GÖR. KATH. S A J T Ó E L Ő K É S Z Í T Ő B I Z O T T S Á G Budapest, I., Krisztina- örút 30. sz., földszint 5.
Ö l KATH. SAJTÓBI.-OTTSÍ i BUDAPEST
Feli ivás a görög katholikus magyar társadalomhoz! Az 1927. évi katholikus nagygyűléssel kapcsolatban tartott első gör. kath. szakosztályi ülésen több előadó fájdalmasan adott hangot a gör. katli. magyar társadalom afeletti panaszának, hogy a Csonkamagyarországon élő felekezetünk egyházi intézményeknek csak egy töredékrésze felett rendelkezik, míg kulturális intézményeinket elvették tőlünk. Görög katholikus jellegű intézmények létesítésére — a mai viszonyok között — úgyszólván csak kizárólag saját erőnk kifejtése mellett lehetne remény, amint azonban illusztris előadóink megállapították, gör. kath. társadalmunk szinte teljesen szervezetlen, szolidaritás nélkül való, oly mértékben, hogy ez a közel 180.000 főt számláló társadalom nem rendelkezik még a legszerényebb, az egyetemlegesség érdekét szolgáló sajtóorganummal sem, amely pedig a legalkalmasabb volna az összetartozóság érzetét propagálni. Azt, hogy mit jelent a sajtó a mai társadalomban, modern embernek fejtegetni felesleges; csak jellemzéskép említjük fel, hogy pár száz főből álló érdekeltségek, 2—3000 lakosú városkák (szinte falvak) elsőrendű feladatnak tartják bármily szerény sajtóorgánum létesítését, mert tudatában vannak annak, hogy ez a legmegfelelőbb eszköz akaratuk, vágyaik, panaszaik megnyilvánítására és a mellyel, ha kell, harcaikat is megvívhatják. A gör. kath. magyarság hangját nem hallja senki, pedig panaszunk, fájdalmunk van bőven; a legnagyobb hittestvéreink idegen járom alatt való szenvedése, akiknek rabságát — sajtó hiányában — még vigasztaló szóval sem eny-
,hftti°tytK
f
.
Hogy ezen a legkiáltóbb bajon segíthessünk, a gör. kath. magyar társadalom valamennyi számottevő tényezőjének hozzájárulásával és a vidéki vezető férfiak kifejezett kivánságára Budapesten alakított alulírott bizottság a lehető legrövidebb idő alatt egy hetilapot szándékozik megindítani. E hetilap sorsát biztosítandó, szükséges — az előzetesen megejtett és szakértők által felülvizsgált számitások szerint — legalább 10.000 Pengő forgó tőke, amelynek máris egy része biztosítva van annak következtében, hogy minden mozgalmunk legfőbb szellemi vezérei: a hajdúdorogi Megyés Püspök úr Őméltósága és az eperjesi és munkácsi egyházmegyék meg nem szállott részeinek Apostoli Administratora: Papp Antal érsek úr Ónagyméltósága egyenként 800—800 P-t, továbbá a budapesti gör. kath. egyházközség 200 P. és a Budapesti Szt. Miklós Agapé-társaság 100 P-t ajánlottak fel erre a célra. Görög Katholikus Hittestvérek! Ha Ti is szükségesnek látjátok és igazán akarjátok egy egyetemes jellegű gör. kath. sajtóorgánum megteremtését rajtatok áldozatkészségeteken áll ennek létesítése. Aktiónkban számítunk minden hittestvérünkre, de számítunk valamennyi egyházközségünknek mint erkölcsi testületeknek hathatós támogatására, és arra kérünk Benaeteket s arra kérjük az egyházközségeket, hogy a mellékelt Cheque befizetési lap felhasználásával jöjjenek támogatásunkra, hogy a nélkülözhetetlenül szükséges 10.000 P forgótőkét mielőbb összegyűjtve a gör. kath. érdekek, vágyak és eszmények a nagy közvélemény, a magyar társadalom legfőbb intézőinek tudomására jussanak, legyen meg az az eszköz, amelynek segítségével a gör. kath. gondolatok egymásra találjanak s a melynek segítségével egész társadalmunk egy táborba tömörülhessen. A lap irányára vonatkozólag ezidő szerint bővebb programmot nem adunk, ezt kifejteni, valamint a hozzájárulásokat nyugtatni a nagy nyilvánosság előtt lapunk első számában szándékozunk, ezúttal nagy vonásokban csak annyit közlünk, hogy független orgánum lesz, irányítani a gör. kath. társadalom összeségének legkiválóbb képviselőiből megalakítandó sajtóbizottság fogja. Közlönye lesz elsősorban az egyházmegyéknek és az összes egyházközségeknek, valamint minden erre igényt tartó gör. kath. társadalmi alakulatnak. Isten segítsen munkánkban! Budapest, 1928. év január hava. QÖR. KATH. S A J T Ó E L Ő K É S Z Í T Ő
BIZOTTSÁG:
Gróh István
Medvigy István
nyug. iparművészeti főiskolai igazgató, elnök.
kir táblabíró
Dr. Bacsinszky Wladimir
Melles Emil
ny. külügyminiszteriumi osztályfőnök.
apátplébános.
Répássy Miklós
pv
ny. földmivelésügyi minisztériumi államtitkár. , i ..
tíukovszky
Uyorgy
kormányfőtanácsos.
Dr.
Dr. Sereghy Mihály kir. kúriai biró.
„Nemzeti Élet" nyomdája, Bpest, VI., Ó-utca X
o.
i -. i -
^ l m o n ^aszlO miniszteri titkár.
Szaplonczay Ödön ny. min. s. titkár, bizottsági tagok.
I. évfolyam. 1. szám.
Budapest, 1929 március 31.
G0RDG KATOLIKUS
SZEMLE CTCIII R
A MAGYAR GÖRÖG-KATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztóség és kiadóhivatalt
Budapest, IV., Apponyi-lér 1. sz., félemelet. Megjelenik
kéthetenkint.
Főszerkesztő: G R Ó H
ISTVÁN
Felelős szerkesztő: M I K U L 1 C H
KÁROLY
Előfizetési árak: Egész évre 8 P, félévre 4 P , Amerikában egész évre 1 6 P ; , MAQOSz tagjainak egész évre 5 P. — 1929-re nemtagoknak 6 P Amerikában 12 P ; tagoknak 3 7 5 P .
Egyes szám ára 40 fillér, Amerikában 80 fillér.
mnunmamiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimi
Hiszek egy Istenben — Hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.
Lapot alapítottunk... annak a kétszázezer görög-katolikus embernek, aki megmaradt ebben a csonkaországban. De magyarok ezek mind, nehezen felejtők és konok álmodók; úgy érzik, egyek azokkal, akik túlfelől maradtak s miattuk ugyan hiába cövekelték ki a trianoni mesgyét. Hisz odaát vannak Ungvár, Munkács; odaát régi kultúrintézményeink, grékus iskoláink, internátusaink, amelyek papokat neveltek, meg tanítókat, istenes nevelőit a népnek és jó magyarokat. Itt meg a Nyírség homokján s a hajdúsági mezőkön munkálódik népünk és tőlünk várja, hogy kiépítsük, teljessé tegyük kultúrával lelki világát. Tekintélyre, társadalmi súlyra, elismerésre, görög-katolikus intézményekre van szükségünk; nem elégedhetünk meg az emlékezéssel, cselekednünk, alkotnunk kell. Az akarásnak, a tennivágyásnak szelleme él bennünk úgy, mint az egész magyar társadalomban s úgy érezzük, ennek a társadalomnak értékes része a mi hűséges népünk. Gazdagok vagyunk eszmékben és önérzetesek szegénységünkben. A mai görög-katolikus intellektuell osztály — kevés kivétellel — papok gyermekeiből és unokáiból kerül ki. Az oltárt szolgálták őseik, egész papi dinasztiák, talán azért oly makacs ideálisták az utódok. Vagyonhoz nem jutott belőlük egy se, tisztviselők lettek és szolgálják a magyar állameszmét, különbkülönb rangosztályokban. Vájjon mire megyünk ezzel a renddel? épithetünk-e reájuk? Azt tartom, igen. A görög-katolikus, társadalom immáron egy; papok és világiak, ifjak és öregek, vidékiek és fővárosiak fogtak össze, hogy munkásai legyenek annak a nagy renesszánsznak, amely a hajdudorogi magyar püspökség felállításával indult meg. Soha még ilyen egyetértés át nem járta a lelkeket, mint mostanság ; a szeretet hevét érezzük egymás szavából, cselekedni akar mind és boldog az író, aki szót talál a közös érzések kifejezésére. A feltámadás nagy gondolata fog össze bennünket és nem látunk egymásban mást, csak jót. Tele bízással írjuk azért kicsiny lapunkat és
bocsátjuk el széles Magyarországon. Mert nemcsak a mieinknek írunk, ebből kell jobban megismernie bennünket az egész magyar társadalomnak. Túlfelől maradt hittestvéreink felé pedig kezeinket nyujtjuk, melyek imádságra fonódnak, ha ők imádkoznak és ökölbe szorulnak, ha szenvedésük hangját halljuk. A grékus egység, a magyar egység hirdetői akarunk lenni. Gr óh István.
Köszöntés. Húsvétot, az Ür föltámadásának ünnepét üljük és ezen az ünnepen indul útjára a görög-katolikusok szemléje. Nehéz időket éltünk és élünk még most is. Mintha a mindenható Úristen az elmúlt hónapokban különös kemény és szigorú téllel akart volna sújtani bennünket, hogy azután végre enyhe, tavaszi idővel örvendeztessen meg. De ez a természetből vett hasonlat csak külső kerete, mintegy jelképe akar lenni annak a lelki követésnek, amelyet lapunk szeretne betölteni, amelynek teljesítésére vállalkozik, megjelenvén a közönség előtt. Feltámadás! Az Úr Jézust, az Isten fiát, a világ Megváltóját sírba temették. Édesanyja, a szent Istenszülő, néhány félénk férfi és szent asszonyok kísérték sírjába. Illatos kenetekkel és drága gyolccsal rótták le szeretetüket iránta, ellenségei azonban örültek. Azt hitték, hogy övék a győzelem. A názáreti prófétát sikerült eltűntetni az emberek szeme elől, nagy sziklakövet tudtak a sírboltra hengeríteni és a hatalmas birodalom nagy katonai erejét tudták odaállítani a sír bejáratához. Emberileg minden megtörtént, hogy Jézust és tanítását végleg száműzzék a föld színéről. De írva vagyon : «Atincsen okosság, nincsen bölcsesség, nincsen tanács az Ür ellem. Hiába a kőszikla: az Ür Jézusnak megdicsőült teste kijön a sírból anélkül, hogy a nagy követ átütné. Hiába a négyszer négyes őrség, a katonák riadtan futamodnak meg, mikor meglátják az Urat dicsőségében, fényességében és meglátják az angyalt, amint elhengeríti a nagy követ. Mivelünk is hasonló történt, mint amilyen volt a jeruzsálemi temetés. Kettévágták a magyar görögkatolikusságot. Minket is elföldeltek, sírba tettek. A közöny és a rosszindulat sziklája nehezedett sírunkra. Az irigység állott őrt körülöttünk, hogy ne tudjunk új életre kelni. Ám az Isten irgalma határtalan, utai nem az emberek utai.
Bármilyen választófalak válasszák is az embereket egymástól, törvények, szerződések színébe öltözködő határcsinálók munkája, bármilyen magasra építse őket az emberi ügyeskedés és bármilyen vastagon hordja egymás mellé a köveket, az Isten akarata át tudja törni. Mi is szeretnénk eljutni olyanokhoz, akiket most nem kereshetünk föl közvetlenül. Azokhoz, akik lélekben oly közel állnak hozzánk, de külsőleg oly messze esnek tőlünk; de ne csüggedjenek. Ha nem is jöhetünk mindig össze úgy, ahogy szeretnők, gondolatunk és imádságunk fölszállhat a mennyei király trónja elé és ott találkozhatik az övékkel. A mindenek Atyjának áldása pedig bő harmatként hull reánk és reájuk, nem ismer különbséget, nem ismer távolságot, nem ismer elválást, sem emberek csinálta, emberek kigondolta mesterséges akadályokat. Feltámadás! Az Isten fia húsvét reggelén újra egyesítette testét lelkével és kijött a sírból nagy hatalommal és dicsőséggel. Mi emberek is foglaljuk össze mindazt a sok kegyelmet és malasztot, amelyet Istentől kaptunk, foglaljuk össze a tanítást és kijelentést, a kegyelmeket és a szent titkokat, a hitet, reményt és szeretetet, az. imádságot és jócselekedeteket, a buzdítást és példát és mindezt ajánljuk föl mennyei Atyánknak, mint alázatos szeretetünk kis tanújelét. Ragaszkodjunk hűségesen mindahhoz, amit örököltünk nagy eleinktől, az apostoloktól és atyáktól, a nagy tanítóktól és szerzetesektől, a vértanuktól, szüzektől és özvegyektől. Ezt a szent örökséget tartsuk állandóan lelki szemeink előtt és a magunk gyenge erejével iparkodjunk növelni, gyarapítani a lelki kincset. Mindenben vezéreljen minket a szeretet Isten iránt, szeretet testvéreink iránt, szeretet még azok iránt is, akik minket talán nem szeretnek, akik nem járnak közénk és testvéreink közé. Azt mondja az Ür Jézus, az Üdvözítő: «ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, milyen jutalmatok leszen, nemde a pogányok is ezt teszik.» Jobbak akarunk lenni a pogányoknál, tökéletesebbek azoknál, akik Krisztust nem ismerik, nagyobb jutalmat akarunk érdemelni, mint azok, akik csak földi szempontok szerint gondolkoznak. Egészen Krisztuséi akarunk lenni, hogy vele együtt szenvedvén a földi megpróbáltatásokat, a közönyt és rosszindulatot, a meghurcoltatást és rágalmat, az erőszakot és üldözést, egykor azután az ő kegyelméből ünnepelhessük a boldog föltámadást. E szent napon pedig grékus testvéreimet nagy vállalkozásuk alkalmából szívből köszöntöm ! Báró Vécsey I. Aurél dr.
2
GÖRÖG-KATOLIKUS
A Görög-Katolikus Szemle keletkezése. Huszadik százada annak, hogy a távol keleten egy sorsüldözött családnak gyermeke született, akinek életéhez a csodák egész láncolata fűződik s akinek azért, mert megváltani jött az emberiséget, mert Isten volt, a legborzasztóbb halált, a kereszthalált kellett elszenvedni. A ma feltámadt Krisztus Golgota-útjának első stációja annál a betlehemi jászolnál kezdődik, ahol született s utolsó állomása azon a Kálvária-hegyen végződik, ahol meghal. A halálba induló Krisztust megcsúfolják, megköpdösik, véresre korbácsolják, keresztre feszítik s amikor már kiszenvedett, lándzsát döfnek oldalába. S hogy az írások szerint fel ne támadjon, vele együtt eszméi is sírba szálljanak, holttestét sziklasírba zárják, a sírt lepecsételik és őröket állítanak mellé. De harmadnapra a pecsét kettétörik, a sziklasír megnyílik s vele feltámadnak az eszmék is, melyeket hirdetett. S ime ! A meggyalázott Krisztusnak bitója alatt •ma az emberiség milliói térdelnek, fájdalmaikra s szenvedéseikre írt keresve és a vértanuknak vérével megpecsételt krisztusi eszmék élnek s élni fognak örökké. A krisztusi sorsban, a krisztusi nagy tragédiában mi sorsüldözött, meggyalázott bús magyarok saját sorsunkat látjuk. A mi Golgota-útunk első stációja is már születésünknél kezdődik és Sajó, Mohács, Nagymajtény, Világos állomásain keresztül Trianonban végződik, ahol keresztre feszítenek s ezeréves hazánkat, mint Krisztus palástját, felosztják. Meggyaláztak, megöltek minket, mert azokhoz az eszmékhez, melyekhez több mint ezer év fűződik, hűek maradtunk. Mikor mi magyar görög-katolikusok a trianoni gyászos temetésnél szívünkben mélységes fájdalmunkkal álltunk s véres könnyeinket rásírtuk a trianoni sírkeresztre, elsírtuk külön könnyeinket azokért a hittestvérekért is, akik tőlünk elszakítva a szomorú rabságba indultak csak azért, mert az ezeréves magyar nemzeti szent eszmékhez, melyekért .Vasvári Pál, Jacz-
TÁRCA
kovits Mihály, Slepkovszky János, Csath Sándor s annyi névtelen hittestvérünk vértanúhalált szenvedett, hűek maradtak. A szomorú trianoni temetés után elszakított hittestvéreink megkezdték a rabság szenvedéseit, mi pedig árván maradt s megfogyatkozott, de szabad magyarok sírva tallóztunk e megcsonkított hazában. Társadalmi életünk nem volt s azt sem tudtuk, hányan vagyunk s kik vagyunk? Hogy seregszemlét tartsunk, egymást megismerjük s összeköttetést és görög-katolikus társadalmi életet teremtsünk, szinte lehetetlen volt, mert a nagy világégés s az azt követő forradalmak nem engedték meg a szervezkedést s a görög-katolikus sajtót. Amikor az emberek felocsúdtak a letargiából, 1919—20-ban megindultak a társadalmi szervezkedések, hogy a romokat eltakarítsák s hozzáfogjanak az újraépítés nagy munkájához. Eme mozgalmak és szervezkedések hatása alatt mi is hozzáfogtunk egy egységes és erős görögkatolikus társadalmi élet megteremtéséhez. így alakult meg a Magyar Görög-katolikusok Országos Szövetsége. A görög-katolikusok felismerve annak szükségességét, tömegesen léptek be a szövetségbe. A MAGOSz, látván a nagy felbuzdulást, hogy a kapocs a hittestvérek között szorosabbra fűződjék, lapot indított GörögKatolikus Tudósító címmel és egyben megvetette alapját a Görög-katolikus Sajtóvállalatnak is. A sajtóvállalat arról is gondoskodott, hogy a hittestvérek évi naptárhoz jussanak. A görögkatolikus társadalom felbuzdulása azonban csak szalmaláng volt, mert a MAGOSz.-nak minden fáradozása dacára, az eredményesen induló mozgalom néhány év múlva nem annyira erkölcsi, mint inkább anyagi támogatás híján ellanyhul, a MAGOSz. működése szünetel és sajtóterméke, a Görög-katolikus Tudósító is megszűnik. A lap megszűntével természetesen a görög-katolikus társadalmi élet is pangásnak indul. Most már csak néhány lelkes hittestvér áldozatkészsége és buzgalma tudta úgy, ahogy biztosítani társadalmi életünket. Különösen a budapesti Szent Miklós-Társaság tagjai foglal-
S nem is pirkadott föl még a piros hajnal, Lepecsételt sírhoz jő egy égi angyal; Őrség rémül, ámul, sírüreg kitárul, Élet hőse lép ki a halál honábul.
Föltámadt!
Megsemmisült hát Győzedelmes Égnek Ragyogó fény hatol Forrása Jézusnak
Diadalmas lőn az igazság, az élet, A bűnnek hatalma rommá, semmivé lett! Nem volt vészüvöltés, tomboló harci zaj, A béke Urához szegült a diadal.
az irigy gőg hatalma, lángtűzébe fúlva ! a sötét elmékbe, szép, isteni képe.
Cherubok, szeráfok örömdalra kelnek Gyönyörűségére a hívő kebelnek: Karuk zengedezve az Ür elé térdel A megdicsőültek fényes seregével.
Szent vidámság hangja árad szerteszéjjel Enyhe napsugárral, suttogó szellővel. Fásult szív mélyéről elröppen az álom,Kedv danája hangzik az egész világon.
Örvendve dobbanjon a hű kebel mélye! Fogadja a Győztest, ünnepeljen Véle! Csengjen föl az ajkon szent diadalének, Zengje győzedelmét ég, föld Istenének ! Peírásovszky
Félre most sötétség! félre komor bánat! A világosság, az üdv Ura föltámadt! Tűnj örökre sóhaj! örök csapást mére Az élet bajnoka a halál fejére. Földre szállt az Ige, testet vett magára, Üj derűt hozott le mennyei sugár a Merre jár-kel, mindütt üdv és boldogság Ezer áldás hangzik isteni nyomában.
SZEMLE
van,
Leó.
Mult és jelen.
Mindenható erő, mely így tovaszállott, önmagára hagyván a bűnös világot. .. S amely, ah! felettünk soká el volt zárva: Megnyitá az eget mindenhatósága.
Még ott lógnak, ha hervadtan is, a március tizenötödiki koszorúk Vasvári Pál bronzképén, a Nemzeti Múzeum lépcsőfalán. Vájjon tudják-e az arra járók, hogy ez az ember görög-katolikus pap fia v o l t ? Hárman szóltak onnan: Petőfi, aki csodálatos versekkel tette dúsgazdaggá a magyar literaturát mielőtt elesett; Jókai, aki egy könyvtárra való meseremeket írt meg és Vasvári Pál, a legszerényebb. Ez csak az életét adta hazájáért. És elgyászolták a kis nyíri parókián, siratták, amíg a könnyből tellett. Kicsiny zug jutott nevének a magyar históriában s talán el is felejtették volna azok utódai, akikhez szólott, ha a főváros áldozatkészsége a reliefhez nem juttatja. Fővárosunk emléket állít multunknak és parókiát épít nekünk. Az Isten jutalmazza meg érette. *
Csend honol a sírban .. nyugalmas helyére A lélek harmadnap újra visszatére; A dermedt tagokon életerő támad . . . Nincs halál, nincs többé! Ó csoda, csodálat!
Egy kis veszprémi gótikus templom omladékai fölött folyik a vita, amely (vagy az ez előtt való) a hagyomány szerint azoké a görög apácáké volt, akik Gizella királynővel Szent István palástját
A bűnös telkekhez olyan szelíd, oly jó! Irgalma végtelen, szeretete forró; Szent szeretetének teljessége végett Vérével váltá meg az emberiséget. Patakként hullt a vér keresztje tövéhez: Bűnök gyermekének, ó, mily gyászos kép ez! Majd szentélyét hagyja az isteni lélek, S a szent test átadva sírja éjjelének.
1929 március 31. koztak az agapékon azzal a gondolattal és kérdései, mikép lehetne a MAGOSz-t új életre kelteni, görög-katolikus sajtóalapot teremteni s mennél sürgősebben lapot indítani? Először élőszóval, majd írásbeli felhívásokkal csináltak a felvetett eszmének propagandát s felhívták a fővárosban és vidéken élő hittestvéreket, hogy szervezkedjenek. A szóbeli, de különösen írásbeli agitálásoknak csakhamar nem remélt eredménye mutatkozott. Megindult a társadalmi tömörülés s amikor már újra együtt voltunk, 1928. év május 3-án a belügyminisztérium által jóváhagyott új alapszabályok szerint a MAGOSz újra megkezdi munkáját. A tagok 1929. évben 2 pengő évi tagdíj ellenében megkapják a MAGOSz szerkesztésében megjelent évi naptárt. Annak tudatában azonban, hogy az újjászületett görögkatolikus társadalmi élet csak akként biztosítható, ha sajtóorgánumot teremtünk, most már minden erővel arra törekedtünk, hogy sajtóalapot teremtsünk s rövidesen lapot adjunk ki. A szóbeli agitálásnak, de különösen az írásbeli felhívásoknak meglett az eredménye, mert sokan siettek filléreikkél a sajtóalaphoz hozzájárulni, hogy a lap mennél előbb megjelenhessék. Felhívást intézünk amerikai testvéreinkhez is, akik — megértve nemes ambíciónkat — anyagi képességeikhez mérten 530 pengővel járultak a sajtóalaphoz. Hálás köszönet illeti Kovaliczky Viktor kanonok urat, aki odaadó buzgalommal és szeretettel karolta fel ügyünket s hogy mily eredményes munkát végzett, bizonyítja az is, hogy ez évi naptárunkból 1000 darabot rendelt amerikai hívei részére. Hogy tanúbizonyságot tegyek az újvilágba kivándorolt hittestvéreink áldozatkészségéről, ime közbeszúrom egy amerikai hittestvérünk megható s könnyekre fakasztó sorait: «A Görög-katolikus Sajtó-Előkészítő Bizottságnak, Budapest. A görög-katolikus magyar sajtó megteremtése érdekében kiküldött felhívások egyikét én is megkaptam. Mondhatom, nagy örömömre volt az a tudat, hogy immár a görög-katolikus magyar társadalom is megindult azért, hogy szavának hangot s azáltal
hímezték. Engem — e sorok íróját — a sors abban a kegyelemben részesített, hogy láthassam és tapinthassam ezt a palástot. III. Béla király könyve számára festettem le a szent ereklyét, hátam mögött Szlávy koronaőr és Romy miniszterelnökségi tanácsos állott, ahogy a korona őrzéséről szóló törvény rendeli, meg Czobor Béla, az archeológus. Elköltöztek már mind a hárman. Hanem azt a napot éhen töltötték volna — nem lévén konyhatűz meg ételféle az egész királyi palotában —, ha Ybl várkapitány nem hozat valami harapnivalót egy budai kiskocsmából. Én meg dolgoztam, siettettek is, és megfestettem Imre herceg meg Gizella (a hímzett irás szerint Gisla) képeit. Bizony rom most mind a két arckép, dehát kilenc esztendő mult el készítésük óta. Azoknak az iparművész apácáknak, akik a magyarságnak legdrágább, legszentebb kézimunkáján dolgoztak, kutatta a kolostorát és templomát Krajnyák Gábor tudós papunk és megállapította, hogy a most is álló gótikus templomromok helyén emelkedett. Nekünk, grékusoknak kétszeresen kedvesek e romok, hogyne kívánnók, szívből, bár konzerváltatnának és mentetnének meg az enyészettől. *
Odaát a trianoni határon túl két veszedelemmel küzködnek testvéreink, egyik a schizma, másik a kommunizmus. Moszkva szabadította rájuk mind a kettőt. A schizma, amely el akarja őket szakítani a katolicizmustól, cseh protekcióval indult lenyügözésükre, a kommunizmust egyenesen Moszkva küldte rájuk. Az Úristen ellen való harcba tüzeli őket és hogy ez is kedves a cseh kormánynak, amely egyik ellenszerét látja benne a magyar nemzeti eszmének, az természetes. Vigyázzatok, testvérek! Tíz év épen századrésze annak az ezer esztendőnek, amit velünk töltöttetek. A ti orcátok könnyes fenségben él a mi emlékezetünkben a válás órája óta. Nehogy elváltozzék orcátok. Az ezer esztendő ereje el fogja fújni ezt a néhány évet s mi tiszta, szűzi képpel akarunk viszontlátni benneteket újra. Gr óh István.
1 9 2 9 március 31. súlyt biztosítson a mai államban. A sajtó nagy lelki szükséglet, melyet mi amerikai magyar görög-katolikusok csak most értékelünk igazán, mióta az Értesítő megjelent. Csak havi folyóirat ugyan, de öntudatos katolikus és jó hazafiakat nevel belőlünk s összekötő kapocs, mely óriási hiányt pótol a mi itteni életünkben. Görög-katolikus magyar sajtó! Mily édes, mily drága eszme ez. Ő ! Tegyenek meg minden lehetőt érdekében, hogy egy igazi, egy igazán magyar sajtó vezesse a világ bármely táján élő magyar görög-katolikusságot. Hogy ez az eszme ne puszta szalmaláng, de világító fáklya legyen mindnyájunknak. Legyen testvéri útmutatója, bölcs tanácsadója. Ilyen és hasonló érzések járták át egész valómat, amint a felhívást kezembe vettem. E tudat indított a gyűjtés megkezdésére, amelyet ime szép siker koronázott. Ugyanis a clevelandi Szent János-Egylet kérelmemre, melyet egyházunk lelkésze is melegen támogatott, 500 pengőt magyar pénzben kiutalni határozott azzal a kívánsággal, hogyha majd a görögkatolikus sajtó csakugyan meglesz, akkor . . . akkor legalább néha, úgy ünnepek táján szenteljen egy pár sort az amerikai szegény magyar vándor görög-katolikusok érdekeinek is. Munkájuk sikeres keresztülvitelére és elhagyott s szenvedő édes hazánk felvirágzására Isten áldását kérve — Hiszek Hiszek Hiszek Hiszek
egy Istenben, egy hazában, egy isteni örök igazságban, Magyarország feltámadásában. Honfiúi üdvözlettel idb. Olexo Imre.)) A hazai és amerikai hittestvérek felbuzdulása és áldozatkészsége most már erkölcsi kötelességünkké tette, hogy lapot indítsunk. Az időközben megalakult Sajtó-Előkészítő Bizottság, amely az előmunkálatokat végezte, a MAGOSz folyó év február hó 23-án tartott igazgatósági ülésén beszámolt az eredménnyel, mire az igazgatóság határozatot hozott, hogy «Görög-katolikus Szemle» címmel egyelőre kéthetenként megjelenő lapot indít, amelynek első száma már húsvétkor napvilágot lát. Ime az eszme testet öltött, mert a várva-várt lap megjelent. Amikor az Űr 1929. évében a feltámadás ünnepét üljük s amikor annyi balszerencse után újra egyek és együtt vagyunk, karoljuk fel görög-katolikus sajtónknak ma megjelent zsenge hajtását, mert a görög-katolikus társadalmi élet ezzel él, de ha részvétlenségre talál, ezzel hal is. Mikulich Károly.
A veszprémvölgyi bazilifa apácazárda romjai. A «Magyarság» című napilap 1929 március 13-iki számában Kenessey Péter tollából egy közlemény jelent meg, mely szerint a veszprémi Séd-patak völgyében a Szent István királyunk által 1001—1009 között alapított bazilita apácazárda romjai felett Bolla Józsefné fogházőr felesége mint tulajdonos és egy kereskedő mint vevő között alku folyik s hogy rövid időn belül talán épen az ősrégi kövek felhasználásával a kolostori templom helyén a kereskedő új házat építve magának, az örök feledés pecsétjét teszi a magyarországi görög-katolikusok legrégibb kultúrtörténeti emlékére. Azonban ugyané lap március 15-iki számában egy aláirás nélküli közlemény már helyreigazításképen tudtunkra adja, hogy a Krajnyák Gábor dr., valamint Kalics Lajos szerint is görög bazilitazárdának ismert sédvölgyi rom nem az 1001—1009 között Szent István által alapított zárda maradványa, hanem ezt a sédvölgyi zárdát Bertalan veszprémi püspök 1240-ben a szentdomonkosrendi apácák részére építtette. A cikkíró a kiskúti völgyben jelöli meg a helyet, ahol a bazilitakolostor maradványai kereshetők, mely helyen egy, a Jezsuiták által a XVII. században épített templom romja ma is feltalálható. Rendkívül fontos volna kétségen felül eldönteni — különösen görög-katolikus szempont-
GÖRÖG-KATOLIKUS
3
SZEMLE
ból — vájjon Kenessey Péter cikke szerint a sédvölgyi rom volt-e a bazilitakolostor vagy máshol keresendő? . . . Mert ha a mi legrégibb s egyben talán legfontosabb kultúrtörténeti bizonyítékunk romja felett húzzák a pusztulás lélekharangját, akkor — a vele törődni aligha akaró Műemlékek Országos Bizottságánál, sőt Veszprém város minden társadalmánál és hatóságánál is jobban — a magyarországi görög-katolikus társadalmat kell, hogy érdekelje eme történelmi emlék fennmaradásának kérdése ! . . . Ha a sédvölgyi rom valóban a bazilita apácakolostor maradványa és alkusznak felette, ki lehet rá más vevő, mint a magyar görög-katolikus társadalom vagy annak intézménye? És itt elsősorban dicső feladat vár a magyarországi bazilita szerzetesházra, mely bizonyára rendelkezik azzal a pár ezer pengővel, melyen ez ősrégi görög-katolikus emlék megszerezhető ! De ha nincs módjában a rendnek, kell, hogy akadjanak tehetősebb tagjai társadalmunknak, akik multunkért áldozatokra képesek. Vagy ha ez sem lehet, akkor is, — ideiglenes kölcsön felvételével, mely aztán általános társadalmi gyűjtéssel fedezhető, — össze kell hoznunk azt a pénzt, mellyel eme drága kincsünket megszerezhetjük. Ime, a bazilita apácák nagyszerű kezemunkája, a királyi palást a mi drága ereklyénk fenséges helyen és a legféltőbb gonddal, mint az egész magyarság drága kincse őriztetik; hagyhatnánk-e, hogy azok a romok, melyeknek egykori csendes celláiban áhítatos kezek az ikonosztazion képeit hímezték az aranyos selyemre, elporladjanak és tort üljön rajtuk a történelmi halál — a feledés? Döntsék el tehát az illetékesek, hogy jogunk van-e a Séd-patak völgyének kolostorához s ha igen, álljon sorompóba a magyar görög-katolikus társadalom és mentse meg azt a pusztulástól a maga ősiségének dicsőségére ! . . . Sztankay Andor bodrogolaszi g.-k. lelkész.
A budapesti görög-katolikus plébániatemplom és parochiális lak. A 80-as években a mai Szegényház-tér környéke azt a periferiát jelentette, melyen túl a Városliget felé az igazi külterület: gyér házak és homokpusztaságok kezdődtek. Ebben a kietlen miliőben szükség volt egy oázisra, mely nemcsak barátságosabb hangulatot teremtsen, hanem az erkölcsök megnemesítésére is hatással legyen. Szerencsés gondolattal a főváros, mint kegyúr a Szegényház-téren épen ezen szempontok figyelembe vételével is, de elsősorban a külön plébániává fejlődő VII. ker. hitéletének kielégítésére egy csinos, tiszta román stílű templomkát épített, mely a kerület plébániatemploma lett. A V11. ker. latin szert.katolikusok azonban a VI. kerületből való kiválásuk óta nem állhattak meg ezen ideiglenes megoldásnál, azért már a 90-es évek elején megindult a mozgalom egy nagyszerű plébániatemplom létesítése érdekében. A mozgalmat siker koronázta, mert az új templom, vagyis a mostani Szent Erzsébettemplom alapkövét I. Ferenc József jelenlétében a millenniumi ünnepségek keretében megáldhatták és 1900-ban a templom építését egészen befejezhették. E nagyszerű templom létesítésével a kis román stílű templom gazdátlan maradt, míg falai közé nem fogadhatta a magyar liturgiát valló híveink ájtatos imáját, énekét. A város ugyanis a kegyúri viszony létesítésével a görög-katolikus plébániatemplom céljaira 1905-ben e szép román stílű templomot engedte át újonnan alakult egyházközségünknek. Változatlan külsejével egészen a mult esztendő első hónapjaig állott ott, mikor jöttek a kőművesek és elkezdték a templom környéket felásni és egy új épület alapjait megvetni. Az egyházközség vezetősége Melles Emil apát-paróchussal
az élén ugyanis kivitte a fővárosnál, hogy a templom jobb- és baloldalán lévő üres telken építsen az egyházi személyzet részére lakásra megfelelő épületet. A munka folyt egy évig s ma ott emelkedik a templom jobb- és baloldalán az új parochiális épület igen szép kivitelű román stílusban, tehát a templommal egyforma elgondolású épületszárnyakkal. Szembe nézve a templomot, annak baloldalán a hivatalos helyiségek, a plébánosi és a sekrestyési, baloldalán a s.-lelkészi lakások foglalnak helyet. A két földszint és templom fala között körmenetek céljaira megfelelő boltíves átjáró van, stílszerű műkőoszlopos portálékkal. Baloldalon a földszinten az irodahelyiség és a tanácsterem, valamint a sekrestyés lakása terül el, mely egy szoba-konyha és mellékhelyiségekből áll. Emeleten a plébános négyszobás lakása van, amelyhez a teljes mellékhelyiségek és a mosókonyha csatlakozik. Jobboldalon a s.-lelkészi lakások terülnek el, melyek közül a földszinti egy szoba-konyhás, mellékhelyiségekkel, az emeleti két szoba és teljes mellékhelyiségekkel ellátott lakásból áll. Mindkét szárnyat erkély díszíti. Az épület frontális összhatása jó, a szemlélőre kellemesen hat. Belső felépítésében azonban még a mai alacsony típusú házak mellett is alacsony. A külső összhatást csak emelte volna a magasabb építési elgondolás. Ha csak egy méterrel magasabbra viszik a falakat, már a belső magasság majdnem a normálisra emelkedett volna, tehát a higiénikus szempontnak is jobban felelt volna meg, a külső harmóniát pedig még emelte volna, mert stílusbeli összeolvadása így még plasztikusabb lett volna. Egyébiránt a környék egy szép épületkomplekszummal bővült az új épületszárnyak felépítésével. Hálára kötelezte a főváros a szépért, stílusosért lelkesedő publikumot, elsősorban a budapesti görög-katolikus társadalmat azzal, hogy az amúgyis kihasználatlanul heverő telket eléggé kihasználnia s ezzel a fejlődő görögkatolikus egyházközségnek otthont nyújtania és a meglévő templom stílusegységét megőriznie sikerült. A Műemlékek Országos Bizottsága pedig most már a templom mellett az újonnan épült két épületszárnyat is megnyugvással veheti be a műemlékek közé. Örvendünk az új otthonnak, de lelkünkben azt a reményt tápláljuk, hogy ez a szép templom egyszer már kitermelt magából hatalmas dómot, termeljen ki hát számunkra is egy, ha arányaiban nem is olyan nagyszerű, de viszonyainknak megfelelő szép, bizánci templomot és kultúrházat! Dr. Krajnyák Gábor.
Az ország legnagyobb keresztény textil cége
KOVÁCSEVICS MILENKO IV., Petőfi Sándor-u. 3. sz. az udvarban és az emeleten. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHI
Telefon : Automata 897—03. Illlllllllllllllllllllllllllllllllll
Női tavaszi kabátok és esőköpenyek, szcvet-, bélés-, selyem- és vászonáruk, kész fehérnemű, kötött-, szövött- és divatáru, szőnyeg, függöny, paplan, takaró, matrac.
REVERENDASZÖVETEK, TEMPLOMSZŐNYEGEK. Főtisztelendő szerzetes és apácarendek, katholikus intézmények és társadalmi egyesületek szállítója.
iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiii
Kívánatra
kedvező feltételek!
fizetési
4
EGYHÁZMEGYEI ti ti fi a t e d v t s c j t
t I í c
-I c
GÖRÖG-KATOLIKUS
ELET
Az új hajdudorogegyházmegyei nagyprépost beiktatása. Még a mult évben, karácsony másodnapján ment végbe Nyíregyházán Bányay Jenő kanonoknak a nagypréposti méltóságba való beiktatása. A beiktatást a megyéspüspök úr őméltósága képviseletében Ruttkay Gyula kanonok végezte, a kinevező pápai okiratot Sereghy László kanonok olvasta föl, aztán Ruttkay Gyula kanonok intézett beszédet az új nagypréposthoz. A szertartással kapcsolatos ünnepi misét Ruttkay Gyula, Melles Géza és Sereghy László kanonokok celebrálták. Azután az új nagyprépost fogadta a közigazgatási, igazságszolgáltatási hatóságok s a többi vallásfelekezetek tisztelgő küldöttségét, kiknek nevében Illés Andor dr. törvényszéki elnök üdvözölte az új nagyprépostot. — Február első napján Őszentsége pápai prelátussá nevezte ki a nagyprépostot, akit a megyéspüspök úr őméltósága február 2-án installált a székeskáptalan és nagyszámú papság jelenlétében. — Örömmel regisztráljuk lapunk legelső számában ezt a kettős kitüntetését egy oly férfiúnak, akinek eddigi működése a legteljesebb elismerést érdemelte ki minden hivatott tényező részéről s aki egyike azon férfiaknak, akikre teljes bizalommal számít — a mult tapasztalatai alapján — az egész magyar görög-katolikus társadalom minden jó és nemes törekvésében. Ennek a társadalomnak legőszintébb szerencsekívánatai kísérjék az új nagyprépostot új működési körében, új méltóságában és adjanak neki új erőt az Ür szőlőjében való további laradhatlan munkálkodáshoz! Lelkigyakorlatok a görög-katolikus egyházközségeknél. Budapest. A modern pasztorációnak egyik fontos eszköze a húsvéti lelkigyakorlatok tartása. Budapesti egyházközségünk lelkigyakorlatai ez idén a következő sorrendben lettek megtartva: Március 16., 17., 18-án a Vasvári Pál Kör egyetemi és főiskolai hallgató tagjai számára dr. Krajnyák Gábor szentszéki tan. s.-lelkész, a kör egyházi vezetője tartott lelkigyakorlatot. A tagok elvégezték a húsvéti szentgyónást és közös szentáldozáshoz járultak, utána a testvéri szeretet, ápolására szeretetreggelire gyűltek egybe. — Március 19., 20., 21-én az összes leánytanulók számára dr. Nyisztor Zoltán pápai kamarás tartott lelkigyakorlatot. Felemelő volt meghallgatni a főváros egész területéről összegyűlt leánytanulóink szép egyházi énekét, melytől templomunk falai visszhangoztak a szentgyónás és szentáldozás után. — Március 21., 22., 23-án az összes fiútanulók számára dr. Ruttkay Miklós hittanár tartott lelkigyakorlatot, mely alkalommal templomunk teljesen megtelt jövő generációnk reménységének üde palántáival. — Március 23., 24., 25-én az egyházközség felnőtt tagjai számára Jó'csák Máté bazilitaatya, a munkácsi novicia vezetője tartott lelkigyakorlatot. Ez az első eset, hogy bazilitaszerzetes és hozzá magyar bazilita, jelent meg budapesti híveink között aktív szerepléssel. Igazi, eleven bazilita, ki nemcsak fogadalmával az, hanem tudásával, apostoli lelkületével és buzgóságával méltán viseli homlokán Nagy szent Vazul örökét. Szépen felépített, mély gondolatokban dús s mégis közvetlen beszédjeivel máris mindenkit hívévé nyert meg és szívünkhöz nőtt. Híveink ez alkalommal zsúfolásig megtöltötték a templomot és ostromolták meg a gyóntatószékeket, ami mindennél fényesebben beszél. Reméljük, hogy bazilitáinkat ezentúl többször fogjuk üdvözölhetni körünkben. A rendőrlegénység és tiszti kar március 25-én végezte el szentgyónását és áldozását. — Debrecenben a nagyböjti időszak második felében lelkiekben gazdag aratást eredményeztek a középiskolai növendékek, a kongregációk és hívek részére rendezett lelkigyakorlatok, melyek — a távolabbi környék híveivel — az áldozók ezreit vezették az eucharisztikus Ür Jézushez. — Hajdúböszörményben Virágvasárnapján avatta fel Véghseő Dániel esperes-lelkész a «Mária Leánykongre-
SZEMLE
gáció» tagjaivá az új jelentkezőket, valamint a «Szívgárda» tagjaivá az elemi iskolák II. és IV. osztályinak növendékeit, hogy a tagok szaporodásával a hitélet az egyesületek kebelében még nagyobb lendületet nyerjen. E két egyesület dr. Balogh György segédlelkész agilis vezetése alatt áll. Uj plébánosok. Megyéspüspök úr őméltósága Tiszabűdre Tamás János nyíregyházai segédlelkészt nevezte ki plébánosnak, Nyírparasznyára pedig helyettes lelkésznek Rohály Antal nyíracsádi segédlelkészt küldötte ki. Egyházi élet Miskolcon. Örvendetes fejlődést mutat a hitélet Miskolcon, ahol az egyházközség elhatározta, hogy a diósgyőri vasgyárban és az ú. n. Pereces-bányatelepen, valamint a városnak két távolabb eső részében, a Felsővárosban és Martin-telepen havonta egy, illetőleg két misét fog tartatni. Az első két helyen Demkó Sándor hittanár, a második két helyen Kiss Gyula hittanár fogják a misét végezni, negyedévenként egyszer pedig a plébános, Schirilla Sz. Andor esperes is meglátogatja ottani híveit és misét szolgáltat. Elhatározta továbbá az egyházközség, hogy a templomot a jövő évtől kezdve télen füttetni fogja. Templomépítés. Urában, Csengerujfalu leányegyházában a görög-katolikus hívek templomot kívánnak építeni, melynek költségeire a belügyminisztérium hathavi országos gyűjtést engedélyezett. A román határszélen fekvő kis magyar hitközség hitbuzgóságának szép bizonyítéka ez a nemes szándék. Adományokat lapunk is készségesen közvetít. Tanügyi hirek. Debrecenben az ötödik tanítói (orgonista) állásra hirdetett pályázat eredménytelensége miatt az iskolaszék újabb pályázatot fog júliusra hirdetni. Értesülésünk szerint a pályázaton római katolikusok is részt vehetnek. — A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr őnagyméltósága az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ában nyert meghatalmazás alapján s az illetékes egyházi főhatóság hozzájárulásával Maczkó Sándor nyírgelsei g.-k. el. isk. tanítót a kisvárdai g.-k. el. iskola II. sz. tanítói állására, Jeles Berta oki. el. isk. tanítónőt pedig a nyírmártonfalvi g.-k. el. iskola II. sz. tanítói állására rendes tanítókká nevezte ki. — Rendes tanítókká neveztettek ki ezeken kívül Bodnár Ilona Üjirázra, Jaczkovits Anna és Jaczkovits Emma pedig Tóalmásra.
Ormantulról. Cseh jótékonykodás. A rutén autonóm területen megtelepedett és megtelepített csehek között nincsenek szegények ; róluk bőven gondoskodott az atyai (cseh-szlovák) állam. Mindennek dacára a Vöröskereszt Egylet által rendezett gyűjtés eredményében főképen ezek részesültek : drága bundákba öltözött cseh hölgyek hozták el segélyosztásra elegánsan öltözött csemetéiket és részt kértek — és kaptak — a ruhasegélyből. A lerongyolódott őslakógyermekek csak a gyűjtésben közreműködött őslakos hölgyek erélyesebb föllépésére jutottak nagyon korlátolt számban adományokhoz, mint a kérdőre vont cseh ezredes kijelentette, azért, mert a cseh gyermekek legionáriusok gyermekei s így azoknak jár elsősorban segély, de különben is a csehektől gyűlt be az adományok nagyobb része. Uj kormánytámogató «magyar» párt alakul a Felvidéken Zay gróf vezetése alatt, ki e réven birtokait szeretné kivonni a földreform alól. Mellette a már túlságosan ismert dr. Csánki Aladár és kebelbarátja, Altai Sándor az újszülött párt vezetői. A «párt» lapja «Nap» címen Pozsonyban fog magyar nyelven megjelenni. Hogy a párt zavarkeltési szándékainak felül-e a felvidéki közvélemény, nagyon is kétségbevonható.
1929 március 31. Latorlcáék térfoglalása. A Schönborn-birtokok gazdasági kihasználására alakult «francia»-cseh Latorica r.-t. Munkácson a piactéri Jászay-telket megvásárolta s ott háromemeletes bérpalotát akar emelni, egyúttal összekötő utcát nyitni a Fő-utcáról a Piac-térre. A tervek Bécsben készültek, az építést cseh vállalkozó végzi, a magyar és a ruthén majd téglát hord és maltert kever. Beszkid Antal sajtópörei. Az autonóm rutén terület «kormányzója» Korláth képviselő, Egry szenátor és egész sor felvidéki lap ellen sajtópört indít a Beregszászott tartott beszámoló beszédének közlése miatt. Érdekes az, hogy a szóbanforgó közlés a lapokban cenzurázottan jelent meg, a kormányzó tehát a cenzúra által nem kifogásolt részek miatt indított pert s ez a ténykedése — az egyik pörölt lap szerint — székfoglalója óta az első «közéleti» ténykedése. Színészet az autonom területen. Az eddig ott működött színtársulat igazgatójának, Polgár Károlynak koncessziója közelebbről lejár. Az engedély odaítélésére új pályázat van kiírva s lehet, hogy az autonom rutén terület nem kap önálló magyar színtársulatot, hanem a szomszédos tót vidékkel közösen. A helyi sajtó Polgár társulatának gyönge eredményét nem a színi kerület kicsinységében, hanem az igazgató erélytelenségében keresi. A lusta rutének. A magyar sajtó is megemlékezett egyik cseh kormánylapnak arról a vádjáról, hogy az autonom rutén területen uralkodó nyomort — miután ezt a «felszabadulás» tizedik esztendejében még sem lehetett már az «elnyomatás» terhére irni — a rutének lustaságának tudta be. A nyomort Scsereckij — neve után ítélve ukrán származású — kormánytámogató politikus panaszolta föl, aki most a kormánylap vádjával szemben megállapítja, hogy nem a lustaság, hanem az okozza a nyomort, hogy a ruténeknek nincs földjük (nagyobb dicsőségére a híres földreformnak) s hogy régi munkaterületeiket elvesztették, kivándorolniok pedig nem lehet. Ezt a rutének még a «felszabadítás» előtt világgá kiabálták, annyira előrelátható volt; csak a «béke»-konferencia nem akarta meglátni. Bűnvádi eljárás magas cseh kormányhivatalnokok ellen. Az ungvári törvényszék közelebbről foglalkozni fog dr. Prouza volt kereskedelemügyi referens és társainak, Faltin Ottónak és Szvojse Ferencnek sikkasztási perével. A bűnper fejleményei elé nagy érdeklődéssel néz az autonom rutén terület közvéleménye, várva, hogy milyen jogcímeken fogja őket a törvényszék — fölmenteni. A munkácsi pravoszláv egyház segélyt kér a várostól. A munkácsi pravoszláv egyház 20.000 cseh korona segélyt kért a várostól templomépítésre és egyéb címeken. A pénzügyi bizottság a kérés elutasítását ajánlotta, a tanács azonban cseh nyomásra csekély többséggel 5000 korona segélyt ajánl. A képviselőtestület még nem határozott ; jellemző azonban, hogy a pravoszláv egyház milyen hatósági támogatásban részesül még mindig.
HARANGMUVEK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
BUDAPEST, MÚZEUM-KÖRÚT 21. Telefon: 8 6 6 - 7 1 .
A legkényesebb izlést is kielégítő l e g tökéletesebb
Díjtalan
harangokat
szakértői
gyártja.
kiszállás.
Fizetési kedvezmények!
1929 március 31.
A z újvilágból. Csiszárik János dr. püspök amerikai körútja. A magyar kormány és a hercegprímás úr Őeminenciája képviseletében dr. Csiszárik János püspök, megh. miniszter résztvett mult év végén a newyorki római katolikus magyar templom fölszentelésén, azután ez évre is átterjedő hoszszabb körutat tett Amerika nagyobb latin és görög-katolikus egyházközségei meglátogatása céljából. A beérkezett hírek szerint a püspök úr «méltóságát útjában mindenütt a legnagyobb szeretettel fogadták a magyar hívek s a magyar egyházi és világi legmagasabb hatóságok képviselőjének ez a látogatása bizonyára igen nagy hatással volt az odaszakadt magyarságnak az óhaza iránti szeretetben való megtartására. Homesteadban Takách Bazil püspök úr őméltósága szentelte föl a leégett templom helyébe 40.000 dollár költséggel emelt új görög-katolikus templomot. Az ünnepségen megjelent a pittsburgi római katolikus püspök, Hugh Boyle is, továbbá nagyszámú görög és latin szertartású lelkész, valamint a város hatóságainak és társadalmának képviselői, a clevelandi magyar konzul s a pittsburghi konzulátus vezetője. A szentmisét fényes segédlettel a püspök úr őméltósága végezte, ünnepi beszédet Roskovich Szilárd elmhursti lelkész mondott. Az egyházi ünnepség után tartott díszebéden a püspök úron kívül Alexi Lajos dr. konzul, Homestead polgármestere, Szabó Miklós hazletoni és Szabó Miklós homesteadi lelkész mondtak beszédet. Detroitban a görög-katolikus templom tízéves fennállását ünnepelte meg az egyházközség. Az alapkőletételnek — mely 1918-ban Volkay Ödön lelkész idejében történt — tízéves fordulóján Kapisinszky Jenő lelkész szolgáltatott ünnepi misét, este pedig díszvacsora volt. Clevelandban az óhazából hozatott új oltárfeltét fölszentelése gyűjtötte egybe a görög-katolikus híveket. New Brunswickban J . Raile Jézustársasági atya tartott kilenc napon át misszióbeszédeket, melyek egyikén dr. Csiszárik János püspök úr is megjelent.
HÍREK Valamennyi hiitestvérünknek, minden olvasónknak őszinte szívből kívánunk boldog Húsvéti ünnepet í Krisztus feltámadt! Vendégíróink. Kifejezéséül annak a szeretetnek, amivel társadalmunk fogadja a szemlénket, több illusztris közéleti szereplő férfiú ajánlotta fel írói közreműködését lapunkban. Ezek közül első számunkban báró Vécsey Aurélnak cikkét hozzuk, aki úgyis, mint a katolikus klérus egyik legtiszteletreméltóbb tagja, úgyis, mint nyírségi földesúr, sok közösséget tart fenn a grékussággal. Jövő számunk számára bírjuk igéretét Pékár Gyulának, a kiváló írónak és volt miniszternek, hogy átengedi közlésre egy novelláját. Március 15.-e a vidéken. A nemzeti emlékünnep megüléséből méltóképen vette ki részét görögkatolikus vidékünk társadalma is. — Hajdudorogon, a görög-katolikus Rómában, a márciusi ünnepség a MAGOSz helyi csoportjának március 14-én rendezett vacsorájával vette kezdetét, melyen mintegy százan vettek részt. Az ünnepi beszédet Papp János kanonok tartotta, nagyhatású elmélkedésében méltatva a nemzeti ünnep jelentőségét. Másnap március 15-én, reggel 9 órakor ünnepélyes szentmise volt fényes segédlettel a székesegyházban. Utána a görögkatolikus iskola nagytermében hazafias ünnepély, melyen Hajdúdorog szine-java megjelent. Képviselve volt a községi elüljáróság, a polgári
GÖRÖG K A T O L I K U S
5
SZEMLE
fiú- és leányiskola, a téli gazdasági és az állami elemi iskola tantestülete. Az ünnepély a Hiszekegy éneklésével kezdődött, mely után Papp János kanonok megnyitóbeszédet tartott, a növendékek pedig szavalatot adtak elő, közben az iskolai énekkar Bába László, Papp György és Pávay József tantestületi tagok vezetése alatt nagy sikerrel régi magyar dalokat adott elő, majd Koszta Ferenc tanító tartott értékes felolvasást. Az ünnepély Lengyel János iskolaigazgatónak tartalmas, mélyen szántó beszédével ért véget. — Hajdúböszörményben az ünnepség a görög-katolikus plébániatemplomban szolgáltatott ünnepélyes nagy szentmisével kezdődött, melyen a város hatósága is képviseltette magát. Utána az iskola épületében ^ az elemi iskola tanulói tartották ünnepélyt, melynek során Gariscsák János tanító méltatta magas szárnyalású beszédben a nap történelmi jelentőségét. — Debrecenben az ünnepélyes szentmise után az elemi iskola növendékei szépen sikerült hazafias ünnepély keretében áldoztak a negyvennyolcas idők emlékezetének. A kedves műsort a gyermekénekkar pompás énekszámai élénkítették. — A Legényegylet március 17-én, vasárnap rendezte márciusi ünnepélyét. A tartalmas műsor leghatásosabb száma a Petőfinek öltözött Tóth. Nándor és a magyar históriát megszemélyesítő Kuzmiák Annus «Talpra magyar»-jelenete volt. Szavalatok, énekszám és ügyesen előadott színdarab ébresztett hazafias hangulatot és bizonyára mély hatást a közönség lelkében. Jegyzőválasztás Hajdudorogon. Társadalmunknak ez a jelentékeny gócpontja nagyjelentőségű döntés előtt á l l : az üresedésben levő jegyzői állás rövidesen betöltésre kerül. Oly esemény ez, mely nemcsak a községet magát, hanem az egész ország görög-katolikus társadalmát közelről érinti s épen ezért joggal remélhető, hogy Hajdudorog lakossága élni fog az alkalommal és görög-katolikus jegyzőt fog választani. Kívánatos volna ez a szélesebb értelemben vett közérdek szempontjából is, mert hiszen nem közömbös jelentőségű körülmény nemzeti szempontból sem, ha a közigazgatás tényezői s a lakosság között a harmónia a hitéleti közösség terén is biztosítva van s a község fejlődése érdekében közösen kifejtendő munka útjából az esetleges súrlódásoknak ez a — különben elismerjük: elég távoli — lehetősége is ki van küszöbölve. Hajdudorog község fejlődése pedig olyan kérdés, amely a község határain túl, az egész görög-katolikus társadalomnak nagyon is szívén fekszik. Épen ezért meleg érdeklődéssel várja ez a társadalom, menynyiben fogja tudni Hajdudorog lakossága bizonyítékát adni annak, hogy e megfontolásoknak tudatával bírt. Hajdúböszörményben a görög-katolikus ifjúsági egyesület ez év január 17-én jól sikerült műkedvelő előadással egybekötött táncmulatságot rendezett, mely úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült, mert a «Tisza István-ház» nagytermét zsúfolásig megtöltötte a város közönsége felekezeti különbség nélkül. Szép eredménynek mondható ez azért is, mert a görög-katolikusság a városnak csupán egytizedrészét teszi ki. Az előadott színdarab címe «Sári bíró» volt. A mulatság jelentős összeget eredményezett az egyesület könyvtára javára. Kis türelem ! Szíves tudomására hozom gör.kat. társadalmunk érdeklődő tagjainak, hogy a készülő egyházi nagy énekeskönyvem rövidesen el fogja hagyni a sajtót. Már ki van nyomva, a korrigálása most folyik. Szíves türelmet kérek, mert minden eszközzel rajta vagyok, hogy minél előbb minden hívünk kezébe kerülhessen. Dr. Krajnyák
Gábor.
Eljegyzés. Véghseő Dániel hajdúböszörményi esperes-lelkész leányát, Annuskát eljegyezte dr. Simárszky János hajdudorogi egyházmegyei végzett papnövendék. A Budapesti Szent Miklós-Társaság április havi összejövetelét 6-án, szombaton este fél 8 órakor tartja meg Budán, a «Szent István»-vendéglőben, Alagút-utca és Pauler-utca sarok, a Nyári Színházzal szemben. -A legközelebbi villamosmegálló a Krisztina-téren van. — Külön, névre szóló meghívókat ezentúl a társaság nem bocsát ki, hanem az összejövetel időpontját lapunk fogja esetről-esetre közölni. Kérjük tehát hittestvéreinket, hogy lapunkat e tekintetben is figyelemmel kísérni szíveskedjenek. Még nem-tag hittestvéreknek tagok részéről való bevezetését a társaság szívesen látja és óhajtja. Lapunk jövő számához az előfizetések eszközölhetése céljából postai befizetési lapokat is fogunk csatolni. Addig az előfizetési összegeket kérjük lapunk címére posta utalványon beküldeni.
A MAGOSz. hírei. A lap és naptár ügye. Trianon egyetlen magyar felekezetre nézve sem jelentett akkora csapást, mint a görög-katolikus magyarságra nézve. A csonkaországi egyházmegye a béke legutolsó éveiben létesülve, nem rendelkezett még a szükséges idővel sem arra, hogy akár egyházi, akár társadalmi intézmények, szervek létesítésére gondolhatott volna még a béke idején. A háború s az azt közvetlenül követő évek zavarai pedig szintén nem voltak alkalmasak ilytermészetű munkálkodásra. Másrészt görög-katolikus társadalmunk sem volt különállóan megszervezve s így az erőszakos változás mindkettőt teljesen készületlenül találta. Összes intézményeink, összes szervezeteink az elszakadt területen voltak s azokkal szakadtak tőlünk el. Egyházunk és társadalmunk vitalitásának nem csekély értékű bizonyítéka, hogy ebben az állapotban megnyugodni nem volt képes s az első pillanattól kezdve törekedett az áldatlan helyzeten változtatni. Nem itt és nem most az ideje, hogy foglalkozzunk azokkal a törekvésekkel, melyek tisztán egyházi téren ez irányban megnyilvánultak ; társadalmi téren azonban már 1921-ben — tehát, mondhatni, még a háborús zavarok közepette — megalakult a MAGOSz., legelső feladatának ismervén el a görög-katolikus sajtóorgánum létesítését. így indult meg a «Görög-katolikus Tudósító», mely azonban szerkesztőinek minden lelkes erőfeszítése dacára sem volt képes megszerezni és megszervezni a társadalomnak azt a támogatását, mely fönnmaradását biztosíthatta volna. Elsősorban és főképen annak kell ezt tulajdonítanunk, amit föntebb már érintettünk: hogy a görög-katolikus magyar társadalom maga sem volt önállóan megszervezve ; hiányzott a tradíció hatalmas erkölcsi tényezője, hiányzott az általánosan elismert központ, mely a széthúzó törekvéseket egyesíteni képes lett volna. Mikor az 1926. év őszén a Tudósító megszűnt, a budapesti Szent Miklós-Társaság vette programmjába a lap létesítését és tartotta ezt a kérdést felszínen mindaddig, míg 1927 október havában — a katolikus nagygyűlés keretében tartott görög-katolikus díszgyűlésen — általános óhaj nyilvánult meg egy görög-katolikus lap létesítésére nézve. E közóhaj eredményeképen alakult meg a Görög-katolikus Sajtó-Előkészítő Bizottság, mely a következő év januárjában már felhívással fordul a görög-katolikus magyar társadalomhoz, hogy adakozásokból megteremthesse a lap létesítéséhez és fönntartásához szükséges sajtóalapot. Fölhívásának örvendetes visszhangjaképen rövid idő alatt a csonka hazában és
6
GÖRÖG-KATOLIKUS
Amerikában történt adományozások révén 3000 pengőt meghaladó összeg gyűlt egybe, mihez még a magyarországi két görög-katolikus egyházfejedelem által megajánlott 800—800 P (10—10,000.000 korona) számítandó. Minthogy azonban ez az összeg a Bizottság intenciói és az adakozók kívánsága szerint nem a lap folyó kiadásaira, hanem magasabb értelemben a görög-katolikus sajtó céljaira fordítandó alap, magának a sajtóorganumnak létesülését és fenntartását más úton kellett biztosítani. Ezek a megfontolások vezették a MAGOSz-t akkor, mikor mult évben a Máriapócsi Naptár kiadását átvette ; az ebből remélhető jövedelem, az előfizetések és hirdetésekből várható bevétel, sőt az esetleges állami támogatás összege együttvéve biztosítani fogják — hihetőleg — a lappal járó kiadások fedezését. Sajnos, a naptár-akció lebonyolítása nem ment olyan gyorsan, mint az óhajtandó lett volna — sok helyről még máig sem érkezett be semminemű értesítés a kiküldött naptárpéldányok sorsáról — s így arról, hogy a lap már mult év karácsonyára megjelenhessék, le kellett mondani. Örömmel állapítható meg, hogy azóta a naptárakció sikerére vonatkozólag a jelek igen megnyugtatóan alakultak. Mindössze két helyről kaptuk vissza az összes odaküldött naptárpéldányokat ; így február közepére kialakult nagyjából a várható eredmény s ez az eredmény elég kedvezőnek tűnt fel ahhoz, hogy a MAGOSz. igazgatósága február 21-én tartott ülésében elhatározza a lapnak március 31-én való feltétlen megindítását. A legpesszimisztikusabb számítási alapra helyezkedve az igazgatóság az egyelőre csupán négyoldalnyi terjedelem s a kéthetenkénti megjelenés mellett foglalt állást azért, hogy a lapnak megjelenése legalább is a folyó évben minden körülmények között biztosítva legyen. E határozat következtében a Sajtóelőkészítő Bizottság március 14-én tartott ülésén megállapította, hogy feladatának teljesítése után további fönnállása szükségtelen s ezért az összegyűjtött alapot,—kizárólagosan görög-katolikus sajtó céljaira való rendeltetéssel,—tulajdonjogilag a MAGOSz-nak átadja és magát feloszlottnak nyilvánítja. Másrészről a MAGOSz igazgatósága a legelőnyösebb ajánlatot tett Szent IstvánTársulati nyomdával a lap előállítására nézve megállapodott s ezzel a görög-katolikus sajtóorgánum története egy új fejezethez érkezett.
SZEMLE
Hálánk és köszönetünk mindazon ft. hittestvéreinknek, akiket a Máriapócsi Naptár szétosztására kértünk föl s akik ennek a fölkérésünknek nagy ügybuzgalommal tettek eleget. — Sok helyről kaptunk értesítést arról, hogy a naptárakcióval kapcsolatosan számosan a MAGOSz tagjaiul is beléptek. Ahol az így belépett tagok száma a húszat eléri, ott alapszabályaink értelmében helyi csoportok is alakíthatók s ilyenek alakítása a legnagyobb mértékben kívánatos volna. Hiszen társadalmunk megszervezésére ez idő szerint más eszköz alig áll rendelkezésünkre. Már a naptárban közöltük a helyi csoportok megalakítására nézve mérvadó 1922. évi 77.000. sz. belügyminiszteri rendelet idevágó intézkedéseit, melyeket most itt megismétlünk: «A helyi csoportok az anyaegyesület láttamozott alapszabályai szerint működhetnek. Megalakulásuk az illetékes törvényhatóság első tisztviselőjéhez tudomásulvétel végett bejelentendő. A bejelentéshez mellékelni kell: a) az alakuló ülésről felvett és a jelenlevők névsorát is magában foglaló jegyzőkönyv eredeti és a képviseletre hivatott szervek által hitelesített három másolati példányát; b) az alapítók foglalkozását és lakhelyét is feltüntető teljes névsorának három példányát; c) az anyaegyesületnek a fiókegyesület megalakulásához történt hozzájárulását igazoló beleegyezését ; d) az anyaegyesület érvényben levő láttamozott alapszabályainak három példányát. A fiókegyesületek csakis a tudomásulvétel közlése után alakulhatnak meg véglegesen és tulajdonképeni működésüket is akkor kezdhetik meg». A rendeletben említett hozzájárulási nyilatkozatot és az alapszabályok szükséges példányait a MAGOSz. kívánatra megküldi. Ismételten kérjük hittestvéreinket, hogy e csoportok megalakulásához a szükséges lépéseket mielőbb szíveskedjenek megtenni.
lovascsapatoknak lovasmutatványai vonzották a közönséget oly óriási számban, hogy a mérhetetlen területen helyenként mozogni sem lehetett. A vidékről felrándult kisgazdák tömegei egészen megváltoztatták a főváros rendes utcai képét s ehhez képest a vásár anyagi és erkölcsi eredménye is igen jelentékeny. Az OMGE jövőre a vásár és kiállítás kereteit még jobban ki szándékozik bővíteni s miután az államvasutak a vásárra utazóknak jelentékeny kedvezményeket biztosítanak, már előre is fölhívjuk tanulni kívánó kisgazda-olvasóink figyelmét erre az alkalomra, amikor a legújabb gazdasági eszközöket, a legmodernebb üzemi módokat szinte egymás mellett bemutatva, egymással összehasonlítva tanulmányozhatják, nem is említve az okszerű gazdálkodási és nevelési módoknak szinte csodába illő eredményeit úgy állatban, mint termékekben. A vásár egyes tanulságaira és újításaira esetleg még különben visszatérünk.
SZERKESZTŐI
ÜZENETEK
MAGOSz. Sz. V. Hpályi. Nagyon köszönjük ; ez alapon nyomra tudtunk jutni s az ügy rendben van. — Jaczkovits Anna és Emma, Miskolc. A tóalmási rk. el. iskolához való kinevezésük megtörtént. Azonnal jelentkezzenek Pest stb. vm. kir. tanflőjénél és állásukat haladéktalanul foglalják el. — Dr. Bodnár lelkész, Vértes. Ilona nővére az újirázi rk. el. iskolához r. tanítónővé neveztetett ki. Állását azonnal foglalja el.
Fölhívjuk olvasóink figyelmét Szerkesztői üzenet-rovatunkra, amelyben a szorosan vett szerkesztői üzeneteken kívül a MAGOSz-hoz intézett köz- és magánérdekű megkeresésekre is válaszolni fogunk minden olyan esetben, amikor külön levél írása nem okvetlenül mutatkozik szükségesnek.
Szemle. — P. R. Mskc. Épen ellenkezőleg, a cikk rendkívül érdekes és értékes s a legrövidebb időn belül sorát is ejtjük. Csak egy kifogásunk van ellene, az, hogy nem számol lapunk csekély terjedelmével. Szives engedelmével ez alkalommal ezen segíteni fogunk, a jövőre nézve pedig kérjük szem előtt tartani: röviden, röviden!... Szív. üdv.—Sz. A. Bdgolaszi. Hiánytalanul és köszönettel vettük, az első számban azonban nem tudtunk helyet szoritani; legyen szabad azonban a fenti üzenetet szintén szíves figyelmébe ajánlani, valamint azt, hogy a papírlapnak csak egyik oldalára méltóztassék írni. Tiszteletteljes üdvözlet. — M. J. Dbc, O. J. Hbmny, O. M. Szgd, L. J. Hddg. A küldöttekért őszinte köszönet, szíves folytatást kérjük. Szív. üdv. M. J. Tkj., R. J. Spatak, dr. H. A. Szszd., Sz. I. Bkny, Őszinte köszönettel vettük tudomásul. — Az összes vidéki tudósító uraknak. Következő számunkba április g-ig bezárólag vehetünk föl közleményeket.
Gazdál&odás.
Kiadja a M A G O S z .
*
Hálánk és köszönetünk mindazoknak, akik adományaikkal ezt lehetővé tették, — hálánk és köszönetünk egyelőre csak valamennyiüknek együttesen, addig is, míg jövő számunktól kezdve névszerint is megemlékezhetünk róluk adományaiknak nyilvános nyugtázása alkalmából. Másrészt kérjük még azokat az egyházközségeket és magánegyéneket, akik ezirányú adományaikat kilátásba helyezték, de még eddig hozzánk el nem juttatták, hogy ezt lehetőleg mielőbb — és most már a MAGOSz címére intézve, de annak kitüntetése mellett, hogy az adomány a sajtóalapnak van szánva, — p ó t o l n i szíveskedjenek.
1929 március 31.
Tenyészállatvásár és mezőgazdasági kiállítás. Március hó 25-én ért véget Budapesten az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület által rendezett tenyészállatvásár, mely azonban valóságos mezőgazdasági kiállítássá bővült ki. A vásárt hivatalosan 22-én nyitotta meg Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltósága, de már 21-én is meglátogatható volt. A kiállítással kapcsolatosan délelőttönként a díjazott állatok bemutatása ment végbe, délutánonként pedig lovasleventék, az államrendőrség lovasosztagának és katonai
iiiimmimiimii
SZALONTAY ELEK
A kiadásért felelős: Dr. S z a p l o n c z a y Ö d ö n .
hirdetéseket úgy a fővárosból,
Qőrőg
mint a vidékről fölvesz
~ 7
Szemfe
kiadóhivatala,
Budapest, IV., Apponyi-tér 1. félemHirdetési díjakat kívánatra írásban
közöljük.
imilllllllllllllllllllllllllllllllllll
elsőrendű gőzmosóda és vegytisztítóvállalatának központja B U D A P E S T , II., Margit-körút 64/b. Telefon•• Automata 508-92.
F I Ó K Ü Z L E T E K : IX., Mester-u. 5. II., Török-u. 8. IX., Gróf Haller-u. 8-10. V I D É K E N : Szolnok, Baross-út 25. Sopron, Előkapu-utca 13. Gyula, Korvin-út 11. Nyíregyháza, Holló-utca 1. Gyöngyös, Bruckner-köz. Mezőkövesd, Fő-utca, Szöv. Székház. Sátoraljaújhely, Gróf Somogyi Ilona-utca 3. Bicske, Piac-ter 13. Tisztelettel értesítem a görögkatolikus hittestvéreket, hogy fehérnemfitisztító-intézetem, valamint vegytisztító-, kelmefestőyállalatom B i i d a p e s t e n . valamint az lönböző városaiban tart üzleteket. így tehát mindenütt rendelkezésére állok a görög-katolikus közönsegnek. Nagy megtakarítást ér el, ha tenernemuje, rern ország különböző és női ruhái tisztítását vagy festését nálam végezteti. . , . ,,., . , , . . , „„...(¿¿„i u„a Házilag kezelten, chlor nélkül mos a legnagyobb szakértelemmel kilós ruhát is. Tíz kilón felöli mennyiséget díjtalanul hozat el és szállíttat ismét naza.
Saját speciális eljárás. Gallértörés nincs többé l Nem zománcfény, hanem a legtökéletesebb békebeli gaííértisztitás. Sehol ilyen kíméletes kezelés. Simasága páratlan, piszkot nem fog, több napig hordható.
Darabja
12 fillér.
Inget, gallért, kézelőt, függönyt és kelengyét legszebben és legolcsóbban tisztítok.
Kelmefestés,
a
vegytisztítás.
Pontos és gyors kiszolgálás. Vidéki magánfeleknek külön postaosztály. Költség nincs.
Ha gallérjait vagy egyéb fehérneműjét bármely budapesti üzletembe csütörtök délig leadja, ugy mar szombaton délután kiválthatja.j^Vidfld "életeimben kedden estig beadott fehérneműket ugyanott szombaton már kiadhatom. — Ne tessék másnál kísérletezni, mert gőzmosódám szép munkajavai és pontosságává^ vezet Győződjön meg róla, hogy egy próba után saját érdekében állandóan nálam tisztíttat. Testven üdvözlettel SZALONTAY ELEK. Stephaneum nyomda és könyvkiadó r. t. Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 28. sz. — Nyomdaigazgató: K o h l F e r e n c .
