AMAGYAR római katholikus püspöki kar ismét

•It. SZÁM. i n O l . 4 8 . ÉVFOLYAM.

VASÁBNAPT TT.T«ka

720

Legjobb és leghirnevesebb pipere hölgypor:

CfÂND PRIX PARIS -

\U* 0^

Különleges Rlnnor ^ ^ ^ ^ ^ ^ • f r T T A L VEGYÍTVE ^ ^ C H . BI8MU' F A Y , ILLATSZERÉSZ.

^

PARI8

HÖLGYEIM!

1900

9, rn« da la, Paix, 9 — PARIS-

CHOCOLAT

ESZtfÉJíYI K E B E L érhető el a Pilulea orlentales által, Butié y6gy8iertárái)61 Parisban, Passage Ver eau 5, az egyedüli szer, mely két hónap alat és a nélkül, hogy az egészségnek ártana, az asszonyi k e b e l fejlődését, valamint a ke bel idomainak szilárdságát biztosítja. Egy üvegese ára használati utasítással együtt 3 forint. Baktár: Török József, Budapest, Kírály-ntcza 12. sz. 8441

S

Csak egyszer próbaképen rendeljék meg a csodahatásu, valódi angol szépítő szert, ü g o r k a - t e j e t , és meg fognak róla győződni, hogy ezen csodaszer azon nal eltávolít s z e p l ő t , m a j t o l t o t , mindenféle tisz tátlanságot az arezról és a bőrnek gyönyörű üdesé get, fiatalságot kölcsönöz. Valódi angol minőségben kapható csakis B A L A S S A . K O I t N É L g y ó g y . , s z e r t á r á b a n a vörös kereszthez T e m e s v á r . Ara I 2 k o r . Valódi angol U g o r k a - s z a p p a n 1 K, 3 drb I 2.40 K. P o i u l e r 1.-20 és 2 K. Utánvéttel is küldetik I

(jBOLYAILLATOs, M A f » L A KORPA*

-SUCHARD

Hölgyeknek

TkfjBBl«)**fiHafpsrtíi*!«riifcsaSeifl|

fclLDíiECK3.SZ.

J_.eKUJ.ibb és orvosi szaktekinté Ivek altul is elismert, biztos hatású kés és arozszépitő szer, eltávolít minden börtisztátltmságot és rövid használat után vakitó fehérré,üdévé teszi az arczbőrt. Figyelmeztetés! ~W) Készitmé ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ f c e m nagy közkedveltsége miatt hamisítványokat hoznak forgalomba; csakis az valódi, mely a doboz alján aláirásoromal elvan látva. 1 tégely Ilona-créme 1 kor. 1 drb Ilona-szappan 8 0 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Szétküldést rak tar: A l e x a n d e r János gyógyszertára Szolnokon. Bu dapesti főraktárak : Török-féle gyógyszertár an Király ntcza 12. és Andrássy-ut 29.. Kerpel-féle gyógyszertár Lipót-körut 28. szám és Thalmayer és Seita uraknál

pSZTASÁGERT

W

vin

£&**

**sT

laaj^nw-Hi

' tUaii

J^ÍTÜNŐ MÍNŐSÉG

45. SZÁM. 1901.

BUDAPEST, NOVEMBER 10.

KlóUzetési teltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG éa í egész éne 2 4 korona 12 POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt | félévre

Csupán a I egésa érre 1 6 korom • VASÁRNAPI UJSAG | félém _ 8

római katholikus püspöki kar ismét teljes. Ő Felsége, mint a hivatalos lap .november 6-iki száma jelentette,betöltötte a három üresedésben levő püspöki széket, kine vezve szombathelyi püspökké dr. István Vil mos fölszentelt püspököt, szombathelyi káp talani helynököt és kanonokot, győri püspökké gróf Széchenyi Miklós jaáki apátot, esztergomi kanonokot s a bécsi Pázmáneum igazgatóját,

A

deimal tabulátorral, Vezérképviselőség AusztriaMagyarország részére:

HCH. SCHOTT és DONNATH O.

48. ÉVFOLYAM. [O korona

Külföldi elo&ietéaekhea a postailag msghatároiott riteldi] la Matolandó.

készült. Egy évi káplánkodás után püspöke oldala mellé került udvari káplánnak ós levél tárosnak, majd szentszéki jegyzőnek. Kiváló tudományos képzettségénél fogva csakhamar tanári széket kapott a szombathelyi szeminá riumban s e minőségben működött, tanitva az erkölcstant és a lelkipásztorkodástant, egész 1888-ig, egyúttal egyéb fontos tisztségeket is betöltve. 1888-ban szombathelyi czímzetes kanonokká, három óv múlva valóságos kano nokká lett, egy évvel később pedig nagy-várad hegyi czímzetes préposttá nevezte ki a király.

MAGYAR

IDEÁL írógép

^^J^J

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK! (a Világkrónikára!) 1 félém ._

HÁROM ÚJ PÜSPÖK.

SEIDEL éSiVAUHÜlMéle golyó-csapágyas

Wien, III/3. Hemiiarlít Budapesti képviselőlég:

KKNAPI

KIZÁRÓLAGOS KÉSZÍTŐI

Ilona-créme.

Feltűnést «.o-io I

••4mQ,~-

«. bftrt ffaamra a;

CACAO

!

*í

SZÉNÁSY BÉLA papiráruháza j I V . , F e r e n c z i e k - t e r e 9. H M M

9309

Kapható minden gyógyszertárban.

I>ÎBBB1 • IBBBBBBBBBBBI •ssssssssssssssssssnl

rí"

?I^HÎÎ^H

H

Ba

H ••''" V ÍÍP8S wsssm

ISTVÁN VILMOS SZOMBATHELYI PÜSPÖK.

n

Dús terméstöbblelek létrehozatalára,

szék betöltésekor legelső sorban ő reá fordul jon a figyelem. A másik két új püspök eddig a papnevelés terén működött, még pedig a ma gyar katholikus klérus két legtekintélyesebb nevelőintézetének élén s ebbeli kiváló érde meiknek jutalma a királyi kinevezés. A köz vélemény általában megelégedéssel fogadta e kinevezések hirót, mert a kinevezettek személye biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a három egyházmegye kormányzása hivatott kezekbe

az összes gabonafélék, takarmányvetések, burgonya, r é p a és t e n g e r i a l á , kivált gyengén sikerült vetések feljavítására, l e g f ö k é p pedig szölök t r á g y á z á s á r a , úgyszintén dinnye és konyhakertiek (uborka, tök) h i h e t e t l e n t e r m é s f o k o z á s á r a ajánljuk

s z á r í t o t t kőbányai hizottsertés-tragyánkat, mely bámulatos gyors és biztos hatása által feltűnő elterjedésre tett szert és l é n y e g e s m e g t a k a r í t á s o k a t tesz lehetővé.

m

Megrendelések

intézendök

VÁROSY GYULA SZÉKESFEJÉRVÁRI PÜSPÖK.

BUDAPEST-KŐBÁNYAI TRÁGYASZÁRÍTÓ-GYÁR ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Bosányi, Schietrumpf és (Társa Kimerítő

prospectus

ngyen és bérmentve

•

^V

ViL

1

BUDAPEST, V., Bálvány-utpza 2

székesfejénjári püspökké pedig dr. Városy Gyula pápai praelátust, kalocsai kanonokot, a buda pesti központi papnevelő-intézet igazgatóját. Mind a három újonnan kinevezett főpásztor eddig is nagy fontosságú állásokat töltött be a katholikus egyházi életben. Szombathely új püspöke már több mint egy évtized óta műkö dött közre az egyházmegye vezetésében, mint az elhunyt ffidassy Kornél püspöknek hosszas betegeskedése alatt segédpüspöke és helyettesí tője, majd a püspök halála után mint kápta lani helynök. Már eddigi működése is érde messé tette arra, hogy a megüresedett püspöki

került. A három új püspök életrajzát s eddigi műkö| dését a következőkben ismertetjük. Dr. ISTVÁN VILMOS 1849 június 22-ikén szü letett Zala-Egerszegen, tősgyökeres magyar családból. Középiskolai tanulmányait Szombat helyen végezte s mint hetedik osztályos tanuló vétetett fel ugyanott a papnevelő-intézetbe. Mint ; kitűnő tanulót, az érettségi vizsgálat után a I bécsi Pázmáneumba küldték theologiai tanul mányokra, melyek végeztével 1874 augusztus I 12-én Szabó Imre püspök pappá szentelte. Papi működését Kőszegen kezdte mint segédlelkész, a hol nagy buzgalommal működött hivatalában I s egyúttal a theologiai doktorátusra is elő-

GRÓF S Z É C H E N Y I MIKLÓS GYŐRI P Ü S P Ö K .

Mint kanonok a kőszegi Kelcz-Adelffy-féle árvaház főgondnoka volt s ezt a jótékony inté zetet a virágzás magas fokára emelte. Ugyanez időben káptalani dékánná neveztetvén ki, nagy munkásságot fejtett ki a szombathelyi kápta lan vagyonának rendezésében és földbirtokai nak jövedelmezővé tételében s e munkát oly lelkiismeretesen s oly szakértelemmel végezte, hogy a káptalan gazdaságai valóságos minta gazdaságokká lettek. Hidassy Kornél püspök élete utolsó évtizedé ben sokat betegeskedett s püspöki teendőit nem birván egyedül végezni, segédpüspököt kért

Aft. SZJIM. 1901- *8- évTOLYAM.

722 maga mellé. E tiszt betöltésére István Vilmost szemelték ki s a pápa 1898-ban püspökké prekonizálta a domitiopolisi püspöki czímre. 1899-ben szentelték püspökké. Azóta ő vezette az egyházmegye ügyeit, ritka kötelességtudás sal, apostoli buzgósággal. Papi és hazafiúi eré nyei, melyek egész pályáján vezették, e szóles hatáskörében is teljes mértékben érvényesültek s megszerezték számára a köztiszteletet és köz kedveltséget úgy az egyházi, mint a világi kö rök részéről. Hidassy püspök 1900 október 11-én bekövetkezett halála után a székeskáp talan őt választotta meg káptalani helynöknek s e minőségében erős kezekkel, bölcs kö rültekintéssel kormányozta az egyházmegyét. A közóhajnak felelt meg a kormány, midőn őt terjesztette fel ő Felségének a szombathelyi püspökségre. Az új győri püspök, GRÓF SZÉCHENYI MIKLÓS, jelenleg a magyar püspöki kar legifjabb tagja. Csak három évvel haladta meg azt a követel ményt, hogy a püspök legalább is 30 éves legyen. 1868-ban született Sopronban. Iskolai tanul mányait a benczések és premontreiek gimná ziumaiban végezte s Győrött lett kispappá. A mint a theologiai tanulmányokat elvégezte, hitoktató és a győri szeminárium tanúimányi felügyelője lett, majd Zalka püspök elküldte Kis-Martonba, az Esterházy herczegi család székhelyére káplánnak, hogy a gyakorlati egy házi élet követelményeivel is megismerkedjék. Anyai ágon az Erdődy grófi családból származ ván, huszonnégy éves korában e grófi család feje patronusi jogánál fogva neki adományozta az ősrégi és dús javadalmú jaáki apátságot. Mikor Vaszary Kolos herczegprímássá lett, átvette egyházmegyéjébe Széchenyi grófot ud vari papnak, majd titkárának s benső bizalmá val tüntette ki a főrangú fiatal apátot. E minő ségében szerezte meg a doktori diplomát s nagy szorgalommal bővítette tudományos ismereteit. 1898-ban került abba az állásába, melyben legnagyobb érdemeit szerezte : a Pázmán Péter alapította bécsi papnevelő-intézet élére. Mikor odakerült, nehéz helyzetet talált; az intézetnek belső tanúimányi viszonyai s külső helyzete, elhelyezése egyaránt gyökeres átalakítást tettek szükségessé. Nagy nehézségekkel küzködve, magára véve a felelősséget s a nagy munka terheit, új épületet emelt az intézetnek a bécsi Alsergrund városrészben, a régi rozzant, egész ségtelen ós czólszerűtlen helyiség helyébe, még pedig oly sikerrel, hogy nemcsak nem terhelte meg az intézet vagyonát, hanem a régi telek eladásánál s az új telek vételénél nyert nyolczvanezer forintra rúgó árkülönbözettel még szaporította is. Az új intézetet megláto gatta a király is és nagy örömmel látta az inté zet czélszerű berendezését. De nemcsak a Pázmán-intézet épületének emelésével, hanem belső életének reformálásával is nagy szol galatot tett az intézetnek s a magyar papképzésnek, lehetővé téve a növendékeknek a lehető legzavartalanabb tanulmányozást s a jövendő pályájukra való előkészülést. 1900-ban összes növendékeit elvitte Rómába zarándok latra. Még Pázmáneumbeli működése elején a király esztergomi kanonokká nevezte ki. Az ő jaáki apátsága idejére esik a középkori magyar építészet egyik legnevezetesebb mű emlékének, a méltán világhírre emelkedett jaáki templomnak restaurálása, melynek érde kében maga is jelentékeny anyagi áldozatot hozott. Az utóbbi években behatóan foglalko zott apátsága történetével s a közelmúlt hóna pokban adta közre e tárgyról irt nagy művét. melyet nagy elismeréssel fogadtak a tudomá nyos körök.

VASÁRNAPI ÚJSÁG. Személyében ismét magas egyházi polczra kerül a Széchenyiek neve. Eövid idő alatt ő a harmadik magyar főúr, a kit püspöki székre hivott el a király bizalma. Székesfejórvár új püspöke, dr. VÁROST GYULA,

a kalocsai egyházmegyében kezdte papi pályá ját. 1846 augusztus 13-án született Zomborban, hol édesatyja előkelő szerepet vitt a bácsmegyei hivatalos világban. Theologiai tanul mányait a budapesti központi papnevelő-inté zetben végezte kitűnő eredmónynyel. 1870 július 26-án szentelték fel pappá s rövid időre rá Csonoplára helyezték káplánnak. Haynald Lajos bibornok-érsek hamar észrevette a fiatal pap jeles tehetségeit és alapos képzettségét, s 1873-ban a Szent Ágostonról elnevezett bécsi felsőbb pa; nevelő-intézetbe küldte, a hol befe jezvén theologiai tanulmányait, doktori okleve let szerzett. Hazatérve Bécsből, Haynald udva rába került mint udvari levéltáros és szentszóki jegyző, kiérdemelvén a nagynevű bíbornok tel jes bizalmát. 1880-ban a kalocsai kis-szeminárium alkormányzója lett s az érseki lyceumban az egyházjog és kánonjog helyettes, majd csakhamar rendes tanára. Ugyanekkor a pápa tiszteletbeli kamarása czímet is nyerte. Tanári hivatalában jelentős irodalmi munkásságot is fejtett ki a kalocsai egyházmegye történetére ós a magyar királyi kegyúri jogra vonatkozó munkáival. 1887-ben lett czímzetes kanonok ós a kalocsai nagyobb papnevelő-intézet kormány zója ; egy óv múlva pedig valóságos kanonokká nevezte ki a király. Haynald halála után Császka György érsek oldalához vette a tudós és hitbuzgó kanonokot s fontos bizalmi ügyeket bizott rá. Császka ér sekkel együtt hosszasabban tartózkodott a fővá rosban, a hol csakhamar nagy fontosságú és széles hatáskörű állás jutott neki. 1897-ben nevezte ki a király a budapesti központi papne velő-intézet kormányzójává, s ugyanez évben a pápa házi főpapjává is lett. A papnevelő inté zet tanulmányait és egyéb ügyeit nagy buzga lommal vezette s kiváló hatással érvényesítette tudományos képzettségét s a theologiai tanítás terén évek során át szerzett tapasztalatait. Steiner székesfejórvári püspök halála után mind járt kezdettől fogva őt emlegették utódjául s kinevezését megnyugvással fogadták minden oldalról. Tudományánál, papi ós hazafias eré nyeinél fogva egyaránt remónynyel tekinthet működése elé egyházmegyéje.

VIRASZSZATOK ÉS IMÁDKOZZATOK.* Az élet bús, az élet szomorú, Tövisből készül itt a koszorú. Bolyongunk sívó pusztaságon át Ködben, viharban mind tovább, tovább. Utunkra csak egy kis csillag ragyog: Viraszszatok és imádkozzatok! Köröttünk miuden rejtélyes, csodás, Az élet, a halál, a változás. Haragos hullám, rügyező faág, Szerelem, gyűlölet: csodák, csodák 1 Mi czéljuk ? mért vannak ? mély, nagy titok : Viraszszatok és imádkozzatok!

45. BZIM. 1901. 48. ÉVFOLYAM.

Az elme véges, Isten végtelen. ő : az erősség, mi: a félelem. Nem látunk át' rejtelme fátyolán, Vagy egykor, túl az életen, talán. De majd ha ott kell államink, ha ott!'? — Viraszszatok és imádkozzatok ! Endrődi Sándor.

SÍRKŐFARAGÓ.* Udvarunkban, reggtől kezdve Mig csak le nem száll az estve, Hangzik véső, kalapács : Sírköveken, melyek ottan Állnak összehalmozottan, Foly a betü-faragás. Dúsak nevét, születésit, Erdemeit belevésik Carrarába odalent; De a szegény embereknek Homokkőre rendelgetnek Kurta írást, dísztelent. Bármily írás kerül rája, Egy kis öreg faragcsálja Közömbösen, gondtalan ; Olykor-olykor munka mellett Rekedt hangon énekelget, S ez a furcsa dala van : • Kip-kop ! Bármi nagy piramis, Ha betűje színarany is, Mindegy annak odalenn. Véssem nevét bármi büszke, Tiz láb magas obeliszkre : Föl nem kél az sohasem !» . . . S én tűnődve, tünelődve Nézek be a jövendőkbe Bús nótája hallatán. S rágondolok arr' a napra, Mikor egy ily ködarabra Nevemet is irja tán. S éltem művét áttekintve Megirigylem szinte-szinte őt, ki betűt kőbe vés ; Mit én irtam, csak papírra, Gyönge tollal vagyon irva, És a sorsa feledés. Annak ékes, nagy betűi Soká fognak szembetűnni, Hosszú lesz az életük ; Mit én irtam, mind egy szálig Előbb-utóbb szerte mállik Betűim nem kőbetűk. De vigaszul lenn a nóta Újra fölcseng folytatódva: • Kip-kop I Bármi szép a kő : Minden porlad, minden korhad, Egyszer mindent szétrombolhat, Kip-kop, az a vén Idő ! Ember, azért földön járva, Sohse keresd bolondjába, A Jövendő mit mivel: Ha van babád, kérd a csókját, S ha van kedved s tudsz egy nótát: Ne okoskodj, fújjad el!» Radó Antal.

B R I E U X • VÖRÖS TALÁR-JA.

Végezzük és még alig kezdtük el, A sors vihar, az ember csak pehely. Ma fenn vagyunk és holnap oda lenn, Nem látjuk egymást többé sohasem. Vagy láthat az, ki egyszer már halott ? Viraszszatok és imádkozzatok!

A franczia földet Spanyolországtól elválasztó Pyrenaei hegységnek baszkok által lakott franczia részén, közvetlenül a határszólen, egy erdei félre eső házban, Űrnapján virradóra megölve találtak egy nyolezvan éves öreg embert, a kinek az értékei is hiányoztak. Az áldozat baszk volt. Egy szavahihető ember öt-

* A Magyar Tud. Akadémiában nov. 4-ikén tartott székfoglaló fölolvasásából.

* Fölolvasta a szerző a Kisfaludy Társaság októ ber 30 án tartott ülésében.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

723

meg.hogy az esküdtszék fölmentetteEtchepare-t. hat kóbor czigányt látott Űrnapját követő reg midőn vizsgáló biró kiküldésének eszméjével Rá nézve nincs más hátra, minthogy szabadon gelen kijönni abból a házból. Ezen a nyomon foglalkozik. Meg kell előzni, gyors siker felmu bocsássa őt, feleségével együtt, az ügyész. A da megindult az ismeretlen tettesek ellen a vizsgá tatásával a tervet. A vizsgálatnak feltétlenül a rabnak is nyomban vége lesz; de még mindig mauleoni bíróság emberségéből kell dűlőre lat. Egy hónapig kutattak, természetesen ered nincsen dráma. Hogy az utolsó negyedórában mény nélkül; mert hisz a tettesek a lapda- jutnia. történni fog valami, azt, az ügyésznek egy De ki az, a ki reményt nyújt ? töpreng a jövője bajításnyira, eső határon át könnyen kereket szemrehányó megjegyzése árulja el. A szemre oldhattak. Ők spanyol területen osztozkodtak fölött aggódó ügyész, s tárgyalja a bírákkal bizalmas eszmecserében a kérdést, a melynek hányás az esküdtszóki tárgyalást vezető elnök nyugodtan, a konezon. nek szól, a ki épp, sietve pakolódzik, hogy le A vizsgálat eredménytelensége nagy izgalom azonban várakozásán felül hamaros eredménye ne késsen a vadászatról, a mely már a tárgya lesz. Van a bíróságnak egy ügyes, könnyüvórű ban tartja a község baszk lakóit ós lapjok erős lás alatt is fősiettetőül motoszkált a fejében. támadásokat intéz a vizsgáló biró és ügyész kapaszkodója, a ki biztosra veszi a fogást s a tUgyan volt lelke annak a szegény bűntelen gyámoltalansága ellen. A mauleoni esküdtszék ki — természetesen a saját érdekében — rög asssonynaka múltjai kitárni? Csaklatta tudna, illetékessége alá tartozik az eset, a melynek tön kész tervvel, önként vállalkozik is. Téves micsoda megsemmisítő hatást tett az a fölítélkezése alól a fölmentések egész sora került nyomon járt az elődje. Félrevezette őt az az födözésazurárat* tFelfödőzésI Ugyan ne ki, ép akkoriban; a mi meg a birák és az ügyész egyetlen tanú, a ki a gyilkosságot követő reg naivoskodjék, Kérem, Egyebekben én csak e,tininket az Isten! Elkergetlek a házamból* elnézte neki azt is, hogy nagyító üvegen tük jesen tönkre silányílolla a védőt — biztos « Az asszony kér, könyörög a gyerekeiért. *Neml rözteti vissza az erkölcsi kinövést, midőn úgy marasztalás.* Az ügyész leverten fogadja az nem engedem, hogy mételyük légy továbbra is. szólván általánosítva bélyegez. Mert hát CBak üdvözléseket. A mennyire vágyott a sikerre, Idejövet beszéltem az anyámmal. Magához vette kivételül enged ő ebben a «Vörös talár»-ban most ép annak a biztossága rémíti meg őt. őket azóta. * Az asszonyban kitör az anya és emberi érzést a franczia bírónak, ügyésznek. Kisérői egy dolgon megütődnek, a mint itt kö követeli a gyerekeit: *Mint leány követtem el a Egyetlen nemes alakja is csak a végső pillanat zöttük, nyugtalanul, jár-kel föl-alá. «Miért kérte hibát. Nem bűnös bennem az anya. Minden ban szólal meg a lelkiismeretével. a tárgyalás felfüggesztését, holott a védő nem gondolatom az övék volt. Önfeláldozással, csak De hogy elmondjam a darab tartalmát, föl emelkedett szólásra; miért nem engedte hatal nekik ettem.* Etchepare azzal fenyegeti, hogy veszem a fonalat ismét: mas érveinek közvetlen hatása alatt Ítélkezni fölfedezi szennyjét a gyerekeinek. Ez dönt. Tehát a magános erdei házban történt gyil az esküdteket?* — * Azért, mert a tárgyalás fo Yanetta megsemmisülve összerogy és megadja kosság kutatásába belerokkant a vizsgálóbíró lyama s különösen heves viszonválaszom ideje magát annak, hogy többé nincsen otthona. Ebben a helyzetben hagyja őt magára Etche s újat keres helyébe az ügyész, a kinek a fele alatt az vette magát be, meggyőződésűi, fokonpare midőn nyomban utána, ruganyos léptek sége is érdeklődő izgalommal kiséri az esemé kint, a lelkületembe, hogy ártatlan a vádlott.* nyeket. Az asszony ép oly tájékozott a rang- Társai bámulva összenéznek s közönyösen oda kel és sugárzó arczczal belebeg az ügyóezszé liszta körűi, mint akár az ura. Főolvasmánya, vetik a kérdést: *Hát mit tartozik ez önre? előléptetett Mouzon úr. Villanyütésűl hat a reggelenként, a hivatalos lap, a melyből azon hisz az a védő dolga.* Lekicsinylik őt, mint megjelenése s az asszony egyszerre föleszmél. ban, két év óta, csak keserűség rí ki feléje. méltatlant az ügyészi hivatásra, a miben osz Mouzon úr magas leereszkedéssel tudatja vele, Annyi ideje tartogatja férje számára, meglepe tozik az időközben megérkezett állami főügyész hogy a vizsgálat alkalmával tanúsított sértegető tésül, a tanáesossággal járó hivatali egyen is. De hiába! Vagret urat fogva tartja a lelki magaviseleteért nem kivan külön megtorlást, s ruhát : a vörös talárt. Befolyásos alakok össze ismerete. Azzal az elhatározással rohan be a hogy ettől a percztől szabadon mehet az útjára. köttetései és képviselők rokonsága révén foly tárgyaló-terembe, hogy önmaga tárja föl aggá Yanetta fölemelkedik, tetőtől-talpig végigméri tonos mellőzést hoz a «Journal OfficieD. Most lyait az esküdtek előtt, s ezzel a függöny le őt s aztán fokról-fokra izgatottabb kitöréssel meg, — a mikor üresedés is van és biztos Ígé gördül. megmagyarázza neki, hogy ránézve most mit retet is bir a férje — maga az igazságügy jelent a szabad ú t : « Tíz évig megelégedés lakott Következik a végfelvonás, és csak itt tudjuk miniszter nyomja reá a képtelenség bélyegét,

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

724

AZ ÚJ RAKODÓ PART ZÁRÁBAN.

a házunkban. Ön onnét börtönbe hurczolta ártatlanul a férjemet. Mindenáron bűnöst akart csinálni belőle. Esküdtek elé állította őt velem együtt és kihirdette azt az egykori szé gyenemet, a melyet takartam a férjem előtt s melyért becsületes családanyasággal megvezekellem. Bűntelennek bizonyultunk s ón engem most nagy kegyesen hazaküld. Nekünk nincs többé otthonunk. Elkótyavetyélték min denünket ; földönfutókká lettünk a gyere keinkkel. De nekem . . . nekem gyerekem sincs többé. Engem elkergetett az uram . . . És mindezt ön cselekedte !* Yanettának e ki törései közben egy kés villan a szemébe. Mouzon úr asztalán fekszik ez a kés. Valami nevezetes gyilkosságot követtek el vele s bűn jelül maradt Mouzon úrnál; a ki finom fogan tyúba foglaltatta azt s kedvencz papirvágókésül használja most. Ezt észrevétlenül a kezébe keríti Yanetta s a mint leszámolt vele szóval, végleszámolásul le is szúrja őt s a függöny le gördül. Brieux-nek ez a második darabja a mely a Nemzeti Színházba kerül. Első fellépése diadal mas bevonulás volt. «Bölcső*-je, egy rendkívüli finom lelket tükröző s egyszerű eszközökkel formált alkotás, zsúfolt házakban nyeri most is a megérdemlett tapsokat. Nincs abban kitérés, nincs elbeszélő elem. Saját szavaik és cseleke deteikből kifolyólag fejlődik ki a szereplőknek a sorsa. Egy fiatal házaspár — egy kis gyerekük is van — elválik egymástól. Az asszony férjhez megy újra. A kis gyerek súlyos beteg lesz. Ér tesítik az apját. Hozzásiet, s apa és anya éjnapon át tartó együttes ápolással megmentik az egy hétig élet-halál közt lebegő gyermeküket, a miből azonban egyéb is kiderül. Az, hogy az anya természetszerűleg arra ébred, hogy őt az elvált férjéhez — a ki a gyermekének az apja -— erősebb kötelék fűzi mint a második urához, a ki csak férje neki. Hogy mikép oldja meg Brieux azt az összeütközést, a mely a felocsúdott aszszony és a betegápolás nyomán féltékenységbe esett második férje közt fölmerül: mellékes ez úttal; a fő, hogy rámutassak arra, hogy a « Vörös talár* drámai részének forduló pontjaiul szin tén a gyereket veti föl. Két ilyen mozzanat van a darabban. Az egyiket a vizsgálat veti föl, a másikat a házas felek egymással való leszámolásának végjele nete. A bíró faggatja Etchepare feleségét, a ki biztos a férje ártatlansága felől s kihivó visszautasí tással felel a kérdéseire. De a bíró egy közlése egyszerre megcsendesíti őt. Leánykor.iból, a múltja felől tesz neki felfödözést s annak ha tása alatt tovább szövi a hálót. A megfélemlí tett asszony ingadozni kezd. Hogy nem rabolt az ura, biztos affelől; de nem ragadhatta-e őt el szenvedélyes szóváltás közben a heve — megy bele a bíró csapdájába mintegy önkényte lenül. A bíró beszólítja Etchepare-t és a feli zgatott

UTCZAI KÉP ZÁRÁBÓL.

46. SZÁM. 1901. 4 8 . ÉVFOLYAM,

asszony kezébe teszi le a vallatást. A férj fájdal mas felháborodással utasítja vissza a gondola tot, hogy még a feleségében is kételyt tudott támasztani a bíró. *Hát verje meg átokkal az Isten mind a két gyerekemet, ha^ én öltem meg azt az öreg embert/» — «Nomár most mond hat, tehet ön bármit — biztos vagijok a férjem ártatlansága felől* — kiált föl diadalmas arczczal a feleség. És viszont Yanettát ugyancsak a gyerekeire való hivatkozás semmisíti meg a végjelenetben, midőn az ura azzal fenyegetődzik, hogy feltárja előttük a szégyenét. A vallásosságon és gyermekszereteten fordul meg ennek a két embernek a jelleme és erre építi az ő egész gondolkozásukat és cselekede tüket Brieux.Nem annyira az Etchepare és Yanetta különleges karakterét akarja bemu tatni, mint inkább a baszknak lelki és erkölcsi egyéniségét állítja ő bennük elénk. Darabja fő czóljának megvilágítására nagyon találó a baszk elem. A lelki sivárságnak a törvény rideg betűi hez való embertelen ragaszkodásával szemben: az egyszerű, becsületes gondolkozás, a mely nek főtypusául odaállítja egyetlen jelenettel az Etchepare anyját. Ez az öreg asszony teljes léleknyugalommal üldögél az esküdtszék udva rán. Nem a tárgyalás kimenetele foglalkoztatja őt. * Fölmentik a fiamat, — úgymond — mert ártatlan.* Ő e miatt nyugodt. Nem is ezért jött, hanem azért, hogy átvegye egyúttal a bíró ságtól annak a kárnak a megtérítési összegét, a mely őket a fia vizsgálati fogsága következté ben érte. Tönkre mentek; mindenük dobra került. Őt azonban ez se aggasztja. A fia föl mentésével együtt úgyis mindent visszaad nekik a bíróság; mert hisz a törvény okozta nekik a fia ártatlan elzárásával a kárt. Ezt az öreg asszonyt Fáy Szeréna hangban s külső megjelenésben úgy adja, mint a minők nek én a baszkokat hónapokra terjedt köztükélés alapján ismerem. A fiában azonban. Beregi Oszkár alkotása nyomán, már kevósbbé állt előttem annak a rokonszenves népfajnak a kép viselője. A baszk büszke, akár a magyar paraszt; e mellett vallásos és féltékenyen őrzi a házát, ápolja az anyanyelvét, a saját fajára szorított társas életet él, családot is azon a nyomon ala pít, lenézi a francziát és gyűlöli a tisztviselőt. Ez a természettől büszke Etchepare tehát, ártat lansága tudatában, kétszeresen gyűlöli a birót s ezen a nyomon, egész lényében a lelki fájda lommal párosult büszke önórzetességnek kell főj ellem vonásul érvényre jutnia. Eám Beregi az ő nyugtalan, téveteg tekintetével és vonta tott járás-kelésével inkább a bűntudatos ember hatását tette á vizsgálat alatt. A baszk szembe néz és nem «Tekintetes úr»-azzá a birót. Kizá rólag a magyar bírónak jár az a czím. Itt Mou zon úrral áll szemben a vádlott. Játéka további folyamán jelentékeny s mű vészi értékű mozzanatokat juttat érvényre

FOLYOSÓ A FERENCZRENDIEK KOLOSTORÁBAN ZÁRÁBAN.

45.

725

VASÁRKAPI ÚJSÁG.

BZAj^JgOl- 48. ÉVFOLYAM.

Beregi. Az ő lobbanékony vérmérséke, erős feje s előretörő lelkülete nem tűri, hogy megjátszatlanúl maradjon a legcsekélyebb részlet is. Két ségtelenül csábító irányzat, mert a részletek szakadatlan sorának érvényesítése fogva tartja a nézőt; de bizonyos az is, hogy szenved alatta a művészet. A művészet egységes egészet kivan g annak csak szolgájául tekinti a részletet. Csupán eszköznek a czélhoz ; a melynek nem szabad külön figyelmet keltőn, önmagára érvé nyesülnie, hanem egyiknek a másikba olvadón kell a lényeget kidomborítnia. Önmérséklés nyomán éri el azt a fölfelé törő. Ezzel kapcsolatban eszembe jut a Yanetta sorsát eldöntő vógjelenet. Etchepare jellemével ellentétben állónak találtam azt, hogy nála a felesége eltaszításával egyidejűleg a válás fáj dalmának érzéki oldala is megnyilatkozik. Van nak ilyen emberek; csakhogy ezek nem kerge tik el az asszonyt, hanem fojtogatják és vele maradnak. Később rendszerint meg is késelik s azután önmagukkal együtt elemésztik őt. Az a börtönéből agyoncsigázva előkerült s anyagi lag és lelkileg tönkretett Etchepare kizárólag a kétségbeesés erkölcsi gyötrelmének hatása alatt áll. Ennek a tolmácsakép tör ki belőle minden keserűség: « Tíz év óta hazudsz... Csak a ron csodat hoztad az esküvőre .. . Megmételyezted az édes anyám és a gyerekeim éltető levegő-

RAGUZA VÁROS ÉS LACROMA SZIGETE.

még a gondolatából is űzi; neki csak a belseje finom.Akötelesség, a szenvedés és a bit edzette olyanná. Föllépésében kissé érdes; feleleteiben nem választékos; faja vérmérsékénél fogva lob banó, s minden érzelmi nyilvánúlásában, for-

mákra tekintet nélkül, igaz. A föld népének egyszerű, szenvedő asszonya ő. Ez a szerep nem a Márkus Emília művészi egyéniségének való. Annak bevált és sikerekben gazdag, külön tere van. A «Vörös tálam baszk alakjai után, valamit annak franczia szereplőiről is. Azok átalán véve az iró czélzatának megfelelően mozoglak a szinpadon. Mouzon urat a Nemzeti Színház sokat igérő, tehetséges legújabb tagja, Gál Gyula adta ós következetesen keresztül is vitte a lelki szárazságot. Otthonosan mozgott annak a könnyű életet élő legényembernek a szerepé ben, a ki egy orfeumi mámoros éj után, kissé nyomott agygyal, — a melyet cognac-al erősít get időnként — végzi a bünvizsgálatot; s a ki azt megelőzőleg, gavalléros udvariassággal még egy képviselőt is lekötelez. A képviselő szeme, Mouzon úr Íróasztala körül szimatolgatva, egy végzésre esik, a melyről egy előkelő választójá nak mint vád alá helyezettnek a neve rí le. Fölháborodással megütődik. Micsoda gondolat!

*Eugéne-nek se Irxz kedvére,
SPALATO.

jét... Miattad vert meg az Isten!* Ez az em ber, a baszk egyenességével megöli vagy ellöki a feleségót a nélkül, hogy érzéki ellágyulással gyöngítene a saját jellemén. Abban a perczben, a mikor ő az ajkával és a fogaival a feleBÓge vállára tapad, üres buborékká lesz az erkölcsi kitörés. Neki az ő lelki világánál fogva nem szabad többé a mételylyel érintkeznie, mert különben elveszti az erkölcsi alapot arra, hogy elkergesse a gyerekei jó anyját és a hűségi eskü ellen soha nem vétett feleséget; a mi azonban viBzont érthetővé teszi azt, hogy a szivét facsarja a válás attól, kit szeretett. Etchepare feleségének szerencsétlen sorsa a Márkus Emilia művészi kezében nyer tolmá csolást. Mondanom se kell, hogy az ő rendkí vüli adományával átgondolt egészet ad; min denütt kellő helyen érvényre juttatva a lénye gest. Lekötő játéka érzelmi húrokat érint és sorsával ÍB együtt érez a néző. Megérdemlett taps, elismerés kiséri minden mozzanatát; rám nézve azonban ő nem a pyrenaei hegyvidék egyszerű viszonyai közt élő baszk asszonynak a typusa volt. Az ő Yanettejából a földnépe egyéniségének alaphangja hiányzott. 0 mas alapon épít, de azt megépíti művészileg. Kulso megjelenésre, modorra, hangra olyan finom teremtést alakít ő, a milyet csak a párisi légkor nevelhet. Yanette tíz év óta egy kis baszk falu ban ól, a hol született is. Egyszerű, kuzkodő, vallásos emberek között. Hűségesen tart a bazküszöbéhez s aggódva takargatja a múltját. Keg lekopott róla a párisi máz; annak az emieket

meg.* Eugéne az igazságügyminiszter kereszt neve. « Megértettem* — feleli Mouzon úr. A kép viselő melegen kezet szorítva távozik s ő meg a tollnoka ámulatára, nyomban beszünteti a vizs gálatot. oEugéne* barátját, a képviselőt, a ki a (iVörös talárn korrajzi részének egy életteljes alakja, finom mozzanatokkal személyesítette Nádai. «Eugéne mondta*, «Voltam Eugénenél», «Beszéltem Eugénnel* — oly ügyesen siklanak ki a szájából, hogy még a főügyészt is megtántorítja ; a ki pedig mint erkölcsi pal los jelenik meg Mauleonban. A rendőrség bot-

TRAU.

VASÁftNAPT Ú J S Á G . rányos éji dorbézolás miatt panaszt emelt Mouzon úr ellen s a szolgálatból elbocsátását hozza a főügyész. De «Eugéne» neve hat és Mouzon úr elbocsátás helyett avanzsirozik. A derék Vagret helyébe nevezik ki ügyészszé, a ki az Etchepare-ügyben mint közvádló megfeledke zett a kötelessége felől. Mihály fi nagyon rokonszenves volt a lelki ismeretével küzködő Vagret szerepében. Me legséggel párosult emelkedettség jellemezte, midőn arra az elhatározásra jut, hogy inkább veszszen az előmenetel, semmint hogy a lelkét nyomja egy ártatlannak a veszte. Hiába veszi őt körűi a felesége, a ki jövőjük rég várt jobbra fordulásául izgatott remény közt lesi a tárgya lás kimenetelét; hiába nézik őt le fölebbvalói, a kikkel eleve közli a bűnösség körűi fölmerült kételkedéseit: lelkének jobb sugallata lesz benne végűi a győztes. Fölebbvalóit: a főügyészt és az esküdtszéki elnököt is egy-egy sivár jel lemvonással mutatja be Brieux. A főügyész fel háborodva tör ki a fölött, hogy miféle lelki szegénység, mással is közölni tépelődéseit. Viselje önmaga a felelősséget! Vagret-nek, mielőtt végleg döntene, eszébe villan, hogy egy esetleges semmiségi eset új irányt adhatna az ügynek. «Mit — semmiségi eset 1— vág közbe az elnök — Engem bélyegezzenek meg, hogy ügyetlenül vezettem a tárgyalást! Engem az ön gyámoltalansága miatt /» Vagret bocsánatot kér és cselekszik a lelkiismerete szerint. Gyenes adta a főügyészt, Ujházy az esküdt széki elnököt, egy-egy rövid jelenettel járulva a hivatali életkép jellemző kiegészítéséhez. Vagret feleségének szerepe Rákosi Szidi ava tott kezében volt, azzal a föladattal, hogy a czifra nyomorúság háztartási oldalát színezze ki; a melyben neki egy felserdült leánya — Vízvári Mariska — is a helyzetnek megfele lően segédkezik. Hogy Brieux korképe hű legyen, megérintem még mellékalakjait: Gabányi egy reményeiben elszáradt birót adott; Dezső mint fiatal kezdő ügyész az idealiz must képviseli; az egyenes szókimondást, egy önmagával leszámolt nyugalmazott alaknak (Szacsvay) juttatja, megváltásul a szerző s végül Zilahival egy igazat mondó tanút is szerepeltet, a kit ezen a nyomon úgy megré mít a biró, hogy azt se tudja, hol keresse a fölött való örömében az ajtót, hogy nem tar tóztatta le őt. Ilyen túlerős színekkel festi a franczia bíró ság beléletét, «Vörös talár*-jában Brieux. De a javítás nemes czélzatával használ erős ecsetet. -Szűry Dénes.

SZOBORMŰ A RAGUZAI ROLAND-OSZLOPON.

között első sorban Spalato a legalkalmasabb arra, hogy Magyarország tengeri kereskedel mén nagyot lenditsen. A város fő nevezetességei Diokletián császár palotájának romjain kívül a híres dóm, a ha rangtorony s a keresztelő kápolna. Beánk magyarokra nézve különösen érdekes a harang-torony, mely a középkori építészet egyik legérdekesebb alkotásának van elismerve. Mária, IV. László nővére, Anjou Károly neje kezdte el építtetni s az építést Erzsébet, Róbert Károly neje folytatta. Most restaurálják. De figyelmünkre és kegyeletünkre legmél tóbb az a kőkoporsó, mely IV. Béla két leányá nak, Katalinnak és Margitnak hamvait rejti magába, kik 1242-ben haltak meg a Spalato melletti Clissa várában, a hova atyjukkal a tatárok üldözése elől menekültek. A tetemeket KÉPEK DALMÁCZIÁBÓL. aDiokleczián mauzóleumából keresztény temp Általában élénk érdeklődés mutatkozik ha lommá alakított spalatói dóm főkapuja fölött zánkban Dalmáczia iránt s különösen a Magyar egy fülkébe temették el. A fülkét egy kőlap Földrajzi Társaság igyekszik e szép tartomány zárta, de a velenczeiek, mikor Spalatót hatal koronkénti ismertetése által az érdeklődést éb mukba ejtették, a fülkéből a kőkoporsót eltávo lították s helyére a szárnyas oroszlánt tették. ren tartani és fokozni. Hogy Dalmáczia jogilag Magyarországhoz A kőkoporsó egészen a legújabb ideig a dóm tartozik, az vita tárgya sem lehet. Világosan homlokzatának egyik ablakmélyedésében volt igazolja ezt az 1868. évi XXX. törvényczikk elhelyezve; minthogy azonban a dómot restau 3-ik §-a, mely szerint «Magyarországnak s rálják, ideiglenesen a baptisteriumba (capella Horvát-, Sziavon- ós Dalmátországoknak egy palatina) tették át, a honnan — mint hallot és ugyanazon törvényes képviselettel, törvény tam — a javítási munkálatok befejezése után hozással s a végrehajtást illetőleg közös kor ismét régi helyére, a főkapu fölötti fülkébe fog visszakerülni. mányzattal kell birniok.» Azonban nem kívánok e helyen a dalmát Meghatottan álltam a kis kőkoporsó előtt, kérdéssel foglalkozni; csak néhány képet mu mely a baptisterium baloldalán a fal mellett a tatok be az egykori nagy Magyarország tenger földön áll. Fölötte a falon papírlap függ, melyre partjáról, melyek láttára talán fölébred egyik olasz nyelven az van rányomtatva, hogy a másik olvasóban a vágy, hogy azt megtekintse. kőláda IV. Béla Clissában elhunyt két leányá Ez ma aránylag rövid idő alatt és kevés költ nak hamvait őrzi. séggel megtehető, s Dalmáczia balzsamos leve A ki Spalatóban jár, el ne mulaszsza az egy gője, természeti szépségei ós régi történeti órányira fekvő Salonát meglátogatni, a hol az emlékei, a melyek között számos a magyar egykori Salonaenak, Diocletián kedves mulató vonatkozású, gazdagon megjutalmazzák az helyének romjait az ásatások lassan-lassan nap utazót. fényre hozzák. Ép ily érdemes a közeli Trau Dalmácziának legérdekesebb városai közé városát is megtekinteni, melynek remek dómja tartoznak Spalato és Raguza. Dalmácziának legszebb temploma. Itt is tartóz Spalato fekvése festői. Hátterében magas kodott egy ideig a tatárok üldözése elől mene hegyek emelkednek, míg szép, tágas partját az külő IV. Béla. Adria kékes vize nyaldossa. Ma még nem nagy Jackaon Dalmácziáról szóló alapos művében város; mindössze 22,000 lakosa van; de ked meggyőzően ismerteti a Dalmáczia régi épü vező éghajlata s nagy és biztos kikötője, hatal letein nyilvánuló magyar hatást s az angol író mas földrajzi tényezők, melyeknek segélyével nak e fejtegetései főleg reánk magyarokra gazdag és virágzó tengerparti várossá fejlőd nézve nagybecsűek. Jaekson szerint a magyar hetik, mihelyt vasút fogja összekötni az ország hatást egy épületen sem tapasztalhatjuk job belsejével, kivált Budapesttel. A dalmát kikötők ban, mint a traui székesegyházban, mely a

46. « i « . 1901.48.evwt.TAiL XIII. század első felében épült s valóságos ikertestvére a jaáki templomnak. Spalatónál bizonyos tekintetben még érdeke sebb Raguza, mely magas falaival, tornyaival, bástyáival, felhúzó hídjaival valóságos közép kori város. Baguza Dalmácziának többi városaitól min den tekintetben különbözik. Más itt a természet, más a nép s annak szokásai és ruházata; de' más Baguzának a története is, bár annyiban mégis megegyez Dalmáczia többi vidékének tör ténetével, hogy e város fénykora is a magyar uralom idejére esik. Bégi ós előhaladott műveltség nyomait talál juk itt úgy embereken, mint épületeken; az éghajlat is a legkellemesebb átmenet az éjszaki mérsékelt és a déli meleg között, a mi meglát szik a növényzeten is, mert fényű, gesztenye, akácz, platán, füge, czitrom, narancs és olajfa, cziprus és pálma egy csoportban díszlik itt. Baguzának változatos a múltja. Már 663-ban köztársaság volt s hogy e kis köztársaság közel 12 századon át hatalmas ellenfelekkel szemben nemcsak fenn tudott állani, de még nagy tekin télyre és gazdagságra is tett szert: előrelátó bölcs kormányzóinak, a lakosság életrevalóságá nak, tevékenységének s rendkívüli erkölcsös ségének köszönhette. 1358-tól 1526-ig a magya rok voltak védnökei Baguzának, mely jóval később 1814-ben a hozzátartozó környékkel együtt az osztrák birodalomhoz csatlakozott. A 12,000 lakosú városba nyugat és kelet felől felhúzó hidakon át jutunk. A várost kerítő vas tag falakat kiszögellő tornyok és bástyák erő sítik. Különösen feltűnik a bal sarokbástya, a magasra felnyúló Mencetta-torony. A város védelmére szolgálnak továbbá a St.-Lorenzo erőd, mely lőróseivel oly komoran és parancsolólag néz ki a tengerre, hogy kis Gibraltárnak is nevezik; továbbá a város mögött emelkedő Monté Sergio legmagasabb pontján, 446 méter nyire a tenger színe fölött az Imperial erőd; ettől délkeletre szintén a nevezett hegygerinczen a Garkavica-erőd s végre a közeli Lacroma szigeten a Boyal-erőd; de ezt már nem használ ják többé erődnek s lőréseit is befalazták. A mai hadihajók ágyúinak különben a többi erődök s Baguza falai is aligha tudnának ellenállani. Baguzának számos nevezetessége van. Mind járt a nyugati kapu (Porta Pille) mellett egy kút köti le figyelmünket, mely még a régi vízveze tékből kapja vizét. A kút s a vízvezeték Onofrio di La Cava jeles nápolyi építész remekműve, kinek vezetése alatt rövid másfél év alatt készült el az egész munka 1438. februárban, noha nyolez mérföldnyi távolságról fut a víz e veze téken a városba. Nevezetesek továbbá: a ferencziek kolostora gazdag könyvtárával; a vám ház, a San Biagio templom s a székesegyház ritka ereklyéivel, melyek mind bő anyagot nyújtanak a kutatónak. Természetesen minket a magyar vonatko zású műemlékek érdekelnek leginkább, hiszen régi dicsőségünknek, egykori nagy hatalmunk nak hirdetői azok. Ott áll a vámház előtti téren a Roland oszlopa zászlórúddal, melyet 1418-ban vagy 1423-ban állítottak fel, vagyis azon időben, midőn Baguza magyar fenhatóság alatt állott. Az oszlop talapzatának egyik kövén, melyet ma a város múzeumában őriznek, latin fölirat van, a mely magyar fordításban így hangzik: «1403 május havában V. Márton pápa és a mi urunk Zsigmond római császár s Magyarország, Dalmáczia és Horvátország királyának uralkodása idejében emel tetett ezen kő és zászló, Isten és szent Balázs védszentünk tiszteletére».

A Boland oszlopától balra a város egyik leg kiválóbb épületét, a rectorok palotáját pillant juk meg. Ez szintén egyik emléke a magyarok uralmának. 1388 és 1424 között'épült s mos tani alakjában régi olasz renaissance ízlésű. Hajdan két emeletes volt, most azonban csak egy emelete van, mert a második az 1667. évi földrengés alkalmával ledőlt. A földszinten tornácz vezet, melynek oszlopain körívek nyugosznak. A tornáczban a fal mellett márvány padok vannak, melyeken a köztársaság idejében szenátorok ültek ünnepélyek alkalmával. A tornácz falába márvány tábla van beillesztve, me lyen szintén olvashatjuk Zsigmond királyunk nevét. Baguzából bárkán húsz perez alatt átjutha tunk a kies Lacroma szigetre, melyet több szép

45, SZAM. 1901- 48. ÉVFOLYAM.

VASÁBNAPI ÜJSÁG.

727

neked az egész úgy, kedvesem, mint egy regény költeményben dicsőít Miksa főherczeg, a későbbi ből kikapott fejezet?* — «Nem Alfonz, — felelt mexikói császár, kinek kedves tartózkodó helye az asszony,— hanem inkább, mint egy regénybe volt. Később a sziget Budolf trónörökös tulaj való fejezet.* dona lett, ki nejével együtt többször megláto Zseniális zenészek általában kevésbbé boldo gatta e helyet. A fenséges asszonytól 1892-ben gultak a házaséletben, mint testvéreik a Múzsá díszes könyv .is jelent meg Lacromaról. Pár ban, az írók és költők. Haydn például egy fod évvel ezelőtt Ő Felsége a Domokos-rendieknek rász leányát vette nőül, a kinek szerencsétlen ajándékozta Lacromát, a hol most csendesen ingerlékeny természete, harapós nyelve s vad éldegél néhány szerzetes. és féktelen modora volt. Nem is éltek sokáig Baguza környékének egy másik érdekes pontja együtt, szót kellett válniok. Weber sem mond az Ombla folyó kies völgye, hová a városból hatott sokkal több jót feleségéről. A szép éne két óra alatt juthatunk el. Legtanácsosabb kesnő Gretchen, kivel Stuttgartban ismerkedett kocsin Gravozába menni s onnan bárkán tenni meg, nem valami jótékony befolyással volt rá. az utat az Ombla forrásaihoz. Meglepő látvány Mindenféle extravagencziákba sodorta fórjót tárul itt elénk. Egy nagy folyó szakad ki a abban a törekvésében, hogy a nagy urat DALMÁCZIA CZÍMERE. sziklák közül, a mely mindjárt a kezdeténél játszsza. néhány malmot hajt s egész mentén hajózható. Hándel meg sem házasodott soha, Schubert Hoszsza mindössze négy kilométer, szélessége i regényes szenvedélyét pedig meg sem értette nélküli koronás arany leopárd-fej — kettő fent, azonban 120—140 méter. egy lent — kék mezőben. Ott van e czimer a ideálja, a rendkívül szép és lelkes Karolin Nehéz eldönteni, hogy Dalmáczia sok szép magyar birodalom czímeróben is. grófnő. Az édes szavú zeneköltő külsője külön és érdekes vidéke közül melyiket illeti az Dr. Havass Rezső. ben nem volt szép. Kemény, idomtalan voná sok, vastag orr, előreálló száj, félszeg alak. Csak elsőség. a mély és tüzes szemek enyhítették megjele Ott van a Bocche di Cattaro (a cattarói tenger öböl), a melyet sokan földünk egyik legfestőibb NAGY EMBEREK ÉLETTÁRSAI. nése ellenszenvességét. A büszke családhoz tar tozó tapasztalatlan leány nem is sejtette, hogy pontjának tartanak. Nagy Lajos alatt ez is a mily érzelmeket keltett a lángelméjű ifjúban. Bismarckról jegyezték fel egy izben azt a magyar birodalomhoz tartozott. Csak akkor tudta meg, mikor egyszer-kétszer nyilatkozatot, melyet feleségéről tett s mely Hát Sebenico elragadó panorámájával, gyö játszisággal azt a kérdést intézte hozzá: Mi oka nyörű székesegyházával! A várost övező, mohos a nagy embernek a nőkről való gondolkozását annak, hogy még semmit sem ajánlott neki? oly szépen jellemzi: «Ö az, a ki azzá tett, a mi falakat Kálmán királyunk építtette, ki 1105-ben járt itt s Dalmácziát meghódította, hogy Magyar vagyok.» S ezt többé-kevésbbé minden nagy «Mert minden az önól» — felelte Schubert, I lelke önkónytelen kitörésével. És mintha aztán lélek elmondhatja magáról. ország hatalmát a tengeren is biztosítsa. | maga is visszarettent volna az elejtett vallo Hogy egyelőre csak a politikusoknál marad Sebenicótól 18 kilométernyire vannak a Kerka mástól, többé nem merte keresni az ideáljával folyónak híres vízesései, melyek Dalmácziának junk, a vaBkanczellár egyik leghivatottabb kor való találkozást. De azért soha sem szeretett legcsodálatosabb természeti szépségei közé tar társa, Beaconsfield lord nem úgy emlékszik-e mást, sohasem feledte első álmát. hitveséről, a ki pedig egyik barátjának volt toznak, Talán nem is emberi értelemben vett szereözvegye s húsz évvel idősebb nála, hogy «a leg És Zára, Dalmáczia fővárosa. Utoljára emlí szigorúbb kritikus, de tökéletes asszony?" Úgy ! lem volt a Beethovené, bármily rajongó ömlen tem, pedig megérdemli, hogy vele foglalkozzunk is tekintette mindvégig nejét, mint szerencséjé géssel szokott is emlékezni grófnőjéről, Guiccilegszívesebben. Bármennyire törekednek is el- nek megalapítóját, s utazásaira mindig magá ardi Giuliettáról, a kit ('halhatatlan imádottjá»horvátosítani, olasz város. Ipar, kereskedelem val vitte. nak, «angyala"-nak, «mindené»-nek, «óleté»virágzik, s pezsgő szellemi élete üdvös mozgal írók ós költők azonban rendszerint nem oly nek nevez. Neki ajánlotta «Adelaide» czímű makat teremt, melyeknek nem egy hasznos higgadtak élettársaik megválasztásában, mint ! világhírű románczát is, az egetvívó szenvedé alkotás köszöni létesülését. A munkában elől az Ítéletében több nyugodtsóghoz szokott állam lyek e dalba öntött sovárgását. A bájos grófnő jár a városnak geniális ós fáradhatatlan podes- férfiak. Épen ezért, bár találunk köztük is azonban többre becsülte a fényt, rangot és jól tája, Trigari Miklós lovag, ki hazánknak régi olyanokat, a kik emelkedésükben sokat köszön- létet, mint egy nagy géniusz oldalán neve hal őszinte barátja. Ha magyar ember kopogtat be • hettek egy hű és leikök világát mélyen átható hatatlanságát. Máshoz ment nőül s úgy látszott, hozzá, azt a legmelegebben fogadja s elhal : nő támogatásának, de itt viszont az ellenkező Beethoven sem vette komolyabban a dolgot. A családi élet puha fészkének enyhet adó | eset sem áll példa nélkül. Akárhányszor dön mozza figyelmével. Zára műemlékeinek egész irodalma van; fáj tött már ilyeneknél egy véletlen csekélység az melegét talán az egyetlen Mozart élvezte há dalom, magyar nyelven egy-két értekezésen ember egész jövőjére kiható lépés előidézésé borítatlanul. Huszonöt éves volt, mikor meg kívül alig jelent meg valami, pedig lépten ben. A híres regényíró Waller Scott egy esős kérte a szép énekesnő, Weber Alojzia kezét. nyomon akad becses magyar vonatkozású tárgy vasárnap esernyőjét ajánlta fel egy ifjú hölgy Pedig a fiatal hölgy nem sok csábítót találha nek. Ez a templomból jött. Az esernyőt elfogadta tott a sáppadt, nyurga, hosszú orrú, nagy szemű Zárában. Ott van S. Simeoné templomában Szt. Simon s a költő szive egyszerre lángra is gyúlt a és kicsiny fejű ifjúban. Nem úgy húga, Consszép hölgy iránt, ki nem volt más, mint Sir tance, ki titokban epedett Mozartért, s kitartó nak nagy műbecsű ezüst koporsója, melyet John Delckas leánya, Margit. Hat évig udvarolt Erzsébet királyné, Nagy Lajos neje készíttetett. neki, de a leány egy bankárhoz ment nőül, ki szerelmével képes volt a zeneköltő szívót is a Utánzata ezredéves kiállításunkon látható volt, később Scott Walter önzetlen ós áldozatkész maga részére hódítani. Ám a család kifogásolta a választást, az alatt az ürügy alatt, hogy Mozart s azon alkalommal a «Vasárnapi Újság» is barátjának bizonyult anyagi zavarai idejében. híre még nem elég nagy. Erre Mozart egy kimerítően ismertette. Elég az hozzá, ez a csalódás volt az oka, hogy opera írásába fogott, melyet mindig legambiczióA koporsótól jobbra és balra két nagy kép a regényíró nemsokára rá Charpentist kisasz- zusabb művének tartott s mely midőn elkészült, díszesíti a falat, a melyeken Erzsébet királyné, szonyt, egy franczia royalista leányát vélte elnémította Constance rokonságának minden Nagy Lajos neje és fényes kísérete látható. nőül, kinek atyja a forradalom alatt halt meg. ellenvetését ós a leányt neki adták. Nem csupa szólás-mondás, hogy egy jó nő Paravia könyvtárban is van reánk magyarokra Ettől fogva a leglázasabb munkásságot fej nézve rendkívül érdekes hat kép, a melyek a szemet, kezet, mindent pótol férjének. A méhek tette ki Mozart, családi életének jótékony hatása zárai híres Nassi család tagjait magyar dísz legkitűnőbb ismerője, a genfi természettudós, alatt. Szinfoniák, operák, szonáták egymásután Huber 17 éves korától vak volt s mégis képes kerültek ki kezei alól. Több pénzt szerzett, ruhában ábrázolják. Megtekintésre különösen méltók a S. Donato volt arra, hogy rendkívüli jártasságot szerezzen mint bármely más zeneköltő, de fájdalom, azért ősrégi templom, mely némelyek szerint már a magának a természettudományok egy olyan még sem űzhette el magától a szükség s a nélrómaiak idejében fennállott, a mikor Juno ágában, mely a legaprólékosabb megfigyelést, I külözés fenyegető rémét. Nem mintha magára Augusta temploma volt. A székesegyház, melyet a legélesebb látást kívánja. Felesége szemei i nézve lettek volna túlfokozott igényei, hanem a XHI. század közepén kezdettek építeni s a I segítették elméjét. Ő beszélte rá férjét tanúl- 1 mert jó szive soha sem tudott senkinek meg XIV. század harmadik évtizedében készült el; j mányaira, csak azért, hogy súlyos testi csapá- tagadni semmit. tornyát csak századunkban építették, 1840-ben j sát feledje, a mi sikerült is neki. Mintaszerű férj volt ez az elsőrendű lángész az első emeletig s 1893-ban befejezték Jaekson Daudet Alfonznak is valóságos jobb keze volt s gyöngédsége a legbájolóbb apróságokban nyil tervei szerint. A S. Grisogono templom a XIV. a felesége. Pedig a nagy regényíró kezdetben vánult feleségével szemben. Sokkal korábban század második feléből való. Érdekes még a i el volt határozva, hogy agglegény marad, any- szokott kelni, mint ő, hogy rendes sétalovaglá Buovo d'Autona nevű torony, meg a Porta i nyira félt egy szerencsétlen házasságtól. De sát elvégezze. Ilyenkor mindig arezon csókolta Terra Ferma. • mikor bemutatták Julié Allordnak, a ki maga alvó feleségét s homlokára egy-egy papírszele Zárától délre 27 kilométernyire a tenger mel i is tehetséggel forgatta a tollat s választékos tet helyezett, ilyen búcsúszavakkal: «Jó reggelt lett fekszik az egykori Bielográd helyén Zára ízlésű kritikus volt, minden aggodalma elosz- kedves kis feleségem. Reménylem, jól aludtál s Vecchia. 1102-ben itt koronázták meg Horvát- ! lőtt. A frigy valóban szerencsésnek is bizonyult. édeseket álmodtál. Két óra múlva visszajövök. és Dalmátország királyává Kálmán királyunkat. Maga sógora adja meg Daudetnének az elisme- Viseld magad úgy, mint egy jó kis lány s ne Szomorúbb emlékezetű reánk nézve a Zárá : rést, hogy «férje tűzhelyén ő volt a láng, szökj el férjedtől!* Mikor aztán házasságukat tól szintén nem messzire fekvő Novigrád, mely munkájában irányítója, ihletében meghitt az ég is megáldotta, a túlboldog Mozart kevé nek várában Nagy Lajos özvegyét, Erzsébet ; tanácsadója. Nincs lap, melyet ne ő vizsgált lyen dicsekedett el fiával: «Ebből igazi Mozart királynét és leányát, Mária királynét, a megölt volna át, ne ő javított, tökéletesített volna. Oda- lesz, mindig abban a kulcsban sir, a melyben Kis Károly pártja fogva tartotta és 1387-ben, a | adó támogatásának s fáradhatlan közreműkö- ón játszom." kétkirálynéhíveinekközeledtével,Palisnai János | désének ékes bizonyságát szolgáltatta férje De a boldogság néhány mosolygó képe mel vránai perjel, kinek őrizetére voltak a király | «Nábob»-ja előszavában, de ő nem engedte azt lett hány tragikus házasság sötét végzete árnyé nék bízva, Erzsébetet leánya szeme láttára meg- í megjelenni." Egyszer — úgy beszélik—érzé kozza az emberiség nagy szellemhősei befutott keny drámai összeszólalkozása volt feleségével, pályáját. Van-e siralmasabb sors, mint az ame fojttatta és holtestét a vár faláról ledobatta. Fejezzük be képeink sorozatát Dalmáczia | mely erre a megjegyzésre ragadta: «Nemtünik-e rikai költőé, Longfellow-é ? Huszonnégy éves czímeróvel, mely három vörös, száj és nyelv

45. SZÁM. 1901. 48. ÉTTOLYAW

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

728

temették, ép házassága évfordulója napján Soha sem látszott szebbnek, mint e napon A tűz, bár rettentően összeégette, sértetlenűi hagyta szép feje egyik oldalát. Fény ós ború így változik emberi életünk viszontagságos sorsában. De a nagy elmék gon dolatvilágát nem érthetjük meg teljesen, ha kulcsát nem keressük pályájok döntő fordúlatiban, a családi élethez való viszonyukban. _ K

EGYVELEG. / * A jégfelleghajtó ágyúk száma folyton terjed, így például 1899-ben Francziaországban még csak kétezer ágyú volt használatban, de a múlt évben 15,000 et alkalmaztak. Egy teljesen fölszerelt ágyú tiz tölténynyel átlag 200 koronába kerül. * Nyomor Londonban. A múlt évben London utczáin nem kevesebb mint 53 ember holttestét találták, kikről a hivatalból megejtett vizsgálat folytán kitűnt, hogy éhen haltak meg. *Korea fővárosában, Szöul-ban, alkonyatkor egy bronz harang szólal meg, mire minden férfinak haza kell menni. A mely férfit ezután az utczán érnek kemény testi büntetést kap ; a nők azonban szaba don járhatnak és látogatásokat tehetnek.

A FŐHOMLOKZAT.

A LAKTANYA A BUDAI KÖRÚT FELÖL.

korában, 1831-ben nősült először, a ritka szép Storer Potter Maryt véve feleségéül. Két évvel előbb választotta meg, egy hosszabb európai útja után, a Bowdoin college a modern nyelvek tanárává. Négy felhőtlen évet töltött itt el, meg osztva tanulmányai ós házi boldogsága közt. Ek kor, 1834-ben a Harvard egyetem tanári székére hívták meg, szintén a modern nyelvekre, egy évi szabadságot adván neki, hogy ezt Német országban tölthesse. Újabb hat hónapja ragyo gott rá a megelégedett boldog életnek. Ekkor felesége beteg lett és meghalt Botterdamban. A csapás mélyen megrázta az érzékeny ke délyű költőt, ki «Angyalléptek» czímű költemé nyében örök emléket emelt elhalt feleségének. Kilencz évi örömtelen özvegység után újra oltárhoz vezette Miss Appletont, kiről így ír «Hyperion»-jában: «Arczának csodás igézete volt. Olyan nyugodt, szelid arcz volt, melyen békésen áradt el az ébredő lélek világossága. És milyen léleké ! Egy égnek szentelt templom, mint a római Pantheon, felülről nyerve világos ságát. »

tására Longfellownak csak annyi ideje volt, hogy a mellékszobából előrohanva, egy pokróczot dobjon az elevenen égő testre. De már késő volt. A sugárzó szépségű fiatal asszony halálos sebektől borítva rogyott össze. 1861 július 12-én

* Svédországi szállodákban és éttermekben a nők mindenért fél árt fizetnek, a vasutakon pedig a férj és feleség másfél jegygyei utazhatnak. * Egy közönséges közúti villamos kocsi. 16,400 koronába kerül.

iliMiliklil I m

A zavartalan boldogság újabb tizenkét éve következett. Az élet bora csordultig volt a költő serlegében. Csak ötvennégy éves volt még. Ekkor jött az iszonyú katasztrófa. Felesége szemei előtt égett halálra. Longfellownó pecsótviaszszal babrált, hogy kis gyermekeit mulattassa. Egy égő viaszcsepp ruhája redői közé csöppent, melynek könnyű gáz-szövete egyszerre lángot fogott. Neje sikol

LEGÉNYSÉGI LAKÁSOK ÉS GYAKORLÓ-TÉB.

A BUDAPESTI

CSENDŐRSÉGI

ÚJ LAKTANYA.

-

Erdélyi fényképei.

S K U B L I C S JENŐ. 1839—1901.

7á9

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

40. SZÁM, 1901. 48. ÉVFOLYAM.

mánybiztosnak, majd emigránsnak leánya. Zala vármegye önzetlen hű fiát és egyúttal egyik vezetőjét vesztette el az elhunytban.

Múlt hó 29-ikén temették el Zala-Egerszegen rendkívüli részvét mellett Skublics Jenőt, Zala vármegye egyik vezérférfiát. Ivadéka volt a Dunántúl, kivált Zalában nagytekintélyű velikei és bessenyői Skublics-családnak, mely eredeti leg Horvátországban virágzott, s melynek való színűleg tagja volt az a Skublics Mihály, ki a mohácsi csata előtt Zimonyt védelmezte Szoli mán ellen, oly keményen, hogy mikor végre fogságba esett, a török vezér elefánttal tapos- ; tattá agyon, — valamint az a másik Mihály is, ki 1527-ben a czettini gyűlésen a Zrínyiekkel és Frangepánokkal I. Ferdinánd elismerése mellett nyilatkozott. E régi tekintélyes család nak méltó sarja volt Skublics Jenő. A zalamegyei kies fekvésű Bessenyő faluban született 1839-ben. Atyja, József, cs. kir. kapi tány, földbirtokos és táblabíró volt. A régente dúsgazdag család ősi vagyonából, mely egykor Nyitra-, Vas-, és Zalamegyókben mintegy huszonnégy falu határát foglalta magá ban, — neki már csak pár ezer holdja maradt; de a család tekintélyét mindvégig megőrizte. Két fia maradt: Zsigmond és Jenő, kik atyjuk nyom dokain haladtak. Nagy befolyással volt a két ifjúra anyjuk, Bemser Borbála igazságos, erélyes jelleme, ki vasakaratával atyjuk korai halála után megtar totta számukra a megtámadott családi vagyont; továbbá Deák Ferencz és Csányi László társa sága, kik atyjuknak benső barátjai voltak, miről számos kedves levél tanúskodik, melyeket a két nevezetes férfiú Skublics kapitányhoz inté zett. Nevelésüket a magas műveltségű, nemes jellemű Maitz János, 48-as honvéd főhadnagy, egykori papnövendék ós Königmajer Károly, később apátkanonok, czímzetes püspök, Deák Ferencz és Batthyány Kázmér benső barátja s országos hírű szónok irányították. Ily környezetben növekedett föl a két test vér. Különösen az ifjabb, Jenő volt az, ki töré kenyebb testtel, de a jó és nemes iránt fogé kony lélekkel magába szívta a nagy eszmék csiráit. Nagy kedvvel művelte a klasszikus, de különösen a magyar zenét is. Mikor az alkot mányosság helyreálltával a megyei közéletbe kilépett, a közügy fáradhatatlan,részrehajlatlan, önzetlen munkásává lett, nem keresve fényt, hasznot, dicsőséget, egyedül a közjót kívánta szolgálni, erős, tevékeny akaratával buzdítva, serkentve, vagy békítve és csillapítva ott, a hol kellett. A politikai téren, mióta a régi Deák-párt felbomlott, ahhoz az ellenzéki árnyalathoz tartozott, mely gróf Apponyi Albert vezérlete alatt a nemzeti párt nevet vette föl, Apponyit tekintó vezérének, s újabban, mint Apponyi, ő is tiszta meggyőződéssel csatlakozott a mai szabadelvű párthoz, melySzéllK á l m á n alatt a régi Deák-párt traditióit föléleszti. A megyei szabadelvüpárt elnökévé lett, de emésztő beteg sége már nem engedte meg, hogy még további tevékenységet fejthessen ki a közpályán, me lyen soha semmiféle fizetést, előnyt nem fogadott el s még azt a 900 forint tiszteletdíjat is, melyet 15 évvel ezelőtt, mint gazdasági tudósító három évi működéseért kapott, csak abból a czélból vette föl, hogy halála után — mint nejének szóval meghagyta — kamatostul zalamegyei jótékony czélokra fordittassék. Ilyen volt az a férfiú, kit most 63-ik évében ragadott el a halál, gyászba borítva szerető hitvesét, Spelletich Paulát, a ki Spelletich Bódognak, az 1848/49-iki képviselőnek, kor

KAPISZTRÁN JÁNOS. Az országos képtár igazgatósága a legköze lebbi napokban egy képet állít ki, mely több okból megérdemli, hogy rátereljük a figyelmet. A kép csak másolat ugyan, de mégis nagyon ér dekes. Nemcsak azért pedig, mert hazánk tör ténetének egy nevezetes alakját ábrázolja, a ki Hunyady Jánosnak osztályosa volt a nándor fehérvári döntő diadal kivívásában, hanem azért is,mivel aképnek műtörténelmi szempontból ha tárjelző értéke van. Bajta nevezi magát festője először a Vivarininévvel, amely a korai velenczei iskola évkönyveiben elsőrendű helyen áll. A muranói Vivarini festő-család három tagja közül a középsőnek, Bertalannak alkotása e mű, mint az alján lévő keskeny szalagocska felirata el árulja. Ugyanebből azt is megtudjuk, hogy a kép 1459-ben, tehát három esztendővel Ka pisztran halála után készült. Hogy kit ábrázol, azt a majdnem életnagyságú alak mögötti vörös kőlapon, a hasonló színű és anyagú talapzat

maradt szóbeli leírásait olvassuk, — a melyek sorában kivált az Aeneas Sylviusé, a későbbi II. Pius pápáé érdemel figyelmet, — akkor el kell ismernünk, hogy Vivarini az olasz, kivált a velenczei művészet akkori fejlettségi fokához képest jelesül oldotta meg feladatát. Képének tehát annál nagyobb értéket tulajdoníthatunk, mert ismervén művészi irányát és ambitióját, feltehetjük róla, hogy a hol módjában volt, nem érte be a pusztán typikus ábrázolással. Ennek ez esetben ellene mond már a részletező gond és a félreismerhetetlen egyénítő törekvés, mely az arcznak minden vonásából kitetszik. A ha tározottan egyéni koponyaalak, a nagy távol ságba szegzett éles, majdnem szúró tekintet, az ezzel együttjáró erősen feltüremlett homlokránczok annyira személyes jelleget adnak ez arcznak, hogy azt első pillantásra is nem kö zönséges, nem is átlagos ember képmásának kell tartanunk. S mennyire talál e beszédes arcznak minden vonása az egykorúak leírásá hoz ! Csupa csont, bőr ós ideg, mondja róla Aeneas Sylvius; szemének bűvös erejét pedig szintén több kortársa említi. Pasztán typikus ábrázolással különben megrendelőit is aligha elégíthette volna ki a művész, a kiknek épen úgy, mint neki magának, nem egy ízben elég alkalmuk volt Kapisztran csodás hatású szónok latát a lagúnák városában hallgatni. Kortársak tanúsága szerint 1450 előtt ismé telten járt ott a lánglelkű apostol különféle fontos pápai megbízásokban; többször tartotta a böjti prédikácziókat, mint egyebütt, úgy itt is, a töméntelen sokaság miatt szabad téren. Tehát Velenczében a XV. század közepe táján, mikor e kép készült, jóformán mindenki személyesen ismerhette Kapisztránt, kinek nem egy ter mészetfölötti erővel eszközölt gyógyítása még közszájon forgott Vivarini korában. Ahhoz tehát alig férhet kétség, hogy a festő akár még az élőről készített vázlat után, akár puszta emlé kezetből, de jellemző hűségre törekedve ábrá zolta Kapisztránt, hősének a lelkét igyekezvén arczára varázsolni, a miben a három Vivarini közül talán Bartolomeo jár legközelebb az egy korú német mesterekhez. Antonióról, Bertalan bátyjáról különben tudjuk, hogy korábbi munka társa, kivel egy ideig közösen alkotta műveit, német mester volt. Innen a feltűnő hasonlóság, mely Bartolomeo képein is néha egészen a kölni iskola arczmásaira emlékeztető vonásokkal vall az éjszakról jött hatásra.

SKUBLICS JENŐ.

párkányán olvasható gót betűs felirat mondja el, a mely így szól: bíafua. 3Dlj(ann)r8. be (Captafrano. orbi(ni)a. mtitDru(m) be DbB(er)ua(n)rta 0bt.lt. 1456. bt[e] tiö 23 Drfobrta . 3n ínnjlar . u(n)gart[e] A ( ) közötti apróbb betűk rövidítéssel jelezvék, a [ ] közöttiek pedig hiányoznak a kép szé léről. A szürke csuhába, a Ferencz-rend akkori vise letébe öltözött, fapapucsos, derekán kötéllel övezett alak jobbjában függőlegesen letűzött lobogót tart. A zászlónak a szent arcza felé leb benő oldalán az ő kedves tanítómesterének és eszményképének, Sienai Szt. Bernardinnak a typikus ábrázolása látható, kezében az égből alászállt tüzes golyóval, mely az eleinte súlyos beszédhibával küzdő prédikátort csodálatos mó don ékesszólóvá tette. A lobogónak Kapisztran glóriás feje fölött lebegő szalagja is latin fel írást visel, mely hálaadásra szólítja föl a híveket a Jézus Krisztus által kivívott győzelemért, tehát világosan czéloz a nándorfehérvári diadalra, a szent mozgalmas és viszontagságos életének e dicsőségesen ragyogó koronájára. A kissé előrehajlott, középtermetűnél valamivel alacsonyabb, de korához képest még mindig szilárd tartású aggastyán feje kiváló gonddal van festve. Hozzá mérten a test még kissé kezdetleges ábrázolása egészen arra az átmeneti korszakra vall, a melyben Vivarininek eleinte még félénk szárny bontogatása máris nevezetes haladást jelez, ha elődeivel hasonlítjuk őt össze. Minket ez arczon a festőnek kivált az a szembetűnő törekvése érdekel, hogy hősét világ történelmi nagy szerepét teljesen felfogva jel lemezze. S ha a szent kortársainak róla ránk

így vagyunk Vivarini B. Kapisztránjával is, a mely kétségtelenül az egyetlen hitelesnek mondható a szent valamennyi ábrázolatai kö zött. A többi különben majdnem mind a Viva rini óta typikussá vált alak többé-kevésbbé sikerült utánzata, vagy legalább annak a hatása alatt áll. így az is, a mely az Acta Sanctorum októberi X. kötetében, az október 23-ról szóló rész végén, a szentnek egy Capistranóban őr zött képe után készült, másolatot tüntet fel. Némi nyoma látható e typikus ábrázolatnak egy 1578. évi velenczei nyomtatvány czímlapján is, a mely Kapisztran egy munkácskáját, az utolsó ítéletről és az Antikrisztusról szólót előzi meg. A keresztes zászló és a szent kámzsája gallérján (képünkön a balvállon) lévő kereszt rendes alkatrészei e typikuB ábrázolatnak, a melyről többnyire a balkézben tartott könyv sem hiányzik. Vajmi távol áll már e typustól az a kép, mely a Szilágyi Sándor szerkesztésében megjelent ezredévi nagy történelmi munka IV. kötetének 146. lapján látható s Bafael egy állítólagos ifjúkori műve után készült. Az itt jóval ifjabbnak ábrázolt szent arczán nyoma sincs a Vivarini-féle kép jellemzetességének. Akkor még az a különben is igen érdekes metszet is közelebb jár a Kapisztránról alkot ható jellemképhez, melyet ugyanez alkalommal egy 1519. évi augsburgi nyomtatvány czímlapjáról közlünk. E kis könyvecske egy-egy pél dánya a Nemzeti Múzeumban és Apponyi Sán dor gróf gyűjteményében van meg. Az ennek leírásában kifejezett gyanítás szerint e met szet Schauflin János műve, a mit a képecske alján lévő monogramm megerősíteni látszik. A metszet azt a jelenetet ábrázolja, midőn a Kapisztran szivreható prédikácziójától meg indult tömegben a játékosok koczkáikat, ostábláikat és kártyáikat, a nők pedig piperéjüket, sőt még a hajfonataikat is máglyára hányják, feláldozván, mint a szent életrajzirója a köny-

45. SZÁM. 1901. 43.

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

730

pedig mesteri hangszereléséről: a zenekar nyelve gazdag, beszédes, páratlanul színes; ez új oldala, új fejlődési foka Paderewski lángel méjének s meglepő, mert Liszt és talán d'Albert kivételével a zongora- vagy hegedű-virtuózok nem állnak valami magasan a zenekarral való bánás tekintetében. De addig is, míg «Manru» esetleg megjelenik operánkban, Paderewskiben minket főleg a zongoraművész érdekel. A 42-dik életévét épen most (november 6-án) betöltött virtuóz szülő városában, Varsóban tanúit, a melynek konzer vatóriumán utóbb (1879—88) tanárkodott; de már utolsó mestere, honfitársa Leschetitzky (Bécsben) annyira kifejlesztette művészi egyé niségét, a gyöngéd, vibráló érzés hullámai közül is kivillanó éles rhythmikát, a czigányainknál is megtalálható, csapongó rubatojátékot, a melyről azonban Chopin óta tudjuk, hogy épen így fakad a lengyel érzósvilágból. Paderewski nem bírt a világtól és a dicsőség től elzárkózva, kathedrájához kötve maradni; jól tette, hogy művészetét élvezni engedte az egész művelt világnak. Sajnálhatjuk, hogy az amerikai tournóe-rendszer már vérébe ment a művésznek: másfél hónapig erősen dolgozik, aztán pedig egész esztendeig is visszavonul, a genfi tó melletti pazar fényű villájába. így kénytelenek vagyunk egyetlen hangversenyével beérni, mert ezután rögtön tovább kell utaznia, hogy mindössze is csak hat hétre terjedő európai művészi kőrút jában mindenütt megjelenhessék a kitűzött időben. A BUDAPESTI CSENDŐRSÉGI LAKTANYA.

KAPISZTRÁN ARCZKÉPE VIVARINI BARTOLOMEÓTÓL. Eredetije a párisi Lonvre-ban, másolata az Országos Képtárban Budapesten,

vecske elején mondja, «az ezermesternek, vagyis az ördögnek e bűbájos eszközeit, a melyekkel az emberek lelkeit behálózza». Egykorú feljegyzések Lipcsében vagy Nürn bergben történtnek mondják ez esetet, melyhez hasonló bizonyára többször is ismétlődött a szentnek apostoli térítő útjain. Olvasóink bizonyára szívesen látják ezt a másik korjellemző képet is az elsőnek bemuta tása alkalmából, mely a párisi Louvre-ban lévő, fára, temperával festett eredetinek fényképe után készült. E fényképet Forster Gyula mi niszteri tanácsos úr bocsátotta a «Vasárnapi Ujság» rendelkezésére. Kammerer Ernő úr pedig, az országos képtár igazgatója, valamint Wollarika dr. úr, lekötelező szívességgel jártak kezünkre a képre vonatkozó műtörténelmi ada tok megszerzésében. K. L.

UJ

A budapesti III. számú csendőrkerületi pa rancsnokság és ennek kiegészítő részei ez évi augusztus hó 1-éig a város különböző helyein elszórtan bérházakban voltak elhelyezve, midőn a képünkön most bemutatott, minden köve telménynek megfelelő, valóban nagyszerűnek mondható laktanya elkészült. A laktanya a budai külső nagykörút mentén, a közös katonai kórházon túl gyengén emel kedő lejtőn, a kincstár által megvett 16,000 négyszögméter kiterjedésű telken épült. A körútra szolgáló két főépület oromfalait egy-egy két méter 50 centiméter magas egyesí tett országos nagy czímer díszíti; ezen pyrogranit czímerek a pécsi Zsolnay-gyárban készültek. A pavillon-rendszerben készült laktanyának összesen kilencz nagyobb épülete van, úgymint: törzsépület, tisztilak-épület, altiszti és legény

ivroixu,

ségi laképület, mellék- ós börtönépület, a lóistállók, fedett lovarda, továbbá egy jégverem és egy tekepálya. A törzsépületben vannak a számvevőségi és más irodák, helyiségek a segédszemélyzet részére, a törzsirattár, a törzs nyomdája, stb. s ezeken kívül tisztilakások. A tiszti luképületben van elhelyezve a szárny parancsnoksági és két segédmunkási iroda, sza kaszparancsnoksági-, pótkeretparancsnoksági-, állatorvosi-iroda, nőtlen altisztek részére két helyiség, hadapród és a szárnyparancsnoksági nyomda, továbbá tisztilakások. Altiszti laképület. Ebben van többek közt a legénységi olvasókör, játszószoba, lakás az al tisztek számára, különféle mellékhelyiségek s néhány raktár. A legénységi épületben 11 legénységi háló szoba, összesen 138 ágygyal, továbbá tantermek és sok más helyiség van; a pinczóben pedig nagy legénységi közös étkező stb. A melléképületben van egyebek közt tiszti étkező ós játszószoba, két legénységi étkező, a markotányos konyhája, legénységi közös fürdő, különfürdők és más helyiségek. A lóistálló 28 lóra van berendezve különféle mellékhelyiségekkel. A szellőztetést vastag gipszlemezekből készült kürtők közvetítik, me lyeknek fő előnye az, hogy nyirkos, nedves és teli időben az istállóban képződő párákat fel szívják s ezáltal a csepegóst meggátolják. A fedett lovarda belső hoszsza 50 méter, szé lessége 281/a méter, a legnagyobb és legtetsze tősebb lovardák egyike Budapesten. Világítását a főfalakon át négy oldalról kapja nagy fél körívben végződő ablakokon keresztül. A vasfedélszéket a helybeli Danubius vas-, gép es hajógyár részvénytársaság készítette, sze relte és állította fel. A tulajdonképeni lovagló tér oldalfalai két méter és 50 centiméter magas ságig fenyőfa-deszkaborítással vannak ellátva, talaja pedig keményfa fűrészpor és finom szem cséjű Duna-homok egyenletes keverékéből ké szült. A lovardának egy fő- és két mellékbejárata van. A főbejárattól balra, emelkedett helyen van a széles nézőtér három erkélyszerű nyílás sal, jobbra a nagy nyeregkamara és mellék helyiségek. A fentebb ismertetett épületeken kívül van még a telepen a főbejárattól jobbra és balra egy őrház, egy laktanya-ügyeleti épület s a tisz tek részére egy kényelmes tekepálya. Az új laktanyában hét tiszt, nyolcz nős altiszt, kilencz altiszt, két hadapród, 138 legény. A munkás- és szolgaszemélyzettel együtt 200 hivatalbeli személy helyezhető el.

DR. SÉLLEY SÁNDOR.

A telep körút felőli része vasrácsozattal, többi három oldala tömör kerítéssel van körülvéve. A kül- és belvilágítást 326 villamos izzóláng szolgáltatja, mely berendezést a Ganz-gyár készítette, a telephez vezető, áramot szolgál tató utczai kábelt pedig a magyar általános vil lamossági részvénytársaság létesítette. Az építkezés feletti főfelügyeletet dr. Sélley Sándor miniszteri tanácsos, a rendőri főosz tálya kitűnő főnöke gyakorolta, ezen munká jában neki mint előadó Petróczy Lajos minisz teri titkár segédkezett. Az építkezés ügyeit a m. kir. belügyminisz térium által egy e czélra szervezett ós kirendelt állandó építési bizottság vezette, melynek elnöke: Szabó László belügyminiszteri osztály tanácsos, ki már 25 éve működik a belügy minisztériumnál, s jelenleg ott az állami rend őri ügyosztályt vezeti. Tagjai pedig: Panajott Sándor m. kir. csendőrezredes, a III. számú csendőrkerület parancsnoka, a ki nagy mórték ben hozzájárult ahhoz, hogy a laktanya építése a katonai követelményeknek részleteiben is megfelelőleg hajtatott végre, Payer Béla belügy miniszteri számvevőségi főnök, Kovrig Tivadar királyi műszaki tanácsos, Kramer János bel ügyminiszteri számtanácsos bizottsági jegyző, Nicolics Lázár, postai és távirdai főmér nök, Reischl Ferencz kir. mérnök a keres kedelemügyi minisztériumból és Benedicty József kir. főmérnök, művezető építész, a ki már több nagy laktanyát tervezett és épített, s e téren szerzett kiváló érdemeiért 1899-ben a Ferencz József-rend lovagkeresztjével is kitüntettetett. A laktanyát Benedicty József kir. főmérnök vezetése mellett és az általa kidolgozott részlet tervek szerint Grünwald Testvérek ós Schiffer fővárosi nagyiparosok és vállalkozók építették, a kik különösen középületek és laktanyák épí tése körűi eddig is rendkívüli tevékenységet fejtettek ki.

PADEREWSKI.

K É P E K KATALINBÓL.

A jelenkor legnagyobb zongoraművészei közül való Paderewski Ignácz, az orosz-lengyelországi virtuóz, a kit november 16 án fog a budapesti közönség ismét hallani. Mintegy tíz éve, hogy a lángveres hajú, rendkívül érdekes arczú, még érdekesebb egyéniségű művész nálunk járt; már akkor is rég világhírű volt, azóta pedig még ismertebb lett a neve. Azóta tette meg amerikai hangversenykörútját, melylyel amúgy is nagy vagyonát talán megháromszorozta; azóta komponálta Magyarországban játszó ope ráját is. A Kárpátok vadregényes tájain kóborló czigánynép szerelmét énekli meg ez a dalmű; hőse Mccnru, a kiről czímét is kapta. A tavaszszal nagy sikerrel mutatták be Varsóban, s a legtávolabbi német város előkelő, nagy lapjai odaküldtek zenebirálójukat az első előadásra; azóta számos elsőrangú színpad megszerezte ; valószínű, hogy a magyar kir. opera is fölveszi műsorába. Sokat irtak ezen opera dallamszép ségéről, hullámzó szenvedélyéről, különösen

•Katalin*, magyar szerzők operettje uralkodik már egy hónap óta a budapesti Népszínház műsorán; úgy halljuk, hogy egy német színházi ügynök is alkudoz a szerzó'kkel a tulajdonjogért s ha meg egyeznek : a német színpadokat be fogja járni ez a szemnek fényes, a fülnek kellemes, a szereplők szá mára hálás, hatásos darab, a melynek szövegét dr. Béldi Izor, ki mint színibiráló is jól ismeri a színpadot, érdekesen szőtte. A fiatal zeneszerző, Fejér Jenő, legrokonszenvesebb dilettánsaink közé tartozik; néhány igazán bájos énekszámot írt a czímszereplőnek (a kit Semsey Mariska képében a m. kir. opera adott kölcsön) és a kis Duplessia hadnagynak (a kit Küry Klára kedves pajzánsággal ábrázolt). A darab meséjét már elmondtuk a be mutató előadás alkalmával; most pedig képben is bemutatjuk a szerelmes, hatalmas czárné ábrázoló ját, kezében kettős-keresztes markolatú kardot tartva s a legcsinosabb hadnagyocskát. KAPISZTRÁN PREDIKÁLÁSÁNAK HATÁSA. — Egy 1519. évi angsbnrgi nyomtatvány crinüapj.

PANAJOTT SÁNDOR M. KIR. CSENDŐREZREDES.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Budapesti Szemle novemberi kötete a követ kező közleményeket tartalmazza: Első czikke hosszabb tanulmány Kozma Andor- i tói «Az antisemitismus lényege» czímen. A dolgo zat gróf Coudenhove Henriknek, a csehországi osztrák arisztokráczia tagjának «Das Wesen des Antisemitismus* czímtí munkáját veszi fejtegetései alapjául. Kozma Andor czikke történeti fejlődésé ben ismerteti a zsidók életét Palesztinából törtónt kivándorlásuk óta a szétszóródásban, a mikor min denütt megőrizték vallási hagyományaikat s hogy az idők folyamán el nem pusztultak, azt első sorban annak tulajdonítja, hogy mint az újabbkori törté netben legnagyobb szerepet játszott két vallás, a kereszténység és a mohamedánizmus, az övék is az egy Istenben való hiten alapúi. Egyébiránt sokkal feltűnőbbnek tartja, hogy a persiai ós indiai parsi is fenmaradt s a czigány, mint faj, kóborlásában is máig megőrizte jellemét. Az érdekes czikk szól a zsidók szétágazásáról, a spanyol-, muszka-, lengyelzsidókról, az európai városok ghetto-beli zsidóiról, Magyarországnak a középkorból bizonyítható türelmességéről a zsidók iránt. Fejtegetései során arra a következtetésre jut, hogy a zsidókról, mint külön egységes fajról ma már nem lehet beszélni s ezért az antisemitismus Kozma szerint ma is inkább val lási, mint faji gyűlölet. Vizsgálja ezután az okokat, melyekre a zsidóellenesség támaszkodik, többi közt a régi egyházatyák vádjait s az uzsoráskodást. A czikk továbbá kimutatja, hogy Coudenhove könyve túlságos fontosságot tulajdonít az antisemitismusnak. A zsidók kiszabadultak a szennyes ghettókból s a felszabadult erők természetes sajátságából folyólag törekednek helyet foglalni a társadalomban és közéletben. A czikket azzal fejezi be, hogy az anti semitismus letűnése ma már csupán idő kérdése. E czikket követi Wildner Ödöntől «Ribot a teremtő képzeletről», a franczia tudományos világ nagyra-

SZABÓ LÁSZLÓ MINISZTERI OSZTÁLYTANÁCSOS.

becsűlt tudósának, Ribot-nak a teremtő képzeletre vonatkozó könyvét ismertetvén. — «A magyar hon foglalás kútfői• a czíme P. R. nagyobb dolgozatá nak, mely a Tudományos Akadémia kiadásában hasonló czímen megjelent munkát bírálja. — Lehr Albert • Kínál és tanít» czímen az Akadémiában felolvasott nyelvtudományi polemikus értekezését egész terjedelmében veszi az olvasó. — Concha Győző
1. Csimár Károly, a vállalat építésze. — i. Schiffer Miksa, vállalkozó. — 3. Reisch Ferencz, kir. mérnök, építési ellenőr. — 4. Payer Béla, belügyminiszteri számvevőségi főigazgató. — 5. Benedicty József, kir. fő mérnök művezető. — 6. Nicolics Lázár, posta és távírda főmérnök. — 7. Kramer János belügyminiszteri számtanácsos. A BUDAPESTI CSENDŐRSÉGI ÚJ LAKTANYA ÉPÍTÉSI BIZOTTSÁGA.

KASZÁM. 1901. 48. ÉVFOLYAM. Erzsébet főherczegnő esküvője. Bécsi lapok szerint Erzsébet főherczegnő 1902 január 25-én, szombaton esküszik meg Windisch-Graetz Ottó herczeggel a hetzendorfi kastély kápolnájában. Az esküvőn csak a menyasszony és a vőlegény legkö zelebbi rokonai lesznek jelen. Az esküvő után a hetzendorfi kastélyban ebéd lesz, előtte való nap pedig a főherczegnő ünnepélyes renuncziácziója fog megtörténni. Windisch-Graetz Ottó herczeget az eddigi megállapodások szerint az esküvő után az innsbrucki helyőrséghez fogják beosztani. Erzsé bet fó'herczegnőre nézve a király elrendelte, hogy a főherczegnő házassága után is megtarthatja a «csá szári és királyi fenség" czímét, vagyoni tekintetben pedig ugyanoly ellátásban részesül, mint a milyen ben Gizella és Mária Valéria főherczegnők.

tását november 14-ére tűzték ki. Hír szerint Wlassica Gyula közoktatásügyi miniszter nyitja meg. Vígszínház. Nov. 2-án adták először 'A nevezeten kastély* czimű franczia vígjátékot. A leleményes és ötletekben gazdag B'mon irta, Bcrr de Turique tár saságában, a kit azért választhatott, hogy az ő bo hózatokra hajló tollát mérsékelje. A darab elég jó, fiatal lányok is megnézhetik. Heltai Jenő pedig ügyesen fordította magyarra. «A nevezetes kastélyt olyan falusi épület, melyben egykor nagy tudósok és költők laktak. Az uj tulajdonos, egy gombkötő család, ez emlékek hatása alatt éldegél a régi fedél alatt, mert a nagy szellemek közellétét érzi. A tulaj donos őrzi a nagy Rousseau egy karos székét és megszerzi műveinek minden uj kiadását. Leányai, a kik közül egyik már férjes, egy valaha ott lakott költő után sóhajtoznak, a kit nem láttak soha, de érzik jelenlétét. A nőket egy jóbarát ugy akarja kigyógyítani, hogy a költőnek adja ki magát, még pedig oly alakban, hogy a nők elveszítsék az illuziójokat. E közben azonban a fiatal lányba belesze ret és a szellemüzé8 azzal végződik, hogy a felál dozó barát feleségül veszi a kastély kisasszonyát. A vége felé már hosszadalmas lesz a vígjáték. Az előadás minden tekintetben dicsérni való. A fősze repeket Csillag Teréz, Varsányi Irén, Nikó Lina, Hegedűs, Góth és Fenyvessi játszották. Jókainé vendégszereplése vidéki színházaknál. Jókainé Nagy Bella asszony, a ki azelőtt a budai színkörben s a vidéken több helyen sikerrel szere pelt, most a nagyobb vidéki városok színpadjain, lép fel. Körútját Pozsonyban kezdte november 5-én, 1 Voss Richárd *Éva grófnőt czímŰ darabjában. A művésznő sikerrel játszotta a főszerepet. A közön ség megtöltötte a színházat, a zenekarból koszorú kat nyújtottak át. Az előadás alatt némi csend zavarás történt, a mit azonban a közönség igen határozottan visszautasított s a csendzavaróknak két ifjúnak el kellett távoznia. Jókainé második föllépte november 7-ikére volt kitűzve. De mivel hire terjedt, hogy tüntetésre ké szülnek, Jókai Mór következő táviratot küldte Relle igazgatónak ; •.Pozsonyból hazatért barátaimtól ér tesülve a látott ellenséges érzületekről nőm ellené ben, nem engedhetem nőmnek, hogy a pozsonyi színpadon többé föllépjen. Ezt kérem a közönség gel tudatni. Híve Jókai Mór.> Relle igazgató telefon útján igyekezett Jókait a tilalom visszavonására bírni, de hasztalanul; sőt Jókai a délutáni gyorsvo nattal maga is Pozsonyba érkezett, hogy a föllépést megakadályozza. így aztán Jókainé föllépése • Dal m á t b a n elmaradt, fíroüy Tivadar pozsonyi polgár mester másnap megjelent Jókai Mór lakásán és a város polgársága nevében mély sajnálkozását fejezte ki ama bántalmazás felett, a mely a nemzet költő jét Pozsony városában érte, a melynek ő díszpol gára. Biztosította Jókait Pozsony polgárságának határtalan szeretetéről és ragaszkodásáról, valamint arról, hogy a város polgársága azoktól a tüntetések től, a melyek Jókainét a színházban érték, teljesen távol áll. Jókai rendkívül meghatottan válaszolt, megköszönve a tisztelgést. A Jókai-pár délután visszautazott Budapestre.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.

PADEREWSKI.

Arany Jánosig, de általában Osszián nem volt ránk magyarokra oly hatással, mint az angolokra és németekre. Az erdélyi m a g y a r közművelődési egyesület e hó 10-ikén tartja tizenhetedik közgyűlését Ko lozsvárott. Az igazgató-választmány már közreadta évi elő terjesztését. Az Emkének összesen 2.735,900 korona vagyona van, sőt ennél is több, mert a gróf Kun Kocsárd-féle birtok ma majdnem kétszer annyit ér, mint a mennyire ezelőtt becsülték. Az Emke vagyona tehát meghaladja a három millió koronát. Az utolsó esztendőben a tőke gyarapodása 166 ezer korona. Költött a székely földműves iskolára és árvaházra 45 ezer koronát, hét önálló Emke-iskolára és 11 kisdedóvóra 17 ezer koronát; kisebb összege ket áldozott nyolez gyermekmenedékhelyre, négy szakiskola támogatására, néptanítók jutalmazására, ipari segélyekre és ösztöndíjakra felekezeti iskolára és papi segélyre, könyvtárak és népdalos-körök segélyezésére, stb. Újabb segélyekre az év végéig kiad 24 ezer koronát. Fölsorolja ezután a jelentés, hogy a honi iparczikkek pártolása czéljából mily gyáraknak adott engedélyt arra, hogy az Emke nevét használhassák.

MI UJSÁG? A király nov. 6-ikán este Gödöllőről egyene sen Bécsbe utazott. Másnap az egész udvartartás elhagyta Budapestet. A király elutazását az sietteté, mert Bécsben találkoznia kellett György görög királylyal, és György görög királyi herczeggel, Kréta sziget kormányzójával.

A Magyar Tud. Akadémia november 4-iki ülését Heinrich Gusztáv elnöklése mellett tartotta, nagy közönség előtt. Endrődi Sándor székfoglalója volt az érdekes ülés első tárgya. A jeles költő költeményekkel foglalta el helyét, mint régebben Tompa Mihály és Tóth Kálmán. «Isten felé* ősimen jelenik meg legköze lebb egy költeményes kötete, mely összefüggő egé szet alkot és egy tusakodó, lázongó lélek tisztulásá nak poétikus érzése és hangja szólal meg belőle. Tizenöt költeményt olvasott föl e sorozatból. Egyi ket ezek közül lapunk mai száma közli. A hallgatok megtapsolták s az ülés elnöke átnyújtotta Endrődinek az akadémia levelező tagságának oklevelét. Ezután Csengeti János mutatott be részleteket a nagy ó-hellen tragikai költő Aeschylos fordításából. Munkácsi Bernát «Hun nyelvemlékek szókincsünk b e n ' czimmel tartott előadást.Végűl Hcinrích Gusztáv bemutatta • Osszián hazánkban* czimű tanulmányát s a nagy kelta bárd magyar fordításait, Ossziánnak költészetünkre való hatását tünteti föl. Bacsányi János 1785-ben kezdte fordítani a nyugat irodalmá ban oly nagy hatást tett költeményeket, de csak három évtized múlva fordította le Kazinczy Ferencz aa egész Ossziánt német fordítások után, prózában. Fábián Gábor 1834-ben versekben adta közre az egész Ossziánt. Egyes részeket több költőnk lefordí tott, Petőfi is. Meglátszik Osszián hatása Vörösmartyra, a ki ép úgy siratja a régi magyar dicsőség lehunytát, mint Osszián a saját népe pusztulását. Egyes ossziáni-vonások felismerhetők Berzsenyitől LI-HUNG CSANG.

A katholikusok nagygyűlése. Az elmúlt héten, november 5—7-én tartották meg Budapesten a má sodik országos katholikus nagygyűlést a Vigadó ter mében. Több, mint négyezren érkeztek a gyűlésre az ország minden részéből, leginkább papok. A gyű lés tárgyai közül ki volt zárva a politika is. A ka tholikus érdekekre vonatkozó ügyeket — vallásos tanítás, szövetkezés, jótékonyság, sajtó, missziók — előbb bizottságok tárgyalták s azután a nagygyűlés. A nagygyűlés alkalmából a katholikus ünnepek egész sorozatát rendezték. A katholikus Pázmánybgyesület rendkívüli közgyűlést tartott, az egyetemi ifjúság Szent-Imre önképző köre díszgyűlést. Az ország főpapjai nagy számmal vettek részt a nagygyűlésen. Schlauch Ló'rincz bíbornok, Csuszka György kalocsai érsek, Bende Imre, Dessewffy Sán dor, Bubics Zsigmond, báró Hornig Károly, Wolafka Nándor, gróf Majláth Gusztáv, gróf Csáky Károly Szmrecsányi Pál, Fraknói Vilmos püspökök, Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, gróf Pongrácz Adolf, Molnár János, Kalotay László, Boromisza Tibor pápai prelátusok, számos kanonok, Magyar Gábor piarista tartományi főnök. — A világiak közül: gróf Zichy Nándor, gróf Wenckheim Frigyes, gróf Majláth György, gr. Zselénszky Róbert, gr. Hunyady Imre, gróf Zichy Aladár. A gyűlésen ifj. gróf Zichy János elnökölt; díszelnöknek megválasztották gróf Dessewffy Aurélt, gróf Szapáry Istvánt, gr. Hunyady Imrét, gróf Zichy Nándort, gróf Majláth Györgyöt és gróf Wenckheim Frigyest. A gyűlés hódoló táv iratot küldött a pápának és ő Felségének a király nak. Az erre érkezett válaszokat a november 7-iki ülésben olvasták föl. E napon végződött a nagy gyűlés s akkor tartották meg «a keresztény szövet kezetek kongresszusát», az «Országos Szent Czeczilia-egylet» közgyűlését is. A nagygyűlés báró Hornig Károly veszprémi püspök záróbeszédével végződött, délben pedig lakoma volt. Dr. Falk Miksa jubileuma. Dr. Falk Miksa tudorságának félszázados jubileuma alkalmából tisztelői e hó 10-ikén rendeznek ünnepélyt. Akkor jelenik meg a budapesti egyetem küldöttsége is dr. Vécsey Tamás rector magnificus vezetése alatt, hogy az egyetem félszázados doktorát köszöntse s az arany okiratot átnyújtsa. Az átadás előtt a magyarországi hírlapírók nyug díjintézetének küldöttsége tiszteleg Falk Miksánál, az intézet elnöke, Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszternek, az intézet alelnökének vezetésével. A küldöttség egy díszes albumot nyújt át az intézet vezetőségének s tagjainak emléksoraival. Üdvözlik a jubilánst: az • Otthoni hírlapírók köre, a buda pesti újságírók egyesülete, a Pázmány-egyesület (Katholikus irók egyesülete), a vidéki hírlapírók országos szövetsége, a tPester Lloydi szerkesztő sége. A Lipótvárosi kaszinó, melynek Falk alapítása óta elnöke, szintén részt vesz a jubileumon, testü letileg fog tisztelegni és díszes üdvözlő iratot ad á t A bécsi «Concordia» és az osztrák szakírók egye sületének küldöttsége is eljön üdvözletével. Az osztrák szakírók egyesületének elöljáróságát Lichtblau Adolf fogja vezetni, ki Fáiknak, mint az egyesület tiszteletbeli tagjának művészies kivitelű ezüst pajzsot ad át, melyen arany toll van keresz tülszúrva. A pajzson következő felírás olvasható: •Dr. Falk Miksának, a szabadság és jog előharezosának — az osztrák szakírók egyesülete 1851. szeptember 30. — 1901.» Az újságírói testületek az ünnepet követő vasárnap, azaz november 17-én este lakomát rendeznek Falk Miksa tiszteletére. A lako mára a kormány tagjait is meghívják. Hírlapírók a képviselőház elnökénél. Az or szággyűlési tudósítók nov. 5-ikén az ülés megnyi tása előtt a képviselőház elnöki termében tiszteleg tek gróf Apponyi Albertnél, a Ház elnökénél. Rá kosi Jenő, az országgyűlési tudósítók szindikátusá nak elnöke vezette az ujságirókat és ő is mondotta az üdvözlő beszédet. Apponyi Albert gróf szívesen

^

VASÁRNAPI

ÚJSÁG.

roll Khinának az eszes diplomata, kiben órtelmessége mellett nem hiányzott fajának jellemző tulaj donsága, az óvatosság és ravaszság. Európában is nagyobb utat tett I gyarapította ismereteit. Ismerte uröpai politikát, annak eszközeit és törekvéseit. \ iáiImezni is akarta izek ellen hazáját, de az ő éleslátása úgyszólván, magára maradt. A legutóbbi nagy válság alatt túnt ki. iwgy lii-lluug-Csang nélkültizht'tctlt n államférfi Kliiuában. Noha kegyvesz tett/- lett a khinai császári udvarnál, és az európai hatalmak nem bíztak benne, a béke-alkudozások vezetését mégis rábízták, azokat ő vezette, sok •gywMiggl I. hazája érdekében. Nyolczvan év terhe nyomta mar ezt a nagy khinai politikust. Betegesen rítta egy év óta a béke-alkudozásokat, be is fejezte, de hazájának ép most még sok szüksége lett volna rá. Li-llung-Csáng roppant vagyont gyújtott bosszú élet*1 alatt.

fogadta az újságírókat s válaszában a parlament nek és sajtónak egymáshoz való viszonyát fejtette ki. Azt mondotta, hogy a népek szabadságának ezt a két nagy nyilvánulását ikertestvérnek tekinti és mivelhogy a parlamentarizmus lényegét a népképviseletnek a néppel való folytonos összefüggésé ben látja, a legnagyobb súlyt helyezi a sajtó műkö désére, mely ezt az összefüggést folyton élővé, soha meg nem szakadóvá teszi. Apponyi szép beszéde után lelkes éljenzés hangzott fel s ezzel az újságírók tisztelgése véget ért. Az unitárius püspök nemessége. A hivatalos lap november 5-ikén közölte, hogy a király Ferencz József unitárius püspöknek és törvényes utódainak, régi magyar nemessége épségben tartásával a kilijéni nemesi előnevet adományozta. Tüdővészes betegek kórháza. A főváros hatá rán, a budakeszi erdőben a tüdőbajosok gyógyulására emelt Erzsébet-szanatórium elkészült és áldásos rendeltetésének átadható. A szanatórium e hó ele jétől kezdve betegjelentkezéseket elfogad, melyek levélben vagy levelezőlapon az intézet igazgatósá gához : «Budakesz, Erzsébet-szanatórium • czímre intézendó'k. Ez az írásos jelentkezés egész rövid le het, s csupán a belépési szándékot kell, hogy kife jezze, a beteg nevének és lakásának pontos és vilá gosan olvasható megjelölésével. A szanatórium iro dája a jelentkezőnek megküldi a fölvételi nyomtat ványokat, melyek minden további kérdésről rész letes fölvilágosítást adnak. Az Andrássy-úti ezredéves emlék. Az Andrássyútnak városligeti torkolatában a honfoglalás ezred évét hirdető nagy műemlék egyik részlete elkészült. A félkör alakú oszlopos építmény közepén emelkedő 40 méter magasságú oszlopot fölépítették újra. Az első építkezést lebontották, hogy az oszlop tetejére szánt Gábor arkangyal nagy súlyát biztosan meg bírhassa. Ezt a szép szobrot, mely a magyar koro nát emeli magasra, most már fölállították. Zala György műve s látható volt a budapesti Műcsarnok egyik kiállításán, valamint tavaly a párisi kiállításon. Női festő-iskola. Huszár Bona bárónő ós Ujlakinr Madarász Adelin női festő- és szobrász-iskolát nyi tottak néhai Köllő Miklós jeles szobrászunk Rottenbiller-utcza 46. számú házának műtermeiben. Czéljuk az, hogy módot és alkalmat nyújtsanak előkelő családok hölgytagjainak, hogy tehetségüket és Ízlé süket ott kiművelhessék. A vezetők az iparművé szeire helyezik a fősúlyt, de tanítják a művészet minden egyéb ágát. A mintázást Kallós Ede, a raj zolást ós olajfestést Ingomare rajztanár, az ipar művészetet Huszár Ilona és Madarász Adelin ve zetik. Santos Dumont díja. A párisi bizottság, mely a kormányozható léghajóra kitűzött százezer frankos Deutsch-féle díj fölött ítél, 13 szavazattal 9 ellené ben (hárman nem szavaztak) elhatározta, hogy a Deutsch-dijat minden korlátozás nélkül oda itéli 8antos Dumontnak, mint a ki teljesítette azt a föl tételt, hogy bizonyos idő alatt megkerüli az Eiffel tornyot és visszatér oda, a honnan fölszállt. *Nők a berlini egyetemen. A téli egyetemi idő szakra 490 női hallgató iratkozott be a berlini egyetem különböző fakultásán. A női egyetemi hall gatók közt van két miniszternek a leánya: Posadovszky Erzsébet grófkisasszony, a ki bölcsészetet hallgat; Möllcr Irmgard, a kereskedelmi miniszter leánya pedig egyházjogot tanúi. B e t e g e k , ü d ü l ő k , egészségesek legjobb táplá léka: a Tropon. Mindenkinek hasznára válik, mert rendkívül tápláló és a legkönnyebben emészthető. Tro • pon kapható minden gyógyszertárban. A h i r e s «Klirbar» z o n g o r á k és p i a n i n o k egyedüli képviselője Heckenast Gusztáv (1865 óta fenn álló) zoDgora-terme, 1V„ Gizella-tér 2 (vácziu. sarkán). Ehrbar gyönyörű zongorákat és pianinokat állított itt ki, melyek! e felhívjuk a zenebarátok figyelmét, mert tudvalevő, hogy az Ehrbar zongorák nemcsak a legfino mabbak, hanem a legtartósabbak is. A ki tehát elsőrendű zongorát kivan beszerezni, annak ajánljuk Heckenast Gusztáv zongoratermét. — A l k a l m a s karácsonyi ajándék megholtak iránti kegyeletes emlékül legalkalmasabb egy életnagyságú arczkép, szobadísznek is alkalmas. Azonban nemcsak megholtakról, hanem bármely más alkalomra is czélszerü egy arczkép ajándékozása. Ezen arczképek bár mely fénykép beküldése után Bodascher Siegfrid 1879 óta fenálló töbszörösen kitüntetett műterme által, Bécs, IL, Pateretrasse 61. készíttetnek. (Közelebbivel a mai hirdetés szolgál.)

J^

Elhunytak még a közelebbi napokban: Bómcs KAKOI.V, aszódi ez, prépost, róni. Katii, plébános, 06. árában MÉSZÁROS KANDOH, nyűg. tábornok-had bíró, ii kai.mai . rdmukereszt é« a hadiérem birto kosa, Budapesten, 67 esztendős korában. — Vekerdi OLASZ GYULA, nyűg. törvényszéki bíró, Kihar vár megye törvényhatósági bizottságának tagja, Nagy váradon, 65 éves korában. — KOZMA JÓZSEF, nyűg. állami blaőbb leányiskolái tanár., a temesvári ref. agynál presbitere, élete 60 esztendős korában, Temesvárott. — VIDRA SÁNDOR, szegedi ügyvéd, 48-as honvédtiszt, a szegedi honvédegyesület el nöke, 77 éves korában. — VAYDA FRIGYES, 48-as tüzér honvédhadnagy, Nagy-Rőczén, 77 esztendős korában. (IÖI.I.NKU ANTAL, uyug. kir. főerdész, volt 48-as honvéilfdhadnagy, Kl-ik évében, Kolozs várott. — ROOÁN JÁNOS, 48-as huszilrőrtnester, 73 éves korában, Nagy-Kanizsán. — Jaki TÓTH ISTVÁN, nyűg. cs. és kir. százados, több érdemrend tulaj donosa, 78 éves korában, Aradon. — TURÁNSZKY PETEK, fold birtokos, nyűg. ezredes, 50 éves korában, Okolicsnón. — BOCK JÁNOS, nyűg. m. á. v. felügyelő, 63 éves korában, Keszthelyen. • FOSZTÓ GÉZA, Tordu-Aranyos vármegye árvaszéki elnöke, a vaj daszegi vasúti állomáson, a honnan haza akart utazni Tordára, szivszólütós következtében, — lllvetfalvi és zokoli CSUTOR PÁL, igazságügyminiszteri számtanácsos, 62 éves korában, Budapesten.— HOODÁNFFY ISTVÁN, a szamosújvári

KÜRY KLÁRA MINT DUPLESSIS HADNAGY.

HALÁLOZÁSOK. LI-HÜKO-CSASG, Khina sokat emlegetett áilamférfiának halálát jelenti egy Pekingből nov. 6-íkáról érkezett távirat. Hosszú évek óta a Khinai esemé nyekből mindig Li-Hung-Csang, a pecsili-i alkirály neve hangzott ki. Valóságos helyettes császárja

takarékpénztár

vezérigazgatója, 75 éves korában,Szamosújvárott. — VASB ÓDON gazdász növendék, özv. Vass Tamásné fia, 19 esztendős, Magyaron ós Maros-Vásárhelyen temették el. — FÖLDES ANTAL, pénzügyi segédtitkár, ve.s korában, Komáromban ; ugyanott POLOARDY TÁV. pénzügy igazgatósági irodatiszt, 27 éves korában. — Zsarolyáni MÁRTON LÁRZLÓ, nyng. ura dalmi tiszttartó ÓH földbirtokos. Nagy Kárólyban, 74 éves korában. — LEUCRTTAO ZSKIMOND, fővárosi koraakedfl, dr. Losonczi Lajos kereskedelmi titkár idesatyja, 68 esztendős korában. — Dr. VADABB PÁL orvos. Budapesten, 56 éves korában. — KRKITLKR FKIIIYES, államvasút! hivatalnok, Maglódon. Özv. sóvári Boós TAMÁSNÉ szül. borosjenői Tisza László és Tisza Kálmán volt miniszterelnök nagy nénje, atyjoknsk testvére 89 éves korában, Buda pesten. Mint Soós Tamás zempléni nagybirtokos hitvese, hazafias érdeklődéssel kisérte a szabadság harca minden mozzanatát és az elnyomás korszaká ban sok menekülő az 6 házában talált védelmet. Vele a régi nagyasszonyok egyike szállt sírba. — Özv. I ni. JÓZSEFNÉ, szül. Krenosz Amália Sopronban. Thaly Emil miniszteri tanácsos, a Dunagőzhajózási Társaság igazgatója anyósát gyászolja az elhunyt ban, a kit Budapesten temettek el.

SEMSEY MARISKA MINT KATALIN CZÁRNŐ.

A -KATALIN" CZÍMŰ ÚJ OPERETTBŐL. -

Kossak fényképei.

45. s z i n . 1901. 48. KVFOLYAM

VASÁBNAPI ÜJSÁG.

734

Szerkesztői üzenetek. ítélj biró! Elbeszélés. Az ilyen gyilkos történetet nem igen érdemes leírni és a mellett olyan hosszú lére eresztve, hiszen nincs az az olvasó, a ki a vád lott hosszadalmas, czikornyas panaszait meg ne unná. Aztán a sok idegen szó használata is teljesen feles leges. Ha magyarul irunk, hát Írjunk magyarul. Hogy mostanában sok, még oly rövid dolgozat is csak úgy hemzseg a mindenféle idegen szótól, kifejezéstől, az nem szükségesség, csupán rósz szokás és rósz ízlés. Czigány Panna. Elbeszélés. Nagyon érzelgős törté net, szaggatottan előadva. A meséje is meglehetősen elkoptatott s inkább visszataszító, mint érdekes. Egyébiránt a munkában itt-ott sikerűit részek is vannak. Mindszentek estéje. Főhibája a zavartság ; így a második versszak első négy sora csaknem teljesen értelmetlen, Ha igazabb érzést egyszerűbb hangon énekelne, jóval többre vinné. A minap hogy megcsókoltál. Ez nem az igazi érze lem hangja, nem a szív sugallja, hanem a rlmkereső mesterkélés.

SAKKJÁTÉK 2248. szánra feladvány. Magner S.-tól. sŐTtr.

ÍGDÜÜ

A IZZAD.

H

vegyen. Szagtalan, s— Ara 3 korona, utasítással. Szétküldi: 8995

E R É N Y I gyógyszerész, Szabadszállás. Főraktár: Török I. Király-ntcza 12. szám.

A „Zenélő Magyarország" I^SfllffiSaSi folyóirat, megjelenik minden hó l.és 15-én mindenkor 12 oldal tartalom mal a legújabb s modern zenemfi-ujdonsigokkal. Kitüntetve a budapesti országos kiállításon 1896 és a párisi 19(10. évi világkiállításon — s szer kesztő-kiadójának s Ő csász. és apostoli királyi Felsége legmagasabb meg elégedését méltóztatott nyilvánítani. Rendes munkatársai az ország leg számottevőbb magyar zeneszerzői s a küllőid világhirü compositorai, a kiknek legsikerültebb szerzeményeit közli a contmensen egyedül álló zenemű folyóirat. Előfizetési ára évnegyedre 6 füzetre, 12 oldal ze nemű tartalommal 3 korona, mutatvány füzetet 60fillérbeküldése ellen bérmentve küld a dZenélő Magyarországi) — Klókner Ede zenemű kiadóhivatala és zeneműkereskedese, Budapesten, VIII., József-körut 24.

pipere h ö l g y p o r

LA

tf>2

Különleges Riztpoi B I S M Ú T T A L VEGYÍTVE

<

$

C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ,

PARIS

9, rn« J« la Palx, 9 — PARTSés egjnttal egészié. iI váljunk eunkelismegei'ú.îsük.han.

HOGY KARCSÚVA m » műmârc-

meljekDekgj6syereJHa(növényekboliiytrt)l(,es/cu/os/ne.Ezenoivosilekintflyekibí jőkiuk elismeri pilulák karcsúvá lesznek, h.itá.-uk aZ"iib.in nincs hátrányára az egészségnek,mint suk más készítmény.Nem liasliajiők. Iianem egyenesen a upliIkozásra es a zsiianyagsejtekie hatnak. — A túlságos lestess. ggyögyiiá.-ánlirtl a P i l u l e s A p o . l o » - k szabályozzák a szervi műkődest, Gaialuják az arczvonásokatés niegacljáka testnek ismét az ügyességet és er5t. Ez a titka unn
w r Alapíttatott

1865-ben.

B U D A P E S T I GYÁRAK É S C Z É G E K .

zongorák, pianiiiók és harmoninmok

Első magyar

orvosi mű- és kötszerésznél

Ehrbar udvari zoneoragyir Schiedmayer és fia! stuttgarti udvari zongoragyár magyarországi egyedüli kép viselete. Valódi amerikai harmonitimok. 8874

VLLÁOOfl.

Világos indái s a harmadik lépésre matot mond. A 2232. sz. feladvány megfejtése Salminger J.-töl. VUágoi.

1. 2. 3. 4.

Sötét.

Hg5-e4 . . . f7-f5 (a) Fh2—f4 . . . e5—f4 : (b) Hdi—f8: _. t. sz. cí —ct v. F mat.

FiMjM.

b. Sitit. ^^^^M . . . Kd5-d4 (c) 2. Kd7—d6 _ f7-f6 3. Fa6—d3 stb.

b.

2. . . . . . - . . . Kd5-d4 3. Ff4-e3 + stb.

k W Képes árjegyzék i n g y e n .

1. . He2—o3 2. He4—c3 + . . Kd5—d4 3. He3—b5 | stb.

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és F. II. — Andorü S. — Kováes J. — Csomonyán: Németh Péter. — Lipótvártt: Hofibauer A. — Bakony-Sientlászlón: Szabó János. — Kecskeméten: Balogh Dénes. — A pesti sakk-kör.

Kiselejtezett kis hibák miatt. Dusán aranyozott, beégett, finom festés, teljes 6 személyes

Étkező-készlet . . . ... ... ... ... 5.50

Kávés-készlet ... ... Tea-készlet ... ._ Mocca porczellántálak ... ... ...

3.— 3.50 3.75

Csemegeállvány tányérokkal, diszes

2.—

Kastélyok, szállodák, i n t é z e t e k berendezése. MT M o i o i - e r ó r e

koiesoiizo-intézet.

ingyen

A golyva gyógyítása.

Vendéglői, kávéházi, és háztartási üvegneműek gyári raktára. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve.

g y á r . "••

Budapest, IV., Koronaherczeg-u. 3.

Virágvázák legszebb kivitel ben, nagy választékban.

Salonpetroleum és császárolaj I. rendű. Bértnentes szállítás.

BELICZAY BÉLA mézeskalácsos és viaszgyertya öntő, méz-, viasz- és fáklya-raktára. 1833.

KOTSCHY

ERICH

Budapest, VII., Csányi-utcza 3. szám, saját házában.

Próbaküldemény ingyen.

P a r á d i üveggyár r a k t á r a GÖRÖG ISTVÁN B u d a p e s t , I V . k e r . , K o s s u t h L a j o s - u t c z a 15. s z á m . N a g y választék mindenféle üvegnemekben. Asztali készletek stb. igen jutányos árakon. 9122

Nagy mérvben HUDAPKST,

IInii-nt-in-.it

gőzerővel. 0 4 .—Telefon az.6 O 6 .

c s i p K e , v e g y é 8 z e t l tisz.titó- é s m f i f e H t ő - i n t é e e t e

niegnagyobbitatott

Vili., BaroNs-utcru S5. sz. saját házában levő gyárban is a kiivetkezö OAkUzletekben : II., Calvin-tír 9. V., Harminrzad utrza 3. VI.'. Teréz-klirnt :i'J. VI., Andrássy-út 16. Telefon 57—08. VIII.. .lór.Kf f-kiirul t. Hzám. Telefon 57—08. KéB7.it g6z-, TÍZ, és léEBZAszvezatckhez BzükségeB rézárukat, bor- és nöniziTattyukat, sörkiiuérö készüléket légnyomással, Bzénkén«KeICÉ/AKU-OYÁKA, zöket, peronospora fecskendőkhöz való minden egyes rézalkatrészt, hiteles kereskedelmi rézBudapest, f II., Csányi-ntcza 9. tsz. Bulyokat, felirati táblákat horgany v. fémből stb.

UWWW

FERENCZ

szt.-ló'rinczi porczellánfestó'-ipartelep

T e r é z - k ö r ú t 32, saroküzlet. %%W Vidéki megrendelésnél kérjük a vasúti állomás megnevezését.

A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvkereskedésben kapható :

A tVasárnapi Ujsági 43-ik számában közölt képtalány megfejtése: Káposztásmegyeri vadászatok. —^^—-——— - . — — — — — — — — — ^ ^ ^ ^ ^ — w Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . Szerkesztőségi

iroda: Budapest, TV., Kaplony-utoza 9.

A z E l s ő L«':m.vkiliáziisitc» E g y e s ü l e t m. sz. (Leány- és fiu-biztositó intézet). Folyó évi október hóban 1076 jntalékrész írattatott be és nászjutalékok fe jében 30,676 korona 71 fillér fizettetett ki. 1901 január 1-től október 31-ig beirt összes jutalékrészek száma 11,034 és a kifizetett nászjutalékok összege 456,078 kor. 50 fillér.

PÉTERFY JENŐ ÖSSZEGYŰJTÖTT MUNKÁI. Első kötet.

A Kasszelik-alapitványból. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. Ára fűzve 4 K, vászonkötésben

5

K50f.

B r o w n L i l i a u úrnő, k i 2 2 é v i szenvedés után golyvabetegségéből teljesen kigyógyult. kisérletet tebessenek vele és meggyőződjenek, hogy a golyva fájdalom, veszély és műtét, vagy bármily kel lemetlenség nélkül otthon gyógyítható. Tessék nevét és lakásczimét d r . J o h n P . H a i g 2 1 6 6 O l e n n Buil d i n g , C i n c i n n a t i , O h i o , U . S t . o . A . czimre kül deni és ön bérmentve megkapja ennek gyógyszerét. Ne teBsék e csodaszer megszerzését elmulasztani. Bio de Janeiróban (Brasilia, D.-A.) mely a legegészségtelenebb kerület, 60,000 beteg lett e szerrel kigyógyítva. Tessék rögtön irni és lakásczimét beküldeni. Dr. Haig azon nal megküldi a gyógyszert. Ne halaszsza el a dolgot. Tessék figyelembe venni, hogy a levólporto Amerikába 25 fillér. Nevét és lakásczimét világosan és teljesen tessék megírni, hogy tévedés ne történhessek.

Dús terméstöbbletek létrehozatalára; ax összes g a b o n a f é l é k , t a k a r m é n y v e t é s e k , b u r g o n y a , r é p a és t e n g e r i a l á , kivált gyengén sikerült vetések feljavítására, l e g f ö k é p pedig szölök t r á g y á z á s á r a , úgyszintén dinnye és konyhakertiek (uborka, tök) h i h e t e t l e n t e r m é s f o k o z á s á r a ajánljuk

szárított kőbányai hizottsertés-trágyánkat, mely bámulatos gyors és biztos hatása által feltűnő elterjedésre tett szert és l é n y e g e s m e g t a k a r í t á s o k a t tesz lehetővé. Megrendelések intézendók

PÉTERFY JENŐ. A Szinye-Lipóczi Lithion-forrás

Salvator

UtfinO sikerrel használtatik

•«si-, hngghólgag-, hújgdara- ét köszvtngbántalmak ellen, vixeleti nehézségiknél, továbbá a Ujxö és tmésxtési szervek bnrutos bántalmainál. Dinretikna ( v i z . hajtő) hatású. IIIUIUI! Kioayra «m«uth«tí' Cilraatatat! Kcffknti ásvánwntkerukedittlcbtn rag* a Salvator-forrál igazgatóságánál Eptrjetmt. Budapesten, f ő r a k t á r Édeskuty L. urnái.

R I E D L FKIGYES. PETEBFY JENŐ

AKCZKEPÉVEL.

Ára fűzve 40 fillér.

DARÁNYI IGNÁCZ M . KER. P Ö I J D M I V E L E S O G T I

MINISTEE

AKCZKÉPE. Nagy ívrét alakban

BUDAPEST-KŐBÁNYAI TRÁGYASZÁRÍTÓ-GYÁR

Specialista Sérvkötőkben.

Irta

ára 2

korona.

Legújabb cs. és kir. szab. K e l e t i - f é l e sérv kötő orvosi tekintélyek véleménye szerint legtökéletesebb ezen nemben : nem csú szik, nem gyakorol kellemetlen nyo mást és eltávolítja czélszerü szerkezeténél fogva az eddigi sérvkötök hiányait Ara: egyoldalú 1 2 kor., kétoldalú 2 4 kor. Gyá ramban készülnek ezenkívül: műlábak, műkezek, műleges fűzők, egyenestar tók, járó é s nyújtó gépek, gummi gorcsér-harisnyák, úgyszintén az összes gnmmi-kulönlegességek urak é s höl gyek részére. — Megrendeléseket pontosan eszközöl ' 8931 l^íklüíi I orvossebészi műszerész * » - t 5 k * 3 1 1 •» . B U B A P E S T , IV., K o r o n a h e r c z e g - u t e z a 17. sz. Nagy képes árjegyzék ingyen, zárt boriikéban. Ezen hirdetés tulajdonosának be vásárlásnál lO'u-ot engedélyezek.

Kimerítő prospectus ingyen és bérmentve

jry.«i

t

fc^-ÍUr-*

a IBI

2 4.

Bosányi, Schietrumpf és Társa BUDAPEST. V., Bálwany-utcza 2 . >

9U7

erömüvi szőnyefiporló és szőrmeáru megóvó-Intézettel.- Megbízások átvétetnek:

Ortner Rezső és Társa KÉPTALÁNT.

9169

első magy.mech. szőnyeg-kiporlá8Í,szőnnemegóvási és moly-irtási intézet.

L O H R MÁRIA ezelőtt K R O N F U S Z

Sevezetes felfedezés,raelylyelez a veszélyes és elesuüté baj fájdalom, műtét és kellemetlenség nélkül gyógyítva lesz. Dr. John P. Haig, jóhirü orvos Cincinnatiban, csodás eredményeket ért el egy a golyvát vagy nyakvastagsá got gyógyitó szerrel. És miután a legtöbb szenvedő & golyvát gyógyithatatlanak tartja, dr. Haig ingyenpróbát küld újonnan felfedezett gyógyszeréből, hogy a betegek

t'ehőrnemu

cs. és kir. szab. léjjszesz-, villamos- é s petróleumlámpa-gyár. Főraktár: ""

(Az Akadémia közvetlen közelében).

Alapíttatott

berendezett

Brünner Testvérek

•

(Váczi-n cza sarkán).

Budapest, VII., Erzsébet-korát 50 legjutányosabban beszerezhetők saját gyártmányú m. kir. szab. s é r v k ö t ő k , beteg-ápolási c z i k k e k , k ö t s z e r e k , összes g i i m m i á r u k , valódi franczia különlegességek (óvsze r e k ) stb. 9123

8925

89 44

Vászon-, fehérnemű- és szőnyegraktár. — Menyasszonyi kelengyék.

Budapesten, V. ker., ,Ferencz József-tér 8.

Heckenast Gnsztáv

POLGÁR SÁNDOR

BUDAPEST, V., Deák-tér 1.

üveggyár

részvény-társaság

legolcsóbban kaphatók

Budapest, IV. Gizella-tér 2.

Kunz József és Társa

I r o d á i : V I . k e r . , A u d r á s s y - u t 5 . (saját házában). 8963 Befizetett részvénytőke 10 millió korona. Elfogad betéteket takarék-betéti köny vecskék és pénztári jegyek ellenében 4%>-os k a m a t o z á s s a l , valamint folyó számlában (check-számlán). A 107o-os betétkamat-adót az intézet fizeti. L e számitól váltókat, előlegeket nyújt értékpapírokra. V Á L T Ó Ü Z L E T E megbízásból teljesiti mindenféle értékpapírok vételét és eladását a legelőnyösebb feltételek mellett s foglalkozik minden a váltótizletek keretébe tartozó üzletágakkal. Üzleti órák: délelőtt '/«9—Víl-ig, délután 3—V»5-ig. M a g y a r k i r . o s z t á l y s o r s j e g y e k l'őelárusitó h e l y e I V . , F e r e n c z i e k t e r e 2 . s z á m . Kézi zálogüzletei: IV., Károly-körut 18., IV., Ferenczik-tere és Irányi-u. sarkán, VII., Király-u. 57., VIII., József-körut 2., Üllői-út 6.

~m

A legjobb bel- ós külföldi

Gs. és k i r . u d v a r i szállítók.

Bndapesíi Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön RészY.-társ.

zongoratermében

á

735'

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

Legjobb é s l e g b i r n e v e s e b b

ha viszket a teste, ha Bömörös, ha bőrkiütései vannak, ne csináljon semmit, csak egy tégely Erényi-féle

Ichtiol-Salicylt

-n^

45, SZÍM. 1901. 48. ÉVFOLYAM.

••

f H

1

B^H

SS

45. SZÁM. 1901. 4 8 . ÉVÍOLYAM.

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

736

lehet szép női kebelt

Miként

elérni.

. . eredmény . . i : . . _minden : „ J „ „ VMIX szer elért rendszerint különös ápo A kebel szépsége a női bájak egyik legelőkelőbbje, melynek 9-233 adományozásában a termeszei nem mulatja magát pazarló lás nélkül megmarad. R a t i é - f é l e P i l u l e s o r i e n t a l e g elevenítő nak. Ennélfogva a hölgyek szívesen fogják tudomásul venni, hogy létezik egy oly teljesen ártatlan szer, melylycl a hatása állal azonfelül üdébb lesz az arczbőr, szépítve természet szelid módon kényszeríthető, hogy ebben a az arezvonások és mrgiíjiiva a nő egész lénye. G pilulákat mindenki beveheti ; a fejlődésben levő tekintetben kevésbé fukar legyen. E szer. mely a finom párisi hölgyvilágban mír ismeretes, a R a t i é - f é l e fiatal leány ép úgy, mint a teljesen kifejlődött asszony. F E L Ü L É S O R I E N T A L E S használatából áll, Tehát semmi esetre sem lehelnek a legkevésbbé az védve.) mely pilulák a leghíresebb párisi orvosok által jóknak egészségre ártalmasak. (Törvényesen A körülbelül két hónapig tartó gyógyfolyamot vannak elismerve és tényleg ama tulajdonsággal bír nak, hogy a női kebelt fejlesztik és újra helyrehozzák, könnyű betartani, a megszokott életmód, legcse a szövetrkel erősitik, a vállak csontitudorodásail elsi kélyebb változtatása nélkül Ára egy doboznak mítják és a kebel idomainak egyáltalában diszkrét tes- használati utasítással együtt K (i-iö. utánvéttel K (i-75. tességel kölcsönöznek. Hatása abban áll, hogy a táp (Szétküldés titoktartás mellett.) Mindazon dobozok láléknak plasztikai anyagokká való alakulását elősegí visszautasitandók, melyeken a gyáros bélyege tik, me mely utóbbiak a melltájon megállapodnak. Az egy nincs és melyeken nem áll a következő lakásczim: H U WBT ' ti** 'y utODOiaK a meuiajon mrgaiiapuuua&. HL t g j - ! ,„»«» w„ Pharmacien,5. Passage Verdau. Par/S-Raktár Ausztria-Magyarorsz. részére: Budanest.Török J ó z s e f gyógysz. Király-u.12.

E M K. E - l e v é l p a p í r

mindenütt

EMKE

SERRAVALLO

k a p h a t ó ! ~9ü

CHINA-BORA

dalai

J f f a g y a r földön, magyar kezek csinálják. Magyar földön, magyar népnek kínálják Nem hagyhat ez magyar szivet hidegen, Úgy i s nálunk annyi minden idegen.

VASSAL

Serravalló J . gyógyszer. Triesztben

K

ülföld helyett a hazában maradjunk, A magyar pénzt idegennek n e adjuk 1 Hadd tudja meg ebből is a nagy világ, Hogy a magyar előre tör, s tenni vagy.

Legtökéletesebb arcztisztitó- és szépitó'szerek:

-créie

E

MKE-papirt adjatok a kezembe! Édes anyám, neked írok én erre, Van-e ennél szebb papir a világon ? Boltos uram. csupán E M K . É t kínáljon!

JL

$0~

Mindenütt

k a p h a t ó ! ""•3

1 kor. Törvényesen védve. — Kapható a gyógyszertárakban. Főraktár: K B I E G X E R GYÖRGY K o r o n a - g y ó g y s z e r t á r a , B u d a p e s t , VIII., K á l v i n - t é r .

és TABLETTÁKBAN

Pranczia szabadalom. A szépség titka, ideális illattal feltételiül tailós,es;eszséges es dtszkrél. A O e r m a n d r é e az af.zbtiinek egészséges e s üde szint ad. Világkiállítás : ARANYÉREM l&OO evi Párisi

MIGNOT-BOUCHER, 19, Rue Vivienné, PARIS. Kaph;*ló Tor ök Józsel cvó?y«zeiiárfihan Budapesten.

K i t ü n t e t v e . ~ » i t0T A l a p í t v a 1 8 7 9 - b e n . A legszebb, legalkalmasabb és legötletesebb

~m

karácsonyi ajándék

SZŐLŐOLTVAMOK szokványminőségben. A legkiválóbb 4 2 bor- éscsemegefajokban tisztán, teljes jótállással. r

egy é l e t n a g y s á g ú arczkep. mert Örök becse van és egyszersmind szobadíszül, to vábbá előnyös nász-, n é v napi, s z ü l e t é s n a p i , vagy egyéb a l k a l m i és ü n é p i _ _ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ajándékul BZolgM. de ugy i* K , r ^ l mint örökös e m l é k (küiüI nősen m e g h o l t a k r a ) fölötte alkalmas. Ezeket az arczképeket b á r m i l y e n beküldött fénykép után a legfinomabb ^^^^^^^^^ kivitelben kénzitem el. Nagy- ^^^^^^^^^^^^^ sága 40:50 cm., ára 3 frt. H u h a s o n l a t o s s á g é r t é s t a r t ó s s á g é r t k e z e s k e d e m . A fény képet sérületlen állapotban kfililöm vissza. A képet 10 nap alatt elkéazi- i tem. (Karácsonyi ajándékai szánt képeket tessék minél elűbb megrendelni. >

faj-

Előkerités.

Gleditsehia csemeték és magvak. Uradalmaknak, kö/séfrekiiek három évi törlesztésre is adatik. Óriás tövisű, igen gyorsan fejlődő sövénynövény. Ez az egyedüli, melvből oly örökös kerítés nevelhető pár év alatt, rendkívül csekély kiadással, melyen nemhogy ember, de semmiféle állat, még az apró nyulak sem hatolhatnak ál. M i n d e n r e n d e l é s h e z r a j z o k igilá+.ott ü l t e t é s i é s k e z e l é s i u t a s í t á s m e l l é k e l t e t i k . Ezer csemete elég 2(M) méterre.— Ara 6 frt. n i n n n n m n I Á b Óriási jövedelmet biztosító voltánál fogva < ! S R I Í 1 R T R K . ennek tenyésztése számos gazdaságban U ' U U U U l l l U I U n i a 7 u l ó b b i j d 6 b e n rendkÍTa| elterjedi.

elsőrendűt, 5 kilós bödön y ö k b e n b é r m e n t v e 6 koro n á é r t szállít az

orsz. méhészegylet BUDAPEST,

Van-e ősz haja, ? Van-e korpája? Hull-e a haja? C r i n i s a l u s D a i s y néven Amerikában egy csodás szert találtak fel, a mely a baját tömötté és selyempuhává teszi, k o r p á t , k o s z t és f e j p ö r s e n é s e k e t megszüntet, a haj újra való megnövéseért kopasz fejeken, valamint szem öldökön és szempillákon jótállanak. Használjon C r i n i s a l u s D a i s y - t utasításom szerint s már rövid idő múlva észreveszi a hatást haján, szemöldökén és szempillájú. C r i n i s a l u s D a i s y tisztán növényi termékekből készül. Nem kell tehát használatától húzódozni, mert még a leg gyöngébb fejbőrnek sem árt. Nem szükséges többé gyönge hajzatát hamis hajbetét- vagy idegen hajfonatokkal meg nyomorítani. Azt megmondja önnek minden orvos, hogy ez mind csak árt a bajnak s ez által az mindig véko nyabb és ritkább lesz. Kopaszsága miatt most már nem kell fejének meghűlésétől tartania stb. Csak előírás szerint kell a C r i n i s a l u s D a i s y csodaszert alkalmaznia. Már csak azért sem lehet a C r i n i s a l u s D a i s y csodás hatá sán kételkedni, mert ennek hatása mellett bizonyít az a sok ezer elismerő-levél, melyet szavahihető előkelő egyé niségek küldöttek.

•**-*•

IBOLYA' I IGAZI IBOLYA ELAI kizárólagos Jrfczüoi

LMOTSCHAisT^

r»rbení.ibrlken vorm. P r l s d r . B a y r « Co. Elberfald.

CREME

9sB

DE FANCHOtfi • 3 sziv véd-

SOMATOSE húsból készült és ennek tápanya gát tartalmazó Ízetlen, könnyen oldódó Albumose készitmény a leg kiválóbb

erősitő-szer gyenge ét a táplálkozásban elma radottaknak, ideg-, mell- ét gyo morbetegeknek, betegágyasoknak, angol kórban szenvedő gyerme keknek, üdülőknek, nemkülönben

Vas-Somatose fai P uJverform.

A haj újra megnő! Nincs többé kopaszság!

Pergetett mézet

KIVÁLÓ ERÖSITŐSZER

fcj

Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

Bécs, II.,Pritterstrasse 6 1 .

BÉCSJ.LUGECK3I

gerucfc-aní jtichmackloses

9173

I Bodascher Siegfried, ^SSS^ŰL I>aiHJ:tniclt-utcza

NÁHRMITTEL

Kecskeméten.

f

Színes fénnyomatu f ő á r j e g y z é k i n g y e n é s b é r m e n t v e I küldetik minden rendelési kötelezettség nélkül. A z á r j e g y z é s e n ) kívül még egy olyan könyvet kap ezzel, ki azt címére ingyen és bér-' mentve küldetni kéri, nincsen az a ház, vagy család, a hol annak I tartalmát haszonra ne fordítanák, városon, falun, pusztán, gazdag vagy szegény családnál egyaránt. így még azoknak is igen érdeké ben áll k i k ' r e n d e l n i s e m m i t n e m a k a r n a k , mert benne I számos oly közlemények foglaltatnak, melyek mindenkinek nagy szolgálatot lesznek.Cini: " É r m e l l é k i e l s ő s z ö l ő o j t v á n y telep« N a g y K á g y a , u . p . Székelyhíd.

ein aüs Fleisch hergesr elites,]

EIs5 Kecskeméti Conservgyár

[ Ha igen, olvassa el ezt a hirdetést.

P C D M A LUnSHTC PORHANYÓS ÁLLAPOTBAN UCnlflHlllfVICC

aszalt főzeléket ajánl a legjobb minőségben az

8984

kitűnő helyreállító szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k és l á b b a d o z ó k számára. Ajánlva és használva or vosi kitűnőségektől. 1000-nél több orvosi elismerőlevél. t0T K i t ű n ő í z . " V I Kitűntetve több arany és ezüst éremmel. Á r a k : >/» l i t e r e s ü v e g K 2 . 4 0 , 1 l i t e r e i üveg K 4.40. Kapható minden gyógyszertárban.

^ * M K E - p a p i r t , levélpapírt vegyetek! " Ha rá néztek, feldobog a szivetek. Magyar fiúk, magyar lányuk, tudjátok, Hogy én nektek magyar papirt kínálok.

Gyümölcs-, főzelék- és husconservákat,

alakjában a s á p k ó r o s o k n a k lesz ajánlva os orvosok által. Vat-Somatose nem egyéb &>/<, szer ves összetételű vasat, a milyen alak ban a vas a* emberi testben van jelen, tartalmazó Somatose. S o m a t o M rendkívül g-erjcsrti a* é t v á g y a t . Raktáron van az összes gyógyszer' tárakban és gyógyanyagkereske-

Rögtön finomító é s szépítő arckrém. Leg jobb • világon I Ártalmatlan) Zsírtalan I

Kis ^ Nagy tégtlj t K. tégely 2 K. Faraktár: „URSITS" gjógysiertir. k 8ud»pest,Rákóciy-Wr 11 *- Vidékre 20 fillér ^ többlet bekül dése után frankó..

kapható mindenhol. Haktjr T ö r ö k cyóarytár, B p o s t . Frwkan-TájfBuUt nyomdája, (Budapesten I V , E f c y « i e m - n t c » 4 .

N e m becsátható m e g m á r többé a korpa, haj kihullás vagy kopaszság, a m i n t ezt a kép mutatja. Turner tanár, a Fairmount College elnöke, Sulphuc, Ky., V. St. B. A. ezeket mondja: Miután 30 esztendeig kopasz voltam, e szert 1895-ben kezdtem használni éa néhány hét múlva egész fejbőrömet tömött, ujranőtt haj födte be. Egy kis kerek részt kivéve, minden hajam kihul lott és hat hét múlva a kopasz terület teljesen be volt nőve. 30 évig voltam kopasz és ha a haj oly fejeken, mint az enyémen, újra nő, senki n e m félhet az eredménytől. Walter N. asszony 18 Haven St. Grymsby, Anglia: Egy kopasz hely, mely sokáig bántott, szépen benőtt uj hajjal. Everett F . E . asszony Jonna-Vüla, Turbeek, Terrace, Boád, Anglia: Húsz esztendeje, hogy majdnem minden hajamat elvesztettem és még csak egy kis rész maradt meg belőle. Most újból gyönyörűen megnő a kopasz he lyeken, tömöttebb lesz; szerei valóban csudásak. Bunce G. ur, 32. Bichartson St. High, Wycombe, Bueke, Anglia : Igen kellemesen tapasztaltam, hogy a • Crinisalns Daisyi három heti használata ntán hajam újra meg nőtt. Ajánlom ezt a kezelést minden barátomnak, mint az egyedüli hajmegujitó szert, mely ez ebievezésre érdemes. A C r i n i s a l u s D a i s y a hajgyökeret kielégítő módon indítja a növésre. A friss haj bámulatos gyorsan nő meg. Anyák, akiknek kis leányaik rövid,látszólag élettelen haja gondot okoz, nagyon fognak örülni e csodás szer meglepő hatásának. Míg a készitmény rendeltetése, hogy idősebb egyéneknél a korpát, a haj kihullását é s a kopaszságot gyógyítja, addig az anyának fontos tudni, hogy yan egy szer, mely kis kedvenczeit pompás haj fonathoz juttatja. Egy nagy üveg C r i n i s a l u s D a y s i , mely több hónapra elég, 2 frt 5 0 kr., 3 üveg 6 frt, 6 üveg 1 0 frt. • Széjjel küldi utánvéttel, vagy a pénz előzetes beküldése esetén az európai í akt ár.

J. R A B I N O W I C Z , "Wien, VH., Lindengasse 2/F.

BUDAPEST, NOVEMBER 17.

46. SZÁM. 1901 előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG éa POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt

FALK

egéea évre 2 4 korona félévre _ 1 2 •

MIKSA.

SZOKÁSOS jubileumok

babérait. Azok közé tartozik, a kikben már igen fiata lon szokatlan érettségben nyilvánul a tehetség.

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I egéat éTre ÍO korona (a Világkrónikával) 1 félévre _ S •

Az 1828-ban született szegény fiú, a ki korán megismerte az élet szenvedéseit, kijárta a nél külözések iskoláját: mindig az elsők között volt abban az iskolában is, a hol ismereteinek alapjait vetette meg. A mig, mint a budapesti evangélikus gimnázium tanulója, máris tanítás sal kényszerűit magát fentartani, saját tanul mányaiban sem maradt el s büszkesége volt tanítóinak. Az egyetemre kerülve, a negyvenes évek közepén oly míveltséget szerzett, mely jóval felülmúlta az akkori, bizony meglehetős kezdetleges egyetemi tanulmányok színvonalát.

közönséges színvona lán, jelentőségénél és díszénél fogva, ma. gasan felül áll az az ünneplés, melyben Falk Miksának része volt abból az alkalomból, hogy bölcsészettudományi doktorságának ötve nedik évfordulóját betöltötte. Nemcsak a tudo mány-egyetem, mely egykor mint ifjút dok torrá avatta, nyújtotta át neki a jubiláris arany diplomát, hanem ünnepelték őt ez alkalommal a politikai körök, a társadalom, a hirlapirói testületek is. A hírlapirodalom, melynek Falk úgyszólván gyermekkora óta munkása volt, méltán láthatja saját magának megtiszteltetését az ő ünneplé sében. Példáját adta ő annak, hogy az irói toll, ha tehetség és munkaerő vezeti s ha művei a közérdek szolgálatában állnak, megszerzi mun kásának a társadalmi díszt, s részt juttat neki abból, a mi csak a kiválasztottaknak adatik. A politikai élet, melynek csaknem félszázad óta első soraiban harezol, nem őrölte meg sem tekintélyét, sem szelleme rugalmasságát, mert bár a harezok hevében sebeket osztott és kapott ő is, tehetségét, mély belátását és hazafiságát elismerte az ellenfél is. Hatása a közgazdasági téren is érvényesült, nemcsak az által, hogy a magyar kereskedő-világ fő lapjá nak volt a szerkesztője, hanem az által is, hogy munkaerejéből részt kért számos ipari és ke reskedelmi vállalat is. Előkelő társadalmi egye sületek ós intézetek is örömest keresték az al kalmat, hogy működésük körébe vonják őt. Ebből érthető, hogy mostani jubileumán oly sokoldalúlag nyilvánult irányában a tisztelet és elismerés. De publicziatát kell első Borban látnunk Falk Miksában, mert működésének középpontja mégis csak a hirlapirás volt. Munkássága többi irányai úgyszólván csak folyományai voltak publicistikai működésének. Ezzel szerezte leg nagyobb érdemeit, ezzel vetette meg tekintélye alapjait. S ha hirlapirói műveinek legnagyobb része nem magyar nyelven Íratott is, mégis büszkén számíthatja őt jelesei közé a magyar sajtó, mert bármit irt is, magyar szív sugallta minden sorát s a magyar nemzeti eszme, a magyar alkotmány védelmében aratta legszebb

A

Cenpán a I egasi évre I S korona VASÁRNAPI ÜJSÁG I félévre _ 8 •

^ V ^ f f / 48. ÉVFOLYAM. Külföldi elontetésekhes a poatailag isoghatiroiott viteldíj U saatolendó.

Az élénk vérmérsékletű, erős képzelő tehetségű és páratlan lelkesedéeű Horvát Istvánnak volt tanítványa, a kinek tudományos munkái fölött régen napirendre tért ugyan a tudomány fejlő dése, de az az érdeme, hogy egy egész nemze déket — közte nemzetünk nem egy nagyját — el birt tölteni lelkesedéssel, nemzetünk jövője iránti bizalommal, — örökre feledhetetlen ma rad. Ily erős egyéniség hatása alól aligha von hatta ki magát Falk Miksa is, annyival inkább, mert Horvát István nemcsak magyar nyelvet tanított, hanem magyar nyelven is tanított az

FALK MIKSA.

László Fülöp 1901 évi festménye.

AMAGYAR római katholikus püspöki kar ismét

Recommend Documents