Parlamenti Hírlevél. Dr. Katona Béla, Országgyûlési. ta rta l om

Parlamenti Hírlevél

2 0 0 9. ok t óbe r

www.parlament.hu/civiliroda

V I I . É v f olya m 4 . SZ Á M

kö sz ön t õ

Kedves Olvasó!

Házelnöki köszöntõt hat évvel ezelõtt olvashattak ezen a helyen. Azóta a világ nagyon más lett. Sok mindenben elõrehaladt, sok másban robbanásveszélyes feszültségekkel lett terhes. Sokáig stabilnak tekintett viszonyok váltak bizonytalanná, nõtt a félelem és a bizonytalanság, és ezzel párhuzamosan nõtt a biztonság iránti igényünk. Biztonságot szeretnénk a tömegpusztító fegyverekkel szemben, a fenyegetõ klímakatasztrófával szemben, a nemzetközi terrorizmussal, a pusztító járványokkal, a romboló gazdasági-pénzügyi válságokkal szemben, és mindemellett vagy mindenekfelett jogbiztonságot szeretnénk. Érthetõ tehát, hogy az emberek bízni szeretnének azokban, akik a törvényeket hozzák, és azokban is, akik azokat alkalmazzák. Ezért egyre fontosabb, hogy minél több szempontra figyeljenek a törvényhozók, s hogy az érdekek ne az utcán ütközzenek, hanem a demokrácia fórumain. Nagyon fontosnak tartom tehát, hogy a rendkívül sokszínû civil szféra egyre több lehetõséget kapjon a beleszólásra. Fontosnak tartom és tenni is szeretnék azért, hogy ez teljesüljön. Kérem, legyenek partnereink! Dr. Katona Béla az Országgyûlés elnöke ta rta l om

Dr. Katona Béla, az Országgyûlés elnökének köszöntõje

1

Parlamenti Bizottságok

2

Jó Tudni

4

Érdekesség

5

Európai uniós hírek

6

Civil Hírek

7

Országgyûlési Könyvtár

8

1

2 0 0 9 . ok t ó be r

P A RL A M E N TI  H ÍRL E V É L

Pa r l a m e n t i Biz o t t ság ok

A z Or sz ág gy û l és A lko tm á n y ügy i , iga zságügy i és ügy r en di bi z o t tsága

Interjú Csiha Judittal, az Országgyûlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának elnökével tisztességesen újraszabályozni az önkormányzati rendszert. Ez is a rövidlátó politika eredménye.

Mit tart a bizottság legfontosabb feladatának? A bizottság egyik fõ feladata a nevébõl is adódóan az igazságügy alapjait, az igazságszolgáltatást, az igazságszolgáltatás alrendszereit, szervezetrendszerét szabályozó, annak mûködési feltételeit biztosító törvényjavaslatok tárgyalása. A másik fontos feladata az alkotmányügyi névrészhez köthetõ. Az Országgyûlés törvényalkotó munkája során, a törvényjavaslat zárószavazása elõtt a bizottság megvizsgálja, hogy nincs-e belsõ ellentmondás a szabályban, illetve nem ütközik-e a magyar jogrendszer, ideértve a belsõ joganyag részévé tett nemzetközi jogszabályok bármely elemével. Ezt a felülvizsgálatot csak a mi bizottságunk végzi. Erre a munkára az Országgyûlés Házszabálya a módosító indítványokról történõ szavazás és a zárószavazás között egy hetet biztosít. Ha a bizottság talál valamilyen problémát, azt egy zárószavazást elõkészítõ módosító javaslattal kiküszöböli. A bizottság legfontosabb célja tehát az alkotmányos berendezkedés, az alkotmányos törvényhozás biztosítása az Országgyûlés törvényalkotó munkájában. A jogrendszer mely elemeivel elégedett, melyek azok a javaslatok, amelyek elfogadása a legsürgetõbb? Számomra az egyik legfájóbb hiány, és a legfontosabb terület, ahol a parlament tehetetlennek bizonyult az elmúlt húsz évben, az az, hogy a szólásszabadság határait nem volt képes kijelölni. A rendszerváltást elõ-

Szükségesnek tartja-e új alkotmány elfogadását?

készítõ idõszakban a parlament sarkalatos törvényként, az akkori társadalmi viszonyokra építetten, elfogadta a gyülekezésrõl és szabadságjogokról szóló törvényt. Azóta az élet lényegesen megváltozott. Megváltozott az emberek mentalitása is. Különösen 2002 óta lett szalonképes más emberek méltóságába belegázolni. A parlament múlhatatlan és súlyos felelõssége, hogy ennek a meggátlására nem volt képes hatékony szabályt alkotni. Ez a demokratikus berendezkedés legnagyobb hibája. A másik, inkább szerkezeti, hatékonysági probléma, de ugyancsak nagyon nagy mulasztás. A rendszerváltás környéki nagy eufóriában, virágozzék száz virág alapon, jött létre a több mint háromezer önkormányzatot magába foglaló önkormányzati rendszer. Nagyon gyorsan kiderült, hogy nagyon alacsony hatásfokkal mûködik. Az önkormányzatok és az államigazgatás összhangját nem lehet egy ilyen széttagolt rendszerben megteremteni. Mégsem volt képes a parlament

2

Én nem látok alkotmányozási kényszert. Az 1949-es alkotmányból, ahogy egy nagyon kedves professzorom szokta mondani: a címet és az elfogadás dátumát leszámítva már minden megváltozott. Ez pici túlzással, de igaz. A jelenleg mûködõ alkotmány teljesen adekvátan tükrözi a társadalmi berendezkedést, a politikai, államhatalmi és államigazgatási szervek rendszerét. Mennyiben változott a ­bizottság mûködõképessége a kisebbségi kor­mány megalakulásával? Mondhatnám, hogy semennyiben. Ebben a bizottságban talán egyedüliként a kormánypárti képvi­selõk ma is többségben vannak. Tehát mindent, ami döntést igényel, a kormánypárti politikusok meg tudnak szavazni. A tárgyalási rendje sem változott, hiszen a feladat sem változott. Ilyen értelemben tehát azt lehet mondani, hogy nem volt hatással a bizottság munkájára a kisebbségi kormányzás. Mennyire fontos a nyilvánosság a bizottság munkájában, milyen konferenciái, rendezvényei voltak a bizottságnak? A bizottság munkája teljesen nyilvános. Bárki bármikor megtekintheti. A bizottság munkájának teljes képe,

P A RL A M E N TI  H ÍRL E V É L

tematikus rendben a döntéseink, a jegyzõkönyvek, a következõ ülés meghívója megtalálható a bizottság honlapján. Az elmúlt egy évben amióta a bizottság elnöke vagyok az igazságügyi reform témakörében rendeztünk konferenciasorozatot. A reformfolyamat 1997-ben indult. 2007 óta folyamatosan értékeljük és próbáljuk az új viszonyokhoz igazítani. A feladat nehéz, ugyanis kétharmados szavazati többséget igényelõ törvényeket kell módosítani az Országgyûlésben. A másik fontos témakör a Polgári Törvénykönyvvel kapcsolatos. A Ptk., szemben az Alkotmánnyal, 50 évvel ezelõtt készült és ma már szinte alkalmazhatatlan. A gazdasági élet biztonságának, mûködésének egyáltalán nem felel meg. Az újonnan kialakult nemzetközi kereskedelmi szerzõdéstípusoknak, valamint az uniós termelési folyamatoknak köszönhetõen teljesen átalakult a szerzõdési rend. A családjogi fejezetben egészen új intézmények léptek be, új jogviszonyok alakultak ki, lehetne még reggelig sorolni. A jelenlegi Ptk. egyáltalán nem tükrözi a mai viszonyokat. Tízéves elõkészítõ munka elõzte meg, egy éve van az Országgyûlés asztalán, végül szeptemberben elfogadtuk. Sólyom László köztársasági elnök néhány pontban aggályait és egyet nem értését fejezte ki. Az intelmeit megszívlelve újra megvitatjuk, és el fogjuk fogadni a javaslatot. Az mindenképpen megnyugtató, hogy az a köztársasági elnök, aki az Alkotmánybíróság elnöke, mondhatnám az alkotmánybíráskodásban iskolateremtõ elnök volt, ebben a törvénykönyvben alkotmánysértésre utaló jelet nem talált. Ez azt jelenti, hogy az elõkészítõ munka alapos volt. Az érvek-ellenérvek ütköztetésébõl megszületõ törvényszöveg az alkotmánynak megfelel. Milyen szakmai civil szervezetekkel áll kapcsolatban a bizottság?

2 0 0 9 . ok t ó be r

Elsõsorban azokkal a szakmai és civil szervezetekkel, akikkel közvetlen kapcsolatunk van, így az igazságszolgáltatással összefüggõ szervezetekkel. Kapcsolatban állunk a Magyar Bírói Egyesülettel, az Ügyészek Országos Egyesületével, a Magyar Ügyvédi Kamarával, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamarával, valamint a fogyasztóvédelem kamarájával, említhetem még a Transparency Internationalt is. Természetesen akkor manifesztálódik az együttmûködés, amikor ezeket a szervezeteket érintõ törvényjavaslatok vannak terítéken. Akkor a véleményüket is közlik írásban vagy akár a bizottság ülésén felszólalva. Ez egy élõ, folyamatos kapcsolat. Továbbá társelnöke vagyok, Balogh Zoltán elnök úrral a Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fóruma Jogi Albizottságának. Ez önmagában adja a Kárpát-medencei képviselõkkel való folyamatos kapcsolatot. Megfelelõnek tarja a szakterületén mûködõ szervezetek tevékenységét? Sokkal hasznosabb lenne, ha az egymásnak feszülõ civil szervezetek egységesen lépnének fel a törvényhozó hatalommal kapcsolatban, hiszen könnyebb tárgyalni, ha nincsenek belsõ megosztottságok. Van, ahol ez mûködik, van ahol kevésbé. A törvényhozónak mindenképpen könnyebb a dolga, ha kikristályosodott egységes álláspontot kap a civilektõl, hiszen nagyon sok megfontolandó van abban, amit monda-

Röv i den a bi z o t t s ág ról

• A bizottsági tagok száma: 29 • Elnöke: Csiha Judit (MSZP) • Alelnökei: Répássy Róbert (Fidesz) Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)

3

nak. Sok esetben be tudjuk építeni a javaslatukat. Mit tart a legfontosabbnak a bizottsági elnöki munkájában, mit tart a legnagyobb sikerének? A legfontosabb, hogy a bizottság mûködõképes legyen, és ki tudja szolgálni a parlamentet. Ha mi nem ülésezünk a plenáris ülés elõtti órában, akkor nem nagyon tud szavazni az Országgyûlés aznap este. Ezt a fajta mûködõképességet mindvégig sikerült biztosítani, ez magában már nagy eredmény. Amit a legnagyobb sikernek látok, ha erre a ciklusra gondolok, az a Polgári Törvénykönyv megszületése. Ha pedig korábbi ciklusokat is figyelek, immáron a negyedik ciklusomat fejezem be, akkor pedig az igazságügyi reform. Mi volt a döntõ motiváció, amikor politikai szerepet vállalt? Nem sok választásom volt, majdne m, hog y vélet le nü l tör té nt az eset. 1989 õszén közhivatalban dolgoztam és tagja voltam azt MSZMP-nek, késõbb az MSZP alapító tagja is lettem. Az 1990-es választásokra készülve az egyik tisztségviselõt felkérték, hogy beszéljen velem, hogy felvehetnek-e a budapesti listára. Nem talált, mert ha jól emlékszem külföldön voltam. Lejárt a határidõ és jobb ötlete nem volt, azt mondta, hogy elfogadtam a felkérést. Innentõl kezdve túl sok választásom nem volt, vagy az elvbarátaimat hagyom cserben, vagy a kollegáimat, munkatársaimat. Így aztán rövid vívódás után úgy döntöttem, hogy politikai pályára lépek, és azóta sem bántam meg, nagyon szép idõszak volt. Hogy lett a bizottság elnöke, milyen korábbi tevékenysége vezette a megbízás elnyeréséhez?

2 0 0 9 . ok t ó be r

P A RL A M E N TI  H ÍRL E V É L

Azt gondolom, hogy természetes, hogy jogász vagyok. Az életpályám során tizenhárom évig voltam büntetõ szakos ügyész, 1994—96 közöt-

ti igazságügyi államtitkár. Úgy gondolom, hogy amikor a kisebbségi kormány fölállt és Avarkeszi Dezsõ frakciótársam államtitkár lett

az Igazságügyi Minisztériumban, és az elnökválasztás napirendre került ez a két dolog lehetett a döntõ motívum.

Jó T u dn i

A Költsé gv e t ési Tanács

Az õszi ülésszakon mutatkozott be elõször egy új és független testület, a Költségvetési Tanács. A mûködését idén kezdõ intézményt a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvény hozta létre. A testület három tagját az Országgyûlés kilenc évre választja meg. Elnöke Kopits György, tagjai Oblath Gábor és Török Ádám. A tavaly elfogadott jogszabály a felelõs költségvetési politika megteremtését, az államadósság hosszú távon fenntartható szintjének elérését a költségvetés tartósan egyensúly közeli állapotának biztosítása révén kívánja elérni. Ennek megvalósítása érdekében hozta létre az Országgyûlés a Költségvetési Tanácsot, amelynek fontos szerepet szán törvényhozási tevékenységének támogatásában. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a Tanács véleményével, elemzéseivel igyekszik majd gátat szabni a túlzott állami költekezésnek. A Költ-

ségvetési Tanács fõ feladatai között szerepel többek között makrogazdasági elõrejelzések készítése, a költségvetéssel kapcsolatos módszertani ajánlások megfogalmazása. Kiemelt feladataként említhetjük, hogy becslést készít a költségvetési törvényjavaslat hatásáról annak benyújtása után és a zárószavazás elõtt. A Költségvetési Tanácsnak a költségvetési törvényjavaslat véleményezését 2010. július 1-jétõl kell ellátnia, azonban úgy határoztak, hogy már idén munkához látnak és ehhez az Országgyûlés hozzájárult. Így a Tanács a 2010. évi költségvetési törvény tárgyalási folyamatában is állást foglalt, amelyet az országgyûlési honlapon a Futárposta „Költségvetés — 2010” A Költségvetési Tanács véleménye link alatt érhetnek el az érdeklõdõk. Természetesen a Költségvetési Tanácsnak van saját honlapja is: http://www.mkkt.hu/

A j el n y elv i t örv én y javasl at a z Or sz ág gy û l ésben

Történelmi pillanatnak lehettek tanúi a képviselõk és azok, akik a plenáris ülést figyelemmel kísérték szeptember 29-én. Kósa Ádám európai parlamenti képviselõ — a Magyar Országgyûlés történetében elsõként — jelnyelven ismertette véleményét a magyar jelnyelvrõl és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájában. Ebben segítségére volt Bertus Tímea jeltolmács, vendégként pedig jelen voltak a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének, valamint a Siketvakok Országos Egyesületének képviselõi. A törvény célja a magyar jelnyelv nyelvi státuszának elismerése, továbbá annak biztosítása, hogy a hallássérültek és siketvakok a magyar jelnyel-

vet, illetve a speciális kommunikációs rendszereket használhassák, és igénybe vehessék az állam által finanszírozott jelnyelvi tolmácsszolgáltatást. A törvényjavaslat általános indokolása szerint a hallássérült emberek érdekvédelme több mint egy évtizede szorgalmazza, hogy az õket megilletõ ún. kommunikációs jogokat hazánkban is biztosítsák. Ezek közül a legfontosabbak a jelnyelv tanulásához, a bilingvális (kétnyelvû) oktatáshoz, illetve a jelnyelvi tolmácsszolgáltatáshoz való jog. Mindezek alapjául szolgál a jelnyelv önálló, természetes nyelvként való elismerése, a hallássérült — elsõsorban siket — emberek jelentõs részének ugyanis nem a beszélt magyar, hanem a magyar jelnyelv az elsõdleges kommunikációs eszköze.

4

Kósa Ádám európai parlamenti képviselõ felszólalása egyedülálló volt az Európai Parlament életében is. Õ az Európai Parlament elsõ és egyetlen siket képviselõje. Az Európai Parlament lehetõvé teszi számára, hogy magyar jelnyelven szólaljon fel, ismertetesse véleményét. Kósa Ádám elsõ EP-s felszólalásában kiemelte, hogy „most kezdi úgy érezni, hogy egy olyan európai közösséghez tartozik, ahol kisebbségek ellenére lehet eredményeket elérni”. A képviselõ felszólalásait két jelnyelvi tolmács kíséri figyelemmel, akik a képviselõvel szemben ülve tolmácsolnak. Az idegen nyelvû hozzászólásokat jelnyelvre, a képviselõ jelnyelvi felszólalásait pedig magyar nyelvre tolmácsolják.

P A RL A M E N TI  H ÍRL E V É L

2 0 0 9 . ok t ó be r

É r de k e ssé g

A z Or sz ág gy û l és H i vata l á nak Gyor sí ró I rodája

Napjainkban az élet minden területén, így az Országgyûlés munkájában is a technika rohamos térhódításával találkozunk, ám van egy terület, a jegyzõkönyvvezetés, ahol még mindig hagyományos módon, ceruzával dolgoznak a gyorsírók. Nézzük elõször is, mit jelent maga a szó, gyorsírás! Dr. Siklóssy László mûvelõdéstörténész, a gyorsiroda egykori vezetõje szerint „gyorsírásnak olyan tudatos rendszer ismerhetõ el, amely szakít a közönségesen használt betûsorral, s helyébe grafikai, nyelvtani és lélektani alapon új írásrendszert állít”. A gyorsírás tudományának elsajátítása legkönnyebben a nyelvtanuláshoz hasonlítható. A jó beszédgyorsíró olyan, mint egy szinkrontolmács, a fejében azonnal fordít, és beszéd helyett ír. A gyorsírni nem tudó laikusok sokszor megkérdõjelezik a gyorsírás szükségességét, éppen a fejlett technikára hivatkozva. Ám a jó gyorsíró nem „ész nélkül gépel”, a jó jegyzõkönyv ismérve nem az elhangzottak betû szerinti rögzítése. A teljesség igénye nélkül csak néhány példával szeretnénk illusztrálni, mennyire fontos, hogy a gyorsíró mindig értse és értelmezze az elhangzottakat. Nem mindegy, hogy valami „bizonyított” vagy „bizony itt-ott”, és egy pillanatig elgondolkodhatunk azon is, melyik helyes: „a legsúlyosabb büntetés nem a halálbüntetés” vagy „a legsúlyosabb büntetésnem a halálbüntetés”. Ezért mondják azt a gyorsírók, hogy „és�szel” kell dolgozni, nem elég mechanikusan leírni, amit hallunk vagy hallani vélünk. Ezek a példák is azt igazolják, hogy a gyors, éles politikai vitáktól sem mentes, szabadon elmondott felszólalások pontos, az olvasó számára hû rögzítése bonyolult, sajátos szakértelmet igényelõ, technikával pótolhatatlan feladat. S akkor még nem esett szó a közbeszólásokról, az ülésteremben történõ egyéb események követésérõl, amelyek szintén jegyzõkönyvi rögzítést kívánnak. Az Országgyûlés Hivatalában 1997. január 1-jén megalakult Gyorsíró Iroda kettõs feladatot lát el. Egyrészt a plenáris ülések szó szerinti jegyzõkönyvezését azonnali áttétellel, másrészt a bizottsági üléseken elhangzottak megörökítését másnapi, három vagy hét munkanapon belüli elkészítéssel. Mivel a plenáris ülések azonnali áttételt igényelnek, ezért ezeket 8—10 gyorsíró készíti, 10 percenként váltva egymást. Így az ülés befejezését követõen, 2-3 óra múlva a jegyzõi iroda rendelkezésére áll az egész nap jegyzõkönyve. Ez a munka rendkívüli megterhelést ró a gyorsíróra, hiszen mire újra sorra kerül, az elõzõ 10 perces turnussal már készen kell lennie. Ezért

A jelnyelvi törvényjavaslat vitája során, Kósa Ádám (Európai Néppárt — Európai Demokraták) felszólalása (2009. szeptember 29-én) (A szöveget az Országgyûlés Bertus Tímea jeltolmács közremûködésével ismerte meg.) Köszönöm a szót. Szeretném kifejezni az örömömet azzal kapcsolatban, hogy az eddig ismertté vált módosító javaslatok mindegyike a jelnyelvi törvény pontosítását és javítását szolgálja. Sándor Klára képviselõ asszony felszólalásában említette azt a kérdést, hogy a bilingvális oktatásban erõsíteni kell a jelnyelven történõ oktatás kérdését. És ezzel mi tökéletesen egyet tudunk érteni. Én valóban azt támogatnám inkább, hogy ha már egy szülõ kéri, akkor igenis meg kell adni a jogot, hogy jelnyelven oktassák a gyermekét. Miért mondom ezt? Ne feledjék el, ha egy siket gyerektõl vagy embertõl elveszik a jelnyelvét, az olyan, mintha egy vak embertõl megtagadnák, hogy a kezével tapinthasson. Belgiumban éppen egy hónappal ezelõtt egy diszkriminációval kapcsolatos döntés született. Három család beperelte az oktatási minisztériumot Belgiumban, mert nem akarták biztosítani a bilingvális oktatást a siket gyerekeiknek. És ezt a pert teljes mértékben õk nyerték, és kimondták: ha Belgiumban egy család kéri a bilingvális oktatást, ott az oktatási intézmények kötelessége biztosítani ezt a módszert. Azt nem állítom, hogy a mostani tervezet elégtelen lenne, sõt az ellenkezõjét mondom, ez egy óriási lépés. Amit a képviselõ asszony javasol, az egy újabb elõrelépés. Ha megvan a bátorság a parlamentben, akkor kérem, tegye meg, fogadja el, támogassa ezt a módosító javaslatot. (Az elhangzott szöveg hitelesítésében dr. Kósa Ádám EP-képviselõ segítségét is igénybe vettük.)

A felszólalás gyorsírásos változata (sztenogram)

(Autografálta Dani Judit)

5

2 0 0 9 . ok t ó be r

P A RL A M E N TI  H ÍRL E V É L

folyamatosan, egész nap, szinte megállás nélkül kell dolgozni, sokszor szótárakat és lexikonokat bújva. Szerencsére ma már az internet jelentõsen megkönnyíti a munkát, ha ellenõriznie kell egy-egy név vagy kifejezés írásmódját. A Házszabály 65. §-a (1) bekezdése szerint a jegyzõkönyvbe az ülésen elhangzott minden észlelhetõ nyilatkozatot, felszólalást, közbeszólást és érdemi történést fel kell venni, valamint fel kell tüntetni a tetszés és a ros�szallás hangos kifejezését is. A plenáris ülés jegyzõkönyvezésének követelményeit az Országgyûlés jegyzõi határozzák meg és õk hitelesítik a jegyzõkönyvet. Az általuk meghatározottak alapján a „szó szerinti jegyzõkönyv elkészítése magában foglalja a szabad elõadásokban elõforduló esetleges nyelvi vagy nyelvtani pontatlanságoknak, kisebb mondatszerkezeti, szórendi botlásoknak az írás követelményeihez képest történõ kiigazítását, az élõszó hangsúlyának az írás alkalmas eszközeivel történõ pótlását, összhangban a szónok kifejezésmódjával”. Az Iroda feladatai közé tartozik az Országgyûlés bizottságainak, albizottságainak, eseti és vizsgálóbizott-

ságainak, továbbá jelölõbizottságainak üléseirõl jegyzõkönyv készítése. A bizottsági ülésekrõl készült jegyzõkönyvet optimális esetben 2 gyorsíró készíti, többnyire itt is 10-10 perces váltással, de gyakran elõfordul az is, hogy egy gyorsíró végzi a jegyzõkönyvezést. A bizottsági ülésekrõl készült jegyzõkönyvek leadása háromféleképpen lehetséges. A normál határidõ 7 munkanapon belüli, a sürgõs 3 munkanapon belüli, míg az azonnali 1 munkanapon belüli leadást jelent. Az Iroda munkatársi gárdáját köztisztviselõk és — a változó munkaterhelésre tekintettel — vállalkozók alkotják. A köztisztviselõk számára elõírás a felsõfokú képesítés, a vállalkozók zöme is rendelkezik felsõfokú végzettséggel, és természetesen szükséges a minimum 300 szótagos gyorsírási verseny- vagy vizsgaeredmény. A hazai és külföldi versenyeken való megmérettetés számos szép eredményt is hozott már a gyorsíróknak, legutóbb Vicai Erikának sikerült az augusztusban megrendezett pekingi világbajnokságon a dobogó legfelsõ fokára állni.

Eu rópa i u n ió s h í r e k

Me gn y í lt a brüsszel i Magya r K isebbsé gek E u rópa i É r dekkép v isel e t i I rodája

A Magyar Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodája a Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fóruma (KMKF) 2007. szeptember 14-ei döntése értelmében jött létre. Mûködtetõje a magyarországi parlamenti pártok által, a KMKF határon túli részt vevõ szervezetei egyetértésével létrehozott alapítvány, amelynek célja az uniós közvélemény és intézmények tájékoztatása a Kárpát-medencei magyarság helyzetérõl, terveirõl, céljairól. Az Európai Unió — mint azt a belés igazságügyi biztosnak a szlovákiai helyzettel kapcsolatos 2008. októberi nyilatkozata is tükrözte — érdekelt abban, hogy területén a kisebbségi jogok érvényesülése és a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó állampolgárok békés érdekérvényesítési perspektívája által erõsödjön a stabilitás, kiteljesedjenek az integrációs alapszabadságok (személyek,

szolgáltatások, áruk és tõke szabad áramlása), és növekedjen a polgárok jóléte, biztonsága és szabadsága. Ugyanakkor tény, hogy az Unió viszonylag korlátozott eszköztárral rendelkezik ennek a célnak az elérésére, ami nagyrészt a kisebbségpolitikai kérdések által — területileg illetékes államként, illetve anyaországként — érintett államok jó indulatá-

6

tól és együttmûködési szándékától függ. Az érdekeltség és az eszközhiány közötti ellentmondás csökkentése érdekében olyan iroda jött létre, amely: • naprakész információval tud szolgálni az Európai Unió intézményei, illetve a körülöttük zajló diplomáciai élet számára a fent

P A RL A M E N TI  H ÍRL E V É L

említett kérdéskör magyar vonatkozásairól: a magyar kisebbségek helyzetérõl, törekvéseirõl, valamint a magyar kisebbségpolitika fejleményeirõl; • ugyanakkor tájékoztatja a kisebbségi kérdéssel foglalkozó magyarországi intézményeket (és általuk a határon túli magyar szervezete-

2 0 0 9 . ok t ó be r

ket) az EU intézményeiben zajló azon folyamatokról, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintik a kisebbségek helyzetét, és meghatározhatják a magyar kisebbségpolitika irányait. Az iroda fõbb feladatai: a tájékoztatás, a tájékozódás, a határon túli magyarság jelenlétének biztosítása, a

szervezés, a kapcsolattartás, illetve a mûködtetõ alapítványnak és azon keresztül az iroda felállítását kezdeményezõ konzultatív testületnek, a KMKF-nek való beszámolás. Az érdek-képviseleti iroda vezetõje Zákonyi Botond. Az irodáról bõvebben az alábbi internetes oldalon olvashatnak: www.hunineu.eu.

C ivi l H í r e k

Pa r l a m en t i „ k i m i t t u d ” a n yá r i feszt i vá l okon

A nyitott parlament megteremtésének jegyében az Országgyûlés Hivatala folyamatosan bõvíti a fiataloknak szóló programjait, amelyeknek az a célja, hogy a fiatalok közelebb kerüljenek a parlamenthez, annak szakmai munkájához, megismerjék feladatait, szervezetét és mûködését. E programok keretében az Országgyûlés az idén harmadik alkalommal vett részt az Egyetemisták és Fõiskolások Országos Turisztikai Találkozóján (EFOTT, Baja, 2009. július 14—19.), hatodik alkalommal a Sziget Fesztivál Civil Szigetén (Sziget, Budapest, 2009. augusztus 12—17.) és negyedik alkalommal a Szegedi Ifjúsági Napokon (SZIN, Szeged, 2009. augusztus 26—30.). A három említett fesztiválon több ezren látogatták meg a parlamenti információs sátrat, amelynek programjai között fotókiállítás, naponta eltérõ parlamenti kvízek és feladatok (az Országgyûlést, az Országházat, az Országgyûlési Könyvtárat, a parlamenti honlapot és az ifjúsági honlapot népszerûsítõ nyereményekkel), a parlament honlapjának, Parlamenti Diákinfó honlapjának és az Országgyûlés Könyvtár honlapjának népszerûsítésére szolgáló internetes feladatok és személyes információszolgáltatás szerepeltek. A fiataloknak volt lehetõségük arra is, hogy benyújtsák saját törvényjavaslatukat. A három fesztiválon közel 2500 kvízt töltöttek ki az

érdeklõdõk, és összesen 19 „törvényjavaslat” született. A benyújtott javaslatok témái között szerepel többek között az üzemanyag adójának csökkentése, a segélyezés szigorítása, a szerzõi jogi szabályozás módosítása, törvényjavaslat a Hallgatói Önkormányzatok közjogi helyzetérõl, munkanélküli-segély korlátozása, demokrácia oktatásának kötelezõvé tétele, egyenlõ bánásmód a hivatalokban stb. Mivel idén a Sziget Fesztivál egyik kiemelt témája volt a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulója, ezért a Civil Sziget közös programhelyszínén, a Civil Színpadon az Országgyûlés sátrának kerekasztal-beszélgetéseként került sor a „Sokszögletû kerekasztal, avagy 20 éves a rendszerváltás” címû vitafórumra. A mûsorban a rendszerváltás eseményének egykori résztvevõi Hegedûs István, Kósáné Kovács Magdolna, Mécs Imre és Torgyán József folytattak beszélgetést a 20 évvel ezelõtti történésekrõl, illetve értékelték az azóta eltelt idõszakot. A beszélgetés moderátora Havas Henrik volt. A fesztiválokon való részvétellel az Országgyûlés a politika iránt kevésbé érdeklõdõ fiatalokhoz is eljut, programjainkkal hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy belõlük tájékozottabb, tudatosabb, a törvényhozó hatalmat jobban megismerõ állampolgár váljék.

7

2 0 0 9 . ok t ó be r

P A RL A M E N TI  H ÍRL E V É L

Or szág gy û l ési Kön y v tá r

Me gú j u lt a z Or sz ág gy û l ési Kön y v tá r olvas ó t e r m e

Az Országgyûlési Könyvtár nagy olvasóterme egyidõs az Országházzal és Steindl Imre tervei szerint alakították ki és rendezték be. A berendezéseket Michl Alajos készítette. A nagy olvasóterem és a hozzá szervesen kapcsolódó dunai oldalon lévõ kutató- és munkaszobák sok évtizede felújításra vártak. A parkettaburkolat és a könyvespolcok erõsen elhasználódtak, az emeleti kezelõjárdák statikailag meggyengültek. A megnövekedett irodai, informatikai és telekommunikációs igényeket a meglévõ erõsés gyengeáramú hálózatok már képtelenek voltak kiszolgálni. A mintegy 30 éves szellõztetõrendszer korszerûsítése is elodázhatatlan feladattá vált. Az épület dunai frontján lévõ kutatószobák még 2008 nyarán kerültek felújításra. A nagy olvasóterem rekonstrukciója az Európa Tanács olvasótermével együtt ez év februárjában kezdõdhetett el. Az ET olvasóterme május elejére újult meg, míg a nagy olvasóterem munkái június végére fejezõdtek be. A kicserélt parkettaburkolat alá került csõvezetékekben van az erõsés gyengeáramú hálózatok nagy része. A terem hosszanti falán lévõ könyvespolc meggyengült kezelõjárdáját acélgerendák beépítésével kellett megerõsíteni, ehhez szükség volt az emeleti könyvespolcrendszer teljes elbontására, majd visszaépítésére. A két végfalon lévõ, mennyezetig érõ könyvespolcok is megújultak. A déli könyvespolcfal szerkezeti megerõsítésére szintén sor ke-

rült. Az újonnan kiépült erõs- és a gyengeáramú hálózatok a mai igényeket már maradéktalanul kielégítik. A csatlakozási helyek rugalmasan teszik lehetõvé a terem többcélú használatát. Az új parkettaburkolatra feszített szõnyeg került, ez a hang elnyelésével elsõsorban a terem meghitt csöndjét hivatott biztosítani. A mûemléki elvek szerinti kutatómunka és egyeztetés után került a szõnyegmintás falfestés újra a falakra, amely az építéskori megjelenést idézi. A terem és a kutatószobák tûzbiztonságát tûzjelzõ rendszer biztosítja. A nagy olvasóterem kellemes hõmérséklete és légállapota a megújult szellõztetõberendezésnek köszönhetõ. A Duna parti homlokzatok ez év végéig történõ felújításának befejezésével várhatóan ismét megnyílik a régi látogatói bejárat a XXV. sz. kapunál.

Az nagy olvasóterem mûszaki technikai felújítása lehetõvé tette, hogy laptopok kerüljenek kihelyezésre a beiratkozott olvasók számára, amelyeken a könyvtár adatbázisai és az internet is elérhetõ. A felújítás részeként Wi-Fi hálózat kiépítése is megtörtént, tehát a könyvtár olvasói saját laptopjaikkal is csatlakozhatnak az internetre. A köny vespolcfalak mûszaki megerõsítése lehetõvé tette, hogy mintegy 3000 kötettel bõvüljön a kézikönyvtári állomány. A könyvtár teljesen megújult nagy olvasóterme komfortosabb környezetével, új informatikai szolgáltatásaival és kibõvült kézikönyvtárával az olvasói igények teljesebb kiszolgálására törekedett. Az olvasótermet Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke 2009. szeptember 14-én adta át az olvasóközönségnek.

kiadja az országgyûlÉs hivatala • Fe­le­lôs ki­adó: Dr. Sol­t ész Ist­v án, az országgyûlés fôtitkára • Fe­le­lôs szer­kesz­t ô: Dr. Redl Károly • szer­kesz­t i a szer­kesz­t ôbizottság • H-1357 Bu­d a­pest, Kos­suth L. tér 1-3. • Te­le­fon: (36-1) 441-6095, 441-6097 Fax: (36-1) 441-6099 • E-ma­il: ci­v i­l i­r o­da@par­l a­ment.hu • nyomda: Multiszolg Bt., vác • nytsz.: 2.2.4/1389/2003. sz.

8