JOGI INFORMÁCIÓK
2
Jogszabályváltozások .................................................................2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa állásfoglalása………………………………………………………...6
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI 9 BELFÖLDI HÍREK
13
A kisebbségek kidolgozták parlamenti képviseletükre vonatkozó javaslataikat...............................................................................13 Már Európa előtt is kínos ..........................................................13 Gémesi: több támogatást kaphatnak a kisebbségi önkormányzatok ........................................................................14 Az esélyegyenlőségi hálózaton keresztül is megkereshető a kisebbségi ombudsman ............................................................15 Hiller István: „Az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás”..............................................................................15 Pontosította törvényalkotási tervét a kormány..........................17 Két év is járhat gyűlöletbeszédért .............................................18 Közös, román-magyar állami költségvetésből finanszírozható a kisebbségkutatás.......................................................................18 OVB jelentés a területi és országos kisebbségi képviselők választásáról..............................................................................19 Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz ..............................................................................19 Magyarország a visegrádi országokkal közösen állítana jelöltet a Bölcsek Tanácsába ................................................................19 Kistérségi tanoda Pázmándfalu központjában..........................20 Sólyom örül, hogy a szlovén elnök hozzánk jött először ..........20 A határon átnyúló együttműködés mind hazánknak, mind Romániának elemi érdeke, hiszen mindkét fél profitál belőle...21 Közös ellenőrzéseket végez a magyar és a román közlekedési hatóság......................................................................................22 Kulturális menedzserek kerestetnek Közép-, Kelet-Európában ...................................................................................................23 Hátrányos helyzetű fiataloknak indul szakiskola.......................23 A Nyelvek Nemzetközi Évének megnyitója ..............................24 Reneszánsz Év – 2008: elindulnak az első pályázatok ...........24 Regionális turisztikai pályázatok 2008-ban...............................26
Kisebbségi Hírlevél 2 0 0 8 .
2 .
s z á m
KÜLFÖLDI HÍREK ..................................................... 27 Nem kisebbségbarátok az EU-intézmények .............................27 Belga elnöke lett az uniós Régiók Bizottságának .....................27 A kohéziós pénzek ellenére csak a központi régió lett fejlettebb az EU-átlaghoz képest − Leszakadóban a magyar vidék.........28 Uniós költségvetés: reform és stabilitás....................................29 A Bizottság értékelte a magyar konvergenciaprogramot ..........30 Az Európai Parlament jóváhagyta a lisszaboni szerződést ......31 Ötpárti megállapodás az EU-elnökségi munkacsoportról.........32 Erősíteni kívánja az ellenőrzést az unió külső határain a brüsszeli bizottság.....................................................................34 Indulnak a határon átnyúló európai uniós programok ..............35 Lesz szlovák-magyar határ menti katasztrófavédelmi rendszer ...................................................................................................35 Az EU vizsgálja az osztrák-magyar határvitát ..........................36 Ingyenes EU-s jogi tanácsadó szolgálatot indított a Bizottság.36 Új vállalkozásfejlesztési hálózat indult ......................................37 Országjáró EU-s rendezvénysorozat indul egyetemistáknak ...38 Romániában és Bulgáriában élnek Európa legszegényebbjei .38
ROMA HÍREK ............................................................ 40
© Miniszterelnöki Hivatal
Konferencia a szegregáció felszámolásáról .............................40 Esélyteremtő összefogás – Visszaintegrálnák a romákat ........40 Országos konferencia a cigány identitásról, kultúráról, történelemről..............................................................................42 Anti-szegregációs szakértőket biztosítása................................43 Három H ....................................................................................43 Roma Integráció Évtizede Program - Nemzetközi Irányító Bizottság XII. ülése (2008. február 25-26.) ...............................44 Elutasította az EP a romák megbélyegzését ............................45 Romaügyi biztost javasol az Európai Parlament ......................45 Kampány a hátrányos megkülönböztetés ellen ........................45 Az Európai Roma Stratégia kidolgozásának előkészítése .......46 Az OCÖ üdvözli az EP romastratégiáról szóló állásfoglalását .46
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ................................... 48 Hazai pályázatok .......................................................................48 A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány 2008. évi célpályázati felhívásai a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, önazonosságának megőrzéséért, fejlesztéséért végzett tevékenységek támogatására ............................................................................54 Új gazdaságfejlesztési pályázatok – hátrányos helyzetűek előnyben ...................................................................................55 PÁLYÁZATI KIÍRÁS ..................................................................56 Közösségi pályázatok................................................................58
JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK ............................. 59 ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK........................................ 64
JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások Kistérségi Koordinációs Hálózatról A jogszabály száma és címe: A Kistérségi Koordinációs Hálózatról szóló 344/2007 (XII.19.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A rendelet az előzőekhez képest kiterjeszti hatályát, így a Hálózat központi, regionális és kistérségi szintű feladatait ellátó Szervezetekre és személyekre valamint ezek közeli hozzátartozóira terjed ki. Amennyiben a hálózat munkatársának közeli hozzátartozója fejlesztési források elnyerése érdekében pályázó szervezettel munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, köteles kezdeményezni e körülménynek az NFÜ honlapján történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg. Ha az érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés előtt következik be, az érintett személy köteles 8 munkanapon belül kezdeményezni a honlapon történő közzétételt. Hatálybalépés: a kihirdetését követő napon lép hatályba Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 19. szám (2008. február 7.) A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya közötti, a légtérrendészeti feladatokban történő együttműködésről A jogszabály száma és címe: 4/2008. (I. 19.) Korm. rendelet, a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya közötti, a légtérrendészeti feladatokban történő együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről A jogszabály lényege: A jogszabály szerint a Megállapodásban foglaltak koordinálásáért és végrehajtásáért a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztérium, ill. a Románia Védelmi Minisztérium felelős. A Megállapodás célja a NATINADS keretében megvalósuló légtérrendészeti erők tevékenysége hatékonyságának növelése érdekében az együttműködés főbb szabályainak megállapítása, a fő műveleti szabályoknak megállapítása, és a légtérrendészeti feladatok végrehajtásával összefüggő egyéb kérdések rendezése. A Felek engedélyezik, hogy légierőik fegyveres elfogó légi járművei a légtérrendészeti szolgálat teljesítése során - szigorúan a NATO légtéren belül maradva - saját országuk légterét elhagyják. A Felek kölcsönösen biztosítják a kiképzés és az ellenőrzések feltételeit. Harmadik személynek okozott károk megtérítése azon Szerződő Fél kötelessége, amelynek országa légterében az alkalmazás szektora található. Hatálybalépés: 2008. január. 20. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 8. szám (2008. január 19.) Az Ipoly határfolyón, Ipolytölgyes és Malé Kosihy települések térségében felépítésre kerülő hallépcső létesítése és üzemeltetése céljából történő megállapodás kihirdetéséről A jogszabály száma és címe: 18/2008. (II. 1.) Korm. rendelet, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Szlovák Köztársaság államterületén található földterületeknek az Ipoly határfolyón, Ipolytölgyes és Malé Kosihy települések térségében felépítésre kerülő hallépcső létesítése és üzemeltetése céljából történő ideiglenes igénybevételéről szóló, jegyzékváltás útján létrejött Megállapodás kihirdetéséről
A jogszabály lényege: A rendelet szerint Ipolytölgyes magyar és a Malé Kosihy szlovák település térségében, a III.12/14 MO számú és a III.12/17 S számú határjel között, az Ipoly határfolyón, valamint annak közvetlen közelében szlovák és magyar államterületen hallépcső létesül, amelynek beruházója a magyar Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A magyar Fél, a beruházás megvalósulásához szükséges vízjogi és egyéb, még le nem folytatott engedélyeztetési eljárásokat mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint lefolytatja. A hallépcső elkészült létesítményeit közösen fogják üzemeltetni és használni. A vitákat a Szerződő Felek közvetlen tárgyalások útján rendezik. Hatálybalépés: 2008. február 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 17. szám (2008. február 1.) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény végrehajtásáról A jogszabály száma és címe: 21/2008. (II. 7.) Korm. rendelet Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról rendelkező 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény végrehajtására íródott kormányrendelet az előzőekhez képest további kikötéseket ír elő a támogatási kérelem esetén. Így a kérelemhez csatolni kell az előző üzleti évről szóló számviteli beszámoló egyszerű másolatát, a közhasznúsági jelentés egyszerű másolatát. Ezen túlmenően iránymutatásokat tartalmaz az internetes pályázatkezelő rendszeren keresztül történő kérelembenyújtásról. A jogszabály feltételeket ír elő az Alapprogramból való kizárás valamint arra az esetre, ha az Alapprogram támogatására nem jogosult a civil szervezet. Hatálybalépés: a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 19. szám (2008. február 7.)
A helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról A jogszabály száma és címe: 3/2008. (II. 19.) OKM rendelet, a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról A jogszabály lényege: A szakmai támogatásban azon helyi önkormányzatok részesülhetnek, amelyek működési engedéllyel rendelkező múzeumokat tartanak fenn. A támogatás az alábbi feladatokra igényelhető: a) nagyszabású - 10 millió forintnál nagyobb forrásigényű - állandó kiállítás előkészítése, létrehozása, teljes körű felújítása, illetve korszerűsítése, beleértve a roma kultúra értékeit bemutató kiállításrész kialakítását, valamint a kiállításhoz kapcsolódó több idegen nyelven előállított katalógusok, illetve kiállítási vezetők, ismertetők megjelentetése (könyv, CD, DVD formában), b) az állandó kiállításokhoz kapcsolódó műtárgy- és biztonságvédelmi fejlesztés, c) regionális jelentőségű szabadtéri néprajzi gyűjtemények komplex szakmai megújítása. A helyi önkormányzatnak a támogatás iránti kérelmét 2008. március 31-ig kell eljuttatnia a Magyar Államkincstár illetékes Regionális Igazgatóságához. A támogatásról az oktatási és kulturális miniszter dönt. Az OKM a döntést 2008. június 10-ig közzéteszi a Kulturális Közlönyben, valamint saját honlapján. A támogatás felhasználásáról 2008. december 31-ig köteles elszámolni. Hatálybalépés: 2008. február 20. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 26.szám (2008. február 19.)
3
OKM rendelet a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatok támogatásáról A rendelet száma és címe: Az oktatási és kulturális miniszter 4/2008. (II. 19.) OKM rendelete a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről. A rendelet lényege: A megjelölt célokra adható támogatás öt részből áll. Az első a nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához igényelhető kiegészítő támogatás; ezt az intézmények fenntartói igényelhetik az intézmény, többcélú kistérségi társulás, ill. intézményi társulás esetén a kisebbségi nevelést, oktatást biztosító székhely település intézménye, tagintézménye működési feladatainak megvalósítása céljából, amennyiben a nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A második a kisebbségi nyelv és irodalom, népismeret, valamint a kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek beszerzésének térítése – ebben az esetben a támogatás tankönyvek és munkafüzetek beszerzéséhez adható. A harmadik a nemzetiségi nevelést, oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások támogatása – amennyiben a szolgáltatást az országos szakértői névjegyzékben szereplő, vagy az országos kisebbségi önkormányzat által javasolt szakember végzi. A negyedik a kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban szereplő közoktatási feladatok támogatása az oktató-nevelő munkához szükséges elemi tárgyi feltételek biztosításával. Az ötödik terület az anyaországi kapcsolattartás feladatainak támogatása; ez az anyaországban, anyaországi partnerintézménnyel, testvériskolával kötött megállapodás alapján megvalósuló anyanyelvi, népismereti, művészeti, hagyományőrző stb. táborok utazási, szállás- és étkezési költségeinek kiegészítésére vonatkozik. Hatálybalépés: 2008. február 27. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 26. szám (2008. február 19.) 2008. március 9. napjára kitűzött országos népszavazás eljárási határidőinek megállapításáról A jogszabály száma és címe: 6/2008. (I. 24.) ÖTM rendelet a 2008. március 9. napjára kitűzött országos népszavazás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról A jogszabály lényege: A jogszabály pontosan meghatározza a választójogosultsággal kapcsolatos nyilvántartás menetét, így a névjegyzék közzétételének napját, a névjegyzékbe való felvétel, és a törlés időpontjait. A választási szervek létrehozásáról a jogszabály 2.§-a rendelkezik, mely meghatározza a szavazatszámláló bizottságra vonatkozó határidőket. A választási kampány 2008. március 7-én 24.00 óráig tart, és az ezzel kapcsolatos plakátokat 2008. április 8-ig köteles eltávolítani, az akinek az érdekében elhelyezték. A szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya a helyi választási irodában 2008. március 12-én 16.00 óráig tekinthető meg. A jegyzőkönyv alapján a szavazás eredményét legkésőbb 2008. március 14-ig kell megállapítani. Hatálybalépés: a kihirdetését követő napon lép hatályba Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 8. szám (2008. január 19.)
4
A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között, a közúti és vasúti határforgalom ellenőrzéséről A jogszabály száma és címe: 6/2008. (I. 25.) KüM határozat, a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között, a közúti és vasúti határforgalom ellenőrzéséről szóló, Bukarestben, 2004. április 27-én aláírt Egyezmény végrehajtásáról szóló, Bukarestben, 2006. december 21-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló 360/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 2-3. §-ának hatálybalépéséről és 4. §-ának hatályon kívül helyezéséről A jogszabály lényege: Az Egyezmény szerint a magyar-román közúti határátkelőhelyeken átlépő személyeket, valamint a birtokukban lévő tárgyakat és a szállító eszközöket közösen, egyszeri megállítással ellenőrzik. A közös, egy megállítással történő ellenőrzés során mindkét Félnek a Schengeni Határellenőrzési Kódex 7. cikkében foglaltak szerint, saját hatáskörben kell az ellenőrzést elvégeznie. A vasúti személyforgalom ellenőrzésének, illetve a vasúti forgalom gyorsítása érdekében, továbbá a várakozási idő csökkentése céljából a Szerződő Felek megállapodhatnak a vasúti személyforgalom közös, menet közbeni ellenőrzéséről, annak részletes szabályairól és feltételeiről, elsősorban a Békéscsaba-Lökösháza-Kürtös(Curtici)-Arad, továbbá a Püspökladány-BiharkeresztesBiharpüspöki(Episcopia Bihorului)-Nagyvárad(Oradea) vasútállomások közötti vonalszakaszokon. Hatálybalépés: 2008. január 26. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 12. szám (2008. január 25.)
Az általános működési támogatás összegéről A jogszabály száma és címe: A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közleménye a települési és területi kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott általános működési támogatás éves összegéről A jogszabály lényege: a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007 (XII.23.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján az általános működési támogatás éves összege 1. települési kisebbségi önkormányzat esetén évi 555 000 forint, 2. területi kisebbségi önkormányzat esetén évi 867 000 forint. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 14. szám (2008. január 30.)
5
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa állásfoglalása
Koncepció a kisebbségek parlamenti képviseletéről Dr. Kállai Ernőt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, mint a kisebbségi közösségek szószólóját, felkérték az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Elnökei, hogy a velük közösen kidolgozott, a kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló koncepciót, adja át a kormány képviselőjének. A kisebbségi ombudsman az idén első alkalommal hívta össze a II. Kisebbségi Kerekasztalt, amelynek ez alkalomból volt meghívott vendége Gémesi Ferenc a MEH kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkára. A kisebbségi közösségek ezúton kérik a kormányt, hogy kezdje el, a több mint másfél évtizede fennálló mulasztásos alkotmánysértést orvosló törvényjavaslat kidolgozásához szükséges egyeztető tárgyalásokat. A koncepció szövege A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét szabályozó törvény koncepciója A magyarországi kisebbségpolitika legnagyobb adóssága, hogy nem sikerült megvalósítani a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét. E mulasztás következtében a kisebbségi közösségek nem tudnak intézményesített módon részt venni a törvényhozás munkájában. A kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítása nem a részükre juttatott kiváltság, hanem az egy alkotmányos jog érvényre juttatását szolgálja. Annak érdekében, hogy az Országgyűlés még ebben a választási ciklusban eleget tudjon tenni jogalkotási kötelezettségének, az alábbiakban ismertetem a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítására vonatkozó - a 13 országos kisebbségi önkormányzat vezetőjével egyeztetett - javaslataimat. A törvényi szabályozást akkor tartom alkotmányossági és kisebbségi jogi szempontból elfogadhatónak, ha eleget tesz az alábbi követelményeknek: - az alkotmányos keretek figyelembe vétele mellett mind a 13 kisebbségi közösség számára reális esélyt kínál az országgyűlési képviselői mandátum megszerzésére; - a kisebbségi országgyűlési képviselőket a kisebbségi választópolgárok választják a törvényben meghatározott kedvezmények igénybevételével; - a kisebbségi országgyűlési képviselőket ugyanazok a jogok illetik meg, mint az általános szabályos szabályok szerint megválasztott országgyűlési képviselőket, azzal az eltéréssel, hogy csak a kisebbségi jelölő szervezetek (pártok) által létrehozott képviselőcsoporthoz csatlakozhatnak. E követelmények érvényesítése érdekében szükségesnek tartom az Alkotmány rendelkezéseinek módosítását. Az Alaptörvényben ki kell mondani, hogy: „A kisebbségek képviselethez való jogának érvényesülése érdekében a Magyar Köztársaság törvényei az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselők választása során kedvezményeket biztosítanak. A kisebbségi országgyűlési képviselőket a kisebbségi választópolgárok választják. 1. A választójogosultak köre
A választás és a választhatóság jogával a kisebbségi közösségek azon tagjai rendelkeznek, akiknek - az általános szabályok szerint - az országgyűlési képviselők választásán választójoga van. Abban az esetben, ha a kisebbségi képviselők választásában a többségi társadalom tagjai is részt vehetnek, létszámukból adódóan döntően befolyásolhatják a választás eredményét. Amennyiben egy kisebbségi párt az általános szabályok szerint vesz részt a választásokon, ez nem érinti a kisebbségek kedvezményes országgyűlési képviseletének kérdését. Ezzel szemben a kisebbségi párt mandátumszerzésének megkönnyítését szolgáló kedvezményeket csak a többségi állam asszimilációs nyomásának ellensúlyozása érdekében előnyben részesíteni kívánt kisebbségi közösségek tagjai vehetik igénybe. Ebből következően alkotmányossági követelmény, hogy a kedvezményes szabályok szerint megválasztott kisebbségi képviselők ne a választópolgárok teljes körétől kapják a mandátumszerzéshez szükséges legitimációt, hanem e felhatalmazásnak a nemzeti vagy etnikai kisebbségi választóktól kell származnia. A kisebbségi választópolgárok nyilvántartása érdekében kisebbségi választói jegyzéket kell létrehozni. Ezt célszerű valamilyen módon összekapcsolni a kisebbségi önkormányzati választásokra készített jegyzékkel. A jegyzékbe a kisebbségi választópolgárokat kérelmükre veszik fel. A kisebbségi közösség által választott bizottság kontrollt gyakorol a jegyzék összeállítása fölött. A bizottságot fel kell ruházni azzal a jogosultsággal, hogy megítélje: a kérelmező az adott kisebbség tagjai közé tartozik-e. Törvényben szabályozott eljárási rendben elutasítható a jegyzékbe vétel, ha az egyén nyilatkozata nem valós identitáson alapul, hanem a választási visszaélés szándékával történik. A bizottság minél megalapozottabb döntése érdekében meg kell határozni a kisebbségi közösséghez tartozás objektív kritériumait, és a jegyzékbe vételi eljárás során ezeket kell alkalmazni. A kisebbségi választói jegyzékbe felvettek névsorát nyilvánosságra kell hozni. A kisebbségi választói jegyzék „titkossága" megakadályozza, hogy a közösségek fel tudjanak lépni az önkormányzáshoz, illetve az önazonossághoz való kollektív jogot sértő cselekményekkel szemben. A jegyzékbe vétel ügyében hozott döntés kapcsán biztosítani kell a bírói jogorvoslat lehetőségét. 2. A jelöltállítás A választáson a kisebbségi jelölő szervezetek (pártok) listát állítanak. A listára történő szavazás indoka, hogy jobban koncentrálja a választópolgárok szavazatait, mintha egyéni jelöltek indulnának. A mandátum megüresedése esetén nincs szükség időközi választásra, a kiesett képviselő helyébe a listán soron következő jelölt lép. A kisebbségi szervezet (párt) listaállításához a kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok 10 %-ának, de legalább 500 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A jelöltállítás jogát - mivel a kedvezményes képviselet közösségi jog - kizárólag azon kisebbségi szervezetek (pártok) számára indokolt biztosítani, amelyek valós közösségi támogatottsággal rendelkeznek. Ennek hiányában fennáll annak a lehetősége, hogy „szétforgácsolódnak" a kisebbségi szavazatok, ami ellehetetleníti a mandátumszerzést. 3. A választási eljárás A Magyar Köztársaság területe kisebbségenként egy-egy választókerületet alkot.
7
A nemzeti és etnikai kisebbségek szórványban élnek, ezért egyetlen egyéni vagy területi választókerületben sincsenek többségben. Ennek a hátránynak a kiegyenlítését szolgálja a 13 kisebbségi választókerület. 4. A szavazás A kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok az egyéni képviselőjelölt mellett vagy a kisebbségi listára vagy a területi párlistára szavazhatnak. A kisebbségi választópolgárok két szavazattal rendelkeznek, vagyis el kell dönteniük, hogy a kisebbségi listán vagy a pártok által állított területi listán szereplő jelölt mandátumszerzését kívánják támogatni. A kisebbségi listára csak a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgár szavazhat. A kisebbségi választópolgár azonban dönthet úgy is, hogy nem a kisebbségi listára adja le a szavazatát, hanem a területi listára. Ennek megfelelően vagy a kisebbségi lista vagy a területi választókerületi lista szavazólapját veheti át. A kisebbségi választópolgár az egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazatával kifejezheti politikai preferenciáját. A politikai meggyőződésének szabad kinyilvánításához való joga tehát akkor sem sérül, ha a kisebbségi listára szavaz, és így nem támogathatja a területi lista mandátumszerzését. 5. A választás eredményének megállapítása A kisebbségek számára biztosított választójogi kedvezmények célja a számarányukból adódó esélyegyenlőtlenség kiküszöbölése. Ennek hiányában a kisebbségi közösségeknek nincs reális esélyük a képviselethez szükséges szavazatszám elérésére. A hatályos szabályozás értelmében a politikai pártok az országos listáról arányosan, egy törvényben meghatározott számítási mód alapján jutnak képviselői mandátumhoz. A kisebbségi képviselet biztosítása érdekében az alábbi kedvezményeket javaslom: A isebbségi lista ugyanolyan szavazatszámmal szerezhessen mandátumot az országos listáról, mint a nem kisebbségi pártok listája, azzal az eltéréssel, hogy ennek ne legyen feltétele az 5 %-os választási küszöb átlépése. Ez a megoldás azonban csak a nagyobb létszámú kisebbségek esetében tenné lehetővé a mandátumszerzést. Kiegészítő szabályként ezért javaslom: amennyiben a fenti módon nincs lehetőség a mandátumszerzésre, kisebbségenként egy kedvezményes mandátumra legyen jogosult a legtöbb, de legalább 1000 szavazatot elérő jelölő szervezet. Az országos kisebbségi önkormányzatok többsége a választópolgáraik létszámára figyelemmel 1000 szavazathoz szeretné kötni a mandátumszerzést. Ez a szavazatszám lényegesen alacsonyabb, mint amennyi az általános szabályok szerint a mandátumszerzéshez szükséges. Ennek ellenére azért tartom mégis elfogadhatónak, mert a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 61. § (2) bekezdése értelmében egy közösség akkor ismerhető el nemzeti vagy etnikai kisebbségként, ha legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozónak valló személy azt az Országgyűléstől népi kezdeményezésben kéri, vagyis legalább 1000 választópolgárral rendelkezik. Forrás: www.obh.hu
8
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI ARCUSFEST 2008 Nemzetiségi Színházi Találkozó Hatodik alkalommal került sor a hazai nemzetiségi színházak találkozójára 2008. február 23-a és március 2-a között a budapesti Thália Színházban és a Budapest Bábszínházban. A rendezvénysorozat fővédnöke Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter volt. Az ARCUSFEST 2008. szervezője és legfőbb támogatója az 1995-ben létrehozott Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány volt, és a hagyományos támogatók mellett kormányzati szervek is segítették e rangos esemény megrendezését. Ebben az évben 11 nemzetiség (bolgárok, görögök, horvátok, németek, örmények, romák, románok, szerbek, szlovákok, szlovének és ukránok) 21 produkcióját, 11 nyelven és magyarul, vagy magyar tolmácsolással, szórólappal, feliratozással láthatta a közönség. Március 2-án ünnepélyes keretek között adták át az idei díjakat. További információk a részletes programról a, a díjazottakról a www.arcusfest.hu honlapon találhatók.
Az ARCUS 2008 Nemzetiségi Színházi Fesztivál idei díjazottai
Megjelentek a Kisebbségekért Közalapítvány 2008. évi pályázatai Az idei célpályázatok kiírásáról döntött a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Kuratóriuma (MNEKK) 2008. január 31-én, Budapesten tartott ülésén. A testület ülését Németh Erika kuratóriumi elnök, a MeH főigazgatója vezette.
9
Az MNEKK az idei évben 500 millió forinttal támogatja a kisebbségi kulturális programokat. A Közalapítvány pályázataival kapcsolatos részletes információk a www.mnekk.hu honlapon érhetők el. Az MNEKK a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, önazonosságának megőrzéséért, fejlesztéséért végzett tevékenység támogatására hét célpályázatot hirdetett meg. Az anyanyelvű kulturális és hitéleti programok és a népismereti ifjúsági táborok támogatására kiírt pályázatok beadási határideje: 2008. március 10. A kisebbségek tudományos rendezvényei szervezéséhez, a közgyűjtemények gyarapítására, a regionális, vagy helyi anyanyelvű elektronikus média, és a nemzetiségi színházi és kiadói tevékenységek anyagi támogatása érdekében 2008. április 18-ig nyújtható be pályázat. A Közalapítvány megjelentette a kisebbségek országos terjesztésű írott sajtója 2008. évi támogatására kiírt pályázatát is. A pályázat postára adásának határideje: 2008. február 29-e 24.00 óra (1387 Bp. 62., Pf. 25), míg a személyes benyújtás határideje: 2008. március 3-a 16.00 óra (Budapest, V. Október 6. u. 17. I. emelet) volt.
Személyi jövedelemadó 1%-ával támogatott nemzetiségi civil szervezetek, alapítványok Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a napokban közzétette a személyi jövedelemadó 1%ának az adózó rendelkezése szerint ténylegesen támogatásban részesült civil kedvezményezettek nevéről, székhelyéről, valamint a 2007. évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről szóló tájékoztatót. A támogatott közhasznú egyesületek és alapítványok között megtalálhatóak a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei is. Az 1+1%-os felajánlásra a személyi jövedelemadó bevallásakor az egyházak technikai számának, civil szervezetek esetében pedig a támogatni kívánt egyesület, alapítvány adószámának feltüntetésével van lehetőség. Személyi jövedelemadó 1%-ával támogatott nemzetiségi civil szervezetek, alapítványok Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a napokban közzétette a személyi jövedelemadó 1%ának az adózó rendelkezése szerint ténylegesen támogatásban részesült civil kedvezményezettek nevéről, székhelyéről, valamint a 2007. évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről szóló tájékoztatót. A felajánlásban összesen 27426 civil szervezet részesült. A támogatott közhasznú egyesületek és alapítványok között megtalálhatóak a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei is. Az 1+1%-os felajánlásra a személyi jövedelemadó bevallásakor az egyházak technikai számának, civil szervezetek esetében pedig a támogatni kívánt egyesület, alapítvány adószámának feltüntetésével van lehetőség. Az APEH most közzétett kimutatása a megnevezésük szerinti betűrendben tartalmazza az érvényes civil kedvezményezettek adatait. A teljes körű támogatási lista itt érhető el. A személyi jövedelemadóból 2007ben felajánlott 1+1%-ok összege megközelíti a 14,4 milliárd forintot. Az összeg a ténylegesen felajánlható 26,1 milliárd forintos keret 55%-a. A múlt évben a személyi jövedelemadót elszámolók 38,1%-a, azaz 1.688 ezer magánszemély nyilatkozott a támogatásról, 2oo6-ban ugyanerről 1.422 ezer magánszemély rendelkezett. A 2oo7. évi adatokat tartalmazó listáról a teljesség igénye nélkül emeltünk ki néhány, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségi civil szervezeti 1%-os támogatásokról szóló információt. Nemzetiségi oktatási központok alapítványai: Támogatott szervezet, intézmény neve Közalapítvány a Pécsi Horvát Nevelésért, Oktatásért
10
Támogatás összege/Ft 345 948
A Német Kisebbség Budapesti Gimnáziumáért Alapítvány Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Iskolaközpont Alapítvány Gyulai Német Nemzetiségi Óvoda Alapítvány Pro Discipulis Alapítvány, Román Iskolaközpont, Gyula Homo Ludens Alapítvány, Román Óvoda, Gyula Szlovák Iskolaközpont Alapítvány, Békéscsaba Szlovák Iskolaközpont Alapítvány, Budapest Szlovák Iskolaközpont Alapítvány, Szarvas Szlovák Nemzetiségi Művelődésért Alapítvány, Tótkomlós Szerb Iskoláért Alapítvány, Budapest Battonyai Szerb Iskoláért és Óvodáért Alapítvány Néhány ismertebb kisebbségi közművelődési civil támogatottságáról az alábbi táblázatból kaphatunk képet. Támogatott szervezet, alapítvány neve Bolgár Ifjúsági Egyesület Bolgár Kulturális Fórum Amaro Drom Alapítvány Magyarországi Roma Parlament Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete Kariatidák Görög Nők Egyesülete Fáklya Horvát Folklórcentrum Alapítvány Horvátzsidányi Katolikus Ifjúsági Egyesület Magyarországi Lengyel Katolikus Szent Adalbert Egyesület Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület Alapítvány a Mo-i Német Ajkú Református Gyülekezetért Babarci Német Nemzetiségi Fúvószenekarért Egyesület Magyarországi Ifjú Németek Közössége Magyarországi Írók és Művészek Szövetsége Erdélyi Örmény Gyökerek Egyesület Örmény Kulturális Alapítvány, Veszprém Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége Pomázi Szerb Kisebbségért Alapítvány Deszki Bánát Szerb Kulturális Egyesület Tabán Szerb Folklórcentrum Szentendrei Szerb Kulturális Egyesület Csabai Szlovákok Szervezete Budapesti Szlovák Kórus Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete Pável Ágoston Szlovén Kulturális Egyesület Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület
1 186 429 328 787 24o 632 477 8oo 18o 125 562 o44 331 o24 763 882 234 739 277 672 262 348 szervezet,
alapítvány
támogatásairól,
Támogatás összege/Ft 337 116 184 473 26 522 57 273 163 687 1o2 178 512 757 268 o16 897 1o3 289 996 1 136 948 2o3 3o5 38 636 71 394 611 124 97 2o8 199 345 978 324 216 894 214 848 1o6 993 149 239 1o7 476 52 938 179 121 157 121
A személyi jövedelemadó 1%-ával támogatott egyesületek, alapítványok között viszonylag kis számú roma, cigány szervezetet találtunk. A németek és a szerbek elsősorban a helyi egyesületeiket, alapítványaikat részesítik támogatásban. A kimutatásban nem találtunk ruszin szervezetet. Az itt közreadott információk nem érintik a támogatott kisebbségi civil egyesületek, alapítványok teljes körét.
Egyeztetés a méhkeréki Román Művelődési Ház építéséről A Miniszterelnök Hivatal szakállamtitkára, Gémesi Ferenc és a MeH Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya főigazgatója, Németh Erika főigazgató 2008. február 8-án Budapesten egyeztetést folytatott
11
Méhkerék község Önkormányzatának vezetőivel, Martyin Tivadar polgármesterrel a településükön tervezett új művelődési ház építésének előkészületeiről. A 2600 lakosú Békés megyei faluban döntően románok élnek, a családi gazdaságokban primőrtermesztés folyik. A helyi román általános iskolába 180 tanuló jár. A helyi népzenei és néptánc hagyományok országosan ismertek. Méhkerék a magyarországi román kisebbség reprezentatív települése. A művelődési ház beruházási terve a magyar és a román Kormány legutóbbi, 2007. novemberében megtartott együttes ülésén is szerepelt. A romániai magyar és a magyarországi román kisebbség kulturális örökségét érintő Jegyzék keretében a két Kormány Nagyszebenben vállalást tett, többek között a méhkeréki Román Kulturális Központ közös alapból történő megvalósítására. Forrás: www.nek.gov.hu
12
BELFÖLDI HÍREK A kisebbségek kidolgozták parlamenti képviseletükre vonatkozó javaslataikat Kidolgozták a nemzetiségek parlamenti képviseletük megteremtésére vonatkozó egységes álláspontjukat, amit Kállai Ernő ombudsman átadott a kormánynak; a javaslat a jelöltállítás, a választási eljárás és a szavazás menetét is szabályozza. A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa még tavaly szeptemberben hívta életre a 13 nemzeti és etnikai kisebbség képviselői között a II. Kisebbségi Kerekasztalt, hogy kidolgozzák a parlamenti képviseletük megteremtésére vonatkozó egységes javaslataikat. A javaslatot azzal a céllal dolgozták ki, hogy az Országgyűlés még ebben a választási ciklusban eleget tudjon tenni jogalkotási kötelezettségének. A parlament több mint másfél évtizede fennálló mulasztásos alkotmánysértést követ el, így a kisebbségi közösségek nem tudnak intézményesített módon részt venni a törvényhozás munkájában - mondta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman az MTI-nek. A kidolgozott koncepció szerint a választás és a választhatóság jogával a kisebbségi közösségek azon tagjai rendelkezhetnének, akiknek választójoga van, és szerepelnek az e célra készített kisebbségi választói jegyzékben. A névsort nyilvánosságra hoznák, a névjegyzéket összeállító bizottság rendelkezne azzal a jogosultsággal, hogy megítélje: a kérelmező az adott kisebbség tagjai közé tartozik-e, így kizárható lenne a nem valós identitáson alapul, hanem a választási visszaélés szándékával történő regisztráció. Az országgyűlési biztos közlése szerint a választáson a kisebbségi jelölő szervezetek (pártok) állíthatnának listát, és ehhez a választói jegyzékbe felvett választópolgárok 10 százalékának, de legalább 500 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Az ország területe kisebbségenként egy-egy választókerületet alkotna, tekintettel arra, hogy a 13 nemzeti és etnikai kisebbség szórványban él. Az ombudsman tájékoztatása szerint a kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok az egyéni képviselőjelölt mellett vagy a kisebbségi listára, vagy a területi párlistára szavazhatnak. A kisebbségi választópolgárok két szavazattal rendelkeznek, vagyis el kell dönteniük, hogy a kisebbségi listán vagy a pártok által állított területi listán szereplő jelölt mandátumszerzését kívánják támogatni. A kisebbségi listára csak a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgár szavazhat. A kisebbségi választópolgár azonban dönthet úgy is, hogy nem a kisebbségi listára adja le a szavazatát, hanem a területi listára. Ennek megfelelően vagy a kisebbségi lista vagy a területi választókerületi lista szavazólapját veheti át. A kisebbségi választópolgár az egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazatával kifejezheti politikai preferenciáját. A politikai meggyőződésének szabad kinyilvánításához való joga tehát akkor sem sérül, ha a kisebbségi listára szavaz, és így nem támogathatja a területi lista mandátumszerzését - magyarázta Kállai Ernő. A kisebbségi önkormányzatokkal egyeztetett javaslatot Kállai Ernő ombudsman átadta Gémesi Ferencnek, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkárának, hogy a koncepciót terjessze a kormány elé. Forrás: MTI
Már Európa előtt is kínos Lehet, hogy külföldi nyomásra sikerül kimozdítani a holtpontról a kisebbségek országgyűlési képviseletének ügyét. Koncepció már van. A magyar parlament tizenöt éve kötelezettséget vállalt, hogy törvényt alkot a kisebbségek parlamenti képviseletéről. Eddig ez nem történt meg. A félretolt akták között porosodó ügyről lefújták a port. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman - miután egyeztetett a tizenhárom magyarországi kisebbség vezetőivel - koncepciót készített a képviselet megvalósításáról. Fontos kérdések még tisztázásra várnak, így az is, hogy a kisebbségi választók külön
13
névjegyzékben szerepeljenek-e, de a legfontosabb alapelvekben sikerült megegyezni. Többek egybehangzó közlése szerint a kisebbségek egyetértenek abban, hogy csak a teljes értékű, szavazati joggal felruházott mandátum elfogadható számukra, és nincs vita arról sem, hogy a kisebbségi képviselők választás útján kerüljenek a parlamentbe. A Miniszterelnöki Hivatalban létrehozott közjogi munkacsoport is hasonló következtetésre jutott, mint a kisebbségi ombudsman - nyilatkozta Gémesi Ferenc államtitkár. Pillanatnyilag a koncepciók összecsiszolása zajlik. A forgatókönyv szerint a végleges indítvány rövidesen a kormány asztalára kerül, és kedvező döntés esetén indulhat az ötpárti egyeztetés a szövegszerű törvényjavaslatról. Ha minden jól megy, akkor a kisebbségek 2010-ben már saját képviselőket küldhetnek az Országgyűlésbe - bizakodott Gémesi Ferenc, hozzátéve: nehéz megjósolni, valóban így lesz-e. Tényleg nehéz. Az új törvényhez kétharmados parlamenti többség kell - a kisebbségi ombudsman szerint az alkotmány módosítására is szükség lenne -, miközben a Fidesz a jelenlegi 386-ról kétszázra szeretné csökkenteni az országgyűlési képviselők számát. Gémesi államtitkár óvatos optimizmusát szondázandó, nevének mellőzését ígérve megkérdeztünk egy "kormányhoz közeli szakértőt", aki kijelentette: semmi realitása nincs annak, hogy a pártok elfogadják a jogszabályt. Kállai Ernő nem ennyire borúlátó. A közelmúltban sorra látogatta a frakcióvezetőket, és úgy látja, arra mindenképpen van esély, hogy politikai vita kezdődjön. Bár a politikusok egy része fenntartásokkal fogadja azt a lehetőséget, hogy 13 kisebbségi képviselővel növekedjen a parlament létszáma, mindenki érzi, hogy "valamit végre mondani kell" - összegezte a konzultációk tapasztalatait. A pártok hozzáállását erősen befolyásolhatja, hogy "Európa előtt is kínos" a törvényhozói mulasztás. Ennek igazolására Kállai Ernő egy négyszemközti beszélgetés idevágó részletét idézte: az egyik közjogi méltóság elmesélte, hogy külföldi útjai során az első kérdés mindig a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozik. Forrás: Népszabadság
Gémesi: több támogatást kaphatnak a kisebbségi önkormányzatok Gémei Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint az új támogatási rendszerben – az eddig feldolgozott pályázatok és az első modellszámítások alapján – a kisebbségi önkormányzatok több állami támogatást kapnak feladataik ellátásához, mint a korábbi években. Emlékeztetett arra, a kormány év elejétől az elvégzett feladatok alapján, differenciáltan támogatja a kisebbségi önkormányzatokat. A feladatokhoz kötött szubvenció elnyeréséhez február 1-jéig kellett benyújtaniuk pályázataikat. Gémesi hangsúlyozta: az általános működési támogatást ezentúl is automatikusan megkapják a kisebbségi önkormányzatok, ezen felül pályázhatnak a kiegészítő támogatásra, ha kisebbségi közösségi érdekvédelmi, oktatási, kulturális, illetve esélyegyenlőségi feladatokat vállalnak és teljesítnek. „A pályázatok pontozásánál is ezeket a szempontokat vettük figyelembe” – tette hozzá. Tájékoztatása szerint a kisebbségi önkormányzatok háromnegyede nyújtott be pályázatot, amelyek feldolgozása folyamatosan zajlik. Mint mondta, a korábbi aggályok ellenére nincs aránytalanság, a beadott pályázatok tükrözik a kisebbségi arányokat. Darabszámra a legtöbb pályázatot cigány kisebbségi önkormányzatok adták be – közölte. A szakállamtitkár kitért arra: az eddig elvégzett modellszámítások alapján egy átlagosnál jobb színvonalú pályázattal a korábbi 640 ezer helyett 940 ezer forintnyi támogatást lehet elnyerni. A támogatás összegéről az öt tagból álló kisebbségi költségvetési bizottság április 15-ig dönt, az elnyert összeget két egyenlő részletben május 15-ig, illetve augusztus 15-ig kapják meg az érintettek. Forrás: MTI
14
Az esélyegyenlőségi ombudsman
hálózaton
keresztül
is
megkereshető
a
kisebbségi
Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter és dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa együttműködési megállapodást írt alá 2008. január 24-én. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által működtetett Országos Esélyegyenlőségi Hálózaton keresztül a vidéken, kistelepüléseken élő valamelyik kisebbségi közösséghez tartozó emberek sérelmeikkel bátran és közvetlenül fordulhassanak a kisebbségi biztoshoz. A megállapodás értelmében az Országos Esélyegyenlőségi Hálózatot alkotó megyei Esélyek Házai, hetente legalább két alkalommal ügyfélfogadást biztosítanak a kisebbségi biztos hatáskörébe tartozó ügykörben. A panaszokat továbbítják az ombudsman felé. Az új szolgáltatásról, valamint az ombudsmanok tevékenységéről a helyi civil szervezetek részletes tájékoztatást nyújtanak. Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat célja a hátrányos helyzetű csoportok (romák, fogyatékossággal élők, gyermekek, idősek, nők, hátrányos helyzetű térségben élők) társadalmi integrációjának elősegítése, az esélyteremtő programok támogatása. Az együttműködés azért is fontos előrelépés, mert a kisebbségi biztoshoz beérkező panaszügyek területi megoszlása szembetűnő egyenlőtlenségeket mutat. A panaszok általában csak városokból, főként Budapestről érkeznek. Nagy valószínűséggel sok (potenciális) panaszos számára a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, és annak hivatala - részben az utazás nehézségei és költségei, részben a hivatal ismertségének hiányosságai miatt - nem elérhető. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme érdekében bárki fordulhat az országgyűlési biztoshoz, ha megítélése szerint valamely hatóság (közszolgáltató) eljárása, ennek során hozott határozata, intézkedése vagy azok elmulasztása következtében nemzeti és etnikai kisebbségi jogaival összefüggésben sérelem érte vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn. Ezért is fontos, hogy a panaszosok számára megteremtsük azt a lehetőséget, hogy lakóhelyük, munkahelyük közelében valóban élhessenek ezzel a jogukkal. Kapcsolódó dokumentum: OEH-OBH megállapodás (pdf) Forrás: SZMM
Hiller István: „Az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás” „Az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás. (...) Mostantól a legfontosabb cél a közművelődés, a magyar közkultúra megerősítése" - hangsúlyozta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Kultúra Napján, a Néprajzi Múzeumban megtartott ünnepségen, a kitüntetések átadásakor. Az OKM 2008-ban - a már korábban közzétett kulturális modernizációs programja alapján - a sikeres költségvetési tárgyalásoknak köszönhetően hozzáfog a közművelődés forrásbővítéséhez. „A kultúra - Magyarország névjegye" „A kultúra - Magyarország névjegye" - kezdte Hiller István a Magyar Kultúra Napján tartott beszédét. Ahogy fogalmazott: az Oktatási és Kulturális Minisztérium megerősítette, és új rendszerbe foglalta a magyar kultúra külföldi megjelenítését. Tavaly befejeződött a Római Magyar Akadémia rekonstrukciója, kibővült a Párizsi Magyar Intézet, új és korszerű környezetbe került a Varsói Magyar Kulturális Központ, év végén pedig megnyílt az új Collegium Hungaricum Berlinben. Sikeres volt a németországi magyar kulturális évad (Ungarischer Akzent), együttműködések terén is eredményt hozott a kulturális évad Kínában, és nemrég „Magyar Masala" címmel Indiában is bemutatkozott a magyar kultúra. Továbbá létrejött a magyar kulturális diplomácia központi intézete, a Balassi Intézetet, és a kulturális szakdiplomata hálózat. Ennek részeként az OKM kulturális és oktatási szakdiplomatákat delegált Pekingbe, Sanghajba, Tel-Aviv-ba, Belgrádba és Zágrábba.
15
Hiller István eredményesnek ítélte az európai és világkultúra hazai bemutatását is. „A rendszerváltás óta a leglátogatottabb kiállítást rendeztük meg az immár megszokott, nagy kiállítások sorában. A Van Goghtárlatot a Szépművészeti Múzeumban 483 ezren látták. Örömmel fogadtuk, hogy a múzeumi boom vidéken is eredményt hozott. Ezúton is gratulálunk Debrecen városának a nagyszerű Leonardokiállításhoz. Útjára indítottuk a Reneszánsz Évet, amely 2009. január 22-ig tart. Másnap, január 23-án, a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjével a Carnegie Hall-ban elindul a New-York-i Magyar Évad" - tette hozzá a tárcavezető. „Mostantól a legfontosabb cél a közművelődés, a magyar közkultúra megerősítése." Beszédét úgy folytatta: „Mostantól azonban a legfontosabb cél a közművelődés, a magyar közkultúra megerősítése. Az esélykülönbségek csökkentése, a tehetséggondozás, a közkultúra színvonalemelése csak forrásbővítéssel lehetséges." Miként Hiller István mondta, a tárca célja, hogy a költségvetésnek a közművelődésre biztosított támogatását minden évben reálértékében növelje, és elérje: a következő költségvetéstől kezdődően a közművelődés támogatása legalább a mindenkori infláció+5%-kal bővüljön, s így a közművelődés mozgástere is. Másrészt korszerűsíteni kell a Nemzeti Kulturális Alap forrásbázisát. Az elmúlt tíz évben jelentősen átalakult a magyar társadalom kulturális fogyasztási szokásrendje. Értéküket veszítették olyan járulékforrások, amelyek korábban jelentősebb bevételt hoztak az NKA-nak, a technika korszerűsítésével egyszerűen „kimentek a divatból". Ugyanakkor megjelentek olyan termékek és szolgáltatások a kulturális piacon, amelyek egy évtizede még nem is léteztek, ezért nem is lehettek részei az NKA rendszerének. Ezért korszerűsítés szükséges, illetve a Nemzeti Kulturális Alap lehetőségeinek a megerősítése - még ebben a félévben. „Az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás" „Az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás" - hangsúlyozta Hiller István. Az OKM 2008ban - a már korábban közzétett kulturális modernizációs programja alapján - hozzáfog a közművelődés forrásbővítéséhez folyamatosan gyorsuló ütemben. A kezdeti feltételeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium elért költségvetési pozíciója, s főként a tárca költségvetésének valamivel nagyobb mozgásteret biztosító belső szerkezete teszi lehetővé. A hagyományos támogatási formák mellett ezt a célt biztosítja a Reneszánsz Év bázisa. A Reneszánsz Év költségvetéséből a színvonalas megemlékezések és programok mellett 2,4 milliárd forintot biztosít az OKM kulturális fejlesztésre, mindenekelőtt a közművelődés és a művészetek külön támogatására. Ezen belül az OKM megerősíti a Közkincs programot, a magyar vidék és közművelődés programját; 730 millió forintot fordít 2008-ban az élő népi kultúra és hagyományőrzés, a kistérségi kultúrafejlesztés ügyére, 470 millió forintot pedig a vidéki muzeális és levéltári értékek megőrzésére. Irodalmi emlékházak, tájházak felújítására külön pályázatot ír ki a tárca, és ugyancsak külön lehetőséget biztosít levéltári fejlesztésekre és az egyházi gyűjtemények méltó karbantartására. Az OKM 220 millió forinttal pedig hozzájárul ahhoz, hogy könyvtárakban őrzött értékeink, és azok digitalizálása gyorsabban, a modern kor kihívásainak megfelelően folytatódjék. Színházi törvény Hiller István kitért arra is: idén, az év első felében befejeződnek a „Színházi Törvény" szakmai és kormányzati, politikai egyeztetései, és a terveik szerint még 2008-ban a Parlament elé kerül a törvénytervezet. Kitüntetések
16
A miniszter végezetül kitüntetéseket adott át a Magyar Kultúra Napján. „Nemcsak kulturális, közművelődési teljesítményeket kívánunk elismerni, hanem a magyar oktatásügy számos kitűnőségét is. Kultúra és oktatás, közművelődés és közoktatás érdekei és céljai egy és ugyanazok. Ahogy egy jó tanító nemcsak leckéket tanít meg és oktat, hanem nevel is, előbbre viszi a közkultúrát, úgy a jó közművelődési szakember gyarapítja az ismereteket és tanít is" - zárta beszédét Hiller István. Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium
Pontosította törvényalkotási tervét a kormány A tavaszi ülésszak indítványai között már nem szerepel a közteherviselés átalakítása, illetve az új polgári törvénykönyv és az új büntető törvénykönyv általános részének benyújtása - derül ki az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentumból. A decemberben előre jelzett tervben a miniszterelnök - a konkrét törvényjavaslatok mellett - 14 témakört jelölt meg, amelyben megfogalmazása szerint a kabinet tavasszal "törvénykezdeményezéssel kíván élni". A házelnöknek erről decemberben elküldött levelében Gyurcsány Ferenc arról is írt, hogy a témaköröket kibontó javaslatokról, illetve ezek benyújtási idejéről januárban küld majd részletes tájékoztatást. A témakörök között szerepelt, hogy megerősítik a közrendet és a közbiztonságot, átalakítják a közteherviselést, valamint javítanak a versenyképességen. Emellett tervezték, hogy a költségvetési szervek jogállásáról, illetve gazdálkodásáról szóló törvény megalkotásával továbbviszik a közpénzügyi reformot, valamint gyorsabbá, rugalmasabbá teszik a közbeszerzési eljárást, és változtatnak a közigazgatási hatósági eljárás jelenlegi szabályain is. Átalakítják a szociális ellátások rendszerét A listán szerepel többek között a szociális ellátások, szolgáltatások átalakítása, a közszolgáltatások versenyképességének javítása, a fogyasztóvédelem garanciális szabályainak új alapokra helyezése. Ide tartozott még az új titoktörvény megalkotása, az új Btk. és az új Ptk. általános részének benyújtása. A miniszterelnök január 31-i dátummal újabb levelet küldött a házelnöknek a tavaszi ülésszak törvényalkotási menetrendjéről, és ebben nem szerepel a közteherviselés átalakítása, illetve az új polgári törvénykönyv és az új büntető törvénykönyv általános részének benyújtása. Áprilisra jelezve szerepel a tavaszi törvényalkotási tervben a versenyképesség javítására irányuló törvénymódosítás, valamint több fogyasztóvédelmi indítvány és közpénzügyi javaslat. Benyújtják az új titoktörvényt A miniszterelnök levele szerint áprilisra elkészül egy új törvény az állam jogérvényesítésének elősegítésére. A kormány arra is kísérletet tesz, hogy módosítsa a népszavazásról, illetve a választásról szóló törvényeket, és benyújtsa az új titoktörvényt. Ezek csak akkor részei a törvényalkotási tervnek, ha elfogadásukhoz megvan a kétharmados támogatás. Gyurcsány Ferenc már decemberben jelezte, hogy tavasszal napirendre kerül a földgázellátásról szóló törvény: az előterjesztést már benyújtotta az Országgyűléshez a gazdasági tárca. Forrás: MTI
17
Két év is járhat gyűlöletbeszédért Az Országgyűlés elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását, amely lehetővé teszi a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A szocialista képviselők kezdeményezte törvénymódosítást 174 igen, 127 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A Ptk. után a Btk.-t is szigorították Az elfogadott módosítás alapján két évig tartó szabadságvesztéssel büntetik a gyűlöletbeszédet. A módosítást az ellenzék nem támogatta. A kormánypártok először a Polgári törvénykönyvet módosították, még tavaly októberben. Eszerint akkor is pert lehet indítani, ha nem meghatározott és beazonosítható személy ellen irányul a jogsértés, hanem egy társadalmi csoport ellen. Az MSZP már akkor jelezte: ezt a kérdést a büntető törvénykönyvben (Btk.) is szabályozni fogják. Ezt a módosítást szavazták meg. A TASZ óva int A Btk. módosítása ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Sólyom Lászlóhoz fordul, arra kérve az elnököt, hogy aláírás előtt küldje meg normakontrollra azt az Alkotmánybíróságnak. A civil szervezet szerint alkotmányossági aggályokat vet fel ugyanis a gyűlöletbeszédet a “gyalázkodás” elnevezésű bűncselekményt szankcionáló törvényjavaslat. A TASZ álláspontja szerint a törvényjavaslat szükségtelen és aránytalan mértékben korlátozza a vélemény-nyilvánítási szabadságot. „Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban következetesen alkotmányellenesenek minősítette a mostani Btk-módosítás szellemében született jogszabályhelyeket” – hangsúlyozza lapunkhoz eljuttatott közleményében a civil szervezet. A törvénymódosítás következtében a TASZ álláspontja szerint a jövőben büntetőeljárások tömege indulhat olyan kijelentések, nyilatkozatok megtételéért, melyek egy demokratikus társadalomban, ahol a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadsága valóban biztosítva van, tetszik vagy sem, részét képezik a társadalom különböző csoportjai által hangoztatott véleményeknek. Forrás: Figyelőnet, MTI
Közös, román-magyar állami költségvetésből finanszírozható a kisebbségkutatás Jóváhagyta a kormány a legutóbbi román-magyar együttes kormányülésen elfogadott egyezményt, mely nyomán a román és magyar kabinet közösen finanszírozhatja a hazai és magyarországi kisebbségkutató intézetek projektjeit. Olyan projektek közös finanszírozásáról van szó, mint például a kárpát-medencei magyar kisebbség és roma etnikum helyzetét feltáró kutatások, illetve már meglévő adatbázisok feldolgozása – fejtette ki lapunk kérdésére Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet vezetője. Elmondta: tervezik a hazai kisebbségi intézetek felleltározását, adatbázisba foglalását a magyarországi minta szerint. A közösen finanszírozott tervek közé tartozik még olyan kollokviumok-műhelygyakorlatok megszervezése, melyeken a romániai magyar és magyarországi kisebbségkutatók közösen értékelik ki a nemrég elkészült kutatásokat. Ilyen a Kárpát-Panel felmérés, amelynek megvitatására február folyamán Kolozsváron valamint Bukarestben kerül sor – mondta a Transindexnek a szakértő. A tervek között szerepel például egy dokumentációs központ létrehozása, mely révén a kutatók és diákok egyaránt hozzáférhetnek anyagokhoz. Horváth István hozzátette: az általa vezetett intézet kérvényt nyújt be a kormányhoz annak érdekében, hogy az intézmény infrastruktúrájára szánt alapot kiterjesszék.
18
Forrás: Transindex
OVB jelentés a területi és országos kisebbségi képviselők választásáról Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága 2008. február 26-ai ülésén megtárgyalta az Országos Választási Bizottság beszámolóját a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2007. március 4-én megtartott választásáról. A bizottsági ülésen dr. Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke ismertette a J/4369. számú jelentés legfontosabb megállapításait, majd válaszolt a felvetett képviselői kérdésekre. A bizottság a jelentést 10 igen és 9 nem szavazattal elfogadta. A jelentés letölthető az Országgyűlés honlapjáról: http://www.parlament.hu/irom38/04369/04369.pdf
Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz Megjelent az oktatási és kulturális miniszter 4/2008. (II. 19.) OKM rendelete a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési törvény 5. számú mellékletének 6. pontja 1,1 milliárd Ft-os előirányzatot tartalmaz a nemzetiségi oktatási, nevelési feladatok kiegészítő támogatására. A rendelet szerint e keret terhére az alábbi feladatok ellátására igényelhető támogatás: • Nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartása, • A kisebbségi nyelv és irodalom, népismeret, valamint a kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek beszerzésének térítése, • Nemzetiségi nevelést, oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások, • Kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban szereplő közoktatási feladatok, • Anyaországi kapcsolattartás feladatai. A támogatási igények benyújtásának határideje (postára adás és elektronikus igénylés dátuma): 2008. március 20., a határidő elmulasztása jogvesztő. A rendelet letölthető az Oktatási (http://www.okmt.hu/main.php?folderID=747).
és
Kulturális
Minisztérium
honlapjáról
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján (http://www.okm.gov.hu) megtalálható a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló 8/2007. (II.15.) OKM rendelet alapján támogatást elnyert intézményfenntartók listája. A 33/2007. (VIII. 31.) OKM rendelettel módosított 8/2007 (II. 15.) OKM rendelet 6/A §-a alapján nemzetiségi feladatokhoz igényelhető pótlólagos támogatások eredménye a http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=410&ctag=articlelist&articleID=230377&iid=1 honlapon megadottak szerint alakult. Forrás: MTI
Magyarország a visegrádi országokkal közösen állítana jelöltet a Bölcsek Tanácsába 19
Magyarország kezdeményezi, hogy a visegrádi négyek közös jelöltet állítsanak az Európai Unió jövőjével foglalkozó Bölcsek Tanácsába. A magyar javaslat azon a megfontoláson alapul, hogy a közös jelölt hatékonyabban képviselheti a régió országait és egyben szorosabbá tenné Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködését az Unió jövőjének alakításában. A magyar kormány támogatja a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk felvetését, hogy Lech Wałęsa, a Szolidaritás mozgalom egykori vezetője, Lengyelország volt elnöke legyen a visegrádi országok közös jelöltje. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben kezdeményezte a négy ország egyeztetését a közös jelöltállításról. A Nicolas Sarkozy francia elnök kezdeményezésére létrejött Bölcsek Tanácsa - amelynek mandátumát az Európai Tanács 2007. decemberi ülésén fogadták el az állam- és kormányfők - arra kapott felkérést, hogy határozza meg azokat a kulcskérdéseket és fejleményeket, amelyekkel az Uniónak a jövőben szembe kell néznie, valamint elemezze, hogy azokat milyen módon lehet kezelni. Forrás: Miniszterelnöki Hivatal
Kistérségi tanoda Pázmándfalu központjában A sajátos, iskolán kívüli tanulási forma célja, hogy hatékonyan segítse a helybeli és a környék településein élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok iskolai sikerét, továbbtanulási, elhelyezkedési esélyeit, illetve beilleszkedését a helyi közösségekbe. Nemrégiben készült el az a közel 19 millió forintos HEFOP pályázat, amely a pázmándfalui kistérségi tanoda működését biztosítja. Már most csökkent a le- és kimaradás a halmozottan hátrányos helyzetű – különösen a cigány – tanulók körében. A tanoda Pázmándfalu központjában, a közösségi házban működik. Az épület felújított, s három helyiséggel működik – egy iroda, két tanterem –, ahol hat számítógép, internet, fénymásoló berendezés, sporteszközök, kis könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. Délutánonként szülői tutorok és egy koordinátor szervezi az önálló tanulást és a szabadidős, sport- és kulturális tevékenységet, tíz pedagógus mentor pedig hetente két-három alkalommal kiscsoportos és egyéni tantárgyi- és képességfejlesztést végez. A tanodába 6–19 éves diákok járnak, jelenleg 48 tanuló vesz részt a programban. A foglalkozások résztvevői közül többen továbbtanultak, végeztek szakmunkásképzőben, egy érettségizett, jó páran szakközépiskolába járnak, illetve egy tanodás főiskolás. Harminc százalékkal nőttek diákjaik felmérési eredményei a tanulási képességekben, a szövegértési és matematikai alapképességek terén. Forrás: Önkornet
Sólyom örül, hogy a szlovén elnök hozzánk jött először A kisebbségek helyzete állt a magyar és a szlovén elnök megbeszélésének középpontjában. Erről Sólyom László köztársasági elnök és Danilo Türk, a Szlovén Köztársaság elnöke nyilatkozott a Sándor-palotában, miután négyszemközti tárgyalást folytattak. Rendkívüli örömömre szolgál, hogy a szlovén elnök első hivatalos útja Magyarországra vezetett – mondta a magyar államfő. Sólyom László szerint fontos, hogy a határ menti településeket Magyarország és Szlovénia közösen fejlessze. Hozzátette: fontos az is, hogy mind a két állam ösztönözze az iparfejlesztést ezeken a
20
területeken. A gazdasági fejlődés abból a szempontból is fontos, hogy ezek a területek „megtartsák népességmegtartó képességüket". Mint a köztársasági elnök hangsúlyozta, várható, hogy hamarosan megoldódik a Magyarországon élő nemzetiségek parlamenti képviselete, úgy, ahogy ez már Szlovéniában megvalósult. A magyar államfő felhívta a figyelmet az anyanyelvi oktatás fontosságára. Emellett rendkívül fontos, hogy a nemzetiségek az államnyelvet is tökéletesen elsajátítsák – tette hozzá, majd kiemelte: erre szolgál Szlovéniában a kétnyelvű iskolák modellje. Ügyelni kell azonban arra, hogy a kétnyelvű iskola ne az anyanyelv elvesztésének iskolája legyen – hangsúlyozta. Örülnék annak, hogy a Magyarországon lévő szlovén iskolákban kizárólag szlovénul folyna az oktatás – jelentette ki a magyar államfő. Sólyom László szlovén kollégája figyelmébe ajánlotta a kisebbségi ombudsman intézményét, amely intézmény, szavai szerint, a szlovéniai magyarságnak is kérése. A magyar köztársasági elnök elmondta, hogy megbeszélésükön szó volt az Ausztriában tervezett szemétégetőről, amely a magyar és a szlovén határ mellé épülne. Mint mondta, Szlovénia rövid időn belül véleményt fog nyilvánítani a szemétégető osztrák hatástanulmányáról. Sólyom László kiemelte, hogy Danilo Türkkel egyetértettek az unión belüli régiós együttműködés fontosságáról. Elmondta azt is, hogy Szlovénia támogatja Horvátország mielőbbi EU-s tagságát. Danilo Türk azt emelte ki, hogy Magyarországnak és Szlovéniának az Európai Unión belül is kiváló a kapcsolata. Mint mondta, szándékosan választotta első hivatalos útja helyszínéül Magyarországot, mivel számára fontos a jószomszédsági kapcsolat hazánkkal. A szlovén elnök szerint növelni kell a gazdasági együttműködést a két ország között. Danilo Türk is elmondta, hogy már megoldott a magyar kisebbség képviselete a szlovén parlamentben. Reményei szerint mind a Szlovéniában élő magyar kisebbség helyzete, mind pedig a Magyarországon élő szlovén kisebbség helyzete tovább javul és erősödik. A szlovén elnök, aki egynapos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra, a nap folyamán találkozik még Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Parlamentben, megkoszorúzza a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén, majd a Corvinus Egyetemen előadást tart Szlovénia EU-elnökségéről és az ország nemzetközi kapcsolatairól Forrás: MTI
A határon átnyúló együttműködés mind hazánknak, mind Romániának elemi érdeke, hiszen mindkét fél profitál belőle A Békés–Arad határszakasz A Békés Megyei Közgyűlés elnöke az M44-es főút határon átnyúló szakaszának Kisjenőig történő kiépítésére tesz javaslatot a februári magyar–román kormányülésen. Ha ez bekerül a közös kormányprogramok körébe, felgyorsulhat az M44-es autópálya építési programja is. A határtól 28 kilométerre található településnél rácsatlakozna az Aradot Nagyváraddal összekötő, rövidesen megépülő gyorsforgalmi útra. A megyei közgyűlés határ menti kapcsolatokkal foglalkozó alelnöke, Farkas Zoltán lapunknak elmondta: Domokos László a javaslatát a januári Arad–Békés megyei vegyes bizottsági ülésen vetette fel. Arad megye elnöke, Iosif Matula jónak tartotta az ötletet, és a program támogatásáról biztosította a békési közgyűlést. A közös úthálózat-fejlesztési projekt felgyorsíthatja az M44-es hazai építését, hiszen a Budapest–Gyula útvonalon könnyen elérhetők lesznek a Bukarestbe és az erdélyi városokba vezető romániai nemzetközi autópályák. A határokon átnyúló, közös fejlesztéseket segítő Interreg programot 2007–2013-ban felváltja a Területi együttműködési operatív program (TEOP). Az új rendszer előnye, hogy jelentősen bővült a rendelkezésre álló brüsszeli források összege és a tükörprogramokat azonos időpontban kell megvalósítani a határ mindkét oldalán. Így tehát négy magyar – Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg – és négy romániai megye – Temes, Arad, Bihar és Szatmár – pályázhat közös fejlesztési programokkal vissza nem térítendő brüsszeli pénzekre. Sikeres forráslehívás esetén megyénként évente egy-egy milliárd forint, a nyolc megye hét év alatt 56 milliárd forint támogatást nyerhet el a fejlesztési célok megvalósítására.
21
A Békés Megyei Önkormányzat tavaly tavasszal újította meg együttműködését az Arad megyei tanáccsal, s vegyes bizottságot állítottak fel a sikeres közös programok végrehajtására. A bizottság célja a határon átnyúló kapcsolatok további szélesítése, a terület- és infrastruktúra fejlesztése, a közös gazdasági programok megvalósítása, sikeres együttműködések a kultúra, az oktatás, a környezetvédelem és a turizmus területén. A vegyes bizottság ősszel Aradon elfogadta a 2008-ra kidolgozott közös programot, és elkezdődött a 2009. évi tervek készítése. A közúthálózat fejlesztése keretében több, évek óta várt beruházás valósulhat meg a két megye határán. Megteremtődik a Lökösháza és Kürtös közötti öszszeköttetés, a román oldalon új út, a magyar oldalon egy hiányzó 400 méteres szakasz épül meg. Kialakítják a Dombegyháza és a romániai Iratos közötti kishatár-átkelőhely teljes infrastruktúráját és úthálózatát. A TEOP keretéből nyolc-nyolc, a közúti közlekedést korlátozó, elavult Körös-hídat újítanak fel a határ mindkét oldalán. A síkság és hegyvidék összekapcsolása címmel komoly turisztikai fejlesztéseket hajtanak végre. Az idegenforgalmi vonzerőket összekötő köz- és kerékpárutak, gyalogos- és lovastúra-útvonalak épülnek, és lesznek a térséget összekötő közös rendezvények. Az elmúlt időszakban Bihar megyével sikeres együttműködés keretében előkészítették a Körösnagyharsány–Körösszeg közötti út megépítését. VG Magyar–román projektkezdeményezések Forrás: VG-gyűjtés (a TEOP keretére, az Arad–Békés határszakaszon) 1. Határ menti utak rehabilitációja 2. Körös-vidéki hídrehabilitációs program 3. A síkság és a vidék összekapcsolása – térségi turisztikai program 4. K+f határok nélkül – innovációs inkubátorházak létesítése 5. Bihar-projekt – közös vízgyűjtőfejlesztés, első ütem Összefogás Innovációs inkubátorházak épülnek a határ mindkét oldalán a határ menti agrártermelők összeszervezése és termékeik sikeres piacra juttatása érdekében. Az előzetes tanulmányok szerint feldolgozó és hűtőkapacitások létesülnek az aradi és a bihari megyékkel szomszédos magyar oldalon is. Az értékesítési logisztika feltételeit is megteremtő programot a magyar–román kormányülés elfogadta. Forrás: Világgazdaság
Közös ellenőrzéseket végez a magyar és a román közlekedési hatóság A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) és a Román Közúti Közlekedési Hatóság (ARR), közös közúti ellenőrzéseket végez a magyar-román határátkelő övezetekben 2008. februárjától kezdődően, havi két alkalommal. Az első magyarországi ellenőrzés február 7-én, míg az első román oldalon történő vizsgálat február 21-én várható. Lovas Károly Róbert főigazgató (NKH) és Sorin Supuran főigazgató (ARR) között 2008. januárjában az a megállapodás született, miszerint a magyar és a román közlekedési hatóság az év folyamán közös közúti ellenőrzéseket végez. Az együttműködés célja, egymás munkamódszereinek kölcsönös megismerése, valamint a közös ellenőrzések tapasztalatainak leszűrése és kamatoztatása. Ellenőrzési helyszín övezeteként magyar oldalon a Dél-alföldi régióban Nagylak és Gyula, míg az Északalföldi régióban Ártánd és Csengersima határátkelőhelyek, valamint román oldalon az e határátkelőhelyeknek megfelelő román határátkelőhely szerepelnek. A tényleges ellenőrzési hely az úgynevezett mélységi közúti ellenőrzés keretében a fent említett övezetben arra alkalmas közút is lehet. Az ellenőrzések alkalmával a vendég ország ellenőrei megfigyelőként vesznek részt.
22
A közös ellenőrzések során elsődleges feladat a nemzetközi közúti áru-, illetve személyszállításra vonatkozó okmányok vizsgálata. Kiegészítő ellenőrzési feladat az 561/2006/EK rendeletnek megfelelően a vezetési- és pihenőidők, illetve a veszélyes áruk szállítására előírt követelmények vizsgálata, ellenőrzése. Magyar oldalon minden ellenőrzésnél szempont a járművek műszer nélküli szemrevételezése, közlekedésbiztonsági állapot ellenőrzése. Forrás: MTI
Kulturális menedzserek kerestetnek Közép-, Kelet-Európában A Robert Bosch Alapítvány programjának új pályázata 12 fiatal kultúrmenedzser Közép-, Kelet-Európa országaiból egy éven keresztül tapasztalatokat gyűjthet német kulturális intézményekben. A Robert Bosch Alapítvány által meghirdetett program lehetővé teszi az ösztöndíjasok számára, hogy hazájuk kultúráját és művészetét Németországban bemutassák és ilyen módon Európa népei között összekötő kapoccsá váljanak. A németországi tanulmányút részét képezi egy gyakorlatorientált továbbképzés a nemzetközi kultúrális menedzs ment témakörében. Az ösztöndíjasok ennek során elmélyíthetik tudásukat olyan témákban, mint pl. projekttervezés, csapatmunka, forrásszervezés (fundraising), tárgyalási technikák, sajtó és pr-munka, valamint kulturális marketing. A programot a MitOst e.V. szervezete bonyolítja le. A programban minden évben résztvesz 12 neves kulturális intézmény is az ország minden tartományából Berlin kivételével. A 2007/2008-as programévben vendégintézményként vett részt a munkában többek között a Kölni művészeti egyesület, a rövidfilmes csoport – német rövidfilmek szövetségi egyesülete Drezda valamint Bonn városának kulturális hivatala. A programhoz olyan fiatal kulturmenedzserek kerestetnek, akik állandó jelleggel Közép-, Kelet-Európában élnek és a következő kvalifikációval rendelkeznek: projekt-, vagy szakmai tapasztalat a kulturális menedzsment területén, kapcsolódás a hazájuk fiatalságának művészeti és kultúrá lis életéhez, jó német nyelvtudás és átlagon felüli bevethetőségi készség és önállóság. A pályázóknak rendelkezniük kell felsőoktatási végzettséggel és nem lehetnek 30 évnél idősebbek. A programmal 1000€/hó ösztöndíj, útiköltség átvállalása és baleset-, beteg-, valamint felelőségbiztosítás jár. Pályázni lehet interneten keresztül 2008. március 31-ig a www.moe-kulturmanager.de címen. Az érdeklődők ezen a címen további tájékoztatást is találnak a programról. A Robert Bosch Alapítvány egyike azoknak a nagy, németországi alapítványoknak, amelyek szorosan kötődnek a vállalati szférához. Az alapítvány négy területen tevékenykedik, amelyek a következők: a népek közötti megértés támogatása, az oktatásügy, a tudományok és az egészségügy. A MitOst e.V. elnevezésű egyesület a közép-, kelet- és délkelet-eur ópai kultúrális és idegennyelvi kapcsolatok eszközeként és támogatójaként látja magát. Az egyesületet 1996-ban alapították a Robert Bosch Alapítvány olyan egykori ösztöndíjasai, akik az egy-, illetve kétéves közép-, kelet-európai tevékenységük befejeztével továbbra is ezen a területen kívántak dolgozni. Kapcsolatfelvételi lehetőség: MitOst e.V. Programmleitung: Darius Polok, Schillerstraße 57D, 10627 Berlin; Telefon: + 49 (0)30 31 51 74 87; E-Mail:
[email protected] Forrás: MTI
Hátrányos helyzetű fiataloknak indul szakiskola Szakmával nem rendelkező, szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiataloknak indított kétéves,
23
nappali tagozatos szakiskolai képzést az Első Magyar–Dán Termelő Iskola Alapítvány február elején Zalaegerszegen – közölte Molnár Máté, az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület elnöke. Molnár Máté elmondta: a képzésben azok a 16–22 év közötti, szakma nélküli fiatalok vesznek részt, akik nem jutottak be vagy kiestek a középiskolai oktatásból. A képzés tetőfedő, valamint vegyi- és élelmiszeráru-bolti eladó szakmában 17 fővel kezdődött, de még lehetőség van a csoport létszámának bővítésére. A termelőiskolában a hagyományos szakképzés kiegészül szociális és mentális gondozással: a fiatalok felzárkóztatási, képességfejlesztési és életviteli tréningeken, elhelyezkedési tanácsadásokon vesznek részt. A képzést évi ötmillió forintnyi állami normatív támogatásból finanszírozzák, az elméleti és gyakorlati órákat, foglalkozásokat az alapítvány dolgozói térítésmentesen végzik. Molnár Máté emlékeztetett rá: a termelőiskola 2005-ben, kísérleti jelleggel indította el a nappali tagozatos képzést. Az OFA–Equal Második esély című pályázat támogatásával a diákok két éven keresztül a havi 27 ezer forintos ösztöndíjban részesültek. Forrás: MNO
A Nyelvek Nemzetközi Évének megnyitója 2008. február 21-én indítja el hivatalosan a Nyelvek Nemzetközi Évét az UNESCO. (UNESCO) Hivatalosan is megnyitják a Nyelvek Nemzetközi Évét Párizsban (Franciaország), az UNESCO székhelyén, 2008. február 21-én, mégpedig a 2000 óta ünnepelt Nemzetközi Anyanyelvi Nappal összekötve. A nemzetközi év elindítását az ENSZ kezdeményezte 2007-es éves közgyűlésén, irányításával pedig az UNESCO-t bízta meg. A kezdeményezés szlogenje, vagyis a Languages matter! (A nyelvek számítanak!) jelentése Koichiro Matsuura, az UNESCO főtitkára szerint arra utal, hogy az anyanyelvünket nem a szakértők elemzéseiben kell keresni, hanem a társadalom, a gazdaság és a kulturális élet szívében. A Nyelvek Nemzetközi Éve hangsúlyozni kívánja a nyelvi sokszínűség fontosságát, támogatja az anyanyelvek használatát, valamint fel akarja hívni a figyelmet arra, hogy a nyelveknek közel sincsenek egyenlő esélyeik. Ugyanis a világon beszélt 6700 nyelv mintegy 50 százalékát kihalás fenyegeti már hosszú ideje, átlagosan minden két hétben megszűnik egy beszélt nyelv, valamint a nyelvek 96%-át csak a Föld népességének 4%-a beszéli. A megnyitó napján egyúttal szemináriumot is rendeznek, ahol a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, valamint a 2003-ban aláírt, a szellemi kulturális örökség védelméről szóló egyezmény megvitatásán kívül többek között a magyarországi nyelvpolitikáról is szó lesz. Forrás: Kulturpont.hu
Reneszánsz Év – 2008: elindulnak az első pályázatok Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Kultúra Napján - 2008. január 22-én - jelentette be, hogy a közművelődés nélkülözhetetlen forrásbővítéséhez hozzájárul a Reneszánsz Év bázisa is, a hagyományos támogatási formák mellett. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2008. február 12-én a Reneszánsz Év - 2008 keretében elsőként a közművelődési, közgyűjteményi pályázatokat hirdeti meg 1.260.000.000 forint összértékben. Az OKM által elindított Reneszánsz Év - 2008 a hagyomány tiszteletéről és a nyitottságról, a tradícióról és az innovációról, az értékőrzésről és az értékteremtésről is szól. Nemcsak igényes programok, fesztiválok,
24
tudományos konferenciák és gasztronómiai események népes sorát foglalja magában, hanem célja az is, hogy középpontba állítsa a magyar közművelődést. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium ezért olyan pályázatokat is elindít, amelyek megszólítják a kistelepüléseket, az önkormányzatokat, hátrányos helyzetű térségeket. Új perspektívát kínálunk a hazai könnyűzenének éppúgy, mint a népművészetnek. A Reneszánsz Év - 2008 pályázatai révén - többek között - megújulhatnak a tájházak, és digitális formában, bárki számára elérhetővé válnak a könyvtárakban őrzött értékek. Régi ismerősök, új részletek A tavalyi támogatási összeget csaknem megduplázva, 320.000.000 Ft összértékben hirdeti meg a tárca a KÖZKINCS - térségi szintű programot, amelynek célja a közösségi értékek ápolása, a hátrányos helyzetű térségek és rétegek kulturális esélyegyenlőségének javítása. A program a kulturális szolgáltató központok reneszánszát is eredményezheti, hiszen összesen 225 millió forintot fordíthatnak arra, hogy a kulturális javakhoz történő hozzáférést javítsák a közművelődési szakmai tanácsadás, szolgáltatás, a múzeumi feladatellátás kistérségi szintű vállalásának, a települési könyvtárak fejlesztésének támogatásával. 210.000.000 Ft összértékben írja ki az OKM a TENGERTÁNC pályázatot, melynek célja a népművészet támogatása, a magyarországi helyi közösségek lehetőségeinek szélesítése és fejlesztése, a fiataloknak szóló, igényes kulturális kínálat színesítése, a népi kultúra erősítése, értékeinek megújítása. Az eddigiekhez képest újdonság, hogy a Reneszánsz Évben a hagyományos kézműves termékek bemutatásához, értékesítéséhez szükséges technikai és tárgyi feltételek megújítására is lehet pályázni. Összesen 200.000.000 forintra lehet majd pályázni idén a PANKKK-program keretében, amely a könnyűzene, a komolyzene, a jazz és a népzene kortárs előadásainak az ifjúsági korosztályhoz való eljuttatását segíti a kortárs zenei törekvések piacra segítésével, és a klubhálózat támogatásával a bemutatkozási lehetőségek bővítésével. Új elem a programban a cserekoncert (HungaroConnections és Retour) pályázat, amely a PANKKK céljaival azonosuló zenei és gazdasági szervezetek támogatásának ösztönzésére szolgál, és a régión belül közös forrásokat nyit zenei programok cseréjéhez, ezzel is segítve, hogy az előadókat szélesebb közönségkör ismerhesse meg. Új lehetőségek 220.000.000 Ft összértékben hirdeti meg a minisztérium a MAGYAR DIGITÁLIS KÉPKÖNYVTÁR nevű pályázatot, amellyel a könyvtárakban őrzött magyar képörökség digitalizálását és a lehető legszélesebb körű hozzáférését támogatja. A Reneszánsz Évben 100.000.000 forint összértékben lehet pályázni a FÓKUSZBAN A KÖZMŰVELŐDÉS programra, amely a leghátrányosabb 8000 fő alatti települések közművelődési tevékenységének ad lendületet - hozzájárulva a népességmegtartó képességük fejlesztéséhez. A pályázaton olyan tartós közművelődési programokhoz, tevékenységekhez lehet támogatást nyerni, amelyek a helyben élőket kulturális hagyományaik feltárásához, megőrzéséhez segítik hozzá, biztosítják művelődési közösségek bemutatkozását, és művelődési folyamatokat generálnak. A reneszánsz fogalmának megújító szellemiségére építve, a kulturális vidékfejlesztés prioritásaival összhangban, 2008-ban a vidéki örökség értékeinek megújítására teremt lehetőséget a 110.000.000 Ft összértékű TÁJHÁZAK A KÖZÖSSÉGÉRT nevű program, amelynek célja a kulturális vidékfejlesztés, a tájházak felújítása. A program újszerűsége, hogy - az eddigi örökségvédelmi támogatásoktól eltérően olyan komplex fejlesztésekre koncentrál, amelyek a tájházakban őrzött tárgyi és szellemi örökség széleskörű bemutatását, illetve ehhez kapcsolódó korszerű, többfunkciós kulturális színterek
25
megteremtését teszik lehetővé. A program előreláthatóan a működési engedéllyel rendelkező tájházak mintegy felénél biztosít 2008-ban jelentős, minőségi fejlesztést. A Reneszánsz Év keretében a MEGÚJULÓ GYŰJTEMÉNYEK pályázaton összértékben 100.000.000 Ft támogatás nyerhető az egyházi közgyűjteményekben fellehető, a magyar és az egyetemes kultúra részét képező könyvtári dokumentumok és múzeumi tárgyak állományvédelmére, ezen belül megelőző dokumentum és műtárgyvédelemre, restaurálásra, különös tekintettel az őrzés biztonságos feltételeinek javítására, valamint a nyilvános magánlevéltárként bejegyzett egyházi levéltárak elektronikus tartalomszolgáltatásának fejlesztésére. Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium
Regionális turisztikai pályázatok 2008-ban Dr. Ujhelyi István az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára az Utazás 2008. Nemzetközi Turisztikai Kiállítás és Vásár megnyitóján meghirdette a turisztikai rendezvények, valamint a marketingeszközök támogatására szolgáló regionális turisztikai pályázatokat. A pályázatok keretösszegét a 2008. évi turisztikai célelőirányzatból biztosítja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. A Turisztikai Célelőirányzat 2008. évi keretéből 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a regionális turisztikai pályázatok támogatására. A Balatoni, valamint a Budapest-Közép-dunavidéki turisztikai régió 190-190 millió forintos, a további 7 turisztikai régió pedig 160-160 millió forintos pályázati kerettel rendelkezik. A pályázatok átfogó célja a turizmus szezonális ingadozásának csökkentése, az egy turistára jutó bevétel emelése és a turizmusból származó hazai bevételek növelése. A regionális turisztikai pályázatok jelentősége, hogy lehetőséget biztosítanak olyan fejlesztések támogatására, amelyek a térség turizmusa számára fontosak, ugyanakkor volumenükben nem elegendőek ahhoz, hogy a Regionális Operatív Programok pályázatai között szerepeljenek. A pályázatok meghirdetése két részletben történik: 2008. február 28-án a rendezvények és a marketingeszközök támogatására 18 pályázati felhívás jelenik meg, összesen 1.263 millió Ft keretösszeggel. Ebből a rendezvények támogatására elkülönített keret 790 millió Ft, míg a marketing eszközök támogatására 473 millió Ft jut. Pályázati felhívások meghirdetése: Február 28. (csütörtök) Útmutatók, formanyomtatványok megjelenése: Március 7. (péntek) Pályázatok beadásának kezdete: Március 10. (hétfő) Pályázatok beadásának határideje: Április 15. (kedd) Közzététel helye: ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának honlapja (www.otm.gov.hu illetve www.mth.gov.hu ), Magyar Turizmus Zrt. honlapja (www.itthon.hu), Magyar Turizmus Zrt. regionális marketing igazgatóságainak honlapjai 2008. április folyamán a turisztikai termékek fejlesztését célzó pályázatok kerülnek közzétételre. Forrás: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
26
KÜLFÖLDI HÍREK Nem kisebbségbarátok az EU-intézmények Az Európai Unió intézményei nem éppen a kisebbségek iránti barátságukról híresek, a romániai magyar képviselőknek Brüsszelben az érzelmi megközelítésektől távoli tényekkel, konkrét elképzelésekkel kell kommunikálniuk, általában a frakciók politikai színezetének megfelelő érveket kell találniuk - mondta Winkler Gyula EP-képviselő a romániai Új Magyar Szóban. Az európai honatya első brüsszeli tapasztalatairól számolt be a bukaresti lapnak adott interjújában, s egyebek között elmondta, hogy Brüsszelben mindig kiegészítő információkkal kell szolgálni, ha a romániai, erdélyi, székelyföldi regionális kérdésekről kívánnak tárgyalni. Azt, hogy létezik egy fontos, lélekben nagyszámú erdélyi magyar közösség vagy romániai magyar kisebbség, nagyon sokan tudják, azt már kevesebben, hogy az erdélyi régión belül létezik egy székelyföldi régió, és létezik szórványmagyarság. „Nem hallgatom el, hogy az EU intézményei nem éppen kisebbségbarátságukról híresek" - állapította meg a politikus, rámutatva, hogy Brüsszelben nincs is túl sok információ az erdélyi magyarságról. A jól értesült képviselők kisebbségben vannak, akik pedig csak halvány ismeretekkel rendelkeznek, azoknak kiegészítő információkat kell szállítani - mondta. Tekintettel arra, hogy a honatya politikailag kényes regionális kérdésekkel is foglalkozik, a lap felveti, hogy ez mennyire hat vissza a bukaresti román kollégákra. „Nem könnyű a dolgunk, mert a demokrata-liberális kollégákkal szemben Sógor Csabával (a másik RMDSZ-es EP-képviselővel) kisebbségben vagyunk. Az arány tizenhat a kettőhöz" - mondta Winkler, aki szerint a romániai politikai élet nagyon rányomja bélyegét a brüsszeli tevékenységre. Forrás: MTI
Belga elnöke lett az uniós Régiók Bizottságának Luc Van den Brande volt flamand miniszterelnököt választotta elnökének Brüsszelben az Európai Unió intézményrendszeréhez tartozó Régiók Bizottsága. A kereszténydemokrata politikus a pártcsoportok közti előzetes megállapodásnak megfelelően váltotta posztján a francia szocialista Michel Delebarre-t, Dunkerque polgármesterét. Megbízatása a jelenlegi összetételű bizottság mandátumának végéig, 2010 elejéig tart. A Régiók Bizottságának 73. plenáris ülésén Sértő-Radics István vezetésével magyar delegáció is részt vett, amelynek tagjai többek között szakmai partnereikkel találkoztak. Felszólalt a plenáris ülésen José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a két testület tartson szoros kapcsolatot azokban a politikai kérdésekben, ahol a régióknak kiemelt szerepük lehet. Ilyennek mondta például a munkahely-teremtést, a klímaváltozás elleni küzdelmet és az EU ratifikáció alatt álló, új szerződésének megismertetését a lakossággal. Van den Brande új partnerségre szólított az uniós intézmények, az EU-tagállamok és a régiók között. A további együttműködési területek között említette az uniós felzárkóztatási politikát, a kulturális sokféleség ápolását és a szomszédos területekkel tartott kapcsolatokat. A Régiók Bizottsága konzultatív jogkörű, brüsszeli székhelyű gyűlés, ahol a helyi és regionális önkormányzatok képviselői találkoznak, hogy kifejtsék véleményüket az EU jogalkotási javaslatairól. Az Európai Bizottságnak és a miniszterek uniós Tanácsának ki kell kérnie a Régiók Bizottságának véleményét számos politikai területen, köztük a foglalkoztatást, közlekedést és a környezetet érintő európai uniós jogszabályi javaslatok tekintetében. Az önkormányzati képviselők gyűlésének véleményét az Európai Parlament is kikérheti. Forrás: MTI
A kohéziós pénzek ellenére csak a központi régió lett fejlettebb az EU-átlaghoz képest − Leszakadóban a magyar vidék A magyarországi térségek közötti jövedelmi különbségek nagyobbak voltak 2005-ben, mint 2004-ben – ez olvasható ki az Eurostat adataiból. Az uniós statisztikai hivatal közzétette legfrissebb regionális GDPszámait, amelyek a lassú adatfeldolgozás miatt 2005-re vonatkoznak. Így az látszik belőlük, hogy Magyarország számára az első, teljes egészében uniós tagként eltöltött esztendő nemhogy tompította volna, inkább növelte a regionális jövedelmi különbségeket.
Közép-Magyarország egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 101,6 százalékáról 104,9-ére emelkedett 2004ről 2005-re. A többi hat térség azonban – amelyek az EU27 átlagának 40–60 százalékos sávjában teljesítenek – kisebb-nagyobb mértékben tovább szegényedett 2004–2005 között. A legrosszabbul Nyugat-Dunántúl járt, hiszen ott nemcsak viszonylagosan, hanem abszolút értéket nézve is romlott a helyzet: 2004-ben vásárlóerő-paritáson 14 359 euró volt az egy lakosra jutó GDP, 2005-ben már csak 14 275. Ez több mint három százalékpontnyi zuhanást jelentett az EU-átlaghoz viszonyítva. A magyar kohéziós politika kezdeti eredményei tehát nem tűnnek kielégítőnek, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a szóban forgó időszakban Szlovákiában és Csehországban is szinte minden térség egy főre jutó GDP-je javult az uniós átlaghoz képest (igaz, Prága és különösen Pozsony térsége nagyobb arányban húzott el, mint a szegényebb országrészek). Lengyelországban felemás a helyzet: egyformán találunk olyan régiókat, amelyekben nőtt az EU-átlag százalékában kifejezett jövedelmi mutató, és olyanokat is, amelyekben csökkent vagy a 2004-es szinten maradt ez a szám. Ennek ellenére figyelemre méltó, hogy az Európai Bizottság szintén közzétett számai szerint 2004–2006 között az új tagállamok közül éppen hazánkban volt a legmagasabb – 82 százalékos – a kohéziós pénzek kifizetésének aránya. Ez jócskán felülmúlja a tízek 75 százalékos átlagát, és a tizenöt régi tagország (2000–2006 közöttre számított) 84 százalékos eredményét is megközelíti. A regionális politikáért felelős biztos, Danuta Hübner szerint a nagy kérdés az lesz, hogy a jóval nagyobb pénzeket tartalmazó 2007– 2013-as támogatási büdzsénél is sikerül-e fenntartani ezt a lendületet. Az Eurostat adatait olvasva az is legalább ekkora talánynak tűnik, vajon a kohéziós milliárdok révén sikerül-e végre valóban csökkenteni a szegényebb országrészek lemaradását. Az unió egészét tekintve egyébként nem sokat változott a regionális különbségek nagysága. A 2004-es és a 2005-ös mutatók egyformán arról tanúskodnak, hogy a leggazdagabbnak számító Belső-Londonban az uniós átlag 303 százalékára, míg a sor végén kullogó Északkelet-Romániában 24 százalékra rúgott az egy lakosra jutó GDP nagysága. A tizenöt legszegényebb térség listáján mindkét esztendőben kizárólag bolgár, lengyel és román nevekkel találkozunk. Forrás: Világgazdaság
28
Uniós költségvetés: reform és stabilitás Húsz évvel az első többéves pénzügyi keret elfogadása után szükségessé vált az EU költségvetésének átfogó felülvizsgálata annak érdekében, hogy Európa megfelelő választ tudjon adni a XXI. század legfontosabb problémáira, köztük a globalizáció, a klímaváltozás, az energiabiztonság, a migráció és az idősödő társadalom kihívásaira. Ugyanakkor Magyarország alapvető stratégiai érdeke a változó körülmények között is az, hogy az uniós tagság, az egységes belső piac és a közösségi politikák közvetlenül hozzájáruljanak az ország modernizációjához, gazdaságának felzárkózásához, állampolgárai életminőségének javulásához, az esélyegyenlőség biztosításához, a természeti környezet megőrzéséhez. Kiindulópontunk, hogy a közös költségvetést a jövőben a közös politikáknak és a közös célkitűzéseknek kell meghatározniuk. A tagállamoknak szakítaniuk kell a jelenlegi gyakorlattal, miszerint a közös költségvetés nagysága az alapvető politikai alku tárgya, és ennek eredményeként lehet csak meghatározni a közösségi politikák finanszírozásának mértékét. Magyarország olyan uniós költségvetésben érdekelt, amely négy cél teljesítését mozdítja elő: (I.) szolidaritás, (II.) versenyképesség, (III.) fenntarthatóság és (IV.) az unió globális és regionális szerepének erősítése. A közös költségvetés kiadásainak a jövőben a jelenleginél jobban kell tükrözniük ezeket a célkitűzéseket. Ehhez minden bizonnyal szükség lehet új közös politikák kialakítására. Ugyanakkor a fenti célokhoz jelenleg is hozzájáruló közös politikákat meg kell tartanunk. Európának tehát nem radikális változásra van szüksége, hanem körültekintő, a létező politikák erényeit és hiányosságait, valamint az esetleges új politikák remélt előnyeit és esetleges kockázatait egyaránt mérlegelő döntésre. Az európai integráció egyik legfontosabb elemének, az egységes belső piacnak a megfelelő működéséhez szükséges, hogy ne legyenek a tagállamok és azok régiói között kiugró fejlettségbeli különbségek. Az unió kohéziós politikája kiválóan szolgálja a gazdasági és társadalmi különbségek mérséklését Európa-szerte. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a versenyképesség és a kohézió nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő és feltételező célok. Ennek megfelelően a kohéziós politika – a foglalkoztatás és a vállalkozások támogatása, a strukturális problémák kezelése, a belső piac jobb működéséhez való hozzájárulás, az infrastruktúra- és humánerőforrás-fejlesztés és más hasonló intézkedések révén – egyszerre szolgálja az átlagosnál kevésbé fejlett tagállamok és régiók felzárkóztatását, valamint növeli Európa egészének versenyképességét. Magyarország – hagyományosan erős mezőgazdasággal rendelkező országként – érdekelt egy jól működő közös agrárpolitika (KAP) fenntartásában. Kész megvitatni a KAP működésének javítását célzó javaslatokat, azonban a jelenlegi keretek 2013 előtti érdemi megváltoztatását nem támogatja. Az agrárpolitikának azt követően is uniós hatáskörben kell maradnia. Magyarország nem ért egyet a közös agrárpolitika vagy annak egyes elemei nemzeti hatáskörbe történő utalásával, sem a termelői támogatások nemzeti költségvetésből való társfinanszírozásával. Ilyen intézkedések torzulásokat okoznának a belső piac működésében, és káros versenyhez vezetnének a tagállamok között. Másik alapelvünk a szolidaritás és az egyenlő bánásmód elve. Ki kell küszöbölni azokat a rendelkezéseket, amelyek ma még fennállnak a belső agrárpiac működésében, úgymint pl. az „új” és „régi” tagállamok mezőgazdasági termelőinek eltérő támogatása. A közös agrárpolitika hozzájárul a vidéki térségek gazdasági feltételeinek és életszínvonalának javulásához, erősíti a tagállamok és a régiók közti kohéziót, területileg kiegyensúlyozottabb gazdasági fejlődést tesz lehetővé. A KAP továbbá környezeti szempontokat figyelembe vevő földművelésre ösztönöz, biztosítja az európai piac biztonságos és jó minőségű élelmiszerrel való ellátását, magas állatjóléti normákat ír elő, valamint hozzájárul a hagyományos vidéki táj és kulturális örökség fennmaradásához is. A fentieken túlmenően Európának új közös politikák kialakítására is szüksége van annak érdekében, hogy a globalizáció, a klímaváltozás, az energiabiztonság problémáira és más sürgető kihívásokra hatékony közös választ tudjon adni. Az új politikák szükségessé tehetik pótlólagos költségvetési források bevonását is. Ennek megfelelően meg kell vizsgálni, hogy az uniós költségvetés hogyan és milyen mértékben járulhat hozzá az említett új kihívások megválaszolásához. Magyarország ebben az összefüggésben az energiapolitika (benne a transzeurópai energiahálózatok), a bevándorláspolitika, a bel- és igazságügyek, a kutatás-fejlesztés, valamint a kül- és biztonságpolitika, illetve az európai szomszédságpolitika területén való továbblépés lehetőségeire hívja fel a figyelmet.
29
A közös költségvetés bevételi oldala szintén javításra szorul. A jelenlegi rendszer ugyan megfelelő és stabil bevételeket biztosít az EU költségvetése számára, ugyanakkor bonyolultsága folytán átláthatatlan az állampolgárok számára – de valljuk meg, a döntéshozók eligazodását sem segíti. A költségvetés bevételi oldalának leginkább kirívó eleme az egyes tagállamoknak biztosított költségvetési korrekciók rendszere. Ezek a korrekciók a brit visszatérítés szellemén alapulnak. Mára azonban egyrészt jelentős változáson ment át a közös költségvetés kiadásainak összetétele, másrészt Nagy-Britannia egy főre jutó GDP-je jóval az uniós átlag fölé került. Alaposan végig kell gondolni, mennyire megalapozott és meddig fenntartható a korrekciók rendszere. Az uniós költségvetés 2008– 2009 folyamán történő felülvizsgálata kiváló alkalmat biztosít ahhoz, hogy őszintén és nyíltan vegyük számba a közös költségvetés erényeit és hiányosságait. A lehetőséggel bölcsen és körültekintően kell élnünk annak érdekében, hogy Magyarország és Európa polgárai még közvetlenebbül élhessék meg az európai integráció előnyeit. Göncz Kinga Forrás: Világgazdaság
A Bizottság értékelte a magyar konvergenciaprogramot Az Európai Bizottság szerint a magyar konvergenciaprogramban a költségvetési irányvonal nagyjából összhangban van azzal a céllal, hogy az ország 2009-ig tartósan megszüntesse a túlzott hiányt, ha a kormány teljes mértékben és hatékonyan végrehajtja a tervezett költségvetési intézkedéseket és strukturális reformokat. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása tekintetében Magyarország még mindig nagy kockázattal szembesül. Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos úgy fogalmazott, hogy „Magyarországnak a terveknek megfelelően meg kell tennie a megfelelő lépéseket a túlzott hiány szükség esetén további intézkedések révén történő kiigazítására. A költségvetési irányítás erősítése és a strukturális reformok végrehajtása rendkívül lényeges az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javításához és alapvető jelentőségű ahhoz, hogy az ország a tartós konvergencia irányába mozduljon el”. Magyarország 2007. november 30-án nyújtotta be konvergenciaprogramjának a 2007-2011-es időszakra vonatkozó új, aktualizált változatát, amely az időszak elejére összpontosító kiigazítás révén csökkenteni kívánja az elmúlt évek rendkívül magas hiányát. A Bizottság értékelése szerint a konszolidációs intézkedéseknek és a strukturális reformoknak köszönhetően Magyarországnak sikerült a 2007-es célkitűzésnél – amely a GDP 6,8 százaléka volt – lényegesen jobban mérsékelnie a hiányt. A testület úgy véli, hogy a vártnál jobb 2007-es eredményre való tekintettel a 2008-as célkitűzés (a GDP 4%-a) is megvalósítható lesz. Az alacsonyabb hiánycélok azonban az előzőleg tervezettnél magasabb kiadásokkal kapcsolódnak össze, a vártnál jobb bevételek mellett is, amelyekkel 2008 után nem lehet számolni – áll a jelentésben. Ezenkívül a költségvetési célok elérését 2009-től növekvő kockázatok fenyegetik, amelyek elsősorban a kiadások lehetséges túllépésével kapcsolódnak össze, amennyiben a széles körű reformprogramot nem hajtják végre teljes mértékben. Ahhoz, hogy a kiigazítás tartós legyen, a költségvetési irányítás erősítésére és a strukturális reformok befejezésére van szükség. Ezért az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása tekintetében Magyarország még mindig nagy kockázattal szembesül – fogalmaz a testület értékelése. A Bizottság szerint Magyarországnak szigorúan végre kell hajtania a 2008-as költségvetést és a terveknek megfelelően meg kell tennie a megfelelő lépéseket a túlzott hiány kiigazítására 2009-ig, míg a vártnál nagyobb bevételeket a hiány további csökkentésére kell fordítani. Erre azért van szükség, hogy felgyorsuljon az adósságcsökkentés üteme, és mihamarabb lehetővé váljon a GDP 60 százalékát jelentő küszöbérték elérése. További célként jelölik meg, hogy Budapest a költségvetési szabályok fejlesztésének és az intézmények
30
erősítésének folytatásával és a közigazgatás, az egészségügy és az oktatási rendszer területén bejelentett, további karcsúsítási intézkedések elfogadásával és gyors végrehajtásával tartósan szorítsa vissza a kiadásokat. Az államadósság szintjére és az elöregedéssel kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedésére való tekintettel, az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága érdekében Magyarországnak intézkedéseket kell tennie és a középtávú költségvetési célkitűzések megvalósítása érdekében és folytatnia kell a nyugdíjrendszer reformját is. Forrás: EUvonal
Az Európai Parlament jóváhagyta a lisszaboni szerződést Az EP szerint a lisszaboni szerződés hatalmas előrelépés az unió számára, amelyet 2008 végéig mindenhol ratifikálni kellene. A képviselők sajnálják, hogy kimaradtak a szerződésből az alkotmánytervezet egyes elemei, de ezt elfogadható politikai árnak tartják a demokrácia erősödéséért, a hatékonyság és az átláthatóság fokozásárért. Az EP képviselők jóváhagyták a lisszaboni szerződést, és reményüket fejezték ki, hogy azt „valamennyi tagállam még 2008 vége előtt ratifikálja, hogy a polgárok a 2009-es választások során az unió új intézményi keretének teljes ismeretében választhassanak”. A szerdán (2008. február 20.) , 525 igen, 115 nem 29 tartózkodó szavazattal elfogadott jelentést a képviselők nagy többsége felállva ünnepelte, miközben az euroszkeptikusok referendumot követelő transzparenseket lobogtattak. A voksolás végén az EP elnöke, Hans-Gert Pöttering üdvözölte, hogy az EP elsöprő többséggel a több demokráciát és hatékonyságot hozó, az emberek szabad akaratát kifejező lisszaboni szerződés mellett szavazott, egyben - a szkeptikusokra utalva - hozzátette: „soha nem fogjuk hagyni, hogy a hangerő győzzön a demokratikus Európa felett”. Az EP szerint „a lisszaboni szerződés szilárd és tartós keretet ad, mely lehetőséget biztosít arra, hogy az Európai Unió a jövőben tovább fejlődjön”. A képviselők úgy vélik, „a lisszaboni szerződés egészében véve hatalmas előrelépést jelent a meglévő szerződésekhez képest, az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepének megerősítése révén nagyobb mértékű demokratikus elszámoltathatóságot és nagyobb döntéshozatali képességet teremt az unióban, kibővíti az európai polgárok jogait az unióval szemben, és előmozdítja az unió intézményeinek hatékony működését”. A szöveg „üdvözli, hogy fokozódik a demokratikus elszámoltathatóság és bővülnek a döntéshozatali hatáskörök, ami lehetővé teszi a polgárok számára, hogy jobban ellenőrizhessék az unió fellépéseit”. Az EP szerint a polgárok jogai erősödnek azzal, hogy jogilag kötelezővé válik az Európai Unió alapjogi chartája, „amely a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogok teljes, naprakész listáját tartalmazza”. Az uniós polgári kezdeményezés bevezetése pedig „lehetővé teszi, hogy a polgárok javaslatokat nyújtsanak be, amikor úgy vélik, hogy a szerződések végrehajtása érdekében uniós jogi aktusra van szükség”. A szöveg üdvözli, hogy „egyértelműen körülhatárolják az Európai Unió hatásköreit a tagállamokéval szemben, azon elv alapján, hogy valamennyi olyan hatáskör, amelyet a szerződések nem ruháznak át az unióra, a tagállamoknál marad”. A képviselők fontosnak tartják azonban, hogy a tagállamok mihamarabb tegyék közzé az egységes szerkezetbe foglalt szerződést, hogy így „a polgárok rendelkezésére álljon az Európai Unió egyértelműbb alapszövege”. A szöveg kimondja, „az EU intézményeinek és a nemzeti hatóságoknak is minden
31
lehetséges erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az európai polgárok világos és tárgyilagos tájékoztatást kapjanak a szerződés tartalmáról”. A politikai ár A jelentéshez fűzött indokolásban a lisszaboni szerződés létrejöttéhez vezető állomások ismertetésén túl a témafelelősök többek között megállapítják: az új szöveg „a jelenlegi szerződésekhez képest számos jelentős reformot és javítást tartalmaz”. A szerződés ugyanakkor „kompromisszum eredménye, amely a parlament véleménye szerint sajnálatos módon nem foglal magában néhány, az alkotmányban szereplő elemet, továbbá több más elem és különleges intézkedés hatálybalépését elhalasztja bizonyos tagállamok követeléseinek kielégítésére”. A jelentéstevők szerint „ez a politikai ára annak, hogy az unió kilábaljon abból a válságból, amelybe a francia és holland népszavazás negatív eredménye következtében került”. A jelentéstevők „sajnálatosnak tartják, hogy az unió szimbólumai – a zászló, a himnusz, a mottó, az euró, és az Európa nap – az alkotmányszerződéssel szemben az új szerződésbe már nem kerültek bele”. Az elfogadott jelentés szintén sajnálatosnak tartja, hogy az Egyesült Királyság és Lengyelország kivonta magát az alapjogi charta kötelező érvénye alól. Forrás: EP Sajtószolgálat
Ötpárti megállapodás az EU-elnökségi munkacsoportról A 2011-es magyar uniós elnökséget előkészítő ötpárti munkacsoport megalakításáról írtak alá politikai megállapodást a parlamenti pártok frakciói, a külügyminiszter és az Országgyűlés elnöke. A munkacsoport tagjai a frakcióvezetők és minden képviselőcsoportból még egy ember. A parlamenti pártok frakciói, a külügyminiszter és az Országgyűlés elnöke aláírta azt a politikai megállapodást, amely a 2011-es magyar EU-elnökség felkészülésével összefüggő feladatokról és az úgynevezett EU-elnökségi munkacsoport létrehozásáról szól. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: az aláírással a magyarországi parlamenti pártok kinyilvánítják: mindannyiuknak fontos, hogy az ország sikeres legyen 2011-ben. A házelnök kiemelte: a felkészülésben konszenzusra és kooperációra van szükség, és nagyon sokat számít, hogy a napi viták ellenére minden pártnak fontos Magyarország és Európa sikere. Göncz Kinga külügyminiszter példa nélkülinek nevezte, hogy elindult egy közös, ötpárti felkészülés a 2011-es uniós elnökségre. Szerinte a viták ellenére minden adott ahhoz, hogy Magyarország valóban olyan elnökségi időszakot tudjon maga mögött, amely teljesebbé teszi az európai integrációt, láthatóbbá az ország imázsát. A diplomácia irányítója úgy vélte, ezzel egy kultúraváltás is elindult, amelynek jellemzője a konszenzusra törekvés. Véleménye szerint az uniós elnökség lebonyolításában résztvevő szakembereknek a szakmai felkészültség mellett a konszenzusépítést is meg kell tanulniuk. Németh Zsolt (Fidesz) üdvözölte a megállapodást és azt, hogy mind az öt parlamenti párt belátta, érdekelt abban, hogy kormányváltás esetén se torpanjon meg a felkészülés. Álláspontja szerint az igazi kérdés az, hogy a kormányzat betartja-e a megállapodásban foglalt kötelezettségét. A puding próbája az evés hangoztatta. Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető úgy fogalmazott: bízik abban, hogy Európa főszakácsaiként a puding elkészítésénél nem eszik meg előre a nyersanyagot a vitákban. Hozzátette: nem is lehetett volna jobban elkezdeni a felkészülést a magyar elnökségre, mint egy "házi" konszenzussal, hiszen az unió soros elnökének is mindig a konszenzust kell képviselnie. Kóka János, az SZDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió szempontjából is nagyon fontos lesz a 2011-es év, hiszen elindul a lisszaboni versenyképességi
32
stratégia következő szakasza, meg kell alkotni a Kioto utáni stratégiát, valamint Magyarországnak le kell tennie a 2014 és 2021 közötti költségvetési ciklus alapprogramját. Semjén Zsolt, a KDNP elnök-frakcióvezetője és Herényi Károly, az MDF képviselőcsoportjának vezetője szintén üdvözölte az aláírást. Utóbbi megjegyezte: ez az első megállapodás, amelyet minden parlamenti párt aláírt, és ciklusokon átívelő együttműködést rögzít. Társelnöki rendszerben dolgozik a munkacsoport Az EU-elnökségi munkacsoport a politikai megállapodásnak megfelelően három kérdéscsoportban konszenzusos állásfoglalással segíti a kormány által végzett felkészülési munkát, három további témakörben pedig folyamatos konzultációt folytat a kabinettel. Konszenzusos álláspontot kell kialakítani a magyar EU-elnökség prioritásainak meghatározásában, az arculat, illetve a fő üzenet tekintetében, továbbá az elnökség lebonyolításával összefüggő személyi-intézményi struktúra elvi kérdéseiben. A konzultációs témák között szerepel a magyar EU-elnökségre vonatkozó belföldi és nemzetközi kommunikáció, az elnökség költségvetése, valamint az ezen időszakhoz kapcsolódó programok, rendezvények megtervezése. A munkacsoport tagjai a frakcióvezetők és minden képviselőcsoportból még egy ember. A testület társelnöki rendszerben működik egy ellenzéki és egy kormánypárti vezetővel, az ülésen képviselteti magát a Külügyminisztérium, és meghívottként részt vehet a kormány más képviselője is. Forrás: MTI
Változatos forma és működés Gazdasági és szociális tanácsok a tagországokban Szinte minden EU-tagországban (Ciprus, Dánia, Egyesült Királyság, Lettország, Németország és Svédország kivételével) van olyan konzultációs testület, amelynek fő feladata gazdasági és szociális kérdések megvitatása. Ónodi Irén foglalkoztatási szakértő összehasonlító tanulmányt írt a különböző EUtagországok gazdasági és szociális tanácsairól (gszt), aminek legfőbb megállapítása talán az, hogy nincs egységes európai gyakorlat a gszt-k működésével kapcsolatban, azok a legkülönbözőbb formában, észvétellel, jogosítványokkal, jogi háttérrel és finanszírozásban működnek. A tanulmány megállapítja az egyes tagországokban működő gszt-k általában nem az ország uniós tagságának időpontjával vannak összefüggésben. Franciaország elsőként hozott létre hasonló intézményt még 1925-ben, a legtöbb, általában nyugat-európai tagállam ezt az 1950-60-as években tette (az európai szintű szervezet, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 1958-as indulása nyilván nem hátráltatta a nemzeti szintű tanácsok létrejöttét), sok tagállam pedig az elmúlt 10 évben hozta létre saját, nemzeti szintű gszt-jét. Magyarországon viszont pont 2004-ben, az uniós csatlakozás évében alakult meg a Gazdasági és Szociális Tanács. Ez nem keverendő a már 1988 óta létező és az országos tripartit (munkaadók, munkavállalók és kormányzat) társadalmi párbeszéd intézményével, az Országos Érdekegyeztető Tanácssal. A működéssel kapcsolatban a tanulmány megállapítja, hogy az EGSZB szerepe nagyon hasonló az Európai Bizottság mellett, mint a nemzeti gszt-k szerepe a nemzeti kormányok mellett: álláspontokat ütköztetni, konzultálni, véleményezni. Teljesen eltérő a jogi háttere a testületeknek. Sok helyen törvény hozza létre a gszt-t (Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Olaszország, Portugália, Spanyolország), van ahol ezt az alkotmány is tartalmazza, illetve előírja. Magyarországon, ismét más országokhoz hasonlóan (Csehország, Írország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia) nincs jogszabályi alapja a testületnek, bár hazánkban felvetődött a jogi szabályozás szükségessége. A hazai Gazdasági és Szociális Tanács sajátossága, hogy négy csoport alkotja a 43 fős testületet: munkaadói szervezetek, munkavállalók (szakszervezetek), a tudomány és a civil szféra képviselői.
33
Tartalmi szempontból fontos kérdés, hogy milyen kötelezettségei vannak a kormányoknak és a gszt-knek, kötelező-e a konzultáció vagy nem. Ebben is eltérő a gyakorlat, van ahol erős jogosítványokkal rendelkezik a testület (pl. Belgium, Franciaország) és kötelező kikérni a véleményét bizonyos - alapvetően természetesen gazdasági és szociális területet érintő - kérdésekben döntéshozatal előtt. Van olyan gyakorlat is, hogy egyik felet sem terheli kötelezettség (pl. Ausztria). A tanulmány szerint a magyar Gazdasági és Szociális Tanács működése sajátosnak tekinthető, mert a testület "még annak a döntésnek a lehetőségét is fenntartja a maga számára, hogy kíván-e egyáltalán konzultációt folytatni vagy sem a kormány által hozzá benyújtott javaslatról". Kapcsolódó cikkek: MEGALAKULT A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=420 BUDAPESTEN TANÁCSKOZOTT AZ EGSZB III. CSOPORTJA: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=408 További információ: A magyar Gazdasági és Szociális Tanács honlapja: http://www.mgszt.hu Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság honlapja: http://www.eesc.europa.eu Ismertető az EGSZB működéséről: http://www.egszb.hu/index.php?oldal=egszb Forrás: EUcivil.hu
Erősíteni kívánja az ellenőrzést az unió külső határain a brüsszeli bizottság Szigorítani kívánja az ellenőrzést az Európai Unió külső határai mentén a brüsszeli bizottság, hogy kiszűrje a nem kívánatos személyeket. Az EU legfőbb végrehajtó testülete, az Európai Bizottság elfogadta Franco Frattini igazságügyi és biztonsági kérdésekért felelős biztos erre vonatkozó javaslatcsomagját. Brüsszeli sajtótájékoztatóján Frattini elmondta: rögzíteni kívánják a nem uniós országbeli utasok be- és kiléptetését, a legfejlettebb technológiával akarják ellenőrizni a személyi adatokat, beleértve a biometrikus jellemzőket is. "Meg kell védenünk a biztonságunkat, másfelől a mozgásszabadságot és az adatvédelmet is biztosítanunk kell. A két szempont között megfelelő egyensúlyra van szükség" - hangsúlyozta Frattini. Mint fogalmazott, az unió nagyvonalúságot kíván tanúsítani azokkal a becsületes emberekkel szemben, akik Európába érkeznek, de ugyanakkor kemény választ kell adnia azokra a kihívásokra is, amelyeket a terrorizmus, a szervezett bűnözés, az embercsempészet, a pedofil hálózatok, a jogellenes tartózkodás jelent. A bizottsági javaslatcsomag értelmében - amelyet még el kell fogadniuk az EU-tagországoknak, valamint az Európai Parlamentnek is - integrált elektronikus nyilvántartást vezetnének be. Ebből az ujjlenyomat vagy az írisz (a szem szivárványhártyája) azonosítása révén megállapítható lenne az unió külső határát bármely irányból átlépő személy személyazonossága akkor is, ha az illető hazájában kiadott útlevél nem tartalmaz biometrikus adatokat. Az EU-ba utazni kívánó harmadik országbeli személy előzetesen valamelyik uniós ország konzulátusán adhatná meg saját biometrikus adatait. "Jómagam európai vagyok, megadtam az íriszadataimat Heathrow-n, és afrikai barátomnak is el kell fogadnia ezeket a szabályokat" - érvelt Frattini a harmadik országbeliekről vezetendő nyilvántartás mellett. Európában jelenleg Londonban, Frankfurtban, Párizsban és Amszterdamban működik repülőtéri íriszadatellenőrzés. Az uniós elképzelések arról is szólnak, hogy idővel minden légi utasnak internetes adatlapot kellene kitöltenie az utazás előtt - tekintet nélkül arra, hogy az illető hazája az Egyesült Államok szempontjából vízumköteles vagy vízummentes ország. Ez lépne majd lényegében a vízum helyébe, és az állampolgár számára is lenne pozitív hozadéka, mert megkönnyítené a repülőtereken az utasellenőrzést. Frattini szerint gyakori probléma a "túltartózkodás", amikor harmadik országbeli személy az engedélyezettnél tovább marad az unióban. Az elektronikus ki- és beléptetési regiszter azt is lehetővé
34
tenné, hogy a tartózkodási engedély lejártakor automatikus jelzést kapjanak a hatóságok. Ujjlenyomattal akkor is azonosítani tudnák a legközelebbi határátkelésnél az illetőt, ha időközben új papírokat szerzett be. Forrás: MTI
Indulnak a határon átnyúló európai uniós programok Hamarosan indulnak a határon átnyúló európai uniós programok Magyarországon - mondta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter Budapesten tartott sajtóbeszélgetésen. Utalt arra, hogy az Európai Unió már jóváhagyta az Európai Területi Együttműködés (ETE) keretében a magyar-osztrák, a magyar-szlovák, a magyar-szlovén, a magyar-román operatív programokat, jóváhagyásra várnak a magyar-horvát, a magyar-szerb, a magyar-ukrán-szlovák-román operatív programok. Elhangzott: Magyarország számára a 2007-2013 közötti uniós tervezési ciklusban a határon átnyúló közös programokra mintegy 200 milliárd forint áll rendelkezésre. Magyarország további 54 milliárd forintot használhat fel a 16 ország részvételével megvalósuló Dél-kelet-európai Együttműködés keretében. Bajnai Gordon elmondta: a határon átnyúló európai uniós programok új távlatokat nyitnak a szomszédsági kapcsolatban. A miniszter nemzetközi elismerésként értékelte, hogy a magyar-osztrák és a magyar-szlovén program kivételével Magyarország adja a programok irányító hatóságát. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter elmondta: a programokat indító konferenciákon mutatják be az érintett térség képviselői számára. Várhatóan az év második negyedévében írják ki az elfogadott operatív programokban a pályázatokat. Minden program támogatható tevékenység a gazdaságfejlesztés, a turizmus, a környezetvédelem, a helyi érdekeltségű közlekedés, a kultúra fejlesztése. A tájékoztatón elhangzott: minden programnak határon átnyúló hatással kell rendelkeznie. A programban résztvevők konzorciumot hoznak létre, amelynek vezetőjével támogatási szerződést köt az irányító hatóság. Forrás: MTI
Lesz szlovák-magyar határ menti katasztrófavédelmi rendszer Nyitra megye. Március elsejétől közös, digitális katasztrófavédelmi rendszer működik majd Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye közt – tájékoztatta a Paramétert Bréda Tivadar, Párkány tűzoltóparancsnoka. Katasztrófahelyzetekben lesz szlovák-magyar összefogás A rendszer kiépítésére Brüsszelből nyertek nyolc és fél millió koronát, magyar oldalon pedig több mint 60 millió forintot. Tűzvészek, vegyi katasztrófák, súlyosabb tömegbalesetek idején pótolhatatlan szolgálatokat tesz majd az új digitális, laptopokkal is működtetett, tehát a baleset helyszínén is pompásan használható, azonnali segítséget mobilizáló vészjelző és válságkezelő hálózat. A két központi szerver Tatabányán és Nyitrán működik, a tűzoltók az egyes állomásokon vezetékes gyorsinterneten, terepen pedig speciális laptopokon, műholdas, saját, zártláncú belépéssel kapcsolódnak a hálózathoz. Mint azt Bréda Tivadar portálunknak kifejtette: az új online információs rendszer automatikusan frissítődik, naponta, s azonnal tudhatják Léván, Komáromban vagy Esztergomban, hogy egy-egy súlyosabb, komoly segítséget igénylő baleset, katasztrófa bekövetkeztekor a legközelebbi tűzoltócsapat milyen technikával, műszaki berendezéssel és milyen beosztással tud a helyszínre érni. A nyelvi nehézségeket egy szintén erre a célra kifejlesztett fordítóprogram hárítja el, azaz a katasztrófáról az időjárási viszonyokat, a veszélyes anyagok terjedését, az esetleges kilakoltatást vagy a terület fertőzöttségét mutató adatok azonnal megjelennek a képernyőkön, miként maga a katasztrófa is, továbbá
35
az is, hogy pontosan mi történt, hány sebesült van, hány áldozat stb, milyenek ezek a veszélyes anyagok, s azt is hogy mit lehet tenni - magyarul és szlovákul is. A tűzoltók válsághelyzetben videokonferencia keretében beszélhetik meg az összmunkát, s a tennivalókat. Pest megye katasztrófavédelme is csatlakozott a jelenleg próbaüzemben működő hálózathoz, s ha ez beválik, akkor az összes határ menti tűzoltóállomás és katasztrófavédelmi egység használni fogja a rendszert. Óriási előny továbbá, hogy a gyorsmentőszolgálat is gond nélkül csatlakozhat a hálózathoz. Élesben először március elsején indul be a közös, magyar-szlovák katasztrófavédelmi rendszer. Forrás: parameter.sk
Az EU vizsgálja az osztrák-magyar határvitát Az Európa Parlament is vizsgálódik az osztrák behajtani tilos táblák ügyében, melyeket Ausztria a schengeni határnyitás után helyezett el, hogy csökkentse az átmenő forgalmat. A Brüsszelben külön bizottságot hoztak létre, tárgyalóasztalhoz akarják ültetni a feleket. Már az Európa Parlament is vizsgálódik a határátlépést megtiltó osztrák határozatok ügyében. Brüsszelben külön uniós munkabizottságot hoztak létre, hogy minél előbb kinyissák az egyébként december 21-e óta nyitott határokat. Még decemberben több határ menti osztrák település is behajtani tilos táblát helyezett ki az Ausztriába vezető utak mentén, mert attól tartottak, hogy a határnyitás után jelentősen megnő majd az átmenő forgalom. Fertőrákoson azóta a helybeliek saját határátkelőt építettek, hogy ne kelljen 40 kilométert kerülniük Ausztria felé, Zsirán pedig elkerülő útról tárgyalnának, ha lenne kivel. A határ menti vitára már az Európa Parlament is felfigyelt. Brüsszelben külön munkabizottság alakult a probléma megoldására. "Az a cél, hogy kinyissuk a határszakaszt, erről kell beszélni, le kell ülni egy asztalhoz, és az esetek többségében el lehet érni valamilyen eredményt, vagy legalábbis az első lépést meg lehet tenni" - mondta Dobolyi Alexandra Európa parlamenti képviselő, a munkabizottság vezetője. A bizottság február 20-ig várja a bejelentéseket magánszemélyektől, civil szervezetektől és polgármesterektől az üggyel kapcsolatban. Ezután személyesen ülnek le a burgenlandi tartományi vezetőkkel és az érintett települések vezetőivel, hogy a valódi határnyitásról tárgyaljanak. Forrás: Független Hírügynökség
Ingyenes EU-s jogi tanácsadó szolgálatot indított a Bizottság Ingyenes jogi tanácsadó szolgálatot indított az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, amely ingyenes tájékoztatást nyújt az állampolgároknak minden olyan ügyben, mely a közösségi jogra, illetve annak alkalmazására vonatkozik. Az Eurojus elnevezésű szolgálat február 4-től működik, és telefonon, írásban és személyesen is válaszol az EU-val kapcsolatos jogi ügyekre. A szolgálat 15 munkanapon belül ad választ a beérkező kérdésekre, amelyeket azonban csak magánszemélyek tehetnek fel, vállalatok és egyéb szervezetek nem jogosultak igénybe venni a szolgáltatást. Az iroda munkatársai csak tanácsadással foglakoznak, és nem képviselik a hozzá fordulókat bírósági, illetve egyéb jogi ügyekben. A szolgálat elérhetőségei: E-mail:
[email protected] Postai cím: 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 15.
36
Személyes konzultáció: minden keddi napon, 10-14 óráig a Képviselet 5. emeleti információs pontjában, kivéve augusztus és december hónapokat, illetve azokat a heteket, amikor a szolgálat vidéken tart fogadóórát. Telefonos ügyfélszolgálat: (06-1) 220-4579 hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között. Forrás: euvonal.hu
Új vállalkozásfejlesztési hálózat indult Az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága Enterprise Europe Network néven új vállalkozásfejlesztési hálózatot hozott létre, amelynek segítségével a kis- és középvállalkozások ingyenesen juthatnak információhoz az unió többi gazdasági társaságával történő együttműködési lehetőségekről. Rétfalvi György, a magyarországi hálózatot működtető konzorciumot koordináló ITDH vezérigazgatója elmondta, a hálózat célja, hogy az európai kis- és középvállalkozások közötti információcserét segítse és előremozdítsa a határokon átnyúló kereskedelmet. Hozzátette, különösen segíteni kell a kkv-k exportjának növelését. Herczog Edit EP-képviselő elmondta, hogy a rendszer ingyenes működéshez szükséges forrást az EU biztosítja, ez a következő három évre 3 millió euró. Az unió mintegy 25 millió kis- és középvállalkozásának csupán 8 százaléka nyitott a belső piac felé, és e cégek bevételének mindössze 15 százaléka származik az országok közötti kereskedelemből. Dobos Erzsébet, az Enterprise Europe Network magyarországi hálózatának igazgatója elmondta, hogy a magyar hálózatot a magyar befektetés-ösztönzési és kereskedelemfejlesztési ügynökség, az ITD Hungary Zrt. koordinálja, tagjai pedig kereskedelmi és iparkamarák (Győrött, Pécsett, Székesfehérvárott, Debrecenben, Szegeden, Zalaegerszegen és Nyíregyházán), illetve az INNOSTART alapítvány. Forrás: MTI
Uniós információs hálózatot hoztak létre kisvállalatoknak Európai uniós hálózatot hozott létre az Európai Bizottság a 23 milliónyi kis- és középvállalkozás segítésére; az ötszáz információs ponton adminisztratív segítséget és tanácsadást nyújtó rendszer átszövi az EU 27 tagországát és még további tucatnyi partnerállamra is kiterjed. Günter Verheugen európai bizottsági alelnök bejelentése szerint a vállalatok európai hálózatával (Enterprise Europe Network) egyablakos szolgáltatásnyújtás jött létre, amellyel a vállalatok „házhoz jövő vállalkozástámogatást” élveznek. A hálózat egyebek között segít a vállalatok nemzetközi jelenlétének kidomborításában. Becslések szerint körülbelül egymillió európai kis- és középcég vesz részt a határokon átnyúló kereskedelemben és beruházásokban. A hálózat elősegíti a vállalatok közötti információcserét, az új ötletek megszületését, a lehetséges partnerségek támogatását, illetve arra ösztönzi az egyes vállalatokat, hogy szélesítsék ki tevékenységi körüket. További fontos szolgáltatás az innovációs tevékenység támogatása, új termékek és a lehetőségek megragadása az egységes uniós piacon. A hálózat tanácsokat ad a kisvállalkozásoknak szakmai témákban, például a szellemi tulajdonjogokkal, szabványokkal és uniós jogszabályokkal kapcsolatos kérdésekben. A hálózat arról is gondoskodni hivatott, hogy az uniós finanszírozási források terén a vállalatok megismerjék a számukra nyitva álló lehetőségeket - derül ki a brüsszeli bizottság közleményéből Forrás: MTI
37
Országjáró EU-s rendezvénysorozat indul egyetemistáknak Az Egyetemes Európa elnevezésű rendezvénysorozat 2008. február 15-én indul, és 6 egyetemet érint. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Külügyminisztérium által szervezett rendezvénysorozaton egy információ-szolgáltatásra átalakított kamion, az Info-járat látogatja végig az egyetemeket.
A program célja az egyetemi ifjúság érdeklődési körének megfelelő tájékoztatást adni az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben, megismertetni a hallgatókat uniós lehetőségeikkel, s bevonni őket az európai kérdések megvitatásába.
április
A kamion minden egyetemen 10 napig tartózkodik. · Debreceni Egyetem – 2008. február 15-26. · Szegedi Tudományegyetem – február 27- március 7. · Pannon Egyetem (Veszprém)– március 10-19. · Pécsi Tudományegyetem – március 25- április 3. · Széchenyi István Egyetem (Győr) – április 4-15. · Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (Budapest) – 16-25.
A kamionban zajló tájékoztatás mellett az egyetemek épületében fórumokra, kerekasztalbeszélgetésekre, vitákra és játékos versenyekre is sor kerül, Európai Parlamenti képviselők, minisztériumi szakértők, egyetemi oktatók bevonásával. A rendezvények témái a felsőoktatásban tanulók jövőjét kiemelten érintik. A témák között található az önkéntesség, a továbbtanulás, a továbbképzés és az ösztöndíj-lehetőségek az EU-ban, a szakmai gyakorlat és a diplomák elismerése külföldön, a tartózkodás és munkavállalás a tagországokban, az esélyegyenlőség és az európai értékek. A cél, hogy a diákok gyakorlati választ kapjanak kérdéseikre, emellett részt vehessenek abban a közös gondolkodásban, ami a globális kihívásokra adandó legjobb európai válaszok kimunkálására irányul. A rendezvényeken vetélkedők és értékes ajándékok várják a diákokat. Forrás: EUvonal
Romániában és Bulgáriában élnek Európa legszegényebbjei Belső-London az Európai Unió leggazdagabb régiója, s a brit főváros lakói átlagosan háromszor olyan gazdagok, mint az Unió más területein élők. Az EU legszegényebb polgárai Bulgáriában és Romániában laknak. Az Eurostat kedden (2008. február 12.) közzétett tanulmányából kiderül, hogy Belső-Londonban az egy főre eső bruttó hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 67 798 euró, amely a 22 400 eurós uniós átlag 303 százaléka. Londont a sorban Luxemburg (59 202 euró GDP/fő, azaz az uniós átlag 264%-a), Brüsszel (53 876 euró GDP/fő), a németországi Hamburg (45 271 euró GDP/fő), az ausztriai Bécs (39 774 euró GDP/fő) és a franciaországi Ile-de France (38 666 euró GDP/fő) követi. Az unió tíz legszegényebb régiójának listáján román és bolgár területek egyenlő mértékben osztoznak. Az öt bolgár majd öt román régiót a lengyelországi Lubelskie, majd Podkarpacie követi, ahol az egy főre jutó GDP mindössze 7839 illetve 7927 euró. Néhány bolgár és román régióban az életszínvonal el sem éri vagy alig haladja meg az EU átlag egynegyedét.
38
Románia észak-keleti részén az egy főre jutó GDP 5430 EUR, azaz az EU átlag mindösszesen 24 százaléka. Bulgária észak-keleti régióiban ugyanez az érték 6023 euró, amely a közösségi átlagnak csupán a 27 százaléka. A tagállamok közötti óriási különbségek mellett a tanulmány rávilágít, hogy egy országon belül a régiók között is hatalmas eltérések mutatkoznak. A dél-olasz Pulgia-ban például az egy főre jutó átlagos GDP 14 979 euró, míg az ország északi területén fekvő Lombardiában vagy Bolzanóban ugyanez az érték 30 567, illetve 30 613 euró. Az Eurostat egy főre jutó GDP-t illető adatai 2005-ből származnak. A tanulmány készítésekor figyelembe vették a nemzeti árszinteket. Forrás: EUvonal
39
ROMA HÍREK Konferencia a szegregáció felszámolásáról Az Új Pedagógiai Szemle, az ország egyik legrangosabb neveléstudományi folyóirata február 27-én 16 órától konferenciát rendez a Nyíregyházi Főiskolán. A folyóirat helyt ad kutatási eredmények ismertetésének, lehetőséget biztosít az eltérő álláspontok, vélemények ütköztetésére, azokon a településeken, ahol integrált neveléssel foglalkoznak, alkalmat ad a szakembereknek, gyakorló pedagógusoknak, az érintett szülőknek, hogy találkozhassanak egymással és kicseréljék gondolataikat. Tavaly szeptemberben a Nyíregyházi Főiskolán elindult a Társadalmi tanulmányok szak, ezen belül a romaügyi szakirány. Az itt folyó képzésen belül kiemelt téma az integráció és a szegregáció kérdése, hisz már a jelenleg itt tanuló diákok a későbbiekben, munkájuk során maguk is találkozhatnak a fentiekből fakadó problémákkal. Gyakran hallhatjuk a felsőfokú szakemberek képzése túl elméleti, a valóságtól elszakadt. Az iskolai szegregáció felszámolásának tapasztalatait feltáró rendezvénnyel az a célja a folyóirat szerkesztőségének és a szakot gondozó Gazdasági és Társadalomtudományi Karnak, hogy az elmélet és gyakorlat találkozására lehetőséget adjon. Várják mindazokat, akiket a téma érint, akiknek véleményük, javaslatuk van, akik a térségünket különösen érintő problémákban segíteni szándékoznak. Forrás: Szabolcsonline
Esélyteremtő összefogás – Visszaintegrálnák a romákat Együttműködik az FCÖ és a munkaügyi központ Együttműködési megállapodást írt alá a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) elnöke és a Középmagyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója arról, hogy a két szervezet a jövőben közösen keresi a romák munkaerő-piaci visszaintegrálásának lehetőségeit. Makai István, az FCÖ elnöke elmondta: az Új utakon – Esélyteremtő összefogás a budapesti romák foglalkoztatásáért elnevezésű program részeként „intézményesített rendszert” kívánnak kiépíteni az említett lehetőségek megteremtésére. Hozzátette: az önkormányzat majdani irodájában dolgozó munkatársakat a közhasznú foglalkoztatás keretében, a munkaügyi központ segítségével alkalmaznák, de egy olyan rendszert is létre kívánnak hozni, hogy azok, akik munkalehetőséget keresnek, az FCÖ közvetítésével szakképzettségüknek megfelelő, tartós álláshoz juthassanak. Az önkormányzat felnőttképzési program indítását is tervezi, hogy a még szakképzetlen fővárosi romák szakmát szerezhessenek, illetve újabb képesítést kaphassanak. Makai István hangsúlyozta: olyan szakmákra és szakemberekre van szükség, amelyek és akik piacképesek, hogy a fővárosban zajló nagyberuházások során a romák is lehetőséghez juthassanak. Példaként a 4-es metró építését említette. Forrás: MTI
Tanyaprogram hátrányos helyzetűek részére Két nyírtelki civil szervezet 14 milliós támogatást nyert egy hátrányos helyzetűek életkörülményeit javító program megvalósítására. (hirado.hu) Tanulj, hogy segíthess! Ez a mottója annak a programnak, amelyet a Nyírtelki Civil Centrum és az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság indított a nyírtelki és a környező tanyákon élő mintegy 2400 hátrányos helyzetű ember életkörülményeinek javítására.
"Az volna az igazság hogy aki nem dolgozik az ne is kapja a családi segélyt, megadni egy olyan lehetőséget hogy menne dolgozni és akkor tudnám hogy nem a gyerekek pénzéből élek hanem az én munkámból" Rózsáék a Nyíretelkhez tartozó Görögszálláson élnek. Öt gyerek van a családban, senki nem dolgozik. A környeken nem ők az egyetlenek, akik csak szociális segélyből élnek. Magyar László (polgármester, Nyírtelek): "Egy érdekes településszerkezettel rendelkezünk a belterületen kívül 14 kültelki településünk van és van olyan kültelki településünk ahol a hátrányos helyzetűek aránya igen magas magas a roma származásúak aránya." Őket és a környéken élő többi aktív korú álláskeresőt próbál segíteni két helyi civilszervezet. 28 szociális munkást képeztek ki arra, hogyan segíthetnek a periférián élőknek a társadalmi beilleszkedésben. Váradi Zsuzsa (projektfelelős, Első Nyírségi Fejlesztési Társaság): "Elsősorban képzéseket tartottunk számukra, ez azt jelenti hogy voltak olyan típusú képzések hogy egy készség vagy képesség fejlesztést igyekeztünk elérni illetve együttműködés fejlesztést hiszen ez fontos hogy jól együttműködjenek ennek a célnak az érdekében." A szociális munkások segítenek majd például az önéletrajzírásban az állásinterjúkra való felkészülésben és a munkához jutásban. A két nyírtelki civilszervezet a program megvalósítására egyébként 14 millió forintot támogatást nyert. Forrás: RomNet
Roma rendvédelmi konferencia Bár a rendőrség és a romák között szervezeti szinten az elmúlt évtizedben szorosabbra fűződött a kapcsolat, a rendvédelmi szervek állománya és a kisebbség közötti integrációban vannak hiányosságok fogalmazódott meg egy, a témában rendezett nemzetközi konferencián Budapesten. Kökényesi Antal, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnügyi főigazgatója az Európa Roma Rendvédelmi Bajtársi Közhasznú Egyesület szervezésében tartott nemzetközi roma rendvédelmi konferencia megnyitóján emlékezetett: az ORFK 1997-ben, a megyei kapitányságok 2001-ben indítottak roma fiatalok számára ösztöndíjprogramot, és ennek köszönhetően évente egyre több roma fiatal kerülhet be a szakközépiskola elvégzése után a rendőri állományba. Tavaly 16 fiatal vehetett részt a programban tette hozzá. A vezérőrnagy felidézte: az ORFK és az Országos Cigány Önkormányzat között 1999-ben jött létre egy együttműködési megállapodás, és ennek értelmében rendőrségi összekötő tiszti és roma koordinátori hálózat épült ki, amit megyei szinteken is továbbfejlesztettek. Kökényesi Antal, mint volt Borsod megyei rendőrfőkapitány megjegyezte, 83 ilyen együttműködési megállapodást kötött a megye és a hozzá tartozó 10 kapitányság. Az ORFK bűnügyi főigazgatója azt mondta: még formálódik a cigány identitás, a gyökerek vállalása még nem tart azon a szinten, hogy az teljes mértékben befogadó legyen, de az előítélet lebontása a romák oldaláról is érzékelhető. "El kell ismerni, hogy a rendőrségnek is van tennivalója abban a tekintetben, hogy esetenként ne adjunk okot arra, hogy a bizalom irányunkban töretlen legyen" - tette hozzá. A vezérőrnagy szerint minőségi javítására van szükség, ugyanis a rendőr, aki munkája során gyakran kerül konfrontatív helyzetbe a kisebbséghez tartozókkal is, intézkedésének jog- és szakszerűsége, kulturáltsága önmagában is fokmérője a jogállamiságnak és a demokráciának.
41
Lévai Katalin európai parlamenti képviselő (MSZP) azt mondta: láthatóvá, pártpolitikai kérdések fölé kell helyezni a romaügyet, küzdeni kell a diszkrimináció ellen a foglalkoztatás, az oktatás területén, de jelentős problémának tartotta azt is, hogy Európában felerősödött a rasszizmus és a szélsőjobboldal tevékenysége. Ide sorolta a Magyar Gárda tevékenységét, aláhúzva, támogatja az OCÖ aláírásgyűjtési akcióját a szervezet betiltása érdekében. Belánszki Gyula, az Ombudsmani Hivatal főosztályvezetője azt mondta: a kisebbségi ombudsman vizsgálat indítását tervezi a rendvédelmi szerveknél, így a toborzási gyakorlatot, az állományon belüli esetleges előítéletességet is vizsgálni fogják. Az Európa Roma Rendvédelmi Bajtársi Közhasznú Egyesület hat ország részvételével alakult 2006-ban Budapesten. Céljuk a romák arányának növelése a rendvédelmi szervek állományában, az esélyegyenlőség megteremtése, az esetleges rendőr-roma konfliktusban közvetítő szerep betöltése. Forrás: MTI
Állástalanokat képeznek vállalkozóvá Március 20-ig lehet benyújtani azokat a pályázatokat, amelyeken cégek és nonprofit intézmények nyerhetnek összesen 107,5 millió forintot, ha nagy munkanélküliségű területeken integrátorként segítik a hátrányos helyzetű munkanélkülieket vállalkozás indításában. A pályázók a programba bevont személyenként 350 ezer forintot nyerhetnek el. Egy-egy pályázónak legalább száz, legfeljebb háromszáz embert kell felkutatnia. A program első szakaszában szakmai és a vállalkozói ismeretekből kell felkészíteniük a jelentkezőket. Elvárás, hogy legalább a jelentkezők kilencven százaléka vállalkozást indítson, vagy belépjen egy társas vállalkozásba. A programot elsőként Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő cégek, intézmények indíthatják. A kiírás feltételei az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány honlapján (www.ofa.hu) érhetők el. Forrás: MTI
Országos konferencia a cigány identitásról, kultúráról, történelemről Helyszín: Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (Budapest, I. Corvin tér 8) A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus országos konferenciát szervez 2008. február 22-én, „Cigányság-identitás, kultúra, történelem” címmel. Várjuk mindazon érdeklődők jelentkezését, akik oktatási, művészeti, közművelődési területeken foglalkoznak a kérdéssel. A részvétel ingyenes, az érdeklődők útiköltségüket maguk térítik, a helyszínen étkezést biztosítunk. Az örökös vesztesek és üldözöttek vagy a piaci igényekre azonnal válaszoló, sikeres alkalmazkodás népe a cigányság? – teszi fel a kérdést az egyik előadás. Rangos előadóink azt feszegetik, hogyan vettek részt a romák a magyar történelemben és kultúrában, az ország szabadságharcaiban és békés hétköznapjaiban, az országépítésben. Intézetünk a paradigmaváltás jegyében folytatja a közgondolkodást, közbeszédet generáló tevékenységét. Kapaszkodót igyekszik nyújtani az identitás válsággal küzdő új generációknak, a származásukat megbélyegzésnek megélő cigányoknak, de a történelmi tények, művészeti értékek és a hiteles narráció felsorakoztatásával az elszabadult közbeszédet is igyekszik befolyásolni. Várjuk az érdeklődők jelentkezését. A mellékelt jelentkezési lapot február 18-ig kell visszaküldeni:
42
Levélben: Roma konferencia – Budapest, Corvin tér 8, 1011, emailben:
[email protected], faxon: 2015872 Forrás: www.pafi.hu
Anti-szegregációs szakértőket biztosítása A Szociális és Munkaügyi Minisztérium anti-szegregációs szakértőket biztosít az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztés Operatív Programhoz. A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében kiírt Funkcióbővítő- és Integrált, szociális jellegű városrehabilitációs pályázatok kidolgozásakor a pályázó településeknek el kell készíteniük Integrált Városfejlesztési Stratégiájukat (IVS). Az IVS a 2007-2013 közötti időszakra szóló, megvalósítható, átfogó, stratégiai városfejlesztési dokumentum, amely meghatározza a jövőbeni fejlesztések főbb irányait. Célja a terület-alapú, városrészekre építő, ugyanakkor komplex szemléletű várostervezés és fejlesztés. Az IVS része az Anti-szegregációs Terv (AT), melyben a városnak fel kell tüntetni azon területeket/szegregátumokat, ahol az alacsony státuszú lakosok (aktív korú, 8 általános iskolai osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakos) aránya minimum 50%. Az AT a településen található szegregátum(ok) helyzetét és az ezen területe(ke)n tervezett beavatkozásokat tartalmazó dokumentum. Az Anti-szegregációs Tervben elvárt beavatkozásokról bővebb információ az Integrált, szociális jellegű városrehabilitáció című pályázati kiírás Városfejlesztési kézikönyvében található a http://www.nfu.hu/palyazatok honlapon. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a pályázó városok számára szakértői segítséget nyújt az Antiszegregációs Tervek elkészítéséhez. A pályázó városok az
[email protected] e-mail címen kérhetik a szakértő kirendelését. Forrás: SZMM
Három H Halmozottan hátrányos helyzetben a cigány oktatási programok Nemhogy második esélye nincs a legtöbb cigány középiskolásnak, de még első sem. Az állami finanszírozású, önkormányzati fenntartású iskolarendszer képtelen megbirkózni a feladattal – állapította meg egy cigány fiatalok középfokú oktatásáról szóló konferencia. Az uniós pénzek sem segítenek, ha nincs mögöttük színvonalas oktatáspolitika. Bár az általános iskola befejezése után a roma gyerekek közül a legtöbben megkezdik középfokú tanulmányaikat, a legtöbben a parkolópályának számító szakiskolákba és speciális szakiskolákba kerülnek, nem pedig az érettségit adó középiskolákba, gimnáziumokba és szakközépiskolákba. Utóbbiakba a romáknak csak egyötödét iskolázzák be, míg a többségi korosztályban kétharmad feletti az arány. Óriási gondot jelent még a cigány tizenévesek tömeges lemorzsolódása – mondta Liskó Ilona oktatáskutató a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott műhelybeszélgetésen. A beiratkozottak közül minden harmadik már az első nap se megy be iskolájába. A lemorzsolódást családi és iskolai tényezők egyaránt magyarázzák. A gyerekek pályaválasztását a kényszerek irányítják; bár az utóbbi időben javult, még mindig gyenge a cigány családokban a tanulás presztízse; kevés a környezetben a pozitív továbbtanulási minta; a szegénység, illetve a korai felnőtté válás pedig tovább nehezíti a cigány fiatalok dolgát. Ráadásul a középfokú intézmény képtelen az általános iskolából hozott hátrányok mérséklésére, magasabb tanulási és magatartási követelményeket támaszt, gyakorlatilag alig van személyes törődés, nincsenek a nehezen haladókat segítő pedagógiai eljárások, a cigány tinédzsereket pedig sokszor előítéletes környezet fogadja, nem elsősorban a tanárok, hanem a gyerekek részéről.
43
A kutató arra is figyelmeztetett, hogy nemcsak az általános iskolákban, hanem a középfokú oktatásban is jelen van a szegregáció. Azokban az intézményekben például, amelyekben sok a roma tanuló, hetven százalék felett van a hátrányos helyzetűek aránya. Liskó eredményként könyvelte el, hogy az általános iskolákból tovább nem tanulók aránya az utóbbi tíz évben a hatodára csökkent, és most már nem éri el a tíz százalékot. De ezzel együtt sem sikerült az oktatási hátrányokat mérsékelni, maradt a szakadék, mert a többségi lakosság képzési szintje is megugrott, és a munkaadók által megkövetelté is megemelkedett. Ezt maguk a romák is érzékelik, mint kiderült: a szakiskolákban végzettek egyharmada később leérettségizett. Éppen ezért a kutató kulcskérdésnek tekinti, hogy sikerül-e jelentősen növelni az érettségiző cigány gyerekek arányát. A jelenlegi finanszírozási rendszer mellett az önkormányzati iskolákra aligha számíthatunk a hátrányok felszámolásánál – állította Derdák Tibor, az alapítványi fenntartású Dr. Ámbédkar Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatója. Elgondolkodtatónak tartja, hogy az állam által az egyházaknak biztosított kiegészítő normatívák versenyelőnybe hozzák az egyházi fenntartású intézményeket. Havas Gábor szociológus szerint a kisegyházak ebben komoly lehetőséget látnak, ami sok esetben hasznos a cigány közösségeknek is, de előfordul, hogy ezek az iskolák a maguk sajátságos pedagógiájukkal és ideológiájukkal a jelenlegi viszonyokba való beletörődést sugallják. Forrás: HVG
Roma Integráció Évtizede Program - Nemzetközi Irányító Bizottság XII. ülése (2008. február 25-26.) A Roma Integráció Évtizede Program Nemzetközi Irányító Bizottsága XII. ülését 2008. február 25-26-án tartották Budapesten, abból az alkalomból, hogy Magyarország 2007. július 1. és 2008. június 30. között tölti be a program elnökségi feladatait. Az ülés első napját a magyar kormány képviseletében dr. Lamperth Mónika, szociális és munkaügyi miniszter nyitotta meg. Az eseményen beszédet mondott továbbá dr. Göncz Kinga külügyminiszter, prof. dr. Rita Süssmuth, az EU „Etnikai kisebbségek társadalmi integrációja és munkaerőpiacon való teljes jogú részvételük” magas szintű munkacsoport elnöke, valamint Járóka Lívia, dr. Lévai Katalin és Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselők és Joachim Ott, az Európai Bizottság Roma Akció Csoport koordinátora. Az ülés legfontosabb témája az Európai Roma Stratégia kialakítása volt. A téma aktualitását jelzi az elmúlt időszakban megjelent számos dokumentum. Ezek között is ki kell emelni a 2007. decemberében az „Etnikai kisebbségek a munkaerő-piacon – Sürgető felhívás a társadalmi befogadás javítása érdekében” címmel készített jelentést. Az ebben megfogalmazott megállapításokat és ajánlásokat prof. dr. Rita Süssmuth elnök asszony mutatta be a Nemzetközi Irányító Bizottság ülésén. A jelentés mellett az Európai Parlament 2008. január 31-én fogadta el állásfoglalását a romákkal kapcsolatos európai stratégiáról, amelyről Járóka Lívia, dr. Lévai Katalin és Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselők tartottak előadást. Az ülésen aláírták a “Felhívás Európai Roma Stratégia kidolgozására” című közleményt, amely felhívja a figyelmet a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos közös európai fellépésre, az Európai Roma Stratégia kialakításának szükségességére. Melléklet: “Felhívás Európai Roma Stratégia kidolgozására” http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13565&articleID=33086&ctag=articlelist&iid=1 Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
44
Elutasította az EP a romák megbélyegzését Nem történt előrelépés a romák integrációjában - állapította meg az Európai Parlament állásfoglalása, amely uniós stratégiát sürget: a többi közt a romák munkavállalásának és kisvállalkozásainak támogatását. Az öt nagy frakció támogatását élvező szövegnek három magyar EP-képviselő, Járóka Lívia (Fidesz), Lévai Katalin (MSZP) és Mohácsi Viktória (SZDSZ) is előterjesztője volt. A brüsszeli plénum elutasított viszont egy megbélyegző módosító indítványt, amely felszólította volna a romákat, hogy "tartsák tiszteletben az emberi jogokat, különös tekintettel a nők és gyermekek jogaira, tartózkodjanak a kényszerházasságoktól és a hagyományos gyakorlatoktól". Abban egyetértettek a képviselők, hogy az Európában élő tizenkét-tizenötmillió romát társadalmi kirekesztés, illetve többszörösen hátrányos megkülönböztetés is sújtja - a legtöbb tagállam márpedig nem lépett előre ennek a leküzdésében. - A cigányellenesség még mindig széles körben elterjedt Európában. A parlament öt fő területen - oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás, hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem - sürgeti az Európai Bizottságot a roma stratégia kidolgozására. - A stratégia megvalósítása során Magyarországnak lehetősége nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportoknak szánt forrásait kimondottan a romák társadalmi integrációját elősegítő programokra fordítsa - hangoztatta sajtótájékoztatóján Mohácsi Viktória. Forrás: Népszabadság
Romaügyi biztost javasol az Európai Parlament Az Európában élő 12-15 millió romát, akik közül mintegy 10 millió az Európai Unióban él, többszörös megkülönböztetés sújtja – ezt tartalmazza az Európai Parlament (EP) által elfogadott állásfoglalás, amelynek három magyar képviselő is az előterjesztője volt. A dokumentumban az EP azt javasolja, hogy az Európai Bizottság jelöljön ki egy romaügyekért felelős biztost, dolgozza ki a romák társadalmi integrációját célzó stratégiát, és a közösségi támogatások odaítélésekor vegye figyelembe azt is, hogy a befektetések mennyire szolgálják az esélyegyenlőséget. Járóka Lívia néppárti képviselő üdvözölte, hogy indítványát támogatva, az EP az uzsorát fölváltó, sajátos mikrohitel konstrukció bevezetését sürgeti a kisvállalkozások és magánszemélyek támogatására. A liberális Mohácsi Viktória úgy vélekedett, hogy a tagállamoknak, így Magyarországnak is lehetősége nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetűeknek szánt forrásait a romák beilleszkedését elősegítő oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi célokra fordítsa. Forrás: Népszava (Halmai Katalin, Brüsszel)
Kampány a hátrányos megkülönböztetés ellen Plakátokról ordítanak a diszkriminatív álláshirdetések Több száz diszkriminatív álláshirdetésből mintegy hatvanat mutatott be sajtótájékoztatóján a Képviselői Irodaházban Lévai Katalin európai parlamenti képviselő, aki meghirdette diszkriminációellenes kampányát, s az első témában Vladimir Špidla uniós esélyegyenlőségi főbiztoshoz, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéhez és az Önszabályozó Reklám Testülethez fordult. Tíz éve Lévai Katalin megnyerte az első munkaerőpiaci diszkrimináció miatti hazai próbapert. 2003 óta hatályos az esélyegyenlőségi törvény, működik az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Kötelező esélyegyenlőségi tervet készíteniük az önkormányzatoknak és a nagyvállalatoknak. Ennek ellenére ma is minden héten több száz diszkriminatív álláshirdetés olvasható. A diszkriminatív álláshirdetések és a munkaerőpiaci megkülönböztetés az Európai Unió több tagállamában gondot okoz, mélyíti a társadalmi szakadékot, hátráltatja a versenyképesség alapját biztosító foglalkoztatás-bővítést, a közelmúltban elfogadott Lisszaboni (vagy Reform-) szerződés egyik fő célkitűzését - tudatta közleményben Lévai Katalin.
45
Forrás: HVG
Az Európai Roma Stratégia kidolgozásának előkészítése A Roma Integráció Évtizede Program Nemzetközi Irányító Bizottsága XII. ülését Budapesten rendezik, abból az alkalomból, hogy Magyarország 2007. július 1. és 2008. június 30. között tölti be a program elnökségi feladatait. Az ülés első napját a magyar kormány képviseletében dr. Lamperth Mónika, szociális és munkaügyi miniszter nyitotta meg. Az eseményen beszédet mondott továbbá dr. Göncz Kinga külügyminiszter, prof. dr. Rita Süssmuth, az Európai Unió "Etnikai kisebbségek társadalmi integrációja és munkaerőpiacon való teljes jogú részvételük" magas szintű munkacsoport elnöke, valamint Járóka Lívia, dr. Lévai Katalin és Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselők és Joachim Ott, az Európai Bizottság Roma Akció Csoport koordinátora. Az ülés legfontosabb témája az Európai Roma Stratégia kialakítása volt. Az Európai Unió intézményei és ezek közül is elsősorban az Európai Parlament - számos esetben foglalkoztak ugyan a romakérdéssel, mégis szükséges lenne annak vizsgálata, hogy egy európai uniós stratégia foglalkozzon a romák társadalmi integrációjával. A téma aktualitását jelzi az elmúlt időszakban megjelent számos dokumentum. Ezek között is ki kell emelni a 2007. decemberében az "Etnikai kisebbségek a munkaerő-piacon – Sürgető felhívás a társadalmi befogadás javítása érdekében" címmel készített jelentést. Az ebben megfogalmazott megállapításokat és ajánlásokat prof. dr. Rita Süssmuth elnök asszony mutatta be a Nemzetközi Irányító Bizottság ülésén. A jelentés számos ajánlást fogalmaz meg az etnikai kisebbségek - köztük romák társadalmi befogadásával kapcsolatban. Ezek között szerepel egy közösségi akcióterv kidolgozásának szükségessége, melyben különös figyelmet kell fordítani a romák helyzetének javítását célzó szakpolitikák megvalósítására az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás területein. A jelentés mellett az Európai Parlament 2008. január 31-én fogadta el állásfoglalását a romákkal kapcsolatos európai stratégiáról, amelyről Járóka Lívia, dr. Lévai Katalin és Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselők tartottak előadást. Az ülésen aláírták a Felhívás Európai Roma Stratégia kidolgozására" című közleményt, amely felhívja a figyelmet a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos közös európai fellépésre, az Európai Roma Stratégia kialakításának szükségességére. A felhívás aláírói: dr. Lamperth Mónika miniszter, dr. Göncz Kinga miniszter, prof. dr. Rita Süssmuth elnök, Járóka Lívia európai parlamenti képviselő, dr. Lévai Katalin európai parlamenti képviselő, Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselő. Az aláírók javasolják, hogy az Európai Roma Stratégia kiemelten foglalkozzon az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, az egészségügy és a képviselet kérdéseivel. Ehhez kapcsolódó kiemelt célként többek között a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentését, az esélyegyenlőség elősegítését, az integrált oktatás kiterjesztését, a közoktatás deszegregációját és a romák képzettségi és szakképzettségi szintjének emelését jelölték meg. A stratégiával elő kívánják segíteni a romák munkaerő-piaci integrációját, foglalkoztatottsági szintjük emelését, valamint a települési és térségi szegregáció csökkentését is. Forrás: SZMM
Az OCÖ üdvözli az EP romastratégiáról szóló állásfoglalását Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) üdvözli az Európai Parlament (EP) által elfogadott európai romastratégiáról szóló állásfoglalást - közölte ifj. Bogdán János, az OCÖ szóvivője az MTI-vel. „Az unió ezen döntésével véget érhet a nyomor konzerválása” - fogalmazott ifj. Bogdán János. Mint mondta, az OCÖ bízik benne, hogy a magyarországi roma integrációra egyértelműen kihat az uniós állásfoglalás. Az Európai Parlament szintén hozott európai romastratégia kialakítását sürgető állásfoglalást.
46
A dokumentum szerint, - amelynek mások mellett Járóka Lívia(Fidesz), Lévai Katalin (MSZP) és Mohácsi Viktória (SZDSZ) is előterjesztője volt - nem történt előrelépés a romák integrációjában. Összeállítói emlékeztetnek arra, hogy az EP 2005-ben már elfogadott egy határozatot, egyben üdvözlik az EU-tagországok állam- és kormányfői által decemberben elfogadott zárónyilatkozatot, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy júniusig vizsgálja felül eddigi politikáját, és tegyen jelentést az elért eredményekről a romák integrációjában. Forrás: MTI
47
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Hazai pályázatok „A Reneszánsz év keretében meghirdetett Közkincs Program térségi szintű pályázati felhívása” Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Forrás: www.okm.gov.hu Támogatás célja: a közösségi értékek ápolása, a hátrányos helyzetű térségek és rétegek kulturális esélyegyenlőségének javítása I. Kistérségi Közkincs- Kerekasztalok megalakítása, működésük támogatása II. Kulturális szolgáltató Központok működésének támogatása Pályázók köre: - többcélú kistérségi, mikrotérségi társulás, - többcélú kistérségi, mikrotérségi társulás által megbízott szervezet (intézmény; bejegyzett, alapfeladatként közművelődési tevékenységet folytató kulturális célú egyesület, alapítvány, nonprofit célú gazdasági társaság) - többcélú kistérségi társulás által meghatalmazott, közművelődési intézményt, vagy múzeumot fenntartó települési önkormányzat - A nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő könyvtárakat fenntartó önkormányzatok Beadási határidő: 2008. március 21. Pályázati csomag: http://www.okm.gov.hu/letolt/kultura/kozmuv/reneszansz2008_kozkincs_080211.pdf Érdeklődni lehet: Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályán (a 06-1-473-7462 telefonszámon vagy a 473-7553)
„Tengertánc program” Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Forrás: www.okm.gov.hu Támogatás célja: a magyarországi helyi közösségek aktivitásának fokozása, lehetőségeik szélesítése és fejlesztése, igényes kulturális kínálat színesítése (a fiatalok számára kiemelten), a népi kultúra erősítése, értékeinek megújítása, továbbadása, a hazai és nemzetközi fogyasztói társadalom elé tárása, népszerűsítése és archiválása. Az összetett program részletezése négy altémában: Tengertánc - I. A népi kultúrát megőrző és megújító helyi alkotó közösségek és műhelyek működtetésének reneszánsza, segítése Tengertánc - II. A népművészeti és hagyományőrző alkotóházak, nyitott műhelyek reneszánsza, infrastrukturális és eszközfejlesztése Tengertánc - III. Megújítani a hagyományos kézműves termékek bemutatását, értékesítését, annak technikai és tárgyi feltételeit. Tengertánc - IV. A modern népi kultúra tudás-bázisának erősítése, ismeretanyagának bővítése. Pályázók köre: Magyarországi: - önálló jogi személyiséggel bíró, alapító okiratuk szerint közművelődési feladatot is ellátó nonprofit szervezetek, egyesületek, alapítványok, intézmények; - önkormányzatok. - a népművészeti alkotóházat vagy népművészeti kézműves műhelyt fenntartó és sikeresen működtető jogi személyek. - a népművészeti alkotóházban, kézműves műhelyben népművészeti, hagyományőrző tevékenységet
megvalósító szervezetek, alapítványok, amelynek érvényes együttműködési megállapodása van az adott népművészeti alkotóház vagy kézműves műhely fenntartójával - a digitális tudástár vagy kiadói projektek megvalósítására magánszemélyek befogadó intézményen vagy szervezeten keresztül - támogatásra megjelölt tevékenységet folytató magyarországi szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások. Beadási határidő: 2008. március 21. Pályázati csomag: http://www.okm.gov.hu/letolt/kultura/kozmuv/reneszansz2008_tengertanc_080211.pdf Érdeklődni lehet: Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályán (a 06-1-473-7462 telefonszámon vagy a 473-7553) „Kiegészítő településfejlesztés / ÉMOP-2007-3.1.3” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: Az Észak-magyarországi régió vidéki településeinek fejlettsége jelentős mértékben elmarad attól a szinttől, amely a vállalkozások letelepedéséhez, a fiatal értelmiség helyben maradásához, és/vagy a turisták hosszabb idejű tartózkodásához szükséges. A komponens keretében a nem városi települések fizikai megújítása mellett, a helyi értékek felismerésére, megbecsülésére, a környezettudatos szemléletmód elterjesztésére a cél, ill. a megfelelő komfortérzetet biztosító infrastrukturális fejlesztések megvalósítása az észak-magyarországi falvakban, ezáltal a vidéki életminőség színvonalának javítása. Pályázók köre: - Az Észak-magyarországi régió települési (az 5000 fő állandó lakosnál alacsonyabb lakosságszámmal illetve 100fő/km2 népsűrűségnél alacsonyabb népsűrűséggel rendelkező községi, nagyközségi státuszú települések) és kisebbségi önkormányzatai (1990. évi LXV. tv alapján), valamint azok intézményei (1992. évi XXXVIII. tv alapján) (KSH 361) Támogatásban részesülő partnerek lehetnek: nonprofit szervezetek - Egyesületek (KSH 52) - Alapítványok (KSH 56) - Egyéb jogi személyiséggel rendelkező non-profit szervezetek (KSH 59) - 2009. jan. 1-jéig közhasznú társaságok (KSH 57) - Egyházak, egyházi intézmények, egyházi jogi személyek (1990. évi IV. Tv alapján) - gazdasági társaságok, amelyekben az önkormányzat többségi tulajdonnal rendelkezik Beadási határidő: 2008. március 28. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/doc/813 Érdeklődni lehet: az http://www.nfu.hu honlapon, illetve a 06 40/638-638 telefonszámon „Tájházak a közösségért” Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Forrás: www.okm.gov.hu Támogatás célja: a vidéki örökség értékeinek megújítására teremtsen lehetőséget a tájházak komplex fejlesztési és hasznosítási programjának támogatásával. Támogatási célok: 1. "A mi házunk" 2. "A mi kiállításunk” 3. "A mi programunk" 4. "A mi diákjaink” A pályázat benyújtásának feltétele: A benyújtott támogatási igény legalább 10%-ának megfelelő önerő biztosítása, erre vonatkozóan a fenntartó nyilatkozata. Pályázók köre: Muzeális intézményi működési engedéllyel rendelkező tájházak és/vagy fenntartóik Beadási határidő: 2008. március 31.
49
Pályázati csomag: http://www.okm.gov.hu/letolt/kultura/kozmuv/reneszansz2008_tajhazak_080211.pdf http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1667&articleID=230622&ctag=articlelist&iid=1 Érdeklődni lehet: Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályán (Csiszér Dóra, 4737541), a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban ( Dr. Bereczki Ibolya 26/502-500,fax: 26/502-502, e-mail:
[email protected], ) és a Tájházszövetségtől (Szablyár Péter 30/531-9444, e-mail:
[email protected] ) kérhető.
„Hozzájárulás az önkormányzati bérlakásprogramhoz” Kiíró: Holcim Hungária Otthon Alapítvány Forrás: http://www.holcim.hu/ Támogatás célja A Holcim Hungária Zrt. a világ vezető cement-, kavics- és betongyártó vállalatainak egyike. Elsődleges célkitűzése biztosítani a társadalom jövőjének alapjait. A pályázatra olyan önkormányzati szervezetek (pl. közhasznú társaságok) jelentkezését várják, amelyek jelenleg nem lakás céljára szolgáló épületeket (pl. laktanya, munkásszálló) bérlakássá alakítanak át. Pályázók köre: önkormányzatok, illetve önkormányzati szervezetek (pl. közhasznú társaságok) Beadási határidő: 2008. április 4. Pályázati csomag: http://www.holcim.com/HU/HU/id/60662/mod/gnm50/page/editorial.html Érdeklődni lehet: Holcim Hungária Otthon Alapítvány telefonszáma: +36 1 398 60 00
„Színházi nevelési program ingyenes, nyilvános bemutatása a pályázó intézményben vagy az általuk kijelölt helyszínen” Kiíró: Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Forrás: http://www.kerekasztalszinhaz.hu/ Támogatás célja: Színházi nevelési program ingyenes, nyilvános bemutatása a pályázó intézményben vagy az általuk kijelölt helyszínen. A 2007/2008-as évadban a társulat két produkciója közül lehet választani: - Fogságban - színházi játék 7-8 évesek számára. A történet Andersen: A császár új ruhája c. meséjére épül és a hatalom, hatalmaskodás témakörét járja körül. - Csontketrec - színházi nevelési program 6-7-8. osztályos tanulók számára az otthon témájára. Pályázók köre: intézmények (köz- és felsőoktatási intézmények, civil szervezetek, projektek működtetői, szakmai táborok szervezői stb.), amelyeknél az előadások megtekintése - az érintett gyerekeken kívül az intézményben, programban részt vevő munkatársak szakmai fejlődését is szolgálhatja Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/e4dd5469ed7b2114c12573c5 0043755b?OpenDocument Érdeklődni lehet: http://www.kerekasztalszinhaz.hu/ „Fókuszban a Közművelődés” Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Forrás: www.okm.gov.hu Támogatás célja: A települési önkormányzatok közművelődési feladatellátásának fejlesztése a településen belüli, partnerségben megvalósuló együttműködések ösztönzésével, a helyi anyagi és szellemi erőforrások, lehetőségek ki- és felhasználásának támogatásával Pályázók köre: A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben szereplő 8000 fő alatti, települési önkormányzatok (Azok a települési önkormányzatok,
50
amelyeknél a település lélekszáma 2007. december 31-én nem haladta meg nyolcezer főt) - a programokat megvalósító közművelődési intézményekkel, társadalmi szervezetekkel együttműködve Beadási határidő: 2008. március 21. Pályázati csomag: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1667&articleID=230622&ctag=articlelist&iid=1 http://www.okm.gov.hu/letolt/kultura/kozmuv/reneszansz2008_fokusz_080211.pdf Érdeklődni lehet: Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályán (a 06-1-473-7462 telefonszámon vagy a 473-7553) „WiFi falu” Kiíró: Az Internet Terjesztéséért Alapítvány Forrás: http://wififalu.blog.hu/ Támogatás célja: Az Internet Terjesztéséért Alapítvány célja a hátrányos helyzetű térségek, a halmozottan hátrányos helyzetű családok internet-hozzáférésének támogatása. A pályázat célja az ingyenes otthoni Internet és olcsó számítógép biztosítása mély szegénységben élők részére. A nyertes pályázók települése drótnélküli internetes hálózathoz (WiFi) jut. Az ehhez szükséges internet-előfizetést 2008-ban az Alapítvány ingyenesen biztosítja. Pályázók köre: települési önkormányzatok; települési cigány kisebbségi önkormányzatok; helyi civil szervezetek, alapítványok, melyek alapító okirata tartalmazza a cigányság vagy a mély szegénységben élők, valamint a halmozottan hátrányos helyzetben élők segítését Beadási határidő: 2008. április 30. Pályázati csomag: http://wififalu.blog.hu/, http://m.blog.hu/wi/wififalu/file/WiFi%20falu%20palyazati%20felhivas.doc Érdeklődni lehet: Alapítvány infovonalán (telefonszám: 06-20/669-2857)
„Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-környezetvédelem) / KEOP - 6.3.0. - KMOP - 3.3.4.C” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: Az e-környezetvédelem programja alapvetően a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységére, illetőleg helyi önkormányzatok és az országos és területi civil szervezetek (NGO-k) támogatására terjed ki, míg tartalmi szempontból (horizontális fejlesztésként) a tartalomszolgáltatást, tájékoztatást (knowledge management és knowledge sharing) és a közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvétel erősítését - a környezeti demokrácia fejlesztését tekinti elsődleges prioritásának. Pályázók köre: Központi költségvetési szervek és intézményeik; Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye; Önkormányzati fejlesztési társulás; Többcélú kistérségi társulás; Országos és regionális hatókörű civil szervezetek Beadási határidő: 2008. december 1. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/doc/544 Érdeklődni lehet: az http://www.nfu.hu honlapon, illetve a 06 40/638-638 telefonszámon „Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés - korszerű intézményekben / TÁMOP-3.1.4/07/1” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.gov.hu Támogatás célja: célja az uniós társfinanszírozással megvalósuló közoktatási infrastruktúra-fejlesztési programban résztvevő intézmények tartalmi, pedagógiai munkájának fejlesztése, hogy a fizikai környezet korszerűsítése új oktatási kultúra és tartalom fejlesztésével együtt valósuljon meg a minőségi oktatás és hozzáférés érdekében.
51
Pályázók köre: Jelen kiírásra kötelező pályázatot benyújtania azoknak, akik bármely régió 2007-ben kiírt közoktatási infrastruktúra fejlesztési programjában kedvezményezettként részt vesznek. A TÁMOP 3.2.2 "A" komponensében (Területi együttműködések) pozitív támogatási döntéssel rendelkező főpályázók és a konzorciumok tagjai a TÁMOP-3.1.4/07/l kiírásra nem pályázhatnak, és erre irányuló kötelezettségük sincs. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti alábbi nevelési-oktatási intézmények fenntartói: a) óvoda; b) általános iskola; c) szakiskola; d) gimnázium, szakközépiskola; e) alapfokú művészetoktatási intézmény; f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; g) diákotthon és kollégium valamint h) a 33. § (1) bekezdése szerinti többcélú intézmények Jelen kiírásra kötelező pályázatot benyújtania azoknak, akik bármely régió 2007-ben kiírt közoktatási infrastruktúra fejlesztési programjában kedvezményezettként részt vesznek. A TÁMOP 3.2.2 "A" komponensében (Területi együttműködések) pozitív támogatási döntéssel rendelkező főpályázók és a konzorciumok tagjai a TÁMOP-3.1.4/07/l kiírásra nem pályázhatnak, és erre irányuló kötelezettségük sincs Beadási határidő: A pályázatok benyújtása "A" célcsoport esetében 2008. február 5-től 2008. június 20ig, "B" célcsoport esetében 2008. május 16-tól 2008. november 30-ig lehetséges. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/content/542 Érdeklődni lehet: Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal, Kereskedelmi, Turisztikai és Fogyasztói Érdekvédelmi Ügyosztály. E-mail:
[email protected]; Tel.: 06/1/327-1098.
„Önkormányzati/településszolgáltatói megvalósításához”
térinformatikai
alaprendszer
az
e-közigazgatás
Kiíró: Datakart Geodézia Kft. Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: A térképalapú településirányítás alapjainak megteremtése az e-közigazgatás megvalósítása érdekében az önkormányzatok, településszolgáltatók alap térinformatikai rendszerének kiépítésével. Pályázók köre: Települési vagy megyei önkormányzatok, önálló jogi személyiséggel bíró önkormányzati, együttműködési társulások valamint önkormányzatok tulajdonában lévő szervezetek. Beadási határidő: 2008. március 2. Pályázati csomag: http://www.datakart.hu/palyazat.htm Érdeklődni lehet: Simonyi Gábor úrnál, telefonon (06/1/457-0451 vagy 06/30/445-7895) vagy e-mailben:
[email protected] címen
„Előkészítési tevékenységek támogatása a folyamatok felülvizsgálata és szervezetfejlesztés érdekében (Államreform operatív program) / ÁROP-2007/1.A.1” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: A pályázat alapvető célja azon előkészítő tevékenységek támogatása, amelyek megalapozzák a folyamatok megújítását és szervezetfejlesztést (vagyis az ÁROP 1. prioritási tengelyében foglaltak megvalósítását) elősegítő tervszerű, egyértelmű eredmények elérését célzó és költséghatékony fejlesztéseket. A pályázat célja, hogy megfelelően előkészített projektek kerüljenek végrehajtásra. Pályázók köre: - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. § (2) bekezdésében nevesített szervezetek (központi
52
közigazgatási szervek); - a központi közigazgatási szervek területi szervei; - területi és települési önkormányzatok, az általuk alkotott társulások, illetve a többcélú kistérségi társulások; - az igazságszolgáltatási szervek; - testületi és kisebbségi önkormányzatok; - civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, érdekvédelmi szervezetek a pártok kivételével) és egyházak; valamint - tudományos és oktatási szervezetek Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/doc/827 Érdeklődni lehet: az http://www.nfu.hu honlapon, illetve a 06 40/638-638 telefonszámon „Települési egészségterv az összetartó közösségekért” Kiíró: Egészséges Településekért Alapítvány Forrás: www.pafi.hu Támogatás célja: Növekedjen az egészségtervet készítő és azt megvalósító kistelepülések száma, amely folyamat keretében a jövőben a kisközösségekben élő emberek öntevékenységének, kezdeményező-, cselekvő-, és közös problémamegoldó képességének, ezáltal életminőségének javulása elősegíthető. Pályázók köre: az a szervezet, amely: - Magyarországon bejegyzett önkormányzat, önkormányzati működtetésű intézmény, civil és/vagy nemkormányzati szervezet, közhasznú társaság, egyházi és egyházi működtetésű intézmény, amely - olyan településen tevékenykedik, amely legfeljebb 5000 fő lakosságszámmal rendelkezik. - Szándékában áll a helyi közösségek bevonásával elkészíteni vagy aktualizálni a település egészségtervét, és a szomszédos település(ek) képviselőivel közös programokat tervezni és megvalósítani Beadási határidő: 2008. március 20. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/7f494c0e6cc3117ac12573b6 0037cf1e?OpenDocument Érdeklődni lehet: - hétfőtől péntekig 9-12 óra között (06/1)-302-0178 telefonszámon, illetve, a
[email protected] e-mail címen „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése támogatása” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: Az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztésének, az „Intelligens Iskola” létrehozásának és a kompetencialapú oktatás elterjesztésének támogatása. A Közép-magyarországi Régió területén megvalósuló projektek azonban ebből a keretből nem támogathatóak! Pályázók köre: Általános iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, gyógypedagógia és egyéb iskolai feladatot ellátó többcélú intézmények fenntartói (önkormányzatok, egyházak, nonprofit szervezetek). Beadási határidő: 2008. február 1 - március 31-ig. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/content/625/ Érdeklődni lehet: E-mail:
[email protected], Tel: 06/40/638-638.
53
„Egyházi iskolákért szakalapítvány pályázata” Kiíró: Pro Cultura Urbis Közalapítvány Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: Az egyházi közoktatási intézmények és kollégiumok támogatása annak érdekében, hogy méltó helyüket és szerepüket elfoglalhassák a magyar oktatási rendszerben. Pályázók köre: Egyházi és felekezeti iskolák fenntartói és tantestületei. Beadási határidő: 2008. április 4. Pályázati csomag: http://www.prof.iif.hu/prc Érdeklődni lehet: Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány titkárságán személyesen (Domus vendégház, 1146 Budapest, Abonyi u. 10.) vagy telefonon (06/1/343-3913 vagy 06/1/343-9706).
A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány 2008. évi célpályázati felhívásai a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, önazonosságának megőrzéséért, fejlesztéséért végzett tevékenységek támogatására Célpályázati témakörök: 1. Anyanyelvű kulturális és hitéleti programok 2008. március 1. és 2009. február 28. közötti időpontban zajló programok támogatására. beküldési határidő: 2008. március 10. döntés: 2008. április 2. Anyanyelvű és népismereti gyermek és ifjúsági táborok 2008. március 1. és 2009. február 28. közötti időpontban zajló programok támogatására. beküldési határidő: 2008. március 10. döntés: 2008. április 3. Tudományos rendezvények 2008. március 1. és 2009. február 28. közötti időpontban zajló programok támogatására. beküldési határidő: 2008. április 18. döntés: 2008. május 4. Közgyűjtemény anyanyelvű állományának gyarapítása 2008. március 1. és 2009. február 28. közötti időpontban zajló programok támogatására. beküldési határidő:2008. április 18. döntés: 2008. szeptember 5. Regionális és helyi anyanyelvű elektronikus média 2008. március 1. és 2009. február 28. közötti időpontban zajló programok támogatására. beküldési határidő: 2008. április 18. döntés: 2008. május 6. Anyanyelvű színházi tevékenység 2008. március 1. és 2009. február 28. közötti időpontban zajló programok támogatására. beküldési határidő: 2008. április 18. döntés: 2008. május 7. Anyanyelvű vagy kétnyelvű kiadói tevékenység 2008. március 1. és 2009. február 28. közötti időpontban zajló programok támogatására. beküldési határidő: 2008. április 18. döntés: 2008. szeptember További, részletes információ: a www.mnekk.hu oldal „Pályázatok” menüpontjában.
54
Új gazdaságfejlesztési pályázatok – hátrányos helyzetűek előnyben A Gazdasági Operatív Program legújabb 5 pályázata a kis- és középvállalkozások versenyképességének, és ezáltal piaci pozícióinak megerősítését szolgálja. A több, mint 30 milliárd forintnyi támogatás elsődleges célja, a kkv-k széles köre számára vonzóvá és elérhetővé tegye a tudásintenzív, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek végzését, növelve ezzel termelékenységüket és csökkentve a lemaradásukat a szerkezeti modernizációban és termelékenységben előrébb járó országok vállalataihoz képest. Ugyancsak kiemelt célja a most induló pályázatoknak a területi felzárkóztatás elősegítése, vállalkozások közötti területi esélyegyenlőtlenség csökkentése. A többségében hátrányos és leghátrányosabb kistérségekben megvalósuló beruházások hozzájárulnak az adott kistérségek felzárkózásához, a foglalkoztatás növeléséhez. A pályázatokon elnyerhető vissza nem térítendő támogatások és az olyan visszatérítendő finanszírozási lehetőség, mint a tizenötezer vállalkozást fejlesztési forráshoz juttató Mikrohitel program az Unió egyik legmerészebb és leggyorsabb nemzeti vállalkozásfejlesztési programjává tették az Új Magyarország Fejlesztési Tervet. A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős szerepet töltenek be az ország gazdasági életében. Többségük gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi, ezért jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint a hozzáadott érték illetve jövedelemtermelésből. Fontos társadalmi és gazdasági érdekünk tehát az, hogy a kkv-k széles köre számára vonzóvá és elérhetővé tegyük a tudásintenzív, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek és együttműködések végzését. A vállalkozások korszerűsítése és a modernizációt eredményező innovatív eljárások széleskörű alkalmazása segíti nemzetközi versenyképességük megtartását, növelését vagy beszállítói pozícióik megtartását és megerősítését. A területi felzárkóztatás kiemelt fontosságú a 2008-as pályázatokban. A meghirdetett 5 pályázat közül kettő az Új Magyarország Felzárkóztatási Programhoz kapcsolódva a leszakadó kistérségek hanyatlásának megállítására, gazdasági és társadalmi felzárkózásuk elindítására irányulnak. E két pályázat keretében csak a komplex programmal segítendő 33 legnehezebb helyzetben lévő kistérségben megvalósuló fejlesztések támogathatóak. A meghirdetett 5 pályázat keretében a vállalkozások az alábbi fejlesztéseikhez kaphatnak vissza nem térítendő támogatást: • • • • • • •
Eszközbeszerzés Infrastrukturális és ingatlan beruházás Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések. Információs technológia-fejlesztés, Piacra jutás támogatása Vállalati HR fejlesztés Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása
A 2008. április 4.-től megnyíló pályázatok - hasonlóan a Gazdasági Operatív Program tavalyi konstrukcióihoz - feltételeiben továbbra is az alapgondolat: támogatásért cserébe fejlődést! Fontosnak tartjuk ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az idei kiírások a tavalyi pályázatokhoz viszonyítva könnyített feltételeket tartalmaznak a kötelezettségvállalás terén. Az elvárt nettó árbevétel-növekedés százalékos növekményét csak reálnövekmény formájában és területi alapon, a hátrányos helyzetű térségek számára kedvező módon határoztuk meg, mértéke pedig általánosan csökkent. A növekedési vállalásokat két évre kell tenni, ennek megfelelően a támogatáshoz viszonyított árbevétel-növekményre vonatkozó vállalási kötelezettség a pályázók számára jóval könnyebbé vált. Az Új Magyarország Vállalkozói Program legfontosabb feladata, hogy a mikro- kis- és középvállalkozói szférát kiemelten támogassa, hiszen nélkülük az unós fejlesztéspolitika két kiemelt célja: a magyar gazdaság versenyképességének és Magyarország foglalkoztatási mutatóinak javítása nem érhető el. Pályázataink révén az újonnan csatlakozott országok közül elsőként nyíltak meg vissza nem térítendő
55
uniós fejlesztési támogatások: 2007-ben a Gazdasági Operatív Program 16 pályázatában közel 100 milliárd forint forrást nyitottunk meg. Sikeresen elindult a Mikrohitel Program, melyben a következő években 83 milliárd forint segíti a kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítását. Ezt egészíti ki a Portfoliógarancia Program 67 milliárd forint értékben és jó hír, hogy júliusban elindul a Kockázati Tőke programunk is 40 milliárd forint értékben. Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
PÁLYÁZATI KIÍRÁS Az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma pályázatot hirdet civil szervezetek működésének támogatására (Pályázat kódja: NCA-ORSZ-08) 1. A pályázat célja A pályázat a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítését szolgálja. A pályázat célja a civil szervezetek működéséhez való hozzájárulás, mind eszköz és infrastruktúra, mind humánerőforrás tekintetében, melyek elősegítik a szervezet fejlődését, működését. 2. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg mértéke Az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma az arra érdemes pályázatok között összesen 1 280 000 000 Ft-ot, továbbá a pályázat értékeléséig még befolyó bevételnek a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 11. § foglalt összegét oszthatja szét. 3. A támogatottak köre 3.1. Az alábbi szervezetek nyújthatják be elektronikus pályázatukat: a) Mindazon társadalmi szervezetek vagy alapítványok, amelyeket a bíróság 2007. január 1. előtt jogerősen nyilvántartásba vett, az alapszabályuknak, illetve alapító okiratuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják, és b) amelyek a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény szerint országos hatókörrel működnek (létesítő okiratuk szerinti tevékenységüket legalább hét megyére kiterjedő hatókörrel végzik), valamint c) az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerben (EPER) regisztráltak a pályázati útmutató 4. pontja szerint. A tevékenységét - önbevallás alapján - legalább 7 megyére kiterjedő hatókörrel végző civil szervezet csak az országos hatókörű szervezetek támogatási kollégiumához nyújthat be működési pályázatot, ennél kisebb hatókörű szervezet pedig csak a székhelye szerint illetékes regionális kollégiumhoz! 4. A támogatás formája és mértéke 4.1 A támogatás formája: A támogatás a pályázó 2008. június 1. és 2009. május 31. között elszámolt működési költségeihez és ugyanezen időszakban működéséhez kapcsolódó tárgyi eszköz beszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás. A pályázatban csak a támogatási időszakot terhelő költségekre vonatkozó számlák számolhatók el, melyek pénzügyi teljesítésének az elszámolási időszak végéig meg kell történnie. 5. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje 5.1 A benyújtás módja: A pályázat benyújtását megelőzően minden pályázónak a http://www.esf.hu honlapon regisztrálnia kell magát az internetes pályázatkezelő rendszerben (EPER), melyhez rendelkeznie kell egy érvényes
56
elektronikus levélcímmel (e-mailcím). A regisztrációval és a Regisztrációs nyilatkozat benyújtásával kapcsolatos információkat a pályázati útmutató 4. pontja tartalmazza. Az internetes pályázatkezelő rendszerből kinyomtatható Regisztrációs Nyilatkozat szervezet képviselője által aláírt egy eredeti példányát postai úton vagy személyesen, egy naptári évben csak egyszer, legkésőbb az adott naptári évben elsőként beadott pályázat beadási határideje napján kell benyújtani! 5.2. Részletes pályázati anyagok beszerzése A pályázati kiírás elektronikus úton letölthető a http://www.nca.hu, valamint a http://www.esf.hu honlapokról, illetve az ESZA Kht. kérés esetén postai úton is eljuttatja az érdeklődő civil szervezetek számára. A pályázati kiírás emellett személyesen is átvehető 9.00 és 16.00 óra között az ESZA Kht. székhelyén, valamint a megyei civil szolgáltató központokon keresztül (CISZOK elérhetőségek az útmutató 1.5 pontjában). A pályázattal kapcsolatban további információkat az ingyenesen 9.00-15.00 óra között hívható 80/204-453 vagy a (06-1)273-4250-es telefonszámon, valamint az
[email protected] e-mailcímen is kaphatnak. Forrás: www.nca.hu
57
Közösségi pályázatok „Kulturális tevékenységek támogatása: irodalmi fordítás /1.2.2terület)/EACEA/25/07” Kiíró: Európai Bizottság Forrás: http://ww.pafi.hu Támogatás célja: A Programban résztvevő országok közötti kulturális együttműködés kialakítása, egy közös kulturális örökségen alapuló térség létrehozása, fordítási projektek számára történő közösségi támogatások odaítélése útján. A támogatás célja lehetőséget teremteni a művészeti és kulturális termékek országok közötti áramlása és a kultúrák közötti párbeszéd számára. Pályázók köre: Olyan magánkiadók vagy kiadócsoportok (természetes személyek nem jogosultak a támogatásra), melyek bejegyzett székhelye a Programban (Az Európai Unió 27 tagállama, az EGT országok, a tagjelölt országok és a nyugat-balkán országai résztvevő országok valamelyikében található) A pályázóknak rendelkezniük kell a szükséges anyagi forrásokkal, szakképzettséggel és tapasztalattal, s ennek bizonyításán kívül a projekt fenntarthatóságát is alá kell támasztaniuk. Támogatásra jogosult - művek: szépirodalmi művek, irodalmi műfajtól függetlenül - szerzők: a programban részt vevő országok állampolgárai - nyelvek: a programban részt vevő országok alkotmányban rögzített hivatalos nyelvei, valamint az ókori nyelvek. Beadási határidő: 2008. április 1. Pályázati csomag: http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/calls/grants_en.html Érdeklődni lehet: http://eacea.ec.europa.eu
„Európa a polgárokért / Aktív állampolgárok Európáért - Testvérvárosi találkozók” Kiíró: Tempus Közalapítvány; Európai Bizottság Forrás: www.tempus.hu Támogatás célja: Összehozni a részt vevő települések polgárait, biztosítva, hogy az önkormányzati együttműködés mellett erős informális, személyes kapcsolatok alakuljanak ki közöttük. Pályázók köre: Pályázatot testvérvárosi kapcsolattal rendelkező önkormányzatok, vagy ezek jogi személyiséggel bíró testvérvárosi egyesületei, bizottságai nyújthatnak be. A pályázatot az a település nyújtja be, amely a találkozó helyszíne lesz. programban jelenleg az Európai Unió 27 tagállama vesz részt Beadási határidő: 2008. április 1., június 1. Pályázati csomag: http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=681 Érdeklődni lehet: http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/index_en.htm http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/activecitizenship/index_en.htm
JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK JÓ HÍRÜNK VAN! „Pécsett jól haladnak a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program előkészületei – hivatalos az Európai Bizottság jelentése” 2007. november 21-én került sor az Európai Bizottság első monitoring ülésére, melyen Európa 2010-es kulturális fővárosainak képviselői – Essen, Isztambul és Pécs – számoltak be az előkészületekről, a cím 2006. november 13-ai odaítélése óta eltelt időszak eredményeiről, illetve a 2010-ig tervezett főbb feladatokról. (Az ún. monitoring bizottság előtt minden kulturális fővárosnak kétszer kell beszámolnia az előkészítés menetéről: első alkalommal az évad kezdete előtt legalább két évvel, második alkalommal pedig legkésőbb fél évvel a rendezvények megkezdése előtt.) A bizottság fő feladata, hogy véleményével, tanácsaival segítse a városok felkészülését és alapvetően a hosszútávú célok és fenntarthatóság szempontjainak hangot adjon a sokszor túlzottan az adott év kihívásaira koncentráló városoknak. A monitoring bizottság véleményét az előzetesen megküldött kérdőív, a brüsszeli prezentáció, valamint az ott elhangzott kérdésekre adott válaszok alapján fogalmazta meg. Ennek keretében megállapítást nyert, hogy: „a bizottságra mély benyomást tett a jelentés, mivel nagyon sok területen sikerült előrelépést elérni a 2006-os kiválasztás óta”; „nagyon sok energiát fektet Pécs az infrastruktúra kiépítésébe” és kiemelte, hogy a három város közül az elért eredmények alapján Pécs a legsikeresebb. Pécs esetében is megfogalmazásra kerültek olyan ajánlások, amelyek a 2010-es célokat a város hosszútávú koncepciójába helyezik, és amelyben központi figyelmet kell, hogy kapjon a hosszútávú fenntarthatóság. Emellett a bizottság felhívta a figyelmet a lakosság és a civil szféra bevonásának fontosságára, a nemzetközi kulturális tartalom és az európai értékek és üzenetek hangsúlyozására a 2010-es évadban és a felvezető években. A bizottság megállapította, hogy Essen és a vele együtt pályázó Ruhr-vidék jelenlegi programja igen széles spektrumot ölel fel, nem kellőképpen fókuszált és hiányoznak a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezetek. Isztambul esetében a bizottság szintén elismerte az előkészítésre fordított igen nagy energiát, azonban mind a menedzsment területén, mind pedig a tervezett programok finanszírozása területén komoly hiányosságokat, illetve megoldásra váró feladatokat lát. A teljes jelentés a http://ec.europa.eu/culture/eac/ecocs/pdf_word/2010_ecoc_monitoring_report_final.pdf linken található.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság ítélete a szegregált oktatásról - Az ostravai tizennyolcak "A romák legyőzték a cseh államot" - így tudósított az egyik cseh lap arról a tavaly novemberi strasbourgi ítéletről, amely faji alapú oktatási diszkriminációnak nyilvánította, hogy 1999-ben 18 ostravai gyereket kisegítő iskolába irányítottak. Az Európai Emberi Jogi Bíróság korszakos döntésének Magyarországra nézve is lehetnek következményei. (MANCS) "A kisebbik lányom azzal jött haza, hogy másnap valamilyen különleges rajzpapírt kell vinnie az iskolába. Nem volt nálam elég pénz ilyesmire, úgyhogy írtam a tanárnak, hogy elnézést, de csak két nap múlva tud
59
majd a Sabrina papírt vinni. Az egyik barátnőjétől kapott is papírt, de a tanárnő az egész osztály előtt elvette tőle azzal, hogy ha anyád nem tud adni, akkor nem rajzolhatsz" Ostrava déli szélén, egy háromszintes, lerobbant épületben beszélgetünk a hatgyerekes Alena Leskovával. A legnagyobb lány már elköltözött, Alena a férjével és öt gyerekkel él a mintegy 50 négyzetméteres lakásban. A lakásban minden a feje tetején áll, a kicsik alig bírnak magukkal, ám mindez egyáltalán nem a külföldi újságírónak szól. Másnap nagy nap lesz. Végleg lezárul az a több mint nyolc éve kezdődött jogi eljárássorozat, amibe a roma család azért kapcsolódott be, hogy elégtételt szerezzen, amiért a gyerekeket a cseh oktatási rendszer a 90-es évek óta kisegítő iskolába kényszerítette. A rajzpapíros történet helyszíne az általános iskola volt. Az akkor nyolcéves Sabrina gyakran jelentkezett, és arra kérte a tanárt, magyarázza meg, amit nem ért. A tanárnak azonban Alena szerint nem volt ideje vagy kedve foglalkozni a lányával, és inkább a sarokba állította, ha sokat kérdezősködött. Aztán behívták a szülőket, hogy Sabrina nem tudja tartani a lépést a többiekkel, és jobb lenne neki a (gyengébb képességű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek fenntartott) kisegítő iskolában. Eleinte ellenkeztek, de mivel a kislánynak a tanárnő nem volt hajlandó érdemben segíteni, végül aláírták a papírokat. A kisegítőben pár héttel később azt mondták, hogy ilyen okos, ennyire gyorsan tanuló gyereket még sosem láttak. Strasbourgig Sabrina és nővére, Denisa esete nem számít különlegesnek. Egy 1999-es kutatás szerint a nyolc ostravai kisegítő iskolában az 1360-ból 762 tanuló (56 százalék) volt roma. A 33 372 "normál" általános iskolai tanuló közül viszont alig 2,26 százalék cigány akadt. Míg a többségi gyerekeknek csak 1,8 százaléka járt kisegítőbe, a roma gyerekeknek több mint a fele. Nekik tehát 27-szer nagyobb esélyük volt arra, hogy az általános iskolánál jóval gyengébb képzettséget adó, a továbbtanulási lehetőségeket a minimálisra szűkítő kisegítő iskolába kerüljenek, mint a többségieknek. Azokat a gyerekeket, akiknél tanulási, beilleszkedési zavarok jelentkeztek, egy pszichológiai felmérést követően a kisegítő iskolák igazgatóinak döntése alapján a kisegítőbe irányították. Ahogy mások, a 18 érintett ostravai cigánygyerek szülei sem fellebbezték meg ezt a közigazgatási döntést, hanem aláírták a papírokat. Ahogy ma mondják, azért, mert egyrészt egy kitöltött formanyomtatványt toltak eléjük, és ők az aláírást merő formalitásnak hitték; másrészt pedig mert nem tájékoztatták őket a döntés súlyáról, következményeiről. 1999 nyarán a szülők többsége kérvényezte a gyerekek visszahelyezését a normál általánosba. A vizsgálaton csak négyen feleltek meg. A többiek kérelmét szeptemberben a helyi oktatási hatóság elutasította. Időközben pár szülő a gyerekeik nevében a prágai alkotmánybírósághoz fordult. A beadvány lényege az volt, hogy mivel a gyerekek nem megfelelő oktatásban részesültek és sérült a méltóságuk, a testület állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg a kisegítőbe irányításról szóló határozatokat, tiltsa meg az iskoláknak és az oktatási hatóságoknak a jogsértő gyakorlat folytatását, ugyanakkor írja elő számukra az érintett gyerekek korrepetálását, hogy azok ne szenvedjenek maradandó hátrányt. A beadvány fogalmazói szerint a gyerekek kisegítő iskolába irányítása a gyakorlatban szegregációt és diszkriminációt eredményezett, amit jól mutat, hogy Ostravában lényegében külön iskolarendszer működik a roma és a nem roma diákok oktatására. A kisegítő iskolák és a helyi oktatási hatóság ellenvéleménye szerint viszont szó sem volt diszkriminációról, a gyerekeket egyéni pszichológiai szakvélemények alapján küldték a kisegítőbe. A szülők által aláírt papír különben is kitért a fellebbezés lehetőségére, ám ők nem éltek a lehetőséggel. Az oktatási minisztérium beadványa is tagadta a diszkriminációt, ellenben megemlítette, hogy a roma szülők jellemzően negatívan állnak hozzá a gyerekek iskolai munkájához. Az alkotmánybíróság 1999 októberében részben megalapozatlanság, részben hatáskör hiánya miatt elutasította a szülők keresetét. A jogvita ezek után Strasbourgban folytatódott: a 18 gyerek képviselői a diszkrimináció megállapítását és fejenként 22 ezer euró nem vagyoni kártérítést kértek az oktatási, pszichológiai és érzelmi károk miatt. Az
60
Európai Emberi Jogi Bíróság 2005 márciusában döntött a kereset befogadásáról, az első körben eljáró héttagú tanács azonban 2006 februárjában (6:1 arányban) azt állapította meg, hogy Ostravában nem sértették meg az Európai Emberi Jogi Egyezmény (Egyezmény) diszkriminációt tiltó 14. cikkelyét. A panaszosok ekkor kérték, hogy ügyüket a 17 tagú nagytanács is tárgyalja, amit a bíróság a kereset jelentőségére tekintettel júliusban jóvá is hagyott. Az írásbeli beadványokat 2007 januárjában egynapos tárgyalás követte, a határozatot két hónapja, november közepén hirdették ki. Az ár Az ítélet szerint a cseh oktatási rendszer a kisegítő iskolák működtetésével faji alapon diszkriminálja a romákat, amivel megsértette a 18 panaszos oktatási jogait. A kártérítési igényt ugyanakkor túlzottnak találták, és a jogos mértéket 4000 euróban állapították meg. Az ítélet több szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Ostrava az első eset, hogy a bíróság az Egyezmény egyik aláíró államát faji alapú oktatási diszkriminációban mondja ki vétkesnek. A strasbourgi bíróság esetjogi, azaz precedensalapú eljárásrendben működik, így az ítélet fontos új jogi eszközt ad azon állampolgárok és jogvédő szervezetek kezébe, akik más országokban is fel kívánnak lépni a csehországihoz hasonló, fajilag szegregált iskolai környezeteket eredményező gyakorlat ellen. A döntésnek azonban mindezek mellett is vannak egyéb, fontos tanulságai. "A probléma az volt, hogy az egyes gyerekek kisegítő iskolába irányításának dokumentációjából lehetetlen volt kimutatni a rasszista indítékot" - kezdte magyarázni a Narancsnak a jogi stratégiát David Strupek, akit a budapesti Európai Roma Jogok Központja (ERRC) kért fel 1999-ben, hogy lássa el az ostravai romák képviseletét. A hazájában időközben ismert jogvédővé vált fiatal prágai ügyvéd az ERRC angol és amerikai ügyvédeivel együtt ezért annak bizonyítására helyezte a hangsúlyt, hogy maga a cseh oktatási rendszer diszkriminatív. "Tudtuk, hogy a rendszer rossz és igazságtalan, a statisztikák pedig lehengerlők. Aztán az első strasbourgi döntés után alaposan megcsappant az optimizmusunk." Abban, hogy a második körben a strasbourgi nagytanács végül mégis az ostravai diákok javára ítélt, két tényező játszott döntő szerepet. Egyrészt a bíróság elfogadta, hogy közvetett diszkriminációnak minősül, ha az egyes személyek tekintetében nincs rasszista motiváció, ám az intézkedések összessége egy megkülönböztethető csoportot mégis rendre hátrányos következményekkel sújt. Ez esetben viszont a bíróság szerint a bizonyítás terhe is megfordul, és immár az Egyezményt aláíró állam képviselőinek kell bizonyítaniuk, hogy az állam eljárása nem jogsértő; vagyis például azt, hogy a diszkriminatív eljárásra utaló statisztikák nem helytállók. A másik kulcstényező épp a statisztikai adatok bizonyítékként elfogadása volt. Márpedig olyan statisztikákkal, amelyek cáfolták volna a felperesek állítását, vagy valamiféle magyarázatot adtak volna például arra, hogy Csehországban a kisegítő iskolába járó gyerekek 70 százaléka roma (2005), a cseh államot képviselő ügyvéd nem tudott előállni. Kumar Vishwanathan szerette volna, ha a strasbourgi bíróság által megítélt, gyerekenként 4000 euró múlt heti átadása egy csoportos összejövetel keretében történik. Az indiai származású tanár az 1997-es nagy morvaországi árvíz idején alapította az "Együttélés" nevű szervezetet a hajléktalanná váltak megsegítésére. Az egyebek mellett egy komplett falut is felépítő Együttélés mára a 300 ezres város és környéke legismertebb jogvédő civil szervezete lett. 'k karolták fel 1999-ben a kisegítő iskolák diszkriminatív gyakorlata miatt tiltakozó szülők ügyét is. Mivel a cseh állam soha nem kért bocsánatot a történtekért, sőt a gyakorlat, ha némileg kozmetikázva is, de máig folytatódik, Vishwanathan úgy gondolta, hogy a 16 családnak jólesne, ha az esemény nemcsak a pénz szétosztásáról szólna, és valamilyen ünnepélyes keretet sikerülne adni a napnak. Nem így lett. A családok sorban érkeztek, egyenként bementek az Együttélés irodájának belső helyiségébe, David Strupek leszámolta és átadta a pénzt, közben pedig jogi tanácsokat is adott. Az egyik anyuka például általános megrökönyödést keltve nem akarta átvenni a számára amúgy vagyonnak beillő összeget. Aztán kiderült, hogy egyáltalán nem bolondult meg, sőt. A legtöbb család jövedelmének az alanyi jogon járó pótlékok mellett a legfontosabb eleme a rászorultság alapú segély, amit az önkormányzatnál kell évente kérvényezni. Mivel a családok jelentős összeghez jutnak, megszűnik a rászorultságuk, azzal együtt pedig a segélyjogosultságuk is. Gyors telefont követően megtudtuk, hogy az
61
önkormányzat terve szerint a strasbourgi "győzők" annyi hónapig nem kapnak majd eseti segélyt, ahány hónapnyi átlagos segélyt a kártérítés összege kitesz. Az asszony tehát nagyon is racionálisan gondolkozott, amikor a hosszú távú biztonság érdekében inkább lemondott volna a kártérítésről. Strupek ügyvéd egyből újabb pert vizionált, de Vishwanathan, mint kifejtette, bízik benne, hogy sikerül megállapodni a város vezetésével, hiszen elég rossz üzenete lenne, ha a kártérítés összegét az állam ilyen módon szedné vissza a cigányoktól. Végül az anyuka aláírta az átvételi elismervényt. A következő családban viszont komoly viszály tört ki, a pénzre ugyanis a külön élő, de a gyerek felügyeleti jogait részben gyakorló apuka is bejelentkezett. Az indulatokat végül sikerült elcsitítani, az Együttélés vezetője pedig belátta, hogy kínos lett volna, ha az afférnak az általa elképzelt ünnepségen a többi család is tanúja lett volna. Kilátások "A minisztériumban, és itt, a régióban is kezdik megérteni, hogy változtatniuk kell a rendszeren, mert tarthatatlan, ahogy működik. Reggelente elég kiállni az utca szélére, hogy lássuk, az egyik busz a cigány gyerekeket viszi a kisegítő iskolába, a másik meg a cseh gyerekeket az általánosba - mondja Kumar Vishwanathan, miután az utolsó gyerek családja is megkapta a pénzt. - Egyelőre lassan változik a rendszer, és a kisegítő iskolák pár évvel ezelőtti átnevezése nem igazán tekinthető előrelépésnek, mert valójában semmi sem változott. A legnagyobb gond az általános iskolák igazgatóival van, nekik kéne megnyitniuk az iskoláikat, hogy a roma gyerekeket is befogadják. Az új ipari óriásberuházások miatt több ezer koreai család költözik a környékre, kíváncsi vagyok, ők tűrik-e majd, hogy a gyerekeiket kisegítőbe küldjék, csak mert nem jól értik a feladatokat. Márpedig ha ők nem hagyják, akkor a romáknak sem kéne." Ebben a tanévben a 18 ostravai gyerek közül kettő jár még kisegítő iskolába. 12-en már végeztek, ők mind munkanélküliek, hárman szakmát tanulnak. A négy közül, akit 1999-ben visszaengedtek a normál általánosba, egy dolgozik, egy munkanélküli, ketten szakmát tanulnak. Mindannyian tudják, hogy középiskolai végzettségük valószínűleg soha nem lesz. "A pénzt a gyerekeimnek ítélte meg a bíróság. A nagylányom, Denisa maga veszi át, Sabrinának meg letétbe helyezzük, aztán majd jövőre, ha nagykorú lesz, eldönti, mihez kezd vele. Nekem nem a pénzért, hanem azért fontos, ami Strasbourgban történt, mert talán a három, most még elég kicsi gyerekemnek könnyebb lesz. Szerettem volna, ha Sabrina orvos lesz, meglett volna hozzá az esze. De a kisegítőben végzetteknek ez lehetetlen, ma már tudom. Most 19 éves, szakácsnak tanul, talán sikerül neki." Idézetek a nagytanács 13:4 arányú döntéséből 177. (É) Ha a kérelmező igazolta az eltérő bánásmódot, a bíróság szerint a kormánynak kell bizonyítania annak indokoltságát. (É) 179. (É) Bizonyos esetekben, ahol teljesen vagy java részben a hatóságok bírnak kizárólagos tudomással a szóban forgó ügyekről, őket terhelheti annak bizonyítása, hogy azokra kielégítő és meggyőző magyarázattal szolgáljanak. 180. A bíróság korábban leszögezte, hogy a statisztikák önmagukban nem alkalmasak egy diszkriminatív gyakorlat feltárására. Azonban újabb, a diszkrimináció kérdését érintő ügyekben, ahol a kérelmezők szerint egy általános eljárás vagy konkrét helyzet különbséget eredményezett (É), a bíróság nagyban támaszkodott a felek által benyújtott statisztikákra, hogy megállapítsa, a két csoporttal (É) eltérő módon bántak-e. 195. (É) A kérelmezők által benyújtott bizonyítékok elég jelentősek és megbízhatóak, hogy megalapozzák a közvetett diszkrimináció vélelmét. Ezért a kormánynak kell igazolnia, hogy a jogszabályok hatásából fakadó különbség objektív, a származástól független okokra vezethető vissza. 209. (...) Mivel megállapításra került, hogy a vonatkozó jogszabályok (...) aránytalanul sérelmes hatással bírtak a roma közösségre, a bíróság úgy tekinti, hogy a kérelmezők az adott közösség tagjaiként maguk is
62
szükségképpen diszkriminatív bánásmódban részesültek. A bíróságnak ennek megfelelően szükségtelen vizsgálnia az egyes kérelmezők egyéni eseteit. Vigyázó szemetek Az ostravai romák strasbourgi pernyertessége azért fontos fejlemény idehaza is, mert számos hasonló iskolai szegregációs perben (Hajdúhadház, Miskolc stb.) teremthet hivatkozási alapot. Bár a strasbourgi precedens Magyarországon nem minősül hatályos joganyagnak, hosszú távon és áttételesen több módon is befolyásolhatja a hasonló jellegű jogviták kimenetelét. Egyrészt a bíróságoknak számolniuk kell azzal, hogy a diszkriminatív bánásmódot sérelmező felperesek a jogerős hazai elutasítás után nagyobb arányban fordulnak jogorvoslatért az Európai Emberi Jogi Bírósághoz, ahol - megfelelő statisztikai bizonyítékok birtokában - akkor is nagyobb eséllyel számíthatnak kedvező döntésre, ha a konkrét esetben a diszkrimináció nem vagy csak nehezen bizonyítható. Az ebből fakadó presztízsveszteség elkerülése érdekében a magyarországi ítélkezési gyakorlat - törvényi változás nélkül is - a diszkriminatív ügyek szigorúbb elbírálásának irányába mozdulhat. Az esetleges vesztes perekből fakadó presztízsveszteség, vagy az attól való félelem az államot is arra sarkallhatja, hogy változtasson a kifogásolt diszkriminatív eljárásokon, gyakorlatokon, vagy megfelelő védelmet nyújtson azok ellen. Ha ugyanis Strasbourgban elég lesz azt felmutatni, hogy valaki például a magyar oktatási rendszerben, az egészségügyben vagy a munkaerőpiacon hátrányt szenved, és az illető egy olyan csoporthoz tartozik (például nő, cigány vagy meleg), melyet az adott területen a releváns statisztikai adatok értelmében amúgy is jelentős negatív megkülönböztetés sújt, Magyarország idővel súlyos és tömeges pereknek néz elébe. Ellenvélemények Ostravában nem sikerült a helyi illetékeseket szóra bírni, a cseh kormány pedig egyelőre nem nyilatkozik az ügyben. A peranyaghoz fűzött "alperesi" beadványai alapján a kormány arra számított, hogy mivel a szülők elmulasztottak fellebbezni a döntés ellen, a bíróság nem fogadja be a beadványukat. A következő fő elem az egyes gyerekek kisegítőbe irányításának a vizsgálata volt, a dokumentumokból ugyanis nem hogy diszkriminatív célzat, de még a gyerekek etnikai háttere sem derül ki. A bíróság ugyan kitért a pszichológiai tesztek alkalmasságának kérdésére, de részleteiben egyáltalán nem foglalkozott a 18 gyerekkel történtekkel. A védekezés harmadik oszlopa azoknak az erőfeszítéseknek a taglalása volt, amiket a cseh állam a roma gyerekek oktatásának javítása érdekében tett és jelenleg is tesz. Ezeket azonban lesöpörték a napjainkban is tragikus helyzetről szóló statisztikák, a perbe avatkozó jogvédő szervezetek felmérései, kutatásai, továbbá rengeteg egyéb nemzetközi testület beidézett véleménye és állásfoglalása. Az ítélethez a leghosszabb ellenvéleményt a cseh Karel Jungwiert bíró fűzte. Szerinte az idézett statisztikák többsége irreleváns, pontatlan, tényszerűtlen, ráadásul azokat úgy válogatták össze, hogy kedvezőtlen fényben láttassák a csehországi helyzetet. A szlovák Jan Sikuta ennél némileg érdemibb megállapításokat tett. Szerinte nem a romákkal és a nem romákkal bánik a rendszer eltérően, hanem a normál és a kisegítő iskolába járó diákokkal, függetlenül az etnikai hátterüktől, mégpedig azért, hogy mindenki részesüljön a kötelező oktatásban. A legérdekesebb megjegyzés a spanyol Borrego Borregóhoz kötődik. Szerinte a bíróság a faji diszkrimináció üldözése során túlságosan nagy engedményt tett azáltal, hogy nem vizsgálta a panaszosok egyéni helyzetét, és ezáltal tényszerű bíráskodás helyett maga is afféle nemzetközi jogvédő szervezetként kezdett működni. Borrego Borrego szerint a nagytanács, amikor kimondta, hogy a szülők nem feltétlenül tudhatták, mihez adják a beleegyezésüket a gyerekek kisegítőbe irányításának aláírásakor, megengedhetetlenül lekezelően nyilatkozott. Forrás: RomNet (Miklósi Gábor)
63
ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK Cím 34. Budafok-Tétény Tavaszi Művészeti Fesztivál
Helyszín Klauzál Gábor BudafokTétényi Művelődési Központ
Időpont
A Néprajzi Múzeum napja
Budapest, Néprajzi Múzeum
március 5.
Malko Teatro Színházi Műhely
1097 Budapest, Vágóhíd u. 62
március 5.
Szerb Táncház a Bánát Táncegyüttessel és Zenekarral
Szeged, Nemzetiségek Háza
március 5.
Megy az express CimbaliBand és Pravo koncert és táncház
Fonó, 1116 Budapest Sztregova u. 3.
március 8.
Tel.:06-1-206-5300 Fax: 06-1-203-1752
Khamoro cigány tánctanfolyam felnőtteknek
Fonó, 1116 Budapest Sztregova u. 3.
március 11.
Tel.: 06-1-206-5300 Fax: 06-1-203-1752
Filmklub – Szled kraia na szveta
1097 Budapest, Vágóhíd u. 62
március 12.
március 3. - 16.
Részletek Tel.: 06-1-226-0559 Web: http://www.klauzalhaz.hu Web: http://www.neprajz.hu
Tel.: 06-1-216-6560 Fax: 06-1-215-4193 E-mail:
[email protected] Tel.: 06-62-424-248 Web: http://www.minorityszeged.hu
Tel.: 06-1-216-6560 Fax: 215-4193 E-mail:
[email protected] Népek zenéje
Aranytíz Művelődési Központ, Budapest
március 17.
Irodalmi kávéház – Kerana Angelova Elada Pinjo i vremeto
1097 Budapest, Vágóhíd u. 62
március 19.
Emmausz – húsvéthétfői (német) vígasság a bólyi pincefaluban Komáromi Téltemető
Bóly, Erzsébet Vígadó
Tükörfolyó Fesztivál Fellép: Fabatka együttes és Mirela Bucur Pál /RO/: Magyarországi Nemzetiségi Filmszemle Gála
Komárom, Csokonai Művelődési Központ Fonó, 1116 Budapest Sztregova u. 3.
március 24.
március 28-31.
Tel.: 06-1-311-2248 Web: http://www.aranytiz.hu
Telefon: 06-1-216-6560 Fax: 06-1-215-4193 E-mail:
[email protected] Tel.: 06-69-368-100
Tel.: 06-34-540-064 Web: http://www.komaromcsmk.hu
március 28.
Tel.: 06-1-206-5300 Fax: 06-1-203-1752
március 28.
Tel: 486-34-00, 486-34-13
Uránia Nemzeti Filmszínház, 1088, Rákóczi út 21.
64
A Jantra bolgár táncegyüttes és a Pravo zenekar estje, táncház Tükörfolyó Fesztivál Fellép: Téka együttes, Agócs Gergely, Muzička együttes /SK/:
Angyalföldi Művelődési Ház 1131 Budapest, József Attila tér 4. Fonó, 1116 Budapest Sztregova u. 3.
március 29. március 29.
Telefon: 06-1-320-3842, 43, 44 Fax: 06-1-349-8151 E-mail:
[email protected] Tel.: 06-1-206-5300 Fax: 06-1-203-1752
Képzések Név Alapfokú informatikai ismeretek
Helyszín NIOK Alapítvány, 1024 Bp., Margit krt. 43-45.
Projektmenedzsment lépésről lépésre
Tempus Közalapítvány, Bp., Lónyay u. 31.
Pályázatírás haladóknak – tudásfrissítő továbbképzés Pályázati szakreferens képzés
Tempus Közalapítvány, Bp., Lónyay u. 31. CEU Konferencia Központ Bp., Kerepesi út 87.
Időpont 2008. március 5-26., szerdánként 13:00-17:00 2008. március 19-20., április 3-4., április 21-22. 2008. március 27., 9:3017:00 2008. március 12-14., 18-20. és április 2-4., 8:30-16:00
Részletek Civil szervezetek munkatársai számára. Tanácsadással egybekötött, akkreditált, gyakorlatorientált képzés. 1 napos, 8 órás továbbképzés http://www.eu portal.hu
Kontakt Görbe Szilvia e-mail:
[email protected] tel.: 06/1/315-3151 e-mail:
[email protected] tel.: 06/1/237-1300 e-mail:
[email protected] tel.: 06/1/237-1300 Kovács Diána e-mail:
[email protected] tel.: 06/70/317-6842
Nemzetiségeink múltja és jelene A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus szervezésében „Nemzetiségeink múltja és jelene” címmel fotókiállítás nyílik 2008. március 28-án 15.00 órakor az Intézet előcsarnokában. (1011 Budapest, Corvin tér 8.) A pályázati felhívásra beérkezett, zsűrizett kiállítási anyagot fotóalbumban kívánják megjelentetni. Kérjük, hogy megrendeléseikkel tegyék lehetővé a fotóalbum megjelenését. Rendelés: Lukács Mária Nemzetiségi szakreferens MMIKL Tel: 06-1-225-60-43, 06-70-459-3225 Fax: 225-6041
Készítette: Zsezserán Anikó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya Miniszterelnöki Hivatal, http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=187
65
