KIS HÍ
E B B S É G I R L E V É L
2 0 1 0 .
j a n u á r
© Miniszterelnöki Hivatal
JOGI INFORMÁCIÓK .................................................................................3 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI .......... 12 Konferencia a kisebbségi intézmények működési tapasztalatairól .........................12
Tájékoztató a feladatalapú támogatás iránt benyújtott települési és területi kisebbségi önkormányzati igényekről 12 HAZAI HÍREK 14 A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságának közleménye.......................................................................... 14 Kisebbségek napja ...................................................................................................... 15 ÖKOSZ: intézményeik nélkül nem maradhatnak meg a kisebbségek .................. 15 Megszűnő magazinok 16 Együttműködési megállapodást írt alá az Oktatási Hivatal elnöke és a kisebbségi ombudsman ................................................................................................................. 17 Dr. Kállai Ernő: Egy kutatás margójára ................................................................... 17 Dr Kállai Ernő: felgyorsult a nemzeti kisebbségek asszimilációja ......................... 18 Dr Kállai Ernő: paradigmaváltásra van szükség roma kérdésekben ..................... 19 Átadták a Raoul Wallenberg-díjat ............................................................................. 20 Román-magyar fotóművészeti szalon ...................................................................... 21 Elítélték az etnobizniszt ............................................................................................. 22 Magyar-horvát irodalmi párbeszéd Budapesten ...................................................... 22 Választás 2010 - Három országos népszavazási kezdeményezés indult idén ....... 23 Szlovén-magyar Kézműves Akadémia áll fel ........................................................... 24 Kormányszóvivő: két nemzetiségi iskola újulhat meg több mint 170 millió forintból ....................................................................................................................... 24 Szlovák nyelvtörvény ................................................................................................. 25 Tízmilliós alap a nyelvtörvény áldozatainak ............................................................. 25 Ötvenmillióból kárpótolják a szlovák nyelvtörvény áldozatait .............................. 25 Robert Fico és a szlovák nyelvtörvény kapta az idei Jogtipró-díjat....................... 26 Szlovák nyelvtörvény - Külügyminisztérium: a magyar kormány üdvözli Vollebaek nyilatkozatát .............................................................................................. 28 Roma hírek ................................................................................................................. 28 Józsefváros vezetése nem akar roma központot ..................................................... 28 Kárpótlási csalás: ötvenöt elítélt ................................................................................ 30 Hogyan lehet hasznot húzni a cigányok nyomorából? ........................................... 30 Etnobiznisz: a legfőbb ügyészhez fordultak a romapénzek miatt ......................... 32 Nem érzik biztonságban magukat a romák ............................................................. 33 Százötven egyéni jelöltet indítanának Kolompárék ................................................ 33 Négy vádlottja lehet a pécsi kézigránátos gyilkosságnak ........................................ 34 Keresztény alapú oktatási mozgalmat indít az Index-alapító ................................. 35 Házkutatások roma szervezeteknél - trükközés pályázati pénzekkel?................... 35 Katolikus kezdeményezés a romák védelmében ..................................................... 35 Megválasztották az európai roma fórum magyarországi képviselőit 37 Nincs döntés - Roma vezetők egyeztetnek a kanadai vízumkényszerről 37 Esélyegyenlőség, foglalkozatatás ............................................................................... 38 Hizlalásra adják a malacot romáknak........................................................................ 38 Az államigazgatásban kaphat helyet a diplomás roma nő ...................................... 39 Megmenekült a makói tanoda ................................................................................... 40 Foglalkoztatási paktum a zalaegerszegi kistérségben .............................................. 40 Közösségfejlesztők segítik a romákat Veszprémben .............................................. 41 A zöldtárca közel 1 tonna balatoni halat juttatott el a nyírkátai rászorulókhoz .. 41 Az idén 22 ezren vehetnek részt a közmunkaprogramokban ................................ 42 Kaszálás helyett digitalizálhatnak is a közmunkások .............................................. 43 Roma fiatalokat vár a hevesi rendőrség .................................................................... 43 Roma integráció: sikeres amerikai programot vesz át Magyarország .................... 44 Határon átnyúló együttműködés ............................................................................... 45 „Határtalan" társulások a határok mentén - Felcím: A közös fejlesztések érdekében összefogott 37-37 magyar és román önkormányzat............................. 45 Magyar-román együttműködés tömegkatasztrófák esetére .................................... 46 KÜLFÖLDI HÍREK ................................................................................... 47 Érvénytelenítették a kolduló genfi cigányok büntetését ......................................... 47 Fenyegető levelek lengyelországi németeknek ......................................................... 47 Kulcstárcákat kapnak a magyarok Romániában ...................................................... 47 Az EU-horvát és az EU-török csatlakozási tárgyalások folytatása........................ 49 Nem kell többé vízum az EU-ba tartó szerbeknek, montenegróiaknak és macedónoknak ............................................................................................................ 50 Strasbourgi bíróság: diszkriminál a boszniai alkotmány ......................................... 51 A nyomor elleni harc éve lesz 2010 - HÁTTÉR ..................................................... 51 Elkészült a romákat elszigetelő fal ............................................................................ 52 Európa 2010-es kulturális fővárosai: Essen, Pécs és Isztambul ............................ 53 Megkülönböztetés nélküli tiszteletre szólított fel a pápa ........................................ 54 Megalakítja a "bölcsek tanácsát" a spanyol uniós elnökség .................................... 54 Adatbank az ausztriai magyarokról ........................................................................... 55 Vollebaek egyensúlyt szorgalmaz a szlovák államnyelv és a kisebbségi jogok védelme között ............................................................................................................ 55 Megoldás körvonalazódik a német kitelepítettek alapítványa körüli vitában ....... 55 Bajnai-Sikorski-találkozó: kiemelten kell kezelni a 2011. évi magyar és lengyel EU-elnökségek együttműködését.............................................................................. 56 Jó kapcsolatokat akar a szomszédokkal az új horvát elnök.................................... 57 Kanada cáfolja a vízumkényszer tervét .................................................................... 57 Drak Süsü, avagy a kétnyelvű egyfejű esete a nyelvtörvénnyel .............................. 58 Moldova román nyelvet akar ..................................................................................... 59 Azonnali cselekvést vár Járóka az Európai Bizottságtól a romák integrációja érdekében..................................................................................................................... 59 Magyarul próbálkozik a szlovák hírügynökség ........................................................ 60 Etnikai kvótát javasol a német integrációs megbízott............................................. 60 Több mint 10 000 roma él állati körülmények között Rómában .......................... 61 Bemutatkozott a spanyol-belga-magyar uniós elnökségi trió Párizsban ............. 62 Zöld fényt kapott az összes meghallgatott EU-biztosjelölt ................................... 62 Cigányzene a Vatikánban ........................................................................................... 63 Konkrétumok nélkül - ET emberi jogi biztos: több tiszteletet a kisebbségi nyelveknek! .................................................................................................................. 63
Amnesty: Romániában be kell fejezni a romák kilakoltatását ................................64 Belousovová cigánybűnözési statisztikát akar ..........................................................64 Szlovák kulturális minisztérium: Szlovákia belügyeibe avatkozik a magyar kormány........................................................................................................................65 Már ősszel megnyitnák a roma kollégiumokat .........................................................65 PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ................................................................. 67 A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány pályázati felhívása a 2010. évi „Anyanyelvi kulturális és hitéleti programok‖ támogatására 67 A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány pályázati felhívása a 2010. évi „Anyanyelvű és népismereti gyermek- és ifjúsági táborok‖ támogatására 69 Nemzeti és etnikai kisebbségi színházak pályázati támogatása 70 Könyvtári Szakmai Kollégium pályázati felhívása 75 Pályázati felhívás a XIV. Országos Roma Filmakadémián való részvételre 76 Kemény István-díj 77 Képzőművészeti Kollégium pályázati felhívása 77 A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének, valamint közösségi buszok beszerzésének támogatása 78 Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban 78 Aktív európai emlékezet 80 MMM Díj 81 Van kedve a német parlamentben dolgozni? 82 Lakatos Ablakos Dezső jazz előadóművészi ösztöndíj 83 A Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Év civil programjainak támogatása / SZE-PR-10 84 Civil szervezetek működésének támogatása (Országos) / NCA-ORSZ-10 84 A Kárpát-medencében megvalósuló civil szervezetek közötti magyar-magyar együttműködés, határmenti és határokon átnyúló civil kapcsolatok támogatása 85 VÉLEMÉNYEK .......................................................................................... 87 Bajnai Gordon: A különbség: a tapasztalat ..............................................................87 Bokros: A kamatos embernek nincs szociális funkciója .........................................89 Feszültségzónák: cigánytelepek népe ........................................................................91 "Az uniónak kötelessége kiállni a kisebbségek mellett" - Interjú Gál Kingával ...93 Fleck Gábor, Kovács Éva, Szalai Júlia, Szuhay Péter: Az antiszociális kártya .....95 Cigány szigetek Magyarországon ...............................................................................99 Ladányi János: Ne legyen a romakérdés kampánytéma! ...................................... 102 RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK ....................................................... 104 14. Gála a Magyarországi Német Önkormányzatok Napján 104 Konferencia a kisebbségi intézmények működési tapasztalatairól 104
2
JOGI INFORMÁCIÓK I. Kiemelt jogszabályok
1. A jogszabály száma és címe: 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről A jogszabály lényege: a kormányrendelet hatályon kívül helyezi az államháztartás működési rendjéről szóló korábbi, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet. A települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok számára átfogó rendelkezések e jogszabályban jelennek meg. E kormányrendelet helyezi hatályon kívül a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról szóló 376/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet, illetve módosítja a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet. Ez utóbbi egyik legfontosabb változása, hogy „a tárgyévi feladatarányos támogatás tárgyévben fel nem használt (kötelezettségvállalással nem terhelt) maradványa a következő év június 30-áig kötelezettségvállalással terhelhető.‖ Hatálybalépés: a rendelet – az 1-44. §, a 46-161. §, a 163-239. §, a 241. §-ának (1)-(7) és (9)-(10) bekezdése, valamint a 242-247. § és 249. § (2)-(3) bekezdése, valamint a 45. §, a 162. § és 248. § kivételével - 2009. december 20-án lép hatályba. A rendelet 1-44. §-a, 46-161. §-a, 163-239. §-a, 241. §-ának (1)-(7) és (9)-(10) bekezdése, valamint 242-247. §-a és 249. §-ának (2)-(3) bekezdése 2010. január 1-jén, míg a 45. §-a, 162. §-a és 248. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 187. szám (2009. december 19.) 2. A jogszabály száma és címe: 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról A jogszabály lényege: A házasulók kérésére a házasság valamely nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén is megköthető, ha az adott nyelvet mindkét házasuló és a tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott kisebbség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak. A felek kérésére a bejegyzett élettársi kapcsolat valamely nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén is létesíthető, ha az adott nyelvet mindkét fél és a tanú érti és beszéli. Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott kisebbség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személy a) a gyermekének az adott nemzeti és etnikai kisebbségnek megfelelő utónevet adhat, b) kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzeti és etnikai kisebbségi utónév bejegyzését, továbbá c) kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzeti és etnikai kisebbségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, d) kérheti a családi és utóneve adott nemzeti és etnikai kisebbségi nyelven történő feltüntetését. A választható nemzeti és etnikai kisebbségi utóneveket az érintett országos kisebbségi önkormányzatok által összeállított nemzeti és etnikai kisebbségi utónévjegyzék tartalmazza. Az utónévjegyzékben nem szereplő nemzeti és etnikai kisebbségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos kisebbségi önkormányzatnak - a megkereséstől számított huszonkét munkanapon belül kiadott - állásfoglalása az irányadó.
Olyan utónév bejegyzésére irányuló kérelem esetén, amely a meghatározott nemzeti és etnikai kisebbségi utónévjegyzékben nem szerepel, nyilatkozni kell arról, hogy a választott nevet mely nemzeti és etnikai kisebbség használja. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó személy kérheti az anyakönyvi kivonat adott nemzeti és etnikai kisebbségi nyelven történő kiállítását. Hatálybalépés: a törvény 2011. január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 1. szám (2010. január 8.) 3. A jogszabály száma és címe: 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól A jogszabály lényege: a kormányrendelet a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetében szereplő 11. „Vis maior tartalék‖ cím előirányzatára terjed ki. A támogatás célja az egyes természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadások részbeni vagy teljes - megtérítése, valamint a rendeletben részletezett önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő építményekben a vis maior események okozta károk helyreállításának részbeni vagy teljes támogatása. A benyújtott igények alapján a vis maior tartalék felhasználásáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. A támogatást a helyi önkormányzat igényelheti az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő építményt (kötelező feladatok ellátását szolgáló épületet, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt, közművet és műtárgyait) sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatására a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével. Hatálybalépés: a rendelet 2010. január 31-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 10. szám (2010. január 28.)
II. 2009. december 20. és 2010. január 28. között a Magyar Közlönyben megjelent, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségeket is érintő jogszabályok 1. A jogszabály száma és címe: 293/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között egy határokon átnyúló regionális koordinációs fórum létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről A jogszabály lényege: határokon átnyúló regionális koordinációs fórum létrehozásáról szóló megállapodás Hatálybalépés: a rendelet - a 2-3 § kivételével- a kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelet 2-3. §-a a Megállapodás 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba („7. cikk (1) A jelen Megállapodás határozatlan időre jön létre. A jelen Megállapodás azon későbbi írásbeli értesítés kézhezvételének időpontját követő 30. napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek diplomáciai úton értesítették egymást a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi előírások teljesítéséről.”) Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 188. szám (2009. december 21.)
4
2. A jogszabály száma és címe: 300/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságról szóló 69/2006. (III. 28.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Testületébe a Felsőoktatási Törvény 111. § (1) bekezdése szerint egy tagot az Országos Köznevelési Tanács, egy tagot az Országos Kisebbségi Bizottság és egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája delegál. Hatálybalépés: a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 188. szám (2009. december 21.) 3. A jogszabály száma és címe: 68/2009. (XII. 21.) IRM rendelet a magyar-szlovák államhatáron a 2006-2009. években végrehajtott 8. határfelmérési és megjelölési munkákról szóló, Radaván, 2009. április 24-én aláírt zárójelentés és a határvonal részletes leírásának kiegészítője jóváhagyásáról A jogszabály lényege: a megállapodás jóváhagyása. Hatálybalépés: a rendelet 2009. december 29-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 188. szám (2009. december 21.) 4. A jogszabály száma és címe: 69/2009. (XII. 21.) IRM rendelet a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár 2003. és 2008. közötti közös ellenőrzéséről szóló, Vásárosnaményban, 2009. április 9-én aláírt zárójegyzőkönyv és a kiegészítő határokmányok jóváhagyásáról A jogszabály lényege: a zárójegyzőkönyv és a kiegészítő határokmányok jóváhagyása. Hatálybalépés: a rendelet 2009. december 29-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 188. szám (2009. december 21.) 5. A jogszabály száma és címe: 174/2009. (XII. 22.) FVM rendelet az iskolagyümölcs-program 2009/2010. tanévi végrehajtásáról szóló 129/2009. (X. 8.) FVM rendelet módosításáról A módosítás lényege: az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az iskolagyümölcsprogram keretében gyümölcs-, zöldség-, feldolgozott gyümölcs- és feldolgozott zöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott EK támogatáshoz szükséges nemzeti szabályok megállapítása. Hatálybalépés: a rendelet 2009. december 23-án lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 189. szám (2009. december 22.) 6. A jogszabály száma és címe: 31/2009. (XII. 22.) SZMM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról A módosítás lényege: a helyi önkormányzati intézmények mellett, fenntartóra tekintet nélkül bölcsődékre és családi napközi hálózatra megállapított szabályok. Hatálybalépés: a rendelet - a 6. §-a, 8-11. §-a, 16. §-a, 18. §-a és 1-3. számú melléklete kivételével – 2009. december 25-én lép hatályba. A 6. §-a, 8-11. §-a, 16. §-a, 18. §-a és 1-3. számú melléklete 2010. január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 189. szám (2009. december 22.)
5
7. A jogszabály száma és címe: 2009. évi CL. Törvény az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról A módosítás lényege: egyebek mellett az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása Hatálybalépés: a törvény - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2009. december 25-én lép hatályba. A törvény 3-7. §-a, 9-11. §-a, 14-15. §-a, 17-45. §-a, 47-53. §-a, 55-78. §-a, 80-100. §-a, 102-103. §-a, 108-110. §-a, 111. §-ának (3) és (4) bekezdése, 112-114. §-a, 116-118. §-a, 120-135. §-a, 137-145. §-a, 147. §-ának (1) bekezdése, 153. §-a 160. §-ának (2) bekezdése, 161. §-ának (2) bekezdése, 162-164. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba. E törvény 12-13. §-a és 16. §-a 2010. január 2-án lép hatályba; a 8. §-a 2010. február 1-jén lép hatályba; a 2. §-a, 46. §-a és 165. §-a 2010. március 1-jén lép hatályba; az 54. §a 2010. június 1-jén lép hatályba; az 1. §-a, 101 §-a, 154. §-a 2010. április 1-jén lép hatályba; a törvény 147. §-ának (2) bekezdése, 151. §-a, 157. §-ának (3) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 189. szám (2009. december 22.) 8. A jogszabály száma és címe: 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról A módosítás lényege: a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása kollégiumi keretek között. Hatálybalépés: a rendelet 2009. december 31-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 191. szám (2009. december 23.) 9. A jogszabály száma és címe: 37/2009. (XII. 23.) OKM rendelet a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet módosításáról A módosítás lényege: a Bizottsági elnök jogállásának módosítása. Hatálybalépés: a rendelet - az 5-6. § kivételével - a 2009. december 24-én lép hatályba. Az 5-6. § 2010. március 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 191. szám (2009. december 23.) 10. A jogszabály száma és címe: 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről A jogszabály többek között: a költségvetési szervekre és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti jogviszonyban állókra állapít meg szabályokat. Hatálybalépés: a rendelet - az 1-7. § kivételével - a 2010. január 2-án lép hatályba; a rendelet 1-7. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 192. szám (2009. december 28.) 11. A jogszabály száma és címe: 317/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: a rendelet hatálya kiterjed a települési, területi és az országos kisebbségi önkormányzatokra is.
6
Hatálybalépés: a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először – az alábbi eltéréssel - a 2010. évről készített beszámolókra kell alkalmazni. Az Áhsz. e rendelet 4. §-ának (4) bekezdésével, 7. §-ának (3) bekezdésével, 12. §-ának (3) bekezdésével, 14. §-ával, 19-21. §-ával, 27. §-ának (1) bekezdésével, 40. §-ának (4) bekezdésével, 42. §-ával, 1. számú mellékletének 1. pontjával, 2-4. számú mellékletével, 5. számú mellékletének 2. pontjával, 6. számú melléklet 2. pontjának g) és q) alpontjával, 7-8. számú mellékletével, továbbá a Kszr. e rendelet 14. számú mellékletével megállapított rendelkezéseit a 2009. évről összeállított költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 193. szám (2009. december 29.) 12. A jogszabály száma és címe: 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról A jogszabály lényege: az ösztöndíj forrása a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze, fenntartóra tekintet nélkül, jövedelmi helyzettől függetlenül ösztöndíjban részesülnek a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítést tanulók. Hatálybalépés: a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 193. szám (2009. december 29.) 13. A jogszabály száma és címe: 1223/2009. (XII. 29.) Korm. határozat a határátkelőhelyek fejlesztésének időszerű feladatairól A jogszabály lényege: 2010-ben szerb viszonylatban fejlesztendő határátkelőhely: Röszke-Horgos (Horgos); Ásotthalom-Backi Vinogradi (Bácsszőlős) Hatálybalépés: a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 193. szám (2009. december 29.) 14. A jogszabály száma és címe: 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről A jogszabály lényege: A közoktatási szakértői tevékenység folytatásának feltételi - nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás, nemzetiségi szakirány, - nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás szakterület esetén a közoktatási törvény 101. § (9) bekezdésében meghatározott tíz év szakmai gyakorlat meglétéről szóló, munkáltató által kiállított igazolás. Hatálybalépés: a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 194. szám (2009. december 29.) 15. A jogszabály száma és címe: 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről A jogszabály lényege: a rendelet hatálya kiterjed a 12. §, az 58-59. §-ok és a 66-68. §-ok tekintetében a helyi és az országos kisebbségi önkormányzatokra és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervekre. Hatálybalépés: a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 196. szám (2009. december 30.)
7
16. A jogszabály száma és címe: 1/2010. (I. 8.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról A módosítás lényege: a kerettantervek tartalmazzák a nemzeti és etnikai kisebbségre vonatkozó ismeretanyagot. Hatálybalépés: a rendelet 2010. január 16-án lép hatályba azzal, hogy a rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 1. szám (2010. január 8.) 17. A jogszabály száma és címe: 2/2010. (I. 8.) KE határozat településrész községgé nyilvánításáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 94. § b) pontja alapján, az önkormányzati miniszter előterjesztésére Mosonmagyaróvár város Újudvar településrészét Mosonudvar néven községgé nyilvánítom. Mosonudvar községgé nyilvánítása nem érinti Mosonmagyaróvár város városi címét. A határozat lényege: új község alakítása Győr-Moson-Sopron megyében Hatálybalépés: A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 4. § (3) bekezdése alapján a határozat a kihirdetését követő önkormányzati általános választás napján lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 1. szám (2010. január 8.) 18. A jogszabály száma és címe: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: „7. § (1) a) ha a továbbképzési program nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában, kollégiumi nevelésben részt vevők továbbképzése céljából készült, az érintett országos kisebbségi önkormányzat véleményét, 6. § (1) Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: a) figyelemmel kíséri és legalább háromévenként az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság és az Országos Kisebbségi Bizottság véleményének kikérése után értékeli a továbbképzés rendszerének működését, indokolt esetben kezdeményezi a Kormánynál e rendelet módosítását, Hatálybalépés: a rendelet 2010. január 15-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2. szám (2010. január 14.) 19. A jogszabály száma és címe: 4/2010. (I. 14.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: a hivatalra vonatkozó szabályok változása. Hatálybalépés: a rendelet 2010. január 15-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2. szám (2010. január 14.) 20. A jogszabály száma és címe: 2/2010. (I. 14.) OKM rendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről A jogszabály lényege: minden muzeális intézményre – fenntartóra tekintet nélkül – kiterjedő szabályok. Hatálybalépés: a rendelet 2010. január 22-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2. szám (2010. január 14.)
8
21. A jogszabály száma és címe: 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról A jogszabály lényege: minden fenntartóra kiterjedő rendelkezések. Hatálybalépés: a rendelet - a 2. § (7) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése, a 10. § (3) bekezdés c) pontja, (4) bekezdés b) pontja, (7) bekezdése, a 11. § (3)-(4) bekezdése, a 14. § (4) bekezdése, a 17. § (7) bekezdése, a 18. § (4) bekezdése, a 33. § (2) bekezdés d) pontja és az 1. számú melléklet kivételével 2010. augusztus 1-jén lép hatályba. 2011. augusztus 1-jén lép hatályba a 2. § (7) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése, a 10. § (3) bekezdés c) pontja, (4) bekezdés b) pontja, (7) bekezdése, a 11. § (3)-(4) bekezdése, a 14. § (4) bekezdése, a 17. § (7) bekezdése, a 18. § (4) bekezdése, a 33. § (2) bekezdés d) pontja és az 1. számú melléklet. A rendelet 24. §-a és 27. §-ának (2) bekezdése e rendelet 2010. január 29-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2. szám (2010. január 14.) III. 2009. december 20. és 2010. január 28. között a Hivatalos Értesítőben megjelent, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő közlemények 1. A közlemény címe: TM közlemény a települési és a területi kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott általános működési támogatás éves összegéről A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján az általános működési támogatás éves összege 1. települési kisebbségi önkormányzat esetén évi 565 730 forint, 2. területi kisebbségi önkormányzat esetén évi 884 230 forint. Hivatalos Értesítőben való megjelenés: HÉ 1. szám (2010. január 6.) 2. A közlemény száma és címe: Országos Szlovén Önkormányzat közgyűlésének 118/2009. (XI. 27.) OSZÖ határozata költségvetési szerv alapításáról Az Országos Szlovén Önkormányzat költségvetési szervet alapít - alapításának időpontja 2009. december 15, mely költségvetési szerv neve: Kühár Emlékház (Szlovén Tájház), szlovén neve: Küharjeva spominska hiša (Slovenska zbirka), rövid neve: Kühár Emlékház - Küharjeva spominska hiša. A költségvetési szerv székhelye: 9985 Felsőszölnök, Templom út 11. Típus szerinti besorolása: a tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv. Közszolgáltató fajtája: közintézmény. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi, gazdasági feladatait az OSZÖ Hivatala látja el. Felelős: elnök az alapító okirat elkészítéséért Határidő: 2009. november 27. Hivatalos Értesítőben való megjelenés: HÉ 2. szám (2010. január 8.)
9
3. A közlemény száma és címe: Országos Szlovén Önkormányzat közgyűlésének 119/2009. (XI. 27.) OSZÖ határozata a Kühár Emlékház (Szlovén Tájház) alapító okiratának elfogadásáról Az Országos Szlovén Önkormányzat közgyűlése a Kühár Emlékház (Szlovén Tájház) alapító okiratát a határozathoz csatolt 13. sz. melléklet szerint elfogadja. Felelős: elnök az alapító okirat benyújtásáért a MÁK-hoz. Határidő: 2009. november 27. Hivatalos Értesítőben való megjelenés: HÉ 2. szám (2010. január 8.) 4. A közlemény címe: Kühár Emlékház (Szlovén Tájház) alapító okirata Az Országos Szlovén Önkormányzat (a továbbiakban: OSZÖ) közgyűlése a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 37. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-a, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 1. §-a alapján költségvetési szervet alapít: 1. A költségvetési szerv neve: Kühár Emlékház (Szlovén Tájház) Szlovén neve: Küharjeva spominska hiša (Slovenska zbirka) Rövid neve: Kühár Emlékház - Küharjeva spominska hiša 2. A költségvetési szerv székhelye: 9985 Felsőszölnök, Templom út 11. 3. Létrehozásról rendelkező határozat: 118/2009. (XI. 27.) OSZÖ határozat 4. Irányító szerv neve, székhelye: Országos Szlovén Önkormányzat közgyűlése 9985 Felsőszölnök, Templom út 8. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata: közérdekű muzeális kiállítóhely. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény alapján közgyűjteményi, közművelődési tevékenységek ellátása. Kisebbségi kulturális intézmény, amelynek feladata elsődlegesen a szlovén nemzetiségi kultúra, hagyományok és a közösségi nyelvhasználat megőrzése, gyakorlása (a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény). 6. Alaptevékenysége: a magyarországi szlovének egyháztörténetét és néprajzát bemutató állandó és időszaki kiállítás. Gyűjtőköre kiterjed a történeti Magyarország egyházi, vallástörténeti és néprajzi tárgyi, írásos, képi, mozgóképi és hangzó emlékeire, ezek dokumentációjára. Feladata a gyűjtőkörébe tartozó javak és az ehhez kapcsolódó értékkel bíró információk őrzése, szakszerű nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása, védelme, valamint bemutatása. Az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó közösségi programokkal, rendezvényekkel - a minél szélesebb körű hozzáférés érdekében - szolgálni a társadalom művelődését és segíteni a szlovén nemzetiségi identitás megőrzését. Alaptevékenységi szakágazata: 910200 múzeumi tevékenység 2009. évi szakfeladatrend: 923215 múzeumi tevékenység 2010. évi szakfeladatrend: 910201 Múzeumi gyűjteményi tevékenység 910202 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység 910203 Múzeumi kiállítási tevékenység 910204 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység 7. A költségvetési szerv működési köre: az országos illetőségű Országos Szlovén Önkormányzat működési területe. 10
8. Típus szerinti besorolása A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv. Közszolgáltató fajtája: közintézmény. 9. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi, gazdasági feladatait az OSZÖ Hivatala látja el. 10. Feladatellátását szolgáló vagyona A 9985 Felsőszölnök, Templom út 11., hrsz.: 30/1. ingatlan az 1/1 arányban az OSZÖ tulajdona. Az ingatlanvagyonnal az OSZÖ közgyűlése rendelkezik. 11. A feladatellátást szolgáló ingó vagyona A feladatellátást biztosító jegyzék szerinti eszközök az OSZÖ tulajdonában vannak. 12. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézmény vezetője a tájházvezető, akit az Országos Szlovén Önkormányzat közgyűlése határozott időre bíz meg. 13. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése Munkavállalói jogviszony (1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről). Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó (pl. megbízási jogviszony). Záradék: Az Országos Szlovén Önkormányzat közgyűlése a Kühár Emlékház alapító okiratát 119/2009. (XI. 27.) OSZÖ határozatával, 2009. december 15-i hatállyal hagyta jóvá. Felsőszölnök, 2009. november 27. Ropos Márton s. k., az OSZÖ elnöke Hivatalos Értesítőben való megjelenés: HÉ 2. szám (2010. január 8.) 5. A közlemény címe: Személyi rész a Hivatalos Értesítő 2010/3. számában A Miniszterelnöki Hivatal
Kisebbségekért Díj Hazai Kisebbségekért Tagozatának 2009. évi díjazottjai
A Kisebbségekért Díj alapításáról szóló 1/1995. (IX. 28.) ME rendelet alapján a Kisebbségek Napja alkalmával, 2009. évben Kisebbségekért Díjban részesült: Budaörsi Tanoda Közhasznú Alapítvány, FUND Cigány Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Csonka József, dr. Dzindzisz Jorgosz, ELTE Germanisztikai Intézet, Hága Mária, dr. Kosztics István, Magyarországi Bolgárok Egyesülete, Márk György, Rostás László, Veseli Gradišćanci Egyesület, Pável Ágoston Vegyeskar. Hivatalos Értesítőben való megjelenés: HÉ 3. szám (2010. január 15.)
11
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI Konferencia a kisebbségi intézmények működési tapasztalatairól Nemzetisegek.hu 2010. január 21. A kisebbségi önkormányzati intézmények harmadik országos konferenciáját szervezte meg 2010. január 20-án a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága. A korábban két alkalommal Baján, ezúttal pedig Budapesten, a Bolgár Művelődési Házban megtartott tanácskozáson a kisebbségi intézmények képviselői, a kulturális és a pénzügy szaktárca munkatársai, valamint az országos önkormányzatok vezetői vettek részt. A konferencia megnyitóján Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára hangsúlyozta, hogy a kormányzati ciklus egyik legfontosabb kisebbségpolitikai célkitűzése a nemzetiségek kulturális autonómiájának megerősítése, és ennek lényegi elemeként a kisebbségi intézményrendszer továbbfejlesztése.
Tájékoztató a feladatalapú támogatás iránt benyújtott települési és területi kisebbségi önkormányzati igényekről A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ában foglaltakon alapulva 2010. évre, a benyújtási határidőben működő 1983 települési és területi kisebbségi önkormányzatból 1624 nyújtott be feladatalapú működésre igénylést a Magyar Államkincstár területileg illetékes regionális igazgatóságához. Az igazgatóságok megvizsgálták, hogy a kisebbségi önkormányzatok közöltek-e, illetőleg csatoltak-e valamennyi előírt dokumentumot, majd amennyiben hiánypótlásra volt szükség, a hiánypótlási eljárást lefolytatták. 7 esetben az eljárás eredménytelen volt. Ennek a következménye, hogy a MÁK előzetes előrejelzése, illetve a MÁK-ból a Miniszterelnöki Hivatalba ténylegesen megküldött igénylési lapok száma között eltérés található, azaz a feladatalapú támogatás igénylésére 2010. január 31-én 1617 igénylőlap érkezett be a Miniszterelnöki Hivatalba. (2008. évre: a 2006 települési és 57 területi - összesen: 2063 - kisebbségi önkormányzatból 1605 települési és 57 területi – összesen: 1662 - feladatalapú támogatási igénylőlap; 2009. évben: az 1954 települési és 57 területi – összesen: 2011 - kisebbségi önkormányzatból 1657 települési és 55 területi – összesen: 1712 - feladatalapú támogatási igénylőlap érkezett be MeH-hoz.) A feladatalapú támogatásokról, azok kisebbségi önkormányzatonkénti mértékéről és összegéről az öt tagból álló Kisebbségi Költségvetési Bizottság dönt 2010. év április 15-éig; a Bizottság döntését a kisebbségpolitikáért felelős miniszter hagyja jóvá. A miniszter által jóváhagyott bizottsági döntések a döntést követő 5 napon belül közzétételre kerülnek a Miniszterelnöki Hivatal honlapján. A 2010. év I. félévére esedékes feladatalapú támogatás folyósításának határideje: 2010. május 15. A 2010. év I. félévére esedékes általános működési támogatás folyósításának határideje: 2010. február 15.
12
Zala Települési és területi össz.
örmény
román
ruszin
szerb
szlovák
18
17
23
21
15
17
15
15
42 1
118
2 1
14 2
34
1 1
8
124
1
1
13
11
2
1
17
2
1
1
2
1
5
14
2
3
2
16
1
11
1
16
1
2
1
30
1
20
1
48 56
1
1
38 1
26
16 61 72
1
3
5
6
4 1
18 1
2 18 14
5
4
3
1
3
2
1
1
1 12
2 23
4
4
45
10
1
6
1
8
51
3 1 1 1
38 12
37 56
14
2
111 18
1
3
1
2
1
74 10
96
2
ukrán
német
21
szlovén
lengyel
21
horvát
22
görög
Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém
cigány
Megye
bolgár
A 2010. évi feladatarányos támogatás felosztásának alapjául szolgáló, 2009. év végén működő települési és területi kisebbségi önkormányzatok, valamint ehhez viszonyítva a benyújtott - MÁK előzetes ( valamint az ebből beküldött ) adatain alapuló - feladatalapú támogatási igények száma
13
1
11
1
49
1
2
11
1
22
6
12
4
1
29
1
1
1
1 8 2
2
1
4
39 1024 35 121 49 388 32 48 53 42 122 11 19
Összes működő 212 87 259 72 192 38 46 51 64 65 39 59 99 179 89 127 90 50 92 73
MÁK előzetes jelzése
MÁK-tól feldozásra beküldött
187 78 226 67 141 33 41 43 45 45 23 55 78 130 78 95 78 45 81 55
186 78 221 66 140 33 41 43 45 45 23 55 78 131 78 95 79 45 81 55
1983
1624
1617
HAZAI HÍREK A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságának közleménye MTI (OS) 2009. december 23. A Matica Slovenska elnöke és ügyvezetője által jegyzett 2009. december 22-i, a magyarországi szlováksággal kapcsolatos nyilatkozatával összefüggésben a Szakállamtitkárság emlékeztet arra, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők. Az Alkotmány védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket, biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. A kisebbségek alkotmányos joga, hogy – kollektív jogaik gyakorlása érdekében – választott önkormányzatokat hozzanak létre. A kisebbségi önkormányzatok a kulturális autonómia valós hatáskörrel felruházott intézményei. Hazánkban 1993 óta átfogó törvényi szintű szabályozás (1993. évi LXXIX. törvény) biztosítja a kisebbség egyéni és kollektív joginak érvényesülését, amelyet több más jogszabály egészít ki. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésében – a pénzügyi és gazdasági világválság körülményei kötött is – összköltségvetési szinten sikerült megőrizni a hazai kisebbségi közösségek támogatására szolgáló támogatásokat, ide értve az oktatásra, a kultúrára és a kisebbségi írott sajtó megjelentetésére vonatkozó forrásokat is. Ez a döntés azon az egyértelmű kormányzati szándékon alapul, hogy a kisebbségek ne legyenek elszenvedői a világválság következményeinek – sem politikai, sem támogatási értelemben. Reményeink szerint valamennyi szomszédos állam osztja ezt a megközelítést. Magyarországon a kisebbségi oktatás pozitív diszkriminációban részesül, vagyis minden esetben több forrást biztosít erre az állam, mint a többségi oktatásban résztvevőknek. Ugyancsak kiemelt figyelmet fordít arra Magyarország, hogy a kisebbségi szempontból fontos hazai projektek, beruházások támogatásban részesüljenek uniós forrásokból is. Az első időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai a kisebbségek országos számarányuknál sikeresebbek voltak például az oktatási pályázatokban. Ide tartozik az is, hogy részben ROP-os támogatásból újul meg a békéscsabai szlovák általános iskola és gimnázium. Az elmúlt néhány évben emelkedett az Országos Szlovák Önkormányzat és az általa fenntartott intézmények támogatása, és bővült az országos önkormányzati fenntartásba adott intézményi kör: legutóbb például a sátoraljaújhelyi Magyar-Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolával és Diákotthonnal, amely intézmények működését a magyar költségvetés finanszírozza. Örülünk annak, hogy támogathatjuk az Országos Szlovák Önkormányzat által indított ösztöndíjprogramot, amelynek az általános iskolák végzőseit és tanáraikat kívánja ösztönözni abban, hogy a tanulók a hazai szlovák középiskolák valamelyikében folytassák tanulmányaikat, és annak is, hogy megkezdődött a pilisszentkereszti Szlovák Ház beruházása, amelyet mind a magyar, mind a szlovák kormány támogat anyagilag. A Magyar Televízió kisebbségi műsorai kapcsán egyértelmű a kormányzati álláspont: az MTV-nek a jogszabályokban rögzített közfeladatait – így a hazai kisebbségek műsoraival kapcsolatos feladatokat – mindenképpen el kell látnia. Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárság Kiadó: Kormányszóvivői Iroda
Kisebbségek napja Nyugat.hu 2009. december 22. Idén Szentgotthárd adott otthont a kisebbségek napjának. A Vas Megyei Önkormányzat ebben az évben a német, a cigány, a horvát és a szlovén nemzetiségekhez tartozókat tüntette ki a kisebbségi díjjal. A megyei önkormányzat 2000 óta ad át díjakat a kisebbségi nyelvek és hagyományok fennmaradásáért küzdőknek. A 2001-es népszámlálási adatok alapján Vas megyében 13 nemzetiségi csoport él. A legtöbben, 2321-en horvátoknak vallják magukat. A díjazottak között van Czuczainé Skaper Hilda, aki az alsószölnöki Német Kisebbségi Önkormányzat képviselőjeként, jelenleg pedig elnökeként vigyázza a régióban a német nyelv és kultúra fennmaradását - számol be az orf.at. A szentgotthárdi ünnepségen kitüntették a kőszegi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét is. Baranyai Mihályt elsősorban az oktatás területén végzett szakmai munkája tette méltóvá az elismerésre ÖKOSZ: intézményeik nélkül nem maradhatnak meg a kisebbségek MTI 2009. december 28. - A kisebbségek megmaradásának alapja, hogy fenntartsák intézményeiket - nyilatkozta az MTI-nek Hepp Mihály, a magyarországi Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A kisebbségek megbecsülése és megtartása is múlik azon, támogatja-e megfelelően Magyarország a nemzeti kisebbségeit - jelentette ki Hepp Mihály. Az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségéről (ÖKOSZ)elmondta, hogy idén tavasszal kezdték el a 13 hazai nemzeti és etnikai kisebbség önkormányzatait összefogó szövetség létrehozását, a bírósági bejegyzésről novemberben kaptak értesítést. A hazai cigánysággal együtt a magyarországi népesség mintegy 10 százalékát képviselő ÖKOSZ jól működik, konszenzusos döntéseit kompromisszumok előzik meg. Véleménye szerint a tömörülés létrehozásával a korábbinál nagyobb hangsúllyal érvényesíthetik a kisebbségek érdekeit. A 2011-es népszámlálással kapcsolatban elmondta, szerinte a nemzetiséghez tartozás mellett fontos lenne a vallási hovatartozásra is rákérdezni, mert több hazai kisebbségnél a felekezeti hovatartozás is az identitás része. A vallási hovatartozás ismeretével árnyaltabb kép alakítható ki a nemzetiségi viszonyokról - tette hozzá. A korábbi tapasztalatokra hivatkozva közölte, a "fogalmi és kérdésbeli kuszaságok" miatt sok esetben magyarnak vallják magukat a kisebbségek tagjai, mivel a magyar politikai nemzet részének tekintik magukat. Más esetekben pedig fel sem teszik a kisebbségi hovatartozásra vonatkozó kérdést a kérdezőbiztosok, mivel azokra nem kötelező válaszolni - fűzte hozzá. A Magyar Televízió (MTV) kisebbségi műsorainak jövőjével kapcsolatban tapasztalható bizonytalanságról szólva Hepp Mihály emlékeztetett arra, hogy a közszolgálati televíziónak el kell látnia a kisebbségi- és a médiatörvényben megszabott feladatait, a kisebbségi műsorok sugárzását illetően is. A hazai kisebbségeknek a megbecsülésük, önbecsülésük és anyanyelvápoló szerepük miatt is fontosak televíziós műsoraik. "A közösségtudat is elhal, ha nem tudunk egymásról" - magyarázta a média jelentőségét a kisebbségek életében. Ebből a szempontból az írott sajtónak is legalább olyan jelentős a szerepe, mint az elektronikusnak. Az otthonról hozott vagy "visszatanult" anyanyelv megtartásában, fejlesztéséhez az írott szóra is szükség van. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a 19 hazai hetilap vagy folyóirat, periodika szerzői gárdája meghatározó szellemi műhely a nemzetiségek számára - mutatott rá.
15
A félig német, félig horvát, magát horvátnak valló Hepp Mihály (Miso Hepp), aki egyben az Országos Horvát Önkormányzat elnöke is, elmondta, hogy a nemzetiségek számára kritikus évnek ígérkezik 2010. Amíg négy éve 630, tavaly 500, az idén pedig 400 millió forinttal gazdálkodhatott a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány (MNEKK), addig jövőre 370 millió forint felhasználásáról dönthet majd az alapítvány, amely lényegében "a kisebbségek egyetlen pénzszerzési lehetősége". Ehhez további 100 milliót pályázhatnak meg kisebbségi szervezetek a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA). Az alapon belül létrejön a héttagú nemzetiségi kollégium, de Hepp Mihály szerint "az NKA adminisztratív rendszere sok embert vissza fog tartani a pályázástól". Több hónapos átfutási idővel fizeti ki az NKA a támogatási összegeket, "egy januári eseményt nem lehet szeptemberben finanszírozni" - magyarázta az ÖKOSZ elnöke. A hazai kisebbségek az anyagi nehézségek miatt 2010-re úgy tekintenek, mint amit túl kell élni. Az MNEKK ezért jövőre anyagi forrásai nagy részét, 270 millió forintot a 19 lapra fordítja majd, mivel az újságokat meg kell erősíteni. További 30 milliót jelent az MNEKK fenntartása, a megmaradó 70 millió egyik feléből anyanyelvi gyermektáborok, a másikból kulturális rendezvények szervezhetők. A közvéleményben és a nyilvánosságban élő "negatív beidegződésnek" nevezte Hepp Mihály azt, hogy a többség úgy érzi, a kisebbségeknek "ad" valamit. Pedig nem juttatásokról van szó, hiszen "kisebbséghez tartozni ugyanolyan állampolgári joggal jár", mint a többségi társadalom tagjának lenni. Szerinte a hazai kisebbségek egyértelműen lojálisan viszonyulnak Magyarországhoz, úgy fogalmazott, "túlságosan, szinte az önmegsemmisítésig toleránsak". Hepp Mihály szerint aki ma nem iratkozik be a kisebbségi óvodába, az holnap nem megy általános iskolába sem. Intézmények fenntartása az alapja a kisebbségek megmaradásának - hangsúlyozta az ÖKOSZ elnöke. MEGSZŰNŐ MAGAZINOK - Új műsorrend az MTV-n: kevesebb szórakoztatás és sport Hvg.hu 2009. december 29 Január 4-én életbe lép a Magyar Televízió (MT) új műsorrendje, amelyben változatlanul szerepelnek a közszolgálati alapfeladatok ellátását biztosító kisebbségi, vallási és hírműsorok, de a korábbinál kisebb hangsúlyt kap a szórakoztatás és a sport - tájékoztatott a közmédium. Közleményük szerint az MTV közszolgálati kötelezettségeit és gazdasági lehetőségeit szem előtt tartva tervezte meg jövő évi műsorrendjét; a közszolgálati alapműsorok folytatódnak, költségesebb adásokra azonban "nincs keret". Mint írták, az MTV-t sújtó költségvetési megszorítások miatt a műsorkészítésre fordítható források drasztikusan csökkentek, ezért olyan megoldást kerestek, amellyel az intézmény továbbra is a nézőket szolgálja, ugyanakkor megőrzi gazdasági stabilitását. A január 4-én életbe lépő új műsorrendben változatlanul szerepelnek a közszolgálati alapfeladatok ellátását biztosító kisebbségi, vallási és hírműsorok, de az MTV a rendelkezésre álló belső kapacitásokat meghaladó, nagy készpénzkifizetéssel járó produkciókat egyelőre nem gyárt. A közelgő választások miatt az aktualitásokra, hírekre koncentráló műsorok csak kis mértékben változnak, de a korábbinál kisebb hangsúlyt kap a szórakoztatás és a sport. A tájékoztatás szerint az m1 jövő évi műsorrendjének vázát a belső gyártású élő stúdióműsorok adják: folytatódik a Ma reggel című műsor és a Nappali, a 6 órai tea című műsor pedig az eddiginél korábban és Teadélután címmel jelentkezik. A Híradó esti kiadása után közszolgálati magazinokat és filmeket vetítenek. A tervek szerint a későbbiekben az ország ügyeivel foglalkozó társadalmi műsort sugároznak csütörtök esténként. Hétvégén délutánonként az MTV egykori nagysikerű műsoraiból válogat a Hogy volt...!? címmel induló sorozat. A Kultúrház szintén megújul: január közepétől élőadásszerűen rögzített kulturális 16
talkshow lesz. A magazinok közül egyelőre nem folytatódik a Sztársáv, a Szempont és a Múlt-kor. Az m2 megőrzi kulturális-tudományos tematikáját, de közszolgálati feladatát nagyobbrészt ismétlésekkel látja el. Hétköznap zömében nemzetiségi műsorokat, portrébeszélgetéseket, ismeretterjesztő magazinokat, zenei válogatásokat és filmsorozatokat sugároz. A hétvégi kínálatban továbbra is nagy hangsúlyt kapnak az ifjúsági sorozatok, az ismeretterjesztő munkák és a klasszikus mozik, esténként pedig továbbra is magas művészi értékű filmkínálattal várják a nézőket. MTI Együttműködési megállapodást írt alá az Oktatási Hivatal elnöke és a kisebbségi ombudsman Jogiforum.hu 2010. január 20. Egy évre szóló együttműködési megállapodást írt alá Bakonyi László, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke és Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerdán Budapesten, a hivatal épületében. Bakonyi László újságíróknak elmondta: a két hivatal között nagyon sok kapcsolódási pont van kisebbségi ügyekben, sok kérdésben együtt kell dolgozniuk. Az együttműködésből elsődlegesen nem a két hivatal profitál majd, hanem azok a szervezetek és oktatási intézmények, amelyek munkáját eddig is segítették ellenőrzéseikkel - hangsúlyozta. Kállai Ernő beszédében utalt arra: a megállapodás célja, hogy jogszabályi alapokon kiegészítsék egymás munkáját. Mint mondta, már korábban is vitattak meg egymással szakmai kérdéseket, különböző továbbképzéseken elmondták egymásnak véleményüket. Megemlítette, hogy az ombudsmani hivatalhoz sok beadvány érkezik oktatási témában, ezek közül kiemelte a romák szegregációjával kapcsolatos problémákat és a nemzetiségi oktatásra vonatkozó ügyeket. Kitért arra, hogy az idén a nemzetiségi oktatási intézmények működési mechanizmusait feltáró nagy, átfogó vizsgálatot tartanak. Ezzel összefüggésben közölte: február elején mutatják be azt a több mint 500 oldalas tanulmányt, amelyet 2009-ben a kisebbségi kulturális intézmények ellenőrzéséről készítettek. Bakonyi László elmondta: a most aláírt megállapodás értelmében akkor, ha munkájuk során olyan visszásságot tapasztalnak, ami nem az ő hatáskörükbe tartozik, adott esetben automatikusan értesítik az ombudsmani hivatalt, és ez kölcsönös lesz majd a két intézmény között. Azt is tervbe vették, hogy előre megbeszélt időpontokban közösen tartanak majd ellenőrzést oktatási intézményekben. Az OH elnöke hozzátette: az egyenlő bánásmód vagy a közoktatási törvény előírásainak megsértésekor adott esetben eljárásuk során az ombudsmani hivatal véleményét is kikérik. A megállapodás a többi között tartalmazza: "Az OH elnöke indokolt javaslatot tehet ombudsmani vizsgálat tartására. Az elkészült jelentést az ombudsman az elnöknek tájékoztatásul megküldi". Azt is belefoglalták a dokumentumba, hogy az OH az ombudsman kérésére vizsgálatot, így intézményi szintű szakmai ellenőrzést, hatósági ellenőrzést folytat le közoktatási intézményekben. Arra is lehetőség nyílik, hogy az egyik hivatal munkatársai részt vegyenek a másik továbbképzésében. Dr. Kállai Ernő: Egy kutatás margójára Kisebbsegiombudsman.hu 2010. január 21. Az elmúlt hetekben a szakmai és a szélesebb közvéleményben nagy vihart kavart egy tanulmány, amely a szegregált telepeken élő romák „mentalitásvizsgálatát" tűzte ki célul. Solt Ágnes „Élet a reményen túl" című tanulmányát kisebbségi ombudsmanként, sőt kutatóként sem hagyhatom szó 17
nélkül. Két okból: egyrészt a téma, azaz a szegregált közösségek, telepek vizsgálatának fontossága miatt. Másrészt pedig azért, mert ki kell mondani: habár nagyon is szükség van e témában kutatásokra, ez a kutatás szakmailag nem üti meg a végzett szociológustól elvárható szintet - nem megfelelő sem elméleti-szakirodalmi megalapozottságát illetően, sem kutatás-módszertani szempontból, sem pedig a megírt szöveg szintjén. Nem is lehet az, hiszen hipotézisei, célkitűzései önmagukban is ellentmondásosak, zavarosak. A 30-45 perces, éppen útba eső interjúalanyokkal készített „mélyinterjúk"-ból kiragadott idézetek hosszú felsorolása, és a szerző ezekből levont, minden tudományos elemzést nélkülöző, az utcai sztereotipizálás szintjén mozgó megállapításaiból áll össze „a valóság". Túl azon, hogy a bemutatott kutatási eredmények messze nem esnek egybe a témával elméleti vagy gyakorlati szempontból foglalkozó szakemberek, kutatók, az OBH munkatársai által gyűjtött tapasztalatokkal, az elkészült tanulmány egyértelműen egyoldalú, emellett sztereotip, valamint előítélet-erősítő hatású - hiányosságai miatt pedig felvetődik hitelességének kérdése. A tanulmány vitathatatlanul pillanatképeket ad néhány szegregált telep életéből. Az egyes, önkényesen kiválasztott pillanatokból összevágott „film" azonban nem feltétlenül dokumentarista alkotás, sokkal inkább a fikció, sőt a horror műfajába illik. Ismét hangsúlyozni szeretném: nem az jelenti a problémát, hogy egy kutató vizsgálja a kérdést: milyen érzésekkel, attitűdökkel, körülmények közepette élnek a szegregált telepeken élő személyek, és hogy vajon ez miért is van így. A baj akkor kezdődik, ha mindezt a fogalmak, a kutatás alanyának és tárgyának pontos behatárolása nélkül, módszertani hibákkal teszi, és végső megállapításként saját, szubjektív pillanatképeit „dokumentumfilmként" tárja a közönség elé. Ebben az esetben ugyanis igazuk lesz mindazoknak, akik - a változástól, a kiszámíthatatlan következményektől való félelmükben, a rendszerváltás óta a magyar közéletbe „beleégett" paradigmákat szent tiszteletben tartva - legszívesebben megálljt parancsolnának minden új kezdeményezésnek és gondolatnak kisebbségi jogok terén. Én továbbra is úgy vélem: a félelem nem helyén való, megfelelő ismeretekkel, a körülmények gondos mérlegelésével és szilárd szakmai tudással bármilyen szociológiai kutatásnak lehet létjogosultsága, sőt, a megbízható, magas színvonalú kutatások minden gyakorlati intézkedés kidolgozásának előfeltételei. Ugyanakkor ez az anyag nem segít azoknak a döntéshozóknak, döntés-előkészítőknek sem, akik az integráció, a telepfelszámolás ismét meghirdetett programjával foglalkoznak - vajon honnan merítenek ismereteket az említett feladatokhoz? Kérem, hogy ne ebből, ha lehetséges. Egyértelműen ki kell tehát mondani: a fent említett kutatás nem minősül mértékadó publikációnak. Összességében elhibázott, és félő, hogy a szélesebb nyilvánosság elé kerülve csak az előítéleteket erősíti. A tanulság tehát az, hogy a hozzá nem értő kutatói munka káros, és az ilyen témájú kutatás főként a jelenlegi társadalmi légkörben - sokkal nagyobb módszertani megalapozást igényel. Minőségi kontroll nélkül publikálni tilos és veszélyes, függetlenül a szerző jó szándékától, naivitásától, netán segíteni akarásától. Dr. Kállai Ernő Dr. Kállai Ernő: felgyorsult a nemzeti kisebbségek asszimilációja RomNet, 2010. január 24. Olyannyira felgyorsult a nemzeti kisebbségek asszimilációja Magyarországon, hogy néhány évtizeden belül eltűnhet az a sokszínűség, ami szinte egyedülállónak számított Európában - mondta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman az MTI-nek. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa közölte: a Magyarországon kisebbségi közösségként elismert 12 nemzetiségről és a cigányságról szinte semmit nem tud a politika és a többségi társadalom, ezért még az idén - pénzhiány miatt egyelőre csak a képviselők, a döntéshozók és a területen dolgozók számára - kötetet készítenek e közösségek múltjáról, jelenéről. A 18
"kisebbségek kézikönyve" mellett olyan könyveket is összeállítanak, amelyek a 13 hazai kisebbség mesevilágát mutatják be, ehhez iskolások számára rajzpályázatot hirdetnek. "A célunk az, hogy bemutassuk, az egyetemes magyar kultúra részeként milyen hatalmas értékeket képviselnek a kisebbségek" - hangsúlyozta az ombudsman, hozzátéve: a politikai érdekképviseletben ez nem igazán tükröződik. Kiemelte, hogy a kisebbségek parlamenti képviseletét másfél évtizede nem tudják megoldani Magyarországon, már abban is kételkedik, hogy a 2014-es választásokon lehetnének kisebbségi jelöltek. Kitért arra: az általa életre hívott II. Kisebbségi Kerekasztal részletesen kidolgozta a kérdést, s az anyagot átadták a kormánynak, de számára úgy tűnik, hogy az Országgyűlés a Nemzetiségi Fórum megalakítása mellett újra elölről kezdené a munkát. Kállai Ernő nem tekinti kisebbségi képviseletnek azt, hogy az Országgyűlésben kisebbségi származású képviselők is ülnek. Rámutatott arra: ha megvalósulna a parlamenti képviselet, a kisebbségeknek lenne tényleges politikai súlyuk és nem lehetne megkerülni az érdekeiket. Beszámolt arról is, hogy tavaly "csúcsot döntött" az ügyszámuk. A több mint ezer beadvány gondozása mellett a hivatalból indított vizsgálatok, az átfogó jelentések elkészítése óriási terhet jelent 10-12 munkatársának. Az ombudsman egyebek mellett közbenjárt a szekszárdi Német Színház működése, a lengyelek és a görögök anyanyelvű iskolai képzése, a szlovénok első tájházának megalapítása érdekében. Utalt arra, hogy mint kisebbségi ombudsman tavaly elsőként élt azzal a joggal, hogy rendkívüli eset miatt napirend előtt felszólaljon az Országgyűlésben. (Annak kapcsán szólalt fel, hogy előző nap Tatárszentgyörgyön egy ötéves kisfiút és édesapját agyonlőtték, ez volt a második halálos kimenetelű támadás romák ellen.) Kállai Ernő közölte: az utóbbi két évben felerősödött a nemzetközi érdeklődés a Magyarországon élő kisebbségek helyzete iránt, ebben nagy szerepet játszik a romák elleni támadássorozat és a szélsőségek megerősödése is. Megfogalmazása szerint paradigmaváltásra van szükség kisebbségi kérdésekben, mert az utóbbi 20 év eredményeit tekintve be kell látni: nem történt lényegi változás. Az országgyűlési biztos úgy látja, hogy a cigányság integrációjára vonatkozó törekvések nem igazán hatékonyak, a nemzetiségek életében pedig felgyorsult az asszimilációs folyamat. Az ombudsman mindkét jelenséget óriási problémának tartja. MTI Dr. Kállai Ernő: paradigmaváltásra van szükség roma kérdésekben Népszava online 2010. január 27. A kisebbségi ombudsman szerint az elmúlt húsz évben egyetlen kormányintézkedés, itthoni vagy uniós program sem hozott jelentős változást a cigányság életében. Kállai Ernő az MTI-nek adott interjúban úgy vélte, sürgős paradigmaváltásra van szükség a romákat érintő kérdésekben. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint a rendszerváltozással egyre rosszabb körülmények közé került a cigányság, egyszerre dőltek le és emelkedtek falak a többségi társadalom és a cigányság között. A hétköznapi életben jelen lévő diszkrimináció, a szegénység és a munkanélküliség, a kilátástalan jövő miatt ma nem öröm cigánynak lenni, és a romákkal szembeni előítéletesség minden színtéren jelen van - fogalmazott. Az ombudsman - aki országgyűlési megbízatása előtt a Magyar Tudományos Akadémia EtnikaiNemzeti Kisebbségkutató Intézet romológiai kutatócsoportjának vezetője volt és számos kutatóelemző munkát végzett a témakörben - azt mondta: korábban ő is azt hitte, hogy a különféle programok változást hoznak, de nem így történt, és be kell látni, ez így nem mehet tovább. 19
A generációk óta felnövő iskolázatlan embereknek nincs esélyük a kitörésre, mára olyan helyzetbe kerültek, hogy bármit megtehetnek velük - hívta fel a figyelmet. Példaként említette azokat az önkormányzati rendelkezéseket, kezdeményezéseket - a szociális kártyát, a segélyek részletekben történő kifizetését, a segélyért munkát elvet -, amelyek látszólag a kiszolgáltatott helyzetben lévő cigányság ellen irányulnak, de valójában minden szegény és segélyezett embert támadnak. A kisebbségi biztos hangsúlyozta: a magyar társadalom jövője nem választható el a hazai cigány emberek sorsától. A romákra nehezedő társadalmi előítéletesség az élet minden területén nyomasztó, ezért félő, hogy az aktuális gazdasági és a permanens politikai válság, a szavazatoptimalizálásra figyelő pártok, a felelőtlenül nyilatkozó és a gyakran ártó módon hallgató közszereplők a cigányok kirekesztettségét - a bűnbakképzés jól bevált, ezer éves trükkjével - véglegessé, az integrációt lehetetlenné teszik - figyelmeztetett. Kállai Ernő szerint amiatt, hogy modernizációs válságban van a cigányság, még mindig nincs szociális, kulturális és emberi jogi érdekérvényesítő képessége, jó részük kiszakadt a társadalomból. Ezeket a kérdéseket a kisebbségi önkormányzatok nem tudják artikulálni, mert nem ez a feladatuk, a meglévő maroknyi értelmiség viszont nem tud komoly hatást gyakorolni a politikára. Ennek eredménye, hogy megjelentek az önjelölt vezetők, magukat vajdáknak nevezők, akik egy demokratikus államrendtől idegen rendszer felébresztésében látják a megoldási lehetőséget - tette hozzá az ombudsman, megjegyezve, hogy vannak olyan politikai körök, érdekek, amelyek ezt támogatják. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa "borzasztó nagy erkölcsi tragédiának" nevezte, hogy roma vezetők ellen büntetőeljárásokat kellett indítani az elmúlt években, hónapokban. Véleménye szerint ez erkölcsileg a teljes közösségnek káros, ugyanis ezzel az egész cigányságra árnyék vetül. Az ombudsman ezért azt javasolja: minden érintett fontolja meg, milyen hatással van a roma közösségre egy-egy ilyen ügy, és a megtisztulást segítve álljon a nyilvánosság elé. Ha önmagukba tekintve úgy vélik, ártatlanok, utolsó leheletükig küzdjenek igazukért, de ha nem, le kell vonniuk a következtetéseket - jelentette ki. Megjegyezte, az emberek jó részéhez hasonlóan a médiumok ma kétféle bűnelkövetőt tartanak számon: cigányokat és "semlegeseket". A "cigánybűnözés" fogalmát és létezését bizonyítani akaró sztereotip nézetekre pedig egyre nagyobb a fogékonyság - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy ehhez a roma vezetők büntetőügyei nagy mértékben hozzájárulnak. Kállai Ernő azt mondta: ezt ombudsmanként és a közösséghez tartozóként is nehezen éli meg, feldolgoznia is egyre nehezebb. Átadták a Raoul Wallenberg-díjat RomNet, 2010. január 17. Átadták a Raoul Wallenberg-díjat a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban vasárnap Budapesten; az elismerést megkapta Dúl Géza plébános, a Szent Erzsébet Segítő Alapítvány kuratóriumának elnöke, Rozner László, az újpesti zsidó hitközség elöljárója, Somos László esperes-plébános, Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára és Tóth Józsefné pedagógus. A holokauszt idején több tízezer embert megmentő svéd diplomatáról elnevezett díjat Hiller István oktatási és kulturális miniszter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Települési Önkormányzatok Szövetsége és a Roma Polgárjogi Alapítvány által létrehozott bíráló bizottság ítélte oda. A közelmúltban alapított díjban azok részesülhetnek, akik aktívan közreműködnek a különböző népcsoportok, felekezetek, vallási közösségek együttéléséhez, az egymás iránti előítélet leküzdéséhez. A kitüntetés az oklevélen és emlékplaketten kívül pénzjutalommal is jár.
20
Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, a bíráló bizottság elnöke méltatásában kitért arra, hogy Dúl Géza már valkói plébánosként is sokat tett a romák hitben, műveltségben, szociális téren való integrációja érdekében. A Magyar Katolikus Egyház országos cigánypasztorációs referenseként a világon egyedülálló "hálót" alakított ki főleg a Váci Egyházmegyében. Roma és nem roma embereknek közös csoportos tanodát, tánccsoportot létesített, illetve munkahelyeket teremtett. Rozner László 1995 óta társadalmi munkában segíti az újpesti roma kisebbségi önkormányzat tevékenységét. Kiváló empátiás és kommunikációs készségét a rászorulóknál és a hivatalos szerveknél is remekül hasznosítja, és sokakat mentett meg attól, hogy az utcára kerüljenek - közölte. A szakállamtitkár Somos Lászlóról elmondta, hogy Baglyaspusztán gondozási központot hozott létre, és élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruhával, pénzzel segíti a környékén élő több száz, javarészt írástudatlan "cigány testvérét". Az általa alapított tanodában délutánonként ötvenöt roma diákot tanít és korrepetál négy pedagógus, ennek "látványos eredménye van a tanulóknál". Rauh Edit laudációjában Szécsi Józsefről azt mondta, hogy a katolikus teológus "kiemelten fontos civil tevékenységet végez a hitközség és a különböző felekezetek kapcsolatában", és "a Raoul Wallenberg Egyesület (...) céljainak érdekében számos feladatot végzett el kiválóan". Tóth Józsefné félévszázados pedagógiai munkássága során a beás cigányság körében napközis foglalkozásokat, szakköröket, klubokat hozott létre, és "fáradhatatlanul járja a beás településeket, figyelemmel kíséri tanítványai sorsát", tapasztalatairól pedig sokat publikál. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a díjátadáson rámutatott: "ma Magyarországon baj van, a kisebbségi ügyekben pedig különösen", mert egyre több ezen a téren az előítélet. A romák a helyi közösségekben sokszor konfliktusokba keverednek, "ennek feloldása meglehetősen nehézkes, és erre a politika még rátesz egy lapáttal". A társadalmi megújhodásban nagy szerepe lehet az egyházaknak, amelyek viszont "az elején vannak annak, hogy a magyarországi kisebbségi törekvéseket felkarolják" - tette hozzá. Anders Karlsland, a svéd nagykövetség tanácsosa, ügyeletes ügyvivője az ünnepségen köszönetét fejezte ki, hogy a kitüntetettek Raoul Wallenberg szellemében cselekednek az intolerancia ellen. Román-magyar fotóművészeti szalon prae.hu (MTI) 2010. január 19. Román és magyar, valamint a két országból elszármazott fotóművészek negyedik nemzetközi szalonja nyílik mintegy 80 alkotásból A tél címmel kedden a budapesti Román Kulturális Intézetben A kiállítás főszervezője a nagyváradi Tóth István, a Román Fotóművészek Szövetségének elnöke, aki elmondta az MTI-nek, hogy a két ország alig egy hét különbséggel ünnepli a kultúra napját: a román kultúra napja január 15., a nemzet költőjének, Mihai Eminescunak (1850-1889) a születésnapja, míg a magyar kultúra napja január 22., amikor Kölcsey Ferenc 1823-ban elkészült a Himnusz kéziratával. Tóth István ezzel a közös fotótárlattal akarja felhívni a figyelmet a magyar és a román kultúrára. 1400 pályamű érkezett a világ minden részéből, az Egyesült Államoktól Kanadán, Ausztrálián, Izraelen át Németországig román és magyar gyökerű alkotóktól. Ebből az anyagból válogatta ki az öt tagú nemzetközi zsűri az interneten keresztül azt a 297 munkát, amelyeket négyfelé osztva mutatnak be a két országban. Január 15-én, pénteken nyílt meg a nagyváradi Eurofoto Artgalériában egy tárlat, majd 19-én Budapesten és a Kolozsvári Központi Egyetemen, végül január 22-én, a magyar kultúra napján Bukarestben, a Magyar Kulturális Intézetben lesz látható a győztes pályamunkákból összeállított és a telet ábrázoló kiállítás - részletezte a főszervező.
21
Tóth István kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem egyszerűen a telet bemutató képeslap-tárlatot állítottak össze, hanem a tájban ott van a hóval, jéggel küszködő ember is, nem egyszer drámai erejű fotón megörökítve. A két nemzetet is szimbolizáló fotószalon anyagát három nyelvű - román, magyar, angol katalógusban adják ki, a budapesti kiállítás február 20-ig tart nyitva. Elítélték az etnobizniszt Zipp.hu P. G. 2010. január 26. Precedens értékű polgári pert nyert meg jogerősen etnobiznisz ügyben a Fővárosi Román Önkormányzattal szemben Iova Éva, a Foaia Romaneasca című hetilap vezetője. A főszerkesztő korábban többször írt arról, hogy az említett kisebbségi önkormányzatban olyan emberek képviselik a kisebbséget, akik ismeretlenek a magyarországi románok részéről, így valószínűleg az etnobiznisz nyújtotta előnyök miatt lettek képviselők. A Fővárosi Román Önkormányzat ezek miatt az állítások miatt kezdett sajtópert a magyarországi románok hetilapja ellen, azonban a Szegedi Táblabíróság kimondta: a szólásszabadság megengedi, hogy a bemutatott bizonyítékok alapján az újságírónak ez legyen a véleménye, amelyet publicisztikában tett közzé. A főszerkesztő ellen két büntetőpert is kezdeményezett a román önkormányzat rágalmazás és becsületsértés miatt, amelyeket február 3-án tárgyal a bíróság. Az ügyben hozott ítélet precedensértékű, ugyanis az elmúlt 12 évben a sajtó nemegyszer írt olyanokról, akik a nemzetiségi politizálásban találták meg helyüket, annak ellenére, hogy nem voltak tagjai az adott nemzetiségnek. Egyébként az etnobiznisz kifejezés az 1998-ban tartott kisebbségi önkormányzati választások kapcsán vált ismertté. Kiderült, hogy a jelöltek egy része, úgy indult el- és szerzett mandátumot- a kisebbségi választásokon, hogy a valóságban nem tartozott az adott népcsoporthoz. Az "etnobiznisz" szó arra utal, hogy a visszaéléseket, feltehetően, anyagi haszonszerzés reményében követték el. Magyar-horvát irodalmi párbeszéd Budapesten MTI 2010. január 26. Horváth Viktor pécsi és Miljenko Jergovic szarajevói születésű horvát író közös estjével folytatódik szerdán a rendszerváltó országok írói közötti párbeszéd 20 év New Wave címmel a Gödör Klubban. Mint Karádi Éva sorozatszerkesztő, a magyar Lettre Internationale főszerkesztője az MTI-nek elmondta, a projektvezető házigazda, Bárdos Deák Ágnes ötlete volt a szomszédos országok egy-egy íróját párba állítani egy-egy magyar íróval, és az underground kultúra bemutatóhelyén, a Gödör Klubban izgalmas, minőségi irodalmat fölmutatni. A 20 év 20 könyv sorozat idei első eseménye lesz Miljenko Jergovic Ruta Tannenbaum című, magyarul a József Attila Kör (JAK) világirodalmi sorozatában, a L,Harmattan kiadásában megjelent könyvének bemutatója. Jergovic beszélgetőtársa Horváth Viktor lesz, aki török nézőpontból írta meg az Egri csillagok történetét Török tükör címmel. A társalgást Vári György irodalomkritikus vezeti - jegyezte meg Karádi Éva. A horvát írót és publicistát az év végén a Jutarnji List című zágrábi napilap az évtized írójának választotta, és magyarul most megjelent könyve, a Ruta Tannenbaum nagy visszhangot keltett a horvát fővárosban. A regény főhőse az ünnepelt gyermekszínész, Ruta Tannenbaum, aki 1941 után, a független fasiszta horvát állam megalakulásával egy lett a több ezer zsidó üldözött közül. A 2006-ban 22
megjelent regény magyar bemutatásának időpontja egybeesik a Nemzetközi Holokauszt Emléknappal. A Gödör Klubban eddig lengyel, szlovák, német és román estet tartottak. A horvát-magyar beszélgetést követően pedig február 24-én Jevgenyij Popov A hazafiak lelke című könyvét mutatják be. Az orosz író magyar beszélgetőtársa Kukorelly Endre lesz TündérVölgy című könyvével. Márciusban észt szerző mutatkozik be, áprilisban, az utolsó esten pedig Alek Popov bolgár írót és Londoni küldetés című könyvét ismerhetik meg az érdeklődők a fordító, Krasztev Péter tolmácsolásában, Balázs Attila, a Kinek észak, kinek dél című könyv szerzője társaságában - sorolta a főszerkesztő. Választás 2010 - Három országos népszavazási kezdeményezés indult idén MTI 2010. január 26. Három országos népszavazási és egy népi kezdeményezésnek adott eddig zöld utat az idén az Országos Választási Bizottság (OVB), az aláírásgyűjtéseket azonban a parlamenti választás miatt március 1-jén, több mint három hónapra fel kell függeszteni. A Liga Szakszervezetek OVB által hitelesített kérdése úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár ne haladhassa meg a 62 évet?" Két magánszemély a polgármesteri tisztség megszűnésének két konkrét esetét foglaltatná jogszabályba. Az első kérdésben abban kérnék a választópolgárok véleményét: egyetértenek-e azzal: "az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy amennyiben a polgármester a képviselő-testület (közgyűlés) ülésén egy éven át nem vesz részt, úgy a polgármester megbízatása megszűnik?". A másik kérdés pedig úgy szól: "Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben szabályozza azt, hogy ha a polgármester az eskü, vagy a fogadalom letételét megtagadja, úgy a polgármesteri tisztség a megtagadással megszűnik?". Mindhárom kérdésben négy hónapja van a kezdeményezőnek a 200 ezer hiteles aláírás összegyűjtésére; ez a feltétele ugyanis annak, hogy az országos referendumot kiírják. (Az OVB hitelesítő határozatait az Alkotmánybíróság előtt meg lehet támadni.) Az OVB idén hitelesített egy népi kezdeményezést is, amellyel az érintettek azt szeretnék elérni, hogy a bunyevác népcsoportot Magyarországon önálló kisebbségként ismerjék el a bolgárokhoz, cigányokhoz, görögökhöz, horvátokhoz, lengyelekhez, németekhez, örményekhez, románokhoz, ruszinokhoz, szerbekhez, szlovákokhoz, szlovénokhoz és ukránokhoz hasonlóan. A népi kezdeményezést elindítóknak két hónapja van a szükséges ezer aláírás összegyűjtésére. A folyamatban lévő aláírásgyűjtéseket azonban az általános országgyűlési választás egy meghatározott időszakára fel kell függeszteni. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény ugyanis kimondja: nem lehet aláírást gyűjteni a választás napján, valamint az azt megelőző, és azt követő 41 napon belül. Ez azt jelenti, hogy március 1-je és június 5-e között - tekintettel az április 11-ei és 25-ei választási napokra - fel kell függeszteni a megkezdett aláírásgyűjtéseket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szavazás napja előtti 41. napon "leáll az óra"; ekkor le kell adni az addig összegyűjtött aláírásokat, a szavazást követő 41. napon pedig az Országos Választási Iroda új aláírásgyűjtő ívet ad ki a gyűjtőnek, és tovább folytatódhat az aláírásgyűjtés. Az OVB honlapja szerint további három népi, illetve egy népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtése is folyamatban van, ezek mindegyike "beleér" az említett időszakaszba. A négy érintett kezdeményezés a következő: "Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a törvények olyan módosítását, hogy az állam költségvetéséből a pártok ne kaphassanak 23
semmilyen juttatást"; "Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a törvények olyan módosítását, hogy a közterületeken kialakított várakozóhelyeken a parkolás ingyenes legyen"; "Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a törvények olyan módosítását, hogy az Internet használata ingyenes legyen", valamint, "Egyetért-e Ön azzal, hogy az eddig a Kormány hatáskörébe tartozó, rendeleti szinten szabályozott, a felsőoktatásban hallgatók által igénybe vehető tanulmányi ösztöndíjakkal kapcsolatos feltételeket az Országgyűlés törvényi szinten szabályozza?". Szlovén-magyar Kézműves Akadémia áll fel Kultúra.hu 2010. január 26. Határon átnyúló együttműködési program keretében Kézműves Akadémiát valósít meg hét szlovén és négy magyar szervezet - közölte Zágorhidi Czigány Ákos projektfelelős hétfőn sajtótájékoztatón Zalaegerszegen, a Gébárti-tó melletti kézművesházban. (MTI) - A projekt alapgondolata a lassanként feledésbe merülő népi mesterségek átmenekítése, továbbadása a következő generációk számára. A népi mesterségek között sok a hasonlóság a két országban, de a technikákban és a motívumvilágban különbségek lelhetők fel, amelyek "izgalmassá teszik" a közös munkát - mondta a projektfelelős. Janez Krnc szlovén projektfelelős megemlítette, hogy az elmúlt évtizedekben nagyon sok kézműveshagyomány elveszett Szlovéniában, de - különösen az ország északkeleti csücskében megtalálhatók még a kézművesmesterségek. Bíznak abban, hogy a pályázat segítségével legalább részben sikerül újjáéleszteni ezt a tevékenységet. Zágorhidi Czigány Ákos elmondta, hogy a kutatás, felmérés, gyűjtés mellett olyan szakmai és oktatási anyagokat állítanak össze, amelyek révén a mesterségek taníthatóvá válnak. Mindkét ország területén készülnek oktatóanyagok, amelyek között megtalálhatók a hobbiszintű néhány napos kurzusok, de a szakmát adó képzések is. Skrabut Éva, Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke arról számolt be, hogy közel húsz magyar mesterrel termékfejlesztést végeznek, amelynek során hagyományos technológiákkal hoznak létre a mai korban is használatos termékeket. Szlovéniában is a mesterek munkájára épül a termékfejlesztés, de a képzéseket formatervező vezeti, aki abban segíti a népi kézműveseket, hogy a piac számára is használható tárgyakat tudjanak készíteni. A kollekciókból közös kiállítás nyílik, amelyet több helyszínen is bemutatnak. A Kézműves Akadémia keretében népművészeti tábort szerveznek, erdei iskolás programokat valósítanak meg, ahol a diákok megismerkedhetnek az élő mesterségekkel. Felújítják a szombathelyi Vasi Múzeumfalu kézművesműhelyeit, Oszkóban fejlesztik a zsúpkészítő műhelyt - sorolta a magyar projektfelelős. A Savaria Múzeum speciális kultúrtörténeti, népművészeti kutatómunkát végez majd a határ térségében, ennek eredményeit a Muraszombati Múzeummal közösen elkészített szakmai kiadványban és interneten is megjelenítik. A program végén nemzetközi zárókonferencián összegzik a közös munkát. A hároméves program összköltsége 900 ezer euró, ennek 85 százalékát az Európai Unió finanszírozza. A magyar szervezeteknek 10 százalékos állami támogatás mellett 5 százalék önerőt kell biztosítaniuk. Kormányszóvivő: két nemzetiségi iskola újulhat meg több mint 170 millió forintból MTI 2010. január 28. 24
A kormányszóvivő szerint a kabinet kiemelt fejlesztéssé minősítette a békéscsabai szlovák iskola felújítását, valamint a hercegszántói horvát iskola bővítését. Szollár Domokos a szerdai kormánydöntésekről elmondta: 100 millió forintos támogatással újulhat meg a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium. A támogatás a beruházás összköltségének a 90 százalékát teszi ki. Hozzátette: ebből a pénzből a 60 éve épült, mára elhasználódott épületet újítják fel kívül-belül. Az intézmény új homlokzatot kap, kialakítanak benne közösségi teret, óvodai termet és fejlesztőszobát. Felújítják a vizesblokkokat és a tetőt, kicserélik a padlóburkolatot. Megszépítik, egyben az uniós normáknak megfelelően akadálymentesítik az épület udvarát. A kormányszóvivő kitért arra: a hercegszántói Horvát Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon a 240 millió forintos összköltségű beruházásához 70 millió forintos támogatást kap. A beruházás eredményeként új, 80 férőhelyes kollégium épül, három óvodai csoportszobát is kialakítanak és akadálymenetesítik az épületet. Tízmilliós alap a nyelvtörvény áldozatainak Népszabadság 2010. január 27. Értesülésünk szerint a kormány ma hagyja jóvá azt a több tízmilliós alapot, amelynek célja, hogy védelmet nyújtson a szlovák nyelvtörvény áldozatainak. A pénzügyi alap létrehozásnak szándékát már a nagy vihart és a szlovákiai magyarság körében félelmeket kiváltó pozsonyi jogszabály megalkotása után jelezte a miniszterelnök. Úgy tudni, hogy Bajnai Gordon a mai kormányülést követően maga szándékozik bejelenteni a keret létrehozásának céljait és egyéb részleteit. Az elképzelések szerint az alap nyitott lesz, vagyis magánszemélyek, intézmények, civil szervezetek és vállalatok egyaránt csatlakozhatnak hozzá, hozzájárulva ezzel a magyar nyelv védelméhez Szlovákiában. A kormány a támogatás tervezett formájával is kifejezésre kívánja juttatni: magyar részről anakronisztikusnak tartja, hogy a mai Európában az anyanyelv használatát egy ország hatóságai adminisztratív eszközökkel és pénzbírsággal akarják korlátozni. Magyar megítélés szerint ez veszélyezteti az ottani magyar szervezetek működését is. Mint emlékezetes, a jogszabály szerint akár ötezereurós büntetéssel is sújthatók azok, akik megsértik az államnyelv védelmére született jogszabályt. A rendelkezést az EBESZ is különösen élesen kifogásolja. Az előzetes elképzelések szerint az alapból nemcsak magyar nemzetiségű személyek és szervezetek részesülhetnek, hanem igény esetén más, diszkriminációnak kitett szlovákiai kisebbségi közösségek tagjai is. Az alapba befolyt pénz tudomásunk szerint a Szlovákiai Magyarok Kisebbségi Kerekasztalához kerül, amely mintegy nyolcvan ottani civil szervezetet tömörít. A pártoktól független Kisebbségi Kerekasztal kiépült infrastruktúrája révén magyar megítélés szerint alkalmas a nyelvtörvény által okozott diszkriminatív esetek dokumentálására, a szakszerű jogsegélyszolgálatra a törvény áldozatainak és kifizetné majd helyettük az esetleges pénzbírságokat is. Ötvenmillióból kárpótolják a szlovák nyelvtörvény áldozatait Népszabadság MTI 2010. január 28. Bajnai közölte, a pénz a pártfüggetlen, széles körben elismert szlovákiai magyar civil ernyőszervezeten, a Szlovákiai Magyarok Kisebbségi Kerekasztalán és annak háttérintézményén, a Fórum Intézeten keresztül juthat el az érintettekhez. Véleménye szerint a kerekasztal hálózatos
25
jellege, széles tagsága, átfogó legitimációja kiemelten fontos annak érdekében, hogy az információk és a segítség mindenkihez eljuthasson és megkérdőjelezhetetlen legyen a szándék tisztessége, tisztasága. Szerinte a két szervezet védernyőt nyújt a kisebbségek fölé: jogi és pénzügyi segítséget, valamint tanácsot, támogatást és kárpótlást ad az eljárás alá vont vagy megbírságolt magyaroknak és szervezeteknek. Ingyenes zöldszámon és internetes panasz-bejelentéssel dokumentálják az ügyeket, majd döntenek a támogatásokról - ismertetette a részleteket a miniszterelnök. Hozzátette: a pénzt a költségvetés általános tartalékából csoportosították át. A kormányfő jelezte: az 50 millió forint az idei évre szól, és az alapba való befizetéssel bárki hozzájárulhat a szlovákiai magyarok kárpótlásához. Bajnai leszögezte: a kormány alkotmányos kötelessége, hogy támogassa és védje mindazokat, akiket anyanyelvük használata miatt sérelem ér. – Elfogadhatatlan a XXI. század Európájában, hogy e téren korlátok közé kívánják szorítani bármely európai polgárt vagy kollektív módon bármely kisebbséget – hangoztatta. A miniszterelnök kiemelte: fontos, hogy senki se féljen használni az anyanyelvét. Megismételte korábbi álláspontját, miszerint az államnyelv-törvény tavalyi módosításai ellentétesek az európai normákkal, és több jogszabályt is sértenek. Bajnai továbbra is bízik abban, hogy Szlovákia jobb belátásra tér és követi az EBESZ kisebbségi főbiztosának ajánlásait, figyelembe veszi az Európai Bizottság azóta született javaslatait, ezeknek megfelelően újra módosítja az államnyelv-törvényt, megerősíti a kisebbségi nyelvekről szóló jogszabályt és új, átfogó kisebbségvédelmi szabályozást alkot. Mint mondta, bízik abban is, hogy amíg ez megtörténik, a szlovák hatóságok nem szabnak ki bírságot az anyanyelv használata miatt, és titkon reméli, hogy így nem is lesz szükség a kormány által felajánlott ötvenmillió forintra. Dennis Kucinich szerint a törvény végrehajtása sérti a véleménynyilvánítás alapvető szabadságjogát Reuters - Jim Young A bejelentés előtt Dennis Kucinich amerikai kongresszusi képviselő a szlovák nyelvtörvény végrehajtásának átgondolását kérte Robert Fico miniszterelnöknek írott levelében. Az Ohio államot képviselő demokrata politikus közölte: azért írt levelet, hogy kifejezze mély aggodalmát a „nem demokratikus" szlovák nyelvtörvény végrehajtási rendelkezései miatt, illetve, hogy azok átgondolására ösztönözzön. Kifejtette: ez a törvény hátrányos megkülönböztetést jelent Szlovákia etnikai kisebbségeivel - köztük a magyar közösséggel - szemben, amelyek az összlakosság 15 százalékát teszik ki. Kucinich megítélése szerint a törvény végrehajtása sérti a véleménynyilvánítás alapvető szabadságjogát, amely pedig minden sikeres demokrácia alappillére. Az emlékművek, síremlékek szlovák feliratozására vonatkozó előírás Kucinich szerint sok, történelmileg fontos emlékmű tönkretételével fenyeget, egyben sértő az etnikai kisebbségek gazdag történelmére nézve. A képviselő úgy ítéli meg, a törvény a nyelvek közötti egyenlőtlenséget kodifikálja, aláaknázva a régóta egymás mellett élő szlovákiai népek egyenlőségét is. A levélíró felhívta a figyelmet arra, hogy a legfrissebb híradások szerint növekvőben van a feszültség az etnikai kisebbségek, valamint a szlovák népesség többi része között. A szóban forgó törvény a félelem és bizalmatlanság légkörét teremti meg. „Remélem, hogy Ön miniszterelnökként mindent meg fog tenni annak biztosítására, hogy minden szlovák azonos törvényi védelemben részesüljön, illetve azért, hogy Szlovákia teljesítse az Európai Unió alapjogi chartáját, amely szerint bármilyen hátrányos megkülönböztetést, amely nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv alapján történik, be kell tiltani‖ – zárta levelét az ohiói képviselő. Robert Fico és a szlovák nyelvtörvény kapta az idei Jogtipró-díjat MTI 2010. január 30. Robert Fico és a szlovák nyelvtörvény kapta az idei Jogtipró-díjat, a Szabadság díjat pedig egyhangúlag - posztumusz - Újvárossy Ernőnek ítélte oda a Szabadság kör szombaton a fővárosban.
26
Szájer József (Fidesz) európai parlamenti képviselő elmondta, hogy Újvárossy Ernő az életét adta a szabadságért. A temesvári presbitert a Securitate megpróbálta rávenni, hogy a szabálytalanul végezzen el egy templomfelújítást, s így a közvélemény előtt be lehessen feketíteni Tőkés László püspököt. Ő nem volt hajlandó erre, s mindent szabályosan végzett. A Securitate ezért egy Temesvár melletti erdőben megölte 1989 szeptemberében - idézte fel a díjazott tragikus életútját. A néppárti képviselő azt mondta, itt az ideje, hogy azokat a hősöket, akik életüket áldozták a szabadságért, kiemeljék. Azt szeretnék, ha megindulna egy mozgalom Magyarországon és Európában, hogy ezeknek a hősöknek a nevét a történelem megismerje és megőrizze - tette hozzá. A Szabadság-díjat, amelyet két ég felé tartott kéz jelképez, egyhangúlag ítélték oda Újvárossy Ernőnek. Tőkés László európai parlamenti képviselő azt mondta, nehéz elvonatkoztatnia attól, hogy Újvárossy Ernő jó barátja volt, aki hosszú ideig a Kárpátokon túl dolgozott, s egyfajta hitbeli és nemzeti megtérés útján érkezett a temesvári gyülekezethez. Ő az első hősi áldozata a temesvári népfelkelésnek - tette hozzá. "Hitből tette, amit tett, a hősöknek azon csoportjába tartozik, akikről nem tudunk kötetnyi monográfiát írni, de akikből százak és százak vannak, és nélkülük Temesváron nem történhetett volna semmi" - fogalmazott. Fazekas Csaba református esperes, a temesvári református gyülekezet képviseletében úgy fogalmazott, óriási megtiszteltetés a kitüntetés. Mint mondta, reméli, hogy a díj nem kérdőjel, hanem felkiáltójel lesz egész Európában. A Jogtipró-díjat szavazás után Robert Fico és a szlovák nyelvtörvényt kapta. A díj - amelyet egy fekete bakancs jelképez - a meghirdetők megfogalmazása szerint nem csupán a demokrácia vagy az alapvető emberi és szabadságjogok semmibevételét jelképezi, hanem egy életérzést, amit egy következmények nélküli országban élhetnek át az érintettek. A díjra idén három jelölt volt: Robert Fico és a szlovák államnyelvtörvény, a BKV és vezetői, valamint a Heves megyei közgyűlés és Hospinvest. A díj odaítéléséről a szabadsagkor.blog.hu weboldalon lehetett szavazni. Robert Fico és a szlovák nyelvtörvény a beérkezett 3502 voksból 1625-tel lett első a szavazáson. Az indoklás szerint a Robert Fico vezetette "szociáldemokrata Smer és a fasiszta Jan Slota vezette Nemzeti Párt" koalíciója a szlovák államnyelv védelmét szolgálni hivatott törvénnyel beteljesítette azokat a félelmeket, melyeket sokan már a szlovák választások után megfogalmaztak. A közintézményekben a magyar nyelv használatát többezer euróval büntetni rendelő törvény szövege nem csupán az európai szabadságjogi normákkal, egyezményekkel ellentétes, de a szlovák-magyar alapszerződést rendelkezéseit is sérti. A kisebbségi nyelvhasználat állami szintre emelt üldözése sem a felvidéki magyar közösség alapvető szabadságjogaival, sem a határait lebontó Európa értékeivel és céljaival nem egyeztethető össze. Hegedűs Zsuzsa szociológus azt mondta, arra számított, Fico "kiütéssel győz" majd a szavazáson. A szlovák kormányfő úgy viselkedik, mint egy piromán, amikor egy égő gyufával egy benzines hordó fölé ül, és azzal fenyegetőzik, hogy beledobja - fogalmazott. A Jogtipró-díjat tavaly adták át először, akkor Draskovics Tibor, korábbi rendészeti miniszter kapta aki "rengeteget tett azért, hogy Magyarországon a szabadságjogokat talán legnagyobb mértékben a közbiztonság állapota sérti". A Szabadság Kört 2007 októberében alapították politikusok és közéleti személyiségek, többek között Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke, Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő és Hegedűs Zsuzsa szociológus. A szervezet korábban javaslatot tett a rendőrségi törvény módosítására, valamint tiltakozott a Kossuth téri kordon ismételt felállítása ellen.
27
Szlovák nyelvtörvény - Külügyminisztérium: a magyar kormány üdvözli Vollebaek nyilatkozatát MTI 2010. január 4. A magyar kormány üdvözli, hogy az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa egyértelművé tette: mindaddig szerepet vállal a folyamatban, amíg Szlovákia föl nem erősíti a kisebbségi nyelvhasználati törvényt arra a szintre, amilyenre az államnyelvtörvény került, továbbá, amíg a szlovák fél megalkotja az átfogó kisebbségvédelmi törvényt. A Külügyminisztérium hétfői közleménye szerint az EBESZ kisebbségi ügyekben illetékes főbiztosa, Knut Vollebaek január 4-én nyilatkozatot tett közzé a szlovák államnyelv törvényhez készült végrehajtási irányelvekre vonatkozólag, amelyek 2010. január elsejével léptek hatályba. Megítélése szerint az irányelvekre szükség volt, hogy iránymutatást adjanak a törvény végrehajtásához. Ugyanakkor elvárja, hogy az irányelvek védelmezzék Szlovákiában a kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy mind a magán-, mind a közéletben használhassák anyanyelvüket. A főbiztos felszólítja a szlovák hatóságokat, hogy szorosan figyeljék és elemezzék a törvény végrehajtását. A magyar kormányhoz hasonlóan a főbiztos is a nyelvhasználatért kiróható büntetéseket tartja a törvény és a végrehajtási dokumentum legkényesebb részének. A büntetések súlyosan korlátozhatják a kisebbségi nyelvhasználatot. A magyar miniszterelnök már korábban bejelentette: amennyiben mégis büntetésekre kerül sor, a magyar kormány anyagi és jogi segítséget nyújt a nyelvtörvény áldozatainak Szlovákiában - ismerteti a Külügyminisztérium. A magyar kormány üdvözli, hogy a főbiztos egyértelművé teszi: mindaddig szerepet vállal a folyamatban, amíg - a magyar és a szlovák miniszterelnökök szécsényi megállapodásának megfelelően - Szlovákia föl nem erősíti a kisebbségi nyelvhasználati törvényt arra a szintre, amilyenre az államnyelvtörvény került, továbbá, amíg a szlovák fél megalkotja az átfogó kisebbségvédelmi törvényt. A magyar kormány tartja magát a szécsényi megállapodáshoz, amely a július 22-én kiadott főbiztosi vélemény valamennyi elemét kötelezően végrehajtandónak fogadta el és elvárja, hogy a főbiztos szerepet vállaljon mindezek érvényesítésében - írja a közlemény. ROMA HÍREK Józsefváros vezetése nem akar roma központot RomNet, 2009. december 18. Megvétózza a volt Dekoratőr Iskola felújításra vonatkozó építési engedélyt a VIII. kerület vezetése annak ellenére, hogy a Fővárosi Közgyűlés november végi ülésén a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ január 1-jével történő létrehozásáról határozatot hozott - tudta meg a RomNet. Józsefváros vezetése szerint a Szentkirályi utcai épületbe tervezett állandó kulturális rendezvények a lakók nyugalmát veszélyeztetnék, a parkolási problémák közlekedési káoszt okoznának a történelmi Belső-Józsefvárosban, ráadásul úgy vélik, a kulturális központ funkciójának betöltésére alkalmatlan lesz. A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében a Szentkirályi utca 7. szám alatt, a hajdani dekoratőriskola többemeletes épületében hoznák létre a romaközpontot, amely két fővárosi intézményt, a Napházat és a Cigány Házat is befogadja. Az intézmény a tervek szerint a jövő év január elsején nyitotta volna meg a kapuit, de az elmúlt hónapokban több roma szervezet is tiltakozott az új központ létrehozása 28
ellen, azt hangoztatva, hogy az épület alkalmatlan a feladat ellátására, és helyette országos romaközpontot szeretnének. Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke korábban azt mondta, a befogadásra váró két intézmény átadás-átvételének december 31-ig meg kell történnie. Hozzátette: a közbeszerzési pályázat kiírása után megkezdődhet a volt dekoratőriskola felújítása, januárban kiírhatják az intézmény igazgatói pályázatát, és tavasszal, de a legkésőbb nyár elején már az első programot is megtarthatják, fogadhatják a látogatókat. A 2400 négyzetméteres épület felújításához és funkció szerinti kialakításához a magyar állam 900 millió forinttal járul hozzá, az intézmény zökkenőmentes működése érdekében pedig a Miniszterelnöki Hivatal és az oktatási minisztérium közszolgálati szerződés keretében "indulásként" évente 100-100 millió forint értékű szolgáltatást vásárol a kulturális központtól emlékeztetett a roma politikus. A terveket keresztül húzhatja a kerületi vezetés, ugyanis a Józsefvárosi Önkormányzat szerint több ponton is törvénysértő módon járt el a VII. kerületi építési hatóság, amikor november 18-i határozatában engedélyezte a Fővárosi Önkormányzatnak, mint a VIII. kerület Szentkirály u. 7. szám alatti iskolaépület tulajdonosának, hogy az épületben belső átalakítással Fővárosi Roma Kulturális Központot alakítson ki. A kerületvezetés szerint a Fővárosi Önkormányzat egyszerűen meg akarta kerülni a helyi önkormányzatot egy olyan ügyben, amely erősen a józsefvárosiak jogos érdekét érinti, ezért Józsefvárost fellebbez a döntés ellen és hatástanulmányokat vár a fővárostól. A kerület vezetése hangoztatta, kezdettől fogva osztották több - a helyszínválasztást és a koncepciót élesen bíráló - roma szervezet álláspontját, mely szerint a Szentkirály utcai egyszerű, belvárosi iskolaépület alkalmatlan egy ilyen funkció betöltésére. A bírálók szerint a régi iskolaépület toldozásafoltozása a főváros és a kormány pót-cselekvése, mert a kulturális központ funkciójának betöltésére alkalmatlan intézmény eleve képtelen lesz érdemben segítséget nyújtani a cigányság oktatási és kulturális felzárkóztatásában. A bírálók szerint hiányzik a kulturális központ működtetésének pénzügyi háttere is. Emlékeztettek, a helyi önkormányzat korábban több lehetséges más kerületi helyszínt ajánlott a főváros figyelmébe, sőt együttműködését is felajánlotta egy új, a funkcióra alkalmas és megfelelő környezettel rendelkező épület kialakítására, de a főváros e javaslatokat érdemi tárgyalás nélkül lesöpörte az asztalról. A Fővárosi Önkormányzat tudatta: a központ megnyitásához szükséges építések engedélyeztetését a VII. kerülettől kérte és kapta meg, de a VIII. kerületi képviselő-testület szerint azonban az eljárás több ponton is törvénysértő. Benga Oláh Tibor, a józsefvárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke a képviselő-testület szerdai ülésén azt hangoztatta, nem lehetett volna az építési engedélyt megadni a központ számára, mert az építési hatósági döntés meghozatala előtt hatástanulmányt kellett volna készíteni a központ megnyitásával járó környezeti hatásokról. A józsefvárosi kerületvezetés azt is sérelmezi, hogy a Fővárosi Önkormányzat a közigazgatási eljárásról szóló törvényt megsértve, nem tekintette a helyi önkormányzatot az eljárásban ügyfélnek, holott egyértelmű, hogy Józsefváros jogos érdekét az ügy érinti. Az önkormányzat emiatt fellebbez az erzsébetvárosi határozat ellen a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalhoz, mint másodfokú hatósághoz a döntés hatályon kívüli helyezése és új eljárás indítása érdekében. A VIII. kerület álláspontja szerint nem kaphatna a Fővárosi Roma Kulturális Központ addig engedélyt, amíg a Fővárosi Önkormányzat nem tisztázza, hogy az eddigi iskolaépület funkcióváltása milyen hatással lenne a környezetére, milyen mértékben terhelné azt. Józsefváros szerint egy ilyen nagy forgalmat generáló oktatási és kulturális központ megoldhatatlan parkolási problémákat generál a szűk, történelmi Belső-Józsefvárosban, illetve az épület funkcióváltása, az odatervezett állandó 29
kulturális rendezvények a lakók nyugalmát is veszélyeztetik. Az épületre kiadott elsőfokú építési engedély egyáltalán nem rendelkezik az épület maximális befogadóképességének meghatározásáról, melynek alapján a környezeti hatásokat egyáltalán mérni lehetne. Kárpótlási csalás: ötvenöt elítélt Népszabadság 2009. december 19. Ötvenöt személyt ítéltek el csalásért pénteken a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. A vádlottak az osztrák kárpótlási alapot károsították meg több mint háromszázmillió forint tértékben. Az elsőrendű vádlott, a volt kalocsai cigány kisebbségi vezető ítélete a legsúlyosabb: hat év letöltendő börtön. A 2000-ben meghirdetett Osztrák Megbékélési Alap egyszeri pénzjuttatásban részesítette azokat a magyarokat, akiket a második világháború idején Ausztriába deportáltak kényszermunkára. A még élő jogosultaknak egyszeri pénzjuttatásként 1500 és 7600 euró közötti összeg járt. Az alap 2004-ig kilencmilliárd forintot utalt ki a magyar zsidó és roma túlélőknek. A kifizetések ellenőrzése során kiderült, hogy a több mint tizenkétezer magyarországi romaigénylés, illetve -kifizetés száma meghaladja a felmért mértéket. A legtöbb igénylés Bács-Kiskun megyéből érkezett. Az igénylés szervezetten zajlott, voltak, akik a túlélőket felhajtották. Mások hamis adatokat adtak meg, mivel a deportálás tényét tanúkkal is lehetett igazolni. A kiutalt támogatásokat a szervezők vették fel. A bíróság mind az ötvenöt – többek között a miskei, kalocsai, keceli, jánoshalmi, dusnoki és soltvadkerti cigány kisebbségi önkormányzat munkatársait – megvádolt személyt bűnösnek találta. Sz. Katalint, az elsőrendű vádlottat, volt kalocsai cigány kisebbségi elnököt folytatólagosan elkövetett csalásért, magánokirat-hamisításért a bíróság hatévi börtönbüntetésre, 6,2 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. Sz. László képviselő büntetése háromévi börtön, Sz. Ferencé négy és fél év, valamint húszmillió forint vagyonelkobzás. Még két vádlott kapott letöltendő börtönbüntetést, a többi vádlott büntetése felfüggesztett börtön, valamint pénzbüntetés. Az ítélet nem jogerős. Hogyan lehet hasznot húzni a cigányok nyomorából? Népszabadság 2009. december 21. A nincstelenek kifosztása Virágzó üzletág épült a szegénységben élő romák köré: a hálózatot korrupt hivatalnokok, szélhámos vállalkozók és maflamódszereket alkalmazó uzsorások alkotják. Az észak-magyarországi megyékben szerzett tapasztalatairól beszél egy cigány értelmiségi házaspár, Berki Judit és Szomora Szilárd. Pár évtizede élénk fantáziájú tervezők asztalhoz ültek, hogy Nógrád megye keleti fertályán megalkossák Bátonyterenyét. A papíron jól mutató elképzelés megvalósításába hiba csúszott. A két névadó településrész, Nagybátony és Kisterenye máig nem ért össze. Kilométerek választják el egymástól. A Kádár-korszak viszonylagos jóléte után a város csak mostanában kezd ébredezni a sokkból, amit a rendszerváltáskor a munkahelyek elvesztése okozott. Sikerek és kudarcok egyvelege. Uniós támogatással uszoda épült, amit az elmúlt télre bezártak – fűtésre már nem volt pénz. Az idén talán sikerül nyitva tartani. Berki Judittal és Szomora Szilárddal, a szűk roma értelmiségi réteghez tartozó diplomás házaspárral a tanodában beszélünk meg találkozót, nem messze a hajdan szebb napokat látott nagybátonyi vasútállomástól. Sok cigány él errefelé. A régi parasztházból átalakított tanoda azért létesült, hogy a roma gyerekeknek segítsen leküzdeni a családi-szociális háttérből fakadó hátrányokat. A tanodát működtető roma civil szervezetet több mint tíz éve alapította a házaspár. Az egyszerűség kedvéért mindketten szociálpolitikusnak nevezik magukat, de csak azért, mert a magyar nyelv még nem találta 30
fel azt a szót, ami legalább megközelítő pontossággal kifejezné, mivel foglalkoznak. Nehéz is lenne egyetlen fogalomba belegyömöszölni. Járják a cigányok lakta északmagyarországi falvakat: telepfelszámolási, szegénység elleni vagy tehetséggondozó programokban vesznek részt. Pályázatokat írnak, jogszabályokat véleményeznek, adományokat gyűjtenek. Pedagógusok, érdekvédők és pszichológusok egy személyben. Tényleg a legjobb ennél maradni: szociálpolitikusok. Az egész társadalomban fertőző szélsőjobbos propaganda hatására kezd olyan kép kialakulni, mintha a romák eleve bűnözőnek születnének, és még a gazdasági válságért is a segélyekre szoruló, parazitának bélyegzett cigányság lenne a felelős. Berki Judit és Szomora Szilárd viszont bőséges tapasztalatokat szerzett arról, hogyan károsítják meg, fosztják ki és tartják félelemben a kiszolgáltatott romákat. A módszerek változatosak. Miközben az a látszat, hogy az állam a lehetőségekhez képest bőkezűen osztja a támogatást, a költségvetés valójában spórol is a romákon. A cigánysorok lakói általában nem jutnak hozzá azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek elvileg minden magyar állampolgárt megilletnek. Berki Judit egy cigánytelepen élő férfi esetét hozza fel példaként. Az illetőnek „súlyos asztmatikus betegsége‖ van, ráadásul ízületi problémákkal küzd. Rendszeresen kellene járnia kórházi kezelésre, de úti költségre, gyógyszerre nincs pénze. Betegsége ellenére alkalmasnak találták arra, hogy részt vegyen a közfoglalkoztatásban. Ránézésre közölték vele, hogy „maga simán el tud itt sepregetni‖. Dolgozott is hónapokig. Hirtelen rosszul lett, negyvenfokos lázzal vánszorgott haza. A mentő nem volt hajlandó kijönni, egy falubeli roma saját kocsijával vitte be a megyeszékhelyre. Még aznap sürgősen megoperálták, utána egy hétig feküdt az intenzíven. Túlélte. A telepi cigányok – folytatja Berki Judit – annyira elárvultak, hogy külső segítség nélkül a napi élethez szükséges teendők ellátására is képtelenek. Sokuknak az elemi irataik is hiányoznak. Se személyi, se taj szám, se adókártya. Igazolványok nélkül teljesen társadalmon kívülre kerülnek, végképp esélytelenné válnak arra, hogy valaha is munkát találjanak. Szomora Szilárd bólogat: – Időnk jelentős részét azzaltöltjük, hogy hivatalokba kísérgetjük az embereket, próbálják pótolni a papírokat. Más kérdés, hogy az érvényes okmányokkal rendelkező romák – mivel fogalmuk sincs, hogy minek mi a következménye – potenciális áldozatai a szélhámosoknak. Szomora Szilárd találkozott olyan koldusszegény cigány férfival, aki papíron húsz roncsautó tulajdonosa. Roma ismerősei bírták rá, hogy vegyen a nevére vacak, kiszuperált járműveket. Az ismerősök kifizették a vételárat, a kocsikat szétszerelték, és alkatrészenként értékesítették. A férfi roncsonként néhány ezer forintot kapott, jutalmul. A forgalomból való tényleges kivonásnak azonban vannak bizonyos költségei. A becsapott férfi rendre kapja a felszólításokat az adóhatóságtól, félmilliós tartozást halmozott fel. A háza sem ér ennyit. A más javára felvett banki hitelek és fiktív cégalapítások mellett hosszú éveken át a „szocpolos‖ lakásépítés volt a komoly biznisz. A vállalkozók kölcsönözték az önerőhöz szükséges összeget, beszerezték a szükséges engedélyeket, olcsó alapanyagokból felhúztak valami házfélét, és – még mielőtt végeztek volna – odébbálltak a milliós állami támogatással. A tulajdonosoknak is lepottyant pár százezer forint: elhitték, hogy végre rájuk mosolygott a szerencse. Aztán rádöbbentek, hogy a házuk befejezéséhez ennek a többszörösére lenne szükség. Akadtak önkormányzatok, amelyek megragadták az alkalmat, hogy újabb elszigetelt telepeket, romagettókat hozzanak létre. Akár falutól távol eső, mocsaras területet is megfelelőnek találtak, hogy kellő alapozás nélküli házak épüljenek rajtuk. A cigány építési vállalkozók visszaéléseihez az önkormányzatok és a bankok nem cigány tisztségviselői falaztak – ad hangot gyanújának Szomora Szilárd. A roma érdekvédő szervezetek hiába küldözgették a vészjelzéseket, a közelmúltig kellett várni arra, hogy a parlament bezárja a törvényi kiskapukat. És ezzel még nem oldódott meg semmi. Ezerszámra éktelenkednek az országban a selejtes, felébe-harmadába hagyott szocpolos házak, amelyekre 31
elméletileg nem lenne szabad kiadni a végleges lakhatási engedélyt. Ennek hiányában viszont a családokat a hajléktalanság fenyegeti. Pillanatnyilag az önkormányzatok, a jogvédők és a lakók is jobbnak látják, ha nem bolygatják az ügyet. – Minden hónap huszadikakörül aggódni kezdek, hogy mibe keverednek ezek a szerencsétlenek. Addigra végképp elfogy a pénzük, bármilyen hülyeségbe könnyű belerángatni őket – veszi vissza a szót Berki Judit. Persze a pénz esetenként rögtön mások zsebében köt ki. A kis falvakban többnyire csak egyetlen bolt található, amit jellemzően valamelyik helyi potentát vagy hozzátartozója működtet. A városok szupermarketjeiben jóval olcsóbban lehet megvenni ugyanazt, de odáig valahogy el is kellene jutni. A buszjegy drága, a cigányok inkább a falusi közértre hagyatkoznak. A vásárlás azzal kezdődik, hogy törlesztik az előző hónapról maradt adósságot, majd újabb hitelt kérnek. Havonta néhányszor fontossá válnak a máskor lenézett, messzire elkerült cigány közösségek. Mindenki tudja, mikor jön a családi pótlék, a segély, a közmunkáért járó fizetség. Ilyen napokon menetrendszerűen megjelennek a kereskedők. Cigányok és nem cigányok felváltva. Először azok, akik disznót tartanak, és feketén árulják a húst. Aztán a zöldségesek. Legvégül azok, akik szőnyeget, ágyat, bútort vagy használati tárgyakat akarnak eladni. Az a vád, hogy a cigányok rögtön „elkocsmázzák és elgépezik‖ a segélyt, nem alaptalan, de Berki Judit szerint igazságtalanul általánosító. Jóval többen vannak, akik alkohol helyett élelemre és ruhára költik kevéske pénzüket. Csakhogy bár mennyire is takarékoskodnak, nagy valószínűséggel adódnak olyan helyzetek, amikor kölcsönre szorulnak. Kölcsönt pedig egyedül a 80-90 százalékos (és még magasabb) kamatot felszámító uzsorásoktól remélhetnek. Aki egyszer hozzájuk fordul, soha többé nem szabadul az adósságspirálból. Újabb adalék ahhoz, hogy mennyire hiteles a romák feltétlen összetartásáról kialakított mítosz: az uzsorások szintén cigányok. A roma kisebbségi önkormányzatok vezetői képtelenek fellépni velük szemben, ehhez sem jogkörük, sem erejük nincs. Esetleg éppen úgy elszenvedői az uzsorakölcsönnek, mint azok, akiket képviselniük kellene. A károsultak nem mernek a rendőrséghez fordulni, ha mégis megteszik, a fenyegetések hatására visszavonják vallomásukat. Nem véletlen, hogy uzsoraügyletek miatt csak elvétve indul eljárás. A maffiamódszerekkel dolgozó uzsorások nem válogatnak az eszközökben. Házuk felgyújtásával, családjuk kiirtásával fenyegetik adósaikat, és a fizikai erőszaktól sem riadnak vissza. Szomora Szilárd elmondása szerint a lakóhelyüket változtató, településről településre, az ország egyik feléből a másikba költöző roma családok nem pusztán a jobb megélhetés reményében vándorolnak. Az uzsorások elől menekülnek. – Valóságos hálózat alakultarra, hogy az utolsó filléreket is elszedje a minimális pénzből tengődő cigányoktól – állapítja meg Berki Judit. – Nem is hinnénk, milyen jól meg lehet belőlük élni. Közben mindenki megveti őket. Nincsenek emberek, akiket jobban utálnának ebben az országban. Etnobiznisz: a legfőbb ügyészhez fordultak a romapénzek miatt Beol.hu 2009. december 21. A származás helyett döntsön a rászorultság. Ezt hangsúlyozza a legfőbb ügyészhez írt levelében Nánási Mihály eleki képviselő, utalva az utóbbi hónapok történéseire. Eleken a közvélekedés szerint nem cigány származású, de magukat annak valló emberek jutottak roma pályázati pénzekhez. Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyészhez fordult levélben egy eleki képviselő az éveken keresztül rendezetlenül hagyott, és többször újra osztott „cigánypénz‖ miatt. Mint arról idén februárban lapunk beszámolt, a városban több, nem cigány származású ember is élt a kimondottan romáknak a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (MACIKA) által kiírt pályázati pénzzel. — Senki számára nem elfogadható az, hogy egy vadidegen igazolja a támogatásra rászorult ember származását. Semmilyen ügyben nem járható ez az út! Származási igazolást a szülőkön kívül csak az 32
önkormányzat hivatala, annak jegyzője adhasson. Fel kell, váltsa ezt a megkülönböztető igazolást a rászorultság elve — fogalmazott Nánási Mihály, aki szerint a MACIKA közalapítvány kuratóriumának cinkostársaként jelenik meg a háttérben a pályázathoz ajánlást adó helyi cigány kisebbségi önkormányzat. A szocialista képviselő arra kéri a főügyészt, hogy rendezzék a kialakult állapotokat. — Állapítsák meg, ki a felelős, kerüljön ki a szőnyeg alá söpört szemét! — fogalmazott Nánási Mihály. Nem érzik biztonságban magukat a romák 168 óra 2009. december 23. „Egyre több a bűnöző a rendőrség kötelékében‖ - állítja a Magyarországi Nemzeti- Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Száva Vince szerint ezt akarja megfékezni a jogvédő szervezet és a Magyarországi Kisebbségek Pártja. Ezért nyílt levélben kérték a belügyminisztert és az Országos Rendőr-főkapitányt, hogy vonják felelősségre, és távolítsák el az állományból azokat a rendőröket, akik munkájuk során bűncselekményt vagy szakmai vétséget követtek el. A panaszlevelek és a lakossági fórumokon elhangzott beszámolók miatt döntött úgy a Magyarországi Nemzeti- Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, hogy nyílt levelet írnak. Ebben arra kérték a belügyminisztert és az országos rendőr-főkapitányt, hogy vonják felelősségre, és ha kell, távolítsák el a „bűnöző‖, illetve szakmai hibákat elkövető rendőröket. „Számtalan esetben kértek tőlünk segítséget romák azért, mert a rendőrök nem segítenek nekik, legtöbbször a feljelentéseket sem veszik fel, elutasítják, elküldik őket‖ – állítja Száva Vince. Az elnök szerint a többség arról panaszkodik, hogy még akkor sem érzik biztonságban magukat, ha a közelükben vannak a rend őrei. „Emlékszünk még arra is, hogy a rendszerváltás időszakában jó pár skinhead is bekerült a rendfenntartók közé, azt viszont nem láttuk, hogy kizárták volna őket a soraikból, illetve, hogy kiszűrnék a felvételnél a szélsőséges nézeteket vallókat‖ - hangsúlyozta a jogvédő szervezet elnöke. Mint ahogy arról sem tudnak, hogy felelősségre vonták-e a tatárszentgyörgyi gyilkosságnál helyszínelő rendőröket, akik nem akarták összeszedni a bizonyítékokat, vagy a miskolci rendőrkapitányt a gyűlöletbeszédéért, illetve azt a rendőrt, aki Hatvanban rálőtt egy romára. Száva Vince a Roma Sajtóközpontnak elmondta, a „bűnöző rendőrök‖ megállítása mellett a megbékélés lehet az egyetlen eszköz arra, hogy Magyarországon végre megnyugodjanak az emberek. A Roma sajtóközpont szerette volna megtudni az Országos Rendőr-főkapitányság álláspontját is az állításpokkal kapcsolatban, de mindeddig nem kaptak választ a kérdéseikre - közölte a sajtóközpont. Százötven egyéni jelöltet indítanának Kolompárék Index 2010. január 9. Százötven egyéni választókerületben kíván jelöltet állítani a 2010-es országgyűlési választásokon az MCF Roma Összefogás Párt, közölte Kolompár Orbán, a párt elnöke a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kótajban rendezett közmeghallgatáson. Az Országos Cigány Önkormányzat elnökének pénteki programjáról beszámoló ifj. Bogdán János sajtószóvivő az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményben azt írta, hogy az MCF Roma Összefogás Párt az egyéni képviselők indítása mellett az összes megyében, továbbá Budapesten egyaránt szeretne területi listát állítani.
33
A helyi cigány kisebbségi önkormányzat által szervezett közmeghallgatáson Kolompár Orbán bejelentette, hogy a választásokra való felkészülést felgyorsítják, ő maga pedig rövidesen megyejárásba kezd. Ennek keretében minden olyan választókerületbe ellátogat, ahol a roma szavazók létszáma meghaladja az ötezret. Az MCF elnöke hozzátette: a párt minden demokratikus roma és nem roma párttal szövetségi tárgyalásokat kezdeményez a parlamenti ötszázalékos küszöb biztos átlépése, és a hazai cigányság hathatós képviselete érdekében. Négy vádlottja lehet a pécsi kézigránátos gyilkosságnak MTI 2010. január 13. Négy ember ellen javasolt vádemelést a rendőrség a napokban a két halálos áldozatot követelő, 2008. novemberi pécsi kézigránátos gyilkosság ügyében. Petréteiné Malomsoki Csilla, a baranyai főügyészség helyettes főügyésze az MTI-nek szerdán elmondta: a rendőrség előre kitervelten, több emberen, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt javasolt vádemelést három férfi és egy nő ellen. A helyettes főügyész hozzátette, az ügyészségnek 30 napja van, hogy döntsön a vádemelésről, ezzel egyidejűleg a bíróság előtt indítványozhatja a gyanúsítottak előzetes letartóztatásának fenntartását. Ha az ügyészség vádat emel, a bíróság a négy embert akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is sújthatja. Petréteiné Malomsoki Csilla a feltételezett elkövetőkről annyit árult el, hogy részben rokonok, részben ismerősök. Megjegyezte, a nyomozati iratok szerint a rendőrségnek sikerült tisztáznia, ki kitől szerezte be a kézigránátot és ki dobta be azt a családi házba, ám ennek részleteiről az ügy jelenlegi szakaszában nem kívánt beszélni. A gyilkosság motivációjáról is csak annyit mondott, hogy nem rasszista, hanem személyes ok volt. Pécsett 2008. november 18-án éjjel dobtak kézigránátot a Fejlődés utcai, romák által lakott családi házba, a robbanásban egy férfi és egy nő meghalt. Három gyermekük közül ketten könnyebben sérültek, őket sokkos állapotban kórházba szállították. A rendőrség tavaly februárban fogott el kettőt a gyilkosság feltételezett elkövetői közül: B. Jenő 45 éves kővágószőlősi roma kisebbségi képviselőt és B. János 43 éves volt rendőrt. A testvérpár tagadta a kézigránátos támadás elkövetését. Dakos József, Baranya rendőrfőkapitánya a két férfi őrizetbe vételét követően azt mondta: harminc nyomozó hónapokon át tartó aprólékos munkája, s egyebek mellett száz tanú meghallgatása vezetett a gyanúsítottak nyomára, a feltételezett elkövetők indítéka nem rasszista, hanem személyes jellegű volt. A rendőr dandártábornok kitért arra, hogy az elkövetők ismerték áldozataikat, akik közül feltehetően csak a férfival volt problémájuk. B. János, aki egy közösségi portálon talált adatlapja szerint korábban tizennyolc évet szolgált a rendőrségnél, abból nyolc évet helyszínelőként, szintén a pécsi Fejlődés utcában lakott, néhány háznyira az áldozatoktól. A rendőrség később egy harmadik gyanúsítottat is elfogott, ezt követően nem nyilatkozott az ügyről annak ellenére, hogy korábban azt ígérte: ha a nyomozás lezárul, eredményeiről sajtótájékoztatón kívánnak beszámolni. Az ügyészségre küldött iratokból derült ki, hogy a bűncselekménnyel valójában négy embert gyanúsítanak. Keresztény alapú oktatási mozgalmat indít az Index-alapító RomNet, 34
2010. január 14. Öt-tízezer roma gyermeket tervez bevonni a magyar internetezés úttörője, Nyírő András abba az oktatási programba, mely keresztény alapokra épülne. Na meg Böjte Csabára és a Skype-ra. Keresztény alapú oktatási mozgalmat szervez Nyírő András, az Index és az Internetto egykori alapító-főszerkesztője az elmaradott szabolcsi és borsodi térségben - írja a Heti Válasz. A tervek szerint a programba 5-10 ezer roma gyermeket képeznének, nemcsak konkrét munkákat elvégzendő, hanem értékrendre is nevelnék őket. Arra, hogy dolgozni, tanulni jó, erény. A magyar internetezés úttörője "első körben" a Skype-ot és Böjte Csabát hívta segítségül, a tervek szerint a ferences rendi szerzetest interaktív lelkigyakorlatokat tartana már a hónap végétől. A résztvevők Csíksomlyón ünnepelhetik a húsvétot, Csaba testvér társaságában. Mindez a Wifi Falu folyománya lesz, Nyírő ugyanis elnöke az Internet Terjesztéséért Alapítványnak, melynek köszönhetően eddig 120 településen épült ki a vezeték nélküli internethálózat és 2 ezer háztartást kapcsoltak a világhálóra. Netet szigorúan rászorultsági alapon lehetett igényelni, a számítógépet pedig meg kellett vásárolni az érintetteknek, akiknek esetenként az önkormányzat hitelezte meg mindezt. Hogy mindehhez tartalom is párosuljon, értékterjesztés érezhető legyen, Nyírő Böjte Csabával létrehozta a http://www.teritettasztal.ro/ honlapot. Házkutatások roma szervezeteknél - trükközés pályázati pénzekkel? Hírszerző 2010. január 16. A Magyar Nemzet szerint feltehetően újabb kétes ügyei lepleződnek le Kolompár Orbánnak, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ), az MCF Roma Összefogás Párt és egy kiskunmajsai civil szervezet elnökének. A napilap szombati számában megjelent cikk szerint ezzel függ össze, hogy pénteken házkutatást tartott és iratokat foglalt le a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Nyomozó Hivatala, valamint a BácsKiskun Megyei Főügyészség az első számú cigány kisebbségi vezető hivatali helyiségeiben. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a házkutatás és az iratlefoglalás az utóbbi kisebbségi önkormányzati ciklushoz kapcsolódik, amely 2007 tavaszán kezdődött. Mint írják, az ügy főként az OCÖ intézményhálózatával, nyaralójával és médiastúdiójával függ össze. Az OCÖ balatonlellei nyaralójánál erős a gyanú, hogy korántsem a több mint húszmillió forintos pályázatnak megfelelően történt meg a felújítás. Katolikus kezdeményezés a romák védelmében – A jóakarat koalíciója Népszabadság 2010. január 22. Különböző világnézetű és vallású emberekből szeretné létrehozni a romák iránti jóakarat koalícióját egy katolikus szervezet. A Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség ma konferenciát rendez az MTA budavári dísztermében, hogy a cigányokat fenyegető verbális és fizikai erőszakkal szemben hangot adjon együttérzésének. Szőke Péter katolikus jogász és Mohácsi Viktória roma jogvédő nyilatkozik. A romák elleni újabb és újabbgyilkosságokról hallva első reakciónk az imádság volt. Az Üllői úti Örök Imádás templomában imaórát szerveztünk az áldozatok emlékére. A megrendülés, a felháborodás és az együttérzés arra indított, hogy más kezdeményezéseket is tegyünk. Inspirációt merítettünk Sólyom László köztársasági elnöknek a kislétai gyilkosság után, tavaly augusztusban megfogalmazott üzenetéből is: a jelenlegi helyzetben a cigányság mellett állni becsületbeli kérdés – 35
meséli Szőke Péter jogász, a Sant’Egidio katolikus közösség képviselője, hogy milyen előzmények vezettek a konferencia megrendezéséhez. Cigányügyi tanácskozásokkal tele a padlás, a mostani azonban unikális a maga nemében. Ebben a témában nem találtunk példát arra, hogy katolikus szervezésű eseményen együtt szerepeljenek egyházi személyek, politikusok, egyházhoz nem kötődő szakértők és a roma holokauszt túlélői. – Katolikusként – folytatjaSzőke Péter – hiszünk a szavak erejében. Szeretnénk létrehozni a jóakaratú emberek koalícióját. Lehet, hogy sok konferenciát tartanak a cigányokról, de nem vagyok biztos abban, hogy a remény tiszta szava elégszer elhangzik. A gyilkosságoknak a civilizált együttélés is áldozatul esett. Sok olyan fórumra lenne szükség, amely a remény építőköveit képes összegyűjteni, és egymásra rakva szilárd erődítménnyé emelni. A rendezvényen a bécsi Ceija Stojka roma asszony a bergen-belseni koncentrációs táborban elszenvedettekre emlékezik, többek között a református Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke, Katz Katalin, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanára, Ladányi János szociológus és Székely János katolikus püspök is előadást tart. Valamint Mohácsi Viktória, a Mozgalom a Deszegrációért Alapítvány igazgatója, az SZDSZ-ből már kilépett volt európai parlamenti képviselő. – A gyilkosságok idején többszolidaritási kezdeményezés indult a romák mellett, de ezek mára mintha kifáradtak, feledésbe merültek volna – mondja Mohácsi Viktória. – A feltételezett elkövetők elfogása óta egyre nagyobb a csend, a rendőrség és a nemzetbiztonság felelősségéről is kevés szó esik. A társadalom napirendre tért a történtek felett. Pedig a cigányság brutálisan rossz helyzete nem javult, a rasszizmus és a mindennapos kiszolgáltatottság a gyilkosságok megszűnése után sem csökkent. Ezért is örülök ennek a konferenciának: végre egy lépés abba az irányba, hogy próbáljuk meg ébren tartani a társadalom lelkiismeretét. És külön jó, hogy a szervezők katolikusok. Bár templomba ritkán járok, én is hívő vagyok. Most is gyakran imádkozom otthon, de azokban a hónapokban, amikor a gyilkosságok történtek, egyetlen napot sem hagytam ki. Mégis, úgy látom, hogy a konferencia szervezőinek erősebb a hite, mint az enyém. Hála Istennek, eltökélten hisznek abban, hogy sikerül pozitív jövőképet nyújtani a cigányságnak. Engem néha elfog a kétség... Mit várnak a katolikusok a jogvédőktől, és mit a jogvédők az egyháztól? Szőke Péter a maga részéről más módszereket részesít előnyben, de a polgárjogi küzdelmet is legitim formának tartja. XXIII. János pápa szavait idézi: keressük azt, ami összeköt, félretéve, ami elválaszt. Mohácsi Viktória az oktatási szegregációról fog beszélni a konferencián. A katolikus iskolák többsége szerinte nem hajlandó fogadni hátrányos helyzetű roma gyerekeket, és ezzel az egyház maga is hozzájárul a cigányok kirekesztéséhez. A roma jogvédő reméli, hogy – talán éppen ennek a tanácskozásnak köszönhetően – sikerül változásokat elindítani az egyházi intézményeknél. Szőke Péter veszi vissza a szót: – A történelem bizonyítja,hogy Magyarország azokban az időkben volt sikeres, amikor a befogadás, ha úgy tetszik, az integráció pártján állt. Egészen biztos, hogy a magyar társadalomban van szellemi és lelki tartalék, amelynek a mozgósításával meg lehet akadályozni, hogy végérvényesen elszabaduljanak az indulatok. Ha szeretettel és barátsággal közeledünk másokhoz, akkor az anyagi javakban szűkölködő szegényeknek is segítünk megőrizni a legfontosabbat, a méltóságukat. Ezért hangsúlyozom anynyira a reményt. A katolikusok számára a remény nem széplelkűség, hanem végrehajtható, racionális cselekedetekben is megnyilvánuló életprogram. A Saint’Egidio (Szent Egyed) katolikus közösség 1968-ban alakult Rómában. Napjainkban a világ 71 országában van jelen, taglétszáma 50-60 ezerre tehető. Tevékenysége középpontjában a „szegények iránti tevőleges szeretet‖ áll. A közösségnek idehaza Budapesten, Győrben és Pécsett működnek csoportjai. A tagok önkéntes munkában, térítés nélkül végzik szolgálatukat – Magyarországon elsősorban a hajléktalanok és a szociális otthonokban élő idősek körében.
36
Megválasztották az európai roma fórum magyarországi képviselőit Hirado.hu 2010. január 27. Birta János VÉROSZ vezetője azt mondta: "teljes felújítást szeretnének elérni a roma integráció vonalán", új lendületet adni a magyarországi és az európai programoknak Megválasztották az Európai Romák és Utazók/Traveller Fórumának (ERTF) magyarországi képviselőit; a három új delegált az európai cigányság foglakoztatási és oktatási helyzetén kíván gyökeres változást elérni. A strasbourgi székhelyű, másfélezer civil szervezetet tömörítő európai roma szervezet, amelynek tevékenységében 42 ország képviselője vesz részt, 2005 decemberében alakult. Célja, hogy képviselje az Európában élő, a roma közösséghez tartozó mintegy 12 millió embert, elérje alapvető jogainak érvényesülését a gyakorlatban is, megelőzze a rasszizmust és diszkriminációt, valamint elősegítse beilleszkedésüket szülőhazájuk társadalmába. Birta János, a Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezetének (VÉROSZ) vezetője, az újonnan, négy évre megválasztott magyarországi delegáció vezetője az MTI-nek szerdán elmondta: az ERTF segítségével "teljes felújítást szeretnének elérni a roma integráció vonalán", új lendületet adni a magyarországi és az európai programoknak. Hozzátette: komplex oktatási és foglalkoztatási programok indítását, a romák lakhatási körülmények javítását és a gyermekszegénység elleni küzdelmet tekintik kiemelt feladatuknak. Megjegyezte, az általa vezetett civil szervezet, a VÉROSZ az elmúlt időszakban már elindított ehhez kapcsolódó hazai programokat, amelyek azon alapulnak, hogy a szülőkön keresztül mutatott jó példákkal segítsék a gyermekeket. Így akarják elérni, hogy ne mélyüljön a szakadék a többségi társadalom tagjai és a cigányság között. Az ERTF magyarországi ernyőszervezeteinek néhány nappal ezelőtti gyűlésére harminc civil szervezet regisztráltatta magát. A tisztújító küldöttgyűlésen Birta János mellett Budai Zoltánt, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének (MCDSZ) képviselőjét és Sztojka Katalint, a Phralipe kalocsai szervezetének vezetőjét választották meg magyarországi delegáltnak. A tömörülés európai szervezetei 19 országában már megtartották a tisztújító közgyűléseiket. A háromnapos tisztújító plenáris ülést február végén tartják Strasbourgban. NINCS DÖNTÉS - Roma vezetők is egyeztethetnek a kanadai vízumkényszerről Hvg.hu 2010. január 28. Közös érdek a Magyarországgal szembeni kanadai vízumkényszer újbóli bevezetésének elkerülése, a két ország folytatja az egyeztetéseket - ebben foglalta össze szerdai ottawai tárgyalásainak lényegét Szabó Vilmos külügyi államtitkár. A magyar kormány roma vezetőket is fel fog kérni, hogy kapcsolódjanak be az egyeztetésekbe. Az államtitkár a kanadai külügyminiszter és bevándorlási miniszter helyettesével részletesen tárgyalt "a két ország kapcsolatában újra jelentkező kritikus pontról", a kanadai menekült státust kérő magyarok számának több hónapja tartó növekedéséről. "Ez a szám igen kritikus határ felé mozog" tudatta a kanadai fél, jelezve egyúttal: nincs döntés a vízumkényszer ügyében, de a menekültkérelmek számának növekedése Kanada számára "problémát jelent". A külügyminisztérium államtitkára - aki kétnapos washingtoni tárgyalások után érkezett egynapos egyeztetésre a kanadai fővárosba - azt mondta: az illetékes kanadai és magyar minisztériumok, illetve hivatalok az utóbbi hónapokban hatékonyan együttműködtek, "de ez nem elegendő". Szerdai tárgyalásain megállapodás született arról, hogy az ügyben tavaly alakult kanadai-magyar 37
munkabizottság - amely eddig két ülést tartott, legutóbb tavaly októberben Budapesten - folytatja munkáját, február elején ismét tanácskozást tart a magyar fővárosban. Szabó Vilmos véleménye szerint még több olyan lépés lehetséges, amely megoldást eredményezhet és elkerülhetővé teszi a vízumkényszer bevezetését. Konkrétumokat nem említett, de utalt rá: mindkét országban meg kell vizsgálni azok törvényi szabályozása alapján, hogy milyen feltételek - politikai veszélyeztetettség, gazdasági vagy egyéb körülmények - indokolják a menekültkérelmeket. Kifejtette: a magyar kormány roma vezetőket is fel fog kérni, hogy kapcsolódjanak be az egyeztetésekbe. Arra a kérdésre, Kanada fontolgatja-e, hogy esetleg a magyarországi választások után vezeti be a vízumkötelezettséget - mint a kanadai sajtó erre utaló cikkeiben olvasni lehetett - úgy felelt: "nem beszéltünk erről (...) az a közös szándék, hogy olyan együttműködést alakítsunk ki, olyan megoldást találjunk, amely elkerülhetővé teszi a vízumkényszert". Szabó Vilmos a maga részéről úgy nyilatkozott: "bízom benne, hogy partnerek lesznek és találni fogunk megoldást". Az államtitkár azt is elmondta: a vízumügytől függetlenül a tárgyalásokon kölcsönösen megállapították, hogy a kétoldalú viszony problémamentes, mindkét fél érdekelt a kapcsolatok fejlesztésében, és erre remélhetőleg több lehetőség lesz a globális pénzügyi és gazdasági válság után. A Canadian Press kanadai hírügynökség január elején arról írt: Ottawa "komolyan fontolgatja" a vízumkényszer ismételt bevezetését Magyarországgal szemben, hogy gátat szabjon az elsősorban romák által benyújtott, egyre növekvő számú menekült kérelmek áradatának. Alykhan Velshi, a kanadai bevándorlási miniszter szóvivője korábban kijelentette: egyre többen akarnak visszaélni a kanadai bevándorlási szabályokkal, és a magyar kormány felelőssége, hogy kivizsgálja a problémákat. A bevándorlási minisztérium két hete az MTI-nek megerősítette: Kanada és Magyarország folytatja a nyílt és építő jellegű párbeszédet a bevándorlási ügyekben. ESÉLYEGYENLŐSÉG, FOGLALKOZTATÁS Hizlalásra adják a malacot romáknak Mfor.hu 2009. december 29. Néhány hét alatt 17 százalékkal csökkent a sertés felvásárlási ára Magyarországon - írja a Magyar Hírlap a keddi számában. Egy másik cikk a Hungapig Kft. eredményes bérhizlaltatásáról számol be. A lap szerint a sertéstenyésztők azt szeretnék elérni, hogy stabilan 300 forint fölötti kilónkénti áron vegyék át tőlük a sertést. Szerintük ehhez elsősorban a külföldi sertés és sertéshús behozatalát kellene korlátozni. A Hungapig Kft. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 40 sertést adott át bérhizlalásra egy roma családnak. A rakamazi Balogh Alberttel kötött együttműködési szerződés alapján a termeltető szerezte be a malacokat és biztosította a szükséges mennyiségű és minőségű takarmányt. A cég reméli, hogy folytatni tudja a programot, és további roma családokat segíthet így megélhetéshez. Az államigazgatásban kaphat helyet a diplomás roma nő Teol.hu 2010. január 2. Bogyiszló | A bogyiszlói Kovács Jánosné Mihalovics Krisztina azon 122 ember egyike, akik sikeresen vizsgáztak a roma diplomások közigazgatásban történő foglalkoztatását célzó programban.
38
Azt mondja, szerinte nagyon jó tanítónő lehetett volna belőle, mert valahogy vonzza a gyerekeket. De a főiskola elvégzése után pedagógusként esélye sem volt az elhelyezkedésre. Most, ha minden igaz, a közigazgatásban próbálhat szerencsét a bogyiszlói Kovács Jánosné Mihalovics Krisztina. Ha sikerül helytállnia, akkor a roma diplomások számára meghirdetett program segítségével nem csak eddigi életét változtathatja meg, de a romák társadalmi megítélésének javításához is hozzájárulhat. A magyar miniszterelnök 2009. szeptember közepén jelentette be, hogy a kormány egy támogató programmal segíti a diplomás roma munkavállalók elhelyezkedését a közigazgatásban. Akkor úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a magyar Ku-Klux-Klantól el lehessen jutni egy magyar Obamáig, erősebb roma értelmiségi elitre van szükség. – A korábbi rossz tapasztalataim miatt nem sok reményt fűztem az egészhez, de végül némi rábeszélésre jelentkeztem – mesélte Krisztina. – Ötszázan jelentkeztek az országból, közülük 287-en feleltünk meg a feltételeknek. Nem egészen egy hónapunk volt a versenyvizsgára való felkészülésre. Hatalmas volt a megtanulandó anyag: jog, gazdaságtan, társadalomismeret, államigazgatási ismeretek. Szinte éjjel-nappal tanultam. Nagyon nehéz volt, de ha valamit elkezdek, akkor olyan nincs, hogy az ne legyen meg. Meg is csináltam. A szóbeli után az írásbelit is. December 16-án a Parlamentben Bajnai Gordon adta át a bizonyítványokat. Első körben velem együtt százhuszonkét sikeres vizsgázónak. A kormány eredetileg kétszáz roma diplomás felvételével számolt, ám Krisztina úgy tudja, hogy mára már mintegy négyszáz állást ajánlottak fel országszerte az államigazgatási szervezetek. A bogyiszlói fiatalasszonyt már hívták Budapestre dolgozni, Krisztina azonban mindenképpen maradna, hiszen kislányát nem szívesen szakítaná ki a megszokott környezetéből. Reményei szerint Tolna megyében, Bogyiszló közelében is talál majd állást. Azt ígérték nekik, hogy március-áprilisban kezdhetik a munkát, amit legalább két évig biztosan folytathatnak. Bár a hír még friss, a rokonság, a barátok természetesen már gratuláltak Krisztina sikeréhez, aki szerint az önkormányzatnál is büszkék rá. A polgármester és a jegyző is, akik szintén támogatták, hogy vegyen részt a programban. Bogyiszlót egyébként Krisztina is olyan különleges falunak tartja, ahol romák és nem romák közössége kifejezetten jól megvan egymással. A helyi cigányság többsége törekvő, akar(na) dolgozni, számosan rendelkeznek érettségivel, technikumi végzettséggel, és több diplomás roma is lakik a községben. Krisztina igazából nem érzi, hogy példakép lenne mások számára, ugyanakkor tisztában van vele: muszáj, hogy a tanult emberek mutassanak példát a fiatalságnak, s hogy az ilyen értékek szolgáljanak húzóerőként. Amúgy pedig várja az új állást. Ami akár egy karrier, de mindenképpen egy új út kezdete lehet számára. Részéről áll a kihívás elé. Névjegy Kovács Jánosné Mihalovics Krisztina 1975-ben született. A vendéglátó-ipari szakközépiskola elvégzése után bátyjával nyitott egy kis boltot helyben, ahol tizenegy évig dolgozott vállalkozóként. 2007-ben szerzett diplomát a szekszárdi tanítóképző főiskolán. Október óta könyvtárosként dolgozik Bogyiszlón. Egy kislánya van, a hét éves Krisztina. Hobbija a nyelvtanulás és a gyermeknevelés. Testvére, Mihalovics Zsolt a bogyiszlói iskola tanára, a Bogyiszlói Zenekar prímása, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke. Megmenekült a makói tanoda Delmagyar.hu 2010. január 5.
39
Makó - Egy sikeres pályázatnak köszönhetően megmenekült a hátrányos helyzetű gyerekeket korrepetáló, a legutóbbi fél évben már csak megfelezett létszámmal működő Tudorka Tanoda. A kezdetektől itt tanuló diákok közül néhányan már az érettségire készülnek. Megmenekült a 4 esztendeje működő, nehéz körülmények között élő gyerekeket korrepetáló Tudorka Tanoda Makón. Az utóbbi fél évben már azt írtuk róla: bár 40–45 főt is tudna délutánonként fogadni a magánlakásban kialakított, számítógépekkel is felszerelt oktatóhely, csak fele annyi gyerekkel tudtak foglalkozni a pedagógusok, mert az elnyert pályázati pénzeket nem vagy csak késve kapták meg. A további működéshez hitelt kellett felvenniük a szervezőknek. A tanoda vezetője, Nagy Róbertné újév után nem sokkal örömmel újságolta lapunknak: eltűntek fejük felől a viharfelhők, mert az oktatási tárca alapjából 20,5 milliós támogatást nyertek, amiből 2 évre biztosított a tanoda további fenntartása. A pénzből nemcsak a kiscsoportos képzést szervezik meg, de a gyerekek nyári táboroztatását, étkezését, sőt kirándulásokat, kulturális programokat is finanszíroznak. A régióban egyébként mindössze 7 hasonló tanoda nyert támogatást. Bár a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közül időközben sok lemorzsolódik, a kitartóak sokat javítanak tanulmányi eredményükön. A kezdetektől náluk tanuló diákok közül néhányan már érettségire készülnek – mondta Nagy Róbertné. Foglalkoztatási paktum a zalaegerszegi kistérségben MTI 2010. január 11 A zalaegerszegi kistérségi foglakoztatási problémák kezelésére, a munkanélküliség csökkentésére a munkaügyi szervezetek, munkáltatók, önkormányzatok, civil szervezetek együttműködését elősegítő foglalkoztatási paktumot hoztak létre - jelentette be Szili-Fodor Dóra, a Zalaegerszegi Kistérségért Fejlesztési és Foglalkoztatási Nonprofit Kft. ügyvezetője hétfőn Zalaegerszegen, sajtótájékoztatón. A zalaegerszegi kistérségi társulás a Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) keretében 25 millió forint európai uniós támogatást nyert el a paktum létrehozására, amelyhez közel 3 millió forint önrészt biztosítanak. A másfél éves program során elemzést készítenek a 65 önkormányzatot érintő kistérség foglalkoztatási helyzetéről, stratégiát dolgoznak ki. Folyamatos információcserét biztosítanak a munkaerőpiac szereplői, munkaügyi szervezetek, munkáltatók, önkormányzatok, civil szervezetek között. Érdekegyeztető fórumokat, szemináriumot tartanak, ahol például a vállalkozások mondják majd el, milyen képzésekre van szükség. Szili-Fodor Dóra jelezte: a fejlesztésre alkalmas területek, az ipari parkok, a turizmus, valamint a színvonalas felsőoktatás és a szakképzett munkaerő kedvező lehetőséget biztosít a foglalkoztatás bővítésére. Ugyanakkor az apró, elöregedő lakosságú falvakban a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya jelenti - mutatott rá a térség települései között található egyenlőtlenségekre. A Malom (Munkaerőpiac Aránytalanságainak Lokális Operatív Megoldása) Foglalkoztatási Paktum a kistérségi szereplők együttműködését segíti elő, ami lehetővé teszi a helyi adottságokra épülő, helyi munkaerőt foglalkoztató projektek elindítását, a munkaerőpiaci-helyzet javítását. Kiss Ambrus, a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója kiemelte: a foglalkoztatási paktum a válságra való reagálás mellett a szociális problémák kezelését is szolgálja. A program lehetőséget nyújt kistérségben élő hátrányos helyzetű rétegek - tartós munkanélküliek, alacsony képzettségűek, GYES-en, GYED-en lévők, pályakezdő fiatalok, megváltozott munkaképességűek, 40 éven felüliek, roma származásúak - foglalkoztatására. Közösségfejlesztők segítik a romákat Veszprémben Népszabadság MTI 40
2010. január 13. Tizenhárom roma közösségfejlesztő asszisztenst és harminc helyi segítőt képeztek Veszprém megyében. Naponta járják a megye roma közösségeit, felmérik a bajokat és egy részükre megoldást is találnak. Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy a kiválasztott és kiképzett emberek rendkívül sok és szerteágazó munkát végeztek és végeznek a megyében, az itt kialakított roma közösségfejlesztő hálózat országosan is példa lehet - tette hozzá, megjegyezve, hogy az országban egyedülálló programot a megyegyűlés 7,5 millió forinttal támogatta.A közgyűlés fideszes elnöke szerint fontos a számukra, hogy milyen szintű és mértékű a foglalkoztatás a megye roma közösségeiben, szerinte ugyanis a megyei helyzetkép általában romlott: 2006-ban 6,1 százalék, 2009. végén pedig 9,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta a megyében, a foglalkoztatottak aránya ugyanakkor három évvel ezelőtt 53,7 százalék volt, ma pedig 50,7 százalékon áll. Kozák János, a Magyarországi Cigányok Független Érdekvédelmi Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy ha a megyei önkormányzat nem vállalta volna fel az ügyet, és nem nyújt anyagi támogatást, akkor ez az egyedülálló program nem valósulhatott volna meg. Elmondta: a tizenhárom roma közösségfejlesztő asszisztens több hónapos tanfolyamon vett részt Pápán és Veszprémben, de az általuk szervezett harminc helyi segítő is kapott képzést. Ők a múlt év tavasza óta naponta járják a megye roma közösségeit és felmérik a bajokat, problémákat, majd azokat jelzik, illetve bizonyos részükre megoldást találnak - tájékoztatott az elnök. A pályázaton nyert pénzből 2010. április végéig tudják a 43 embert foglalkoztatni, így nagy gondként vetődik fel a kérdés; mi lesz velük azután - mondta a roma kisebbségi szervezet elnöke. Megjegyezte: nem csupán 43 emberről van szó, hanem arról a több ezerről is, akikhez ők eljutottak, s akiknek a problémáira megoldást is találtak, segítséget nyújtottak, avagy hasznos információkkal szolgáltak. Kozák János szerint a helyi roma segítők a nem cigány lakosság körében is elismerést váltottak ki. Szigorú és pontos az elszámolásunk, a pénz oda jutott, ahová az adományozó állam és a megyei önkormányzat szánta - hangsúlyozta Kozák János, megjegyezve, hogy ez "nem minden esetben volt jellemző az országban más programok esetében". Buday Attila, a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főosztályvezetője elmondta, hogy a 43 ember április utáni tovább foglalkoztatásának lehetőségeiről már megkezdték az egyeztetéseket a települési önkormányzatok vezetőivel. Mindent megtesznek azért, hogy ezeket a kiképzett embereket április 30-a után is foglalkoztatni lehessen - tette hozzá. Lasztovicza Jenő felvetette, hogy a települési önkormányzatok is pályázhatnak a szaktárcához a romák foglalkoztatását, képzését illetően. A zöldtárca közel 1 tonna balatoni halat juttatott el a nyírkátai rászorulókhoz ktm.hu 2010. január 18. Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelmi szakállamtitkára közel 1 tonna balatoni halat osztott szét hétfő délután Nyírkáta nehéz sorsú, munkanélküliséggel küzdő lakosai között, miután kiderült: az önkormányzat a rászorulóknak szeptember óta nem, vagy csak részben fizette ki a segélyt. Az adomány annak a 25 tonna, közel 10 millió forint értékű Balatonból kifogott halnak a része, amelyet Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter rászorulóknak adományoz. A balatoni halállomány nem őshonos fajainak (busa, amur, angolna) „lehalászása‖ a természetes állomány védelme érdekében fontos természetvédelmi feladat. „Aki teheti, segítsen a rászorulókon. Külön öröm számomra, hogy egy fontos természetvédelmi feladatot egy karitatív akcióval tudunk összekapcsolni.” - hangsúlyozta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, amikor felajánlotta, hogy segít Nyírkáta nehéz sorsú lakosainak és 900 kg balatoni halat juttat el a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településre. A kétezer lakosú községben 650, többnyire 41
munkanélküli, elesett család él. A 900 kg adományból minden család asztalára mintegy másfél kg hal jut. A környezetvédelmi minisztérium tavaly decemberben már közel 2 tonna halat juttatott el Balaton környéki szeretetotthonokhoz, nagycsaládosokat, időseket, hajléktalanokat támogató szervezetekhez, fogyatékosokkal, pszichiátriai betegekkel foglalkozó intézményekhez. Karácsony előtt pár nappal pedig a Menhely Alapítvány 8. kerületi nappali melegedőjében osztottak busapörköltet a zöldtárca munkatársai. A további haladományok elszállítása folyamatosan történik. Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton komoly természeti értékeket képvisel. A tóra jellemző élőlény-együttesek megőrzése, a korábban a tóban jellemző fajösszetétel visszaállítása elsődleges természetvédelmi cél, ezért a balatoni halállomány nem őshonos fajainak (busa, amur, angolna) célzott, szelektív módszerekkel történő „lehalászása‖ fontos természetvédelmi feladat. 2009 októbere óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság lett a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vagyonkezelője. A nonprofit cég feladata a Balaton élővilágának és biológiai egyensúlyának megőrzése, a sporthorgászat és horgászturizmus feltételeinek megteremtése. A zöldtárca és a nemzeti park elkötelezett abban, hogy tovább javítsa a Balaton ökológiai állapotát, jobb horgászati lehetőségeket kínáljon az oda látogatóknak, és felszámolja az illegális halászatot. Az idén 22 ezren vehetnek részt a közmunkaprogramokban MTI 2010. január 18. Az idén 22 ezren vehetnek részt a közmunkaprogramokban és a hagyományos munkák mellett új elemként jelenik meg a digitalizálás - jelentette be Herczog László szociális és munkaügyi miniszter és Sándor László, a Közmunka Tanács elnöke hétfőn a Nógrád megyei Bátonyterenyén. Herczog László közölte: a tavalyi 9 milliárd forinthoz képest az idén 13 milliárd forintot biztosít a kormány a közmunkaprogramokra, és ezt az összeget még mintegy 3 milliárddal egészíthetik ki a társminisztériumok. A miniszter utalt arra, hogy sokan kritikaként fogalmazzák meg azt a közmunkával kapcsolatban: nincs haszna. Hangsúlyozta, hogy sikerült olyan projekteket találni, amelyeknek konkrét eredményük van. Az idén a cigánytelepek rendbehozatalával, az ár- és belvízhelyzetet megelőző munkákkal foglalkoznak majd a programok résztvevői és új elem lesz a digitalizálás. Az Országos Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság iratait kezdik digitalizálni a munkanélküliek, 70 millió, papír alapú dokumentumot visznek fel számítógépre, ez a munka öt hónapig tart. Sándor László, a Közmunka Tanács elnöke elmondta: tavaly 16 ezren dolgoztak közmunkaprogramokban. A minőségi javítást a testület vezetője is hangsúlyozta, úgy fogalmazott: "a kapa, kasza, gereblye szinonimákon túl korszerűbb közmunkákat is megjelentettek". A digitalizálás mellett a kórházi közmunkát is ide sorolta, mint mondta, ezt tavaly kísérleti jelleggel indították el, az idén pedig már bővítik. A tanács elnöke arról is szólt: egyetlen pályázatot sem kellett alkalmatlanság miatt elutasítani, ami azt jelzi, hogy a kistérségek, a rászoruló települések tudják, mit akarnak elvégezni a közmunkaprogramok keretében. Az idei közmunkaprogramok új eleme az is, hogy a kormány a 13 milliárdos keretből 3 milliárd forintot a romák foglalkoztatására szán, és a nyertes településeknek rendbe kell hozatniuk romatelepeiket - mondta Sándor László. Közölte azt is: az ellenőrök kétszer vizsgálják majd meg, hogyan haladnak a közmunkák.
42
Kaszálás helyett digitalizálhatnak is a közmunkások Hirado.hu 2010. január 18. Nemcsak utcaseprésből, kaszálásból, patakmeder tisztításából állhat a közmunka 2010-ben A hagyományos tevékenységek mellett idén új elemként jelenik meg a digitalizálás a közmunkaprogramban, amelyben 2010-ben már 22 ezer ember vehet részt - jelentette be Herczog László szociális és munkaügyi miniszter és Sándor László, a Közmunka Tanács elnöke. A tavalyi 9 milliárd forinthoz képest idén 13 milliárd forintot biztosít a kormány a közmunkaprogramokra, ezt az összeget még csaknem 3 milliárddal egészíthetik ki a társminisztériumok. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter utalt arra, hogy sokan kritikaként fogalmazzák meg azt a közmunkával kapcsolatban: nincs haszna. Hangsúlyozta, hogy sikerült olyan projekteket találni, amelyeknek konkrét eredményük van. Az idén a cigánytelepek rendbehozatalával, az ár- és belvízhelyzetet megelőző munkákkal foglalkoznak majd a programok résztvevői és új elem lesz a digitalizálás. Az Országos Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság iratait kezdik digitalizálni a munkanélküliek, 70 millió, papír alapú dokumentumot visznek fel számítógépre, ez a munka öt hónapig tart. Tavaly 16 ezren dolgoztak közmunkaprogramokban. A minőségi javítást a testület vezetője is hangsúlyozta, úgy fogalmazott: a kapa, kasza, gereblye szinonimákon túl korszerűbb közmunkákat is megjelentettek. A digitalizálás mellett a kórházi közmunkát is ide sorolta, mint mondta, ezt tavaly kísérleti jelleggel indították el, az idén pedig már bővítik. A tanács elnöke arról is szólt: egyetlen pályázatot sem kellett alkalmatlanság miatt elutasítani, ami azt jelzi, hogy a kistérségek, a rászoruló települések tudják, mit akarnak elvégezni a közmunkaprogramok keretében. Az idei közmunkaprogramok új eleme az is, hogy a kormány a 13 milliárdos keretből 3 milliárd forintot a romák foglalkoztatására szán, és a nyertes településeknek rendbe kell hozatniuk romatelepeiket - mondta Sándor László. Az ellenőrök kétszer vizsgálják majd meg, hogyan haladnak a közmunkák. Roma fiatalokat vár a hevesi rendőrség MNO 2010. január 14. A roma tanulók középfokú tanulmányainak sikeres befejezését, s a rendőri pálya választásának ösztönzését segíti a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság pályázata. 11 fiatal részesülhet az ösztöndíjban. Középfokú tanulmányaik befejezéséig a szállás és étkezési költségekhez, a ruházkodáshoz és a tanszerek megvásárlásához kapnak anyagi támogatást azok a roma tanulók, akik sikeresen jelentkeznek a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság pályázatára. Olyan cigány származású fiatalokat várnak, akik középfokú oktatási intézményben nappali tagozaton, az első, második vagy harmadik évfolyamon tanulnak, évismétlésre egy tantárgyból sem kötelezettek, a pályázat benyújtásának évében elért, év végi tanulmányi átlageredményük pedig legalább 3,00. Roma integráció: sikeres amerikai programot vesz át Magyarország Stop 2010. január 27. Az Egyesült Államok kész átadni a fekete kisebbség társadalmi integrációja terén szerzett tapasztalatait Magyarországnak a roma integráció előmozdítására - jelezte az amerikai 43
külügyminisztérium közép-európai térségért felelős tisztségviselője kedden a Washingtonba érkezett magyar kormányzati és országgyűlési küldöttségnek. Egy a hátrányos helyzetű, elsősorban színes bőrű családok sikeres integrációját megvalósító New York-i programról, valamint annak tervezett magyarországi adaptálásáról folyt egyeztetés - mondta el a találkozó után az MTI-nek Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. A 70-es években indult Harlem Children's Zone projektben a leszakadt családok nagyon sikeres integrációját hajtották végre New York túlnyomóan feketék lakta kerületében egy átfogó oktatásifoglalkoztatási program keretében mondta el Korózs Lajos. Az államtitkárt - valamint a New York-i és washingtoni holokauszt megemlékezésekre kiérkezett magyar delegációhoz tartozó Teleki László romaügyi miniszterelnöki megbízottat és Kállai Ernő kisebbségi ombudsmant - Pamela Quanrud, az egyebek között a közép-európai országokkal való kétoldalú kapcsolattartásért felügyelő államtitkár-helyettes fogadta. Azon túlmenően, hogy az amerikai fél a módszertant Magyarország rendelkezésére bocsátja, felvetődött egy olyan műhely létrehozása, amelyben magyarországi szakemberek tanulmányoznák a programot. Arra a kérdésre, milyen párhuzam vonható az amerikai fekete, illetve a magyarországi roma kisebbség társadalmi integrációja között, Korózs Lajos úgy felelt: "nem feltétlenül gondoljuk, hogy mindent adaptálni lehet, hiszen más társadalmi-gazdasági környezetről van szó". Hozzáfűzte ugyanakkor: akár szociális, akár esélyegyenlőségi területen vannak olyan kiváló magyar szakemberek, akik a módszert adaptálni tudják, nem mechanikusan lemásolva azt, "mert abból még kudarc is lehet". Várakozása szerint néhány hónapon belül elkezdődhet a szakembercsere és a tudásátadás, függetlenül a parlamenti választásoktól, "hiszen egy ilyen program több évtizedre szól". Az amerikai külügyi államtitkár-helyettes érdeklődött afelől, hogy - különösen a közelgő választások előtt - mennyire elkötelezett a magyar politikai elit a romák társadalmi integrációja mellett? A magyar delegáció úgy tájékoztatta: vannak megközelítésbeli különbségek, de a politikai jobboldal és baloldal egyaránt a foglalkoztatást, illetve az oktatást tekinti prioritásnak az integráció szempontjából. A megbeszéléseken nem esett szó a magyarországi romák elleni erőszakos cselekményekről, de az amerikai adminisztráció tájékozott ez ügyben mondta el az államtitkár. Bajnai Gordon miniszterelnök decemberi eleji washingtoni látogatásakor amerikai segítséget kért a roma integrációs programhoz, amikor találkozott Benjamin Cardin szenátorral, az amerikai Helsinki Bizottság elnökével. A kormányfő azt mondta, a roma és az amerikai fekete kisebbség integrációja hasonlít egymásra, Magyarországnak ezért szüksége van az Amerikában ezen a téren felhalmozódott tudásra. Cardin szenátor kifejtette: bízik abban, hogy a magyarországi roma integrációs program modellértékű lesz, véleménye szerint a roma kérdést Európa-szinten kell kezelni. STOP Forrás: MTI HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS „Határtalan" társulások a határok mentén - Felcím: A közös fejlesztések érdekében összefogott 37-37 magyar és román önkormányzat MTI 2010. január 4. Garzó Ferenc, az MTI tudósítója írja: (MTI-Press) - A társulásnak nincs határa - így lehetne megfogalmazni azt az újfajta együttműködési formát, amelynek keretében különböző országok szomszédos régiói saját központi kormányuk
44
közvetlen részvétele, "rábólintása" nélkül, pártpolitikától mentesen léphetnek az együttműködés útjára. Törzsök Erika, aki több éven keresztül a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója volt, az MTI-PRESSnek elmondta: ebben a tisztségében számtalan információs napot tartottak az érintett térségekben. Mindez arra volt hivatott, hogy tudatosítsák az ott élőkkel: a fent említett "határtalan" társulásokhoz az Európai Unió különleges jogintézményi keretet biztosít, mely lehetővé teszi az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások (EGTC-k) létrehozását. Ezek érdekében dolgozik továbbra is a Miniszterelnöki Hivatal e kérdésben illetékes tanácsadójaként és az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKIK) elnökeként. Ezen a téren megtörtént a "premier": Mórahalmon megalakult az első, három ország határmenti területeit érintő EGTC, Banat-Trimplex Confinium Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (BTC EGTC) néven, amelyet december 18-án nyújtottak be bejegyzésre a budapesti fővárosi bíróságnál. Ennek keretében 37 magyar és ugyanennyi román önkormányzat fog össze közös fejlesztések érdekében, társult tagként pedig 70 vajdasági település csatlakozott. Az átlagember számára talán túlságosan "szakmai", elvont fogalomnak tűnik ez a rövidítés, Törzsök Erika azonban felvilágosít: nem holmi "gittegyletről" van szó, hanem nagyon is gyakorlatias dolgokról. Az EGTC-k létrehozását az Európai Unió egy 2006-os rendelete teszi lehetővé az államhatárok mentén, illetve a régiók között. Az országhatárok különböző oldalain működő önkormányzatok közös projekteket valósíthatnak meg úgy, hogy nem kell külön partneri hálózatot kialakítaniuk vagy tükör-pályázatokat benyújtaniuk. Az EGTC-vel ugyanis létrejön egy egységes menedzsment, hatékonyabban lehet pályázni az uniós forrásokra, így a kevésbé fejlett térségek is összefogással uniós forrásokhoz juthatnak. Közös vállalkozások születhetnek az adott térségekben a kormányoktól függetlenül. Mindez tehát a periférikust területek gazdasági élénkítését, versenyképességét szolgálja, ezáltal a népességet is otthon tartva. Törzsök Erika úgy véli: a globális pénzügyi és gazdasági válság közepette is lendületet adhatnak, jó lehetőségeket biztosíthatnak az effajta közös térségi összefogásra az EGTC-k. Ezáltal feléledhetnek a gazdaságilag bénult térségek, felértékelődhet az élelmiszertermelés, a szállítási költségek növekedése miatt egyre nagyobb igény lesz arra, hogy minőségi élelmiszereket helyben állítsanak elő, és onnan szállítsák azokat a regionális piacokra. A tisztségviselő szerint az EGTC eszköz lehet arra is, hogy a hagyományos gazdálkodás helyett tudásalapú, korszerű, ökológiai szemléletű, komplex gazdálkodást alakítsanak ki helyi szinten. Az együttműködési csoportosulásokon belül el lehet kerülni az értelmetlen versenyt is például Debrecen és Nagyvárad, Kassa és Miskolc, vagy Pozsony és Győr térségében. A szlovák-magyar határ mentén fekvő települések például a Gömöri Európai Területi Együttműködési Csoportosulás megalakításának a kezdeményezésével az alternatív energiatermelés, a környezetvédelem, a regionális infrastruktúra és a turisztika fejlesztését is remélik. Nem véletlen, hogy EGTC-k lehetséges résztvevői éppen a romá- magyar határon (Szatmárnémeti-CsengerNagyecsed), valamint a román-szerb-magyar hármas határon (Zsombolya-Zenta-Mórahalom-Makó) fekvő térségek. Az EGTC sorsát ráadásul nem befolyásolják a kormányváltások, hiszen az abban való részvétel hosszú távú, politikai ciklusokon átívelő elkötelezettséget feltételez - hívja fel a figyelmet Törzsök Erika. MTI 2010. január 4.,
45
Magyar-román együttműködés tömegkatasztrófák esetére HírExtra 2010. január 20. A magyar-román határon átnyúló együttműködés keretében tömeges közlekedési balesetek, tömegkatasztrófák kezelésére nyert el uniós támogatást a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) igazságügyi orvostani intézete, valamint a Nagyváradi Sürgősségi Kórház és Tisztiorvosi Hivatal - közölte Paragh György, a DEOEC elnöke a két fél közös sajtótájékoztatóján szerdán Debrecenben. Az egyetemi tanár tájékoztatása szerint az együttműködő partnerek a Hajdú-Bihar megye és a romániai Bihar megye területén bekövetkező tömeges közlekedési balesetek, tömegkatasztrófák kezelésére csapatokat hoztak létre, amelyekben képzett igazságügyi orvos szakértők, ortopédorvosok, radiológusok, fogorvosok, ügyészek és rendőrök vesznek részt. A két szomszédos megye területén több nagy forgalmú főút, két regionális repülőtér és vasúti határátkelő is található. Ezért a balesetek, esetlegesen a tömeges balesetek előfordulási gyakorisága is nagyobb, mint más térségekben - mutatott rá az együttműködés hátterére Paragh György centrumelnök. Herczeg László, az igazságügyi orvostani intézet igazgatója hozzátette: a magyar oldalon bekövetkező balesetek áldozatainak ellátását, azonosítását intézetük, román oldalon egy mozgó laboratórium látja el. Turzó Csaba, az együttműködés magyar, és Carmen Radu, a program román projektmenedzsere elmondta: olyan sürgősségi tervet dolgoztak ki, amelyet adott esetben más térségekben, így SzabolcsSzatmár-Bereg és Csongrád megye határ menti területein, illetve a hozzájuk kapcsolódó határon túli területeken is alkalmazni tudnak. Fontos részét képezik a programnak azok a szakmai képzések, amelyeket e témában a határ mindkét oldalán megrendeznek - fűzték hozzá. Az egy évig tartó projektre ezúttal 70 euró uniós támogatást nyertek el, de az idei tapasztalatok alapján a folytatásra is pályázni fognak - tették egyértelművé szándékaikat az együttműködő felek. Forrás: MTI
46
KÜLFÖLDI HÍREK Érvénytelenítették a kolduló genfi cigányok büntetését MNO 2009. december 18. A Mesemrom, a genfi romák érdekeit védő szervezet elérte, hogy több ezer koldulás miatt kimondott büntetést érvénytelenítsen a bíróság. A genfi rendőrség, a hatályban lévő koldulási tilalomnak érvényt szerezve, a hivatalos lapban közölte a kéregető romák nevét. A rendőrségi indoklás szerint nem tehettek mást, hiszen a cigányoknak nem volt állandó lakhelyük, ami szabálytalan, mert a román állampolgárok személyazonosságijában szerepel a lakcímük – érvelt Dina Bazarbachi, a romaszervezet elnök asszonya. E szabálytalanság következtében a szervezet júniusban első fokon pert nyert. Egy romát, aki nem fizette ki büntetését, és emiatt őrizetbe vették, kénytelenek voltak szabadon bocsátani. Ennek ellenére az államügyészség további cigányokat küldött rács mögé, így az ügy továbbra is járta a bíróságok útvesztőit. Másodfokú döntésében a bíróság megerősítette júniusi ítéletet. Bazarbachi beszámolója szerint öt személyt azonnal szabadon kellett bocsátani. A döntés érinti azt a sok ezer büntetést is, melyekkel a 2008 óta Genfben kolduló cigányokat illették. A romaszervezet ügyvédje abból indul ki, hogy mindazok, akiket szabadságvesztésre ítéltek, kártérítésre tarthatnak igényt. Ezenfelül mindenki, akit megemlítettek a hivatalos lapban, igényt tartanak 90 frank – körülbelül 16 600 forint – kárpótlásra. (Forrás: Nzz.ch) Fenyegető levelek lengyelországi németeknek Azta.hu 2009. december 20. Német kisebbségi vezetők, köztük egy parlamenti képviselő Ryszard Galla és Róża Koźlik a lengyelországi német szervezetek szövetségének elnöke kapott azonos tartamú fenyegető levelet. Mindegyiket a lengyel fővárosban Varsóban adták fel, és a szerzőjük is azonosnak látszik. Mivel a német-lengyel viszonyban nagy szerepet játszanak a lengyelországi, nagyon kis létszámú német kisebbségiek, a levelet a hatóságok kellő komolysággal kezelték, bár az érintettek nem mindegyike akart feljelentést tenni, és nem tartották fontosnak a vizsgálatot. A lengyelországi németek nem látnak semmi újat és különlegeset a fenyegetésekben, amelyek rendszeresen felbukkannak internetes oldalakon, és felerősödnek az önkormányzati választások idején. A fenyegetéseket azért sem veszik komolyan – mondották – mivel odevalósinak érzik magukat, tehát nem egy könnyen ijednek meg a saját hazájukban. Lengyelországból a II. Világháború után nagy létszámú németet telepítettek ki, vagy menekült el. A kitelepítetteknek még ma is erős szervezetük működik Németországban, amely állandó nyomást gyakorol kártérítési és egyéb kérdésekben a német kormányra. Berlin azonban féken tartja ezeket a törekvéseket, és a német-lengyel jó kapcsolatokat inkább veszélyezteti a lengyel nacionalizmus, mint a német revansizmus. Kulcstárcákat kapnak a magyarok Romániában Figyelőnet 2009. december 21.
Négy helyet kapott az RMDSZ a 15 fős román kormányban, köztük a kiemelkedően fontos kulturális tárcát, Markó Béla mégsem elégedett. A koalíciós szerződés szerint kisebbségi törvényt fognak alkotni, és felülvizsgálják a verespataki beruházást is. A másik magyar párt ugyanakkor politikai prostitúcióval vádolja az RMDSZ-t, hogy beszálltak a Traian Basescu támogatta kormányba, míg korábban ellene kampányoltak. Már december 23-án megszavazhatja a román parlament az új, Emil Boc vezette kormányt. A koalíciós egyeztetések legfrissebb állása szerint a 15 miniszteri posztból négyet kapna az RMDSZ, köztük a kulturális tárcát, a magyar párt mégis elégedetlen. Egyfelől fájlalják, hogy a fejlesztési minisztériumot, amit eddig Borbély László személyében magyar politikus vezetett, ezúttal nem az RMDSZ kapta. A másik kifogás, amit Frunda György, a koalíciós tárgyalások RMDSZ-es delegációvezetője hangoztatott az, hogy a titkosszolgálatok, a nemzetvédelem, valamint a külügyek vezetéséből ismét kihagyták a magyarokat. Ezen felül Markó Béláék azt is szeretnék elérni, hogy mindegyik minisztériumban legyen magyar államtitkár. Tárcák és miniszterek A 15 posztból négyet kaptak a magyarok. Markó Béla, az RMDSZ elnöke tárca nélküli, és egyben az egyetlen miniszterelnök-helyettes lett. A Romania Libera című bukaresti napilap ironikusan megjegyezte: bár Markó nem mindenben elégedett, máris beköltözött új irodájába a miniszterelnökség épületébe. A kulturális minisztériumot annak ellenére kapta meg a magyar párt, hogy a mérleg nyelvének is tartott liberálisok nem támogatták az ötletet. Végül sikerült megegyezni, így a novemberi elnökválasztáson Traian Basescu RMDSZ-es kihívója, Kelemen Humor vezeti a tárcát. A korábbi fejlesztési miniszter, Borbély László ezentúl a környezetvédelmet és vízgazdálkodást felügyeli majd. Ez azért lehet fontos, mivel a koalíciós tárgyalások során az RMDSZ kikövetelte a verespataki aranybányaügy kivizsgálását. Végül az egészségügyi tárcát Cseke Attila, Bihar megyei szenátor kapta. Boc és Basescu kormánya A fennmaradó 11 posztot sem csak az Emil Boc miniszterelnököt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) tagjai töltik be: hat tárcát ―független‖ politikusok vezetnek majd. Ők kapták meg az igazságügyi, a védelmi, a külügyi, a pénzügyi, a munkaügyi és a mezőgazdasági minisztériumokat. Minderre azért volt szükség, mert a PDL-nek az RMDSZ-szel együtt sincs többsége a román törvényhozásban. A román alkotmányos berendezkedés szerint a kormányfő személyét az elnöknek kell jóváhagynia – függetlenül attól, hogy össze tudja-e szedni a kormányzáshoz szükséges többséget. Ezért volt döntő szerepe az elnökválasztás eredményének a kormányalakításban. Két hónapja ugyanis bizalmatlansági indítvánnyal a jelenlegi román parlament megbuktatta Emil Boc akkori miniszterelnököt, az utódjául a parlamenti többség által javasolt Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert azonban Traian Basescu elnök nem fogadta el. Novemberben az elnökválasztás miatt maradt az interregnum, a voksolás eredményét követően pedig Basescu ismét, a korábban megbuktatott Bocot kérte fel kormányalakításra. Az erdélyi Krónika című napilap szerint most viszont jó esély van, hogy megszavazzák a kormányt, mivel a PDL-nek és az RMDSZ-nek sikerült megszereznie a kisebbségi frakció és a független honatyák támogatását is, így matematikailag megvan a többség. A kisebbségek és a függetlenek támogatásával a kormányt elvileg 238 honatya támogatja, a kabinet megszavazásához 236 voks szükséges a 471 tagú törvényhozásban. Koalíciós szerződés 48
A dolog érdekessége, hogy az RMDSZ az elmúlt három évben minden téren Traian Basescu ellen buzdított: a személyéről kikért népszavazáson éppúgy, mint a 2009-es elnökválasztáson, ahol a második fordulóban legnagyobb ellenfele, Mircea Geoana mellett kampányoltak Markóék. Szász Jenő, a romániai Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke odáig ment, hogy ―politikai prostitúciónak‖ minősítette azt, hogy mindezek ellenére az RMDSZ belépett a Basescu által támogatott kormányba – írja a román Ziua című lap. Ez persze fel is veti a kérdést, hogy milyen mozgásterük lehet a magyar minisztereknek. Annyi biztos, hogy a 2012-ig szóló koalíciós megállapodásban szerepel az, hogy megalkotják a kisebbségi törvényt, ami alapvetően fontos a romániai magyarság számára. Mint Emil Boc kifejtette, ez a kisebbségek jogainak kiterjesztését, ami a nemzeti kisebbségek kulturális és nemzeti önazonosságának megőrzését szavatoló kisebbségi törvény elfogadását is magában foglalja, az alkotmány és a Velencei Bizottság ajánlásainak szellemében. Nem lesz fenékig tejfel Mindenesetre nem lesz egyszerű dolga az új kormánynak. A Krónika úgy tudja: a kiszivárgott program szerint az állami intézményeknek 2010 első felében számos népszerűtlen intézkedést kell hozniuk, ilyen az óvatos bérpolitika alkalmazása a közszférában, és az állami vállalatok túlköltekezésének felszámolása. A Gandul című román napilap ennél is tovább megy: szerintük ahhoz, hogy tartani tudják az IMFnek tett ígéreteket és kiegyensúlyozzák a költségvetést, többek között 450 ezer közalkalmazottat kellene elbocsátani 2010-ben. AZ ÚJ ROMÁN KORMÁNY Miniszterelnök: Emil Boc Miniszterelnök-helyettes: Markó Béla Belügyi és Közigazgatási Minisztérium: Vasile Blaga Pénzügyminisztérium: Sebastian Vlădescu Energetikai Minisztérium: Adrian Videanu Külügyminisztérium: Teodor Baconschi Szállítási Minisztérium: Radu Berceanu Környezetvédelmi Minisztérium: Borbély László Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium: Elena Udrea Védelmi Minisztérium: Gabriel Oprea Kulturális és Vallásügyi Minisztérium: Kelemen Hunor Igazságügyi Minisztérium: Cătălin Marian Predoiu Távközlési Minisztérium: Gabriel Sandu Munakügyi és Családügyi Minisztérium: Mihail Constantin Şeitan Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium: Daniel Funeriu Egészségügyi Minisztérium: Cseke Attila Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium - Mihail Dumitru Az EU-horvát és az EU-török csatlakozási tárgyalások folytatása MTI 2009. december 21. Miniszteri szinten folytatódtak hétfőn Brüsszelben az EU-horvát, illetve az EU-török tárgyalások a két érintett ország uniós csatlakozásáról.
49
Horvát relációban lezárták a szolgáltatásnyújtás szabadságának kérdéseivel, valamint a foglalkoztatási és szociális ügyekkel foglalkozó témafejezeteket. Török vonatkozásban megnyitották a környezetvédelmi témafejezetet. A két tagjelölt ország évek óta folytatja EU-csatlakozási tárgyalásait, amelyek során összesen 35 témafejezetben kell megállapodásra jutni a közös uniós előírásoknak a csatlakozó ország részéről történő átvételéről. A horvátok jóval előrébb tartanak, és a januárban hivatalba lépő spanyol soros elnökség - mint azt a minap Miguel Ángel Moratinos külügyminiszter közölte - reméli, hogy a fél éves mandátuma alatt, vagyis jövő év július 1-je előtt sikerül teljesen lezárni a horvát csatlakozási tárgyalásokat. Törökország haladását több tényező erősen hátráltatja. A legfőbb probléma a ciprusi konfliktus, de a törökországi belső viszonyok, a demokrácia állapota is súlyos aggodalmakat kelt Brüsszelben. Legutóbb a török alkotmánybíróság betiltotta a legnagyobb kurd ellenzéki pártot, és a döntés nyomán véres zavargások voltak török városokban. Évtizedes álom vált végre valóra - Nem kell többé vízum az EU-ba tartó szerbeknek, montenegróiaknak és macedónoknak Kitekintő 2009. december 22. Történelmi pillanatnak lehettünk szemtanúi múlt szombaton: Szerbia, Montenegró és Macedónia biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai ezentúl vízum nélkül léphetnek a schengeni országok területére. A több mint 18 éve fennálló vízumkényszer eltörlését nagyszabású ünnepségek kísérték szerte az érintett országokban. A vízummentesség a vajdasági magyaroknak is hatalmas könnyebbséget jelent majd az anyaországgal való kapcsolattartásban. A volt jugoszláv tagköztársaságok elleni vízumkényszert a délszláv háború kitörésekor vezették be az Európai Unió (EU) tagállamai. Szerbia, Montenegró és Macedónia vezetői múlt szombaton nem győzték hangsúlyozni, hogy a mostani lépés az EU-tagság felé vezető út egyik legfontosabb eleme. A Southeast European Times tudósítása szerint mindegyik ország miniszterelnöke szuperlatívuszokban beszélt az eseményről. Az EU27-ek belügyminiszterei még múlt hónapban döntöttek úgy, hogy idén december 19-étől nem szükséges vízumot váltaniuk a fenti országok állampolgárainak, ha a schengeni országok területére szeretnének lépni. Nikola Gruevski macedón miniszterelnök szerint egy történelmi pillanatnak lehettünk szemtanúi december 19-én, amikor is eltörölték a vízumkényszert e három országgal szemben. Milo Djukanovic montenegrói kormányfő sem fukarkodott a szavakkal: szerinte ez az esemény a legörömtelibb hír ebben az évben a kis balkáni ország állampolgárai számára. Vuk Jeremic szerb külügyminiszter is csatlakozott macedón és montenegrói politikus társaihoz, Jeremic elmondása szerint a vízummentes utazás "az összes szerb állampolgár sikere". A három ország belügyminisztere egy közös nyilatkozatban szögezte le, hogy a vízumkényszer eltörlése a Nyugat-Balkán számára az uniós integráció megkezdésének lehetőségét vetíti előre. Az AP hírügynökség jelentése szerint mindhárom ország tűzijátékkal és utcai fesztiválokkal ünnepelte a jeles eseményt. 100 montenegrói állampolgár számára római utat szervezett az ország kormánya, több véletlenszerűen kiválasztott macedón állampolgár pedig Párizsba látogathatott el. Emellett 50 szerb polgár utazhatott Brüsszelbe nem sokkal a vízumkényszer eltörlése után az állam kontóján. Voltak köztük olyanok, akik életükben először jártak külföldön. Egyes felmérések szerint a szerb fiatalok 70 százaléka még sohasem járt külföldön. A macedón állampolgároknak 2012 végéig kell lecserélni régi útleveleiket a biometrikus adatokat tárolni képes verzióra, ha a schengeni országokba szeretnének utazni. A Görögországgal szomszédos ország belügyminisztériumának illetékesei szerint az utóbbi napokban az emberek szinte 50
megrohanták az irodákat, hogy új útlevelet igényeljenek. A minisztérium közlése szerint a most útlevelet igénylők majd csak jövő szeptemberben vehetik át új okmányukat, de 35 euró ellenében felgyorsítható a folyamat. Stevan Peshevski, Macedónia egyik legnagyobb utazási ügynökségének, a Savannanak a vezetője szerint még túl korai megmondani, hogy milyen hatással lesz a vízumkényszer eltörlése a turizmusra. Peshevski úgy véli, hogy növekszik majd a schengeni országokba irányuló turizmus, de számba kell venni az emberek anyagi lehetőségeit is. A légitársaságok, köztük a fapados vállalatok is, ugyanakkor sokkal optimistábbak. A magyar és a román nemzeti légitársaság, a MALÉV és a TAROM is nemrég indította újra belgrádi járatát a vízumkényszer eltörlésének időpontjára időzítve. A Financial Times brit napilap értesülései szerint legalább öt fapados légitársaság tervezi a belépést a most vízummentessé vált balkáni országok légi piacára. Strasbourgi bíróság: diszkriminál a boszniai alkotmány MTI 2009. december 22. Diszkriminációs előírást tartalmaz a boszniai alkotmány, mert azokat, akik sem a szerb, sem a horvát, sem a muszlim közösséghez nem tartoznak, megfosztja a köztársasági elnöki vagy a felsőházi tagságért való indulás lehetőségétől - állapította meg kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi fórumhoz az egyik boszniai roma szervezet vezetője, illetve Szarajevó zsidó közösségének volt vezetője fordult panasszal. Arra hivatkoztak, hogy etnikai hovatartozásuk lehetetlenné teszi számukra az említett tisztségek betöltését. Az elmarasztaló döntés elvben arra kötelezi Bosznia-Hercegovinát, hogy változtassa meg alkotmányát, ám a tapasztalatok szerint a strasbourgi ítéletekből az államok gyakran csak a bírságfizetésről rendelkező részeket szokták végrehajtani. A boszniai alkotmány a volt jugoszláv tagköztársaságban négy éven át dúlt háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodás nyomán született, és megfogalmazói azt az elvet tartották szem előtt, hogy a szerbek, a horvátok, valamint a muszlim bosnyákok számára olyan közös államot kell alkotni, amelyben ez a három népcsoport kölcsönösen elismeri egymást államalkotó tényezőként. Ezt meg is oldották, ám a fürdővízzel együtt kiöntötték a gyereket is: aki e három etnikum egyikéhez sem tartozik, annak a jogai csorbát szenvednek. A strasbourgi bírói fórum elismerte, hogy az alkotmányos berendezkedés ilyetén megoldása a megbékélést célozta. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a helyzet időközben bekövetkezett javulása ellenére "talán még mindig nem jött el az ideje" a három etnikum közötti hatalommegosztási rendszer felszámolásának, a tisztán többségi elvre való áttérésnek. Vannak azonban olyan hatalommegosztási technikák is, amelyek nem jelentik az államalkotó népcsoportok egyikéhez sem tartozók automatikus kizárását a köztisztségekből - figyelmeztetett az Emberi Jogok Európai Bírósága. MTI 2009. december 22. A nyomor elleni harc éve lesz 2010 – HÁTTÉR MTI Brüsszel 2010. december 28. A nyomor és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem tudatosításának éve lesz 2010 az Európai Unió számára. Az EU-tagországok, valamint a kampányprogramhoz csatlakozó Izland és Norvégia
51
összesen 17 millió euró uniós pénzzel gazdálkodhatnak, amit saját nemzeti hozzájárulással is ki kell egészíteniük. Ebből tudatosító kampányokat, iskolai tájékoztató rendezvényeket, kerekasztalvitákat, valamint a döntéshozók és a média számára szervezett felkészítő tanfolyamokat finanszíroznak. Szerveznek a témában újságíróversenyt, művészeti kiállítást, valamint két nagyszabású konferenciát is az év folyamán. A rendezvénysorozat hivatalosan január 21-én kezdődik egy magas szintű madridi értekezlettel - januártól június végéig ugyanis Spanyolország látja el az unió soros elnöki tisztét. Az EU úgynevezett Lisszaboni Stratégiája - ami nem keverendő össze az unió intézményi és döntéshozatali rendszerét megreformáló, most december elsején életbe lépett Lisszaboni Szerződéssel - tíz évvel ezelőtt célként fogalmazta meg, hogy 2010-re döntő eredményeket kell elérni a nyomor felszámolását illetően az unió területén. Az erőfeszítések ellenére ezt a célt nem sikerült teljesíteni: a félmilliárdnál kevesebb lakosú Európai Unió országaiban - nagy eloszlási aránytalanságok mellett - mintegy 80 millió ember él a nyomorküszöb táján, köztük közel 20 millió gyermek. A mostani gazdasági válság, a növekvő munkanélküliség tovább ront ezen a helyzeten. A tíz évvel ezelőtt megfogalmazott stratégia kiinduló feltételei is változnak. Így például a kibővült unióban egyes országokból jelentős számú nyomorgó népesség vándorol át a jómódúbb tagországokba, és immár összeurópai problémaként kezd tudatosulni a romák tarthatatlan helyzete. Az EU igyekszik minél nagyobb teret adni a döntéshozók és a társadalmi, nem kormányzati szervezetek közötti párbeszédnek, és 2010-ben kiemelt prioritás lesz a nyomor és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. E küzdelemben fontos szerepet kap majd az Európai Bizottság foglalkoztatás- és szociálpolitikai tárcája, amit José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke Andor László magyar EU-biztosjelöltnek szán. Elkészült a romákat elszigetelő fal Kitekintő 2009. december 28. Még le sem csengtek az osztrópataki önkormányzat falépítő megmozdulásának utózöngéi, máris itt az újabb meghökkentő eset: alig két hete a szintén szlovákiai Nagymihályban emeltek egy három méter magas, több mint száz méter hosszú falat a Keleti-lakótelep és a romák lakta, Angi-malomnak nevezett városrész között. Az Új Szó riportja. Osztrópatak kapcsán mindenképp ide kívánkozik, hogy a romatelepet a faluban kisebbségben élő többségi etnikumtól elválasztó, százötven méter hosszú betonkerítés időközben jelképpé vált. A szürke építmény mögül (alul, fölül stb.) kandikáló cigánygyerekek fotói bejárták a világot, s a borongós ősz utolsó két hónapjában több újságíró és stáb fordult meg a faluban, mint hétszázvalahány éves fennállása során összesen. A helyiek gondjai – függetlenül attól, hogy a fal melyik oldalán élnek – persze nem oldódtak meg. Cyril Revák polgármester továbbra is kiáll igaza mellett, miszerint a kerítéssel a faluban élők vagyonát, épségét óvják. A romák legerősebb politikai pártjának képviselői szerint viszont a péróban élő romák alapvető emberi és szabadságjogai sérültek – így az ügyet most az eperjesi Járási Ügyészség vizsgálja. Hasonló megoldást próbálnak most alkalmazni a nagymihályi városatyák az úgynevezett romaprobléma megoldására, pontosabban: a Keleti-lakótelepen randalírozó romák távoltartására – azzal a különbséggel, hogy az osztrópataki polgármester által nyíltan felvállalt szókimondás helyett a trükkösebb ködösítést választották. A Nagymihályban épült falat ugyanis hivatalosan hol zajfogóként, hol meg sportlétesítményként aposztrofálják (attól függően, melyik oldaláról közelítik meg), sőt a város fejlesztési tervébe is belefoglalták. Bárhogy „fényezik‖ is, a (vad)keleti valóság egyre homályosabb lesz. Nem sok hasznát látják 52
A városháza nem kommunikálja, ilyeténképpen nem is bonyolítja túl a Keleti-lakótelep háztömbjei közt emelt fal ügyét. Hivatalos sajtóközleményben hozta a média tudomására, hogy a lakótelep felújításának egyik mozzanata az említett építmény létrehozása; a jövőben a város új parkolóhelyeket, járdákat is létesít majd itt. A felújítás összköltsége 639 ezer euró, ebből 40 ezret a betonkerítésre költöttek. Iveta Palečková, a városi hivatal szóvivője szerint a fal egyrészt zajfogóként, másrészt sportlétesítményként fog működni; ez utóbbi feladatkört kosárlabda- és fallabda-palánkként lesz hivatott ellátni. Jóllehet úgy tűnik, mégsem áll szöges ellentétben az emberi logika szabályaival az ország keleti részében dívó falépítő mozgalom, véli Kristína Magdolenová, a kassai székhelyű Roma Médiaközpont igazgatója. „Tavaly Érsekújvárból, azelőtt meg Tornaljáról költöztették ki a romák egy részét a környékbeli falvakba – mondja –, az osztrópataki és nagymihályi önkormányzatok kezdeményezése ezek folytatásaként értékelhető. Nem szabad elfelednünk, hogy választási év közeleg, és ilyenkor a polgármestereknek, a helyi politikusoknak a roma probléma megoldása terén is illik felmutatniuk bizonyos eredményeket a választók felé. Lehetőleg kézzelfogható és látványos dolgokat; így válik a falépítés politikai kampányelemmé.‖ Európa 2010-es kulturális fővárosai: Essen, Pécs és Isztambul MTI 2009. december 28. Januárban három város mutatkozik be Európa 2010-es kulturális fővárosaként: a németországi Ruhrvidéken található Essen, a dél-magyarországi Pécs, valamint a Boszporusz két partján fekvő Isztambul. Essenben január 9-10-én, Pécsett 10-én, Isztambulban 16-án kezdődik ünnepélyesen a zenei, színházi, táncművészeti, filmes, illetve irodalmi rendezvénysorozat. A német városban a világörökséghez sorolt Zollverein, egy 1986-ban bezárt szénbánya és a hozzá tartozó egykori kokszolómű lesz a nyitófesztivál helyszíne. Pécsett a kezdő napon 24 órán át folyamatosan tartanak rendezvényeket a középületekben és közterületeken. Isztambulban valamivel későbbre időzítették ugyan a hivatalos kezdést, de már az azt megelőző napokban is lesznek vizuális, illetve akusztikus művészeti programok. A jövő évre az általános gyakorlattól eltérően nem egy-két, hanem három várost jelölt ki az EUországok kormányait képviselő Tanács európai kulturális fővárosnak. A lehetőségért nagy csatát szoktak vívni a pályázó városok, hiszen az ráirányítja az európai reflektorfényt, növeli az idegenforgalmi érdeklődést, és a tapasztalatok szerint hatása jóval tovább tart, mint ameddig az esztendő. Az odaítélés feltételei közt nem csak az szerepel, hogy a kulturális rendezvényeknek "európai dimenziót" kell tükrözniük, hanem az is, hogy a programoknak tevékeny résztvevője legyen maga a helyi lakosság. Immár két és fél évtizede, 1985 óta követik azt a gyakorlatot, hogy egy-egy évben egy vagy több város az Európa kulturális fővárosa cím birtokában szervezhet nagyszabású rendezvényeket. Különleges esztendő volt 2000, amikor az ezredforduló jegyében egyszerre kilenc város - Avignon, Bergen, Bologna, Brüsszel, Helsinki, Krakkó, Prága, Reykjavík és Santiago de Compostela (Spanyolország) - volt európai kulturális főváros. Tavaly a nagy-britanniai Liverpool és a norvégiai Stavanger, idén az ausztriai Linz, valamint a litván főváros, Vilnius volt Európa kulturális fővárosa.
53
Megkülönböztetés nélküli tiszteletre szólított fel a pápa NOL 2010. január 1. Minden ember megkülönböztetés nélküli tiszteletére, egyúttal a természet megóvására szólított fel a pápa pénteken, az újév kezdete alkalmából elhangzott homíliájában. A római katolikus egyház 1967 óta megtartott béke világnapjáról is megemlékezve, XVI. Benedek „a másik tiszteletére‖ biztatott – „tekintet nélkül annak bőrszínére, nemzetiségére, nyelvére, vallására‖" , és fontosnak nevezte, hogy ebben a szellemben neveljék már az egész kicsiket is. A Szent Péter bazilikában a vatikáni nagykövetek előtt bemutatott idei első miséjén a katolikus egyházfő a gyerekekről szólva kijelentette: „arcuk annak az emberiségnek a próféciáját jelenti, amelyet hivatva vagyunk megalkotni: a családok és népek egyetlen családját. A másik – testvér az emberiségben, nem ellenfél, és nem ellenség‖ – mondta. Homíliájában XVI. Benedek valójában elismételte a már december elején közzétett üzenetét, amelyet január 1-jén minden katolikus templomban felolvasnak, s amely így kezdődik: „Ha békére törekszel, védd a teremtett világot‖. A pápa hangsúlyozta, hogy a felebaráti tisztelet közvetlenül összefügg a természet iránti tisztelettel, hiszen „ahol az emberek elzüllenek, elzüllik a környezetük is‖. Ezzel kapcsolatban újévi üzenetében „egy új, szélesebben és mélyebben értelmezett környezettudatosság‖ megteremtését szorgalmazta az oktatás átalakításával, továbbá „a nemzedékeket összefogó őszinte szolidaritás megvalósítását‖. Megalakítja a "bölcsek tanácsát" a spanyol uniós elnökség MTI 2009. január 4. Az Európai Unió (EU) soros elnöki tisztét betöltő Spanyolország a "bölcsek tanácsa" megalakítására készül. A szakértői testület feladata a gazdasági válság elleni stratégia kidolgozása lesz - írta hétfői számában az El Pais. A madridi lap szerint Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök kedden jelenti be, hogy megalakítja az európai bölcsek tanácsát. A testületbe meghívja többek között Jacques Delors-t, az Európai Bizottsági korábbi elnökét, Pedro Solbes egykori spanyol gazdasági minisztert, és az unió jövőképének megalkotásával megbízott úgynevezett reflexiós csoport elnökét, Felipe Gonzalez volt spanyol kormányfőt. Zapatero a brüsszeli bizottság spanyol tagját, Joaquín Almuniát is szívesen látná a testületben, a jelenlegi pénzügyi biztos azonban valószínűleg nem tud majd részt venni a munkában, mert ő a versenypolitikai tárca várományosa a következő hetekben megalakuló új bizottságban. A lap beszámolójában bölcsek tanácsának nevezett testület a tervek szerint rendszeresen ülésezik majd a spanyol elnökség idején, 2010 első félévében. Egyik fő feladata annak kimunkálása lesz, hogy miként hangolható össze a tagországok gazdaság- és foglalkoztatás-politikája a válság közepette. Zapatero az adópolitika és a pénzügyi rendszer szabályozásának reformjára vonatkozó stratégiai javaslatok kidolgozására is felkéri a tanácsot - írta az El Pais. Az ibériai ország 1986-os uniós csatlakozása óta negyedik spanyol elnökség egyik kiemelt témaköre a gazdasági válság elleni küzdelem, és egy új európai gazdasági modell alapjainak kidolgozása. Ez utóbbit a 2010-ig szóló, úgynevezett Lisszaboni stratégiát felváltó "EU 2020" munkacímet viselő program foglalja majd össze. Az új stratégia sarokpontjai a fenntartható fejlődés, a termelékenység és a munkaerő-piaci rugalmasság növelése, és a kutatás-fejlesztés ösztönzése - írta a madridi lap.
54
Adatbank az ausztriai magyarokról MTI 2010. január 4. Kismarton/Budapest, 2010. január 4., hétfő (MTI) - Adatbankot szeretne létrehozni az ausztriai magyarokról az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, együttműködésben a Magyar Tudományos Akadémiával. A közös kutatócsoport már megalakult, januárban a végleges jogi keretek rögzítésére kerül sor - írja nemzetiségekkel foglalkozó honlapján az osztrák közszolgálati rádió és televízió (ORF) . Deák Ernő, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége elnökének közlése szerint a kutatócsoport feladata az ausztriai magyarok múltjának és jelenének vizsgálata, adatbank létrehozása. Ennek segítségével lehetővé válna, hogy például ha valaki az iránt érdeklődik, hány magyar él Ausztriában, akkor megkapja az adatokat. Mindezek mellett az ausztriai magyar egyesületekről és tevékenységükről is gyűjtenének adatokat. Vollebaek egyensúlyt szorgalmaz a szlovák államnyelv és a kisebbségi jogok védelme között MTI 2010. január 5. Egyensúlyteremtést szorgalmaz Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségügyi főbiztosa a szlovák államnyelv erősítése és a kisebbségi jogok védelme között. Mint a főbiztos internetes honlapján olvasható, Vollebaek üdvözölte azt a tényt, hogy Szlovákiában megszülettek az államnyelvtörvény végrehajtási irányelvei, mert azok megadják a szükséges útmutatást a törvény érvényesítéséhez. A végrehajtási irányelveket - állapította meg Vollebaek - az ő ajánlására dolgozták ki, a kétértelműségek eloszlatása érdekében. Az irányelvek szövege számos ponton megváltozott az elfogadási folyamat során - állapította meg a főbiztos, és hozzátette: "mindazonáltal" üdvözli az elfogadás tényét. "Lényeges, hogy az államnyelvet támogató lépések ne ássák alá a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvi jogait" - szögezte le Knut Vollebaek, megjegyezve azt, hogy tiszteletben kell tartani a diszkriminációmentesség és az arányosság elvét, védeni kell a kisebbségekhez tartozók anyanyelvhasználati jogát a magán- és a közszférában. "Azt várom a szlovák hatóságoktól, hogy kísérjék szoros figyelemmel és értékeljék az államnyelvről szóló törvény végrehajtását, különös tekintettel a bírságok kiszabására, annak érdekében, hogy elkerüljék a kisebbségi nyelvek használatának méltánytalan korlátozását. Továbbra is szerepet vállalok ebben és más ügyekben mindaddig, amíg egyensúlyt nem sikerül teremteni az államnyelv erősítése és a kisebbségi jogok védelme között" - hangsúlyozta az EBESZ nemzeti kisebbségügyi főbiztosa. Megoldás körvonalazódik a német kitelepítettek alapítványa körüli vitában MTI 2010. január 5. Megoldás körvonalazódik a német kitelepítettek alapítványa körül kialakult, a német belpolitikát és a német-lengyel viszonyt egyaránt megterhelő vitában. A kitelepített németek szövetségének (Bund der Vertriebenen - BdV) elnöke, Erika Steinbach kedden jelezte: bizonyos feltételek teljesülése esetén kész visszavonni jelölését a "Menekülés, kitelepítés, megbékélés" alapítvány tanácsába. Az alapítvány a II. világháború után Kelet-Európából elűzött, elmenekült vagy kitelepített németek és más kisebbségek szenvedéseinek kíván emléket állítani. Az alapítvány és a hozzá kapcsolódó berlini múzeum terve korábban heves ellenkezésbe ütközött
55
Varsóban. A konzervatív kormánypártok kedvezően fogadták Steinbach javaslatát, úgy értékelve, hogy az jó esélyt nyújt az eddigi patthelyzet feloldására. A legutóbbi kormányváltás óta a lengyel álláspont enyhült, azt viszont az új kormány sem támogatta egyértelműen, hogy az alapítvány kuratóriumában helyet kapjon Steinbach, aki csaknem két évtizede a BdV elnöke. A Kelet-Poroszországban született politikus korábban - a CDU képviselőjeként - tagja volt a Bundestagnak, és 1990-ben egy parlamenti szavazáson az Odera-Neisse határ elismerése ellen voksolt, amit Lengyelországban nem bocsátottak meg neki. Steinbach jelölését ellenezték a német ellenzéki pártok, de a leghevesebb ellenzővé a jelenlegi liberális külügyminiszter, Guido Westerwelle vált. Az újdonsült külügyminiszter - a koalíciós partner CDU/CSU-val is szembehelyezkedve - még hétfő esti televíziós nyilatkozatában is vétóval fenyegetőzött arra az esetre, ha a BdV Steinbachot jelöli az alapítványi tanácsba. A külügyminiszter mindezt most is azzal indokolta, hogy a német-lengyel jószomszédi kapcsolatok megőrzését mindennél fontosabbnak tartja. Westerwelle ismét kijelentette: külügyminiszterként nem fogja megengedni, hogy a történelem folytán amúgy is megterhelt német-lengyel viszonyban további kárt okozzanak általa meggondolatlannak nevezett lépések. A konzervatív pártok, a CDU és a CSU vezető politikusai ezzel szemben mostanáig támogatásukról biztosították Steinbach jelölését. Angela Merkel kancellár, a Német Kereszténydemokrata Unió elnöke viszont kerülte az állásfoglalást. Erika Steinbach ilyen körülmények között állt elő kompromisszumosnak nevezett javaslatával, amely először a Frankfurter Allgemenie Zeitung című napilapban jelent meg. Az interjúban és későbbi nyilatkozatában egyaránt jelezte, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén kész lemondani jelöltségét a 13 fős alapítványi tanácsba. A feltételek között említette, hogy az általa vezetett szervezet, a BdV a testületbe több tagot delegálhasson. Követelte továbbá, hogy jobb feltételeket biztosítsanak a tervezett emlékhely működése szánmára. A követelések között szerepelt az is, hogy nem a kormány határozza meg véglegesen az alapítványi kuratórium összetételét. Guido Westerwelle külügyminiszter kijelentette, hogy tanulmányozni kívánja az Erika Steinbach által felvetetteket. A miniszter hangsúlyozta ezzel kapcsolatos tárgyalási készségét. Bajnai-Sikorski-találkozó: kiemelten kell kezelni a 2011. évi magyar és lengyel EUelnökségek együttműködését MTI 2010. január 11. Magyarországnak és Lengyelországnak kiemelten kell kezelnie a 2011. évi EU-elnökségek együttműködését - állapította meg Bajnai Gordon miniszterelnök és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter hétfői budapesti megbeszélésén.A lengyel vendéggel a kormányfő a kétoldalú együttműködés időszerű kérdéseit tekintette át, köztük az energiabiztonsággal összefüggő kooperációt - tájékoztatta a kormányszóvivői iroda a találkozóról az MTI-t. A 2011. évi egymást követő magyar és lengyel EU elnökségek együttműködésével kapcsolatban a magyar miniszterelnök mindenekelőtt az energiapolitikát, a pénzügyi perspektívát, a strukturális és kohéziós politikát, a közös agrárpolitikát, a visegrádi országok (V4) együttműködését, továbbá a Nyugat-Balkánnal és az Ukrajnával kapcsolatos kérdéseket jelölte meg - olvasható a kormányszóvivői iroda közleményében. Bajnai Gordon a külügyminiszternek megerősítette Donald Tusk lengyel miniszterelnök meghívását a V4 energetikai csúcsra. A tervek szerint a nagyszabású nemzetközi találkozó február 24-én Budapesten lesz. Radoslaw Sikorski ugyancsak a soros EU-elnökségekről folytatott a nap folyamán megbeszélést vendéglátójával, Balázs Péter külügyminiszterrel. A két tárcavezető szót váltott egyebek mellett arról, 56
hogy 2011. első félévében Magyarország, míg a második félévben Lengyelország lesz az Európai Unió soros elnöke. A lengyel külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a következő évi uniós elnökség céljait és tartalmát mindkét ország számára minél pontosabban meg kell határozni. A lengyel külügyminiszter találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is. A megbeszélésen elhangzott, hogy a Fidesz külpolitikai stratégiájának egyik legfontosabb eleme a közép-európai országok együttműködése, ezen belül a szoros kapcsolat Lengyelországgal. A kooperációban kiemelt szerepe van az energiapolitikai és az EU-elnökségi programok összehangolásának - írta Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője a találkozóról beszámoló, az MTI-hez eljuttatott közleményében. Jó kapcsolatokat akar a szomszédokkal az új horvát elnök MTI 2010. január 11. Az európai uniós csatlakozást és a szomszédos országokkal ápolandó szoros viszonyt nevezte fő külpolitikai célkitűzésének Ivo Josipovic megválasztott horvát köztársasági elnök hétfői sajtóértekezletén. Josipovic elnökként először tartott sajtóértekezletet. A szociáldemokrata politikus a szavazatok 60,29 százalékát szerezte meg a vasárnapi második elnökválasztási fordulóban, míg ellenlábasa, a függetlenként induló Milan Bandic 39,71 százalékát. A győztes politikus az ország előtt álló legfontosabb feladatnak a korrupció elleni küzdelmet nevezte, mert az Horvátország európai uniós csatlakozásának előfeltétele és fontos lépés az ország jövője szempontjából. Úgy vélte, hogy a korrupció visszaszorítására tett erőfeszítések az elmúlt időben lendületet nyertek, de még erősíteni kell őket. Josipovic az uniós csatlakozás mellett a második legfontosabb külpolitikai célként a szomszédos országokkal kialakítandó szoros együttműködést és a vitás kérdések rendezését jelölte meg. A jogász végzettségű politikus úgy vélte, hogy Zágrábnak e pillanatban nem szabad elállnia a Szerbia ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon népirtás címén 1999-ben benyújtott keresetétől, a Belgrád által benyújtott ellenkeresetnek pedig nincs semmilyen jogi alapja. Josipovic - aki a horvát kereset egyik szerzője volt - hangsúlyozta, hogy a horvát panasz benyújtása óta Szerbia előrelépett az 1991-1995-ös horvát-szerb háborúban eltűnt és bebörtönzött emberek sorsának felkutatásában, rendezésében, a háborúban elhurcolt kulturális javak visszaszolgáltatásában és a háborús bűnösök felelősségre vonásában. Egy fontos probléma azonban megoldatlan maradt: Ratko Mladic, a boszniai szerbek volt katonai vezetője és Goran Hadzic volt horvátországi szerb politikai vezető továbbra is szökésben van. Mladic és Hadzic elfogását Belgrádon kéri számon a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék. Josipovic hétfőn úgy vélte, hogy amennyiben a Nemzetközi Bíróságon benyújtott horvát kereset céljai másként is megvalósíthatók, nincs ok a pereskedés folytatására. A horvát kereset esetleges visszavonásáról azonban egyedül a zágrábi kormány hivatott dönteni - jegyezte meg. Kanada cáfolja a vízumkényszer tervét NOL 2010. január 12. Kanada nem tervezi jelenleg, hogy visszaállítja a vízumkényszert Magyarországgal szemben, és szeretné fenntartani a vízummentességet - közölte lapunkkal Kelli Fraser, az ottawai bevándorlási minisztérium sajtóilletékese arra a kanadai sajtóhírre reagálva, miszerint Ottawa ilyen lépést fontolgat.
57
Ugyanakkor hozzátette: a vízummentességet élvező országok tisztában vannak vele, hogy elveszíthetik kedvezményüket, amennyiben nem tesznek eleget a követelményeknek. - Kanada továbbra is alaposan figyelemmel kíséri a Magyarországról érkező menedékkérők növekvő számát szögezte le Fraser. Az észak-amerikai ország a nyáron egy NATO-, illetve egy NAFTA-partnerországgal - Csehországgal és Mexikóval - szemben vezette be újra a vízumkényszert; az előbbi az EU neheztelését is kiváltotta. Magyarországgal kapcsolatban az elsősorban, de nem kizárólag roma menedékkérők számának növekedését tartják aggasztónak, és ez a kérdés folyamatosan a napirenden van a kétoldalú egyeztetéseken. Drak Süsü, avagy a kétnyelvű egyfejű esete a nyelvtörvénnyel Kemma.hu 2010. január 12. Észak-Komárom | Miközben az észak-komáromi Jókai Színház betartja a nyelvtörvény szabályait, még a híres egyfejű nevét is kiírják szlovákul, addig a Selye János Gimnázium ellenáll a jogszabálynak. Drak Süsü, vagyis Süsü, a sárkány, olvasható az észak-komáromi Jókai Színház reklámtábláján. – A célközönségünk egyértelműen magyar, teljesen felesleges a szlovák reklám – mondta Tóth Tibor igazgató. Ennek ellenére kétnyelvű plakátokat készítetett a színház, ahol betartják a tavaly szeptemberben életbe lépett nyelvtörvényt, hiszen január elsejétől már büntethetnek megsértéséért. Az intézmény 1952-es alapító okirata egyértelműen leszögezi: magyar nyelven játszó színházról van szó, mely a szlovákiai magyarság kulturális igényeit elégíti ki, ezért szeptember elseje után is magyarul játszhatják darabjaikat. Észak-Komáromban a magyar lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot, az előadás előtt nem szükséges a szlovák nyelvű összefoglaló. Elsősorban anyagi téren jelent többletkiadást a színháznak a nyelvtörvény bevezetése. – Egy óriásplakát elkészítése és kihelyezése 300 euróba kerül. Ha magyarul és szlovákul is feltüntetem a bérlethirdetést, nem lesz figyelemfelkeltő. Ha kettőt készíttetünk, akkor duplájára nőnek a kiadások. Ellenáll viszont a Selye János Gimnázium. Igazgatója, Andruskó Imre már augusztusban leszögezte: magyarul tartják meg rendezvényeiket: a tanévnyitót, a tanévzárót, a szalagavatót és a ballagást is. – Ha lenne szlovák vendég, akkor kétnyelvű köszöntőt tartanánk. Ez azonban nem a nyelvtörvényből fakad, hanem az alapvető intelligenciából. Karácsonykor tartottunk egy hangversenyt a református templomban, ott is magyarul beszéltünk – mondta az igazgató. A tablók 1989 óta csak magyarul íródnak, nem lesz ez másképp az idei tanévben sem. Andruskó Imre leszögezte: nem hajlandóak Komárom helyett Komárnot írni a tablókra. Ezek az iskola belső dokumentumai közé tartoznak, egy magyar iskola magyar diákjainak készülnek emlékül. A tablókat május elején kihelyezik a város több pontján, ebből lehetnek kellemetlenségek, de a gimnázium igazgatója azt mondta: állnak elébe egy esetleges feljelentésnek is. Pedig a Kulturális Minisztérium által kiszabható összeg nem csekély: 100 és 5000 euró között van. A feliratoknak és a reklámoknak először a szlovák nyelvű szöveget kell tartalmazniuk, csak utána jöhetnek a magyar nyelvű sorok. A szlovák kulturális tárcát egyelőre nem árasztották el feljelentések. Petra Fejdiová, a sajtóosztály munkatársa közölte: a minisztérium eddig 11 bejelentést kapott. Büntetést még nem szabtak ki senkire. Boltok, ügyintézés A szlovák feliratok, a kétnyelvű reklámok megtalálhatóak az egyes boltokban is. Több üzletvezető véleménye egybehangzott: eddig is igyekeztek szlovákul és magyarul is feltüntetni a kiírásokat. Igazából azt nehezményezik a törvényben, hogy megszabja: először kell a szlovák, majd utána a magyar szövegnek szerepelnie. Ráadásul a betűtípusnak is meg kell egyeznie. 58
A hivatali ügyintézésben az észak-komáromi lakosok az 1999-es kisebbségi törvény értelmében eddig is kérhették a magyar nyelvű ügyintézést. Sokan nem tudtak erről a lehetőségről, a nyelvtörvény életbe lépése után még kevesebben élnek majd ezzel a jogukkal. Moldova román nyelvet akar nyest.hu 2010. január 13. Moldova jelenlegi elnöke, tudván, hogy érzékeny pontot érint, javaslatot tett arra, hogy a moldáv nyelvet románnak tekintsék ezentúl. A függetlenségét 1991-ben elnyert volt szovjet utódállam nyelve gyakorlatilag semmiben nem különbözik a romántól, és területének nagy része is a nagyobb szomszéd fennhatósága alá tartozott egészen a második világháborúig. Ám az ország alkotmánya továbbra is a moldávot jelöli meg hivatalos nyelvként, mintegy hangsúlyozva a külön államiságot, és a különbséget Moldova és az EU-tagállam Románia között, amellyel évek óta feszült a viszonya. A jelenlegi moldovai elnök, Mihai Ghimpu szerint egy alkotmánymódosítás megoldaná a problémát: a moldávot egyszerűen csak románra kellene változtatni. „Bátornak kell lennünk, és vállalnunk kell az azonosságtudatot a románokkal és a nyelvvel, amit beszélnek. Nem tudok tovább élni ezzel a sztálinista, hamis politikával‖ – jelentette ki Ghimpu, aki a jobbközép liberális párt vezéreként irányítja a négypárti koalíciót. A baj csak annyi, hogy ebben a kérdésben a koalíció nem sorakozik fel az elnök mögött. Marian Lupu, a koalíció egyik politikusa például azt nyilatkozta a Reutersnek: „a pártszövetség egyik tagja sem jogosította fel Ghimput, hogy az államnyelv megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosításról beszéljen‖. Szerinte inkább egy népszavazás lenne a legjobb orvosság a problémára – számol be az Azonnali cselekvést vár Járóka az Európai Bizottságtól a romák integrációja érdekében RomNet, 2010. január 14. A romák integrációja érdekében azonnali cselekvést vár Járóka Lívia a megújuló Európai Bizottságtól, annak megválasztandó tagjaitól, és ha bizonyítja alkalmasságát, akkor a romákat korábban élősködőknek nevező Maros Sefcovictól is. "Kérjen elnézést, és a meghallgatáson mutassa meg rátermettségét. Ha a bizottság alelnöke lesz, rá is számítok mint stratégiai partnerre" - nyilatkozott csütörtökön az MTI-nek a fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő. Joseph Daul, az EP néppárti frakcióvezetője elfogadhatatlannak minősítette a Sefcovicnak tulajdonított megjegyzést. A szlovák biztosjelölt az intézményközi kapcsolatok és az igazgatási ügyek tárcáját kaphatja alelnöki rangban José Manuel Barroso második "uniós kormányában". Szerdán azonban magyar néppárti EPképviselők - Szájer József és Járóka Lívia - felhívták a figyelmet arra: Sefcovic 2005. január 19-én, hazája EU-nagyköveteként egy brüsszeli uniós konferencián olyan kijelentést tett, miszerint a romák élősködnek a szlovák állam szociális intézményein. Akkor - emlékeztetett Járóka - több civil szervezet követelte Sefcovictól, hogy kérjen bocsánatot, de ezt nem tette meg. Miután szerdán fölelevenítették az ügyet, Sefcovic - aki biztosi teendőket lát el a most távozó Európai Bizottságban - úgy nyilatkozott: mélységesen sajnálja, ha szavaival megbántott bárkit, hiszen ő maga is a romák társadalmi befogadásának a híve. 59
A magyar néppárt képviselőnő - az Európai Parlament egyetlen roma származású tagja - azt mondta az MTI-nek, hogy "az elmúlt öt év apátiája után" az új bizottság összes tagjától szemléletváltást, együttműködést vár a romák ügyének előmozdítása terén. "A romák társadalmi integrációja nem erkölcsi kötelesség, hanem gazdasági szükségszerűség" hangsúlyozta Járóka Lívia. Csütörtökön az MTI birtokába jutott a szocialista pártcsaládhoz tartozó szlovák EP-képviselők nyilatkozata, amelyben Boris Zala, Monika Benová és Vladimír Manka találkozót javasol Szájer Józsefnek és Járóka Líviának. E találkozón a szlovák EP-képviselők érvelni kívánnak amellett, hogy a magyar képviselők állításai alaptalanok és félrevezetőek. Állításuk szerint Sefcovic arra készül európai bizottsági alelnökként, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon a nem csupán Szlovákiában, hanem Magyarországon és más országokban is élő romák létkörülményeinek javításához. Néppárti részről egyelőre nem reagáltak a javaslatra. A szlovák jelölt EP-bizottsági meghallgatása jövő hétfőn lesz Strasbourgban. Joseph Daul, az Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője nyilatkozatban közölte: a Maros Sefcovicnak tulajdonított romaellenes megjegyzések elfogadhatatlanok, ezért megkérte kollégáit arra, hogy foglalkozzanak ezzel az üggyel Sefcovic bizottsági meghallgatásán. Magyarul próbálkozik a szlovák hírügynökség MTI 2010. január 15. Magyar nyelvű hírszolgáltatást indít péntektől kezdve a SITA szlovák kereskedelmi hírügynökség – jelentette be Pavel Urban, a hírügynökség főszerkesztője csütörtökön. A kezdeti szakaszban napi 15-20 hírről lesz szó, amelyek az elsősorban magyarok lakta régiók társadalmi-politikai, gazdasági, kulturális és sporteseményeit térképezik fel. A hírek a SITA weboldalán mindenki számára térítésmentesen elérhetőek lesznek. A hírügynökség eddig szlovák és angol nyelven nyújtott hírszolgáltatást előfizetőinek. Szlovákiában ez az első kezdeményezés magyar nyelvű napi hírügynökségi szolgáltatásra. „A SITA hírügynökség arra a következtetésre jutott, hogy szükség van naponta objektív, anyanyelvű hírszolgáltatást nyújtani a magyar nemzetiségű állampolgároknak, s ezzel hozzájárulni ahhoz, hogy jobban megértsék a szlovákiai eseményeket és saját véleményt tudjanak alkotni a körülöttük zajló eseményekről‖ – jelentette ki Urban. Hozzátette, szomorú, hogy ezt nem teszi már régen a „bőkezűen támogatott közszolgálati hírügynökség‖, a TASR. Az új hírszolgáltatást a SITA a magyar nyelvű szlovákiai sajtónak, a magyar nyelvű honlapokat működtető önkormányzatoknak és a nagyközönségnek szánja. Etnikai kvótát javasol a német integrációs megbízott InfoRádió 2010. január 16. A berlini kormány integrációs megbízottja javasolta, hogy a közalkalmazottak körében is érvényesítsék a külföldiek arányát a lakosság összetételében. Jelenleg minden ötödik lakos külföldi, vagy idegen származású. Maria Böhme egy sajtónyilatkozatban bírálta, hogy a közalkalmazottak körében nem érvényesül a németországi lakosság tényleges összetétele. A kormány integrációs kérdésekkel megbízott államminisztere szerint a lakosság mintegy 20 százaléka külföldi, vagy legalábbis idegen származású, ezért az oktatásban, a szociális szolgáltatásokban, de a rendőrség, a tűzoltóság és városi, illetve községi hivatalnokok körében is gondoskodni kell arról, hogy az alkalmazottak egyötöde migrációs háttérrel rendelkezzék.
60
Utalt arra is, hogy az ilyen irányú eddigi tapasztalatok igencsak biztatóak. Kiváltképpen az idegen származású tanárok, nevelők tölthetnek be hídépítő szerepet a külföldi diákok beilleszkedésének elősegítésében. Maria Böhme hangsúlyozta azonban, hogy a terv megvalósításánál csakis a megfelelően képzett és németül folyékonyan beszélő idegenek jöhetnek számításba. Időközben mind az államminiszter kereszténypártja, mind pedig az ellenzéki szociáldemokraták integrációs megbízottja elvetette a javaslatot, azzal érvelve, hogy szó sem lehet kvóták bevezetéséről, mert míg a városokban valóban magas a külföldiek aránya, a vidéken még ma is elenyészően kevés idegen él, következésképpen szó sem lehet országos szintű százalékos megoldásról. Ehelyett helyi szinten kellene fokozottabb mértékben alkalmazni bevándorlókat a közhivatalokban. Több mint 10 000 roma él állati körülmények között Rómában Klubradio.hu 2010. január 20. Hivatalos becslések szerint 8000 roma él szörnyűséges táborokban az olasz fővárosban, polgárjogi csoportok azonban úgy vélik, a tényleges létszám ennek a kétszerese lehet. A roma közösség körülményeiről, egészségügyi állapotáról szerkesztőségi cikk olvasható az egyik legjelentősebb orvosi hetilap, az angol The Lancet legújabb számában. A Rómában élő romák fele 18 évesnél fiatalabb. A gyermekek 24 százaléka alultáplált, 25 százalékuk eleve kis súllyal született. A Szent Egyed keresztény közösség járóbeteg-rendelést tart fenn számukra. Most megjelent, a The Lancet által ismertetett jelentésükben arról írnak képviselői, hogy minden ötödik roma gyereknek hörghurutja vagy tüdőgyulladása van, 13 százalék küszködik hasmenéses panaszokkal, bőrgyógyászati problémák 16 százalékban fordulnak elő, és ami még riasztóbb: öt százalékuk esetében észlelhetők jelentős mozgászavarok. A jelentés megállapítja, hogy a bajok okozói "a nyomorúságos életkörülmények, a társadalmi elszigeteltség, a táplálkozási bizonytalanság". A romák helyzete Olaszországban rosszabb nem csak a helyi lakossághoz, hanem a többi bevándorlóhoz is viszonyítva is - hangsúlyozta Ersilia Buinomo közegészségügyi szakember, a Római Egyetem oktatója, a jelentés egyik készítője. Az országban mintegy 150 000 roma él, többségük elrémítő körülmények között, olyan táborokban, amelyeket teljesen elkülönítettek az olasz lakóterületektől. Ezekben a brazíliai favelákhoz hasonló nyomortáborokban olyan alapvető létfeltételek sem biztosítottak, mint a víz, a csatornázás vagy az elektromos áram. "Kutyák, disznók nem laknak így. Róma közepén vagyunk, és nálunk nincs elektromos áram... Nincs orvos sem, a sürgősségi rendelésre járunk. Egy asztmás gyermek azonban hiába kap lélegeztető készüléket, nincs konnektor" - magyarázta keserűen egy Koszovóból 20 éve érkezett menekült, Donica Saiti a The Lancet a tudósítójának. Paolo Ciani, a Szent Egyed közösség összekötője elmondta, hogy az olaszok ezeket a táborokat azért hozták létre ebben a formában, mert úgy gondolták, hogy a romák továbbra is nomádok, ezért szívesen élnek ilyen körülmények között is. Ráadásul a velük szembeni előítéletek olyan széles körűek, hogy nehéz számukra megfelelő lakáskörülményeket biztosítani. "Az elkülönítés azonban nem megoldás. Ez nem kulturális vagy faji probléma, ez társadalmi probléma, mivel kirekesztik őket a társadalomból" - tette hozzá. Sajátos gond, hogy a romák közül sokan nem bíznak az olasz állami kórházakban, ezért sok gyerek nem kapta meg az oltásokat, gyakoriak a vesebetegségek is. A tél különösen veszélyes időszak számukra, mert fűtés szinte alig van. Tavaly egy hatéves roma gyerek tüdőgyulladásban halt meg.
61
Bemutatkozott a spanyol-belga-magyar uniós elnökségi trió Párizsban – HÁTTÉR MTI 2010. január 21. Spanyolország, Belgium és Magyarország nagykövetei közös sajtótájékoztatón mutatták be csütörtökön az elkövetkező másfél év csoportos elnökségének programját Párizsban, az Európai Bizottság franciaországi képviseletén. A hármas együttműködést megkezdő Spanyolország határozottan kívánja kezelni a Lisszaboni Szerződés életbe lépéséből adódó intézményi feladatokat, annak átültetését a mindennapi munkába mondta Francisco Villar nagykövet. A jelenlegi elnökség kiemelt célnak tekinti a gazdasági válság politikai kezelését annak szociális kérdéseivel és a munkahelyteremtés problémájával, egy nagy szociális paktum kidolgozásával, valamint az energiafüggőség enyhítését, a klímaváltozás elleni küzdelmet, az Európai Unió politikai jelentőségének növelését a globalizálódó világban, amelyet az új uniós tisztségviselők imázsának erősítésével képzel el. Az európai állampolgárok jogainak erősítése és védelme, a nők és férfiak közti egyenlőség tényleges megvalósítása, valamint a bevándorlás szabályozása a határellenőrzés megerősítésével és a bevándorlók származási országaival kötendő megállapodásokkal is fontos célkitűzései a spanyol elnökségnek. Az év második felében Belgium történelmében másodszor fogja betölteni az EU soros elnöki tisztét. Baudouin de la Kethulle de Ryhove nagykövet arra hívta fel a figyelmet, hogy a három ország szorosan együttműködve dolgozik a közös programon. Folytatva a spanyol elnökség által megkezdett munkákat, Belgium négy nagy területre kíván koncentrálni: a gazdasági válság hatásainak további kezelésére, a klímaváltozásra, a biztonságpolitikai kérdésekre a menekültügy kezelésével és a közös védelmi politika létrehozásával, valamint az uniós bővítés folytatásával a balkáni országok irányában. Magyarország "politikai elnökséget" kíván megvalósítani támogatva az új tisztségviselőket és az új Európai Bizottságot, hiszen maga az Európai Unió is politikai célokkal létrejött szervezet hangsúlyozta Nikicser László nagykövet. Véleménye szerint az EU-nak előbb a közös célokat és programokat kell meghatározni, és ahhoz kell megtalálni a finanszírozást, nem pedig fordítva. Példaként említette a Magyarország számára nagyon fontos közös agrárpolitikát, amelyhez még a költségvetési határok megállapítása előtt érdemes megvitatni a lényeges kérdéseket, hogy ne a büdzsé határozza meg egyoldalúan, hogy mire telik. A trióprogram továbbvitele mellett a nagykövet elmondása szerint lesznek magyar hangsúlyok is: Horvátország csatlakozása és a nyugat-balkáni országokkal való csatlakozási tárgyalások folytatása, a schengeni övezet bővítése, a környezetvédelem és vízgazdálkodás, a fenntartható fejlődés területén, s kiemelt szerepet kap majd az európai kulturális sokszínűség megőrzése. Zöld fényt kapott az összes meghallgatott EU-biztosjelölt MTI 2010. január 21. Csütörtökre zöld fényt kapott az őt meghallgató európai parlamenti szakbizottságtól mind a 25 EUbiztosjelölt, és már csak az - egyelőre meg nem hallgatott - új bolgár jelölt jóváhagyása hiányzik ahhoz, hogy az Európai Parlament elé terjesszék szavazásra az új összetételű Európai Bizottságot, az EU legfőbb végrehajtó testületét. A jelölti meghallgatásokat az előző héten, valamint e hét elején tartották meg, és a szakbizottságok sorra tájékoztatták levélben Jerzy Buzek parlamenti elnököt a meghallgatás eredményéről. Végül a 26 jelölt közül 25 - köztük a magyar Andor László - kapott támogató értékelést.
62
A bolgár Rumjana Zseleva néhány nappal a meghallgatás után visszalépett, és a szófiai kormány Krisztalina Georgieva világbanki alelnököt jelölte helyette a humanitárius segítségnyújtási tárca élére. Csütörtökre ütemezték be Georgieva találkozóját José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Egyelőre nem világos, mikor tartják Georgieva parlamenti szakbizottsági meghallgatását. Jerzy Buzek parlamenti elnök ugyan szerdán azt mondta, hogy február 3-án, de időközben bonyolódott a helyzet. A Strasbourgban zajló plenáris ülésen ugyanis sok képviselő elégedetlenségét hangoztatta amiatt, hogy nem kapta meg időben annak a megállapodásnak a szövegét, amely az Egyesült Államokkal való banki adatcseréről szól, és amelynek elvben február elsején hatályba kellene lépnie. Ezért felmerült, hogy január 27-re vagy 28-ra rendkívüli parlamenti ülést hívjanak össze. Ha ez megtörténik, valamint ezzel egy időben Georgievát hajlandóak "gyorsított eljárással" jóváhagyni, akkor elvben 27-28-ra beilleszthető lenne a plenáris ülés napirendjébe az Európai Bizottságról való szavazás is. Ebben az esetben nem húzódna el a Bizottság megalakítása február 9-ig, miként azt szerdán Buzek még gondolta. A végső menetrendről Buzek és a frakcióvezetők döntenek csütörtök délután. Cigányzene a Vatikánban Euroastra.hu 2010. január 22. Az elmúlt év novemberében Magyarország legrégebben alapított cigányzenekara ünnepi hangversenyt adott az általános kihallgatás keretében a Vatikánban. Az együttes közreműködött a pápai szentmisén, majd ezt követően rövid koncertet adott egyházi művekből XVI. Benedek pápa és több ezer zarándok előtt. A Rajkó Zenekar 2004-ben a Nagyboldogasszony napi nagymisén az esztergomi bazilikában is hozzájárult a zenei szolgálathoz. Az 1952-ben megalapított együttes több évtizedes magas színvonalú munkásságának elismeréseként élte meg ezt a kitüntető alkalmat, amely nemcsak a zenekar jelenlegi tagjai számára elismerés, hanem minden régi „Rajkó" számára is, akik életük folyamán sokat tettek a magyar és cigányzene hazai és nemzetközi elismertetéséért, és hozzájárultak a cigány kultúra megismertetéséhez itthon és szerte a nagyvilágban - áll a zenekar által a Magyar Kurírhoz eljuttatott sajtóközleményben. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia örömmel értesült a Rajkó Zenekar vatikáni fellépéséről, és Isten áldását kéri a zenészek további életére és munkájára. (MKPK titkárság) Konkrétumok nélkül – ET emberi jogi biztos: több tiszteletet a kisebbségi nyelveknek! Hvg.hu 2010. január 25. Több tiszteletet érdemelnek a kisebbségi nyelvek - hangsúlyozta hétfőn közzétett nyilatkozatában a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa. "A nyelvi jogok vitatémává váltak számos európai országban. Ezek megtagadása aláássa az emberi jogokat, és közösségek közti feszültséget okoz" - szögezte le Thomas Hammarberg anélkül, hogy konkrétan bármely országot megnevezett volna. A biztos a kisebbségek részéről felvetett panasztémák közt említette a személynevek írásmódját az útlevelekben, az utcanévtáblákat és más helymegjelöléseket, az iskolai nyelvhasználatot, a hatóságokkal való kommunikáció nyelvi követelményeit, valamint a kisebbségi nyelvű média létesítését. Hammarberg szerint "érett politikai vezetésre" van szükség ezeknek a kérdéseknek olyan kezeléséhez, amely megfelel az emberi jogi normáknak. 63
Hangsúlyozva, hogy a nyelv a társadalmi szerveződés és az egyéni önazonosság lényeges eszköze, az ET emberi jogi biztosa felszólította az európai kormányokat, hogy jobban vegyék figyelembe a kisebbségek igényeit. "A hatóságok túl gyakran elmulasztják, hogy figyelmesen meghallgassák" a kisebbségeket - állapította meg. Egyúttal létfontosságúnak nevezte, hogy a kormányok szoros, folyamatos párbeszédet folytassanak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekkel. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ezen a napon kezdte meg ötnapos téli ülésszakát a franciaországi városban. Az ülésszak plenáris napirendjén nem szerepel a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. MTI Amnesty: Romániában be kell fejezni a romák kilakoltatását Mr1-kossuth.hu MTI 2010. január 26. A roma lakosság kényszer-kilakoltatásának befejezésére szólította fel igen éles hangvételű, kedden Londonban közzétett jelentésében a román hatóságokat az Amnesty International. A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 12 oldalas, fotókkal és esettanulmánnyal illusztrált jelentése szerint - amely a „Hulladékként bánnak velük‖ címet viseli - Románia-szerte roma családokat lakoltatnak ki erőszakkal otthonaikból, akaratuk ellenére, rendszerint megfelelő előzetes konzultáció, értesítés és megfelelő másik lakás felkínálása nélkül. Az AI szerint ez állandósítja a faji elkülönítést, és ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival. A jelentés szerint a 2,2 milliós romániai roma lakosságot széles körű diszkrimináció sújtja a köztisztviselők és a társadalom egésze részéről egyaránt. Ennek következménye, hogy a 75 százalékot is elérheti a szegénységben élők aránya a roma lakosságon belül, jóllehet a szegények aránya a teljes román társadalomban 24 százalékos, a legnagyobb kisebbséget alkotó romániai magyarságon belül pedig 20 százalékos - áll az Amnesty International keddi londoni elemzésében. Belousovová cigánybűnözési statisztikát akar Bumm.sk 2010. január 26. A nemzetiek a cigánybűnözési statisztika alapján akarják elosztani az egyes régiók és települések között az állami támogatást, védelmezve ezzel a "romák által veszélyeztetett lakosságot" is. Az SNS a régiókban tapasztalható cigánybűnözés alaposabb feltérképezése és a cigánybűnözési statisztika ismételt bevezetése mellett száll síkra. Anna Belousovová, az SNS első alelnöke szerint a jelenlegi statisztikai kimutatások, amelyekből nem derül ki a tettesek származása, zsákutcába vezethetnek, melyeknek a végén ott találjuk az áldozatokat, tragikus sorsukkal együtt. „A cigánybűnözés és a lakosságnak a probléma megoldatlansága miatti elégedetlensége idővel beláthatatlan következményekkel járhat― – indokolja követelését Belousovová. Példaként a garamkovácsi (Kozárovce) esetet hozta fel, ahol a romák kövekkel támadtak személygépkocsikra, vagy a gyermekek terrorizálását a nagymihályi Angi Malomban. „A tegnapi eset, amikor két erőszakoskodó, visszaeső bűnöző cigány a saját házában ölt meg egy nyugdíjast, arról győz meg bennünket, hogy az államnak kötelessége gondoskodni polgárai védelméről, méghozzá olyan intézkedésekkel, amelyek a jövőben elrettentenék a tetteseket hasonló cselekedetektől― - érvelt az SNS első alelnöke.
64
Belousovová szerint a rendőrség tehetetlensége egyes esetekben már megdöbbentő. Szerinte komolyan foglalkozni kellene a visszaesők és a súlyos bűncselekmények elkövetői mozgásszabadságának korlátozásával „a rendelkezésre álló új technológiák alkalmazásával. A nemzetiek a cigánybűnözési statisztika alapján akarják elosztani az egyes régiók és települések között az állami támogatást, védelmezve ezzel a romák által veszélyeztetett lakosságot is. Belousovová azt állítja, szó sincs az emberi jogok megsértéséről, ők csupán a bűnözés megfékezését szorgalmazzák. Szlovák kulturális minisztérium: Szlovákia belügyeibe avatkozik a magyar kormány Hirado.hu 2010. január 29. Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy a magyar kormány 50 millió forintos nyelvalapot hoz létre A szlovák kulturális minisztérium úgy véli, hogy a nyelvalap létrehozásával a magyar kormány beavatkozott Szlovákia belügyeibe. "Az államnyelvtörvény nem érinti a kisebbségi nyelvhasználatot, hanem a Szlovák Köztársaság minden állampolgárának, nemzetiségre való tekintet nélkül biztosítja az információkhoz való jogot" közölte a tárca sajtóosztálya pénteken. A pozsonyi külügyminisztérium számára a nyelvalap létrehozása nem volt meglepetés. "Budapest egy ilyen alap létrehozását már hónapokkal ezelőtt jelezte" jelentette ki Peter Stano, külügyminisztériumi szóvivő. Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy a magyar kormány 50 millió forintos nyelvalapot hoz létre február 1-jétől azoknak a szlovákiai magyaroknak a kárpótlására, jogsegélynyújtásra, akiket megbírságoltak anyanyelvük használata miatt. Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) vezetője szerint a pénz nagy részét alapvetően a jogi tanácsadásra, jogtudatfejlesztésre, a nyelvtörvénnyel kapcsolatos háttérmunkák, elemzések készítésére használják fel, az összeg töredéke jut csak kártérítésre. Petőcz szerint ugyanis legalább fél évig nem szabnak ki bírságot a nyelvtörvény megsértése miatt. A somorjai Fórum Intézet munkatársa szerint "nagyon komolyan meg kell fontolni", hogy kinek és mit kell kifizetni. A pénz felhasználásával kapcsolatban Petőcz az Új Szó című szlovákiai magyar lap pénteki számában leszögezte: "Egy precíz szabályrendszert kell kidolgozni". A pénteki szlovák nyelvű pozsonyi sajtó nem foglalkozik a témával. A központi prágai cseh lapok szintén nem írnak a nyelvalapról. Már ősszel megnyitnák a roma kollégiumokat Bumm.sk 2010. 01. 29 A kormány tervei szerint már idén ősztől kollégiumokat, zárt iskolákat nyitnának a 10 éves roma gyerekek számára, hogy ezáltal is segítsék a cigányság integrálódását. Ľudovít Galbavý romaügyi kormánybiztos a Sme napilapnak elmondta, már szeptembertől bevezetnék a zárt bentlakásos iskolákat az ötödik osztályos roma gyerekek számára. Szerinte az oktatási minisztérium szakértői tanácsában senki sem fejezte ki határozott tiltakozását a terv ellen, de heves vita folyt. Az SNS által vezetett oktatási tárca közlése szerint jelenleg a projekt kidolgozása folyik, amint elkészül, a nyilvánosság elé tarják. Egyelőre azonban sem Dušan Čaplovič (Smer) kisebbségekért felelős kormányalelnöknek, sem pedig Galbavýnak nincsenek határozott elképzelései arról, mennyi roma szülő és gyerek kapcsolódhat be a programba. Egyelőre nem ismert az sem, mennyibe kerülne a kollégiumok elindítása. A roma szervezetek helyeslik az ötletet 65
Alexander Patkoló, a Szlovákiai Roma Kezdeményezés elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kormány csak a választások előtt jött elő a javaslattal. Úgy véli, a kollégiumok csak segíthetnek a roma gyerekeknek, de szerinte nem reális, hogy még az idén megvalósuljanak. „A költségvetés nem számol ezzel, pedig biztosan több 10 millió euróról lesz szó― - tette hozzá. Ingrid Ţigová, a jolsvai Roma Nők Klubjának képviseletében elmondta, a roma szülők biztosan üdvözölnék a gyerekeik számára létesített kollégiumokat. Ugyanígy látja ezt egy másik roma szervezet is. A roma közösséggel foglalkozó Milana Šimečka Alapítvány képviselője, Iva Grejtáková kijelentette: „Az elmaradott közösségekben biztos segítene a gyerekeknek. Azok a szülők, akik a kollégiumok ellen vannak, tapasztalataim szerint többet törődnek gyermekeikkel.―
66
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA a 2010. évi „Anyanyelvi kulturális és hitéleti programok” támogatására 1. A támogatás célja: A hazai kisebbségek hagyományainak, nyelvének (a cigány kisebbség esetében anyanyelvnek számít a magyar, a romani és a beás nyelv) ápolását, a nemzeti identitás erősítését szolgáló kulturális vagy hitéleti programok és az anyanemzettel való kapcsolatok erősítésének támogatása. A rendelkezésre álló keretösszeg: 56 millió forint 2. Pályázók köre: Települési és területi önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok, Magyarországon bejegyzett székhelyű civilszervezetek, (alapítványok, egyesületek, szövetségek), nonprofit gazdasági társaságok, költségvetési szervek. Csak az a szervezet kaphat támogatást, amely a MNEKK-tól a 2009-ben nyert támogatási összeg(ek)ről a támogatási szerződés és az elszámolási szabályzat alapján 2010. január 31-ei határnapig az elszámolást benyújtotta és/vagy nincs korábban keletkezett rendezetlen elszámolása. 3. Támogatható tevékenységek: A 2010. január 1. és 2010. december 31. között megvalósuló programfolyamok (tematikus hagyományápoló klubfoglalkozások, vetélkedő-sorozatok, irodalmi pódiumok, néptánc- és népzeneoktatás, kiállítások, kisebbségi nyelvtanfolyamok, kézműves tanfolyamok stb.); rendezvények (hagyományok, szokások felelevenítése, anyanyelvű film- és színházi előadások látogatása, kisebbségi művelődési és oktatási rendezvények szervezése, azokon való részvétel, nemzeti kisebbségek ünnepi rendezvényei, emléktáblák, emlékhelyek létesítése, ezekkel összefüggő avatási ünnepségek, meglévő emlékhelyek felújítása, vallási és hitéleti hagyományok ápolását célzó rendezvények stb. 4. Nem támogatott, nem elszámolható költségek: Étkezésre és élelmiszervásárlásra a támogatás 50%-át meghaladó összeg, a pályázó szervezet bér- és járulékköltségei, közüzemi díj típusú kiadások, telefon- és postadíjak, javítások és karbantartások költségei, külföldről érkező résztvevők útiköltsége, jövedéki termékek, szerzői jogdíj, eszközbeszerzés, ruházat (kivéve a hagyományos népviselet), ajándék- és dísztárgyak, felhalmozási költségek, a kisebbségi kultúra művelését nem szolgáló árú- és szolgáltatás vásárlása, az adók vagy adó módjára behajtható fizetési kötelezettségek, valamint előre nem tervezett költségek. 5. A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás, mely kizárólag a szerződésben rögzített célra használható fel. Résztámogatás esetén is a teljes pályázati programot kell megvalósítani. 6. Az egy pályázó által elnyerhető legnagyobb támogatási összeg: 100.000.-Ft az indokoltan kiemelt jelentőségű program esetében: 300 000 Ft 7. A pályázat benyújtása: A pályázatot ajánlott küldeményként, egy példányban kell benyújtani a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány levelezési címére (1387 Budapest, Pf. 25)
Az a pályázat, mely nem felel meg a felhívásban foglalt feltételeknek, érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Hiánypótlásra nincs lehetőség. A pályázatkezelő a pályázati anyagot nem szolgáltatja vissza. 8.
A pályázat tartalmi követelményei: Az anyanyelv használatának módja és mértéke; a rendezvény célja és várható eredménye; a rendezvény indokai; a célcsoportja, a résztvevők száma; a program helyszíne; az esetleges meghívott előadók, művészek; a lebonyolítandó előadások témája. Hitéleti programok esetében: a szertartások lebonyolításának helyszíne; vallási hagyományok ápolása az adott kisebbségi közösségben. 9. Pályázati dokumentáció:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
adatlap (letölthető a honlapról http//www.mnekk.hu), programleírás, hitéleti program esetén a felekezeti képviselő ajánló támogatása, ha a pályázó vendégszereplőként pályázik, az azt igénylő(k) meghívólevele, kivonat a szervezet bírósági vagy kincstári nyilvántartásáról (30 napnál nem régebbi), önkormányzatoknál az alakuló ülés jegyzőkönyvének kivonata, amely dokumentumnak egyértelműen tartalmaznia kell a képviseletre jogosult személy (ek) nevét; nyilatkozat a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti érintettségéről (letölthető a honlapról http//www.mnekk.hu), a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti érintettség esetén közzétételi nyilatkozat (letölthető a honlapról http//www.mnekk.hu), települési vagy kisebbségi önkormányzat pályázatához a képviselőtestület döntése a pályázat benyújtásáról határozatszámmal; civil szervezet pályázatához a pályázat lebonyolításáról szóló döntést igazoló okirat. . 10.Pályázati menetrend: Benyújtási határidő (postára adás dátuma): 2010. március 01; Kuratóriumi döntés: 2010. április 30-áig; Kedvezményezettek megjelentetése a közalapítvány honlapon: a döntést követő 3. munkanapon; Szerződéskötés: kézbesítéstől számított 30 napon belül; A támogatás utalásának indítása: A támogatási szerződésben megjelölt program kezdési időpont előtt 5 nappal; Beszámoló benyújtási határideje: A támogatási szerződésben rögzített program befejezési időponttól számított 30 napon belül. FIGYELEM! - A pályázati dokumentáció lehívható az alábbi Internet-címen: http//www.mnekk.hu vagy beszerezhető a közalapítvány irodájában munkaidőben (H-CS: 8-16.30 óra között, P: 8-14 óra között): Bp. V. ker., Október 6. u. 17. I. em. Ha a pályázó postai úton kéri a pályázati anyagot, akkor C5-ös (közepes méretű), a pályázó nevére megcímzett, felbélyegzett válaszborítékot kérünk. Levélcím: MNEK Közalapítvány, 1387 Budapest 62, Pf. 25 A pályázatot a 3 oldalból álló adatlapon, a csatolandó dokumentumokkal együtt ajánlott küldeményként EGY eredeti példányban kell benyújtani a következő levélcímre: MNEK Közalapítvány, 1387 Budapest 62, Pf. 25 (a borítékra kérjük ráírni: „Célpályázat”) vagy személyesen: Bp. V. ker., Október 6. u. 17. I. em. 68
Tel./fax: 06-1/321-3352, 06-1/321-7364, 06-1/321-7370 Faxon, e-mail-en nem fogadunk pályázati anyagot! A beküldési határidő után benyújtott illetve postára adott pályázat érvénytelen. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA a 2010. évi „Anyanyelvű és népismereti gyermek- és ifjúsági táborok” támogatására 9. A támogatás célja: Kisebbségi, kulturális tartalmú, kidolgozott tábori programmal rendelkező anyanyelvi hagyományőrző táborok vagy anyanyelvi hitéleti táborok. .A rendelkezésre álló keretösszeg: 24 millió forint 10. Pályázók köre: Települési és területi önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok, Magyarországon bejegyzett székhelyű civilszervezetek, (alapítványok, egyesületek, szövetségek), nonprofit gazdasági társaságok, költségvetési szervek. Csak az a szervezet kaphat támogatást, amely a MNEKK-tól a 2009-ben nyert támogatási összeg(ek)ről a támogatási szerződés és az elszámolási szabályzat alapján 2010. január 31-ei határnapig az elszámolást benyújtotta és/vagy nincs korábban keletkezett rendezetlen elszámolása. 11. Támogatható tevékenységek: A 2010. január 1. és 2010. december 31. között megvalósuló hagyományőrző táborok és anyanyelvi hitéleti táborok. 12. A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás, mely kizárólag a szerződésben rögzített célra használható fel. Résztámogatás esetén is a teljes pályázati programot kell megvalósítani. 13. Az egy pályázó által elnyerhető legnagyobb támogatási összeg: A maximálisan igényelhető támogatás kizárólag a résztvevő táborozó gyerekek/fiatalok és kísérő tanárok (10 gyerekre 1 kísérő) létszámával arányos: 1000.-Ft/fő/nap, de maximum 200 000.-Ft ha a táborban résztvevők létszáma 20-50 fő közötti, 400 000.-Ft ha a táborban résztvevők létszáma 50 fő feletti. 14. A pályázat benyújtása: A pályázatot ajánlott küldeményként, egy példányban kell benyújtani a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány levelezési címére (1387 Budapest, Pf. 25) Az a pályázat, mely nem felel meg a felhívásban foglalt feltételeknek, érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Hiánypótlásra nincs lehetőség. A pályázatkezelő a pályázati anyagot nem szolgáltatja vissza. 15. A pályázat tartalmi követelményei, érvényességének feltételei: anyanyelv használata (Cigány kisebbséget érintő pályázatok szempontjából anyanyelvnek számít a magyar, a romani és a beás nyelv.) az adott kisebbség nemzeti kultúrája, hagyománya megjelenítése; a tábor minimum 7 egymást követő nap (6 éjszaka) időtartamú legyen;
69
a résztvevők száma (a felnőtt kísérőket, előadókat nem számítva): legalább ugyanaz a 20 fő mind a 7 nap; a résztvevők köre: minimum 6. életévet betöltött, maximum 26 éves gyerekek/fiatalok a tábor helyszíne, regionális volta, célja és várható eredménye; az anyanyelv megjelenésének módja és aránya; a megcélzott réteg életkora, a résztvevők, illetve pedagógusok (felnőtt kísérők, közreműködők) száma; a kisebbségi oktatási-nevelési cél és annak módszerei; a meghívott előadók kompetenciája; a lebonyolítandó előadások, foglalkozások témája
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
8. Támogatott, elszámolható költségek az 1000.-Ft/fő/nap keretösszegen belül: szolgáltatások: utazási/szállítási költség, szállásköltség, étkeztetés, terembérlet, előadói szolgáltatások; megbízási díj, tiszteletdíj járulékok nélkül; a program során közvetlenül felhasználásra kerülő áruk (pl. élelmiszer, papír-írószer, stb.). 9. Pályázati dokumentáció: adatlap; (letölthető a honlapról http//www.mnekk.hu) programleírás; hitéleti tábor esetén a felekezeti képviselő részvételi szándéknyilatkozata kivonat a szervezet bírósági vagy kincstári nyilvántartásáról (30 napnál nem régebbi), önkormányzatoknál az alakuló ülés jegyzőkönyvének kivonata, amely dokumentumnak egyértelműen tartalmaznia kell a képviseletre jogosult személy (ek) nevét; nyilatkozat a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti érintettségéről (letölthető a honlapról http//www.mnekk.hu) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti érintettség esetén közzétételi nyilatkozat (letölthető a honlapról http//www.mnekk.hu) települési vagy kisebbségi önkormányzat pályázatához a képviselőtestület döntése a pályázat benyújtásáról határozatszámmal; civil szervezet pályázatához a pályázat lebonyolításáról szóló döntést igazoló okirat . 10. Pályázati menetrend: Benyújtási határidő (postára adás dátuma): 2010. március 01. Kuratóriumi döntés: 2010. április 30-áig Kedvezményezettek megjelentetése a honlapon: a döntést követően Szerződéskötés: kézbesítéstől számított 30 napon belül A támogatás utalásának indítása: A támogatási szerződésben megjelölt program kezdési időpont előtt öt nappal. Beszámoló benyújtási határideje: A támogatási szerződésben rögzített program befejezési időponttól számított harminc napon belül. FIGYELEM! A pályázati dokumentáció lehívható az alábbi Internet-címen: http//www.mnekk.hu vagy beszerezhető a közalapítvány irodájában munkaidőben (H-CS: 8-16.30 óra között, P: 8-14 óra között): Bp. V. ker., Október 6. u. 17. I. em. Ha a pályázó postai úton kéri a pályázati anyagot, akkor C5-ös (közepes méretű), a pályázó nevére megcímzett, felbélyegzett válaszborítékot kérünk. Levélcímünk: MNEK Közalapítvány, 1387 Budapest 62, Pf. 25
70
A pályázatot a 3 oldalból álló adatlapon, a csatolandó dokumentumokkal együtt ajánlott küldeményként EGY eredeti példányban kell benyújtani a következő levélcímre: MNEK Közalapítvány, 1387 Budapest 62, Pf. 25 (a borítékra kérjük ráírni: „Célpályázat”) vagy személyesen: Bp. V. ker., Október 6. u. 17. I. em. Tel./fax: 06-1/321-3352, 06-1/321-7364, 06-1/321-7370 Faxon, e-mail-en nem fogadunk pályázati anyagot! A beküldési határidő után benyújtott illetve postára adott pályázat érvénytelen.
Nemzeti és etnikai kisebbségi színházak pályázati támogatása Sff.hu Adminisztrátor, 2010, február 3 - 08:37 A pályázatokat a helyi önkormányzathoz kell benyújtani egy eredeti és 3 másolati példányban 2010. március 2-ig Pályázati felhívás az V. kategóriába besorolt nemzeti és etnikai kisebbségi színházak pályázati támogatására A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 7. számú mellékletének e) pontja alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) nyílt pályázatot hirdet az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 10 .§ (5) bekezdés alapján V. kategóriába sorolt nemzeti és etnikai kisebbségi színházak számára 2010. évi színházi művészeti programjuk támogatására, elsősorban új produkcióik létrehozására, valamint működéssel kapcsolatos költségeinek támogatására. A pályázaton elnyert összeg előfinanszírozás keretében, egy összegben nyújtott vissza nem térítendő támogatás. A pályázat keretösszege 108 millió forint A pályázat pénzügyi forrása a 2009. évi CXXX. törvény 7. számú mellékletének 1.e) alpontjában meghatározott előirányzat. 1. Pályázatot nyújthatnak be: A 2009. évben V. kategóriába sorolt, önkormányzati költségvetési szervként működő vagy önkormányzattal kötött érvényes közszolgáltatási szerződéssel rendelkező nemzeti és etnikai kisebbségi színházak, melyek - az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzeti kisebbségi nyelven játszó színház vagy magyar nyelven játszó színház, melynek az adott kisebbséghez kötődő alkotóközösségei által létrehozott előadásai alapvetően e kisebbségi közösség anyanyelvű művelődési igényeinek kielégítését szolgálják és kötődnek a kisebbségi közösség szocio-kulturális hátteréhez, hagyományaihoz - 2010. évben legalább egy saját bemutató színrevitelével új művészeti értéket hoznak létre, - 2010 évben legalább 20 színházi előadást tartanak vagy 50 ezer fizető nézőjük van. Támogatás kérhető: (A pályázaton elnyerhető támogatás 1 millió - 50 millió forint) Produkciós költségekre: szerzői, alkotói jogdíjra, annak járulékaira vagy számlás kifizetésére- művészek tiszteletdíjára, jelmezköltségre, díszletköltségre, kellékre, 71
szállítási díjra, bérleti díjra, reklám és PR-költségre Működési költségekre: közüzemi, kommunikációs, adminisztrációs, karbantartási stb. díjak, valamint a rendszeresen foglalkoztatott munkatársak bére és közterhei A pályázatnak tartalmaznia kell: I. A pályázó 2009. évi művészeti programjának megvalósításáról szóló részletes szakmai és költségvetési beszámolót. (Számlamásolatokat nem szükséges csatolni.) II. A 2010-re tervezett részletes művészeti elképzeléseket, a saját és közös új színházi bemutatók, a befogadásra tervezett színházi előadások felsorolását, ezek részletes leírását, a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését, valamint a megvalósításhoz szükséges költségvetési tervezetet és a kért támogatás összegét. III. A kitöltött és a pályázó által aláírt és lepecsételt, a fenntartó vagy a pályázóval közszolgáltatási szerződést kötött helyi önkormányzat által ellenjegyzett pályázati űrlapot (1. számú melléklet). IV. A színház hatályos létesítő okiratának egyszerű másolatát. V. Amennyiben a pályázó nem szerepel a MÁK törvényben meghatározott nyilvántartásában, 30 napnál nem régebbi létezést igazoló okiratot (cégkivonat, kivonat a bírósági nyilvántartásból) VI. A pályázó képviselőjének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát. VII. Az Előadó-művészeti Iroda által kiállított nyilvántartásba vételről és besorolásról szóló határozat egyszerű másolatát. VIII. A pályázathoz csatolni kell a pályázó aláírt nyilatkozatát (2. számú melléklet) a következőkről: a) a támogatási igényében foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről, valamint arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban, illetve egyidejűleg mikor és hol nyújtott be, b) arról, hogy nem áll végelszámolás alatt, illetve ellene csőd-, felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt, rendelkezik-e lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozással, c) annak tudomásul vételéről, hogy lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása felfüggesztésre, illetve visszatartásra kerül, kivéve, ha az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 13/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetésből nyújtott támogatás köztartozás esetén is folyósítható, d) a c) pontban foglalt kivétellel 1. ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy - adószámát vagy adóazonosító jelét az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 122. § (3) bekezdése szerinti támogatás folyósítója és a Kincstár felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetve a köztartozás bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez, és - a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott igénylői, kedvezményezetti adataihoz - azok konstrukciós forrásainak költségvetésbeli elhelyezkedésétől függetlenül - a jogszabályban meghatározott jogosultak, valamint az Ámr. 122. § (3) bekezdése szerinti támogatások
72
folyósítói, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek hozzáférjenek, vagy 2. a költségvetésből nyújtott támogatás - illetve azok részleteinek - kifizetése előtt a köztartozásmentességét az Ámr. 122. § (4) bekezdése szerint igazolja, e) arról, hogy megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht. 15. §-ában megfogalmazott követelményeinek, valamint az Áht. 15. §-ának (11) bekezdése szerint vizsgálandó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja, f) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Közpénztv.) hatálya alá tartozó költségvetésből nyújtott támogatás esetén annak 14. §ában foglaltakról, g) arról, hogy a támogatási igény szabályszerűségének és a költségvetésből nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul, h) az Ámr. 121. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének vállalásáról, továbbá arról, hogy a 127. § (1)-(3) bekezdése szerinti esetekben a támogató által megállapított jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az e rendeletben foglaltak szerint visszafizeti, i) a támogató által előírt biztosítékok rendelkezésre bocsátásának vállalásáról legkésőbb az Ámr. 119. § (3) bekezdése szerinti időpontig, k) arról, hogy a költségvetésből nyújtott támogatás célja tekintetében adólevonási joggal rendelkezike, és k) annak tudomásul vételéről, hogy a költségvetésből nyújtott támogatás kedvezményezettjének megnevezése, célja, összege, a támogatott tevékenység megvalósítási helye, valamint a kedvezményezett Közpénztv. 5. § (1)-(2) bekezdése szerinti érintettsége nyilvánosságra hozható. A fenti nyilatkozatok kiállításának dátuma nem lehet a pályázat benyújtásának napjától számított 30 napnál régebbi. A benyújtás módja: A pályázatokat a fenntartó vagy a pályázóval érvényes közszolgáltatási szerződést kötött helyi önkormányzathoz kell benyújtani egy eredeti és 3 másolati példányban 2010. március 2-ig (a postára adás dátuma). A helyi önkormányzatok a pályázatokat 2010. március 8-ig a MÁK regionális igazgatóságának (továbbiakban kincstár) nyújtják be. A kincstáraz 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §. (3) bekezdésének megfelelően megvizsgálja és a pályázati felhívásnak nem megfelelő, hiányos pályázat esetében a pályázót a pályázat benyújtását követő 5 munkanapon belül felszólítja, hogy a hiányokat haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül pótolja. A kincstár a megvizsgált támogatási igényt egy eredeti és 2 másolati példányban 2010. március 17-ig továbbítja az Oktatási és Kulturális Minisztérium Művészeti Főosztályára (1054 Budapest, Szalay u. 10-14.). A borítékra írják rá: Nemzeti és etnikai kisebbségi színházak pályázata A pályázatokról szakmai kuratórium javaslata alapján az oktatási és kulturális miniszter 2010. március 31-ig dönt. Az OKM a kincstár által megvizsgált pályázat minisztériumhoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül írásban, postai úton értesíti a döntésről a pályázókat és a helyi önkormányzatokat. Az eredményt közzéteszi a minisztérium honlapján, mellyel egyidejűleg a támogatásban részesített helyi önkormányzatok, valamint a részükre jóváhagyott támogatási összeg jegyzékét utalványozás céljából megküldi az Önkormányzati Minisztériumnak. A támogatás a helyi önkormányzatot illeti meg, az önkormányzat a pályázaton elnyert összeget a pályázónak egy összegben továbbadja. A helyi önkormányzat a kapott támogatás felhasználásáról a tárgyév december 31-ei határnappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles 73
elszámolni. A támogatás tárgyév december 31-én feladattal terhelt maradványával a tárgyévet követő június 30-áig kell elszámolni. A helyi önkormányzatnak gondoskodnia kell a kapott támogatás felhasználásának elkülönített és naprakész nyilvántartásáról, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatás megadásáról és a kért dokumentumok rendelkezésre bocsátásáról. A támogatás jogszerű felhasználásának ellenőrzését az erre külön jogszabályban meghatározott szervek végzik. Ezen túlmenőenaz OKM jogosult vizsgálni, hogy a támogatás a pályázatban meghatározott és a pályázó által vállalt célra került-e felhasználásra. A támogatás folyósítására, felhasználására, felhasználásának ellenőrzésére és elszámolására az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, illetve az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (Ámr.), így különösen az Ámr. a helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó támogatásaira vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A pályázattal kapcsolatban jogorvoslatra az Ámr. rendelkezéseinek megfelelően nyílik lehetőség. A pályázat elbírálása, felhasználása és elszámolása: A felosztható keretösszeg: 108 millió forint. A benyújtott pályázatokat az Előadó-művészeti Tanács javaslatára az oktatási és kulturális miniszter által felkért szakértői testület bírálja el és tesz javaslatot döntésre a miniszternek. A kuratórium saját szakmai benyomásai, az adatlapon szereplő információk és az alábbi szempontrendszer alapján tesz javaslatot a döntésre. A kuratórium szempontrendszere: 1. Általános szempontok: - az eddigi tevékenység - a 2010-es művészeti tervek az eddigi tevékenységgel összefüggésben 2. Művészi jelleg és színvonal: - évek óta magas színvonalú alkotói és előadói teljesítmény 3. Szakmai kritériumok: - technikai, formai, tartalmi minőség, színvonal, szakmai felkészültség - szakmai elismerések (kritikai megjelenés, díjak, kitüntetések) 4. Társadalmi hatás és annak jellege: - előadásszám - nézőszám 5. Gazdasági mutatók: - milyen hatékonysággal használja fel forrásait a produkciók létrehozatalához - mennyiben hatékony a támogatáson kívüli egyéb források feltárása terén (ebből: külföldi forrás, magántőke bevonása, egyéb támogatások) Nem nyújtható támogatás olyan pályázó részére, aki 1. a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik, 2. a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett, 3. csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás, illetve külön törvény szerinti adósságrendezési eljárás alatt áll, 4. esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van, 5. a Közpénztv. 6. §-a alapján nem részesíthető költségvetésből nyújtott támogatásban, 6. a pályázati kiírásban meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, 7. nem felel meg az Áht. 15. §-ában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. 74
8. aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásával a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el. A pályázó a pályázaton elnyert összeget csak a jelen pályázatban meghatározottak szerint és a pályázó által vállalt célra használhatja fel, amennyiben a pályázóval támogatási szerződésre kerül sor, az abban foglaltaknak is megfelelően. A támogatás felhasználásával kapcsolatos beszámoltatásra, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére az Ámr. vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A pályázatról további információk az OKM Művészeti Főosztályán Szakonyi Zsófiától kérhetők (473-72-43 vagy 795-42-43). Könyvtári Szakmai Kollégium pályázati felhívása Kiíró: Nemzeti Kulturális Alap Határidő: 2010. március 1. Pályázhatnak: - A nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő könyvtárak, felsőfokú könyvtárosképző intézmények, szakmai szervezetek - hazai megyei könyvtárak és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő, hazai szak- és felsőoktatási könyvtárak A kollégium egy pályázati pontnál sem ír elő nevezési díjat. A támogatás forrása a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 1. sz. melléklete szerint: LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezet. A finanszírozás módja: előfinanszírozás. A jogi személyiséggel nem rendelkező könyvtárak esetében a pályázatot annak fenntartója nyújthatja be. A Könyvtári Szakmai Kollégium az alábbi témákban hirdet pályázatot: 1. Szakmai eszközfejlesztés, korszerűsítés vissza nem térítendő támogatására A pályázat megvalósításának tervezett időtartama: 2010. március2011. szeptember 1. Altéma kódszáma: 2105 2. Könyvtárszakmai kiadványok előkészítésének vissza nem térítendő támogatására A pályázat megvalósításának tervezett időtartama: 2010. március 1-2011. szeptember 1. Altéma kódszáma: 2140 3. Könyvtárszakmai kiadványok megjelentetésének vissza nem térítendő támogatására A pályázat megvalósításának tervezett időtartama: 2010. március2011. szeptember 1. Altéma kódszáma: 2112 4. Országos, regionális és megyei rendezvények lebonyolítására vissza nem térítendő támogatására A pályázat megvalósításának tervezett időtartama: 2010. március 1.-2010. június 30. Altéma kódszáma: 2107 5. A könyvtári szolgáltatások népszerűsítésének vissza nem térítendő támogatására A pályázat megvalósításának tervezett időtartama: 2010. március 1-2011. június 30. 75
Altéma kódszáma: 2135 Pályázni az NKA Igazgatóságának tárgyévre kiadott pályázati adatlapján lehet. Az adatlap az NKA portálján kitölthető formátumban érhető el (http://www.nka.hu). Pályázattal kapcsolatos felvilágosítás az NKA Igazgatósága ügyfélszolgálatától kérhető a 327-4444, 327-4445 telefonszámokon. Ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 8.30-16 óráig; pénteken 8.30-13 óráig. Pályázati felhívás a XIV. Országos Roma Filmakadémián való részvételre Kiíró: Eötvös József Cigány - Magyar Pedagógiai Társaság Határidő: 2010. március 2. Pályázhat: bárki A képzés célja: Az "Eötvös József" Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével közösen pályázatot ír ki, évente megrendezendő mozgóképes szakmai továbbképzésére, a filmezés iránt érdeklődő, abban dolgozó cigány és nem cigány fiatalok részére. A képzés célja, hogy szakmailag felkészült, a cigányság értékeinek és érdekeinek a médiában hangot adni tudó szakembereket képezzen. A tanfolyam elméleti előadásokból és gyakorlati műhelymunkából áll. A Filmakadémia 2010. évben a filmek tartalomfejlesztésével, vágásával és dramaturgiájával foglalkozik. Kik jelentkezhetnek, a részvétel feltétele: A Társaság 2010-ben, a szakmai továbbképzésre az ország minden részéből várja a jelentkezőket. A képzés a résztvevők számára térítésmentes. Elvégzését tanúsítvánnyal igazoljuk. Jelentkezni lehet: jelentkezési lap kitöltésével, rövid szakmai önéletrajzzal és egy saját készítésű rövidfilmmel vagy filmrészlettel (max. 10 perc terjedelemben, műfaji megkötöttség nélkül). A Filmakadémia előzménye: Az Országos Roma Filmakadémia 14. éve kerül megrendezésre. Az intenzív képzéseken a filmművészet számos kiválósága előadást és műhelymunkát vezetett: Sára Sándor operatőrfilmrendező, Sándor Pál filmrendező, Rák József operatőr, a Színház és Filmművészeti Egyetem docense. Az idei képzés tanárai: Almási Tamás filmrendező, a Színház és Filmművészeti Egyetem docense, Dr. Duló Károly filmrendező, Féjja Sándor filmesztéta, Kozma Károly film és videó igazságügyi szakértő, Szabó József tanár, Debreceni Egyetem - Mozgókép Tanszék, Pekár István, főszerkesztő, Duna TV A képzés ideje: 2010. április 16-20. (péntektől keddig) Képzés helye: Művész üdülő, Balatonzamárdi, Vécsey u. 16. Támogató: Nemzeti Kulturális Alap Pályázatok benyújtásának határideje: 2010. március 2. A következő címen: "Eötvös József" Cigány-Magyar Pedagógiai Társság, 76
Molnár István Gábor a program koordinátora 1045 Budapest, Tél u. 64. Tel/fax: (0036) 1-370-7614 e-mail:
[email protected] http://www.eotvostarsasag.hu Kemény István-díj Kiíró: Országgyűlési Biztos Hivatala Határidő: 2010.03.31 Pályázhat: kivételesen magas színvonalú, példaértékű eredményt elérő fiatal (legfeljebb 35 éves) társadalomkutató Kemény István-díjra jelölés A 2010. évi Kemény István-díjra 2010. március 31-ig várja a jelöléseket a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa. Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos a magyarországi cigányság iskolateremtő kutatója iránt érzett tiszteletből alapította meg a Kemény István-díjat, melyet a hazai nemzeti és etnikai kisebbségi közösségek életének, társadalmi, politikai, gazdasági és egyéb viszonyainak, társadalmi jelenségeinek az objektív feltárása terén végzett kiemelkedő tudományos tevékenység elismeréseként ad át minden év áprilisában, ünnepélyes keretek között. A díjat az a kivételesen magas színvonalú, példaértékű eredményt elérő fiatal (legfeljebb 35 éves) társadalomkutató kaphatja, aki kisebbségkutatási tudományterületen kutatási feladatot is ellátó állami szervtől vagy alapítványi támogatótól kapott igazolás szerint tudományos kutatást folytat. A 2010. évi díjazottakra vonatkozó indoklással ellátott javaslatokat 2010. március 31-ig lehet eljuttatni a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának titkárságára. A javaslatokat lehetőség szerint elektronikus úton kérik megküldeni az
[email protected] e-mailcímre. http://www.obh.hu Képzőművészeti Kollégium pályázati felhívása Kiíró: Nemzeti Kulturális Alap Határidő: 2010. február 22. Pályázhatnak: - alkotóművész, illetve a szervezőintézmény - hivatásos kiállítási intézmény, illetve képzőművészeti szakmai szervezet - program szervezője és/vagy a rendezője, mint jogi személy A Képzőművészeti Kollégium nyílt pályázatot hirdet a 2010. május 1.-2011. április 30. közötti időszakra a kortárs magyar képzőművészet alábbi témakörökben benyújtott pályázatai vissza nem térítendő támogatására.
77
A kollégium egy pályázati pontnál sem kíván önrészt és nevezési díjat előírni. A támogatás forrása a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 1. sz. melléklete szerint: LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezet. A finanszírozás módja: előfinanszírozás. Egy pályázó altémánként maximum 3 pályázatot adhat be! 1. Nemzetközi kortárs képzőművészeti rendezvények, kiállítások megvalósítására és dokumentálására Altéma kódszáma: 1603 2. Hazai csoportos és egyéni kortárs képzőművészeti kiállítások megvalósítására, valamint a kapcsolódó katalógus, leporelló, meghívó stb. megjelentetésére Altéma kódszáma 1606 3. Képzőművészeti alkotótelepek, alkotóműhelyek és szimpóziumok szakmai programjainak megvalósítására, valamint dokumentálására Altéma kódszáma: 1616 Pályázni az NKA Igazgatóságának tárgyévre kiadott pályázati adatlapján lehet. Az adatlap az NKA portálján kitölthető formátumban érhető el (http://www.nka.hu). Pályázattal kapcsolatos felvilágosítás az NKA Igazgatósága ügyfélszolgálatától kérhető (327-4444, 327-4445 telefonszámokon) Ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 8.30-16 óráig; pénteken 8.30-13 óráig. A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének, valamint közösségi buszok beszerzésének támogatása Kiíró: Önkormányzati Minisztérium Határidő: 2010. február 15. Pályázhat: önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú mellékletének 15. pontjában foglalt rendelkezés alapján az önkormányzati miniszter a 1/2010. (I. 19.) rendeletben szabályozta a bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése támogatás igénybevételének részletes feltételeit. A pályázat beadási határideje: 2010. február 15. Ennek megfelelően az önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak a pályázati adatlapokat 2010. 02. 15-éig kell az ebr42 információs rendszerben (http://ebr42.otm.gov.hu/) rögzítenie. Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban ÁROP-229/A-2010, ÁROP-229/B-2010 Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Határidő: 2010. március 19., 2010. május 31. Pályázhatnak: "A" komponensre pályázhatnak 78
az önálló jogi személyiséggel bíró, országos illetékességű alábbi szervezetek: a) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. § (2) bekezdésében nevesített szervezetek (központi államigazgatási szervek); b) az autonóm államigazgatási szervek (a 2006. évi LVII. törvény 1. § (3) bekezdése), a kormányhivatalok (a 2006. évi LVII. törvény 1. § (4) bekezdése), továbbá az Országgyűlés Hivatala, Országgyűlési Biztosok Hivatala, Köztársasági Elnöki Hivatal, Közbeszerzések Tanácsa; c) a központi államigazgatási szervek területi szervei és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve; d) a Legfőbb Ügyészség; e) az igazságszolgáltatási szervek és az Alkotmánybíróság; valamint f) az ellenőrzésre feljogosított magyar közigazgatási szervek (pl. Állami Számvevőszék és KEHI). "B" komponensre pályázhatnak az önálló jogi személyiségű, a Dél-alföldi, Dél-dunántúli, Észak-alföldi, Észak-magyarországi, Középdunántúli és Nyugat-dunántúli régióban illetékességgel bíró alábbi szervezetek: a) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. § (2) bekezdésében nevesített szervezetek területi szervei és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, valamint b) az igazságszolgáltatási szervek Támogatható tevékenységek köre A pályázó intézménynél foglalkoztatott roma munkavállaló bére és annak járulékai, valamint a munkáltató intézmény számára projektmenedzsment költsége, valamint egyes, a projekt megvalósításához kapcsolódó további tevékenységek, amelyeket a pályázati felhívás és útmutató C3. "Elszámolható költségek köre" pontja tartalmaz. Támogatás formája A pályázó részére nyújtandó támogatás: működési támogatásnak nem minősülő vissza nem térítendő támogatás. Támogatás mértéke A támogatás mértéke a projekt összes elszámolható költségének 100%-a. Támogatás összege A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás maximális mértéke foglalkoztatottanként 6,5 millió forint, pályázatonként 65 millió forint. Felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázatokkal kapcsolatos részletes eljárásokat 16/2006 (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelete a 2007-13 időszak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló rendelet szabályozza. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség fenntartja magának a jogot, hogy jelen támogatási konstrukciót különösen indokolt esetben felfüggessze, vagy lezárja, amely esetben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség indoklással ellátott közleményt tesz közzé honlapján, a http://www.nfu.hu címen. A projekt adatlap kitöltése kizárólag a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által rendszeresített kitöltő program alkalmazásával történhet. A kitöltő program letölthető a http://www.nfu.hu honlapról. 79
A pályázatot 2010. február 15. és 2010. március 19. között, illetve 2010. március 29. és 2010. május 31. között lehet benyújtani. A benyújtott pályázatok folyamatosan kerülnek elbírálásra, az előzetesen meghatározott szempontok alapján. A pályázati kiírással kapcsolatos további dokumentumok a http://www.nfu.hu honlapról tölthetőek le. További felvilágosítás az
[email protected] e-mailcímen, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség telefonos ügyfélszolgálatán kapható. Az NFÜ ügyfélszolgálatának kékszáma: 06-40-638-638 Aktív európai emlékezet Kiíró: Európai Bizottság Határidő: 2010. április 30. Pályázhat: jogi státusszal és jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezetek A pályázó intézménynek az egyik részt vevő országban kell működnie, és rendelkeznie kell a projekt megvalósításához szükséges megfelelő minősítésekkel, valamint pénzügyi és működési erőforrásokkal. A programban jelenleg az Európai Unió 27 tagállama és Horvátország vesz részt. Milyen tevékenységeket támogat az akció? A támogatandó projektek fő célja, hogy életben tartsák a nácizmus és a sztálinizmus áldozatainak emlékét, hogy a mostani és jövőbeni generációk is tudják és megértsék, mi és miért történt a koncentrációs táborokban és más tömeges kivégzések helyszínein. A projektek négy témára vagy ezek kombinációira irányulhatnak:
Megőrzés
A projekt biztosítja a tömeges deportálások és kivégzések fő helyszíneinek, emlékműveinek vagy a tragikus eseményeket dokumentáló archívumoknak a megőrzését. Az archívumok kézzelfogható iratok mellett nem kézzelfogható dokumentumokat, például összegyűjtött szóbeli vallomásokat is jelenthetnek. A projekt biztosítja, hogy a múlt különböző emlékei, bizonyítékai elérhetők legyenek a mai európai polgárok és a jövő generációk számára.
Megemlékezés
A projekt megemlékezik a nácizmus vagy a sztálinizmus áldozatairól, vagy azokról, akik jelentős kockázatot vállalva megmentettek másokat a deportálástól vagy a kivégzéstől. A projektnek meg kell mozgatnia az embereket minden generációból. Lehet például egy ünnepség egy emlékhelyen egy évforduló alkalmából, vagy egy emlékmű vagy épület felavatása. A projekt célja lehet az is, hogy többet tudjunk az egyéni sorsokról, kutatások, beszélgetések vagy az áldozatokról összeállított dokumentációs anyag fejlesztésének segítségével. A projektnek világosan meg kell határoznia a célcsoportját, és gondoskodnia kell róla, hogy az üzenet hatékonyan eljusson hozzájuk. A polgároknak aktív szerepet kell vállalniuk a tervezésben, a megvalósításban és az utómunkálatokban.
Reflexió
A projektnek be kell vonnia a polgárokat, különösen a fiatalokat egy széles körű közös gondolkodásba a nácizmus és a sztálinizmus okairól és következményeiről. Olyan speciális 80
célcsoportokat is választhat, amelyek multiplikátor szerepre alkalmasak, például szakértők, vezetők, döntéshozók stb. Kiindulva onnan, hogy valójában mi is történt, a projekt elemzi, hogy miért és hogyan vették semmibe a demokratikus elveket és az emberi jogokat. Ez elvezet az Európai Unió létrehozásának okaihoz, és az európai integrációs folyamat segítségével megőrzött értékekhez. Végül az európai integráció és a mai Európa eredetét már jobban értve, sor kerülhet az Európa jövőjéről való gondolkodásra. Ezt a gondolkodást konkrét tevékenységek kísérhetik vagy segíthetik. A projektet a megbékélés, a tolerancia és a pluralizmus jegyében kell megvalósítani. Különösen fontos, hogy sokféle - különböző életkorú, különböző nemzetiségű, különböző kulturális és vallási háttérrel rendelkező - embert vonjon be.
Hálózat
A program ösztönzi, hogy az ezen a területen tevékenykedő szervezetek kapcsolatokat építsenek ki egymás között, és tanuljanak egymástól. A projekt ezen szervezetek hosszú távú, tartós hálózatait alapozza meg vagy fejleszti. Tartalmazhatja például a felmerülő problémákról szóló eszmecserét vagy az új pedagógiai eszközökre vagy archiválási módszerekre vonatkozó bevált jó gyakorlatok megosztását. Egy ilyen hálózat különböző partnerek konkrét együttműködéséhez vezethet, a megőrzéssel, megemlékezéssel és/vagy reflexióval foglalkozó közös projektek formájában. Az együttműködés erősíti a részt vevő szervezetek európai dimenzióját, és új megközelítésekkel gazdagítja a vitát. Európa-szerte nagyobb nyilvánosságot és erősebb hatást biztosít a projekteknek, így nagyobb az esélye a mai Európa polgárainak elérésére. További fontos tudnivalók - A projektnek meg kell felelnie a program célkitűzéseinek, prioritásainak és horizontális jellemzőinek. - A programban jelenleg az Európai Unió 27 tagállama és Horvátország vesz részt. A projektnek a programban részt vevő országok valamelyikében kell megvalósulnia. - "Esemény jellegű" projektek esetén a résztvevők legalább 40%-ának a pályázatot benyújtó szervezet országától eltérő, pályázatra jogosult országból kell érkeznie. Az "esemény jellegű" projektek esetén (konferencia, szeminárium, eszmecserék, műhelymunkák stb.) a támogatások kiszámítása átalánydíjak alapján történik. A támogatásokat az eseményeken részt vevő személyek száma alapján számítják ki, valamint a végső termékek (kiadvány, DVD/CD-ROM, honlap) után egyösszegű támogatást ítélnek meg.A nagyobbrészt nem esemény jellegű tevékenységekből álló projektek esetében a kért támogatás nem haladhatja meg az érintett program támogatható költségeinek 60%-át. A támogatás mértéke minimum 10 000 euró/projekt, maximum 55 000 euró/projekt. Pályázati határidő: 2010. április 30. - Megvalósulási időszak: 2010. október 1.-2011. szeptember 30. http://www.tpf.hu MMM Díj Kiíró: Nyelviskolák Szakmai Egyesülete Határidő: 2010. február 28. Pályázhat: idegen nyelvet tanító tanárok, illetve diákok Az alapítóról elnevezett Minőségi Díjat Matheidesz Mária hozta létre a minőségi nyelvtanulás
81
elősegítése céljából. A minőségdíjat évente egy alkalommal, két külön kategóriában ítéli oda az MMM díjat kezelő kuratórium: idegen nyelvet tanító tanárok, illetve diákok számára. Az MMM Díj odaítéléséről háromtagú szakmai kuratórium dönt. A Díj kiosztására ünnepélyes keretek közt, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete által rendezett konferencia keretében évente egy alkalommal kerül sor. A szakmai kuratórium évente dönt a díj összegéről, illetve a két külön kategóriában kiosztandó díjak számáról. 2010-ben mindkét kategóriában egy pályázó részesül pénzjutalomban, melynek összege a Tanár kategóriában nettó 100 000 Ft, Diák kategóriában nettó 30 000 Ft. Az MMM Díj elnyerésének feltételei a következők: 1. Tanárok számára - Aktív nyelvtanári tevékenység (munkaviszony, vállalkozói viszony), amelyet a munkaadó igazolásával kell bizonyítani. - Az idegennyelv-oktatáshoz kapcsolódó, sikeresen megvalósított projekt, módszertani ötlet, szakmai koncepció részletes leírása, amelyet a pályázó megfelelő módon bemutat. - Az elért eredmények további hasznosításának lehetőségei. - Korhatár: nincs. 2. Diákok számára - A magyar oktatási rendszerben 9-12 osztályos tanulói jogviszony, amelyet az iskola hivatalos igazolásával kell bizonyítani. - Az idegennyelv-tanuláshoz kapcsolódó, sikeresen megvalósított projekt, teljesítmény (pl. olvasmány/film/egyéb élmény idegen nyelven, levelezőpartneri kapcsolat, tanulmányút, stb.) amelyet a pályázó megfelelő módon bemutat. - Korhatár: 14-20 év. A pályázat beküldésének határideje: 2010. február 28. (postai bélyegző kelte) Beküldés módja: postai úton Cím: Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, 1123 Budapest, Nagyenyed u. 15/b fsz. http://www.nyelviskola.hu Van kedve a német parlamentben dolgozni? Kiíró: Internationales Parlaments-Stipendium des Deutschen Bundestages Határidő: 2010. június 30. Pályázhat: - magyar állampolgárság - egyetemi diploma - igen jó német nyelvtudás - 30 évesnél fiatalabb kor az ösztöndíj megkezdésekor Az IPS ösztöndíjat olyan jól képzett, politika iránt érdeklődő fiatal nők és férfiak vehetik igénybe, akik aktívan és felelősségteljesen részt akarnak venni hazájuk demokratikus jövőjének alakításában. A Német Bundestag, a német parlament, lehetőséget nyújt a fiatal szakembereknek, hogy 15 hetes tevékenységük során egy Bundestag-képviselő mellett megismerhessék a német parlamenti rendszert 82
és a politikai döntési folyamatokat, valamint gyakorlati tapasztalatokat gyűjthessenek a parlamenti munka terén Az ösztöndíjasokat a Német Bundestag független válogatóbizottsága választja ki. Feltételek: - magyar állampolgárság - egyetemi diploma - igen jó német nyelvtudás - 30 évesnél fiatalabb kor az ösztöndíj megkezdésekor Az ösztöndíj: - havi 450 euró - ingyenes szállás - biztosítási és útiköltség Jelentkezési határidő: június 30. Bővebb információk a hátoldalon, a német nagykövetségen vagy az interneten az alábbi honlapoldalon: http://www.bundestag.de/ips Lakatos Ablakos Dezső jazz előadóművészi ösztöndíj Kiíró: Filharmónia Budapest Kht. Határidő: 2010. február 12. Pályázhat: 1977. január 1. után született jazz előadóművészek A Lakatos Ablakos Dezső jazz előadóművészi ösztöndíj elnyerésére Az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából a Filharmónia Budapest Nonprofit Kft. ösztöndíjas pályázatot hirdet fiatal jazz előadóművészek részére. Az ösztöndíj célja, hogy tehetséges fiataloknak segítséget nyújtson a pályakezdéshez, kedvező feltételeket teremtsen szólista pályájukra való felkészülésükhöz. Az ösztöndíjak odaítéléséről az Oktatási és Kulturális Minisztérium által felkért szakmai kuratórium dönt. Ösztöndíjban részesülhet: évente 3 fő. Pályázhatnak: 1977. január 1. után születettek Az ösztöndíj időtartama: 2010. március 1 - 2011. január 31. Az ösztöndíj bruttó összege: 80 000 Ft/hó. A pályázati kiírás és adatlap beszerezhető az Oktatási és Kulturális Minisztérium ügyfélszolgálati irodáján és a Filharmónia Budapest Nonprofit Kft. irodájában, továbbá letölthető a minisztérium, illetve a Filharmónia Budapest Nonprofit Kft. honlapjáról (http://www.okm.gov.hu, http://www.filharmoniabp.hu).
83
A Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Év civil programjainak támogatása / SZE-PR-10 Kiíró: ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. Határidő: 2010.02.15 Pályázhat: Nonprofit szervezetek: egyesület (KSH 52), egyesülés (KSH 591), egyház, egyházi intézmény (KSH 55), alapítvány (KSH 56) A Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ESZA Nonprofit Kft.) a szociális és munkaügyi miniszter 7/2009. (III. 18.) SZMM rendelete alapján pályázatot hirdet "A Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Év civil programjainak támogatására". Az Európai Év céljára 2010-ben mind az EU szintjén, mind az egyes tagállamokban, így Magyarországon is figyelemfelhívó programok indulnak. Az év során erősíteni kell a szegénységben és kirekesztettségben élők helyzetével kapcsolatos tudatosságot, elő kell segíteni, hogy eredményesen gyakorolhassák szociális, gazdasági, kulturális jogaikat, csökkenjenek az irányukba megfogalmazódó sztereotípiák és a megbélyegzés. Az Európai Év magyar Nemzeti Programja rögzíti az Év hazai prioritásait, témaköreit és üzeneteit. Az Európai Év három nemzeti prioritása: a politikai elköteleződés erősítése, a társadalmi tudatosság növelése és véleményformálás, valamint a szegénységben élő emberek társadalmi részvételének erősítése. Az Év tevékenységei - így ezen pályázati felhívás keretében megvalósuló programok is - ezeket a prioritásokat kell, hogy szolgálják. A pályázati felhívás és a Pályázati Útmutató letölthető a http://www.szmm.gov.hu a http://www.esza.hu, és a http://www.szegenysegellen.hu honlapokról. A pályázattal kapcsolatban további információkat a pályázatkezelő ügyfélszolgálatától kaphatnak az (1) 273-4250-es telefonszámon, valamint a
[email protected] e-mailcímen. Civil szervezetek működésének támogatása (Országos) / NCA-ORSZ-10 Kiíró: Nemzeti Civil Alapprogram Határidő: 2010. február 18. Pályázhatnak: a) társadalmi szervezetek vagy alapítványok, amelyeket a bíróság 2008. december 31-ig jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabályuknak, illetve alapító okiratuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják, és b) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény szerint országos hatókörrel működnek (létesítő okiratuk szerinti tevékenységüket legalább hét megyére és három régióra kiterjedő hatókörrel végzik), valamint c) az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerben (EPER) regisztráltak a pályázati útmutató 4.1. pontja szerint. Az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma pályázatot hirdet civil szervezetek működésének támogatására A pályázat a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítését szolgálja. A pályázat célja a civil szervezetek működéséhez való hozzájárulás, a projekteket- és 84
szervezeteket megalapozó, kiszolgáló, fejlesztő és adminisztráló, a törvényeknek való megfelelést segítő és a szervezet cél szerinti tevékenységek érdekében felmerült kiadások rögzített időpontig kezdeményezheti a támogatási szerződés módosítását. A pályázat benyújtását megelőzően minden, regisztrációval nem rendelkező pályázónak (papíros pályázat és elektronikus pályázat beadás esetén is) a http://www.esza.hu honlapon regisztrálnia kell magát az internetes pályázatkezelő rendszerben (EPER), melyhez rendelkeznie kell egy érvényes elektronikus levélcímmel (e-mail cím). A regisztrációval és a Regisztrációs Nyilatkozat benyújtásával kapcsolatos információkat a pályázati útmutató 4.1. pontja tartalmazza. A pályázati kiírás elektronikus úton letölthető a http://www.nca.hu, valamint a http://www.esza.hu honlapokról, illetve az ESZA Nonprofit Kft. kérés esetén postai úton is eljuttatja az érdeklődő civil szervezetek számára. A pályázati kiírás emellett személyesen is átvehető 9.00 és 16.00 óra között az ESZA Nonprofit Kft. székhelyén, valamint a megyei civil szolgáltató központokon keresztül (CISZOK elérhetőségek az útmutató 1.5. pontjában). A pályázattal kapcsolatban további információkat az ingyenesen 9.00-15.00 óra között hívható 80/204-453 vagy a (06-1)273-4250-es telefonszámon, valamint az
[email protected] e-mailcímen is kaphatnak. A Kárpát-medencében megvalósuló civil szervezetek közötti magyar-magyar együttműködés, határmenti és határokon átnyúló civil kapcsolatok támogatása / NCA-NK-10-C Kiíró: Nemzeti Civil Alapprogram Határidő: 2010. február 11. Pályázhat: a) közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú minősítéssel rendelkező társadalmi szervezetek, alapítványok, amelyeket a bíróság 2008. december 31-ig jogerősen nyilvántartásba vett és az alapszabályuknak, illetve alapító okiratuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják. Pályázhatnak a 2008. december 31-ig jogerősen bejegyzett szervezetek is, amelyek a közhasznúsági nyilvántartásba vételüket a pályázat kiírásának évében kezdeményezték és azt a pályázat benyújtásáig jogerősen elnyerték. b) az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerben (EPER) regisztráltak a pályázati útmutató 4.1. pontja szerint. Az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiumának megbízásából az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (ESZA Nonprofit Kft.) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (a továbbiakban: NCA tv.), a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NCA Vhr.) és a szociális és munkaügyi miniszter 7/2009. (III.18.) SZMM rendelete, az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), valamint a 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet alapján pályázatot hirdet civil szervezetek működésének támogatására. Felhívjuk a figyelmüket, hogy jogszabályváltozás esetén a pályázati kiírásban foglaltak módosulhatnak.
85
Jelen pályázati kiírás részét képezi a Pályázati Útmutató, amely letölthető a http://www.esza.hu oldalon a Dokumentumok menüpontot és a 2010-es évet választva, "Pályázati útmutató a 2010. évi NCA pályázatot benyújtó szervezetek számára" címen, vagy az EPER-ben a "Pályázati kategóriák" nézeten, a "Megtekintés és új pályázat beadása" gomb megnyomása után látható "Letölthető dokumentumok" fülön. Jelen pályázat a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítését szolgálja. A pályázat célja a civil szervezetek nemzetközi szerepvállalását és együttműködését segítő alábbi közhasznú tevékenységek támogatása: A Kárpát-medencében megvalósuló civil szervezetek közötti magyar-magyar együttműködés, határmenti és határokon átnyúló civil kapcsolatok támogatása. A kollégium ezen kategóriában a magyarországi civil szervezetek és a határon túli magyarság civil szervezetei közötti együttműködést támogatja. Az együttműködés formája lehet közös kiadványok (hagyományos vagy elektronikus) készítése, köztéri alkotások elkészítése vagy felújítása, tematikus rendezvények megvalósítása, ifjúsági korosztály csereprogramja stb. A kollégium nagy figyelmet fordít az elképzelések kidolgozottságának minőségére, és a kivitelezhetőség elemzésére. A támogatás a pályázó által a pályázatban megjelölt, 2010. június 1. és 2011. május 31. között megvalósuló, az 1. pontban részletezett tartalmú tevékenységének gyakorlásához, programjának megvalósításához nyújtott vissza nem térítendő támogatás. A pályázati kiírás elektronikus úton letölthető a http://www.nca.hu, valamint a http://www.esza.hu honlapokról, illetve az ESZA Nonprofit Kft. kérés esetén postai úton is eljuttatja az érdeklődő civil szervezetek számára. A pályázati kiírás emellett személyesen is átvehető 9.00 és 16.00 óra között az ESZA Nonprofit Kft. székhelyén, valamint a megyei civil szolgáltató központokon keresztül (CISZOK elérhetőségek az útmutató 1.5. pontjában). A pályázattal kapcsolatban további információkat az ingyenesen 9.00-15.00 óra között hívható 80/204-453 vagy a (06-1) 273-4250-es telefonszámon, valamint az
[email protected] e-mail címen is kaphatnak.
86
VÉLEMÉNYEK Bajnai Gordon: A különbség: a tapasztalat ÉLET ÉS IRODALOM LIII. évfolyam 51-52. szám, 2009. december 18. A II. világháborúban magyar embereket hurcoltak el és öltek meg részben magyar gyilkosok. A történelem tényeit, adatait, a politikai körülményeket pontosan ismerjük. És ismerjük az egyéni tragédiák sorozatát is, amelyeknek egyik leghitelesebb tanúja éppen Elie Wiesel. Én egy olyan körülményre hívnám fel a figyelmet, amely ma újból nagy jelentőséget nyert. Ez pedig a gazdasági válság és az ennek nyomán a társadalomban bekövetkezett torzulások. A válság bizonytalanságot kelt, elégedetlenséget szül, a lecsúszás megteremti az igényt a szélsőségesen egyszerű és szélsőségesen veszélyes válaszokra. Ez adja az alapot a radikális politikai mozgalmak megerősödéséhez. Így volt ez a múlt században, és így van ez ma is. Sok a hasonlóság a múlttal, de hál' istennek sok a különbség is. A döntő különbség a tapasztalat. Ma már tudjuk, hová vezet ez az út. Auschwitz után már semmi nem ugyanolyan, mint előtte volt. Mi magunk sem lehetünk ugyanolyanok. Auschwitz után nem mondhatjuk, hogy saját polgártársaink, szomszédunk, barátunk kiirtása elképzelhetetlen, tehát nem is fog megtörténni - mert már megtörtént. A holokauszt jelentősége éppen abban áll, hogy megmutatta, mik a gyűlölet állomásai. Az emberi közöny és az önfelmentés menekülő útvonala lezárult. Tudjuk, hogy az első gyűlölködő szót követik a tettek, és mindennek vége a halál. Ismerjük Heine szavait: „Ott, ahol könyveket égetnek, végül embereket is égetnek." Ezért hát a második legfontosabb különbség a múlt és a jelen között mi magunk vagyunk, vagy legalábbis lehetünk. Nagy a felelősség és nehéz a feladat. A köztársaság, a demokrácia nem ostromlott vár, amibe be vagyunk zárva. Az ellenség legtöbbször belülről támad. A szélsőségesek legnagyobb trükkje az, hogy a demokráciát felhasználva veszélyeztetik a szabadságot, és támadnak másokat. Mi pedig csakis demokratikus alapon, alkotmányos eszközökkel védekezhetünk ellenük. Elég, ha Weimarra emlékezünk, és emlékeztetünk a demokrácia paradoxonára, hogy antidemokratikus erők is hatalomra juthatnak általa. Hasonlóság ez is. Betiltani nem lehet egy pártot, amíg az alkotmány és a jogszabályok szerint működik. De igenis kötelességünk elítélni azokat az elveket, szavakat és tetteket, amelyek tagadják az alkotmányt és a jogszabályok szellemét. És az államnak kötelessége haladéktalanul fellépni, amint túlmennek a jog határain. A magyar állam mindenkit megvéd, ez a dolga. De a demokrácia védelmét nem kizárólag a törvény szigora biztosítja. Mindazok kötelessége ez, akik készek megvédeni a szabadságot és az emberi méltóságot. Nem elég hinni ezekben, mindennap tennünk is kell azért, hogy megóvjuk és érvényre juttassuk ezeket az értékeket. A köztársaság egybefog mindenkit, aki tiszteli az alkotmányt, a törvényeket és az emberi értékeket. Önmagát rekeszti ki, aki semmibe veszi ezeket. Ám hiba volna a demokrata hittételek nyomán a radikálisok megvilágosodását várni. Nekünk kell meghúzni átjárhatatlanul egy határt, hogy meddig terjed a demokratikus politika által képviselt érték- és eszmerendszer, és hol kezdődik a fasiszta gyakorlat és ideológia. Sajnos, Magyarországon ebben sincs politikai konszenzus. Hibáztunk akkor, amikor hagytuk, hogy a szélsőséges gondolatok megerősödjenek, fokról fokra beférkőzzenek a hétköznapi és a közbeszédbe is. Túl sokan, túl sokszor rándították meg a vállukat, amikor a szélsőjobboldal felütötte a fejét, és minden egyes vállrándításra feljebb csúszott az ingerküszöb.
Megvertek egy haszid zsidó embert a nyílt utcán. Elszigetelt, egyedi eset - hangzott a válasz. Molotovkoktéllal felgyújtották egy magyarellenesnek kikiáltott zsidó ember, egy zsidónak mondott ember üzletét. A demokrácia erős, nem fenyeget veszély - ez volt a reakció. Puskával lelőttek egy cigány embert az otthonában. Nincs rasszista motivációja - jött a felelet. Aztán követték ezeket más szörnyű tragédiák, és mára ott tartunk, hogy sokaknak félniük kell pusztán származásuk miatt. Sokakat ér nap mint nap fenyegetés, megaláztatás, megfélemlítés azért, mert zsidó, cigány vagy bármely más kisebbség tagja. Nekünk, demokratáknak, jobb- és baloldaliaknak egyik legnagyobb hibánk az, hogy hagytuk a politikai versengés és szembenállás egyik újabb frontjává válni az antifasizmus ügyét. Ahogyan egyre durvul a politika, úgy züllik a demokrácia, úgy válnak a politika túszává a legelemibb emberi értékek és célok. Nem lehet szavazatszerző technikának tekinteni a szélsőségekkel szembeni kiállást vagy hallgatást. A jobboldal demokratikus erejének sem lehet más érdeke, mint hogy meghúzza és átjárhatatlanná tegye a határt önmaga és a szélsőségesek között. Súlyos hiba, ha valaki akár a helyi hatalomban, akár kormányon nemcsak elfogadja, de igényli a szélsőjobboldal támogatását. Súlyos hiba, ha a parlamentben ülhetnek olyanok, akik nyíltan és kérkedve bélyegeznek meg másokat, zsidókat, cigányokat. Ez az a pillanat, amikor végképp külön kell választani demokratákat és a demokrácia ellenségeit. Nem szabad a legkisebb engedményt sem tenni a radikálisoknak, és nem lehet senki bátortalan ahhoz, hogy kizárja soraiból a gyűlölet képviselőit. Ha ezt meglépi az, akinek meg kell lépnie, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy a parlamentben ülő pártok mindegyike őszinte szövetséges lehet és kell hogy legyen a szélsőségek ellen. Akkor bízhatunk egymásban, és bízhatunk abban is, hogy az igazi demokraták többségben lesznek a parlamentben jövőre is, bármilyen eredményt hozzanak a jövő évi választások. Közéleti karanténba kell zárni a szélsőségeseket. De meg kell érteni azt is, hogy a karanténba nem terelhetünk be önkényesen másokat, csak mert a miénktől eltérő elveket vallanak. Hadd tegyek fel egy praktikus kérdést: mi növeli jobban a demokratikus közösség erejét? Az, ha kiátkozunk másokat ebből a közösségből, azon az alapon, hogy nálunk közelebb állnak a szélsőséghez, vagy az, ha minél szélesebb szövetségbe fogadunk olyanokat is, akik a miénktől eltérő politikai nézetet vallanak ugyan, de mindannyian tudjuk, hogy van éles határ köztük és a szélsőjobboldal között. Szerintem mindannyian tudjuk, mi a helyes válasz. Ezért van szükség új, tiszta lapra, ezért van szükség új összefogásra, amíg még nem késő. Rajtunk múlik mindez, mindannyiunk hitén és meggyőződésén, mert ezen alapul a demokrácia. Ezért legelőször is ezt a hitet és meggyőződést kell megerősíteni magunkban ahhoz, hogy megerősítsük a demokráciát. Ez nem politikai érdek kérdése, hanem elemi tisztesség dolga. Ez a legelső emberi parancs, és éppúgy parancsa jobb- és baloldalnak. Hiszem, hogy ebben azonosak vagyunk. És ha már új lapot nyitunk, érdemes annak fejlécére írni vastag betűkkel az emberi és polgári jogok nyilatkozatának kezdő mondatát: Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad. Hiszem, hogy többen vannak a politikában bal- és jobboldalon azok, akik ezt vallják. Többen vagyunk és erősebbek vagyunk, mint a demokrácia ellenségei. Ez ma még nem is kérdés. Ezt mindenkinek büszkén és egyértelműen kell vállalni. Éppen ezért ne legyen hezitálás, ne legyen több kétfedeles politika, ne legyen több félreérthetően megfogalmazott mondat, kétértelmű tett. (A szerző a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. A szöveg a Magyar-zsidó együttélés - együtt a közös jövőért című szimpóziumon, december 11-én elhangzott előadás szerkesztett változata. A rendezvényt az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség [EMIH] és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége [Mazsihisz] szervezte; a rendezvény díszvendége Elie Wiesel Nobel-békedíjas író volt.)
88
Bokros: A kamatos embernek nincs szociális funkciója Népszabadság 2009. december 23. Az EP-képviselő a pártok változásáról és a szerkezeti reformok szükségességéről Ónody-molnár Dóra| Az a célom, hogy a Magyar Demokrata Fórumot olyan méretű és befolyású párttá segítsem fejleszteni, hogy adott esetben kormányképes erőként megjelenhessen – nyilatkozza lapunknak Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje, aki úgy véli, hogy a pártok változnak. Ez az oka annak, hogy az MDF az elmúlt időszakban eljutott odáig, hogy fenntartás nélkül elfogadja azt a reformprogramot, amit ő 15 éve képvisel. – Sólyom László azt nyilatkozta, hogyelőre hozott választásokkal jobban járt volna az ország, mert így csak mélyült a válság. A Fidesz akkor már fél éve kormányozna, de a nyilatkozatok alapján mindent másképp tenne, mint a Bajnai–Oszkó páros. Lehetett volna másképp csinálni? – Az államfő szavait semmilyenkörülmények között nem szeretném kommentálni. A válságkezelésre szükség volt és továbbra is szükség van, mert ugyan elmúlt az államcsőd réme, de a nemzetközi helyzet tőlünk függetlenül is kedvezőtlenül változhat, s ez újra megnehezítené az államadósság finanszírozását. Az eddigi válságkezelés ugyanakkor csak szükséges, de nem elégséges feltétele a növekedés megindításának, amelyhez szerkezeti reformokra van szükség. A pártok ezzel kapcsolatos álláspontja élesen különbözik az enyémtől. Az MSZP, amely első számú felelőse annak, hogy a válság rendkívül sebezhető állapotban találta a magyar gazdaságot, legalább a válságkezelés szükségességét megértette, és a Bajnai-kormány megmentette az államcsődtől az országot. Ez az ideiglenes kormány azonban nem volt képes arra, hogy a szerkezeti reformokat megvalósítsa, amelyek nélkül soha nem lesz gazdasági felzárkózás. A Fidesz még rosszabb ebből a szempontból, mert azáltal, hogy folyamatosan bírálja a válságkezelő intézkedéseket, tagadja a válság tényét is. Aki ennyire nem érti a hazai és a nemzetközi gazdaság természetrajzát, félő, újra csődközeli helyzetet állítana elő a túlköltekezés ismételt megindításával. A Fidesz ráadásul minden szerkezeti reformot elutasít, nincs olyan ötletük, amely a hatékony, kisméretű, jó minőségű szolgáltatásokat tiszta kézzel előállító állam irányába mutatna. – Említette, hogy valamenynyi párttól különbözik az álláspontja, de ez talán az önt kormányfővé jelölő MDF-re is áll. Két éve épp az MDF fordult az Alkotmánybírósághoz az egészségbiztosítási reform miatt, miközben ön támogatta a liberális egészségügyi miniszterek törekvéseit. – Az élet változik. A MDFeljutott odáig, hogy fenntartás nélkül elfogadja azt a reformprogramot, amit képviselek. Hat éve jelent meg a 130 pontos programom. Ebben leírtam, hogy a felelőtlen gazdaságpolitika miként dönti válságba az országot, s kifejtettem, hogy szerkezeti reformok nélkül miért nem lehet tartós, egyensúlyőrző, fenntartható gazdasági növekedés. E programot ma az MDF elfogadja. Így van egy párt, amely az ésszerű, szakszerű és korszerű gazdaságpolitika és társadalomkép talaján állva olyan programot kínál, amely bizonyíthatóan teljesítményen, megszerzett hírnéven alapul. Az MDF már 2002-ben tanújelét adta, hogy nem kíván az olcsó népszerűségszerzés piacán feltűnni. Az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ örömmel és büszkén megszavazta azt a száznapos programot, amely kiindulópontja annak a romlásnak, ami a hétszázalékos gazdasági visszaeséshez vezetett. A pártok formálódnak. – Formálódnak, de közbenolyan érzésünk támad, mintha láttunk volna már hasonlót: a kívülről érkező reformert, aki megpróbálja megváltoztatni pártja értékrendjét. Gyurcsány Ferenc bukásának nem az volt az egyik oka, hogy a párt mégsem tudott megváltozni, miközben érdemi reformokra társadalmi igény sincs? – Márciusban az MDF nagyon csekély különbséggel választott meg EP-listavezetőjének, a múlt szombaton 91 százalékos többséggel miniszterelnök-jelöltnek. Ez a kilenc hónap munkával telt el, több száz meggyőző beszélgetést folytattam a párt tagjaival, vidéki szervezeteivel, holdudvarával, 89
szimpatizánsaival. És a legtöbb ilyen beszélgetés azzal végződött, hogy azt a zárt logikai rendszert, amit képviselek, nem lehet kikezdeni anélkül, hogy az egész építmény össze ne omolna. Vagy elfogadjuk úgy, ahogy van, vagy pusztán értékválasztás alapján más álláspontra helyezkedünk. Végső soron értékekről van szó. Lehet azt mondani, hogy valaki szereti a nagy államot, a nagy újraelosztást, a nagy hiányt, a nagy adósságot, mert azt nem tartja a gazdasági-társadalmi fejlődés szempontjából döntő tényezőnek. Én minden eszmefuttatásomban azt igazolom, hogy ez káros a társadalomra és a gazdaságra. Ez a választás. – Az MDF választott: gazdasági kérdésekben konzervatív-liberális nézeteket vall. Ezzel mellesleg betölti az SZDSZ után maradó űr egy részét, de hogyan viszonyulnak a liberálisok más fontos témáihoz, például az emberi jogok védelméhez, a szegregáció felszámolásához, az állam és az egyház szétválasztásához, a drogliberalizációhoz? – A szabadelvűség és a konzervativizmus gondolata szinte hézagmentesen illeszkedik. A XIX. század utolsó harmadában a befogadás, az egyenjogúság, az emberi szabadság, a szabad vállalkozás határozták meg a közgondolkodást. Az ilyen alapértékekhez való visszatérés üdvözítő. Nem gondolom, hogy az elmúlt időszakban érvényesült volna a korszerű szabadelvű politika, mert a szabadelvűség semmiképpen nem egyeztethető öszsze az állami gyámkodással, az oligarchikus berendezkedéssel, a korrupt összefonódással. A szabadelvűség azt igényli, hogy a vállalkozók ne az állami támogatások piacán, a kegyosztásban, hanem a hatékonyságalapú piacokon megszerzett sikerekben legyenek érdekeltek. Az emberek büszkén fizessenek adót ahelyett, hogy adót csalnának, hogy érvényesüljön az önkéntes társadalmi szolidaritás, mint társadalmi közérzület, ami az arányos közteherviselésen alapul. Mi van ebből meg Magyarországon? Semmi. – Azt mondta, az MDF nem azolcsó népszerűségszerzésben akar versenyezni más pártokkal. Pedig a szociális kártyával kapcsolatos népi kezdeményezésük ilyennek tűnik, ráadásul a mögötte kirajzolódó társadalomkép ellenkező megnyilvánulása annak a szolidaritásnak, ami az ön írásainak központi gondolata. – A világ minden országábanvannak olyan rendszerek, amelyek a pénzbeli támogatásokat bizonyos fogyasztási javakra korlátozzák. Itt is erről van szó. Az a kérdés, hogy amikor az adófizetők pénzét elosztjuk, lehet-e ezt az átcsoportosítást úgy hatékonnyá tenni, hogy az tényleg csak a rászorultakat segítse, és a felemelkedésüket szolgálja. Másrészt, hogyan lehet e mögé erősebb legitimációt építeni: az adófizetők legyenek meggyőződve arról, hogy a pénzük jó helyre kerül, s így lelkesebben fizessenek adót. Nagyon fontos a kérdés, mert a kritikusok jelentős része emberi jogi alapon bírál. – Úgy is, de a másodlagos piackialakulásával érvelők közgazdasági alapon kritikusak. Ők azt mondják, hogy az, akinek készpénz kell – s ez nem csak az alkoholistákkal fordul elő –, majd kényszerűségből 50 kiló lisztet vesz a kártyájával, és fél áron adja el. Ami azt jelenti, hogy az eleve kis összegű segély egy része elveszik. – Ilyen alapon mindenolyan, a készpénzt helyettesítő eszköz támadható, amely a felhasználás tekintetében korlátozásokat jelent. Az üdülési csekktől kezdve az étkezési jegyekig. Még senki nem tiltakozott azért, hogy ezeket csak meghatározott célra lehet felhasználni. – Kivéve némely liberális közgazdászt. Szerintük mindenki saját maga tudja a legjobban meghatározni a szükségleteit, amit az ilyen eszközök torzítanak. – Akkor van torzító hatás, habizonyos területeken ezzel a fogyasztást mesterségesen túltámogatjuk. Az fontos cél, hogy a szegények egyenek. Itt túltámogatottságról nincsen szó. – A kártya bevezetésével éppenaz evés válik nehezebbé. – Miért? – Mert a nyomorban élők ma iséheznek. Ha csak kártyával fizethetnek, akkor nem tudnak a boltinál olcsóbban krumplit venni. A kártyával drágul az életük, ezért így is, úgy is megpróbálnak készpénzhez jutni. – De miért kellene készpénzhez jutniuk, ha mindent meg lehet venni a szociális kártyával, amire szükségük van? – Mert a faluvégen nem mindent a boltban vesznek. A kínai piacon és a használtruha-vásárokon sem tudják a kártyát felhasználni, de szinte csak ilyen helyekről tudnak ruhához jutni. Amikor beteg a gyerek, beszakad a tető, kikapcsolják az áramot, ha nincs saját, akkor jön a kamatos pénz. 90
– Miért kéne kamatos emberhez fordulni? Ott van az önkormányzat, amely segít, ha beszakad a tető. Nem nevezhetjük a kamatos ember szociális funkcióját helyesnek és pozitívnak. A jó irány az, ha kizárjuk az uzsorásokat, és megpróbáljuk az önkormányzatokat arra ösztönözni, hogy segítsék azokat, akik a szociális segélyeket a gyermek és a család létfenntartása érdekében használják fel. Szerintem az önkormányzatoknak óriási szerepük van annak megítélésében, ki tekinthető igazán rászorultnak. Ha ezt az önkormányzati elöljárók tudják, akkor egy olyan ember esetében, aki a gyermekeit iskolába járatja, rendszeres orvosi vizsgálatokra viszi, nemcsak az önkormányzat, hanem a falu teljes közössége szívesen megfoltozza a tetőt. És egy fillér készpénz sem kell hozzá. – Hihetetlen idealizmus árad aszavaiból. Mellesleg: az adófizetők adófizetési hajlandóságát nem inkább a BKVügyek fogják vissza? Miért a legszegényebbek 28 ezer forintjával kell kezdeni? – Azok ellen is küzdeni kell.De az, hogy egy problémának több oka van, nem zárja ki, hogy valamelyik ok ellen hatékonyan fellépjünk. – A szociális rendszer nem ösztönzi munkára az embereket – állítják sokan. Osztja ezt a véleményt? – Semmiképpen sem akarom azt a látszatot kelteni, hogy ha csökkentjük az ellátásokat, akkor a segélyezettek kénytelenek lesznek dolgozni. A fő baj az, hogy a gazdaság munkahelyteremtő képessége alacsony, kevés a beruházás, magasak a közterhek. És a képzési rendszer is az akadálya a munkahelyteremtésnek. Mert még a tízszázalékos munkanélküliség mellett is munkaerőhiány van, és külföldről kell jó minőségű munkaerőt importálni. Mert az oktatási rendszer elutasítja még a gondolatát is annak, hogy az egyes oktató intézmények kimeneti teljesítményét valaki megmérje. – A szociális rendszer és a közoktatás e ponton összeér. Ön szerint az önkormányzati elöljárók azért nem segítenek, mert tudják, melyik családból nem járnak rendszeresen iskolába a gyerekek. Pedig feltehetjük úgy is a kérdést: csodae, ha nem megy a roma gyerek abba az iskolába, ahol nem szívesen fogadják, ahol elülnek mellőle, vagy ahol elkülönítve tanulhat? – Igaza van, a közoktatás aleggyengébb láncszeme a gazdasági és társadalmi fejlődésnek. Már az általános iskolákkal, sőt az óvodákkal baj van ebből a szempontból. Az MDF épp ezért hangsúlyozza az egész napos iskola szükségességét. Úgy gondoljuk, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatásának legfontosabb területe az iskola – Lehet-e reménykedni a szolidaritásban, ha például a jászladányi önkormányzat erővel szedi szét az iskolát, amelynek egyik felébe a cigányok, a másikba a fehérek járnak? Mintha az önkormányzatok nem tetőt szeretnének foltozni a cigányoknak, hanem külön iskolát fenntartani nekik. – A cigány gyerekek felzárkóztatása, a jövő nemzedékek esélyegyenlőségének megalapozása nem történhet úgy, hogy a cigányokat és a nem cigányokat elkülönítjük. Azok a társadalmi készségek, amelyek szükségesek a munkaerőpiacon, az együttélés mindennapi gyakorlatával sajátíthatók el. – Önt Orbán Viktor alternatívájaként emlegetik. Ez azt jelentené, hogy az MDF szeretne a szocialisták helyett a Fidesz váltópártjává válni? – Célom, hogy az MDF-et olyan méretű és befolyású párttá segítsem fejleszteni, hogy adott esetben kormányképes erőként megjelenhessen. HVG - Feszültségzónák: cigánytelepek népe Hvg.hu 2010. január 10. A cigánytelepek felszámolása önmagában nem jelent megoldást az ott élők számára, akikben egyre nő a feszültség a többségi társadalommal szemben – derül ki egy friss tanulmányból. A cigánytelepek lakói – mintegy 100 ezren lehetnek Magyarországon – szinte elképzelhetetlen szegénységben, egzisztenciális bizonytalanságban élnek, s helyzetüket maguk is úgy ítélik meg, hogy lehetetlen a kitörés – derül ki Solt Ágnes szociológus decemberben elkészült tanulmányából. Az Országos Kriminológiai Intézet kutatója által végzett felmérés szerint a telepeken élő cigányok 91
életstratégiája is ennek a felismerésnek megfelelően alakul, el is utasítják a kitörés lehetőségét. Az ok egyszerű. Egyetlen biztos jövedelmük, a segély szerintük ugyanis csak akkor fut be, ha azt látják róluk, hogy képtelenek önerőből megélni. A szegregáltan élő, a romák több mint tíz százalékát kitevő cigányok olyan mentalitást formáltak maguknak, amely szerint a telepiek többségével megy szembe az, aki egyéni erőfeszítéssel javítani akar saját vagy családja helyzetén. Ha ugyanis valakinek felelőssége van saját sorsa alakulásáért, és tehet is ennek megváltoztatására, az a telepen élők szemében a többiek kárára van a kívülről érkező segítség megszerzése során. A többségi társadalom normáinak megfelelni, gyarapodni gyakran egyet jelent azzal, hogy az ilyen családoknak el kell hagyniuk a telepet. „Már volt olyan, hogy egy idegen cigány család lakott itten, vitték is úgy a jó dolgukat, de a végén elköltöztek, mert nem bírták, ami itt megy‖ – hangzott el egy telepen a szociológus kérdései nyomán. Szakmai berkekben vegyesen fogadták e tanulmány megállapításait – mondta a HVG-nek Solt, aki elmondása szerint meglepődött néhány vehemensen bíráló reakción. A kutató egy Magyarországon e témában nem használt módszert, az úgynevezett „megalapozott elméletet‖ alkalmazta, amelynek lényege, hogy az adatgyűjtés során feltárt tényekből alakítják ki az adatokat magyarázó elméletet. A kutatás során négy megye 14 cigánytelepén 117 mélyinterjút készítettek, s ezek tartalomelemzésével állt össze a tanulmány. A cigánytelepek lakóinak mentalitását szerteágazóan vizsgálták. A mindennapi elfoglaltságtól étkezésen, gyereknevelésen, munkán, szenvedélybetegségen, konfliktusokon át a magyarokhoz (a cigánytelepeken élők a többségi társadalom tagjait magyaroknak vagy parasztoknak hívják) és az önkormányzathoz való viszonyig mindenre rákérdeztek. Szinte minden képzeletet felülmúló szegénység rajzolódott ki: csak a segélyosztás idején van elég étel az asztalon, egyébként gyakran csak napi egyszeri étkezésre futja a családoknak. A gyerekeket az utca neveli, a legnagyobb befolyással nem a család, hanem kortársaik vannak rájuk. Azok a szülők, akik szigorúbban próbálják nevelni gyermekeiket, gyakran keverednek akár verekedésig is fajuló konfliktusba a többi szülővel. Egyébként is a telepi ellentétek egyik leggyakoribb elintézési módja a verekedés, még családon belül is. Munkalehetőség alig akad, legfeljebb alkalmi munkák a falubelieknél, ritkábban útépítések, csatornaásások. Az öregebbek visszasírják a szocializmus idejét, amikor még munkában álltak: „Kádár idejében sokkal jobb volt, mint most. Akkor vót munkalehetőség, pénz vót az embereknek, minden.‖ Sokan szeretnének dolgozni, amit iskolázatlanságuk is akadályoz, ám többen vannak, akik azt vallják, olyan kevés pénzért, amit a munkájukért kapnának, nem érdemes elmenni. A többségi társadalomhoz való viszonyukat is meghatározza a munka. Van, aki örül, ha kap, míg más megaláztatásnak tartja, és a megkérdezettek kétharmada úgy látja, hogy a magyarok kihasználják őket. „A cigányság csak akkor kell, ha szavazni kell, vagy piszkos munkát elvégezni. Ez mindig így is lesz.‖ Az önkormányzat minden telepi cigány ősellensége, örök vád, hogy nem folyósítják teljes egészében a nekik járó segélyeket. Úgy tekintenek a polgármesteri hivatalra, mint amelynek kötelessége támogatni a szegénységben élő cigányságot. Ha elfogy a segély, és nincs alkalmi munka, akkor marad a „kamatos pénz‖, az uzsora. A feltevések szerint szinte mindenki él ezzel, csak sokan titkolják. Olyan is van, aki elismeri, hogy a megélhetéshez ez a szükséges rossz, tudva, hogy az sem ritka, amikor valakiből veréssel szedik ki a tartozását, nem kímélve nőket és gyermekeket sem. A cigánytelep társadalma a tanulmány szerint nem közösség, nincsenek közös normák, értékek, nincs szolidaritás sem, legfeljebb szűk családi körben. Külső támadások, mint például a Magyar Gárda megjelenése esetén összefognak, ám egyébként nem segítik egymást. A gárda járta helyeken a kutató szerint nőtt a feszültség a többségi társadalom és a cigányok között. A jelenlegi mentalitás megváltoztatása a telepiek problémáinak sokkal komplexebb kezelését igényelné, nem elég egyszerű telepfelszámolásként kezelni az ügyüket – derül ki a tanulmányból. A helyzet semmivel sem lesz jobb, ha ugyanezek a konfliktusok nem a telepen, hanem a „faluban‖ törnek elő, ahová beköltöztetik őket. Néhány helyen már látszanak is ennek a beköltöztetési 92
politikának a hátulütői, például az egyik, a felmérésben nem szereplő településen az addigi iskolából cigányiskola lett, mert a roma diákok mind nagyobb számú megjelenésével a többségi társadalomhoz tartozók elvitték a gyermekeiket. A Solt által kutatott egyik falut pedig szinte már teljesen el is hagyták a „magyarok‖, gyakorlatilag ugyanolyan gettó jött létre, mint egykor a telep volt. Korábban már több kutató is kifejtette, hogy a cigánytelepek lakóinak integrálása csak akkor lehet sikeres, ha a telepfelszámolások mellett egyszerre valósul meg a munkahely-teremtési és az oktatási program, és a többségi társadalom látja, hogy a segély megszerzése nem generációkon át öröklődő életstratégia. Ehhez mindenekelőtt a fiatal generációkat kellene megnyerni, legalább kurrens szakképzettséghez juttatva őket. Solt tanulmánya azonban nem sok jóval biztat. Éppen a telepek fiataljai azok, akikben növekszik a magyarokkal szembeni frusztráció. A többségi társadalom cigányokkal szembeni tartózkodása, előítélete ellenállást és dühöt vált ki belőlük. Ez a mentalitás „értékként tekint az ellenállásra, amelynek leggyakrabban használt és elfogadott konfliktusmegoldási eszköze az erőszak‖. RIBA ISTVÁN "Az uniónak kötelessége kiállni a kisebbségek mellett" - Interjú Gál Kingával Kitekintő 2009. december 20., vasárnap A Szabad Újság e héten megjelent számában interjút közöl Gál Kingával, a Fidesz európai parlamenti képviselőjével. Gál Kinga többek közt véleményt mond a szlovák nyelvtörvényről és az európai kisebbségvédelmi törekvésekről is Mi volt az érzése, és mi volt az első reakciója, amikor elolvasta a szlovák nyelvtörvényt? – Egyértelműen, hogy ez egy múlt századi maradvány. A politikusok, akik jóváhagyták, múlt századi módon gondolkodnak, és a törvény is azoknak a koroknak a szellemiségét idézi. Szavaiban, de abban is, amit csak sejtetni enged. Az az egyik legnagyobb gond ugyanis a törvénnyel, hogy nem fogalmaz egyértelműen, tehát jogbizonytalanságot teremt. Nem tudni, hogy mit lehet, és mit nem lehet tenni. Sokszor elolvastam a jogszabályt, és mindig arra jutottam, mindenki azt érthet bele, amit csak akar. Én azt gondolom, hogy a kirekesztés ideája rég elavult. Európában már nem így gondolkodnak. Ismerem a szlovák érveket, szinte minden politikus álláspontját, de egy nyilatkozatukkal sem tudtak meggyőzni a törvény indokoltságáról. Az ő egyik érvük, hogy más országban is van nyelvtörvény. – Igen, de azokban az országokban a nyelvek veszélynek vannak kitéve. Az íreknek azért van nyelvtörvényük, mert meg kellett erősíteni az ír nyelvet a többségében használt angollal szemben. A balti államokban pedig még most is igen erős az orosz befolyás, az ő nyelveiket az orosz nyelv veszélyezteti. Szlovákia esetében erről nincs szó. Ki veszélyeztetné a szlovák nyelvet? A többség nyelvét kellene megvédeni a kisebbség nyelvétől? Ez furcsa és megmagyarázhatatlan. Illetve egy magyarázat lehet. A szlovákok esetében valószínűleg identitásbeli gondról van szó. Persze, az nem baj, sőt, valamelyest természetes is lenne, ha védeni akarnák a nyelvüket. De a törvény úgy védi a szlovák nyelvet, hogy közben rombolja a kisebbségi nyelvhasználatot. Azt sugallja, hogy a kisebbséghez tartozók másodrendűek. És ami a legnagyobb gond, hogy diszkriminál. Mi másra jó, minthogy mérgezze a légkört az egymás mellett élők között. Ön Bauer Edittel együtt nagyon sokat tett azért, hogy a törvényről Európában is tudomást szerezzenek. Leveleket írtak, felszólaltak, vitákat kezdeményeztek az Európai Parlamentben. Mit gondol, értik a nyugat-európai emberek ennek a vitának a lényegét? – Azt hiszem, most már értik. De nagyon nehezen értették meg. Egyrészt, nem értették, mert számukra felfoghatatlan volt, hogy miért kell a törvény. Állítom, sokakban megütközést keltett. Másrészt meg, Európában kisebbségi kérdésekben lassúbb a felismerés. Sajnos, még mindig gyakran el kell magyarázni, hogy a kérdést nem lehet úgy kezelni, mintha betelepültek ügyéről lenne szó, akik 93
különböző jogokat akarnak. Az őshonos lakosok helyzetét, akik mindig az adott térségben éltek, és csak a történelem miatt kerültek kisebbségi sorsba, másként kell kezelni. Nem lehet olyan megoldásokban gondolkodni, mint a németországi törökök, vagy a Franciaországba betelepült északafrikai arabok esetében. A magyarok számára a dél-tiroli minta a megoldás, vagy a finnországi svédek helyzete lehet összehasonlítási alap. Az ő helyzetük lehet mérvadó. Csak hát, tudjuk, hogy ezek a közösségek már hol tartanak a magyar közösségekhez mérten. A legfontosabb tehát, hogy ezt az alaphelyzetet megértessük. Ön Erdélyből származik, helyzetünket tehát a kisebbségi aspektusából is képes nézni. Arról beszélünk, hogy Nyugat-Európa érti-e a gondunkat, de kérdés, hogy az anyaországiak értik-e? – Nem lehet általánosítani. Vannak, akik értik, és vannak, akik nem. Sajnos, a volt rendszer 50 éve megtette a magáét. A történelem oktatása, az, hogy nem tanítottak identitástudatra, hogy nem hangzott el sehol, mekkora érték van a határon túli részeken, hogy ezek a területek szervesen kapcsolódnak Magyarországhoz…. és még folytathatnám a hiányosságok sorolását. De én mindezért az oktatáspolitikát teszem felelőssé, nem az embereket. Egyébként reménykedem, hogy már egyre többen értik a helyzetet, és megértőek is. Visszatérve a nyelvtörvényhez, nem élte meg kudarcként, hogy bár sikerült az Európai Parlamentben plenáris vitát nyittatniuk a törvényről, de határozati javaslat az ügyben már nem született. – Ez nem rajtunk múlott. Annak a kettősségnek köszönhető, amit a liberális és a szocialista frakció képvisel a parlamentben. Mindkét frakció nagyon hangosan veri az asztalt, ha bármiféle diszkriminációról vagy emberi jogi kérdésről van szó, amennyiben azzal a jobb oldali kormányokon tud ütni. Abban a pillanatban azonban, amint a maguk háza táján kellene rendet rakni, köreik bezárulnak, és nem akarnak ezekről a kérdésekről beszélni. Márpedig az emberi jogok és a kisebbségi jogok nem tűrik a kettős mércét. Ha egyik esetben kiállunk, ki kell állnunk a másikban is, nem lehet különbséget tenni. A másik gond pedig: nagyon harcosak vagyunk, ha több ezer kilométerre lévő emberi jogi ügyről van szó. Ha azokban az esetekben határozatot hozunk, akkor unión belüli ügyről sem okozhat gondot nyíltan állást foglalni. Furcsa kettősség. Az udvarunkban van a szemét, és nem teszünk semmit. Pedig azt is el kellene takarítanunk. Mindezek ellenére azt gondolom, a legfontosabb, hogy a vita lezajlott a parlamentben. Volt értelme és eredménye. Gondoljunk csak bele, az EP elnöke, Jerzy Buzek Pozsonyban nagyon egyértelműen fogalmazott az elvárásokról. Az ügyet figyeli az Európa Tanács és az EBESZ is. Pontosan látják, mi történik. Csak nem szabad elfelejteni, hogy az unió nem igazságtevő, nem bíróság, mely eldönti a vitát. Ezért nem lenne szerencsés, ha úgy állítanánk be a nyelvtörvény-vitát, mint két ország közötti konfliktust. Nem Magyarország és Szlovákia konfliktusáról van szó. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy ez a szlovákiai magyarok küzdelme a legalapvetőbb jogukért: az anyanyelv használatáért. Az uniónak tehát kutya kötelessége, hogy felemelje a szavát, ha hisz azokban az alapelvekben, amelyeket lefektetett, és most még a Lisszaboni Szerződéssel jogi keretet is adott nekik. Vannak ugyanis alapvető jogok, amelyekért ki kell állni. Úgy tűnik, a nyelvtörvény vitája hosszú állóháború lesz. A szlovák kormány valószínűleg még a héten jóváhagyja a végrehajtó rendelkezéseket, amelyek még nagyobb zavart keltenek az értelmezésben. Mi következhet most az uniós színtéren, milyen eszköz van arra, hogy továbbra is európai ügy maradjon a nyelvtörvény sorsa? – Az európai parlamenti vita után az Európai Bizottság nagyon egyértelműen fogalmazott, amikor azt mondta, óvatosan kell bánni a végrehajtó rendelkezésekkel, mert komoly gondot is okozhatnak. És azt is jelezte, figyeli az ügyet, monitorozza majd a törvény alkalmazását, mert sok ponton sérthet közösségi jogot. Egyébként a bizottság eddig sem mondta, hogy a törvénnyel minden rendben van, hanem azt mondta, hogy nincs joga bírálni, mivel a nyelvhasználat nem tartozik az unió hatáskörébe. De ha a végrehajtás során sérülnek a közösségi jogok, akkor köteles lesz lépni. Meggyőződésem, hogy épp ezért ilyen zavaros az alkalmazási rendelkezés, hogy ne lehessen egykönnyen tetten érni a
94
törvénysértést. Bár, szerintem például a médiához való hozzáférés az a pont, ami már most nagyonnagyon inog. Itt megkockáztatnám, hogy a közösségi jog sérüléseként is értékelhető. Van arra reális esély, hogy közbelépjen az Európai Bizottság? – Az Európai Bizottság a közösségi jogok őre. Feladata, hogy felügyelje, a tagállamok betartják-e azokat a közösségi jogokat, amelyekre kötelezettséget vállaltak. Azt most még nehéz lenne megmondani, hogy az új bizottság, illetve az új biztos hogyan viszonyul a nyelvtörvényhez, tárgyalni kell majd az új biztossal. Az átlagember nagyon bízik az Európai Unióban, oltalmazó szerepet ruház rá. De csalódnia kellett annak, aki azt hitte, hogy majd a Lisszaboni Szerződés kezeli a kisebbségi kérdést is. – Az uniónak nem ez az elsődleges feladata. Bár így is nagyon sokat segít, mert a konfliktusok nagy részének elveszi az élét, valójában nem akar közbeszólni és közbelépni addig, amíg nem látja a jogsértést. Ez az unió szemszögéből érthető. Brüszszel abból indul ki, hogy jogállamokkal van dolga. Csakhogy gyakran elfelejti, az új tagállamokban még nem minden működik úgy, ahogy kellene. 2004ig a csatlakozásra váró államokat ellenőrizték, elvárásokat fogalmaztak meg, majd felvételük után ez hirtelen véget ért. Nem tartom szerencsésnek. A keleti térfélen nagyon sok a régi beidegződés, itt még mentális váltásra van szükség. Bár én biztos vagyok benne, hogy az uniós tagság ebben sokat segít, felgyorsítja a váltást. Eljön majd az idő, amikor a szlovákoknak is más lesz fontos. Brüsszelből vagy Strasbourgból nézve nagyon elavultnak, régimódinak tűnik már ez az irányvonal. Európa ettől rég eltávolodott. Tehát bízhatunk benne, hogy ha a Lisszaboni Szerződés, illetve az Alapjogi Charta nem oldja is meg a kisebbségi kérdést, de teremthet egy elrugaszkodási alapot? – Így van, ezek a dokumentumok fontos elemei lehetnek érvrendszerünknek a jövőre nézve. Azt ne várjuk, hogy holnap vagy holnapután minden egyszerre megváltozik. De az irány más lesz. Ennek eszköze a Lisszaboni Szerződés, az Alapjogi Charta, és az unió csatalakozik az Európai Emberi Jogi Konvencióhoz is. Meggyőződésem, ha továbbra is ezen az úton haladnunk, akkor a szemléletváltás sem reménytelen. Fleck Gábor, Kovács Éva, Szalai Júlia, Szuhay Péter: Az antiszociális kártya Népszabadság 2010. január 20. Az „Út a munkához‖ programmal 2008 végén, a demokratikus jogállam huszadik évében Magyarországon törvénybe foglaltatott a kettős állampolgáriság: első- és másodrendű polgárokra osztották a szegényeket. A programja és retorikája szerint szociálisan elkötelezett MSZP-kormány égisze alatt bevezetett törvény az elvileg egyenlő állampolgárok egy jól körülhatárolható csoportját megfosztotta jogai egy részének gyakorlásától. E program az „aktív korú szociális segélyezettek‖ (magyarán: a tartós munkanélküliek) körét életviteli szempontok szerint kettéosztotta, az egyik csoport esetében továbbra is jogosnak látja a közpénzek segély formájában történő odaítélését, a másik csoportot azonban munkakerülőnek tekinti, és hatósági foglalkoztatási kényszer alá helyezi. Nem vitás, hogy az életviteli szempontok burkoltan ugyan, de a roma szegények elkülönítésére szolgálnak. A politikai cél pedig nem más, mint hogy a mélyszegénységben élő cigányság helyzetének kezelésére hivatott szociálpolitika szervezetileg és eljárásrendileg is elkülönüljön a többségi szegények támogatási rendszerétől. Árulkodó jel, hogy a rászorultság fogalma teljesen eltűnt ebből a törvényből. A misszió immár nem a szegénység legalább alapszintű mérséklése, hanem az érintett – roma – szegények lelki alkatának és életvitelének célirányos megváltoztatása, az „átnevelés‖ és a munkára való (vissza)szoktatás, illetve, a hatósági előírások megszegése esetén, a létfeltételek megvonásával való
95
fenyegetőzés. A joganyagban „munkavégzésre kötelezésről‖, „rendelkezésre állásról‖, „igazoltan elfogadott‖ távollétről, világosan kinyilvánítandó „együttműködési készségről‖ olvashatunk. Ennek az előzménynek a fényében korántsem meglepő, hogy néhány polgármester mintegy a kormány előtt jár és helyi rendelet útján – azaz a magasabb rendű törvénnyel és az Alkotmánybíróság megannyi határozatával szembeszegülve – településén bevezette vagy be kívánja vezetni az ún. szociális kártyát. Az már meglepőbb, hogy a magát konzervatív liberális pártként definiáló Magyar Demokrata Fórum nem e rendeletek törvénytelenségére hívja fel a figyelmet, hanem éppen ellenkezőleg, törvényes elismerésükre indítana népi kezdeményezést. Teszi ezt annak ellenére, hogy a szociális kártya Magyarországon nem a segélyből megszerezhető javak hozzáférési körét tágítja a rászorultság elve alapján, hanem kifejezetten szankcionáló eszközként került be a köztudatba és maguk a segélyből küszködő cigány csoportok is ekként értelmezik. (A sokszor még náluk is kevesebb érdekérvényesítési lehetőséggel rendelkező, rejtőzködve élő nem cigány szegények tiltakozása pedig el sem jut a nyilvánosságig.) Egy völkisch kezdeményezés 2008 tavaszán Szepessy Zsolt, Monok polgármestere megvonja az önkormányzati segélyeket azoktól a családoktól, melyek „nem gondoskodnak a családban élő iskolaköteles gyermekek iskola-, illetve óvodalátogatásáról‖. 2008 májusában ugyanő bevezeti a „Munkáért segély‖ programot. Május 26-án a szerencsi kistérség összes polgármestere fordul „önkormányzati kezdeményezéssel társadalmunk jobbá tétele érdekében‖ az Országgyűlés elnökéhez. Ebben többek között követelik, hogy az Országgyűlés „szigorítsa az állam, illetőleg az önkormányzat által nyújtott ’ingyenes pénzhez jutás’ (szociális és gyermekjóléti ellátások, támogatások) feltételeit. Ezen jogosultságok legyenek arányban a – jelenleg is törvényben rögzített – kötelezettségek teljesítésével, az állampolgár felelősségének érvényesítésével‖. A Monokon bevezetett és nagy vihart kavart „(köz)munkáért segélyt‖ programról 2008 júniusában Orbán Viktor leszögezi, hasonló irányba tartó döntéseket már a polgári kormány is hozott, amikor a gyerekek iskolába járásához kötötte a családi pótlék kifizetését. A Fidesz elnöke szerint, ha az önkormányzatok többsége „azt mondja, hogy jobban tudná felhasználni a szociális segélyre rendelkezésre álló pénzt, ha megkapná a döntési szabadságot, akkor ezt meg kell adni az önkormányzatoknak‖. 2008 végén e kezdeményezés válik – némi módosítással – „Út a munkához‖ néven országos programmá. A törvényt semmilyen társadalmi vita nem előzi meg, bár több szervezet és szakértő kifejti a programmal szembeni ellenérveit. 2009 júliusában újabb lendületet vesz a monoki antiszociális reform. Szepessy bejelenti, hogy szociális kártyát vezetnek be Monokon még ez év szeptemberében. A polgármester ezzel szeretné megakadályozni, hogy a segélyeket uzsorakamatok visszafizetésére, alkoholra és szerencsejátékokra fordítsák a rászorulók. Nem telik el egy hét, és a polgármester arról tájékoztatja a miniszterelnököt, hogy „ezentúl csak az kaphat az önkormányzattól segélyt Monokon, aki a háza előtti területet, udvarát és kertjét rendben, tisztán tartja, valamint a házhoz tartozó kertben saját maga és családja ellátásának érdekében haszonnövényeket termeszt‖. Október 2-án már arról szólnak a hírek, hogy Monokon beindult a szociális kártyát működtető rendszer. „Igazságos, célzott és átlátható segélyezési rendszerre van szükség, ezért az MDF országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a szociális kártya bevezetése érdekében‖ – nyilatkozik október 5-én Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan nem arra költik a támogatást, amire kapják: élelmiszer, ruha vagy tankönyv helyett dohányt vagy alkoholt vásárolnak, esetleg játékgépekbe dobálják a támogatás összegét. A jelenlegi készpénzes rendszer nemcsak azért rossz, mert sokan a kocsmában költik el a segélyt, hanem azért is, mert annak jelentős része végül az uzsorások zsebébe kerül.‖ Október 20-án a monoki képviselő-testület egy ellenszavazat mellett megszavazza a kártya bevezetését a faluban. 96
November 2-án Herényi Károly egyéni képviselői előterjesztését nem veszi tárgysorozatba az Országgyűlés szociális bizottsága. Ez idő tájt egyes sajtóértesülések arról szólnak, hogy az év végéig legalább ötszáz önkormányzat bevezetné a szociális kártyát, csaknem húsz pedig már döntött is erről. 2009. november 12-én Alkotmánybírósághoz fordul az Újkorcsoport nevű civil szervezet a szociális kártya monoki bevezetése miatt. Beadványuk részletes jogi indoklásában kimutatják: a monoki képviselő-testület által alkotott rendelet számos ponton alkotmánysértő, egyszersmind ellentétes a hatályos szociális törvényben foglaltakkal. 2009. december 1-jén a Szepessy által alapított Összefogás Párt bead vánnyal fordul az Országos Választási Bizottsághoz, amelyben országos népszavazást kezdeményez. Az OVB-hez beadott aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel: „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés a vonatkozó jogszabályok módosításával az egész országra kiterjessze és egységesen kötelezővé tegye a szociális kártya rendszerét, annak érdekében, hogy az adófizetők által befizetett adóból kifizetett segélyeket ne lehessen alkoholra, cigarettára és uzsorára elkölteni?‖ 2009. december 7-én az Országos Választási Bizottság a beadott aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. Az elutasítás formai oka mellett az OVB felhívja a figyelmet arra, hogy „a kérdés továbbá értékítéletet is tartalmaz, mely azt sugallja, mintha a segélyezettek a segélyeket elsősorban alkoholra, cigarettára és uzsorára költenék‖. 2009. december 14-én az MDF bejelenti: „népi kezdeményezést‖ indít a szociális kártya törvényes bevezetése érdekében. „Az ebben megfogalmazott kérdés azt tartalmazza, hogy az éppen aktuális kormány előterjesztése alapján az Országygyűlés vizsgálja meg annak a jogi és technikai feltételeit, miként lehetne egy országosan, bankkártyaszerűen működő szociális kártyára utalni a segélyek egészét vagy egy részét. Elsődleges szempont lenne ennél, hogy az eszköz révén ne lehessen alkoholt, cigarettát vásárolni‖ – nyilatkozza Pusztai Erzsébet. Adatok és hazugságok Itt tartunk tehát most: egy hatalmaskodó polgármester indulatoktól és előítéletektől vezérelt agyszüleménye nem egészen két év alatt országos politikai programmá nőtte ki magát, kiszélesedett a szociális kártya „mozgalmat‖, amely természetéből fakadóan nem a valós társadalmi problémák megoldására, hanem elsősorban a szavazatok szaporítására szolgál, mégpedig a populista (völkisch) demagógia nagyon veszélyes eszközeivel. A kártya mellett megszólalók rendre statisztikailag megalapozatlan adatokra hivatkoznak. A statisztikák vagy egészen mást mutatnak, vagy az adott állítással kapcsolatban nem is léteznek. Számos józan, gyakorlati érv is szól a szociális kártya ellen, melyet a nyilvánosságban ez idáig senki sem mérlegelt, és nagyon úgy tűnik, ezek után sem kívánnak mérlegelni a helyi elitek és az országos pártok. A legkárosabb és egyben legárulkodóbb a – nevezzük valódi nevén – antiszociális (azaz szegényellenes, romaellenes és ezáltal társadalomellenes) kártyát követelők hamis optikája, melyet a média kritikátlanul átvett, sőt tovább hamisított. Eszerint roppant súlyos, a társadalom széles rétegeit érintő, nagy horderejű döntésről van szó. Herényi Károly az MDF októberi sajtótájékoztatóján így érvel: „A szociális segélyezési rendszer közel hárommillió embert érint‖. Senki nem érez késztetést, hogy utána nézzen, helyes-e ez az adat. Pedig könnyűszerrel megállapítható, hogy a valósághoz semmi köze. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint rendszeres szociális segélyben mindössze 147 500 ember részesült 2008-ban, s ez a szám tartalmazza a kifutó jövedelempótló támogatásban részesülőket is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 0–8 osztályt végzett, 15–55 éves nem tanuló, nem dolgozó férfiak 35 százaléka sem segélyt, sem járadékot, sem nyugdíjat nem kap (és még gyest sem). Mindössze 30 százalékuk nyugdíjas. A fenti csoportnak nem több mint 10 százaléka kap munkanélküli járadékot és 25 százaléka szociális segélyt. A 0–8 osztályt végzett, 15–55 éves nem tanuló, nem dolgozó nőknél sem jobb a helyzet: 30 százalékuk nem kap semmit, 30 százalékuk nyugdíjas, 25 százalékuknak folyósítanak gyest vagy gyedet, azaz csupán 10 százalékuk jut valamilyen segélyhez. (Mindenkinek, de különösen a magukat szakembereknek, 97
újságíróknak tartó olvasóinknak javasoljuk tanulmányozni a Közgazdaság-tudományi Intézet Munkaerőpiaci Tükör című ingyenesen letölthető kiadványát: http://www.econ.core.hu/kiadvany/mt.html.)* A kártya melletti legfőbb, éppoly hangos, mint amilyen hamis érv az, hogy a segélyezettek ahelyett, hogy gyermekeik táplálására és iskoláztatására költenék, elisszák, elcigarettázzák az adófizetők pénzét. Ehhez persze kellenének kiskorú gyermekek az ilyen családokban. A KSH munkaerő-felmérésének 1993–2006-os adatai szerint azonban a rendszeres szociális segélyben vagy jövedelempótló támogatásban részesülő férfiak csupán 36,1 százalékának, a nők 40,8 százalékának a háztartásában élt tanköteles korú vagy annál kisebb gyerek. Azaz mindössze 60-65 ezer em ber segélye körül folyik a hercehurca. Ha nekik az összes segélylehetőség igénybevételét biztosítanák, az erre fordított kiadás még akkor is csak a költségvetési kifizetések néhány tízezred-ezreléke volna. De hát a hercehurca igazi értelme nem is a megtakarítás. A „kiskorú gyermekek‖ belekeverése a vitába világosan megmutatja az antiszociális kártya szorgalmazóinak valódi szándékait, melyekre a média – tisztelet a kivételnek – rá is erősít. A kártyával kapcsolatos hírekben rendre roma családokra utalnak ugyanis. Ez az ordas csúsztatás annál is inkább veszélyes, mert – a Molnár Oszkár-féle aljas rágalmakra rímelve – azokat a maradék értékeket kezdi ki, amelyeket a romákkal szembeni előítéletektől súlyosan fertőzött társadalom még elismert, jelesül, hogy a romák számára nagy érték a gyermek és a család. A kártyavita valódi súlyát tehát, amint láttuk, nem az érintettek kiterjedt köre, hanem épp a célkeresztbe állított csoportjuk adja. Minden közpénzt kártyára! A kártya mellett kardoskodók további érve az, hogy a segélyezés közpénzekből történik, azaz a „mi adónkból‖. E pénzek célszerű elköltésének ellenőrzését követelve gondolják legitimnek az antiszociális kártya bevezetését. E logika azonban akkor áll meg, ha mindenkire kiterjesztik, aki közpénzből részesül. A Méltóságot Mindenkinek Mozgalom közszférakártya-javaslata épp erre az ellentmondásra kívánta felhívni a figyelmet. A középosztályhoz tartozó közpénzen élők, tanárok, egyetemi oktatók, vagy éppen az országos és helyi politikusok miért költhetik az adófizetők pénzét szabadon bármire? Velük kapcsolatban vajon miért nem merül fel az ellenőrzés és korlátozás igénye? A szociális segélyezés ügyében a – nyugodtan nevezhetjük így – antiszociális kártya helyett mély szerkezeti változtatásokra volna szükség, amelyek hatósugara meszsze túlnyúlik a helyi segélyezés kérdéskörén. Ám a kártyaügy ebből a szempontból sem ártatlan és ártalmatlan. A szociálpolitika rendszerének kettészakításától és a segélyezési rendszer szélsőséges decentralizálásától egyenes és logikus út vezet a mélyszegénység etnicizálásához és a segélyezés „cigány‖ rendjének a többiről való leválasztásához. Márpedig éppen az ellentétes irányba kellene haladni. A szegénység deetnicizálása és az állampolgári jogegyenlőség visszaállítása felé. Ez az ellentétes irány az állampolgári alapjövedelem intézményének bevezetése felé visz. Azaz: a segélyre szorulók szélsőséges kiszolgáltatottságát csökkentendő, háttérbe kell szorulniuk az önkormányzatok saját hatáskörében meghatározandó segélyeknek, s helyükre egységes törvényi rendben, egységes kritériumok szerint megszabott normatív támogatásoknak kell lépniük, amelyek nem alapulhatnak máson, mint az igényjogosultak adott típusú szükséglete. Ezeknek a normatív támogatásoknak adott jövedelemhiányra adott jövedelemkiegészítéssel kell válaszolniuk. A jövedelem(hiány) igazolásán túl más kritériumoknak magatartási, életviteli megfontolásoknak itt nincs helyük – ezeket a támogatási formákat egyszerűen az állampolgároknak a megélhetés minimális szintjéhez fűződő szociális alapjogai indokolják. Ez persze (és csak) politikai elszánást kíván, hiszen a segélyezési rendszer átalakításával a források még ezekben a szűkös esztendőkben is előteremthetők. Ez nagyon jelentős szociálpolitikai változás lenne, bár a mélyszegénység felszámolása nem remélhető tőle. De az igen, hogy a gettó falain legalább egy kis rés nyílik, s hogy a helyi képviselő-testületeknek kevesebb lehetőségük lesz rá, hogy
98
népszerűségük, választási esélyeik növelése végett még inkább elszigeteljék a roma szegényeket, és láthatatlan meg látható elemekből gettót építsenek köréjük. A politika egyetlen magyarországi település segélyezettjeit sem tekintheti bűntető szándékú kísérletek tárgyának: sem a roma, sem a nem roma szegényeket. Magyarországon nincsenek és ne is legyenek első- és másodrendű állampolgárok! A szerzők a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom Alapítói Cigány szigetek Magyarországon Figyelőnet Takács Róbert 2010. január 24. A vándorló cigányság megtalálta helyét a középkori Magyarországon, ám később már a „kívülállás kultúrája‖, a láthatatlanság jellemezte közösségeiket. A hatalom szavára, átmenet nélkül nem tudtak és nem is akartak „beilleszkedni‖, a vajdát sokszor „besúgónak‖ tartották és nem ok nélkül féltik még ma is a gyermekeiket – Cséplő Gyuri és a cigányság beilleszkedési problémái az fn.hu-n. A Zala megyei Németfalu lakossága ma már nem éri el a 200 főt. Van ott Kossuth Lajos utca, Petőfi Sándor utca, Ady Endre utca. A húszas éveiben járó roma fiatal, Cséplő Gyuri elbeszélése szól egy Jókai utcáról is: ő maga ment el a tanácselnökhöz, nem járja, hogy szocializmus ide, szocializmus oda, de a személyi igazolványukban még az áll a lakóhely rovatban: cigánysor. Kaptak hát utcanév-táblát az államtól. A film idején, a hetvenes évek közepén még az Állami Gazdaság adott munkát az ott élőknek, a romáknak is. A helyi közösségek együttélését nem kell idealizálni, voltak feszültségek, a kocsmában a parasztok azt hányták Gyuri szemére, hogy sok roma 10-én megkapja a fizetését és utána egy hétig nem látják a földeken. De aztán visszatértek, visszatérhettek. CSÉPLŐ GYURI A Politikatörténeti Intézet Anno Filmklubja Schiffer Pál Cséplő Gyuri című filmjét mutatta be a Tolerancia Évad keretében. A film után Romano Rácz Sándor író, szociológus beszélgetett a közönséggel a roma közösségek hagyományos együttéléséről, a 20. század – és a korábbi korok – integrációs kísérleteiről, nehézségeiről. Integráció hatalmi szóra Ezekben az évtizedekben rendkívül ellentmondásos volt a hazai cigányság integrációja. Egyrészt a teljes foglalkoztatás megvalósítása azt is jelentette, hogy a képzettség nélküli emberek – márpedig a romák többsége nem tudott szakképesítést szerezni – is találtak maguknak munkát, persze inkább csak betanított és segédmunkát. Ma már-már elképzelhetetlen az a bánásmód, ahogy Cséplő Gyurit és két társát fogadták a budapesti nagyvállalatok munkaügyi osztályain, igaz egyenesen a Politikai Bizottság mondta ki, a dolgozni akaró cigányokat segíteni kell a beilleszkedésben. A szocializmus egyenlőségideológiája, az összenyomott bérskálák, a fizikai dolgozók relatíve magasabb bérei is kedvező feltételeket teremtettek számukra. A teljes foglalkoztatás mellett is a hatvanas évek elején a pártvezetés elé tett adatok alapján a romák harmadának volt állandó, egy további harmadának alkalmi munkája, 35 százalékuk viszont hivatalosan nem állt munkaviszonyban. A hetvenes évek végén készült helyzetjelentés viszont már 80-90 százalékos foglalkoztatásról számolt be. Ugyanakkor – mutatott rá Romano Rácz Sándor – ez volt az az időszak is, amely szétzilálta a hagyományos roma közösségeket a felülről vezényelt társadalmi integráció jegyében. Ennek a kulcsdokumentuma a Politikai Bizottság 1961-es határozata volt a „cigánylakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról‖. 99
A határozat az adott állapotokat a „múlt terhes örökségével‖ magyarázta, korábbi kiközösítettségükről beszélt, és célul tűzte ki a mintegy 2100 telepen élő romák elkülönülésének felszámolását. Ahhoz, hogy megértsük, ez mit jelentett a cigányság közösségei szempontjából, Romano Rácz Sándor szerint érdemes áttekinteni a roma közösségek hagyományos kapcsolatrendszerét, működését. Megtalálták a helyüket A középkori-koraújkori Európában a romák helyzete a Magyar Királyságban – a Luxemburgi Zsigmond király által 1422-ben kiadott menlevél tanúsága szerint – kedvezőnek számított, sőt hasonló dokumentumot uralkodók és főispánok később is kibocsátottak. Ezek garantálták számukra a szabad vándorlás és munkavégzés lehetőségét. Európában még a következő évszázadok során sem voltak ritkák a romákkal szembeni erőszakos fellépések, a kitoloncolástól a könnyű szívvel mért halálbüntetésig. A magyarországi feudális nagybirtokosok jelentős része azonban hasznosnak ítélte meg a romák által nyújtott kisipari szolgáltatásokat, a teknővájók, bádogosok, köszörűsök, kovácsok, vályogvetők tevékenységét, amelyre a kontinens polgárosodottabb vidékein már kevésbé tartottak igényt. A betelepülő – de le nem települő – romák egészen más közösséget alkottak, mint a környezetük. 3050 fős csoportjaik nem ismerték a hatalmi struktúrákat, a tulajdont, az erőszak helyett az elkülönülést választották. Az évszázadokig továbbélő nomád-félnomád életmód jellegzetes terméke volt a domboldalba vájt putri, amely racionális építészeti megfontolások (vízelvezetés, hőszigetelés) mellett a veszélyhelyzet időbeni észlelését is lehetővé tette. Ráadásul a lakhatáson kívüli funkciója nem volt, lakói szükség esetén bármikor továbbállhattak. A 19. századra azonban elterjedtek a falu szélén – már kőművesek, ácsmesterek munkájával – épített kéményes házak. Hatalmi szóra nem megy Addigra a cigányság már átesett az első nagy, erőszakos asszimiláció kísérleten, amelyet Mária Terézia és II. József felvilágosult abszolutista kormányzása képviselt. A kor rendeletei tiltották a cigány nyelv használatát, a „cigány-módi‖ ruházkodást, a vándorló életmódnak pedig lovaik és szekereik elkobzásával akarták elejét venni. Volt megye, ahol az asszimiláció érdekében azt is megtiltották, hogy a romák egymás mellé építhessék házaikat. Az előadó szerint ugyanakkor az oktatás intézményét nem ismerő, a gyermekeiket a közösségben nevelő cigányság iskolával szembeni máig élő mély bizalmatlansága is ebből a korszakból ered. Számos roma gyereket adtak ugyanis paraszt szülőkhöz beolvadásukat siettetendő, ami a gyermekek fokozott féltésében ma is továbbél. Az iskola a szemükben ugyanis nemcsak nem fontos, amely nem az életre készít fel, amely a közösségben haszontalan tudást ad csak át, hanem egy idegen, rájuk kényszerített intézmény, amelytől a gyerekeket félteni kell. Romano Rácz Sándor kiemelte, hogy a hazai cigányság a 20. század közepéig ezekben a kis létszámú premodern közösségekben élt. Nem is beszélhettünk cigány nemzetről – legfeljebb a többségi társadalom szemében tűnt úgy –, ám az egyetlen csoportképző erő sokáig a család maradt. Mellesleg sokáig az MSZMP sem ismerte el nemzetiségi csoportnak a cigányságot, mivel a vezetés úgy ítélte meg, hogy ezzel hátráltatná a társadalom egészébe való beillesztésüket. Tabuk sora Hagyományosan viszont öntudatlanul megtartott tabuk sora biztosította, hogy ezek a kis közösségek megőrizzék határaikat. Így például az egyik roma csoport tagjai nem fogadhattak el ételt egy másik roma közösség tagjától: a közös étkezés ugyanis fellazítja a határokat. Ezek a szabályok még a 100
munkásszálláson is megőrződtek – Gyuri két másik roma származású építőmunkással készített vacsorát a közös konyhában, ám mindhárman külön-külön, maguknak főztek. A FILM Cséplő Gyuri egy intelligens, ambiciózus cigányfiú fejlődésregénye. Schiffer itt alkalmazta először az ún. szituációs dokumentumfilmezést, ahol az amatőr szereplő saját életének motívumait játszotta el. A két elemit végzett fiú fölkerekedik a putriból, Németfaluból Pestre megy, hogy biztos megélhetést keressen. Becsületesen tanul, dolgozik, végigjárja a kálváriát, akár a városban élő cigányok legtöbbje. A szegénységről és az előítéletekről azonban nem a munkapadok mellett, hanem a téglagyári magyar munkások szűkös "putrijaiban" szerzi tapasztalatait... Végül hazamegy, mert hiányoznak barátai, de rádöbben, hogy már nem tud a régi körülmények között élni. A házassági szokások is biztosították a kisközösségek egységét: a jellemző az volt ugyanis, hogy közöttük párhuzamos- és csereházassági kapcsolatok alakultak ki, akár egy időben, több irányban is, amellyel kialakult ugyan ideiglenes a kettős csoporttagság, ám ez rövidesen megszakadt. Ezek a ciklikus váltások nagyjából nemzedékenként követték egymást, és nem csak a csoportok különállása szempontjából volt jelentőségük, hanem genetikailag is fontos volt, hiszen minimalizálta az öröklött betegségek veszélyét. A kisközösségek közti funkcionális kapcsolat, a laza, de állandó együttműködés ugyanakkor nem feltétlenül járt együtt házassági viszonyokkal is. A többségi társadalom tagjaival viszont nem házasodtak, a vegyes házasságok első példáit a 20. század elején, elsősorban a zenész cigányok körében lehetett feljegyezni. A „besúgó‖ vajda A tabuk mögötti racionalitás nem csak az erőforrások szűkösségében és a közösség mozgékonyságának megőrzésében rejlett. A csoportlétszám alacsonyan tartásának, a települések szélén kialakított lakhelyeknek rendkívül fontos szerepe volt a láthatatlanság biztosításában. A kívülállást, a harmonikusabb együttélés ugyanis az biztosíthatta, ha nem zavarták a többségi társadalom köreit, nem tűntek fel riválisnak. Tehát a csoportokat a „kívülállás kultúrája‖ jellemezte. Voltak természetesen kapcsolataik a többségi társadalommal, hiszen kisipari, háziipari szolgáltatásaikat elsősorban köztük értékesítették, sőt ilyen szempontból egyrészt meghatározó volt a „gádzsókkal‖ való ismeretség, másrészt e tekintetben a roma közösségek egymással konkuráltak. A kisközösségi léttel kapcsolatban az előadó eloszlatott egy másik gyakori tévhitet, miszerint a cigányság hagyományos vezetői a vajdák lettek volna. A vajdákat az országos vagy helyi hatalom nevezte ki, hogy rendet tartson a romák között, olyannyira, hogy ezekben a közösségekben a „besúgó‖ gúnynevet kapták. A csoportoknak ugyanakkor volt egy spontán módon kiemelkedő vezéregyénisége, belső konfliktusaikat pedig az egymással egyenrangú családos férfiak gyűlése rendezte. Túl gyors volt a tempó A Politikai Bizottság számára készült 1979-es helyzetjelentésből látszik, hogy a hagyományos közösségek nagyon komoly változáson, de nem teljes átalakuláson mentek át szűk 20 év alatt. Eszerint az akkor 320 ezresre becsült cigányságnak a korábbi bő kétharmada helyett már csak negyedét sorolták a „szociálisan nem megfelelő‖ környezetben – értsd: telepen – élők közé. A hatvanas évek közepétől bő egy évtized alatt majd 17 ezer lakáshoz vettek fel romák kedvezményes OTP-hitelt, és további több mint 8000 lakáshoz juthattak hozzá tanácsi úton, kiutalással. Ezen felül önerőből is számos ház épült. 101
Romano Rácz Sándor szerint a 20. század közepétől hatalmas alkalmazkodási nyomás nehezedett a roma közösségekre, amelynek bár sokban nem akartak megfelelni, kitérni sem tudtak előle, és olyan változásokat indított el, amelynek során elvesztették az évszázadok alatt kialakult túlélési képességeiket. A modernitással ugyanis a többségi társadalom a változások olyan ütemét diktálta, amelyhez a roma csoportok képtelenek voltak alkalmazkodni. A technológiaváltás is kihúzta a lábuk alól a talajt, a hagyományos foglalkozásokra a társadalom egyre kevésbé tartott igényt. Egy szegkovács közösségben például a párt a szocialista cigánytípust látta megvalósulni, aztán a vasútépítésnél túlléptek a fából készült talpfákon, nem volt többé szükség szegre. Ilyen helyzetben érte a rendszerváltás a romákat, akiket elsők között bocsátottak el a leépítések során. Ebben persze messze nem csak az előítéleteknek volt szerepe, hanem a munkáltatók racionális döntéseinek: egyrészt annak, hogy a romák főleg szakképesítést nem igénylő munkakörökben dolgoztak, másrészt nekik volt a legtöbb nehézségük a szigorú munkaszervezethez való illeszkedéssel. Légüres térben az értelmiség Több – de arányaiban persze kevés – példát lehetne felhozni sikeres integrációra is, cigány művészekre, orvosokra, tudósokra, tanárokra, ám a cigány értelmiség helyzete rendkívül ellentmondásos. A cigány közösségekben ugyanis az értelmiségi státusz ismeretlen. Azoknak, akik értelmiségivé váltak, ki kellett szakadniuk az eredeti közösségükből: többségi iskolákba jártak, kollégáik nem romák. A többség is vonakodva fogadja őket, de a roma közösségek is fenntartásokkal viseltetnek irántuk. Így aztán a híd szerep helyett sokszor a szigetszerűség élményével kell megküzdeniük. Még Finnországban is, ahol sikerült megoldani, hogy nagyobb arányban alakuljon ki roma értelmiség, a szerves átmenet hiánya miatt a legtöbben légüres térben érzik magukat. A dilemmát természetesen ez a beszélgetés sem oldotta meg. A modernitás elszaladt a roma közösségek mellett, és a mai kapitalizmus sem kínál bőkezűen kapcsolódási pontokat. Ugyanakkor valószínű, hogy a kívülállás társadalmát a demográfiai változások önmagukban is integrációs kihívás elé állították volna. Ladányi János: Ne legyen a romakérdés kampánytéma! InfoRádió 2010. január 24 Mélyreható változásokra van szükség ahhoz, hogy a romák helyzete ne romoljon tovább - mondta az InfoRádiónak Ladányi János, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. A szociológus szerint a rendszerváltás óta nem volt ilyen nehéz helyzetben a roma társadalom. A rendszerváltás óta nem volt annyira rossz a romák helyzete, mint most. Szétfoszlott a reményük, ami a rendszerváltáshoz kapcsolódott - mondta az InfoRádiónak nyilatkozva Ladányi János, aki hozzátette: az elmúlt húsz évben indított programokról kiderült, nem hogy nem tudják megfordítani a leszakadás folyamatát, de további leszakadást eredményeznek. A Corvinus Egyetem tanára úgy véli: a politika eddig nem tudott gátat vetni annak, hogy a szélsőjobboldal határozza meg a romákkal kapcsolatos diskurzust. Ez egy olyan probléma, amelyből csak társadalmi összefogással lehet kitörni. Elsősorban arra lenne szükség, hogy a mérsékelt politikai pártok meg tudjanak állapodni a kitörés szükségességéről - hangoztatta a szociológus. Nem baj, ha viták vannak, de alapvető kérdésekben meg kell egyezni, például abban, hogy a romaügy nem lehet kampánytéma, és hogy kormányzati ciklusokon átívelő programokat kell alkotni - mondta Ladányi János. Szerinte nem egyszerűen roma problémáról van szó, hanem a ez a magyar társadalom legsúlyosabb
102
szociális gondja, amelyet nem az állam segélyosztó politikájával lehet megoldani, hanem azzal, hogy a romáknak valódi esélyt adnak a kitörés lehetőségére. A szociológus kiemelte: nem elég, ha roma származású politikusok vannak a parlamentben, mert arra van szükség, hogy olyan roma képviselők legyenek jelen, akiknek valódi kapcsoltuk van a közösségeikkel.
103
RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK 14. Gála a Magyarországi Német Önkormányzatok Napján 2010. január 9-én immár tizennegyedik alkalommal került sor a Magyarországi Német Önkormányzatok Napjára a Budapest Kongresszusi Központban, amelyet a kisebbségi önkormányzatok megalakulásának évfordulóján ünnepelünk. A rendezvény vendégeit az MNOÖ elnöke, Heinek Ottó köszöntötte. Az ünnepi beszédet Balog Zoltán az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi Bizottsága elnöke tartotta. A gálaműsor keretében került átadásra a magyarországi németség legmagasabb kitüntetése három a német nemzetiségért kiemelkedően sokat tett személyiségnek. Az idei év kitüntetettjei: Prof. Dr. Komlósiné Knipf Erzsébet, Rónai Józsefné és Dr. Szende Béla. Az idei évben hetedik alkalommal került sor a Valeria-Koch-díj átadására, melyet magyarországi német középiskolások kaphatnak meg kiemelkedő iskolai teljesítményük és nemzetiségi területen végzett munkájuk alapján. A díjat a gálán Müller Patrícia (Györköny), Kaszás Bianka (Budapest), Molnár Mariann (Tótvázsony) és Schindler Mariann (Bánd) vehetette át. Konferencia a kisebbségi intézmények működési tapasztalatairól Nek.gov.hu 2010-01-21 09:08 A kisebbségi önkormányzati intézmények harmadik országos konferenciáját szervezte meg 2010. január 20-án a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága. A korábban két alkalommal Baján, ezúttal pedig Budapesten, a Bolgár Művelődési Házban megtartott tanácskozáson a kisebbségi intézmények képviselői, a kulturális és a pénzügy szaktárca munkatársai, valamint az országos önkormányzatok vezetői vettek részt. A konferencia megnyitóján Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára hangsúlyozta, hogy a kormányzati ciklus egyik legfontosabb kisebbségpolitikai célkitűzése a nemzetiségek kulturális autonómiájának megerősítése, és ennek lényegi elemeként a kisebbségi intézményrendszer továbbfejlesztése. A tanácskozáson megvitatásra került a kisebbségi intézmények szerepe a közösségi identitás megőrzésében, értékelték a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti intézmények működésének szakmai hátterét, az esélyegyenlőség érvényesülését a kultúra területén, a közvetlen kisebbségi célú költségvetési támogatok hasznosulását. A konferencián kiemelt figyelmet kapott az országos önkormányzatok által működtetett intézmények gazdálkodásával kapcsolatos gyakorlati kérdések elemzése, a kisebbségi kulturális autonómia kereteit biztosító jogi háttér, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya által a közelmúltban végzett ellenőrzési tapasztalatok bemutatása, az intézményesülési folyamat jövőjét érintő kérdések áttekintése. A kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának támogatására a költségvetés első ízben 2003ban különített el forrásokat. A folyamat fontos állomása, hogy a Kisebbségi törvény 2005. évi átfogó módosítása értelmében 2006-tól kezdődően az éves költségvetési törvények közvetlenül az intézményfenntartó országos kisebbségi önkormányzatokhoz rendelik az általuk fenntartott intézmények működési támogatását. A 2006-2009 közötti időszakban közel 1,6 milliárd forint szolgálta a kisebbségek kulturális intézményei folyamatos működési feltételeinek fedezetét. Ennek eredményeképpen kiépült a kisebbségek intézményhálózata. Míg 2003-ban 10 alatt volt az ilyen jellegű intézmények száma, az országos önkormányzatok 2006-ban már 30 feletti saját fenntartású intézménnyel rendelkeztek, és a számuk 2009-re immár közel 50-re nőtt. Ma már mind a 13 hazai
kisebbség országos önkormányzata rendelkezik saját fenntartású oktatási vagy kulturális intézménnyel. Az elmúlt évek költségvetési tervezésére komoly terhet rótt a világgazdasági pénzügyi és gazdasági válság, amely hazánkat sem kerülte el. A Kormány a költségvetési tervezések időszakában érvényesítette azt az elvet, hogy a kisebbségek nem szenvedhetik meg a világválság következményeit, így a kisebbségi célú támogatások összege összességében 2010. évben sem csökken. Egyes esetekben a támogatások növelésére is mód nyílt. Így a 13 országos kisebbségi önkormányzat működésének költségvetési támogatása a 2007. évi összesen 913,5 millió forintról 2009-re 953 millió forintra nőtt. Emelkedett az országos önkormányzatok által fenntartott intézmények működési támogatása is. Az Országgyűlés a költségvetési fejezetében 2007-ben 380,5 millió forintot különített el e célra, 2009-re ez az összeg 444,5 millió forintra, vagyis a gazdasági nehézségek ellenére, 64 millió forinttal nőtt. Ez lehetővé tette további intézmények beindítását is. Új intézményt hozott létre a cigány, a horvát, az örmény, a szerb és az ukrán országos önkormányzat. A költségvetési törvényben az Országgyűlés fejezetben megjelenő közvetlen költségvetési támogatások mellett, a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkársága is rendelkezik a kisebbségi intézmények működési támogatását szolgáló forrásokkal. A külön keret a 2007. évi 70 millió forintról 2009-re évi 120 millió forintra növekedett. E forrásoknak köszönhetően megkezdődhetett a pilisszentkereszti Szlovák Ház beruházása, létrejött az Országos Roma Képzési és Szabadidő Központ, valamint az Országos Roma Kulturális és Média Centrum, kiemelt támogatásban részesült a felsőszölnöki Szlovén Tájház, a pécsi Koch Valéria Német Iskola felújítási programja, vagy a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ beruházása. 2009-ben elkészült a budapesti Lengyel Nyelvoktató Iskola új épülete és megkezdődött a békéscsabai Szlovák és a hercegszántói Horvát Iskola felújítása. Jelentős működési célú támogatást kapott a Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteménye is. A 2007-2009-es időszakban a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkársága (MEH KNFSZÁT) által, valamint az Országgyűlés (OGY) költségvetési fejezetében szereplő, a kisebbségek országos önkormányzatai által fenntartott intézmények működtetésére biztosított támogatások itt megtekinthetők. A kisebbségi önkormányzatok intézményeinek működésének finanszírozására az Országgyűlés költségvetési fejezetében 2010-ben sikerült a megelőző évi összeggel azonos támogatást biztosítani. Új forrásként kell számolni az NKA 2009 szeptemberében alapított „Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kultúrája‖ elnevezésű szakmai kollégiumhoz rendelt 100 millió forinttal. A MEH KNFSZÁT kisebbségpolitikai célokra 2010-ben 300 millió forintos összevont költségvetési kerettel rendelkezik. A Szakállamtitkárság által a korábbi években nyújtott kisebbségpolitikai támogatásokról a www.nek.gov.hu honlapon találnak részletes tájékoztatást, és a sikeres projektekről a Kisebbségi Kalauz című kiadvány is beszámol.
105
Készítette:
Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya
http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=187
106
