ó r mo l s é t n e l
l
—
.
l a t nA
z a n
t
, a d ó
ó d
a R
) l ó t
m e
n
t a i m
y n é m e
é v z ö k
l
a
a
h
s e y l
y g o h
, k a n
l e mm e l
r á
d
-
k A
z a
r
a m a y g a M m e
ó z g á r
a
h
e m o
r o k y g e e r k n ö t
, t a k ó l a v t t a l a
k a r
a y g a M
d n
t
á
s h
s
c m e n
l e
e m
s
i ó t
r
k a n g á z s t
t ü y g e
n e g e d i
a y g a m n t á
í
l
e d
i m
á
e l
e
a
s o g á s
tőzsérség
, e r
t a k
, l ó b b a k o s
e d m e
n
a z z o p a l a g e m
,
t i a s á t í p a l s é
t
r a k a
t i á i mé l o p
z a
s é
y g a v e t t e t
ő l é t I
s o t n o f
l
. l e v
n e g i
n a v
e m
m o
i
t e z m e n
a g l o d
s i
l
n a b t a l
, y g ü n
s é l
s á l o t n o f
n é g é s t e h e t t
i
r o
e m
t i a t t o z am a t t o t í s o r
. k a n á y l á t z s o g é s
n e d n
n e b z s é r
Takáts — . t é t k e n p é z s t t e r é
, t t ö d z ü k
. t l u n a t i m a
n e g e d i .
t t o d u t
i m
l
l
m e
, e t z ö n ö t z s ö
v o n
i ó r í a z
i a l u y G
kritikus.
Dávid: .
Angyal
V I — I
o V
i m é
e r
s é l
e v ű m
r á t s c n i k .
e m
s i y g a v ( n e b é z i
ó t r a t n e f g á z s r o
d n
e g é s t e h e t
m a
y
y g ü n á g a m
i
a
A
z s
n o d
ó l o y n s y n á m t t o
k e n y t
á M g
r e z E
a m
. k u j l á l a t
í p a l a - z á h y g e t i a j g a t s é
ő t e t l é
a
y g a n
y g
l a g g á z s r o
k e k é z
n a b n o z A
t z ö k
. 61
z
r m á z s
,
y g o h
l ü v í k a
Gyulai
h c í b g e m
a M
s
, a j á k i t i l o p
, n e l t e k l e l a
s i
z a
k e n é r e
a
a
i
s é z r é n e l l e
, t é j e r e ó l á l p á t
l ő b é v i z s
s é
s o r o z s
h z a
t
e v y n ö k H
g e l i t e l ém l e i n d a r a m g
a
z a
Pál,
-
a
pusztulása. Sándor:
t
a
s i .
s ő r e
r e m
n
y g o h
t t o t a t uK
, t t o s a v l o i
y n n e m
á g e M
s o g á s z a g i
í
m e iz-
a
a r á k i t i r k
a
. a z é G
dése
- á s á z
la:
t é s é d e k s e r e k a h
a t t o t í t z s u p r
, k e t z ű
n e b m e z
e y l
i k
i s c é b i m
l A
s o n o y g a v
o d n o m
i
e r é s é z r é t á
, a r s á l o t n o f g e m s a i f r é f ,
r e m s
r g é s
l
i t í v e h
t i á k i t i r k n o k o r -
i s c l ö k r e
- a d a s r á t - o s c p a k
e m
n e s
g e m
- ó r p
a
. m á z s
. d u T
és magyar A
XVII.
A A a s t í n a t
t e r em s i n ö
, t l o c n o b n e g i
, s i
e d o m
s
- i e k e d r é
t
a z s s i v l
ő z e k
l o z á v
k A
i v
e t t e t
n
t t e t í p e l e t
ő d e k s e r e k
, ó z g á r i v
i
t
n a b d a z á z s ú m á
a y g a m
r
e p e r e z s
n a b d a z á z s XVI.
a
i d ó l a v
- e z m e n
-
ó l a v
r
t e z m e n
z a
, t z s é r s e m e
z a
k e y
i h p
a j
a
-
y g a n
e z m e n
n a b á t a d u t d
Akadémia. az
Kornis — . s i
r
- e v
- k ü y l e h t y l á t z s o
- a z á z s
ó y l o f
n
i
t u l o s b a g e l ő f i h p
s e y g e
a
t
t l o v i m é
philosophia
Gyu-
r
- r o k g
i n é y g e
t
e
n e s ő r e közvélemény
l e z s
i a
i a i h p o s o l
r o k
i m é
a a
A
fejlő-
d l ö f
, t y l á t z s o
a
- l a k l a -
- r é s z ő t t l o v - ó l a v s é
i m i z s s a á zmagyar
s u t k e l l e t n i i k l e l
n e l t ő l
- o s
n e l t e t e h t n i k
a d a s
modern a
erővesztésének
s
n a b b a s o r o z s
s um s
k o k a z s
á
. l e v é p e r e z s
i me l l e z s
i h p
l ő t t e d z e k
a M
-
Dékány — . l e v i e l e t é t l e f
k e n n e
r o f e b y g e
n é j e d i
, t i a y n á r i
t z s é r y g e
i a i h p o s o l
n
A
n e b é t e l é
y g
) k ő d e k s e r e k a h r a m
g é s
é v z ö k k é z z e k
a s á g o f l e f t e l é a
: k i d ó l á l
s i
, a g á s t l u z a l
ü r e z s t á j a s
, s á l z s o g e mö t
m o l
n a b k a m l a d a s r á t
István:
- t e l é
k a n r a
s á m
n e v í h
t a k o t a l m r á
- t n e l e j
a
-
kritika - á m k á s z
hat
Négyesy — . s i
t n e l e j g e m
- a l o k s i ányfalván.
i a l u y G
s
b b ő f
e m
j a h a
y g a v
t l a l g o f l e
m e z e
. n e b y n é m e
l
) m a l
, e t e z e k r e z s , a z s u k .
gyar
g á s a s ,
z a
László:
r o t z s á P l á P
Bárd
. e s é r ü t g e m
s á l l á
l ó t ó l ám r o f n i n á t n o p s
A
regény
r á z s á s C l e y l
i k i - 5 2 9 1
- a t u j - s s u g e r G
A
n e b - z ű t
t
Miklós:
l e a (
a m
k á t palack-manó.
l ó b l o g n A Stevenson: —
- ó t j a s
i
e t e l é t í
k e n g é s n ö z ö k
i a j t á g
n e s e j l e t z e h y s
epos. e t t e t n ü t
története
k e n r
- r á T - y d u l a f s i K
(1919—1924). éve.
- e J magyar
ő l p e n n ü Lea t t o t í d r o f A a s á d a g o f
, ű t e d e r e
- n e l t e t e h t n i k e t t á
- t n e l e j - é m e z s - n a - z o h z a
l ő b b e
e r s é z ö t l ö k - n e y g e ( - e t t á A okai A
a - g e l
n a b k a z s r o k - m r o f e r -
- e y g e k i z ö r k ü t ,
ő z r e z s
- e t e z ü t ó l a v
k a n á i h p o s o l a v g o f r
E
i ő t l ö k
z s i r o t e i V
Egy r.
á k n u m
t
e s é l é z s e b l e
f e s z ó J
ma-
ma-
Erdélyi Magyar Adatbank — 402 — I
I
. 6 2 9 1
i t z s e k r e z s d
a
k A
SZEMLE. I T
l ó b
. d u T
S
E
P
A
r a y g D U
B
FOLYÓIRAT
SZEMLE.
k e t e r e k - n e t z s e a
y
y n é r e z s g E
n e b z s é r
- r a a
m e
t
t z a
- v é
k
i
s
e y g e
. z e g é v
, t t ő l e z e m u
e
e t e z é t n i z a
k n é l e d o s
á m
t
l
e m a
z
e m a
k n u
ÉVFOLYAM. II. . I
,
I
A
I
G O
L
l e v ő d i s o r á v
t
O
E
L
A
l
l
földön.
o f
É
R
T
E
A
Z
t
s é
magyar Gyula: s é t e l e K
Baros — i j a f
l
g i d e p
a mm a
l
l
á
e p e r e z s
, t l ov
m a
l
n e l
n o y g a n
t e n e y g e
. c
i
-
n
s i
s
akol,
l
p m o p
e d
y r
f
z c i r
i a j k a l a
, s é l z í
t
t n i m
á L
.
s
r
a
a m
-
a
l
á
Baucis és
e m
l
t é k
i
l
k
a
l
ő t e h e l
s é
á
i
a m
a
i
t a g : l ü t , z a s á m
a
y g o h r
a m
e d o m t t o t í s
b b a s u k i
y n á m t
o k
l
t a és
észt
Az
l ó b ám l a k l a
t
l á z i
a j nack. Balogh
a h y n é v
t a r k ome d s á d l o g e m
e n
e b
t n o p y l ú s
a i c n e g i l l e t
l em
,
a
t
k n u m l
,
d ó m
e - n a v a r zsef:
i
, - g á s
t t e l l em n e b m e
n
a
t á s á z o g l o d , t é s é z e d
k i z s e t
h
l
, ő t e h n ö z s .
e
é v ő t
t o d o k s o d n o g
m e
c m e n
i a p
i t e n
, - z j a r d l ö f
- mo l a d a s r á t a g a m t t e v
y g o h z A
i a k i t i r k r o f
t
l u k
i e y n é m d e r e a d o r
t e z s é v ű m
,
8 4
t l á z i n r e d
k o g á s ó t á v
t
ó g n o p a s c
, k é s s a t l á v r e z
ő t e z e v l e y l
e m
s
a
parlament A
k e n é j ő z e y n é t
g é s s ö z ö k r u t
d l ö f l ü k , n a v -
s
a
i m é d a k A
t é s é l e k é t r é
l
n a y l o
s i
l ő r
, é v ő t e h r é f á z
t o g a y n a s á r k a
. 6 2 9 1
a
-
m tól ó
r o f
a
ű m l
i m é
d
a
e d e
k A
j
z A és
Tudományos Imre:
IV.
n
s i m ó
- i
Lukinich . m a z s
— . t o s c l u k
a
g a l ó z o k t a n o v
H
. s c n i n
g
i t e n é t r ö t
ó H
e b k n ü z
a
j
á k n u m
a v r á z e l
e d
, a t
a
k e n é v y n ö k húnhagyomány.
—
g e l
t o d l o g em
k e n s é d r é k
. a t a l á r i b
H -i:
Magyar
) i s i l i r p á (
a j d a e r r e
é m
t e n é t r ö t mo l a d o r i
t é l e f
r o d nr T a
Hún
n
a m
t n i
l á B
és
monda
magyarul.
a m o y Meumann n
s u i d i v O
k
n g
s
a
.
l éM József: i t t ő l e
n a b á m r o f
e b é z e k k é y g e m r
n a b b a
k e g e t é r l ü r e k
y g o h
e j e r e
y g
e r s é d r é k
reformja. . i t n i k e t
l em
s i
e m
s é
, - z n é p
ú l a n o v n í z s
i a k i t i l o p
b b e k ü z s k a n á
- l e f
g a y n a s á r k e y
k e v ű m t t e t
magyar a
Akadémia manó. A
n a b
- e k
e v l e t
t
i m a
t e z m e n ő s l e
á
n
n e s ö n ö l ü k
l
világpolitikai köztársaság
s é
, a j l á l a t
. e b é z e k
a
n ö j a
y g ú r
s e r e k
z a l
- é t r ö t g o j
- a d z a g
r ö t
- e t r é - ö k
ges
-
a s á t a t
Adolf
i s é d l ü k t e v ö k
l l e k
y g o h
A
- n o k
: t e t e l e l e f
t e t e h z ő l
- ó r u e k e n y
, e t t e v
i G
e y g n e L
- z o h
kúrok - r e t y g a n
) . ltörténettudomány. a t nA
. a s á t o k l a
, ó r í t e n é t r ö t
ó l n o s a h . g i n o n á i
. n a b m o l
t a t u k
t a t a h l a h
lemon
. k e n é r e g n e t
t l o v
t á j á i m o n o t u a i k
n a y l o
k ö r ö
l a z z a
helyzete.
Csekey — k i - 6 7
von
i n d a a z s s i v o m
- r ö t
é M
a
i a k i t i l o p
i
langó - n i n e l
rencsét). - r A
l
Mó’sa —
n e l
. e v y n ö k
, b b á t z s i t g e l
h
c
I.
Nagy —
a j
. t o g o j
a
k a n
y g
l
- k e t e l g é v
s c n i n
a b y n á r
, s i
á m o y n e b
e g é V
Jó-
t n i g e m
e D
l
y
mindhalálig , - s á t a t k o
a
ű m i
. l z ö k
a
- n e r l e
vadartól- e h e l
é h y n e M
i a k i t
temploma. —
l o g n A ( —
t l u g o f l e
n
l e k k e s é d e v é t
, s e t e l ü l e f
t a t a h z í b g e m
e P
a m
n a l
—
. l a v
é s s i k
t n e g
t r é t r á b
t
r
Kivilágos a
r b b e y
, r a y n a f
i l l i d i
z a
t t i y g a h
t z e
z a c
d r a r
Wildner —
í s é n e z g e m r
Pap n a b t a v o r (Vers). Sík
, a l l e v o n
m e
N
- p a n s é t e l ü z s
t l o z Har-
z a
n a b á s á
e s é k g e m
e
t a l u g n a h , ó r í
t á h
ü y n é m d e
z o h i a s á z
r é t a z s s i v
ő t e v ö k
b b e s e m e n g e í
ű m i
b b a s o g n a h z s s ö
Zsigmond m e l e n é t ó t a h e b
ü g é V . l ó r á g á s ú j f i
é v y n ö k Ödön
t e t
t
—
Sándor:
. d r o f
Stevenson: ó r í g á s j u
e
s e m l e d e j
. a t a l á r í b
e P
ő h t
n a l
ő h t
y g
z E
Egy . k a n István:
t e m l e y g i
é v é k i y g e
á
b b ö t t
kivirradatig k i z s k e y g i
,
a r
a t s i l á r u t a n á k n u m
k a n ó r
t é y n é g e r
r e k i s
ujabb
l a v á k i t i r k l
Anatolet
t
A
a B
r a z ta
e t e t ö k s á l l alkotmánya e v
egy
ő l m e d r é
a
n a b á m l a t
n o y g a n pásztor
á k n u m
k i z s e t
- j a r
a t
- á j á f ó r t z s a t a k . c
i n l o t a h
, n e l e t y l é d e k
k o s
e d
b b e s e g é s z s é g e a
- t e l l e k
, s é r ö t g á s s a z áH (
- l u t i
- ö k
Légy
munkáit. i z m e l e Kéky
Fr.
i t e t r ems i
Szántók e n Viktor
- i r k
A
ó d
A n e l e t k é t r é
m
a k n u m
k e n é v y n ö k
- n á S
Miklós: a
k o m a
t e g é s ő s c i d
- o t z i b
- a r k o m e d g e . s e y g e v s - o n
ó M
-
, g é s ü r e s e k - á j á m é l b o r p
e y n é g e r a
. t t e t e t l ő r e t y l e h
n e b é j l l i d i
Pil-
Jósze-
n a b
ú s á t a h
l ű v í k g é s t é k
jó - g e L Móricz Lajos
GeorTaifunját. Tia j l á r í b
Dios-
palack-
- á k i t i l o p t r á p s ó d u t ,
e v y n ö k - r e t
Világosr
i a k i t i l o p g á l i V
e b y n é v r ö t
. a t t a t k i
e m
, n e b é t e n é t r ö t
B á l i n t . - a d o r i
i t l a b
k e g é s b b e s
JÓZSEF - r ú t l ú k DOLGOZATOK y l
a
C s ű r y
k e n é j l l i d i
, i a k i t i l op
a j ó t z s a l á v z í v
n o k o d a z á z s v é
t ü y g e
a
TEM
A
u y N
- z s e r e k
i d e g
C
i g á s a d z a g -
o m á z s
t Ő B
H
TUDOMÁNYEGYEFERENCZ
Phi-
á k n u m
n a b á m a y , e b
s o y n á m o d u
- e z S É T N
ú m
i a i g o l o e a h c
e y l
a j r á t y
l ó r t a r i ó y l o f
-
Erdélyi Magyar Adatbank — 403 — D r .
aesthetikája
László:
. a t z am l a t u j
l a j
j
Négyesy
í d - y d s a d á N
a
a
—
i m
t é t e n é t r ö t
ú m
-
e m d ó h „
-
” g á s s a l á t s e r i h
i a z á h y g e r
- s á l a l g o f n o h r o k s á l
a
i
- i b
t ö
a
z A
,
e
z
, r a v a a y n o p l ü r e k
k e y
l
e m
a t l á g s z i v e
z
ú m
e z s é r
ó j
l ü r e k
é m y g
s
t e l e l
a
n e b z ö k k a t
l o v
a m
i
a j r í
o K
a r á n a t
,
r á K
. ő l e
n e b - 9 1 9 1
i h c a s e i r f . 21
n e b y
i a t z s u p
m n
a
i
s é
l
e m a
s c n á p
z á n m i
g
l
á e
Kálmán n
a
y
g
i
o H
i n e t n ö d
t t i
a m ó r
y g e
b b o y g s i
. ő l e
k e t
l a v á m l a k l a l
A
a g a y n a
a r r a
p e l e t u.
l e m
s
—
. o
d á n a
. a r g á l a
t
, i t e t r em a
t a k o z a i d
a
k o
r
a y g a m
i
, - n á t l oZ
t u m
z
l e b a r o k - y n o s k a T
n a b k o r
t o b a r a d
n á
ú m
t
ó l l á
í s
A
l ü k l é n
k e n k e y i
l
e m
. l ef a d l é p
, i t e t r em
r o k s á l a l g o f n o h
o g á n u K
i s o r á v
A „
a j ó t a g z a g i
a
Ferenc,
n e b - 2 2 9 1 ű m i
c
g
t s ü z e z a
,
i
z A
t
n
l
a
Móra
b y n
a
,
ó k a l
u n
ő b k e m . 81
s é
t l ü r
t
r e t
, i z á h k o t á
k a
s
c n a y g U
, t l ov k
i
s á m
n e g é r
r
á m
k e n i e k é l m e
y g o h
e g
r á K
p e l
. l e k k e s z
n é k é d i v
k a t t o t r a t i ó k a l
a z s i T
t s é t e t t ö k
y g o h
,
t
a
i
c
a
r
t
t r á t l e f
i
ő t e m e t
t l ü r e k
á
r
l
, t n é t r ö t
a v á s á
a B
m e
t
t e
y n
ö y G
k á m r
.
V —
t t e l k ö B
f
jedelmes
g i
y n é t z s e r d a z á z s
A
.
z ö v d Ü
s e g é s
l ó r á j ám t t e s e r e k
s u t z s i
r K
l ő r g é s n e t s i
i m e
y n á m l
t
z a
, r á n Banner
g i g é v
. t z S
o í
n a v
n
t t i
y g o h
s é z e v e n
n a b á y n á m l n e t s i s a v o l
r á n a t
Buday t
é
a g o m á y g E
intézetz a János
r
g ö r ö g
l a k k ó i c á r t z s u l l i
ő t
e s é t e l ü z s
, ó z s
m e
t é g é s s e y l e h
n ö d g e m
a t r í
s é
ő t e m e t
l e b d a z á z s
l o h a
, n a b á r á t a h
a y g a M t
jelentést.
e y g e
r K
h
l á n ö l ü k ;
t
z a
a
j
t
a
t é k é t r é t u m
u n a
ő s l e b
t a t um
g e m
k e z e
.
á m
y
ő t t e k
t r
t
t
u n a T
k á
r
e y g e
t
l
h T pád
ő s l e
z A
k e k
k a s c i b b ö t n é d i
e y n
t
a v a T
e m é n . i l z ök
k
l
a
e
t e z
y n
, ú s á z
l ü z ö k m o
k e y l
r
á
h
s é z i t
b b o y g a n
,
i v p a n
o y n á m o d
. k a n t a r i ó y l
.
g e m 5 1
t a h t e z
t n e l e j
n e b m e
l
t a r i
n e b b E
. t a
t s á d a
. k a t t o t r a t
r á n a t
. m
i m
a s u t k n u j d a z a
d
t l o v
t o g á l s
A
ő s l ü k n i a j g a t
A
, n e v í
l e z ö k
z a
, k a t o t r a t A
a
a
y g e
i d e g e z s
e m z ö k
a k n u m l ü v í k l ú m
á h
a
l ú m
e n n a B
y
é m
a v á g a y n a
y g a v
t
l
l
l ú m á
t 5 9
r
t e z é t n i r Á
s á d a
e m
t á j a s
l ü z ö k
. k i z o k l a l g o f i s o r á v
t a h b b e s i k
, y n é m e l z ö k
k e y
y n é m e
n e b v é a s
, m o r á h n e b v é
r
n e b b e t
i k é d i v
d á p
i g
a
l ü t e m é n
z a
k a n i a s á t a s á
r A
u m
i d e g e z s
, y n é m e l z ö k t é k
u n a
, u s á z o k t a n o v
t é h
t l o v z a z a
n a b y n á z a
n e b v é
s o n á J
a j ó t a g z a g i
- e t e y g e
, r á n a t
u B
e t z e d e f
t
i m
e k e y l
e m a
l ő b é m l e d e v ö j
k a n k o s á d a ő l
t i e g é s t l ö k z a 0 3
y g e
n e v l
s e z s s ö
z a
z
ő s l ü k
e D
t a n o v i k
k e t n e l e j
e y n é m d e r e
e
e m
í b v y n ö k n o y n á m l z a
l ü z ö k
y g é n
- u t
a
é t n i
s o r o z s m o r a
n e b v é 0 1
- e t e y g e s é
z a
, t e z é t n i a t z s i t
ő s l e - l i
, n e ő n ü t e b m e z s
t s é d ő l j e f z a
, l u á i c n a r f ,
i
- é t n i - e l z ö k m u
- o k t a n o v -
t a l á r l ü v í k n é d i
t t o t á l
e n n e b
- o f n é d i -
l a v ó i c á r t z s u l i - e d e j r e t - ó y l o f - 0 3 - ő l e
n a b k o s o r á v
II.—III. l o h a
. a t t o d r o h l e
a M
n n e f
k n é l é
á m
s ö r ő k l
p m e
s é ő
t e k e k é d e r ö t
a
a s á t a s á
z A
r
ú y n á m l
a
. l l á
z a
i t e t r ems i k a t z o h
i l e b d a z á z s
k o s á t a s á a b ó r p
a m a k y g a N
o
a M a
i l e b d a z
. t e t e l e l me r é m o
n e b - 4 2 9 1
z a
A
l e b d a z á z s
l ó b k o r á n é d
i b b ő l e
r K r
é m
l á n á t a l o k r o t
t a z s á l a H
s é
. 61
a
. 5 1 9 1
á
a
r
z A ásatásairól
i m e
y g
l ő t i e v ö k r í s .
t é s é d ő l j e f
k i y g e
n á j á t n
ó l
t a t um i k
. u
. k á j d a - k i c k á
k o t a d a a z a
Sebestyén Cs.
k o t a n o v i k
t
a g a y n a
” t a k o r í s s a v o l
e
l ő r i e y n é d e r e
t t e t
- l u n a t
a
- r é z é r
i b b ó t u
- á z s
e m e D
i v é
. e r n í z s l e f
—
. s
t e z é t n i
s
- e t
s o
- e z s s ö
i v p a n
y g e
a M
s
k o
ő s l e írt
a i - . e
i y l e h
m e t e z m e n
, a j
z a
l ó r á j á m é l b o r p
. n Ár-
n e b l ü r e k
a s á t n o b
e m
r o k i a m ó r
r á v
Károly
. k a t d o g - u y n y g a v
k o s - s i
t t o s á i k m u
. e b l o m á z s - a t
- e t e k e F
. 71
r o k a s á t n o b
- e k ő l e -
t e k e y n é d e
s é . u n o
b b o y g a n
t é z s é r
n á m r
- r ö t s é
a m r a z s
r K r
e t e l ü s e y g E s á t a s á ter. m
- e k . V - ő b - r o f
n e s ő r e a i
- l e .
, e - i e k é l me
t t o k a l
t t e t e t r ems i
a
k e y
r
Eperjessy
m e
s é v e k a m ó r
, s é l ü p e l e t l m e
k e z e
a i
b b i g é r g e l
a
. i r é s í k
Krecsmárik - á s á l o z á r b á
y g o h
s á t n á z s
k o r á n é d
l e b d a z á z s
” t e t e l e l me r é A „
l ó b g a y n a i
y g a v k e k é a
l ó b k a l a f
i d e g e z s t e k e k é l m e
- s i
” e t e n é t r ö t
- e g e z S „
- a t
i d e g
Endre
. t t o d ó l l a k - l e k e t
a
r
g
, e l
ó k a m
i
-
. t e h e l - l e
ő d e k s e r e k k a s c - a n - k e p é k
r á v
c
n e m i
p e l e t s é III.
. i r o k
k e t a
g e m m u
Kiss
-
n a l a t y n o z y g e
l ü z ö k . ő l e
i a t o g á n u k
k ü t z ö k y n á h e n
, r á n a t
m u
Lajos,
s é
r o d n á v p é n y g e
t t e t e t r ems i
t a k o z a
a
i y l e h r á s á v ő z
a j ó t a g z a g i
i y n
ő t t e k
, i r o k h t i l o e n
y g e - o k
l ó b k o r í s s a v o l , s i
t á j á y n o p o k - e z s
Erdélyi Magyar Adatbank — 404 — e
z a
i K
k a n k o z a
. m a y l o f v é
t n e l e j
l a v ó i c á r t z s u l
, n e bme l e d e j r e t
v í
t a h
, t z ö k
- u l a F
,
n e b é y g e m y
Erdélyi Magyar Adatbank — 405 — g
o m o
S
m e h e
l i m l e n é t r ö t
- t e B
ó t a t
l o c n á t b á B , s é t
o y g a h p é N
, n e b é m l e d e i h
p é n
d z e k
s o t á t
s é
c r é d i l
A
t
í
y g ó y g m e z S t
, g ö d r ö
t ö d l ü k l
, s a k r a f
z ö k
b b e s
ű k é
t
g i á s á l a h i k l
a k
l
a
z E
.
i K
r é y g a
k o d á p
k a n k n
a j d a
a h
i
r
á d n o
t á s á t a t y l o Zsigmond
r é
ó t
l e f
,
í
a
c Á
r e mA t
.
r á
s é
-
g
e M
g e l t
b m o
g
d n
y
e l
n
- o h
t
t
n á v t
í r o z s
t e y l e h
l e v é s é p é l l e f i m a
n o p m e z s
a
t
,
t
, a s á y l o f e b y n á m o d u
t
d é g e
n e y l e h
l
. 1
. 6 2 9 1
Érte-
e m
g
a
e m a
y
s
n
t
a
á m l ú k
t t o l
a b m á z s m
t á z s a n a p
a i g ó l l e
a j r í s
y n á m o d u
s o g á s l u n a t
n
t
e m
tárgyköre
lógia Solymossy
Bátkys é
. f v é
k a n á
i
s c n i N
s i
t n i k
a y n n á m
, k ü j t e h e t
n e s e g é s y g e , k i z e r e k ö y g s o r á k
. n e y g e l
a v t a v i h y
s i ,
b b ö t
l u r á j á z z o h
s o y l á m o h
k o s c p a k
ó l a v y g o h
z E
k o s i z á b r u t
, n a v k o s
s o m
y g o h
. l ő r é s é d ő l j e f t s é t n i k e t t á módszere és Sándor:
Zsigmond.
Solymossy : k i t z s e k r e z S
. z s
e m l
t e g é s t t ö t ö k
y n á m o d u g i l a
, z o h h a
k o s
y g o h
g é s n e l e j
a
y g o h
z a
d a
- í c Az
l ó j
g y
i
t t e t n e l e j
. n á j ó v i n t e d e k l e m e y g o h
n a l t a z á t z s i t
k e n é t e z s é m r e t
z a
, n a b g á z s r o e y g a h o
- o n h t e l a g g o J e
á m
a l o k s i ethnos é
á m
e r ö k y g r á t n e b z s é r
u r o m o z s
ó l a l g o f e b y g e
s e z s s ö
i m
n á t
k a t d o r o p
n
a s á d ó l o s c p a k s
o d u t
n
n a b b a s é
- o d u t
Rédeyné a
a
, l ő r é t s e t m e
n e s e g é s z s é g e
y g o h Sándor t e z s
a
a
a
l o v
n e y l e h s é
. t l o r á t a h l ü r ö k
á z z o H
m e j g e m
t a k o t a d a
l ó b á j ó l p a n Ács k e m r
ó m a
l á r e p o
l o h a s é
, n é l e b e k i y n n a
i v
k a n k o
- t e z s ém r e t
l ü l e f n a Á m e f Szendrey -
l n o s a h e z s
t á k i
t o g á z s r o k ö r ö T s
l ö z ö k
n o e d e G
t é k
n a s o p a l a
, k ó d o k s ó d u t d
a t
t e k e z e
. z j a r p é n
t n i m
n o g á l
Ernstk a s c
. l e z z í v s ő r e
s á
, a y t u k
a mm o
i t e n é t r ö t
d a m r
k ü k é t
,
t n i m s e k e d r é
i ó k s a l
Hoffmann
r
e
z a
t é n n I z a
t r á t n o k
t
) 6 9 8 1 (
i a t Grosse
a
t ö d l ü k
t
k e y n é m e
l a v á y n á m l u n a t
t t o t u j
l e
i
s i
k e n i e s é z y g e j l g n A
t á i
i m e
i t e l é p é n
. f e r
t y n á m o d u t
k i k a a
t é k
t e z e v r e z s g e m t e k e i d s ő l é n a v
t r ü t
y n á m o d u
a
j ű y g - y n ám , i n n ü z s
-
- n o l a z s t l e t n e z s
t ö d l ü K (
t
.
l
z a - p é n k
. n a v - z s ö
r g
s n á
z s é k l e l Mária
.
k á t l á t i d e r k z s i d - z a - a z s - o d u t t a , z a
- é g é r s ő a n l o v ,
t
e z m e N
- o f
r r
g á s a s
á T a
y
r á T
,
I
I
V X X X
i z j a r p é N g
a M
a
sítője.
m u
s é
e
z
ú M
a t a r i ó y l
i z j a r p é N
r
a
y g
a M
A
ETHNOGRAPHIA-NÉPÉLET. . me t r é i
t e z s ém r e t
- l e z s
s i
l ó b t n o p m e z s
, i z j a r d l ö f
s é
m e
n
a
i a i g ó l o p o r h t n a
t e t e z e y n r ö k
j ú
z A
. b t s
h
k a
, i me l s
c m e n
Z a r á n d i .
. n e b t e z e y n . n á j t r a p
- r ö k
j ú
z a
k a
t d o k z a m l
a k l
a
l u s o d ó m
n a y g o h
, k e t t ö j
t
t é s é l é b b á v o t
l
s
e m
k e m e
l
e
t t e v
, k e s c n i k r u t
e m
n é r e t
i
a s á
m e
t
l
g
r a t
t
r e m a
,
a
e n n e b
i r á v s z o l o k
t om a y l o f v é
k ü j
t e t r em s i
l
j ú
t n e l
e mm ö
r Ö
. i t e t r em
e p é n
é m
a
- s i
m
r
l e mm e z s
í p a l
l á g em
r é v t s
t
a
t
á n o k i x e L
e b É
, . á
- e g r o V
e r
s e
i
. b :
Roska
,
t
e z s é v űM
: ó l z s á L
s a p o r u E
t d i m h c S
t
r
n a b t a v o r
e t h c i h c s
e b u H ,
n o
i m l a d o r
t
i
r á M z A . s i
i s e r e k l e f e s é t í z s é g e i k
l ő r k e t e l ü r e t
s
a
a
k a n á
- n é p g é s k ü z s
z s é g
t
t é s é d ő z e g e t é r l u k
l ú m
a
g
n á j p a l a
i n a t
s u h p a r g o n h t
l
j g e m
i y n g e m
k e m e
, ő v k e l e s c
, a j
t o p a k
i m
s é
z s é g é r s ő
l e
a
t á j a s
l u n á v l
ő s l ü k
, ő l é
a s á t
a
y n á m o d u t j p a k g e m t
s o d é z s m o z s
k e m e l e r u t
z a
z A
. s i
y g í
l a t l á
á
i
f a r g o n o m t l ö z ö k
s o n á J
- o h
a
e j d ő l e
y
l
k e z
n e b v é
e n n a B
a
. m e r p
á r ő
a v
g i d
k o n o y g , a j
t a t um
a
Árpád
l e c s
i M
A
i y l e h r á s á v
t e z s é v űm r a p i
t l o v
n a b t
l
k e n k e y l e h
, k a t l o v y g o h z n o r b
a e n a l
s u k i m a r e k
é t
a
r
k o n o n a k
k a n k o s á m o l t t o t r a t
r o k z n o r b
n a b t a v o r
ő d ő l j e f
a
k o z a
l ő r k e t e l e l s c n i k
. k a n r a p i
a r
l u k
. k e n r e z s d ó m
Horváth n a v
. i l é t í
i
i g é s s ö z ö k
- i k
á m y g e
e z s d ó mBuday
r
l ó r á s á t a h
l ő r k ö r ö k r u t
j
i d e g e z s
é m
e s é l z ö k
E
t e k e g é s n e l e j
ó z o d l á - a v
y g o h
u s e
Tibor
- o r
e
- e p
t á j
, k o s u h p a r
e z p é k t
a
— . r í s
i a c t u - a y t s á B
n ö s c l ö k
l u k
- e k e y
s é
ó t a h
, t t e l l em
s i a
t a k o s á t a h s é
n e p é k
s á m y g e
n e n í z s d l ö f Antal
k i d o k r a p i
a
k o s u g ó l o n h t n e
n o n á
, n á i f á r g i t a r t s z A k o z a
, ő d n e l e l v í z s g eM
, t á s á t a t y l o f
é n n o h ó i c i d a r t
z a
i g é r k e y l
a
, k e p é n y g o h
a
i t n n e f
- t e s e - l ő r t e s e
s i
r
z a
a
-
l á g e m
s u g ó l o n h t e
a
á k n u m
- g o n h t n e
. k i l l a k r a s
- g e t é r
s á m y g e
-
a z s i T
, k a t k u j t á l
-
k a i b b ó t u a
ő s l e b
- t e l é
e z s d ó m
r
,
n e p é k n o z a
i b b a l o v á t - é r s ő
í p a l
-
, n e b d l ö f
z a -
- a l a V
t e z s é g é r s ő
i m a
t
b b á v o t
e m a
,
g e m
a v
a t r í
- s i
t é y n é g e r
. c
Réz - l e
m e z
s
a p á p
Kosáryné , t i e t e t ök . c
Mak-
k e v ö k s é
Balogh
a
d e k e n
k a n l
a
k o r í
n n a m t
l
a t
m e
n
a
h
,
A
é s e M
t
r
Lola:
n á v i k
é g e M
. a z z o r
i z ö k t e z m e n
l ő b y l é d r E
i a s r á t a k n u m
l ó r á m a y l o f v é
kai:
-
e m e
— 9 1 9 1 r
a
y g
y g o h
k a s c
, i z y g e j
ő s l e
y
l
e m
i
e n
, t e t e z ü f
o m
a y l
t s é l e y g i
i n l á l a t
i y l é d r e t
z a
s é
g
a
y g
é m
a
l u m á b t
j ú
r m e n
t a
n e s ö n ö ,
l A
y l
l
f g e m ! t a k
i m
a
l e s s é r e m s i
i
- y a l
y n
z
r
a
c
.6
l
d n
. t é t e z ü f
t
í d r o f
. c
” . 4 2 9 1 a d o r
i Lajos-nak
g E r o k
r e b l o F
n e b
t é k
l ő t
. H h c i l l i Z l e v o n
í d r o f
a r
y g e i
r
i m
á M t s i Reményiktől
A
g á
s
f
r
. t i e g é s n e l e j s é
. 6 2 9 1
i m l a d o r
a y g a m
i r é s i k
b b á v o t
f e H
l ö k
t á l
) g n a b y g e
ó y l o f
t e z s é v ű m
e y g i i m
i
i y l é d r e
n e b b ű r e z s
- a v o h
k a n k o z s á z s
t
y
i y l é d r e h t
. n a b á j - ” g n u t h c i d
t y n é m e
p é z s
i v é
e mm e
z e
m o l
z A „
a m
A a H
n a b á s á t
s a D (
, n a b á s á t l ö z ö k
t e s r e v s
i
s o y n á m o d u t l
- v r e t a
0 1—6
” a k i t z s i t a t s
y g
i t e t r ems i
j
e t z t e l l a y G
é m e R
t f O (
, z a
l E
a j á i f á r g o i l b i b
i A „
l m e z s v y n ö k k e
) t h c e f e G
k
m á
k e n é t e l é
— a V
.
- i h
y g U
z a
a t a r i ó y l
i y l é d r e
. g r h a J
z A
. 3
Zillich.
. t f i r h c s t i eZ KLINGSOR.
l e k k ő t z s e k r e z s ő t í s e t r É
k ü j
s é
t n ö z s ö k
a
, t á j
a i h p a r g
l
e mm ö
t á t a n o v i k a
,
, s i
i m u
r o r
e
z
t é t
l e
d
n á t u
s é
.
n
o m
y l e m (
i v
l ő r g é c
t t e t s e f
— .
t
r Ö
z a
i
l u n
s o s á k
i
s ó j a h
Győrffy,
s é
i
e y g e m a
roly
a v o d
l
r
a
o m
l ó r k ó s r o p o k
i a z á h y g e r
Kiss , l ő r y l e h z ű t t z s a r a p
Viski
k e r
i m l a d o r
l ó r g á z s s o g á s
r a v
i n e c e r b e d István a
t á s á z o d l á l e f
l ő r s é z m i h
s é
Viski , l ő r t e l e s i v r a t István
s o g á r
Lajos z á h
y g
i y n
t t e z e t é l
a m
a
roly
i e s é l e y g i f g em
A
Ottó
t s á r í e l g o r
t o z a m r á z s
. k o k a l a r e b m e a
ó g r o f i
t n o z s i v a
a
, el
t e k e z s í d
, t í n o d j a l u t
g á m
k a n s a v r a z s
l a k k á k s c o y n r o t
s o p á s c - s a g o f i
a m u v
i
n e b ő t
i
o m
ő t í z s í d a
mond
í s e t r É
s e k é t r é
i m l a d o r
s
, l a s s a v r a z s
t
r o p ó l s c n a g a s a v r a z s
t a v o r
k e k
a t a v o r
e l m e z s ó l ó z s
t a k o g l o d l ó r s á g o f ú j n e b k ő d r e
, ) a j l o z á r b á
k á s z I
y g e
a
a t t ő l e Ká-
s
Ébner t
r á v s z o l o K
k á k s c o y n r o t
k é r e k
s u k
. k i z o k l a l g o f
l e k k é r e k
r a t
. t e t e z ű f
i l
d i v ö r
l á n á i h p a r g o n h t E
t t i
ú m
i g é r
a y g a M
- a t
- o z s
l o h a Ecsedi é m
- k í s c Ká-
l ő r
, t a r i óy l a y g a m
i k
l ó r á t a z s á l a h
Sándor
l ó r
A
l ü z ö k
k ó t
Bátky
i m e l
a
t i t í z s é g e d a
a
- l e
t l á z i l i t s
l ő b t z s e r e k s a g r o h
ú k a l a
t e g é s ő t n e l e j
z A
a
k o y n
l ó b k o t a d a Zsig-
a y g a m
t e t i e l eG
i g r ü b n e b e i S
S
. n é l é
z a
t l ö z ö k
k a s c r á k a
. t á j
, k e s é z y g e j l ö f
dalmi a
, s é z ű y n é f l u k g
y g o h
t n i r e z s
e m
r
t n i m
i k
- d o B
—
t s e p a d u B
t
a r k o y n o z s j i d t e l e t
s é v e k
r
i t e z e v
i y l k e n
t a t u m
s
s
t z a
t é s é d ö k ű m s
s o g á s l u n a t
s o t á j
y g o h ,
k ü t t e t
z ö h v y n ö k s c n i n
a j
o m o z
, g á
k é r e d
- o n h t E
. k u j l á l a t - k i c
a m a
ü K
t á g á s g a d Szemlét, ő n
n
a r ú t
n
y l o
k e n n e
.
, ze
r
a m á z , a j t á l
t
n o v
e h c s
k ő t
t e z s é t l ö k
- á d r á g
k a n i m e l
é l e f m o r á h
t á z á h r á t
a
o m o k
l e
s é
m e
a
l
)
a
k e b b e n e Hermann l
i y l é d r e
t s e r a k u B
a k n u g a m
l O
a m l a z i b
ú
e g é s y l é k e s c
s é
y g o h
- o f
l ü n a
, i z s e v e r z s é
t u l o z s b a „
t é s é r e m t á m a y l o f
. i n a t í d n i t ü y g e
t o t a g g a z s l eme
l
, t t e t
a r t a l á Heinrich d
s o y l ú s k u j á r
y g o h
z s é v ű m
A
é s é d ö k ű m t t
i
y
i
i t e t r ems i m e
e v ű m
a
g á z s r o
y
s
. g é s n ö z ö k s é
k ő d e k s e r e k v y n ö k l e z s
k n ü k é z r é
,
t y
é m
y g o h
z a
z a
l
t o g n o j a r s o m
k e t r é t a z s
l é m
t é h
e v z é n
a
t
, i k
i a k i t i r k
l
, ze
a k o ő f
z a
s c n i n
s é d e k s e r e k v y n ö k
y n n A
e m é N
a
g i á k o s g
n a b ó
i g é r
g é
ó t
ó s l o t u y l o a m
i
b b o j g e l , a j t í n á v l i y n r e m s i
Pásztortűz
e m
t
l e z s
e m
t s á t í s o g á l i v l e f
t e y g e 1 6 3 (
i
k i t í s e z s é r
n e s e v í z s
s o t
i y l é d r e
l e mm e l e r e z s
e v g e m
r
” t e k é t r é
y g o h
n é v t e t
r a k a
g á z s r o l
s ó d u t
g é s
l
n a b b a
r e b l o F
n e l l ü z ö k
a y g a m
é m
g é s i me l
t t e z s e v l e t
g i
l á n á s á t z s a l á v
n e b y n ő l e
i m
n a r k a y g
. z ö h d l ö f
-
l e s s é l é m z s e n ö
t e t e h r ém
- l ö k r é
a
i a r i l
t z a
. 21 a j
- l e z s y
k e n z s é r á k n u m
n é v r e m s
Erdélyi z a
é m
me l
k e n y
, n a v
. a n d a
r
t a t a h z í b g e m g
. t n á r i a r o
, l ő t d l ö f l ü k
- t e z e v z a
a
t o g á l i v i y l é d r e i ó r í a
e d
i y l é d r e n e m í
. a m l a d o r - n e l e j - é
s é
- y l i r pÁ
- h c a N „
Korunk
l ó t ! á n l o z a g i e
- a y g r á t k o m u v
—
d n o m y g ú
- l ü r ö k
n e b v é
- o s c
- z s i v
- e l
. le
n a b i a s á t o k l a
z a
- s i l e - v é - t ú
a
-
- z a g - o r I
. t e l g é s k ü z s t e l é g
, a j t í y n á r i - e l é
i y l é d r e
- k e v y n ö k
h t
- o f k a z s 5 2 2
, k a b b a n a l - t e z e v r e z s A - a s g á z s —
- é d r e
- g é s n ö z ö k . t ev - i v - z s i t - á d l é p
a
y n e k é m r e
M á r t o n .
- l e z s
a m
Endre: György
. i k e n
ő
l ó b á g á s a s r á t z ö k
l e z s
- m e n - g e m
ő l é z s e b
l ó z s g e M t
e H
t e g é s n ö z ö k ó s a v l o - o b o t me l
Erdélyi Magyar Adatbank — 406 — R o s k a
i a k i t z s i t a t s
D r . z a
z a
z A
e b
s é
k á j r á z
) k ó l o f u s c
, k a n n a v
y g o h
t t e l e f
- n i z s ő
a j r í s
Erdélyi Magyar Adatbank — 407 — - l i y n k e t é t n e l l e
i g é r
l ő r é z s é r
a m
a
n é t e l ü r e t
a r ú t
l u k
a
k e g é s b n ö l ü k
a s á r a k a a
t
t o z g n a h i k
- e b a k o
r
a y g a m
a
g
i
d n
i m
a
t
r e m
, s i
k o g
r
u b s b a H l
u m
a
t
i
t ő z e v d e k
a
y
g
k e v é
e m
i t t ö z ö k
l
l
s é
l
i
e m
i
s é
t e z é n g á l a
k
n
u m
i V
s ö z
k e s é t e g l é z s
g á
s
e D
r
. t i es
a y g a m
k o y n o z s , n a b ó z s y l o
i v
a
n e l
t t o g r o f
k o s
t t ö z ö k
s a m l a z i b
l ó r á m u k i g a r T
.
a
t
t o g á s y n o z i b
y l é d r E
- t a t a h d a p a i k
s é
l ó r á m u k i g a r
t
r e m t t e t
l ő r é j e r e t e l é
n a l
k o r z e
y g o h
, a j
, ó z o k r á z y g ú
, n á v r í
Helikon-ról i s c é v
, s a m l a g r o z s -
s
n e l t
k
e D
t s á t
t e z e m l e y g
g
i
d n
i m
l e m e
l e t t e l e l e f
k o t
r
a y g a m
i m
y g o h
ka
, l ó r k o z s a
k a n a t
k e t e l e l e f
A
k o n á m o k a n a t
r
r a t
t t o t i y n
a m l
a d o r s
s
a
Maurer n e b t e z ü f
u m
. t ek
, t a k u r
t a k u s á d o k z s e t
t
t n é k a d l é p
k i
r o y g
n e b k i e s é t
i m
d n o m
a r r a László
e r r e a y g a m
. k é t n i z s ő
t n i r e z s s é d r é k
a
t a t u
k a n n a
s e k e d r É
s é
t t i
m e
s o r a m
.9
A
t e r e m
s é
á m
á d o s c g e m
k ü g é s
k á j t í l l á
l e s s é d e s e k l e l
a
a b i h
é z s e b g e m
a d
i m l e n é t
k o z s á z s
e d
l
,
. k o j á r
i m
a m
n a s
n
a
l e l e f
r
s é
ó s l o t u a mm o
e r k ő d i
. n a l a t g á s t á r a b , s o t a v ó
d n g
n e z s é k
a
a
a
k o
o H
a y g a m
a
t a r i ó y l o f
l á v
t t e t e l ü z s k a t z o h i
l
i
. t é g é s n ö z - ö k
ó s a v l o
i l k e d r é
e
Rass
t
r o s g n i e z ü f
l ü z ö k
ő s l e
m o
r
á
h
i y l é d r E
- ö k
s é
k
i
l K
l
s
a
t
m
i mm e
s
. l e
a
y
l
é d r E g
l ő r b b e l e z ö k
o y n
s
t z a
á m o d u T . a j t á l k ö r . s a v
s é v e k
i c a p
a
a
s é
z a
e j
. k a s o y n á v r ó z s
m
k e s é v k e r ö t
e
. k e n e s s e z e v s o s á d l á
l ü g é v
l ó b á j
s é
t n o p
a
k e y l
i s é d e l e z ö k
e l e J
a
y l á t z s o
t y n é m d e r e f
, t e l ü r e t
a
a m a
a k k o n á m o r
. k é s s e t r em s i a
t
i a k ó J
y g o h
k e n k ő z r e z s e
e t t e t
l a v
k e n t e n ü t
j d n o m
l ó t y a t
c
. k i n é t r ö t
e n t e h r é s um z i
e m
g i d e P
é m
i n l á n j a S
z e h s é z e y g e i k s i
s ö z ö k
, k e n k e s é v k e r ö t
l
t e t ö k i y g ü s á l
i a k ó J
. t á z j a r t e l é - n á m o r Kris-
Károly
, l ó r á j b a r a d s
l m e g e M
t á s á t í p a l a ő l e l e f g eM
m e n k a
z A
e D
n e b é t e t n i k e t l u k
a
e m
z e k é
s ő g r ü s
k e t e l ü s e y g e
m e
é m
a r ú t
y l
, t e h e l , l l ek
y g o h
a
s á d a l a h ő l e
e m a
s e k é t r é g e m
a
- k i y n é m e R
k e y
k e t e z ü F
z a
k e n g é s k ü z s
- l o
i g é s i m l e t r é g
p é z s
- d l ö f n o y g a n y g o h
r é g e m
z e h s é t - m e z s -
-
t á t a l o d n o g - é n e l e j g e m r e t z s i n i m ,
i
g é m
n a b i a j
a
s
t é s
é v ő t e h e l
t l o v
a
y g o h
s e g é s z s é g E t t o t í d r o f
i B
a r
György-nek tóf
i t e t r ems i
y
n
é m e L
. J
. r D
g á z s r o a i c n a r F
e
t y n é m d e r e t r é z a
e
y g o h
c é V
. e b é z s
i a l o k s i ő f
i
i n e b e z s y g
e H
y
e v ű m y l á d a k a
a m
. k ü t t ő l e
k u y n á m o d u
j
r é s c i D i
u
l m e
t e k ü g é s t t e z e v r e z s
k
g
k a s c
a s á l a y g r á t n e s ö n ö s c l ö k k o r
, n i a j b á s a h
k e n s é d r é k
, e g é s ő t z s e k r e z s
e m
n e
n
s é n e l k D . k n u t t a k o y l , e b é z s e e a j t a t k e d i n ü z s a n k u g Pásztortűz k e n
, n o s s o k l a
r á j d n i m k e n s
l
t ö z ö k
n e b -
t
l
,
g
A
c
k i
,
a
p a n n e d n
e r s é d r é k . 6
z a
y
r o k k a
é v
,
y g o h
i m
g
a
m e t n i m
t n
. 1 2 9 1 (
n o k i
l ő r é j e r e t e l é
i m l a d o r
t r é a t t a t l á r t á h
a t z o k o
k a n k a z s á z s
, k ü z z e r é
a z s s i v
A
- t á l á
s
k á
t e k üm l e d e k s e r e k
g k
e g e
i m a
, l ó r k o z s á z s i z a
l l e k
. n e b t e z ü f
e r s é d r é k
i m
, s e y l e h l
l ó r s á m y g e k o z s á z s i m
o k
a b s á z o k l a l . e t e z s é v ű m
z a
t e k e y n é v r ö t
i m l a d o r
l e H
a
y g o h
i
s c é v s o r a m
s i l á i c k o t a z o r
g i d e p g á t
a d o r
t t o
i
p é k ő f
. k i t e z e v
t a z o r á t
y g o h
c é V
t
a
n u g á s
e m
l
z o h á s á
a
o z s á z s ,
k ü t
t u a r
, a j t á l
. k a t
l u n á v
t
a
l ém
t
r
s
b b e s e y l e h
i m
r
a
s
.
i
r
k e y l i z ö r
z s é v ű m
a y g a m
t ámá z s
l ém
a s
z s á z s
t e z ü f
. 9 1 9 1
.8
A
e t e l é
i y l é d r e
i m e l
z A
: t á y n
t e z ü f
l é m
.7
n é v l
A
e r t e l e t z s i t
ő z r é
n
t á s á t z s a l á v y g r á t
k a n i b b ó t u
t a k
a
t a k o z a
k o
z E t a t
, s i
a y g a m a
k e n é t e l é
z a a j
a t ó
a y g a m
György a z z o h
h c i l l i Z ó t
i y n o z s s a
y g e
- e z s
l g e m
a k o
i v
l ő r é z s é r
ő s l e
k o
Lajos
í d r o f
t á j á k n u m
k e n k e l é l - i f
á
s á m y g e
, s i
t e k e s é v k e r ö t
n a s o g á l
o z s á z s á t a t
- l e z s
- á m l u n a t n a b á s á t .
k e n é s é d
z a
z a s
a
a
i v
k n u r o k
, n a b b a t á t a l v á t m o l
t o z o h
t é g é s ő t n e l e j
. n e m í c
t á t a l á r í b
k a n i a y n o z s
i a k i t i l o p
a
a j t i y n
t
l ü z ö k
k a n a t
. e r s e r e d - é v k e r ö t
t
- i á b i h
y g a n
y g o h s
- j á f
a y g a m
-
p é n
m e n k a
, k ü t e z s é v ű m
,
- l á d z a g
y g a n
- a h
k e n t
. n a v
i K
-
t
H
dr.
i y l é d r e t a h
.
t
r
t t e d z e k
s
. n o k i
t l o v i m
- á b a z s p a l a m e
t á s u z r u k . g u a
a m
. k á z z am l a t r a t
s é
g e m
b b á v o t t é h
r e k i s
k u g - ö k
s
-
e t n i z s Ő
s i
a . s i
a t j a r
t s é d e l e z ö k
- j a h ó k á z z ú h
- z s é r
i m l e n é t r ö t
k e s é z a
t é t n e l l e
- r ö t
b
a
, n a z ó j - s i
- l a d o r i
- ü t e z s é t í p é - a p i
. é l e
- e F s
r o k k a
a
- e g l é z s e b i y l é d r e , e i n l e l e f a Raj- á z s - r a t a
k n ü y n é m e
s é
a r á s á l a y g r á t
a
g á z s r o
- n o l a z s
- e t r e k i s - r a k a
t t o t u j - t u j ) . 91 -
- h t r e b l o F s e g é s z s é g e - o z s - á t a h ,
- ő l j e f - a h n a b b a
e m e
a m o
n
s é s c n e r
i k
, i t e t r em
- n e d n i m - e n -
g e M
i m a
,
. t í pé
- r em s i
a n z á g i e l t n e d n i m
. e k é z r é
n
k n u t
s é a
s e m e l n
g g
i
y g o h
a m d n
l e k
j
i M
. é n
, k á j
l e z s
i t á g
k a n n a
b b e j
, k e n p é n t á g e r
, k n u t z í b
i
, k n i á r k a t
l o v g i d
t a g u y n
,
r e b m e l a h
l e
a s e t
n ű r ű s s o n á l a t
á v n
m e
n
t a k a i
i g a y n a
t ó j
t á g e r
, k a n i s z
i s o r á v á m
a
g e
e i
l
l
l ü s
a
y g e
t
r e m
, l ef ,
t t ő n
t n á m o r o
n
z a
á m i n
, i d z e k
é y n é m e
s
l
. 01
é v
A
” . k a n l ő t t e l
á
n e b z s é R „
i
t e z m e n á H
, ó l s a g a m i k - k é z r é ű m :
l ó b á j
l
o m
e d
t s
l
, k a t
t o d l á g e m
l e k
, t t ö d ő l j e f i k
e z s é v ű m
s i
A
. t n á r i
n r e d
, k o v i t a v
, k á t
l á r ú t
l uK
, k a b b a s a j á y n l e k k e n e g
á m y g e
b b ö t
k ó t r a t e z s
s
k u m u
t
, k ü g é s s e y l é d
. t e v
t
a k o m á
, g é s t e h e t
.
l
n a v
l u h l o h a
n a b g a l
. k e b b é t n i z s ő k a s a m l s é
l a k
a g r o z s
k e s e t e l ü s c
l
k o
r
a y g a m
ó r k o r
a y g a m
l ő r b b e l e z ö K
l
a mm a
l
t n e g e d i s é
k e ü r
í g e m
k
á m
, k a s o t a v ó : g a l i a k
a k o n á m o r
e d
s é
, t a h l á g l o z s
s é
á
r
:
a y n a
o M
z s á z s
. e r s é z e j e f y g a n
l ó b á j
,
y
l
e m
t n o pm e z s
s é
s á k n u m
ő l e t z s i t
s a m l a g r o z s
l á
s om a l
: n e b é t e t n i k
j a h
é m
.
e r s é l é
: g a l
n a b
, ő t e h i m l a d a s , s e y l
é b s é v e k
g a l y n o z s : g e l
i me l
, ó t r a t i k
a
J.
, ő d . ó r
g a l i a k i h t e i n t e t r em s i
s e g e l s e l e f
l ó r k o r a y g a m e k e y n é m e
l
z s e l
s é
é v
l ó r
n á m o
s n e g i l l e t n i
, s e y l éme z s
m e
dr.
n
l e
a
j
n e b t e z ü f
i t á r a b
j ú y n
, ó d
i v
l e z S
, s e t e z e k t e v
, s e t e l ü s c e b
l a k k n i ó s a v l o
a T
; k e t t e z e v
é b s é v e k
, k a b b a s o g á s t á r i y n
ó l a v s
s i l á i c o z S
r k a y g
a e v e K t t o
l u K
t á j a s
n e z e h e n
s u k i g o l
, s eme l l e z s
l
t
n e b k ö r ö k
h
. t e z e k k a n a s s a h t
s
l á
t a l r o k a y g
t
n e b g é s n e l e t s c l ö k r e
,
n a ó d n a l
a r ú t
, n e b k e t e l ü s e y g e e b é r ö k
l e z ö k g e m
e d
.
t e k e t e z é n
n á
a
k ő d ő l k e d r é
n e b z s é r
t o z o k é j á t
t n i m
k a b b a t r é
, t t ö z ö k
n e b t e t n i k e t n a
e p m e b b e
é b s é v e k
l e z S
s é
, k a z a g i
ó l a v
l e k e d r é
n a b á l a t i
a
a
r o p p o
. a t l um l ü l e f a y g a m
z a
y n o z s s a l
l a v á m l a g r o z s t á
. ő z e v r e z s
y n á m o y g a h
í
a
; k a u s á z o k l o d n o g n e b z s é r
n e s ő r e k a t
: n e b t e t n i k e t a
e d
r a
a g a m
i me l
, k ó t r a t i k
: g a l i a k i h t e
. k u s á g o f l e f i m
n e b m e z
. k i z é n e l
s é
n e b é s é l é t
k e t e z y l e h
r
ó j
t u j
s o g a l
e z s é v ű M
t
. ú s á d o k l o d n o g
- é d e k
u s c a k a m
A
n
a
t d e j r e t l e n
b b a j
ő t m e r e t
l
, s e k z é h e n l
, s o g l o d
z s á z s n e d i v ö r m e
- k o z s á z s
m e
t e sLemeny
k i z s t á l
k é d e z m e n
t
s i l á r ú t l u k l á
n a t t o z l ú t
- r e z n o k s é
é s s i k
. k o z s á z s s é
- e d i
é b s é v e k
. k a t l o t á l r o k
s
, k e s e g é s t e h e t : g e l e d
é b s é v e k
e k n
z A
. k e ü k é z r é k ű z s
- e l b o r p
a k o
b b a j f i
l u á d l é p
: n e b é t e t n i k e t
, g é s t e h e t t t
, y n e k é v e t - e t
- g á s a s r á t l a t z s a ; t l e t e g i z s l e -
- r á T
n e y
- o k l o d n o g - ő l e p é t - a k a - ö k
és
. k á j t a t
k a n s á t á l n á t e r é n
. t i a k ” m e
s e t e z s ém r e t
t n o pm e z s
k e k é t r é n a b á l a t -
- r e z s - s u l
- a b
n e b k ü s é z e k t n i
- z s ö
- n e m a - e k b b a e d - t á - k o s
é b s é v e k - e b A t
. k a s i l á j o l - l á z A
- ö k ó t á l
, k o s u n u t
n a t t o z l ú t - i t i l oP t
k é d e z m e n
a - i k
, i z g é v
e m e L
l
n e d
t a k u t a l u g
, ű t e l ü z r é
r k o m e d
n d ó y n
—
g i k o d a z á z s
i a k i t i l o P
n e s e y l é z s e v
. i n d ő r ö t a
k e g é s t e h e t
a
i m é N
i s a V
k e n i k
n á l a t
z s á z s
t
, ő t z s e k r e z s
n a b m á z
a
a
n e y l i
a s á t i v i t k e j : y g o h n
r k a y g
k a n m a
n e b ő g e v e l
i a k i t i l o p
, a v l o p á
, a t a r k o t z s i r a
n e b z s é r t
k
ő n ü t l e f
a
ó t r a t
n e b t e t n i k e t i z ű A
l á r om
. k á k t i r
k
i y l é d r e y g o h
a
d n o m
a m
t l o v
t e k e y n é t
s é
g i d e p ó t a h l
k a n r m e
k a n s a
n á m o r s
n e b é t e l é
t e y g e
l o h e s
l e v i k a . t t ö z ö k
s é
j
a m
n
e „ y n a
i n l á n z s a h
l ő r v l e
d
s o n á l a t l á
k e n g e b e l
l
e m
n e b z s é r
a
a
t á y n á i h
-
k a n s á d ó z o k é j á t
k u j á l o k s i —
k ü l e v
l a l z A
i k
d e g n e
, l ü k l é n a y g o h
a
, b b e n e l t e l t z a
t z a
s o m
ó j
i z é n
n e b é g é s b n ö l ü k a
—
á d n o m
t e v n e z s n e l
. e l ő t
. t r a t
,
í g e m
t e p e r e z s y g e
n e l s
, t t ü y g e z A
t e g é s b n ö l ü k l ó r k o n á m o r a
g
n e b k e t e s e m e
e
í s u n a y g g e m
g
n é v o s s ó i c k a e r s é
g é s s ö y n ö z ö k
u m
á
a
a
n
k a n k a i t
, k n i a k o n l a t a v i h , k n i a t ú
s e y l e h s
. a j t á l
s
i z e j e f t z E
. k i t e r e z s
t
, k a n á n d u t
t ő s
k u t a r a k a ó j
, l ü k l é n a
a v d n o m e
- n i m
í d ó h t n i m
k á j d u t m e
. k á j t í n o d j a l u t . k e n e s c n i n
A
i n á k l a b . i t á g e r :
i k z a S
e D
e n
m e y g e
i y l é d r e
i l e b g á s y l á r i k
.
l e
Zillich, a
t a t
s c n i n
z a
, a l ó r
. k i r ems i N
, k e nme l
a r s á t
. i y l é d r e y g o h
e
i g o j
l ő r y l e m
t t ö d l ü k i k a H
e v ű m
m
a
S
n e b k i k a
, k n i a j t u s a v
a z y n á m r o k n ö
,
a z z á r a y g a m
z s á z s
s é l e v e n á k O
z a
- l á m m e
t e y l e m a
n e b s é l é t
. a n a z s t á j
e h g r o e h G z s á z s
, i l ö l ű y g
- o r
l l e k
l a z z A
a
a
i n n e l
, b b o y g a n k e s é t e g e t j e f
- b u z s
-
k
a r t a z s t á l
t a k o g l o d
t z a
- t r a t
l é t I
- e r m e -
- l e f g e L
t z e
a
- í b
.
- d E a
t
- e l ü s c e b a
i a
- p a k - e z s é r
y g a v , s c n i s
n ö d l ö f i s u l a f
- n e t
k o z s á z s
” . t t o k o z s t n i m
t o z j a r me l l e j
l a z z a
t n i r e z s
z a y g o h a
- n a h s é
s i l á i c o z s . t t ö z ö k
s u m z i n i v o s
s é
- z s i t - e l l e - v é - é t á j
- l e z s r o k „ - e v e k - f i
Erdélyi Magyar Adatbank — 408 — n a t
s
i y n
r z a
d n o m
.9
k a n
l
A
á m y g e
s é
n é t
s e m ö r ö - ó z o l i f - n e r e b
z a A
,
s é
t y
r o k k a
,
e m
z a
z o h á i f
k e n é s é z e d
e m a í p é
l u k
n e y l
a
n
, k i n ű t - l é z s e b
s é k a n s
i
k a n z o k t a t l á n a b
l ó r á g á s l á v
t e p
r
az -
l
,
.
Korunk g e m
y g e
z
a
s
r
t ö
r a t
a s
t
r
á m á z s
a s á d
l
l u k
a
a s á d
l
k n u r o k i m
t e h e t
s
t
. l é
i m
á k n u m
t
i y n n a
á m
i n mája.
s o k t a r i
,
—
t am
Pécs mann MINERVA.
t e l ü d n e l
s o t a d u t n ö
s o l a t a i f
t á j
g é s ő t z s e k r e z s
s é s
s i
n e b é t e l é
i me l l e z s
y l é d r E
a i f ó z l á
m e
n
a
h
, t t ő l e
a j á t r o p
, a i f ó z o l i f u
g
a m
t á j a s
a
k a
s
c m e n
t a k á b i h
e v z e r e k ö y g a
e d
, r á b
ő l e
a j r á t
e m
g
é m
a r ú t
h
r o s g n i
l K
g
a
e m ó t
a j t á l l é m
y g o h
,
l a g g á s
e r s é r em s i t e k n i m
v
n a b á n
t ö z ő y g
l ó r r a
- e l me z s
d i v ö r
a
z e
. a i n a t
l ő b i g é r
n
a
m e
h n
n e p p é l e z s m e
a
n
s é
n e p p é k g i d d e n a s e t n i
e r s é t í s
s o y n o z i b a r s á t o k
o h r
t
e D
g
é M
i v
s é
á k A
. a s
y g o h
r e m
, a l ó r
. a l ó r
e m
z E
i K
k a n t á h a
n e l e t g é v Á
t á g á s l á v m e
d a b a z s a
m e l k o s
s
s e j l e t
l
g
, n a b á i d n I t
a
i s c l ö k r e
l u k - l e
a
s é
n e g e t e b - r o t á b
g
n
y g
s é i m
s é l á v l u k
- z e r é n a
i
t é g é s z é h e n
r á b a h
a
r
s
l
.
a
a
g
s c n i n
a
é m
g
a
k a n
k ü z r á v
é k o z s
e y n é m e
k i
é m
a k u j
l ó r k o r a y g a m
ó r k o n á m o r
a y g a m
- z e j e f e b
t e z y l e h
, t e k e t e l e l e f
s c n á v i K
- á z s k o
z y n á
l
é v
i H
. e v
s é d r é k r ö k
t o g á s ó l a v
m
s é b b ő l e
l u k
i b
m e
e
.
t a g u y n
g i d e p
i v
a r ú t
z a
e m
a h o s
r
á m
l á v
t o t a v i h
s é v k e r ö t ó l a v
m
t é s é g e m e r k n u g á l
s i
n o y g a n
á m m i
g é m
z A
Tivadar.
Szerkeszti
s é
k a n
t
l á v
i y g a v
i M
i s ő v
m e
i
t t i
a g á l
a g á s
n
t j e r
a
n e s e v r e z s
s
a r ú t a d o r
s á d l o g e m
. n e b s é s e r e k
ó z o h
y n é m d e
r
ó z o k l a l
k a n t , s i
i
a i g r e n e
k a n á g
t n e l e j a g á s
n a b á l a t t
k e
k ő d i a
, t t i
, n a b n á p a J
, n e b é z s é r
, k n u l á n
n e b k n ő d i
j ú
m e
n a b á g a m
t e k e g é s ő t e h e l
l l e k
t
t ü n e d n i M
e d z ü k t
l ü r e m i k
k ő r e
e d
í z s e f g em
a
, k ü z z e r é
, e r i e r e ő t ü
k n u t n i p a t
r
s
z e
e m
V.
a i f ó z o l
o g e m
a
a á v
t n e l e j
a t ó
n
l o h a
n
z a
l ú t z s u p
- e T
.
y n é t z s e r e k
j ú g
m e
n a g r o n a b á m l
k n u t á l
l
s
s é
e z s é r y g e
a t e t
ó t a h l a t z s a p a t
t é s é r e v k a s c
s ő g r ü s
i y n n a
ság,
n e b - 1 2 9 1 l
e t t e t r ems i z S I E . 6 2 9 1
évf.
k a n
, k a n z a g i t
o g e m
ő l ü z s e f a r ú t
a i f ó z o l i f l
a
a r l é c g e m
s é
z e
m e
i v ó
l l e k
k a n á s á t o k l a á j
. l e
s e r e k ö y g
—
t r é z a
l u k
- í k a l a i k
t a k o t a l u k a l a l l e k
, a i n a l z s o l e f i
. s i
é m
t
n e b m e i mm e
k i d ő l r ő l e f
- s a l
ó z s t á l
g é s t
z a
. m e n a
a a r
i n l é z s e b
r
Brandenstein
i v é
t z a l u m
n e s e j 1—5.
. e i n n e l
z a
y n á m o d u
. i zme l l e j ? a
- á s l á v - á g á s l á v n a b á g á s - o l i f a -
s o y l ú s a y g a v l o h a l a v g á l
e i n z e k t e v ö k e b a
- á s á d l o g e m
s é
e r t e l é a r ú t
a
a i n a d l o
k a n á s u m z s É g
t s á l z s o l e f s é z a
s é
- e l e
- s i r f l e f s é
- l a á j j u
v í z s
k n u r o k - á d l o g e m , s o y l ú s l l e k
E
a t a r i ó y l o f
k e n y
l e z s
n a b á m á z
válsága
n e b t e z ü f ő s l e
l ü v í k d n e r
g i d e p
i me l
l.) 5 2 2 (
o K
és
Béla:
t n e l e j
a m á
s a m l a t
Minerva t l u k a l a i a j t n o p p é z ö k
a g z o m
t e h d e k e r ö t
i v
á m -
k n u
metafizika a
- s a v - ó y l o f
e Minerva. m
. n n e f Társa-
. n o j d a
i M
t k e j b o ,
t i eproblés
, t a k o l e r y l A
s e g é s z s é g e I k i
, i n e t í r e d l e f
r a k a t a k o g á s z a g i szám. a s é b b a s a g a m Thienel l e k t
ő l e l e f g e m
v i
t á h e t
i k l e l
i d ó l a v Báró
. k n u t a h d a l a h l
, k n ü t e h t
a i f ó z o l i f
a r ú t i v
, a r r a
e v i m
t
g e m
- k o t a l o s c p a k
a j t í l l á e l e b
, a i f ó z o l i f e D
n e k e y
t o z o r á t a h
n
p é k g á l y g o h l
a j
l á g e l
y n á m o d u i
l l e k
e b g é s n e d n i m
r e b m e l
k a s c
l é c
t
- é c
s o t z i b
m e
l ü k l é n i v
k a s c
g e l ő t e h e l
a
- g e l
e m s
- g o l a s r á t i n d ó l o t a s c
. n e ő l e l e f g e m
k e n n e
- é v k e r ö t n a s o t a d u t a h
n a s o t a d u t
t o p a l a
, d a
t a h l l á
- é k g á l y g í - l e t
b b a s o n á l a t
r
k e n s é
A
t k e j b o
K e l e m e n .
- i f
Erdélyi Magyar Adatbank — 409 — Gál
e v i
Dr. A
. t j a h ó t e g é s y l é m k a n i
s é
t á g e r
k a n n á m o
a
t o g á s ó t
,
r
- ő z g é v - l e j
” . n e l l e
a t d a n e t s i i m
z a
z a
t t a l a
, i t e z e v
g
l
a n l o v
m e
b b ö t
r u
b b ö t , k i d
z ö k
ó l o k e
n
é m
s r o y g e m
a H „
s é v k e l e s c
s o m u
k
l e l
, g é s
n á m o
n
k a n á t a k l a
—
r
a
. i a s á n
i k l e l
i t á g
ő z n ö
s é t n i h r o p
,
e b é m
, k e n t e z y l e h
t
n e m a
r
e p m e
t
l ő t k e y l é d e v n e z S s r o y g
k e s é r em s i
ó l a v
k i z y n á i h
r é g em
k e y l
l e f
ű r e z s
t n á r i
n e s e j
d u t
e y g ü
l e T
t á s á t í l a i n e g
i n e t
e m
t á j a s
a
y
, g á s n o d j a l u t
e m l e j
z e
a
l e f t t ö t ű f
e r s é v k e l e s c
, k i zme l l e j
t é g é s y n e k é v e t
. e k é z r é
á m
a z j a r m e l
a m
é g g é s e g n ö y g . a n l o v
a m l
a r s á d a k n a l
t e z e k t e v ö k
a
a
y
y g e
a
, z s e l
, e g é s ű v í z s ó J t e l é
e r g é s n e l
- ű v í z s ó j g ő zme l
g á l i v e s é r em s i
e m
, k e t e l t ö
i a k i t i l o P s
.
l é m
t á g á s s o t a d u t n ö
i y l é d r e
n a b g á s n á v í k
h c i l l i Z
- z s e n ő d
- l i y g - e l l e z s s é
e n n e b - o v - e r - e z s a
, k é d n á z s . k i z n ö t z s ö -
- s á n a l l i v
k o
- k e y g ü z ö k e D
. n e b
k i r em s i
m e
n
t i k a
l e
, t i k
Antal: - í s ő r e - o s á t a h y g o h - e t r é
s i
Szerb
—
. k e n d e k e r ö t
l a k k o s á t a h
i a k i
t z s u k a
, i l eme i k z a
á r
t
a
z a n ő d
t u m
k e n i e g é s s ö n ö l ü k - s á r í s e y l e h - e j e f i k
a
a j d u t t
l ö k
,
s i
i a k i t p o l
g
l
t a k
, s é z e k a r á k o i l e b
s o y n , t é s é d
í d i v ö r
, z o h s á r í s e y l e h l á n o i c n e v n o k
l
a v á
j
s i
n
y
n
. k e n s é l
: z e t
r
H
a
t
a
e m
á k
l
i v
n e l t e t e h e l - a n z e
a
, e b H
n á t u z a l l e k - o l k a
: t e z y l e h
l . l e
,
a g g á s t l ő d
l ó t
n
g o l o d
a k i z i
.
g
z é h e n
d n
a
g a l
n o y g t
t
é m l
t z e
s á v
o m o k
e m
r
t n a k , y l á d
”
.
i
k A
i a i f ó z
a
t e l ém
t l o v
a v z a y g á e b
b b á l a g e l
y g a v
n e b z s é r
i
f
k a n
0 9 t e k
v i t
t t ö z ű
i
i n r á j l e : k n á i f ó z
n á v l ó z s y g ú
i
e m s
g e m
g e m
a
a
l ó r
a
ó m
g
a m
t n i m r
s é
, ő r e m
á m
,
y n á m
i a y n á m z o r á t a h
g á s ó l a v
a
a k i z
. k e s e g é s t e h e l
m e
s
a k i t i r k . k a i a k
, t á s á l á g s z i v i z s e t l ö f
i z s e t
l ő d
á m e
n á
m e
j
á m é
l b o r p
t
e d
n
a k
l b o r p
a i f ó z o l i f
a r á s á z o h e r
e y g e
s é
ő t m e r
k e n t e t e r e z s
k a s c
a
a j
t a h d a
a s
y n é t z s e r e k
t e t e z e v r e z s
a
l
t e l é
ó l a v
a é
k a s c
a i f ó z o l i f
s
v é
t e g é s s e r ü l ü k l é n
s é
s é
t ő l e k e n e d n i m
r
i
g i d e p
l
r e M „
f a t e m
e m a
j
s e p é k
s e m e
g e m
l e z s
é m
l e f
a r ú t
ó t r a t i k
ő t e r e z s
n a K
l ő t t e
i a k i g
ú r o g i z s
y
e y l
á m é
f a t e m
, a j d u t
b o r p
t e l ém l e k é t ó l t á g
n
k a n k á i a h
i a i f ó z o l i f i a k i t i r k
t e l ém l e t e r em s i
y g a v
ó l a v
e g e y n é l
n e b k e z e
t
t e l é t í ő l e
z s é g e
e d r e F
s é
e m s
t
a k i z i
t e l é m l e t e r e m s I l
n a y l o l e f
. l e a
y g a n
,
l
j
. l ü k l é n
y g o h l
k é s é
. t e h r e t m e
, t e k e z e
i a s á d ó l á g s z i v i
. t t o t a h l a y g r á t
a
t a k o s á l o d
i a k i t i r k t e r ems i
l ü k l é n
b b a j ú
m
a r s á z o d l á
r e m
m e l
n e y
. n o j d amá t
- r o z s
g
s é
s um z i n a i t
n a b á
—
a k i z i
t e l ém l e k é t r é a
a m é t
l á y g e
Igy t í z s e v
l ü l e b l ü r ö k z a
t e g é s n e l t e t e h e t k a s c s é
z A
g i d e p
s é
t n i r e z s
k o g l o d
- o l i f
s é
e b k e n e y l
s o g á s ó l a v s i
- o y n l ú t
r
y g ú
a
s é
k e y
k a y g r á t
A a
. eme l l e z s
ű
z s é k t
l u j ú g e m
- á l l a v t z E
, k a n t a r a k a
a
t
i m
a .
e l
A
l ü k l é n
é m
k o y n á m o d u
n á l a t
i n a d l o g e m
i
t A
l l e k
i v l e
f a t e m a
f a t e m
e r é y l
a
n a v
t e b e y g e
, t é l e f b b a j ú
t a t um
a r á v a j
s á d l o g e m
A
n e s e j l e t s o y n á m o d u
m e
s o y n á m o d u
i n z ő y g
ü g é s ő t n e l e j
- b o r p
a i f ó z o l i f
; s é l p é s c mo l a g o f a k i z i
, t á l a g l o d
z a
a
k i z e k t e v ö k . g g ü f
i b b á v o t n a s o t z i b
s é s C
- í v j a b n o y g a n a - a k a
t s e t
l ü k l é n l ó j . s i - o l i f - r é ,
, k ü j l ö r ö t - ó z o l i f -
s e j l e t - t e r em s i
ó s l o t u
- e t e l é t í ő l e
k a s c
- k e j b o
n o g g e m
- l e t e r ems i n á v r a k a
t t o t í d r o f k a n n a v k o g l o d
s é
a y g r á t
a
ó l ó z s e y g e g e
l ü k l é n
- t e r ems i
g e m
a
a t z s i t f a t e m —
- t é l
s é z e
- á
é m s
r é g e m
g á l
t
- i f a t em - a h o s
- i z i f a t em -
, t á k i z i f a t em - i g o l a k i z i A
- e t a
n a K
m e
e s é t
8
y g í
n a l a t y g r á t y g r á t
, t t e t
-
t
, s é d t
b b e y
i r em s i s é
k e n é g e y n é l
i g e m
- o d u t b b e s e m e
i m a t
e d z ü k n a K
l l e k s é
z a z a
l u d a b a z s
r o k k a
e r é n e l l e
. t i a j p a l a g a
- s
t e h
n ő d
l
t
l e v é v gung
ű v e n y g a n b b á v o t
ú r o g i z s s é
f a t e m
k i d ó d l o a
t t
t a k ó i c á l u k e p s
g a m
a
l a v á m o d ó r á v
, e b é r ö k t
ó i c k u d
l á g em
o g e m
n e l l e
, e l l aH ( Philosophie der
, ő z r e z s
. e i n e t í p é
e m
k a n á y g r á
y n á m o d u
s u k i t e r o e t
— 0
e y n í g e m
j
i v
y g o h g á t , n e b
k o y n l b o r p
t u m á r
í p a l
l
n e b m e s é
) 6 2 9 1
í
. k i l
r k a y g o m o
t e v z ö K
s ö b m ö z ö k z a
és
a
s o y n o z i b t
i t
á m r o F
k u j d u t
, a j ó r á j e l e v k a n s á r
v l e y n z A
n a
i t e t z e r é í
s á r í
, e t e z e j e f
j
látható A a
k a n k n u
z e s é
ó z o k l a l g o f
z a
a r k á m é t
ó m , a j
s á d
i k a
a m
l a g
k a n á
nyelv. . n e s s e h e l
b b á l a g e l
z o h g á l z a
s e j l e t
l u á t a d a l e f t
r e b m e
d
é l e f y g a n
, i l eme i k a
. c
t u z E
, l a v á k i t i r k
a g g á s s o y n á m o d u t
a k i z i
g
s é
, k e n i e s é z
a
. k i t e h d ő z ű f
z e h k e s é t
s i
a r k o s á t a h
l á n ö
, a t a l u g n a h
k e n y
s é
y g e
z A —
i m l e t r é
ó l a v z s é g e i v
g i d e p
i
o
y g o h
r e l u a P l e s s é p é l
n á
s é
s á r í
i a k i t é t z s e
t á g a m
ő t
e z ö k z s e
e m
- é m d e r e
y g a n
s á r í
Zolnai
, n e r é t
z s é g e
, k a n á i f ó z o l i f p é k g á l
i z ű t i k
k o y n á m o d u
- á r ú t l u k
a a
s n e d n e c z s n a r n
a
s o k Á
y g o h s i
y g a n
i k a
a
mert
l
n á p u s c
a r j ú a
s é
. a r ú t l u k s á r í
A
— z a
j d ó m
s i
ó l
n a s o t n o p a h
n a v
s u l í t s
s e v r e z s
á l l é c n ö ,
a
) s á t a t mo y n (
i a i g ó l o l i f
l a g g á s s o t n o p - g á s t t o z o k é j á t - i t e t z s e Béla:
- n o p s á l l á t ő s
, t á s á t j ú y n y l o - é r ö k
- u t t e z s ém r e t a r á k i z i f a t em k o g á s ó l a v - t e z e v t á - e r ,
- t a t t u j e
d z ü k műGrundle-
igazságban
n e s e y l e h - l e f - r é k
n a b n o z a - g e l - a h o s
i n e t
e k k e z e d n i m
n e g i
z A
g i k o f
s c n i k ó z s
v l e y n
z o h á
. s e p é k
t z e
s u k i f i c e p s
. k e n é s é d ő l j e f e y n é v g g ü f
- á v
t ő s
e t é l n e l e j
n
i m a
á m r o f
a t s i n o i z s s e r p x e
i n l o s á y l o f e b á g a y n a
i k a l a
e l é f k o s
, z e h k e l e j s á r í —
z A
. i n l á i n i f e d n
l ó j
i n a t s r e v
k a n i
k ő t
a t s i n o i z s s e r pm i z a - o z i b - ő l j e f m e l e z r é
a s á r í
- e z s é v ű m ő z p é k
m e
i m l e z r é z A a
n e g i - n e t p é l
- z ö k t a l o d n o g m e
Erdélyi Magyar Adatbank — 410 — s o s
i k l e l
l u k
s é
a
a
y g o h
k a n m o
l
a g
, k e n g é s z s é k ó z o d l á
l ő b k e y l t a r i - e j - i s c
t
e m é k d n
i M
i t a l á g l o z s t a d u t t
, m u d n
e m l
- e d s e
y g o h
r o k a y g
a
r
. e t e z r é
o m e m
e y g e k t
á B
, ő s l e ő t
t
t
e k d n i m z A
k e n é t e l é y g o h
l
r
a
y g
a r
a m
: t l á g l o z s
t
a t a r
. t a d u t
y g
e m
v
g
a j á r
. n e j l e k t
d n o m a
i t a l
l ő b k á Imre e d
l e v i m
. zs —
XVI.
a
. t i a s i z á f
n
t t o d
z a
ő s l e b
t
a m l
a d
i m l d a r e t t e t
n a ó d
r o k p é z ö k a n n o t
ó l a v a
s o g Á
l ó b á g
k e n t e l é
b b a s o t á j a s g e l e b m e
z a
i a p ó r t i e s é g
l
a
i l
ő s l e
i m e l
f
ű m
i m
p é l
, z a
a
z A
ér-
b b á k n i g e l
y
i ő t l ö k
y
- l e z s
a
- t e l é n ö - t á
j
l a n
á m r o f
—
l l
e m a e m a
z a
. i l k e d
t e l é
a
á m e
-
a
N
t é t e n é t r ö t s é
i
g
,
l
e
,
t e l é
t
k o s á i B
t
l um ,
s á r í i z s i v
l ó b á s á g
z a
n e p p é t l u k a l a
k i d o k s u n t
í m á n ö
i M
n
z a
l
y g o h
. ó i c k u d a v
t n i m
s é z e k é l m e
t
k a n z A
r e b m e
s á t o k l a
e g é s t
z a i m e l
. e r é s é r e m s
z a
i g e m
t em r e t á r l u p a l a
k á k n u m
r é z E
s
a a m
. a r á m
t t o z
z A
) . n e b
s á r í t e n
a t a d a l e f
(
z a
. k e n l e p e r e z s
A
i m a
m e
k i z e k n e l l e k á t k o z s
t s á r í t e l é n ö i s e r e k
t ö g öm n
.
t
ó t a h l o d n o g
, i m l a d o r i
s á r í t e l é n ö
a
e m I
t e n é t
. k a s o t a l o s c p a k
i y n g e m
r
a
k e n é s é
y g
i k l e l
a m
a
k e y
l
l
é m
e m a
k e n é s é z e k t e l e k
t i e r e k ö y g
n a l t a t a h t á l
i me l l e z s
r
a
y g a j
a m
l é C
kezdetei
A
Károly:
n e b y n é f
i r é
m o
s i
á
l
é m
h
a
n
e
a
önéletírás . k n é l e
l ö K
y g o h ő l ü p é
k o s
s é
t r é z a
e
g i l a ,
y g o h
.
n o s s é
i z s e v
a r
g é s n ö z ö k
d n o m
á k k o s i z á r f
l á g e m
i
k e y
a
a m
l
á v á m é s
, i z r é
t o t a d u t z ö k k i z o k l a l g o f
b r e z S
—
a g á s n o d j a l
y e s c
e v é r e z s d ó m l ü r ö k
, i t e n é t r ö t me l l e z s
l á g e m
k
Máté
j ú
r
l e
l
í p a l
. a r á m á z s
i m a l a v
í p a l
n ö d g e m
- y e s c l ö K l a t n A
a b t a d u t z ö k
e m
k o s
y g ú
; e s
y g o h
t r é z a
, l ev
s i
m e
t e n é t r ö t mo l a d o r i
a
l u á s á n o v
e t t i v
ő zme l
- e r e z s a z a h - e d i
i m e l
á g g á s ó l a v
s o t á j a s
e m a
i n é y g e
l ó r s ám
y g ú
. i n e t n i k e t
ö g ö m
t
e b m e
z a
E
i y n g e m t e l é
k e n e t n e l e j k a l a
, a m r o f n
a
l u n á v l
, k a n á g á s n o d j a l u t
e b m e
,
n e b t e l é
i n s e r e k
. 0 5 7 1—5 8 5 1 (
r
ő t e v p a l a
, t z a
n e s é t n i k e t y
t a k o s á t
t
t
t a m a y l o f
, ő s l e b
n a h c e m
e m
, l e v éme l l e j
d e P
t
i m r
s á r í t e l é n ö ő t e t k ü l
t a k o s á l u n á v l
a g z o m
s a m l a k l a i m m e
a t s i v i t i z o p
a v á s á
r
, t i e l e t é t l e f
)
g o y g a - u t
- l ö f - á t á l e b
- ó l á g s z i V a
, k a t l u p a l - á t -
i t e n é t r ö t
i e y n é t
y g a v i
l e m e
y ,
s i l á u d i v n i
k a s c
! e r e g n e t y n o z
i n é y g e
r é - g á s ó l a v
k i t z s e v l e
i
t
n e d n
t k e j b o
l
a
n e d n
l a v á s á z s á h j a h t a d a
- é t r ö t
l
, a b á j
t z e
n e v e l e
. l ó r t a d u t r m
z a
t e l é
t e k ü k é t
ő s l ü k s u k y
n e z s i h g
, t é j e r e
i r e y n
t o t a d u t
- o z u b e D - i k - a t
z j a r t e l é n ö t n é k i e y n é t , l a z z a n á t z s i t - t e l é - o r p e r , e b g é v z a z e
i t e n é t r ö t
. k n ü t e z r é g á s ó l a v s i - l e z s v i
s o g á s t á j a s n e g é s n e v e l e k e z e
- á z s - l e
- o r á t a h - m e z s
- r ö t me l l e z s
- z s e - a r á g a m n ö i n é y g e
i n t a t u m i k
önéletírásnak z a .
, t i a smagyar
e m
z a
l ó r á s r o s l e j
y g í
l ü n e l t e v a
? ő n
, z j a r t e l é
, j a l a t j
l á n ö
e m
s á r í t e l é n ö
ó v g u y n
, k ae n
y g o h
, t s á r í t e l é
k e y
s é
l ő r éme l
g e m g á s
a l a d l o
b b ő s n e b g e l t g e m
z a
e m a
k o
n a ó l l
,
é l e f
. n a v
t m e r e
l á z s a b á g a m
a
l e z S
t n i m
l ő b y l
. a b á r o s
y
u m
ó i c á m r o f e r
i n é y g e
r e b m e
V X
a
e c n a s s i a n e r
l a v l
s i l á u d i v i d
a m
r
á k k a s o t a d u t r e b m e
i
t a d u t n ö
s á l
i m e l
i y n t e l é
z a i M
s o t m o
r é
s
l e v i e m l e d z ü k
a r á s á d ó l á i c
k e g é s e r
t t e t z s e l j e f .
i g á l i v
n e b é j e d i
b b á v o t
s o s á l
t ö d ő d z e k
. a s á l u k a l a i k i y l é m e z s
a
á z s a b á g a m . k i z s e t i
t y l e h i m
í d z omő l e
a r ,
g é s s e s c
t e z s é v űm t e l é
l ó r i a y n á r i s é
t n i m
a v l u d r o f
z a
á k n u m r e m
i e l e t é t l ö f
n e y l i z a
t n e z S
a g a m
a z j a r
Gálfi s é i k é l m e
A
l e j
XVIII. - s á r r o f
a
m e l e t
,
. t t e t e z e v
, i k
s i l á u d
g i d d a
ő s g é v a m
s á r í t e l é
i ó r í
t o z y n á i h
a
t e r em s i k e l é l
l e v é s é zme l
s e t e z s ém r e t „
l a v á t a t i h á a
s i l á i c o z s A
t o z o k o f t l u y n á r i
l
. zs
. t o z j a r t e l é n ö
g e m
, t t o d ó t a t y l o f n e b é t e l é
l
t
s é
l ó r i a y n o z s i v
s é d e k l é m l e y g ú
A
t é s é g g ü f e z s s ö
t e l é n ö
l
t t e t z s e v t l é c
. l ó b - 3 9 5 1 János
A
t
r
b b a j ú
i t n e l e j
e b m e
l e v é s é d ő l é l me z s s é
XVII. s é
XVI. t
f
n e b y
e
í m
t
z E
l
z A
k á j
, t i a g á s l u n a t y g a v
i k ,
z a i y n
i t a l a t z s a p a t
- ó l a v
s é
t
l ü z ö k
z a
- n ö
a
s o g Á s
ó
, k i d o s á m
t i a g á z s ó j z a
e k d n i M
s e k é d e r ö t l l á
n é t e d z e k
- n ö
z a
l e v i e v é
s é
- a d u t ” ,
a
a
. z s
a
ű r ö k s e l é z s A r g
- n a l l á
s é
s á d ó z o t a d u t z a
g é s
n a b n o z a
- u e
t é l
- g ü f e z s s ö
z a
á d n o m z ö k
- em r e t
z a
e b m e
l u n á v l
.
b b ö T k o s á r í
- z ö k
s á l u n á v l
- i k
s o t a d u t
- l a d o r i
- l e z s
- n o t b b a
a t z s u p
k e n é g é s ő t n e l
n e b ő t
s i l á u d i v i d n i
y r o h
- g i s Z
, e z z e r e z s a z s s i v - l e -
- t e l é
- 5 8 5 1 Martonfalvay
- i v i d n i , k i d ő d z e k
s á r í t e l é n ö b b a j ú
- i f a
- o s o g á l i v l e f - z i t e i p i s á l l a v a
- n e r e f f i d m e l e y g i
- o r i - r o f - m e a
a
. h t a k t n e z S - n i
- á s s o t a d u t z a
k a n á s á
g i á d o
- d e k l e m e - n ö -
- l ö b t e l é
t e l é r
Erdélyi Magyar Adatbank — 411 — s é
l e j
l e f
s é s
a
y e s c
l á
t é t e t
t á s um z i g
n z a
a t t o t í l l á
ó d n a l
ó g n o r o b
ú s á l a y n r á z s
- z i l á t n em i t n e z s
a m
,
l á
t á s um
l ö K
Kölcsey.
- r a t
t
i
a y n á m o y g a h
a r z á h - d á p r Á a
z a
k a n d a z á z s
s é
ő l é
i m l e n é t r ö t
t r é g a y n a
,
a m
-
s e s c e b
t
ű m
g
a
k o
r
I X
ó z o k t
t e z m e n s é
. X
m
a
E
m e
.
a n o v r a y g y
s e k é t r é s é
í
l
e m
t d a r t r é i e t
k n ü t i M
a
e h
. é z ö k
n
, k i z o t r a t ű
ő zme l
s i
e
b m e
n
z o h á j a f
i n l á u r t s n o k l e j
n
e d
a h
, n e b
, t l ü r e k
a y n á m l
s o p a l a
i b b ő s é k
u n a
t
k e n i e l e t
a
i
korszaka.
n á t u
e s
r o k p é z ö k
a
a j
r a k a
ó g n o
j
a R
l ő t k e z e
Bálint:
Hóman
n
á
4—3
t d r a h k c E n á t
. o N
.
e r d n a x e
l o Z
r a p
e é n n A
l A
e é g i
t e
r
III.
, e m
ÉTUDES
-
REVUE
a m
a z
n a b á g á s s o s á l
i b
s e j l e t
a j l a l g o f
t é t e l é
a
E r n ő .
a
: e i n t e v l ö f
i m
t z a
a n l o v
b b ő l e
z a
t t e l l e k
t t o l o h
o m o y n
g a d z a g t z e g
a
n ő d
s é a
y
j
i m
a N
i
s i
g
ű
e m
- o p m e
n
t
—
a
l
.
r
Kata i s á i r ó n e l
l j
l a v Bethlen l
renc.
) 2 0 7 1 Misztótfalusi
—
s i
. a s s a t
é m
t t o z
i n
e v i m e
v
ű M
a r s á l
, g i d d a d n i m
Mihály t e t e n t
s o g Á
. a n l o v
t t e t
e t e l é
a m
.
a
m e
i k l e l s
t
n
e v i m
i m , a z Sándor
m
e b m e
e
N
n e l e t
n e z s é g e Ottlyk
t i e s é z e k é l me a t r í
) 8 6 6 1 (
s
Kozma
t á h
n a b á g
t t e z e k t e l e k a s á r I
e r k e z E
. l őb Wathay
k e s é z e k .
n a ó z o k t l e z s
i M
n e s a k i t i l
Miklós
i k l e l
, m e l e d é v
á k n u m
z A
r
l
a j l á l a t
ó l a v
í m
a j á i r ó t s i h
—
g
r
e
György
a k k o S
n e b k é d e r ö t e t n i z s
a n
i me l
n e l e t
, g é s e t n i z s ő
l ü k l é n , g é s s e y n
s i
a m A
s o t a d u t
. t á s á l u k a l a
e m
a
t n e l e j g e m
a r n ó r t
t
s o y n
s e j l e t
t á
g
a
t r í
z o h n o
z A
ő z e j e f i k
l gróf
y g a n
i n é y g e
s o r o z s k o s
l
k n á r
t e i n é y g e
a
l u bm a t s
Ferenc
. k e n z e k t e v ö k
m e
- e n é t r ö t
a t r í
i k l e l
n á s r o s
g á s g o f
k e z E
- é l m e - a n o t a k k n u p a k
y
t e t e h r é m
t a z á l a
a m
z e m e
k i d e k l e m e i k t e p e r e z s
—
y .
a m
ő s l e
ó l a v
n e b k é
i a k i t i l o p
k a n á g á s ó l á v i k
k a s c
i ak i t i l
e k l e l
n e b é s é r é t a
ű h
) 5 4 6 1—2 7 5 1 (
, ő s l e á m r o f
k e n é t e l é
ó l u r á
, a s á r í t e l é n ö
a m
i s é z e j e f i k
, a v z o k l o d n o g l e
i
a s á r í t e l é n ö
e j e s l e
e m
u m g e m
i y l é d r e Kemény ő s l e g e l
k o z j a r t e l é n ö
t á m l a g u y n
e m
a z j a r
.
, n a b á z j a r t e l é n a ó l n o s a h
i k a j
l a k k o s
) 3 4 7 1—9 6 6 1 (
k e n é g é s
. a z j a r
e m
d a
Petrityvity . t é v ű m
- e t
- á s ú r o m o z s n a b á g á s g o f - 5 0 6 1
a
y t
gróf
i ő t e v ö k . z S
, t é s é d ő l j e f
n e D
Kis
y g
d a
s
n a b á t a d u t
n e s e j l e t
m e l e d e j e f János
t z ö k A g
. h t a k
i k l e l
t g e M
. z S
a
b b e y n é r e z s
- j a r t e l é
ű g é s ő t n e l e j
s
l
b b e s e k e d r é t
Szemle l ü n e l l ü z ö kHorváth
t n é k a j á m r o f
; ) r á t s o j a L f e s z
k i z y n á i h
g é l e
i
- me l e j y
r e l u a P
6
y g o h
e d
t t o d a
e H
a r r o s
k a n i a s á p a s c
t ő r e
Isten
n
- l a v
k e n é t e l é e s é r é
- é t r ö t k e l é l
- e h e l
, t l ov
m
n a s Károlyi
k e k é d e z n e y g e l n ő d i v y n ö k
o k Á
i k
, a t a r i k é l me
y n á m r
a s á r í e l
, a j l á e d i
e c n i r e g
k i r é
s
t á
a v t a v i h s
n a b t a v o r ) . i y l é d r e
a
s e m e d r é
t e y l e m i
t t o d a
n e b ő d i
t á s á z z a
, t l á n i s c r e l u a P l
t é s éVeresmarty v
. i n t a t d a g o f l e l e v é g é s s e y g ü s u k
m o n
z a
a m
a
ó t a h e b
, n a v
g
a m é
i t n i r é
A
l á b ó r p
d
a
l ő b é r ö k
v y n ö k
ó l á r í b
e m
l ü n
f
l e v ém l e
t e y l e m a
k a n g á s z a g i a
n á s á d o k l o d n o g k n á r
i d e m
y g o h
. l ó r á j á k i g o l
—
t l a y g r á t s
a v r e n i M (
e K
i D
t t e v
. e r é s é l e s i v l e i k e n
) 2 6 6 1—7 0 6 1 (
t s é d
, e t t e t
természetének g á s z a g i a k i g o l
l ó b á k i g o l
, a j l o s á g o f i k
- b o r p
a
,
k a n s á d o k s o k o
a
- i t k e l a i d
z a
. a s á t a h
- o y n o z i b
ő z e k t e v ö k k ó i c á t
z E
A 2 1
a b m á z
v y n ö K l
s e n e
k o s á r í t e l é
, s o n j a S ( z a
t é m l e y g e k
g
, b b i n o t s o g á
ó t í n a t
a
k e n n e n a v
. a s á r í t e l é n ö ? g á s z a g i
a
- r é k -
á v á y g r á t t á k i z i f a t em y g o h
- k e r ö t k n ü l e v
ő t e g e t z s e v g e m
r e l u a P
- e l t e t e h i h z a A
- m e n a y g r á t ú z s s o h
f e s z ó J
r í
a
Kritikai ó r í z j a r t e l é , k n ü n n e v -
n e m e - ó J l ü z ö k
,
z
s é
l o v
s o g Á
m e
r
t m o y n
t á g á s s a m l a k l a , t s é z e j e f i k
l a t t a z y n á r i
- o z i b - é y g e
, s u k i t z s i l a u d i v i d n i
K i s s
t e l é
n a b s á n ó y g
z s é g e
ó l o z a g i r e b m e
k i z s t á j
, b b e s e g é s ő s l ü k
t
i n é y g e
t a t u m
z e
Miklós
t
u m e b
ENNES.y g o h GROISES - o k o f
DES
s é
t a n á b n ű b , e z s s ö
e y g e
n a b s á
i a y n a r
i D
ET
HON-
e z s s e m
m o l Istenbe
- g é v e y l
t
i
; a t a z l é c , a l á n a
n o
k e n é g é s a j
n á t z s u p
—0 5 6 1 ( s á r í t e l é n ö
. .
- a B FINNO-OUGRI-
g
! a s á r í t e l é n a v
. z eme l l e j t t e t e v
t
s e m e
s é v k e r ö t - i s c i k
- e l é - o p
Rákóczi II. k a t
- i k e b
ténetírás- n ö
első
magyar A
Fe-
, t á Bethlen
t e y l e m
Gesta ő s l e
Ungarorum t n e z S
s á r í t e n é t r ö t A
tör-
l ő b k n ü s c
k a n á j ó r a y g a m
r o k p é z ö k
é m
gesták a
s e j l e t
l a t l á s é
k á k i n ó r k l e j
ó l z s á L
- é zme l l e j
t r é z a
t ö z r ő g e m
i s ő
k a s á l á h b b o j
g i d e p
-
n e b i e k é d e r ö t
k e n k n ő z r e z s s o d n o g
- é v t á
e r é s é zme l
l e b a r o k
.
e r
e n n e b
a m n n ö f
-
- e l z s é r
- n i k a d n e g e l - e l
i a s á t o k l a e
- e r
- é z s é g e - i s
- s á r r o f
r é t i
ő z r e z s
Erdélyi Magyar Adatbank — 412 — Dr.
t a k o t a d a
a n o v
k ő d i
i
e r é t
r o k k a
z a
MagyarEck-
—
- a t y l o F (
)
t a n o v
r
y g
r
á B
n e y l
l ó b b a y g
a m
a m
l u m
a
a
t
l
ő v ö j
y g
a ,
Sándor: a
hardtHua s á t
i v l e y n
y g
a m
t
i e y n é v
n a b á y n
i t t ő l e
z a
g é
l a v s á l
r m e n
k i z o k l a l g o f
t
y g
y g
e h c s i r a g
t ó z s
n e b v é
n ö s c l ö k
a y g a m
b b ö t s
l á n
l ó r k o t a l r
a
y g
a m
n
a
i
dor,
. l p
- o d u t
. a t
k e n
l o g a y n a h l e
v á l z s
- r á v ú b r á k a - é n ,
A
(
n e g
i b b ó t u
m e n k a t
s
c
l o r o k a y g g
í m
, l a k
, v á l z s
y g
t
t
a m
a „
ó l á v
a h d n o m
r
á
r
e
e d e r
a
t é z s é r
h e s c
v l e y n
k a s c s
i
a
d a z A
j
i
r
. e t
í
l
n e z s é g e a
l ó t
e
t z e
i
a
h
t u m
y
á m
i m a
z a
r a y g
r
k a m
.
e
nai
s e v
s
Á
c m e n
. e n n e b
a
l ü v
k a n k u t
g e m
t n é t r ö t a s á t z s a l
A
a
. ) h e s c
, r á g l o b
v á l z s m e
n
t ö
s i
k e z e
ű t e d e r e
e d
v á l z s
nyelv
r g
A gyar . s i
n e v é r a
i a
k á z z o h
i m e
r a y g
, n a b g á z s r o a i c n a r F
l
0 5 8 1
a
t n á r i
l oV
i
k a s c
b b ő t e h e v a b
o m o k
e r i a t n
a m
k r
a
n
i m e l szágban. magyar A
a
s o t a v i d
y g
a m
i m l a d o r
a i c n a r f
a
k u r
i
ó l l á
k a n n a
s
k a n
i ő z e j e f i k t
a m
, n a b
t e l é
t Á
r
, k e n s é l z i
l ó t u
ű h
t o z o r á t a h
e d
t z s i g e r y n é m e s e
k i r é
s i
m e
b b o j
n
n á l a t
a
H
. t t öz
r o k p é z ö k
n e p é k ó t
r a v d u
l
é m
y l á r i k t
u m
y g
e v d z e k
a m o y n
t n i k e t
i y l á r i k
e m
k u r o k i ó r í
, k e g é s i n é y g e
a
i
t n e z S
n é k
e m e
s i
a
i M
l
a
a j ó r í
é B
. i k
y g ú
k i d e k
Hungarorum-a Gesta l ó b i a s á t o k l a
-
n
b é y g e
t
l ó r r a
0 0 1
y g o h , t á y n
i t e d e r e
e
v á l z s
i a k i t i l o p
S
, y g e ó z s
a y g a m
Melich —
t a k n u m l a d o r
t n i k n a s s a l
k o s n á
i m a
k e p
a
v á l z s
ó z s z a
a r r a s é
i
Vilmos
z e h k e y n é m d e
, n a l a t g á s z a g i v i t k e l l o k
á m m u
k a s c
k e v l e y n
v á l z s , b r e z s
l ő b v l e y n
n
k a n t a l
k a t p a k r a y g a m
l ü z ö k
z a
i m l a d o r
l á e bm e z s
s i
h
a i c n e d n e t i a k o
r ö t y n á m o d u t s
a
r
hatása János: s é
g e m
t á r a b r a y g a m
t t o r o k
b b a y
s é
y g
a v d u l
s á t a h i v e m z s e
ó l á r
, t a k á t s i l á n n a a t z s u p
z a
l
k é t r é s á r r o f
i ó r í t e n é t r ö t l a l g o f
- t e n é t r ö t
-
á k n u m
Ano-
jer
s
, ó z s n ö s c l ö k
8 8
i m l a d o r r
k ó z s n ö s c l ö k
n á v t
a
i y n
l u n á v l
i
n a b
a
A
e z s é v ű m
e m s
t o g á s
a
n á t u
s é d ő l k e d r é s é
. n é g é s t e r e m s i
s u o R
a
irodalom
r
y
- á g á l
i n a t
á m
a m
n e g e d i
- ö k
g i d d e
t e y l e h
s c n i s
. a v t a t u k
n a b á
k a s c Oldrich
- o k t t a l a
ő z ö b
a m
d o s y g
,
r m e n
ó l á v i k
m e
. ű t e d e r e
l ő b b e
i t e d e r e
r y n é m d e
a
n
e m
t e n é t
a
t n i r e z s
, t á v r o h
m e
a h t
0 5 6—0 0 6 tót
régi e k n ü t
.
a m
u a e s
- g á z s r o a i c n a r F r
Csopey, l e yFranciaorg
y g
a
A
ó l z s á L
i a v a z s n ö s c l ö k
y g o h
g é
Tronchon — . t l o v
Bernát n a b á
z a
nácz,
v á l z s
a k r
s é z n ö s c l ö k
á m
l o z s a n a p
a t
n e b é t e t n i k e t
g é s k ö r ö
k a s c
. n e b n ö l ü k i b b ö t
i
h e s c
z s é v l e y n
k i y g e
i me l l e z s
r á k a
s e y g e
d a b a z s
l ő l e f s áM
h k a s c
n a b t a l á n z s a h e
a m
. t e z e v m e
e z s d ó m
s i
: k a n n a v n i
- a l á g s z i v
b b a j ú g e l ó l a v
k e n k e s é z n ö s c l ö k , t ó t k ó l a v
ó t
n e l e t g é s t é k
mat k
n e z E a b t a v i d -
ó t a h l a t z s a p a t n a b n o z a - m á z s - l a d o r I
t e r e m
e y n é m d e
l o r o k a y g
. n e r é t
, i v l e y n v á l z s
i n z e k d e l e f g e m
n a b n o z a m o 2 1
, t u j - o z s i v
n a b t a l á n z s a h v l e y n -
r g
- í k
n e b k ő d i - á v n ö l ü k
g e l t e s e , z s o r o ( b b á l a g e l , i k
Igy
i
, k a n d a k anyelvre.
k i k a
m e n
s a
t n o z s i v
a
, s ó d u t a
k e n e l
k
rische z e
s o p a l a
a i g o l o l i f
i n i l r e b a
ű m e n y l
a
a y g a m
a
t
. g u y n
e y g e
a m r
n e b ő d i i m m e
a m
t e m é n r
t n i m , y g e
a
r
n e b é l e f
a i g o l o l i f m e
Bonkáló- l e z s
Sándor László
i k a z s é
Melich
e r k e v l e y n
t s á y l o f e b
a
, i t e d e r e A
v á l z s g
Tol-
horvát - é t
v l e y n e b d n E
t n e l e j g e m
r
a
s é
t y n á m l u n a
a r á n a t
n e m e
a
)
n a b n o z a
d é z s m o z s
a
,
v l e y n
Meillet, A.
d l ö f l ü k
t
a
s é
s é
z s á l a H ( a
e t d z e k . 91
n é l e t é v a b m á z s
v á l z s
e y n
k e n e s c n i s a
a
l ó b t n o p t
a
a m
t s é t e t z e k t e v ö k s á z o y l u s g n a h s
a m
t
ó b
l e y g n e l
t r í
n
a
t á s á t a h
r
á m
r
e l e t
n e b n ö l ü k
. k a t d a r a m
t t ő l e
t s á y l o f e b
z s o r o s i k j ú
n a b b a
Divéky , e r k e v l e yHenrik: n
Adorján i l é d
János,
Ig-
- u k
Hannes - n á p
Sköld-nek
t o t a t um
e y n
l e y g n e l
Jahrbücher-ben
z a m e
v á l z s
Brückner l e y g n e l t a t u k
k o s ó d u t r
” . t s á y l o f e b
n
n i t a l
n a v
y l o
r é z E
- s i
, ) k á t t a t u k - v l e y n
a
- n e l v á l z s Munkácsi
- n ö l ü k
- á z s
- l e k e d r é , t t o z o g l o d
i a p ó r u e o d n i a i g o l o l i f n e b k e v l - i k
k o t a d a g a l ó z o k
r
y g o h
l a y g r á t t ó t
, t t o z o k l a l g o f a
z s o r o
y g
) g n u n o u n a
g i d e p . i k
t o z a m r á z s n e b v l
l u k
) 4 2 9 1 (
Ungag é r
Sán. k á j
- v l e y n s i - e d i z A
e r k e v l e y n m e
- k ó z s n ö s c l ö k , k ö r ö t y g o h - í k t
s i
n e g i
. s á t a h i m a j
v l e y n
n e l e j r
v l e y n n o v
e r é t e n é t r ö t k ü l ő l e b
r
szerb a
a y n á m l a
t
t
n e r é t
Melich, k a n n a v s e k e d r é e r r e i g é r a a
- a l g o f n o h . e l
a
Franciák . n á b m á z s
. k i d ó l á g s z i v
n á t z s i t i t e n é t r ö t -
e n n e b - m e z s - e v ö j
- á m l u n a t
- i a v a z s - n ö s c l ö k
Melich s e k e d r é
r
l e v i e m e l e s é - n U (
A
d é v s
- 0 0 1
- o s c p a k r ú t a
Erdélyi Magyar Adatbank — 413 — a m
d a z á z s
nymus
i m l e n é t r ö t
ő z e k t e v ö k
A
r a y g
. a z z am l a t
-
í p a l
z a
-
l á g e m k a n n a
- s i l e
r á b
l á g e m
ő v ö j
k e n - e t .c
t
a
y g o h t
i
á
j
i
t
e b
z a a j
t n a t n a i
r e m
ű m í
. M
i
l e b ó i n U
n á v l o z á v
t a t u m
czali s i r , ó r í
t é z s é r y g e
ú z s s o h e y l
k e v é
a
r
i v
.
a
,
á
t
a m
- a p t
9 1
i m a
,
a t
y g o h t o d n o m
e r e z s d n e r
i
- é s b b e s i k a
A
k i t n i k e t
- a s
k o m a
- l e d é v k e
t
l
l
a m
, z a
y g o h
. a b ú r o b n e b
, k é t t e t l ü s i
e p
a r á s á l á t i d
é M
. i n n a b
t é y n é m e l n e b é s
ő t e l l i
a
z a
l
a
V
I
a
t u m
é g g é l e
n e s e j l e t e d é v
k e g
k e g é s b b e s
a l
e g é s
e m a
y g o h r é
t
a
T
.
é m
t
c
u m tékok
és
védelme Wlassics
s u t z s u g u a—s u i
e m o
i k t á j
t
t e v ö z S
, t t e l l em , á r
ű m í a Gyula:
i
X X X
ő s l e b
, i t í s e z s é r
i k
n e b y
a h y n a
.
e é n n A
l u j
. X I X
HONGRIE. DE
é v y n ö k
e d
Vic
REVUE
e r u t a r é t t i l
Jean a j l á r í b
A
ó l á l a t
t é k é t r é
ú k o f i
Sayous
. i zme l l e j
l e s s é t r é t á
I
e v ű m
a r r a
l a k y g a n
k á i c n a r f
. t t e s e r e k
s o y n o z i b
n e b
a
a L (
Baranyai
Zoltán
Edvárd
s é
i m l a d o r
t o x e a
- l ü r ö k
m u k
y g o h
,
g i d e p
k ő t e h t e z e v t z s é r y g E a t z s i t
t
i
l
o m
b u p
e r y n é m
t z s é r s á m
a r k o k o
i a k
. k e ü t e z s ém r e t
m e
n
i e r e k i s
i m
a i c n a r f
margójára. Jókai
- t a r i z é k
i n i r u t
- k u L a
n e b é
fordításainak
Béla:
Tóth
t t e t e t r ems i
l m e z
—
r
leánya.
a
y
g
a M
király
Salamon
s é t n i k e t
. z o h
l ó t s c i s c
s v y n ö K
k e t e z y g e J
ma-
—
a
gyar
Manekine,
. n é t e n é t r ö t
Sándor: s é d r é k
t Á
Magyarországon.
és
eredete. Az
multja
Jenő:
s é
filológia
Kastner — . a r á s á t s
r a c s e D
u m a R
s é
olasz
í s o n o h
k e n
i
é m
i e s é v k e r ö t
Csere
í d r o f - n i v l á K
i a r á t l o s z
,
ű t e d e r e
i ama l
a i c n a r f ban
magyar a
i
i
k n é l é
r ü z
a
—
hatás
. n á j t ú
e r ő l e
l
é d ö k ű m s
o m
i
a m
újjászületése. zeti
ó d o k z ó t
a M
n é j e d i
l ó b z sA a n
s é t
k a n d a
e k k ü s
l a k k u j á l o k s i
A
. l ó r i ó i c á t i g a
- n a r f -
l
,
n a b g á z s r o z s o r o t e j v o z S
k e n é j
zürjénekA
—
i l e b
Rácz
t e z m e n
n a s o t a d u t n ö
a
a v nem-
t e y g e
t e v ö z S
,
Lajos:
- a h
i m l a d o r - á z s
. t s é p é l k a n ó l n e l
a y g a m
l a s s á d
Antalhoz.
—
levele Lukinich —
- k a v a z s
Boissier l ü z ö k
a - u k i
a i c n a r f
, a z s s i v - i t i l op - l a d o r i i a k ó J
k e t d ö kfrancia g
k a s c .
y g o Eckhardt h , k a n
n e s c n i n jövője
A
k a n i a n a t s e t
; a s á t
- l a d
Szenczi) . s á t a t y l o f (
Francia - e l ü z s á j j ú
e n e l ő t e l l i
t á s á t i l a j o l N
r
t e y l e m a
g e m
- z s e
v n e z sApáczai
t a t u mMolnár
évi protestántizmus1914. Hartley C.
s i l
i n l e t e v ö k
k o y n á m r o k
e a
s
t
t ö d ő s c k e n é m l
. t é s é d r é k
k e n k ü s é d r é k á
k e g é s b b e s
e z m e N
s é l e z e k
n e b é s é z e k e t
nemzetközi
. m á z s 6 2 9 1
parlamentáris Bpest.
e m o T
. ) e r r e u g t
ó l á v í k i a k i t i r k
i Csengery m
a
z s o r oGaston
a
s a m l a t
r o z s s e f o r p
s o M
i m
m s
t z E
r á p
y g o h
s é
r e t z s i n i my g ü , a j
válság
a
ó
m
g á
z a
- u t k a z s
Horváth n a b t a v o r
r o k n e d n
i v
k n u m
a
a
a i c n a r f y g e
a
e z s s e v é t g e m
l
i n t a t z o g n a h g é l e
i f n e g
y g e
z e h é g é s
g i d d e
A
j p a n y g
bert Berzeviczy
V X X X
r
k a n á j á i g ó l Imre:
k e s e g é s t e v ö z s
b
t
l e t e v ö k
r o k
n a b á t z s i t
á m
a
a
t e y l e m a a j
i v
t
y g o h
Grattan:
s i
h
és
Jenő: a
i m a h
a
5 3 7
k é t
z a n a v
e m A
g u z a h
k ó r í
g i e d i
i d é m o k
s ú r o b á h z a
k a n n a
r ö t g á l
Huszár -
t á g á z s r o
a a
. c
Grey
e m
n
a
m u r ó f
n e b t e s e
, t t e z é t n i a
l á d ó t u
a r r a
biztosí, k e n
e m a
a r
Unióban. tevékenysége gróf Albert:
. 6 2 9 1
Palmerston
n
g á s z a g i , e l e v
r
s i
á
a
k e s é d
z s o r o - l o g
. c
e b s
s é l é z s e b e z s s ö
t ú r o b á h g á l
t a t u m
a r l a d l o s e n r a B
t é s é p é l e b z ö k
i
s á t í l l á e b
t t e t e h e l t
g á l
g é s s ő l e l e f t n a t n a
d é m o k
Vilmos: a
s á y l o f e b
a i c n a r f t l o v
n e b é k k i c és
k e s é d ő z r e z s g m e
a
a t t á l
e z m e N
c
n e b
Henrik:
á g á s s á k n u m
a
n á r o s t
ú s á b a kisebbségek z s
l ó b á m l a k l a i f r é f ma l l á
A az Apponyi
r e bme t p e z s
l e v é t e d z e k
i a p ó r u e p é z ö k
n e b é k k i c
Metternich n a v a g á s a t s i l á e d i , a t z o k o a
a j
, ő d e j r e t r e m a a
- é v e n
y g o h
- l e f
á
A a b ú r o b á h e t t e t z s é k
l o g n a
- i k
, n á v t í p a l
á k n u m
r e u g r aM
bűnösök A .
- á t n ema l r a p r e t I s ó d u t
t á
a j á z a h
a
i z ö k t e z m e n
k a n n a
- y g a n
,
l ő r é z s é r
t á g á s n a l t a t a h t r a t , ő z r e z s
, i t e t r ems i
ó l n o s a h - é k k i c Mar-
- k k i c
, t t e t j e f i k n e b é k e d r é
- g é s y n e k é v e t
k i - 0 8
- s é t e l ü z s y g a n InterAl-
. k i z o k l a l g o f - e k l é t e v z a
herceg . a v t í y n o z i b - s r e z s y g e - o e z a r f l e v i m a - a i c n a r f , i k - a h i a k i - á h
a k
- é n
- e r k z s i d - ű m e r z ö k - a z s t á j - n o z a - é v z ö k - é d r é k , t t o z s t á j -
n e bm e l e n é t világháború . e y g i v , a r r a - n o k o r - l ü k
az
. t á s á t r a t e b - á j o l - l e k z a
k e g é s b b e s i k - e b z ö k n é y l e h k a s c t
- k o m a l
B á l i n t .
- n a
Erdélyi Magyar Adatbank — 414 — C s ű r y
k e
Dr. Dávid:
Fokos
s e y l é m e z s
r a t
m o l
idején.
k á i c
n o g á z s
a
forradalom
r o f
a d a r
r o r a y g a i c n a r f országon
- á r á t ó z s j á t -
l ö k p é n
s o n á J - j á t
A
k e n é y n é m e y l e k é z s
a z
i
. i k
Erdélyi Magyar Adatbank — 415 — r K a j
ű m í
t
j
c
e z s é r y g a n t a t u m
ű y g i s é t Inaz Vadrózsák Apponyi k a v a z s - l u s ó l a v g e m
t é t e d e r e
n
ó z s j á t
y l e k é z s
m o
r
á h n o z
: e j é m z s e
n
i m
n e b y
l
e m
, n e m í c
- e l e f mán-magyar z s s o r
a j ó r í
k o r o s
k e
:
t
, é l e
gek
i k
á
s
n
a k
a
y
. a t t o t
l
l
i v é
e z m e N
i W
s
e b
e m a k a z s É
r á
d
j
s
. c
gróf
Albert Berzeviczy . no j
k e
t
e z m e N
i k a
ő s l e
k e s , ső l
t r é é k é b
. e b é g é s t e v ö z S m e
a
t
g
i
á m
a t r í
m e
. i k
s é n
a t l o k i a k i r e
s u o H
i n o d n o l
n o s
l
a
i W
e g a P
t i b b ó t u
k a n á k
i
r
e mA
ó r á j t t a l a , a j
t a t um
t t e t e t r ems i
n á t z a
y g o h
i b
a
r o k
t e n ü z s r e v y g e f
r o t
e m é N
t a k u v
k e s e g é s t e v ö z s
u m á R
n a b g á z s r o
, t t a i m
a
s
t t o t l á v
y
l
a
. n a bmo l a g r o f
s c n i n
i k
e m a
: n á t u
á d n o m
t e v n e z s
, e k é b
e v y n ö k
, e v e n
i
n e l e t t t e t l e k
k a n á
r o k y g e
t
a m o l
z a s e t e r e m s I
l a v á s á t
r a t a g a m
l a v á m l a k l a
l e v é s é d r é k a
s
á l a
l e J
s ú r o b á h , s e d e r z e
t e v ö k t é k
ú r o b á h y g o h
. k a n a s s a h l á t
á b
i
a g g á z s
t
A
y g a n
a i c n a r f
s é
- o b á h
t t o t
k e s é t ö k e k é b
a s á z o k t a v a
k a n g á s a s r á t z ö k
a b ú r
i a k i t
r e m a
ű k e d r é
háború a Az
mok,
Ebray:
.
I
V X X X
. á r s é d e k l é t e v
l o g n a
- n o l
z a
cide
e m o T
t i g á l i v
e r
e s é z e l e v e l
t eM
y
l
i n o d
e m
, k u j
k e n é k k i c
Metternich
l a t l á
a i b r e z S
g á z s r o a i c n a r F
le
a
- t e v ö k
- é N terparlamentáris
, t á v a z s
y g o h
t t o d a
a i c n a r f
, á r
t
j n o v
a
m e
k e n n e
t
s ,
a
a
u m
g
, l ef
e v g e z s
t o r g e n e t
a r r a
é m
n e m í
c
adriai
t
i
Az
n e d
e y n é m z e k
t r é ú r o b á h g á l
i l e h r e t
l ü d e y g e
. c
herceg
t o g á z s r o z s a l O
n a b k k a s
y g a N
t r é z a , a k i t i l o p y g o h
—
Baldacci . n e b t e t n i k e t
- n i m
y g o h
e d z e k g e m
k á r t z s o
k e n h c i n r e t
ő z e j e f e b
Horváth .
-
i v
- g e m szlovákia
a
t
g é s s ő l e l e f
t t a l a
Unió-ban
i a p ó r u e p é z ö k
n á j p a l a
l e t t e v ö k
a
t é z s é r
és
a s s a h t r a t
n á j
r o f g á l
t
u n a
és Egyesült
6 2 9 1
ő t n ö d
z s o r o -
n e b é k k i c
t t o t a t y l o f
kos
l á n
t a t um i k
y g a n
i z e j e f e b
balkáni
e Antal:
e v é s é d ö k ű m
a m
, t é k k i c z a
tevékenysége Albert: t e v ö z S
z A
a
, ő zme l
s é
a k n u m
, e r s é p é l e b z ö k
l
t g e z s g e m
, a r r a
s i y g o h
e t n i z s ő
- p i d
a
Cele
n a b á y n á m l béke a
. r e b ó t k o
k i z o k l a l
- é t e d z e k
, r e t z s i n i m
k a t
- p a k
, k á t t á l
k ePalmerston s
e n n e b
ú r o b Jenő:
ő s g é v
, a j
” m o l a d a r
a t z o d l á
k á v o l z s h e s c megszületése.
l
y g
a
s e n r a B ő n
, l e s s é d ő z r e z s
k é
s u r á v y n ö k
a r o k k a
- n e l l e
- i k ó z s
- g é s s e t z s i t t s é n ü t l e f
A
- í s u n a t
tură.
trei
ROMÁN
a m
i k s l o v s I
Huszár . l e f t i k a
k a s c
g i á k a z s y g o h
i g á s a s r á t z ö k
a M
a
ő z ő l e
t t e p é l
l a v á s á l o t d u z a h g e m
y g o h
r a p i y g a n t n i m a l a v a
t
s
e m é n
e v y n ö k
á m
t é k é b
i m a
n e b m e z s
- a z s y g o h i
György - a i c n a r F z
t a k
i b b ó t u
s e y l é t n i k á v y g a N
Crişuri.
K O T A R I Ó Y L O F
a
ű g é s ő t n e l e j
i s i r á p z s o r o
diplomácia
Vilmos: k i e k e d r é a a
z s é g e e v y n ö k
a
r
s
- n o M Werkmann
Károly
t a k o t a l á g l o z egyensuly s
t t e t
t e t e h l ü s c e b g e m l á
, a v z o y l u s g n a h z
c
, t t ő l e
t l á l u t i p a k n a b r o s
. 9 1 9 1 a
i W
l
r
a s
r
i m r
- k i d á r
a
a j
. k i z e k e t r é
k a s c
t
n á s c p a k
b b ő l e
e m
s é
e m
y g ü r ü
- i k
, l ó r g
t a m l a d o r
, k é t z e r e v y g e f e l
. g n o t z a
g
z a
t d e h r i h : z a t l o v
- r e g n e t
ú r o b e m
l ó r r a e s e K
i y l é d r e
k e i k l e l
t z a
g é s y g e
m á
t t o d a
r r
i
- a z s ő r e
á m
t é g é s
A
i p a n
i s é d ő l e v
n á t u
r
r
n é r e t a
s e l É
í p é i k
s e d e r z e
. i k
á m o
n o s
höng
románság - e m a g
a j t í l l á
s é
l ü g e m
s n á m o
a ű r
s n á m o z a
t o k é d a k a z s
a k k o s á n o v
a
n
n o d a
t
vonulnak t e k e s é d ő z r e z s e k é b keik
nemzeti a
körében
n á v d n o m
e
g á
g á
, l
r
ő t e z e v
A
n a b k o p a n ó h
j g e m
n o s
E
” . l e f védelmére ügyeik testvérviszály,
í M „
a d o
k e g é s b b e s
a k i t i l o p
i s c l ö k r e
s é
t é k l e l
i s á l á z i t i l o p n o g n a h
t ö z ö k
e m
k e n é s é t
á m o
e
. k i z o k l a l g o f Bacaloglu.
Anul Director-fondator:
r
a
hatások
népnyelvi l ö z ö k
és
g
t n é k a d l é p d r á l i z s
a
a
t
l
n
l u j —s u i n u j
l
VII.
Revistă .
ú r o b á h
l e v é p e r e z s
e v ö k y g a n
árnyékában A t n i r e z s
r á m l a d a r r o f
a
k ö n l e
k y
báró: . k a n á j á z a h
n e l
y g o h k a s c
s u h - e g é s t e v ö z s
t
t e k k i c
Ro-
érdea
valósággal
a
a
- y g e
a b á y n á v s o p
t e k e s é d r é k ű m z ö k
- á t
l e b g á s y l á r i k ó y
- l o z á v
i k l e l
n e b é k k i c
i s u i
s ő t t e k
t a r i ó y l o f ő n e
Nrul
de
. 1
a . c
ÁllaAl-
. n e b é s é t í z s é k ő l e - g o f t
- y g ü l ü k . c tit- z s a h t
- e g é s t e v ö z s - á h - p a l a A „
Cseh—
i f r é f ma l
n a b m á m í
e g é s
á m a
- o r y g e kölcsön-
zárt
egységben
kisebbsédü-
- o r
- í z s a t a -
- á h
- t r o b ó h k i z e k é l m e
i a
l ő r é g é s k ü z s
Bacaloglu
- o m á z s z a - e t 6-9. Gheorghe cul-
y g a n - y g a n
B .
i v
a
t o g á z s r o t e m
t n i r e z s
y
l
e m
, k a n s á t
-
e m
l a z z a - e j
, k i z o k l a l g o f k a n k n u s u k i k k i c
és
r
i
l e v é s r e v l
r
A Bálint
, e k k i c
r á n a t
i r á v s z o l o k
a
y g
t é k a m
népköltészet. Balassa: e m í c i m e
t
e y g e
dr.
e g é s s e k e d r é
z
s
k i
a s e l
a
l
y g
e m nănaş: a m
ű m í
c
r
i
A
y g
- e l
a m
néprajzi
az séges
nem
y g o h
e m a
n á m o
r
á H (
a
i
n
a v
á m o
l
a V
n
á m o
,
a
n o d ó m -
n o
ú
s
j
á m e N „
. 51
. a p a t z s e r e k á m o
r
a
. ö V
r
a
y
g
miért?
máj:
t y n é g
k
r
A (
r
r
Mióra: . 21
, a j
. ó k . ö V lán:
t a h g u r l a v á b ő
, i n
i b b ö t
la:
r o k a y g ) n e k é z s Jerke. 8 nagyobbára , ó t
s é z n ö s c ,
l u n á m o r
Gránicza:. 7
l
a z
i
gyen
r K
a j
Csoma.. 6
u n á m o
r
y
l
A (
t n i m
g
l
s c
s é
l ő b
) . k é z s
bece: j á T
) ” . k é t
, b a h
lea:
. k é z s m o r á H ( a
k e n y
e m
e m
. a k i r
s c n i n
Belicze,. 2
u n
á m o R
Balán: . 1
l ü r
, y n á r á b
bölicze: l
, ó k
. l ü z s é k
e r b é y g e
, s o k
n a b r á t ó z s Berbecs: . 3
)
i l e b
” . n e y n
a h d ó m
, p ö l ö c
Vö.
n
ó t a h z o d
, ü r ü
) . s i
: s o t a l á n z s a h
. k é t j a t
á m o R
e m
) . k n u l
g á s n o k o r
t
, ő t
r
m e
á b b o y g a N
, k a b
. ö V . s o k
, r é h e f „
a y g a M (
u n
e m
, n a l
) y n á r á b (
) k é z s y l e h r a v
i m é n
á d a k a g e m
k a s r á t
a v l l i.á
k é t á j „ i
y g e (
y g o h
n á l a t
t - ” r á t a h „
y l e d n i s z
” ! l e
: —
k a y G
. k é z s y l e h r a v d U (
i y n
t a l o d n o g
á m o
a
á m o
a M
t n i m
n a b l
a
bălan: e k ő z s
n e b d n e r ű t e b
mit
, y g a n z s á n . y l e h r a v dU (
k e n y n é g l ó b - ) ámé n ( á H (
, n e l t e l e v í m . l ó b ó z s a
s e v é
r
copil
căciula:
. k é z s y l e h r a v d U (
l
s e v é
bükk a
l a z z a
. t n e l e j
r
)
Csobány: .5
, ó l a v n á v l s é
á
á b b á v o t butuc: n
ó t a h l á n z s a h
l ó b ó k s u t
a d o l a k b á l Butuk: .4
n
a
á m o s e v é
n e l e t y n é v r ö t
. a k p a s
)
n z o y
l e
i a b á l a
n a c r e I
g g ü f e z s s ö
a y g a m A
.
) k é z s m o r
r
á b
á b
e y g
Kapill. 0 1
i
n a s o d n o g
r a k a
z a e k s c e k
r
)
z e r e z s
, t y n á e l Nanás: . 41
á m o
á m o r
cârlan: n r
) k e m r e y g (
k e m r
. ö V
s
k á j
é l e
l é n k e k e m r e y g ? l e v v é n
é d r E á H
a h z á
- l ö k
r
a
s i ba-
t t o k o z s
e m e z s a t z s i t
, e k ő z s - ő z s
e g
” ? s i t s e p
S
y g o H „ n a
. ö V
,
ó z o r
, ó k é b
- s u t - k ö k n ö t
l O „
- y l e h r a v d U ( - r o h ber-
s é
a „ e y N
t
ö V
i z y g e j g e m csoma a
i n a l l a h
t - ” z s á h u j „
. a y t u k z s á h u j
nehézségeire . s á z ú h a m z i
a h
- s é t n e l e j
—
c n á l
i m
n e k
l
- a k ű r ű y g - ö k
Nunta:- e f ) . k é z s
m ö
, k k ü b ciuma: n á p i o r .
:
vi-
” s o k
- o d n o g a
n u m ă s „
- é m e k „
t n em l e
.
h á
. l ó b - ” a ţ
n e l t e t
r ő v
. l ób
ó l n o s a h
. ö V
á e r
) k é z s m o r á H (
y g a v
. s i t s e p n á l a t „
a k
—
. t n e l e j
i n a l l a h cioban, r é
” . ó z s
i z y g e j g e m ţ
. t t od
,
n e d n
á M
a m
ő r ö t a s á k
s e v o p
. 34
a
a
határon a és
-
i m
, n a l a t ó l n o s a h
, a s á d a i k
- r í
hol , m e n e t s I
j ú
:
” ă
r
ó l n o s a h
o m l
a m
Rózsnyicze - j a t
” a t
. f v é
r
m ő t e g e t z s e v
, ” t ó z s
.
Szuráta:- a f r e s c
) a d n o r
ű s é t n e l e j
n e b é t e t ö k - s é l vagy?
n a b b a
7 6 1
ű s é t n e l e j
n á m o ” . b t s
y g a v
y n á
. l ó b ó z s a
a
l e y n n ő l e i k a
k i z s k e y g i
e l ő l e
sapkáját, i t e v ,
.9
n e b y l r
terültek
kó: csererdőségek , ) t t ez
t
, t á j y n á e l
r
r á v s z o l o K s i
c
s o p i S
l O „ ) g a m (
. k é z s y l e h r a v d U ( y g o h
”
ű t e d e r e
r K
t
l
malom:
) i n l é s em ( l.)
Povesztál: . 71 r
ő z g e y n n e m
u n „
i m „
ce” Kacsu-
letácsol - m o
a v t á t j á z s el.
z s é m á b
. l ó b - ” a t a r u s „
r
n e k é z s y l e h r a v d U ( Graniţă
y g a v
á m o
. l u d r o f ő l e ű m í
o m o D
)
i
ű s é t n e l e j s i
; m o
i z é k
. l ő b é g i
t
) . k é z s
: t i k v
. ú j á z s é l á m
k
n e b e m e l e t
Szpurkát: . 02 h á
. l ó b ó z s A
magjay g e
” l ó t s á i z c n um e z s
a z r
k e n z e v e n a t z s u p
a m
A
g e s c e f
. ” i a m
á m
l
i k a n
Mutuj: . 31
. 11 r
r
” . r í b
e g
- l e
l ő r t s e p
t z a
- g u r
Váth
a
c n a y g U
) t a g l l a h (
y n n e m a
. t i mé n l e
. k i d o k z s é m á b
Tácsog:
Tácsó, . 22
- e j r é f (
) . n á k t i r
. a z s u r d
. l ó b - ” t a c r u p s „ n
) . 3 2 9 1
o
n á t n o l a z S , a y n ú s c
r K r
e s
- a r a m
Szemunczia: . 91 ó z s
i z y g e j g e m n á m o
. y g í
- í p é l
. 81
r
a y g a M (
n á m o
) u l a f t éH (
j
a v r ú d
y n á
, y n á r á b
Kirá m o
) z s TM (
s o r l
0 0 5 2 s
lá-
e v ű m z ö k János
s
n
A. e r é s é t
i z j a r p é n k i y l
s e j e l a
s é d ő l
k a
t. y g e . l ő b é g i - a t „ - m o r Betácsol,
tacs-
- a l a V
. 12
- á t z s i t ( A
- á l a K ( - é z s e b l e s s i - z s i p
ú s á z a m r á z s a z i
n á m o
=
y g ú t n e m l e „
- é z s y l e h r a v d U :
- i n j â r „ A
m o
n á m o r
- ” a t n u n „ a . 61
- y l e h r a v d U (
n
a s á r á j n e b z ö k k a n y n á e a
mut
—
n
- d U ( - i s c
. ) k é z s s o r aM ( együttlakó
népek tesz
t a z á y l á p
t a g u y n
i
d z e k g e m n e b b e
- r e y g
sárnap - a t ó z s n a b mioară
a
érdeklődőket. munkáira között
-
t o t a z á y l á p
t a r i ó y l o f
i á k i n ó r k
a
a
Korunks é Pásztortűz,
A
hívja és
különbséget e g é s s e k e d r é
- j ű y g e z s s ök a n i a t a d a i a i n á m o r
t e d r i h
t
s e t e l z s é r s
. l a t l á
Kristóf - e l
- 9—8
l ó r k o t a r i ó y l o f
i y l é d r e
Hirnök, A t a v o r e l me z s fel egyaz , z a
- á v
- é s ő t z s e k r e z s - , a d u B
n a b m á z
- e t z s e v
román a Nemáj,
k e n y r
György
m á
. t s é t e t r ems i k n u l á l a t
Va-
Erdélyi Magyar Adatbank — 416 — r é h . ó k a f
. h u j
ű r
: k ő z e k t e v ö k
k o z a
s é
ó l a v
a
l ó b
- e z s s ö -
g e m
n e l
t e
- í l n e - l ú t - a h k a s C g i d e p Gu- ö k k e - u s g n a h ujaz tekin- l o v -
á v y
EgyesületéUjy
n e s e d i v ö r
- s i a d a d .
e m
, t e t e l ü s e y g e k e s é t í z s e f ő r e
s á z o t
l
á v m u i
r e p m i
s e d e r z e
- a t
e v í h
i
u l g o l
g é R trei
, n é j e l e
. G
I.
.
u n a e n
i
Cele a z e
t
z A
t o z o h e z s s ö n é t e d z e k . a y n á v t
, n e y l i r
-
r
í n
t n i m a y g a m
e j ő t z s e k r e z s ő f t t ő l e z e
l e k k e v é
a t t o t í p a l a
. M
u n a
t o t a r i ó y l o f
A
G.
M.
bizottság
t
t
r e m
szerkesztő FAMILIA.
a v
g é s y g e
, mm a
r
í d ó h
a m
t r é t
i y l é d r e
y n n a g e M
g
r
y g o h l
l
t e y l e m
a
tője: tése egy
ta
. 2
ó l a v ü y g e r
a y g
é v z ö k e l
v á l z s n á p
r u
, s i
r
a
y g
- u J s i
s é p a l
k á t s i v i t k a
y g o h
r
, g é s n e l e j
k i d ő g r e v i p a n
a m
t e l ü s e y g e
a
n a ó
t o t a l o d n o g
l
n o s
a H
v á l z s
céljául. ki
a
híven
ó t a g l
zenitiz-
- o f
m o
l
l a h
t
a
g
r e m s
z
o m
mely
t
tűzte
is,
mus
l ó r t a r i ó y l
i z ö k
n e m í
s o t á j a S
s
c
Út
k a n a l
c
nit
Tokin ú s á z a
l o h a
l á
r é g e m
e r é z e v s i
t s ám k á t
t a h
a j p a l
i p a n
r
t t
g á
i n a t t o
s i l á r ú t l u k
l
a y g a m s ö n ö
t ö z ö k d a
s
r
s é
s á
.
a
m
g
l
s é
ü K
a
l u k
i d z e k
e b f i M s e t k t r l k Kultúra,
s
z a
t a y n v á l z s
t é s é l z ö k i a i v á l
r
a
t
n a b ó l
r e m s i z ö k
l a d p é n y g o h
a m
l e f
t é k
,
a
r
t
, e v
c
n
â m ’n
y g í
k o s ő s l e
r
t é k y g o h
s é k é t e l l i
a y n á m l
f ó t s i r K
u n a
t
. k a t d ó r í
e r é j é n e z
ú s á m o d u
n a b a
i z y g e j g eM ă
ă s a c
t i a r o s n á m o
k á s s a t u k n á m o
n é g é v
e y g e
a s á t
a j á k i s z
s e t e r em s i
a a
i ş i
” a t a f
: k á t s a v l o y g
a
a m
n a b
k a t l á l n e b k é t
i ő l e s i v p é k ó l g á z s r o
. t t ö d ő l e t e g i z s k a n s á l
a r ú t
, a j t í p a l l á g em
g e m
e v ű m z ö k
Péchy-Horváth
é m
. t l ov
I V X
a e g n â l p s é
, u v a S „
t
s é
y g o h
g
y g o h s m e
a m o y n
k e t d e l s é d ő l e v
. l ó t k i á g é l l o k n e s e g e t
v á l z s
i k j a f
í M
t l u d n i
y g o h
l E
l ü z ö k
a
t
t e k e g é s b b e s
A
r a t
k ó r í
a
t o t a l o s c p a k
e v ű m z ö k g s é
t o z o r á t a h
s i
-
k e l e j
ă m
a
, t l a d p é n
i m e
r
m
l á l a h - t e l é
a m g e m
l á
. l e t é v i k
l ó l a
a r s á t í s a t u a z s s i v v á l z s
i ó l ó z s ó z s
k a n d o k z ó t é v ű m
l
, l a v i a j r i n o i p
i g é s b b e s i k
k e t s e r e k
b b o y g a n - b b e s
n á m o R
n a t
a
ő s
s é d ő l
n á m o
. k e n é n e z p é n
s é
z A
i
e l c o
i n ă b o i C „ ,
e m
s ó d u t
a j t í l ó z s l e f
r á n a t
a r á j á t n i m n á m o
r
a y g a m
A
z a
ó t j ú s
. k a t l á l a t
l e t ém s i
i g é s b b e s i k
s
g i d d a
e v ű m z ö k
r é m
i
n e z s é g e
u m
k
n á t u
a ţ
ă s a l
l
t e k ö r ö k
z a
e s é t e z e v .
r
n a b ó z s
ó g r o f
k e n k e y
,
k u t
, k é d i v j U
t t a l a
z A
n e ü r e z s y g a n
i
Rezső
- o k l a -
i b b ó t u
- l é t í
- o r
- u f á r g o i l b i b
. d á r g l e B
Boskó
i k e r e k s c e b y g a n
. k i n e l e j g em
ű m í
k i
” . e t i c ă t ă r
a r á v a z s s c n a r a p
t t e z e v e n l e
i b á r g á z a
- a m r á z s
A
- a r i ó y l o f s
Csukak á t s i v i t k a
- y g e
a r k o t o p a l
i a i v á l z s o g u j
s n á m o
- l e
A
, z e h k i e r é v t s e t n e t
ű m z ö k
k e z
s é
- a t
s é d ő
-
k e n é s é d ő n a b á - l e - a h
i a i v á l z s o g u j n e b é l e v e l k e n i e l e v e l - z s o g u j
k i y g e
b b i z s é v ű m g e l
ó l á l i b u j a j l á g l o z s
y g a n
- a v balkanizálását
(elszlávosítását)
- d a z á z s történelembölcselethez,
Európa pánszláv
s é
Mikics
Ze-
k ü y l e h k é z s
k á t s i a d a d
k ü k z s é f ő f Zoltán
y g é n
e v z é n
, ő zme l l e j - l a r i s g á
-
i g é s b b e s i k - e b
- á i v á l z s o g u J
v á l z s
p
l
, k a n n a
a g z o m
m o
t
n á m o r
n e b y n é m e
z a
. m o
t t a l a é m
g o
s é d ö k ű m t
l a t u a r s á m y g e
ó t
y g i
t t o t í p a l a a
kie d
1—5. - e z ö k
r a m a S
Nagyváradon. alatt
veze-
Megjelenik
n a b ó l
a
a t a l o d n o g
g á s a m
-
a
a s á l u k a l a
Hivatásos
y g e
y g a n
a c a B
n á m o
. t l ov
v é
r a m a S
szám. évf. Szerkesz-
havon-
. m e l e d e z s e v ő t e g e y n e f y g a n - e r t e l é s é
a
r
- e j a i g é r Matica-közművelődési a
s é
t t o l mo v á l z s
n á t u
, e r ő l e a n l o v t t e t e h e t t s é p é l . n e s c n i s t e l ü s e y g y g e y g o h , l ü k l é n a s é z e h é s é t i m l a d o r i i g é s b b e s i k n e l t e y g e n a y g e i k k e k l e l a t t e d z e k n á r o k - á i v á l z s o g u J , k e n d ö s ő r e t s á v y l o y g o h , a i n t á l t t e l l e k e b r a m - n o t y l o f k e t e l ü s e y g e i m l a d o r . t t e l Samarineanu G. M. r a y g a m i g é r a n e b y l é d r E g í e k ö n l e n á m o r Irén, lácsy . i n z ö t l ö k e r d l ö f l ü k n a b b a s o m á z P. e k ö n l e r a y g a M . t e g é s s ö z e r y g e k e n e l e t y n é k n á b n o z a l ő l d r é n á m o r - r a y g a m a a v z o y l r o m o y n y g a n a , t e k ü t é l a j t a h t í s o művészeket, és ságírókat - z i b a s á t r a t n e f k ü s é d ő l e v ű m z ö írókat, hivatásos erdélyrészi i t e z m e n t á j a s k a s c y g o h , k á j d u tömörítse kebelébe nélkül tet k ó r í i g é s b b e s i k t e m é n s é n á m o való nemzetiségre y g o h , a n , r a y g a m i a i v á l z s o g u j A . t é s é n e t t e l a j l é C . g e m t l u k a l a n o d a r - e j g e m i n t e t n ü z s e b t l o v n e l e t y n é g a N s é t á g a m l e e t z e v e n nek n á t u t é l i p a n ó h t é k g i l a Művészek és ságírók Vajdasági a , a t a r i ó y l o f r a y g a Erdélyrészi ó l a v e r i m a l a v n e l t e y g e a i v á l z s o , k ó r I
l
n á r á
k e n s é d e l e z ö k
s a Crişuri i k a - e n i
Erdélyi Magyar Adatbank — 417 — k o l
z ö k
a d p é n
l ő r k e y l
- i a j g a t .
g á s t t o z i b
t e k e z s é v ű m
i t j e l e f i k - g a t
s é
a
n e z s
t a k ó r í
s é
, a v r í
l
ó r
á
j
r
á v y g a N
a
t
l
e m
i H a
á m o R
Familia
i t e g r ü s
t
o g á s
t á h e t
? t
l
r é i M a m
a
i a j
t o z
a g e m
k i - 5
n a b n o z a
i y g r á t
, k e k k i c
k
a
z a
r o k k a a r
k i t e g
-
é d ő z ő y g g e m
- a d o r i a
s i
ó l n o s a h
s é
i t e t n ű b
a
y
l
e m
,
l ő r y n é v r ö t
s e j l e t
s é
t
l e s s é r ems i
k i z e k é l m e
o
- e b
r
r
a y g a M
a
e g r o e G (
Asan
z a
i n t e d r i h
a v t a v i h
i
r e b m e
z a
y
l
i k
k i
r
a
y g
a m
r a K
d r á l i z s j ú n
a
m e
a
,
a
s
ő s l e
ti a z s s i v
y g
z a g
s é
n a b m o
e y l e h e m
e d
,
t é k é t r É t n i m
n a v m e l
n
é v
a
g
l
a m
i n n o v . s e y g
, i n l á r t
n a b b o j
a m
a j l l á
t
á g a m
g i l a
t
r e m
s á t í l l á
z a
y n é r e z S
apró
Nem . t á g
n a b n o z a
r
á m é
o
r
y h t n i r
l b o r p
ő v e l
n a b á t
A
. t t e l
t u f
é s s e t
a y g a M
z s é g e
r F
y h t n i r
k o s á d a i k
p a n ó h
: a j r í
Igy
t
b b a j ú t s á d a i k
t é k s á d a
t e k ő z e k t e v ö k
l e v é t e t ö k
t ö z ö k
ű m í
k e b b ö t
l ő r s e y g i
t s é t e t r ems i
k i - 4
y r
é b a T
n a b m á z
—
a
s
c
n e b é s
y h t n i
r a K
d i v ö r
k i - 3
A
a z
. l ó t a i
. J
Viktor
alapító
Rákosis é
) e r t e P
A e g r o e G (
- o r i
j g e m
-
h t á z s
r
n
s é
s é
y g
i
m E
l ö z ö k A
.
n á t u
y n
l
o
Karinthy y g
a m
ő s
ó b m o
l
a
l
l E a d
s é
e t t e t í s
á m
t e v
, n e l l e
z a
m á
z
s
f e s z ó J
r a k a
t o p
r
a m a S
i
n
a y g a M
á m
n a b á r i s é d ő l
n e b é s é t z s e k r
n e m í á m
i M
t á k
y g ú
l ü n e l e t y n é m
r
y g e
á m
d o s n
á v y g a N
c
milia
d a z á z s
.
g e m
.
y n e k é
t
t e d z e k
a
i n l u d n i g e m l ü k é b
y g o h
l u m
t t e t e l ü z s
n é t e d z e k s o n j a S
l e z s Familia a
n á t u
i
i m l a d o r r
, t a r i ó y l o f
r
i
s o y l ú s s
y g o h
a t
u n a e n
o s
e m
á m o
r k
a
t ö l
n á v í k
, k i z s t á l . c p a
a
e s é n e l e j g e m e y g e v z ö
, i n e t z s e l é l e f a t a r i ó y l o f r
g á z
a
r
s
s i
i n z e g é v
y g o h A m í
i s c l ö k r e
s á t í p a l a
l ü s c e b a r y g a n
n a b n o z a
u V t z e
a m
Vulcan n o d a
t n e l e j n e b é l e f
t
z s s o r n a b n o z a
n e bm e l
s i i k r á b
2842-ben
í d r o f
n a b á m á z
a m
p a l
. t é l e t é v t á
k a n s á g á h i k
e z z ö n ö s c l ö k l e
l
a
t e y g e
g
József
e m
Fa-
a
, m e s
Frigyes
t a k o s á t
a
s o p a l a
- d e r E
r a K
a m
n u m
k i n e l e j g e m
, k a n
y g
t
t t o z o k a t l i t z a
n á c - a l
a m
a m u n á g n e l a
e v ű m z ö k
- r e z s
á m
a z
l ó t n a s A
: k u j l á l a t
y g o h
á K i m
- ő n i m
k u j t í l l á
r
- e n
ó d a k a f
y g
-
l ő b n
g
. z o h
n a b s á r
, s e t e r ems i
száth n e b l e j á m
rinthyt g o f
i z s e t
y g o h
a
. t a k o s á t í d r o f
, k e n s e g
s é z y g e
o k
t y h t n i e b
a m
i n l om á z s l e
ő s l e
k o s k i k a
a
. t l ov
l ó b g á s
- o r
l ő b s é v k e s c
n
- o k
r a y g
a j t o k l a
m e
s n o C
Cézár
p a l
é b a T
r e m t
n á m l r a a
y g
r e m s i
e m
ó s a v l o
s i
a
t n i m
Gárdonyi és
—
r
gen
nem
t t e t í l me t n i m
r F
i z j a r t e l é
t e z e v e n y g ú dalma r í
Az s
y r
t
z e a m r
a
t z n é p
k e t
,
l ó r k ó r í
g
a r ó z j a r d l ö F —
k a n i a s r á t a k
a z é G
t
t r é z a
i t e l l i a
y g á m o
r
k u j ó l a v
s é
s é
é v
k o s
y g o h a
nyelvű
volna
t z a
n e l e t y n é ók d a
t t a l a
z A „
irtok
.
k a n r í
t
ő t e z e v
a b á r o s
l á
t á l
e m
a
n a v
k e n s e r e k a v
l
r
n a y l o
y g a v
r á k
é y n é m e
pénzre sietett
n
t
s
s e y g i
á m y g e
i n e t í z s é k
t l o v
, t t o y g o f l e
s é n a s o t a l o s c p a k
i a v d l om
, z e h i e g é s p é z s
l l e k
e d o m „
. n e m í c
t e k k i c n a b á m á z
ó d n a l
g
r
n
l a s s á z o k l o d n o g
a
e d
s á r á j z s é
a n l o v t
z a
, ó d n a l o t n o f g eM
e z ö k
l e z s
mellé
é b a T
ő z e k t e v ö k
l e v é s é l z ö k
Familia a
?
s é t e t n ü t i k
.
é m
a
t a k ó r í
i t á r a b
ú i h
a m
n e y l i
y g o h n a v
n e bm e l
olvasók szabad
n e b é k k i c
y r
v n
n e p p é
á n d u t r
e m
t
s
b b a j ú
t a h z o g
k a s c
i g á z s r o
l a r a y g a m
e i n r é t r
- é G Föld a
n u m
n e b ő d i y g e
a m a t
t z E i M
- é l a i g a r a C ó s a v l o
r é i M
t
l ő r y l é m
, n a y g u
g
t n é k i ő l e s i v p é k i n t a t u m e b
-
a
s é
előtt az
ide-
- é G
noráriumokat
napilapok n o g á z
. k i r é
a K
a t ó z a
s e y n é v r ö t z a
k e n k e z e
- i k i d l ö f
z a
- é t e t r em s I a ” n
, a j t a t i V
- a b a l e D - u c s e v i n a t iroPetrescu
. A . t t e p é l -
, i t n e l e j e b k k i c - é s k ü z s a - k
t t ő l e
a k k o y n á m o y g a h
l
n a b ó l
n o y g a n , a
- t l u g o f l e - i d
- k e s é t e t r ems i - o r - k o z a - á j z s é állítani, Mik-
—
Ka-
velláiért
fizettek
zsiros
a
é m
e m g
l á n o i c a n r e t n i z a l e z s
t z s a r a p
a s é
e v e n
n a v -
s á t i r a d i l o z s
, s umz i
s e g é s z s é g e l ő b éme l
a s á r á j z s é
- r o j a b
. z ö h d l ö f a y n a
t e z s ém r e t i
y g o h
y n n a g e m cikkeiért, és
g e m ho) e r t e P
Emin . n a b m o l e r r e z s y g e
- a d o r i t é v l e
- i k s é
- á r i v s o n o z a
A
- mo l a d o r z a
m e
i
e m apró
l ó r r a l e
- e r em s i . A
e k ő
t e h e l
y h t n i
, ó r í
l
t o z o h no-
s
m e y n é m e
e t t i h
. k a t l a y g r á t i p a n
t l o r k e y
l a r r o g i z s
n o g á z
g
” ! i n a t l á v
l e
a K
t á i f n e d n e r
- á r g o n r o p - o k a y g
a
t n i r e z s
a V
a a m
t á s á t a t z a v a z s g e m -
y n é v r ö t
k e n é m l
e b g é s t é k - i r F
- z s i n i md a i k a , t é y l e h z e
a y g a m
n n
népszerűséget n a b á i n -
. s i -
y g
l ü z ö k
g á s t
l u k a
, m á z s
, n e l t e t e h t r é , n i a j b á s a h n a s o g a l
k e y
á k n u m ő t í z s
l ó r á s á l u k a l a g e m
i b - r o b o z s - u c s e n i mE
n o d a y g o h - n a y g u - e l m e a
r
n a s u z ó i c n e d n e t
k a n n a
- é k ő l e -
Erdélyi Magyar Adatbank — 418 — i g é r
, e t t e h i h
k e y n é m z ő
l
t z a
e n e y l
I
d n
i m
- a p
. b t s i k ö p s ü p
, e s é t í p é
- á z s
i a d u b
. r i k
a v r r o f -
a m
a
n a v s é
a b á s á l . m
, z á h y g e s e k é z s i d a r á v y g a n , a t o l a p r á v e b y g e
i m a l
l ü t z s e r e k s . r i k - e l l i H
l á
n e d e z i l á
t l ü r e k
a
á
k
n
i
u m
k a s c
k e n y
l
r
a
, a j
e v é
n a v
a
- z a g
n e b y
l
s
e m
y n
)
á
a
h
a i
r
r
g
o
a
á M
) . s r á T
s é
A
a t o l
s
u m
e m
p
n
y g
a m
i
a j k
n
i v g em
r
t o
ű r s
-
g e m
- a t - g o j
k a n n a i g e l n e l e j
l e
XVII.
a m
y g o h
hart
l ém
k o y n
e m e d r é z A
a
,
. e b
- l e
t e t e t ö k
e t l o v
l ó b g á s l a v á s á z g a d z
. n e b é j e d i
a G
Die
k e h : a l
A
k á t r í a
i c l o k s i m
i a r á n
i m é d a k a A
ünnepére.
i
y g í
ü K
t
.
s
r o k a y g
a
s
a
b
z a
) . 5291
évfordulója
a j
g
s
. k e s é l
a j l a l g o f
A
l a t
t é t e n
z a
t e t ö l.)k
. n ö dÖ . t e t ök
Sándor:
l e y l
a
l e m
,
l ó r á
)
Payr
—
Szelényi
I.
. e t e n nántúli
. e t t e t
g a y n a
i
t e n é t
á k n u m l e
é v
s o r
ő t z s e k r e z s
y g a n
. 4 2—3 2 9 1
_
—
Elemér
. n o r p o S (
s é
. 3—2
. 2 5 4 1
. z s é r
I. Sopron Történeti
n e b t e z ü f
a j t a t y l o f
. n á l b á t
8
p é k
. t l ü z s é k i m l a d o r
, y n á m l u n a t r e m í k
á y
zsef
t s é z e k e t
4 1
g a y n a
e m
í
s
s e s c e b k o z a
á M
s é
s
s u i n
o t n e c o r t
k a n á n g e
t
t a u q
n a M
portréi.
magyar
s é
d i v ö r
. z s
t t o t r a t
f r é f m a l k o g
n á - 8
r
a
i r e t s é
. 5 2 9 1 k e n é k
i s c é b
i s c é b
a
O.
, k a n
. R
a y o v a S
. 8—7
l á
u b s b a H
. n u j
. M
. d u t
e y g e
i
Mantegna
. e s é zme l l e j
k a n á i ó l á v í k
. a s á d a ő l e
a
. t r öT
i m é d a k a
- ö n l e
t
ő n e J
i
i t e n é t
s é
t
k e n é j ő t s e f p é k c r a
k i y g e ,
ó l t ó p
r ö t
l ő r g é s z s é k t a z o d l á j
l e s s é r ems i
t e t ö k
t t e t í l me
i z e j e f e b
Herzog
a j l á r t z s u l l i
l
ő t
l ó r i a t a l o s ám
s u n a J l
z a
Balogh s e m
k e n é r é z e v d a h A
n a b t a l u s r á T
i m e
- r á n a t - r e h
zados Albert
—
n ö l
, e v t í v ő b
, a s á l a l g o f e z s s ö
a m
. 7 4 6 1—2 2 5 1
. n o r p o S (
A
t é s é n e l e j g e m n a b k n u m l a d o r
s
l ó r r a l ó z s
k e l e v e l k O
sz. irodalom.
. t é s é z e k e t r é z a
z a
y
t e z s é v űm t r í
y l á r i k
- o n n a P
-
t e l
k e g é s z ö k
l a y g r á t
i t e n é t r ö t z á h
ő z r e z s
á
t e t e h l ü r e k
s o n á l a t l á
n ö l ü k
s á k n u m
g e t e g n e r
i m
k e n e l
t é t e n é t r ö t z a
s e y g e k a n á g á s
s e d e z i t v é j ú n
k e v é
s a m l a t a h ) . 3 2 9 1
egyházkerület ev. du- ő t e h e l t y n á i h - á v z a a
- 7 0 4 1
kir.
Házi
—
i b b ő l e
- r é
g a d z a g - r ö t
n o y g a n l ó r i é r t r o p
b b o y g a n g e z s a l o
n vonatkozású é g
s é
ó l Jolán:
t e t e n em t á z a
város
s Jenő: e l e
. 2 2 9Jó-1
n
, a j l o s á g o f
k e n i
ő t e t r em s i
e m
s é
) i s e j r e p e (
s c é P (
Emlékkönyv - t éms i
- ü r e k z á h y g e - z á h y g e -
- y g e - t a d a y g e
2 3 9 ( . m s I
á törtém
t n o p
u m
a
á v
z a
ú g n a r ő s
á v a d u B
gon
Ferenc:
k o s á t í p a l l á
, a r s á l y n á t m e
y g o h
ó - (
n é j e l e l
e n k c u r B
r
. g e c
Oswald:
. 5 2 9 1
lich SZÁZADOK.
: ő z
; e t e l z s é r - z j a r t e l é y k z c e d e
o H
r B
k e n
: k a ú y g r á t
e b é r ö k
e m
. t r öT
k o y n
á m o d
k o t a z o g l o d
e t d z e k
j
t n é k a r á n a t
i s e j r e p e
A.
. e t e n é t r ö t
k e r e k
i g i d d e
r
Mária
A
e m
a
e s é r em s i
) ő -
n e m
y
F.
, ő z e y n
í g á l
a
b b a
u m
e j ő t e t
i g á s a d z a g
t e p é k
n e b t e t ö k
á k n u m
Terézia
bécsi
l ő b y l
a
a t
a
l á
a j l o z j a r i r á t l é v e l
res
Anfänge
—
l á g l o z s g á s z a g I
a g á s a r u s e d l ö f n á g a m Red-
;
d á l a s c - y l ö k ö h T
r
e u m á S á v
o m
. e v e n
. v d u
. 4 2 9 1 A.
é v ő t e h e l
l
r
k
l u a P (
t e z e k e y g i
t o g á z s r o r a y Mályusz g
d a
t
. d u T
udvar
. k e t z e k t e v ö k
s á b i h
k a t l á l a t r
t t e l l em n
XVI.
ó d n a l a
g a y n a
Österreich. in stehenden des
k n u s á t a t
á m s é k
l t
n e b z s é r a v a j
Bruckner e t t e t z s e k r e z S g
0 5
- é t r ö t
a g á s s á k a r n o h t
t e n é t r ö t g á s a d r á n i m e z s
. n e y g e l r
, a r r a
a
i y n i t
t z s u A
e m , l ó r á j á k i t i l o p r
g a d z a g
, t t e z g é v
korában.
dasági l a v á s á l á n z s a h l e f
politikája
gaz— g e m
- o z s i v
k
- g é v . z s
e r g e r e s d a h s o d l o s z
. n e i W (
Heischmann, a
- é c
k r
- ő y G
l ő r h
. k a n z o t r a t a
Győző.
. t á j á y l á p i m é d a k a g o
l e v v é
működésének írói
m e n k Berzeviczy a s c l e z ö k
a m a k
t d n a r b
á v a d u B
y
e
t l á l a t i
, m u i e N
n m m a
y g o h
r á k z s O
. i n e t z s e y l l ü s
a m r a y g l
t a h t
t s é d r é k
e m
s á t a t u k
k
i k
ó l u d n i
t
y
i
, a t o l a p
i y n o s z o p
i y n o s z o p
i m
y g é n a
n e b - 7 5 7 1
. d u T
Hillebrandt, Kapossy — . e y g e t
k
n e y g e l
n e b i e t e l z s é r n u m l á
y g e
- ö k s e l é z s
i l eme i k
,
- á
a M
a
k o s á z o g l o d l ö f i r á t l é v e l
i m
ő z r e z S
í p é n á g félszá-
l e s s é z e k t n e d n t v é
i z s é t í p é
a
) . s r á T
. 7 9 7 1—9 1 7 1
János: t á s á d a i k - é t s i -
ó d n a l
ő t e h e l
- l a k l a g e l
r e m s I
-
-
a i z é r e T n á j p a l a g a y n a n ő d
. p B ( Magyarorszá-
Eck-
ő l e l e f g e m
- i k a
- é v - a v
- a n o t a k - o g l o d l e f ) . 5 2 9 1 HeeE.:
i k o n t u P
- é B i
t r í - n ö d Ö
- u t g o j A
a
. B
y g o h
z a
S á n d o r .
. p B (
Erdélyi Magyar Adatbank — 419 — t t ő l e z e
, e r é s é l p e n n ü
. l ü r ö k
K e r e s z t ú r y
g é s e t n i z s ő
- é r k
a
s c n i n
, i n n i h
z a
a b i h
y g a n
e b
a z é G
s
l
l e s s é v e k i
t
k e n i k
y r
—
t t i
, a t
y g o h
. g é s ő t z s e k r e z s
e t t e t n e l e j
t t ő l e z a i m l a d o r s i
e v t e l l i
i m m e
k n é n t e r e z S
k a n i ó s a v l o
- e r z ö k - e h
é b a T
a
e mm ö
r
ö
é s é d ö k ű m
, l a l go f
t e y l
n a b á r o s
nak
t n i m
—
- l u r á t
—
r o z s k o s k e l é l
g E
n a b n o z a
l
e m
t n á r i
a
g
t
i em l e d z ü k
t
l
. M
; k n é l e
k a n
g i s á z n í k n ö i e s é g n e r p ö t r é m
a m n ö r
s
á m
t
ú r o g i z s ő l e y g i f á g a m n ö
k a n á g á s ú j n e b é t e r e k
a y g n A
l ó b á m l
k e z E
t n e l e j
a t o z s i V . t r öT
ő s l e
i t e g e t j e f
p é z s
e m
u y G
— t e k é t g
l ó t á r o k ú j f i .
i y n e h c é z S u n a
l
- r á T
t z e
k a t d ó z o k o f k e y
ó z a m l a k l a
n o y g a n e v d z e k y
- f i
e s é n e l e j g e m
- l a
y n á m l
t é k a
ifjúkori
Erdélyi Magyar Adatbank — 420 — a k
. n e b t e t ö k
n e b é s é t z s e k r e z s n a b á s á d a
i k
t a l u s
A . 5 2 8 1—4 1 8 1
István Angyal . z s
. 0 1—9
t i l e v e l t e t ö k
E
k a n
i
l u m á b
e t l é
g e m
-
t é z s é r
á k n u m s
ű g é
ű k é t r é
t é d e z i t v é
e v í z s —
ú g n a h —
m o
á
i
h
y g
a m
k e n y
-
s
a
g
-
i m
l
n o p m e z s
i - . c e d - . n u j . d a k A
j
t
, z o h d l o t
i m
.
. M
k a n á z s . 4 2 9 1
t a z o r o s
s é g e m
Gróf
a
s e v í
.
i T
kái. g e m
s é r em s i t
l e
r é á s á d a
n e v t ö
z A
, t i ő v e v t z s é r
e b n ö t
r ö b
a t t a t t u j
h
t
e m
i a y n á m o r e l é f
ó b s A , e b é t
i
b b a s
- y s s á m l A
e m
, i e s é t n e l y k z c i n
r á b
n e b , ó t a h
í b g e m
a
l o h é n
i m a t é p e r
t t e t í z s é k
, t é k é t r é l
e r é z s
k o t a r i k é l
i m é N
. t s á z í b
r e z s y g e
a
k ö l
m e
n
y e g
r
a
ö G
s
i n e B
. 9 4 8 1
r k a m l
r Ö
m o
a g
. e t r é s í k
a
t
a h y n á m
t é s é l ü z s é k
k e y
n a b g á s g o f
l
e m
r á v
i s o g á l i v
ú g n a r ő s
l e
s i
A
l ó b k o n a b
i e s é z e k é l m e a z s s i v a
a s o t
a
z
t n i m
s
i b y n á m r o k
s
, e j ő z r e z s
. M
. 4 2 9 1
k é d
s e d e r z e d é v n o h
k o t a r
i k é l m e
Miskolczy i t e t r em s I
. t r öT
. pB (
.4 —
s á l a l g o f e z s s ö i t e l l i . M
k ü t z ö k z a
i g a y n a
s o j a L
t
l
- 9 4—8 4 8 1
k i t í z s é g e s c n i n
i n e B a h z
o m e m
g e
t r e y n
t t e l l em
y e g
l e v é r e z s p é z s v á l z s n á p
g i é g é v
. n a j
a n o v
, r á k
k n é l é a
y k z c
ő d e j r e t l ő t - 5
ó z o k t
y g o h f
i s c é b
i s o g á l i v
i l é t
r á
t ó i c á t i g a t n i m
e z s é r
a
e y g i
á m
t e p e r
ő l e k ő l e
i v a y n á b n
, k o s Gyula.
a v
z a
k n u k o
y k z c g á s ó t
r
t n e k k ö s c
, t l ov
t a m l a t a
i b y n á m r o k
a
l ö f
t ó t l
a t r í
l e t é t e l r e v y g e f
r
- e z s
. i e l e v
-
i t s e r a k
r u B l
n e b i e s é d r é k
a
. p B ( ó t
z E
) . s r á T
Lajos.
Steier
j a S
galomról.
és
szabadságharcról
í
g e m
a
e
y
s
s
k e n é
i
f
a
y
iki
l
e m
r g o n o m
y g e
y g o h
t o t a d a
j ú
i r á t l é v e l
o p a K
t
i n n i v
k o s
a
a l a t l á , d a
k o s á t a t u k
, a t a l z á v t é g e y l é b
kezései
XVIII.
l u á j p a l a r
n e g i
n á j p a l a e m
Beniczky — . t é t
. z s
n e b t e t n i k e t
ó d n a
y g a n
l
- r o h
r a t
. 4 1 9 1
. d u T II.
Tisza
,
. t r öT e m , t e t e t ö k
a
y g o h
i
s o t n o f
z o m e mm e
- r o k
t n i m
n á t u
. pB (
k e y
i k i
i k é l m e
. i n d e k l e t é k
a r á s á v o r
i n e t í p é z s i
i e r ő z a
g e m
t n i m
á n n a l
z
c r a h g á s d a b a z s
u m
k e s é z y g e j
e m
n e d n
l ő b k e y l s i
s é v ü k s e e z s s ö t t e l l em
s o l a t a v i h t a k o t a r
i K
- r í
-
n
t z s i t s z r ö t
g i l e t é t e l r e v y g e f l ó t á t a r á j d a h
e t t e t
k n u l
n e k é d i v l e F
c
s o t
Arday . t t o d ó l l a k l e
r o f
l ő b k e d r é
t l o v
, k i n ü t i k e t t e v l e f
r e i e t S
- e j
y n n e m
- e B
- é g é s e t n i z s ő
t o y g t d a k
m e
s
g á s
r ö G
e v d z e k
e y g e m
z a
l
t y k z c i n e B
t n é t r ö t
s e d e r z e d é v n o h y g o h
z a
b b o y g
t
n a b
- é r
Lukinich- m e
Imre t t e t í r é t l a t l á
-
s é l ü d i
. 7 9 6 1
e mm í
a
pe
Pál:
. t é t e n é t r ö t
m o l a d a r
s é t e g t í p é z s t
, t i a t a r i k é l me
ő z r e z S
. 5 2 9 1
z e
forradalmi évi
i
t t o z s t á j
József: - c r a h g á s d a b a z s
A
-ch i t e t r e m s I ( e v ö k y g a n
z o h n á
t n i m a
á l a tót
s é
jelentései és Lajos
- e n é t r ö t s é t í p é
á m
e r ő l e
, n o j l á g l o z s
a i h c r a n
s a m l a k l a
y
t n á r a y g e
a z z a m l a t
, a r r a k o s
a k i t i l
s o t n o f s
az
e r s é dvisszaemléő l n
a j g o f
b b a s o t n o f g e l
l o p l ü k
l ő b k e l e v
i a k i t i l o p l ü k
t n o pm e z s
a
, t t e z e k e y g i
y g a n
dorról, - e z s
a
t é s é z e k é l m e
e m
t o z o k o
i v é
l
Borsod —
s é
l ü k l é n
i
i m
k n ü l ő t
, l ó r á j t t o l a h a
l
l ó r k o r á k t
e r é s é r e v e l , l ő r é z s é r
s é l e k l ö f
n u mm o k
k o
, a n o t a k s o l a t a v i h
t r ö t d a H
vörös . k a ú g á s s o t n o f
háború
mozgalmak
-e.)
s
i T
t t o t a t y l o f
i
, k i z s t á l
l ó b á j
y g
n 1848—49á m
t e z m e n
k a n t a h t r a t
t
y g o h
,
s á t a g z a g rendezte i
s é
l a k k o p a p moző f
z a
i g é s i
t o m á z s
a z s i T
n e b t e t n i k e t
a
s é
k e n é t e l é
d n
—
s
y g a n
r
g
e d
i k
g e .
s é t ö d l ü k
t n i m a l a v
s e k e d r é
hegyaljai a
megye
i
e b r é t ő l e t n é k ő f
.
. e t e n é t r ö t
—
z e h t
n i n r e z C
a
l ó b t n o p m e z s
e j ő z e y n é t
k a n á j á k i a
. s i
r
. t e t ö k István z j a r t e l é
i z ő l e
- i k
Gróf
- e t ö k
. 5 2 9 1
- o t n o f
a
, a r r á v s z o l o K
- á v a z s s i v r á b
r
Márkik u j l á l a t
ü g é V
l
a h o s t
a r o B
t a k o t a d a zendülés
szere-
A z
i a n o t a k
k o t a d a
) . r á t l é v e L I.
és
magyarországi Breit
t t e z é t n i
- u b
k a n á z s
l á g l o z s g á s z a g i , y g ü a l o k s i
- o r
s ö n ö l ü k . t l ov
o m
E
a m
- o p l e b
)
. k e l e v e L mun-
r e t
s em l e d e j
t o t a l u s r á T
. s i
s é v ü k s e e z s s ö a s á l u r á
naplói. Széchenyi
Dávid:
. a t r í - a n g e l s o t e l l o h
- a z s l e
s á r í t e n é t r ö t Sán-
e m
g
- a n o t a k - n e z d o s
- á l a t idején
Tárcá-ban -
a j r í
l e v é s é z e y l e h
, n á j p a l a
. t e t ök a 1918—19.
- e l
- h c r e B - á l a y g r á t s á t a t - z ö k
l e k k ő l e s i v p é k
- k e d r é - o R k i y g e -
- e l
t n i m a l a v
t n i m
s á r r o f t ú k
. k á z z o d
e z s é v ű m
ő
z a
a t a d a - é k - o k
j ú
k o S
a r á m u e l s é
m o
l
i y n o s z o p
. t e z ü f
i b u j p m e A
t
i m l a k l a s e v é
0 0 2
- g á s m o r
) . 5 2 9 1
Pressburg.
Erdélyi Magyar Adatbank — 421 — á h
t l ü z s r o t s o l t
n e z S
, a v a l s i t a r B (
zweihundertjährige
,
Weyde
és
i r em s i
l á M (
) . 4 2 9 1
.
k e n
a z j a r t e l é s o g á s l ú t
. p B (
élete.
muel
a m g
á
t
y n á m k o m a a
s é
l
k e k é l
r o p
) . 3 2 9 1
a - o v
- o i b
z a m l a t
r a t
i t e n é t r ö t n e v t Ö
a
t s é z e k e t r é s é
i t e n é t r ö t
a m
i s c é b
m e
k o s
h
l
—
e
,
a
k
i
ú s á z o k t a n b b o y g a n l á
a
, t e z é t n i i m l e n t
a m i m
, t ő r e
a d
ő v e l
o y n á m o d t é r é z e v
t n i m n
t e g
) . 5291
Emlékkönyv . l ü r e k
s e y g e k
a
a
a
A
l a v á s
. t i a g á s t l á v ü y l é t
g i - 7 7 7 1
á v
e v
t a z o g l o d
n e b é m r e
n e b i e v é n a b z á h s o t z s a g
t
) k i d e y g
t e l eme
k e n t e l
t t ő l e
u p a k
, a j t í p a l l á g em
a
t
házi vári Sebestyén
a
t l e k é z s
i m l e n é t r ö t
t y l o f
,
n e b
a n o y g s o g á s
) . 7771 (
g á s t s o p é r p l a y g r á t
. t zS
kiváltságai.
József:
e y g e m r
XIX.
. s u t k a
e l
i
ő z
a d A
Akadémiát? alapította
házban
Emil:
Kumlik
k a n á s á l ó z s á z
a j t í p a l l á
z e
l a g g o j
i n l ó z s á z z o h a s
ő z r e z s
t l u s o g o j
z o h k o t a d a l u p a l a
n á t z s u p
s é
s o r ó k
g á s
l á n o p z s i d
i y n e h c é z S
m e
n
s á z
i n z e v e n
, k e n g é s n e l e j
k e n
s á i h t a p
) n a b s á t
í g á l
i v g e m I.
Sz.
t n e l e j g e m
y
l
i t
s o v r o
k e n ő d e v n e z s
k a n t t
t e h e l
i z s e t
e r e z s d n e r g e d i r é
r á n a t s o v r o
s i
i t e n é t
n o k o t a d a
a s i z ó n g a i d
i n e t í s ő n i m
z a z a
s
—
a b
a
n e b z s é r e t e z y l e h
s o p é r p
s é
l ő t é j e d i
a m
i
ó l l á
y g o h
Széchenyi
. t é g é s s e k é t e l l i e m
t e n é t r ö t e v i m
.
i y g n ö „
r a v a z e m l e s ő r e
- g é s t l e h r e t
a m
i a i g ó l
s o g á z s r O
i n i l r e b , t a l u s r á T
s
a m e z E
működésének tikai
í n a t
n ű z s g e m t
g é s k ö p s ü p
a j
a
n a l a t p á k
- n i k e t y g a n
n á v t s I
- d z e k
i
. z s
n e b b E
-
l
i g é r
a
n á j p a l a
az
Melyik
—
g
zánci n o p a l a s ó d u t
la:
l
z A
” n a b á t a l o d n o g r e z s y n é k
a r
g e m
y g
prépostság
A
a
b b o y g a n g e
- ü p é r o t s o l o k
n m o K
c i v o k
r
- o h c i s p
. d u T
i s o v r o g e d i
l ü k
n e b é s é z e k e t
- 3 2 9 1
0 4
l
n o g á z s r o
a k n u m
s a m l a d a i d
a y g a m t n i m l m E
emlékére.
d n e r ó t
, g é s k ö p s ü p s
g á s
- á t í l l á l e f
k ő z
- i k
t n i r
k e y n é m
n
t e z
á h i M
- r e z s
t n é k
z ö k
t
k A e y g e
s e v í
a
- e n é t r ö t - g e d i
í p a l
- s o k l
t é l m e z s
y g o h
- l ú t
. i a s n á t n e z e r
a t
. r G (
. n e b é s é t z s e k t e t ö k
n e b t e t
n a b m o
t n é k ő f
k e g é s z é h e n ,
. i l p e n n ü
t á s o c r a h r
, t r e t z s i n i m
v y n ö k k é
. pB (
n e d n
t o g á s t d a r á f
e m
z A ,
l e b e l K
, k i y l o f a
a r á c a d y
z a
a h d n o m
a
, l o g o f t r á p
ó l a v e r t e l é n
g r e b s n e g i
i m l e n é t r ö t
a y g a M
t
n
, s ámo l
, r á t l é v e L
y g
n e y g e l l u k
é m í k
, e m e d r é
- n i k e t
r
a
k n é l é j
. b t s
i n o t a l a b r
i m l e n é t r ö t z a
l a g z om r ú t
i k
-
- u t k u
a k i t i l o p r ú t l u k m e
- r e b s l e b e l K
in
- z s é r
s
- a v
s
- t l á v i k
ó d n a l
á M
Történeti — - á k o t r i b
k e n
n a b m á z
t
— r
Gróf
n á tirodalom: u
k é t z e v e n k a s c
á y
s e
E
s em l e d e j r e t
káptalan és
zsoldos székesfehérgen
a
e H
d
. g á s ó t a h
s a z s ú h
i k
a z z o g
t t o t í p a l a
o
l
a d é N
- z o h
s n o K
Szent
- r ö t
bert
. n e b k e s
t a k o s á t
, t e k e s é z ű t i k l é c
l
s o y n á m o d u i m é
i m e
z A
i n i k u L
negyedszázados Kuno
. t Klebelsberg é k
Zsinka . m s I
e m
a
s a v o l
n a b m á z
s o d l o s z
k a n s
- o r i
Horváth- a v d u t
Ödön: r
a y g a M - k ö r ö T
r
s
t l o v
, a d a h
i e v r é
l á g eM . t u j
l a k
k o s á t a t
egyreg.)
. p B
serege.
l ö f
.
- y l
a k s o r
t n e l e j
A
- e n (
e g é s e l e f
s
g e m
e y n é m e
t n a t s n o pozsonyi k
i y l o p á n i
a k n u m
Tóth —
Zoltán: s e t e r em s i a
r o t s o l o k , t l ov
s o n á J
,
k e n i
y g a m
,
László
k n ü y
a
k o r á n a t k ó r í h c
-
mér), e v l
r á b
y g e
l e g g é s s e t e l z s é r
i e t e t ö k
r o k r
t n é k ő f a t
z A
Siebenbürgen.
a
e d t l o v
í p a l
n e b t é t n e l l e
. 5 2 9 1
(A
Mátyás
l a v á s á l á n z s a h l ö f i m l e n é t r ö t
t é t e l é
, k a n á y n á e l
t n e z S 8—7 .
e m
t n a t
Pantokrator
leánya
A
k n u l á l a t s o t n o f
, k n u s t r a t
g a d z a g
n
i v
, i a j g a t s é
Imre
Die
a j t a t z á b i h
l e
e j ő t e t r em s I
s n á t s e t o r p
í g e m
i
z a
i t t ö z ö k
i y l é d r e
Ferenc. d
y g a n
e t e k e f „
z e
n e z s é g e
i a s á t
n e z s é g e
n á j p a l a
ő z r e z S
fekete
.
t ú k
t é t e n é t r ö t s é
g ö r ö g i k
ó l z s á L
y
. y l o p á n i
monostor. és
— . i t e t r ems i
Gárdonyit e t e t ö k z e
l á g e m y n é t
g á l
Nádor - é t r ö T
Imre
. t r é á g á s n a l t á k i t i r k t á g á s s o d n o g z s u y
- z s é k l e l r
, l e t t e t e r e z S
Bredeczky . n á j p a l a
- l á
i y l é d r E
t y n o z s i v
m e l e d e j e f
Georg. kultúrpoliler
Die — t
- é d e r ö t
- ” g e r e s
, s o g o l a y g
k a s c
ő y g g e m
- e z s
j ú
i g i d d e
s o d n o g
király
—
k ő f
z a
r á z s á s c
- i P
. . d u t
l
a
) . 3 2 9 1
. p B ( a
Moravcsik Al-
-
g i d e p g a y n a m e
- p e r
t á h e t a
l e t é v i k
- r e z s
- b b e s i k
, t e z é t n i tigkeitskirche
in
DreifalGizella: —
Ele-
t
Sá—
. y g g á z s r O
- m E
a j l o z j a r s é
. n e b e z s y g a N ( Türkenherrschaft Mül-
y l á r i k
a l á l a h
b b o y g a n
n a y g u
- l á
s i k
-
- d e r e
- k n u s á d u t - u k seide-
- l e l - l o d a l a t l á
g e l ő v e l a v d u t
- e t e z ü f - é t n i
. m s I
- l eR
biGyu-
- é z e k e t r é
s e k é t r é t t ö l ö f i d e g n e
a . M - l é n
o r
á K
n a b
r e f f a h c S
y g e
n a b b a j ú g e l
i k a
energiává. folyamán elég,
idővel a
t z a
t e l ém l e
t ő s
a r á s á t í s a
í r e z s y n é k
. n
. u
y g o h
y g o h
s
a
r
á m g
d z e k
d ö k
i v
. a j - z á h y g e n o
r
á v
s
g a l
, g i d
ó t
s
r ö H
l e y l
l em
s i
i
i e v í h
a m a
a m
a
i
a
D
U
05 . 5
T
Z
É
- a l a
l
t
a
a j
t s o p é r p y g a n
a
t n i m
i k ű m l
i v
r p a N
j
e
y g
e r é t t s é d t y g a n Szentkláray l m e g Imre e m
t
o d n o m
s
linszky á k n u m s n á t
Antal-nak
l
dásy
. 5 2 9 1 —
l a i r e pm i
t om a l
a
l á
v á l
k e n n e l e t i m a h
e m a
l e t é t
, i r ems i i k a Miskolczy
,
n e k e k
e y n é m z e k
s á z o t r a t e z s s ö k e p é n
z a
v á l z s
l ó b á s á t a h
i t e n é t r ö t
.
a
a
s e t
a s á l u k
t z a
t e t ö k
t r u f k n a r F ( um
wen
Der
s o d n o g
f
Wendel:
g é l e
y g o h
t u m á r
e m
t y n u h
r e
t
k a n á
r ö t z á h y g e
a
t e y g e
s
n á t z s i t
a
l ü t z s e r e k y
t e z m e n
k ő r e
, i n a t í y n o z a
) . 5 2 9 1
Freiheit
o
a
, a j
m e
, a r r a
l o y n á t
-
Gárdonyi e r é z s é r
n a b r o d o m t z S
ű r e z s
. 6 2 9 1
Miskolczy —
a
t
. p B (
a
y g
a m
a
s n á y n
t a l z á v
r
o H
A
. 5 2 9 1
a
utak
Béla:
hácsy
i t e z s é g é r
e F
g á z s
z u a l a k
ű r e z s
l ő r é s é t j ű y g
i v é
r e m s i
zépkori . t t a l a
l ő r é g é s s e p é k ő t r
y k z
világháború m.
. n e b i e k é l m e l
ó l ó z s
r o d n á v
ű m
0 2
s é
. pB (
A
r ö t
) . s r á T
séták.
Divald — ) é g e m
.
Felvidéki
t e k n ü s é d ő l k e d
) t é k k i c
k
i
l m u K
t r é á t a l o s c p a k a
l ó r
k e n z s é n é t
i k é d i v l e F
t z S
l m e d r . l(
n s
l ém
Albert,
,
.
István: i v k a t u s a v
—
á o m e m
- á s á l
t y n é m
.
i
í p a l a
l a v á s á t
SZEMLE. b b e t n ö f
T
l e
t t e t j e f e d e
e s é z e k é
a m
i
t e z e k t e v ö k
y g o h
t o t a l o d n o g z E
t
r á b
A
- í s e j l e t
) . V
alatt. kir.
Mo-
E
i v é
a t s i
, k e n g é s b r e z s
n e l
, k i z s t á l
, l l ek
v á l z s l é d Gyula
l o v g e m
t
r a k a n e v t ö
und Kampf .
a b á m r
i a y n á i h
i e m e d r é
a
) . s r á T - n á v t s I
kereskedelem
kö-
ú r o b á h g á l l
. pB (
Prey államvas. a z z á r
,
- n á v t s I vekben Kornél:
R
Tárcá-han A
e n ö t z s ö
l u m á b
e p é n
s
a i v á l z s o g u J
- i b s e v í
t
t l ü z s é k
g é s n ö z ö k y g a n - p é N
i m é
goniáját ű r e z s k a z S
M
, a t l o v
y g o h
k e p é n t n i r e z s t
t a d u t
k a n á t a d u t
k e n é g é s y g e a
- e z s é m r e t
r Á
und
Einheit. der
a r
. s á l a l g o f e z s s ö
a
y g e
n o g o m
k á
. V(
S
—
e s é t n ö
szerit.
i
. 8 1—6 1
E
z a
. k ü n n e b
s
- l é d
s i a
e n r e t S l eW
g E
n e b é k e d
n a y l o
y g a n története.
a
. a t t o t í l l á g em
l.)
T
é d e z m e n
- t e v ö k
t i e t s i
. k á t d a
á m
. a s á d a i k
y
l a l ó z s g em
l ó t á i n o g om z o k l á i c a l g , e r v y n ö k
g e l ő f
e v i M
. ö
, ő s l e
i a g á r p
r o r a y g a M - ő s
-
ú g á s y g a n
e z s d n e
á b b á v o t
Hörbiger . 1 és
M O
i
Jenőről.
y g
a t z o h
é m a r
y g o h „
l e v im
n o j l l á
, t t ő l e
r e g i b
f
y g a n
k A
a k r
-
i n z o k l á d
t ó i c i d u r e
)
r e B
” e r h e l s i e t
k a t z o k l a l
s u g Südslater Hermann
Kienle,a r á s
n e y l i
szakvéleményre t a g á y n á m t o t a t
e m
l e v ő r e z n o v
a l
, z s a l O
z s á g a l l i s c
l e k k e t s e t g é j
r
-
n e b r é t g á l
k n ü r a
s o m á z s
újabb - r é
(Világproblémák Á
i r á k t i t ő f Lukinich Imre
e
t á i n
s é
g o f
n e s e m l e y g i
j ú y n v y n ö k
l c
s
Kühle s é
Nölke
v y n ö k
t t á j a s
l
,
a r s u k i a l a
t ú l a d a i d
N
s é
m e l e n é t r
, e s é t n e l e j
l
k e n é m e
t n é k
a
- g é s t é k
i v - m e n Russel . 2
g i p a n a
, n e g é s n e l t e r ems i i k l e l
n e g é s z s é r e m , a s s a v l o t á ó t
n e b i g é r m e n
. m a d s t o P - n i n e m í
l e W „
s u g o l o r o e t e m
Hummel , k o z s á g a l l i s c s é
í g e m
- r é
y
g é s k ü z s
t a h
n a b á j
i V
Hörbiger i k a t l o v
a y g a m
, ő v e l n e l e j
t é s é z e k t e l e k k o g a l l i s c i g é
folyóiratokban.)
természettudományos
Y
n á B
i m l a d o r r É
ó t a h l á l a t
a j ó t a t z ú s c ú b
Mihály-nak
, k a n á r o t z s e n é
- s e t o r p Ál-
” . e r t é l
j e f
ó t
g a l l i s c
i n z í
- z s o g u j
, k i d ő z
í g á l
t n i r e z s
t é t e n é t r ö t . k i t í s ű r e z s p é n - o g om z o k l á i c a l g s é - o s c - e z e j e f n e b n ö l ü k i k
e i D (
g n u l k c i w t n e t - l á v - o l o e g Hoffmeis- á r kény- o d u t
, n e d n i m t l o v
- z o k l á i c a l g
- b o r p g á l glaciálkozmoz a
-
ő z ö b n ö l ü k a s é - e n ü t
könya I
a
. g a l ó z o k t a n o v
g á
ö k ű m s e k é t
s é
l á n á l a t a v a r Zsis e m e d r
t t o z
s e p é k
í m
i d á n a s c e m e T
- e n é t r ö t -
s é
Lukinich
, pé l
e r g é v
g é s e t z s e v ő h
s á z r á g u s i k
t
a r r a k á t
csillagok A
n á t z a
e p r ö t
. a r á s á l t ó p
z a
n a s o t a l o s c
n e b é s é d ő l
á v ó t a h t á l
t n i m
y g e
fizika
mindeny g o h , a j n o v a z s s i v
e l é f - l e s s uR t e t
, l e s s uR (
(Russel-féle) rázó
n e z s é g e
l á
A
l a t l á
s á d ó z u h e z s s ö
k i d ó z u h e z s s ö
l e s s é d e k l e m e ő h . z s e l
s ö r ö v
a s á d ó z u h e z s s ö
ő b g e m ö
tömege az értelmében
csillag y g o h
t t e t z s e j r e t e b
o d ó m
-
k é t
, n a e J elmélet
fejlődését
- o k o n
- p a k
e v ö K
- s á i r ó
n á t u l
Jean, átalakul
évezredek az
azmagasabb , a s t í n a t
t á t a l s a v a j
t n o t g n i d d E
,
) n o t g n i d d E i l ü r ö k magya. n ö j l ü h i k a b á t o p a l - l i s c
m e
- d a d n i m
ő z e k t
- n a s s a l - p é k g a l l i s c
M i k l ó s .
n e g i
Erdélyi Magyar Adatbank — 422 — F e r e n c z i
leg-
Dr.
i m é
d
a
k A
z a
ó l a v t t e l l em
e v y n ö k .
ő n ü t
t á j á m é l b o r p
- g é l
a
s é
í k
n e b n ö l ü k
g á s s o m o r
s á l s ó j ő d i
n e s ő t n e l e j
Erdélyi Magyar Adatbank — 423 — z a
t k e l e
e t t i v
a i g o l o r o e t e m
n a b r o s ő s l e
légkörét
Defant - k o t a l á g s z i v i r ö k
is
fölépítés
a
92
A
t
n e l e j (
ó t a h t í l l á ő l e l p m o k
ű g é s
n o j
j a v
i
r
a
á m
S
s i
l
e
z a
n
g
s i
a
s
. e l
Prout l ő b n é g
, e v z é n t t o t í s a h s i
á z á b m o b
a r r a t a k
l ó b m o t
a
k é k s c e z s
A
. a s á t n o b
s e m mo t a - n é g o r
e l é f
l
t
i n
a
k a b b a s o t a k k o S
i mm e s
p
e
N
t
r e h c e
s e r ü
. t e l e l e f
i k
.5
s i
,
a
j
s é
i n r e b
. 6 2 9 1
g
e m
akarunk
őszinték körforgás
a v
j a v
t
e D l
z A
i s c .4
n a b n o z a
i
k o g a l l i s c
e
z E
t n a K
a
j b m ö g z á g
s á i r ó
s ö r ö v t n i m g
t á k i z i f
i
d d E
b b a j ú
b b ó t u g e l
Nölke
ó t a h t r a t
á s á z á
e p r ö t
k u
r
g a l
a y g a m
k e n . 3
n e l e t
a k é l a z á z s
a
y g a n
ő v e l
Igy
.
n a b
m e
n
meg
anyagok,
d n o m a
s e m
g e l y g o h
, z s á g a l l i s c
n a b á s á d a ő l e . t p e z s
lenni,
, ku j t á l
i m j
e l é f - e c a l p a L i n l e l e f g em
a h
g é l e
e z s s ö d n i m l l e k
t a t um i k
r
a b á i g r e n e
n a e J
k o g a l l i s c
s
,
s e y l e h i m
n e d n
t z a
z a
a h
m e
n
ó t a h t í l l á
l
a
vannak
, s á t í p a l l á
h
m e
,
l ó r g a y n a
n
z e
n a e J
t n o z s képességet.
kuló elnyeri
bizonyos
t z a
s
ő v e l
g e m ö
z a
a
sel l
r é t l e
g a l l i s c t
t z a
anyag
i n a y g u
n e y n é m e
a n n o t g n i d d E
_
a j t í n a t
a
é v
n a b
l u k a l a
y g o h
n é t n i z s
, n e b é t , l ef
elméletet - e h t
l á n
i W
e d
s c n i n
t t e t e v l ö f
l l e k
o H
s c n i n
k i e s é v e t l ö f
. ) i e s é v e t l ö f l á n ó i c á l u k e p s
m
e r k n ü s é z e k l e d n e r
l l á
a m p
n a b á v a h
t
n o j
k e r e z s d n e r g a l
y g o h
. k e n d ö k s ő
a
t a s o t z i b
i y n n a
. a t
a
Naprendszerünk
- m u i d á t
energiává sek
melyek
y g o h g e m
t n i r e z s
- i v
energiába az hőmérsékleten
, a j t í l l á
. l ő t - l é s s uR
y g e
. n e b é j e s n e b
á v á i g r e n e
a
e
e - s c n i n
k a n l u t z s u p k o g a l l i s c
.
s a m l
t
A
, k n ü t e l ém l e s c n i n
t n i r e z s
k a n á g a y n a
átalakulni,
képe-
-
a m
e s
l
való
túl
s e m
i m u
y g o h
Rus-
l y r e b
z é n g a m
- n o z A
l á n á s
i
- e l ém l e
e t n i e l E
y g ú
n é g o r d i h
k a n n a v
y g o h
z a z A
n é g o r d i h a
a
Meinecke s é
, e v t í p é l ö f
k e m e l e j
t o d ó d a
t
a
t k a o i d a r
nek
k e b b e s e k e d r é
f g e m
n a y g U
y n á h e n
e r s é d r é k
- n e l e j
b é y g e
n
s
. s é v e k .
k a n a z s t á l
: i n z e g ö z s e l
. k n u n l o s c p a k e b g e l n i m i a k i z i f t e l e k . i n l u k a l a t á
nak
e s é t
v
s
l
i
m u
i b b á v o t
. k é t t e t j e s t n i m
- o r d i h
t
i n
v i
s e g é s r e t
s é
. k n u g a y n a
-
t s r e N (
t l e y g
n
t n i m
t t o t r a t
t e s e
e t z e y g e j
, ” g a l ó t í l
? l á n k o t a m a y l o f y g e
. le
ters ó i c á z .6 t l u k
n o t o r p
n e b k e t e s e
l e
a
s é v e t l ö f
á n m u
s é a
az
y g e (
l á nmu i
l
t o z o k t a t um
, r ó b
t n - i í ml l á
, m e l e s ő
e t t e t n ü t
r e h t u R n e b - 9 1 9 1
vizsgálatai. elemek az
- z i b
h
i s é l e y g i
a r á s á l á g s z i v l ü l ö f
H
y g a v
k
z é h e n
a
t ém s i
e v i m
l e z z e
a
atomépítés, , e n t e h e l z A
. k ó i c t t e k é k a t u m - é s é z e k l é n a
látszik
n e b é n e l
l e k mások
r e h t u R
l ő b k é k s c e z s k
, s i
l e z z e
. ,
a v g a mm o
- t é z s
Azaz ) . l ő b
a
y g o h l ő b n é g o r t l ü r e k i s
t e n a P
- e l l e z s
n a b ó l
i
, k n ü n e t n e l e j
k a n á s á t
y n a g i h
l
i n i l r e b
Ide a
a j y g a h l e
l ő b k é k s c e z s é r
y n n e m a a
z o k t
i m hetősége- p é k
az
m
i s
k a n d r o f
l e h ( . s keletkezésée g
z a z A
-
y n n e m s
, i n l o z a g i t d e h r i h a
t e h d ő l c
t
e s é t í l me l ö f k i z o t r a t t o g a m - m o t
z a
t l ü r e k i s
l ő b m e l e ) mu i
y g e
c m e n ,
l é h
s é
g e l ő z ő l e
l ő b n é g o r d i h
é h
r
k i
ú
l ü s e y g e
i
t
n e d n
minden
a
t t ő l e z e
d r o f
y g o h t j a l a t
s e g é s r e t a t z s i t
t ő S
l
t
, r ou l f
-
építés, - n é g o r t
hanem
föltehető,
n e b t e s e
l á k i
s
r o k k a
n e l e j
l a
e m
s
Paneth . s i
j
,
t l á l a t l e
n e b
k a
g i d d e
elemnél,
á m
t t e t
s é
s o y n o z i b
l á nmu i c i
.
t a n
l ö f
- é r - a f l a
keletkezésénél elem
hogy
e
atom-fölépítés m e n k a a v
t o m u i
k e n s r e t e P
i
f g e m
á y n n a g
m e n k a
Ha változtatni.
, k u z z u h á l A
s é
a .
í m
a m
z a
t n o b m o t
ő z l e j
a
l a s s á t n o b t é z s
l á g s z i v g e m
r
t p e k z s
i w d a h C
n a s o g a l ó r á z i k
a z a
n é g o r d i h átala-
k é k s c e z s é r
l á n á s á t n o b t é z s l é h
t l ü r e k i s
s é
r
á g a m
t z a
.7 pet
a
nemcsak a
l
s i
n a b ó l
i n a t í l l á ő l e a v
? t l o v
e - t l u k a l a m u
i
-
. n e b é t e s e
t t i z a
y g o h
t l ü r e k i s örökös
hidrogént a k a n k o r á n a
Pe-
b b a j ú g e l
n a n n o
- a l a
g
a f l a
s á
b b é g n ö y g n é g o r d i h
t
atomszétbontás bizonyos-
s u k i k c
. k a n a l l á
- m o t
t t e t z s e v
a
s i
a
a
n e b - 2 2 9 1
- á t n o b t é z s r o f z s o f
t
a
b b á v o t ő l e y g i f Föld
játszik. szerele-
- n é g o r d i h ű r e z s y g e m e
- é s t e h e l atomszétbontás, , z a g i - d i h n a b ó l
t á - a v
n a y g U
-
- a t z o t l á v , s i z a - l á „ héliummá állítólag
- n e z s
g
y g e s e y g e
b b ö t
n e b t e s e
- á l l i t n i c s - s c e z s é r
n a s o t a l o s c p a k - m e l e t ő s le-
- n e l e j i k - k e v é
- é r - a f l a
f g e m
- é l e y g i a
) s o r o z s k o s - mu i n é z s
a
, mu i
” . n o t o r p „ ,
t t o t
csillagfejlődési
í s ű r e z s p é n
n e z e h e n
e d
ő t
, s e k é t r é
Erdélyi Magyar Adatbank — 424 — . l é n k ő r e
P .
Olasz
Péter
S.
J .
isteni
az vadász
neandervölgyi
á m
r
n e b
l e y n n é t y g e e t
i
l
i c j á v s
a d d n o g
n e b t e l é
a
e m
,
s
is
áldozta - t r a t zsöngéit ber
már y g o h , k a n l á g
a i.
r
r
k o y n á v d a
a m t
k i s
” n o i g i l
b o
s e r í h
r P
m e
g
a
i
?
y
l
m e
n
e m
m e
” m e
- z l i f - r é k - y n a
s
n
t e l é
i
r
e H
l
-
a m a
a
i
i a i mé k - i a k i z i f y g o h z a
n
r a M
y g ú
a
a
n o j
, a l ó r
á m
, i t e d r i h
Bleuler
l ő r s é d t
t i y n k a n n a
ő r e t e l é
y g o h
g
z a
, a z z o y l ú s tartó
i z l e j e m
k a
s
c m e n
r e g n i
t
é n i m
a
a
s é
e v y n ö k r p S
, n i l
i w t n E
organischen Psychoide
r e m s I
E.
„Die
Bleuler. 8
vezethető b b a
sem
s
re
a g a m
” s á z r á g u s figyelhető
, á b b á v o t
talajából
Föld a
n o t y l o f
n e d e s
i
- u t
k n ü t s
e
i
a
n a b
r a t
y g o h
l m e
t e y g e
s e k e d r é
t
ja
y g o h
a r b b a s
a m l a t
r ö k g é l
l
k o s
k o t a l á g s z i v
g á s s o m o r
t k e l e
s é
Schlomka
s i y
t
r
l t
,
ö
c
gii
g á y n á m o d
a
t
. a j
Walter
t á r a b t e z s .
z e
e r ő l e
g i d e p s
j ú A g i z
t é v y n ö k
e W„
r
r é z E
r
m e n k a
e b m e k a z s
e m
t
e mm ö
i m
l ü v í k d n e r
s o m a h o
s e j l e t
s á l s ó j ő d i
. b k
0 5 . 4
, f p o k n i e t S (
, n a y l o
l z ö v d ü n e d n
s e k e d r é n a
- i t v é
. t á s á l l á
g i - 6 1 9 1
n a b b a
p é g ő l ü p e r ) a k r á m
r D
l a n n o z s a h
y g o h
” e g a s r e h r o v r e
- é m r e t
d a l a h
z A
.9
. n e k k ö s c
, k n u l l á z s
s
: l ö f y n é m e
á v á y g r á
i á m é l b o r p Wenk
l e v é y l é g e s
n
. c
S. . 22
m A
is és
n e s
a j t í g á l
g é s ű r e z s l é c
z a 0 6 . 6
k c
als
t
ó t a h
t o p a l a k
j a v „ k n u d u
, e r é s é t e v l e
p é
harcával
, n e i t e d e r e
t e l é a k r
mechanista
t á j t n o p s á l l á
h
t á j á m é l b o r p
)
z a
t n i r e z s
e - k a n a d r o h
s
t n i m l e v i m
, e r é s é z e l e t é t l e f s c n i n
szemben.
m e
- i v
. c
” g n u l Prinzip
r e t á i h c i z s p
megsokszorozódott
vissza semmin a b k ó i g é r z a
úgynevezett
l
c á n a m e - m u i d á r t z a l ü z ö k . k é t t e t
ó t a h e b
a
Wigand,g e l ő f
- g e l
m e
k c o l G
, l a h t n e d GeorJ:
n e b é t e z ü f
e i D „
) ! k ó i c k a e r i a i g o l o f r om
j e f
y g o h
származik
l ő b b E l á n n a
a g a m
k a s c A
kat
i r ö k g é l
t z a Koppe,
. 01
n e t l e t
á k n u m
i w t
4 0 5 (
i w r a t a N
k e v r é , s é
z a
, t n o p s á l l á n a b n o z a
y g a v
k ó k a
n e p é
t n i m k o g n a H
felfogás a
- e l é
t é g e y n é l
- r e B ( der
talmára. emanációs a
eset-
-
s ó i
, k á t l á l a t
a
n a b
a
légkör a
, k i z e k t e v ö k - b a s r o y g
n e g i . 11
i m
t r i h
s u i n u J
. n
hasonlóságból - t a h s a v l o
r
y g e
állandóan az s
son
f i V
á m d n
találtak.
a t z o h
n a b ó h
.
további - p i e L
nem , i z e g ö z s e l
g
l e v é k c e n i e t S l.)
még
a tvitalista
A
O.
t e z é n g á l
t t e z e d e f l e f
n
A
diluviális n o r á t l a r
, ó t j a s
nélkül
lehet y g o h
a
, R
P.
f a h c s n e s s t é j e r e
i k
r Bmeg-
l e R
s a D „ rádium-emanáció-
D.
. k n ü t e h t e t r em s i e r m e l e y g i i
n o s c
k o s ó d u t k a z s ember y g o h
ó b n o d n o L
rokonságra
a
minden a „
a v z o k t a v i h
r e g n i b r ü F n e b m e z s
” n e t
, i t e l l i
i a i g o l o i z i f
n e b t e l ém l e s é d ő l
-
t t most i h t.
e b m e
s á m
k ü j t e t a
y g a n
l é n r e t émo l
tudomány „áthatoló e w h c s n u a
m e
tar-
, e r s é d ő l k e d légkör e r é v e n
i . c
i W
z s o r o
z A
: k i y g e
l ó b t n o p m e z s
A
t i a t t o l a h
, z a
k a s c k e n é r
t t e l l em
k e n é : k i
á B
a r r a
g
e v y n ö k
f a h c s n e s s
. a j l á g s z i v
és
) a k r á m 0 8 . 1
, g e w e i V ( t
s u k i z i f
y g e
i me l l e z s
, k n ü z e k l e d
s o m á z s
r
Pásztortűzben
a
l e t t e t n i k e T vallás a
l
l á l a h
y g o h
i t e z é n g á l i v
z a
í y n o z i b
i me l l e z s
a
v y n ö k
a h e b
e s é n e l e j g e m
t e y l e m
y g a n o w h C
y
b b a j ú g e l
y g a n
i n á t u
r o k ő k s ő
l a k k é t l u k
z a
t é t e n e m t a l o d n o g n a ó t
, t t o z o k o
e v y n ö k
- r é l
a
y n n e m a
ú g á s s o t n o f y g a n
k e t e l e l
t eme t s é
e b m e
y n é t
t á j á r ú t l u k k a z s r o k ő k s ő
- n e r
.
b é y g e t z a
föl. Hatalomnak zsákmányának ősem, k á j l o z a g i - l o z s -
. le
t r é z e e
- l o z a g i g i d d e - e b m e
a j á r ú t
k a z s r o k ő k j ú
- r em s i
b b e l e z ö k g e l k e n i
n o s viszonyát a
d n u
Chwol-
l é m
ó t
t o g á s n o d j ú t é k
. l ő r é k é t r é
i y n
k a t z o k t a l - n o z a csonto- b i G l
” . i n t e t z e k t e v ö k törzsfejlődési
fehérje - ém s i s é
- e i r F Wasmann i e d i z e a
- r é v ( a
n e b d e z
l um l e z a
a t ó z a
i t e t r ems i
) e g a s r e h r o v r e t
t eW (
bibliograá l a
m o l
a d o r
- y n é g e r
a
b b e s e v e k - mo l a d o r n a t
i
s i
ő t t
s i
m e
n
d
í s ű r e z s p é n s o m
a
j
a
l é n n e
i p é z s
t o z o r á t a h
- y g e
Erdélyi Magyar Adatbank — 425 — 1 Dr. György Lajos: A z e r d é l y i m a g y a r i r o d a l o m f i á j a (1919—1924.) C l u j - K o l o z s v á r — B u d a p e s t 1925. g
z s é g e n e b m e z
j
a m
f ű m
s é
y
s o y n á m o d u
b b a s ó d a i k g e l
é m
z a s
b a r a d n í z s l
e m a
l e k k e v é
k e n s é m r
e
t
,
i v é
t
A
. ) %5 6 (
m o l a d o r
a
a m á z s
i b b ő l e
v y n ö k
;
) %1 2 (
t e t ö k s á l
i p é z s
. ) %4 2 ( z a
a
e d ö t ö y g e
k e t e t ö k s e s r e v z A
. 5 2 9 1
e l
a
l e v o n
y g í
s é
, ) %4 1 (
k a s c t
k a n
d a p a g e m
a j l a l g o f
m o l a d o r
t é d ö t ö
i p é z s
A . t é s é l
- z ö k
k o t a d a
n e b é k e d r é - l e f
ó l a l g o f e z s s ö
s é t n i k e t t á
n e b d n e r ű t e b .
-
a g o m á
t
e g é s t
- é g e i k
s é
k o y n á d l a
b
á
s
s o - % 7 2 z A g
z A
a
n
i b b á l a
a
d
n
ő
z a
z a
m o t
á
j
5 1 4
2 4 4
l
k e n s e g é s k ü z s
r o p o s c k a z s e l
s i
t
t a i m
n e y l e h
n e b é s é z e d n e r
e
ű y G
a b
r
á
t
. e n n e b
) . b r d
l a v á s á t
l ő b v é
z a
t
g a y n a
n a b n o z a t l o r o s
e H
r é i m a z A
, t t o t
. i ne t í z s
Miklós
v y n ö K t e h e l
Ferenczi dr.
i m e m e
e g é s s e j
2 9 2 (
n
l e T
t
e y g E
i r á v
g á s s o y n á i h
. t n e l e j
t s é d e k
z e h s é l e m r e t v y n ö k
í m á z s e l
. 5 2 9 1
g a y n a
e k ü z s y l i k e n
l e
s o r á t v y n ö k ő f
t t e z e k r é t
, ó t a h z í b g e m
, a v t í y n o z s i v
e v y n ö k
t ó z s m í c
a b k o t
t t e l l e k
s i
t l o v
s e l e t ö k
z e t
o m
t e t e n ö z s ö k
s e k é t r é s e v í z s
e m e y n é m e b b á l a g e l
z a
l o r o s
l a l g o f
. l ó r á s á t z s o
m o
k o d n o m
t
s i
v é
. l e f
a m
é p
i n a y g u
e b g e y n é l
l e m e
a
í g e s
i n z i r ő n e l l e
n á j p a l a - s z o l o k ó g á v -
. 4 2 9 1 n
ó z s m í
c
ó l a t u
a i f a r g o i l b i b
a
i v é
7 2
a
s
z E
.1
. a r á s á t í z a g i e b - ó l a v
a
- e y n e l
s é
a r á s á l
k n i á b i h
- y n o z i b k n ü t
l l e k
t e l
l u n a l ó d a
i
l
t
s
a v
n
az, u m
.
t
k
n
é z ö k
l e z s
a
k n i e s é z ű t i k l é c
s o k o r
l
,
t
r é m
r o k
n
a
, l l á
, k é z y g e j
e z s s ö g
k a n á t a z l
í m a
t n i r e z s
i m
a v á k n u m ,
i n t á l g em ó d a
k ü z s s e t
l e z z e
t
o m
t n é k
t é l e f
b b e z
a j á i f a r g o i l b i b .
n e l
t
k n ü s é d ő z ő y g
é z z ö k
e t t e z e v z A
ő t e v
á g á s s á k n u m
y l é d r E
t é g é s k ü z s
t o g á s
i m a
i t e n é t r ö t h
s o t n o p
n
z o h g á s
, e r é s é t e g e s
z a
j ű y g t a d a
m e
a f
l é n s é t j ű y g t a d a
n e d n
k ü t z e g é v l e
e b
, k n ü n n e t
i y l é d r e
, y n é m e t
r e m
s c n i n
i b b ő l e s
t z e
. 4 2 9 1—9 1 9 1
k ü z z e r é
m e
. t i a t a d a
k a n k n u j t
b b a s o t n o f
a
k e v é
l ő t é t e r ems i i k l e l
, k a n n a
n e y n n ö k
t z s é r s á m
a y g a m
e m a
, ó t í r o t á b
z A
k ü t d e z s
g i d d a
u m
ő d n e t z s e
i b b á v o t
l e t é v a bmá z s ő s e
i me l
y g o h
s
y
, ő l eme l e f i b b á l a
i g é s b b e s i k
ó z o t r a t
t á j a s a
k n u k é d n á z s 1
A
t a h
t e l é
ő t e h e v e r z s é
t s á t í z a g i a b t ú g á
ó l a t z s a g í v a i f a r g o i l b i b
k n ü t e l é
a k n u g a m a
t é s é m r e t v y n ö k
k
s e y l e h
k n i a y n á i h
s i
s é
m e
y n n e m a
s e t e r ems i i k l e l
s
m e
.
y g o h
- n e v é
ő d n e t z s e n é r e t
i k l e l
t a t a h l o f á c g e m
t ő r e
a t z s u p
- a g á
s é
é k n o m á z s
ő r
s é
g e M
t ó p
d a
l ó r á j á r ú t l u k
l e m
- me l l e z s - v y n ö k
s o t a d u t n ö k u j d u t - á z s -
a
- e h e n - p a l a - g é v
n e s e r e z s d n e r
k ü j
r é k
t t e z
n o m á z
t e t e h z ő l
s
l eM
1925.
év.
AZ ERDÉLYI MAGYAR I R O D A L O M BIBLIOGRAFIÁJA.
a
k e n v é
t
a
r
k e v ű m c a
t
é
f
u m
z a
k e n n e
a h é l
ó g
z
o m
s á m - k e n k i y g e g
e m
k i t í s e t j e l e s
, ű y n n ö k
t e t e l ü d n e l
e g é s ű y n n ö k k a n k i - g e l
s é
l e m e
i t e n é t r ö t k e v é a
y g o h
s i
a
s i t
l
i b b ő l e
k e n v é
, s i
a
a r
a
m e
n
z a
ó
l e g g é s ő t n e l e j t
e v é v
i k l
t
g u y n g e M
t e l é . a v t
, z o h á r í l
a
k a
l e s i v p é k
i
a m
n e b v é l um
z a
a
n e b b e
r
á m
n e
i m l a d o r
i
g é s t e h e t
i
y n n e m a
n e b r ö k
s é
k
i
d o s
g
á m
. k a n á r í l
, i k
k ü j
j
r é t t
ö g ö m
a
a
c m e n
ő t
e h e v a b m á z s
. t s e p é k
z o b t
, e g é s n e l a h g
s á
s
i
l
o m o K
l u m
. á r
y n á h e n
z e h é s é m r e t i y n é g e r
l a v ó J
l e t t e t ö k
i e k é t r é
t
ó l l á r e m s i
t s é d ő l
Lajos
s i
a
Nagy
e v é v
Mariska
a m
a
ő t t e k A
y n é m e
l
t a k o z a
k o t a d a
n a b
s é y g
s i
a
, n e l l e t e n e y g e
l ő r k ü j b b ö t y
y n é g e r s i
, a m l a d o r
b b o y g a n n
r
k e t e t ö k s r e v
a d o r
e k e v y n ö k
t
Draskóczy , e y n é g e r
. ő z l e j k é t r é
k n u m l
e m e k o s
s é
, am l I
a R
t e z s é t l ö k Reményik n é l é
l
f
z a
. t s é r ems i l e
e t e t ö k s r e v
Kádár k u t
Lajos y l i r p Á
. 5 2 9 1
Sándor
e m a
l é m e r m e l e y g i
m e
i y l é d r e A
t t e t l e k
Imre,
l ü v í k
k e n é v é
t é k
i a s á d o p a r a y g k é t
e k e y l ó t
k a t l o r o s l e f
é m
k e n é t e t ö k s e s r e v
a v a j g e l
e v y n ö k
Új a v
Kosztolánszky Bakkay
a s á d a i k
. e s ém r e t
, l l á
é z ö k t
k é t r é
l
b b e s e l é z s
István Béla
á g a m
L.
- d n i m
a
. k i z ő t j e r
s é
í y n o z s i v s
t y l ú s
. t t e z e k t n e l e j - n ö l ó b t
- k e d r é D.
s e s r e v Ady
. t t o t í má z s i a k i t i r k
a l a n o v n í z s
t a r r o f i k a k i t i r k
a n o v y g a n
e b r é t ő l E
e d
k e n n e
a
n e b z s é g e
a g á s n a l
r g á s u
i á m é l b o r p
u m o y n z a
z a
s é
t a k o s á g o f
s é v k e r ö t
n e s é s c n e r e z s
, a m é t
i a z ó r p p é z s - a l l e v o n
t s é d ő l j e f
n e t e l ü l e f t
ó t a h t í p a l l á
t t o t n i p a t e d
s é
Erdélyi Magyar Adatbank — 426 — é v z ö k
n á p u
z a r á z s
s C
E
.2
emeli. g i é g é v - é k
v é
t
v y n ö k
l u m
6 6 0 1
a
a j á i f a r g o i l b i b
n e b k e v é
v é
. 4 2 9 1—9 1 9 1
. n e b y l é d r E
z A
számát
1481-re . 5 2 9 1
z a
t n i r e z s
m o
s
á
t
a
t
könyveink t l ü z s
u m i K . e l ő l e b
t u j
z s é r
y l é k e s c
v é
- a y l o f
a
- p é z s
t á h e t
i t e d e r e
g a l y n á r a
a m y g
d
j
z a
e l e f r
a
z a
i
z a
) %7 4 (
y g
t
r o p o s c v y n ö k s é
a
s é
a r m o l a d o r
t n e l e j g e m
g i d e p
k e v y n ö k
t
% 8
,
a
l ü z ö k
n
e t t e t
a
az
j
t n o p m e z s
t é l e t é v l e f
t ő t í s e t r é
i a l o k s i
- a m l a
,
k a n á s á t
t
0 3
s é
b b ö t
a
t r á t p a n
z a
t
, s ó d a i k
i m a
, ) %6 (
a mm á
z
s
4 3
s
,
t é k
i b b ó t u
t e l é
i v g e m
a j
z a
a
t
a
k
i
i
i
á m
z a
l ü z ö k
d
j
a m
t n i m . 5 2 9 1
n é l e f
t a h
a
i t n e f
t e l é
. 4 2 9 1—9 1 9 1
a
a
i m e l
z A
a
y g
a m
l a l g o f
l ü v í k
n e k e v
a d a m r
e
c g e m
l a v
c
a h
y g o h
s
A
m o l
l e p e r
. k e n k e v
a d o r
y g o h y g ú
s á m
b b ö t
k v y n ö k
l ü k l é n
k e n k ő z r e z s n
0 3
n e b v é
. ) %7 4 (
n e b v é
t n o p p é z ö k
s
A. k é t t e t
n e r é t s
s o s á l
a
, n o k o h c a n
z a
k e s e y g e v a
n a p p a
i
m e n k a
i p é z s
r
n a b á g a m 5 1
z s é g e
t
m o l a d o r
n a s o t n o p
m o l a d o r
t é z s é r d e y g e n
n e s ö n
s i l á r ú t l u k .
n e k e v ű m e n e z
t r o p o s c
t e t e l g é s k ü z s
k e v y n ö k n a
e l e f s é
E
t e g e v ö z s y n é v r ö t ,
k a n g a y n a
t r é z a
i b b ő l e
a m á z
g a l y n á r a
) %9 4 ( a
) %5 2 (
t e l ü s e y g e
, ) %7 3 (
i y n n a
k e v é
s i
y l é k e s c z a
k i z s e t
i
r e m
a r
n e s ő t e h e l g e m
a r r a l
t t i
s o y n á m o d u t
z a
í g á l
r o p o s c v y n ö k
s é
n e k e s é t n e l e j
n o k o m u b l
t n i m
, l l av
) %8 (
t l o r o s l e f
. 5 2 9 1
n
á k n u m
i m
z s é g e
k ó d a
e z s s ö d n i m t n e l e j g e m é d r E
m e
í z s é k v y n ö k y g e
l á g eM
a j
k e v é
j A
t
k e n s é l e m r e t s o m
ő t
i y n l á z s j a h í p a l
t n e l e j g e m é d r E
l ó b á j á i f a r g o i l b i b
a
t l o r o s l e f
t é d ö t ö t é k
t
k a s c
n e y l
n a b y l ú s n e y g e
i y l é d r e s
, ó t a h t
i y l é d r e Kolozsvár, n e b y l
z a
t e k
k e v y n ö k l ü v í k
. a j t r a t
m e
y g o h
a m
e v i m t n ü t
i b b ö t
k e y n é v r ö t
. s á t í d r o f
) %2 4 (
s i
n ő t
) %1 (
t o t a t m o y n
l ő b b e a
ő
t é d ö t ö y g e
l l á
. a m á z s t
l E
s o r á v
t t e t í z s e v
a r
- % 2 9
, ) %0 2 (
Minerva a i g é r
z A
, ) %2 (
n e ő z s é y n e
i a y n á v d a i k
s
l
, i k
a
e t t e t í z s é k
a R.
n o h t t i
t
s o m
i n ó m e g e h
k e n k e v y n ö k ő
y g o h
z E
i y l é d r e
z a
T.
l e b g á s y l á r i k
t l ü z s é k
t
á
a m
a
k e t e l e d n e r
k a n i b b ó t u a m
l e p e r e z s
s o r á v
t n i m a l a v y l é k e s c ) %0 5 (
j
y g
. 5 2 9 1
i r á v s z o l o k
ő s l e
. e v e n
k e v y n ö k
g
z a e
a
s i
l ó b á n
e v e n
- l e z s
a r
, e s é t e t l ü t á
. 5 2 9 1 k ő z r e z s
. n e b v é k e n k e v y n ö k : n e y l e h A
s é z l e j - y l e h i y l é d r e
a
b b ö t z a m e
t l l á
. á t t l o k o d n i - ö l ü k i y l é d r e
- y n ö k ő z y g e j
- y g e
- í g é l e i k
- e z s - y n ö k
- ű r e z s p é n i v é
i
ő t í s
, k a n g a y n a
k e v y n ö k
ó t a h l a l g o f
- i a k ó J
e t
- t e l é - i a k ó J a ,
e s é z m e l e
t ö t
-
t
i a j
j ű y g e z s s ö
ű r e z s p é n z a
l ő r ém l e d e j e f
k e n é s á r
s o p a l a - mo l a d o r a
z a
t
g e
t
l a s s á r á j n á t u György
l
Borbély a
l u m
r
k
n
u m
A
z a
j
ó d n o m e
i
r
l
a m
a
n a l
t a t a h d a r á f
Kristóf. z s é r s
e m
t r í
s e k e d r é
y g a n t
a
e v y n ö k
i a k ó J
II.
a
t ó p y n á i h
,
r
n
l
l
l
e
h
. a k i t i r k
t A
z a
v
m e
n
m o l
s é z a
t t o d a s é
n e p é k ő f
t a
e m
l
n
t o z j a r
ó p a k g e m n e b y
l
e m a
e r k e t e r em s i i t e n é t r ö t
l e k
a k i t i r k r a y g
r e t g e L
s o g á s s o t n o f
t t e t
t é t e n é t r ö t
k a n
k e n k ö p s ü p
s é
. t ek
a j t í g a d
s é
n a b á s
. 2 2 8 1—1 2 8 1 .
g e m
t n e l e j
t n á t s e t o r p
a
Faragó n e p é k . e r é v
i y l é d
l um
s é
s
u m s é s é
t e n é t r ö t t
A
b b e y n é g e z s
á
j
á m á
r d v y n ö k t a k o b a r A Benedek . t ek Dániel,
R.
. a t t o t
Nagy
ó t í s o g o j
é v ű m
i b b ó t u
g i r é v Géza
i
z a
s é
l e v o n
i y l é d
e y n é g e r
t e t ö k t é k
y g e
t l o v
z a
m e
s á l l e v
s i
s é
Ernő
l e y n n é g
b b e y n e k é m r e
a
e t e t ö k
s
j
a M
.
t
u m u h
k n u z o k l á l a t
d
Réz
l ő r g é s z s é k
s
i a y l ó B
. k a n m o l a d o r
k e v é
a v
t n e z S
János a
r e n a y g U
a v
e g é s y n e k é v e t z a
t
. z am l a t r a t s
Elek-kel z A
Berde
Lola László
t t e t
t n é k g é s t e h e t Kós z
, e y n é g e r -
s e t é t n e l l E
y g e
l e y n n é g e r s á l
Gulácsy P.
l
b b e s
a z á h y g e a
s e k e d r É
a j t í g á l i v
i k
i v é r É
s um z i
t r é l l eG
. h t a k
l ő r
i m e t e y g e
i ő l e s i v p é k t
s e l é z s
Karácsonyi . t e v y n ö k l
t t e t
l ém
s C
n a b m á z
i y l é d r e
Szentimrei Mária, s e v d e k
t o g á s u n a t t n ü t
Károly
t n o z s i v
é v
t t e t
l e t t e t ö k Irén,
s a m l a d j á f i b b á l a
y n n e m a
i
, l ő b i e s é t n e l
t á t a d a
Göröge v y n ö k k é l i s o r á v z s á z s
i a t a n a z z o m s é . 09
e k s c e v y n ö k g
a
k a n r á n a t 4 1
a j
ő s l e b
a r k o p a l a
János l
s o y n á m o d u a
i g á s ú j f i t a t
s i
y g e
a z ó r p p é z s Jenő Gyallay e y n é g e r
t e n é t r ö t mo l a d o r i Sz.
i t e n é t r ö t
s o n á l a t l á l
u s á b a z s b b o y g a n g e
y n é g e r
t o g á s y n o z i b t t e p é l
s é
l e v é k é t r é
ő l ü p é
s á
i
i a t
y l é k e s c i y l é d r e
i
Rácz Szabó l e f
t é y n é g e r l e
e k e y n é m e
Makkail e p e r e z s
i ó r í a
i k a
a
z á h y g e
z a
l á n ö
a m
a d o r
z s
l e v o n
e r é t e l ü s c e b j ú
Domokos, n é t n i z s
Imre Mária
.
f
Nikodémusz n á p u i ű m n í
s á l
, ő zme l l e j
l e k k e t e t ö k
Molter z a
u y g r á t
. s i
j Ú
t
i a z ó r p p é z s Sándor
l ő r é g é s z s é k
i y n
n e b b e
g é s e t z s e v
i
Kelemen a t a r i k é l
n a b á s á d a
, a j ó l p a n i t u s e k é t
l ő r é t e n é t r ö t
ó l
, ” e n e l e j
t n á r a y g e
y g
y n á m o d u t
n a b m o l
m o l a d o r
e r m e l e y g i
a d o r
t á i g ó l o h t n a y g o h
l e v ö n
i y l é d r e
ü K
s é
s é r em s i
t t o t l á v
ű m
is.
a
Károly
y g a n
t t o t a t t í l l á
n
k é t
Károly, i
. e t e t ö k s á l l e v o n l
Tamásis é
k o s
e t r é s í k
e
.
z a
t é s é z r é
s e v e n
i z r ő
o k - n ú K
e t t e t í s ű r e z s p é n
a y g a m
a
Lajos
t n e l e j
e m a
i t e n é t r ö t
i y l é d r e
n e b y ó l á v í k a
l em r e t a
l ó t á r o k
i d á n a s c
i y l é d r e l ó r y g r á t
. h t a k
n e b t e z e j e f a
u m
r
a j t a t y l o f t
Benedek Itt A
Bárd s é
a
i b b á r o k
t a m l a d o r
n ö
Áron. r
z a
g E
g á s s o n á v l
n e b v é
i t l e k
Balogh. n a b á i f a r g o i l b i b i y l é d r e
s i l á r ú t l u k
z a
Ferenc
g é
i l é z s e b
r
n e b é v é t e l é
t a p
g e m y
r o f
n e b b e
l u k
Vorbuchner l ó z s
Elek
l é n é t e l l e k
ü y n é g i
. e z s s ö e
í h
í p a r a y g
g é s s e k e d r é
i ó r I r y n é m e
z a
i k
- r e
e v e n y
. é l e t é k
. k n ü n n e b Endre ő l é z s e b l e
r ö t mo l a d o r
b b e s e m l e d e j
l a k k o t a d a
s
t r í r
i y l é d r e
, n e b é s é l z ö k s é
z a
b b e s i k
á k n u m r ú t
t n i
k a n l o z s a l á v
k
e z m e n
z a
y n á h e n , s á r í t e n é t r ö t
. t e b b ö t g e l ó l
l a v ó j Oszkár - a d
m u
- ü v e n r Nagy Kosáryné S.
e
- g i z í Tabéry
: t t a l a - o n Ligeti - e r - g e L - t s o p - e n
ó l l a v
a r s á z o g l o d l e f n e p é k ő l
k e n é t e n é t
t e n é t r ö t mo l a d o r i
l ő b i e v y n ö k ő z y g e j
g á
á o m e m
e m a e H
a k n u m s á
n e b v é
Révész. g i k n i a j p a n
e v ö n p a p j
e k e y n é m z é
e m a
l
l o h t a k a
t
i b b ő l e
i
y g e Mezey. l e
z e h é t e l é a
y
y n á m r
Wesselényi br. . r b
á m
á
r o k ó t u
m u
s i k
Zsigmond
i
d o s
Imre e d l t
Adolf t
n e b v é f
z a
g o f
. a r á m á z s
n e b é s é t z s e k r e z s ó s l o t u
. n e b é k s c e v y n ö k a
ó d ó l o s c p a k ,
r ö t s é d ő l e v űm k o s
i D
e s s eW i
e v y n ö k t é t e n é t r ö t a v t í g á l i v
t
i s i n O
s um z i c i z A „
. t é t e n é t r ö t
e d z e k g e m
t
i
. e t l e k é t r é
, e t e t ö k
t n i m a l a v
i n d o g a d z a g ő v ö j
t e z é t n i
n e b é j e d n e t z s e
A
e n e z
l k
a
a t r í
r o f
y g
í y n e k é m r e T
e m a
z a
z a
a
r á n e t n e c -
l ő t
k e n y
i a l o k s i
k a z á h y g e a j ó r í t e n é t r ö t j
t n ü z s g e m e y g e
e m a
Ferencz u r o k a k r á i
t e n é t
s e k e d r é s e n e
Istvánné i y n é i k
a m
e m
ó d a m á
h G
l
József i
l a t t a d a f e s z ó J
y g
g
, e t e z ü f
i
b b ó l á v í k g e l
i y l é d r e r e T
l é m e r m e l e y g i
ó t
- mo l a d o r
e z s é v ű m
Nagy . m u i
t t o t a h j ú
István
i v é
- l u n a t
k a n á
k o s
- e
t
- e t e z e v e n g e l
n e b y
i n u
- n i e t e r em s i
a
r
í y n é g e r
Sándor i
t n o pm e z s
a m
. l ő b k ő t í s e t r é - e j
t n e l e j g e m
- m e
s e m e
- á s á t u f a y l á p s u i r á t
- z a g - m e
- á t í d r o f s ó l k i M n a b s á d a
e m
g
. e n n e b - ő f - y n ö k u b - r e
- z i c i l o h t a k l e v é m l e d e j t
Erdélyi Magyar Adatbank — 427 — l e v é v
t ám l a d o r i p é z s
Erdélyi
um l a t r a t
b b á v o t
n e b n e l
i y n á m o d u t l E
Vállalata, Könyvtár,
n e b v é
i
z a
n e b v é i y l é d r e
n e b b e
s á l
l a v
a
Kiadványai. Könyvkiadó
Ciml a k k o y n á v d a i k . k a nmo l a d o r s i
Erdélyi Magyar Adatbank — 428 — s i
n e b v é
Társaság
Egylet
Gazdasági
Kadima z a z a
Regényírók, n e b b e
k a t d a
k o s á z o k l a l
t
l á v
l ü z ö k
z a
s é
k o t
n e b b e
i m l a d o r Erdélyi Héber a
I
,
r á
t
t t o z g á r i v Unitárius z a v y n ö K
: k e t l e p e r e z s
i a t a l a l l á v
o g á s y n o k é g z o m s e t e z ü f
k e v é
s é
m e
i b b ő l e
s é bora n
z A
t e g é s k n é l é
a z o r o s v y n ö k
k o s
A
. 3 . l ő r é s é t z s é y n e t a h r a m s a v r a z s
i y l é d r e
- z s é y n e t h é m s o n z s a H
a
. á l a
g i d e p
z a
r á
t
n
z
Ákos
y l i
n e l
ó l ó z s
é m
Szentkirályi s é
Bálint
Árpád—Török
t s á d o z a g i k i k
l e
l á n ö
t
l
a
e m
a
i y l é d r e
i m
á k n u m
y g o h
z a
n é t n i z s
s e k é t r é
s i i
g á
s
r
n e b z í
a m
a
t
p é z s
t
a m
i
s á t
í
l
s é
n
r
z á
g
á h
i
e m
a
n
t
a
n a b
k u j
r e t é P
í
a l m e
A z a
k é t l
z ö k
s u f ó z
i a s á z o k t a n n
e m a
r
e d o m
, e v y n ö k
s o g á s l u n a t l
e m a
s o v
r
o
A
t i e k é t r é Ravasz
a m
m o
r
Elek
y g
á
h
Kiss s é Ocskó
s é
László,
i
y n á m
k e n i e d n e t
a m
Pásztortűz
i y l é d r e t a h
n a l
z a
ó l
y
n
a
e m
, e t e n
i H
. t á t a l
l i
y g
l
a v á m
a z c á p A
a m
s i
y g a n
a m u b
l
e d é z s e b k é
u m
l ó r á j t ú
z a ő s l e
t a t a t u k
l
t ó p y n á
a z j a r
b b o y g a n g e
e r e s C r
a j t í s u n a t
k
ó l á v i k
i e s é z e k é l m e g e m
írt
t
i t n e f
y g
a a v
t s á t í s o g á l i v l e f
a
u m
n e s e k e d r é
e j é m l e
n e p é k ó l n o s a h s o n á J
í y n é g e r
t z a
Borbély a
.
s é
a y g a m
a
i b b ö t i y l é d r e
l
h
a
Lajos,
i h l
z a
ő r ö t t ú
(Erdélyi) r
t é t e l ü r e t i y l é d r e
k
a j t í g á l i v . t t ő l e
s e l e t ö k
e s é t e l ü z s
z a
Tabéry. l ó r i a k ó J
t e d e r E
e l é f n ö l ü k
r
a n o v
e d o m
k n ü t e h t
t
a m
á
r
i t e d e r e P.
Vásárhelyi
i m l a g z u b t y n n e m a
, k e ű g e l l e j
i t n i k e t . f e r Makkai a
a
l á k é l me
k a n ó r
n a l t a t z s o Géza
k a n - n á v t s I
t n o pm e z s
Tavaszy
y n á m o d u
r
László
z á h y g e
Trefán János,
i
i
y n n e m a
. t á
i z á h y g e
y g a n
Szabolcska . j f I
a
s o d a z á z s m o r
Tavaszy. t t o z ó d a
, t o t a l o d ó h s é
y g e
l a v i a j
k o t a r i ó y l o f
r a y g
z s é g e t
t e z s é v ű m y
n o d ó m
k e y
Sándor
u m
m o
k i y g e
i
t t o t í d r o f Leonárd, Bakkay
i
Sándor
í y n é g e r
y g
i me l l e z s
bibliografiája k e l t é j e d n e t z s e z A
m o l a d o r
i z á h y g e
a
l ema
i y l é d r e
n e b
Almanach t e l é
ő s l e
i y l é d r e
ó s l o t u
r
Sándor
l e y l
s i k
s é
a d o r
s i l á r ú t l u k
a y g a m
r ö z s ő l e ó l a l g o f e z s s ö
l ő r ém l e d e j r e t
j ú y n y g
i m l a d o r
á k n u m Borbély Kálmán,
Makkain a b m o l
l ó r á s á z o k t a n o v
k a n d a i e k k i c s é t a
e v y n ö k
n e r é t
, k á j t í y n o z i b István,
.
í b g e m
a t z s i t r
0 7
k n ó r
László
l e z s
a j ó l u d r o f v é
é d r E
Ernő e z c n I
e r t e z ü f t s
s é
t a l a n o f r é z t
i a i g ó l o e g
ó z o k t
t
y g
e y n é m e
i a i f ó z o l i f
Bartók . s i i
4 1 .
i t e z é n g á l i v
i e s é z e k e t r é t
s y n á m o d u
. a t t o t í p a r a y g i t
d n
Bölöny Hirschler Sándor, A
b b e s e m l e d z ü k g e l
a h z
g i d e p
, l ő r i e t e r ém
t e p é k
i
k e n é v é
- é t r ö t mo l a d o r i i me l l e z s
me l
- l a k l a
s i k
y l
s e z s í d
í
l ő r s é t
i m l a d a s r á t
t r í
g
k e t e l ém l e e z s é m r e
a
n e b i i
t á j á i f ó z o l i f György
t a k o y n á r i ő z ö b n ö l ü k
s é
b b o y g a n
n o k a z
k o s á r á j v l e y n
Csűry . l e f
s y n á m o d u r
t n e l e j g e m . k a n m o l a d o r
ő l e l ö l e f
t n a K ,
ú y g r á t
i a i f ó z o l i f - i a k i t é t z s E t e k e s é d r é k
e v y n ö k
l ü v í k
Valló s á t a t u m t ú
g á s a d z a g
k o z a
e v ű m
k a n á s á l u k a l a i k
t
i n a t g n a h
k a z
k o s o v r o
l n ö l ü k z A
t e y g e
l ó r
t
n a b g á s a d z a g z ö k
, a r á m á z s
t é t e n é t r ö t
ó l
a m o y n e
Orvosii y l é d r E „ i
á k n u m
e v l e m e i k
u n a
k a n l a y g r á t i
t e g é s y n e k é m r e t g
Bálint
l ő r é t e l ü r e t
k o t
p a L
y n á m o d u t
t á t a l á g s z i v
s e k é t r é
k a s c
ű k é t r é
p é z s
j
a
s é
l e v é s é t e t r em s i
i á m e l b o r p i t z s e l j e f
g i l a
s ”
u y n á r
a
k a n k o z a
l ü v í k d n e r
k e s e m e d r é .
a i f ó z o l i f
a
Szilágyi . k a n k ó s a v l o
t
j ú
i t e z s é v l e y n
a mm á t
e v y n ö k a
i t e t r ems i
t á j á k i m a n i d
e d o m
Tulogdy s é
a t l a l g o f
t
t é k - y g e
l
a
r
Dózsa
i g e l n e l e j
János e z s s ö
u n a
á k n u m
a m
y g a n
i t e z é n g á l i v
n a b y n á m l
a
ó z n o v
a
, e r s é l eme i k
s é
e t t e v
Ligeti , k e n s e r e k
a d a s
s o n z s a h i n a t d l ö f
é d r E a
. a b y n á r i
a y n á m l
-
a s á t a t z o k é j á t
a l a n o f r é z e v t a l á g s z i v
Sándor
- y n á m o d u t m o l - e v
t é t e z y l e h y l - á r Olasz
t
. t i a t a z o g l o d - l ö z ö k
s o y n á m o d u
- o l i f - o v
Dienes ü g e l l e j
László s é
z A
n e b i b b ő l e z a
m o l a d o r . z e g é v a Vilmos József, Musnai
- o d u t s á l l a v - z s e ó t
n é t n i z s a
m o l a d o r - l e f
- u c r a
- t e l é - i y n o d r á G k i y g e
e t e z ü f a
- i a k ó J ő d e j r e t - e z s é v űm l
n i a j b á s a h
a
l m e
l e v é t
t r ó z s t é z s
i y l é d r e
z a
nak
b b a s o t n o f g e l - a n o v n í z s
a
é m
l
n é y
r
g á
s
í m
g
a y g a m
g
i
l l e k
z a
a a
a
a m
á
. a g o l á z k e n k n ő v ö J
n
t
l ö k ö r ö
r
a
g
l ó b t
i M
y
l
e m
e b ,
k ü j a
k i
r
s
l
r
a
t
t
e m e t
g
é m
r a t g e m
i m
m e
n
a
h
k a s c
g i d e p
s é
r
m e
z a
a
, g é s t e h
z a
l
.
g á s
l a v ó z s
i m e l i
e m a
a n l o v
a
i g é s
i y l é d t é s é l
, s i
s é
t a k
i n z e v
s o t a n á v í k
l o v
a
s o t a d u t n ö
ü K
y g o h
. e b é t e l é
, d a y n n u z s
i me l l e z s
i me l l e z s
t e l é
i a i f a r g o i l b i b e n n e l
a y g a m
k e y
e M . i n e t í s e l é z s i k z a
n e p é k a t
l
k e n n e
, t a k n u l e n
á M
n
a i g r e n e
s é
t a k o t a l o s c p a k
i á m e l b o r p
i m l a d o r
t n o p z ö k
r
. k é n e t í g e s ő l e
l o m á y g
g
a m
és
m
s i
m o
m o l a d o r
i g é s b b e s i k
s i l á i c e p s
s
y g o h ó l a v
l i
s o t n o F
a s á t r a t n e f
, k a n n a
é l e f
l é c
e i n n e l
y g e
e g é s ű r e z s mm a r g o r p
n e s ö n ö
i
k i y l e m a l a v
i me l l e z s
e g é g e L
a
y g
é m
k e d r é
i y l é d r e
e g é s s e l e t ö k
. t á s á t í y n á r i ,
a
i y l é d r e
, á n l o p á t
s c á n a t
, a s á t í l l á l e f
t
A
a
t
a d o r
k n ü t e l é
i g a y n a a y g a m a
, é n z e g e z s s ö
, e s é z e v r e z s g e m
t e l é
l
i g i d d e
r
e r y l
, á b b á v o t
z a
a y g a m
i k l é c
s o y n á m o d u k a n m o l
t e h d ő z g e d i
v d e k a k n u m
s i r á l u k i t r a p
g á
ő l e l e f g e m a
e m
s i l á r ú t l u k
n a
e n e l l e k
t l é c ó t á l
y g o h
z e h é j e r e
s
b b ő t
i y l é d r e
t e g é s y n e k é v e t . l á g l o z s . n e y g e l a
s o y n á m o d u
r é m
k e s é z ű t
i
s i
k u s
l um
z a
l
z s
i n s e r e k
é m
d n
t e l ü s e y g e
t é s é z e v r e z s g e m k e n ő d n e e t
i ű m n í
á b b á v o t
h
a d o r
k a n n a v
t i e l e t é t l e f
e b é k e d r é t é l t e k ő r e
y
t n i m a l a v
.
k ü z z e r é a d o r
á
A
s e i p é n
t
k a n g á
t é r e z s d n e r
é m
. t za
n e d n
l e s s é t í z s e f ő r e n e s e v r e z s
u m
z a
y g e
n e b é t e r e k
l ü n e l t é t l ö F
s
n a b m o l g
n e b é z e k
ó g á v k
t a k o t a d a l e f
i y l é d r e
n a y l o y g e
m o l t a k o z a
m o
i h
s é
k o t a d a l e f t
n a b á t a d u t z a
- e b m e z s
e r k e s é v k e r ö t
. á n a t r a t
b
, é n z ű t i k
y g
a m
z a
i y l é d r e , k i d ó z ó r p a i M
s i l á r ú t l u k
, á n a t í l l á
y g
n a b n o z a
a
b b á k n i
i
i m l a g z u b t z a
a s á d l o g e m
s o y n á m o d u
l l e k
a r r a
i y l é d r e
k e l é l a
d d a d n
á k n u m
- y g e
l e z s r
- b b e s i k p é n a
s e g é s k ü z s z a
o d ó m
-
.
z e
s i l á r ú t l u k
, k n ü n d e k e r ö t
k o s
- e t
s
-
i me l - l e z s
r
- r e
- ü s e y n é v r é
r e z s g e m
-
n a b y n á r - a d o r i i g á s ú j f i
t e l é
- k ő r e - ü k l é n
Erdélyi Magyar Adatbank — 429 — a
k e n
k ü z z ö l
i a g á s s o y n á i h
ő n ü t
n e s e t e z s é m r e T . n e b v é
. 5 2 9 1 t
z a
t ö z ö k
s i
a r á v a j
k o y n o z s
m o l
- l e z s
a d o r m e
- á z s
n
i
a
a r ú t
i v r
h
a
a m
y
t
o m o k
r
, v é
t
l
a
s é
y g
s i
z a
a
t i a t a d a l e f
t
a
i k e n a
t
z A
.
z a
s i
l
t
a
l
i
z a
i
,
y l
r
k a
.
y g
l
s
a
e m a t
ó z o g l o d
i m e l
c m e n
k
r
n
a
m
a y g a m
u m
s e k
z A
a
g
e m
, k o s á z o k l a l
i a j d n o g
k a n i a t
l a g g á s s o t a d u t n ö
t a z o r o s v y n ö k ű r e z s v r e t t
i y l é d r e
s é
v y n ö K
Erdélyi
y
l
o m o k
g á s u j
f I
Magyar
Az
z a
s é
Könyvtáram,
n e b b e
e r é s é t z s e l
k ó s a v l o
r
e r é s é t í s e l é z s
k é t
i v
a y g a m
r ö k ó t á l ság Könyvtár,
i y l é d r e
t e v
t
i
t á z ó r p
j a f
ő l é z s
s é
zata Társaságának
l u d n i g e m
ő t
í
n e b v é
s ű r e z s p é n y n á m
. c
Ünnepnapok s é s é
s o s á l
Nép
a m
a
Könyvei, j ú
Erdélyiu y n á r
a
s
k a n g á s
n e b é t e z y l e h
t t i
g é s n ö z ö k
k e y
d z e k á k n u m
a r á
n e b v é
b b ö t
. e b é z e k
í y l ém
Szakkönyvtára, Unitárius
. k a n á s á z g á r
a r k i a l l á v
Pásztortűz
Az
k o t a l a l l á v
, t a z o r o s
ő t í p é s c l ö k r e
l u k p é n
é d r E
n a b y l ú s
e D
s i
t o t a t um e b
z a
k e n e d z e k k á z z o d r o h
ó r
.
k e n é g é s e r e y n
s i
l e bm á z s
a
e y n é m d e r e
t
t á m l a z i b
i b b ő l e
é d r E
l
r Ö
A
e r é s é t
e m a
r É
s
Könyvtár
a v
á k n u m
Könyvtára
a r ú t
, i t e h t n i k e t
g e l
g u y n g e m
e m a
a d a m á z s
a d o r
y l
i
t t o t j ú y n
t o d o p a r a y g
t
t r é á j á r ú t l u k y
t
i m a t
t t ő n
ó
k o s
r o s
l
l
Könyvtár
s e k é t a v
a Erdélyi
l ü z ö k Tudósító
t n i m a
ő z g é v Katholikus s é
- a d u t n ö
e y g
- k e m r
k e y
s é
j ú
n a b ó l
Az
Könyvtára. i p é z s
z A „
Magyar j ú
s é
ó l u y n á r
s o y n á m o d u t Unitárius z a
l á v
t e t e l ü d n e l
t am l a d o r i p é z s
Szépmíves
n e b b E i m l a d o r
Út”
e mm ö
Lányok
t a l a l l á v
i g á s ú j f i e k e v y n ö k
s i
i n n ü t l e i
i n l u k a l a i k
l
Leányszínháza
i t
,
I
s á z o k l a l
k a t d a
,
a m
s ö k ű z s
s é
, ó d o k s u n a t
ó t a h t á l
s é : t l u k a l a a d o r
i t e n é t r ö t
a e
n e p p é k ő f
Céh Erdélyi
z a
s é
Könyv-
k a s c
s é
n e b k e v é
k o z a
i m l a d o r
i n d ö s ő r e g e m s o t á j a s , t á h e t
a mm o
k o s
g é s s ő l e l e f
,
z e
ő s l e b
l a s s á d ó l a s c
i l ü k l é n
s i l á r ú t l u k
e m a
t l é c y g o h
i b b ő l e
z a
l a s s á d a a d o
e r é t e r é s c i d
k é t r é
. n e b m e z s
- l á v
l
A
Az m o l
k a t t a t t u j s é
i m l a d o r
ű m z a
a
s é
z e h v é
r e m
t a h l á v l
s e g é s y g e
r é m
a
ő d e k y n e k é v e
s é
l u k
y n é r e z s y g
, n e t
k e v y n ö k
i y l é d r e
i g é s b b e s i k - l e l
k é t t e t í d n e r
- a d a l e f k e y
ó l á g l o z s y n á h e n
Én - j e f a
i t e z é n g á l i v TársaMinerva - e b l e KönyvsoroKönyvbarátok
- o d u t
Világ
l a v
tára
a
Könyvei,
Magyar ó l á g l o z s
a
n a s o t
Könyvtár,
Egyházi
Ref.
. s á d a i k - í v ő b
- z s ö
- r e t
b b o y g a n g e l e t t e z e j e f
- e z s ém r e t n e d n
i m
s
s é a s á
k i - I I I z S
A
t t e t s e t
ő t e h d e j
k e n t e l é
A
z A
Béla.
ö y G
s u z é J i v é
r e s
l a H
. e s
. t
t a l a l l áV á
r
2 2
s u i n u j
. r -8
l ő t - 4
Leckék
i m l a d o r
a b v y n ö K
i d r o c n o C
a
- i k
r
a
9 7 1
e
é B
. 22
r
u g
A
. 4—1 ü K
é N
A
. K
.
I
Bibliai
a g á s a s
p
. n e y g Berde
.
a L
t
a m o y n
i
s o v r O
i d r o c n o C
l.
Károly
A (
.
. t r
á
a M
r
e n
a r á
. t r
t v y n ö K
a v
r
e n
l. a
. K
. n
r O
2
v é
l.
6 8
-
i e r n e g g o V . n i
. m o
l
l
r e B
a m ó s o p a ) . z s
. t r
a v
o K— j
- e n
r
u
g
i w d u L
. n e b p é k t
.4 e n
l.
á
t
a
. r - 61 d
g a
l
ű m
- i
. c
. r -8
é s e M
e n e l e j
l o h t a K
á m o
. r á v s z o l .
.
.
Endre.
s é
a j
i y l é d r E l.
7 4
A
t
z a
, r -8
l
)
r
s u m z
. y n K (
u
i
t
m o
l
a
András
e h r o d O
n o m i a S
.
I.
s é
9 5 4
c
Balázs
. r -8
n a c
) . n
v é (
, s á t í n a t
e g e v ö z s t
r u Balázs
s u b o l G l e v ő v k e r ö t
András.
S
. ) ó i c á k i d e r p
4 4 1
a
k o m u
i
l
a z á r a y g a m
k é k c e l
r
i
. y n k
r á m t n e z s
. i e v é
dr.
. y n k . r -8
s é t e g l é z s e B
s é
a M - u
.
s é
v é
d a
é g
k
o m
i p e n n ü
s é Bakkay
o d n á S
z
t z s e l a P
s
i
e W
ó d i s z
Krausz. 4
Alap.
Purim.. 2
. n
v é Aviva-Barisszia
. r -8
. K
.
a
5—4
y
g
á
H
.
. r - 8
7 8
. G
s é
i M
l.
e t e n
l.
5 8 1
Arad 6 8
k
y n á
. n
i
, r -8
d o s
e L
. y n k v é
) a s u l e g n A
t n e d ) . go l i n é n Alecsandri,
. r - 8
. n
v é
l
.
. n
t n é k n o p a n
k o s o n á g
a s C
percei.
Áhitat
a v
r
e n
r á v s z o l o K— j u l C
d o s
á M
z a
. k e s r e V
n É
. H
a i l b i b
; a r á m á z s
k o d á
. r - 8 i
á M
k o y n
a i
, j u l C
a m a M (
Vasile. 2 1 i
t u m t ú
s é
l.
k
n e b z s ő
r e t
Áts
. p i T
Eugen y b évkönyv.
e n
Lajos. y l i r p Á z S
i y l é d r E (
7 .
a
t ş e r u c u B
f e s z ó J
Engel.
r
. s á d a i k
a z á h n í
a M
l.
e g n A
ó t a m
i
b é y g e
r
r A
. 6 2 9 1 a v
j u l C
i s u l a F .
r
l
l.
a -
á m
. t r
a B
- i k
. a s á d a r e V
Bakkay
. l ü t z s e r e k
. n
h g y r p o C
- á L i v o r P
- o n o M ( a k i
s ü F . z o h á s á s a v l o
Bartók
. r -8
r
Barna
i M
g a
d e k Balogh
l u m
, n o t
. 5 2 9 1—9 1 9 1
r
0 2
y g e
r
, k é k c e L (
l é g n a v e
Kálmán
. y n k
. y n é g e r
. a l é B
a n i
Sámuel Zsidó. 3
3 6
i d a p n í z s m o
. y h t é R
t
r á v s z o l o K . a i g é l e ) . z s
r e V
-
l u b m a t z S (
5 1
e n
. n
é m o K Bárd*
z ű t r o t z s á P (
9 1 1
. k e s é l é z s e b l E t
i
Oszkár.
v y n ö K
l.
9 3 1
y g é n
A r
i M
l C
k o r í
) . l őb -
t e b é s z r E - ő s c i D n
l.
. y n k - s e V
l á n ö
ó l
e
- u i
dr.
. e r aM - u t a S
. a c n a i B
y g é n
dr.
l.
. k á f é r t
s c l u k
. r - 8
. r -8
,
Benczédy
l.
a n
János r
a M
. r - 8
s e s r e V
n e d e r z e v é A
t h c e r b l A
- é t r ö t
. k e t e n Benedek
+
. t r
n a t
s a t i n r e t
l u J
. l e k k e l e t é v l e f
i a K— l ó t
e W
dr. a v
y g
Könyvek. . y n
. 1
. i r u ş i r C
. r -8
e d a
Elek. . ve l
. j u l C
Benedek
z A ( 8 6
a M i K
i M
a y l á t i n u
Pál.
s u i
i W
Ben * y s
a s á d a i k
György. i
i M Nemzeti
r á v s z o l o K— j u l C
n É
r
e n
s u i r á t
- t i H
n e
) g i ó r
Ami. f e s z ó J
r á v s z o l o K
t n a K s
d á l a s c
A
- n a v e
8 1
Benedek
.
A ( .
Elek.
v y n ö K
r
s é
, .
,
.
z
e y N
a
l. 6 1 1
i M l. . e t e n
Elek. 3 — 2
a M . K
z s k e m r e y G
t
. p i T
á v y g a N— e
a v
. a r á m á z s
k á l o k s i p é n
. r e h c s i F
. r -8
t e d e r E
j U . y n k
. r -8
z A „
r o d n á S
e t e n é t r ö t
h g e m r
r
i p a n r á s a V
Berde
a r á t v y n ö K a v
r á v s z o l o K— j u l C y g
y g
r á T
. y l e h r á s . a s á d a
. 5 2 9 1
a
. l ó r s i s a i r
dr. . 9—8
a y g a M „
a
. y n k
. K â T
. y n é g e R Mária VI. . d u t
. y n k
r á v s z o l o K— j u l C
r
. r - 8
r
a
. r -8
z á h n í
r
R.
. f vé . l z ö k
z A ( .
. r -8
u M -
z s é v é R
, l
i y l é d r E (
l.
a M— s
l
t n e z s
) . zs
n ö
i y l é d r E
p
k o
r
4 7 1
.
r
e l e C
r
i n o c a b s
. t r
r á v s z o l o K— j u l C VI.
- s c l ö k r e
. p i T
6 6 1
i
t z s e l a P a d r o T - a d r u T 1 2 1
Út”
i
. t r
y l á t z s O
-
Bicsérdy l.
) . s á t a t y l o F (
. g i - 72
. 5 2 9 1
) . K I. k o
á v s o
-
- é z s
- e l
. r -8
- o p s o r k i M
) . zs ”
2 9 1 - é t r ö t
) . zs g á s ú j f I l.
) . z s m a
i e r T d a
- é t r ö t
,
- z s o
. j u l C - a r F l.
a n i . l.
. y n k - t a z S (
. j u l C - i k
v é
s e z s
. ) a k i t ó i b o r k
í b b a z s s o h g e m
r
, n e b e z s y g a N
. e t e l é s i l i r p á
. n o t ú
, n a b r o k t e l é
k e g é s g e t e b
s é l ü n é v t
g i k o d a z á z s v é l á l a h y g
v é
l
o m á
g a l ó r á z i k e s é d z ü k e l
z a
- a M (
- é z ő y g e l . y n k . n
Erdélyi Magyar Adatbank — 430 — .
.
L.
i M
. s á d a . k o r á j
Mariska
Ady
(A *-al jelöltek erdélyi szerzők Erdélyen kívül megjelent könyvei.) .
k
e
v
y
n
ö
k
r
a
y
g
a
m
t
n
e
l
e
j
g
e
m
n
e
b
v
é
.
5
2
9
1
z
a
n
e
b
y
l
é
d
r
E
(Nagykárolyi) ) . z s . y n k
”
k o p
. ó s s a r B . a l l i v
l.
. 21 a L
.
d l
. 8 9—4 8
. zs
Careii-Marii t a z o r o S - v i
i ó s s a r B „
. y n é g e r s o t a z k o t i t
. r - 8
á
. A - . S 4 2
t
- ő h
Erdélyi Magyar Adatbank — 431 — i A
. n
v é
d a v
l.
y g ü n ű b H.
e f n e n n o S .
f
l
A
t k e t e D ( 2 3 l
G.
r e n i M
l.
. t n i r e z s
7 7
. p i T
n á i d n I
a
. r -8
.
v r e t n a t
4 4
d a
l l i B
IV.
s é
.
i
se. Buffalo a v
a
r
t e
o K— j
-
u
Brosz
. y n á m t z s a l á v
i k é
l mE
é d ö k ű m
a k
r
. y n e l
n ö
s o v r O 7
- e b l E (
. z s o p e
b b e t n e z s g e l
- r E -
a M -
z s é v é R ş e
- r a
. f v é
) . z s
. 1
.
. s é d r é k
á
Borsos
A
i m l e n é t r ö t Dénes.
0 8
. r -8
â T
.
l
á K
i v é
.
0 4
s
l.
g á s s a z á h
l.
a M -
r
i z é K
l
g
y g
9 7
g
z
á m
i B
. r d Rezső
0 4 1
. r -8
n a o J
. e j d n e r t é
. i a s á t í n a t
b b a s
s e t e z s é m
j ű y g
i v é
t t o t á l
m o
t o g á l
r
á h
i v p a n
s e y l
d
r
ó m
Béla.
Bicsérdy
n a g e
. r -8
é m
m a
m i a s á d a ő l e
a s u t c e p s o r p A
1 6 3
d s é
. t n á n
l a t l á l
Bilinszky l.
i r á g
Bilinszky ţ a H
ş a r ă g ă F A
t Á
Binah, f f a r K l.
z ö h v y n ö k
y k z s n i
dr.
i M
k á l o k s i
Lajos
,
o m Blatt
r á m
n
1
. l ő r
l ó r k o s
k e g é s ő t
B.
a
. L
é z e V
e n
e t t e t z s e k r e z S
I.
v y n ö k ó s a v
dr.
. r - 8
+
ő n
i s o v
i s o v
. n a b a
. n o t
o
Bitay
s é
s é t n i k e t
S.
t
k á l o k s i p é n
a m
t t e t z s e k r e z s s é
v y n ö k r
a M
l.
s á z o k l á l p á t t
k u j r e t n i
n a b á y n á g a m
t n i m a l a v s é
VIII.
r O
. 5 2 9 1
a L
. a n a t
. 5 2 9 1
a L
i d r o c n o C
l
. r -8
k
Árpád
a m i
. l e p p é k r é t
a
z a
i M
. a r á m á z s a r
. r d
a
r
—
i a y l á t z s o
y
t z s o k s r e y n
. p i T
- o t n o f g e l
e y n é m e
i a s á t a h l ö z ö k z s e a
i y n
s o n á v l
l.
Bodoni
. r -8
VI. p
i d r o c n o C
Blatt
VI. p
a
” m o
3 2
. t t a l a
a
dr.
. j u l C
Symes. S.
ő t e z e v e B
l e b ő v ö j
k a n n a v
n e y
. W
, n e b e z s y g a N - u i b i S
t a r
á m o
r o P . P
Lajos a v
r á v s z o l o K— j u l C
. a r á m á z s
k á l o k s i p é z ö k
a
. n a g e i
i M
.
i p a l r í h
t
- á t v y n ö k
6 1
m r o f e r
- t e l é
. y n k
v é
) . s é l é z s
. m o c
e b m E
0 3
a e d a
Bodnár
. f v é . d u t a
s i l a t
Miklós . f v é . d u t . y n k
r á v s z o l o K— j u l C z a
Miklós
l.
r ă mn â s o i c i D
z A
. r -8
1 1
l e t t e z y g e j i
. r - 8
- a y g
r n
e h c s l uD
dr. . t r
.
z A (
e n
l.
. e t e z e k
. n
A
- e z s
i m
i K
Borbély
. r - 8
Boldizsár
. a s á d a i k
r
János. . 02
. l z ö k
. y n k
r á v s z o l o K— j u l C k á i g l a r u e n dr.
. l z ö k z A (
,
s o v r o dr.
t e b é s z r E
0 3
i t e d e r e
a t t á l l e
b b a j ú
- á z o k l a l l á v
- k e g é s ő t e h e l
7 0 1
- v l e y n
e V
. R
e r a M
i n U
r á v s z o l o K
s é r
s u i r á t
r
- r e t k e k k i c
n á j p a l a
s u i r á t
d a
9 4
: i t e t r ems I
k e
s e r é B e
A
ü K
z A (
.
. y l e h r á s á v s o r ) . k e s r eV ( Miklós,
a r á t y n ö K
o r
s a g o f
l
. r -8
- r ó k
. 6 1—5 1
ü K
. r -8
. y n k
t
s n á t s e t o r p
i y l é d r e
a K
G.
. r - 8
t z s e l a P i r a p i
. y n k
l o h t a K l.
. em l e d e z s
v é
, u f
) . l é v e l r o t
és
t v y n ö k k a z S r á t .
S.
. 1 y
) d a r á v y g a N (
n ö
i y l é d r E 9 1
s é
l
i y l é d r E
. t r
t n e z s o s c i D - n i
k e m l e d e j e f
-
a s á t
l e l l e t é v l e f
s o r ó k
Imre 4 3
i b u j
- e h e l
Boros
s u k i
t n e z S
ű v l e y n n a t
Boros
n a c
. n . 1
r
s u i . r - 8
j
i a y l o B l.
r u M - u g r
s e v é z s ú H
. y n
s i K ( . K
) . zs . y n e l - r O l.
A
- i b r o a r p u s
- y g ó y g
n ö
- r O 8
- y n á m o d u t
. r -8
. l z ö k
- o r
z A (
. y n
. r á v s z o l
e b g e m
i V
? n a b á n i
l o g n a
György
g á l
n e v a n o B
. r - 4
r a u n a J
a I
4 0 1
- l o p
) . t e n é t r ö t n a t t i h
a
l.
i
Borbély
t v y n ö K
. g á s a s r á T
z a
István
ö K
i t e h
Borbély a v
r á v s z o l o K— j u l C a d o r
István r á i M
n
-
. 12
ü K
. r -8
t
dr.
dr.
t
Fortunát,
0 2 i
l.
y —
- e c n a s s i a n e R „
z á h y g E Bölöny
l
i y l é d r E
l.
l e s s é z g é l e b z s ém
A
l.
. a mu e l
s u i r á t i n u
e mA
r u
r á v s z o l o K— j u l C P.
l. i
I.
a d o r
i M
l E
i h István
.
m o l
dr.
v
l.
Brassói A 7 8
i
Vilmos.
i
.
i
e v y n ö k
.
a F
. y n k
r
i m l e n
a v
ő s
dr.
. r - 8
A
.
e n i n U
r á v s z o l o K— j u l C dr. n
- l o
. e t e n é t r ö t
k e v l e t
A
9 0 4
. e t e n é t r ö t
a m
r
r á t
.
y
. y n e l
. t t a l a t e l y g E
s e t n é k n Ö l.
. k e d é z s e b
. 5 2 9 1 a L
i d r o c n o C
l C
k e n é s é d e g e ő d ü t
i
i
a
. K
. r - 8
j
r á T
. z s é r
C
s e r e z s d n e R (
a m
III.
y g
. 1
a v
. K
d m o
) . zs
y l é p e n n ü k é l
a r s
á m
k á l o k
t e z s ém r e t
. a n o l I
. ó s s a r B
l ó b á m l a k l a z a
y g e
a
III.
k e t e r e m s i i a k i z i F
. r -8
i K
r á v s z o l o K— j u l C
b b a j u g e l
a y l á t z s o i m e l e s é
l. j
s e v é n e v t ö
l o z ű T
s u b o l G
. u i e h r o d O
VI. p a
í y g ó y g
” n i v r o C „
r á v s z o l o K— j u l C k o t a l u s r á t
s é
. 8 . y n k
k n u
- e v
S
. 5 2 9 1
l
Porsche (Boromisza),
Tiburtius. ) . t ök
. t r u
i n u
i
+
l.
a
. t r s u i
. r -8
i a k ó J a
. y n k
. r -4 o g n A Bull
o d A
e r a M - a e d a r O
. k e t e n é t r ö t
a g u y n
. t r -
- á z s - s i b é y g e
a
- m e
d a z á z s v é l é f ó t
. y n k . N
. k o t a j l á t é f ó r P
) . z s . f v é . d u t . y n k
ő m ü g
-
-
. y n k .
0 0 1
) . f A (
n o m i
s é - u t a S - z s á P (
g á s a s
— j
s u i r á t
k a n á s á l u k a l a i k - i n u
. t r
II.
. t e t ö k r
) . zs - i nU ( - l a d o r I
- é l m e . t r
. u i e h r o d O
. n
i
ţ
a H
v é
,
n a o J
ş a r ă g ă F
-
s u g u A
- e v e r t e
c a
u s s u j
m u
s
- n e
u i
in
i n i m o d
ó d a
s z o l o K— j u l C
-
j ú s é
- i v
z a t
i
i
n
i m i s s i d n e r e t a t i r o t c u a
i m o D
k p a L .
s i s e c e o i d
o n n a
o r p
r á
9 4 1
u n a T
3 9
j a S
. r -8
. r á v i z s é v
Dienes
a v r e n i M (
. r -8
. K
.
Lajos.
ó t
. t r
a v
r á v s z o l o K
e m e z S
. a t a r i k é l
József
Dienes
. t r é á p a
A
H.
. a l l i v
Bull, . z s von.
a
k
. 01 K.
Sven.
.9
tad,
. r -4
e L
. y n k
. n )
v é
t n e d
2
—
. n
- o r
i ó s s a r B
l.
0 0 2
. r -8
. a r á s á t í t á j a s l e ,
a
n o
t
u n á g a m
v y n ö k
ó l
á m o R
. n
ó l a v
k e n v l
r o k a y g
- s a r B t é k -
i M
) . zs
-
,
. a s á d a i k y n é g e R
t é k 11.
.
, n É „
z a
. a r a o ş i m i T
4
a
a
t d a
Jenő.
. n
i
v é
v
l
l
e y N
e y g E
r
l.
i
ő z r e z s . n a v
t
m A
.
A t ö z ö k
Gyula.
l. i
. n e b t e t ö k k n á y t
. r -4
. n
v é
i M
l.
. y n k . ó s !
Gyula.
e m
Csermely
k e y n é g e R
i ó s s a r B
ű r e z s p é N (
2 3
. r - 4
. n
s e y n é g e R
A
a
Csermely
ű r e z s p é N ( 2 3
p a n n e d n
, u e i d A .9
k o p a L
. t e n é t r ö t a s a b
v é
. i á k
Gyula.
P.
Péter,
Csermely
Olasz . z s
VIII.
l r e B
Cserkészkönyvtár. i a y l o B
l.
. l t zs
) y l e h r á s á v s o r aM ( i a k ó J
k é
é p e n n ü
”
r ö k
l m E
.
l
.
l
a D
i
a
-
. r -8
c r á m r
a t r I
n e b . 5 2 9 1
a
y
g
a
a M
. d é z s e b
Tamás. . f v é
Csergő VI.
. d u t
. y n k
. n
: a t d a ő l e
t e z e d n e r
s é
. 71
. l z ö k
,
p
. 5 2 9 1
a L
i s o v
i d r o c n o C l. . l ó r - ” n a s
l ó r m u t a r a p e a r p - h t u m
y
á d m o y n
8
—
t
s u i
r á g l o P
a
i a k ó J
ü K
z A (
r á v s z o l o K— j u l C
i B „
b b a j u j
g E
dr.
ű m
István
. t r
f
s a l
l
o d A
l a P
l.
Csák d l e f n e n
0 9 1
. r - 8
r á v s z o l o K— j u l C t o t
í d r o F
. n
Kálmán.
. y n é g e R
.
t l um
lay ó r
Mahler,
Courths . ve l
z a
l.
o K— j
u
.
r á v s z o l o K— j u l C
e s é t n e l e j
4 3 1 1 l C
+
kamara
VIII.
. z s é r
r
Cluji
. r -8 a
y g
A
. r á v
a m -
n
á m
l e v é s é d
Margit H. s é
a
restesiuné
Antal Ferenczi
i ş
r
e t t e t z s e k r e z s
z ö k Dr.
Mika m
n
i
á m o R
Valentiny
Dr.
h g a m r
-
r
lós,
. n â mo r - r a i h g
n â m o
r
r a n o i
a y g a m
dr.
s é
r
a
ţ c i D y g
Viktor .
Damó
a
n i b a S
a v
a M
a M
-
a m Cherestesiu
p m o C
&
, s i l a p o c s i p e . n
v é
n o m o
i e c y l
. e a i
l
o S
. p i T
l u J - e a b l A
l.
. 5 2 9 1
s i s e c e o i d
e
a m
s i l i b a r e n e v
n i v r o C
u
l.
l C
k a n á r á
. ó s
Catalogus
7 6 1
. r -8
Elek.
i
. r á v s z o l
Kiss
Dr.
: a t t o t
. m a z u h r á p
. g é s y n é t z s e r e k J.
s é
s é
t é t
s u m z
Estlin
” a i r t a P „
- á k y g a N (
i V
v é
dr.
. y n k
s o m l . n
l ó b l o g n A
- n e l l E d d u B
Bálinty r ű s C * s é
. r -8
. K
i r e l c
o K— j
- í d r o f
t
. t s e p a d
-
s á r á j v l e y n
dr.
. r -8
. s i s n e i n a v l y s s n a r T
. y n k
A (
. r i K
y n á m o d u
. r - 8
- l a
g á s a s
y g
y g i
4 4
Dal
z ö K
r a
r á T
a M
0 3
) r á v s z o l o K (
e y n é m e t
t
g
j e l g n a h
A
n á m o
i K
. k á k a z s j é
é o v E
r - 4
y
i ám r o f s é t
, . 551
H.
. 4 2 9 1
. l ő r v é
l
—. r
Che-
, e t
. r -8
l.
. 22
y n á m o d u i m e
g á s a s r
.
t á h s o m a z s
i a s T
3 0 2
Kereskedelmi
. y n k
s z o
I.
- ö k ű m e á m
Dávid j o g u L . r á t ó z s
ő.”
8 9
.
. t r r e n i M
kantinos a ) . zs i
a d m o y n
i
l.
. r -8
és
- r a p I
i H
-
. ó s
n
n a t v l e y n
György .
, z t i p s uA l.
s e m l e r e z S
kisasszonyról.
- r á T .
. a s á d a i k - v l e y N - u B
. y n k d l e f n ü r G
k e y n é g e R
i ó s s a r B . t e n é t r ö t
a d a M
) . z s . y n k
, ó s s a r B
. r e t s em - r e z E
,
n e y l
-
n ö
i y l é d r E . r -8
a
,
a t
A
- á j a z s s i v
g í V ( +1
. r -8 f n o k
Dávid
v é
- o R l ü k l é n
e y n
s é
dr.
. a s á d a i k
v é Csil-
év
7 3
l.
Dési 8 2 i
Károly
” n i v r o C „ . y n k k o p a L - s a r B ó t í n a t
n
n i
. y n k v é
n é - 4 1
- n e g é r z s á z S l a t l á
i n e g é r z s á z S „
) . z s
4
- o m s
.
- n o S
i y l é d r E ( . K
l.
- s i b
k é t Désy
a z á h n í z S
a M . r -8
. g o l o n o m
i ó s s a r B
k o s u d n a m r
t e t e r e z s - y n éme r - t
Argay és
. y n e l - r O
k o y n a i
. j u l C
. n e b p é k
. 1
y g 5
)
. n
t k e t e D
y n á
i y l é d r E ( . K
Magda.
a l.
. r -8
z A
. y l é t s a k Gottberg, . zs
y N
l á b s o c r a
Green. z s
r o d n a l a k
t a z o r o S - v i
a z á h n í z S a M
s o t a z k o t
. 21
Otto o m o
. i em l e t j e r
A.
.
3.
a
. 31
G.
A . n a b ó h
y
r
Kocsis : ő t z s e k
. k e t e n é t r ö t
t k e t e D
) . zs
y g
- á L
5
A
r
t n e d i v o r P
.
- n á p o t
Kelemen : e t z e d n e r
. k e y n é v l
(Hermányi)
Wynkyn, . zs
- i t
11.
. z s g E
- l á
Béla.
- r e z s s ő l e l e F v i
. r -8
l.
. n o k o r
k o y n á L a i
r á v s z o l o K— j u l C
,
k o p a L . a j é t á k
l e g n a v E
- s a r B
. t e z é n g á l
László.
t v y n ö K
l.
l C
- m e
W.
r é h e f
Elves-
. ó s s a r B
v é
s é
e r n í z S
: a t z am l a k l a
- i v o r P
- á j g í V (
) . zs y n á e L . y n k
Magda.
l ö l e j - ő n z s é v űM
t
.
. y n k ó s s a r B s u k i György
e s
Directorium k o p a L l.
l ó r k o y n á r i
k o y n á m l
e z s é v ű M
.
r e n i M u
á l a
i n i m o d
imi s s i r t s u l l i s i s n e i d á n a s C . 6 2 9 1
d á n a s C - o n a m o R . t r
ű m
-
. 3
) . zs — j
Erdélyi Magyar Adatbank — 432 — r aM -
l.
i
i
h
Carpenter
6 4
. r -8
i e r a C
. ) y l o r
. e k é z y g e j
t v y n ö k
Olvasókör
Polgári
. y n e l
n ö
l
i y l é d r E 8 1 t
ü K
) . zs . l z ö k
z A (
. r -8
.
. 11
. f v é
. d u t
. y n k
a
p
e y g
l á u t k A
VI. a L
i
a
.
á K
s e r é B
l.
6 1 4
,
t
a
. n
t
d a
t o t
ő z e l e t ö k s u A
r
. K
á m r o f
r
.
. 5 2 9 1
y l o r
l á g em t e l ü r
i k é l
l e m ó g k o s u t
a m
a
a
r
á
. n
y
g
v é
y N
v
l.
6 1
a N— e
r
: a t t o t í d r o f e r k e c r e p t Ö b b a s o g á s ó t
l.
4 7
l ó b á i c n a r F . t t ő l e l é m g e l
. r -8
a
1
.
t
i h j ú
Áldozópap. s Z
h e
óra
r e t
i
t b
i
f f a r K
S
l.
t a G
l
. r -8
i
l.
e y n
n
r
á m o R
dr.
i
a
Egy
. 41
IV. a y g a m
R.
sche
Bilinszky P.,
Dulfu . y n k
l.
i
2 1 1
S
. r -8
, n e b e z s y g a N
. a r á m á z s
n
r á v s e m e T
a
a y g a m
dr.
o S
-
i
sche Dulfu
” n o c i
i
t
. 5—4
a M
.
A (
.
. t r
n
e
d n u o R (
2 7
Draskóczy
e n
i M l. dar. . ) s e i r
k e t e n é t r ö t A.
. r -8
Doyle,
. K
&
i e c y l
. e a i l u J
s i s n e i n a v l y s n a r T e d
l o r a C
o n n a
p m o C
, s i l a p o c s i p e
+
i
h t á l
i v a t
t e
j aM
s u G
s u b
i n i m o d
i m i s s i t n e l l e c
u s s u i
s i s e c e o i d
i m o D
. s é g
a r á t v y n ö K a v r
r á v s z o l o K— j u l C
e h t
Conan.
n i b a S 0 3
i d e
y l e h k é z S
i mo C
c a
e t a t i r o t c u a
l y s s n a r T
l e H „
. k e s r e V . am l I
y g
. K
e r i f z ű T
l
. mu t
i p o c s i p e
m
t t ő n
-
k e n
l e a r z I
a
R.
Bilinszky P., . y n k
.
r
. r -8
a y l á t z sIII.o r
á m o R
L.
. r -8
0 0 1
5 1 1
Málnási: a t t o t í d r o F
- o t s
í n a T „
l ü r ö k
l.
. p y T
n a m o
. 5 2 9 1
l a n A
- x e
Az
z ö K
l.
s i s n e i n a v
m u
s
u
n i
, . 5291
o r p
Directorium . n a c s e V
8 3
l.
t k o n á g a m
t e
5 9
n o m i
. r -8
.
i n i
s
i
i
r D
i
i h p e s o J
a z s
i m o d
s
e a c i
i p y T
l o t s o p A
i m o r o B
i i t r u b
i n i m o d
i m i s s i d
i m i s s i t n e l l e c x e
u s s u J
. e s n e i
. s i s n e i r ám
a i t a r g
e D n
c a t e
S
r ám t a z S
i p o c s i p e t e
- i T
a t
I
z a Dumtsa
. n e b e z s y g a N
a y l á t z s o
ű v l e y n n a t l
L.
f f a r K b
ű v l e y n n a t
e y n dr.,
6 8
J. ) . zs
é g n a v E g á s ú j f i
Életet — i H
k ó t
i
r a y g
t n e l
i v é
- e a b l A
. a s á t í d
t
g á s ú j f i
a
- t a z S
s é
s i d e S
: l ü k I
n A
- n e t u G „ 6 4
, r á v s z o l a d o r
k e l
. t i L (
e t e l ü s
i y l é d r E Emil.
2 1 1
. a r á m á z s
v y n ö k v dr.,
t
i
k á l o k s i p é n l
Por-
l.
Élthes
- n e r k e l é L
. r á v s z o l
i
r
p a L
e r v l e y n
k i - 8 8 1
A
- ” ă c i
i m i s s i d n e r e v e r
, a d o v o
elemi l
i H - a t
á n r e B
t
dr.
A
a d o r
- n e r e v e r
i y l é d r E
-
i e y n
. 5 2 9 1
i
n
e t a t
i m o D
r á m t a z S
o n Directorium
” . g r e b
k e g é s i y l é d r E
. r -8
)
i
h p a
i n i
. l c c e
i n g e r
- e v n i
-
. Z
r g o p y T
s o p A
s
r a v s e m e T (
, d a n a s C
, i i c i f i t n oP
. d a n a s C
e a u q
Eisler t n e z S
a
. r -8
. c t e
a t
- a c
i y l é d r E
Mátyás n e v a n o B
r á v s z o l o K— j u l C
Egy t n e z S
y g e Ferences r m I
r á v s z o l o K— j u l C
. e r é y l é t s e c n á t
k ő l e s i v t z s i t a F S
. a v t z s o e b
g é s t n e z s i r á t l o a
n e v a n o B
r á v s z o l o K— j u l C
z ö h ű t
.
. d n o m g i
)
. 5 2 9 1
e y g E h
r u
. K
) . z o h t i a k o P ( - e v e L
. ve l . c r á m -
i
. y n k
—u
k á l o k s i p é n a Por-
. W
—u
la.
. a d e r . k e l e v
i m u
h c s
j
a M Az . 01
k o p a L
. ó s s a r B
. r -8
. r -8
i M
o d A
a y l á t Tiva-
. u i e h r o d O ” a
v y n ö k v
Elvestad,
2 3
Jakabné,
s s
l
e D
k v y n ö k
. a v t í d r o f
.
s o l a t a v i h
s
s u t z s u g u a i n oM„
k a n á j
b b a j u g e l
i m e l e
oktatás e y n é m e
t
4 2
- i r o t c u a
Eisler .1
e v ö z S t á n á B
l.
l ő r é s é d ö k ű m t á n á B
t
n a o J
. n a b á y g r á t
s á
Vértes
l ű y g y g a n
é s é d ö k ű m
t á n á B -
t
i
á n r e B .
. n a b
Sven á k á V
özv. l.
ó i
. t r é t e l e
f
é D— a i
i K
a m
tanterve. i
. y n k
i
Adolf s é
ő r
i
Mátyás
k e n é g é s a t i l e a r z I t
l C
i
r u
. W
á g u S
. k e t e n é t Benedek . zs
v
. y n k
. r -4
o m o
v
d a
g e v ö z s
n a b á m á z
n á - 8 2
y g
a l o k s i p é n
l
z ö K i H
u
.
y m m
Énekeskönyv a k r
.2
Elek. d
t k e t e D ( 2 3
Kárpáti : a t t o t í d r o F
k
l u H
o i d u t S
. a s á d a i k
j
, n á j p a l a
j g e m
l u r o t
a
s é
.2
k e g é s z ö k t
i y l é d r E (
r á v s z o l o K— j u l C
i k é l m e j
.
r O dr.
) . zs l
. y n k
o K— j
r O dr. a
. r - 61
. r -4
á v y g a N
í p a l
l a t l á
e R
. a r á t a l á n z s a h y g
i K v é
Könyvtáram. Én
t a z o r o S - v i l. K. a
r
s C— c u i C - a e r u c r e M
ó l
o K
z a g I
.
. r - 8
a a m
- e
r
- a r g o r P „ a
t á n á B .
a t a r
- é l e g g ü F
s o g á z s
s é t n e l e J
é m e
-
s o g á z s
s é t n e l e J
8 2
l.
Engelberg
. r -8
. s á d a i k
e k z á h y g E i K
- á m r o f e r
s é
Szondy . z s i n o c a b s . r - 8
- a e d a r O
) . zs .
i ó s s a r B Gyu- ó h
. y n k - e z s k i - e l
. y n k -
. t e n é t r ö t
. y n k
ó d a
- z s o a -
t t e t e d r i h i k
” l a i c i f O - r o f
- l e f z A
) . zs - é g é s t e v ö z S i
. r - 8
t a l s a v a j y n é v r ö t a
e v y n ö k ő z y g e
- i l e a r z I z a
-
- z ö k t z A (
- i l e a r z I z a
. y n k l.
. y n k
l ő b é r ö k
k e s é d r é k
József. . y n k
-
- a e d a r O
a r á t a l á n z s a h -
- á h y l á r
. e k i p p ö s C György. - r ö t . 1
s o v r O
i d r o c n o C
r á v s z o l o K— j u l C
a z s á y g ó y g k e m r
s i
Erdélyi Magyar Adatbank — 433 — i p y T
c
i
I.
. a r a o ş i m i T
i l u t i p a c
i c i n o n
i i r a l u c i b u c
i
n a m o R
. c e o i d
, r u t i n
s e n i f
a r f n i
s i t r a p
s i r o t a r t s i n i md a
i c i l o t
a h c a P
i n i t
.
e p e n n ü m ö r ö
- s ü p
s u i r á t i n u
Erdélyi Magyar Adatbank — 434 — s ő d n e t z s e
0 9
József
i M
-
r á t v y n ö K
.
l.
2 4 1
5 3
. r -8
. r -8
s u i r á t . K
.
i nU (
y h
.
+
i m i T
l á n n e f
.4
a v r e n
Ferencz é R
. m o y N ” s u i n e G
l ó r k z s a m
. —
e D „
.
z s a v a t .
0 1—9
Raj-
” m u n
a m i
t
e m e n e
. r -8
j r
d
a K
a K e K
. i á d o r i n e
a
j u l C
a
r
e K
j d a
. n e b v é
) d ó z s e j t
j a H
e m e
j
c A
b b e s
r
a
.
A
s é 3
z a a
+
á v
s
t
o a
n ö J
8—6
j ú
. i n é n
Ágotha. z A a k i
.3
Désy . z s
.
A
u
l.
l C
a M i
1 7 2
. r -8
. a s á d a i k
i y l é d r E
c u L
y h t
l
. r -8
z A
i
VI.
. 5 2 9 1
. n
d
j
v é
l
e g n A
Gergely . z s László. ka sile.
. n o k o r
. r ú
r á n a t Rajka. z s Magda.
. j u l C
Dési Színháza.
Magyar
.
Erdélyi
.
r
r u d .
. k
á m
Molter
ó g o y g a R III. csonyi
t n e z s
. r - 8
u g
r
lay s é . V
Károly.
I.
u M -
X —
. t l o v
Domokos. s
Szentimrei . k
a M á v o K
Gulácsy . k
e
. K
A
ria.
. y l e h r á s
â T
. a s á d a
z s é v é R
Zoltán.
Morvay
i m l a d o r
I
sága
Könyvbarátok
Lajos.
- ő s c i D
. r - 8
- é s z r E
l.
4 6 5
Gyula P.
Erdész
. N
. n o t
Károly,
Erdélyi
dr.
fán
Kálmán,
Patay
Károly,
dr. ván,
Pakocs J.,
P.
S:
Gyula,
János,
s é
Imre,
Rass
József, PálIstOlasz
t e b
r á m t n e z s
Szépkuthy
dr.
Petres . l ő r é s é l
Pé-
c k n u p
Leonárd,
Tamás,
Réthy
i d r o c n o C
k e t e n ü t ó i
István
Bilinszky
Várhelyi dr.
Tréi s o v
p a L a
l ó r i a k o i n á t u
dr.
a
. y n k
Erdődi
. f vé . d u t
s é
n e m A
e
r a y g
i g á s ú j f I
Mária. .5
. l z ök
. y n k
r á v s z o l o K— j u l C
g n
m u
s e p a d u B
ter
Némethy dr.
Karácsonyidr.
Kálmán,
ja
Juhász dr. Béla, Jánossy P. . g é s k ö p István, Jakubek dr. , n ö dÖ z A Adolf. buchner - s k c o J - y d é z c n I dr. József, . K . ó s s a r B tára. Hirdr. Elemér, Gyárfás dr. Tudósító Erdélyi Az GeFejér dr. Fortunát, Boros . a s á d a dr. Árpád, Bitay dr. Vencel, n e h t A l. 9 3 2 . r -8 . n Bidr. András, Balázs dr. Elek BerBagossy : k á t r I jelene. és .
l a v á v a z s ő l e
történetek.i y l é d r E *
ő s
y n é g e z s
VII.
é R
. k e s é l é z s e b l e
n
c
Benő.
. n e y g é z s
a M— ş é B
Vállalat.
. r á v s z o l
k o y n á L . y n é g e r
r e B
ü K
z A (
.
i
l á bmu l
. r - 8
t
. a r k a b
Károly.
.
5—4
László.
l ö l e j - ő n z s é v űM
r l
. k r e z S
. y n k Társat n e d i v o r P o K— j a
n ö
i y l é d r E 9
-
i y l é d r e III.
. t r .
Benedek
6 — 5
Ligeti . v y n ö k r a V
4
a
mult-
l ö F
. v y n ö k
Imre.
katholicizmus
a t i l e a r z I
nő.
3
.
I—III.
r O
i
s é t n e l e J .
.
r O
i
. t r
- j u l C Könyvtár.
-
. 11
dr. mann schler rő, P. ró talan,
Mátyás ler a d o r
t á n á B
dr.
I
a t
i y l é d r E
Mátyás
Eisler. z s
r á v s z o l o K— j u l C
ményei. községek
a t i l e a r z I
A
- u t S „
Erdélyi
Rajka . z s
Az
t á n á B - y l é d
dr.
l ő r é s é d ö k ű m
s o g á z s
. r -8
Szövetségének
Hit-
Erdélyi-Bánáti .
i p a n r á s aVI.V
László.
erdélyi
l ő r é s é d ö k ű m
s o g á z s
z a
.2
s é t n e l e J
. 1
r á v s z o l o K
i a l o k s i
. a d r o T - a d r u T Református
A
. zs
- i l e a r z I
. v y n ö k
Gulácsyz a
Irén, r - 8
- s i E
. k e n é
Kádár
P. I
ErdélyiKözle-
Szépmíves . t ö k
í n a t
- r E
. g é s t e zme n - u j
Kós
- ó s o d j u B e u m a H
.2
. t a z o r o s Céh.
. r - 8
s é
Morvay . k ú i f s i k
Nagy. k
g
VI.
Jenő. m e
s
i z s a v a T II.
Berde R.
-
- i k
Erecz
i a s r á t
Zoltán.
Dániel.
. k á V
István.
l a b . k
Má-
l é á r
k o p a l a
Jiszráél.
I—III.
A
. e t e n é t r ö t t e l é
g E , t l ov
r
. k ö s ő h IV.
. a d a l
. 1 Kará-
a j á k
s é
n e r e K (
Irén
d ó z s
. ve l
e K
Alecsandri, . z s Magda. t o z o k a r ó z s .
VIII y
z a g i Gyalk n u s o Faragó i z s é r y l (Pálffyné). é d a
i K
. 5 8 6 5
n e
a K
. K
Lányok
- a b u r t
a k a
t n e z S
l ő t t r é l l eG
e v e n p a p János.
. k . y n h j a H
n u m
h
A
. é n s c á k a z s . zs
Va-
t .2
. r -8
. k f a r g o p ) r á v s e m
l ó b á m l
n e v t ö Imre
1
Fekete
a i
. r -8 a t r i
s e v é
t e z é t n i
e d l
A
. z s
i t t o l Leány
Tivadar. r
” . e t o b d n a L 3 8 1 a r a o ş
t
. a s á d a i k
k e n É
2
. ve l
l.
a s á l r e mE „
. t r
r á v s z o l o K— j u l C József.
. d a r A
. k e s r e V
t é k
i
g i k n i a j p a n
e t e n é t r ö t i d á n a s c
k ö p Ferencz
) . zs
l ő b m i e k é l mE
.
. l á n i a d ó t u
z A
j U „
l.
ha-
- i T - e T ( - l a -
. ) 5 2 9 1 - 0 3 0 1 ( t n e z S - i k
- r e - e j 9 0 1 -
- z s i j öL
- a n i t z s e l a P
a i -
.
) . zs . y n e l - r O
k o z a
- ü r e k l e
l.
s o s u m s
- s ü p VorKönyv-
- i k v é
I
a d o r
.
.I.II.r é k e z s g ö d r .Ö r o d Makkai n á S . v y n ö k Er-
1
. v y n ö k - j u l C
. k o s á t IVEgyházi
. v y n ö k - s c á k a z s
a v
r
e n
. ve l
i M
1
a d u B
+
r á v s z o l o K
. a s á d a i k
l.
0 7 2
Lajos.
” m u
. r - 8
György
- r e z S
i
d
. t s e p a d
Dr.
: i t z s e k
Almanach. i y l é d r E *
- i k g ö r ö g
t e z e v r e z s n
i y l é d r e
á m o
r
z A
a
i z á h y g e s
a j
t
l u m
. r - 8 g e m
l ő b űm
t
u M -
n
r
. K
.
â T
.
l o h t a k
k o n á m o
r
Gyárfás
s u k i
a
r
a y l o B
é B .
t
t
l.
é m
-
. k ő d n e e t
i K
-
” a d z á
- r e z s
a
i d a y l á P
(Pálffyné):
1 7
III.
a g á s a s
.
r á T
. y n k
l
a
l
t
á
l.
—
é B
s
.
l á V
i m
a b v y n ö K . K
1 3
a B i
. r -8
k o s o r
.
i y l é d r E „ v a H
z a
. l ő b é r ö k József.
a v é D
á z s é M
i l é t
a j d a t e z s é h Gáspár
s o m l . e r é z s é r
. ak t i t
A
i V
í m p é z S
r á v s z o l o K
P.
l.
i e i
,
ţ a m r aM -
Gáspár ” s e m r e H „ l u t e h g i S
Gárdos
s é d e k s e r e k v y n ö k
6 6
a h
i M
a n j
d a
. r -8
i u l
a e
a H
r
. ) a v l a f y l á h l
Bus.
a V
. ) k e s r eV (
és
á v y g a N -
e
Gárdonyi
r
a M -
a
r O
a e d a
5 1
l.
s é
r áM . 5
.
k ó i c á g
Sándor. r á
t v y n ö K
Gálffy
s u i r á t
. r -8
i nU (
. g é s z ö k z á h y g e
i r á v s z o l o k
5 3
4 2
. r -8
.
. V
h é m
s é
. K
.
A
: a t d a
r á v s z o l o K— j u l C
dr.
Kelemen a i
Gál
t n e d i v o r P
r á v s z o l o K— j u l C . a s á z o g l o d l ö f
k á t z s é t
. s á d a i k
k e k é m r e
s e z é m
özv.
i
z á H
k o p
a L
i ó s s a r B „
l.
4 3
. r -4
Gulácsy
a
r u
t
n e v a n o B
. K
.
t n e z S
l.
r á v s z o l o K— j u l C . s i k
Fröhlich
8 1 1
. e t e l é
i ő i z i L
. r -8 z é r e T
Zoltán.
Földes
. y n k
. n
v é
t k e t e D K.
A.
s z o
l
o K— j
u
. k e k e n é . y n k
. r -4
. j u l C
. n
. 11
p é z s
i K
d
g
l.
a m r
s é
l.
8 0 4
. r -8
. r á v
. — : a t t o t í l l á e z s sÖ k o g á
a
s
d á m I
. u r o z s o k
Zoltán.
i d r o c n o C
a
m a y
l
Földes . t r
D.
. n
a v
7 6 1
. r -8
k á l o k
o f v é
a i c n a r F
Kovácss é
k i d
dr.
János
C.
Fortunescu 2 1
. y n k
. r -4
l.
. a r á m á z s
- p é z ö k
i v l e y n
ű r e z s p é N ( 2 3
. k e z ü t
. k e y n é g e R
k o p a L v é
s ö n ö
i ó s s a r B
, ó s s a r B
l
ü K
. y n é g
Pál.
Forró
0 1—9 y
g
. y n k
a M -
6
. n
á D
s u H
r e f
. a s á d a i k
3 1
.
4 3
i K
j o g u L
.
A
dr.
.
s é
h t é v
a y g a M „
Flachbarth a v r
e n
i M
l.
r á v s z o l o K— j u l C dr.
s u i
i n U
r
a
9 3
György.
: e t t e t z s e k r e z S
r á t
A e y n
i a i k á v o l z s
Ernő . t r
. r -8 Bo. E
i a k i t i l o p
r
n a b k o m á z s
k o s á t z s a l á v
- h e s c
e T Géraldy, l.
e g é s ő t z s e k
f o H
e l m e z s
” g é s b b e s
. r -8
- é m d e r e
v é
: a t t o t e m
t e z m e n
l.
Gergely
l
g
j u l C
s é
a h
S.
) . zs
1 4 1 l.
Giszkalay
a
l.
-
3 (
Ágotha. . r -8
k o n
. n é
. y n k
r á v s z o l o K -
- s i k a z s -
é m Giszkalay
a K
r e n i M
.
a K
. m e n
y g e
János. d
. a s á mo t á l
János.
r
t n e d i v o r P
. ) n e b t e n e l e j
2 6
i
l ö K
Paul. . p i T
. g T
e y n n e M
. a s á d a i k
y l é t s a k -
Gotteberg,
u p p
i
k o p a L
v é
Otto a m i
. k e s é l é z s e b l E r
a m i
. k e s r e V
ú G
.
k o y n á L a i
. j u l C
n ö J
t
i o T
ş e r uM -
l C
Green, ) . zs
6 6 1
j p a n
s
e L
v é
a
l.
y g a N -
k e y n é m e t e
.
t n e z S
. i em l e t j e r -
g E
2 3
von.
. r - 8
l.
a
a s á d a i k
. j u l C
a h C
. n
á s a V „
. s o j a L . o m
v é
a r
. ó s - u t n e v a n o B
. y n é g e r v i y
t k e t e D ( l.
A
n é
- e t s I
s é
. K
l
y n á
. y n k
. K
. z s a v a t
” p a n r
í d r o F i
. n
t kyné.
, a n o l I
. y n k
i y l
. y n é g
Irén, t k e t e D (
. y n k ”
- s a r B
l á b s o c r a l á
t a z o r o S - v i i ó s s a r B r é h e f
. y n k
i n n ö J
g o f . m o y n . r - 8 v a
- e R ) . z s a z á h n í z S i y l é d r E ( . r - 8
. y n k . d a r A —
. a i d r o c n o C . r - 8
r e f
k e s e t
s é t í z s é k
Dénes.
a s á d a i k .
l. i
i K
-
i f r e t é P
. y n k l.
. v ő b
s e m Kremnitzó d a i k
h é C . t r
s e v
, k á r i t a z S (
Sándor.
. a s á d a i k l u C
i m r É ( l
. K
) . z s
” n i v r o C „
s u i r á t i n u
s e n é D
.
â T
ó g o y g Gulácsy
I.
z A (
h é C -
. r -8
e u m a H
. r -8
r u M - u g r
. t e l é d n ö s c
c á v o K Irén
t a z o r o s
i y l é d r E
1 6 1
ő s
r
9 5 1
ş e
z s é v é R
(Pálffyné).
.
t a z o r o S - v i
, k e k z s e r o m u h
u k a M
. y n k
-
. t t ő l e
. r -8
. z á h s o t a l r o k a y g i k l e l - e r g n o k - a i
Gulácsy
t a l a l
k o
ő k n e B
. y l e h r á s á v s o r aM a
. a s á d a i k
a R . 1
í m p é z S
. a s á d a i k
- p a L
- e R
.9
s é
. r -8
k á m é o p t
a r u t
z a g i
z ű t a v
j u l C
. g e t e g
Irén
. y n k ) . z s - l a d o r I i y l é d r E (
István.
i s u l a F -
. ) t e t ö k -
l.
- é d r E
t n e z s ) . z s
r
ó t a t u m t U
l. s é
. m o y n l. )
r u
k c e B
z s é v é R l o v
Gyallay
v y n ö K . t r
r á v s z o l o K j
a
k o t á r a b i
l .
á
a s á d a i k .
- i má l a z s
, i g
l o h t a k Gyárfás
. t a l a l l áV
r á T . y n k
e h r á s á v s o r a M— ş e r
2—1 s é
. r -8
- u a L - n e h
l.
. s á d l o
i a k i t i l o p
s u t á t s
Elemér
y l
. a s á d a i k .
Domokos.
) . z s
8 4 2
s e t r e y n
- r ö F
. y n k
e n e l e j i y l é d r E
t e b é s z r E
s é
i m dr.
VI.
a g á s a s i y l é d r E (
. r -8 u g
i y l é d r E
é R
. m o y n l.
. c
l o h t a k
. y n k
r á m t n e z s ő s c i D
i g á s a d z a g l á z A
I
v y n ö K
-
g
r e n i M
. y n é g e r
s u k i
Elemér .
s um z i c i . t r
. n o t
a j ó i n u
dr. )
s é
Az . y n K ( 2 2 -
- o j ma l
i y l é d r e
) . k i m l a d o r -
5 5 1
. k e t e n é t r ö t , t l ov
- r o t z s á P ( -
Erdélyi Magyar Adatbank — 435 — y g
.
s c á n a T
a M
a
a
ros . K
j d a
i K
i y l e h r á s á v i d z é k i y l é d r E
Erdélyi Magyar Adatbank — 436 — s u t á t s
. h t a k
. m ó r
á V
. p i T
- e z s k i
. ve l
1
+
t
t o t
l.
4 3
. l ő r v é
k a n á m u s u t á t S
. 3
k i - 5 2 i
d l e f n ü r G . v o ş a r B s é
e j ő t í s e t r é
. W . l ő r
. 3 2—2 2 9 1 k á l o k s i Brassó.
i v é n a t
. W
. p i T
Brassó.
z A
. 4 2—3 2 9 1 s u t á t S Brassó.
5 1
. r -8
. n
- g o e g - o r
k i
- V I
s á t í s a t u
K Ő T Í
S E T R É
I
a M -
a
u
0 2
e d a
. r -8
. K
r O
l.
.
r
á v y g a N
, ă c i t s i l i t s
a
v
t n e d i v o r P j u l C
.
t U
i
1 3
r
n ö
l
. r -8
r
a
l
y g
s é
a
a i r o t s i
, a c i
. ve l
6 7 1
-
ű m
s é
l
.
A
l e z s s é r
l.
s é —
5 2 1
z j a r
t n i r e z s . t z s o
v y n ö k ó s Lajosné)
i H
Haller
. ve l
3
+
: k á t t o t í l
r
” a i r o t s i
i r e t
a v Lajosné) Haller
f
8 1 1
l
o d A
. r -8
. a v
r
) t a l e t i u t
n a b r o d o m a y l á t z s o . k o t a l r o k . e i ţ i u t n i
Găzdac és
r
e n
L.-né) Haller
i M
l.
7 0 2
. a r á m á z s
i p é z ö k y n á e l i g á l
III.
s é
i v
, a k
v y n ö k ó s
dr.
Lajos
a v György
a v
r á v s z o l o K— j u l C
r
e n
e r
Lajos a v
r
i M
. a s á d a
. e t e z e k é l me
dr.
.
György
e n
i M
l.
1 7
) 4 2 9 1—9 1 9 1 (
a d o r
dr.
á m
. t z s o
Haller +
: k á t t o t í l l á
r
. e r é z s é r
r
—
á m o
t a m a r g „
. t z s o
v y n ö k ó s
l.
n á m o
v r e t n a t .
z A
- d é z s e B
Mihail.
.
r o t z s á P a B
r á v s z o l o K— j u l C m o l
z A
. c
” e n e l e j
- o h t a k
i
r
a
y g
Lajos
a
a j
i y l é d r e
t e b é s z r E
a y l á t
- i D
z A
l.
s é
a j
t
z A
. n o t
a m
György
l u m
. n o t
s umz i c i . t r
s é
k o z s á z s
Elemér .
Gyárfás
l ő b űm
s um z i c i . t r
.c
e n e l e j
l o h t a k
. y n k
l
. y n k
r á m t n e z s ő s c
a
dr.
l u m
. y n K (
. r -8
. y n K (
. r -8
l o h t a k
z A
)
o d A
a v é D . t n i r
t
z A
7 2
. s umz i c i
i y l é d r e
Hauler f
. r -8
: k á t t o t í l l á e z s sÖ
a v Lajosné)
3
. —
n
+
n e v l e y n
- d é z s e b (
i m e l e
r é
A
k á l o k s
r ö t mo l a d o r
, a k i t é t z s E
.
a j á i f a r g o i l b i b i y l é d r e
n
- t e z s ém r e t
. a r á m á z s
v y n ö k ó s
Zsuzsa
i H e D
i m l e n é t r ö t á m o
h c s a v e D
, a c i
. e r é z s é r z a
Zsuzsa
1
. s i
s é
a s á t í s a t u A
. a r á m á z s
k á l o k s i
B
a v
r á v s z o l o K— j u l C VI. t e n é t
. r -8 z ű t
l
. t r . r -8
. r á v y g é n
, a i f a r
t a m a r g
s é
a M
z a
Găzdac és
r
v
n
z a
Găzdac és Zsuzsa
o d A
a v é D -
, e i ţ i u t n i
v r e t n a t
A
i m e l e
. ve l
a v e D
r é
t n i r e z s
b b a j u g e l
i m i m o n o F
C
.
a
- i t é o p
I
. t r 5 3
- i k
h g o
ü K
i y l é d r E
8
) . l őb
. r -8
e z s d ó m y l á t z s o
á m á z s
i m e l e Pál.
l.
i m l a d o r
. r l.
á b Horosz
. y n e l
s o v r O l.
. n e k é d e z m e n
9 0 1
n e b r
a
k á l o k s i
+
Zsuzsa,
. t r . r - 8 . t z s o - ú i f
raga lág.
l.
z o h m á y t
Béla.
. 5 2 9 1 a L
i d r o c n o C
z a
a h
l o h t a K
4
. —
(Dr.
t n e z S d á m I
. r á v s z o l s z á l a B
- l o
szinházi t l á r t z s u l l I a i
i
VI. p
a
Heiner l.
: a t r í
l a v á g a y n a
ő s l e
d a m r
. ve l
h c s
é D— a
. l e z s s é r
.
. n e v l e y n
i H
é D -
-
z a
a k
- a y gm e l e t s é
a j t á Szentpétery s c
s
. r -4
I.
és
r á v s z o l oK k e l e v e l
i H e D
Găzdac és (Dr.
r
r o k a y gm e l e t
-
- n i
i
d a
a i n á b a
e v i z S k o g á
8 8
. t e t ök
: a t t o t í l l á e z s sÖ
v
i m e l e
Mihail.
l o d A .
- e z s sÖ
t a m a r g
i r e t z s i n i M
f
. r -8
f a r g o e g
a s á t í s a t ú
b b a j u g e l
k á l o k s i Mihail.
. y n k h c s
l á Arad.
I
.
. l a t a v i h
i s o r á v j u d a r á v . e r é t e l e t z s i t s é
t n e d i v o r P
l C
.
. f v é . d u t . y n k
s z o l o K— j u l C
s é
k
Lajos
” s u b o l G „
.
d o s á m
a
i m e l e
Mihail.
2 2 1
- l á e z s sÖ a i
t n i r e z s
- z s i n i m
i a l k a n
i ma l
z A
A L O K S
ő s - I
r
. k r
k e k e n é a i
o K— j
sport . y n k . K
- y g a n
-
dr.
t n i űm
. —
n e h c n ü M i
i
-
b b a j ú g e l
a i ţ c u r t s n i
, n a t g á s a d z a g
k á l o k s i
- l O
f
. r -8
, a c i
- d l ö f
s á t í s a t ú
k á l o k s i
- a v l O
(Dr. . y n k
l.
s é —
k i - I I Ol-
Szentpétery év. Fischer István s é
. n e b v é
a t a z y l á t z s o ú i f
i d a r a
k i - I I I
zSzentpétery A
. 5 2—4 2 9 1 s u t á t S
z A
d l e f n ü r G
i v é n a t i ó s s a r b z A l.
l z öK
z a
.2
(Dr.
Csikszereda. . y n k &
. r -8
4 2—3 2 9 1
A
d l e f n ü r G
. g á s ó t a g z a g i
i ó s s a r b
. V
. g á s ó t a g z a g i
g ő f
. p i T
s é
z á n
. h t Szentpétery a k
z A
4 2 .
z a
&
. v o ş a r B
. e j ő t í s e t r é g ő f
i y l é d r E s é
. ó s s a r B
. e j ő t í s e t r é z á n m i
i y l é d r E
5 2—4 2 9 1
k á l o k s i p é z ö k
s
. a d e r
Lajos. , n a t v l e y n
i a l o k s i
e j ő t í s e t r é
i y l é d r E
l.
. 2 2—1 2 9 1
i ó s s a r b
p m o C
. r -8
z á n m i . m ó r
. r -8
.
. r -8
s C— c u i C - a e r u c r e M : i l z öK z a
i a d e r e z s k i s c
. mó r
a m o y N
:
,
. 0 2
: i l z öK i
. h t a k
0 2
: i l z öK i
. m ó r
. n i v r o C
Antal. : k i
u m á z
- e z s
ă c i v i c Kézdivásárhely.
z A
. r á k -
Kassai —4 2 9 1 - m i g ő f
. o C
i a l o k s i
- k e v é
s u t á m r o f e r
l.
k a n á m u
. i a s r á T l.
k a n á m u . h t a k
. d a r A Szathmáry - o k s i
- i ó l u n a t
i r e t z s i n i m .
l. — e
- é l p
- o b e r z ö K s u z é J . y n k Domokos-Havi-
- 8
- d n E
) . z s . 4 1—3 1 . l z ö k z A (
s i s a i r o s P .
. e r aM - u t a S i k
s u k i
. n a t t i h
- z s o
. y n k h c s r
i y l é d r e
t e b é s z r E
r á m t n e z s ő s c i D
l.
4 2
. e s é d ő l j e f
m u i g é l
l o k
- y l e k é z s
s u t á m r o f e r A .
l.
0 3
. r -8
. n
v é
Samu. - v é m u
i
Erdélyi Magyar Adatbank — 437 — r
i y l e h r a v d u
1
a M - u
.
g ő
+ t
5 2—4 2 9 1
f
e H
z a
s u i r á t
t
8 1
I.
.
p i T
. e r
e j ő t í s e t r é
i n u
i r ú t z s e r
A
l.
.
ş e r uM -
. n
i v é
. y l e g r e G
t e l e k k a z s É .
) r ám t a z S (
y s
. e j ő t í s e t r é . 5 2—4 2 9 1
e m é n r á m t
m u
a z s
c k a B
: e t
k i d e y g e n i
z á n m i
g ő
A
f
Szatmár.
.
- uM -
.
i s o r á v z s á S
. ve l
8
+
l.
g e m
s o r á v z s á z S— e i
l ő l e
t
ş ă r O
a d m o y n -
m u
i
. l ő r v é n a t i
g e
l
l
. 52
o k - n ú K
.
A y g a N
á K
a k ó J
l.
g ő
s e r é B
a M -
a
e
d
6 5
f
i v o r P u
l
i a l o k s i
k a n á m u
l.
V I X L
I
I
V
. l ő r v é
l.
C
i
3 3
6 4
m u
. r -8
i
-
zsébet. i
t z s e k r e z S
á m l
a l o k s
. n
L
. p i T
l.
3 3
Marosvásárhely. . r -8
Szlávik: i z s e t .
5 2—4 2 9 1
z á n m i
g ő f
. n
z a i y l
. mó r
v é
j U
Endre.
. ş e r
. m a y l
Nagy : e t t e t
.
g á s ó r á j
5 2—4 2 9 1
s é
z a
s u t á n r e t
, m u i z á n m i g ő f
(
i y l e h r á s Marosvásárhely.
; r - 8
i a l o k s i
r a M
v é
1
+
l.
2 4
v é
a i t n e d
r á v s z o l o K
z a
i z s e t é z z öK
5 2—4 2 9 1
z a
s é
e j ő t
- n a t
m u
A
n
Kolozsvár.
” a i
. r -8
i v é n a t
a
o K— j
u
i K
.
.
: i l z öK
. e j ő t
k a n á m u
s u t á t S
—
5 5
. r -8
z
. r á v s z o l z A
: a j d a
i 5 2—4 2 9 1 i m e l e
s é
z a
e j
a l o k s i , mu i z s u
t
á m Kolozsvár.
r
e n
i M
l.
9 5
. r -8
. g á s ó r á j l ő l e
i a l o k s i
a l o k s i
.
z A
4 2—3 2 9 1
i m e l e
s é
z a
a l o k
, s á k a l n n e b — m u i g é l
i r á v s z o l o k
, mu i z
l o k
s u
t
A
á m Kolozsvár.
. l ő r
. y n k ” n i v r o C „
t e z
. n
l.
—j u l C
8 2 — 5 1
. r -8
. f v é
.
5 2 9 1—4 2 9 1
i m é d a k a
- á t
z a
r
a
y
g
a M
a m o
- ă S -
. ve l
Kiss i a l o k
s u i r Kolozsvár.
r
e n
i M
l.
8 3
. r -8
Sándor.
Tavaszy
. l ő r v é n a t
e j ő t í s e t r é
y N
1
l u g r a T
k a n á s á t
t
á m Kolozsvár.
i z c ó r u T
+
l.
4 3
dr.
. r -8
t t o t
. c s e u c
János
. l ő r v é
e j ő t í s e t r é
. 52
l u k a f s u
z A
. l á nn á v t s I -
- z s e k r e z S z a
k a n á j
z á h y g E
A a v
j u l C
: e t t e t z s e k r e z S z a
t e l ü r e k z á h y g E i y l é d r E
8 1
i a l o k a l o k s i ) . f vé
i y l e h r á s
r á v s z o l o K Elek.
. l ő r v é
e j ő t í s e t r é
i a i g ó l o e t
i n U
r á v s z o l o K -
Dr.
.
XXIX.
: e t t e t z s e k r e z S
is-
v é
.
s é
l.
i
. h t a k Kolozsvár.
l.
. g á s ó r á j l ő l e i a l o k s i
— a l o k s i
, s á k a l n n e b - ú i f
. l ő r v é
l o k
A
a v
r á v s z o l o K— j u l C
: a j d a i K e j ő t í s e t r é
- s i p é z ö k - y n á e l
- r o f e r
t n e d i v o r P „
r á v s z o l o K— j u l C Dr.
. 5 2—4 2 9 1
i r á v s z o l o k z A
i d r o c n o C l C
. l ő r v é
- ő t í s e t r é
- p é z ö k - y n á e l
— m u i g é l
i r á v s z o l o k . t r
á K
. 5 2 9 1 i c n o n i a t
. d u i A
: a j d a i K
e j ő t í s e t s é
. r -8
. t r
e j ő t
. S
. l ő r v é
s é
. m ó r
. n
.
ő l e v e n
i r á v s z o l o k . y n k
. ve l
Patay
- í s e t r é
g
. d a r
r O s é
- X I X
- á nm i g ő f - ú i f - r o f e r
Nagyvárad. n
. l ő r v é
i v é
s o r a p i
. r -8
z a
5 5
: a j d a i K z a
i r á g l o p
— 4 2 9 1
i a i g o l o e h t
Nagyenyed. - r o f e R y g a N
. g T
e j ő t í s e t r é i r á g l o p
. h t a k
. h t a k
. r -8
m a y l o f
X
i b g e m
i a l o k s i
i n x e l e
5 4
. g á s ó t a g z a g I
. l ő r v é
t e z é t n i
. r -8 i
Csutak g á s k i - 5 2
—
- á n m i g ő f
s u t á m r o f
l.
a
Gálbory : i l z ö k
, k i
i r á g l o p s u t á m r o f
A
. a t n o l a S
z a
Dr.
s u t á m r o f
Nagyenyed. - á l.
z A
- 4 2—3 2 9 1
z á n m i g ő f s u t á m r o f
A
ş e r uM -
. S Ferenc.
. l ő r v é
I
l ó b á s á z
z A
) s u t k i v n o k
, a l o k s i
s u t á m r o f e r
. y n k — j
Szászváros.
i
Vilmos. í b g e m
i a l o k s i
a l o k s i y n á e l József.
—
z á n m i
y l e k é z S
i y l é d r E
Sepsiszentgyörgy. . y n k
o r r
. r -8
e s é t n e l e j
1 6 z A
- 5 2—4 2 9 1
i r á g l o p
z á n m i g ő f
A
r e n g n i L
.
A
Ödön.
l ó b á s á z í b
z A m u A
- í s e t r é .
. t f S
. l ő r v é
e j ő t í s e t r é
l
a N— e
. m ó r
i e h g r o e h g
A y
v y g
. 4 2—3 2 9 1
i d a r á v y g a n
6 1
s é
Nagyszalonta.- á n m i g ő f - ú i f
l.
k i
a l o k s i y n á e l
, m u i
l o k - n e l h t e B
.
k i
a l o k s i y n á e l
, m u i
l o k - n e l h t e B
d e y n e y g a n
v é
5 2—4 2 9 1
. 72 (
i m e l e
Marosvásárhely.
. p i T .
.
- l ő l e
- n i
l o k
. 81 - á v s o r a m
.
e t t e t z s e k r e z s g á s ó r á j
-
e j ő t í s e t r é
i s o r á v z s á z s
e h g r o e h G
l ó b á s á z
z A
z a
l o k - ó k i M
) i y g r ö y g t n e z s i s p e s (
- u t n â f s
á
i v é
y g a v
t e z é t n i - ő z p é k ó t í n a t
- e r
l.
i m l e d e k s e r e k A
r e n g n i L
i a l o k s i —
m u i g é l
i d e y n e y g a n
. g á s ó t a g z a g i
. d u i A
—
m u i g é l i
- e r
.
.
) . f vé
. 961 (
s u t á t S
z A
ő k n e B g T
- o f
- z s e k r e z s
e j ő t í s e t r é
m u i g é l . y n k
. g T
- é z z ö K e j ő t í s e t r é
- e h r á s á v s o r a m i y l é d r E
Székelykeresztúr.
. r -8
a S
- t e t z s e k r e z S i v é i
- á v s o r a m
Székelyudvarhely. n n a m r
. c s e i u c ă s - l u r u t s i r C Gálfalvie t t e t z s e k r e z S
i a l o k s i z á n m i
- e k y l e k é z s
. y n k . ve l e
- n e v t ö . f e r . t r . r -8 Nagy
z a
- 4 2 9 1 . f e r
- a .
: e t t e t z s e k r e z s - ó r á j l ő l e
s é
i r á g l o p
- 4 2 9 1
- e l - e r
. y n k Er-
. e j ő t í s e t r é
a l o k s i p é z ö k y n á e l s é
. ó l z s á L . p i T — 4 2 9 1 - a t
- n o l a z s y g a n .
. g á s ó t a g z a g i - v é - r é
- é t n i - ő z p é k ó t í n a t — - e r
i a l o k s i
. l ő r v é - í s e t r é
t e z é t n i - ő z p é k ó t í n a t —
. n
. r - 8 is-
- y n á e l
Péter e t t e t
i a l o k s i
k a n á m u
.
i
5 2—4 2 9 1
z á n m i
g ő f
Erdélyi Magyar Adatbank — 438 — t t o t r a t
n i a j p a n
. 5 2—3 2
ó h
- o n . 3 2 9 1 t r á v s z o l o K . t r a v r e n EgyReformátus - i M . ve l 1 + l. 6 0 1 . r -8 . r á v s z o l o K . y n k t e b é s z r E l. 8 1 1 - j u l C György. Boros dr. : e t t e t z s e k , n o t r á m t n e z s ő s c i D . t n á - r e z S . e v y n ö k ő z y g e j k e n é s é l ü t t o t - z é K . l ő r é s é d ö k ű m i v é . 4 - 3 2—2 2 BankszindiErdélyi z a s Főtanács r
ó h
t
- r a t
r á v s z o l o K
e b m e v o n
n i a j p a n
i v é
Egyházi
k i
. 5 2 9 1
Unitárius . t r
. r -8
.
Csifó
a v
r
i M
l.
j
á m
l ő r é s é l ü r á v s z o l o K i v é
i n á
j p a n
. i r o s e c c u s 4 1
. r -8
.
.
+
l.
s é
,
t t o t r a t s é
. 01
a d m o y n
. r -8
. h a l
r
e b m e v házkerület
Erdélyi . r -8
. n
n a y g
Az v é t a r i kátus
bukaresti A l u i f
i ş
. d a r A
y h
t
é R
Lajos. . 4 2 9 1
Frint
g é s z ö k
. g á
aradi z A
J
u m a
S
s e r e S
i Z - u a l ă Z
- t e t z s e k r e z s - o k s i
. j u l C
k o t a l s a v a j
z A
4 2—3 2 9 1
1 1
k é z s a l
. l ő r v é i a l o k s i a l o k s i y n á e l
i h a l i z
. h a l
l ő l e
Nagy: e t
í b g e m
k i - 5
e j ő t í s e t r é
. f e r
. r -8
l.
Károly.
l ó b á s á z . v é n a t
z a
i r á g l o p
8 2
g á s ó r á j
5 2—4 2 9 1
z a
A
Zilah. u m a
S
s e r
i Z - u a l ă Z
z A
Ernő.
l ó b á s á z í b
. l ő r v é i a l o k s i
e j ő t í s e t r é
-
á m
i y n é l e s s eW
. f e r
l.
g e m
1 4
. r -8
9 2
z a
l
l ő l e
l o k
A S
Zilah.
s e r e S
i Z— u a
z A
6 3
l
n
v
y
n
. ve l Ernő.
l o k
A
Zilah. y s
s ü F
Antal.
.
Péter k é z s
4 2—3 2 9 1
Torda.
s e T
, a r a o ş
s e d n e s C i m i T
zsef.
. l ő r v é
e j ő t í s e t r é
i a l
m u
k a n á m u
y l
l.
i a l o k s i
z
Temesvár.
9 1
+
z á n m i
.
g ő
I
I V X X Tamás
i v é n a t f
i y l e h
. h t a k
. m ó r Székelyudvarhely.
a d m o y n -
e h r a v d u y l
s u b o
l G
l.
e k é z S—u i
1 5
e h r o d O
Szabó : e t t e t z s e k r e z S
- v é
i
i d n e r ó t í n a t
A
ö K
Albert. . e j ő t í s e t r é i
. 5 2 - 4 2 9 1
z A .
.
ă Z
l ó b á s á z í b
m u i g é l
i h a l i z
v é
z a
. m ó r
r á v s e m e t
y
. u i e h r o d O
t á s c o b e r z ö K
s u t á t S
- r a v d u y l e k é z s i y l é d r E
k e n . r -8
i l ü v í k n e r András. , s e d n e r
í b g e m
i a l o k s i
A
k e r é v t
. n
i z s e t é z z ö K
5 2—4 2 9 1 . h t a k i
d m o
f e s z ó J
) . a d r o T ( l ó b á s á z
. l ő r v é
a l o k s i p é z ö k y n á e l i a d r o t
. r - 8
Brach .
- á n m i g ő f - s e y g e k
a v 0 4 1
. l ő r v é i a l o k s i
e j ő t í s e t r é . f e r
. r - 8
z A
e j ő t í s e t r é
s u t á m r o f e r . y n k l.
Az . r -2
a j
Az
+
a
. r -8
Státus
5 5
u m a
. h a
g á s ó r á j
4 2—3 2 9 1
i y n é l e s s eW
3 1
: e t t e t z s e k r e z s - a l o k s i z a
. r -2
JóStátus - o k s i
l.
+
t t o t r a t
s é
. 4 2 9 1
i h a l i z
. y n k
-
t e z e v r e z S
-
. y n k l.
. 5 2 9 1
5 1
t t o t
. 5 2 9 1 Erdélyi
t n e z S
t t o t r a t
. 4 2 9 1
VIII
. e v y n ö k ő z y g e j l ü v í k d n e r . 5 2 9 1
r á u n a j
m u i g é l
ő d l ü k
+
: e t t e t z s e k r e z s
Nemzeti
i
a v r e n
r á v s z o l o K— j u l C
i v é
- ó t a g z a g i Az
t e z é t n i űm l.
e v y n ö k ő z y g e j
l ü v í k d n e r j
n e v a n o B
+
i v é
. v t i h
K E V Y N Ö K Ő Z Y G E
, .9 . y n k
Főtanács . r - 8
Magyar A
6 3
.
z a
) . 5291 (
l.
: e t t e t z s e k r e z s g e m
. e j d n e r y g ü .
a
K E S É T N E L E J
: e t t e t z s e k r e z S
k i - 1 1 . 4 2 9 1
1
i v é
. y n k
ponti - e S
s é t n e l e J
Kerekes . y l e h r á s á v s o r
. r -8
l u g r â T
.
t t o v í h e z s
e b m e v o n
.
s u
. v e
” n i v
r á v s z o l o K— j u l C
i v é
. ve l
i z s é r y l é d r E
l ő r é s é d ö k ű m
u M
z a
. r -8
r
k a n á s c á n a t
Erdélyi
t n e d i v o r P
i
ó h
t
i v é
e b m e v o n
9 4
. r -8
. e s é t n e l e j
- z á h y g e
d a K
.
r
a
l ő r v é s i l á i c 1 a r á j á i c n e r e f Kerekes Zsidó
Szövetség s é t n e l e j
7 8
r u
jegyzőkönyve. . t r s e d n e r
r
l.
r á v s z o l o K
á m
2 9 1
s u t á m r o f e r
l ü v í k d n e r k i - 4 1 . p i T l. főtanácsának i l z ö K
. 5 2 9 1
Magyar A . y n k
9 1 1
dr.
k e n é s é l ü
n i a j p a n
e b m e v o n
a m i
-
i K
e
a i c n e r e f n o k
. 5 2—4 2 9 1 ( 6 / 5 8 6 5
l.
ó h
róm. .
a i
n é - 4 1
a
ó h
Erdélyi . t r
.
j
i nU - e n
- a m o R e l i i f a r g o p i T l. 3 2 . r -8 . t s e r 8 1 - a k u B . mu i r e t y b s e r p A : a j d a i K Salamon. . e j ő t í s e t r é i v é k i - 4 2 9 1 g é s z ö k z á h
. v y n ö k ő z y g e j - y g e
t
s u
Unitárius
l.
Boros
. e v y n ö k ő z y g e j r á v s z o l o K r
Unitárius
l a t a v i h a n i t z s e l a P
.
Palesztinahivatal Erdélyrészi z a 4 4
a M— ş
é l e )
VI. z a
i M
s é l ü y g s u t á t s
e r é - 9 1 e s é t n e l e j
kath.
a d m o y n
- r a t
római
. y n k
r á v s z o l o K— j u l C
n á - 0 2
római
r e n i M
. r -8
i
s u
é t n e l e J . e t
Magyar A e n
r á v s z o l o K— j u l C : e t t e t z s e k r e z S
t t e t z s e k r e z s t t o t r a t ó h Egyház
- r o C „ György.
t
ó h Egyházi
.
j d a
a
. 5 8 6 5 Közl. -
a i c n e r e f n o k - n e t z s e j r e t - é l e g g ü F - n e r e f n o k - n o k Erdélyi
. . t r -
. e r é z s é r - z s ö z a Státus
r á v s z o l o K— j u l C
.
i
k e n é s é l ű y g z ö k
katholikus
,
k e n é s é l ű y g z ö k
katholikus
-
- i e s é l ű y g z ö k
n é - 1 1
t t o t r a t
n é - 4 1
.
5 2—4 2 9 1
z a
. l ő r
e j ő t í s e t r é
.f
- u j —4 1 - g n a
s u
j
á m
. 5 2 9 1
k o s c á g r o F egység.
. dr.
l ó bm a t u Elek
és
. I I . r - 8
Erdélyi Magyar Adatbank — 439 — . 5 2 9 1
. n
i a i l Kiss
. H
A
- z s á L
.f
. I
— 6 9 8 -
Könyvtár. Kis
a m
A
. r -8
János.
. K
.
d a
r
Bodnár . zs
á v y g a N— e
János.
r
a
y
g
Emberek
l.
a M
6 3 . I
,
. r -8
—
n o i
t
. 1 a M
a K
Király
. ve l
4
r
a s á t
a M— ş
é B
l.
4 9
l.
j a H
j d a
8 2 1
i K
a r á r
r
á
r
i M
d l ö f
p
. r - 8
. K
. 8
j
a F
s é
-
e v d e k ű M
l.
h
s o g á
.
r
r
.
t
a d m o y n
g i - 7 9 9 r a y g
I
a g
i y l é d r E ( . y l e h r á s . a s á d a i k
. K
.
A (
. t r
r á v s z o l o K s
k o b
, k e t e n e l
Kántor
. v y n ö k
.2
. t a z o r
i y l é d r E (
Kádár
. k á r Ó
3 1
. r -8
. I I
l.
) . k e s r eV (
Imre. .1 l.
ó l
d a r á v y g a N 1
e z m e n
. K
â T
Karácsony . 3 1—2 1
a y g a M „
. r -8
)
í m p é z S
r á v s z o l o K
u B
8 7
y
. K
l
o m
. ha l
. n a b z á h y g e Géza.
. r -8
Kádár
ă c s a e n â m o R
. n
v é
a r a o ş
i a i p a r e h t n e g t n ö r
t z s o n g a i d n e g t n ö R
l.
dr.
6 6 3
. n
v é t
e m
é m
4 1
s é
. r -8
f
. N
.
s é
- e z s s Ö
l
i m és
h u J
a r u t n e v . r á v s z o l
t n e z S
i i s i s
—
Jörgensen
l o d A
d l e f n e n n o S
e r a M - a e d a r O
Géza
. n
-
v y n ö K
ó l u d r o f
ó r
k i d a z á z s
í y n é g e r
r
A
l.
l.
r
l.
r
. r -8
. n
a
v é
2 9 1
y g
a m
y
. K
.
. n
tefan
dr.
e y n é m e t
v é
j ű y g Jogi
a v r e n
. j u l C
. a t a z
k a n á j á i c é f ó r p
.
r u
t
a
i
t n e z S
j u l C
k e n
r á M -
z A
t
.
, a r á j p a n s
Joel
n e v a n o B
r á v s z o l oK -
a
k á m i
k á m s z o l o s z k e n é v í z S
n
Cărpinişan,
Voszka,
—
kifejezések
. r -8
a
. r - 61
i m
- t n e z S a
ma,
l ó b á i c n a r F
s e l e t i h
k e n é t e l é
d n
i aM
Karácsonyi s i k
Jókai
d m o
. u i e h r o d O
dr.
dr. : k á t t o t í l l á e z s s Ö
a y g a M
1 3
a y g a m
l.
Reinera t t o t í d r o f i a t a n o v i k
s é
5 1
h t á l
János
a
Erdélyben.
7 9 2
Gencsy
Szabó
i M
-
. y n k
v é
Ir-
Karácsonyi .
A
. a s á z a m r á z s
z s u G
Ernő.
Tabéry: k á t t o t í l l á
. n e b é v é
l
. t r
ő z
z e Gyula. dr.
Alajos, -
s é
. t r
á
-
. y n k
. r -8
v á l z s
a v r e n
r o t z s á P
t
n á m o r
k a v a z s
! s o k l i y g
n ö l ü K ( l.
k e n é s é t e l ü z s b b o y g a n g e
. d a r A
e k e r e b m e
g
z a
ő n ü t
.
l ő r t e l ü r ő g em
. y n e l
é v s u H
k o s ó k a l
János
z ű t
r á v s z o l o K— j u l C v á
. r -8
c n e r e F
Hirschler. dr.
1 9 1
d i v
s d á m I Katholikus
. r -8
g
. s á r í
t t e t e z e vCornel
i t e l z ü
.
t a r
a t
j ű y g
. a r á t űmn í z s Lajos
k p a L s e v
. r -8 j
s e r e S
. s á d a i k
n é y t z s e r e K
l.
. ó t a t um t ú
sztoj
t n e z S . e t e l é
s A
. 3 2 9 1 . h t a k
l a k k o s á t a t k o s é
8 4
n
A
í n a t
l ő r é j i n e s z
, l ő r i e s é d e v é t
A
a
a M
n e b z s é r
e y n é m e t
n á g a M . r d
i
h é C 7 4 1
ó s o d
t e l é
r a C „
e b m e
Leó
r á v s z o l o K— j u l C
a n o B j u l C
r á m t n e z s ő s c i D -
g
s é
.
nát.
? k e n r gróf.
.
. n o t
.
Incze
y
Karácsonyi
. r -8
u g
é N
5 7 1
.
s o s á n o v l e f y g e
s o r á p l
ó d a
. I +
z a Szentkirályi k n u
.f
k o S
a k i .7
. K
s
. t r z A
n ő h P
i s e r e k
m e
s é
l á
s eM„
i p ö R
a
dr.
. a d a l
Benő.
”
l.
: a t z o g l o d t á
- a r a d n í z s
k ő
- o s
9 Dániel.
. k e n é
) . zs . y n k
Keleti
i s é t z s é y n
Ákos
. e m l e d e z s e v P.
- i T .f
. y n k
Katholikus A -
. r -8
u m á z
i k ö p s ü p
l. i y l é d r e
s e k e n é
keresztény i
a
t e z e g r é m
, ó d o k l o d n o g
a
l ó r á y n á m o d u t t
b b a j ú g e l
Károly
) . l ő b - g é s b b e s r f o H
. n e b y l é d r E
. a s á d a i k .
i m l a d o r
a b v y n ö K
0 6 1 u M -
. k e s é l é z s e b l E
i z s a v a T
t v y n ö K
e n
. —
a t t o t í l l á e z s sÖ
- e j
. r -8
béry
Spectator, - o K (
Sándor
- i Z - u a l ă Z
. 9
Boros e - l l e k
Világ
t e b é s z r E - o K -
5 4 1
e y l é d e g n e g á s ó t a h ő f
. m ó r
v y n ö k
x
: ő z r e z s
t
, ó t á l
l ó r k o y n á v t
- e r l é f ,
- ö t
” r e
Sándor.
y d r é s c i B
i K
s o g ú L
i M
. r - 8
i y l é d r e
. . r -8
. l e p p é k r é t
í p a l a n o h
t l.
e
z s é v é R
- l a b
.
a v
—j u l C
. r -4
d o z s e j a
t n i űm
. t r
. a s á d a i k
i d E
r á v s z o l o K— j u l C Géza,
Franyó
k é k
dr.
János
. t a l a l l áV
k o
ő k n e B
á v s o l
dr. . I I
- á s a s r á T . y n k a
Kis
. j u l C
a i c n a r f
János d
t n o p z ö k
a
i n r e t a r F „
l A „
) . zs
. e k é z y g e j
l ö k
a y g a m
i
i a i n a v l y s n a r t
” s a t ” a f
v é
r
Bodnár : i t z s e k
” n i v r o C „ r
t v y n ö k n ö s c ,
a m i
. a j á d o r i
e K
Keren A .
r e V
Ormos
Zoltán,
A ) . k
. s é d s a g o f . 1
Könyvtára. . y n k
k á k n u m
t e m é n
r
Hajjeszod
a d m o y n l
. n
Iván,
Tae v y n ö k
t n e z S
Rend, - e r a M - a e d a r O
békesség választottakért.
. K
- r é k . f v é
- a e d a r O - r e z S
.
k a n á r á ,
. y n . j u l C n e
. n e b k e p é k
i
g a
Nagy
.
. ó d a s c á n a t - e t t a l l Á
” . f
a e t Fortuz a Tolkönyvei.
. y n k l.
. n á j p a l a — 7 3 0 6
- ö r élet. . y n k —
- r é
t í s ó d u t
- i k
s o y l ú s
a
-
r e f ,
- z s o r O
. t r -
dr.
f ó r G
k ö p s ü p
i
e v ű m
i g r a M
t n e z S
l a v i ám i
n e d n
i K
e s
i m
i m
k e n t é h
. amu i r á i v e r b
s e g é s t n e z S
Jézus
— j
- e b l e
c
l
o y N
Erdélyi Magyar Adatbank — 440 — elbeszélők. . y n k - n e d i v o r P u
l
l.
C
6 9 4
. r -8
. K
.
a t t o t í d r o f
Far-
s ó d u t t i h
a
n
A
s é
Magyar Angheliu
Geizáné-Beller
l
ó b
y
n
a —
z a
l.
l
a V
ă c s a e n
. r -8
. n i
t r ăm
g á s a d z a g
dr.
Sándor
Ligeti
1 1 1
s é d e k s e r e k v y n ö k
. r -8 a
. K
m
. r -8
.
! a r k a b
k p a L
.
e g a p
r á v s z o l o K— j u l C
A i
József.
k p a L s e v
)
l ö F
.4
t a z
i y l é d r E ( . y n é g
Ernő.
2 1 1
é v s u H
.
. r - 8
Ligeti
. j u l C
z A
l.
) . y n é g
Ernő:
3 2
. p i T
. r -8
2
. r -4 .
v é
l.
4 6
v é
.
j eD László
l.
. y n k
o K— j
- u t
a v
u
4 3 1
. r -8
. r -8
. r á v
e t e l é
. j u l C
. l ü t
i M
a v r
e n
. r -8 r
. r á v
a
y
r p
e m a r g o r p
e n
i M
l.
. z s é r
7 6
I.
g
t
a m r
. r -8
á M
a M
n â m
o
f
e R
a t s i r
Arthur
. r -8
Kösztler
s á d a i k . a
.
s á d a i k
d o s
.s
. T
” a v r
r e f u a L i
l.
r 6 8
a v é D
e t e n é t r ö t
ö y G
János S. a y g a m . r -8
a
a
j
s e v é
A
r e s
i
a H
, d a 0 4
Kováts n á m o R ( a v é D i K
. t e l
. ) 5 2 9 1
t e l ü t s e t
Károly.
l.
9 9
. r - 8
. n
. k e s r e V
k á F
Kovács
v é
ü K
. t r
ó d a
) v y n ö k
h é C i
s e v
k p a L
l.
7
.
a
l
a
l
l
6 9
. 5 2 9 1 i
s o v r O l.
i m
7
l u y g x e l p
Koleszár . f v é
. l z ö k
. d u t
. y n k
á m o y n l á
r
a i d
é v
s i l
, ü t e d e r e Richárd
. l z ö k
Klein .9
. f vVI.é
. d u t
. y n k
p
a L
a i d r o c . l ő r
b b a j u Klein
f a r G
e t
i M
r e t
. k o g Kiss
r á v s z o l o K
. y l á t z s o
r a y g
i e r n e g g o V . n i l r e B
í
z s
r A
. l ő b i e s r e v
í d r o F Piroska.
e n
ű m n
g
i w
. n a b s á n
i g á s ú j f I
. i a j
József. s s i K *
á v a d m o y n
. r -8
.
t
s é
- ó d a i k
s e p a d u B
.
. a d I
g é s n ö z ö k y g a n
- t i h
János. . r - 8
s s i K *
n i v r o C
r á v s z o l o K— j u l C
- z s a h s é
s u i
r á t
i n U
. K
.
l.
5 3
. a r á t a l á n
a
n a t s c l ö k r e
dr.
Elek
. y n k
v y n ö k
” x a P „
) . k e s é l é z s e b l E (
r o k s á l u d r o s c z s á l a K . y n k
i M „
n e s e j
k á l o k s i a
á m o R
í m
t e l é
VI. a L
t u G t
a i d
. 12
ü K z A (
s
ó d n a l
dr.
ü K
z A (
r á v s z o l o K— j u l C
e c i . j u l C
k o s á t
r
. K
h
, l ó r á j
n
Richard
. r -8 r
a v r e V
á
. r -8 Komoly
. f v é p
l
r á v s z o l o K— j u l C
- r ó k a m
l
.
a
m e
dr.
1 0 1 á m o
. t r , g a l
. r -8 r
Kós
z a . 1
Órák. . 91 . d u t
g r e b n e
. e t e s e
g o y l á t y g a z o h - a c i n o r h c
n ö
i y l é d r E
. r - 8
l e t t e t n i k e t
s u k i f i c e p s
l. n
C
1 3 m o
4 2 2
a k i n ó r K Károly.
n a b z á h y g e Kádár . z s
ă Z
. l z ö k . y n k
t é t űm
t l u s r á t
László
. y n e l
s o v r O
. r - 8 s é g A
n ö
i y l é d r E
l.
l
a M l.
z a Kosztolánszky
a s á d a i k
.
l
) . z s
l e t
.
r a V
II.
Géza.
i Z— u a
l
z A (
r á v s z o l o K— j u l C
l um
u
-
. n e b
. n e b j é
István.
. I (
i y l é d r E
r á v s z o l o K— j u l C
z s e r e K
n é y t
l
n ö
.
- ó y g t
i
7
a
. y n e l
s o v r O
- n o C
a
, l ó r á i p a r e h t z á l
- á i p a r e h t
A
. t s n I l ö k
t t e t e t l ü t Á .
— j
- d u L - o v l e f
A
. t r t l. .
. R
e n
. r -8
r á v s z o l o K— j u l C
t t o z o g l o d t á
. a r á m á z s
a y g a m n
t z s e r e k
. r á v s z o l
. z u a l a k
dr.
r á v s z o l o K . a ţ i r t s i B
2 0 1 . i
r
r o k a y g v l e y n
dr.
) . zs
a L
p
l.
. a n a t y g ó y g s
) . zs . 5 2 9 1 i
- s é l e z e k l om s i b o r i p s s ö n ö l ü k
s e u l a t e m
. ” l u l a e d r A „ e d k ő t
- á r i v
Krausz
. 421
. s á t í d r o f
r
l C
i y l é d r E
l.
. p i T
k
ű v l e y n n a t
- ó l
s é . ) l e g g e v ö z s . V
- ü t s e t r a p I
r
l
t a z o r o s
.
t e z m e n - u j . s á d a i k
. h a
. y n e l i y l é d r E . r - 8
- i
s i t i t O
VI. . 5 2 9 1
r o c n o C
-
- á i r e t r a s e - s i l i h p y s
a v r e n
l.
Kristóf
3 0 1
s é
Kristóf
r a B - a v i v A (
. r -8
a n i t z s e l
Sámuel i M
e m
f o H
goj. Leitner
. n
s o j a L
r o t z s á P
i M
k i d a z
i e v ű m György
a i z s s i
l.
y g é n
dr. e n
r a m i
-
Ligeti r e f
. n Mihály.
. ve l
z ű t
i a j
György
e n
: a t t o t í l l á e z s s ö
.
dr.
k e v y n ö K a K
A r
r o l
. K
Ligeti
. v y n ö k
í m p é z S
r á v s z o l o K— j u l C a
l.
. z ű z s ó t í j f i
t
A
. n i e t s . N
. a s á d a i k
. n e b y l é d r E
dr. r
. —
a j ó l u d r o f v é
i a k ó J
) .4
d
n e d e r z e v é
ó d i s z
,
i a v é d
. y n k y g
- e z s y g a N - u i b i S a y
. . 3
- p é z S . r -8 . g é s
. m o y n a s á d a i k l.
. a c n á t
ó d a
. t r
9 5 1
- e R
i
- e R (
h
. g á s ó d i s z
l e d A
i M
-
i a k ó J a v
s z o l o K— j u l C
l ó b á m l a k l a
k e n é s é t e l ü z S
ó M
a m i
- a P
a v
. t r
s z o l o K— j u l C
t s e r a k u B (
) . 5 2 9 1
(
- r a p i
ő s
é m
t n e z S Liguri
n i d
8 2 1
kas
á k n u m
, a r á j
k e s é d e k l e v í z S Szent
a e
r a C
. a j á k i m a n i d A
i
. e r é k e t n é p
a r á r ó a m i t n e z S
á m o
i e v a n r â T a e t
Omer.— 5 8 8 1
l ó b á i c n a r F
e t t e t í r em t n e z s
p a n ó h
v í z S
y g a v
Alfonz.
. S
â m o R
a i t
r á v s z o l o K
. a n o l I
P.
Saint-
- l e
- p a n ó h - l e s u z é J . A -
- n â s o i c i D i m l a d a s r á t
s é - e L
h é C
I.
- o r o s l.
. t r ó d a
. y n k s é - u L
-
. ő g n i r e k - a k n o l I
. t r
r á v s z o l o K— j u l C
.
- p a n
. t r -
- á z s r
. y n
- z s e r e k
-
e d
- ă ţ ă v n î
- d ó r p a Közoktatásügyi
miniszterium. . t r -
.
I.
. z s é r - l e t - e l e
Kiss
n i v r o C
r á v s z o l o K— j u l C
l.
. 41
2 3
s u i n
- o t a v i d g e l
A . y n k
l.
1 3
. r - 61
i d n e r a t
i
n á - 6 2
. d a r A
r o n i m ó h
- y g a n a
s u k i
k n ü k e n
Album. ” p a n r
—
: a t . 4 2 9 1
i d a r a
dr.
Moravetz 4 6 1 á s a V „
. k ö n ő f y n á m o t
r e b ó t k o l o h t a k i M
Erdélyi Magyar Adatbank — 441 — r a t
. t
t a l a l á
r
l á V
o
i m l a d o r
a b v y n ö K
i d r o c n o C
a
s
a
r l
a M— ş é B
l.
n
d
r
j
I
? a p á p Monay
a g á s a s
i y l é d r E ( 6 5 1
e
u M -
z s é v é R
m e
s e n e i D
. r -8 u g
r
. y l e h r á s
Tulogdy. 2
Molter
i r e s C
Sándor
Tavaszy. 1
Minerva
ű r e z s p é N ( 6 3
l
. r -4
. y n k
. n
év
.
r
d a
g A „
r A
l.
7
k á l
a
s é
l.
Mester r
e n
i M
. r -8
.
ő h g e z S l K
r á v s z o l o K— j u l C : a t t o t í d r o F (
i
d n a K ) . t r
- á d a i k -
o K— j
u
Út”
a v z A „
l C
. k e n l é
r l.
e n
, k a t
r o t z s á p i k l e l
, k e d é z s e b
-
k i
t a t
.3 r
6 7
á
t
i M
.
Imre.)
. i a j d n a l a k Királyné. . m o y N ( . r -8
. r
z é k
l o h t a K
a
a t t o t í l l á e y n é m l ü r
k o s á t a t k o
l.
6 1
s é
. r -8
. óy l
l
ü K
z A (
l.
.
l
o K— j
u
,
a
r
. r -8
. a s
e b m E
h é C ó d a
a
, l őb
e n
i M
. r á v
l ő t - 0 5 8 1
Makkai
r á v s z o l o K— j u l C
A
i ám r o f t
á h s o m
. 22
. r -8 Társaság
dr.
y g
. K
Lajos
tor
s é t z s é y n Valló .
a M
.
. 3—2
l C
g á s ú j
r
a
. r -8
.
1 1—0 1
. ke l E
k e d e n
r á v s z o l o K— j u l C
Doyle,
z s k e m r e y G
Elek.
. s é l é z s e b l e
c
y g
l
o y N
. r -8
Lajos Dr.
. r á v
Imre
—
: k i t z s e k r e z S
f I
Magyar A
) . z s
Markovits f I
8 8
. 1
. r d Rajka
z Könyvtára. o k
m o
A
Conan. A.
z á h n í
. z s
Magyar . z s s z o
r á m t a z S László
.
d o R
i M
a m l a t
t i h
Makkai a v r
9 5
s u t á m r o f e r Sándor
v é
i
Csűry. z s
e v d e k ű M
r
. r -8
Magyar
. k e t e n é t
-
Matolay
. r - 8
i
e n
. a s á d a i y l é d r E
s é
n é y t z s e r
” . l a t l á Sándor
z A „
. g i k n i a j p a n i z á h y g e dr.
. n
Bálint
Magyar A *
l
. a l a n o f r é z e v Árpád.
k o
. 9—8
- e B
Gyallay : i t z s e k r e z S Név
z ű T
5—4
. r á v s z o lBenedek
. r -8
6 8
n o
i d g u y n magyar
s á r á j v l e y n
dr.
Közleményei.
k ő
. 3 1—2 1 A
. e t e n é t r ö t
i l ü r ö k
- r ö t
, k éKönyvtára. t
n ö
i y l é d r E
6
György l.
l a r r á z a h t l a B .
l.
l.
. r - 8
. r á v s z o l . k e v ö k
Makkai
. f eR
. e m l e d é v s á l l a v A
dr.
Út” j u l C i
. r -8
j
unitárius
A
s e p a d u B
. a r á t űm - n í z s Kán- e t h é m
Menjetek
. r - 8
.
i S - l u e l m i Domokos. Ş
i e i n a v l
l.
. z s
Ma-Yong . y n e l
s o v r O
dr.
. I
g á s ú j
a s á d a
e g a p e L
k e t Makkai
I. . t r
I—II.
Makkai
z ű t r o t z s á P (
3 2 1
Sándor. a v r
r á v s z o l o K— j u l C
k i - 2
i a l a n o v p a l a
s u t á m r o f e r e y g e K „
6 1
k e n é t e z é t n i
. - s é t j e l g n a h - a z s t
.Nyelvtudományi r á v
6 1
. a g á s t t o z i b ő t z s e k s u k i
z e h i
z a
” r á z á L „ —
i
a
i g é r
. 5 2 9 1
a L
l ó r k o t a n a g a d z s e l p e selbeszélők. c
. A
j a s d a b a z S
é m s
s é
s é d e k s e r e k v y n ö k
Mária
. r á v s z o l
. l ó b á j ó l
k o y n á m l u n s ó
. r o s . y n k
. 651
v y n ö K l.
. k e s é l é z s e b l E
. r -8
t e l ü r e k z á h y g E . s á d a i k ,
- e k
i y l é d r E
Sándor. r
e n
l C
,
i y n g e m Sándor
8 8 2—5 6 1
) . zs
u
k e
. k e s é d e k l é m l e
t
dr. . 6—5
i y l é d r E (
l.
. y n é g e r
r é k e z s g ö d r Ö
a v
o K— j
és
t o l a H A
, k o s á d a ő l e
” . k e t k é n
í m p é z S
i k p a L
i M
2 3 3
. k e v y n ö k k i k a
- p a n
- a T
) s e v
.
. t r -
l ó z s g e M
. t r l. - i k z A - r a t
l
. t r . a s á d a i k - s z o l o K m o l a d o r
z A
” . y n k - n i v r o C „ l.
. a t a z y l á b a z s
. a r á megyház i r á g l o p
v y n ö k i
Mester
a r u t n e v a n 6 2 1
i y l é d r e
v y n ö k
Mihály.
+
- m e
. e t e n é t Mezey a v r e n
r á v s z o l o K— j u l C I—III.
- p é z ö k
a v
r á v s z o l o K— j u l C
1
l C
i V
. ó s Miklósy
) r á t v y n ö k
u m o n o év
. r - 8
s é
r é M
.
k á l o k s i
r á t a d l é p
Mihály.
. ve l
u
l
a
Tavaszy k i t
Könyvtár.
l.
” . n
Zsigmond . t r
g á
. k ö s
y l é d
. e t e z é n g á l
s o n á J
dr.
Károly.k a n l
r á v s z o l o K— j u l C Sándor
k e y n é g e R
, a n o l I ’.
. K dr.
0 7 1
t
. r - 8
I—III. a
i y n n e M
o K— j
t e l é
! z e h f e s z ó J
. y n k z S
, k o y l á b a z s
i a n i k VI.
p
i d r o c n o C
l C
- e s s e g r ö Z „
. a s á d a
Károly.
. a j á i f a r g o e g
János.
e g é s i y l é m e z s
.
dr.
.
i ó s s a r B . G
. y n k
. r - 8 A
l.
i n a
l
i m
d á m I
i
z a
. k é t á j
a u
r á T . y n k
. K
â T
. k e s é l é z s e b l E
a M
3.
- r E s é
a z c á p A . K s é
- z s e k r e z S . 01
. a l o i V
9 6 1
e n e z
i M
i a y l á t z s o
i r á g l o p
- i z é k
8 8 2
. t z s o - p é z ö k t g é s
t n e z S
s z o
- r e z s
, a v z a m l a k l a n e d n
s
l
A
- á j
. f v é
. d u t
. y n k o K— j
ó t
) . s é l é z s e b l E ( t
a r á
t o d n om l e n e s é l ű y g z A
Ferenc
) . k IV. k o
á v
-
- i k - ő h
. r á v s z o l o K— j u l C (Hermányi)
. a t a r i k é l me József
- i v i
. r -8 Rass
) . zs
k o p a L - s a r B
- n o k i x e L ( + - r ö t
-
. a r á m á z s - o k s i
. t r l. - á z s s é i n a
. y n k - o B -
- e z s s ö - ö k k o g á
- m o s y g á
. s á l omá z s l e
. 81
) . z s . l z ö k
-
s o b o l . t r
- l á l a t
. m o y n - i k
. 1
a M
.
A (
a r á t v y n ö K
. t r
a v r
r á v s z o l o K— j u l C
e n
i M
. s é l é z s
kalendárium . t R n s é a
. v é
y N
i
t á n á B
n o c i
, a r a o ş i m i T
j d a
i K
kincses
s ü F
. f vé
v é
.
r
e n
i M
0 6 1
9 6
l.
Erdélyi . r -8
+
6 1
. e r v é
z a
l.
ő t
Erdélyi +
8 4 1
. m a y l o f
e g É
l.
z a
- u r C „
a t t o t í p a l a
é n y l á r i k k a n á g á - t e l é
s
s
s é
- o c i x o t
l
. n
v é
. 6 2 9 1
. n
z a
v é
t p a b
i
t n e i
o K
i z ö k
. r -8
. j u l C
i
-
á v
o K— j
o
.
1
n e m r
r
n e m e
5 0 2
i M
l.
r
. r -8
i
e y g e , k a n
Nagy
. r - 8
. r á v .
László
i em Nagy
r
g A „
I V
r
—
. 5 2 9 1 i
s o v r O l.
.4
í y g ó y g
Nagy i m l
a d
a b v y n ö K
s é
s o t a k
é B
z s é v fiu Nagy
i M
l.
1 2
t
á
r
i m
a b v y n ö K
z s é v é R
r
l.
0 6 1
. y l e h r á s
â T
. n
. r a i l Musnai
. t a l a l l áV
é B
. K
u g
. a s á d a
y n é g e R
. i a s r á t
Zoltán.
. r - 8
.1
Nagy
VI. a L
á
l
Dániel. e n
László. I
k o
l
8-r.
u M -
.
A
á
v é
Morvay z t e v a r
, a r a o ş
i m i T
. e v y n ö k s á t ó n
Moravetz . s á d a i k
a B
z
t
e v a
r o M
l.
2 2
a m u b l a
.
. r - 4
m o
l
. n
v é
a b m i
, a r a o ş i m
c
Moravetz . s á d a
- i k
e v a
. ó s s a r B
t
l.
4 6
i m i T
l e v d e k
, k o l a d
. r -4
. r - 4 t
ű y g
t
- g e l
j
v é
r
a
y g
v é
a m
. a r j
ű y g k á r
b b e z s
Moravetz
z
t
e v a
r o M l.
, a r a o ş i m i T
. t e t öII. k
k o b a r a d a r o g n o z t é k
l e v d e k
, k o l a d
b b a s
Album.
. n
s é
- e k y g é n
e y n é m e
- e p o
t
t o t a g o l á v i k
, k o c n á t
A . s á d a i k
2 7
cea
. n
. t e t .III. ö ke y n é m e t
, k á t ó n
ű r e z s p é n
- o t a v i d g e l
. j u l C
lyu
r eM
r o M
- a o ş
- e p o - g e l
.2
) . l ób - . z s
4
k o b a r a d a r o g n o z
i m u e l Nagy
a
a t s i v e R „
l.
a t s i v e R e s é t e t n ü t
l u t
i z j a r i a i g o l t a
a d m o y n
.
S.
u m o n o
p
i d r o c n o C
a s o p u o r c
t
. y l e h r á s á v s o r aM a
. e t e n é t r ö t t e l é g E r
. e t e n é t r ö t
A X— I
a
I—III. e
z s é v é R
8
Nagy
. d a r á v
. r -8
6 5
. k e s é l é z s e b l E
l
. y l o s o m Lajos
. f v é
. d u t a
. a s á t
c c o c o m u e n p
Jenő
. t a l a l l áV
. K
a m .
é B
t
. s á d a i k . v e l
s o v r o
Samu.
l.
. k e r e b m e Márton.
e n
l C
”
. 11
. l z ö k . y n k
i
dr.
VII.
k o ó b a z S
. r - 8
. a s á d a i k
l e v o N
y g
r á T
. y n k . K
a M— ş
l
r u d a b u r
1 3
g
- i T
t
z
Nagyenyedi
. r -8
k i d a z á z s
s á d a i k Sándor
c a m r a F d a K
c a m r a F
i n a S
a C (
e s é t e t r em s i i a t a d a
s i z y l a n a a
i r á v s z o l o k s é
r D
+
ő z r e z S
i g é R a v
u
i a k ó J
ü K
a c
r
a
s é
l.
a v
r á v s z o l o K— j u l C a
a g á s a s
, 9 5 1 s
- i k
*
á K
o M
. 4—2
A
a
. a z j a r ő k
Lajos
9 0 1
z á dr.
e
. k e s r e V (Dálnoki).
l
z A (
r á v s z o l o K— j u l C
A
) . k
.
, . 061
dor.
. t s e p a d
á m l
. g o h t i l
. r -4
-
r á t v y n ö k Nagyszalontai
0 1
z i t
l.
ó r í
i
a m i
i
r á T
. y n k 9 5 1
. k á l
y
. t r - 8
r
- l a d o r I i y l é d r E ( Szabó. z s
z s i t n a l t A .8
Napkelet A n
. e j é k s c v y n ö k
a j ó t a t u m v é n -
. ve l
i ó s s a r B
a j ó l u d r o f v é
”
.
e
l ó b á m l a k l a
t z s e r e km e d r é
” r a t
r
r O
. ve l
. a s á d a i k , k ő d i
l
. d a r A
ö K
n ö
.
n o m u e n p
a g á s a s
l.
ş e r uM - u g r â T
y n é g e z s
. e r v é
Bibliaolvasó - b i b
K A R Á T P A N
Mária.
. z o g n a r a h Reményik . zs Könyvtára. . y n k . e r aM - a t n o l a S s é
l ü z s é K
a L
l ó b ám l a k l a
. i a k ó J
. 5 2 9 1
—
i
: a j d a i k
a
l e v é j
ő s l e
s é
i a i g o l o i b á m o
z s é r e z s y g ó y g
u y G
o m s
s
s z o
. r - 8 n
. y n e l i y l é d r E . r - 8
a
- o r I
i y l é d r E ( - a L -
- é R
. u a l
- s i k
d a b a z s
: a j d a i K i p a n r á s a v
naptár
) . k .
! é l e f l e F . 1 1—0 1 Sán- u B
. r -8
i l e t i v i k t e l ü t s e t r a p I
. n e b é t e z é t n i t
i t e d e r e
. y n k k o p .
k e n é s é t e l ü z s - i b u J
i v é
. y n n ö l ü K ( . e j ő t z s e k r e z s
ó l a v
- i k - á t z s o
) a v l y S
t e b é s z r E á k n u m
k a n á j ó d a ő l e
n
i y l á r i k - r o t k o d
y g a N
-
i g é r
-
- l e r e z s
s e g Csángó
. r -8
Brassói A
. r - 61
. y n k
4 4 1 Elek. 1 2 1
. V
2 1 1
0 4
n
) . zs
. r -8
. e r v é
naptár
A
s e g é s n ö z ö k Lapok l.
k á t s i A
z e h k é k c e l a
y
z A
8 2 1
Pál, roly,
Papp s o s á t a h
Endre
t z s e k r e z S z a
i ó s s a r B
, ó s s a r B
kis
. e g é s t e v ö z s i a i n á m o r
. 6 2 9 1
t e z m e n
a
. e r v é
2 3
k i - 6 2 9 1 erdélyi z A
r Á
. f v é
l.
Sipos Bálint
Nikodemusz dr., k i
s e g
naptáram én i ó s s a r B András. András,
Kás é
. 6 2 9 1
. a s á d a i k k o p a L
a d m o y n - s e r e S
.
naptára
- ă Z ő s l e
-
. t r
Török: i t z s e k r e z S
d á p t l o a r a B
. e r v é
. 6 2 9 1 k o p a L
, ó s s a r B
Bodiczky
: k á j d a i k - é s n ö z ö k
F
. 6 2 9 1 Erdélyi
l. XXIX.
kalendárium a v
r á v s z o l o K— j u l C Bálint.
s e g é s n ö z ö k gazdák
. n
: i t z s e k r e z S
- é s n ö z ö k
v é
Rónai : i t
. e r ő d n e t z s e
y s
. a d r o T
z a
.
. 75
. e r ő d n e t z s e zsebnaptára
. y n k . r -8 Benedek
. y n k . n
a m a
Sámuel
I.
kincses
f e s z ó J
v é
l.
, - ó d a i k
dr. . f vé
almanach . y n k . n
. K
l e H
t a l a l l á v ő t e d r i h
- ó t í s ó d u t l e t i h a
- z s e k r e z S z a
. r -8 . 6 2 9 1
. t r . r -8 - v é
Erdélyi Magyar Adatbank — 442 — t
s e z
t o t a g o l á v i k
, k á t ó n
r
a
ű r e z s p é n
y g
, k á r
a m
b b e z s
, k o c n á t
b b a s
6 9 -
u M -
- ö k
. r -8 u g
r
. n
v é
â T
ó l l á
, y l . f v é
l ó b p a n
nap-
e h r á s á v s o r a M— ş e r 8 7 5 6 3
székely . y n - s e r e S
. u a l ă Z
l.
dr.
Kádár
. e r v é
s e g é s n ö z
k i - 6 2 9 1 Lőrinczi
8 1
+
6 7 1
1
+
l C
2 4 2
. 6 2 9 1
u
t
. n
v é
,
r Ő „
i
. r - 8
a
.
j
z A
i K
l.
a e d a
7 9
. e r v é
. 6 2 9 1
Dénes. z a
v é
.
a r a o ş
s e d n e s C i m i T
a r a o ş
ő N
. V
a
a
a
r u
t
j d a
n e v a n o B
z A
Faluvégi : i t z s e k r e z S
i K
V
a
I
.
5 1 1 .
. r -8
. r -8
Keresztyén
. 6 2 9 1
0 4 2
y
l
o r
i P
Kaláka
. t a l a l l á v
” o r a g i F „
. n
á K
e r ő d n e t
kalendárium
. r - 8
. r
. e g
l o h t a K „
. e r ő d n e t Katholikus
e h ű m
. a n á t z S
r e g l
- v y n ö k
8
Alfréd,
l
a
v é
a
. a r a o ş i m
Renovich : i t z s e k r e z S
r
ö y G
r e s
i a H l.
u i b i S
. e r v é
naptára g á s z a g I
8
l emp é k
. S
. A
y g n
d l
e f n e n n o S
+ .
l.
8 2 1
Az f
. r -8
l o d A . n
n e d e y n e y g a N
a H „
l emp é k
A
+
l.
a
v é
dr.
nos
. e r ő d n e t
l ó b p a n y
j d a
5 6 3
g n a H „
i ş
y h
4 0 1
t
é R
. r -8
i K
. L
. n
ő d é v k e m r
z a
t n o p
: a j d a i K
ó l l á
l u i F
1
i d a r A
v é
e y G
. f vé
s é
III.
Lukáts: i t z s e k r e z S
. e r v é Gyermekvédelmi . y n k
l.
5 9
t
. r -8
Esslinger a j d a
,
. n o t r ám t n e z s
r ă m n â s a v a n r â T
. 6 2 9 1
i K
i y l é d r E
z a
a v r e n i M ( 4 6
+
a
t u G
j
renc.
l.
t
d a
7 7
r á P
i K
. r - 8
. r -8
. n
a t s i l a i c
. e r v é
. 6 2 9 1
Erdélyi
. a s á d a i k
0 2 1
.
Út”
Az
z A „
l.
r á v s z o l o K
k i - 6 2 9 1
. e r
z a
naptár
magyar
. t r
. r -8 k i
0 8
a v
. n
r
e n
v é
- I V
i M
,
l.
.
Erdélyi s é
I
a s á d a
V X X X
+
s e g é s n ö z ö k
Naptár
8 0 2
l.
. r -8
0 2 1
r á v s z o l o K— j u l C
. e r v é
z a
. e r v é
. f v é
k i - 6 2 9 1
Magyar
Erdélyi
. y n
s a v o C
-
. n
v é
.
dr.
- r e z S
r á v s z o l o K
s e g é s Földgáz-naptár
g r e b n e
r á v s z o l o K— j u l C
- o z S
. e r v é
z a
. y n k v é
. n
Munkás
) . t r
+
s e g é s n ö z ö k
. m o y n - i k
A l.
. n
) r á v s e m k e r é v
Képes l.
s u k i III.
Naptár . n e b é y l
0 4
. ve l
y g
) n e b e z s y g a N (
z a
”
s e g é s n ö z ö k
naptár” a
i r o s e c c u S l
. g é s t e v ö z S
a y n A
Jenő
naptár
t e b é s z r E
X X
i D - n i
Fe- n ö z ö k
i n á m
r á t p a n A
. r -8
A
2 3
v é
- v é
tára
A református
e f n e n n o S . e r v é
y g a N „ i K
V X L
Lajos-féle Sp. s a h z ö K a v r e n i M (
. r -8
. e r v é családi
t n e z S
. d n e r - c n e r e F
: s o n o d j a l u T i V
. f v é
z a
. ve l . 5 2 9 1
s é
i K
v é
.
e r aM - a i d a r O
Harmath : i t z s e k r e z S
- z s e
z a
. .
. d a r A -
l. VII.
a t a l u s r á T
kalendárium
. y n k
r á v s z o l o K— j u l C
. 6 2 9 1
ó K
j d a
- i T
„Figaro”-naptár. t l á r t z s u l l I
. n
. p i T .
- z ö k Já-
Őrszem
Szigethy : ő t z s e k
. r -8
. f v é
i m i T
s i l á i c o z S
z a
.
i y l é d r E
” g á l
e t t e t z s e k r e z S
- z s e
s
Ormos - z s e
) d a r
. f v é
naptár
f e s z ó J
7
dr.
s e T
z a
N.
.
- ő s c
. u l
. g é s t e v
d l
á v y g a N á v
.
naptár
. y n k k e r é v t s e T
v é
- ó d a i k p a l a
6 9 . 6 2 9 1
IV.
. r -8
r O
z a
k i - 6 2 9 1
) . r á v s z o l oK - j u l C (
.
r r
6 2 9 1
s e g
T.
l.
i Z - u a l ă Z
o d A d a
ó d a
. f v é
2 1 1
. y n k
nő
. a s á d a
. f v é
Protestáns
s é d e k s e r e k v y n ö k
d a
a M -
v é
. ve l
r o k a y g t . e r v é
s e r e S h a l
i
. 6 2 9 1
5 1
Nagyváradi
l.
- 8
naptáraa
. n
Ede
Romániai
t e l e k k a z s É
Sárközi s é
z á h y g E „
. t zS
z a r
. n
II.
k ó l
S
v é
i z S - u ă l a f ş a N ő s l e
. e r v é
négy
. ve l
naptára buma
z a
. n
z a Nagyváradi
l ,
naptára ” d a
y L
kultur . p i T Országos
. t i L
. e r ö K
: a j d a i K
naptára K.
. n
d a b a z s
: a j d a i K
+
. 6 2 9 1
Napló
. r - 8
. 6 2 9 1
Friss f
v é
r e n g n i L
. d u i A
c
5 2 9 1
t e m é n r á m t a z S
Lajos.
i H
naptár
. t r
s
e
k i - 6 2 9 1 . r -8
Almanach. ipar,
r e n g n i L
. d u i A
A
. 6 2 9 1 u m a
. r - 8
a t s i t p a b
- ö z s
évszak.
4 5 e r v é
naptár
0 8
. e r v é
g á s j U
. n
v é
naptár Nagyenyedi u n z
e
. y n k
e t e l ü s
i z s é r y l é d r E
i
i
a S
r
z a
ó l z s á L
” m e z
. e r v é 1 6 2
s ő l e l e F kereskedelmi . v é
d e y n e y g a N
0 8
- a f y g a n y g â l
A
- o r
l. . d a r á v y g a N (
. d a r á v y g a N (
. r -8
. n
z a
m u
t n e z S
Samu. - é s ő t z s e k r e z s
Anul . 6 2 9 1
Romániai s é d e k s e r
8 8 2 dr.
i b g e m
t a F
Faalmanach. . y n k
a M -
” ó d a
v é
ő z r e z s
. a s á d a i k . n III.
l.
l ó b á s á z
k ő l e s i v t z s i
. 6 2 9 1
z A
r
r - 8
— e
- i k
. 6 2 9 1
z a Szilágysági
r á v s z o l
v é
. r -8
. f v é
: i t z s e k r e z S
e g a p e L
r á v s z o l o K— j u l C
e y g E
9 8
l.
Boros : k á t t o t í l l á e z s s Ö
Je-
. e r v é
. y n
- á v y g a N (
l. . f v é - r e z s és
. n i
- é s n ö z ö k . y n k +
n é y t z s e r e K
- p é n
) al-
l. ) nap-
. t r l. 4 4 1 . 6 2 9 1 . . r -8
k i - 6 2 9 1 Lőcsey
) . t r . y n
- j u l C
tár
. n
reczky -
József, . e r v é
református
u
gyógyszerészek . a s á d a i k
,
Géza, - e T (
Tapsony
Fodor
: k é t t e t z s e k r e z S
. v e l o K— j
Nagy zseb-
- e k v y n ö k
: i t z s e k r e z s -
z a valódi A
. r -8
Endre Béla,
Benaptár
A -
Erdélyi Magyar Adatbank — 443 — a i r t a P
a n z
s
á v o K— a n
Sándor
. e r v é
Beder: i t z s e k
s e g é s n ö z ö k
. 6 2 9 1
z a
.
t
r á v s z o l oK
- s o r p
a
k o
t
Erdélyi Magyar Adatbank — 444 — z e h é t e n é t r ö t a d A
dr.
Jenő
o i t u t i t Pataki . m e z s a p
- á p
A
Kosáryné.
. . . d e k e n . zs
.4
k o r i . k e v ö k
Sán-
t
Lola,
é s e M
a
k a n l
Makkai . z s
Pálffy-
Réz . z s
l ó z s g e M
l.
.
György . k r e z S (
2—1
l.
. r -8
a v
.
Pásztortűz a v r e n
r á v s z o l o K— j u l C
-
. 3 r
.
e n
r á t
Pásztortűz r á t v y n ö K
i M
i n U
s u i r
. g á s a s r á T
z a
a
j d a
i K
.
l
i M
l.
2
o d n á S János. l o y n Pardo, kötee M
u c
. a d r o T
. n
l
á
,
.
I.
i p s u A
. y l á t z s o
r
r e t s e m r e z E
.
n e g g o V
-
g
a
y g
a M
i w d u L
l.
g a
l
0 2
P.
r e V . r - 8
Péter, . y n k
-
e
r g n o K
s z o
l
. m u n a a
o K— j
- n o k
a
i
i
u
r
i
r
a M
á M „
l C
r
4 3 1
. r - 8
.
J.
r
r e t i e r . n i l r eB Olasz * t n e d i v ” ó i c á g
Péter, . t r
a
.
r
k á m é
Péter, l.
e n
i M
y n á m o d
s é
P.
j u l C
. r á v
Olasz
a v
j u l C
e d o m
S.
t n e d i v o r P
r á v s z o l o K s u z é J
. K
k ó i c á g e r g
P.
r á v s z o l o K n
i V
a i
. r -8
e v y n ö k
A
. a s á d a i k 0 9
l.
.
r K
a i
. a s á d a i k
l. .
á M
t e z s ém r e t
- u t
- b o r p g á l
. y n k . K
-
n
á m o R (
l.
6 1
l
Olasz 4 2 2
. r -8
. e y n é m z s e t e l é
dr.
. r d
. r - 8
- r a p I
a
s
. j u l C
s é
- i k
Lajos
i m e n
r
Ocskó r
o B
n e b d n e r
ó t a h n o v e l l á n á s á t
a
y g
. S
) . a s á d a i k
i m l e d e k s e r e K (
ó l a v
- i k a
a
l á g e m
a m
. p i T r
a m a k
. a s á t a t um
r o s ű t e b
k o s á d a
l ő b m e l e d e v ö j
í p a l
s r e y n
k a n á j ó d a t e s
- e r e k
i
részvénytársaságok lezett
l. ţ
6 2 1
. r -8
a m r a M -
l u t
.
4 2
y
á
.
g
a M
g á l
á p i v é
. t ó i r a k Nikodemusz
i v
e f n e n n o S
. n
a
v é
e
r
a M
. e j v i t k e t
, y l á r i k
z a
d
v i t
Carter l
ü K
a M
Nick
Pál.
Forró
. u e i d A
. 11
Gyula.
. a l o i V
. 01
.
. G . a n o l I
i á k n á p o t Csermely . zs
ó s s a r B
a s a b
.9
Béla.
. r -4
. n
Kocsis : ő t z s e k
- r e z s s ő l e l e F
regények.
l.
e m
ű m a y l
i r á v s z o l o k D
d l
. r -8
. 1 0 2—2 8 1
l
r e m a
s ö n ö
e m a . zs
.
s
t e g i z s s o r a m a r áM
e h g i S
r
l.
.
. zs Gyula.
v é
r
Károly.
. p i T
i a k i . k e z ü t
i y l e h r Ő
z t
Népszerű
. i r o s e c c u s
y h
t
é R l.
. l a v á t a z á l b á t 8 4 l
l
á
. r -8
. d a r A
. m o l a k r
i C
i
t e g n e p
s e z s s ö
, - k é d a y l o f . a r á m á z s
r e
l d A
. k o s u m g i
r
i k a z s
, - i k -
, - ó z r o z S
n e l
ű M
. a l l e b i L
Zsigmond.
Németh
i k n e d
t e t e h z ö l ü k l é N
s o t n o p
s é
l.
8
s r o y g
á
.
t p e z s —8 1
A
) . t r e b l A
r á v s z o l o K
s u
j
á m
. 5 2 9 1
l.
3 4
. r -8
n a v
l ó r k o g l o d
.
l
n
s é
Kálmán
e h
. r -8 r
i k i s C (
. n
v é
. y n k
József.
. k e z s é k l e l
-
r a v d U „
Báró : i t z s e k
í b g e m
r ö k z s é k l e L
s u i r á t i n u
z a
s u b o l G
y l e h r a v d u y l e k é z S
o d O l ó b á s á z
A
m e N „
u m m e
. t r
i
- r e z s
ş ă r uM
l ó r r a
ó
. y n k
8 2 1
— u
Kálmánh t á v s O l.
ó z s
nyilvános A . y n k
r e H e
a
z á h n í z S
o d A
, m á z s
b b o y g a n g e
- k e t e d
Paál . 21
zA . ,
1
l e F
l o d A j o g u L
- i s á t í má z s t á
z é k
l u C
.
i ő f t é h
.
i e s é z y g e j l ö f
k á
j
d a
i K
ó lnépnap-
” i r ö k y l e h
. v é
. 6 2 9 1
a v r
e n
tár.
keresztény
Unitárius
Osvát
. ó b a z S
r á t v y n ö k z s é k r e s C (
j u l C
a m á
s á d u J
l
- e d
r á j
Elek.
t o d a m á t
f
v é
k o m a
n á j á f r á h s é
- é l a z á z s
v y n ö k i
a r u t .7
. p i T
” . . . I.
u m
VIII.
r á v s z o l o K -
n á t a z á y l á p
t ö
. n a b s á n o v l e f
. A - . S f
- a i d a r O
t é g e v ö z S k n u t
a V
t e t e r é s c i d
. 3 2 9 1 A Is-
Páll
r á v s z o l o K
s é
n e t t e k l
— i
Papp
t r e y n
s ü F
i a i n
. a b á i f ó z Gábor
v é
t é j é n e z a i m a
r
Út”
n a b s á n o v l e f t
. n
számadásra
r
m o
Lajos. y s
” a i n a v l y s
i a i f ó z o e T
. r -8
dr.
. r -4
: e t z e r e z s t
a v
s é !
. r -8
) . g e v ö z s
7 2 Dénes.
Parker r
r á m t a z S
Juan r
. e v l é z s e b l e g i l é f
Á
r á T
8 6
ő t e z e v e B
. t r e n
n a b m o l p m e
.
r o k
. t r
.2 . r o s II. . k o p a n p e n . zs e n i M l. 5 2 . r -8 . K . ) r á v Csermely . n e b Miklósy t e n é t r ö t A
. a s á d a i k
2
t é v s u H
a s á d a i k
1 8 1
s u t z s i
i m l.
r á v s z o l o K— j u l C
. r -8
l ő b i t e d e r e de.
e r a M - a e d a r O z a g i
m o
l.
. s u t
Tivadar.
2 3
.
t e n é t r ö t . g a v o l
A
. 5
né. . r -8
. r á v s z o l
Könyvtár.
0 7 2
György: e t t e t z s e k r e z S Almanach.
.
l ó b l o g n A
s u z é J
e W
. k e s r e V
. r -8
dor.
. g e t e g r ö F Gulácsy . zs
Lajos j u l C
i M
Lajos
. t r s u i . K
: a t t o t í d r o f
- z s i r K
i
: a t t o t í d r o f
- a p S
4 9
l é F
f e s z ó J
k a n á y l á t z s o l a g á s a s
á m o R a
Balogh - o r P
Endre. a
. 3
Irén.
dr.) - o K -
. t r dr. . 5 2 9 1
) . z s - á t i nU ( - l a d o r I . r -8 Péterfi
. y n k z s Barna
. y n k l.
n e b s r e v g i
. y n k . a s á d a i k - n a r T „ -
- o e t
a v r —
t ü y g e
t
) . zs - n Ü (
- s z o l oK ( - p é k i
. m o y n s é
k e n é g é s y g e z n é p z a
- n i m önszámító. . y n k —j u l C i e l e v e l
. ” a i d r o c n o C „ - u g r â T : t e z ü f -
) . zs .
s é
i M
s o t
- ó J
a k a L
. y n
i z c n i r ő L
:
” ó l
l o p A „
. f e s z
s o n o d j a l u t ó d a i K
l.
- a t s é é z ö k n a
t
u y l á t z s o - p é z ö k
k i
a (
e b m E
v é
. ó
a
l
k á l o k s i 0 6
t
i r á g l o p t
o m o y n
n a t g é s z s é g e
dr. s
ş e r uM t
- V I
) l a v á r b á
g e v ö z s r
. K . n - á e l
Erdélyi Magyar Adatbank — 445 — Vilmos o
p m o T
. g T
p i T
l.
8
l.
4
. r -4
n
v
. n
v é
Sárkány
, a d r u T
I.
. n e b t e l
i y g r ö y g t n e z s i s p e s
. v o n
y
n
ö K
. 4 2 9 1
a
j ó l o m á z s e b József
l.
5 1
. k a n m o t r
a M
. r -8
á r a b
z s a
l
. n
. a s á d a i k - s z o l oK ( , k e k k i c
Út”
s u b o l G
l.
a d . u i e h
n o
t
r
Géza.
7 0 2
. r -8
Ebert
z a
á M
Sándor
A
a M
5
a z á h n i z S
e n
i M
l.
8 2
a y l
v y n ö k
k e
. K o
r
. n
v é
l.
. r á v
l.
t - . r 0 7 2 II.
a v r . r -8
e n
i M
. ) r á v
. k o s á d a ő l e
. ” n é l e f
k a n á j
László.
t ú Ravasz
k o y n á L a i
. j u l C
e m é N
l.
k é t á j g i V ( László.
e L
k o y n á L
. y n k
a i
Rajka . 8—6 r a y g
t n e d i v o r P
, ) r á v s z o l oK ( t
r a y g
t n e d i v o r P
. ) l ő b é s é l é z s e b
z s u l u p i S
y n á
. n v é ő b
—
. a f é r t
l.
: a t z o g
i g n a s r a F
z A
a z á h n i z S
László. y n á e L
i y l é d r E (
l.
4
. r - 8
. n v é ő b
s i k
t
-
Rajka k o y n á L
. y n k
a i t n e d i v
, ) r á v s z o l oK (
s
. r ú
r á n
László.
a i z s s i
d a K
Rajka l.
8 9
. r
l u e l y g a n
Imre
Rácz
r a B - a v i v A (
. ve l
. j u l C
1
+
l.
. a d
2 6
. r -8
. a g á s t t o z i b r u t l u k a v
s é
i S
i a j p a n (Szalacsy).
a m i v é
s é
a j d a i k
—
. a r á m á z s i K
A
” r á z á L „
i z S— i e i n a v l
) . k e s é l é z s e b l E ( u K k e v y n ö K
. n
a
e m é N
k é t á j
t o z o k a r ó z s
. ó y l m o s y g á l
r .
- m o y n . K
a i z s s i r a B
z ű t
4 3 1
l
e b m e t
- 8
k o c u ) . 2
i l e t i v Párt
r á t y n ö K
i M
. y n k
. n v é
o m u h
z S
i y l é d r E ( . r -8
r
- a t
. y n k
C. Sadoveanu,
. r -8
s o l a t a v i H
a t a z y l á b a z s
.
e n
y n á e L
i y l é d r E ( . r - 8 s
a M
1 1
l
.2 a M
: a t z o g l o d t á
k á t t o t í d r o f . a r á m á z s a
Stan,
M.,
- m i S r
. s á d a i k s é
r
A
) . z s a z á h n i -
- l o d t á
) . zs r a y g Bakóczi - o r P
: k á t z a m l a k l a s é
. V I X
k á l o k s i p é n
n a o I a v
j u l C
a j m a r g o r p
i t e z e v r e z s Romániai A
. 5
a v
j ú
i k i s C (
. u i e h r o d O Károly,
Nistor j ú
s á d a i k II.
Mrejeriu. L.
I.
.
, a t a z y l á b a z s
Országos
. t - . r
z A „
. s á d a i k , k e d é z s e B z A „
) . zs . 11 -
- l e
. v y n ö k s c á k a z s
Sándor
v é
) i t lO(
á V
t e l é r e bm e
. k o y n
Márkus.
. r - 4
n é - 9 2
. z s r o
. t r y
r o d O s o
s é Scheitz
. t i L
) . ő g n i r e K (
u M
. y s s ü F .
- ü r e k ó t z s a l á v a
ő l e s i v p é k
- m o -
y s
. é n s c á k a z s ) . t r e b l A . y n k András. Joachim, z e h v r e t n a t n á t u - á t z s o - ó s a v l O Teodoru,
. t r
- s z o l o K -
- y g ü Magyar
) . zs - r o t z s á P (
i
v A
l u d h c a t
i t z s e k r e z S
i H
Purim.
. r -8 . y n k
.
r á v s z o l o K -
j u l C
.
y n é g e R
. m e z s g r e b n e
- a p á p
A
Kosáryné.
Lola,
t u G
r á v s z o l o K -
a v
j u l C
r
e n
i M
l.
. s á d a i k
1 3 1
II.
l.
3 6
. r -8
. j u l C
. a s á d a i k
Réz e s é d e k s e
. t - . r .
. r -8
r
e k v y n ö K
t
- o z S
r á P
a t s i l a i c
Verseskönyve.
Proletárok
. n e b é t . t r
- e r e k
k e n é s é d ő l
j e f
s e m e
t
e y g e
a
e t e n é t r ö t
s um z i
i M
r
a
y g
a m
A
Imre.
e n
á
r
e n
i M
l.
6 9
. ) s á d a i k
i M
. r -8
. I I (
. r á v s z o l
Imre.
l.
6 1
. r -8
l
e k p a N a M
g
a
a
.
e g é s
i m u
i
l
t e v ö z S
i y l é d r E
é g n a v E
dr.
l.
0 4
Arthur
a v z a m l
i a z a h
: —
n á t u
. E
a k l
. r -8 Tompa
a
d a
i K
l.
l
. c
a u n a m s i k
. C
0 6
e o v a d
h c s i t i r B
k e g é s t e v ö z s
A
J.
. r - 8
. 4 9 8 1—6 6 8 1
- ő s c i D
y l
y
Pollock
. n o t
. y n k
r ám t n e z s
a z s n á z s e n e r
. m ó R
. l ő b é t e n é t r ö t t e z e j e f
i y l é d r E
é d r E
s u k i
g E
z A
l o h t a k
Kálmán.
Petres . t r
a v
4 8
r
e n
i M
- j u l C . 01
l.
4
. r -4
. r o b i T . p O
- n i - a t
—
. n
l.
v é
s c ő z S
.
VI. . 5 2 9 1 a L
-
A
i
l.
n ö
. r -8
.
Peltzer
. 6 1—5 1
l
ü K
i y l é d r E
4 1
. ó l u d
Vilmos
. y n e l
s o v r O
r o c n o C
t é g e v ö z S
t é j é n e Z
dr. ) . zs
5 1 p
. a j é t
r á v s z o l o K
: a t r í
: e t t e z r e z s
i g r a H
. t - . r
i K . V
református
K.
a r k o y n
e v y n ö k
f o
. a j é t á k
n é y t z s e r e k
l.
. h t a K
s u t á t S
a
a d m o y n
. g á s a s r á T
j
. z o g n a r a h *
z A „ (
j d a
n a i t s i r hC
e h T
. n v é
. t r t e b é s z r E
. l ú d n i Reményik
A (
. r i K
a M
a
k n u M
- n e
II.
. k
Rend,
. ) r á v s z o l oK (
. k e s r e V Sándor.
e
g
y
z A „
á
- o z s i v
Révész
. r -8
békesség
3 + 4 3 2 z A „
g E
t
y
a
. k e s r e V
Reményik
. a r á t v y n ö k - ” t Ú Út”.
. s á d a i k
presbiter
r á v s z o l o K
a t z o g l o d t á
. e t e n é t r ö t
A
s i K (
l. Út” y
v y n ö K
a
r
s e p a d u B
Sándor. .2 i M
r á v s z o l o K
s
Révész .
a v
j u l C
t v y n ö K
egység. és
. t - . r
r
r
I t
t A
) . zs e n
.
. a s á d a i k
t n a t k o
r á
. H
r
t
a
e y g E
i m l a d o r .
t n a l
r
. K s i k
a v r e n
g é s -
- n é y t z s e r e k - s e t o r p . t - . r - o K -
g é s n é y t z s e r e k
) . f . . n
a v
. a s á d a i k e m z s e
) . z s . 8
t
i m e
. r -8 z s i
a v
. r -8 - á k
. f vé
. l z ök
z A (
. d u t
. y n k
a i d
r á v s z o l o K— j u l C
- r E ( -
. y n k
ő k n e B
r á s á v s o r a M
- á d a i k s é
. B
l.
— ş e
8 5 1
Erdélyi Magyar Adatbank — 446 — . r -8
r u M - u g r
á V
— l.
l
5 6
.
t a l a l
. r - 61
d
. K
. y l e h . a s
. d a r A
l.
5 8 1
. r -8
i
. 5 2 9 1 s o v r O l.
5
Székely
y
n
ö K Székely
a d m o y n
. j u l C
i M
. 5 2 9 1
t n e l e j g e m (
- é z s e b l E ( i g é l
g é c
. a s á k u b . d t L
z
k a r á v g é l
s
6 2 9 1 s é i
l.
2 1
. r -8 k
i
.
! n a l t a t
Béla.
ş e r uM -
s á m
a
Székely
. g T
l
é B
a K
l.
7 2 1
i d é m o k
k e n é y g ü n ű b g á s z a g i
t l i y n
f e s z ó J
z a
i M
.
. j u l C
e
g n
5 1 i
t o t
. r -8
.
VI. p
. y n k
r á v s z o l o K -
a
. 5 2 9 1
a L
r
y
. K
a
dr.
á
r
e
r
a M -
47.
- e l e l e f
l.
+
s é
A
1 5
2 6
A
Szabó
n á g s z i v
n
o m
i k ö p
. r á v r é h e f t t e t í v
? k n ü j d e k
Gyula.
.
Soóthy
y g a N
. S
ş e r uM -
. g T
. p i T . t a r i
Károly.
. S
. p i T
Soós
. ve l
2
. r -4
. z o h á j ó t a g z a g i
i y l e h r á s á v
a
l á P
Károly.
. n
r O
v é
,
y d a
. a r i a j l é c a
r
Soós l
o r
á K
á v y g a N
k o s á t z s a l
n a b r o s ő s l e
n e b k e s é d r é k
, n e b k e t
e s é t e t r em s i
í s e g é s y g e
i s á t a g z a g i
l ó r k o s á t z s a l á v
. r -4
8
l
k ó
a v
i
n d u T
i g é s z ö k
dr.
István . t r
. e r
. 5 2 9 1
l.
. k á t ó n
r á v
Ferenc
. n
r
a
v é
y g
,
i
i
. y n e l
s o v r O
r o c n o C
n ö
5
. r -8
.
l
.
.
y g
a L
-
i
. y n e l
s o v r O
r o c n o C
l.
á v s z o
l
. r -8
l
.
A
o K— j
u
j ú
e n
i M
. d u t
VI.
a i d j u l C
. 5 2 9 1
. p a L a
i
s o v r O
i d r o c n o C
l.
. l ó r á s á t a t
Béla
n ö
Schmidt
ü K
i y l é d r E
7
.5
. f vé
. l z ö k
z A (
. d u t
. y n k
a i d
r á v s z o l o K— j u l C
s u s o n e v a r
r o h p m a h c
r
y g e Schmidt
. f v é
. d u t
. y n k
dr.
) . z s
p
a M
r a y g
. a s á z a m l a k l a
s e p a d u B
-
dr.
. t r
d
) n e b é r e bm e t p e z s
. f v é
. l z ö k . y n k
j ú
Béla . 22
. l z ö k
r á v s z o l o K— j u l C A
Simó
6 1—5 1
ü K z A (
r á v s z o l o K -
dr. ) . zs
n ö
. r -8
l
i y l é d r E
l.
s á i p a r e h t A
Nándor.
z A (
ü K
. y n e l
8
v í z s
Szabolcska
t
*
a m i
r
Károly. ) . zs
VI. . 5 2 9 1
g a L
-
. a s á z a m l a k l a
z s u g
l o g r a t o r p
. n a b
y n á m
- g o p o k
a z é G
VI. . 5 2 9 1
t e l e k p a N a
I
.
Szabó
a s á d a i k
a v
r á v s z o l o K— j u l C
a M
Görög m u
I.
. d a r A
.
e t e l é
y n ö K
r
. r -8
Soós
e d E
. r -8
Szatmári
. r -8
. r - 4
a n n a m u h c S
t
e y g E
3 1 4
.
n e s e z s s ö . y n k
l.
7 0 2 dr.
l m e
t m o y n v y n ö k
l
á
t
i m l a d o r
l.
i y l é d r E
Szántó n o c i l
. a r a o ş i m i T
i K
.
. r -8
a e d a
i g é s z ö k
Szedlák
0 5 2
l ő b b E ( 4 1
i M
e v y n ö k k é
p
szászvárosi A
a l.,
a
. r - 8
d a
Mária. s é
. K
. ş e r
t e z s é d n e r
l ó r á s á z a m
. v é
. s á d a i k
o H
v é
t e k e d r é z ö k
r á T
. g T
g A
l é v e l - t l i yN
l.
. n a b á j
e g é s ő t n e l
Ödön
i s é t
y n á d - z ö k
e n
t
5 2
j
. r - 8
l e v o N
v é
Donner e t t e t í v i
.
l ő r é s é d e k e l Szabályzat &
i m u e c y l
. n
- a b l A
g
. n
ó l á g l o z s
a d a s
y g a N
.
r
o d o B
i s o v
i d r o c n o C
j u l C
A
k o t á r
t l ü z s é k
l e z z é k z a
. l t zs
Antologia. r
.
. f e r
ó
l e m
3 3 1
r
i m e
. g á s a s r á T a
8 6
l á v
Szabó
. n
s é
í d r o F ó l ó z s z a
p m o C
, y n k
. r - 8
l u J
: a t t o t í l l á e z s sÖ a
. r - 4
i s é t í s e t r é
v é
- r é z e v
z A (
s e r é B . r -8
s á l l a v
g a l ó r á z i k
t o z o m á z s
z a
l
l a v a n r a C
György . y n k
l.
s é László.
a
a d m p y n
a
! é l e f l e F
l.
a L
a s á d a i k . k á l Imre.
9 7 Kornél.
l.
l u y G— a
—
2
- p ö r
i m l
t . n
Székely
. f v é . d u t
. y n k i y l é d r E 9 1
k o s i s o r u e n
- á v - e j
. a r á m á z s
y n é v r ö t t
.1
a S a v
s z o l o K— j u l C
l o k - n ú K
e h ű m
.
-
és
e H
-
. e t e z s é t l ö k
i y n o d r á G 1 1 — 0 1
.
. r i K a M
y n é g e R
a K
) . sé l
i a s á z o k l a l
s é
. j u l C
s Z
l.
g T
a t
y n é v r ö t i b o m o t u a
n i b a S
s ü P
- a
.2
n
. ve l
—
n n a m l
ş e r uM -
.
. y g ü - s u f y e r D Béla.
. 02
. l z ök
& Imre.
. r - 8 ó d i
z s é v é R
- uM -
l e s s é d r é k k a z s
ó l u d r o f ő l e s é
- l a k l a k o l
. - o l o S -
- ő b
- l ém l e
.
. z o h á l é B
e l e v e l
y l e k é z S
? n a b á j ó i z i v i t e l z ü
- e r i M
A ) . zs
. n ö l ü K
e W
A . m o y n
d
. k o s á
. y n k a
- ő b i k
y n á h e n y g e - r ő f f o s
- z ö k
. j u l C v
Béla.
8 6 t
s é
. r -8
z a
a V
.
t
a m i
Szelle
VI.
p a L
i d r o c n o C
k e n
László
a K
j
l. e
. i a r u
r á t v y n ö K
v é
. f v é
. d u t a
l é n k e m r e y g
l e r r e k i s
dr.
a m i
ó d u
n n a m l
á m Szentimrei
. n
Károly . 12
l z ö k . y n k
.
t t o t r i i k
i s á i r Ó
.
l á v ó d a i k v y n ö k
. K
dr.
ü K . z A (
r á v s z o l o K— j u l C e t e s e
s
Jenő. )
n o k i x e L
A
n ö
.
2 1
- p é l
â T
z s é v é R . k e s é l é z s e b l e
k n u s o r
n o k i x e L (
. j a b r é v
) . zs . y n e l i y l é d r E . r -8 s e v é
. y n k
ő l ü p é
. l ó r á n i t z s e l a P
a s á d a i k
. g á z s r o
- s a t i n r e t a r F - r á
” . a i d r o c n o C „ . p i T
A
i y l e h r á s á v s o r a m
- t
i ş e r um - . g t
. y n e l - r O l.
- á i p a r e h t
) - a b v y n ö k - l é p
l ó b á i g o l o t a n a k e n i l l e J - a M - u t . t r -
: e t t e t z s e k r e z S - e l
. n e b - é y l In-
Kóra-Korber
l u n a T
-
) . zs A (
.
. m o y n -
t n i
j a l o
Béla
a v
r
e n
l C
a
Schmidt
i M
r
l.
3 1 1
á m á z s
. r -8
i ó l u n
-
o K— j
u
l C
- a m l a k l a z a
k o k é . t r
-
s z o
l
- o s
l
s é
a d A
u
r
i
e n
l C
i
i M —
a
r u .
t
k a n á s á z
Imre 9 2
. n e b é k e d r é i g a y n a k á t i v é l t
k ó t
. r -8
. K
í v a j
l
i V
ó h
Török . r á v
p é g
l.
-
y n o d z o m
2 3 2
- e R
l.
. n
1 3
. r -8
. n
. r -8
n e b k e p
A
v é
8
i M
i
. r -8
l.
5 1
y n g e m
r
. a d r o T
s
á m
t
e k é
.2
Lajos.
6 1
i
d E
r
a m
l.
d
,
t
d a
.
e
l
1 5 2
l
a n e h
s é
j
i
t
a
r
i B
a
. r -8
VI. p
i
.
. n ű m
Béla.
ü K
n a s r a v n a n E
. y n e l
s o v r O l.
i y l
4
. r -8
l e k k e y n ém t
í z s
k a n á j - a s o r k e m r
e y g Szentkirályi
.9
A (
l.
i
e v y n ö k
. y n k
1 3
. r -8
a r u t
. K
. r á v
i s é t z s é y n
Ákos
. r -8
Szentkirályi a v r e n
r á v s z o l o K— j u l C
. a g
- a h r a m s a v r a z s
i y l
s o k Á
k o
d
a y g a M
a k
l
z A (
. r á v s z o l
t
. 5 2 9 1
a L
i d r o c n o C .
e s é l e z e k
l o h t a K
t n e z S
. ó d a s c á n a t dr.
4 4
s é t z s é y n e t dr. . V
r á T
a M
a m i
r
Szfurim. k o p
. y n k
r k a m l
n ö
i y l é d r E
0 1
s é z e g r é m a m e h
Szentkirályi
. f v é . d u t
. y n k
u m s
s u k i
j u l C
l.
t A
-
i s c
6 7 r
r O
i g á s ó t a h
. t R
. j u l C
a t n á s
. l a k
a
) a j ó d a s c á n Szerelmi
. y n e l
s o v r O
i
t n i m
. 01
. l z ö k
h
ő z ő t r e f
) . f
i M
Takács
. y n é g
. K
, i á t
z A (
a y n á m l.
y g é n
l.
á k n u m
ó l z s á L
a M - u e d a
s é
Szilágyi
. r -8
. e k s i F
a d n e M
. r -8
a
. 5 2 9 1
a L
l.
. t e n ü t
ü K
z A (
r á v s z o l o K— j u l C
s i t i t amo t s
Zsigmond
i V
- n e v a n o B
-
- l o d
z A
a g á s a s
a
Szilágyi
r
i t ú t z s e r
M.
a s á d a i k
+
e
4 0 1
VI.
p
n É .
r e l g i R á v y g a N— e
. e k i p p ö s C Szondy á s a V „ a
M.
a d m o y n
. K
i d n e r
Dózsa.
4
: a t t o t í d r o f ó d i s Z
r e h c i oM
l.
ó l á g l o z s
levelező
. f v é
. d u t
Szücs
v y n ö K . p i T
r
é K
György. ” p a n r
. n á j p a l a
. r -8
e k s c e v y n ö k a m i
s é
. l t zs
.
i ó s s a r B
l é v e l
b b é l é f n ö l ü k g e l k o l a t a i F ( . 71
. l z ö k
i d r o c n o C
j u l C
l ü d e y g e
Zsigmond
n ö
- é d r E .
- é k - e c l u
dr.
g á l
- s z o l o K - e t t a l l Á
. t r
3 8 1
Tamási
- é d r e
) . K
i e r a C s é
z o h
m o l a d a s r á t
Dózsa.
0 2
.
t n e z S
a K
. y n é g e r s u d l o k A
- a L
- k á t n i m - l a - a t ) . zs
a
. y n k - o K -
i
dr. ) . zs
. r -8
á m o
t v y n ö K
A
. r á v s z o l
Tavaszy
t á j a s Laczi.
á
e l e C „ f e s z ó J
v é
k a z s v é t
á g u S a s á d a i k
. d a r A
Dardano L. s é
r é z e V
l.
l a s s á y g a h á v ó j z á h y g E
- e k
-
. d é z s Székely
o T— a d
l ó b
- l a S
I. t
8 2
. K
i r e s C
Sándor l.
l e v o N
a d m o y n
i r aM - i
. i e z s é r t a k l a
. r - 8
á m o d a
l m E
. m a
i e r T e
. n
. e t e n é t r ö t
k e r e y g r é d n ü t r
s é
. r - 8
m u e
s e p a d u B
Géza.y r é b a T * l.
é r a b a k s é
ű y n é m e z r e z s
. m i
) . zs
. t R . K
s
. p i T
. k o l a d
ö y n ö y g s á f é r t —
- o z i b . r - 8
- a e d a r O a
a k
2 1 1
s é
- n a t g á s a d z a g z ö k l a n o f
. -
,
. a k i b s a v r a z S
v é ű
- ó n - á b
, k o p a p
. r -8
l o h t a K
t n e z S
e - l l e k
, . 23 .
l.
e n
. m o y n
: a t t o d
t
r
. k e s é d r é k
s é . f v é z a
l.
n
r á
a s á d a i k
. r - 8
.
lenítése.
r
ó
. 5 2 9 1
a j ó l
f e s z ó J a d
z A „ . 0 1—9
i M
y
Tavaszy
.
s é
6 5
í p
Tavaszy
.
z A „
Tavaszy
Út” ,
i y l é d r E e n
e y l e h
k o y n
Sándor
l.
s o n á J
dr.
.
. ó s s a r B
i r á v s z o l z A
e g é s k ö r ö
Sándor
. N
Út”
VII. II.
I
r
. n e b é r e z s d n e r
a
. e r e z s d n e r
dr.
i M
t n e z S
teremtés A
i ó s s a r B
Tempus.
a v
—
l m e
r e b ó t k o
l a v á m l a k l a
k a n á s á t
i a i g o l o e h t
i y l é d r e s é
dr.
. r - 8
. f v é . f v é
a d o r
a v
t A
A
e n
. e t e z é n g á l
i y l é m e z s
i n r e t a r F . k á l
Áron.
. r - 8
” . i r u s i r C
Török
7 3
Torkos
s u k i
z a
. 69
0 0 0 . 9 4
a L
r É
. t r
n é - 4
l u k a f
. f e r
k n ü g é s k ö r ö
u M
5 8 1
Sándor.
. 1
2 — 1 i m l
. t r
r á v s z o l o K— j u l C k o y n á m o d u
t
. 1
. m o y n
r
k i d a z á z s
k e n é s é t e l ü z S e g é s
a z c á p A
s a t
r á v s z o l o K— j u l C
5 1
. m o y n
l ő b i t e d
e b m e
l.
I—III.
v é
k o p
i m l e t
r á v s z o l o K— j u l C n e p e n n ü k é
z a
l
l.
. a s á d a i k
. a m
i a i g o l o e h t
á m o d u
a v
. a r á j ó l u d r o f v é
á h s é
k e n
ő l e v i md l ö f i n a t Bálint. l.
György g á
n e v a n o B
Dénes. s é
r á v s z o l o K— j u l C
? k e n r
Mcboughlin Tolsztoj
Leó
a ţ a i V ( . z s é r
e t e n é t r ö t
történetének . y n k
. é t á k
. e
t t o t r a t
- e b k é l m e
a s á t
t e l ü r e k z á h y g e
t
s ü F
r u T
-
i V
) . l ób - . z s i a m á z s
-
. t r
j u l C
- m o r
i
.
l.
: a t t o t í l l á e z s sÖ
. y s s ü F
n o t a z o r
l a v á m l a k l a i r á v s z o l o k
a s á t
p é n s é
i M i n r e t a r F
. i e s r e v e v y n ö k
. y n k . K
: a t t o t í d r o f z s o r O
- e r e
gróf.
r á v s z o l o K
- é k megje-
. ó s s a r B
. r -8 - n o m l - v é
s e v é c n i m r a h
- u d r o f v é - a l a - o k
. eme l l e z s k n u
. y n k y s
t e z é n g á l
i
l m e z S
e
-
- o y n n ö l ü K ( N i
- u t
) . z s a v r e n i M (
- o K -
- i v
. y n k . r -8
. s á l u d n i k e l é L
. ” a i r t a P „ —
. t r
s i z o k r a n - r e h t e A dr. l.
: a t d a ő l e
t t e z e d n e r
e y g e m z á h y g e
a t r I
a
k e n t e h e t
s a t
. j u l C .7
. z e h é s é d r é k s i l a t c e r
a v
o K— j
s á d a ő l e
s é l ű y g a
- é t e z y l e h i s u l a f a
. y n k v é ) . f A ( . r - 8 Jaklovszky
k o S
d l ö f
) . y n k .
Erdélyi Magyar Adatbank — 447 — Szentkirályi
. t a l a l l áV i m l a d o r
t
á
r
a b v y n ö K
I
i y l é d
-
n
á m o R
s é
. a s á t í s a t u törvény
. y n . K
. n
v é
- a r O . zs
y ,
l
o r
d a
dr. . 1 3 1
r
.
t
é R
dr.
j
á m
a
j a h e r g é v j ú l. r
6 1 a M -
. 5 2 9 1
z A . r -8
9 1 - k á
. r -8 l o k s
. N
.
r
y n é v 1
r
+
l.
l.
a
7 2 1
. r -8
. K
a
- t o t í d r o f
a
a
s é
a t t o t
t n e l e j g e m
. 5 2 9 1
l a i c i f O
n é t n i z s y g ú
s é
í s r o y g
y g
a m
a
a
e s é t í y n
y n é v
r
l.
5 2
r
a
a v
r
e n
j u l C
i M l. . n a b
s á t a t k O
tásról.
t e z e v r e t y n é v r ö T
a y g a M
a i
f a r g o p i T Gyula Stefan : k á t
) . k o z s a k a z s a s á t í d r o f perrendtartás
l e b g á s y l á r i k
. r -8
a s é
g
a s
. j u l C
e d e k s e r e K
- y n é v r é
. L
. p i T
l.
a
r
ó h
. S
a m a k
j d a
n e b y l
. r - 8
r
i K
a p
A .
i ş
y h
- m í c
t
i v é
r D
é R
i ó r i b
: a t t o t í d
t n e l e j g e m
s i l i r p á
s é
n e b
ó z o k t a n bélyeg- A
l u i f
. ó r í b s á r á j
s é
Lajos l l é z S . 58
I
. k e t e l e d ő v e l
é d r E és
. d a r A
l e g g e l l e j dr.
. 51
i g é r
i m e n r o B
a
k e y n é v r ö t
é m
0 3
t t o z á h u r l e f a l b á t ő l é t í
. n a b á m á z s
- p a n
ö T
dr.
Voszka r
. 8 3 1—3 1 (
s e g e l z s é r i
. p i T i m l
- n e r y l á b a z s
jogilletékekre . i r o s e c c u s
, e s é t s e y g e
i r á g l o p s é
- r o F ítélőtáblák
í b
törvényszékek
. S
. u i e h r o d O
dr.,
s é
r
ö T
bűnvádi . 83
. : a t t á l l e
a y g a m . 8 0 1
i v é
t t e t e t t e d r i h i K . n a b - o v k e n é r ö k s á t
í s e g é s y g e í b
k e n i e s é d e k z é t n i
i m l e d e k s e r e k a s á t
k a n á s á d o k s á r
és
. t r r á v s z o l o K -
i n á g a m
a emagánoktad
p a l
i n o M „ Genczi
l u r o t
s é
a
. ve l
Lajosl l é z S ó z á
s u
i n oM e s é t
k o g á s ó r
szünet . 5 4 2 — 2 1 2
l ó r á s á z o y l á b a z s a
vasárnapi y h
. d a r Á
. n a b á m á z s ó h
l u r o t
- a h
s á r á j l e
r
s e r é B
i v é
” l a i c i f O
t n e l e j g eM
s e y n é v r ö t
munka. y n , r -8
l e k k e t e z y g e j - í d r o F n é - 9 1
- á y g r á t
- í s e g é s y g e
n e b é k e d r é - y n ö k
. A
Soós : a t t o t í d r o F
s u i n u j
. c
i s á t
vízjogin á m o á K
á v y g a N— e
István
i k i - 8 1
s o l a t a v i h a
k e p e n n ü
Erdélyi Magyar Adatbank — 448 — . 5 2 9 1
n á j
z a
k a n
- l a i c i f O l u r o t i n oM a t t e t e t t e d r i h . a s á d a i k a c n A . A l. - i K nyugdijtörvény. Általános 4 4 . r -8 . K . j u l C Felician. Zach : a t . t r a d m o y n - t o t í d r o f l ó b n á m o R . l ő r k e g é s y l e h - v y n ö K l. 1 3 . r -8 . u i e h r o d O dr. ka i s é r ém l a t i z a s é l ő r k ő r ém l a t i z a Vosztefan dr., Cărpinişan nel : l e t é t I. . a s á t í s u r á k o l a t i s e z s e z s Cor: e d ă r a i h g a m a b m i l n î ă s u d megrendszabályozásáról. lok - a r T : k á t t o t í d r o f a r r a y g a M ) . 5 2 9 1 itaszeszes a t e z e v r e t - y n é v r ö T e i l i r pA . 51 n i d , . 58 . o N . c i f O . t i n . a j á d m o y n - oM ( . i n u i s n e p e d ă l a r e n e g a e g e L v é nyugdijtörvény általános Az dr. . y n k
A
p a l
r
i H
i d a r A
. d a r A
dr.
l.
7 4
. r -8
Géza
Lajos
Olosz
. n
Margócsys é
k á t t á l l e
l a k k o t a z á r s u b o l G
-
a y g a m
s
l
a g g a y n a g o j
ó z o k t
. b t s
2 5
í n a T „
i ó r í b
a
peres a
a
y g
a m
)
. 12
a d z a G e n
s é
. 02
i y l é d r E i M
l.
2 3
ó l ó z s
n
v
y
n
. y n
l.
a v d a
a
. u i e h r o d O
” a
j
p a L
Anna).
na
e r v l e y n s o l a t a v
nyugdijtörvény. . y n k
a m
s
.
o m s
z
o K
állami
l.
4 6
dr.
Az
. r -8
. 1 7 5 2
Papp
i k i - 6 2
l u r o t
i n oM
l e t t e l e d n e r
s
. n
János
) n a b á m á z s
l a i c i f O s é
u m á
t e b é s z r E
l.
- ő s c i D - n i
t t e l
t
7 8
s u i l
a
t t e t
i y l á r i k
i k i - 4 2
. r -8
. n o t
r a m n â s o i c i D
a l a t a v i h ó d a i k
. 5 2 9 1
) n a b m á z s
” a
j
r
s u i l u j
r á m t n e z s
. u i e h r o d O
p a L
. ) g e v ö z s
tör-
k ó t
í n a T „
a
a y g a M (
népoktatás
vénye
elemi
Állami
. 5 2 9 1 .
e v é t é z z ö k . 9 0 2 1
. 5 2 9 1
ó l ó z s
z a
K E Y N É V R Ö T
t l e k . ) l ób - . z s
e v t e d p
l ő r é s é t í s e t
kamarák
e r a M - a e d a r O
. 4 2 9 1
g
. y n k
n é
l u r o t i k
i v é
.
: a t t o t í d r o F - u j
s
. 4 2 9 1 z a t t e t e t t e d r i h i k ( l ó r s á t a t k o . r -8 i ő z p é k ó t í n a t i m e l e z a s é tásról Cornel oktaelemi állami z a y n é v r ö T a r
t l e k
l a i c i f O s é
s i l i r p á
: a j d a i K
e b t e l é
,
i v é
a
- e t é t é z z ö k
A
1 3
: k á t t o t í d r o f k i - 7 8
. 5 2 9 1
v é . r á v
i s á t j a h e r l ő r é s é t í s e t
ö K
Cărpinişanu
i v é
n é - 4 1
g e v ö z s
i H
, . 91
z a
. r -8
. s á t í s a t u
y
Szabó
. n a b á m á z s
s i l i r p á
t n e l e j g e m 5 2 2 1
ő t e t p é l
t n i m a l a v s i l i r p á
i n oM
. zs
i v é
. a v t í d r o f
n á j p a l a
y n é v r ö T -
. 5 2 9 1
a v r
y n é v r ö t
mezőgazdasági d m o dr.
a y g a M
a . zs
a
n é - 4 1
l u r o t
i y l á r i k
s i l i r p á
: a j d a i K
a t t o t í d r o F (
, l ó r á s á t í s r
eljárás l ó b i amá z s
. t r i v é
. t r
s z o l o K— j u l C s é
kamarák a
Alajos r
i n oM
t a z y l á b a z s
t y n é v r ö t t l e k
l a i c i f O
l e t t e r c e d
. y n é v r ö t
. r -8
a
, l ő r é s é t í s e g é s Bu-
k ö r ö k s á t a h
l.
a n o v k ó t
, k á t t o t í l l á e z s sÖ - y g e - r o y g ) . , . 81
- n ö l ü K ( -
- g é v - é l
. t r . u i e h r o d O dr., -
- 7 1 -
t t a l a i m a (
k i - 4 8
s é
n á k i - 3 1 - r i h i K ( - é l
mezőgazdasági
a L
i
. y n k
A
s o v r O a
. 81
. f v é
i y l é d r E
i d r o c n o C
l.
VI.
z a
0 2
. 5 2 9 1
. y n n ö l ü K (
. r -8
. r á v s z o l
. K
s u i .
r á t
.
i n U
z a
a
r á v s z o l o K— j u l C
- á J
a z
. y n k . K
a .
a
r
i
r K
r u
t
i y n
) . zs
j d a
i K
. f v é
o m o
-
VI. p a
i
á
g
7 4
a m
9
. r -8
1 3
. K
. r -8
v é
. r u t s i r C i
l e F
. d a r A
I. .
r
á
s
l
ü K
o i
t a t
i m I
.
s o n á J
.2
.
. a j m r o f e r
r e t i b s e r p
r
á
t
v y n ö K
+
i
z á h y g E
. y n k
9 3 1
+
I—III. s u
t
s u t á m r o f
f e s z ó J
8 7 1
. t e t ö k
e k z á h y g E
o K— j
u
e W
r
. 5
k n i a s á t r a t József.
.2
Ürmösi
t a z o r o s
. a j é t á k A
. zs
Sándor
i f r e t é P .
l ő b m i
Tavaszy z A „
dr.
e k é
lemen
l mE
. s u t z s i r K . 3
zsef. s u z é J
. e t e z e k é l me
dr.
l C
. z s é r - i k
György
. e t e n é t r ö t
c
k e k e m r
Versényi
i a k ó J . K
7 4
ván dr.
Unitárius
a m
. K
.
y n
.
dr. . r á v ság
Unitárius z A
t
j
t
n e C
l ö k
k ó r í
ű y G
s a t
Élet.
ló i y l
j Ú *
i n r e t a r F
r á v s z o l o K
r á P
r
. i á l l e v o n
i e y n é m e t
l ő b i e v űm
é m e . y n k
. K s i
m u
t s e p a d u B s é
Székely . ú j f i
. r -8
. a j ám l a
A
. r - 8
Szakkönyvtára.
. r - 8
Valkó
Lász- é d r e
e y g 7 2 1
Vasárnapi
. r á v s z o l Borbély : i t
i I.
j u l C i m l a d o r I . y n k
k á l
s á t í n a t s á l l a v
i a i l b i b
iskolai
k a n á s á l u k a l a
s u i r á t i n u BorbélyIstván . t ök
- s z o l o K -
Lajos e r m I Társa-
ű m í
de” l. Fankhauser: László
e D „
) . a r á t a l á n z s a h s é
, a r á m á z s
k e t e n é t r ö t tanítások.
. r 8 István
Könyvtár.
I.
k e v l e t i h
t e l
i y l é d r E
. 1
dr.
- z s e k r e z S
s ü F
. a d r o T
e R
dr.,
Makkai : k á t z o g l o d a t a r i ó y l o f
g
y s
. r -8
. a s á d a i k á m r o f Pilder
Sándor . n á j p a l a z
a
Ünnepnapok.
dr.
könyvtára. Út”
s e n é D
Gál . z s
.4
Parker . zs r K
. e t e z e k é l me Borbély . Istz s
.
i y l é d r E ( 6 6 1
- ü r
Mária.
t Á
m u
i p a n r á s a v
, d á l a s c
. V
s u t á m r o f e r
r á v s z o l o K
Ke-
Ferencz . zs
Tivadar. a z i
.2
Váth -
) . I V— IV - e R l.
- a d r u T
z A dr. -
- n i K Gottfried - o k s i
a s á z o g l o d l e f A (
. z s
. s á d a i k s i k
: i t z s e k r e z S .
. r á v
a V l.
) . k e s é l é z s e b l E ( . zs
i t s i r hC
i y l e h r Ő
r á v s z o l o K
s o n
n ö
i y l é d r E . r -8
m i e t é t
Verebély Jó-
Tibor p a n
s o n á J . K
z á h y g E
! t t od - a m á t II. . r - 8
IV.
s é
Veress
. y n e l
s o v r O l.
dr. . y n k
- r e z s
Versényi l.
. s á d a i k n
Ernő.
. 5 2 9 1 a L
i d r o c n o C
. a j á k i t z s i t a t s
y G
s o n
György t n e z S
g é s t n e z s
a r ó t n e z S
. 91
. d u t . y n k
j u l C
. r -8
5 7 1
l.
. e t e z e k é l me
dr. n e v a n o B
r á v s z o l o K— j u l C
s á d á m i
- á v l
. l z ö k z A (
- s z o l o K ű m r
Erdélyi Magyar Adatbank — 449 — )
l.
. y n é g e R (
István.
Tyrnauer
. y n k . y n k f e s z ó J
y s
s ü F
l.
6 1 3
. r -8
. k e d é z s e b
i
z á h y g E
s ü F
l.
0 8 z a
s ü F
l.
4 2 2
. a d r u T
n á j p a l a
. r -8
. K
s é
y n á m t
z s a
1 1—0 1
.
. t r
a r á
a v
r
t r e b l A
t v y n ö K
e n
i M
l
. e g é s k ö n l e
á v
a
a
.
l.
s é
a t a z y l á b a z s
p
é N
Egyesülete
- a p I
Magyar
Önképző
(Tordai)
n e ő l e l e f g e m
i y l é d r E
h
t
t
l.
i
3 0 1
. s o ” g é
: a j d a i k
n e
István. a
r
r
a y g a m
v y n ö K
l e R
e h T
l.
6 1
v y n ö K
2 6
a v r e n i M (
. r -8
l.
. K
.
. t r
a v r
r á v s z o l o K -
é d r E
. r á t
e n
j u l C
i M l.
. a j á i g
János.
. a t a z o g a t t
r á P
2 9 1 u
l
r
+
a
i
y g
a M
a
v e l
C
.
2
Tulogdy r e n u l C z s o a y g Tulogdy
e y g e m k é z s m o r A
. l ó r k o s á t z s a l
a
r u
t
Tudnivalók n e v a n o B
. r -8
. K
.
e v y n ö k a m i
t n e z S
r á v s z o l o K
z é r e T
t n e z S
1 6 s
i K
i ő i z i L
. P
Leonárd,
Trefán
ó r í Vajda
XVIII.
l.
i s á t a g z a g i z ö k . y n k
. r -8
l.
Béla.
. f v é
. e c r e t z s e B
” z á h l.
t n e l e j g eM (
y N
y l
. t f S - á h
. n e b
- á v
vallási A
s i K (
A
— j
7—2
z a .
e h G
l ő b
. a i n a v l y s n a r T
s u o i g i
t
- o l o e g
Valló
. r -8
l o p t e zme n A
a M
z A
r o n i M
á
választottakért. r e b l A
. a s á d a i k
t e n o z S .
i n U „
ó b a z S
.2
rök
k a n
. a l a n o f r é z e v Árpád.
é v s u H i a k i
a y g a M „
y g
: a t t o t í d r o f
i
r
. H t
r á v s z o l o K— j u l C t
r á t
á K
rosok
Turdai A
. r -8
Bálint.
-
f o H
r a
t
kisebbségek I.
. n
.
. t t e y l e h
. n a b i a m á z s s u i
n á m l
i K
k a n á r á t
Vári ”
7 6 1
r á v s z o l o K— j u l C : a t z o g l o d t á i v
A
. t r a v k - i M l. 2 5 1 . r -8 . r á v s z o l o K— j g . l e p p é k 6 3 1 . a r á m á z s a y l á t s I. k á l o k s i p é z ö k ű v l e y n n a t r v - a m n a t t a l Á János. bati-Szabó . y n - i a k ó J . ve l 2 . r -4 . e h g r o
. y n s é
r e f
i K r
l o g n a
s e i
v é
)
.
s é l
j d a
. a d r o T . e k é z y g e j
.
- v y n ö k .
A (
i a s á t í s a t u
Vásárhelyi - ű y g z ö k
. J
s d á m I
. r -8
” . l e t é t
János.
y s
. y n k
) . zs a y g a M „
f e s z ó J
. a d r o T y s
- a d r u T
t e l y g e - g á s y n o z i B „
s o g á
. v y n ö k
r
) . zs . K Tö-
- k o y n o z s
s é t z s é y n e t h é m
, e l me z s
- u L - b b e s - l e y n Szom-
- i t e d e r e n i
- y l é d r E ) . f . n
. y n k . r - 8 z A
- y g E
6 4
2 1 1
. y n k
. r - 8
. n
v é
v á .
Ferdinand. . n
. r - 8
t
z s u G
i l e k i Z
r á v s z o l oK - j u l C
Hann a t t o t í d r o f
l ó b
L a j o s . . n
G y ö r g y .
v é
a m i
. j u l C
)
- a v i v A ( ) . z s
. 71
. l z ö k
-
d a K
. p i T
. k e v y n ö k Alap.
. f v é
VI.
. d u t
z A (
p
. y n k
a
s i
i
A
l.
. y n e l
s o v r O l.
. i e t e s e
l a e n o r e p
v i s s e r g o r p
6 1
. r (Kelemen- 8
a i z s s i r a B Nemzeti
. 5 2 9 1 a L
i d r o c n o C
s z o l o K— j u l C
u s u p y t
Erdélyi Magyar Adatbank — 450 — Dr. 7
Zsidó
n ö l ü K (Kelemeni y l é d r E . r - 8
. r á v
k a n á j k a l a
a i h p o r
dr.
t a m o z i
István
.
. m o y n - s a r B y n é g e R
. 01
n ö
l
ü K
. l z ö k
. d u t
u
a v l
r
l.
e n
C
i M
s é 4 2 2
l.
Berta a s á d a i k . r - 8
. 2 5 1
. a r á m á z s
- j a r d l ö f
a p ó
r . 31
k o p a L
k o p a L
. ó s s a r B i
y n o m i
p
ó s s a r B
. t r é á p a
.
i y l é d r E
z A (
. y n k
. r -8
.
r á v s z o l o K— j u l C
. p é k c r a
1
2 3
s e r e S
r á v s z o l o K— j u l C
1
. n
9 7
Zathureczky i ó s
né.)
v é Wynkyn,
+
l.
. 4 7 1
. 2 2 8 1—1 2 8 1
. r - 8 . a j ó l
s é d e p e r mo z i v i z s
dr.
l.
István
. r -8
. e k é z y g e j v y n ö k
. h a
l
i
1 6 1
t ú
báró
Miklós
Wesselényi
Zsakó
l
m
-
ă Z
t
v y n ö K
l.
. a s á d a i k 2 1 1
z A
. r - 8
i y l é d r e
. y n k
. ó s s a r B
. ő l ö l ű y g r e b m e
ó t
. t r
s ó d u T
ó t
. K
í
a v
a r
. y n k
z A (
t e b é s z
i y l é d r E
.
e n
r á
i M
z A
. g é s k ö p s ü p
Adolf.
. 2 r
i y l é d r E
. t r s ó d u T
. ó s s a r B
z A
) . zs
né).
í
r á m t n e z s ő s c i D
- r E
Zilahi A
r o B (
. r -8
á
. n o t
t v y n ö k
s o r a p I
n o p a l k é t l.
u
i Z— u a
k a n á r á
Olvasó ) . 6 2 9 1
i ó s s a r B
. y n é g e R
a z Xántus
t k e t e D (
. r - 4
W.
, . ve l
. e t .
t é k
a i d r o c
a i d r o c - n o C
7
. s á d a i II. k
r á v s z o l o K i p é z ö k
János. t a z o r o S - v i l.
z A
a L . y n k
s o v r O l.
A
S
Zathureczky . r -8
k á l o k s
u E .
i ó s s a r B
. f vVI.é .
. y n e l
. é n r e t s e bO Berta
. t r — j
) . z s
Zsakó . y n k
) . z s . 5 2 9 1 i
s e k e d r é
- e s e
- n o C
- p a n i n a t n o p s
III.) . y n k - a S
Egylet
k o p a L
Vorbuchner
t v y n ö K
s u i r á t
. g á s a s r á T i m l
i nU (
a d o r
I
k n u t a h l o s á g o f
i k
t
Erdélyi Magyar Adatbank — 451 — n e d n
i m
. i k e n - r ö t
a
- é t r ö t - é v ,
.
a t
t l u d r o f t ő
k á j
á k n u m t
e z
s
é v ű m
l a v á y g r á t
r o k
A
y
a
l e t t e l h i
n
l
a
h
e m a
. a i n r i H
i
a M
ó
t
t
,
t
a
. y n k
—j u l C
. t r
i
a
. s á t o k l a
a
j n u
y g o h
n
ó j
i i
t z a
z s é v ű m
i
, i t e t z e r é l
a m
t
k
n
a
s
n
n á k n u m
t
i
s
g
a
z E
: z e hme l e n é t
k e z E n e l
s á r í
e m
i t e n . z e g t e y g e
z a z a
z E t a g
z e h é t e r e m z a
t e k e z e
a j t a t l a l ó z s
a k k a M
m e
z a i
n
s
l é z s
y g o h
, m e n
s é d ő z ő y g g e m
t
y g a v á B
a k k a M
t
s é
a r i a t
k n u n l a t u
. k a n r o t k a r t k a s c
r é z E
s c é B
.
m e
g
a
d
j
a m
a
n á t u
n a v
i m é k ,
e mm e z
z a
, t n o b
s o n o h t
t
i v é
v g
n a b
k a y g r á t
l o z á m s
u n a
a
a
ó r
e m
l
i M
l a g g o j
i t e n é t r ö t e r r e z s y g e
, k a n ó s a v l o l l e k
t z a
z A
h g o
s
z a
i g é m
. t á s á t i v i t
a B
i
a k k a M
. d l p
k e z e
g
e
t O
y g é n , s á d u t
n e d n
k ü z z é n
í y n é g e r é d r E
i r k
d n o m s i
ő l é z s e b l e
d n E
é m
. n e l t e t e h : t s á r á j ő d i
n
l a k k o t a l a y n r á XVI.
l
y n á m l
n
y g a n
y l
t
a
, y n é t
á k n u m r
a
m
t n i m
é m
N
e d
, s i
. t ó r í y n é g
, t s u g o l o i c o z s
.
, t s ó d u t t i h
r o z s k o s
r
, k e v i t k e j Megszólalnak
t ó r í y n é g e r
, mo l
l a v e b
h é C
I—II. :
z s é g e
k ü y g e v e k e r e b m e
n i
g
l g e z C
y r o h i
a
e
i
, g a r a f
i z é n r
, t e t e r e z s y g r á t
, e n n e b h
n a y l o
, m o n y g o h
n a b
e
k e t e n é t r ö t
, m o d n o m
l a r om
l a
kövek. a
l e v o N y g o h
I.
. k
. r é k e z s g ö d r Ö
a a r o s
. k e n é g é s r e t s e m
. e t e t e r e z s
é m
m e
r o d n á S
y d é
István,
n a b n o z a
e g n e l
s o y n á i h
l é f s á m
a k k a M d a z á z s
, t é t e l p é k i r em s i a
i ó r í
i m a a
f
k a n s u k i
y g o h
m e
. i a s á r í s
y g o h
t á t s i
a b á i r ó g e l
r á v s z o l o K i á l
a k k a M
. r o s
, 6 5 1
u m z e
. a r s á r í y n é g e r
m e
a d a k n a L
: g
a
,
n e b - r é k e z s g ö d r Ö
z a
a k k a M
o H m e
a k k a M
u m
a
t e l ü r e t a k k a M
k o g á s n o d j a l u t
n a
a k k a M
a k k a M á z z o h
, i t e t l e p e r e z s
a
a v l o z a g i
r o t á k i d é r p
a k s c o B l ó j
t é s é l ü d z e r g e m
i
n o y g a n
z a a
t z e
á m o y g
b b ó l á v í k g e l
t n á r a y g e
i
g
i
t
i
t r é b a b
t á h e t
l a g g á s ó l a v
l e v v d e k
.
á m
l á l a t
a
i
. 6—5
8 8 2—5 6 1
i y l é d r E
a
i s á l l a v
n o d a z á z s v é
l k
t a m i
s u k i
k a r á v
i g é r
e y n é m d e g é s z s é k a
k o y n
l é m e r m e l e y g i
t
l.
á
) . 5 2 9 1 Élet . 1 (
l e v o n
k p a L
g
i m a
XVI.
i
r e m s i
s
i t e n é t r ö t
. g é s t l ü z s e f
ó t
i ó r í y n é g e r
a k k a M
r
e m ma t
y
k e n z e l e j k a n
k a n
l ó b i á l
ó d a
. y n é g e r
a
i y n n a
. k u j t á l
d r o z s é
i
m e
n í z s
z E
t á l ó j s é
i a r é f z s om t a s é
s s é
l e f
, ő d n e e l
é z ö k
g
n e d i v ö r
s é
ő n e m t
i y n b b ö t g e l
fejedelme.
n
a
k a n n a
a
k ü z z e r é s ó J
a
t é k
, a j d u t
s á m o y n
k o p á l
l é m
t e d e k l eme i
r é k e z s g ö d r Ö
l e y n n é g e r
m e z z e j e f
n
e r
m e
k ő d i
z e
t em r e t á r
t e k n ü s é v e t
ó t
é g g é s n e l e j
t
t
n e l h t e B
t é k
y g o h
t e l k é s r é mő h ,
, t i ő t z s e v t ú
, t é j ő g e v e l
k i z s t á l g e m . g é s t
l o k o g e m
t ő s
t a h z o h
t o g l o d
l á r b a b
y g í
i t e z e k e l e f
, z s e t d a z á z s
n e l e t g é s k ü z S
a r i a s á l ó z s i k
o b á G
t e k e z s é r p é g k e n n e
a g z o m
e b m e
i m
i m
l e z z e
s i
í y n é g e r i k
n a y l o
k e n e s c n i n
m e
, k o s á t í s o n á l a t l á i y n n a
j e s
m e
l e v v d e k
t e g é s g e l e m
y g o h
s
r .
a
Abafi-jában, a k i l em
- z ő l
ő z e y n é t
a i
n e s e j l e t r
s o t z i b
n e d n
t
, t l áv
n
t
a
t s é t e p e l g e m
ó r
a m
i l e b r é v i z a g i
ő l ü z s é k e m a a r
r á v s z o l o K
t e t
k o S
s é s c n e r e z s
t z s e d e r p
i m
, a j b a r a y l á g
,
l l e k
. t á s á g o f l e f k k
ő d ö k l ö l ű y g n á l a t
z e d n i m
l E
t é k
r e m
l á n i m r e t e d
a j
z a
s c á h o m
l a v i a y n o z s i v
- á t z s i t k e
l e z z é k
. n á r o s
á
t á s n á t n e z e r p e r
e v é v y n ö k
g
- e r l
me t
s
n e d n m e
k i z o k l a l g o f
s g i g é v
- s i
a a
e k l e l
j g e m t
g é
l á n i
o b o r
l a g g á s ó r p a
a
- o m í
i k a l a v t r o k - e b
- z e y g e
i y n
- a z o k t a l
i ó r í b
k a s c
i t e n é t r ö t t
i
z s é v s
s é , t í pé
z A
r é k e z s g ö d r Ö : i z s e t .
n e b i k a
t o z o h
t
l
, t t e z e t e l r é s i k - k e j b o , m a
, t ő l é z s e b l e i á l l e v o n
k e y
- b u z s . 4 2 9 1
) - r E (
d
n
ő v ö j
g
í m p é z S
. 5 2 9 1
á
a
e m
n é t n i z s Ő
s e v
. r - 8
o
S
i
i y l é d
r á v s z o l o K
a
k
k
a
M
KRITIKAI
SZEMLE.
a h é n - e r
a
e v í z s
e d
n a y g u
-
á M
e D
a
t t o
j
l
t e h e m
i n a z s t á j ő
S
, k i t í r e z s y n é k n a b á k a y n
l o h t a K
. s i
e r é k l e l k n u
,
a j l u n a t
s o t a z o h r á k
s u k i - á r k a s c
Erdélyi Magyar Adatbank — 452 — i
,
e r k e z e
k e m r
o d n o G
. i a j t n o p
ő
r o k k a
t
r e m
,
. t z s u t l u k - e y l k e r e e r t i h
l á n á j á h o t á r
e y g . s i
t
z a
a
t
k e y
u m l
n e b k e t e l z s é r
ó t a g r o f
t e l p é k
a
t a k o g á s z a g i z a
s u t á m r o f e r s om
l e y g n e l
l e t e m a a
k i
t
a
l ő t t e l ü r ő a
i k a
,
a t s i d a z s
l ó b á n n A
k é n d ó l o k é y n r á e b a
t
i z s i h l
l
n e b é l b e k t
á B
a
ő n
i H
a
n
y r o h
y g e
t
a
i
t
n
i
n a v
z a
t
i h
.
, me r é - a i r
, k a n s r o s y g e
m e
i
n
a
m e
n
y g o h
z r é g e m
h
t
n a v
t
l
t
t é k
l
a r k o z a
y g o h
ű m e z
t
á H
j
á g o b s
a
i h
á r
b m o a
b
n e b
e b é k l e l s é t
á B
, z s é v
n e d n
i m é m
i a y n a l
l Á
s e v é
e
t é r
a
í
t s l ő b
e b m e
l
á v g e m k a n
? é l e f
a r a g u s p a n
n o r
. a r s á r í i
a k k a M
n e b k e y n n e b b e s e y l
y r o h
t
l o d n o g e d
l
n a v
g é s r e b a
i a k
e d j ű y g
r
z s a
t
t t o z s a e z s s ö
, l ü t z s e r e k Ő
s
, g i s á l mo e z s s ö
n A t
l e
é m
a j d r á b
n e b b ü r e z s l
t
t á k i g o l
, n á j t n i r i b a l a k k a M
s
í m
z a
t é t e l e z p é k
n
i k
, t á s
s É
l
y g e - y g e
. t t a l a
n
t ö z ő k t e v i k
n a l e b i
a
s c n o r g
á B
a s
l l e k
s
e s s e t t r é
y g o h a
k e g é s y t n e z s
e D m e
t
k i z s g é l e g e m
a v
r é k e z s g ö d r Ö t
i t s e f á z z o h ó t í n a l a t k a l a
i t e t l é l me z s
i
a b k o r á
t é s c n e r e z s z á h g o f ő t
l
s o n á j
é v ű m s i
l a z z a
n a b á s á
i k l e l r a k a
g i g é v
g é s p é z s
l
,
y r o h a
á k n u m a
t é s é d ő l j e f z s é v ű m
y g a n
, ó z s
e t n i z S
, t l ov
e t n i z s
. t é s ő h
a
s é t í p é l e f
n e l
ó g n a p p a
r z
a
n A
á
t
t r a k a
t i e n í z s
z s a v a t
i m a
t i k a n
, t u e i l i m
t
, s r o s
i
á
. n e b i e n
s
t
n o k t i t
. z é k
r o k
e m
t z a
i m a
k a n ó i c á r
t e mo e g E
t e d n e r
n e b d n e r
s i
, l ő r y n é l
s
l g e m
t e h z e g é v
g e t e y n r ö z s
k i z s t á l g e m
n n e m
n é j e d i
a b k o r á z s ő a — s a
z é k
, k n ü n r e m s
n e p é
k e z E
k l k
! n a b á c á n r o t
i m
y n á k r o z s
. t i e n ű b y r o h
n á z a
t á l
k A
n a ó d n a
n a b á
l a s s á d u t
k e y n é m z ő l
o d n o g
. t n é t r ö t i d l ö f r
l ó b l é c
k i z s k e y g i
i y g a v
i k a
n e l e t v é n
, t é s é r e v r é
á
e t
a
. a b á j ó i c á t e g e v i n a t í g á l i v
i
a t g a c a k z á z s
. l l uh n é j e d i
t z s i m z e t z e
ü r ö k
l ó t z s a v a t t t ö t n ö
s e m
n a v
, l a t t a d u t
z s é v ű m
k e n n e
k e n n e a
ó r p a i K a
s u k i
, g i z s ő
. e b k ű t e b e
t
y g o h i
s o y n o z i B a
z a
k é k
l é z s
a
h A
n á z a g i
i z e y l e h l e
k e y n é m l
i y n
o
a k n u m r
e b
e v l e v y n ö k l e
y g e
,
s
, á n l o d n o g
g
,
i s c g e m
y g e - y g e z r e v r e p
á B
y g o h
k ö r ö k é k p e l
e mm e z
y
l ó r á s u r e m u n
r á j d n i m
t s á n a l c u l
, t i a k é t á j y r o h
, n e l e t n e t s i
á m
n e l e t r e z s
f z s
j m o z s l
y g o h
, z ű
ó t í k a l a
ő
e m a
l e z z é k
, ó z s
s
m u d i
t n i m
n a b á n n A
. ó i c á r i p s n i
r
s a
z e
z a
t í g e s
a
, a j d u t
l a n n o z a
t omu l l a v r e t n i a ,
- é g é s s e i ő n é H
k e n x n i
a t v í z s
z a
t e g r ö g
- a v a
a j k a l a
u g n a r ő s l e
, n a b k o l i a t e d
y g a v
l ó t s á z o d a l
e y l
n e b t
. k e n d e z e h e n a
i y n n e
z a
m e l e r e z s
z s é g e
. n a b á m i é M
l a v k
i M
t e b é s z r E
t e k ő z e y n é t
s é
i
k ú i f
l ü r e k s
s é
k e n y
á n
á B
i a i
s u t á m r o f
k a n á n o b a b
e d
e t d z e k
a k k a M i k l e l
g á s z a g i
ó t r a t t e l ü p é
i z r e v r e p
e D g
é v
ő T
t á j a s
k i t í z s é g e i k , l l ah
z a t
. t á j t ú f
s
i z s é v űm
ő z e g r
t n o r g e m
a j y n a
é m
s o t n o p k e l e t é t l e f
r e b m e y r o h
á v á r u g i
z a
.
i
s é d ő z ő y g g e m
l
, a j y t á b z a
i m a
, n a b i á i g r o a r á s á
e n t e h e l
g
l e
: e l e t é t ó r á z ,
n A
t e t r é g eM
e b é z e k
i n e t m e r e t l e
a k k a M
t á r o s
i m y g e
t e h e l
t a k o s á t
z e h k e z e d n k ü
á B
t
k e d é l e s c
. k i z s k e r ö t —
a r á g á s a s r á t
í má z s i k
á B
y g o h
k a s c
i
i z s e v
n e b b e
n
é s
l u r á j l u n a t
n A á B
n a v
ő g r e d n e z s
l a s s á t
n e b é s é z e d n e r
n A
a m
,
a
a
n e b s é z e d n e r m e
a j d r o h
t e h e l t n e z s
z e d e f
: l ü z g ö r a a j
y r o h
i t e l ém l e
n t
. a v l a t u
. k i z o g l o d
a t
á z z a
n a v
a
, a v r u d
t t o y r o h
z y n á
á B
a k k a M
a m e
y g o h
i t í r e z s y n é k
a i g ó l o h i z s p
a
i d e l e f
i n l á v
l e f
r o k a
o b á G
t e l é d n e s c - j u b e l
e m r é m e z s
Istvánné
t
t
i m
, n a b s á l j a z g é j
a T
y g e
t a t r á n e y l i
a m
r
: k ó t a t k o
t
l e f
—
g
, a j á n o b a b
s é
y g e
. t a h t j ú y n
z a
z a
k i
l e v i e y l é d e v n e z s
y r o h
a k i
, t t e t ehe l
k e n n e
n e d n y g o h
t e z s é v űm e n i
a
y r o h
a g á s n a l
a
k a n y n á k r o z s o b
e m a
m e l e r e z s
, e j n é n y g a n , d n o l o b
a m
z a
d e s c E n A
i
. a j á f ó r t z s a t a k i
i m a
i n é y g e
l e t e z s ém r e t
á g a m
a h é l
g
n
s i
l a v ó i c i z o p z s i d
s e n e l
s
y
k i d ő r ű z s e b
a
ű m
-
A
n e
k o d ó r p a a
, s ő r e
. a b á r á v a
t a t a h d a g a t
. t t e l
i a i g ó l o h i z s p
- ű r e z s y n é k
g e m
-
.
í s ő n i m
n e d e s c E t e t e l é
t e z s é v űm
, a r k o k a z s ő r e e v t j e r l e
, i a p o l z s o
? g i á s á t - r é v t s e t ó n a b b o r eb-
k o l k o p - ö t z s ö - o b
t l á n i f f a r
t é t e z s é v ű m ó p o z s r é v
t a l r o k a y g
i
, n a b i a s á z o t a l um - t ú k s i
ő t e z e v
3 1 l u n a l z A
l ő r t e l p é k
a
i t e z s ém r e t - e z s ű m
k a M
-
- á t í n a t
. a s s a t t u j y g o h , ó l á v í k a
,
r é h ó h i k a
i p a n z ö k t a y g r á t
- ó i c á z i n a g r o z e d i k l e l e g e r e s a
a t t a g z i
- y n é g e r
. y n ém t í s e j l e t - é m e s e - e h z a
- g i g é v t
á B
ő f
i r é s i k
s u k i g o l
, n e b k e t e l z s é r
a
a
: t o g l o d
i
y l á t z s o
y g ü n ű b
a j t í r á h a k k a M
i
g é m
e
a
t
l
y g o h , a b i h
k a s c
i
t
z a
l
.
a g r
j
s e t e z g é v t r e k
—
s
t
,
z a
l
a
e m a
,
l a v á g a m á m
n e s e j l e t
y g o h
r
n o j
t o z o h t n i m
s
s
t
t s é l e r e z s l e f őt,
l e f
á k n u m
á
s
-
a
z e m e
n
a
i
i v
i t r é s
a k k a M k e s é z
i
a k k a M
n e b b E
t á h
: g á s t l u s
k i z s k e f á r
é s á m
Úgy
e t é v z s é r
. t á t i d r e p
k a n
a
, n ö j j ö j a ,
a
r
, k i dó l
á m
r
ő z r e z s
,
t
l
a
o b á G a l ó r
, me l e r t a t a h r é h e f n a l a t
n e b t
r e k
a
, k i d
t a k o t a l
, n o k ó s ó y l o f l u n a l
a
t am
m e á
n
k n u m i a k
a
k i d van , t ok ú i f
a
y g o h
l ö g e m
z e
. n e b r é v z a g i
r
a d a m
e r é v
s u m z
n
a
s
i d a z s
n A e z s s ö
e v ö k
i mm e s
n e d
t n é t r ö t y
g
g i c r e p a
k a
l ő l e
a N
y g e
t g o c a V „
z e
, a b á i H
Isten
s
l o d n o g a
s
t l ü r ő
b
e r ő d i y g e á B
i
z A
, s á n o v
k a n k a
n o j g o r o s c
a
y g e - y g e
é y n é m z e k t .
t z a
i a g o f n
,
á M
z a
t t o l mo e z s s ö
e m a n a l
a k o p a n
” . . . t é t s e t l e g g e r
t d a p á s
a
,
t e t e h z e v e n g e m
, k o t a l o d n o g
t
s
r
t á h
l ő b é v ö e j l ö
, s u k i r e t z s i h „
l A i m
:
n e y l i
?
i
n a y l o
ó l á r e n e g e d
e D n
n a b á g á l l e mm e z s
z s é v ű m
z a
é m
t t e t e l ü z s á j j ú
y
l a s s á t a h z o h
s
n
n e l
a m
n a t d a r á f
. t e h e l
i l ö
y g a n
l á v g e m
a
e m
t i l A
t e z é t n i y g ó y g i
r o k
a t t o t z s a k a l e f
a
a r l á l a h e h y n e
. l ó b k o l i a t e d
a z j a r k e l é l
e M
”
, l e t t e z k e l é l
, a t r á v
g i l a
e k l e l „
é
t
y g e - y g e
e v t e v a r
t r ő t
a
á g a m
, l ü p ö r . e r é v
A
á m
r e g n e h y n n
i K
e t n i z s
y g o h
m e
s o g a r a h
é m r
a j g o f
, k i d ó z o k o f a d o
t e k n ü t e z r é g á s z a g i
r a m a z s t e h e l m e
i
i m a
, y n ö z ö k
s e g é s y l
a t z s i t
y n á k r o z s o b
n a v
r
t t e s e s C „
t á g a m
s
g
s é „
d n o l o b
. a r á m á z s
l á n d ó z i p e r á t a t
t
, g á v
k i z s t e T
. s e h é
: t é s é z e k t n e l e j
p é k a i
a
a t d u t
t t e t e h e l
e t e l é t í l
m e
k e n é g é s ő t e h
e r r e z s y g e . á r
. a r á m á z s
l á P a
o g n a c
s i
y g o h k a ,
l a g g á s z a g i , k a n z o t
c u l
t é j e f
. t ő
t t o g a c a k
l a s s á r i s d a a d O a
e r é t s e t
, a t t a i m . l ö
i k e n
s i
k a y r o h
m u d i
s
e b é z e k
n e l e t r i H „ ,
j
ö m ü y g
e d
a
é n t e r e z S
d a v
t a z s á d a v a k ó r
k o s
l k e m r e y g t e g é s p é z s
d l ö f
i n l e y n e l
t t ő l e
n é y
. t t a l a
ó r á t l e f
a m é
g i s á y g o r e z s s ö
t a d u t n ű b l
, a b á y g á
k á k a z s j é
a
l
a
e k z s ü B ó s
i n s o p a t e l s
i k
á z z á v t n o s c
” . n o k á y t s á b
l ő t k e k é l m e
ó
s i
e d
t t o k o z s
l a v r e t n i
t y n u h e l
t l ü r ő
t o g a c a k
s c
s o p a t
ö
t
i k a
n e z s é g e
i
k e n a
k o m l t é o p
y n á e l
. a r á t a l o d n o g
l ö r ö t e l e L
d i l e z s z á l
. k i z s a
l ő t t E
l o g n a r a b
t e g r e k
l a n n o z a
l o v
n á t z a
mu l s
e v t e t l ő r e
t
e t l e l ö
á g a m
á m
i
g a l ó t a h t á l
n a b s á t o k l a
a
ó g n o z r o b
k a t
” .
t
n a s a z á l
t e t l é l me z s
a r j ú
: e g é s n e l e j z a
e mm e z
z A
s é
a r s é
r
é ,
a
i n l ü k e n e m
f n o K
á n d u t
l ü n e l t e t i h
í y n g e m
,
á k
ó z o k a t l i t i
e k l e l
e t e l É „
i m
n e b é k l n e l h t e B , a s á t í n a t
y n o k é t ó j
r e z s y g E „ y g a n
r e k
a
k é t
, me l e l é f
t n e m i k
s
, k i z o g l o d y g e
r ö t i k
a j g o f l e
. n e b é t e l é l
t á j a s
l e k k e m e z s t
l o k ó s c
e m
g e d i h
m ö
l
t z a
l
i n r é m e l
t t e z é n
l
z a l m o r s
c á m r
y g o h
a j t n o r
, i n a t l i t g em k ó d a y n á r t a pm i z s
a z r o b
s u k i
mo i l i l
l e t g e m n e d n l e f
o b á G
n e l h t e B
n á t z a
ő s n e b
n e b t
z a
y g o h n e y l i
j a r
á N
o s o m e l b e k
a t
k ö r ö t g
i t l ö t
m o y
a
k o s á t n a k k i n e b i e s é r ö t
l a g g á s z a g i n e b k e y n n e m
j ó i
á
t d a k a z s e l t
g o b o l
a s á t á l o b á G
e t e l ü v i k n ö
l u j á
s
á
k u t
t e k ő l
l e f
, ő t e g é
l
, e j d e l e f i k l e l
z a
a
l
é l e f
,
n á
a
k a n ú j f i n a v
d ö k r ö y n ö y g a z z á r i k
, l e
. e s é l k ö d l ö , t á k ó r
á m
. i
y g e - y g e
l ü r ö k k i
t n e z s t ü k s e
k a n s á
a
e i n n ö j
s a m l
, k a n a l m o e z s s ö t e z s é v űm a m l
a l ó r r é
t e y n n e z s
, z a g i s é r
a b y g á n a t
a
i á n r á p
m o
i m r á b
i m a
t s á d u j a v
. t e l ü r ő
a
s i
a v g o y
a t z ú h
a r r a
, ” t á j y t á b s
i
. e l ő t
y g o h z E
r
.
n e y l i
, n á t z a a t t a l a
t e r e y n e k e l
e t l é v
s e t em l e l é f
t t a l a
z a l á z i
b b e n n e f g e l
a l e t
s
l e mm e l e t a
á v g e m
t p a k
.
a M
i g e m ” . . .
n e b t e l ü v í k n ö i r é k
i m
k
a
a
k u j t á l
k i d ő z ö r k ü t .
e v ö k a g á r d i k l e l
y g o h s s é
l l e k
y n ö z ö k
.
t o z o k a t n o b
z s o n o g
s ö n ű b
g á s g o d l o b l
e d é z s e b
k á
l ó t c r a h
n e l t e i k
n e s e i t e t r é s i k , l ü z ö k
ó t z s a z r o b a
n e y l t
n A
s á l u v a j
t é m s é N
i v
e D
ki”
a j á v r á l l u m
a
s o g á r
t á h
d n o m
l ó l a t
- e l
ó t
- t r i i k
i z s o r é h e t t e t e v
e m
- v á t
i v
y g o h
l ő b é m e z s
- a r t l o h
n
h
o k
n á t z a
e v r é a
n e p É
s i s c o k
a y l á r i k
, i n r o p i t e l e b
k a n d a k a z s
a
t
s i z i r k
n
t r o b
t t e l l e k
” . t é j ű k s e
- r o z s o b
z a
s á d o k s u n á t
i
l e v é s ő h
k a s c
. . . - á f l e - r a t e l n e l h t e B a
a j
- e z s
a j k a l a - g u y n g
- o y n á v o s e l
ó z g n a h z s s - l á
n e y g é z s s
i n d e l e f
k
-
a
, a y g á v - ő l
a
- l i y g
a
a t z ú h i k , t á j y t á b r
z a
- g e d i ő l m ö i k n e y l i
a
y g o h
l ó r i a k j a - a z s - z s i v
! z ú z - n i m m e
. i t eme t l e s
. e i n n e t
k o t a l o d n o g
r
í s e t n em r e h e t
ü r ö k
i a k i t é t z s e s o g á s l ú t
a mm o
i y g ü g á s z a g i , z a g I
a
y
l é n é s é t e l ü z s
á n n A
r k e y n é m l
. t e t e z e v l é n a b k o g a d a
n e z z é n
z a
a
e t t e t é v l e
. l ő t g é s s ő l e l e f a
i
s
y g e
. k o y l á b a z s d n e r - r é y g o h
Erdélyi Magyar Adatbank — 453 — k e t g é
a r g á s y n á k
n a b b o d
t o y g a n
a
g e m k a n
i
n e b k e b b e y n n ö k a k k a M
é k k e n é y g e ,
Erdélyi Magyar Adatbank — 454 — r o b á G
y g o h
k a n n a v y r o h t
á B
a
, n e b b e s e y n é f
, s e k e d r É l á P
s é
i
. k e p é k c r a
a k s c o B
. k e t e h z e g é v
r
,
k e n l ü r e k i s ő n ü t
r o b á G
a m a
h
í k
k o t a d a l e f
k e z e
n e l h t e B
l e y l
s é István,
l éme z s
k u j t á l k a n á m u
i
t i e y n é t d é m
j
s é l l ü z e l
i n z é n e b
i s i l i r p á
i z s e t
z a
s
i m r o n b a
g
a
e m
t n i m
z A
y g o h
a
z E
z A
t e l é
k a t
r é
t
z s
n
a
a
h
e M
.
z e
t
i
o m é
a
ó m
,
, s i z i l a n a m e
t
n
.
,
i
t
s
d a
r
a m l
. t n i r e z s
n A
a
á B
i n g e r e p , e b é k l e l
. l e k k é f
r e z s d n e r
b b u g n a h y g e s i
s i z i l a n a y r o h
s i
i
á B
a
l m o b
s e g é s y g e
s e t e z s é m r e T a v á g a m i
d
é m
s i
t z e
t t o t z s a l k
a
n
á
n n A
t l e h r e t
. t t e l e f
r é f
ó t l á v
ó z s
, m e z s
i m
y
l
e m a
n e b b e s e t e l ő l e l e f g e m z a
s
t l e k
a r ó l f l a
g E
.
i p á l
, l a v i a s á l
i n e t
e n t e h e l
l l e k
s i
a
k e y n é v r ö m e l e r
m e l e r e z s
z a
n e d n
t o d l o g e m t e z s ém r e t
y
á B
a
í s ő n i m
n e b b ű r
l ó r g á r i v t
n e p é
t o t z s a y n n o f ő h
n á t u
a s á
? z e h l e t é t ó r á z ő
—
t
a
a
m e z s
e m a
t u m
z e h e
i
h
t z a
, k a n r o d n á S
z e
t
a
á H
” . g á r i v y g e
, t t e z s e v
b
:
á
e s
l ó r á n n A s i
a
g
k n u m
n a ó l á v i k
a m
ő t í n
t n a m o r
n e k e t e l ü r g
i
d n
i m a
. k a n a j d a k a f a
k a s c
t ő g e v e l
l
l ü v í k z o h
t
g
i m a V
k á i d
t t i
a
r e m
é m
l é n
t á j á i r e t z s i h
a
. t t e t e h t e z e v
, t é r
n ö k ö y n ő l
i
I
n e b é s é z i g á s ú j f i
s u k i
t l o k o d j ú b
k a s c
s ö n ö l ü k
t z E
s i
á B
t
a k k a M
, k a n r á v ú b k e l é l s á z o d a
t r e z s d n e r ,
l m u
a
k e n k e k l e l
ó r í
t
i
a k i t e t z s e
l e v i e g é s s e k é a h g i
me l e r e z s - r é v t s e t
a t s i d a z s t
,
i k n e s
t z E
e y l
n
é mn e b y n é g e r y n á r
n a b i a t a r i
,
a
t e l e h e l
a t p a k
t
t
A
e
a j á i h c r a n a
j d a b a z S
,
r o k a y g
i e v é k e m r e y g , u r o g i z s
á m
a r á z s a v a t
y g o h
a
t e h e L
á m
.
ó t a h t í l l á l e v é n ű b
n
t n á b g e m t
n a y l o
y n é g e z s
e s g é m „ l a l ó z s g e m
. m e n g
l á d o s c
, k e g é s n e l e t r e z s k a s c
i k a z s j é
n e l t e l é v
i s é t e l ü z s á s á m o y n
l ü g é s k ö r ö k a y r o h
n
n a b p á l
n e l e t v í z s
t l o v
é s s i k
a k k a M
k n u t
ó h
k e l e z s
n á t y l o f
t
i n l á l l i t z s e d
a
z a
e D
. b b i
a
k
s é
á B
t t e l l em
.
a t t a h t í t z s i t g em
. n a b á g l o d s
a
l A
á p ,
m e s
m e
o H
i
ő t e h z é n l e
. k a s a m l a k l a
s
e k ő n i m a s é
, k a t j ú f
á B
ó
,
a
a r á
t é g é s y n e k é v e t . b b a z a r á z s
á M
e t n i z s
á m a
i n z am l a k l a
y r o h
a t t o t n á r
s i
? k á l u r i p - me l e r e z s
e D a n l o v
i
e g é s p é z s
t z e
t s é z r é
i e y n é v r ö t j k a r a
i h c o z a m
y r o h
, i n l é z s e b
e t r e v r é d
g o f
t
g
y g e
l o k n a l e m
t t o l i y n n e b n ű b
. y n á k r o z s o b
i r e t s em l o k s i t
z e e D
e m a
t
t
t á b i h l
, l l ek n a y l o
, t é j g ő g
s e y n é f
, n e b - ” ű m l e y g e k l é F „
j y g a h n
a M
k k
r
n o m é d
r e m
n A
a n l o v
N
? a r á m á z s j a v á B
a k k a M k
a
a
s
á n n A
t o g á r i v
n e p é
y
e S
d
i y n n a
l
ő s e g é j a
y r o h
, g g ü f
y g o h e n
t a k o g á s n o d j a l u t t á g á s n a l t á l o b a z
d d a h a
m e
r
a
d
s é d ő l j e f ó t n á b a
i
t n
a
e
a V
n o j t
i
t t e l l em
n
t
t
n e p é
i n t á l
k a s c
m o d u
t t o t u j
o
n A
i t í z s é g e i k y g o h
z a
k a s c
k e y
l u g o d l o b e t r e v
á g u s p a n
n
t d e l e f n ö
s u k i
t o t z s a y n n o f ő h ő d ö k r ö y n ö y g
n
a r
z ű t g ö r ö g
t
a
s
l b o r p
a s t l á v
t n i r e z s m e
a b m a z u h
a
i v k á m
a k k a M á B
r é g em
l e
s
a j d a g a r
, g á s ú l a d l o y g e
i d a p n í z s
i m h c S
a r
a
i m
i
m e
á m e
. i k i m
a
i t
i n e t
a k k a M
t a n a l l i p
a s á l ó z s l e
t z a
j
y r o h
t n i r e z s
s a m l a g r
, z n o v a
A
n e d n
, t e t é v z s é r e m
l a k k o y n á g i c
k a n g á r
y r o h
y n é g e z s
r
t l ü z s
i
, a t
s o j á b ű b
n a l t a t r á
d n o m
é m
a t t a t y l o f
á n n A
y g e
j a h ó s l e n
t
m
n o j
e - l u r i v
t
i m
h
k ő z ó l a v
s é d ő z e t z s e r e k ,
e v y n ö k
n a b á n n A
j
d
l
i m
. e r ő d i
z a
a
a n l o v b b á k n i
l á n z s a h
n e y l i s
n e d n
z o h á s á t m e
i s i v o d u l
.
n a b p á l a k k a M
s
s a m l a g r
, e t r e v r é d
r é d n ü t Isten
a
e d
s á t í g á l i v
t
. t e d l ö f é k k ö r ö
u e i
k á s z ó r
s á n a b b o r , ,
, n e k e g é s s e p é k
t á h
t e h e l
, a j d u t n
. t i a s i z á f
k o m u i
ő s l e
é l e f t é k
n a b á z j a r t e l é
l á l a h
, ő t e h i h
t
s i
. t í z s a t l e
g ö r ö g
i n y g a h
m e
H
k a s c
, t é g e t e b
i n z á v y n á p i k
z a
z s é r
l e z ö k g e m
n
t á c n á t
y g o h
e - a n l o v m e l e r e z s
e t t e h i v t á
ő t l ö t e b a t
n a b á z u d e M
e z s é v ű m
, l l ek
l a v i amo i l i l
h e b
t n i m
n á j p a l a a
i
t e y l e m a
. . .
i l r é s i k
k é j d o k s á i c n o b a r a g
i k z s v e j o t z s oD
i a i g ó l o h i z s p
a z j a r t e z s ém r e t
, b b e s e n í z s
l e g g é s s e t e z e k t e v ö k a b á g á z s r o
í
: d a k a z s m e
t e h e l
? e b k e g é s y l s
a á B
a n l o v
- e z s g e m
,
t
y g o h
t a m l a z r o b y g a v
s á d o k l á j u b
i v p á l
- e z s l í t s á m
, t t o l i yn
t
- e b
a t ó z a a k k a M
i
e h g e m
á B
, a j á i t a pm i z s n e y l i
k o s á t a h
k e z E n e g e d i
i d l ö f
. a s á t a h
y g a v
, n e j n é t r ö t e m a z s s o r
z é h e n
e v t í s e n í z s y r o h
i b b ö t .
- e l a
s á r á j ő d i a
- ő t ö k - g e d i
, b b a s o y n á i h z a
i z e r e z s d n e r . k i z o t r a t b b ő t e h t a
a
n é g é v - á v i k y r o h t
k e n k e z e z a
-
- i h
- é k ö t g e l a
a
- u j a f l e
a v z o r o p m i k a n g á r
r
i
a j á k i g o l s a v —
d a v r
t
k a s c
, a j á k y n á r á b y r o h t y g o h - é y g e . t t e l l em - é d i ő l e f ó t s i r K n a y l o - e t
n e b é t e l é
- é g a r t
- k e y l - é v i t s e t
á k r
e
á z n á g a m
ő n ü t
í k
i
a k k a M
Erdélyi Magyar Adatbank — 455 — . s i
l ó r á s á d a ő l e
. k n ü r é t á r - r E -
,
ű M
- l e
t a z á r a y g a m ? á r
e - t l o v
l o m á z s e b
, n a s o g a l ó t u - a r o mm I ’ , e l e v
l
(
.
y g o h
,
n e d n
i m
d
j
j a v
g
i
j
t
g
é m
z e
t
e d
t
r e m
t é k
a
b
á
e n a
a
l e
r
t
r
i
,
é m —
l l e k
i
n z á
r
i h
,
z a
á m
a
r
i m
n
y
g
a
j
i s c l ö k i z s é v
á K
a r á s l ő r á m
y g o h
r
a
í b g e m a
t z e y g e
y n á h
a
e N
n e j
l É
. t a l a f l a d a
t á y n
n e b t e t ö k r
a
t e mm i z s k a n á n
a z s s o t é z s e d
,
á k n u m
i m
z s
y n á m
s
é v ű m
i s o v r o
a r ó
r á p
, n á m i s
i m
n e d
, k e s é t e p e l : l á k r o t
t é j d n e r z a
k e z s
a t z o h e z s s ö
l ó t á g a m
n e d n
k o n a l
m e
a
n
a
v
g
, t e l t ö a k k a M
e m
é ű m
a
k e n
a j t a t
u g n a r ő s l e
a k k a M
k a n k ó r
í y n é g
i y n n a a k k a M
n a y g o h
. 66
A
t z e
. l p
i m
t n i m
h i
a
r
i p é
t a z o k
a
n
n e s e j l e t a m
t
i
s i
t á z s u s c
i
j e s g e m
a M
. t t e t r é
, m e N
n o p a l
y g a v a
. n a v
. 85
z A
á g g ó l o h c i z s p
z E
a r á S
é z ö k
z
, t e l e l t á l
n
t
,
i m a
. ) e t s i l t n i m
á m r e m
y g e
a n l o v
? n a b s u l í t s
h
l ő b z é k d o s , i n l u r o z s
. k a n á i
j
h
. t t a l a t
r e
h
z a
g
ő
c m e n
k k
a y g a m
t
. l é z s e b t
n o p a l
a
r
i t e n é t r ö t
é s s i k
i n z e y l e h
r é i M
t e k e z e
y g a n
u s á b a z s y g a n z s é r
a r k o p a l a n o t e b á
k e i b b ö t
l u n a l a t y n á r a
. k n ü l ü s e t r é
a
a
z é k
r e t s e mő t s
, t t ö z n ö t g ö r
a r á S e s s e t
é s e m i
a z z á
í y n é g e r , s o g á s ó j
y n o z s s a
i s á r á j r o k
H
. t l á n z s a h
n e d n
k e n s e g e l s ö l ö f l ő r s é t z s e k r e z s
t a
i t e n é t r ö t
e j é l e f
, me l e d e j e f
z é h e n y n
í y g a n g e m A
t
ó z S
l ó r á j d óm
r
t ő S
a t t o t n o r l e
r a t
n a v
t y n é g e r
b b ö t a d o n
t e k e t e r ém
t s á l r a z a p a i g r e n e
ő n A
t s a v
t e z e j e f . a r á s á v o r t
s c n i N
a
i m
, k i z o t r a t
k a n á n
a h
s
t o g a y n a n
t ú
k e y n é g e r a c r á t
t e l e v ű m e m l e
e y l e h
. s i
k a
e b s é r ö t j e f e d
k n ü t e h z e l e t é t
a v á n n A
z a
á v ó r e d
a j k a l a
l
l ó b t n o pm e z s ,
k á t k a
a y g a m t z a
e l e v
m o t
, ó z s
e r ü t z a m e
m o n a
? l ó b t n o p m e z s
t ó i c k e l e r p . k a t l u r á z e l
m e z s a
a t j a f n e y l i z a
n
t t e t e h e l
l
, ,
a
s a y n n e m
n á t u
j
t ő s
n a s o g á s l ú t
r e b m e
k e z e d n n a v
. m e
e y n é g e R
.
n a b á t z s i t
s
z A
l
a z z á r a y g a m
, k a n á r u , z s e l
, t l o t á l r o k
n e l l e
e n n e b
t t e t í p é e b
t t e l e f
a V
n
a
k o m u i
n á t z a
, m e
a k k a M n a v
t t o
t á s á d o k r u v a r b
ó l á v í k
n e y l i , l e f
y n o z s s a
z a
, z ö n ö t g ö r
e m
y g o h
y g o h
. l p
y g o h
ő t í s e j l e t j y n a
y g o h
á S
n n A
e s t í s e t t e y l e h
ű r e z s y g e b b ö t
, k o s á l o g n a t a s c
t o g o f á z z o h e r k e z s é r
n e b é k l e l
k i k a , i á n é i h
n
a :
f g e m
t e t e n é t r ö t
n e b é n e l e t r i h
. t é t e n é t r ö t
i n é n n
, a h g i l a
n e g i
l ő r é g é s s e p é k
á H
, a j l u r á
z e h h e
i a k k aM
s o g o j
v i z s s a p
s e l é z s
i
. n e k e t e l ü r e t l l á
n
m e
ő z r e z s
k e n e s c n i n
t
r é g em
l ó r k u j mm a r g o r p i
m e
, e y l e h i m
r é k e z s g ö d r Ö
e j ő l e y g i
. l ü r e k a
t l ü r e k i s b b e j l e f g e l t t i
- a l a v n
k e l é l t
y n o z s s a
t s á g o f i k
g
t á h
, me t n i r e z s
m e
e mm e
z s é g e
r é i m y g a v
y n é g e r
y n é r e z s
y n o z s
z a
e d e m m
, k o g á s n a l a t y n á r a
z E
a
e n n e b
e n n e b
s é s c n e r e z s
, s i z i l a n a
a k k a M
l e l
:
z a
y g ú
a
a
t á b i h
é v ő l p e r e z s
e b r
ű
e n
n
z s é v ű m
, e s e m
e t e l ü y g e v
e t
a m
t l ü
, l a v á t a d a l e f
l o h a
n e d n
z s é g e
i k l e l
a k k a M e r r e
. t r a t
r a k a
n á l a t
, t o g l o d
ó r á j l ő l e
t
l
XVI.
e t t e t í s e p é n
n t z a
s e m e n ,
l e k k e z r e v a r a
l ü n e l e t g é s k ü z S z a
b b á k n i , k i l á v
, p a s c
a b i h
m e ,
, s é zme l e k e l é l
i m a a
n
n a b á t y l o f y g e i
ó t n a z s s o b a
, e t t e t í n ö l ü k
a
j
l á n s á l u d n i e l
a l á n
l l á
t s n o k
a n l o v
s é
e b
m e
d n o m
i
z A
t t e t í p é á r
k n u s á m o y n e b s a v g e m
a
. l ü k l é n
t z a
a m e m
m e
a t r í
l e
. z o h s á z o g l o d i k l á g em
d
a m
z a
s
, k e n r é l l i p
, k e n t e l é
i
a m
e D
a k k a M a
é m
a k k a M
z s é g e
m o d u
i n l á n i s c
. t o d a z á z s
n a b b o j
k u
k a n k a l
. y g e v z ö
,
i g a t
t e l ü p é
n a b b a
ő f A
i s
a n l o v
; n e b é v y n ö k
, k o s á d n om t n e l
e D
g
i
, ő z r e z s d n A
z A a
:
. k a n á j á t o l a p s
s ó J
i s u l a f
t
s á m - k i y g e
, mo l á l a t
k e n i k a
s ő h
y n é g e r
k ó n l á l a t
, i t ne l e j
y g o h
p a n ó d n o m e
i g é s r ő d n e r z a
e m
n
u
s e g e l s e l e f
n o j
a j l o z a g i
e y g e t r
s i
. d é z s e b
: t s é t e z e v e b
z a
l a g g á s t d a r á f a
t e k em r e t
a t l á n i s c
a h
a k i
t n i m
a
t t o - t t i
y g o h
s c l ö b
, me l e n é t r ö t
r ,
g
í mé r l e
m e
í p a l
s á l á h l e v ő d i
h
a
n
i m
a j ó i c k u r a
é
A
i z a g i
l e
s
t a z á h i m
k i
y g o h
l ő r i i l k i t s d z e k
á m
e n
y
ő t s i
t o t
g e m k
t e z e k r e z s m e
n e d n
u m n
z a
, i n t a g l l a h l e
l ő b - r é k e z s g ö d r Ö
é d ő z ő y g g e m
z a
á m
e t n i z S
é m
o k
y g e - y g e l em
k a s c t á h
d o s
t é s é z é n l e
- l o v
t e l k é s r ém
i
s ó d u t
a t k a t e z s é g e
- n i m g e m
- o b
a t
, t a y g r á t j
s i
, z o h l a t z s a n
l o h s á m
-
g é s k ü z s t á g a m e m
e d i G
b b á k n i XVIII.
g é s s e k e d r é
- m e z s é r H
s u k i z s s a l k s
t e z s é g e r
l á n j a s
a j ó z ó d r o h
g
. k n u t á l r
- l o
a k k a M
i
i
, g
s i
t t o t r á
n a b d a z á z s - á v o r
a
, m e
a t d u t n e b b e
e g é s t e h e t k u j
e n t e h e l - é n
s ő r e
- r á z s k é l
á m
-
e b r é t k a
l e t
- o d u t - g é s i g é r k o g á s a k t s é y g a v y g e
-
a
- é r
n ö
- é j á t
m e .
- ő k
m e
- e r - s ó r u t k a s c t é m s i
m e
.
r o z s k o s
. i nn e t
g e r ö
t e h e l
z A
. k i l t ob
i
a y n á g o p
l e v v é d e r z e d r
a h e k k E
- a z á z s - e K
.
- z s í d
XVI.
c n e r e F y g e
a
a
ú r o b á h
- z s ö
r
g
g e z c
e m
m o d u
z a
r
o b á G
a
a
n a b r
n
e H
m e
. l á n k a i f , s i
n
—
z s ó z s i v
s
z a
t
t
„
y g e
n
r
r
t
e g
i n a
a i
. z s y g í
l a
s
a i
k e t l é g é m
n
i m
t
r
y g e
t.
e D
i
r
o k
l
b b ő l e t i e s ő h
y
. t od n
.
z a
l l
X X
a
u m ü k s
b b e s s
, k e t d e r r
a y g a m
a k u k a y n n a b r o s
z a „ y g é n
á m
b b é d o
s i
y g e
l e k l
g e m
i
a v
l e m
t t e l
á r
t é y l
n a s á l á h
a s á d ó l o g r o m
j t
a m
n a b
s
a
n á j
t e d e k l e m e , t e t e r e v a
a t
r a k a
n e p é
p é z s
g
, i a k
i
d n
i m
i z é t
n a v
d n
y g a v
i m
l é z s e b
s ö t
t e t r é s í k
k e t n e k k ö z s y n á h e n
ű y n r ö z s
n a k l
a h
eme l
a
l e z s
k e t g e h
a
e j e f
t
t e g e b
e y g A
d a
t é k
A
” . t t o l l á z s s i
u j r a v
t l e J „ a
i
z e j e f n u
r á p
t é j e f
t t o s
t z s i m
n ű b
v
é m
fölyhői
a v
ü b m ö
z a
a g g á s a m í t i k
a z z á t
a
r
l é f
l
, n o k o p
r a k a
o s o m
d
a
l a s s um z i a h c r a
n e z e s é
, t e t e l é
; a j g n a h
t o t a l u g n a h
, s e n í z S ” . a j t l e t e b
t t o l l á
s u k i
i
a
. n a l t a t a h
i m a
l
n a b i
l á l a t g e m
e r t e l r é s i k n
l ü l e f
.
a
ó p a k g e m
, t s á t í b á s c
r á k a
a
a r i s á i r ó
a d n o m
a v g o h
a
t o g r o y g i v á r
l A
e b j
. y t n i p
k o s
y g ú l A.
l
i m
e m ”
i m
. ó i c á z r e v n o k
szegin,n o p a l
k i n e l e j g e m
z A
t a r á p
a j
g o y
k u t
n á z a g i m e
z a
a k k a M
n e r é t .
t
. t l ek
a v l ú y n t
t á s á l j a z e l
e t e k e f t
r e y g
k e m r
t n e b b e l l e f
. k a n i
. t e k e t n é t r ö t
k u
k a s c
,
r é i M a
e b m e
k i d e r e v e k e z s
, l é z s e b i
d a z á z s
g e r e p
g
d n o m
i M
l á v
a g g n a h
n e ő p e
t i s o r á v ő f
t a
a n l o v n
t ü n e d n i m
k o d a z á z s
, n e b k e d é z s e b r á p i.
t e v ö k
p m e
g a d z a g
l o s o m - a z u d e M k e r é v t s e t
n a b r d
z a
a y t
á m y g e
a
l A
n A
y g e - y g e
y g ú
s
l e f f e h c S s ö v t ö E
k e n
a d n o m t
s i
e y n
, n e b s é d e k s e i s ő a
, l é t t ö j
.
k n u v a z s
z e d n
k a n a l z s o t é z s
l
l á l a t l e s
z s é g e
, s ö n ö l ü k n o k o n a l
í r e z s y n é k k n u
i g é r a
m e
t
t e z e v e n y g ú
e t
t e z s ém r e t l
v l e y n
a y l
t t e l e f l ü k é k l e : a m á
t o g a c a k
s
me l e r e z s r é v t s e t s á b
i
n
. i n t a g l l a h
l m ö
s
a
t t e l l e k
, ó l a v t
t r ö t
n é v l e d
. e v l e y n
i a t a l o d n o g e h y g E
a
s
i m l a t e d o m
i n e t
. a n l o v
i g é r
t
t á s á g n o r o b
a
a
i m r á b i
i m o
l l á
l
s
s o m
m e
XIX. t z e
” ! n o r á t a h t á l
n a b a k k a M
a y g a m
l ó z s
é M
t
k ü z z e r é
h c s t u e d h c o h t n é v l e y n
.
r
t r é z a g
” . m e t z é n
a p
t l o v
a v a z g e m
.
a
XVI.
a k e t
A „ i t
u T
k i
y n é v r ö
, a r k á v r á
é m
a y t
t n ü t l e a
t e t e l z s é r d
a
n e s e k é k
t t e l l em
g
l ó b á k é y n r á a
t á s á k u b A (
ó z s
búdokol,
t n é k n ő d i
y g e - y g e t l á n i s c
, a m r o f n a y l o
a h c r a
e h d e k n r e r r e
a k k a M
s
r
z E
l a s s u l í t s
l
n e y l
, t e p é k
l á v . . .
r e y g l e v ő r e
” . k ü t t e l e f
. n é l é z s
ó g o b o l
. k i z s l a
s
s e j l e t
k e g e l l e f
a
t o g n a h
t n i m
s u k i t a
i
k o r o t á k i d é r p
y n á m o z
. g é s k ü z s j
a
s i
d a z á z s
A
z A
t n i m a
a j g n á l
A „
ó d a y n n u z s á B
. n a b r o k o b . l p
t r á z e b
t s é d ő l k e d r é
g a d z a g
híjlak,
. n e p é k g á s s o t a z o t
a m ,
n o g n a h
i m
n a b n o z a
t
i H a
t é s c n e r e z s
e m
y g a n t ő v ü k s e
r
r o k y g e
t t e l e f
é m é r
g E
y g í
) u p a k
, i n e t l e k
XVI.
k e n g ö r ö d
e d o m
. 39 ( é m
s
királ, a
g
e d
o k
k e n
, a r s u t k e l a i d
a v
. l p
n e z s
z a
n e l
g
b b o y g a n g e
t s
m é
, a r s á d l Á
e r é s é z e k l e d n e r a t t o t j a h
n á l
t é t ö S
k á y t
a j t a t l a l ó z s
i
, e v z e k l e l ö e z s s ö és
n e l t e j e f
y g í
t y l
t n i r e z s t á k i g o l
e d o m tüle
a
z á z s
l e k e n é g i g é v a
n r e d o m k ü v d e k
e d l
t á s á d o k n o d r o z
l g e z C
a h
l á v
r a k a
í
,
, t e t e n e l e j
, a r k o t á
r á k a
t t e l
i a j g n á l
e m
- y r o h t á B
a n ó h
t e t r é s i k
é n y r o h t y
i z l e j ,
a g g á s
g
á B
n e y l i
, l é z s e b
l a g g á s n a l
. b t s
n a b s u t k a t
. t á r e p o
i k é d i v
, n o g r a j
,
y d é
y n á h é n
i a k i t é t z s e
k o s á z o k l a l
s á z o k l á b ó r p
a t
t á j d ó m s á l ó z s t á b i h
z s é v űm l t s é t eme t
r á k a
, e r m ö r ö , r í e l
. . .
g
t é s é d e r b é l e f y n á e l
l u n a l t a t r á t t a l a
t t o
: i t e t j e s
i a k a l b a y g a n y n á h é n
- r o s
t a s c
, n a b t a z o t l á v
n á m r
n ö k ü j d é z s e b
á m r
o h é N l
. ) p a l ő t
é k - y g E
: t é s é z e k t e l e k
y g e .
, i n l á n i s c
i d a z á z s n
l
i d z e k
n e l h t e B s i
y r o b
a r ó
m á
r e k e t a k a y n
n A
á g u s p a n , a j r á j
Ördögszekér-ben z A s e t e z s ém r e t
b b e j j e l
é N
i m a
. t n i r e z s k a s c
n e z e u
a d n o m
. t ő g e v e l
n a b n o z a i n d a
z a
s i r í
, t s á l o z é b r o d t a n á b r á k a
k ü j é l e f
, l ü t z s e r e k A
n e l e t r i h n e b b e
s
- i p
n
n á t z a
, t e t e l é
s
r o z s k o s István u m
a t
l a r r o s
94.
t é k
s i
e t e z e n í z s g n a h
h
a
a t s i r o n e t
- r í b i k
Igy s o r á p
i y n n e m a
é m r
t
r E
- ó v i n n a
i n z o n á t u
k a M
, e l - i v a r - l e
s e g é s ü y n r ö z s - r ü f ó y g í k n e l t e j e f - l e f a
t e t r é s i k
t t o t r a t - e l
é l e f e t e k e f
t e o p
n a s u k i s ó n a t
r
y g o h
n a b s u t k e l a i d k á t t a t l a l ó z s t
l
, l e t t ö l ü z s s c r o k n o d ó
e d m e
l
s a s
t s v y n ö k
b b e j j e l l
k i y l o f
s é
k a n a l m á l
t t e z l a f r á p
k i s e i k a a v
a r á t t á l í
á m
a
k e z e
i t e t l é z s e b
i n e t r é g em
i s á t í j ú v l e y n
. l p
k i t e l l ö k „
p a n
a j l á n i s c l ő b é p e r e z s
- e t e z e k t e v ö k g e l n a l a t s á g o f i k - b é
n a b s u l
n o p a
l a p p a l k i y g e
- e n é
i m
-
n á t z a - a n
- é m e z s g
m a e r
m e
i g é r
t t e t e t l ő r e -
Erdélyi Magyar Adatbank — 456 — : n a b
t e t
j e s g em
l a t t a l u d r o f
m e
s
l ó r á k j A
a h o s
.
y g o h
ó d n o m e
s
e m
Erdélyi Magyar Adatbank — 457 — R a s s
K á r o l y .
Most m á r ú g y gondolom, m i n d e n t e l m o n d t a m , a m i t M a k k a i könyvével kapcsolatosan el kellett m o n d a n o m . Ismétlésekbe n e m bocsátkozom, csuk e n n y i t m o n d o k : én m e g é r t e t t e m és i g a z o l t a m M a k k a i b a n a művészt, hiszem, hogy ő is m e g é r t e t t e bennem a kritikust. . á z z o h - k i k A i m
,
. a r k u r o k s i k
, k a n t a h t a g r o f
k i k a
a
- n i m
t l o d n o g
-
k o n a l
i
m e
n
s
t a t a v a
- a g i n e b
t
a
a r k a t t
a
i
a
s é
a r r o b á t
t o t z s a l á v
s á t o k l a ű m
a
s
í
t
l
e v
i
y n n e m
y n n e M s
i
a
t
k á j
s i
i
t á s c o b
l ú y n a
m
a
s
n e y l I l
a
a
t ő
m o t n
l E
z a
j
l
t
m e
n
é v y n ö k
a t r í
n
r o k
e b é z e k i n l o z t á h e t t e l é
t r é z a
y s c á
l u G a
m e
. l p
g
l u r o b
a
s u k i t ó r e
z o h á m é
. i n g o f á r
g
é M
t
s e y n
t e h e l
e s
i s c l ö k r e
n e d n
i y n k o s
r
a m
i
n d a
t e r e v
r
r
s i g á s
á m
, a b i h
a
i g á s
a k k a M a m g e m
a y g a m
d é z s e B
a h
l ü v í k g é s
y g o h
. y n á m s a v l o g
i
y g í
t n o p m e z s
i m l e
z E a
z a
szekér
. i t e d r i h
l ó b á j
g á s s o n á v l
e m
s i
a
d n o m i s ő
n a v
t n i r e z s
n
e m
l o y t
b b o y g a n
k e t e n e l e j
, t l ú y n
k e n
i p a n n e d
t t o z o r i n i t u r m e
. m o d u t
a v l o z a g i
, k e n i e c n e y n i
t z e Irén
. a r d a p n í z s
l a v ó i c é r k z s i d
e m a
k e y n é v r ö t
e g é s ü r é v ű y n n ö k
s i
é l e g
. k á s s a v l o a k i t i r k a
a
, ó l a v
e D á
i m
a
y g a v
t r á j
l
n a b n o z A
l ó b á z s u bm i n t
t a l o d n o g l u s o g o j
H
é d e k
i k l e l . ó l a v
u s g n a h m
t
t é v y n ö k a N
l l e k l e
. t á s á z o r i n e c s n i
.
a n r a k a
n e l l e t
e n n e l
n
e t n i z s ő
z a
n o k o m o y n k a v a z s
k e n d e k s e y l
a t r í
. n e k i e k é z r é
n ö k ő r ű z s
g
n a y g o h a
g
e n
. m e n
a k k a M
a k á k n u m m o n z o y
, t t ő l e . l p
y
t t i
l E
y
t a t a h d a g a t t z E
s i
a
k n u t á s c o b
s é
, n a b ó z s ő l e
. n e b é j é n e z
g é m s
n o j
b b o y g a n k a s c
t á
t
, l l ek
, n a l
i
i ma l a v
e v d e g n e m e
. z a g i
y g o h
!
i
k a s c
i
n e p é k g é s k ü z s
y g o h
a
, i n t e d r i h l
. s á l a l ó z s l e f ,
z a
e n l ü r e k z A
e v y n ö k
b b o j
, ő r e s ő
y g o h ,
l e i n á D
: s i
, m e r e m s
a v á g a m
y g a v
, mo z o k a t t z E
r o k k a i ó r i
i v p a n
á m
e l o t a n A
!
i n l o d n o g t é k - y g e
y g o h
y g o h á m
a
k a s c
y g o h
r F
z A ,
a d n o m
l
a k k a M
l u g o f l e g e l
i n l ü r ö t
z a
r
i y n
g á l
é n k e v ű m s á r n
e v é g e m e s c
s i
y g o h
t
a k k a M a z z o h
n a y l o
l
, y n é t
a t r í
i
e c n a
l á g l o z s
y g o h
a n l o v
a
l a k k a v a z s
. i z s e t n o j
a k k a M
t z e
- g e l
- é k
b b a t
a n r a k a
- g ö d r Ö
t e n u r B
- s o n á v l
. k e n k e r e b m e , é l e l
m e
k o z a
e v y n ö k
z s é v ű m
y n n E
i m e n i
s
n á t z a
- á f
s o y n o z i b
l a v á k i t i r k z a
e r é i
e D - t é k z a - ú j f i
t t e l
a n l o v
i
y n n e m
i t t o l aH
a
m e
s
ADATTÁR.
GYULAI P Á L LEVELEI SZABÓ KÁROLYHOZ. (Befejező közlemény.) Sz. L. 17. Tisztelt Tekintetes Ú r ! V a n n a k a szegény ember életében körülmények, melyeknek nyomasztó bonyodalmaiból mások segítsége nélkül sehogy sem szabadulhat. Ilyenkor kénytelen megsérteni a legkötelesebb kiméletet, melylyel tudományosságunk előbbvitelének g o n d j a i b a merült f é r f i a i n k i r á n t mindenki tartozik. Büszke volnék rá, h a ezen általános szabály alól kivételt tehetnék s hogy ha a k á r m e l y m á s canalison sikert remélhetnék czélomn a k : még a Tekintetes Gyulai ú r biztatására sem mertem volna szaporítani alább következő alázatos kérésemmel a Tekintetes ú r számtalan dolgait. 1849—50-ben n. édes atyám, gr. Degenfeld Ottóné ő Méltóságát szolgálta. H o g y a dolog lényegére nem tartozó aprólékosságok hosszu sorával legalább ne n a g y i t s a m az elkerülhetetlen alkalmatlanságot, röviden csak azt említem, hogy a Méltóságos G r ó f n ő n a g y o n f e n n a k a d t azon, hogy a szegény a t y á m felügyeletére bízott erdélyi jószágok nem jövedelmeztek semmit. A Méltóságos Grófnőnek ezen csodálkozását azok, kiknek kötelességök lett volna megértetni vele azt, hogy a z a v a r o k b a n igen megcsökkent jövedelmet az instructiókban esett r u i n á k helyrepótlásától elvonni az u r a s á g iránti legmegvetendőbb hűtlenség volna — malitiáikkal boszúsággá fokozták — és szegény édes a t y á m a t hivatalából időközben elmozdíttatták. Csoda-e, hogy az ilyen bánás olyan érzékeny sebet ejtett egy becsületes ember belsején, hogy a gazdaság menetére nélkülözhetetlen eszközök beszerzéseért fenékig ü r í t e t t cassa 549 p. f r t . követelését akkor ki nem elégíthetvén — azt a z u t á n soha sem is kérte? É n édes a t y á m a t egész lélekkel szerettem: élő emlékét szivemben hordozom; mely körülményből képzelheti a Tekintetes ú r helyzetem fatálitásait, mik engem ezen követelés — 458 —
Erdélyi Magyar Adatbank
kielégitéséért a Méltóságos u d v a r megkeresésére kényszeritenének. O k m á n y a i m a t m á r jó ideje a Tekintetes Bozó u r kezeibe szolgáltattam, k i is találkozásunkkor tanusított méltányosságával és generositásával teljesen m e g n y u g t a t o t t engem az iránt, hogy követelésemnek a beavatott tisztek véleményéhez képesti kielégítését becsületbeli kötelességének ismeri. De a felöl bezzeg nem vagyok bizonyos: v a j j o n fog-e sietni a dolog befejezésével éppen a n n y i r a , m i n t részemről a mekkora periculum est in mora? . . . K é r e m azért alázatosan: becses befolyását ne s a j n á l j a Tekintetes Bozó ú r n á l érvényesíteni és szükségszerű bátorságáért megbocsátani a Tisztelt Tekintetes ú r al. szolgájának Pest, jan. 5-e 1864.
S z e r e m l e y
L a j o s n a k .
H á t i r a t Szeremley L a j o s f e n t i levelére: K e d v e s barátom! Szeremley u r a t én bátorítottam, hogy ügyében í r j o n neked s ú g y hiszem, hogy minden a l k a l m a t l a n s á g nélkül megteheted a j á n l á s á t Bozó nagylelkűségébe, kivel te jól v a g y . Szeremley igen derék és becsületes i f j ú , kiről Takácstól vagy Sámitól bővebb tudósítást is vehetsz. L é g y szíves a j á n lani Bozónak. A j á n l á s o d használni fog, amennyiben Bozó látni fogja, hogy egy becsületes, derék i f j ú t f o g segíteni, ki mellett oly emberek szólalnak fel, kikben teljesen megbízik. E mellett az ü g y is igazságos. Benkőnének megszavazták az é v d i j t a p é n z t á r erejéhez képest 200 f o r i n t b a n . Az első részletet 100 f o r i n t b a n holnap expediáljuk is Mikóhoz, m i n t h o g y a nő czímzetét nem t u d j u k . A múzeum részvényesei d i j á t azért n e m szedhettem be és küldhettem le, m e r t Tóth Ferencz m a i g se a d t a á t a névsort, hogy kik fizették be tartozásokat s kik nem. Ő m a g a is zavarban v a n ez iránt, most j á r u t á n a s talán e héten mindent kitisztázva ad át nekem, én csak ekkor kezdhetem meg functiómat. Az ég á l d j o n ! H á t a Koszoruba mikor irsz m á r ! Köszöntöm nődet. barátod G y u l a i
— 459
—
Erdélyi Magyar Adatbank
P á l .
18. P e s t
f e b r .
2.
865.
Kedves Károlyom! Bocsáss meg, ezerszer bocsáss meg, hogy csak most válaszolhatok szíves leveleidre. Először A r a n y n é sokáig veszélyes beteg volt, s dolgaim a szerkesztőségben megszaporodtak, másodszor ú j s vesződséges h i v a t a l b a lépvén, sok időmet rabolta el a szineszeti tanoda, h a r m a d s z o r s ez a legfőbb az írói segélyegylet ülésére v á r t a m , melyben ügyedet előhozhattam. E z ülés jan. 11-én megtörtént, de minthogy ilyenkor állapíttatik meg a költségvetés, ilyenkor szavaztatik meg a legtöbb segély, a n n y i jegyzőkönyvet, levelet kellett írnom, hogy csak akkor értem r á a válaszra, mikor második mennydörgő leveledet vettem. É n h a r a g u d n é k , édes K á r o l y , csak te ne h a r a g u d j á l , hogy ily későn veszed válaszomat. U g y a n , hogy tudsz a f f é l é t írni: talán neheztelek r e á d a B r a s s a i bácsi n ó t á j a miatt. Eszembe se jutott, csak azon n e v e t t ü n k A r a n y n y a l , hogy hogyan fogsz te elpirulni, midőn olvasod a Koszoru-ban: Szabó K á r o l y a könyvtárnok, ki oly szivesen szolgált amaz oláh nótával, bizonyosan segítni f o g j a B r a s s a i t a régi írók kutatásában is. Nem hogy reád neheztelnék, édes K á r o l y , h a n e m még Brassai bácsira sem neheztelek, csak ő ne nehezteljen reám. Félek igen megsértettem a hiúságát s e mellett az az átkozott körülmény, hogy ő n a g y nyelvész, ki megette a r é g i irodalmat, kinek k i s ú j j á b a n minden m a g y a r t á j é k nyelve, k i oly megvetéssel néz Pestre, m i n t h a itt senki sem t u d n a magyarul, benne m a r a d t a vitába, melyet oly kihívón és gorombán kezdett. Leginkább az boszantott, hogy T ó t h K á l m á n n a l és Vadnayval szövetkezik . . . H a n e m h a g y j u k az egészet. Nem tehetek róla, hogy B r a s s a i t m a g a m ellen kelle haragítanom, azonban k á r neki e h a r a g o t A r a n y r a is átvinni. Mióta czikkem a Koszoruban megjelent, egyetlen czikkecskét sem küld a lap számára A r a n y n a k . Mondd meg, hogy becsülje legalább A r a n y t a n n y i r a , a m e n n y i r e Tóth K á l m á n t és Vadnayt, kiknek l a p j á b a még vidéki tudósi tudósításokat sem restel írni. A j á n l a t o d a t bejelentettem az írói segélyegylet legközelebbi ülésében, első leveledre is azért nem válaszoltam, mert be a k a r t a m v á r n i az ülés véleményét. A választmány nagyon szívesen vette a j á n l a t o d a t s azt mondotta, hogy nem szükség semmi betáblázás (bár amikor k í n á l j á k a választmányt ilyesmivel, k a p v a k a p r a j t a ) , ilyet nem is kiván alapítóitól, csak azon esetben, h a a k a m a t nem fizettetik pontosan. Ezért az ide zárt kötelezvényt töltsd be, írd alá nevedet, bal felől irasd alá két t a n u v a l s küld hozzám; h a a kamatot is hozzá teszed — 460 —
Erdélyi Magyar Adatbank
ez évről, annál jobb, egyébiránt dec. h ó n a p i g a r r a is szivesen v á r u n k . E részben válaszodat minden esetre elvárom, m e r t a jövő gyűlésben ez ügyről referalnom kell. Gróf Mikónak mondd tiszteletemet s ezerszer bocsánatot kérek, hogy a mit parancsolt még nem teljesítettem. A múzeumegylet részvényeseit hol az akadémiában, hol m á s u t t felszólítottam, hogy fizessenek, de csak Czuczor küldötte be diját. Most m á r r á j o k küldöm a kötelezvényeket egy biztos ember által, kit az írói segélyegylet p é n z t á r n o k a ajánlott, k i az intézet részvényeseit be szokta j á r n i s remélem, hogy mához egy hétre leküldhetem a begyűlt összeget. Csengery köszönt s czikkedet v á r j a . Késedelmed nem okozott b a j t . A Szemle első füzetében Deák értekezése Lustkandel hirhedt könyvéről kiszorított minden egyebet. K í t ü n ő értekezés s legjobb, a mit v a l a h a a m a g y a r közjogról í r t a k . Deákot ez értekezés a legkítünőbb írók sorába emeli. E g y é b iránt nem hiszem, hogy olvashassátok, a rendőrség le f o g j a foglalni. H a értekezésedet e hóban beküldöd, épen jókor f o g jönni. Azért ne siesd el. T o r m a K á r o l y n a k mondd meg, v a g y izend meg, hogy értekezésének p é l d á n y a i t vettem s kiosztottam az illetőknek. A Múzeum p é l d á n y á t m a g a m vittem el É r d y h e z . Takácsot, Sámit, S á r k á n y t , N a g y Ferenczet, L a d á n y i t , Mikót, Gyergyait, Indalit ezerszer köszöntöm s bocsánatot kérek, hogy a n n y i r a megfeledkezni látszom rólok. Dehogy feledkeztem meg, dehogy. Sokszor gondolok reátok, de a m u l t két év borzasztó év volt r e á m nézve. Nőmet kétszer kellett f ü r d ő r e vinnem, ez kipusztított minden m e g t a k a r í t o t t pénzünkből, még adósságba is keveredtem; kedélyem oda volt, dolgoznom, futkosnom kellett s alig volt egy-egy n y u g o d t perczem, melyben elmullattam volna itteni b a r á t a i m m a l . Hogy jusson iyenkor az ember eszébe a levélírás s hol vegyen reá időt? Azonban ez évben jobb napok látszanak r e á m derülni, feleségem ősz óta jól van, nem elég erős még ugyan, de görcse egyszer sem volt. É n is lassanként derekasb munkához foghatok s másfél év mulva hallani fogtok rólam valamit. Azonban e m u n k a mellett többször be fogok köszönteni hozzátok s h a csak lehet le is rándulok egy p á r n a p r a , hogy Brassai bácsival kiveszekedjem m a g a m a t a Múzeum olvasó termében. H i d d meg sokszor emlegetünk itt titeket Csengeryvel és Salamonnal, h a esténként néha összejövünk. Mikor P r o u d hon meghalt, egész este S á m i t emlegettük; mikor aligazgatóvá tettek a szinészi tanodában, így kiáltottam fel Salamonnak: B á r csak a Takács igazgatói szelleme szállhatna belém. Mikor a m i n a p Szilágyinál ebédeltem B u d á n s Ribiczei levelét m u t o g a t t a a házi gazda, oly sokszor kimondotta a szám — 461 —
Erdélyi Magyar Adatbank
Mike bácsi nevét, m i n t a h á n y adomát és élczet szokott beleszőni B r a s s a i igazgatói jelentésébe a Múzeum-gyűlésen. H a a P e s t i N a p l ó szerkesztőségébe megyek megnézni az erdélyi lapokat, m i n d i g elmondom a n y a k r a - f ő r e dolgozó szerkesztőség boszúságára, h o g y Brassai, F i n á l y és Gyergyai különb nyelvészek ugyan, m i n t m i pestiek, de sokkal gyengébb dram a t u r g o k . Szóval és sokat bajlódom veletek s h a nem irok nektek, legalább n e m fogyok ki emlegetéstekből. Az ég áldjon, édes Károlyom, nődet köszöntöm! Bocsáss m e g ez össze-vissza h á n y t és r u t u l írt levélért. H a nyugodtan és szépen a k a r n é k írni, b a j o s a n érhetek reá, barátod G y u l a i
P á l .
19. P e s t
j a n .
2 - á n .
1866.
Kedves barátom! E levelem á t a d ó j a a nemzeti szinház conservatoriumának egyik növendéke, Drágoss K á r o l y , ki megkért, hogy a j á n l j a m figyelmedbe. Őt nem szerződtethetvén R a d n ó t h f á y a nemzeti szinházhoz, minthogy a budget nem engedi, Kolozsvárott a k a r szerencsét próbálni, mely szándékában én őt annyival inkább bátorítottam, m e r t erdélyi származású K ő v á r vidékéről. Ő a conzervatorium egyik legszorgalmasabb növendéke volt; szeret olvasgatni s épen ezért a j á n l o m figyelmedbe, légy hozzá egy kis előzékenységgel, h a a Múzeum olvasó szobáit meglátogatná. É n most a B u d a p e s t i Szemle szerkesztője vagyok,t.i. Csengery r e á m bízta a m í g az országgyűlés t a r t , mely őt igen elfoglalja. Csak n a g y j á b a n ügyel fel reá, nekem kell a pokolból is kiteremteni a kéziratokat. É p e n ezért kérlek támogass s h a v a n kéziratod kész, k ü l d j fel v a l a m i t mielőbb. Legjobb volna, h a f o l y t a t n á d a Vezérek korát, azonban í r j bármit, örömest vesszük. A H o r n y i k m u n k á j a ismertetésére nem volna-e kedved! Szóval k ü l d j a mit küldhetsz egy p á r hónap alatt, a tiszteletdijban nem lesz hiány. Válaszodat egy p á r hét a l a t t elvárom, m e r t aztán másfelé kell fordulnom. Szegény A r a n y J u l c s a dec. 28-án meghalt. Szegény J á nos és n e j e t e g n a p érkeztek haza Szalontáról. J á n o s oda van bánatjában. Köszöntöm Sámit, Takácsot, L a d á n y i t , barátod G y u l a i .
— 462 —
Erdélyi Magyar Adatbank
20. 1886.
f e b r .
Kedves barátom! Csengery ide z á r v a küld számodra előlegkép 100 forintot s kér, hogy k ü l d j mielőbb v a l a m i dolgozatot. H a a nagyobb czikkek több időt kívánnak, k ü l d j bírálatot a H o r n y i k m u n k á j á r ó l v a g y másról, amit könnyebben megírhatsz. Takácsot velem együtt üdvözli Csengery s egyszersmind figyelmezteti, hogy a Szemle u j előfizetése nem 12 f r t , hanem 10, félévre nem egyszerre előfizetve 6 f r t . Az ide zárt előfizetési ivet a d d át neki. A r r a is kérlek barátom, hogy h a O r b á n Balázs Kolozsv á r r a megy, mondd meg neki, hogy k a p t a m levelét, de félve, hogy m á r L e n g y e l f a l v á n nem t a l á l j a levelem, nem í r t a m neki, hanem neked. Mondd meg, hogy képei biztosan megvannak Emichnél; magamhoz hozattam volna, h a látom, hogy Emichnél elveszhet, de m i n t h o g y rendben találtam, mindent o t t h a g y t a m s ott többször megtekintem. Mondd, hogy legyen teljesen nyugodt, m i n d e n t rendben talál. J ó lesz elmenned Dózsához s megmondanod neki üzenetemet, ő még talán elébb találkozik O r b á n Balázszsal, m i n t te, ú g y tudom, hogy a n a p o k b a n K o l o z s v á r r a indul s o n n a n fel Pestre. Az ég á l d j o n ! barátod G y u l a i
P á l .
Köszöntöm Sámit, Takácsot, N a g y P é t e r t s m i n d n y á jatokat. —
21. 1866.
j u l .
Kedves barátom! Ime egy kis pénzzel örvendeztetlek meg. Csengery 60 forintot küld s így összesen czikkeidért k a p t á l 160 forintot, h a többet kell kapnod, a czikkek kijövetele u t á n ezt is megküldi. A Székely alphabet r a j z á t megcsináltattuk. A jövő héten czikkeid második közleményét szedetem. —
463
—
Erdélyi Magyar Adatbank
Csengerynek egy kérése v a n hozzád. A duplumok katalog u s á b a n látta, hogy v a n a Múzeumnak az első évekből egy p á r fölösleges példánya. A r r a kér, hogy ezt ajándékozzátok neki viszonzáskép azért, hogy a Múzeumnak ingyen küldi a Szemlét. Neki első évi f o l y a m a nincs m á r s így h a ide adnátok a tieteket, ő kiegészíthetné legalább egy példányt magának. Cserébe a h a r m a d i k , negyedik, v a g y akármelyik évből szívesen a d két példányt is, h a ingyen nem a k a r n á t o k adni. J e l e n t s d be ezt a v á l a s z t m á n y n a k . Úgy látom, n a g y szivességet tennétek vele. Az én kérésemet is ismétlem. A z t a csiki költeményt szeretném m e g k a p n i H a oly kitünő, közölném előbb a Szemlében, aztán betenném a küldő és a te neved alatt gyüjteményünkbe. Az ég á l d j o n ! Válaszodat a Csengery kérését illetőleg minden esetre elvárom. Köszöntöm nődet, b a r á t a i m a t is, barátod Gyulai Pál.
22. Pest jul. 13. 866. Kedves barátom! Bocsáss meg, hogy oly későre írok. Pénz nélkül nem mertem előtted megjelenni s egész a m a i n a p i g kelle reá várnom, hogy elvégre még se küldhessek semmit. A dolog így áll: a Szemle előfizetőinek mintegy harmadát a k ö n y v á r u s o k n á l előfizetett olvasók alkotják; a könyvárusok huzni-halasztani szokták az előfizetési pénz beküldését, sőt a Szemlét u g y a k a r j á k tekinteni, mint könyvet, melyről csak egy év m u l v a kell számolni. A Szemlének most kevés előfizetője lévén, Csengery keményen ráriasztott a k ö n y v á r u s o k r a , hogy az idei előfizetési pénzt k ü l d j é k be mielőbb, hogy fizethesse íróit. A könyvárusok azzal állanak elő, hogy a f a g y és aszály m i a t t őket sem fizetik hitelezőik s most egy d a r a b i g nem fizethetnek. Nekem nem levén pénzem, hogy kölcsönözhessek, v á r t a m , hogy csak küldenek be valamit a könyvárusok s akkor kérek számodra v a g y magamnak előre Csengerytől s megküldöm neked a k é r t pénzt. Azonban minden biztatásuk daczára a mai n a p i g sem fizettek s így most se lehet küldenem neked semmit. Mihelyt kapunk valamit, tüstént küldök; egyébiránt ha czikked bevégződik s megjelen nyomtatásban, Csengery tüstént kifizeti dijadat a k á r — 464 —
Erdélyi Magyar Adatbank
honnan. De így lehetetlen előlegeznie. E g y é b i r á n t neki az egészről semmit sem szóltam, csak akkor szólottam volna, h a akár Ráthtól a k á r P f e i f f e r t ő l fölvehettem volna valamit. A Szemlének soha sem volt oly kevés előfizetője, m i n t most. E z é r t s a háborús idő m i a t t alkalmasint meg is szűnik egy időre, ha csak L ó n y a y f e n n nem t a r t j a , k i még nem nyilatkozott ez ügyben. Csengery, ú g y látszik, a m a g a részéről el v a n határozva a jövő reményében nem koczkáztatni hivatalos jövedelmének mintegy h a r m a d részét, m e r t az idén alkalmasint fölmegy ennyire a deficit. De én remélem, hogy L ó n y a y nem f o g j a eltürni a bukás szégyenét; teheti, m e r t g a z d a g ember, bár az idei f a g y neki is m i n t e g y 15.000 f r t . k á r t tett. Czikkedről Csengery csak kétszer beszélt nekem; először midőn második czikkedet elolvasta, mikor így szólott: Nagyon örvendek, hogy a kérdést Szabó szőnyegre hozta s épen a Szemlében, legalább hozzászólhat a m a g y a r irodalom; kitünő dolgozat, de engem nem győzött meg arról, hogy a székely alphabetet a mostani f o r m á j á b a n használták volna a hunok. Azonban én nem t a r t o m m a g a m a t illetékes bírónak e kérdésben; csakhogy egyszer össze v a n állítva a kérdés története s minden mellette szóló ok elősorolva. Midőn S á n d o r utolsó czikked elejét hozta föl s ezt ő nekem átadta, m e r t én nem találkoztam sem Sándorral, sem F i n á l y v a l , megemlítette, hogy T o r m a nincs melletted e kérdésben s egyszersmind kért, hogy minderről ne í r j a k neked. De én a mint látod őszintén megírok mindent. Csengery nem a k a r n á , hogy elkedvetlenedjél. De én tudom, hogy téged ez nem kedvetlenít el. H a d d lépjen föl az ellenfél s győzzön az igazság. E g y é b i r á n t Csengery se jegyzést nem tesz a czikkhez, se pedig senkit fel nem szólított czafolatára. Ő örvend, hogy oly jól s a n n y i tudom á n n y a l írt czikket közölhet szemléjében s bár sokban nem ad neked igazat, de nyilt kérdésnek t a r t j a a t á r g y a t , melynek bármikor örömest m e g n y i t j a folyóiratát. Takácsot, Sámit, köszöntöm. Szegény B á n y a i t s a j n á l o m . Nőm köszönti nődet, v a l a m i n t én is. T a l á n olvastad m á r az ujságból, hogy Bécshez közelednek a poroszok s B u d á r a költözik a k o r m á n y . M á r megkezdődött a költözködés. Ime B u d a m e g k a p t a a teljes ministeriumot, had- és pénzügygyel egyetemben. E z a l e g u j a b b pesti élcz. Mihelyt pénzt szerezhetek össze, t ü s t é n t küldöm. D e szinte el is feledtem ezzel a rossz p e n n á v a l — csak illyet lehet találni a P e s t i Naplóban, hol e levelet irom — a legfontosabbat. Czikked második közleménye nem jön a következő füzetben, mert az alphabet és feliratok még nincse— 465 —
Erdélyi Magyar Adatbank
nek készen, de az ezután következő füzetben okvetlen megjelen. Az ég á l d j o n ! barátod: G y u l a i
Pál.
23. P e s t
oct.
30.
867.
Kedves barátom! Köszönöm tudósításodat, v a l a m i n t köszöni Mikó gróf is, kinek azt több erdélyi jelenlétében szintén felolvastam. Valódi művészi h u m o r r a l i r t a d le a kolozsvári képviselő-választási készületeket. Leveledet olvasva t ü s t é n t sejtettem, hogy e választásnál a D e á k - p á r t m e g fog bukni. Mikor egy p á r t nem m e r külön értekezletet t a r t a n i , h a n e m az ellenpárt értekezletébe olvad, mikor egyik főszóvívő, minő Szász Gerő, félti népszerűségét, mikor a p á r t f ő b b j e i passiv viselik m a g o k a t : m i n d i g bizonyos, hogy a merész és erőszakos m i n o r i t a s összetiporja a félénk és tétlen m a j o r i t a s t . Mi személyemet illeti, nekem e bukás nem f á j . Engem m á r sokszor m e g b u k t a t o t t a tömeg az életben és irodalomban, ez is r á m fér, mint a többi. Nem volt ambitiom képviselővé válni. A p á r t léptetett föl, gondolván, hogy engemet mint nem mágnást, m i n t nem ministerialis hivatalnokot és kolozsv á r i p o l g á r f i u t t a l á n könnyebben keresztülvihet, mint mást. N e m én b u k t a m meg, h a n e m a Deák-párt s a dologban csak ez a m i f á j d a l m a s ! De szegény D e á k n a k n a g y o n rosszul esett a kudarcz, Mikónak m é g inkább, k i t ü s t é n t le akart m o n d a n i a kolozsvári képviselőségről, azonban minisztert á r s a i visszatartóztatták s azt tanácsolták neki, h o g y várjon a z u j v á l a s z t á s i g m i n t h o g y e választás m e g f o g semmisíttetni, a z i f j . K o s s u t h nem levén m é g 24 éves s a k k o r mondjon le, h a e választás is baloldali szellemben f o g kiütni. Deák azt a tanácsot a d t a az erdélyieknek, hogy vegyék ki .....-tól az i f j . K o s s u t h keresztlevelét, k ü l d j é k le a kolozsvári jobb oldali választóknak, kik aztán a d j a n a k be petitiot a választás ellen, melyet az országgyűlés a törvény értelmében m e g f o g semmisíteni és u j választást rendel el. F o g n a k - e engem e választásnál felléptetni v a g y nem, nem tudom. É n egészen a p á r t rendelkezésére adom magamat. A z o n b a n t a l á n jobb volna oly embert keresni, kinek több személyes befolyása van, m i n t nekem. —
466
—
Erdélyi Magyar Adatbank
Sámit üdvözlöm. Ő sokkal több b a r á t s á g o t m u t a t o t t irányomban m i n t politikai ellenfél, m i n t a m e n n y i r e t a l á n én képes lettem volna. E z t soha sem felejtem el, de azt hiszem jobban teszi vala, h a k i v o n j a m a g á t az egész dologból s nem okoz m a g á n a k kellemetlenséget. H a n e m egy haszon v a n mégis, v a n a kolozsvári handa-bandából. L á t h a t j á t o k kicsiben, hogy n a g y b a n itt M a g y a r o r s z á g o n hogy dolgozik a baloldal egy része s az egész szélső bal. L á t h a t j á t o k minő p á r t ez, mely a democratiát h o r d j a zászlóján s Magyarorszagot megmenteni hiszi! Szeretnék Kolozsvártt lenni, hogy boszantsam J a n k á t és boszantsalak téged. Szegény J a n k a ! Igy j á r az ember, h a oly emberhez megy f é r j h e z , kinek pecsovics b a r á t a i v a n n a k . Szegény K á r o l y mindent hittem, de azt nem, hogy te is mellém szegődj pecsovicsnak. Azonban v i g a s z t a l j u k m a g u n k a t . Mégis csak szabadelvübb s igazabb m a g y a r o k v a g y u n k mi Biasininál és Himmelsteinnál s v a n a n n y i h a z a f i érdemünk, mint i f j . K o s s u t h őfenségének, k i a d d i g nem a k a r j a átlépni országát, a meddig alattvalói tisztába nem hoznak mindent. H a v a n időd, ird le az egész választást. M i eddig csak telegrammokat kaptunk, de f o l y a m á r ó l semmit sem t u d u n k . Szóval egészítsd k i m u l t leveledet, Mikónak is örömöt szerzesz vele. Különösen írd m e g azt, h o g y B r a s s a i k i r e szavazott? N e m m e r e m hinni, hogy r e á m szavazott volna, egy oly emberre, k i a „bort megissza m a g y a r ember”-t védi. Bizony pedig láthatta, hogy nem u t á l j a , megissza. H á t a Szemlének mikor irsz? K ü l d j mielőbb, a tiszteletd i j t t ü s t é n t leküldetem számodra. Az ég á l d j o n ! barátod G y u l a i
P á l .
Még egyet a P . N a p l ó elbizakodó notice t u d t o m nélkül jelent meg. Dózsa D a n i beszélte és m i n t m o n d j á k , u t á n a irta Deák F a r k a s . É n h a r a g u d t a m érte. (Vége.) Közli:
—
467
D r .
—
Erdélyi Magyar Adatbank
G y ö r g y
L a j o s .
Erdélyi Magyar Adatbank
Erdélyi Tudományos Füzetek Szerkeszti: Dr. György Lajos. Az „Erdélyi Irodalmi Szemle” kiadása. Lei
1. 2. 3. 4. 5. 6.
sz. sz. sz. sz. sz. sz.
Rass Károly: Pârvan Bazil: Dr. Bitay Árpád: Dr. Bitay Árpád: Szokolay Béla: Dr. Balogh Ernő:
Reményik Sándor A dákok Trójában Gyulafehérvár Erdély művelődéstörténetében A moldvai magyarság. Történeti áttekintés— A nagybányai művésztelep — Kvarc az erdélyi medence felső mediterrán gipszeiben 7. sz. Dr. György Lajos: Az erdélyi magyar irodalom bibliografiája. 1925. év
Erdélyi tudományos könyvek:
20— 10— 30— 30— 30— 30— 40—
Dr. Balogh Ernő: Dr. Bartók György: Dr. Biró Vencel: Dr. Bitay Árpád: Dr. Borbély István: Dr. Buday Árpád: Dr. Dézsi Lajos: Erdélyi Irodalmi Szemle Gyárfás Elemér: Dr. György Lajos:
A Föld köpönyege 20 — Kant 100 — Erdély követei a portán 60 — A román irodalomtört. összefoglaló áttekintése 50— A magyar irodalom története I—II. 220 — Római felirattan — — 300— Erdélyi arcképek és képek 30— 1924, 1925 évf. egyenként 250— Bethlen Miklós kancellár — 80 — A kolozsvári szent Mihály egyház 30— Az erdélyi magyarság szellemi élete. 1919-1925. 100— Magyar elemek a világirodalomban 40— Pásztortűz Almanach 1925 110— Az erdélyi magyar irodalom bibliografiája — 60— Balogh Endre emlékezete 25— Az erdélyi magyar időszaki sajtó öt esztendeje (1919—1923.) 30— Dr. Imre Lajos: A falu művelődése - — 50— Dr. Hirschler József: A Vatikán élete és művészete 350 — „ „ X. Pius pápa siremléke — 15— Dr. Karácsonyi János: Gróf Majláth Gusztáv erd. püspök származása 20— „ A magyar nemzet őstörténete 896-ig 25— „ A magyar nemzet honalapitása — 40— Kelemen Lajos: Hermányi Dienes József emlékiratai 25— Dr Kiss Elek: Az isteni törvény útja 210 — Buddhizmus és kereszténység 145— Az értelmi és erkölcsi nevelés viszonya — 210— Dr. Kristóf György: Petőfi és Madách 60 — Jókai Mór élete és művei 50— Jókai napjai Erdélyben 50— Az erdélyi magyar irodalom multja és jövője 140— Három jellemzés — — 18— Dr. Makkai Sándor: Az erdélyi ref. egyházi irodalom 35— A vallás az emberiség életében 140— P. Olasz Péter: Világproblémák és a modern természettudom. 50— Dr. Roska Márton: Az ősrégészet kézikönyve 400— Dr. Szabolcska László: Gárdonyi Géza élete és költészete 100 — Dr. Széll Kálmán: Az anyag szerkezete — — — — — — — 25— Dr. Tavaszy Sándor: A jelenkor szellemi válsága 35— Világnézeti kérdések — 135— Apáczai Csere János személyisége és világnézete 25— A tudományok rendszere — 15— A nyugateurópai kultura sorsa 15— Schleiermacher filozófiája — — 30— Dr. Temesváry János: Erdély középkori püspökei 210— Többen: Az erdélyi katholicizmus multja és jelene — 310— Dr. Tulogdy János: Erdély geologiája 25—
A felsorolt könyvek megrendelhetők az Erdélyi Irodalmi Szemle kiadóhivatalában, Cluj-Kolozsvár, Str. Baron L. Pop 5.
Erdélyi Magyar Adatbank