11 wallas lelektana. I rta :
Dr. Czako Ambro.
Wesley aims Lelkeszkepz6 F6Iskola KOnyvtara
1110E111 I
NYOMATOTT TAMS J6ZSEF. KONYVNYOMDAJABAN PECSETT. 1914.
E L OSZ6. Nem tankonyvet nytijtunk az olvasOnak, melt' talán arra volna hivatva, hogy rairanyitsa a magyar olvasokozonseg figyelmet a ktilfold nevezetesebb idevag6 irodalmi termekeire, hanem onalloan koncipialt szisztematikus vallaslelektani munkat, mely a vallas altalanos lelektani problem6jan kiviil else-sorban a katolikus vallas lelektani jelentosegevel foglalkozik. Az else kovetelmenynek is eleget tettank azaltal, hogy a kinfoldi irodalom szamottev6 termekeit felhasznaltuk, de a masodik kijelentesre is feljogositva erezzak magunkat azaltal, hogy a felhasznalt irodalom csak kritikai meltanylasban reszesillt a szerzO altal tervezett mu felepitesehez. A vallaslelektani munkassag eddig jareszt a protestantizmus talajan nett fel és reszben a protestans teologia szolgalataba is szegodott. Jelen mu foleg a katolikus vallassal foglalkozik. Nem apologia, nem is annak keszillt, csak az altalanos lelektan egyik kibovitett fejezete akar lenni (a tel. jesseg kovetelmenye s mint ilyen teologiai erdekeket nem szolgal. KonyvembOl hianyzik az emberre vonatkoztatott kor, nem stb. vallaslelektani vizsg-alata, de ezt kfflon milnek tekintem s talán ,,A vallasos ember" elm alatt fog napvilagot latni. Immanens egysegesseget a vallas, speciell a katolikus vallas kereteiben nyilvanulo vallasi jelensegek lelektani homogeni-
tasa biztositja. A rendszerezes is vallasi alapon tortent es nem az ember szempontjabOl. Konyvemet a lelektan irant erdeklodok joakaratti agyettnebe ajanlom, emlekezetilkbe idezve Ribot mondasat: „A kezdetek kora mindig a velekedesek kora is egyszersmind." Bajan, 1914 oktOber ho 15-en, Dr. CzakO Ambro.
A VALLAS LELEKTANA, ALTALANOS RESZ.
ELS() FEJEZET.
Bevezetes a vallas lelektanaba, A vallaslelektan helye a tudomanyok kozott, fontossaga, felosztasa és tortenete.
A wilds lelektana a vallcisos tudat jelensegeivel foglalkozik. Mint ilyen a lelektannak egy reszet alkotja es pedig annyira, hogy nemcsak az altalanos, hanem a killonbozo szempontok szerint differencialt lelektannak is resze ; modszertana is a lelektan modszertanaval egyezik. Folmerillhet azonban az a kerdes, vajj on nincs-e a lelektannak olyan feladata, mely a lelektan Altalanos problemain kivill esik és masreszt nincs-e olyan modszere, mely a lelektan altalanos metodikajanak keretein kiviil esnek ? Ez utobbira kiilon fejezetben (L. II. fejezet. A vallas lelektananak metodikaja) adunk vd,laszt, az els& e helyen akarjuk reszletes megvizsgalas targyava tenni. Elsa tekintetben igaza van a Zeitschrift fur Religionspsychologie szerkesztojenek,1- amidon a vallaspszihol ogiat nem tartja konszolidalt tudornanynak. A neherseg szerinte nem abban rejlik, hogy az anyagot nem lehetne kivalogatni és kidolgozasara a megfeleI6 auktorokat megtalalni, hanem a eel és modszer bizonytalansagaban. Ez abban is meglatszik, hogy a vallaslelektan eszmejet killonbozO 1
Zur Jahreswende, Zeitsehrift fiir Religionspsychologie. Bd.
III. 1910. p. 338.
—4—
pozitiv milveloi is killonbozokepen fogjak fel. Hivatkozik a ket legtekintelyesebb munkara, James és Starbuck Irony veire, me]yekkel egyenranguakat Nemetorszag meg ma (1910) sem tud felmutatni, meg ha ezeket valasztanak is iranyadokul, mennyi jogosult ellenmondast idezne ez elo ? ValOban igaz. Ha azonban a vallaslelektant tigy fogjuk fel, mint az 61talanos lelektan egyik kiszelesitett fejezetet, akkor ez a neherseg megszilnik. Akkor elmondhatjuk, hogy James kitiino munkat vegzett az u. n. eminens valldsi esetek lelektani feldolgozasaval, valamint a statisztikai modszer alkalmaz hatosaganak logikai vizsgalataval megallapithatjuk a Starbuck fele munkassag erteket is . Rajoviink azonban. hogy teljes munkat egyik sem vegzett,kellOkritikaval azonban mindkettOnek reszleteredmenyei beilleszthetok abba a nagyobb koncepciaju keretbe, melyet fentebbi definicionkkal a vallaspszihologia teriiletenek mertekeill megallapitottunk. Rs igazat adunk Dorner-nek,, aid azt hangsulyozza, bogy nines kalOn lelektana a valldsnak, hanem a pszihologiai terilletre mindeniitt Orvenyes torvenyek azok, amelyek a vallasos eletet, amennyiben az lelektani folya mat, szinten megbatarozzak. Amiatt sem kell aggodnunk, hogy az altaldnos lelektannal szakit a vallas lelektana, mert a kiserleti mOdszert nem alkalmazza. Az ellenkezojenek allitasa , mivel a nemet Runze2 tollabOl ered, nem kelt megiitkozest. A nemetek hozza lehetnek szokva, mert maga Wundt jart elal peldaval, 3 hogy filozofiajuk szamara is apologiakat irnak. A kiserleti modszernek egyreszt nines akkora erteke, mint azt nemet foldon I Dorner, Ober die Begrenzung der psychologischen Methode der Religionsforschung. Zeitschrift far Religionspsyehologie Bd. I. p. 5. Runze, Ist die Religionspsychologie eine besondere Wissenschaft ? Zeitschr. fiir Religionspsych. Bd. II. p. 189. 3 L. a Killonos resz I. fejezeteben a TVundt felfrasu alfejezetet !
— 5—
hajlandok hinni,1 masreszt az altalanos lelektan terilleten sem mindeniitt alkalmazhato. Fontosabb problema megallapitani azt, hogy milyen viszonyban van a vallcislelektan a vallcisbolcselettel ? Azt gondolhatnok, bogy olyan a vonatkozasuk, mint amino a lelektan és bolcselet kozott van. Ez azonban csak reszben all. Igaz, hogy a lelektan 2 alapja a fllozoflanak, de nem resze. Annyi fllozofla van benne, amennyi a tudomanyokban altalaban szilkseges. Ami benne a fllozOfla, az teszi tudomannya, de nem tekintheto a metafizika egy reszenek epdgy, mint a flziologidenak sem. Az empirikus lelektan onallo tudomany, a fiziologiaval es fllozoflaval csak vonatkozasban all és pedig az elsovel annyiban, amennyiben fiziologiai pszihologia illetve pszihoflzika•, a masodikkal pedig annyiban, amennyiben a pszihikai jelensegeket metafizikai ismeretelmeleti feltevesek alapjan targyalja.3 A vallaspszihologia alapja a vallasfllozoflanak. Mindaketto a vallassal foglalkozik, de mig az elso a vallasnak individuumok vagy kollektivitasok szerint differencialt szubjektiv megjeleneseivel, melyeket a lelektan metodusai szerint targyal, addig a vallasbolcselet a fllozoflat nem az egyes vallasokra alkalmazza, hanem a vallasra mint ilyenre, mint az egeszeben es altalanossagaban tekintett emberi kozos elet tenyere.4 Azutan a vallaslelektannak existencialis iteletei vannak és csak kauzalis osszefiiggeseket allapit meg, de a vallasbolcselet igazaban ertekelo tudomany. Ez utobbi kerdesei a vallaS fontossaga korai mozognak, tehat a teleologikus szempont az L. Altalimos resz II. fejezetoben a kfserleti modszert! Itt az empirikus lelektanr61 van sz6. 8 Eisler, Worterbuch der philosophischen Begriffe 3. II. Bd. p. 1073. 4 Siebeck, Lehrbuch der Religionsphilosophie. Freiburg, Mohr 1893. p. 34. 2
iranyado. Runnel toyed tehat, midon felvetve a kerdest, bogy a vallaspszihologia esupan egy resze-e a vallasfilozofianak, igy ir: Hatte sie blosz Ursprung and Wesen der subjektiven Frommigkeit zu ermittein, dann stunde es urn ihre besondere Aufgabe misslich ; denn diese Seite ihrer Obligenheiten findet bereits in der Religionsphilosophie ihre Erledigung. Nem, a vallas lenyegenek kerdese a primitiv m dveltsegii ember vallasakent tanulmanyozva, sajatos lelektani feladat. A lelektan van hivatva a genetikus modszer alkalmazasaval az emlitett kerdesre feleletet adni. Ezt az a datot a vallasbolcselet a vallas lelektanatal veszi at és nem megforditva : a vallas lelektana helyezkedik a bolcselet keretebe akkor, midon a vallas lenyegenek kerdeset targyalja. Latni fogjuk, hogy az idevago kutatasaink killonboznek is a vallasbolcselet kutatasaitO1 és amennyi hibat és tevedest ezen a Oren kimutathatunk, az a pozitiv adatok hijja mellett a sajatos vallasbolcseleti spekulaciok alkalmazasanak tudhate) be. Rpen azert helyeselhetjuk csak James H. Leuba eljarasat, ki vallaslelektananak fuggelekekent epen lelektani alapon vonja a kritika iteloszeke el e a filozofusok altal adott definiciOkat. 2 A vallas lelektanat igy elkillonitven a vallasboleselettol, vizsgaljuk meg, milyen vonatkozasban van azon tobbi tudomannyal, amelyek szinten a vallas terilleten mozognak. A vallas lelektani kutatasa, rne13,, — mint latni fogjuk — a vallas szociolOgiai vizsgalatat is reszben tartalmazza, egyedin alkalm as arra, hogy felelj en a kerdesre, vajjon a vallas csak „az ertelem ketelyeinek és szarkazmusainak celpontja-e" vagy pedig „megfelel a sziv koveteleseinek és sziiksegleteinek" és igy az emberi eletben olyan fontos sze1 2
Runze i. m. p. 188. J. H. Leuba, A psychological Study of Religion. New-
York, Macmillan 1912. p. 337-361. Appendix. Definitions of Religion and critical comments.
repet ton be, hogy abbol jogosultsaga is kovetkezik. „Igyekszunk megalkotni a hit lelektanat, mondja Parodit és szivosabb, messzibb nyulo gyokereket fogunk itt talalni a jozan meggyOzodesnl és logikus bizonyossagnal. A vallasi tiinemenyt, legalabb azt, ami eredeti es sajatos benne, mindinkabb pozitiv, elemi tenynek tekintik. Ha ezzel a tennyel szemben kritilcai vagy intellektualis nehersegeket tamasztunk, elaruljuk, hogy meg lenyeget sem fogtuk fel: ha teljesen meg akarjuk erteni, akkor mint tapasztalatot, az antudat egy sui generic dllapotcit kelt ertekelniink." Legkozelebb all a vallas lelektanahoz a vallastortenet. A vallaspszihologia a vallastortenetnek leglenyegesebb tamogatoja. Jol mondja Alexander, hogy „a torteneti fejlodes gondolata nemcsak oksagi, sziiksegszerd kapcsolatokat keres a torteneti esemenyekben, hanem belso osszefaggest is."2 Ilyen benso osszefuggest a lelektani megismeres szolgaltat. Magat a szellemet kell torteneti megjeleneseben szemleltetni. Azert mondja Wielandt3 hatarozott szavakkal : Am allerklarsten erwachst die Religionspsychologie aus der Religionsgeschichte, ja man dad ruhig sagen, dass die Religionsgeschichte gar keinen Sinn and auch keinen Wert fur das Verst5ndnis der Religion hat, wenn sie nicht zur Religionspsychologie wird. A t6rtenelemnek elettel kell telitettnek lennie, a tiszta tortenelem statisztikai karaktere nem felel meg korunk kivanalmainak. A vallastortenet iroinak a vallaslelektant jobban meltanyolniok kellene, azaz munkajuk kozeppontjaba magat a vallast allftani és annak benso vonatkozasait a szellemi elet egyeb oldalaival. Wielandt jogosan panaszkodik a mai vallastOrtenetek sivarsaga felett, aminek oka open D. Parodi, A vallets prOblemaja korunk gondolkozasaban. Huszadik Szcizad. 1914. 7-9. szam p. 8-9. Alexander. Milveszet.2 Budapest, 1908. p. 211. 3 Wielandl, Das Programm der Religionspsychologie. Tübing en, Mohr 1910. p. 3.
—8
a lelektani kutatas elhanyagoldsdban all s hozzateszi, hogy a fobaj talán nem is ez a teny maga, hanem az a koralmeny, bogy a tortenetirok meg csak nem is erzik mulasztds ukat. Killonosen a primitiv maveltsegu nepek vallastortOnetenek pszihologiai meltatasa bir a vallasbolcseletre, melynek eloiskoldjakent tekintjuk a vallaspszihologidt, nagy jelentoseggel. Igy tudjuk meg, hogy a vallas nem azonos sem a fetisizmussal, sem a mitologidval, sot itt nyeriink felvildgesitast arra nezve is. hogy az evolucio gondolatdnak szokasos alkalmazasa a primitiv muveltsegu nepeknel. jogosulatlan. A vallaspszihologidval atitatott tortenet mutatja meg, hogy a vallas elso megjelenesi formaja lenyegben azonos a mai kulturvalldsok legkivalobbikanak, a keresztenysegnek a lenyegevel. A vallaspszihologia tanitotta meg a tortenelmet arra, hogy a kultusznak nagyobb jelentoseget tulajdonitsanak, mint eddig tettek. Az irdsos dokumentumok igazi meltanyldsa elkepzelhetetlen a pszihologiai analizis nelkiil. Meg a keresztonyseg faforrasainak, az (5 es ejszovetsegnek pszihologiai meltanyldsa is nelkillozhetetlen (pl. a szoszOken), azert pl. teljes komoly figyelmet erdemelnek Vorbrodt bibliai valldspszihologiai kutatasai. Kurz man wird kiihnlich sagen durfen, die dem Religionsforscher gestellte Aufgabe einer wirklichen psychologischen Erforschung der Religion ist zwar schwer, aber nicht unmoglich.1A multat csak a jelenbal ismerhetjuk meg. A vallas és torzsek, fajok kozotti osszefilggest, mely a multban torteneti szerepet jatszott, tigy isrnerjuk • meg igazdn, ha a mai nepek és nemzetek vallaspszihologiai rajzat adjuk. A vallds lelektandnak a kath. dogmatikahoz val6 viszonya kozvetett. A dogmatika szigordan normativ jellegu tudomany és mint ilyennek nincs szilksegkepen koze a leiro jellegil lelektanhoz. Lehet ugyan, hogy argumentumai kozott felhaszndlja a i . m n. 7
—9— vallaspszihologiai eredmenyeket, de ezeket nem kelt felhasznainia. Lehet pl., hogy Jezus Szent Szive kultuszanak helyesseget dogma fogja statualni, de ez nem azon az argumentumon fog nyugodni, hogy ma es mar keletkezesenek ideje ota a kath. hivokben igazi vallasi szilksegletet elegit ki e kultusz, bogy a jamborsagnak es istenfelelemnek erOsita tamasza stb. E tekintetben a katolikus és protestans fel fogas homlokegyenest ellenkezOk. Ez utobbira jellemzok Wielandt szavai :1 Lange genug hat die Dogmatik mit toten Begriffen operiert. Noch heute ist sie oft genug nur ein Hin- und Herrticken theologischer Ausdrucke. Das aber 1st ihr Ruin. Die Dogmatik hat Sinn und Wert nur in ihrer steten Beziehung zum wirklichen religiosen Leben. Sie darf zwar nicht dabei verbleiben, wie es sich einrnal findet, sondern sie hat zu prElfen, ob es echt und richtig 1st, und es soda.nn auch fur das verstandesmassige Erfassen auf den rechten Ausdruck zu bringen, aber sie muss vom lebendigen Inhalt der Seele ausgehen. Ugyancsak a protestdns pasztor felfogasa nyilvanul meg Vorbrodtban, midon a kovetkezoket frja : Die. Theologie, wenigstens die sog. Dogmatik ist vorlaufig die rackstandigste Disziplin aller Geisteswissenschaften, solange einer der bedeutendsten „neuerer" Systematiker — eine Reihe von anderen, auch jungeren, denkt wohl ahnlich — die Dogmatik als Logik des Glaubens bezeichnen oder mit ethischen Kategorien, wie dem hochsten Gut, Gotterreich, mit Ideen und Normen, Erkennen ohne jede psychologische Orientierung spielen kann, ja fast mit Unkenntnis in Psychologie zu kokettieren scheint oder einen Satz schreiben darf : „Die in Betracht gezogenen inneren Vorgange anlangend ist in der Dogmatik nie die Frage, was die Menschen erfahren, sondern was sie erfahren sollen 2" Wielandt i.. m. p. 25. Vorbrodt, Flournoy's Seherin von Genf und Religionspsyehologie. Leipzig, Meiner, 1914. p. 22. 1 2
— 10 —
Abb61, hogy a kulonbozo vallasi kepzeteknek a ki lonboza idokben killonboza ertekilk volt, a dogmatika szamara epen netn kovetkezik, hogy a dogmatikus felepitesnek masnak kell lenni, mint a regi idokben, mintha elonyt annak kellene adni, ami „a szivet meginditja, nem pedig a valosag es igazsag felett lebeg." A dogmatika vallasi normak gyfljtemenye, mely ezen normak jogosultsagat a vallas lelektanan kivuleso eszkozokkel mutatja, ki. Ellenben szivesen veszik a vallaspszihologia szolgalatait azon tudomanyok, melyek a vallasos normak elfogadtatasat celozzak olyanok reszeral, akikhez a dogmatika nyelven szolni nem lehet. MielOtt a vallaslelektannak a lelkipasztorkodastanhoz valo viszonyat targyalnok, egy fontos kapcsolatra kell ramutatnunk, mely tudomanyunk és az erkolcstan kozott van. Ketfele erkolcstanrol szokas beszelni, u. mint a filozOfiai es teologiai erkolcstanr61. Mind a kettO az erkolcsi ertekek tudomanya, csak mig az egyik pusztan az esz erejevel allapitja meg normait, a masik segitsegill veszi a kinyilatkortatast. Az els6 azt vizsgalja,1 hogyan kell az embernek eletet berendeznie, hogy emberi mOdon eljen, azaz az elete igaz es jo legyen, a masik, mely az elozOnek tarnogatoja és kiegeszitoje, azt vizsgalja, hogyan kell az embernek elni, hogy termeszetfeletti celjat elerje. Hogy az ut6bbiban milyen szerepe van a vallasnak, azt felesleges reszletesen fejtegetni. A teologiai erkolcstan epen a killonbozo vallasok szerint differencialodik. Batran mondhatjuk, hogy igazan ertekesse csak akkor valik, ha az emberek pszihologiajaval szamot vet. Az erkolcstan foprincipiumainak ervenyben tartasa mellett az erkolcsi elairdsokat igen sokszor az individumunk szubjektivitasa szerint kell modositani. Aki uit mar gyantatoszekben, annak felesleges ezt bovebben fejtegetni. 1
ththrein, Moraiphilosophie. Freiburg, Herder W04. I Bd. p. 2.
— 11 — De nagy befolyasa van a vallasnak az etikara is, amine altalaban befolyasa van a filozOfiara. Teljesen igazat adunk Wiltmann latszolag meresz, de tenyek alapjan nyugvo kijelentesenek : Alle Philosophie fuszt auf der Religion, echte Philosophie auf der ganzen Religion, die wahre Philosophie auf der vollendeten Religion.' A filozofiai elmelkedes vallasi alapjat ki lehet mutatni az okori zofusoknal, de az iljkoriaknal is, hogy a kozepkort ne is emlitstik. Az etika ertekei is a vallas talajan nOttek ki. Egyseges filozofiai erkolcstan maig sines és az etikak tartalmi nivojat az hatarozza meg, hogy mennyit kolcsonoznek at es iparkodnak pustan az Osz erejevel megokolni azokbol az elvekbol, melyeket a vallas, pontosabban az evangelium nytljt. A pragmatizmust tobb tekintetben elvetendonek tartjuk, de az erkolcstani elvek megitelesenel hasznalhatosaguk es gyakorlati erejiik figyelembevetele nelkillozhetetlen. Ezt a vallasi szankciO biztositja. Ebbol a kettos szempontb61 tehat a filoz6fiai rendszerek, speciell az etikcik ertekenek a megcillapitasancil nelkidOzhetetlen eljcirdsnak tartom azt a pszihologiai kutatdst, mely a szerz6 valldsi viszonyaira vonatkozik. Vagy nem lehet az aristotelesi rendszer teologiai alapjait kimutatni, nem lehet PldtOncil az Istenseg gondolatanak centralis erejet merlegelni, AquinOi Szent Tamils nem a kereszteny katolikus fflozofus ex asse, Roger Bacon a felvilagosult experimentator nem tartja-e epen olyan ertekes megismeresi modnak a belso intuiciot2, Kant nem a protestantizmus filozOfusa-e3, egydltaldn a kal5nb6z6 korok valldsi elmelyedese vagy raciondlizmusa 1 Willmann, Geschichte des Idealismus. IL Bd. Braunschweig, Vieweg 1907. p. 3. 2 V. o. Dr. Czalco Ambrd: Roger Bacon a megismeresral. Religio 1912. (Harom kOzlemony.)
° Ennek a veleiuonynek egyik eras hangortatOja Paulsen. V. o. Paulsen : Philosophia militans. 8-4 Berlin, 1908. p. 31.
— 12 —
nem liikroz6dik-e vissza filozofiai elmelkedeseiken is?' A tenyek sulya alatt osszeroppan az a velemeny, mely a filozofia es igy a filozofiai erkolestan szempontjabal feleslegesnek tartja a vallaspszihologiai kutata st. A vallaslelektannak meg nagyobb fontossaga van a vallasi pasztoraciO teren. A lelkipasztornak a mi tudomanyunk szempontjabol killonosen ket milkodesi teret kell figyelembe venni:ink, me]yeken hiveivel erintkezik : a szoszeket és gyontatoszeket. Mindakettoben erkolcsi feladatokat kell megoldania, a kereszteny erkolcstan Ortelmeben kell a hi voket termeszetfeletti celjok elereseben segitenie. Pedagogiai munka es amint a pedagogia sohasem nelkillozhette a pszihologiat, ugy nem nelkillozheti a lelkipasztori Ili -nodes sem. De itt is kfflonbseg van a régi es uj idok kovetelmenyei szerint. Regebben a pedagogiaban hianyzott a gyermeki lelek pszihologiajanak tudatos kezelese, hiszen gyermeklelektanaink az utolso evtizedekbol datalodnak, de most ez ugyszalvan centralis helyet foglal el. Ep igy a pasztoracio tudomanyos kezelese okvetmegkivanja a pszihologia behatobb ervenyesiteset. Niebergall, aki ugy metodikai, mint a benne levo lelektani analizis tekinteteben kitilno tanulmanyt in errol a kerdesr612, a megoldandO feladatot A valldsos tudat akkor is a vallas jegyeben marad, ha tudomdnyos miivon dolgozik. Eleggd bizonyitja ezt a matematikai és fizikai munkak mogd Irt A. M. D. G. Ha pedig a tudomAny kapcsolatban all a valhissal, mint ez a kozepkori filozOfitiknal ketsegtelenill megvan, a johiszemd elfogultsdg bdtran drvenyesiilhet. A dialektika megblzhatatIan, inert ellentetes celokra is alkalmazhato. Ezt a lehetOseget nem akarja.k Meg katolikus kozdpkori filozOfia tortenetfrok figyelembe venni. A fa megitelesi szempont megis az marad, hogy a kozdpkori filozofusok mennyiben tettek eleget koruk sziiksdgleteinek. V. o. C,zak6 Lajos AmbrO : Abelard Ethikaja. p. 3. Budapest, 1909. Stephaneum. Niebergall, Die Bedeutung der Religionspsychologie fiir die Praxis in Kirche and Schule. Tübingen, Mohr 1909. 63. oldal. 1
(411-474.)
— 13 —
szeles mederben targyalja és a kovetkezo pontokba foglaija: Legeloszor is a lelkekre vale hatas lehetoseget es hatarait kell targyalni, ennek felteteleit és eszkozeit. Azutan lehet egyes feladatokat megoldani az istentiszteletrol, a lelkipasztorkodasral (szorosabb ertelemben ertve itt e suit) es az iskoldrol. Ecelbol ismertetni kell az emberi lelket és azt az ideal t, mely kordl a lelkipasztori munka forog. ]s mindennek vallaspszihologiai alapon kell tortennie.1 Itt csak jelezzuk ezen feladatokat, mint olya-• nokat, melyek a vallaspszihologiai feladatok kozill a lelkipasztorkodassal szoros osszefaggesben vannak, megoldasuk munkank kereten beltil foglal helyet, ahol is mint levont vagy levonhato kovetkeztetesek szerepelni fognak.lonosen ki kell emelnunk egy tenyt, mely Niebergall figyelmet kik erillte, s ez a vallas pszihopatologiajanak pasztoracionalis fontossaga. A lelki betegek szama igen nagy és ez a betegseg nagyon sokszor vallasi kepzeletekkel és erzelmekkel van egybekotve, ami nem is csoda, hiszen a vallas egesz lelkielettink befblyasolo es iranyito tenyezoje. Az ilyen emberek lelki kezelese, killonosen ha a betegseg nem extrem formaban jelentkezik, csak nagy lelektani tudas alapjan tortenhetik. Azert csak helyeselni lehet azon kurzusokat, melyeket elmegyogyintezetekben peldak alapjan tartanak teologusok szamara.2 A mondottakbal mar kovetkezik, hogy a vendspszihologianak mi]yen vonatkozasa van a pedagOgiaval. A vallaspszihologia allapitja meg a vallas jelentoseget az emberi eletben es ezen megallapitas, teszi jogosultta a vends legfobb pedagogiai jelentOseget. A vallaspszihologia tehat, midon kimutatja egyreszt, hogy a vallas lenyegehez hozzatartozik az erkolcsi normakodex, masreszt hogy az erkolcsi Niebergall, i. m. p. 413. E sorok IrOja is reszt vett egy ilyenen 1910-ben a Wien. mellett levo steinhofi sanatariumban. 1
- 14 -
elvek megvalOsithatasuk intenzitasat a vallasi szankciotol nyerik, mint az erkolesi celok megvalOsithatasan faradozo pedagogia legfontosabb segedtudomanya szerep el. Tekintve azt a fontossagot, mellyel a vallaslelektan az emlitett tudomanyokra bir, olyan colzattal kell megirva lennie, hogy akar tart& maban keszen. akar a tartalmabOl levonhato elvek szelesebb korii kidolgozasa alapjan ki is elegithetok legyenek a felsorolt kb vetelmenyek. Az a sok vitatkozo iras, mely tobb vallaspszihologus tollabol kikeriilt a vallaspszihologia celjara nezve, nem nagy jelentosegti, mert amint a pszihologianak a kultura minden agaba beleszolasa van es egy .01 konstrualt lelektannak annyira tokeletesnek is kell lenni, hogy az elvein valo tovabbepitessel meg is lehessen oldani az osszes kinalkozo feladatokat, itgy a vallcispszihologicitol sem kivcinhatunk eyyebet, minthogy tokeletes telektan legyen, amely a vallas benso jelentOsegeral az emberi eletben lehet6leg pontos kepet nyiljtson. EbbOl azutan az osszes vele vonatkozasba 146 tudomanynak meg kell tudni kapni azon elveket, melyeket sajat teriiletehez a vallast erdekla jelensegekre vonatkozolag Meson venni kenytelen. Reszletes kidolgozast a megoldando sajatos lelektani feladat oriasi terjedelme miatt ezek a vallaspszihologiaban epen ligy nem nyerhetnek, mintahogy pl. a pedagogia sem kap az altalanos lelektanban teljesen a sajat celjaira alkalmazott reszletes felvilagositast. A sajatos vallaspszihologiai feladatokat pedig a kovetkezOkben veljiik feltalalni : 1. A vallaspszihologia targyara, fontossagara és modszerere vonatkozo kutatasok, mint amelyek tudomanyunk tudomanyvoltat biztositjak és azt eszkozlik, hogy teljes filozOfiai apparatussal eptiljon fel. 2. A vallas keletkezesenek lelektana a vallas lenyegerol ad felvilagositast és megailapitja dnalanossagban azt a szerepet, melyet a vallas a lelki el etben jatszik.
— 15 —
3. Azon ttinetek vizsgalata, melyekben a vallas a normalis és patologikus individuumokban nyilvanul. A normalis tunetek vagy kozonsegesek, vagy eminens (extrem) jelensegek. 4. a) Idetartozik tehat a kozonseges vallasi jelensegek pszihologiaja és 4. b) az eminens vallasi jelensegek lelektana. Vegezettil azon jelensegek lelektani targyalAsa, melyek vallasi jelleggel birnak, de nem alkotnak igazi vallast. Ezeket pszeudovallcis lelektana c. alatt foglaljuk ossze. Ezek alapj6n konyviinket a kovetkezokepen osztjuk fel : I. ALTALANOS RESZ. 1. A vallaspszihologia targya, fontossaga, felosztasa es rovid tortenete. 2. A vallaspszihologia mOdszertana. 3. A vallaspszihologia irodalma. IL KULONOS RESZ. A) A vallas keletkezesenek és lenyegenek attain,nos pszihologiaja. B) A kifejladott vallas lelektana. a) Normalis vallaspszihologia. 1. Kozonseges vallasi jelensegek lelektana. 2. Eminens vallasi jelensegek lelektana. b) A vallas pszihopathologi6ja. C) A pszeudovallas lelektana. Tablazatos attekintesben : Vallcispszihologia I. FilozOfiai resz• Targy. M6dszer. Tortenet. E I Irodalom.
ai
II. Pszihologiai resz. A) A vallas keletkezesenek lelektana.
B) A kifej16do tt vallas lelektana.
Norm alis lelektan,
---, C) A pszeudovallas lelektana.
Patologikus lelektan.
KozOnseges vall. jelensegek pszih. Eminens vall. jelensegek lelektana.
— 16 —
A kovetkezokben roviden osszefoglaljuk a vallaspszihologia tortenetere vonatkozo adatokat. A vallaspszihologiai kutatast mar 1863-ban Fechner ajanlotta es celul tiizte ki „den religiosen Glauben mit dem psychophysischen Wissen in Einstimmung zu bringen ?"1 Azonban a vallaspszihologia igazi hazdja nem Nemetorszag, nem is Europa, hanem Amerika lett. Pratt, kinek adatait reszben atvesszilk 2 az amerikai vallaspszihologia viszonyaira nezve, jol jegyzi meg, hogy mig az amerikai tudomanyossag majdnem mindig angol, nem et és francia konyvekbol veszi at a problemakat és megoldasuk modszeret, egy tekintetben, a vallaspszihologia tekinteteben, teljesen a maga laban halad. Mig europai filozOfusok es antropologusok a vallast mar regota tanulmanyortak, a modern pszihologia empirikus mOdszereit mégis az amerikai pszihologusok alkalmaztak a vallas kutatasara. Ennek okat Pratt ket kortilmenyben talalja : egyik az a nevezetes szerep, melyet a vallas az amerikai eletben jatszik, a masik a vallas szabad es valtozatos fejlOdese A vallaspszihologiai kutatas kiindulasi pontja és focentruma a Clark-egyetem, melynek profeszszora G. Stanley Hall ugy maga, mint tanitvanyai, induktiv modszerrel vallaspszihologiai temakat dolgortak ki. Igy egy egesz kis tarsasag alakult ki, mely a Clark fele vallaspszihologiai iskolat alkotta. A kiadvanyok olyan kutatasokkal kezdodtek, melyek a fejlodesi evek lelektanara vonatkoznak. 1882-ben jelent meg Dr. Hall-nak egy cikke a Princeton Review-ban The Moral and Religious Training of Children, melyet kesobb Iljra felvettek William H. Burnham és Arthur H. Daniels. Mindkettonek 1
Zeitschrift fiir Religionspsych. Bd. I. p. 2. Zur Einfiihrung.
2 Die Religionspsychologie in den Vereinigten Staaten. Von Prof. I. B. Pratt. Uebersetzt von Anna Luise Muthmann'. Zeitschr. far Religionspsych. Bd. III. p. 89— 98.
— 17 —
tanulmanyal empirikus adatokon nyugszik és reszben kerdoivekre yak') feleletekbol, reszben anthropologiai adatokb61 vannak osszegyiljtve. Az elso igazan ertOkes mu 1896-ban James H. Leuba tollabol keralt ki. Leuba akkor meg a Clark egyetemhez tartozott, jelenleg a lelektan tandra a Bryn Mawr College-en (U. S. A.) Az els6 ertekezes cline : Studies in the Psychology of Religious Phenomena (on conversion) és mint emlitettilk 1896-ban jelent meg.2 AzOta 1912-ig 23 ertekezese es egy konyVe jelent meg: A psychological study of Beligion, its origin, function and future. New-York, Macmillan 1912.3 Leuba munkassaganak jellemzeset Pratt a kovetkezOkben adja : 4 Aus verschiedenen ,Quellen sammelte er Material fiir seine Studien, besonders aus den veroffentlichten Berichten fiber die Bekehrung hervorragender FiThrer, sowie durch frageweise Ermittelungen. Er legte in diesen empirischen Ergebnissen den Grund zu seinen Schlussen und analisierte dann die psychologischen Vorbedingungen, die zur Bekehrung fuhren, die Krisis selbst und den Zustand, der darauf folgt. Er beschrieb den Geisteszustand des begeisterten Gldubigen, wies die Notwendigkeit der A.ufgabe des eignen Ichs als eine Vorbedingung far die Bekehrung nach und die plotzliche und passive Natur der Umwandlung, wenn sie eingetreten ist, und legte so die psychologischen Grundlagen fUr die christlichen Glaubenssatze vom Glauben, von der Rechtfertigung, der Vergebung u. s. w. der ganze Hergang wurde vom naturalistichen Standpunkt aus behandelt, 1 William H. Burnham, A Study of Adolescence. Pedagogical Seminary I. 1891. 174-195. — Arthur H. Daniels, The new life, a study in regeneration. American Journal of Psychology VI. 1895, 61-103. 2 Amer. Ir. of Psy., 1896. Vol. VII. pp. 309-385. 3 Leuba ertekezesei fel vannak sorolva ezen mu 301-362. 0ldalain. Pratt, i. m. p. 91. 2
— 18 —
die notwendigen Folgerungen gezogen und die Mee von einem ilbernatiirlichen Eingreifen ausgeschieden. „Wir milssen, mondja Leuba, den Glauben als auf specifischen und immer identischen psychologischen Erscheinungen beruhend auffassen." Leuba konyvet mi is felhasznaltuk és amenynyiben hasznaltuk, kritikat is mondtunk rola. Itt altalanossagban csak annyit mondhatunk, bogy tudom nyos allaspontja, melyrehatO és szakavatott analizisei cehbeli pszihologussa avatjak. Egy evvel Leuba els6 vallaSpszihologiai ertekezesenek megjelenese utan Dr. Hall vezetese alatt ket fiatal tudOs, Edwin D. Starbuck és E. G. Lancaster adtak ki vallaslelektani tanulmanyokat. Kiilonosen Starbuck konyve keltett nagyobb feltfinest, nemet nyelvre is leforditottak,1 sot Nemetorszagban mar azon gondolkortak, hogy a vallaspszihologiai munkassag alapjaul valasztjak, de ezt a tervet szerencsesen elejtettek. Starbuck a megteres lelektanaval foglalkozva, a statisztikai eljarast 2 alkalmazta, am ennyiben kerdoiveket bocsatott ki és a beerkezett feleleteket statisztikai alapon .feldolgorta. Bar egy csorno ertekes adatot tartalmaz es ugy teoretikus eredmenyei, mint praktikus kovetkeztetesei felette hasznalhatok, meg sem tette helyesen, hogy egeszen a kerdOlvekre hagyatkozott es azok tartal mat sokszor vakon elfogadta. Vorbrodt, a kivala nem et vallaspszihologus, azon eloszoban, melyet Starbuck konyvenek nemet forditasahoz irt, nagyon ajanlja a Starbuck-fele eszkozok es modszer atvetelet.3 Man moge Fehlerquellen bei Starbuck im Laufe der Diskussion aufdecken, Variationen Religionspsychologie. Empirische Entwieklungsstudie reliaiosen Buwusztseins. Von Dr. Edwin Diller Starbuck. Unter Mitwirkung von G. Vorbrodt tibersetzt von Pastor Friedr. Beta. Leipzig 1909. Zwei Bande. 2
Lasd ennek mibenletet és erteket a H. fejezetben. A vallaspszihologia mOdszertana.
Starbuck Bd. I. p. XV.
-- 19 — in den Resultaten bei uns in Deutschland gegen Amerika feststellen, das alles darf nicht hindern, Mittel und Methoden von Starbuck abzulauschen und zu tibernehmen. A Clark egyetem egyeb erdemes kiadvanyai kozott emliti Pratt Hylans (Public Worship, Chicago 1901), Hall (Adolescence, New York 1904) és Moses (Psychological aspects of Religious Worcester 1906) maveit. Valamennyire jellegzetes a tenyek nagy szeretete, amellyel neha ttilzasokba, is esnek, de meggondolandO, bogy ez a hiba egy fiatal tudomanynal mindig megbocsathato. Igen nevezetes munkat vallaspszihologiai teren James szolgaltatott, a kivalo Harward egyetemi pszihologus, a pragmatizmus es pluralizmus faradhatatlan szovivOje : The Varieties of Religious Experience cim m el, mely az Edinburgban (1901-1902) tartott Gifford eloadasoknak konyvalakban osszegyiljtott sorozata. Ez a munka is megjelent nernet es francia nyelven, a franciaknak killonosen James egyik nagy tiszteloje, Rmile Boutroux ajanlotta.1 James az u. n. eminens eseteket targyalja, tisztan empirikus bazison all, de a Clark iskolara jell emzo oriasi adathalmazt nelkillozi sein Buch ist nicht eine blosse psycho] ogische Studie gewisser Spielarten der religiosen Erfahrung; es macht auszerdem einen Versuch zu sehen, ob die studierten Tatsachen nicht als auf eine letzte Bedeutung hinzielend betrachtet werden konnen, und ob sie nicht in der einen oder anderen Weise auf tieferen philosophischen Religionsfragen beruhen. Bekanntlich zieht Professor James den Schluss, dasz diese Tatsachen von echter und tiefer Bedeutung sind, dasz die religiose Anschauung vom Universum der Wahrheit naher kommt, als die beschrankte Ansicht der Naturwissenschaft, und dasz wir es als eine 1 Emile Boutroux, William James. Deutsch von Dr. Bruno Jordan, Leipzig, Veit 1912. 2*
— 20 —
nachweisbare Wahrheit der Psychologie annehmen konnen, dasz der bewuszte Mensch im Zusammenhang mit einem erweiterten Selbst steht, durch welches ihm erlosende Erfahrungen zustromen.1 James egyik kritikusa, Irving King, a vallas individualisztikus felfogasaval szemben annak szocialisztikus eredetet és fejlodeset hangstilyozza. Pratt Psychology of Religious Belief-jeben, New York 1906. analizalja a vallast es azt igyekszik kimutatni, hogy az harmas alakban lep fel: mint primitiv hiszekenyseg, ertelmi és erzelmi vallas. Semmi uj adattal nem gazdagitotta a vallaspszihologiat, de kituno tankonyvet irt George B. Outten, The psychological Phenomena of Cristianity New York, 1912. cimmel. Roviden igen sok problemat targyal. Az amerikaiak praktikus erzekere vall, bogy a vallast pszihoterapiai celokra is felhasznaltak. Azon lelki betegsegeknek, melyeknek a pesszi-, mizmus az alapja és az athato kedelyvilaga, legjobb gyogyitOja az optimizmus es sernmisem alkalmasabb optimisztikus vilagnezet ebresztesere, mint a vallas. Ilyen felfogassal irodott Worcester-, nek Religion and Medecin, New York 1908 cimu konyve. Az arnerikai 'Aida foleg Nemetorszcig-ban talalt ergs kOvetesre. James es Starbuck muveit leforditjak es 1907461 kezdve egy tartalmas folyairatot adnak ki Zeitschrift fur Religionspsychologie cimmel, mely azonban 1913-ban megszUnt. A protestans teologusok veszik keziikbe a vallaspszihologiat azzal a celzattal, bogy teologiajukat fellenditsek. Az emlitett folyoiratot is erns protestans szellem lengi at es a vallaspszihologia legtobbszor Ugy szerepel, mint a teologia segedtudomanya, amelyet igy ' Pratt i. m.
p.
96.
— 21 —
altalanossagban nem lehet elfogadni. Az a rendkiviili melyet Nemetorszcig-ban Wundt gyakorolt a pszihologiai elmelkedesre s amely a vallaspszihologiaban a V51kerpsychologie idevago kotetei reven juthatna ervenyesillesre, meglatszik a Zeitschrift fur Religionspsychologie azon fejezetein, melyek az individualisztikus kutatasok hatterbe szoritasaval a vallaslelektan teren is a neplelektan modszereit akarjak ervenyesiteni. Kar, hogy ezen a teren Wundt oriasi munkassaga dac6ra sem jutottak tovabb az angol Tylbr modositott animizmusanal, ami — mint Mini fogjuk — oriasi elmaradottsagot jelent. A nemet szellem filozofiai jellegere vall , hogy a modszertani kerdesekre nagy gondot forditottak, bar a sokszori vitatkozas (kulonosen Wobbermin, Vorbrodt)1 semmi pozitiv megillapodasra sem vezetett. Mint jeles gondolkodot emlitsilk meg onallo miivevel G. V orbrodt-ot Beitrage zur religiosen Psychologie : Psychobiologie and Gefuhl. c. muvevel. E konyv erdeme, mint Engert jeles kritikaja2 kimutatta, hogy szerze vallaspszihologiat probalt irni és hogy gondos pszihologiai argurn entacio utan elvetette Schleiermacher elmeletet. Kar, hogy fogalmai nem tisztak, szandekosan hornalyos és kifejezeseiben keresett komplikaci6 van. Ez az idegenszerilseg sokszor nemcsak a kifejezesekben, hanem a tartalomban is megnyilvanul. A vallas keletkezesere vonatkozo etnologiai kutatasok teren a pszihologia hozzajarulasa nelkiil szerencsesebb Franciaorszag es Ausztria. Franciaorszagban a szociologiai iskola, Durkheim es tanitvanyai, a L'Annee Sociologique munkatarsai foglalkoznak a vallas keletkezesenek kerclesevel és ezen iskola legkivalobb termeke Durkheim-nek Les formes elementaires, de la vie religieuse c. konyve
2
L. II. fejezetiinket : A vallaslelektan modszertana. Revue Neo-Seholastique XVI. Aimee (1909) p. 638-639.
— 22 --
Paris, Alcan, 1912), mellyel kesobb mi is reszletesebben foglalkozunk.1 Ausztridban Lang elmeletere, mint a melynek legnagyobb fontossgga van a primitiv ember vallaspszihologiai viszonyaira, von Schroder hivta fel a figyelmet, de legalaposabban W. Schmidt dolgorta fel és fejlesztette tovabb.2 Ugyancsak a Lang-fele elmelet tovabbfejlesztoje a svdjci René Hof/mann, aki az emlitett elmeletet az osszes primitiv muveltsegu nepekre kiterjesztette.3 Magyarorszdgon a vallaspszihologia eddig igen mostoha sorsban reszesult. Nem katolikus reszrol vallaspszihologia nem is jelent meg. Reszben a vallaslelektan korebe tartozik Szelenyi pozsonyi ev. teologiai akademiai Omar szekfogialaja a misztikamellyel a misztika lelektananal foglalkozunk. Katolikus szerzo miive : Wiedermann Karolynak : A vallcis lelektana, Budapest, Szent Istvan Tarsulat 1911. 82 oldal c. munkgja. Ezt a konyvet nem lehet a melyseges csalodottsag erzete nelkul o1 vasni. Igazaban semmi koze a lelektanhoz sem, meg kevesbbe a vallaspszihologiahoz. A problemakkal sines tisztaban, pedig egy tudomanyos mu legelso kelleke, hogy sajat feladatait, melyek megoldasara vallalkozott, ismerje. A modszertani kutatgs is hianyzik, de ezt szerzo talán a nepszerilsegre valo torekves tekintetebal hagyta el. Killonben ugy a fejezetek megvalasztasaban, mint a bens6 tartalom elrendezeseben, nagy a rendszertelenseg. Meg stilyosabbakka teszi ezen hibakat a szerzo erOsen 1 Emiltstik meg meg a francia mtivek kozill Delacroix, Etudes d'histoire et de psychologie du mysticisme. Les Brands mystiques chretiens. Paris, Alcan, 1908. c. milvet; de la Grasserie, Psychologie des religions ; Murisier, Des maladies du sentiment religieux c. munkakat. 2 Schroder és Schmidt munkassagarO1 reszletesen 4 Kulanos Resz I. fejezetAen lesz szO. Hoffmannrol reszletesebben u. o.
— 23 —
megnyilvdnulo apologetikus tendencidja. Az apologetikus munek olyannak kell lenni, hogy a targyrOl szolo modern tudds minden ertekes eleme a maga teljessegeben ervenyesaljon ; de hogyan varhattuk volna ezt szerzotal, akinek olvasottsdga, filozofiai tuddsa és lelektani analizdlo ereje egyarant sekelyes.' Masik move, melyben pszihologizal, epen olyan modon es ertekkel, mint a vallas lelektandban ; A hit elem,zese lelektani es dogmatikus szempontbol. Esztergom, Buzdrovics 1911., teologiai munka, epen azert e helyen nem foglalkozhatunk vele, mert munkank tudomanyos es elfogulatlan szinezetenek arthatn a. Altaldban feltiino volt sokaig a katolikus teologusok reszvetlensege a valldspszihologia irant. Ennek °kat reszben abban taldlom, hogy a kat. teologia a maga teljes egeszeben nem erezte a hianyat annak a tudomanynak, mely fogyatekossagokat volna hivatva betolteni. A kat. teologidnak nem kell annyira sohajtozni a valldspszihologiai szellemben nevelt lelkipasztorok utan, mert az Egyhdz novendekeit eddig is a minden modern I TViedermann konyveben rejlo kisebb hibak koziil talalomra kikapunk nehanyat : Az ethnologiai irodalom ismerete Schanz apologiajaig terjed nala (p. 1); a lelektanban a „tehetsegekkel" operal, pedig csak egy kisse kellett volna modern auktorokat tanulmanyoznia, hogy errol letegyen; amit (p. a) Schleiermacherrot mond, az nem igaz (V. 0. Schatz tanulmanyat Zeitschr. fiir Religionspsych. Bd. V. p. 382-383.) Amit a 12-13. oldalon a vallas intellektualisztikus magyarazatar61 mond, teljesen hamis, ha tanulmanyorta volna a szerz6 a primitiv ember vallasat, akkor nem irna ilyeneket. Amit a 29. oldalon mond (A vallas szigorii kOtelezettseg stb.) abban van valami igazsag, de ilyen formaban nem lelektanba, hanem ifjusagi exhortacioba val.& A 33. oldalon az erzelemr61 sz616 resz lelektanilag szinten nem helyes, csak intellektualisztikus pszihologiak tartjak (pl. Ziehen), HOffding epen az ellenkez6 mellett argumental. Kant, Bergson, James (mint pragmatista) nem idevaliik, nem mint lelektani auktorokr61 van r6luk szo. A vallaspszihopatologiaja hianyzik, a tudatalatti-t szerzo nem erti stb.
— 24 —
lelektanntil epen lelektani tekintetben hasznalhatobb elmelkedesekkell es a lelektani hatds azon egyeb pompas eszkozeivel nevelte, melyekre jelen tanulmanyunk kereteben mutatunk rd. Azert a kat. teologia szamdra a valldspszihologia nem annyira a praktikus, mint inkabb a tisztan tudomanyos jellegevel fontos. A nemet teologusok kozill Linwurzky (jersuita) foglalkozott a vallaspszihologidval, de egy, a modern valldslelektant ismerteto ertekezesen kiviil egyeb eddig nem ldtott tole napvilagot.
1 Gond°ljunk arra a pszihologiai mestermiire, melyet Loyolai Szent Ignae alkotott meg Elmelkedes-eiben (V. 6. Payot velemenyk : Az akarat nevel4se, Budapest 1905. p. 61.)
MASODIK FEJEZET. Ft vallaspszihologia metodikaja. A modszer 6,1talanos jelentoseget valamely tudornanyos kutatas, illetve a kutatas eredmenyei kozlesenek kereteben, nem kell nagyon hangallyoznunk. A mOdszer altalaban valamely gondolattartalom eszszerii, folytonos és altalanos ervenyii targyalasi modja. Az iskolazatlan, rutinszeril, nemkillonben a nem folytonos, hanem ugrala eljardsnak, valamint a szeszelyesnek, a tevedesek és hibak foforrasainak, a rnodszeres &Ards az ellentetje. Sie sichert das konforme Vollziehen and die rechte Verbindung der Denkbewegungen, verbtirgt also vorzugsweise die Denkrichtigk eit, m o nclj a Willma.nn.' Taine2 pedig a kovetkez6 szavakkal erOsiti a modszer fontossagat : Tout depend de la methode : aussi j'y reviens. Par methode j'entends le moyen d'avoir des perceptions vraies, en d'autres termes les conditions necessaires pour avoir une suite de perceptions vraies. Mint emlitettilk, a vallaspszihologia a vallasos tudat jelensegeinek tenyeit és valtozasait ismerteti es torvenyszerilsegeit allapitja meg. Hogy tehat azokrcil a kutatasi modokrol, melyeknek osszeseget mOdszer neve alatt foglaljuk ossze, beszelhesstink, elso feladatunk megallapitani, hogy a vallasos at▪ Philosophische Propadeutik. 1. Teil Logik Wien 1905. p. 103. ▪Sa vie et sa correspondance. Paris 1902. p. 116.
— 26 —
tiles csakugyan kalonall6 feladat-e a lelki elet killonbozo jelensegei koreben, vagyis megallapftani a zt, hogy az altalanos lelektan kereteben helyet foglalhat-e akar mint annals epen olyan problemaja, mint az erzet. emlekezet stb., sz6val mint egy szingularis jelenseg,1 vagy pedig olyan komplexumnak bell tekintenUnk, mely az altalanos lelektan szinguIdris jelensegeit is magaban foglalva, mint a lelki elet magasabb kepzadmenye azok min degyikenek vagy sajatos jelleget kolcsonoz, vagy a maga ktilonallo sajatossaganak szolgalataba killonbozo modon, kulonbozo qualitasokban, intenzitasokban 611itja be, amint azt a lelki 610 egyeb magasabb kepz6dmenyei teszik pl. miiveszet stb. Nyilvanval6, hogy amint a tudomany egyeb 6gainak modszeret maga a tudomany eredmenyes fejlodese statualja, de azutan a szisztematizalt tudomanynak elere kell allitanunk mint iranyt szab6 format azonban a A szingularitas tonyet tagadja TVundt. ,,In der Tat lehrt uns die Beobachtung, dass es ebensowenig Vorstellungen gibt, die nicht Gefiihle und Triebe von werschiedenen Starke in uns erregen, wie ein Fiihlen und Wollen, das sich nicht auf irgend welche vorgestellte Gegenstande bezbge." Grundzuge der Psychol.4 Leipzig 1901. p. 18. Vogt ehhez hozzaffizi: Ist das wirklich Tatsache ? Kann wirklich niemand z. B. einen Blick auf ein Buchergestell oder auf ein Fenster werfen, ohne von einer Riihrung befallen oder von einem Trieb angeregt zu werden ? Stundenbilder der philos. Propedeutik. I. Bd. Psyohologie. Freiburg 1909. p. 25. Wundt, ismet : „Nur durch unsere isolierende Abstraktion werden diese (namlich die verschiedenen psychischen Vorgiinge : Wollen, Fuhlen, Vorstellen) voneinander geschieden. In Wirklichkeit 1st keiner derselben fiir sich allein im Stande, einen seelischen Vorgang zu bilden ; jeder fordert die andern als seine erganzende Bestimmungen." System der Philosophie p. 563 ; Philos. Studien 1890 p. 542. Erre ismet talalOan jegyzi meg Vogt: Also jeder psychische Vorgang ist recht stets ein Konglomerat von Wahrnehmen, Fiihlen, Streben? Wie mogen denn die Gefiihle und Bestrebungen beschaffen sein, die sich z B. beim Voriiberzug einer Schar Vogel notwendig mit dieser Wahrnehmung einstellen ? Oder miissen wirjemand, der bei einer soldien Gelegenheit ganz und gar gleichgiiltig bleibt, auch jede Warnehmung absprechen. I. m. p. 25. a Wundt idezetekkel egyiitt.
-27—
teljesseg es tokeletesseg kovetelmenye nelkill, ugy a vallaspszihologia mOdszereinek a kutatdsanal tulajdonkeppen azzal kell szarnot vetniink, hogy milyen eredmenyeket koszonhetank az eddig alkalmazott modszereknek, alavetve ezeket a logika metodologiaja altalanos torvenyeinek s csak azutan foglalhatjuk ossze a vallaspszihologia módszerere vonatkozo kutatasaink eredmenyeit. A mOdszertani fejtegetes tehat kettOs jellegu lesz : leiro és normativ. Bevezetestil tenykent fogadjuk el a vallaspszihologia letezeset es a vallast mint olyan lelki kepzodmenyt tekintjiik, mely a lelki elet magasabb alkotasai kozott akkent foglal helyet, hogy a szingularis jelensegek alkoto reszeit kepezik, amint az altalanos pszihologiai miivek is tenykent fogadjak el a lelektan letezeset akkor, midOn annak bevezeto fejezeteiben modszertani kutatasokat vegeznek. Ezek elarebocsatasa utan feladatainkat, melyeket a fejezet kereteben kell megoldanunk, tehat a kovetkezokben foglalhatjuk ossze : a) Annak a kerdesnek az eldontese, hogy vajjon alkalmazhatok-e az altalanos pszihologiai eljarasi modok, vagy targyunk sajatossaga azoknak bizonyos fokti -modositasat kivanja ; és b) az altalanos pszihologia modszeres eljarasan kiviil egyeb eljarasi modok alkalmazandok, illetve alkalmazhatok-e ? Lassuk tehat egyenkint az altalanos pszihologia modszereit, hogy azutan szamot adhassunk azoknak a vallaspszihologiaban valo alkalmazhatosagar61. a) Az altalanos pszihologia m6dszerei.
Mivel a pszihologianak nines sajatos tapaSztalati tartalma, hanem az altalanos tapasztalat a targya 1 egkozvetlenebb sajatossagaban,' azert csak 1 Wundt, Grundriss der Psychologie 9. Leipzig 1909. p. 24. Titchener, Lehrbuch der Psychologie. Deutsch von 0. Klemm. Leipzig, 1910. I. Bd. §. 2.
— 28 —
ugyanolyan modszerei lehetnek, mint amilyenekkel altalaban a tapasztalati tudomanyok egyreszt tenyeikhez jutnak, tnasreszt amelyekkel azokat analizaljak es oksagi Osszekottetesbe hozzak. A mOdszertani feladat itt tehat ismet kettos iltra terelodik eloszor azt kell kutatnunk, hogy a pszihologia hogyan nyeri anyagat, masodszor pedig azt, hogy a nyert anyagot hogyan dolgozza fel.' aa) Az anyagnyeres modszerei. A pszihologiai metodikanak orokervenyil szabalyat sOpen fejezi Schiller verse,2 mely szerint Willst du dich selber erkennen, so sieh wie die andern es treiben. Willst du die andern verstehn, blick in dein eigenes Herz.
S csakugyan soha senki sem ketelkedett abban, hogy a pszihologiai kutatas magunk és mcisok megfigyelesevel kezdodik. Ribot a kovetkezo attekintheto megkillonbortetesekben mutatja be a pszihologiai anyagszerzes modszereit a maguk teljessegeben :3 1. A szubjektiv vagy bens6 megfigyeles mOdszere, amely direkt, kozvetlen és kizarolagosan a pszihoI ogi a saj atj a. 2. Az objektiv vagy kiilso megfigyeles modszere. A megfigyeles anyaga a megfigyel6 pszihologuson kiviil van, epenagy mint a chemia anyaga a chemikusnak, vagy a fizika anyaga a fizikusnak. Itt ketfele eljarasi modot killonbortethetank meg : a) az egyik direkt; más emberekre es pszihikai funkciakkal biro elolenyekre vonatkozik ; ?)) a masik indirekt ; kerdezi es magyarazza az ember szellemi tenykedesenek produktumait, arnely szellemi tenykedes individualis munkakban, vagy szocialis, kollektiv organizaciokban van. 1
Elsenhans, Lehrbuch der Psychologie. Tübingen 1912. p. 35. Idezi Ebbinghaus-Diirr, Grundziige der Psgchologie. Leip-
zig 1911. p. 63.
De la methode dans les sciences. Irtak tobben. Paris, 1909. Psgchologie par Th. Ribot p. 230.
— 29 --
3. A pszihologiai kiserletezes, mely a pszihologiat a termeszettudomanyok keretebe illeszti bele. Vagy norm alis ttinemenyekre applikaltatik ez a sajatos ertelemben vett kiserletezes, vagy a szellemi betegsegeket, abnormis tunemenyeket teszi vizsgalcidasa targyava es igy letestil a patologikus mOdszer. Lassuk ezen felsorolt modszereket egyenkent. 1. A magunk megfigyelesenek a modszere letesiti az introspektiv pszihologiai adatokat s annak ellenere, hogy a legszubjektivebb s tisztan individualis, mégis minden pszihologiai kutatasnak alapjat kepezi. A magunk lelki allapotainak megfigyeleset szigordan meg kell kalonbortetntink az egyszerti eszrevevest51. Az eszreveves csak a lelki allapot tudatossagat jelenti, de a megfigyeles a raja vala reflexiot is feltetelezi. Ez a reflexio nem minden embernek a sajatossaga, vannak olyan emberek, akik — hogy ezt a paradoxont hasznaljuk — ilgyszolvan teljesen magukon kival elnek, impresszioikat egeszen elejtik a reflexio tekintete el61, mig masok a folyton sajat lelki elmenyeik boncoloi, azok felett topreng6, okaikat, lefolyasuk erosseget kutato elmek. Ez utobbiak a szilletett pszihologusok. Az onmegfigyeles alapvet6 fontossaga abban rejlik, hogy a masok lelki allapotaira is csak a sajat elmenyeink alapjan kovetkeztethettink. Latni fogjuk azonban, hogy az onmegfigyelesnek sajatos akaddlyai vannak, melyek merlegelese inditott nehany, a filozofiai gondolkodas torteneteben jeles szerepet vivo tudost arra, hogy az onmegfigyeles lehetOseget tagadjak. Hogy csak a legkivalObbakat emlitsilk, pl. Kant' igy it : Will er (der Mensch) auch nur sich selbst erforschen, so kommt er, vornehmlidh was seinen Zustand im Affekt betrifft, ... in eine kritische Lage : namlich dasz, wenn die Triebfedern Anthropologie in pragmatischer Hinsicht. S. W. VII, b. 5. Id. Elsenhans, i. m. p. 35.
— 30 —
in Aktion treten, er sich nicht beobachtet, und wenn er sich beobachtet, die Triebfedern ruhen. Es Comte, a pozitivizmus nagymestere és a tudomanyoknak pozitivista szellemben valo osztalyozoja, a pszihologiat kihagyta a tudomanyok sordbol, mert a szellemnek onmaga altal yak) ugy velt direkt megfigyelese tiszta illuzio.l Denn jeder Zustand einer stark ausgesprochener Leidenschaft, d. h. eben derj enige, dessen Beobachtung am wesentlichsten sein warde, ist mit dem Zustand der Beobachtung notwendig unvereinbar. Was aber die in derselben Weise angestellte Beobachtung der intellektuellen Erscheinungen betrifft, wahrend sich diese vollziehen, so ist dieselbe eine offenbare Unmoglichkeit. Das denkende Individium warde nicht vermogen, sich in zwei zu teilen, von denen das eine denken, wdhrend das andere das Denken beobachten wiirde. Das das beobachtete und das beobachtende Organ in diesem Falle identisch sein warden, wie konnte eine Beobachtung stattfinden? Wundt szerint2 az individualis pszihologidban a tiszta megfigyeles exakt ertelemben ki van zarva. Sie ware nur denkbar, wenn es ahnliche beharrende und von unserer Aufmerksamkeit unabhangige psychische Objekte gabe, wie es relativ beharrende und durch unsere Beobachtung nicht zu verandernde Naturobjekte gibt.3 Es konyvenek tijabb (kilencedik) kiadasdban ... so muss hier jene Absicht der Beobachtung, wenn sie in der Form der gewohnlichen, nicht durch experimentelle Hilfsmittel unterstiltzten Selbstbeobachtung ausgefiihrt wird, entweder die zu beobachtenden Tatsachen wesentlich, verandern oder ganz und gar unterdrileken.4 1 Elsenhans nemet idezetet hasznaljuk u. o. = Wundt, Grundriss der Psych.6 p. 29. Id. Eisler, Worterbuch der philosophiscliSn Begriffe.' II. Bd. Berlin 1910. p. 1087. lasd Psychologische Methoden cfmszOt ! 4 TVandt i. m. 9. kiadas p. 27.
-31 —
Igazuk van a pszihologiai onmegfigyeles ellensegeinek abban, hogy az ember nem lehet egyszerre szemle16 és cselekvo, hogy a szem nem lathatja maga-magat, hanem ez a neherseg meg sem donti meg az onmegfigyeles lehet6seget. Amit nem figyelhetank meg abban a pillanatban, mely a megfigyelendo elmenyt tartalmazza lelkunkben, megfigyelhetjilk az elmeny megszunte utdn. Tamogatasunkra szolgal e tekintetben az emlekezet, melynek reven a rnult jelenne lesz. Nem tagadjuk azonban azt sem, bogy vannak olyan hirtelen lefolyasu lelki. jelensegek (harag ...), amelyek kisiklanak a megfigyeles tekintete el61. A sok felhozhato neherseg legerosebbike ketsegtelentil az, amely az instrospektiv adatoknak tisztan individualis jellegen nyugszik : l'observation individuelle ne pouvant pas depasser les lirnites de la conscience individuelle est hors d'etat d'atteindre le caractere de generalite que la science exige.' Latnival6 a neherseg ereje, ha meggondoljuk, hogy a modszer a tudomany eszkoze, a tudomanynak pedig objektivatasra kelt torekednie. Azert bar ismeteljtik, hogy a. szubjektiv modszer nelkill nincs pszihologia, pusztan a szubjektiv} modszer segelyevel a pszihologia sem nem fejlOdhetik, sem nem epillbet fel. A szubjektiv modszer kiegeszitesre szorul az objektiv modszer reszer61. 2. a) A direkt objektiv modszer mcis emberek lelki allapotait vizsgalja, amint azok bizonyos testi jelensegekben nyilvanulnak olykepen, hogy a magunkon tapasztalt jelensegekhez analogiakat keresunk. Ezzel az eljarassal az osszehasonlito lelektan terilletere leprink.. Mar a kozonseges emberek is felismerik a hozzajuk hason16 embereknel a ,harag, fajdalom, turelmetlenseg, szOrakozottsag stb. nyilvanulasait. Elonye az, hogy a kutatas targya adva van és az a veszely, hogy az a targy a kutatas altal modosulast szenved, ki van zarva. Az anyag 1 Ribot i. m. p. 234.
— 32 —
mennyisege igen nagy az allatok és gyermekek lelki vilagatol a szellemi erok komplikalt Osszfoglalataig, amint az igen nagy intelligenciajti és altalaban komplex lelki eleta emberekben nyilvanul. A kutatas veszelyekkel jar itt is es az ovatossag a megitelesben sohasem lehet eleg nagy. Altalanos szabalykent allitjuk, hogy egesz bizonyossaggal sohasem mondhatjuk, hogy más emberek kfilso jelensegei, melyek bizonyos lelki allapotunknak kiser6i szoktak lenni, naluk is ugyanazon lelki tenyek killso megnyilvanulasai. Az ily modon nyert ismeret mindig csak kOzvetett es nem mondhato altalanossagban, bogy a. kOzvetites eszkozeinek az azonossaga a kozvetitett allapot azonossagat jelenti. A kultura, a civilizalt eletmod kalso szabalyai, erkolcsi okok igen sokszor olyan killso megnyilvanulasokban mutathatnak be pszihikai allapotokat, melyek ezen allapotoknak termeszetes megnyilvanulasaival epenseggel nem egyeznek meg. Meg nagyobb a hibazhatas veszelye akkor, ha hozzank nem hasonlo egyenek lelki vilagara akarunk kovetkeztetest vonni, pl. ha felnott ember a gyermek lelket vizsgalja, vagy ferjes asszony akarja egy apaca szexualis eletet megerteni; Hogy ezt a modszert mégis hasznalhatjuk, annak az a hipofezis az oka, melyet a tapasztalat szamtalan esetben igazolt és amely azt mondja, bogy a legtobb ember pszihikai organizacioja egyforma.1 Ha keno kritikaval hasznaljuk, akkor a tudomanyra nezve hasznos teteleket nyertink, mert ez a modWie ist eine wissenschattliche Psychologie moglich ? Wie kann Psychologie etwas anderes sein, als eine Reihe individueller Uberzeugungen and Meinungen ? — Die Schwierigkeit 1st mehr scheinbar als wirklich. Wir haben alien Grund zu der Annahme, dass nicht nur im allgemeinen unsere Mitmenschen eine Seele haben wie wir selbst, d. h. dasz sie gleich uns Ming sired, die Erfahrung unter dem Gesichtspunkte der Abhangigkeit zu erleben, sondern auch im besondern die einzelnen menschlichen Seelen einander genau so gleichen wie die Leiber. — Titchener, i. m. I. k. p. 25-26.
— 33 --
szer megengedi az riltalcinositcist, a tudomanynak pedig Oen az altalanos iteletek nyerese a celja., Ribot helyesen mutat I'd az individumok tanulmanyozasanak szilksegessegere. Altalanos ember nines, a lelki allapotok mindig individumok szerint differencialadnak. Az altalanos lelektan, mely a minden emberben kOzos lelki folyamatolckal mint emlekezet, akarat stb. foglalkozik, sztiksegkepen kiegeszitesre szorul az egyeni lelektan reszeral azon meggondolas alapjan, bogy az altalanos elektan altal tanulmanyozott lelki folyamatok az egyenek szerint valtozasokat szenvednek. Nem kovetkezik azert a mondottakbol, hogy minden embert kell lelektanilag leirni, hanem arra kell torekednie, hogy tipusokat talaljon, melyek azutan klasszifikala jelleggel. birnak. Ezen tipusok felkutatasara ket eljarasi modot szokas kovetni : egyik a bizonyitekok (tests)2 keresese, masik a kerdesek modja. A tests-ek eljarasat Ribot3 igy hatarozza meg: La methorle des tests consiste dans la determination. chez un homme normal, des caracteres physiques et physiques qui lui sont propre. Ilyen fajtajd esszet eloSzor az amerikai Egyesillt Allamokban publikaltak 1897-ben. trteke ezen eljards elomozditai szerint abban van, bogy az individudlis valtozasok termeszetet, valamint az egyes osztalyok killonbsegeit megallapitja. Killonosen akkor tanulsagosak, ha statisztikai adatokat szolgaltatnak es csoportokra (killonbozo kortl, nemil egyenek, munkasok, szegenyek, csavargOk stb.) alkalmaztatnak. Ribot ezen eljards erteket a kovetkezo szavakkal jellemzi :4 La methode des tests a donne des Ribot i. m. p. 236. 2 A „tests" angol sz6. Ribot megjegyzi, bogy franciara nem forchthato, 6 zarOjelben az Opreuve-ot teszi utana. Magyarra talán tamibizonyscigok mOdszerevel lehetne forclftani. 3 Ribot i. m. p. 237. 4 Ribot i. m. p. 238. 3
— 34 —
resultats tres appreciables pour la constitution de la psychologie individuelle et meme pour des applications pratiques a la pedagogie. Mes ces promoteurs ont une tendance a en surfaire la valeur. Or it convient de remarquer que les statistiques et pourceusages n' ont qu'une apparence de riqueur scientifique.1 D'autre part, ce procede de mesure appliqué aux formes superieures da la vie psychologique, meme a la memoire et a l'association, a fortiori aux operations complexes du raisonnement, de la construction imagiative, aux passions etc., ne sont pas toujours efficaces : ils sont trop simples, sont trop restraint, souvent superficiels, sans garantie suffisante et ils ne peuvent etre toujours acceptes comnie adequats a la realite. Bar Ribot helyesen nyilatkozik a statisztikai eljdras tudomcinyos jelentasegerdl, mégis erral kisse reszletesebben kell irnunk, tekintve azt a fontossagot, melyet Starbuck mfive reven a vallaspszihologiai kutatasok terrenuman nyert. Ahol a fogalmaink ala eso targyak individualis killonbsegei miatt és azert, mert lehetetlen azok predikatumainak a felteteleit izolalni, nem sikertil tulajdonkepeni torvenyeket felallitani, a statisztikai adatok osszeolvasasa empirikus szabalyszerfisegekhez vezet, melyeknek idOhoz kotott gyakorlati hasznuk nagy lehet, de altaluk tulajdonkepeni tudomanyos eredmenyekhez nem jutunk.2 Rpen azert tehat, mivel a statisztikai adatok gyiljtese csak korlatolt pontossagli tOrvenyszerasegek (es nem torvenyek) felallitasahoz vezet, nem minositheto szigortian tudomanyos eljarasnak, de legkevesbbe pedig egyeduli tudomanyos modszernek. Ezek a szabalyszerfisegek teljesen leiro termeszetilek es nem fejezhetnek ki sziiksegesseget, legfeljebb azon esetben, ha feltessztik, edgy azon feltetelek, ameA Mit betiikkel en nyomattam. Szerz6. Sigwart, Logik II. Bd. Tübingen 1904. p. 671.
— 35 —
lyekbal valamely terilleten az egyes varialo esetek szarmaznak, osszallapotukban allandoak maradnak.1 Sigwart a szigord torvenyek felallitasdnak lehetosegOt ahhoz a feltetelhez koti, bogy a tOrtenes olyan kortilmenyektol filggjon, amelyeket altalanos fogalmakkal pontosan ki lehet fejezni es akar serleti dton, akar legalabb logikai analizis utjan szet lehessen ama koriilmenyeket valasztani ; utan hogy az osszes tenyeket ismerjuk, amelyeknek a tortenes lefolyasara behatdsuk van, vagy ha mind nem ismerjilk, legalabb az ismeretlenek tozatlanok maradjanak. Csak ha ez nem lehetseges, jogosult praktikus szempontbol a statisztikai adatok gydjtesehez fordulni, de nyilvdnvalo, bogy mindig nagy tevedesnek kell minositenunk azt az eljardst, mely statisztikai adatok alapjan uj tOrvenyt akar letesiteni. Angliabol indult ki s foleg Rszak-Amerikaban, de Japanban is elterjedt a kerdezes mOdszere. Ribot abban az esetben, ha a kerdezes szOval es direkt tortenik, bizalommal viseltetik iranta. A kerdezett szubjektum teljes ismerete, valamint a szocialis kornyezet, a szemely jellemenek, intelligenciajdnak az ismerete megkivantatik. Keno kritikaval alkalmazva, mint pszihologiai segedmodszer nemi eredmenyt szolgaltathat. 2) Az indirekt objektiv megfigyelesi mOdszer nem az emberrel, hanem az emberi szellem termekeivel foglalkozik, amint azok tortenelmenek ki onbozo stadiumaiban fixalva vannak. 2 A pszihologus ezen modszer segelyevel elhagyja az individuum altal kijelolt hatarokat és betetozi egyszersmind a pszihologiai kutatdst. Az emberi szellem fobb teremtmenyei, melyek lelektani vizsgalOdas tdrgyat ke pezik : a nyelv, a vallas, az erkolcs, mdveszet. Mindezen anyagok megengedik az osszehasonlito 1 2
Sigwart, i. m. p. 672. Ribot i. m. p. 242-245.
3*
- 36=
modszer alkalmazasat. Kezdemenyezoje Hume volt a XVIII. szazadban. Hozzajdrul a genetikus modszer, m.elynek az a celja, hogy felfedje és sorakoztassa az emberi szellem fejladesenek szukcessziv fazisait az individuumban vagy a tortenelemben. Az emberi fejlodes (az allatival szemben) kezdettol fogva oda van iranyitva, hogy az individuum szellemi kornyezetevel egessze kapcsolodjek ossze, amely a legkillonbozobb szellemi celok kovetesere szolgal és ezen celokban a legkillonbozobb valtozasokat engedelyezi. 4 „ts amennyiben a komparativ modszer valamely szocialis kozosseg kereten belt)l a tudategysegek kolcsonhatasabal keletkez6 szellemi kepz6dmenyekkel foglalkozik ez alkotja az u. n. neppszihologiat 2 — keresven ezen kopzodmenyek eredetet és fejlodesilk stadiumait, alapvetoje lesz a tortenelmi es szociologiai kutatasnak." A neppszihologiat Sigwart az individualis pszlhologiatal elvalaszthatatlannak tartia. Szerinte4 alle Psychologie ist Individualpsychologie, weil sie nur von dem reden kann, wasz in dem Bewusztsein vorgeht und sich findet, und weil diesel Bewusztsein immer nur das eines Individuums von sich selbst sein kann, aber in den Regungen des individuellen Lebens mussen allerdings diejenigen Vorgange besonders beachtet, die Gefuhlsbestimmt heiten und Strebungen mit besonderer Sorgfalt aufgesucht werden, welche das Verhaltnis von Mensch zu Mensch bestimmen, weil auf ihnen das geschichtliche Leben des Menschen ruht. Mi, tekintve azt a na.gy jelentoseget, amelybe Lazaruskezve Wundt-ig jutott a neppszihologia, egyWundt, Grundziige der Psycho!. p. 365. A neppszihologiaval reszletesebben a specialis reSz, elsO fejezetenek — A vallcis fejlodese_, lelektana — keret6ben foglalkozunk. Eisler i. m. III. kotet p. 1678. L Volkerpsychologie 2
4
Logik II. k. p. 192.
-37-
elore tenykent fogadjuk el letezeset, de ertekerol es alkalmazhatosaganak jelentosegeral foleg a vallas korill, kes6bb kimeritoen fogunk nyilatkozni. 3. A modern pszihologiai kutatas baszkesege modszertani tekintelben a kiserletezes. Ez tertneszetes is. Ha a pszihologianak a megfigyeles az egyetl en modszere, a kiserletezes tokeletesitett megfigyeles. A kiserlet biztositja a jelenseg izolalasat, varialasat és ismetleset. A pszihologiai kiserlet nem régi keletil, ami termeszetes is, hiszen a tudomanyok szerves fejlodese megkoveteli, hogy a magasabb tudomanyt alacsonyabb piazze meg ; és igy nem lehetett sz6 pszihologiai kiserletrol addig, mig a fiziologia nem volt kidolgozva. Mar Lotze ramutatott arra az elonyre, mely a termeszettudomanyi kutatasnak a filozofia szemleleti modjaval vala egyesitesebal a lelki elet megertesere nezve szarmazik, de a tulajdonkepeni kiserleti lelektannak G. Th. Fechner a megalapitoja. A megoldando feladat az volt, hogy morteket talaljanak a lelki jelensegekre, mely iltat mutatna az exakt maternatikai eljardsnak. Nyilvanvalo, hogy a lelki folyamat, mint ilyen, semminemil. meresnek ala nem vetheto, tehat a lelki jelenseggel szorosan osszekapcsolodo testi valtozasokban kellett keresni a meresre alkalmas objektumot. Fechner nyoman haladt Wundt,.a, hires lipcsei professzor, aki 1879-ben allitotta fel kdlon e cOlra szolgala eszkozokkel felszerelt laboratoriumat, rnelybe a vilag minden reszebol sereglettek a tanitvanyok-, dgy hogy ma (1913) szaznal tobb u. n. pszihofizikai laboratorium letezik. Mig Wundt iskolaja szigordan ragaszkodik Fechner oroksegehez, a szorosan vett pszihofizikai kiserlethez, addig Oswald Kalpe vezetese alatt warzburgi iskola kivalt a Wundt-fele iranybol és onallo utakon halad. Kulpe celul tilzte ki a magasabb lelki folyamatok kiserleti vizsgalatat, mint a gondolkodas, iteles, kovetkeztetes, absztrakcio, esz-
— 38 —
tetikai benyomasok, akarat stb. vizsgalatat, tehat olyanoket is, amelyeket Wundt a neppszihologia keretobe utalt, itt kiserleti vizsgalatnak vetnek ala. Wundt ezt az iranyt ellenseges szemrnel nezi, foleg az u. n. kerdezesi kiserletet, mert visszaesest lat benne az altala gyfilolt onmegfigyeles modszerebe.1 Lassuk mar most szisztematikusan a kiserleti modszereket. A pszihologiai kiserlet harom fOformaban nyilvanul :2 a) A fiziologiai tiinemenyek direkt vizsgalata kapcsolatban a velilk osszekotott pszihologiai tiinemenyek indirekt vizsgalataval. Ez az u. n. fiziologiai pszihologia. b) A pszihikai tiinemenyek direkt vizsgalata. Megfelel neki a pszihofizika. c) A beteges lelki tiinetek vizsgalata, felfogva mint dekompoziciojat a lelki jelensegeknek. Ez az u. n. patologikus pszihologia, vagy pszihopatologia. a) Ami a fiziologiai pszihologidt illeti, az nyilvan a szellemi es testi jelensegek szerves kapcsolatan alapszik, inert nines olyan testi jelenseg, melynek ne volna kisera lelki folyamata és viszont a lelki folyamatokat mindig testi elvaltozasok kiserik. Olyan szimptomakat lehetett ezen elv alapjan felfedni, amelyek a kozonseges megfigyeles tekintete el61 elsiklottak. A verkeringes, lelekzes, izomszerkezet, kivalasztas variacioi mind olyan tiinetek, melyeket exakt modon meg lehetett merni. b) A pszihofizika abban killonbOzik a fiziologiai pszihologiatal, hogy quantitativ adatok megszerzesere torekszik. A pszihikai tilnemenyek tartalindt és intenzitdsdt akarja megmerni. Legpregnansabb kifejezoje a Weber-Fechner-fele pszihofizikai torveny, mely az-f mondja, hogy az erzet ugy no mint az inger logarithmusa (6 =log i.) Vagy másszoval a relativ kiilonbsegi kiiszob allandO, ahol Elsenhans i. in. p. 33. Ribot i. m. p. 246-257.
- 39 -
relativ killonbsegi kilszobnek az open eszreveheto ingernovekmeny viszonyat a kezdeti ingerhez ned R k R 'ahol E = erzet, R = inger és vezziik. (d E k = allando.) A kiserleteket, melyek alapjan a Weber-Fechner-fOle pszihofizikai torvenyt felallitottak, azota sokszor ismeteltek es azt a kortilmenyt szogeztek le, hogy ez a torveny csak igen szilk hatarok kOzott ervenyes nagyobb pontossaggal, mig nagy vagy kicsiny ingerek eseten csak igen kozelito pontossaga van. Tulajdonkepen mindenkor elfogadhato, és valodi ertelme csak az, hogy az erzet sokkal lassabban novekszik, mint az okozo inger, amely formaban azutan egyszersmind el is vesztette a torveny pszihofizikai jelentOseget, amennyiben meg van fosztva quantitativ jellegetal. A rossz kiserletek szama altalalpan igen nagy, legtobbszor megfeledkeztek a pszihofizikai kiserlet szilkseges kelleker61 is, hogy t. i. azt az introspekcio allandoan kiserje, killonben a kiserletbol haszna lesz talán a pszihologianak meg a fizikanak, de semmiesetre sem a pszihologianak. A. kiserletezes gondolata, melyet a nagy eredmenyekkel dicsekedheto fizikatol vettek at, ketsegteleniil csabito, mert biztositja minden eredmenynek a sajat felteteleivel yak) osszeffiggeset es igy lehetove teszi, hogy a vilag minden reszeben a pszihologusok u. a. probleman dolgozzanak, de eredmenyeinek kritikai megvizsgalasa utan korantsem tekinthetjuk olyan nagy tudomanyos ertekii s killonosen nem kizarolagosan tudomanyos pszihologiai modszernek. c) A patologikus modszert, melyet fOleg Franciaorszagban hasznalnak (Ribot es iskolaja) és amely egyesiti a tiszta megfigyelest és kiserletet, mint a pszihologiai kutatas eredmenyekben gazdag modjat tekintjiik. La maladie, en effet, mondja .Ribot,i est une experimentation de l'ordre le plus subtil, institutee 1
m. p. 252.
-40—
par la nature elle-meme, dans des circonstances bien determinees et avec des procedes dont l'art humain ne dispose pas : elle atteint 'Inaccessible. A kiveteles, abnormalis esetek vizsgdlata gyakran &into jelentosegd bizonyos pszihologiai problernak megoldasandl, mint pl. a vakon szCiletettek megfigyelese az operacio utdn a killsO percepcio problemajdra ; s siketnemak megfigyelese a nyelv és gondolkodds viszonydra stb. Az al mok, termeszetes vagy mesterseges al.vajaras, hall ucinacio, ertelmi gyongesegek vagy rendkivillisegek vizsgdlata a normdlis jelensegek pszihologiai megertesehez nagy mertekben hozzajdrulnak. (Psychologia morbid a vagy Teratologia psychologica)1 A patologikus jelensegeknek a pszihologiaban az a szerepiik van, mint amilyen a test anatomiajdban a boncolokesnek es a mikPoszkopnak jut. Ha valamely tdrgyat alaposa,n akarunk ismerni, akkor kornyezeten beldl es kivul kell megfigyelnunk és minden leheto valtozasait is tanulmdnyoznunk kell. A hallucinaciok tanulmanyozdsa kulcsot adott a pszihologia kezebe a normalis eszreveves megismeresehez ; az illdzicike a kepzettevekenyseg alaposabb ismeretehez. Beteges kenyszerkepzetekbal, az u. n. fixa ideakbol a normal's akaratra lehet kovetkeztetni stb. 2 Altaldban az ertelmi tevekenyseg minden formajat tanulmanyozhatjuk patologikus alapon (amnesis, hypermnesis, paramnesis, az associatio anomdlidi stb.) A patologikus modszer keretebe tartozik a hipnotizmus, melyet talán jogosan neveztek „erkolcsi viviszekcionak", mint amely az intellektudlis mehanizmust epen dgy ldttatja es szemiink elott miikodteti, mint a fiziologiai viviszekcio, az dllati organizmust. 1
p. 293.
Boirac, Cours elementaire de Philosophie" Paris, 1909
2 V. o. James, Die religiose Erfahrung in ihrer Mannigfaltigkeit. Uebersetzt von G. Wobbermin Leipzig 1907. p. 19. James ezen miivenek citalasetnal mindig ezt a nemet kiaddst fogjuk haszndlni.
— 41 —
Franciaorszagban a hipnotizmus igen gyakori kiskied eljards, dgy hogy a hipnotizmus-pszihologia es kiserleti pszihologia igen sokszor azonos fogalmakat jelentenek !I Ezen modon kutatjak az lijabb pszihologidban olyan nagy jelentosegre jutott tudattalant is. Pszihologiailag tudattalanok „azon pszihikai elmenyek, melyeket nern appercipialunk, nem onalloan rogzitiink, amelyek benso eszreveves, reflexio es tudds nelkizl folynak le." A lelki elet nagy resze tudattalanul folyik le egeszen azon szervi erzetekig, amelyek a lelki eletnek relativ tudattalan alapjat kepezik. Azon lelki elemek is, amelyek tudatosak voltalc, mehanizalds litjan tudattalanokkd valhatnak. A tudattalan-nak, mint a filozofia tortenete igazolja, sok ellensege volt. A verbeli racionalistak, amilyenek Descartes es iskoldjanak hivei, termeszetesen ellensegei a tudattalannak, ha a lelek szerintok gondolkodo szubsztancia. Ha a lelek nem gondolkodik, akkor persze zavarba jonnek. Locke is tagadja a tudattalan letezeset, mint lelki folyamatet, de az (5 ellenvetese mar a modern alakot olti magara, midon azt mondja, hogy valamely kepzettel birni es annak a kepzetnek a tudatossaga azonos fogalmak. Ezzel szemben megjegyezhetjuk, hogy a tudattalant,3 melytiek teljesen pozitiv ertelme van, egy egesz sor tapasztalati adat igazolja,4 tigy, hogy a tudattalant mindeniitt el kell ismerniink, ahol bizonyos folyamatok magyarazatat kozvetlentil hatO kiilso ingerekbol vagy mds tudatos lelki folyamatokbol nern eszkozolhetjuk.3 A tudomany es milveszet kival6 alkotasainak letrejoveseben oriasi Elsenhans, i. m. p. 28. Eisler i. m. III. k. p. 1556. 8 A negativ ertelmu sz6 a nemetben: bewusztlos. A magyarban nines ilyen j6 megkiilonbortetes. 4 Locke ellenveteseben petitio principii van. L. Elsenhans i. m. p. 326. 6 Elsenhans I. in. p. 325. 1 2
— 42 —
szerepe van a tudattalan teremto erejenek. Magyarazata pszihologiai uton nem, hanem fiziologiai rnodon igen is lehetsegesnek latszik.1 A tudattalan jelensegek felderitesere és leirdsara igen alkalmas eszkoznek latszik a hipnotizmns. Ennek dtjan feny dertil a multra, igen sok titkos potencialis energiara, tehat a jellem (erkolcsi és szellemi) sok titkos mozgatojara és pedig direkt modon, nem inductio vagy hipotezis segelyevel. ab) A fontebbiekben vazoltuk a pszihologiai anyaggyiljtes modjait, most lassuk azon eljardsokat, melyek segelyevel a rendelkezesiinkre allo anyag feldolgozhatO. Vannak, akik megelegszenek pusztan a pszihologiai tenyek (Dilthey, Th. Lipps, Husserl), rnert szerintok a lelektan jogosulatlanul viszi at a termeszettudomanyokbal a hipotezis alkotasokat, melyek pedig nelkillozhetetlenek, ha az adott dolgokhoz magyarazatul kauzalis osszeffiggest akarunk mellekelni. Ebben a felfogasban az a tevedes rejlik, rnintha a lelektan pusztan hipotezisek segelyevel tudna csak a kauzalis viszonyokat megkonstrualni. Az adott dolgok gondos tanulmanyozasabol keresik a pszihologusok a magyarazathoz szilkseges adatokat, valaszolja Ebbinghaus Diltheynek. Blosse Beschreibung konne nicht die Aufgabe einer Wissenschaft sein. Auch begniige sich die beschreibende Psychologie nicht mit dem Beschreiben, Zergliedern and Verallgemeinern des Gegebenen, sondern sie erkenne an, dass das Gegebene klaffende Liicken aufweist, deren Ausfullung dringende Bedurfnisse unseres Denkens gebieteri. Indem sie aber die Ausfilllung derselben unternehme, A tudattalan vallaspszihologiai szereperol reszletesen a Killonos Resz 2. fejezeteben van szo, ahol eldontjuk, hogy ezen nevezetes fogalomnak ming szerepe van a vallas lonyegenek lelektanaban ; a vallaslelektani alkalmazasat pedig a Kill. Resz tObbi fejezeteiben mutatjuk be.
— 43 —
verfahre sie ganz vie die erklarende Psychologie.1 A jelensegeket osztalyozni és pedig mine' tokeletesebb osztalyozast epen az oksagi EisszefLiggesek feltiintetese rOven adni : ez a magyarazo pszihologia feladata. A tudomany hipotezisekkel dolgozik, de a hipotezisek szamat lehetoleg redukalni kell, és foleg az u. n. veliink sztiletett tehetsegeket kell amennyire csak lehet, kiktiszobolni, bar a teljes kiktiszobbles lehetetlennek latszik. 2 Tiszta fogalmak kutatasa, ezen fogalmaknak iteletekben val6 tiintetese, az iteleteket az oksagi viszony alapjan rendszerezett egeszben feltiintetni : minden tudornanynak feladata és igy a lelektannak sem lehet mas feladata. b) Ft vallaspszihologia medszerei.
Vannak, akik a vallaspszihologiai kutatast kimeritettnek gondoljak azzal az eljarassal, mely egy csomo adatot osszegyiljt és ezen adatokat u. n. tenyekkel hasonlitja ossze. Nyilvanvalo, hogy igy egyeb nem nyerheto, mint rendszertelen tomege a legtobbszor tires analogiaknak.3 Ezzel szernben a tudomany szempontjabO1 hangsillyozzuk, hogy a mennyiben a vallas pszihologiai folyamat is, azon kutatasi modoknak, melyek az altalanos pszihologiai kutatas szerveit alkotjak, a vallas lelektanaban is alkalmazhatoknak kell lenniok. A feladat, mely itt megoldasra var azert nem is az, hogy megallapitsuk, mik a vallas lelektananak a modszerei, hanem az, hogy mennyiben és milyen eredmennyel alkalmazhatok az empirikus pszihologia fontebb ismertetett modszerei a vallaspszihologia terilleten. Elsenhans i. in. p. 49. Legalabb a beszed a régi marad, ami nem baj, hiszen a csillagdsz is beszel a nap felkelterol, nyugtiirOl stb. Dorner, Ober die Begrenzung der psychologischen Methode der Religionsforschung. Zeitschrift fur Religionspsychologie I. Bd. p. 186. 2
— 44 ---
Az anyaggyiljtes itt is szubjektiv rnodszerrel, az onmegflgyelessel kezdodik. Onmegflgyeles nel nincs vallaspstihologiai materiale. Kell, hogy a megflgyel6 olyan vallasi jelensegeket, mint aminoknek a tiineteit masokban eszleli, maga is atelni tudjon, kfilonben sohasem lesz igazan tiszta fogalma azon jelensegekrol. A vallasos ateles kepessegenek hianyabOl ken_ magyaraznunk azon, a tudomanyos irodalomban olyan gyakran ism etlOdo tiinetet, hogy tanult emberek a magasabb vallasos tapasztalat (pl. misztika) ertekelesenel a legbadarabb kijelenteseket teszik. NyilvanyalO, bogy a vallas jelensegeit megerteni akaro embernek vallasosnak kell lenni' és szoflzmanak minositjak Carneri azon allitasat, mely szerint vallasrad csak azt kerdezziik meg, alai maga ateista. 2 Innen szarmazik az onmegflgyeles fentebb emlitett nehersegein kivill a vallas teriileten az a specialis neherseg, hogy a vallasos ember nem szivesen analizalja valldsos mert itt szarnara a legnagyobb ertekrol van szo, melynek boncolasa a profanizalas jellegenek latszataval bir. A vallasos elet killonbozo megnyilvanulasanak adatgyiljtoi lepten-nyomon talalkoznak azzal az idegenkedessel, mellyel a vallasi elet jelensegeinek mibenletet, okait keresokkel a kiserleti szubjektumok szembehelyezkednek. Az erzelmekre altalaban, de killonosen a valIasi erzelmekre all, bogy ha reflexio targyava teszsziik, a reflexio mast nytijt, mint ami a vallasos erzelem eredetileg volt. A reflexio idegen elemeket is visz magaval, mint a hangulatot, a vagyat mint a gondolat szillojet, a szavakat mint a gondolat No one can study the psychology of religion at first hand without coming upon more than one case in which lives have been forever rescued from vice and shame and despair by the tremendous power of a revival. I. B. Pratt, The psychology of religious belief. New-York, Macmillan, 1908. p. 221.
Der moderns Mensch c. miiveben lasd Die Religion c.
fejezet kezdo sorait.
— 45 — kiserait, idegen gondolat befolyasokat stb. Die scharfe Formulierung laszt auch leicht vergessen, dasz das Erlebnis viel reichhaltiger ist als unser Begriff.1 Az onmegfigyeles szubjektiv modszere tehat, mely nem egyeb, mint a sajat erosen individualis tapasztalashoz kotott kutatas nelkalozhetetlen kelleke a vallaspszihologia terilleten yak') eredmenyes eljarasnak, de itt is kiegeszitesre szorul az objektiv mad szer reszerol. Az objektiv mai:1szer — mint emlitettuk — más emberek lelki elmenyeit vizsgalja. Ahol a vall6spszihologiat valamely egyestiletben vagy folyoirat korill tomortilO emberek kollektiv munkassaga gyarapitja adatokkal,2 ott az objektiv modszernek jelentoseges szerepe van. Az u. n. vallaspszihologiai munkakozossegnek nincs is egyeb cella, mint a vallasos elet spontan nyilvanulasait osszegyiljteni és feldolgozni.3 Ide tartozik a régi es djabt idok eletrapainak: feldolgozasa. Ezeknek gondos feldolgozasat biztositja az u. n. kerdavrendszer. Dieser gibt dem Mitarbeiter — mondja Stahlin — die Gesichtspunkte an die Hand, die ihn bei seiner Forschung leiten sollen, er sorgt soweit dies moglich ist, dasz dem Sammler keine wichtige Einze]heit durch die Maschen seines Netzes entschltipfe ; er garantiert, soweit die ungeheure Mannigfaltigkeit der Biographien dies erlaubt, eine ,gewisse Einheitlichkeit des Materials and erleichtert oder ermoglicht erst dadurch seine wiessenschaftliche Verwertung.1 A Zeitschrift'fur .Religionspsychologie hat evfolyamanak a fazetei3 tarniskodnak arrol, hogy 1 Grundsatze and Aufgaben der Religionspsychologie von Dr. Roland Schutz. Zeitschr. fiir Religionspsych. Bd. V. p. 253. Lasd errOl a p. 48-at! 3 Religionspsychologische Arbeitsgetneinschaft. Z. f. Rps. Bd. V. p. 396. 4 U. Ott. 8
1913-ban megsztint.
— 46 —
a keraivmodszernek, melynek iskolat az amerikai vallaspszihologus Edwin Diller Starbuck teremtett a megteres folyamatat targyalO ket kotetes vallaspszihologiai munkajaval,' igen sok hasznos eredmenye van, melyek kell5 feldolgozas utan meltan foglalhatnak helyet a vallaspszihologia feldolgozasra becses anyagaban. Nehersegei termeszetesen vannak s ezeket maga Starbuck jeloli meg legpontosabban. A legtobb embernek keves kepessege van introspekciora ; elmnit esemenyekre valo visszaemlekezes mindig tokeletlen; a szubjektiv elmenyek leirasai a legtobb esetben hianyos tudositasok arr(51, ami megtortent vagy meg most is letezik ; a komplikalt jelensegek analizisei nagy gondot okoznak stb., szoval mindazon nehersegek, melyeket más exaktabb tudomanyban le kell gyiirni, itt is megvannak, csakhogy hatvanyozott mertekben.2 A icerclOiv modszer hasznalatanal Starbuck a kovetkezo eljarast kovette, mely egyszersmindenkorra iranyadoul szolgalhat hasonlo kutatasoknal.. 1. Kerdoivekill olyan forma nyomtatott kerd6iveket hasznaltak, melyek Darwin és Gallon ota sokat vannak hasznalatban.3 A kerdesek ngy voltaic fogalmazva, hogy bizonyos alta:lanos,jellegu tapasztalatokat ebresszenek. Elmenyeket keresett, nem pedig velemenyeket. Az elmenyeknel pedig lehetoleg tipikus anyag utan kutattak, tekintettel a nemre, korra, egyhazi hovatartozandosagra és hivatasra. Az eredmeny hasznalhatosagat nagyban elomozciitja az a kortilmeny, hogy specialisabb csoportokban (pl. azonos felekezeti viszonyok eseten) leheOleg igen nagy szarmi adat alljon rendelkezOsre. 1 Religionspsychologie von Dr. Edvin Diller Starbuck. Unter Mitwirkung von G. Vorbrodt iibersetzt von Pastor Friedr. Betr. Zwei Banda. Leipzig 1909. A kovetkezokben, ha Starbuckinfiveral lesz szti, mindig ezt a namet kiadast citaljuk. Starbuck i. m. I. k. p. 14. Reszletesebben ismertetjiik a specialis reszben, hol a megteresral as Starbuck konyvenek kritikai meltatasar61 lesz szo.
— 47 —
Az adatoknal az is fontos, hogy feltetlenill a bekulda spontaneitasa nyilvanuljon meg, mert szines és sokszor igen nagy jelentOsegil apro adatoktol igy nincsen megcsonkitva. 2. A kovetkezO lepes a bekiildott adatok analizise a hasznalhatosag szempontjabol. A feldolgozonak szamitani kell arra, bogy egyik-masik kerdOsre homalyos, feleletet kap, azert a kerdeseket igy kell megfogalmazni, hogy egymast tamogassak. A hibaforras mindenesetre igen nagy. Az esetleges hianyos vagy nem egeszen oszinte adatokat, ha a lairCilmenyekbal ezt a hianyt vagy csekely oszinteseget egyaltalaban meg lehet allapitani, más, hasonlo koriilmenyek kozott 616 ember vallasi viszonyaival vallo osszehasonlitasbol yell Starbuck kikiiszoboltetni, azonban ez irant nem nagy bizalommal viseltetem, mert az individudlis sajcitosscigoknak a vallcis teren sokkal nagyobb jelentaseget tulajdonitok, mint a pszihologiai dtelesek bcirmely mds terrenumcin. 3. Mivel a kutatas vegs6 celja Starbuck-nal az volt, hogy megallapitsa, mifele alaperok ervenyesek altalaban az emberek vallasi fejlodesere, szilkseges volt olyan tervet kieszelni, amelynek alapjan a kiilonbozo tudositasok egyenla vagy egyenlotlen vonasai vonatkozasba hozhatok. Erre a celra Starbuck tabellakatI keszitett, melyek az individualis eseteket erintetlenal mutatnak és biztositottak a tapasztalati adatok objektivebb szemleletet, ugy hogy igy a tenyek mintegy maguk beszeltek. 4. Az analizisre es osztalyozasra kovetkezett az altalanositas. Mit mutatnak az adatok kollektiv szemleletben ? Mik kozos alapvonasaik ? Mik kiilonbozosegeik feltetelei? Mifele eleterOket ti kroznek vissza? Az osszehasonlitO kutatasnak mindig az a celja, bogy a variaciok alapjaul szolgalo okokat felfedje. Eine Gesamtansicht der winzigen Tatsachen Bovebb lefretsa Starbuck i. m. I. k. p. 16-17-en van.
— 48 —
personlichen Lebens zeigt Gesetze, Prozesse .and Wachstumstendenzen and vertieft ein wenig unser Verstdndnis des religiosen Bewusztseins. 5. Vegill a t?_5megkutatasok alapjan nyert principiumolcat lehetOleg teljes bordkepessegukben interpretalta. Ret irany mutatkozott itt: az egyik a tenyt, mint hasonla jellegu. terry kovetkezmenyet fogta fel. a masik azt kerdezte, hogy mit mondanak a tenyek mas tudomanyok vilagitasaban? Az elso tehat a lcolcsnos vonatkozasok felderitesevel foglalkozik u. a. tudomany specialis terdleten beldl, a masik mas tudomany teraletevel hozza osszefuggesbe és ezdttal azoknak a hezagait iparkodik kitolteni. igy nyer azutan a vallaspszihologiabol a tortenelem, szocilogia stb. adatokat. Mindezen kutatasok alapfeltetele nyilvan az, and minden tudomanynak a maga koreben is nelkdlozhetetlen kelleke, hogy t. i. a vallas az emberi tapasztalas realis tenye és szabalyszerden fejloclik ki. A kerdoiv rendszer, melyet Amerikaban az emlitett Starbuck-on kiviil vallaspszihologiai celokra meg foleg Leuba és Pratt hasznaltak, azutan killonosen a nemzetkozi Almanach Coenabium-Lugano,' emlitett hibain kivul is sok akadallyal tartozik megbirkozni.2 Ugyanis az ilyen kerdoivek feltetlenal profanizaljak a legszentebbet, tehat nehezen verhatunk valaszt, vagy legalabb is oszinte és kimeritO valaszt azok reszeral, akik igazan vallasosak és akiknek kovetkezeskepen a vallas valami szent dolog; a tudornanynak pedig mindig hianyos adatokat fog Szolgaltatni, mert a valaszok rovidek és nem lehet azt nehany szoban elintezni, amirO1 neha egesz konyvet kellene irni.3 Megjelent 1912-ben a kov. cfmmel: Almanacco del „Coenobium" pel 1912. Confessioni e professioni de fede. 2 Stalin i. m. p. 400. ' V. 6. Stcihlin kritikajat Sterbuck konyver61 az Archiv far die ges. Psych. XVIII. koteteben.
— 49 —
Masok vallasossaganak megismeresere — bar a kerdaivmOdszer igen alkalmas és gyakorlatilag hasznalhato eredmenyeket mutat fel mindazon kikotesek figyelembe vetele mellett, melyeket az altalanos pszihologiai modszerek targyalasanal a statisztikai adatgyiljtes logikajdban mondottunk, mégis nem ez az egyetlen mod. A tapasztalas azt mutatja, hogy az alkalrni nyilatkozatok, esetleges elszolasok, nyilvanitasok szinten gazdag pszihologiai adatokat adhatnak.' Tudomanyos szempontbol ertekesithetok a szo eredeti ertelmeben vett vallasi anekdotdk. Ilyen anekdotakat eddig is gyiljtottek, de pusztan aszketikus, a lelki epules szempontjabol. Termeszetesen az anekdotaknak igazaknak kell lenniok, azert legjobb csak olyanokat kozolni, melyeknek a kutatO szem- és filltanuja volt. Kalonosen olyan emberek tehetnek itt szolgalatot, akik valamely kozosseggel, vagy egyes emberekkel epen a vallas reven allanak osszekottetesben. A kerdoivrendszer minden hibaja mellett is folotte all azonban ennek az eljarasnak. Az indirekt objektiv modszer keretebe tartoznak az oneletrajzok feldolgozasai. Ezek nemelyike, mint pl. Augustinus Confessioi, bamulatos pszihologiai adatokat tarnak elenk, de tirgyszolvan valamennyinek egy lenyeges hibaja van, melyet metodikai szempontbal okvetlenill figyelembe kell yenflank s ez abban all, hogy a tenyeket eltoljak azaltal, hogy maguk is vallasosscigot akarnak ebreszteni.2 Az indirekt objektiv modszer alkalmazhatosaganak terilletere esnek azok a kutatasok, melyek az individuum vagy valamely kollektivitas vallasi fejlodesenek lelektanaval foglalkoznak. Vallaspszihologiai szempontbal killonos ket erdekes problema keletkezik : egyik a vallas fejlodesenek a lelektana 1 Ilyen nuidon Iceszillt: Rogues de Fursae : Un mouvement mystique contemporain Paris 1907. c. miive. Id. Stah/in Zeitsch. fiir Religionspsych. Bd. V. p. 397. jegyzet. 2 Schutz i. m. p. 258. 4
— 50 —
a kollektivitasban, tehat mondjuk a primitiv ember vallasosSaga evoluciojanakl a targyalasa, a truisik a kifejiadott vallas kereteben az individuum valltisoss6ga fejladesenek' a terrenuma, mely a gyermek vallAspszihologiajanak jellegzetes vonasait adja elo, hova meg a megteres 2 pszihologiajat kapcsolhatjuk, mert ezek a problernak azok, melyek foleg`genetikus modszer alkalrnazasat igenyelik. A primitiv ember vallasi fejlodese pszihikai kutatasanal helyes modszeres eljarasnak azt tartjuk, mely nem az a priori konstrualt primitiv vatic:is fogalmaval kezdi a kutatast, hanem a primitiv ember vallasossagaval, amennyiben az elfogadhato aclatokkal bizonyithato. Mivel itt is evoluciOrol van szO, a vallas evoluciajanak megitelesenel is abba a hibaba esnek, mely az evolucio altalanos hibaja : hogy a fejlodes kezdO stadiuma szriksegkepen a legprirnitivebb, legkezdetlegesebb. Hogy a fejlodes kezdo fokan mina vallasi viszonyokkal talalkozunk, azt a lelektanon kiwi l alio tudomanyok adataib61 kell megallapitani és a lelektani tdrgyalcisnalc a kritikailag meltcinyolt adatolchoz kelt fuz6dnie. 3 Ugyanezen problemaval kapcsolatban merul fel az a kerdes, hogy a neppszihologia alkalmazhato-e s ha igen, mennyiben alkalrnazhatO a vallaspszihologia problemai kereteben. Klemm, a neppszihologiai kutatas erdekeben olyan nagy szolgalatokat tett Wundt tanitvanya és asszistense a lipcsei egyetemen, nagyon kilzd az individualis lelektan hasznalhatosaga ellen a vallas lelektananak mezejen és a neppszihologia mellett foglal allast. 4 Szerinte5 ennek melyebb oka ab' Az evoluci6 jelentosegdrOl és helyes ertelmezeserol ott szOlunk, ahol ezt a kOrdost reszletesen targyaljuk. Bovebb ertelmezeset lasd ott ! Hogy ezen resznek min() segedtudomanyai vannak, azt a specialis resz megfele16 helyen kimeritoen targyaljuk. 4 Lasd meg Kii/einos 1:14sz I. fej. Wundt-nal. Zur Eintiihrung. Zeitschr. Eir Religionspsych. Bd. IV. p. 6.
— 51 --
ban rejlik, hogy a vallasosan, erza individuum nem izolaltan jelentkezik, hanem mindig feltetelez bizonyos meghatarozott vallasi format. A vallasi forthak keletkezese az altalanosabb problema és ezen belatasbol folyik kikeriilhetetlentil az a kovetkeztetes, hogy csak . a neppszihologiai modszer tehet eleget a .vallaspszihologia kovetelmenyeinek. A neppszihologia is .arra torekszik, hogy valamely mas, a mieinktal killonbozo termeszeti és kulturalis feltetelek mellett 616 embernelc a lelki vilagaba belehelyezkedjek ; hanem ezt a megfigyelt es athagyornanyozott tenyek osszehasonlithsa alapjan es az altalanos pszihikai torvenyszerusegekral az elemi lelki folyamatok vizsgalatanal nyert szemleletek segelyevel teszi. Roviden Klemm. okoskod6sa tehat a. kovetkezokben merill ki: Az individualis lelektan allaspontjan lehetetlen a vallasos lelki elet tOkeletes megertesehez jutni, mert az individutim rneghatarozott vallasi format tetelez fel. A vallasi forma keletkezese a. zonban altalanosabb problema, melyet a neppszihologia segelyevel lehet megoldani. Ezzel szemben Schutz ezeket jegyzi meg :1 Klemm okoskodasa mellett a megforditott tenyallas epen olyan jogosultan lephet fel: minden vallas individuumokat tetelez fel indididualis vallasokat kell tanulmanyoznunk akkor is, ha valamely nep vallasat akarjuk megerteni, mert minden vallas eletenek gyokerei az individuumban vannak ; semmi sem szernelyesebb, mint a vallas, a tarsadalorn és az individuumok egymast kolcsOnosen feltetelezik, tehat Klemm okoskodasa egyoldahi. Wir halten uns an die Individualpsychologie als an das Grundlegende und rechnen die Volkerpsychologie als (eine nicht) in erster Linie notwendige Arbeit mit zu unseren Wissenschaft. Nyilvanvaloan talzas van mindket allitasban, Grundsatze and Aufgaben der Religionspsyehologie. Bd. V. p. 250. 4,4
-52--
bar kutatasunk targyara és modjara fenyt vetnek. Tagadhatatlan, bogy a vallaspszihologiai kutatas az individualis pszihologia eszkozeivel kezdOdik es akarhany problemaja csak az individualis pszihologia segitsegevel erthet6 meg. James nem meritette ki a vallas lelektanat az 6 u. n. eminens eseteinek targyalasaval, de igen ertekes adatokat szolgaltatott megertesere, pedig az 6 vizsgalOdasai mind csak az individualis pszihologia segelyevel erhetok el. Viszont a vallas fejlodesenek lelektana a vallaspszihologia legerdekesebb és legertekesebb problemai koze tartozik, itt pedig csak a neppszihologiai kutatas vezethet celhoz, amint azt Klemm kijelolte és amilyen modon fontebb mi mar megszoritottuk. Ilyen ertelemben akarjuk mi is hasznalni. A pszihofizikai kiserletezdsnek a vallaspszihologia teruleten nines helye. Igaz ugyan, hogy a vallas mint erzelem, szilksegkepen involvalja azokat a kills6 testi nyilvanulasokat, melyeket az erzelmek fiziologikus pszihologiaja a szivveres, izomszerkezet stb. valtozasaiban konstatal, de tulajdonkepeni eredmenyes pszihofizikai meresr61, azaz quantitativ formulaic felallitasarol itt nem lehet szo. Ha valahol, dgy a vallas tertileten bizonyosan ervenyestil a pszihofizika ellensegeinek a mondasa, bogy t. i. a lelket nem lehet milszerekkel megkozeliteni. A kiserletezesnek az a formaja, melyet foleg a Iranciak kedvelnek, t. i. hipnozis segelyevel nyerni bepillantast erre az annigy is legszubjektivebb lelki terilletre, alkalmasnak latszik, de nines tudomasorn rola, bogy eddig alkalmazasban lett volna. A fiziologiai pszihologianak nagy szerepe van a patologikus moolszer alkalmazasaban. A betegallapotoknak az az elonytik van, hogy a szellemi elet egyes tenyezOit izolaljak és arra kepesitenek bennanket, hogy azokat kozonseges kornyezettiktol nem befolyasoltan megfigyelhessilk.1 Ilyen beteg 1
James i. m. p: 19.
— 53 —
segi tilnetek a vallas lelektanaban is nagy szerepet jatszanak, mert pl. igen gyakori a vallasi rnely azert csak melankOlia marad és a pszihopatologia kereteben targyalando. Mindezen tunetek targyalasa fenyt vet a normalis vallasi jelensegekre és epen ezert a patologikus vizsgalati modot a vallas lelektananak teijesebb megertese vegett okvetlentil szaksegesnek kell mondanunk. James szep sorokban mutatta be a vallaspszihopatologiajanak jelentoseget,1 de kiville masok is tobben foglalkortak ilyen problemakkal, rnelyeknek kritikai meltatasat a vallcispszihopatologicija c. fejezetunkben adjuk. Az eddigi ilyen iranyu ertekezesek tanulmanyozasa azt a tapasztalatot erleite meg bennunk, hogy a tdlzasok szama ezen a tertileten igen nagy, azert e modszer alkalmazasaban igen nagy korilltekintesre és ovatossagra van szilkseg. A fontebb vazolt mOdszerekben kifejezesre juttattuk az empirikus pszihologid-nak a vallas teruleten kOvetendo eljarasait. Kimeritettilk-e ezek anal azon modokat, melyek segelyevel a vallas teljes megertesehez jutunk, nem tudjuk, de nem is tartjuk valoszinunek. A lelektan nem meriti ki a vallast, mert nemcsak vallasos erzelmekrol van szO, hanem vallasos kepzetekr61 is, melyeknek nem lehet az eredetet lelektanilag megmagyarazni, amilyen pl. a vegtelen, az abszolut eszmeje. Mindenesetre ismetelten hangs-nlyozzuk azonban, hogy amennyiben a vallas lelektandrOl beszeltink, az emlitett modszereket kell kovetntink, ha a tudornany kereten beltil akarunk maradni. Vegezetill meg egy rnetodikai kerdes felett kell kritikat gyakorolnunk, melyet James jeles nemet forditaja G. Wobbermin vetett fel az 1910-i berlini vallasi vilagkongresszuson s amely elenk kontroverziat valtott ki maga utan. Wobbermin az L. James, i. m. p. 1-23 Religion and nervose Veranlagung.
— 54 —
emlitett alkalommal a vallaspszihologia metodikajdrol beszelt s a kovetkezoket mondotta :1 1. Az amerikai vallaspszihologia belefullad az empiriaba, azert „die amerikanische Religionsempirie musz durch erkenntniskritisch orientiertes Denken und derngemdsz dann weiter durch ein transcendental-psychologisches Verfahren ergdnzt werden." 2. Starbuck statisztikai eljardsanak hibajat abban talalja, hogy tisztan biologiai-fiziologiai megitelesbe csap at. James eljarasa is hibaztathato. Die Gefahr der Methode der ausgezeichneten Falle, wie James sie anwendet, ist eine doppelte : 1. Die Formen pathologischer Religiositat werden zu leicht in den Vordergrund gedrangt, 2. aber werden die einzelnen Forschungsobjekte zu stark isoliert, aus ihrem geschichtlichen Zusammenhange herausgerissen betrachtet. Ezen iteleteinek alapjat abban talalja, bogy az amerikaiak az igazscig kerdeset tavol tartjdk a vallas pszihologiai munkassaguktOl. Megengedi ugyan, hogy a vallaspszihologia a vallasi targyak igazsa0,1'61 sohasem fog vegervenyesen donthetni; azonban mivel a torteneti .vallaskutatas es az ertekelo vallastudomany kozott tatong6 -dr van, ezt a hidnyt a vallaspstihologia van hivatva kitolteni azaltal, hogy transeendentdlis pszihologiai feladaton transzeen-dentdlis pszihologiai modszerrel dolgozik. A Wobberminfele transzcendentalis pszihologiai modszer tehat -olyan eljaras, mely eddigi metodikai kutatasaink keretebe bele nem illesztheto, tehat mint kiegeszito eljards van hivatva szerepelni. Lassuk miben a lenyege, bogy hasznalhatosaga felett donthessunk. Diese Methode besteht darin, dass die Wahrheitsfrage stets in den Mittelpunkt der Betrachtung gestellt wird und von da aus der betreffende religiose Erscheinungskomplex unter dem GesichtsAufgabe und Methode der Religionspsyehologie. Von Hermann Bauke, Zeitschrift fur Religionspsych. V. Bd. p. 97-104.
— 55 —
punkt des Wahrheitsinteresses auf seine psychologische Struktur bin untersucht wird. Kikapcsoljuk e helyen azt a kerdest, bogy mennyiben van Wobberminn ek igaza az amerikai vallaspszihologia felett mondott iteleteben, miutan az 6 dltala emlitett szerzokkel ugyis behatoan foglalkozunk, itt csak azt vizsgaljuk meg, bogy menynyiben van igaza a „transzcendentalis pszihologiai" mOdszernek. Szerintiink Wobbermin sulyos tevedesbe esett, midon a vallaspszihologiat osszetevesztette a. vallasfilozofiaval. A vallaspszihologia empirikus tudomany es ertekelessel nem foglalkozik. A valhls ertekelesenek kerdesei a filozofiai tudomanyok kortil a vallasbolcselet keretebe tartoznak. A vallasi jelensegek kritikai feldolgozasat és erteIceleset vallaspszihologia nem adhatja, mint tapasztalati tudomany a tapasztalatot nem ertekelheti, szdmara iranyadO normakat nem allithat fel. (Kant.) A transzcendenthlis pszihologia, mint _Baukejol fab61 vasicarika. Der aus Kants Erkenntnistheorie ilbernommene Ausdruck „transzendental" bezieht sich doch auf ,,usere Erkenntnisart von Gegenstanden" nicht auf Gegenstande selbst. Dagegen hat die ,/ Psychologie" Gegenstande selbst zu ihrern Inhalt. Szoval a vallaspszihologia szameira nines mss modszer, mint amilyennel altalaban a pszihologia rendelkezik és a „Arallaspszihologianak azokhoz kell tartania magat, ha nem akar spekulativ tevutalcon eltevelyedni és a cehbeli pszihologusolc beesilleset elveszteni."1 Bauke i. m. p. 102. Wobbernzin a 1:6rdest njra felvetette és targyalta. Erre nezve Vorbrorit igy fr: An sich gehort dieser von Wobbermin such in seiner neuesten, grossangelegten Schrift: Die religionspsychologische Methode in Religionswissenschaft und Theologie, Leipzig, 1913, 475. S. geforderte Wahrheitsbeweis gar nicht in die Religionspsychologie, hat such gar nichts mit religionspsychologischer Methode, die man nicht zur erfahrungsmaszigen iiberhaupt verallgemeinern darf, zu tun. V. 6. Vorbrodt.• Flournoy's Seherin von Genf und Religionspsychologie. Leipzig 1914. p. 0. és p. 20-21 : Die Transzendentalpsychologie der Spiri-
-- 56 —
Ezen felfogasunk ellen, mely gyokerebenKant- ra vezetheto vissza, erosen kikelt J. B. Linwurzky S. J. a Stimmen aus Maria Laach hasabjain.' Szerinte a vallaspszihologianak olyaten modon vale kezelese, mely a megvizsgalando vallasi kepzetek és nezetek igazsag tartalmdtal eltekint, csak addig lehetseges, amig tisztan deszkriptiv pszihologiarol van szo, amely a valldsos tudat jelensegeit pontosan megallapitja, tokeletesen leirja és pszihologiai jegyei szerint osztalyozza. De ez az absztrakcio nem vihet6 mindeniitt keresztill. Hiszen mar a kozonseges pszihologia is kiilonbseget tesz a hazug eszrevetelek es normalisak kozott, a rogeszmek és objektiv szemleletek kozott. Diese Unterscheidung wird nun auch auf das Gebiet der Religionspsychologie fibertragen werden mussen. Kein Religionspsychologe wird es sich Grundsatzlich versagen, die Visionen eines Mystikers in die eine oder die andere Kiasse zu verweisen. Sobald er aber dies tut, nimmt er zu Wahrheitsfrage Stellung. 2 Az ertekelesnek ilyeten kontemplalt modja, mely tulajdonkepen nem igazi ertekeles, mely az altalanos pszihologiaban csakugyan helyet foglal, megallhatja helyet a vallas lelektandban is. A vallas lelektana nem akar egyeb lenni, mint kibovitett reszletteriilete az altalanos lelektannak, csak epen tobb nem akar annal lenni es sui generis karakteret tisten, die den Terminus bereits Burch ihre Kunde einer anderen Welt festgelegt haben, entspricht diesem Terminus mehr als was Wobbermin im Anschluss an Rickert hineinlegte, welch' letzterer durch Transszendental-Logik und Transszendental-Psychologie den Gegenstand und Vorgang des Erkennens behandelt und erganzt. Sobald man nicht mehr den Vorgang des Erkennens als
solchen untersucht, sondern andere Tendenzen und Motive wie die TVahrheit hineinspielen ldsst, ist man nicht mehr Psycholog und soil sich nicht als solchen herausgeben. Stimmen aus Maria Laach 1910. LXXVIII. 5. p. 516. (Die Religionspsychologie ein neuer Zweig der empirischen Psychologie.) 2 Linwurzky, i. m. p. 517.
— 57 —
nem akarja elvesziteni. Azt is elfogadjuk, hogy altalanos filozofiai alapteteleket segitsegill hihat, hiszen ilyenek nelkiil az altalanos lelektan sem szakolkodik, hanem az altala vizsgalat aid vett jelensegek felett itelkezni olyan ertelemben, amint azt a vallasbolcselet vagy a teologia teszi, ahol tehat a felekezeti erdekek kidomborodnak, nem lehet a vallaspszihologiaban megengedve. Keszen fekszik iteletunk mely, a ritusok vallaspszihologiai jelentoseget a vallasos erzes eresiteseben és elmelyiteseben latva, kimondja az u. n. puritan vallasok szegenyseget és iiresseget, de ez az itelet mar a vallasfilozofia keretebe tartozik, a pszihologia hataran kivtil esik és csak epen azt bizonyitja, hogy -ogy a teologianak, mint a vallasfilozofianak a vallas lelektana rendkiviili szolgalatokat tehet. Fenntartjuk tehat, hogy a vallds lelektana, mint ilyen, a vallds objektiv reszet &ink)" ertekiteletekt51, amennyiben ez az ertekeles azok igaz vagy nem igaz voltcira vonatkozik, tartozkodik.1
Ezen a n6zeten van a vallaspszihologusok legnagyobb resze. Kiilon kiemeli Vorbrodt Flournoy-ról: Flournoy schliesst mit aller Bestimmtheit die Frage der objektiven Wahrheit der Religion von der psychologischen Betrachtung aus. — Beitrage zur Religionspsychologie von Dr. Th. Flournoy. fibers. von Prof. Dr. M. Regel. Leipzig 1911. p. XXXV. Es u. ott p. XXXIX : Der Psycholog erkennt die inneren Erfahrungen an, ohne eine auszerpsychische Wertung oder Ablehnung dariiber zu auszern ; er nimmt keine Stellung zu den phantasiemaszigen Symbolen der religiosen Erfahrung. Zur Frage, ob Gott dem traumenden Jakob wirklich nahe war, wird die Psychologie nicht zustimmend oder ablehnend sich verhalten, als ob Jakob sich nicht tiiuschte, oder als ob, wie etwa der abgefeimte Dilettant der Physiologie behaupten ki5nnte, der arme Jakob das Opfer einer Illusion sei, entschuldbar in einer Zeit, wo man noch nichts von der Zusammenhangslosigkeit der Traume and dem Energieumsatz kortikaler Neuronen bei Nacht wuszte.
FELHASZNALT MUVEK 8S ERTEKEZESEK.1 Alexander, Alibert,
Milveszet.2 Budapest, 1908. Pour lire en psychologue la vie des Saints. Revue Neo-Scholastique. 1909. Archiv fair die gesammte Psychologie. Bd. XVIII. Aschkenasy, Voluntaristische Versuche in der Religionspsychologie. Zeitschrift far Philosophie and philosophische Kritik. Bd. 135. Heft 2. Aufgabe and Methode der Religionspsychologie Bauke, Z. Bd. V. Une theorie nouvelle de la religion. Revue PhiloBelot, sophique 1913. Religionsgeschichtliches Lesebuch. Tübingen, 1908. Bertholet, Cours elernentaire de Philosophie28 Paris, 1909. Boirac, Der Animismus oder Ursprung der Entwickelung Borchert, der Religion aus dem Seelen-. Ahnen- and Geisterkult Freiburg, 1900. Das Wesen der Religion. Halle, 1906. Bousset, Boutroux, William James. Deutsch von B. Jordan. Leipzig,,. 1912. A study of Adolescence. Pedag. Sem. I. 1891. Burnham, Cathrein, Moralphilosophie.8 I—II. Freiburg, 1904. The psychological phenomena of Christianity. Outten, New-York, 1912. Abelard ethikaja. Budapest, 1909. Czako, A lelki fajdalom psychologiaja és a pessimismus. Czak6, Zircz, 1913. Roger Bacon a megismeresrol. Religio 1912. (HaCzak6, rom kozI.) Schweiger: Die Religion im Lichte der VolkerpsyCzak6, chologie cfmii milvenek kritikdja. ,,Eger" XXXIV. evf. 1911. 33. sz. The new life, a study in regeneration. Amer. Jrn. Daniels, of Psych. VI. 1895.
1
A Z. a Zeitschrift fiir Religionspsychologie-t jelenti.
— 60 — Delac .oix,
Etudes d'histoire et de psychologie du mysticisme. Les grands mystiques chretiens. Paris, 1908. De la mf;thode dans les sciences. (Irtak tobben.) Penis, 1909. Dorner. Ober die Begrenzung der psychologischen Methode der Religionsforschung. Z. Bd. I. Durkheim, Les formes elementaires de la vie religieuse. Paris, 1912. Ebbinghaus- Diirr, Grundziige der Psychologie. Leipzig, 1911. Eisler, Worterbuch der philosophischen Begriffe.8 I—HI. Berlin, 1910. Elsenhans, Lehrbuch der Psychologie. Tiibingen, 1912. Flournoy, Beitrage zur Religionsps,ychologie. Deutsch von M. Regel. Leipzig, 1911. Flournoy, Die Seherin von Genf. Leipzig, 1914. Fursac, Un mouvement mystique contemporain. Paris, 1907. dela Grasserie, Psychologie des religions. Paris. Grasset, L'occultisme hier et aujourd'hui. Le merveilleux pr6scientifique. Montpellier, 1908. György, Hit és haladas, Torda, 1908. I—II. Hajos, Az &ember a modern tudomtiny vilagitasaban. Budapest, 1913. Harkanyi, Babonak ellen2. Budapest, 1907. Hellpach, Zur Formenkunde der Beziehungen zwischen Religiositiit und Abnormitiit. Z. Bd. I. Hoffmann, La notion de l'Etre supreme chez les peuples non civilises. Geneve, 1907. James, Die religiose Erfahrung in ihrer Mannigfaltigkeit. Deutsch von G. Wobbermin. Leipzig, 1907. Kant, Anthropologie in pragmatischer Hinsicht. S. W. VII. Kappstein, Psychologie der Frommigkeit. Leipzig, 1908. Kidd, Tarsadalmi evoluciO. Ford. Geocze S. Budapest, 1905. Kieft, Hermann Schell. Kultur und Katholizismus. Bd. VII. München. Kuhaupt, Der Glaube an die nachirdische P'ortdauer, „Tiirmer." XIV. Jhrg. Ladame, Religiose Psyehologie und Psychopathologie. Z. Bd. IV. Lehmann, Babona és varazslat a legregibb idOktol a jelen korig. Ford. Ranschburg P. I—II. Budapest, 1900. Leuba, A psychological study of Religion. New-York, 1912. Linwurzky, Die Religionspsychologie ein neuer Zweig der empirischen Psychologie. Stimmen aus MariaLaach 1900. Loisy, Sociologie et Religion. Revue d'histoire et de litterature religieuse. 1912. IV. k. Lotze Grundziige der Religionsphilosophie. Leipzig, 1894.
— 61 — Die Lehre des von Papst Pius X. verurteilten Modernismus und der moderne philosophische Phanomenalismus. Freiburg. 1911. Der Zweifel. Z. Bd. VI. Mayer, La magie et l'astrologie dans l'antiquite et an moMaury, yen age. Paris, 1864. Die Ethik des hl. Augustinus. I—II. Freiburg, Mausbach, Pathological aspects of religions. Monograph supMoses, plement of Amer. Journ. of Relig. Psychol. and Education. Les maladies du sentiment religieux. Paris. Murisier, A vallasos Met elemi formai. Huszadik Szdzad. 1912. -Nagy, Die Bedeutung der Religionspsychologie fur die Niebergall, Praxis in Kirche und Schule. Tubingen. 1909. Mechtild von Magdeburg. „Das flieszende Licht der Oehl, Gottheit " Deutsche Mystiker, Bd. IL Kempten und Munchen, 1911. Psychologie des mystiques. Paris, 1901. Paeheu, A vallas problametja korunk gondolkozasaban. Parodi, Huszadik Szazad. 1914. Philosophia militans 8-4 Berlin, 1908. Paulsen, Az akarat nevelese. Ford. TVeszely O. Budapest, 1905. Payot, Psychologie des hysterischen Ma donnenkultus. Zur Pfister, Z. Bd V. Szent Berried clairvauxi apat Mete es milvei. I—II. Piszter, Budapest, 1899. Die Fiille der Gnaden, I—II. Freiburg, 1909. Poulain, Die Religionspsychologie in den VereinigtenPratt, Staaten. Z. Bd. III. The psychology of religious belief. New-York, 1908. Pratt, Wesen, Geschichte und Ziele des Modernismus. Prezzolini, Deutsch von 0. Ekkcbard. Jena, 1909. Elmelkedesek az evangeliumrol. Székesfehérvár, Prohdszka, 1910. Vilagossag a sotetsegben. Budapest, 1914. Prohdszka, Volkerkunde. Leipzig, 1885. Ratzel, Revue Neo- Seholastigue. Louvain. La vie inconsciente et les mouvements, Paris, 1914. Ribot, Psychologie der Gefiihle. Deutsch von Chr. Ufer. Ribot, Altenburg, 1903. Ist die Religionspsychologie eine besondere WisRunze, senschaft? Z. Bd. II. Religionsphilosophie auf psycholog. und geschichtSabatier, licher Grundlage. Deutsch von A. Baur. Freiburg, 1898. Apologie des Christentums.8 Paderborn, 1907. Schell,
Man ser,
— 62 —
Schell,
Kleinere Schriften. Hrsg. von K. Hennemann, Pa derborn, 1908. Schmidt, Der Ursprung der Gottesidee. Eine historisch kritische und positive Studie. I. Miinster, 1912. Schmidt, Die Uroffenbarung als Anfang der Offenbarungen Gottes. Kempten und Miinchen, 1913. Schmidt, Neue Wege der vergleichenden Religions- und Gesellschaftswissenschaften. „Die Kultur." 1911. Heft I. Schneider, Die Religion der afrikanischen Naturvolker. Munster, 1891. Schneider, Manuale Clericorum. 5 Regensburg, 1898. Schroeder, Wesen und Ursprung der Religion, ihre Wurzeln und deren Entfaltung. München, 1906. Schutz, Der religionspsychologische Ertrag aus den Reden Schleiermachers fiber die Religion. Z. Bd. V. Schutz, Grundsiitze und Aufgaben der Religio nspsychologie. Z. Bd. V. Schweiger, Die Religion im Lichte der Volkerpsychologie. Wien, 1910. Scott-Elliot, A primitiv ember hajdan es most. Ford. Sehopjlin A. Budapest, 1911. Sganzini, Die Fortschritte der Volkerpsychologie von Lazarus bis Wundt. Bern, 1913. Sharpe, Mysticisme: its true nature and value'. London, 1910. Siebeck, Lehrbuch der Religionsphilosophie. Freiburg, 1913• Sigwart, Logik. I—II. Tübingen, 1904. Starbuck, Religionspsychologie. Empirische Entwickelungstudie religiosen Bewusztseins. Deutsch von F. Beta. Leipzig, 1909. I—II. Staid in, Religionspsychologische Arbeitsgemeinschaft. Z. Bd. V. Strong, The psychology of prayer. Chicago, 1909. Szeghy, A buddhizmus és a keresztonyseg. Budapest, 1909. Szelenyi, A misztika lenyege és jelentosege. Pozsony, 1913. Srvoboda, Studien zur Grundlegung der Psychologie. Leipzig und Wien, 1905. Taine, Sa vie et sa correspondence. Paris, 1902. Taylor, The mediaeval mind. I—II. London, 1911. Vogt, Stundenbilder der philosophischen Propadeutik. Freiburg, 1909. Forbrodt, Flournoy's Seherin von Genf und Religionspsychologie. Leipzig, 1914. Vorbrodt. Beitrage zur religiosen Psychologie. Leipzig, 1904. Ward, A haladas lelki tenyezoi. Ford. Dienes V. Budapest, 1908.
— 63 ---
Wiedermann, A hit elemzese lelektani es dogmatikus szempontbnl. Esztergom, 1911. Wiedermann, A vallas lelektana. Budapest, 1911. Wielandt, Das Programm der Religionspsychologie. Tübingen, 1910. Willman, Geschichte des Idealismus2. I—III. Braunschweig, 1907. Willmann, Philosophische Propitdeutik. I—II. Wien, 1905. de Wulf, Histoire de la philosophie medievale.4 Paris, 1912. Wundt, Grungziige der Psychologie.9 Leipzig, 1911. Zeitschrift fur Religionspsychologie. Bd. I—VI. Zubriczky, Vasernapok a Tatraban. Budapest, 1911.
A VALLAS LELEKTANA, KUL O N O S RE S Z.
ELS() FEJEZET. A vallas keletkezesenek és fejlddesenek lelektana. A) KRITIKAI RESZ. Modszertani bevezetes.
A pszihologiai irok kozul tobben erthetetlen modon mellozik ezen kerdesnek a targyalasat alckor, midon a vallas lelektanaval foglalkoznak, pedig mint az ..Altalanos _Resz 1. fejezeteben jeleztuk, ez a problema nemcsak egyike pszihologiai tekintetben a legtanulsagosabbaknak, hanem a tudomany szempontjabol egyenesen nelkillozhetetlen, mert a vallasnak lenyegen alapulo definiciojat, mely a lelektani kutatas vegs6 eredmenyekent adodik es a priori nem allithatO a vallaspszihologia elere, csak l'igy nyerhetjilk, ha megnyilvanulasainak minden fazisat vegigkutattuk és lelektani szempontbol leirtuk. Ehhez pedig okvetlenal sztikseges a vallas eredetenek es fejlodesi stadiumainak a lelektanaval foglalkoznunk. HangsdlyozandOnak tartjuk, h ogy nem a primitiv vallassal foglalkozunk, hanem a primitiv miiveltsegil ember vallasaval és igy a primitiv vallas a priori valo definicioival nem operalunk. Ha a primitiv ember vallasat tessziik tanulmanyunk targyava, „nyilvan konnyebb megallapitani a vallas allando, objektiv tartalmat alkoto
— 68 —
elemeit eme csoportokban, ahol az egyenek fejlettsege csekely, ertelmi és erkolcsi egyformasaga nagyobb, ahol minden egyszerubb s a prulekos elemek meg nem hornalyositjak el az alaptunemenyeket."1 Vannak, akik a problemat mellozve, azt vizsgaljak, hogy a vallast intellektualisztikusan, vagy voluntarisztikusan fogjuk-e fel ? Az ilyen analizis, ha tudomanyosan van kezelve, visszautal a mi kiindulasi problemankra. Aschkenasy Schopenhauer és Nietzsche vallaspszihologiai tanitasat kritikailag megvizsgalva, a kovetkezO fontos és jellegzetes szavakkal fejezi be tanulmanyat : Der springende Punkt der ganzen Theorie ist der, dasz die Religion einzig und allein als Folge eines praktischen Bedurfnisses erklart wird. Die ganze metaphysische Lebensanschauung soil nur aus dem Willensmoment hervorgehen. Bezeichnet aber die Religion nicht nur ein Verhalten des Willens, sondern auch des Intellekts, so muss das theoretische Moment in der Religion an sich analysiert werden Sowohl in der theoretischen Erfahrung, als auch in einem praktischen Willendrang liegen die Wurzeln, der Religion ... Es handelt sich zumichst nicht urn , die Frage, ob das logische oder das Willensmoment primar ist, sondern urn die Analyse ihrer konkreten Gestaltung.2 A feladat, melyet e fejezet kereteben kell megoldanunk, kettos 1. rekonstrualni a toredekes adatokbol a primitiv ember vallasat oly modon, bogy csak a szorosan vett homogen reszek kerilljenek egymas mellé ; Nagy Dnnes: A vallasos Met elemi formai. Huszadik Szazad. 1912. 6vf. p. 588. A gondolat nem Nagy Denese, hanem Durkheime. L. lejebb Durkheim-nel! Aschkenasy : Voluntaristische Versuche in der Religionspsychologie. Zeitschrift fur Philosophie und philosophische Kritik. Bd. 135. Heft 2. p. 148-149.
— 69 —
2. ezen rekonstrualas pozitiv adatainak lelekta'ni jelentOseget kimutatni, azutan a hianyzO° és esetleg hipotetikusan piton adatokat epen az emberi termeszet lenyegebol pszihologiailag megerteni es beleilleszteni. Az ertelmezesnek altalaban harmas modja van:' 1. Valarnely jelenseget ertelmezni annyit tesz, mint azt egy valamely ismert tete' szerint adott más jeleneg szilksegszerii kovetkezmenyenek feltiintetni, 'vagy ha nem ismert a tetel, akkor annak más ismert tetelekb61 kell levezethetOnek lennie ; 2. ilgy is ertelmezhetiink valamely jelenseget, hogy ismeretlen okara ismert oksagi osszefiiggesekb61 kovetkeztetiink vagy 3. az okok és empirikus szabalyszerasegek hatOtorvenyeinek alapjait a sZubstanciak lenyegeben es vonatkozasaiban keressiik fel. Sigwart hozzaffizi : Diese Richtung der Erklarung ist die letzte and abschlieszende ; sie sucht die Wesensbegriffe sowohl der 4nateriellen Substanzen als der Subjekte der bewussten Vorgeinge zu vollenden ; sie vermag das aber nur auf hypothetischem Wege, da die von ihr vorauszusetzenden Grande des unmittelbar Gegebenen ihrer Natur nach niemals direkt nachgewiesen werden 'airmen. Nyilvanvalo, hogy a torteneti fejlodes azon mOdjanak ertelmezesenel, melyre a primitiv nepek vallasi viszonyai lelektananak a megkonstrualasanal vallalkortunk, a logikai ertelmezesek kozill a harmadiknak van legfobb jelentosege olyan ertelemben, amint azt fent emlitett kettos feladatunk megjeloli. Ugyanis a torteneti fejlodes hatarvonalhoz erhet akkor is,, mikor kezdeti pontjahoz er, hol a torteneti adatok felmondjak a szolgalatot, tehat csak hipotezisekkel rnehet visszafele. Pl. ilyen problemak eseten, hogyan keletkezett az emberi tarsadalom, a nyelv, miiveszet stb. Ezekr61 csak 1
Sigwart i. m. II. Bd.8 p. 585-586.
I Sigwart i. m. p. 644.
- 70 velekezesek lehetsegesek, amelyek reszben analogiakon nyugszanak, de jelentosebb reszben altalaban az ember lenyegerol yak') meghatarozott felteveseken, amivel tulajdonkepen odajutottunk, amit a harmadik ertelmezesi módban fejtegettunk. A mondottak alapjan a kovetkezo eljarast kbvetjuk : 1. megjeloljuk és kritikailag meltanyoljuk azokat a forrasokat, melyek feladatunk else reszenek megoldasahoz segitenek ; 2. azutan ezen forrasok alapjan megkonstrualjuk e pozitiv adatokkal festett kepet a primitiv ember vallasi viszonyairol 3. ezeknek lelektani ertelmezeset adjuk. 1 primitiv ember vallasi viszonyait targyal6 irodalom kritikai meltatasa. Harorn csoportban foglalkozunk az idevagO irodalommal és pedig A) az else csoportban targyaljuk a szorosan vett pszihologiai irodalom keretebOl azokat, melyek problemankkal alaposabban és reszletesebben foglalkoznak (Ribot, Siebeck, Ebbinghaus, Sabatier, Leuba stb.) B) A masodik csoportban az etnologiai irodadalommal foglalkozunk, amennyiben adatokat szolgaltat a jelzett lelektani kutatashoz (Schmidt, Hoffmann, Schroeder, Tylor, Spencer, Lang stb.) C) A harmadik csoportban targyaljuk azon veket, melyekben az etnologiai tudassal szelesebb pszihologiai tanultsag parosul (Wendt, Durkheim.) Mindegyik csoportban reszletesen meltatjuk azon milveket, melyek a mi problemankkal foglalkoznak és pedig regebb muvekre is kiterjeszkediink, tehat bizonyos tortenelmi jellege is lesz kutatasunknak. Torteneti felsoroltisunk jelentoseget nemcsak abban az altalanos jelentosegben talaljuk, mellyel a szellemi tudomanyok tOrtenete altalaban bir magukra a szellemi tudomanyokra nezve, mint
— 71 —
pl. a filozofiai irdnyok ismerete magara a filozofiara, hanem foleg abban, hogy itt az egymasnak sirtaso elmeletek kozill a legAjabbnak tavolrol sines meg az adatok csekelyebb pozitivitasa miatt a kizarolagos letjogosultsaga„ hanem inkabb megtortenhetik, hogy regibb elmeletek idovel ismet erore kapnak es a tenyek magyardzataban vezetoszerepet visznek. A) A szorosan vett pszihologiai irodalom. Ezen fejezetiink keretebe tartozo milvek kozill egy sines, mely szigord kovetkezetesseg, a fejlodesi iranyok pontos felts ntetese es befejezett kerekdedseg tekinteteben versenyezne Ribot-eval, azert az nezeteinek ismertetesevel és kritikai meltanylasaval kezdjilk meg sorozatos fejtegeteseinket. Megjegyzenclo, bogy a „szorosan vett pszihologiai irodalom" elnevezes tulajdonkeppen absztrakciO, mert olyan reszletesebb pszihologiai fejtegetes nines, mely etnologiai adatokat ne ertekesitene, azonban ezek-ben az oly csekely és a sajatos pszihologiai szempontok tultengo ervenyesitese mellett annyira elenyeszo, hogy a, masik csoportra yak') tekintettel ezt batran elkillOnithetylk, mint kizarolagos lelektani irodalmat. RIBOT.
Ribot ketsegtelenill a legkivalobbika a XIX. szdzad francia pszihologusainak. Egesz sor monografiaban dolgorta fel a pszihikai alaptenyek analiziseit, melyek kortil foleg a patologikus kutatasok tettek szert nagy jelentosegre., Az a m (lye, melyben a primitiv ember vallaspszihologiajdnak geneA L'hereditd psychologique 1873. c. milvet a Magyar Tudomanyos Akaclemia is lefordittatta.
— 72 —
tikus targyalasat adja a Psychologie des sentiment's," mely elOszor 1896-ban jelent meg.2 A nemet forditasban a 384-411. oldalakon van a vallcisi erzelem (Das religiose Gefilhl) c. fejezet, mely Ribot-nak targyunkra vonatkozO nezeteit tartalrnazza. Az emlitett fejezet bevezeteseben3 Ribot pandszkodik, hogy a vallasos erzelem tanulmanyozasara a pszihologusok nem sok gondot forditottak. Vagy egeszen mellozik, vagy alkalmilag ket forrasat (felelem, szeretet) emlitik, anelktil, hogy ezen ket elem kozotti valtozo vonatkozasokat vagy azt a sokfele modosulast, melyet más erzelmi allapotokkal valo kapcsolodasuk reven szazadokon at nyertek, emlitenek. J61 jegyzi meg, hogy a pszihologiciban mellekes kerdes a vallcis erteke, itt egeszen más szempontok dontenek. Fiir diese (t. i. Psychologie) ist das religiose Gefilhl eine Tatsache, die sie ohne irgendwelche Befugnis zur Erorterung ihres objektiven Wertes und ihrer Berechtigung zu besitzen, einfach zu analysieren und in ihren Umwandlungen zu verfolgen hat.4 Ha tehat a kerdest igy fogjuk fel, a lelektani kutatasnak ket fopontja van ; egyik az eredeti nyilvanulasokra vonatkozik, azutan a fejlodesre, azaz azon killonbozo elemekre, melyeket a vallasi erzelem tortenetenek kiilonbozo korszakaiban tartalmazott. Minden vallasos hitben ket dolog van : 1. intellektualis elem (targya), mely megismeresen alapszik ; 2. erzelmi Onus, mely a megismeres targyat kiseri s amely cselekedetekben nyilvanul. Az utobbi Mi a kovetkezokben a nemet forclftestit fogjuk haszPsychologie der Gefahle. Obersetzt von Chr. Ufer, Altenburg 1903. 2 A megjelenesi evszam fontossagat a B) fejezetben fogjuk megerteni, mikor is tapasztaljuk, hogy Andrew Lang nagy jelentOsegii munkassagtit mennyiben hasznalhatta volna fel a szerzo. 3 p. 384. 4 385. 1
p.
— 73 —
nelkal nines igazi vallasossag, csak absztrakt metafi zikai fogalmak.1 Fejl6deseben a kat alkotOresz elvalaszthatatlan, sot a megismeres fok a szerint osztalyozni is lehet. Harorn fejlodesi fazis van: 1. az eszrev''etel es konkret fantazia periodusa, melyben a feleleM éS a hasznosra iranyult tendenciak vannak talstilyban ; 2. a kozep absztrakcio és altalanositas periodusa, mely moralis elemek hozzajarulasa anal nevezetes ; es 3. a magasabb fogalmak periodusa, melyben a vallasos erzelem intellektudlis erzelmekkel vab:5 egyesiilesre torekszik. • I. Min8 formaban lepett fel a vallasos drzelem lege15szor ?
A killonbozo feleletek kozill Ribot kettot kikapcsol, mint a melyek bar killonbozo abban megegyeznek, hogy tisztan intellektualisztiIcusak. Ezek kozill az els6 igen régi, de legvilagosabb form6ba Muller Miksa ontotte. Szerinte a vegtelen vallasa megel6zte a sokistenhivest (politeizmus), A fejlodes fokozatait pedig igy allapitja meg : a) targyak imadasa, mint amelyeket a vegtelen megtestesillesenek tekintettek (henoteizmus) ; b) poli1 Ribot és iskolaja tagadja, hogy a hideg megismeres, az eszme, magaban cselekvesre kesztetne. A Fouille-fele ,force-idee-knek pedig hatdrozott ellensege. Csak az kesztet benniinket cselekvesre, ami hangulatos, allandO cselekvesre pedig csak az ergs erzelmi tOnussal biro kepzet vezet. Ennek a fOleg a pedagogiaban olyan nagy jelentosegii tanitasnak gyakorlati alkalmazdsa a Jules Payot-fele igen sok kiaddst art L'edueation de la Volonte (Magyarra Weszely O&M forditotta Os kettOs kiaddsban jelent mar meg [Akademia, Franklin T.]). A tanitds nem uj, mert meg van Open a tulzo intellektualizmussal vddolt scholdban is, On Aquindi Szent Tamasnal es Balmes Jakabnal hittam nyiltan kifejezve, de a misztika gyakorlati jelentOsege is ebben csucsosodik ki. (Peldaul szolgalhatridnak meg Loyolai Szent Igndc kedesei.)
- 74 -
teizmus és fetisizmus mint kesobbi jelensegek, melyek az eredeti egyseg szetbornlasabOl szarmaznak és a nyelv betegsegen alapulnak ; a nevek t. i. lenyeget nyernek, istenekke valnak, melyeknek attributumaik es legend6ik vannak (nomina numina). Ribot szerint ez a tan mint pszihologiai elmelet, ertektelen. A nominakbol numinak a gondolkodas es fantazia, nem pedig a nyelv betegsegeb61 lesznek. Egyeb kritikaja meg az, bogy a primitiv ember nem juthat az abs.ztrakcio azon fokahoz, mely a vegtelen eszmejehez sziikseges. Wie vermochte ein Wilderl, der nicht bis vier zahlen kann, sich irgendwelche Idee vom. Unendlichen zu bilden ! Muller Miksa tanitasa csak ugy volna elfogadhato, ha intellektualisztikus jellegebal kivetkozve, alapul inkabb egy erzelmet, hianyerzetet stb. venne fel. Ribot a maga velemenye szerint a wallas keletkezesenek pszihologi6jaban kiindulO pont gyanant, az erzelmeknek adja a primatust, de megjegyzi, hogy ezt a nezetet bizonyitani nem tudja, hiszen a kezdetek periodusa mindig a velekedesek periodusa is egyszersmind. A masodik tarthatatlan velerneny Spencer Herberttol, a nagy angol szociologustol ered. Spencer minden osvallast a halottak vagy osok kultuszara vezet vissza. A vad hist egy „f6en"-ben és egy .,melleken"-ben. Tapasztalati adatokbal meriti ezt, melyeket megmagyarazni nem tud: arnyek, visszhang, tiikorkep stb. A vil6g tele van szarnara szellemekkel, melyekhez alkalmazkodni akar. A pollteizmus és fetisizmus is igy erthetOk es ide tartoznak. Sok vallasi kultuszt meg lehet igy magyarazni, mondja Ribot, de nem mind. Ebben az antropornorfizmus van tulsagosan elere allitva és Tylor kritikcija utein tarthatatlan. ' p. 387.
- 75 -
Ezek elOrebocsatasa utan megkiserti Ribot jelezni azon fejlOdesi fokokat, melyeken a vallas ezen kezdeti periodusban vegigmenni Idtszik, rnert hiszen a fejlOdes lefolyasa nem mind enkor és mindentitt egyforma. Ezen tertileten megbizhato tekintely6 kutatok szerint a leggyakoribb forma a kovetkezo: Fetisizmus„ polidemonizmus vagy naturizmus: 616' vagy elettelen targy imadasa, mely hasznos vagy karos az irnadora nezve. Animizmus vagy spiritizmus ; hit olyan szellemekben, melyeket anyagi bilincsek nem tartanak fogva és a melyek rneghatarozott termeszeti targyakkal nincsenek szaksegszeril osszefilggesben. LOlektanilag ez annyit jelent, bogy a fantazia trilsulyba kerill az egyszerii percepcio folott. Diese ursprunglichen Formen religiOsen Glaubens sind hervorgegangen aus der Tendenz des Wilden, des Kindes und vielleicht auch des boheren Tieres, alles als belebt anzusehen, allem was tdtig ist, Begierden, Leidenschaften und Willen zuzuschreiben und sich die Natur nach Maaszgabe der eigenen Natur vorzustellen. Dieser Anthroponiorphismus entspringt aus dem Erwachen des verniinftig urteilenden Denkens in seiner kiimmerlichsten Form, der Analogies der Quelle der Mythen, der Sprachen und sogar der Wissenschaften.1 Az analogiak, melyek rank nezve csak kepek, a primitiv emberre nezve valosagok. Meg kell jegyeznunk, hogy ez az opercicio, mely isteneket teremt, inkdbb eselekvesunknek, mint intelligencianknak kifele val6 projekei6ja ; inkabb a motorikus, mint a gondolkoda embert61 szarm a zik. Eddig a vallas targyaval foglalkortunk, kerdes azonban, hogy mit erez a hiv6 ? Milyen elemekbol konstrualodik a vallasos erzelem ezen periodusok alatt ? p. 389-390.
- 76 Az erzelem alkotoreszei a kovetkez6k 1. Felelem: a melyenjara ijedtsegtol a bizonytalan nyugtalansagig a hatalomtol, mely arthat vagy haszndlhat. Az istenek attributuma a hatalom. 2. Kevesbbe e101ep6 jelleg a hivo gyonge szin_patiaja istenehez. Kesobb ez lesz lenyeges, a remeny taplalj a. 3. Bizonyos egoizmus, mely az egyen onfenntartdsan alapszik s melynek nines patologikus jellege. Ez a jelleg megnyilvdnul a kultusz tenyeiben, mely egeszen a do ut des-re van alapitva. Innen a felajdnlasok es dldozatok, melyek a kivansaggal és konyorgessel viszonyban vannak és amelyek fejeben Isten az 6 hivoinek gazdag rekompenzaciOval tartozik. Ezert vannak az eslaidozesek, a rnagia és a vardzslat, amelyek nemcsak azt celozzdk, hogy az Istent csalogassdk es kegyesse tegyek, hanem foleg azt, hogy ót csellel hatalmukba keritsek és hatalrnukban meg is tartsdk. 4. A kultusz bevonuldsaval szocidlis karaktere van a vallasi erzelemnek, vagyis inkabb a szocidlis es vallasi erzelmek egy egeszet alkotnak. A tekintelyi elv er6sodik igen gyakran a meg mindig nagyon gyonge altruisztikus hajlamok javara. A torzsfok, papok es vardzslok egy felsobb hatalom neveben beszelnek es cselekszenek es igy fenntartjak a szocidlis koteleket. A szocidlis szolidaritds objektiv jele a kultusz es vallasi szokasok kozossege. A Tabu fellep. A moralitas meg hianyzik. Az intellektudlis erzelmekt61 eltekintve a valldsos erzelem az, mely leginkdbb filgg az interngencidt61. Minden vallas bizonyos vildgnezetet, kozmologidt és metafizikat foglal magaba. Az elso periodusban a fantazia terilletet nem Iepjfik till, a masodikban a megfontolds es altaldnositas lepnek fel. Ezen masodik periodusban az intelligencia es erzelem fejlOdeset Ribot killon tanulmdnyozza.
—
77 —
I. Intellektualls fejl5des.
Ide tartozik 1. a fizikai és erkolcsi vilagrend fogalmainak a kialakulasa és 2. az altalanositas fokozatos fejlOdese a majdnem korlatlan sokasagtol az egysegig. 1. A primitiv embernek (Naturmensch) minden 616 (belebt) volt, 'tele onkenyes szeszellyel, vaggyal, szandekkal, mert az elarelatas hianyzott belole : ez az altalanos veletlen kora. De talán a testi allandosag szemlelete utjan lassankint rajott a rend es torveny gondolatara. A terrneszet perszonifikaciojanak megsztintetese koran megkezdodik és a tudomany kezdetet jelenti. A megfigyelo es eszmel6d6 szellem hovahamar allando vonatkozasokat talalt és a termeszet kepzetebe a rend és szabalyszeriiseg gondolatat vezette be. A kozmikus rend ezen fogalma befolyassal volt a vallasos felfogasra is ; a fizikai vil6g kormanyzatat az isteneknek tulajdonitjak ; 6k a repdezok s mindegyiknek megvan a maga terillete, melyen dr. A sziiksegszeruseget egy absztrakt, mfsztikus istennek tulajdonitjak (peldakkal szolgal Ribot p. 393), a veletlent emberformajd kisebb. istensegnek. A kozmikus rend gondolata az erkolcsi rend gondolatdhoz vezetett. Die sehr alte und bei vielen Gldubigen noch heute bestehende Meinung, dasz die Verbrechen der Menschen Epidemien hervorrufen, Elemente entfesseln, eberschwemmungen und Erdbeben verursachen, weist darauf hin, dasz der Mensch mit. Recht oder Unrecht zwischen alien Ordnungsformen des Weitalls eine Analogie angenommen hat.' A fizikai dualizmus erkolcsive alakul at. A vilagossag es sotetseg szellemei erkolcsos vagy erkolcstelen is 1 p. 394.
-8-
tenek lesznek, jó vagy rossz tanacsadok, megmentOk vagy kisertok es ezen periodusban megszilardul a jó fellebbvalosagaban es vegervenyes gyozelmeben yak') hit. Roviden : az istenek attributumai eloszOr a hatalomban, azutan az intelligencidban s vegtil a moralitasban allottak. Az emberi fajoknak killonbozO absztrahalo kepesseguk van. Ez megnyilvanul vallasukban is. Sok nep nem jut till a polidemonizmuson, az individualis zsenik kultuszan, azaz a konkretumon (régi kinaiak, romaiak.) Bizonyos neptorzseknek ma is minden foly6juk jelzesere nevok van, csak maganak a folyOnak a jelzesere nincsen. Ha a foly6 maga is nevet kap, akkor az emberiseg intelligenciaja mar fejlodest mutat. Hasonlo fejlodes mutatkozik a vallas teren akkor, midi:5n az egyes fak, bokrok stb. istenei az erd6 istene ala kerillnek é. i. t. Az egyes istensegek helyere egy speciflkus isten jon, ki a fohatalmat birja. KesObb egyetlen istene lesz az erdonek, mezOnek, folyoknak stb. és ezek egy foisten ala sorakoznak. (Zeus.) Az altalanositas munkaja nemcsak termeszeti, hanem szocialis terilleten is folyik. A torzseknek, nepeknek, nemzeteknek isteneik lesznek. A Yl organizalt vallasok nemzetiek maradtak. Ezen a fokon, melyen most vagyunk, isteni hierarchiak leteznek, melyek egyreszt az individuumok, nemek és fajok hierarchiainak, másreszt az emberi kozossegek hierarchiainak felelnek meg, mert hiszen az emberi tipus alapjan gondoltak ki és alkottak meg oket. Die Anarchie des vedischen Indiens spiegelt sich in der Mythologie der Vedas wieder, das Lebenswesen Agyptens in dessen Religion, Zeus ahnelt Agamennon, der peruanische Inka steigt von der Sonne hernieder und bringt in seinem Reiche die Regierung des Sonnengottes zur Anwendung u. s. w. und infolge einer optimistischen Tauschung scheint die
— 79 —
menschliche Gesellschaft das Abbild des gottlichen Staates zu sein.' Az abszolut szabadsaghoz vezeto itton a szellemnek meg nehany allomason kell keresztiilhaladni, mig celhoz er. Kigondol egy istent, mely a tobbieknek — anelkiil, hogy aka elnyomna — jOval folotte van (Jupiter optimus maximus). Ez a monolatria, mely nem tevesztendo ossze a metafizikai szellem termekevel a monoteizmussal. II. jlz drzelmi fejl5cles.
A vallasos erzelem ket hangskalabol van oszszeteve : az elso a felelem jelleget mutatja s idetartozik az irtozat, megijedes, felelem, tisztelet, becsizles ; a masik gyanged kedelymozgalmakbol all, mint csudalkozas, bizalorn, szeretet, eksztazis. Az utobbi skala eloterbe jut ezen fejlodesi folyarnat alatt, atni a belole fakadO erzelem lenyegenek megvaltozasat jelenti. Masik lenyeges valtozast a moralis erzelmek beleolvadasa okoz (emberaldozatok megszanese stb.), mert eredetileg a vallcisos es moralis erzeimek, amint azt a modern kriminalogia kimutatta, nem tartoznak egymcishoz.. 2 Ez onnan van, mert a vallcisos erzelem gyakereben veve egoisztikus. A moralis elvek hozzajarulasa a vallasos erzelemhez majdnem minden nagy vallasban vegbement, azaz olyanokban, melyek tokeletes fejlOdesen mentek keresztill, igy a brahmanizmusban, de fOleg a buddhizrnusban (vedak korszaka), Izrael profetainal, a gorogoknel a miszteriumokban stb. Lassan arra a meggyOzodesre jut az ember, hogy a jó erzillet a legfobb aldozat. A legtobb vallasnal a legfobb kerdes az ember rendeltetesere vonatkozik, melynek kettos meg1 p.
395-396. Ribot emliti, hogy nagy gonosztevak es prostitualtak nem hagyjak el mindennapi ajtatossagaikat. A beesi opera ballerinthnak oltoz6jeben fesziiletek es olvas6k vannak. 2
— 80 —
oldasa van : egyik naturalisztikus, a masik moralis felfogas. Az elso szerint nincs jutalom vagy biintetes, inert a masvilagi elet a fold! elet folytatasa, a masodik megoldas, szerint a masvilagi eletben itelkezes van a cselekedetek folott. (Nirvana, halottak konyve a murniak mellett stb.) HI. R magasabb fogalmak periodusa.
Jellemzi az esszerd elem folytonos fejladese
es ennek megfelel6en az erzelmi elem megfelelo eltiinese, mely arra torekszik, hogy az intellektualis erzelmekhez kozeledjek es ezen csoportba beleilleszkedjek. Mikor a gondolat az egyseghez vezet6 liton vegs6 celjahoz, a monoteizmushoz eljutott, akkor a teologusok és fOleg metafizikusok azt megtisztitani torekszenek és mint vagy elso okot, vagy erkolcsi idealt, vagy mint mindakettot, mindig azonban mint elerhetetlen vagy csak sejtett idealt statualjak a vallasos erzelem és gondolat targyat. Szuksegszeril kovetkezmenye az erzelmi allapot gyongillese. Sok peldat sorol fel a 399-400. oldalakon. India vallasa, mely a Vedak termeszet vallasaval kezdadik, organizalodik, szocialis és moralis lesz a brahmanizmusban és eleri a transzcendentalis idealismust a Bhagarad-Gitaban. Ezen korszakban az erzelem azert nem veszti el jogait, hanem megboszulja magat a miszticizmusban. Ribot befejezesul, azzal a lelektanilag fontos és ertekes kerdessel foglalkozik, hogy a vallasi erzelem tokeletes kedelymozgalom-e vagy csak az intellektualis erzelmek elfajulasa. A tokeletes kedelymozgalom kriteriumaul azt allitja fel, hogy a tiszta pszihikai allapotnak megvan a testi rezonanciaja, az organizmus megrendillese. Egesz sor 'Aldan bemutatja, bogy a vallasi erzelemnek meg van a fiziolOgiai kiserete (depresszio és exaltacio) és kifejezesmodja, a ritus anal testi feltetelekhez p. 401-404.
- 81 yan kotve. A ritualis gyakorlatokat t. i. nem mesterseges talalmanyoknak kell tekintentink, hanem olyan spontan eredmenynek, mely a dolgok termeszetebOl fakad. A pozitiv vallasokat epen organikus jelleguk killonborteti meg a tisztan teoretikus és metafizikus alkotasoktal, melyek nem elnek, nem is eltek soha es nem egyebek fires metafizikai spekulaciaknal. A ritusok fejlOdese ket fafokozatban torten t. Az els6 periodos alatt a ritusok a vall6si erzelem kozvetlen kifejezOi es minden nep szellemet mutatjak. A gorogoknel kellemesek és vidamak, mint az olyan istenekhez illik , akik magasabb és boldogabb emberi eletet elnek. A mexikOiak verszomjas isteneiknek emberi hekatombakat aldortak. A raciondlis vallasoknak Reyes ritusok és szaraz liturgidjuk van, inert felig filozofidk s csak felig vallasok, mfg a fantazia es sziv vallasai a ritusok fenyeben pornpaznak. A masodik periodusban dtmenet tortenik a valosagosrol a kepeshez, a ritus szimbolikus lesz. Ha a vallasi erzelem felfokozodik, szenvedellye van és az orillethez hasonlit, gnelkiil, hogy azza valnelc. Arra a kerdesre, hogy vannak-e nepek, melyek minden vallasossagot nelkuloznek, Ribot nem ad hatdrozott vdlaszt. Szerinte nagyon megneheziti a kerdes eldonteset az a kordlmeny, hogy a vadak nehezen tarjak ki benso vilagukat a kutatok elott egyreszt, mdsreszt az utazoknak rendszerint csekely pszihologiai miiveltsegilk van. Vajjon vannak-e individuumok, melyekben a vallasos erzelem minden nyoma hianyzik? Ich bin sehr geneigt — feleli Ribot — die Frage zu bejahen, obwohl ich ober diesen Punkt keine entscheidende Beobachtung finde. Der Fall wiirde Ahnlichkeit haben mit der moralischen Blindheit and dem Fehlen jedes asthetischen GeMhls, wenn ein solches vorkommt ; er wiirde ein Lucke im Gefithlsleben bezeichnen. 6
— 82 —
Ribot kutatasait a kovetkezo tablazatban szemleltethetj ilk attekinthetobben : A vallaspszihologia f5problemai : A) Az oseredeti megnyilvanulasok kutatasa. I. Minden %Pallas all : a) intellektualis elembol és 13) erzelmi tOnusb61. a) Intellektualis elem: A tisztdrt intellektualisztikus magyarazatok Miksa, Spencer) kikapcsoland6k, I. Fetisizmus, polidemonizmus, vagy naturizmus. II. Animizmus vagy spiritizmus. Erzelmi tonus : I. II. III. IV.
Ma'am. Szimpatia az Istenhez. Egoizmus. Szocialis karakter.
B) lizon fazisok, melyeken a vallasos erzelem tortenetenek folyaman vegigment. I. Eszrevetel és konkret fantazia periodusa. II. Kozel) absztrakci6 és altalimositas periodusa. III. Magasabb fogalmak periodusa. II. Az intelligencia és erzelem fejl6dese a It. periodusban : a) Intellektualis fejlodes : (3) Erzelmi fejlodes: 1. A fizikai 6s erkolcsi vilagI. Felelem és szeretet, ez utObbi rend fogalmainak kialakulenyegesebb befolyast nyer. lasa. 2. Mordlis elvek hozzajarulasa. 2. Az altalanosit6s fokozatos Az ember rendeltetOsenek ket fejladese a majdnem korlatiranyu megoldasa: lan sokasagt61 az egysegig. a) naturalisztikus ; b) mortals megoldas. Az eszszerd elem folytonos fejlodese ; az erzelmi elem timedezese, mely arra torekszik, hogy az intellektualis erzelmekhez kozeledjek és ezen csoportba beleilleszkedjek. A ritusok fejl6cIdse : Az I. periodusban a nep szellemet tiikrortetik vissza. A II.-ban szimbolikusokka vidnak.
- 83 -
Kritikaja. Ribot-nak ketsegtelentil nagy erdeme, hogy lehetoleg elfogultsag nelkiil konyve terjedelmenek megfeleloen, kerek egeszet nyajt a vallas fOproblemainak pszihologiajar61. Bar konyve, melyben a vallas lelektandval foglalkozik, az erzelmekrol sail es igy kozelfekv6 lett volna a gondolat nernet mintaxa az erzelmi reszt exaggeralni, 6 felismeri azt a jelent6seget, mellyel az intellektualis elem bir a vallas kereten belill es annak fejlodeset kulon meltatja. Lehet6leg tenyekre és pedig antropologiai tenyekre tamaszkodik, midan a primitiv ember vallasarcil it es e tenyek megfelelnek az akkori kovetelrnenyeknek, mert miive megjelenese kordig ismert legkivalobb miivet, Tylor Primitive Culture-jcit hasznalta forrasul. Innen jogosult ellenszenve Muller Miksa és Spencer irant es innen magyarazhato az animizmus iranti hodolata. Ma mar — mint latni fogjuk — Tylor muve es az animizmusnak tole ,ered6 tortenelmi beillesztese, miutan Andrew Lang rniivei egeszen mas es sokkal helyesebb megvildgitasban mutatjak be a primitiv ember vallasossagat, elvesztette azt az alapvet6 jelentoseget, melylyel birt s kovetkezeskepen vele egydtt buknak a rajta epult pszihologiai elmelkedesek, mint Ribot-é is. Hasonlci okbol helytelen a vallas és moralitas olyaten szetvalasztasa, mint Ribot azt jelzi, a tenyek mast mondanak. Egeszben veve a forma, melyben a fejlodest bemutatja, iranyado lehet, sot egyikmasik fazis ketsegtelenul a maga helyere van allitva (pl. a metafizikai elemek hozzajarulasanak a kora, ellenben helytelenul van a szocialis eszmek hozzajarulasanak a korszaka jelezve), de kiindulasi pontja, mely az evolueiot rigy ertelmezi, hogy szuksegkepen az alacsonyabb niveaujil allapottol tortenhetett csak a fejlades folyamatanak a kezdete, be nern
-34—
bizonyitott, sot — mint a jol ertelmezett tenyek mutatni fogjak — elhibdzott torekves. Mindezen hibak ellenere megjegyezhetjuk, hogy mind tuddsra, mind a sajatos lelektani analizis kovetkezetes ervenyesitesere nezve Ribot igen sok neves pszihologiai irat tillszarnyal akkor, midon a vallas lelektan6r61 van sz6. SIEBECK.
Siebeck vallasfiloz6fidjanak kereteben foglalkozik a vallas pszihologiai tortenetenek fdzisaival és a vallas lenyegenek meghatdrozasaival. Milvenek teljes cime : Dr. Hermann Siebeck: Lehrbuch. der Religionsphilosophie. Freiburg i. B. 1893, Mohr. — Nezeteit a kovetkezOkben foglalhatjuk ossze : Ahol az emberi kozosseg kulturdt nyer, a vallas ott van. Ezt is meg lehet talalni primitiv fokon, ha a kesobbi, fejlOdott stadiumaihoz keveset hasonlit is. Rokonsdgban van a kulturelet egyeb oldalaival s azokhoz valo hasonlosaga kitunik fejlodesenek menetebOl is. Siebeck a vallas fejlodesevei kapcsolatban foglalkozik azzal a modszertani szempontbol jelent6seges kerdessel, bogy fejlOdesrol egyaltaldban mikor beszelhetunk ?1 Urn auf einem bestimmten Gebiete Entwickelung nachzuweisen, gentigt es nicht, das Uebereinanderliegen bestimin ter Stufen innerhalb desselben festzustellen ; es mussen vielmehr innerlich wirksame Krafte und nach auszen hin die Wechselwirkung gegebener Tatsachen, in welcher jene hervortreten, sick aufzeigen lassen und auszerdem die gesetzmaszige Art und Weise, Kraft deren Inneres und Aeuszeres irn Zusammenwirken das Hervorgehen des Hoheren aus dem Niederen al s. notwendig erscheinen ldszt. 1
I. m. p. 44.
- 85 Vajjon mina elemekbal alakul a vallasi tudat? Vannak, akik egyetlen momenturnra, mint lenyegesre vezetik vissza a lelki elet vallasossaganak a sulypontjat, mint amilyen a csudalkozas, a bees-ales, a fugges erzese, az onfenntartasi oszton, az oksagi viszony keresese (Kausalitatsdrang) stb., de ezeknek az alaptenylil tekintett momentumoknak csak anynyiban van ertelmok, amennyiben a lelki elet tobbi tenyezoit, mint kiseroket hozzakapcsoljuk, mert csakis ilyen modon ertheto meg a vallasos tudat a maga egesz mivoltaban. Ez a vallasi tudat, amint fejlodesenek folyarnan megnyilvanul, lenyegeben ket kepzet ossze- es egymasbakapcsolodasat muta tja : az egyik az Isten letezesenek kepzete, masik a nyomorusag tenyee, akar mint gonoszsage, akar mint fizikai baje, mely utobbi mindenesetre olyan kepzet, melyet allandoan a tole valo szabadulhatas vagya kiser. A vallas fejlodesenek a fazisait rogziteni agy lehet, hogy eloszor egy kezdeti allapotot kell meghatarozni, melynek lenyegebal a kovetkezo alakulas menetet a fejlodes jellege alatt meg lehet erteni és ezzel egyszersmind az elso tovabbkepzodes sztiksegesseget és sajatossagat ezen iranyban meg lehet erteni. A megoldas modszeret illetoleg a metafizikatal inkabb az antropologiahoz kell fordulni, (az antropologiat itt olyan ertelemben veve, bogy az empiriko-genetikus lelektant is magaban foglalja), hova a tortenet is mindig visszautal. A fejlodes primitiv fokan megtalaljuk a monoteizmust, de csak annyiban, amennyiben a kulturails elet egyeb oldalait is megtalaljuk, vagyis nem kifejezett formaban, hanem csirajaban. Kifejlodhetesenek felteteleit a kezdesi stadium azon tudati momentumaiban kell keresniink, melyek az eredeti istenkepzetek szellemesiteset megengedik és pedig "'Oleg az erkolcsosites ertelmeben. A mituszalkotO gondolkodas jellegzetesseget ket momentumban jeloli meg Eduard von Hartmann alapjan Siebeck :
— 86 —
egyik ertelmi, amely kauzalis vonatkozasok utart hajhasz a termeszetben, a masik erzelmi. Mindkettore nezve jellemzOnek tartja, hogy a szenzelyes és termeszeti kort hatarozott killonbseg nines, nines az 616 es elettelen, a lelek és test kozott sem. Ezert a primitiv milveltsegd emberre nezve egyreszt a termeszeti dolgok kozotti vonatkozasok, valamint sajat szemelye és a termeszet kozOtti vonatkozas olyan erelm6 tenyekke lesznek, mint az ember és ember kozotti erintkezes. A termeszet szemlelete es megertese a termeszetmitusz alakjaban tortent. Kovetkezo fejtegeteseil egeszen Tylor animizmusat akceptaljak es ezekben foglalhatOk ossze. A mitologikus kepzetek és a beloluk foly6 eselekvesek sziiksegszerd feltetelei : a termeszeti dolgoknak az ember lenyegevel vale homogenitasa, a toliik val6 filgges tudata, valamint az a tudat, hogy epen tigy mint az emberekkel, ha nem is olyan kozvetlen modon, de vonatkozasba lehet lepni. Ezen a fokon csirajaban meg van a kesObbi etikai es esztetikai viselkedes is ; a vihart61, foldrengestol stb. val6 felelemben a tisztelet els6 mozzanatai ; anon kenyszer erzeteben, melyet a termeszetfolyamat kikerulhetetlensege okoz, a foleje rendelt hatalom akarataban vale megnyugvas ; a felkel6 nap fenyessegeben val6 gyonyorkodesben az esztetikai tetszes else nyoma. Jellemz6 meg a primitiv fokra, hogy a teralet, amelyben es ahonnan az isteni hatalmak uralkodnak, nem masvilagi, hanem megosztjak az emberekkel, akik folott uralkodnak, ezt a lathato vilagot, lenyOk az emberek lenyet61 nem qualitative, hanem csak quantitative killonbozik. Siebeck Muller Miksa henoteizmusat es Tylor animizmusat egymasmelle allitja, mint egyen16 jogosultsagti magyarazatokat és hozzaftizi :2 Der 1
I. m. p. 59. s. kk. m. p. 63.
2 I.
- 87 Unterschied in der urspilnglichen Beschaffenheit des religiosen Bewusztseins lag daher wohl nicht so sehr in der Ausschlieszlichkeit bier des henotheistischen, dort des animistischen Charakters, als vielmehr in der nach den Stammesindividualitaten verschiedenen Befahigung, in and mit der Vielheit der Gutter oder Geister das dunkel nebenhergehende Bewusztsein einer ahem seelisch Wirkenden zu Grunde liegenden Einheit sich zu klarerer Ausgestaltung zu bringen. Primitiv fokon az ember praktikus vonatkozasa az istenekhez egoisztikus. Amint az istenfogalom fejlodik, vele fejlodik a moralis felfogas is. Lassan-lassan a termeszeti dolog vagy jelkepe vagy szekhelye lesz az Istennek. Tovabbi fejlodOsi fok az, hogy az ember a magacsinalta keppel 'abrazolja az Istent, amely fokon mar a termeszet és Istenseg identifikalasa egeszen eltiinik. Viszont ez a tisztultabb istenfogalom elfejlodhetik fetisizmussa. A szellemi lenynek az anyagitol valo pontos elktilonitesere és a moralis eszmek fejlodesere, a halottak és osok kultuszanak az elterjedese volt nagy jelentoseggel. Ugyanis az istenek azon mas faja kozill, melyek a primitiv ember tudataban kialakultak (szellemek, termeszeti hatalmak, osok), ketsegtelenill az utobbiak voltak leginkabb alkalmasak arra, hogy a tiszteletnek eredetileg egoisztikus rnotivumat az osztonszeril ragaszkodas, csudalas, tisztelet és más hasonla tenyezok hozzajarulasa anal az etikaihoz kozelebb hozzak. Igaz, hogy aldozatok bemutatasara az egoizmus is kenyszerft, de ebben mar van egy kis altruizmus is, mert az ember a magaebol ad. Ha az aldozat nem elvezeti cikkekbol, hanem pl. maganak az Istensegnek szimbolikus megjeloleseb61 all, akkor a gazdag viszonzas gondolata kikapcsolOdhatik es csak a tiszteletadas jellege marad meg.
— 88 --
Kritikaja.
Siebeck-nek nem celja az, hogy ,a primitiv ember vallaspszihologiai leirasat nytijtsa, amit ad, az inkabb a vallasbolcseleti targyalasok kereteben tenyleg nelkillozhetetlen elvek megjelolese, melyek az emlitett evolucionalis jelenseg megertesere yezethetnek. Nelkulozhetetlennek kell azonban minasiteniink ezen elveknek a tenyekb61 vale leszilreset, amelyeknek kozleseben Siebeck nagy szegenyseget Anil el. A fejlodesi fokok feltiinteteseben is eras a vazlatossag, eszreveheta hezagok kitoltetlentil maradtak, melyekert csak reszben karpotol az az ciltalunk kesab tenyekkel is igazolt nada pusztan a priorisztikus helyes gondolata, hogy az evolucionails folyamat alaptenyeben csirejaban bennfoglallatnak a kesObbi fejladesi menet fobb fazisai. E tekintetben Ribot messze felulmulja. Ribot-tal megkalonborteti meg egy helyes felfogasa is, hogy t. i. mig Ribot-nal a vallas és moralitas egymas mellett egymastol fuggetlenul fejlodo tenyezOi az emberi magasabb kultureletnek, Siebeck-nel a moralitas a vallasfakad es kezdettol fogva ossze vannak kapcsolva. Ribot felett az az elOnye is megvan, bogy mig Ribot Spencer elm eletet teljesen elveti, Siebeck megengedi, hogy ha nem is lenyeges, de eleg jelentos befolyasa lehetett a halottak és osok kultuszenak a vallesi kepzetek kialakulasa teren. Olyan komplex bensa tenye a vallas az emberi leleknek, hogy sohasem lehettink eleg bokezilek azon hatOokok statualasaban, melyek letesithettek illetve letezesi terilletet kiszelesithettek egyreszt, masreszt hatasai sokol dale saganak feltunteteseb en. Szoval iranyokat es tagasabb utakat jelol meg Siebeck targyunk megertese szempontjabol, de a tenyekkel, melyeknek szuksegesseget lehetoleg minden apriorisztikus okoskodas mellozesevel oly annyira ismetelten hangstilyozziik a primitiv ember vallaspszihologiai megertesenel, fukarkodik.
— 89 -SFIBATIER KRITIKRI MtLTATFISR.
Sabatier nal' a vallaspszihologia meltatasa csak azon elemek felsorolasara szoritkozik, melyek a modern ember lelkenek determinalasat okozzak, hogy az a vallast szilksegkepen akceptalja. A primitiv muveltsegu emberek vallaspszihologiajaval nagyon hezagosan foglalkozik, nala a neppszihologia felolvad egeszen tortenelembe, inert a pszihologiat csak individualis ertelemben kezeli 2 Nem is csuda. A vallaspszihologia adatait csak a vallas tortenetebol és etnol. adatokbal meritheti, ha a primitiv kulturaju ember vallasar61 van szo és szerinte a torteneti adatok nagyon is hianyosak. Ketsegtelenill konstatalni lehet a fejlodest, ha a kezdeti allapotot a kifejlett vallassal Osszehasonlitjuk, azonban a kozbenso evolucionalis fazisok megallapitilsanal konnyen zsakutcaba jut az ember., Urn Ordnung in die Natur zu bringen steckt die Wissenschaft Facher ab und bezeichnet damit Scheidungen, die loch stets nur ideal und abstrakt sind.4 A primitiv ember vallasanak foforrasa az oszton, rnely meglehetos egyforinan nyilvanul. A vallas a csalad kereteben marad es szamtalan ritualis tenyezoben nyilvanul, melyeket azonban nem erdernes felsorolni, annyira hasonlitanak egymashoz. Az osi vallasok sem nem spiritualisztikusak, sem nem materialisztikusak. haneni spiritisztikusak. Elsa kepzeteik a naiv animizmusbol szArmaznak. Az emberiseg gyerrnekkorat eli és gyermek modjara viselkedik is. A gyermek az eletet, me]yet maga Atel, egesz kornyezetere atruhazza, minden kornyezo targyat olyan tulajdons6gokkal szerel fel, mint az ' August Sabatier, Religionsplfflosophie auf psych o I ogischer und geschi chtli cher Grundlage. Deutsch von August Baur. Freiburg i. B. 1898 (Mohr). Mindig ezt a nemet kiadast idezzak. I. in. p. 80. f. m. p. 86. I. m. p. 87.
- 90 -
o
sajat szernelyisege. Nincsenek szamdra halott és elettelen targyak, tele van a vildg 616 lenyekkel, melyek irant szeretetet, kedveskedeset és haragjat kimutatja. A fetisisztikus animizmus (igy !) nem lepi till az osztonos elet korldtait. Benepesitette a vildgot szellemekkel, melyek vagy valami killonos targyhoz vagy termeszeti jelenseghez kapcsolodnak ependgy, amint a lelek tapad a testhez. A szellemekben valo hit egyreszt, dlmaira valo visszaemlekezes mdsreszt, megtanitotta arra, hogy sajat lenyet mint Icettos-ent fogja fel, mely felfogdsban a belso en akardsdval es gondolkozdsaval szembe van allitva a testtel. A lelek, a benso en, elhagyhatja a testet (pl. az Momban), amint ó maga szokta pl. elhagyni a hazat. Azert mi sem regibb, mint a lelekvandorlds. Ez a gondolkodds az istenek lenye kepzetere is dtalakitolag hatott : a.primitiv milveltsegil ember killonbseget tesz maga az Istenseg és az erzeki alak kozott, amely tartozkoddsa helyeill szolgalt. Ezen periodusban kezdodik a kopek szolgdlata, melynek megsziratetesen profetak es filozofusok szdzadokon at kilzdottek, hogy az istenfogalmat az anyagiassag minden szennyetal megszabaditsdk és tiszta szellemkent mutassak be. Igy alakul ki lassan a monotheismus, mely a vallas kezdeti fokain szilksegWI) polytheisztikus.1 Ezeket Sabatier kOnyvenek azon reszeben mondja, mely mint torteneti resz szerepel, a vallas pszihologiai eredetenek es termeszetenek targyaldsa konyve elejere van allitva es a kovetkezOkben foglalhatO ossze. A vallds eredetet illetoleg tobbfele velemeny keringett, a leghasznavehetetlenebbek egyike az, rnely a vallast, mint politikai alkotast fogja fel az ismeretes kozmondas szerint : is fecit cui prodest. A vallas bamulatos modon tudja a tomegeket feken ' I. m. p.
97.
- 91 tartani, tehat ilyen celbol alkottak is meg. Nyilvanval6 a hiba az okoskodasban, mert ha a papok csinaltak a vallast, vajjon ki alkotta a papokat ? Az okoskodas nyilvan megforditando, mert nem a papsag intezmenyebal ertheto meg a vallas, hanem a vallas letezesebal a papsag keletkezese. Alaposabb es komolyabb, mondja Sabatier, az a velemeny, melyet a pozitivizmus bocsatott vilagga. Szerinte a vallas, mely az emberiseg legelso idejebol szarmazik, nem egyeb, mint a rendkivilli tiinemenyek magyarazata, olyan tunemenyeke, melyek a tudatlan embert bamulatba ejtettek. A gyermekek es vademberek minden dolgot lelekkel ruhaznak fel, mindazon jelensegek mogott, melyek bennok felelmet vagy remenyt taplalnak akarati nyilvanulasokat keresnek. A vilag telve van titokzatos szellemekkel, melyeknek kedvezo vagy kedvezotl en hatasat sorsanak lefolyasaban eszleli. Rrdekes az a kritika, amit Sabatier ezen elmelethez hozzaffiz :1 Vorher batten wir die Erklarung der Religion aus dem Priestertum ; jetzt haben wir die Erklarung der Religion aus der Mythologie. Aber es ist derselbe Fehlschlusz, in welchen eine unzureichende Psychologie verfeillt, wenn sie immer wieder die Wirkung fur die Ursache nimmt. Ha osszehasonlitjuk ezt a szigord kritikaval ellatott elm eletet azzal, amelyet Sabatier a torteneti reszben mond a primitiv milveltsegil ember vallasarol, meltan ejt bennunket barnulatba az ellenmondds, mely a kettO kort fenn all. Amott az animizmus teljes diadala, itt az animizmus cafolata. Mint latni fogjuk, az animizmusnak ilyeten val6 kezelese teljesen helytelen. Ha nem is fogadhatjuk el a vallas keletkezese pszihologiai magyarazatakent, annak fejl6deseben ketsegtelenul lenyeges szerep jut neki. Egyszerii kikapesolasa a vallas pszihologiajabol mindenesetre lehetetlen. I. m. p.
6,
— 92 --
Sabatier arra torekszik es ez a torekvese mindenesetre komolyabb figyelmet erdemel, bogy egy magasabb szintezisben egyesitse azokat a pszihologiai okokat, melyek a vallast letesithettek es fenntarthattak Ilgy a kultura lega]acsonyabb, mint legmagasabb nivojan elo ember lelkeben. Szerinte ket tenyez6 erdemel behatobb figyelmet : a felelem és a remeny. Szep, koltoi szavakkal ecseteli az elobbinek fontos szerepet.' (Der Mensch) nackt und schutzlos auf diesen kaum erkalteten Planeten geworfen, zitternd auf einem Boden wandelnd, den er selber noch unter seiner Fussen erzittern lebte er in einem Zustande des Elends und der Not, der sein Herz mit unendlichem Schrecken erfilllte. De magaban veve a felelem semmi vallasos jelleggel nem bir, csak benitolag hat, hogy olyan legyen, kezdettol fogva ossze kell kapcsolodnia egy ellentetes erzeleminel, a remennyel. Olyan ember, aki allandOan felelemben el kizarOlag, sohasem lesz vallasos, hacsak nem el benne a remeny, hogy az akaddlyokat, a nehersegeket valami mOdon le is tudja gyarni, meg tudja sztintetni. Az ember lelkeben, akar a kezdetleges milveltsegil embert nezzdk, akar a modern kultura eredm enyeivel fel vertezettet, alland6 ellenmondas van. Az ember arra torekszik, hogy az egyeniseget kifejtse, hogy szemelyiseget ervenyesitse, de epen ezen torekveseiben szenved igen gyakran bajOtorest, mikor a kalvilag akaddlyozO sulya ranehezedik.2 Ez a fajdalorn 3 igazi oka. A pesszimizmusnak jogosultsaga van. Durch eine al]zu alte Erfahrung ist es ja bewiesen, dasz ein einseitiges Haschen nach 1 I. m. p. 9. V. o. ugyanezen gondolatokat bovebben kifejtve Dr. Czako Ambuti: A lelki fajdalom psychologiaja és a pessimismus c. Zire, 1913. Csak Gelki fajdalom, de ez az igazi fajdalom és ez forrasa a magasabb lelki alakulasoknak, inert intelligenciat tateez fel.
— 93 —
Wohlsein Rein anderes Ergebnis hat, als in uns the Empfanglichkeit fur das Leiden zu steigern. Honnan ja a szabadulas ? A vallastal. Az emberi tudatban benn van a fugges erzete, mely megkivantatik letesillesehez. Vallasosnak lenni annyit jelent, mint bizalommal és alazattal elismerni és elfogadni individualis tudatunk ezen fuggeset, azt orok alapjara visszavezetni es az altalanos vilagrend egyik harmonikusan beilleszkedo tagjakent elni. Hogy ez az altalanos forrasa, minden ember vallasanak, annak Sabatier a kovetkezo szavakban ad kifejezest:1 Dieser Widerspruch offenbart sich ebenso in den Schrecken des Wilden vor den Urnwalzungen in der Natur, mitten in den Gefahren der Urwalder, wie in der Unruhe unsexes Denkens vor dem Ratsel des Weltalls and des Todes. Ez a koriilmeny magyarazza azutan azt is, hogy a vallas halhatatlan, soha sem volt az emberiseg nelkille es sohasem fogja nelkillozhetni tudni. Sabatier konyvere cimul irta, bogy vallasbolcseletet akar nydjtani pszihologiai és torteneti alapon, de epen a keletkezo vallas torteneti targyalasa igazolja, hogy benne a lelektan vajmi keves, tigyszolvan semmi, de a targyalas torteneti jellege is nagyon hezagos és nagyon feliiletes. Sabatier kritika nelkul hozzacsatlakozott a hetvenes-nyolcvanas evek felfogasahoz, de amit nylljt az atvett anyagbol, azt is felilletesen veszi at. Tulajdonkepen nem erdemli meg azt a figyelmet, melyben konyve mindenkor reszesult s melynek meg ma is, Sabatier halala utan, jó es tudomanyos hangzasa van. Ketsegtelen, bogy a katolikus teologusokra is befolyassal volt Sabatier letagadhatatlan racionalismusaval2 s ha a katolikusok e befolyast le is raztak magukrol, a protestans teologusok kozott ma is mint vezerferfiu szerepel. Nem tagadjuk, hogy a vallas I. m. p. 17. maga tiltakozik a racionalismus vadja ellen. V. 6. i. m. p. XVI. és 12. 2O
— 94 —
lelektanahoz van egy par jo megfigyelese és helyes megjegyzese, de egeszben veve az az altalanositas, melybe a magasabb szintezisre valO torekvese sodorta, a primitiv muveltsegu emberre nezve alig fogadhato el. Az intelligencia akkora fokat tetelezi fel, mely azon a nivon alig lelheto fel. Kar, hogy az emlitett ellenmondas folytan teljesen hasznavehetetlenne valik az a par torteneti megjegyzes is, mely bizonyos kiegeszitesekkel feldolgozhato lett volna. EBBINGHAUS tS KRITIKA)(1.
Nem egeszen helyes Ebbinghaus-nak tulajdonitani azon gondolatokat, melyeket a fentebbi elm alatt rogzittink. Ebbinghaus vallaspszihologiai nezetei rovid tomorsegben Abriss der Psychologie cimil kis konyveben vannak osszefoglalva, a mu melylyel mi foglalkozunk az Ebbinghaus-tol megkezdett, de mar Darr anal nagyon kiszelesitett mederben folytatott és talán az eredeti szerzo intencioit nem egeszen fedo modorban feltalalt vallaspszihologia. Legalabb mig Ebbinghaus emlitett kis milveben egeszen a pszihologia keretOben marad, addig Darr a nagy Ebbinghaus-ban elhagyja a biztos lelektani alapot és vallasfilozofiaval kevert vallaspszihologiat nydjt. Ily en tekintetben erdekesse valik e mu,' mert klasszikus peldat nytljt arra hogy a vallasbolcselet és a vallas lelektana mennyire kulonallo terilletei a fflozofiai tudomanyoknak. Darr a vallas lenyeget targyalja eloszor és kevesbbe szerencses kezzel ezt a fejezetet a vallasi erzelem targyalasanak eleje helyezi. Nem csuda tehat, hogy kimeriil apriorisztikus ideologiaban és selejtes vallasfflozofiaja semmivel sem jarul hozza kitfizott feladata hasznalhato megoldasahoz. Anita1 Teljes time : Ebbinghaus-Darr: Grundziige der Psyeholo.gie. 1 3 Leipzig 1913.
- 95 --
sunkat igazolo peldakat boven -Laid], az olvasO es egyik-masik klasszikus helyre itt is ramutatunk. Ilyen pl. az 520-521. oldalon a kov. „Das Unerforschliche still zu verehren" das ist das Bediirfnis des religiosen GemiIts. Aber was regt diese Verehrung an, wenn wir von der Weltsubstanz oder dem Weltgeist so garnichts wissen konnen ? Genilgt die blosze Tatsache der Existenz, •das Gefilhl der Ehrfurcht in uns entstehen zu lassen ? Das wird man kaum behaupten diirfen. Der Begriff einer unbekannten Substanz, eines Existierenden, von dem wir nur wissen können dasz es existiert, gehort gewisz zu den unfruchtbarsten Abstraktionen, die man iiberhaupt vollziehen kann and entfaltet gar keine Gefilhlswirksamkeit. Dagegen begreift man die Moglichkeit des religiosen Gefuhls schon besser, wenn man bedenkt, wie im griibelnden Ausspinnen des Gedankens der Weltsubstanz der menschliche Geist sich einer Funktion bewuszt wird, die ahnlich auch im Nachsinnen fiber den unendlichen Raum oder die unendliche Zeit zur Geltung kommt. Fejtegeti tovabba,1 hogy a vallas megertesenel at kell menniink a tudas terdleterol a hitere, mert noha a vilAgszellem lenyegerol mit sem tudunk, annal tobbet tudunk a hozza valo vonatkozasainkral es meg tobbet fog fel a vallasos ember ezen vonatkozasokbol a hitben, mialtal (s a kovetkez6 megokolas jellemz6 az Ebbinghaus-Diirr fele munka intellektualisztikus felfogasara) erzelmek open olyan nagy mervben tamadhatnak, mint a tudas anal. Nines minden tanulsag nelkill az, amit a Gondviselesrol, mint a vallasos elet centralis gondolata1'61 mond,2 de bennunket jelenleg az erdekel, amit e lelektani mu a vallas kifejlodese alatt foglal ossze. 3 1 2
I. m. p. 521. I. m. p. 522. I. m. p. 527-553.
— 96 —
Aki a vallast tigy definialja, mondja konyvank, mint a „lathatatlannak" felelmet.1 az a fejlodest ket iranyban nyomozhatja. Egyreszt kimutathatja, hogy az emlitett erzelem hogyan fejlodott a puszta felelembal, masreszt a „lathatatlan" vandorlasait kovetheti, amely az emberiseg fejlodese folyamataban a vallasos tisztelet targya lett. Mindenekelott azt a kerdest kell felvetniink, hogy a lathatatlanban valo hit hogyan keletkezett az emberi szellemben. Vannak olyan gondolkodok, kik szenzualisztikus lelektanban és ismeretelmeletben felnOve, lehetetlennek tartjak, hogy az ember termeszetes titon jutott a Jathatatlan letezesenek a gondolatara. Ezek szamara — mondja Durr — nines más menekves mint az isteni kinyilatkortatas. Darr ezzel szemben azt mondja, bogy a vallas termeszetes magyarazata annak reszeral, aid ismeretelmeletileg nines eifogulva, nem is nehez. Alljunk meg Diirr ezen kijelentesenel. Diirr nyilvan nagy tevedesben van, midan a kinyilatkoztatas lehetoseget ahhoz a feltetelhez koti, hogy a vallas keletkezeset maskep nem lehet magyarazni. A kerdes itt nem az, hogy a tudomanynak van-e szilksege kinyilatkortatas felvetelere vagy sem, hanem az, hogy a tenyek mit mondanak a prirnitiv ember vallasarol es annak a lelektanat kutatva megallapithatjuk azutan, hogy csakugyan megfelel-e kutatasunk annak, amit az ismeretelmelet szempontjabol elfogulatlan gondolkodo a fejlodes kezdeti stadiumainak megjelolt. lit is ekiterbe nyomul az a kovetelmeny, hogy a primitiv mAveltsegil ember validsanak lelektana a rcija vonatkozd etikai kutatcisok inell6zesevel nem erthet6 meg. Kovessiik szerzonket sok tekintetben tanulsagos lelektani analiziseiben ! A vallas keletkezese Diirr szerint ossze van kapcsolva a lathatatlan fogalmanak a keletkezese1 Erfurcht vor dem Unsichtbaren-t a magyar iStenfelelemre Vain vonatkozassal legjohbnak tartottuk fgy fordftani.
- 97 -
vel. Olyan dolgok, melyek atmenetileg lathatok, egyebkent pedig rendesen lathatatlanok, mar elegsegesek ezen fogalom megalkotasara. Nemcsak a dolgok, hanem az erok is nagy szerepet jatszanak a primitiv ember tudomanytalan vilagnezetenek a kialakulasaban. Az era fogalmat nem logikai kovetkeztetes ritjan nyeri, hanem az en azon tulajdonsagabol, melynel fogva az mozgatoja a sajat tagjainak stb. Minden esemeny mogott ezt a mozgatot keresi a gyermek, a vad, a primitiv ember s ebben epen a lenyege a perszonifikalo gondolkodasnak. Dfirr ezt a naivsagot meg bizonyos filozofiai rendszerekben is feltalalhatni veil, akik pl. az eletet rigy definialjak, mint benso era alapjan vala mozgast. A gyermekek pedig mulatnak azon, hogy ki kozotKik a legerasebb, mert az era rajuk nezve valami magatol ertetada modon letezo dolog. A lelek a naiv emberre nezve maga az er6.1 A testhez van kotve és a halal dila' nem semmisill meg. A halottol valo borzalorn alapja azokt61 a titokzatos eroktol vala felelem, melyek a halottban meg benne lakoznak. Weitverbreitet finden sich daher bei Naturvolkem Gebrauche, die offenbar hervorgegangen sind aus dem Bestreben, sich gegen schadliche Wirkungen seitens der Verstorbenen zu schiitzen. Daneben tritt aber auch fruhzeitig die Neigung hervor, die Krafte des Toten fur Lebende nutzbringend zu machen. Tine a lathatatlan jelentosege novekszik az emberre nezve, ha meggondoljuk, hogy a halottak kultusza milyen fontos szerepet Wit be minden ember, de kiilonosen a primitiv ember eleteben. Darr is eljutott oda, latszolag minden nagyobb faradtsag ahova a Spencer és Tylor-fele elmeletek nagy targyi bizonyitekok alapjan jutottak. 6, a pszihologus, lehetaleg mellozi e bizonyitekokat, pedig a lelektani okoskodasai nem birnak rank 1
I. m. p. 530.
- 98 nezve eleg meggyozo erovel meg akkor sem, ha a Ica vetkezoket hozzaffizzilk. Az Glom jelensegei arra bfrjak a naiv enibert, hogy higyjen olyan lelki tenyek letezeseben, melyek sokkal nagyobb aktivitassal rendelkeznek, mint a testben lakozo lelek. A ter es ido korlatjai az alomban megdolnek, mert az almodo erzi egyreszt olyanok megjeleneset, kik epen terben es idoben vannak tole elvalasztva, masreszt of magat sem korlatozza sem a ter, sem az Ida, olyan helyeken jar almaban, melyek az emlftett kettos tenyezo korlatozasa miatt ober allapotban megkozelithetetlenek voltak szamara. A lelek tehat elhagyja az alvo testet és pedig olyan formaban, aminonek az almodo almaban jelentkezik. Az alak es arnyeklelek kepzetevel az erzekf616tti teruleten vagyunk, mely mar a primitiv ember figyelmet is magara vonja. Latnivalo szerzonk sulyos tevedese, ki apriori okoskodasa meneten olyan kovetkeztetesre jut, melyek a tenyek birodalmaban jogsultsaggal nem birnak. Anelkul hogy az evoluciondlis lelektan alapjan alig erthet6 erzekfelettivel opercilndnk, ki fogjuk mutatni, hogy a primitiv ember vallcisdrol sz616 tenyek magasabb es tartalmasabb vilcigot tdrnak elenk. metynek lenyeget epen a benne 2-016 erkolcsi kepzetek szolgdltatjdk. Ha a szellemekben valo hittel osszekapcsolodik a halhatatlansag hite, akkor az elobbi lenyeges valtozason megy keresztill es pedig kettos tekintetben.1 Einerseits gewinnen die Geister, von deren Existenz schon der nicht unsterblichkeitsglaubige Mensch aberzeugt war, denen er aber nur niltzliche oder schadliche Einwirkungen auf die Lebenden zuschreiben konnte, eine wichtige Bedeutung auch filr die Toten. Andererseits treten den unpersonlichen Geistern, die in Tieren and Pflanzen oder auch in leblosen Gegenstanden, in tiefen Waldern, wilden 1 I. m. p.
533.
- 99 Schluchten und dunklen HMIlen, an alien moglichen Orten der Erde und des Himmels, denen man solch unheimliche Bewohner zutrauen kann, gehaust haben, menschlicher gestaltete Geister zur Seite. Tehat a nem emberi formaju szellemek, melyeknek keletkezese az elobbi magyarazatok alapjan erthetetlen, megelortek az emberformajuakat, amit alig tudunk szerzonknek elhinni, mert ha a szellemek (erok ...) fogalmanak megalkotasanal maga az ember volt a kiindula pont, amint azt Burr jelezte, akkor alig hihetjiik, hogy ez mdsalakti volt, mint az alkot6 maga. A halhatatlansag gondolataval kapcsola than kifejlodik a masvilagi jutalmazas és buntetes fogalma, a szellemek pedig a fizikai ismeretek fej16desevel mindinkabb el vesztik termeszeti befolyasukat, hogy annal inkabb ervenyesitsek hatalmukat a pszihikum terrenuman. Nehany selejtes vallcisfilozo.fiai elmelkedes utan, melyeket a teologusoknak ad utasitasul, befejezi Diirr a vallas tartalmi reszere vonatkozo pszihologiai kutatasait, hogy a vallas erzelmi reszenek a fejlodeset vizsgalja.1 A vallasos erzelem a felelemtal halad a tisztelettel parosult istenfelelemig (von der Furcht zur Ehrfurcht.) A felelem nem kizarolagos forrasa a vallasnak, mert hiszen az ember sok mindental ami sohasem lesz vallasos tisztelet targya, de hogy jelentas szerepe van, az kitilnik, ha meggondoljuk, hogy a vallasos erzelemben az elok lelkei sokkal csekelyebb szerepet jatszanak, mint a holtakei. Azzal szemben, amital felni kell, az ember vedekezik és a vedekezes fegyvereit, ha a termeszetes eszkozok hianyzanak, más nem szolgatathatja, mint a vallas. Az embernek erdekeben all a szellemekkel baratsagban elni, a maga szamara lekotni joindulatukat, ellensegei reszere pedig haragjuk nyilait mozgositani. Igy nyernek vallasos I. m. p.
538.
- 100 -
jelent6seget — es ezzel egyszermind, — mint latni fogjuk — atleptiink Wundt hipoteziseinek territoriumara azon ferfiak, kik a szellemekkel osszekottetesbe tudnak lepni, azaz a vardzslok. Durr nagy szeretettel foglalkozik a vardzslassal, de inkabb a jelen vallasi allapotok iranti elfogultsagabol szarmaz6 celzatossag, mint torteneti vagy antropologiai tudas van benne. Azt belatja, bogy az istenfelelem megteremtesere a varazslat es mellekkortilmenyei nem igen alkalmasak, tehat a vallas lenyeget korantsem benne kell keresflank. A kozonseges felesbol istenfelem ugy lest, ha a masvilag hitebe bekapcsolodik az isteni biraskodas gondolata.1 Wenn die Gotter erst einmal als moralische Gesetzgeber und Richter aller offenen und versteckten Stinden gedacht werden. dann liegt gar kein Grund vor, ihre Macht auf das Totenreich einzuschranken und ihnen nicht auch Strafgewalt fiber die Lebenden einzuraumen. Hogy ilyen alakban Durr-nek ezen gondolata sem allja meg helyet, az ketsegtelen. A tovabbi sorok mar a kultura magasabb niveaujan 6116 vallasi alakulasokkal foglalkoznak. Diirr-nek hatarozott pszihologiai keszsege van, analizisei meglepo ilgyessegrOl tesznek tanusagot, de hianyzik nab, a pozitiv tenyek ismerete, melyhez a lelektani elnielkedeseket fuznie kellene. Egeszben veve elhamarkodott, feluletes munkat alkotott s e helyen csak azert tartottuk erdemesnek vele foglalkozni, rnert a lelektani tankonyvirok ko ziil legterjedelmesebben 6 foglalkozik ternankkal. Sajnos, keves tan-ulsagot merithettiink okoskodasaibol. Meg harom auktorral foglalkozunk e helyen, kiknek velemenytink szerint nagyobb jelentosegiik van, ezek Schell Herrman a theolOgus, Leuba és Pratt a pszihologusok. Lassuk oket egyenkint.
I. m. p. 546.
— 101 —
e)
SCHELL ES KRITIKAJII.
Hogy a teologusok kozul e pszihologiai targyalasnal miert esett valasztasunic a nagyneva burgi professzorra, ennek oka abban rejlik, hogy 6 az egyetlen teologus, ki a vallaspszihologiai problemakkal legalabb a vallas keletkezeset illet6leg erdemok szerint foglalkozik. Schmidt, kinek al apveto jelentoseget kesabb kimerit6en fogjuk meltatni, mikor azon panaszkoclik, hogy a katolikus teologia az animizmust nemcsak hogy nem targyalja, hanem Borchert-et es Schell-t kiveve nem is ismeri elegend6kepen, a kovetkez6 sorokban meltanyolja Schell 4rdemeit :1 Da sie ein Jahr nach Borchert's Abhandlung2 erschienen ist, konnte man vielleicht versucht sein, die auszerordentlich eingehende Darlegung und Ifritik, welche H. Schell im 1. Bd. seiner „Apologie des Christenturns" der animistischen Religionserklarung zuteil werden laszt, vielleicht als durch sie veranlaszt zu bezeichnen. Schell selbst nennt in des Borchert's Werk nicht, und schon das Material, das er bringt, greift vielfach -Her dasselbe hinaus. Wie dem auch sein mag, so bleibt seine ausfarliche Beh,andlung besonders verdienstvoll. Die gedankliche Durchdringung des Materials ist eine ungleich intensivere als bei Borchert, und die endgultige Stellungnahm.e entspricht der Gesamtheit der vorliegenden Tatsachen besser, wenn auch immer noch nicht vollkommen. Schell kisebb irataiban3 is foglalkozik pro blemankkal, de az nem tartalrnaz tobbet, mint a mi P. W. Schmidt, Der Ursprung der Gottesidee. Eine historisch-kritische und positive Studie. I. Historisch-kritischer Teil. Munster 1912. p. 64. A. Borchert, Der Animismus oder Ursprung der Entwickelung der Religion aus dem Seelen-, Ahnen- und Geisterkult. Ein kritischer Beitrag zur vergleichenden Religionswissenschaft. (Freiburg i. B. 1900.) H. Schell, Kleinere Schriften. Herausgeg. von Dr. Karl Hennemann. Paderborn, 1908.
— 102 —
fOmdveben, a nemcsak teologiai, hanem filozofiai szempontboli is olyannyira jelentoseges Apologie das Christentums I. koteteben.2 Lassuk gondoiatait a kovetkez6kben, iparkodva, bogy azokat lehet6leg a maguk sokatmondo tomorsegukben és szepsegiikben mutassuk be. A vallas ott kezdodik, amint az ember barmi modon kiserletet tesz arra, bogy a valosag legmelyebb alapjaval es celjaval 616 vonatkozasba lepjen. Az agnosticismus, mely a vallast felretolja, nem veszi Oszre, hogy az erzeki erzetben és termeszetvilagban semmi sines kevesbbe megadva, mint a hatarozottan rogzitett tulajdonsagokkal felruhazott val6s6g. Belso lelki milkodesiink valosaga sokkal jobban van biztositva, mint az erzeki termeszet tapasztalati vilaga. Ugyanis a lelki jelensegek lefolyasuk pillanataban kozvetlentil adottak nekank. A zert lehetetlen a vallast, mely a bels6 eletb6l indul ki, kevesbbe tenyleg megalapozottnak tekinteni, mint ak4r az exakt termeszettudomanyt. Mi a vallas ? Schell Schletermachert koveti, midan a kovetkezOkben felel : Die Religion ist weder Denken noch Hancleln (weder Metaphysik noch Moral) sondern Anschauung und Gefilhl. Suchen und Forschen nach der Ursache und ersten Kraft ist Philosophie, aber nicht Religion. Majd Pfleiderert : Der gemeinsame Kern der Religion in allen ihren Formen ist jene Lebensbeziehung auf die weltbeherschende Macht, welche zur Lebensgemeinschaft mit ihr werden will. Mibol fejl6dik a vallas ? 3 Das Bedurfnis einer ein rich abgeschlossenen und verstandlichen Anschauung drangt zur entsprechenden Erganzung und Begrundung der unmittelbar vorgefundenen WirkI Schell filoz6fiai miiveltsegere nezve erdemes sorok vannak Kieft-tol kiadott eletrajzaban (Kultur und Katholizismus Bd. VII.) és az Ueberweg-Heinze-fele filoz6fia ttirtenete IV. kOteteb en. ' Religion und Offenbarung." Paderborn, Schoningh. 1907. ' I. m. I). 18.
— 103 —
lichkeit ; es drangt dazu, den hinreichenden Er-. klarungsgrund moglichst kiar und richtig festzustellen und als die wichtigste Wahrheit heilig zu halten. A vallas terrnotalaja az, ami az emberben a legnemesebb, maga a szellem. Az ertelem és akarat terilleten vegez a vallas kiegeszito és tokeletesitO munktit, mert egyreszt potolja az emberi intelligenciat az igazsag kereseseben, masreszt az akaratnak a tokeletesseget mutatja es feleje irdnyitja. Az ertelmi és erkolcsi embert a maga teljes egeszeben ragadja meg a vallas: ez az a gondolat, melyet Schell melyenjaro szepstilustl mondataibol kiolvashatni A vallas lelektani analizise a kovetkezokben foglalhato ossze: Minden megismeres és minden akarati elet azon benyomassal kezdOdik, mely az elso tapasztalat kozvetlen kovetkezmenyekent a lelekben keletkezik. Ez a tapasztalat kettos : kalso és belso, erzeki es szellemi egyarant, mert csak a bets& lelki miikodes altal ismerjuk meg a kiilvilagot.2 Mit dem ersten Eindruck erwachte der gauze Mensch mit alien seinen Lebenskraften zu Gott, d. h. er betrachtete und fuhlte die ihm gegenstandlich gewordene und die damit zugleich in ihm lebendig gewordene Wirklichkeit unter dein Gesichtspunkt der Wahrheit und inneren Gate, — wenn auch, ohne innerlich und sprachlich Ausdriicke daftir zu 1 Es ist das Bediirtnis einer hinreichenden Erklarung und einer wahren Vollendung des gegebenen Daseins, was die Religion zu alien Zeiten immer wieder aus dem innersten Seelengrund der Menschheit neu hervorbringt: das unvergangliche Bedurfnis der Menschheit nach Wahrheit und Volkommenheit, nach Befriedigung dessen, was in der Vernunft und im Gewissen allzeit lebendig war und lebendig bleibt. Die Geburtsstatte der Religion 1st das Edelste im Menschen, der Geist selber, der vernatiftige und sittliche Geist, dessen Erkenntnisanlage der Sinn fiir die Wahrheit, dessen Gemiit und Wille die Kraft fur das Gute und Vollkommene ist. I. m. p. I7--18. 2 I. m. p. 19.
- 104 -
habeas. Alles erschien ihm eben unwillkarlich im Zusammenhang mit einem hinreichenden Erkla: rungsgrund und Endzweck. Der erste Eindruck der Auszenwelt und der damft lebendig erwachten Innenwelt war bereits eine Vertiefung durch etwas wie Gott. Igaz, a gondolati tartalom ott is letezhetik, ahol a fogalom es kifejezes meg hianyzanak. A vallas szilleteshelye a szellem és az a szerencses szuksegesseg, hogy az eszben és tokeletessegben hisztink, hogy remeljak és torekszunk arra, hogy a tenyleges allapotokat és az adott jelent fokozatosan tokeletesitsilk. A vallas eredete és forrasa az a valoban nemes kivansag, hogy az ember a let igazi alapjat és celjat megertse, ezt az ismeretet alkalmas mOdon tokeletes meggyozodesse segitse es elismeresre juttassa es hogy egy valoban tokeletes elet es vilagrend javait és erOit megnyerje. Ezen pszihologiai elmelkedes bizonyito tenyeit Schell a kovetkezo sorrendben csoportositja: 1. Kovetkezik allitasainak helyessege Isten bens6 szilksegessegebol az ertelemre es akaratra. Az a szellem, mely a modern filozofia reszeral olyan kellemetlen hangulattal parositotta az apriori okoskodast, talán iszonyodva fordul el ettal a fejezettal, pedig meltan megerdemli a komolyabb figyelmet. E helyen csak utalunk a benne repo alapos pszihologiai kesztiltsegre és nagy irodalmi olvasottsagra.t 2. A tortenelmi vallasok bens meghatarozottsaydbol. Ezekben is az ertelem és lelkiismeret hianyerzete jelentkezik a let kielegito hato- és celoka utan. A kerdest a kovetkezokepen fogalmazza Mi birta rd az emberiseget arra, hogy az Isten gondolatat megalkossa, az Istensegben higyjen es neki tiszteletet juttasson? Feleletill szolgalnak A) a nevek, mint legregibb bizonyitekok, melyekkel az emberiL. i. m. p. 21 -26.
- 105 :seg az Istenseget megjelolte (Schell agyesen forditja at Muller Miksa balul kliitott elmeletet.) Ha t. i. bebizonyosodik, hogy az istennevek a nyelv erzeki kepeivel az oseredetit, az elvet, erot és szepseget, a vilagossag Osforrasat nyrljtják, akkor csalhatatlan bizonyitekok arra nezve, hogy az esz anon sziikseglete, mely magyarazo ok utan kutat, az istenhithez vezetett., A felsorolt szamos peldal igazan meggyoz6 erovel hat. B) Schell ugyancsak szamos peldaval igazolja, hogy amint az istennevek esz'neje a mindent megmagyaraz6 vilagos okozatis6g mutatkozott, tigy a vallasoknak az a celja, bogy tokeletes vilag- és eletallapotot letesitsen. A tenyek megertese vegett hozza kell itt hogy a vallasok eloirasai nemcsak nagyon kulOnbozok, hanem neha egyenesen erkolcstelenek, de ennek az az oka, hogy a tokeletesseg eszmejet és a megvalosithatasara vonatkozo eszkozoket nagyon killonbozOkepen fogtak fel. C) Ha a vallasokat torteneti megvilagitasban nezzilk, szellemi tartalmukkent nemcsak a let celjat szemlelhetjuk, hanem egyuttal a let °kat is. Nicht die zweckursachliche Deutung und Ordnung der Dinge und Ereignisse erschopft das religiose Interesse : die kausale Erklarung und das Verstandnis der Wirklichkeit im ganzen und einzelnen aus wirkursachlichen Schopfungsrnachten ist der Religion ebenso wesentlich. A 3. bizonyitek negatfv, Schell kirnutatja, bogy a vallas keletkezeset es fennallasat, lenyeget és fej16deset más okokbal kielegitaleg megerteni nem lehet. A cafoltak kozott vannak a fetisisztikus és animisztikus vallasmagyarazat, a vallasnak a koltoi fantazia, felelem, onzo vagy termeke gyanant vala felfogasa. Amint latjuk. Schell Apologiajaban targyunknak nagy koncepciajd és nemcsak nagy tudasra, hanem melyrehato filozofiai okoskodasral tanus1
I. m. p.
27-29.
— 106 —
kodo fejtegetesere talalunk. Neki nem volt celja vallaspszihologiat irni, azert pszihologiai fejtegetesei, bar szep szammal vannak, kiegeszitesre szorulnak es fOleg az antropologiai adatokkal kell gyarapitanunk azon peldakat, melyek lelektani fejtegeteseink tamaszara szolgalnak. Az apriori okoskodasokat metodikai szempontbal mellozendOknek veljtik, valamint az itt-ott erosen filozofiai okoskodasokat inkabb pszihologiai leirdsokkal kell potolnunk. Abban is ktilonbozni fogunk Schell-tol, ha sok tekintetben azonos eredmenyre jutunk is, hogy az apologia szolgalataba nem szegodtink, amivel termeszetesen nem akarjuk azt jelezni, hogy Schell-nelc az apologia tudornanyos mivoltat ved6 fejtegeteseivel a legcsekelyebb ellenmondasban is volnank.' Most pedig terjunk at a vallaspszihologia igazi hazdjanak, Amerikanak legkivalobb vallaspszihologusaboz, James Leubdhoz, akinek miiveben, (A psychological study of Religion, New-York 1812) a sok evi tanulmany 2 alapjan kiforrott kivalo pszihologus minden jelesseget feltalaljuk és ha kutatasainak eredrnenyeit mindenben nem is fogadhatjuk el, az osszes megelozok kozul , Schell-t kiveve, senkinek olyan jelentoseget nem tulajdonithatunk, mint neki. MMES H. LEUBA.
Fentebb emlitett konyvenek IV. fejezeteben" (Origin of the Idea of impersonal powers) ket tetelt allit fel, melyek a kovetkezok : 1. hogy a szemelytelen hatalmakban yak') hit sem nem derivatuma az animizmusnak, sem nem 1 Lasd konyv6nek elOszavat az apologianak, mint tudomanynak vedelmet illetoleg. 2 Vallaspszihologiai ertekezeseinek szama 23, ezek fel vannak sorolva konyvenek 361-363. oldalain. T. m. p. 77.
— 107 --
elso lepes, mely hozza vezet, hanem hogy e ket hit filggetlen eredettel bir ; és 2. hogy az animizmus idoben masodsorban jelenik meg. Bizonyitekokert a gyermek lelektanahoz fordul, mert a pszihologus, ha eredetek, kezdeti allapotok megismeresehez keszill, akkor termeszetesen a gyermek adataival egesziti ki az antropologiai tenyeket. Bar, amint 6 maga azt be is vallja, az idevonatkozO adatok rendszerint sovanyak es hatarozatlanok, megis megallapitottnak yell, hogy a hatalomnak, eronek az a primer eszmeje, mellyel a gyermek harmadik eleteve liege fele bir, nem szemelyes eronek a kepzete és nem szarmazik a szemely kepzetebol. Arra a kerdesre, hogy milyen a meghatarozottsaga ezen nem szernelyes eronek, szerzonk a kOvetkezokepen felel :1- The original idea of non personal power possesses but one necessary characteristic: it is dynamie, it does things. Az embereknek vela szemben tantisitott viselkedese mutatja, hogy sem intelligencia, sem felelern nem sziikseges elemek osszetetelokben. Amennyiben ezen era hatasai elore nem lathatok es ellenOrizhetetlenek, gyakran felelmet és tiszteletet valtanak ki, de amennyiben ellen6rizhetOk és felhasznalhat6k, elvesztik titokzatossagukat és tiszteletremelto voltukat Os baratsagos erOkke valnak. As it is not definitely conceived as intelligent will, the attitudes and the behavior it can elicit on the part of man ave fundamentally difterent from those produced by the believe in personal, unseen powers. The former gives rise to magic; the latter, to religion. A termeszetnek ezen felfogasat, mely valomegelOzte a Tylor-fele animizmust, Leuba dinamizmusnak nevezi.2 I. m. p. 83. = Ezen terminus magyarazatexa Leaba a kovetkezoket fuzi meg hozza : This term seems to me preferable to supernaturalism,
— 108 —
Id6r61-idare lij kepzetek szilletnek specialis kepesseggel felruhazott emberek elmejeben és ezek reven azok a kozosseg tulajdondba mennek at. De annak a konstatalasa, hogy a fogalmak, melyekbol az istenek keletkeznek, individualis eredettiek, nem osszeferhetetlen azzal a tennyel, hogy a vallas igazan realis ertelemben veve szocialis tomeg produkturn a. . Nagynevii kortarsanak, a vallaspszihologia teren szinten elsorangt1 Jamesnek a hatasa latszik Leubcin, midon a kovetkezo sorokat irja : It is, I suppose, the passion for simplicity and unity that has led anthropologists and historians stubbornly to seek the origin of superheman, personal powers in some one class of phenomena. IgazolO peldakul szolgalnak : Tylor, Spencer, Muller Miksa. Ennek az eljarasnak hibas voltat erosen hangsnlyozza Leubal: This imfortunate assumption of the unitary source of the ideas of gods is, I believe, one of the chief causes of the unsatisfactory condition of our knowledge of the origin and the developpement of religion. Ezen fejezetben 2 Leuba dgy pszihologiai mint torteneti argumentumokkal igazolja a kovetkezo tetelek et : 1. Az istenek a termeszetfolotti lenyek killonbozo kepzeteibol nOnek ki. because it does not thrust forward a distinction between nature and something above it; and preferable also to teratism, proposed by Alarett, because dynamism does not direct the attention .exelusively to the mysterious and wonderful as if these characteristics were fundamental to the conception. It is the idea of active power which is dominant in the conception of Impersonal Force, and this idea is well expressed by dynamism. I prefer this term also to manitouism, proposed by Lovejoy, because dynamism suggests to most people the idea of power, while manitouism either is without significance or conveys a meaning not intended. I. m. p. 83. 1 I. m, p. 85. 2 The several orignis of the ideas of unseen, personal beings. Chapter V.
— 109 —
2. Ezen lenyek filggetlen eredetekkel birnak. 3. Az istenek attributumai killonbozok eredetilkn ek megfelelOen. 4. A torteneti istenek rendesen keverek istenek, eredmenyeikent azon karakterisztikumok kombinaciOjanak, amelyek a killonbozo eredetd termeszetfeletti lenyekhez tartoznak. Okoskodasai a kovetkez6kben foglalhatOk ossze :1 Killonbozo jelensegek megfigyelesei a primitiv elmenek killonboz6 fajtajd lathatatlan agensek letezeset szuggeralja: 1. almok, trance-ok stb. hitet letesitenek emberi formajti es attributumd szellemekben, lelkekben ; 2. a termeszeti targyak szemelyesitese termeszeti lenyekben valo hitre vezet, melyeket gyakran allatok alakjaban concipialnak ; 3. a teremtes problemaja letesiti az ember alakjahan gondolt Teremt6 vagy Teremt6kben valo hitet (the belief in a Maker or Makers.) SzerzOnk ugy veil, hogy elobbi pszihologiai fejtegetesei alapjan hozzaffizheti a kovetkez6 megjegyzest : These beliefs are neither manifestations of a diseased mind nor the outcome of a revelation; the arise from perfectly normal processes. A kisertetek, szellemek, teremtok egyszersmind nem istenek. KiAzillok csak keves birja kezdettol fogva vagy nyeri meg kesobb azon attributumokat, melyek szilksegesek ahhoz, bogy a relaciak azon rendszerenek megallapitasahoz vezessenek, melyet vallasnak nevezilnk, szaval, hogy transzformalOd janak istenekke. A VI. fejezet2 arr61 szol, hogy letesulnek tehat az istenek és mik az Istensegnek lenyeges karakterisztikum ai. B6rmennyire hangsulyozza is Leuba okosko 1 I.
m. p. 110. Summary. I. m. p. 111. The making of gods and the essential characteristics of a divinity.
— 1 10 --
dasainak pszihologiai jelleget,1 mint a vallcisfilazofia befolyasanak a karos hatasat kell leszogezniink a kovetkezo megjegyzesei legelsejet, melyek azon qualitasokat jelzik, amelyekkel az emlitett lenyeknek birniok kell, hogy istenekke valjanak.2 Ezek a kovetkezOk : 1. Pszihikai, spiritualis agensnek kell lennie. 2. Ami a szemelyiseget illeti, Leuba csak annak .a konstatalasara szoritkozik, hogy a torteneti vallasoknak kezdettol fogva egesz a mostani idokig szemelyes lenyeik voltak. 3. A szemelyes hatalomnak (Power) emberfelettinek kell lennie. 4. Kell, hogy a szemelyes hatalom resze legyen az Isten lenyegenek. 5. Kell, hogy az Isten lathatatlan legyen. 6. A szemelyes hatalomnak megkozelithetOnek kell lennie és pedig nem kenyszerito eszkozok alkalmazasaval, hanem antropopatikus cselekedettel. 7. Joindulattal kell viseltetnie az emberek irant. Mellazzilk e helyen Leuba azon okoskodasait, melyek a primitiv vallas orzelmi jellegevel foglalkoznak,3 csak megjegyezzuk, hogy teljesen helyesen fogta fel a problemat a,kkor, midon a vallast nem az erzelembOl szarmaztatja, hanem az erzelmeket, mint a vallasi jelensegek szukseges kisera pszihikumait fogja fel. The question that I desire to raise in the first part of this chapter, then is not ,,In what emotion does religion originate ?" but „What the dominant emotion at the begiming of religious life ?" Mint latjuk pszihologiai tudasban Leuba messze felillmulja az eddig targyalt auktorokat, akiket mint ' As I am only a psychologist, I shall have to content myself with the following remarks about circumstances and conditions under which certain attributes arc conferred upon unseen beings. I. m. p. 112. 2 I. m. p. 113-117. 3 Lasd a VII. fejezetet p. 126. The emotions in religious life. 1. The emotions in primitive religion.
a vallaspszihologiaval is felszerelt pszihologiai irodalomnak legkivalobb es szeles korben ismert f6faktorait mutattunk be. Hidnyokat talaltunk mindegyiknel és ez leginkabb ket forrasbol fakadt : egyik volt az etnologiai tenyek sekelyes ismerete, masik pszihologiai kutatas rovasara tortent tultengo befolyasa a vallasfilozofianak. Ha valahol, dgy epen a vallas lelektanaban mutathatunk fel eklatans peldakat arra nezve, hogy a pszihologia mennyire nem azonos a filozofiaval es bogy sajatos modszereit kell ervenyesitenie, ha nem akarjuk, bogy a tenyek helyet tenyeket szabalyozni akaro normal: foglaljak el. Azert ismetelten hangsdlyozzuk, bogy a vallas lelektananak, amenynyiben a primitiv ember vallasarol van szo, ahhoz az antropologiai és etnologiai adathalmazhoz kell filzadnie, melynek a lelektani resz csak magyarazoja lesz. Mielott tehat a kovetkezo reszben az idevago etnologiai irodalom reszletes ism ertetesevel foglalkoznank, hogy egyreszt kiegeszithessilk a jelen resz kritikai megjegyzeseit, masreszt pozitiv adatokat gyiljtstink, melyekhez a magunk pszihologiai analiziseit fogjuk kapcsolni, bemutatunk meg egy amerikai valldslelektani munkat, I. B. Pratt konyvet. ri) I. B. PRATT.
Wive: The psychology of religious belief. NewYork, Macmillan 1908., pszihologiai és torteneti reszre oszlik es a pszihologiai targyalas megel6zi a tortenetit, amit magaban veve is elhibazott sorrendnelc kell minositenunk. Konyvenek III. fejezete foglalkozik temankkal : Religious belief among primitive peoples (p. 47-74.) A primitiv nep olyan mint a gyermek, hiszekeny. A hite a sz6 szoros Ortelmeben vett tekintelyi hit. AparOl Mira szallnak a szellemekrOl és istenekral szolo mitusok, melyekben mindenki hisz és senkinek sem jut eszebe ketelkedni. De nem-
- 112 -
csak szobeli tradiciokon alapszik a primitiv ember bite. A szem epernigy szOlgaltatja a hit targyat, mint a fill. Nevezetes szerepet jatszanak az al rnok az Mom kepei es az Obersg percepcioi a primitiv emberre nezve egyenranguak. A primitiv hiszekenyseg vallasanak tipikus esetei a term eszeti istenek. Ezekben a hallasi es Masi prezentacio kOmbinalva van. A napot imadjak a tradiCio alapjan, de a benne valo hit e.rosodik azaltal, hogy a szem lathatja. It is a psychologcal truth that seeing is believing. Ezert jelentosegesek az allat, noveny, hegy, patak stb. istenek és kesobbi fokon a fetisizmus. Fetichism is probably far from being a truly primitive phenomenon and makes its apparance only after thought has begun to mingle with primitive credulity, and to distinguish clearly between the god or spirit and his material body. A primitiv hiszekenyseg a bazisa az animizmusnak, de egyesegyedill az animizmus naiv fokozatain van anelkill, hogy a hit más formai ne tamogatnak. A gondolat vallasa, amint Pratt nevezi, koran jelentkezik minden torzs tortene- • teben es rivalisa lesz a primitiv hiszekenysegnek. Nem fol.ytatjuk tovdbb Pratt vallasfejlodesi fokozatainak ismerteteset, mert erenyeit es- hibait az eddigiekbal is latjuk. L:elektani munka az evOlucio, . szokasos fogalmanak dogmajan felepitve. Ez a dogma az egyiic arnyoldala, a masik a tenyek mellozese. Lelektani fejtegetesei erdekesek és tanulsdgosak s bar azt a nivot nem erik el, melyen Leuba all, a mi kozkeletii eurOpai hasonli5 targyll lelektani irasainkat j oval felillmillják. B)
liz etnologiai irodalom tanulsagai. W. SCHMIDT MUNKASSAGA.
W. Schmidt, a Societas Verbi Divini tagja és mint ilyen a Wien melletti Szent Gabriel missiosszeminariumban a nepisme tandra, egyike azon
— 113 —
auktoroknak, kikben a szemelyes tapasztalatokon a lapul6 kozvetlen tudas nagy, szinte bamulatos olvasottsagrOl tanuskodo irodalmi ismerettel parosul, melyekn ek jellemzo tulajdonsagakent emlitjuk fel azt a melyrehato és partatlan kritikat, mely sena nem kabul el az idevag6 tekintelyek hatalmas munkassaganak „pozitiv" adataitol vagy szellemes meleteit61, sem (ka.th. pap letere) nem izl fel az apologiai erdekek megvedesere alkalmas teologus auktorok latszolag kedvezo teariainak és feldletes kritikainak. Hatalmas n-iunkass6ga fOleg az „Anthropos" folyairat lapjain lAtott napvilagot, mi azonban csak a legdjabb és osszefoglalo munkassagaval fogunk foglalkozni. Ilyen move kettO van. az elsO : Der Ursprung der Gottesidee. Eine historisch-kritische und positive Studie. I. Historisch-Kritischer Teit. Munster, 1912. ; a masik: Die Uroffenbarung als Anfang der Offenbarungen Gottes, Kempten and München 1913. Az elobbit egesz terjedelmeben ismertetni fogjuk. mert az idevago irodalom Osszes nagy jelensegeinek kimerito ismerteteset es kritikajat tartalmazza,1 a masodikbal atvesszak azon adatokat, melyek az els61361 hianyzanak és amelyek bovebb targyalasban az elso mu masodik, meg meg nem jelent kotetet fogjak tenni. Lassuk tehat az els6 munkat ! Mindjart az elOszoban egy szukseges és targyi ismereteken nyugva megjegyzest talalunk az evolucionalis gondolat alkalmazasara. Az evolucionalis gondolat azon alkalmazasa ugyanis, mely a kezdeti allapotot mindig a rosszabbal, az alacsonyabbal jeloli meg, igen karos befolyassal volt az osszehasonlitO vallastudomanyra.2 Dieser (t. i. der Entwicklungs1 Durkheim-nek Les formes elementaires de la vie religieuse. Paris, 1912. c. szinten nagy szabasu max& kiveve, mellyel open ezert kiilon, reszletesen akarunk foglalkozni. I Schmidt, i. m. p. 3. 8
— 114 —
gedanke) verlangt durchaus nicht, dasz das Niedere schlechthin, das Minderwertige, den Anfang der ganzen Reihe bilde. Er setzt vielmer an den Anfang lediglich das Einfache, das Unentwickelte, d. h. ein Etwas, das gewisse Veranlagungen und Moglichkeiten zu spateren Formen in sich schlieszt, diese aber jetzt noch nicht aktuirt hat.' Az osszehasonlito vallastortenet mOdszere mar most az lesz, hogy ezen lehetosegeket megallapitja, azoknak egymasutan fellepo megvalosulasait szemmel tartja, a benso kepzesi torvenyeket és a kills& inditekokat, melyek a megvalOsulast letesitik, tanulmanyozza, de minden ertek- es igazscigitelett51 teljesen tartozkodik. Ezt koveti Schmidt is. A szerzO ezutan kijelenti, bogy csak a nagy iranyokat es nagy iskolakat dolgozza fel, mert ezen a teren2 az egyedill allo, elszigetelt monografiak elenyeszo jelentOsegilek. A wallas definiciOja, amit a hasonlo miivekben elOre szokas bocsatani,3 nala nem egeszen egyszerd, de — mint latni fogjuk egyike a legfontosabbaknak : die Anerkennung eines oder mehrerer personlicher ither die irdischen und zeitlichen Verhaltnisse hinausragender Wesen und das Sichabhangigfilhlen von denselben.4 „Szellemi lenyek" helyett azert mond „szemelyes lenyeket", mert igy azon idok is tekintetbe vannak veve, amikor meg a formalls szellemfogalom nem volt kialakulva.5 Konyvenek elso fejezete a torteneti nepek val1 U. ez a gondolat, bar nem ily pregnansan kifejezve, megvan Siebeck-nel is.— Zu den primaren Arbeitsprincipien gehort in erster Linie, dasz keinerlei Voraussetzung von der Notwendigkeit einer absoluten aufsteigenden Entwicklung gemacht wird. Schmidt, Neue Wege der vergleichenden Religions- und Gesellschaftswissenschaften. „Die Kultur" 1911. Heft 1. 2 U. ez a lelektan és filozOfia teren nem rnondhat6 ! A vallaspszihologiaban open fordftva van. 4 Schmidt, i. m. p. 5. 5 V. o. azon hellyel, hol Leubcit kifogasoltuk !
- 115 -
lasanak kutatasaval foglalkozik és ped_ig a nyelvtudomanyi vallasosszehasonlitas perioclusaval. BevezetOill jellemzi a modern fejlodestant. MIg Hegel fejlOdestudomanya tisztan idealisztikus, apriorisztikus, meghatarozott fllozofiai rendszer alapjain nyugva, addig a modern fejlodestudomany teljesen realisztikus, aposzteriorisztikus, az idealisztikus apriorizmussal ellensegesen helyezkedik szembe és azt kevesre becsilli. Az osszehasonlito vallastudom6ny az osszehasonlitO nyelvtudomannyal kapcsolatban fej16dott ki és ilyenforman olyan fejlodesi elmelet keletkezett, melyet Wundt az animisztikussal ellentetben naturalisztikusnak nevez. (Wundt, Volkerpsychologie II. Mythus und Religion 1. Teil p. 543.) Ebben lattak a vallasfejlOdes kezdetet. Ez az elmelet fenntartotta magat a XIX. szazad elso felon Fokepviseloit es azok mCiveit lasd Schmidt-nel i. m. p. 9. Uj elmelet, mely a naturalisztikust kiszoritja, a XIX. szazad masodik feleben keletkezik. Auguste Comte a mestere ennek a pozitiv fejlodesi sorozatnak : fetisizmus, politeizmus, monoteizmus. A mult szazad kozepeig meg kisertett az a gondolat, hogy ezekben inkabb a kulturnepek romlasat kell latni, de 1859-ben jottek Boucher de Perthes-nek praehisztorikus kutatasai, melyeket az angol geologus, Lyell es foleg Darwin hires muve: On the origin of species by means of natural selection elismertettek. Diese beiden Ereignisse, mondja Schmidt, wurden Air die gesainte Ethnologie und da mit auch fur die vergleichende Religionsgeschichte von der tiefgreifendsten Bedeutung. Sie entschieden den Sieg des Entwickelungsgedankens fast auf der ganzen Linie. Osszehasonlitva azt a primitiv prehisztorikus kulturat, mely Boucher de Perthes kutatasai reven jutott napfenyre, a termeszeti nepek kulturajaval, messzemeno kolcsonos megegyezes vilaglott ki, 0*
— 116 —
Ugy hogy az egyik megerthetesenek a hianyait a masik hezagpotio munkajdval ki lehetett egesziteni. Ezzel a termeszeti nepek ertekelesenek problemaja meg lett oldva ; amennyiben nyilvanvalo volt, hogy Europa orszagaiban az Ajonnan felfedezett primitiv kultura a torteneti nepek magasabb kulturdjat megelOzte, epen annyira nyilvanvalonak latszott, hogy a termeszeti nepeknek az iljonnan felfedezett prehisztorikus kulturdval annyira egyenertekil kulturajdt csak mint stagnaldst. csak mint a primitiv prehisztorikus 60apotok konzervaldsat kelt felfogni, nem pedig mint lesillyedest az el6z6 magasabb kulturfokrOl. Ez a felfogas csak megerosodott azon negativ bizonyitekok alapjdn, melyeket a primitiv nepek terilleten a régi, magasabb kultura, bizonyitasa celjabOl vegzett asatasok sikertel ensege szolgaltatott.1 Ez a legfobb argumentum arra nezve, hogy a termeszeti nepek allapotait, mint a kulturnepek kifejlOdesere vezeto lepcsoket fogjuk fel és Schmidt hozzateszi : man wird im allgemeinen seine durschlagende Kraft nicht bestreiten konnen. A kulturdlis fejlodes elengedhetetlen feltetele, hogy nagyobb neptomegek lakjanak egyiitt. Ezeknek mas nepekkel vala erintkezese és vandorldsa fontos a kultura elare vagy hatra vale) fejlodesenek megallapitasara. Legregibb kulturteruleteken ldtszanak az Euphrat volgye, Nilus volgye és a ketto kozott fekvO terilletei E16-Azsidnak és a keleti kozeptenger medencenek. A kultura ezekben a Kr. e.. otodik evezreddel kezdodik, elotte 6k is primitiv nepek voltak. Meg mielatt a mostani nepek azon emlitett kulturkozpontokban tulajdonkepeni magasabb kulft:1TM nyertek volna, mar elvdndoroltak, ami a nyelvbeli bizonyitekokbol is teljes hatdrozottsaggal adodik. Schmidt, i. m. p. 11.
— 117 ---
Terj(ink at most mar a mondottak utan a termeszeti nepek valldscinak kutatdscira és pedig torteneti sorrendben haladva tekintsiik az etnologikus vallasOsszehasonlitas periodusat.1 Kimagasla egyeniseg ezen periodusban : I. Lubbock (Lord Avebury) Milve 1870-ben jelent meg, time : The origin of civilisation and the primitive condition of man (London.) 6 kovetkez6 vallasfejlOdesi semi t allitotta fel : ateizmus, fetisizmus, termeszetszolgalas vagy totemizmus, samanizrnus, balvanyimadas vagy antropornorfizmus, Isten mint vilAgteremt6, vallas és erkolcsiseg egyutt. Tana nem nagyon terjedt el, nezetet, hogy vannak vallastalan nepek, Tylor es más jelentosebb kutatok teljesen megdontottek.. Egy tetele maradt meg ma is kozkedveltnek, melyet azonban energikusan meg fogunk cafolni,2 hogy t. i. a fejlOdes also fokain a vallasnak es erkOlcsisegnek semmi kortik sines egymashoz. Angliabol indult ki s a szintetikus filozofia mesteret vallja szerzojeal az az elmelet, mely a megholtak lelkeinek kultuszabol keletkezteti a vallast. Spencer elmeletet manizmusnak lehet nevezni. Mellette sokkal nagyobb nevezetessegre tett szert a Tylor-fele elmelet, mely azon szellemekbol indul ki, melyek a termeszetet lelkesitik. Elobbiek a „ghosts", ezek a „spirits." Ennek neve animizmus. Spencer elmeletenek konkret alapjaul szolgal6 anyagot ugy hordatta ossze s azert sulyos defektusai vannak. Hibait lelektani szempontbol megismertilk Ribot kritikaja,bol, a kovetkezokben Schmidt azokat jeloli meg, melyek magat az anyagot és annak tervszeril feldolgozasat erintik. Ezek a kbvetkezOk :3 1) die kontradiktorischen Instanzen wurden nicht gent:Tend beachtet, vielfach gar nicht, Schmidt, i. m. II. Kapitel p. 17. Ezen kozbesztirasjelen mu szerzojet61 vale. 8 Schmidt, i. in. p. 19.
2
— 118 —
weil der Auftrag nur dahin ging, Stutzen ftir schon feststehende Theorien festzustellen ; 2) es fehlte die gentigende kritische Sichtung des aufgefundenen Materials ; 3) die eigentliche Bedeutung der einzelnen gesammelten Tatsachen muszte in vielen Fallen Spenzer unbekannt bleiben, da dieselbe sich aus dem Zusammenhang ergibt, von dem Spencer aber bei einer solchen Methode des Materialsammelns keine Ahnung haben konnte. Ezzel Spencer-nel olyan nagyrabecstilt pozitivexakt karakteril tudomanyos munkassag a kellO ertekere van leszallitva. Teryink at most arra az elmeletre, melyet kutatasunk korenek egyik leghivatottabb ismeroje, Andrew Lang, klasszikus elmeletnek nevez. Ez a mar tobb izben erintett Tylor-fele animizmus. Tylor szerint a primitiv ember bioligiai problemak ket csoportjabol megalkotta a testtO1 ki lonbozo lelek fogalmat,1 egyreszt az ebrenlet, alvas, extazis, betegseg, halal, masreszt az almok és viziOk jelensegeibol. Az elso csoport jelensegeiben azt Latta a primitiv ember, hogy a leek izoldlodik, a masodikeiban pedig azt, hogy az izolalt lelek A leleknek ilyen modon nyert fogalma elOszor csupan az emberi lelekre vonatkozik. Ezen fogalomhoz kapcsolodik a hit, hogy a lelek a halal utan tovabb el, a lelekvandorlas hite és a halottak1'61 yak) gondoskodas tenye ;2 ellenben a masvilagi kartalanitas gondolata csak kesobb fejladott ki. Az ember lever' merteke a dolognak, mindent a maga analogiajara fogott fel, azert az allatokat es novenyeket is testbal es lelekbO1 alloknak gondolta.. Ezek tehat rokonai lettek. I Mint 'dank, tiles pszihologiai tudtissal epen ez ellen kiizd a legnjabb idoben James H. Leuba, a nagyhfrii amerikai pszih ologus. 2 Hogy ez a teny az evolueionalis embertanban ugrast jelent, Schmidt, akinek killonben key& erzeke van a lelektani analizisekhez, nem vette eszre. A halottakr6I vale' gondoskodas erkolesi tenykedes primitiv fokon a vallas forrasai kozott.
— 110 —
Az Osok es halottak kultuszabol megtanulja az ember a tisztal szellemek fogalmat megalkotni. Ezek idegen testeket is valaszthattak lakohelyill, amint azt a megszallottsag hite mutatja. A term eszet egyes reszei is ilyen tiszta szellemektol lehetnek megszallva. Igy kelletkezik termeszettisztelet, viz, folyo, tenger, fa, berek, allatok, totemek tdsztelete. Nem az individuum, harem a species van istenitve. Lassan kifejlodik a magasabb politeizmus : egisten, esoisten, mennydorgesisten, szilletesi istenek, a szantas-vetes istene stb. A dualisztikus rendszer mar alacsony fokon megnyilvanul a karos és hasznos fogalmak kapcsan (vilagossag — sotetseg) stb. Monoteizmus és panteizmus nem mutatkozik. A monoteizmus tobb fele modon keletkezik : a) a politeisztikus istenek egyiket foisteni meltosagra emelik ; b) panteon fele keletkezik (nep = sok lelek és vilagathatO szellemek ; arisztokracia = politeisztikus istenek ; kiraly = faisten) ; c) az anima mundi tana. Tylor animizmusa és egyaltalaban az antropologiai iskol a Angliaban sokaig nem tudott ervenyre jutni Midler Miksa mar emlitett és lel ektani szernpontbal erOsen kilogasolt elmelete rniatt. (5 a „nomina mumin a" elm eletet konstrualta, melyet Schmidt epen nyelvtudomanyi szempontbol kifogasol, annak lelektani lehetetlensegeivel nem is torodik. Bovebben itt mar Muller Miksaval foglalkozni nem latszik sztiksegesnek. Eros és szakavatott vedelemben reszesitette Andrew Lang, mig alaposabb tanulmany alapjan olyan elmeletet nem konstrualt, mely a mi figyelmiinket is nagyobb mertekben erdemli meg. „Tiszta" mint fosztO jelza szerepel és az anyagiassagtol vain mentesseget jelenti.
— 1•_'0 —
Tylor „classical theory"-ja mellett sok neves tudos idevago elmelete nem tudott ervenyre jutni. Ilyen sorsban reszesillt pl. I. S. Frazer-nek Golden Bough-ja (London, 1890.) Az animizmus meghoditotta az egesz civilizalt vilagot, vagy egeszeben, vagy modositasokkal majdnem mindentitt elfogadtak. Mivel a jelentosebb auktorokrol tigyis kalon lesz szo, eleg e helyen ket, szinten a nepisme tertileten kutato és nalunk is ismert nemet auktor velemenyet kiemelni, akik szinten Lubbock karhortatando tevedeseben vannak. Az egyik Peschel (Volkerkunde. 7 Leipzig 1897), aki azt tartja, bogy a vallasnak eredetileg neni volt etikai karaktere es hogy a vadak egyetlen torzsenel sem mutatkozott monoteizmus ; a masik Fr. Ratzel (Volkerkunde 2 Leipzig und Wien 1894), aki ezeket mondja: Es 1st wesentlich zu betonen, dasz die Morallehren kein notwendiges erstes Ingrediens der Religion, sondern eine, erst auf hoheren Stufen erfolgende Zumischung ist. Siebeck-r61, kit reszletesen ismertettilnk, is szo esik Schmiedt-ney kinek kozvetito nezetet nem eleg vilagosnak tartja; de a citalt reszbol megertjtik ; hogy Schmidt-nek itt is a filozofiaval van baja. Milan fejezetet szentel a teologiai korOk aliasfoglalasa ismertetesenek es kritikajanak. A teologusok kozul, akik egyaltalaban figyelemre meltattak a vallastudomanyi szempontbOl oly fontos problemat, a legjelesebbeket valogatja ki, mint A. Stock1,2 C. Gutberlet,' Dr. W. Schneider,4 Chr. Pesch S. I.,5 I. In. p. 41. = Lehrbuch der Apologetik. Mainz, 1895. Lehrbuch der Apologetik2. Munster i. W., 1895. Es: Der Mensch, sein Ursprung, seine Entwickelung. Paderborn, 1903. 4 Die Naturvolker, Miszverstandnisse, Miszdeutungen und Miszhandlungen. Paderborn és Munster, 1885. Es: Die Religion •der afrikanischen Naturvolker. Munster i. W., 1891. 5 Gott und Gotten. Freiburg i. B., 1890.
— 121 —
de Broglie,' I. Fontanie,2 Schanz," Weber,4 Fr. X. Kortleitner.' Kritikai megjegyzeseit a kovetkezokben fogla]ja ossze : az a figyelem, melyben az 11,1 mozgal-. mat reszesitettek, nem volt megfelelo azok kulso es belso fontossaganak ; az epen ezert csak fogyatekosan es kevesbbe intenziv modon beallitott ellenfegyverkezes 7 sok formalis hibaban szenvedett azonfeltil. tulment azon a hatarvonalon, melyet az altalanos etnologiai és speciell vallastudo maul tenyek megvontak es a. kinyilatkortatasban vale hit kovetelmenyei sziiksegeltek. Labbock-ot egeszen kiszoritotta Tylor animizmusa, kiknek velemenyet akceptaltak olyanok, akik hivatasos vallaskutatok, legnagyobb rezi_ik meg etnologus is, akik tehat rendelkeznek az idevag6 :gazdag irodalommal es nezeteiket egy csomo poZitiv adattal tudjak tamogatni. Maga Schmidt azon a nezeten van," hogy nemcsak a Tylor Altai tanitasa rnellett felhozott adath.almaz, hariem a.nnak kozelebbi megitelese is altalanossagban helyes. Amit pedig az animizmusbal elvet, az foleg a kovetkez6 : 1. hogy az ember szellemi fejlodesenek altala is elfogadott periodusaban a. szellemi tevekertyseg kizarOlag olyan teves lelekkel vale felruhazaSokbcil allott es nelkillorte a tulajdonkepeni racionalis -funkciokat; 2. hogy ezen fok a maital lenyegesen kiilonbozott es az allati nivOhoz allott kozelebb ; Problemes et conclusions de l'histoire des religions4. Paris. Genese et developpement des religions polytheistes. Etudes Religieuses. t. LVIII., 1893. p. 419. s. kk. — Les mythologies et le monotheisme patriarcal. L. c. t. LIX. p. 409. s. kk. — Le monotheisme et les mythologies. Revue du Monde Catholique. XXXIII-e mink t. II. p. 386. s. kk. és t. III. p. 27. s. kk. 3 Apologie des Christentums? Freiburg i. B , 1893. 4 Christliche Apologetik. Freiburg i. B., 1907. 5 De polytheismo universo et quibusdam eius formis apud Hebraeos tinitimasque gentes usitatis. Oeniponte, 1908. 6 m. p. 91. 1
2
— 122 —
3. hogy a valldsos fejlodes kiindulo pontja volt, mely azelott teljesen hianyzott. A zt sem tartja valoszindnek, hogy a leek fogalmat akkor kepeztek volna elOszor, midon az adorn, alvas halal stb. jelensegeinek (teves) magyarazatara volt szilkseg es csatlakozik Borchert velem enyehez, mely szerint a lelek fogalma mar sokkal elobb megvolt. Hogy a lelekfogalom hogyan keletkezett, azt 6 maga nem magyarazza meg, hanem Schell-et fogadja el, kinek nezetet viszont mi nem tartjuk valoszinfinek. A teologiai korok minden feluletessegok és a targy sekelyes kezelese mellett is nagy erdemet szereztek abban a tekintetben, hogy az altalanos animisztikus magyarazatok terfoglalasa mellett is a monoteizmus gondolatat, mint a vallasos muveltseg kiindulo pontjat fenntartottak és batran vedelmeztek.1 Az animizmus sohasem meltanyolta elegge azon nyomokat, melyek barmely kulturfokon 616 nepnel feltalalhatok es amelyek egy magasabb istentisztelet, egy megel6z6 monoteizmust jelentenek. Irdemleges iteletet Andrew Lang mondott rola :2 Wfihrend die Anthropologie ihren Blick auf Totems, verehrte Mumien, angebetete Geister und sorgfaltig bewahrte Fetische heftete, hat sie nirgendwo, soweit mir bekannt ist, eine Untersuchung fiber die hoheren und reineren religiosen Ideen der Wilden angestellt. Vber diese ist man hinweggegangen mit einem Wort fiber leichtglaubige Missionare und christliche Einfliisse. A monoteizmus nyomai nem minden nepnel talal hatok fel, akarhany van, melynel a vallas kesabbi elburjanzasa a monoteizmus nemes hajtasait elfojtotta. Lassuk mar most a kovetkezokben azt az elmeletet, mely az animizmust kiszoritotta, s amely ' Ime Schmidt megfeledkezik a régi jd elvrol: tautum valent dicta quantum argumenta. A jó tan tudomdnytalan kezelese mindig kevesebbet dr, mint a hamis tan tudomcinyos vedelme. 2 Lang, The Making of Religion p. 256. Id4zve Schmidt i. m. p. 98.
— 123 —
monoteisztikus preanimizmus neven Andrew Lang nevehez flizadik. Lang elmelete nem jelenti az animizmus elveteset, hanem csak kiszelesiteset és kbvetkezmenyei modositasat. Teljesen tudja meltanyolni az animizmus es manizmus jelentoseget vallasfejlades torteneteben, csak mint kezdeti allapotot nem fogadhatja el. Elsa nruve, melyben az animizmussal egeszen szakitott, 1898-ban jelent meg : The making of Religion (Green et Co, London.) Ezt kovettek a Magic and Religion, Myth, Ritual and Religion és reszben Custom and Myth. Az azOta rnegjelent szociologiai mavei a Social Origin és The Secret of Totem, amennyiben kerdesiinket erintik, hasonlo felfogason vannak. Killfoldi kovet6i koziil kfflonosen az osztrak Schroeder-t és René Hoffmannt emeli ki Schmidt, bar Schroeder-nek a magunk reszer61 egyeb erdemet igazan nem tulajdonithatunk, mint azt, hogy Lang elmeletet open eszrevette, de annak jelentoseget — velemenyilnk szerint — teljesen at nem ertette, sot a bevezetett mellekhipotezisekkel elrontotta.' Ertekezesevel killon is foglalkozunk. René Hoffmann doktori dissertaciOjanak2 az az erdeme van, hogy A. Lang munkajat nemcsak elfogadta, hanem vizsgalodasat az osszes nepekre is kiterjesztve, kimutatta, bogy a legfObb leny elismerese a legalacsonyabb kulturnivoju nepeknel is elofordul és hogy ez a teny az uralkoclo vallaselmeleti nezetek egyi kevel sem egyeztetheto ossze. R. Hoffmann ezen ertekezeset szinten reszletesebben fogjuk meltatni. A. Lang egyik legf6bb erdeme az az Oriasi anyaghalmaz, melyet 6 kritikailag feldolgozott s amelyet mint ellenei, foleg E. Sidney Hartland maguk is bevallanak, eddig senki sem meltatott elegge. 1 Schmidt szelfd bandsmodja Schroeder-rel szemben csak az akademiai kollegialitesbol ertheto, de nem a tudomany szempontjából. René Hoffmann, La notion de 1'Etre supreme chez les peuples non civilises. Geneve, 1907.
- 124 Vizsgalodasa korebe tartoznak az ausztraliaiak, akik ugy fizikailag, mint kulturdjukat tekintve talán legalacsonyabb nivon allanak. Naluk is meg van a monoteizmus ketsegtelen nyoma, barmilyen antrofornorf is a jellege. Ez a legfobb leny, aki azelOtt a foldon, most pedig az egben lakik, rendezoje, felugyeloje, jutalmazOja es buntetoje az erkolcsi viselkedesnek ngy a fOldon, mint a mdsvildgon. Ime az erkOlcs es vallds mdr primitiv fokon karoltve haladnak egymdssal. Hogy itt csakugyan erkolcsrOl van szo, azt mi sem bizonyitja jobban, mint az a teny, hogy erkolcsi torvenyeiknek tartalma a kulturnepek erkolcsi felfogasaval megegyezo, tehat nem valami aberraciora fogjuk ra, hogy erkolcsi eloirds. Amidon ugyanis pl. a jeloltet (a KamilarOi torzseknel) iinnepsegek kereteben a torzs tagjava avatjak, a kovetkezOket igertetik meg vele : hallgat az oregekre és nekik engedelmeskedik ; mindenet, amije van, bardtjaival megosztja ; bardtaival bekeben el; nem all ossze lednyokkal es hazasasszonyokkal ; az eteltilalmat mindaddig megtartja, nng az oregek az al61 felszabaditjak. Hason16 eredmenyek mutatkoznak az anda712 anezek-nOl, a bushmanek-n el, hottentottak-nal, a bantu- es nyugatiszudcin negereknel, eszak- és delamerikai indidnok-n Nyilvanvalo, hogy az ilyen nagy hordereju tenyek stllya alatt az animizmus osszeroppant. Lang nem is kesik iteletet mondani folotte, mely az 6 ir6i kvalitasai folytdn pregnans formaban nyert kifejezest. Az animizmus — mint mar tobb izben ldttuk — ugyanis azt tanitja, hogy az Isten elso fogalma mint szelleme nyilvdnult legelOszor s a szellem foga] ma pedig elozOleg az alvds, dlom s halal szemleletebal alakult. (A fogalom szot termeszetesen koznapi s nem logikai ertelemben vesszilk.) Lang erre egyszerilen azt kerdezi : A primitiv nepek a legfobb lenyt csakugyan szellemnek tekintik ?
— 125 —
Nem, Ok ezt a metafizikai kerdest egyaltalan nem is vetik fel, az Isten nekik csupan egy letezo leny (ein existirendes Wesen), sokaknal, foleg az ausztraliaiaknal nagyon is antropomorf felfogasban. Hogy nem lathato, ez a negativ tulajdonsaga sem szellernisegenek tulajdonitando, hanem annak a koraimenynek, hogy az egben Azutan az animizmus tanitasa szerint a vallas kifejlOdesenek menete a kovetkezo :1 Lelek 1. Termeszeti szellemek tisztelete.
I
■ •••••■■,
2. Halottak tisztelete.
Politeizmus.
Monoteizmus.
De Open a legprimitivebb nepeknel, igy az ausztraliaiaknal, andamanezeknel, a Pawnee-knel hianyzik az osok tisztelete. Ugyancsak az ausztraliaiaknal, andamanezeknel, bushmaneknel hianyzik a termeszeti szellemek tisztelete. Tehat a politeizmus elafeltetelei hianyoznak, hogyan jott tehat letre a politeizmus, amibol a monoteizmusnak kellett fejlOdnie ? Lang azutan hozzaffizi, bogy az emlitett primitiv nepeknel a szocialis modell is hianyzik, melynek alapjan a foisten fogalmat megalkothattak volna. Az animizmus szerint a primitiv vallas etikai fogalmak nelkal valo volt, pedig ez megtalalhatO, Open a vallassal egybekotve és erosen altruisztikus jelleggel. Nagyon is kimutathato, bogy a magasabb valIasi elemek nem szuksegkepen az alacsonyabbakbal fejlOdtek, hanem hogy mindkettonek onallo keletkezese lehetett. Attekinthetoseg es rovidseg kedvdort foglaltuk sema.ba. Szerza.
-- 126 —
A vallas keletkezeset mar most Lang igy gyarazza: Amint az embernek fogalma volt a dolgok csinalasar61, kovetkeztethetett azon dolgok csinaMara, melyeket 6 nem csinalt es nem is volt kepes Ezt az ismeretlen csinalot, mint valami fenseges, nem termeszetes embert tekintette. Ha ennek a kival6 embernek a fogalma egyszer mar megvolt, hatalmat elismerhettek és a fantazia a hasznos dolgok teremtojet felrulAzhatta bizonyos más moralis attributumokkal, mint az atyasag, j6sag, a gyermekei erkolcsisegere feldgyelo tulajdonsagaval ; ez az erkolcsiseg termeszetes uton fej16dott a szocialis elet kialakulasaval kapcsolatban. Mindezekben nincs semmi misztikus, sem olyasvalami, ami azon lenyek szellemi er6it meghaladna, kiket embereknek szoktunk nevezni. Erdekes, bogy Schmidt, ki a pozitiv jelzOt iranyadoul tekintette jelen munkassagaban,' tehat — igen helyesen — direkte Ovakodik teologiai erdekek szolgalataba allani, ami akkor is nyilvanvalo, midon a katolikus teologiai munkassagot meltatja, e helyen megfeledkezik egy pillanatra arrad, hogy neki nem celja apologist irni, mert Lang elmeletehez a kovetkez6 rnegjegyzest :2 Das eine solche erste Enstehung der Religion auf natdrlichem Wege in sich moglich gewesen, wird wenigstens kein Katholischer Theologe bestreiten. Minden nepnel, melyet etnologiai adatok alapjan ismerdnk, a magasabb vallasi momentum mellett megvan az alacsonyabb mitologiai momentum is. Az altalunk ismert, legalacsonyabb fajoknal kozonsegesen megtalaljuk a hitet a halhatatlan „atyaban", „mesterben", „teremtOben", valamint egesz torneget azon humoros, obszcen, fantasztikus mitusoknak, melyek flagrans ellentetben allanak az Masik targyaland6 milveben hatarozottan teologiai erdekeket szolgal. ' Schmidt, i. in. p. 151.
— 127 —
elobbi hit vallasos jellegevel. Az elsot nevezziik racionalis hitnek, a mitusokat ellenben irracionalisaknak mondhatjuk. A vallas a komoly megfontolas és alavetettseg erzetebOl fakadt, mig a misztikus kepzetek a jatekos es allhatatlan fantaziabol. A fejlOdes kezdeten mindket elem a maga tisztasagaban szetvalaszthatO, kesobb azonban a mitologiai elem mindig erosebben fejlodik, beleno a vallasos elembe, lenytigozi és elfodi azt annyira, hogy az majd megfullad alatta. Kerdes mar most, rnik az alacsonyabb elem keletkezesenel es eras fejlodesenek okai ? Lang a kovetkez6 osszefoglalasban jellemzi ezen atmeneti stadiumat a szellemi fejlodesnek :1 1. Der Glaube, dasz alle Dinge, nicht blosz Tiere und Pflanzen, beseelt und intelligent seien, wie der Mensch selbst, ein Beweis dafOr sind u. a. die weitverbreiteten Tatsachen des Totemismus ; 2. wenn alle Dinge intelligent sind, so gehorchen sie dem, der auf irgend eine besondere Weise sich die Herrschaft fiber sie verschaffen kann, den Zauberern : 3. es herrscht Furcht vor den Geistern der Verstorbenen, den Gespenstern, es besteht das Bestreben, sich durch Opfer und Magie mit ihnen in Verbindung zu setzen, sich ihres Schutzes, ihrer Macht teilhaftig zu machen ; 4. die Neugierde als Vorbotin der Wissenschaft 1st tdtig, die eben auf dieser Stufe sich bald in Leichtglaubigkeit beruhigt : die Entstehung der Naturmythen ; 5. es besteht der Glaube, dasz gewisse machtige Wesen ihre Existenzform andern, aus Menschen in Tiere, Pflanzen, Steine und andere Formen sich verwandeln konnen; das offnet dann den Weg zur Vermengung von 1, 2, 3, untereinander und mit 4 und da durch zum Eindringen der animistischen, zauberischen und ma nistischen Mythen in das Gebiet der Naturmythen und zu einer gegenseitigen Vermengung. 1 Schmidt, i. m. p. 157.
— 128 —
Schmidt azt tartja, hogy Lang-nak ezen velemeny_s.t, foleg ami az animizmus jelentoseget illeti, tlgy tudomanyos, mint katolikus teo]ogiai szempontbol el lehet, sot el kell fogadni. Annal is inkabb, mert tigy a szimbolikus iskola (Gorres, Creutzery tanitasai, mint Muller Miksa kiserletei nem alljak meg a helyiiket. Igen fontos problema az aldozat es imadsag keletkezese. Lang az aldozat keletkezeset az osok szellemenek tiszteletebol vezet.i le. Abbe)l a tenybOI indul ki, bogy az tildozatok eloszor csak etelek, melyekkel a megholt lelke — a vadak kepzelete szerint — a masvilagon is el. Ha az eledelt megsemmisitik, azaz megfosztjak e vilagi formajat61 es ezaltal a masvilagra elkiildik, az ember megszabadul a szellemek haboritasaitol és kiengeszteli Oket, sot megnyeri joindulatukat és tamogatasukat., Ezt az adomanyt mindannyiszor megismeteltek,. valahanyszor csak szuksegiik volt a szellemek jóindulatara. A legfobb lenyt, aki sohasem halt meg, nem lehetett ilyen ajandekokkal megvesztegetni, a zonfelal mindenhato mivoltaban mindennek az ura volt és igazsagossaganal fogva nem engedte magat megvesztegettetni. Az ajandekokkal valo megvesz tegethetOseg parosulva az erkolcsi Wren valo kbzombosseggel azt okorta, hogy az osok szellemenek a tisztelete a primitiv milveltsegil ember elott ertekben mindinkabb nyert, mig ennek megfeleloen a legfobb leny fokozatosan hatterbe szorult, vagy ha ervenyben maradt is, lesillyedt az osok szellemenek a nivojara és aldozatokat kellett elfogadnia. Jol jegyzi meg Schmidt., hogy az aldozatoknak ezen megvesztegetesi jellege volt, nagyon valoszinii, hiszen meg a zsido nepnel is minduntalan felmerilltek az ilyen esetek és a prOfetak egyik hivatasa epen abban allott, hogy a killso aldozat ertektelenseget hangstilyozzak az Isten szine elott valo igaz viselkedessel szemben. I. in. p. 161.
— 129 —
Az imcidsdg es cildozat tehdt azon mertekben nyomulnak elere a primitiv nepeknel, amine mertekben a legfebb leny fogalma elhomdlyosul. Legaldbb is mai ismereteink alapjan ezt kell tartanunk. De azert ezt is inkabb azon altaldnos torveny szerint kell megitelnunk, mely szerint a vallas idovel mindinkabb degenerdlodott. Az igazi primitiv nepeknel igenis volt dldozat es pedig primicialis dldozat, az els6 elejtett vad, az elso gyilmolcs bemutatasa és az imadsag is feltaldlhato primitiv fokon. Lang elmelete tehat, mint a kezdetleges allapot jelzese, e tekintetb en tarthatatlan. lgaz-e ezek utan, hogy az animizmusnak csak rombolO, pusztito, degenerativ hatasa volt ? Nem. A primitiv ember nyers, naiv istenfogalmdt az animizmus segitette elo egy hozzajdrul6 filozofia segitsegevel a tiszta szellern istenfogalmdvd. Azonfeltil mint lattuk, a primitiv ember etik6ja is igen fejlett volt, ismerte a foldon kivill a masvilagi buntetest es jutalmazdst is. Hogy ez hogyan lehetseges. arra felel az animizmus a leek fogalmdnak a megkonstrualdsaval. Das Christentum verband zuletzt das, was gut war im Animismus, die Sorge fur die individuelle Seele als einen unsterblichen Geist mit ewiger Verantwortlichkeit, mit dem Einen, Gerechten und Ewigen der Propheten Izraels, und so endet die lange, verwickelte und geheimnisvolle theologische Entwicklung der Menschheit. 2 Schmidt foglalkozik Lang elmeletenek lcritikaival is. A legelso helyen A. W. Howitt-ot emliti, aki a delnyugati ausztraliaiaknak egyik legalaposabb ismeroje. Howitt redmutat Lang nehany tevedesere pl. midon a legfobb leny tulajdonsdgainak magyardzatandl kizarja a szocidlis befolydst, pedig a torzsfOnokseg egyes torzseknel csakugyan megvolt (Ku]in, S. W. Victoria,) hanem egeszben veve az a 2
Schmidt, i. in. p. 169.
— 130 —
torekvese, hogy a S. 0. Ausztraliaiak atyaisten hitet (Allvaterglauben) mint kesobbi fejlodes eredmenyet tdntesse fel, gyongenek mondhato meg azon esetben is, ha pusztan benso fejlodest veszunk szamitasba. Meg inkabb megd61 Howitt okoskodasa, ha a tenyeket az etnologiai osszviszonyok vilagitasaban es hies, Ausztralian kiviil eso nepekkel valo osszehasonlitasban szemlelj dk. Nyilvanvalova lesz akkor, hogy a legfObb leny elismerese Ausztralianak epee azon torzseinel lep fel legintenzivebben es legvilagosabban, amelyeket etnologiai szetril pontb61 Ausztralia legregibb nepeinek kell tekintenunk és ilyen tekintetben olyan regi nepeknek, minok a tasmaniaiak es a pygmaeon-nepek, melleje bell helyezniink. Masik kritikusa E. B. Tylor, aid azt igyekszik bebizonyitani, hogy a magasabb vallasi fogalmak kiviilr61, misszionariusok utjan jutottak a vad nepekhez. Ezt a nezetet is megcafolja Schmidt.' — E. Sidney Hartland-nek sikerillt a Lang-fele rendszer nehany gyengejet, pontatlansagat és tulzasat kimutatni es ambar a fodologban kritikajat elvetendonek iteli, ezen reszletek tisztazasaert csak halat Ordernel. R. R. Marett és A. von Gennep kritik6i csekelyebb jelentosegiiek, azert rajuk nezve csak Schmidt konyvenek megfelelo he13,reire utalunk.2 A kOvetkezOkben egy pozitiv reszt nytijt Schmidt, melynek vegen allaspontjat a kovetkezokben foglalja ossze:3 Ich glaube nachgewiesen zu haben, 1. dasz das hochste Wesen in seiner vollen Klarheit and Kraft gerade aus der altesten, der Urstufe stammt, so dasz also schon gar keine Zeit zu einer Entwickelung aus den vorgenannten Faktoren vorhanden war ; 2. dasz auf den folgenden. Stufen die Gestalt des hochsten Wesens immer mehr verdunBOvebben kesobb Schmidt, i. m. p. 408. 2 Schmidt, Der Ursprung etc. p. 258 es 266. 2 Schmidt, i. m. p. 407.
— 131 —
kelt wird und schwindet, wahrend jene drei andern Faktoren, die Naturmythologie, der Zaubergedanke und der Animismus, in ihrer Geltung irnrner mehr steigen, ein Beweis, dasz der Gedanke des hochsten Wesens aus einer ganz anderen Quelle stammt als sie ; 3. in keiner Weise laszt sich der langsame Hervorgang des hochsten Wesens aus jenen drei Faktoren wissenschaftlich dartun, aber umgekehrt kann man es zur Evidenz beweisen. wie dureh ihre Weiterentwickelung und ihre dann erfolgende Einflusznahme auf die Gestalt des hochsten Wesens dieses immer mehr iiberwuchert, entkraftet und schlieszlich ganz in schattenhaftes Dasein zuruckgedrangt wird: also ein Entwicklungsgang, der gerade das Entgegengesetzte von dem bietet, was die Theorien von der Entstehung des Glaubens an das hochste Wesen aus der Naturmythologie oder dem Zaubergedanken oder dem Animismus behaupten. Az animizmussal szemben koran beallott a reakci6. Ezeket az elmeleteket Schmidt kozos neven preanimisztikus vardzselmeleteknek nevezi, mert szerintak az animizmus nem kepes a vallas kezdoallapotat megmagyarazni, ezt csak a vardzslattal, magiaval lehet. Az itt szereplo auktorok elseje M. Guyau L'irreligion de l'avenir c. mavevel. bar ez a tisztan ideologikus munka, mely epen annyi etnologiai keszilletlenseget, mint pszihologiai tudatlansagot drul el, nem erdemel komolyabb figyel.met. Behat6 targyalasban reszesillnek John H. King,' R. R. Marett 2, H. Hubert és M. Illauss,g K. Th. Preuss,4 Edw. Leh1 The Supernatural, its Origin, Nature and Evolution, in two voll. London, Edinburgh, New-York, 1892. — Id. m. p. 417. Preaministic Religion. Folk Lore XI. 1900. p. 162-182. Id. m. p. 430. Esquisse d'une Theorie generale de la Magic. L'Annee Sociologique 1902-1903. Paris, 1904. p..1-146. — I. In. p. 433. 4 Der Ursprung der Religion und Kunst. „Globus" 1904., 1905. — I. m. p. 440.
— 132 —
mann,' V ierkandt,2 E. Sidney Hartland.3 Schmidt bar fenntartja a Lang-fele elmeletet bizonyos modositasokkal, maga is elismeri, hogy a magianak a vallas keletkezesenel vala fontossagat nem meltanyoltak elegge. Hozzajdrul King azon nezetehez, mely a vardzslatot ugy keletkezteti, hogy az iljnak, szokatlannak szemlelete, mely massal, mar .01 felismerttel semminemil osszekottetesbe nem hozhatO, de sokkal fontosabb, hogy egyszeriien elhanyagolhato volna, olyan asszociaciOkat teremt, mely mint ok és okozat más dolgokkal osszekottetest letesit. Ezzel az oksagi viszonyra yak> torekvessel (Kausalitatsdrang) szoros Osszefiiggesben van a szemelyesitesre valo hajiam, amely kettO egytittveve hozzajarul egy legfobb leny elismertetesehez, aki mint a mindenseg ura, egyszersmind minden torten& felett is hatalommal bir. An ihn wendet sich in dieser Personifikationsperiode der Mensch, wie eine Person zur andern, in Wort und Bitte, in Bitte nicht nur des Wortes, sondern der ganzen Anteilnahme des Korpers, der dramatischen Darstellung. Das ist alles naturliche Konsequenz der personlichen Auffassung der Weltkausalitat, die in dieser Periode den Menschen beherrscht.4 Ezzel befejeztilk ennek a nagyszabasil munkanak ismerteteset, helyesebben adatainak kiszemeleset egy keszilloben levo pszihologiai tanulinanyhoz. Mert Schmidt konyvere altalanos jellemzeskent azt modhatjuk, hogy nagy antropologiai tud6sa van, de ez joval csekelyebb filozofiai és pszihologiai milveltseggel parosul. Talán a tenyek, a pozitiv adatok iranti szeretete, mely kerlelhetetlen, de igazsagos kritikat gyakoroltat vele minden más hasonla temaval foglalkozO nagyobb jelentosega 1 Kultur
der Gegenwart Teil I. Abteil. III. 1. — I. m. p. 458. Die Anfiinge der. Religion und Zauberei. „Globus" 1907. — I. m. p. 464. 3 1. m. p. 472. 4 T. m. p. 485.
— 133 —
munka felett, birta arra, hogy latszolag nem oly pozitiv karakteril pszihologiai athidalasoktal és ertelmezesektol, amennyire ez csak elkerulheto, tartozkodjek, lehet azonban, hogy konyvenek megjelenendo II. koteteben ilyeneket is bOvebben fogunk talalni, nekank azonban mindenesetre paratlan eranyagot szolgaltat a lelektani elmelkedesek pozitiv jellegenek biztositasa altal. Az eddig felsorolt 1 elektani Irak egyszerre olyan szinben tiinnek fel, mint akiknek az egesz elmelete a levegoben log, mert eppen a kiindulasi pontjuk hibas. Az van meg hatra, hogy az eddigi kritikai vizsgaladasokbol egy pozitiv kepet alkossunk magunknak, melyet Schmidt milvenek II. koteteben szandekozik megadni, de amelyet az eddigi bOseges adatok alapjan magunk is konnyen megtehetnenk, ha nem mentene fel Schmidt maga egy idokozben megjelent s a tudomanyos muveltsegu nagykozonseg reszere szant muvevel, melynek clime : Die Uroffenbarung als Anfang der Offenbarungen Gottes. Kosersche Buchhandlung, Kempten and München 1913. Ezen mu 2. fejezetenek 3. §-a (Ursprung der Seele des Menschen. Geistige Bechaffenheit der ersten Menschen) B. c) Religion c. alfejezete Theorien fiber den Ursprung der Religion, N. Die wirkliche Religion der altesten Volker) foglalkozik a mi temankkal (Der Verfall der Urreligion), ennek A) pontja: Animismus, Manismus, Magismus ; B) az Astralmythologie (holdmythologia, napmythologia.) Latnivalo, hogy tulajdonkepen egy fejezetre van csak sztiksegilnk s ez a 77. oldalon levo Die wirkliche Religion der altesten Volker, mert a tobbi fen.tebb targyalt mil veben mar kimeritobb ismertetesre talalt.1 Kivetelt tesz a 75. oldalon Wundt kritiktija, mely a fentebbi mitbol kimaradt, abban Schmidt csakjelezte, hogy a II. kotetben adni fogja. Mi felhasznaljuk, amikor Wundtot fogjuk ismertetni.
- 134 Roviden a kovetkezokben foglaljuk ossze : A legregibb nepek tenyleges vallasanak alapja egy legfObb leny elismerese. Neve neha „mennydorges", neha „eg", majd „atya" és „miatyank." Az egben lakik, nem szellemi leny. Ha asszonyai és gyermekei vannak, e jelensegrol kimutathato, hogy kesObbi mitologiai jarulek. orokkevalosaga olyan ertelemben nyilvanul meg, hogy minden dolog elott megvolt és vegeral sohasem beszelnek. Legfabb hatalrna van a dolgok és emberek felett. Erkolcsi leny, alai hatalmat gonoszsagokra nem hasznalja, amint az a mitologiakban mar sokszor megnyilvanul. Csapasokat, betegsegeket, nyavalyakat kind az emberekre legtobbszor azert, hogy gonoszsagaikert biintesse Oket, amely biintetes e foldi biinok eft a masvilagon is kijar, de kijar egyszersmind a j6k megjutalmazasa is. Alakja — és ez teljesen erthet6 — tiszteletet gerjeszt, mely a rola val6 beszedben is megnyilvdnul. Legfeltnnebb modja azonban a tiszteletadasnak az, hogy of erkOlcsi torvenyhozonak ismerik el, olyan Orly, mely ezen nepek korlatlan szabadsagszeretetenel és a politikai és szocialis tekintely egyedi viselesenek majdnem teljes kizaxasanal lyosan esik a merlegbe. Az is nyilvanval6, hogy mindama modern elmeletek, melyek a vallas és erkolcs teljes szetvalasztasar61 beszelnek a kezdeti fokon, mint egeszen tarthatatlan, tenyek anal megcafolt hipotezisek visszautasitandok. A tisztelet killsoleg ket formaban nyilvanul meg : az imadsagban es az aldozatban. Az aldozat, a legertekesebbnek a felaldozasa, az u. n. aldozat (mint azt lattuk), tehat az aldozatnak a halottak taplalasabol val6 kovetkeztetese teljesen tarthatatlan. Az imadsag az osszes pygmeonoknal kimutathato. Nem meghatarozott formakban nyilvanul, rendes beszed ez a mennyekben lako mindenhatohoz.
— 135 --
Latni valo, hogy a primitiv muveltsegu embereknel a vallas a maga teljes formajaban nyilvanul. Van vallastan, erkolcsta,n, kultusz, mely utobbi harmas formaban nyilvanul: tiszteletadas, imadsag, aldozat. Und so naiv-kindlich das Ganze auch sein und wie sehr auch alles mit anschaulichen Anthropomorphismen durchsetzt sein mag, bestehen bleibt, dasz hier eine Religion von solcher einfachen Reinheit und schlichten Grosze vorhanden ist, dasz sie weft Eater den Niedergang hinwegragt, den spater kulturell oft hock entwickelte Volker vergebens durch eine vielgestaltige Mythologie und bunten, komplizierten Zeremonialdienst zu verdecken suchen.' Schmidt e helyen mellazi az igazolo adatokat, de azokra, tekintettel azon korillmenyre, hogy fentebbi hatalmas milvet is ismertettiik es abban 136segesen megtalaljuk oket, nines is szOkseg. Nyilvanval6, bogy az eddig targyalt evolucionalis elrneletek mind tarthatatlanok, erteket csak a bennok levo es egyik- masik vallasi momentumhoz filzodO lelektani analizisek adnak nekik. A kovetkezokben az a feladatunk lesz, bogy szamba vegyuk René Hoffmann mar emlitett ertekezeset, mint a mely a Lang-fele elmeletet az osszes nepekre kiterjesztve igazolja, azutan Lang-nak osztrak hivet, L. von Schroeder tanulmanyat, ki sok telcintetben lij szempontokkal filszerezi a brit mester tanitasat ; azutan roviden megemlekeziink az igen nagy nepszernsegnek orvend6 Bousset nemet professzor konyverol es a tudomasunk szerint legujabb milrOl, Dr. A. Thomsen konyveral, melyet szerzOje nagyobb ismertetesre és nagyobb kritikara szamitva, nemet nyelven is megjelentetett. Vegezetill a magyar olvasokozonseg szellemi t6.plalekaul szant és magyar nyelven is megjelentetett miivekrOl Trunk, mint a
Schmidt, Die Uroffenbarung p. 79.
— 136 —
ming Scott milve, Hajos JOzsefe és Gyorgy JanOse. Azutan raterank Durkheim és Wundt ismertetesere és kritikajdra, hogy igy lehetoleg szeleskord kritikai el6tanulmanyaink alapjan megkonstrualjuk vallaspszihologiai keptinket, amennyiben a vallas kezdetleges allapotar61 és tovabbfejladesi iranyainak kijeloleser61 van szo. t) R. HOFFMANN.
R. Hoffmann munkajanak time : La notion de rare suprOme chez les peuples non civilises. Contribution a l'histoire des religions Geneve, Imprimerie Rornet. 1907. Kiegeszito milve Lang-nak és ezid6szerint meg kiegeszitO miive Schmidt-nek is, amenynyiben vizsgdlOdasait az osszes nem civilizalt nepekre is kiterjeszti. A munka Lang inspiraciOjara lceszii .t, aki elkesziteseben szerzOt tamogatta is. La present etude nous a ete inspiree, it y a plusieurs annees déjà, par la lecture de l'ouvrage de M. Andrew Lang, The Making of Religion etc. Nos remerciements sinceres a M. Andrew Lang, qui nous a aide et eclaire de son precieux contours et chez lequel nous aeons rencontre beaucoup de hienveillance.1 Vizsgalodasa kiterjed Ausztraliara, Afrikara, Oceaniara es más szomszedos videkekre, Amerikara és a mongolokra, az tij- es régi vilag civilizaciojara. Az eredmeny meglep6, mert tokeletesen egyezik Lang és Schmidt kutatasainak eredrnenyeivel, amennyiben azok magara a legf6bb lenyre vonatkoznak. Mellozve a reszletkutatasokat, e helyen csak azon thesiseket ismertetjilk, melyekben szerzOnk kutatasainak eredmenyeit osszefoglalta. Ezek a kovetkezok : I. Az elfogulatlan tanulmany igazolja, hogy a new civilizalt nepek ismernek egy legfobb lenyt,
1
Hoffmann,, i. m. Avant-Propos.
— 137 —
ki a vilag teremtoje, hatalmas, halhatatlan, az emberek atyja, jó, bir6ja es Ore a jognak és erkolcsnek, az egben lakik és gyakran isteni kozvetitovel rintkezik teremtmenyeivel. II. Ezek a jellegek, melyeket nem talalunk meg mindig egyidejilleg, azon mertekben sztinnek meg, mertekben a civilizacio telt h6dit. En has, lttre supreme les presente tous. En haut, it en est denue, bien plus ou l'assimile meme, semble-t-il, des divinites naturistes ou autres. III. Ez a fokozatos elfelejtOs, kovetkeztetni enged arra, hogy a legfobb lenyben val6 hit a legregibbek koze tartozik, ha ugyan nem valamennyi kort a legelso. IV. Killon lehet valasztani ezen nepeknel a vallasi aramlatot a mitikustol. V. La coyance a l'Etre supreme nous apparait comme un fait irreductible. Elle n'est pas due a l'emprunt, mais elle est autochtone. Elle n'est explicable per ancun des systemes actuels de l'Histoire des Religions. x) L. von SCHROEDER.
Leopold von Schroeder becsi professzor Wesen and Ursprung der Religion, ihre Wurzeln and deren Entfaltung. München, Lehmann, 1906 egyike azon munkaknak, melyeknek legfabb erdeme abban rejlik, hogy a Lang-fele elmeletet eszrevettek és meltanyolni tudtak. Kar, hogy az emlitett teoria -nala veszit erejebol és ennek oka abban van, hogy szerzOnk nem akart eloiteletek nelkilli gondolkodo lenni és olyan elOiteletet valasztott, mely a Schmidt fele kutatasok eredmenyeivel ellenkez6 eredmenyt letesit. Az 1-6 oldal a vallas killonboz6 meghatarozasaival foglalkozik. Ezen killOnboz6 definiciok kritikai targyalasa nem egOszen sikertilt, legalabb is igazat kell adnunk Schmidt biralo megjegyzese-
— 138 —
nek Schroeder-nek a buddhizmusra tett eszreveteleit illetOleg.' A 7. oldalon kijelenti, hogy 6 a szarmazdstan hive, mert alig hiheto, hogy az ember egesz organizmusaval és osszes szellemi kepessegeivel egyszerre foglalt helyet a termeszet rendjeben ; ennek megfeleloen a vallast is fejlOdesi fokozataiban kellene targyalnia, de 6 ezt eppen nem teszi, hanern a naturizmust, animizmust, sot Istennek, mint a vilag teremt6jenek és legfobb jonak az emberekben meglev6 eszmejet, mint parallel és szimultan jelensegeket fogja fel és targyalja. Latni val6, hogy Tylor, Spencer és Lang teoriai nem szerencses oszszehazasitasban szerepelnek nala. Nem tudta magat kivonni Lang befolyasa a161 es egyszersmind erezte, hogy Tylor animizmusa is kello meltanylast erdemel, de egyseget teremteni nem tudott eppen hamis kiindulasi pontja alapjan. Mennyivel magasabb szellemi nivOn all Schmidt munkaja azon helyes megjegyzes alapjan, melyet konyvenek elere allitott es amely szerint az evolucionalis folyamat nem jelenti szuksegkeppen azt, hogy a kezdeti allapot a legsildnyabb ! Hiszen a primitiv nepek vallasi vizsgalata eppen azt igazolja, hogy a kezdeti allapot volt a teljesen kifejlOdott vallas allapota és mint R. Hoffmann es Schmidt fenyesen beigazoltak, a civilizacio csak romlast es degeneraciat okozott ezen a Wren. Lang elmeletenek elfogadasdval az evoluci6val mds tekintetben is ellentetbe jut. Ugyanis az evolucio szerint a moralitas a vallas utan kovetkez6 L. Schmidt, Der Ursprung der Gottesidee p. 5. jegyzet. Schroeder hibaja itt, hogy „die grosze Masse der Buddhisten in der tatsachlichen Verehrung oft zahlloser GOtter and „Heiliger" au erster Stelle Buddhas selbst, doch wieder das personliche Element in die Religion hineinbringt, so dasz die etwa noel" verbleibenden strengeren Buddhisten kaum niehr Bedeutung and Beriieksichtigung bei der Aufstellung einer Definition der Religion beanspruehen konnen als die Atheisten Europas."
— 139 —
fokozat, epen a modern kriminalogia iparkodik kimutatni, hogy a vallasossag és moralitds nemcsak bogy egymasra nezve idegen, hanem lenyegileg killonbozo fogalmak (Kraft-Ebing.) Amit a 17. oldalon a legfObb j6 eszmejeral mond, az plane csak hosszantart6 filozofiai elmelkedes eredmenye lehet, ha a kinyilatkortatasi talajt labunk al61 yeNyilvan azonban Lang ismeros gondolatai tiikrOzodnek vissza, midon irja : Das hochste Wesen aber ist nie gestorben und kann nie sterben, es ist fiber den Tod erhaben. Is ugyancsak : Dieses stets giitig und wohlwollend gedachte hochste Wesen wird etc. Man ehrt es, in dem man seinen Willen tut, in dem man gut und recht handelt und denkt, jenem Wesen ahnlich. Elfogadjuk a tenyt, de hatarozottan visszautasitjuk a hozza flizott magyarazatot a kov. szovegnel :1. Es handelt sich bier urn eine hochst einfache, aber zugleich freilich eminent wichtige Bildung, • urn den primitiven (?J Gedanken : Es ist Einer da, es musz Einer da sein, der alles gemacht hat; es musz Einer da sein, der da will, dasz ich so und so handle, dies und das unterlasse usw. Und man wird diese hochst einfache Konzeption, die keine irgend holier entwickelte Kultur voraussetzt, wohl zu den Elementargedanken des Menschengeschlechtes rechnen milssen, da sie ebenso wie andre Elementargedanken durch ein groszes Material aus alien Teilen der Erde bezeugt ist. Mint lattuk és ennek kimutatasa elsosorban a Schroederre olyan nagy befolyast gyakorolt Lang erdeme, a vallas és moralitas epen primitiv fokon a legszorosabban ossze vannak kapcsolva. Szerinte? a primitiv ember (der Untermensch) a moralitast mint osztont az allatvilagb61 horta magaval s azutan mint gondolkod6 ember annak sziiksegesseget 1
Schroeder, i. m. p. 19.
2 I.
m. p. 22.
- 140 -7
egy olyannak tulajdonitotta, aki folotte all és parancsol neki. Szoval a j6 Isten fogalma az allati moralitas osztonebol fakadt. Eleg badar gondolat : a legfobb metafizikai fogalmat (egy, jo stb. benne van 1) allati osztonbol eredeztetni. Hason16 ertekil szerzonk okoskodasa a liarmassag fogalmara nezve,1 mely a nagy vilagvallasokban olyan jelentos szerepet jatszik. Az igazolo adatok mindenUtt hianyzanak, talán meglesznek azon nagyobb miiveben, melyet ebben a kis munkaban csak bejelent. Egeszben veve az az impreszszionk Schroeder milveral, hogy a Lang-fele teoriat ugyan akceptalta, de csak annyiban, bogy a letagadhatatlan tenyeket meltanyolta, ellenben azt az igazan tuck's munkat, melyet ugyancsak Lang el melete alapjan Schmidt vegzett, jelentosegeben meg sem kozeliti. -A) A. THOMSEN.
Dr. Anton Thomsen-nek miive : _Religion und _Religionswissenschaft. Deutsch von Dr. jur. C. Asche Berlin, 1914. Axel Juncher Verlag, annyiban erdernel figyelmet, mivel ez a legujabb mu, mely olyan temaval is foglalkozik, mely bennilnket erdekel s mivel szerzo az eloszOban ezeket irja: Ich babe nach bestem Vermogen gesucht, die Ergebnisse der modernen Religionsforschung zu beniitzen und die verwickelten Fragen so kurz und klar wie rnoglich darzustellen. Das Buch wendet sich an weitere Kreise hozzatesszuk, hogy a dan (kopenhagai) szerzo nometre is ezert fordittatta le mfivet, akkor nem lesz erdektelen nehany megjegyzest hozzaffiznUnk. Tokeletesen egyetertunk szerzovel, midon a vallas apriorisztikus meghatarozasai helyett azt ajanlja, hogy forduljunk azon oseredeti nepekhez, ' I.
p. 27.
— 141 —
kiket direkte vagy indirekte ismerunk s azoknal vizsgaljuk azon alakulasokat, melyeket vallasoknak nevezunk. A kovetkezo lapokat olvasva igen meglep& eredmenyre jutunk. Szerz6 sok tenyt ismer, de e tenyeket is elferdItve es rossz Osszeftiggesekben adja elo. Amit a vallas es teologia rossz szinben valo feltiintetese vegett csak elo lehet hozni, azt szerzo osszegyiljtotte, rendszertelenal esszekavarta és mint a vallast jellemz6 jelensegeket leirta. Animizmus, manizmus, preaminizmus, naturizmus fel reertve es rosszul rnagyarazva szerepelnek itt és szer z6nk — bar Frazer es Mardi neveit is emliti — fenyesen eldrulja, bogy az 6 etnologiai tudasa nem terjed tovabb az altala feldolgozott és annyira Icedvelt Hume koranak tudasanal. Ennyi badarsag oszszehalrnozasa utan igazan mar nem csodalkozunk, bogy (a 93. oldalon) a vallas es erkolcs osszekapcsolOdaserol a szerzo mit sem tud, szerinte ez csak nagyon kes6n fellep6 jelenseg. Legsikerultebbek a pamfletnivo megtartasa szempontjabol szerzonek egybevetesei, melyekben a primitiv muveltsegii ember vallasi elfajulasait a kereszteny vallas magas ideaijaival hasonlItja ossze, hogy az utobbiaknak jelentOseget kigiinyolja. Nem erdemel komoly figyelmet, csak azert foglalkortunk vele, inert a tudomdnyos kutatas eredmenyeit akarja szeles korben ismertte tenni. Hasonlo celzattal keszillt, de mar e tekintetben nagy sikereket is ert el 1,t) BOUSSET
milve, melynek teljes cime : Das Wesen der Religion dargestellt an ihrer Geschichte von Prof. D. Wilhelm Bousset-Gottingen. A keztinkben lev6 peldany nepies 3. kiadas 1-6. ezer. Halle 1906. A masodik elOades cisme : Die Religion der Wilden. Itt olvassukl szerzo. 1
Bousset, i.
m. p. 27.
— 142 —
allaspontjara nezve jellemzo adatot : Man bezeichnet diese ganze Denkweise ... mit dem Terminus Animismus and sieht mit Recht in diesem Animismus die geistige Grundlage vor allern auch fur die Religion der Wilden. Es lejebb:1- Kein moralisches Band verbindet den Geist mit seinen Verehrer. Die Geister selbst werden nirgends als moralische Wesen aufgefaszt. Sie sind weder als gut noch als loose gedacht. obwohl oft die Furcht vor ihn en die Verehrung uberwiegt, sie sind vielrnehr ohne bestimmten Charakter etc. Termeszetes, bogy ebben a kornyezetben a fetisizmus, manizmus es varazslat is elnyerik azon jogaikat, melyeket az elavult felfogasti teoriakban kozonsegesen birni szoktak. Boussetrol ben Schmidt is nyilatkozott, lestljto kritikajabOl idezzuk a kovetkezo sorokat: Bousset's Buch ist aus Vortragen hervorgegangen, die ,,in einem weiteren KreiSe" gehalten wurden. Das ein solcher Vortrag in Gottingen gehalten wurde, ist nicht gerade erfreulich, dasz er gedruckt wurde, noch weniger, am allerwenigsten aber, dasz er jetzt auch noch in einer „wohlfeilen Volksausgabe" erscheint. Eines ergibt sich indes aus all dem mit Sicherheit : dasz es sehr hasam ware, wenn auch an der Gottinger Universitat ein Lehrstuhi fiir Ethnologie errichtet wurde, zu dessen Faszen dann nicht nur Studenten zu sitzen brauchten.2 Teljesen osztjuk Schmidt yelemenyet. Lassuk mar most a magyar olvasokozonseg hasznalatara szant munkakat. Ezek kozal elso sorban Hajos Jozsef konyvevel foglalkozunk. 9 HAJ65 J6ZSEF.
Az 6sember a modern tudomciny vildgitcisdban. Budapest, Renyi 1913. c. a nagykozonseg tajekortatasa celjabOl irt milvenek 341-348. oldalan van szo Bousset, i. m. p. 30-31. 9 Schmidt, Der *Ursprung der Gottesidee. p. 89. — Jegyzet.
— 143 --
az osember vallasarol. Szerencseje Hajos-nak, hogy Schmidt egyilz milvet (Die Stellung der Pygrndenvolker 1910.) ismeri, killonben a tekintely-kultusz elnyomta volna helyes sejteseit. Schmidt-tO1 atvette azt a helyes nezetet, bogy az osvallas monoteizmus volt es „az animizmus fejlodesi tortenete vegelemzesben : az eredeti monoteizmus elhomalyosulasanak es a babona kifejlodesenek tortenete." Az erkolcsi torvenyek es vallasnak szoros osszefOggeset nem mint tenyt adja 66, amint kellene, hanem mint filozafiai okoskodast.1 Az okoskodas ellen kifogast lehet emelni, de a teny — s ez a fontos — letagadhatatlan. Az a felfogas pedig, melyet a kovetkezo sorokban fejez ki : „Ha mar a vallasi evolucionizmus alapjan szarmaztatja valaki a vallas és kultusz eredeset, akkor bizonyara valamivel esszerubben spekulal, ha azt allitja, bogy nem a foldi tfiz, hanem a termeszet legfonsegesebb tiinemenyei, a csillagos eg, a nap, a tengeri vihar, az egszakadas és a lesujto villam keltettek az osemberben a valIasi erzest",2 azt mutatja, hogy a tenyek &Mick kellokepen nem tudja melta.nyolni, mert ha mendnyolni tuclna, csak azt mondhatna, hogy semmivel sem spekulal az olyan ember esszerubben, aki a termeszet teatralis jelensegeit kisera lelektani momentumokbol szarmaztatja a vallast. Wundt nezetet kritika nelkiil elfogadta az eur6pai osember totemizmusarol, ami szinten Hajos szellemi karat alkotja. Schmidt behatObb tanultnanyozasa egeszen más iranyu okoskodast letesithetett volna szerzOnknek nagy olvasottsagral tanuskodo miiveben. Szinten nepszerii, de talán nem annyira a felnOtt, mint inkabb a serd0.16 ifjusag kezebe val.&
2
Hajos, 1. m. p. 343. Hajos, i. m. p. 345.
— 144 —
G. F. SCOTT ELLIOT
milve : A primitiv ember hajdan és most. AngolboI forditotta SehOpflin Aladar. Budapest, 1911. Franklin, mely az elobbivel egyiitt epen nepszerii iranyanal fogva bir jelentoseggel, mert az ilyen munkanak nagyobb olvasokozonsege szokott lenni. Nehany helyes megjegyzes mellett sok badarsag is van a XXII. fejezetben, melynek cime : A vallasos hit. Helyes peldaul az a megjegyzes, hogy nincsen nep vallas nelkul, de a tobbi kevereke a tudomanyos keptelensegeknek. Hogy az erkolcsnek es vallasnak eredetileg semmi kortik sines egyrnashoz, azt termeszetesen Scott is emliti.1 Mindket magyar mu nem erdemli meg a komolyabb figyelmet a mi temank szempontjabol, csak nernzeti szempontbal foglalkortunk veluk. A magyar irodalorn e nemil legkivalobb termekeGyörgy Janos milve. o) GYORGY ){N05.
Eredetileg a Harvard egyetemen elfogadott angol nyelvii filozofiai disszertacio magyar cime : Hit es haladas, Torda, 1908., melynek I. kotete foglalkozik a vallasfejlodes vazlata c. fejezeteben azokkal a gondolatokkal, melyek a vallas keletkezesenek lelektani problemaja szempontjabol benntinket erdekelnek. Azon leirasnak, mondja Gyorgy, mely a valosagot leginkabb meg akarja kozeliteni, a termeszeti vallassal kell kezdodnie. A torzs Osatyjat termeszeti targynak velik es igy rajta, vagy vele kapcsolatban fellepo tunemenyek is imadat targyanak tulajdonittatnak es ezaltal ennek hatalma és meltosaga novekszik. Az igazolo neprajzi adatokat Spencert61 veszi at. A masodik fokon az isteni tulajdonsagokat a termeszeti targyakrol az emberekre ruhazzak at. 1 I.
m. p. 350.
- 145 A kozos erintkezeseknel az erosek, batrak, iigyesek a tobbiek kozul kivalnalc és parancsol6 tekintelyre tesznek szert. „Ez egyeni kitunoseg ep annyira csodas és valldsi hodolatot erdemlo teny, mint pl. a nemzetseg Osetil tisztelt hegy, mert mig a hegy nekik letet adott, addig e kituno ember letoket fenntartja és boldogitja." Ha a kival6 ember megkillonbortetatt tiszteletenek eredete elhomdlyosul, akkor konnyen dllandova valik. A. harmadik fokon a szellemimadds van, mely az emberimaddsbol szarmazott. A termeszeti jelensegeket az elobbi fokon az istenkent tisztelt embernek tulajdonitottdk s mivel ezek a jelensegek tovdbb is leteztek, az isten sem hallhatott meg. Rl tovabb szellem alakjdban. A szellem fogalma kialakuldsdnak szokdsos pszihologiai magyardzatat György is elOadja, de hozzaffizi, hogy nem hiheto, hogy a hit az dlomvilagb61 keL. letkezett. „A hitnek és vallasnak egy dlomeletre alapitott szellemimaddsbol vagy animizmusbol val6 szarmaztatasa a hiteredet kerdesenek kOptelensegre valo redukalasa." A szellemimadds Gyorgy szerint jobban levezetheto a halhatatlan lelekkel bir6 ember imaddsdb61. Mikor azutan a szellemhit az ember szellemet illetoleg elterjedett, akkor nagy akaddlyok nem gatoltak meg abban, hogy a termeszet egesz korere kiterj edj en. A szellemimadds el so foka tehdt az emberi szellem imaddsa, azutan kovetkezett az dnaos animizmus. Az erkolcsiseg ezen a fokon jelenik meg, a szellemek folytonos jelenletiikkel ellenorzik, hogy a sziv kotelessegeit az egyen teljesiti-e. A tarsadalom szervezkedese alapjan az istenek is rendezodnek. A kis istenek egy foisten aid kerillnek. Mikor pedig a szetszort nep politikai kozossegben egyesill, a vallas nemzetive valik és lassankint a nemzeti sokistenimadds helyebe az egyistenimadds lep. György szerint tehdt a vallas fejlodesenek a fokozatai a kovetkezOk : termeszeti vallas, emberimadds, emberi szellem imaddsa, anirnizmus, nemzeti politeizmus, monoteizmus.
— 146 —
György Janos erosen kritikus és logikus szellem. Tenyeket keres es ezeket a sajat eszmei reszere akkor is ertekesiteni tudja, ha azok eredetileg más eel erdekeben voltak beallitva. Alaposan és nagy korOltekintessel irja meg vallasfejlodesi elmeletet, melynek fontebb csak szaraz csontvazat adtuk, de az njabb es nevezetesebb etnologiai kutatasokat nem ismeri s ez a hilAja ; emellett konyve mégis nem csak a magyar irodalom e nemil legkivalobb termeke. hanem a killfold hasonlo targya munkalatai kort is mindig szarnotteva helyet fog elfoglalni, mint filozofiai mu pedig ketsegtelenul maradando Sokkal tobb figyelmet erdemel, mint amenynyiben eddig reszesitettek. A kOvetkezokben atterunk a szociologiai irodalomra es pedig annak egyik legkivalobb kepvise16jere, Durkheintre. C) R szociologiai irodalom jelent5sege. DURKHEIM.
A vallasnak tarsadalmi jelentoseget letagadni nem lehet. Igazoljak ezt tamadai és vedOi egyarant. A tamadok negativ bizonyitekot szolgaltatnak azAltai, hogy tavolrol sines olyan hatasuk, mint a mink a nagy apparatussal megindult mozgalmaktol varni lehetne. „A jozan esz, melt' sokszor tobbet tud, mint a vaskalapos tudomany, mintha erezne, bogy a tudomanynak a vallassal szemben nines egeszen igaza, bogy az emberi tarsadalomban mindegyre kitarton egyetemesen ismettod6 jelensegekkel nem lehet oly konnyil szerrel elbanni ; s hogy vallasos rendszereinknek a tarsadalorn evoluciojaban kell vala mi. eddig meg meg nem magyara,zott feladatuknak Lennie, rnely feladat nagysaga a jelenseg nagysaganak megfelel." „A tarsadalmi felfogas ma Tarsadaltni Evoluei O. Irta Kidd Benjamin. Angolbol forditotta Geocze Sarolta A m, T. Akademia kiadasa, Bpest, 1905. p.16.
— 147 —
eljutott annak a tobbe-kevesbbe tudatos megertesehez, hogy a valkisnak van valami hatdrozott feladata kirsadalomban s hogy az a folyanzatban levd tdrsadalmi evoluciOnak valamikep tenyez6je." 1 A tudomany problernaja nyilvan az lesz, megAllapitani, hogy miben all e jelentoseges feladat. A tarsadalmi evolucioval kapcsolatban kell a vallas jelentOseget targyalni s a szociologusok ezt ugy fogalmazzak, hogy a vallas evoluciojat a tarsadalmi evoluciOval egyatt targyaljak. A vallas evoluciojanak targyalasa sajatos szociologiai feladat. Mar Herbert Spencer is rnegkiserelte Principles of Sociology-jaban es ennek a torekvesnek kritikajat is lattuk. 1rdemes e helytitt egy tisztan szociolOgiai ir6nak, a mar idezett Kidd-nek' a velemenyet is meghallgatni rola: „MegSpencerHerbertnek Sociologyjaban a vallasos tiMemeny megmagyarazasara tett kiserlete is alig mondhato a mai ertelemben vett evolucios tudomany szellemeben kigondoltnak. Az irot a vallasos hitnek a kisertetekben val6 hitbol és az osok irnadasabol valo kifejlodese fe101i elmeleteben, a folytonos csalodas, sot tarelmetlenseg erzete nelkul kovetni alig lehet ; trivialis, sot jelentektelen magyarazatai, melyekkel ily tekintelyes tarsadalmi jelensegeket megfejteni akar, bantok. Tanitvanyai csupan a mester nyornaba leptek." A szociologusok joresze arra torekszik, hogy bizonyitasat adja annak, hogy a termeszetfeletti elem nem lenyegesen szukseges a vallasban. „KOzottunk — mondja Kidd' — egy nagy és novekv6, ertelmes part tenyleg azt allitja, hogy a jova valid86,1361 a termeszetfolotti elemnek ki kell kiiszobolve Jennie." A vallas evolucionalis vizsgalata, mely a pozitiv filozofiabOl szuletett szociologia sajatos eljarasa, nyilvan a priori azt iparkodik kimutatni, ' Kidd, i. m. p. 17. Kidd, i. m. p. 21. 3 Kidd, i. m. p. 101.
— 148 —
hogy a vallds kezdeti foka egy primitiv ember primitiv vallasa volt, melynek semmi koze a mai fejlett vallasokhoz. Itt esik a szociologia abba a fundamentalis hibaba, melyre Schmidt tudomanyos szelleme jó eleve figyelmeztetett. Ezek elorebocsatasa utan rateriink Durkheim konyvere, mert a magyar nyelven is megjelent Kidd e tekintetben annyi felilletesseget és elmaradottsagot drill el,' bogy semmifdle komolyabb figyelmet nem erdemel. E. Durkheim konyve, Les formes elementaires de la vie religieuse. Le systeme totemique en Australie Paris 1912. Alcan, mint „az uj francia szociologiai iskoldnak eleddig legertOkesebb termeke," mivel arral a temaral targyal, melyet mi a vallas lenyegenek meghatarozasandl pozitiv szempontbal a legfontosabbnak tartottunk, megerdemli a komolyabb figyelmet. Terjedelmes mu (612 oldal) és a szociologusoknak a vallas eredeteral és lenyegerol vallott ujabb hitvallasat foglalja magaban. Legalabb erre enged kovetkeztetni az a behato és alapos ismertetes, melyben Nagy Denes reszesiti a Tarsculalomtudomanyi Tcirsasag hivatalos szemlejeben. 2 A mi ismertetesiink es kritikai megjegyzeseink is ezen emlitett ismerteteshez fog filzadni s Durkheim konyvet csak annyiban fogjuk hasznalni, a mennyiben bizonyos temak kiszelesitese celjabl:51 okvetlenill szaksegesnek latszik. A primitiv vallassal foglalkozik és nem, mikent mi tettilk, a primitiv miiveltsegii ember vallasaval. Az elsot az killonborteti meg a masiktol, hogy hipotezissel kezdi, mig az utobbi a tenyeket ugy akarja elfogadni, arnint azok maguktol adodnak. Hogy valamely vallas primitiv-e vagy sem, annak kettos kriteriuma van: egyik, hogy olyan tdrsadalomban legyen, mely a leheto legegyszerubb; 1 2
V. 6. Kidd, i. m. p. 108-109. V. o. Huszadik Szdzad 1912. 2. k. 587-623.
— 149 —
masik, hogy meg lehessen magyarazni anelkul, hogy magyarazO elemeket kellene kolcsonvenni mas, megelozO vallasbol.1 Ezen kutatas celjat kitiinoen hatarozza meg Durkheim és szavai, melyek a mi torekvesiinket is igazoljak, megerdemlik, hogy egesz terjedelmokben ideztessenek :2 Si dont nous nous adressons aux religions primitives, ce n'est pas avec l'arriere-pensee de deprecier la religion d'une maniere generale ; car ces religions — là ne sont pas moins respectables que les autres. Elles repondent aux memes necessites, elles jouent le meme role, elles dependent des memes causes; elles peuvent done tout aussi bien servir a manifester la nature de la vie religieuse et, par consequent, a resoudre le probleme que nous desirons traiter. A masodik felteves, melyet Durkheim ismerte toje jonak lat hangsdlyozni az, hogy a vallas tarsadalmi, az emberek egyilttelesebOl szdrmazo tune-meny. Ez a hipotezis semmivel sem jobb, mint az elobbi es az egesz kutatasnak hamissagat jelzi. Amint bogy be lehet (mar lattuk !) bizonyitani, hogy a primitiv fokon jelentkezo vallas tokeletes vallas, mely — joggal lehet kovetkeztetni — meg tokeletesebbnek visszafejlOdese a civilizacio fokozatos feltilnedezesevel, tehat a filozofiai spekulacia szerint nem felelhet meg a primitiv jelzo kovetelmenyeinek, epen ugy fejetetejere van allitva az okoskodas akkor, midOn a vallas nagy tarsadalmi jelentosegebol, annak tarsadalmi eredetere is kovetkeztetnek es ezt mint kiindulo pontot fogadjak el. Ezek a sorok is vilagosan bizonyitjak, hogy a vallds lelektandnak meg kell eloznie a valldsbolcseletet, a valtds lelektandnak pedig pozitiv tudomcinyokon kell nyugodnia. A szociologia ilyen hipotezisekkel elveszti pozitiv jelleget. Durkheim, i. m. p. 1. 2 Dwrkheim, i. m. p. 4. 1
— 150 —
Durkheim azonos hibat "covet el Hartland-dal, melyet Hartland ismertetesenel Schmidt sem hagyott figyelm en kivul. Mit einer Gruppe franzosischer Soziologen — Durkheim, Mauss, Hubert, Reinach — ist er (t. i. Hartland) der Ansicht, dasz gerade auf den niedrigsten Stufen die Religion mit alien Einzelheiten des taglichen Lebens aufs engste verbunden gewesen sei. Aber die Religion sei da gar nichts anderes, als eine besondere Seite des sozialen Lebens, ihre Vorschriften seien nichts anderes, als die zur Erhaltung des sozialen, des Stammeslebens notigen Gesetze. Wenn Hartland (ugyanigy Durkheim) damit sagen will, dasz die Religion auf dieser Stufe nur sozial sei, fur das Individuum als solches nichts bedeute, so konnen wir ihm nur erwidern, dasz seine Darlegungen nichts anderes als billige Dogmatisierereien sind.1 Ezek elare bocsatasa utan lassuk az elmeletet. Durkheim a legprimitivebb vallast az ausztraliaiak totemizmusaban talalja. Miben all annak lenyege és jelentosege ? Az animizmus, naturizmus biralata azt eredmenyezte Szerzonknel, hogy „az emberi egyenen és a fizikai vilagon kivill kell lennie valamely más realitasnak, amelybol a vallas objektiv erteket és jelentoseget nyeri." Totemnek nevezik a klant kollektive jelolo dolgot. Ez rendszerint az allat és novenyvilagbol van veve. Nemcsak nev a totem, hanem jelkep, timer is. Liturgikus fontossaga van, vallasos jellegu targy, a megszentelt dolgok tipusa. A totemet abrazolo rajzok lehetnek geometriai figurak is, altalaban teljesen konvencionalisak, amib61 azt a k ovetkeztetest lehet levonni, hogy nem a totemikus leny kepet akarja az ausztraliai maga elott latni, csak arra valOk, bogy a totemral yak') eszmejet valahogyan ertekesitse. Vallasos erzest keltenek fel, tehat azok is vallasos tulajdonsaggal birnak, amiket abrazolnak. 1
Schmidt, Der Ursprung der Gottesidee. p. 243.
- 151 De egeszben veve a totemikus lenyek kepmasai szenteltebbek, mint maga a totemikus leny. A totem szentsege dthdrul a klan tagjaira, melyek a totemet viselik. A totemizmus azert nem az egyes kldnok specialis vallasa, a torzs egeszenek vallasa ez. Mi a. totemizmus eredete? A szociologia dogmatikajabol elare tudjuk a vdlaszt, nem lehet az egyen totemje Osibb, mint a kldne. „Kezdetben az ember az istenseget nem meghatdrozott és szemelyes formaban gondolta el. A totemikus kultusz nem valami meghatarozott allathoz vagy novenyhez, hanem bizonyos hatdrozatlan, a dolgokban megosztott hatalornhoz fordul. Ebb6l az osanyagbal szarmaztak kesObb ama mindenfele lenyek, arnelyeket az emberek a vallasokban imadtak." Ez a legnagyobb ellenvetes, me]lyel Durkheim Lang és iskoldjdnak hivei, illetve Lang elmeletenek tovabbfejlesztOi ellen fordul. A totemizmus tarsadalmi eredetli. Mert a totemikus jelkep : 1. killso és erzeki formaja annak, amit totemikus principiumnak, Istensegnek mondtunk ; 2. ama meghatdrozott tarsaclalomnak szimbOluma, amit klannak nevezilnk. A ketto egy. „Altalaban veve ketsegtelen, hogy egy tdrsadalomban mindaz megvan, ami a lelkekben a rdjuk gyakorolt hatas reven az istenseg erzetet felkeltheti. Az Isten oly leny, akit az ember maganal felsobbnek tart, akit61 fligg. A. tarsadalom is az orokos fugges erzeset tartja fenn bennunk, koveteli taliink, bogy erdekeinket feladva szolgdiva tegyilk magunkat, hogy aldozatokat hozzunk, ami nein' tars-as elet lehetetlen lenne. Durkheim Melaneziabol vett 'Aldan akarja igazolni, hogy az az erkolcsi hatalom, melyet a kozvelemeny ad s az, amellyel a megszentelt dolgok birnak, ugyanazon elemekbol van alkotva." A hiv6 nem is teved tehdt, midOn valamely erkolcsi hatalom letezeseben hisz, amelytol fugg. Ez a hatalom letezik : a tarsadalom. A vallas szerepe nem az, bogy a vildgrol kepet adjon, hanem a vallas a fogalmak-
— 152 —
nak bizonyos rendszere, amelyeknek segitsegevel az egyenek elkepzelik a tarsadalmat, amelynek reszei, amellyel killonbozo Osszekotteteseket tartanak fenn. A Durkheim-fele elmelet ellentetben van a Lang-Schimdt felevel. Ellentetben a kutatas modjaban, ellentetben eredmenyeiben. Durkheim jogosulatlan hipotezisekkel dolgozik, melyekre rá is mutattunk, a Lang-Schmidt-fele elmelet pozitiv tenyekre tamaszkodik. Az eroltetettseg a latszolag tetszetOs pszihologiai analizisek mellett is felttino, nem csuda, hogy az eredmeny sem kielegito. A vallas nem a tarsadalom sztllotte es a primitiv embereknel nem a totemizmusban van. Mivel a pozitiv alapot nem akarjuk labunk alai elveszteni, a Durkheimfele theoria mellozesevel a Lang-Schmidt-felehez fogjuk fuzni lelektani elmelkedeseinket.1 A kovetkezokben kritikai reszunk utolso fejezetet adjuk és a neplelektan vallaspszihologiai adatait vesszuk figyelernbe, amennyiben azok kutatasunk kOrebe vagnak. F6leg pedig a pszihologiaban epenllgy, mint az etnologiaban tekintelyes Wundt leipzigi professzor nagy munkajaval foglalkozunk. 1 Durkheim birAloi koziil kett6nek a velemenyet bemutatjuk. Az egyik Loisy Alfred (Sociologie et religion. Revue d'histoire et de litterature religieuse. 1912. IV. k. 1. sz. Ism. Huszadik Szcizad 1913. I. k. 661. o.), kinek az a „fokifogasa, hogy a totemizmusnak, mint alapveto vallasi tiinemenynek felfogasa meroben onkenyes. A totemizmus mindenekelatt a tarsadalmi szervezet egy formaja, mely szamos nepnel elo sem fordul. Ebbol a szempontb61 D. tetele ket kritikai megjegyzesre ad okot. A vallas az emberiseg eleteben altaltinos tiinemeny lover), eredete nem lehet oly szervezetben, melyet csak a fekete és vorosbOrii nopeknol konstataltak biztosan es amely nem hagyott bizonyos, elvitathatatlan nyomokat a feller és a sarga fajnal. A totemizmus altalemossaga puszta hipotezis es erre a meglehetasen torekeny hipotezisre helyezi D. rendszeret, mely ezaltal ingatagga \Tank. Meg sdlyosabb ellenvetes, hogy a totemizmus nem vallas és nem kultusz ; a tarsadalmi elet bizonyos szervezeti formaja ez, melybe vallasi elemek lephetnek és lepnek Loisy szerint D. m6dszere hibas ; latszolagos induktiv eljarasa dacara, voltakep a tenyeknek sziik csoportjat belekenyszeriti kiindulasi pontjaba : a vallasi és tarsadalmi elem abszolut azonos-
— 153 -p) W. WUIIDT. 11 nepldlektani kutatisok eredrn6nyei.
Bar az altalanos modszertani reszbeni Klemm velemenyenek ismertetese alkalmabol ramutattunk arra, hogy az individualis lelektan nem mellozendo a vallaspszihologiai problemak targyalasan al, sot jelentekeny szerepe van, mégis kiemelendonek veljilk ujra azt az ott is emlitett nezetet, hogy a vallas keletkezesenek és fejlodesenek targyalasanal a nololelektan szolgalatai nem nelkillozhetak. Lang-nak 'es Schmidt-nek kozos hibaja, hogy ezt a momentumot nem kellOkep meltanyoltak és a tarsadalom vagy altalaban kozossOg lelektani fontossagat nem vett& kutatasuk hatarai kOze. Lattuk, hogy a lelektani resz mindakettoben gyenge és talán Mb hezagot lehetett volna, kitolteni, amint azt jelen fejezet modszertani bevezeto soraiban kontemplaltuk, ha a lelektani analizis nagyobb teret kapott volna etnologiai kutatasaikban. Ezen mellozes okat nem is talalhatjuk masban, mint egyreszt szerzoinknek a saganak, a valles, sot az emberi gondolat kizaralag tdrsadalmi jellegenek posztulatumaba. D. nem a vallasnak es a tarsadalomnak tudomanyat szerkeszti meg, hanem dgy az egyiknek, mint a masiknak metafizikajat stb." A masik Belot-O. (Une theorie nouvelle de la Religion. Revue Philosophique. 1913. 4. fiizet. Ism. Huszadik Szcizad, 1914. I. k. p. 126.) : „Szerinte lehetetlenseg a tarsadalmat, a hiedelmeket, a tarsadalrni intezmenyeket az egyeneken kiviil es az egyenek felett felfogni, ahogyan D. szeretne. Igaz ugyan, hogy tarsadalom nelkiil Op oly kevesse volna eszmeny, mint tudomany vagy erkolcs stb., mert ember nem leteznek. De ez nem jelenti azt, hogy az eszmeny a tarsadalomnak, mint ilyennek termoke volna. Azok a szop fejtegetesek, melyeket D. ennek a tetelnek szentelt, nem bizonyittis, hanem szociolatrikus himnusz . . . A tarsadalomnak nines iranyit6 ereje. A tarsadalom ketsegteleniil nagyszerii anyagot szolgaltat az ember idealizalo kepessegenek, de nem lehet azt mondani, hogy a vanes Os tarsadalom teremtettek meg ezt a kepesseget stb." 1 Lasd : Altalanos Resz II. fejezetet : A vallaspszihologia metodikaj a.
— 154 --
tenyek ertekesiteseben nautatkoz6 szigord pozitivizmusra vala torekvesukben, masreszt abban a koralmenyben, hogy a torneglelektan 0,17011'61 sem tartozik a tudomanyok azon agai kOze, melyeket az ennyire labilis rnetodikajuk és eredmenyeik bizonytalansaga miatt az igen szeles korben valO tobbszoros kritikai feldolgozas megmentene az olyan konnyen becstiszhato tevedesektal. Gustav Le Bon szellemes ,Psychologie des foules"-ja nem sok Onallo milvet vonzott maga utan, kovetoi osztjak mesterok tevedeseit es talan kevesbbe jogosult tulzo teteleit, melyekre a kritika mar tobb izben ramutatott.' A neplelektan2 elso megteremtoje Giambattista Vico (1668-1744) volt. Sein Ziel war ... die Begrundung einer Wissenschaft von den menschlich sozialen Angelegenheiten im Ganzen, einer Wissenschaft von der Menschcheit schlechthin, die der bereits zu hoher Ausbildung gelangten Naturwissenschaft an die Seite zu stellen ware. Ez a torekves bar laivetOkre talalt, egy teljes programme Lazarus milkodeseben fejlodott ki. Szerinte a neplelektan a szellemi nepelet elemeit es torvenyeit tdrgyalja és magaban foglalja a nepek egesz szellemi eletet a maga egysegeben : a nyelvet, az frast, mitologiat, milveszetet, valldst, a praktikus eletet, foglalkozast és karaktert mindenekelOtt azonban maganak a nepszellemnek a valtozasait, fejlodeset és hanyatlasat. Szerinte a vallcis az egesz ember legmelyebb kinyilatkortatasa a benne levo legjobbnak. A vallas sohasem egyetemes (katolikus), hanem nepi. Keletkezeset es fejladeset nem a spekulativ bolcselet, 1 Letsd p1. Elsenhans i. in. p. 401-402. ' A kovetkezel sorok Carlo Sganzini nem nagyon melyen szantO palyanyertes move alapjan vannak megfrva. Die Fortschritte der Volkerpsychologie von Lazarus bis Mundt. Neue Berner Abhandlungen zur Philosophie and ihrer Geschichte, herausg. von R. Herbertz. Bern, Francke. 1913.
— 155 --
hanem csak a neplelektan ertetheti meg. A termeszettudomanyi magyarazatok is mellozendok. A mitologia szigortian megkillonbortetendo a vallastal. Ez a terillet inkabb a nyelvvel rokon, mint a vallassal. Itt egy killonos appercepcias formaval van dolgunk. A kultusz az Istenseggel val6 erintkezes formainak az osszege. IranyadO ezen formak fontossaganak a melysege. Lazarus utan a neplelektan killonbozo targyainak killonboz6 feldolgozOi tobb-kevesebb jelentosegre tettek szert, de fontossagra nezve senkisem vetekedhetik a szeles korben tekintelyes Wilhelm Wundt-tal, a leipzigi egyetem professzoraval. Nagy apparatussal keszult munkajabol (-Volkerpsychologie. Eine Untersuchung der Entwicklungsgesetze von Sprache, Mythus und Sitte. Leipzig, Engelmann. II. Bd. Mythus und Religion. I. Teil 1905. 617 o., II. Teil 1906. 481 oldal) bennunket csak azon gondolatok erdekelnek, melyek a vallas problemajaval foglalkoznak a neplelektan szempontjabOl. Ezeket reszben Sganzini kitiino ismertetese, reszben Wundt milve alapjan adjuk. Mar a modszertani reszbenl Wundt tanitvanyanak, Klemm velemenyenek ismertetesenel ramutattunk arra a kovetelmenyre, melyet a vallaslelektant61 nem egeszen jogosultan varnak. Wundt a tulajdonkepeni szerzoje annak a velemenynek és 6 epen ezert a „Problemak" IV. fejezetet a nemet pszihologia apologiajanak nevezi az angol-amerikai pragmatizmussal szemben. 6 ugyanis ott kikel azon irany ellen, melyet a vallaspszihologia teren James kepvisel ,,The Varieties of Religious Experience" c. mfivevel és amely vallaspszihologiat akar epiteni az individualis pszihologiai esetek analizisei alapjan, amelyek f6leg eminens (es nem abnormis, mint Sganzini mondja) esetekbol allanak. L. AltaMilos Resz II. fej.
- 156 Wundt szerint a vallas nem egy gyokerbol eredt, hanem sokbol. „Sie (die Religion) ist, wie die Sprache und die Sitte, eine Schopfung der menschlichen Gemeinschaft und sie hangt mit beiden auf das engste zusam men." Ketsegtelenal igazat adunk Wundt-nak, inert hiszen a mi velemenyiinket tolmdcsolja, midon igy it : Die Behauptung die Religion der primitives Volker sei als eine Art Prahistorie auszuschlieszen, entbehrt jede Berechtigung, vollends wenn man die reichen Aufschlusse bedenkt, die wir in der neueren Volkerkunde Ober den Ursprung und die primitiveren Stufen der wichtigsten, in hoheren und vergeistigten Formen noch im Christenturn fortlebenden Religionsanschauungen und Kulte verdanken." Ellenben teljesen hamis az a velemeny, hogy a genetikus valldspszihologiai modszer az egyeduli, mely a valldslelektan felepiteseben celhoz vezet, s mint teljesen jogosulatlan és hamis, reszunk1.61 ismetelt hatdrozott visszautasitasra talat A vallas a mitus megszilarduldsabdd keletkezik azaz azdltal, hogy a kultusz kozvetitesevel hitbell meggyozodesse megy at. A vallds lelektandnak tehat az a feladata van, hogy ezt a szilard magvat a tobbi mitustartalomtdd elkillonitse és a maga szamara lefoglalja. Hogy a vallas keletkezeset megertsiik, a kultuszformak es kultuszcselekedetek fejlodestortenetet kell ismernunk. A kultusz teremtette az isteneket. Az istenek kultuszdhoz a leek kultusza kapcsolodik, midltal az utobbi szubjektivdlodik (az egyen kultusza sajat lelke ildveert !). A zivatarbefolydsok hatterbe szoruldsdval a termekenyito demonok nyernek fontossagban. Ez utobbiaknak isteni attributumok jutnak, vonatkozasba lepnek az egi istenekkel es azokkal az uralmat megosztjak. A ktonikus istenekkel fagg ossze a mdsvildg gondolata. Mit dem Verschmelzen der Vegetationskulte mit den Sonnwendfesten gelangen die Himmelsgotter wieder zur Oberherrschaft. Die Gestalter der Heilsgotter Ibsen
— 157 --
sich aber dann vom naturmythologischen Untergrunde ab (Osiris, Mithra) und leiten die Entstehung der hoheren Kult- und Religionsformen ein (Buddhaund Jesuslegende.) A vallas lenyegenek intellektualis és emocionails magyarazataival szernben Wundt, mint kutatasainak vegeredmenyet, a kovetkezoket mondja: Religion ist das GefOhl der Zugehorigkeit des Menschen und der ihn umgebenden Well zu einer iibersinnlichen Welt, in der er sich Ideale verwirklicht denkt, die ihm als hochste Ziele menschlichen Strebens erscheinen. Wundtl teoriaja tulajdonkepen nem egyeb, mint a Tylor-fele animizmus atdolgozasa es tovabbfejlesztese. A termeszettOnemenyek mitologizalasabol fejlodnek az istenek, mig a harmadik forras, a hosi monda, idealizalja az embert és a szernelyiseg fogalmat viszi bele a fejlodesbe. Mikor a mitologikus istenek szemelyisegekke lesznek, akkor valnak a szo szoros ertelmeben vett istenekke. Els6 stadium a vallas fejlodesenel a politeizmus, a monoteizmus csak a filozOfia hozz6jarulasaval fejlodik ki. A primitiv nepeknek nem is voltak isteneik, hanem csak dernonjaik, annal kevesbbe volt a vallasuk monoteizmus. Hogy Wundt elmeletot reszletesebben nem fejtegettak, az talan kulonosnek tunik fel, ha azt a nagy tekintelyt figyelembe vesszuk, mellyel a lipcsei professzor a filozofiai elmelkedesekre ranehezedik. De e helyen nem a tekintely szava dont, hanem a targyi ertek esik a merlegbe. Azt az elmeletet, melynek Wundt a tanitoja, a kritika regen elintezte s midon e helyen meg szoszerint idezzOk Schmidt velemenyet felole, nem azert tesszak, mintha arra nagy szukseg volna, hanem mert ilyen hatarozott formaban annyira lesujto iteletet mondani senki sem jogosultabb nala.2 1 2
Schmidt, Die Uroffenbarung p. 75-76. Schmidt, Die Uroffenbarung, p. 76.
— 158 —
So wie sich Wundt fiir den ersten Band seiner Volkerpsychologie, die die Sprache behandelte, trotz seiner immerhin bewunderungswiirdigen Handhabung des Materials in entscheidenden Punkten Nichtkenntnis wichtiger Ergebnisse der Sprachwissenschaft und direkte schlimrne Verstosze nachweisen lassen, durch welche die Grundlagen seines Systems ins Wanken geraten, so geht es ihm hier auf dem Gebiet der Ethnologie. Bei der Festsetzung der geringeren und hoheren Grades der Primitivitat der einzelnen Volker und damit der Entwicklungsrichtung auch der Religion steht Wundt noch ganz unter dem Einflusz der alten, jetzt erschOtterten evolutionistischen Ansichten, und auch im einzelnen sind seine ethnologischen Kenntnisse da bedenklich mangelhaft, wie ich im zweiten Teil meiner Studie 'fiber den Ursprung der Gottesidee dartun werde. Es liegt eine gewisse Tragik darin, dasz gerade in den letzten beiden Jahren, in welchen Wundt die letzte Hand an sein groszes Werk legte, das ihn zweifellos seit langer Zeit beschaftigt hat, dasz gerade da diejenige Fachwissenschaft, auf die er sich hier in allem wesentlichen stiitzen musz, die Ethnologie, die Grundlagen niederzureiszen begann, auf denen er sein groszes Werk aufgebaut. ..Siehe, die Filsze derer, die dich begraben werden, sind vor der Tiir." Azzal pedig igazan felesleges az olvasot farasztanunk, hogy Friedrich Schultze Psychologie der Naturvolker c. move „leglenyegesebb alkotciscira"1 a vanes pszihogenetikus targyalasara felhivjuk a figyelmet és cafolatat adjuk ennek a Wundt-fele talapzaton nyugva regen lejart elmeletnek. Csak roviden jelezziik, hogy a vallas fejlodesenek kezdetere a fetisizmus van allitva és a kovetkez6 negy pszihologiai elazmenyre alapitva : 1. a targyak kiilOnos ertekelesere; 2. az antropopatikus termeszetSganzini, i. m. p. 225.
— 159 --
felfogasra; 3. a kepzetek oksagi vonatkozasara és 4. a kedelymozgalmakra, foleg remenyre és felelemre. De a tulajdonkepeni vallasi es mitologikus kepzetek forrasukat az animizmusban birjak. Ezzel befejeztilk a kritikai reszt ;1 celunkat elertuk, mert a kovetkezo pozitiv resz, melyet a vallas lelektana szempontjabol legfontosabbnak kell Mink, igy helyes alapozast nyert, mert mindenfele ellenkezo velemennyel erdeme szerint mar foglalkortunk
Dr. Alois Schweiger egri rabbi in egy kis fazetet : Die Religion im Lichte der -Volkerpsychologie cimmel. Ertoktelen munka. V. o. kritikajat Dr. Czako Ambrel-tdd „Eger" XXXIV. evf. (1911.) 33. sz.
B) POZITIV RtSZ.
„Entwicklung : so lautet der grosze Grundgedanke der wissenschaftlichen Welterkldrung. Es ist eine gewaltige Idee, das Weltall der ungeheueren Sonnensysteme von staunenerregender Eigenart als das naturnotwendige Ergebnis eines unaufhorlichen Spieles der Krafte und Stoffmassen zu denken, das sich zwar in eine anfangslose Vergangenheit verliert, aber von der liickenlosen Vergangenheit gesetzmdsziger Verknupfung getragen ist. Es ist eine gewaltige Idee, die Falle von Gabungen und Arten, in denen das uns bekannte jeweils etwa Pflanzen- und Tierreich entfaltet 250.000 Arten — als die Bliltenkrone eines WeltenStammbaumes vorzustellen, der in den aufeinanderfolgenden Weltperioden alle Stufen des organischen und sinnlichen Lebens aus sich heraus versucht und mit den Fortschritten der Umgebungswelt auch die Gestaltungen des Lebens zu ebenbiirtiger Vollkommenh eit emporgetrieben hat." Hermann Schell-nek ezen idezett szavai' szepen fejezik ki azt a lelkesedest, mellyel a mai tudomany altalaban viseltetik az evolucio gondolata irant, mely a csirajaban megvolt mar Heraklitus ortikos keletkezeseben, de amelyet a XIX. szazad avatott a tudomanyos megertes egyik alapelveve. Az evolucio altalaban azt jelenti, hogy az alacsonyabb, egyszeriibb forrnaktol fejlOdes van a magasabb, tokeletesebb es komplikaltabb let- és eletformakig.2 Beszelnek fizikai es pszihikai evoluciOral, Kleinere Sehriften. Hrsg. von Karl Hennemann. Paderborn, 1908. p. 239. 2 Eisler, W8rterbuch der philosophischen Begriffe 9 I. Bd. Berlin, 1910. p. 351.
— 161 —
azonfelill etikai, szocialis, nyelvi, filozofiai és vaildsi fejlOdesrol. Benniinket ez utobbi erdekel, mert evvel foglalkozunk. A vallasi evolucio kettot jelenthet : jelentheti azt, hogy a vallas a legprimitivebb fokarol fokozatosan eljutott arra a magaslatra, melyen most van és jelentheti (ez a nem igazi evolucio) azt, hogy a vallas, mint pszihikai folyamat altalaban szinten fejlOdesnek van alavetve, de kezdeti allapota nem sziiksegkep a legprimitivebb. A tapasztalas ez utobbinak ad igazat, vagyis kimondja azt, hogy az evolucio gondolatat olyan ertelemben, amint azt a termeszettudomarlyok alkalmazzak, a vallas teraleten alkalmazni nem lehet. Igazi evoluciO a vallas teruleten nines, mert kezdeti allapota nem a legsilanyabb, mert kezdeti megnyilvanulasaiban egy teljes vallas jellegevel talalkozunk. Hogy ez igy van, azt a tenyekre tamaszkodo etnologiai iskola tanulsagaibol lattuk. Ipen azert nem jogosult a primitiv vallds definici6fat a priori megalkotni es ezen definiciOhoz magyardzo elemeket keresni, hanem a primitiv nepek vallciscir61 kell tdrgyalni és az igy taldlt vallds konkret adatait egyseges koppe asszeszerkeszteni. A lelektani magyarazatnak az ily modon nyert kephez kell filzodnie. A legelsO teny, mely az etnologiai adatok jan adOdik az, hogy Sir John Lubbock velemOnye, mely szerint volnanak, vagy voltak olyan nepek, melyeknel a vallasnak semmifele nyoma sines, tarthatatlan. Ma a pozitiv tudomany megerositi a a regieknek, Ciceronak, Plutarchosnak és Senecanak a velemenyet a vallas altalanossagarol, amely gondolatot Ratze0 a kovetkezo pregnans szavakban fejezett ki : Die Ethnographie kennt keine religionslosen Volker, sondern nur verschieden hohe Entwickelung religioser Ideen, die bei einigen wie im Ratzel, Volkerkunde. Leipzig, 1885 s. icov. Bd. I. p. 31.
— 162 — Keime oder besser, wie in einer. Verpuppung klein und unscheinbar liegen, wahrend sie bei anderen zu einem herrlichen Reichtume von Mythen und Sagen sick entfaltet haben. Ha a vallas, mint lelki folyamat, altalanos jelensege az emberi nemnek, akkor annak olyan leektani fontossaganak kell lenni, amelyhez foghatoval a pszihikai elet egyeb kepzodmenyei nem birnak. Vagyis más szoval olyan hianyt elegit ki, melyet semmifele más lelki folyamat kielegiteni nem tud. Ahelyett mar most, hogy vegigkiserleteznenk az intellektualis es erzelmi magyarazatokkal, melyeket a vallas keletkezesenek pszlhikai magyardzatakent a killonboz6 kutatOk killonbozo idokben hozzaffiztek, inkabb magat azt a kepet vessziik szemagyre, melyet a primitiv nepek vallasa elenk nyujt.1 „A primitiv nepek vallasanak alapja egy legMob leny elismerese. Nem szellemi leny, de nem a foldon, hanem az egben lakik. Nevet feltano termeszeti jelensegek es erkolcsi vonatkozasok szolgaltatjak. Minden dolog elott megvolt és a vegeral nem beszelnek, ilyen ertelemben orokkevalo. LegfObb hatalma van a dolgok es emberek felett, de erkolcsi leny, aki hatalmat gonoszsagok letesitesere sohasem hasznalja fel, amint az a mitologiakban sokszor megnyilvanul. Csapasokat, betegsegeket, nyavalyakat kald az emberekre legtobbszor azert, hogy gonoszsagaikert buntesse oket, amely buntee foldi bilnokert a masvilagon is kijar, de kijar egyszersmind a jok megjutalmazasa is. Alakja tiszteletet gerjeszt, mely a rola valo beszedben is megnyilvanul. Legfeltiinabb modja azonban a tiszteletadasnak az, hogy of erkolcsi torvenyhozOnak ismerik el, olyan teny, mely ezen nepek korlatlan szabadsagszeretetenel es a politikai es szocialis tekintely Lasd:lonos Rdsz. I. fej. A) Modszertani bevezetes-ben Aschkenasy velemonyet.
— 168 — egyedi viselesenek majdnem teljes kizardsandl sillyosan esik a merlegbe. A tisztelet killsoleg ket formaban nyilvanul meg : az imadsagban és az aldozatban. Az aldozat, a legertekesebbnek a felaldozasa, az u. n. primicialis aldozat. Az imadsag nem hatarozott formaban nyilvanul, rendes beszed az a mennyekben lako mindenhatohoz." A primitiv nepeknek pozitiv adatokon nyugvO vallasat osszehasonlitva a mai legfejlettebb valldsokkal, azt ken mondanunk, hogy az 6 vallasuk tokeletes es a szO szoros ertelmeben vett vallas, amelyben van vallastan, erkolcstan, kultusz (tiszteletadds, imadsag, aldozat.) A valldsnak ezen felsorolt elemeit a vallds lenyegenek tekintjuk és a vallcis lelektandt ezen lenyegul feltilntetett elemek lelektanciban oldjuk fel. Nezzilk egyenkent a szembetano jellegzetes vonasokat. A vallcis az emberen lenyta valo fugges elismerese. A fugges kepzetes erzelmetl (erzetet) a hiany és a hiany betolteset celzo eszkoz kepzete alkotja akkor, ha az eszkoz egy szernely hatalmaban van. A hianyt erezhetern, ha egy fat akarok kivagni, rnelyhez nines fejszem ; de a fugges erzete csak akkor lop fel a tudatomban, ha a fejszet egy szemelyt61 kell kapnom és ez a fiigges a szernelyre, nem pedig a fejszere — melynek a hianyat erzem — Iranyul. A fugges erzete mar most a vallasban tigy nyilvanul meg, bogy nem partikularis hianyok partikularis kielegiteset eszkoz16 szemelyekre iranyul, hanem az egyetemesse valt, vagy egyetemesnek elgondolt hianyok legfObb kitoltojere vonatkozik. A kepzetes erzelemmel, ezzel a filozdfiai terminologiaban idegen szdval azt akarjuk jelolni, hogy valamely erzelmi tonussal van dolgunk, melybenJ'az intellektualis tartalom kezdettal fogva megvolt és ez a tartalom nem homalyosult el, vagyis az erzelemnek a magva Allandban megvan.
—— Vagyis az egyeni tudat egyetemes tudatta bovul ki az individuumban is és az individuum, midon a sajat igenyeinek kielegitheteset egy legfobb lenytol varja, ezt azert varja attal, mert az a meggyozOdese van, bogy az nemcsak a sajat, hanem embertarsainak tudataban felmertilO hianyokat is potolni kepes. Tehat nem az emberiseg ossztudata, mely pl. a tarsadalmi eletben nyilvanul, teremti a vallast, hanem az individuum mint ezen ossztudat szemelyes hordozoja tudja és erzi, hogy egy legfobb leny tudja az igenyeit kielegiteni.1 Epen ezert ezen hianyokban is nemcsak a sajatosan szemelyes celok elereseben gatlo hianyok szerepelnek, hanem a szemelyes és tarsadalmi vonatkozasok kozben felmerdlo és tudatossa valtak is. A tarsadalmi tudat individualis hordozojaban is felnierul okvetlentil a legfobb leny kepzetevel az erkolcs kepzete is, mint amelynek fontossagat jobban erzi a kollektiv erintkezesben, mint az individualis visszavonultsagban. De miert fordul az individuum egy legfObb lenyhez, ha hianyok kielegitOseral van szo ? Mint emlitettilk, nem minden hianynal teszi ezt. Az ember magaerzese a killvilaggal yak) erintkezesben 1 A sok 'Aida kozul, mely e helyen felhozhato s amelyek James kOnyveben is boven vannak felsorolva, lassuk Tolsztoj-et. „Tolsztoj azt mondja: Mialatt az ertelmem dolgozOtt, valami egydb is dolgozott bennem s a tett elkovetesetol visszatartott; az hasonlatos valamely erOhoz, mely diet bizonyos Ontudata . . elmemet egy mas iranyban yak) megallapodasra kenyszeritette, — ketsegbeesett allapotomb61 kiszabaditott . . . Ez ev egesz folyaman, mialatt On csaknem sziintelen azt kerdeztem, mikepen vessek veget a nyomordsagomnak, kotdllel-e vagy goly6val, mindez ido alatt, idedimnak mindama mozgasai mellett, szivem egy masik sovargo vaggyal epedett. Ezt On nem tudom maskep nevezni, mint Isten utani szomjazasnak. Ez Istenert yak!, sovargasnak ideaim mozgasahoz semmi koze nem volt, — sot tonyleg, e mozgalomnak egyenes ellentdte volt —, de a szivembeil jott, olyanS e felelem erzeszerii volt, mint az irtozas, a Ma'am erzete tot valaki segdlye megtalaltisanak a remdnye enyhitette. Tolsztojnak harom evdbe kerult, hogy a segito valaki segitsegOt megtalalja. Sajat iidvenek a megtaldltisat hosszadalma-
— 165 —
ugyan a legkillonbozobb akaddlyokra talal, melyeknek kellemetlen erzelmi hatasuk van. Egyik reszet ezeknek lenyilgozi a beisa era, masikat a kifele iranyula akards.1 Vannak azonban olyan akaddlyok, melyek lekilzdesere nem eleg sem az en egyeni erom, sem embertarsame es ez a kollektiv gyengeseg az en egyeni tudatomban is megnyilvanul. Ezek az akaddlyok lehetnek fizikaiak, lehetnek erkolcsiek. Az ember vilagnezeteben hinny tamad ezaltal, amely hianyt az elni akards megszunteti, illetve ha meg van sztintetve, ezen elni akarasnak van eleg teve. Ezen elni akarasnak pedig ngy van eleg teve, ha a valosag altalaban elegseges alapon nyugszik es elegseges eel lelkesiti.2 Az egesz ember tudatos hianyainak a kielegiteseral van szO, azert az a kielegites, melyet csak a vallas Wipes ny6jtani, az egesz embernek szol. Benne vannak az ember szellemi erai, benne van anyagisaga, erzekisege. Az elozokbal itt szerepelnek az esz, lelkiismeret és szabadsag, mint igazsagorzet, kotelessegerzet, eratudat vagy haladashivatas és tokeletessegre valo torekves.3 Nem pusztan az idealokban yak') hit, mint Elsenhans mondja,4 faismerteto jele a vallasnak, san irja le: „Emlekszem, — mondja tobbek kort egy napon, kora tavasszal, egyediil voltam az erdoben .... a gondolatom ahoz tort vissza, amivel ezalatt a harom ev alatt folyton foglalatoskodott, — az Isten keresesehez, de mike') is jutottam en az 6 gondolatara, kerdeztem magamban," „Es ezzel a gondol attal ismet diet utan taro' boldog savargas tamadott bennem. Minden fOldbredett en bennem es artelmet nyert. Miert kutatok tovabb ? Kardezte bennem egy hang. O itt van, (5, aki nelkiil az ember meg nem dlhet. Istent elismerni es elni egy és ugyanazon dolog. Isten az, ami az elk. J61 van hdt.
tu,
keresd Istent s ncila Welkin eleted nem lesz." V. 6. Gyorgy Janos dr.: Hit es haladds. Torda, Fodor
Domonkos konyvnyomdaja 1908. II. k. p. 315. Elsenhans, i. m. p. 296. 2 Schell, Kleinere Schriften. Das Entwicklungsgesetz der Religionen and deren Zukunft. p. 275. 8 Schell, i. m. p. 276. 4 Schell, i. m. p. 281.
-- 166 -
hanem az egyes idealok megvalosithatasaban yak') és az emberi termeszetbol foly6 hit. Ennek a hitnek, melynek lelektani elemeit lattuk, ad kifejezest az a meggyozodes, hogy az ember és vilaga egy legfobb lenytal filgg. Es a vallasnak ez a maga tornorsegeben eloadott lelektani oldala min dig megvan, csak a nopek sajatossaga a kulonbozo idekben azt eszkozli, hogy egyik vagy masik momentum, az, amelyik termeszetenek jobban megfelel, eloterbe nyomul anelkiil azonban, hogy a tobbi tokeletesen hianyoznek. Hogy a sajatos lelektani elemeket felismerhesstik, nezztik mar most mikepen nyilvanul a legfobb leny elismerese a prmitiv nepeknel ? A legfobb leny nevet azon nepeknel (Ausztralia), melyek miiveltsegben legkozelebb allanak a primitiv miliveltsegu osnepekhez, termeszeti jelensegek és erkolcsi vonatkozasok szolgaltatjak. Neve „Mennydorges", „eg", „atya", „miatyank". A menydorges, amint a viharban rnegnyilatkozik, a legnagyszerubb termeszeti jelensegek egyike. A hatalmas, ergs melte jelzesere nemcsak a primitiv veltsegil ember, hanem a kesobbi korok kepzeletben gazdag, k olte5i fantaziajti emberei (David zsoltarai) is hasznaljak az Isten hatalmanak jelzesere. A Jupiter tonans is az Isten hatalmat akarta kifejezni. Felforditott okoskodas volna, amit epen az atya, miatyank nevek igazoljak, mennydorgessel kapcsolatban a termeszeti jelensegek hatalmatol vale felelemben keresni a vallas lelektani alapjat. Nemcsak a felelem van meg, hanem annak a tudata, hogy tigy ezt a felelmet, de az egyeb bajokat és nyomorusagokat is megsztintetheti a legfobb leny. Irzi, hogy 0 maga, de mindenki és minden jelenseg a legfobb lenytol fugg. Hogy neve eg is, arra nezve erdekes lelektani megvilagitast talalunk Schell-nel: In Himmel und Erde sah man das Sinnbild und die Erscheinung der ursachlichen Unendlichkeit in ihrem Gegensatz von zeugender Urkraft und mitwirkender
— 167 —
Empfanglichkeit, wie sie der Materie eignet. Ein besseres Sinnbild als der Himmel in seiner Unendlichkeit, Einheit, Erhabenheit und allumfassenden Nahe, in seiner lichtvollen Allgegenwart und geheimnisvollen Schtinheit ist seither nicht gefunden worden. Der kosmologische Gottesbegriff der Himmelsgottheit mit dem Ansatz zu dualistischer Hervorhebung der Materie oder des Chaos ist das Erbteil der Urzeit, zu dem die Religionen immer wieder mit tiefer Erfurcht zurtickkehrten, wenn sich die anderen Symbole zur Vorstellung der Gottheit ab;genutzt batten. Die Idee der Himmelsgottheit zeigte sich besonders geeignet als Stutzpunkt fur die abstrakte und negative Fassung des Gottesbegriffes im Sinn der einseitigen Transzendenz und der pberpersonlichkeit. A régi kinaiak vallasaban igen nevezetes szerepe jutott az egnek. Az eg a dolgok teremtOje és vezeti az erkolcsi vilegrendet. Igazolo peldek Wilhelm Gruber tanulmanyaban.1 2. 1pen azert a legfObb leny alakjatol a josag fogalma elvalaszthatatlan. Aki bajaimat (fizikaiak vagy erkolcsiek lehetnek egyarant) megszunteti, az jó ember. Aki a rnindenseg ura, az csak jó lehet. Nem kell ennek megertesehez a tarsadalmi fejlettseg feltetele, a primitiv milveltsegtir embernek az erkolcsiseg open olyan szilkseges hianya, mint a kulturembernek. Ezen szempotb61 tehat, ha a vallast lelektanilag rigy fogjuk fel, mint az egesz ember eletenek fejleszte5 jdrutelcdt, ertheto az a pozitiv adat, melyet Schneider az afrikai termeszeti nopekre de semmikepen sem ertheto az evolucio szempontjabol : 2 Sie (t. i. die Neger) widerlegen die gem gedachte Auffassung, dasz der Mensch erst auf einer 1 Berthold, Religionsgeschichtliches Lesebuch. Tübingen, Mohr 190. p. 3-4. 2 Schneider, Wilhelm: Die Religion der afrikanischen Naturvolker. Munster 1891. p. 98.
— 168 — hoheren Bildungs- und Gesittungsstufe, wo er der Natur mit groszerer Ruhe und Sicherheit und im Bewusztsein seines Herrscherberufes gegentiberstehe, zur Ahnung eines giitigen Wesens gelangt sei ; sie liefern den Beweis, dasz auch Menschen von eingefleischter Selbstsucht, abgestumpft gegen fremde Leiden, schonungslos grausam gegen ihre Feinde, den Begriff des Wohlwollens und Wohltuns in ihre Gottesidee aufgenommen and den tief wahren Gedanken ausgesprochen haben, dasz das innerste Wesen der Gottheit Liebe und Erbarrnen ist. Rs ezt Schneider azon tenyek alapjan mondja; melyek a delafrikai bennsziflottek vallasaban is kimutatjak, hogy az embernek az lstenhez yak') viszonya azonos a flimak atyjahoz val6 viszonyaval.1 A gondolat tehat, mely a keresztenysegben nyert legpregnansabb kifejezest es amely az Istent az emberiseg atyjakent fogja fel, kozos vonasa a vallasoknak és mar a primitiv maveltsegn nepek vallasaban is megvan. A primitiv ember kepzetkore nem igen terjedt tul azokon a benyomasokon, melyeket kozvetlen kornyezetebol nyert, vagy legalabb is ezek voltak a leger6sebbek. Azert annak az erkolcsi felfogasnak, melyet az istenfogalomba helyezett bele, legjobb megertet6je volt az az erkolcsi kep, melyet a csaladban szemlelt. Ahol a torzsrendszer erosen kialakult, az erkolcsi hatalom jelzesere igen jó kepet szolgaltat a torzsfonok, azert latjuk pl. a bushmaneknel, akik hisznek egy fernben, aki az egben van és akit segelyal hivnak és tanccal tisztelnek, ha habordba mennek, hogy ez az o legfobb torzsfonokiik. Az igazsagszolgaltatas bizonyos neme akar hianyzott, akar megvolt a primitiv nepeknel, ketsegtelen, hogy az igazsagerzet nem mindig nyert kielegitest. Azoknak az erzelmeknek, melyek a ki
1
Schneider, i. m. p. 63.
— 169 —
nem elegitett és ki sem elegitheid igazsagerzetbol fakadtak, felelt meg a legfobb Tony, mint legfobb igazsagosztO hatalom. Csapasokat, nyavalyakat kind a legfobb leny a foldre, hogy a gonoszakat megbuntesse, amint azt a primitiv nepek vallasdban lattuk, de nemcsak e fOldOn, hanem a masvilagon is btintet, ahol viszont a jokat megjutalmazza. A masvilagi hit nemcsak az ausztraliaiaknak, haneni az osszes primitiv nopek kozos hite, Schneider megtaldlta a negereknel is.1 Dasz selbst die rohesten Stamme and die entartesten Horden der afrikanischen Menschheit eine, wenn auch nebelhafte Ahnung der Unsterblichkeit sick gerettet haben, ist eine der erfreulichsten Erscheinungen der Negerkunde. A vallas es erkolcs nem kalonbozO idejii fejlodesi folyamatok, hanem mar primitiv fokon szorosan ossze vannak kapcsolodva. Az ember erkolcsi vilagnezetenek tokeletesitese mindig a valIdsban nyert kifejezest. A vallas itt is mint az emberi Met pozitiv fejlesztoje szerepel és ezt a hivatasat a primitiv nepeknel is teljesitette. A fizikai és erkolcsi hatalom akkor teljes, ha az nines megosztva. A megosztott hatalom nem igazi hatalom. Ha tehat a vallassal és a valIds centralis fogalmaval, az istenfogalommal, a tOkeletesseg gondolata van egybeforrva, akkor az Isten csak egy lehet, mert ez az egyseg fejezi ki legjobban azt a komplementumot, mely a lelki elet kiegeszitesere van hivatva. A monoteizmusr61 lehet csak szo, ha a lelki elet szep es komoly elemeinek tokeletesiteset akarjuk a vallas altal megerteni. Amint a vallassal latszolag rokon, de voltakepen homlokegyenest ellenkezo intezmenyek, mint amino a varazslas, mitologia stb. lelektani magyarazatat akarjuk megerteni, mint az emlitett lelki folyamatoknak nem pozitiv fejlesztoit, hanem sok tekintet-
Schneider, i. m. p. 270.
— 170 —
ben destruktiv celzatu tenyezoit kell felfognunk. A mitologia erkolcstelen jellege, a vardzslat ember és Isten kozott megosztott hatalmi tenykedese nem adnak annak a lelki szilksegletnek kifejezest, mely a helyesen felfogott vallasnak felel meg, valamint az ember ertelmisege nem fejlesztest, hanem csorbitast nyer azaltal, bogy a legfobb lenynek a vallasban nyilvdnulo hatalmdt a lenyek sokasdga kbzott osztja meg. Azert teljesen igazat adunk Langnak, midon azt mondja, hogy „a vallds a komoly megfontolds es aldvetettseg erzeteb61 fakadt, rnig a mitikus kepzetek a jatekos és ellendllni nem tudo fantaziabol." Mivel, mint ldttuk, a vallds az egesz ember igenyeinek felel meg és tulajdonkeppen nem jelent egyebet, mint egy jobb és tokeletesebb eletberendezkedest, egy csomci cselekvesben nyilvdnul, melyeknek intellektualis alapjuk van, de azt az ertelmi reszt eras erzelmi tonus kiseri. A vildg, mely csupa erzelem, erzelem nelkill, holt vildg, nines benne agilitas. Az eszmek erzelem nelkul fires es kihalt bettik (Blondel). A modern pedagogia, mely cselekedni akar megtanitani, szinten arra van alapitva, bogy erzelem nelkul nines cselekves. Igaz, hogy valandnyszor a kepzet a lelekben felmeral, cselekvesnek a reflex pontossagaval és erejevel kellene bekovetkeznie, de ez nem tortenik meg. Mert bizonyos, hogy „csak az erzes tudja vegrehajtani szinte automatice, a cselekedeteket. Egy kepzetnek, pl. a munka kepzetenek, egyesulese a cselekvesbe yak') dttetellel nem megy vegbe „hideg titon". Az osszeforrasztasnak — hogy eras és nehezen torheto legyen — a kedelydllapotok melege dila' kell megtortennie."1 A vallds tehat mint cselekvesre erOsen keszteto ]elki allapot nemcsak ertelmi tartalommal bir, Payot, Az akarat nevelese. Ford. Weszely O. Budapest, 1905. p. 66.
— 171 —
hanem az erzelmeket is lekoti.1 Nem egy erzelem szerepel benne, hanem az erzelmek egesz komplexuma. Protestans kutatok passzioja az erzelem tIllsagos hangortatasa az ertelmi elem teljes kizarasaval. Ez — mint lattuk — lelektani abszurdum. Hogy mit tartsunk azokrol a nezetekrol, melyek a vallast egy erzelembal keletkeztetik, itt felesleges bovebben fejtegetni. Ellenben komolyabb -figyelmet erdemel a vallasnak a tudattalannal valo egybekapcsoldsa, mellyel modern kutatandl lepten-nyomon talcilicozunk. * * * A tudattalan szonak igen sokfele jelentese van, azert meghatarozasait, melyeket Eisler-01 vesziink at, mind figyelembe vesszilk.2 A tudattalan (unbewuszt) jelenti : 1. a szubjekturnrOl mondva: aktiv ertelemben, tudatot nekilloz6 (bewusztlos), nem tudo, figyelem, megfontolas és reflexiO nelkul valo ; egyaltalan pszihikai ateles nelkuli (relativ, abszolut tudattalan); 2. elmenyekral mondva: anelkal, bogy tudatosak volnanak, tudattalan passziv ertelemben ; a) fiziologiaiak tudattalanok az atelesbe nem jutott organikus processzusok és dispozicia b) pszihologiailag tudattalanok azon lelki elmenyek, melyek nincsenek appercipialva, nincsenek onalloan fixalva, melyek benso eszrevOtel, reflexio és tudas nelktil folynak le, nem appercipialtak ; a tudatalatti 1 Hogy a vallasossag magaban foglalja az intellektualis és erzelmi elemet egyiitt, arra nezve adatok a vallasos leek egyik nagy ismerojenel, Prohciszlaincil : „ vallasossag alatt az emberi leleknek Istennel valo osszekotteteset ertem, mellyel esz és sziv kapcsolOdik fstenhez." Es „ alig keriilhetjiik ki az Urat s a red valO gondolatot a vilag Atjain, sat beleiitkozunk, miutan telve van az eg es fold az 0 dicsOsegevel. Feleje terelnek s ugyancsak lelkiinknek legmelyebb s legunnepelyesebb sejtelmei." „Ez a valldsossag a termeszetes ember valldsossaga; ha ugyanis forrasat keresem, azt magAban a lelekben talalom4neg ; ez a forras nem egyeb, mint az ertelem, erzelem s a ked4 melysege ; e 111 elysegbal fakad a vallasoss6g." Prohdszka, Vilagossag a sotetsegben. Elet kOnyvei Budapest, 1914. p. 125, 127. 2 Eisler, Worterbuch der philos. Begriffe.8 III. Bd. p. 1556.
- 172 processzusok ; a pszihikai processzusokat megelozo funkcioncilis dispoziciok, rnelyek azonban maguk nem kepzetek ; c) ismeretelmelet szempontjabOl mindaz, arni nem direkte a megismer6 tudatba esik, a transzcendentalis, amelynek azonban magaban tudata van vagy lehet. A pszihikailag tudattalan a tudat legalacsonyabb foka, a tudat „differencialja", nem valami abszolut tudattalan, mert pszihikai és tudatos (a legtagabb ertelemben) kolcsonos fogalmak. Az a felfogas, melyen Leibniz jutott a tudattalanhoz, t. i. az infinitezimalis szarniths Iltjan, legjobban mutatja, hogy a tudattalan nem abszolut tudattalan, hanem igen kevesse tudatos. Killonben a tudattalanban ellenmondas van. 11 est contradictoire des faits psychologiques en leur refusant leur caractere constitutif des faits psychologiques, c'est a dire la conscience : une douleur qui n'est pas sentie, une idee qui n'est pas pensee, sont aussi impossibles a concevoir qu'une figure sans etendue ou un mouvement sans vitesse. A tudattalan hivei, foleg a nemetek (Leibniz, Kant, Herbart, Schopenhauer, Hartmann; az angoloknal Hamilton vezette be) azt szoktak mondani, hogy a kis percepciok megvannak, mert ha a nagyokat appercipialjuk, a kicsinyeknek, mint tudattalanoknak, meg kell lenniok, kiilonben a Zeno okoskodasa Mina, bogy zerus szorozva vegtelen naggyal csak zerust ad. Ez igaz, de ez az argurnentAci6 is ellentik fordul, mert open ez bizonyitja, bogy a tudattalan nem lehet abszolut tudattalan, killonben zerussal volna egyen16, melybol csak zerus szarmazhatnek. A tenyek igen nagy szamrnal vannak, mit sz6ljunk azokhoz ? Nemelyek csakugyan annyira csekely tudattal birnak, bogy — a tudat fokozatainak jelzesere szavakkal nem birvan — ellenmondas nelkiil tudattalanoknak mondhatjuk Oket. Masoknak semmi fontossaguk sincs : ezek mindazok, melyeknel a fiziolOgiai elOzmenynek, melynek kb-
— 178 — zOnsogesen lelektani kiseroje szokott tenni, semmi sem felel meg a tudatban. Feltehetyik ekkor, hogy az el Ozmenyben valamely addicionalis feltetel hianya igazolja a kovetkezmeny hianyat, azaz a teljes pszihologiai tenyt es nemcsak ezen kovetkezmOny hianyat.1 Lelektani szempontbal minden,2 ami a tudat kGszobet nem eri el, tehat kepzetet nem va,lt ki a tudatban es igy altalunk nem appercipialtatik, ezen tertilethez tartozik, amig nem lesz tudatos. Megismer& ezen a teraleten nincs. De ezen a terilleten vannak a legkulonbozobb termeszetes osztontik és sztlksegletek, amelyeket minden elettilnemeny legmelyebb gyokereinek kell tekintenank és epen ezert ezek a vallasnak is gyokeret alkotj6k és igy a vallas is a sziv yak erzelmeiben gyokerezik és ezek alkotjak minden individualis és szocialis torekves elafEilteteleit, melyek kedvezo korillmenyek kOzOtt a tudat terilletere lepve, beloliik egyhaz és allam keletkezik. Hier liegt auch die Wurzel der Religion und ihr Anfang: der Glaube, dessen Wurzel das religiose Bedilrfnis, dessen Ursache und Gegenstand Gott ist, welcher der Seele real innewohnt, und dessen Akt ein absolut blinder Gefuhlsakt ist, ohne ein Funke von Erkenntnis. Der modernistische Glaube ist, wie jener der philosophischen Phanomenalisten, ausschlieszlich Herzenssache, ein blindes Geftihlserlebnis. Manser-nek a fentebb emlitett, a modernizmust elitelo Pascendi enciklikahoz filzOdo magyarazo reflexioi kitanoen ertenek ahhoz, hogyan kell valamely kedvezotlen tant meggyfiloltetni a tenyek elferditesevel és oda nem tartozo elemek bekevere' Boirae, Cours elementaire de Philosophie." Paris, Alcan 1909 p. 15.
2 a M. Manser, 0. P. Die Lehre des von Papst Pius X. verurteilten Modernismus und der moderne philosophische Phtinomenalismus. Freiburg (Schweiz) 1911. p. 24-25.
— 174 — seveL Lehet, bogy vannak teologusok, kik a tudattalan szerepet a vallas lelektandban ugy allapitjak meg, mint azt Manser eloadja, de hogy a hivatasos vallaspszihologusoknak ilyen, a vallas eredetet és lelektani tartalmat Meta extrem velemenyei volnanak, azt tanulmanyaink alapjan nem latjuk beigazoltnak. Mindazonaltal megallapithatjuk a kovetkezóket. A primitiv ember vallasa, melyet pozitiv tenyek alapjan vizsgaltunk és amelyre nezve joggal lehet kovetkeztetni, bogy kezdeti stadiumaban tokeletesebb volt, mint az egesz ember tudatos igenyeinek legtokeletesebb kielegitese all elotttink. Nines okunk sem jogunk, ha a tenyek talajat nem akarjuk labunk alol elvesziteni, felvenni a tudattalannak, mint principialis tenyezonek szerepet a primitiv ember validsaban és igy a vallas lenyegeben. Nem mondjuk ezAltai azt, hogy a tudattalannak nines szerepe a vallas lelektandban, killonosen ha abban az alakjaban szerepeltetjiik, melyben a Boirac-fele alapos kritika szerepelteti, vagy Ribot jeles tanulmanya,1 mint valoszinu hipotezist mutatja be, de a vallas lenyegehez ketsegteleniil nem tartozik, annal kevesbbe szabad, mint a pozitiv tenyek mellozese reven felszabadult vallas keletkezteto es magyarazO elvet szerepeltetni. Flournoy, James, Starbuck vallaspszihologiai kutatasaiban nagy szerepet jatszik a tudattalan, de az altaluk emlitett esetek kritikait akkor adjuk, midOn veliik killon foglalkozunk. Most, mielott Ribot emlitett nagy jelentosegil tanulmanyara ramutatnank, bemutatjuk nehany hivatasos pszihologus velemenyet, kik a vallasi jelensegekkel kapcsolatban foglalkortak vele. A „tudattalan" vagy „tudatalatti" pszihologiai ertekelese szempontjabOl eltera a hivatasos psphologusok velemenye. Mindenesetre inkabb mint segedRibot, La vie inconsciente et les mouvements. Paris, Alcan 1914.
175 —
fogalom szerepel, melyet a fejlado megismeres tudatos lelektani jelensegek fogalmaival van hi vatva helyettesiteni. trdekes e tekintetben Max Dessoirnak Flournoy egyik milver(51 tett megjegyzese: Das vorliegende Buch spricht imrnerfaszt vom „Unterbewusztsein", und dies Unterbewusztsein gilt den meisten unserer Psychologen als eine torichte, mystisch gefarbte Erfindung ; es musz daher — im Sinne der herrschenden Anschauungen — dahingestela bleiben, ob eine mit dem Begriff des Unterbewuszten arbeitende Erklarung als zuganglich anzuerkennen sei : Ich meinerseits glaube, dasz eine genauere Kenntnis dieser Theorie manche Einwande zum Schweigen bringen kann. Uberdies ist sie von seinen Vertretern immerhin nur als eine Arbeitshypothese eingeseheitzt worden und zwar . . . als eine vorleiufige Hilfsvorstellung.' A tudattalannak vallaslelektani alkalmazhatosagaval foglalkozik Georg Weingeirtner mtive : Das Unterbewusztsein, Untersuchung fiber die Verwendbarkeit dieses Begriffs in der Religionspsychologie (Mainz, 1911, Kirchheim & Co., 154. oldal).2 Szerzonk negativ eredmenyhez jut, amit a kovetkezO szavakkal fejez ki : Die Religionspsychologie ist durch die Verwendung des Unterbewusztseins als Erklarungsfaktors tatsachlich nicht gefordert ; das ist selbstverstdndlich wo das Wort in falschem unberechtigtem Sinn angewandt wurde. Aber auch die Untersuchungen, in denen es in einem objektiv richtigen Sinn gebraucht ist, hatten vielfach einen hoheren Wert, wenn ein klares Wort an seiner Steil e stunde. VorbrodtWeingeirtner-t eloitelettel vadolj a. Weingartner is azt hiszi, hogy a tudattalan a vallas megalkotasahoz kivantatik, pedig tagadhatatlan tOnyekTh. Flournoy, Die Seherin von Genf. Leipzig, Meiner, 1914. Geleitwort p. X—XI. 2 V. o. kritiketjara nezve Vorbrodt: Flournoy's Seherin von Genf und Religionspsychologie. Leipzig, Meiner, 1914. p. 32-33.
— 176 —
1.61 van szo, melyekben a hit tudattalan elfogadasa vagy az Istennek valo odaadas tudattalan pszihikai konstituciaja szerepel. A tudattalan szempontjabOl jelentOs ujabb szerz6k, mint Durand-Pallott," Forel, Ribot, Lombroso, James H. Hyslop, Flammarion, Drews, Hennig, Friedmann, Jastrow, I. Mourly Vold, Gieszler, Sydney, Altrutz, Abraham, Oesterreich, Lawenfeld fel vannak sorolva Vorbrodt emlitett miiveben, mig a genfi internacionalis lelektani kongresszuson a „tudattalan" pszihologiajanak modern kepviseloi kozal szerepelt M. Dessoir, P. Janet és Morton Prince velemenyeit reszletesen ismerteti.2 Hianyzik azonban Ribot legiijabb milvenek, a La vie inconsciente et les mouvements Paris, Alcan, 1914. ismertetese, mely velemenyilnk szerint sokkal komolyabb figyelmet erdemel, semhogy reszletes ismerteteset ezen a helyen, hol a „tudattalan" pszihologiai és vallaspszihologia jelentOsegerol van szO, elmellozhetnok. Celjat Ribot megmondja konyvenek eloszavabana j'ai propose une hypothese Cette hypothese, c'est que le fond, la nature intime de l'inconscient ne doivent pas etre deduits de la consience, qui ne peut l'expliquer, qu'ils doivent etre cherches dans l'activite, motrice, actuelle ou conservee a l'etat latent. Ribot mindenekelott a mozgasokra forditja figyelmet. A mozgasi tevekenyseg athatja az egesz lelektant, mert a mozgasnak ket alapvetO tulajdonsaga van : primordialitasa és altalanossaga. Megismeresiink eredete az erzetekben van és ezek kozott nines egy sem, mely ne tetelezne fel s ne involvalna mozgast. Le cure d'ame moderne et ses bases religieuses et scientifiques, preface de M. le prof. Th. Flournoy, Genf, Atar r es Paris 1910, Fischbacher. Ez a mu targyalva van Vorbrodt-ntil, Flournoy's Seherin etc. p. 33-34. Vorbrodt, Flournoy's Seherin etc. p. 35-53. Ribot, La vie inconsciente etc. p. II—III.
— 177 —
A mozgasi kepzeteket vegyilk vizsgalat ala. A mozgasi kepzet pszihologiailag a kinesztetikus &zeta spontan vagy provokalt feleledese és pedig akar egyszerdeke, akar osszetetteke, melyeket azelott tapasztaltunk, fiziologiailag a kortikalis zonal( izgatasa, ahol vegzodtek a mozgasi erzetek. Ezek a kepzetek mozgasok, melyek kezdOdnek, de bensok maradnak, anelkill, bogy realizakidnanak objektiv m ozgasokban. Felosztasuk a kovetkezo: 1. Vannak tiszta mozgasi kepzetek, melyek a specialis erzekek jarulekaitO1 meg vannak fosztva. Almunkban szaladunk, esziink, reptillink stb. ; mivel a mozgas reprezen7 tacioja mozgas, amely kezdodik, mikor eras, realis mozgassa valhatik. Megallhat Minton mint mozgasi hallucinacia, tudjuk, hogy tobb pszihologus igy magyarazza a misztikusok belso hangjat. 2. A tudat koefficiense kisebbedik es fokozatosan a tudat alattiba szall le. Ezen csoport nagyobb resze a specialis erzetekbe zart motorikus elemek altal formalodik. A mozgasi kepzet meg melyebbre szallhat es akkor e mozgasok pusztan elgondoltak, de nein erzettek. 3. Vegs6 fokon a mozgdsi kepzeteket igazaban motorikus reziduumoknak vagy motorikus organizaciOknak kell nevezni, azert mert a tudat teljesen kisiklik. Szervi dispoziciok ezek, melyek az individuumban vagy a fajban ismetladott tapasztalatokbal szarmaznak. Felelednek, de nem tudati allapotokban, hanem termeszettiknek megfeleloen motorikus reakciOkban, melyek objektive percipialhatOk. A problema, mely most adodik, a kovetkezO: nem lehetne-e a ket utolso csoport mozgasi reakciOjanak tulajdonitani a szellem tudattalan mcikodeseben a legfontosabb szerepet és ezen processu, sokat nem lehetne-e veliik megmagyarazni tobb egyszerilseggel es valoszinuseggel, mint akarmino mas hipotezissel? A tudattalan alapjdt nem lehet a megismeresben keresni, kerdezzak meg az &zest, a cselekvest.
Vajjon a tudattalan nem a motorikus reziduumok Altai van-e alkotva? A hipotezisben, melyet Ribot proponal, minden tudati allapot olyan komplexum, melyben a kinesztetikus elemek alkotjak a stabilis porCiat, metaforaval elve, azok alkotjak a csontvazat. Ezek biztositjak az elmult allapotoknak es azok sokfele valtozekainak tokeletes feleledeset. Ribot a megismeres killonboz6 formain Athaladva, kimutatja bennak a motorikus elemek letezeset. Mindeniitt megtalaljuk a mozgast vagy a mozgasi kepzeteket és ezen ne is esodalkozzunk. A mozgasi tevekenyseg az a felelet, mellyel az emberek és allatok valaszolnak a ktilso vagy belso ingerekre. Midon a hipotezise tamogatasara kerill a sor, Ribot elismeri, bogy inkabb valoszinuseget, mint tenyeket tud mellette felhozni. Vizsgalat ala veszi az asszociacio mehanizmusat, figyelmeztet az ernlekezet dinamikus magyarazatara, utal 1111insterberg kiserleteire, melyek bizonyitjak a mozgasok fontossagat az associacio mehanizmusaban, foglalkozik az „attitudes"-okkel, mint a mozgasi tevekenyseg egyik modjaval és amelyeknek a tudatossagi koefficiensilk mar igen csekely, ugy bogy veltik elerttik a tudattalan hatarat. Amint a megismeres elemeiben a motorikus elemek szuksegszeril jelenteset megallapitotta, ugy megallapitja az erzelmekben is. Amint az intellektualis allapotokb61 megmaradt egy permanens resz, melyet azok skeletjenek nevezett, ugy iparkodik ugyanezt az emocionalis allapotokra nezve is megRibot mar most hozzafog a tudattalant az erzelem terminusaival megallapitani, mert hiszen termeszetenel fogva a megismeres formain kiVulesik. Megkillonbortet statikus es dinamikus tudattalant. Az elsO az, amely megorzi tapasztalasunk elerneit; a masik az, amely dolgozik. Ez utobbi az
- 179 elObbit61, melyt61 az anyagot kolcsonzi at, csak egy teremt6 milkodes hozzajarulasa anal zik, melynek okai az erzetek, kepzetek és affektiv allapotok. Kepzeljiink egy, az embernel vegtelentil tOkeletesebb lenyt. Az 6 szamara a tudattalan vilag, mely kihaltnak latszik, amint a tudat onnan elvonult, kinesztetikus maradvanyok tornege, melyek izolalva, csoportositva, asszocialodva vannak az individuum elmult eletenek tapasztalatai szerint, tartalomnelkilliek, de sziikseges feltetelei egy tudatos feleledesnek. Ribot kirnutatja a tudattalan nehany vallaslelektani alkalmazasat, midon pl. a vallcisos inspirdciokrol beszel. A tudattalannak ezen manifesztaciojat, melyet az erzelem logikaja dirigal, konnyil megerteni es megmagyarazni. Kezdetben egy nagyoia altalanos, nagyon hatarozatlan kedelyallapot van, vig vagy szomord. Erzelmi rokonsag reven asszociaciokat és kombinaciokat letesit olyan allapotok kozott, melyek maguk mozgasokhoz vannak kotve. De ezen kombinaciok nincsenek szigor0 determinizmushoz kotve, szabadabbak és kovetkezeskepen tobb modjuk van a sikerillesre, mig a racionalis logika szerintinek csak egy modja van. Fontos elmelkedesre szolgaltat okot a misztikusok bens6 beszede, de errol csak ott targyalunk, ahol a misztikusok lelektandrol lesz szO. Ribot konyvenek ketsegtelenill nagy erdeme abban rejlik, bogy a tudattalannak az intellektualizmus szempontjáb61 valo megiteleset lehetetlenne teszi. A tudattalant nem szabad a megismeres formaival egyiltt targyalni, ha szo van rola, iparkodni kell az erzelem nyelven megerteni. S bar, mint emlitettilk, a vallas lenyegehez nem tartozik, a vallasos elet egyes tunemenyeinek magyarazataban jelent6s szerepet kell neki tulajdonitanunk. Altalanos lelektani jelentOseget a mozgasok reven nyeri, melyek az egesz lelki eletet athatjak s kovetkezes-
i80 kepen azt a terilletet is, melyet a vallas lelektana nOvvel szoktak jelolni. Alkalmazasat az egyes valIasi jelensegek targyalasanal kulon kell bemutatni. A vallas lenyegehez mint erkolcsi szemelyt61 (erkolcsi leny erkolcsi hatalommal), a legfabb lenyval6 fuggesen kivia.l hozzatartozonak veljak ezen filgges elismeresenek eddig targyalt kills6 és bels6 megnyilvanulasi modjain kivill az imddwigot és aldozatot. Eddig ugyanis a fugges szemelyenek elismekivill abban nyilvanult, hogy a korlatlan szabadsagban felnott és ahhoz szokott emberek is az Istent legfObb torvenyhozojuknak ismertek el. Az ember egesz szellemi és erkolcsi eletenek tokeletesiteset a vallasban, tokeletesitOjet a legfobb lenyben, Istenben latja. O vele lep Osszekottetesbe az imadsagl Altai. Az imadsagnak ertelmi és intellektualis karaktere van egyiltt. Ezt az ertelmi karaktert nem meltanyolta Sabatier egeszen, midon killonben gyonyord sorait irta az imadsagr61.2 Die Religion ware nichts, wenn sie nicht in den Lebensakt bestande, durch welchen die ganze Personlichkeit sich zu retten sucht, indem sie sich mit ihrem Lebensgrund verbindet. Diese Tat ist das Gebet; darunter verstehe ich aber nicht ein leeres Wortgeklingel, auch nicht die Wiederholung gewisser geweihter Formeln, sondern die Bewegung der Seele, wenn sie sich in personliche Beziehung und Bertihrung mit der geheimnisvollen Macht setzt, deren Gegenwart sie fiihlt, selbst ehe sie derselben noch einen Namen zu geben vermag. Wo dieses Herzensgebet nicht vorhanden ist, da ist auch keine Az imddscig vallaslelektani irodalmara nezve lasd: L. A. Strong, The psychology of prayer. Chicago, Univeraity Press 1909. p. 120. 2 Sabatier, Religionsphilosophie auf psychologischer und geschichtlicher Grundlage. Deutsch von A. Baur. Feiburg i. B. 1898. p. 19-20.
— 181 —
Religion ; wo hingegen ein solches Gebet auftaucht und die Seele in Bewegung setzt, selbst wenn alle Form und alle abgeschlossene Lehrvorstellung fehlen sollte, da lebt die Religion. Von diesem Gesichtspunkt aus ware wohl eine Geschichte des Gebets die beste Geschichte der religiosen Entwicklung der Menschheit. Az imadsag fontossagaval kapcsolatban igen helyesen mondja Sabatier :1 Jetzt begreife ich, warum die sogenannte „natiirliche Religion" keine Religion ist. Sie beraubt den Menschen des Gebets ; sie halt Gott und Menschen von einander fern. Hier gibt es keinen Herzensverkehr, kein inneres Zwiegesprach, keinen Austausch zwischen beiden, kein Handeln Gottes im Menschen, keine Rtickkehr der Menschen zu Gott. Sabatier igen szepen irt az imadsagral, szeretik is idevago szavait gyakran idezni, 2 de az igazsagot mégis csak felig talalta el. Igaz és a primitiv ember vallasossngaval kapcsolatban a vallas lenyegevel foglalkozo tanulmanyunk mutatja, hogy az imadsag a vallcisos lelkdlet legtermeszetesebb megnyilatkozdsa. Filozofiai és teologiai erkolcstan szempontjabOl azt is 06 lehet irni, hogy jellegehez hozzatartozik a tartalmcihoz flizo'd6 intenziv Orzelmi Onus, de ezt semmikepen sem fogadhatjuk el a lelektan szempontjabol. A lelektan az imadsagrol csak annyit vesz tudomasul, bogy egy megfelelo tartalom megfelelo erzelemmel van egyiitt, de ennek az erzelemnek nem kell okvetlentil a tartalomhoz ffizodnie és azon alapulnia, eloidezhetik szekundar okok, melyek a tartalommal asszociativ vonatkozasban vannak. A ledaralt imadsag lelektani szempontbal tokeletes imadsag lehet, ha a vele osszekotott kills6 lairillmenyek pl. mozgasi erzetek vagy a kotelesSabatier, i. m. p. 21. Lasd pl. a vallaspszihologiai frok ki5ziil James i. m. p. 428. és G. B. Outten : The psychological phenomena of Christianity New-York 1912. p. 403. 1 2
- 182 segteljesites, vagy Istennek vagy a helyetteseill elismert intezmenynek valo engedelrriesseg megnyugtat6 tudata azon erzelmeket valtja ki, melyeket maskor vagy masban a tartalom valtana ki. Csak ha az erzelmi Onus, melyet a vallas nem egyedilli, de lenyeges ismerteto jegyenek ismertunk meg, teljesen hianyzik, akkor nem beszelhettink imadsagrol. A primitiv ember imadsagaban az erzelem kozvetlenill a tartalomhoz fdzOdott, mert lelke a maga termeszetes tartalmaval fordult a legfObb leny fele, de amint a vallas intezmennye valt, a szokas, vagy elOirds szankcionalhatott olyan formakat, melyek tartalmuk kozvetlensegevel nem keltik fel azt a hangulatot, melyek az Istent szereto, 6t Arnak és segitonek elismero es a lelek bensejebol fakado kozvetlen megnyilvanulasok felkelthetnenek, de a veltik szorosan osszekapcsolt gondolatkOrok ugyanazt az erzelmet eszkozlik, tehat valodi imadsag szamba mennek. Gondoljunk a breviarium egyhazi szellemben yak) elmondasara, vagy szerzetesek kezimunkajara, melynek vegzese kozben az Isten dicsOseget elOmozditani akaro imadsagos lendillettel birnak. De errol a temar61 kiilon akarunk irni ott, ahol a kifejlOdott vallas lelektananak kereteben a kereszteny- vallas lelektanat adjuk. Az aldozat is a vallas lenyegehez tartozik. Megfelel az ember igazsagerzetenek, tokeletessegre val6 torekvesenek es kotelessegerzetenek. Akit szellemi és erkolcsi Mete legfobb torvenyhoz6janak, iranyitojanak és tamogatOjanak ismert meg a primitiv milveltsegu ember, az irant reszben halaval tartozik, reszben modot kell keresnie, hogy joindulatat a maga reszere megnyerje.-Latszolag ez ut6bbi momentum preponderans az aldozat statualasaban. Mint lattuk, Lang elmelete szerint az aldozat az 6sok tiszteleteb61 fejlodott Id. „Lang abbol a tellyindul ki, hogy az aldozatok eloszOr csak etelek, melyekkel a megholt lelke — a vadak kepzelete szerint — a masvilagon is el, Ha az eledelt meg-
- 183 -
semmisitik, azaz megfosztjak e vilagi formajatO1 és ezaltal a masvilagra elkilldik, az ember megszabad.ul a szellemek haboritasaitcil és kiengeszteli Oka, sot megnyeri joindulatukat es tamogatasukat. Ezt az adomanyt mindannyiszor megismeteltek, valahanyszor csak szaksegilk volt a szellemek joindulatara. A legfObb lenyt, aki sohasem halt meg, nem lehetett ilyen ajandekokkal megvesztegetni, azonfelill mindenhato mivoltaban mindennek az ura volt és igazsagossaganal fogva nem engedte maga megvesztegetni. Az ajandekokkal valo megvesztegethetoseg parosulva az erkolcsi toren valo kozombosseggel azt okorta, hogy az osok szellemenek a tisztelete a primitiv mdveltsegii ember elatt ertekben mindinkabb nyert, mig ennek megfeleloen a legfobb leny mindinkabb hatterbe szorult." „Az imadsag és aldozat tehat — mondja Lang — azon mertekben nyomulnak elore a primitiv nepeknel, amino mertekben a legfobb leny fogalma elhornalyosul." Lang tevedese az evolucio gondolatanak helytelen alkalmazasaban van. Olyan fejloclesi stadiumba teszi az aldozatolcat, melyet ezek megelortek. A szellem kepzete meg nem kell ahhoz, hogy az aldozatok bemutatasaral targyalhassunk. Nem az osok tiszteletebOl fejlodott az aldozat, nem is egoisztikus motivurn letesitette, meg volt az akkor is, midon a legfObb leny fogalmat a szellemekben valo hit nem homalyositotta el. Megvolt es pedig mint a legertekesebbnek felaldozasa, a primicialis aldozat. A primitiv ember nem emelkedik fel a legfobb leny fogalmanak (valoszinfileg eleg helytelen) metafizikai taglalasahoz, de igazsagerzete egyreszt, mint a vett jOkert valo viszonzas, masreszt nyomortisaganak tudata, mint bizonyos javakert valo konyorgOs, vagy akar ragaszkodasanak, szeretetenek kifejezemert hiszen gondolatvilagaban a legfObb leny jó, aldozatot mutat be neki. Az aldozat bemutatasaval az ember emberi mivoltaban nyilvanul. Az adakozas sztikseges embertarsai joindulatanak meg.-
- 184 nyeresere is, tehat tartozik vele a legfobb lenynek is. Gondolatait nem filozOfiai vagy teologiai spekulacio szuggeralja, hanern az a vilag, amelyben el. Epen ezert nem feltilno, sot lelektani szempontbol egyenesen kb vetelmeny, hogy primitiv fokon az Isten erzeki leny, emberi alakja van. A vallasban az egesz ember szerepel, primitiv fokon az ember mindenekelott erzeki leny. A vallas megvan mar akkor, mielott a szellem fogalma kialakulhatna. Tenyek igazoljak ezt, amint a kritikai reszben lattuk. Az animizmus nemcsak etnologiai adatok alapjan, hanem lelektani kovetelmenyek szerint is kesobbi fejlodesi fokozat. Ha az erkolcsi kozombosseg, melyet Lang elmeletebol fentebb emlitettank, szinten hozzajdrul, akkor a manizmussal egyiitt megteremtheti a sok szellem birodalmat, mely a m onoteisztikus legfobb leny fogalmat elhomalyosithatja. Itt nyilik ter azon lelektani analizalasokra, melyeket a modern kutatok olyan nagy apparatussal vegeztek és a melyek, ha az evolucio gondolatanak jogosulatlan hasznalatat kivonjuk beloliik, alkalmasak a megertetesre. Mi azonban mellozziik ezeket, mint a melyek helyesen a primitiv ember vallasakent felfogott vallas kezdetenek a lelektanahoz nem tartoznak. A primitiv ember vallasa a kultura fejlOdesevel szinten fejlodik, bar lenyegeben veve az igenyek, melyeknek a vallas tesz eleget, ugyanazok maradnak és igy a vallas magja sem fog valtozni. A terebelyes fa, mely ebbol a magbal fakad, csak azon elemeket tartalmazza, melyek a magban is benne voltak. De ilyen pompazott formajaban alkalmas lesz arra, hogy a kulturembereknel is kielegitse a mar rafinaltabb formaban jelentkezo, de lenyegben a primitiv ember szuksegleteivel homogen igenyeket. Die Anschauungen and Formen frilherer Entwicklungsstufen dauern, wenn auch im gebundenen Zustand, auf den hoheren Stufen fort, wie der Naturmensch im Kulturmenschen, wie das Privatin.teresse im offentlichen Gemeinschaftsleben. Es
— 185 —
kommt dies davon her, dasz das Frahere nicht eigentlich etwas wesentlich Untergeordnetes oder VoMbergehendes war, sondem nur das erste and Grundlegende, dem sich die lebendige Entwicklung zuerst zuwenden muszte., A vallas kiszelesedesevel gyarapodni fognak és sok formaban nyilvanulnak azok a lelki jelensegek, melyek intellektualis és erzelmi reszenek egyarant fontos. megjelenesi modjat kepzetes erzelmeknek neveztuk el. A kovetkezokben ezeket fogjuk tanulmanyozni, de nem a vallas fejlodesenek lelektanaval kapcsolatban, hanem a mar kifejlEidott vallas es pedig a keresztenyseg, mint legtokeletesebb vallasforma kereteben. lit is foleg a katolikus vallasra szoritkozunk, mint olyanra, mely lelektani szempontbol a leggazdagabb anyagot szolgaltatja, tigy hogy a tobbi vallasok mellette csak negativ vallaspszihologiat nyernek, amennyiben a ker. katolikus vallast61 valo kiilonbozeseiknek lelektanat reszben innen is kiolvashatjak. Azert is szukseg lesz a katolikus vallasra szoritkozni, mert e sorok iroja is katolikus, tehat vallasi ateleseit ezen szempontbol ervenyesitheti legjobban, mar pedig az onmegfigyeles minden lelektani munkalkodasnak legelso modszeres eljarasa. A vallas fejlodesenek a lelektana a pozitiv tenyekkel hatterbe szoritott evolucio tervesztese miatt elvesztette killonos jelentoseget. Mivel a vallas lenyege, mikent az ember lOnyege, minden idokben azonos, a retrograd fejlodesi fokozatok azon momenturnokban nyilvanulnak, melyek kimerito lelektani analizise a kritikai reszben, mint helytelenill felfogott kezdeti stadiumok ugyis megvannak. Ezek targyalasa tehat mellozheto.
1
Schell, i. m. p. 277-278.
MASODIK FEJEZET.
kifejl6clott vallas lelektana. jamborsag Idlektana.
A jamborsag lelektanaval, mivel a jamborsagot, az of meghatarozo pszihologiai tenyezok merlegelese utan, nem tekintjiik eminens vallasi jelensegnek, azon fejezet kovetelmenyeinek akarunk eleget tenni, melyet a „kozonseges vallasi jelensegek lelektana" cimmel jeloltiink meg tanulmanyunk bevezeto reszeben. Nemcsak a jambor ember lelektanat adjuk itt, hareem azon jelensegek lelektani fontossagat, melyek a jamborsagot eloidezhetik, vagy erosithetik, vagy kovetkezmenyei lehetnek. Jambor ember altalanossagban minden vallas kereteben lehet, de a jamborsagra vezeto eszkozok vallasok szerint differencialodnak. Mivel pedig itt csak a kereszteny, elsOsorban pedig a katolikus Egyhaz jelensegeir61 van szO, a jamborsagot a kereszteny katoilkus fogalomhasznalat ertelmeben vesszilk, hogy a másvallasti olvaso tajekozva legyen, nehogy babonanak, ajtatoskodasnak, szenteskedesnek, kepmutatasnak minositsen olyan jelenseget, amely velemenyiink szerint komoly lelektani targyalast erdemel. Ezt a megszoritast a kovetkezo fejezetekben is megteszszuk, mert e nelkul konstrualhatunk ugyan valamifele vallaslelektant, mely bizonyos filozafiai szilksegleteknek eleget tehet. de egesz vilagosan semmifele vallasi jelenseg lelektani jelleget megismerni nem lehet. James kOnyve vilagos pelda erre. Azutan ilyen targyalas mellett attol sem kell tartanunk,
— 187 —
amely hibat a foleg protestans viszonyokat szem elOtt tartO miivek kovettek el,' hogy egyreszt nyosak, masreszt epen ezen hianyok folytan qualitative selejtes eredrnenyekhez, jutottak. Pszihologiai faktorok tekinteteben a katolikus vallas más felekezetekkel szemben tabletet mutat fel, igy a hianyok lelektani fontossaga epen ezen kutatasok reven megerthet6, tehat bizonyos tekintetben más vallasok lelektananak is eleget teszilnk. Az eljards a 1(6vetkez6 : Eloszor peldaban vizsgaljuk a jamborsagot, vagyis egy jambor ember lelektani analizisat nytljtjuk. Azutan megvizsgaljuk azon tenyezok jelentoseget, melyek — velemenyunk szerint — a jamborsagot elaidezhetik. Itt nyilvan a kereszteny katolikus vallas lelektanilag fontos osszes jelensegeit targyaljuk, de nem teologiai, hanem pszihologiai szempontbol, hogy a jamborsag lelektanaval egyszersmind a vallasos ember lelektanat is megadjuk, mert a vallasos és jambor jelzok kozott nagy killonbseget, olyant, amely lenyegi killonbseg volna, nem talalunk. 1Viebergall, kinek ertekezesevel, mar foglalkoztunk, miclon tanulmanyunk bevezeto fejezeteben a vallaspszihologia jelent6segovel foglalkortunk, ezen ertekezeseben a valldsos ateles és vallasos tevekenyseg lelektani rajzat Szent Pcilnak a Korinthusiakhoz in 2. levelenek ket reszleteb61 veszi, mely levelet 6 altalaban nagyobb figyelemre meltonak tart vallaspszihologiai, mint dogmatikai szempontbOl. Az egyik a 12. fejezetb61 (Szent Pal baja, mely erosen kfnorta,) a masik a 8. és 9. fejezetb61 van veve (Kollektenangelegenheit.) Okoskodasait a kovetkezokben osszegezi :3 Starbuck, Cutton szolgalhatnak peldakul. Die Bedeutung der Religionspsychologie fiir die Praxis in Kirche and Schule. 3 Niebergall, i. m. p. 416. 1 2
— 188 —
I. Itt egy vizionarius-extatikus elmennyel van dolgunk, amint az a vallas teraleten gyakran elofordul : egy magasabb vilag Oszrevetele szerepel, mintha az az erzekek hataskorebe esnek ; 2. az egesz esemenyben uralkod6 szerepet egy magasabb hatalmas akarat jatszik ; 3. a folyamat vegs6 eredmenyeben bizonyos ertekeles tortenik, t. i. az alazat ertekelese a nagyravagy6 kepzeloclessel szemben. A masik reszben a tevekeny elet egyik feladata szoros vonatkozasban van egy magasabb akaratta], az Istennel. Az Isten akaratat kell teljesiteni, de ez az akarat nemcsak mint individualis, hanem szocialis feladat is jelentkezikl „Zugleich aber ist diese Kollekte Dienst an den Briidern und sittliche Pflicht. Mit diesen beiden Punkten haben wir die beiden letzten Punkte von vorhin wieder aufgenommen : nahmlich Gott und das sittliche als rein Wille. Wir merken schon, wie Gott und die sittliche Wertschatzung zusammengehoren. Nagyjaban ezen vonatkozasokban mutatja be Niebergall a vallasos ember pszihologiai kepOt. Elfogadjuk adatait, mert azok csakugyan jellemzok, de a lelektani targyalas bovebb kiszelesitest kivan, hogy a reszletek bemutatasaval epen azt erjiik el, amit akarunk, t. i. a lelektani elemek vallasi szerepet. Niebergall esetebol egyelore nem vonunk le más konzekvenciat, mint azt, hogy — amint a primitiv ember vallasanal kimutattuk — a vallas minden jelensegeben harom nevezetes és lenyeges elemb61 konstrual6dik : intellektualis, erzelmi és moralis elembol, melyek mindegyike mindig feltalalhato, de egyik vagy masik elem quantitativ jellege modosithatja a vallasos ate& sajatossagat. A vallasos ember els6 pszihologiai karakterisztikuma : hite. A hit a vall6s lenyeges eleme. Altalanossagban olyan lelki folyamat, melyet szembe Niebergall, i. m. p. 411.
-- 189 — szokas allitani a tudassal. Megkillonbortetylk a hitnek filozofiai, teologiai és lelektani fogalmat. Filozofiailag, a hit a szubjektiv alapokon valo bizonyossag, valamely itelet igazsagaban vala bizalom, vagy idegen itelOkepessegben valO bizodalom. A teologia a hitet a dogmatika kovetelmenyenek megfelelOen definialja. A lelektan azon jelensegeket foglalja a hit fogalma aid, melyek a filozofiai es teologiai definiciokkal vonatkozasban vannak és ennek felteteleit es megnyilvanulasait kutatja. A hitben valamit igaznak tartunk más bizonysaga alapjan (Hagemann), mely bizonysagot a vallasban az Isten tekintelye szolgaltatja. A hitnek kepzeti, erzelmi és erkolcsi tartalma van. Kepzeti tartalma elsosorban maga az Isten, azutan az altala kinyilatkortatott dolgok. Erzelmi tartalmat a bizalom és varakozas erzelmei szolgaltatjak, azutan azon pozitiv erzelmek, rnelyek a ketelkedes negativ Orzelmet hatterbe szoritjak; erkolcsi reszet az akarat keszsege a hitre és a hit tartalmaWrit feltuntetett erkolcsi kovetelmenyeknek, mint ilyeneknek az elismeresere. Az amerikai vallaspszihologia egyik tekintelyes mestere, Pratt, a hitnek harmas alakjat killOnborteti meg :2 a primitiv hiszokenyseget, az intellektualis es emocionalis hitet. A primitiv vallas a tekintelyi hittel fugg ossze, az intellektualis ketelkedessel kezdodik, tehat magasabb fokon all, az emocionalis nagyon sokoldalti, osalapja azonban az erzelmi vilagban van. Mint latnivalo, ez a felosztas onkenyes és a killsOhoz megnyilvanulo momentumok kozal azokat tartja szem eleitt, melyek feltiinobbek. A hit mindig egyesiti mind az intellektualis, mind az emocionalis elemet, a primitiv hiszekenyseg pedig mint tartos allapot szinten ilyen elemekb61 alakul. Eisler i. m. I. k. p. 438. Pratt : The psychology of religious, belief. New-York, Macmillan, 1908. 29-46. 1
— 190 —
A vallasnak a hit a leglenyegesebb formaja. Tehat a hitnek egyesiteni kell azon elemeket, amelyek a vallasos igazsag lOtrejoveseben dont6 szerepet jatszanak. Empirikus, mondjuk pozitiv, uton jutottunk ahhoz a megallapodashoz, melyhez Lotze spekulativ iiton jutott el. Alle Bestrebungen des Geistes haben ein gleiches Recht, in der Religion ihre Befriedigung zu finden. Nicht blosz die Erkenntnis, welche fortwahrend Einzelnes mit Einzelnem verbindet, verlangt einen endlichen Abschlusz, der ihr die Form des Weltganzen und die Natur des Unbedingten zeigt, das den einzelnen Erscheinungen zu Grunde liegt. Auch das Gemiit fordert Aufklarung ilber den Ursprung und die Bedeutung der bunten Mischung von Haszlichem und Sclionem, die es in der Welt findet. Und nicht minder will der moralische Geist fiber die Wiedersprtiche beruhigt sein, die zwischen der nattirlichen Weltordnung und der sittlichen Gerechtigkeit obzuwalten scheinen.1 Sem tisztan intellektualis, sem tisztan erzelmi, sem tisztan moral's hit nincsen. Ha a. valosagos Metre tekinttink és nem arra a fogalomkorre, melyet a teologia konstrual, maganak Istennek tulaj donsagai megismeresenel és a megismert dolgok elfogadasanal sem pusztan az ertelem szerepel. Az ertelem szempontjabOl peldaul az Isten mindenhatosaga a nem teologusra csak annyit jelent, hogy neki senki sem tud ellenallni, vele senki sem kepes szembeszallni. Es ebben a fogalmazasban benne van az erzelmi momentum azaltal, hogy kedelyvilagunkban az erOt és nagysagot kisero pozitiv hangulat jelentkezik. De benne van az erkolcsi momentum, mert az Isten mindenhatosagaban valci hit az erkolcsi vilagrendnek is legfobb urat lattatja benne, akit61 minden ftigg és aki mindent 01 elrendez.2 Lotze : Grundziige der Religionsphilosophie. Diktate aus den Vorlesungen. Leipzig, Hirzel, 1894. p. 8. 2 Lotze, i. m. p. 51.
—
01 —
1
James a pragmatizmus szempontjabol vizsgalat ala veszi az Isten tulajdonsagait. Ennek a vizsgalatnak szamara teologiai-kritikai erteke van, de mi ezt a szernpontot, mint jogosulatlant kikapcsoljuk es csak mint pszihologiailag gyakran elofordulo esetek jellegzetesseget kiserjak flgyelemmel. A vallaspszihologia tenyeket keres ; de nem mondhatja, hogy e tenyeknek kell kizarcilag iranyadOknak lenniok a vallasfllozofla es teologiai nornzdk felallitasanal. James okoskodasa a kovetkez6 :1 Wenden wir den Grundsatz des Pragmatismus auf die metaphysischen Eigenschaften Gottes im engeren Sinne (also im Unterschied von seinen moralischen Eigenschaften) an, so maszten wir ihnen meines Dafarhaltens selbst dann jede greifbare Bedeutung absprechen, wenn sie durch die zwingendsten logischen Grande gestutzt warden. Man denke z. B. an Gottes Aseitat, an seine Notwendigkeit, seine Immaterialiidt, seine Einfachkeit, seine Unteilbarkeit, das Fehlen der inneren Unterschiede zwischen Sein und Wirken, Substanz und Akzidenz, Potentialitat und Aktualltat usw., seine Selbstgenagsamkeit, Selbstliebe und absolute Glackseligkeit in sich selbst konnen wir solchen Eigenschaften, wenn wir aufrichtig sein wollen, irgendeine Bedeutung far unser Leben zusprechen ? Wenn sie aber keinerlei Einflusz auf unsere Lebensfuhrung haben, kann es dann fiir die Religion eines Menschen einen wesentlichen Unterschied ausmachen, ob sie wahr oder falsch sind ? So ungern ich religiose Gefahle anderer verletze, musz ich doch offen bekennen, dasz ich nicht einzusehen vermag, wie es in religioser Beziehung von der geringsten Bedeutung fiir uns sein kann, ob eine dieser Eigenschaften wahr ist, oder nicht. Wie hatte ich wohl mein Leben einzurichten, urn mich besser der Einfachkeit Gottes anzupassen ? Oder wie kann es mir zur Ordnung rneiner Lebens' James, i. in. p. 413.
--192— filhrung helfen, wenn ich weisz, dasz seine Gluckseligkeit absolut vollkommen ist ? Ist nicht die Ableitung dieser metaphysischen Eigenschaften Gottes lediglich ein pedantisches Hin- und Herschieben und Zusammenpassen von Adjektionen aus dem Woterbuch, ohne Beziehung auf Moral und auf alles, was fur den Menschen von Bedeutung ist? Das hatte eine jener kurzlich erfundenen Rechenmaschinen aus dem Worte „Gott" herausarbeiten konnen. A pragmatizmus szempontjaból felallitott kritika a teologiara, mint tudomanyra, jogosulatlan. Ha a vallas intellektudlis igenyeket elegit ki, amint azt a vallas lenyegeben lattuk, akkor a vallasi sziszternatikanak intellektualis szempontbol kifogastalannak kell lenni. A teologianak megvan a maga jogosultsdga, melyet legkevesbbe epen a vallaslelektan terilleten szabad ketsegbevonni. Hogy azonban valldspszihologiai szempontbol igaza van Jamesnek, anon senki sem ketelkedik, aki csak felilletesen, mondjuk kerdoivek alapjdn vizsgalja a hit jelensegeit. Igaz, hogy az Isten attributumai kozul 616 hit targyai, vagyis olyan hite, mely cselekedetekben nyilvanul fOleg a moralis, erzelmi attributumok, az ketsegtelen, de azzal a tudattalan elemmel egyiitt, mely az Isten tobbi és tokeletessegenek intellektudlisan is teljes fogalmi koreben szuksegkeppen helyet foglalo attributumok letezesenek megnyugtatO erzelmet alkotja. Hogy peldaval vilagositsuk meg magunkat: a teologus hite szarnara a dogmatika a tokeletes hit tudatos elemeit tartalmazza a tanulmanyozas ideje Watt, de kesobb vallasos eletenek fornozgatOjakent az a hit szerepel, mely az Isten moralis attributumait tartalmazza es a tobbi attributumokat tudattalanul, azaz tartalmazza azt a tartalom nelkuli megnyugtato erzelmet, mely az Isten fogalmanak tokeletes koncepciOjabol szarmazik. Aki nem tanult teologiat, mondjuk egy egyszeril hivo, ha a moralis attributumok, melyeket
— 193 —
elsosorban a sajat fogalmi birtoka alapjan, tehat tokeletlenal ert meg, elegtelenseget tapasztalja, megnyugszik abban a gondolatban, hogy ismeretkoreben olyan hinny van, melyet talán nem is akar patolni, de amelyek hozzdert6 emberek szellemeben bizonyosan potolva vannak. Es ebb61 ketto kovetkezik : Erzi egyreszt tehat 6 is, hogy az intellektus szempontjabol is tokeletesnek kell lenni az Isten fogalom vilaganak, masreszt hite nemcsak az Isten tekintelyenek, hanem az isteni akarat kozvetitOi gyanant tekintett szemelyek tekintelyenek is elismerese. Vagyis a hivo hiteben nem az Isten a kizaroIagos lelkiismereti fatenyez6, hanem kepviseloi is. A papsagnak ez a lelektani fontossaga van. A hivore, mivel a vallas open faggest jelent szamara, ez a fugges tudata inkabb papokt61 valo filggest jelent. Csak nagy lelki onuralommal lehet az egyeni lelkiismeretet legels6 vallasi norrnaul elismerni, mert ez a fuggetlenseg tudataval jar, mig a vallas maga, termeszetszerilleg fiiggesre nevel. A vallas lenyege fugges az Istent61, de a vallas lenyegekent fel nem ismert, csak tortenelmileg kifejlOdott politikai jellege papok to' val6 lelki faggest is csinalt bel6le. A papsagtol yak) lelkiismereti fugges megvan, tehat pszihologiailag targyalhato, de a vallas lenyegehez tartozandonak semmikepen sem itelhetjak. A hit, mint igazi, vagyis 616, azaz cselekedetekben megnyilvanulo hit, az intellektualis tartalmon kivtil eros Orzelmi karakterrel bir. A pusztan intellektualis momentum nem mozgatja meg az akaratot, a force-idee-k letezeset nem tartjuk val6sziniinek. Hogy milyen ez az erzelem komplexum, azt analogia alapjan probaljuk eldonteni. A hit mindig szubjektiv okokbol valo igaznaktartast jelent es ez reszint sajat szilkseglettinkbol fakad, reszint más szubjektumok befolyasolasa folytan.' A vallasban rnindket faktor szerepel, mar a primitiv ember ' Elsenhans, i. m. p. 290. • fl
— 194 —
vallasanak vizsgalatanal a vallas lenyeget kutatva lattuk, hogy az individualis tudat egyetemes tudatta bovillve szerepel. A pozitiv vallas kereteben ez a befolyasolas meg fontosabb, mert itt az Isten tekintelyet intezmeny veszi at. Ilyenkor atvessziik mástol az igazsagot, mert neki hisztink. Ez a tekintelyi hit, mely eloszor a gyermekben nyilvanul szilleivel szemben, s amelyral .01 jegyzi meg Elsenhans, hogy szimpatian alapszik elsosorban, amely az erzelernkisugarzas folytan mindarra kiterjed, amely a szimpatikus szemelyektol indul ki. ,,In der Regel verbindet sich aber mit dem Gefiihlskomplex, der die Autoritat begleitet, noch die Aussicht auf Belohnung oder die Furcht vor Strafe, die mithin das Hauptelement des Gehorsams bildet. Die Autoritaten des Lehrers, der Kirche, des Staates erscheinen dann als Machte, denen der einzelne durch innere Bejahung und duszeres Bekenntnis der von ihnen gekundeten Lehren Gehorsam zu leisten schuldig ist. Der mit der Vorstellung dieser Autoritdten eng verkniipfte Gefilhlskomplex erstreckt sich durch Gerdhlsexpansion auf alles, was mit ihnen zusammenhangt, und macht vermoge seiner bedeutenden Motivationskraft das Denken und Wollen des Individuums von ihnen abhangig.' A hit a yak') eletben csakugyan azon keretekben nyilvanul meg cselekvesekben, amely kereteket az individuum elatt az Isten tekintelyet kepviselo felekezet vallasi szisztematikaja szab meg. Amennyiben ezen keret tartalmahoz az individuum alkalmazkodik, annyiban lesz intenzivebb a vallasossaga, annyiban lesz jdmborabb. Mi a kovetkezokben a katolikus Egyhaz altal nyojtott es az intenzivebb vallasi eletet celz6 m6dozatok pszihologidjat 6hajtjuk nylljtani. Amit primitiv fokon megtalaltunk a vallas gyakorlatai kort, mint a hitb61 616 ember legtermeszetesebb megnyilatkozasat, megtalaljuk minden Usenhans,
p.
— 195 —
fejlett vallasban is : t. i. az imadscigot. A tegtermeszetesebb dolog egyszerstnind parancsolt is, az evangellum szava is azt mondja, hogy imadkozni kell mindig és soha meg nem szanni (Lukács 18, 1). Az imadsagra a hivot sajat tehetetlensegenek és az Isten mindenhatosaganak és josaganak a tudata Osztotizi. Mit tehettink az Isten segitsege nelkal és hogyan= segitsen rajtunk az Isten, ha nem ford ulunk hozza T. Ha pedig hozzafordulunk, hogyan tagadhatna meg valamit, aki eloirja, hogy annyiszor imadkozzunk és a helyesen imadkozOknak meghallgattatast iger? Az imadsagra buzditja a hivOt Krisztus es a szentek peld6ja, akik minden szilksegletintben az Istenhez fordultak imads6ggal. Tehat az imadkozas tenye egyreszt tekintelyi forras1361 szarmazik, masreszt belso szuksegen alapul. De az imadsagnak kellekei vannak. Hitb61 ken fakadnia, hinni kell ugyanis azt, hogy az Isten imadsagunkat meghallgatja és szincsegeinkre tekintettel van, hogy akarja megadni és meg is adhatja nekiink, amit az o akarata szerint kertink. Azutan remenynyel és bizalommal kell imadkozni, bogy bizonyosan varjuk, amit keriink. Mivel ugyanis az Isten jó és konyorilletes, segiteni akar, mivel mindenhato, meg is adhatja, amit igert és mivel igazmondO, igeretet megtartja, azt az igeretet t. 1., hogy konyorgeseinket meghallgatja. Hogy az imadsag az egben meghallgattatast nyerjen, szeretetb6l ken fakadnia, Isten és felebaratunk szeretetebOl. Az Isten szeretete annyit jelent, hogy parancsait rnegtartjuk. Felebaratunk szereteelofrasainak a pszihologiajat lehetetlen 1 Az Egyhaz megkonstrualni, ha puszttin fejbal talalgatunk vagy olyan emberek miiveit olvassuk, akik maguk sem igen szoktak imadkozni. Nezzilnk meg egy ajtatossagi ceira keszillt ilgyesen megfrt konyvet az imadsagrol és annak alapjan gyfijtsilk ossze a lelektani vonatkozdsokat I Az olvaso eszreveheti, hogy mi a kovetkezakben : Schneider-Lehmkuhl : Manuale Clericorum5, Regensburg, 1898 c. imakonyv : De oratione (p. 48.) c. fejezetet tartottuk szem elott.
- 196 -
tebol meg-bocsatjuk a tale szenvedett igazsagtalansagot, imadkozunk erte, testi és lelki tamogatasban reszesitjak. Mi lehet az imadsag targya ? Az, ami egyreszt az Isten dicsoseget 6s a mi ildvossegunket mozditja elo, masreszt magukban kozombos dolgok : jOlet, gazdagsag, idojards stb. Ezen utobbiakat azonban csak azon foltetellel szabad k6rni, hogy az Isten dics6segere es a mi és embertarsaink ildvossegere valjanak. Az imadsagban nemcsak a szellem, a test is reszt vesz. Erre nezve maga a Szentirds ad utasitasokat. Salamon a templom felavatasanal terdre hullva es eg fele terjesztett karokkal imadkozott. Ugyanigy MOzes is. Daniel prOfeta bojtolessel, zsakban és hamuban imadta az Urat. Szilkseges alazatos lelkiilettel imadkozni, azaz bilnossegiink es nyomonisagunk tudataban kell kerni az Istent. Legyen az imadsag erzelmes, nem hideg és lanyha; legyen allhatatos, kitartoan kell kerni valamit és nem cstIggedni, ha valamit nem kapunk meg. Ha az imadsag megfelel a fentebbi kovetelmenyeknek, akkor az valoban jambor ember imadsaga. KozOnsegesen a hivoknel nines igy. Rendszerint tobbet imadkozunk foldi javakert, mint masvilagi ildvossegert. A templomok megtelnek csapasok, habonl, dogvesz stb. eseten, de sokszor konganak az ilressegtol a jolet napjaiban, pedig a lelki iidvosseget mindig kell kerni. Hogy az Istento' anyagi javakat kernek, ez specialis vallasi ttinet. Az Isten az egesz diet kozpontja, o intez mindent a hiv6 szemOben, tehat a holnapi es6t vagy a sikeres vizsgalatot is 6 adja meg. Rs itt igen sok fokozat lehetseges a legalacsonyabb felfogastol a legemelkedettebbig. Van aki egeszen rabizza magat az Istenre olyan ertelemben, hogy az potolja a sajat munkassagat is, (pl. Nos foggal nem a fogorvoshoz megy, hanem valami Szent kozbenjarasat keH ; vagy a lova megbetegedett, nem az allatorvost hivatja, hanem miset mondat Szent Vendel tisztele-
- 197 -
fere) vagy legalabb is tegye meg azt, amiben oneki nines iranyito resze semmi (pl. a hazardjatekos sikert Eau" az Istent6l) es vannak olyanok, akik ebben a vilagban a fizikai és pszihikai eszkozokkel iparkodnak ervenyesillni es Istental csak altalanossagban munkajuk, tudatos, lelkiismeretes és a sikert celzO kovetelmenyeknek mindenben megfelelO munkajuk sikeret kerik. Ezek tudjak, hogy minden kovetelmeny teljesitese mellett is a jovo bizonytalan, mert a veletlen (melynek filozofiai ertelme ugyan nines, de annal tobb gyakorlati) szeszelye folytan a jovo bizonytalan. Az imadsag megnyugtatja Oket. Az imadsagnak ket faja van : szobeli imadsag es elmelkedes. Az elsOt minden hive gyakorolja, a masodikat inkabb azok, akik tokeletesebb, jamborabb Metre vannak hivatva. Az else pszihologiai adatai mar a fentebbi leirdsban benn foglaltatnak, de mielott az elmelkedes lelektandral szolanank, roviden osszefogialjuk aka. Az imadsagnak is, mint a vallasnak altalaban, harmas jellege van : intellektualis, emocionalis és moralis. Az intellektualis és emocionalis legtobbszor egyiltt fordul elo, ritkan van meg pusztan az intellektualis, ritkan maga az emocionalis és ha kiilon fordulnak elO, nem is beszeliink igazi imadsagrol, valamint akkor sines imadsaggal dolgunk, ha a moralis jelleg hianyzik. Az intellektualis benne nem egyeb, mint az Istennek a gondolata. Aki imadkozik, az az Istenre gondol. Istent attributumaival egytitt gondoljuk, de — és itt igaza van James-nek -nem minden attributumaval, foleg azok fontosak rank nezve, melyekben moralitasa nyilvanul. Az ember az imadsaggal meg akkor is, ha az nem fejez ki egyebet, mint az Isten szeretetet, az Istenhez vale ragaszkodast, Isten dicsoiteset, ha nem kifejezett szavakkal, de kifejezett erzelmekkel, a megnyugvas es remeny erzelmeivel annak akar kifejezest adni, hogy hianyaink, sziiksegleteink, akar szellemiek, akar anyagiak azok, az Isten anal nyer-
- 198 nek kielegitest. Az emberi elet a vallas dltal lesz jobba, nemesebbe, tokeletesebbe, de magunknak is van pozitiv resztink benne és ez a pozitiv resz legfokepen az imadsagban nyilvanul. A testi erzeteknek szerepok van az itnadsag emociondlis reszeben. Az imadsagot tigy fogom fel mint munkdt és pedig szellemi es anyagi munkat. Mint szellemi munka abban nyilvdnul, bogy kepzeteink lefolyasaban akarati milkodest ervenyesitank vagy azaltal, bogy a heterogen terilletbe vallasi kepzeteket illesztiink be, vagy a mar beillesztett vallasi kepzeteket rnegtartani iparkodunk, vagy a mar szokassa valt landO vallasi kepzetekt61 szabadulni igyeksziink (Szent Alajosnak eloljaroi azt parancsoltak, hogy iparkodjek lelki osszeszedettsegetal szabadulni ; ez a szabadulds is Istennek vala engedelmessegebol tortent); mint fizikai munka: az imadsagot kisero testi jelensegek open olyan faradsagerzetet letesitenek, mint a fizikai munka. Az ajtatossag az imadsagban sohasem letesit olyan hangulatot, mely feltiinO motorikus jelensegeket letesithetne (ugralds, hancurozds,) inkabb rokon a nyugalom erzeteivel. Azert segiti el6 az imadsagos lelkilletet a testi fdradtsag hangulata, ha a fdradtsag nem olyan nagy foku, hogy a testi kimeraltseggel szellemi kimerilltseg parosul. Este tobb ember imadkozik, mint reggel és ennek foleg nem az ejszakai rosszra yak:, gondolat a szilloje, vagyis nem az, bogy azert imadkozunk, mert nem tudjuk, hogy megerjuk-e a reggelt, hiszen azt se tudjuk, hogy megerjuk-e az estet, hanem a napi munka utani faradtsag erzetenek rokonsaga az imadsag megnyugtato erzelmevel. Ha a fizikai munkdval az Isten gondolata olyan hangulattal, parosul, amint a szellemi imadsagban nyilvanulni szokott, akkor a fizikai munka minden erzelmi nyilvanuldsa megegyezik az imadsag hangulataval. A fizikai munka imadsagga valik. De ha a fizikai munka nelkulozi a szellemi imadsag kepzeteit, peldaul nelkillozi az imadsagban nyilvanul(5
— 199 —
erkolcsi erzelmeket es kepzeteket, akkor a fizikai munka barmennyire legyen is az imadsag kepzeletevel osszelcotve, nem valik imadsagga. Az elsare sok peldat talalhatunk a szerzetesek fizikai munkajaban, a masodikban az u. n. imadkozo malmokban. Ez utobbira bemutatunk egy nalunk is elterjedt esetet, mely az itnadsag pszihologiajat teljesen nelkiilozi :1 In den „Miinchener Neuesten Nachrichten" lesen wir : Seit Anfang dieses Jahres werden in England massenhaft Briefe verbreitet, welche die Abschrift eines kleinen, an Christus gerichteten Gebets und ein Begleitschreiben enthalten. Das letztere hat gewohnlich folgenden Wortlaut: „Wer das Gebet neunmal abschreibt und an neun verschiedene Freunde schickt, wird am neunten Tage nach Empfang dieses Schreibens eine grosze Freude erfahren. Wer dieser Ersuchen keine Folge leistet wird am neunten Tage von einem Ungliick betroffen werden. Bitte, unterbrechen Sie die Kette nicht " Etc. Ilyen es hasonlo esetek tiszta formalizmusok, melyeknek sem mi kozak az imadsaghoz. Lelektanilag erthetO ellen az imadsagban szerepla fizikai munka jellegenek felreismeresebal es tulzasabol. HasonlO felreismerese a fizikai munkanak, mint aldozatnak, az a szokas, bogy nem fizikai munkat vegeznek, hanem a szinten kellemetlen hangulattal Aro anyagi javakt61 vale) megfosztast gyakoroljak az Isten vagy szentek kepzetevel kapcsolatban ugyan, de tenyleg moralis kepzetek nelkiil meg akkor is, ha valami rosszul ertelrnezett latszolagos moralitas (iustitia commutativa latsza,ta) meg is van. Gondoljunk a zsida koreben annyira elterjedt szokasra, hogy a Paduai Szent Antal perselybe penzt dobnak, hogy valamely dzletiik sikerilljon. A vallasban az anyagi javaktol vale) onmegfosztas erzelmeinek nagy 1 Zeitschrift fiir Religionspsychologie. Bd. I. p. 45. Die Gebetmiihle in England.
- 200 szerepiik van, de ezt majd az aldozat koreben targyaljuk. Itt meg roviden megemlekeztink az olvas6val yak) imadkoz6s lelektani momentumairol. Sokan, fOleg protestansok, egyszerilen az imadkozo malmokkal egy kalap alatt targyaljak. Ez tevedes, legalabb is annak kell minositenunk, ha az olvas6 helyes imadkozasat tartjuk szem elott. Az olvas6 karakterisztikumai a kovetkezOk 1. ugyanazon imadsag tobbszori ismetlese; 2. elmelkedes ezen imadsagok alatt ; 3. a tapinto erzekek foglalkortatasa. Ami az els& illeti, a hiv6 abb61 a gondolatbol kiindulva, hogy egyreszt sokszor és allhatatosan kell imadkoznia, masreszt hogy o azaltal, hogy valaki elott igen kedves dolgot ismetel, annak kedves dolgot cselekszik is, moralis erenyt akar gyakorolni ; az elmelkedes anal a vallasos erzelmet fenntartja ; a tapinto erzekek foglalkortatasa altal erzekeit, melyeket olyan nehez pusztan az imadsag reszere lekotni, alkalmas m6don foglalkortatja dgy legtobbszor, hogy a kezeknek ez a tudattalanna vAlt foglalkortatasa kizarja a más mOdon yak), legtObbszor nyugalmi allapotba hozott lekotottseg fdrasztO erzelmeit. Epen az ellenkez6 jellege van tehat az olvasonak, mint kozonsegesen gondoljak. Olyan fizikai munkat vegez itt az ember, mely epen azt akadalyozza meg, hogy a ti lsagos fizikai munka lenni gozze a szellem szerepet az imadsagban. Az elmelkedes is imadsOg, de killOnbozik attol a format61, melyet kozonsegesen imadsagnak szoktunk nevezni. Nem is mindenki gyakorolja ; imadkozni mindenki tud, elmelkedni is tudna mindenki, de nem mindenki szereti. Az elmelkedes vallasi ertelemben ugyanazt celozza, arnit az imadsag, az Isten gondolataval toglalkozni, de ugy, hogy ez a foglalkozas tart6s allapot legyen, vagyis lelki osszeszedettsegben lenni az elmelkedes tartama alatt. Specialisan pedig abban kalonbozik az imadsagt61, hogy erkolcsi jellege
— 201 —
az elmelkedO szemely altal vegrehajtand6 jocselekedetben is nyilvanul, tehat az elmelkedesnek gyiimolcse is szokott lenni. Az elmelkedes sikeres vegzese celjabol kalonfele utasitasokat szoktak adni, melyek a lelki elet mestereinel nagy lelektani tudas1'61 tanuskodnak. Ezek az utasitasok lelektani szempontb61 mind azt celozzak, hogy egyreszt a figyelem fenntarlassek, vagyis bizonyos kepzetek a tudat centralis reszeben, wig a tobbiek a periferiakon legyenek, masreszt tartos erze/mi allapotot letesitsenek, mert a hideg gondolat magaban veve nem mozgatja meg az akaratot, csak az erzelmes kepzet megy at cselekvesbe es csak eras erzelmek tudnak olyan cselekedeteket kivaltani, amelyek allandoan ismetlodnek és szokassa valnak.1 A figyelem ebrentartasa eszkozei kozill megemlitjuk a fantazia foglalkortatasat és az erzekek appercepciojanak megsztinteteset. A fantaziat valam.ely erzelmek felkeltesere alkalmas keppel foglalkortatjak, az erzekek miikodeset pedig agy gatoljak meg, hogy az elmelkedes nyugodt helyzetben (a motorikus erzetek reszben kimaradnak,) csondben (hallasi) esetleg behtinyt szemekkel vagy sotet helyen (latasi erzetek) tortenik. Ha a gondolattal az elmelkedo megbaratkozott, akkor az alazatos lelkillet latva sajat tokeletlenseget, arra torekszik, hogy praktikus megvalc5sitasat elOmozditsa, ergs akarattal felteszi magaban, hogy a gondolatot erkolcsi Wren gytimolcsorteti. Az elmelkedes is tehat intellektualis, emocionalis és moralis elemeket zar magaba. Mint a vallasi és erkolcsi kepzetekkel yak) ttizetes foglalkozas ergs erzelmi jellegenel fogva a vallasos elet gyakorlati — — I Igy Prohciszka : „szfvvel s nemcsak esszel kell gondolkoznom s lepten nyomon erzelmeket keltenem : hitet, remenyt, banatot, bizalmat, megnyugvast, batorsagot, harci kedvet, aldzatot, odaaddst, szeretetet ; heviilok, ragaszkodom, hOdolok, tapadok, simulok, lendalok; fgy nyer a szaraz gondolat volt format, erot s lelket." anielkedesek az evangdliurn,rol 2. Székesfehérvár, 1910. p. 7.
- 202 megvalositasanak leghatasosabb eszkoze és a vallasos karakter nevelesenek leghathatOsabb e16m oz ditoj a. A jamborsag egyik ismertet6 jele a sok és aterzett imadsag, meg tobb elmelkedes, amelyek vallaserkolcsi cselekedetekben, ugy individualis, mint szocialis jelleggel ervenyesillnek. Az imadsag lelektana azt mutatja, hogy a hiv6 lelkivilagaban az Isten nemcsak letezo, hanem cselekv6 is, nemcsak van, hanem 616 szemely, amely fogalotn a hivoben a nagyon tokeletes és nagyon jó ember fogalmaval egyezik azzal a hozzaadassal, hogy az Isten meg sem ember, hanem valami más. Ebb6l ismet kett6 kovetkezik egyik az, hogy a filozofiai istenfogalom a hivore nezve fires és holt dolog pl. a panteizmusnak semmifele lel ektani jelentosege nines. Vallasi szempontb61 a panteizmus fires, tartalmatlan fornia, mely az ertelmet ugyan kielegitheti, de erzelmi jellege nines ; a masik, a cselekv6 Isten gondolataval fugg ossze ,a Gondviseles gondolata. Itt ervenyesill az, amit a vallasos lelekr61 mondtunk, hogy az egyeni tudat az emberiseg ossztudatava bovill ki benne. Az isten nemcsak az egyesek, hanem az egesz emberiseg egymasra vonatkortatott sorsat is intezi, 6 hozza folyamodik a hiv6 lelek, hogy a vilaghaborut szilntesse meg s Ugy szantesse meg, hogy az az emberisegnek hasznara valjon, a csapasok idejen a Gondviseles erzelmes gondolata ad megnyugvast, turelmet és biztositja a csalOdott lelek vallasossaganak nem csak a fennmaradasat, hanem sokszor Meetesedesot is. Ennek a gondolatnak tisztit6 ereje van. A jamborsag hatekony eszkozei koze tartozik az aldozat, melyet szinten a vallas lenyeges elernenek ismertank fel. Az aldozat kezdetben valamely anyagi ertek megsemmisitese volt, ma a keresztenysegben a legfobb aldozat ismetlOdik, melynel csak egyszer folyt ver, midOn Krisztus a keresztfan az emberiseg biineiert onmagat aldorta fel s
— 203 —
amely ver nelkiil ismetlodik naponta a szentmise bemutatasaban. A szentmise hallgatasban lelektanilag a hiv6 ugyanazon momentumokat eli at, mint az imadsagban, csak azzal a megtoldassal, bogy itt sajatos esztetikai erzelmek is hozzajarulnak a vallasi erzelmek megerositesere. Az esztetikai erzelmek vallasi jelentoseget Jame& meltatta kelloen. Szavai a kovetkezok : 1 Unter den Ausgestaltungen der Religion, die das Gemiit von sich aus vornimmt, darf das asthetische Motiv nie vergessen werden. Ich wollte iiber kirchliche Einrichtungen nicht sprechen, bier musz ich indessen kurz darauf hinweisen, dasz sie teilweis einem gewissen asthetischen BedUrfnis gentigen und dadurch Einflusz auf das menschliche Gernutsleben gewinnen. Wohl bedurfen manche Menschen in erster Linie der Reinheit und Klarheit des intellektuellen Lebens ; filr andere ist dagegen freies Walten. der Phantasie das hochste Erfordernis. Ein so geartetes Gemilt wird durch eine puritanische Religion des Einzelindividuums nur schwer befriedigt wer-. den. Ihm gefallt der majestatisch wirkende Aufbau hierarchischer Institutionen, der geheimnisvolle Glanz des sakramentalen Systems. Er steht vor ihm •wie vor einem erhabenen Werk der Goldschmiede oder der Baukunst. Der evangelische Protestantismus, scheint ihm vielleicht, lasse das ganze herrliche Gebaude in Staub und Asche zerfallen : in ihm vermag er statt eines Palastes nur ein Armenhaus zu sehen. Die Bedeutung dieser asthetischen Gefilhle macht es, wie mir scheint, vollig unwarscheinlich, dasz es dem Protestantismus . . . in absehbarer Zeit gelingen sollte, das ehrwiirdige Kirchentum des Katholizismus entgaltig zu entwurzeln. Der Protestantismus wird dem Auge des Katholiken 1
James, i. m. p. 425.
- 204 noch auf lange wie ein Armenhaus erscheinen; sein strenger Standpunkt der Verneinung ist fur das katholische Gemilt unverstandlich. Eltekintve James ertekeleseitol, mellyel kaposolatban a Revue Neoscolastique kritikusa jol jegyezte meg konyveral, hogy az nem annyira vallaspszihologia, mint inkabb a pozitiv vallasoknak a pragrnatizrnus szempontjabol vale) biralata, altalaban igazat lcell adnunk neki az esztetikai erzelmek vallasi jelentosegenek kiemeleseben. Ezekre az esztetikai erzelmekre ramutathatunk open a szentmisevel kapcsolatban. A szentmise helye a templom, olyan haz, melyhez a tisztelet erzelme fiizodik és amely a tobbi haztal rendesen alakjaban és mereteiben is Sokszor halljuk olyanoktol, akiknek alkalmuk volt valarnely nagyszabasli templomba belepniok (Kolni dOm, Szent Peter templom), hogy mar a meretek szemlelete felkelti sajat kicsisegiink, ,eltorpillestink erzelmet, olyan erzelm et tehat, amelynek a vallasban is jelentekeny szerepe van. Belso berendezesdk, vilagitasuk (gondoljunk a got stilii templomokra) olyan, hogy homlokegyenest ellenkezik a koncerttermek, szinhazak berendezeseivel. Ezek a konnyd erzelmek felkeltesere alkalmasak, amazok a ko►nolysagot segitik elo. A falakon leva festmenyek olyan emberek eletere emlekeztetnek, kik a vallas heroszai voltak, akik vallasi meggyozodestiket igen sokszor eletilk aran fizettek meg. A keresztfa, mely a katolikus templombal seholsem hianyzik, a bilneinkert meghalt Krisztust juttatja eszunkbe, s ez a gondolat alkalmas a szeretet és biinbanat erzelmeinek felkeltesere, melyek ugyan nem esztetikai erzelmek, de annyiban koziik van hozza, hogy egy izlesteleniil keszitett csunya arca Krisztus-szobor konnyen undort kelthet és igy az emlitett erzelmek is kimaradnak, teh at felkeltesiikb en az esztetikai erzelmeknek is jelentekeny szerep jut. Maga a mise igen sokszor orgonaszoval, enekkiserettel, de mindig meghatarozott oltonyben és
- 205 meghatarozott ritusok szerint megy vegbe. Az orgona, enek, mint a mise zenei kisera resze nagyon alkalmas megfelelo erzelmek felkeltesere, de itt is alkalmazkodni kell a hallgatosag esztetikai izlesehez, hogy az esztetikai hiba epen ellenkez6 erzelmeket ne letesitsen, mint amilyeneket celoz. Kiilonben boszankodast, haragot idez alb, a harag pedig az u. n: megsemmisito erzelmekhez tartozik, tehat az erzelmek irradiacionalis torvenye folytan Wipes. a vele osszekottetesbe kerillo Osszes erzelmeket megsemmisiteni. — A pap mozdulatai szokatlanok, nem olyan kifejezo mozgasok, mint amilyenek dramai elet teren szerepelnek és epen azert alkalmasak, hogy a titokzatossag erzelmet felkeltsek. Ugyanezt mondhatjuk a hasznalatban lava idegen, nyelvrol is. Urfelmutataskor az orgona elhallgat a minisztransok csengoje Olesen hangzik : mind olyan jelensegek, melyek a nagy és kivala esemenyt kiserO erzelmek felkelteset elosegitik. Mivel pedig akkor a hivOk legnagyobb resze olyan mozdulatokat test. melyek ilyen erzelmek kifejezo mozgasai szoktak lenni, a kollektiv viselkedes erositi az individualis erzelmeket. Ha a mise enekes, az egyhazi miseenekek kifejezo erejer61 ktilon lehetne. lelektani fejtegetesbe bocsatkozni. A Praefatio, Pater Nosier vagy a nagyszombati Exsurge csodalatos és nagy zeneszerzoktol annyira magasztalt vallasos hangulatot kifejezo dallamaira igazan all, amit a zeneral altalaban mondanak bogy az az erzelrnek legtermeSzetesebb nyelve. A hivok sokszor egytitt imadkoznak és egytitt enekelnek. Az egyiittes munkara allanak a tomegpszihologia torvenyei, melyeket Le Bon tobb reszben mutat be, de amelyek valamennyijenek (velem.enyem szerint) kozos gyokere van s ez a szuggesztiO. A hivOkegymasra szuggesztiv hatassal vannak s ezt olyan, emberek erzik legjobban, akik pusztan kivancsisagbO1 lepve at egy templom kilszobet, az ott ajtatoskodOk peldaj a folytan maguk is imadkozni kezdenek..
— 206 —
A ritusoknak nemcsak a szentmiseben, hanem a vallas egyeb jelensegeiben, sot az osszes vallasokban igen nagy jelentOsegok van. Szeghy Erna a buddhizmusrOl szolo tanulmanyabani velemenytink szerint helyes kifejezest ad a ritusok fontossagarol. „Az eszaki buddhizmusban, killonOsen Tibetben, meatalaljuk a katolikus egyhaz papsaganak, hierarhiajanak hasonmasat. A nagy kolostorok fejei, a fOlamak pasztorbotot, mitrat, dalmatikat és liappat hasznalnak, midon uton vannak, vagy pedig ternplomukon kivul vegeznek valami szertartast; az istentiszteleten a kar folvaltva enekli a szent ironyveket, hasonlOan a katolikus egyhaz zsolozsmajahoz. Gyakorlatban vannak az ordogilzesek. Hasznaljak a filstolOt, rnely of lancon log s melynek lancokba illesztett, emelhet6 fodele van. A lama megaldja a hivoket, jobb kezet emelve a fejilk foie. Megvan a rOzsaflizer, a papsag celibatusa, a lelki gyakorlatok, a szentek tisztelete, bOjtok, kormenetek, litaniak, szentelt viz. Szentkepek, szobrok, szent szimbolumok, ereklyek, lampak, kivilagitasok. Akar a XIV. szazadbeli kereszteny befolyasra vezessilk vissza e hasonlosagot, akar mint Monior Williams teszi, onallo fejlemenyek veletlen, vagyis talcin inkdbb az egy ugyanazon emberi termeszet alapmegegyezesenek fogadjuk el, a Orly ketjan segbevonhatatlan, bogy a buddhizmusnak gazdag, fenyes istentisztelete van, homlokegyenest ellentetben az alapito Guatama elveivel. Az ember termeszete alapjan hisz Istenben; termeszete kaveteli meg e hitenek istentiszteletben vala megnyilatkozdsdt." Az utobbi szavakhoz, ha atgondoljuk azt, amit a primitiv ember vallasanak lelektananal a ritusokr61 mondottunk, semmifele hozzatenni valonk sines. Mielott a gyonas és aldozas lelektanat vizsI Szeghy Erno : A buddhizmus és a keresztenyseg. Budapest, Szent Istvan Tarsulat, 1909. p. 59-60.
— 207 —
galn6k, egy fontos tenyt kell leszogeznunk. Mint lattuk, a fejlettebb vallasokban, killonosen a katolicizmusban rendkivill sok alkalom van a vallas intellektualis, emacionalis es erkolcsi reszenek felebresztesere. A valldsos erzelemhez tartozO mindeZen ke'pzetek es erzelmek egyiittveve szildrd asszocicicios komplexumot alkotnak.1- Az egesz komplexum reprodukcioja tortenhetik pl. valamely alkatresz altal (templom, pap, orgona stb.2) De nemcsak a szorosan vett vallasi alkotoresz reprodukalhatja az egesz asszociacios kOrnplexumot, hanem az asszociacio hasonlosagi torvenye folytan más jelensegek is. Pl. Zubriczky-nek Vascirnapok a Tdtraban3 c. -agy bens6 vallasi ahitatr61, mint MUM keszseggel parosult mely teologiai tudasr61 tamiskodo miive szep bizonyiteka annak, hogy pusztan termeszeti jelensegek is mennyire alkalmasak a vallasos lelekben a vallasi kepzeteket és erzelmeket reprodukalni. A hangulatra erOsen irraclial6 erzelmek azok. melyek szervi erzetekhez (bop, hallasi (orgona), szaglasi (tomjen), latasi erzetekhez (szines ablakon atszdrodo feny) ffizOdnek. Az ajtatossag egeszen az extazisig fokozodhatik, itt a vallasos erzelern az egesz tudatra -tigy ranehezedik, bogy minden mast kiszorit a tudatb61. A vallas erkolcsi jellege legfeltiinobben nyilvanul a gyoncisban.4 Vannak esetek az eletben, midon az ember szamot vet magaval és rajon arra, bogy nem Ogy cselekedett, amint cselekednie kellett volna. A vallasos emberre nezve a norma valElsenhans, i. m. p. 297-298. 2 „ . . . mikor bemegyek a templomba s meglatom az oroklampa szende fenyet, akkor lelkem mar az oriik szeretetre gondol s melegszik rajta." Prohdszka, Vildgossdg a sototsegben. Budapest, 1914. p. 149. 3 Budapest, Szent Istvan Tarsulat, 1911. 4 Az aszkezisral, mely szinten fontos szerepet jatszhat, a szentek lelektanaban emlekeziink meg, mivel a jamborstignak nem lenyeges eleme.
•- 208 lasanak a moralkodexe. Ha a cselekedetek evvel a normaval nincsenek osszhangzasban, akkor kellemetlen erzelem tolti be a hivo lelkivilagat, az onmagaval val6 meg nem elegedettseg erzelme, az a tudat, hogy Istent, aki maga a legfobb josag és szeretet, megbantotta. Ez utobbi tudat (kepzetes erzelem) fontos kelleke a gyonasnak, mert a pusztan erkolcsi killagas tudata az Isten gondolatanak kikapcsolasaval nem tartozik a gyonas altal eszkozolt reparacio terilletere. A reparaci6 a gyOnasban tortenik, a hivo azzal a tudattal terdel a gyontat6szek lepcsOjere, bogy bfineitol a feloldozas anal megszabada A gyOnas fOkellekei : a banat, az oszinteseg a bevallasban és a nemvetkezes ergs akarata. A banat olyan erzelmek felkeltese, melyek a bungs eletm6dot megutaltatjak az Isten gondolataval kapcsolatban és viszont olyanok letesitese, melyek az ellenkezo allapotot kedvezo szinben tiintetik fel. Ha az utObbi erzelmek eleg intenzivek, akkor Oszinte az erosfogadas, killonben csak szavakkal yak, jatek, melyeknek, mint hangulat nelkiiii szintelen kepzeteknek nem is lesz semmi cselekedetben megnyilvanulo kb vetkezm enye. Mindazonaltal megjegyezzuk, bogy a banat is, erosfogadas is oszinte, azaz valodi intenziv erzelem lehet anelkiil, bogy tartOs kOvetkezmenyilk volna. Vagyis a gyonas ideje alatt az emlitett erzelmek, em6ci6k a tudat centralis helyeit foglalhatjak el fokepen tigy, bogy a hivo m6sra nem is gondol, de midon gyo nasat vegezte, a gyonassal kapcsolatos gondolatok es erzelmek hatterbe szorulhatnak és a figyelem olyan erzelmekre iranyul, melyek az u. n. Minos Metmod letrejovesenek fofaktoraikent szerepelnek. A gyonas legtobbszor a templomban tortenik, ahol minden vall6sos hangulatot tud ebreszteni, az elet ellenben a templomon kival folyik le, ahol legtobbszor minden inkabb minden masra alkalmas semhogy arra, hogy ajtatossagot ebresszen. A gyonas hangulata kellemetlen ; a hivo leterdel a gyon-
--- 209 --
tatoszek terdeplOjere, mellyel kellemetlen mozgasi erzetek vannak osszekotve és a szokatlan, sokszor lealazonak veil helyzet tudata. Elosorolja bfineit, tehat olyan kepzetekkel foglalkozik, melyektol maga is szabadulni akar ; hallja a pap javito szavat, melyben egyenisegenek csorbitasat is lathatja meg abban az esetben is, ha maga is hasonla elveket akar kovetni. Termeszetiinkben rejlik, hogy a jot azert akarjuk cselekedni, mert magunk ismertiilc fel jonak és mar nem tartjuk olyan jai-laic, ha azt mastol hallottuk, mint altalunk megcselekedendo jot. A ]evert hangulatot elosegiti a hely komolysaga is. A feloldozas utan a hivo megnyugszik. Egyreszt és faleg azert, mert hisz abban, hogy a régi ember bfinossege megszfint benne, tehat tiszta talajon Uj nemesebb epilletet emelhet, de masreszt azert is, mert megszabadult a kellemetlen cselekvestal és kornyezettOl. Ez ut6bbi abban is nyilvanul, hogy vagyodik a templom falain kivul levo szabad termeszetbe, mely most fellidito hatassal van ra. Magam tapasztaltam tanulok gyonasakor, hogy gyandsuk elvegzese utan minden elairds és parancs ellenere is kiszoknek az utcara és nem a templomban akarjuk bevarni az aldozast. A j6 gyonas az egesz lelki vilagot felilditi, optimisztikussa teszi, ha rovid idore is. A jo gyonas utan a termeszet szebbe valik, a viragok illatosabbak, a nap szinesebben ragyog, az emberekhez baratsagosabbak vagyunk. Mindez persze a JO gyondsra all, de semmikepen se az eraltetett vagy sablonossa valt gyonasokra. A gyonasnak lelektani szempontbol akkor van ertelme, ha az szfikseglet, a neveles termeszetesen más elvek szerint jar el. A katolikus hivo gyonas utan aldozni szokott. Az aldozasnak lelektani mozzanatai a kovetkezak : A hivo vallasi eletenek kozeppontja Krisztus, ki mestere, iranyitoja, akit szeret, aki utan vagyakozik, aki rnasvilagi eleteben jutalma. A hivo evvel a Krisztussal egyesill az aldozasban. Hiszi, hogy vele
— 210 —
egyesill és ez a hit a legnemesebb erzelmekben nyilvanul. Aldozdskor a hivok terdreborulnak, melMet verik, a minisztrans csonget, mind olyan jelensegek, melyek valami nagy dolog torteneset jelzik. Ha a hivo dldozott, bizonyos melegseget, de egyszersmind megnyugvast is erez, mivel Krisztus vele van, hozzafordul kozvetleniil, ót keri, ót dicsoiti, szereti, tiszteli. A vallasos erzelmek felelevenednek, megerosodnek, a MO hitben, remenyben és szeretetben gyarapszik. Csak a legfobb eszkozoket tdrgyaltuk, voltakepen igen sok eszkoze van a jamborsagnak, de azert a jamborsag lelektana mindig az Isten szereteteben és mindenfele cselekedeteknek az Isten gondolatdval es akarata szerint -yak) vegzeseben A jambor ember eletenek kozeppontja az Isten es ldtszolag kozombos dolgait is az Istenre valo gondolattal vegzi. Termeszetesen itt az erzelmeknek intenzitasuk szerint valo egesz skaldja keletkezhetik, melyek felfokozOdva okozzdk az u. n. eminens vallasi jelensegeket.'
A jamborsag lelektantit egeszen mliskent, peldtik alapjan tArgyalja Th. Kappstein, Psychologie der Frommigkeit. Leipzig, 1908. c.
HARMADIK FEJEZET. szentek lelektana.
Hogy minden fogalomzavart elkerilljiink, mely a „szent" terminus tekinteteben az irodalomban, sot maganal James-nel is gyakori, elorebocsatjuk, hogy a „szent" alatt olyan embert ertunk, aki ezt a jelzot a katolikus Egyhaz felfogasa alapjan nyerte. Igy egyreszt kikerilijiik a pontatlan definicio felre6rteseit, masreszt hivek maradunk azon felteteliinkhoz, hogy tanulmanyunk KfcMinas Resze-ben foleg a katolikus vallasra vagyunk tekintettel. Nem mondjuk, hogy csak az „szent", akit a kat. Egyhaz ilyennek hivatalosan minositett, szent ketsegtelenill sokkal tobb van, olyanok kozott is, akiknek Mete nem forgott annyira a nyilvanossag szeme elOtt, de akiket az Egyhaz vizsgalata ilyeneknek ismert el, azokat ismerjuk el mi is szenteknek. A szentek Idlektanat megkillonbortetyik a jambor emberek lelektanatOl. Ez alkotta a kozonseges vallasi jelensegek lelektanat, mig a szentek lelektanaval az ii. n. eminens vallasi jelensegek lelektani targyalasaba fogunk. Vajjon lenyeges killonbseg van-e a jamborsag és szentseg kozott? Kul soleg nines, a ket jelenseg megnyilvanulo cselekedetei sok tekintetben megegyeznek, de belso tekintetben nagy killonbsegek mertilnek fel. Azon elemek szerepelnek itt is, mint aminok a jamborsag lelektandban szerepeltek, de olyan intenzitasban és olyan komplexumokban, melyek 101ektanilag teljesen uj jelenseget letesitenek, tlgy hogy bar ezek is teljesen homogen szerkezetilek a tobbiekkel és a vallas le-
— 212 --
nyegekent felismert harmas elembal (intellektudlis, emocionAlis, mordlis) konstrualodnak, mégis Open sajdtos megjelenesi formajuknal fogva kiilon fejezetet alkotnak a vallaslelektan terilleten s mi open azert, mivel nem 1.1j elemek felfedezeser61, hanem a kozos elemek nemelyikenek eminens megnyilvdnulOsdrol van szO, e csoportnak a vallcis eminens jelensegei nevet adtuk. A kovetkezokben ezen jelensegek felismerese és leirasa lesz a feladatunk. A szentek eletrajzait olvasva, legfeltfinabb aszketikus eletmodjuk. Elore is sejthetjilk, hogy a szentek pszihologidjaban az emociondlis és moralis elem fognak mint eminens jelensegek szerepelni s a kovetkezOkben csakugyan erre is akarunk rdmutatni. Une certaine dose de mortification — mondja Aliberil — est essentielle a la simple vie chretienne. Ez nyilvan igaz, ha meggondoljuk, hogy az imadsag, templombajaras, gyonds stb. mind olyan jelensegek, melyek a kereszteny katolikus eletmod lenyeges jelensegei és am elyek bizonyos onmegtagadassal jarnak. Hasonloan onmegtagaddssal Alma& a mordlis kodex elOirdsainak a betartasai is, melyek szinten lenyegesen hozzdtartoznak a vallasos eletmOdhoz. De az onmegtagaddst specialis ertelemben, ligy hogy az az onsanyargatasig fokozodik, nem tekinthetjuk a kozonseges hive rendes eletmodjahoz hozzdtartozOnak, ezt olyanok gyakoroljdk, akik a vallasos eletben nagyobb tokeletessegre torekszenek és akik ennek és más tenyezoknek reven nagyobb tokeletessegre tettek is szert, akikhez tartoznak a szentek is. Ez az igazi aszkezis es ennek lelektanat probaljuk megallapitani. Szellemi eletiink az organizmushoz van kotve, a szervezet befolyasa ketsegtelen is. Legfeltunobb 1 C. Alibert, Pour lire en psychologue is vie des Saints. -Revue Neoscolastique 1909. p. 406.
- 213 -ez a befolyas erzelemvilagunkra és ez ad neki kiilonos jelentoseget is, mert hiszen cselekveseink -nem gyozzak ezt az intellektualisztikus pszihologiai felfogassal szemben elegge hangsrilyozni nagyreszt erzelmeink ftiggvenyei. Az organizmus valtozasai az Orzelmek és a velok osszekapcsolt akarati elhatarozasok koreben is valtozasokat idezhetnek el& Ezen valtozasok elkerrilese egyik legfontosabb eletfeladata a szenteknek, mert a szent eletenek egyseges elv szerint kelt lefolynia. Miben all ezen elv és mi ennek az alapja ? Az elv az, hogy az egesz eletnek Isten szeretetetal hell athatva lenni, tehat a bensonek megfelelaen a kills6 megnyilvanulasnak is olyan cselekedetekb al hell allania, melyek a kereszteny katolikus erkolcstan principiumai szerint tokeletesebb karaktert allapitanak meg. A szent eletenek fo ismerteto jelei tehat az eddigiek szerint a kovetkezok lesznek : 1. Hisz, mint a hivO, Isten letezeseben, de az Isten szarnara az elk valosagos és allandO kozeppontja, aki korai csoportosulnak allancloan a gondolatai, aki erzelemvilaganak is kozeppontja, akivel allancloan vonatkozasban van és akinek a szandekat akarja eleteben realizalni. Az Isten elotte allandO norma rigy a maga, mint masok megiteleseben ; tigy benso lelki rnozzanatok, mint kalso cselekedetek iranyitasaban, ahol mindezek egyiittveve sza'Tiara mint az Isten szeretete leteznek, mert ez eletenek legfobb feladata. 2. Ezt a feladatot az aszkezis allandO gyakorlasaval iparkodik megvalOsitani. 3. Ezen allando gondolkodas és allando erzelmek azt idezik elo, hogy sajatos jellemre tesz szert, melynek kozeppontjat a felfokozOdott vallasi erzelmek és ezen erzelmeknek megfelelo kopzetek alkotjak. Ami az Isten szeretetet illeti, az minden hivoben megvan, a szentek szeretete azonban ett61 inten-
— 214 —
zitasban lulonbozik olyannyira; hogy az 6 szeretetok epen ezen intenzitasanal és mindent athat6 erejenel fogva lenyegesen kalonbozik a hivok szeretetet61. Gondoljunk annak a parasztnak az Isten iranti szeretetere, aki minden vasar- és unnepnapon ajtatosan imadkozik a templomban, de nem annyira azert, mintha szeretne az Istent, mint inkabb azert, Inert fel az ordogt61 es hallgassuk meg Szent Bernatot az Isten szereteter6l.1 „Az Isten szereteter61 a kov. kerdeseket oldja meg Szent Berndt: hogyan kell Istent szeretnank ? miert kell Istent szeretni nk ? hogyan ered e szeretet micsoda fokozatai vannak ? mily kotelezettseggel jar a szeretet Isten irant? Az els6 kerdesre az egyszera axiornaval felel : ,,az Isten irant a szeretetnek az a merteke, hogy nines merteke." „Nem eleg ennyit mondani? azt hiszem igen; legalabb is ha okos embernek mondjuk." „Nezd tehat mily rnertekben, inkabb mennyire mertek nelkal valo szeretetet erdemelt ki Isten tOlank ; O ki elobb szeretett minket. 6, a nagy Isten, aki szeretett minket. 6, aki annyira szeretett minket. Minket szeretett, akik oly kicsinyek, hitvanyak vagyunk. Ime ! ezert mondtam mincljart az elejen, hogy az Isten irant a szeretetnek merteke az, hogy nines merteke Hatha meg azt megfontoljuk, hogy a mi szeretettink nem tetszesankt61 fagg, hanem jogszera kovetelmeny. Szeret minket a vegtelen Isten, az orok Isten, szeret az, aki maga a hatartalan bolcsesega Szeretet ; szeret minket az Isten, kinek nagysaga nem ismer veget, kinek WAcsesege nem tar korlatot, kinek bekeje talhalad minden ertelmet: és mi meregessak, hogy mennyire akarnok viszont szeretni Ot ? Szeretlek, oh Uram ! en erossegem, en biztossagom, en menekvesem, en szabaditOrn, en mindenem I Szeretlek teged, en Istenem, en segitsegem. Szeretlek agy, amint to Piszter, i. m. IL k. p. 495. s kov.
- 215 megerdemled és amint en szeretni kepes vagyok. Tudom, hogy ez sem eleg. De ha nem tudok jobTe latod az ban, mint ahogy egyaltalan tudok en gyarlosagomat. De azert a Te konyvedben följegyezve vannak azok, akik megteszik, ami toltik telik, ha nem is telik toliik minden, ami illet." Ezekben meg van mar a felelet arra a kerdesre is, miert hell szeretniink az Istent ? Ha azonban figyelemre meltatjuk azt, amit Szent Berndt arra a kerdesre felel, hogyan ered, hogyan fejlodik a szeretet, rogton eszrevesszuk a killonbseget a kozonseges hi vo, mondjuk a jambor ember és a szentek szeretete kozott. Az elso lenyeges ktilonbseg az intenzitasban volt, a masodik a szentek szeretetenek specialis qualitasa : az erdeknelkaliseg. Aki az isteni Gondviseles gondolatat ugy ertekesiti a maga szamara, hogy szereti az Istent, mert Istental varja az anyagi és lelki javakat, az meg nagyon jambor ember lehet, de nem lehet szent. Mit mond Szent Berndt a szeretetrol tovabb ? „Az igazi szeretet nem lehet tires, de azert nem szabad a bereft szeretni. Hiszen nem szerzodes a szeretet, hanem erzelem . Magatal jon és keszsegesse lesz. Megelegszik onmagaval. Meg van a jutaima, de nem azert szeret, hanem azt szereti . Nem keresi a jutalmat, hanem kierdemli ... Az Istent szereto lelek nem keres mas jutalmat, mint maga az Istent. Ha nem Ilgy, akkor nem is az Istent szereti, hanem magat a jutalmat." Se dedit in meritum se servat in praemium, se apponit in refectione animarum sanctarum, se in redemptione distrahit captivarum. A szeretet fokozatait Szent Berndt velemenye alapjan mar lattuk. Most csak a legmagasabb szeretetet nezzilk : onmagat is csak az Istenert szeretni. Szent Berndt ezt a szeretetet nem tisztan az akaratba helyezi. „Az a szeretet, amirol Szent Berndt itt beszel, a joakarO, az Isten akaratat mindenben teljesitO szeretetnek a gytimolcse, jutalma. Mely
- 216 tehat nem mas, mint az akaratban, a szivben, az ertelemben, egyszoval az egesz lelekben mindent athat6, mindent magaba olvaszto és eletteljes gyonyorrel eltolt6 erzelem. „Nem a foldi eletben (ezek Szent Berndt szavai), hanem csak a mennyei boldogsagban lehetseges az, hogy az ember mintegy onfeledesbe merilljon, bogy onmagat ne erezze, hogy onmagabol mintegy parakent elszalljon, majdnem megsemmisinjon." „ . . . mindenkepen jo es kedves a szeretet torvenye. Konnyii és tides azt viselni. Meg a szolgakra es berencekre is elviselheto, konnyil terhet rak . . . A szeretet sohasem lesz felelem nelkill, de ez a felelem tiszta ; sohasem lesz vagyodas nelkul, de ez j61 rendezett. A szolgaban a felelmet jamborsaggal, a berencben a vagyodast korlatta.1 latja el... bogy szeresse a testet és a test javait, de csak a lelekert; szeresse a lelket, de csak Istenert ; szeresse az Istent, de Ot onmagaert." Ez a szeretet a maga nag yszeriisegeben, as elet minden reszletere kiterjedo fontossdgdban as az objektiv tartalommal bir6 nagy intenzitdsg erzelem, mely a szentek eletenek es karakterenek kozeppontja, mely pszihologidjuknak is kulcsat alkotja. Bdrmit irjunk a szentek letektandrol, as sekelyes es feliiletes marad, ha ennek a hatalmas erzelenznek centrdlis erejet fig yelm en kivul hagyjuk. Szeretni az Istent, barmily egyszerilnek latszik is, nem konnyil dolog, mert Istent szeretni nem annyi, mint egy nektink amilgy is kedves szemelyt szeretni. Ha mar az Isten szeretete nem konnyi5, szeretni Ot ugy, mint azt Szent Berndt fokozataiban idealul tilzte ki, egyenesen a legnehezebben megvalosithato feladatok egyike. De a megvalositasnak vannak eszkozei, ezeket az aszkezis nyiajtja. Mi az aszkezis es mi annak a celja ? Fentebb azt allitottuk, hogy az aszkezis segit benniinket eletiink egyseges elv szerint val6 berendezeseben. De ez az altalanossAgban tartott kijelentes bovebb
217 --
kifejezesre szorul. Mindenesetre mondhatjuk mar, az aszkezis segitette a szenteket arra, hogy az Isten iranti szeretettik ne tires erzelem, hanem allando, szokassa valt cselekedetekben megnyilvanulo realitas legyen. Az onmegtagadas es onsanyargatas gyakorlatai, melyeknek osszeseget aszkezis neve alatt foglaljuk ossze, nem kereszteny talajon fakadtak, sot azt sem mondhatjuk, hogy teljes szisztematikava ott fejlodtek volna ki.' Aristoteles mar nyiltan kimondotta, hogy az eszes emberhez melto elet nehersege csak a lelek vagyainak és hajlarnainak fekentartasaban all. Epiktetos filozofiajanak a summaja ezen ket szoban van : sustine et abstine. A régi cinikusoknal és a sztoikusoknal az onmegtagadas fogalma otthonos volt és gyakorlati megvalositast nyert. Hasonloan meg van a hindu vallasban és a buddhistaknal is, ahol sokszor eras ttilzasokban nyilvanul is meg. De a kereszteny aszkezist mindezektOl egy lenyeges szempont valasztja el, melyet nem lehet figyelmen kiviil hagyni, ha az aszkezist, mint a szentek lelektananak egyik fontos momentumat akarjuk megismerni. Csudalatos, hogy ez a koriilmeny kikertilte olyan melyrehato pszihologusnak is, mint James-nek a figyelmet, vagy pedig azt mondjuk, hogy a vallasi jelensegek megertesenek legfobb feltetele megis csak az altalunk annyira hangstilyozott onmegfigyeles, a jelensegek atelese ? James ugyanis az erenyekrol, specialisan az alazatossagrOl es felebarati szeretetrol, a kovetkezoket mondja ?2 Man konnte danach geneigt sein, die Demut and die Bruderliebe, welche das religiose Geftihlsleben karakterisieren, als die Ergebnisse des Glauhens an einen Gott zu erklaren, vor dem alle gleich sind. Doch sind jene Tugenden sicherlich nicht nur 1 2
V. 15. Schneider-Lehmkuhl, i. rn. p. 95. s kk. James, i. m. p. 262-263.
— 218 —
eine Folge des eigentlichen Gottesglaubens. Wir finden sie auch im Stoizismus, in der Hindureligion und im Buddhismus im hochstmoglichen Grade. Tehat az aszketikus Met gyilmolcsei, az erenyek, nem szilksegkepen a vallasos heroizmus jellegzetes adatai. Hasonlokepen .01 mutat ra, James, hogy maganak az aszketikus eletnek is killonbozo pszihologiai forrasai lehetnek. Asketisches Leben hat in psychologischer Beziehung verschiedenartige Wurzeln. Es ist das methodisch Richtige, diese zunachst voneinander zu sondem. 1. Asketisches Leben kann lediglich der Ausdruck physischer Kraft sein, die alles Weichliche verachtet. 2. Maszigkeit im Essen und Trinken, Einfachkeit in der Kleidung, Keuschheit und das allgemeine Streben, den Korper nicht zu verzarteln, konnen aus dem Streben nach Reinheit hervorgehen, die vor jedem Sinnengenusz zuMckschrickt. 3. Sie konnen aber auch der Liebe entspringen, d. h. sie konnen dem Menschen als Opfer erscheinen, die er der von ihm geglaubten Gottheit mit Freuden darbringt. 4. Ferner !irmen die Kasteiungen und Martern des asketischen Lebens eine Folge des pessimistischen Urteils ilber das eigene Ich sein, das sich mit den kirchlichen Suhnevorstellungen verbindet. Der Fromme kann das Gefilbl haben, als kaufe er sich frei und entgehe schlim mere Leiden in der Zukunft, wenn er bier Busze tut. 5. Psychopathische Personen ilben diese Kasteiungen oft in vernunftwidriger Weise auf Grund einer Art Besessenheit oder einer fixen Idee, die als Forderung auftritt und erfullt werden musz, wenn der betreffende Mensch seine innere Friede wieder finden will. 1 James, i. in. p. 280.
- 219 -
6. Schlieszlich konnen asketische Ubungen — wenn auch seltener — durch wirkliche Umkehrungen der korperlichen Empfindsamkeit angeregt werden. Schmerz bereitende Reize werden Bann geradezu als Lust empfunden. James ezen fejtegetesebol a kovetkez6 fontoskovetkeztetest vonjuk le : az aszketikus elet és ezen elet kovetkezmenyei : az erenyek nem szuksegkepen jellemz6 adatai a szentek lelektananak, azonban olyanokka valnak, ha egy fontos szempontot hozzakapcsolnak, t. i. a szentek azert eltek aszketikus eletet, azert viragzottak az erenyek ezen elet talajan„ mert az Istent szerettek es Istent tokeletesen szeretni velemenyilk szerint csak ilyen modon lehetett. A szentek lelektananak f6jellemzeke egy eros erzelem es egy csomo ezen erzelem alapjan cselekves, amely erzelem osszes anyagi és szellemi eraiket a maga szolgalataba allitotta, amint szolgalataba hajtotta Napoleon minden tehetseget. a becsvagy, az uzsordsoket a penzvagy, a minderillket, eletaket is felaldozni kesz honvedeket a. hazaszeretet. Aid szereti az Istent, az arra torekszik, hogy 6t meg ne bantsa, bogy ne vetkezzek. Az Istennel \Talc') kiengesztelodhetes eszkozei a hiv6knek is rendelkezesere allanak, de mindez a szentnek keves. Nem csak nem akar vetkezni, hanem olyan allapotot akar maganak teremteni, mely a biint61 valo allando, tartos mentesseget biztositja. A kiserteseket is kevesbbiteni kell, elsOsorban szellemi eletank legnagyobb ellensegenek, a testnek a kiserteseit. Errevalo az onmegtagadas es az onsanyargatas. Mind a kettonek egy a celja : olyan erzelmi allapotokat teremteni, melyeknek megfele16 cselekvesi modok tokeletesebb eletmOdot drulnak el, mint az erzeki. vagyak alapjan veghezvitt cselekedetek. De az Onmegtagadas es onsanyargatas nem csak testi, hanem szellemi is. A szentre nezve nem letezik az akarat szabadsaganak filozofiai problemaja, rd nezve
— 220 — az akarat se nem szabad, se nemszabad, hanem sza-
baddci vcilik.
Sok tekintetben megutkozni val.& talal az itt elmondottakon es ehnondandokon a modern ember, kinek vilagnezeteben az anyagias felfogas jatszik donto szerepet, kinek a szellem is csak annyit er, amennyiben anyagban nyilvanul, ki a mennyisegtant szereti, mert hidakat lehet az alapjan epiteni, ki a fizikat azert mert .az elet kenyelmet mozditja elo, de a metafizikat szamazi a szellemi tudornanyok trOnjaral és megelegszik — ha egyaltalan nem akar agnoszcitizmusba sillyedni — a régi mesterei< Kraft- und Stoff-fele vilagnezetevel vagy az iljabbak Weltratsel-jeivel —, de gondolja meg, aki igy itelkezik, hogy nagyon igaza volt James-nak, mikor a kovetkezo sorokat publikalta : Die hochsten Leistungen, zu denen menschliche Liebe, Zuversicht, Geduld und Tapferkeit sich je erhoben haben, hatten stets religiose Motive.1 Hogy a szentek szabadsagukat akartak biztositani az aszkezis gyakorlatai altal, arra nezve Szent Berndt elete is fenyes bizonyitekot nytijt. 2 „Nemcsak a test erzekeinek rendetlen vagyait tamadta meg az onsanyargatassal, hanem megtarnadta magokat az erzekeket, amelyekb61 erednek azok. Neki tigyszolvan szenvedelyeve valt az onsanyargatas." S miert mindez ? „A lelkiek, a termeszetfolottiek utan epedo sovargasaban neha a test reszerol, annak erze. kisege, nehezkessege folytcin, akaddlyokra taldlt. Innet a gyalolet bizonyos neme, amivel a test ellen tamad ; innet az irtozatos erofeszites, hogy a testet mintegy megfossza a testiessegt61, atszellemitse; s ezaltal a lelek szabad roptere annak karos hatasat megtorje. Azt akarta, hogy a test ne akaddly, hanem egeszen alkalmazkod6 eszkoz legyen azon szellemi milkodesre, melyet Isten szolgalata feltetelez." James, i. m. p. 246. 2
Piszter, i. m. E. k. p. 45.
— 221 --
A lelki szabadsag tudata, melyhez a szentek epen a terhek, nehersegek elviselese reven jutottak, tobb izben kifejezesre jut Szent Berndt-nal. Lassuk peldaul a kovetkez6 okoskodasat. Rletrajziroja mondja :1 Szent Berndt nagyon jol tudja, bogy a ciszterciek szabalyzata nem konnyd terhet rak a szerzetes vallaira. Ezt tobbszor beismeri szerzetes fiai elOtt. De aztan ming szellemesen tudja kiakn6zni az Cdvezito biztato szavait: az en terhem konnyn. — Nezzetek a kis madarkat (mondja Szent Berndt), mennyi toll van rajta es ez nem terheli, sot emeli azt. Foszd le rola a tollat es a csupasz. test lomhan hull a foldre. Igy van a szabalyzattal is, mely Krisztus edes igaja es konnyil terhe: ha lerazzuk magunkrol, azonnal a foldre gornyediink; ha viseljiik, a magasba emel. Csodas alkotasa termeszetnek — ismetli mashol ugyanezen hasonlatot — minel nagyobb a tomeg, a teher annal konnyebb. Es ami az igat illeti: a kocsira hiaba rakjak a terhet, az magatol nem mozdul; de ha befogjak az igavono allatot, szaporodik a tomeg, de mindjart mozgekony lesz a jarmii. Terhet adunk a teherhez és open ezzel konnyitjuk a terhet. Ilyen a szerzetes Met: minel szigorubb és mine' terhesebb a szabalyzat, annal konnyebb folfele haladni, sot ropillni az ideal fele." A hasonlatok ellen kifogast tamaszthatunk, a. teny, a szentek altal atelt lelki szabadscig, letagadhatatlan. Mint lattuk az aszkezisnak a kovetkezmenye is attol el valaszthatatlan, mert a lelki szabadsag nem jelent egyebet, mint a tokeletesebb elet atelesenek bizonyos konnyilseget, azt az dila potot, midOn a szellem egeszen a maga uralma ala hajtja az erzekiseget, amit pedig az aszkezis biztositott a szamara. James sajatszeril tevedesekbe esik a vallasi jelensegek lelektananal open kritikai celjai Piszter, i. m. I. k. p. 205.
— 222 —
Nem enged lefoglalni a vallas szamara bizonyos teraleteket, tehat arra torekszik, hogy ezen jelensegeknek a vallastal valo nem szilksegkOpeni faggeset kimutassa.. De nem veszi eszre, hogy ezaltal meghamisitja a tenyt, mert az adott esetben az erkolcsileg kivalo jelensegek epen vallasi motivumoknak tudhatok be. Ezt lattuk fentebb az aszketikus eletmod pszihologiai gyokereinek felkutatasaban és ezt latjuk most, midOn a lelki szabadsag, vagy mint 0 nevezi, lelki tisztasag jelenseget nem okvetlentil az aszkezisnek akarja betudni. James latva a vallasi momentum ok Oriasi etikai erteket, mindendron mindig menteni akar valamit ezen ertekekbal a modern vilagfelfogas javara. Die Verschiebung des Gefithlszentrums1 bringt wachsende Reinheit mit sick. Die Empfindlichkeit fur geistige Disharmonien wird gesteigert und die Reinigung des Lebens von tierischen und sinnlichen Elementen wird zur Notwendigkeit. Die Gelegenheit der Beriihrung mit solchen Elementen wird vermieden : das fromme Leben musz seine geistliche Beschaffenheit vertiefen und sich unbefleckt von der Welt halten. Diese Forderung geistiger Reinheit nimmt gelegentlich eine asketische Form an, und Schwachheiten des Fleisches werden mit rucksichtloser Strenge gestraft. Anyagi es szellemi aszkezisral beszOltunk és azt mondottuk, hogy mindakettO az Isten intenziv szeretetebal fakad és egyszersmind azt is eredmenyezi : Tehat az aszkezis, mint sokan gondolni szeretnek, nem once', mely mint ilyen esetleg lesajnalO ertekeles aldozatava lehetne, nem, a szentek lelektandban egy magasabb ideal megvalosithatasanak gyakorlatilag kitimoen bevallt eszkoze. A fo szellemi aszkezis, az anyagi is ennek szolgalataban all. A szellemi celja a kopzeteknek és erzelmeknek egy uj erzelmi kozeppont koral vala csoportosi-
' James, i. m. p. 258.
— 223 —
tasa és ezaltal az akarat olyan tam ogatasa, hogy az ezen centralis erzelem erkolcsi kovetelmenyeinek megvalositasaban keszseges legyen, tehat a lelki szabadsag allapotanak a letesitese. Nezzilk meg kozelebbrOl a szellemi aszkezist. A szellemi aszkezisnek az a celja, hogy az elobb emlitett uralkodo erzelemnek megfeleloen lelki osszeszedettseget teremtsen. Aki lelki osszeszedettsegben 61, az az Istenre gondol és ez a gondolat nem hideg logikai munka, hanem csupa erzes, csupa melegseg, csupa szenvedely. Ez ovja meg a tokeletessegre torekvo embert a buntol, az Isten megbantasat61.1 Igaza van egy jeles aszketikus munka szerzOjenek, midon arra vonatkoz6lag ezeket irja : Cum enim divina insidens throno Majestas merus sit oculus ac mens perspicacissima, sola huius veritatis recordatio temperat affectionum aestus, inhibet incautas manus, reprimit effraenem linguam, et rnoderatur procaces nisus ; brevi, non est tentatio, quam non superet ; non est illicium, quod non retundat ; non est prolapsio, a qua non abstrahat. A legfobb Birora valo gondolat elosegiti a mindennapi munkanak, mint erkolcsi kotelessegnek és a tobbi erkolcsi kotelessegnek is pontos teljesiteset. Mindezeket bizonyos joleso erzes kiseri, valami leirhatatlan baratsag az Istennel, hozzavala ragaszkodas, a lelkiismeret megnyugvasanak a boldogito erzelme, melyet, aki egyszer is Melt, nagyon meg tud erteni és nagyon tudja meltanyolni, aki azonban sohasem elte at, annak megmagyarazni sem lehet. Eszkozei a magany keresese, aminthogy Altalaban minden intenziv szellemi tenykedesnek a magany egyik alapfeltetele ; kerillni kell a zajt és mindazt, ami a lelket szorakortatja, alaphangula01361 kivetkorteti es nem engedi, bogy az emlitett 1 Schneider-Lehmkuhl, i. m. p. 107. s kk.
— 224 — egyseg benne kifejladjek; és foleg az Isten jelenletenek gondolata. Az else ket eszkOz mehanikus tamogatas. a lelki elet sajat berendezesen, mehanikajan alapszik, az utobbi lenyeges tamogatas, mert amit elerni ohajtunk, azzal magaval kiserletezank. Ez a mod telve van hittel es szeretettel, pedig amit elerni ohajtunk sem egyeb, mint meg tobb hit és meg tobb szeretet. Szent Berndt elete tobb peldaval vilagitja meg ezt a lelki osszeszedettseget.' „Az else eletiro szavai szerint, ha nyitva voltaic szemei is, nem Mott; ha beszeltek hozza, nem ertette meg ; mikor evett, nem erezte az etel izet egyszoval az erzekek elvesztettek az ingerlekenyseget. Tobb peldaval bizonyitjak az else eletirok Szent Berndt erzekeinek pangasat. Egy egesz esztendO, az ujoncev, nem volt neki eleg arra, hogy tudornast vegyen arrol, vajjon a terem, melyben folytonosan tartozkodott, boltozott-e vagy mennyezetes. A citeauxi templomban ugyancsak gyakran megfordult és mégis egyizben csodalkozva hallotta, hogy a szentelyt nem egy, harem harom ablak vil agitj a meg." Az aszketikus elet Altai teremtett szellemi szabadsag open az aszkezis pszihologiaja folytan olyan lelki gyilmolcsoket termel, melyeket killonOsen ertekeseknek tartunk s amelyeket erenyeknek szoktunic nevezni. Aki megtanulja az onmegtagadast, a maga vagyainak a korlatozasat, az legeloszor is az onzo erdekektol fog rnegszabadulni. Mar maga az aszkezis is onzetlen motivumokbol fakad, t. i. az Isten szeretetebol, de ezt az onzetlenseget azutan maga is fokozza. Igy lest a szentsegi allapotra torekva embereknek lculon szocialis jelentosegilk, melynek azonban — ne felejtsuk el — ismet vallasi jellege van, mert az Isten anal parancsolt felebarati 1
Piszter, i. m. p. 46.
- 225 szeretet tokeletesebb aterzeserol és gyakorlati megvalasitasaral van sm.). A lelek elnezobb, tarelmesebb, odaadobb lesz, szoval djabb eroforrasok nyilnak meg szarnara. Vegs6 elemzesben minden ereny intenzitcisban kalonbozik a kozonseges hivo erenyeito' és lelektani alapja is az intenzivebb istenszeretet. Ez utobbi lenyeges kellek. A jambor alpaca szivesen keblere oleli a szenved6 beteg bunOst, de ezt azert teszi, mert tudja, hogy ez az Istennek kedves és ezaltal az Istent jobban szereti. Magyarorszdgi Szent Erzsebet az Cdvozito szenvedeseire gondolva sajat fekv6helyet adja oda a fekelyes koldusnak. A paldak emlitese talán e helyen tobbet art, mint hasznal, mert azt a latszatot kelti, mintha kivalogatas tortenne, pedig a szentek eletebOl tomerdek adattal lehetne a mondottakat tamogatni. Sokan agy magyarazzak az intenziv vallasi elet nemes megnyilvanulasait, hogy a magasabb erzelmek altalaban tisztito hatassal vannak a lelekre. De James helyesen jegyzi meg, nem kell ehhez az erzelinek egesz tornege, eleg egy erzelem, csak annak legyen kello intenzitasa. Aki tobb erzelem kort ide-oda ingadozik, az sohasem fog szilard megallapodasra jutni; de ha valamelyik erzelem uralomra jut, az a tobbit a maga szolgalataba hajtja es egy sor allando jellegu cselekedetben fog megnyilvanulni. Ilyen erzelem a szenteknel az Isten szeretete, mely -ajja alakitja a régi embert és nemcsak befolyasolja a tobbi erzelmet, hanem befolyasolja a gondolkozast és nemes erkolcsi cselekedeteket letesit. Ezen cselekvesekben nemcsak a szorosan vett erkolcsi parancsok teljesitese nyilvanul, hanem az erenyek egesz tomege, -agy hogy a legidealisabb vilagfelfogas és eletmod tokeletes harmoniaja alakul ki. Atvesszak James-t61 ezen allapot jellemzeset, nem mintha tobbet mondana, mint mi mondtunk, hanem mivel olyan nyelven beszel, mely erthetobbe és vilagosabba teszi a jelenselgeket olyanok elOtt, 15
— 226 —
akik a modern nyelv szokasos etikai jellemzo szavaihoz vannak hozzaszokva.' Der Mensch dessen geistiger Mittelpunkt die Frommigkeit ist und der von geistlichen Interessen geleitet wird, unterscheidet sich unverkennbar von seinem fruheren fleischlichen Selbst. Die neue Glut, die jetzt in seinem Herzen brennt, verzehrt mit ihrem Feuer die niederen Hemmungen, die sich sonst in ihm geltend machten, und halt ihn uberhaupt gegen jeden Einflusz der niederen Seite seiner Natur gefreit. Hochherzige Handlungen, die einst unmoglich erschienen, fallen ihm jetzt leicht ; kleinliche Formlichkeiten und gemeine Triebe, die ihn einst beherrschten, haben keine Macht mehr fiber ihtn. Der steinerne Wall in seinem Innern ist gefallen, die Harte seines Herzens ist gebrochen. Wir konnen uns diesen Zustand verdeutlichen, wenn wir uns jener weichen Stimmungen erinnern, in die uns die Prtifungen des Lebens, aber bisweilen auch schon Theatervorstellungen versetzen — besonders wenn sie uns zum Weinen bringen. Es ist dann, als ob unsere Tranen einen alten Damm in unserern Innern durchbrachen und alle Arten veralteter Sunden und moralischer Schaden hinwegspulten und uns rein und weichherzig und jeder edleren Regung zuganglich machten. Bei den meisten kehrt freilich die alte Harte bald wieder zurtick, bei den ,heiligen" dagegen nicht. Ezek a szep szavak sok jellemz6 adatot szolgaltatnak a szentek pszihologiajahoz, de nem tartalmazzak az igazi benso jelenseget Isten intenziv szeretetenek hatekony erzelmet. Kerdezzank meg olyan embert, aki egy szemelyben szent volt és pszihologus, mindenesetre pszihologus olyan analizalo kepesseggel, min& keveset mutat fel a pszihologia tortenete, egy Szent Agoston-t, hogy a szentek eletere annyira jellemzo erenyessegenek mi az 1 James, i. m. p. 253.
— 227 —
igazi benso forrasa ? Mausbach, Augustinus etikajanak kivalo feldolgozcija, a kovetkezOket jegyzi meg :1Demnach ist die Tugend wesentlich nichts anderes als „Liebe zu dem, was liebenswurdig ist." Klugheit, Tapferkeit, Mdszigung, Gerechtigkeit sind nur verschiedene Formen dieser Liebe. Und da, wie wir Morten, die Liebe vor allem dem gilt, was nicht wegen eines andern, sondern in sich gut ist, so musz Gott, das hochste Gut, der Gegenstand unserer herrschenden Liebe sein, dem wir nichts gIeichstellen. In dieser Liebe liegt auch unsere eigene Vervollkommnung ; denn Vollkommenheit bedeutet Anndherung an das gottliche Sein, und lieben heiszt sich Gott nahern, in Gott eingehen. In ihr besteht oder griindet alle Moralitdt ; denn der rnoralische Wert des Menschen liegt nicht im Reichtum des Erkennens und Wissens, sondern im Inhalte seines Liebens. Van az Egyhazban egy intezmeny, melynek tagjai celul tazik Ed a tokeletesebb eletet, tehat eletiik modja erre valO torekvesben nyilvanul. Ez a szerzetesseg. Tagjai fogadalomrnal kotelezik magukat az engedelmessegre, tisztasagra és szegenysegre, mellyel az Cdvozito eletet akarjak utanozni. Aki ilyen szervezetben az atlagos hivO eletmodjan csakugyan felul tud emelkedni, vagyis fogadalmait pontosan meg tudja tartani, az elomenetelet ugyancsak az Isten iranti intenziv szeretet6nek koszonheti. Ha ez az erzelem uralkodova valik a lelekben, akkor az aszkezis gyakorlatai konnyiiekke valnak és sikerill a fogadalom nehersegeit legyozi ; ahol az emlitett erzelem hianyzik, a fogadalom megtartasaral sem lehet szO. Isten szeretete a tokeletesebb Met biztositeka. Azert pszihologiai ellenmondas a felvilagosult szerzetes, aki szerzetes letere is a hittel és Mausbach, Die Ethik des heiligen Augustinus. I—II. Freiburg, Herder, 1909. I. Ed; p. 178.
- 228 a hit targyaival kacerkodik, abban bizonyos lektualis meggyozodes lehet ugyan, de annak orzelmi tonusa vajmi keves, majdnem semmi. Pedig csak nag3,, Orzelmek ideznek elo nagy és szokasos cselekveseket. A szent nem ketelkedik, a vallas intellektualis resze sertellen benne, az emocionalis resz egy nemes erzelem kozepponti uralmaban all, mely lenyenek is lenyeget alkotja és ezen erzelemnek megfeleloen a moralis resz is nemcsak az erkolcstan szabalyainak pontos megtartasaban, hanem a legvaltozatosabb erenyek gyakorlasaban all.
NEGYEDIK FEJEZET. A misztikusok lelektana.
A misztikus szonak igen tag jelentese van ; hasznaljak a kozeletben kalonbozo jelensegek jelzesere, de a tudomanyban, sot a vallaspszihologiai iroknal is igen tag ertelemben szerepel. Mme Severine egyik delutan a temetOben a keresztfa elott keresztet vetett magara és melankolikus hangulatban Oft haza ; ez a korillmeny eleg volt arra, hogy naplojaba a kovetkez6 sort irja: J'ai passe une apresmidi mystique.1 James beszel alkoholizmns és toxikus szerek hasznalata kovetkezteben beallt misztikus allapotokral ; a filozofiai Ira legtobbje vegigvezeti a miszticizmust az emberiseg gondolkodasanak egesz torteneten es mint nem filozofiai, hanem jelenseget megtalalja hivoknel és nem hivoknel egyarant, az elobbiek kozill pedig mindennemn felekezet hivei kozott. Mi jelen ertekezes kereteben kisse megszoritjuk a misztika hasznalatat, amenynyiben foleg a katolikus vallasra szoritkozunk és ezen kivul a protestans felekezet misztikusait csak annyiban meltatjuk figyelemre, amennyiben a katolikus misztikusoktol Arabi szembetiino eltereseik lelektani sajatossagait roviden jelezziik. Kiinduld pontul pedig a misztikusok felismeresere a kozepkori filozofiatortenet azon fejezetet vesszilk, mely a. misztikaval foglalkozik. J. Pacheu, Psychologie des mystiques. Paris, Oudin, 1901. p. 13-14.
— 230 —
A misztika vizsgalat targya csak annyiban lehet, amennyiben irdsban jelezve vannak tilnemenyei. Azert szokas kalonbseget tenni tudomanyos és nem tudomanyos misztika kozott, ahol az elobbihez azon misztikus irdsokat sorozzuk, melyek a misztika leirasat ugy adjak, hogy az tovabbi vizsgalodasra is alkalmas. Ezzel szemben all a praktikus misztika, mely alatt vagy a csak praxisban megnyilvanulo jelenseget ertjuk, vagy a misztikus eletre vagy helyesebben misztikus imadsagra szOlo rendszerint rendszertelen utasitasok torn keleget. A mi lelektani kutatasunk a katolikus vallasban nyilvanulO misztika jelensegei kozul ahhoz fuzodik, mely nem panteisztikus. Hogy ez utobbit miert mellozzilk, annak modszertani okat abban talaljuk, hogy a panteisztikus misztika kilep a vallas sajatos tertileteb61 és filozofiai spekulacioval annyira osszevegyal, hogy tiszta vallasi jelensegnek nem tekinthetjak, azert mint i]yen a vallaslelektan szilkebb kereteben mar nem foglalhat helyet. Misztikus elmeleteket olyan ertelernben, amint az a katolikus vallas kereteben a kozepkorban és az ujkorban fellOp, talalunk Alexandriai Kelemen Stromataiban és Paedagogusaban, Cassianus De institutione coenobiorumjaban, az Aquitanai Prosper-nek tulajdonitott De vita contemplativa c. iratban, de mindenekelott Pseudo-Dyonisius irataiban. Ezt a szellemi orokseget vette at a kozepkor és ennek nyornait talaljuk Johannes Scotus Eriugena panteisztikus misztikajat nem szamitva Deutzi Rupertnel (± 1135), Tournai-i Odo-nal, Lillei-i Gautiernal, Autun-i Honorius-nal. De az els6 igazi és sz6 legteljesebb ertelmeben vett misztikus es misztikus fro Szent Berndt, Clairvaux nagy apatja.1 James panaszkodik a misztikus jelensegek le nem irhatO volta miatt. Olyan erzelmi allapotokrOl M. de Wulf, Histoire do in philosophie medievale.4 Paris, et Louvain, Alean, 1912. p. 265-266.
— 231 —
van itt szo, melyeket nem mindenki tied atelni; ha pedig nem tudjuk atelni, nem is ismerjilk. Akinek nines zenei fine, sohasem tudja egy szimfonia szepseget el vezni s kovetkezeskepen megerteni ; aki nem szeretett, nem tudja a szerelmes lelki allapotat megerteni. Igy allitjak a misztikusok is, hogy a legtobb ember elmenyeikkel megertes nelkill all szemben. Pszihologiai szempontbal mégis maskent kell megitelniink a misztikus irasok analizisre alkalmas vagy alkalmatlan voltat. Igaz, bogy a tapasztaldsunk, atelestink talan hianyzik, de a misztikusok irasaiban az onmegfigyeles olyan precizitasdval és olyan melyrehato megjelentetesevel talalkozunk, hogy analizisre kitiino anyagot szolgaltatnak. ldezzuk e helyen korunk egyik kivalo pszihologusanak, Ribot-nak velemenyet a szoban forgo kerdesre vonatkozOlag. Ribot a misztikusok intellektualis vizi& jat targyalva, ezeket irja: On objectera peut-etre que nous ne pouvons produire que des observations et non des experiences; ]'objection serait assez faible ; les experiences, surtout en une matiere aussi delicate, ont le desavantage d'être un peu artificielles et souvent sans determination precise des circonstances concomitantes. Les observations, au contraire des experiences, sont dues a des auteurs tres subtils et tres habiles dans l'anayse psychologique. De plus, la concordance entre la grande majorite des descriptions mystiques, quant au fond, en dehors de quelques variances, est un argument en faveur de leue exactitude.' James fentemlitett megjegyzese tehat igaz, de ebbol nem kovetkezik az, hogy a misztika a lelektan szamara megkozelithetetlen. A vallasi jelensegek leirasanak modszertanaban2 azt allitottuk ugyan, hogy megertestik egyik kelleke atelestik tenye, de ' Ribot, La vie ineonseiente et les mouvements. Paris, Alcan, 1914. p. 94-95. 2 Ltisd : Altalanos Resz II. fejezetet!
— 232 —
ha a rnisztika jelensegeit nem is tudjuk dgy Mein", mint az a misztikusok sajatja volt, bizonyos alsObb fokozatai az intenzivebb vallasi eletet 616 ember szarnth'a nem hozzaferhetetlenek. Aminthogy elfogadjuk azt, amit James mond, bogy t. i. a szemelyes vallasi elet minden tunetenek gyokere misztikus allapotban van,' vagy Taylor nezetet,2 mely szerint withOut a consciousness of mystery, there can be neither piety nor religion, -ogy Poulain-nek 3 nem adunk igazat, midOn a misztikus allapot nyeges tulajdonsagakent jeloli meg azt, bogy a kozonseges imadsagtol nem fokozatban, hanem qualitativ elemekben killonbozik. Azt irja : Einen diametralen Gegensatz zur These bildet folgende Proposition : Die mystischen Zustande (alle oder wenigstens die ersten Grade) enthalten keine Elemente besonderer Art, kein Vorgehen, das specifisch von dem beim gewohnlichen Gebete verschieden ware. Es unterscheidet sich also nur von ihm durch Gradunterschiede einzelner Teile : einer andauernden Aufmerksamkeit, einer groszeren, fahlbareren Freude, eines tieferen Friedens, einer tieferen Erkenntnis der Glaubenswahrheiten, einer gliihenderen Liebe. So mussen die Freidenker die Erscheinungen darstellen, um mit ihrer naturalistischen Erklarung leichter durchzudringen. Ezzel szemben Poulain hat pontban foglalja ossze argumentumait, melyeket e helyen reszletezni foloslegesnek tartjuk 4, mert negativ bizonyitekok mind. Ami mar most a mi valaszunkat illeti, azt a kovetkezokben foglaljulc ossze : A racionalizmus vadja alaptalan. Linwurzky jersuita a vallaslelektanrol in ertekezeseben 5 helyes James, i. m. p. 356. H. 0. Taylor : The mediaeval mind I—II. London, Macmillan, 1911. Vol. II p. 363. 3 Poulain, Die Fiille der Gnaden I—II. Freiburg, 1909. I. lc. p. 103. 4 Lasd Poulain, i. m. p. 104-106. 8 Stimmen aus Maria-Laach, 1910. p. 517.
— 233 —
szempontokat nytljt a valldslelektannak és teologidnak az Isten fogalma revert szarmazhato Osszeiltkozesenek megitelesere. 10, velemenytink szerint helyesen, ellenmonddssal telitettnek tartja Flournoy, genfi professor, velemenyet epen a vallaslelektan tertileten, mely szerint Dieu est en dehors de la science. De hozzateszi: Ebenso di rfte es uberflussig rein darzutun, dasz hier mit der Verwerfung des extremen Naturalismus nicht einem abertriebenen Supranaturalismus das Wort geredet werde. Solange eine Erscheinung auch des religiosen Lebens durch naturliche Ursachen erkleirt werden kann, darf ein unmittelbares Eingreifen Gottes nicht behauptet werden. Erst wenn jede Moglichkeit einer naturlichen Erkldrung ausgeschlossen ist, darf and must die Erkldrung auf die causa prima zuruckgreifen. Más szoval a mi allaspontunk a kovetkezo : Amig a vallcislelektan a vallcisi jelenseqeket leleklani mOdon le tudja irni es ertelmezesoket tudja adni, addig a szerint tartozik eljarni ; ha ez az eljdrds nem elegiti a tenyeket, akkor a lelektan egy ignoramus-szal lezdrja a kutatdsait es a jelensegek megerteset rcibizza egy mdsik tudomcinyra. Amint a vallas lelektandt is csupdn a lelektan egy kibovitett fejezetenek nyilvdnitottuk, tigy ezen fejezet kereteben kell helyet foglalniok a vallas eminens jelensegeinek is és amennyiben nem foglalhatnak helyet, egyaltalan nem tartoznak a lelektan korebe. A vallaslelektannak nics specifikusan ktilonbozo metodikaja az altaldnos lelektanndl. Teljesen osztja velemenytinket a miszticizmus egyik jeles angol ismertetOje Sharpe:1 That element (t. i. the supernatural element of mysticism) in the perceiving subject being no more than the illumination and assistance of the natural faculties by divine grace, and not their supersession by any 1 Mystieisnie : its true nature and 'value?. By. A B. Sharpe, M. A. London, Sands and Company, 1910. p. 106-107.
— 234 —
new power or faculty, or by the addition of any otherwise unknown function to those already possessed by them. As in the ordinary operation of divin grace so in its exceptional operation, the natural faculties are indeed assisted and guided ; but they continue to act according to the laws which they follow in the absence of any supernatural aid. The actions, both physical and intellectual, of a person under the influence of grace do not differ in kind from those of one who is outside that influence, and are open to precisely the same kind of investigation. Elfogadva tehat, hogy a misztika jelensOgel legalabb is tulnyonnO reszben olyanok, amelyek a lelektan szamara hozzaferhet6k, keresnank kell olyan misztikust, akiben a misztikus ateles olyan lelektani fogalmi tudassal parosul, mely biztositekot nytijt arra nezve, hogy a megfigyelesei és leirasai az ateles tenyeit fedik. Ilyennek tekintjiik tobbek kort clairvaux S'zent Berndtot, azert a misztika lelektani leirasat els6sorban az 6 adataihoz fuzziik, de nem hagyjuk figyelmen kivul a misztika tobbi gyOngyeit sem, mint pl. Keresztes Janos, Szent Terezia, Magdeburgi Mechtild, Seuse, Eckhart stb. iratait. Szent Berndt legkivalobb eletrajziroja, Piszter Imre, ezeket mondja lelektani tudasar61 :1 „Erdemesnek tartjuk meg emliteni Szent Berndt bolcseleti tanulmanyait. Kivalt a lelektanban tarnisit nagy jartassagot. Sajdt bensd eletenek megflgyelese volt itt a legjobb tanulds. De azonkivill Aristoteles és Plato pszikologiajaban, — azon alakban, amint azt a szentatyak hittani milveikben foldolgortak, • — folotte otthonias. Lepten-nyomon meggyOzodhettink errol." Szent Berndt leirasait tehat nyugodtan elfogadhatjuk. Mi a misztika és mi az, amit Szent Berncitna Piszter Imre : Szent Berndt clairvauxi apat Mete és mtivei I—II. Budapest, Hornyanszky, 1899. II. k. p. 462.
— 235 —
ezen nev alatt keresntink kell. Kozonsegesen azt szoktak mondani, hogy az embernek a Vegtelennet val6 titkos es bend egyesillese. Ahol ez a jelenseg megvan — koltoi leirasokban gyakran ra lehet bukkanni — ott a pszihologusok, maga James is. rOgtOn a misztikat velik felfedezni. Ezzel szemben mi a misztika alatt egy hosszu, genetikus folyamatot ertiink, mely egy egesz csorno fiziologiai és pszihologiai elozmeny utan sok intellektualis elemmel egyiitt letesiti azt az allapotot, mikor a lelek az Istennel valO egyesules pszihologiajat ateli s amelyet kovetkezeskepen -agy kell tekinteniink, mint egy olyan fejladesi sor bezaro tenyet, melyhez a fejlodes killonbozO stadiumai szorosan hozzatartoznak ugyan, de amely zaroko nem mindig jelentkezik, ha az elozmenyek meg is vannak. Igy a misztika alatt nem annyira az Istennel valO egyesales tenyet, mint inkabb azt a torekvest kell erteMink, mely az Istennel valO benso és titkos egyestiles tenyere vezethet. Latni fogjuk, hogy a misztika is tartalmazza a vallas lenyegekent felismert harmas elemet: az intellektualis, erzelmi es moralis tartalmat, ezzel is. igazolva, bogy a vallasos Met alakjainak szerves reszet alkotja, melynek minden egyeb, pusztan erzelemben olvadozO vagy filozadban tultengo megnyilvanulasa csak hamisan viselheti a misztika jelzot. Ez a pszeudomisztika, ilyen rendszerint a kozepkori panteisztikus misztika és a modern iroknal (pl. Maeterlinck, Dosztojevszki stb.) megnyilvanulo miszticizmus. JO1 jelzi a misztikat Piszter, miclan a kovetkezo szavakkal von parhuzamot a skolasztika es misztika kozott:1 „A skolasztika és misztika kort a killonbseg elmeletileg és elvben epen az, hogy az elobbi az ertelern mukodesevel és annak isrneretekben gazdagodasaval elegszik meg; a misztika pedig az ertelmi tudast feltetelnek I Piszter, i. m. p. 469.
— 236 —
4s lepcsonek tekinti, hogy az igazsagokkal vale) foglalkozasnak eredmenye a szivnek és az egesz leleknek eletnyilvanulasa legyen." A fokozatok, rnelyeken a leleknek at kell mennie, hogy az Istennel vale) egyesilles megtortenhessek, a misztikusok leirasa szerint: a via purgativa es via ittunzinativa. MindakettO elokesziti a via unitivdt. A misztikus allapot a vallasi arisztokratak allapota, tehat reszesei csak azok lehetnek, akik az egyhazi felfogas szerint tokeletes eletet elnek. A Vikeletesseg pedig erkolcsi kotelesseg, melynek else) feltetele a biMtal vale) mentesseg. Az olyan leleknek, mely bannel es bilnos hajlamokkal van tele, nem volegenyre, hanem orvosra van szaksege.' Amint a szentek lelektanaban lattuk, a biintol yak') mentessegre vale) torekves pszihologiai feltetelei kozott az Isten szeretete, a masvilagi vagy ezidei biintetestO1 yak') felelem szerepel es abban hogy a hive) a kisertesekt61 akar szabadulni, mely celb61 egyreszt ertelmet, masreszt erzelmeit kell szabalyoznia. Az ertelem szabalyozasa abban all, hogy a karos kopzeteket elkerilli vagy olyan asszociaciot letesit, melyben szintelenekke, hangulatnelktiliekke valnak. Az erzelem szabalyozasa pedig ugy tortenik, hogy olyan asszocionalis folyamatokat letesitenek, melyekben az erkolcsos eletet szolgalo kepzetek, gondolatok ergs pozitiv hangu lattal birnak, vagy az organizmus modositasa altal olyan erzelmeket letesitenek, melyek a test biinOs kivansagainak felkeltesere nen] alkalmasak és a hangulatuk megfelel az e vilagrol vale) lemondas hangulatanak, amikor is a rokon erzelmek egymast tamogatjak, erositik. Ez az aszkezis titka és az olyan hivok Mete, akik egyhazi felfogas szerint a tokeletesseg bizonyos magaslatara mar feljutottak, e tekintetben olyan lelemenyes, bogy minden elmeleti Szent Berndt szavai. Piszter i. m , p. 476.
— 237 —
pszihologiai spekulaciot csdffa, tesz. Valamennyi tenyezo egydttmilkodhetik, de egyik-masik prepon derans lehet a tokeletes Oat, a szentseg és misztika letesiteseben. Ez utobbinal kozepponti tenyezo az. Isten szeretete, dgy bogy az aszkezis gyakorlata.i is nem annyira felelembol, tehat egy negativ hangulatbol, mint inkabb a pozitiv szeretetbal fakadnak. Mivel pedig a kalOnboz6 valldsi jelensegek homogenitdscit valljuk es bizonyitjuk, a misztika jelensegei is vildgosan mutatjcik, hogy a vallds lelektanciban az anynyira kedvelt, mert tetszet6s „felelem" erzeimevel val6 magyardzatoknak csak mcisodrangii, jelentasegiik van. Ha a via purgativahoz, hozzavesszilk a via illuminativa jelensegeit, akkor vilagosan latjuk, bogy a vallasban és annak eminens jelensegeiben is vilagosan nyilvanul az a harmas karakter, melyet primitiv fokon is megtalaltunk, t. i. az intellektualis, erzelmi és moralis karakter, mely utobbit lelektani szempontbol nem tekintjiik az elso kettotol kiilonbozonek, hanem az else)" ketto olyan komplexumaflak, mely i]yen osszetetelben kdlon jellegzetes tulajdonsagga A via illuminativa nem egyeb, mint a bant6I megtisztult embernek az a torekvese, hogy jó cselekedetekben, erenyekben gyarapodjek.1 „Ha a lelek, — mondja Szent Berndt' — a. tisztulas es fejlOcles ezen fokozatain atkazdotte magat sok keinyorges es konyhullatds kdzt, akkor van ideje, bogy talan mar a dicsoseg ajkaihoz emeljuk fejunket és kivalt eleinte szepegve es remegve, ne csak szemleljuk, hanem meg is csOkoljuk azokat, Megjelenik akkor Krisztus Urunk szellemileg es midOn vele csokban osszeforrunk, vele egy szellem leszdnk. Ez a szeretet harmadik és legmagasabbfoka a „via unitiva." Ezt Szent Berndt mint nagy és csodas dolgot emliti, melynek jellemzo tulajdonsagait a kovetkezOkben foglaljuk ossze. 1 Piszter, i. m. p. 477. Piszter, i. m. p. 478.
— 238 — James szerinti a misztikus allapotnak kovetkezo ismertetO jegyei vannak : 1. Le nem irhato, mert inkabb az erzelmi pothoz hasonlit, mint az intellektualishoz. igazscigjellege. Obgleich die mysti2. Szellemi schen Zustande, Gefiihlszustanden sehr ahnlich sind. scheinen sie denen, die sie erleben, dock auch zugleich Erkenntnis zu vermitteln. Es sind Zustande, durch die man Einsicht in die Tiefen der Wahrheit erhalt, die dem bloszen Verstande verschlossen bleiben. Es sind Erleuchtungen, Offenbarungen voll Bedeutung und Wichtigkeit ; trotz ihrer Unbestimmtheit haben sie auf die Folgezeit gewohnlich einen erstaunlichen Einflusz. 3. Allhatatlansciga. A misztikus allapotok nem hossztl. tartamilak. 4. Passzivitcisa. . . . wenn dieser besondere Bewusztseinzustand einmal da ist, hat der Mystiker das Gefuhl, als wenn sein eigener Wille in Untatigkeit versetzt sei und manchmal auch als werde er von einer hoheren Macht ergriffen und getragen. Diese letztere Eigentiimlichkeit teil en die mystischen Zustande mit gewissen Erscheinungen von Doppeloder Wechsel-Personlichkeit, wie sie im prophetischen Reden, im automatischen Schreiben oder in spiritistischer Exstase vorliegen. Der entscheidende Unterschied ist aber der, dasz diese letzteren Zustande, selbst wenn sie starkt ausgepragt sind, keinerlei Erinnerung an den Vorgang zuriicklassen. Sie gewinnen daher auch gewohnlich gar keine Bedeutung fiir das innere Leben, sondern bilden gleichsam nur eine Episode in demselben. Mystische Zustande im strengen Sinne des Worts sind dagegen niemals rein episodisch. Es bleibt immer einige Erinnerung an ihren Inhalt und ein tiefes Gefuhl von ihrer Bedeutung zuruck. Sie bestimmen das innere Leben des Menschen in der Zeit zwischen den erneuerien Erscheinungen. 1
James, i. m. p. 357.
— 239 — James szerint ezek a hezagos jellemz6 adatok allnak az osszes u. n. misztikus jelensegekre, tehat azokra is, melyeket mi vizsgalodasunk korebOl kizartunk, de mindenesetre allanak a vallasi misztikara. Vizsgaljuk meg, hogy mennyiben van Jamesnek igaza es mennyiben szorul kiegeszitesre es mas, karakterisztikusabb adatokkal vala kibOvitesre. Szent Berncit a misztika par excellence jelenseget, a mennyei vOlegennyel vala egyesillest a kovetkezokepen irja le :1 ,,Mikor eszreveszem, hogy lelkem erzeke megnyilik es ertem a szentirast es a bolcseseg igeje felbuzog a lelek melyebol, a felillr61 01)6 vilcigossag ]eleplezi a titkokat es feltarul elottem a mennyeknek rejtelye es mikor az elmelkedes aradata elonti lelkemet: akkor — erzem — jelen van a volegeny." Majd ismet: 1: A szeretet legmagasabb fokan adja at magat a lelek a szen-11616des nyugalmanak. Mialatt a szemlelodesben szunnyad, az IstenrOl almodozik. Nem latja meg szinrOl-szinre, hanem mintegy a tilkorben és kepletben. De igy is, bar nem szemleli, mint inkabb sejti, mikor atroppen mint egy felvillano szikra a lelek elott, felbuzdul a szeretet és rebegi: Az en lelkem vagyodik utanad az egben és szivem melyebol fakadnak fohaszaim hozzad. A leleknek ezen elragadtatasat es Istennek kegyes leereszkedesk a lelekbe nagyon nehez szavakkal kifejezni. Isten jelenlete Egeszen szellemi ez az egyesilles szemmel nem lathato, de erezhetO ... Az Ige nem hangos, hanem hatalyos, nem beszedes, hanern szivelyes, nem a szavakban, hanem az erzeimekben odes. Alakot nem olt, hanem inkabb ad ; nem a szemeket, inkabb a sziveket izgatja ; nem a szint61, inkabb a szeretett61 kedves. Csodalhato-e, hogy a volegeny ilyen kedveskedese a szeretettal ittassa, reszegge teszi a menyasszonyt? Nagy dolog az 1
Piszter, i. m. p. 479 es 481.
— 240 —
ilyen vizio, aminek kovetkezteben a lelek ugy nekibatorodik és annyira bizalmas lesz, hogy a mindenseg Urdban nem ismer fel mast, mint szerelm eset." „A szeretet elragadtatasa nemcsak a szivben van, hanem az ertelemben is; azert nem valaszthat6 el a viziOtol. Az ertelemben fenyesseg, a szivben forr6sag; ott latomas, itt buzdulds." Mik az Isten jelenlete tudatanak kriteriumai „Kerdezitek tehat, honnet ,tudtam mégis, hogy jelen van. Elet 6 ! Maga az elet ! S alig hogy belepett, felrazta aluszekony lelkemet, meginditotta, meglagyitotta, megsebezte kftemeny, beteges szivemet Csupan esak szivem buzdulasabol ertettern jelenletet ; és a bilnokt61 val6 irtazdsbol és az erzekies vagyak elhaldsabol ereztem erejenek hatalmat es titkos baneimnek foltdrulasabol esodaltam bolesessegenek melyseget ; és erkoleseimnek neminemu javuldsabol tapasztaltam szelidsegenek josagat ; és lelkemnek es bens6 eletemnek foldjulasabOl felfogtam szepsegenek kedvesseget; és mindezek szemleletenel osszerezzentem nagysaganak hatartalan voltat61. Mikor azutan eltavozott, mindennek helyebe azonnal bizonyos bagyadtsag, hidegseg kezdett lepni, mint mikor a forrasban levo fazektol elvonjak a tfizet : ebbOl ereztem, hogy mar nines. j el en. " Mielott tovabbi peldakat nyujtanank, megvizsgaljuk, hogy a fentebb kozolt lelektani szempontb61 ming jellegzetessegeket tud fel mutatni ? Kihagyva azt a momentumot, melyet fentebb vazoltunk es amely a szentekevel kozos, a misztikusok szamara a kesobb bekovetkezendo megvilagosodas szempontjabol egy szilkseges lelektani mozzanat: a lelki koneentraci6 vagy osszeszedettseg. trtjuk alatta azt a lelki jelenseget, mely egy ohajtott kepzetet vagy kepzetsort a vele osszetartozo hangulattal egytitt 1
Piszter, i. m. p. 483.
— 241 —
fixalni igyekszik azaltal, hogy egyreszt a ki lsO erzeki benyomasokat lehetaleg tavoltartja, vagy ha megvannak is, a figyelmet annyira a belso eszrevevesre iranyitja, hogy a killso eszrevetelek csak percepciak lesznek, de nem appercipialtatnak. Az aszketikus irodalom, foleg Loyolai Szent Ignac elmelkedesei bOseges utasitasokat nyOjtanak ebben a tekintetben. Ilyen pl. a szemek behunyasa vagy olyan kep (tenyleges vagy mar atelt) szemlelese, mely a gondolati kör tartalmi vagy erzelmi tamogatasara szolgal. Akiknek sok gyakorlatuk van, nagy tokeletessegre vihetik, ismeretes Szent Berndt esete, ki a genfi to partjan vegiglovagolva nem latta meg a tavat. A koricentralt lelki elet kevesebb nem rokon elemet tartalmaz, aminek kovetkezteben a foglalkozas és figyelem energiaja a meglevokon jobban ervenyesnl, vagyis erzelmi erejfik pozitiv vagy negativ iranyban egyreszt az allando fixalas, masreszt a tartalmi rokonsag reven nagyon felfokozodhat. Nyilvanvalo, hogy intellektualis tartalom nelkill nines elmelkedes, az elmelkedes kepzetsorokhoz filzOdik, amelyeknek erzelmi tonusat kell fokozni, a hangulatnak kell erosodni, ugy hogy az intellektualis munka az erzelem logikdjdval nyer megoldast. Intellectual perceptions and rational knowledge, and ale the mind's puttings together of its data in inductions and deductions and constructions, form a basis for contemplation, and yield material upon which the emotionel side of human nature may exereise itself in yearning and devotion.' Tehat a misztika, mint a vallas minden tunete, nem tisztan erzelmi allapot, intellektualis mdkodessel kezdodik, mely nem logikai kovetkeztetessel, hanem a felkeltett es megerositett erzelemmel nyer megoldast. Tavolabbi elozmenye erkolcsi cselekves, befejezese pedig ismet egy kepzetsor, melynek oly 1
Scharpe, i. m. p. 364. 16
— 242 --
eras erzelmi tonusa van, hogy a kepzetsor maga hatterbe is szorulhat. James a misztika pszihologiai terrenuman legfontosabbnak a megvilagosod4st tartja, mely szinten intellektualis allapot. Szent Berndt, mint lattuk, beszel a via unitivaban arra' az idoral, midOn lelkenek erzeke megnyilik, erti a szentirdst, a felillr61 j6v6 vildgossdg leleplezi a titkokat és feltdrul el6tte a menynyeknek rejtelye. Vagy Szent Terezia:' Eines Tages im Gebet wurde es mir gegeben, in einem Augenblick alle Dinge in Gott zu schauen. Ich sah sie nicht in ihrer eigentlichen Gestalt, aber mit solcher Klarheit, dasz sie mir stets lebendig vor der Seele stehen. Dies ist eine der hochsten Gnadenbezeugungen, die mir der Herr gewahrt hat. Der Anblick war so zart und fein, dasz der Verstand ihn nicht fassen kann. liesz mich der Herr erkennen, wie ein Gott in drei Personen sein kann. Er lisz es mich so deutlich sehen, dasz ich ebenso erstaunt wie getrostet war, und wenn ich jetzt an die heilige Dreieinigkeit denke oder davon sprechen Fiore, so weisz ich, wie die drei anbetungswilrdigen Personen nur ein Gott sind, und ich empfinde eM unaussprechliches Gluck dabei. Mielott tovabbi peldakat analizalnank, lassuk, mit nydjtanak pszihologiai szempontbol Szent Berndt és Szent Terezia megismeresei ? Szent Berndt szavai altalanossagban nem mondanak tobbet, mint azt, hogy vannak bizonyos allapotok (a misztikus egyesules allapotai,) midon a szellemi munka produktivitasa sokkal nagyobb, mint más kozonseges allapotokban. Azt lehetne mondani, bogy a kepzetek associacionalis munkaja nagyobb es intenzivebb. De ma mar tudjuk, bogy a kepzetek felidezeseben az aszociacionalis torvenyek nem nylljtanak kielegito rnagyarazatot. Azt a meJames, i. m. p. 381-382.
— 243 —
lyebb beldtast, nagyobb termekenyseget, nagyobb megertest, szOval azt az dllapotot, amit a mi nyelvtinkon is ugy neveznek, hogy az ész megnyilcisa, semmifele aszociaciondlis torvennyel megerteni nem lehet. Ezt csak ugy tudjuk felfogni, ha vannak szabadon, minden associaciO Welkin felle'pO' kepzetek. Az ilyen kepzetek letezeset mar Herbart eszlelte, de megmagyardzni nem tudta,. Magyarazatuk az .0jabb idols termeke és hdrom becsi professzor — Freud, Fliesz, Swoboda — nevehez fiizodik. Az elsO kettO Altai eszlelt organikus periodikus valtozdsoknak megfelelOen Swoboda szerint a lelki elet is periodikus valtozdsokon megy keresztill. Az organizmus ritmikus veltozasoknak van alavetve, olyan mint egy vizfelilletnek elhatdrolt resze, melyen hullamok vonulnak keresztill. A sztiletesnel ezen hullamokat dtvessziik az anyai organizmustal és a nemzesnel tovabb adjuk. Alles was wir erleben, wird von den Wellen erfaszt and macht deren Bewegung mit.' Swoboda szdmos megfigyeles es kiserlet alapjdn felallitotta a lelki 610; periodikus valtozdsainak torvenyeit, melyeknek szamokhoz kotott mivoltat igen sokan és tigy ldtszik, jogosan, ketsegbevontak. Egyediil az bizonyos, hogy a kepzetek, erzelmek és akarati impulzusok egeszen onkent bizonyos ido letelte utan ujra eledhetnek és tudatosakka valhatnak. Nem mindenkinel jelentkezik ez az ujraeledes feltilnoen, inkabb azokndl, akiket teremto szellemeknek nevezilnk, mint pl. a miiveszek, vagy akik hangulataiknak erasen rabjai. Ezek az u. n. periodikus emberek, igy nevezte el oket Swoboda. Olyan embereknel, akik par exellence periodikus emberek, megtortenhetik, hogy régi hangulatok, régi kepzetek a lelki elettik erosen fejlett spontaneitasa reven olyan szerencses interferencia novekStudien zur Grundlegung der Psychologie. 1 Swoboda: Leipzig and Wien, Denticke, 1905. p. 33. I;*
- 244 menyt letesitenek az epen uralkodo kepzeletsorral, illetve erzelmekkel, hogy a gondolatoknak tij, terernt6 formaja, az erzelmeknek szokatlan qualitasa és intenzitasa rendkivillinek latszO jelenseget tud letesiteni. Nem mondom, hogy a misztika jelensOgeire nezve ez a magyarazat kielegit6, de valOszin-Ciseget sem lehet ketsegbevonni. Irak, milveszek, teremto geniuszok lelki eletet a naluk szokatlanul intenziv modon megnyilvanula spontaneitas jellemzi. A misztikusok Mete is telve van spontaneitasokkal, mert hangulatemberek a szo szoros ertelmeben veve. Hogy hangulatuk, erzelmeik emberei, azt eldruljak irasaik. Mar pedig ilyenek a periodikus emberek, cselekveseik eldruljak oket, mert a cselekyes inkabb az erzelem, mint a gondolat kovetkezmenye. Ha minden feltetel teljesitve van, az elOkeszilletek is pontosak, mégis kimaradhat az ertelmi felvilagosodas, jelefil annak, bogy a lelki elet spontaneitasa abban az idoben igen csekely volt. Mivel az ertelmi munka a misztikaban nem a logikai szabalyok szerint folyik, ugy ertve, hogy nemcsak nem alkalmazzak a logikai kovetkeztetest valamely gondolati tartalomra, hanem a meglev6 intuici6 utjan sem intellektualis igazsag elnyerese a face], az ertelrni isrneretnek fOleg erzelmi jellege van, nem pedig filoz6fiai vagy teologiai erteke. Szent Terezia egyik viziojaban megfejtve latta a Szentharomsag titkat, de ennek a megfejtesnek aligha volt intellektualis jellege, olyan pl., amelyet a dogmatika magyarazatai koze felvehetne, legalabb is ilyen nem maradt fenn. A latomas szovege, melyet fentebb is ideztunk, inkabb arrol tesz sagot, hogy egy eksztatikus allapotban, amely az organizmus és lelki elet egy kimagaslo esemenye volt, olyan erzelmek lettek benne uralkodova, a melyek ennek a nagyintelligenciajd nOnek a Szentharomsag titkanak meg nem fejthetesebal szarmaz6 kellemetlen erzelmeit egyszersmindenkorra elnyomtak. Hogy 6 maga csak az erzelemb61 elt, mikor
— 245 —
nehersegei ujra feltnnedeztek, azt leirasa vilagosan mutatja, az igazi teoretikus ertek azonban elmaradt. Szent Berncitnal maskent van a dolog. Nada az eksztatikus allapot teljesen rokon sot homogen elemeket tartalmaz azon reszben teoretikus munkaval, melyet az Enekelc Eneke-nek magyarazatanal vegzett. Itt az atelt erzelem magyarazata egyszersmind annak az erzelemnek, mely az Enekek-Enekeben a menyasszonyt a volegeny karjaiba hajtja és a spontan felmerillO kepzetek kulcsot adnak az Inas megertesere. Ennek a magyarazatnak tudomanyos (teologiai) erteke is lehet. Altalaban azonban a fentebbi magyarazatnak megfeleloen a szorosan vett ertelmi megismeres nem melt6 a megismer& szora. Igy Keresztral nevezett Sz. Janosnal olvassuk :1 Die Beschauung gibt nur eine allgemeine und dunkle Erkenntnis, mittelst deren der Verstand nicht dahin gelangt, klar zu begreifen, was ihm vorschwebt, und weshalb auch der Wille liebt ohne irgendeinen bestimmten, klaren Gegenstand. A belso megvilagosodasnak egy sajatsagos teoriajaval talalkozunk Poulain jersuitanal, mely a misztikusok terminologi6javal szoros osszeftiggesben van s rnelyet be kell mutatnunk mar csak azon szempontbal is, mert Poulain a misztikus irodalom legkivalobb ismer6i koze tartozik. Poulain felveti a •kerdest:2 vannak-e szellemi erzekek ? Szerinte Isten jelenletenek Oszrevevese szellemi erzekek iltjan tortenik. Szerinte van szellemi nOzes, melyet misztika nelktil is tudunk, mert a hit szerint az ildvozaltek boldogsaga az Isten latdsaban all. Dadurch will man ausdriicken, dasz die Art der Erkenntnis so ist, dasz man unwillkiirlich zum Ver-, gleich mit unserem korperlichen Sehen geftihrt wird. m. I. k. p. 177. Poulain, i. m. I. k. p. 130. s kk.
— 246 —
2. Van tisztan szellemi hands is, — mondja Poulain — mert az angyalok és szentek beszelnek egymassal. 3. Van szellemi erintes is, izles és szaglas, mint amelyek mar nem egyebek, mint az erintes killonos nemei. Poulain, nezettink szerint, a nominakbol numinakat csinalt. A terminologia teremtette meg sekelyes pszihologiajat és nem a pszihologiai belatas teremtette meg a terminologiat. Nyilvanvalo, hogy a Poulain-fele pszihologiai magyarazat, mint ilyen, a tudomany szempontjabol szamba sem johet. Olyan intuiciokban, de foleg olyan erzelmi komplexumokban lehet reszok a misztikusoknak, melyeknek szamara kulon lefro kifejezeseket kellene teremteni, mert a meglevok nem jOk. Bolan panasza, hogy szavaink nem fedik fogalmainkat es Melt erzelmeinket, a misztikusokra joggal all és joggal hangsulyozza ilyen ertelemben James is. Azonban szavakkal kell elnie annak, aki allapotait leirja és open azert olyan szimbolumokat hasznal, amilyenek rendelkezesere allanak. De ezek a szavak nem fejeznek ki szuksegkepen realitast, csak kepletes kifejezesek, melyekbol pszihologiai terminologiat csinalni nem szabad, de meg kevesbbe szabad azutan az igy csinalt terminologiahoz psychologist konstrualni. A peldak, melyek Poulaint felrevezethettek, a kovetkezok :1 Augustinus emliti Confessioiban az of szellemi erzeket : 0 mein Gott, was liebe ich also, wenn ich dick liebe ? Es ist keine korperliche Schonheit: weder die Majestat eines Antlitzes noch der Glanz eines Lichtes, welcher die Augen in angenehmer Weise erfreut, weder silsze Melodien verschiedener Gesange noch der liebliche Duft der Blumen and Wohlgeruche, weder der Wohlgeschmack des Honigs 1
Poulain, i. m. p. 149. s kk.
- 247 oder des Manna noch korperliche Liebkosungen. Nein, nicht dieses ist es, was ich an meinem Gott liebe. Und dock ist, was ich an ihm liebe, ein gewisses Licht, eine gewisse Stimme, ein gewisser Wohlgeruch, eine gewisse Nahrung, eine gewisse Umarmung; alles dieses wird nur durch dasjenige empfunden, was in meinem Innern ist. Meine Seele sieht ein Licht leuchten, welches nicht im Raume ist, sie vernimmt einen Ton, der mit der Zeit nicht schwacher wird, sie empfindet einen Duft, den der Wind nicht fortragt, sie genieszt eine Speise, welche das Verlangen danach nicht vermindert, sie ergibt sich einem Gegenstande, dessen Besitz keinen Uberdrusz erregt. Das ist es, was ich liebe, indem ich meinem Gott liebe. Welch ein Gegenstand der Liebe ist dies ! (X. konyv, 6. fejezet.) Egyeb peldakat is sorol fel Bonaventura, Louis du Pont, Rouet, Ambrosius stb. miiveibOl. Augustinus peldaja vilagosan mutatja, hogy az Isten jelenletenek és szeretetenek Wiese az erzelmek olyan komplicitasat idezi elo, mely a maga teljessegeben és intenzitasaban egyesiti, de feliil is mulja az erzekek Altai nyOjtott erzelmeket. Nem kell azert kulon szellemi erzekeket statualnunk, Augustinus maga is jelzi, hogy az erzeki milkodes hianyzik itt teljesen, de a felfokozOdott esetleg eddig az ontudat kilszobe alatt levO erzelmeknek tudatossa val6sa eseten egy magasabb jelenseg (mely reszben intellektualis) kiserojekent egyesitve fellephetnek vagy helyesebben: egyesitett nagy intenzitasil szereplesok alkotja azt a jelenseget, mely az intellektualis tartalommal egyiitt mint az Isten jelenlOtenek atelese jelentkezik a tudatban. Ugyanezt mondh. atjuk a szellemi tapintO erzekrol és a szellemi erintkezesrol altalaban. Analogiakat talalunk az alomban is, amelyben igen sokszor azon erzelmek szerepelnek, melyek a valosagban mint ohajtott, de elmaradt elmenyek kiseroi nem jelentkeztek. Egy killonosen nagy szerepet jatszo
— 248 —
rzelem, vagy egy erzelem utani eras vagyakozas akkor, midon az erzel rneknek emlitett sajatos felfokozodasa talán a Szvoboda-fele magyarazatnak rnegfeleloen jelentkezik, mint vezet6 tenyez6 kiilonosen kiemelkedhetik intenzitasban és a tudat intellektualis tartalmaval egyutt letesitheti az Istennel vale erintkezes, csOkolodzas, olelkezes stb. jelensegeit. Feltetleniil ez az elmelet a helyes, ha patologikus karakterrel van dolgunk, amint azt a vallas pszihopatologiajaban bemutatjuk Magdeburgi Mechtildis hiszteriajaval kapcsolatban. Ilyeneknel igaz Leuba elmelete, rnely maskent kifejezve, de lenyegeben vellink egyet mond, midon a via unitiva killso erzeki milkodesekt61 elzart allapotat az intenziv erzelmekkel osszehasonlitjuk az Mom jelentosegevel. Amit a valosag nem tud realizalni, az Mom realizalja. Amit a valosag nem tud realizalni, egy ober allapot spontanitasa realizatja és ezt az dilapotot : misztikanak nevezzilk. Lassunk a szellemi erintkezesre is 1-2 peldat a Poulain altal idezett sok eset kozill Folignoi Angela oneletrajzfinak 52. fejezeteben olvassuk : Wenn die Seele dieses Gefiihl empfindet, welches ihr Gewiszheit von der Gegenwart Gottes in ihr gibt fahlt sie, dasz der unendliche Gott eins mit ihr ist und ihr Gesellschaft leistet ... Es gibt noch eine Andere Art, durch welche die Seele weisz, dasz der all machtige Gott in ihr gegenwartig ist: das ist eine Umarmung. Er umarmt die Seele, wie weder ein Vater noch eine Mutter je ihr Kind umarmt haben, wie noch nie eine von Liebe entflammte Person eine andere umarmte ... In dieser Umarmungist so viel Annehmlichkeit und Wonne, dasz, wie mir scheint, kein Mensch auf der Welt es ausdrUcken und glauben kann. Blois Lajos : Es gibt Seelen, die Gott mit seiner Wonne uberhauft; siewerden mit ihm in augenscheinPoulain, i. m. p. 154. s kk.
— 249 —
licher Weise durch Umarmung vereint ; sie erhalten von ihm die zartlichsten Kiisse. (Inst. spir. App. 1. c. 1. u. 2.) Ezek es a Ponlain altal idezett tobbi pelddk is csak arral gyoznek meg bennunket, hogy kiiion, misztikus pszihologia konstrualdsa felesleges, amennyiben a misztika jelensegei a lelektani megismeres korebe esnek a lelektan modszeres eljardsa Utjan magyardzandok, ha ezen kivill eso jelensegekkel is talalkozunk, azok mds tudomany tertiletere tartoznak. Nem hagyhatjuk figyelmen kivill elmeletunk bemutatdsa utdn, a misztikusok egyik kivd16 ismerojenek, Delacroix-nak velemenyet.1 Delacroix citalja Leuba velemenyet a misztikus intuiciarol, mely szerint abban ket elem van : 1. megismeres ; 2. egyesales Istennel. De a megismeresben nincsen semmi intellektudlis ; reszben az intimitas erzelme ez, melyet a szeretet koteleke biztosit és az isteni akarattal ellenkeza vdgyak szetfoszldsdbol all, mdsreszt egy illuzorikus felvilagositas, mely nagyon gyakori az dlomban és az erzelmi akaddlyok kizardsabol, meg a birds és konnyedseg erzelmebol Az Istennel vale) egyesilles pedig nem egyeb, mint magyardzat, amely abban all, hogy erzeteknek és kepzeteknek, vagyaknak és akardsoknak egy bizonyos egymasutanjdt az isteni lenyeggel egyenlove teszik. Delacroix szerint Leuba nem magyardzza meg, hogyan kell erteni a misztikusok intuicioinak tudat-. talan voltdt. MIvel a misztikusok maguk is azt mondjdk, hogy megismereseikben nincsen semmi intellektudlis, a lelektan nyilvdn az erzelmekkel analog dllapotokkal fog magyardzni, vagy mindenesetre olyan dllapotokkal, melyek kozelebb vannak az erzelemhez, mint az intelligenciahoz. 1 Delacroix, etudes d'histoire et de psychologie du mysticisme. Paris, Alcan, 1908. p. 382. s kk.
— 250 —
Igaz-e az, hogy a miszticizmus elvesz a tudattalanban, hogy a misztikus intuicionak a tudattalan a vOge ? Ami a tenyt illeti, ngy latszik, hogy a misztikusok tanusaga szerint a tudat bizonyos formaja megmarad. Tulajdonkepen a misztikus intuiciat preciz formara visszavezetni nem lehet; egyaltalaban nem megismeres, ha ezen a szOn a kepzetekkel valdfr logikai mfiveleteket ertjfik ; nem erzelem, ha alatta, az organikus allapotok tudatat vagy a kepzetek egymaskozotti vonatkozasat ertjfik. Mi tehat a misztikus intuicio lenyege ? La revue rapide, que nous avons faite, nous a rnontre que l'intuition mystique est, dans sa tendance essentielle, conforme a l'experience de ceux qui ont le plus approfondi l'art, la sagesse, peutetre merne a celle des grands actifs ; tous ceux qui ont fait sur la vie un effort personnel ont, a certains moments, senti en eux et sans l'oubli d'euxmemes, comme beatitude ou comme amertume, le vie universelle. LatnivalO, hogy Delacroix elm elete kozeledik a mienkhez ; amire mi a Swoboda-fele elrnelet alkalmazasaval ramutattunk, ugyanarra yin ö is rd, a nelkfil azonban, hogy szavainak kello szolid bazist nytAtana. Csak az a tanulsag marad meg szamunkra, hogy Delacroix szerint is a vallasi heroizmus, ami a misztikusokban nyilvanul, analog minden egyeb Wren — mfiveszet, tudomany — nyilvanulo nagysaggal jeleul annak, hogy a vallasos ateles meg1 L'intuition mystique n'est pas necessairement Hee a l'anesthesie sensitive et sensorielle et a l'inhibition intellectuelle ; parfois, dans les formes extremes de l'extase, she s'accompagne de ces symptOmes ; ils y sont du reste plus ou moins accuses. Mais nous avons vu qu'elle peut coexister avec la vie mentale ordinaire ; it y a meme tout un etat, et c'est l'etat danitif, ou le mystique combine tette intuition avec une vue claire du monde. L'annihilation de la pensee, comme la suppression de l'action, les phenomenes nerveux et les visions, caracterise une forme du mysticisme, mais n'en constitue pas l'essence. Delacroix, i. m. p. 391.
— 251 —
ertesere sohasem kell konstrualnunk killon pszihomert az altalanos lelektan kereten belal az eminens jelensOgek ep ugy megmagyarazhatok, mint a kozonseges vallasi jelensegek magyarazhatok voltak s amennyiben nem magyarazhatok volnanak, nem is tartoznak a lelektan keretei koze, hanem más tudomany terilletere. MielOtt a misztika intellektualis jellegeral mondottakat osszefoglalnank és hatarozott formaban ontenenk, meg akarunk emlekezni egy magyar szerzO idevago munkassaganak ertekeral. Azon csekely vallaspszihologiai irdsok kozott, rnelyek magyar nyelven lattak napvilagot, van Dr. Szelenyi Non pozsonyi evangelikus theol. akademiai tank' szekfoglal6 ertekezese : A misztika lenyege es jelentosege cimmel (Pozsony, Wigand, 1913.) Altalanos kritikaul azt irhatjuk rola, bogy nernileg megnyilvanulo elfogultsaga semmikepen sem tudta ertekesiteni és kiszelesiteni azokat a szempontokat, melyeket szerzo sajatjanak van, de joreszt James-tol vett at. Szerinte a kolostori elet quietizmus, moralja egoizmus. A régi és modern misztika kozott nem veszi eszre a killonbseget, sot a regieknel is a protestans és katolikus misztikusok fundam entails kiilonbseget. Lelektani tudasa nem melyrehato, innen magyarazhatO a James pragmatista szempontjabol ertheto, de szerzOnk szempontjabol nem erthet6 rajongasa a misztika, mint megismeresi forras irant. „Az a vallasos elmeny, — mondja Szelenyi,1 — melyet unio mystica-nak neveznek, esakhamar oly igazsagok, revelaciak forrasakent jelentkezik, melyeket a tiszta esz megismerni nem tud. A misztikus rendszerint eldicsekszik azzal, hogy kozvetlen bizonyossagot erez az Isten letezeserol szemben a tudomanyos megismeressel, mely kozvetve okoskodas, gondolkodas utjan szerez meggyozodest a targyak mivoltarol. Ilykepen egy egeszen sajatlagos 1
Szelenyi, i. m. p. 11.
— 252 —
ismeretelmelet fejlodott ki a misztikusok koreben, mely a rendes ertelmi, dialektikai megismeres mellett egy kozvetlen, intuitiv lehetoseget hangortatja es valtig kiemeli ennek folenyet a kozonseges megismeressel szemben." Ezert filozofiai (?) szempontbol rnisztikusoknak nevezi azokat,1 ,,akik a kozvetett logikai megismeresen kivul , egy magasabb ismeretforras letezeseben hisznek." Szerzonk hisz a misztika intellektualis jellegeben, de azt teljesen felreerti midon a kovetkezo gondolatot irja le :2 „Ezzel pedig egy igen nevezetes problema vetodik fel, az t. i. hogy nyOjthat-e az erzelem ismeretet, tudast ?" Tehat nada a misztika tiszta erzelem, a tudas pedig csak kisera vagy bekovetkezendo jelleg. Kerdesere ezekben adja meg a feleletet :3 ,Igaz ugyan, hogy a misztikusoknak nem sikerillt kezzelfoghatalag bebizonyitaniok. hogy elmenyeikben csakugyan az Istent Mt& meg, de az ellenkezojet sem bizonyithatta be senki, hogy t. i. eimenyeik egyszerilen az illuzio korebe tartoznak. Vallasos elmenyeik sajatszerilsege, atelesok intenzivitasa, szenvedelyes meggyozodesak hove — mely epenseggel nemcsak a beteges hajlamti egyenek kivaltsaga — igen erOsen szol tapasztalatuk realitasa mellett es igy jogunk van azt hinnank, hogy ok csakugyan egy felsobb vilagba nyertek betekintest." Szelenyi szerint tehat a filozofiai és teologiai megismeres a misztikusok elmenyeiben -Lij megismeresi forrassal gyarapodott. Velemenyank szerint ez a nezet teljesen tarthatatlan es csak a misztika intellektualis karakterenek teljes felreismerese eredmenyezhette. Szent Berndt miszticismusaban a via unitiva ismeresi jellege abban nyilvanul, hogy a Swoboda-fele elmeletnek megfeleloen a kepzetek spontan felbukkanasa uj megismerest biztosit a Szelenyi, i. m. p. 19. Szelenyi, i. m. p. 23. 3 Szelenyi, i. m. p. 3t. 2
-- 253 —
szamara, mert amit eddig csak homalyosan tudott, az egyszerre a teljes megertes alakjaban mutatkozik; Szent Terezia olyan ismerettel bovul, mely a teologia minden melyseges kutatasat latszOlag cstiffa, teszi, de mint a leirds pszihogenezise mutatja, valOszinfileg csak olyan erzelmi atelese volt, melynek maradanclo jellege biztositja az eddigi intellektualisvagyakat kiser6 kellemetlen erzelmek teljes paralmegszunteteset. AnnAl is inkabb mondhatjuk ezt, mert a titok megoldasat szavakba foglalni keptelen volt, ami lehetetlennek latszik ilyen nagymfiveltsegii no eseteben, ha igazan fogalmi megismeresral volt szo. Ha a megismeres nem fogalmi, akkor nem is igazi megismeres.' Az igazi megismeresnek intellektualis karaktere van és ilyen intellektualis jellegu az a tudomany is, mely a vallasi megismeres adatain epill fel, t. i. a teologia. Ha a protestans teologia hajlik a nein a logika szabalyai szerint torten6 u. n. megismereshez, a katolikus teologiai tudomany jelleget Apen azaltal fogja megorizni, ha az intellektualis jelleget megorzi. Newmann, Blondel,. Laberthonniere2 nevehez flizadnek antiintellektualisztikus torekvesek, de ezeket, mint a teologia The essence or nature of this spirit of piety which we would analyse, consists in consciousness of the reality of the object of its yearning or devotion. Not altogether trough induction or deduction, but with an irrational immediacy of conviction, it feels and knows its object. In place of the knowledge which is mediated through rational processes, is substituted a conviction upheld by yearning, love's conviction indeed, of the reality and presence of that which is all the greater and more worthy because it baffles reason. And the final goal attainable by this mystic love is, even as the goal, of other love, union with the Beloved Taylor, The niediaeval mind. I—Il. London, Macmillan 1911. Vol. IT. p. 363. Ezek a — velemenyiink szerint — helyes tenyallast kifejez6 szavak is vilagosan mutatjak, hogy az ilyen processusnak tudomanyos megismeresi jellege nem lehet.
Prezzolini, Wesen, Geschichte and Ziele des Modernismus, Deutsch von Otto Ekkehard. Jena, Diederichs, 1909. V. 6. p. 89 —109_ Die Apologetik c. fejezetet I
— 254 —
irdnyito tenyezoit, a •hivatalos teologia sohasem fogadta el. Hogy a rnisztika via unitivajdnak elOkesziteseben intellektudlis elemek szerepelnek, az ketsegtelen ; de bogy a via unitiva gyilmolcsei kozott intellektualis kivalo, teologiailag is ertekes eredmeny szerepelhet más modon, mint azt a Szent Berncit-fele eredmenyek magyardzatandl lattuk, ketsegbevonjuk es ismetelten erOsen hangstilyozzuk, hogy a via unitiva eminens karaktere a felfokozodott erzelmek folytdn a lelek erzelmi reszenek sajatos nyeresege és dtalakuldsa. Vegyilnk csak szemiigyre egy par pelddt a fentebbiek kiegeszitesere a viziok koziil s azonnal ldtjuk az erzelmi elem triltengeset az extdzis és viziO pillanataiban. Igy, Sienai Szent Katalin, Ursula Benincasa, Ricci Szent Katalin igy ereztek, mintha a via unitiva-ban a szivilk cserelodott volna ki. Szent Terezia igy irja le a viziot : Man sieht nichts, weder innerlich, noch auszerlich ... Aber ohne etwas zu sehen, bemerkt die Seele den Gegenstand und weisz, an welcher Seite er ist, viel klarer, als wenn sie ihn sahe, ausgenommen, wenn etwas Besonderes ihr in die Augen fiele. Es ist, als ob man in der Dunkelheit jemand bei sich fuhlt ... Ohne Vermittlung irgendwelcher innerlicher oder auszerlicher Worte bemerkt die Seele sehr deutlich, welcher Gegenstand ihr erscheint, an welcher Seite er ist und zuweilen ouch, was er bedeutet. Sie weisz nicht wodurch und wie sie dies erfahrt. (1. level Rodriguez Alvarezhez.) Es schien mir, als ginge der gottliche Meister immer neben mir. Obgleich dies kein imaginares Sehen war, bemerkte ich ihn doch nicht unter irgend einer Form (Leben 27. c.) Ich geriet in Ekstase. Alsdann sah ich ... eine grosze Zahl Engel. Sie erschienen mir jedoch nicht Poulain, i. m. II. k. p. 28. s kk.
— 255 —
enter einer bemerkbaren Gestalt, denn die Vision war eine intellektuelle. Alvarez de Paz: Wenn du Jesus Christus oder die allerseligste Jungfrau in dieser unklaren Weise siehst, bemerkst du keine mit den Augen des Leibes erkennbare Figur, und dock weiszt du mit groszerer Sicherheit, als wenn du es mit den Augen des Leibes sdhest, dasz die Person zu deiner Rechten oder in deinem Herzen ist ... Es ist, als wenn du in der Dunkelheit plotzlich filhlst, dasz jemand an deiner Seite ist, und weiszt, dasz er Wohlwollen und keine Abneigung gegen dich hegt, aber nicht unterscheiden kannst, ob er ein Mann oder eine Frau, ob jung oder alt, ob rnehr oder weniger schon, ob stehend oder sitzend ist. E mellett persze komolyan kell szamba yenntink azt a kortilmenyt, melyet eddig figyelmen kivul hagytunk es amely a csalas es csalodas esete. Az erzelmek ritkan csalnak mint organizmusunk allapotanak jelzoi, ellenben mint ertelmi allapotok hely ettesitoi igen nagy megtevesztest letesithetnek.1 Mar lattuk az erzelmi allapot hivatott leirasat Szent Berndt atelesebol, most idezzilk azon szavait, melyek az ateles tartamara vonatkoznak :2 „Oh jaj, mily ritka pillanat, mily ropke pillanat." — „Mikor a virasztassal, konyorgesekkel és konyhullatassal keressuk Ot, rogton, alighogy megtalaltuk, ismet eltiinik. Rs ha a leek tovabb rimankodik es epekedik, visszater ugyan és ajkdval egy csOkot lehel rd ; de ismet csak elrebben, kisiklik kezei kozal." — „Csak egy fOlvillano szikra, mely ism et eltilnik." 1 Hogy mennyit dr a misztikusok termeszetfolotti megismerese, arra nezve Delacroix igy nyilatkozik: Il semble qu'ici s'applique aisernent la theorie de Leuba et de Bernard Leroy: it y a sentiment de comprendre sans que le fait de comprendre se soit produit parte n'y a rien a comprendre ; it n'yaurait done, en tous ces cas, qu'une illusion de connaissance. Delacroix, i. m. p. 395. 2 Piszter, i. m. p. 484.
— 256 —
Ugyanezt mondja Szent Terezia:1 Die Entz0ckung ist, wie lob das beim vorhergehenden Gebet schon erwahnt habe, nicht dauernd. Die Seele genieszt dieselbe nur in Zwischenraumen ; mehrmals versenkt sie sich in Gott oder vielmehr Gott versenkt sie in sich. (Leben 20. c.) Es ismet Dieses Gebundensein aller Krafte dauert niemals lange, es ist viel, wenn es bis zu einer halben Stunde wahrt ; ich glaube nicht, dasz es bei mir jemals. so lange dauerte . James-nek tehat igaza van, midon a misztikusok via unitivajanak rovid tartamat emliti. Latsz6lag killso korillmeny, finely a dolog lenyegere befolyassal nem bir, voltakepen a zonban megfelel a Swoboda-fele elmelettel valo magyardzatnak, melyben — a dolog termeszete szerint — az idonek jelentOs szerepe jut és pedig kettos szempontbol : egyreszt a spontaneitas kezdetenek, masreszt lefolyasa tartamanak szempontjabol. Ha a katolikus misztika irodalmdt osszehasonlitjuk a protestans misztikaval, az az impresszionk tamad, hogy mig az elObbi erzelemvilaga a legintenzivebb, legmelegebb, addig a protestans misztika szintelen, fakO, hianyzik belole az a melegseg, ami a kozvetlen eros erzelmi atelesek ismertetoje szokott lenni. Arnint altalaban a kozonseges vallasi jelensegek pszihologiajaban pszihologiai szempont1°61 a katolikus és protestans vallas korti kulonb • seget abban talaltuk, bogy a vallasi intenzitast celzo. lelektani hatoeszkozok alkalmazasaban a protestans vallas szegenyseget drul el, tigy ez a szegenyseg a misztika irasaiban is nyilvanvalova vdlik. Hasonlitsuk ossze pl. Szent Berndt fentebb idezett leirasait. BOhme Jakab egyik legszebb és legtanulsagosabb fejezeteve1,2 melyben a filozofiai spekulacio lerontja az erzelmi hatasokat
2
Poulain, i. m. I. k. p. 201-202. James, i. m. p. 382-383.
- 257 Als sich aber in, solcher Trilbsal mein. Geist, von dem ich wenig und nichts verstand, was er war, ernstlich in Gott erhob, als, mit einem groszen Sturme, und mein ganzes Herz und Gem& ,saint alien andern Gedanken und Willen sich darein schlosz, ohne nachzulassen mit der Liebe und Barmherzigkeit Gottes zu ringen, er segne mich dean, das ist erleuchte mich mit seinem heiligen Geiste, 'damit ich seinen Willen verstehen mochte und meine Traurigkeit los werden ; so brach der Geist durch. Als ich aber in meinem angesetzten Eifer, so hart wieder Gott und alle Hollen-Pforten sturmte, als waren in mir noch mehr Krafte vorhanden, in Willen, das Leben daran zu setzen, welches freilich nicht mein Vermogen ohne des Geistes Gottes Beistand gewesen ware ; so ist alsbald nach etlichen harten StOrm en mein Geist durch die Hollenpforte his in die innerste Geburt der Gottheit durchgebrochen und allda mit Liebe umfangen worden, wie ein Brautigam seine liebe Braut umfanget. Was aber fur ein Triumphieren in dem Geist& gewesen sei, kann ich nicht schreiben noch reden, es laszt sich auch mit nichts vergleichen, als nur mit dein, wo mitten im Tode das Leben geboren wird, und es vergleicht sich der Auferstehung von den Toten. In diesem Lichte hat mein Geist alsbald durch alles gesehen und an allen Kreaturen, an Kraut und Gras Gott erkannt, wer er, wie er, und was sein Wille sei. Auch so ist alsbald in diesem Lichte mein Wille gewachsen mit groszem Trieb, des Wesen Gottes zu beschreiben. Weil ich aber die tiefen Geburten Gottes in ihrem Wesen .nicht fassen und in meiner Vernunft nicht begreifen konnte, so hat sichs wohl Jahre verzogen, ehe mir der rechte Verstand gegeben worden ist . . . Von diesem Lichte babe ich nun meine Er-
17
— 258 --
Icenntnis, dazu meinen Willen und Trieb, und diese Erkenntnis will ich meinen Gaben gemasz beschreiben und Gott walten lassen, sollte ich gleich damit die Welt, den Teufel und alien Hollen Pforten erziirnen und will zusehen. was Gott damit meint. Denn seinen Vorsatz zu erkennen, dazu bin ich viel zu schwach, obgleich der Geist etliche Dinge, die zuktinftig sind, im Lichte zu erkennen gibt, so bin ich doch den auszerlichen Menschen nach viel zu schwach, solches zu begreifen." Azt is a pszihologiai iskolazottsag hianyanak kell betudnunk, amivel James vadolja a protestantizmust, hogy t. i. semmi metodik6juk sines a misztikus Metre valo elakeszitesben. Ha maga a misztika nelkillozi a pszihologiallag eminens hatasokat, a metodika. melynek Open ezen hatasok ismereten IceIlene felepialnie, szinten hianyozni fog. A pragmatizmus erdekes problemat nydit pszihologiai tekintetben is akkor, midon a misztikanak nem az igazsOg bebizonyitasara tett szolgalatait vizsgaljuk, hanem azt, hogy milyen hatassal van az ember cselekvesere. „Mi haszna az emberisegnek, — kerdi Szent Berndt eletenek tortenetirOja,1 — egy tiszta lelek csendes almadozasabol ? Szent Berndt elete megvilagitja e kerdest. Volt-e koraban nagyobb jelentOseg-6 esemeny, melynek nem 6 volt vagy kezdemenyezoje, vagy legalabb is lelkes harcosa ? Ez a szemlel6d6, ez az almodozO ember nem volt-e mindenek folott a tettek embere ? Es pedig open azert, mert szemlelodo volt. A beszedekbol meritheti nk erre boseges bizonyito adatot." Maga Szent Berndt mondja : „Az a lelek, mely a szemlel6cles nyugalmat szokta elvezni, valahanyszor megvonatik tole a lelki fenyesseg, — és ez wily gyakran tortenik !.— az igaz hitben gyokeredzo j6 cselekedetekb61 merit 1 Piszter, 1. m. II. k. 485. és 486.
- 259 maganak vigaszt S igy valahanyszor a szernleNA& eletebal kizokken, a cselekves eleteben talalja maga. Hiszen ezek jo pajtasok, egyfitt laknak hiszen Marta Maria tides novere." A misztika pszihologiajat roviden a kb vetkezokben foglalhatjuk ossze : Nines bebizonyitva, hogy a misztika osszes jelensegei kielegito magyarazatot nyerhetnek tisztan lelektani iiton, sot azt sem tudjuk meg, vajjon mennyiben tartoznak a normalis és mennyiben a patologikus lelektan korebe. Mindazonaltal am enynyiben lelektani leirasuk adhato, a tudomanyos lelektanon kivill mas teologiai vonatkozasok alapjan konstrualt lelektant sem nem szukseges, sem nem szabad konstrualni. Mint a vallas osszes jelensege, intellektualis, erzelmi es morals elemekbal all, melyek mindegyike tisztan eszlelheta, de legintenzivebb az erzelmi, azert is nevezzuk a misztikat eminens valIasi jelensegnek. ElOfordulasanak lelektanilag ertekes leirasaibol azt kovetkeztethetjuk, hogy a Swoboda-fele és a lelki elet spontaneitasarol sz(516 magyarazattal a valosagot sok tekintetben megkozelithetjiik, kiveve azt az esetet, midon a patologikus lelektan terilletere tartoznak a misztikanak sohasem szingularitast, hanem mindig a jelensegek egesz komplexumat magaban foglald tunemenyei. A teologiai és filozoidai megismeres eeljaira nem hasznalhato fel, az egyenre nezve nem quietiz-. must, hanem igen sokszor agilisabb eletmodot jelent, ami ergs erzehni jellegenel fogva ertheto.
1 7*
OTODIK FEJEZET. Jegyzetek a megteres lelektanahoz. Ezen fejezetet azert nevezziik csak „jegyzeteknek," mert az ezen Wren eddig megjelent hatalmas irodalmi munkassaggal nem akar hasonlokepen induktiv uton osszegyiijtott adathalmazzal versenyezni. A megteres lelektanat Edwin Diller Starbuck irta meg : Religionspsychologie cimmel és nemet nyelven Friedr. Beta adta ki (Leipzig 1909, Klinschardt.) A nalirOl, foleg annak tudornanyos ertekerOi a modszertani fejezetiinkben emlekeztank meg és arra a megallapodasra jutottunk, hogy statisztikai uton ilyen igazi torvenyekhez jutni nem lehet. Barmenynyire orommel fogadtak is foleg James ellensegei a konyvet Nemetorszagban, azt az eljarast, melyet Starbuck kovet, tavolrol sem tekintjak a vallaspszihologia sajatos mOdszertani eljarasanak. 1pen azert mi e konyvbol nem az empirikus torvenyszerfisegeket akarjuk ertekesiteni, hanem az ezekbal meglehetosen fiiggetlen altalanos lelektani vonatkozasokat, melyekhez hozzavesszuk Jarnes-nek hasonloan altalanos jellegu megallapitasait és megkisereljilk, bogyan lehet beleilleszteni abba a keretbe, melyet a vallas lenyegekent tapasztalati uton felismert és az osszes vallasi jelensegeken kovetkezetesen keresztal vitt intellektualis, emocionalis es moralis momentumok szabnak meg. Mit ertiink megteres alatt ? Starbuck ezt irja rola :1 Durch das gauze Christentum von der Predigt Starbuck, i. m. I. k. p. 21.
— 261 —
Johannes des Thufers an bis zur heutigen „Eriwe ckungssammlung" ist ein auffallender, gewOhnlich .,Bekehrung" genannter Vorgang des geistlichen Lebens bekannt gewesen. In der griechischen, romischkatholischen, englischen, lutherischen Kirche und einigen anderen entspricht •ihr die „Konfirmation".1 Bekehrung ist durch mehr oder weniger plotzliche Charakterwandlungen von Bosheit zu Gilte, von Siindigkeit zu GereChtigkeit, von Gleichgtiltigkeit zu geistlicher Erkenntnis and Tatigkeit gekennzeichnet. Mint latnivalO Starbuck definicioja nagyon dilalanossagban van tartva es open azert nem sokat mond. Jobb mar James-é, inert abban a Starbuck eszreveheto befolyasa mellett is meglatszik bizonyos nevezetes es altalunk is kifejezesre jutando leektani jelenseg fontossaga. Szerinte :2 Bekehrt oder wiedergeboren werden, • Gnade erlangen, religiose Erfahrungen machen, Gewiszheit gewinnen : alles dies sind Ausdracke, die den allmdhlichen oder plotzlichen Vorgang bezeichnen, durch den ein bis dahin gespaltenes Ich, dasz sich seiner Verkehrtheit, seiner Niedrigkeit und seines Elends bewuszt ist, durch festeres Ergreifen religioser Wirklichkeiten zu inneren Einheit gelangt, so dasz es sich nunmehr auf rechtem Wege weisz, sich gehoben und gliicklich filhlt. Das versteht man wenigstens im allgemeinen unter „Bekehrung," gleichviel ob man eine unmittelbare gottliche Einwirkung zur Hervorbringung eines derartigen seelischen Wandels fiir notig halt oder nicht. Ezen ket definiciOval szemben mi a megteres alatt egy atmeneti lelki folyamatot erttink, mely egyreszt a vallastalan ember allapotabOl atvezet a vallasos ember allapotaba, vagy a kozonseges hivo vallasi allapotabol atvezet azon hivo vallasos Latnivalo Starback salyos teveddae a bermalas lenyeget illetaleg. 2
James, i. m. p. 184.
- 262 potaba, kinel az eminens vallasi jelensegek jatszanak fontos szerepet. A gyakorlati elet fogalomhasznalata is a mi definicionknak ad iga,zat, amennyiben megteresrol akkor szoktak beszelni, midon a hitetlenbol hivo lesz, de akkor is, midon a hivo intenzivebb vallasi eletet el, vagy ami pszihologiai kutatasaink eredmenyet felhasznalva : midon a hivo jobban szereti az Istent. A kovetkezokben tehat adott definiciOnknak megfeleloen az lesz a feladatunk, hogy ezen ketdtmeneti stadium lelektanilag jellemzo adatait papirra vessilk. Az okra nezve lehet, hogy keves a lelektan, az isteni kegyelem, mint hatOok nem tartozik a lelektan korebe, de ezen kegyelmi miikodes eredmenyei mar open olyan lelektani jelensegek, mint valame]y esztetikai remekma latasa Altai felkeltett kopzetek vagy erzelmek tunemenyei. Ha a hitetlen ember ertelmi vilagaban nem mertil fel a hianynak, az okoskodas elhibazott voltanak a kepzete és az ezt kisero logikai erzelem kellemetlensege vagy a vilag keletkezesevel kapcsolatos termeszettudornanyi magyarazatok elegtelen volta, vagy az erkolcsi vilagrend legfobb Ura utani vagy, akkor a megteres folyamata meg nem indult meg. A megtOres folyamata az intellektualis egyseg megbomlasaval kezdadik. Lehet, hogy magaban veve pusztan az intellektualis egyseg felbomlasa nem kovetkezik be, hanem az erzelmi és erkolcsi vilagnezet szetszakadasa all be, mellyel azutan kapcsolOdik az intellektualis megkettOzodes, mint szinten lenyeges elem és ez a megkettozodes az of allandoan kiserO kellemetlen hangulatok folytan ismOt harmonikus egessze akar valni : ha ez a folyamat megkezdOdott, ezzel a megteres folyamata kezdetet vette. A megteres folyamatanak a kezdete a szemelyiseg megkettozodesevel all be. Mit ertiink a szemelyiseg egysegenek ketteszakadasan, vagyis a szemelyiseg megkettozOdesen ?
— 263 —
KOzonsegesen a megallapodott karakteru ember elete meghatarozott és meglehetosen egyforma csel ekvesek ben nyilvanul. Ezen cselekveseknek alapja egy kepzetkor, mely elle* hangulatos és amely a tudat kOzepet foglalja e]. Pl. a jó pap cselekvesei az imads6gon, lelkiwisztorkodason kivul más tertileteken is olyan madon nyilvanulnak, melyre azt szoktuk mondani, bogy az Meta papi szellemben el. Megvan benne tehat a kella komolysag, buzgOs6g, iparkodik az erzekies behatasoktO1 tavoltartani magat stb. Ilyen formaban egy egyseges szellem nyilvanul meg. Ha azonban szivesen vesz reszt a vilag oromeiben, keresi hozza nem illo egyenek tarsasagat, papi kOtelesseget neha elhanyagolja, akkor az egyseg felbomloban van, az egyeniseg megkettozOdik, mely egy csornO kellemetlen hangulatban nyilvanul, me]yet jelen esetben pl. lelkiismeret furdalasnak nevezhetank. Vagy mint Starbuck mondja :1 Es sind im Menschenleben und seiner Umgebung Krdfte vorhanden, welche die Einheit und Harmonie des Bewusztseins zu zerstoren streben ; und wenn sein Einheit einmal zerstort ist, laszt der Gegensatz zwischen dem, was ist und was sein konnte, Ideale entstehen und setzt zwei Ichs in scharfen Gegensatz zueinander. Intellektualis teren ezen megkettozodes jelensege a ketelkedesben nyilvanul. A ketelkedes els6 szimptom6ja az, hogy szokasos iteleteink mellett olyanok jelentkeznek, melyeknek igazstigos mivolta kezd tudatunkba ferkozni, amellett, hogy meglevO. bevett iteleteinkkel ellenkeznek. Azt szoktak mondani, hogy a ketelkedes a tud6s gyermeke, tehat foleg vagy kizarolag intellektualis motivumai vannak. Mint ilyent dicserik is, sot a valhishoz szilksegesnek tartjak, mert „Glauben allein erzeugt so uberschwengliche Hoffnungen, dasz Hochmut die Folge ware. Wissen allein erzeugt Skepsis und Starbuck, i. m. L k. p. 170.
— 264 —
Pessimismus. ,Nur wo die - beiden sich im richtigen Verhaltnisse zusaMmenfinden, herrscht ein Zustand, der dem Menschen angemessen ist and ihn zu den hochsten Leistungen befahigt.' De nem all az, bogy a ketelkedes okvetlenal a tudas szillotte. A ketelkedes ketelu fegyver, epithet 6s rombolhat a vallas szempontjabol. Ha rombol, akkor a tudas1361 szarmazik rendesen (hogy milyen tudasbol, annak a megallapitasa nem a vallaslelektan korebol szarmazik), ha epit, akkor inkabb az erzelembol. Rank nezve open ez a fontos : a ketelkedes, mint vallasossagra vezeto motivum mar egyesiti az intellektualis, erzelmi és moralis elemet. Peldaul szolgalhat Francois Coppee megteresenek testimoniuma: Az ildvozitO szenvedes. De masutt is lathatunk sok peldat. A korhazi apacak onfelaldozo elete fenyesen igazolja Assisi Szent Ferenc mondasat: eletilnkkel teritiink. Nem egy megteres ilyen erzelmi és erkolcsi hatasnak koszoni letrejottet, pedig intellektualis modon nyilvanul. Ismetelten hangsdlyozzuk, hogy force-idee-k nincsenek, az intellektualis munka csak akkor eletrevalo, ha eras erzelmi Onus kiseri. A ketelkedes allapota a szemelyiseg szetbomlasat jelenti. Oj celok, uj idealok jelentkeznek. Ha ezeknek az erzelmi tonusa eleg nagy lesz, akkor azon kepzetkoroket, melyek eddig a vallasossag ellensegei voltak, kiszoritjak a tudat szelere és maguk foglaljak el annak centralis helyet. A Oselekvesek ennek megfeleloen szuksegkepen kovetkeznek a vallasossag jegyeben, tehat erkolcstandnak megfeleloen. Rpen azert az a megteres, mely nem nyilvanul vallaserkolcsi cselekedetekben, nem igazi megteres. Killonosen a mai korban, midon a vallasvaltortatast tarsadalmi vagy politikai okok nnyira elasegitik, sok peldat gyiljthetunk a pszeudom egteresre. Hogy az Egyhaz mégis elfogadja, annak A. Mayer: Der Zweifel. Zeitschrift fiir Religionspsychologie. Bd. VI. p. 32.
— 265 — ismet lelektani oka van, az egyen az tij kornyezet nevelo hatasa alatt val•odi 'allapotta, valtoZtathatja :azt, ami eddig a valodisagnak csak latszataval birt. Azt szoktak mondani, •hogy az ateizmusnak rendesen erkolcsi okai vannak. Ez az allitas lelektani szempontbOl nagyon valoszinunek latszik, ha tekintetbe vessziik, hogy a megteresnel is, meg az intellektualis megnyilvanulas eseteben is az erzelmi .es erkolcsi tenyezok mina fontos szerepet jelszanak. Az emberben benne van a keszseg, hogy erzelmi es erkolcsi vilagnezetenek, mely pedig a legerOsebb, mert a cselekveseket ez iranyitja, intellektualis tamasztekot keres. Ha az erkolcsiseg korrupt. akkor a tamasztekot a vallasos istenfogalom nem szolgaltathatja, mast kell keresni. Az erzelmek, mint igen sokszor, ez esetben is meghamisitjak az ertelem munkajat. A vallastalan • ember vallasossa tehat tlgy lesz, ha azok a vallasi kepzetek, melyek a tudat szelen foglaltak eddig helyet es szintelenek voltak, azaz .csekely pozitiv erzelmi tonussal vagy negativ erzelmi tonussal birtak, a tudat kozepet fogla.ljak el, mint eras erzelmi tonussal birO kepzetek. Ilyenforman kell modositanunk ugy Starbuck fentebbi, mint James kOnyvenek 187. oldalan adott definici6j at. Mint lelektanilag teljesen helyes megjegyzest; ideigtatjuk James-nek a megteres okara vonatkoZ6 !IT nezetet Fragt man aber die Psychologie, wie die Uni= lagerung im Geiste des Menschen vor sich geht, und warum die Ziele, die an der Peripherie lagen, in einem bestimmten Augenbliek in den Mittelpunkt rilcken, so vermag sie keine befriedigende Antwort zu geben . . . Wir wissen nur, dasz es tote Gefithle, tote Vorstellungen und kalte Glaubensilberzeugungen gibt, und dasz es anderseits auch warme und lebendige gibt. Und wenn eine warm und lebendig 1
James, i. m. p. 188.
- 266 -in uns wird, so musz sick alles urn sie herum gruppieren. Wir konnten etwa sagen, die Warmeund Lebendigkeit reprasentieren nur die lang zuriickgehaltene jetzt tatige „wirkende Kraft" der Vorstellung : aber auch das ware lediglich eine Urnschreibung ; denn woher kommt plotzlich die wirkende Kraft? Alle Erklarungsversuche bleiben so unbestimmt and allgemein, dasz wir die ausgesprochene Besonderheit der ganzen Erscheinung nur urn so deutlicher Erkenn en. Amit a szentek lelektandban és a misztika lelektandban is ereztunk, a megteres lelektandban is kifejezesre juttatjuk. A lelektan leirja a jelensegeket, de benso okaik felderiteseben igen sokszor csoclot mond. Ugyanezt mondhatjuk arra.' a megteresrol, melyen a hiv6 megy at, midOn eras akarattal nagyobb tokeletessegii elet megvalOsitasara torekszik. A korillmenyek nevelo hatasarol, pl. a kolos-torok eszkozeirol, amellyel a tokeletesebb elet elomozditasat celozzak. sokat lehetne beszelni az erzelmek intenzitasanak fejlesztesevel kapcsolatban; de annak az igazi °kat, hogy lanyha lelkek rniert lesznek buzgOkka és miert szeretik bizonyos idatol fogva jobban, odaadobban, egesz szivvel-lelekkel onzetlenill az Istent, ugy amint azt Szent Berndt olyan gyonyorii szavakkal jellemezte, a lelektan a maga tudomanyos eszkozeivel sohasem fog kielegit6 valaszt nyujthatni.
HATODIK FEJEZET. F vallas pszihopatologiaja. A mOdszertani reszben ramutattunk, hogy a fiziologikus pszihologianak az a kortilmeny teremt letezesi jogalapot, hogy a. lelki és testi jelensegek szorosan ossze vannak fiizve. A lelki jelensegek alakulasa testi feltetelekto'l fugg. Ez Orly, mely all akkor is, ha a parallelisztikus elmelet alapjan allunk és all akkor is, ha a kauzalis vonatkozast fogadjuk el. Egyik praktikus kovetkezmenye nyilvan abban van, hogyha az idegrendszer miikodese anomalis, akkor ez az anomalia a kisera lelki folyamatokban is nyilvanvalova lesz. A szellemi jelensegek patologikusakka valnak, am ely patologikus jelensegek tanulmanyozasa tudomdnyos és praktikus szempontboll egyarant fontos. A vallasnak is megvan a maga pszihopatologiaja, melynek behatobb vizsgalatatol epen a targy magasztos volta és azon korillmeny, hogy a wallas a legtObb embernek bensobb ertekvilagat teszi, igen sokan visszariadnak. Legalabb a Zeitschrift far _Ileligionspsychologie hat evfolyama alig tud ket ertekezest felmutatni, mely evvel a temaval foglalkozik es a tudomanyos pszihiatriak is aranylag sovanyan kezelik. Osszefogla16, nagyobb mural is alig van tudomasunk, 2 mert azon A vallasra nezve lasd Altaldnos Resz I. fej. Pathological aspects of religions by Josiah Moses. Monograph Supplement of American Journal of Religious Psychology and Education. Ismerteteset 1. Zeitschr. fur Religionspsych. Bd. I. (1907) p. 272. 1
— 268 —
tanulmanyok, melyek bizonyos kimagasla vallasi zsenik pszihiatrijjat adjak, egyreszt nem egeszen a mi targyunkkal foglalkoznak, masreszt tele vannak ttilzasokkal es jogosulatlan hipotezisekke1.1 Pedig ez a felfogas new állja meg a helyet. Egyreszt azert, mert a pszihologiaban nem ertek, hanem exisztencialis alkotunk, masreszt — mint James helyesen ramutatott 2 — az esetleg levonhato ortekiteletek sem lehetnek olyanok, amelyek alkalmasak volnanak a vallasnak es a vallasi intezmenyeknek kedvezotlen szinben valo feltuntetesere. Paulus hatte zweifellos einen epilepsieartigen, wenn nicht epileptischen Anfall. Georg Fox war erblich belastet. Carlyle war unbedingt irgendwie organisch beeinfluszt usw, Aber nun frage ich : wie kann eine solche kausale Betrachtung der Tatsachen des geistigen Lebens in irgendeiner Weise fiber den wahren Wert dieses Lebens entscheiden ? A tudomanyok tortenete szamos olyan zsenialis felfedezest mutat, melynek szerzoi nem voltak normalis ideg rendszernek, de azert kinek jutna eszebe ezen felfedezesek tudomanyos ertekeben ezen korillmeny miatt ketelkedni.3 Amint a normalis lelektan targyalja a megismeres és cselekves lelektanat, tigy a patologikus lelektan ezeknek a patologiajaval foglalkozik; A vallas pszihopatologiaja pedig azt fogja kutatni, bogy a vallasnak mina szerepe van azon elemek patologikus alakulasaban. A foformak, melyekben ' Izaids, Jezus pszihiatridjat targyabi miivek 1907-1913-ig ismertetve vannak a Zeitsehrift fur Religionspsyehologie-ban. Az eredmeny, melyet az elfogulatlan kritika roluk megalla it, tobbnyire lesujtO.
' James, i. m. p. 11. Sajnalatra melt6 kivetelt tesz Peesi Gusztav, ,ki teljesen felre4rtve az entropia elvnek apologetikus szempontb61 is 6riasi jelentosoget, Ugy akarta ezt tabbek kort hitelvesztette tenni, hogy arra hivatkozott, hogy szerzoje — Julius Robert Mayer — teboly&Wan vegezte 6letet.
— 269 —
a;vallas ossze van kotve i abnormitasOkkal, a kbvetkez()k 1. Vallasos tartalmil erzeki csalodasok. r2. Vallasos rogeszrnek. '3. Beteges szenteskedeS. 4. Vallasossag, mely faja vagy merteke szerint beteg-es. 5., Szellerni gyongesegbol eredo jamborsag. ,,6. Vallasossag elvesztese lelki betegseg altaL Az erzeki csalodasok es rogeszmek a kalonbozo vallasok torteneteben nevezetes szerepet jatszottak, vallasalapitoknak, szenteknek boven volt resziik hallucinatorikus jelensegekben.2 Ilyen tekirFtetben 'a jelentosegiik olyan nagy, hogy ott, ahol tenyleg nem is leteztek, mivel killonos vallasi erteket tulajdonitottak nekik, kitalaltak. Hellpach, emliti3 Mohamed epileptikus zavarait, melyeknek letezeset kielegito bizonyitekok nem tamogatjak. Vannak esetek, midan a tulfeszitett vallasosgyakorlat vallasos tartalmii erzeki csalodasokat ideze16, amint az a gyengebb szervezetil és erosen aszketikus eletmodot elo- not szerzeteseknel eleg gyakori. De ezek , letrejovesehez az organizmus kifaradasa nem okvetlenill sziikseges. Megjelenesoknek csak az ,a kriteriuma van, ami altalaban az erzeki csaladasoknak : Jaz; mergezesek stb. Elofordulhatnak vallasos es vallastalan egyeneknel egyarant. Ez a magyarazat nem uj, emliti mar Bona kardinalis, 4 kinek velemenyehez XIV. Benedek papa is csatlakozott. Ez a felosztds és a definiciok a kov. ertekezes alapjan van megirva: Zur „Formenkunde" der Beziehungen zwischen. Religiositdt and Abluirmitat. Von Privatdozent Dr. med. et phil. Willy Hellpach. Zeitschrift fiir Religionspsychol. Bd. I. Felreertesek elkeriilese vegett meg kelt jegyezniink, hogy ezen jelensegek felismerese nem pusztan a pszihologia ezen a Wren a teologiai . kriteriumokat is figyelembe kell venni. A rendkiviili jelensegek nein sziiksegkepen rendellenesek. I. m. p. 99. jegyzetben. 4 Id.ezi Poulain: Die Fiille der Gnaden. Ein Handbuch der Mystik. Zweiter Tell. Freiburg, Herder, 1909. p. 66.
— 270 —
Az is megtortenhetik, hogy valakit az emlekezo tehetsege csal meg, torteneteket gondol ki, melyek az autoszuggesztio reven a sajat és masok cselekedeteit is befolyasoljak. Mindeniitt elafordulhat, a ker. vallas tortenete is mutat fel ilyen anomaliakat Az erzeki csalodas es a rogeszme kozott az a killonbseg van, bogy az erzeki csalodasban levO lat, hall, erez stb. valamit, ami nines ; a rogeszmeben levo gondol, vel, hisz, remel valamit, ami nines Ugy, nem fog bekovetkezni, abszurdum stb. Az utobbi meg abban is kiillinbozik az elsotal, hogy rendesen eros erzelmi tonusa van, tehat a cselekedetekre nagyobb befolyassal van. A vallasi hallucinator latja az ordogot, hallja az angyalok eneket stb., a vallasos rogeszmes kinozza magat veil bilnokkel, az ordogtal megszallottnak erzi magat vagy Megvaltonak stb. Ilyen eset pl. a XVII. szazadban Reimsi Nikoldnak, egy leanynak a tortenete. Andre du Val reszletesen elmeseli esetet Acarie asszony eletenek torteneteben. A leany azt hirdette, hogy Istentol rendkivuli kegyelmeket nyert, ugy hogy szent eletii és tudos ernberek fordultak hozza tanacsert. Faradozott a nep megteritesen, kormeneteket rendezett stb. Egy napon a fiziologiai zavarok megszfinven, a leany ferjhez ment és kis hijja, hogy hugenotta nein lett.' A hallueinacio es rogeszme egyiltt is elofordulhat és az elso a masoclikra vezethet. A vallasos rogeszme nem sajatos lelki betegs6g, elofordul a egkillonbOzobb szellemi zavaroknal, mint atmeneti fazis. MindakettO csak szimptoma és mindenfele pszihozis szimptornaja lehet. Ezeket a pszihozisokat a modern pszihiatria Ugy magyarazza, bogy a kozponti idegrendszer fiziologiai okok miatt betegge valik, de kepzeteit azert lenyegileg a normalis kepzetkorbol meriti. A vallasossag is csak anyagot Idezi Poulain, i. m. p. 69.
— 271 —
szolgaltat mindkettOhoz, de nem magyarazo oka letrejottoknek. A beteges szenteskedes is gyakori tenet azon helyeken, ahol a vallasossagot ex offo uzik, foleg kolostorokban, kongregaciOkban, de azokonkivill is. Abban nyilvanul, hogy a vallas lailsosegeit igazi vallasi erdekbol (pl. a lelki ildvosseg elnyerese yegett) tulbuzgon gyakoroljak, de a lenyeget, foleg pedig a vallassal egybekotott moralis kotelessegeket teljesen elhanyagoljak. Vannak egyhazi emberek, akiknek szajabol gyakran hallani kenetes mondatokat, a ktilso latszatra igen sokat adnak, a tisztasagot hiven megOrzik, de a konyorilletesseget hirbol sem ismerik, bar felebaratjuk lelki tidveert ugyancsak imadkoznak. Az aszkOzis gyakorlatai, a bojtoles, a szfizesseg megtartasa és az onsanyargatas egyeb fajai azok a fizikai eszkozok, melyekkel az organizmust ki lehet meriteni s ezaltal tulzott vallasossagbol olyan vallasossagot lehet letesiteni, ame]y lenyegeben beteges. A szellemi gyongeseg a kritika nelkillisegben nyilvanul, hianyzik a megfontolds, az onallo ateles stb. Die dargebotenen Lehren werden unbesehen iibernommen, geglaubt werden sie alle, aber gemuterfi und durchwarmend wirken nur ein paar davon, und eben deutlich die paar, denen auch der gesunde Glaubensgenosse den ersten Platz einzuraumen pflegt. Egeszen sajatos vonatkozasa van a vallasossaggal az epilepszianak es hiszterianak. Az epilepszianak,1 ahol teljes kifejlOdesre jut, ugyszolvan ket jele van: epileptikus szellemi gyongeseg és periodikus rohamok. Az epileptikus szellemi zavarok szorosabb viszonyat a vallashoz a szenteskedO szellemi gyongesOg kozvetiti. Igazi vallasossagrol nincs sz6, a beteg csak szinpadi szcenakat csinal a vallasossagbol. Ez a beteges szenliellpach, 1. m. p. 103.
-272—
teskedes az epilepszia anal elvaltozott agyvel& term eke. A hiszterikus' elso tekintetre hasonlit a szenteskedohoz, de ez csak latszat. A hiszterikusra nezve a wallas a fantazia vilaganak, melyben okvetleniil elnie kell, leggazdagabbika és legszinesebbike, a szokatlan, nem mindennapi, excentrikus, megfoghatatlan. titokzatos utani ehsegenek ez ad legjobb taplalekot. Die Religion ist ihm nicht erhabenster Selbstzweck, weil Verkorperung des letzten Sinnes alles Daseins (wie dem Frommen,) sondem Mittel zum Zweck (wie dem Frommler,) aber (im Gegensatz zum epileptischen Fromm] er) Mittel das ganze eigene Wesen und Wollen umfassenden Zweck. Itt termeszetesen igen sok fokozat lehetseges. Az. epileptikusokra allo tetel megfordithato : a hiszterikus lelek olyat lat, amit hisz, a vallasos hallucinacio kivansagainak és gondolatainak akarati betetozese. Ezek nagyjahan azon hataresetek, amelyek a. vall6s pszihopatologiajaban nagyobb szerepet jatszanak. Elmeorvos velem enyere tamaszkodunk, hogy azt a kritikat, melyet a patologikus esetekkel szinten koralmenyesebben foglalkozo Jamesvolt kenytelen elviselni. P. L. Ladame2 ezeket mondja James konyverol: Trotzdem 3 rnusz ich als Arzt und als Pathologe sagen, dasz der schwache Punkt dieses Werkes die Art und Weise ist, in der es die Krankheit betrachtet. Der beriihmte amerikanische Psychologe stellt sich auf den Standpunkt des gesunden Menschenverstan-• des und beurteil. t die geistige Gesundheit oder Krankheit nach der natiirlichen Einsicht der gesunden Vernunft, ohne der Tatsache Rechnung zu tragen, liellpach, i. m. p. 104. 2 Religiose Psychologie und Psychopathologie. A Zeitschrift fur Religionspsych.-ban. IV. Bd. 1911. p. 107. 3 A iconyv megerdemelt nagy elterjedtseget emlitette
— 273 --
dasz, urn ein Urteil nber die zweifelhaften Zustande psychischer Verwirrung zu fallen, der einfache gesunde Verstand nicht ausreicht.' A valkisnak maganak nines pszihopatikus jellege, a patologia az individuumokban van, kiknek ilyenforman vallasi kepzeteik, erzelmeik és cselekvesi modjuk tele lehet anomaliakkal. A vallas az .eletet nem degeneralja, ellenkezoleg noveli, tokeletesiti. Tokeletesiti szellemi es erkolcsi ertelemben, es pedig ngy az individualis, mint a kollektiv eletet. Kozvetve Uikeletesitheti a fiziologikus eletet is, de ezt csak nagy fenntartassal mondjuk, mert a mind cure-fele mozgalmak tavolral sem megbizhatok. AltalAban .01 mondjak az amerikai vallaspszihologusok, amit a vallas ad, az nem kevesebb, hanem tobb Met. Nicht Gott, sondern Leben, mehr Leben, ein weiteres, reicheres, befriedigenderes Leben ist letzlich das Ziel aller Religion. Die Liebe zum Leben ist auf alien Entwicklungsstufen der Religion ihr eigentlicher Grundtrieb.2 E vazlatos targyalas betetozeseul ket peldaban akarjuk megmutatni a vallasos hiszteria tuneteit. Az egyik torteneti szernely es a XIII. szazadb61 1 Ltisd meg ugyanezen ertekezesben p. 108. Man musz aus Erfahrung und aus der Beobachtung der Kranken die elementaren Störungen des Nervensystems, der Sinnesorgane, der Intelligenz, der Empfindungen und des Willens kennen, urn mit Sachkenntnis iiber die pathologischen StOrungen des Gehirns und seiner Funktionen zu urteilen. Es p. 110. . . . gibt es .eigentlich keine „Krankheiten des religiosen Gefdhls", sondern nur religios psychopathische Menschen, die man im einzelnen oder in der Gesamtheit mit alien wissenschaftlichen Verfahren der modernen Klinik studieren musz. 2 Leuba mondasa. Idezi James, i. m. p. 457. — Olyan velemenyek a vallasrOl, mint a mirth pl. Sergi-é: Religion is a pathological manifestation of the protective function, a sort of deviation a deviation caused by ignorance of of the normal function . . natural causes and of their effects. (Les emotions p. 404. idezi .Leuba i. m. p. 353) egy vallaslelektan befejezo soraiban mar igazan nem erdemli meg, hogy velok komolyan foglalkozzunk 18
— 274 --
valo, a masik nevtelen szubjektum es napjaink szereploj e. Az elsO Maydeburgi A szoveg, mely velernenyunk szerint tisztan hiszterikus karakterr•e vall, Das flieszende• Licht der Gottheit c. irasabol valO és szoszerint a kovetkez6:1 Nun geht die Allerliebste zu dem Allerschonsten in die verhohlenen Karnmern der unsichtbaren Gottheit; da findet sie der Minne Bett und der Minne Gelasz und Gott ilbermenschlich bereit. Nun spricht unser Herr : Steht, Frau Seele ! — (Seele.) Was gebietest du Herr? — (Der Herr:) Entkleidet Euch! — Herr, wie soil mir dann geschehen ? Frau Seele, Ihr seid so mit meiner Natur vereint, dasz nichts zwischen Euch und mir sein kann. Es ward kein Engel je so hehr, dem das eine Stunde verliehen wiirde, was Euch ewiglich gegeben ist. Darum legt von Euch Furcht und Scham und alle auswendige Tugend. Nur allein die Ihr binnen Euch tragt von Natur, die sollt Ihr ewiglich empfinden wollen: das ist Eure edle Begehrung und Eure grundlose Begierde. Die will ich ewiglich erfullen mit meiner endlosen Freigebigkeit. — Herr, nun bin ich eine nackte Seele, und du in dir selbst ein wohlgezierter Gott. Unser zweier Gemeinschaft ist ewige Liebe ohne Tod. Da geschieht nun eine selige Stille, da wird ihr beider Wille. Er gibt sich ihr, und sie gibt sich ihm. Was ihr da geschehe, das weisz sie, und desz getroste ich mich, wenn dies nicht lange kann bestehn : wenn zwei Liebende verhohlen zusarn:men kommen, so milssen sie oft ohne Abschied von einander gehn. V. o. Deutsche Mystiker Bd. II. Mechtild von Magdeburg, ,,Das flieszende Licht der Gottheit." In Auswahl iibersetzt von Dr. Wilhelm Oel. Kempten und München, Kosel 1911. p. 60.
— 275 —
Ebben a szovegben ket dolog feltuno egyik az, bogy tartalma teljesen a katolikus vallasnak megfelelo szoveg, mely a maga tiszta erkolesisegevel pregnansan fejezi ki a misztikus lelek egyesilleset Istennel, melyet mint a misztika jellemzo adatdt ismertank meg; a masik az, hogy ez az egyebkent egeszen kifogastalan szoveg feltunoen erotikus szinezetil. Ha ehhez hozzatesszilk azt, hogy Mechtild szepen fejlett no volt telve -erzeki kivansagokka1.1 akkor ertheto, hogy ami testenek termeszetes kielegitese lett volna, az ennel a szenteleta none' szublimalt formdban, a vallas kereten belill, teljesen vallaserkolcsi modon nyert kielegitest. A vallas red nezve eszkoz volt, bogy az ót erOsen izgato, titokzatos, killonosen Ohajtott dologban kielegitse. Egesz lenye es akarasa jutott igy a vallasos fantazia vilagaban kielegiteshez. Ez pedig nem egyeb, mint a vallcisi hiszteria. Ellenvetesill szolgalhatna az a korillmeny, hogy az emlitett szavak nem fejeznek ki egyebet, mint az Istennel valO bens6 egyesillest, amely a miszti1 Lasd W. Ochi i. m. p. 11. és p. 120-121. Ez utObbi helyen olvassuk : Als ich zum geistlichen Leben kam und von der Welt Abschied nahna, da sah ich meinen Leib an. Der war kraftig bewaffnet gegen meine arme Seele mit groszer Fiille starker Macht und mit wollkonamener natiirlicher Kraft. Da sah ich wohl, dasz er mein Feind war. Und das sah ich auch : wollte ich dem ewigen Tud entgahn, so muszte ich mich darniederschla'n. Da muszte es an ein Streiten gahn. Da sah ich such meiner Seele Waffen an. Das war die hehre Marter unseres Herrn Jesu Christi. Damit wehrte ich mich. Da muszte ich stetiglich in groszer Furcht stahn und alle meine Jugend grosze Fechterschlage gegen meinen Leib schla'n. Das war : Seufzen, Weinen, Beichten, Fasten, Wachen, Rutenschliige und stetiglich Anbeten. Dies waren die Waffen meiner Seele, damit iiberwand ich den Leib also sehre, dasz ich zwanzig Jahre lang nie anders war als made, krank und schwach, zu allererst von Reue und Leid, danach vor guter Begehrung und geistlicher Miihsal, und dazu mannig schweres Siechtum von Natur.
10*
— 276 --
kusok kozos jellemzo tulajdonsaga. Igaz, de a lenyeg nem az, hogy mit fejez ki, hanem hogy mikent ad kifejezest. Ha egy tekintetet vetank arra, hogy ez mikent jutott kifejezesre Szent Terezianal,' Istenes Janosnal, Dyonisiusnal, Damiani Peternel, Hugo Victorin usual, Al bertus Magnusnal, Szent Gertrudnal, Folignoi Angelanal stb., akkor rogton eszrevesszuk a lenyeges kulonbseget. Az sem szolgalhat mentsegill, hogy az 8nekekEnekenek nye] vet hasznalja, mert ha osszehasonlitjuk pl. az Rnekek-Rnekeben olyannyira jartas clairvauxi Berndt irasaival, ez utobbiak minden edessegok és kenetesseguk mellett is hatarozottan mas karaktert mutatnak.2 A masik pelda, mely napjaink tortenetebol van veve, egy pompas analiziset mutatja a hiszterikus Madonna kultusznak, melyet Dr. Oskar Pfister zurichi pap kozolt elOszOr a Zentralblatt fur Psychoanalyse hasabjain (1910. Bd. I.), majd a Zeitschrift fur Religion,spsychologie-ban. 3 Itt csak vazlatosan ismertetjuk, annal is inkabb, mert a megitelesi normakra akarunk ramutatni, ezek pedig kozosek azokkal, melyeket Magdeburg i Mechtild esetenek analizalasaban nyujtottunk. A tortenet a kovetkezO : Egy 18 eves hollandi ember panaszkodott neki, hogy faj("alma', rangatOdzasai, neha formalis merevedesei vannak a jobb karjaban, dgyhogy Erni és zongorazni nem tud s ennek oka : idegesseg. Az ongyilkossag gondolata is foglalkortatta, killonosen miota Goethe Wertherjet és Ibsen Kiserteteit olvasta. Miutan egy evig kinlOdott, vegre engedett a ziirichi pasztor feIszOlitasetnak és kitarta elotte a lelket.
1 Az igazolo peldak fel vannak sorolva Poulain, i. in. II. k. p. 223-247. L. Dr. Piszter Imre : Szent Berndt elete és miivei. II. k. Budapest, Hornydnszky 1899. p. 478-479. 3 Dr. Oskar Pfister : Zur Psychologie des hysterischen Madonnenkultus. Zeitschrift far Religionspsychologie Bd. V. p. 263-271.
— 277 — Korillbelill of ev Eta platonikus viszonya volt a fiatalembernek egy lednnyal, aki nagyon magahoz vonzotta, boldogga tette, de idoszaki szeszelyeivel sokszor meg is haragftotta. Vegre egeszen szakftottak, amelynek oka az ifjn szerint az volt, hogy egy alkalommal, midein egyiitt setalhattak volna, a leanyka gyongedtelen 6s gyava mOdon visszavonult. Az ongyilkossagi impulzusok tehat erotikus torlasbol szarmaztak. Az igazi oka a szakftasnak azonban csak kesobb stilt ki. Pajtasai emlegettek elotte, hogy a leanyban keves kellem van s Ileki magasabb igenyei is lehetnenek. Sokkal bilszkebb volt, semhogy ezt meltanyolta volna s inkabb atadta mama a vilagfajdalomnak. Amor bossznja a hysteriaban nyilvimult. A karjaban beallt a fajdalom. Emlekezett rd, hogy het evvel ezelott kOvel kergetett el leanyokat, kik egy falon iiltek, aztan 6 maga nit a helyiikre, de leesett es a karjdt snlyosan megsebesftette. Kesobb a zongoratanftoja sz6lt ra egy alkalommal, hogy a karjat igen iigyetienill tartja, ami a kezdo miiveszt folotte elkeseritette. Igy Orthet6, hogy a baratnajevel va16 szakfttis miert okozott hiszterikus fajdalmat a karjaban. A 11 eves gyereknek fajdalmai voltak a karjaban igazsagos biinteteseill a szep nemmel szemben tandsltott lovagiatlan eljarastiert, de a lovagiatlansdg most is megvan és a biinhodes utani vagy elOidezte ugyanazon vetek ugyanazon banteteset. Szakftott az Istennel is, akinek azelott baratnoje szerelmeert MIAs volt. Atyjaval is osszeveszett. Koriilbehil egy ev multtin szep. Madonna kopek keriiltek a kezebe. A benyomas olyan kedvez6 volt, hogy protestans Mere buzg6 Szfiz Maria tisztelfi lett. Mivel pedig elObbi baratnejanak a novere kedves volt elatte, felmeriilt benne a vagy az elvesztett menyasszony idedlis nOvere utan. A boldogsagos Szfiz uttini vagy tehat elfoglalta az elabbi vagy helyet. O benne nem csal6clhatott, bizonyara nem fogja elhagyni. POtolta a szfiloi szeretetet es gyengedseget is szamara. Azonfelill Igy a Madonna kultusz fatal Demi elegtetelt is szerezhetett magdnak a protestans , szalokkel szemben. Einsiedelnbe, is elzarandokolt es lune, midOn a szentkep elOtt terdelt, a fajdalom megszunt a karjaban. Nem csoda, a szeretO megtalalta a kedveset a legidealisabb formtiban. Az onvad megsziint, 6 mar nem az a lovagiatlan ember, aki kedveset cserbenhagyja. Kesobb a Madonnat elhagyta, mert egy iij leinyhoz fordult szerelmevel, de az atyjdval val6 rossz viszonya megmaradt. Ezert az egi atyaval valO kibekiiles is keSett. A ziirichi pap a kauzalis viszonyok felderftesevel megsziintette a bajt.
Nyilvanval6 a Madonna kultusz hiszterikus volta a jelen esetben. Az egyeniseg, a fantazia a
- 278 vallasban nyert kielegitest es ez a kielegites a hiszterikus tunetek hatterbe szoritasat jelentette. Nem a Madonna kultuszban van a hiszteria, hanem az individuumban, kinek beteg mivoltat — mint a fentebbi 'Aida is igazolja — maskent is meg lehet sziintetni, mint a vallas eszmenyeinek ilyen esetekben jogosulatlan, pszihopatikus felhasznalasaval.
HETEDIK FEJEZET. pszeudovallas lelektana, „Minden ember, minden nemzet torteneteben akad pillanat, melyben az nagy igazsagtalansag aldozatanak erzi magat. Ilyenkor rendill meg az isten jOscigaba vetett hit. A felelembO1 taplalkoz6 vallasossag tovabb el ugyan, de megszakad a szeretet fonala. A legtobb nep es sok ember nem is jut ennel elobbre. Rajong6 szeretet helyett retteges1361 hodol a termeszetfelettinek. Esetleg valtortatja balvanyait, de megorzi a tulvilagot". „Repeso Orommel fogadjuk a ragyfakadast. A szabadsag erzese boldogsagot ad. Ifju korunk hevessegevel tordelyik az alkalmatlan bilincseket. Legyozhetetlennek latsz6 ero tolti el lenyunket. Ellokjilk a vallast ; megelunl: nelkale". Harkanyi fontebbi szavait atgondolva, konstataljuk, hogy azok jo terminologiaval vannak megki, melynek elO for, irva es olyan tenyt fejeznek dulhatosagaban nem ketelkedhetunk. Beismeri Harkdnyi, hogy nemcsak felelem szerepel a vallas leektandban, hanem szeretet is, bar igen sok vallasos embernel a felelem jatszilc nagyobb szerepet. De a vallas lelektani jelentosege az utolso sorok negativumaban csendill ki : a vallds olyas valami, ami az elethez kell, ami — a mi velemenyilnk szerint — az eletnek szukseges, teikeletesit5 jaritleka. Vannak olyanok, akik a vallastol akarva vagy akaratlanul elszakadHarkcinyi Ede: Babonalc ellen. Masodik ezer. Budapest, Grill 1907. p. 4-5.
— 280 —
tak, ezek talan valtortatjak balvanyaikat, de megorzik a tul vilagot, vagy a masvilagnak egy sajatszerd gondolatat, mely irj tartalomnak uj cselekvesi kovetkeznienyei lesznek. Más szOval a vallas telitve lehet babonaval, vagy a babona egeszen el is foglalhatja a vallas helyet, de mint a lelki elet szUksegszerd jaruleka ugyanolyan szerepet igyekszik betolteni, mint a vallas, de az elk fejlesztese es tokeletesitese helyett annak degenerelasat idezi elo. Mi a babona? Nyilvan olyasvalami, amely a vallashoz es a vallasi dolgokhoz hasonlit, de az eszszeruseg kovetelmenyeivel ellentetben van. Mig a vallas lenyeget a primitiv nepek vallasossaganak vizsgalata alapjan allapitottuk meg, a babona megitelesenel a vallasbolcselethez is hozzafordulunk. A neherseg mindenkepen nagy. Erezte ezt Lehmann is, midon a babonarol szOlo konyveben a babona meghatarozasaval kapcsolatban ezeket irja „Hogg a babona tevedes, hogy olyan felvetelekben all, melyeknek sem a vallasban, sem a tudomanyban nines meg a jogosultsaguk, abban bizonyara mindenki egyetert. Ebb61 folyik azonban egyszersmind annak a kerdesnek a rendkivilli nehersege is, hogy valamely felvetelt babonasnak mondhatunk-e vagy nem. Mert nem egy, de tobb vallas van ; ami az egyiknek esztelen és babonds, a masiknak vallasos hitelve lehet, melynek helyessegeben soha nem ketelkedett. Es ami igy all egyazon kor killonboz6 egyeneir61, annal inkabb all killonboz6 idOkrol. A tudomany, valamint az egyes vallas fejlOdik s folytonos valtozOsokon megy at. Arni egy bizonyos idoben a legtapasztaltabb btivarok elott is egesz termeszetes felvetelnek latszik, azt egy kesobbi kor a termeszet rendjevel ellentmondonak tekintheti. Es amit valamely vallasfelekezet bizonyos idoben ' Lehmann, Babona és varazslat a legregibb idokb51 a jelen korig. Ford. Ranschburg Pal. 2 kotet. Budapest 1900. I. lc. p. 3-4.
— 281 --
rendithetetlen hitelv gyanant hirdet, ugyanaz a vallas azt 100 vagy 1000 ev mulva mint veszelyes babonat felredobja s szenvedelmesen tildozi. A babona hatarai tehat nagyon is bizonytalanok ; hogy valamely felvetel babonanak nevezheto-e vagy nem, mindig attal fUgg, milyen szempontbol tekintjiik." Igaza van Lehman-nak, a babona fogalma a szempontok relativitasdban szilletik és hal meg. Azert mi nem valamely kor tudomdnyos felfogdsatol vagy valamely vallas tanitasatol tesszilk fug:eve, hogy valamely jelenseg babonanak minosithetO-e vagy sem, hanem attOl, hogy megegyezik-e a vallds lenyegekent feltiintetett definiciOnkkal, ha egyebkent valami faji rokonsdgban van vele. Igaz, hogy a babonanak ilyeten modon nyert fogalma nem fedi rnindazt, amit a mi korunk annak tart, de mdsreszt :amit babonanak definialtunk, az ketsegtelenill az lesz és az igy definialt fogalom a kor vagy valamely vallds relativitasdnak belyeget nem viseli magan. Egy masik szempont is a fentebbi definiciat ajdnlja. Mi ugyanis nem minden babondval akarunk foglalkozni, hanem csak olyanokkal, melyeknek vallasi jelentosegilk van, azaz a pszeudovallassal, mar pedig a pszeudovalldsnak a jellemzoje az lesz, bogy nem tartalmazza azon elemeket, melyeket a vallds lenyege gyanant ismertunk meg. A vallds lenyegekent ismertilk meg egy legfobb leny elismereset. Pszeudovallasnak minositjtik a politeizmust. Mint lattuk,1 a monoteizmu.snak ,es a politeizmusnak, valamint a veliik osszekotott erkolcsi kepzeteknek ket kulonbozo lelektani forrasa van. Az ertelmi és erkolcsi komolysagot a fantazia jatszisaga potolja, midon az egy legfobb leny helyet az istenek egesz legiojaval pOtolja, vagy legaldbb is a legfobb leny mellett mint alsobbrendil isteneket megtari. Az ember sok tekintetben a letezo valosdg merteke, de az a torekvese, 1
Lasd: Kalonos Resz I. fej. W. Schmidt c. alfejezetet!
— 282 —
hogy mindenben, meg a legnagyobb erteku dologban is azza legyen, legfeltilnabben abban nyilvdnul, hogy az isteneit is a maga kepere teremti,1 a maga korlatoltsagaval és gyarlOsagaval ruhazza fel. Azoknak a vallasi elfajuldsoknak, melyeket sok kutat6 az evolucio elvet helytelentil alkalmazva primitiv fokon vel meglatni, de amelyek kesObbi fejlodes eredmenyei, az az oka, hogy a hianyos tuclds erkolcsi gyOngeseggel pdrosulva a maga igenyeinek és tOrekveseinek megfelelo, de tole killonallO lenyben tamasztekot keres. Nem az emberi beldtds, hanem az emberi akards teremt isteneket, vagy az embernel magasabb rendil segito es hiany-kielegito lenyeket. A Tylor-fele iskolaban fel hozottj elensegek lelektani magyarazata ugyanaz, mint mindazon emberek eljardsae, akik sorsuk bizonyos modon vala igazodasat a mar csaknem szernelyesen gondolt szerencsenek, vagy sorsnak tulajdonitjak. A gondviseles fogalma az Istenseg fogalmatal elvalaszthatatlan, egy Isten, akinek a vildg folydsdhoz semmi koze, lelektanilag nem letezo Isten. Az emberi akaras a gondviseles fogalmdt szeretne a maga egyenisegenek megfeleloen fogalmazni, és az emberi gyarlOsdg ezen az alapon teremti meg a pszeudovalldst, mely szamdra a tiszta vallasi kepzeteket potolja, vagy esetleg azokkal osszekeveredve egy vallasi szinkretisztikumot alkot. Beismerpik azonban, hogy nern tisztan az erzelem teremtmenyeivel van dolgunk, hanem a pszeudovalldsnak tudomanyos szinezete is lehet, ami sokszor az intellektualizmus tirliengeseig, az eszvallasokig vezethet. Nem lehet e helyen a pszeudovallasokat felsorolni, hanem amint a vallasi tilnernenyek reszletes vizsgalatanal a katolikus vallasra szoritkoz1 A. Maury, La magie et l'astrologie dans l'antiquiito et au moyen age. Paris, 1864 p. 8.-on olvassuk: L'homme place en tout lieu des esprits personels concus a son image etc.
— 283 —
tunk, mint amelynek a lelektanban is visszatakrozad6 egyetemes jellege fenyt vet a tobbi kereszteny felekezetre, tigy a pszeudovallas tiineteinek lelki jelentOsegeit vizsgalva nagyobb fontossagn és egyetemesebb termeszeti5 pszeudovallasi jellega tiinemenyt aligha talalunk a spiritizmusnal. Hogy a spiritizmusnak vallasi jellege van, azt senki sem tagadhatja. Vallast potol, vagy legalabb is a felekezeti vallasi kepzeteket at meg atjarja, belejuk olvad, de egyszersmind uralkodik is folottiik. A spiritisztak ezt nem is tagadjak. Leon Denis : Le spiritisme et la mediumnite c. milveben erre nezve a kovetkezoket mondja : Le spiritisme a déjà exerce une influence Onorme sur l'etat d'esprit de nos conIl a tourne les pensees vers l'au temporains . dela ; it a reveille, dans les consciences brumeuses et endormies de notre temps, le sentiment de l'immortalite ; it a rendu plus vivante, plus reelle, plus tangible, la croyance a la. survivance des disparus. La ou it n'y avait que des esperances et des croyances, it a apporte des certitudes . . . Par la conciliation du sentiment et de la raison, le spiritisme devient la religion scientifique de l'avenir . . . En realite. les humains et les invisibles cheminent souvent cote a cote a travers les joies et les larmes, les succes et les revers. L'amour de nos bien aimes nous enveloppe, nous console, nous rechauffe. Les terreurs de la mort ont cesse de peser sur. nous .. . Toute croyance doit etre appuyee sur des faits. C'est aux manifestations des ames affranchies de la chair, et non a des textes obscurs et vieillis, qu'il faut demander de secret des lois qui regissent la vie future et Ainsi la revelation des l'ascension des etres Esprits . fait luire sur le monde le grand soleil de la bonte, de la concorde, de la Write.' 1 Idezve: L'occultisme hier et aujourd'hui. Le merveilleux prescientifique par I. Grasset, Montpellier, Coulet et File, 1908. p. 293-294.
— 284 —
Gaston Mery azt ajdnlja, bogy a spiritizmus :szot valtsdk is fel a „kiserleti katolicizmus" nevezessel. Myers pedig (La personnalite humaine. La survivance. Ses manifestations supranormales.)1 felfogasunk bizonyitekakent a kovetkezoket irja: Je pretends, qu'il existe une methode d'arriver a la connaissance des choses divines avec la meme certitude, la meme assurance calme auxquelles nous devons le progres dans la connaissance des choses terrestres. L'autorite des religions et des eglises sera ainsi remplacee par celle de l'observation et de l'experience... c'est par nos times que nous sommes unis a nos semblables... le corps separe lors meme qu'il semble unir. Beszel meg egy valIasi synthesis elOreldthato vazlatarol, amely megerositese lesz a kereszteny kinyilatkortatas lenyegenek é. i. t. Maga Grasset, latva azt a torekvest, rely a spiritizmus vallaskOnt valo szerepleseben nyilvdnul, illuzorikusnak nyilvdnitja azt a gondolatot, hogy az okkult ttmemenyek ismeretet fel lehessen hasznalni az apologetika celjaira, vagy valamely vallas igaz vagy nem igaz voltdnak bizonyitasara.2 Valoban az okkultizmus fuggetlen tigy a vallcistot, mint a filozofidt61, de valldst p6t16 jellege van, tehdt pszeudovallaskent felfogva, letektancival a vallds lelektana kereteben foglalkozhatunk. Nem foglalkozunk e helyen az okkultista tiinemenyek ismertetesevel, csak epen lelektani jelentOsegiikre akarunk ramutatni, mint amely fuggetlen az oly sok egymdsnak ellentmondo, sokszor a yak).saggal is ellenkezo leirdsoktOl. A spiritizmusnak is van intellektudlis, emocionabs es erkolcsi tartalma. Intellektualis tartalmdt tekintve lenyeges killonbseget mutat a valldssal 1 2
Id. Grasset id. m. p. 295 -296. Grasset i. m. p. 292-293.
— 285
—
szemben, bar vallasszerii jellege ketsegtelen. A leg-fobb Jelly fogalma megmaradhat, de melleje szegodnek a szellemek, kik aktivitassal birnak és mint cselekva egyenek szerepe]nek. Szellemeket szerepeltet a vallas is, de a ketfele szereples kort nagy killonbseg van. A spiritiszta szellemvilAg hizeleg az ember tudomanyos igenyeinek (latszolag) és kielegiti az ember tetszetOs erkolcsi ohajat. Mind-kettore helyesen mutat rd Lehmann.1 A spiritisztak agy tiintetik fel tanukat, mint a materializmus legfontosabb jellegii cafolatat. Azzal nem torOdnek, hogy a materializmus, mint vilagnezet semmifele tudomanyos alappal mar nem bir.. A Kraft and Stoff-ok kora vegelgyengillesben mtilt ki s talán nem is volt szukseg Lange-nak klasszikus • mfivere, a Gesehichte des Materialismusra, hogy velemindazok, akiknek nerni csekely filozofiai muveltseguk van, mint valami jogosulatlan és tudomanytalan vilagnezettel helyezkedjenek szembe. Azonban a spiritizmus intellektualis tartalmabol hianyzik a kulturvallasokra jellemz6 tudornanyos és filozofiai rendszerezettseg es fogalrni kifejezes, csak epen kacerkodik a tudomannyal, mikor mindendron tudomanyos jellegtimek akarja tanitasait feltuntetni_ Pedig nem tudomanyos, hanem tudomanyosnak feltiintetett vallasi jellegevel hat. Nagyon vilagosan kitanik ez a szellemek erkolcsi jellegebol. A spiritizmus szerint „ellentet jo• es rossz kozott nincsen; csakis tobbe vagy kevesbbe tokeletesral lehet szo. A. tokeletlen ki fog fejlodni es lassankint tokeletesse valik. Ezert nincsenek is rossz szellemek ; mindannyian, meg a legalsObbrendiiek is, vegill tokeletesek, boldogok lesznek. Avagy roviden rnondva: orok karhozat nincsen." ' Lehmann i. m. I. k. 423. s kk. 2 Lehmann i. m. I. k. p. 427-428-on igy folytatja: „A kovetkezokben ldtni fogjuk, hogy ez az elv a fopontja a francia spiritizmusnak, amint azt Allan Kardec a katolicismus talajdn kifejlesztette. Kardec tana a reinkarnaciorol egyenest oda torek—
— 286 —
A vallas lenyegekent megismert helyesen felfogott primitiv mdveltsegii emberek vallasaban az isteni igazsagossag velemenyunk szerint a lehet6 legtisztabb erkolcsisegnek megfeleloen ngy nyilatkozott meg, hogy a jó cselekedetekOrt jutalom, a gonoszakert masvilagi btintetes jar. Ett61 a biintetestal val6 felelem primarius szerepet jatszik a vallasban, ha amellett nem is tekinthet6 a vallas egyelelektani forrasanak. Az egyszeril nep validsossaganak egyik jó megfigyelOje irja, hogy az 6 falujanak parasztjai nem azert jarnak a templomba, mert az Istent szeretik, hanem mert felnek az ordogt61. A teologusok kozill olyanok, akik a vallaspszihologia jelentOseget a dogmatikaban felreismertek, ezt talsagos humanizmusuktol indittatva fel is hasznaltak és az egyhaz osi tanitasaval szembehelyezkedtek. Ciondoljunk csak Schell Hermann tanitasara a halalos bunr61! A kereszteny felekezetek kozill az njitoknak nagy elterjedesi sikere lelektanilag szinten a masvilagi biintetesnek humanisztikusabb felfogasabol magyarazhato. Az emberi termeszet lenyege a torekves, ez a torekves valamely vagy kielegiteset jelenti. A vagy pedig mindig hianyt jelent, tehat a fajdalom az alapja.1 Az ember irtozik a fajdalomtol és azert nem is eszere, hanem erzelemvilagara hallgatva szivesebben fordul olyan taszik, hogy az osszes szellemek iidvozillesenek lehetoseget bebizonyftsa. K4tsegtelenill nem veletlen dolog, hogy ket ferfiu, aki olyan killonbozo vallasi alapon all, mint Davis es Kardec, ugyanarra az eredm6nyre jut. Valasagban mindaketten epen az Orbk karhozat tanat igyekeztek megtttmadni: rendszereik kezdettal fogva erre iranyultak. Ezzel a spiritizmus jelentekeny haladasa kOnnyen 6rthetove is yank. A nep nagy tomege reszere az is vallas, mint minden más és az ember karjaiba veti magat, hogy megszabaduljon az egyhaz egy dogmajatdd, mely korunknak a felelossegrOI es bfinhodesral szO16 humanus felfoglistival nem egyezik. Ezzel fog a spiritizmus a joveiben is mindig kOvetakre talalni és elore haladni." 1 Lester F. Ward: A haladtis lelki tenyezoi. Ford. Dienes Valeria Budapest, Grill, 1908. p. 60. s. kk.
— 287 —
nitasok fele, melyek a fajdalom megszUnteteset jelentik a szamara. Ezert van tehat sikere a spiritizmusnak, de sikere lest minden olyan pszeudovallasnak, amely latszolag tobb megnyugvast ad az embernek, mint a vallas lenyeges elemeibol alakult igazi A szellemek aktivitasa megerositi a halhatatlansag gondolatat. A halhatatlansagnak pedig roppant hordereje van az emberi lelekre. Johannes Scherrt ballgassuk meg, aki pedig radikalis gondolkodo volt, mikepen it errol a fogalomrol:l Nur durre Doktrinare, welche niemals in und mit dem Volke gelebt haben, vermogen zu verkennen, welehe unermeszliche und unerschopfliche Wohltat fur die arme Menschheit der Unsterblichkeitsglaube war. Die wirklich Weisen aller Lander und Zeiten, Dichter und Denker, Propheten und Politiker haben das wohl erkannt. In den Katakomben Agyptens, auf den Bergen von Baktrien, in den Bananenhainen am Ganges, unter den Platanen des Ilissos, auf den Triften Galildas, in den Sandsteppen Arabiens wie im Schattenwilster Germaniens und unter den Druidenhainen Armoricas ist diese Lehre verkundigt und geglaubt worden, und aberall hat sie ungezahlte und unzahlige Millionen von Menschen die schwere Last des Lebens tragen gelehrt. Wenn die menschliche Zivilisation etwas so Hehres und Herrliches ist, wie ihr sagt, wohlan, der Unsterblichkeitsglaube hat sie moglich gemacht. Darum moglich gemacht, dasz er den Geschlechtern der Menschen die Hingebung und Ausdauer verlieh, inmitten von alien Bedrangnissen des Daseins ihre Arbeit zu tun. Darf dies ein bloszer Wahn genannt werden ? Kann es ein bloszer Wahn sein ? Scherr szavai, amilyen szepek, annyira igazak. A vallas az emberi elet tOkeletesitesehez hozzaIdezi Kuhawpt, Der Glaube an die nachirdische Fortdauer c ertekezeseben. Tiirmer XIV. Svf. I. k. p. 344.
— 288 —
jarult a halhatatlansag gondolataval is. Ezt a gondolatot nem az egyetemes emberiseg egybehangz6 felfogasa, hanern erzeki tapasztalat alapjan akarja a spiritizmus megerositeni. Olyan emberekre, akik a tudomanyos szo hasznalatatol lepre mennek es akik a szellemek eddig nyilvanult aktivitasaban valodi ertekes erkolcsi aktivitast tudnak meglatni, igen nagy és a spiritizmus igazsagara nezve megerOsito hatassal lehet a spiritizmus felfogasa a halhatatlansagral. Nemes és erkolcsileg kivalo momentum is szerepet jatszik ebben a felfogasban. A spiritisztak azt hiszik, hogy a szeretetet, mely Oka kedveseikhez fiizi s mely nem sziinik meg a vallas tanitasa szerint sem a sir szajanal, intenzivebben gyakorolhatják spiritiszta felfogasban. Azt hogy igy tudtukra is adhatjak azoknak akiket szeretnek, hogy szeretik oket s viszont elhanytuk utan Ok is gyakorolhatjak szeretetilket a meg elOk irant. Ime egy lelektani momentum a spiritizmus terjedeseben, melynek erkolcsi nivojat nem szabad Mireismerniink. Az elmondottak igazolasara alljon itt Madame Jean Delaire-nek, a brightoni teozofiai tarsasag elnokOjenek On vallom asa vallasossaganak mibenleterol. J'entends le mot religion dans le seul sens possible, selon moi, a l'esprit modern,' „l'esprit religieux commun a tous les hommes" ; et je definis cet esprit religieux comme la connaissance,, raisonne ou instinctive, du Dieu immanent en tout ame humaine. C'est dire que je concois Dieu comme le concevait In philosophies pantheiste dans sa plus noble expression, comme la totalite de l'univers, visible et invisible; comme l'Ame et la Vie universelle; Principe Souverain, Unite absolu se manifestant• en in dualite Esprit-matiere, Energie-Substance, Passivnegatif, en tin suot, les „deux opposes" de l'ancienne philosophie gnostique. De tette conception de Dieu result logiquement la croyance a l'immortalite de 'lame' — a l'immortalite de toutes choses —
A modern szellemnek igenyeit kell kielegfteni ! Az intellektualizmusban latszOlag tudomanyos jelleg A pseudovallas egyik karakterisztikuma. Ime a legfobb !
— 289 — puisque selon la mot recent du grand savant anglais, Sir Oliver Lodge, „tout ce qui existe, persiste." La forme seule change, et se transforme incessament; in vie, souffle divin, mouvement de Dieu clans Punivers, demeure eternelle comme Dieu meme. Je definis done Paine humaine comme cette vie universelle, divine, individualisee dans l'humanite. Dieu est tin: La vie est une, „partout semblable, dans un atome Connie clans la terre et dans l'ensemble des astres..." Selon la definition d'un Gnoslique; „l'univers est la robe dont se voile l'Eternel", at ce que nous appelons l'ame humaine est la Pensee meme du Dieu vivant... Cette conception de l'ame implique sa survivance, ou, plus exactement, sa persistence: Souffle divin, pensee divine, elle ne saurait cesser d'être. Si tout Punivers et non seulement une manifestation mais une incarnation de In Divinite, comme l'enseigne la theosophie ancienne et moderns, l'homme doit etre, lui aussi, „une synthese unifies de in dualite Esprit-matiere." Son corps appartient an monde de in forme, tisse du „voile de Brahma", pour me servir de "image poetique des livres indous, — de la robe dont se couvre 1'Eternel, selon l'expression de la philosophie gnostique; comma tout ce qui est materiel, ce corps se transforms sans cesse; it West done pas reel dans le sens vrai du mot realite... Mais fame est Dieu meme; „increee, oternelle, elle ne saurait mourir quand rneurt la forme qui l'enveloppe ..." (Bhagavad Gita.) Cette double conception de Dieu et de l'ame est destine, me semble - t-il, a reconcilier la science et la religion ,1 (non - dog. matique). Deja nous voyons la science devenir plus hesitante, moins stire cl'elle-meme, reconnaisant plus nettement ses frontieres, frontieres all dela desquelles bon nornbre des ses disciples entrevoient un monde nouveau. La religion de son cote, se spiritualise cheque jour, attache de moins en moins d'importance a la lettre et de plus en plus a l'esprit des Saintes Ecritures. Je crois done le jour proche, oil le dogma, clans le sens d'une croyance imposee a l'esprit humain, aura cesse d'exister. La religion et Is morale ne sauraient etre absolument independentes l'une de l'autre.G „L'homme devient le qu'iI pense" est une profonde verite, enseignee par d'autres Mattres divins, aussi bien que par le Bouddha. Si la religion est la realisation du Dieu immanent en cheque ame, cette realisation devient forcement is base de in plus pure morale. L'homme qui se croft, qui se sait, un fils de Dieu, ne saurait vivre bassement. La con-
1 2
A tudomannyal asszeegyeztethet6vallas, tehat jó ! A vanes lenyeges kelleke az erkolcs.
— 290 — naissance du Dieu, Un, Pere de tous les titres, me semble la seule base possible, de la solidarite humaine, de la vraie fraternito.I
A spiritizmus akceptalasaban nagy szerepet jatszik az iljszeriinek és csodalatosnak jellege, melyet magan hord. Uj és rendkivali tilnemenyeket mutat be, melyek a tekintetet és ertelmet egyarant meglepetessel es csudalattal Walk be. A nemet spiritizmusnak nem volt nagy hatasa, mert filozakus karakterrel birt, ellenben az amerikai meghoditotta a vilagot, mert vallasnak tiintette fel és tanemenyei hosszti sorozatat az asztaltancoltatassal és asztalkopogtatassal kezdte bemutatni. Amint a csodak nagy szerepet jatszottak a vallasban, ugyanolyan szerepok van a spiritizmusban a csudalatot keno tiinemenyeknek, melyeket a tudomany eddig csak reszben tudott megmagyarazni, de amely magyarazatot a spiritisztak semmikepen sem akarjak olyan gyanant elfogadni, hanem mint a pozitiv tudomany altal megkozelithetetlen és csak a hit, spiritiszta hit Altai hozzaferhetot emlegetik. A spiritizrnusban is nagy szerepet jatszik a hit, melt' a tunemenyekto] egyelore tavolesO szernelyek reszere azok tekintelyeben valo hitet jelenti, akik a tudomany valamely exakt terilleten mutattak meg kivalosagukat (Crookes. Wallace etc.) Nem gondolnak arra, hogy az egyik tekintely alapjanak semmi koze a masikhoz es hogy a kivalo termeszettudOs vagy matematikus spiritiszta felfogasaban open akkora ertelmi nivot arulhat el, mint a peklegeny, aki a seanceokra jar. Azutan a spiritizmus JO asylum azok szamara, akik a pozitiv vallasoktol menekillni ohajtanak, de valami vallasfelere mégis szLiksegiik van. Amint a pozitiv vallas teteleinek elfogadasara olyan okok kesztethetnek, arnelyek tavol allanak azon vallas teteleinek igazolo jellegetal, epen ugy ilyen kulso okok azok elhagyasat is letesithetik. Egy Jo lelkiCoenobium Almanach. Lugano 1912. p. 128-130.
— 29i
pasztor a falu nepet egeszen a sajat igeinek nyetheti meg, ha a masik elhanyagolja az oveit, de viszont ne respektalja a nep bevett szokasait, keszek lesznek az ovei is a masik felekezethez csatlakozni. Az erzelmi okok cselekvesre kesztetnek, az intellektus gyonge es tehetetlen marad. Ismerek egy nagyon intelligens csaladot, melynel a spiritizmus iranti rajongas ilyen okokbol magyarazhato. A ferj torvenyszeki orvos, materialista es ateista, szociologiaval foglalkozik és csak az u. n. pozitiv tudomanyokban hisz. A no, igen olvasott, irodalmi miiveltsega, szenvedelyes hive a spiritizmusnak hugaval, egy hasonlOkepen nagy mavensegii novel egyiitt. Mindharman zsidOk voltak, most felekezetnelktiliek es csak a szeanszokra és teozofiai gyulesekre jarnak. A zsido vallas formalitasainak mar az asszony sztilei (torvenyszeki birO) sem hodoltak, kedvenc olvasmanyaik a szepirodalmi veken kivill Henan Jezus elete, Maury fent is idezett milve, melyek kritikus szellemdket meg inkabb megerositettek. Ehhez jarul az a kortilrneny, bogy a varos, melyben tartozkodnak, elottilk kevesse becsillesre erdemes papsaggal bir a papok ismert maganelete és altaluk gyulolt politikai magatartasa miatt. ValIasi szempontbol nagy, pozitiv hatassal rajuk csak egy -minden tekintetben kivalo erkolcsi eletu hiteha. gyott és felekezetnelkillive valt protestans pap bir, aki maga minden pozitiv vallasnak ellensege. Ilyen kortilmenyek kozott a spiritizmus, melynek hivei kozott igen sok joelet-O., szelidlelka ember van, valosaggal iiditaleg hatott a ket no lelkere. Az asszony rendkivilli modon altruista, foghazban leva embereket meglatogat, a szegenyekkel, betegekkel jot tesz, sajat cseledeivel nagyon szepen banik, nem csoda, hogy az a gyulekezet, melynek tagjai magukat testvereknek nevezik és meg a cseledseget is mint „kiszolgala testvereket" tekinti, magahoz vonzotta a no lelket, aki mar most azokban a csudalatos es a spiritisz-
tak Altai terjesztett dolgokban is hisz, melyek-ben sohasem volt alkalma olyan meggyozOdest szerezni, mint aminot tiles kritikus tekintete killonben mindig megkovetel. K8zvetlen kornyezeteben ferje van, ki a pozitiv vallasokat mindig kritizalja és leszOlja, de a spiritizmushoz csak nagy altalanossagban szol • hozza. Igy van a spiritizmus olyan vallasi tenyezove e no ]elki vilagaban, mint az igazi villas, de 'a ketelkedes bontogatja mar szarnyait és a nonek magas intelligenciaja kovetelni kezdi azokat a taplalekokat, melyeket csak a kor kulturnivOjanak meg7felelo intellektualis tartalommal biro kulturfelekezet valamelyike fog nala teljesen nydjthatni. A spiritizmus, mint pszeudovallas egy negativ bizonyitekot szolgaltat az igazi vallasrol alkutott lelektanunk mellett, mely szerint minden igazi vallasban megfelelo intellektualis elemmel kell parosulnia az 61.7zelmi és erkolcsi tartalomnak. De az emberiseg, mely szokva van ahhoz, hogy sotetsegbal haladjon a vilagossag fele, hogy a szolgasag bi.lincsei kozott keresse a szabadsag boldogito erzeset, hogy nyomott es zavart lelkiallapotban sOvarogjon a tiszta es nyugodt ontudat felernelO derils vilaga utan, meg igen sokaig fog vallas utan szomjilhozo lelke osztonet kbvetve a spiritizrnus vallaskent felfogott, de megteveszto karjai koze menekiilni és a spiritizmus7 nak addig nagyjOvoje is l.esz, mig a vallas alarcat a tudomany és igazi vallas durva kenyszere le nem tepi abrazatjar61, hogy a maga felesleges mivoltaban mutassa be a vergado emberisegnek. Ezert helyesen mondja Lehmann: 1 „a legtobb ember bite a spiritizmusban tisztan vallasos termeszetii. Aki szukeget erzi az onallo gondolkodasnak, de azert valamely tekintely-imadastO1 megs,em tudja magat fiiggetleniteni, az a spiritizmusban hatalmas tarnasz-. tekot tali]. A szellemek mindig olyan vallasos el-
1
Lehmann, i. m. I. k. p. 430.
208 — veket fognak neki diktalni, melyek vallasos sziiksegletenek epen megfelelnek ; ily modon kettos elonyre tett szert : megtalalta a vallast, melynek sztikseget erezte es ezert a vallasert termeszetfOlotti Uton, megnyilatkozasok altal jotallast is vallaltak. Ezert nyer a spiritizmus mindinkAbb talajt és ebben van a jovoje."
-
TARTALOM Lap. ELOSZO — — — —
ALTALANOS RtSZ :
ELS() FEJEZET. Bevezetds a vallds idlektandba. — A vallitslelektan helye a tudomanyok kort, fontos3 — — — — -saga, felosztasa as tortenete 25 MASODIK FEJEZET. A vallcispszihologia metodikaja . 59 Felhasznalt milvek es ertekezesek
'alums Resz : ELSO FEJEZET. A vallcis keletkeze,sgnek és fejlodesenek ldlektana. A) KRITIKAI RESZ: — MOdszertani bevezetes — 67 A primitiv ember vallasi viszonyait targyaln irodalom 70 kritikai meltatasa 71 A) A szorosan vett pszihologiai irodalorn 71 ▪ Ribot 83 Kritikaja 84 p Siebeck 88 Kritikaja 89 ' Sabatier kritikai meltatasa — 94 a Ebbinghans as kritikaja _ — 101 e Schell és kritikaja — — James H. Leuba 106 J. B. Pratt 111 B) Az etnologiai irodalom tanulsagai —— 112 — 112 .9' W. Schmidt munkassaga — — — 136 R. Hoffmann — — — x L. von Schroeder 137 A. Thomsen 140 141 Bousset — ✓ Hajos Rozsef 142 144 • G. F. Scott Ellioto Gyorgy Janos 144
Lap. C) A szociologiai irodalom jelentosege
— — 146 Dui•kheim 146 p W. Wundt. — A ndplelektani kutatasok eredmOnyei 153
13,) POZTTIV RESZ : ' 160 A tudattalan es vallaslelektani jelentosege — — 171 MASODIK FEJEZET. A krfejtOdOtt vallcis lelektana. A jamborstig lelektana — — — — 186 HARMADIK FEJEZET. A szentek lelektana — — 211 NEGYEDIK FEJEZET. A misztikusok lelektana — — 229 OTODIK FEJEZET. Jegyzetek a megteres letektandhoz 260 HATOD1K FEJ EZET. A vallds pszihopatologiaja— — — 267 HETEDIK FEJEZET. A pszeudovallds lelektana — — — 279
