JOGI INFORMÁCIÓK..........................................4 Jogszabályváltozások ................................4 A JOGSZABÁLY LÉNYEGE: A KORMÁNY A ROMÁK TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRE, VALAMINT AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEIK ÉS A TÁRSADALMI HELYZETÜK JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉG ÖSSZEHANGOLÁSÁRA CIGÁNYÜGYI TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁGOT HOZ LÉTRE........5 A BIZOTTSÁG A FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEKBEN.........................................................5 A) FOLYAMATOSAN FIGYELEMMEL KÍSÉRI A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK TEVÉKENYSÉGÉT,.............................................5 B) KÖZREMŰKÖDIK A FELADATKÖRÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ JELENTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN,..........................................5
Kisebbségi Hírlevél 2 0 0 8 .
5 .
s z á m
C) SZÜKSÉG SZERINT A TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG ELNÖKE ÚTJÁN JAVASLATOT TESZ KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEKRE. A BIZOTTSÁG ELNÖKE A MINISZTERELNÖKI HIVATALT VEZETŐ MINISZTER, TÁRSELNÖKE A MINISZTERELNÖK ÁLTAL FELKÉRT SZEMÉLY, TOVÁBBI TAGJAI A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER, AZ IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER, A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTER, AZ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER ÉS A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER ÁLTAL KIJELÖLT EGY-EGY ÁLLAMI VEZETŐ VAGY FŐOSZTÁLYVEZETŐ...............................6 A BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KIADÁSOK FEDEZETÉT A MINISZTERELNÖKSÉG KÖLTSÉGVETÉSÉBEN KELL BIZTOSÍTANI.............................................6 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei.................................................7 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI ...........................................10
© Miniszterelnöki Hivatal
A Szakállamtitkárság új pályázatai a kisebbségi célok támogatására.................10 A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága két új, kisebbségi célú pályázatot írt ki. A kisebbségi intézményeknek az országos önkormányzatok általi átvételét és fenntartásának támogatását szolgáló pályázati dokumentáció, valamint a kisebbségi koordinációs és intervenciós támogatásokkal kapcsolatos pályázati felhívás és adatlap a honlapunkon elérhető. A kérelmek mindkét kategóriában kizárólag pályázati adatlapon nyújthatók be. A határidő az intézményi pályázatoknál 2008. június 30., míg az intervenciós kérelmek előterjesztésére, a rendelkezésre álló keretösszeg folyamatos felhasználása függvényében, legkésőbb 2008. november 15-éig van lehetőség.................................10 A szakállamtitkárság felhívása..................10 F I G Y E L E M !................................10
HAZAI HÍREK....................................................13
EURÓPAI ESÉLYEGYENLŐSÉGI MONITOR RENDSZERT JAVASOL LÉVAI KATALIN. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG KÖZÜGY. SZINTE NINCS OLYAN TÁRSADALMI RÉTEG VAGY ETNIKAI CSOPORT, AMELYET NE ÉRNE SÉRELEM AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG TERÉN – JELENTETTE KI LÉVAI KATALIN EP-KÉPVISELŐ. A JOGI BIZOTTSÁG SZOCIALISTA TAGJA MÁJUS 20ÁN, STRASBOURGBAN AZ EURÓPAI PARLAMENT PLENÁRIS ÜLÉSÉN ELIZABETH LYNNE, A LIBERÁLISOK ÉS DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE EURÓPÁÉRT KÉPVISELŐCSOPORT BRIT TAGJÁNAK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉSMENTESSÉG TERÉN MEGVALÓSÍTOTT ELŐREHALADÁS AZ EUBAN TÉMÁJÚ JELENTÉSÉHEZ SZÓLT HOZZÁ ÍRÁSBAN. - ELFOGADHATATLANUL MAGAS A MUNKANÉLKÜLISÉG A NŐK, MIGRÁNSOK, FOGYATÉKKAL ÉLŐK, ETNIKAI KISEBBSÉGEK, AZ IDŐSEBBEK ÉS A FIATALOK, VALAMINT ELSZIGETELT, KEVÉSBÉ PIACKÉPES SZAKKÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN...............30
TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG NÖVELÉSÉÉRT ÉS A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSÉÉRT ............................................13 MÓDOSULNAK A FILMTÖRVÉNY SZABÁLYAI ...........................................................................14 A MÉDIAKURATÓRIUMOKRÓL IS SZAVAZ A PARLAMENT.....................................................15 DÍJKIOSZTÓ A KISEBBSÉGI DOKUMENTUMFILMEK FESZTIVÁLJÁN
. .16
NYOLC KÉRDÉSBEN MEGÁLLAPODOTT A KORMÁNY AZ ÖNKORMÁNYZATI SZÖVETSÉGEKKEL.........................................16 OGY - OMBUDSMANI BESZÁMOLÓK - KÁLLAI HATÁSKÖRBŐVÍTÉST SZERETNE.................17 KÁLLAI: LEGYEN KÖVETKEZMÉNYE A SZÁNDÉKOSAN GYŰLÖLETKELTŐ TARTALMAK KÖZLÉSÉNEK............................18 SZIGORÍTÁSOK AZ NCA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYAIBAN ...........................................................................18
LÉVAI KATALIN JAVASOLTA EURÓPAI ESÉLYEGYENLŐSÉGI MONITOR RENDSZER BEVEZETÉSÉT, MELY PR-LEHETŐSÉGGEL, ADÓKEDVEZMÉNYEKKEL TÁMOGATNÁ AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉBEN KIEMELKEDŐ SZEREPET VÁLLALÓ MUNKAHELYEKET. KÉSZÍTSENEK FEKETELISTÁT AZOKRÓL, AKIK NEM FELELNEK MEG A FELTÉTELEKNEK. EZ ÖSZTÖNZŐLEG HATNA A VÁLLALATOKRA, ÚJ SZEMPONTOKAT ÉS VILÁGOSABB KÉPET ADNA A MUNKAKERESŐKNEK. A MAGYAR KÉPVISELŐ MEGÁLLAPÍTOTTA, HOGY KELET- ÉS KÖZÉP EURÓPÁBAN TERJED A SZÉLSŐSÉGES ÉS POPULISTA POLITIKA, ERŐSÖDIK A ROMÁKKAL SZEMBENI DISZKRIMINÁCIÓ, ROMA LAKÓHELYEKET ROMBOLNAK LE SZÉLSŐSÉGES ERŐK. ...........................................................................30
NEMZETKÖZI SAJTÓHÁLÓZAT JÖN LÉTRE AZ ETNIKAI DISZKRIMINÁCIÓ VISSZASZORÍTÁSÁRA.....................................19 A TELEPÜLÉSEK HARMADA PÁLYÁZOTT AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROJEKTRE...............19 NCA PÁLYÁZATOK – TOVÁBBRA IS SOK A FORMAI HIBA ...................................................20 NEMZETISÉGI NAPOK VOLTAK SZEGEDEN. 20 INGYEN 100 MEGA CIVILEKNEK ...................21 TELEP-FELSZÁMOLÁSI PROGRAM VÁRALJÁN........................................................21 PROGRAM AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLESZTÉSÉRE.............................................22 Forrás: MTI.....................................................22 MAGYAR RÁDIÓ: EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZLOVÁK KÖZRÁDIÓVAL...............................22
ÚTRAVALÓ: EGYSZERŰBB ÉS GYORSABB PÁLYÁZTATÁS .................................................24
ITT MUTATKOZIK MEG IGAZÁN, HOGY MEKKORA SZÜKSÉG VAN A SZOCIALISTÁK ÁLTAL INDÍTVÁNYOZOTT EURÓPAI ROMA STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁRA.A TAGÁLLAMI JOGSZABÁLYOZÁS ELTÉRŐ MÓDON VÉD A DISZKRIMINÁCIÓ ELLEN, AMELYET POLGÁROK SAJNOS NEM ISMERNEK ELÉGGÉ. NEM EGYSÉGES AZ IRÁNYELVEK VÉGREHAJTÁSA. SZÜKSÉG LENNE A JOGSZABÁLYOK ELŐZETES SZOCIÁLIS HATÁSVIZSGÁLATÁRA, VALAMINT A VÉGREHAJTÁS ÉVES ÉRTÉKELÉSÉRE.
NEMZETKÖZI PÁLYÁZATI PARTNERBÖRZE. 25
...........................................................................30
A HORVÁTORSZÁGI PULA TESTVÉRVÁROSA LESZ BUDAÖRS...............................................25
FORRÁS. MTI ...................................................30
FORRÁS: MTI....................................................22 MAGYAR-SZLOVÁK ÖRÖKSÉGVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS...........................................22 MAGYAR-SZLOVÁK MUNKAÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÉSZAKI TÉRSÉGBEN23 BOLGÁR-MAGYAR GAZDASÁGI FÓRUM ......24
Forrás: EUvonal.............................................33 Forrás - EUvonal............................................33 Forrás: EUvonal.............................................34
NEMZETKÖZI HÍREK .......................................27 Forrás: EUvonal.............................................27 Forrás: EUvonal.............................................28
ROMA HÍREK....................................................35
2
OGY - AZ ÁSZ SZERINT ÁTLÁTHATÓBB ROMA TÁMOGATÁSI RENDSZERRE VAN SZÜKSÉG ...........................................................................35
3 új pályázati konstrukció az ifjúság, a kultúra és az esélyegyenlőség szolgálatában ...........................................45
ROMA NYELVEN IS BESZÉLNEK MAJD A MAGYARORSZÁGI HIVATALOKBAN ..............36
JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK.....................46 ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK................................51
TELEKI LÁSZLÓ MINISZTERELNÖKI MEGBÍZOTT LETT............................................37 AZ V. ORSZÁGOS KATOLIKUS CIGÁNYTALÁLKOZÓT RENDEZTEK...............37 HÁROM CIGÁNY KÉRTE FELVÉTELÉT A MAGYAR GÁRDÁBA........................................37 INTEGRÁCIÓS TERVET KÉSZÍTETT A SALGÓTARJÁNI CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT.............................................38 ÁT KELL TÖRNI A ROMÁK ÉS A TÁRSADALOM KÖZÖTTI FALAT.....................38 CIGÁNY FOLKLÓR ÉS ROMAFESZTIVÁL A BELVÁROSBAN................................................39 PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ...........................40 Hazai pályázatok.......................................40 AZ NCA PÁLYÁZATI KIÍRÁSA..........................42 Nemzetközi Parlamenti Ösztöndíj a Bundestagban...........................................44 A NÉMET BUNDESTAG A NEMZETKÖZI PARLAMENTI ÖSZTÖNDÍJJAL ALKALMAT NYÚJT FIATALOK SZÁMÁRA, HOGY ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN MEGISMERJÉK A NÉMET PARLAMENTI RENDSZERT. OLYAN FIATAL VÉGZŐS EGYETEMI HALLGATÓK JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK, AKIK HAZÁJUKBAN AKTÍVAN KÍVÁNNAK FELLÉPNI A DEMOKRATIKUS ALAPÉRTÉKEK MELLETT. A NÉMET BUNDESTAG EZEKNEK A FIATALOKNAK ALKALMAT NYÚJT ARRA, HOGY EGY 15 HETES TARTÓZKODÁS ALATT A BUNDESTAG EGYIK TAGJÁNÁL MEGISMERKEDJENEK A NÉMET PARLAMENTI RENDSZERREL ÉS A POLITIKAI DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMATTAL, VALAMINT GYAKORLATI TAPASZTALATOKAT SZEREZZENEK A PARLAMENTI MUNKA TERÜLETÉN. A JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ 2008. JÚNIUS 30. ...........................................................................44 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK TALÁLHATÓK A WWW.BUNDESTAG.DE/IPS CÍM ALATT..........44 AMENNYIBEN KÉRDÉSEK MERÜLNÉNEK FEL, A BUDAPESTI NÉMET NAGYKÖVETSÉG POLITIKAI ÉS PROTOKOLLREFERENSE, DAVID BARTELS ÚR SZÍVESEN ÁLL RENDELKEZÉSRE (TEL.: 0036 1 488 3544 VAGY E-MAIL:
[email protected]).......44 Támogatás nyelvtanulásra........................44 10M Ft gyermek- és ifjúsági fesztiválokra, kiemelt rendezvényekre............................45 100M Ft esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására.................45
3
JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról A jogszabály száma és címe: A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006.évi LV. törvény módosításáról szóló 2008. évi XX. törvény A módosítás lényege: A kormányzati szerkezetátalakítással összefüggően változtak egyes minisztériumok elnevezései. Így a továbbiakban a következő új minisztériumi elnevezések a hatályosak: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Önkormányzati Minisztérium. Hatálybalépés: 2008. május 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 73. szám, (2008. május 14.) A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a romániai magyar hadisírok és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetéről A jogszabály száma és címe: A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a romániai magyar hadisírok és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 94/2008. (IV. 23.) Korm. r. A jogszabály lényege: A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a romániai magyar hadisírok és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetéről szóló Megállapodás kötelező hatályának elismerésére. A szerződés, illetve e rendelet hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik. Hatálybalépés: 2008. április 24. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 64. szám, (2008. április 25.)
A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti kulturális és tudományos együttműködési egyezményről A jogszabály száma és címe: A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között Bécsben, az 1976. évi május hó 19. napján aláírt kulturális és tudományos együttműködési egyezmény kihirdetéséről szóló 115/2008. (IV. 30.) Korm. r. A jogszabály lényege: A Szerződő Felek kinyilatkoztatják, hogy támogatják és megszilárdítják a két állam tudományos és műszaki együttműködését. Egyetértésben meghatározzák ennek az együttműködésnek a területeit, számbavéve a tudósok és egyéb szakemberek tapasztalatait, valamint az egyes területeken adódó lehetőségeket. Így különösen támogatják: a) a tudományos és műszaki dokumentációs anyagok cseréjét a megfelelő intézmények között; b) tudósok és egyéb szakemberek kölcsönös látogatásait, tanulmányútjait és konzultációit, tapasztalatcsere céljából;
4
c) tudományos és műszaki szakemberek rövid időtartamú látogatásainak kölcsönös megszervezését; d) tudományos és műszaki tanfolyamok, konferenciák és egyéb kollokviumok szervezését, valamint egymás tudósainak és szakembereinek ezeken való részvételét; e) tudományos és műszaki filmek közös gyártását és cseréjét; f) tudományos és műszaki kiállítások és bemutatók rendezését, nem kereskedelmi alapon; g) az ipari kooperáció tudományos-műszaki feltételeinek kidolgozását. A Szerződő Felek támogatják az Egyezmény végrehajtása során létrejövő közvetlen kapcsolatokat és együttműködést, valamint különmegállapodások kötését a két állam tudományos és műszaki intézményei között. Hatálybalépés: 2008. május 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 69. szám, (2008. április 30.) A hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól A jogszabály száma és címe: A Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 1/2008. (V. 8.) MeHVM r. A jogszabály lényege: A kisebbségi előirányzatokkal, illetve a határon túli előirányzatokkal kapcsolatos feladatok ellátásában a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárságának illetékes szakfőosztályai (a Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály) vesznek részt. Az előirányzatokból pályázati úton, valamint pályázati rendszeren kívül - az e rendeletben meghatározottak szerint - nyújtható vissza nem térítendő támogatás. A pályázati felhívásokat az illetékes főosztályok honlapján közzé kell tenni. A rendelet a továbbiakban felsorolja a pályázat szükséges tartalmi és formai kellékeit. Továbbá tartalmazza azt is, hogy nem pályázati úton is nyújtható támogatás azokban az esetekben, amikor a kérelem válságos helyzetben lévő, illetőleg működési zavarral küzdő intézmények, hazai és nemzetközi szervezetek megsegítésére, valamint olyan célok és feladatok megvalósításának támogatására irányul, melyek elbírálása egyedi döntést igényel. A nem pályázati úton nyújtott támogatásokról a szakállamtitkár írásban dönt. Közli továbbá a támogatás odaítélésének illetve felfüggesztésének szabályait is, valamint az előfinanszírozással és a szerződéskötéssel kapcsolatos szabályokat is Hatálybalépés: 2008. május 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 71. szám, (2008. május 8.)
A Cigányügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról A jogszabály száma és címe: A Cigányügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról 2058/2008. (V. 14.) Korm. határozat A jogszabály lényege: A Kormány a romák társadalmi integrációjának elősegítésére, valamint az életkörülményeik és a társadalmi helyzetük javítására irányuló kormányzati tevékenység összehangolására Cigányügyi Tárcaközi Bizottságot hoz létre. A Bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben a) folyamatosan figyelemmel kíséri a központi államigazgatási szervek tevékenységét, b) közreműködik a feladatkörével összefüggő jelentések előkészítésében,
5
c) szükség szerint a Tárcaközi Bizottság elnöke útján javaslatot tesz kormányzati intézkedésekre. A Bizottság elnöke a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, társelnöke a miniszterelnök által felkért személy, további tagjai a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, az oktatási és kulturális miniszter és a szociális és munkaügyi miniszter által kijelölt egy-egy állami vezető vagy főosztályvezető. A Bizottság működésével összefüggő kiadások fedezetét a Miniszterelnökség költségvetésében kell biztosítani. Hatálybalépés: 2008. május 14.
A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról A jogszabály száma és címe: A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló 48/2008. (V. 6.) OGY h. A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 33. § (3) bekezdése alapján az Országgyűlés 110,0 millió forint támogatási összeget irányzott elő a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei számára. E költségvetési támogatás a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei működési költségeinek fedezésére szolgál. A költségvetési támogatást a Pénzügyminisztérium a következők szerint folyósítja: a) egy összegben, amennyiben az érintett szervezet támogatása nem haladja meg a 3 millió forintot, b) két részletben, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja a 3 millió forintot. A határozattal támogatásban részesített társadalmi szervezet a támogatás felhasználásáról köteles írásbeli elszámolást készíteni és legkésőbb 2009. január 31-ig megküldeni az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának. A támogatott szervezetek felsorolását a határozat melléklete tartalmazza. Hatálybalépés: 2008. május 6. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 70. szám (2008. május 6.) A Magyar Köztársaság Kormánya, az Osztrák Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya közötti, Dolga Vason Rendészeti Együttműködési Központ működtetéséről A jogszabály száma és címe: A Magyar Köztársaság Kormánya, az Osztrák Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya közötti, Dolga Vason Rendészeti Együttműködési Központ működtetéséről szóló, Brüsszelben, 2007. november 8-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 318/2007. (XI. 23.) Korm. rendelet 2. és 3.§-ának hatálybalépéséről szóló 20/2008. (IV. 28.) KüM h. A jogszabály lényege: A Magyar Közlöny 2007. november 23-i, 160. számában kihirdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya, az Osztrák Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya közötti, Dolga Vason Rendészeti Együttműködési Központ működtetéséről szóló, Brüsszelben, 2007. november 8-án aláírt Egyezmény a 13. cikk (1) bekezdése értelmében a szükséges belső jogi eljárások lefolytatásáról szóló utolsó hivatalos értesítés, illetve az utolsó jóváhagyó vagy megerősítő okmány letétbe helyezésének napján lép hatályba. A szükséges belső jogi eljárások lefolytatásáról szóló hivatalos értesítést a Magyar Köztársaság 2007. december 11-én, az Osztrák Köztársaság 2008. január 10-én küldte meg a Szlovén Köztársaságnak mint letéteményesnek. A Szlovén Köztársaság részéről a szükséges belső jogi eljárás 2008. március 13-án zárult le. Az Egyezmény a 13. cikk (1) bekezdés értelmében 2008. március 13-án hatályba lépett Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 67. szám, (2008. április 28.)
6
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei Ombudsmani látogatás Szekszárdon Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos szekszárdi látogatásának fő célja többek között az volt, hogy tájékoztassa az érdeklődőket az ombudsmani hivatal és az Esélyek Háza közti együttműködésről, egyeztessen a Német Színház intézményátadásának ügyében, valamint díszvendégként részt vegyen a Pünkösdi Fesztivál megnyitóján. Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa május 9-én Szekszárdra látogatott, ahol találkozott a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Tolna Megyei Kirendeltségének vezetőjével, a Tolna Megyei Közgyűlés elnökével, valamint a Német Színház intézményvezetőjével. A megbeszélések során áttekintették Tolna megye helyzetét, és egyeztettek az együttműködés formáiról. A Szekszárdon található Német Színházban működik az ország egyetlen német nyelven játszó professzionális társulata. Az intézmény fenntartói jogait a Tolna Megyei Önkormányzat gyakorolja, azonban egy társulási szerződés alapján 2004. január 1-jétől a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata egyetértési jogot gyakorolt a Német Színház működését érintő alapvető kérdésekben. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 2007. november 16-án úgy döntött, hogy a 2008. január 1. napjától 2017. december 31. napjáig szóló időszakra átveszi a Német Színház működtetését. A hatályos szabályozás értelmében (1993. évi LXXVII. törvény 49/A. § (1) bekezdés) az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére az intézményt fenntartó helyi önkormányzat köteles átadni a kizárólag kisebbségi kulturális feladatot ellátó intézmény fenntartói jogát a kérelmezőnek. A Tolna Megyei Önkormányzat közgyűlése alkotmányellenesnek tartja ezt a rendelkezést, és az Alkotmánybíróságnál indítványozta a megsemmisítését. A Közgyűlés úgy döntött, hogy a Német Színház átvételére vonatkozó döntést az Alkotmánybíróság eljárásig felfüggeszti. A kisebbségi biztos vizsgálatának eredménye szerint a Német Színház fenntartói joga átadásának felfüggesztésétől szóló határozat sérti a kisebbségi jogokat, ezért a Kisebbségi Biztos és a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Tolna Megyei Kirendeltsége a jogellenes állapot megszüntetésére, vagyis a határozat visszavonására hívta fel a Tolna megyei Önkormányzat Közgyűlését. Ennek eredményeképpen, a Megyei Közgyűlés, a határozat kifogásolt pontját visszavonta. Kállai Ernő szekszárdi látogatásának másik fő célja az volt, hogy tájékoztassa az érdeklődőket az ombudsmani hivatal és az Esélyek Háza közti együttműködésről, azaz a kisebbségi biztos hatáskörébe tartozó ügykörben való panaszfelvétel lehetőségéről. Dr. Kállai Ernő és a Szociális és Munkaügyi Miniszter 2008. januárjában megállapodtak, hogy elősegítik annak lehetőségét, hogy az Országos Esélyegyenlőségi Hálózaton keresztül, a vidéken, kistelepüléseken élő, bármelyik kisebbségi közösséghez tartozó állampolgár, sérelmeivel bátran és közvetlenül fordulhat a kisebbségi biztoshoz. Ennek biztosítása érdekében a megyei Esélyek Házai, hetente legalább két alkalommal ügyfélfogadást biztosítanak a kisebbségi biztos hatáskörébe tartozó ügykörben, majd a panaszt továbbítják az ombudsman felé. Kállai Ernő munkatársaival nyilvános panaszfelvételt is tartott, majd díszvendégként részt vett a Szekszárdi Pünkösdi Fesztivál ünnepélyes megnyitóján.
A jogalkotástól a jogérvényesítésig A kisebbségi ombudsman találkozót kezdeményezett a civil, emberi jogi szervezetekkel, melyen megvitatták a jövőbeli együttműködés lehetséges módjait. Kállai Ernő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa 2008. május 16-án együttműködési találkozóra hívta a civil, emberi jogi szervezeteket. Az első találkozó célja, hogy egyeztessék a kisebbségi biztos különböző jogalkotási javaslatait a diszkrimináció-tilalom hatékonyabb érvényesítése és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés érdekében, valamint, hogy a jogvédelem terén szorosabbra fűzzék kapcsolatukat a közös, ezáltal
7
hatékonyabb együttműködési stratégiák kialakításában. A kisebbségi biztos a civil szervezetekkel az eddigi, kifejezetten a nemzeti és etnikai kisebbségek jogvédelmére korlátozódó kapcsolatát szeretné felváltani egy kölcsönösen hasznos, egymás érdekeit tiszteletben tartó kooperációra, olyan munkakapcsolatra, amelyben egymás autonómiájának, cselekvési szabadságának tiszteletben tartásával, az eddigieknél hatékonyabb együttműködést sikerül majd elérni az emberi jogi sérelmek orvoslása terén. Az országgyűlési biztosi intézmény egyik alapvető ellentmondása ugyanis, hogy állami szervként kell biztosítania az állam működése feletti külső - sok szempontból akár civilnek is tekinthető - kontrollt. Azonban, a civil szervezetekhez hasonlóan, bár erős vizsgálati jogosultságokkal rendelkezik, intézkedési jogai - így a javaslattétel, a mediálás, a nyilvánossághoz fordulás joga - lényegében azonosak. A különbség annyi, hogy míg a civil szervezetek élhetnek a perindítás jogával, az ombudsman perbeli képviseletet nem láthat el, illetve beavatkozóként sem vehet részt a bírósági eljárásokban. Ezzel szemben a hatóságok, közszolgáltatók a vizsgálat során kötelesek együttműködni az országgyűlési biztossal, a kért adatokat, iratokat rendelkezésre kell bocsátaniuk, át kell adniuk- a vizsgálat befejeztével pedig kötelesek érdemben megvitatni az országgyűlési biztos javaslatait, illetve lefolytatni az általa kért vizsgálatot. Mindezek összehangolása, erősítése érdekében vitatták meg a jövőbeli együttműködés lehetséges módjait a találkozón.
Dr. Kállai Ernő találkozója Dr. Majtényi Lászlóval, az ORTT elnökével Együttműködést kezdeményezett az Országos Rádió és Televízió Testülettel (ORTT) Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos, akinek célja a kisebbségi jogok sajtóbeli érvényesítése. Az ombudsmant és hivatalát a törekvésben támogatja Dr. Majtényi László, a médiahatóság elnöke. Az ORTT elnökével, Dr. Majtényi Lászlóval folytatott megbeszélésén Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman együttműködést javasolt saját hivatala és a testület között. Az ombudsman fontosnak tartja a gyűlöletbeszédek elleni közös fellépést, továbbá azt is javasolja, hogy közösen lépjenek fel a kisebbségi jogok sajtóbeli érvényesülése érdekében, mivel a kisebbségi műsorok olyan időpontokban kerülnek adásba, amikor szinte senki nem láthatja, hallhatja azokat. Dr. Majtényi László támogatja a kisebbségi biztos kezdeményezését, hiszen mint mondta, a médiának egyik fontos feladata a kisebbségi jogok védelme.
A kisebbségi ombudsman találkozója a roma jogvédő szervezetekkel A jövőbeli együttműködés lehetséges módjairól, valamint az oktatás területén előforduló diszkriminációs esetekről tárgyalt Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos május 23-án a roma jogvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket. Dr. Kállai Ernő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa május 23-án találkozóra hívta a roma jogvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket. A tanácskozáson az oktatás területén előforduló diszkriminációs esetekről tárgyaltak, majd egyeztették jogalkotási javaslataikat is. Ezután a Kisebbségi Biztos munkatársa ismertette a roma jogvédőkkel a hivatal által indított rendőrségi vizsgálat legfontosabb szempontjait. Megállapodás született arról is, hogy a találkozó részvevői a jogvédelem terén szorosabbra fűzik kapcsolataikat és az eddiginél hatékonyabb együttműködést alakítanak ki.
„Chachipe” kiállítás és Roma konferencia Szentendrén Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos 2008. május 29-én részt vett Szentendrén a Roma Integráció Évtizede fotópályázat díjnyertes képeinek bemutatásán, valamint az azt követő Roma konferencián, amelyet Szentendre Város Önkormányzata a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együtt rendezett meg. A konferencián előadóként részt vett Lakatos Kálmán a helyi Cigány Kisebbségi
8
Önkormányzat elnöke, a kistérségből pedig Gáspár Tibor, a Pócsmegyeri Cigány Önkormányzat vezetője. Az Országos Cigány Önkormányzatot Balog József képviselte. Meghívást kapott a konferenciára Daróczi Gábor, a Roma Integrációs program koordinátora, Forgács István, a Roma Program Támogatási Hálózat programmenedzsere, és Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselője. A TÖOSZ részéről Molnár Gyula elnöke tartott előadást. A konferencián bemutatkoztak a szentendrei kistérség roma művészei, Gál Sándor, Horváth József és Toldi Miklós is. Szentendre polgármestere, Dr. Dietz Ferenc elhatározott szándéka a városban élő roma kisebbség integrációja a helyi politikai és közéletbe, és a Dunakanyari Cigány Önkormányzati Társulás létrehozatalának elősegítése. Szentendre ad helyt az Észak Pest megyei cigány önkormányzatok kistérségi központjának is. Dr. Kállai Ernő hozzászólásában üdvözölte Szentedre város kezdeményezését és kihangsúlyozta, hogy a cigány kisebbségnek jogilag, közgazdaságilag felkészültnek kell lennie saját érdekei érvényesítésére, hogy egyenlő tárgyalópartnerként és ne kiszolgáltatott félként vehessen részt a folyamatokban. Amikor már a megfelelő társadalmi és politikai érdekek mentén tudnak tárgyalóképes partnerként fellépni, akkor beszélhetünk arról az érdekérvényesítés megvalósulásáról. Addig, amíg egy közösség csak kér, addig mindig kiszolgáltatott lesz a többségnek. Szellemi és politikai muníció birtokában már kompromisszumokat kötő tárgyalófélként léphet fel, programokat valósíthat meg, és ebben a helyzetben lehet csak előrelépést elérni. Ennek érdekében az iskolázatás, ezen belül is az integrált oktatás fontosságát és a közép- és felsőfokú oktatás szükségességét hangsúlyozta. Kállai Ernő kihangsúlyozta, hogy a romák integrációja az egész társadalom közös érdeke; közös érdek, hogy kiszolgáltatott segélyezettekből dolgozó és adófizető állampolgárokká váljanak. Elmondta, hogy a folyamatok azonban jelenleg nem ebbe az irányba mutatnak nem csak Magyarországon, hanem Európában is; a gazdasági visszaesés nagymértékben lassítja és nehezíti a romák felzárkózását. A gazdasági visszaesés folyamatában, amikor elveszik a megszokott biztonság, automatikusan felelősöket keresnek az emberek, és kirekesztő ideológiák jelennek meg. Ekkor nagyon egyszerű megtalálni azokat az embereket, akik a legkevésbé tudják megvédeni önmagukat, mert ők a legjobban kiszolgáltatottak. Magyarországon is megjelent a szegénység etnicizálásának módszere, amely azt vallja, hogy büntessük meg azokat, akik szegények, akik segélyből élnek, élősködnek a többségen, mert szegénységükről ők maguk tehetnek, miközben nem veszik figyelembe, hogy számos olyan régiója van az országnak, ahol 80-90 százalékos a munkanélküliség - és ez nem csak a romákat érinti. A kialakult helyzeten csak közös munkával lehet változtatni. A kisebbségi biztos elmondta, hogy a rendszerváltás után kialakult szociális ellátórendszer túlélte önmagát újragondolásra szorul. Olyan stratégiát kell kialakítani, ami ösztönzi a munkavállalást, meghatározza, hogy milyen segítséget kell ehhez adni azoknak az elszegényedett társadalmi csoportoknak. Szükséges ehhez a jogszabályi háttér megváltoztatás is. Kállai Ernő felhívta a figyelmet, hogy az integráció hosszú távú, ciklusokon átívelő, akár több évtizedet is igénybe vevő folyamat, gyors sikereket nem szabad várni. Ebben a hosszú távú folyamatban emberek tömegét kell piacképes szakmákhoz juttatni. Amíg viszont idáig nem jutunk el, csak a segélyezés marad, de ez elég drága mulatság a társadalom számára. Végezetül üdvözölte Dr. Dietz Ferenc, Szentendre város polgármestere kezdeményezését a konferencia megrendezésére, mert az ilyen rendezvényeken esély van egy-egy új és megvalósítható ötlet, megoldási javaslat megszületésére, amely apró, pici téglaként be tud épülni a rendszerbe és előbbre tudja vinni az integráció folyamatát. További más hozzászólókkal együtt követendő példaként értékelte Szentendre város romapolitikáját.
Forrás: www.kisebbsegiombudsman.hu
9
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály hírei A Szakállamtitkárság új pályázatai a kisebbségi célok támogatására A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága két új, kisebbségi célú pályázatot írt ki. A kisebbségi intézményeknek az országos önkormányzatok általi átvételét és fenntartásának támogatását szolgáló pályázati dokumentáció, valamint a kisebbségi koordinációs és intervenciós támogatásokkal kapcsolatos pályázati felhívás és adatlap a honlapunkon elérhető. A kérelmek mindkét kategóriában kizárólag pályázati adatlapon nyújthatók be. A határidő az intézményi pályázatoknál 2008. június 30., míg az intervenciós kérelmek előterjesztésére, a rendelkezésre álló keretösszeg folyamatos felhasználása függvényében, legkésőbb 2008. november 15-éig van lehetőség. A magyarországi kisebbségek kulturális autonómiájának gyakorlati érvényesüléséhez a Kormány 2003 óta biztosít közvetlen költségvetési forrásokat. A Szakállamtitkárság 2008-ban folytatja a program megvalósítását és pályázat útján elnyerhető költségvetési támogatást nyújt a kisebbségi közösségek autonómiatörekvései megvalósulásához. A 13 kisebbségi országos önkormányzat számára megnyitott pályázati keret összege az idei évben 120 millió forint. Az ugyancsak most meghirdetett kisebbségi koordinációs és intervenciós keret elsősorban a kisebbségi non-profit szervezetek, intézmények, kisebbségi önkormányzatok önhibájukon kívüli működési zavarainak elhárítására használható fel. Különösen indokolt esetekben támogatás nyújtható az Előirányzat terhére kisebbségpolitikai szempontból kiemelten fontos rendezvények, projektek más forrásból nem finanszírozható eseti résztámogatására is. A pályázat keretösszege 80 millió forint. A kisebbségi koordinációs és intervenciós támogatás elnyerésére a kisebbségi oktatási, kulturális és tudományos intézmények, kisebbségi önkormányzatok, kisebbségi társadalmi szervezetek, kisebbségi feladatokat ellátó önkormányzatok, intézmények, alapítványok, közalapítványok, polgári jogi társaságok, közkereseti társaságok, közhasznú társaságok, non-profit gazdasági társaságok és egyházi szervezetek nyújthatnak be pályázatot.
A Szakállamtitkárság felhívása F I G Y E L E M! Felhívjuk az államháztartáson kívüli jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek figyelmét arra, hogy a Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkárság által 2008. május 16-án kiírt, a Kisebbségi Koordinációs és Intervenciós Keretre benyújtható pályázat érvényességi feltétele a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról, vagy hiányáról szóló NYILATKOZAT II.* (a nyomtatvány a pályázati anyag melléklete) nyomtatványon benyújtott nyilatkozat.
Pécsett tartotta Kongresszusát a FUEN Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) 2008. április 22-25. között Pécsett tartotta 53. Kongresszusát. A nemzeti kisebbségek európai szintű érdekvédelmében jelentős szerepet játszó civil szervezet magyarországi találkozójára Európa 35 országából 180 küldött érkezett. A tanácskozás középpontjában a kisebbségek médiajogainak értékelése állt. A Kongresszuson részt vevő Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára hangsúlyozta, a legfontosabb cél, hogy a
kisebbségeknek megélhető kulturális autonómiája legyen, az anyanyelvűk ápolása mellett, saját intézményeket létesíthessenek és tarthassanak fenn. A FUEN magyarországi Kongresszusa sikeres megvalósításához a Miniszterelnöki Hivatal 5 millió Ft-os támogatást biztosított. A FUEN alapjognak tekinti a médiához való jogot, de az azzal való élés számos problémába ütközik. A kisebbségek jelentős része rendelkezik ugyan saját médiumokkal, publikációs lehetőségekkel, nehézséget okoz azonban számukra megjelenni a többségi médiában - mondta Hans Heinrich Hansen, a szervezet dániai német kisebbséghez tartozó elnöke. A soknemzetiségű baranyai megyeszékhelyen tartott nemzetközi tanácskozás alkalmából Szili Katalin adott fogadást Pécsett. A találkozón a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke hangsúlyozta, a demokráciák alapvető fokmérője az adott országban élő kisebbségek jogainak biztosítása, és azok érvényesülésének helyzete. A nemzetközi fórumon részt vett Tabajdi Csaba, az Európai Parlament képviselője is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió még nem rendelkezik egységes kisebbségvédelmi rendszerrel. Ennek megvalósításához párbeszédre, összefogásra, a különböző döntéshozó szintek munkájának az összehangolására van szükség. Az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke e munkába be kívánja vonni a magyarországi kisebbségi önkormányzatokat is tömörítő nemzetközi civil szervezet, a FUEN képviselőit is. A tanácskozással kapcsolatos részletes információk a www.feun.org honlapon érhetők el.
Az Országgyűlés előtt a Kisebbségi Nyelvi Karta vállalásainak kibővítése A Kormány benyújtotta a Parlamentnek a Magyar Köztársaságnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája szerinti kötelezettségvállalásai, romani és beás nyelvekre történő kiterjesztésére vonatkozó törvényjavaslatot. Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága az előterjesztést a 2008. május 27-ei ülésén egyhangú támogatásáról biztosította. Hazánk, az Európa Tanácsnak a kisebbségek nyelvi jogait védelmező dokumentumát még 1992-ben, az elsők között írta alá, s vállalt kötelezettséget hat magyarországi kisebbség - horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén - anyanyelve szerepének erősítésére az oktatásügyben, a közigazgatási eljárásban, a tömegtájékoztatásban, a kulturális, a gazdasági és a társadalmi élet egyes területein. A most benyújtott törvényjavaslat törvényben szabályozott kereteket biztosít a romani vagy beás nyelvű cigányok számára az anyanyelvük használatára az oktatás különböző területein, az igazságszolgáltatásban, vagy a közhivatalokban. A vállalások kiterjednek a közszolgálati rádióban és televízióban a romani és beás nyelvű programok készítésére, és megteremtik a jogszabályi kereteket egy kizárólag romani nyelven sugárzó rádió- és televíziós csatorna elindításához is.
Circus Europa A Malko Teatro koprodukciós bemutatója a Nikolaj Hajtov Rodopei Drámai Színházzal – Szmoljan, Bulgária, a Riszto Siskov Drámai Színházzal – Bitola, Macedónia és a Guillotine Színházzal – Stockholm, Svédország. 2008. június 26. 19.00 óra, Bolgár Művelődési Ház (1097 Budapest, Vágóhíd u. 62.) A kultúrák közötti párbeszéd európai évének alkalmából a Malko Teatro létrehozott egy közös előadást a szmoljani Nikolaj Hajtov Rodopei Drámai Színházzal, a bitolai Riszto Siskov Drámai Színházzal és a stockholmi Guillotine Színházzal. Négy ország egy-egy színházának közreműködésével jött létre a Dionüszosz mosolyai – Színházi iránytű Észak – Dél elnevezésű projekt, amelyhez a Rodopei Színház a többi színházzal együtt az Európai Uniótól kapott támogatást. Az előadás műfaja az új cirkusz. Ez egy új színpadi forma, amely a humorra és az iróniára épít. Az előadás célja, hogy a négy ország szórakoztató módon mutassa be egy könnyed és élvezetes előadásban, milyen elképzelések élnek benne a másik népről. A svéd színészek bemutatják, milyennek látják a makedónokat, a makedónok – a magyarokat, a magyarok – a bolgárokat, a bolgár színészek, pedig a svédeket. Mint egy körtánc, úgy zárul be ez a
11
színházi kísérlet. A projekt és az előadás lehetőséget nyújt több ország művészei számára, hogy alkotói ötleteiket megosszák egymással és új alkotói nyelvet hozzanak létre. Az előadás a spontán kommunikáció és a korlátok észrevétlen ledöntése eszközéül a humort választotta. Az improvizációra épül - a cirkusz, a mozgásszínház, a szó és a zene elemeit felhasználva. A Malko Teatro Hadzsikosztova Gabriella és Tóth József színészekkel, Bata Rita mozgásművésszel, Tóth Viktor zenésszel vesz részt a projektben, az epizód rendezője C. Nagy István. Az előadás bemutatója Bulgáriában lesz – június 18-án Szmoljanban. Utána európai turnéra indul a produkció, amelynek állomásai Szófia, Bitola, Budapest és Stockholm. A budapesti előadás június 26-án 19.00 órakor lesz a Bolgár Művelődési Házban. Az előadásra jegyek kaphatók 2000 forintos egységáron a Bolgár Művelődési Házban (tel.: 216-6560), és a Bolgár Országos Önkormányzat irodájában (1093 Budapest, Lónyay u. 41., tel.: 216-4210), munkanapokon, 9 és 16 óra között. Forrás: www.nek.gov.hu
12
Hazai hírek Törvénymódosítás az esélyegyenlőség munkájának elismeréséért
növeléséért
és
a
pedagógusok
A Parlament által elfogadott törvénymódosítás megteremti a jogi kereteket ahhoz, hogy minden gyermek, minden tanuló lehetőséget kapjon a sikeres iskolakezdéshez és az iskola sikeres befejezéséhez. A törvénymódosítás alapján új többcélú intézmény létrehozására nyílik lehetőség azokon a településeken ahol az alacsony gyermeklétszám miatt nincs lehetőség önálló bölcsődei csoport, önálló óvodai csoport kialakítására. Az új intézmény az egységes óvoda-bölcsőde, amely befogadhatja az óvodás gyermekek mellett a két évesnél idősebb bölcsődés korú gyermekeket is. A sikeres iskolakezdés előfeltétele, hogy a gyermek minél hosszabb ideig óvodába járjon. A gyakorlat azt igazolja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, az átlagosnál szegényebb szociális helyzetben lévő családokból, ahol a szülők iskolázottsága is alacsony a gyermekek nem, vagy csak rövid ideig járnak az óvodába. A javaslat bevezeti az óvodáztatási segélyt, amelyre akkor válik jogosulttá a szülő, ha halmozottan hátrányos helyzetű gyermekét három vagy négy éves korában beíratja az óvodába. Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kaptak azok az esetek, amikor a tanuló erőszakos magatartása megzavarta az iskola életét, lehetetlenné tette tanulótársai részére a nyugodt tanulást. Az új rendelkezések alapján a szülő kötelezhető arra, hogy ilyen esetben vigye el gyermekét az iskolapszichológushoz és vegye igénybe gyermeke a részére ajánlott fejlesztő foglalkozásokat. A törvénymódosítás nem érintette az iskoláknak azt a jogát és kötelezettségét, hogy indokolt esetben kérje a családvédelemmel foglalkozó szervek, a gyermekvédelemmel foglalkozó szervek, legsúlyosabb esetben az ügyészség, a rendőrség segítségét. Az elmúlt évben nem egy esetben okozott problémát, hogy meghatározott településen nem biztosítják az óvodai szolgáltatás igénybevételét, illetve nincs olyan általános iskola, amely ellátná az úgynevezett kötelező felvételi feladatokat. Az Oktatási Hivatal arra kap felhatalmazást a törvényben, hogy kijelölje azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, illetve általános iskolát, amelyik nem tagadhatja meg a gyermek, illetve a tanuló felvételét. A kijelölés költségeit annak az önkormányzatnak kell megfizetnie, amelyik nem gondoskodott az óvodai nevelés, illetve az iskolai oktatás megszervezéséről. Az Oktatási Hivatal megállapíthatja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét, ha hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Ilyen döntést a Hivatal a szülő kérelmére hozhat. A javaslat elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazta a Kormányt arra, hogy meghozza azokat a szükséges intézkedéseket, megalkossa azt a rendeletet, amely biztosítja, hogy azok a pedagógusok, akik átlagon felüli teljesítményt nyújtanak nagyobb jövedelemre tegyenek szert. Ugyancsak a Kormány szabályozhatja a törvény új felhatalmazása alapján a pályakezdő pedagógusok átlagostól eltérő díjazását. Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium
13
Módosulnak a filmtörvény szabályai Csak meghatározott kulturális tartalommal bíró filmek kaphatnak állami támogatást, főszabályként a gyártási költség felét - egyebek mellett ezt tartalmazza a filmtörvény módosítási javaslata, amelyet az oktatási és kulturális, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter jegyez. A magyar filmtámogatási program a múlt év utolsó napján lejárt. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) a program 2013 végéig történő meghosszabbítását kérte az Európai Bizottság (EB) Versenypolitikai Főigazgatóságától. A több mint egy éve tartó egyeztetés jelenlegi szakaszában a főigazgatóság informálisan jelezte, hogy a magyar javaslat júniusban jóváhagyásra kerül. Gondot okozhat viszont, hogy az EB filmművészeti támogatási közleményének hatálya 2009 végén lejár, így újra módosítani kell majd a magyar szabályokat. Az alapvető konstrukció nem változik A támogatások alapvető konstrukciója változatlan marad. Az állami költségvetésből közvetlen támogatás jár a filmek készítéséhez, amit a Magyar Mozgókép Közalapítvány oszt el, illetve közvetett támogatás is igénybe vehető. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az a cég, amely pénzt ad egy film elkészítéséhez, ezt az összeget leírhatja a társasági adójából, így végső soron a közvetett támogatást is az állam állja. A mostani módosítás e kereteken belüli változással jár. Az Unió jóváhagyására váró magyar szabályok a 2004-ben született filmtörvényt módosítják. Ennek indoklása kifejti, hogy a filmgyártás után elszámolt adókedvezmény 2004-ben 562 millió, 2005-ben 3,2 milliárd, 2006-ban pedig 1,95 milliárd forint volt. (A módosítások miatt ezek 15-20 százalékkal csökkennek.) A közvetlen támogatásokról a közalapítvány honlapján összefoglaló adatok nem találhatók, de az kitűnik, hogy ezek a kisebb tételek. Tesztet kell kitölteni minden filmről Az uniós szabályoknak való megfelelést alapvetően egy új paragrafus biztosítja. Ez hivatott rendezni azt, hogy csak meghatározott kulturális tartalmú filmek juthassanak támogatáshoz. Ehhez egy tesztet kell kitölteni minden filmről. Ennek első része a kulturális tartalmat értékeli, a második része padig a gyártási feltételek után érdeklődik, vagyis, hogy mennyiben kötődnek az alkotók állampolgárokként az EGTországokhoz, illetve pluszpontot ér az, ha a forgatás, valamint az elő- és utómunkálatok Magyarországon folynak. Összesen 32 pont adható, és legalább 16-ot kell megszereznie a filmnek ahhoz, hogy támogatáshoz juthasson. A fő szabály az, hogy a közvetlen és a közvetett támogatás csak a film gyártási költségének feléig adható, koprodukciós alkotásoknál a magyar hozzájárulás 50 százaléka a limit. Ez alól kivételek az alacsony költségvetésű filmek, ahol 90 százalék a támogatás felső határa, feltéve, hogy a gyártási költség a magyar filmeknél nem több 237 millió, míg a magyar részvételű koprodukcióknál 467 millió forintnál (korábban egységesen 500 millió forint volt a határ). A javaslat szerint az illetékes miniszter minden év január végéig teszi majd közzé az aktuális összegeket. A tisztán magyar filmek költsége 2004 és 2007 között 231 és 335 millió forint között változott. A koprodukcióknál az átlagos költség - ugyanebben az időszakban - 1,7 milliárd forint volt. A „nehéz filmek" akár 100 százalékig is támogathatók Úgynevezett "nehéz filmnek" a javaslat szerint az minősül, amelynek várhatóan nem térül meg a gyártási költsége. Itt a támogatás aránya szintén 90 százalék, de minden további megkötés nélkül. Sőt a támogatás a gyártási költség egésze is lehet, ha a film a kulturális sokszínűséget szolgálja. Az uniós szabályok szerint a nemzeti támogatások legalább 20 százalékát más tagállamok részére is meg kell nyitni. Ez nem jelenti azt, hogy a támogatás 20 százalékát kötelező külföldi cégnek adni, a lehetőségen van a hangsúly. Ezt úgy éri el az új szabályozás, hogy amennyiben egy film gyártási költségének 80 százalékát magyar cég biztosítja, akkor a teljes - 100 százalékos - gyártási költség után
14
jár az adókedvezmény. Ha ennél kisebb a magyar részarány, akkor azt 1,25-tel kell felszorozni, és a gyártási költség ekkora százaléka után lehet adókedvezményt igénybe venni. Új szabály vonatkozik a telephelyre Szintén új szabály az, hogy a támogatást igénylő cégnek nem az igényléskor, hanem az állami támogatás folyósításakor kell rendelkeznie magyarországi telephellyel. A javaslat szerint az új támogatási szabályokat minden olyan, az idén indult, illetve folyamatban lévő ügyben alkalmazni kell majd, amelyben azért nem lehetett meghozni a határozatot, mert hiányzott az EU által elfogadott szabályozás. Forrás: MTI
A médiakuratóriumokról is szavaz a parlament A jövő heti három napos ülésen a képviselők szavaznak a médiakuratóriumok kiegészítéséről, a Legfelsőbb Bíróság elnökéről, illetve Péterfalvi Attila és Fülöp Sándor ombudsman-jelöltekről. Háromnapos ülést tart jövő héten az Országgyűlés, amelyen szavaznak a médiakuratóriumok kiegészítéséről, valamint esküt tesz Gyenesei István önkormányzati miniszterjelölt. Erről Szili Katalin házelnök beszélt újságíróknak a házbizottság ülése után. A médiakuratóriumok kibővítésével kapcsolatban továbbra sincs egyetértés az MSZP és a Fidesz között, de a törvény rendelkezése egyértelmű, így elindította a jelölési folyamatot. A házelnöknek ebben nincs mozgástere - fogalmazott, hozzátéve: a médiatörvény módosításáról szóló ötpárti egyeztetésen is várhatóan napirendre kerül a téma. Az SZDSZ kilépésével borult a kuratóriumi tagok aránya
Az SZDSZ delegáltjai május elsejétől - a párt koalícióból való kilépésétől - az ellenzéki oldalhoz tartoznak, így a törvény alapján a közmédiumok, illetve az ORTT kuratóriumában ismét egyensúlyba kell hozni a két csoport létszámát. A most tíztagú testületek közül a Magyar Rádió (MR) és a Magyar Televízió (MTV) kuratóriuma 14, a Duna Televízióé pedig 12 fősre duzzadna, valamint bővülne a Magyar Távirati Iroda (MTI) Tulajdonosi Tanácsadó Testülete is. Az ORTT kiegészítéséről csak egy héttel később szavaz a parlament, mivel a testület új tagjai bizottsági meghallgatáson vesznek részt. Várhatóan szintén május 26án szavaznak a képviselők a Legfelsőbb Bíróság elnökéről és a két ombudsmanjelöltről. Sólyom László főbírónak Baka Andrást, adatvédelmi biztosnak Péterfalvi Attilát, a jövő nemzedékek ombudsmanjának pedig Fülöp Sándort jelölte. A köztársasági elnök által a két ombudsmani pozícióra korábban javasolt jelölteket az Országgyűlés háromszor leszavazta. Napirendre kerül a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása A kormány támogatja, hogy napirendre kerüljön a Fidesz kezdeményezése a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítására. Ezt tavaly november óta már többször kezdeményezte a legnagyobb ellenzéki párt, de eddig a kormány nem támogatta a napirendre vételt. Az MSZP és az SZDSZ is jelezte, hogy támogatja a jövő heti napirendet. A tervezett napirend szerint Gyenesei István önkormányzati miniszter napirend előtt leteszi a miniszteri esküt. Délután a médiakuratóriumok kiegészítéséről, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsról, valamint az elektronikus információszabadságról szóló törvény módosításáról. Szintén a parlament elkezdi az egészségbiztosítással kapcsolatos törvények tárgyalását: az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről szóló javaslatot, valamint az egészségügyi törvények módosítását. Tárgyalnak a költségvetési hivatalról
15
Ezután kezdődik a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A Ház elé kerül az MSZP, SZDSZ, KDNP, illetve az MDF által közösen kezdeményezett Nemzeti Tehetség Program, és tárgyalja a parlament a kereszténydemokraták javaslatát a hungarikumok védelméről. Majd az ombudsmanok tavalyi évről szóló beszámolóit vitatja meg az Országgyűlés Forrás: MTI
Díjkiosztó a kisebbségi dokumentumfilmek fesztiválján Mohi Sándor Ahogy az Isten elrendeli és az Imádság című filmje kapta az Együttélés dokumentumfilmfesztivál fődíját. A szemlét a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete és az Esztergomi Helyi Televíziós Egyesület rendezte a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyarok sorsát bemutató alkotásoknak. A fesztiválra 152 filmet neveztek, ebből három nap alatt 50 versenyfilmet és 12 információs vetítést láthattak az érdeklődők az esztergomi művelődési központban. A versenyfilmek díjazása kétszintű elbírálással történt, öt alkotás kapott különféle díjakat és további öt, azaz összesen tíz produkció alkotói kaptak lehetőséget arra, hogy filmjüket DVD-n megjelentessék. A DVD-ket a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete oktatási intézményekben, könyvtárakban terjeszti. Esztergom önkormányzatának 500.000 forint értékű fődíját Mohi Sándor kapta az Imádság és az Ahogy az Isten elrendeli című filmekért. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 400.000 forintos, a legjobb rendezőnek járó díját Fekete Ibolya kapta a Csángók című alkotásért. Az Esztergomi Helyi Televíziós Egyesület (EHTE) által felajánlott 300.000 forintos, legjobb operatőrnek járó díját megosztva, Váradi Gábor és Kása Béla kapta Magyar N. Attila Hazatérő képek című filmjében nyújtott munkájáért. A Duna Televízió által felajánlott legjobb dokumentumfilmnek járó 100.000 forint értékű díjat Gulyás Gyulának adták át Mámó című munkájáért. A Duna Televízió vállalta, hogy megvásárolja a filmet és műsorára tűzi. A Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete Litauszki János következő filmjének teljes utómunka-kapacitására lehetőséget biztosít. A rendező a Cérnaszálon című filmjéért kapta meg a különdíjat. Az Országos Diákzsűri a fődíjat Siflis Zoltánnak a Temetetlen holtjaink - Epilógussal című filmért, a különdíjat pedig Zsigmond Dezsőnek az Aranykalyiba című filmért ítélte oda. Forrás: Duna TV
Nyolc kérdésben megállapodott a kormány az önkormányzati szövetségekkel Nyolc, az önkormányzatok életét alapvetően megváltoztató kérdésben jutott konszenzusra a kormány a hét önkormányzati szövetséggel, további két kérdésben pedig megpróbálnak a következő egy hónapban megegyezni - mondta Bajnai Gordon leköszönő önkormányzati miniszter Budapesten. A javaslatokat a véglegesítés után benyújtják az Országgyűlés elé és még idén törvény születhet róluk tette hozzá Bajnai Gordon a kormány-önkormányzatok egyeztető fórumát követő sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: kétéves munka eredményeként jutottak oda, hogy a nyolc kérdésben - például a polgármesterek jogállásával, a képviselő-testület létszámának csökkentésével vagy az önkormányzati vagyonkezelői jog kiterjesztésével kapcsolatban kialakult a konszenzus. Két olyan kérdés van - mondta -, amelyekben egyelőre nem született megállapodás, de a kormányban és az önkormányzatokban megvan a szándék rá, és reményeik szerint egy hónapon belül ebben is konszenzus alakul ki. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, a
16
fórum társelnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: mindkét vitás kérdésben lesz megállapodás, de garanciákat akarnak kapni, hogy az önkormányzatok nem kerülhetnek rosszabb helyzetbe. Az egyik vitás kérdés az, miként lehet elérni, hogy az állampolgár érdeke ne sérüljön, amikor egy önkormányzat a kötelező feladatát nem látja el. A másik kérdés azzal függ össze, hogyan lehet más településhez csatlakozni, ha a település nem képes az önkormányzáshoz fűződő jogok gyakorlására. Bajnai Gordon tájékoztatása szerint egy hónapon belül véglegesítik a javaslatot, ezt követően kidolgozzák a pontos törvényi szöveget, amit az önkormányzati szövetségek, majd az Országgyűlés elé terjesztenek. A miniszter szerint akár már ebben az évben megszülethet a kétharmados törvénymódosítás, és jövőre életbe léphetnek az új szabályok, egyszerűsítve ezzel az önkormányzatok életét és javítva a szolgáltatásaik minőségét. Gyenesei István új önkormányzati miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy nem könnyű megállapodni az önkormányzatokkal olyan kérdésekben, amelyek a létüket érintik, ezért is jelentős a konszenzus létrejötte. "Nagy kérdés, hogy a parlamentben a mai állapotokat figyelembe véve az a támogató többség kialakítható-e a politikai egyeztetéseket követően, amely képes és kész ezeket a szakmailag előkészített dokumentumokat - amelyek mögött a polgármesterek személyében különböző politikai kötődésű emberek állnak - akár saját pártjukon keresztül is átvinni" - mondta. Gémesi György a miniszterekhez hasonlóan méltatta a fórum kétéves tevékenységét, de felhívta a figyelmet arra, hogy három fontos kérdés - az ingatlanadó, a megfigyelési ügy és az önkormányzatok hitelfelvételének korlátozása - nem került a fórum elé. Mint mondta, az önkormányzatok pozíciója romlott, a Pénzügyminisztérium is elismerte, hogy reálértékben kevesebb forrás jut idén az önkormányzatoknak, mint tavaly, és kétezer település él "napról napra". A helyzetet kezelni kell - jelentette ki. Megjegyezte: a kormányzaton belül a harmadik tárcavezetővel kell együtt dolgozniuk, "ez jelenthet (...) kormányzati magatartást az érintett területtel kapcsolatban, ami rontja az esélyeinket az önkormányzati pozíciók javítására és a kormányzaton belül az önkormányzati érdekek érvényesítésére". Hozzátette, a fórum következő, júniusi ülésén a MÖSZ javaslatot terjeszt be az önkormányzati érdekérvényesítő képesség erősítésére. Forrás: MTI
OGY - Ombudsmani beszámolók - Kállai hatáskörbővítést szeretne Hatáskörének bővítését tartja indokoltnak Kállai Ernő, hivatalban lévő kisebbségi ombudsman, aki erről a hivatal tavalyi évét értékelő beszámolójában szólt az Országgyűlés ülésén. A kisebbségi biztos hatáskörének bővítése elősegítené a jogok érvényesítését, és a bizottsági meghallgatások során a képviselők is csodálkozva szembesültek a hatásköri hiányosságokkal. Ezt újra kellene gondolni. Szükség lehet kiegészítő, nem hatósági hatáskörökre a hátrányos megkülönböztetés, vagy a képzés, és a mediáció terén - mondta Kállai Ernő. A tavaly megválasztott kisebbségi biztos szerint új, aktívabb ombudsmani szerepfelfogásra van szükség, ki kell lépni a "Nádor utcai kisebbségvédelem bűvköréből". Ennek jegyében lehetőséget teremtettek arra, hogy minden megyében személyesen is lehessen panaszt tenni, mert a panaszok még mindig jelentős részben a fővárosban koncentrálódnak. A panaszos ügyek és a hivatalból megkezdett vizsgálatok száma nőtt, az érintett szervek pedig az eddiginél nagyobb, 85 százalékos arányban fogadták el a kisebbségi ombudsman ajánlásait, mint korábban - mondta Kállai Ernő. A kisebbségi biztos szóvá tette, hogy 18 évvel a rendszerváltás után még mindig nem biztosított a kisebbségek országgyűlési képviselete, holott ezt jogszabályok rögzítik. A 13 országos kisebbségi szervezetet tömörítő kisebbségi kerekasztal elkészítette a koncepciót, melynek egyik központi elve, hogy
17
mind a 13 kisebbség számára reális esélyt adjon az országgyűlési képviselet megszerzésére. A koncepciót már megkapta az illetékes szakállamtitkár, de válasz még nem jött rá - mondta Kállai Ernő. A kisebbségi oktatás kérdésköre kapcsán Kállai Ernő felidézte a csörögi esetet, ahol a településnek nem volt saját iskolája, a több tucat csörögi kisdiáknak pedig nem a találtak helyet a környező települések iskoláiban. Az önkormányzatok egy része nem szívesen társul olyan önkormányzatokkal, ahol sok cigány tanul, vagy tanulna. Itt az önkormányzati autonómia és a gyermekek ingyenes alapfokú oktatáshoz való joga közti ellenmondásra kell valamilyen megoldást találni. Kállai Ernő szerint felmerülhet az is, hogy ha a kiskorú nem tudja teljesíteni oktatási kötelezettségét, akkor a kistérséget szankcionálják, például úgy, hogy a kistérségi támogatás egy részét ennek a problémának a megoldására kelljen fordítani. A gyűlöletbeszéd problémája kapcsán a kisebbségi biztos szerint szükség van a társadalmi fellépésre és a jogalkotási eszközökre egyaránt. Kállai Ernő megjegyezte: sajnálatos módon nem tudta kifejteni a polgári törvénykönyvvel, illetve a büntető törvénykönyvvel kapcsolatos gyűlöletbeszéd elleni javaslatait, holott lehettek köztük olyanok, amelyek az eredeti javaslatnál jobban kiállták volna az alkotmányosság próbáját. Forrás. MTI
Kállai: Legyen következménye a szándékosan gyűlöletkeltő tartalmak közlésének Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos dr. Majtényi Lászlóval, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökével folytatott megbeszélésén együttműködési megállapodás megkötését javasolta a médiahatóság és hivatala között, elsősorban az elharapózott gyűlöletbeszéd elleni fellépést és a kisebbségi jogok különösen a közmédiában való - érvényesülésének elősegítését illetően. "Legyen következménye annak, ha valaki szándékosan gyűlöletkeltő tartalmakat kíván közölni a magyar médiumokban"- szólalt fel Kállai Ernő a gyűlöletbeszédek ellen, hozzátéve, nem a problémák elhallgatása, ki nem mondása a cél. A kisebbségi jogok közmédiában való érvényesülésével kapcsolatban az ombudsman megjegyezte: nem tisztázott a közszolgálatiság fogalma, miközben a kisebbségi közösségek régi problémája, hogy a nekik szóló műsorok a kis közönséget vonzó úgynevezett "láthatatlan időpontokban" kerülnek adásba, és gyakran tűnik úgy, hogy a médiumok csak "letudni" akarják ezt a feladatot. Dr. Majtényi László - emlékeztetve, hogy az együttműködési megállapodásról az ORTT dönt, nem az elnök - jelezte, hogy támogatja a kisebbségi biztos kezdeményezését, hiszen a médiának egyik fontos feladata a társadalmi együttélés javítása. Forrás: OBH
Szigorítások az NCA összeférhetetlenségi szabályaiban A kormány szűkíti azon szervezetek körét, amelyek a jövőben a Nemzeti civil alapprogramból támogatást kaphatnak, és kizárja azokat a személyeket az alap kuratóriumából, akik bármilyen tisztséget betöltenek a politikai életben. A kormány áttekintette a Nemzeti civil alapprogramból (NCA) támogatásra jogosult szervezetek körét, és szigorú összeférhetetlenségi szabályokról döntött - közölte Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Mint mondta, a kormány úgy ítélte meg, hogy indokolt a pártok részvételével alapított társadalmi szervezetek, a közalapítványok, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek támogatási lehetőségének a megszüntetése. Teljes mértékben a civil szférát kívánja finanszírozni a kormány az NCA-n keresztül fűzte hozzá az államtitkár. Kizárják a pártközeli szervezeteket
18
Közölte: a kormány szigorította az összeférhetetlenségi szabályokat is, hiszen a törvény - elfogadását követően - kizárja a pályázati eljárásokból azokat a társadalmi szervezeteket, amelyek valamely párttal öt éven belül kapcsolatban álltak vagy állnak. További összeférhetetlenségi szigorítás, hogy nem lehetnek a NCA testületének tisztségviselői, tagjai azok a személyek, akik országgyűlési képviselők, megyei vagy fővárosi közgyűlések tagjai, települési önkormányzatok képviselőtestületének tagjai, illetve polgármesterek. A közélet politikai oldalán szerepet vállalók nem lehetnek az NCA kuratóriumának tagjai. Akik jogosultak a tisztségek betöltésére, azok számára is időkorlátot javasol a kormány. A törvény módosítása kitér az NCA finanszírozására is annak érdekében, hogy az alap költségvetése tervezhetőbb legyen - közölte Simon Gábor. A javaslat szerint kikerül a törvényből az állampolgárok felajánlásaiból származó összeg alsó és felső korlátját jelentő összeghatár. Forrás: MTI
Nemzetközi sajtóhálózat jön létre az etnikai diszkrimináció visszaszorítására Nemzetközi újságírói hálózat létrehozását javasolta a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az etnikai diszkriminációs esetek minél szélesebb körű mediatizálására az Európai Kisebbségek és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületének. Az elképzelés szerint a BKB mindazokat az eseteket, melyekben etnikai diszkrimináció történt, a nemzetközi sajtó, illetve médiaorgánumok képviselőinek továbbítaná. „Megígérték, hogy ha bármilyen probléma van, nem kell majd a sajtónál lobbizni és különböző szerkesztőségekhez fordulni; az eljárás leegyszerűsödik, elég lesz ezentúl egy egyszerű címlistára kiküldeni a hírt, és akkor már a külföldi sajtó is felfigyel rá” – magyarázta Kovács Lehel BKB-elnök. Forrás: erdély fm
A települések harmada pályázott az esélyegyenlőségi projektre Magyarország településeinek mintegy harmada adott be pályázatot a közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztési projektjére; az első körben 70 milliárd forint keretösszegű támogatásra csak azok az intézményfenntartók és kistérségi társulások jelentkezhettek, amelyek esélyegyenlőségi tervet, deszegregációs programot készítettek. A régiós pályázatok első fordulója lezárult, a pályázatokhoz kapcsolódva 540 pályázó felkérése alapján közel ezer településen készített közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzést az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakértői hálózata - mondta Borovszky Tímea, a szaktárca esélyegyenlőségi főigazgatója újságíróknak. Azok az önkormányzatok, amelyek uniós és hazai forrásból támogatandó fejlesztési pályázatokra jelentkeznek, vállalniuk kell, hogy felszámolják az oktatási intézményekben a szegregációt, és olyan esélyegyenlőségi tervet készítenek, amit a szaktárcák számon kérhetnek. A főigazgató szerint a települések vezetői, az intézmények fenntartói érdekeltek lesznek a deszegregációs program végrehajtásában, ugyanis amennyiben ez a projekt nem valósul meg, a megítélt támogatást vissza kell fizetniük. Vagyis nem elég a szándéknyilatkozat, erről képviselő-testületi döntést is kell hozni. Ha például egy önkormányzat több tíz, vagy százmillió forintot nyer bármilyen fejlesztési programra, de az esélyegyenlőségi helyzetelemzésben foglaltak nem valósulnak meg, a teljes támogatási összeget visszatartják, illetve visszakövetelik, és más uniós pályázatban sem vehetnek részt - tudatta a részleteket Sági Zsolt, az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője, és Borovszky Tímea. Ha tudatos a szegregáció és az elzárkózás, a támogatások hiányában nem indulhat meg a fejlődés, így
19
fennállhat az a veszély, hogy egy-egy település, város elnéptelenedik, ugyanis az emberek a jobb körülményeket keresve elköltöznek - hangzott el. A pályázatok végrehajtását egy 80 fős szakértői gárda ellenőrzi. Ugyanakkor minden támogatást megadnak az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez és megvalósításához is - ígérte a főigazgató. Forrás: MTI
NCA pályázatok – továbbra is sok a formai hiba 2008. március 12-étől, a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Országos Kollégium által kiírt működési pályázatának beadási határidejétől folyamatosan dolgozza fel a papír alapon vagy az EPER rendszerbe beérkező pályázatokat a pályázatok kezelésével megbízott ESZA Kht. A pályázatok száma nem csökkent (sokan attól tartottak, hogy az elektronikus pályáztatás kiterjesztése, az Országos Kollégiumnál kötelezővé tétele a benyújtott pályázatok számának csökkenéséhez fognak vezetni) és egyre többen választották az internetes pályázat benyújtását. Viszont a hiánypótlások száma sem csökkent, a legnagyobb problémát még mindig a számviteli beszámolóval (és szakmai pályázatoknál a közhasznúsági jelentéssel) kapcsolatos hibák, hiányosságok okozzák, valamint sok esetben hiányos vagy pontatlan a támogatás tételes indoklása táblázat kitöltése. A hiánypótlási felhívásokat már kiküldték a szervezeteknek. Az internetes pályázatot benyújtók e-mailben és EPER üzenetben számíthatnak a levélre, míg a papíralapon pályázók tértivevényes levélként vehetik azt át. Tekintettel arra, hogy az NCA Tanácsának döntése értelmében idén minden NCA pályázó szervezetnek regisztrálnia kellett az EPER rendszerbe, ezért a papír alapon pályázók számára is megküldjük EPER üzenetként és e-mailben a hiánypótlási felszólítást. Pályázatukat azok is nyomon követhetik az EPER rendszerben, akik nem internetes pályázatot nyújtottak be. További információk a hiánypótlás menetrendjéről és a hiánypótlási adatokról: http://www.nca.hu/?page=news/details&hir_id=353 Forrás: www.nca.hu
Nemzetiségi Napok voltak Szegeden Nemzetiségi napok voltak Szegeden: a hatnapos programsorozat keretében kiállításokra, könyvbemutatókra, a nemzetiségi önkormányzatok csapatainak vetélkedőjére, folklórtalálkozóra és vásárra várták a látogatókat. A Szegedi Nemzetiségi Napok nyitó programjaként este bemutatták a szegedi Nemzetiségek Háza tízéves fennállásának történetét feldolgozó, "www.minority-szeged.hu" című filmet. Mint azt Gajda Ferenc, a Nemzetiségek Háza vezetője az MTI-nek elmondta: a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiója készítette a dokumentumfilmet, amelynek címe egyben az intézmény internetes oldalának elérhetősége is. A "komoly" program azonban később indult - fűzte hozzá Gajda Ferenc. Délután "A lélek rezdülései" címmel megnyílt Korom Kati képzőművész kiállítása. Ezt követte a Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása, valamint a Nemzetiségi Szövetség könyvbemutatója: a közönség megismerkedhetett egy nemzetiségi meséket tartalmazó, gyerekek által illusztrált könyvvel, valamint az itt élő nemzetiségeket bemutató információs füzettel is. Szintén megtartották az Interetnikum Laude címmel a nemzetiségi önkormányzatok csapatainak játékos vetélkedőjét. A nemzetiségi önkormányzatok a hétvégi Hídi Vásáron is megjelentek, hiszen a testvérvárosok sátrai mellett ott volt a szegedi kiállítók standja is. Nyílt nap várta az érdeklődőket a Nemzetiségek Házában is, ahol családi programokkal készültek. A Móra Parkban kezdetét vette a Nemzetiségi Folklórtalálkozó, melyen minden nemzetiség felvonult. Temesvárról érkezett egy gyermekszínház a románok képviseletében, Ivanovics Tünde és Fábri Géza az
20
örmények nevében állította össze a produkciót, a Maskarades együttes a görög népzenét mutatta be, a Komlós Néptánccsoport szlovák lakodalmast járt, majd a békéscsabai Balkán Táncegyüttes pedig a képviselte a bolgárokat. Az ukrán származású Hartyányi Nikoletta énekelt, és a deszki Bánát Táncegyüttes is ropta a színpadon a szerb táncokat. Végül egy kiállítás-megnyitóval zárultak a programok: a Nemzetiségek Házában román népi hangszerekből nyílt tárlat. Forrás: MTI
Ingyen 100 Mega civileknek Honlap-tárhely pályázat A Kevice Kiemelten Közhasznú Egyesület célja, hogy csökkenjen a civil szervezetek kommunikációs költsége. Ennek érdekében a Server Service programban 100 Mb terjedelemben szerverhellyel támogatják az országban működő más civil szervezeteket. A Server-Service pályázat célja, hogy a civil szervezeteknek olcsóbb legyen az Interneten való megjelenése. A cél elérése érdekében ezen pályázat kertében azon szervezeteket amelyek már rendelkeznek honlappal 100 Mb ingyenes webtárhellyel támogatjuk. A szolgáltatásra 2010. január 10.-ig köthető határozott idejű támogatási szerződés a nyertese pályázókkal, illetve határozatlan idejű szerződések megkötése esetén eddig garantáljuk a teljes díjmentességet. A teljes pályázati kiírás az interneten: http://www.c4c.hu Forrás: MTI
Telep-felszámolási program Váralján A település egészének fejlődése és a hátrányos helyzetűek felemelkedése érdekében, Váralja község önkormányzata 2007-ben nyújtott be sikeres pályázatot a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz, valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz a településen található cigánytelep (Péró) felszámolására. A település összesen 54,3 millió Ft támogatásban részesül a telepen élők lakhatási és foglalkoztatási helyzetének javítására. A támogatás révén kilenc család juthat ingatlanhoz, húsz fő szakképesítést szerezhet, emellett óvodáztatási program indulhat, egészségügyi szűrővizsgálatokat szervezhetnek, a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai támogatására pedig mentor tanárokat jelölhetnek ki. A programot szociális munkás is segíti. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által támogatott lakhatási program a telep felszámolása, illetve az ott élők integrált környezetbe történő költözése révén az egész település fejlődését eredményezi, így az minden váraljai lakosnak előnyös. Emellett megszűnik a település kettéosztottsága, és a méltatlan, embertelen körülmények között élő családok és azok gyermekei esélyt kapnak a felemelkedésre, integrálódásra. A telep-felszámolási országos program 2005-ben indult és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az integrált - azaz nem elkülönített - körülmények közé költözött, és a foglalkoztatási programokban részt vevő családok és környezetük élete jelentősen, mindenki számára pozitívan változott meg. A jövőben induló programok is az integrációt kívánják elősegíteni a lakhatásban, az oktatásban és az élet minden területén. A minisztérium a társadalmi szolidaritás és esélyegyenlőség eszméjétől vezérelve károsnak tart minden olyan kezdeményezést, amely a szegény és roma családok kirekesztését tovább erősíthetik. Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
21
Program az információs társadalom fejlesztésére Közösen indít programot az információs társadalom alkalmazkodóképességének növelésére a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács és a magyar kormány, illetve a Microsoft - jelentette be a miniszterelnök és a Microsoft Corporation vezérigazgatója az Országgyűlés informatikai és távközlési albizottságának ülésén. A TITAN, Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére akciót a Microsoft kezdeményezte. A kezdeményezés lényege, hogy a magyar piacon is minél több jól képzett információ- és kommunikációtechnológiai szakembert képezzenek a magyar vállalatok nemzetközi versenyképességének növelése és az e-befogadás társadalmi és gazdasági alapjainak megteremtése érdekében. A program megvalósításával kapcsolatos szándéknyilatkozatokat az érintettek, így a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT) és a magyar kormány, a Microsoft, valamint az öt parlamenti párt képviselői az albizottság ülésén írták alá. Három célt tűztek ki A TITAN program három célt fogalmaz meg, így azt, hogy a kis- és közepes vállalkozások számára is a hétköznapok természetes része legyen a magasfokú számítógép-használat és a digitális írástudás. A másik cél az, hogy csökkenjen az informatikai szakemberhiány, ami nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is érzékelhető. A harmadik cél pedig az, hogy az általános oktatás keretében is tanítsák a digitális írástudást, a számítógépes ismereteket. A program legfontosabb újdonsága az, hogy azt az informatikai szektor üzleti és társadalmi résztvevői a kormánnyal együtt hozták létre, és közösen is valósítják meg. Uniós forrásokra épül a program A tervek szerint a január 1-jétől már életképes program jórészt uniós forrásokra épül. A projekt minden kis- és közepes cég számára elérhető lesz azért, hogy növelni tudják digitális képességeiket. A cél az, hogy az első évben 10 ezer informatikai szakemberhez, 25 ezer üzleti vezetőhöz jusson el a program, illetve ezen túlmenően százezres nagyságrendben a munkavállalókhoz is. A mintegy 10 milliárd forint forrásigényű TITAN-programot 2009-2010-2012-re tervezik, s a cégek elsősorban abban támogatják a képzési projektet, hogy az eljusson mindenkihez. Forrás: MTI
Magyar Rádió: együttműködés a szlovák közrádióval A két intézmény közötti együttműködésről írt alá megállapodást Such György, a Magyar Rádió elnöke és Miloslava Zemkova, a Szlovák Rádió vezérigazgatója - tájékoztatta a magyar közmédium az MTI-t. A közlemény szerint a felek célja ezzel "a kétoldalú kapcsolatok erősítése és a kisebbségi kultúrák hatékonyabb ápolása", az együttműködés pedig a műsorok tartalmi gazdagítására, a gyorsabb információcserére terjed ki, lehetővé téve például prózai és zenés műsorainak cseréjét, valamint közös műsorprojekteket. A tájékoztatás szerint azt tervezik, hogy napi hírcserét alakítanak ki a Szlovák Rádió nemzetiségi adója, a Patria Rádió és az MR6 győri és miskolci adásai között. Forrás: MTI
Magyar-szlovák örökségvédelmi együttműködés
22
Műemléki helyreállítások, közös kiállítások, tanulmányutak és konferenciák szerepelnek a magyar és a szlovák örökségvédelmi intézmények együttműködési megállapodásának idei munkatervében, melyet Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke és Katarina Kosová, a Pamiatkovy Úrad főigazgatója írt alá Pozsonyban - tájékoztatta a KÖH az MTI-t. A közlemény szerint a KÖH és szlovák társintézménye, a Pamiatkovy Úrad a közös dokumentációs tevékenység keretében folytatja az országaik területén található középkori premontrei kolostorok felmérését, valamint a bodrogközi települések örökségi értékleltár-programjának további előkészítését. A két intézmény együttműködik a szlovákiai Nagykövesd-Templomhomok románkori templomának kutatásában, melynek során a magyar fél szakmai konzultációval, levéltári kutatással, laboratóriumi vizsgálatokkal, illetve technikai eszközök kölcsönzésével segíti a kutatást. A megállapodás kitér közös műemlék-helyreállítási munkákra is: a KÖH segíti a tótkomlósi egykori evangélikus népiskola épületének helyreállítását, megvizsgálja az épület műemléki értékeit, és ennek függvényében elindítja annak műemlékké nyilvánítását, míg a szlovák fél segítséget nyújt a felújítás előkészítéséhez. Folytatódik a füleki vár és a borsi Rákóczi-kastély felújítási programja, melyhez a két fél továbbra is szakmai támogatást nyújt - tájékoztat a közlemény. A tervekben szerepelnek együtt előkészített kiállítások is. A középkorban a Szepességben működő Gaal család harangöntő műhelyéről szóló, 2009-ben megrendezendő közös tárlathoz - a két örökségvédelmi intézmény munkatársainak közreműködésével - a visegrádi Mátyás király múzeum szakemberei végeznek kutatásokat. A munka kiterjed majd a középkori harangöntő műhely fellelhető harangjaira és keresztelő medencéire vonatkozó felmérésekre és helyszíni kutatásokra is. A megállapodás szerint idén a KÖH Örökség Galériájában mutatják be a szlovák társintézmény Középkori kolostorok Szlovákia területén című kiállítását - áll a közleményben. Forrás: MTI
Magyar-szlovák munkaügyi együttműködés az északi térségben A munkanélküliségről, a foglalkoztatásról, a térségi felzárkóztatásról, a társadalmi összefogásról, programokról és közös vállalkozásokról egyaránt szó volt azon a határon átnyúló munkaügyi tanácskozáson, amelyen magyar és szlovák szakemberek vettek részt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hídvégardón - tájékoztatta Tóth Edit, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ szóvivője az MTI-t. Magyarország és Szlovákia határmenti kistérségei sok szempontból hasonló foglalkoztatási helyzetben vannak, előfordul azonban, hogy az egyik ország adott térségében munkaerőhiány, míg a szomszédban munkaerő-túlkínálat mutatkozik, a határon átnyúló térségek közti különbségek csökkentése, a foglalkoztatási szint javítása érdekében tanácskoztak a munkaügyi szakemberek - közölte Tóth Edit. A külföldi munkavállalás lehetőségeinek egyeztetéséről szóló konferencián elhangzott: szlovák vállalkozók, munkáltatók szívesen fogadnának magyar munkaerőt különböző szakmákban, illetve betanított munkakörökben. A konferenciát követő állásbörzén elsősorban a Trenkwalder szlovák képviseletének állásajánlata érdekelte a több száz álláskeresőt, a cég Kassa környéki ipari parkba toborzott betanított munkásokat. Egyébként szlovák kis- és középvállalkozások főleg ácsokat, víz- és csőhálózat szerelőket, kovácsokat, tehergépkocsi-vezetőket, szakácsokat, bútor asztalosokat, hegesztőket és esztergályosokat keresnek, illetve ezen szakmák mívelőit várják a határ magyar oldaláról - közölte Tóth Edit. Forrás: MTI
23
Bolgár-magyar gazdasági fórum A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és a Bolgár Nagykövetség, valamint annak Kereskedelmi Hivatala együttműködésével Bolgár Gazdasági Fórumra került sor 2008. május 27-én, Budapesten. A rendezvény fő célja, hogy gazdasági, befektetési és adózási információkkal segítse a bolgár piac iránt érdeklődő magyar cégeket lehetséges partnereik megtalálásában. Garamhegyi Ábel, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára örömmel nyugtázta, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban a kereskedelem és a tőkebefektetések terén is folyamatos és határozott növekedés tapasztalható. 2006-hoz viszonyítva a tavalyi évben egységesen nőtt az áruforgalom, a magyar kivitel és aktívum is. A forgalom 554 millió euróról 765 millió euróra 38 százalékkal, a magyar export 453 millió euróról 671 millió euróra 48 százalékkal, az egyenleg pedig 352 millió euróról 577 millió euróra 64 százalékkal növekedett. Az elmúlt másfél évtizedben Bulgáriában végbement magyar befektetések kumulált értéke hozzávetőleg 950 millió euró. A 260 magyar érdekeltségű vállalat 2007-ben közel 200 millió eurót fektetett be, ezzel Magyarország a 9. legnagyobb befektető Bulgáriában. A nagy termelőcégek (a Duna-Pack, a Videoton és a GPV-Bulgária) mellett a telekommunikációban a Magyar Telekom (Orbitel), a pénzügyi szférában az OTP (DSK), az OTP Garancia Biztosító és az MKB (Union Bank) van jelen a bolgár piacon. A Magyarországon bejegyzett bolgár cégek kezdeményezésére 2006 márciusában megalakult Magyar-Bolgár Gazdasági Kamarának már közel 40 tagja van. A Bolgár Befektetési Hivatal és az ITD Hungary, valamint a két ország Nagykövetségein belül működő Gazdasági és Kereskedelmi Hivatalok is a cégek rendelkezésére állnak, hogy azok kedvező üzleti környezetben folytathassák tevékenységüket a két ország hagyományosan kiemelkedő gazdasági partnersége érdekében. Garamhegyi Ábel a fórum tanulságait összegezve elmondta: a rendezvény kitűnő katalizátora lehet annak a folyamatnak, amelynek során egy növekedési kihívásokkal küzdő, ám az Unióban komoly tapasztalatokkal bíró ország és egy, a dinamikus gazdasági bővülés időszakát élő, az európai közösséghez frissen csatlakozott állam megtalálja az egymás erényeit kiegészítő, az esetleges hátrányokat kiegyenlítő együttműködés sikeres módozatait. A bolgár cégek és intézmények körében egyre nagyobb az érdeklődés az EU alapok felhasználásában szerzett magyar tapasztalat iránt, ennek nyomán közös projektek kidolgozására is lehetőség nyílhat. Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Útravaló: egyszerűbb és gyorsabb pályáztatás Egyszerűbben és gyorsabban lehet pályázni ezentúl a halmozottan hátrányos helyzetű diákokat felkaroló Útravaló ösztöndíjprogramra - mondta Borovszky Tímea, az oktatási tárca esélyegyenlőségi főigazgatója. A kormány előző napi döntése nyomán pontosítják a pályázatra jogosultak körét, és a jelentkezéseket elektronikus úton is be lehet majd adni - közölte a főigazgató. Az idei pályázati kiírások június első hetében jelennek meg, az oktatási minisztérium, valamint a tárca támogatáskezelő honlapján lesznek elérhetők. A 2008/2009-es tanévben lehetőség nyílik arra is, hogy a pályázaton a Tehetséggondozó Középiskola címet elnyerő intézmények a halmozottan hátrányos helyzetű 7. és 8 osztályos általános iskolai diákoknak tehetséggondozó foglalkoztatásokat szervezzenek. E célra a következő tanévben 200 millió forintot különítenek el. Borovszky Tímea elmondta, hogy a 2005-ben indított programban jelenleg mintegy 20 ezer, halmozottan hátrányos helyzetű diák és csaknem 10 ezer mentortanár vesz részt. A programra az idén mintegy 2,2 milliárd forint áll rendelkezésre. Beszámolója szerint a tapasztalatok és az eredmények pozitívak, a programba bekapcsolódó általános iskolások 80 százaléka továbbtanul, s az érettségit adó középiskolába járók 90 százaléka középfokú
24
végzettséget szerez. A főigazgató azt ígérte, hogy a kifizetésekben ebben az évben már nem lesznek csúszások, a tavalyi lebonyolító-váltás miatti problémák rendeződtek. Az Útravaló ösztöndíjprogram négy elemből áll. Az Út a középiskolába a 7. és 8. osztályos diákokat és mentoraikat, az Út az érettségihez az érettségit adó középiskolában tanuló 9-12. osztályosokat, valamint a hatosztályos középiskolában tanuló 7-12. osztályosokat és mentoraikat támogatja ösztöndíjjal, míg az Út a szakmához a szakiskolai és szakközépiskolai diákok hiányszakmára való beiskolázását ösztönzi. Az Út a tudományhoz programra közös tanár-diák projekttel, kutatásokkal, innovációkkal lehet pályázni. Forrás: MTI
Nemzetközi pályázati partnerbörze A KultúrPont Iroda 2008. június 27-én nagyszabású nemzetközi partnerbörzét szervez Budapesten számos EU-tagállam szervezetei részvételével. EU-forrásokra pályázna, de nincs nyerő ötlete? Van ötlete, de nincs hozzá partner? Jöjjön el 2008. június 27-én Budapestre nemzetközi pályázati partnerbörzére, ahol segítenek Önnek. A nemzetközi pályázatokhoz külföldi partnerintézményekre van szükség - azonban a partneri megállapodásokat nem lehet csupán e-mailben létrehozni. A személyes találkozások lehetőségének megteremtésével a partnerbörzén az új kapcsolatok kialakítását, a régebbiek megszilárdítását segítik elő a szervezők. A rendezvény aktualitásához hozzájárul, hogy az Európai Unió Kultúra keretprogramjának aktuális pályázati felhívásának megjelenése 2008 júniusában várható, ezzel kapcsolatosan az Európai Bizottság tájékoztató napokat is szervez, 2008. június 27-én éppen Budapesten. Az idén először Brüsszelen kívül is zajló hivatalos tájékoztató előnyös feltételeket teremt a Belgiumtól távolabb működő kulturális szervezetek részvételéhez is. Az EU Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóság vezető tisztségviselőinek részvételével reggel 9-től zajló tájékoztató naphoz kapcsolódva, azzal azonos helyszínen rendezik meg a nemzetközi pályázati partnerbörzét 2008. június 27-én, melyre számos EU-tagállamból kb. 300 résztvevőre számítanak. A részvétel ingyenes, előzetes regisztráció szükséges. Jelentkezési határidő: 2008. június 12. Elmenne a partnerbörzére? Ennek feltétele, hogy e-mailben (
[email protected]) jelzi részvételi szándékát, illetve, ha konkrét projektötlethez keres társszervezőt, küldjön róla egy legfeljebb féloldalnyi ismertetőt (valamelyik világnyelven írva, megadva a projekt munkacímét, a börzén részt vevő nevét és email címét). Amint véglegesedik a program, a jelentkezőket e-mailben értesítik a pontos kezdési időpontról és helyszínről. A jelentkezéseket és összefoglalókat 2008. június 12-ig várják e-mailben a
[email protected] címre. Időpont: 2008. június 27. Helyszín: Budapest Szervező: Kultúrpont Iroda További információ és jelentkezés: E-mail:
[email protected] Internet: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=18557
A horvátországi Pula testvérvárosa lesz Budaörs
25
A horvátországi Pulában működő magyar szervezetek kezdeményezésére testvérvárosi kapcsolatra lép az Isztriai-félsziget legnagyobb városa Budaörssel, a szándéknyilatkozatot Pulában írják alá - tájékoztatta az MTI-t a Móricz Zsigmond Magyar Kultúregyesület elnöke. Masa Zsuzsa elmondta: a budaörsi önkormányzat egyik képviselőjével alakult ki baráti kapcsolatuk, így vetődött fel a gondolat, hogy érdemes lenne a két településnek testvérvárosi szerződést kötnie. A Móricz egyesület indította el a szervező munkát, így a Pulában működő másik magyar szervezet, a HMDK (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) Isztriai Egyesületével karöltve kezdeményeztek találkozót a pulai és a budaörsi önkormányzat vezetői és képviselői számára. Április végén négytagú pulai delegáció tárgyalt Budaörsön a hivatalos kapcsolatfelvételről, majd az ott született megállapodás értelmében Pulában írják alá a két város barátsági és együttműködési megállapodásáról szóló szándéknyilatkozatot. Masa Zsuzsa hozzátette: Budaörs és Pula polgármestere, Wittinghoff Tamás és Boris Miletic látja el kézjegyével a szándéknyilatkozatot, amelynek értelmében hamarosan sor kerül az oktatás, a művelődés, a gyermekprogramok, a művészeti kapcsolatok, valamint a népi hagyományok erősítését szolgáló testvérvárosi szerződés véglegesítésére is. Forrás: MTI
26
Nemzetközi hírek Középpontban a szociálpolitika Kétnapos konferencia kezdődött Brüsszelben az Európai Bizottság szervezésében, amely az Európát érő szociális kihívásokra adható válaszokat kívánja számba venni. Barroso elnök a múlt héten jelentette be, hogy a Bizottság a jövőben még nagyobb figyelmet kíván a szociálpolitikának szentelni. „Rohamosan globalizálódó világunkban az Európai Uniónak továbbra is meghatározó szerepet kell vállalnia és sikeresen helyt állnia. A szociális sikerek, a versenyképesség és az erős gazdaság érdekében meg kell tartanunk a jól képzett, tehetséges munkavállalókat és vonzóvá kell tennünk számukra az EU-t. Elsősorban azt kell biztosítanunk, hogy az unió a letelepedés és a munkavállalás szempontjából is vonzó hely legyen, amely lendületes és befogadó társadalommal rendelkezik” - nyilatkozta a konferenciát megnyitó Vladimir Spidla, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa. A Bizottság szerint az Európai Unió jelentős szerepet játszik a szociális siker elősegítésében. A lisszaboni stratégia 2000-es meghirdetése óta a tagállamokban összesen 17 millió új munkahely jött létre, európai polgárok milliói ragadták meg az egységes piac kínálta lehetőséget, hogy egy másik tagállamban éljenek, tanuljanak, dolgozzanak vagy vonuljanak nyugdíjba. Ugyanakkor számos megoldásra váró problémával is szembe kell néznie az EU-nak, így a szegénységgel, a népesség elöregedéssel vagy a hátrányos megkülönböztetéssel. Az új szociális kihívásokra adható válaszokról szóló konferencia lehetővé teszi a tagállamok, az európai intézmények, a szociális partnerek, a civil társadalom és a szakértők számára, hogy megvitassák a jelenlegi szociális tendenciákat és hozzájáruljanak a „lehetőség, hozzáférés és szolidaritás” eszméjén alapuló, megújult európai menetrend kialakításához, melyet a tervek szerint a biztosok kollégiuma 2008 júniusában fogad majd el. A kétnapos konferenciát az Európai Bizottság elnökének beszéde zárja majd. Barroso a múlt héten jelentette be, hogy a jövőben kiemelt figyelmet kíván fordítani a szociálpolitikai kérdésekre, mivel attól tart, hogy a közvélemény szemében túlságosan az ipari érdekek képviselőjévé vált a brüsszeli testület. A globalizáció - előnyös hatásai mellett - kihívásokat is támaszt, melyekre az uniónak a Bizottság szerint a gazdasági, szociális, egészségügyi és oktatási szektort átfogó megoldást kell találnia. Ennek jegyében a Bizottság még a nyár előtt szociálpolitikai tárgyú javaslatcsomagot kíván előterjeszteni, mely többek között lehetővé tenné, hogy a betegek könnyebben jussanak orvosi ellátáshoz más tagállam területén. Ezen felül a munkavállalók munkahelyi véleménynyilvánítási jogát uniós szinten keretekbe foglaló jogszabály, továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmát tovább finomító tervezet is szerepel a javaslatok között, ám ez utóbbiról még nincs teljes egyetértés a biztosok között. Forrás: EUvonal
Göncz: jól halad az elnökségi felkészülés Göncz Kinga külügyminiszter tartott beszámolót az Országgyűlés európai ügyek bizottságának országunk tavalyi uniós teljesítményéről. A miniszter szerint mind az unió, mind hazánk jó évet zárt tavaly, és az uniós elnökséggel kapcsolatos előkészületek is megfelelő ütemben haladnak. Az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló törvény értelmében a kormány évente jelentést készít a Parlament számára a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről. Ennek megfelelően a külügyminiszter ismertette a jelentést a Parlament illetékes szakbizottságával, amit a közeljövőben plenáris vita követ.
A beszámoló első részében Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdések szerepelnek, a második rész az Európai Unió 2007-es legfontosabb céljait, fejleményeit, a magyar törekvéseket és érdekeket foglalja össze. A külügyminiszter a jelentéshez kapcsolódóan elmondta: 2007 sikeres éve volt az Európai Uniónak. Ezt mutatta a Lisszaboni Szerződés elfogadása, az előrelépés az integrált energiaés klímapolitikában, a versenyképességi lisszaboni stratégia következő 3 éves programjának elfogadása, Románia és Bulgária csatlakozása az Unióhoz, Szlovéniában az euró bevezetése és számos uniós politikában a polgárokat is közvetlenül érintő kérdésekben való döntés. A pozitív példák között említette a roamingdíjak csökkentését és a postai liberalizáció ügyét is. Magyarország szempontjából kiemelkedő eredményként méltatta továbbá, hogy hazánk csatlakozott a schengeni övezethez, valamint kiemelte, hogy egyre több tagállam teszi szabaddá a munkavállalást magyar állampolgárok számára is. Fontos mérföldkő az is, hogy a kormány 2007-ben elfogadta az új Európa-politikai stratégiát. Göncz Kinga a 2011-es magyar EU-elnökség előkészületeiről is beszámolt az európai ügyek bizottságának. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy áprilisban lezárult az elnökségi stábba jelölt tisztviselők kiválasztásának első köre. Az elnökségi stáb létszáma körülbelül 800 fő lesz, akik többsége korábban is uniós kérdésekkel foglalkozó tisztviselőkből kerül ki. A tisztviselők kiválasztása megfelelő ütemben halad, nincs csúszás a felkészülésben - mondta a külügyminiszter. Ősszel kezdődik az elnökségi munkatársak kiválasztásának második köre, amely már nyílt pályáztatást is magában foglal. A tervek szerint a kiválasztott tisztviselők nyelvi (angol és francia) és szakmai képzése is ősszel kezdődik. A külügyminiszter utalt arra, hogy az Unió napirendjét szem előtt tartva a magyar elnökség kiemelt témái között lehet majd az uniós költségvetés, a lisszaboni stratégia felülvizsgálata, a klímapolitika, a bevándorlás, a bővítés, a szomszédságpolitika és a regionalizmus is. Az elnökségi trióban Magyarország élen jár a felkészülésben a külügyminiszter szerint. Az informális egyeztetések már korábban megkezdődtek Spanyolország, Belgium és Magyarország között, az európai államtitkárok május 7-én tartanak először hivatalos egyeztetést, hogy áttekintsék a trió együttműködésének lehetséges kereteit. Forrás: EUvonal
Esélyegyenlőség és antidiszkrimináció az EU-ban: 84 millió ember új törvényre vár Bauer Edit, az Európai Parlament MKP-képviselőjének sajtóközleménye Strausburgból: A diszkrimináció elutasítása alapvető európai érték. Ezért az Európai Néppárt rendkívüli fontosságot tulajdonít az antidiszkriminációs politikának. Meggyőződése, hogy a tagállamok felelőssége annak biztosításában, hogy az unió egyetlen polgárát se érje diszkrimináció, megkerülhetetlen. Annak is tudatában van, hogy törvényekkel nem lehet mindent megoldani. A diszkrimináció megszűntetéséhez országos szinttől a helyi szintig szükséges a politikai kultúra, a tolerancia a mindennapokban, a munkahelyeken, közéletben, kommunikációban. Az európai antidiszkriminációs irányelvek implementálása, amint azt a gyakorlat is mutatja, nem egyszerű. A tagországok fele nem tudta kellő módon beemelni a belső jogrendbe vagy megfelelően alkalmazni az irányelveket. Tény, hogy az európai legiszlatívában a szerződés 13. cikkelyét és a létező irányelveket figyelembe véve létezik egy reális űr. Ennek áthidalását az EPP-ED azonban nem egy átfogó, nehezen alkalmazható, kevésbé hatékony irányelvben látja, hanem úgy érzi, hogy az EU-ban élő 84 millió fogyatékos diszkriminációját európai direktíva által szükséges megszüntetni, ezáltal biztosítva, hogy a fogyatékkal élőknek ugyanazon jogaik legyenek uniószerte. Meggyőződésünk, hogy ez a megközelítés hatékonyabb, reális segítséget nyújthat a fogyatékkal élőknek. Ezért támogatja az EPP-ED az Európai Bizottság ilyen irányú kezdeményezését. ↵ vissza Strasbourg, 2008. május 20. Forrás: www.mkp.sk
28
Esélyegyenlőség: jobb együttműködést sürget az EP a tagállami és az uniós szervek között Jobb együttműködésre van szükség a tagállami és az uniós szervek között az uniós esélyegyenlőségi előírások betartása érdekében - véli az Európai Parlament (EP), amely az összes megkülönböztetést tiltó, átfogó keretirányelvet szeretne elfogadtatni. A témáról vitáztak Strasbourgban, és a vita alapjául szolgáló jelentés egyebek közt megállapítja: támogatni kell a diszkrimináció bírósághoz forduló áldozatait. Mivel az uniós tagállamok kormányait képviselő Tanácsban nem egyértelmű a szexuális orientáción, illetve az életkoron alapuló diszkrimináció megítélése, elképzelhető, hogy a végleges irányelvjavaslat csak a megkülönböztetések egy szűkebb körére terjedne ki. A parlament mindenesetre megszavazta azt a kitételt, amely emlékezteti az unió "kormányát", az Európai Bizottságot azon kötelezettségére, hogy átfogó - a fogyatékosságra, a korra, a vallásra vagy meggyőződésre, valamint a szexuális irányultságra is kiterjedő - irányelvet terjesszen elő. A jelentés szerint a kisebbségi közösségek, és különösen a roma közösség különleges szociális védelmet igényelnek, mivel az EU-bővítés kapcsán "a kizsákmányolás, megkülönböztetés és kirekesztés őket érintő problémája még súlyosabbá vált az oktatás, az egészségügy, a lakhatás, a foglalkoztatás és a nők jogainak területén". A vitában Bauer Edit szlovákiai néppárti EP-képviselő azt mondta: pártja rendkívüli fontosságot tulajdonít a diszkriminációellenes politikának, de "annak is tudatában van, hogy törvényekkel sajnos nem lehet mindent megoldani". A képviselőnő szerint tény, hogy az európai jogalkotás hiányos, a megoldást azonban az Európai Néppárt nem egy átfogó, nehezen alkalmazható irányelvben látja. A néppártiak szerint "sürgősségi alapon" az Európai Unióban élő 84 millió fogyatékos diszkriminációját lenne szükséges európai direktíva segítségével megszüntetni. Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő kiemelte, hogy az EU-bővítéssel "a diszkriminációs fenyegetettség új jelenségei is felerősödtek, például a sokszorosan hátrányt szenvedőké". Napjainkban a romák megkülönböztetése egyre veszélyesebbé válik - tette hozzá. Kósáné szerint a szocialisták számára elfogadhatatlan, hogy a megkülönböztetési tilalmak között bármilyen rangsort állítsanak fel. "Nem vagyunk hajlandók mérlegelni, hogy kinek a sérelme nagyobb, a fogyatékossággal élőké-e, a melegeké vagy az idős embereké" - fogalmazott. A vitához benyújtott írásbeli hozzászólásában Lévai Katalin szocialista EP-képviselő azt javasolta, hogy vezessenek be európai esélyegyenlőségi monitoring rendszert, mely PR-lehetőséggel, adókedvezményekkel támogatná az esélyegyenlőség megteremtésében kiemelkedő szerepet vállaló munkahelyeket. "Készítsenek feketelistát azokról, akik nem felelnek meg a feltételeknek" - indítványozta egyúttal. Forrás: MTI
Az esélyegyenlőség közügy
29
Európai esélyegyenlőségi monitor rendszert javasol Lévai Katalin. Az esélyegyenlőség közügy. Szinte nincs olyan társadalmi réteg vagy etnikai csoport, amelyet ne érne sérelem az esélyegyenlőség terén – jelentette ki Lévai Katalin EP-képviselő. A Jogi Bizottság szocialista tagja május 20-án, Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén Elizabeth Lynne, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport brit tagjának Az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség terén megvalósított előrehaladás az EU-ban témájú jelentéséhez szólt hozzá írásban. - Elfogadhatatlanul magas a munkanélküliség a nők, migránsok, fogyatékkal élők, etnikai kisebbségek, az idősebbek és a fiatalok, valamint elszigetelt, kevésbé piacképes szakképzettségűek körében. Lévai Katalin javasolta európai esélyegyenlőségi monitor rendszer bevezetését, mely PR-lehetőséggel, adókedvezményekkel támogatná az esélyegyenlőség megteremtésében kiemelkedő szerepet vállaló munkahelyeket. Készítsenek feketelistát azokról, akik nem felelnek meg a feltételeknek. Ez ösztönzőleg hatna a vállalatokra, új szempontokat és világosabb képet adna a munkakeresőknek. A magyar képviselő megállapította, hogy Kelet- és Közép Európában terjed a szélsőséges és populista politika, erősödik a romákkal szembeni diszkrimináció, roma lakóhelyeket rombolnak le szélsőséges erők. Itt mutatkozik meg igazán, hogy mekkora szükség van a szocialisták által indítványozott Európai Roma Stratégia kidolgozására.A tagállami jogszabályozás eltérő módon véd a diszkrimináció ellen, amelyet polgárok sajnos nem ismernek eléggé. Nem egységes az irányelvek végrehajtása. Szükség lenne a jogszabályok előzetes szociális hatásvizsgálatára, valamint a végrehajtás éves értékelésére.
Forrás. MTI
Magyar képviselő jelentését fogadta el EP-bizottság a hátrányos helyzetű térségekről Elfogadta az Európai Parlament regionális fejlesztési bizottsága Brüsszelben Harangozó Gábor (MSZP) hátrányos helyzetű csoportokról és térségekről szóló jelentését - jelentette be közleményben a képviselő. "A kohéziós politika szerepéről a kiszolgáltatott közösségek és csoportok integrációjában" című jelentés felhívja a figyelmet a hátrányos helyzetű csoportok szegregációjának területi összefüggéseire, a régiókon belüli növekvő elmaradottsági, szegénységi problémák területi megközelítésen alapuló rendezésére. "Magyarország, és a többi új csatlakozó állam számára is igen fontos annak felismerése, hogy az unióban vannak olyan leszakadó csoportok és térségek, melyek nem képesek a fejlesztési támogatások megfelelő felhasználására. Így annak ellenére nőnek az Unión belüli területi különbségek, hogy igen jelentős összegű fejlesztési források állnak rendelkezésünkre. A probléma megoldása nem csak az új csatlakozóknak, a szegényebb régi tagállamoknak is érdeke" - szögezte le Harangozó Gábor. A szegénységet területi kérdésként kezelő problémafeltárás már előremutat a kohéziós politika 2013 utáni prioritásaira. Látható, hogy a fejlődés erőteljesen a fővárosi, városi térségekre koncentrálódik, miközben egyes vidéki és falusias területeken egyre fokozódik a szegénység. Mivel ez a probléma messze túlnő a vidékfejlesztés lehetőségein, ezért ezen csak az alapok célzott összehangolásával, komplex fejlesztésekkel lehet változtatni. A jelenleg rendelkezésünkre álló statisztikai adatbázisok nem elegendőek, a tagállamok sok esetben nem azonos típusú és szintű adatokat gyűjtenek, így hiányzanak a kistérségi összehasonlítható európai adatok is. Ezt a képviselő szerint mielőbb pótolni kell az európai statisztikai rendszer továbbfejlesztésével. Az EP-bizottság az Európai Néppárt tartózkodása ellenére fogadta el a javaslatot. Forrás: MTI
Parlamenti szinten – A Lisszaboni Szerződésről tárgyalna a többi uniós tagállammal a V4
30
A négy visegrádi ország parlamentjeinek vezetői a jövő évben szeretnék meghívni a többi európai uniós országbeli kollégáikat Prágába, hogy megvitassák mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a Lisszaboni Szerződés nyújt a nemzeti törvényhozásoknak. Egyebek között ebben állapodtak meg a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák parlament vezetői, akik Prágában tanácskoztak. Magyarországot a találkozón Mandur László, az Országgyűlés alelnöke képviselte. Az eszmecserére a jövő év első felében kerülne sor, amikor Csehország tölti majd be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A találkozó előkészítésével a V4-ek Miloslav Vlceket, a cseh képviselőház elnökét bízták meg. A négy visegrádi ország törvényhozásának vezetői kezdtek tárgyalásokat arról, milyen feladat hárul a nemzeti parlamentekre a Lisszaboni Szerződés érvénybe lépése után. „A visegrádi országok parlamentjei szeretnének kidolgozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé tenné számukra, hogy közös lépjenek fel az Európai Bizottság nekik nem tetsző törvénytervezetei ellen” – jelentette ki a tanácskozás után megtartott sajtótájékoztatón Premysl Sobotka, a cseh szenátus elnöke. A „központi” törvényjavaslatok „visszaadása” a nemzeti parlamentek részéről olyan újdonság az Európai Unióban, amelyet a Lisszaboni Szerződés tenne lehetővé. „Nem valamiféle blokk létrehozásáról van szó valaki ellen, hanem a közös álláspont érvényesítéséről. A Lisszaboni Szerződés ezt a lehetőséget megadja, s egybehangzó véleményünk, hogy ezzel élni kell” – szögezte le Sobotka. A négy visegrádi ország közül Lengyelország, Magyarország és Szlovákia már törvénybe iktatta a Lisszaboni Szerződést, míg Csehország nem. A prágai képviselőház eddig csak első olvasásban vitatta meg a dokumentumot, míg a szenátus úgy döntött, megvizsgáltatja az alkotmánybírósággal, hogy a szerződés összhangban van-e a cseh jogrenddel. Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a taláros testület ősszel dönt a kérdésről. A Lisszaboni Szerződés, amely módosítja a 27 tagúra bővült Európai Unió működésének szabályait, azután lép életbe, hogy a dokumentumot az összes tagállam jóváhagyja. A szerződés gyakorlatilag az elutasított európai alkotmányt helyettesíti, s célja megreformálni az uniós intézményeket. Újraosztja a jogköröket az Európai Unió és a tagországok között, és módosítja a döntéshozatal eddigi szabályait. A dokumentum előírja, hogy Brüsszelnek előzetesen értesítenie kell a nemzeti parlamenteket a jogszabályok tervezett módosításairól. Ha ezekkel a nemzeti parlamentek egyharmada nem ért egyet, akkor az Európai Bizottságnak újra kell gondolnia a javaslatot. „Mi a visegrádi csoportban négyen vagyunk. Szeretnénk, ha a csírája lennénk egy olyan csoportnak, amely szükség esetén eléri az egyharmadot” – jegyezte meg Sobotka. Forrás: MTI
Az Európai Unió nem csodaszer, de sok más mellett lehetőség a konfliktusok meghaladására - összefoglaló az „Együtt - sokfélén” című konferenciáról Az immár hagyományosnak nevezhető Európa-napi konferencián az ország minden részéből érkező civilek, pedagógusok és újságírók vitatták meg hazánk első négy uniós évének eredményeit . Idén a kultúrák közötti párbeszéd európai évéhez kapcsolódóan elsősorban az identitás, a migráció , valamint a nyitottság/bezártság kérdésköre volt a megbeszélések középpontjában. Az „Együtt - sokfélén” elnevezésű konferenciát a Külügyminisztérium és lakossági tájékoztató szolgálata, az EUvonal közösen szervezte. 500 résztvevője, civil szervezetek, pedagógusok, a tudományos élet és a média képviselői, a kultúrák közötti párbeszéd európai éve alkalmából az európai, a közép-európai és a magyar identitás kérdéseit vitatták meg. A résztvevők egy közös, gondolatébresztő bevezetés után három szekcióban folytathatták a diskurzust, ahol kisebb csoportokban beszélhették meg a felkért hozzászólókkal és egymással uniós négy évünk valamely aspektusát.
31
„Idő és megfelelő szerkezet kell ahhoz, hogy egész Európa megtanulja: a közös gondok megoldásakor nincsenek nyertesek és vesztesek, hanem a konszenzust kell megtalálni” - mondta Göncz Kinga külügyminiszter megnyitó beszédében. A rendezvény egyik védnökeként arra emlékeztetett, hogy földrészünk történelme sokáig arról szólt, hogy a győztesek miként próbáltak uralkodni a legyőzötteken, az alulmaradottak pedig előbb-utóbb fellázadtak e kísérletek ellen. Felidézte, hogy a német Westdeutscher Rundfunk előző napi, ljubljanai tv-vitájában amelyben a fő téma az Európai Unió jövője és a Nyugat-Balkán integrációs perspektívája volt - elhangzott: a Nyugat-Balkán most éli át azt az időszakot, amelyet Európa szerencsésebb fele már maga mögött tudhat; a szétesés fázisát követi az integráció, ám ehhez alapvető változásokat kell véghez vinni, ideértve az újfajta konfliktuskezelés elsajátítását és alkalmazását. A külügyminiszter asszony szerint az Európai Unió nem csodaszer, ez ügyben már sokan kijózanodtak, feledve a kezdeti illúziókat. Az is látnivaló, hogy a célért mindannyiunknak dolgoznunk kell, de a lényeg az, hogy van cél, eszköz és megfelelő eljárásmód. Reményét fejezte ki, hogy ebbe az integrációs folyamatba mielőbb be tudnak kapcsolódni a Nyugat-Balkán, valamint Délkelet-Európa országai is. A miniszter kitért arra, hogy napjaink Európájában nincs vezető identitás, a sokszínűség érvényesül, és az alapértékek része a másféleség elfogadása. Az európai és a nemzeti identitás kapcsolatát elemezve kifejtette, hogy az önazonosságot befolyásolja a környezet visszajelzése is. Kelet-Közép-Európa tekintetében ez azt jelenti, hogy a térség az elfogulatlan kívülállók számára egységes képet mutat, amiben valószínűleg nagy szerepe van a közös történelemnek, az itt élő nemzetek közötti kölcsönhatásoknak. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a konferenciát Göncz Kinga, és sikeres és eredményes munkát kívánt a tanácskozásnak. A külügyminiszter mellett a másik védnök Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke volt. Ő megnyitójában Európát nagy színes virágcsokorhoz hasonlította, s hangsúlyozta, hogy a kontinens békéjét és biztonságát az európaiság lelkét adó 27 kultúra párbeszéde és kölcsönös tisztelete adhatja. Glatz Ferenc akadémikus előadásában úgy foglalt állást, hogy Európa nem a gondoskodó államok Európája, hanem a nemzetek, s végső soron az aktív állampolgárok Európája kell, hogy legyen. Napi lakossági kapcsolat nélkül a politikai adminisztrációk ugyanis nem képesek megtalálni a legjobb megoldásokat. „A népért - a nép nélkül” megoldások ma sem vezetnek sikerhez - hangsúlyozta. A továbbiakban Sándor Anna közgazdász az emberek változó kötődéseiről szólva azt vetette föl, hogy a kötődések, azonosulások - nyelvhez, városokhoz, vagy kultúrához - újratermelődhetnek, de kérdés, hogy mindez mennyire vezet ezek felszínessé válásához. Jordán Tamás színművész az értékközpontúság alapján úgy vélte, hogy a magyar kultúrát itthon közösen ápolva európaiságunkat bizonyítjuk. Vajda Mihály filozófus a magyarság nyugati kulturális hovatartozásáról beszélt. A környező országokkal közös történelmünkből adódóan közösek a problémáink, de közös pozitívumok is adódnak, az Európai Unió pedig lehetőséget teremt e közösség tudatosulásához. Hunyady György akadémikus elmondta, hogy az Európai Unióval kapcsolatban a vidékiek és az alulképzettek szkeptikusak, amíg a jómódúak, a jól képzettek, valamint a nemzeti kisebbségek, így a romák is, az EU-ban a jobb jövőbe vezető utat látják. A roma kérdés a magyar társadalom fő problémájává lép elő - jósolta. Bánlaky György, az Atlanti Tanács elnöke elérendő célként jelölte meg „az EU mi vagyunk” érzés elmélyítését, szemben a „mi és az EU” megkülönböztetéssel. Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa átfogóan ecsetelte az EU sikereit, többek között a kereskedelemben, termelésben, nemzetközi segélyezésben. Fontos feladatnak nevezte a nemzeti és közösségi érdek jobb összehangolását a közgondolkodásban. A magyar identitás megmarad, de kiegészül az európaival - szögezte le.
32
A délutáni szekcióüléseken a magyar identitást vizsgálók a kérdésről nyíltabb gondolkodást, vitát hiányoltak. Elhangzott, hogy az identitás lehet többszörös: a meghatározó magyar identitással együtt az egyénnek lehet más - pl. európai - azonosságtudata is. A „ki a magyar?” típusú önvizsgálódás más országokban is fellelhető, de már a fogalmak tisztázásához is szemléletváltozásra van szükség. Ehhez elengedhetetlen az is, hogy az egyén megtalálja helyét a társadalomban. Az unió és hazánk nyitottságát, valamint a migráció összefüggéseit vizsgáló panelben a résztvevők kiemelték az oktatás fontosságát. E szerint a magyar oktatásnak - és elsősorban a pedagógusoknak kiemelkedő szerepe van abban, hogy a magyar társadalom ne csak a különböző kultúrákkal kapcsolatban legyen befogadó, hanem a kultúrát képviselő emberek számára is nyitott legyen. Ahogy egy hozzászóló megfogalmazta: a magyarok befogadók a különböző kultúrákat képviselő művek, előadások vagy épp éttermekkel kapcsolatban, ugyanakkor a más kulturális közegből érkező polgárok befogadása ma még Magyarországon korántsem zökkenőmentes. Az „Európa-erőd” szekcióban a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Stjepan Mesic horvát államelnök is felszólalt. Megköszönve a horvát EU-csatlakozáshoz nyújtott feltétel nélküli magyar támogatást, hangsúlyozta: a Balkánon az EU-hoz való közeledés kulcsa a béke. Nagyra értékelte, hogy a nemzeti kisebbségek, amelyek korábban területi igényekért indított háborúk kiváltói voltak, a nyitott, határok nélküli Európában a nemzetek közötti híd szerepét játsszák. „Ha nem lennének, ki kellene őket találni”- mondta. Forrás: EUvonal
Mondja el véleményét! - demokrácia és állampolgárság az EU-ban A héten a demokrácia és állampolgárság témakörében várjuk véleményét. A témakör három kérdését az alábbi linkre kattintva érheti el: Milyen jogok járjanak az európai polgársággal? Az európai képviselők vagy a nemzeti parlamentek jogköreinek növelését javasolná? Az EUvonal Ön és Európa elnevezésű interaktív szolgáltatása segítségével kifejtheti véleményét az Európai Unióról és Magyarország tagságának tapasztalatairól. Ön dönthet arról, mely témakörökben nyilvánít véleményt, nem szükséges mind a 70 nyitott, illetve feleletválasztós kérdésre válaszolnia. A kérdőív bármikor érvényesíthető és elküldhető az EUvonalnak. Aki kedvet érez hozzá, bármelyik válaszához kiegészítést fűzhet és kommentálhatja is azt. A http://www.euvonal.hu/online_velemeny/ címen elérhető programhoz regisztráció után bármikor visszatérhet, válaszait a rendszer megőrzi. Most Öné a szó! Forrás - EUvonal
Társadalmi vita a „legnagyobbak” részvételével a Hágai Kongresszus 60. évfordulóján Az Európai Mozgalom ma kezdődő kétnapos konferenciája hatvan évvel a Hágai Kongresszus után is hasonló témakörökkel foglalkozik, mint történelmi jelentőségű elődje: a találkozón az integráció jövőjével kapcsolatos civil javaslatokra és kérdésekre reagálnak az unió vezetői. Az esemény élőben követhető a Europe by Satellite segítségével. Az 1948. május 7-én kezdődő hágai Európa Kongresszus jelentős fordulópontot jelent az európai integráció történetében. A kongresszuson 26 európai állam mintegy 750 képviselője vett részt, köztük
33
több olyan, Európa jövőjét meghatározó személyiség, mint például a Kongresszuson elnöklő Winston Churchill, de Konrad Adenauer, François Mitterrand, Paul-Henri Spaak és Altiero Spinelli is aktív szerepet játszott a találkozón. A kongresszus, és az Európai Mozgalom beindulása jelentős lökést adott Európa egységesülésének. A kétnapos konferenciát Pat Cox, az Európai Mozgalom elnöke (egyben az Európai Parlament volt elnöke) nyitotta meg az EP jelenlegi elnökével, Hans-Gert Pötteringgel. A konferencia első napján három munkacsoportokban vitáznak a résztvevők azokról a javaslatokról, melyeket az EM előzetesen egy civil konzultáció keretében összegyűjtött. A munkacsoportok a résztvevők segítségével kiválasztják azt a hatvan javaslatot, melyet másnap az unió legfontosabb intézményeinek vezetői elé tárnak, akik reagálnak a megfogalmazott kérdésekre illetve ötletekre. A május 23-i fórumon részt vesz José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, Janez Jansa, szlovén miniszterelnök az EU szlovén elnökségének képviseletében, Dimitrisz Dimitriadisz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke, a Tanács főtitkára, Javier Solana, Lluís Maria de Puig, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, valamint az Európa Tanács főtitkára, Terry Davis. A konferencia legfontosabb eseményei élőben követhetők az Európai Bizottság Europe by Satellite szolgáltatásán keresztül, a részletes program a rendezvény honlapján olvasható. Forrás: EUvonal
Pályázati eredmények az Európa a polgárokért programban Az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága által meghirdetett Európa a polgárokért program néhány alprogramjának pályázati eredménye. A Strukturális támogatás az európai politikai kutatóintézetek számára, illetve a Strukturális támogatás európai szintű civil társadalmi szervezeteknek alprogramok nyertes pályázatainak listája: http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/compendia/documents/results_call_30_2007.pdf A Testvérvárosi találkozók második szakaszának nyertes pályázatainak listája: http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/compendia/documents/projects%20_accepted_1_TT_phase_2.xls A Tematikus hálózatok alprogram nyertesei: http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/compendia/documents/projects_accepted_TT_NT.xls
Forrás: EUvonal
34
Roma hírek OGY - Az ÁSZ szerint átláthatóbb roma támogatási rendszerre van szükség Az egész támogatási rendszert átláthatóbbá kell tenni, és számon kell kérni, hogy a pénzek valóban a roma lakosság érdekében hasznosulnak-e - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgató-helyettese az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi civil- és vallásügyi bizottságának nagykanizsai kihelyezett ülésén. Pulay Gyula a magyarországi cigányság helyzetének javítására és felemelkedésére a rendszerváltás óta fordított állami támogatások mértékéről és hatékonyságáról készített vizsgálat kapcsán kifejtette, hogy számos részeredmény született az elmúlt 17 évben, a jelek összességében mégis a cigány lakosság helyzetének romlását mutatják. Az ÁSZ megállapítása szerint szakítani kellene azzal a "szégyenlős gyakorlattal", hogy nem vizsgálódik a kormányzat, valóban eljutott-e a pénz a romákhoz vagy sem, vagy sem, mert enélkül nem lehet mérni a hatékonyságot. A számvevők összesítése szerint a rendszerváltás óta eltelt időszakban mintegy 14 milliárd forintot fordított az állam célzottan roma programokra, és további 106 milliárd forint közvetett támogatások formájában jutott a cigányságnak. Ez utóbbi csoportba a normatív és más formájú támogatások tartoznak - fogalmazta meg Pulay Gyula. Úgy látják, hogy sem az 1990-es évek elején, sem 2005-2006 körül nem készült megbízható felmérés arról, hogy milyen helyzetben van a cigány lakosság. A kutatók még a legutóbbi népszámlálás során jelzett 190 ezres népességi adatot sem fogadják el pontosnak. A roma programokra fordított összegek csak 1996 óta látszanak nyomon követhetőnek, ekkor nevesítette először a kormány a cigányság integrációjára szolgáló pénzeket. Két módon történt ez meg, egyrészt úgy, hogy az előirányzat nevében is szerepelt a program célja, másrészt úgy, hogy a célcsoportot például tágabban - szociálisan hátrányos helyzetűnek vagy leszakadó településen élőnek - minősítették. Az ÁSZ megállapítása szerint az eddigi kormányok nem tudták eldönteni, hogy célzott romapolitikát valósítanak meg, vagy az általános szociális problémák között foglalkoznak a romák helyzetével. Az első, kifejezetten nekik szóló célzott program a tavaly az Országgyűlés által elfogadott roma integrációs évtized programja. Miután nem volt világos cél, ezért már a tervezés sem valósulhatott meg pontosan, de a kormányzati politika hibájaként határozta meg az ÁSZ azt is, hogy gyakran változott az intézményrendszer, ami miatt a folyamatosságot nagyon nehéz volt biztosítani. Minden kormányzat viszonylag gyenge politikai erővel rendelkező fórumokra bízta a tárcák közötti koordinációt, ez a testület pedig alkalmatlan volt a hatékony tárcaközi egyeztetésekre. Ezért történhetett meg, hogy a minisztériumoknál önállóan megvalósult programok hoztak inkább sikereket, mert a tárcák közötti feladatok megosztásánál nem tisztázták a hatásköröket, nem voltak egyértelműek a határidők, sem pedig a számonkérés módjai. Az eddig az ÁSZ által a rendszerváltás utáni időszakban összesített mintegy 120 milliárd forintos támogatási összeg az utóbbi időkben egyre inkább az európai uniós forrásokon alapul, emiatt az ÁSZ több veszélyre is felhívta a figyelmet. A versenyeztetés ugyanis könnyen oda vezethet, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévő roma közösségek kimaradnak a programokból, mert nem képesek megfelelő színvonalú program összeállítására, menedzselésére. Javaslatuk szerint ezért végig kell gondolni, hogy a pályázati rendszerű támogatás vagy a célzottabb, komplexebb program volna hatékonyabb. Azt is megfontolásra ajánlja az ÁSZ, hogy elemezni kellene a
hatékonynak bizonyult roma programokat, mitől voltak sikeresek, és ezeket kell széles körben elterjeszteni - foglalta össze a számvevőszék álláspontját Pulay Gyula. A bizottság ülésén Farkas Flórián (Fidesz) azt vetette fel, hogy meglátása szerint 2005 óta nem változtak a kisebbségi célokra fordított kormányzati támogatások, ezért szerette volna tudni, hogy ha ezt 2011-ig így tervezi hagyni a kormány, vajon mekkora csökkenést jelenthet ez a cigányság szempontjából. Pulay Gyula válasza szerint az ÁSZ nem foglalkozik a jövőbeni lehetőségekkel, hiszen csak a már meglévő adatokkal tud dolgozni. Balog Zoltán (Fidesz) bizottsági elnök kérdése arra irányult, hogy a korrupció tetten érhető-e a romáknak szóló támogatások körében. Az ÁSZ főigazgató-helyettese válaszában arra emlékeztetett, hogy voltak már példák, amikor nem romák is a cigányságnak szóló támogatásokra jelentkeztek, vagyis megvan a veszélye a korrupciónak. Forrás: MTI
Roma nyelven is beszélnek majd a magyarországi hivatalokban Törvényt kezdeményez a kormány a cigány nyelvhasználat kiterjesztéséről. A parlamentnek benyújtott javaslat célja, hogy öt éven belül az összes közintézményben legyen olyan munkatárs, aki beszéli a beás és a romani nyelvet. A dolgozók nyelvi képzésére a kormány nyolcmillió forintot szán évente. A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájához való csatlakozás részeként a kormány törvényjavaslatot nyújtott be a a parlamentnek a cigány nyelvhasználat kiterjesztéséről. A jogszabálytervezet értelmében öt éven belül minden magyarországi közintézményben kell lennie olyan munkatársnak, aki beszéli a beás, illetve a romani nyelvet, hogy az ezen a nyelven beszélőknek megkönnyítsék az ügyintézést. A Miniszterelnöki Hivatal szerint a nyelvhasználat kiterjesztéséhez körülbelül ötvenmillió forintot kell a költségvetésben az első évben hozzátenni a jelenlegi kiadásokhoz. A közigazgatási dolgozók nyelvi képzésére évente nyolcmillió forintot szán a kormány a központi költségvetésből, és ez kiegészülhet helyi forrásokkal is – közölte megkeresésünkre a Kormányszóvivői Iroda. A törvényjavaslat nem határozza meg, hogy intézményenként hány olyan munkatársnak kell lennie, aki beszéli az említett nyelveket, és az sincs eldöntve, hogy a jelenlegi dolgozók képzésével vagy roma származású dolgozók felvételével oldanák meg a tervet – utóbbi esetében a kormány mindkét variációt támogathatónak tartja. A kisebbségi törvény tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint egy-egy közigazgatási állás betöltésekor azonos feltételek megléte esetén előnyben kell részesíteni a településen élő kisebbség nyelvét ismerő jelöltet – hívta fel figyelmünket a Kormányszóvivői Iroda. A tervezetet Kállai Ernő kisebbségi ombudsman is támogatandónak tartja, bár lapunknak megjegyezte, hogy a cigányságnak azért vannak égetőbb problémái, így például a társadalmi kirekesztés, a szociális ellehetetlenülés vagy a munkanélküliség. Ezzel együtt a biztos örül annak, hogy ezen a téren is megmozdult valami. Forrás: Magyar Hírlap
36
Teleki László miniszterelnöki megbízott lett Gyurcsány Ferenc felkérte Teleki László szocialista parlamenti képviselőt, hogy miniszterelnöki megbízottként vegyen részt a kormány romapolitikájának összehangolásában - közölte a kormányszóvivő az MTI-vel. Daróczi Dávid tájékoztatása szerint Teleki László lesz az újból létrejövő cigányügyi tárcaközi bizottság társelnöke. A testület elnöke Kiss Péter kancelláriaminiszter, tagjai: az agrártárca vezetője (területfejlesztés), az igazságügyi miniszter (jogvédelem), gazdasági miniszter (gazdaságfejlesztés), oktatási miniszter, valamint a szociális és munkaügyi tárca vezetője. A kormányszóvivő elmondta: Teleki László miniszterelnöki megbízottként nem kap fizetést, a munkájához szükséges infrastruktúrát a Miniszterelnöki Hivatal biztosítja. Daróczi Dávid kitért arra, a cigányügyi tárcaközi bizottság együttműködik a Roma Integrációs Tanáccsal. Forrás: MTI
Az V. Országos Katolikus Cigánytalálkozót rendeztek Az V. Országos Katolikus Cigánytalálkozót rendezték meg Gödöllőn a Szent István Egyetem aulájában tájékoztatta az MTI-t Dúl Géza, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) cigánypasztorációs referense. A biblia évéhez kötődő eseményen Keresztes Szilárd hajdúdorogi püspök beszélt a biblia mindennapi életben betöltött szerepéről. Az MKPK Migrációs Irodája és a Váci Egyházmegye Evangelizációs Irodája Ceferino Házának közös rendezvényén az ország minden részéből részt vettek. A katolikus cigánytalálkozón az érdeklődőik megtekinthették Romano Trajo fotókiállítását és az Országos Cigány Önkormányzat múzeumának képeit, amit Choli Daróczi József író, pedagógus, műfordító mutatott be - mondta Dúl Géza. Ezenkívül Szajkó Gézáné Oláh Aranka bibliai témájú festményeit is láthatták a találkozón, továbbá a különböző települések művészeti csoportjai táncoltak, énekeltek. Mint írta, a találkozó alkalmat nyújtott arra, hogy a nyugdíjba vonuló püspöknek köszönetet mondjanak a találkozó résztvevői. Forrás: MTI
Három cigány kérte felvételét a Magyar Gárdába Három roma felvételét kérte a Magyar Gárdába a Békés megyei Okányról – olvasható a Békés megyei Online (BEOL) hírportálon. Keresztesi Zoltán és fia, valamint annak barátja kérte felvételét, miután a Jobbik Magyarországért Mozgalom Árpád-sávos zászlót adott át az okányi polgármesternek, illetve a Magyar Gárda tagtoborzót tartott a Békés megyei községben. Szabad akaratomból, saját elhatározásomból kértem fiammal és annak barátjával együtt a felvételemet a Magyar Gárdába – mondta. Tóth Zoltán, a gárda megyei kapitánya kifejtette: regisztrálták Keresztesiék tagfelvételi kérelmét is, mostantól valamennyi rendezvényükre meghívják őket. Avatás vélhetően
37
októberban lesz, ám azelőtt a várományosokkal többször elbeszélgetnek, megismerkednek – mondta a megyei kapitány. Forrás: MTI
Integrációs tervet készített a salgótarjáni cigány kisebbségi önkormányzat Integrációs és esélyegyenlőségi tervet készített Salgótarjánra és kistérségére a helyi cigány kisebbségi önkormányzat; a térségben 30 százalékos a romák aránya, akik közül a felnőttek háromnegyede munkanélküli - mondta sajtótájékoztatón a kisebbségi testület képviselője. Oláh Sándor kifejtette: a Nemzeti Fejlesztési Terv második üteme és a Roma Évtized Programja lehetőséget ad a térségben évek óta felhalmozódott szociális feszültségek enyhítésére és a gazdasági fejlődés indukálására. Ehhez szoros együttműködésre van szükség a települési és a kisebbségi önkormányzatok között, a pályázatoknak pedig akkor van esélyük, ha azokat kistérségi szinten nyújtják be. A képviselő elmondta: támogatókat keresnek a képviselők között, hogy a koncepciót napirendként tárgyalja meg Salgótarján közgyűlése. Az integrációs programba egyházakat, önkormányzatokat, kamarákat, munkaügyi és civil szervezeteket vonnának be. A javaslatok között ismertette a piaci igényekhez igazodó szakképzettség megszerzését segítő programokat, a hátrányos helyzetű családok önellátó kistermelésének beindítását, azt, hogy készüljön terv a tartós munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációjára, valamint koncepció egy roma foglalkoztató-szervező hálózat felépítéséről. Oláh Sándor szerint "a roma integráció elsősorban nem pénz, hanem szándék kérdése", és úgy véli, hogy "a kormányzati szándékok sokszor önkormányzati szinteken akadtak el". Mint mondta, Salgótarjánban is vannak jól képzett fiatalok, de a kistérségben még azok az önkormányzatok sem foglalkoztatnak romákat a közszférában, amely településeken a romák aránya a 30 vagy akár a 60 százalékot is eléri. Forrás: MTI
Át kell törni a romák és a társadalom közötti falat Kállai Ernő: a cigányság felzárkózásának esélye az oktatás Kállai Ernő meggyőződése szerint a cigány közösség társadalmi felzárkózásának egyetlen esélyét az oktatás adja; a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa erről Szolnokon, a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó Hegedűs T. András Alapítványi Szakiskolában tett látogatása kapcsán beszélt sajtótájékoztatón. A felnőtteknek lehet közmunka és minden más hasznos programot szervezni, de az ő életük alapvetően már nem fog megváltozni - mondta Kállai Ernő. Hozzátette: a következő generációt viszont meg lehet menteni, ha sikerül magas szintű oktatásban részesíteni őket, ezért nagyon fontos azokat a pedagógiai módszereket közkinccsé tenni, amik ehhez a törekvéshez hozzájárulnak. Mint a kisebbségi ombudsman fogalmazott, ha a minőségi oktatást sikerül az országban sok helyen megvalósítani, akkor talán kitermelődhet a romáknak az a "kritikus tömege", amely képes lesz áttörni a köztük és többségi társadalom között húzódó falat. A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa kitért arra, a szolnoki alapítványi iskola a cigányság felemelkedése érdekében eddig végzett munkája figyelemre méltó. Példaként megemlítette, hogy az oktatási intézményben már olyan pedagógusok is dolgoznak, akik hátrányos helyzetű fiatalként itt kezdtek el tanulni. A Hegedűs T. András nevét viselő szakiskolát a kiemelten közhasznú "Az Integrált Oktatásért Alapítvány" működteti. Az oktatást, amennyire lehetséges, személyre szabják az érettségit és több szakmát adó
38
intézményben. Az iskola jelenleg 280 nappali és 200 esti és levelező tagozatos hallgatót oktat, tehetséggondozó kollégiumában nyolcvanan laknak. Forrás: MTI
Cigány folklór és Romafesztivál a belvárosban Cigány festőművészek festenek a pécsi Jókai téren, cigány táncház lesz a Színház téren. Összesen mintegy 20 programon jelenik meg a gasztronómia, az irodalom, a zene, a tánc és a képzőművészet. A záró népzenei gálán kiemelkedő hazai és európai cigány zenei és táncegyüttesek lépnek fel a Sétatéren. Az idei, június 2. és 7. között megrendezendő, immár VI. Nemzetközi Romafesztivál és Ifjúság Találkozó pécsi sajtótájékoztatóján azt is elmondták, hogy ezúttal az EKF hivatalos támogatásával zajlik a kulturális fővárosi felvezető programba illeszkedő rendezvénysorozat. Forrás: STOP
39
Pályázati lehetőségek Hazai pályázatok „Színházi nevelési program ingyenes, nyilvános bemutatása a pályázó intézményben vagy az általuk kijelölt helyszínen” Kiíró: Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Forrás: http://www.kerekasztalszinhaz.hu/ Támogatás célja: Színházi nevelési program ingyenes, nyilvános bemutatása a pályázó intézményben vagy az általuk kijelölt helyszínen. A 2007/2008-as évadban a társulat két produkciója közül lehet választani: - Fogságban - színházi játék 7-8 évesek számára. A történet Andersen: A császár új ruhája c. meséjére épül és a hatalom, hatalmaskodás témakörét járja körül. - Csontketrec - színházi nevelési program 6-7-8. osztályos tanulók számára az otthon témájára. Pályázók köre: intézmények (köz- és felsőoktatási intézmények, civil szervezetek, projektek működtetői, szakmai táborok szervezői stb.), amelyeknél az előadások megtekintése - az érintett gyerekeken kívül - az intézményben, programban részt vevő munkatársak szakmai fejlődését is szolgálhatja Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/e4dd5469ed7b2114c12573c5 0043755b?OpenDocument Érdeklődni lehet: http://www.kerekasztalszinhaz.hu/
„Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-környezetvédelem) / KEOP - 6.3.0. - KMOP - 3.3.4.C” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: Az e-környezetvédelem programja alapvetően a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységére, illetőleg helyi önkormányzatok és az országos és területi civil szervezetek (NGO-k) támogatására terjed ki, míg tartalmi szempontból (horizontális fejlesztésként) a tartalomszolgáltatást, tájékoztatást (knowledge management és knowledge sharing) és a közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvétel erősítését - a környezeti demokrácia fejlesztését tekinti elsődleges prioritásának. Pályázók köre: Központi költségvetési szervek és intézményeik; Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye; Önkormányzati fejlesztési társulás; Többcélú kistérségi társulás; Országos és regionális hatókörű civil szervezetek Beadási határidő: 2008. december 1. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/doc/544 Érdeklődni lehet: az http://www.nfu.hu honlapon, illetve a 06 40/638-638 telefonszámon „Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés - korszerű intézményekben / TÁMOP-3.1.4/07/1” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.gov.hu Támogatás célja: célja az uniós társfinanszírozással megvalósuló közoktatási infrastruktúra-fejlesztési programban résztvevő intézmények tartalmi, pedagógiai munkájának fejlesztése, hogy a fizikai környezet korszerűsítése új oktatási kultúra és tartalom fejlesztésével együtt valósuljon meg a minőségi oktatás és hozzáférés érdekében. Pályázók köre: Jelen kiírásra kötelező pályázatot benyújtania azoknak, akik bármely régió 2007-ben kiírt közoktatási infrastruktúra fejlesztési programjában kedvezményezettként részt vesznek. A TÁMOP 3.2.2 "A" komponensében (Területi együttműködések) pozitív támogatási döntéssel rendelkező főpályázók és a
konzorciumok tagjai a TÁMOP-3.1.4/07/l kiírásra nem pályázhatnak, és erre irányuló kötelezettségük sincs. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti alábbi nevelési-oktatási intézmények fenntartói: a) óvoda; b) általános iskola; c) szakiskola; d) gimnázium, szakközépiskola; e) alapfokú művészetoktatási intézmény; f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; g) diákotthon és kollégium valamint h) a 33. § (1) bekezdése szerinti többcélú intézmények Jelen kiírásra kötelező pályázatot benyújtania azoknak, akik bármely régió 2007-ben kiírt közoktatási infrastruktúra fejlesztési programjában kedvezményezettként részt vesznek. A TÁMOP 3.2.2 "A" komponensében (Területi együttműködések) pozitív támogatási döntéssel rendelkező főpályázók és a konzorciumok tagjai a TÁMOP-3.1.4/07/l kiírásra nem pályázhatnak, és erre irányuló kötelezettségük sincs Beadási határidő: A pályázatok benyújtása "A" célcsoport esetében 2008. február 5-től 2008. június 20ig, "B" célcsoport esetében 2008. május 16-tól 2008. november 30-ig lehetséges. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/content/542 Érdeklődni lehet: Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal, Kereskedelmi, Turisztikai és Fogyasztói Érdekvédelmi Ügyosztály. E-mail:
[email protected]; Tel.: 06/1/327-1098.
„Előkészítési tevékenységek támogatása a folyamatok felülvizsgálata és szervezetfejlesztés érdekében (Államreform operatív program) / ÁROP-2007/1.A.1” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: A pályázat alapvető célja azon előkészítő tevékenységek támogatása, amelyek megalapozzák a folyamatok megújítását és szervezetfejlesztést (vagyis az ÁROP 1. prioritási tengelyében foglaltak megvalósítását) elősegítő tervszerű, egyértelmű eredmények elérését célzó és költséghatékony fejlesztéseket. A pályázat célja, hogy megfelelően előkészített projektek kerüljenek végrehajtásra. Pályázók köre: - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. § (2) bekezdésében nevesített szervezetek (központi közigazgatási szervek); - a központi közigazgatási szervek területi szervei; - területi és települési önkormányzatok, az általuk alkotott társulások, illetve a többcélú kistérségi társulások; - az igazságszolgáltatási szervek; - testületi és kisebbségi önkormányzatok; - civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, érdekvédelmi szervezetek a pártok kivételével) és egyházak; valamint - tudományos és oktatási szervezetek Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/doc/827 Érdeklődni lehet: az http://www.nfu.hu honlapon, illetve a 06 40/638-638 telefonszámon
„Biztos munka című program megvalósítása” Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Forrás: http://www.pafi.hu
41
Támogatás célja: A hajléktalan emberek foglalkoztatásának elősegítése a fizetendő járulékok átvállalásával, munkába állási támogatással valamint a szociális munka személyi költségének illetve a program bonyolításával járó költségek támogatásával. Pályázók köre: A hajéktalan-ellátásban részt vevő természetes és jogi személyek, vagyis önkormányzatok, állami és önkormányzati intézmények valamint humán szolgáltatást végző nem állami szervezetek. Beadási határidő: Pályázni a rendelkezésre álló keret erejéig lehet. Pályázati csomag: http://www.hajlektalanokert.hu Érdeklődni lehet: Tel.: 06/1/261-7704 (Varga Dóra, Hajléktalanokért Közalapítvány), E-mail:
[email protected] „Magánszemélyeket érintő, veszélyeztető lakhatási és szociális krízishelyzet elhárításának és megoldásának részbeni támogatása ” Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: Magánszemélyeket érintő, veszélyeztető lakhatási (természeti csapás, elemi kár, életveszélyessé nyilvánított lakás) és szociális krízishelyzet elhárítása. Pályázók köre: Cigány kisebbségi önkormányzatok, települési önkormányzatok helyi cigány kisebbségi önkormányzattal vagy civil szervezettel együttműködve, valamint jogi személyiséggel rendelkező cigány társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok. Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.macika.hu Érdeklődni lehet: Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 1091 Budapest, Üllői út 47-49. Tel.: 06/1/455-9030
„Működésképtelen önkormányzatok támogatása” Kiíró: Önkormányzat és Területfejlesztési Minisztérium Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: Az önkormányzatok feladatellátásának biztosítása. Pályázók köre: Települési önkormányzatok, melyeknek a működőképessége a költségvetési törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alapján igénybe vehető támogatások mellett nem biztosítható, továbbá a megyei önkormányzatoknak az önkormányzati és területfejlesztési miniszter visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást adhat, melyet célhoz, feladathoz is köthet. Beadási határidő: A kérelmek feldolgozása folyamatos, 4 ütemben zajlik, ezek határidejei 2008. június 15., szeptember 1., október 3 és november 28.. Pályázati csomag: http://www.bm.hu Érdeklődni lehet: http://www.bm.hu
Az NCA pályázati kiírása Az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma pályázatot hirdet civil szervezetek működésének támogatására (Pályázat kódja: NCA-ORSZ-08) 1. A pályázat célja
42
A pályázat a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítését szolgálja. A pályázat célja a civil szervezetek működéséhez való hozzájárulás, mind eszköz és infrastruktúra, mind humánerőforrás tekintetében, melyek elősegítik a szervezet fejlődését, működését. 2. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg mértéke Az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma az arra érdemes pályázatok között összesen 1 280 000 000 Ft-ot, továbbá a pályázat értékeléséig még befolyó bevételnek a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 11. § foglalt összegét oszthatja szét. 3. A támogatottak köre 3.1. Az alábbi szervezetek nyújthatják be elektronikus pályázatukat: a) Mindazon társadalmi szervezetek vagy alapítványok, amelyeket a bíróság 2007. január 1. előtt jogerősen nyilvántartásba vett, az alapszabályuknak, illetve alapító okiratuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják, és b) amelyek a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény szerint országos hatókörrel működnek (létesítő okiratuk szerinti tevékenységüket legalább hét megyére kiterjedő hatókörrel végzik), valamint c) az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerben (EPER) regisztráltak a pályázati útmutató 4. pontja szerint. A tevékenységét - önbevallás alapján - legalább 7 megyére kiterjedő hatókörrel végző civil szervezet csak az országos hatókörű szervezetek támogatási kollégiumához nyújthat be működési pályázatot, ennél kisebb hatókörű szervezet pedig csak a székhelye szerint illetékes regionális kollégiumhoz! 4. A támogatás formája és mértéke 4.1 A támogatás formája: A támogatás a pályázó 2008. június 1. és 2009. május 31. között elszámolt működési költségeihez és ugyanezen időszakban működéséhez kapcsolódó tárgyi eszköz beszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás. A pályázatban csak a támogatási időszakot terhelő költségekre vonatkozó számlák számolhatók el, melyek pénzügyi teljesítésének az elszámolási időszak végéig meg kell történnie. 5. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje 5.1 A benyújtás módja: A pályázat benyújtását megelőzően minden pályázónak a http://www.esf.hu honlapon regisztrálnia kell magát az internetes pályázatkezelő rendszerben (EPER), melyhez rendelkeznie kell egy érvényes elektronikus levélcímmel (e-mail cím). A regisztrációval és a Regisztrációs nyilatkozat benyújtásával kapcsolatos információkat a pályázati útmutató 4. pontja tartalmazza. Az internetes pályázatkezelő rendszerből kinyomtatható Regisztrációs Nyilatkozat szervezet képviselője által aláírt egy eredeti példányát postai úton vagy személyesen, egy naptári évben csak egyszer, legkésőbb az adott naptári évben elsőként beadott pályázat beadási határideje napján kell benyújtani! 5.2. Részletes pályázati anyagok beszerzése A pályázati kiírás elektronikus úton letölthető a http://www.nca.hu, valamint a http://www.esf.hu honlapokról, illetve az ESZA Kht. kérés esetén postai úton is eljuttatja az érdeklődő civil szervezetek számára. A pályázati kiírás emellett személyesen is átvehető 9.00 és 16.00 óra között az ESZA Kht. székhelyén, valamint a megyei civil szolgáltató központokon keresztül (CISZOK elérhetőségek az útmutató 1.5 pontjában). A pályázattal kapcsolatban további információkat az ingyenesen 9.00-15.00 óra között hívható 80/204-453 vagy a (06-1)273-4250-es telefonszámon, valamint az
[email protected] e-mailcímen is kaphatnak. Forrás: www.nca.hu
43
Nemzetközi Parlamenti Ösztöndíj a Bundestagban A Német Bundestag a Nemzetközi Parlamenti Ösztöndíjjal alkalmat nyújt fiatalok számára, hogy elméletben és gyakorlatban megismerjék a német parlamenti rendszert. Olyan fiatal végzős egyetemi hallgatók jelentkezését várjuk, akik hazájukban aktívan kívánnak fellépni a demokratikus alapértékek mellett. A Német Bundestag ezeknek a fiataloknak alkalmat nyújt arra, hogy egy 15 hetes tartózkodás alatt a Bundestag egyik tagjánál megismerkedjenek a német parlamenti rendszerrel és a politikai döntéshozatali folyamattal, valamint gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a parlamenti munka területén. A jelentkezési határidő 2008. június 30. További információk találhatók a
www.bundestag.de/ips cím alatt.
Amennyiben kérdések merülnének fel, a budapesti Német Nagykövetség politikai és protokollreferense, David Bartels úr szívesen áll rendelkezésre (tel.: 0036 1 488 3544 vagy e-mail:
[email protected]).
Támogatás nyelvtanulásra 120 000 – 800 000 Ft támogatás kapható idegennyelv tanulásra, nyelvtanfolyamon való részvételre, oktatási programok bevezetésére stb. A Világ - Nyelv pályázati támogatásban közoktatási intézmények részesülhetnek Egyazon közoktatási intézmény a Világ – Nyelv Programon belül egyszerre több pályázatot is benyújthat, de ugyanazon tevékenység megvalósítására nem részesülhet egyszerre több különböző pályázattípus címén támogatásban. A pályázásra jogosultak kizárólag egy pályázatot adhatnak be ugyanabban a pályázattípusban.Pályázati programok és határidőkPályázati lehetőségek 1. 2. 3. 4.
Forrás: Támogatás a tanulóközpontok fenntartására Élesztő: Új (nem angol, nem német) idegennyelv-oktatási program bevezetése; Tanárok alapfokú nyelvtanfolyamokon való részvétele Jó gyakorlat: Bemutató nyílt órák szervezése
Pályázattípus 1. Forrás: Támogatás a tanulóközpontok fenntartására 2. Élesztő: Új idegennyelv-oktatási program bevezetése 3. Alapfokú nyelvtanfolyamokon való részvétel 4. Jó gyakorlat: Bemutató nyílt órák szervezése
Pályázati határidő Megvalósítás 2008. szeptember 2009. június 15. 2008. június 30. 2008. szeptember 2009. június 15.
1
–
1
–
A Világ – Nyelv Programban hangsúlyos a hátrányos helyzetűek támogatása.Többletpont adható, amennyiben a projekt megvalósításába aktívan bevont hátrányos helyzetű diákok aránya eléri, vagy meghaladja a 40%-ot. Többletpont adható, amennyiben a pályázó intézmény, • • • • •
kedvezményezett, vagy átmenetileg kedvezményezett kistérségben működik, illetve ha a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott elepülésen működik, vagy ha szakiskola, vagy ha vegyes profilú, ha az iskola tanulóinak legalább a fele szakiskolai tanuló. sajátos nevelési igényű tanulók számára dolgoz ki projektterméket.
Forrás: pályázatportál
44
10M Ft gyermek- és ifjúsági fesztiválokra, kiemelt rendezvényekre Magyarországon megrendezésre kerülő hagyományteremtő, országos, regionális, megyei, kistérségi hatókörű gyermek- és ifjúsági fesztiválokra, kiemelt rendezvényekre 1-10M Ft támogatás pályázható. Országos hatókörű rendezvény megvalósítása esetén minimum 3 000 fő; a regionális, megyei, kistérségi hatókörű rendezvény esetén minimum 300 fő részvételét kell vállalnia a pályázónak. Az internetes pályázatok beadási határideje 2008. június 9. 24:00 óra. Kapcsolódó dokumentum: Pályázati felhívás
100M Ft esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására Célja: halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek oktatási szegregációjának csökkentése, alacsony óvodáztatási arányok javítása, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, továbbtanulási arányuk növelése, az oktatási diszkrimináció visszaszorítása… Támogatható tevékenységek köre: • beiskolázási körzetek átalakításához szükséges felmérések és beavatkozások támogatása • tanulóbarát iskolai környezet kialakítása • funkcióváltás megalapozásához szükséges előkészítő feladatok elvégzése • eszközfejlesztés (fejlesztőeszközök, stb.) • szakos pedagógusellátottság javítása • tanulóbarát iskolai környezet kialakítása • minőségi oktatási alap- és pluszszolgáltatásokhoz történő hozzáférés kiegyenlítése • nyitott óvoda programok működtetése • óvodai programkínálat bővítés • egészségügyi és szociális szolgáltatók és az óvodák szakmai együttműködésének megteremtése • egyéni fejlesztési tervek készítése, rendszeres értékelési rendszer megteremtése • óvoda-iskola átmenetet támogató szakmai együttműködések megteremtése • felvételire való felkészítés • célcsoport felvételire való felkészülését támogató tananyag, segédeszköz beszerzésének támogatása stb. A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke: 15-100 M Ft. A pályázatok benyújtása 2008. május 20-tól a keret kimerüléséig, de legkésőbb 2008. szeptember 30-ig lehetséges. Pályázati felhívás Pályázati útmutató
3 új pályázati konstrukció az ifjúság, a kultúra és az esélyegyenlőség szolgálatában Ismeretterjesztés, egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz, gyermek- és ifjúságvédelem, egészségnevelés; e célokat támogatják az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2008. május végén megjelenő pályázatai. A Társadalmi Infrastruktúra Fejlesztés Operatív Program (TIOP) most megjelenő két pályázata a pólus- és társpólus városok kulturális infrastruktúra fejlesztésére valamint a közszolgáltatást nyújtó intézmények komplex akadálymentesítésére szolgálnak.
45
Az Agóra Pólus program célja az egész életen át tartó tanulás támogatása - a 21. század igényeinek megfelelő, korszerűen felszerelt, oktatási, kulturális, képzési és szabadidős funkciókat egyaránt ellátó térségi közösségi központok felállításával. A 9 milliárd forintos támogatás segítségével létrejövő intézményekben a látogatók interaktív módon ismerhetik meg a város felsőoktatásához és gazdaságához szorosan kötődő tudományterületeket. Az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító környezet nem kizárólag a fogyatékos személyek életkörülményeit javítja, egyre növekszik az időskorú, a hozzáférhető környezetet igénylő és a megváltozott munkaképességű személyek száma is. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése című pályázat célja, hogy több mint 3 milliárd forinttal támogassa a Magyar Köztársaság központi közszolgálati épületeinek, valamint az ezek fenntartásában működő egyéb közszolgáltatást nyújtó intézmények épületeinek és az általuk nyújtott közszolgatatások komplex (fizikai, illetve információs és kommunikációs) akadálymentesítését. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Gyermekek és fiatalok integrációs programja három területet - gyermek- és ifjúságvédelem valamint fiatalkori egészségnevelés - támogat, összesen 2,8 milliárd forinttal. A gyermekvédelmi programelem célja, hogy - gyermekjóléti szolgálatokon, helyettes szülői hálózatokon, gyermekek, illetve családok átmeneti otthonain, nevelőszülői hálózatokon és gyermekotthonokon keresztül -a hátrányokkal küzdő iskoláskorú gyermekek, fiatalok és családjaik számára elérhetőek legyenek a családi konfliktusokat rendező, a családi kohéziót és szülői szerepet erősítő valamint az oktatási rendszeren kívüli integrációs, prevenciós programok. A középfokú oktatásban tapasztalható növekvő arányú lemorzsolódás, valamint a fiatalok egyre jobban kitolódó munkába állásának ellensúlyozására az ifjúságvédelmi programelem a 12 és 29 év közötti gyerekek és fiatalok társadalmi integrációjának, munkaerő-piacra való belépésüket elősegítő tanácsadások elérhetőségét bővíti. A fiatalok egészségtudatosságának növelésére, valamint a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására és az ezzel kapcsolatos edukáció támogatására irányuló pályázat célja az időben történő segítségnyújtás és alternatív szolgáltatások biztosítása a droghasználat szempontjából leginkább veszélyeztetett 14 és 25 év közötti fiatalok számára. Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK ’Nem cigány! Örmény!’ A 15 milliós magyarság megosztottsága kismiska a 9 milliós örménység széttagoltságához képest. Sőt, igaz ez a néhány százfős budapesti örmény kisebbségre is. Igazán szerencsénk volt Szabó Lacival, az első emberrel, akibe belebotlottunk, amikor hónapokkal ezelőtt elkezdtünk a Budapesten élő örményekkel ismerkedni, programjaikat látogatni. Bár Lacinak az egyik ükapja örmény volt, az ő érdeklődését a kaukázusi nép iránt nem a származás, hanem a zene táplálja. „Egyszer az öcsém kapott egy barátjától örmény népzenét, és mondta, hogy nagyon jó, egészen különleges, hallgassam meg. Én akkoriban még semmit nem tudtam az örményekről. Unalmamban belehallgattam a zenébe, és kész voltam, kisírtam a szemem. Vatche Hovsepian játszott – minden idők legcsodálatosabb dudukosa, elképesztően finom stílusban” – meséli lelkesen. Nem is telt el sok idő, és Laci beszerzett egyet az örmények népi hangszeréből. Ennek a ránézésre meglehetősen egyszerű zeneszerszámnak a hangja főleg a dudukostól függ. „A világ legszebb hangú hangszerének kiáltották ki sokan, de a hangja csak húsz
46
százalékban köszönhető a csőnek és a nádnak, nyolcvan százalékban a megszólaltatójának. Ez egy kulturális termék, amit ez a nép fejlesztett tökélyre. Olyan, mint a rap: rappelni is csak a négerek tudnak” – magyarázza, miért is tartja fontosnak, hogy dudukon ne világzenélni tanuljon meg, hanem örmény népzenét játszani. Ez utóbbit pedig itthon nem lehet, más magyarországi dudukosról az örmény kulturális központnak sincs tudomása. Így immár öt éve Jerevánba utazik nyaranta, hogy újra és újra kiderüljön, mindent elölről kell kezdeni. A zenélés mellett pedig megtanulta azt a „jó kiabálós” örmény nyelvet, amely, mint mondja, mindig úgy felmelegítette. Ha pedig már régen járt Örményországban, igyekszik a nagyon tipikus örmény arcú budapesti örmények látványából töltekezni. Amikor aztán később újra és újra azt éreztem, hogy őrület, hogy egy néhány százfős kisebbség is milyen megosztott bír lenni, Szabó Laci őszinte örmény rajongására szinte menedék volt visszagondolni. Mennyire vagy örmény? A címül választott mondat Szevától, a harmincas évei közepén járó jereváni fiatalembertől származik, akivel a kőbányai piacon ismerkedtünk meg. Néhány éve érkezett a pénzkereset reményében, piaci tapasztalatai alapján határozott rangsora van arról, hogy melyik magyar város mennyire befogadó. Békéscsaba, Bicske és Szolnok például nagyon jó hely. Debrecen már nem annyira. Azt mondja, mielőtt üzletbe bocsátkozik, mindig tisztázza: ’Nem cigány! Örmény!’ A hasonlóság csupán a fekete hajra és szemöldökre korlátozódik. Szeva és a kőbányai piacon áruló többi 8-10 örmény a legújabb bevándorlók közé tartoznak. A függetlenné vált, de a Szovjetunió széthullásával gazdasági mélypontra jutott Örményországból a kilencvenes években érkeztek a pénzkereset, boldogulás reményében. Akad köztük családos, aki havonta küldi haza a pénzt, van, aki tervezi, hogy egyszer hazatér, van, aki viszont azt bizonygatja, nem akar már visszamenni. Szeváék és a rendszerváltás óta érkezett örmények már a negyedik örmény bevándorlási hullám képviselői. Az első fecskék még a XVII. században költöztek át Moldvából Erdélybe, ahol Apafi Mihály letelepedést és kiváltságokat biztosított számukra. A hagyomány úgy tartja, hogy az Erdélybe települt örmények a XIII. században a ma NyugatTörökországban található, ezertornyú Áni városából a tatárok elől menekültek el. A századok során aztán az első diaszpóra beolvadt a befogadó kultúrába, a román részen románok, a magyar részen magyarok lettek. „A gyergyói medence szélsőségesen magyar közeg. Itt mindig több magyar volt, mint román, természetes, hogy az odaérkezett örmények a magyarokhoz asszimilálódtak. Később pedig, a magyar-román ellentét kiéleződésével a magyar kisebbséghez való tartozás még fontosabb lett számukra. Ekkor már fontosabb volt magyarnak lenni, mint örménynek; és ez ma is tetten érhető” – magyarázza a magyarörménnyé vált első diaszpóra furcsa identitását Kali Kinga antropológus, aki ugyancsak erdélyi örmény származású. „A Kárpát-medencében kétfajta ember létezik. Az egyik már tudja magáról, hogy örmény gyökerű, a másik még nem” – olvasható az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület honlapján. Becslések szerint az örménységüket még ma is számon tartó magyarörmények száma Magyarországon illetve Erdélyben néhány ezerre, az örmény ősökkel rendelkezőké pedig több mint százezerre tehető. Az örmény nyelvet már nem beszélő magyarörményekkel szemben a második diaszpóra, az 1915-ös népirtás tájékán Törökországból érkezettek, illetve leszármazottjaik az örmény nyelvre és kultúrára szocializálódva nőttek fel. Simon Józsefné, Biri néni, akinek édesapja az első világháború előtt Törökországból menekült, így mesél a két háború közötti budapesti örmény életről: „Apámnak a Párisi udvarban szőnyegüzlete volt, emlékszem, ott mindig aludt valaki. Aki már nem fért el otthon, azt az apám betette az üzletbe. Olyan jó rágondolni azokra az időkre, hogy akkor milyen élet volt. Az apám például csinált örmény újságot, de ő szervezte az örmény egyesületet is. Kibérelték a belvárosi kávéház fölső részét, ott jöttek össze. Jó örmény szokás szerint jó hangosan – pedig hát nem mindenki süket –ott
47
beszélgettek.” A harmadik hullám néhány tucat betelepülője a szocializmus idején érkezett. A negyedik, jellemzően gazdasági bevándorló réteg pedig a rendszerváltást követően. Ráadásul nem is csak a mai Örményország területéről jöttek, van, aki Szíriából, Libanonból, Iránból vagy épp Irakból telepedett át Magyarországra. A kisebbségek pénzhez jutása pedig az örménység széttartását csak fokozta, és felszínre hozta az eléggé örmény vagy-e dilemmát? Ki beszéli szebben a nyelvet? Érdekes módon, az örménység esetében a nyelvet szintén nem nevezhetjük összetartó erőnek. A magyarörmények néhány köszöntésen, illetve a Miatyánkon kívül jellemzően nem beszélik a nyelvet, még az identitást aktívan ápolók sem. Ám két örmény gyakran még akkor sem érti meg egymást teljesen, ha anyanyelvük örmény. A jereváni származású szobrász, Mamikon Yengibarian és a szíriai örmény belgyógyász, Simonian Silva például könnyebben megértik egymást magyarul, mint örményül. Az örmény nyelvben ugyanis két markánsan elkülönülő nyelvjárás létezik: a keleti és a nyugati örmény, amelyek a kiejtésben és gyakran a szavakban is jelentősen eltérnek. A keletit beszélik a volt Szovjetunió és így a mai Örményország, valamint Irán és India területén. A nyugati örmény pedig a történelmi Arménia nyugati részén élők nyelve: a Törökországban, Szíriában, Libanonban élő, valamint az üldöztetések miatt külföldre menekült diaszpóra nyelve. „Mi nyugati örmény nyelvjárással beszélünk, az örményországiak pedig keletivel. A papunk, aki Prágából jár át, például Jerevánból jött. Vele azért tudok kommunikálni, mert nagyon figyel, hogy értse, mit akarok, de néha még így is csak nézek, nem értem, mit mond. Na, gondolom, ez a közös nyelv! A legszebb örmény kiejtés egyébként Isztambulban van. Néha mondjuk is, hogy az örményországiak nem is tudnak örményül. Erősebben, keményebben beszélnek, a mi kiejtésünk finomabb” – meséli a szírörmény orvosnő. A meggyalázott kereszt Bár április 24-én, a népirtás napjáról is külön, más időpontban emlékeztek a magyarörmények és az örmény örmények, a Március 15-e tér közelében álló örmény emlékmű meggyalázása a gyásznap reggelére mélyen felháborította mindkét csoportosulást. (A máig ismeretlen elkövetőt a legtöbben azeri származásúra tippelték.) 1915 áprilisában Isztambulban őrizetbe vették az első örmény értelmiségieket, ezt követte hozzávetőlegesen 1,5 millió örmény „áttelepítése” a szíriai sivatagba. Akinek szerencséje volt, már az úton kidőlt. Nincs szinte olyan örmény család, amelynek rokona, ismerőse, ne halt volna meg a mészárlásokban – bizonygatták néhány éve a tragédia súlyát jereváni ismerőseim. Jerevánban április 24-én már kora reggeltől érkeznek a családok a népirtás emlékművéhez, a körben elhelyezett virágokból délutánra embermagasságú virágfal épül. A XX. század első népirtását a mai napig hivatalosan csupán a világ negyven országa ismerte el (a
48
magyar kormány nincs közöttük), a diaszpórák örményei világszerte küzdenek a genocídium el- illetve megismertetéséért. A mészárlás emléke a magyarországi családok zömében is eleven emlék. „Az én nagymamámnak a szeme előtt ölték még a terhes nővérét. Én nem voltam ott, nem éltem át, de mi is átérezzük, ami velük történt, mind a mai napig. – meséli Simonian Silva – Rengeteg lányt elraboltak, és férjhez adták beduinokhoz. Sok olyan örmény nénit láttam, akik úgy 13 éves lányok lehettek a népirtás idején. Tudták, hogy ők örmények, aztán férjhez adták őket muszlimokhoz. Ugyancsak fiatal lányként élte át a borzalmakat Avanesian Gurgenné, Szilvi néni egyik nagynénje. „A soksok ezer ember között ott volt az egyik nagynéném, Mári tanti is. A nagymamája elesett és meghalt. Ő akkor kilenc éves volt, és kérte, hogy kézzel ásva hadd temethesse el. Nem engedték, azt mondták neki, egyék meg inkább az állatok, a kutyák. De a Mári tantinak szerencséje volt, mert egy idegen az úton, akinek gyerekei voltak, azt mondta, hogy ellopja, és elviszi Bejrútba. Ott most is sok örmény él, templomuk van, és abban az időben volt gyermekotthon is, annyi volt a menekült árva. Így is történt, elvitte a nagynénémet Bejrútban, a papok nevelték fel. Hát ilyen bánatos dolgok estek meg.” Forrás: Geographic.hu
Nemcsak romák a jogalanyai a roma integrációs programnak Több mint százmilliárd forintot költött az ország az elmúlt tíz évben a romák felzárkóztatására. De nincsenek adatok, ezért kérdéses a hatékonyság is. A romák nem nevesíthetők, ezért a roma programok haszonélvezői nem csak a romák, hanem általában a hátrányos helyzetűek. A külfödiek csodálkoznak ezen. Az összegzés pontatlan, így a ráfordítás hatékonysága sem állapítható meg. Ennek egyik oka, hogy a magyar jogszabályok szerint nem lehet nyilvántartásba venni azt, hogy ki a cigány. A kérdés tehát az, bevezethető-e a kisebbséghez tartozók nyilvántartása? Ez mindig felmerül a kisebbségi önkormányzatok választásakor is, most pedig azért, mert ennek hiányában lehetetlen felmérni, mennyire volt hatékony a milliárdok elköltése a cigányok felzárkóztatására. A háromezer lakosú Tiszaburán ötszázan állnak rendszeresen sorba szociális segélyért. A nagyrészt romák lakta településen szinte lehetetlen munkát találni. De ma már nem vonzó a fővárosi vagy más településen található munka sem. Az önkormányzat évi 40-45 millió forintot költ közmunkára – a segély mellett ez az állandó bevétele a többségnek. Egy nyolc főből álló család 130 ezer forintból kell, hogy megéljen. A közmunka során kutyatelepet építettek most, gallyaznak, égetnek: ezért 62 ezer forintot kapnak havonta. A polgármester, Farkas László szerint a falu a „béka feneke” alatt van, nincs is más lehetőség, mint a közmunka. De sikeresen pályáznak, évente tehát 40-45 millió forint jut erre. Korábban 20-22 főt tudtak közmunkásként foglalkoztatni, 2002 óta ez a szám 200-300 fő közt van. A Zalai megyei Galambokon hat roma családnak építettek házat, mondta Lukács Attiláné, az önkormányzat munkatársa. A Tanoda nevezetű program révén pedig a gyerekeket igyekeztek felzárkóztatni, gyógypedagógus és logopédus is foglalkozott velük. A Szociális Minisztérium pályázatán nyertek erre pénzt. A romaház-építési programban kilenc település nyert, és önrészt sem kellett biztosítani. A kritériumoknak való megfelelés viszont nem könnyű. Az 1300 lakosú településen mintegy 300 roma él, köztük 90 százalékos a munkanélküliség. A becslések szerint 120 milliárd forint jutott a magyarországi cigányság beilleszkedésére 1997 és 2006 között. Az Állami Számvevőszék kutatóintézete a rendszerváltás óta eltelt időszakot nézte. A probléma az, hogy roma- vagy szociális politikáról beszéljünk-e. Az eddigi kormányok nem tudták eldönteni, honnan közelítsenek a kérdéshez.
49
Pulay Gyula, az ÁSZ főigazgató-helyettese elmondta: a kilencvenes évek közepéig célzott támogatások nem voltak. Az első kormányhatározatok a helyzet megismerésére vonatkoztak. Később születtek konkrét intézkedések például a cigánytelepek felszámolásáról, majd az oktatással, foglalkoztatással kapcsolatosan: „Végig komoly probléma, hogy megbízható népszámlálási adatok a cigányságról sosem álltak rendelkezésre. Legutóbb is csak erre vonatkozóan önként kitölthető kérdés volt, de ez fals eredményt hozott, hisz kétszázezernél kevesebben vallották magukat roma származásúaknak.” A pénzek esetében is csak úgy tudtak vizsgálódni, hogy a roma kulturális programok, roma intézmények nevesítve voltak. Erre 1996 és 2006 közt 14 milliárdot költöttek. Nem volt nevesítve viszont az a százmilliárdnál is több forint, ami nem csak romáknak ment, például a tartósan munkanélkülieknek vagy a halmozottan hátrányos szociális helyzetűeknek szervezett foglalkoztatási programok vagy ösztöndíjak. Csak azt tudták megbecsülni, hogy e programokban nagyarányú a romák részvétele. Tehát e pénzeket nem csak eleve a romáknak szánták. Olykor előfordult, hogy vállalkozásfejlesztési programoknál a cigány önkormányzatokkal vagy cigány civil szervezetekkel együttműködve választották ki a program résztvevőit. Valószínűsíthető, hogy ilyenkor több roma került be a programba. Az ÁSZ szerint átláthatóbbá kell tenni a helyzetet. Szakítani kell azzal a szégyenlős gyakorlattal is, hogy a kormány nem vizsgálja, miként használták fel a címzettek a pénzt. Egy-egy kormány két-három határozatot is hozott a kérdéskörben, aztán a következő nem támogatta az előző által létrehozott intézményt, sok program fenntarthatósága, folytonossága hiányzott. Sok kísérleti programot sem értékeltek, másfél évtized alatt volt ilyen vagy 100-200, de semmit sem tudni, melyikből mi is lett. Az Országgyűlés elfogadott egy határozatot a roma felzárkóztatás évtizedéről, de Pulay Gyula szerint ez sem a romák, hanem a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáról szól. Például ha egy tíz település álló kistérség kap támogatást, éppen annak a háromnak nem jut semmi, ahol a lakosság túlnyomó többsége roma, hiszen éppen ők nem tudnak megfelelő módon pályázni. Ilyen esetben tovább kell menni a célzással, és épp e pár falura koncentrálni, ahol száz százalékos a munkanélküliség és az alapintézmények is hiányoznak. Így gondolja ezt Teleki László volt romaügyi államtitkár is. Szerinte sem az általános szociális problémák közt kell kezelni a romakérdést. Az oktatás ennek a legfontosabb eleme. Magas iskolai végzettség nélkül nincs foglalkoztatottság, az esélyegyenlőség útja tehát az oktatásé. Ebbe kell fektetni, hogy növekedjenek a roma gyerekek esélyei. A Roma Parlament szakértője, Páncél Márta szerint a rendszer átláthatóságát az adatvédelmi törvény gátolja leginkább, mert nem lehet etnikai alapú adatokat gyűjteni: „Magyarország nem látja a romákat sem közgazdasági, sem társadalmi, sem gazdaságpolitikai értelemben. A kb. hatszázezernyi roma népesség egyszerűen nem jogalanya a magyar jogrendszernek. Ezért a költségvetési forrásokhoz sem tudnak romaként hozzáférni, miközben az előítéletes társadalmi környezet miatt hátrányaik romaságukhoz kapcsolódnak. Viszont az előnyök nem kapcsolódhatnak romaságukhoz.” Páncél Márta úgy véli, a közigazgatás és a szociálpolitikai is színvak, s nem romaként tekint a romákra. Pedig semmi sem tiltja, hogy ez ne így legyen, s hogy valaki önkéntesen megvallhassa származását. Semmi sem zárja ki, hogy állami forrásokhoz ne lehessen ilyen alapon hozzájutni, gondoljunk csak a roma ösztöndíjakra. És ez a rendszer már működött a kisebbségi önkormányzati választásokkor is 2006-ban. Ám még mindig hiába vannak megnevezve a védett csoportok, köztük a romák. Például a nemi egyenlőség terén a nők nőkként fordulhatnak pályázati forráshoz, vagy a fogyatékkal élők is, de a romák esetében gyakran mondják azt, hogy nem tudjuk, kik a romák. Páncél Márta szerint nagyon nehéz beláttatni külföldiekkel, hogy Magyarországon ma úgy zajlik a roma integráció évtizedének programja, hogy annak jogalanyai nem a romák, hanem általában a hátrányos helyzetűek. Forrás: MR1 – Kossuth Rádió
50
ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK rendezvény
helyszín
időpont
további információ
Filmklub – bolgár nyelvű vetítések
Bolgár Művelődési Ház
június 11.
Tel.: 216-65 60 E-mail:
[email protected]
Az etnicitás empirikus kutatásának dilemmái. Tudományos műhelytanácskozás Csángó Táncház
Budapest, I. ker. Országház u. 30.
június 11-12.
Fonó Budai Zeneház
június 12.
Kalamajka Táncház és Aprók Tánca
Aranytíz Művelődési Központ
június 14.
„Egyéjszakás kalandok” Zenés hőemelkedés a Néprajzi Múzeumban Szezonzáró koncert – Magyar/Német dallamok Malko Teatro koprodukciós bemutatója Filmworkshop – Balatonalmádi Nemzetközi függetlenfilmes workshop
Néprajzi Múzeum Bp. Kossuth tér 12.
június 21.
Régi Zeneakadémia Bp., Vörösmarty u. 35. Bolgár Művelődési Ház Bp. Vágóhíd u. 62. Balatonalmádi Magyar Művelődési Intézet
június 22.
Tel.: 269 1084 E-mail:
[email protected]
június 26.
Tel.: 216-6560
június 23 – 29.
Tel.: 224-6790 Fax: 00-361-224-6793 E-mail:
[email protected]
Tel.:206-5300 Fax: 203-1752 E-mail:
[email protected] Tel.:354-3400 Fax: 354-3404 E-mail:
[email protected] Tel.: 473-2400 Fax: 473-2401
Web: www.mmi.hu
Tisztelt Rendezvényszervezők! A Hírlevél hasábjain örömmel adunk tájékoztatást különböző kisebbségi, nemzetiségi tartalmú eseményekről, képzésekről, konferenciákról. Amennyiben szeretné, hogy a megrendezésre kerülő események minél több olvasóhoz eljussanak, akkor kérjük, küldje el az arról szóló információkat a
[email protected] e-mail címre. Köszönjük közreműködését.
Készítette: Zsezserán Anikó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya Miniszterelnöki Hivatal http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=187
