li MIAs lelektana. I rta :
Dr. Czako limbro.
Pécs, 1915.
it-AIC
3,
NYOMATOTT TAIZS JOZSEF KONYVNYOMDAJABAN PECSETT. 1914.
ELOSZO. Nem tankonyvet nytijtunk az olvasOnak, mely talán arra volna hivatva, bogy rairanyitsa a magyar olvasOkozonseg figyelmet a kUlfold nevezetesebb idevago irodalmi termekeire, hanem onalloan koncipialt szisztematikus vallaslelektani munkat, mely a vallas altalanos lelektani problemajan kivul els6sorban a katolikus vallas lelektani jelentOsegevel foglalkozik. Az elso kovetelmenynek is eleget tettUnk azaltal, bogy a kinfoldi irodalom szamottevo termekeit felhasznaltuk, de a masodik kijelentesre is feljogositva erezzak magunkat azaltal, hogy a felhasznalt irodalom csak., kritikai meltanylasban reszesult a szerza altal tervezett mu felepitesehez. A vallaslelektani munkassag eddig jOreszt a protestantiimus talajan nott fel és reszben a protestans teologia szolgalataba is szegodott. Jelen mu foleg a katolikus vallassal foglalkozik. Nem apologia, nem is annak keszult, csak az altalanos lelektan egyik kibovitett fejezete akar lenni (a teljesseg kovetelmenye nelkill) s mint ilyen teologiai erdekeket nem szolgal. Konyvembol hianyzik az emberre vonatkoztatott kor, nem stb. vallaslelektani vizsgalata, de ezt kfflon mfinek tekintem s talk' ,,A valldsos ember" elm alatt fog napvilagot latni. Immanens egysegesseget a vallas, speciell a katolikus vallas kereteiben nyilvanulo vallasi jelensegek lelektani homogeni-
tasa biztositja. A rendszerezes is vallasi alapon tortent és nem az ember szempontjabOl. Konyvemet a lelektan irant erdeklodok joakaratu figyelmebe ajanlom, emlekezetakbe idezve Ribot mondasat: „A kezdetek kora mindig a velekedesek kora is egyszersmind." Bajan, 1914 oktOber ho 15-en,
Dr. Czak6 Ambr6.
A VALLAS LELEKTANA, ALTALANOS RESZ.
ELSO FEJEZET.
Bevezetes a vallas lelektanaba, vallaslelektan helye a tudomanyok kola% fontossaga, felosztasa és tortenete.
A vallcis lelektana a vallcisos tudat jelensegeivet foglalkozik. Mint ilyen a lelektannak egy reszet alkotja és pedig annyira, hogy nemcsak az altalanos, hanem a killonbozO szempontok szerint differencialt lelektannak is resze modszertana is a lelektan modszertanaval egyezik. Folmeriilhet azon ban az a kerdes, vajj on nincs-e a lelektannak olyan feladata, mely a lelektan dnalanos problemain kivul esik és masreszt nincs-e olyan modszere, mely a lelektan altalanos metodikajanak keretein kival esnek ? Ez utobbira kulon fejezetben (L. II. fejezet. A wallas lelektananak metodikaja) adunk valaszt, az els& e helyen akarjuk reszletes megvizsgalas targyava, tenni. Elso tekintetben igaza, van a Zeitsehrift fur Beligionspjchologie szerkesztOjenek,1 amidOn a vallaspszihologiat nem tartja konszolidalt tudomanynak. A neherseg szerinte nem abban rejlik, hogy az anyagot nem lehetne kivalogatni és kidolgozasara a megfelelO auktorokat megtalalni, hanem a eel és rnodszer bizonytalansagaban. Ez abban is meglatszik, hogy a vallaslelektan eszmejet killonbozO Zur Jahreswende, Zeitschrift fur Religionspsychologie. Bd. III. 1910. p. 338. 1
—4—
pozitiv milveloi is killonbozokepen fogjak fel. Hivatkozik a ket legtekintelyesebb munkara, James es Starbuck konyveire, melyekkel egyenranguakat Nemetorszag meg ma (1910) sem tud felmutatni, meg ha ezeket valasztanak is iranyadokul, mennyi jogosult ellenmondast idezne ez elO ? Valoban igaz. Ha azonban a vallaslelektant tigy fogjuk fel, mint az altalanos lelektan egyik kiszelesitett fejezetet, akkor ez a neherseg megszunik. Akkor elmondhatjuk, hogy James kitiino munkat vegzett az u. n. eminens vallAsi esetek lelektani feldolgozasaval, valamint a statisztikai modszer I alkalmazhatOs6ganak logikai vizsgalataval megallapithatjuk a Starbuck fele munkassag erteket is. liajoviink azonban, bogy teljes munkat egyik sem vegzett,kellOkritikaval azonban mindkettonek reszleteredmenyei beilleszthetok abba a nagyobb koncepcieju keretbe, melyet fentebbi definlcionkkal a vallaspszihologia terdletenek mertekeill megallapitottunk. Es igazat adunk Dorner-nek,1 aki azt hangstilyozza, bogy nines kulon lelektana a vallasnak, hanem a pszihologiai tertiletre mindentitt ervenyes torvenyek azok, amelyek a vallasos eletet, amennyiben az lelektani folyamat, szinten meghatarozzak. Amiatt sem kell aggodnunk, hogy az altalanos lelektannal szakit a vallas lelektana, mert a kiserleti modszert nem alkalmazza. Az ellenkezojenek allitasa, mivel a nemet Bunze2 tollabOl ered, nem kelt megutkozest. A nemetek hozza lehetnek szokva, mert maga Wundt Art elol peldaval,3 hogy filozofi6juk szamara is apologiakat irnak. A kiserleti mOdszernek egyreszt nines akkora erteke, mint azt nemet foldon I Dorner, Uber die Begrenzung der psychologischen Methode der Religionsforschung. Zeitsehrift fur Religionspsychologie Bd. I. p. 5. 2 Runze, Ist die Religionspsychologie eine besondere Wissenschaft? Zeitschr. fur Religionspsych. Bd. II. p. 189. 3 L. a Kiilons5s resz I. fejezeteben a Wundt felfrasd alfejezetet !
5 L._
hajlandok hinni,1 masreszt az altalanos lelektan teraleten sem mindenutt alkalmazhato. Fontosabb problerna megallapitani azt, hogy milyen viszonyban van a valldslelektan a vallcisb51cselettel? Azt- gondolhatnok, hogy olyan a vonatkozasuk, mint amino a lelektan és bolcselet kozott van. Ez azonban csak reszben all. Igaz, hogy a lelektan 2 alapja a filozofianak, de nem resze. Annyi filozofia van benne, amennyi a tudomanyokban altalaban sztikseges. Ami benne a filozofia, az teszi tudomannya, de nem tekintheto a metafizika egy reszenek eptigy, mint a fiziologiaenak sem. Az empirikus lelektan onallo tudomany, a fiziolOgiaval es filozofiaval csak vonatkozasban all és pedig az elsovel annyiban, amennyiben fiziologiai pszihologia illetve pszihofizika, a masodikkal pedig annyiban, amennyiben a pszihikai jelensegeket metafizikai ismeretelmeleti feltevesek alapjan targyalja.3 A vallaspszihologia alapja a vallasfllozofianak. Mindaketto a vallassal foglalkozik, de mig az els6 a vallasnak individuumok vagy kollektivitasok szerint differencialt szubjektiv megjeleneseivel, melyeket a lelektan metodusai szerint targyal, addig a vallasbolcselet a filozOfiat nem az egyes vallasokra alkalmazza, hanem a vallasra mint ilyenre, mint az egeszeben és altalanossagaban tekintett emberi kozos elet tenyere.1 Azutan a vallaslelektannak existencicilis iteletei vannak és csak kauzalis osszeftiggeseket allapit meg, de a vallasbOlcselet igazaban ertekelo tudornany. Ez utobbi kerdesei a vallas fontossaga koriil mozognak, tehat a teleologikus szempont az 1 L.
Altalimos resz II. fejezeteben a kiserleti modszert! Itt az empirikus lelektanr61 van sz6. 3 Eisler, Worterbuch der philosophischen Begriffe 3. II. Bd. p. 1073. 4 Siebeck, Lehrbuch der Religionsphilosophie. Freiburg, Mohr 1893. p. 34. 2
iranyado. Runze' teved tehat, midOn felvetve a kerdest, bogy a vallaspszihologia csupan egy resze-e a vallasfilozofianak, igy ir: Hatte sie blosz Ursprung and Wesen der subjektiven Frommigkeit zu ermitteln, dann stunde es urn ihre besondere Aufgabe misslich denn diese Seite ihrer Obligenheiten findet bereits in der Religionsphilosophie ihre Erledigung. Nem, a vallas lenyegenek kerdese a primitiv milveltsegil ember vallasakent tanulmanyozva, sajatos lelektani feladat. A lelektan van hivatva a genetikus modszer alkalmazasaval az emlitett ker.desre feleletet adni. Ezt az adatot a vallasbolcselet a vallas lelektanatol veszi at és nem megforditva : a vallas lelektana helyezkedik a bolcselet keretebe akkor, rniOn a vallas lenyegenek kerdeset targyalja. Latni fogjuk, bogy az idevago kutatasaink kfilonboznek is a vallasbolcselet kutatasaitol és amennyi hibat és tevedest ezen a Wren kimutathatunk, az a pozitiv adatok hijja mellett a sajatos vallasbolcseleti spekulaciok alkalmazasanak tudhatO be. Epen azert helyeselhetjiik csak James H. Leuba eljarasat, ki vallaslelektananak fuggelekekent open lelektani alapon vonja a kritika iteloszeke ele a filozOfusok altal adott definiciOkat. 2 A vallas lelektanat igy elkalonitven a vallasbolcselettal, vizsgaljuk meg, milyen vonatkozasban van azon tobbi tudomannyal, amelyek szinten a vallas tertileten mozognak. A vallas lelektani kutatasa, mely — mint latni fogjuk — a vallas szociologiai vizsgalatat is reszben tartalmazza, egyedill alkalm as arra, hogy felelj en a kerdesre, vajjon a vallas csak „az ertelem ketelyeinek és szarkazmusainak celpontja-e" vagy pedig „megfelel a sziv koveteleseinek és sztiksegleteinek" és igy az emberi eletben olyan fontos sze1 2
Runze i. m. p. 188. J. H. Leuba, A psychological Study of Religion. New-
York, Macmillan 1912. p. 337-361. Appendix. Definitions of Religion and critical comments.
repet toll be, hogy abbot jogosultsaga is kovetkezik. „Igyeksziink megalkotni a hit lelektanat, mondja, Parodil és szivosabb, messzibb nyuld gyokereket fogunk itt talalni a jozan meggyozodesnel es logikus bizonyossagnal. A vallasi ttinernenyt, legalabb azt, ami eredeti és sajatos benne, mindinkabb pozitiv, eletni tOnynek tekintik. Ha ezzel a tennyel szemben kritikai vagy intellektualis nehersegeket tamasztunk, eldruljuk, bogy meg lenyeget sem fogtuk fel: ha teljesen meg akarjuk erteni, akkor mint tapasztalatot, az Ontudat egy sui generis dllapotdt kell ertekelniink." Legkozelebb all a vallas lelektanahoz a vallastortenet. A vallaspszihologia a vallastortOnetnek leglenyegesebb tamogat6ja. J61 mondja Alexander; hogy „a torteneti fejlodes gondolata nemcsak oksagi, sziiksegszeril kapcsolatokat keres a torteneti esemenyekben, hanem belse5 osszefiiggest is." 2 Ilyen ben.s6 osszefiiggest a lelektani megismeres szolgaltat. Magat a szellemet kell torteneti megjeleneseben szemleltetni. Azert mondja Wielandt3 hatarozott szavakkal : Am allerklarsten erwachst die Religionspsychologie aus der Religionsgeschichte, ja man darf ruhig sagen, dass die Religionsgeschichte gar keinen Sinn and auch keinen Wert fur das Verstandnis der Religion hat, wenn sie nicht zur Religionspsychologie wird. A tOrtenelemnek elettel kell telitettnek lennie, a tiszta tortenelem statisztikai karaktere nem felel meg korunk kivanalmainak. A vallastortenet ir6inak a vallaslelektant jobban meltanyolniok kellene, azaz munkajuk kozeppontjaba magat a vallast allitani és annak benso vonatkozasait a szellemi elet egyeb oldalaival. Wielandt jogosan panaszkodik a mai vallastortenetek sivarsaga felett, aminek oka epen I D. Parodi, A vallas prOblem6ja korunk gondolkozasaban. Huszadik Szdzad. 1914. 7-9. szam p. 8-9. 2 Alexander. Milveszet.2 Budapest, 1908. p. 211. Wielandt, Das Programm der Religionspsychologie. Tübingen, Mohr 1910. p. 3.
a lelektani kutatas elhanyagolasaban all s hozza= hogy a fObaj talan nem is ez a teny maga, hanern az a kortilmeny, hogy a tortenetirok meg csak nem is erzik mulasztasukat. Killonosen a primitiv maveltsegil nopek vallastortenetenek pszihologiai meltatasa bir a vallasbolcseletre, Artynek elOiskolajakent tekintjiik a vallaspsziholakiat, nagy jelentoseggel. Igy tudjuk meg, hogy a vallas nem azonos sem a fetisizmussal, sem a mitologiaval, sot itt nyeriink felvilagositast arra nezve is, hogy az evolucio gondolatanak szokasos alkalmazasa a primitiv muveltsegu nepeknel jogosulatlan. A vallaspszihologiaval atitatott tortenet rnutatja meg, hogy a vallas else megjelenesi formaja lenyegben azonos a mai kulturvallasok legkivalobbikanak, a keresztenysegnek a lenyegevel. A vallaspszihologia tanitotta meg a tortenelmet arra, bogy a kultusznak nagyobb jelentoseget tulajdonitsanak, mint eddig tettek. Az irdsos dokumentumok igazi meltanylasa elkepzelhetetlen a pszihologiai analizis nelkill. Meg a keresztenyseg fOforrasainak, az 0 és ejszovetsegnek pszihologiai meltanylasa is nelkillozhetetlen (pl. a szoszeken), azert pl. teljes komoly figyelmet erdernelnek Vorbrodt bibliai vallaspszihologiai kutatasai. Kurz man wird kiihnlich sagen diirfen, die dem Religionsforscher gestellte Aufgabe einer wirklichen psychologischen Erforschung der Religion ist zwar schwer, aber nicht unmoglich.1 A multat csak a jelenbol ismerhetjtik meg. A vallas es torzsek, fajok kozOtti osszeffiggest, mely a multban torteneti szerepet jatszott, Agy ismerjtik meg igazan, ha a mai nepek es nemzetek pszihologiai rajzat adjuk. A vallas lelektananak a kath. dogmatikahoz vale viszonya kozvetett. A dogmatika szigortian normativ jellegti tudomany és mint ilyennek nines szaksegkepen koze a leiro jellegu lelektanhoz. Lehet ugyan, hogy argumentumai kozOtt felhasznalja a 1
Wielandt 1. m. p. 7.
—9—
vallaspszihologiai eredmenyeket, de ezeket nem kelt felhasznalnia. Lehet pl., hogy Jezus Szent Szive kultuszanak helyesseget dogma fogja statualni, de ez nem azon az argum.entumon fog nyugodni, hogy ma és mar keletkezesenek ideje ota a kath. hivokben igazi vallasi szeiksegletet elegit ki e kultusz, bogy a jamborsagnak és istenfelelemnek erosita tamasza stb. E tekintetben a katolikus es protestans relfogas homlokegyenest ellenkezak. Ez utob- I bira jellemzOk Wielandt szavai :1 Lange genug hat 1 die Dogmatik Mit toten Begriffen operiert. Noch heute ist sie oft genug nur ein Hin- und Herrucken theologischer Ausdrucke. Das aber ist ihr Ruin. Die Dogmatik hat Sinn und Wert nur in ihrer stelen Bec-'-hung zum wirklichen religiosen Leben. Sie darf zw ar nicht dabei verbleiben, wie es L sich einmal findet, sondem sie hat zu prLifen, ob es echt und' richtig ist, und es sodann atieli fur - das verstandesmassige Erfassen auf den rechten Ausdruck zu bringen, aber it smuss vom lebeadigen Inhalt 3. der Seele ausgehen. gyancsak a pratestdns pasztor felfogasa nyilvanul meg Vorbrodtban, midon a kovetkezoket irja : Die Theologie, wenigstens die sog. Dogmatik ist vorlaufig die ruckstandigste Disziplin aller Geisteswissenschaften, solange einer der bedeutendsten „neuerer" Systematiker — eine Reihe von anderen, auch jungeren, denkt wohl ahnlich — die Dogmatik als Logik des Gla,ubens bezeichnen oder mit ethischen Kategorien, wie dem hochsten Gut, Gotterreich, mit Ideen und Normen, Erkennen ohne jede psychologische Orientierung spielen kann, ja fast mit Unkenntnis in Psychologie zu kokettieren scheint oder einen Satz schreiben darf: „Die in Betracht gezogenen inneren Vorgange anlangend ist in der Dogmatik nie die Frage, was die Menschen i erfahren, sondern was sie erfahren sollen 2" Wielandt i. m. p. 25. 2 Vorbrodt, Flournoy's Seherin von Genf und Religionspsyehologie. Leipzig, Meiner, 1914. p. 22.
— 10AbbOl, bogy a killonbozo vallasi kepzeteknek a killonbozo idokben killonbozo ertekiik volt, a dogmatika szamara epen nem kovetkezik, hogy a dogmatikus felepitesnek masnak kell lenni, mint a régi idokben, mintha elonyt annak kellene adni, ami ,,a szivet meginditja, nem pedig a valosag es igazsag felett lebeg." A dogmatika vallasi normak gyiljtemenye, mely ezen normak jogosultsagat a vallas leektanan kivuleso eszkozokkel mutatja, ki. Ellenben szivesen veszik a vallaspszihologia szolgalatait azon tudomanyok, melyek a vallasos normak elfogadtatasat cOlozzak olyanok reszer61, akikhez a dogmatika nyelven szolni nem lehet. Mielott a vallaslelektannak a lelkipasztorkodastanhoz valo viszonyat targyalnok, egy fontos kapcsolatra kell ramutatnunk, mely tudomanyunk és az erkolcstan kozott van. Ketfele erkolcstanrOl szokas beszelni, u. mint a filozofiai es teologiai erkolcstanrol. Mind a kett6 az erkolcsi ertekek tudomanya, csak mig az egyik pusztan az esz erejevel allapitja meg normait, a -r-\ masik segitsegill veszi a kinyilatkortatast. Az elso, azt vizsgalja,1 hogyan kell az40inbernek eletet berendeznie, hogy emberi modon eljen, azaz az Mete igaz es jO legyen, a masik, mely az elozonek tanrogatoja es kiegeszitOje, azt vizsgalja, hogyan kell az. ) embernek elni, hogy term eszetfeletti celjat elerje. Hogy az utObbiban milyen szerepe van a vallasnak,. azt felesleges reszletesen fejtegetni. A teologiai erkolcstan open a killonbozo vallasok szerint differencialodik. Batran mondhatjuk, hogy igazan 61.0kesse csak akkor valik, ha az emberek pszihologiajaval szamot vet. Az erkolcstan fOprincipiumainak ervenyben tartasa mellett az erkolcsi elOirdsokat igen sokszor az individumunk szubjektivitasa szerint kell modositani. Aki ult mar gyOntatoszekben, annak felesleges ezt bovebben fejtegetni. 1
Cathrein, Moralphilosophie. Freiburg, Herder 1904. I 13 d. p. 2.
— 11 —
De nagy befolyasa van a vallasnak az etildira is, amint Altalaban befolyasa van a filozOfiara. Teljesen igazat adunk Willmann latszOlag meresz, de tenyek alapjan nyugvo kijelentesenek : Alle Philosophie fuszt auf der Religion, echte Philosophie auf der ganzen Religion, die wahre Philosophie auf der vollendeten Religion.' A filozOfiai elmelkedes vallasi alapjat ki lehet mutatni az okori zOfusoknal, de az iljkoriaknal is, bogy a kozepkort ne is emlitsilk. Az etika ertekei is a vallas talajan nOttek ki. Egyseges filozOfiai erkolcstan maig sines és az etikak tartalmi nivojat az hatarozza meg, hogy mennyit kolcsonoznek at és iparkodnak pusztan az esz erejevel megokolni azokbol az elvekbol, nielyeket a vallas, pontosabban az evangelium nytijt. A pragmatizmust tobb tekintetben elvetend6nek tartjuk, de az erkolcstani elvek megitelesenel hasznalhatosaguk es gyakorlati erejiik figyelernbevetele nelkillozhetetlen. Ezt a vallasi szankci6 biztositja. Ebbol a kettOs szempontbOl tehat a filozofiai rendszerek, speciell az etikdk 4rtekenek a megcillapitasdndl nelkillozhetetlen eljdrdsnak tartom azt a pszihologiai kutatast, mely a szerzO vallcisi viszonyaira vonatkozik. Vagy nem lehet az aristotelesi rendszer teologiai alapjait kimutatni, nem lehet Pkitond/ az Istenseg gondolatanak centralis erejet merlegelni, AquinOi Szent Tamds nem a kereszteny katolikus filozofus ex asse, Roger Bacon a felvilagosult experimentator nem tartja-e epen olyan ertekes megismeresi modnak a belso intuiciot 2, Kant nem a protestantizmus filozOfusa-e 3, egyciltaldn a kalonbazo korok valldsi elmelyedese vagy raciondlizmusa Willmann, Geschichte des Idealismus. II. Bd. Braunschweig, Vieweg 1907. p. 3. 2 V. 6. Dr. Czako Anibro : Roger Bacon a megismeresra Religio 1912. (Harom kozlemony.) Ennek a velemenynek egyik eras hangortatoja Paulsen. V. 6. Paulsen : Philosophia militans. 3-4 Berlin, 1908. p. 31. 1
— 12 —
nein liikrazOdik-e vissza fitozOfiai elmelkedeseiken is 21 A tenyek sulya alatt osszeroppan az a velemeny, mely a filozofia és igy a filozofiai erkolcstan szempontjabol feleslegesnek tartja a vallaspszihologiai kutathst. A vallaslelektannak meg nagyobb fontossaga van a vallasi pasztor6cio teren. A lelkip6sztornak a mi tudomanyunk szempontjabol killonosen ket milkodesi teret kell figyelembe vennunk, melyeken hiveivel erintkezik : a szoszeket és gyOntatoszeket. Mindakettoben erkolcsi feladatokat kell megoldania, a kereszteny erkolcstan ertelmeben kell a hivoket termeszetfeletti celjok elereseben segitenie. Pedagogiai munka es amint a pedagogia sohasem nelkillozhette a pszihologiat, ligy nem nelkillozheti a lelkipasztori milkodes .sem. De itt is killonbseg van a régi és ijj idok kovetelmenyei szerint. Regebben a pedagogiaban hianyzott a gyermeki lelek pszihologi6janak tudatos kezelese, hiszen gyermeklelektanaink az utolso evtizedekbol datalodnak, de most ez Ugyszolvan centralis helyet foglal el. Rp igy a pasztoracio tudomanyos kezelese okvetlenill megkivanja a pszihologia behatobb ervenyesiteset. Niebergall, aki tigy metodikai, mint a benne levo lelektani analizis tekinteteben kittino tanulmanyt irt errol a kerdesr612, a •megoidando feladatot 1A
vallasos tudat akkor is a vallas jegyeben marad, ha tudomanyos miivon dolgozik. Elegge bizonyitja ezt a matematikai és fizikai munkak moge in A. M. D. G. Ha pedig a tudomany kapcsolatban all a valldssal, mint ez a kozepkori filozOfiaknal megvan, a johiszemu elfogultsdg batran dry& nyesiilhet. A dialektika megbizhatatlan, inert ellentdtes celokra is alkalmazhat6. Ezt a lehetoseget nem akarjdk foleg katolikus koz4pkori filozOfia tortenetfrok figyelembe venni. A fei megitelesi szempont mégis az marad, hogy a kozepkori filozofusok mennyiben tettek eleget koruk sziiksegleteinek. V. o. Czalcd Lajos AmbrO : Abelard Ethikaja. p. 3. Budapest, 1909. Stephaneum. Niebergall, Die Bedeutung der Religionspsychologie fur die Praxis in Kirche and Schule. Tübingen, Mohr 1909. 63. oldal. (411-474.)
— 13 —
szeles mederben targyalja és a koyetkezO pontokba foglalja: LegelOszor is a lelkekre vale hatas lehetoseget: es hatarait kell targyalni, ennek felteteleit és eszkozeit. Azutan lehet egyes feladatokat megoldani az istentiszteletrol, a lelkipasztorkodasrol (szoro, sabb ertelemben ertve itt e szOt) és az iskoldrOl. Ecelbol ismertetni kell az emberi lelket és azt az mely korill a lelkipasztori munka forog. ]s mindennek vallaspszihologiai alapon kell tortennie.' Itt csak jelezzilk ezen feladatokat, mint olyanokat, melyek a vallaspszihologiai feladatok kortil a lelkipasztorkodassal szoros osszefilggesben vannak, megoldasuk rnunkank kereten belill foglal helyet, ahol is mint levont vagy levonhatO kovetkeztetesek szerepelni fognak. Killonosen ki kell emelniink egy tenyt, mely Niebergall figyelmet kik erillte, s ez a vallas pszihopatologiajanak pasztoracionalis fontossaga. A lelki betegek szama igen nagy és ez a betegseg nagyon sokszor vallasi kepzeletekkel es erzelmekkel van egybekotve, ami nem is csoda, hiszen a vallas egesz lelkieletiink befolyasolo és iranyito tenyezOje. Az ilyen embereklelki kezelese, ktilonosen ha a betegseg nem extrem formaban jelentkezik, csak nagy lelektani tudas alapjan tortenhetik. Azert csak helyeselni lehet azon kurzusokat, melyeket elmegyOgyintezetekben peldak alapjan tartanak teologusok szamara.2 A mondottakbol mar kovetkezik, hogy a vallaspszihologianak milyen vonatkozasa van a pedagOgiaval. A vallaspszihologia allapitja meg a vallas jelentOseget az emberi eletben és ezen megallapitas teszi jogosultta a vallas legfobb pedagogiai jelentoseget. A vallaspszihologia tehat, midon kimutatja egyreszt, hogy a vallas lenyegehez hozzatartozik az erkolcsi normakodex, masreszt hogy az erkolcsi Niebergall, i. m. p. 413. E sorok frOja is reszt vett egy ilyenen 1910-ben a Wien mellett leva steinhofi sanatoriumban. 1
- 14 -
elvek megvalOsitbatasuk intenzitasat a vallasi szankcj.obil nyerik, mint az erkolcsi celok m egvalosithatasan faradozo pedagogia legfontosabb segedtudomanya szerepel. Tekintve azt a fontossagot, mellyel a vallaslelektan az emlitett tudomanyokra bir, olyan eelzattal kell megirva lennie, hogy akar tartalmaban keszen. akar a tartalmabOl levonhatO elvek szelesebb kora kidolgozasa alapjan ki is elegithetok legyenek a felsorolt kovetelmenyek. Az a sok vitatkozO irds, mely tobb vallaspszihologus tollabOl kikeriilt a vallaspszihologia celjara nezve, nem nagy jelentosegil, mert amint a pszihologianak a kultura minden agaba beleszolasa van és egy .01 konstrualt lelektannak annyira tokeletesnek is kell lenni, hogy az elvein valo tovabbepitessel meg is lehessen oldani az osszes kinalkozo feladatokat, ugy a vallcispszihologiatol sem, kivdnhatunk egyebet, minthogy tokeletes letektan legyen, ame]y a vallas benso jelentOsegerO1 az emberi eletben lehetOleg pontos kepet nytijtson. Ebb(51 azutan az osszes vele vonatkozasba 146 tudomanynak meg kell tudni kapni azon elveket, melyeket sajat terilletehez a vallast erdeklO jelensegekre vonatkozolag kolcson venni kenytelen. Reszletes kidolgozast a megoldando sajatos lelektani feladat oriasi terjedelme miatt ezek a vallaspszihologiaban open ilgy nem nyerhetnek, mintahogy pl. a pedagogia sem kap az altalanos lelektanban teljesen a sajat celjaira alkalmazott reszletes felvilagositast. A sajatos vallaspszihologiai feladatokat pedig a kovetkezokben veljuk feltalalni : 1. A vallaspszihologia targyara, fontossagara és modszerere vonatkozo kutatasok, mint amelyek tudomanyunk tudomanyvoltat biztositjak és azt eszkozlik, hogy telj es filozofiai apparatussal epillj on fel. 2. A vallas keletkezesenek lelektana a vallas lenyegeral ad felvilagositast es megallapitja dilalanossagban azt a szerepet, melyet a vallas a lelki eletben jatszik.
— 15 —
3. Azon ttinetek vizsgalata, melyekben a vallas a normalis és patologikus individuumokban nyilvanul. A normalis tiinetek vagy kozonsegesek, vagy eminens (extrem) jelensegek. 4. a) Idetartozik tehat a kozonseges vallasi jelensegek pszihologiaja és 4. b) az eminens vallasi jelensegek lelektana. Vegezettil azon jelensegek lelektani targyalasa, melyek vallasi jelleggel birnak, de nem alkotnak igazi vallast. Ezeket pszeudovallcis lelektana c. alatt foglaljuk ossze. Ezek alapjan konyviinket a kovetkezokepen osztjuk fel: I. ALTALANOS RESZ. 1. A vallaspszihologia targya, fontossaga, felosztasa és rovid tortenete. 2. A vallaspszihologia mOdszertana. 3. A vallaspszihologia irodalma. II. KULONOS R]SZ. A) A vallas k.eletkezesenek és lenyegenek altalanos pszihologiaja. B) A kifejlOdott vallas lelektana. a) Normalis vallaspszihologia. 1. Kozonseges vallasi jelensegek lelektana. 2. Eminens vallasi jelensegek lelektana. b) A vallas pszihopathologiaja. C) A pszeudovallas lelektana. Tablazatos attekintesben : Vallaspszihologia I. Filozofiai resz.
II. Pszihologiai resz.
,..•■•••■•■•,\•■■■■.„
af
Targy. M6dszer. Tortenet. Irodalom.
A) A vallas keletkezesenek 161ektana.
B) A kifej16do tt vallas lelektana.
C) A pszeudovallas lelektana.
„..1■ 111•18
Norm :Ills lelektans
Patologikus lelektan.
KOzOnseges vall. jelensegek pszih. Eminens vall. jelensegek lelektana.
— 16 —
A kOvetkezokben roviden osszefoglaljuk a vallaspszihologia tortenetere vonatkozo adatokat. A vallaspszihologiai kutatast mar 1863-ban Fechner ajanlotta és celul tiizte ki „den religiosen Glauben mit dem psychophysischen Wissen in Einstimmung zu bringen 2"1 Azonban a vallaspszihologia igazi hazdja nem Nemetorszag, nem is Europa, hanem Amerika lett. Pratt, kinek adatait reszben atvesszak2 az amerikai vallaspszihologia viszonyaira nezve, jol jegyzi meg, hogy mig az amerikai tudomanyossag majdnem mindig angol, nem et és francia konyvekbol veszi at a problemakat és megoldasuk modszeret, egy tekintetben, a vallaspszihologia tekinteteben, teljesen a maga laban halad. Mig europai filozofusok és antropologusok a vallast mar regota tanulmanyortak, a modern pszihologia ernpirikus modszereit mégis az amerikai pszihologusok alkalmaztak a vallas kutatasara. Ennek okat Pratt ket koralmenyben talalja : egyik az a nevezetes szerep, melyet a vallas az amerikai eletben jatszik, a masik a vallas szabad és valtozatos fejladese. A vallaspszihologiai kutatas kiindulasi pontja és focentruma a Clark-egyetem, melynek profeszszora G. Stanley Hall tigy maga, mint tanitvanyai, induktiv modszerrel vallaspszihologiai temakat dolgortak ki. Igy egy egesz kis tarsasag alakult ki, mely a Clark fele vallaspszihologiai iskolat alkotta. A kiadvanyok olyan kutatasokkal kezdodtek, melyek a fejlodesi evek lelektandra vonatkoznak. 1882-ben jelent meg Dr. Hall-n,ak egy cikke a Princeton Review-ban The Moral and Religious Training of Children, melyet kesobb tijra felvettek William H. Burnham és Arthur H. Daniels. MindkettOnek Zeitschrift Eir Religionspsych. Bd. I. p. 2. Zur Einfiihrung. 2 Die Religionspsychologie in den Vereinigten Staaten. Von Prof. I. B. Pratt. Uebersetzt von Anna Luise Muthmann. Zeitschr. fur Religionspsych. Bd. III. p. 89-98.
— 17 —
tanulmanyal empirikus adatokon nyugszik és reszben kerdoivekre valo feleletekbol, reszben anthropologiai adatokbol vannak osszegyujtve. Az elso igazan ertekes mu 1896-ban James H. Leuba tollabol kerillt ki. Leuba akkor meg a Clark egyetemhez tartozott, jelenleg a lelektan tandra a Bryn Mawr College-en (U. S. A.) Az elso ertekezes time : Studies in the Psychology of Religious Phenomena (on conversion) és mint emlitettak 1896-ban jelent meg.2 Azota 1912-ig 23 ertekezese es egy konyve jelent meg : A psychological study of Religion, its origin, function and future. New-York, Macmillan 1912.3 Leuba munkassaganak jellemzeset Pratt a kovetkezokben adja :4 Aus verschiedenen Quellen sammelte er Material fiir seine Studien, besonders aus den veroffentlichten Berichten fiber die Bekehrung hervorragender Fiihrer, sowie durch frageweise Ermittelungen. Er legte in diesen empirischen Ergebnissen den Grund zu seinen Schltissen und analisierte dann die psychologischen Vorbedingungen, die zur Bekehrung fiihren, die Krisis selbst und den Zustand, der darauf folgt. Er beschrieb den Geisteszustand des begeisterten Glaubigen, wies die Notwendigkeit der A.ufgabe des eignen Ichs als eine Vorbedingung fur the Bekehrung each und die plotzliche und passive Natur der Umwandlung, wenn sie eingetreten ist, und legte so die psychologischen Grundlagen Air die christlichen Glaubenssatze vom Glauben, von der Rechtfertigung, der Vergebung u. s. w. der game Hergang wurde vom naturalistichen Standpunkt aus behandelt, 1 William H. Burnham, A Study of Adolescence: Pedagogical Seminary I. 1891. 174-195. — Arthur H. Daniels, The new life, a study in regeneration. American Journal of Psychology VI. 1895, 61-103. 2 Amer. Ir. of Psy., 1896. Vol. VII. pp. 309-385. 3 Leuba ertekezesei fel vannak sorolva ezen mu 301-362. ldalain 4 Pratt, i. m. p. 91. 2 .bitgyvrA ft `VAPESI
— 18 —
die notwendigen Folgerungen gezogen und die Idee von einem fthernaturlichen Eingreifen ausgeschieden. „Wir massen, mondja Leuba, den Glauben als out ( specifischen und immer identischen psychologischen Erscheinungen beruhend auffassen." Leuba konyvet mi is felhasznaltuk és amenynyiben hasznaltuk, kritikat is mondtunk rola. Itt altalanossagban csak annyit mondhatunk, bogy tudomanyos allaspontja, melyrehatO és szakavatott analizisei cehbeli pszihologussa avatjak. Egy evvel Leuba elsO vallaspszihologiai ertekezesenek megjelenese utan Dr. Hall vezetese alatt ket fiatal tudOs, Edwin D. Starbuck es E. G. Lancaster adtak ki vallaslelektani tanulmanyokat. Kiilonosen Starbuck konyve keltett nagyobb felt-6116st, nemet nyelvre is leforditottak,' sot Nemetorszagban mar azon gondolkortak, hogy a vallaspszihologiai munkassag alapjaul valasztjak, de ezt a tervet szerencsesen elejtettek. Starbuck a megteres lelek' tanaval foglalkozva, a statisztikai eljarast 2 alkalmazta, amennyiben kerdoiveket bocsatott ki és a beerkezett feleleteket statisztikai alapon feldolgorta. Bar egy csomo ertekes adatot tartalmaz és -tigy teoretikus eredmenyei, mint praktikus kovetkeztetesei felette hasznalhatOk, meg sem tette helyesen, hogy egeszen a kerdoivekre hagyatkozott és azok tartalmat sokszor vakon elfogadta. Vorbrodt, a kivalo nem et vallaspszihologus, azon eloszoban, melyet Starbuck konyvenek nemet forditasahoz irt, nagyon ajanlja a Starbuck-fele eszkozok és mOdszer atvetelet.3 Man moge Fehlerquellen bei Starbuck im Laufe der Diskussion aufdecken, Variationen. Religionspsyehologie. Empirische Entwicklungsstudie reliolosen Buwusztseins. Von Dr. Edwin Diller Starbuck. tinter Mitwirkung von G. Vorbrodt iitbersetzt von Pastor Friedr. Beta. Leipzig 1909. Zwei Bande. 2
Lasd ennek mibenletet és erteket a 11, fejezetben. A vallaspszihologia mOdszertana. 3 Starbuck Bd. I. p. XV.
— 19 — in den Resultaten bei uns in Deutschland gegen Amerika feststellen, das alles darf nicht hindern, Mittel und Methoden von Starbuck abzulauschen und zu ithernehmen. A Clark egyetem egyeb erdemes kiadvanyai kOzott emliti Pratt Hylans (Public Worship, Chicago 1901), Hall (Adolescence, New York 1904) és Moses (Psychological aspects of Religious Worcester 1906) mftveit. Valamennyire jellegzetes a tenyek nagy szeretete, amellyel neha tulzasokba is esnek, de meggondolando, hogy ez a hiba egy fiatal tudomanynal mindig megbocsathato. Igen nevezetes munkat vallaspszihologiai teren James szolgaltatott, a kivalo Harward egyetemi pszihologus, a pragmatizrnus és pluralizmus faradhatatlan szovivoje : The Varieties of Religious Experience cimmel, mely az Edinburgban (1901-1902) tartott Gifford eloadasoknak konyvalakban osszegyiljtOtt sorozata. Ez a munka is megjelent nernet és francia nyelven, a franciaknak kalonosen James, egyik nagy tiszteloje, Emile Boutroux ajanlotta.1 James az u. n. erninens eseteket targyalja, tisztan empirikus bazison all, de a Clark iskolara jellernzO sein Buch ist nicht Oriasi adathalmazt nelkillozi eine blosse psychologische Studie gewisser Spielarten der religiosen Erfahrung; es macht auszerdem einen Versuch zu sehen, ob die studierten Tatsachen nicht - ails auf eine letzte Bedeutung hinzielend betrachtet werden konnen, und ob sie nicht in der einen oder anderen Weise auf tieferen philosophischen Religionsfragen beruhen. Bekanntlich zieht Professor James den Schluss, dasz diese Tatsachen von echter und tiefer Bedeutung sind, dasz die religiose Anschauung vom Universum der Wahrheit naher kommt, als die beschrankte Ansicht der Naturwissenschaft, und dasz wir es als eine 1 Emile Boutroux, William James. Deutsch von Dr. Bruno Jordan, Leipzig, Veit 1912.
2*
— 20 —
nachweisbare Wahrheit der Psychologie annehmen kannen, dasz der bewuszte Mensch im Zusammenhang mit einem erweiterten Selbst steht, durch welches ihm erlasende Erfahrungen zustramen.1 James egyik kritikusa, Irving King, a vallas individualisztikus felfogasaval szemben annak szocialisztikus eredetet és fejladeset hangstilyozza. Pratt Psychology of Religious Belief-jeben, New York 1906. analizalja a val1ast és azt igyekszik kimutatni, bogy az harmas alakban lep fel: mint primitiv hiszekenyseg, ertelmi és erzelmi vallas. ( Semmi Uj adattal nem gazdagitotta a vallaspszihologiat, de kitlina tankanyvet irt George B. Cuttan, , ---s, The psychological Phenomena of Cristianity New York, 1912. cimmel. Roviden igen sok problemat targyal. Az amerikaiak praktikus erzekere vall, bogy a vallast pszihoterapiai celokra is felhasznaltak. Azon lelki betegsegeknek, melyeknek a pesszimizmus az alapja és az . athato kedelyvilaga, legjobb gyagyitoja az optimizmus és semmisem alkalmasabb optimisztikus vilagnezet ebresztesere, mint a vallas. Ilyen felfogassal irodott Worcesternek Religion and Medecin, New York 1908 cima konyve. Az amerikai 'Aida faleg Nemetorszcig-ban talalt eras kovetesre. James és Starbuck miiveit leforditjak es 1907461 kezdve egy tartalmas folyairatot adnak ki Zeitschrift fur Religionspsychologie cimmel, mely azonban 1913-ban megsziint. A protestans teologusok veszik kezUkbe a vallaspszihologiat azzal a celzattal, bogy teologiajukat fellenditsek. Az emlitett folyoiratot is eras protestans szellem lengi at és a vallaspszihologia legtobbszor ugy szerepel, mint a teologia segedtudomanya, amelyet igy
)
Pratt i. M. p. 96.
— 21 —
altalanossagban nem lehet elfogadni. Az a rendkiviili melyet Nemetorszag-ban Wundt gyakorolt a pszihologiai elmelkedesre s amely a vallaspszihologiaban a Volkerpsyehologie idevagO kotetei reven juthatna ervenyesalesre, meglatszik a Zeitschrift fur Religionspsychologie azon fejezetein, melyek az individualisztikus kutatasok hatterbe szoritasaval a vallaslelektan teren is a neplelektan rnodszereit akarjak ervenyesiteni. Kar, hogy ezen a teren Wundt oriasi munkassaga dacara sem jutottak tovabb az angol Tylor mOdositott animizmusanal, ami — mint latni fogjuk — oriasi elmaradottsagot jelent. A nemet szellem filozofiai jelleOre vall, hogy a modszertani kerdesekre nagy gondot forditottak, bar a sokszori vitatkozas (killonosen Wobbermin, Vorbrodt)1 semmi pozitiv meg-, allapodasra sem vezetett. Mint jeles gondolkodot emlitsilk meg 61'16116 miivevel G. V orbrodt-ot Beitrage zur religiosen Psychologie : Psychobiologie and Gefilhl c. muvevel. E konyv erdeme, mint Engert jeles kritikaja2 kimutatta, bogy szerzo vallaspszihologiat probalt irni és hogy gondos pszihologiai argumentacio utan elvetette Schleiermacher elmeletet. Kar, hogy fogalmai nem tisztak, szandekosan homalyos és kifejezeseiben keresett komplikacio van. Ez az idegenszeraseg sokszor nemcsak a kifejezesekben, hanem a tartalomban is megnyilvanul. A vallas keletkezesere vonatkozo etnologiai kutatasok teren a pszihologia hozzajarulasa nelkul szerencsesebb Franciaorszag es Ausztria. Franciaorszagban a szociologiai iskola, Durkheim és tanitvanyai, a L'Annee Sociologique munkatarsai foglalkoznak a vallas keletkezesenek kerdesevel és ezen iskola legkivalobb termeke Durkheim-nek Les formes elementaires de la vie religieuse c. konyve 1 L.
II. fejezetiinket : A vallaslelektan modszertana. 2 Revue Neo-Seholastique XVI. Aimee (1909) p. 638-689.
— 22 --
Paris, Alcan, 1912), mellyel kesobb mi is reszletesebben foglalkozunk.1 Ausztridban Lang elmeletere, mint a melynek legnagyobb fontossaga van a primitiv ember vallaspszihologiai viszonyaira, von SchrOder hivta fel a figyelmet, de legalaposabban W. Schmidt dolgorta fel és fejlesztette tovabb. 2 Ugyancsak a Lang-fele elmelet tovabbfejlesztoje a svdjci René Hoffmann, aki az emlitett elmeletet az osszes primitiv muveltsegu nepekre kiterjesztette.3 Magyarorszdgon a vallaspszihologia eddig igen mostoha sorsban reszesult. Nem katolikus reszrol vallaspszihologia nem is jelent meg. Reszben a vallaslelektan korebe tartozik Szelenyi pozsonyi ev. teologiai akaderniai tanar szekfoglaloja a misztika1.61, mellyel a misztika lelektananal foglalkozunk. Katolikus szerzo move : Wiedermann Karolynak : A vallds lelektana, Budapest, Szent Istvan Tarsulat 1911. 82 oldal c. munkaja. Ezt a konyvet nem lehet a melyseges csalodottsag erzete nelkiil olvasni. Igazaban semmi koze a lelektanhoz sem, meg kevesbbe a vallaspszihologiahoz. A problemakkal sines tisztaban, pedig egy tudomanyos mu legelso kelleke, hogy sajat feladatait, melyek megoldasara vallalkozott, ismerje. A modszertani kutaOs is hianyzik, de ezt szerzo talán a nepszerusegre vale torekves tekintetebOl hagyta el. Kiilonben ugy a fejezetek megvalasztasaban, mint a bensO tartalom elrendezeseben, nagy a rendszertelenseg. Meg sulyosabbakka teszi ezen hibakat a szerzo erosen 1 Emlitsiik meg meg a francia miivek koziil Delacroix, Etudes d'histoire et de psychologie du mysticisme. Les grands mystiques chretiens. Paris, Alcan, 1908. c. milvet, de la Grasserie, Psychologie des religions Murisier, Des maladies du sentiment religieux c. munlakat. Schroder és Schmidt munkassagarcil reszletesen a Kalbnos Resz I. fejezeteben lesz szO. 3 Hoffm,annrol roszletesebben u. o.
— 23 —
megnyilvdnulo apologetikus tendenciaja. Az apologetikus miinek olyannak kell lenni, bogy a targyrOl szolo s modern tudds minden ertekes eleme a maga teljessegeben ervenyesdljon ; de hogyan varhattuk volna ^ezt szerzotOl, akinek olvasottsdga, filoz_Ofi.ai tuddsa es lelektani analizalo ereje egya rant .sekelyes.1Masik muve, melyben psZihologizal, epen olyan mOdon es ertekkel, mint a vallas lelektandban A hit elemzese lelektani es dogmatikus szempontbol. Esztergom, Buzdrovibs 1911., teologiai munka, epen azert e helyen nem foglalkozhatunk vele, mert munkank tudomdnyos es elfogulatlan szinezetenek Arthatna. Altaldban felt-lino volt sokdig a katolikus teologusok reszvetlensege a valldspszihologia Ennek okal reszben abban taldlom; hogy a kat. teologia a maga teljes egeszeben nem erezte a bianyat annak a tudomanynak, mely fogyatekossagokat volna hivatva betolfeni. A kat. teologidnak nem kell annyira sobajtozni a valldspszihologiai szellemben nevelt lelkipdsztorok utdn, mert az Egyhaz novendekeit eddig is a minden modern 1 TViedermann konyveben rejlo kisebb hibdk koziil taldlomra kilcapunk nehdnyat : Az ethnologiai irodalom ismerete Schanz apologididig ter jed nala (p. 1); a lelektanban a „tehetsegekkel" operal, pedig csak egy kisse kellett volna modern auktorokat tanulmanyoznia, hogy errel letegyen; amit (p. a) Schleiermacherral mond, az nem igaz (V. 6. Schiitz tanulmanyat Zeitschr. fur Religionspsych. Bd. V. p. 382-383.) Amit a 12-13. oldalon a vallas intellektualisztikus magyarazatdr61 mond, teijesen hamis, ha tanulmanyorta volna a szerz6 a primitiv ember vallasat, akkor nem frna ilyeneket. Amit a 29. oldalon mond (A vallds szigord kotelezettseg stb.) abban van valami igazsag, de ilyen formdban nem lelektanba, hanem ifjusAgi exhortacioba val.& A 33. oldalon az erzelemr61 szOlo resz lelektanilag szinten nem helyes, csak in tellektualisztikus pszihologidk tartjdk (pl. Ziehen), Hoffding epen az ellenkez6 mellett argumental. Kant, Bergson, James (mint pragmatista) nem idevalok, nem mint lelektani auktorokr61 van roluk szO. A vallaspszihopatologidja hianyzik, a tudatalatti-t szerzo nem erti stb.
— 24
lelektannal epen lelektani tekintetben hasznalhatobb elmelkedesekkell és a lelektani hatas azon egyeb pornpas eszkozeivel nevelte, melyekre jelen
1 Gondoljunk arra a pszihologiai mestermiire, melyet Loyolai Szent Ignac alkotott meg Elmelkedes-eiben (V. o. Payot velemOnyet : Az akarat nevelese, Budapest 1905. p. 61.)
MASODIK FEJEZET. Ft vallaspszihologia metodikaja. A modszer altalanos jelentOseget valamely tudomanyos kutatas, illetve a kutatas eredmenyei kozlesenek kereteben, nem kell nagyon hangsdlyoznunk. A modszer altalaban valamely gondolattartalom eszszerii, folytonos és altalanos ervenyil targyalasi modja. Az iskolazatlan, rutinszeril, nemkfflonben a nem folytonos, hanern ugralo eljardsnak, valamint a szeszelyesnek, a tevedesek és hibak foforrasainak, a modszeres eljaras az ellentetje. Sie sichert das konforme Vollziehen and die rechte Verbindung der Denkbewegungen, verbiirgt also vorzugsweise die Denkrichtigk eit, mondj a Willmann.1 Taine2 pedig a kvetkezO szavakkal erOsiti a modszer fontossagat :) Tout depend de la methode : aussi j'y reviens. Par methode j'entends le moyen d'avoir des perceptions vraies, en d'autres termes les conditions necessaires pour avoir une suite de perceptions vraies. Mint emlitettiik, a vallaspszihologia a vallasos tudat jelensegeinek tenyeit es valtozasait ismerteti és torvenyszerasegeit allapitja meg. Hogy tehat azokr61 a kutatasi modokrol, melyeknek osszeseget modszer neve alatt foglaljuk ossze, beszelhessank, elso felada.tunk megallapitani, hogy a vallasos AtI Philosophische Propadeutik. I. Teil Logik Wien 1905. p. 103. 9 Sa vie et sa correspondance. Paris 1902. p. 116.
— 26 —
eles csakugyan ktilonallo feladat-e a lelki elet killonbozo jelensegei koreben, vagyis megallapitani azt, hogy az altalanos lelektan kereteben helyet foglalhat-e akar mint annak epen olyan problemaja, mint az erzet, emlekezet stb., szoval mint egy szingularis jelenseg,1 vagy pedig olyan komplexumnak kell tekintenilnk, mely az altalanos lelektan szingularis jelensegeit is magaban foglalva, mint a lelki elet magasabb kepzodmenye azok mindegyikenek vagy sajatos jelleget kolcsonoZ, vagy a maga kiilonallo sajatossaganaik szolgalataba killonboz6 modon, killonbozO qualitasokban, intenzitasokban allitja be, amint azt a lelki elet egyeb magasabb kepz6dmenyei teszik pl. miiveszet stb. Nyilvanvalo, hogy amint a' tudomany egyeb againak modszeret maga a tudomany eredmenyes fejlodese statualja, de azutan a szisztematizalt tudomanynak elere kell allitanunk mint iranyt szabo normat azonban a A szingularitas tenyet tagadja Wundt. ,,In der Tat lehrt uns die Beobachtung, dass es ebensowenig Vorstellungen gibt, ie nicht Gefiihle und •Triebe von werschiedenen Starke in uns erregen, wie ein Fiihlen und Wollen, das sich nicht auf irgend weiche vorgestellte Gegenstande bezoge." Grundzuge der Psychol.4 Leipzig 1901. p. 18. Vogt ehhez hozzaffizi: Ist das wirklich Tatsache ? Kann wirklich niemand z. B. einen Blick auf ein Biichergestell oder auf ein Fenster werfen, ohne von einer Riihrung befallen oder von einem Trieb angeregt zu werden ? Stundenbilder der philos. Propedeutik. I. Bd. Psyohologie. Freiburg 1909. p. 25. Wundt ismet : „Nur durch unsere isolierende Abstraktion werden diese (namlich die verschiedenen psychischen Vorgange Wollen, Fiihlen, Vorstellen) voneinander geschieden. In Wirklichkeit ist keiner derselben fiir sich allein im Stande, einen seelischen Vorgang zu bilden; jeder fordert die andern als seine erganzende Bestimmungen." System der Philosophie p. 563 ; Philos. Studien 1890 p. 542. Erre ismet talaloan jegyzi meg Vogt: Also jeder psychische Vorgang ist recht stets ein Konglomerat von Wahrnehmen, Fiihlen, Streben? Wie mogen denn die Gefiihle und Bestrebungen beschaffen sein, die sich z B. beim Voriiberzug einer Schar Vogel notwendig mit dieser Wahrnehmung einstellen ? Oder miissen wir jemand, der bei einer solchen Gelegenheit ganz und gar gleichgiiltig bleibt, auch jede Warnehmung absprechen. I. m. p. 25. a Wundt idezetekkel egyiitt.
— 27 —
teljesseg és tokeletesseg kovetelmenye nelkul, -Cigy a vallaspszihologia mOdszereinek a kutatasanal tulajdonkeppen azzal kell szamot vetntink, hogy milyen eredmenyeket koszonhetfink az eddig alkalmazott modszereknek, alavetve ezeket a logika metodologiaja altalanos torvenyeinek s csak azutan foglalhatjuk ossze a vallaspszihologia modszerere vonatkozo kutatasaink eredrnenyeit. A modszertani fejtegetes tehat kettos jellegu lesz : len-6 és normativ. Bevezetesill tenykent fogadjuk el a vallaspszihologia letezeset és a vallast mint olyan lelki kOpzodmenyt tekintjLik, mely a lelki elet magasabb alkotasai kozott akkent foglal helyet, hogy a szinp.:ularis jelensegek alkoto reszeit kepezik, amint az altalanos pszihologiai miivek is tenykent fogadjak el a lelektan letezeset akkor, midon annak bevezeto fejezeteiben modszertani kutatasokat vegeznek. Ezek elareboesdtaisa utan feladatainkat, melyeket a fejezet kereteben kell megoldanunk, tehat a kovetkezokben foglalhatjuk ossze : a) Annak a kerdesnek az eldontese, hogy vajjon alkalrnazhatok-e az altalanos pszihologiai eljarasi modok, vagy targyunk sajatoss6ga azoknak bizonyos folal modositasat kivanja és b) az altalanos pszihologia modszeres jardsan kivul egyeb' eljarasi modok alkalmazandok, illetve alkalmazhatOk-e ? Lassuk tehat egyenkint az altalanos pszihologia modszereit, hogy azutan szamot adhassunk azoknak a vallaspszihologiaban vala alkalmazhatosagarol. a) Az altalanos pszihologia modszerei.
Mivel a pszihologianak nines sajatos tapasztalati tartalma, hanern az altalanos tapasztalat a targya legkozvetlenebb sajatossagaban,' azert csak 1 Wundt, Grundriss der Psychologie 9. Leipzig 1909. p. 24. Titehener, Lehrbuch der Psychologie. Deutsch von 0. Klemm. Leipzig, 1910. I. Bd. §. 2.
— 28 —
ugyanolyan modszerei lehetnek, mint amilyenekkel altalaban a tapasztalati tudomanyok egyreszt tenyeikhez jutnak, masreszt amelyekkel azokat analizaljak és oksagi osszekottetesbe hozzak. A mOdszertani feladat itt tehat ismet kettOs -atm terelodik : eloszor azt kell kutatnunk, hogy a pszihologia hogyan nyeri anyagot, masodszor pedig azt, hogy a nyert anyagot hogyan dolgozza fe1.1 aa) Az anyagnyeres modszerei.
A pszihologiai metodikanak orokervenyii szabalyat szepen fejezi Schiller verse,2 mely szerint Willst du dick selber erkennen, so sieh wie die andern es treiben. Willst du die andern verstehn, blick in dein eigenes Herz.
csakugyan soha senki sem ketelkedett abban, hogy a pszihologiai kutatas magunk és mcisok megfigyelesevel kezdodik. Ribot a kovetkezo attekintheto megkillonbortetesekben mutatja be a pszihologiai anyagszerzes modszereit a rnaguk teljessegeben :3 1. A szubjektiv vagy benso megfigyeles modszere, amely direkt, kozvetlen és kizarolagosan a pszihologia sajatja. 2. Az objektiv vagy killso megfigyeles modszere. A megfigyeles anyaga a megfigyel6 pszihologuson kival van, opendgy mint a chemia anyaga a chemikusnak, vagy a fizika anyaga a fizikusnak. Itt ketfele eljarasi modot killonbortethetiink meg : a) az egyik direkt; más emberekre es pszihikai funkciokkal biro elolenyekre vonatkozik 3) a masik indirekt ; kerdezi és magyarazza az ember szellemi tenykedesenek produktumait, amely szellemi tenykedes individualis munkakban, vagy szocialis, kollektiv organizaciokban van. S
Elsenhans, Lehrbuch der Psychologie. Tübingen 1912. p. 35. 2 Idezi Ebbinghaus-Darr, Grundziige der Psychologie. Leipzig 1911. p. 63. 3 De la methode dans les sciences. -Mak tobben. Paris, 1909. Psgchologie par Th. Ribot p. 230. 1
— 29 --
3. A pszihologiai kiserletezes, mely a pszihologidt a termeszettudomanyok keretebe illeszti bele. Vagy normdlis tilnemenyekre applikdltatik ez a sajdtos ertelemben vett kisOrletezes, vagy a szellemi betegsegeket, abnormis ttinemenyeket teszi vizsgaloddsa targydva és igy letesill a patologikus modszer. Ldssuk ezen felsorolt modszereket egyenkent. 1. A magunk megfigyelesenek a modszere letesiti az introspektiv pszihologiai adatokat s annak ellenere, bogy a legszubjektivebb s tisztan mégis minden pszihologiai kutatasnak alapjat kepezi. A magunk lelki allapotainak megfigyeleset szigordan meg kell killonbortetniink az egyszeril eszrevevestol. Az eszreveves csak a lelki allapot tudatossagdt jelenti, de a megfigyeles a raja valo reflexiOt is feltetelezi. Ez a reflexio nem minden embernek a sajdtossaga, vannak olyan emberek, akik — hogy ezt a paradoxont hasznaljuk — ligyszolvan teijesen magukon kivul elnek, impresszioikat egeszen elejtik a reflexio tekintete el61, mig masok a folyton sajdt lelki elmenyeik boncoloi, azok felett topreng6, okalkat, lefolyasuk erosseget kutato elmek. Ez utobbiak a szilletett pszihologusok. Az onmegfigyeles alapvet6 fontossaga abban rejlik, hogy a masok lelki allapotaira is csak a sajat elmenyeink alapjan kovetkeztethettink. Latni fogjuk azonban, hogy az onmegfigyelesnek sajatos akaddlyai vannak, melyek merlegelese inditott nehany, a filozofiai gondolkodds torteneteben jeles szerepet vivo tudost arra, hogy az onmegfigyeles lehetoseget tagadjak. Hogy csak a legkivalObbakat pl. Kantl igy it : Will er (der Mensch) auch nur sich selbst erforschen, so kommt er, vornehmlich was seinen Zustand im Affekt betrifft, ... in eine kritische Lage : namlich dasz, wenn die Triebfedern Anthropologie in pragmatischer Hinsicht. S. W. VII, b. 5. Id. Elsenhans, i. na. p. 35.
— 30 —
in Aktion treten, er sich nicht beobachtet, und wenn er sich beobachtet, die Triebfedern ruhen. Es Comte, a pozitivizmus nagymestere és a tudomanyoknak pozitivista szellemben vale) osztalyozoja, a pszihologiat kihagyta a tudomanyok sorabol, mert a szellemnek onmaga anal vale) tlgy vela direkt megfigyelese tiszta illuzio.i Denn jeder Zustand einer stark ausgesprochener Leidenschaft, d. h. eben derjenige, dessen Beobachtung am wesentlichsten sein wiirde, ist mit dem Zustand der Beobachtung notwendig unvereinbar. Was aber die in derselben Weise angestellte Beobachtung der intellektuellen Erscheinungen betrifft, wahrend sich diese vollziehen, so ist dieselbe eine offenbare Untnoglichkeit. Das denkende Individium warde nicht vermogen, sich in zwei zu teilen, von denen das eine denken, wahrend das andere das Denken beobachten wiirde. Das das beobachtete und das beobachtende Organ in diesem Falle identisch sein wurden, wie konnte eine Beobachtung stattfinden? Wundt szerint2 az individualis pszihologiaban a tiszta megfigyeles exakt ertelemben ki van zarva. Sie ware nur denkbar, wenn es ahnliche beharrende und von unserer Aufmerksamkeit unabhangige psychische Objekte gabe, wie es relativ beharrende und durch unsere Beobachtung nicht zu verandernde Naturobjekte gibt.3 Es konyvenek djabb (kilencedik) kiadasaban ... so muss hier jene Absicht der Beobachtung, wenn sie in der Form der gewohnlichen, nicht durch experimentelle Hilfsmittel unterstiitzten Selbstbeobachtung ausgefahrt wird, entweder die zu beobachtenden Tatsachen wesentlich, verandern oder ganz und gar unterdrucken. 4 Elsenhans nemet idezetet hasznaljuk u. o. 2 Wundt, Grundriss der Psych.5 p. 29. Id. Eisler, Worterbuch der philosophischen Begriffe." 1I. Bd. Berlin 1910. p. 1087. lasd Psychologische Methoden cimszot ! 4 Wundt i. m. 9. kiadas p. 27. 1
-31 —
Igazuk van a pszihologiai onmegfigyeles ellensegeinek abban, hogy az ember nem lehet egyszerre szemleh5 és cselekvo, hogy a szem nem lathatja maga-magait, hanem ez a neherseg meg sem donti meg az onmegfigyeles lehetoseget. Amit nem figyelhetiink meg abban a pillanatban, mely a megfigyelendo elmenyt tartalmazza lelkiinkben, megfigyelhetjak az elmeny megszunte utdn. Tamogatasunkra szolgal e tekintetben az emlekezet, melynek reven a rnult jelenne lesz. Nem tagadjuk azonban azt sem, hogy vannak olyan hirtelen lefolyastl lelki jelensegek (harag ...), amelyek kisiklanak a megfigyeles tekintete el61. A sok felhozhato neherseg legerosebbike ketsegtelentil az, amely az instrospektiv adatoknak tisztan individualis jellegen nyugszik : l'observation individuelle ne pouvant pas depasser les limites de la conscience individuelle est hors d'etat d'atteindre le caractere de generalite que la science exige.1 Latnivala a neherseg ereje, ha meggondoljuk, hogy a modszer a tudomany eszkoze, a tudomanynak pedig objektivatasra kell torekednie. Azert bar ismeteljiik, hogy a szubjektiv mOdszer nelkul nines pszihologia, pusztan a szubjektiv modszer segelyOvel a pszihologia sem nem fejlodhetik, sem nem epiilhet fel. A szubjektiv modszer kiegeszitesre szorul az objektiv modszer reszer51. 2. a) A direkt objektiv modszer mds emberek lelki allapotait vizsgalja, amint azok bizonyos testi jelensegekben nyilvanulnak olykepen, bogy a magunkon tapasztalt jelensegekhez analogiakat keresunk. Ezzel az eljarassal az asszehasonlito lelektan terilletere lepiink. Mar a kozonseges emberek is felismerik a hozzajuk hason16 embereknel a harag, fajdalom, turelmetlenseg, szorakozottsag stb. nyil vanulasait. ElOnye az, bogy a kutatas targya adva van es az a veszely, hogy az a Orgy a kutatas altal modosulast szenved, ki van zarva. Az anyag: Ribot i. m. p. 234.
— 32 --
mennyisege igen nagy az allatok és gyermekek lelki vilagatol a szellemi erok komplikalt osszfoglalataig, amint az igen nagy intelligenciajd és altalaban komplex lelki eletii emberekben.nyilvanul. A kutatas veszelyekkel jar itt is és az ovatossag a megitelesben sohasem lehet eleg nagy. Altalanos szabalykent allitjuk, hogy egesz bizonyossaggal sohasem mondhatjuk, hogy más emberek killso jelensegei, melyek bizonyos lelki allapotunknak kiseroi szoktak lenni, naluk is ugyanazon lelki tenyek killso megnyilvanulasai. Az ily modon nyert ismeret mindig csak kozvetett es nem mondhato altalanossagban, bogy a kozvetites eszkozeinek az azonossaga a kozvetitett allapot azonossagat jelenti. A kultura, a civilizalt eletmod kills6 szabalyai, erkolcsi okok igen sokszor olyan kia.lso megnyilvanulasokban mutathatnak be pszihikai allapotokat, melyek ezen allapotoknak termeszetes megnyilvanulasaival epenseggel nem egyeznek meg. Meg nagyobb a. hibazhatas veszelye akkor, ha hozzank nem hasonlo egyenek lelki vilagara akarunk kovetkeztetest vonni, pl. ha felnOtt ember a gyermek lelket vizsgalja, vagy ferjes asszony akarja egy apaca szexualis eletet megerteni. Hogy ezt a mOdszert mégis hasznalhatjuk, annak az a hipotezis az oka, melyet a tapasztalat szamtalan esetben igazolt és amely azt mondja, hogy a legtobb ember pszihikai organizaciOja egyforma.1 Ha keno kritikaval hasznaljuk, akkor a tudomanyra nezve hasznos teteleket nyeriink, mert ez a modWie ist eine wissenschaftliche Psychologie moglich ? Wie kann Psychologie etwas anderes sein, als eine Reihe individueller Uberzeugungen and Meinungen ? — Die Schwierigkeit ist mehr scheinbar als wirklich. Wir haben alien Grund zu der Annahme, dass nicht nur im allgemeinen unsere Mitmenschen eine Seele haben wie wir selbst, d. h. dasz sie gleich uns fahig sind, die Erfahrung unter dem Gesichtspunkte der Abhangigkeit zu erleben, sondern auch im besondern die einzelnen menschlichen Seelen einander genau so gleichen wie die Leiber. — Titchener, i. m. I. k. p. 25-26.
— 33 --
szer megengedi az dltaldnositdst, a tudomanynak pedig epen az dltaldnos iteletek nyerese a celja.1 Ribot helyesen mutat rd az individumok tanulmanyozdsdnak sziiksegessegere. Altalanos ember nines, a lelki allapotok mindig individumok szerint differencidlodnak. Az altaldnos lelektan, mely a minden emberben kozos lelki folyamatokkal mint emlekezet, akarat stb. foglalkozik, sztiksegkepen kiegeszitesre szorul az egyeni lelektan reszeral azon meggondolds alapjdn, hogy az altaldnos lelektan anal tanulmdnyozott lelki folyamatok az egyenek szerint valtozdsokat szenvednek. Nem kovetkezik azert a mondottakbol, bogy minden embert kell lelektanilag leirni, hanem arra kell torekednie, hogy tipusokat taldljon, melyek azutan klasszifikdlo jelleggel birnak. Ezen tipusok felkutatasdra ket eljardsi modot szokaS kovetni : egyik a bizonyitekok (tests)2 keresese, masik a kerdesek rnodja. A tests-ek eljardsat Ribot 3 igy hatdrozza meg: La methode des tests consiste dans la determination, chez un homme normal, des caracteres physiques et physiques qui lui sont propre. Ilyen fajtdjil esszet eloszor az amerikai Egyesillt Allamokban publikdltak 1897-ben. Erteke ezen eljards elomozditoi szerint abban van, hogy az individudlis valtozdsok termeszetet, valamint az egyes osztdlyok kfilonbsegeit megallapitja. Killonosen akkor tanulsdgosak, ha statisztikai adatokat szolgaltatnak es csoportokra (kiilonbozo kord, nemil egyenek, munkasok, szegenyek, csavargOk stb.) alkalmaztatnak. Ribot ezen eljards erteket a kovetkezo sza-vakkal jellemzi :4 La methode des tests a donne des 1
Ribot i. m. p. 236.
A „tests" angol szO. Ribot megjegyzi, hogy franciara nem fordithato, 6 zarOjelben az epreuve-ot teszi-utana. Magyarra talán a tantibizonysdgok mOdszerevel lehetne forditani. 3 Ribot i. m. p. 237. 4 Ribot i. m. p. 238. 2
— 34 —
resultats tres appreciables pour la constitution de la psychologie individuelle et meme pour des applications pratiques a la pedagogie. Mes ces promoteurs ont une tendance a en surfaire la valeur. Or it convient de remarquer que les statistiques et pourceusages n' ont qu'une apparence de riqueur scientifique.1 D'autre part, ce procede de mesure appliqué aux formes superieures da la vie psychologique, meme a la memoire et a. Fassociation, a fortiori aux operations complexes du raisonnement, de la construction imagiative, aux passions etc., ne sont pas toujours efficaces : ils sont trop simples, sont trop restraint, souvent superficiels, sans garantie suffisante et ils ne peuvent etre toujours accept& comme adequats a la realite. Bar Ribot helyesen nyilatkozik a statisztikai eljards tudomdnyos jelentOseger6l, mégis errol kisse reszletesebben kell irnunk, tekintve azt a fontossagot, melyet Starbuck milve reven a vallaspszihologiai kutatasok terrenuman nyert. Ahol a fogalmaink ala eso targyak individualis kiilonbsegei miatt és azert, mert lehetetlen azok predikatumainak a felteteleit izolalni, nem sikertil tulajdonkepeni torvenyeket felallitani, a statisztikai adatok osszeolvasasa empirikus szabalyszerilsegekhez vezet, melyeknek idohoz kotott gyakorlati hasznuk nagy lehet, de altaluk tulajdonkepeni tudomanyos eredmenyekhez nem jutunk.2 Ipen azert tehat, mivel a statisztikai adatok gyiljtese csak korlatolt pontossagli tOrvenyszerusegek (és nem tdrvenyek) felallitasahoz vezet, nem minositheto szigordan tudomanyos eljarasnak, de legkevesbbe pedig egyedtili tudomanyos modszernek. Ezek a szabalyszerusegek teljesen lei,r6 term eszetilek és nem fejezhetnek ki szilksegesseget, legfeljebb azon esetben, ha feltesszak, hogy azon feltetelek, ameA Mit betiikkel en nyomattam. Szerzo. 2 Sigwart, Logik II. Bd. Tübingen 1904. p. 671.
— 35 —
lyekbol valamely terdleten az egyes varialo esetek szarmaznak, osszallapotukban allandoak maradnak.1 Sigwart a szigortl torvenyek feldllitasanak lehetoseget ahhoz a feltetelhez koti, hogy a tortenes olyan kortilmenyektol fuggjon, amelyeket altalanos fogalmakkal pontosan ki lehet fejezni es akar kiserleti liton, akdr legalabb logikai analizis utjan szet lebessen ama korillmenyeket valasztani azutan hogy az osszes tenyeket ismerjak, amelyeknek a tortenes lefolyasara behatasuk van, vagy ha mind nem ismerjuk, legaldbb az ismeretlenek valtozatlanok maradjanak. Csak ha ez nem lehetseges, jogosult praktikus szempontbal a statisztikai adatok gyfijtesehez fordulni, de nyilvanvalO, bogy mindig nagy tevedesnek kell minositeniink azt az eljarast, melt' statisztikai adatok alapjan uj teirvenyt akar letesiteni. Angliabol indult ki s foleg Eszak-Amerikaban, de Japanban is elterjedt a kerdezes modszere. Bibot abban az esetben, ha a kerdezes szoval és direkt tortenik, bizalommal viseltetik iranta. A kerdezett szubjektum teljes ismerete, valamint a szocialis kornyezet, a szemely jellemenek, intelligenciajanak az ismerete megkivantatik. Keno kritikaval alkalmazva, mint pszihologiai segedmodszer nemi eredmenyt szolgaltathat. 2) Az indirekt objektiv megfigyelesi mOdszer nem az emberrel, hanem az emberi szellem termekeivel foglalkozik, amint azok tortenelmenek kiilonbOz5 stadiumaiban fixalva vannak. 2 A pszihologus ezen modszer segelyevel elhagyja az individuum altal kijelolt hatarokat es betetozi egyszersmind a pszihologiai kutatast. Az emberi szellem fobb teremtmenyei, melyek lelektani• vizsgalodds targyat ke pezik : a nyelv, a vallas, az erkolcs, miiveszet. Mindezen anyagok megengedik az asszehasonlito Sigwart, i. m. p. 672. 2 Ribot i. m. p. 242-245.
1
-36
=
nick:1szer alkalmazasat. Kezdemenyezoje Hume volt a XVIII. szazadban. Hozzajdrul a genetikus modszer, melynek az a celja, hogy felfedje és sorakoztassa az emberi szellem fejlodesenek szukcessziv fazisait az individuumban vagy a tortenelemben. Az emberi fejlodes (az allatival szemben) kezdettal fogva oda van iranyitva, hogy az individuum szellemi kornyezetevel egessze kapcsolodjek ossze, amely a legkillonbozobb szellemi celok kovetese're szolgal és ezen celokban a legkiilonbozobb valtozasokat engedelyezi.1 „Es amennyiben a komparativ modszer valamely szocialis kozosseg kereten beliil a tudategysegek kolcsonhatasabol keletkezo szellemi kepzodmenyekkel foglalkozik ez alkotja az u. n. neppszihologiat2 — keresven ezen kepzodmenyek eredetet és fejladestik stadiumait, alapvetoje lesz a tortenelmi és szociologiai kutatasnak." 3 A neppszihologiat Sigwart az individualis psziholoelvalaszthatatlannak tartja. Szerinte4 alle Psychologie ist Individualpsychologie, weil sie nur von dem reden kann, wasz in dem Bewusztsein vorgeht und sich findet, und weil dieses Bewusztsein immer nur das eines Individuums von sich selbst sein kann, aber in den Regungen des individuellen Lebens miissen allerdings diejenigen Vorgange besonders beachtet, die Gefiihlsbestimmt heiten und Strebungen mit besonderer Sorgfalt aufgesucht werden, weiche das Verhaltnis von Mensch zu Mensch bestimmen, weil auf ihnen das geschichtliche Leben des Menschen ruht. Mi, tekintve azt a nagy jelentoseget, amelybe Lazarusto' kezve Wundt-ig jutott a neppszihologia, egyI Mundt, Grundziige der Psychol. p. 365. A neppszihologiaval reszletesebben a specialis resz els6 fejezetenek — A vallcis fejlOclese lelektana — kereteben fogialkozunk. Eisler i. m. III. kotet p. 1678. L. Volkerpsychologie cimszOt. 4 Logik II. k. p. 192. 2
- 37 elOre tenykent fogadjuk el letezeset, de erteker61 es alkalmazhatosaganalc jelentosegerol foleg a val.las kutatasa korai, kesolob kimeritoen fogunk nyilatkozni. 3. A modern pszihologiai lcutatas buszkesege modszertani tekintetben a kiserletezes. Ez termeszetes is. Ha a pszihologianalc a megfigyeles az egyetlen modszere, a kiserletezes tokeletesitett megfigyeles. A kiserlet biztositja a jelenseg izolalasat, varialasat és ismetleset. A pszihologiai kiserlet nem régi keletil, ami termeszetes is, hiszen a tudomanyok szerves fejlodese megkoveteli, hogy a magasabb tudomanyt alacsonyabb elOzze meg ; és igy nem lehetett szO pszihologiai kiserletrol addig, mig a fiziologia nem volt kidolgozva. Mar Lotze ramutatott arra az elonyre, mely a terrneszettudomanyi kutatasnak a filozofia szemleleti modjaval vala egyesitesebal a lelki elet megertesere nezve szarmazik, de a tulajdonkepeni kiserleti lelektannak G. Th. Fechner a megalapitoja. A megoldando feladat az volt, hogy merteket talaljanak a lelki jelensegekre, mely 'Rat mutatna az exakt matematikai eljarasnak. NyilvanvalO, hogy a lelki folyamat, mint ilyen, semminerat meresnek ala nem vetheto, tehat a lelki jelenseggel szorosan osszekapcsolodo testi valtozasokban kellett keresni a meresre alkalmas objektumot. Fechner nyoman haladt Wundt, a hires lipcsei professzor, aki 1879-ben allitotta fel külön e celra szolgala eszkozokkel felszerelt laboratoriumat, melybe a vilag minden reszebOl sereglettelc a tanitvanyok, Ogy hogy ma (1913) szaznal tobb u. n. pszihofizikai laboratorium letezik. Mig Wundt iskolaja szigoroan ragaszkodik Fechner oroksegehez, a szorosan vett pszihofizikai kiserlethez, addig Oswald Kiilpe vezetese alatt warzburgi iskola kivalt a Wundt-fele iranybol és onallo utakon halad. Kulpe celul tfizte ki a magasabb lelki folyamatok kiserleti vizsgalatat, mint a gondolkodas, iteles, kovetkeztetes, absztrakcio, esz-
— 38 —
tetikai benyomasok, akarat stb. vizsgalatat, tehat olyanoket is, amelyeket Wundt a neppszihologia keretebe utalt, itt kiserleti vizsgalatnak vetnek ala. Wundt ezt az iranyt ellenseges szemmel nezi, fOleg az u. n. kérdezési kiserletet, mert visszaesest lat benne az altala gyiilolt onmegfigyeles modszerebe.1 Lassuk mar most szisztematikusan a kiserleti modszereket. A pszihologiai kiserlet harom fOformaban nyilvdnul :2 a) A fiziologiai tanemenyek direkt vizsgalata kapcsolatban a veliik osszekotott pszihologiai tiinemenyek indirekt vizsgalataval. Ez az u. n. fiziolo•giai pszihologia. b) A pszihikai tiinemenyek direkt vizsgalata. Megfelel neki a pszihofizika. c) A beteges lelki tiinetek vizsgalata, felfogva mint dekompoziciOjat a lelki jelensegeknek. Ez az u. n. patologikus pszihologia, vagy pszihopatologia. a) Ami a fiziologiai pszihologicit illeti, az nyilvan a szellemi és testi jelensegek szerves kapcsolatan alapszik, mert nines olyan testi jelenseg, melynek ne volna kiser6 lelki folyamata és viszont a lelki folyamatokat mindig testi elvaltozasok kiserik. Olyan szimptomakat lehetett ezen elv alapjan felfedni, amelyek a kozonseges megfigyeles tekintete elol elsiklottak. A verkeringes, lelekzes, izomszerkezet, kivalasztas variacioi mind olyan tunetek, melyeket exakt modon meg lehetett merni. b) A pszihofizika abban killonbozik a fiziologiai pszihologiatol, hogy quantitativ adatok megszerzesere torekszik. A pszihikai ttinemenyek tartalmit es intenzitdsat akarja megmerni. Legpregnansabb kifejezóje a Weber-Fechner-fele pszihofizikai torveny, mely azt mondja, hogy az erzet ugy no mint az inger logarithmusa (e = log • i.) Vagy másszoval a relativ killonbsegi kilszob allandO, ahol Elsenhans i. m. p. 33. 2 Ribot i. m. p. 246-257.
1
- 39 -
relativ killonbsegi kiiszobnek az epen eszreveheto ingernovekmeny viszonyat a kezdeti ingerhez ned R vezziik. (d E = k R ' ahol E = erzet, R = inger és k = allando.) A kiserleteket, melyek alapjan a Weber-Fechner-fele pszihofizikai torvenyt felallitottak, azota sokszor ismeteltek . és azt a korillmenyt szogeztek le, hogy ez a torveny csak igen sziik hatarok kOzott ervenyes nagyobb pontossaggal, mig nagy vagy kicsiny ingerek eseten csak igen kozelito pontossaga van. Tulajdonkepen mindenkor elfogadhato, és valodi ertelme csak az, hogy az erzet sokkal lassabban novekszik, mint az okozo inger, arnely formaban azutan egyszersmind el is vesztette a torveny pszihofizikai jelefitoseget, amennyiben meg van fosztva quantitath- jellegetOl. A rossz kiserletek szama altalaban igen nagy, legtobbszor megfeledkeztek a pszihofizikai kiserlet szilkseges kellekerol is, hogy t. i. azt az introspekcio allandoan kiserje, killonben a kiserletb(51 haszna lesz talán a pszihologianak meg a fizikanak, de semmiesetre sem a pszihologianak. A. kiserletezes gondolata, melyet a nagy eredmenyekkel dicsekedhetO fizikatol vettek at, ketsegtelenal csabito, mert biztositja minden eredmenynek a sajcit felteteleivel valo osszefiiggeset es igy lehetove teszi, bogy a vildg minden reszeben a pszihologusok u. a. probleman dolgozzanak, de eredmenyeinek kritikai megvizsgalasa utan korantsem tekinthetjuk olyan nagy tudomanyos ertekii s ktilonosen nem kizarolagosan tudomanyos pszihologiai modszernek. c) A patologikus m6dszert, melyet fOleg Franciaorszagban hasznalnak (Ribot es iskoldja) és amely egyesiti a tiszta megfigyelest és kiserletet, mint a pszihologiai kutatas eredmenyekben gazdag mOdjat tekintjiik. La maladie, en effet, mondja Ribot,1 est une experimentation de l'ordre le plus subtil, institutee I i. m. p. 252.
— 40 —
par la nature elle-mOme, dans des circonstances bien determinees et avec des procedes dont l'art humain ne dispose pas : elle atteint 'Inaccessible. A kiveteles, abnormdlis esetek vizsgalata gyakran &into jelentosegil bizonyos pszihologiai problemak megoldasandl, mint pl. a vakon szilletettek megfigyelese az operacio utan a killso percepciO problemajdra s siketnemak megfigyelese a nyelv és gondolkodds viszonydra stb. Az almok, termeszetes vagy mesterseges alvajards, hallucinacia, ertelmi gyongesegek vagy rendkivillisegek vizsgdlata a normalls jelensegek pszihologiai megertesehez nagy mertekben hozz6jarulnak. (Psychologia morbida vagy Teratologia psychologica)1 A patologikus jelensegeknek a pszihologidban az a szerepiik van, . mint amilyen a test anatomi6jaban a boncolokesnek és a mikroszkopnak jut. Ha valamely targyat posa,n akarunk ismerni, akkor kornyezeten helm és kivill kell megfigyelnunk és minden leheto v6,1tozasait is tanulmanyoznunk kell. A hallucinaciok tanulmanyozasa kulcsot adott a pszihologia kezebe a normalis eszreveves megismeresehez az illuzioke a kepzettevekenyseg alaposabb ismeretehez. Beteges kenyszerkepzetekb61, az u. n. fixa ideakb61 a normalls akaratra lehet kovetkeztetni stb.2 Altaldban az ertelmi tevekenyseg minden formajat tanulmdnyozhatjuk patologikus •alapon (amnesic, hypermnesis, paramnesis, az associatio anomdlidi stb.) A patologikus modszer keretebe tartozik a hipnotizmus, melyet talán jogosan neveztek „erkolcsi viviszekcionak", mint amely az intellektudlis mehanizmust epen ugykatatja és szemiink elott milkodteti, mint a fiziologiai viviszekcio, az allati organizmust. 1
p. 293.
Boirac, Cours elementaire de Philosophie 23 Paris, 1909
2 V. O. James, Die religiose Erfahrung in ihrer Mannigfaltigkeit. Uebersetzt von G. Wobbermin Leipzig 1907. p. 19. James ezen miivenek citalastmal mindig ezt a nemet kiadast fogjuk hasznalni.
— 41 —
Franciaorszagban a hipnotizmus igen gyakori kiserleti eljaras, ugy hogy a hipnotizmus-pszihologia es kiserleti pszihologia igen sokszor azonos fogalmakat jelentenek Ezen mOdon kutatjak az idjabb pszihologiaban olyan nagy jelentOsegre jutott tudattalant is. Pszihologiailag tudattalanok „azon pszihikai elmenyek, melyeket nem appercipialunk, nem onalloan rogzitunk, amelyek bensO eszreveves, reflexio es tudas nelkul folynak le."2 A lelki elet nagy resze tudAttalanul folyik le egeszen azon szervi erzetekig, amelyek a lelki eletnek relativ tudattalan alapjat kepezik. Azon lelki elemek is, amelyek tudatosak voltak, mehanizalas dtjan tudattalanokka valhatnak. A tudattalan-nak, mint a filozofia tortenete igazolja, sok ellensege volt. A verbeli racionalistak, amilyenek Descartes és iskolajanak hive', termeszetesen ellensegei a tudattalannak, ha a lelek szerintok gondolkodo szubsztancia. Ha a lelek nem gondolkodik, akkor persze zavarba jonnek. Locke is tagadja a tudattalan letezeset, mint lelki folyamatet, de az 6 ellenvetese mar a modern alakot olti magara, midon azt mondja, hogy valamely kepzettel birni és annak a kepzetnek a tudatossaga azonos fogalmak. Ezzel szemben megjegyezhetjak, hogy a tudattalant,3 melynek teljesen pozitiv ertelme van, egy egesz sor tapasztalati adat igazolja,4 tigy, hogy a tudattalant mindentitt el kell ismerniink, ahol bizonyos folyamatok magyarazatat kozvetlenal hatO kulso ingerekbol vagy mas tudatos lelki folyamatokb61 nem eszkozolhetjilk.5 A tudomany és milveszet kival6 alkotasainak letrejoveseben oriasi Elsenhans, i. m. p. 28. 2 Eisler i. m. III. k. p. 1556. 3 A negativ ertelmil sz6 a nemetben: bewusztlos. A magyarban nines ilyen jO megkiilonbortetes. 4 Locke ellenveteseben petitio principii van. L. Elsenhans i. m. p. 326. 6 Elsenhans i. m. p. 325. 1
— 42 —
szerepe van a tudattalan teremto erejenek. Magyardzata pszihologiai uton nem, hanem fiziologiai rnodon igen is lehetsegesnek ldtszik.1A tudattalan jelensegek felderitesere és leirdsara igen alkalmas eszkoznek ldtszik a hipnotizmiis. Ennek Iltjan feny deriil a multra, igen sok titkos potencidlis energidra, tehat a jellem (erkolcsi és szellemi) sok titkos mozgatojara és pedig direkt mOdon, nem inductio vagy hipotezis segelyevel. ab) A fontebbiekben vdzoltuk a pszihologiai anyaggyiljtes modjait, most lassuk azon eljardsokat, melyek segelyevel a rendelkezesiinkre alio anyag feldolgozhato. Vannak, akik megelegszenek pusztan a pszihologiai tenyek leirasaval. (Dilthey, Th. Lipps, Husserl), rnert szerintok a lelektan jogosulatlanul viszi at a termeszettudomanyokbol a hipotezis alkotdsokat, melyek pedig nelkillozhetetlenek, ha az adott dolgokhoz magyardzatul kauzdlis osszefilggest akarunk mellekelni. Ebben a felfogdsban az a tevedes rejlik, mintha a lelektan pusztan hipotezisek segebreve' tudnd csak a kauzdlis viszonyokat megkonstrualni. Az adott dolgbk gondos tanulmanyozasabOl keresik a pszihologusok a magyardzathoz sztikseges adatokat, valaszolja Ebbinghaus Diltheynek. Blosse Beschreibung konne nicht die Aufgabe einer Wissenschaft sein. Auch begnuge sich die beschreibende Psychologie nicht mit dem Beschreiben, Zergliedern and Verallgemeinern des Gegebenen, sondern sie erkenne an, dass das Gegebene klaffende Lticken aufweist, deren Ausfiillung drin„tsgende Bediirfnisse unseres Denkens gebieten. Indem sie aber die Ausfiillung derselben unternehme, A tudattalan vallaspszihologiai szereperal reszletesen a Kill5nos Resz 2. fejezeteben van szo, ahol eldontjak, hogy ezen nevezetes fogalomnak mina szerepe van a vallas lenyegenek lelektanaban ; a vallaslelektani alkalmazasat pedig a Kill. Resz tObbi fejezeteiben mutatjuk be.
— 43 —
verfahre sie ganz wie die erklarende Psychologie.1 A jelensegeket osztalyozni 6s pedig minel tokeletesebb osztalyozast epen az oksagi osszefuggesek feltiintetese reven adni : ez a magyarazO pszihologia feladata. A tudomany hipotezisekkel dolgozik, de a hipotezisek szamat lehetaleg redukalni kell, és foleg az u. n. veltink szilletett tehetsegeket kell amennyire csak lehet, kikaszöbölni, bar a teljes kikiiszoboles lehetetlennek latszik.2 Tiszta fogalmak kutatasa, ezen fogalmaknak iteletekben vala feltiintetese; az iteleteket az oksagi viszony alapjan rendszerezett egeszben feltiintetni : minden tudornanynak feladata és igy a lelektannak sem lehet m.as feladata. b) A vallaspszihologia modszerel
Vannak, akik a vallaspszihologiai kutatast kimeritettnek gondoljak azzal az eljarassal, mely egy csomo adatot osszegyiijt és ezen adatokat u. n. tenyekkel hasonlitja ossze. Nyilvanvalo, hogy igy egyeb nem nyerheto, mint rendszertelen tomege a legtobbszor tires analogiaknak.3 Ezzel szernben a tudomany szempontjabol hangstilyozzuk, hogy a mennyiben a vallas pszihologiai folyamat is, azon kutatasi modoknak, melyek az altalanos pszihologiai kutatas szerveit alkotjak, a vallas lelektanaban is alkalmazhatoknak kell lenniok. A feladat, mely itt megoldasra var azert nem is az, hogy megallapitsuk, mik a vallas lelektananak a mOdszerei, hanem az, hogy mennyiben és milyen eredmennyel alkalmazhatok az empirikus pszihologia fontebb ismertetett modszerei a vallaspszihologia terilleten. Elsenhans i. m. p. 49. 2 Legalabb a beszed a régi marad, ami nem baj, hiszen a csillagasz is beszel a nap felkelterol, nyugtarOl stb. Dorner, Ober die Begrenzung der psychologischen Methode der Religionsforschung. Zeitschrift fur Religionspsychologie I. Bd. p. 186. 1
— 44 —
Az anyaggyajtes itt is szubjektiv modszerrel, az onmegflgyelessel kezdadik. Onmegfigyeles nelkill nines valldspszihologiai materiale. Kell, hogy a megfigyel6 olyan vallasi jelensegeket, mint aminoknek a ttineteit masokban eszleli, maga is dielni tudjon, killonben sohasem lesz igazan tisztafogalma azon jelensegekrol. A vallasos dteles kepessegenek hianyabOl kell magyaraznunk azon, a tudomanyos irodalomban, olyan gyakran ism etlodo ttinetet, hogy tanult emberek a magasabb vallasos tapasztalat (pl. misztika) ertekelesenel a legbadarabb kijelenteseket teszik. Nyilvanvalo, bogy a vallas jelensegeit megerteni akara embernek vallasosnak kell lenni1 és szofizmanak minositjak Carneri azon allitasat, mely szerint vallasrOl csak azt kerdezziik meg, aki maga ateista.2 Innen szarmazik az onmegfigyeles fentebb emlitett nehersegein kivtil a vallas teraleten az a specialis neherseg, hogy a vallasos ember nem szivesen analizdlja vallasos lelkaletet, mert itt szamara a legnagyobb ertekral van sza, melynek boncoldsa a profanizalds jellegenek latszatdval bir. A vallasos elet killonboz6 megnyilvdnulasanak adatgyajtoi lepten-nyomon taldlkoznak azzal az idegenkedessel, mellyel a vallasi elet jelensegeinek mibenletet, okait keresokkel a kiserleti szubjektumok szembehelyezkednek. Az erzelmekre altalaban, de killonosen a vallasi all, hogy ha reflexio targyava teszsziik, a reflexio mast ny-olt, mint ami a vallasos erzelem eredetileg volt. A reflexio idegen elemeket is visz magdval, mint a hangulatot, a vagyat mint a gondolat sztilOjet, a szavakat mint a gondolat No one can study the psychology of religion at first hand without coming upon more than one case in which lives have been forever rescued from vice and shame and despair by the tremendous power of a revival. I. B. Pratt, The psychology of religious belief New-York, Macmillan, 1908. p. 221. 2 Der moderne Mensch c. mliveben lasd Die Religion c. fejezet kezd6 sorait.
— 45 — kiserait, idegen gondolat befolydsokat stb. Die scharfe Formulierung laszt auch leicht vergessen, dasz das Erlebnis viel reichhaltiger 1st als unser Begriff.1 Az onmegfigyeles szubjektiv mOdszere tehdt, mely nem egyeb, mint a sajat erosen individualis tapasztalashoz kotott kutatas nelkillozhetetlen kelMice a vallaspszihologia tertileten val6 eredmenyes eljardsnak, de itt is kiegeszitesre szorui az objektiv modszer reszerol. Az objektiv m6dszer — mint emlitettilk — más emberek lelki ehnenyeit vizsgdlja. Ahol a vallaspszihologiat valamely egyesiiletben vagy folyoirat korill tomortilO emberek kollektiv munkassaga gyarapitja adatokkal,2 ott az objektiv modszernek jelentOseges szerepe van. Az u. n. valldspszihologiai munkakozossegnek nines is egyeb celja, mint a vallasos elet spontan nyilvdnuldsait osszegyiijteni és feldolgozni.3 Ide tartozik a régi és njabb idok eletrajzainak feldolgozasa. Ezeknek gondos feldolgozasat biztositja az u. n. keraivrendszer. Dieser gibt dem Mitarbeiter — mondja Steihlin — die Gesichtspunkte an die Hand, die ihn bei seiner Forschung leiten sollen, er sorgt soweit dies moglich ist, dasz dem Sammler keine wichtige Einze]heit durch die Maschen seines Netzes entschliipfe er garantiert, soweit die ungeheure Mannigfaltigkeit der Biographien dies erlaubt, eine gewisse Einheitlichkeit des Materials and erleichtert oder ermoglicht erst dadurch seine wiessenschaftliche Verwertung.4 A Zeitschrift fur Religionspsychologie hat evfolyamdnak a filzetei5 tamiskodnak arrol, hogy Grundsatze and Aufgaben der Religionspsychologie von Dr. Roland Schiitz. Zeitschr. fiir Religionspsych. Bd. V. p. 253. 2 Lasd erral a p. 48-at! 3 Stdhlin Religionspsychologische Arbeitsgemeinschaft. Z. f. Rps. Bd. V. p. 396. 4 U. ott. 5 1913-ban megsziint. 1
— 46 —
a keraivmodszernek, melynek iskolat az amerikai vallaspszihologus Edwin Diller Starbuck teremtett a megteres folyamatat targyalo ket kotetes pszihologiai munkajava1,1 igen sok hasznos eredmenye van, melyek kello feldolgozcis utan meltan foglalhatnak helyet a vallaspszihologia feldolgozasra becses anyagaban. Nehersegei termeszetesen vannak s ezeket maga Starbuck jeloli meg legpontosabban. A legtobb embernek keves kepessege van esemenyekre yak') visszaintrospekciora emlekezes mindig tokeletlen, a szubjektiv elmenyek leirasai a legtobb esetben hianyos tudositasok arami megtortent vagy meg most is letezik a. komplikalt jelensegek analizisei nagy gondot okoznak stb., szOval mindazon nehersegek, melyeket• mas exaktabb tudomanyban le kell gyurni, itt is megvannak, csakhogy hatvanyozott mertekben.2 A kerdoiv modszer hasznalatanal Starbuck a kovetkezO eljarast kovette, mely egyszersmindenkorra iranyadoul szolgalhat hasonlo kutatasoknal, 1. Kerdoivekill olyan forma nyomtatott kerdoi-veket hasznaltak, melyek Darwin és Gallon Ota sokat vannak hasznalatban.3 A kerdesek tigy voltak fogalmazva, hogy bizonyos altalanos jellegu tapasztalatokat ebresszenek. Elmenyeket keresett, nem pedig velemenyeket. Az elmenyeknel pedig lehetoleg tipikus anyag utan kutattak, tekintettel a nemre, .korra, egyhazi hovatartozandosagra és hivatasra. Az eredmeny hasznalhatosagat nagy ban elOmozditja az a korillmeny, hogy specialisabb csoportokban (pl. azonos felekezeti viszonyok eseten) lehetOleg igen nagy szarnii adat alljon rendelkezOsre. Religionspsychologie von Dr. Edvin Diller Starbuck. Unter Mitwirkung von G. Vorbrodt iibersetzt von Pastor Friedr. Betr. Zwei Bande. Leipzig 1909. A kovetkezokben, ha Starbuck milver61 lesz sz6, mindig ezt a nemet kiadast citaljuk. Starbuck i. m. I. k. p. 14. 3 Reszletesebben ismertetjiik a specialis reszben, hol a megteresrOl és Starbuck konyvenek kritikai meltatasar61 lesz szo. 1
— 47 —
Az adatoknal az is fontos, hogy feltetlentil a bektild6 spontaneitasa nyilvanuljon meg, mert szines és sokszor igen nagy jelentosegil apro adatoktol igy nincsen megcsonkitva. 2. A kovetkez6 lepes a bekuldott adatok analizise a hasznalhatosag szempontjabol. A feldolgozonak szamitani kell arra, hogy egyik-masik ker.desre homalyos feleletet kap, azert a kerdeseket tigy kell megfogalmazni, hogy egymast tamogassak. A hibaforras mindenesetre igen nagy. Az esetleges hianyos vagy nem egeszen oszinte adatokat, ha a korCilmenyekbal ezt a hianyt vagy csekely Oszinteseget egyaltalaban meg lehet allapitani, más, hason16 korillmenyek kozott 616 ember vallasi viszonyaival vallo Osszehasonlitasbol yell Starbuck kiktiszoboltetni, azonban ez irant nem nagy bizalommal viseltetem, mert az individucilis sajcitosscigok, nak a vallcis teren sokkal nagyobb jelentOseget tulajdonitok, mint a pszihologiai dtelesek bcirmely wig terrenumcin. 3. Mivel a kutatas vegso cella Starbuck-nal az volt, hogy megallapitsa, mifele alaperok ervenyesek altalaban az emberek vallasi fejlodesere, szilkseges volt olyan tervet kieszelni, amelynek alapjan a kiilonbozo tudositasok egyenlO vagy egyenlotlen vonasai vonatkozasba hozhatok. Erre a celra Starbuck tabellakati keszitett, melyek az individualis eseteket erintetlentil mutattak és biztositottak a tapasztalati adatok objektivebb szemleletet, ugy hogy igy a tenyek mintegy maguk beszeltek. 4. Az analizisre és osztalyozasra kovetkezett az altalanositas. Mit mutatnak az adatok kollektiv szemleletben ? Mik kozos alapvonasaik ? Mik kiilOnbozosegeik feltetelei? Mifele eleteroket tiikroznek vissza ? Az osszehasonlito kutatasnak mindig az a celja, hogy a variaciok alapjaul szolgalo okokat felfedje. Eine Gesamtansicht der winzigen Tatsachen, 1 Bovebb
lefrasa Starbuck i. m. I. k. p. 16-17-en van.
— 48 —
personlichen Lebens zeigt Gesetze, Prozesse und Wachstumstendenzen und vertieft ein wenig unser Verstandnis des religiosen Bewusztseins. 5. Vegal a tomegkutatasok alapjan nyert prin cipiumokat lehetOleg teljes hordkepessegiikben interpretalta. Ket irany mutatkozott itt : az egyik a tenyt, mint hasonlo jellegu teny kovetkezmenyet fogta fel. a masik azt kerdezte, hogy mit mondanak a tenyek más tudornanyok vilagitasaban ? Az else tehat a kolcsonos vonatkozasok felderitesevel foglalkozik u. a. tudomany specialis terilleten a masik más tudomany terilletevel hozza Osszefiiggesbe és ezattal azoknak a hezagait iparkodik kitolteni. igy nyer azutan a vallaspszihologiabOl a tortenelem, szocilogia stb. adatokat. Mindezen kutatasok alapfeltetele nyilvan az, arni minden tudomanynak a maga koreben is nelkillozhetetlen kelleke, hogy t. i. a vallas az emberi tapasztalas realis tenye és szabalyszerfien fejlOdik ki. A kerdolv rendszer, melyet Amerikaban az ernlitett Starbuck-on kivul vallaspszihologiai celokra meg fOleg Leuba és Pratt hasznaltak, azutan kiilonosen a nemzetkozi Almanach Coenobium-Lugano,1 emlitett hibain kivul is sok akadallyal tartozik megbirkozni.2 Ugyanis az ilyen kerdOlvek feltetlenill profanizaljak a legszentebbet, tehat nehezen varhatunk valaszt, vagy legalabb is Oszinte es kimerito valaszt azok reszerol, akik igazan vallasosak és akiknek kovetkezeskepen a vallas valami szent dolog; a tudomanynak pedig mindig hianyos adatokat fog szolgaltatni, inert a valaszok rovidek és nem lehet azt nehany szoban elintezni, amirol nOha egesz konyvet kellene irni.3 Megjelent 1912-ben a kiiv. cimmel: Almanacco del „Coenobium" pel 1912. Confessioni e professioni de fede. 2 Steihlin i. m. p. 400. V. o. StAiin kritikajat Sterbuck kOnyverOl az Archiv far die ges. Psych. XVIII. koteteben.
— 49 —
Masok vallasossaganak megismeresere — bar a kerdoivmodszer igen alkalmas és gyakorlatilag hasznalhato eredmenyeket mutat fel mindazon kikotesek figyelembe vetele mellett, melyeket az altalanos pszihologiai modszerek targyalasanal a statisztikai adatgyujtes logikajaban mondottunk, mégis nem ez az egyetlen mod. A tapasztalas azt mutatja, bogy az alkalmi nyilatkozatok, esetleges elsz6lasok, nyilvanitasok szinten gazdag pszihologiai adatokat adhatnak.1 Tudomanyos szempontbol ertekesithetok a szo eredeti ertelmeben vett vallasi anellotak. Ilyen anekdotakat eddig is gyiljtottek, de pusztan aszketikus, a lelki epilles szempontjabol. Termeszetesen az anekdotaknak igazaknak kell lenniok, azert legjobb csak olyanokat kozolni, melyeknek a kutatO szem- és filltanuja volt. Ktilonosen olyan emberek tehetnek itt szolgalatot, akik valamely kozosseggel, vagy egyes emberekkel epen a vallas reven allanak osszekottetesben. A kerdoivrendszer minden hibaja mellett is f•51otte all azonban ennek az eljarasnak. Az indirekt objektiv modszer keretebe tartoznak az Oneletrafrok feldolgozasai. Ezek nemelyike, mint pl. Augustinus Confessic5i, bamulatos pszihologiai adatokat tarnak elenk, de tigyszolvan valamennyinek egy lenyeges hibaja van, melyet metodikai szempontbol okvetlenill figyelembe kell yenflank s ez abban all, hogy a tenyeket eltoljak azaltal, hogy maguk is valldsosscigot akarnak ebreszteni. 2 Az indirekt objektiv modszer alkalmazhatosaganak tertiletere esnek azok a kutatasok, melyek az individuum vagy valamely kollektivitas vallasi fejlodesenek lelektanaval foglalkoznak. Vallaspszihologiai szempontbol killonos ket erdekes problema keletkezik : egyik a vallas fejlodesenek a lelektana modon icesziiit: Rogues de Fursae : Un mouvement mystique contemporain Paris 1907. c. muve. Id. Stahlin Zeitsch. fiir Religionspsych. Bd. V. p. 397. jegyzet. 2 Schutz i. m. p. 258. 4 1 Ilyen
— 50 —
a kollektivitasban, tehat mondjuk a primitiv ember vallasossaga evoluciojanakl- a targyalasa, a masik a kifejladott vallas kereteben az individuum vallasoss6ga fellodesenek a terrenuma, mely a gyermek vallaspszihologi6janak jellegzetes vonasait adj a elo, hova meg a megteres2 pszihologiajat kapcsolhatjuk-, mert ezek a problemak azok, melyek foleg genetikus modszer alkalmazdsat igOnyelik. A primitiv ember vallasi fejlOdese pszihikai kutatasanal helyes modszeres eljarasnak azt tartjuk, mely nem az a priori konstrualt primitiv vallcis fogalmaval kezdi a kutatast, hanem a primitiv ember vallasossaga,val, amennyiben az elfogadhato adatokkal bizonyithato. Mivel itt is evoluciorol van szo, a vallas evoluciojanak megitelesenel is abba a hibaba esnek, mely az evolucio altalanos hibaja : hogy a fejlOdes kezdo stadiuma szaksegkepen a legprimitivebb, legkezdetlegesebb. Hogy a fejlodes kezdo fokan ming vallasi viszonyokkal talalkozunk, azt a lelektanon kivul allo tudomanyok adataibol kell megallapitani és a lelektanitdrgyalcisnak a kritikailag meltdnyolt adatokhoz kelt fizadnie. 3 Ugyanezen problemaval kapcsolatban merul fel az a kerdes, hogy a neppszihologia alkalmazhato-e s ha igen, mennyiben alkalmazhato a valid'spszihologia problemai kereteben. Klemm, a neppszihologiai kutatas erdekeben olyan nagy szolgalatokat tett Wundt tanitvanya és asszistense a lipcsei egyetemen, nagyon kilzd az individualis lelektan hasznalhatosaga ellen a vallas lelektananak mezejen és a neppszihologia mellett foglal allast. 4 Szerinte5 ennek melyebb oka abAz evoluci6 jelentasdger61 és helyes ertelmezeserol ott szolunk, ahol ezt a kerdest reszletesen targyaljuk. 2 Bovebb ertelmezeset lasd ott ! Hogy ezen resznek ming segedtudomanyai vannak, azt a specialis resz megfele16 helyen kimeritoen targyaljuk. 4 Lasd meg Killonos Resz I. fej. Wundt-nál. 5 Zur Einfiihrung. Zeitschr. fiir Religionspsych. Bd. IV. p. 6. 1
— 51 —
ban rejlik, bogy a vallasosan erzo individuum nem izolaltan jelentkezik, hanem mindig feltetelez bizonyos meghatarozott vallasi format. A vallasi formak keletkezese az altalanosabb problema és ezen belatasbal folyik kikertilhetetlenill az a kovetkeztetes, hogy csak a neppszihologiai modszer tehet eleget a vallaspszihologia kb vetelmenyeinek. A neppszihologia is arra torekszik, hogy valamely mas, a mieinktal killonbOzo termeszeti és kulturalis feltetelek mellett 616 embernek a lelki vilagaba belehelyezkedjek ; hanem ezt a megfigyelt és athagyomanyozott tenyek osszehasonlitasa alapjan és az altalanos pszihikai torvenyszerilsegekrol az elemi lelki folyamatok vizsgalatanal nyert szemleletek segelyevel teszi. ROviden Klemm okoskodasa tehat a kovetkezOkben merul ki: Az individualis lelektan allaspontjan lehetetlen a vallasos lelki elet tokeletes megertesehez jutni, mert az individuum meghatarozott vallasi format tetelez fel. A vallasi forma keletkezese azonban altalanosabb problema, melyet a neppszihologia segelyevel lehet megoldani. Ezzel szemben Schutz ezeket jegyzi meg :1 Klemm okoskodasa mellett a megforditott tenyallas open olyan jogosultan lephet fel: minden vallas individuumokat tetelez fel ; individualis vallasokat kell tanulmanyoznunk akkor is, ha valamely nep vallasat akarjuk megerteni, mert minden vallas eletenek gyokerei az individuumban vannak ; semmi sem szemelyesebb, mint a vallas, a tarsadalom és az individuumok egymast kolcsonosen feltetelezik, tehat Klemm okoskodasa egyoldald. Wir halten uns an die Individualpsychologie als an das Grundlegende und rechnen die Volkerpsychologie als (eine nicht) in erster Linie notwendige Arbeit mit zu unseren Wissenschaft. Nyilvanvaloan tdlzas van mindket allftasban, Grundsatze und Aufgaben der Religionspsychologie. Bd. V. p. 250. 4*
— 52 — bar kutatasunk targyara és mOdjara fenyt vetnek. Tagadhatatlan, bogy a ‘,7allaspszihologiai kutatas az individualis pszihologia eszkozeivel kezdodik és akarhany problemaja csak az individualis pszihologia segitsegevel ertheto meg. James nem meritette ki a vallas lelektanat az 6 u. n. eminens eseteinek targyalasaval, de igen ertOkes adatokat szolgaltatott megertesere, pedig az 6 vizsgalodasai mind csak az individualis pszihologia segelyevel erhetok el. Viszont a vallas fejlOdesenek lelektana a valldspszihologia legerdekesebb és legertekesebb problemai koze tartozik, itt pedig csak a neppszihologiai kutatas vezethet celhoz, amint azt Klemm kijelolte és amilyen modon fontebb mi mar megszoritottuk. Ilyen ertelemben akarjuk mi is hasznalni. A pszihofizikai kiserletezesnek a vallaspszihologia terilleten nines helye. Igaz ugyan, hogy a vallas mint erzelem, szuksegkepen involvalja azokat a kills6 testi nyilvanulasokat, melyeket az erzelmek fiziologikus pszihologiaja a szivveres, izomszerkezet stb. valtozasaiban konstatal, de tulajdonkepeni eredmenyes pszihofizikai meresr61, azaz quantitativ formulaic felallitasarol itt nem lehet szO. Ha valahol, ilgy a vallas terilleten bizonyosan ervenyesiil a pszihofizika ellensegeinelc a mondasa, hogy t. i. a lelket nem lehet miiszerekkel megkozeliteni. A kiserletezesnek az a formaja, melyet foleg a franciak kedvelnek, t. i. hipnozis segelyevel nyerni bepillantast erre az amdgy is legszubjektivebb lelki terilletre, alkalmasnak latszik, de nines tudomasom rola, hogy eddig alkalmazasban lett volna. A fiziologiai pszihologianak nagy szerepe van a patologikus mdolszer alkalmazasaban. A betegallapotoknak az az elonyilk van, hogy a szellemi elet egyes tenyezOit izolaljak és arra kepesitenek benniinket, hogy azokat kozonseges kornyezettiktol nem befolyasoltan megfigyelhessilk.1 Ilyen beteg1
James i. m. p: 19.
— 53 —
segi tiinetek a vallas lelektandban is nagy szerepet jatszanak, mert pl. igen gyakori a vallasi melankolia, mely azert esak melankolia marad és a pszihopatologia kereteben targyalando. Mindezen tiinetek targyalasa fenyt vet a normalis vallasi jelensegekre es epen ezert a patologikus vizsgalati modot a vallas lelektananak teijesebb megertese vegett okvetlenin szilksegesnek kell mondanunk. James szep sorokban mutatta be a vallaspszihopatologiajanak jelentoseget,1 de kiviile masok is tobben foglalkortak ilyen problemakkal, rnelyeknek kritikai meltatasat a vallcispszihopatologicija c. fejezettinkben adjuk. Az eddigi ilyen iranyu ertekezesek tanulmanyozasa azt a tapasztalatot erlelte meg bennunk, hogy a trilzasok szarna ezen a terilleten igen nagy, azert e modszer alkalmazasaban igen nagy korilltekintesre es ovatossagra van szilkseg. A fontebb vazolt modszerekben kifejezesre juttattuk az empirikus pszihologici-nak a vallas terilleten kovetendo eljarasait. Kimeritettilk-e ezek anal azon mOdokat, melyek segelyevel a vallas teljes rnegertesehez jutunk, nem tudjuk, de nem is tartjuk valOszinilnek. A lelektan nem meriti ki a vallast, mert nemcsak vallasos erzelmekr61 van szo, hanem vallasos kepzetekrol is, melyeknek nem lehet az eredetet lelektanilag megmagyarazni, amilyen pl. a vegtelen, az abszolut eszmeje. Mindenesetre ismetelten hangsrilyozzuk azonban, hogy amennyiben a vallas lelektanar61 beszeliink, az emlitett modszereket kell kovetnank, ha a tudomany kereten belill akarunk maradni. Vegezetal meg egy metodikai kerdes felett kell kritikat gyakorolnunk, melyet James jeles nemet fordit6ja G. Wobbermin vetett fel az 1910-i berlini vallasi vilagkongresszuson s amely elenk kontroverziat valtott ki maga utan. Wobbermin az I L. James, i. m. p. 1-23 Religion and nervose Veranlagung.
— 54 —
ernlitett alkalommal a vallaspszihologia metodikAjarol beszelt s a kovetkezoket mondotta :1 1. Az arnerikai vallaspszihologia belefullad az empiriaba, azert „die amerikanische Religion sempirie musz durch erkenntniskritisch orientiertes Denken und demgemasz dann weiter durch ein transcendental-psychologisches Verfahren erganzt werden." 2. Starbuck statisztikai eljar6sanak hibajat abban talalja, hogy tisztan biologiai-fiziologiai megitelesbe csap at. James eljarasa is hibaztathato. Die Gefahr der Methode der ausgezeichneten Falle, wie James sie anwendet, ist eine doppelte : 1. Die Formen pathologischer Religiositat werden zu leicht in den Vordergrund gedrangt, 2. aber werden die einzelnen Forschungsobjekte zu stark isoliert, aus i hrem geschichtlichen Zu sa m m enhange herau sgerissen betrachtet. Ezen iteleteinek alapjat abban talalja, hogy az amerikaiak az igazscig kerdeset tavol tartjak a vallaspszihologiai munkassaguktOl. Megengedi ugyan, hogy a vallAspszihologia a vallasi tArgyak igazsa0,1%51 sohasem fog vegervenyesen donthetni, azonban mivel a torteneti vallaskutatas és az ertekelo vallastudomany kozott tatongo fir van, ezt a hianyt a vallaspszihologia van hivatva kitolteni azaltal, hogy transcendentcilis psziholo,qiai feladaton transzcendentalis pszihologiai mOdszerrel dolgozik. A Wobberminfele transzcendentalis pszihologiai mOdszer tehAt olyan eljaras, mely eddigi metodikai kutatasaink keretebe bele nem illesztheto, tehat mint kiegeszito eljaras van hivatva szerepelni. Lassuk miben all a lenyege, bogy hasznalhatos6ga felett donthessank. Diese Methode besteht darin, dass die Wahrheitsfrage stets in den Mittelpunkt der Betrachtung gestellt wird und von da aus der betreffende religiose Erscheinungskomplex unter dem GesichtsAufgabe und Methode der Religionspsychologie. Von Hermann Bauke, Zeitschrift fur Religionspsych. V. Bd. p. 97-104.
-55—
punkt des Wahrheitsinteresses auf seine psychologische Struktur hin untersucht wird. Kikapcsoljuk e helyen azt a kerdest, hogy mennyiben van Wobberminnek igaza az amerikai vallaspszihologia felett mondott iteleteben, miutan az 6 ditala emlitett szerzokkel tigyis behataan foglalkozunk, itt csak azt vizsgaljuk meg, bogy menynyiben van igaza a „transzcendentalis pszihologiai" modszernek. Szerintiink Wobbermin sulyos tevedesbe esett, midon a vallaspszihologiat osszetevesztette a vallasfilozofiaval. A vallaspszihologia empirikus tudomany és ertekelessel nem foglalkozik. A vallas ertekelesenek kerdesei a filozofiai tudomanyok kozal a vallasbolcselet keretebe tartoznak. A vallasi jelensegek kritikai feldolgozasat és ertekeleset vallaspszihologia nem adhatja, mint tapasztalati tudomany a tapasztalatot nem ertekelheti, szamara iranyado normakat nem allithat fel. (Kant.) A transzcendentalis pszihologia, mint Bauke .01 jelzi, fab61 vaskarika. Der aus Kants Erkenntnistheorie dbernommene Ausdruck „transzendental" bezieht sich doch auf „usere Erkenntnisart von Gegenstanden" nicht auf Gegenstande selbst. Dagegen hat die „Psychologie" Gegenstande selbst zu ihrem Inhalt. Szoval a vallaspszihologia,szamara nines mas modszer, mint amilyennel altalaban a pszihologia rendelkezik és a „vallaspszihologianak azokhoz kelt tartania magat, ha nem akar spekulativ tevtitakon eltevelyedni és a cehbeli pszihologusok becsilleset elveszteni."1 Bauke i. in. p. 102. Wobbernzin a kerdest iljra felvetette es targyalta. Erre nezve Vorbrodt fgy fr: An sich gehort dieser von Wobbermin auch in seiner neuesten, grossangelegten Schrift: Die religionspsychologische Methode in Religionswissenschaft und Theologie, Leipzig, 1913, 475. S. geforderte Wahrheitsbeweis gar nicht in die Religionspsychologie, hat auch gar nichts mit religionspsychologischer Methode, die man nicht zur erfahrungsmaszigen iiberhaupt verallgemeinern darf, zu tun. V. 6. l'orbrodt. Flournoy's Seherin von Genf und Religionspsychologie. Leipzig 1914. p. 6. és p. 20-21 : Die Transzendentalpsychologie der Spiri-
-- 56 —
Ezen felfogasunk ellen, mely gyokereb en Kant- ra vezethetO vissza, erosen kikelt J. B. Linwurzky S. J. a Stimmen aus Maria Laach hasabjain.1 Szerinte a vallaspszihologianak olyaten modon valo kezelese, mely a megvizsgalandO vallasi kepzetek és nezetek igazsag tartalmatal eltekint, csak ad dig lehetseges, amig tisztan deszkriptiv pszihologiarol van szo, amely a vallasos tudat jelensegeit pontosan megallapitja, tokeletesen leirja és pszihologiai jegyei szerint osztalyozza. De ez az absztrakciO nen.) viheto mindeniitt keresztul. Hiszen mar a kozonseges pszihologia is killonbseget tesz a hazug eszrevetelek es normalisak kozott, a rogeszmek és objektiv szemleletek kozott. Diese Unterscheidung wird nun auch auf das Gebiet der Religionspsychologie iibertragen werden miissen. Kein Religionspsychologe wird es sich Grundsatzlich versagen, die Visionen eines Mystikers in die eine oder die andere Klasse zu verweisen. Sobald er aber dies tut, nimmt er zu Wahrheitsfrage Stellung.2 Az ertekelesnek ilyeten kontemplalt mcidja, mely tulajdonkepen nem igazi ertekeles, mely az altalanos pszihologiaban csakugyan helyet foglal, megallhatja helyet a vallas lelektandban is. A vallas lelektana nem akar egyeb lenni, mint kibovitett reszletterillete az altalanos lelektannak, csak open tab nem akar annal lenni és sui generis karakteret tisten, die den Terminus bereits durch ihre Kunde einer anderen Welt festgelegt haben, entspricht diesem Terminus mehr als was Wobbermin im Anschluss an Rickert hineinlegte, welch' letzterer durch Tra n ssz en dental-Logik und Transszendental-Psychologie den Gegenstand und Vorgang des Erkennens behandelt und erganzt. Sobald man nicht mehr den Vorgang des Erkennens als solchen untersucht, sondem andere Tendenzen und Motive wie die Wahrheit hineinspielen lasst, ist man nicht mehr Psycholog und soil sich nicht als solchen herausgeben. Stimmen aus Maria Laach 1910. LXXVIII. 5. p. 516. (Die Religionspsychologie ein neuer Zweig der empirischen Psychologie.) 2 Linwurzky, i. m. p. 517.
— 57 —
nem akarja elvesziteni. Azt is elfogadjuk, hogy altalanos filozofiai alapteteleket segitsegill hihat, hiszen ilyenek nelkiil az altalanos lelektan sem sziikolkodik, hanem az altala vizsgalat ala vett jelensegek felett itelkezni olyan ertelemben, amint azt a vallasbolcselet vagy a teologia teszi, ahol tehat a felekezeti erdekek kidomborodnak, nem lehet a vallaspszihologiaban megengedve. Keszen fekszik iteletunk mely, a ritusok vallaspszihologiai jelentoseget a vallasos erzes erOsiteseben és elmelyiteseben latva, kimondja az u. n. puritan vallasok szegenyseget és aresseget, de ez az itOlet mar a vallasfilozOfia keretebe tartozik, a pszihologia hataran kivul esik és csak epen azt bizonyitja, hogy ii.gy a teologianak, mint a vallasfilozofianak a vallas lelektana rendkivuli szolgalatokat tehet. Fenntartjuk tehat, hogy a vallds lelektana, mint ilyen, a vallds objektiv reszet erintd ertekiteletektol, amennyiben ez az Mad& azok igaz vagy nem igaz voltdra vonatkozik, tartazkodik.1
1 Ezen
a nezeten van a vallaspszihologusok legnagyobb resze. Kiilon kiemeli Vorbrodt Flournoy-rOl: Flournoy schliesst mit aller Bestimmtheit die Frage der objektiven Wahrheit der Religion von der psychologischen Betrachtung aus. — Beitrilge zur Religionspsychologie von Dr. Th. Flournoy. fibers. von Prof. Dr. M. Regel. Leipzig 1911. p. XXXV. Es u. ott p. XXXIX : Der Psycholog erkennt die inneren Erfahrungen an, ohne eine auszerpsychische Wertung oder Ablehnung dariiber zu auszern ; er nimmt keine Stellung zu den phantasiemaszigen Symbolen der religiosen Erfahrung. Zur Frage, ob Gott dem traumenden Jakob wirklich nahe war, wird die Psychologie nicht zustimmend oder ablehnend sich verhalten, als ob Jakob sich nicht tauschte, oder als ob, wie etwa der abgefeimte Dilettant der Physiologie behaupten konnte, der acme Jakob das Opfer einer Illusion sei, entschuldbar in einer Zeit, wo man noch nichts von der Zusammenhangslosigkeit der Traume and dem Energieumsatz kortikaler Neuronen bei Nacht wuszte.
FELHASZNALT MUVEK ES ERTEKEZESEK.' Alexander,
Miiveszet.2 Budapest, 1908. Pour lire en psychologue la vie des Saints. Revue Neo-Scholastique. 1909. Archly fiir die gesammte Psychologie. Bd. XVIII. Aschkenasy, Voluntaristische Versuche in der Religionspsychologie. Zeitschrift fiir Philosophie und philosophische Kritik. Bd. 135. Heft 2. Bauke, Aufgabe und Methode der Religionspsychologie Z. Bd. V. Belot, Une theorie nouvelle de la religion. Revue Philosophique 1913. Bertholet, Religionsgeschichtliches Lesebuch. Tubingen, 1908. Boirac, Cours elementaire de Philosophie23 Paris, 1909. Borchert, Der Animismus oder Ursprung der Entwickelung der Religion aus dem Seelen-, Ahnen- und Geisterkult Freiburg, 1900. Bousset, Das Wesen der Religion. Halle, 1906. Boutroux, William James. Deutsch von B. Jordan. Leipzig, 1912. Burnham, A study of Adolescence. Pedag. Sem. I. 1891. Cathrein, Moralphilosophie.3 I—II. Freiburg, 1904. Cutten, The psychological phenomena of Christianity. New-York, 1912. Czak64 mm—.---kbelard_ethikOja. Budapest, 1909. Czak6 A Iciki faidalcun_psychologiaja és a pessimismus. _ Zircz, 1913. Czako, Roger liticohApaegismeresr61. Religio 1912. (Harom Uzi.) Czak6, Schweiger: Die Religion im Lichte der Volkerpsy-------cliOTogie cimil milvenek kritikAja. „Eger" XXXIV. evf. 1911. 33. sz. Daniels, The new life, a study in regeneration. Amer. Jrn. of Psych. VI. 1895.
A Z. a Zeitschrift fur Religionspsychologie-t jelenti.
— 60 —
Delacroix,
Etudes d'histoire et de psychologie du mysticisme. Les grands mystiques chretiens. Paris, 1908. De la methode dans les sciences. (Irtak tobben.) Paris, 1909. Dorner, Ober die Begrenzung der psychologischen Methode der Religionsforschung. Z. Bd. I. Durkheim, Les formes elementaires de la vie religieuse. Paris, 1912. Ebbinghaus-Diirr, Grundziige der Psychologie. Leipzig, 1911. Eisler, Worterbuch der philosophischen Begriffe.3 I—III. Berlin, 1910. Elsenhans, Lehrbuch der Psychologie. Tübingen, 1912. Flournoy, Beitrage zur Religionspsychologie. Deutsch von M. Regel. Leipzig, 1911. Flournoy, Die Seherin von Genf. Leipzig, 1914. Fursac, Un mouvement mystique contemporain. Paris, 1907. dela Grasserie, Psychologie des religions. Paris. Grasset, L'occultisme hier et aujourd'hui. Le merveilleux prescientifique. Montpellier, 1908. György, Hit és haladas, Torda, 1908. I—II. _— Ha/6s, Az &ember a modern tudomany vilagitasaban. Budapest, 1913. .1-jarkdayi, Babonak ellen2. Budapest, 1907. Hellpach, Zur Formenkunde der Beziehungen zwischen Religiositat und Abnormitat. Z. Bd. I. Hoffmann, La notion de l'Etre supreme chez les peuples non civilises. Geneve, 1907. James, Die religiose Erfahrung in ihrer Mannigfaltigkeit. Deutsch von G. Wobbermin. Leipzig, 1907. Kant, Anthropologie in pragmatischer Hinsicht. S. W. VII. Kappstein, Psychologie der Frommigkeit. Leipzig, 1908. Kidd, Tarsadalmi evoluciO. Ford. Gelieze S. Budapest, 1905. Kieft, Hermann Schell. Kultur und Katholizismus. Bd. VII. München. Kuhaupt, Der Glaube an die nachirdische Fortdauer, „Tiirmer." XIV. Jhrg. Ladame, Religiose Psychologie und Psychopathologie. Z. Bd. IV. Lehmann, Babona es varazslat a legregibb idokt61 a jelen korig. Ford. Ranschburg P. I—II. Budapest, 1900. Leuba, A psychological study of Religion. New-York, 1912. Linwurzky, Die Religionspsychologie ein newer Zweig der empirischen Psychologie. Stimmen aus MariaLaach 1900. Loisy, Sociologie et Religion. Revue d'histoire et de litterature religieuse. 1912. IV. k. .Lotze Grundziige der Religionsphilosophie. Leipzig, 1894.
— 61 — Die Lehre des von Papst Pius X. verurteilten Modernismus und der moderne philosophische Phanomenalismus. Freiburg. 1911. Der Zweifel. Z. Bd. VI. Mayer, La magie et l'astrologie dans l'antiquite et an moMaury, yen age. Paris, 1864. Die Ethik des hl. Augustinus. I—II. Freiburg, Mausbach, Pathological aspects of religions. Monograph supMoses, plement of Amer. Journ. of Relig. Psychol. and Education. Les maladies du sentiment religieux. Paris. Mu,risier, elemi formai. Huszadik Szazad. 1912. Nagy,_ Die Bedeutung der Religionspsychologie fur die Niebergall, Praxis in Kirche und Schule. Tübingen. 1909. Mechtild von Magdeburg. „Das flieszende Licht der Oehl, Gottheit " Deutsche Mystiker, Bd. II. Kempten und München, 1911. Psychologie des mystiques. Paris, 1901. Pacheu, _va4las problemaja korunk gondolkozasaban. Parodi Huszadik Szazad. 1914. Philosophia militans 3-4 Berlin, 1908. Paulsen, Az akarat nevelese. Ford. Weszely O. Budapest, 1905. Payot, Zur Psychologie des hysterischen Madonnenkultus. 17-ireT Z. Bd V. Szent Berndt clairvauxi apat elete és mii.vei. I—II. Piszter, Budapest, 1899. Die Fiille der Gnaden, I—II. Freiburg, 1909. Poulain, Die Religionspsychologie in den VereinigtenPratt, Staaten. Z. Bd. III. The psychology of religious belief. New-York, 1908. Pratt, Wesen, Geschichte und Ziele des Modernismus. Prezzolini, Deutsch von 0. Ekkchard. Jena, 1909. Elmelkedesek az evangeliumr61. Székesfehérvár, Prohdszka, 1910. Prohaszka,_Vilagossag a sOtetsogben. Budapest, 1914. Volkerkunde. Leipzig, 1885. Ratzel, Revue Neo-Scholastique. Louvain. La vie inconsciente et les mouvements, Paris, 1914. Ribot, Psychologie der Gefiihle. Deutsch von Chr. Ufer. Ribot, Altenburg, 1903. Ist die Religionspsychologie eine besondere WisRunze, senschaft? Z. Bd. II. Religionsphilosophie auf psycholog. und geschichtSabatier, licher Grundlage. Deutsch von A. Baur. Freiburg, 1898. Apologie des Christentums.8 Paderborn, 1907. Schell,
Manser,
— 62 --
Schell, Schmidt, Schmidt, Schmidt, Schneider, Schneider, Schroeder, Schutz, Schutz, Schweiger, Scott-Elliot Sganzini, Sharpe, Siebeck, Siqwart, Starbuck, Stohlin, Strong, Szeghy, SzeMn,yi,
Swoboda, Taine, Taylor, Vogt, Vorbrodt, Vorbrodt, Ward,
Kleinere Schriften. Hrsg. von K. Hennemann, Paderborn, 1908. Der Ursprung der Gottesidee. Eine historischkritische und positive Studie. I. Miinster, 1912. Die Uroffenbarung als Anfang der Offenbarungen Gottes. Kempten und München, 1913. Neue Wege der vergleichenden Religions- und Gesellschaftswissenschaften. „Die Kultur." 1911. Heft 1. Die Religion der afrikanischen Naturvolker. Miinster, 1891. Manuale Clericorum.5 Regensburg, 1 898. Wesen und Ursprung der Religion, ihre Wurzeln und deren Entfaltung. München, 190 6. Der religion spsychologische Ertrag aus den Reden Schleiermachers fiber die Religion. Z. Bd. V. Grundsatze und Aufgaben der Religio nspsychologie. Z. Bd. V. Die Religion im Lichte der Volkerpsychologie. Wien, 1910. A yrimitiv ember hajdan és most. Ford. Sehopflin A. Budapest, 1911. Die Fortschritte der Volkerpsychologie von Lazarus bis Wundt. Bern, 1913. Mysticisme: its true nature and value 2. London, 1910. Lehrbuch der Religionsphilosophie. Freiburg, 1913• Logik. I—II. Tubingen, 1904. Religionn spsychologi e. Empirische En twickelungstudie religiosen Bewusztseins. Deutsch von F. Beta. Leipzig, 1909. I—II. Religion spsychologische Arbeitsgemeinschaft. Z. Bd. V. The psychology of prayer. Chicago, 1909. A buddhizmus és a keresztenyseg. Budapest, 1909. A misztika lenyege és jelentasege. Pozsony, 1913. Studien zur Grundlegung der Psychologie. Leipzig und Wien, 1905. Sa vie et sa correspondance. Paris, 1902. The mediaeval mind. I—II. London, 1911. Stun denbilder der philosophischen Propadeutik. I--II. Freiburg, 1909. Flournoy's Seherin von Genf und Religionspsychologie. Leipzig, 1914. Beitrage zur religiosen Psychologie. Leipzig, 1904. A haladAs lelki tenyezoi. Ford. Dienes V. Budapest, 1908.
— 63 —
Wiedermann, A hit elemzdse idlektani és dogmatikus szempontb61. Esztergom, 1911.
Wiedemann, A vallas ldlektana. Budapest, 1911.
TriacTifelt7-- Das Programm der Religionspsychologie. Tübingen, 1910. Geschichte des Idealismus2. I—III. Braunschweig, 1907. TVillmann, Philosophische Propadeutik. I—II. Wien, 1905. de Wulf, Histoire de la philosophie mddidvale.4 Paris, 1912. Wundt, Grungzilge der Psychologie.9 Leipzig, 1911. Zeitsehrift fir Religionspsyehologie. Bd. I—VI. Zubriezky, Vasarnapok a Tatraban. Budapest, 1911.
A VALLAS LELEKTANA, KULONOS RESZ.
ELS() FEJEZET.
vallas keletkezesenek es fejleidesenek lelektana. A) KRITIKAI RfSZ. Modszertani bevezetes.
tobben erthetetlen A pszihologiai irok mOdon mellozik ezen kerdesnek a targyalasat akkor, midon a vallas lelektanaval foglalkoznak, pedig mint az _Altalcinos Rdsz 1. fejezeteben jeleztilk, ez a problema nemcsak egyike pszihologiai tekintetben a legtanulsagosabbaknak, hanem a tudomany szempontjabol egyenesen nelkillozhetetlen, mert a vallasnak lenyegen alapulo definiciOjat, melt' a lelektani kutatas vegs6 eredmenyekent adodik és a priori nem allithato a vallaspszihologia elere, csak ugy nyerhetjiik, ha megnyilvan-ulasainak minden fazisat vegigkutattuk és lelektani szempontbol leirtuk. Ehhez pedig okvetlenill szukseges a vallas eredetenek es fejl6desi stadiumainak a lelektanaval foglalkoznunk. Hangallyozandonak tartjuk, hogy nem a primitiv vallassal foglalkozunk, hanem a primitiv miiveltsegii ember vallasaval és igy a primitiv vallas a priori yak') definiciolval nem operalunk. Ha a primitiv ember vallasat tesszuk tanulmanyunk targyava, „nyilvan konnyebb megallapitani a vallas allando, objektiv tartalmat alkoto 5*
— 68 —
elemeit eme csoportokban, ahol az egyenek fejlettsege csekely, ertelmi és erkolcsi egyforrnasaga nagyobb, ahol minden egyszerubb s a jArulekoselemek meg nem homalyositjak el az alaptiinemenyeket." Vannak, akik a problemat mellozve, azt vizsgaljak, hogy a vallast intellektualisztikusan, vagy voluntarisztikusan fogjuk-e fel ? Az ilyen analizis, ha tudomanyosan van kezelve, visszautal a mi kiindulasi problemankra. Aschkenasy Schopenhauer és Nietzsche vallaspszihologiai tanitasat kritikailag megvizsgalva, a kovetkezO fontos és jellegzetes szavakkal fejezi be tanulmanyat : Der springende Punkt der ganzen Theorie ist der, dasz die Religion einzig und allein als Folge eines praktischen Bediirfnisses erklart wird. Die gauze metaphysische Lebensanschauung soil nur aus dem Willensmoment hervorgehen. Bezeichnet aber die Religion nicht nur ein Verhalten des Willens, sondern auch des Intellekts, so muss das theoretische Moment in der Religion an sich analysiert werden Sowohl in der theoretischen Erfahrung, als auch in einem praktischen Willendrang liegen die Wurzeln der Religion ... Es handelt sich zuntichst nicht um die
Frage, ob das logische oder das Willensmoment primar ist, sondern um die Analyse ihrer konkreten Gestaltung.2 A feladat, melyet e fejezet kereteben kel] megoldanunk, kettos 1. rekonstrualni a toredekes adatokb61 a primitiv ember vallasat oly modon, hogy csak a szorosan vett homogen reszek keruljenek egynads. mellé ; 1 Nagy Denes: A vallasos diet elemi form6i. Huszadik Sztizad. 1912. evf. p. 588. A gondolat nem Nagy Denese, hanem Durkheime. L. lejebb Durkheim-mil! 2 Aschkenasy : Voluntaristische Versuche in der Religionspsychologie. Zeitschrift fiir Philosophie und philosophischeKritik. Bd. 135. Heft 2. p. 148-149.
— 69 —
2. ezen rekonstrualas pozitiv adatainak lelektani jelentoseget kimutatni, azutan a hianyzo és esetleg hipotetikusan potolt adatokat epen az emberi termeszet lenyegebol pszihologiailag megerteni es beleilleszteni. Az ertelmezesnek altalaban harmas modja 1. valamely jelenseget ertelmezni annyit tesz, mint azt egy valamely ismert tetel szerint adott más jelenseg szilksegszerii 'co vetkezmenyenek feltilntetni, vagy ha nem ismert a tetel, akkor annak mas ismert tetelekb61 kell levezethetonek lennie ; 2. ilgy is ertelmezhetank valaMely jelenseget, hogy ismeretlen okara ismert oksagi osszefaggesekb61 kovetkeztetank ; vagy 3. az okok és empirikus szabalyszerfisegek hatotorvenyeinek alapjait a szubstanciak lenyegeben es vonatkozasaiban keressiik fel. Sigwart hozzafazi: Diese Richtung der Erklarung ist die letzte and abschlieszende ; sie sucht die Wesens begriffe sowohl der materiellen Substanzen als der Subjekte der bewussten Vorgange zu vollenden ; sie vermag das aber nur auf hypothetischem Wege, da die von ihr vorauszusetzenden Grande des unmittelbar Gegebenen ihrer Natur nach niemals direkt nachgewiesen werden konnen. NyilVanvalo, hogy a torteneti fejlades azon modjanak ertelmezesenel, melyre a primitiv nopek vallasi viszonyai lelektananak a megkonstrualasanal vallalkortunk, a logikai ertelmezesek kortil a harmadiknak van legfobb jelentosege olyan ertelemben, amint azt fent emlitett kettOs feladatunk megjeloli. 13-gyanis a torteneti fejlodes hatarvonalhoz erhet akkor is,2 mikor kezdeti pontjahoz or, hol a torteneti adatok felmondjak a szolgalatot, tehat csak hipotezisekkel mehet visszafele. Pl. ilyen problemak eseten, hogyan keletkezett az emberi tarsadalom, a nyelv, rniiveszet stb. Ezekral csak 1 Sigwart i. m. II. Bd.8 p. 585-586. Sigwart i. m. p. 644.
- 70 -
velekezesek lehetsegesek, amelyek reszben analogiakon nyugszanak, de jelentosebb reszben altalaban az ember lenyegerol vain' meghatarozott felteveseken, amivel tulajdonkepen odajutottunk, amit a harmadik Ortelmezesi modban fejtegettunk. A mondottak alapjan a kovetkezo eljarast kovetjiik : 1. megjeloljak es kritikailag meltanyoljuk azokat a forr6sokat, melyek feladatunk elso reszenek megoldasahoz segitenek 2. azutan ezen forthsok alapjan megkonstrualjuk e pozitiv adatokkal festett kepet a primitiv ember vallasi viszonyairal 3. ezeknek. lelektani ertelmezeset adjuk. primitiv ember vallasi viszonyait targyal6 irodalom kritikai meltatasa.
Harom csoportban foglalkozunk az idevago irodalommal és pedig : A) az elso csoportban targyaljuk a szorosan vett pszihologiai irodalom keretebol azokat, melyek problemankkal alaposabban es reszletesebben foglalkoznak (Ribot, Siebeck, Ebbinghaus, Sabatier, Leuba stb.) B) A masodik csoportban az etnologiai irodadalommal foglalkozunk, amennyiben adatokat szolgaltat a jelzett lelektani kutatashoz (Schmidt, Hoffmann, Schroeder, Tylor, Spencer, Lang stb.) C) A harmadik csoportban targyaljuk azon muveket, melyekben az etnologiai tudassal szelesebb pszihologiai tanultsag parosul (Wendt, Durkheim.) Mindegyik csoportban reszletesen meltatjuk azon miiveket, melyek a mi problemankkal foglalkoznak és pedig regebb miivekre is kiterjeszkediink, tehat bizonyos tortenelmi jellege is lesz kutatasunknak. Torteneti felsoroltisunk jelentoseget nemcsak abban az altalanos jelentosegben talaljuk, mellyel a szellemi tudomanyok tortenete altalaban bir magukra a szellemi tudomanyokra nezve, mint
— 71 —
pl. a filozofiai irdnyok ismerete magara a filoz6fidra, hanem foleg abban, hogy itt az egymasnak sirtas6 elmeletek kozill a legujabbnak tdvolrol sines meg az adatok csekelyebb pozitivitasa miatt a kizdrolagos letjogosultsdga, hanem inkabb megtortenhetik, hogy regibb elmeletek idovel ismet erOre kapnak és a tenyek magyardzataban vezetoszerepet visznek. A) A szorosan vett pszihologiai irodalom. Ezen fejezettink keretebe tartozo milvek kozill egy sincs, mely szigoru kovetkezetesseg, a fejlodesi irdnyok pontos feltuntetese és befejezett kerekdedseg tekinteteben versenyezne .Ribot-eval, azert az 6 nezeteinek ismertetesevel és kritikai meltanylasaval kezdjiik meg sorozatos fejtegeteseinket. Megjegyzendo, hogy a „szorosan vett pszihologiai irodalom" elnevezes tnlajdonkeppen absztrakciO, mert olyan reszletesebb pszihologiai fejtegetes nines, mely etnologiai adatokat ne ertekesitene, azonban ezekben az oly csekely és a sajatos pszihologiai szempontok ttilteng6 ervenyesitese mellett annyira elenyeszo, hogy a masik csoportra valo tekintettel ezt batran elkillonithetjtik, mint kizdrolagos lelektani irodalmat. cc) RIBOT.
Ribot ketsegtelenal a legkivdlobbika a XIX. szdzad francia pszihologusainak. EgOsz sor monografiaban dolgorta tel a pszihikai alaptenyek analiziseit, melyek kozill foleg a patologikus kutatdsok tettek szert nagy jelentosegre.1 Az a milve, melyben a primitiv ember vallaspszihologiajdnak geneA L'heredite psychologique 1873. c. miivet a Magyar Tudomanyos Akademia is lefordittatta. 1
— 72 —
tikus targ3Talask adja a Psychologie des sentiments,' mely elOszor 1896-ban jelent meg.2 A nemet forditasban a 384-411. oldalakon van a vallcisi erzelem (Das religiose Gefilh1) c. fejezet, mely Ribot-nak targyunkra vonatkozo nezeteit tartalmazza. Az emlitett fejezet bevezeteseben3 Ribot panaszkodik, hogy a vallasos erzelem tanulmanyozasara a pszihologusok nem sok gondot forditottak. Vagy egeszen mellozik, vagy alkalmilag ket forrasat (felelem, szeretet) emlitik, anelkill, hogy ezen ket elem kozotti valtozo vonatkozasokat vagy azt a sokfele modosulast, melyet más erzelmi allapotokkal valO kapcsolodasuk reven szazadokon at nyertek, ernlitenek. Jol jegyzi meg, hogy a pszihologidban mellekes kerdes a vallds erteke, itt egeszen más szempontok dontenek. Fiir diese (t. i. Psychologie) ist das religiose Gefiihl eine Tatsache, die sie ohne irgendwelche Befugnis zur Erorterung ihres objektiven Wertes und ihrer Berechtigung zu besitzen, einfach zu analysieren und in ihren Umwandlungen zu verfolgen hat.4 Ha tehat a kerdest igy fogjuk fel, a lelektani kutatasnak ket fopontja van ; egyik az eredeti nyilvanulasokra vonatkozik, azutan a fejladesre, azaz azon killonbozo elemekre, melyeket a vallasi erzelem tortenetenek killonbozo korszakaiban tartalmazott. Minden vallasos hitben. ket dolog van : 1. intellektualis elem (targya), mely megismeresen alapszik ; 2. erzelmi Onus, finely a megismeres targyat kiseri s amely cselekedetekben nyilvanul. Az utobbi 1 Mi
a kovetkezokben a nemet forditasat fogjuk hasznalni: Psychologie der Geftihle. Ubersetzt von Chr. Ufer, Altenburg 1903. 2 A megjelenesi evszam fontossagat a B) fejezetben fogjuk megerteni, milcor is tapasztaljuk, hogy Andrew Lang nagy jelentOsegii munkassagat mennyiben hasznalhatta volna fel a szerzo. p. 384. 4 385. p.
— 73 —
nelkiil nines igazi vallasossag, csak absztrakt metafizikai fogalmak.1 FejlOdeseben a ket alkotoresz elvalaszthatatlan, sot a megismeres fok a szerint osztalyozni is lehet. Harom fejlOdesi fazis van : 1. az eszrevetel és konkret fantazia periodusa, melyben a felelem és a hasznosra iranyult tendenciak vannak talstilyban ; 2. a kozep absztrakcio és altalanositas periodusa, mely moralis elemek hozzajarulasa anal nevezetes ; es 3. a magasabb fogalmak periodusa, melyben a vallasos erzelem intellektualis Orzelmekkel valO egyesillesre torekszik.
I. Ming formaban lepett fel a vallasos erzelem legel5sztir ?
A killonbozo feleletek kozill Ribot kettot kikapcsol, mint a melyek bar killonbozo szellemiiek, abban megegyeznek, hogy tisztan intellektualisztikusak. Ezek kozill az elso igen régi, de legvilagosabb formaba Muller Miksa ontotte. Szerinte a vegtelen vallasa megelOzte a sokistenhivest (politeizmus). A fejl6des fokozatait pedig igy allapitja meg : a) targyak imadasa, mint amelyeket a vegtelen megtestestilesenek tekintettek (henoteizmus) ; b) poli1 Ribot es iskolaja tagadja, hogy a hideg megismere6, az eszrae, magaban cselekvesre kesztetne. A Fouille-fele force-idee-knek pedig hatarozott ellensege. Csak az kesztet benniinket cselekvesre, ami hangulatos, allandO cselekvesre pedig csak az eras erzelmi tonussal birO kepzet vezet. Ennek a foleg a pedagogiaban olyan nagy jelentosegii tanftasnak gyakorlati alkalmazasa a Jules Payot-fele igen sok kiadast ert L'education de la Volonte (Magyarra Weszely ()don forditotta és kettos kiadasban jelent mar meg [Akademia, Franklin T.]). A tanitas nem tij, mert meg van open a Balza intellektualizmussal vadolt scholaban is, en Aquinoi Szent Tamcisncil és Balmes Jakabnal lattam nyiltan kifejezve, de a misztika gyakorlati jelentosege is ebben csticsosodik ki. (Peldaul szolgalhatnanak meg Loyolai Szent Ignac Elmelkedesei.)
- 74 -
teizmus és fetisizmus mint kesobbi jelensegek, melyek az eredeti egyseg szetbomlasabol szarmaznak és a nyelv betegsegen alupulnak ; a nevek t. i. lenyeget nyernek, istenekke valnak, melyeknek eletalc, attributumaik és legendaik vannak (nomina numina). Ribot szerint ez a tan mint pszihologiai elmelet, ertektelen. A nominakbol numinak a gondolkodas es fantazia, nem pedig a nyelv betegsegebOl lesznek. Egyeb kritikaja meg az, hogy a primitiv ember nem juthat az abgztrakcio azon fokahoz, mely a vegtelen eszmejohez szilkseges. Wie vermochte ein Wilder', der nicht bis vier zahlen kann, sich irgendwelche 'dee vom Unendlichen zu bilden! Muller Miksa tanitasa csak tigy volna elfogadhatO, ha intellektualisztikus jellegebol- kivetkoz ye, alapul inkabb egy erzelmet, hianyerzetet stb. venue fel. Ribot. a maga velemenye szerint a vallas keletkezesenek pszihologiajaban kiindulo pont gyanant az erzelmeknek adja a primatust, de megjegyzi, hogy ezt a nezetet bizonyitani nem tudja, hiszen a kezdetek periodusa mindig a velekedesek periodusa is egyszersmind. A masodik tarthatatlan velemeny Spencer Herberttal, a nagy angol szociologustol ered. Spencer minden Osvallast a halottak vagy osok kultuszara vezet vissza. A vad hist egy „foen"-ben és egy 4-nelleken"-ben. Tapasztalati adatokbOl meriti ezt, melyeket megmagyarazni nem tud: 6rnyek, visszhang, tiikorkep stb. A vilag tele van szamara szel-lemekkel, melyekhez alkalmazkodni akar. A pollteizmus és fetisizmus is igy erthetOk es ide tartoznak. Sok vallasi kultuszt meg lehet igy magyarazni, mondja Ribot, de nem mind. Ebben az antropomorfizmus van ttilsagosan elere allitva es Tylor kritikaja utcin tarthatatlan. ' p. 387.
- 75 -
Ezek eloreboesatasa utan megkiserti Ribot jelezni azon fejladesi fokokat, melyeken a vallas ezen kezdeti periodusban vegigmenni ldtszik, mert hiszen a fejlodes lefolyasa nem mindenkor és mindent:At egyforma. Ezen terilleten megbizhato tekintelyii kutatok szerint a leggyakoribb forma a kbvetkez6 : Fetisizmus, polidemonizmus vagy naturizmus: 616 vagy elettelen Orgy imadasa, mely hasznos vagy karos az imadora nezve. Animizmus vagy spiritizmus hit olyan szellernekben, melyeket anyagi bilincsek nem tartanak fogva es a melyek meghatarozott termeszeti targyakkal nincsenek szilksegszeril osszeffiggesben. Lelektanilag ez annyit jelent, bogy a fantazia tulsirlyb'a kerill az egyszerd percepcio folott. Diese ursprunglichen Formen religiosen Glaubens rind hervorgegangen aus der Tendenz des Wilden, des Kindes und vielleicht auch des hoheren Tieres, alles als belebt anzusehen, allem was tatig ist, Begierden, Leidenschaften und Willen zuzuschreiben und sich die Natur nach Maaszgabe der eigenen Natur vorzustellen. Dieser Anthropomorphismus entspringt aus dem Erwachen des vernunftig urteilenden Denkens in seiner ktimmerlichsten Form, der Analogie, der Quelle der Mythen, der Sprachen und sogar der Wissenschaften.1 Az analogiak, melyek rank nezve csak kepek. a primitiv emberre nezve valOsagok. Meg kell jegyeznunk, bogy ez az opercicia, mely isteneket teremt, inkabb cielekvesiinknek, mint intelligencidnknak kifele valo projekcioja; inkabb , a motorikus, mint a gondolkod6 embert61 szarm a zi k. Eddig a vallas targyaval foglalkortunk, kerdes azonban, bogy mit erez a hiv5? Milyen elemekb61 konstrualodik a vallasos erzelem ezen periodusok alatt ? p. 389-390.
- 76 Az erzelem alkotoreszei a kovetkezok: 1. Felelem: a melyenjaro ijedtsegt61 a bizonytalan nyugtalansagig a hatalomtol, mely arthat vagy hasznalhat. Az istenek attributuma a hatalom. 2. Kevesbbe elolep6 jelleg a hivo gyonge szinpaticija istenehez. KesObb ez lesz lenyeges, a remeny taplalj a . 3. Bizonyos egoizmus, mely az egyen onfenntartasan alapszik s melynek nines patologikus jellege. Ez a jelleg megnyilvanul a kultusz tenyeiben, mely egeszen a do ut des-re van alapitva. Innen a felajanlasok és aldozatok, melyek a kivansaggal és kOnyOrgessel viszonyban vannak és amelyek fejeben Isten az 6 hivoinek gazdag rekompenzacioval tartozik. Ezert vannak az eskiidozesek, a magia és a varazslat, amelyek nemcsak azt celozzak, hogy az Istent csalogassak és kegyesse tegyek, hanem foleg azt, hogy Ot csellel hatalniukba keritsek és hatalrnukban meg is tartsak. 4. A kultusz bevonulasaval szocialis karaktere van a vallasi erzelemnek, vagyis inkabb a szocialis és vallasi erzelmek egy egeszet alkotnak. A tekintelyi elv erOsodik igen gyakran a meg mindig nagyon gyonge altruisztikus hajlamok javara. A torzsfok, papok és vardzslok egy felsobb hatalom neveben beszelnek és cselekszenek és igy fenntartjak a szocialis koteleket. A szocialis szolidaritas objektiv jele a kultusz es vallasi szokasok kozossege. A Tabu fellep. A moralitcis meg hicinyzik. Az intellektualis erzelmektol eltekintve a vallasos erzelem az, mely leginkabb fiigg az intelligenciatol. Minden vallas bizonyos vilagnezetet, kozmologiat és metafizikat foglal magaba. Az elso periodusban a fantazia terilletet nem lepjak till, a masodikban a megfontolas és 61talanositas lepnek fel. Ezen masodik periodusban az intelligencia és erzelem fejlOdeset Ribot ktilon tanulmanyozza.
— 77 —
I. Intellektudlis fejl6dis.
Ide tartozik 1. a fizikai és erkolcsi vilagrend fogalmainak a kialakulasa es 2. az altalanositas fokozatos fejlOdese a majdnem korlatlan sokasagtol az egysegig. 1. A primitiv embernek (Naturmensch) minden 616 (belebt) volt, tele onkenyes szeszellyel, vaggyal, szandekkal, mert az elorelatas hianyzott be101e : ez az altalanos veletlen kora. De talán a testi allandosag szemlelete utjan lassankint rajott a rend és torvOny gondolatara. A termeszet perszonifikaciojanak megsztintetese koran megkezdOdik és a tudomany kezdetet jelenti. A megfigyelo es eszmelOdo szellem hovahamar allando vonatkozasokat talalt és a termeszet kepzetebe a rend és szabalyszeruseg gondolatat vezette be. A kozmikus rend ezen fogalma befolyassal volt a vallasos felfogasra is a fizikai vilag kormanyzatat az isteneknek tulajdonitjak; ok a -rendez& s mindegyiknek megvan a maga teralete, melyen lir. A szuksegszeriiseget egy absztrakt, misztikus istennek tulajdonitjak (peldakkal szolgal Ribot p. 393), a veletlent emberformajd kisebb istensegnek. A kozmikus rend gondolata az erk5lcsi rend gondolatdhoz vezetett. Die sehr alte und bei vielen Glaubigen noch heute bestehende Meinung, dasz die Verbrechen der Menschen Epidemien hervorrufen, Elemente entfesseln, rberschwemmungen. und Erdbeben verursachen, weist darauf hin, dasz der Mensch mit Recht oder Unrecht zwischen alien Ordnungsformen des Weltalls eine Analogie angenommen hat.1 A fizikai dualizmus erkolcsive alakul at. A vilagossag éssotetseg szellemei erkolcsos vagy erkolcstelen is1 p. 394.
- 78 -
tenek lesznek, jó vagy rossz tanacsadok, megmentok vagy kisertok és ezen periodusban megszilardul a jó fellebbvalosagaban es vegervenyes gyozelmeben valo hit. Roviden : az istenek attributumai el& szOr a hatalomban, azutan az intelligencidban s vegul a moralitcisban 011ottak. Az emberi fajoknak killonboz6 absztrahalo kepessegilk van. Ez megnyilvanul vallasukban is. Sok nep nem jut till a polidemonizmuson, az individualis zsenik kultuszan, azaz a konkretumon (régi kinaiak, rOmaiak.) Bizonyos neptorzseknek ma is minden folyojuk jelzesere nevok van, csak maganak a folyonak a jelzesere nincsen. Ha a foly6 maga is nevet kap, akkor az emberiseg intelligenciaja mar fej1•5dest mutat. Hasonlo fejlodes mutatkozik a vallas teren akkor, midon az egyes fak, bokrok stb. istenei az erd6 istene ala, keralnek e. i. t. Az egyes istensegek helyere egy specifikus isten jon, ki a fOhatalmat birja. KesObb egyetlen istene lesz az erdOnek, mezOnek, folyoknak stb. és ezek egy Moisten ala, sorakoznak. (Zeus.) Az altalanositas munkaja nemcsak termeszeti, hanem szocialis terilleten is folyik. A torzseknek, nepeknek, nemzeteknek isteneik lesznek. A jol organizalt vallasok nemzetiek maradtak. Ezen a fokon, melyen most vagyunk, isteni hierarchiak leteznek, melyek egyreszt az individuumok, nemek és fajok hierarchiainak, másreszt az emberi kozossegek hierarchiainak felelnek meg, mert hiszen az emberi tipus alapjan gondoltak ki és alkottak meg 6ket. Die Anarchie des vedischen Indiens spiegelt sich in der Mythologie der Vedas wieder, das Lebenswesen Agyptens in dessen Religion, Zeus ahnelt Agamennon, der peruanische Inka steigt von der Sonne hernieder und bringt in seinem Reiche die Regierung des Sonnengottes zur Anwendung u. s. w. und infolge einer optimistischen Tauschung scheint die
— 79 —
rnenschliche Gesellschaft das Abbild des gottlichen Staates zu sein.1 Az abszolut szabadsaghoz vezeto nton a szellemnek meg nehany allomason kell keresztillhaladni, mig celhoz er. Kigondol egy istent, mely a tobbieknek — anelkill, hogy oket elnyomna — joval folotte van (Jupiter optimus maximus). Ez a monolatria, mely nem tevesztendo ossze a metafizikai szellem termekevel a monoteizmussal. II. fix erzelmi fejl6des.
A vallasos erzelem ket hangskalabol van oszszeteve : az elso a felelem jelleget mutatja s idetartozik az irtozat, megijedes, felelem, tisztelet, becsiiles ; a masik gyOnged kedelymozgalmakbol all, mint csudalkozas, bizalorn, szeretet, eksztazis. Az utobbi skala eloterbe jut ezen fejlodesi folyamat alatt, atni a belole fakado erzelem lenyegenek megvaltozasat jelenti. Masik lenyeges valtozast a moral's erzelmek beleolvadasa okoz (emberaldozatok megszanese stb.), mert eredetileg a valldsos es mordlis erzelmek, amint azt a modern• kriminalogia kimutatta, nem tartoznak egymdshoz..2 Ez onnan van, mert a valldsos erzelem gyeikereben veve egoisztikus. A moralis elvek hozzajarulasa a vallasos erzelernhez majdnem minden nagy vallasban vegbement, azaz olyanokban, melyek tokeletes fejlodesen mentek keresztill, igy a brahmanizmusban, de fOleg a buddhizrnusban (vedak korszaka), Izrael profetainal, a gorogoknel a miszteriumokban stb. Lassan arra a meggyozodesre jut az ember, hogy a jó erzillet a legfobb aldozat. A legtobb vallasnal a legtobb kerdes az ember rendeltetesere vonatkozik, melynek kettos meg1 p..395-396. 2 Ribot emliti, hogy nagy gonosztevok és prostitualtak nem hagyjak el mindennapi ajtatossagaikat. A beesi opera ballerinainak oltozojeben feszilletek és olvasok vannak.
— 80 —
oldasa van : egyik naturalisztikus, a masik moralis felfogas. Az elso szerint nines jutalom vagy biintemert a masvilagi elet a Midi elet folytatasa, a masodik megoldas szerint a niasvilagi eletben itelkezes van a cselekedetek folott. (Nirvana, halottak konyve a mdmiak mellett stb.) III. A magasabb fogalmak periodusa.
Jellemzi az esszerii elem folytonos fejlodese és ennek megfelel6en az erzelmi elem megfelelo eltunese, mely arra torekszik, hogy az intellektualis erzelmekhez kozeledjek és ezen csoportba beleilleszkedjek. Mikor a gondolat az egyseghez vezeto Aton vegs6 celjahoz, a monoteizmushoz eljutott, akkor a teologusok és f6leg metafizikusok azt megtisztitani torekszenek és mint vagy elso okot, vagy erkolcsi idealt, vagy mint mindakettot, mindig azonban mint elerhetetlen vagy csak sejtett idealt statualjak a vallasos erzelem és gondolat targyat. Sziiksegszeril kovetkezmenye az erzelmi allapot gyongillese. Sok peldat sorol fel a 399-400. oldalakon. India vallasa, mely a Vedak termeszet vallasaval kezdadik, organizalodik, szocialis és moralis lesz a brahmanizmusban és eleri a transzcendentalis idealismust a F3hagarad-Gitaban. Ezen korszakban az erzelem azert nem veszti el jogait, hanem megboszulja magat a miszticizmusban. Ribot befejezesiill azzal a lelektanilag fontos és ertekes kerdessel foglalkozik, hogy a vallasi erzelem tokeletes kedelymozgalom-e vagy csak az intellektualis erzelmek elfajulasa. A tokeletes kedelymozgalom kriteriumaul azt allitja fel, hogy a tiszta pszihikai allapotnak megvan a testi rezonanciaja, az organizmus megrendillese. Egesz sor 'Aldan bemutatja, hogy a vallasi erzelemnek meg van a fiziolOgiai kiserete (depresszio és exaltacio) es kifejezesmodja, a ritus altal testi feltetelekhez 1
p. 401-404.
- 81 van kotve. A ritualis gyakorlatokat t. i. nem mesterseges talalmanyoknak kell tekinteniink, hanem olyan spontan eredmenynek, mely a dolgok termeszetebal fakad. A pozitiv vallasokat epen organiI:us jellegilk ktilonborteti meg a tisztan teoretikus es metafizikus alkotasoktol, melyek nem elnek, nem is eltek sopa es nem egyebek -Gres metafizikai spekulacioknal. A ritusok fejlOdese ket fofokozatban torten t. Az elso periodos alatt a ritusok a valldsi erzelem kozvetlen kifejezOi és minden nep szellemet mutatjak. A gorogoknel kellemesek és vidamak, mint az olyan istenekhez illik , alZik magasabb és boldoga.bb emberi eletet elnek. A mexikoiak verszomjas isteneiknek emberi hekatombdkat aldortak. A raciondlis vallasoknak keves ritusok és szaraz liturgiavan, mert felig filozofidk s csak felig vallasok, j mig a fantdzia és sziv vallasai a ritusok fenyeben pompaznak. A mdsodik periodusban dtmenet tortenik a valosagosrol a kepeshez, a ritus szimbolikus lesz. Ha a vallasi erzelem felfokozodik, szenvedellye yank és az orillethez hasonlit, anelkill, hogy azza vdlnek. Arra a kerdesre, bogy vannak-e nepek, melyek minden vallasossagot nelktiloznek, Ribot nem ad hatdrozott vdlaszt. Szerinte nagyon megneheziti a kerdes eldonteset az a kortilmeny, hogy a vadak nehezen tarjdk ki benso vildgukat a kutatOk elott egyreszt, mdsreszt az utazOknak rendszerint csekely pszihologiai milveltseguk van. Vajj on vannak-e individuumok, melyekben a vallasos erzelem minden nyoma hianyzik? Ich bin sehr geneigt — feleli Ribot — die Frage zu bejahen, obwohl ich fiber diesen Punkt keine entscheidende Beobachtung finde. Der Fall wiirde Ahnlichkeit haben mit der moralischen Blindheit and dem Fehlen jedes asthetischen Gefilhls, wenn ein solches vorkommt ; er wiirde ein Lucke im Gefuhlsleben bezeichnen.
— 82 —
Ribot kutatasait a kovetkezo tabla,zatban szem-
leltethetjiik attekinthetabben : vallaspszihologia f6problemai A) Az 8seredeti megnyilvanulasok kutatisa. I. Minden vallas all: a) intellektualis elembOl es 1) erzelmi tonusb61. a) Intellektualis elem : A tisztcin intellektualisztikus magyardzatok Miksa, Spencer) kikapcsolandOk. I. Fetisizmus, polidemonizmus, vagy naturizmus. II. Animizmus vagy spiritizmus. Erzelmi tdnus : „■■•••11
I. Felelem. IT. Szimpatia az Istenhez. Egoizmus. IV. Szocialis karakter. B) lizon fazisok, melyeken a vallasos erzelem tortenetenek folyaman vegigment. I. Eszrevetel és konkret fantdzia periodusa. IT. Kozep absztrakcio és altalanositds periodusa. Magasabb fogalmak periodusa. II. Az intelligencia 6s erzelem fejl6d6se a II. periodusban : a) Intellektualis fejlodes : p) Erzelmi fejlodes: 1. A fizikai és erkolcsi vilag1. Fele' em és szeretet, ez utObbi rend fogalmainak kialakuldnyegesebb befolyast nyer. ldsa. 2. Mordlis elvekhozzajaruldsa. 2. Az altaldnositas fokozatos Az ember rendeltetesenek ket fejleidese a majdnem korlatirdnyu megoldasa: lan sokasagtO1 az egysegig. a) naturalisztikus ; b) moralis megoldds. Az eszszerii elem folytonos fejlodese ; az erzelmi elem tfinedezese, mely arra tOrekszik, hogy az intellektualis erzelmekhez kozeledjek és ezen csoportba beleilleszkedjek. ritusok fejl6clese Az I. periodusban a nep szellemet tiikrortetik vissza. A II.-ban szimbolikusokka valnak.
— 83 —
Kritikaja.
Ribot-nak ketsegtelentil nagy erdeme, hogy lehetoleg elfogultsag nelku.l konyve terjedelmenek megfeleloen, kerek egeszet nyujt a vallas fOproblemainak pszihologiajarol. Bar konyve, melyben a vallas lelektanaval foglalkozik, az erzelmekrol szol es igy kozelfekvO lett volna a gondolat nemet mintaxa az erzelmi reszt exaggeralni, o felismeri azt a jelentOseget, mellyel az intellektualis elem bir vallas kereten belill es annak fejlOdeset meltatja. Lehet6leg tenyekre es pedig antropologiai tenyekre tamaszkodik,, midon a primitiv ember vallasarol it es e tenyek megfelelnek az akkori kovetelmenyeknek, mert native megjelenese kordig ismert legkivalobb miivet, Tylor Primitive Culture-jcit hasznalta forrasill. Innen jogosult ellenszenve Muller Miksa és Spencer irant es innen magyarazhatO az animizmus iranti hodolata. Ma mar — mint latni fogjuk — Tylor milve és az animizmusnak tole eredo tortenelmi beillesztese, miutan Andrew Lang muvei egeszen mas es sokkal helyesebb megvildgitasban mutatjak be a primitiv ember vallasossagat, elvesztette azt az alapveto jelentoseget, melylyel birt s kovetkezeskepen vele egyiitt buknak a rajta eptilt pszihologiai elmelkedesek, mint Ribot-é is. Hasonlo okbol helytelen a vallas és moralitas olyaten szetvalasztasa, mint Ribot azt jelzi, a tenyek mast mondanak. Egeszben veve a forma, melyben a fejlodest bemutatja, iranyado lehet, sot egyikmasik fazis ketsegtelenill a maga helyere van allitva (pl. a rnetafizikai elemek hozzajarulasanak a kora, ellenben helyteleniil van a szocialis eszmek hozzajarulasanak a korszaka jelezve), de kiindulasi pontja, mely az evoluciot ugy ertelmezi, hogy sztiksegkepen az alacsonyabb niveaujti allapottO1 tortenhetett csak a fejlodes folyamatanak a kezdete, be nem 6*
- 84 --
bizonyitott, sot — mint a jol ortelmezett tenyek mutatni fogjak — elhibazott torekves. Mindezen hibak ellenere megjegyezhetjak, hogy mind tudasra, mind a sajatos lelektani analizis kovetkezetes ervenyesitesere nezve Ribot igen sok neves pszihologiai irot tulszarnyal akkor, midon a vallas lelektandrol van szo. SIEBECK.
Siebeck vallasfilozofiajanak kereteben foglalkozik a vallas pszihologiai tortenetenek fazisaival és a vallas lenyegenek meghataroz6saival. Miivenek te]jes cirne : Dr. Hermann Siebeck: Lehrbuch der Religionsphilosophie. Freiburg i. B. 1893, Mohr. — Nezeteit a kovetkezOkben foglalhatjuk ossze : Alio' az emberi kozosseg kulturat nyer, a vallas ott van. Ezt is meg lehet talalni primitiv fokon, ha a kesobbi, fejlOdott stadiumaihoz keveset hasonlit is. Rokonsagban van a kulturelet egyeb oldalaival s azokhoz valo hasonlosaga kitanik fejlodesenek menetebol is. Siebeck a vallas fejlOdesevel kapcsolatban foglalkozik azzal a modszertani szempontbol jelentoseges kerdessel, bogy fejlodesral egyaltalaban mikor beszelhetiink ?' Um auf einem bestimmten Gebiete Entwickelung nachzuweisen, geniigt es nicht, das Uebereinanderliegen bestimmter Stufen innerhalb desselben festzustellen es miissen vielmehr innerlich wirksame Krafte und nach auszen hin die Wechselwirkung gegebener Tatsachen, in welcher jene hervortreten, sich aufzeigen lassen und auszerdem die gesetzmaszige Art und Weise, Kraft deren Inneres und Aeuszeres irn Zusammenwirken das Hervorgehen des Hoheren aus dem Niederen als notwendig erscheinen laszt. 1
I.
p. 44.
- 85 -
Vajjon ming elemekbol alakul a vallasi tudat? Vannak, akik egyetlen momentumra, mint lenyegesre vezetik vissza a lelki filet vallasossaganak a stilypontjat, mint amilyen a csudalkozas, a becsiiles, a ftigges erzese, az onfenntartasi Oszton, az oksagi viszony keresese (Kausalitatsdrang) stb.; de ezeknek az alaptenyul tekintett momentumoknak csak anynyiban van ertelmok, amennyiben a lelki filet tobbi tenyezait, mint kiseroket hozzakapcsoljuk, mert csakis ilyen modon ertheto meg a vallasos tudat a maga egesz mivoltaban. Ez a vallasi tudat, amint fejlodesenek folyaman megnyilvanul, lenyegeben ket kepzet ossze- és egymasbakapcsolodasat mutatja : az egyik az Isten letezesenek kepzete, masik a nyomorusag tenyee, akar mint gonoszsage, akar mint fizikai baje, mely utobbi mindenesetre olyan kepzet, melyet allandOan a tole valo szabadulhatas vagya kiser. A vallas fejlodesenek a fazisait rogziteni ugy lehet, hogy eloszor egy kezdeti allapotot kell meghatarozni, melynek lenyegebol a kovetkez6 alakulas menetet a fejlodes jellege alatt meg lehet erteni és ezzel egyszersmind az elso tovabbkepzodes sztiksegesseget és sajatossagat ezen iranyban meg lehet erteni. A megoldas modszeret illetaleg a rnetafizikatal inkabb az antropologiahoz kell fordulni, (az antropologiat itt olyan ertelemben veve, bogy az empiriko-genetikus lelektant is magaban foglalja), hova a tortenet is mindig visszautal. A fejlodes primitiv fokan megtalaljuk a monoteizmust, de csak annyiban, amennyiben a kulturalis diet egyeb oldalait is megtalaljuk, vagyis nem kifejezett formaban, hanem csirajaban, Kifejlodhetesenek felteteleit a kezdesi stadium azon tudati momentumaiban kell keresnunk, melyek az eredeti istenkepzetek szellemesiteset megengedik és pedig foleg az erkolcsosites ertelmeben. A mituszalkoto gondolkodas jellegzetesseget ket momentumban jeloli meg Eduard von Hartmann alapjan Siebeck:
— 86 —
egyik ertelmi, amely kauzalis vonatkozasok utan hajhasz a termeszetben, a masik erzelmi. MindkettOre nezve jellemzOnek tartja, hogy a szemelyes és termeszeti kort hatarozott ktilonbseg nines, nines az 616 és elettelen, a lelek és test kozott sem. Ezert a primitiv muveltsegu emberre nezve egyreszt a termeszeti dolgok kozotti vonatkozasok, valamint sajat szemelye és a termeszet kOzotti vonatkozas olyan erelmii tenyekke lesznek, mint az ember és ember kozotti erintkezes. A termeszet szemlelete és megertese a termeszetmitusz alakjaban tortent. KovetkezO fejtegeteseil egeszen Tylor animizmusat akceptaljak és ezekben foglalhatok ossze. A mitologikus kepzetek és a beloliik folyo cselekvesek szaksegszern feltetelei: a termeszeti dolgoknak az ember lenyegevel vale) homogenitasa, a Oink vale) fagges tudata, valamint az a tudat, hogy epen agy mint az emberekkel, ha nem is olyan kozvetlen modon, de vonatkozasba lehet lepni. Ezen a fokon csirajaban meg van a kesObbi etikai és esztetikai viselkedes is ; a vihartol, fOldrengestal stb. vale) felelemben a tisztelet else) mozzanatai ; azon kenyszer erzeteben, melyet a termeszetfolyamat kikertilhetetlensege okoz, a foleje rendelt hatalom akarataban vale) megnyugvas ; a felkeleS nap fenyessegeben vale) gyonyorkodesben az esztetikai tetszes else) nyoma. Jellemzo meg a primitiv fokra, hogy a terillet, amelyben és ahonnan az isteni hatalmak uralkodnak, nem masvilagi, hanem megosztjak az emberekkel, akik folott uralkodnak, ezt a lathato vilagot, lenyok az emberek lenyetO1 nem qualitative, hanem csak quantitative kiilonbozik. Siebeck Muller Miksa henoteizmusat és Tylor animizmusat egymasmelle allitja, mint egyenlo jogosultsagd magyarazatokat és hozzaflizi :2 Der
2
I. m. p. 59. s. kk. I. m. p. 63.
- 87 Unterschied in der urspiinglichen Beschaffenheit des religiOsen Bewusztseins lag daher wohl nicht so sehr in der Ausschlieszlichkeit bier des henotheistischen, dort des animistischen Charakters, als vielmehr in der nach den Stammesindividualitaten verschiedenen Befahigung, in and mit der Vielheit der Getter oder Geister das dunkel nebenhergehende Bewusztsein einer allem seelisch Wirkenden zu Grunde liegenden Einheit sick zu klarerer Ausgestaltung zu bringen. Primitiv fokon az ember praktikus vonatkozasa az istenekhez egoisztikus. Amint az istenfogalom fejlodik, vele fejlodik a moralis felfogas is. Lassan-lassan a termeszeti dolog vagy jelkepe vagy szekhelye lesz az Istennek. Tovabbi fejlodesi fok az, hogy az ember a magacsinalta keppel abrazolja az Istent, amely fokon mar a termeszet és Istenseg identifikalasa egeszen eltilnik. Viszont ez a tisztultabb istenfogalom elfejlodhetik fetisizmussa. A szellemi lenynek az anyagitol vale pontos elkillonitesere es a moralis eszmek fejlodesere, a halottak és osok kultuszanak az elterjedese volt nagy jelentoseggel. Ugyanis az istenek azon harmas faja kozal, melyek a primitiv ember tudataban kialakultak (szellemek, termeszeti hatalmak, Osok), ketsegtelenul az utObbiak voltak leginkabb alkalmasak arra, hogy a tiszteletnek eredetileg egoisztikus motivumat az osztonszeril ragaszkodas, csuddlas, tisztelet és más hasonlo tenyezok hozzajdrulasa anal az etikaihoz kozelebb hozzak. Igaz, hogy aldozatok bemutatasara az egoizmus is kenyszerit, de ebben mar van egy kis altruizmus is, mert az ember a magaebol ad. Ha az aldozat nem elvezeti cikkekbol, hanem pl. maganak az Istensegnek szimbolikus megjeloleseb451 all, akkor a gazdag viszonzas gondolata kikapcsolodhatik és csak a tiszteletadas jellege marad meg.
Kritikaja.
Siebeck-nek nem celja az, bogy a primitiv ember vallaspszihologiai leirasat nytijtsa, amit ad, az inkabb a vallasbolcseleti targyalasok kereteben tenyleg nelkillozhetetlen elvek megjelolese, melyek az emlitett evolucionalis jelenseg megertesere vezethetnek. Nelkalozhetetlennek kell azonban minositentink ezen elveknek a tenyekb51 vala leszureset, amelyeknek kozleseben Siebeck nagy szegenyseget drill el. A fejlodesi fokok feltunteteseben is eros a vazlatossag, eszrevehet6 hezagok kitoltetlenill maradtak, melyekert csak reszben karpotol az az altalunk kesobb tenyekkel is igazolt nala pusztan a priorisztikus helyes gondolata, hogy az evolucionails folyamat alaptenyeben csirajaban bennfoglaltatnak a kesobbi fejlodesi menet fObb fazisai. E tekintetben Ribot messze felulmulja. _Ribot-tol megkillonborteti meg egy helyes felfogasa is, hogy t. i. mig _Ribot-nal a vallas és moralitas egymas mellett egymastO1 fuggetlentil fejlodo tenyez6i az emberi magasabb kultureletnek, Siebeck-nel a moralitas a vallas1361 fakad es kezdettOl fogva ossze vannak kapcsolva. .Ribot felett az az elonye is megvan, hogy mig Ribot Spencer elm eletet teljesen elveti, Siebeck megengedi, hogy ha nem is ]enyeges, de eleg jelentos befolyasa lehetett a halottak és Osok kultuszanak a vallasi kepzetek kialakulasa teren. Olyan komplex benso tenye a vallas az emberi leleknek, hogy sohasem lehetank eleg bokezilek azon hatookok statualasaban, melyek letesithettek illetve letezesi tertiletet kiszelesith ettek egyreszt, masreszt hatasai sokol dalt5 saganak feltiinteteseb en. Szoval iranyokat és tagasabb utakat jelol meg Siebeck targyunk megertese szempontjabOl, de a tenyekkel, melyeknek szaksegesseget lehetOleg minden apriorisztikus okoskodas mellOzesevel olyannyira ismetelten hangstilyozzuk a primitiv ember vallaspszihologiai megertesenel, fukarkodik.
— 89 -SRBFITIER KRITIKRI MtLTATAS/1.
Sabatier- nal' a vallaspszihologia meltatasa csak azon elemek felsorolasara szoritkozik, melyek a modern ember lelkenek determinalask okozzak, hogy az a vallast szilksegkepen akceptalja. A primitiv miiveltsegii emberek vallaspszihologi6javal nagyon hezagosan foglalkozik, nala a neppszihologia felolvad egeszen tortenelembe, mert a pszihologik csak individualis ertelemben kezeli.2 Nem is csuda. A vallaspszihologia adatait csak a vallas tortenetebOl és etnol. adatokbOl meritheti, ha a primitiv kulturaju ember vallasarol van szo és szerinte a torteneti adatok nagyon is hianyosak. Ketsegtelenill konstatalni lehet a fejlOdest, ha a kezdeti tot a kifejlett vallassal osszehasonlitjuk, azonban a kozbenso evolucionalis fazisok megallapitasanal konnyen zsakutcaba jut az ember.3 Urn Ordnung in die Natur zu bringen steckt die Wissenschaft F acher ab und bezeichnet damit Scheidungen, die doch stets nur ideal und abstrakt sind.4 A primitiv ember vallasanak foforrasa az oszton, melt' meglehetas egyforman nyilvanul. A vallas a csalad kereteben marad és szamtalan ritualis tenyezoben nyilvanul, melyeket azonban nem erdemes felsorolni, annyira hasonlitanak egymashoz. Az Osi vallasok sem nem spiritualisztikusak, sem nem materialisztikusak, hanem spiritisztikusak. Elso kepzeteik a naiv animizmusbol szarmaznak. Az emberiseg gyermekkorat eli és gyermek mcidjara viselkedik is. A gyermek az eletet, me]yet maga Atel, egesz kornyezetere kruhazza, minden kornyezo targyat olyan tulajdonsagokkal szerel fel, mint az August Sabatier, Religionsphilosophie auf psychologischer und geschichtlicher Grundlage. Deutsch von August Baur. Freiburg i. B. 1898 (Mohr). Mindig e.zt a nemet kiadast idezziik. 2 I. m. p. 80. 3 f. m. p. 86. 4 I. m. p. 87. 1
- 90 -
o sajat szemelyisege. Ninesenek szamara halott és elettel en targyak, tele van a vildg elo lenyekkel, melyek irant szeretetet, kedveskedeset és haragjat kimutatja. A fetisisztikus animizmus (igy !) nem lepi till az osztonos elet korldtait. Benepesitette a vilagot szellemekkel, melyek vagy valami ktilonOs targyhoz vagy termeszeti jelenseghez kapesolOdnak eperragy, amint a lelek tapad a testhez. A szellemekben vale) hit egyreszt, dlmaira vale) visszaemlekezes mdsreszt, megtanitotta arra, hogy sajat lenyet mint kettos-ent fogja fel, mely felfogdsban a belso en akardsdval és gondolkozdsaval szembe van allitva a testtel. A lelek, a bensO en, elhagyhatja a testet (pl. az Momban), amint o maga szokta pl. elhagyni a hazat. Azert mi sem regibb, mint a lelekvandorlds. Ez a gondolkodds az istenek lenye kepzetere is dtalakitolag hatott : a primitiv miiveltsegil ember killonbseget tesz maga az Istenseg es az erzeki alak kozott, amely tartozkodasa helyeill szolgalt. Ezen periodusban kezdodik a kopek szolgdlata, melynek megsziintetesen prOfetak es filozofusok szdzadokon at kazdottek, hogy az istenfogalmat az anyagiassag minden szennyetal megszabaditsdk és tiszta szellemkent mutassak be. Igy alakul ki lassan a monotheismus, mely a vallas kezdeti fokain szaksegkelp polytheisztikus.1 Ezeket Sabatier konyvenek azon reszeben mondja, mely mint torteneti resz szerepel, a vanes pszihologiai eredetenek és termeszetenek targyaldsa konyve elejere van dllitva és a kovetkezokben foglalhato ossze. A vallas eredetet illetoleg tobbfele velemeny keringett, a leghasznavehetetlenebbek egyike az, mely a vallast, mint politikai alkotdst fogja fel az ismeretes kozmondas szerint : is fecit cui prodest. A vallas bamulatos modon tudja a tomegeket feken 1
p. 97.
- 91 -
tartani, tehat ilyen celbol alkottak is meg. Nyilvanval6 a hiba az okoskodasban, mert ha a papok csinaltak a vallast, vajjon ki alkotta a papokat ? Az okoskodas nyilvan megforditandO, mert nem a papsag intezmenyebol erthet6 meg a vallas, hanem a vallas letezesebol a papsag keletkezese. Alaposabb és komolyabb, rnondja Sabatier, az a velemeny, melyet a pozitivizmus bocsatott Szerinte a vallas, mely az emberiseg legelso idejebol szarmazik, nem egyeb, mint a rendkiviili ttinemenyek magyarazata, olyan tilnemenyeke, melyek a tudatlan embert bamulatba ejtettek. A gyermekek és vademberek minden dolgot lelekkel ruhaznak fel, mindazon jelensOgek mogott, melyek bennok felelmet vagy remenyt taplalnak akarati nyilvanulasokat keresnek. A vilag telve van titokzatos szellemekkel, melyeknek kedvezi5 vagy ked-vezotlen hatasat sorsanak lefolyasaban eszleli. Rrdekes az a kritika, amit Sabatier ezen elmelethez hozzataz Vorher flatten wir die Erklarung der Religion aus dem Priestertum jetzt haben wir die Erklarung der Religion aus der Mythologie. Aber es ist derselbe Fehlschlusz, in welchen eine unzureichende Psychologie verfallt, wenn sie immer wieder die Wirkung fur die Ursdche nimmt. Ha osszehasonlitjuk ezt a szigord kritikaval ellatott elmeletet azzal, amelyet Sabatier a torteneti reszben mond a primitiv milveltsegii ember validsarol, meltan ejt benniinket barnulatba az ellenmondds, mely a ketto kort fenn all. Amott az animizmus teljes diadala, itt ,az animizmus cafolata. Mint latni fogjuk, az animizmusnak ilyeten vale) kezelese teljesen helytelen. Ha nem is fogadhatjuk el a vallas keletkezese pszihologiai magyarazatakent, annak fejlOdeseben ketsegtelentil lenyeges szerep jut neki. Egyszerii kikapcsolasa a vallas pszihologiajabol mindenesetre lehetetlen. 1
I. m. p.
— 92 —
Sabatier arra torekszik és ez a torekvese mindenesetre komolyabb figyelmet erdemel, hogy egy maga sabb szintezisben egyesitse azokat a pszihologiai okokat, melyek a vallast letesithettek és fenntarthattak ugy a kultura legalacsonyabb, mint legmagasabb nivojan 616 ember lelkeben. Szerinte ket tenyezo erdemel behatobb figyelmet : a felelem és a remeny. Szep, koltai szavakkal ecseteli az el6bbinek fontos szerepet.1 (Der Mensch) nackt und schutzlos auf diesen kaum erkalteten Planeten geworfen, zitternd auf einem Boden wandelnd, den er selber noch unter seiner Filssen erzittern fiihlte, lebte er in einem Zustande des Elends und der Not, der rein Herz mit unendlichem Schrecken erfullte. De magaban veve a felelem semmi vallasos jelleggel nem bir, csak benitolag hat, hogy olyan legyen, kezdettol fogva ossze kell kapcsolodnia egy ellenfetes erzelemmel, a remennyel. Olyan ember, aki AllandOan felelemben el kizarolag, sohasem lesz vallasos, hacsak nem el benne a remeny, hogy az akadalyokat, a nehersegeket valarni modon le is tudja gyiirni, meg tudja szantetni. Az ember lelkeben, akar a kezdetleges embert nezzak, akar a modern kultura eredmenyeivel felvertezettet, allando ellenmondas van. Az ember arra torekszik, hogy az egyeniseget kifejtse, hogy szemelyiseget ervenyesitse, de epen ezen torekveseiben szenved igen gyakran hajotorest, mikor a killvilag akaddlyozO stilya ranehezedik.2 Ez a fajdalom3 igazi oka. A pesszimizmusnak jogosultsaga van. Durch eine allzu alte Erfahrung ist es ja bewiesen, dasz ein einseitiges Haschen nach 1 I.
m. p. 9. V. 8. ugyanezen gondolatokat bovebben kifejtve Dr. Czako Ambra : A lelki fajdalom psychologidja és a pessimismus c. Zirc, 1913. 3 Csak lelki fajdalom, de ez az igazi fAjdalom es ez forrasa a magasabb lelki alakulasoknak, mert intelligenciat tetelez fel.
— 93 —
Wohlsein kein anderes Ergebnis hat, als in uns die Empfanglichkeit fur das Leiden zu steigern. Honnan jo a szabadulas ? A vallastal. Az emberi tudatban benn van a filgges erzete, mely megkivantatik letesillesehez. Vallasosnak lenni annyit jelent, mint bizalommal és alazattal elismerni és elfogadni individualis tudatunk ezen fiiggeset, azt orok alapjara visszavezetni és az altalanos vilagrend egyik harmonikusan beilleszkedo tagjakent elni. Hogy ez az altalanos forrasa minden ember vallasanak, annak Sabatier a kovetkezo szavakban ad kifejezest:1 Dieser Widerspruch offenbart sich ebenso in den Schrecken des Wilden vor den Umwalzungen in der Natur, mitten in den Gefahren der Urwalder, wie in der Unruhe unseres Denkens vor, dem •Ratsel des Weltalls and des Todes. Ez a korfilmeny magyarazza azutan azt is, hogy a vallas miert halhatatlan, soha sem volt az emberiseg nelkille es sohasem fogja nelkillozhetni tudni. Sabatier kOnyvere cimul irta, hogy vallasbolcseletet akar• nylljtani pszihologiai és torteneti alapon, de epen a keletkezo vallas torteneti targyalasa igazolja, hogy benne a lelektan vajmi keves, ugyszolvan semmi, de a targyalas torteneti jellege is nagyon hezagos és nagyon feldletes. Sabatier kritika nelkul hozzacsatlakozott a hetvenes-nyolcvanas evek felfogasahoz, de amit nyiljt az atvett anyagbol, azt is feliiletesen veszi at. Tulajdonkepen nem erdemli meg azt a figyelmet, melyben konyve mindenkor reszesult s melynek meg ma is, Sabatier halala utan, jó es tudomanyos hangzasa van. KOtsegtelen, hogy a katolikus teologusokra is befolyassal volt Sabatier letagadhatatlan racionalismusaval2 s ha a katolikusok e befolyast le is r6ztalc magukrol, a protestans teologusok kozott. ma is mint -vezerferfiu szerepel. Nem tagadjuk, hogy a vallas 1 I.
m. p. 17. 2 O maga tiltakozik a racionalismus vadja ellen. V: o. i. m. p.. XVI. és 12.
— 94 —
lelektanahoz van egy par jo megfigyelese és helyes megjegyzese, de egeszben veve az az altalanositas, melybe a magasabb szintezisre valo torekvese sodorta, a primitiv muveltsegu emberre nezve alig fogadhato el. Az intelligencia akkora fokat tetelezi fel, mely azon a nivOn alig lelheto fel. Kali, hogy az emlitett ellenmondas folytan teljesen hasznavehetetlenne valik az a par torteneti megjegyzes is, mely bizonyos kiegeszitesekkel feldolgozhato lett volna. a) EBBINGHAUS tS KRITIKAJR.
Nem egeszen helyes Ebbinghaus-nak tulajdonitani azon gondolatokat, melyeket a fentebbi cim alatt rogzittink. Ebbinghaus vallaspszihologiai nezetei rovid tomorsegben Abriss der Psychologie cimu kis konyveben vannak osszefoglalva, a mu melylyel mi foglalkozunk az Ebbinghaus-tol megkezdett, de mar Durr anal nagyon kiszelesitett mederben folytatott és talán az eredeti szerzo intencioit nem egeszen fedo modorban feltalalt vallaspszihologia. Legalabb mig Ebbinghaus emlitett kis mfiveben egeszen a pszihologia kereteben marad, addig Darr a nagy Ebbinghaus-ban elhagyja a biztos lelektani alapot es vallasfilozofiaval kevert vallaspszihologiat Ilyen tekintetben erdekesse valik e mert klasszikus peldat nytljt arra hogy a vallasbolcselet es a vallas lelektana mennyire killonallo teriiletei a filozofiai tudomanyoknak. Diirr a vallas lenyeget targyalja eloszor és kevesbbe szerencses kezzel ezt a fejezetet a vallasi erzelem targyalasanak eleje helyezi. Nem csuda tehat, hogy kimerill apriorisztikus ideologiaban és selejtes vallasfilozofiaja semmivel sem jarul hozza, kitilzott feladata hasznalhatO megoldasahoz. Anita1 Teljes Ebbinghaus-Diirr : Grundziige der Psychologie. 1-3 Leipzig 1913.
-- 95 -
sunkat igazolo peldakat boven talal az olvaso és egyik-masik klasszikus helyre itt is ramutatunk. llyen pl. az 520-521. oldalon a kov. „Das Unerforschliche still zu verehren" das ist das Bediirfnis des religiosen Gem-Ms. Aber was regt diese Verehrung an, wenn wir von der Weltsubstanz oder dem Weltgeist so garnichts wissen konnen ? Gentigt die blosze Tatsache der Existenz, das Gefahl der Ehrfurcht in uns entstehen zu lassen ? Das wird man kaum behaupten diirfen. Der Begriff einer unbekannten Substanz, eines Existierenden, von dem wir nur wissen können dasz es existiert, gehort gewisz zu den unfruchtbarsten Abstraktionen, die man fiberhaupt -vollziehen kann and entfaltet gar keine Geffihlswirksamkeit. Dagegen begreift man die Moglichkeit des religiosen Gefiihls schon besser, wenn man bedenkt, wie im grubelnden Ausspinnen des Gedankens der Weltsubstanz der menschliche Geist sich einer Funktion bewuszt wird, die ahnlich auch im Nachsinnen Uber den unendlichen Raum oder die unendliche Zeit zur Geltung kommt. Fejtegeti tovabba,1 hogy a vallas megertesenel at kell menniink a tudas terilleteral a hitere, mert noha a vilagszellem lenyegerol mit sem tudunk, annal tobbet tudunk a hozza valo vonatkozasainkrO1 és meg tobbet fog fel a vallasos ember ezen -vonatkozasokbol a hitben, mialtal (s a kovetkezo megokolas jellemz6 az Ebbinghaus-Darr fele munka intellektualisztikus felfogasara) erzelmek open olyan nagy mervben tamadhatnak, mint a tudas anal. Nines minden tanulsag nelkiil az, amit a Gondviselesrol, mint a vallasos get centralis gondolata1'61 mond,2 de benniinket jelenleg az erdekel, amit e lelektani mu a vallas kifejlodese alatt foglal ossze.3 I. m. p. 521. 2 I. m. p. 522. 3 I. m. p. 527-553.
— 96 --
Aki a vallast ugy definialja, mondja konyviink, mint a „lathatatlannak" felelmet.1 az a fejladest ket iranyban nyomozhatja. Egyreszt kimutathatja, hogy az emlitett erzelem hogyan fejlodott a puszta felelembol, masreszt a „lathatatlan" vandorlasait kovetheti, amely az emberiseg fejlodese folyamataban a vallasos tisztelet targya lett. Mindenekelo'tt, azt a kerdest kell felvetniink, hogy a lathatatlanban yak') hit hogyan keletkezett az emberi szellemben. Vannak olyan gondolkodOk, kik szenzualisztikus lelektanban és ismeretelmeletben felnove, lehetetlennek tartjak, hogy az ember termeszetes uton jutott a lathatatian letezesenek a gondolatara. Ezek szamara — mondja Diirr — nines más menekves mint az isteni kinyilatkortatas. Darr ezzel szemben azt mondja, bogy a vallas termeszetes magyarazata annak reszerol, aid ismeretelmeletileg nines elfogulva, nem is nehez. Alljunk meg Darr ezen kijelentesenel. Diirr nyilvan nagy tevedesben van, midon a kinyilatkoztatas lehetoseget ahhoz a feltetelhez koti, hogy a vallas keletkezeset maskep nem lehet magyarazni. A kerdes itt nem az, hogy a tudomanynak van-e szuksege kinyilatkortatas felvetelere vagy sem, hanem az, hogy a tenyek mit mondanak a primitiv ember vallasaral es annak a lelektanat kutatva megallapithatjuk azutan, hogy csakugyan megfelel-e kutatasunk annak, amit az ismeretelmelet szempontjabol elfogulatlan gondolkodo a fejlodes kezdeti stadiumainak rnegjelolt. itt is elOterbe nyomul az a kovetelmeny, hogy a primitiv milveltsegii, ember validsanak lelektana a rcija vonatkoza etikai kutatasok mellOzesevel nem erthetO meg. Kovessilk szerzonket sok tekintetben tanulsagos lelektani analiziseiben ! A vallas keletkezese Darr szerint ossze van kapcsolva a lathatatlan fogalmanak a keletkezese1 Erfurcht
vor dem Unsichtbaren-t a magyar istenfelelemre yak') vonatkozassal legjohbnak tartottuk igy forditani.
- 97 -
vel. Olyan dolgok, melyek atmenetileg lathatok, egyebkent pedig rendesen lathatatlanok, mar elegsegesek ezen fogalom rnegalkotasara. Nemcsak a dolgok, hanem az erok is nagy szerepet jatszanak a primitiv ember tudomanytalan vilagnezetenek a kialakulasaban. Az era fogalmat nem logikai kovetkeztetes dtjan nyeri, hanem az en azon tulajdonsagabol, melynel fogva az mozgatoja a sajat tagjainak stb. Minden esemeny mogott ezt a mozgatat keresi a gyermek, a vad, a primitiv ember s ebben all epen a lenyege a perszonifikal6 gondolkodasnak. Darr ezt a naivsagot meg bizonyos filozofiai rendszerekben is feltalalhatni yell, akik pl. az eletet ilgy definialjak, mint benso erak alapjan valo m.ozgast. A gyermekek pedig mulatnak azon, bogy ki kozottill( a legerosebb, mert az era rajuk nezve valami magatol ertetada m6don letezo dolog. A lelek a naiv emberre nezve maga az era.I A testhez van kotve és a halal anal nem semmisiil meg. A halottol yak') borzalom alapja azoktol a titokzatos eroktol val6 felelem, melyek a halottban meg benne lakoznak. Weitverbreitet finden sich daher bei Naturvolkern Gebrauche, die offenbar hervorgegangen sind aus dem Bestreben, sich gegen schadliche Wirkungen seitens der Verstorbenen zu schtitzen. Daneben tritt aber auch frilhzeitig die Neigung hervor, die Krafte des Toten filr Lebende nutzbringend zu machen. Ime a lathatatlan jelentosege novekszik az emberre nezve, ha meggondoljuk, hogy a halottak kultusza milyen fontos szerepet tolt be minden ember, de ktilonosen a primitiv ember eleteben. Darr is eljutott oda, latszolag minden nagyobb faradtsag nelkill, ahova a Spencer és Tylor-fele elmeletek nagy targyi bizonyitekok alapjan jutottak. 6, a pszihologus, lehetoleg mellazi e bizonyitekokat, pedig a lelektani okoskodasai nem birnak rank 1
I. m. p. 530.
— 98 — n.Ozve eleg meggy6z6 erovel meg akkor sem, ha a ko vetkezoket hozzafiizz Az alom jelensegei arra birjak a naiv embert, hogy higyjen olyan lelki tenyek letezeseben, melyek sokkal nagyobb aktivitassal rendelkeznek, mint a testben lakozo lelek. A ter és ido korlatjai az alomban megdolnek, mert az almodo erzi egyreszt olyanok megjeleneset, kik epen terben és idOben vannak tole elvalasztva, masreszt ót magat sem korlatozza sem a ter, sem az ido, olyan helyeken jar almaban, melyek az emlitett kettos tenyezo korlatozasa miatt giber allapotban megkozelithetetlenek voltak szamara. A lelek tehat elhagyja az alvo testet és pedig olyan formaban, aminonek az almodo almaban jelentkezik. Az alak és arnyeklelek kepzetevel az erzekfolotti terilleten vagyunk, mely mar a primitiv ember figyelmet is magara vonja. Latnivalo szerzonk stilyos tevedese, ki apriori okoskodasa meneten olyan kovetkeztetesre jut, melyek a tenyek birodalmaban jogsultsaggal nem birnak. Anelkul hogy az evoluciondlis lelektan alapjdn alig erthet6 erzafelettivel operdlndnk, ki fogjuk mutatni, hogy a primitiv ember valldsdral sz616 tenyek magasabb es tartalnzasabb vilagot tdrnak elenk, melynek lenyeget epen a benne rejlo erkolcsi kepzetek szolgdltatjdk. Ha a szellemekben valO hittel osszekapcsolodik a halhatatlansag hite, akkor az elobbi lenyeges valtozason megy keresztill es pedig kettos tekintetben.1 Einerseits gewinnen die Geister, von deren Existenz schon der nicht unsterblichkeitsglaubige Mensch uberzeugt war, denen er aber nur niitzliche oder schadliche Einwirkungen auf die Lebenden zuschreiben konnte, eine wichtige Bedeutung auch far die Toten. Andererseits treten den unpersonlichen Geistern, die in Tieren and Pflanzen oder auch in leblosen Gegenstanden, in tiefen Waldern, wilden I. Tn. p. 533.
- 99 -
Schluchten und dunklen Hob.len, an alien moglichen Orten der Erde und des Himmels, denen man solch unheimliche Bewohner zutrauen kann, gehaust haben, menschlicher gestaltete Geister zur Seite. Tehat a nem emberi formaju szellemek, melyeknek keletkezese az elobbi magyarazatok alapjan erthetetlen, megelortek az emberform6juakat, amit alig tudunk szerzOnknek elhinni, mert ha a szellemek (erok ...) fogalmanak megalkothsanal maga az ember volt a kiindulo pont, amint azt Dfcrr jelezte, akkor alig hihetjak, hogy ez masalakti volt, mint az alkotO maga. A halhatatlansag gondolataval kapcsolatban kifejlodik a masvilagi jutalmazas és btintetes fogalma, a szellemek pedig a fizikai ismeretek fejlOdesevel mindinkabb elvesztik termeszeti befoly6sukat, hogy annal inkabb ervenyesitsek hatalmukat a pszihikum terrenuman. Nehany selejtes vallasfilozofiai elmelkedes utan, melyeket a teologusoknak ad utasitasul, befejezi Diirr a vallas tartalmi reszere vonatkozO pszihologiai kutatasait, hogy a vallas erzelmi reszenek a fejlodeset vizsgalja.1 A vallasos erzelem a fOlelemt61 halad a tisztelettel parosult istenfelelemig (von der Furcht zur Ehrfurcht.) A felelem nem kizarolagos forrasa a vallasnak, mert hiszen az ember sok mindentO1 ami sohasem lesz vallasos tisztelet targya, de hogy jelentos szerepe van, az kitunik, ha meggondoljuk, hogy a vallasos erzelemben az elok lelkei sokkal csekelyebb szerepet jatszanak, mint a holtakei. Azzal szemben, amitol felni kell, az ember vedekezik es a vedekezes fegyvereit, ha a termeszetes eszkozok hianyzanak, más nem szolgaltathatja, mint a vallas. Az embernek erdekeben all a szellemekkel baratsagban elni, a maga szamara lekotni joindulatukat, ellensegei reszere pedig haragjuk nyilait mozgositani. Igy nyernek vallasos I. m. p. 538.
- 100 -
jelentoseget — és ezzel egyszermind, — mint latni fogjuk — atleptank Wundt hipoteziseinek territoriumara — azon ferfiak, kik a szellemekkel osszekottetesbe tudnak lepni, azaz a vardzslok. Diirr nagy szeretettel foglalkozik a vardzslassal, de inkabb a jelen vallasi allapotok iranti elfogultsagabOl szarmaz6 celzatossag, mint torteneti vagy antropologiai tudas van benne. Azt belatja, hogy az istenfelelem megteremtesere a vardzslat és mellekkortilmenyei nem igen alkalmasak, tehat a vallas lenyeget korantsem benne kell keresnunk. A kozonseges felesbol istenfelem -tagy lesz, ha a masvilag hitebe bekapcsolodik az isteni biraskodas gondolata.1 Wenn die Gotter erst einmal als moralische Gesetzgeber und Richter aller offenen und versteckten Siinden gedacht werden, dann liegt gar kein Grund vor, ihre Macht auf das Totenreich einzuschranken und ihnen nicht auch Strafgewalt ilber die Lebenden einzuraumen. Hogy ilyen alakban Darr-nek ezen gondolata sem allja meg helyet, az ketsegtelen. A tovabbi sorok mar a kultura magasabb niveaujan alio vallasi alakulasokkal foglalkoznak. Durr-nek hatarozott pszihologiai keszsege van, analizisei meglepo figyessegrol tesznek tanusagot, de hianyzik nala a pozitiv tenyek ismerete, melyhez a lelektani elmelkedeseket ffiznie kellene. Egeszben veve elhamarkodott, feltiletes munkat alkotott s e helyen csak azert tartottuk erdemesnek vele foglalkozni, mert a lelektani tankonyvirok kozul 6 foglalkozik temankkal. Sajnos, keves tanulsagot merithettiink okoskodasaibol. Meg harom auktorral foglalkozunk e helyen, kiknek velemenyank szerint nagyobb jelentosegilk van, ezek Schell Herrman a theolOgus, Leuba és Pratt a pszihologusok. Lassuk oket egyenkint. • 1
I. m. p. 546.
— 101 —
e) SCHELL ES KRITIKAJR.
Hogy a teologusok koziil e pszihologiai targyalasnal miert esett valasztasunk a nagynevii wurzburgi professzorra, ennek oka abban rejlik, bogy o az egyetlen teologus, ki a vall6spszihologiai problemakkal legalabb a vallas keletkezeset illetOleg erdemok szerint foglalkozik. Schmidt, kinek alapvet6 jelentoseget kesobb kimeritoen fogjuk meltatni, mikor azon panaszkodik, hogy a katolikus teologia az animizmust nemcsak bogy nem targyalja, hanem Borchert-et es Schell-t kiveve nem is ismeri elegendokepen, a kovetkez6 sorokban meltanyolja Schell erdemeit :1 Da, sie ein Jahr nach Borchert's Abhandlung2 erschienen ist, konnte man vielleicht versucht sein, die auszerordentlich eingehende Darlegung und Kritik, welche H. Schell im 1. Bd. seiner „Apologie des Christentums" der animistischen Religionserklarung zuteil werden laszt, vielleicht als durch sie vera.nlaszt zu bezeichnen. Schell selbst nennt in des Borchert's Werk nicht, und schon das Material, das er bringt, greift vielfach fiber dasselbe hinaus. Wie dem auch sein mag, so bleibt seine ausfilrliche Behandlung besonders verdienstvoll. Die gedankliche Durchdringung des Materials ist eine ungleich intensivere als bei Borchert, und die endgiiltige Stellungnahme entspricht der Gesamtheit der vorliegenden Tatsachen besser, wenn auch immer noch nicht vollko mm en. Schell kisebb irataiban3 is foglalkozik problemankkal, de az nem tartalmaz tobbet, mint a mi W. Schmidt, Der Ursprung der Gottesidee. Eine historisch-kritische und positive Studie. I. Historisch-kritischer Teil. Munster 1912. p. 64. 2 A. Borchert, Der Animismus oder Ursprung der Entwickelung der Religion aus dem Seelen-, Ahnen- und Geisterkult. Ein kritischer Beitrag zur vergleichenden Religionswissenschaft. (Freiburg i. B. 1900.) 3 H. Schell, Kleinere Schriften. Herausgeg. von Dr. Karl Hennemann. Paderborn, 1908. 1 P.
— 102 —
fOmilveben, a nemcsak teologiai, hanem filozofiai szempontb011 is olyannyira jelentoseges Apologie das Christentums I. koteteben.2 Lassuk gondolatait a kovetkezokben, iparkodva, bogy azokat lehetoleg a maguk sokatmondo tomorsegilkben es szepsegilkben mutassuk be. A vallas ott kezdOdik, amint az ember barmi modon kiserletet tesz arra, hogy a valosag leg:melyebb alapjaval es celjaval 616 vonatkozasba lepjen. Az agnosticismus, mely a vallast felretolja, nem veszi eszre, hogy az erzeki erzetben es termeszetvilagban semmi sines kevesbbe .megadva, mint a hatarozottan rogzitett tulajdonsagokkal felruhazott valosag. Belso lelki milkodesank valOsaga sokkal jobban van biztositva, mint az erzeki termeszet killso tapasztalati vilaga. Ugyanis a lelki jelensegek lefolyasuk pillanataban kozvetlentil adottak nekunk. Azert lehetetlen a vallast, mely a belsO eletb61 indul ki, kevesbbe tenyleg megalapozottnak tekinteni, mint akar az exakt termeszettudomanyt. Mi a vallas ? Schell Schleiermachert koveti, midon a kovetkezOkben felel : Die Religion ist weder Denken noch Handeln (weder Metaphysik noch Moral) sondern Anschauung und Gefilhl. Suchen and Forschen nach der Ursache und ersten Kraft ist Philosophie, aber nicht Religion. Majd Pfleiderert : Der gemeinsame Kern der Religion in alien ihren Formen ist jene Lebensbeziehung auf die weltbeherschende Macht, welche zur Lebensgemeinschaft mit ihr werden will. Mibol fejladik a vallas ? 3 Das Bedurfnis einer ein sich abgeschlossenen und verstandlichen Anschauung drangt zur entsprechenden Erganzung und. Begrundung der unmittelbar vorgefundenen WirkI Schell filozofiai miiveltsegere nezve erdemes sorok vannak Kieft-WI kiadott eletrajzaban (Kultur und Katholizismus Bd. VII.) es az Ueberweg-_Heinze-fele filozofia tortenete IV. koteteben. Religion und Offenbarung.3 Paderborn, Schoningh. 1907. 3 1. m. p. 18.
— 103 —
lichkeit ; es drangt dazu, den hinreichenden Erkldrungsgrund moglichst kiar und richtig festzustellen und als die wichtigste Wahrheit heilig zu halten. A vallas termotalaja az, ami az emberben a legnemesebb, maga a szellem. Az ertelern és akarat teraleten vegez a vallas kiegeszito és tokeletesito munkat, mert egyreszt potolja az emberi intelligenciat az igazsag kereseseben, mdsreszt az akaratnak a tokeletesseget mutatja es feleje irdnyitja. Az drtelmi és erkolcsi embert a maga teljes egeszeben ragadja meg a vallas: ez az a gondolat, melyet Schell melyenjaro szepstilusit mondataibol kiolvashatni velank.' A vallas lelektani analizise a kovetkezokben foglalhato ossze: Minden megismeres és minden akarati elet azon benyorndssal kezdOdik, mely az elso tapasztalat kozvetlen kovetkezmenyekent a lelekben keletkezik. Ez a tapasztalat kettOs : killso és belso, erzeki es szellemi egyarant, mert csak a belso, lelki milkodes Altai ismerjilk meg a killvilagot.2 Mit dem ersten Eindruck erwachte der game Mensch mit alien seinen Lebenskraften zu Gott, d. h. er betrachtete und Millie die ihm gegenstandlich gewordene und die damit zugleich in ihm lebendig gewordene Wirklichkeit unter dem Gesichtspunkt der Wahrheit und inneren Gi_ite, — wenn auch, ohne inner]ich und sprachlich Ausdriicke daftir zu 1 Es
ist das Bediirfnis einer hinreichenden Erklarung and einer wahren Vollendung des gegebenen Daseins, was die Religion zu alien Zeiten immer wieder aus dem inn ersten Seelengrund der Menschheit neu hervorbringt: das unvergangliche Bediirfnis der Menschheit nach Wahrheit and Volkommenheit, nach Befriedigung dessen, was in der Vernunft und im Gewissen allzeit lebendig war und lebendig bleibt. Die Geburtsstatte der Religion ist das Edelste im Menschen, der Geist selber, der vernunftige und sittliche Geist, dessen Erkenntnisanlage der Sinn fiir die Wahrheit, dessen Gemiit und Wille die Kraft fiir das Gute und Vollkommene ist. I. m. p. 17--18. 2 I. m. p. 19.
— 104 —
haben. Alles erschien ihm eben unwillkiirlich im Zusammenhang mit einem hinreichenden rungsgrund und Endzweck. Der erste Eindruck der Auszenwelt und der damit lebendig erwachten Innenwelt war bereits eine Vertiefung durch etwas wie Gott. Igaz, a gondolati tartalom ott is letezhetik, ahol a fogalom és kifejezes meg hianyzanak. A vallas szilleteshelye a szellem és az a szerencses sziiksegesseg, hogy az eszben és tokeletessegben hiszank, hogy remeljiik és toreksziink arra, hogy a tenyleges allapotokat és az adott jelent fokozatosan tokeletesitsiik. A vallas eredete és forrasa az a valoban nemes kivansag, hogy az ember a let igazi alapjat és celjat megertse, ezt az ismeretet alkalmas modon tokeletes meggyOzodesse segitse es elismeresre juttassa és hogy egy valoban tokeletes elet és vildgrend javait és erait megnyerje. Ezen pszihologiai elmelkedes bizonyito tenyeit Schell a kovetkez45 sorrendben csoportositja : 1. Kovetkezik allitasainak helyessege Isten ben86 sziiksegessegebal az ertelemre es akaratra. Az a szellem, mely a modern filozofia reszerol olyan kellemetlen hangulattal parositotta az apriori okoskodast, talán iszonyodva fordul el ettol a fejezettol, pedig meltan megerdemli a komolyabb figyelmet. E helyen csak utalunk a benne repo alapos pszihologiai keszilltsegre és nagy irodalmi olvasottsagra.1 2. A tartenelmi valldsok bens meghatdrozottscigcibOl. Ezekben is az ertelem és lelkiismeret hianyerzete jelentkezik a let kielegitO hato- és celoka utan. A kerdest a kovetkezokepen fogalmazza : Mi birta rd az emberiseget arra, hogy az Isten gondolatat megalkossa, az Istensegben higyjen és neki tisztel etet juttasson? Felelettil szolgalnak A) a nevek, mint legregibb bizonyitekok, melyekkel az emberiI L. i. in. p. 21 -26.
- 105 -
seg az Istenseget megjellilte (Schell figyesen forditja .at Milller )Vliksa balul kiiitott elmeletet.) Ha t. i. bebizonyosodik, hogy az istennevek a nyelv erzeki kepeivel az oseredetit, az elvet, erot és szepseget, a vilagossag osforrasat nytijtjak, akkor csalhatatlan bizonyitekok arra nezve, hogy az esz azon sztikseglete, mely magyarazo ok utan kutat, az istenhithez vezetett. A felsorolt szamos pedal igazan meggyozo erovel hat. B) Schell ugyancsak szamos peldaval igazolja, hogy amint az istennevek eszmeje a mindent megmagyarazo vilagos okozatisAg jeletil mutatkozott, dgy a vallasoknak az a celja, hogy tokeletes vilag- és eletallapotot letesitsen. A tenyek megertese vegett hozza kell itt ffizniink, hogy a vallasok eloirasai nemcsak nagyon killonbozok, hanem neha egyenesen erkolcstelenek, de ennek az az oka, hogy a tokeletesseg eszmejet és a megvalosithatasara vonatkozo eszkozoket nagyon kiilonbozOkepen fogtak fel. C) Ha a vallasokat tortenet megvilagitasban nezzuk, szellemi tartalmukkent nemcsak a let celjat szemlelhetjilk, hanem egyuttal a let okat is. Nicht die z weckursachliche Deutung und Ordnung der Dinge und Ereignisse erschopft das religiose Interesse : die kausale Erklarung und das Verstandnis der Wirklichkeit im ganzen und einzelnen aus wirkursachlichen Schopfungsmachten ist der Religion ebenso wesentlich. A 3. bizonyitek negativ, Schell kimutatja, hogy a vallds keletkezeset és fennallasat, lenyeget és fej16deset más okokbol kielegitoleg megerteni nem lehet. A cafoltak kozott vannak a fetisisztikus és animisztikus vallasmagyarazat, a vallasnak a koltoi fantazia, fele.lem, onzo vagy termeke gyanant valo felfogasa. Amint latjuk, Schell Apologiajaban targyunknak nagy koncepciajd es nemcsak nagy tudasra, hanem melyrehato filozOfiai okoskodasrol tanus1
I. m. p. 27-29.
— 106 —
kodo fejtegetesere talalunk. Neki nem volt celja vallaspszihologiat irni, azert pszihologiai fejtegetesei, bar szep szammal vannak, kiegeszitesre szorulnak es fOleg az antropologiai adatokkal kell gyarapitanunk azon peldakat, melyek lelektani fejtegeteseink tamaszara szolgalnak. Az apriori okoskodasokat metodikai szempontbol mellozendoknek veljiik, valamint az itt-ott erosen filozOfiai okosko-dasokat inkabb pszihologiai leirdsokkal kell potolnunk. Abban is killonbozni fogunk Schell-t61, ha sok tekintetben azonos eredmenyre jutunk is, hogy az apologia szolgalataba nem szegodiink, amivel termeszetesen nem akarjuk azt jelezni, hogy Schell-nek az apologia tudomanyos mivoltat vedo fejtegeteseivel a legcsekelyebb ellenmondasban is volnan Most pedig terjiink at a vallaspszihologia igazi hazajanak, Amerikanak legkivalobb vallaspszihologusahoz, James Leubdhoz, akinek miiveben, (A psychological study of Religion, New-York 1812) a sok evi tanulmany2 alapjan kiforrott pszihologus minden jelesseget feltalaljuk és ha kutatasainak eredmenyeit mindenben nem is fogadhatjuk el, az Osszes megelozok kozill, Schell-t kiveve, senkinek olyan jelentOseget nem tulajdonithatunk, mint neki. JAMES H. LELIBA.
Fentebb emlitett konyvenek IV. fejezeteben 3 (Origin of the Idea of impersonal powers) ket tetelt allit fel, melyek a kovetkezok 1. hogy a szemelytelen hatalmakban valo hit sem nem derivatuma az animizmusnak, sem nem I Lasd konyvenek eloszavat az apologianak, mint tudomanynak vedelmet illetaleg. 2 Vallaspszihologiai ertekezeseinek szama 23, ezek fel vannak sorolva konyvenek 361-363. oldalain. 2 I. m. p. 77.
— 107 --
elso lepes, mely hozza vezet, hanem hogy e ket hit fiiggetlen eredettel bir ; és 2. hogy az animizmus idoben masodsorban jelenik meg. Bizonyitekokert a gyermek lelektandhoz fordul, mert a pszihologus, ha eredetek, kezdeti allapotok megismeresehez kesztil, akkor termeszetesen a gyermek adataival egesziti ki az antropologiai tenyeket. Bar, amint 6 maga azt be is vallja, az idevonatkozo adatok rendszerint sovanyak és hatarozatlanok, mégis megallapitottnak yell, hogy a hatalomnak, eronek az a primer eszmeje, mellyel a gyermek harmadik eleteve vege fele bir, nem szemelyes eronek a kepzete és nem szarmazik a szemely kepzetebol. Arra a kerdesre, hogy milyen a meghatarozottsaga ezen nem szemelyes eronek, szerzonk a kbvetkezokepen felel :1 The original idea of non personal power possesses but one necessary characteristic: it is dynamie, it does things. Az embereknek vela szemben tamisitott viselkedese mutatja, hogy sem intelligencia, sem felelem nem sziikseges elemek osszetetelokben. Amennyiben ezen erok hatasai elore nem lathatOk és ellenOrizhetetlenek, gyakran felelmet és tiszteletet valtanak ki, de amennyiben ellenorizhetok és felhasznalhatok, elvesztik titokzatossagukat és tiszteletremelto voltukat és baratsagos erOkke valnak. As it is not definitely conceived as intelligent will, the attitudes and the behavior it can elicit on the part of man ave fundamentally different from those produced by the believe in personal, unseen powers. The former gives rise to magic; the latter, to religion. A termeszetnek ezen felfogasat, mely valoszinaleg megelorte a Tylor-fele animizmust, Leuba dinamizmusnak nevezi.2 I. m. p. 83. 2 Ezen terminus magyarazatara Leuba a kovetkezaket ffizi meg hozza : This term seems to me preferable to supernaturalism, 1
— 108 ---
Idorol-idore uj kepzetek szaletnek specialis Icepesseggel felruhazott emberek elmejeben és ezek seven azok a kozosseg tulajdonaba mennek at. De annak a konstatalasa, hogy a fogalmak, melyekbOl az istenek keletkeznek, individualis eredetilek, nem osszeferhetetlen azzal a tennyel, hogy a vallas igazan realis ertelemben veve szocialis tomeg produktuma. Nagynevii kortarsanak, a vallaspszihologia teren szinten elsOrangil Jamesnek a hatasa latszik Leubdn, midon a kovetkezo sorokat irja : It is, I suppose, the passion for simplicity and unity that has led anthropologists and historians stubbornly to seek the origin of superheman, personal powers in some one class of phenomena. Igazolo peldakul szolgalnak : Tylor, Spencer, Muller Miksa. Ennek az eljarasnak hibas voltat erosen hangsillyozza Leubal: This imfortunate assumption of the unitary source of the ideas of gods is, I believe, one of the chief causes of the unsatisfactory condition of our knowledge of the origin and the developpement of religion. Ezen fejezetben 2 Leuba tigy pszihologiai mint torteneti argurnentumokkal igazolja a kovetkezo tetelekel : 1. Az istenek a termeszetfolotti lenyek killOnbozo kepzeteibOl nOnek ki. because it does not thrust forward a distinction between nature and something above it; and preferable also to teratism, proposed by Marett, because dynamism does not direct the attention exclusively to the mysterious and wonderful as if these characteristics were fundamental to the conception. It is the idea of active power which is dominant in the conception of Impersonal Force, and this idea is well expressed by dynamism. I prefer this term also to manitouism, proposed by Lovejoy, because dynamism suggests to most people the idea of power, while manitouism either is without significance or conveys a meaning not intended. I. m. p. 83. 1 I. p. 85. 2 The several orignis of the ideas of unseen, personal beings. Chapter V.
— 109 —
2. Ezen lenyek fliggetlen eredetekkel birnak. 3. Az istenek attrib-utumai killonbozok eredettiknek megfeleleSen. 4. A torteneti istenek rendesen keverek istenek, eredmenyeikent azon karakterisztikumok kombinaciOjanak, amelyek a killonbozo eredetii termeszetfeletti lenyekhez tartoznak. Okoskodasai a kovetkezOkben foglalhatOk ossze Ktilonbozo jelensegek megfigyelesei a primitiv elm enek killonbozo fajtaki lathatatlan agensek letezeset szuggeralja: 1. almok, trance-ok stb. hitet letesitenek emberi formaid és attributumu szellemekben, lelkekben 2. a termeszeti targyak szemelyesitese termeszeti lenyekben valo Nitre vezet, rnelyeket gyakran allatok alakjaban concipialnak ; 3. a teremtes problem4ja letesiti az ember alakjaban gondolt Teremto vagy Teremtakben yak') hitet (the belief in a Maker or Makers.) Szerzonk tigy veli, hogy els:513bl pszihologiai fejtegetesei alapjan hozzafilzheti a kovetkezo megjegyzest : These beliefs are neither manifestations of a diseased mind nor the outcome of a revelation ; the arise from perfectly normal processes. A. kisertetek, szellemek, teremtok egyszersmind nem istenek. Kiizillok csak keves birja kezdettol fogva vagy nyeri meg kesobb azon attributumokat, melyek szilksegesek ahhoz, hogy a relaciok azon rendszerenek megallapitasahoz vezessenek, melyet vallasnak nevezank, szoval, hogy transzformalOdjanak istenekke. A VI. fejezet 2 arrol szol, hogy letesfilnek tehat az istenek és mik az Istensegnek lenyeges karakterisztikum ai. Barmennyire hangsulyozza is Leuba okosko1 I.
m. p. 110. Summary. 2 I. m. p. 111. The making of gods and the essential characteristics of a divinity.
— 110 --
dasainak pszihologiai jelleget,1 mint a vallcisfilozofia befolyasanak a karos hatasat kell leszogezniink a kovetkezo megjegyzesei legelsejet, melyek azon qualitasokat jelzik, amelyekkel az emlitett lenyeknek birniok kell, hogy istenekke valjanak.2 Ezek a kovetkezOk : 1. Pszihikai, spiritualis agensnek kell lennie. 2. Ami a szemelyiseget illeti, Leuba csak annak a konstatalasara szoritkozik, hogy a torteneti vallasoknak kezdettol fogva egesz a mostani idOkig szemelyes lenyeik voltak. 3. A szemelyes hatalomnak (Power) emberfelettinek kell lennie. 4. Kell, hogy a szemelyes hatalom resze legyen az Isten lenyegenek. 5. Kell, hogy az Isten lathatatlan legyen. 6. A szemelyes hatalomnak megkozelithetonek kell lennie és pedig nem kenyszeritO eszkozok alkalmazasaval, hanem antropopatikus cselekedettel. 7. Joindulattal kell viseltetnie az emberek irant. MellOzzilk e helyen Leuba azon okoskodasait, melyek a primitiv vallas erzelmi jellegevel foglalkoznak,3 csak megjegyezziik, hogy teljesen helyesen fogta fel a problemat akkor, midon a vallast nem az erzelembOl szarmaztatja, hanem az erzelmeket, mint a vallasi jelensegek szilkseges kisero pszihikumait fogja fel. The question that I desire to raise in the first part of this chapter, then is not ,,In what emotion does religion originate ?" but „What the dominant emotion at the beglming of religious life ?" Mint latjuk pszihologiai tudasban Leuba messze feltilmidja az eddig targyalt auktorokat, akiket mint As I am only a psychologist, I shall have to content myself with the following remarks about circumstances and conditions under which certain attributes arc conferred upon unseen beings. I. m. p. 112. 2 I. m. p. 113-117. 3 Lasd a VII. fejezetet p. 126. The emotions in religious life. 1. The emotions in primitive religion.
a vallaspszihologiaval is felszerelt pszihologiai irodalomnak legkivalobb és szeles korben ismert VSfaktorait mutattunk be. Hianyokat talaltunk mindegyiknel és ez leginkabb ket forrasbol fakadt : egyik volt az etnologiai tenyek sekelyes ismerete, masik a pszihologiai kutatas rovasara tortent tultengo befolyasa a vallasfilozOfianak. Ha valahol, ugy epen a vallas lelektandban mutathatunk fel eklatans peldakat arra nezve, hogy a pszihologia mennyire nem azonos a filozofiaval es hogy sajatos modszereit kell ervenyesitenie, ha nem akarjuk, hogy a tenyek helyet tenyeket szabalyozni akaro normak foglaljak el. Azert ismetelten hangstilyozzuk, bogy a vallas lelektananak, amenynyiben a primitiv ember vallasarol van szo, ahhoz az antropologiai és etnologiai adathalmazhoz kell ffizodnie, melynek a lelektani resz csak magyar6zoja lesz. Mielott tehat a kovetkezo reszben az idevago etnologiai irodalom reszletes ismertetesevel foglalkoznank, hogy egyreszt kiegeszithessiik a jelen resz kritikai megjegyzeseit, masreszt pozitiv adatokat gyiljtstink, melyekhez a magunk pszihologiai analiziseit fogjuk kapcsolni, bemutatunk meg egy amerikai vallaslelektani munkat, I. B. Pratt konyvet. ri) I. B. PRATT.
Miive: The psychology of religious belief. NewYork, Macmillan 1908., pszihologiai és torteneti reszre oszlik es a pszihologiai targyalas megel6zi a tortenetit, arnit magaban veve is elhibazott sorrendnek kell minositeniink. Konyvenek III. fejezete foglalkozik tOmankkal : Religious belief among primitive peoples (p. 47-74.) A primitiv nep olyan mint a gyermek. hiszekeny. A hite a sza szoros ertelm4ben vett tekintelyi bit. Aparol fitira szallnak a szellemekral és istenekrol szolo mitusok, melyekben mindenki hisz és senkinek sem jut eszebe ketelkedni. De nem-
- 112 -
csak szobeli tradiciokon alapszik a primitiv ember bite. A szem epentigy szolgaltatja a hit targyat, mint a fill. Nevezetes szerepet jatszanak az al mok az glom kepei es az eberseg pereepciOi a primitiv emberre nezve egyenrangtiak. A primitiv hiszekenyseg vallasanak tipikus esetei a term eszeti istenek. Ezekben a hallasi és Masi prezentacia kombinalva van. A napot imadjak a tradicio alapjan, de a benne valo hit erosodik azaltal, hogy a szem lathatja. It is a psychologcal truth that seeing is believing. Ezert jelentosegesek az 6,114 noveny, hegy, patak stb. istenek és kesobbi fokon a fetisizmus. Fetichism is probably far from being a truly primitive phenomenon and makes its apparance only after thought has begun to mingle with primitive credulity, and to distinguish clearly between the god or spirit and his material body. A primitiv hiszekenyseg a bazisa az animizmusnak, de egyesegyedill az animizmus naiv fokozatain van anelkill, hogy a hit más formai ne tamogatnak. A gondolat vallasa, amint Pratt nevezi, koran jelentkezik minden torzs torteneteben és rivalisa lesz a primitiv hiszekeny-segnek. Nem folytatjuk tovabb Pratt vallasfejlodesi fokozatainak ismerteteset, mert erenyeit és hibait az eddigiekbal is latjuk. Lelektani munka az evolucio szokasos fogalmanak dogmajan felepitve. Ez a dogma az egyik arnyoldala, a masik a tenyek mellozese. Lelektani fejtegetesei erdekesek és tanulsagosak s bar azt a nivot nem erik el, melyen Leuba all, a mi kozkeletii europai hasonlo targyll lelektani irasainkat joval B) Az etnologiai irodalom tanulsigai. .5) W. SCHMIDT MUNKASSAGA.
W. Schmidt, a Societas Verbi Divini tagja és mint ilyen a Wien melletti Szent Gabriel missiosszeminariumban a nepisme tandra, egyike azon
— 113 —
uktorolmalc, kikben a szemelyes tapasztalatokon lapulo kozvetlen tudas nagy, szinte bamulatos olvasottstigrOl tanuskodo irodalmi ismerettel parosul, melyeknek jellemzo tulajdonsagakent ernlitjuk fel azt a inelyrehato és partatlan kritikat, mely sem nem kabul el az idevago tekintelyek hatalmas rnunkassaganak ,pozitiv" adataitol vagy szellemes elmeleteitol, sem (kath. pap letere) nem n1 fel az apologiai erdekek megvedesere alkalmas teologus auktorok latszOlag kedvezo teoriainak és felilletes kritikainak. Hatalmas munkass6ga fOleg az „Anthropos" folyoirat lapjain latott napvilagot, mi azonban csak a legtljabb és osszefogialo munkassagaval fogunk foglalkozni. Ilyen move kettO van, az elso : Der Ursprung der Gottesidee. Eine historisch-kritische and positive Studie. Historisch-Kritischer Teil. _Munster, 1912. a. masik: Die tiroffenbarting als Anfang der Offenbarungen Gottes, Kempten and München 1913. Az elobbit egesz terjedelmeben ismertetni fogj uk, mert az idevago irodalom osszes nagy jelensegeinek kimerito ismerteteset és kritikajat tartalmazza,1- a masodikbol atvessziik- azon adatokat, melyek az elsobal hianyzanak és amelyek bovebb targyalasban az elso mu masodik, meg meg nem jelent kotetet fogjak tenni. Lassuk tehat az elso munkat ! Mindj6rt az eloszoban egy szilkseges és targyi ismereteken nyugvo megjegyzest talalunk az evolucionalis gondolat alkalmazasara. Az evolucionalis gondolat azon alkalmazasa ugyanis, mely a kezdeti allapotot mindig a rosszabbal, az alacsonyabbal jeloli meg, igen karos befolyassal volt az osszehasonlit6 vallastudomanyra.2 Dieser (t. i. der EntvvicklungsDurkheim-nek Les formes elementaires de la vie religieuse. Paris, .1912. c. szinten nagy szabasii nravet kiveve, mellyel epen ezert kiilon, reszletesen akarunk foglalkozni. 2 Schmidt, i. m. p. 3. 8
— 114 —
gedarike) verlangt thirchatis nicht, dasz das Niedere schlechthin, das Minderwertige, den Anfang der ganzen Reihe bilde. Er setzt vielmer an den Anfang lediglich das Einfache, das Unentwickelte, d. h. ein Etwas, das gewisse Veranlagurigen und Moglichkeiten zu spateren Formen in sich schlieszt, these aber jetzt noch nicht aktuirt hat.' Az osszehasonlito vallastortenet modszere mar most az lesz, hogy ezen lehetosegeket megallapitja, azoknak egymasutan fellepo megvalosulasait szemmel tartja, a benso kepzesi torvenyeket és a killso inditekokat, melyek a megvalosulast letesitik, tanulmanyozza, de minden ertek- es igazscigitelettol teljesen tartozkodik. Ezt koveti Schmidt is. A szerzo ezutan kijelenti, hogy csak a nagy iranyokat és nagy iskolakat dolgozza fel, mert ezen a tOren2 az egyedill allo, elszigete]t moriografiak elenyeszo jelentosegilek. A vallas definiciOja, amit a hasonlo milvekben elOre szokas bocsatani,3 nada nem egeszen egyszeril, de — mint latni fogjuk egyike a legfontosabbaknak : die Anerkennung eines oder mehrerer personlicher fiber die irdischen und zeitlichen Verhaltnisse hinausragender Wesen und das Sichabhangigfiihlen von denselben.4 „Szellemi lenyek" helyett azert mond „szernelyes lenyeket", mert Igy azon Mk is tekintetbe vannak veve, amikor meg a forMalis szellemfogalom nem volt kialakulva.5 Konyvenek els6 fejezete a torteneti nepek valU. ez a gondolat, bdr nem ily pregnansan kifejezve, megvan Siebeck-nel is.— Zu den prim iiren Arbeitsprincipien gehort in erster Linie, dasz keinerlei Voraussetzung von der Notwendigkeit einer absoluten aufsteigenden Entwicklung gemacht wird. Schmidt, Neue Wege der vergleichenden Religions- und Gesellschaftswissenschaften. „Die Kultur" 1911. Heft 1. • U. ez a lelektan és filozcifia teren nem mondhata ! • A vallaspszihologiaban epen fordftva van. 4 Schmidt, i. m. p. 5. 5 V. o. azon hellyel, hol Leubcit kifogasoltuk !
- 115 -
lasanak kutatasaval foglalkozik és pedig a nyelvtudom anyi vallasosszehasonlitas periodusaval. Bevezet6-0.1 jellemzi a modern fejlodestant. Mig Hegel fejlodestudomanya tisztan idealisztikus, apriorisztikus, meghatarozott filozofiai rendszer alapjain nyugva, addig a modern fejlodestudomany teljesen realisztikus, aposzteriorisztikus, az idealisztikus apriorizm-ussal ellensegesen helyezkedik szembe és azt kevesre becstili. Az osszehasonlitO vallastudomany az osszehasonlito nyelvtudomannyal kapcsolatban fej16dott ki és ilyenforman olyan fejlodesi elmelet keletkezett, melyet Wundt az animisztikussal ellentetben naturalisztikusnak nevez. (Wundt, Volkerpsychologie II. Mythus und Religion 1. Teil p. 543.) Ebben lattak a vallasfejlOdes kezdetet. Ez az elmelet fenntartotta magat a XIX. szazad elso felon tril. Fokepviseloit es azok muveit lasd Schmidt-nel is m. p. 9. Uj elmelet, mely a naturalisztikust kiszoritja, a XIX. szazad masodik feleben keletkezik. Auguste Comte a mestere ennek a pozitiv fejlOdesi sorozatnak : fetisizmus, politeizmus, m.onoteizmus. A mult szazad kozepeig meg kisertett az a gondolat, hogy ezekben inkabb a kulturnepek romlasat kell latni, de 1859-ben jottek Boucher de Perthes-nek praehisztorikus kutatasai, rnelyeket az angol geologus, Lyell és fa-leg Darwin hires milve : On the origin of species by means of natural selection ,elismertettek. Diese beiden Ereignisse, mondja Schmidt, wurden Mr die gesarnte Ethnologie und ,damit auch far die vergleichende Religionsgeschichte von der tiefgreifendsten Bedeutung. Sie entschieden -den Sieg des Entwickelungsgedankens fast auf der ganzen Linie. Osszehasonlitva azt a primitiv prehisztorikus kulturat, mely Boucher de Perthes kutatasai seven jutott napfenyre, a termeszeti nepek kulturajaval, messzemeno kolcsonOs megegyezes vilaglott ki, 8
— ,116
rigy hogy az egyik. rnegerthetesenek a hianyait a masik hezagpotlo nninkajaval ki lehetett egesziteni. Ezzel a termeszeti nepek ertekel6senek problemdja meg lett oldva amennyiben nyilvdnvalo volt, hogy Europa orszdgaiban az njonnan felfedezett primitiv kultura a torteneti nepek magasabb kulturajdt megelorte, epen annyira nyilvdnvalonak latszott, hogy a termeszeti nepeknek az, tijonnan felfedezett prehisztorikus kulturdval annyira egyenertekil kulturdjat csak mint stagnalast. csak mint a primitiv prehisztorikus allapotok konzervaldsat kell felfogni, nem pedig mint lesillyedest az eloza« magasabb kulturfokrol. Ez a feifogas csak meger6sodott azon negativ bizonyitekok alapjdn, melyeket a primitiv nepek terilleten a régi, magasabb kultura bizonyitasa celjdbol vegzett asatasok sikertelensege szolgaltatott.1 Ez a legfObb argumentum arra nezve, hogy a termeszeti nepek allapotait, mint a kulturnepek kifejlodesere vezeto lepcsoket fogjuk fel és Schmidt hozzateszi: man wird im allgemeinen seine durschlagende Kraft nicht bestreiten konnen. A kulturdlis fejlodes elengedhetetlen feltetele, hogy nagyobb neptomegek lakjanak egyiitt. Ezeknek más nepekkel val6 erintkezese és vandorldsa fontos a kultura elOre vagy hatra valO fejlodesenek megallapitasdra. Legregibb kulturterilleteken ldtszanak az Euphrat volgye, Nilus volgye és a kett6 kozott fekv6 terilletei E16-Azsidnak es a keleti kozeptenger medencenek. A kultura ezekben a Kr. e. otOdik evezreddel kezdodik, elOtte 6k is primitiv nepek voltak. Meg mielott a mostani nepek azon emlitett kulturkozpontokban tulajdonkepeni magasabb kultdrat nyertek volna, mdr elvdndoroltak, ami a nyelvbeli bizonyitekokbol is • teljes hatarozottsdggal adodik. Schmidt, i. m. p, 11.
— 117 —
TerjCalk at most mar- a mondottak utan a termeszeti nepek valldsdnak kutatcisdra és pedig torteneti sorrendben haladva tekintsilk az etnologikus osszehasonlitas periodusat.1 KimagaS16 egyeniseg ezen periodusban : I. Lubbock (Lord Avebury) Wive 1870-ben jelent meg, cime : The origin of civilisation and the primitive condition of man (London.) O kOvetkezo vallasfejlodesi semat allitotta fel: ateizmus, fetisizmirs, termeszetszolgalas vagy totemizmus, samanizmus, balvanyimadas vagy antropomorfizrnus, Isten mint vilagteremtO, vallas és erkolcsiseg egyiitt. Tana nem nagyon terjedt el, nezetet, hogy vannak vallastalan nepek, Tylor és más jelentosebb kutatok teljesen megdontottek. Egy tetele maradt meg ma is kozkedveltnek, melyet azonban energikusan meg fogunk cafolni,2 hogy t. i. a fejlodes also fokain a vallasnak és erkolcsisegnek semmi koziik sincs egymashoz. AngliabO1 indult ki s a szintetikus filozofla mesteret vallja szerzojetil az az elmelet, mely a megholtak lelkeinek kultuszabol keletkezteti a vallast. Spencer elmeletet manizmusnak lehet nev'ezni. Mellette sokkal nagyobb nevezetessegre tett szert a Tylor-fele elmelet, mely azon szellemekbol indul ki, melyek a termeszetet lelkesitik. Elobbiek a ,,ghosts", ezek a „spirits." Ennek neve animizmus. Spencer elmeletenek konkret alapjaul szolgalo anyagot 1:rgy hordatta ossze s azert sulyos defektusai vannak. Hibait lelektani szernpontbOl megismertilk Ribot kritikajabol, a kovetkezokben. Schmidt azokat jeloli meg, melyek magat az anyagot és annak tervszeril feldolgozasat erintik. Ezek a kbvetkezok :3 1) die kontradiktorischen Instanzen wurden nicht geniigend beachtet, vielfach gar nicht, Schmidt, i. m. II. Kapitel p. 17. Ezen kozbeszaras jelen mu szerzajetol valo. 3 Schmidt, i. m. p. 19.
1
— 118
weil der Auftrag nur dahin ging, Stiltzen fur schon feststehende Theorien festzustellen 2) es fehlte die genilgende kritische Sichtung des aufgefundenen Materials 3) die eigentliche Bedeutung der einzelnen aesammelten Tatsachen muszte in vielen Fallen Spenzer unbekannt bleiben, da dieselbe sich aus dem Zusammenhang ergibt, von dem Spencer aber bei einer solchen Methode des Materialsammelns keine Ahnung haben konnte. Ezzel Spencer-nel olyan nagyrabecsillt pozitivexakt karaktern tudomanyos munkassag a keno ertekere van leszallitva. Terjiink at most arra az elmeletre, melyet kutatasunk korenek egyik leghivatottabb ismeroje, Andrew Lang, klasszikus elmeletnek nevez. Ez a mar tobb izben erintett Tylor-fele animizmus. Tylor szerint a primitiv ember bioligiai problemak ket csoportjabOl megalkotta a testtO1 killonbozo lelek fogalmat,1- egyrE'szt az ebrenlet, alvas, extazis, betegseg, halal, masreszt az almok és viziok jelensegeibol. Az elso csoport jelensegeiben azt latta a primitiv ember, hogy a leek izoldlodik, a masodikeiban pedig azt, hogy az izolalt lelek milkodik. A leleknek ilyen modon nyert fogaima eloszor csupan az emberi lelekre vonatkozik. Ezen fogalomhoz kapcsolodik a hit, hogy a lelek a halal utan tovabb el, a lelekvandorlas bite és a halottakrol valo gondoskodas tenye ;2 ellenben a masvilagi kartalanitas gondolata csak kesobb fejlOdott ki. Az ember leven merteke a dolognak, mindent a maga analogiajara fogott fel, azert az allatokat és novenyeket is testbOl és lelekbal alloknak gondolta. Ezek tehat rokonai lettek. 1 Mint lattuk, tiles pszihologiai tudassal epen ez ellen kiizd a legtljabb id6ben James H. Leuba, a nagyhfru amerikai vallaspszihologus. 2 Hogy ez a teny az evolucionalis embertanban ugrast jelent, Schmidt, akinek kiilOnben key& erzeke van a lelektani analizisekhez, nem vette eszre. A halottakr61 valo gondoskodas erkolcsi tenykedes primitiv fokon a vallas forrasai kozott.
— 119 —
Az Osiik és halottak kultuszabol megtanulja az ember a tisztal szellemek fogalmat megalkotni. Ezek idegen testeket is valaszthattak amint azt a megszallottsag hite mutatja. A termeszet egyes reszei is ilyen tiszta szellemektol lehetnek megszallva. igy kelletkezik termeszettisztelet, viz, folyo, tenger, fa, berek, allatok, totemek tisztelete. Nem az individuum, hanem a species van istenitve. Lassan kifejlOdik a magasabb politeizmus : egisten, esoisten, mennydorgesisten, szilletesi istenet, a szantas-vetes istene stb. A dualisztikus rendszer mar alacsony fokon megnyilvanul a karos és hasznos fogalmak kapcsain (vilagossag — sotetseg) stb. Monoteizmus és panteizmus nem mutatkozik. A monoteizmus tobb fele mOdon keletkezik : a) a politeisztikus istenek egyiket foisteni meltOsagra emelik ; b) panteon fele keletkezik (nep = sok lelek és vilagathato szellemek ; arisztokracia = politeisztikus istenek ; kiraly = foisten) ; c) az anima mundi tana. Tylor animizmusa es egyaltalaban az antropologiai iskol a Angliaban sokaig nem tudott erveny re jutni MAller Miksa mar emlitett és lelektani szempontbOl erosen kifogasolt elmelete miatt. O a „nomina mumina" el meletet konstrualta, melyet Schmidt epen nyelvtudomanyi szempontbOl kifogasol, annak lelektani lehetetlensegeivel nem is torodik. Bovebben itt mar Midler Miksaval foglalkozni nem latszik szilksegesnek. Eros es szakavatott vedelemben reszesitette Andrew Lang, mig alaposabb tanulmany alapjan olyan elmeletet nem konstrualt, mely a mi figyelmunket is nagyobb mertekben erdemli meg. „Tiszta" mint foszt6 jelza szerepel és az anyagiassagt61 valo mentesseget jelenti.
— 120 —
Tylor „classical theory"-ja mellett sok neves tidos idevago elmelete nem tudott ervenyre jutni. Ilyen sorsban reszesillt pl. I. S. Frazer-nek Golden Bough-ja (London, 1890.) Az animizmus Meghoditotta az egesz civilizalt vilagot, vagy egeszeben,ovagy módositasokkal majdnem minden-Cat elfogadtak. Mivel a jelentosebb auktorokrol tigyis 'anon lest szo, eleg e helyen ket, szinten a nepisme tertileten kutato és naTunk is ismert nernet auktor velemenyet kiemelni, akik sZinten Lubbock karhortatando tevedeseben vannak. Az egyik Peschel (Volkerkunde.7 Leipzig 1897), aki azt tartja, hogy a vallasnak eredetileg nem volt etikai karaktere és hogy a vadak egyetien torzsOnel sem mutatkozott monoteizmus a masik Fr. Ratzel (Volkerkunde2 Leipzig und Wien 1894), aki ezeket mondja: Es ist wesentlich zu betonen, dasz die Morallehren kein notwendiges erstes Ingrediens der Religion, sondern eine, erst auf hoheren Stufen erfolgende Zumischung ist. Siebeck-rOl, kit reszletesen ismertetttink, is szo esik Schmiedt-ne1,1 kinek kozvetito nezetet nem eleg vil6gosnak tartja; de a citalt reszbol megertjtik ; hogy Schmidt-nek itt i's a filozofiaval van baja. Kiilon fejezetet szentel a teologiai korok aliasfoglalasa ism ertetesenek es kritik6janak. A teologusok kozul, akik egyaltalaban figyelemre meltattak a vallastudomanyi szempontbOl oly fontos problemat, a legjelesebbeket valogatja ki, mint A. Stockt,2 C. Gutberlet,3 Dr. W. Schneider,4 Chr. Pesch S. I.,5 I. m. p. 41. Lehrbuch der Apologetik. Mainz, 1895. Lehrbuch der Apologetik 2. Munster i. W., 1895. Es: Der Mensch, sein Ursprung, seine Entwickelung. Paderborn, 1903. 4 Die Naturvolker, Miszverstandnisse, Miszdeutungen und Miszhandlungen. Paderborn és Munster, 1885. Es: Die Religion der afrikanischen Naturvolker. Miinster i. W., 1891. 5 Gott und Gotten Freiburg i. B., 1890. 2
— 121 —
de Broglie,' I. Fontanie,2 Schanz,3 Weber,4 Fr. X. ifortleitner.5 Kritikai megjegyzeseit a kovetkezokben foglalja ossze : az a figyelem, melyben az nj mozgalmat reszesitettek, nem volt megfelelo azok kulso es belso fontossaganak az epee ezert csak fogyatekosan és kevesbbe intenziv modon beallitott ellenfegyverkezes sok formalis hibaban szenvedett azonfelill tnlment azon a hat6rvonalon, melyet az altalanos etn.ologiai es speciell vallastudomanyi tenyek rnegvontak és a kinyilatkortatasban vale hit kovetelmenyei szaksegeltek. Labbock-ot egeszen kiszoritotta Tylor animizmusa, kiknek velemenyet akceptaltak olyanok; akik hivatasos vallaskutatok, legnagyobb resziik meg etnologus is, akik tehat rendelkeznek az idevago gazdag irodalommal és nezeteiket egy csorno pozitiv adattal tudjak tamogatni. Maga Schmidt azon a nezeten van,6 hogy nemcsak a Tylor 61tal tanitAsa mellett felhozott adathalmaz, hanem annak kozelebbi megitelese is altalanossagban helyes. Amit pedig az animizmusbol elvet, az faleg a kovetkez6 : 1. bogy az ember szellemi fejlOdesenek altala is elfogadott periodusaban a szellemi tevekenyseg kizarOlag olyan teves lelekkel vale felruhazasokbol Allott es nelkillorte a tulajdonkepeni racionalis funkciOkat 2. hogy ezen fok a maitol lenyegesen kiilonbozott es az allati nivohoz allott kozelebb Problemes et conclusions de l'histoire des religions4 . Paris. 2 Genese et developpement des religions polytheistes. Etudes Religieuses. t. LVIII., 1893. p. 419. s. kk. — Les mythologies et le monotheisme patriarcal. L. c. t. LIX. p. 409. s. kk. — Le monotheisme et les mythologies. Revue du Monde Catholique. XXXIII-e .annee t. IT. p. 386. s. kk. és t. III. p. 27. s. kk. 3 Apologie des Christentums? Freiburg i. B , 1895. 4 Christliche Apologetik. Freiburg i. B., 1907. De polytheismo universo et quibusdam eius formis apud Hebraeos tinitirnasque gentes usitatis. Oeniponte, 1908. 6 I. m. p. 91. 1
— 122 —
3. hogy a vallasos fejlodes kiindulo pontja volt, mely azelott teljesen hianyzott. Azt sem tartja valosziniinek, hogy a lelek fogalmat akkor kepeztek volna elOszor, midon az alom, alvas halal stb. jelensegeinek (Oyes) magyarazatara volt szilkseg és csatlakozik Borchert velemenyehez, mely szerint a lelek fogalma mar sokkal elobb megvolt. Hogy a lelekfogalom hogyan keletkezett, azt ó maga nem magyarazza meg, hanem Schell-et fogadja el, kinek nezetet viszont mi nem tartjuk valoszinfinek. A teologiai korok minden feluletessegok és a targy sekelyes kezelese mellett is nagy erdemet szereztek abban a tekintetben, hogy az altalanos animisztikus magyarazatok terfoglalasa mellett is a monoteizmus gondolatat, mint a vallasos veltseg kiindulo pontjat fenntartottak és batran vedelmeztek.1 Az animizmus sohasem meltanyolta elegge azon nyomokat, melyek barmely kulturfokon elo nepnel feltalalhatOk és amelyek egy magasabb istentisztelet, egy megelozO monoteizmust jelentenek. Erdemleges iteletet Andrew Lang mondott rola :2 Wahrend die Anthropologie ihren Blick auf Totems, verehrte Mumien, angebetete Geister and sorgfaltig bewahrte Fetische heftete, hat sie nirgendwo, soweit mir bekannt ist, eine Untersuchung ober die hoheren und reineren religi8sen Ideen der Wilden angestellt. Uber diese ist man hinweggegangen mit einem Wort fiber leichtglaubige Missionare und christliche Einflusse. A monoteizmus nyomai nem minden nepnel talalhatok fel, akarhany van, melynel a vallas kesobbi elburjanzasa a monoteizmus nemes hajtasait elfojtotta. Lassuk mar most a kovetkezokben azt az elmeletet, mely az animizmust kiszoritotta, s amely Schmidt megfeledkezik a régi j6 elvrol: tantum valent dicta quantum argumenta. A j6 tan tu,domcinytalan kezelese mindig kevesebbet dr, mint a hamis tan tudoracinyos vedelme. 2 Lang, The Making of Religion p. 256. Idezve Schmidt i. m. p. 98. 1 Ime
— 123 —
monoteisztikus preanimizmus neven Andrew Lang nevehez filzadik. Lang elmelete nem jelenti az animizmus elveteset, hanem csak kiszelesiteset és kbvetkezmOnyei mOdositasat. Teljesen tudja meltanyolni az animizmus és manizmus jelentoseget a. vallasfejlodes torteneteben, csak mint kezdeti Allapotot nem fogadhatja el. Elso miive, melyben az animizmussal egeszen szakitott, 1898-ban jelent meg : The making of Religion (Green et Co, London.) Ezt kovettek a Magic and Religion, Myth, Ritual and Religion és reszben a Custom and Myth. Az azota megjelent szociologiai miivei a Social Origin és The Secret of Totem, amennyiben kerdesilnket erintik, hasonlo felfogason vannak. Killfoldi kovetoi koziil killonosen az osztrak Schroeder-t és René Hoffmannt emeli ki Schmidt, bar Schroeder-nek a magunk reszerol egyeb erdemet igazan nem tulajdonithatunk, mint azt, hogy Lang elmeletet epen eszrevette, de annak jelentoseget — velem enyank szerint — teljesen at nem ertette, sot a bevezetett mellekhipotezisekkel elrontotta.1 Erte: kezesevel killon is foglalkozunk. René .Hoffmann doktori dissertaciOjanak2 az az erdeme van, bogy A. Lang munkajat nemcsak elfogadta, hanem vizsgalodasat az osszes nepekre is kiterjesztve, kimutatta, bogy a legfObb leny elismerese a legalacsonyabb kulturnivoju nepeknel is elofordul és hogy ez a Orly az uralkodo vallaselmeleti nezetek egyikevel sem egyeztetheto ossze. R. Hoffmann ezen ertekezeset szinten reszletesebben fogjuk meltatni. A. Lang egyik legfobb erdeme az az oriasi anyaghalmaz, melyet o kritikailag feldolgozott s amelyet mint ellenei, foleg E. Sidney Hartland maguk is bevallanak, eddig senki sem meltatott elegge. Schmidt szelid bimasmodja Schroeder-rel szemben csak az akademiai kollegialitasbdd ertheto, de nem a tudomany szempontjabOl. 2 .Rend Hoffmann, La notion de 1'Etre supreme chez les peuples non civilises. Geneve, 1907. 1
- 124.
-
Vizsgalodasa korebe tartoznak az ausztraliaiak, akik tigy fizikailag, mint kulturajukat tekintve talán legalacsonyabb nivon allanak. Naluk is meg van a monoteizmus ketsegtelen nyoma, barmilyen antrofomorf is a jellege. Ez a legfobb leny, aki azelott a foldon, most pedig az egben lakik, rendezoje, feliigyeloje, jutalmazoja és biintetoje az erkOlcsi viselkedesnek ugy a foldon, mint a masvilagon. Ime az erkolcs es vallds mdr primitiv fokon karaltve ha ladnak egymdssal. Hogy itt csakugyan erk•5lcsrol van szo, azt mi sem bizonyitja,jobban, mint az a teny, hogy erkolcsi, torvenyeiknek tartalma a kulturnepek erkolcsi felfogasaval megegyezo, tehat nem valami aberraciora, fogjuk rd, bogy erkolcsi eloirds. AmidOn ugyanis pl. a jeloltet (a Kamilaroi torzseknel) iinnepsegek kereteben a torzs tagjava, avatjak, a kovetkezOket igertetik meg vele : hallgat az oregekre es nekik engedelmeskedik ; mindenet, amije van, baratjaival megosztja; barataival bekeben el; nem all ossze leanyokkal es hazasasszonyokkal ; az eteltilalmat mindaddig megtartja, mig az oregek az alol felszabaditjak. Hasonlo eredmenyek mutatkoznak az andamanezek-nel, a bushmanek-nel, hottentottdk-nal, a bantu- és nyugatiszuddn negereknel, eszak- és delamerikai indidnok-nal. Nyilvanvalci, bogy az ilyen nagy horderejii tenyek stilya alatt az animizmus osszeroppant. Lang nem is kesik iteletet mondani folotte, mely az o iroi kvalitasai folytan pregnans formaban nyert kifej ez est. Az animizmus — mint mar tobb izben lattuk — ugyanis azt tanitja, bogy az Isten elso fogalma mint szelleme nyilvanult legeloszor s a szellem fogalma pedig eloz6leg az alvas, Mom s halal szemleletebol a]akult. (A fogalom szot termeszetesen koznapi s nem logikai ertelemben vessziik.) Lang erre egyszerilen azt kerdezi : A primitiv nopek a legfobb lenyt csakugyan szellemnek tekintik ?
— 125
Nem, _ok ez•t a metafizikai kerdest egyaltalan nem is vetik fel, az Isten nekik csupan egy letezo leny (eirr existirendes Wesen), sokaknal, foleg az ausztrn.liaiaknal nagyon is antropomorf felfogasban. Hogy nem lathato, ez a negativ tulajdonsaga sem szellemisegenek tulajdonitando, hanem annak a korulmenynek, bogy az egben lakik. Azutan az animizmus tanitasa szerint a vallas kifejlOdesenek menete a kovetkezo :1 Lelek 1. Termeszeti szellemek tisztelete.
2. Halottak tisztelete.
Politeizmus.
Monoteizmus.
De epen a legprimitivebb nepeknel, igy az ausztraliaiaknal, andamanezeknel, a Pawnee-knel hianyzik az osok tisztelete. Ugyancsak az ausztraliaiaknal, andamanezeknel, bushmaneknel hianyzik a termeszeti szellemek tisztelete. Tehat a politeizmus elofeltetelei hianyoznak, hogyan jott tehat 'etre a politeizmus, amibal a monoteizmusnak kellett fejlodnie ? Lang azutan hozzafilzi, hogy az emlitett primitiv nepeknel a szocialis modell is hianyzik, melynek alapjan a foisten fogalmat megalkothattak volna. Az animizmus szerint a prirnitiv vallas etikai fogalmak nelkill valo volt, pedig ez megtalalhatO, epen a vallassal egybekotve és erosen altruisztikus jelleggel. Nagyon is kimutathato, bogy a magasa,bb Iasi elemek nem sziiksegkepen az alacsonyabbakbol fejlOdtek, hanem hogy mindkettonek onallo keletkezese lehetett. I Attekinthetoseg és rovidseg kedveert foglaltuk semaba_ Szerzo.
— 126 —
A vallas keletkezeset mar most Lang igy. gyarazza: Amint az embernek fogalma volt a dolgok csinalasarol, kovetkeztethetett azon dolgok csina16jara, melyeket 6 nem csinalt és nem is volt kepes csinalni. Ezt az ismeretlen csinalot, mint valami fenseges, nem termeszetes embert tekintette. Ha ennek a kivalo embernek a fogalma egyszer mar megvolt, hatahnat elismerhettek és a fantazia a hasznos dolgok teremtOjet felruhazhatta bizonyos más moralis attributumokkal, mint az atyasag, j6sag, a gyermekei erkolcsisegere feliigyelo tulajdonsagaval ; ez az erkolcsiseg termeszetes uton fej16dott a szocialis elet kialakulasaval kapcsolatban. Mindezekben nines semmi misztikus, sem olyasvalami, ami azon lenyek szellemi eroit meghaladna, kiket embereknek szoktunk nevezni. Erdekes, hogy Schmidt, ki a pozitiv jelzot iranyadOul tekintette jelen munkassagaban,1 tehat — igen helyesen direkte ovakodik teologiai erdekek :szolgalataba allani, ami akkor is nyilvanvalo, midon a katolikus teologiai munkassagot meltatja, e helyen megfeledkezik egy pillanatra arrol, hogy neki nem celja apologist irni, mert Lang elmeletehez a kovetkez6 megjegyzest filzi :2 Das eine solche erste Enstehung der Religion auf natiirlichem Wege in sich moglich gewesen, wird wenigstens kein Eatholischer Theologe bestreiten. Minden nepnel, melyet etnologiai adatok alapJan ismerunk, a magasabb vallasi momentum mellett megvan az alacsonyabb mitologiai momentum is. Az altalunk ismert, legalacsonyabb fajoknal kbzonsegesen megtalaljuk a hitet a halhatatlan „atyaban", „mesterben", „teremtOben", valamint egesz tomeget azon humoros, obszcen, fantasztikus mitusoknak, melyek flagrans ellentetben allanak az Masik targyalandb milveben hatarozottan teologiai er.dekeket szolgal. 2 Schmidt, i. m. p. 151.
— 127 —
elobbi hit vallasos jellegevel. Az elsot nevezzilk racionalis hitnek, a mitusokat ellenben irracionalisaknak mondhatjuk. A vallas a komoly megfontolas 4s alavetettseg erzetebol fakadt, mig a misztikus kepzetek a jatekos és allhatatlan fantaziabol. A fejlOdes kezdeten mindket elem a maga tisztasagaban szetvalaszthato, kesobb azonban a mitologiai elem mindig erOsebben fejlodik, belenO a vallasos elembe, lenyagozi és elfodi azt annyira, bogy az majd megfullad alatta. Kerdes mar most, mik az alacsonyabb elem keletkezesenek és ergs fejlodesenek okai ? Lang a kovetkezo osszefoglalasban jellemzi ezen atmeneti stadiumat a szellemi fejladesnek:1 1. Der Glaube, dasz alle Dinge, nicht blosz Tiere und Pflanzen, beseelt und intelligent seien, wie der Mensch selbst, ein Beweis dafilr sind u. a. die weitverbreiteten Tatsachen des Totemismus ; 2. wenn alle Dinge intelligent sind, so gehorchen sie dem, der auf irgend eine besondere Weise sich die Herrschaft Ober sie verschaffen kann, den Zauberern ; 3. es herrscht Furcht vor den Geistern der Verstorbenen, den Gespenstern, es besteht das Bestreben, sich durch Opfer und Magie mit ihnen in Verbindung zu setzen, sich ihres Schutzes, ihrer Macht teilhaftig zu machen ; 4. die Neugierde als Vorbotin der Wissenschaft ist tatig, die eben auf dieser Stufe sich bald in Leichtgldubigkeit beruhigt : die Entstehung der Naturmythen ; 5. es besteht der Glaube, dasz gewisse machtige Wesen ihre Existenzform andern, aus Menschen in Tiere, Pflanzen, Steine und andere Formen sich verwandeln konnen; das offnet dann den Weg zur Vermengung von 1, 2, 3, untereinander und mit 4 und da durch zum Eindringen der animistischen, zauberischen und manistischen Mythen in das Gebiet der Naturmythen und zu einer gegenseitigen Vermengung. 1
Schmidt, i.
m. p.
157.
- 128 --
Schmidt azt tartja, hogy Lang-nak ezen velernenyet, foleg ami az animizmus jelentoseget ilieti, Ugy tudomanyos, mint katolikus teologiai szernpontbOl el lehet, sot el kell fogadni. Annal is kabb, mert Ilgy a szimbolikus iskola (Gorres, Creutzer). tanitasai, mint Muller Miksa kiserletei nem alljak meg a helytiket. Igen fontos problema az aldozat es imadsag keletkezese. Lang az aldozat keletkezeset az osok szellemenek tiszteletebal vezeti le. Abbol a tenybol indul ki, hogy az Aldozatok elaszor csak etelek. melyekkel a megholt lelke — a vadak kepzelete szerint — a masvilagon is el. Ha az eledelt megsernmisitik, azaz megfosztjak e vilagi formajatol es ezaltal a masvilagra elktildik, az ember megszabadul a szellemek haboritasaitol es kiengesZteli oket, sot megnyeri joindulatukat és tamogatasukat Ezt az adomanyt mindannyiszor megismeteltek, valahanyszor csak szilksegilk volt a szellemek jóindulatara. A legfobb lenyt, aki sohasem halt meg, nem lehetett ilyen ajandekokkal megvesztegetni, azonfelill mindenhato mivoltaban mindennek az ura volt és igazsagossaganal fogva nem engedte magat megvesztegettetni. Az ajandekokkal yak') megvesztegethetOseg parosulva az erkolcsi Wren vale) kozombosseggel azt okorta, hogy az osok szellernenek a tisztelete a primitiv miiveltsegii ember elott ertekben mindinkabb nyert, mig ennek megfeleloen a legf•5bb lent' fokozatosan hatterbe szorult, vagy ha ervenyben maradt is, lesiilyedt az osok szellemenek a nivOjara és aldozatokat kellett elfogadnia. Jol jegyzi meg Schmidt.' hogy az aldozatoknak ezen rnegvesztegetesi jellege volt, nagyon valoszinii, hiszen meg a zsido nepnel is minduntalan felmertiltek az ilyen esetek és a profetak egyik hivatasa epen abban allott, hogy a killso aldozat ertektelenseget hangsdlyozzak az Isten szine elott vale) igaz, viselkedessel szemben. 1
I. m. p. 161.
— 129 —
Az imddsdg es cildozat tehdt azon mertekben nyomulnak elOre a primitiv nepeknet, amino mertekben a legfobb leny fogalma elhomdlyosul. Legalabb is mai ismereteink alapjan ezt kell tartanunk. De azert ezt is inkabb azon altalanos torveny szerint kell megitelniink, mely szerint a vallas idovel mindinkabb degeneralodott. Az igazi primitiv nepeknel igenis volt aldozat és pedig primicialis aldozat, az els6 elejtett vad, az elso gyiimolcs bemutatasa és az imadsag is feltalalhato primitiv fokon. Lang elmelete tehat, mint a kezdetleges allapot jelzese, e tekintetben tarthatatlan. Igaz-e ezek utan, hogy az animizmusnak csak rombolo, pusztito, degenerativ hatasa volt ? Nem. A primitiv ember nyers, naiv istenfogalmat az animizmus segitette elo egy hozzajdrula filozofia segitsegevel a tiszta szellem istenfogalmava. Azonfeltil mint lattuk, a primitiv ember etikaja is igen fejlett volt, ismerte a foldon kivill a masvilagi buntetest es jutalmazast is. Hogy ez hogyan lehetseges. arra felel az animizmus a lelek fogalmanak a megkonstrualasaval. Das Christentum verband zuletzt das, was gut war im Animismus, die Sorge fur die individuelle Seele als einen unsterblichen Geist mit ewiger Verantwortlichkeit, mit dem Einen, Gerechten und Ewigen der Propheten Izraels, und so endet die lange, verwickelte und geheimnisvolle theologische Entwicklung der Menschheit.2 Schmidt foglalkozik Lang elmeletenek kritikaival is. A legelso helyen A. W. Howitt-ot emliti; aki a delnyugati ausztraliaiaknak egyik legalaposabb ismeroje. Howitt reamutat Lang nehany tevedesere pl. midOn a legfobb leny tulajdonsagainak magyarazatanal kizarja a szocialis befolyast, pedig a torzsfanokseg egyes torzseknel csakugyan megvolt (Kuhn, S. W. Victoria,) hanem egeszben veve az a 2
Schmidt, i. m. p. 169.
— 130 —
torekvese, hogy a S. 0. Ausztraliaiak atyaisten hitet (Allvaterglauben) mint kesObbi fejlodes eredmenyet tuntesse fel, gyongenek mondhato meg azon esetben is, ha pusztan benso fejlodest veszunk szarnitasba. Meg inkabb megd61 Howitt okoskodasa, ha a tenyeket az etnologiai osszviszonyok vilagitasaban és riles, Ausztralian kivill eso nepekkel vale osszehasonlitasban szemleljiik. Nyilvanvalova lesz akkor, hogy a legfobb leny elismerese Ausztralianak epen azon torzseinel lep fel legintenzivebben és legvilagosabban, amelyeket etnologiai_ szempontb61 Ausztralia legregibb nepeinek kell tekinteniink es ilyen tekintetben olyan régi nepeknek, minok a tasmaniaiak és a pygmaeon-nepek, melleje kell helyezniink. Masik kritikusa E. B. Tylor, aki azt igyekszik bebizonyitani, hogy a magasabb vallasi fogalmak misszionariusok Iltjan jutottak a vad nepekhez. Ezt a nezetet is megcafolja Schmidt.1 — E. Sidney .Hartland-nek sikerillt a Lang-fele rendszer nehany gyengejet, pontatlansagat és tulzasat kimutatni es ambar a fodologban kritikajat elvetendonek iteli, ezen reszletek tisztazasaert csak halat erdemel. R. R. Marett es A. von Gennep kritikai csekelyebb jelentosegiiek, azert rajuk nezve csak Schmidt konyvenek megfelelo helyeire utalunk.2 A kovetkezOkben egy pozitiv reszt nyajt Schmidt, melynek vegen allaspontjat a kovetkezokben foglalja ossze:3 Ich glaube nachgewiesen zu haben, 1. dasz das hochste Wesen in seiner vollen Klarheit and Kraft gerade aus der altesten, der Urstufe stammt, so dasz also schon gar keine Zeit zu einer Entwickelung aus den vorgenannten Faktoren vorhanden war; 2. dasz auf den folgenden Stufen die Gestalt des hochsten Wesens immer mehr verdunBovebben kesObb Schmidt, i. m. p. 408. 2 Schmidt, Der TJrsprung etc. p. 258 es 266. 3 Schmidt, i. m. p. 407.
1
— 131 —
l;elt wird und schwindet, wahrend jene drei andern Faktoren, die Naturmythologie, der Zaubergedanke und der Animismus, in ihrer Geltung immer mehr steigen, ein Beweis, dasz der Gedanke des hochsten Wesens aus einer ganz anderen Quelle stammt als sie ; B. in keiner Weise laszt sich der langsame Hervorgang des hochsten Wesens aus jenen drei Faktoren wissenschaftlich dartun, aber umgekehrt kann man es zur Evidenz beweisen. wie dureh ihre Weiterentwickelung -und ihre dann erfolgende Einflusznahme auf die Gestalt des hochsten Wesens theses immer mehr tlberwuchert, entkraftet und schlieszlich ganz in schattenhaftes Dasein zuruckgedrangt wird: also ein Entwicklungsgang, der gerade das Entgegengesetzte von dem bietet, was die Theorien von der Entstehung des Glaubens an das hochste Wesen aus der Naturmythologie oder dem Zaubergedanken oder dem Animismus behaupten. Az animizmussai szemben koran beallott a reakcio. Ezeket az elmeleteket Schmidt kozos neven preanimisztikus vardzselmeleteknek nevezi, mert szerintak az animizmus nem kepes a vallas kezdaallapotat megmagyarazni, ezt csak a vardzslattal, magiaval lehet. Az itt szerepla auktorok elseje M. Guyau L'irreligion de l'avenir c. muvevel, bar ez a tisztn ideologikus munka, mely epen annyi etnologiai keszilletlenseget, mint pszihologiai tudatlansagot drul el, nem erdemel komolyabb figyelrnet. BehatO targyalasban reszesillnek John H. King,1 R. R. Marett2, H. Hubert és M. Mauss,3 K. Th. Preuss,4 Edw. LehThe Supernatural, its Origin, Nature and Evolution, in two voll. London, Edinburgh, New-York, 1892. — Id. m. p. 417. 2 Preaministic Religion. Folk Lore XI. 1900. p. 162-182. Id. m. p. 430. 3 Esquisse d'une Theorie generale de la Magie. L'Annee Sociologique 1902-1903. Paris, 1904. p. 1-146. — I. in. p. 433. 4 Der Ursprung der Religion und Kunst. „Globus" 1904., 1905. I. m. p. 440.
— 132 —
mann,1 V ierkandt,2 E. Sidney Hartland.' Schmidt bar fenntartja a Lang-fele elmeletet bizonyos modositasokkal, maga is elismeri, hogy a magianak a vallas keletkezesenel valO fontoss6gat nem mendnyoltak elegge. Hozz6jarul King azon nezetehez, mely a varazslatot ngy keletkezteti, hogy az njnak, szokatlannak szemlelete, mely massal, mar jol felismerttel semminemil osszekottetesbe nem hozhato, de sokkal fontosabb, bogy egyszerden elhanyagolhatO volna, olyan asszociaciokat teremt, mely mint ok es okozat más dolgokkal osszekottetest letesit. 14,1 zzel az oksagi viszonyra yak') torekvessel (Kausalitatsdrang) szoros osszeffiggesben van a szemelyesitesre valo hajlam, amely kettO egyiittveve hozzajarul egy legfobb leny elismertetesehez, aid mint a mindenseg ura, egyszersmind minden tortenes felett is hatalommal bir. An ihn wendet sich in dieser Personifikationsperiode der Mensch, wie eine Person zur andern, in Wort und Bitte, in Bitte nicht nur des Wortes, sondern der ganzen Anteilnahme des Korpers, der dramatischen Darstellung. Das 1st alles nattirliche Konsequenz der personlichen Auffassung der Weltkausalitat, die in dieser Periode den Menschen beherrscht.4 Ezzel befejezttik ennek a nagyszabasn munkanak ismerteteset, helyesebben adatainak kiszemeleset egy kesztiloben levo pszihologiai tanulrnanyhoz. Mert Schmidt konyvere altalanos jellemzeskent azt modhatjuk, hogy nagy antropologiai tud6sa van, de ez joval csekelyebb filozofiai es pszihologiai miiveltseggel parosul. Talán a tenyek, a pozitiv adatok iranti szeretete, mely kerlelhetetlen, de igazsagos kritikat gyakoroltat vele minden más hasonlo temaval foglalkozo nagyobb jelentosegn, Kultur der Gegenwart Teil I. Abteil. III. 1. — I. in. p. 458. Die Anfange der Religion und Zauberei. „Globus" 1907. —I. in. p. 464. 1. m. p. 472. 4 I. m. p. 485. 2
— 133 —
munka felett, birta arra, hogy latszolag nem oly pozitiv karakteril pszihologiai athidalasoktol és el.telmezesektOl, amennyire ez csak elkerdlheto, tartozkodjek, lehet azonban, hogy konyvenek megjelenendo II. koteteben ilyeneket is bovebben fogunk nekank azonban mindenesetre paratlan ertau anyagot szolgaltat a lelektani elmelkedesek pozitiv jellegenek biztositasa anal. Az eddig felsorolt lelektani Irak egyszerre olyan szinben tunnek fel, inint akiknek az egesz elmelete a levegoben log, alert eppen a kiindulasi pontjuk hibas. Az van meg hatra, hogy az eddigi kritikai vizsgalodasokbol egy pozitiv kepet alkossunk magunknak, melyet Schmidt miivenek II. koteteben szandekozik megadni, de amelyet az eddigi boseges adatok alapjan magunk is konnyen megtehetnenk, ha nem mentene fel Schmidt maga egy idokozben megjelent s a tudomanyos milveltsegil nagykozonseg reszere szant miivevel, melynek time : Die Uroffenbarung als Anfang der Offenbarungen Gottes. Kosel'sche Buchhandlung, Kempten and München 1913. Ezen mu 2. fejezetenek 3. §-a (Ursprung der Seele des Menschen. Geistige Bechaffenheit der ersten Menschen) B. c) Religion c. alfejezete (2. Theorien ober den Ursprung der Religion, N. Die wirkliche Religion der tiltesten VOlker) foglalkozik a nil temankkal (Der Verfall der Urreligion), ennek A) pontja: Animismus, Manismus, Magisn-ms B) az Astralmythologie (holdmythologia, napmythologia.) Latnivalo, hogy tulajdonkepen egy fejezetre van csak szaksegiink s ez a 77. oldalon levo Diewirkliche Religion der altesten Volker, mert a tobbi fentebb targyalt miiveben mar kimeritobb ismertetesre talalt.1 1 Kivetelt
tesz a 75. oldalon Wundt kritikaja, mely a fentebbi mubol kimaradt, abban Schmidt csak jelezte, hogy a II. kotetb en adni fogja. Mi felhasznaljuk, amikor Wundtot fogjuk ismertetni.
- 134 -
Roviden a kovetkezokben foglaljuk ossze : A legregibb nepek tenyleges vallasanak alapja egy legfObb leny elismerese. Neve neha „mennydorges", neha „eg", majd „atya" és „mi4tyank." Az egben lakik, nem szellemi leny. Ha asszonyai és gyermekei vannak, e jelensegral kimutathato, hogy kesobbi mitologiai jarulek. OrokkevalOsaga olyan ertelemben nyilvanul meg, hogy minden dolog elott megvolt és vegerOl sohasem beszelnek. Legfobb Natal ma van a dolgok és emberek felett. Erkoicsi leny, aki hatalmat gonoszsagokra nem hasznalja, amint az a mitologiakban mar sokszor megnyilvanul. Csapasokat, betegsegeket, nyavalyakat '
— 135 --
Latni valo, hogy a primitiv muveltsegu embereknel a vallas a maga teljes formajaban nyilvanul. Van vallastan, erkolcstan, kultusz, mely utobbi harmas formaban nyilvanul: tiszteletadas, imadsag, aldozat. Und so naiv-kindlich das Ganze auch sein und wie sehr auch alles mit anschaulichen Anthropomorphismen durchsetzt sein mag, bestehen bleibt, dasz hier eine Religion von solcher einfachen Reinheit und schlichten Grosze vorhanden ist, dasz sie welt fiber den Niedergang hinwegragt, den spater kulture]1 oft hoch entwickelte Volker vergebens durch eine vielgestaltige Mythologie und bunten, komplizierten Zeremonialdienst zu verdecken suchen.' Schmidt e helyen mellozi az igazolo adatokat, de azokra, tekintettel azon kortilmenyre, hogy fentebbi hatalmas milvet is ismertettilk es abban bósegesen megtalaljuk oket, nincs is sziikseg. hogy az eddig targyalt evolucionalis elineletek mind tarthatatlanok, erteket csak a bennok levo es egyik- masik vallasi momentumhoz filz6d6 lelektani analizisek adnak nekik. A kovetkezokben az a feladatunk lesz, bogy szamba vegyilk René Hoffmann mar emlitett ertekezeset, mint a mely a Lang-fele ehneletet az osszes nepekre kiterjesztve igazolja, azutan Lang-nak osztrak hivet, L. von Schroeder tanulmanyat, ki sok tekintetben uj szempontokkal filszerezi a brit mester tanitasat ; azutan roviden megemlekeziink az igen nagy nepszerdsegnek orvendo Bousset nemet professzor konyveral és a tudomasunk szerint legujabb mural, Dr. A. Thomsen konyverOl, rnelyet szerzOje nagyobb ismertetesre és nagyobb kritikara szamitva, nemet nyelven is megjelentetett. Vegezetill a magyar olvasokozonseg szellemi taplalekaul szant és magyar nyelven is megjelentetett milvekrol Trunk, mint a
1
Schmidt, Die Uroffenbarung p. 79.
— 136 —
mina Scott rirdve, Hajos' Jozsefe es GyOrgy - Janose. Azutan raterunk Durkheini es Wundt ismertetesere es kritikajara, hogy igy lehetOleg szeleskoril kritikai el6tanulmanyaink alapjan megkOnstrualjuk vallaspszihologiai kepUnket, amennyiben a vallas kezdetleges allapotarol es tovabbfejlOdesi iranyairiak kijeloleserol van szo. t) R. HOFFMANN.
R. Hoffmann munk6janak cline : La notion de l'Etre supreme chez les peuples non civilises. Contribution a l'histoire des 'religions Geneve, Imprimerie Romet. 1907. Kiegeszito milve Lang-nak és ezid6szerint meg kiegeszito muve Schmidt-nek is, amenynyiben vizsgalodasait az Osszes nem civilizalt nepekre is kiterjeszti. A munka Lang inspiraciojara aki elkesziteseben szerzot tamogatta is. La present etude nous a ete inspiree, it y a plusieurs a nnees dep., par la lecture de l'ouvrage de M. Andrew Lang, The Making of Religion etc. Nos remerciements sinceres a M. Andrew Lang, qui nous a aide et eclair& de son precieux concours et chez lequel nous aeons rencontre beaucoup de bienveillance.' Vizsgalodasa kiterjed Ausztraliara, Afrikara, Oceaniara es más szomszedos videkekre, Amerikara es a mongolokra, az tij- és régi vil6gcivilizaciajara. Az eredmeny meglepo, inert tokeletesen egyezik Lang és Schmidt kutatasainak eredmenyeivel, amennyiben azok magara a legfobb lenyre vonatkoznak. Mellozve a reszletkutatasokat, e helyen csak azon thesiseket ismertetjiik, melyekben szerzonk kutatasainak eredmenyeit osszefoglalta. Ezek a kovetkezok: I. Az elfogulatlan tanulmany igazolja, hogy a nem civilizalt nepek ismernek egy legfobb lenyt, Hoffmann, i. m. Avant-Propos.
— 137 —
Id a vilag teremtoje, hatalmas, halhatatlan, az emberek atyja, jó, bir6ja és ore a jognak es erkolcsnek, az egben lakik és gyakran isteni kozvetitovel • drintkezik teremtmenyeivel. II. Ezek a jellegek, melyeket nem talalunk meg mindig egyidejuleg, azon mertekben sziinnek meg, timely mertekben a civilizaciO tart hOdit. En bas, lttre supreme les presente tous. En haut, it en est .clenue, bien plus ou l'assimile meme, semble-t-il, des divinites naturistes ou autres. III. Ez a fokozatos elfelejtes, kovetkeztetni enged arra, hogy a legfobb lenyben vale hit a legregibbek koze tartozik, ha ugyan nem valamennyi kort a legelso. IV. KUlon lehet valasztani ezen nepeknel a vallasi aramlatot a mitikustOl. V. La coyance a l'Etre supreme nous apparait eomme un fait irreductible. Elle n'est pas due a l'emprunt, mais elle est autochtone. Elle n'est explicable per ancun des systemes actuels de l'Histoire des Religions. 7.,)
L. von SCHROEDER.
Leopold von Schroeder becsi professzor Wesen and Ursprung der Religion, ihre Wurzeln and deren Entfaltung. Munchen, Lehmann, 1906 egyike munkaknak, melyeknek legfobb erdeme abban rejlik, hogy a Lang-fele elmeletet Oszrevettek és meltanyolni tudtak. Kar, hogy az emlitett teoria -nala veszit erejebol es ennek oka abban van, hogy szerzonk nem akart eloiteletek nelkuli gondolkod6 lenni és olyan elOiteletet valasztott; mely a Schmidt fele kutatasok eredmenyeivel ellenkezo eredmenyt l etesit. Az 1-6 oldal a vallas kfflonboz6 meghataroz6.saival foglalkozik. Ezen killonbozO definiciok kritikai ,targyalasa nem egeszen sikerult, legalabb is igazat kell adnunk Schmidt biralo megjegyzese-
--- 138 —
nek Schroeder-nek a buddhizmusra tett eszreveteleit illetoleg.1 A 7. oldalon kijelenti, hogy 6 a szarmazastan hive, mert alig hiheto, hogy az ember egesz organizmusaval es osszes szellemi kepessegeivel egyszerre foglalt helyet a termeszet rendjeben ; ennek megfeleloen a vallast is fejlOdesi fokozataiba.n kellene targyalnia, de 6 ezt eppen nem teszi, hanern a naturizmust, animizmust, sot Istennek, mint a vilag teremtojenek és legfabb jOnak az emberekben meglevo eszmejet, mint parallel és szimultan jelensegeket fogja fel és targyalja. Latni valO, hogy Tylor, Spencer és Lang teoridi nem szerencses oszszehazasitasban szerepelnek nala. Nem tudta magat kivonni Lang befolyasa alol és egyszersmind erezte, hogy Tylor animizmusa is keno meltanylast erdemel, de egyseget teremteni nem tudott eppen hamis kiindulasi pontja alapjan. Mennyivel magasabb szellemi nivon all Schmidt munkaja azon helyes megjegyzes alapjan, rnelyet konyvenek elere allitott és amely szerint az evolucionalis folyamat nem jelenti sztiksegkeppen azt, hogy a kezdeti dnapot a legsilanyabb ! Hiszen a primitiv nepek vallasi vizsgalata eppen azt igazoija, hogy a kezdeti allapot volt a teljesen kifejlodott vallas allapota és mint R. Hoffmann és Schmidt fenyesen beigazoltak, a civilizacio csak romlast és degeneraciot okozott ezen a teren. Lang elmeletenek elfogadasaval az evolucioval más tekintetben is ellentetbe jut. Ugyanis az evoluck') szerint a moralitas a vallas utan kovetkez6 L. Schmidt, Der Ursprung der Gottesidee p. 5. jegyzet. Schroeder hibaja itt, hogy „die grosze Masse der Buddhisten ire der tatsachlichen Verehrung oft zahlloser GOtter und an erster Stelle Buddhas selbst, doch wieder das personliche Element in die Religion hineinbringt, so dasz die etwa noch verbleibenden strengeren Buddhisten kaum mehr Bedeutung und. Beriicksichtigung bei der Aufstellung einer Definition der Religion beanspruchen konnen als die Atheisten Europas."
— 139 —
fokozat, epen a modern kriminalogia iparkodik kimutatni, hogy a vallasossag és moralitas nemcsak bogy egymasra nezve idegen, hanern lenyegileg killonbozo fogalmak (Kraft-Ebing.) Amit a 17. oldalon a legfObb jo eszmejer61 mond, az plane csak hosszantartO filozofi.ai elmelkedes eredmenye lehet, ha a kinyilatkortatasi talajt labunk alol yeszitjiik. Nyilvan azonban Lang ismer& gondolatai tiikrozOdnek vissza, midon irja : Das hochste Wesen aber ist nie gestorben und kann nie sterben, es ist fiber den Tod erhaben. s ugyancsak : Dieses stets giltig und wohlwollend gedachte hochste Wesen wird etc. Man ehrt es, in dem man seinen Willen tut, in dem man gut und recht handelt und denkt, jenem Wesen ahnlich. Elfogadjuk a tenyt, de hatarozotian visszautasitjuk a hozza filzott magyarazatot a kov. szovegnel :1 Es handelt sich bier urn eine hochst einfache, aber zugleich freilich eminent wichtige Bildung, -- urn den primitiven (?) Gedanken : Es ist Einer da, es musz Einer da sein, der, alles gemacht hat; es musz Einer da sein, der da will, dasz ich so und so handle, dies und das unterlasse usw. Und man wird diese hochst einfache Konzeption, die keine irgend hoher entwickelte Kultur voraussetzt, wohl zu den Elementargedanken des Menschengeschlechtes rechn.en milssen, da sie ebenso wie andre Elernentargedanken durch ein groszes Material aus alien Teilen der Erde bezeugt ist. Mint lattuk és ennek kimutatasa elsosorban a Schroederre olyan nagy befolyast gyakorolt Lang erdeme, a vallas és moralitas open primitiv fokon a legszorosabban ossze vannak kapcsolva. Szerinte2 a primitiv ember (der Untermensch) a moralitast mint osztont az allatvilagbol horta magaval s aztitan mint gondolkodO ember annak szaksegesseget Schroeder, i. m. p. 19. 2 I. m. p. 22.
-- 140 -
egy olyannak tulajdonitotta, aki folotte all és parancsol neki. Szoval a j6 Isten fogalma az allati moraEtas osztonebol fakadt. Eleg badar gondolat : a legfobb metafizikai fogalmat (egy, jó stb. benne van !) allati osztonbol eredeztetni. Hasonlo erteldi szerzoilk okoskodasa a Mrmassag fogalmara nezve,1 mely a nagy vilagvallasokban olyan jelentos szerepet jatszik. Az igazolo adatok mindenUtt hianyzanak, talán meglesznek azon nagyobb milveben, melyet ebben a kis munkaban csak bejelent. Egeszben veve az az impreszsziOnk Schroeder mliverol, hogy a Lang-fele teoriat ugyan akceptalta, de csak annyiban, hogy a letagadhatatlan tenyeket meltanyolta, ellenben azt az igazan tud6s munkat, melyet ugyancsak Lang elmelete alapjan Schmidt vegzett, jelentosegeben meg sem kozeliti. -) A. THOMSEN.
Dr. Anton Thomsen-nek miive : Religion und Beligionswissenschaf I. Deutsch von Dr. jur. C. Asche Berlin, 1914. Axel Juncher Verlag, annyiban erdemel figyelmet, mivel ez a legujabb mu, mely olyan temaval is foglalkozik, mely benniinket erdekel s mivel szerzo az elOszoban ezeket irja: Ich habe mach bestem Vermogen gesucht, die Ergebnisse der modernen Religionsforschung zu benUtzen und die verwickelten Fragen so kurz und klar wie moglich darzustellen. Das Buch wendet sich an weitere Kreise hozzatessziik, hogy a clan (kopenhagai) szerzo nernetre is ezert fordittatta le akkor nem lesz erdektelen nehany megj egyzest hozzaffiznunk. Tokeletesen egyetertunk szerzovel, midon a vallas apriorisztikus meghatarozasai helyett azt ajanlja, hogy forduljunk azon Oseredeti nepekhez, 1 I. m. p., 27.
— 141 —
kiket direkte vagy indirekte ismerilnk s azoknal vizsgaIjuk azon alakulasokat, melyeket vallasoknak neveziink. A kovetkezo lapokat olvasva igen meglep0 eredmenyre jutunk. Szerz6 sok tenyt ismer, de e tenyeket is elferditve és rossz osszeffiggesekben adja eló. Amit a vallas es teologia rossz szinben valo feltfintetese vegett csak elo lehet hozni, azt szerzo osszegynjtotte, rendszertelentil osszekavarta es mint a vallast jellemzo jelensegeket leirta. Animizmus, manizmus, preaminizmus, naturizmus fel reertve es rosszul magyarazva szerepelnek itt és szerzonk — bar Frazer és Marett neveit is emliti — fenyesen eldrulja, bogy az 0 etnologiai tudasa nem terjed tovabb az altala feldolgozott és annyira kedvelt Hume koranak tudasan61. Ennyi badarsag oszszehalmozasa utan igazan mar nem csodalkozunk, bogy (a 93. oldalon) a vallas és erkolcs osszekapcsolodasarO1 a szerzo mit sem tud, szerinte ez csak nagyon keson fellepo jelenseg. Legsikerilltebbek a pamfletnivo megtartasa szempontjabol szerzOnek egybevetesei, melyekben a primitiv rniiveltsegu ember vallasi elfajulasait a kereszteny vallas magas idealjaival hasonlitja ossze, hogy az utObbiaknak jelentOseget kiglinyolja. Nem erd.emel komoly figyelmet, csak azert foglalkortunk vele, inert a tudomanyos kutatas eredmenyeit akarja szeles korben ismertte tenni. Hason16 celzattal keszillt, de mar e tekintetben nagy sikereket is ert el BOUSSET
milve, melynek teljes cime : Das Wesen der Religion dargestellt an ihrer Geschichte von Prof. D. Wilhelm Bousset-Gottingen. A keztinkben levo peldany nepies 3. kiadas 1-6. ezer. Halle 1906. A masodik eloadas cime : Die Religion der Wilden. Itt olvassukl szerzo, 1
Bousset, i. in.
p. 27.
— 142 — allaspontjara nezve jellemz6 adatot: Man bezeichnet diese ganze Denkweise ... mit dem Terminus Animismus and sieht mit Recht in diesem Anirnisrnus die geistige Grundlage vor alien) auch fiir die Religion der Wilden. Es lejebb:1 Kein moralisches Band verbindet den Geist mit seinen Verehrer. Die Geister selbst werolen nirgends als moralische Wesen aufgefaszt. Sie sind weder als gut noch als bose gedacht, obwohl oft die Furcht vor ihnen die Verehrung uberwiegt, sie sind vielrnehr ohne bestimmten Charakter etc. Termeszetes, hogy ebben a kornyezetben a fetisizmus, manizmus és vardzslat is elnyerik azon jogaikat, melyeket az elavult felfogasti teoriakban kozonsegesen birni szoktak. Boussetrol kulonben Schmidt is nyilatkozott, lestljto kritikajabol idezzak a kovetkez6 sorokat: Bousset's Buch ist aus Vortragen hervorgegangen, die ,,in einem weiteren Kreise" gehalten wurden. Das ein solcher Vortrag in Gottingen gehalten wurde, ist nicht gerade erfreulich, dasz er gedruckt wurde, noch weniger, am allerwenigsten aber, dasz er jetzt auch noch in einer „wohlfeilen Volksausgabe" erscheint. Eines ergibt sich indes aus all dem mit Sicherheit : dasz es sehr heilsam ware, wenn auch an der Gottinger Universitet ein Lehrstuhl fur Ethnologie errichtet wurde, zu dessen Filszen dann nicht nur Studenten zu sitzen brauchten.2 Teljesen osztjuk Schmidt yelemenyet. Lassuk mar most a magyar olvasokozonseg hasznalatara szant munkakat. Ezek kozul elso sorban Hajos Jozsef konyvevel foglalkozunk. irimp55 3OzsEF. Az 6sember a modern tudomdny vildgitdsdban. Budapest, Renyi 1913. c. a nagykozonseg tajekortatasa celjabol in milvenek 341-348. oldalan van szO Bousset, i. m. p. 30-31. 2 Schmidt, Der Ursprung der Gottesidee. p. 89. — Jegyzet.
— 143 —
az Osember vallasaral. Szerencseje Hajos-nak, hogy Schmidt egyik milvet (Die Stellung der Pygmaenvolker 1910.) ismeri, ktilonben a tekintely-kultusz elnyomta volna helyes sejteseit. Schmidt-t61 atvette azt a helyes nezetet, bogy az osvallas monoteizmus volt és „az animizmus fejlodesi tortenete vegelemzesben : az eredeti monoteizmus elhornalyosulasanak és a babona kifejlodesenek tortenete." Az erkolcsi torvenyek es vallasnak szoros osszefiiggeset nem mint tenyt adja elo, amint kellene, hanem mint filozofiai okoskodast.1 Az okoskodas ellen kifogast lehet emelni, de a Orly — s ez a fontos — letagadhatatlan. Az a felfogas pedig, melyet a kovetkezo sorokban fejez ki : „Ha mar a vallasi evolucionizmus alapjan szarmaztatja valaki a vallas és kultusz eredeset, akkor bizonyara valamivel esszerabben spekulal, ha azt allitja, hogy nem a foldi tilz, hanem a termeszet legfonsegesebb ttinemenyei, a csillagos eg, a nap, a tengeri vihar, az egszakadas és a lesujto villam keltettek az Osemberben a valIasi erzest",2 azt mutatja, hogy a tenyek erteket kellokepen nem tudja meltanyolni, mert ha mendnyolni tudna, csak azt mondhatna, hogy semmivel sem spekulal az olyan ember esszerubben, aki a termeszet teatralis j elensegeit kisero lelektani momentumokbal szarmaztatja a vallast. Wundt nezetet kritika nelkiil e]fogadta az europai osember totemizmusarol, ami szinten Hajos szellemi karat alkotja. Schmidt behatobb tanulmanyozasa egeszen más iranyti okoskodast letesithetett volna szerzonknek nagy olvasottsagrol tanuskodo mliveben. Szinten nepszerd, de talán nem annyira a felnott, mint inkabb a serdtilo ifj-usag kezebe valo.
Hajos, i. m. p. 343. 2 Hajos, i. m. p. 345.
— 144 — G. F. SCOTT ELLIOT
milve : A primitiv ember hajdan és most. Angolbol forditotta SchOpflin Aladar. Budapest, 1911. Franklin, mely az elObbivel egytitt epen nepszerd iranyanal fogva bir jelentoseggel, mert az ilyen munkanak nagyobb olvasokozonsege szokott lenni. Nehany helyes megjegyzes mellett sok badarsag is van a XXII. fejezetben, melynek. time : A vallasos hit. Helyes peldaul az a megjegyzes, hogy nincsen nep vallas nelkul, de a tobbi kevereke a tudomanyos keptelensegeknek. Hogy az erkolcsnek és vallasnak eredetileg semmi kortik sines egymashoz azt termeszetesen Scott is emliti.1 Mindket magyar mu nem erdemli meg a komolyabb figyelmet a mi temank szempontjabol, csak nemzeti szempontbal foglalkortunk velilk. A magyar irodalom e nemu legkivalobb termeke György Janos miive. o) GYORGY )ANDS.
Eredetileg a Harward egyetemen elfogadott angol nyelvii filozofiai disszertacio magyar time : Hit es haladcis, I—II. Torda, 1908., melynek I. kotete foglalkozik a vallasfejlOdes vazlata c. fejezeteben azokkal a gondolatokkal, melyek a wallas keletkezesenek lelektani problemaja szempontjabol benniinket erdekelnek. Azon leirasnak, mondja György, mely a valosagot leginkabb meg akarja kozeliteni, a termeszeti vallassal kell kezdodnie. A torzs Osatyjat termeszeti targynak velik es igy rajta, vagy vele kapcsolatban fellepo tiinemenyek is imadat targyanak tulajdonittatnak és ezaltal ennek hatalma és meltosaga novekszik. Az igazolo neprajzi adatokat Spencertot veszi at. A masodik fokon az isteni tulajdonsagokat a termeszeti targyakrol az emberekre ruhazzak at. 1
I. m. p. 350.
- 145 -
A kozos erintkezeseknel az erosek, batrak, iigyesek a tobbiek kozal kivalnak és parancsolo tekintelyre tesznek szert. „Ez egyeni kitiinaseg ep annyira csodas és vallasi hodolatot erdemlo telly, mint pl. a nemzetseg oseul tisztelt hegy, mert mig a hegy nekik letet adott, addig e kitfino ember letoket fenntartja es boldogltja." Ha a kivalo ember megkillonbortetett tiszteletenek eredete elhomalyosul, akkor konnyen allandova valik. A. harmadik fokon a szellemimadas van, mely az emberimadasbol szarmazott. A termeszeti jelensegeket az elobbi fokon az istenkent tisztelt embernek tulajdonitottak s mivel ezek a jelensegek tovabb is leteztek, az isten sem hallhatott meg. El tovabb szellem alakjaban. A szellem fogalma kialakulasanak szokasos pszihologiai magyarazatat György is elOadja, de hozzafilzi, hogy nem hiheto, hogy a hit az alomvilagbol keletkezett. „A hitnek és vallasnak egy alomeletre alapitott szellemimadasbol vagy animizmusbol vala szarmaztatasa a hiteredet kerdesenek keptelensegre valo redukalasa." A szellemimadas György szerint jobban levezetheto a halhatatlan lelekkel biro ember imadasabol. Mikor azutan a szellemhit az ember szellemet illetaleg elterjedett, akkor nagy akaddlyok nem gatoltak meg abban, hogy a termeszet egesz korere kiterjedj en. A szellemimadas elsti foka tehat az emberi szellern imadasa, azutan kovetkezett az dnalan os animizmus. Az erkolcsiseg ezen a fokon jelenik meg, a szellemek folyton.os jelenletiikkel ellenorzik, bogy a sziv kotelessegeit az egyen teljesiti-e. A tarsadalom szervezkedese alapjan az istenek is rendezodnek. A kis istenek egy foisten Mikor pedig a szetszort nep politikai kozossegben egyesill, a vallas nemzetive valik és lassankint a nemzeti sokistenimadas helyebe az egyistenimadas lep. György szerint tehat a vallas fejlodesenek a fokozatai a kovetkezOk : terrneszeti valid's, emberimadas, emberi szellem imadasa, animizmus, nemzeti politeizmus, monoteizmus. 10
— 146 —
GyOrgy Janos erOsen kritikus és logikus szellem. Tenyeket keres és ezeket a sajat eszmei reszere akkor is ertekesiteni tudja, ha azok eredetileg más eel erdekeben voltak beallitva. Alaposan es nagy korilltekintessel irja meg vallasfejlOdesi elmeletet, melynek fontebb csak szaraz csontvazdt adtuk, de az lijabb és nevezetesebb etnologiai kutatasokat nem ismeri s ez a hibaja emellett konyve mégis nem csak a magyar irodalom e nemu legkivalobb terrneke, hanem a killfold hasonlo targyil munkalatai kort is mindig szamotteva helyet fog elfoglalni, mint filozofiai mu pedig ketsegtelenill maradandO becsa. Sokkal tobb figyelmet erdemel, mint amenynyiben eddig reszesitettek. A kovetkezokben attertink a szociologiai irodalomra és pedig annak egyik legkivalobb kepvise16j ere, Durkheimre. C) A szociologiai irodalom jelent6sege. 17) DURKHEIM.
A vallasnak tarsadalmi jelentoseget letagadni nem lehet. Igazoljak ezt tamadoi és vedoi egyardnt. A tamadok negativ bizonyitekot szolgaltatnak azaltal, hogy tavolrol sincs olyan hatasuk, mint aminOt a nagy apparatussal megindult mozgaltnaktal varni lehetne. „A jOzan esz, mely sokszor tobbet tud, mint a vaskalapos tudomany, mintha erezne, bogy a tudomanynak a vallassal szemben nines egeszen igaza, hogy az emberi tarsadalomban mindegyre kitarton es egyetemesen ismettOd6 jelensegekkel nem lehet oly konnyil. szerrel elbanni ; s hogy vallasos rendszereinknek a tarsadalom evoluciojaban kell valami, eddig meg meg nem magyardzott feladatuknak Jennie, mely feladat nagysaga a jelenseg nagysaganak megfelel."1 „A tarsadalmi felfogas ma Tarsadalmi Evolucio. Irta Kidd Benjamin. Angolbed forditotta Geeicze Sarolta A M. T. Akaddmia kiadasa, Bpest, 1905. p. 16.
— 147 —
eljutott annak a tobbe-kevesbbO tudatos megertesehez, hogy a valldsnak van valami hatdrozott feladata a torsadalomban s hogy az a folyamatban lev5 tdrsadalmi evoluciOnak valamikep tenyezOje."' A tudomAny problem6ja nyilvan az lesz, meg611apitani, bogy miben all e jelentoseges feladat. A tarsadalmi evolucioval kapcsolatban kell a vallas jelentoseget targyalni s a szociologusok ezt ilgy fogalmazzak, hogy a vallas evoluciojat a tarsadalmi evolucioval egyiitt targyaljak. A vallas evolucioja-2 nak targyalasa sajatos szociolOgiai feladat. Mar Herbert Spencer is megkiserelte Principles of Sociology-jaban es ennek a torekvesn.ek kritik6jat is lattuk. 1rdemes e hely(itt egy tisztan szociolOgiai ironak, a mar idezett _Kidd-nek2 a velemenyet is meghallgatni rola : „MegSpencerHerbertnek Sociologyjaban a vallasos ttinemeny megmagyarazasara tett kiserlete is alig mondhato a mai ertelemben vett evoluciOs tudomany szellemeben kigondoltnak. Az 'rot a vallasos hitnek a kisOrtetekben val6 hitbol es az osok imadasabol yak') kifejlodese feloli elmeleteben., a folytonos csalodas, sot tiirelmetlenseg erzete n.elkill kovetni alig lehet ; trivialis, sot jelentektelen magyarazatai, melyekkel ily tekint4lyes tarsadalmi jelensegeket megfejteni akar, bantok. Tanitvanyai csupan a mester nyomaba leptek." A szociologusok joresze arra torekszik, hogy bizonyitasat adja annak, hogy a termeszetfeletti elem nem lenyegesen szilkseges a vallasban. „KOzottiink — mondja Kidd' egy nagy és novekvo, &telmes part tenyleg azt allitja, hogy a jovo sabol a termeszetfolotti elemnek ki kell kilszobolve Jennie." A vallas evolucionalis vizsgalata, mely a pozitiv filozOfiabol szilletett szociologia sajatos eljarasa, nyilvan a priori azt iparkodik kimutatni, I Kidd, i. m. p. 17. Kidd, i. m. p. 21. Kidd, i. m. p. 101. 10*
— 148 —
bogy a vallas kezdeti foka egy primitiv ember primitiv vallasa volt, melynek semmi koze a mai fejlett vallasokhoz. Itt esik a szociologia abba a fundamentalis hibaba, me]yre Schmidt tudomanyos szelleme jó eleve figyelmeztetett. Ezek elorebocsatasa utan raterunk Durkheim konyvere, mert a magyar nyelven is megjelent Kidd e tekintetben annyi felilletesseget és elmaradottsagot drul el,' hogy semmifele komolyabb figyelmet nem erdemel. R. Durkheim konyve, Les formes elementaires de la vie religieuse. Le systeme totemique en Australie Paris 1912. Alcan, mint ,,az rlj francia szociologiai iskolanak eleddig legertekesebb termeke," mivel arrol a ternaral targyal, melyet mi a vallas lenyegenek meghatarozasanal pozitiv szempontb61 a legfontosabbnak tartottunk, megerdemli a komolyabb figyelmet. Terjedelmes mu (612 oldal) és a szociologusoknak a vallas eredeterOl és lenyeger$51 vallott lijabb hitvallasat foglalja magaban. Legalabb erre enged kovetkeztetni az a behato és alapos ismertetes, melyben Nagy Dories reszesiti a Tdrsadalomtudomdnyi Tdrsasdg hivatalos szemlejeben. 2 A mi ismertetesunk és kritikai megjegyzeseink is ezen emlitett ismerteteshez fog ffizadni s Durkheim kOnyvet csak annyiban fogjuk hasznalni, a mennyiben bizonyos temak kiszelesitese celjabol okvetlenill szilksegesnek latszik. A primitiv vallassal foglalkozik és nem, mikent mi tettilk, a primitiv maveltsegil ember vallasaval. Az els& az killonborteti meg a masiktol, hogy hipotOzissel kezdi, mig az utobbi a tenyeket ugy akarja elfogadni, amint azok maguktol adodnak. Hogy valamely vallas primitiv-e vagy sem, annak kettos kriteriuma van : egyik, bogy olyan tarsadalomban legyen, mely a leheto legegyszerabb, 1 V.
8. Kidd, i. m. p. 108-109. 2 V. a. Huszadik Szazad 1912. 2. k. 587-623.
— 149 —
masik, hogy meg lehessen magyarazni anelkill, hogy magyaraz6 elemeket kellene kOlcsonvenni mas, megelozo vallashol.' Ezen kutatas celjat kitilnoen hatarozza meg Durkheim és szavai, melyek a mi torekvesanket is igazoljak, megerdemlik, hogy egesz terjedelmokben ideztessenek :2 Si donc nous nous adressons aux religions primitives, ce n'est pas avec l'arriere-pensee de deprecier la religion d'une maniere generale ; car ces religions — ]a ne sont pas moins respectables que les autres. Elles repondent aux memes necessites, elles jouent le meme role, elles dependent des memes causes; elles peuvent done tout aussi bien servir a manifester la nature de la vie religieuse et, par consequent, a resoudre le probleme que nous desirons traiter. A masodik felteves, melyet Durkheim ismertetoje jOnak tat hangstilyozni az, hogy a vallas tarsadalmi, az emberek egyattelesebol szcirmaz6 tunemeny. Ez a hipotezis semmivel sem jobb, mint az elobbi és az egesz kutatasnak hamissagat jelzi. Amint hogy be lehet (mar lattuk !) bizonyitani, hogy a primitiv fokon jelentkezo vallas tokeletes vallas, mely — joggal lehet kovetkeztetni -- meg tokeletesebbnek visszafej16dese a civilizacio fokozatos feltunedezesevel, tehat a filozofiai spekulacio szerint nem felelhet meg a primitiv jelzo kovetelmenyeinek, open ugy fejetetejere van allitva az okoskodas akkor, midon a vallas nagy tarsadalmi jelentosegebOl, annak tarsadalmi eredetere is kovetkeztetnek és ezt mint kiindulo pontot fogadjak el. Ezek a sorok is vilagosan bizonyitjak, hogy a vallas lelektancinak meg kelt el6znie a vallcisbolcseletet, a vallas lelektancinak pedig pozitiv tudomcinyokon kelt nyugodnia. A szociologia ilyen hipotezisekkel elveszti pozitiv jelleget. Durkheim, i. m. p. 1. 2 Dwrkheim, i. m. p. 4. 1
— 150
Durkheim azonos hibat kovet el Hartland-dal, melyet Hartland ismertetOsenel Schmidt sem hagyott figyelmen kivill. Mit einer Gruppe franzosischer Soziologen — Durkheim, Mauss, Hubert, Reinach — ist er (t. i. Hartland) der Ansicht, dasz gerade auf den niedrigsten Stufen die Religion mit alien Einzelheiten des taglichen Lebens aufs engste verbunden gewesen sei. Aber die Religion sei da gar nichts anderes, als eine besondere Seite des sozialen Lebens, ihre Vorschriften seien nichts anderes, als die zur Erhaltung des sozialen, des Stammeslebens notigen Gesetze. Wenn Hartland (ugyanigy Durkheim) damit sagen will, dasz die Religion auf dieser Stufe nur sozial sei, fOr das Individuum als solches nichts bedeute, so konnen wir ihm nur erwidem, dasz seine Darlegungen nichts anderes als billige Dogmatisierereien sind.i Ezek elOre bocsatasa utan lassuk az elmeletet. Durkheim a legprimitivebb vallast az ausztraliaiak totemizmusaban talalja. Miben all annak lenyege és jelentosege ? Az animizmus, naturizmus biralata azt eredmenyezte Szerzonknel, hogy „az emberi egyenen és a fizikai vilagon kivul kell lennie valamely mas realitasnak, amelybol a vallas objektiv erteket és jelentoseget nyeri." Totemnek nevezik a klant kollektive je1616 dolgot. Ez rendszerint az allat és novenyvilagbol van veve. Nemcsak nev a totem, hanem jelkep, cimer is. Liturgikus fontossaga van, vallasos jellegii targy, a megszentelt dolgok tipusa. A totemet abrazolo rajzok lehetnek geometriai figurak is, altalaban teljesen konvencionalisak, amibol azt a k ovetkeztetest lehet levonni, hogy nem a totemikus leny kepet akarja az ausztraliai maga elott latni, csak arra valOk, hogy a totemr61 vale) eszmejet valahogyan ertekesitse. Vallasos &zest keltenek fel, tehat azok is vallasos tulajdonsaggal birnak, amiket abrazolnak. 1 Schmidt,
Der Ursprung der Gottesidee. p. 243.
- 151 De egeszben veve a totemikus lenyek kepmasai szenteltebbek, mint maga a totemikus leny. A totem szentsege atharul a klan tagjaira, melyek a totemet viselik. A totemizmus azert nem az egyes klanok specialis vallasa, a torzs egeszenek vallasa ez. Mi a. totemizmus eredete? A szociologia dogmatikajabol elore tudjuk a valaszt, nem lehet az egyen totemje asibb, mint a klane. „Kezdetben az ember az istenseget nem meghatarozott és szemelyes formaban gondolta el. A totemikus kultusz nem valami meghatarozott allathoz vagy novenyhez, hanem bizonyos hatarozatlan, a dolgokban megosztott hatalomhoz fordul. Ebb61 az osanyagbol szarmaztak keSobb ama mindenfele lenyek, amelyeket az emberek a vallasokban imadtak." Ez a legnagyobb ellenvetes, mellyel Durkheim Lang és iskoNanak hivei, illetve Lang elmeletenek tovabbfejlesztOi ellen fordul. A totemizmus tarsadalmi eredetii. Mert a totemikus jelkep : 1. killso és erzeki formaja annak, amit totemikus principiumnak, Istensegnek mond.tunk 2. ama meghatarozott tarsadalomnak szirnbOluma, amit klannak nevezunk. A ketto egy. „Altalaban veve ketsegtelen, hogy egy tarsadalomban mindaz megvan, ami a lelkekben a rajuk gyakorolt hatas reven az istenseg erzetet felkeltheti. Az Isten oly leny, akit az ember maganal felsobbnek tart, akitol fOgg. A. tarsadalom is az orokos fugges erzeset tartja fenn benniink, koveteli tollink, bogy erdekeinket feladva szolgaiva tegyiik magunkat, hogy aldozatokat hozzunk, ami nelkill tarsas elet lehe tetlen lenne. Durkheim Melaneziabol vett 'Aldan akarja igazolni, hogy az az erkolcsi hatalom, melyet a kozvelemeny ad s az, amellyel a megszentelt dolgok birnak, ugyanazon elemekbol van alkotva." A hivo nem is teved tehat, midOn valamely erkolcsi hatalom letezeseben hisz, amelytol fiigg. Ez a hatalom letezik : a tarsadalom. A vallas szerepe nem az, hogy a vilagrO1 kepet adjon, hanem a vallas a fogalmak-
— 152 —
nak bizonyos rendszere, ame]yeknek segitsegevel az egyenek elkepzelik a tarsadalmat, amelynek reszei, amellyel kii.lonbozo osszekotteteseket tartanak fenn. A Durkheim-fele elmelet ellentetben van a Lang-Schimdt felevel. Ellentetben a kutatas modjaban, ellentetben eredmenyeiben. Durkheim jogosulatlan hipotezisekkel dolgozik, rnelyekre rd is mutattunk, a Lang-Schmidt-fele elmelet pozitiv tenyekre tamaszkodik. Az ereiltetettseg a latszolag tetszetas pszihologiai analizisek mellett is feltuno, nem csuda, hogy az -4. eredmeny sem kielegito. A vallas nem a tarsadalom szillotte és a primitiv embereknel nem a totemizmusban van. Mivel a pozitiv alapot nem akarjuk labunk alol elveszteni, a Durkheimfele theoria mellozesevel a Lang-Schmidt-felehez fogjuk fuzni lelektani elmelkedeseinket., A kovetkezOkben kritikai resziink utolso fejezetet adjuk és a neplelektan vallaspszihologiai adatait vessztik figyelembe, amennyiben azok kutatasunk korebe vagnak. F6leg pedig a pszihologiaban epentigy, mint az etnologiaban tekintelyes Wundt leipzigi professzor nagy munkajaval foglalkozunk. Durkheim, biral6i koziil kettonek a velemenyet bemutatjuk. Az egyik Loisy Alfred (Sociologie et religion. Revue d'histoire et de litterature religieuse. 1912. IV. k. 1. sz. Ism. Huszadik Szcizad 1913. I. k. 661. o.), kinek az a „fokifogasa, hogy a totemizmusnak, mint alapveto vallasi tiinemenynek felfogasa meroben onkenyes. A totemizmus mindenekelott a tarsadalmi szervezet egy formaja, mely szdmos nepnel eld sem fordul. Ebbol a szempontbol D. tetele ket kritikai megjegyzesre ad okot. A vallas az emberiseg eleteben dltalanos tiinemeny leven, eredete nem lehet oly szervezetben, melyet csak a fekete es vorosbdrii nepeknel konstatdltak biztosan és amely nem hagyott bizonyos, elvitathatatlan nyomokat a feller és a sarga fajndl. A totemizmus altaldnossaga puszta hipotezis és erre a meglehetosen torekeny hipotezisre helyezi D. rendszeret, mely ezaltal ingatagga vdlik. Meg sdlyosabb ellenvetes, hogy a totemizmus nem vallas és nem kultusz ; a tarsadalmi elet bizonyos szervezeti formaja ez, melybe vallasi elemek lephetnek és lepnek Loisy szerint D. modszere hibas ; latszolagos induktiv eljdrasa dacara, voltakep a tenyeknek sztik csoportjat belekenyszeriti kiindulasi pontjaba : a vallasi és tarsadalmi elem abszolut azonos-
— 153
—
p) W. WUNDT. niplelektani kutatisok eredmenyei.
Bar az altalanos modszertani reszben' Klemm velemenyenek ismertetese alkalmabol ramutattunk arra, hogy az individualis lelektan nem mellOzendo a vallaspszihologiai problemak targyalasanal, sot jelentekeny szerepe van, mégis kiemelendOnek veljilk ujra azt az ott is emlitett nezetet, bogy a vallas keletkezesenek és fejlOcleOnek targyalasanal a neplelektan szolgalatai nem nelktilozhetok. Lang-nak es Schmidt-nek kozos hibaja, hogy ezt a momentumot nem kellokep meltanyoltak és a tarsadalom vagy altalaban kozOssOg lelektani fontossagat nem vett& kutatasuk hatarai koze. Lattuk, hogy a lelektani resz mindakettoben gyenge és talan tab hezagot lehetett volna kitolteni, amint azt jelen fejezet modszertani bevezetO soraiban kontemplaltuk, ha a lelektani analizis nagyobb teret kapott volna etnologiai kutatasaikban. Ezen mellOzes okat nem is talalhatjuk masban, mint egyreszt szerzoinknek a saganak, a vallds, sot az emberi gondolat kizarolag tarsadalmi jellegenek posztulatumaba. D. nem a vallasnak és a tdrsadalomnak tudomanyat szerkeszti meg, hanem agy az egyiknek, mint a masiknak metafizikajdt stb." A masik Belot-6. (Une thdorie nouvelle de la Religion. Revue Philosophique. 1913. 4. fiizet. Ism. Huszadik Szdzad, 1914. I. k. p. 126.) : „Szerinte lehetetlenseg a tarsadalmat, a hiedelmeket, a tarsadalmi intezm6nyeket az egyeneken kiviil és az egyOnek felett felfogni, ahogyan D. szeretne. Igaz ugyan, hogy tarsadalom nelkul dp oly kevessd volna eszmeny, mint tudomany vagy erkolcs stb., inert ember nem leteznek. De ez nem jelenti azt, hogy az eszmeny a tarsadalomnak, mint ilyennek termeke volna. Azok a szep fejtegetesek, melyeket D. ennek a tetelnek szentelt, nem bizonyitas, hanem szociolatrikus himnusz . . . A tdrsadalomnak nines iranyito ereje. A tarsadalom ketsegtelenill nagyszerii anyagot szolgaltat az ember idealizal6 kepessegenek, de nem lehet azt mondani, hogy a vallas és tarsadalom teremtettek meg ezt a kepessdget stb." 1 Lasd : Altaldnos Resz II. fejezetet : A vallaspszihologia metodikaj a.
— 154 —
tenyek ertekesiteseben mutatkozo szigoril pozitivizmusra valo torekvesilkben, masreszt abban a kortilmenyben, hogy a tomeglelektan tavolrol sem tartozik a tudomanyok azon agai koze, melyeket az ennyire labilis metodikajuk és eredmenyeik bizonytalansaga miatt az igen steles korben valo tobbszoros kritikai feldolgozas megmentene az olyan konnyen becalszhato tevedesektol. Gustav Le Bon szellemes „Psychologie des foules"-ja nem sok onallo miivet vonzott maga utan, kovetOi osztjak inesterok tevedeseit és talán kevesbbe jogosult tulzo teteleit, melyekre a kritika mar tobb izben ramutatott.1 A neplelektan2 elso megteremtoje Giambattista Vico (1668-1744) volt. Sein Ziel war ... die Begrandung einer Wissenschaft von den menschlich sozialen Angelegenheiten im Ganzen, einer Wissenschaft von der Menschcheit schlechthin, die der bereits zu hoher Ausbildung gelangten Naturwissenschaft an die Seite zu stellen ware. Ez a torekves bar kbvetakre talalt, egy teljes programma Lazarus milkodeseben fejlodott ki. Szerinte a ne'plelektan a szellemi ne'pelet elemeit es tOrvenyeit tdrgyalja és magaban foglalja a nepek egesz szellemi eletet a maga egysegeben: a nyelvet, az irast, mitologiat, miiveszetet, valldst, a praktikus eletet, foglalkozast és karaktert mindenekelOtt azonban maganak a nepszellernnek a valtozasait, fejlodeset és hanyatlasat. Szerinte a vallcis az egesz ember legmelyebb kinyilatkortatasa a benne levo legjobbnak. A vallas sohasem egyetemes (katolikus), hanem nepi. Keletkezeset és fejlodeset nem a spekulativ bolcselet, I Lasd pl. Elsenhans i. m. p. 401-402. 2 A kovetkezo sorok Carlo Sganzini nem nagyon melyen szanto palyanyertes milve alapjAn vannak megfrva. Die Fortschritte der V51kerpsychologie von Lazarus bis Wundt. Neue Berner Abhandlungen zur Philosophie and ihrer Geschichte, herausg. von R. Herbertz. Bern, Francke. 1913.
— 155 --
hanem csak a neplelektan ertetheti meg. A termeszettudomanyi magyarazatok is mellozendok. A mitologia szigorilan niegkillonbortetendo a vallastol. Ez a tertilet inkabb a nyelvvel rokon, mint a vallassal. Itt egy killonos appercepcios formaval van dolgunk. A kultusz az Istenseggel vale erintkezes kills6 formainak az osszege. IranyadO ezen formak fontossaganak a melysege. Lazarus utan a neplelektan kiilonbozo targyainak killonbozo feldolgozOi tobb-kevesebb jelent6segre tettek szert, de fontossagra nezve senkisem vetekedhetik a szeles korben tekintelyes Wilhelm Wundt-tal, a leipzigi egyetem professzoraval. Nagy apparatussal kesztilt munkajabol (Volkerpsychologie. Eine Untersuchung der Entwicklungsgesetze von Sprache, Mythus und Sitte. Leipzig, Engelmann. II. Bd. Mythus und Religion. I. Teil 1905. 617 o., II. Teil 1906. 481 °Mal) benrainket csak azon gondolatok erdekelnek, melyek a vallas problemajaval foglalkoznak a neplelektan szempontjabol. Ezeket rOszben Sganzini kitiin6 isinertetese, reszben Wundt move alapjan adjuk. Mar a modszertani reszben1 Wundt tanitvanyanak, Klemm velemenyenek ismertetesenel ramutattunk arra a kovetelmenyre, melyet a vallaslelektant61 nem egeszen jogosultan varnak. Wundt a tulajdonkepeni szerzoje annak a velemenynek és 6 epen ezert a „Problemak" IV. fejezetet a nemet pszihologia apologiajanak nevezi az angol-amerikai pragmatizmussal szemben. 6 ugyanis ott kikel azon irany ellen, melyet a vallaspszihologia teren James kepvisel ,,The Varieties of Religious Experience" c. milvevel és amely vallaspszihologiat akar epiteni az individualis pszihologiai esetek analizisei alapjan, amelyek foleg eminens (es nem abnormis, mint Sganzini mondja) esetekbol allanak. L. Alta Milos Resz II. fej.
- 156 -Wundt szerint a vallas nem egy gyokerbol eredt; hanem sokbol. „Sie (die Religion) ist, wie die Sprache und die Sitte, eine Schopfung der menschlichen Gemeinschaft und sie hangt mit beiden auf das engste zusam men." Ketsegtelenill igazat adunk frundt-nak, mert hiszen a mi velemenyunket tolmacsolja, midon igy it : Die Behauptung die Religion der primiEven Volker sei als eine Art Prahistorie auszuschlieszen, entbehrt jede Berechtigung, vollends wenn man die reichen Aufschliisse bedenkt, die wir in der neueren Volkerkunde fiber den Ursprung and die primitiveren Stufen der wichtigsten, in hoheren und vergeistigten Formen noch im Christenturn fortlebenden Religionsanschauungen und Kulte verdanken." Ellenben teljesen hamis az a velemeny, hogy a genetikus vallaspszihologiai modszer az mely a vallaslelektan felepiteseben celhoz vezet, s mint teljesen jogosulatlan és hamis, resziinkrol hatarozott visszautasitasra talal. A vallas a mitus megszilardulasabOl keletkezik azaz azaltal, bogy a kultusz kozvetitesevel hitbeli meggyozodesse megy at. A vallas lelektananak tehat az a feladata van, hogy ezt a szilard magvat a tobbi mitustartalomtol elkillonitse és a maga szamara lefoglalja. Hogy a vallas keletkezeset megertsdk, a kultuszformak és kultuszcselekedetek fejlodestortenetet kell ismernank. A kultusz teremtette az isteneket. Az istenek kultuszahoz a leek kultusza kapcsolodik, mialtal az utobbi szubjektivalodik (az egyen kultusza sajat lelke ildveert !). A zivatarbefolyasok hatterbe szorulasaval a termekenyito demono.k nyernek fontossagban. Ez utobbiaknak isteni attributumok jutnak, vonatkozasba lepnek az egi istenekkel és azokkal az uralmat megosztjak. A ktonikus istenekkel fLigg ossze a masvilag gondolata. Mit dem Verschmelzen der Vegetationskulte mit den Sonnwendfesten gelangen die Himmelsgotter wieder zur Oberherrschaft. Die Gestalter der Heilsgotter Ibsen
-- 157 —
sich aber dann vom naturmythologischen Untergrunde ab (Osiris, Mithra) und leiten die Entstehung der hoheren Kult- und Religionsformen ein (Buddhaund Jesuslegende.) A vallas lenyegenek intellektualis és emOcionails magyarazataival szemben Wundt, mint kutatasainak vegeredmenyet, a kovetkezoket mondja : Religion ist das Gefahl der Zugehorigkeit des Menschen und der ihn umgebenden Welt zu einer iibersinnlichen Welt, in der er sich Ideale verwirklicht denkt, die ihm als hochste Ziele menschlichen Strebens erscheinen. Wundt' teoriaja tulajdonkepen nem egyeb, mint a Tylor-fele animizmus atdolgozasa és tovabbfejlesztese. A termeszettilnemenyek mitologizalasabol fejladnek az istenek, mig a harmadik forras, a host monda, idealizalja az embert és a szemelyiseg fogalmat viszi bele a fejladesbe. Mikor a mitologikus istenek szemelyisegekke lesznek, akkor valnak a szO szoros ertelmeben vett istenekke. ElsO stadium a vallas fejlOdesenel a politeizmus, a monoteizmus csak a filozofia hozzajdrulasaval fejlOdik ki. A primitiv nepeknek nem is voltak isteneik, hanem csak demonjaik, annal kevesbbe volt a vallasuk monoteizmus. Hogy Wundt elmeletet reszletesebben nem fejtegettilk, az talan killonosnek tiinik fel, ha azt a nagy tekintelyt figyelembe vesszak, mellyel a lipcsei professzor a filozofiai elmelkedesekre ranehezedik. De e helyen nem a tekintely szava dont, hanem a targyi ertek esik a merlegbe. Azt az elmeletet, mely-nek Wundt a tanitoja, a kritika regen elintezte s midon e helyen meg szoszerint idezziik Schmidt' velemenyet felole, nem azert tessziik, mintha arra nagy sztikseg volna, hanem mert ilyen hatarozott formaban annyira lesnjto iteletet mondani senki sem jogosultabb. nala.2 Schmidt, Die Uroffenbarung p. 75-76. 2 Schmidt, Die Uroffenbarung, p. 76.
— 158 --
So wie sich Wundt fiir den ersten Band seiner Volkerpsychologie, die die Sprache behandelte, trotz seiner immerhin bewunderungs wiirdigen Handhabung des Materials in entscheidenden Punkten Nichtkenntnis wichtiger Ergebnisse der Sprachwissenschaft und direkte schlimrne Verstosze nachweisen 'asset), durch welche die Grundlagen seines Systems ins Wanken geraten, so geht es ihm pier auf dem Gebiet der Ethnologie. Bei der Festsetzung der geringeren und hoheren Grades der Primitivitat der einzelnen Volker und damit der Entwicklungsrichtung auch der Religion steht Wundt noch ganz unter dem Einflusz der alten, jetzt erschtitterten evolutionistischen Ansichten, und auch im einzelnen sind seine ethnologischen Kenntnisse da bedenklich mangelhaft, wie ich im zweiten Teil meiner Studie fiber den Ursprung der Gottesidee dartun werde. Es liegt eine gewisse Tragik darin, dasz gerade in den letzten beiden Jahren, in welchen Wundt die letzte Hand an sein groszes Werk legte, das ihn zweifellos seit langer Zeit beschaftigt hat, dasz gerade da diejenige Fachwissenschaft, auf die er sich bier in allem wesentlichen stiitzen musz, die Ethnologie, die Grundlagen niederzureiszen begann, auf denen er sein groszes Werk aufgebaut. „Siehe, die Ftisze derer, die dich begraben werden, sind vor der Tiir." Azzal pedig igazan felesleges az olvasot farasztanunk, hogy Friedrich Schultze Psychologie der Naturvolker c. milve „leglenyegesebb alkotdscira" , a vallas pszihogenetikus targyalasara felhivjuk a fgyelmet es cafolatat adjuk ennek a Wundt-fele talapzaton nyugvo regen lejart elmeletnek. Csak roviden jelezziik, hogy a vallas fejlodesenek kezdetere a fetisizmus van allitva és a kovetkez6 negy pszihologiai elozmenyre alapitva : 1. a targyak kiilonos ertekelesere; 2. az antropopatikus termeszetSganzini, i. m. p. 225.
— 159 —
felfogasra ; 3. a kepzetek oksagi vonatkozasara és 4. a kedelymozgalmakra, fOleg remenyre és felelemre. De a tulajdonkepeni vallasi és mitologikus kepzetek forrasukat az animizmusban birjak. Ezzel befejeztilk a kritikai reszt celunkat elertiik, mert a kovetkezO pozitiv resz, melyet a vallas lelektana szempontjabol legfontosabbnak kell 1161niink, igy helyes alapozast nyert, mert mindenfele ellenkezo velemennyel erdeme szerint mar foglalkortunk.
I Dr. Alois Schweiger egri rabbi frt egy kis fiizetet : Die Religion im Lichte der Volkerilsychologie cfmmel. Ertektelen munka. V. 45. kritilajat Dr. Czako AmbrO-tal „Eger" XXXIV. evf. (1911.) 33. sz.
B) POZITIV RtSZ.
„Entwicklung: so lautet der grosze Grundgedanke der wissenschaftlichen Welterklarung. Es ist eine gewaltige Idee, das Weltall der ungeheueren Sonnensysteme von staunenerregender Eigenart als das naturnotwendige Ergebnis eines unaufhorlichen Spieles der Kraft,e und Stoffmassen zu denken, das sich zwar in eine anfangslose Vergangenheit verliert, aber von der liickenlosen Vergangenheit gesetzmasziger Verkniipfung getragen ist. Es ist eine gewaltige Idee, die Fiille von Gabungen und Arten, in denen das uns bekannte Pflanzen- und Tierreich entfaltet jeweils etwa 250.000 Arten — als die Bliitenkrone eines WeltenStammbaumes vorzustellen, der in den aufeinanderfolgenden Weltperioden alle Stufen des organischen und sinnlichen Lebens aus sich heraus versucht und mit den Fortschritten der Umgebungswelt auch die Gestaltungen des Lebens zu ebenburtiger Vollkommenheit emporgetrieben hat." Hermann Schell-nek ezen idezett szavail szepen fejezik ki azt a lelkesedest, mellyel a mai tudomany altalaban viseltetik az evoluciO gondolata irant, mely a csirajaban megvolt mar Heraklitus orokos keletkezeseben, de amelyet a XIX. szazad avatott a tudomanyos megertes egyik alapelveve. Az evolucio altalaban azt jelenti, hogy az alacsonyabb, egyszerubb formaktO1 fejlodes van a magasabb, tokeletesebb és komplikaltabb let- és eletformakig.2 Beszelnek fizikai és pszihikai evoluciar61, Kleinere Sehriften. Hrsg. von Karl Hennemann. Paderborn, 1908. p. 239. 2 Eisler, Worterbuch der philosophischen Begriffe 3 I. Bd.. Berlin, 1910. p. 351. 1
— 161 —
azonfelill etikai, szocialis, nyelvi, filozofiai és malcisi fejlOdesrol. Benntinket ez utobbi erdekel, mert evvel foglalkozunk. A vallasi evolucio kettOt jelenthet : jelentheti azt, hogy a vallas a legprimitivebb fokarOl fokozatosan eljutott arra a magaslatra, melyen most van és jelentheti (ez a nem igazi evoluciO) azt, hogy a vallas, mint pszihikai folyamat altalaban szinten fejlodesnek van alavetve, de kezdeti allapota nem szilksegkep a legprimitivebb. A tapasztalas ez utobbinak ad igazat, vagyis kimondja azt, hogy az evolucio gondolatat olyan ertelemben, amint azt a termeszettudomanyok alkalmazzak, a .vallas teraleten alkalmazni nem lehet. Igazi evoluciO a vallas teriileten nines, mert kezdeti allapota nem a legsilanyabb, mert kezdeti megnyilvanulasaiban egy teljes vallas jellegevel talalkozunk. Hogy ez igy van, azt a tenyekre tamaszkodo etnologiai iskola tanulsagaibol lattuk. Epen azert nem jogosult a primitiv vallds definiciOjcit a priori megalkotni es ezen definiciohoz magyardzO elemeket keresni, hanem a primitiv nepek vallcisdrol kell targyalni és az igy taldlt maids konkret adatait egyseges keppe Osszeszerkeszteni. A lelektani magyarazatnak az ily modon nyert kephez kell filzadnie. A legelso Orly, mely az etnologiai adatok alapjan adOdik az, hogy Sir John Lubbock velemenye, mely szerint volnanak, vagy voltak olyan nopek, melyeknel a vallasnak semmffele nyorna sines, tarthatatlan. Ma a pozitiv tudomany megerositi a a regieknek, Ciceronak, Plutarchosnak és Senecanak a velemenyet a vallas altalanossagarol, amely gondolatot Ratzell a kovetkezo pregnans szavakban fejezett ki : Die Ethnographie kennt keine religionslosen Volker, sondern nur verschieden hohe Entwickelung religioser Ideen, die bei einigen wie im Ratzel, Volicerkunde. Leipzig, 1885 s. kov. Bd. I. p. 31. 11
— 162 —
Keime oder besser, wie in einer Verpuppung klein und unscheinbar liegen, wahrend sie bei anderen zu einem herrlichen Reichtume von Mythen und Sagen sich entfaltet haben. Ha a vallas, mint lelki folyamat, altalanos jelensege az emberi nemnek, akkor annak olyan leektani fontossaganak kell lenni, amelyhez foghatOval a pszihikai elet egyeb kepzodmenyei nem birnak. Vagyis más szoval olyan hianyt elegit ki, melyet semmifele más lelki folyamat kielegiteni nem tud. Ahelyett mar most, hogy vegigkiserleteznenk az intellektualis és erzelmi magyarazatokkal, melyeket a vallas keletkezesenek pszihikai magyarazatakent a killonbozo kutatok ktilonbozO idokben hozzaffiztek, inkabb magat azt a kepet vesszilk szemagyre, melyet a primitiv nepek vallasa elenk nytljt.1 „A primitiv nepek vallasanak alapja egy legfobb 14ny elismerese. Nem szellemi leny, de nem a foldon, hanem az egben lakik. Nevet feltiino termeszeti jelensegek és erk8lcsi vonatkozasok szolgaltatjak. Minden dolog elott megvolt és a vegerol nem beszelnek, ilyen ertelemben orOkkevalo. Legfabb hatalma van a dolgok és emberek felett, de erkolcsi leny, aki hatalmat gonoszsagok letesitesere sohasem hasznalja fel, amint az a mitologiakban sokszor megnyilvanul. Csapasokat, betegsegeket, nyavalyakat ktild az emberekre legtobbszor azert, hogy gonoszsagaikert biintesse oket, amely biintetes e foldi bilnokert a masvilagon is kijar, de kijar egyszersmind a jok megjutalmazasa is. Alakja tiszteletet gerjeszt, mely a rola valo beszOdben is megnyilvanul. LegfeltunObb modja azonban a tiszteletadasnak az, hogy of erkolcsi torvenyhozonak ismerik mely ezen nepek korlatlan szabadel, olyan sagszeretetenel és a politikai és szocialis tekintely Lewd:lonos Resz. I. fej. A) Modszertani bevezetes-ben A schkenasy velemenyet.
— 163 —
egyedi viselesenek majdnem teljes kizarasanal sulyosan esik a merlegbe. A tisztelet killsoleg ket formaban nyilvanul meg : az imadsagban és az aldozatban. Az aldozat, a legertekesebbnek a felaldozasa, az u. n. primicialis aldozat. Az imadsag nem hatarozott formaban nyilvanul, rendes beszed az a mennyekben lako mindenhatohoz." A primitiv nepeknek pozitiv adatokon nyugvo vallasat osszehasonlitva a mai legfejlettebb validsokkal, azt kell mondanunk, hogy az 6 vallasuk tokeletes es a szo szoros ertelmeben vett vallas, amelyben van vallastan, erkolcstan, kultusz (tiszteletadas, imadsag, aldozat.) A valldsnak ezen felsorolt elemeit a vallds lenyegenek tekintjak és a maids leeklandt ezen lenyegul feltiintetett elemek lelektandban oldjuk fel. Nezzak egyenkent a szembet-Cm6 jellegzetes vonasokat. A vallds az emberen kivul alto lenyt6l valO fiigges elismerese. A fugges kepzetes erzelmetl (erzetet) a hiany és a hiany betolteset celzo eszkoz kepzete alkotja akkor, ha az eszkoz egy szernely hatalmaban van. A hianyt erezhetem, ha egy fat akarok kivagni, melyhez nines fejszem de a filgges erzete csak akkor lep fel a tudatomban, ha a fejszet egy szemelytol kell kapnom és ez a fiigges a szemelyre, nem pedig a fejszere — melynek a hianyat erzem — iranyul. A fiigges erzete mar most a vallasban -1.1gy nyilvanul meg, bogy nem partikularis hianyok partikularis kielegiteset eszkoz16 szemelyekre iranyul, hanem az egyetemesse valt, vagy egyetemesnek elgondolt hianyok legfobb kitoltojere vonatkozik. A kopzetes erzelemmel, ezzel a filozofiai terminologiaban idegen szoval azt akarjuk jelolni, hogy valamely erzelmi tonussal van dolgunk, melyben az intellektuedis tartalom kezdetted fogva megvolt és ez a tartalom nem homalyosult el, vagyis az erzelemnek a magva allandoan megvan. 1 1*
1
64 —
Vagyis az egyeni tudat egyetemes tudatta bovill ki az individuumban is és az individuum, midon a sajat igenyeinek kielegitheteset egy legfabb lenytol varja, ezt azert varja attol, mert az a meggyozodese van, hogy az nemcsak a sajat, hanem embertarsainak tudataban felmerillo hianyokat is pOtolni kepes. Tehat nem az emberiseg ossztudata, mely pl. a tarsadalmi eletben nyilvanul, teremti a vallast, hanem az individuum mint ezen ossztudat szemelyes hordozoja tudja es erzi, hogy egy legfobb leny tudja az igenyeit kielegiteni.1 1pen ezert ezen hianyokban is nemcsak a sajatosan szemelyes celok elereseben gatlo hianyok szerepelnek, hanem a szemelyes és tarsadahni vonatkozasok kozben felmerillo es tudatossa valtak is. A tarsadalmi tudat individualis hordozojaban is felnierill okvetlenfil a legfObb leny kepzetevel az erkolcs kepzete is, mint amelynek fontossagat jobban erzi a kollektiv erintkezesben, mint az individualis visszavonultsagban. De miert fordul az individuum egy legfObb lenyhez, ha hianyok kielegiteseral van szO ? Mint emlitettiik, nem minden hianynal teszi ezt. Az ember magaerzese a killvilaggal yak') erintkezesben 1A
sok pelda koziil, mely e helyen felhozhatO s amelyek kOnyveben is bonen vannak felsorolva, lassuk Tolsztoj-et. James „Tolsztoj azt mondja Mialatt az ertelmem dolgozott, valami egyeb is dolgozott bennem s a tett elkoveteset61 visszatartott; az hasonlatos valamely erohoz, mely get bizonyos Ontudata . . elmemet egy más iranyban valO megallapodasra kenyszeritette, — ketsegbeesett allapotombol kiszabaditott . . . Ez ev egesz folyaman, mialatt en csaknem sziintelen azt kerdeztem, mikepen vessek veget a nyomordsegomnak, kOtellel-e vagy golydoval, mindez id6 alatt, ideaimnak mindama mozgasai mellett, szivem egy masik sOvargO vaggyal epedett. Ezt en nem tudom maskep nevezni, mint Isten utani szomjazitsnak. Ez Istenert valO sOvargasnak ideitim mozgitsahoz semmi koze nem volt, — sot tenyleg, e mozgalomnak egyenes ellentete volt —, de a szivembO1 jott, olyanszerii volt, mint az irtOzits, a felelem erzete . S e felelem erzetet valaki segelye megtalalasanak a remenye enyhitette. Tolsztojnak harom evebe kerillt, hogy a segito valaki segftseget megtalalja. Sajtit iidvenek a megtaletlitsat hosszadalma-
— 165 —
ugyan a legkillonbozobb akaddlyokra talal, melyeknek kellemetlen erzelmi hatasuk van. Egyik reszet ezeknek lenytigazi a belso era, masikat a kifele iranyulO akaras.1 Vannak azonban olyan akaddlyok, melyek lekuzdesere nem eleg sem az en egyeni erom, sem embertarsame és ez a kollektiv gyengeseg az en egyeni tudatomban is megnyilvanul. Ezek az akaddlyok lehetnek fizikaiak, lehetnek erkolcsiek. Az ember vilagnezeteben hiany tamad ezAltai, amely hianyt az elni akards megszunteti, illetve ha meg van sziintetve, ezen elni akarasnak van eleg teve. Ezen elni akarasnak pedig ilgy van eleg teve, ha a valosag dltalaban elegseges alapon nyugszik es elegseges eel lelkesiti.2 Az egesz ember tudatos hianyainak a kielegiteseral van szo, azert az a kielegites, melyet csak a vallas kepes nyiljtani, az egesz embernek szol. Benne vannak az ember szellemi erai, benne van anyagisdga, erzekisege. Az elazokbal itt szerepelnek az esz, lelkiismeret és szabadsdg, mint igazsagerzet, kotelessegerzet, eratudat vagy haladashivatas és tokeletessegre valo torekves.3 Nem pusztan az idealokban vala hit, mint Elsenhans mondja,4 foismerteto jele a vallasnak, san frja le: „Emlekszem, — mondja tobbek kort egy napon, kora tavasszal, egyediil voltam az erd6ben .... a gondolatom ahoz tert vissza, amivel ezalatt a harom ev alatt folyton foglalatoskodott, — az Isten keresesehez, de mike') is jutottam en az 6 gondolatara, kerdeztem magamban." „Es ezzel a gondolattal ismet diet utan torn boldog s6vargas tamadott bennem. Minden folebredett en bennem es ertelmet nyert. Miert kutatok tovabb ? Kerdezte bennem egy hang. O itt van, (5, aki nelkiil az ember meg nem elhet. Istent elismerni es elni egy es ugyanazon dolog. Isten az, ami az Met. J61 van hat. keresd Istent s ndla nelkiil eleted nem lesz." V. 8. György Janos dr.: Hit és haladas. Torda, Fodor Domonkos konyvnyomdaja 1908. II. k. p. 315. I Elsenhans, i. m. p. 296. 2 Schell, Kleinere Schriften. Das Entwicklungsgesetz der Religionen and deren Zukunft. p. 275. 3 Schell, i. m. p. 276. 4 Schell, i. m. p. 281.
- 166 -
hanem az egyes idealok megvalosithatasaban valo es az emberi termeszetbol foly6 hit. Ennek a hitnek, melynek lelektani elemeit lattuk, ad kifejezest az a meggyOzOdes, hogy az ember és vilaga egy legfobb lenytO1 fiigg. Rs a vallasnak ez a maga tomorsegeben eloadott lelektani oldala mindig megvan, csak a nepek sajatossaga a killonbozo idokben azt eszkozli, hogy egyik vagy masik momentum, az, amelyik termeszetenek jobban megfelel, eloterbe nyomul anelkiil azonban, bogy a tobbi tokeletesen hianyoznek. Hogy a sajatos lelektani elemeket felismerhesnezziik mar most mikepen nyilvanul a legfobb leny elismerese a prmitiv nepeknel ? A legfObb leny nevet azon nepeknel (Ausztralia), melyek miiveltsegben legkozelebb allanak a primitiv miiveltsegil osnepekhez, termeszeti jelensegek és erkolcsi vonatkozasok szolgaltatjak. Neve „Mennydorges", „eg", „atya", „miatyank". A menydorges, amint a viharban megnyilatkozik, a legnagyszerubb termeszeti jelensegek egyike. A hatalmas, ergs melto jelzesere nemcsak a primitiv muveltsegil ember, hanem a kesobbi korok kepzeletben gazdag, koltoi fantaziajd emberei (David zsoltarai) is hasznaljak az Isten hatalmanak jelzesere. A Jupiter tonans is az Isten hatalmat akarta kifejezni. Felforditott okoskodas volna, amit epen az atya, miatyank nevek igazoljak, mennydorgessel kapcsolatban a termeszeti jelensegek hatalmatol valo felelemben keresni a vallas lelektani alapjat. Nemcsak a felelem van meg, hanem annak a tudata, hogy ugy ezt a felelmet, de az egyeb bajokat és nyomorusagokat is megsziintetheti a legfobb leny. 1rzi, hogy 0 maga, de mindenki és minden jelenseg a legfObb lenytol filgg. Hogy neve eg is, arra nezve erdekes lelektani megvilagitast talalunk Schell-nel: In Himmel und Erde sah man das Sinnbild und die Erscheinung der ursachlichen Unendlichkeit in ihrem Gegensatz von zeugender Urkraft und mitwirkender
— 107 —
Empfanglichkeit, wie sie der Materie eignet. Ein besseres Sinnbild als der Himmel in seiner Unendlichkeit, Einheit, Erhabenheit und allumfassenden Nahe, in seiner lichtvollen Allgegenwart und geheimnisvollen Schonheit ist seither nicht gefunden worden. Der kosmologische Gottesbegriff der Himmelsgottheit mit dem Ansatz zu dualistischer Hervorhebung der Materie oder des Chaos ist das Erbteil der Urzeit, zu dem die Religionen immer wieder mit tiefer Erfurcht zurtickkehrten, wenn sich die anderen Symbole zur Vorstellung der Gottheit abgentitzt hatten. Die Idee der Himmelsgottheit zeigte sich besonders geeignet als Stiltzpunkt fur die abstrakte und negative Fassun.g des Gottesbegriffes im Sinn der einseitigen Transzendenz und der rberpersonlichkeit. A régi kinaiak vallasaban igen nevezetes szerepe jutott az egnek. Az gig a dolgok teremtoje és vezeti az erkolcsi vilagrendet. Igazolo 'Aida Wilhelm Gruber tanulmanyaban.1 2. Epen azert a legfObb leny alakjatol a josag fogalma elvalaszthatatlan. Aki bajaimat (fizikaiak vagy erkolcsiek lehetnek egyarant) megsztinteti, az Jo ember. Aki a mindenseg ura, az csak JO lehet. Nem kell ennek megertesehez a tarsadalmi fejlettseg feltetele, a primitiv miiveltsegii embernek az erkolcsiseg open olyan sztikseges hianya, mint a kulturembernek. Ezen szempotbol tehat, ha a vallast lelektanilag ugy fogjuk fel, mint az egesz ember eletenek fejleszto jdrulekcit, Ortheto az a pozitiv adat, melyet Schneider az afrikai termeszeti n.epekre de semmikepen sem ertheto az evolucio szempontAbe)] : 2 Sie (t. i. die Neger) widerlegen die gem gedachte Auffassung, dasz der Mensch erst auf einer Berthold, Religionsgeschichtliches Lesebuch. Tübingen, Mohr 1908. p. 3-4. 2 Schneider, Wilhelm : Die Religion der afrikanischen Naturvolker. Munster 1891. p. 98. 1
— 168 —
hoheren Bildungs- und Gesittungsstufe, wo er der Natur mit groszerer Ruhe und Sicherheit und im Bewusztsein seines Herrscherberufes gegentiberstehe, zur Ahnung eines giitigen Wesens gelangt sei sie liefern den Beweis, dasz auch Menschen von eingefleischter Selbstsucht, abgestumpft gegen fremde Leiden, schonungslos grausam gegen ihre Feinde, den Begriff des Wohlwollens und Wohltuns in ihre Gottesidee aufgenommen und den tief wahren Gedanken ausgesprochen - haben, dasz das innerste Wesen der Gottheit Liebe und Erbarmen ist. Es ezt Schneider azon tenyek alapjan mondja, melyek a delafrikai bennszillottek -vallasaban is kimutatjak, hogy az embernek az lstenhez valo viszonya azonos a fitinak atyjahoz val6 viszonyaval.1A gondolat tehat, mely a keresztenysegben nyert legpregnansabb kifejezest és amely az Istent az emberiseg atyjakent fogja fel, kozos vonasa a vallasoknak és mar a primitiv muveltsegu nepek vallasaban is megvan. A primitiv ember kepzetkore nem igen terjedt tul azokon a benyomasokon, melyeket kozvetlen kornyezetebol nyert, vagy legalabb is ezek voltak a legerosebbek. Azert annak az etkolcsi felfogasnak, melyet az istenfogalomba helyezett bele, legjobb megertet6je volt az az erkolcsi kep, melyet a csaladban szemlelt. Ahol a torzsrendszer erosen kialakult, az erkolcsi hatalom jelzesere igen jó kepet szolgaltat a torzsfonok, azert latjuk pl. a bushmaneknel, akik hisznek egy ferfiben, aki az egben van és akit segelyill hivnak és tanccal tisztelnek, ha habordba mennek, hogy ez az 6 legfobb torzsfonokiik. Az igazsagszolgaltatas bizonyos neme akar hianyzott, akar megvolt a primitiv nepeknel, ketsegtelen, hogy az igazsagerzet nem mindig nyert kielegitest. Azoknak az erzelmeknek, melyek a ki
1
Schneider, i. m. p. 63.
— 169 —
nem elegitett és ki sem elegitheto igazsagerzetbol fakadtak, felelt meg a legfobb leny, mint legfobb igazsagoszto hatalom. Csapasokat, nyavalyakat kind a legfobb leny a foldre, hogy a gonoszakat megbuntesse, amint azt a primitiv nepek vallasaban lattuk, de nemcsak e foldon, hanem a masvilagon is biintet, ahol viszont a jokat megjutalmazza. A masvilagi hit nemcsak az ausztraliaiaknak, hanem az osszes primitiv nepek kozos bite, Schneider megtalalta a negereknel is.1 Dasz selbst die rohesten Stamme and die entartesten Horden der afrikanischen Menschheit eine, wenn auch nebelhafte Ahnung der Unsterblichkeit sich gerettet haben, 1st eine der erfreulichsten Erscheinungen der Negerkunde. A vallas és erkolcs nem kiilonbozo idejii fejlodesi folyamatok, hanem mar primitiv fokon szorosan ossze vannak kapcsolodva. Az ember erkolcsi vilagnezetenek tokeletesitese mindig a vallasban nyert kifejezest. A vallas itt is mint az emberi elet pozitiv fejlesztOje szerepel és ezt a hivatasat a prirnitiv nepeknel is teijesitette. A fizikai es erkolcsi hatalom akkor teljes, ha az nines megosztva. A megosztott hatalom nem igazi hatalom. Ha tehat a vallassal és a vallas fogalmaval, az istenfogalommal, a tokeletesseg gondolata van egybeforrva, akkor az Isten csak egy lehet, mert ez az egyseg fejezi ki legjobban azt a komplementumot, mely a lelki elet kiegeszitesere van hivatva. A monoteizmusrol lehet csak szO, ha a lelki elet szep és komoly elemeinek tokeletesiteset akarjuk a vallas anal megerteni. Amint a vallassal latszolag rokon, de voltakepen homlokegyenest ellenkezo intezmenyek, mint amino a vardzslas, mitologia stb. lelektani magyarazatat akarjuk megerteni, mint az emlitett lelki folyarnatoknak nem pozitiv fejlesztait, hanem sok tekintet-
1
Schneider, i. in. p. 270.
— 170 —
ben destruktiv celzatn tenyezoit kell felfognunk. A mitologia erkolcstelen jellege, a vardzslat ember és Isten kozott megosztott hatalmi tenykedese nem adnak annak a lelki sztiksegletnek kifejezest, mely a helyesen felfogott vallasnak felel meg, valamint az ember ertelmisege nem fejlesztest, hanem csorbitast nyer azaltal, hogy a legfobb lenynek a vallasban nyilvanulo hatalmat a lenyek sokas6ga kozott osztja meg. Azert teljesen igazat adunk Langnak, midOn azt mondja, hogy „a vallas a komoly megfontolas és alavetettseg erzetebal fakadt, mig a mitikus kepzetek a jatekos és ellenallni nem tudo fantaziab61." Mivel, mint lattuk, a vallas az egesz ember igenyeinek felel meg es tulajdonkeppen nem jelent egyebet, mint egy jobb és tokeletesebb eletberendezkedest, egy csomo cselekvesben nyilvanul, melyeknek intellektualis alapjuk van, de azt az ertelmi reszt eros erzelmi tOnus kiseri. A vilag, mely csupa ertelem, erzelem nelktil, holt vilag, nines benne agilitas. Az eszmek erzelem nelkal tires és kihalt bettik (Blondel). A modern pedagogia, mely cselekedni akar megtanitani, szinten arra van alapitva, bogy erzelem nelktil nines cselekves. Igaz, hogy valahanyszor a kepzet a lelekben felmertil, cselekvesnek a reflex pontossagaval és erejevel kellene bekovetkeznie, de ez nem tortenik meg. Mert bizonyos, hogy „csak az erzes tudja vegrehajtani szinte automatice, a cselekedeteket. Egy kepzetnek, pl. a munka kepzetenek, egyesillese a cselekvesbe valo attetellel nem megy vegbe „hideg uton". Az osszeforrasztasnak — bogy eras és nehezen torheto legyen — a kedelyallapotok melege altal kell megtortennie." A vallas tehat mint cselekvesre erOsen keszteto lelki allapot nemcsak Ortelmi tartalommal bir, I Payot, Az akarat nevelese. Ford. Weszely 1905. p. 66.
O. Budapest,
— 171 —
hanem az erzelmeket is lekoti.1 Nem egy erzelem szerepel benne, hanem az erzelmek egesz komplexuma. Protestans kutatok passzioja az erzelem tillsagos hangortatasa az ertelmi elem teljes kizardsaval. Ez -- mint ldttuk — lelektani abszurdum. Hogy mit tartsunk azokrOl a nezetekral, melyek a vallast egy erzelembal keletkeztetik, itt felesleges bovebben fejtegetni. Ellenben komolyabb figyelmet erdemel a vallcisnak a tudattalannal vale) egybekapcsoldsa, mellyel modern kutatOknal lepten-nyomon taldlkozunk. * * * A tudattalan szonak igen sokfele jelentese van, azert meghatarozdsait, melyeket Eisler-tol vesziink at, mind figyelembe vessztik.2 A tudattalan (unbewuszt) jelenti: 1. a szubjektumr(51 rnond.va : tud.atnelktili aktiv ertelemben, tudatot nektilozO (bewusztlos), nem tudo, figyelem, megfontolds és reflexio nelkul vale) egyaltalan pszihikai atel.es nelkilli (relativ, abszolut tudattalan); 2. elmenyekrol mondva: anelkill, bogy tudatosak volndnak, tudattalan passziv ertelemben a) fiziologiaiak tudattalanok az dtelesbe nem jutott organikus processzusok és dispoziciok ; b) pszihologiailag tudattalanok azon lelki elmenyek, melyek nincsenek appercipidlva, nincsenek ondllOan fixdlva, melyek benso eszrevetel, reflexiO es tudds nelkul folynak le, nem appercipidltak a tudatalatti 1 Hogy a valldsossag magaban foglalja az intellektualis és erzelmi elemet egyiitt, arra nezve adatok a vallasos lelek egyik nagy ismerOjenel, Prohdszkcindl : „... a vallasossag alatt az emberi leleknek Istennel vale) osszekotteteset ertem, mellyel dsz és sziv kapcsolodik Estenhez." Es „ alig keriilhetjiik ki az Urat s a red. vale) gondolatot a vilag Atjain, sot beleiitkOziink, miutan telve van az eg fold az 0 dicsosegevel. Feldje terelnek ertelmunk, erzelmilnk s ugyancsak lelkiinknek legmelyebb s legiinnepdlyesebb sejtelmei." „Ez a valldsossag a termeszetes ember vallasossdga; ha ugyanis forrdstit keresem, azt magaban a lelekben taldlom meg ; ez a fonds nem egyeb, mint az erzelem, erzelem s a kedely melysege ; e melysegb61 fakad a vallasossdg." Prohdszka, Vilagossag a sotetsegben. Elet konyvei Budapest, 1914. p. 125, 127. 2 Eisler, Worterbuch der philos. Begriffe.3 III. Bd. p. 1556.
- 172 -
processzusok ; a pszihikai processzusokat megelozo funkcioncilis dispozicia, melyek azonban maguk nein kepzetek ; c) ismeretelmelet szempontjabOl mindaz, ami nem direkte a megismer6 tudatba esik, a transzcendentalis, amelynek azonban magaban tudata van vagy lehet. A pszihikailag tudattalan a tudat legalacsonyabb foka, a tudat „differencialja", nem valami abszolut tudattalan, mert pszihikai és tudatos (a legtagabb ertelemben) kolcsonos fogalmak. Az a felfogas, melyen Leibniz jutott a tudattalanhoz, t. i. az infinitezimalis szamitas utjan, legjobban mutatja, hogy a tudattalan nem abszolut tudattalan, hanern igen kevesse tudatos. Ktilpnben a tudattalanban ellenmondas van. Il est contradictoire des faits psychologiques en leur refusant leur caractere constitutif des faits psychologiques, c'est a dire la conscience : une douleur qui n'est pas sentie, une idee qui n'est pas pensee, sont aussi impossibles a concevoir qu'une figure sans etendue ou un mouvement sans vitesse. A tudattalan hivei, foleg a nernetek (Leibniz, Kant, Herbart, Schopenhauer, Hartmann ; az angoloknal Hamilton vezette be) azt szoktak mondani, hogy a kis percepci6k megvannak,. mert ha a nagyokat appercipialjuk, a kicsinyeknek, mint tudattalanoknak, meg kell lenniok, ktilonben a Zeno okoskodasa allna, bogy zerus szorozva vegtelen naggyal csak zerust ad. Ez igaz, de ez az argumentacio is elleniik fordul, mert epen ez bizonyitja, hogy a tudattalan nem lehet abszolut tudattalan, ktilonben zerussal volna egyen16, melybol csak zerus szarmazhatnek. A tenyek igen nagy szammal vannak, mit szoljunk azokhoz ? Nemelyek csakugyan annyira csekely tudattal birnak, hogy — a tudat fokozatainak jelzesere szavakkal nem birvan — ellenmondas nelkul tudattalanoknak mondhatjuk Oket. Masoknak semmi fontossaguk sincs : ezek mindazok, melyeknel a fiziologiai elozmenynek, melynek ko-
— 173 — zonsegesen lelektani kiseroje szokott lenni, semmi sem felel meg a tudatban. Feltehetj ilk ekkor, hogy az el ozmenyben valamely addicionalis feltetel hianya igazolja a kovetkezmeny hianyat, azaz a teljes pszihologiai tenyt es nemcsak ezen kovetkezmeny hianyat.1 Lelektani szempontbOl minden,2 ami a tudat kiiszobet nem eri el, tehat kepzetet nem van ki a tudatban és igy altalunk nem appercipialtatik, ezen terillethez tartozik, amig nem lesz tudatos. Megismer& ezen a terilleten nines. De ezen a terilleten vannak a legkiilonbozobb terrneszetes osztonok és szilksegletek, amelyeket minden elettiinemeny legmelyebb gyokereinek kell tekintentink és epen ezert ezek a vallasnak is gyokeret alkotjAk és igy a vallas is a sziv yak erzelmeiben gyokerezik és ezek alkotjak" minden individualis es szocialis torekves elofolteteleit, melyek kedvezo kortilmenyek kozott a tudat terilletere lepve, beloltik egyhaz és allam keletkezik. Hier liegt auch die Wurzel der Religion und ihr Anfang: der Glaube, dessen Wurzel das religiose Bedurfnis, dessen Ursache und Gegenstand Gott ist, welcher der Seele real innewohnt, und dessen Akt ein absolut blinder Gefahlsakt 1st, ohne ein Funke von Erkenntnis. Der modemistische Glaube ist, wie jener der philosophischen Phanomenalisten, ausschlieszlich Herzenssache, ein blindes Gefahlserlebnis. Manser-nek a fentebb emlitett, a modernizmust elitelO Pascendi enciklikahoz filzOdo magyarazo reflexioi kitiinoen ertenek ahhoz, hogyan kell valamely kedvezotlen tant meggyilloltetni a tenyek elferditesevel es oda nem tartozo elemek bekevereBoirac, Cours elementaire de Philosophie.23 Paris, Alcan 1909 p. 15. 2 G. M. Manser, 0. P. Die Lehre des von Papst Pius X. verurteilten Modernismus und der moderne philosophische nomenalismus. Freiburg (Schweiz) 1911. p. 24-25.
— 174 —
sevel. Lehet, hogy vannak teologusok, kik a tudattalan szerepet a vallas lelektandban ugy allapitjak meg, mint azt Manser eloadja, de hogy a hivatasos vallaspszihologusoknak ilyen, a vallAs eredetet és lelektani tartalmat illeto extrem velemenyei volnanak, azt tanulmanyaink alapjan nem latjuk beigazoltnak. Mindazonaltal megallapithatjuk a kovetkezoket. A primitiv ember vallasa, melyet pozitiv tenyek alapjcin vizsgdltunk és amelyre nezve joggal lehet kovetkeztetni, hogy kezdeti stadiumaban tokeletesebb volt, mint az egesz ember tudatos igenyeinek legtokeletesebb kielegitese all elottiink. Nines okunk sem jogunk, ha a tenyek talajat nem akarjuk labunk alol elvesziteni, felvenni a tudattalannak, mint principidlis tenyezanek szerepet a primitiv ember valid, saban és igy a vallas lenyegeben. Nem mondjuk ezdila' azt, hogy a tudattalannak nines szerepe a vallas lelektanaban, killonosen ha abban az alakjaban szerepeltetjuk, melyben a Boirac-fele alapos kritika szerepelteti, vagy Ribot jeles tanulmanya,1 mint valoszinii hipotezist mutatja be, de a vallas lenyegehez ketsegtelenal nem tartozik, annal kevesbbe szabad, mint a pozitiv tenyek mellozese reven felszabadult vallas keletkezteto és magyarazo elvet szerepeltetni. Flournoy, James, Starbuck vallaspszihologiai kutatasaiban nagy szerepet jatszik a tudattalan, de az altaluk emlitett esetek kritikait akkor adjuk, midon veliik killon foglalkozunk. Most, mielott Ribot emlitett nagy jelentOsegii tanulmanyara ramutatnank, bemutatjuk nehany hivatasos pszihologus velemenyet, kik a vallasi jelensegekkel kapcsolatban foglalkortak vele. A „tudattalan" vagy „tudatalatti" pszihologiai ertekelese szempontjabol eltera a hivatasos pszihologusok velemenye. Mindene'setre inkabb mint segedI Ribot, La vie inconsciente et les mouvements. Paris, Alcan 1914.
— 175 —
fogalom szerepel, melyet a fejlOdo megismerOs tudatos lelektani jelensegek fogalmaival van hivatva helyettesiteni. ]rdekes e tekintetben Max Dessoirnak Flournoy egyik miiverol tett megjegyzese: Das vorliegende Buch spricht immerfaszt vom „Unterbewusztsein", und dies Unterbewusztsein gilt den meisten unserer Psychologen als eine torichte, mystisch gefarbte Erfindung ; es musz daher im Sinne der herrschenden Anschauungen — dahingestellt bleiben, ob eine mit dem Begriff des Unterbewuszten arbeitende Erklarung als zuganglich anzuerkennen sei : Ich meinerseits glaube, dasz eine genauere Kenntnis dieser Theorie manche Einwande zum Schweigen bringen kann.. Uberdies ist sie von seinen Vertretern immerhin nur als eine Arbeitshypothese eingescheitzt worden und zwar . . . als eine vorlaufige Hilfsvorstellung.' A tudatta]annak vallaslelektani alkalmazhatosagaval foglalkozik Georg Weingtirtner miive : Das Unterbewusztsein, Untersuchung fiber die Verwendbarkeit theses Begriffs in der Religionspsychologie (Mainz, 1911, Kirchheim & Co., 154. oldal). 2 Szerzonk negativ eredmenyhez jut, amit a kovetkezo szavakkal fejez ki : Die Religionspsychologie ist durch die Verweridung des Unterbewusztseins als Erklarungsfaktors tatsachlich nicht gefordert ; das ist selbstverstdndlich wo das Wort in falschem unberechtigtem Sinn angewandt wurde. Aber auch die Untersuchungen, in denen es in einem objektiv richtigen Sinn gebraucht 1st, flatten vielfach einen hoheren Wert, wenn ein klares Wort an seiner Stelle stande. VorbrodtWeingeirtner-t eloitelettel vadolj a. Weingartner is azt hiszi, hogy a tudattalan a vallas megalkotasahoz kivantatik, pedig tagadhatatlan tenyek1 Th. Flournoy, Die Seherin von Genf. Leipzig, Meiner, 1914. Geleitwort p. X—XI. 2 V. o. kritikajara nezve : Vorbrodt : Flournoy's Seherin von Genf und Religionspsyehologie. Leipzig, Meiner, 1914.p.32-33.
—
—
rot van szo, melyekben a hit tudattalan elfogadasa vagy az Istennek valo odaadas tudattalan pszihikai konstitucioja szerepel. A tudattalan szempontjabO1 jelentOs lijabb szerzok, mint Durand-Pallott, 1 Forel, .Ribot, Lombroso, James H. Hyslop, Flammarion, Drews, Hennig, Friedmann, Jastrow, 1. Mourly Vold, Gieszler, Sydney, Altrutz, Abraham, Oesterreich, LOwenfeld fel vannak sorolva Vorbrodt emlitett miiveben, mig a genfi internacionalis 101ektani kongresszuson a „tudattalan" pszihologiajanak modern kepviseloi kozul szerepelt M. Dessoir, P. Janet és Morton Prince velemenyeit reszletesen ismerteti. 2 Hianyzik azonban Ribot legtijabb miivenek, a La vie inconsciente et les mouvements Paris, Alcan, 1914. ismertetese, mely vetemenytink szerint sokkal komolyabb figyelmet erdemel, semhogy reszletes ismerteteset ezen a helyen, hol a „tudattalan" pszihologiai és vallaspszihologia jelentOsegerol van szo, elmellozhetnolc. Celjat Ribot megmondja konyvenek eloszavaban3 . . . j'ai propose une hypothese Cette hypothese, c'est que le fond, la nature intime de l'inconscient ne doivent pas Otre deduits de la consience, qui ne peut l'expliquer, qu'ils doivent etre cherches dans l'activite, motrice, actuelle ou conservee a l'etat latent. Ribot mindenekelott a mozgasokra forditja figyelmet. A mozgasi tevekenyseg athatja az egesz lelektant, mert a mozgasnak ket alapvet6 tulajdonsaga van : primordialitasa és altalanossaga. Megismeresiink eredete az erzetekben van és ezek kozott nines egy sem, mely ne tetelezhe fel s ne involvalna mozgast. Le cure d'ame moderne et ses bases religieuses et scientifiques, preface de M. le prof. Th. Flournoy, Genf, Atar es Paris 1910, Fischbacher. Ez a mu targyalva van Vorbrodt-nal, Flournoy's Seherin etc. p. 33-34. 2 Vorbrodt, Flournoy's Seherin etc. p. 35-53. 8 Ribot, La vie inconsciente etc. p. II—III.
— 177 — A mozgasi kepzeteket .vegyilk vizsgalat ala: A mozgasi kepzet pszihologiailag a kinesztetikus erzetek spontan vagy provokalt feleledese és pedig akar egyszeriieke, akar osszetetteke, melyeket azelott tapasztaltunk, fiziologiailag a kortikalis zonak izgatasa, ahol vegzodtek a mozgasi erzetek. Ezek a kOpzetek mozgasok, melyek kezdOdnek, de bensok maradnak, anelkul, bogy realizalodnanak objektiv m ozgasokban. Felosztasuk a kovetkezo: 1. Vannak tiszta mozgasi kepzetek, melyek a specialis erzekek jarulekaitol meg vannak. fosztva. Almunkban szaladunk, esziink, repilliink stb.; mivel a mozgas reprezentaciaja mozgas, amely kezdodik, mikor eras, realis mozgassa valhatik. Megallhat feluton mint mozgasi hallucinaciO, tudjuk, hogy tobb pszihologus igy magyarazza a misztikusok belso hangjat. 2. A tudat koefficiense kisebbedik es fokozatosan a tudat alattiba szall le. Ezen csoport nagyobb resze a specialis erzetekbe zart motorikus elemek altal formalodik. A mozgasi kepzet meg melyebbre szallhat és akkor e mozgasok pusztan elgondoltak, de nem erzettek. 3. Vegso fokon a mozgasi kepzeteket igazaban motorikus reziduumoknak vagy motorikus organizaciciknak kell nevezni, azert mert a tudat teljesen kisiklik. Szervi dispoziciok ezek, melyek az individuum ban vagy a. fajban ismetlodott tapasztalatokbol szarmaznak. Felelednek, de nem tudati dilapotokban, hanem termeszetilknek megfeleloen motOrikus reakciOkban, melyek objektive percipialhatok. A problema, mely most adOdik, a kovetkezo: nem lehetne-e a ket utolso csoport mozgasi reakciojanak tulajdonitani a szellem tudattalan milkodeseben a legfontosabb szerepet és ezen processusokat nem lehetne-e veliik megrn.agyarazni tobb egyszeruseggel és valOszinfiseggel, mint akarmin6 más hipotezissel? A tudattalan alapjat nem lehet a megismeresben keresni, kerdezziik meg az &zest, a cselekvest. 12
Vajjon a tudattalan nem a motorikus reziduumok altal van-e alkotva ? A hipotezisben, melyet Ribot proponal, minden tudati allapot olyan komplexutn, melyben a kinesztetikus elemek alkotjak a stabilis porciot, metaforaval dive, azok alkotjak a csont-vazat. Ezek biztositjak az elmult allapotoknak és azok sokfele valtozekainak tokeletes feleledeset. Ribot a megismeres kii.lonbozo formain Athaladva, kimutatja benniik a motorikus elemek letezeset. Mindeniitt megtalaljuk a mozgast vagy a mozgasi kepzeteket és ezen ne is csodalkozzunk. A mozgasi tevekenyseg az a felelet, mellyel az emberek és allatok valaszolnak a killso vagy belsO ingerekre. Midon a hipotezise tamogatasara kerb.' a sor, Ribot elismeri, hogy inkabb valoszintiseget, mint tenyeket tud mellette felhozni. Vizsgalat aid veszi az asszociacio mehanizmusat, figyelmeztet az emlekezet dinamikus magyarazatara, utal Miinsterberg kiserleteire, melyek bizonyitjak a mozgasok fontossagat az associacio mehanizmusaban, foglalkozik az „attitudes"-iikkel, mint a mozgasi tevekenyseg egyik modjaval és amelyeknek a tudatossagi koefficiensiik mar igen csekely, ugy hogy veliik elertak a tudattalan hatarat. Amint a megismeres elemeiben a motorikus elemek szilksegszeril jelenteset megallapitotta, tigy megallapftja az erzelmekben is. Amint az intellektualis allapotokbol megmaradt egy permanens resz, melyet azok skeletjenek nevezett, ugy iparkodik ugyanezt az emocionalis allapotokra nezve is megallapitani. Ribot mar most hozzafog a tudattalant az erzelem terminusaival megallapitani, mert hiszen termeszetenel fogva a megismeres formain kivillesik. Megkiilonbortet statikus és dinamikus tudattalant. Az elso az, amely megorzi tapasztalasunk elemeit; a masik az amely dolgozik. Ez utobbi az
- 179
-
elObbitol, melytol az anyagot kolcsonzi at, csak egy teremto milkodes hozzajdrulasa anal melynek okai az erzetek, kepzetek és affektiv allapotok. Kepzeljiink egy, az embernel vegtelentil tokeletesebb lenyt. Az ó szamara a tudattalan vilag, mely kihaltnak latszik, amint a tudat onnan elvonult, kinesztetikus maradvanyok tomege, melyek izolalva, csoportositva, asszocialodva vannak az individuum elmult eletenek tapasztalatai szerint, tartalomnelkilliek, de sziikseges feltetelei egy tudatos feleledesnek. Ribot kirnutatja a tudattalan nehany vallaslelektani alkalmazasat, midon pl. a valldsos inspirciciokrol beszel. A tudattalannak ezen manifesztaciojat, melyet az erzelem logikaja dirigal, konnyil megerteni és megmagyarazni. Kezdetben egy nagyon altalanos, nagyon hatarozatlan kedelyallapot van, vig vagy szomord. Erzelmi rokonsag raven asszociaciokat es kombinaciOkat letesit olyan allapotok kozott, melyek maguk mozgasokhoz vannak kotve. De ezen kombinaciok nincsenek szigorri determinizmushoz kotve, szabadabbak és kovetkezeskepen tab modjuk van a sikeralesre, mig a racionalis logika szerintinek csak egy modja van. Fontos elmelkedesre szolgaltat okot a misztikusok benso beszede, de errol csak ott targyalunk, ahol a misztikusok lelektandr61 lesz szo. Ribot konyvenek ketsegtelentil nagy ercleme abban rejlik, hogy a tudattalannak az intellektualizmus szempontjabol valo m.egiteleset lehetetlenne teszi. A tudattalant nem szabad a megismeres fOrmaival egyiltt targyalni, ha szo van rola, iparkodni kell az erzelem nyelven megerteni. S bar, mint emlitettuk, a vallas lenyegehez nem tartozik, a vallasos Olet egyes tilnemenyeinek magyarazataban jelentos szerepet kell neki tulajdonitanunk. Altalanos lelektani jelentosegOt a mozgasok raven nyeri, melyek az egesz lelki. eletet athatjak s kovetkezes12*
— 180 — kepen azt a teriiletet is, melyet a vallas lolektana nevvel szoktak jelolni. Alkalmazasat az egyes vallasi jelensegek targyalasanal killon kell bemutatni. *
A vallas lenyegehez mint erkolcsi szemelytol (erkolcsi erkolcsi hatalommal), a legfobb lenyto' valO ffiggesen kivill hozzatartozonak veljiik ezen ftigges elismeresenek eddig targyalt killso és belso megnyilvanulasi modjain kivill az imcidsdgot és dldozatot. Eddig ugyanis a ftigges szemelyenek elism eresell kivill abban nyilvanult, hogy a korlatlan szabadsagban felnat és ahhoz szokott emberek is az Istent legfObb torvenyhozojuknak ismertek el. Az ember egesz szellemi es erkolcsi eletenek tokeletesiteset a vallasban, tokeletesitOjet a legfobb lenyben, Istenben latja. O vele lep osszekottetesbe az imadsagl altal. Az imadsagnak ertelmi és intellektualis karaktere van egyiitt. Ezt az ertelmi karaktert nem meltanyolta Sabatier egeszen, midon kiilOnben gyonyoril sorait irta az imadsagro1. 2 Die Religion ware nichts, wenn sie nicht in den Lebensakt bestande, durch welchen die ganze Personlichkeit sich zu retten sucht, indem sie sich mit ihrem Lebensgrund verbindet. Diese Tat ist das Gebet; darunter verstehe ich aber nicht ein leeres Wortgeklingel, auch nicht die Wiederholung gewisser geweihter Formein, sondern die Bewegung der Seele, wenn sie sich in personliche Beziehung und Beriihrung mit der geheimnisvollen Macht setzt, deren Gegenwart sie filhlt, selbst ehe sie derselben nosh einen Namen zu geben vermag. Wo dieses Herzensgebet nicht vorhanden ist, da ist auch keine
.
1 Az
imcidscig vallaslelektani irodalmara nave lasd: L. A.
Strong, The psychology of prayer. Chicago, University Press 1909. p. 120.
Sabatier, Religionsphilosophie auf psychologischer und geschichtlicher Grundlage. Deutsch von A. Baur. Feiburg i. B. 2
1898. p. 19-20.
— 181 —
Religion ; wo hingegen ein solches Gebet auftaucht und die Seele in Bewegung setzt, selbst wenn alle Form und alle abgeschlossene Lehrvorstellung fehlen sollte, da ]ebt die Religion. Von diesem Gesichtspunkt aus ware wohi eine Geschichte des Gebets die beste Geschichte der religiosen Entwicklung der Menschheit. Az imadsag fontossagaval kapcsolatban igen helyesen mondja Sabatier:1 Jetzt begreife ich, warum die sogenannte „nattirliche Religion" keine Religion 1st. Sie beraubt den Menschen des Gebets; sie halt Gott und Menschen von einander fern. Hier gibt es keinen Herzensverkehr, kein inneres Zwiegesprach, keinen Austausch zwischen beiden, kein Handeln Gottes im Menschen, keine Rackkehr der Menschen zu Gott. Sabatier igen szepen in az imadsagrol, szeretik is idevago szavait gyakran idezni, 2 de az igazsagot mégis csak felig talalta el. Igaz és a primitiv ember vallasossAgaval kapcsolatban a vallas lenyegevel foglalkozo tanulmanyunk mutatja, hogy az imcidscig a vallcisos lelkiilet legtermeszetesebb megnyilatkozcisa. Filozofiai és teologiai erkolcstan szempontjabOl azt is eló lehet irni, hogy jellegehez hozzatartozik a tartalmahoz flizod6 intenziv erzelmi Onus, de ezt semmikepen sem fogadhatjuk el a lelektan szempontjabOl. A lelektan az imadsagrol csak annyit vesz tudomasul, hogy egy megfelelo tartalom megfelelo erzelemmel van egytitt, de ennek az erzelemnek nem kell okvetlentil a tartalomhoz filzodnie és azon alapulnia, eloidezhetik szekundar okok, melyek a tartalommal asszociativ vonatkozasban vannak. A ledaralt imadsag lelektani szempontbOl Maceletes imadsag lehet, ha a vele osszekotott ktilso kortilmenyek pl. mozgasi erzetek vagy a kotelesSabatier, i. m. p. 21. 2 Lasd pl. a vallaspszlhologiai frok kozill James i. m. p. 428. es G. B. Outten : The psychological phenomena of Christianity New-York 1912. p. 403.
- 182 -
segteljesites, vagy Istennek vagy a helyetteseill elismert intezmenynek valo engedelmesseg megnyugtat6 tudata azon erzelmeket v6ltja ki, melyeket maskor vagy masban a tartalom valtana ki. Csak ha az erzelmi Onus, melyet a vallas nem egyedilli, de lenyeges ismerteto jegyenek ismertiink meg, teljesen hianyzik, akkor nem beszelhetank imadsagrol. A primitiv ember imadsagaban az erzelem kozvetlenill a tartalomhoz flizOdott, mert lelke a maga termeszetes tartalmaval fordult a legfobb leny fele, de amint a vallas intezmennye valt, a szokas, vagy elairds szankcionalhatott olyan formakat, melyek tartalmuk kozvetlensegevel nem keltik fel azt a hangulatot, melyek az Istent szeret6, ót iirnak és segitonek elismero és a lelek bensejebal fakado kozvetlen megnyilvinulasok felkelthetnenek, de a veliik szorosan osszekapcsolt gondolatkorok ugyanazt az erzelmet eszkozlik, tehat valodi imadsag szamba mennek. Gondoljunk a breviarium egyhazi szellemben valo elmondasara, vagy szerzetesek, kezimunkajara, melynek vegzese kozben az Isten dicsoseget elOmozditani akaro imadsagos lendiilettel birnak. De errol a ternarol kiilon akarunk irni ott, ahol a kifejlodott vallas lelektananak kereteben a kereszt4ny vallas lelektanat adjuk. Az aldozat is a vallas lenyegehez tartozik. Megfelel az ember igazsagerzetenek, tokeletessegre valo torekvesenek és kotelessegerzetenek. Akit szellemi és erkolcsi Mete legfobb torvenyhozojanak, iranyitojanak es tamogatojanak ismert meg a primitiv miiveltsegii ember, az 'rant reszben halaval tartozik, reszben modot kell keresnie, hogy joindulatat a maga reszere megnyerje. Latszolag ez utobbi momentum preponderans az aldozat statualasaban. Mint lattuk, Lang elmelete szerint az aldozat az 6sok tiszteletebol fejlOdott ki. „Lang abbol a tenyindul ki, hogy az aldozatok eloszor csak etelek, melyekkel a megholt lelke — a vadak kepzelete szerint — a masvilagon is 61. Ha az eledelt meg-
- 183 -
sernmisitik, azaz megfosztjak e vilagi formajat61 es ezaltal a masvilagra elkilldik, az ember megszabad,u1 a szellemek haboritasaitol és kiengeszteli oket, sot megnyeri joindulatukat és tamogatasukat. Ezt az adomanyt rnindannyiszor megismeteltek, valahanyszor csak szilksegiik volt a szellemek joindulatara. A legfobb lenyt, aki sohasem halt meg, nem lehetett ilyen ajandekokkal megvesztegetni, azonfelill mindenhatO mivoltaban mindennek az ura volt és igazsagossaganal fogva nem engedte magat megvesztegetni. Az ajandekokkal valO megvesztegethetoseg parosulva az erkolcsi teren vale) kozombosseggel azt okorta, hogy az osok szellemenek a tisztelete a primitiv miiveltsegii ember elatt ertekben mindinkabb nyert, mig ennek megfelelOen a legfobb leny mindinkabb hatterbe szorult." „Az imadsag es aldozat tehat — mondja Lang — azon mertekben nyomulnak elore a primitiv nepeknel, amino mertekben a legfObb leny fogalma elhomalyosul." Lang tevedese az evolucio gondolatanak helytelen alkalmazasaban van. Olyan fejlOdesi stadiumba teszi az aldczatokat, melyet ezek megelortek. A szellem kepzete meg nem kell ahhoz, hogy az aldozatok bemutatasarol targyalhassunk. Nem az osok tiszteletebal fejlodott az aldozat, nem is egoisztikus motivum letesitette, meg volt az akkor is, midon a legfobb leny fogalmat a szellemekben vale hit nem hornalyositotta el. Megvolt és pedig mint a legertekesebbnek felaldozasa, a primicialis aldozat. A primitiv ember nem emelkedik fel a legfobb leny fogalmanak (valosziniileg eleg helytelen) metafizikai taglalasahoz, de igazsagerzete egyreszt, mint a vett jokert valO viszonzas, masreszt nyomorusaganak tudata, mint bizonyos javakert vale konyorges, vagy akar ragaszkodasanak, szeretetenek kifejezeseill, mert hiszen gondolatvilagaban a legfobb leny jo, aldozatot mutat be neki. Az aldozat bemutatasaval az ember emberi mivoltaban nyilvanul. Az adakozas szilkseges embertarsai jOindulatanak meg-
- 184 -
nyeresere is, tehat tartozik vele a legfobb lenynek is. Gondolatait nem filozOfiai vagy teologiai spekulacio szuggeralja, hanem az a vilag, amelyben el. }pen ezert nem feltil.no, sot lelektani szempontbol egyenesen kovetelmeny, hogy primitiv fokon az Isten erzeki leny, emberi alakja van. A vallasban az egesz ember szerepel, primitiv fokon az ember mindenekelott erzeki leny. A vallas megvan mar akkor, mielOtt a szellem fogalma kialakulhatna. Tenyek igazoljak ezt, amint a kritikai reszben lattuk. Az animizmus nemcsak etnologiai adatok alapjan, hanem lelektani kovetelmenyek szerint is kesobbi fejlodesi fokozat. Ha az erkolcsi kozombosseg, melyet Lang elmeletebal fentebb emlitettank, szinten hozzajdrul, akkor a manizmussal egytitt megteremtheti a sok szellem birodalrn.at, mely a monoteisztikus legfobb leny fogalmat elhomalyosithatja. Itt nyilik ter azon lelektani analizalasokra, melyeket a modern kutatok olyan nagy apparatussal vegeztek és a melyek, ha az evoluci6 gondolatanak jogosulatlan hasznalatat kivonjuk beloliik, alkalmasak a megertetOsre. Mi azonban mellozzak ezeket, mint a melyek he]yesen a prirnitiv ember vallasakent felfogott vallas kezdetenek a lelektanahoz nem tartoznak. A primitiv ember vallasa a kultura fejlodesevel szinten fejlodik, bar lenyegeben veve az igenyek, melyeknek a vallas tesz eleget, ugyanazok maradnak Os igy a vallas magja sem fog valtozni. A terebelyes fa, mely ebbol a magbol fakad, csak azon elemeket tartalmazza, melyek a magban is benne voltak. De ilyen pompazott formajaban alkalmas lesz arra, bogy a kulturembereknel is kielegitse a mar rafinaltabb formaban jelentkezo, de lenyegben a primitiv ember szilksegleteivel homogen igenyeket. Die Anschauungen and Formen frilherer Entwicklungsstufen dauern, wenn auch im. gebundenen Zustand, auf den hoheren Stufen fort, wie der Naturmensch im Kulturmenschen, wie das Privatinteresse im offentlichen Gemeinschaftsleben. Es
— 185 —
kommt dies davon her, dasz das Friihere nicht eigentlich etwas wesentlich Untergeordnetes oder Vorabergehendes war, sondern nur das erste and Grundlegende, dem sich die lebendige Entwicklung zuerst zuwenden muszte.1 A vallas kiszelesedesevel gyarapodni fognak és sok formaban nyilvanulnak azok a lelki jelensegek, melyek intellektualis • és erzelmi reszenek egyarant fontos megjelenesi modjat kopzetes erzelmeknek nevezttik el. A kovetkezOkben ezeket fogjuk tanulmanyozni, de nem a vallas fejlodesenek lelektanaval kapcsolatban, hanem a mar kifejlOdott vallas és pedig a keresztenyseg, mint legtokeletesebb vallasforma kereteben. Itt is foleg a katolikus vallasra szoritkozunk, mint olyanra, mely lelektani szempontbol a leggazdagabb anyagot szolgaltatja, ugy hogy a tobbi vallasok mellette csak negativ vallaspszihologiat nyernek, amennyiben a ker. katolikus vallastol valo killonbozeseiknek lelektanat reszben innen is kiolvashatjak. Azert is szakseg lesz a katolikus vallasra szoritkozni, mert e sorok iroja is katolikus, tehat vallasi ateleseit ezen szempontbol ervenyesitheti legjobban, mar pedig az onmegfigyeles minden lelektani• munkalkodasnak legelso modszeres eljarasa. A vallas fejlodesenek a lelektana a pozitiv tenyekkel hatterbe szoritott evolucio tervesztese miatt elvesztette killonos jelentoseget. Mivel a vallas lenyege, mikent az ember lenyege, minden idokben azonos, a retrograd fejlOdOsi fokozatok azon momentumokban nyilvanulnak, melyek kimerito lelektani analizise a kritikai reszben, mint helytelenill felfogott kezdeti stadiumok tigyis megvannak. Ezek targyalasa tehat mellozheto.
Schell, I. m. p. 277-278.
MASODIK FEJEZET.
A kifejladott vallas lelektana. A jamborsag lelektana.
A jamborsag lelektanaval, mivel a jamborsagot, az ót meghatarozo pszihologiai tenyezok merlegelese utan, nem tekintjilk eminens vallasi jelensegnek, azon fejezet kovetelmenyeinek akarunk eleget tenni, melyet a „kozonseges vallasi jelensegek lelektana" cimmel jeloltiink meg tanulmanyunk bevezeto reszeben. Nemcsak a jambor ember lelektanat adjuk itt, hanem azon jelensegek lelektani fontossagat, melyek a jamborsagot eloidezhetik, vagy erosithetik, vagy kovetkezmenyei lehetnek. Jambor ember altalanossagban minden vallas kereteben lehet, de a jamborsagra vezeto eszkozok vallasok szerint differencialOdnak. Mivel pedig itt csak a kereszteny, elsOsorban pedig a katolikus Egyhaz jelensegeirol van szo, a jamborsagot a kereszten.y katolikus fogalomhasznalat ertelmeben vesszilk, bogy a másvallasti olvasal tajekozva legyen, nehogy babonanak, ajtatoskodasnak, szenteskedesnek, kepmutatasnak minositsen olyan jelenseget, amely velemenyiink szerint komoly lelektani targyalast erdemel. Ezt a megszoritast a kovetkezO fejezetekben is megteszszilk, mert e nelkiil konstrualhatunk ugyan valamifele vallaslelektant, mely bizonyos filozafiai sziiksegleteknek eleget tehet, de egesz vilagosan semmifele vallasi jelenseg lelektani jelleget megismerni nem lehet. James konyve vilagos 'Aida erre. Azutan ilyen targyalas mellett attol sem kell tartanunk,
— 187 —
amely hibat a foleg protestans viszonyokat szem elOtt tarto muvek kovettek e1,1 hogy egyreszt nyosak, mdsreszt epen ezen hianyok folytdn qualitative selejtes eredmenyekhez jutottak. Pszihologiai faktorok tekinteteben a katolikus vallas más felekezetekkel szemben tobbletet mutat fel, igy a hianyok lelektani fontossaga epen ezen kutatasok reven megertheto, tehat bizonyos tekintetben más vallasok lelektandnak is eleget tesziink. Az eljards a kovetkezo : Eloszor pelddban vizsgdljuk a jamborsdgot, vagyis egy jambor ember lelektani analizisdt nylljtjuk. Azutan megvizsgdljuk azon tenyezOk jelentoseget, melyek velemenyank szerint — a jamborsdgot eloidezhetik. Itt nyilvan a kereszteny katolikus vallas lelektanilag fontos osszes jelensegeit targyaljuk, de nem teologiai, hanem pszihologiai szempontbol, hogy a jamborsag lelektandval egyszersmind a vallasos ember lelektandt is megadjuk, mert a vallasos és jambor jelzok kozott nagy killonbseget, olyant, amely lenyegi killonbseg volna, nem taldlunk. Niebergall, kinek ertekezesevel2 mar foglalkoztunk, midon tanulmdnyunk bevezeto fejezeteben a valldspszihologia jelentosegevel foglalkortunk, ezen ertekezeseben a vallasos dteles és vallasos tevekenyseg lelektani rajzat Szent Pdlnak a Korinthusiakhoz irt 2. levelenek ket reszletebol veszi, mely levelet o altaldban nagyobb figyelemre rneltonak tart vallaspszihologiai, mint dogmatikai szempontbol. Az egyik a 12. fejezetb61 (Szent Pal baja, mely erosen kinorta,) a masik a 8. és 9. fejezetbal van veve (Kollektenangelegenheit.) Okoskoddsait a kovetkezokben osszegezi :3 Starbuck, Outton szolgalhatnak peldakul. 2 Die Bedeutung der Religionspsychologie fur die Praxis in Kirche and Schule. 8 1Viebergall, i. m. p. 4113. 1
— 188 —
1. Itt egy viziOnarius-extatikus elmennyel van dolgunk, amint az a vallas terilleten gyakran elofordul : egy magasabb vilag eszrevetele szerepel, mintha az az erzekek hataskorebe esnek 2. az egesz esemenyben uralkodo szerepet egy magasabb hatalmas akarat jatszik ; 3. a folyamat vegso eredmenyeben bizonyos ertekeles tortonik, t. i. az alazat ertekelese a nagyrav6gyo kepzelodessel szemben. A masik reszben a tevekeny elet egyik feladata szoros vonatkozasban van egy magasabb akarattal, az Istennel. Az Isten akaratat kell teljesiteni, de ez az akarat nemcsak mint individualis, hanem szocialis feladat is jelentkezik' „Zugleich aber ist diese Kollekte Dienst an den Brildern und sittliche Pflicht. Mit diesen beiden Punkten haben wir die beiden letzten Punkte von vorhin wieder aufgenommen : nahmlich Gott und das sittliche als sein Wille. Wir merken schon, wie'Gott und die sittliche Wertschatzung zusammengehoren. Nagyjaban ezen vonatkozasokban mutatja be Niebergall a vallasos ember pszihologiai kepet. Elfogadjuk adatait, mert azok csakugyan jellernzok, de a lelektani targyalas bOvebb kiszelesitest kivan, hogy a reszletek bemutatasaval epen azt eryik el, amit akarunk, t. i. a lelektani elemek vallasi szerepet. Niebergall esetebol egyelOre nem vonunk le más konzekvenciat, mint azt, hogy — amint a primitiv ember vallasanal. kimutattuk — a vallas minden jelensegeben harom nevezetes és lenyeges elembOl konstrualodik : intellektualis, erzelmi és moralis elembol, melyek mindegyike mindig feltalalhato, de egyik vagy masik elem quantitativ jellege modosithatja a vallasos ateles sajatossagat. A vallasos ember elsO pszihologiai karakterisztikuma : hite. A hit a vall6s lenyeges eleme. Altalanossagban olyan lelki folyamat, melyet szembe Niebergall, i. m. p. 41.7.
— 189 — szokas allitani a tudAssal. Megktilonbortetjilk a hitnek filozofiai, teologiai és lelektani fogalmat. Filozofiailagi a hit a szubjektiv alapokon vale) bizonyossag, valamely itelet igazsagaban vale bizalom, vagy idegen itelOkepessegben yak) bizodalom. A teologia a hitet a dogmatika, kovetelinenyenek megfeleloen. definialja. A lelektan azon jelensegeket foglalja a hit fogalma ala, melyek a fflozofi.ai és teologiai definiciokkal vonatkozasban vannak és ennek felteteleit és megnyilvanulasait kutatja. A hitben valamit igaznak tartunk más bizonysaga alapjan (Hagemann), mely bizonysagot a vallasban az Isten tekintelye szolgaltatja. A hitnek kepzeti, erzelmi és erkOlcsi tartalma van. Kepzeti tartalma elsosorban maga az Isten, azutan az altala kinyilatkortatott dolgok. trzelmi tartalmat a bizalom és varakozas erzelmei szolgaltatjak, azutan azon pozitiv erzelmek, melyek a ketelkedes negativ erzelmet hatterbe szoritjak erkolcsi reszet az akarat keszsOge a Nitre és a hit tartalmaWrit feltuntetett erkolcsi kovetelmenyeknek, mint ilyeneknek az elismeresere. Az amerikai vallaspszihologia egyik tekintelyes mestere, Pratt, a hitnek harmas alakjat killonborteti meg :2 a primitiv hiszekenyseget, az intellektualis és emocionalis hitet. A primitiv vallas a tekintelyi hittel fiigg ossze, az intellektualis ketelkedessel kezdodik, tehat magasabb fokon all, az emocionalis nagyon sokoldaln, osalapja azonban az erzelmi vilagban van. Mint latnivalo, ez a felosztas onkenyes és a killsohoz megnyilvanulo momentumok -kortil azokat tartja szem elott, melyek feltiinobbek. A hit mindig egyesiti mind az intellektualis, mind az emocionalis elemet, a primitiv hiszekenyseg pedig mint tartOs allapot szinten ilyen elemekbol alakul. 1 Eisler
i. m. I. k. p. 438. Pratt : The psychology of religious belief. New-York, Macmillan, 1908. 29-46.
A vallasnak a hit a .leglenyegesebb formaja. Tehat a hitnek egyesiteni kell azon elemeket, amelyek a vallasos igazsag letrejoveseben dente szerepet jatszanak. Empirikus, mondjuk pozitiv, uton jutottunk ahhoz a megallapodashoz, melyhez Lotze spekulativ dton jutott el. Alle Bestrebungen des Geistes haben ein gleiches Recht, in der Religion ihre Befriedigung zu finden. Nicht blosz die Erkenntnis, welche fortwahrend Einzelnes mit Einzel, nem verbindet, verlangt einen endlichen Abschlusz, der ihr die Form des Weltganzen und die Natur des Unbedingten zeigt, das den einzelnen Erscheinungen zu Grunde liegt. Auch das Gould fordert Aufklarung ober den Ursprung und die Bedeutung der Bunten Mischung von Haszlichem. und Schonem, die es in der Welt findet. Und nicht minder will der moralische Geist fiber die Wiedersprtiche beruhigt sein, die zwischen der natiirlichen Weltordnung und der sittlichen Gerechtigkeit obzuwalten scheinen.1 Sem tisztan intellektualis, sem tisztan erzelmi, sem tisztan moral's hit nincsen. Ha a valosagos eletre tekintiink és nem arra a fogalomkorre, melyet a teologia konstrual, maganak Istennek tulajdonsagai megismeresenel és a megismert dolgok elfogadasanal sem pusztan az ertelem szerepel. Az ertelem szempontjabol peldaul az Isten mindenhatOsaga a nem teologusra csak annyit jelent, hogy neki senki sem tud ellenallni, vele senki sem kepes szembeszallni. Es ebben a fogalmazasban benne van az erzelmi momentum azaltal, hogy kedelyvilagunkban az era es nagysagot kisero pozitiv hangulat jelentkezik. De benne van az erkolcsi momentum, mert az Isten mindenhatosagaban vale hit az erkolcsi vilagrendnek is legfObb urat latatja benne, akit61 minden fiigg és aki mindent 01 elrendez.2 1 Lotze : Grundzilge der Religionsphilosophie. Diktate aus den Vorlesungen. Leipzig, Hirzel, 1894. p. 8. 2 Lotze, i. m. p. 51.
James a pragmatizmus szempontjabol vizsgalat ala veszi az Isten tulajdonsagait. Ennek a vizsgalatnak szamara teologiai-kritikai erteke van, de mi ezt a szernpontot, mint jogosulatlant kikapcsoljuk es csak mint pszihologiailag gyakran elafordulo esetek jellegzetesseget kiserjak figyelemmel. A vallaspszihologia tenyeket keres ; de nem mondhatja, hogy e tenyeknek kell kizarolag iranyadoknak lenniok a vallasfilozofia és teologiai normdk felallitasanal. James okoskodasa a kovetkezo :1 Wenden wir den Grundsatz des Pragmatismus auf die metaphysischen Eigenschaften Gottes im engeren Sinne (also im Unterschied von seinen moralischen Eigenschaften) an, so maszten wir ihnen meines Dafarhaltens selbst dann jede greifbare Bedeutung' absprechen, wenn sie durch die zwingendsten logischen Grande gestatzt warden. Man denke z. B. an Gottes Aseitat, an seine Notwendigkeit, seine Immaterialitat, seine Einfachkeit, seine Unteilbarkeit, das Fehlen der inneren Unterschiede zwischen Sein und Wirken, Substanz und Akzidenz, Potentialitat und Aktualitat usw., seine Selbstgenugsamkeit, Selbstliebe und absolute Gliickseligkeit in sich selbst : konnen wir solchen Eigenschaften, wenn wir aufrichtig sein wollen, irgendeine Bedeutung fiir unser Leben zusprechen ? Wenn sie aber keinerlei Einflusz auf unsere Lebensfahrung haben, kann es dann fiir die Religion eines Menschen einen wesentlichen Unterschied ausmachen, ob sie wahr oder falsch sind ? So ungern ich religiose Gefahle anderer verletze, musz ich doch offen bekennen, dasz ich nicht einzusehen vermag, wie es in religioser Beziehung von der geringsten Bedeutung far uns sein kann, ob eine dieser Eigenschaften wahr ist, oder nicht. Wie hatte ich wohl mein Leben einzurichten, um mich besser der Einfachkeit Gottes anzupassen ? Oder wie kann es • mir zur Ordnung meiner LebensJames, i. m. p. 413.
— 102 -fiihrung helfen, wenn ich weisz, dasz seine Gluckseligkeit absolut vollkommen ist ? Ist nicht die Ableitung dieser metaphysischen Eigenschaften Gottes lediglich ein pedantisches Hin- und Herschieben und Zusammenpassen von Adjektionen aus dem WOterbuch, ohne Beziehung auf Moral und auf alles, was fur den Menschen von Bedeutung ist? Das hatte eine jener ki rzlich erfundenen Rechenmaschinen aus dem Worte ,,Gott" herausarbeiten konnen. A pragmatizmus szempontjabol felallitott kritika a teologiara, mint tudomanyra, jogosulatlan. Ha a vallas intellektualis igenyeket elegit ki, amint azt a vallas lenyegeben lattuk, akkor a vallasi sziszteniatikanak intellektuAlis szempontb61 kifogastalannak kell lenni. A teologianak megvan a maga jogosultsaga, melyet legkevesbbé open a vallaslelektan terilleten szabad ketsegbevonni. Hogy azonban vallaspszihologiai szempontbol igaza van Jamesnek, azon senki sem ketelkedik, aki csak feltiletesen, mondjuk kOrdoivek alapjan vizsgalja a hit jelensegeit. Igaz, bogy az Isten attributumai kortil en hit targyai, vagyis olyan hite, mely cselekedetekben nyilvanul foleg a moralis, erzelmi attributumok, az ketsegtelen, de azzal a tudattalan elemmel egyiltt, mely az Isten tobbi és tOkeletessegenek intellektualisan is teljes fogalmi koreben szuksegkeppen helyet foglalo attributumok lOtezesenek megnyugtato erzelmet alkotja. Hogy peldaval vilagositsuk meg magunkat : a teologus hite szamara a dogmatika a tokeletes hit tudatos elemeit tartalmazza a tanulmanyozas ideje Watt, de kesobb vallasos eletenek fomozgatOjakent az a hit szerepel, mely az Isten moralis attributumait tartalmazza és a tobbi attributumokat tudattalanul, azaz tartalmazza azt a tartalom nOlktili megnyugtato erzelmet, mely az Istem fogalmanak tokeletes koncepciOjabol szarmazik. lAki nem tanult teologiat, mondjuk egy egyszerirhIvo, ha a moralis attributumok, melyeket
7-7
193 —
elsosorban a sajat fogalmi birtoka alapjan, tehat tokeletlenill ert meg, el egtelenseget tapasztalja, megnyugszik abban a gondolatban, hogy ismeretkoreben olyan hinny van, melyet talán nem is akar pOtolni, de amelyek hozzderto emberek szellemdben bizonyosan potolva vannak. Es ebbol ketto kovetkezik : Erzi egyreszt tehat o is, hogy az intellektus szemporajabol is tokeletesnek kell lenni az Isten fogalom vilaganak, masreszt hite nemcsak az Isten tekintelyenek, hanem az isteni akarat kozvetitai gyanant tekintett szemelyek tekintelyen'ek is elismerese. Vagyis a hivo hiteben nem az Isten a kizarolagos lelkiismereti fOtenyezo, hanem kepviseloi is. A papsagnak ez a lelektani fontossaga van. A hivore, mivel a vall6s epen ffiggest jelent szamara, ez a filgges tudata inkabb papoktol yak, fiiggest jelent. Csak nagy lelki onuralommal lehet az egyeni lelkiismeretet legelso vallasi normaul elismerni, mert ez a fuggetlenseg tudataval jar, mig a vallas maga, termeszetszerilleg fiiggesre nevel. A vallas lenyege ftigges az Istent•51, de a vallas lenyegekent fel nem ismert, csak tortenelmileg kifejlOdott politikai jellege papoktO1 valo lelki fiiggest is csinalt belole. A papsagtO1 val6 lelkiismereti fugges megvan, tehat pszihologiailag targyalhato, de a vallas lenyegehez tartozandonak semmikepen sem itelhetjukS A hit, mint igazi, vagyis 616, azaz cselekedetekben megnyilvanulo hit, az intellektualis tartalmon kivill eros erzelmi karakterrel bir. A pusztan intellektualis momentum nem mozgatja meg az akaratot, a force-idee-k letezeset nem tartjuk valoszinfinek. Hogy milyen ez az erzelem komplexum, azt analogia alapjan probaljuk eldonteni. A hit mindig szubjektiv okokbol valO igaznaktartast jelent és ez reszint sajat szilksegletunkbal fakad, reszint más szubjektumok befolyasolasa folytan.1 A vallasban mindket faktor szerepel, mar a primitiv ember 1
Etsenhans, i. m. p. 290. 13
-- 194 --
vallasanak vizsgalatanal: a vallas lenyeget kutatva lattuk, hogy az individualis tudat egyetemes tudatta bOviilve szerepel. A pozitiv vallas kereteben ez a befolyasolas meg fontosabb, inert itt az Isten tekintelyet intezmeny veszi at. Ilyenkor atvessziik más1 - 61 az igazsagot, mert neki hisziink. Ez a tekintelyi hit, mely eloszor a gyermekben nyilvanul sztileivel szemben, s amelyral jol jegyzi meg Elsenhans, bogy szimpatian alapszik elsosorban, amely az erzelemkisugarzas folytan mindarra kiterjed, amely a szimpatikus szemelyektol indul ki. ,,In der Regel verbindet sich aber mit dem Gefuhlskomplex, der die Autoritat begleitet, noch die Aussicht auf Belohnung oder die Furcht vor Strafe, die mithin das Hauptelement des Gehorsams bildet. Die Autoritaten des Lehrers, der Kirche, des Staates erscheinen dann als Machte, denen der einzelne durch innere Bejahung und auszeres Bekenntnis der von ihnen gektindeten Lehren Gehorsam zu leisten schuldig ist. Der mit der Vorstellung dieser Autoritaten eng verkniipfte Geftihlskomplex erstreckt sich durch Gefilhisexpansion auf alles, was mit ihnen zusammenhangt, und macht vermoge seiner bedeutenden Motivationskraft das Denken -und --Wollen des Indi• viduums von ihnen abhangig.1 A hit a vale eletben csakugyan azon keretekben nyilvanul meg cselekvesekben, amely kereteket az individuum elott az Isten tekintelyet kepviselo felekezet vallasi szisztematikaja szab meg. Amennyiben ezen keret tartalmahoz az individuum alkalmazkodik, annyiban lesz intenzivebb a vallasossaga, annyiban lesz icimbo_, rabb.1,Mi a kovetkezOkben a katolikus Egyhaz anal nylljtott es az intenzivebb vallasi eletet celzo mOdozatok pszihologiajat ohajtjuk nyiljtani. Amit primitiv fokon megtalaltunk a vallas gyakorlatai kort, mint a hitbal 616 ember legterrneszetesebb megnyilatkozasat, megtalaljuk minden Elsenhans, i. m. i. p.
— 195 —
fejlett vallasban is : t. i. az imddscigot. A tegtermeszetesebb dolog egyszersmind parancsolt is, az evangelium szava is azt mondja, hogy imadkozni kell min dig és soha meg nem szunni (Lukács 18, 1). Az imadsagra a hi-WA sajat tehetetlensegenek es az Isten mindenhatosaganak és josaganak a tudata osztonzi. Mit tehetunk az Isten segitsege nelkill és hogyan segitsen rajtunk az Isten, ha nem fordulunk hozza ?1- Ha pedig hozzafordulunk, hogyan tagadhatna meg valamit, aki eloirja, hogy annyiszor imadkozzunk és a helyesen imadkozoknak meghallgattatast iger? Az itnadsagra buzditja a hivOt Krisztus és a szentek peld6ja, akik minden szaksOglettikben az Istenhez thrdtiltak imads6ggal. Tehat az imadkozas tenye egyreszt tekintelyi forrasbol szarmazik, masreszt bels6 szilksegen alapul. De az imadsagnak kellekei vannak. Hitbeil kell fakadnia, hinni kell ugyanis azt, hogy az Isten imadsagunkat meghallgatja es sziiksegeinkre tekintettel van, hogy akarja megadni és meg is adhatja nekiink, amit az ó akarata szerint kertink. Azutan remenynyel és bizalommal kell imadkozni, hogy bizonyosan varjuk, amit keriink. Mivel ugyanis az Isten jó és konyoraletes, segiteni akar, mivel mindenhato, meg is adhatja, amit igert és mivel igazmondo, igeretet megtartja, azt az igeretet t. i., hogy konyorgesein ket meghallgatja. Hogy az imadsag az egben meghallgattatast nyerjen, szeretetbol kell, fakadnia, Isten és felebardfunk szeretetebOl. Az Isten szeretete annyit jelent, hogy parancsait rnegtartjuk. Felebaratunk szerete1 Az
Egyhaz vallasi elairasainak a pszihologiajat lehetetlen megkonstrualni, ha pusztan fejb61 talalgatunk vagy olyan emberek muveit olvassuk, akik maguk sem igen szoktak imadkozni. Nezziink meg egy ajtatossagi celra keszult iigyesen megirt kOnyvet az imadsagrOl és annak alapjan gyNtsiik ossze a lelektani vonatkozasokat ! Az olvas6 eszreveheti, hogy mi a kovetkezokben Schneider-Lehmkuht : Manuale Clericorum5, Regensburg, 1898 c. imakonyv : De oratione (p. 48.) c. fejezetet tartottuk szem elott. 13*
- 196 teb61 megbocsatjuk a tole szenvedett igazsagtalansagot, imadkozunk elite, testi és lelki tamogatasban reszesitjuk. Mi lehet az imadsag targya ? Az, ami egyreszt az Isten dicsoseget es a mi ildvossegtinket mozditja elO, masreszt magukban kozombos dolgok jolet, gazdagsag, idOjards stb. Ezen utobbiakat azonban csak azon foltetellel szabad kerni, hogy az Isten dicsOsegere és a mi es embertarsaink iidvOssegere valjanak. Az imadsagban nemcsak a szellem, a test is reszt vesz. Erre nezve maga a Szentirds ad utasitasokat. Salamon a templom felavatasanal terdre hullva és eg fele terjesztett karokkal imadkozott. Ugyanigy Mozes is. Daniel profeta bojtolessel, zsakban és hamuban imadta az Urat. Szukseges alazatos lelkiilettel imadkozni, azaz bilnossegiink és nyomortisagunk tudataban kell kerni az Istent. Legyen az imadsag erzelmes, nem hideg és lanyha ; legyen allhatatos, kitartoan kell kerni valamit és nem csaggedni, ha valamit nem kapunk meg. Ha az imadsag megfelel a fentebbi kovetelmenyeknek, akkor az valOban jambor ember imadsaga. Kozonsegesen a hivOknel nines igy. Rendszerint tobbet imadkozunk foldi javakert, mint masvilagi ildvossegert. A templomok megtelnek csapasok, habord, dogvesz stb. eseten, de sokszor konganak az tiressegtol a jOlet napjaiban, pedig a lelki ildvosseget mindig kell kerni. Hogy az Istentol anyagi javakat kernek, ez specialis vallasi tiinet. Az Isten az egesz elet kozpontja, 6 intez mindent a hivo szerneben, tehat a holnapi es6t vagy a sikeres vizsgalatot is O adja meg. Rs itt igen sok fokozat lehetseges a legalacsonyabb felfogastol a legemelkedettebbig. Van aki egeszen rabizza magat az Istenre olyan ertelemben, hogy az potolja a sajat munkassagat is, (pl. fajos foggal nem a fogorvoshoz megy, hanem valami Szent kozbenjarasat keri ; vagy a lova megbetegedett, nem az allatorvost hivatja, hanem miset mondat Szent Vendel tisztele-
- 197 -
tere) vagy legalabb is tegye meg azt, amiben oneki nincs iranyito resze semmi (pl. a hazardjatekos sikert ker az Istent61) és vannak olyanok, akik ebben a vilagban a fizikai és pszihikai eszkozokkel iparkodnak ervenyesillni és Istentol csak altalanossagban munkajuk, tudatos, lelkiismeretes és a sikert celzo kovetelmenyeknek mindenben megfele16 munkajuk sikeret kerik. Ezek tudjak, hogy minden kovetelmeny teljesitese mellett is a jovo bizonytalan, mert a veletlen (melynek filozOfiai ertelme ugyan nincs, de annal tobb gyakorlati) szeszelye folytan a jovo bizonytalan. Az imadsag megnyugtatja oket. Az imadsagnak ket faja van : szobeli imadsag és elmelkedes. Az elsot minden hivo gyakorolja, a masodikat inkabb azok, akik tokeletesebb, jamborabb Metre vannak hivatva. Az elsO pszihologiai adatai mar a fentebbi leirdsban benn foglaltatnak, de mielOtt az elmelkedes lelektandr61 szolanank, roviden osszefoglaljuk aka. Az imadsagnak is, mint a vallasnak altalaban, harmas jellege van : intellektualis, emocionalis és moral's. Az intellektualis és emocionalis legtobbszor egyiitt fordul elO, ritkan van meg pusztan az intellektualis, ritkan maga az emocionalis és ha kiilon fordulnak elO, nem is beszetank igazi imadsagrOl, valamint akkor sines imadsaggal dolgunk, ha a moralis jelleg hidnyzik. Az intellektualis benne nem egyeb, mint az Istennek a gondolata. Aki imadkozik, az az Istenre gondol. Istent attributumaival egyutt gondoljuk, de — es itt igaza van James-nek — nem minden attributumaval, foleg azok fontosak rank nezve, melyekben moralitasa nyilvanul. Az ember az imadsaggal meg akkor is, ha az nem fejez ki egyebet, mint az Isten szeretetet, az Istenhez val6 ragaszkodast, Isten dicsoiteset, ha nem kifejezett szavakkal, de kifejezett erzelmekkel, a megnyugvcis es remeny erzelmeivel annak akar kifejezest adni, hogy hianyaink, szuksegleteink, akar szellemiek, akar, anyagiak azok, az Isten anal nyer-
- 198 -
nek. kielegitest. Az emberi elet a vallas Altai lesz jobba, nemesebbe, tokeletesebbe, de magunknak is van pozitiv resztink benne és ez a pozitiv resz legfOkepen az imadsagban nyilvdnul. A testi erzeteknek szerepok van az imadsag emocionalis reszeben. Az imddsagot tigy fogom fel mint munkdt és pedig szellemi és anyagi munkat. Mint szellemi munka abban nyilvanul, bogy kepzeteink lefolyasaban akarati miikodest ervenyesitilnk vagy azaltal, hogy a heterogen terilletbe vallasi kepzeteket illesztiink be, vagy a mar beillesztett vallasi kepzeteket megtartani iparkodunk, vagy a mar szokassa van allando vallasi kepzetektO1 szabadulni igyeksziink (Szent Alajosnak eloljdroi azt parancsoltak, hogy iparkodjek lelki osszeszedettsegetol szabadulni ez a szabadulas is Istennek vale) engedelmessegebol tortent), mint fizikai munka : az imadsagot kiser6 testi jelensegek epen olyan faradsagerzetet letesitenek, mint a fizikai munka. Az ajtatossag az irnadsagban sohasem letesit olyan hangulatot, mely feltiMO motOrikus jelensegeket letesithetne (ugralas, hancurozas,) inkabb rokon a nyugalom erzeteivel. Azert segiti elo az imddsagos lelkiiletet a testi faradtsag hangulata, ha a faradtsag nem olyan nagy foku, hogy a testi kimerilltseggel szellemi kimerilltseg parosul. Este tobb ember imadkozik, mint reggel és ennek foleg nem az ejszakai rosszra vale) gondolat a szilloje, vagyis nem az, hogy azert imadkozunk, mert nem tudjuk, hogy megeiliik-e a reggelt, hiszen azt se tudjuk, hogy megerjak-e az estet, hanem a napi munka utani faradtsag erzetenek rokonsaga az imadsag megnyugtato erzelmevel. Ha a fizikai munkaval az Isten gondolata olyan hangulattal parosul, amint a szellemi imadsdgban nyilvanulni szokott, akkor a fizikai munka minden erzelmi nyilvanulasa megegyezik az imadsag hangulataval. A fizikai munka imadsagga valik. De ha a fizikai munka nelkillozi a szellemi imadsag kepzeteit, peldaul nelkillozi az imadsagban. nyilvanulci
— 199 —
erkolcsi erzelmeket és kepzeteket, akkor a fizikai munka barmennyire legyen is az imadsag kepzele- • tevel Osszekotve, nem yank imadsagga. Az elsore sok peldat talalhatunk a szerzetesek fizikai munk6jaban, a masodikban az u. n. imadkozO malmokban. Ez utobbira bemutatunk egy nalunk is elterjedt esetet, mely az irnadsag pszihologiajat teljesen nelkalozi :1 In den „Miinchener Neuesten Nachrichten" lesen wir : Seit Anfang dieses Jahres werden in England niassenhaft Briefe verbreitet, welche die Abschrift eines kleinen, an Christus gerichteten Gebets und ein Begleitschreiben enthalten, Das letztere hat gewohnlich folgenden Wortlaut: „Wer das Gebet neunmal abschreibt und an neun verschiedene Freunde schickt, wird am neunten Tage nach Empfang dieses Schreibens eine grosze Freude erfahren. Wer diesern Ersuchen keine Folge leistet wird am neunten Tage von einem Ungliick betroffen werden. Bitte, unterbrechen Sie die Kette nicht " Etc. Ilyen és hasonlo esetek tiszta formalizmusok, melyeknek sem mi kozilk az imadsaghoz. Lelektanilag erthet6 open az imadsagban szereplO fizikai munka jellegenek felreismeresebol és tulzasabol. Hasonlo felreismerese a fizikai munkanak, mint alciozatnak, az a szokas, bogy nem fizikai munkat vegeznek, hanem a szinten kellemetlen hangulattal jaro anyagi javaktal valo rnegfosztast gyakoroljak az Isten vagy szentek kepzetevel kapcsolatban ugyan, de tenyleg moralis kepzetek nelkiAl meg akkor is, ha valami rosszul ertelmezett latszOlagos moralitas (iustitia commutativa latszata) meg is van. Gondoljunk a zsida koreben annyira elterjedt szokasra, bogy a Paduai Szent Antal perselybe penzt dobnak, hogy valamely azletilk sikerfiljon. A vallasban az anyagi javaktO1 vain Onmegfosztas erzelmeinek nagy 1 Zeitschrift
fiir Religionspsychologie. Bd. I. p. 45. Die Gebetmilhle in England.
- 200 -
szerepiik van, de ezt majd az aldozat kOreben targyaljuk. Itt meg roviden rnegernlekeziink az olvas6val valo imadkoz6s lelektani momentumairol. Sokan, foleg protestansok, egyszeriien az imadkozo malmokkal egy kalap alatt targyaljak. Ez tevedes, legalabb is annak kell minositenank, ha az olvasO helyes imadkozasat tartjuk szern elott. Az olvaso karakterisztikumai a kovetkezOk 1. ugyanazon imadsag tobbszori ismetlese, 2. elmelkedes ezen imadsagok alatt ; 3. a tapinto erzekek foglalkortatasa. Ami az elsot illeti, a hivo abbol a gondolatbol kiindulva, hogy egyreszt sokszor és allhatatosan kell imadkoznia, masreszt hogy o azaltal, hogy valaki elott igen kedves dolgot ismetel, annak kedves dolgot cselekszik is, moralis erenyt akar gyakorolni ; az elmelkedes anal a vallasos erzelmet fenntartja ; a tapinto erzekek foglalkortatasa altal erzekeit, melyeket olyan nehez pusztan az imadsag reszere lekotni, alkalmas modon foglalkortatja ugy legtobbszor, hogy a kezeknek ez a tudattalanna van foglalkortatasa kizarja a más modon valo, legtobbszor nyugalmi allapotba hozott lekOtottseg fdraszto erzel melt. Rpen az ellenkezo jellege van tehat az olvasonak, mint kozonsegesen gondoljak. Olyan fizikai munkat vegez itt az ember, mely open azt akadalyozza meg, hogy a tulsagos fizikai munka lenyugozze a szellem szerepet az imadsagban. Az elmelkedes is imads6g, de killonbozik attol a formatol, melyet kozonsegesen imadsagnak szoktunk nevezni. Nem' is mindenki gyakorolja ; imadkozni mindenki tud, elmelkedni is tudna mindenki, de nem mindenki szereti. Az elmelkedes vallasi ertelernben ugyanazt celozza, arnit az imads6g, az Isten gondolataval foglalkozni, de tigy, hogy ez a foglalkozas tartos allapot legyen, vagyis lelki osszeszedettsegben lenni az elmelkedes tartama alatt. Specialisan pedig abban killonbozik az imadsagtol, hogy erkolcsi jellege
— 201 —
az elmelkedo szemely Altai vegrehajtandO jocselekedetben is nyilvanul, tehat az elmelkedesnek gyilmolcse is szokott lenni. Az elmelkedes sikeres vegzese celjabol kulonfele utasitasokat szoktak adni, melyek a lelki elet mestereinel nagy lelektani tudasrol tanuskodnak. Ezek az utasitasok lelektani szempontbol mind azt celozzak, hogy egyreszt a figyelem fenntartassek, vagyis bizonyos kepzetek a tudat centralis reszeben, nig a tobbiek a periferiakon legyenk, masreszt tartos erzelmi allapotot lOtesit.senek, (-Mit a hideg gondolat magaban. veve nem mozgatja meg az akaratot, csak az erzelmes kepzet megy at cselekvesbe es csak eros erzelmek tudnak olyan cselekedeteket kivaltani, amelyek allandOan ismetlodnek es szokassa valnak A figyelem ebrentartasa -e'rzkozei kortil megemlitjiik a fantazia foglalkortatasat és az erzekek appercepciojanak megszunteteset. A fantaziat valamely erzelmek felkeltesere alkalmas keppel foglalkortatjak, az erzekek makodOset pedig ligy gatoljak meg, hogy az elmelkedes nyugodt h.elyzetben (a motorikus erzetek reszben kimaradnak,) csondben (hallasi) esetleg behtinyt szemekkel vagy sotet helyen (latasi erzetek) tortenik. Ha a gondolattal az elmelkedo megbaratkozott, akkor az alazatos lelki let latva sajat tokeletlenseget, arra torekszik, hogy praktikus rnegvalOsitasat elomozditsa, eros akarattal felteszi magaban, hogy a gondolatot erkolcsi teren gyiimolcsorteti. Az elmelkedes is tehat intellektualis, emocionalis és moralis elemeket zar magaba. Mint a vallasi és erkolcsi kepzetekkel vale tilzetes foglalkozas eros .erzelmi jellegenel fogva a vallasos elet gyakorlati 1 Igy Prohdszka : „szivvel s nemcsak esszel kell gondolkoznom s lepten nyomon erzelmeket keltenem : hitet, remenyt, banatot, bizalmat, megnyugvast, batorsagot, harci kedvet, alazatot, odaadast, szeretetet ; heviibtik, ragaszkodom, hodolok, tapadok, simulok, lendillok; Igy nyer a szaraz gondolat \Tort, format, erot s lelket." Elmelkedesek az evangeliumr61 2• Székesfehérvár, 1910. p. 7.
-- 202 megvalOsitasanak leghatasosabb eszkoze és a vallasos karakter nevelesenek leghathatosabb elomozditoja. A jamborsag egyik ismertetO jele a sok és aterzett imadsag, meg tobb elmOlkedes, amelyek vallaserkolcsi cselekedetekben, tigy mint szocialis jelleggel ervenyesillnek. Az imadsag lelektana azt rnutatja, hogy a hiv6 lelkivilagaban az Isten nemcsak letezo, hanem cselekv6 is, nemcsak van, hanem 616' szemely, amely fogalom a hivOben a nagyon tokeletes és nagyon jó ember fogalmaval egyezik azzal a hozzaadassal, hogy az Isten meg sem ember, hanem valami más. Ebbal ismet ketto kovetkezik egyik az, hogy a filozofi.ai istenfogalom a hivore nezve fires és holt dolog p]. a panteizrnusnak semmifele lel ektani jelentosege nines. Vallasi szempontbol a panteizmus fires, tartalmatlan forma, mely az ertelmet ugyan kielegitheti, de erzelmi jellege nines; a masik, a cselekvo Isten gondolataval fligg ossze a Gondviseles gondolata. Itt ervenyesill az, amit a vallasos lelekrol mondtunk, hogy az egyeni tudat az emberiseg ossztudatava bovill ki benne. Az isten nemcsak az egyesek, hanem az egesz emberiseg egymasra vonatkortatott sorsat is intezi, o hozza folyarnodik a hivo lelek, hog3,, a vilaghaborut szilntesse meg s fogy szantesse meg, hogy az az emberisegnek hasznara valjon, a csapasok idejen a Gondviseles erzelmes gondolata ad megnyugvast, tdrelmet és biztositja a csalodott lelek vallasossaganak nem csak a fennmaradasat, hanem sokszor tokeletesedeset is. Ennek a gondolatnak tisztito ereje van. A jamborsag hatekony eszkozei koze tartozik az aldozat, melyet szinten a vallas lenyeges elemenek ismertunk fel. Az aldozat kezdetben valamely anyagi ertek megsemmisitese volt, ma a keresztenysegben a legfobb aldozat ismetlodik, melynel csak egyszer folyt ver, midon Krisztus a keresztfan az ernberiseg baneiert onmagat aldorta fel s
— 203 —
amely ver nelkill ismetlodik naponta a szentmise betnutatasaban. A szentmise hallgatasban lelektanilag a hivo ugyanazon momentumokat eli at, mint az imads4gban, csak azzal a megtoldassal, hogy itt sajatos esztetikai erzelmek is hozzajdrulnak a vallasi erzelmek megerositesere. Az esztetikai erzelmek vallasi jelentOseget James meltatta kellOen. Szavai a kovetkezok :1 Unter den Ausgestaltungen der Religion, die das Gemat von sich aus vornimmt, darf das asthetische Motiv nie vergessen werden. Ich wollte fiber kirchliche Einrichtungen nicht sprechen, bier musz ich indessen kurz darauf hinweisen, dasz sie teilweis einem gewissen asthetischen Bediirfnis geniigen und dadurch Einflusz auf das men schliche Get-nutsleben gewinnen. Wohl bedurfen manche Menschen in erster Linie der Reinheit and Klarheit des intellektu.ellen Lebens ; fiir andere ist dagegen freies Walten der Phantasie das hochste Erfordernis. Ein so geartetes Gemilt wird durch eine puritanische Religion des Einzelindividuums nur schwer befriedigt werden. Ihm gefallt der majestatisch wirkende Aufbau hierarchischer Institutionen, der geheimnisvolle Glanz des sakramentalen Systems. Er steht vor ihm wie vor einem erhabenen Werk der Goldschmiede oder der Baukunst. Der evangelische Protestantismus, scheint ihm vielleicht, lasse das ganze herrliche Gebaude in Staub und Asche zerfallen : in ihm vermag er statt eines Palastes nur ein Armenhaus zu sehen. Die Bedeutung dieser asthetischen G-efuhle macht es, wie mir scheint, völlig unwarscheinlich, dasz es dem Protestantismus . . . in absehbarer Zeit gelingen sollte, das ehrwiirdige Kirchentum des Katholizismus entgultig zu entwurzeln. Der Protestantismus wird dem Auge des Katholiken 1 James, i. m. p. 425.
- 204 -
inoche auf lange wie ein Armenhaus erscheinen; sein strenger Standpunkt der Verneinung ist fur das katholische Gemat unverstandlich. Eltekintve James ertekeleseitol, mellyel kapcsblatban a Revue Neoscolastique kritikusa jol jegyezte meg konyveral, hogy az nem annyira vallaspszihologia, mint ink abb a pozitiv vallasoknak a pragmatizmus szempontjabol vale) biralata, altalaban igazat kell adnunk neki az esztetikai erzelmek vallasi . jelentosegenek kiemeleseben. Ezekre az esztetikai erzelmekre ramutathatunk epen a szentmisovel kapcsolatban. A szentmise helye a templom, olyan haz, melyhez a tisztelet erzelme fiizadik és am ely a tobbi haztol rendesen alakjaban és mereteiben is killonbozik. Sokszor halljuk olyanoktol, akiknek alkalmuk volt valamely nagyszabasu templomba belepniok (Kolni dorn, Szent Peter templom), hogy mar a rneretek szemlelete felkelti sajat kicsisegank, eltorpillestink erzelmet, olyan erzelm et tehat, amelynek a vallasban is jelentekeny szerepe van. Belso berendezesuk, vilagitasuk (gondoljunk a got stilii templomokra) olyan, hogy homlokegyenest ellenkezik a koncerttermek, szinhazak berendezeseivel. Ezek a konnyd erzelmek felkeltesere alkalmasak, amazok a komolysagot segitik el& A falakon levo festmenyek olyan emberek eletere emlekeztetnek, kik a vallas heroszai voltak, akik vallasi meggyozoclesiiket igen sokszor eletuk aran fizettek meg. A keresztfa, finely a katolikus templombol seholsem hianyzik, a bilneinkert meghalt Krisztust juttatja esztinkbe, s ez a gondolat alkalmas a szeretet és bunbanat erzelmeinek felkeltesere, melyek ugyan nem esztetikai erzelmek, de annyiban kozak van hozza, hogy egy izlestelentil keszitett csilnya arca Krisztus-szobor konnyen undort kelthet és igy az emlitett erzelmek is kimaradnak, tehat felkeltesiikben az esztetikai erzelmeknek is jelentekeny szerep jut. Maga a mise igen sokszor orgonaszOval, enekkiserettel, de mindig meghatarozott olton.yben és
- 205 -
meghatarozott ritusok szerint megy vegbe. Az orgona, enek, mint a mise zenei kisero resze nagyon alka]mas megfelelo erzelmek felkeltesere, de itt is, alkalmazkodni kell a hallgatosag esztetikai izlesehez, hogy az esztetikai hiba epen ellenkezo erzelmeket ne letesitsen, mint amilyeneket celoz.lonben boszankodast, haragot idez elo, a harag pedig az u. n. rnegsemmisito erzelmekhez tartozik, tehat az erzelmek irradiacionalis torvenye folytan Wipes a vele osszekottetesbe kerillo osszes erzelmeket megsemmisiteni. — A pap mozdulatai szokatlanok, nem olyan kifejez6 mozgasok, mint amilyenek a dramai elet teren szerepelnek és epen azert alkalmasak, hogy a titokzatossag erzelmet felkeltsek.. Ugyanezt mondhatjuk a hasznalatban levo idegen nyelvrol is. Urfelmutataskor az orgona elhallgat a minisztransok csengoje elesen hangzik : mind olyan jelensegek, melyek a nagy és kival6 esemenyt kisero erzelmek felkelteset elosegitik. Mivel pedig akkor a hivOk legnagyobb rOsze olyan mozdulatokat tesz. melyek ilyen erzelmek kifejezo mozgasai szoktak lenni, a kollektiv viselkedes erositi az individualis erzelmeket. Ha a mise enekes, az egyhazi miseenekek kifejez6 erejerol kiilon lehetne lelektani fejtegetesbe bocsatkozni. A Praefatio, _Pater Noster vagy a nagyszombati Exsurge csodalatos és nagy zeneszerzOktol annyira magasztalt vallasos hangulatot kifejez6 dallarnaira igazan all, amit a zener61 altalaban mondanak hogy az az Orzelmek legtermeszetesebb nyelve. A hivok sokszor egyiitt imadkoznak és egyiitt enekelnek. Az egyiittes mun.kara allanak a tomegpszihologia torvenyei, melyeket Le Bon tab reszben mutat be, de amelyek valamennyijenek (velemenyem szerint) kozos gyokere van s ez a szuggesztiO. A hivok egymasra szuggesztiv hatassal vannak s ezt olyan. emberek Orzik legjobban, akik pusztan kivancsisagb61 lepve at egy templom kiiszobet, az ott ajtatoskodok peldaja folytan maguk is imadkozni kezdenek..
— 206 —
A ritusoknak nemcsak a szentmiseben, hanem a vallas egyeb jelensegeiben, sot az osszes valla sokban igen nagy jelentosegok van. Szeghy ErnO a buddhizmusrol szolo tanulmanyabani velenienyiink szerint helyes kifejezest ad a ritusok fontossagarOl. „Az eszaki buddhizmusban, killonosen Tibetben, tnep.:talaljuk a katolikus egyhaz papsaganak, hierar hiajanak hasonmasat. A nagy kolostorok fejei, a folamak pasztorbotot, mitrat, dalmatikat és kappat hasznalnak, midon uton vannak, vagy pedig templomukon kival vegeznek valami szertartast, az istentiszteleten a kar folvaltva enekli a szent konyveket, hasonloan a katolikus egyhaz zsolozsmajahoz. Gyakorlatban vannak az ordogilzesek. Hasznaljak a fastolOt, mely of lancon log s melynek lancokba illesztett, emelhetO fodele van. A lama megaldja a hivoket, jobb kezet emelve a fejtik foie. Megvan a rOzsaffizer, a papsag celibatusa, a lelki gyakorlatok, a szentek tisztelete, bOjtok, kormenetek, litaniak, szentelt viz. Szentkepek, szobrok, szent szimbolumok, ereklyek, lampak, kivilagitasok. Akar a XIV. szazadbeli kereszteny befolyasra vezessilk vissza e hasonlosagot, akar mint Monior Williams teszi, onallo fejlemenyek veletlen, vagyis talcin inkribb az egy ugyanazon embefi termeszet alapjcin al16, megegyezesenek fogadjuk el, a Orly ketsegbevonhatatlan, hogy a buddhizmusnak gazdag, [ayes istentisztelete van, homlokegyenest ellentetben az alapitO Guatama elveivel. Az ember terineszete alapjan hisz Istenben; termeszete koveteli meg e hitenek istentiszteletben vale megnyilatkozdsat." Az utobbi szavakhoz, ha atgondoljuk azt, amit a primitiv ember vallasanak lelektananal a ritusokrol mondottunk, semmifele hozzatenni valonk sincs. Mielott a gyonas és aldozas lelektanat vizs1 Szeghy Erne : A buddhizmus es a keresztenyseg. Budapest, Szent Istvan Tarsulat, 1909. p. 59-60.
— 207 —
galnok, egy fontos tenyt kell leszogeznunk. Mint lattuk, a fejlettebb vallasokban, killonosen a katolieizmusban rendkivill sok alkalom van a vallas intellektualis, emocionalis és erkolcsi reszenek felebresztesere. A valldsos erzelemhez tartoz6 mindezen ke'pzetek es erzelmek egyuttveve szildrd asszocicicios komplexumot alkotnak.1 Az egesz komplexum reprodukcioja tortenhetik pl. valamely alkatresz anal (templom, pap, orgona stb.2) De nemcsak a szorosan vett vallasi alkotoresz reprodukaThatja az egesz asszociacios komplexumot, hanem asszociaciO hasonlosagi torvenye folytan más jelensegek is. Pl. Zubriczky-nek Vasarnapok a Tdtrciban3 c. ugy benso vallasi ahitatrol, mint kolt6i keszseggel parosult mely teologiai tudasrol tannskodo miive szep bizonyiteka annak, hogy pusztan termeszeti jelensegek is mennyire alkalmasak a vallasos lelekben a vallasi kepzeteket es erzelmeket reprodukalni. A hangulatra erosen irradialo erzelmek azok. rnelyek szervi erzetekhez (bajt), hallasi (orgona), szaglasi (tomjen), latasi erzetekhez (szines ablakon atszurodo feny) filzodnek. Az ajtatossag egeszen az extazisig fokozodhatik, itt a vallasos erZelem az egesz tudatra tigy .ranehezedik, hogy minden mast kiszorit a tudatbOl. A vallas erkolcsi jellege legfeltilnobben nyilvanul a gyondsban.4 Vannak esetek az eletben, midon az ember szarnot vet magaval és rajon arra, hogy nem Ogy cselekedett, amint cselekednie kellett volna. A vallasos emberre nezve a norma valElsenhans, i. m. p. 297-298. 2 „ . . . mikor bemegyek a templomba s meglatom az orliklampa szende fenyet, akkor lelkem mar az orok szeretetre gondol s melegszik rajta." Prohdszka, Vilcigosscig a siitetsegben. Budapest, 1914. p. 149. 8 Budapest, Szent Istvan Tarsulat, 1911. 4 Az aszkezisral, mely szinten fontos szerepet jatszhat, a szentek lelektanaban emlekeztink meg, mivel a jamborsagnak nem lenyeges eleme.
- 208 -
lasanak a moralkodexe. Ha a cselekedetek evvel normaval nincsenek osszhangzasban, akkor kellemetlen erzelem tolti be a hivo .1elkivilagat, az onmagaval vain meg nem elegedettseg erzelme, az a tudat, hogy Istent, aki maga a legfobb josag és szeretet, megbantotta. Ez uteibbi tudat (kepzetes erzelem) fontos kelleke a gyonasnak, mert a pusztan erkolcsi kihagas tudata az Isten gondolatanak kapcsolasaval nem tartozik a gyonas anal eszkozolt reparacio teraletere. A reparacio a gyonasban tortenik, a hivo azzal a tudattal terdel a gyontatoszek lepcsojere, hogy bilneitol a feloldozas anal megszabadul. A gyands fokellekei : a banat, az oszinteseg a bevallasban és a nemvetkezes eros akarata. A banal olyan erzelmek felkeltese, melyek a biinos eletmodot megutaltatjak az Isten gondolataval kapcso]atban és viszont olyanok letesitOse, melyek az ellenkezo allapotot kedvez6 szinben tnntetik fel. Ha az utObbi erzelmek eleg intenzivek, akkor oszinte az er6sfogadas, killonben csak szavakkal valo jatek, melyeknek, mint hangulat nelkilli szintelen kepzeteknek nem is lesz semmi cselekedetben megnyilvanulo kovetkezmenye. Mindazonaltal megjegyezzilk, bogy a banat is, erosfogadas is Oszinte, azaz valodi intenziv erzelem lehet anelkulr hogy tartos kovetkezmenyuk volna. Vagyis a gyonas ideje alatt az emlitett erzelmek, ernociok a tudat centralis helyeit foglalhatjak el fokepen ugyr hogy a hivo m6sra nem is gondol, de mid6n gy6 nasat vegezte, a gyonassal kapcsolatos gondolatok és erzelmek hatterbe szorulhatnak és a figyelem olyan erzelmekre iranyul, melyek az u. n. Minos eletmod letrejovesenek fofaktoraikent szerepelnek. A gyonas legtobbszor a templomban tortenik, ahol minden vallasos hangu]atot tud ebreszteni, az elet ellenben a templomon kiviil folyik le, ahol legtobbszor minden inkabb minden masra alkalmas semhogy arra, hogy ajtatossagot ebresszen. A gyonas hangulata kellemetlen ; a hivo leterdel a gyon-
- 209 -tatOszek terdeplojere, mellyel kellemetlen mozgasi ,erzetek vannak osszekotve és a szokatlan, sokszor lealazonak welt helyzet tudata. Elosorolja biineit, tehat olyan kepzetekkel foglalkozik, melyektol maga is szabadulni akar hallja a pap javito szavat, melyben egyenisegenek csorbitasat is lathatja meg abban az esetben is, ha maga is hasonlo elveket akar kovetni. Termeszetfinkben rejlik, hogy a jot azert akarjuk cselekedni, mert magunk ismertfik fel jonak és mar nem tartjuk olyan jonak, ha azt mastol hallottuk, mint altalunk megcselekedendo jot. A ]evert hangulatot elOsegiti a hely komolysaga is. A feloldozas utan a hivo megnyugszik. Egyreszt és foleg azert, mert hisz abban, hogy a régi ember bunossege megsziint benne, tehat tiszta lelki talajon uj nemesebb epuletet emelhet, de masreszt azert is, mert megszabadult a kellemetlen cselekvestal és kornyezettOl. Ez utobbi abban is nyilvanul, bogy v6gyOdik a templom falain kival levo szabad termeszetbe, mely most felfidito hatassal van ra. Magam tapasztaltam tanulok gyonasakor, bogy gyOnasuk elvegzese utan minden elairds és parancs ellenere is kiszoknek az utcara és nem a templomban akarjak bevarni az aldozast. A jo gyonas az egesz lelki vilagot felfiditi, optimisztikussa teszi, ha rovid idore is. A jo gyonas utan a termeszet szebbe valik, a viragok illatosabbak, a nap szinesebben ragyog, az emberekhez baratsagosabbak vagyunk. Mindez persze a j6 gyon6sra all, de semmikepen se az eroltetett vagy sablonossa, wait gyOnasokra. A gyonasnak lelektani szempontb61 akkor van ertelme, ha az szfikseglet, a neveles termeszetesen más elvek szerint jar el. A katolikus hivO gyonas utan aldozni szokott. Az aldozasnak lelektani mozzanatai a kovetkezok : A hivo vallasi eletenek kozeppontja Krisztus, ki mestere, iranyitoja, akit szeret, aki utan vagyakozik, aki masvil6gi eleteben jutalma. A hivo evvel a Krisztussal egyesul az aldozasban. Hiszi, hogy vele 14
-- 210 —
egyesiil és ez a hit a legnemesebb erzelmekben nyilvanul. Aldozaskor a hivok tOrdreborulnak, melMet verik, a minisztrans csonget, mind olyan jelensegek, melyek valami nagy dolog torteneset jelzik. Ha a hivo aldozott, bizonyos melegseget, de egyszersmind megnyugvast is erez, mivel Krisztus vele van, hozzafordul kozvetleniil, of keri, ót dicsOiti, szereti, tiszteli. A vallasos erzelmek felelevenednek, megerosodnek, a hivo hitben, remenyben és szeretetben gyarapszik. Csak a legfobb eszkOzoket targyaltuk, voltakepen igen sok eszkOze van a jamborsagnak, de azert a jamborsag lelektana mindig az Isten szereteteben és mindenfele cselekedeteknek az Isten gondolataval és akarata szerint valo vegzeseben all. A jambor ember eletenek kozeppontja az Isten és latszOlag kozombos dolgait is az Istenre yak) gondolattal vegzi. Termeszetesen itt az erzelmeknek intenzitasuk szerint valo egesz skalaja keletkezhetik, melyek felfokozodva okozzak az u. n. eminens vallasi jelensegeket.1
1 A jamborsag lelektanat egeszen maskent, peldak alapjan targyalja Th. Kappstein, Psychologie der Frommigkeit. Leipzig, 1908. c.
HARMADIK FEJEZET. B szentek lelektana.
Hogy minden fogalomzavart elkertiljfink, melt' a „szent" terminus tekinteteben az irodalomban, sot maganal James-nel is gyakori, elorebocsatjuk, hogy a „szent" alatt olyan embert ertunk, aki ezt a jelzOt a katolikus Egyhaz felfogasa alapjan nyerte. Igy egyreszt kikertiljak a pontatlan definicici fareerteseit, masreszt hivek maradunk azon felteteltinkhoz, hogy tanulmanyunk _Ki,116nos Resze-ben foleg a katolikus vallasra vagyunk tekintettel. Nem mondjuk, hogy csak az „szent", akit a kat. Egyhaz ilyennek hivatalosan minositett, szent ketsegtelenill sokkal tobb van, olyanok kozott is, akiknek Mete nem forgott annyira a nyilvanossag szeme elOtt, de akiket az Egyhaz vizsgalata ilyeneknek ismert el, azokat ismerjiik el mi is szenteknek. A szentek lelektanat megkillonbortetjiik a jambor emberek lelektanatOl. Ez alkotta a kozonseges vallasi jelen.segek lelektanat, mig a szentek lelektanaval az u. n. eminens vallasi jelensegek lelektani targyalasaba fogunk. Vajjon lenyeges killonbseg van-e a jamborsag és szentseg kozott? Kulsoleg nines, a ket jelenseg megnyilvanulo cselekedetei sok tekintetben megegyeznek, de belso tekintetben nagy killonbsegek merillnek fel. Azon elemek szerepeinek itt is, mint aminok a jamborsag lelektandban szerepeltek, de olyan intenzitasban és olyan komplexumokban, melyek lelektanilag teljesen tzj jelenseget letesitenek, tigy hogy bar ezek is teljesen homogen szerkezetilek .a tobbiekkel es a vallas le14*
— 212 --
nyegekent felismert harmas elembol (intellektualis, emocionalis, moralis) konstrualodnak, mégis epen sajatos megjelenesi formOjuknal fogva killon fejezetet alkotnak a vallaslelektan terilleten s mi epen azert, mivel nem tlj elemek felfedezeserol, hanem a kozos elemek nemelyikenek eminens megnyilvanulasar•ol van szO, e csoportnak a valld,s eminens jelensegei nevet adtuk. A kovetkezokben ezen jelensegek felismerese és leirasa lesz a feladatunk. A szentek eletrajzait olvasva, legfeltunobb aszketikus eletmodjuk. Elore is sejthetjiik, hogy a szentek pszihologiajaba,n az emocionalis és moralis elern fognak mint eminens jelensegek szerepelni s a kovetkezOkben csakugyan erre is akarunk rdmutatni. Une certaine dose de mortification — mondja Alibertl — est essentielle a la simple vie chretienne. Ez nyilvan igaz, ha meggondoljuk, hogy az imadsag, templombajaras, gyOnas stb. mind olyan jelensegek, melyek a kereszteny katolikus eletmod lenyeges jelensegei és am elyek bizonyos onmegtagadassal jarnak. Hasonloan onmegtagadassal jarnak a moralis kodex elOirasainak a betartasai is, melyek szinten lenyegesen hozzatartoznak a vallasos eletmOdhoz De az onmegtagadast specialis ertelemben, tigy hogy az az onsanyargatasig fokozodik, nem tekinthetjak a kozonseges hivo rendes eletmOdjahoz hozzatartozonak, ezt olyanok gyakoroljAk, akik a vallasos eletben nagyobb tokeletessegre torekszenek és akik ennek és más tenyezoknek revert nagyobb tokeletessegre tettek is szert, akikhez tartoznak a szentek is. Ez az igazi aszkezis és ennek lelektanat prObaljuk megallapitani. Szellemi eletunk az organizmushoz van kotve, a szervezet befolyasa ketsegtelen is. Legfelliinobb Alibert, Pour lire en psychologue la vie des Saints. — Revue Neoscolastique 1909. p. 406. 1 C.
- ?13 ez a befolyas erzelernvilagunkra es ez ad neki nos jelentoseget is, mert hiszen cselekveseink — nem gyozzilk ezt az intellektualisztikus pszihologiai felfogassal szemben elegge hangsdlyozni — nagyreszt erzelmeink ftiggvenyei. Az organizmus valtozasai az erzelmek és a vela osszekapcsolt akarati elhatarozasok koreben is valtozasokat idezbetnek ela. Ezen valtozasok elkerdlOse egyik legfontosabb eletfeladata a szenteknek, mert a szent eletenek egyseges elv szerint kelt lefolynia. Miben all ezen elv és mi ennek az alapja ? Az elv az, hogy az egesz eletnek Isten szeretetetO1 kell athatva lenni, tehat a bensonek megfeleloen a ktilsO megnyilvanulasnak is olyan cselekedetekb61 kell allania, melyek a kereszteny katolikus erkolcstan principiumai szerint tokeletesebb karaktert allapitanak meg. A szent eletenek fó ismerteto jelei tehat az eddigiek szerint a kOvetkezok lesznek : 1. Hisz, mint a hivo, Isten letezeseben, de az Isten szamara az elk valosagos és allando kozeppontja, aki csoportosulnak allandcian a gondolatai, aki erzelemvilaganak is kozeppontja, akivel allandoan vonatkozasban van és akinek a szandekat akarja eleteben realizalni. Az Isten elotte allando norma agy a maga, mint masok megiteleseben tigy benso lelki mozzanatok, mint ktilso cselekedetek iranyitasaban, ahol mindezek egyiittveve szamara mint az Isten szeretete leteznek, mert ez eletenek legfobb feladata. 2. Ezt a feladatot az aszkezis allando gyakorlasaval iparkodik megvalositani. 3. Ezen allando gondolkodas és allando erzelm.ek azt idezik elO, hogy sajatos jellemre tesz szert, melynek kozeppontjat a felfokozodott vallasi erzelmek és ezen erzelmeknek megfelelo kepzetek alkotjak. Ami az Isten szeretetet illeti, az minden hivOben megvan, a szentek szeretete azonban ettol inten-
— 214 —
zitasban k dlonbozik olyannyira, hogy az o szeretetok epen ezen intenzitasanal és mindent athatO erejenel fogva lenyegesen killonbozik a hivok szeretetet61. Gondoljunk annak a parasztnak az Isten iranti szeretetere, aki minden vasar- és unnepnapon ajtatosan imadkozik a templomban, de nem annyira azert, mintha szeretne az Istent, mint inkabb azert, mert fel az ordogtal és hallgassuk meg Szent Berncitot az Isten szereteter61.1 „Az Isten szereteterol a ko v. kerdeseket oldja meg Szent Berncit : hogyan kell Istent szeretatink ? miert kell Istent szeretniink ? hogyan ered e szeretet ? micsoda fokozatai vannak ? mily kotelezettseggel jar a szeretet Isten irant ? Az elso kerdesre az egyszeril axiomaval felel : „az Isten irant a szeretetnek az a merteke, hogy nines merteke." „Nem eleg ennyit mondani ? azt hiszem igen; legalabb is ha okos embernek mondjuk." „Nezd tehat mily mertekben, inkabb mennyire Inert& nelkiil valo szeretetet erdemelt ki Isten tOliink ; O ki elobb szeretett minket. 6, a nagy Isten, aki szeretett minket. 6, aki annyira szeretett minket. Minket szeretett, akik oly kicsinyek, hitvanyak vagyunk. Ime ! ezert mondtam mindjart az elejen, hogy az Isten irant a szeretetnek merteke az, hogy Hatha meg azt megfontoljuk, nines merteke hogy a mi szeretettink nem tetszesiinkt61 fiigg, hanem jogszern kiivetelmeny. Szeret minket a vegtelen Isten, az orok Isten, szeret az, aki maga a hatartalan bolcsesegii Szeretet ; szeret minket az Isten, kinek nagysaga nem ismer veget, kinek csesege nem tar korlatot, kinek bekeje ttilhalad minden ertelmet: és mi meregessiik, hogy mennyire akarnOk viszont szeretni Ot ? Szeretlek, oh Uram ! en erossegem, en biztossagom, en menekvesem, en szabaditom, en mindenem ! Szeretlek teged, en Istenem, en segitsegem. Szeretlek ugy, amint to Piszter, i. m. II. k. p. 495. s
kov.
- 215 -
megerdemled és amint en szeretni kepes vagyok. Tudom, hogy ez sem eleg. De ha nem tudok jobban, mint ahogy egyaltalan tudok Te latod az en gyarlosagomat. De azert a Te konyvedben följegyezve vannak azok, akik megteszik, ami toliik telik, ha nem is telik toliik minden, ami illet." Ezekben meg van mar a felelet arra a kerdesre is, miert kell szeretniink az Istent ? Ha azonban figyelemre meltatjuk azt, amit Szent Berndt arra a kerdesre felel, hogyan ered, hogyan fejloclik a szeretet, rogton eszrevesszilk a killonbseget a kozonseges hivo, mondjuk a jambor ember és a szentek szeretete kozott. Az elso lenyeges kalonbseg az intenzitasban volt, a masodik a szentek szeretetenek specialis qualitasa : az ordeknelkilliseg. Aki az isteni Gondviseles gondolatat tigy ertekesiti a maga szamara, hogy szereti az Istent, mert Istentol varja az anyagi és lelki javakat, az meg nagyon jambor ember lehet, de nem lehet szent. Mit mond Szent Berndt a szeretetrol tovabb ? ,,Az igazi szeretet nem lehet fires, de azert nem szabad a bereft szeretni. Hiszen nem szerzodes a szeretet, hanem erzelem Magat4:51 yin és keszsegesse lesz. Megelegszik onmagaval. Meg van a jutalma, de nem azert szeret, hanem azt szereti... Nem keresi a jutalmat, hanem kierdemli ... Az Istent szereto 101ek nem keres más jutalmat, mint magat az Istent. Ha nem ngy, akkor nem is az Istent szereti, hanem magat a jutalmat." Se dedit in meritum se servat in praemium, se apponit in refectione animarum sanctarum, se in redemptione distrahit captivarum. A szeretet fokozatait Szent Berndt velemenye alapjan mar lattuk. Most csak a legmagasabb szeretetet nezz-nk : onmagat is csak az Istenert szeretni. Szent Berndt ezt a szeretetet nem tisztan az akaratba helyezi. „Az a szeretet, amirol Szent Berndt itt beszel, a joakaro, az Isten akaratat mindenben teljesttO szeretetnek a gynmolcse, jutalma. Mely
- 216 -
tehat nem más, mint az akaratban, a szivben, az ertelemben, egyszoval az egesz lelekben mindent athato, mindent magaba olvaszto és eletteljes gyonyorrel eltolt6 erzelem. „Nem a Midi eletben (ezek Szent Berndt szavai), hanem csak a mennyei boldogsdgban lehetseges az, hogy az ember mintegy onfeledesbe meriiljon, hogy onmagat ne erezze, hogy onmagabol mintegy parakent elszalljon, majdnem megsemmisilljon." „ . . . mindenkepen jó és kedves a szeretet torvenye. Konnyil és edes azt viselni. Meg a szolgakra . és berencekre is elviselheto, konnyii terhet rak A szeretet sohasem lesz felelem nelkill, de ez a felelem tiszta; sohasem lesz vagyOdas nelkul, de ez jol rendezett. A szolgaban a felelmet jamborsaggal, a berencben a vagyodast korlatta.1 latja el... hogy szeresse a testet es a test javait, de csak a lelekert, szeresse a lelket, de csak Istenert ; szeresse az Istent, de Ot onmagaert." Ez a szeretet a maga nagyszerusegeben, az elet minden reszletere kiterjed 6 fontossdgdban az az objektiv tartalommal biro nagy intenzitdsg erzelem, mely a szentek eletenek es karakterenek kOzeppontja, mely pszihologidjuknak is kulcsdt alkotja. Bcirmit ir,junk a szentek lelektandrol, az sekelyes es feluletes marad, ha ennek a hatalmas erzelemnek centrcilis erejet fig yelmen kiviul hag yjuk. Szeretni az istent, barmily egyszerdnek latszik is, nem konnyil dolog, mert Istent szeretni nem annyi, mint egy nekiink anl.gy is kedves szemelyt szeretni. Ha mar az Isten szeretete nem konnyil, szeretni Ot ugy, mint azt Szent Berndt fokozataiban tlizte ki, egyenesen a legnehezebben megvalosithato feladatok egyike. De a megvalositasnak vannak eszkozei, ezeket az aszkezis nytijtja. Mi az aszkezis és mi annak a celja ? Fentebb azt allitottuk, hogy az aszkezis segit benniinket elettink egyseges elv szerint vale) berendezeseben. De ez- az altalanossagban tartott kijelentes bovebb
— 217 --
kifejezesre szorul. Mindenesetre mondhatjuk mar, az aszkezis segitette a szenteket arra, hogy az Isten iranti szeretetilk ne fires erzelem, hanem allando, szokassa van cselekedetekben megnyilvanulo realitas legyen. Az onmegtagadas és onsanyargatas gyakorlatai, melyeknek osszeseget aszkezis neve alatt foglaljuk ossze, nem kereszteny talajon fakadtak, sot azt sem mondhatjuk, bogy te]jes szisztematikava .ott fejlodtek volna ki.1 Aristoteles mar nyiltan kimondotta, hogy az eszes emberhez melto elet nehersege csak a leek vagyainak es hajlamainak fekentartasaban all. Epiktetos filozofiajanak a summaja ezen ket szoban van : sustine et abstine. A régi cinikusoknal és a sztoikusoknal az onmegtagadas fogalma otthonos volt és gyakorlati megvalOsitast nyert. Hasonloan meg van a hindu vallasban és a tbuddhistaknal is, ahol sokszor eras tillzasokban nyilvanul is meg. De a kereszteny aszkezist mind•ezektol egy lenyeges szempont valasztja el, melyet nem lehet figyelmen kivill hagyni, ha az aszkezist, mint a szentek lelektananak egyik fontos momentumat akarjuk megismerni. Csudalatos, hogy ez a korillmepy kikerulte olyan melyrehato pszihologusnak is, mint James-nek a figyelmet, vagy pedig azt mondjuk, hogy a vallasi jelensegek megertesOnek legfobb feltetele mégis csak az altalunk annyira hangstilyozott onmegfigyeles, a jelensegek atelese ? James ugyanis az erenyekr61, specialisan az alazatossagrol es felebarati szeretetrOl, a kovetkezoket mondja ?2 Man konnte danach geneigt sein, die Demut and die Bruderliebe, welche das religiose Geftihlsleben karakterisieren, als die Ergebnisse des Glaubens an einen Gott zu erklaren, vor dem alle gleich sind. Doch sind jene Tugenden sicherlich nicht nur V. 6. Schneider-Lehmkuhl, i. m. p. 95. s kk. 2 James, i. ni. p. 262-263.
1
-218— eine Folge des eigentlich en Gottesglaubens. Wir finden sie auch im Stoizismus, in der Hindureligion und im Buddhismus im hochstmoglichen Grade. Tehat az aszketikus elet gytimolcsei, az erenyek, nem sziiksegkepen a vallasos heroizmus jellegzetes adatai. Hasonlokepen .01 mutat rd James,' hogy maganak az aszketikus eletnek is killonbozo pszihologiai forrasai lehetnek. Asketisches Leben hat in psychologischer. Beziehung verschiedenartige Wurzeln. Es ist das methodisch Richtige, diese zunachst voneinander zu sondem. • 1. Asketisches Leben kann lediglic, h der Ausdruck physischer Kraft sein, die alles Weichliche verachtet. 2. Maszigkeit im Essen und Trinken, Einfachkeit in der Kleidung, Keuschheit und das allgemeine Streben, den Korper nicht zu verzarteln, können aus dem Streben nach Reinheit hervorgehen, die vor jedem Sinnengenusz zurackschrickt. 3. Sie konnen aber auch der Liebe entspringen, d. h. sie konnen dem Menschen als Opfer erscheinen, die er der von ihm geglaubten Gottheit mit Freuden darbringt. 4. Ferner konnen die Kasteiungen und Martern des asketischen Lebens eine Folge des pessimistischen Urteils fiber das eigene Ich sein, das sich mit den kirchlichen Siihnevorstellungen verbindet. Der Fromm e kann das Gefiihl haben, als kaufe er sich frei und entgehe schlim mere Leiden in der Zukunft, wenn er bier Busze tut. 5. Psychopathische Personeri {Wen diese Kasteiungen oft in vernunftwidriger Weise auf Grund einer Art Besessenheit oder einer fixen Idee, die als Forderung auftritt und erfiillt werden musz, wenn der betreffende Mensch seine innere Friede wieder finden will. James, i. m. p. 280.
- 219 -
6. Schlieszlich konnen asketische Ubungen — wenn auch seltener — durch vvirkliche Umkehrungen der korperlichen Empfindsamkeit angeregt werden. Schmerz bereitende Reize werden dann geradezu als Lust empfunden. James ezen fejtegetesebal a kovetkezo fontos kovetkeztetest vonjuk le : az aszketikus elet és ezen elet kovetkezmenyei : az erenyek nem szuksegkepen jellemzo adatai a szentek lelektananak, azonban olyanokka valnak, ha egy fontos szempontot hozzakapcsolnak, t. i. a szentek azert eltek aszketikus eletet, azert viragzottak az erenyek ezen elet talajan, mert az Istent szerettek es Istent tokeletesen szeretni velemenyak szerint csak ilyen modon lehetett. A szentek lelektananak fOjellemzeke egy eros erzelem és egy csomo ezen erzelem alapjan 6,116 cselekves, amely erzelern osszes anyagi és szellemi eroiket a maga szolgalataba allitotta, amint szolgalataba hajtotta Napoleon minden tehetseget a becs-vagy, az uzsordsoket a penzvagy, a mindenaket, elettiket is felaldozni kesz honvedeket a hazaszeretet.. Aki szereti az Istent, az arra torekszik, hogy at meg ne bantsa, bogy ne vetkezzek. Az Istennel valO kiengesztelOdhetes eszkozei a hivOknek is rendelkezesere allanak, de mindez a szentnek keves. Nem csak nem akar vetkezni, hanem olyan allapotot akar maganak teremteni, mely a bantol valo allando, tarts mentesseget biztositja. A kisertOseket is kevesbbiteni ken., elsOsorban szellemi eletiink legnagyobb ellensegenek, a testnek a kiserteseit. Erre yak) az onmegtagadas es az onsanyargatas. Mind a kettonek egy a celja : olyan erzelmi allapotokat teremteni, melyeknek megfelelo cselekvesi modok tokeletesebb eletmOdot druln.ak el, mint az erzeki vagyak alapjan veghezvitt cselekedetek. De az onmegtagadas es onsanyargatas nem csak testi, hanem szellemi is. A szentre nezve nem letezik az akarat szabadsaganak filozofiai problemaja, r6, nezve
— 220 — az akarat se nem szabad, se nemszabad, hanem sza-
baddd Sok tekintetben megiltkozni val.& talal az itt elmondottakon es elmondandokon a modern ember, kinek vilagnezeteben az anyagias felfogas jatszik &into szerepet, kinek a szellem is csak annyit er, amennyiben anyagban nyilvanul, ki a mennyisegtant szereti, mert hidakat lehet az alapjan epiteni, ki a fizikat azert becsuli, mert az elet kenyelmet mozditja el6, de a metafizikat szamilzi a szellemi tudomanyok tronjarol és megelegszik — ha egyaltalan nem akar agnoszcitizmusba sillyedni — a régi mesterek Kraft- und Stoff-fele vilagnezetevel vagy az tijabbak Weltrtitsel-jeivel —, de gondolja meg, aki igy itelkezik, hogy nagyon igaza volt James-nak, mikor a kovetkezo sorokat publikalta : Die hochsten Leistungen, zu denen menschliche Liebe, Zuversicht, Geduld und Tapferkeit sich je erhoben haben, hatten stets religiose Motive.1 Hogy a szentek szabadsagukat akartak biztositani az aszkezis gyakorlatai altal, arra nezve Szent Berndt elete is fenyes bizonyitekot nyojt.2 „Nemcsak a test erzekeinek rendetlen vagyait tamadta meg az onsanyargatassal, hanem megtamadta magokat az erzekeket, amelyekb•51 erednek azok. Neki ugyszolvan szenvedelyeve valt az onsanyargatas." S miert mindez ? „A lelkiek, a termeszetfolottiek utan epedo sovargAsaban neha a test reszer61, annak erzekisege, nehezkessege folytcin,, akadcilyokra talalt. Intik a gyillolet bizonyos neme, amivel a test ellen tdmad innet az irtOzatos erofeszites; hogy a testet mintegy megfossza a testiessegtOl, atszellemitse, s ezaltal a lelek szabad roptere annak karos hatasat megtorje. Azt akarta, hogy a test ne akaddly, hanem egeszen alkalmazkodO eszkoz legyen azon szellemi milkodesre, melyet Isten szolgalata feltetelez." James, i. in. p. 246. 2 Piszter, i. m. I. k. p. 45.
1
— 221. —
A lelki szabadsdg tudata, melyhez a szentek epen a terhek, nehersegek elviselese reven jutottak, tobb izben kifejezesre jut Szent Berndt-nal. Lassukpeldaul a kovetketz6 okoskodasat. EletrajzirOja mondja :1 Szent Berndt nagyon jol tudja, hogy a ciszterciek szabalyzata nem konnyil terhet rak a szerzetes vallaira. Ezt tobbszor beismeri szerzetes fiai elOtt. De aztan mino szellemesen tudja kiaknazni az Cdvozito biztato szavait : az en terhem konnyii. — Nezzetek a kis madarkat (mondja Szent Berndt), mennyi toll van rajta es ez nem terheli, sot emeli azt. Foszd le rola a tollat es a csupasz test lomhan hull a foldre. Igy van a szabalyzattal is, mely Krisztus edes igaja és konnyii terhe: ha lerazzuk magunkrOl, azonnal a f•51dre gornyedtink; ha viseljilk, a magasba emel. Csodas alkotasa a termeszetnek — ismetli mashol ugyanezen hasonlatot — minel nagyobb a tomeg, a teher annal konnyebb. Es ami az igat illeti: a kocsira hiaba rakjak a terhet, az magatO1 nem mozdul; de ha befogjak az igavono allatot, szaporodik a tomeg, de mindjart mozgekony lesz a jarmii. Terhet adunk a teherhez és epen ezzel konnyitjak a terhet. Ilyen a szerzetes elet: mina szigorubb és minel terhesebb a szabalyzat, annal konnyebb folfele haladni, sot ropillni az ideal fele." A hasonlatok ellen kifogast tamaszthatunk, a telly, a szentek altal Melt lelki szabadsdg, letagadhatatlan. Mint lattuk az aszkezisnak a kovetkez menye is attol el.valaszthatatlan, mert a lelki szabadsag nem jelent egyebet, mint a tokeletesebb elet atelesenek bizonyos konnyilseget, azt az dilapotot, midon a szellem egeszen a maga uralma ala hajtja az erzekiseget, amit pedig az aszkezis biztositott a szamara. James sajatszerd tevedesekbe esik a vallasi jelensegek lelektananal epen kritikai celjai miatt. 1
Piszter, i. m. I. k. p. 205.
222 —
Nem enged lefoglalni a vallas szamara bizonyos tertileteket, tehat arra torekszik, hogy ezen jelensegeknek a vallastol valO nem sztiksegkepeni fag geset kimutassa. De nem veszioteszre, hogy ezaltal meghamisitja a tenyt, mert az adott esetben az erkolesileg kivalo jelensegek open vallasi motivumoknak tudhatok be. Ezt lattuk fentebb az aszketikus eletmod pszihologiai gyokereinek felkutatasaban és ezt latjuk most, midOn a lelki szabadsag, vagy mint 6 nevezi, lelki tisztasag jelenseget nem okvetlentil az aszkezisnek akarja betudni. James latva a vallasi momentumok oriasi etikai erteket, mindendron mindig menteni akar valamit ezen ertekekbol a modern vilagfelfogas javara. Die Verschiebung des Geftihlszentrums1 bringt wachsende Reinheit mit sich. Die Empfindlichkeit fiir geistige Disharmonien wird gesteigert und die Reinigung des Lebens von tierischen und sinnlichen Elementen wird zur Notwendigkeit. Die Gelegenheit der Beriihrung mit solchen Elementen wird vermieden: das fromme Leben musz seine geistliche Beschaffenheit vertiefen and sich unbefleckt von der Welt halten. Diese Forderung geistiger Reinheit nimmt gelegentlich eine asketische Form an, und Schwachheiten des Fleisches werden mit rticksichtloser Strenge gestraft. Anyagi és szellemi aszkezisr61 beszeltiink és azt mondottuk, hogy mindaketto az Isten intenziv szereteteb61 fakad és egyszersmind azt is eredmenyezi : Tehat az aszkOzis, mint sokan gondolni szeretnek, nem once', mely mint ilyen esetleg lesajnalo ertekeles aldozatava lehetne, nem, a szentek lelektandban egy magasabb ideal megvalosithatasanak gyakorlatilag kitanoen bevallt eszkoze. A f6 a szellemi aszkezis, az anyagi is ennek szolgalataban all. A szellemi celja a kopzeteknek és erzelmeknek egy nj erzelmi kozeppont korai valO csoportosi1
James, i. m. p. 258.
-- 223 —
tasa és ezaltal az akarat olyan tamogatasa, hogy az ezen centralis erzelem erkolcsi kovetelmenyeinek megvalositasaban keszseges legyen, tehat a lelki szabadsag allapotanak a letesitese. Nezziik meg kozelebbrOl a szellemi aszkezist. A szellemi aszkezisnek az a celja, hogy az elobb emlitett uralko do erzelemnek megfelelo en lelki osszeszedettseget teremtsen. Aki lelki osszeszedettsegben el, az az Istenre gondol és ez a gondolat nem hideg logikai munka, hanem csupa erzes, csupa melegseg, csupa szenvedely. Ez ovja meg a tokeletessegre torekvO embert a Unto', az Isten megbantasat(51.1 Igaza van egy jeles aszketikus munka szerzOjenek, midon arra vonatkozolag ezeket irja : Cum enim diving insidens throno Majestas merus sit oculus ac mens perspicacissima, sola huius veritatis recordatio temperat affectionum aestus, inhibet incautas manus, reprimit effraenem linguam, et rnoderatur procaces nisus brevi, non est tentatio, quam non superet non est illicium, quod non retundat non est prolapsio, a qua non abstrahat. A legfobb Birora val6 gondolat elosegiti a mindennapi munkanak, mint erkolcsi kotelessegnek és a tobbi erkolcsi kotelessegn.ek is pontos teljesiteset. Mindezeket bizonyos joleso erzes kiseri, valami leirhatatlan baratsag az Istennel, hozzavalo ragaszkodas, a lelkiismeret megnyugvasanak a boldogit6 erzelme, melyet, aki egyszer is Melt, nagyon meg tud erteni és nagyon tudja meltanyolni, aki azonban sohasem elle at, annak megmagyarazni sem lehet. Eszkozei a magany keresese, aminthogy dnalaban minden intenziv szellemi tenykedesnek a magtmy egyik alapfeltetele kerillni kell a zajt és mindazt, ami a lelket szOra-kortatja, alaphangulatabol kivetkorteti és nem engedi, bogy az emlitett 1
Schneider-Lehmkuhl, i. m. p. 107. s kk.
— 224 — egyseg benne kifejlodjek; és fOleg az Isten jelenletenek gondolata. Az elso ket eszk•5z mehanikus tamogatas. a lelki elet sajat berendezesen, mehanikajan alapszik, az utobbi lenyeges tamogatas, inert amit elerni Ohajtunk, azzal magaval kiserleteziink. Ez a mod telve van hittel és szeretettel, pedig amit elerni ohajtunk sem egyeb, mint meg tab hit és meg tobb szeretet. Szent Berncit elete tobb peldaval vilagitja meg ezt a lelki osszeszedettseget.' ,Az elsO eletiro szavai szerint, ha nyitva voltaic szemei is, nem Mott; ha beszeltek hozza, nem ertette meg mikor evett, nem erezte az etel izet egyszoval az erzekek elvesztettek az ingerlekenyseget. Tobb peldaval bizonyitjak az elso eletirok Szent Berndt erzekeinek pangasat. Egy egesz esztendo, az tljoncev, nem volt neki eleg arra, bogy tudomast vegyen arrol, vajjon a terem, melyben folytonosan tartozkodott, boltozott-e vagy mennyezetes. A citeauxi templomban ugyancsak gyakran megfordult és mégis egyizben csodalkozva hallotta, hogy a szentelyt nem egy, hanem harom ablak vilagitja meg." Az aszketikus elet altal teremtett szellemi szabadsag epen az aszkezis pszihologiaja folytan olyan lelki gyiimolcsoket termel, melyeket kulonosen ertekeseknek tartunk s amelyeket erenyeknek szoktunk nevezni. Aki megtanulja az onmegtagadast, a maga vagyainak a korlatozasat, az legeloszor is az onzo erdekektol fog megszabadulni. Mar maga az aszkezis is onzetlen motivumokbol fakad, t. i. az. Isten szeretetebol, de ezt az onzetlenseget azutan maga is fokozza. Igy lesz a szentsegi allapotra torekvo embereknek kulon szocialis jelentosegiik, melynek azonban — ne felejtstik el — ismet vallasi jellege van, inert az Isten anal parancsolt felebarati 1
Piszter, i. m. p. 46.
- 225 szeretet tokeletesebb aterzesOrol és gyakorlati megvalositasarol van szo. A lelek elnezobb, tiirelmesebb, odaa dab lesz, szoval tijabb erOforrasok nyilnak meg szamara. Vegso elemzesben minden ereny intenzitdsban ktilonbozik a kozonseges hiva erenyeital és lelektani alapja is az intenzivebb istenszeretet. Ez utobbi lenyeges kellek. A jambor alpaca szfvesen keblere oleli a szenvedo beteg bilnost, de ezt azert teszi, mert tudja, hogy ez az Istennek kedves és ezaltal az Istent jobban szereti. Magyarorszdgi Szent Erzsebet az edvozito szenvedeseire gondolva sajat fekvohelyet adja oda a fekelyes koldu•snak. A poidak emlitese talan e helyen tobbet art, mint hasznal, mert azt a latszatot kelti, mintha kivalogatas tortenne, pedig a szentek eleteb61 tomerdek adattal lehetne a mondottakat tamogatni. Sokan Ugy magyarazzak az intenziv vallasi elet nemes megnyilvanulasait, hogy a magasabb erzelmek altalaban tisztito hatassal vannak a lelekre. De James helyesen jegyzi meg, nem kell ehhez az erzelmek egesz tomege, eleg egy erzelem, csak annak legyen keno intenzitasa. Aki tab erzelem kort ide-oda ingadozik, az sohasem fog szilard megallapodasra jutni; de ha valamelyik erzelem uralomra jUt, az a tobbit a maga szolgalataba hajtja és egy sor allando jellegii cselekedetben fog megIlyen erzelem a szenteknel az Isten szeretete, mely iljja alakitja a régi embert és nemcsak befolyasolja a tobbi erzelmet, hanem befolyasolja a gondolkozast és nemes erkolcsi cselekedeteket letesit. Ezen cselekvesekben nemcsak a szorosan vett erkolcsi parancsok teljesitese nyilvanul, hanem az erenyek egesz tomege, tigy hogy a legidealisabb vilagfelfogas és eletmod tokeletes harmoniaja alakul ki. Atvesszilk James-tO1 ezen allapot jellemzeset, nem mintha tobbet mondana, mint mi mondtunk, hanem mivel olyan nyelven beszel, mely erthetobbe és vilagosabba teszi a jelensegeket olyanok elott, 15
— 226
akik a modern nyelv szokasos etikai jellemzo szavaihoz vannak hozzaszokva.1 Der Mensch dessen geistiger Mittelpunkt die Frommigkeit ist und der von geistlichen Interessen geleitet wird, unterscheidet sich unverkennbar von seinem fritheren fleischlichen Selbst. Die neue Glut, die jetzt in seinem Herzen brennt, verzehrt mit ihrem Feuer die niederen Hemmungen, die sich sonst in ihm geltend machten, und halt ihn itherhaupt gegen jeden Einflusz der niederen Seite seiner Natur gefreit. Hochherzige Handlungen, die einst unmoglich erschienen, fallen ihm jetzt leicht kleinliche Formlichkeiten und gemeine Triebe, die ihn einst beherrschten, haben keine Macht meter fiber ihm. Der steinerne Wall in seinem Innern ist gefallen, die Harte seines Herzens ist gebrochen. Wir konnen uns diesen Zustand verdeutlichen, wenn wir uns jener weichen Stimmungen erinnern, in die uns die Priifungen des Lebens, aber bisweilen auch schon Theatervorstellungen versetzen — besonders wenn sie uns zum Weinen bringen. Es 1st dann, als ob unsere Tranen einen alten Damm in unserem Innern durchbrachen und alle Arten veralteter Sanden und moralischer Schaden hinwegspulten und uns rein und weichherzig und jeder edleren Regung zuganglich ma chten. Bei den meisten kehrt freilich die alte Harte bald wieder zuruck, bei den „heiligen" dagegen nicht. Ezek a szep szavak sok jellemz6 adatot szolgaltatnak a szentek pszihologiajahoz, de nem tartalmazzak az igazi bens•5 jelenseget : Isten intenziv szeretetenek hatekony erzelmet. Kerdezzank meg olyan embert, aki egy szernelyben szent volt és pszihologus, mindenesetre pszihologus olyan anali7.616 kepesseggel, minot keveset mutat fel a pszihologia tortenete, egy Szent Agoston-t, hogy a szentek eletere annyira jellemzo erenyessegenek mi az 1
James, i. m.. p. 253.
— 227 —
igazi benso forrasa ? Mausbach, Augustinus etikajanak kivalo feldolgozoja, a kovetkezaket jegyzi mega Demnach ist die Tugend wesentlich nichts anderes als „Liebe zu dem, was liebenswiirdig ist." Klugheit, Tapferkeit, Maszigung, Gerechtigkeit sind nur verschiedene Formen dieser Liebe. Und da, wie -wir horten, die Liebe vor allem dem gilt, was nicht wegen eines anclern, sondern in sich gut ist, so musz Gott, das hochste Gut, der Gegenstand unserer herrschenden Liebe sein, dem wir nichts gleichstellen. In dieser Liebe liegt auch unsere eigene Vervollkommnung ; denn Vollkommenheit bedeutet Annaherung an das gottliche Sein, und lieben heiszt sich Gott nahern, in Gott eingehen. In ihr besteht oder griindet alle Moralitat ; denn der moralische Wert des Menschen liegt nicht im Reichtum des Erkennens und Wissens, sondern im Inhalte seines Liebens. Van az Egyhazban egy intezmeny, melynek tagjai caul tilzik Id a tokeletesebb eletet, tehat eletak modja erre valo torekvesben nyilvanul. Ez a szerzetesseg. Tagjai fogadalomrnal kotelezik magukat az engedelmessegre, tisztas6gra és szegenysegre, rnellyel az edvozito eletet akarjak utanozni. Aki ilyen szervezetben az atlagos hivO eletmodjan csakugyan felill tud emelkedni, vagyis fogadalmait pontosan meg tudja tartani, az elomenetelet ugyancsak az Isten iranti intenziv szeretetenek koszonheti. Ha ez az erzelem uralkodOva valik a lelekben, akkor az aszkezis gyakorlatai konnyilekke valnak és sikerill a fogadalom nehersegeit legyozi ; ahol az emlitett erzelem hianyzik, a fogadalom megtartasarol sem lehet szO. Isten szeretete a tokeletesebb elet biztositeka. Azert pszihologiai ellenmondas a felvilagosult szerzetes, aki szerzetes letere is a hittel és I Mausbach, Die Ethik des heiligen Augustinus. I—II. Freiburg, Herder, 1909. I. Bd. p. 178. 15*
228 ,--
a hit targyaival kacerkodik, abban bizonyos intellektualis meggyozodes lehet ugyan, de annak erzelmi tonusa vajmi keves, majdnem semmi. Pedig csak nagy erzelmek ideznek elo nagy és szokasos cselekveseket. A szent nem ketelkedik, a vallas intellektualis resze sertetlen benne, az emocionalis resz egy nemes erzelem kozepponti uralmaban all, mely lenyenek is lenyeget alkotja és ezen erzelemnek megfeleloen a, moralis resz is nemcsak az erkolcstan szabalyainak pontos megtartasaban, hanem a legvaltozatosabb erenyek gyakorlasaban all.
NEGYEDIK FEJEZET. A misztikusok lelektana.
A misztikus szonak igen tag jelentese van hasznaljak a kozeletben killonbozo jelensegek jelzesere, de a tudomanyban, sot a vallaspszihologiai iroknal is igen tag ertelemben szerepel. Mme Severine egyik delutan a temetoben a keresztfa elott keresztet vetett magara és melankolikus hangulatban text liaza ; ez a korillmeny eleg volt arra, bogy naplojaba a kovetkezO sort irja: J'ai passé une apresmidi mystique.' James beszel alkoholizmus és toxikus szerek hasznalata kovetkezteben beallt misztikus allapotokrol; a filozofiai irok legtobbje vegigvezeti a miszticizmust az emberiseg gondolkodasainak egesz torteneten - és mint nem filozofiai, hanem -valfasi jelenseget megtalalja hivOknel és nem hi-voknel egyarant, az elobbiek kozill pedig mindennernii felekezet hivei kozott. Mi jelen ertekezes kereteben kisse megszoritjuk a misztika hasznalatat, amenynyiben foleg a katolikus -vallasra szoritkozunk és ezen kivul a protestans felekezet misztikusait csak annyiban meltatjuk figyelemre, arnennyiben a katolikus misztikusoktol valO szembetfm6 eltereseik lelektani sajatossagait r8viden jelezzilk. Kiindulo pontul pedig a misztikusok felismeresere a kozepicori filozofiatortenet azon fejezetet vesszilk, mely a misztikaval foglalkozik. J. Pacheu, Psychologie des mystiques. Paris, Oudin, 1901. p. 13-14.
— 230 —
A misztika vizsgalat targya esak annyiban lehet, amennyiben irdsban jelezve vannak tiinemenyei. Azert szokas ktilonbseget tenni tudomanyos es nem tudomanyos misztika kozott, ahol az elobbihez azon misztikus irdsokat sorozzuk, melyek a misztika leirasat ugy adjak, hogy az tovabbi vizsgalodasra is alkalmas. Ezzel szemben all a praktikus misztika, mely alatt vagy a esak praxisban megnyilvanul6 jelenseget ertjilk, vagy a misztikus eletre vagy helyesebben misztikus imadsagra szolo rendszerint rendszertelen utasitasok tOrnkeleget. A mi lelektani kutatasunk a katolikus vallasban nyilvanulci misztika jelensegei koziil ahhoz fiizodik, mely nem panteisztikus. Hogy ez utObbit miert mellozzilk, annak modszertani okat abban talaljuk, hogy a panteisztikus misztika kilep a vallas sajatos teriileteb61 és filozofiai spekulacicival annyira osszevegyal, bogy tiszta, vallasi jelensegnek nem tekinthetjtik, azert mint ilyen a vallaslelektan szilkebb kereteben mar nem foglalhat helyet. Misztikus elm eleteket olyan ertelem ben, amint az a katolikus vallas kereteben a kozepkorban és az tijkorban fellep, talalunk Alexandriai Kelemen Stromataiban és Paedagogusaban, Cassianus De institutione coenobiorumjaban, az Aquitanai Prosper-nek tulajdonitott De vita contemplativa c. iratban, de mindenekelott Pseudo-Dyonisius irataiban. Ezt a szellemi orokseget vette at a kozepkor és ennek nyomait talaljuk Johannes Scotus Eriugena panteisztikus misztikajat nem szamitva Deutzi RuGautierpertnel (-1135), Tournai-i °do-nal, Autun-i Honorius-nal. De az elsO igazi és sza, legteljesebb ertelmeben vett misztikus és misztikus iro Szent Berndt, Clairvaux nagy apatja.1James panaszkodik a misztikus jelensegek le nem irhato volta miatt. Olyan erzelmi allapotokrol de TVulf, Histoire de la philosophie medievale.4 Paris et Louvain, Alcan, 1912. p. 265-266. 1 M.
231 —
van itt szo, melyeket nem mindenki tied atelni; ha pedig nem tudjuk atelni, nem is ismerjak. Akinek nines zenei fine, sohasem tudja egy szimfonia szepseget elvezni s kovetkezeskepen megerteni ; aki nem szeretett, nem tudja a szerelmes lelki allapotat megerteni. Igy allitjak a misztikusok is, hogy a legtobb ember elmenyeikkel megertes nelkill all szemben. Pszihologiai szempontb61 mégis maskent kell megitelniink a misztikus irasok analizisre alkalmas vagy alkalmatlan voltat. Igaz, hogy a tapasztala, sunk, atelesiink talán hianyzik, de a misztikusok irasaiban az onmegfigyeles olyan precizitasaval és olyan melyrehato megjelentetesevel talalkozunk, hogy analizisre kitiino anyagot szolgaltatnak. ldezziik e helyen korunk egyik kivalo pszihologusanak, Ribot-nak velernenyet a szoban forgO kerdesre vonatkozolag. Ribot a misztikusok intellektualis vizi& jat targyalva, ezeket irja: On objectera peut-etre que nous ne pouvons produire que des observations et non des experiences ; l'objection serait assez faible ; les experiences, surtout en une matiere aussi delicate, ont le desavantage d'etre un peu artificielles et souvent sans determination precise des circonstances concomitantes. Les observations, au contraire des experiences, sont dues a des auteurs tres subtils et tres habiles dans l' analyse psychologique. De plus, la concordance entre la grande majorite des descriptions mystiques, quant au fond, en dehors de quelques variantes, est un argument en faveur de leue exactitude.' James fentemlitett megjegyzese tehat igaz, de ebbol nem kovetkezik az, hogy a tnisztika a lelektan szamara rnegkozelithetetlen. A vallasi jelensegek leirasanak mOdszertandban 2 azt allitottuk ugyan, hogy megertesiik egyik kelleke atelesiik ten37e, de 1 Ribot, La vie inconsciente et les mouvements. Paris, Alcan, 1914. p. 94-95. 2 Ltisd : Altalanos Resz II. fejezetet!
— 232 —
ha a misztika jelensegeit nem is tudjuk mint az a misztikusok sajatja, volt, bizonyos alsobb fokozatai az intenzivebb vallasi eletet 616 ember sZamara nem hozzaferhetetlenek. Aminthogy elfogadjuk azt, amit James mond, bogy t. i. a szemelyes vallasi elet minden tilnetenek gyokere misztikus allapotban van,1 vagy Taylor nezetet,2 mely szerint without a consciousness of mystery, there can be neither piety nor religion, -agy Poulain-nek 3 nem adunk igazat, mido'n a misztikus allapot lenyeges tulajdonsagakent jeloli meg azt, hogy a kozonseges imadsagtol nem fokozatban, hariem qualitativ elemekben killonbozik. Azt irja : Einen diametralen Gegensatz zur These bildet folgende Proposition : Die mystischen Zustande (alle oder wenigstens die ersten Grade) enthalten keine Elerriente besonderer Art, kein Vorgehen, das specifisch von dem beim gewohnlichen Gebete verschieden ware. Es unterscheidet sick also nur von ihm durch Gradunterschiede einzelner Teile : einer andauernden Aufmerksamkeit, einer gr8szeren, filhlbareren Freude, eines tieferen Friedens, einer tieferen Erkenntnis der Glaubenswahrheiten, einer gliihenderen Liebe. So milssen die Freidenker die Erscheinungen darstellen, urn mit ihrer naturalistischen Erklarung leichter durchzudringen. Ezzel szemben Poulain hat pontban foglalja ossze argumentumait, melyeket e helyen reszletezni foloslegesnek tartjuk 4, mert negativ bizonyitekok mind. Ami mar most a mi valaszunkat illeti, azt a kovetkezOkben foglaljuk ossze : A racionalizmus vadja alaptalan. Linwurzky jersuita a vallaslelektanrol irt ertekezeseben 5 helyes James, i. m. p. 356. 2 H. 0. Taylor : The mediaeval mind London, Macmillan, 1911. Vol. II p. 363. 3 Poulain, Die Fiille der Gnaden I—II. Freiburg, 1909. I. k. p. 103. 4 Lasd Poulain, i. m. p. 104-106. 6 Stimmen aus Maria-Laach, 1910. p. 517.
— 233 —
szempontokat nyitjt a vallaslelektannak és teologianak az Isten fogalma reven szarmazhato osszeiltkozesenek megitelesere. O, velemenyunk szerint helyesen, ellenmondassal telitettnek tartja Flournoy, genfi professor, velemenyet open a vallaslelektan terilleten, mely szerint Dieu est en dehors de la science. De hozzateszi: Ebenso durfte es tiberfltissig ,rein darzutun, dasz hier mit der Verwerfung des extremen Naturalisrnus nicht einem iibertriebenen Supranaturalismus das Wort geredet werde. Solange eine Erscheinung auch des religiosen Lebens durch natiirliche Ursachen erkleirt werden kann, darf ein unmittelbares Eingrelfen Gottes nicht behauptet werden. Erst wenn jede .M5glichkeit einer natiirlichen Erklarung ausgeschlossen ist, darf and musz die Erklarung auf die causa prima zuriickgreifen. Más szoval a mi allaspontunk a kovetkezo : Amig a vallaslelektan a valldsi jelensegeket lelektani m,odon le tudja irni es ertelmezesaket tudja adni, addig a szerint tartozik eljdrni ; ha ez az eljdrds nem elegili a tenyeket, akkor a lelektan egy ignoramus-szal lezdrja a kutatdsait és a jelensegek megerteset rabizza egy mdsik tudomdnyra. Amint a vallas lelektanat is csupan a lelektan egy kibovitett fejezetenek nyilvanitottuk, ugy ezen fejezet kereteben kell helyet foglalniok a vallas eminens jelensegeinek is és amennyiben nem foglalhatnak helyet, egyaltalan nem tartoznak a lelektan korebe. A vallaslelektannak nics specifikusan kiilonbozo metodikaja az altalanos lelektannal. Teljesen osztja velemenyilnket a miszticizmus egyik jeles angol ismertetOje Sharpe:1 That element (t. i. the supernatural element of mysticism) in the perceiving subject being no more than the illumination and assistance of the natural faculties by divine grace, and not their supersession by any Mysticisme : its true nature and value'. By. A. B. Sharpe, M. A. London, Sands and Company, 1910. p. 106-107. 1
— 234 —
new power or faculty, or by the addition of any otherwise unknown function to those already possessed by them. As in the ordinary operation of divin grace so in its exceptional operation, the natural faculties are indeed assisted and guided ; but they continue to act according to the laws which they follow in the absence of any supernatural aid. The actions, both physical and intellectual, of a person under the influence of grace do not differ in kind from those of one who is outside that influence, and are open to precisely the same kind of investigation. Elfogadva tehat, hogy a misztika jelensegei legalabb is tillnyomo reszben olyanok, amelyek a lelektan szamara hozzaferhet6k, keresnank kell olyan misztikust, akiben a misztikus ateles olyan lelektani fogalmi tudassal parosul, mely biztositekot nylljt arra nezve, hogy a megfigyelesei és leirasai az ateles tenyeit fedik. Ilyennek tekintjilk tobbek kort clairvaux Szent Berndtot, azert a misztika lelektani leirasat elsosorban az 6 adataihoz de nem hagyjuk figyelmen kivul a misztika tobbi gyongyeit sem, mint pl. Keresztes Janos, Szent Terezia, Magdeburgi Mechtild, Seuse, Eckhart stb. iratait. Szent Berndt legkivalobb eletrajziroja, Piszter Imre, ezeket mondja lelektani tudasarol :1 „Erdemesnek tartjuk meg emliteni Szent Berndt Wieseleti tanulmanyait. Kivalt a lelektanban tanusit nagy jartassagot. Sajdt bens5 eletenek megflgyelese volt itt a legjobb tanulds. De azonkivill Aristoteles és Plato pszikologiajaban, — azon alakban, amint azt a szentatyak hittani milveikben foldolgortak, — folotte otthonias. Lepten-nyomon meggyozodhetiink errol." Szent Berndt leirasait tehat nyugodtan elfogadhatjuk. Mi a misztika és mi az, amit Szent Berncitndt 1 Piszter Imre: Szent Berndt clairvauxi apat elete es miivei I—II. Budapest, Hornyanszky, 1899. II. k. p. 462.
— 235 —
ezen n4v alatt keresniink kell. KOzonsOgesen azt szoktak mondani, hogy az embernek a Vegtelennet valO titkos es benso egyesulese. Ahol ez a jelenseg megvan — koltoi leirdsokban gyakran ra lehet bukkanni — ott a pszihologusok, maga James is, rogton a misztikat volik felfedezni. Ezzel szemben mi a misztika alatt egy hosszu, genetikus folyamatot &tank, mely egy egesz csomo fiziologiai és pszihologiai elozmeny titan sok intellektualis elemmel egyiitt letesiti azt az allapotot, mikor a lelek az Istennel vale egyestiles pszihologiajat ateli s amelyet kovetkezeskepen tlgy kell tekintentink, mint egy olyan fejlOdesi sor bezdro tenye't melyhez a fejlodes kiilonbozO stadiumai szorosan h.ozzatartoznak ugyan, de amely zarokO nem mindig jelentkezik, ha az elozmenyek meg is vannak. Igy a. misztika alatt nem annyira az Istennel vale) egyestiles tenyet, mint inkabb azt a tOrekvest kell ertentink, mely az Istennel vale benso és titkos egyestiles tenyere vezethet. Latni fogjuk, bogy a misztika is tartalmazza a vallas lenyegekent felismert harmas elemet: az intellektualis, erzelmi es moralis tartalmat, ezzel is igazolva, bogy a vallasos elet alakjainak szerves reszet alkotja, melynek minden egyeb, pusztan drzelernben olvadozo vagy filozofiaban tilltengo megnyilvanulasa csak hamisan viselheti a misztika jelzot. Ez a pszeudomisztika, ilyen rendszerint a kozepkori panteisztikus misztika és a. modern iroknal (pl. Maeterlinck, Dosztojevszki stb.) megnyilvanulo miszticizmus. Jol jeizi a misztikat Piszter, midon a kovetkezo szavakkal von parhuzamot a. skolasztika es misztika kozott:1 „A skolasztika és misztika kort a killonbseg elmeletileg és elvben epen az, hogy az elobbi az ertelem milkodesevel és annak ismeretekben gazdagodasaval elegszik meg; a misztika pedig az ertelmi tu.dast feltetelnek Piszter, i. m. p. 460.
— 236 —
es lepcsonek tekinti, hogy az igazsagokkal valo foglalkozasnak eredmenye a szivnek es az egesz leleknek eletnyilvanulasa legyen." A fokozatok, melyeken a leleknek at kell mennie, hogy az Istennel valo egyesilles megtortenhessek, a misztikusok leirasa szerint: a via purgativa es via illuminativa. MindakettO elokesziti a via unitivcit. A misztikus allapot a vallasi arisztOkratak allapota, tehat reszesei csak azok lehetnek, akik az egyhazi felfogas szerint tokeletes eletet elnek. A tokeletesseg pedig erkolcsi kotelesseg, melynek elso feltetele a bfintol valo mentes§eg. Az olyan leleknek, mely bunnel es bungs hajlarnokkal van tele, nem volegenyre, hanem orvosra van sztiksege.1 Amint a szentek lelektanaban lattuk, a bilntol valo mentessegre valo torekves • pszihologiai feltOtelei kozott az Isten szeretete, a masvilagi vagy ezidei biintetestol valo felelem szerepel és abban nyilvanul, hogy a hivo a kisertesektal akar szabadulni, mely celbol egyreszt ertelmet, masreszt erzelmeit kell szabalyoznia. Az ertelem szabalyozasa abban all, hogy a karos kepzeteket elkerilli vagy olyan asszociaciot letesit, melyben szintelenekke, hangulatnelkilliekke valnak. Az erzelem szabalyozasa pedig ligy tortenik, hogy olyan asszocionalis folyarnatokat letesitenek, melyekben az erkolcsos eletet szolgalo kepzetek, gondolatok ergs pozitiv hangulattal birnak, vagy az organizmus m.odositasa altal olyan erzelmeket letesitenek, melyek a test biintis kivansagainak felkeltesere nem alkalmasak és a hangulatuk megfelel az e vilagrol valo lemondas hangulatanak, amikor is a rokon erzelmek egymast tamogatjak, erOsitik. Ez az aszkezis titka és az olyan hivok elete, akik egyhazi felfogas szerint a tokeletesseg bizonyos magaslatara mar feljutottak, e tekintetben olyan lelemenyes, hogy minden elmeleti 1
Szent Berndt szavai. Piszter i. m. p. 476.
— 237 —
pszihologiai spekulaciot cstiffa tesz. Valamennyi tenyezo egyattmiikodhetik, de egyik-masik preponderans lehet a tokeletes elet, a szentseg és misztika, letesiteseben. Ez utobbinal kozepponti tOnyezo az Isten szeretete, ügy hogy az aszkezis gyakorlatai is nem annyira felelembol, tehat egy negativ hangulatbol, mint inkabb a pozitiv szeretetbol fakadnak._ Mivel pedig a killanbazo vcalcisi jelensegek homogenitcisdt valljuk és bizonyitjuk, a inisztika jelensegei is vildgosan mutatjdk, hogy a vallds lelektandban az anynyira kedvelt, mert tetszetOs „fetelem" erzelmevel vala magyardzatoknak csak mdsodrangii jelentasegilk van. Ha a via purgativahoz, hozzavesszilk a via illuminativa jelensegeit, akkor vilagosan latjuk, hogy 'a vallasban és annak eminens jelensegeiben is vilagosan nyilvanul az a harmas karakter, melyet primitiv fokon is megtalaltunk, t. i. az intellektualis, erzelmi és Moralis karakter, mely utObbit lelektani szempontbol nem tekintjiik az elso kettOtol killonbozonek, hanem az elsO ketto olyan komplexurnana,k, mely ilyen osszetetelben kiilon jellegzetes tulajdonsagga. A via illuminativa nem egy eb, mint a biintOI, megtisztult embernek az a torekvese, hogy jó cselekedetekben, erenyekben gyarapodjek.1 „Ha a lelek, — mondja Szent Bernat 2 — a, tisztulas és fejlodes ezen fokozatain atkilzdotte ma gat sok ,kOnyOrges es kanyhullatds kOzt, akkor van ideje, hogy talan mar a dicsoseg ajkaihoz emeljuk fejanket és kivalt eleinte szepegve és remegve, ne csak szemleljuk, hanem meg is csokoljuk azokat._ Megjelenik akkor Krisztus Urunk szellemileg es midon vele csOkban Osszeforrunk, vele egy szellem lesziink. Ez a szeretet harmadik és legmagasab4 foka a „via unitiva." Ezt Szent Berndt mint nagy és csodas dolgot emliti, melynek jellenazo tulajdonsagait a kovetkezOkben foglaljuk ossze. 2
Piszter, i. m. p. 477. Piszter, i. m. p. 478.
— 238 --
James szerintl a misztikus allapotnak kovetkezo ismerteto jegyei vannak : 1. Le nem irhato, mert inkabb az erzelmi allapothoz hasonlit, mint az intellektualishoz. 2. Szellemi es igazscigjellege. Obgleich die mystischen Zustande, Gefahlszustanden sehr ahnlich sind, scheinen sie denen, die sie erleben, doch auch zugleich Erkenntnis zu vermitteln. Es sind Zustande, .durch die man Einsicht in die Tiefen der Wahrheit erhalt, die dem bloszen Verstande verschlossen bleiben. Es sind Erleuchtungen, Offenbarungen voll Bedeutung und Wichtigkeit ; trotz ihrer Unbestimmtheit haben sie auf die Folgezeit gewohnlich einen erstaunlichen Einflusz. 3. Allhatatlansciga. A misztikus allapotok nem hosszd tartamdak. 4. Passzivitdsa. . . . wenn dieser besondere Bewusztseinzustand einmal da ist, hat der Mystiker .das Gefuhl, als wenn sein eigener Wille in Untatigkeit versetzt sei und manchmal auch als werde er von einer hoheren Macht ergriffen und getragen. Diese letztere Eigentdmlichkeit teilen die mystischen Zustande mit gewissen Erscheinungen von Doppeloder Wechsel-Personlichkeit, wie sie im prophetischen Reden, im automatischen Schreiben oder in spiritistischer Exstase vorliegen. Der entscheidende Unterschied ist aber der, dasz diese letzteren Zustande, selbst wenn sie starkt ausgepragt sind, keinerlei Erinnerung an den Vorgang zurdcklassen. Sie gewinnen daher auch gewohnlich gar keine Bedeutung fur das innere Leben, sondern bilden gleichsam nur eine Episode in dem.selben. Mystische Zustande im strengen Sinne des Worts sind dagegen niemals rein episodisch. Es bleibt immer einige Erinnerung an ihren Inhalt und ein tiefes Gefuhl von ihrer Bedeutung zuruck. Sie bestimmen das innere Leben des Menschen in der Zeit zwischen den erneuerten Erscheinungen. 1
James, i. m. p. 357.
— 239 —
James szerint ezek a hezagos jellemzo adatok allnak az osszes u. n. misztikus jelensegekre, tehat azokra is, melyeket mi vizsgalOdasunk korebol kizartunk, de mindenesetre allanak a vallasi misztikara. Vizsgaljuk meg, hogy mennyiben van Jamesnek igaza es mennyiben szorul kiegeszitesre és mas, karakterisztikusabb adatokkal valo kibOvitesre. Szent Berndt a misztika par excellence jelenseget, a mennyei vOlegennyel valo egyestilest a kovetkezokepen irja le :I„Mikor eszreveszem, hogy lelkem erzeke megnyilik és ertem a szentirast és a bolcseseg igeje felbuzog a lelek melyebol, a felillrol Ova vilcigossdg leleplezi a titkokat es feltarul elottem a mennyeknek rejtelye és mikor az elmelkedes aradata el8nti lelkemet: akkor — erzem jelen van a volegeny.” Majd ismet: 7! A szeretet legmagasabb fokan adja at magat a lelek a szernlelodes nyugalmanak. Mialatt a szemlelodesben szunnyad, az Istenrol ailmodozik. Nem latja meg szinrol-szinre, hanem mintegy a tiikorben és kepletben. De igy is, bar nem szemleli, mint inkabb sejti, mikor atroppen mint egy felvillanO szikra a lelek elOtt, felbuzdul a szeretet és rebegi: Az en lelkem vagyodik utanad az egben és szivem melyebal fakadnak fohaszaim hozzad. A leleknek ezen elragadtatasat és Istennek kegyes leereszkedesk a lelekbe na.gyon nehez szavakkal kifejezni. Egeszen szellemi ez az egyestiles Isten jelenlete szemmel nem lathato, de erezhet6 ... Az Ige nem hangos, hanem hatalyos, nem beszedes, hanem szivelyes, nem a szavakban, hanem az erzelmekben tides. Alakot nem olt, hanem inkabb ad ; nem a szemeket, inkabb a sziveket izgatja ; nem a szintal, inkabb a szeretett61 kedves. Csodalhat6-e, hogy a volegeny ilyen kedveskedese a szeretettol ittassa, reszegge teszi a menyasszonyt? Nagy dolog az Piszter, i. m. p. 479 es 481.
— 240 —
ilyen vizio, aminek kovetkezteben a leek -15gy nekibatorodik és annyira bizalmas lesz, hogy a mindenseg Uraban nem ismer fel mast, mint szerelm eset." „A szeretet elragadtatasa nemcsak a szivben van, hanem az ertelemben is ; azert nem valaszthato el a viziotol. Az ertelemben fenyesseg, a szivben forrosag ; ott latomas, itt buzdulas." Mik az Isten jelenlete tudatanak kriteriumai „Kerdezitek tehat, honnet tudtam mégis, hogy jelen van, Elet 6 ! Maga az elk ! S alig hogy belepett, felrazta aluszekony lelkemet, meginditotta, meglagyitotta, megsebezte kokemeny, beteges szivemet Csupan csak szivem buzdulasabOl ertettem jelenletet ; és a bilnokt61 vale) irtozasbol és az erzekies vagyak elhalasabol ereztem erejenek hatalmat es titkos bilneimnek foltarulasabol csodaltam bolcsessegenek melyseget ; és erkolcseinmek nerninemii javulasabol tapasztaltam szelidsegenek josagat ; és lelkemnek és bens6 eletemnek foltljulasabol felfogtam szepsegenek kedvesseget; és mindezek szemleletenel osszerezzentem nagysaganak hatartalan voltatal. Mikor azutan eltavozott, mindennek helyebe azonnal bizonyos bagyadtsag, hidegseg kezdett lepni, mint mikor a forrasban levo fazektol elvonjak a Bizet : ebb61 ereztem, hogy mar nines jelen." MielOtt tovabbi peldakat nyujtanank, megvizsgaljuk, hogy a fentebb kozolt lelektani szempontbol mina jellegzetessegeket tud felmutatni ? Kihagyva azt a momentumot, melyet fentebb vazoltunk es amely a szentekevel kozos, a misztikusok szamara a kesobb bekovetkezend6 megvilagosodas szempontjab61 egy szilkseges lelektani mozzanat : a lelki koncentraci6 vagy osszeszedettseg. Ertjuk alatta azt a lelki jelenseget, mely egy ohajtott kepzetet vagy kepzetsort a vele Osszetartozo hangulattal egyiitt 1
Piszter, i. m. p. 483.
— 241 —
fixdlni igyekszik azaltal, bogy egyreszt a killso erzeki benyomdsokat lehetoleg tdvoltartja, vagy ha megvannak is, a figyelm.et annyira a belso eszrevevesre irdnyitja, hogy a killso eszrevetelek csak percepciak lesznek, de nem appercipidltatnak. Az aszketikus irodalom, foleg Loyolai Szent Ignac elmelkedesei boseges utasitdsokat nyiljtanak ebben a tekintetben. Ilyen pl. a szemek behdnyasa vagy olyan kep (tOnyleges vagy mar dtelt) szemlelese, mely a gondolati kör tartalmi vagy erzelmi tamogatasdra szolgal. Akiknek sok gyakorlatuk van, nagy tokeletessegre vihetik, ismeretes Szent Berndt esete, ki a genfi to partjdn vegiglovagolva nem ldtta meg a tavat. A koncentralt lelki elet kevesebb nem rokon elemet tartalmaz, aminek kovetkezteben a foglalkozds es figyelem energidja a meglevokon jobban ervenyesill, vagyis erzelmi erejtik pozitiv vagy negativ irdnyban egyreszt az allando fixalds, mdsreszt a tartalmi rokonsag reven nagyon felfokozodhat. Nyilvanvalo, hogy intellektudlis tartalom nelnincs elmelkedes, az elmelkedes kepzetsorokhoz ffizOdik, amelyeknek erzelmi tonusdt kell fokozni, a hangulatnak kell erosodni, ligy hogy az intellektudlis munka az erzelem logikajcival nyer megolddst. Intellectual perceptions and rational knowledge, and ale the mind's puttings together of its data in inductions and deductions and constructions, form a basis for contemplation, and yield material upon which the emotionel side of human nature may exereise itself in yearning and devotion.' Tehat a misztika, mint a vallas minden tunete, nem tisztan erzelmi allapot, intellektudlis miikodessel kezdodik, mely nem logikai kovetkeztetessel, hanem a felkeltett és megerositett erzelemmel nyer megolddst. Tdvolabbi elozmenye erkolcsi cselekves, befejezese pedig ismet egy kopzetsor, melynek oly Scharpe, i.
m. p. 364. 16
— 242 --
eros erzelmi tonusa van, hogy a kepzetsor maga hatterbe is szorulhat. James a misztika pszihologiai terrenuman legfontosabbnak a megvilagosodast tartja, mely szinten intellektualis allapot. Szent Berndt, mint lattuk, beszel a via unitivaban arrol az idorol, midOn lelkenek erzeke megnyilik, era a szentirdst, a felftlre51 j5vo vilagosscig leleplezi a titkokat es feltdrul elOtte a menynyeknek rejtelye. Vagy Szent Terezia:1 Eines Tages im Gebet wurde es mir gegeben, in einem AugenWick alle Dinge in Gott zu schauen. Ich sah sie nicht in ihrer eigentlichen Gestalt, aber mit solcher Klarheit, dasz sie mir stets lebendig vor der Seele stehen. Dies ist eine der hochsten Gnadenbezeugungen, die mir der Herr gewahrt hat. Der Anblick war so zart und fein, dasz der Verstand ihn nicht fassen kann. liesz mich der Herr erkennen, wie ein Gott in drei Personen sein kann. Er lisz es mich so deutlich sehen, dasz ich ebenso erstaunt wie getrostet war, und wenn ich jetzt an die heilige Dreieinigkeit denke oder davon sprechen hore, so weisz ich, wie die drei anbetungswiirdigen Personen nur ein Gott sind, und ich empfinde ein unaussprechliches Gluck dabei. MielOtt tovabbi peldakat analizalnank; lassuk, mit nyujtanak pszihologiai szempontbol Szent Berndt és Szent Terezia megismeresei ? Szent Berndt szavai altalanossagban nem mondanak tobbet, mint azt, hogy vannak bizonyos allapotok (a misztikus egyesilles allapotai,) midon a szellemi munka produktivitasa sokkal nagyobb, mint más kozonseges allapotokban. Azt lehetne mondani, hogy a kepzetek associacionalis munkaja nagyobb és intenzivebb. De ma mar tudjuk, hogy a kepzetek felidezeseben az aszociacionalis torvenyek nem nytljtanak kielegito magyarazatot. Azt a meJames, i. m. p. 381-382.
— 243 —
lyebb belatast, nagyobb termekenyseget, nagyobb megertest, szOval azt az allapotot, amit a mi nyelvankon is ugy neveznek, hogy az ész megnyilcisa, semmifele aszociacionalis torvennyel megerteni nem lehet. Ezt csak tigy tudjuk felfogni, ha vannak szabadon, minden a,ssocicici6 nelki,i1 felle_295 kepzetek. Az ilyen kepzetek letezeset mar Herbart eszlelte, de megmagyarazni nem tudta. Magyarazatuk az njabb idak termeke és harom becsi professzor — Freud, Fliesz, Swoboda — nevehez filzOdik. Az elso ketto anal eszlelt organikus periodikus valtozasoknak megfeleMen Swoboda szerint a lelki elet is periodikus valtozasokon megy keresztill. Az organizmus ritmikus vjltozasoknak van alavetve, olyan mint egy vizfelilletnek elhatarolt resze, melyen hullamok vonulnak keresztill. A szilletesnel ezen hullamokat atvessziik az anyai organizmustol és a nemzesnel tovabb adjuk. Alles was wir erleben, wird von den Wellen erfaszt and macht deren Bewegung mit.i Swoboda szamos megfigyeles es kiserlet alapjan felallttotta a lelki elet periodikus valtozasainak torvenyeit, melyeknek szamokhoz kotott mivoltat igen sokan és tlgy latszik, jogosan, ketsegbevontak. Egyedill az bizonyos, hogy a kepzetek, erzelmek és akarati impulzusok egeszen onkent bizonyos idO letelte utan iijra eledhetnek és tudatosakka valhatnak. Nem mindenkinel jelentkezik ez az lijraeledes feltiinoen, inkabb azoknal, akiket teremto szellemeknek neveziin.k, mint pl. a miiveszek, vagy akik hangulataiknak erasen rabjai. Ezek az u. n. periodikus emberek, igy nevezte el oket Swoboda. Olyan embereknel, akik par exellence periodikus emberek, megtortenhetik, hogy régi hangulatok, régi kepzetek a lelki eletiik erosen fejlett spontaneitasa reven olyan szerencses interferencia novekSwoboda : Studien zur Grundlegung der Psychologie. Leipzig and Wien, Denticke, 1905. p. 33. 16*
- 244 -
menyt letesitenek az epee uralkodo kepzeletsorral, illetve erzelmekkel, hogy a gondolatoknak uj, terenatO formaja, az erzelmeknek szokatlan qualitasa és intenzitasa rendkivillinek latszo jelenseget tud letesiteni. Nem mondom, hogy a misztika jelensegeire nezve ez a magyarazat kielegit6, de valOsziniiseget sem lehet ketsegbevonni. IrOk, miiveszek, teremt6 geniuszok lelki eletet a naluk szokatlanul intenziv mOdon megnyilvanulo spontaneitas jellemzi. A misztikusok elete is telve van spontaneitasokkal, mert hangulatemberek a szO szoros ertelmeben veve. Hogy hangulatuk, erzelmeik emberei, azt eldruljak irasaik. Mar pedig ilyenek a periodikus emberek, cselekveseik eldruljak Oket, Inert a cselekyes inkabb az erzelem, mint a gondolat kovetkezmenye. Ha minden feltetel teljesitve van, az elokeszaletek is pontosak, mégis kimaradhat az ertelmi felvilagosodas, jeleill annak, hogy a lelki elet spontaneitasa abban az idoben igen csekely volt. Mivel az ertelmi munka a misztikaban nem a logikai szabalyok szerint folyik, ugy ertve, hogy nemcsak nem alkalmazzak a logikai kovetkeztetest valamely gondolati tartalomra, hanem a meglev6 intuicio iitjan sem intellektualis igazsag elnyerese a Rice], az ertehni ismeretnek faleg erzelmi jellege van, nem pedig filozofiai vagy teologiai erteke. Szent Terezia egyik viziOjaban megfejtve latta a Szentharomsag titkat, de ennek a megfejtesnek aligha volt intellektualis jellege, olyan pl., amelyet a dogmatika magyarazatai koze felvehetne, legalabb is ilyen nem maradt fenn. A latom6s szovege, melyet fentebb is ideztiink, inkabb arrol tesz tamisagot, hogy egy eksztatikus allapotban, arnely az organizmus és lelki elet egy kimagaslo esemenye volt, olyan erzelmek lettek benne uralkodova, a melyek ennek a nagyintelligenciaju nonek a Szentharomsag titkanak meg nem fejthetesebol szarmaz6 kellemetlen erzelmeit egyszersmindenkorra elnyomtak. Hogy 6 maga csak az erzelemb61 elt, mikor
— 245 —
nehersegei lijra felt-Cmedeztek, azt leirasa vilagosan mutatja, az igazi teoretikus ertek azonban elmaradt. Szent Berndtndl maskent van a dolog. Nala az eksztatikus allapot teljesen rokon sot homogen elemeket tartalmaz azon reszben teoretikus munkaval, melyet az Enekek Eneke-nek magyarazatanal vegzett. Itt az kelt erzelem magyarazata egyszersmind annak az erzelemnek, mely az Enekek-Enekeben a menyasszonyt a v6legeny karjaiba hajtja és a spontan felmeralo kepzetek kulcsot adnak az Tras megertesere. Ennek a magyarazatnak tudomanyos (teologiai) erteke is lehet. Altalaba,n azonban a fentebbi magyarazatnak megfeleloen a szorosan vett ertelmi megismeres nem melto a megismer& szora. Igy Keresztrol nevezett Sz. Janosnal olvassuk :1 Die Beschauung gibt nur eine allgemeine und dunkle Erkenntnis, mittelst deren der Verstand nicht dahin gelangt, klar zu begreifen, was ihm vorschwebt, and weshalb auch der Wille liebt ohne irgendeinen bestimmten, klaren Gegenstand. A belso megvilagosodasnak egy sajatsagos teoriajaval talalkozunk Poulain jersuitanal, mely a misztikusok terminologiajaval szoros osszefuggesben van s melyet be kell mutatnunk mar csak azon szempontbol is, mert Poulain a misztikus irodalom legkivalobb ismeroi koze tartozik. Poulain felveti a kerdest:2 vannak-e szellemi 4rzekek ? Szerinte Isten jelen.letenek eszrevevese szellemi erzekek titjan tortenik. Szerinte van szellemi nezes, melyet misztika nelktil is tudunk, mert a hit szerint az ildvortiltek boldogsaga az Isten latasaban all. Dadurch will man ausdracken, dasz die Art der Erkenntnis so ist, dasz man unwillkiirlich zum Vergleich mit unserem korperlichen Sehen gefiihrt wird. I Poulain, i. m. I. k. p. 177. 2 Poulain, i. m. I. k. p. 130. s kk.
— 246 —
2. Van tisztan szellemi hallas is, — mondja Poulain — mert az angyalok és szentek beszelnek egymassal. 3. Van szellemi erintes is, izles és szaglas, mint amelyek mar nem egyebek, mint az erintes killonos nemei. Poulain, nezetiink szerint, a nomindkbol numinakat csindlt. A terminologia teremtette meg sekelyes pszihologiajdt és nem a pszihologiai belatas teremtette meg a terrninologiat. Nyilvdnvalo, bogy a Poulain-fele pszihologiai magyarazat, mint ilyen, a tudomany szempontjabol szamba sem johet. Olyan intuiciaban, de foleg olyan erzelmi komplexumokban lehet reszok a misztikusoknak, melyeknek szarnara killon leiro kifejezeseket kellene teremteni, mert a meglevok nem jok. Renan panasza, bogy szavaink nem fedik fogalmainkat és atelt erzelmeinket, a misztikusokra joggal all és joggal hangallyozza ilyen ertelemben James is. Azonban szavakkal kell elnie annak, aki dllapotait leirja és epen azert olyan szimbolumokat hasznal, amilyenek rendelkezesere allanak. De ezek a szavak nem fejeznek ki sztiksegkepen realitast, csak kepletes kifejezesek, melyekbal pszihologiai terminologidt csinalni nem szabad, de meg kevesbbe szabad azutan az igy csinalt terminologidhoz psychologist konstrualni. A pelddk, melyek Poulaint felrevezethettek, a kovetkezok :1 Augustinus emliti ConfessiOiban az of szellemi erzeket : 0 mein Gott, was liebe ich also, wenn ich dick liebe ? Es •ist keine korperliche Schonheit: weder die Majestat eines Antlitzes noch der Glanz eines Lichtes, welcher die Augen in angenehmer Weise erfreut, weder siisze Melodien verschiedener Gesange noch der liebliche Duft der Blumen and Wohlgeriiche, weder der Wohlgeschmack des Honigs 1 Poulain, i. m. p. 149. s kk.
- 247 -
oder des Manna noch korperliche Liebkosungen. Nein, nicht dieses ist es, was ich an meinem Gott liebe. Und dock ist, was ich an ihm liebe, ein gewisses Licht, eine gewisse Stimme, ein gewisser Wohlgeruch, eine gewisse Nahrung, eine gewisse Umarmung ; alles dieses wird nur durch dasjenige empfunden, was in meinem Innern ist. Meine Seele sieht ein Licht leuchten, welches nicht im Raume ist, sie vernimmt einen Ton, der mit der Zeit nicht schwacher wird, sie empfindet einen Duft, den der Wind nicht fortragt, sie genieszt eine Speise, welche das Verlangen danach nicht vermindert, sie ergibt sich einem Gegenstande, dessen Besitz keinen Uberdrusz erregt. Das ist es, was ich liebe, indem ich meinem Gott liebe. Welch ein Gegenstand der Liebe ist dies ! (X. konyv, 6. fejezet.) Egyeb peldakat is sorol fel Bonaventura, Louis du Pont, Rouet, Ambrosius stb. mfiveib61. Augustinus peldaja vilagosan rnutatja, bogy az Isten jelenletenek és szeretetenek atelese az erzelmek olyan komplicitasat idezi elo, mely a maga teljessegeben és intenzitasaban egyesiti, de feliil is mulja az erzekek altal nyOjtott erzelmeket. Nem kell azert kulon szellemi erzekeket statualnunk, Augustinus maga is jelzi, hogy az erzeki mukOdes hianyzik itt teljesen, de a felfokozodott esetleg eddig az ontudat kilszobe alatt leva erzelmeknek t-udatossa valasa eseten egy magasabb jelenseg (mely reszben intellektualis) kiserojekent egyesitve fellephetnek vagy helyesebben: egyesitett nagy intenzitasti szereplesok alkotja azt a jelenseget, mely az intellektualis tartalommal egyiltt mint az Isten jelenletenek atelese jelentkezik a tudatban. Ugyanezt mondhatjuk a szellemi tapintO erzekral és a szellemi erintkezesral altalaban. Analogiakat talalunk az alomban is, amelyben igen sokszor azon erzelmek szerepelnek, melyek a valosagban mint ohajtott, de elmaradt elmenyek kiseroi nem jelentkeztek. Egy killonosen nagy szerepet jatszo
— 248 —
erzelem, vagy egy erzelem utani eros vagyakozas akkor, midon az erzelmeknek emlitett sajatos felfokozodasa talán a Szvoboda-fele magyarazatnak megfeleloen jelentkezik, mint vezeto tenyezo killonosen kiemelkedhetik intenzitasban és a tudat intellektualis tartalmdval egyiitt letesitheti az Istennel valo erintkezes, csokolodzas, olelkezes stb. jelensegeit. Feltetlentil ez az elmelet a helyes, ha patologikus karakterrel van dolgunk, amint azt a vallas pszihopatologiajaban bemutatjuk Magdeburgi Meehtildis hiszteri6javal kapcsolatban. Ilyeneknel igaz Leuba elmelete, mely maskent kifejezve, de lenyegeben veliink egyet mond, midi:5n a via unitiva killso erzeki milkodesektol elzart allapotat az intenziv erzelmekkel osszehasonlitjuk az adorn jelentosegevel. Amit a valosag nem tud realizalni, az glom realizalja. Amit a valosag nem tud realizalni, egy &per allapot spontanitasa realizalja és ezt az dilapotot : misztikanak nevezzak. Lassunk a szellemi erintkezesre is 1-2 peldat a Poulain anal idezett sok eset kozill:' Folignoi Angela oneletrajztinak 52. fejezeteben olvassuk : Wenn die Seele dieses Gefahl empfindet, welches ihr Gewiszheit von der Gegenwart Gottes in ihr gibt . fahlt sie, dasz der unendliche Gott eins mit ihr ist und ihr Gesellschaft leistet ... Es gibt noch eine Andere Art, durch welche die Seele weisz, dasz der all machtige Gott in ihr gegenwartig ist: das ist eine Umarmung. Er_ umarmt die Seele, wie weder ein Vater noch eine Mutter je ihr Kind umarmt haben, wie noch nie eine von Liebe entflammte Person eine andere umarmte In dieser Umarmung ist so viel Annehmlichkeit und Wonne, dasz, wie mir scheint, kein Mensch auf der Welt es ausdrucken und glauben kann. Blois Lajos : Es gibt Seelen, die Gott mit seiner Wonne ilberhauft, siewerden mit ihm in augenscheinPoulain, i. m. p. 154. s kk.
— 249 —
licher Weise durch Umarmung vereint sie erhalten von ihm die artlichsten Kasse. (Inst. spir. App. 1. c. 1. u. 2.) Ezek es a Ponlain altal idezett tobbi pelddk is csak arra. ' gyoznek meg bennunket, hogy kiilon, misztikus pszihologia konstrualdsa felesleges, amennyiben a misztika jelensegei a lelektani megismeres korebe esnek a lelektan modszeres eljardsa iltjan magyardzandok, ha ezen kivul eso jelensegekkel is taldlkozunk, azok más tudomany teraletere tartoznak. Nem hagyhatjuk figyelmen kivul elmeletilnk bemutatcisa utdn, a misztikusok egyik kivdlo ismerojenek, Delacroix-nak velemenyet.' Delacroix citdlja Leuba velemenyet a misztikus intuicior61, mely szerint abban ket elem van : 1. megismeres 2. egyesilles Istennel. De a megismeresben nincsen semmi intellektudlis reszben az intimitas erzelme ez, melyet a szeretet koteleke biztosit és az isteni akarattal ellenkezo vagyak szetfoszlasabOl all, masreszt egy illuzorikus felvilagositds, mely nagyon gyakori az dlomban és az erzelmi akaddlyok kizdrasabol, meg a birds es konnyedseg erzelmebol Az Istennel valo egyesilles pedig nem egyeb, mint magyardzat, amely abban all, hogy erzeteknek és kepzeteknek, vagyaknak és akardsoknak egy bizoriyos egymdsutanjat az isteni lenyeggel egyenlove teszik. Delacroix szerint Leuba nem magyarazza meg, hogyan kell erteni a misztikusok intuicioinak tudattalan voltat. Mivel a misztikusok maguk is azt mondjak, hogy megismereseikben nincsen semmi intellektudlis, a lelektan nyilvan az erzelmekkel analog dllapotokkal fog magyardzni, vagy mindenesetre olyan allapotokkal, melyek kozelebb vannak az erzelemhez, mint az intelligencidhoz. 1 Delacroix, Etudes d'histoire et de psychologie du mysticisme. Paris, Alcan, 1908. p. 382. s kk.
— 250 —
Igaz-e az, hogy a miszticizmus elvesz a tudattalanban, bogy a misztikus intuicionak a tudattalan a vege? Arni a tenyt illeti, ugy latszik, hogy a misztikusok tanusaga szerint a tudat bizonyos formaj a megmarad. Tulajdonkepen a misztikus intuiciot preciz formara visszavezetni nem lehet; egyaltalaban nem megismeres, ha ezen a szon a kepzetekkel vale logikai mi5veleteket ertjak ; nem erzelem, ha alatta az organikus allapotok tudatat vagy a kepzetek egymaskozotti vonatkozasat ertjiik. Mi tehat a misztikus intuicin lenyege ? La revue rapide, que nous avons faite, nous a montre que l'intuition mystique est, dans sa tendance essentielle, conforme a l'experience de ceux qui ont le plus approfondi l'art, la sagesse, peutetre merne a celle des grands actifs ; tous ceux qui ont fait sur la vie un effort personnel ont, a certains moments, senti en eux et sans l'oubli d'euxmemes, comme beatitude ou comme amertume, le vie universelle. Latnivalo, hogy Delacroix elmelete kozeledik a mienkhez ; amire mi a Swoboda-fele elrnelet alkalmazasaval ramutattunk, ugyanarra jon ó is rd, a nelkill azonban, hogy szavainak kello szolid bazist nytljtana. Csak az a tanulsag marad meg szamunkra, hogy Delacroix szerint is a vallasi heroizmus, ami a misztikusokban nyilvanul, analog minden egyeb Wren — mliveszet, tudomany — nyilvanulci nagysaggal jeleill annak, hogy a vallasos ateles meg1 L'intuition
mystique n'est pas necessairement Hee a l'anethesie sensitive et sensorielle et a l'inhibition intellectuelle ; parfois, dans les formes extremes de l'extase, elle s'accompagne de ces symptemes ; ils y sont du reste plus ou moins accuses. Mais nous avons vu qu'elle peut coexister avec la vie mentale ordinaire ; it y a meme tout un kat, et c'est l'etat definitif, ou le mystique combine tette intuition avec une vue claire du monde. L'annihilation de la pensee, comme la suppression de l'action, les phenomenes nerveux et les visions, caracterise une forme du mysticisme, mais n'en constitue pas l'essence. Delacroix, i. m. p. 391.
— 251 —
ertesere sohasem kell konstrualnunk kiilon pszihologiat, mert az altalanos lelektan kereten beldl az eminens jelensegek ep tigy megmagyarazhatok, mint a kozOnseges vallasi jelensegek magyarazhatok voltak s amennyiben nem magyarazhatok volnanak, nem is tartoznak a lelektan keretei koze, hanem más tudornany tertiletere. Mielott a misztika intellektualis jellegerol mondottakat osszefoglalnank és hatarozott formaban ontenenk, meg akarunk emlekezni egy magyar szerz6 idevago munkassaganak ertekerol. Azon csekely vallaspszihologiai irdsok kozott, melyek magyar nyelven lattak napvilagot, van Dr. Szelenyi OdOn pozsonyi evangelikus theol. akaderniai tanar szekfoglalo ertekezese : A misztika lenyege es jelentosege cimmel (Pozsony, Wigand, 1913.) Altalanos kritikaul azt irhatjuk rola, hogy nemileg megnyilvanulo elfogultsaga semmikepen sem tudta ertekesiteni és kiszelesiteni azokat a szempontokat, melyeket szerzo sajatjanak van, de joreszt James-tol vett at. Szerinte a kolostori elet quietizmus, moralja egoizmus. A régi és modern misztika kozott nem veszi eszre a killonbseget, sot a regieknel is a protestans és katolikus misztikusok fundamentalis killonbseget. Lelektani tudasa nem melyrehato, innen magyarazhato a James pragmatista szempontjabO1 erthetO, de szerzonk szempontjabol nem ertheto, rajongasa a misztika, mint megismeresi forras irant. „Az a vallasos elmeny, — mondja Szelenyi,' — melyet unio mystica-nak neveznek, csakhamar oly igazsagok, revelaciok forrasakent jelentkelik, melyeket a tiszta esz megismerni nem tud. A misztikus rendszerint eldicsekszik azzal, hogy kozvetlen bizonyossagot erez az Isten letezeser'61 szemben a tudomanyos megismeressel, mely kozvetve okoskodas, gondolkodas iitjan szerez meggyozodest a targyak mivoltarol. Ilykepen egy egeszen sajatlagos 1
Szelenyi, i. m. p. 11.
— 252 —
ismeretelmelet fejlodott ki a misztikusok koreben, mely a rendes ertelmi, dialektikai megismeres mellett egy kozvetlen, intuitiv lehetoseget hangortatja és valtig kiemeli ennek folenyet a kozonseges megismeressel szemben." EzertfilozOflai (?) szempontbol misztikusoknak nevezi azokat,1 ,,akik a kozvetett logikai megismeresen kivill, egy magasabb ismeretforras letezeseben hisznek." Szerzonk hisz a misztika intellektualis jellegeben, ae azt teljesen felreerti midon a kovetkezo gondolatot irja le :2 „Ezzel pedig egy igen nevezetes problema vetOdik fel, az t. i. hogy nyOjthat-e az erzelem ismeretet, tuddst ?" Tehat nala a misztika tiszta erzelem, a tudas pedig csak kiser6 vagy bekovetkezendo jelleg. Kerdesere ezekben adja meg a feleletet :3 „Igaz ugyan, hogy a misztikusoknak nem sikertilt kezzelfoghatolag bebizonyitaniok, hogy elmenyeikben csakugyan az Istent eltek meg, de az ellenkezojet sem bizonyithatta be senki, bogy t. i. elmenyeik egyszerden az illuzi6 korebe tartoznak. Vallasos elmenyeik sajatszeriisege, atelesok intenzivitasa, szenvedelyes meggy6zodesilk Neve — mely epenseggel nemcsak a beteges hajlamti egyenek kivaltsaga — igen er6sen szol tapasztalatuk realitasa mellett és igy jogunk van azt hinnunk, hogy 6k csakugyan egy felsobb vilagba nyertek betekintest." Szelenyi szerint tehat a filozOfiai es teologiai megismeres a misztikusok elmenyeiben tij megismeresi forrassal gyarapodott. Velemenytink ,szerint ez a nezet teljesen tarthatatlan és csak a misztika intellektu6lis karakterenek teljes felreismerese eredmenyezhette. Szent Berndt miszticismusaban a via unitiva ismeresi jellege abban nyilvanul, hogy a Swoboda-fele elmeletnek megfeleloen a kepzetek spontan felbukkandsa rij megismerest biztosit a Szelenyi, i. m. p. 19. Szelenyi, i. m. p. 23. 3 Szelenyi, i. m. p. 31.
1 2
— 253
szamara, mert amit eddig csak homalyosan tudott, az egyszerre a teljes megertes alakjaban mutatkozik; Szent Terezia olyan ismerettel 136\7111, mely a teologia minden melyseges kutatasat latszolag csuffa teszi, de mint a leirds pszihogenezise mutatja, valoszinfileg csak olyan erzelmi atelese volt, melynek maradando jellege biztositja az eddigi intellektualis vagyakat kisero kellemetlen erzelmek teljes paralmegszunteteset. Anna' is inkabb rnondhatjuk ezt, mert a titok megoldas6t szavakba foglalni keptelen volt, ami lehetetlennek latszik ilyen nagymilveltsegu no eseteben, ha igazan fogalmi megismeresral volt szO. Ha a megismeres nem fogalmi, akkor nem is igazi megismeres.1 Az igazi megismeresnek intellektualis karaktere van és ilyen intellektualis jellegu az a tudomany is, mely a vallasi megismeres adatain eptil fel, t. i. a teologia. Ha a protestans teologia hajlik a nem a logika szabalyai szerint torteno u. n. megismereshez, a katolikus teologiai tudomany jelleget epen azaltal fogja megorizni, ha az intellektualis jelleget megOrzi. Newmann, Blondel, Laberthonniere2 nevehez filzodnek antiintellektualisztikus torekvesek, de ezeket, mint a teologia, I The essence or nature of this spirit of piety which we would analyse, consists in consciousness of the reality of the object of its yearning or devotion. Not altogether trough induction or deduction, but with an irrational immediacy of conviction,. it feels and knows its object. In place of the knowledge which is mediated through rational processes, is substituted a conviction upheld by yearning, love's conviction indeed, of the reality and presence of that which is all the greater and more worthy because it baffles reason. And the final goal attainable by this mystic. love is, even as the goal of other love, union with the Beloved Taylor, The mediaeval mind. I—II. London, Macmillan 1911. Vol.. II. p. 363. Ezek a — velemenyiink szerint — helyes tenyallast kifejezo szavak is vilagosan mutatjak, hogy az ilyen processusnak tudomanyos megismeresi jellege nem lehet. 2
Prezzolini, Wesen, Geschichte wnd Ziele des Modernismus.
Deutsch von Otto Ekkehard. Jena, Diederichs, 1909. V. 6, p. 89-109_ Die Apologetik c. fejezetet!
— 254 —
iranyito tenyezoit, a hivatalos teologia sohasem fogadta el. Hogy a misztika via unitivajanak elokesziteseben intellektualis elemek szerepelnek, az ketsegtelen de bogy a via unitiva gyamolcsei kozott intellektualis kivaio, teologiailag is ertekes eredmeny szerepelhet más mOdon, mint azt a Szent Berncit-fele eredmenyek magyarazatanal lattuk, ketsegbevonj uk és ismetelten erOsen hangsitlyozzuk, bogy a via unitiva eminens karaktere a felfokozOdott erzelmek folytan a lelek erzelmi reszenek sajatos nyeresege es atalakulasa. Vegytink csak szemiigyre egy par peldat a fentebbiek kiegeszitesere a viziok kortil s azonnal latjuk az erzelmi elem tultengeset az extazis es vizio pillanataiban. Sienai Szent Katalin, Ursula Benincasa, Ricci Szent Katalin egy ereztek, mintha a via unitiva-ban a sziviik cserelodott volna ki. Szent Terezia igy irja le a viziot : Man sieht nichts, weder innerlich, noch auszerlich ... Aber ohne etwas zu sehen, bemerkt die Seele den Gegenstand und weisz, an welcher Seite er ist, viel klarer, als wenn sie ihn sahe, ausgenommen, wenn etwas Besonderes ihr in die Augen fiele. Es 1st, als ob man in der Dunkeiheit jemand bei sich fahlt ... Ohne Vermittlung irgendwelcher innerlicher oder auszerlicher Worte bemerkt die Seele sehr deutlich, welcher Gegenstand ihr erscheint, an welcher Seite er ist und zuweilen auch, was er bedeutet. Sie weisz nicht wodurch und wie sie dies erfahrt. (1. level Rodriguez Alvarezhez.) Es schien mir, als ginge der gottliche Meister immer neben mir. Obgleich dies kein imaginares Sehen war, bemerkte ich ihn doch nicht unter irgend einer Form (Leben 27. c.) Ich geriet in Ekstase. Alsdann sah ich ... eine grosze Zahl Engel. Sie erschienen mir jedoch nicht Poulain, i. m. II. k. p. 28. s kk.
— 255 —
unter einer bemerkbaren Gestalt, denn die Vision war eine intellektuelle. Alvarez de Paz : Wenn du Jesus Christus oder die allerseligste Jungfrau in dieser unklaren Weise siehst, bemerkst du keine mit den Augen des Leibes erkennbare Figur, und dock weiszt du mit groszerer Sicherheit, als wenn du es mit den Augen des Leibes sahest, dasz die Person zu deiner Rechten oder in deinem Herzen ist ... Es ist, als wenn du in der Dunkelheit plotzlich filhlst, dasz jemand an deiner Seite ist, und weiszt, dasz er Wohlwollen und keine Abneigung gegen dich hegt, aber nicht unterscheiden kannst, ob er ein Mann oder eine Frau, ob jung oder alt, ob mehr oder weniger schon, ob stehend oder sitzend ist. E mellett persze komolyan kell szamba venniink azt a koralmenyt, melyet eddig figyelmen kivill hagytunk es amely a csalas és csalOdas esete. Az erzelmek ritkan csalnak mint organizmusunk allapotanak jelzoi, ellenben mint ertelmi allapotok hely ettesitoi igen nagy megtevesztest letesithetnek.1 Mar lattuk az erzelmi allapot hivatott leirasat Szent Berndt atelesebol, most idezzilk azon szavait, melyek az ateles tartamara vonatkoznak :2 „Oh jaj, mily ritka pillanat, mily ropke pillanat." — „Mikor a virasztassal, konyorgesekkel és konyhullatassal keressilk Ot, rogton, alighogy megtalaltuk, ism et eltanik. Es ha a lelek tovabb rimankodik és epekedik, visszater ugyan és ajkaval egy csOkot lehel rd de ismet csak elrebben, kisiklik kezei kozill." — „Csak egy folvilland• szikra, mely ism et eltilnik." 1 Hogy mennyit er a misztikusok termeszetfolotti megismerese, arra nezve Delacroix igy nyilatkozik : Il semble qu'ici s'applique aisement la theorie de Leuba et de Bernard Leroy: it y a sentiment de comprendre sans que le fait de comprendre se soit produit parce qu'il n'y a rien a comprendre ; it n'yaurait done, en tous ces cas, qu'une illusion de connaissance. Delacroix, i. m. p. 395. 2 Piszter, i. m. p. 484.
— 256 —
Ugyanezt mondja Szent Terezia:' Die EntZi_ickung ist, wie ich das beim vorhergehenden Gebet schon erwahnt habe, nicht dauernd. Die Seele genieszt dieselbe nur in Zwischenraumen mehrmals versenkt sie sich in Gott oder vielmehr Gott versenkt sie in sich. (Leben 20. c.) Es 'sulk : Dieses Gebundensein aller Krafte dauert niemals lange, es ist viel, wenn es bis zu einer halben Stunde wahrt ich glaube nicht, dasz es bei mir jemals so lange dauerte James-nek telAt igaza van, midon a misztikusok via unitivajanak rovid tartamat emliti. LatszOlag killso koralmeny, mely a dolog lenyegere befolyassal nem bir, voltakepen azonban megfelel a Swoboda-fele elmelettel vale) magyarazatnak, melyben — a dolog termeszete szerint — az idonek jelentOs szerepe jut és pedig kettOs szempontbOl egyreszt a spontaneitas kezdetenek, masreszt lefolyasa tartamanak szempontjabol. Ha a katolikus misztika irodalmat osszehasonlitjuk a protestans misztikaval, az az impresszionk tamad, hogy mig az elObbi erzelemvilaga a legintenzivebb, legmelegebb, addig a protestans misztika szintelen, fake), hianyzik belole az a melegseg, arni a kozvetlen eros erzelmi atelesek ismertetoje szokott lenni. Amint altalaban a kozonseges vallasi jelensegek pszihologiajaban pszihologiai szempontbol a katolikus és protestans vallas korti kialonb seget abban talaltuk, hogy a vallasi intenzitast celzo lelektani hatoeszkozok alkalmazasaban a protestans vallas szegenyseget drul el, ligy ez a szegenyseg a misztika irasaiban is nyilvanvalova valik. Hasonlitsuk Ossze pl. Szent Berndt fentebb idezett leirasait Bohme Jakab egyik legszebb és legtanulsagosabb fejezeteve1,2 melyben a filozofiai spekulacio lercintja az erzelmi hatasokat : 1 2
Poulain, i. m. I. k. p. 201-202. James, i. m. p. 382-383.
7 257
-
Als sich aber in solcher Triibsal mein Geist, von dem ich wenig und nichts verstand, was er war, ernstlich in Gott erhob, als mit einem groszen Sturme, und mein ganzes Herz und Gemat samt alien andern Gedanken und Willen sich darein schlosz, ohne nachzulassen mit der Liebe und Barmherzigkeit Gottes zu ringen, er segne mich denn, das ist erleuchte mich mit seinem heiligen Geiste, damit ich seinen Willen verstehen mochte und meine Traurigkeit los werden ; so brach der Geist durch. Als ich aber in meinem angesetzten Eifer, so hart wieder Gott und alle Hollen-Pforten stiirmte, als waren in mir noch mehr Krafte vorhanden, in Willen, das Leben daran zu setzen, welches frei]ich nicht mein Vermogen ohne des Geistes Gottes Beistand gewesen ware ; so ist alsbald nach etlichen harten Sturm en mein Geist durch die Hollenpforte bis in die innerste Geburt der Gottheit durchgebrochen und allda mit Liebe umfangen worden, wie ein Brautigam seine liebe Braut umfanget. Was aber fiir ein Triumphieren in dem Geiste gewesen sei, kann ich nicht schreiben noch reden, es laszt sich auch mit nichts vergleichen, als nur mit dem, wo mitten im Tode das Leben geboren wird, und es vergleicht sich der Auferstehung von den Toten. In diesem Lichte hat mein Geist alsbald durch_ alles gesehen und an alien Kreaturen, an Kraut und Gras Gott erkannt, wer er, wie er, und was sein Wille sei. Auch so ist alsbald in diesem Lichte mein Wille gewachsen mit groszem Trieb, des Wesen Gottes zu beschreiben. Weil ich aber die tiefen Geburten Gottes in ihrem Wesen .nicht fassen und in meiner Vernunft nicht begreifen konnte, so hat sichs wohl Jahre verzogen, ehe mir der rechte Verstand gegeben worden ist . . . Von diesem Lichte habe ich nun meine Er17
— 258 —
kenntnis, dazu meinen Willen und Trieb, und diese Erkenntnis will ich meinen Gaben gemasz beschreiben und Gott walten lassen, sollte ich gleich damit die Welt, den Teufel and alien Hollen Pforten erziirnen und will zusehen, was Gott damit meint. Denn seinen Vorsatz zu erkennen, dazu bin ich viel zu schwach, obgleich der Geist etliche Dinge, die zukiinftig sind, im Lichte zu erkennen gibt, so bin ich doch den auszerlichen Menschen nach viel zu schwach, solches zu begreifen." Azt is a pszihologiai iskolazottsag hianyanak kell betudnunk, amivel James vadolja a protestantizmust, hogy t. i. semmi metodik6juk sines a misztikus eletre valo elOkeszitesben. Ha maga a misztika nelkillozi a pszihologiailag eminens hatasokat, a metodika. melynek epen ezen hatasok ismereten kellene felepiilnie, szinten hianyozni fog. A pragmatizmus erdekes problemat nyult pszihologiai tekintetben is akkor, midan a misztikanak nem az igazsag bebizonyitasara tett szolgalatait vizsgaljuk, hanem azt, hogy rnilyen hatassal van az ember cselekvesere. „Mi haszna az emberisegnek, — kerdi Szent Berndt eletenek tortenetiroja,1 — egy tiszta leek csendes almadozasabol ? Szent Berndt elete megvilagitja e kerdest. Volt-e koraban nagyobb jelentOsegil esemeny, melynek nem 6 volt vagy kezdemenyezoje, vagy legalabb is lelkes harcosa ? Ez a szemlelodo, ez az almodozo ember nem volt-e mindenek folott a tettek embere Es pedig epen azert, rnert szemlelodo volt. A beszedekb61 merithetunk erre boseges bizonyito adatot." Maga Szent Berndt mondja : „Az a lelek, mely a szernielOdes nyugalmat szokta elvezni, valahanyszor megvonatik tale a lelki fenyesseg, — és ez mily gyakran tortenik ! — az igaz hitben gyokeredzo j6 cselekedetekbol merit 1 Piszter, i. m. II. k. 485. és 486.
- 259 -
maganak vigaszt S igy valandnyszor a szemlelades eletebol kizokken, a cselekves eleteben taldlja magat. Hiszen ezek jo pajtdsok, egyatt laknak : hiszen MArta Maria edes novere." * * * A misztika pszihologidjat roviden a kb vetkezOkben foglalhatjuk ossze : Nines bebizonyitva, hogy a misztika osszes jelensegei kielegit6 magyardzatot nyerhetnek tisztan lelektani liton, sot azt sem tudjuk meg, vajjon mennyiben tartoznak a normalis és mennyiben a patologikus lelektan korebe. Mindazondltal amenynyiben lelektani leirdsuk adhato, a tudomanyos lelektanon kivill Inds teologiai vonatkozasok alapjan konstrudlt lelektant sem nem szilkseges, sem nem szabad konstrudlni. Mint a vallas osszes jelensege, intellektudlis, erzelmi es mordlis elemekbal all, melyek mindegyike tisztdn eszlelheto, de legintenzivebb az erzelmi, azert is nevezzuk a misztikat eminens vallasi El6forduldsdnak lelektanilag ertekes leirdsaibOl azt kovetkeztethetylk, hogy a Swoboda-fele és a lelki elet spontaneitdsdrol szolo magyardzattal a valosdgot sok tekintetben megkozelithetjtik, kiveve azt az esetet, midon a patologikus lelektan terilletere tartoznak a misztikdnak sohasem szingularitast, hanem mindig a jelensegek egesz komplexumat magaban foglald tiinemenyei. A teologiai es filozOfiai megismeres celjaira nem hasznalhatO fel, az egyenre nezve nem quietizmust, hanem igen sokszor agilisabb eletmodot jelent, ami eras erzelmi jellegenel fogva ertheto.
17*
OTODIK FEJEZET.
)egyzetek a megteres lelektanahoz. Ezen fejezetet azert nevezziik csak „jegyzetekn.ek," mert az ezen Wren eddig megjelent hatalmas irodalmi munkassaggal nem akar hasonlOkepen induktiv ilton osszegyiljtott adathalmazzal versenyezni. A megteres lelektanat Edwin Diller Starbuck irta meg : Religionspsychologie cimmel es nemet nyelven Friedr. Beta adta ki (Leipzig 1909, Klinschardt.) A naiir61, fOleg annak tudomanyos ertekerol a modszel ani fe,jezettinkben emlekeztank meg és arra a megallapodasra jutottunk, hogy iiton ilyen igazi torvenyekhez jutni nem lehet. Barmenynyire orommel fogadtak is faleg James ellensegei a konyvet Nemetorszagban, azt az eljarast, melyet Starbuck kovet, tavolrol sem tekintjilk a vallaspszihologia sajatos modszertani eljarasanak. Epen azert mi e konyvb61 nem az empirikus torvenyszerilsegeket akarjuk ertekesiteni, hanem az ezekbol meglehetOsen fuggetlen altalanos lelektani vonatkozasokat, melyekhez hozzavessziik James-nek hasonloan altalanos jellegu megallapitasait és megkisereljnk, hogyanlehet beleilleszteni abba a keretbe, melyet a vallas lenyegekent tapasztalati nton felismert és az osszes vallasi jelensegeken kovetkezetesen keresztill vitt intellektualis, emocionalis és moralis momentumok szabnak meg. Mit ertunk megteres alatt? Starbuck ezt irja rola Durch das ganze Christentum von der Predigt. Starbuck, i. m. I. k. p. 21.
— 261 --
Johannes des Taufers an bis zur heutigen „Erwe ckungssammlung" ist ein auffallender, gewohnlich „Bekehrung" genannter Vorgang des geistlichen Lebens bekannt gewesen. In der griechischen, romischkatholischen, englischen, lutherischen Kirche und einigen anderen entspricht ihr die „Konfirmation".1 Bekehrung ist durch mehr oder weniger plotzliche Charakterwandlungen von Bosheit zu Gate, von Si ndigkeit zu Gerechtigkeit, von Gleichgultigkeit zu geistlicher Erkenntnis und Tatigkeit gekennzeichnet. Mint latnival6 Starbuck definicioja nagyon altalanossagban van tartva es open azert nem sokat mond. Jobb mar James-é, mert abban a Starbuck eszreveheto befolyasa mellett is meglatszik bizonyos nevezetes es altalunk is kifejezesre jutando lelektani jelenseg fontossaga. Szerinte :2 Bekehrt oder wiedergeboren werden, Gnade erlangen, religiose Erfahrungen machen, Gewiszheit gewinnen : alles dies sind Ausdriicke, die den allmahlichen oder plotzlichen Vorgang bezeichnen, durch den ein bis dahin gespaltenes Ich, dasz sich seiner Verkehrtheit, seiner Niedrigkeit und seines Elends bewuszt ist, durch festeres Ergreifen religioser Wirklichkeiten zu inn eren Einheit gelangt, so dasz es sich nunmehr auf rechtem Wege weisz, sich gehoben und glucklich filhlt. Das versteht man wenigstens im allgemeinen unter „Bekehrung," gleichviel ob man eine unmittelbare gottliche Einwirkung zur Hervorbringung eines derartigen seelischen Wandels far notig halt oder nicht. Ezen ket definiciOval szemben mi a megteres alatt egy atmeneti lelki folyamatot &tank, mely egyreszt a vallastalan ember allapotabol atvezet a vallasos ember allapotaba, vagy a kozonseges hive) vallasi allapotabol atvezet azon hive) vallasos dila1 LatnivalO
Starbuck sdlyos tevedese a bermalas lenyegdt illetaleg. 2 James, i. m. p. 184.
2(32 -
potaba, kinel az eminens vallasi jelensegek jatszanak fontos szerepet. A gyakorlati elet fogalomhasznalata is a mi definicionknak ad igazat, amennyiben megteresrol akkor szoktak beszelni, midon a hitetlenbOl hivo lesz, de akkor is, midon a hivo intenzivebb vallasi eletet el, vagy a mi pszihologiai kutatasaink eredmenyet felhasznalva : midon a MATO jobban szereti az Istent. A kovetkezakben tehat adott definicionknak megfelelOen az lesz a feladatunk, hogy ezen ket atmeneti stadium lelektanilag jellemzo adatait papirra vessiik. Az okra nezve lehet, bogy keves a lelektan, az isteni kegyelem, mint hatook nem tartozik a lelektan korebe, de ezen kegyelmi milkodes eredmenyei mar open olyan lelektani jelensegek, mint valamely esztetikai remekmil latasa Altal felkeltett kepzetek vagy erzelmek tunemenyei. Ha a hitetlen ember ertelmi vilagaban nem merill fel a hianynak, az okoskodas elhibazott voltanak a kepzete és az ezt kiser6 logikai erzelem kellemetlensege vagy a vildg keletkezesevel kapesolatos termeszettudomanyi magyardzatok elegtelen volta, vagy az erkolcsi vilagrend legfobb Ura utani vagy, akkor a megteres folyamata meg nem indult meg. A megteres folyamata az intellektualis egyseg megbomlasavalkezdadik. Lehet, hogy mapu-saz intellektualis egyseg felgabali-v6v-e-F bomlasa nem kovetkezik be, hanem az erzelmi es erkolcsi vilagnezet szetszakadasa all be, mellyel azutan kapcsolodik az intellektualis megkettOzodes, mint szinten lenyeges elem és ez a megkettozodes az of allandoan kiserO kellemetlen hangulatok folytan ismet harmonikus egessze akar valni : ha ez a folyamat megkezdOdott, ezzel a megteres folyamata kezdetet vette. A megteres folyamatanak a kezdete a szemelyiseg megkettozodesevel all be. Mit eitank a szemelYiseg egysegenek ketteszakadasan, vagyis a szemelyiseg megkettozodesen ?
— 263 —
Kozonsegesen a megallapodott karakterii ember Mete meghatdrozott es meglehetosen egyforma csel ekvesek ben nyilvdnul. Ezen cselekveseknek alapja egy kepzetkor, mely eleg hangulatos és amely a tudat kOzepet foglalja el. Pl. a jó pap cselekvesei az imadsagon, lelkipdsztorlcoddson kivill mds leteken is olyan madon nyilvanulnak, melyre azt szoktuk mondani, hogy az illetO papi szellemben el. Megvan benne tehat a kella komolysag, buzgOsag, iparkodik az erzekies behatasoktol tavoltartani magat stb. Ilyen formaban egy egyseges szellem , nyilvdnul meg. Ha azonban szivesen vesz reszt a vilag oromeiben, keresi hozza nem illo egyenek tarsasagat, papi kotelesseget neha elhanyagolja, akkor az egyseg felbomloban van, azegyLIiseg megkettoz—offir ,c, mely egy csomo kellemetlen hangulatban nyilvanul, melyet jelen esetben furddlasnak nevezhetunk. Vagy mint Starbu6k-Mondja Es sind im Menschenleben und seiner Umgebung Krafte vorhanden, welche die Einheit und Harmonie des Bewusztseins zu zerstoren streben und wenn sein Einheit einmal zerstort ist, laszt der Gegensatz zwischen dem, was ist und was sein konnte, Ideale entstehen und setzt zwei Ichs in scharfen Gegensatz zueinander. I ellekt alis teren ezen MegkettOzodes jelensege a ketelkede-gben ny- ilvanul. A ketelkedes elso szimpto'majaa-z, hogy szokasos iteleteink mellett olyanok, jelentkeznek, melyeknek igazsdgos mivolta kezd tudatunkba ferkozni, amellett, hogy megleva. bevett iteleteinkkel ellenkeznek. Azt szoktuk mondani, hogy a ketelkedes a tudas gyerrneke, tehdt foleg vagy kizarolag intellektudlis motivumai vannak. Mint ilyent dicserik is, sot a vallashoz szilksegesnek tartjak, mert „Glauben allein erzeugt so iiberschwengliche Hoffnungen, dasz Hochmut die Folge ware. Wissen allein erzeugt Skepsis und Starbuck, i. m. I. k. p. 170.
— 264 —
Pessimismus. Nur wo die beiden sich im richtigen Verhaltnisse zusammenfinden, herrscht ein Zu- stand, der dem Menschen angemessen ist and ihn zu den hochsten Leistungen befahigt.' De nem all az, hogy a ketelkedes okvetlenal a tudds szillotte. A ketelkedes ketelia. fegyver, epithet és rombolhat a vallas szempontjabol. Ha rombol, akkor a tudasbol szarmazik rendesen (bogy milyen tudasbOl, annak a megallapitasa nem a vallaslelektan korebal szarmazik), ha epit, akkor inkabb az erzelembol. Rank nezve epen ez a fontos : a ketelkedes, mint vallasoss6gra vezetO motivum mar egyesiir _az_in-ellektualis, erze mi es moralis elemet. Peldaul szolgalhat Francois oppee megteresenek testimoniuma: Az alvozito szenvedes. De masutt is lathatunk sok peldat. A korhazi apacak onfelaldozO elete fenyesen igazolja Assisi Szent Ferenc mondasat: eletiinkkel teritank. Nem egy megteres ilyen erzelmi és erkolcsi hatasnak koszoni letrejottet, pedig intellektualis modon nyilvanul. Ismetelten hangstilyozzuk, hogy force-iclee-k nincsenek, az intellektualis munka csak akkor eletrevalo, ha eras erzelmi Onus kiseri. A ketelkedes allapota a szemelyiseg _szetbomlasatletefiff Uj ce o uj idealok jelentkeznek. Ha eZerrreif--ttz- erzelmi tonusa eleg nagy lesz, akkor azon kepzetkoroket, melyek eddig a vallasossag ellensegei voltak, kiszoritjak a tudat szelere és maguk foglaljak el annak centralis helyet. A cselekvesek ennek megfeleloen szuksegkepen kovetkeznek a vallasossag jegyeben, tehat erkolcstandnak megfeleloen. Epen azert az a megteres, mely__ nem nyilvanul vallaserkolcsi cs re deteklen,_ nem sigazimegteres. Killonosen a mai ko-rban, midon a vallasvaltaTaTast tarsadalmi vagy politikai okok a nnyira elosegitik, sok peldat gyiljthettink a pszeudomegteresre. Hogy az Egyhaz mégis elfogadja, annak A. Mayer: Der Zweifel. Zeitschrift fiir Religionspsychologie. Bd. VI. p. 32.
— 265 —
ismet lelektani oka van, az egyen az Uj kornyezet nevelo hatasa alatt valodi allapotta valtortathatja azt, ami eddig a valodisagnak csak latszataval birt. Azt szoktak mondani, hogy az ateizmusnak rendesen erkolcsi okai vannak. Ez az allitas lelektani szempontbol nagyon valosziniinek latszik, ha tekintetbe vessziik, hogy a megteresnel is, meg az intellektualis megnyilvanulas eseteben is az erzelmi erkolcsi tenyezok mina fontos szerepet jatszanak. Az emberben benne van a keszseg, bogy es erkolcsi vilagnezetenek, mely pedig a legerosebb, mert a cselekveseket ez iranyitja, intellektualis tamasztekot keres. Ha az erkolcsiseg korrupt. akkor a tamasztekot a vallasos istenfogalom nem szolgaltathatja, mast kell keresni. Az erzelmek, mint igen sokszor, ez esetben is meghamisitjak az ertelem munkajat. A vallastalan ember -vallasossa tehat u y lesz, 1- a_azok a vallasi kepzetek, mel ek a tudat sze en foglaltak eA_dj:ghelyet, es szintelenek voltak, azaz csekely pozitiv erzelmi rolifT sSall vagk fiegativ erzelmi tonussal birtak, a tudat kOzepet foglaljak el, mint ergs erzelmi ton t-e-k-7-11-ye-nforman kell modositanunk tig—y—Starliack fentebbi, mint James konyvenek 187. oldalan ad ott definiciojat. Mint lelektanila.g_ teltesen helyes megjegyzest, ideigtatjuk James-nek a _megteres_okara vonatkozo Fragt' man aber die Psychologie, wie die Urnlagerung im Geiste des Menschen vor sick geht, und warum die Ziele, die an der Peripherie lagen, in einem bestimmten Augenblick in den Mittelpunkt riicken, so vermag sie keine befriedigende Antwort :zu geben . . . Wir wissen nur, dasz es tote Gefiihle, tote Vorstellungen und kalte Glaubensilberzeugungen gibt, und dasz es anderseits auch warme und lebendige gibt. Und wenn eine warm und lebendig 1
James, i. m. p. 188. •
- 266 -
in uns wird, so musz sich alles um sie herum gruppieren. Wir konnten etwa sagen, die Warme und Lebendigkeit reprasentieren nur die lang zurtickgehaltene jetzt tatige „wirkende Kraft" der Vorstellung : aber auch das ware lediglich eine Umschreibung ; denn woher kommt plotzlich die wirkende Kraft? Alle Erklarungsversuche bleiben so unbestimmt und allgemein, dasz wir die ausgesprochene Besonderheit der ganzen Erscheinung nur urn so deutlicher Erkennen. Amit a szentek lelektandban es a misztika lelektandban is ereztiink, a megteres lelektandban is kifejezesre juttatjuk. A lelektan leirja_a jelensegeket, de benso okaik feTdeiiiteseben igen sok.szor Ugyanezt mondhatjuk arral a megteresral, melyen a MO megy at, midon eras akarattal nagyobb tokeletessegil elet megvalOsitasara torekszik. A kortilmenyek nevelo hatasaral, pl. a kolostorok eszkOzeirol, amellyel a tokeletesebb elet e16mozditasat celozzak, sokat lehetne beszelni az erzelmek intenzitnsanak fejlesztesevel kapcsolatban, de annak az igazi °kat, hogy lanyha lelkek miert lesznek buzgOkka, és miert szeretik bizonyos idatal fogva jobban, odaadobban, egesz szivvel-lelekkel onzetlentil az Istent, -tigy amint azt Szent Berndt olyan gyonyOrti szavakkal jellemezte, alellektan--a maga tudomanyos eszkozeivel sohasem fog kielegito. I • • nyujthatni.
HATODIK FEJEZET. vallas pszihopatologiaja. A modszertani reszben ramutattunk, hogy a fiziologikus pszihologianak az a korillmeny teremt letezesi jogalapot, hogy a lelki és testi jelensegek szorosan ossze vannak filzve. A lelki jelensegek alakulasa testi feltetelektol fiigg. Ez Orly, mely- all akkor is, ha a parallelisztikus elmelet alapjan allunk es all akkor is, ha a kauzalis vonatkozast fogadjuk el. Egyik praktikus kovetkezmenye nyilvan abban van, hogyha az idegrendszer miikodese anomalis, akkor ez az anomalia a kiser6 lelki folyamatokban is nyilvanvalova lesz. A szellemi jelensegek patologikusakka valnak, amely patologikus jelensegek tanulmanyozasa tudomanyos es praktikus szempontboll egyarant fontos. A vallasnak is megvan a maga pszihopatologiaja, melynek behatobb vizsgalatat61 epen a targy rnagasztos volta és azon korillmeny, hogy a vallas a legtobb embernek legbensObb ertekvilagat teszi, igen sokan visszariadnak. Legalabb a Zeitschrift fur Religionspsychologie hat evfolyama alig tud ket ertekezest felmutatni, mely evvel a temaval foglalkozik és a tudomanyos pszihiatriak is aranylag sovanyan kezelik. Osszefoglalo. nagyobb miirol is alig van tudomasunk, 2 mert azon A vallasra nezve lasd Altaldnos Resz I. fej. 2 Pathological aspects of religions by Josiah Moses. Monograph Supplement of American Journal of Religious Psychology and Education. Ismerteteset 1. Zeitschr. fur Religionspsych. Bd. I. (1907) p. 272. 1
-- 268 —
tanulmanyok, melyek bizonyos kimagaslo vallasi zsenik pszihiatri6jat adjak, egyreszt nem egeszen a mi targyunkkal foglalkoznak, masreszt tele vannak td1z6sokkal es jogosulatlan hipotezisekke1.1 Pedig ez a felfogas nem allja meg a hely- et. Egyreszt azert, mert a pszihologiaban nem ertek, hanem exiszten.cialis iteleteket alkotunk, masreszt — mint James helyesen ramutatott 2 — az esetleg levonhatO ertekiteletek sem lehetnek olyanok, amelyek alkalmasak volnanak a vallasnak és a vallasi intezmenyeknek kedvezotlen szinben valo feltuntetesere. Paulus hatte zweifellos einen epilepsieartigen, wenn nicht epileptischen Anfall. Georg Fox war erblich belastet. Carlyle war unbedingt irgendwie organisch beeinfluszt usw. Aber nun (rage ich : wie kann eine solche kausale Betrachtung der Tatsachen des geistigen Lebens in irgendeiner Weise ilber den wahren Wert dieses Lebens entscheiden ? A tudomanyok tortenete szamos olyan zsenialis felfedezest mutat, melynek szerzoi nem voltak normalis idegrendszerdek, de azert kinek jutna eszebe ezen felfedezesek tudomanyos ertekeben ezen korillmeny miatt ketelkedni.3 Amint a normalis lelektan targyalja a megismer& és cselekves lelektanat, ugy a patologikus lelektan ezeknek a patologidjaval foglalkozik. A vallas pszihopatologiaja pedig azt fogja kutatni, bogy a vallasnak minx szerepe van azon elemek patologikus alakulasaban. A foformak, melyekben Jezus pszihiatrietjat targyalO infivek 1907-1913-ig isinertetve vannak a Zeitschrift fur Religionspsychologie-ban. Az eredmeny, melyet az elfogulatlan kritika rOluk megallapit, tobbnyire lesujto. 2 James, i. m. p. 11. Sajnalatra mato kivetelt tesz Peesi Gusztav, !ki teljesen felre6rtve az entropia elvnek apologetikus szempontb61 is Oritisi jelentOsOget, ugy akarta ezt tobbek kort hitelvesztette tenni, hogy arra hivatkozott, hogy szerzoje — Julius Robert Mayer — tebolydaban vegezte eletet.
— 269 —
a vallas ossze van kotve abnormitasokkal, a kbvetkezok :1 1. Vallasos tartalrmi erzeki csalOdasok. 2. Vallasos rogeszmek. 3. Beteges szenteskedes. 4. Vallasossag, mely faja vagy merteke szerint beteges. 5. Szellemi gyongesegbol eredo jamborsag. 6. Vallasossag elvesztese lelki betegseg Az erzeki csalodasok es rogeszmek a killonbozo vallasok torteneteben nevezetes szerepet jatszottak, vallasalapitoknak, szenteknek boven volt reszilk hallucinatorikus jelensegekben. 2 Ilyen tekintetben a jelentosegiik olyan nagy, hogy ott, ahol tenyleg nem is leteztek, mivel ket tulajdonitottak nekik, kitalaltak. Hellpach ernlitP Mohamed epileptikus zavarait, melyeknek letezeset kielegito bizonyitekok nem tarnogatjak. Vannak esetek, midon a ttilfeszitett vallasos gyakorlat vallasos tartalmti erzeki csalodasokat ideze16, amint az a gyengebb szervezettli es erosen aszketikus eletmodot 616 • not szerzeteseknel eleg gyakori. De ezek letrejovesehez az organizMus kifaradasa nem okvetlentil szilkseges. Megjelenesoknek csak az a kriteriuma van, ami altalaban az erzeki csalodasoknak : laz, mergezesek stb. Elofordulhatnak vallasos es vallastalan egyeneknel egyarant. Ez a magyarazat nem uj, emliti mar Bona kardinalis,1 kinek velemenyehez XIV. Benedek papa is csatlakozott. I Ez a felosztas és a definicicik a kov. ertekezds alapjan van megirva: Zur „Formenkunde" der Beziehungen zwischen Religiositdt and Abnormitdt. Von Privatdozent Dr. med. et phil. Willy Hellpach. Zeitschrift fiir Religionspsychol. Bd. I. 2 Felreertdsek elkeruldse vegett meg kell jegyezniink, hogy ezen jelensegek felismerese nem pusztan a pszihologia feladata, ezen a Wren a teologiai kriteriumokat is figyelembe kell venni. A rendkiviili jelensegek nein sziiksegkepen rendellenesek. 3 I. m. p. 99. jegyzetben. Iddzi Poulain: Die Fiille der Gnaden. Ein Handbuch der Mystik. Zweiter Teil. Freiburg, Herder, 1909. p. 66.
— 270 —
Az is megtortenhetik, hogy valakit az emlekezo tehetsege csal meg, torteneteket gondol ki, melyek az autoszuggesztio reven a sajat és masok cselekedeteit is befolyasoljak. Mindentitt elofordulhat, a ker. vallas tortenete is mutat fel ilyen an o maliakat Az erzeki csalodas es a rogeszme kozott az a killonbseg van, bogy az erzeki csalodasban levo lat, hall, erez stb. valamit, ami nines ; a rogeszmeben levo gondol, vel, hisz, remel valarnit, ami nines ugy, nem fog bekovetkezni, abszurdum stb. Az utobbi meg abban is killonbozik az elsotal, hogy rendesen eras erzelmi tOnusa van, tehat a cselekedetekre nagyobb befolyassal van. A vallasi hallucinator latja az ordogot, hallja az angyalok eneket stb., a vallasos rogeszmes kinozza magat veil VInokkel, az ordogtO1 megszallottnak erzi magat vagy Megvaltonak stb. Ilyen eset pl. a XVII. szazadban Reimsi Nikolcinak, egy leanynak a tortenete. André du Val reszletesen elmeseli esetet Acarie asszony eletenek torteneteben. A leany azt hirdette, hogy Istent61 rendkivuli kegyelmeket nyert, ugy hogy szent eletu és tudos ernberek fordultak hozza tanacsert. Faradozott a nep megteritesen, kormeneteket rendezett stb. Egy napon a fiziologiai zavarok megsziinven, a leany ferjhez ment és kis hijja, hogy hugenotta nem lett.1 A hallucinacio és rogeszme egyi.itt is elofordulhat és az elso a masoclikra vezethet. A vallasos rogeszme nem sajatos lelki betegseg, elofordul a legkillonbozObb szellemi zavaroknal, mint atmeneti fazis. MindakettO csak szimptoma és mindenfele pszihozis szimptomaja lehet. Ezeket a pszihozisokat a modern pszihiatria ugy magyarazza, hogy a kozponti idegrendszer fiziologiai okok miatt betegge yank, de kepzeteit azert lenyegileg a normalis kepzetkorbol meriti. A vallasossag is csak anyagot Idezi Poulain, i. in. p. 69.
— 271 —
szolgaltat mindkettohoz, de nem magyarazo oka letrejottoknek. A beteges szenteskedes is gyakori ti net azon helyeken, ahol a vallasossagot ex offo ilzik, foleg kolostorokban, kongregaciokban, de azokonkival is. Abban nyilvanul, hogy a vallas kiilsosegeit 'igazi vallasi erdekbol (pl. a lelki fidvosseg el nyerese yegett) ttilbuzgon gyakoroljak, de a lenyeget, foleg pedig a vallassal egybekotott moralis kotelessegeket teljesen elhanyagoljak. Vannak egyhazi emberek, akiknek szajabol gyakran hallani kenetes mondatokat, a kills6 latszatra igen sokat adnak, a tisztasagot hiveri megorzik, de a konyorilletesseget hirbol sem ismerik, bar felebaratjuk lelki adveert ugyancsak imadkoznak. Az aszkezis gyakorlatai, a bojtoles, a szfizesseg megtartasa és az onsanyargatas egyeb fajai azok a fizikai eszkozok, melyekkel az organizmust ki lehet meriteni s ezaltal talzott vallasossagb 61 olyan vallasossagot lehet letesiteni, amely lenyegeben beteges. A szellemi gyongeseg a kritika nelkulisegben nyilvanul, hianyzik a megfontolas, az onallo ateles stb. Die dargebotenen Lehren werden unbesehen iibernommen, geglaubt werden sie alle, aber gemilterfilllend und durchwarmend wirken nur ein paar davon, und eben deutlich die paar, denen auch der gesunde Glaubensgenosse den ersten Platz einzuraumen pflegt. Egeszen sajatos vonatkozasa van a vallasossaggal az epilepszianak és hiszterianak. Az epilepszianak,1 ahol teljes kifejlodesre jut, tlgyszolvan ket jele van: epileptikus szellemi gyongeseg és periodikus rohamok. Az epileptikus szellemi zavarok szorosabb viszonyat a vallashoz a szenteskedO szellemi gyongeseg kozvetiti. Igazi vallasossagrol nines szo, a beteg csak szinpadi szcenakat csinal a vallasossagbol. Ez a beteges szenHell_pach, i. m. p. 103.
272
teskedes az epilepszia anal elvaltozott agyvel6 term eke. A hiszterikus' elso tekintetre hasonlit a szenteskedohoz, de ez csak latszat. A hiszterikusra nezve a vallas a fantazia vilaganak, melyben okvetlentil• elnie kell, leggazdagabbika és legszinesebbike, a szokatlan, nem mindennapi, . excentrikus, megfoghatatlan, titokzatos utani ehsegenek ez ad legjobb taplalekot. Die Religion ist ihm nicht erhabenster Selbstzweck, Weil Verkorperung des letzten. Sinnes alles Daseins (wie dem Frommen,) sondern. Mittel zum Zweck (wie dem Frommler,) aber (im Gegensatz zum epileptischen Frommler) Mittel das ganze eigene Wesen und Wollen umfassenden Zweck. Itt termeszetesen igen sok fokozat lehetseges. Az epileptikusokra allo tetel megfordithatO : a hiszterikus lelek olyat lat, amit hisz, a vallasos hallucinacio kivansagainak és gondolatainak akarati betetozese. Ezek nagyjaban azon hataresetek, amelyek a vallas pszihopatologiajaban nagyobb szerepet jatszanak. Elmeorvos velemenyere tamaszkodunk, bogy kikertiljak azt a kritikat; melyet a patologikus esetekkel szinten koralmenyesebben foglalkozO James volt kenytelen elviselni. P. L. Ladame2 ezeket mondja James konyverol: Trotzdem 3 musz ich als Arzt und als Pathologe sagen, dasz der schwache Punkt dieses Werkes die Art und Weise ist, in der es die Krankheit betrachtet.. Der beriihmte amerikanische Psychologe stellt sick auf den Standpunkt des gesunden Menschenverstandes und beurteilt die geistige Gesundheit oder Krankheit nach der natarlichen Einsicht der gesunden Vernunft, ohne der Tatsache Rechnung zu tragen„ liellpach, i. m. p. 104. Religiose Psychologie und Psychopathologie. A Zeitschrift far Religionspsych.-ban. IV. Bd. 1911. p. 107. 3 A kOnyv megOrdemelt nagy elterjedtseget emlitette elOtte. 2
— 273 --
dasz, urn ein Urteil fiber die zweifelhaften Zustande psychischer Verwirrung zu fallen, der einfache gesunde Verstand nicht ausreicht.' A vallasnak maganak nines pszihopatikus jellege. a patologia az individuumokban van, kiknek ilyenforman vallasi k4pzeteik, erzelmeik és cselekvesi modjuk tele lehet anornaliakkal. A vallas az .eletet nem degeneralja, ellenkezoleg noveli, tOkeletesiti. Tokeletesiti szellemi és erkolcsi ertelemben, és pedig tlgy az individualis, mint a kollektiv eletet. Kozvetve tokOletesitheti a fiziologikus eletet is, de ezt csak nagy fenntartassal mondjuk, mert a mind cure-fele mozgalmak tavolrol sem megbizhatok. Altalaban .01 mondjak az amerikai vallaspszihologusok, amit a vallas ad, az nem kevesebb, hanem tobb elet. Nicht Gott, sondern Leben, mehr Leber), ein Weiteres, reicheres, befriedigenderes Leben ist letzlich das Ziel aller Religion. Die Liebe zum Leben ist auf alien Entwicklungsstufen der Religion ihr eigentlicher Grundtrieb.2 E vazlatos targyalas betetOzeseill ket peldaban akarjuk megmutatni a vallasos hiszteria tilneteit. Az' egyik torteneti szemely és a XIII. szazadb61 1
Lasd meg ugyanezen ertekezesben p. 108. Man musz aus Erfahrung und aus der Beobachtung der Kranken die elementaren Störungen des Nervensystems, der Sinnesorgane, der Intelligenz, der Empfindungen und des Willens kennen, um mit Sachkenntnis fiber die pathologischen Storungen des Gehirns und seiner Funktionen zu urteilen. Es p. 110. . . . gibt es eigentlich keine „Krankheiten des religiosen Gefahls", sondem nur religios psychopathische Menschen, die man im einzelnen oder in der Gesamtheit mit alien wissenschaftlichen Verfahren der modernen Klinik studieren musz. 2 Leuba mondasa. Idezi James, i. m. p. 457. — Olyan velemenyek a vallasrcil, mint a ming pl. S'ergi-é: Religion is a pathological manifestation of the protective function, a sort of deviation of the normal function . . a deviation caused by ignorance of natural causes and of their effects. (Les emotions p. 404. idezi Leuba i. m. p. 353) egy vallaslelektan befejezo soraiban mar igazan nem erdemli meg, hogy vela komolyan foglalkozzunk Is
— 274 --
valO, a masik nevtelen szubjektum és napjaink szereploj e. Az elso Maydebu,rgi Mechtildis. A szoveg, mely velemenyiink szerint tisztan hiszterikus karakterre vall, Das flieszende Licht der Gottheit c. irasabol valci és szciszerint a kovetkezo:1 Nun geht die Allerliebste zu dem Allerschonsten in die verhohlenen Kammern der unsichtbaren Gottheit; da findet sie der Minne Bett und der Minne Gelasz und Gott ilbermenschlich bereit. Nun spricht unser Herr : Steht, Frau Seele ! — (Seele.) Was gebietest du Herr? — (Der Herr:) Entkleidet Euch! — Herr, wie soil mir dann geschehen ? -- Frau Seele, Ihr seid so mit meiner Natur vereint, dasz nichts zwischen Euch and mir sein kann. Es ward kein Engel je so hehr, dem das eine Stunde verliehen wiirde, was Euch ewiglich gegeben ist. Darum legt von Euch Furcht und Scham und alle auswendige Tugend. Nur allein die Ihr binnen Euch tragt von Natur, die sollt Ihr ewiglich empfinden wollen: das ist Eure edle Begehrung und Eure grundlose Begierde. Die will ich ewiglich erfallen mit meiner endlosen Freigebigkeit. — Herr, nun bin ich eine nackte Seele, und du in dir selbst ein wohlgezierter Gott. Unser zweier Gerneinschaft ist ewige Liebe ohne Tod. Da geschieht nun eine selige Stille, da wird ihr beider Wille. Er gibt sich ihr, und sie gibt sich ihm. Was ihr da geschehe, das weisz sie, und desz getroste ich mich, wenn dies nicht lange kann bestehn : wenn zwei Liebende verhohien zusammen kommen, so mussen sie oft ohne Abschied von einander gehn. V. 6. Deutsche Mystiker Bd. II. Mechtild von Magdeburg, .,Das flieszende Licht der Gottheit." In Auswahl iibersetzt von Dr. Wilhelm Oel. Kempten und Munchen, Kosel 1911. p. 60.
— 275 —
Ebben a szovegben ket dolog feltilno : egyik az, bogy tartalma teljesen a katolikus vallasnak megfelelo szoveg, mely a maga tiszta erkolcsisegevel pregnansan fejezi ki a misztikus lelek egyesiileset Istennel, melyet mint a misztika jellemz6 .adatdt ismertiink meg; a masik az, bogy ez az egyebkent egeszen kifogdstalan szoveg feltilnoen .erotikus szinezetii. Ha ehhez hozzatesszak azt, hogy Mechtild szepen fejlett no volt telve erzeki kivansagokka1,1 akkor ertheto, hogy ami testenek termeszetes kielegitese lett volna, az ennel a szenteletil none' szublimalt formaba,n, a vallas kereten belill, teljesen vallaserkolcsi modon nyert kielegitest. A vallas red nezve ,eszkoz volt, hogy az at erosen izgato, titokzatos, killonOsen ohajtott dologban kielegitse. Egesz lenye es akardsa jutott igy a vallasos fantazia vilagaban kielegfteshez. Ez pedig nem egyeb, mint a valldsi hiszteria. Ellenvetestil szolgdlhatna az a korillmeny, hogy az emlitett szavak nem fejeznek ki egyebet, mint az Istennel vale) benso egyestilest, amely a misztiLasd W. Oehl i. m. p. 11. és p. 120-121. Ez utObbi helyen olvassuk : Als ich zum geistlichen Leben kam und von der Welt Abschied nahm, da sah ich meinen Leib an. Der war kraftig bewaffnet gegen meine arme Seele mit groszer Fiille starker Macht und mit wollkommener nattirlicher Kraft. Da sah ich wohl, dasz er mein Feind war. Und das sah ich auch : wollte ich dem ewigen Tud entgahn, so muszte ich mich darniederschla'n. Da muszte es an ein Streiten gahn. Da sah ich auch meiner Seele Waffen an. Das war die hehre Marter unseres Herrn Jesu Christi. Damit wehrte ich mich. Da muszte ich stetiglich in groszer Furcht stahn und alle meine Jugend grosze Fechterschlage gegen meinen Leib schla'n. Das war : Seufzen, Weinen, Beichten, Fasten, Wachen, Rutenschlage und stetiglich Anbeten. Dies waren die Waffen meiner Seele, damit iiberwand ich den Leib also sehre, dasz ich zwanzig Jahre lang nie anders war - als mode, krank und schwach, zu allererst von Reue und Leid, danach vor guter Begehrung und geistlicher Miihsal, und dazu mannig schweres Siechtum von Natur. 18*
— 276. —
kusok kozos jellemzO tulajdonsaga. Igaz, de a 1-enyeg nem az, hogy mit fejez ki, hanem hogy, mikent ad: kifejezest. Ha egy tekintetet vetiink arra, hogy ez mikent jutott kifejezesre Szent Tereziana1,1 Istenes JanosnAl, Dyonisiusnal. Damiani Peternel, HugO Victorinusnal, Al bertus Magnusnal, Szent Gertrudnal, Folignoi Angel6nal stb., akkor rogton eszrevesszdk a lenyeges killonbseget. Az sem szolgalhat mentsegill, hogy az RnekekRnekenek nyel vet hasznalja, mert ha osszehasonlitjuk pl. az Enekek-Rnekeben olyannyira jartas clairvauxi Berndt ir6saival, ez utobbiak minden edessegok és kenetessegak mellett is hatarozottan mas karakte.rt mutatnak.2 A masik pelda, mely napjaink tortenetebol van veve, egy pompas analiziset mutatja a hiszterikus Madonna kultusznak, melyet Dr, Oskar Pfister zdrichi pap kozolt elOszor a. Zentralblatt ffir Psychoanalyse hasabjain (1910. Bd. I.), majd a Zeitschrift far Religionspsychologie-ban.3 Itt csak vazlatosan ismertetjuk, annal is inkabb, mert a megitelesi normakra akarunk ramutatni, ezek pedig kozosek azokkal, melyeket Magdeburgi Mechtild esetenek analizalasaban nylljtottunk. A tortenet a kovetkezo : Egy 18 eves hollandi ember panaszkodott neki, hogy rangatodzasai, neha formalls merevedesei vannak a jobb karjaban, agyhogy irni es zongorazni nem tud s ennek oka : idegesseg. Az ongyilkossag gondolata is foglalkortatta, kiilonOsen iniota Goethe Wertherjet és Ibsen Kiserteteit olvasta. Miutan egy evig kinlodott, vegre engedett a zilrichi pasztor felszeditasanak es kitarta eleitte a lelket.
Az igazolo pelditk fel vannak sorolva Poulain, i. m. II. k. p. 223-247. 2 L. Dr. Piszter Imre : Szent Berndt elete és miivei. II. k. Budapest, Hornyanszky 1899. p. 478-479. 3 Dr. Oskar Pfister : Zur Psychologie des hysterischen Madonnenkultus. Zeitschrift fur Religionspsychologie Bd. V. p. 263-271.
— 2'77 —
Koriilbelul of ev 6ta platonikus viszonya voltaa flatalembernek egy leannyal, aki nagyon magahoz vonzotta, boldogga tette, de idOszaki szeszelyeivel sokszor meg is haragftotta. Vegre 4,geszen szakftottak, amelynek oka az itjU szerint az volt, hogy egy alkalommal, rnidOn egyiitt setalhattak volna, a leanyka gyon.gedtelen és gyava mOdon visszavonult. Az ongyilkossagi inipulzusok tehat erotikus ,torlasbal szarmaztak. Az igazi oka a .szakftasnak azonban csak kesObb stilt ki. Pajtasai emlegettek elotte, hogy a leanyban keves kellem van s neki magasabb igenyei is lehetnenek. Sokkal bilszkebb volt, sembogy ezt meltanyolta volna s inkabb atadta magat a vilagfajdalomnak. Amor bossz6ja a hysteriaban nyilvanult. A karjaban beallt a fajdalom. EmlOkezett ra, hogy het evvel ezelott kovel kergetett el leanyokat, kik egy falon iiltek, aztan 6 maga tilt a helyiikre, de leesett es a karjat stilyosan megsebesftette. Kesobb a zongoratanftOja szOlt ra egy alkalommal, hogy a karjat igen agyetlenul tartja, ami a kezdO milveszt folotte elkeseritette. Igy erthet6, hogy a baratnOjevel val6 szakftas miert okozott hiszterikus fajdalmat a karjaban. A 11 eves gyereknek fajdalmai voltak a karjaban igazsagos biintetosetil a szep nemmel szemben tamisitott lovagiatlan eljargsgert, de a lovagiatlansag most is megvan es a bfinhodes utani vagy elOidezte ugyanazon vetek ugyanazon bunteteset. Szakftott az Istennel is, akinek azelOtt baratnoje szerelaneert halas volt. Atyjaval is osszeveszett. Koriilbeliil egy ev multan szep Madonna kopek keriiltek a kezebe. A benyomas olyan kedvez6 volt, hogy protestans letere buzgO Szilz Maria tisztelo lett. Mivel pedig elobbi baratnejanak a novere kedves volt elotte, felmertilt benne a vagy az elvesztett menyasszony idecilis novere utan. A boldogsagos Sztliz utani vagy tehat elfoglalta az elObbi vagy helyet. O benne nem csalodhatott, bizonyara nem fogja elhagyni. POtolta a sziilOi szeretetet és gyengedsdget is szamitra. Azonfeliil fgy a Madonna kultusz Altai nemi elegtetelt is szerezhetett maganak a protestans sziilokkel szemben. Einsiedelnbe is elzarandokolt és fine, midOn a szentk6p elOtt terdelt, a fajdalom megszunt a karjaban. Nem csoda, a szeret6 megtalalta a kedveset a legidealisabb formaban. Az onvad megsziint, 6 mar nem az a lovagiatlan ember, aki kedvesdt cserbenhagyja. Kesobb a Madonnat elhagyta, mert egy leanyhoz fordult szerelmevel, de az atyjaval val6 rossz viszonya megmaradt. Ezert az egi atyaval valO kibekiiles is kesett. A ziirichi pap a kauzalis viszonyok felderftesevel megsziintette a bajt.
Nyilvanvalo a Madonna kultusz hiszterikus volta a jelen esetben. Az egyeniseg, a fantazia a
- 278 —
vallasban nyert kielegitest és ez a kielegites a hiszterikus tiinetek hatterbe szoritasat jelentette. Nen) a Madonna kultuszban van a hiszteria, hanem az individuumban, kinek beteg mivoltat — mint a fentebbi 'Aida is igazolja — maskent is meg lehet szilntetni, mint a vallas eszmenyeinek iiyen esetekben jogosulatlan, pszihopatikus felhasznalasaval.
HETEDIK FEJEZET.
Fl
pszeudovallas lelektana,
,,Minden ember, minden nemzet torteneteben akad pillanat, melyben az nagy igazsagtalansag aldozatanak erzi magat. Ilyenkor rendill meg az isten joscigciba vetett hit. A felelembol taplalkoZ6 vallasossag tovabb el ugyan, de megszakad a szeretet fonala. A legtobb nep és sok ember nem is jut enn41 elobbre. Rajongo szeretet helyett retteges1361 1164101 a termeszetfelettinek. Esetleg valtortatja balvanyait, de megorzi a tillvilagot". „Repeso orommel fogadjuk a rdgyfakadast. A szabadsag erzese boldogsagot ad. Ifju korunk hevessegevel tordelial: az alkalmatla.n bilincseket. Legyozhetetlennek latszO ero tolti el lenyunket. Ellokj ilk a vallast megellinl: nelkille". 1 Harkanyi fontebbi szavait atgondolva, konstataljuk, hogy azok jo terminologiaval vannak megirva és olyan tenyt fejeznek ki, melynek elofor-L d.ulhatosagaban nem ketelkedhetunk. Beismeri Harkanyi, hogy nemcsak felelem szerepel a vallas lelektandban, hanem szeretet is, bar igen sok vallasos embernel a felelem jatszik nagyobb szerepet. De a vallas lelektani jelentosege az utolsO sorok negativumaban csendiil ki : a vallcis olyas valami, ami az elethez kelt, ami — a mi velemenyunk szerint — az eletnek sziikseges, takeletesitO jdruleka. Vannak olyanok, akik a vallastol akarva vagy akaratlanul elszakadHarkcinyi Ede: Babonak ellen. Masodik ezer. Budapest, Grill 1907. p. 4-5.
— 280 —
tak, ezek talán valtortatjak balvAnyaikat, de megorzik a tillvilagot, vagy a masvilagnak egy sajatszerd gondOlatat, mely tij tartalomnak tij cselekvesi kovetkezmenyei lesznek. Más szoval a vall6s telitve lehet babonaval, vagy a babona egeszen el is foglalhatja a vallas helyet, de mint a lelki elet sziiksegszeril jaruleka ugyanolyan szerepet igyekszik betolteni, mint a vallas, de az elk fejlesztese és tokeletesitese helyett annak degenerelasat idezi elo. Mi a babona? Nyilvan olyasvalami, amely a vallashoz és a vallasi dolgokhoz hasonlit, de az eszszerfiseg kovetelmenyeivel ellentetben van. Mig a vallas lenyeget a primitiv nepek vallasossaganak vizsgalata alapjan allapitottuk- meg, a babona megitelesenel a vallasbolcseletheZ is hozzafordulunk. A neherseg mindenkepen nagy. Erezte ezt Lehmann is, midon a babonarol szolo konyveben a babona meghatarozasaval kapcsolatban ezeket irja „Hogg a babona tevedes, hogy olyan felvetelekben all. melyeknek sem a vallasban, sem a tudomAnyban nines meg a jogosults4guk. abban bizonyara mindenki egyetert. EbbOl folyik azonban egyszersmind annak a kerdesnek a rendkivilli nehersege is, hogy valamely felvetelt babonasnak mondhatunk-e vagy nem. Mert nem egy, de tobb vallas van ; ami az egyiknek esztelen es babonds, a masiknak vallaSos hitelve lehet, melynek helyessegeben soha nem ketelkedett. Es ami igy all egyazon kor killonbozO egyeneirOl, annal inkabb all killonbozo idOkrol. A tudomany, valamint az egyes vallas fejlodik s folytonos valtoz6sokon megy at. Arni egy bizonyos idoben a legtapasztaltabb blivarok elOtt is egesz termeszetes fel vetelnek latszik, azt egy kesobbi kor a termeszet rendjevel ellentmondonak tekintheti. Es amit valamely vallasfelekezet bizonyos idoben Lehmann, Babona és vardzslat a legregibb idoktal a jelen korig. Ford. Ranschbury Pal. 2 kotet. Budapest 1900. I. k. p. 3-4.
— 281 —
rendithetetlen hitelv gyanant hirdet, ugyanaz a vallas azt 100 < vagy 1000 ev mulva mint veszelyes habongt felredobja s szenvedelmesen fildozi. A babona hatarai tehat nagyon is bizonytalanok hogy valamely felvetel babonanak nevezheto-e vagy nem, mindig attol fugg, milyen • szempontbed tekintjak." Igaza van Lehman-nak, a babona fogalma a szempontok relativitasaban sziiletik és hal meg. Azert mi nem valamely kor tudomanyos felfogdsato' vagy valamely vallas tanitasatol tesszuk fugON* bogy valamely jelenseg babondnak minosithetO-e vagy sem, hanem attol, hogy megegyezik-e vallcis lenyegekent feltuntetett definiciOnkkal, ha egyebkent valami faji rokonscigban van vele. Igaz, hogy a babonanak ilyeten modon nyert fogalma nem fedi rnindazt, amit a mi korunk annak tart, de mdsreszt amit babonanak definidltunk, az ketsegteleniil az lesz és az igy definialt fogalom a kor vagy valamely vallas relativitasdnak belyeget nem viseli magdn. Egy masik szempont is a fentebbi definiciot ajdnlja. Mi ugyanis nem minden babondval akarunk foglalkozni, hanem csak olyanokkal, melyeknek vallasi jelentosegiik van, azaz a pszeudovalldssal, mar pedig a pszeudovallasnak a jellemzoje az lesz, hogy nem tartalmazza azon elemeket, melyeket a vallas lernyege gyanant ismertiink meg. A vallas lenyegekent ismertilk meg egy legf•5bb leny elisrnereset. Pszeudovallasnak minositjuk a politeizmust. Mint lattuk,1 a monoteizmusnak .és a politeizmusnak, valamint a velilk osszekotott- erkolcsi kepzeteknek ket killonbozO lelektani forrasa van. Az ertelmi és erkolcsi komolysagot a fantazia jatszisaga pOtolja, midon az egy legfobb leny helyet az istenek egesz legiojaval pótolja, vagy legaldbb is a legfabb leny mellett mint alsobbrendil isteneket megtdri. Az ember sok tekintetben a letez6 valosdg merteke, de az a torekvese, 1
Lascl: Kiilonos Resz I. fej. W.
Schmidt
c. alfejezetet!
— 282 —
hogy mindenben, meg a legnagyobb ertekii dologban is azza, legyen, legfeltiinObben abban nyilvanul, hogy az isteneit is a maga kepere teremti,1 a maga korlatoltsagaval és gyarlosagaval ruhazza fel. Azoknak a vallasi elfajulasoknak, melyeket sok kutatO az evolucio elvet • helytelenill alkalrnazva primitiv fokon vel meglatni, de amelyek k4sObbi fejlodes eredmenyei, az az oka, hogy a hianyos tudas erkolcsi gyongeseggel parosulva a maga igenyeinek és torekveseinek megfele16, de tole killonallo lOnyben tarnasztekot keres. Nem az emberi belatas, hanem az emberi akards teremt isteneket, vagy az embernel magasabb rendii segito és hiany-kielegito lenyeket. A Tylor-fele iskolaban fel hozott j elensegek lelektani magyarazata ugyanaz, mint mindazon emberek eljarasae, akik sorsuk bizonyos modon val6 igazodasat a mar csaknem szemelyesen gondolt szerencsenek, vagy sorsnak tulajdonitjak. A gondviseles fogalma az Istenseg fogalmatol elvalaszthatatlan, egy Isten, akinek a vilag folyasahoz semmi koze, lelektanilag nem letezo Isten. Az emberi akards a gondviseles fogalmat szeretne a maga egyenisegenek megfeleloen fogalmazni, és az emberi gyarlOsag ezen az alapon teremti meg a pszeudovallast, melt' szamara a tiszta vallasi kepzeteket potolja, vagy esetleg azokkal osszekeveredve egy vallasi szinkretisztikumot alkot. Beismeryik azonban, hogy nem tisztan az erzelem teremtmenyeivel van dolgunk, hanem a pszeudovallasnak tudomanyos szinezete is lehet, ami sokszor az intellektua]izmus triltengeseig, az eszvallasokig vezethet. Nem lehet e helyen a pszeudovallasokat felsorolni, hanem amint a vallasi tiinemenyek reszletes vizsgalatanal a katolikus vallasra szoritkoz1 A.
Maury, La magie et l'astrologie dans l'antiquiite et au
moyen age. Paris, 1864 p. 8.-on olvassuk: L'homme place en tout lieu des esprits personels concus I son image etc.
— 283 —
tunk, mint amelynek a lelektanban is visszatiikrozodO egyetemes jellege fenyt vet a tobbi kereszteny felekezetre, tigy a pszeudovallas tuneteinek lelki jelentOsegeit vizsgalva nagyobb fontossagti es egyetemesebb termeszetil pszeudovallasi jellegii tunemenyt aligha talalunk a spiritizmusncil. Hogy a spiritizmusnak vallasi jellege van, azt senki sem tagadhatja. Vallast potol, vagy legalabb is a felekezeti vallasi kopzeteket at meg atjarja, belejilk olvad, de egyszersmind uralkodik is f•51ottilk. A spiritisztak ezt nem is tagadjak. Leon Denis : Le spiritisme et la mediumnite c. mliveben erre nezve a kovetkezOket mondja : Le spiritisme a déjà exerce une influence Onorme sur l'etat d'esprit de nos conIl a tourne les pensees viers l'au temporains dela it a reveille, dans les consciences brumeuses et endormies de notre temps, le sentiment de l'immortalite it a rendu plus vivante, plus reelle, plus tangible, la croyance a la survivance des disparus. Là ou it n'y avait que des esperances et des croyances, it a apporte des certitudes... Par la conciliation du sentiment et de la raison, le spiritisme devient la religion scientifique de l'avenir . . . En realite, les hum ains et les invisibles cheminent souvent cote a cote a travers les joies et les larmes, les succes et les revers. L'amour de nos bien aimes nous enveloppe, nous console, nous rechauffe. Les terreurs de la mort ont cesse de peser sur nous . . . Toute croyance doit etre appuyee sur des faits. C'est aux manifestations des ',Imes affranchies de la chair, et non a des textes obscurs et vieillis, qu'il faut demander de secret des lois qui regissent la vie future et l'ascension des etres Ainsi la revelation des Esprits . .. fait luire sur le monde le grand soleil de la bonte de la concorde, de la verite.' I Idezve: L'occultisme hier et aujourd'hui. Le merveilleux prescientifique par I. Grasser'', Montpellier, Coulet et Fils, 1908. p. 293-294.
— - 284 —
Gaston 'Very azt ajanlja, bogy a spiritizmus szot valtsak is fel a „kiserleti katolicizmus" elnevezessel. Myers pedig (La personnalite humaine. La survivance. Ses manifestations supranormales.)1 felfogasunk bizonyitekakent a kovetkezoket irja: Je pretends, qu'il existe une methode d'arriver a la connaissance des choses divines avec la merne certitude, la meme assurance calme auxquelles nous devons le progres dans la connaissance des choses terrestres. L'autorite des religions et des eglises sera ainsi remplacee par celle de l'observation et de l'experience... c'est par nos Ames que nous sommes unis a nos semblables... le corps separe ]ors m6rne qu'il semble unir. BeszOl meg egy valIasi synthesis elorelathato vazlatarol, amely megerositese lesz a kereszteny kinyilatkortatas lOnyegenek e. i. t. Maga Grasset, latva azt a tOrekvest, melt' a spiritizmus vallaskent vale szerepleseben nyilvanul, illuzorikusnak nyilvanitja azt a gondolatot, hogy az okkult tunemenyek ismeretet fel lehessen hasznalni az apologetika celjaira, vagy valamely vallas igaz vagy nem igaz voltanak bizonyitasara.2 Valoban az okkultizmus fliggetlen ggy a valldstot, mint a filozo'ficitOl, de valldst 196116 jellege van, tehdt pszeudovallaskent felfogva, letektandval a vallds lelektana kereteben foglalkozhatunk. Nem foglalkozunk e helyen az okkultista tiinemenyek ismertetesevel, csak efin lelektani jelentOsegtikre akarunk ramutatni, mint amely faggetlen az oly sok egymasnak ellentmondo, sokszor a valos6ggal is ellenkezo leirdsokt61. A spiritizmusnak is van intellektualis, emocionalis és erkolcsi tartalma. Intellektualis tartalmat tekintve lenyeges killonbseget mutat a vallassal 1 Id. Grasset id. m. p. 295 - 296. Grasset i. m. p. 292-293.
— 285 —
szemben, bar vallasszerd jellege ketsegtelen. A legtab leny fogalma megmaradhat, de melleje szegodnek a szellemek, kik aktivitassal birnak és mint cselekvO egyenek szerepelnek. Szellerneket szerepeltet a vallas is, de a ketfele szereples kort ,nagy kiilonbseg van. A spiritiszta szellemvilag hizeleg az ember tudomanyos igenyeinek (latszOlag) es kielegiti az ember tetszetOs erkolcsi ohajat. Mindkettore helyesen mutat rd Lehmann.' A spiritisztak ugy tuntetik fel tanukat, mint a materializmus legfontosabb jellegu cafolatat. Azzal nem torodnek, hogy a materializmus, mint vilagnezet semmifele tudomanyos alappal mar nem bir. A Kraft and Stoff-ok kora vegelgyengillesben molt ki s talán nem is volt szukseg Lange-nak klasszikus milvere, a Gesehichte des Materialismusra, hogy vele• mindazok, akiknek nerni csekely filozofiai miiveltsegilk van, mint valami jogosulatlan és tudomanytalan vilagnezettel helyezkedjenek szembe. Azonban a spiritizmus intellektualis tartalmabol hianyzik a kulturvallasokra jellemzO tudomanyos es filozofi.ai rendszerezettseg és fogalmi kifejezes, csak epen kacerkodik. a tudomannyal, mikor mindendron tudomanyos jellegiinek akarja tanitasait feltuntetni.. Pedig nem tudomanyos, hanem tudornanyosnak feltfmtetett vallasi jellegevel hat. Nagyon vilagosan kitunik ez a szellemek erkolcsi jellegebol. A spiritiznnis szerint ,ellentet ja és rossz kozott nincsen; csakis tobbe vagy kevesbbe tokeletesrol lehet szo. A tokeletlen ki fog fejlodni és lassankint tokeletesse valik. Ezert nincsenek rossz szellemek ; mindannyian, meg a legalsobbrendilek is, vegiil tokeletesek, boldogok lesznek. Avagy roviden mondva : orok karhozat nincsen." ' Lehmann i. m. I. lc. 423. s kk. 2 Lehmann i. m. I. k. p. 427-428-on igy folytatja: „A kovetkezokben latni fogjuk, hogy ez az elv a fopontja a francia spiritizmusnak. amint azt Allan Kardec a katolicismus talajan kifejlesztette. Kardec tana a reinkarnaciOrol egyenest oda torek–
-286.—
A, vallas lenyegekent megismert helyesen felfogott primitiv miiveltsegii emberek vallasaban az isteni igazsagossag velemenyiink szerint a leheto legtisztabb erkolcsisegnek megfeleloen ugy nyilatkozott meg, hogy a jó cselekedetekert jutalom, a gonoszakert masvilagi buntetes jar. Ettol a buntetestol valo felelem primarius szerepet pitszik a vallasban, ha amellett nem is tekintheto a vallas egyedilli lelektani forrasanak. Az egyszerii nep validsossaganak egyik j o megfigyelOje irja, hogy az ó falujanak parasztjai nem azert jarnak a templomba, mert az Istent szeretik, hanem mert felnek az ordogtOl. A teologusok kozill olyanok, akik a vallaspszihologia jelentOseget a dogrnatikaban felreisrnertek, ezt tillsagos humanizmusuktol indittatva fel is hasznaltak es az egyhaz Osi tanitasaval szembehelyezkedtek. Gondoljunk csak Schell Hermann tanitasara a halalos biinrol! A kereszteny felekezetek koziil az tijitoknak nagy elterjedesi sikere lelektanilag szinten a masvilagi biintetesnek humanisztikusabb felfogasabol magyarazhato. Az emberi termeszet lenyege a torekves, ez a torekves valamely vagy kielegiteset jelenti. A vagy pedig mindig hianyt jelent, tehat a fajdalom az alapja.1 Az ember irtOzik a fajdalomtol és azert nem is eszere, hanem erzelemvilagara hallgatva szivesebben fordul olyan taszik, hogy az 6sszes szellemek iidvoziilesenek lehet6seget bebizonyitsa. Ketsegteleniil nem veletlen dolog, hogy ket ferfiu, aki olyan kiilonbozo vallasi alapon all, mint Davis és Kardec, ugyanarra az eredmenyre jut. Valosdgban mindaketten epen az orok karhozat tank igyekeztek megtamadni: rendszereik kezdettol fogva erre irdnyultak. Ezzel a spiritizmus jelentekeny haladdsa konnyen erthetove is yank. A nep nagy tomege reszere az is vallds, mint minden Inds és az ember karjaiba yeti magat, hogy megszabaduljon az egyhaz egy dogmdjatol, mely korunknak a felelossegreil es biinhadesrol szOlo humanus felfogasaval nem egyezik. Ezzel fog a spiritizmus a j6v6ben is mindig kOvetokre talalni es elore haladni." 1 Lester F. Ward : A haladas lelki tenyezai. Ford. Dienes Valeria Budapest, Grill, 1908. p. 60. s. kk.
— 287 —
nitasok fele, melyek a fajdalom megsziinteteset jelentik a szamara. Ezert van tehat sikere a spiritizmusnak, de sikere lest minden olyan pszeudovallasnak, amely latszolag tobb megnyugvast ad az embernek, mint a vallas lenyeges elemeibol alakult igazi vallas. A szellemek aktivitasa megerositi a halhatatlansag gondolatdt. A halhatatlansagnak pedig roppant hordereje van az emberi lelekre. Johannes Scherrt hallgassuk meg, aki pedig radikalis gondolkodo volt, mikepen it errol a fogalomrol : 1 Nur durre Doktrinare, welche niemals in und mit dem Volke gelebt haben, vermogen zu verkennen, welche unermeszliche und unerschopfliche Wohltat fiir die arme Menschheit der Unsterblichkeitsglaube war. Die wirklich Weisen aller Lander and Zeiten, Dichter und Denker, Propheten und Politiker haben das wohl erkannt. In den Katakomben Agyptens, auf den Bergen von Baktrien, in den Bananenhainen am Ganges, unter den Platanen des Ilissos, auf den Triften Galilaas, in den Sandsteppen Arabiens wie im Schattenwiister Germaniens und unter den Druidenhainen Armoricas ist diese Lehre verkiindigt und geglaubt worden, und ilberall hat sie ungezahlte und unzahlige Millionen von Menschen die schwere Last des Lebens tragen gelehrt. Wenn die menschliche Zivilisation etwas so Hehres und Herrliches ist, wie ihr sagt, wohlan, der Unsterblichkeitsglaube hat sie moglich gemacht. Darum moglich gemacht, dasz er den Geschlechtern der Menschen die Hingebung und Ausdauer verlieh, inmitten von alien Bedrangnissen des Daseins ihre Arbeit zu tun. Darf dies ein bloszer Wahn genannt werden ? Kann es ein bloszer Wahn sein ? Scherr szavai, amilyen szepek, annyira igazak. A vallas az emberi elet tokeletesitesehez hozzaIdezi Kuhaupt, Der Glaube an die nachirdische Fortdauer c ertekezeseben. Tiirmer XIV. evf. I. k. p. 344.
— 288 —
jar It a halhatatlansag gondolataval is. Ezt a gondolatot nem az egyetemes emberiseg egybehahgzo, felfogasa, hanern erzeki tapasztalat alapjan akarja a spiritizmus megerositeni. Olyan emberekre, akik a tudomanyos szo hasznalatatol lepre mennek es akik a szellemek eddig nyilvanult aktivitasaban valodi ertekes erkolcsi aktivitast tudnak meglatni, igen nagy és a spiritizmus igazsagara nezve megerOsito hatassal lehet a spiritizmus felfogasa a halhatatlansagral. Nemes és erkolcsileg kivalo momentum is szerepet jatszik ebben a felfogasban. A spiri tisztak azt hiszik, hogy a szeretetet, mely Oket. kedveseikhez f zi s mely nem sz-dnik meg a vallas tanitasa szerint sem a sir szajdnal, intenzivebben gyakorolhatjak spiritiszta felfogasban. Azt velik, hogy igy tudtukra is adhatjak azoknak akiket szeretnek, hogy szeretik oket s viszont elhnnytuk utan ok is gyakorolhatjak szeretetilket a meg elOk irant. Tale egy lelektani momentum a spiritizmus terjedeseben, melynek erkolcsi nivojat nem szabad felreismernank. Az elmondottak igazolasara alljon Madame Jean Delaire-41ek, a brightoni teozofiai tarsasag elnoknojenek on vallo m asa vallasossaganak nlibenteterol. J'entends le mot religion dans le seul sens possible, selon „l'esprit religieux commun A tous les moi, A l'esprit modern,1 hommes" ; et je definis cet, esprit religieux comme la connaissancel, raisonne ou instinctive, du Dieu immanent en tout ame humaine. C'est dire que je concois Dieu comme le concevait la philosophie3 pantheiste dans sa plus noble expression, — comme la totalite de l'univers, visible et invisible; comme l'Ame et la Vie universelle; Principe Souverain, Unite absolu se manifestant• en la dualito Esprit-matiere, Energie-Substance, Passivnegatif, en un suot, les „deux opposes" de Pancienne philosophie gnostique. De tette conception de Dieu result logiquement la croyance a l'immortalite de Tame4 — a l'immortalite de toutes choses —
' A modern szellemnek igenyeit hell kielegfteni ! Az intellektualizmusban latszOlag tudomanyos jelleg rejlik.. A pseudovallas egyik karakterisztikuma. 4 Ime a legfObb !
-- 289 — puisque selon la mot recent du grand savant anglais, Sir Oliver Lodge, „tout ce qui existe, persiste." La forme seule change, et se transforme incessament; la vie, souffle divin, mouvement de Dieu dans l'univers, demeure eternelle comme Dieu meme. Je definis done l'ame humaine comme cette vie universelle, divine, individualisee dans l'humanito. Dieu est Un: La vie est une, „partout semblable, dans un atome comme dans la terre et clans l'ensennble des astres..." Selon la definition d'un Gnoslique; Junivers est la robe dont se voile l'Eternel", et ce que nous appelons Fame humaine est la Pens& meme du Dieu vivant... Cette conception de l'ame implique sa survivance, ou, plus exactement, sa persistance: Souffle divin, pens& divine, elle ne saurait cesser d'être. Si tout l'univers et non seulement une manifestation mais une incarnation de la Divinite, comme l'enseigne la theosophie ancienne et moderne, l'homme dolt etre, lui aussi, „une synthese unifice de la dualite Esprit-matiere." Son corps appartient au monde de la forme, tisse du „voile de Brahma", pour me servir de l'image poetique des livres indous, — de la robe dont se couvre l'Eternel, selon l'expression de la philosophie gnostique; comme tout ce qui est materiel, ce corps se transforme sans cesse; it n'est done pas reel dans le sens vrai du mot realite Mais l'ame est Dieu meme, „inereee, eternelle, elle ne saurait mourir quand meurt la forme qui l'enveloppe ..." (Bhagavad Gita.) Cette double conception de Dieu et de Fame est destine, me semble-t-il, a reconcilier la science et la religion ,1 (non-dogmatique). Deja nous voyons la science devenir plus hesitante, moms sOre.d'elle-meme, reconnaisant plus nettement ses frontieres, frontieres au dela desquelles bon nombre des ses disciples entrevoient un monde nouveau. La religion de son cote, se spiritualise chaque jour, attache de moires en moires d'importance a la lettre et de plus en plus a l'esprit des Saintes Ecritures. Je crois done le jour proche oil le dogme, dans le sens d'une croyance imposee a l'esprit humain, aura cesse d'exister. La religion et la morale ne sauraient etre absolument independentes l'une de 1'autre.6 „L'homme devient le qu'il pense" 2 est une profonde verite, enseignee par d'autres Maitres divins, aussi bien que par le Bouddha. Si la religion est la realisation du Dieu immanent en chaque ame, cette realisation devient forcement la base de la plus pure morale. L'homme qui se croft, qui se salt, un fils de Dieu, ne saurait vivre bassement. La con-
A tudomannyal asszeegyeztetheto vallas, tehat j6! 2 A vallas lenyeges kelleke az erkoles.
1
— 290 — naissance du Dieu, Un, Pere de tous les titres, me semble la seule base possible, de la solidarite humaine, de la vraie fraternite.1
A spiritizmus akceptalasaban nagy szerepet jatszik az lijszerilnek és csodalatosnak jellege, melyet magan Nord. Uj és rendkivali tdnemenyeket mutat be, melyek a tekintetet és ertelmet egyarant meglepetessel es csudalattal toltik be. A nemet spiritizmusnak nem volt nagy hatasa, inert filozofikus karakterrel birt, ellenben az amerikai meghoditotta a vilagot, mert vallasnak tantette fel es tanemenyei hosszu sorozatat az asztaltancoltatassal és asztalkopogtatassal kezdte bemutatni. Amint a csodak nagy szerepet jatszottak a vallasban, ugyanolyan szerepok van a spiritizmusban a csudalatot keltO tanemenyeknek, melyeket a tudomany eddig csak reszben tudott megmagyarazni, de amely magyarazatot a spiritisztak semmikepen sem akarjak olyan gyanant elfogadni. hanem mint a pozitiv tudomany altal megkozelithetetlen és csak a hit, spiritiszta hit Altai hozzaferheta em]egetik. A spiritizmusban is nagy szerepet jatszik a hit, mely a tunemenyekto] egyelere tavoleso szemelyek reszere azok tekintelyeben vale hitet jelenti, akik a tudomany valamely exakt terilleten mutattak meg kivalosagukat (Crookes. Wallace etc.) Nem gondolnak arra, hogy az egyik tekintely alapjanak semmi koze a masikhoz és hogy a kivala termeszettudos vagy matematikus spiritiszta felfogasaban epen akkora ertelmi nivot arulhat el, mint a peklegeny, aki a seanceokra jar. Azutan a spiritizmus jó asylum azok szarnara, akik a pozitiv vallasoktol menekillni ohajtanak, de valami vallasfelere mégis szilksegiik van. Amint a pozitiv vallas teteleinek elfogadasara olyan okok kesztethetnek, amelyek tavol allanak azon vallas teteleinek igazolo jellegetol, epen tigy ilyen kulso okok azok elhagyasat is letesithetik. Egy jó lelkiCoenobium Almanach. Lugano 1912. p. 128-130.
pasztor a falu nepet egeszen a sajat igeinek nyerheti meg, ha a masik elhanyagolja az oveit, de viszont ne respektalja a nep bevett szokasait, keszek lesznek az ovei is a masik felekezethez csatlakozni. Az erzelmi okok cselekvesre kesztetnek, az intellektus gy8nge és tehetetlen marad. Ismerek egy nagyon intelligens csaladot, melynel a spiritizmus iranti rajongas ilyen okokbol magyarazhatO. A ferj torvenyszeki orvos, materialista es ateista, szociologiaval foglalkozik és csak az u. n. pozitiv tudomanyokban hisz. A no, igen olvasott, irodalmi muvel.tsegu, szenvedelyes hive a spiritizmusnak hugaval, egy hasonlOkepen nagy milveltsegii novel egyiitt. Mindharman zsidok voltak, most felekezetnelkiiliek es csak a szeanszokra és teozofiai gyulesekre jarnak. A zsido vallas formalitasainak mar az asszony szulei (torvenyszeki biro) sem hodoltak, kedvenc olvasmanyaik a szepirodalmi veken kiviil Renan Jezus elete, 'Maury fent is idezett melyek kritikus szellemiiket meg inkabb megerositettek. Ehhez jarul az a kordlmeny, hogy a varos, melyben tartozkodnak, elottilk kevesse becsillesre erdemes papsaggal bir a papok ismert maganelete es altaluk gyinolt politikai magatartasa miatt. Vallasi szempontbOl nagy, pozitiv hatassal rajuk csak egy minden tekintetben kivalo erkolcsi eletii hitehagyott es felekezetnelktilive \Tait protestans pap bir, aki maga minden pozitiv vallasnak ellensege. Ilyen kortilmenyek kozott a spiritizmus, melynek hivei kozott igen sok joeletii, szelidlelkii ember van, valosaggal iiditoleg hatott a ket no lelkere. Az asszony rendkivilli modon altruista, foghazban levo embereket meglatogat, a szegenyekkel, betegekkel jot test, sajat cseled.eivel nagyon szepen banik, nem csoda, hogy az a gyiilekezet, melynek tagjai magukat testvereknek nevezik és meg a cseledseget is mint „kiszolgalO testvereket" tekinti, magahoz vonzotta a no lelket, aki mar most azokban a csudalatos és a spiritisz-
202 tak Altai terjesztett dolgokban is hiss, melyekben sohasem volt alkalma olyan meggyOzOdest szerezni, mint arninot eles kritikus tekintete killonben mindig rnegkovetel. Kozvetlen kornyezeteben ferje van, ki a pozitiv vallasokat mindig kritizalja es leszolja, de a spiritizmushoz esak nagy altalanossagban sz61 hozza. Igy van a spiritizmus olyan vallasi tenyezove e no lelki vilagaban, mint az igazi vallas, de a ketelkedes bontogatja mar szarnyait és a nonek magas intelligenciaja kovetelni kezdi azokat a taplalekokat, melyeket csak a kor kulturnivojanak megfelelo intellektualis tartalommal biro kulturfelekezet valamelyike fog nada teljesen nylljthatni. A spiritizmus, mint pszeudovallas egy negativ bizonyitekot szolgaltat az igazi vallasrol alkutott lelektanunk mellett, mely szerint minden igazi vallasban megfelelo intellektualis elemmel kell parosulnia az drzelmi és erlailcsi tartalomnak. De az ertiberiseg, mely szokva van ahhoz, hogy sotetsegbol haladjon a vilagossag fele, hogy a szolgasag bilincsei kozott keresse a szabadsag boldogitO erzeset, hogy nyomott es zavart lelkiallapotban sOvarogjon a tiszta és nyugodt ontudat felemelo derus vilaga utan, meg igen sokaig fog vallas titan szomjnhozo lelke osztonet a spiritiznius vallaskent felfogott, de megtevesztO karjai koze menektilni és a spiritizmusnak addig nagyjovoje is lesz, mig a vallas alarcat a tudomany és igazi vallas durva kenyszere le nem tepi abrazatjarol, hogy a maga felesleges mivoltaban mutassa be a vergodo emberisegnek. Ezert helyesen mondja Lehmann:1 „a legtobb ember bite a spiritizmusban tisztan vallasos termeszetil. Aki szilkeget erzi az onalio gondolkodasnak, de azert valamely tekintely-imadastol megsem tudja magat faggetleniteni, az a spiritizmusban hatalma's tamasztekot talal. A szellemek mindig olyan vallasos el-
1
Lehmann, i. m. I. k. p. 430.
— 208 — veket fognak neki diktalni, melyek vallasos szLiksegletenek epen megfelelnek ; ily modon kettOs elonyre tett szert : megtalalta a vallast, melynek sztikseget erezte es ezert a vallasert termeszetfolotti -Elton, megnyilatkozasok dilal jotallast is vallaltak. Ezert nyer a spiritizmus mindinkabb talajt és ebben van a jovoje."
1241;
411* it
TAR
44/viltaW
TARTF1LOM Lap.
EL OSZ 0 — — —
I.
ALTRLANOS RESZ :
ELS() FEAEZET. Bevezetes a vallcis lelektandba. — A vallaslelektan helye a tudomanyok kort, fontossaga, felosztasa es tiirtenete — — — — — 3 MASODIK FEJEZET. A valldspszihologia metodikcija . . 25 Felhasznalt miivek és ertekezesek — — — — 59 KOLONOS RESZ :
ELSO FEJ EZET. A vallas keletkezesenek és fejlodesenek lelektana. A) KRITIKAI RESZ: — MOdszertani bevezetes — 67 A primitiv ember vallasi viszonyait targyalo irodalom kritikai meltatasa 70 A) A szorosan vett pszihologiai irodalom — — 71 tx Ribot — — '— — — — — — 71 Kritikaja — — 83 Siebeck — 84 Kritikaja 88 i Sabatier kritikai metatasa — — — — — 89 6 Ebbinghans és kritikaja 94 Ls Schell és kritikaja — — — —— 101 James H. Leuba 106 / J. B. Pratt 111 B) Az etnologiai irodalom tanulsagai — — — — 112 S' W. Schmidt munkassaga — — — — — 112 t R. Hoffmann 136 -4 L. von Schroeder 137 -A A. Thomsen 140 p. Bousset — 141 v Hajdos Jozsef — — 142 Li G. F. Scott Elliot 144 o Gyorgy Janos — — — — 144
Lap.
C) A szociologiai irodalom jelentosege — 146 Durkheim — — — — — — -- 146 p W. Wundt. — A neplelektani kutattisok eredmenyei 153 B) POZIT1V RESZ: — —— ——-—-- 160 — 171 A tudattalan és vallaslelektani jelentosege — MASODIK FEJEZET. A kifejkidott vaUcIs lelektana. A jamborsag lelektana — — — — — — 186 — 211 HARMADIK FEJEZET. A szentek lelektana — — — 229 NEGYEDIK FEJEZET. A misztikusok lelektana — OTODIK FEJEZET. Jegyzetek a megteres lelektanahoz — 260 -- 267 HATODIK FEJEZET. A. vallds pszihopatologidja — — 279 HETEDIK FEJEZET. A pszeudovallds lelektana — •
•
•
