Kaba Város Önkormányzata
Pályázati intézkedési terület: Az önkormányzati feladatok átalakulásával kapcsolatban a támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata, valamint a kiszervezett és kiszervezhető önkormányzati feladatok felülvizsgálata az új feladat-ellátási rendben. Intézményi struktúra, intézményirányítási modell kidolgozása, felülvizsgálata, átszervezése, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok és egyéb, önkormányzati irányítás alá tartozó szervezetek tevékenységeinek hatékonyabb működésére irányuló szervezeti javaslatok kidolgozása és megvalósítása
Dokumentum: Támogató infrastruktúrát, szerződéses kapcsolatokat bemutató tanulmány
Kapcsolódó pályázati monitoring mutató: Támogató infrastruktúrát, szerződéses kapcsolatokat bemutató tanulmány
ÁROP-1.A.5-2013-2013-0052
Tartalomjegyzék Bevezető ............................................................................................. 3 Önkormányzati feladat- és hatáskörellátás............................................... 3 Nem kiszervezett feladatok ................................................................. 7 Kiszervezett feladatok ........................................................................ 8 Önként vállalt feladatok ...................................................................... 9 A feladat- és hatáskörellátás értékelése................................................. 10 Erősségek ....................................................................................... 10 Gyengeségek .................................................................................. 11 Lehetőségek.................................................................................... 11 Veszélyek ....................................................................................... 12 Szerződéses kapcsolatok ..................................................................... 12 Önkormányzati támogatások a civil szektorban ................................... 14 Javaslat a támogatási rendszer fejlesztésére .................................... 15 Lakásbérleti szerződések standardizálása és szerződés átírása .............. 16 Javaslat a lakásbérleti rendszer fejlesztésére .................................... 17 Összegzés ......................................................................................... 19
Bevezető Jelen dokumentum a 2014. májustól júliusig több ízben megtartott „Vezetői konzultáció
(Workshop)”
és
tanácsadás
alkalmainak
tartalmát
és
eredményeit hivatott összefoglalni. A rendezvények során a résztvevő önkormányzati munkatársak megismerték a projekt tevékenység tartalmát és jelentőségét és megfogalmazták közös célkitűzéseiket a folyamat fázisait, az egyes fázisok tartalmát illetően. A
résztvevők
kiemelten
eredményeként szülessen,
mely
fontosnak
(output)
olyan
valós
megoldási
tartották,
egyedi,
hogy
szervezetre
javaslatokkal
a
tevékenység
szabott
szolgálja
Kaba
termék Város
Önkormányzatának hatékonyabb működését. Jelen dokumentációban objektíven mutatjuk be a kabai feladat-ellátás rendszerét és az önkormányzat szervezeti struktúráját és szerződéses kapcsolatait, mely elemzés kellő alapot nyújt a rendszer hatékonyságának fejlesztésére.
Önkormányzati feladat- és hatáskörellátás Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) II. fejezete tartalmazza az önkormányzati feladat- és hatáskörellátásra vonatkozó részletszabályokat. A törvény rendelkezéseinek fokozatos hatálybaléptetésével, jellemzően 2013. január 1-től kezdődő hatállyal a helyi önkormányzatok korábbi – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben (a továbbiakban: Alkotmány) 1 is rögzített – szinte teljes önállósága és függetlensége bizonyos mértékig átalakult. Az önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettsége első sorban a kötelező 1
Alkotmány IX. fejezet
feladatok
területére
önkormányzati
koncentrál,
szektor
mellyel
finanszírozása,
összhangban illetve
az
átalakult
az
önkormányzatok
gazdálkodására, hitelviszonyaira vonatkozó szabályok rendszere is. A Mötv. 13. §-a a helyi közügyeket nem taxatív felsorolásként tartalmazza 2, sokkal inkább a legfontosabb önkormányzati feladatokat emeli ki. Ezzel párhuzamosan mindenképpen meg kell említeni, hogy az új feladat-ellátási rendben számos, korábban a helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait az állam elvonta. Ezek közül a legjelentősebb és talán az önkormányzatok számára legnagyobb pénzügyi terhet jelentő feladatelvonás az alapfokú oktatási intézmények fenntartási kötelezettsége volt, az óvodai nevelés kivételével. Az önként vállalt feladatok ellátása másodlagos kérdéssé vált, tekintettel arra a Mötv.-ben megfogalmazott szabályra 3, miszerint az önkormányzat bármilyen helyi közügyet megoldhat önállóan, melyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Ezt a vállalását akár a képviselőtestület, akár a helyi népszavazás döntésével vállalhatja. A kötelező feladatok biztonságos ellátása érdekében a jogalkotó garanciális szabályként rögzítette, hogy az önként vállalt feladatok megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, illetve ezen önkéntes vállalást kizárólag a saját bevételek,
vagy
az
erre
a
célra
biztosított
külön
források
terhére
finanszírozhatja a helyi önkormányzat. Ez az alapjaiban új feladat-ellátási szemlélet Kaba Város Önkormányzatát nem érte váratlanul, hiszen az egyébként is önmérsékletet gyakorló és pénzügyi, vezetése
2
finanszírozási az
új
nehézségekkel
feladat-ellátási
–
és
nem
küszködő
finanszírozási
önkormányzat
rend
kialakulását
Mötv. 13. § (1) bekezdés: „A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen…” 3 Mötv. 10. § (2) bekezdés
megelőzően már megkezdte intézményrendszerének átalakítását és számos feladatot nem önkormányzati tulajdonú, a piacon működő gazdasági társaság útján, illetve a legnagyobb lakossági igénnyel bíró feladatait térségi együttműködés keretében, intézményfenntartó társulás útján lát el.
Kaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
Kaba Város Polgármestere
Kabai Polgármesteri Hivatal Jegyzője Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság Pénzügyi Osztály
Igazgatási Osztály
Titkársági Osztály
Szociális és Egészségügyi Bizottság Települési és Mezőgazdasági Bizottság Képviselő-testület Bizottságai
Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezettel rendelekző költségvetési szerv
Mácsai Sándor Művelődési Ház HU-4183, Kaba, Szabadság tér 9. "Városgazdálkodás Kaba" Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság HU-4183 Kaba, Szabadság tér 5.
Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ HU-4183 Kaba, Jókai u. 4.
Gonda Ferenc Városi Könyvtár HU-4183, Kaba, Szabadság tér 5.
Kabai Óvoda HU-4183, Kaba, Batthyány u. 8. 100 %-ban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság
Társulási fenntartásban gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv
Önkormányzati fenntartásban gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv
Az előző ábrán bemutatott intézményi struktúra jól szemlélteti, hogy az önkormányzat az óvodai, a kulturális és közművelődési tevékenységhez kapcsolódó gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerveket tartja
fenn
rendelkező
a
polgármesteri
költségvetési
hivatalon,
szerven
kívül,
mint illetve
gazdasági a
szervezettel
településüzemeltetés
feladatellátását saját tulajdonú gazdasági társaságába kiszervezve próbálja biztosítani. A
teljesség
érdekében
röviden
bemutatjuk
a
feladat-ellátás
további
sajátosságait a Mötv. 13. § (1) bekezdésében kiemelt helyi közügyek logikáját
követve
a
kiszervezett
és
a
nem
kiszervezett
feladatok
számbavételével. Nem kiszervezett feladatok Az önkormányzat az általa fenntartott intézmények útján az alábbi feladatokat látja el saját hatáskörében: − a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése − helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok − helyi környezet- és természetvédelem, − honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás − közreműködés a település közbiztonságának biztosításában − kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; a helyi közművelődési tevékenység támogatása − nemzetiségi ügyek − óvodai ellátás − sport, ifjúsági ügyek − településfejlesztés, településrendezés
− településüzemeltetés keretein belül a közvilágításról való gondoskodás A nem kiszervezett feladatellátás további elemzésénél kiemelésre méltó néhány olyan körülmény, melyet a település méretéhez és gazdasági jellemzőihez mérten akár „jó gyakorlatként” is rögzíthetünk. Ezek a következők: 1. Az önkormányzat kiemelt hangsúlyt fektet a város közbiztonságának biztosítására és a helyi lakosok biztonságérzetének folyamatos javítására. Ennek keretében - évről évre - saját bevételeinek terhére támogatásban részesíti a Kaba Városi Polgárőrség Közhasznú Egyesületet, illetve a polgármesteri hivatal udvarában helyet foglaló Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. 2. A sport és ifjúsági ügyek hatékonyabb ellátása érdekében együttműködik a helyi sportegyesületekkel így különösen a METEORIT SE-vel, a SÁRRÉTI BUSHIDO KARATE SE-vel és a GRIFF ÍJÁSZ EGYESÜLETTEL. 3. Az önkormányzat által alapított önállóan működő költségvetési szervek gazdálkodási feladatait a társulási fenntartásban működő Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja ezzel tehermentesítve a feladatfinanszírozáshoz igazodó létszámmal működő polgármesteri hivatal gazdasági szervezetét. Kiszervezett feladatok Az itt felsorolt feladatok ellátása is tükrözi azt a sokféleséget, melyet már az intézményi struktúra bemutatása során ismertettünk. Ennek oka, hogy a helyi önkormányzat a kiszervezett feladatok tekintetében a lehető legoptimálisabb megoldásokra törekedett. Ennek következtében a kiszervezett feladatok ellátói között jelenik meg a teljes mértékben Kaba Város Önkormányzatának tulajdonában lévő "Városgazdálkodás Kaba" Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, illetve a Báránd, Sáp, Biharnagybajom és Tetétlen községekkel intézmény-
fenntartó társulás keretei között, közösen fenntartott Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ is. Az alábbi feladatok ellátása történik kiszervezett keretek között: − a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is − a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása − egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások − hulladékgazdálkodás − környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás) − lakás- és helyiséggazdálkodás − szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások − településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása) − vízgazdálkodás, vízkárelhárítás − víziközmű-szolgáltatás Önként vállalt feladatok A feladat- és hatáskörellátás témakörének bevezetőjében említést tettünk arról a korántsem elhanyagolható tényről, miszerint a kötelező feladatok biztonságos
ellátását
az
önként
vállalt
feladatok
megoldása
nem
veszélyeztetheti és ezen önkéntes vállalást kizárólag a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére finanszírozhatja a helyi önkormányzat.
Kabán az
önkormányzat önként
vállalta,
hogy
saját
fenntartásában
üzemelteti a Városi Gyógyfürdőt. Ezt a tevékenységet a polgármester munkáltatói
jogkörében
(közalkalmazottak),
illetve
eljárva, a
önkormányzati
közfoglalkoztatási
alkalmazottak
program
keretében,
időszakosan alkalmazott munkavállalók bevonásával biztosítják. A 2006-ban pályázati forrásból és önkormányzati önerőből megújított létesítmény gyönyörű környezetben, a település központi részén áll az érdeklődők rendelkezésére időszakos, idényjellegű nyitva tartással. Az önkormányzat a feladatellátás színvonalának fejlesztése érdekében a gyógyfürdőben igénybe vehető szolgáltatások körét 2011. szeptember 1jétől az Érted-Veled Baranyában Alapítvány közreműködése (szerződéses jogviszony) útján bővítette ezzel is biztosítva a fenntarthatóságot. A fürdő jelenleg négy medencével működik. Vízforgató berendezéssel ellátott úszómedence és gyermekmedence, valamint két különböző hőfokú termál medence. Mindkét medencében élmény-, illetve látványelemek működnek. Az önkormányzat az egész éves nyitva tartás érdekében a medencék lefedésének lehetőségét keresi, illetve a medencék leürítéséből keletkező ún. „sósvíz” kezelésének problematikáját szeretné megoldani. A feladat- és hatáskörellátás értékelése Az
előzőekben
bemutatott
feladatellátás
rendszerét
a
résztvevők
következőképpen értékelték: Erősségek: − jó színvonalú feladatellátás − lojális, Kaba városa iránt elkötelezett humánerőforrás − megvalósítható, racionális településfejlesztési stratégia
a
− méretgazdaságos intézményrendszer − önkormányzat pénzügyi támogatása jelentős a helyi civil szektorban − racionális gazdálkodási modell − stabil pénzügyi környezet Gyengeségek: − a közfoglalkoztatási rendszer működtetése rendkívüli erőforrás igényű, nehézkes, túladminisztrált − a termelői piac fejlesztésre, korszerűsítésre szorul − a városi gyógyfürdő nem rendelkezik fedett medencével, ezért nyitva tartása időszakos, illetve a medencékből leürített sósvíztározó hasznosítása nem megoldott − az egészségügyi ellátás területén a védőnői szolgálat és a közalkalmazott fogorvos jogviszonyának fenntartása nem gazdaságos − saját tulajdonú gazdasági társaság nem kellőképpen önálló Lehetőségek: − a közalkalmazott fogorvos funkcionális praxis privatizációja a többi vállalkozó házi orvossal azonos szerződéses feltételek mellett − a közfoglalkoztatási rendszerhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenységek felülvizsgálata, a feladatellátás átszervezése, racionalizálása − a termelői piac fejlesztésére pályázati forrás felkutatása − a városi gyógyfürdő fejlesztése érdekében a vállalkozással fennálló együttműködés felülvizsgálata, pályázati forrás felkutatása, a sósvíz kezelésének megoldási lehetőségeinek feltárása − a védőnői szolgálat beszervezése a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ keretei közé
− saját tulajdonú gazdasági társaság szervezeti átalakítása, megszüntetése, a feladatellátás beszervezése az önkormányzat keretei közé a polgármester közvetlen munkáltatói jogköre alá, vagy a polgármesteri hivatal egyik önálló szervezeti egységébe, Veszélyek: − a polgármester és a polgármesteri hivatal apparátusának túlterhelése a feladatellátás átcsoportosításának következtében − pénzügyi kötelezettség keletkezhet a gazdasági társaság megszüntetésével összefüggésben − a fogorvos a privatizációs kezdeményezés következtében nem válik együttműködővé − a védőnői szolgálat beszervezését a társult tag önkormányzatok testületei nem támogatják − a fejlesztésekre nem nyílik pályázati lehetőség − a hatályban lévő szerződések közös akarattal történő módosítása nem lehetséges Szerződéses kapcsolatok E tárgykörben a résztvevők feltérképezték az önkormányzat és intézményei szerződéses kapcsolatait, melyre vonatkozóan általános megállapításként rögzítették az alábbiakat: Az önkormányzatnál a közbeszerzésekre, illetve az önkormányzati vagyon hasznosítására (bérbeadására, elidegenítésére stb.) vonatkozó eljárások kivételével külön szabályzatban nem rögzítették a szerződéskötések folyamatát, azonban rendelkeznek a hatályos jogszabályokhoz igazodóan aktualizált kötelezettségvállalási szabályzattal és a jegyző folyamatosan működteti a belső ellenőrzés rendszerét.
A szerződések végső formája és tartalma belső az önkormányzati érdeket szem előtt tartva belső egyeztetési, véleményezési eljárás keretében kerül meghatározásra. Az iktatott szerződéseket a Pénzügyi Osztályon tartják nyilván. A szerződésnyilvántartás meghatározott logika mentén „ABC” sorrendben kerül vezetésre, mely az alábbi alapadatokat tartalmazza: -
Szerződő fél neve,
-
Szerződés kezdete,
-
A szerződés tartalma,
-
A szerződés időtartama.
A nyilvántartásokba történő betekintés szabályozott módon történik. Ennek megfelelően betekintési joggal rendelkeznek: a fenntartó képviselője, a jegyző, a gazdasági vezető (Pénzügyi Osztályvezető), a belső ellenőr, intézmény vezetők. Az önkormányzat folyamatosan aktualizálja és publikálja a törvényi értékhatár feletti szerződéseit a város honlapján (www.kaba.hu). „Bianco szerződéseket” első sorban a helyiséggazdálkodás és az önkormányzati támogatások tárgykörben alkalmaznak. A jelenlegi gyakorlat alapján vezetnek vevő analitikát, azonban nincs konkrétan kimunkált folyamat a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése tárgykörben. A szerződések teljesítéséről a testület részére rendszeresen adnak tájékoztatást.
Általánosságban megállapítható, hogy a Kaba Város Önkormányzata szerződéses jogviszonyait folyamatos kontroll alatt tartja, ami a polgármesteri, jegyzői, osztályvezetői és intézményvezetői felelősségvállalásnak köszönhető, valamint annak a kialakult gyakorlatnak, hogy az önkormányzat életére döntő befolyással bíró kontraktusok végrehajtásáról beszámolási időszakban a képviselő-testület is tájékoztatót kap. Az általánosságok tükrében azonban két olyan területet emeltünk ki, melyekben vélhetünk felfedezni „jó gyakorlatot”, illetve fejlesztésre okot adó körülményeket. Az egyik ilyen terület az államháztartáson kívülre adott önkormányzati támogatások rendszere, a másik pedig a helyiséggazdálkodás feladatellátása. Önkormányzati támogatások a civil szektorban Fontos kiemelni, hogy Kaba Város Önkormányzata
az
önkormányzat
Szervezeti és Működés Szabályzatáról szóló 7/2014. (III.28.) Ör. számú önkormányzati
rendeletének
(a
továbbiakban:
SzMSz)
5.
számú
mellékletében rögzíti a lakosság várospolitikai célú és kihatású önszerveződő közösségeinek körét 4, amelyek a legjelentősebb tevékenységeket fejtik ki 5 a város közéletében. Ez a tény önmagában azt az üzenet hordozza, hogy a képviselő-testület az önkormányzat működését meghatározó legalapvetőbb rendeletével ismeri el a helyi közösségek fontosságát és a velük való együttműködés jelentőségét.
Forrás: SzMSz 5. számú melléklet: Kabai Nyugdíjasok Baráti Egyesülete, Őszidő Nyugdíjas Klub, Kabai Nyugdíjasok Hagyományőrző Egyesülete, Kabai Kertbarát Kör, Kaba Nyári Színház Egyesület, Kabai Meteorit Sportegyesület, Gulipán Természetvédő, Kulturális és Életmód Egyesület 5 Megjegyezzük, hogy véleményünk szerint a felsorolás nem teljes, tekintettel arra, hogy a közbiztonság területén érdemi tevékenységet végző két jelentős civilszervezet nem szerepel a felsorolásban. Célszerűnek látjuk a civil közösségeket az SzMSz függelékeként rögzíteni annak érdekében, hogy a lista bármilyen módosítása ne igényeljen minősített többségű rendeletalkotási folyamatot.) 4
Bár
az
Önkormányzat
nem
rendelkezik
írott
formátumú
támogatási
szabályzattal, de több éves jól működő gyakorlatot alakított ki a Kabán működő társadalmi szervezetek támogatási rendszerének fenntartására. Ahogyan azt a kötelező feladatok ellátásánál említettük a támogatási szempontok között meghatározó jelentőséggel bír, hogy a támogatott civil szervezet
tevékenysége
szorosan
kötődik
a
kötelezően
ellátandó
önkormányzati feladatok valamelyikéhez, illetve a lakosság szélesebb körét érinti. Az
önkormányzati
támogatás
a
működés
mecenatúráján
túlmenően
fejlesztéseket, helyi, vagy térségi programok szervezését is szolgálja. A kialakult gyakorlatot a belső ellenőrzés évről évre következetesen ellenőrzi és megfelelőnek találja. Javaslat a támogatási rendszer fejlesztésére A költségvetési tervezés megkönnyítése érdekében célszerűnek ítéljük, ha a képviselő-testület a költségvetési koncepcióban rögzíti a civilek részére támogatásként
megítélhető
előirányzat
legnagyobb
mértékét
és
meghatározza azon alapelveket, melyek irányt adnak a támogatások felosztásához. A
támogatotti
kör
elszámolási
kötelezettségére
vonatkozóan
javasolt
konkrétabb részletszabályok lefektetése annak érdekében, hogy a kontrollfolyamatok automatizált módon működhessenek és az adatszolgáltatás folyamatos legyen a támogatási összeg felhasználását követően, azaz ne kérésre továbbítsák elszámolásaikat a támogatottak. Ezen szabályok be nem tartása valamilyen szankciót vonhat maga után (pl.: a következő évi támogatásban nem részesíthető, az elszámolási kötelezettség teljesítéséig a folyósítás felfüggesztésre kerül, stb.). Javasoljuk továbbá a hivatal szervezetrendszerén belül valamely – első sorban a Pénzügyi Osztály szervezeti egységen belül foglalkoztatott -
munkatárs
konkrét
munkaköri
kötelessége
körében
rögzíteni
az
önkormányzati támogatások igénylésével -, előterjesztések összeállításával , a támogatási szerződések előkészítésével és megkötésével kapcsolatos tevékenységeket. Lakásbérleti szerződések standardizálása és szerződés átírása Az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletének, elidegenítésének
szabályairól
szóló
24/2013.
(XI.
04.)
Ör.
számú
önkormányzati rendelet (a továbbiakban: lakásrendelet) tartalmazza a helyiséggazdálkodásra vonatkozó részletszabályokat. Fő szabályként ezen feladatellátást az önkormányzat testülete a kizárólagos tulajdonában lévő „Városgazdálkodás Kaba” Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.
(a
továbbiakban:
Bérbeadó),
mint
Kaba
Város
Önkormányzat
ingatlanjainak fenntartója hatáskörébe utalta. A lakásrendelet értelmében a bérlő kijelölésének jogát a képviselő-testület magánál tartotta és az itt rögzített szempontok szerint gyakorolja. A lakásrendelet kellően részletes szabályozást tartalmaz a bérleti jogviszony tartalmára vonatkozóan oly annyira, hogy a bérleti szerződés legfontosabb tartalmi követelményei is ez alapján rögzíthetők. Fontos szabály, hogy konkrétan meg van határozva a szerződéskötéshez szükséges körülmények, a bérleti jogviszony maximális időtartama, a havi lakbér mértéke, a jogviszony megszűnésének esetkörei, a bérleti díj meg nem fizetésére vonatkozó jogkövetkezmények rendszere, a használatra vonatkozó részletszabályok, a jogcím nélküli használat jogkövetkezményei. Említésre méltó, hogy Bérbeadó bérleti díj módosításra való jogosultsága testületi döntéshez kötötten gyakorolható. Az e jogviszonyokra alkalmazott bérleti szerződés további kötelezettségeket is rögzít a jogalanyok vonatkozásában. Ezek közül legfontosabb a közüzemi költség
viselésére
vonatkozó
szabályok,
a
karbantartási
és
felújítási
kötelezettségek elhatárolása, az együtt költöző személyekre vonatkozó szabályozás. Javaslat a lakásbérleti rendszer fejlesztésére Az önkormányzati helyiségek lakásrendeletben történő
hasznosításának
szabályozási
meghatározott
tartalma
teljes
módon
mértékben
összhangban áll az önkormányzat feladat-ellátási struktúrájával. A kérdés az, hogy a részletes szabályozás mellett, milyen kontroll-folyamat keretein belül történik a tulajdonosi érdekeket képviselő bérbeadói tevékenység ellenőrzése. Kérdés továbbá, hogy az ellenőrzés többek között kiterjed-e a nyilvántartási
kötelezettségre,
a
végrehajtási
tevékenységre,
a
szerződéskötési folyamatokra. Célszerűnek tartjuk, hogy az e tárgykörben megjelenő önkormányzati vagyon hasznosításának kontroll-folyamatát vizsgálják felül és szükség esetén
alakítsák
automatizmusok,
át
úgy,
melyek
hogy
érvényesüljenek
testületi,
polgármesteri,
a
rendszerben
hivatali
azon
beavatkozás
nélküli is transzparenssé teszik a rendszer működését és a tulajdonos részére a folyamat bármely pontján lehetőséget biztosítanak az aktív beavatkozásra. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy ne csak kontrolling-rendszer működjön a Kabai Önkormányzatnál a megvalósítások visszacsatolására vonatkozóan, hanem monitoring-rendszer is. Célszerű megfontolni azt a nem elhanyagolható körülményt sem, hogy a középtávú (max. 5 év) bérleti időre való tekintettel nem célszerű-e már a szerződéskötés pillanatában azonnal végrehajtható közokiratban biztosítani a
szerződésszegés
esetére
a
kötelezettségvállalást,
illetve
szerződésszerű
visszaadás
lakás
intézményének bevezetését.
az
bérlő
kiköltöztetésére
esetleges esetére
rongálások, a
(egy-két
vonatkozó vagy
havi)
nem kaució
Általánosan
a
szerződéses
kapcsolatok
kezeléséhez,
nyilvántartásához
javasoljuk, hogy a jelenlegi nyilvántartási rendszert vizsgálják felül abból a szempontból, hogy az önkormányzatnál több helyen is fellelhető azonban többnyire
azonos
elektronikus
adattartalmú
formában
hogyan
szerződés-nyilvántartási
tehető
egységessé
akként,
rendszer hogy
a
jogszabályban meghatározott közzétételi kötelezettség is teljesíthető legyen különösebb energiaráfordítás nélkül. Ennek egyik lehetséges formája egy központi szerződés-nyilvántartási felület, mely akár a gazdálkodási szoftver fejlesztésével, hatékonyabb
akár belső
egyszerűbb kontroll
excel
érdekében
nyilvántartással javasoljuk
biztosítható.
továbbá,
hogy
A a
szerződéskötési tevékenység különüljön el a nyilvántartási tevékenységtől annak érdekében, hogy a folyamat minden szakaszában érvényesülhessen a kontroll.
Összegzés Összességében megállapíthatjuk, hogy Kaba Város Önkormányzata és a fenntartásában működő intézmények, illetve a tulajdonában álló gazdasági társaság működési mechanizmusai igazodnak az önkormányzat vezetése által
rögzített
-
a
város
működését
leghatékonyabban
szolgáló
-
célkitűzésekhez. A rendszer stabil működését az átgondolt, ésszerű keretek között fenntartott gazdálkodási
szemlélet
és
a
folyamatos
jobbítás
és
fejlesztés
iránt
elkötelezett munkatársak szoros, jó színvonalú együttműködése biztosítja. Mint minden működő struktúra, a kabai is folyamatos karbantartást, fejlesztést igényel, hiszen a folyamatosan változó jogi környezet, a lakossági igények és a kínálkozó lehetőségek újabb és újabb cselekvésre ösztönzik a város vezetését.
