KABA FELSZABADULÁS UTÁNI MEZÖGAZDASAGANA K NÉHÁNY KERD>rS E . (1944-1947 ) Pásti Judi t
A gazdasági élet megindulás a
A Magyarország határát 1944 szeptemberében átlép ő Vörös Hadsereg októ- _ ber els ő hetében megközelítette a mai Hajdú-.,Bihar megye területét . A 2. Uk rán Front Tudor Vladimirescu hadosztálya délr ő l, Békés megyéb ő l indított sikeres előnyomulása következtében a szovjet csapatok október 8-án Bihar . megye területére érve Szerep, Sárrétudvari, Báránd községek felszabadítása után Püspökladány, Tetétlen és Kaba irányába folytatták el őrenyomulásukat . Kaba 11 ' napig tartó heves küzdelem után október 18-án szabadult fel . A ' harcokban. ' emberi és anyagi veszteségei súlyosak voltak . A község lakossága hő siesen megtagadta a szovjet csapatok elleni harcot, s ezért drágán fizetett, lakosságát sziri-' té megtizedelték .' A község belterületén lefolyt páncélos és tüzérségi harco k következtében a középületekbén jelent ő s kárt szenvedett . A középületeken kí- ' vül - a községi főjegyz ő jelentése szerint - er ősen megrongálódtak a lakóháza k is teljesen elpusztult 103, a sérülések miatt lakhatatlanná vált 221 és csak rész ben lakhatóvá 507 ház . Százalékban kifejezve a község lakóházainak mintegy 40%-a sérült meg, s 2%-a vált lakhatatlanná . A teljesen megrongálódott háza k lakóit elszállásolták, egy-egy helyre 2 ' család is költözött . Egyenl ő re úgy döntöttek, hogy az elhagyott lakásokat és az ismeretlen helyen tartózkodókét nem adják. ki? Épít ő anyag híján a romos házak kijavításánál felhasználták a lebontott melW léképületekből kikerül ő anyagokat . A háború pusztító nyomait eltüntetni ter- ' mészetesen egyik évr ől a másikra nem lehetett . A megsérült lakóházak, vala mint középületek teljes helyreállítására 1946/47-ben a községi költségvetésben ' 20 000 forintot biztosítottak, azonban ez csak kis részben fedezte a költségeket ; ' s még további 55 118 forintra lett volna szükség ? 1944 ő szén a felszabadult alföldi településeken az ország gazdasági vérkeringésének megindítására a legfontosabb feladatok közé tartozott a mez ő gazdasági g élet beindítása, megszervezése . Ugyanis ezek a községek, települések látták el ' 1 Mikece Ferenc : A gazdasági és politikai élet beindulása Hajdú megyében és Deb- • recenben . Alföld, 1969 . 11 . sz. 41 . old . Továbbá : Hajdú, Bihar megyék felszabadu- . lása és a népi demokratikus átalakulás kezdetei 1944 . október-1945 . november . Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadu - : lás utáni történetébő l . (Szerk . : Fehér András, Takody Gyula) Db,, 1980 . 8 . old : (Továbbiakban : Válogatott dokumentumok.) 2 HBmL. XXII. 631/b . 2269/1947. sz. Uo. 268/1946. sz . és 104/1945 . sz . Válogatott dokumentumok i. m. 369 . old . 3 HBmL. XXII . 631/b . 2269/1947 . május 22 . A hároméves beruházási terv kapcsá n adott tájékoztatást a község.
élelmiszerrel, mez ő gazdasági termelvényekkel a f őváros és az iparvidékek lakosságát, biztosították a malmok, élelmiszeripari létesítmények terményellátását . Első ként a meglev ő készleteket mérték fel . Elegendők lesznek-e ezek a lakosság ellátására, tudják-e biztosítani a jövő gazdálkodásához szükséges terményeket , állatokat, ipari-növényi nyersanyagokat . A feladatot csak az erők összpontosításával lehetett megoldani . A nemzeti bizottságok öntevékeny m ű ködése a helyi közigazgatás megszervezésén túl a gazdasági élet megindítására, további segítésére, szervezésére is ki terjedt . 1944 decemberében Kaba nemzeti bizottsága az egyik legfontosabb fel adatként a földeken még kint lev ő tengeri- és cukorrépatermés mihamarabbi be takarítását jelölte meg . „A nemzeti bizottság a maga részérő l is nagy fontosságünak tartja, hogy a földön még kint levő termés a legsürgősebben betakarítható legyen . Eddig a munkára alkalmatlan id ő járás és az ő szi szántás-vetés mindennél előbb való munkája akadályozta, hogy a kint lev ő , f ő ként tengeri és cukorrépa termés betakarítható legyen . Mihelyt az id ő járás megengedi, minden er ő vel od a kell hatni, hogy a szerződött munkások és cselédek szerz ő dés szerinti kötelességüket teljesítsék a terménybetakarítás körül ." Amennyiben ezen munkálatokna k a tulajdonos, vagy munkaképes családtagjai nem képesek eleget tenni, közer ő kirendelésével kell biztosítani a betakarítás megtörténtét. Ugyanígy a termén y beszállítását is, ahol erre szükség van . Meghatározta a munkabér nagyságát is : a betakarításnál a répa munkájáért a termés fele része illesse a munkást, ha mé g ehhez a hazaszállítás gondja is munkást terheli, ott harmados munkabért állapított meg a helyi nemzeti bizottság . Amíg szállításra nem kerül sor, addig a répát kint a földön kell elföldelni, szögezte le a nemzeti bizottság .' 1944 januárjában betakarítatlan ő szi termény 50 kat. hold tengeri és 9 kát. hold répa maradt .' 1944 decemberében a község vezetőjegyz ője jelentette a nemzeti bizottságnak, a lakosság egész évi búzaellátása nincs biztosítva . A község belterületén lefolyt harcok idején sok ház rombad ő lése, illetve leégése, másrészt a katoná k kenyérellátása miatt a készletek jelentékeny mennyiségben megsemmisültek . Amíg a községnek rendelkezésére állt készlet, addig készpénzfizetés, vagy kötelezvény ellenében szétosztotta azokat, de ezzel az egész évi szükségletet biztosítani nem lehet . Ezért az elöljáróság felszólította a lakosságot, hogy a beszerezend ő készletek felméréséhez az egész évi szükségletb ő l hiányzó búzamennyiséget jelentse be. Összeíratta még a terménykeresked ők által megvásárolt, de még át nem vett nagyobb készleteket, melyek összehasonlításával próbálja majd meg állapítani, hogyan Iehet fedezni a még hiányzó búzamennyiséget . A nemzeti bizottság a felhasználható készletek elöljáróság általi kiosztását jóváhágyólag tudomásul vette és utasította őket, hogy a terménykeresked ők által már felvásárolt , de még szét nem osztott mennyiség biztos helyen való összegy ű jtéséről és megőrzésérő l gondoskodjon mindaddig, míg az igazolt szükségletre fel nem használják . Elrendelte a kettő s ellátás elkerülése végett az őrlési tanúsítványok és gazdakönyvek lebélyegeztetését . Oröltetni ezentúl csak az újonnan lebélyegzett igazolvánnyal volt szabad . Szabályozta az egy-egy család általi ő rlési mennyisége t is. Ez nem lehetett több annál a mennyiségnél, amennyi a család szükségleté t 1945 . március 31-ig fedezte . Ugyanakkor elrendelte, hogy 1945 . január 1-t ől kezd ve a malom ő rlést csak vámért végezhet, pénzért nem, s a vámkeresetet kötele s 4 HBmL . XVII . 6/c . 6 . 1944 . december 20. Továbbá Mikecz Ferenc : A földrefor m végrehajtásának sajátosságai Hajdú megyében . In : A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve III . Db ., 1976. (Szerk . : Gazdag István) 109-110 . old . 5 HBmL. XXIi . 631/b . 32/1945. sz ,
116
pontosan elszámolni . Ugyanis ezt az ellátatlanok részére biztosították . Felhívta az elöljáróságot, hogy az adatgyűjtés befejeztével tegyen újabb el ő terjesztést a la e kosság kenyérrel való ellátásáról .' Az 1944 . évi decemberi alispáni rendelkezés megnövelte az elöljáróság szerepét és felel ő sségét a kenyér- és lisztellátásban . Az alispán 1945 . január 1-t ől kezd ő dően nem foglalkozott a kenyér- és lisztjegyek kiadásával, az ellátás problémáját a községek elöljáróságainak hatáskörébe utalta,' A nemzeti bizottság , ugyancsak az elöljáróságot bízta meg a só, cukor, gyufa és egyéb közszükséglet i cikkekkel való uzsoráskodás megszüntetésére is ." A közellátás biztosítása érdekében a nemzeti bizottság 1944 . december 30-án úgy döntött, hogy a terménybizományosok által felvásárolt, de a termel őkt ő l még át nem vett nagyobb búzakészleteket sürgő sen át kell venni . Mivel azonba n a termények elhelyezésére megfelelő magtár Kabán nem, volt, a felhasználásig a megbízható kisgazdáknál helyezik el azokat . ' 1945 . január elején zsírból és cukorból, valamint tejb ő l mutatkozott hiány . A szociáldemokrata párt javaslatára a nemzeti bizottság kimondta, hogy a zsírellátásra jogosultaknak zsírjegyet kell kiállitani . Zsírjegyhez els ő sorban azok jutottak, akik mindenb ő l ellátatlanok voltak, s jelentkezhettek még azok is, aki k igazolni tudták - ha másként nem, két szomszédjukkal --, hogy sertést ne m vágtak . A nemzeti bizottság határozatot hozott, az él ő , vagy vágott sertés községb ő l való kiszállítása ellen is, mert ezzel igen sok visszaélés történt . Felkért e a rend ő rség segítségét is a vasút ellen ő rzésére, mert a visszaélések itt gyakoria k voltak . Bejelentés alá esett a saját részre történ ő sertésvágás is, így az illet ő nevét törölték a zsírjegyre jogosultak közül,10 A zsírellátásban mutatkozó hiány t némileg enyhítette a szovjet katonaság által 1945 elején polgári használatba viszszaadott olajmalom, mely a község házi kezelésébe került . A község a zsírellátatlanok részére napraforgóból olajat üttetett, s a napi termést olajból 300 kg-ra becsülték, amely mennyiség fedezte volna a hiányt . A február elején átadott malom sem sokáig dolgozhatott, mert a katonaság az olajprést és a szivattyút el szállította Püspökladányba . " A cukorínység javítására 1945 . január elején a helyi központi szeszf ő zde szövetkezet elhatározta, hogy a használaton kívül álló üstjein a községben található nagyobb mennyiség ű cukorrépából szirupot f őzet . A példát Hajdúszo 6 HBmL . XVII . 6/c. 6 . 1944. december 23 . A nemzeti bizottság meghatározta azt is , hogy a malomban az őröltetésért kapott vám nem lehet nagyobb annál, amit eddig megállapitottak . 1945 januárjában ezt úgy változtatta meg a nemzeti• bizottsá g - a Bagi és Társa cég kérelmére -, hogy a malom az őrlési díjat a lakosabg tetszése szerint akár vámban, akár pénzben fizetheti . 1945 . január elején' a nemzet i bizottság ismét a Bagi és Társa cég kérelmére az őrlési díj fizetését úgy módosította, hogy a pénzbeli fizetésnél a malom nem számíthat fel nagyobb összege t a vámképpen járó termény megállapított áron számított egyenértékénél . Ehhez lásd uo . 57 . számú jegyz ő könyv, Kaba, 1945 . január 6 . 7 Uo, 1944. december 23 . 8 Uo . 9 Uo. 1944 . december 30 . A terménybeszolgáltatásról a gazda gondoskodott. Ha nem• volt igája, közer ő vel történt a beszállítás, melynek díja métermázsánként 5 peng ő , s a búza árából ezt levonták . 1.0 Uo . 1945 . január 3 . 11 HBmL . XXII . 631/b. 179/1945 . február 13 . 414/1945 . április 21 . 1945 januárjában a nemzeti bizottság a malom továbbvitelét magánvállalat formájában látta biztosítottnak. Ez ügyben megbizta az elöljáróságot, lépjen kapcsolatba az olajmalo m tulajdonosaival, ki vállalja a malom magánvállalatkénti vezetését . Készítsen terveket a malom továbbvitelér ő l az olaj és olajpogácsa áráról . 117
.boszló szolgáltatta, ahol a cukornyerés ezen formáját már'alkálmazták . A nemzeti bizottság magáévá tette az elhatározást, s felkérte a szövetkezetet a költség vetés és próbafő zés megtételére . 1945 februárjában már a szeszf ő zdében cukorszirupot főzetett a község, els ő sorban a kisgyermekek, a terhes és szoptató s anyák, valamint betegek ellátására .' A ;tejelosztás jobb megszervezésére a :nemzeti bizottság .utasította az elöljáróságot, hogy az igényjogosultaknak tejutalványt adjon, s igy ennek alapján a tejet közvetlenül a tejtermel őktő l vehessék át ." Ugyancsak a közellátás helyzetének javítását célozta a nemzeti bizottság fekete piac letörésére hozott rendelkenése is, A Nemzeti Parasztpárt vezet őségének javaslata alapjáé Kaba községbe n szorgalmazták az árubeszerz ő csoport miel ő bbi .megalakulását : Ez ügyben a környez ő települések Tetétlen, Nádudvar és Földes nemzeti bizottságait is értesíten i szándékozott. Hassanak oda a községek elöíjáröságai, hogy ezen településekr ő l élelmiszert Kabára ne szállítsanak, mert azokat .a kabai . rend ő rség elkobozza . l'` A mez ő gazdasági termelés megindulásában, a munka megszervezésében a nemzeti bizottság mellett jelent ő s szerepük volt a termelési bizottság megalakítása. előtt a határgazdáknak, akik .igy a termelési bizottság . „el ő djének" tekinthetők . Kinevezésükre 1944-ben került sor : A . határgazda egy-egy d űlő munkájának irányításáért és ellenő rzéséért felelt .' 1945 . január 23-án megjelen ő 30 300/1945. F : M . sz . rendelet hívta életre a termelési bizottságokat . Feladatuk a termelés feltételeinek biztosítása . A nemzeti bizottság 1945 . február 14-i ülésén a létrehozandó termelési bizottság tag létszámát 5 főben határozta meg, úgy, hogy minden párt a bizottságba egy-eg y tagot nevezzen be . A Magyar Kommunista Pártból Marinka Istvánt a Szociáldemokrata Pártból Domokos Lajost, a Nemzeti Parasztpártból Mez ő Lajost, végül á Kisgazda Pártból Gere Bélát . A Polgárt . Detnókrata Párt a gyű lésen ne m vett részt, s így tagot sem jelöltetett .'r 1944 ő szén, 1945 tavaszán, de még a következ ő években is országszerte jeléntkező akadály a vet őmagban és az igaerőben fellép ő hiány : Kevés a megmaradt igázható állat . A rendelkezésre álló források alapján-elmondhatjuk, hogy az állatállományt ért pusztulás Kabán is jelént ő s . Míg pl. ;. az ostrom el ő tt 194 4 tavaszán a szarvasmarha-állomány 2154 db, addig 1945 . februárjában 1657 db . Csökkent a sertésállomány is 3600 db-ról 2571 db-ra . A legnagyobb veszteség a juhállományt érte 2337 db-ról az állomány 190 db-ra zsugorodott össze . Százalék ban kifejezve a csökkenés a szarvasmarha-állományban 23%, a sertésállományban 28% és a juhállományban 94% . A százalékértéket összehasonlítva Kabá n szembetű n ő a juhállomány pusztulása, amely felülmúlja mind a megyei (87,7%) , mind az országos (80%) átlagot .' Bár 1945 . január elején a kabai községi vezet őjegyz ő beszámolójában 250 db ökörfogatról, '130 db lófogatról, 200 db tehénfo .gatrál tett említést, de egyúttal figyelmeztetett arra, hogy az állatok jelenleg i
12 .HBmL. ?OVII . 6/c. 6 . 1945 . január 6 . és HBmL. XXII . 631/b . 179/1945_ február 13 . 13 HBmL . XVII. 6/c . 6. 1945 . január 10 . 14 Uo . 1945. április 11 . 15 Uo. 1945 . február 14 . 1944. évbeli megalakulásukat pontosan nem ismerjük. 16 . Uo . .17 HBmL . XXII . 631/b . 155/1945. április 17 . Megjegyezzük azonban azt, hogy nem -
I.
118
csak a háborúnak tudható be az állatlétszám nagymérv ű pusztulása, csökkenése. U . i . a csökkenésekhez a beszolgáltatások is hozzájárultak . 1945 . február 1 .-1945 . április 1?-e között beszolgáltattak 238 db szarvasmarhát és 1413 db sertést .
igénybevétele miatt félő, hogy a tavaszi munkálatok idejére számuk nagy mértékben csökkenni foga $ Kaba esetében éppenúgy, mint a többi alföldi településen a felszabadulá s elő tt nem beszélhetünk gépesített mez őgazdaságról . Jellemző az él ő igaerő, valamint az emberi kézierő nagyfokú alkalmazása . A szántási-vetési munkálato k megkezdése előtt igyekezett a nemzeti bizottság számbavenni az igavonó jószágokat . Még 1944 . december utolsó felében alispáni rendeletre felhívta a szovjet katonaság által visszahagyott, valamint az egyesek befogta jószágok és szekere k bejelentését . Intézkedésével els ő sorban az igavonó állattal nem rendelkez ő gaz dákon igyekezett segíteni, s juttatásra is els ő sorban ezek számíthattak . A felada t ellátására bizottságot alakított . 10 Gépi igaerő a községben csak a szovjet katonaság visszahagyott traktorai. voltak . A kabai kommunista párt kezdeményezés e nyomán két kabai lakos vállalkozott a szovjet katonaság által a községben hagyott gazdátlan traktorok összegy ű jtésére, a párthelyiség udvarára való beszállításáról, s azokból igyekezett az alkatrészek felhasználásával minél több traktort összeállítani . Ezt a munkát a nemzeti bizottság is helyeselte, s két la kost bízott meg, akik eddig "is foglalkoztak traktorok javításával. Ugyanakko r elzárkózott a felelő sségvállalás elő l, mondván, erre. megbízást sem a szovjet katonai parancsnókságtól, sem a magyar hatóságoktól nem kaptak . A további fejleményeként a felel ő sség a kommunista pártot terheli .1 Míg 1945 januárjába n egy traktorról tudunk, addig februárban már 5 traktor állt rendelkezésre, azonban ebből kettő üzemképtelen, rrgy döntöttek. , hogy a traktorok köztulajdonba n maradnak, lévén ezek a szovjet katonaság visszahagyott traktorai . Valamennyihez megfelelő talajelőkészít ő eszköz is rendelkezésre állt . Ami viszont hiányzot t az üzemanyag és a tárolótelep. Hozzáért ő szakemberben sincs hiány, 11 f ő traktorkezel ő t tartottak nyilván ekkor . A községben egy javítóm űhely volt . A gépek állagának javítását a kommunista párt a tagok között levő szerelő kkel meg kezdte . A nagybirtokok gépi felszereltségé alacsony örökséget hagyott hátra . Traktorok ugyanis a birtokokról nem kerteltek ki : Ugyanígy gőzeke és hozzáért ő személyzet sem volt a faluban : 1 A vető maghiány itt is él ő probléma . Nincs elegend ő mennyiségű vetőmag. Ezt mutatja a községi vezet ő jegyző beszámolója 1945 . január elején a megye alispánjának, akinek tudomására hozza, miután nincs tavaszi . búza, a szükség úg y , kívánja, fagyasztott búzával vessenek . Ennek el ő készítése már javában folyt . 2 A háború okozta kiesés megmutatkozott az 1944---45-8s gazdasági évben . A háború el ő tti utolsó békeévben, azaz 1938-39-ben a szántóterület egészét , vagyis 11 558 katasztrális holdat műveltek meg . Ezzel szemben az 1944-45-ö s gazdasági évben az egész szántát nem tudták megm űvelni, valamivel kevesebbet, ll 114 kat . holdat . A kialakult gyakorlat szerint 1938-39-ben felszántottak é s bevetettek 5306 katasztrális holdat, amelyb ő l 5229 kat . hold a búza, 2 kh a rozs és 75 kh az árpa . 1944 őszén ennek csak töredékét sikerült elvégezni ; a felszántott és bevetett terület 919 kh, amelyb ő l 918 kat . holdon búzát és 1 kh-on árpá t 18
Uo . 3211945 . január 13 . és Uo. 155/1945. áprilisára az igaer ő helyzet az alábbiak szerint alakult ; ló 72 pár, ákör 170 pár, tehén 40 pár, bivaly 2 pár, összesen : 28 4
fogat .
19 HBmL, XVII . 6Jc. 6 . 1944, december 20 . A bejelentési kötelezettség a szarvasmarhára, juhra, lóra terjedt ki . A megalakított bizottság bírálta el az igényjogosultságot . 20 Uo . 1944 . december 30. 21 HBmL.. XXII . 631/b . 32/1945, január U . és 172J1945. február 26. 22 Uo . 32%1945 . január 13 . 119
vetettek . A tavaszi termés alá 1944 ő szén egy katasztrális holdat sem tudta k megmunkálni . Ezt pótolták 1945 tavaszán, amikor 10 639 kat . holdat szántotta k fel . A községi mez őgazdasági termelési bizottság 1945 . június 20-án kelt jelentésében azt rögzítette, hogy az évben jelentős szántatlan-vetetlen terület nem maradt .z3 Az elhagyott, gazdátlanul maradt földek megm űvelésére Kabán is ismeretes forma a .felesbérlet alkalmazása . E forma megszüntetését a helyi szociáldemokrata párt 1945 márciusában felvetette. A nemzeti bizottságnak beadványt nyújtot t be, és kérte a felesbérlet kishaszonbérletté alakítását . A demokratikus rendszerrel összeegyeztethetetlennek tartotta ugyanis, hog y valaki 100 hold földjét felesbérletbe kiadva minden munka nélkül 50 hold termését élvezze. Indítványát a nemzeti bizottság magáévá téve határozathozatal végett a termelési bizottság hatáskörébe utalta . y
A földosztá s 1945 tavaszának kiemelkedő jelent ő ségű eseménye volt a földosztás . A f öld osztás helyi lebonyolításával megbízott földigényl ő , illetve földosztó bizottsá g Kabán földbirtokrendező bizottság néven alakult meg 1945 tavaszán . 30 tagot számlált . Elnöke Gáll István, alelnöke Bandó Márton, jegyz ője Dúró Lajos lettek, 5 A földbirtokrendez ő bizottság feladata volt számbavenni a felosztandó területet, összeírni az igényl ő ket, felosztási terv és vázrajz elkészítése és a földosztásban való közvetlen részvétel . Mindenesetre nehéz helyzetben volt a földosztó bizottság, hiszen Kabán is kevés föld várt kiosztásra, Hajdú megye számos községéhez hasonlóan . w A Néplap 1945 . március 30-i beszámolója szerint 2500 katasztrális holdr a jelentette be igényét Kaba kb . 600 földigénylője a földigénylő bizottságnál . Azonban a valóságban ennél jóval kevesebb föld várt szétosztásra 27 Kaba lakossága el ő ször 1945 . április 3-án olvashatta a hirdet ő táblára kifüggesztett listákat, melyek a kisajátítandó földtulajdonosok névjegyzékét, valamint a földhözjuttatottak névsorát tartalmazta . Az érintettek a hirdetmény felirata szerint óvást április 8-ig emelhettek . Felhívták a figyelmet arra, hogy kötelesség mindenki részére a kifüggesztett névsor megtekintése, mert az újonnan földözjuttatottak , ha törpebirtokosok, és a kisajátítandó földtulajdonosok közt szerepelnek, két 23 Uo . 450/1945 . június 20 . és 2246/1945 . december 4 . Itt jegyezzük meg, hogy az 1935 . évi statisztikai kimutatás Kaba mező gazdasági ingatlanait 16 449 kh-ban jelölt e meg. Lásd Mező gazdasági Adatgyűjtemény 1870-1970 . Földterület III . Községsoros adatok . Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 156 . old . A források minimális eltéréssel ugyanennyi területnagyságot mutatnak, 16 541 kat . holdat . Nagyobb elté r-és a szántóterület nagyságának megállapításánál van . A fenti statiszti kai kimutatás szántóterületként 12 082 kat . holdat tart nyilván, míg a források en nél kevesebbet, 11 558 kat . holdat . Az eltérést nyilván a valóban megm ű velés al á fogott szántóterület és a mű velési ágként felvett szántóterület közötti különbség adja . Lásd HBmL . XXII . 631/b . 2246/1.945 . sz. és 216/1945 . sz. 24 HBmL . XVII . 6/e . 1945 . március 7 , 25 HBmL . XXII . 631/b, 396/1945_ március 31 . Pontosan nem tudjuk mikor alakult. 26 Molnár Lászlóné : A földreform Hajdú megyében . Agrártörténeti Szemle, 1965 . 591 . old . 27 Válogatott dokumentumok i . m . 297 . old . 1945 . március végén a felosztható területet 2000 kat . holdban állapitották meg, igénylöként 670 főre számítottak . Ehhe z lásd H8rnL. XXII . 631/b . 396/1945. március 31 . 120
szomszédja ezen terület kicserélése miatt a Nemzeti Parasztpárt helyiségébe n megjelenni köteles . És ha nem hagyja kicserélni, igényjogosultságát elveszti . ' .A kabai községi földigényl ő bizottság Hajdúvármegye Földbirtokrendez ő Bizottságához beterjesztette a birtokösszeírási íveket . A Földbirtokrendező Tanács 1945 . április 12-én meghozott véghatározata elrendelte a 600/1945 . M . E . 'sz . rendelet 4 . szakasza alapján 29 fő Kaba határában fekv ő összes földbirtokainak , a megm ű velésre szolgáló összes eszközeinek, él ő - és holt felszerelésükkel együt t való elkobzását . Elrendelte, továbbá a rendélet 10-13 . paragrafusai alapján a Debreceni Városi Takarékpénztár Rt teljes földbirtoka, valamint Kaba közsé g a közterület és a közös legelő kivételével mezőgazdasági ingatlana 100 holdat meghaladó részének kisajátítását . Utasította a földigénylő bizottságot, hogy a z elkobzott és kisajátított földbirtokról felosztási . tervet és vázrajzot készítsen . Segédkezzen a felosztott ingatlanok birtokbaadásánál, illetve a birtoklevelek ki adásánál . A földterület kiosztása mellett a gazdasági él ő - és holt felszerelése k leltározása, illetve bérbeadása is a földbirtokrendező bizottság feladatai közé tartoztak .=2" Végeredményben a földbirtokrendezés során igénybevett földbirtokok területe 1461 kat . hold 1037 négyszögöl . Földbirtokosoktól kisajátítottak, illetve elkoboztak 819 kat . hold 881 négyszögölt, az egyháztól 66 kat . hold 1594 négyszögölt, a községt ől 332 kat . hold 421 négyszögölt és az Országos Földhitel Intéze t 242 kat . hold 1341 négyszögöl területű kabai ingatlanát sajátították ki . E területből a Magyar Allamkincstár Földbirtokrendez ő Alap 172 kh . 198 négyszögöl , mint tartalékolt ingatlant, Kaba község 4 kat . hold 535 négyszögöl területet, a községben utakra 4 kat . hold 837 négyszögölt, valamint . a Berettyó Vizszabályozási Társulat 4 kat . hold 797 négyszögöl földbirtokot kapott . Egyéni juttatásra a fentiek levonásával 1276 kat. hold 270 négyszögöl földet osztottak szét . 1947 . évben az 1946 . évi IX . t. c. alapján kiosztott ingatlanok földkönyve szerint újab b 145 kat . hold 942 négyszögöl területet vettek igénybe földbirtokrendezés céljára . Egyéni juttatásra 118 kat . hold 436 négyszögölt használtak fel, a földbirtokrendező alap 27 kat . hold 20 négyszögölt, Kaba község 486 négyszögölt kapott . 1947 .-1949 . folyamán részben a földbirtokrendez ő alap tartalékolt területeib ő l , részben a személyek közötti földrendezés kapcsán 242 kat . hold 984 négyszögöl terület cserélt gazdát .` D ügy a nemzeti, mint a földbirtokrendez ő bizottság feladatát radikálisan, a földigénylők érdekeinek szem el ő tt tartásával oldotta meg . Ebben nyilvánvalóa n szerepe volt a kevés földnek . A Nemzeti Parasztpárt vezet ő sége 1945 áprilisában a földreform-rendelet módosítását javasolta . „ . . . A földreform-rendelet ha tárt nem ismerő módon védelmet nyújt a nem helyben lakó birtokosoknak, aki k lehetnek népellenesek, vagy a demokrácia ellenségei is, de birtokukat kisajátítani nem lehet, mert politikai magatartásukat a község lakossága nem ismeri . . . Javasoljuk külön rendelettel való szabályozását ennek a kérdésnek : aki ingat28 Gonda Ferenc : Kaba története . Egykori hajdúváros múltjából, Kaba, 1981 . 158 , old . 29 HBmL . XXII . 631/b . 450/1945 . sz. Debrecen, 1945 . április 12 . 30 Uo . 1748/1947. május 28, HBmL. XXIV. 202/g . 9 . cs. Hitelesítve, 1947 . április 21-én. Uo . Az 1946 . évi IX. t. c . alapján kiosztott ingatlanok földkönyve . Hitelesítve, 1947. augusztus 26-án. Lásd még „A földreform eredményei Hajdú megyében" Ka ba I . körzetben 1461 kat. hold . Kaba II, körzetben 145 kat. hold . Összesen 1606 kat. hold kiosztott földrő l kimutatás . In : Hajdú-Bihari TörténeImí Olvasóköny v (Szerk . : Kornoróczy György) . HBmLK . 5, szám . Db ., 1973 . 376 . old. (Továbbiakban : Olvasókönyv) . és HBrnL. XXIV. 202/9. cs . 1947 . évi földterületi módosítások .
121
lanát vette és-nem ott lakik, ahol ingatlana van, annak birtoka legyen kisajátít ható a birtok nagyságára való tekintet nélkül, igényeljen . földet ott, ahol Iakik . Legyen kisajátítható annak a birtoka is, aki örökölt, de nem abban . a község ben lakik, ahol ingatlana van és nem is születési helye az a k őség . . . Nagyságára való tekintet nélkül kisajátítandó azoknak az ingatlana ; akik 1939 óta szerezték azt akár árverésen, akár szabad kézb ő l, mert ezek jóformán mindnyája n a zsarnok rendszer hívei voltak . Kivétel az, akinek azel őtt is volt ingatlana, vag y aki örökölt és annak eladási árából vette . . ." Követelték az egyházi ingatlano k teljes kisajátítását . A nemzeti bizottság elfogadta a Nemzeti Parasztpárt indítványát és a földmívelésügy.i miniszterhez való felterjesztése mellett határozott . A javaslatot 1945 . április 23-i ülésén az Országos Földbirtokrendező Tanács tárgyalta ; . s úgy ítélte meg, hogy a földreform-rendelet módosítása a földosztá s ügyét egyértelműen nem szolgálná, tekintve annak menete az ország nagyrészé n már előrehaladott . Nyilvánvalóan, ha alapvet ő en nem oldotta volna meg, de se ~ gített volna a kabaiak földínységén a Kaba területén lev ő , de nem kabai személyi tulajdonú földingatlanok szétosztása . Területileg ez 1551 kat . holdat tett ki , amelyből 1430 . kat. hold szántóterület volt . Kabai lakosok 232 kat . ‚ hold terület ű ingatlanai Nádudvar, Hajdúszoboszló és Tetétlen határában voltak ar Elkeseredésüknek adtak. hangot 1945 júniusában a'földnélkül maradt kabaiak . Azt neheztelték ; hogy az amúgy is kevés földb ő l 1689 kat. holdból csak 1118 kat . holdat hagytak jóvá, s még ebb ő l is a megyei földbirtokrendez ő bizottság tovább i 625 kat . holdat mentesített . Aggályuk : a föld lassan visszaszivárog régi tulajdonosaikhoz a ' Kabán is az az eset állt elő, hogy 'az Országos Földbirtokrendező Tanács so k esetben rendelte el a földek természetbeni visszajuttatását, mivel földbirtokrendezéskor hozzányultak az 50 . kat . holdon aluli parasztbirtokokhoz is és sok kis paraszt földjéhez . A rendelkezést nem igen tudták végrehajtani, mert az el ő ír t kártalanítást tartalékterület nélkül adni lehetetlen volt . A visszaadásnál döntő érvként a parasztbirtokosi min ő séget említették, az 50 kat . holdon alul i birtoknagyságot, és azt, hogy az illet ő élethivatása a földm űvelés és foglalkozi k is azzal .`' A helyzetet súlyosbította, hogy a földbirtokrendez ő alap 172 kat . hol d tartalékolt területe valójában nem volt meg, mert ténylegesen kiosztották, s íg y a juttatottak a kimutatott területnél többet használtak . Ez a visszajuttatásokon kívül a kés ő bbiekben a bérbeadásnál, illetve a további juttatásoknál okozot t problémát . A 172 hold nem egy tagban, hanem a határban elszórva 70 parcellá ban feküdt. Felkutatására, a pontos mérnöki munkálatok megindultak még 1947 . évben . A községi földosztó bizottság feladatkörét 1947 elején a községi elöljáróság kapta meg, s bizony számtalan rendezetlen kérdés várt tisztázásra . „KFB tudatlanságával és hozzá nem értésével olyan bonyodalmat idézett el ő , aminek
31 IiBmL. XVII . 6/c . 6 . 1945. április 5 . és Válogatott dokumentumok i . m . 21 . és 394. old ., továbbá HBmL . XXII . 631/b . 5/18 ., 5/22/1946 . sz . Uo . 1748/1947 . május 28 . 32 Válogatott dokumentumok i . m . 421-422 . old. és Olvasókönyv i . m. 349-350 . ol d Molnár L .-né : i, m . 594 . old . 33 Molnár L .-né : i . m . 594-595 . old . Gonda F . : i . m . 158-159 . old ., továbbá HBmL . XXII . 631/b. 1/1947 . eln . sz. 1947 . január 23 . és június 9 . 1641/1949 . sz . HBmL . XXIV . 202/g . 9 . es .-böí lásd az Országos Földbirtokrendező Tanács és Hajdú megye i Földhivatal határozatait 1947 . március--1947 . november között .
122
helyrehozásával járó munka végzése . az állandóan táplált ellenszenvet még fokozza ."" Végül is 516 f ő részesült ingatlanban Kabán, s a földosztásból 200 f ő maradt ki . Ezek földdel való kielégítéséhez kb . 600 kat . holdra 'lett volna szükség .35 Sajátosan alakult a házhelyjuttatás kérdése is . 1945 decemberében a község i földigénylő bizottság 345 házhelyigénylőt írt össze 506 családtaggal, ebb ől juttatásra jogosult 305 egyén 460 családtaggal . 1946 júniusában a felhasználási (felosztási) tervezet 370 házhelyigényl ő t összesített 1010 családtaggal . 194$ szeptem berében a Hajdúszoboszlói Hírek arról tudósít, hogy Kabán a házhelyjuttatás , elosztás körül is nehézségek vannak . A földsz ű ke arra kényszerítette a kabala, kat, hogy házhelyosztásra a vásárteret is igénybe vegyék, valamint áz állomás hoz vezető út mellett elfekv ő kertet; amelyen a község tulajdonát képez ő állam i ménistálló és járványkórház feküdt . Mindkét épületet, valamint a vásárté r korlátjait és a kertet körülvev ő kerítést igénybe vette a községi földigénylő bizottság és azt visszaadni nem volt .hajlandó . Ezeket a telkeket nemcsak m űvelé s alá fogták a juttatottak, hanem azon három épületet is emeltek . A házhelykérdé s még 1947 októberében is rendezetlen . „ . . . a megszüntetett volt KFB által végzett kiosztott házhelyeken egyes juttatottak lakóházat és melléképületeket i s emeltek, annak ellenére, hogy úgy írásban a vezet őség figyelmét, mint dobsz ó útján a közönséget a fennálló építkezési tilalomra felhívtuk . Természetszerűleg ezen építkezési engedély nélkül történtek .'°' Lassan haladt el ő re az újonnan földhözjuttatottak kiosztott ingatlanainak telekkönyvezése is . 1947 . augusztusban, ahol telekkönyvi akadálya nem volt a tulajdon bekebelezésének, ott az megtörtént és a birtokívek kiosztása is. 1947 novemberében a földosztást véglegesen lezáró telekkönyvezés nagyobb részt végéhez közeledett ." Az újonnan földhözjuttatottak gazdálkodását nehezítette, hogy a földosztás során nagyon kevés gazdasági felszerelést osztottak ki, melyeket azután közösen használtak a juttatottak ? Végezetül nézzük meg, milyen változást hozott a földbirtokreform Kab a birtokstruktúrájában . Egy 1947 júniusi kimutatást vettünk alapul . Ekkorra a földbirtokrendezés „zöme" lezajlott, megkezd ő dtek a birtokívek, telekkönyvek kiállítása, s a késő bb kiosztott területek alapvetően már nem változtatták meg a területi adatokat, mérőszámokat . Egyetlen nagyobb földbirtok maradt . meg .földasztás el ő tt és után Kabán, mégpedig a 2550 kat . holdat kitevő közbirtokosság i ingatlant" 34 HBmL. XXII, 631/b . 1/1947 . eln . sz . 1947. február 23 . és június 9 . Nemes Gyula ideiglenes nemzetgyűlési képviselő már 1945 . április 6-án a kabai földosztás ne m kell ő elő készítését bírálta_ Gond¢ Ferenc : i, m . 158 . old . 35 Molnár L.-né : i . m, 597 . old. A forrásokban eltérnek az adatok . 1946 májusában 530 fő juttatását rögzítették, 1947 májusában 471 f őről tesznek említést . Ehhez lásd még HBmL. XXII . 631/b . - 3/1945 . eln . 1946 . május 11 . és 1748/1947 : május 28 . 36 HBmL . XXIV . 202/g . 9 . es. Felhasználási (felosztási) Tervezet benyújtása jóvá hagyásra . Kaba, 1945 . december 6. Felhasználási (Felosztási) Tervezet . - Kaba , 1946 . június 1 ., továbbá Válogatott dokumentumok i . m . 179-180, old. HBmL . XXII . 631/b . 3/1946. sz . HBmL . XXIV . 202/g. 9 . es . Kaba, 1945, szeptember 18 . Jegyző könyv Kaba község közterület ügyér ő l és XXII . 631/b . 1/1947 . eln . sz . 37 Uo, 1/1947 . eln . sz . 1947 . szeptember 9 . és november 9 . 38 Uo . 450/1945 . sz . 1945 . május 6 . Fenti időpontban 20 eke, 7 borona, 5 vet ő gépe t osztottak ki, illetve adtak közösségi használatba . 39 Uo . 450/1946 . sz . 1945, július I . 123
A f öld birtok
Gazdaságo k szám a csoportj a 05 79 8 5- 1 0 37 5 10- 25 28 2 71 25- 50 50- 100 20 100- 20 0 3 200- 30 0 1 300- 50 0 1 500-100 0 1000 felül 1 Összesen : 1553
megoszlása a földbirtokreform el őt t földterület 52,0 0 24,0 0 18,00 4,50 1,2 0 0,2 0 -
100,00
240 0 262 0 3970 2500 140 0 40 0 24 2 43 2 -- 2 550 16 514
°/U
14,0 0 16,00 24,0 0 15,0 0 8,50 2,5 0 1,5 0 2,80 -15,50 100,00
A föld birtok megoszlása földbirtokreform után " 05 125 9 5- 1 0 37 1 10- 2 5 27 0 25- 5 0 67 50- 10 0 15 100- 20 0 200- 30 0 300- 500 500-100 0 1000 felül 1 Összesen : 1983
63,50 18,7 0 13,6 0 3,40 0,8 0 -
100,00
3 800 2 59 0 4124 2 40 0 1 05 0
23,00 15,7 0 25,0 0 14,50 6,3 0 -
2 550 16 514
15,5 0 100,00
Kaba földbirtokreform el ő tti és utáni birtokstruktúrájában érzékelhető váI tozás pusztán a 100-500 kat . holdas birtokok esetében történt . Ezek feloszlásával a földrendezés elő tti uralkodó gazdaságcsoport a 0-5 holdasok súlyát növel te, anélkül tehát, hogy megváltoztatta volna a kialakult struktúrát . E birtokkategórián kívül minden típusban csökkenés regisztrálható . A juttatottak földosztás el őtti és utáni helyzete lényeges eltérést nem mutatott . Aminek egyik oka az volt, hogy legtöbbjük igavonó állattal nem rendelkezett, földjének igásmunkáját termése harmadrészéért végezte, vagy igásállat tulajdonossal kölcsönös segítség alapján kézi napszámban dolgozta le . Különösen az 1946-47-es gazdasági évben pusztító aszály és vető maghiány miatt a földek jövedelme a közepesnél is jóval alul maradt, s így a kiosztott földingatlan a juttatottak családjának megélhetését nem biztosította, csak abban az esetben, h a mellette még alkalmi munkával egészítette ki jövedelmét. '
40 Mindkét tábla adataira lásd HBmL . XXII . 631/b. 41 Uo . 1749j]947. május 28 .
124
1641/1949 .
sz . 1947 . június 10.
A gazdasági élet f ő bb eredményei (1945-1947) 1945-1947 között Kaba mez őgazdasági életének jellemz ő je marad a szemterméses növényi kultúrák termesztése . F ő bb termelvényei a búza, árpa, kukorica, napraforgó, lucerna, zab, borsó . 1945 augusztusában ő szi búzából 918 kat . hold, tavaszi (fagyasztott) búzából 165 kat . hold, az elmúlt évi 5500 kat . holddal szemben . A késő i vetés és a nagy egérkár miatt a learatandó terület 500 kat . hold lesz, s ennek terméshozama kb . 800 mázsa, aminek min ő sége viszont alkalmatlan a vető mag-felhasználásra '2 1945/46-os gazdasági év a már meglev ő nehézségekkel indult . Vet ő maghián y miatt 1945 őszén az el őző években kialakult gyakorlat szerint őszi búzából 5-6 ezer katasztrális hold vetésterülettel szemben csak 1200 kat . hold vetése történ t meg . Ez a terület a tavasz folyamán nem növekedett, mert tavaszibúza-vetésse l nem tudták fokozni . Oka : vetőmagot nem sikerült beszerezni . Más vet ő magvakkal próbálták áthidalni a sz űkös lehető ségeket, de nem sok eredménnyel . A község részére pusztán 30 q árpa és 70 q zab vetőmagot osztottak szét, de ez a szükségletek alig 1%-át fedezte, Az árpa vet ő magot Nádudvarról utalták ki . A vet ő maghiány leküzdésére a nemzeti bizottság és a termelési bizottság 1946 márciusában tartott együttes ülésén arra az elhatározásra jutott, hogy a helybeli kereskedőknél és a malomban levő árpa- és zabkészleteket kiosztja . A kiosztást az alábbiakkal magyarázta : „ . . . de egyben mérlegelte (a nemzeti bizottság - ki emelés t őlem - P . J .) azt is nem nagyobb népellenes bű ncselekmény e szánt ó földmívesnek parlagon hagyása és egy 1946/47 . gazdasági évben egy termés hiányában bekövetkező éhínség előidézése" " Az árpa és a zab vet őmagvak kiosztásával sikerült elérni, hogy 1946 áprilisáig 2289 kat . hold árpa és 251 kat . hol d zab vetése biztosítva volt a községben, ezenkívül 49 kat . hold takarmányrépa , 349 kat . hold kukorica . A csekély őszibúza-vetés nem jól telelt, az összes terüle t mintegy 70-80%-a megsemmisült. Az 1200 kat . holdas őszibúza-vetésb ől 16 0 holdat felszántottak, 615 hold árpát vetettek és 122 holdon zabot . Igy az 1200 holdas búzavetésböl 897 kat . hold termésre számítani nem lehet . ` Az 1945/46-os gazdasági év szomorú mérleggel zárult . A kalászosokban és a kapásokban is 60%-os volt az aszálykár, s a kalászosok átlagtermése sem érte e l kat . holdanként a 2,50 q mennyiséget- A községet ínységes területté nyilvánították ." A járási szociális titkárnak megküldött helyzetjelentésb ől idézünk : . , a lakosság, illetve a hadbavonultak hozzátartozóinak 1-2-3---4 katasztráli s hold szántó földje még a fejadagot és a vet ő magot sem terrnette meg . Nap-na p után járnak elöljáróságunkhoz, hogy nincs kenyere, éhes a gyermeke és ő mag a is . Szíveskedjék e szociális ügyet szem el őtt tartani és felettes hatóságnál eljárni , illetve továbbítani. ' A kormányzat a nehézségekkel küzd ő mez ő gazdaság talpraállítása érdekében hitel- és vet ő magakciók szervezésével próbált segíteni . Ezen akciók sorá n els ő sorban az újgazdák kaptak segítséget . 1946 ő szén kb . 300 métermázsa búzavet ő magot kaptak, 1947 tavaszán 250 q árpa és zab lett kiosztva . 1946 őszén 13 3 42 Uo . 155/1945 . sz. 43 HBmL. XVII . 61c. 6 . k. 1946 . március 18. és HBmL. 631/b . 689/1946 . sz . Lásd még Molnár L.-né : i . m 593 . old . A vet ő mag szétosztása mögött a szegényparasztság
radikalizmusa húzódott meg, a szerz ő megállapítása szerint . 44 Uo . 3/1946 . eln . sz., 689/1946 . sz . 45 HBmL. XXII . 631/b . 158/155-1946. sz . 46 Uo. 407/1946 . sz . Kaba, 1946. szeptember 3. és 816/1947 . sz .
125
újgazda részesült szántási kölcsönben, 1947 tavaszán 43 személy . A két kölcsö n összege : 92 200 forint . Beruházási kölcsönt 62 újgazda kapott 22 000 forint ő szszegben . A szántási kölcsön kamata évi 9%, a beruházási kölcsöné 5% volt . A vet ő magban részesültek 7 és 12 hónap visszafizetési feltételt kaptak . 47 D e nemcsak az újgazdák kaptak segítséget . 1947 májusában Kaba nagyközség a földmívelésügyi miniszter rendeletére 40 000 forint szántási hitelkeretet kapott, . amelyet a község fel is használt . 1947 őszén ínséges búzavet őmagot osztottak széjjel . Zöldhitelre 63,50 q-t, államhitelre 58,85 q-t. Azonnali terménycsere ellenében 163,50 kg búzavet ő magot.'`$ 1947 . év meleg csapadék nélküli nyara ne m kedvezett a kapások növekedésének . A kapásokra 50%-os aszálykárt állapította k meg . Az 1947 . évi őszi szántási-vetési munkálatoknál ismét hátráltató körülményként jelentkezett a vetőmaghiány . A község a kilátásba helyezett 5 vagon vetőmagból csak 3 vagonnal kapott . Helyzetükről így írtak : „A községben levő készletek figyelembe vételével ebben az új gazdasági évben sém lesz a község nek elegendő vetés területe, mert a vetőmagot behozni nem tudunk . Az eddigi vetések biztatóak, csapadék hiányában a mag csírázásnak nem tudott indulni . Amennyiben rövidesen nem kap kiadós esőt, hogy az elvetett mag csirázásna k indulhasson és még gyökeret is hajtson, úgy az ő szi búzavetések megsemmisülésével kell számolni, más ő szi vetés a községben említésre méltó nincsen . s4' Végzetül még egy szorító problémára hívnám fel a figyelmet, ti, a fokozód ó munkanélküliségre. 1947 márciusában . a kabaiak kérték az alispánt, biztosítso n számukra munkaaalkalmat . Az iparos munkanélküliek száma 12 fő . A munka nélküli mez ő gazdasági munkások számát 1240 f ő re becsülték . Nehezek a téli hó napok, mikor nincs munkaalkalom, a tavaszi hónapokban pedig - március-április-május - a sz ű kös terménymennyiség csak növeli az ellátatlanok számát . 1947 őszén a község munkanélkülieinek a dunántúli vasútépítés' teremtett muri- , kaalkalmat, ahová 150 fő járt el . Ez csak részleges megoldást adott . A levezetést akadályozta Kaba erő sen agrár jellege, s népgazdasági szinten sem igényli mé g ekkor az ipar a munkaerő t, melynek felfutása az évtized utolsó éveiben kezdő-. dik . Az üzemi, gyári foglalkoztatást háziipari tanfolyamok szervezésével igyekeztek megoldani . Szinte évenként szerveztek tanfolyamokat, de meghonosítan i nem sikerült . így volt szöv ő , gyékény, tengeri csuha fonó, . fű zvessz ő , kosárfonó . A tanfolyamok meg nem honosodásában közrejátszott a nyersanyaghiány . A z 1947 októberében készített beszámoló a munkanélküliség levezetésének módját a földmunkábán látta . Hiszen helyben is adódtak ilyen feladatok ; a község belterületén az utcák, utak rendbehozatala, feltöltése, árkolása . . Bíztak még a selyemhernyó-tenyésztés sikerében is . A földreform során a község 5 kat. holdat kapott, amely területen a selyemhernyó-tenyésztési felügyel őség állami epreskerte t szándékozott létesíteni . Mindenesetre 1947 októberében szorgalmazták az előkészít ő munkálatok megindítását, a gödrök kiásását, az eperfák elültetését, hog y minél hamarabb megindulhasson a selyemhernyó-tenyésztés . ` 1944-1947-es évek . Kaba mező gazdasága számára nehézségekkel, megpróbáltatásokkal teli id ő szak volt . A szinte állandó vet ő maghiány, a mostoha id ő járás azonban tenniakarásukat, kitartásukat nem akadályozta . Bár kevés iga er ő volt a községben, de az újgazdák hite, kitartása mindvégig jellemz ő volt, s igaerő hiánya miatt mez őgazdasági terület megm űveletlenül sohasem maradt . 47 Uo . 1748/1947 . sz . 48 Uo . 1212/1947 . sz . és 2546/1947 . sz . 49 Uo . 1/1947 . eln . sz . 50 Ua. 2230/1947 . sz ., 816/1947 . sz . és 3050/1947 . . . . 126
A földosztás, mint láttuk alapvet ően nem változtatta . meg a felszabadulás el ő t t örökölt birtokstruktúrát, de nem is oldotta meg a vajúdó mez ő gazdaság problémáját . , Hiányossága ellenére pozitív állomása gazdaságtörténetünknek . A jöv ő útja nem a. kis egyéni parcellákon gazdálkodóké volt . A földosztás ennyiben , mintegy túlmutatott önmagán és megrajzolta a jöv ő mez ő gazdasága fejl ő dése irányát.
Sorne Issues of the Agriculture of Kaba aater the Lióeration, 1944-194 7 by Judit Pásti The paper provides an analysis of the hard times of the reconstruction ot th e economic life, the distribution of land, and the major results of the development o f the economy between 1944 and 1947 . Especially during the period of the rebuilding of the economy the coordinating, organizing and controlling activity of the local national committee should be emphasized, which tried to help the reconstruction o f economy and the supplying of the population with all necessities . From the beginning o£ February 1945 'the production committee organized on the basis of coalitio n also became engaged in the direction of agriculture . In the first years the most pressing issues were the almost inextricable problem of the laek of working animals an d the shortage of sowing-seed . These problems were made worse by the shortage of land hich could not be eased by the distribution of land despite the well-known radicalism of the inhabitants of Kaba . It was the shortage of land that caused the authorities to partially distribute those plots, including the smallholders' properties , which did not reach the dimensions o£ that determined by the category of lande d property in the land reform, although later they were returned to their original owners. In practice, the distribution of land did not prove to be success£ul, and neithe r did it essentially modify the established landed property structure . During this period a characteristic feature of the economy of the township still remained the cultivation of grain crops . In addidtion to the lack of sowing-seed and working animal s the development of the economy was also inhibited by the damages caused by th e drought year by year . Another real and unsolved problem was the unemployment in the township . Because of the agrarian character of the township there seemed to be no solution t o the problem at the time . Far all tbe difficulties, however, the township did carry out all those tasks whic h required a solption in those years .
HECKOJILKO IIPŐ bJIEM CEJIbCKOXO351YICT8EHHOI-i )K1 3H14 MECTHOCTY[ KABA B IIOCJIEOCBOBO>K,I],EHHOM 13EPHOfJ E (1944-1947) lOdum Ílg rum u B uaHFiOH CTaTbe, cocTOaiueN H3 Tpéx YacTeit, paCCMaTpHBaIOTCA BOripOCbi BpcaraHOBneHR H XO3AI4CTBCHHO1:i )KIi3HH H pa3uena 3eMJIH, a B 3aKnHI9eHHe npCHCTaBnAIOTCH OCHOBHble pe3y31bTaTb I 3a IIepHOH 1945-1947 rOpoB . IloutlépKHBaeTCA L CBTCHLHOCTb McCTHOFO HagHOHanbHOrö KoMHrera , KOTOpblii KaK xoopsHxaTOp, opraHH3aTOp H pyxoBOHHTenb B nepxoA BoCCTaHOBJIeHHA XO3AilCTBeHHOI1 1KH3H1 o006eHH0 60n1nxniMH ycHnHAMH nblTanCA couealcTBOBaTb CHa ő Kexaio xaceneHHA H Heny xosxtlCTBeHHoro Bo3p0)KaexxA . C Hallana 1945-oro rojta npox3aouCTBeHHbIII KoMHTeT, opraHH3OBaHHbIH Ha OCHOSSHHH KoanHpHH TO)KC BKnIOtIHnCA B ynpaBneHHe cenbcKOxo3A3icraexHOi 1 »ZII3M io. B nepBble rOAbI XO3ANCTBeHHO1-0 B03p0?KHC HA HepaspeIDHMaA HpOő IeMa HeuocTaTxa FFOCCMHOFO MaTepHana H TArOBOtO CKOTa OKa3aAaCb CCpbC3HbIM 3aTpyuHCMICM . KO BCeMy 3TOMy npHÖaBHJICA H HeHOCTaTOK 3CMnH, np06neMy xoTOporO ]KHTeIFH Kaba, XOTA OHH H ÖSIJIR CTOpOH HHKaMH paj tucanx3Ma He MOrJIH peluHTi> uaxce nyTCM pasaena 3eMnH . HeuoCTaTOK 3eMnH 3acTaBH1 1 )KHreneI1 Ka6a pa3uasara x Te BnaueHHA, KOTOpble no csoeMy o6 My ctnwTanFlcb HegenlxMblM H
127
3aKOxoM no arpapxofí pecpopMe . TaxHNS oópa3oM pa3aasanxcb x MenxoKpeCTbAHCKHe BrIaHeHHH , HO B j(anbHeilIHeM oHH CHOBa 6bnIH BO3Bpaü CHbI CaOHM XO3AeBaM . n0 cynleCTBy pa3,I(aga 3eMnH He OKa3anaCb 6naiOnOny4Holl, H e# He yRanOCb BHCCTH H3MeHeHHlI B CrpyKrypy BHaIjcHH4. $ xcCdlepoBaHHOM HaMH nepxo,2[e pa3Be,IjenHe 3epHOBMX 6wno xapax- . TCpHO WI I xo3ílAcTBeHHOíí xIN3HR MecTHOCTH Ka6a . KpoMe HeHOCTaTxa nOCeaHOro MflTepHan a N xAroaora CKOTa, 3aCyXa, IIOBTOpAH)II(aHCA no'iTH e]Kerop,HO To HC 3a,gepRCHBana pa3aHTHe X03A ICT aC HOOI xnl3HH . fie3paöoTHua a McCTHoCTH Kaő a őbina Hepa3pCIH'CH loi{ Ixpo6neMOii . ArpapHblii xapaKTe p McCTHOCTH He n03ROnHA peInHTb 3TOT BOnpOC . HCCMOrpA Ha cyiIwecraylOIIjHe TpyR,HOCTH Kaóa abInpnHH3Ia X03817CT3eHH6[e 3aBa4H, CTOAIL[H e nepCB Helo B 3TOM nepHOAe .
128
