JOGI INFORMÁCIÓK………………………………………………………………….3 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FİOSZTÁLY HÍREI…………………….4 NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA HÍREI………………….7 HAZAI HÍREK………………………………………………………………………….10 Ezrek tüntettek a rasszizmus ellen Budapesten Pilisi túra a magyar-szlovák barátság jegyében A független Romanisztánról is szól Spiró György Feleségversenye Egy különleges régió Európában: a sokszínő Délvidék Románul mesélı gyerekek versenyeztek Békéscsabán Tánccal, rajzzal, zenével az elıítéletek ellen Felmérés - A cégek inkább nıt alkalmaznának, mint romát vagy meleget Új nemzetiségi tankönyvek a következı tanévre Szili állítja, hogy meg kell tanulni több felelısséget vállalni XX. Pécsi Folknapok 2009. május 28-30. Végéhez közeledik az esélyegyenlıségi turné Nemzetiségi mővészek közös ünnepe A "Tajgetosz" virágai - Bódvalenkén freskókba borulnak a házak „Szinte bővészmutatvány" fenntartani egy iskolát Milliós támogatás a nemzetiségeknek és a civileknek Forgott az idı kereke A Cervinus Teátrum 22 milliót kap Festményeken a Románváros Bostjan Zeks szlovén miniszter a Rába-vidéki szlovéneknél Látszólag nincs kisebbségi gond, de mégis Kondoros Szlovák Önkormányzata ülésezett - Napirenden a településen zajló iskolai és óvodai szlovák nyelvő oktatás Másfél évtizedes a derenki búcsú, a romfalui emlékünnep Bárándy Gergely: a győlöletkeltés megfékezéséhez alkotmánymódosításra van szükség
KIS HÍ
E B B S É G I R L E V É L
Valós veszély a szélsıség Már a német sajtó is aggódik a magyar kisebbségek miatt Egyenlı Esélyek Tábora 2009 Román nyelvő táblák Makón Nemzetiségek Napja Székesfehérváron
2 0 0 9 .
m á j u s - j ú n i u s
Nemzetiségi kavalkád a Diósgyıri várban Szent László-nap - a magyarországi lengyelség napja 15 éves a NEKI Ötmillió forintot nyert Németországtól Környe Kisebbségi központ létrehozását tervezik Bajnai: át kell gondolni a magyar-szlovák találkozót Magyarországi szlovákok napja Dabas-Sáriban Szili: a válság nem érinti a kisebbségügy finanszírozását Bajnai: a magyarországi szlovákok gazdagítják az országot Újra lehet pályázni a szlovák-magyar együttmőködési támogatásokra A roma- és zsidóellenes erıszak visszaszorítását kéri a kormányfıtıl az EMIH A magyarok harmada inkább egy szigetet szeretne, körben sok cápával Piréznek születni se lenne jó Az Apostol együttes is fellép a Tardosi Szlovák Nemzetiségi Napokon
© Miniszterelnöki Hivatal
A szerbek találkozásának napja a grábóci búcsú – Felcím: Már csak két szerzetesnıvér lakja a pravoszláv kolostort Népirtás fenyeget Európában? Sváb muzsika tölti meg a várost OGY - Uniós szintő népszámlálás lesz 2011-ben KÜLFÖLDI HÍREK……………………………………………………………………37 EU-MIDIS - az Európai Unió felmérése a kisebbségekrıl és a hátrányos megkülönböztetésrıl Kisebbségieket zaklatnak az európai rendırök Új fıtitkárt választ az Európa Tanács Hatékonyabb jogi védelmet szorgalmaz az EU Alapjogi Ügynöksége a hátrányos megkülönböztetés ellen Roma Évtized: Szerbiát követıen Szlovákia elnököl A cirill és a görög ábécé elıtt is megnyílik a .eu domain
ROMA HÍREK…………………………………………………………………………42 „A rohadt cigányoknak úgyis meg van ásva Erdıtelken a dögkút"
42
Kifütyülték a masírozó gárdistákat Devecserben
42
„Nem a bıröd színén múlik..." - közösség, állam- és tőréshatáron
43
Roma remények: van esély a diplomára
45
Befejezıdıt a XIII. Roma Filmakadémia
47
Segély helyett munkát kaptak
47
Lovári nyelven imádkozott az érsek
47
Mezıgazdasági idénymunkásokkal növelné a foglalkoztatást a kormány
48
Szobrot Fátyol Misinek!
48
Tavaszmezı: bál, de nem csak buli - Sétálóutcát és kulturális központot álmodnak a Józsefváros szívébe
48
Horogkereszt formájú tőz a cigánytelepen
49
Birkózni, bokszolni tanulnak a halmajugrai fiatalok
50
Athe Sam! - Roma Összmővészeti Fesztivál
50
A cigánygyerek már ránézésre is fogyatékos?
50
A szociális földprogram felében romák részesülnek
51
Közösségfejlesztı roma fiatalok
52
Cigánymise Bogyiszlón. Romákkal telt meg a templom
52
Mondjad szépen: „Büdös cigány parazita élısködı vagyok!”
53
Célpontok? Avagy: nem jó cigányként az M3-ashoz közel lakni
54
Életfogytiglanit kapott az olaszliszkai lincselı
55
Elherdálják a fıvárosi romákra szánt pénzt?
55
Sportcsarnok épül a romatelep helyén - Felszámolják az abaújszántói romatelepet
57
Sztrájkolnak a diákok a Gandhi gimnáziumban
57
Új Néplap: nem kellenek a cigány kisebbségi önkormányzatok
58
Nemzetközi fotókiállítás Pécsett a roma kultúra jegyében
58
Mégis a Szentkirályi utcában lesz a fıvárosi roma központ
59
Kiemelt veszélyforrás a roma-nem roma konfliktus
59
Romaügy: nincs szegregáció Kaposváron
60
Bírót játszana a lacházi polgármester
60
Amerikai segítséget kértek a magyar romáknak
61
Hillary Clinton felvetette Balázs elıtt a romák helyzetét
62
Közlemény a roma kulturális központ terveirıl
63
Kihallgatás a cigányellenes rakamazi plakátok ügyében
63
Cigány diákok válhatnak rendırré Borsodban
63
Nem segítenek a cigányoknak?
64
Az esélyegyenlıség elvő támogatáspolitikáról fogadott el nyilatkozatot öt ország
64
Egyenlı esélyek? A romák tizenöt évvel kevesebbet élnek
65
Több mint ezer cigány gyermek és fiatal töltheti egy hetét nyári táborban a MNEKK támogatásával
66
Rendészeti Pályára Irányító Roma Program indul Komárom megyében
66
Támogatási hálózat nélkül maradtak a roma programok
67
Egyesületi vezetı: a törvényváltozások miatt veszélybe kerülhet a romatelepek felszámolása
68
Nyári tábort szerveztek roma gyerekeknek Orosházán
68
Pelczné a kosárfonással mentené meg a cigányságot
69
A ferences gimnáziumok sikeresek a romák körében
69
A többszínő munkahelyek új arcot adnának a romáknak
70
Roma Szabadegyetem a Fertı-parton Járóka Líviával
70
Termelıszövetkezetet alapítottak az igrici romák
71
A fa lelke átmegy a kenyérbe - Újjászületik a teknıvájás mestersége
71
Cigányzarándoklat Nógrádban
72
’Miért nem roma minden cigány?'
72
Futballal és roma folklórral demonstráltak
73
PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK………………………………………………………74 VÉLEMÉNYEK………………………………………………………………………..88 Lett volna film, ha cigány helyett magyar szúr?
88
Halmai Gábor: A nemzet-fogalom és az OVB
89
Kállai R. Gábor: Jog a rasszizmushoz
90
Révész Sándor: Ember-e a piréz?
91
RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK………………………………………………..95
2
JOGI INFORMÁCIÓK A Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság X., a Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság VIII., a Magyar-Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság X. és a Magyar-Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság XIV. ülésén elfogadott ajánlások Kormány általi jóváhagyásáról A joganyag száma és címe: 1083/2009. (VI. 4.) Korm. határozat a Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság X., a Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság VIII., a Magyar-Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság X. és a Magyar-Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság XIV. ülésén elfogadott ajánlások Kormány általi jóváhagyásáról A joganyag szövege: 1. A Kormány a) jóváhagyólag tudomásul veszi a Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság 2008. április 25-én megtartott X. ülésén, a Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság 2008. június 10-én megtartott VIII. ülésén, a Magyar-Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság 2008. július 2-án megtartott X. ülésén és a Magyar-Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság 2008. szeptember 18-19-én megtartott XIV. ülésén kidolgozott és elfogadott ajánlásokat, b) felhívja a társadalompolitika összehangolásáért felelıs tárca nélküli minisztert, hogy a kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásainak tudomásul vételérıl - a jelen határozat közzétételét követı 30 napon belül - értesítse az érintett feleket, c) felhívja az érintett minisztereket az ajánlásokban foglalt intézkedések folyamatos végrehajtására a 2009. évi költségvetés keretei között, illetve a 2009. december 31-ét követıen is megvalósítandó feladatok tekintetében a szükséges költségek tervezésére az adott fejezet költségvetési tervezése során. Felelıs: a társadalompolitika összehangolásáért felelıs tárca nélküli miniszter, pénzügyminiszter, földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, honvédelmi miniszter, egészségügyi miniszter, igazságügyi és rendészeti miniszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter, külügyminiszter, oktatási és kulturális miniszter, önkormányzati miniszter, szociális és munkaügyi miniszter Határidı: folyamatos Hatálybalépés: 2009. június 4. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 76. szám (2009. június 4.) (A kormányhatározatban szereplı vegyes bizottsági ülések jegyzıkönyvei megtekinthetık az alábbi internetes oldalon: http://www.nemzetpolitika.gov.hu/index.php?main_category=2&sub_category=71)
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FİOSZTÁLY HÍREI Nyelvi Karta monitoring Magyarországon A magyarországi kisebbségek anyanyelv-használati jogainak gyakorlati érvényesülését értékelték 2009. június 45-én Budapesten tett látogatásuk alkalmával a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája Szakértıi Bizottságának képviselıi. Az Európa Tanács (ET) monitoring csoportjának tagjait fogadta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelıs szakállamtitkára is. A németországi, spanyolországi és magyarországi szakértıbıl álló ET raportıri csoport azt követıen érkezett hazánkba, hogy a Kormány a közelmúltban beterjesztette az Európa Tanács (ET) fıtitkára részére a Nyelvi Karta alapján tett vállalásai teljesítésérıl szóló negyedik idıszaki jelentést. A kétnapos látogatás során az ET szakértıi konzultációt folytattak mind a kormányzat, mind a kisebbségek országos önkormányzatainak képviselıivel. Mint ismert, Magyarország a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának elsı aláírói közé tartozik. Az ET nemzetközi jogi érvényő kisebbségvédelmi dokumentuma tartalmazza azt is, hogy a kisebbségi nyelvhasználat érvényesülését, az errıl tájékozató idıszaki kormányzati jelentés összeállítását követıen helyszíni látogatás keretében szakértıi monitoring csoport értékeli. A Nyelvi Karta 1998-ban történt életbe lépése óta az ET szakértıi immáron negyedik alkalommal keresték fel Magyarországot, és értékelték a kisebbségi nyelvhasználat helyzetének alakulását az oktatásban, a kultúra területén, a médiában, valamint a bírósági és közigazgatási ügyintézés során. A helyszíni látogatást követıen a monitoring csoport jelentést készít az Európa Tanács részére.
Kiírták a Határon Átnyúló Együttmőködési Program elsı pályázatát A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), mint a program Közös Irányító Hatósága megjelentette a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007-2013 elsı pályázati felhívását. Az NFÜ közleményében rámutatott: a pályázati felhívás keretében több mint 13 millió euró vissza nem térítendı ENPI közösségi forrás áll rendelkezésre. Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközbıl (ENPI) az Unió kimondottan a külsı határokon átnyúló együttmőködési programokat támogatja. A program célja az együttmőködés fokozása és elmélyítése Ukrajna Kárpátalja, Ivano-Frankivszki és Csernovici régiói és a tagállamok támogatott illetve "szomszédos" határ menti régiói között, környezeti, szociális és gazdasági szempontból fenntartható módon. A közlemény aláhúzta: az elsı, egyfordulós pályázati felhívás keretében a fenntartható gazdasági fejlıdés, a turizmus, humán erıforrás fejlesztés, oktatás, kulturális és innovációs együttmőködések, katasztrófavédelem, valamint a környezet- és természetvédelem terén megvalósuló határon átnyúló együttmőködések támogatására nyílik lehetıség. Magyarországon támogatásra jogosult Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szlovákiából Kassa és Eperjes megye, Romániából Szatmár, Máramaros és Szucsava megye, ukrán oldalról pedig Kárpátalja, Ivano-Frankivszki és Csernovici megye. A potenciális pályázók körét többek között a programterületen található helyi- és megyei önkormányzatok, az állami- és önkormányzati intézmények, non-profit szervezetek, kistérségi társulások, fejlesztési ügynökségek, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, nemzeti parkok, egyetemek, kamarák, turisztikai szervezetek, munkaügyi központok alkotják - emelte ki a közlemény.
A projekt megvalósításban Projekt Partnerként kötelezıen részt kell vennie legalább egy ukrán és egy tagállami (magyar, szlovák vagy román) szervezetnek a jogosult programterületrıl. (Forrás: MTI)
Cigány fiatalok határ menti találkozója Szlovákiai és magyarországi roma gyerekek találkozójára került sor 2009. május 8-án Rimaszécsen (Rimavská Seč). A "Nyújtsd a kezed" elnevezéső programon Boros Mátyás, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztálya stratégiai fıreferense köszöntötte a nemzetközi roma találkozó résztvevıit. A közel két ezer lakosú szlovákiai településen roma tanodát mőködtetı rimaszécsi egyesület az idei évben immár ötödik alkalommal rendezte meg a két szomszédos országból meghívott cigány gyerekek kulturális bemutatóját. A találkozó védnökségét Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalició Pártjának elnöke vállalta. A szavalóversenyen 37 magyarországi és szlovákiai roma fiatal vett részt. A találkozót meghirdetı civil szervezet, a Terpine Polgári Társulás e találkozó megszervezésével kívánt hozzájárulni a szlovákiai és a magyarországi romák társadalmi integrációjának elısegítéséhez, a határ menti régióban élı cigány fiatalok értékeinek közös felmutatásához.
Országgyőlési támogatás a kisebbségi civil szervezeteknek A Magyar Köztársaság Országgyőlése 2009. május 4-ei ülésnapján döntött a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról. Az Országgyőlés az Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság elıterjesztése alapján hozta meg a 110 millió Ft-os költségvetési keret felosztásáról szóló 37/2009. (V. 12.) OGY határozatát. A 13 magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi közösség civil szervezetei mőködési költségeinek kiegészítésére nyújtott országgyőlési támogatásról szóló határozat szövege, és az egyes szervezeteknek juttatott támogatás felsorolása megtalálható a Magyar Közlöny 2009. május 12-én megjelent 65. számában is. Az Országgyőlés Emberi jogi bizottsága 2009-ben az eddigi legnagyobb számú kérelmet, összesen 401 pályázatot értékelt, melyek közül 341 pályázó részére javasoltak támogatást. A legnagyobb számban a cigány és a német kisebbség egyesületei nyújtottak be költségvetési támogatási pályázatot.
A Szerb Színház belgrádi bemutatkozása Magyar kulturális napokat szervez 2009. június 14. és 18. között Szerbia több városában a budapesti Égtájak Iroda. A program középpontjába a zene, a tánc és a színház kerül. A rendezvénysorozat keretében a hazai Szerb Színház anyaországi közönség elıtt léphet fel. A magyarországi kulturális értékek szerbiai megismerését szolgáló eseménysorozat programjáról Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelıs szakállamtitkára 2009. május 21-én az Újvidék melletti Fruška Gora konferenciaközpontban nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. Belgrádban, Nišben és Kruševacon lesz látható a magyar Állami Népi Együttes Naplegenda címő produkciója. A szerb fıvárosban levetítik Mundruczó Kornél Delta címő filmjét, amely a 2008-as cannes-i filmfesztiválon kapott rangos nemzetközi elismerést. Mundruczó Kornél az elıítéletesség elleni alkotói szerepvállalásáért 2008 decemberében a magyar Parlamentben Kisebbségekért Díjban részesült.
5
A Српско позориште у Мађарской/Magyarországi Szerb Színház 2009. június 16-án Belgrádban Edward Albee „Nem félünk a farkastól” címő drámájának szerb nyelvő változatát, „Ко се боји Вирџиније Вулф” címmel adja elı. A hazai nemzetiségi színházak találkozóján, a budapesti ARCUSFEST ez évi programja keretében a Szerb Színház produkcióját a zsőri különdíjjal jutalmazta.
A hazai szerbekrıl a Magyar – Szerb Kisebbségi Vegyes Bizottság ülésén A Magyar - Szerb Kisebbségi Vegyes Bizottság (KVB) III. ülésére 2009. május 21-22-én az Újvidék (Novi Sad) melletti Fruška Gora konferenciaközpontban került sor. A tanácskozást a KVB társelnökei, Gémesi Ferenc a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelıs szakállamtitkára és Bojan Pajtić a szerbiai Vajdaság tartomány miniszterelnöke vezette. A KVB ülésén részt vett Svetozar Čingić a belgrádi Kormány emberi jogi és kisebbségi minisztere is. A magyar tárgyalódelegáció tagja volt Ljubomir Alexov a Szerb Országos Önkormányzat (SZOÖ) elnöke. A tanácskozáson a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztálya (MeH NEKF) képviseletében Paulik Antal fıigazgató-helyettes és Fretyán István szakmai fıtanácsadó volt jelen. A magyar – szerb kisebbségi vegyes bizottság ülésén minden olyan téma szóba került, amely a magyarországi szerb és szerbiai magyar közösséget foglalkoztatja. Kiemelésre kerültek azok a projektek, amelyek összekötik a két országot, s amelyek megvalósításában a kisebbségek szerepet játszhatnak. Ajánlások születtek a nyelvhasználatot, a nemzetiségi kultúra ápolását, a kisebbségi intézmények mőködését, az iskolai tankönyveket érintı kérdésekben. Az Ajánlások között szerepel többek között a battonyai Szerb Óvoda és Iskola felújítási munkáinak költségvetési támogatása, vagy a Szerb Országos Önkormányzat budapesti Kulturális Központja kialakítása. A tanácskozás a két ország kormányainak szóló, közösen kimunkált és elfogadott Ajánlások kölcsönös aláírásával fejezıdött be.
A közmédiumok két újonnan kinevezett vezetı munkatársa mutatkozott be a Kisebbségi Média Munkacsoport ülésén A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi Média Munkacsoport 2009. június 11-ei ülésének napirendjén a kisebbségekrıl a médiában kialakított kép vizsgálata szerepelt. A tanácskozáson bemutatkozott a Magyar Televízió 2009 májusában kinevezett új esélyegyenlıségi biztosa és a Magyar Rádió kisebbségi mősorainak új fıszerkesztıje is. A Magyar Televízió esélyegyenlıségi biztosa dr. Gubucz Ágnes, akinek feladata – egyebek mellett - a kisebbségi médiajogok érvényesülésének elısegítése a köztelevízióban. Az új televíziós esélyegyenlıségi biztos korábban az országgyőlési biztosok hivatalának munkatársa volt. A közrádió önálló MR4-es nemzetiségi csatorna fıszerkesztıje Stein Róbert. A Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának korábbi vezetıje a német nyelvő kisebbségi mősorok készítésében is részt vett. A Média Munkacsoport ülésén bemutatkozott a Magyar Televízió Közalapítvány társadalmi kuratóriumába az Országos Lengyel Önkormányzat által delegált képviselı is. Dr. Karol Biernacki civilben a Csongrád megyei Levéltár igazgatója. A Média Munkacsoport ülésén Hárshegyi János, a Magyar Újságíró Szövetség (MUOSZ) Etikai Bizottsága Eljáró Tanácsának vezetıje tájékoztatott a többség és a kisebbség közötti kapcsolatok tükrözıdésérıl a médiában, az ezzel összefüggı munkájukról. Az Európa Tanács (ET) budapesti Információs és Dokumentációs Központja igazgatója, Pappné Farkas Klára a nemzetközi szervezet „Állj ki a diszkrimináció ellen” elnevezéső projektje kisebbségi médiában hasznosítható programjairól számolt be.
(Forrás: www.nek.gov.hu)
6
NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA HÍREI Dr. Kállai Ernı kisebbségi biztos 2009. június 4-én Fejér megyébe látogatott, hogy találkozzon a kisebbségi közösségek vezetıivel, képviselıivel és tájékozódjon a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetérıl, a kisebbség és többség viszonyáról. Fejér megyei látogatása során az ombudsman megtekintette a székesfehérvári Esélyek Házát, ahol megbeszélést folytatott Márton Zoltán intézményvezetıvel. Az igazgató úr tájékoztatta a kisebbségi biztost a megyében vállalt feladataikról, valamint a kisebbségi közösségek megoldásra váró problémáiról. Az Esélyek Háza hálózat jelentıs szerepet játszik abban, hogy a vidéken, kistelepüléseken élı, kisebbségi közösségekhez tartozó állampolgár, sérelmeivel bátran és közvetlenül fordulhat a kisebbségi biztoshoz, hiszen az intézmények hetente legalább két alkalommal biztosítanak ügyfélfogadást a kisebbségi biztos hatáskörébe tartozó ügykörben, majd a panaszt továbbítják az ombudsman felé. A kisebbségi biztos Székesfehérvárott találkozott a Közép-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal vezetıjével, dr. Gelencsér Józseffel és a Megyei Közgyőlés elnökével, dr. Balogh Ibolyával. A találkozók elsıdleges célja az volt, hogy az ombudsman tájékozódjon a kisebbségi közösségek és intézményeik helyzetérıl. Az ombudsmani látogatás egyik fontos programja volt az a fórumbeszélgetés, melyen Kállai Ernı a megye kisebbségi önkormányzatainak elnökeivel találkozott. A kisebbségi biztos a székesfehérvári Megyeházán tartott megbeszélésen tájékoztatta az elnököket a kisebbségi joganyag idıszerő problémáiról, valamint ismertette az azok megoldására kidolgozott javaslatait. A kisebbségi önkormányzati vezetık ezután beszámoltak az önkormányzati munkával kapcsolatos tapasztalataikról, valamint az általuk képviselt közösséget foglalkoztató kérdésekrıl. Az ombudsman munkatársai a látogatás napján, az ombudsmani programmal párhuzamosan panaszfelvételt tartottak Székesfehérvárott, a Megyeháza Címertermében valamint a kulturális vizsgálat kapcsán látogatást tettek a megye több településén (Beloianniszban, Pusztavámon, Bakonycsernyén, Mányon, Bicskén, Újbarokon és Móron). Az országgyőlési biztos úr az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. § (2) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálat keretében át kívánja tekinteni a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális jogainak érvényesülését. E jogok érvényesülésének legfıbb feltétele a közösségi igények kielégítését szolgáló, ezt a feladatot megfelelı színvonalon ellátó intézményrendszer kiépítése és mőködtetése. A vizsgálat keretében a kisebbségi biztos kollégái a Fejér megyében található nemzeti és etnikai kisebbségi közösségek kulturális intézményeibe illetve a nemzetiségi győjteménnyel is rendelkezı múzeumokba, muzeális intézményekbe, könyvtárakba, elıadó-mővészeti csoportokhoz látogattak el.
Varró Szilvia újságírót tüntette ki az idén a Justitia Regnorum Fundamentum-díjjal Dr. Kállai Ernı, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyőlési biztosa. A díjat az országgyőlési biztosok kiemelkedı emberi helytállás, szakmai tevékenység vagy életút elismeréseként adományozzák azoknak, akik az emberi és állampolgári jogok, kisebbségi jogok védelme, illetve az információszabadság és az adatvédelem terén kivételesen magas színvonalú, példaértékő eredményt értek el, vagy jelentısen hozzájárultak ilyen eredmény eléréséhez.
7
Laudáció - Varró Szilvia JUSTITIA REGNORUM FUNDAMENTUM - díja alkalmából Varró Szilviát a Justitia Regnorum Fundamentum-díj idei díjazottjaként köszöntjük. Ezt a díjat kiemelkedı szakmai tevékenysége elismeréseként veheti át, mert munkája során megalkuvást nem ismerı, kérlelhetetlenül ıszinte módon mutatja be társadalmunk állapotát és benne a kisebbségi közösségek helyzetét. Tényfeltáró, oknyomozó írásai az újságírás legjobb hagyományait követik. Varró Szilvia három egyetemi diplomát szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán: 1998-ban végzett Német nyelvtanári szakon, 2000-ben Néderlandisztika majd 2003-ban Média szakon. Ösztöndíjasként 1997ben Amszterdamban tanult, majd 2002-ben elvégzett egy nıi vezetı képzést Washingtonban, az emberkereskedelem, a családon belüli erıszak, valamint a nık és a politika témakörében. 2005-ben részt vett a Kelet-európai gazdasági újságírók uniós képzésén. Újságírói munkáját a Tilos Rádiónál kezdte 1996-ban, majd 1997-1999-ig a Népszabadság külpolitikai rovatánál dolgozott. 1999-ben került a Magyar Narancs szerkesztıségéhez, a belpolitikai rovathoz, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal - jelenleg is dolgozik. Munkája sokszínőségét mutatja, hogy 2000-ben szerkesztıként tevékenyen részese volt a Rádió C elindulásának, 2005-ben pedig fıszerkesztı-helyettese volt a Hírszerzı internetes portálnak. Ugyanebben az évben az ELTE BTK Kommunikáció szakán óraadóként is tanította az írott sajtó mőfaját a diákoknak. Sokrétő, színvonalas és példaértékő tevékenységét már eddig is több szakmai elismeréssel díjazták. Ezek közül kiemelendı a Roma Polgárjogi díj, melyet 2003-ban ítéltek oda neki, illetve 1999-ben és 2001-ben írott sajtó kategóriában elnyerte a Tolerancia díjat, 2002-ben pedig a Minıségi újságírásért díjat. A média fokozott felelıssége, hogy segítsen felhívni a figyelmet a hátrányos megkülönböztetés és kirekesztés veszélyeire. A médiumok fontos feladata, hogy aktívan vegyenek részt a különbözı sztereotípiák, elıítéletek eltörlésében és segítsenek a nemzeti és etnikai kisebbségek valós helyzetének, eseményeinek figyelemmel kísérésében. Varró Szilvia munkássága, elhivatottsága, szakmai hozzáértése, rátermettsége, embersége - reményeink szerintsegíthet az elıítéletek csökkentésében. Ezt a munkát szeretnénk elismerni és megköszönni a Justitia Regnorum Fundamentum-díjjal, melyhez szeretettel gratulálunk!
Dr. Kállai Ernı kisebbségi ombudsman hivatalában fogadta Prof. Dr. Ermir Dobjani albániai ombudsmant.
Dr. Kállai Ernı, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyőlési biztosa irodájában fogadta Prof. Dr. Ermir Dobjani albániai ombudsmant, aki helyettese és a Magyarországi albán nagykövet társaságában érkezett. Az ombudsmanok megvitatták a kisebbségek helyzetét a két országban, és a további együttmőködés szándékáról biztosították egymást.
Dr. Kállai Ernı, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyőlési biztosa átvette a „Szebb Jövıért"-díjat.
2009. június 26-án, Mátraházán átadták a „Szebb Jövıért" elnevezéső díjat. Az ünnepségen 6 kitüntetettet jutalmaztak, köztük Kállai Ernı kisebbségi biztost. A díjat az Együtt Gyöngyösért Roma-Magyar Egyesület alapította azzal a céllal, hogy minden évben elismerje azokat a személyeket, akik tevékenységükkel segítették a hátrányos helyzető embereket és sokat tettek közösségük elfogadásáért, a másság tompításáért.
8
A kitüntetést olyan személyek kapták már meg, mint April H. Foley volt amerikai nagykövet, Balogh Zoltán az Emberi jogi, kisebbségi, civil-és vallásügyi bizottság elnöke vagy Rauh Edit esélyegyenlıségi szakállamtitkár.
(A „Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei” hírblokk forrása a www.kisebbsegiombudsman.hu internetes oldal)
9
HAZAI HÍREK Ezrek tüntettek a rasszizmus ellen Budapesten (Czene Gábor NOL 2009. május 16.) Több ezer ember győlt össze szombat délután a XIII. kerületi Szent István parkba meghirdetett antirasszista demonstráción. A koncertekkel tarkított rendezvényt a Magyar Demokratikus Charta és a Roma Polgárjogi Mozgalom szervezte. Az újjáéledı kirekesztés és győlölet ellen tiltakoztak. Az etnikai gyilkosságok ellen A szervezık felhívása szerint elfogadhatatlan, hogy származásuk, bırük színe, gondolkodásuk vagy „vágyuk természete" miatt emberek megbélyegzésnek, fizikai fenyegetésnek lehetnek kitéve. A cigányok elleni halálos támadásokra utalva tőrhetetlennek nevezték, hogy etnikai hovatartozásuk miatt embereket ölnek Magyarországon. 'Szégyen lenne békefenntartókat hívni' - Nem állunk azok közé, akik bárkit kirekesztenek - mondta a demonstráción Iványi Gábor metodista lelkész, kifogásolva: Magyarországon nincs közmegegyezés a szélsıjobboldal fizikai és szellemi vandalizmusával szemben. - Magyarország helyzete már régóta nem belügy, és szégyen lenne, ha az ENSZ kéksisakos békefenntartóit kellene felkérni, védjék meg a faluvégi cigánytelepeket. Hisszük, hogy Magyarország közös hazánk, hisszük, hogy nem kirekesztı ország, mert közös a sorsunk, azonosak a jogainak - hangsúlyozta Iványi Gábor. Az egész világ döbbenten nézi, mi történik Magyarországon - ezt már Horváth Aladár mondta a tüntetésen; a roma jogvédı szerint véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy hiteltelen, hozzá nem értı pártfunkcionáriusok szabotálják el a romák maradék esélyeit. 'Cserbenhagyták a romákat' Az elmúlt húsz évrıl szólva Horváth Aladár közölte: "Elıször a konzervatív oldalon lévı barátaink távolodtak el tılünk, majd a liberális és a baloldali politikusok hagytak cserben minket. Közben a romák válságos helyzete tovább mélyült." A Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke a bal- és a jobboldalt is bírálta, mert egyik politikai erı sem adott tisztességes választ a problémákra. Önpusztító politika Sem a bal-, sem a jobboldal nem adott tisztességes választ a romák társadalmi integrációjának kérdéseire, hagyták, hogy a szegénység etnicizálódjon, majd engedték, hogy összekössék a bőnözéssel, így rászabadították az országra a szélsıjobboldalt - hangsúlyozta az ismert roma jogvédı. A cigányellenességben megfogalmazása szerint nagykoalíció van és minden veszély megvan, hogy megismétlıdjön Magyarországon a két világháború közötti önpusztító politika. Megbocsáthatatlan bőnök A kezdeményezéshez sok civil szervezet, valamint szocialista és liberális politikus csatlakozott. A vezetı politikusok közül többen – például Demszky Gábor fıpolgármester, Lendvai Ildikó MSZP-elnök, Göncz Kinga EP-jelölt és Hiller István oktatási miniszter - személyesen is jelen voltak a demonstráción. Bajnai Gordon kormányfı hivatalos külföldi elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni, de elızıleg közleményben fejezte ki támogatását. „Kormányom szigorúan fellép mindenféle erıszak és kirekesztés ellen” – ígérte a miniszterelnök, aki szerint nem szabad megengedni, hogy Magyarországon bocsánatos bőn legyen az antiszemitizmus, a rasszizmus vagy bármely csoport kirekesztése a társadalomból. Örömzene A demonstráció hivatalos része délután öt óra elıtt, a Himnusszal ért véget, békésen. Örömzenével folytatták. Több roma mővész, köztük a világhírő Snétberger Ferenc is fellépett; a gitárvirtuóz az MTI-nek azt mondta, hogy azért jött haza Magyarországra, mert szeretné kifejezni tiltakozását a cigányság elleni támadások miatt, és jelenlétével demonstrálni, hogy nem lehet a bőnt összekötni a cigánysággal.
10
A Fidesz külön utasította el a rasszizmust A megmozdulás elıtt a Fidesz XIII. kerületi vezetıi sajtótájékoztatót tartottak az antirasszista rendezvény helyszíne elıtt, azt hangoztatva, hogy elutasítják a rasszizmust és a politikai haszonszerzést. Az MTI tudósítása szerint Spaller Endre XIII. kerületi Fidesz-frakcióvezetı arról beszélt: aki tenni akar a rasszizmus ellen, annak támogatnia kell a rendırség megerısítését és a "három csapás" törvény bevezetését. Aki tenni akar a rasszizmus ellen, tette hozzá, az tegyen azért, hogy ebben az országban megszorító csomagok helyett gazdasági növekedés és munkahelyteremtés legyen. Miért nem jöttek el? Teleki László, a romaügyekért felelıs miniszterelnöki megbízott a helyszínen az MTI-nek azt mondta: Navracsics Tibor fideszes frakcióvezetınek és más ellenzéki politikusnak is meg kellett volna jelennie a demonstráción, ha valóban elutasítják a cigányellenes megnyilvánulásokat Pilisi túra a magyar-szlovák barátság jegyében (Pilisszentkereszt, 2009. május 15. MTI) A magyar-szlovák barátság elmélyítésének jegyében különleges pilisi túrát szervez szombaton a pilisszentkereszti szlovák önkormányzat a természetkedvelı kirándulók számára. Demján Tamásné, az önkormányzat vezetıje elmondta az MTI-nek: a 6-8 kilométeres erdei túra célja, hogy a magyarok és a szlovák kisebbségiek átélhessék együtt az összetartozás élményét. A túra három helyrıl indul, Piliscsév, Pilisszántó és Pilisszentkereszt központjában gyülekezhetnek az érdeklıdık. Mindhárom községben nagy számban élnek szlovák nemzetiségő emberek. A másfél órás erdei gyaloglás a 757 méter magas Pilisi-hegy tetejére vezet, ahol egy közös kırisfa ültetéssel teszik emlékezetessé a résztvevık az eseményt. Ezután piknikkel pecsételik meg a találkozást - tette hozzá. Maga a környezet is figyelemre méltó - tájékoztatta az MTI-t Jonata Károly, természetvédelmi szakértı. A Pilisi-hegy teteje egy igazi, hamisítatlan, vadregényes vidék, amely egykoron a Budapestet körülvevı légvédelmi katonai bázis egyik fontos ırhelye volt, és mivel el volt zárva a világtól, itt számtalan védett növény és rovar maradt meg háborítatlanul. E tájon lelhetı fel például a jégkorszakból megmaradt védett növény, a sápadt kosbor és a gyapjas győszővirág. Ugyancsak a természeti értékek között tartják számon a főrészlábú szöcskét, a magyar tarszát, a hıscincért és a szarvasbogarat - utalt rá. Mindezt a sok élı csodát piknikezés közben testközelbıl is megismerhetik a kirándulók. A barátságtúra kevésbé vállalkozó kedvő résztvevıi ingyen busszal is eljuthatnak a helyszínre, Pilisszentkereszt központjából délelıtt 11-kor busz indul a gyaloglástól ódzkodókkal. A független Romanisztánról is szól Spiró György Feleségversenye (Metropol MTI 2009. május 16.) Egy képzeletbeli közeljövıbe kalauzolja el az olvasókat Spiró György új regénye: a Feleségverseny Magyarországán király uralkodik, akinek valóságshow keretében keresnek hitvest, és kitör a magyar-roma polgárháború. "Nem antiutópia, nem pamflet, hanem szatíra. De nevezhetjük meseregénynek is" - jellemezte most megjelent új könyvét Spiró György, hozzátéve: még a gazdasági válság elıtt kezdett el Magyarország pénzügyi nehézségeivel foglalkozni, ekkor született meg a fejében a gondolat, hogy könyvet ír a magyar közállapotokról. A Magvetı Kiadó gondozásában megjelent, 340 oldalas könyv a közeljövı Magyarországára kalauzolja el olvasóit. "Ez az ország a múltjában közösnek mutatkozik az általunk ismert hazával, viszont a mostani jelenünk ebben a regényben már a közelmúlt" - jegyezte meg Spiró György.
11
A könyvben a magyar polgárok, miután minden államforma csıdöt mondott, úgy döntenek, újra királyt választanak. Az író a regény címérıl elmondta, hogy az az egyik epizódra utal, amelyben egy valóságshow keretében keresnek feleséget az új királynak, akiben feltételezhetıen Jagelló-vér csörgedez. "Magyarország jövıjét illetıen, például hogy miként alakul a roma-magyar viszony, meglehetısen sötét forgatókönyvek is léteznek. Ezek a sötét jövıképek - amelyek természetesen olykor az én félelmeim is - helyet kaptak a könyvben" - utalt Spiró György a regény azon részletére, amelyben kirobban a magyar-roma polgárháború, majd az Egyesült Nemzetek Szervezete Békés megyét elszakítva Magyarországtól létrehozza Romanisztánt, ahova az összes kelet-európai romát áttelepítik. "A magyarság a könyvben így éli át a második Trianont" - tette hozzá Spiró. "A Feleségverseny szervesen illeszkedik a Spiró-életmőbe, hasonló technikát alkalmaz az író a drámáiban, például a Jégmadárban is" - mondta Sárközy Bence, a Magvetı Kiadó szerkesztıje, aki szerint a Fogság címő regény történelemszemlélete megteremti a kapcsolatot a két különbözı mőfajú alkotás között. Sárközy Bence ugyanakkor leszögezte, a mő jóval több politikai pamfletnél és egyáltalán nem hordoz aktuális politikai üzeneteket. "Spiró ebben a lebilincselı történetvezetéső könyvben rámutat, hogy bár az emberi hülyeség nagyon fájdalmas lehet, azonban nevetéssel ezt a fájdalmat fel lehet oldani" - tette hozzá. A könyv bemutatóját május 22-én tartják Budapesten, a Petıfi Irodalmi Múzeumban, ahol a szerzıvel Vágó István mősorvezetı beszélget majd. Egy különleges régió Európában: a sokszínő Délvidék (Promenad – 2009. május 15.) Becsey Zsolt Európai Parlamenti képviselı Délvidékrıl szóló kiállítása nyílt meg az Emlékpontban a „Többnemzetőség laboratóriuma” címmel. A néppárti képviselı kihangsúlyozta, hogy a tárlat különlegessége, hogy az EU döntéshozóinak készült, ezért alapvetıen más nézıpontból világítja meg e határokon átívelı, multikulturális, etnikailag sokszínő régió történelmét, gazdaságát és tragédiáit. Dr. Kószó Péter megnyitóbeszédében rávilágított Hódmezıvásárhely városának és családjának délvidéki kötıdéseire. Vásárhely szoros testvérvárosi kapcsolatokat ápol Arad és Zenta városával és a 18. században az alföldi mezıvárosból érkezı családok alapították a vajdasági Torontálvásárhelyt. Ezt követıen felvázolta a Bánság és a Bánát történelmét és földrajzi, gazdasági viszonyait. A török kiőzését követıen alakult ki a térség soknemzetiségő „arca”, amikor a magyarok mellé, németek (dunai svábok), rácok, oláhok, bunyevácok, sokácok, sıt még francia telepesek is érkeztek. A terület a dualizmus alatt élte fénykorát, amikor elıször ebben a régióban alakult ki a közös Európa: számos nemzetiség, egységes mértékegységrendszer, az áruk és a tıke szabadon áramolása. Az aranykorban a Délvidék lett a leggyorsabban fejlıdı térsége a Monarchiának, Újvidék, Szeged és Szabadka a leggazdagabb városok közé tartoztak. A 20. század elején Aradon autógyártás folyt, Temesvárra – ahol a kontinensen elıször vezették be a villamosított közvilágítást – a textilipar volt a jellemzı, amely kapcsán magyar Manchesternek is hívták. Ezt az „idilli” állapotot vetette szét az elsı világháború, majd az azt követı trianoni békediktátum. A trianoni sebet máig nem heverte ki a térség, sıt a román és a szerb fél kijelentéseivel és tetteivel folyamatosan feltépi azt. Becsey Zsolt EP-képviselı a kiállítás elıéletérıl, az elkészítés nehézségeirıl szólt. Elmondta, hogy a tárlat megvalósításának alapötlete és célja az volt, hogy segítsen megváltoztatni az európai döntéshozók érzéketlenségét a közép- és kelet-európai nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatban. Olyan tablókat kívánt megalkotni, melyek az európai alapgondolkodás pilléreit, a „nemzetek vagy kisebbségek Európája” címkét viselik magukon. Mint mondta, az egy évvel ezelıtt Brüsszelben nyílt kiállítás nemzetközi visszhangja rendkívül pozitív volt, egyedül a román fél rendezett „kirohanást” a tárlat kapcsán. A dél-alföldi kötıdéső néppárti képviselı kihangsúlyozta, hogy a 21. század legnagyobb kihívása, a helyi, integrált munkaerı megtartása, ezért kívánja kiállításával felhívni a román és a szerb politikusok figyelemét arra, hogy a kisebbségek megtartása alapvetı érdekük.
12
Elmondta, hogy Hódmezıvásárhelyrıl Torontóba tart a kiállítás, ahol nemcsak a kanadai magyaroknak, hanem az angol nyelvő változattal a tengerentúli embereknek is be kívánja mutatni Európa e különleges szegletét. A rendezvényen Benkı László közremőködött, aki Juhász Gyula, Kosztolányi Dezsı és kortárs délvidéki írók verseibıl szavalt részleteket. A tárlathoz kapcsolódóan – amely május 31-ig tekinthetı meg – májusban a Délvidék kapja a fıszerepet az Emlékpontban: kiemelten foglalkozik a közgyőjtemény a bácskai vérengzésekkel és etnikai tisztogatásokkal, rendhagyó tanórát tart Teleki Júlia, a délvidéki magyarsággal szemben elkövetett tömeggyilkosságok elszenvedıje és kutatója, valamint Farkas Ferenc középiskolai tanár vezetésével az érdeklıdık virtuális túrára indulhatnak a Duna menti végvárakhoz is. Románul mesélı gyerekek versenyeztek Békéscsabán (Békés Megyei Hírlap 2009. május 16.) Csaknem száz általános iskolás diák adott számot mesemondó tudásáról, talpraesettségérıl szombaton délelıtt a békéscsabai Meseházban. A gyermekek román nyelven szerepeltek, különbözı kategóriákban mérték össze tudásukat, s jutalomban sem volt hiány, hiszen mintegy negyvenen vehettek át díjakat a szakavatott zsőritıl. Grósz Györgytıl, a szervezı békéscsabai román kisebbségi önkormányzat elnökétıl megtudtuk, az idén tizenötödik alkalommal megrendezett verseny elsıdleges célja, hogy a legifjabbak közönség elıtt gyakorolják a román nyelvet, akár annak archaikus, népies, akár irodalmi változatát. - Itt nem az a lényeg, hogy a szereplık bemagoljanak egy szöveget, hanem éppen a rögtönzés, a mesélés szabadsága, az egyéni elıadásmód. Ezt erısítik már évek óta a felkészítı pedagógusok is - hangsúlyozta Grósz György, akitıl azt is megtudtuk, hogy a versenyre az ország minden részébıl érkeztek diákok. Az eseményen részt vett és díjat is átadott Ioan Fodoreanu gyulai román fıkonzul. G. E. A zsőri magasra értékelte az egyéni elıadásmódot, a szabad nyelvhasználatot. Tánccal, rajzzal, zenével az elıítéletek ellen (Heol - 2009. május 15. Kerecsend) A Podo-Híd elnevezéső Roma-Magyar Diák Kulturális Fesztivált és az ehhez kapcsolódó szakmai módszertani napot immár tizedik alkalommal rendezik meg Kerecsenden a Magyary Károly Általános és Zeneiskolában. Közel nyolcvan pedagógus vesz részt ma - az ország legkülönbözıbb településeirıl - azon a módszertani rendezvényen, amelyen számos érdekes szakmai elıadás hangzik el, majd a vendégek bemutató tanórákon gyızıdhetnek meg a kerecsendi diákok felkészültségérıl. A résztvevıket Sári László, a község polgármestere köszöntötte, majd Esztergályos Jenı, az Apáczai Kiadó igazgatója kívánt eredményes munkát a rendezvényhez. Ezt követıen Szirmai István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fıosztályvezetı-helyettese az iskola igazgatójának, Matináné Semperger Anikónak átadta a Bázisiskola címet, amely nem kevesebbet jelent, hogy az intézmény jogosult módszertani segítséget nyújtani más iskoláknak is. A továbbiakban Daróczi Ágnes kisebbségkutató és újságíró és Bársony János tankönyvíró tartanak elıadást, majd négy bemutató órát tekinthetnek a jelenlevık. Délután dr. Bagdy Emıke pszichológus tart elıadást Az agresszió lélektana címmel. A konferencia résztvevıi a rendezvény záróajándékaként Mága Zoltán hegedőmővész koncertjén vehetnek részt a helyi római katolikus templomban. Szombaton délelıtt kulturális fesztivállal folytatódik a program, amelyen a fiatalok ötvenkét produkciót mutatnak be különbözı kategóriákban. A találkozó célja kezdetektıl fogva a diákok önértékelésének erısítése a cigány népköltészet, és képzımővészeti alkotások bemutatásával, a nem cigány származású diákok részvételével pedig az együttmőködés, az elfogadás, a nyitottság kölcsönös kialakítása.
13
Felmérés - A cégek inkább nıt alkalmaznának, mint romát vagy meleget (www.hvg.hu 2009. május 21.) Csak minden negyedik cég foglalkoztat romát is – derül ki a „Munkahelyi esélyegyenlıség – vállalati felelısségvállalás” elnevezéső, országos felmérés eredményeibıl. A vizsgálatban 345 hazai cég vett részt. Tavaly novembertıl idén január végéig volt elérhetı az interneten az a kérdıív, amelyen a munkahelyi esélyegyenlıségrıl és a vállalati felelısségvállalásról (CSR) kérdezték a hazai cégeket. A kutatás egyik fı célja az volt, hogy minél több szervezet bevonásával valós képet kapjanak arról, hogy Magyarországon ezek a területek mennyire léteznek a gyakorlatban – mondta dr. Tardos Katalin szociológus, a Nemzetközi Üzleti Fıiskola (IBS) fıiskolai tanára a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) „a sokszínőségért” érdekében rendezett programsorozatának csütörtöki konferenciáján. A rendezvényen hazai vállalatok és civil szervezetek képviselıi vettek részt. Rauh Edit a szociális tárca esélyegyenlıségi szakállamtitkára szerint az egész világon trend a társadalmi felelısségvállalás, és fontos lett mára az esélyegyenlıség a munka világában is. A szakállamtitkár úgy vélte: „az elöregedı országokban” szükség van azoknak a munkájára is, akiket eddig egyébként diszkrimináltak. Adriány Kincsı, a HBLF ügyvezetı igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a humán erıforrással foglalkozó szakma felelıssége az esélyegyenlıségi eszközök használata, ez azonban a vállalatok vezetıinek együttmőködése nélkül nem megy. Az internetes felmérés egyik hangsúlyos kérdése volt, hogy a cégek az úgynevezett hátrányos helyzető, vagy valamilyen szempontból „mássággal” bíró csoportokból választanak-e alkalmazottakat. A válaszadók a hátrányosnak nevezett csoportok közül inkább a nıket, a pályakezdıket, a 45 éven felettieket és a gyermeküket egyedül nevelıket alkalmaznák, a romákat, a fogyatékosokat és a melegeket azonban kevésbé. A szervezetek közel felénél még egyáltalán nem indult el a munkahelyi esélyegyenlıségi politika intézményesülése, vagyis egyetlen intézkedést sem tettek ennek érdekében – derül ki a kutatás eredményébıl. Tardos Katalin azt is elmondta, hogy a válaszadó cégek mindössze egy tizedének van anti-diszkriminációs illetve zaklatásra vonatkozó szabályzata, vagy eljárásrendje, esélyegyenlıségi terve vagy stratégiája, esetleg esélyegyenlıségi referense. S. Kállai Szilvia, Roma Sajtóközpont Új nemzetiségi tankönyvek a következı tanévre (Budapest, 2009. május 22. MTI) Új nemzetiségi tankönyveket jelentetett meg a következı tanévre a Nemzeti Tankönyvkiadó (NT) - derült ki a magyarországi nemzetiségek tankönyvkiadásáról tartott szakmai konferencián, amelyet az NT és az Oktatáskutató és Fejlesztı intézet szervezett. Kraszlán István, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetiségi fıosztályának vezetıje a konferencia sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a magyarországi nemzetiségek a minisztérium segítségével szabadon használhatják az anyaországban kiadott tankönyveket. Az anyaországiakéhoz képest gyengébb nyelvismeret és az eltérı tantervek miatt azonban általában hatékonyabbak a magyarországi tankönyvek. Fábiánné Orosz Ibolya, a Nemzetiségi Koordinációs Iroda vezetıje arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetiségi tankönyvek kiadását sokszor a szerzık hiánya hátráltatja. A konferenciának helyet adó Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban a rendezvény alkalmából megnyitották a nemzetiségi tankönyvek könyvtárszobáját és kiállítás nyílt a magyarországi nemzetiségi tankönyvkiadás történetérıl. A régi és ritka tankönyvek között látható az idén 150 éves született Benedek Elek kétnyelvő, román és magyar történelem tankönyve is.
14
Szili állítja, hogy meg kell tanulni több felelısséget vállalni (Népszava online 2009. május 23.) A XXI. század arra tanít bennünket, hogy a világot nem lehet csakis az érdekekre és az anyagi javak megszerzésére építeni, legalább ennyire fontos a felelısségvállalás egymásért és a közösségért - hangsúlyozta Szili Katalin szombaton Vácott a magyarországi ruszinok nemzeti ünnepén. Az Országgyőlés elnöke fıvédnökként mondott köszöntıjében kitért a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtéséért tett erıfeszítésekre is. Úgy fogalmazott: mindig csodálatos dolog egy közösséget ünnepelni, különösen most, hogy a parlamenti frakciók, illetve a 13 hazai kisebbségi önkormányzat vezetıi május 13-án létrehozták a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumát. Az Országgyőlés elnöke a dokumentum aláírását fontos állomásnak nevezte a kisebbségek parlamenti képviselete megteremtésének 15 éve húzódó folyamatában. Mint mondta, a fórum összekötı kapocs lehet a parlament, a kormány és a kisebbségek között, s hozzájárulhat a régóta vágyott parlamenti képviselet mielıbbi megvalósításához. Az Országgyőlés elnöke az MTI-nek elmondta: az alkotmány is rögzíti, hogy a kisebbségek államalkotó tényezık, így a politikai szereplıknek kötelességük mindent megtenni a nemzetiségi csoportok érdekeinek érvényesítéséért. A pécsi választási vereséggel kapcsolatban Szili Katalin az MTI kérdésére azt mondta, számolt ezzel a lehetıséggel is. A veszteséget olyan figyelmeztetı jelnek érzi, melybıl az MSZP számára az a tanulság, hogy a korábbinál jobban meg kell mutatni a párt baloldaliságát, törekedve a hitelesség és az emberek szimpátiájának visszaszerzésére. Hozzátette: a pécsi kampányban számára szokatlan támadások inkább megedzették, mint megviselték ıt. A május 10-i idıközi polgármester-választást a szavazatok több mint 65 százalékának elnyerésével Páva Zsolt, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte Pécsett, kihívója, Szili Katalin 34 százalékot kapott. XX. Pécsi Folknapok 2009. május 28-30. (PECS.hu - 2009. május 25) Nemzetközi Népzenei Fesztivál több csaknem 25 esztendıs múltra tekinthet vissza. Az 1985-ben a Szélkiáltó Együttes, Andy Rouse énekes, valamint a Vizin Zenekar kezdeményezésére útjára indult rendezvény azóta a Pécsi Kulturális Központban talált otthonra, ahol a szervezımunkákba bekapcsolódott Bergics Lajos is (Zengı Együttes). A fesztivál mindeközben Pécs város és a dél-dunántúli régió kulturális életének értékes színfoltjává vált, s országos és nemzetközi szinten is jelentıs eseménnyé fejlıdött a népzenei hagyományok ápolása és bemutatása területén. A Pécsi Folknapok rendezvényei felvonultatják a hazai és határon túli magyarság, valamint a Kárpátmedencében élı nemzetiségek vokális és hangszeres népzenéjének legszínvonalasabb tolmácsolóit, s emellett lehetıséget nyújtanak más európai népek és távolabbi, egzotikus kultúrák zenei tradícióinak megismerésére is. A fesztiválon évrıl-évre bemutatkoznak az autentikus népzene még élı, adatközlı képviselıi, s azok a nagy múltú vagy fiatalabb együttesek és szólisták, akik az ı nyomdokaikon váltak a zenei folklór elismert elıadóivá. Az autentikus irányzat mellett a Folknapok teret nyit a népzenei feldolgozásokat, ill. világzenét játszó zenekarok számára is. Az esti koncertek és az éjszakába nyúló táncházak mellett a fesztivál 2009-ben több koncertprogramjával kapcsolódik a Vallási kultúra évéhez is, megemlékezve a Pécsi Püspökség alapításának 1000. évfordulójáról.
15
A rendezvény a Pécs2010 Európa Kulturális Fıvárosa programsorozat 2009-es felvezetı évének hivatalos eseménye. Végéhez közeledik az esélyegyenlıségi turné (Népszava online 2009. május 24.) Utolsó állomásához érkezik szerdán az „Együtt az esélyegyenlıségért” címő rendezvénysorozat. A szabadtéri fesztivál célja: a faji és etnikai, vallási és hitbéli meggyızıdés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális orientáció alapján történı hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem irányelveinek széleskörő bemutatása, a közgondolkodásban való meggyökereztetése, mely lehetıséget teremthet az Európai Közösségi jogok, gyakorlatban történı alkalmazására. Utolsó állomásához érkezik szerdán az „Együtt az esélyegyenlıségért” címő országos rendezvénysorozat. A szabadtéri fesztivál több olyan lehetıséget sorakoztat fel, mely alkalmat kínál a diszkriminációt elszenvedı csoportok problémáinak megismerésére a valódi párbeszéd kiépülésére, a jó példák és gyakorlatok bemutatására. "Minden gyermeknek legyen esélye a szorongásoktól mentes felnıtté válásra!"- ekként foglalta össze a szervezık szándékát Szalóki Ági énekesnı. Pásztory Dóri, paraolimpikon úszónı is a fiatalokra helyezte a hangsúlyt: "A gyermekeknél kell elkezdeni a toleranciára való nevelést, hisz belılük még hiányzik a felnıtt társadalomra jellemzı negatív attitőd és félelem". A vallási sokszínőség jegyében Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságának vezetıje elmondta: "Minden hitbéli meggyızıdében ott csírázik a másik emberre és annak világnézetére való nyitottság". Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtófelelıse Geges Adrienn, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem irányelveinek széles körő elterjedését és az Európai Közösségi jogok, gyakorlatban történı alkalmazásának fontosságát hangsúlyozta. Az országos rendezvénysorozatot egyébként az az Esélyegyenlıség Napjához (május 5.) kapcsolódva hirdette meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium az Esélyek Házaival együttmőködve, az S.P.A. Tudásbázis Kft. közremőködésével, a „Progress” közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program támogatásával. A májusi fesztiválsorozat elsı állomása 6-án Pécs volt; ezt a Székesfehérvári régió követte 8-án. Szegeden 9-én; Vácon 15-én; Budapesten: 16-án; Veszprémben 16-án; Egerben pedig a 23-i napon várták az érdeklıdıket és az érintetteket. A rendezvénysorozat utolsó helyszíne Debrecenben lesz május 27-én. Népszava Online Nemzetiségi mővészek közös ünnepe (2009. május 24. Környe) Szombaton elsı alkalommal adott otthont Környe a Komárom-Esztergom Megyei Német Nemzetiségi Kulturális Fesztiválnak. Az eseményen huszonnégy kulturális csoport mutatkozott be Szomortól Csolnokig. Láthattunk néptáncosokat, dalköröket és fúvószenekarokat is. A rendezvény elején a mővészeti csoportok színes dirndli ruhákban tartottak felvonulást a mővelıdési háztól a sportcsarnokig, ahol már várta ıket a színpad és a nagysátor. Menoniné Pillmann Teréz, a környei német kisebbségi önkormányzat elnöke köszöntötte a fellépıket. Elmondta, nagyon örül annak, az idén elıször Környe fogadhatja a fesztivált. Megtudtuk, a fellépık emléklapot és emléktányért vihetnek haza. Merz Gáspár, a megyei német kisebbségi önkormányzat vezetıje a nemzetiségi nyelv és kultúra megırzésének szükségességérıl beszélt. Kifejezte örömét, hogy sok fiatallal is találkozhatott a fesztiválon. Beke László polgármester emlékeztetett arra, Környe történelmének máig fájó, tragikus pontja a német nemzetiségiek kitelepítése.
16
A fellépık sorát a csolnoki fúvószenekar kezdte, majd a házigazdák csoportjai, az óvodások, a nemzetiségi dalkör és a Szivárvány együttes mutatkozott be, az estét pedig hagyományos svábbál zárta. A "Tajgetosz" virágai - Bódvalenkén freskókba borulnak a házak (Farkas Ágnes Népszabadság 2009. május 25.) Ezen a lápon nem a hanga nyílik. Nem is vagyunk Angliában, és fıleg nem angol romantikus regényben. Az itteni kockás és lila liliom is elég szép lehet az erre tévedı idegennek. Állítólag még a nyáron turisták jönnek Aggtelekrıl és más helyekrıl, mert csuda dolgok esnek majd a borsodi Bódvalenkén. Rá is férne a településre a csoda. Valamiféle fellendülés. Mert ide most csak a madár jár, de neki könnyebb. Nem tartós munkanélküli. Mint azok, akik a "Tajgetosznak" keresztelt alvégen élnek. Nekik a cuppogó láp vérhasban, hepatitisben megbetegedett gyerekeket, összedılıben lévı házakat jelent. Itt budit se lehet ásni. Egy ásónyomra feljött a víz amúgy is, most meg fıleg, hogy a falu forrásvizét ráeresztették a mocsárra épült házakra. Nem tudni, hogyan adtak építési engedélyt a természetvédelmi területen álló épületekre, melyek az edelényi földhivatal térképén nem is szerepelnek. Egyetlen utca az egész falu. Kétszáztíz lakójának kilencven százaléka cigány. Pár perc alatt jutunk az "elit" felvégbıl a telepre (a Tajgetoszra), ahová már a közvilágítás se jutott el. Drága a drót. Mata Melinda egyike a "kitaszítottaknak", úgy emlékszik, az építési telket a korábbi polgármestertıl kapták, de az építkezésre szánt összeget ık nem vehették fel, csak a vállalkozó. - Nem tudtunk számolni, se én, se az uram. A mester úr negyed részig felépítette, aztán így hagyta, ablak nélkül. Igen sok pénz kéne még ebbe. De mibıl? İsszel van gyümölcsszedés, télen esetleg havat lapátolni kellünk, ha felvesz a polgármester. Valamikor, úgy huszonöt éve lehetett itt "rendes" munkát is találni. Akkor még volt téesz, kıbánya. Iskola viszont már harminc éve nincs. Ardóba járnak orvoshoz. - Szélén vagyunk az országnak, de attól még szeretne mindenki megélni -, mondja Rusznyák Anikó, a bódvalenkei öttagú testület egyetlen cigány képviselıje. - 30 millió forint a költségvetése a falunak. Ez a fenntartásra, a közös költségre megy. Van faluautó, ha olyan kedve van a polgármesternek, elvisz minket orvoshoz, ha nincs buszjárat az iskolába, elviszi a gyerekeket. Most változást remélnek. A falu lakói készülıdnek, takarítgatják az udvarokat, rendezik a kerteket. Dolgozni fog a falu, legalábbis minden családból egyvalakinek tartósabb munkája lesz. Nyárra kaptak ígéretet. "Freskó falu" lesz Bódvalenke. Tán valami festımővész alkot a tanítványaival: az arra alkalmas felújított házak friss vakolatára meséket festenek. Cigány meséket. Életük soha ki nem mondott meséibıl, álmaikból lesznek freskók. A freskókból idegenforgalom. Azt is mondják, egykettıre kinövi magát Bódvalenke. A szabadtéri tárlat után a kézmőves házban cigány mesterségeket mutatnak majd be, kisvendéglı, kemping lesz. A Tajgetosz eltőnik örökre. S hogy mindez nem üres álmodozás, arra a reményt egy "bolond" pesti nı és egy miskolci festımővész, valamint a faluban élık összefogása adja. Pásztor Eszter, az Európai Mőhely civil szervezet tagja Egyiptomban járva látott hasonlóan árva falut, ahol a lakók megéltek házaikra festett naiv képeikbıl. Mert voltak kíváncsiak, akik azért utaztak a világ végére, hogy ezeket megnézzék. Másfél évig tarthat a freskófestés, a többi hozzá alakul. Nem magától. Eszter megmozgat minden követ. - Ha úgy tetszik, törlesztek - mondja. - Csak egy állampolgár vagyok, aki bedühödött azon, hogy a társadalom válasza a szegénységre a gárda, a monoki polgármester és barátai. Én más reakciót remélek. Mikor beültem a putrikba, és beszélgettem az asszonyokkal, nyilvánvalóvá vált az a rengeteg hazugság, ami az elıítéletek miatt terjed. Elég sokfelé éltem a világban, Kenyában, Skóciában, Németországban, és azt találtam, mindegy, hol vannak, és milyen a színük, az emberek mindenütt ugyanazok. Szeretnek és győlölnek, éhesek és fáznak, gyerekeik vannak. Bódvalenkén leültünk az emberekkel, beszélgettünk, és mindig ugyanoda lyukadtunk ki: a munkához. Az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója, Salamon Gábor is támogatja a projektet. Megígérte, elkészíti a lenkei láp turisták számára megnyitásának terveit. Újabb munkalehetıség: a tanösvények építése. Eszter álmainak nincs határa. Látni akarja egyéb területeken is kibontakozni azokat a gyerekeket, akik a freskókat készítik. Tudni szeretné, miként állnak a fizikához, a kémiához, a matematikához azok, akiknek a küszöbön ülve a térdükre tett füzetbe kellett írniuk a leckét, mert asztal az nem volt.
17
Horváth János festımővész hasonló helyrıl indult. Azt mondja, sok száz éve ı az egyedüli diplomás ott, ahonnan ı jön. - Elmondok egy mesét, a gyerekek lefestik. Aztán ık, mondanak nekem, és én festek. Húszharminc méteres felületeken fogunk festeni. Már van támogatónk, aki a festéket adja. „Szinte bővészmutatvány" fenntartani egy iskolát (168 óra 2009. május 25.) Egyre rosszabb helyzetben vannak a kisiskolák, van, ahol a közüzemi díjakat sem tudják kifizetni - hangzott el a Tolna Megyei Kisiskolákért Alapítvány hétfıi, szekszárdi konferenciáján, amelyen közel húsz kistelepülés polgármestere, intézményvezetıje vett részt. Dobos Károlyné (független), a 1018 lakosú Gyulaj község polgármestere a konferencián úgy fogalmazott: egy ekkora településnek "szinte bővészmutatvány" önállóan fenntartani egy iskolát -- tudósított az MTI. A gyulaji intézmény állami támogatása két év alatt 18 millió forinttal csökkent, jelenleg 30-32 millió forinttal kell kiegészíteni az iskola költségvetését - érzékeltette a helyzetet. A 63 százalékban romák lakta falu polgármestere megjegyezte, hogy mivel nem csatlakoztak egyetlen társuláshoz sem, "büntetésbıl nem kapnak kiegészítı normatívát, ami egy társulásban járna az iskolának". Hozzátette: egy jól felszerelt iskoláról van szó, amelynek felsı tagozatos épülete 2007-ben a regionális operatív program támogatásával, 142 millió forintból épült. Jelenleg azonban problémát jelent a gáz- és villanyszámla, illetve az élelmiszer-szállítók számláinak kifizetése - emelte ki. Ács István (független), a Tamási melletti Felsınyék polgármestere arról számolt be, hogy bár a falu iskolája társulásban mőködik, egyre nehezebb fenntartani. Tavaly a pedagógusok lemondtak az étkezési jegyekrıl és a túlóradíjakról azért, hogy ne kelljen senkit elbocsátani - mondta a falu vezetıje. A konferencián több polgármester is értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az iskolafenntartó társulásoknak kiegészítı normatívából a kisfalvak is tudnák mőködtetni az iskolájukat, de azt nem kapják meg. Bacs József, az alapítvány titkára úgy fogalmazott: "hihetetlen, hogy az oktatási kormányzatban csak halláskárosult emberek dolgoznak." Felmérések szerint Tolna megyében mindössze öt olyan kistelepülés van, amely még önállóan mőködtet nyolcosztályos általános iskolát és huszonkettı azoknak az 1500-nál kisebb lélekszámú falvaknak a száma, amelyek legalább alsó tagozatos iskolát tartanak fenn. Fusz György, a Tolna Megyei Önkormányzat által létrehozott alapítvány elnöke bejelentette: elsı körben, június 30-ig négymillió forintra pályázhatnak az intézmények, reményei szerint azonban késıbb jelentısebb összeg áll majd rendelkezésükre. Az iskolák mőködésre, oktatási eszközökre, szabadidıs tevékenységekre egyaránt folyamodhatnak támogatásért -- olvasható az MTI tudósításában. Milliós támogatás a nemzetiségeknek és a civileknek (Békés Megyei Hírlap - 2009. május 25.) Összesen 1,2 millió forinttal támogatja Békéscsaba idén a városban mőködı nyugdíjas szervezeteket. Huszonegy nyugdíjasklubnak ítéltek 20 és 250 ezer forint közötti forrást. A legtöbben éves rendezvényeikre, mőködési költségeik fedezésére igényeltek támogatást. Emellett többek között csoportos kirándulásokra, ismeretterjesztı elıadások szervezésére fordítják a szétosztott pénzt. A nemzetiségi civil szervezetek számára ebben az évben a város 1,6 millió forintos keretet különített el. A nyugdíjasokhoz hasonlóan, ezek a közösségek is fıleg programszervezı tevékenységük és mőködési kiadásaik miatt pályáztak önkormányzati támogatásra. Végül huszonhárom nemzetiségi szervezet kapott segítséget a várostól.
18
Forgott az idı kereke (Nport 2009. május 25. Bokor) Milyen alkalom az, amely sajátságos módon képes megforgatni az idı kerekét? Erre adott választ a bokoriak szombati ünnepe, amely száz év tárgyi emlékeinek nyitott figyelemre érdemes kaput, s tett ezáltal ajánlást a jelennek és a jövınek. S mindezen túl a hagyományos traktormajálissal kedveskedett a helybelieknek, illetve a vendégeknek. Régi álma teljesült a helybelieknek: szombaton kora délelıtt ünnepélyesen megnyitották a tájházat, amelynek látnivalói azt mutatják be, milyen volt száz évvel ezelıtt egy helyi, módosabb család élete. Hosszú évek óta készültek a bokoriak erre pillanatra. A régi épület rendelkezésre állt, a következı lépésekhez szükséges anyagiak elıteremtésére azonban évekig próbált támogatáshoz jutni a települési és a szlovák kisebbségi önkormányzat. Végül regionális területfejlesztési pályázatuk meghozta a várt eredményt, s így több mint nyolcmilliós ráfordítással megvalósulhatott a tervük. A szombati traktormajálist megelızıen a tájháznál gyülekeztek a meghívottak, a helybeliek, akiket Engel Krisztina polgármester köszöntött. A nemes kezdeményezés, összefogás eredményeként kialakított, a szlovák kisebbségi vezetés segítségével indított győjtés révén berendezett, s így új szerepet kapott épületet Dóra Ottó, a regionális területfejlesztési tanács társelnöke adta át. A berendezési tárgyakat Szepes Péterné, szlovák kisebbségi vezetı mutatta be a kis falu legújabb, a hagyományırzés szolgálatába állított házának falai között. Legutóbb két éve volt traktormajális a településen, a mostani megrendezését szintén az önkormányzat sikeres – vidékfejlesztési – pályázata tette lehetıvé. A korábbi mezıgazdasági-gépészeti profilú májusünnepekhez hasonlóan ezúttal is a felvonulással vette kezdetét a majálisozás, de láthatták a résztvevık azt is, hogyan tud ügyeskedni egy munkagép. A veterán és újabb modellek, makettek bemutatója és szórakoztató mősor színesítette a napot. A Cervinus Teátrum 22 milliót kap (Békés Megyei Hírlap 2009. május 27.) Az Oktatási és Kulturális Minisztérium döntött arról, hogy idén 22 millió forinttal támogatja a szarvasi Cervinus Teátrum mőködését. Csasztvan Andrást, a Regionális Színház Kht. igazgatóját arról kérdeztük, milyen produkciók készülnek a támogatásból. Az idei támogatás mintegy harminc százalékkal több a tavalyinál. Mire költik? - A 22 millió forintot a fenntartó helyi önkormányzat a nemzetiségi színházi produkciókra, azaz a kht. berkein belül mőködı Cervinus Teátrum szakmai munkájának támogatására kapta. Idén három új produkció készül, két korábbi darabunkkal, a Temetıkönyvvel és a Bayer Aspirinnel pedig idehaza és Szlovákiában is tájolunk, azaz több településen is elıadjuk. - Melyek az új darabok? - Februárban mutattuk be Milan Lasica Barátunk René címő történelmi komédiáját. Május 29-én, pénteken este 19.00 órától ısbemutatóra várjuk a közönséget Vaclav Havel Kísértés címő darabjára, melyet most magyarul, ısszel pedig szlovákul is elıadunk. Nyár elejére tervezzük a Fejezetek Tessedik Sámuel önéletírásából címő produkciót. - Vajon miért kaptak az idén magasabb összegő támogatást? - A kuratórium minden bizonnyal értékelte az Arcusfesten elért eredményeinket és a hazai nemzetiségi színjátszás fejlesztése érdekében tett erıfeszítéseinket. Festményeken a Románváros (Gyulanet - 2009. május 27.) A Románváros épületeit, életképeit örökítette meg festményein Páli Margit, akinek kedden nyílt kiállítása a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata Dokumentációs és Információs Központjában. Noha Battonyán született, hosszú évtizedek óta Gyulán él, és alkot Páli Margit. A most látható festményei közvetlen környezetének, a Románváros jellegzetességeit örökítik meg. Az elmúlt években számtalan kiállítása volt az országban, de a világ több pontján is megtalálhatóak alkotásai. Több, mint ezer olajfestmény alkotója.
19
Mindazon gyulaiaknak ajánlom ezt a tárlatot, akik szeretik ennek a csodálatos városrésznek a hangulatát, az itt élı embereket - fogalmazta meg a tárlat megnyitóján az alkotó. Mint megtudtuk újabb festménysorozatra is készül, amelyen szülıvárosának, Battonyának legszebb épületeit, utcáit szeretné olajfestmények által bemutatni. Egy majdnem fogatlan oroszlán - Nyomozati jogot is szeretne a Független Rendészeti Panasztestület Fekete Gy. Attila| NOL| 2009. június 1.| A Brit-szigeteken kívül csupán Belgiumban és Magyarországon gyakorol kontrollt a rendırség mőködése felett parlament által választott civil testület. Igaz, a Kaltenbach Jenı volt kisebbségi ombudsman által elnökölt Független Rendészeti Panasztestület (FRT) igencsak magyarosra sikeredett: kis létszámú, és tekintélyt parancsoló jogosítványai sincsenek, nem nyomozhat, információt legfeljebb csak kérhet a rendırségtıl, amelynek mőködését ellenırzi. - Már több mint egy éve létezik a Független Rendészeti Panasztestület, de eddig még nem sokat hallattak magukról. - Megalakulásunkat követıen nem törekedtünk túl nagy népszerőségre, tudatosan kerültük a nyilvánosságot. Attól tartottunk, hogy elárasztanak minket panaszokkal, és belefulladunk a munkába. Talán nem annyira közismert adat: a rendırkapitányságokra évente öt-hatezer panaszt nyújtanak be rendıri intézkedések miatt. A Független Rendészeti Panasztestületnél elnököstıl, titkárnıstıl, szakértıstıl összesen tizenöten dolgozunk. Ilyen nagyságú panaszáradattal képtelenek lettünk volna megbirkózni. Nem egészen másfél év alatt 500-600 panasszal fordultak hozzánk, ezek feldolgozása is komoly kihívást jelent. Megjegyzem, körülbelül ugyanennyi panasz érkezik évente a kisebbségi ombudsman hivatalához is, pedig az már egy 14 éve létezı intézmény. - Ugyanazok panaszkodnak itt is, ott is? - Érdekes módon, kicsi az átfedés, pedig múltamból adódóan (1995 és 2007 között Kaltenbach Jenı volt az nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyőlési biztosa - a szerk.) lélekben felkészültem arra, hogy nagyszámú roma panaszostól kapunk majd bejelentéseket, de nem így történt. Nem vezetünk nyilvántartást a panaszosok etnikai hovatartozásáról, de a beadványokból egyértelmően kiderül, ha roma-rendır konfliktusról van szó. Eddig a beadványok legnagyobb részében a panaszosok a különféle demonstrációk elıtt, alatt és után végrehajtott rendıri intézkedéseket sérelmezték. Egyértelmő, hogy sem a gyülekezési törvény, sem a rendırség tömegdemonstráció-kezelési gyakorlata nem jó. Olykor nekünk is hetekbe telik kibogozni egy-egy ügy szálait, s hozzávetıleges pontossággal leírni, hogy mi történhetett. Ugyanakkor ott és akkor a rendırnek másodpercek alatt kell döntenie egy alapos jogi felkészültség mellett is komoly szakmai kihívást jelentı kérdésben. Megítélésem szerint lehetnek, sıt, az efféle ügyek kezelésében vannak is olyan helyzetek, amelyeket egyszerően nem lehet jogilag hibátlanul megoldani. Ez a tény azonban nem ad felmentést a nyilvánvalóan indokolatlan túlkapások alól. Egy belvárosi rendezvény miatt nem elegáns például az egész városra fokozott ellenırzést elrendelni. Tudom, így kényelmes a rendırségnek, nagyobb a mozgástere, de akkor sem. - Bár, ha visszanézi, hány mázsa követ, hány ütı-, vágó- és szúró szerszámot, hány Molotov-koktélt vettek el az ellenırzések alkalmával a demonstrációkra igyekvı "békés tüntetıktıl", talán nem indokolatlan az óvatosság. - Valóban nem. De ennek ellenére fenntartom: sokszor indokolatlanul nagy területre vezetik be az intézkedéseket. Mint ahogy indokolatlanul gyakoriak az igazoltatások is. A második legtöbb panasz emiatt érkezett. Ez nemcsak hazánkban mániája a rendırségnek, általában Közép- és Kelet-Európában jellemzı, pedig már számtalan felmérés megállapította, hogy ez az "ellenırzési mód" csupán az esetek egy-két százalékában hoz eredményt. - Az igazoltatások ténye vagy módja miatt panaszkodnak inkább? - Is-is. Amióta szabadon átjárhatók a határok, mind többen tapasztalják: bebarangolhatják egész NyugatEurópát anélkül, hogy megállítanák és igazoltatnák ıket, ha nem követtek el szabálysértést. Nálunk ezzel szemben úton-útfélen megállítják az embert, és nemcsak az autóvezetıket. A törvény korábban megengedı volt: a rendır lényegében azt és akkor állított meg, akit és amikor akart. Állítólag feletteseik bizonyos számú igazoltatást minden szolgálatban lévı rendırtıl elvártak. Így ellenırzik, gondolom, hogy nem kocsmáztak szolgálatban. Ma már az igazoltatási okokat felsorolja a törvény, de a tradíció tovább él. Sokan kifogásolják az igazoltatások hangnemét, stílusát, különösen pedig azt, hogy esetenként szankcióként alkalmazzák ezt a rendırök. Egy konkrét eset: négyen át akartak kelni az úttesten, ám egy nagy sebességgel közeledı rendırautó láttán visszakoztak. A rendırautó végül mégiscsak megállt a zebra elıtt, amire valaki "beszólt" a rendıröknek,
20
hogy "hova ilyen sietısen". Erre kipattantak az autóból és igazoltattak. Nyilván meg lehet magyarázni az intézkedést, de attól nem lesz jogszerő, ráadásul az emberek piti bosszúként élték meg. - Azért az meglepı, hogy a panaszok többsége a demonstrációkkal van összefüggésben. - Ez nyilvánvalóan a szervezet genezisével függ össze. A 2006-os ıszi események után több vizsgálat is zajlott, különféle bizottságok értékelték a rendırség tevékenységét. Egyebek közt e szerveztek nyomására döntött a jogalkotó a rendırség civil kontrolljának megteremtésérıl. Azonban a rendırség civil kontrollja iránti igény korántsem új kelető. Már a '90-es évek elején készültek ilyen javaslatok. A belügyi vezetés "érdekesnek" tartotta az ötletet, azonban nem sikerült kellı politikai támogatást állítani egy ilyen kezdeményezés mögé. A 2006-os rendıri túlkapások miatt kirobbant politikai botrányok és a rendırök ellen indított nagyszámú büntetıeljárás hatására azonban megtört a jég, és 2008 áprilisában megkezdhette mőködését a Független Rendészeti Panasztestület. Európában csupán néhány országban létezik hasonló szervezet. A Brit-szigetek országaiban, Belgiumban és nálunk. Angliában is egy, ott és akkor az egész társadalmat megrázó rendırségi botrány után hívták életre. Ezek a szervezetek idıvel folyamatosan fejlıdtek, jogosítványaik, lehetıségeik bıvültek. Az angol IPCC-nek például ma már a saját nyomozócsoportja 120 fıs. A mi "bruttó" 15 fıs létszámunkkal összevetve ez még akkor is elképesztı, ha tekintetbe vesszük a két ország és a két rendırség közti létszámbeli és kulturális különbségeket. - Nem hiszem, hogy a németeknek, a franciáknak, az olaszoknak ne lett volna meg "a maguk 2006-ja", ezekben az országokban mégsem hoztak létre független panasztestületeket. Hogy Kelet- és Közép-Európa új demokráciáiról már ne is beszéljek. - Lehetséges, hogy az ön által említett országokban a hasonló események nem lépték túl oly mértékben a társadalom ingerküszöbét, ami hasonló intézkedéseket indokolt volna. Talán azokban az országokban másképp kezelték és dolgozták fel az eseményeket. Tény azonban, hogy ma már egyre több ország érdeklıdik a létezı modellek iránt. Tudomásom van róla, hogy Lengyelország például tervezi a mienkhez hasonló szervezet létrehozását. - Miért van szükség erre a szervezetre? Mit tudnak önök, amit az ügyészség, a bíróság, az ombudsmanok nem? - Mi nem foglalkozunk rendırök által elkövetett bőncselekményekkel. Sem jogunk, sem eszközünk nincs hozzá. A Független Rendészeti Panasztestület olyan "ügyekben" illetékes, amikor valamilyen rendırségi eljárásban úgy sértik meg a polgárok alkotmányos jogait, hogy az a törvény értelmében még nem számít sem szabálysértésnek, sem bőncselekménynek. Például: a rendır minden különösebb ok nélkül feltartóztatja önt, igazoltatja, átkutatja az autóját, a ruházatát. Ezzel megsértette a szabad mozgáshoz való jogát. Ha mindemellett közben még lekezelıen, udvariatlanul beszél, akkor a méltóságát is. - És akkor mi van? Majd azt mondják, azért igazoltattak, mert hasonlítottam egy körözött személyre, és letagadják, hogy méltóságomat sértı kifejezéseket használtak volna az intézkedés alatt. Még örüljek, ha nem jelentenek fel rágalmazásért, amiért bemószeroltam ıket. Szóval, miben tudnak akkor segíteni nekem? - Mindenekelıtt abban, hogy megkíséreljük kivizsgálni az esetet, magyarázatra, de legalábbis magyarázkodásra kényszeríteni a rendırséget. - Megkísérlik? - Sajnos, a lehetıségeink igencsak korlátozottak. Nem nyomozhatunk, csupán elkérhetjük a rendırségtıl az adott ügyben keletkezett iratokat. Nem hallgathatjuk ki, nem szembesíthetjük az érintetteket. Megkérhetjük, ahogy ön is megkérheti a rendırt, hogy válaszoljon a kérdéseinkre, de nem hallgathatjuk ki. Ha nem akar szóba állni velünk, nem áll szóba. Az ombudsmanoknak is szélesebb vizsgálati jogot biztosít a törvény, mint nekünk. Ezzel együtt azért a helyzet nem tragikus: volt olyan rendır, aki nemet mondott a megkeresésünkre, és olyan is, aki - bár tudta, hogy mondhat nemet - vállalta az együttmőködést. - Mi történik a vizsgálat lezárultával? - A hozzánk benyújtott panaszok döntı többsége valamilyen szinten azért megalapozott. Nagyon kevés beadványt utasítunk el. Mint ahogy elenyészı számú esetben kell abban a tudatban lezárni a vizsgálódásainkat, hogy minden erıfeszítésünk ellenére sem sikerült tisztázni az adott ügyet. Megállapításaikat továbbítjuk az országos rendırfıkapitánynak, akinek kötelessége válaszolni, hogy egyetért velünk vagy sem. Az elmúlt alig több mint egy évben a fıkapitány úr az esetek negyedében fogadta csak el a véleményünket. Azonban ami még ennél is sajnálatosabb, hogy nem igazán meggyızıek azok az indoklások, amelyek a panasztestület álláspontjával szemben megfogalmaz a rendırség. Az egyik Clark Ádám téri demonstrációval kapcsolatban például kiejtettük, hogy szerintünk a tömeg nem volt békétlen, így az a fajta tömegoszlatás, ami ott lezajlott, indokolatlan volt. Látszott a felvételeken, hogy az emberek nem randalíroznak, nem törnek-zúznak. A
21
rendırség ezzel szemben kitartott eredeti álláspontja mellett, hogy a tömeg békétlensége miatt a tömegoszlatás indokolt és jogszerő volt. Mit kezdjek én ezzel? - Akkor újra felteszem a kérdést: miért, és legfıbbképpen mire jó az, ha önök az én panaszom alapján, az én érdekeim védelmében vizsgálódnak? - A bíróságon elégtételt kérhet a sérelmeiért. Mi testületként nem fordulhatunk közvetlenül a bírósághoz, de a panaszos igen. A bíróságok minket ugyan közvetlenül nem értesítenek arról, ha felhasználták bizonyítékként az általunk lefolytatott vizsgálat megállapításait, de tudjuk, hogy voltak ilyen esetek. Természetesen sok szempontból jobb lenne a helyzet, ha a Független Rendészeti Panasztestület egyszerően megállapíthatná, hogy a rendırség megsértette a panaszos szabadságjogait, s ha ezzel a rendırség nem értene egyet, bíróság elıtt megtámadhatná a döntésünket. Légyegében az adatvédelmi biztos gyakorlatát kellene átültetni a Független Rendészeti Panasztestület eljárásába. Ha az adatvédelmi ombudsman megállapítja a személyes adatok sérelmét, vagy, hogy a közérdekő adatok közzétételét valaki jogellenesen megakadályozta, a jogsértınek nem kell ezzel egyetértenie. Az adatvédelmi biztos kimondta, az úgy van - egészen addig, amíg a bíróság felül nem bírálja. Ám ahhoz, hogy ezt a bíróság kimondja, az ombudsman által elmarasztalt félnek pert kell indítania. - Bárki fordulhat Önökhöz? Az is, aki csak szemtanú volt? - Csak az, aki sérelmet szenvedett. Az angol gyakorlat szerint ezzel szemben azok számára is megnyitja az utat a helyi panasztestület az IPCC felé, akik közvetlenül nem voltak az elszenvedıi a jogsértéseknek, csak közvetlen tanúi voltak annak. - Tehát összesen 15-en vannak, nem nyomozhatnak, a vizsgálataikhoz el kell kérniük a rendırség anyagait, nem hallgathatnak ki senkit, és az elmarasztaló megállapításaik háromnegyedét "nekünk pedig ez a véleményünk" alapon lesöpri a rendırség az asztalról. Ez lenne a rendırség civil kontrollja? Önök lényegében fogatlan oroszlánok... - Majdnem. Számos, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által sem ellenzett javaslatot terjesztettünk az illetékes parlamenti bizottságok elé arra, hogyan lehetne erısíteni a Független Rendészeti Panasztestületet. Bírom a bizottsági elnökök támogatását és ígéretét, hogy mindent elkövetnek a javaslatok törvénybe iktatásáért. Persze a mai politikai helyzetben senki nem tudja megmondani, mikor lesz törvény a javaslatokból. S bár tudom, hogy a panasztestületet kevés foggal és karommal látta el a jogalkotó, de már a puszta létünk is nagy eredmény, amire büszkének kell lennünk. Egyben nagy lehetıség is. Történelmünkben az elmúlt másfél év kivételével soha nem volt még külsı kontrollja a rendırségnek, sem az elıdeinek. Márpedig az egy jogállami nonszensz, hogy egy szervezet maga vizsgálja ki és fogadja vagy utasítsa el a munkáját érintı panaszokat. Lehetséges, hogy ma még sok panaszos ügyben eltér a véleményünk, azt azonban már látom, és nap mint nap tapasztaljuk, hogy összességében azért a rendırség tisztában van azzal, hogy szüksége van ránk, s a munkánkra. A mi létünk, és sikereink velük szemben is növelik a közbizalmat. Egyszerően azért, mert az emberek tudják, hogy van hová fordulniuk a sérelmeikkel, s nem egy rendır fog dönteni arról, jogszerő volt-e egy másik rendır intézkedése. De még csak nem is egy ügyész. Rólunk tudható, hogy az alapelvünk: nem törvényszerő, hogy a rendırnek mindig igaza van. És ugyanez érvényes a panaszosokra is. Megkíséreljük a rendelkezésre álló és a beszerezhetı adatok alapján kideríteni, hogy mi történt, életszerően mi történhetett, akárkinek is van igaza az adott ügyben. - Azért mindenki számára megnyugtatóbb lenne, ha nem fogatlan oroszlánként küzdenének. Ön tudja, hogy miért csak ennyire kevés jogosítványt adtak önöknek? - Inkább csak sejtem, de nem mondom el, hogy miért. Bostjan Zeks szlovén miniszter a Rába-vidéki szlovéneknél (2009. június 2., InfoRádió MTI) Rába-vidéki szlovén kisebbség képviselıivel találkozott kedden a Vas megyei Felsıszölnökön Bostjan Zeks, a Szlovén Köztársaság kormányának határon túli szlovénekért felelıs tárca nélküli minisztere. Bostjan Zeks tárca nélküli miniszter látogatása bemutatkozó jellegő, tájékozódni kíván a magyarországi szlovén kisebbség helyzetérıl. A politikust Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke és Felsıszölnök polgármestere fogadták, majd közösen megtekintették a nemzetiségi település kéttannyelvő általános iskoláját, a helyi római
22
katolikus templomot és a felsıszölnöki tájházat. A miniszter a nap során felkeres több kisebbségi oktatási intézményt, ellátogat Szlovénia szentgotthárdi fıkonzulátusára. Ezt követıen hivatalában fogadja ıt Szentgotthárd alpolgármestere. A miniszter a látogatás végén a szentgotthárdi Szlovén Információs Központban megnyitja a Szlovén Vidék Kht. irodáját. Ropos Márton elmondta, a miniszter elismerıen szólt, a felsıszölnöki Kocsis József Kéttannyelvő Általános Iskolában látottakról, hiszen magyar állami támogatással az épületet három éve szinte teljesen felújították, a tantermek felszerelése pedig a szlovén kormány segítségének köszönhetıen újult meg. Negyedik éve kéttannyelvő az iskola, a tantárgyak nagy részét a felsıbb osztályokban már szlovénül tanítják. Bostjan Zeks útban Szentgotthárdra, felkereste a rábatótfalusi városrész óvodáját is, amelynek a gyermeklétszám csökkenése miatt korábban felmerült az esetleges bezárása, de a helyi szlovén kisebbség határozott tiltakozásárára tovább mőködik. Látszólag nincs kisebbségi gond, de mégis (2009. június 4. HírExtra) Fejér megyében látszólag nincsenek jelentıs kisebbségi problémák, de a felszín alatt sok minden érzékelhetı, ezért minél hamarabb foglalkozni kell a gondot okozó ügyekkel - összegezte csütörtöki Fejér megyei látogatásának tapasztalatait Kállai Ernı kisebbségi biztos. A kisebbségi biztos felkereste az Esélyek Házát, találkozott az Államigazgatási Hivatal vezetıjével, a megyei közgyőlés elnökével és a megyében mőködı kisebbségi önkormányzatok vezetıivel. Mint mondta, a megye két részre oszlik: az északi részen a német, a déli részen a roma kisebbségek problémái jelentkeznek. Tapasztalata szerint kisebbségi közösségeken belül is vannak ellentétek, "felszín alatt lappangó" problémák, amelyeket még azelıtt meg kell oldani, mielıtt eszkalálódnának. Példaként említette, hogy nagy odafigyeléssel kell megoldani a Székesfehérvár környékén megszőnı iskolákból a megyeszékhelyre érkezı gyerekek - különösen a roma diákok - elhelyezését az oktatási intézményekben, nehogy szegregált iskolák alakuljanak ki. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az európai parlamenti képviselıknek, amennyiben erısíteni akarják a kisebbségi problémák iránti társadalmi érzékenységet, nagyon komoly, összetett munkát kell végezniük, az unióban és az Európai Parlamentben ugyanis erıteljesen jelentkezik a kisebbségek kérdése. Kondoros Szlovák Önkormányzata ülésezett - Napirenden a településen zajló iskolai és óvodai szlovák nyelvő oktatás (Békés Megye Online 2009. június 03.) Meghallgatta a Szlovák Képviselı-testület az általános iskola és az óvoda beszámolóját a szlovák nyelvi oktatásról és a könyvtár tájékoztatóját aktuális programjairól. A kibıvített testületi ülésen június 2-án délután részt vettek a kardosi meghívott vendégek és a kondorosi szlovák oktatásnak otthont adó intézményvezetık. Az általános iskola és az óvoda beszámolóját a Testület egyhangúan elfogadta és megköszönte a könyvtár tájékoztatóját az elkövetkezendı programokról. Az összejövetel végén elismerı szavakkal méltatták Pataki Ferencné munkáját, akit nyugdíjba vonulása alkalmából virággal és ajándékkal köszöntöttek.
23
Másfél évtizedes a derenki búcsú, a romfalui emlékünnep (Budapest, 2009. június 8. MTI) Idén ünnepli tizenötödik születésnapját a derenki búcsú, a szervezık július 19-én várják a látogatókat a romfalui emlékünnepre. Derenk a magyarországi lengyelség emlékhelye, amely azonban csak a búcsú alkalmával népesül be - olvasható az Önkormányzati Sajtószolgálat honlapján (http://onkormanyzat.mti.hu). Derenk a szlovák határhoz közeli, festıi környezető, hegyekkel övezett, hétszáz lakosú Szögliget község „külterületi lakatlan helye". 1994 óta azonban itt győlnek össze mindazok, akiknek szülıhelyük volt az egykori lerombolt település. A visszalátogatók többsége II. Rákóczi Ferenc lengyel katonáinak leszármazottja. A romfalu az 1995-ben életre hívott Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által 11 éve alapított magyarországi lengyelség múzeumának része, a derenki lengyelség emlékhelye. A romfalu szabadtéri tárlatként is szolgál, de az itteni lengyelség emlékét a szögligeti önkormányzat által felújított egyetlen megmaradt épületben, az egykori iskolában látható kiállítás is ırzi. A falu egykoron Magyarország egyetlen homogén lengyel települése volt. A trianoni szerzıdést a csehszlovákmagyar határt a falu egyetlen utcájának közepén húzta meg, ennek ellenére a lakosok népszavazás keretében úgy döntöttek, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni. Ezért került arrébb a határ, fel a domboldalra. A községet 1943-ban Horthy Miklós lebontatta. Katonai jármővek, tehervagonok szállították hosszú hónapokon át a munkaszolgálatosok által lebontott templomot és a házakat. Az ısi derenki lengyel lakosság szétszéledt. Évtizedek múltán a néprajzi monográfiát készítı lengyel kutatók fedezték fel a derenkieket a nyolcvanas évek elején. Bárándy Gergely: a győlöletkeltés megfékezéséhez alkotmánymódosításra van szükség Valós veszély a szélsıség (Népszava online, 2009. június 9.) A győlöletkeltés, a gyalázkodás és a holokauszttagadás megfékezéséhez szükség van az alkotmány módosítására, nem elegendı csak a büntetı törvénykönyvben tiltani e cselekményt - közölte az elıterjesztık nevében Bárándy Gergely kedden az Országgyőlésben. A holokauszttagadás az elıterjesztık megítélése szerint még áttételesebben veszélyezteti az emberi méltóságot, mint a gyalázkodás vagy a győlöletkeltés. A holokauszttagadásnál az emlékek felidézésével lehet megalázni a sértettet - közölte a szocialista képviselı. Bárándy Gergely kijelentette: a szólásszabadság kultúrnemzetek által elismert korlátozásáról van szó ebben a módosításban. Hozzátette: ezt - a strasbourgi emberi jogi bíróság állásfoglalása szerint - a győlöletkeltés és a rasszizmus esetében lehet korlátozni. A politikus kitért arra, hogy bár sokak meglátása az, hogy az ilyen magatartásokat a társadalom kiveti magából, ezt az elmúlt húsz évben nem lehetett tapasztalni. Mint mondta a törvényjavaslat benyújtásának közvetlen kiváltó oka kettıs volt. Egyik a 2008-as alkotmánybírósági határozat, amely nyilvánvalóvá tette: alkotmánymódosítás nélkül nem lehet büntetı törvénykönyvi tényállást alkotni. A másik pedig a Budai Várban megtartott neonáci rendezvény, amely vélekedett Bárándy Gergely - egyértelmően a társadalmi viszonyok romlásának és a szélsıségesek elıretörésének a bizonyítéka. Ami a várban történt, azt csak Magyarországon lehet megtenni, hiszen nálunk e cselekedet nem büntetendı - közölte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszttagadás számos országban bőncselekmény. Így Németországban, Svájcban, Franciaországban és Ausztriában is büntetik ezt, míg több országban a győlöletbeszéd is büntetést von maga után - mondta.
24
A politikus emlékeztetett az EP-választásra, ahol - szavai szerint - egy radikális, szélsıjobboldali, fasisztoid jellegő párt 15 százaléknyi szavazatot kapott. Az ellenzékhez szólva Bárándy Gergely közölte: önök mindig azt mondták, a szocialisták riogatnak a szélsıségesekkel. A 15 százalék ismeretében azt kell mondani, sajnos nekünk lett igazunk, ez valós veszély, nem riogatás - közölte a Bárándy Gergely. A szocialista politikus úgy vélte, ha ennek a folyamatnak nem szabunk gátat, akkor annak beláthatatlan következménye lehet. Bárándy Gergely eredménynek nevezte, hogy mind az öt párt támogatja a szólásszabadság korlátozását a holokauszttagadás kapcsán. Úgy vélte, ez hatalmas lépés a cél felé, ám még nem felelünk meg azoknak a nemzetközi elvárásoknak, amelyeket Magyarország nemzetközi szerzıdésekben vállalt. A kormány egyetért a módosítás irányával, hiszen szükségesnek tartja az elharapódzó szélsıséges, győlöletkeltı magatartás elleni jogi keretek kialakítását - mondta a kormány nevében felszólaló Avarkeszi Dezsı igazságügyi államtitkár. A győlöletkeltés megfékezése érdekében a megfelelı társadalmi válaszok mellett a jogalkotásban is lépni kell közölte az államtitkár, majd hozzátette: a törvényjavaslat indokaival és a módosítások szándékával is egyetért a kormány. Avarkeszi Dezsı emlékeztetett az Alkotmánybíróság aggályaira, amely a véleménynyilvánítás korlátozását veti fel. Úgy vélte, ez a javaslat megfelel a taláros testület által támasztott követelményeknek. Reméljük van annyi belátás és bölcsesség a képviselıkben, hogy sikerül egy mindenki által elfogadható alkotmánymódosítást kidolgozni a győlöletkeltéssel szemben - mondta Avarkeszi Dezsı. Már a német sajtó is aggódik a magyar kisebbségek miatt (Kitekintı / Felvidék Ma / FAZ, 2009. június 9.) A német konzervatív napilap bécsi tudósítója szerint nem kell feltétlenül Szlovákia és Románia jelenlegi politikáját európaellenesnek minısíteni. A Kárpát-medencében címmel kommentárban foglalkozott a magyar kisebbségek helyzetével hétfın a Frankfurter Allgemeine Zeitung, kiemelve, hogy az ott élı magyar kisebbségek jogai "nem éppen a legjobban állnak". A német konzervatív napilap bécsi tudósítója, Reinhard Olt emlékeztetett Frank-Walter Steinmeier közelmúltban tett prágai, illetve budapesti látogatására. A német külügyminiszter mindkét helyszínen támadta a legnagyobb magyar ellenzéki párt elnökét. Orbán Viktor ugyanis a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökével, Csáky Pállal közösen rendezett választási győlésen a Kárpát-medencei magyar képviselık számára egyesített platformot sürgetett az Európai Parlamentben. Orbán mindezzel nem csak a magyar és a szlovák külügyminiszter legutóbbi, a két ország súlyosan megromlott viszonyának javítását célzó erıfeszítéseit zavarta meg - írta a lap, utalva arra is, hogy Ján Slota, a szélsıjobboldali Szlovák Nemzeti Párt elnöke ennek nyomán ismét magyarellenes kirohanásokra ragadtatta magát, és felbıszülten reagált a szlovák miniszterelnök, Robert Fico is. Olt kitért a trianoni egyezményre, amelynek nyomán Magyarország területe kétharmadát elvesztette a szomszédos országok javára, amelyekben ma is jelentıs magyar kisebbségek élnek. Szlovákiában a magyarok száma meghaladja az 500 ezret, ami a szlovák lakosság 10 százaléka. Zömmel közvetlenül a Magyarországgal határos területeken élnek, s különbözı hangerıvel regionális önigazgatást követelnek, a cikkíró szerint a déltiroli autonómia mintájára. A tudósító szerint a baloldaltól jobboldalig terjedı (nemzeti) szlovák politika számára - beleértve az egyébként mérsékelt pártokat, köztük a kereszténydemokratákat is - a magyarok követelései egyszerően "szeparatizmust" takarnak. Ennek kapcsán Olt idézte Fico miniszterelnököt, aki "Szlovákiát és egész Közép-Európát fenyegetı, nagymagyar nacionalizmusról és sovinizmusról" beszélt. A parlamenti vita más felszólalói Szlovákia integritásának "példátlan megsértésére" figyelmeztettek, s Orbánt "neofasisztának, sovinisztának és irredentának" bélyegezték. Olt ugyanakkor beszámolt arról is, hogy mindezt Robert Fico jelenlétében a visegrádi csoport krakkói találkozóján Bajnai Gordon kormányfı visszautasította.
25
A német lap értékelése szerint Romániában ugyanakkor - ahol a legnagyobb lélekszámú magyar kisebbség él a "Kárpát-medence problémájától" a jelek szerint olyan módon igyekeznek megszabadulni, amely fölött az EU túlságosan könnyen szemet huny. Így Erdélyben és a Székelyföldön - ahol több mint 1,5 millió magyar él növekszik a felháborodás amiatt, hogy képviselıiket a helyi, illetve a regionális közigazgatási szervekben sorra románokkal váltják fel. A közszolgálatból való elbocsátások - amelyeket a kormány a reformok és a karcsúsítás ürügyén hajt végre - mindenekelıtt a magyar tisztviselıket sújtják. Mindez fokozatosan a "politikai és etnikai tisztogatás" jellegét ölti, s nemcsak az uniós jogszabályokba, hanem a román törvényekbe is ütközik - idézte a lap Németh Zsoltot, az Országgyőlés külügyi bizottságának fideszes elnökét. Reinhard Olt emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Romániában Sólyom László államfıt is nem kívánatos személyként kezelték: a korábbi engedélyt visszavonva nem engedték repülıgépének leszállását. Az államfı tervezett erdélyi látogatását ugyanis a magyarok autonómiatörekvéseinek támogatásaként értékelte a bukaresti külügyminisztérium. A német tudósító szerint nem kell feltétlenül a két EU-tagállam, Szlovákia és Románia jelenlegi politikáját mint Tıkés fogalmazott - "európaellenesnek" minısíteni. Az alapító atyák által megfogalmazott értékeknek amelyeken az unió nyugszik - a nemzeti kisebbségek kollektív jogait tekintve mindenesetre ez a politika nem felel meg. Ugyanakkor egyértelmő az is, hogy az EU-nak még sokat kell tennie a Kárpát-medencei helyzet általános javítása érdekében - fogalmazott a cikkíró.
Egyenlı Esélyek Tábora 2009 (Forrás: SZMM Sajtótitkárság 2009. június.12.) Hétvégén indul az Egyenlı Esélyek Tábora Zánkán. Az egymás megértését és elfogadását - a toleranciára nevelést - legjobb már gyermekkorban elkezdeni. Ennek egyik kiváló eszköze az immár hagyományos "Egyenlı Esélyek Tábora", amelyet 2002. óta minden évben megrendeznek az iskolai szünetekben a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. szervezésében, a szociális tárca támogatásával. A táborban a fogyatékossággal élı gyermekek együtt töltenek néhány napot egészséges társaikkal, akik között nehézsorsú gyerekek valamint gyermekotthonban élık is vannak. Legyen Jobb a Gyerekeknek: az "Egyenlı Esélyek Tábora" program 2008-ig több mint harmincezer, 10 és 14 év közötti gyermek táborozását tette lehetıvé hazánk turisztikai vonzerıvel rendelkezı településein. 2009-ben 24,5 millió forint keretösszegben 650 fı - köztük fogyatékossággal élı gyermek és segítıik valamint 150 határon túli magyar gyermek - számára biztosítanak nyaralási lehetıséget a Balaton partján. A fıbb hazai delegáló szervezetek és kontingenseik: ÉFOÉSZ NOE, FICE, Máltai Szeretetszolgálat, NGYIK Speciális Szakiskolák, Napos Oldal Alapítvány, Mustárház, Nevelıszülıi Ellátás Munkaközössége. A tábori turnusok során a szervezık szállást, napi háromszori étkezést valamint programot biztosítanak a táborozóknak. A nyaraltatásra június 13. és 17. valamint augusztus 19. és 23. között kerül sor a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban. Román nyelvő táblák Makón (Delmagyar - 2009. június 15.) Makó - Román nyelvő táblák szegélyezik a 43-as fıút makói szakaszát. Az itt lévı üzletekben ugyanis igen sok román vevı is megfordul. Az egyik élelmiszerboltot fıleg ünnepek elıtt keresik fel a romániai Nagylak főtésszerelıi pedig Makón szerzik be a kazánokat, radiátorokat. – Jöttünkben-mentünkben mindig ennél a makói presszónál állunk meg egy kis pihenésre és persze hideg sörre – árulta el mosolyogva Adrian Mindeu. A Németországban dolgozó román fiatalember Makóból csak annyit ismer, amennyit a fıúton autózva lát. Ezt a kis italmérést rögtön kiszúrta a 43-as mentén, mivel az ı anyanyelvén is kiírták a kínálatot.
26
A presszótól nem messze található egy élelmiszerbolt. Az üzletet román nyelvő tábla is hirdeti. Az üzletvezetı elmondta: fıleg ünnepnapok elıtt nagy a forgalmuk, ekkor jön a legtöbb román. A Megyeház és Kinizsi utca sarkán lévı főtéstechnikai bolt falán fehér alapon piros betőkkel románul is olvasható mi mindent forgalmaznak. Az üzletben dolgozó Balázs Gábor szerint amíg délkeleti szomszédaink nem voltak uniós tagok, többen vásároltak náluk. – Azért most sem fogyott el teljesen a vásárlókedvük. A romániai Nagylakon élı, dolgozó főtésszerelık most is inkább itt veszik meg a kazánt és a radiátort, illetve a többi elemet, mert mi jóval közelebb vagyunk hozzájuk mint Arad vagy Temesvár – tájékoztatott az eladó. Külföldi táblák az út mentén A fıút mentén nemcsak azokat a boltokat, szolgáltató helyeket hirdetik románul, melyek közvetlenül itt vannak, hanem az innen messzebb lévıket is. A máshol található üzletek tulajdonosai is bíznak abban, hogy a színes és románul írt figyelemfelhívó tábláik elirányítják hozzájuk a délkeleti kuncsaftokat.
Nemzetiségek Napja Székesfehérváron (Székesfehérvár, 2009. június 24. MTI) A Székesfehérváron élı nemzetiségek mutatkoznak be vasárnap az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülı Székesfehérvári Nemzetiségek Napján - mondta el az MTI-nek a rendezvény egyik szervezıje. Vizner Mónika tájékoztatása szerint a városban élı ukrán, horvát, lengyel, német, örmény, szerb, szlovák és szlovén kisebbségek képviselıi hagyományaikból, népszokásaikból adnak ízelítıt a város fıterén, továbbá az érdeklıdık idegenvezetéssel tekinthetik meg a Rác utcai szerb ortodox templomot. A rendezvény keretében több hazai - elsısorban környékbeli - nemzetiségi együttes lép színpadra. Egyebek között mősort ad a Szivárvány Ukrán Néptáncegyüttes, a lengyel népzenébıl válogatott dalokkal lép színpadra az Arany mezık Népzenei Folklór Együttes, de a szári német nemzetiségi tánccsoportok és a bakonycsernyei Szlovák Hagyományırzı Együttes mősorát is láthatja a közönség. Bemutatkozik a szlovén népdalokat és néptáncokat bemutató Felsıszölnöki Népdalkör és Néptánccsoport, valamint az ukrán népzene gyöngyszemeit tolmácsoló Bernart Ferenc gitármővész és Ljahovics Anna énekesnı. A Rác utcai templomban pedig a szerb dalokkal fellépı Javor kórus ad hangversenyt. Nemzetiségi kavalkád a Diósgyıri várban Borsod Online – 2009. június 24. Miskolc – Miskolc kisebbségi önkormányzatai mutatják be programjaikat június 27-én, szombaton délután 3 órától a Diósgyıri várban. Az érkezıket moldvai csángó népzene köszönti, majd a Mythos görög ifjúsági zenekar mősora következik a görög kisebbségi önkormányzat közremőködésével. Délután 5 órától Tompos Kátya, Szıcs Artúr, Zöld Csaba és Balogh Rodrigó fıszereplésével láthatjuk a „De jajj…” címő cigány népmesét. A négy fiatal színész sok-sok zenével és humorral főszerezett elıadásában meséli el a cigányember fiának kalandos történetét. A darabban autentikus cigány dalokat szólaltatnak meg a görög, a román, a magyar, az orosz és a cseh cigányok nyelvén, kéznyújtásként a nemzetek felé. A színház után a Randevú autentikus roma zenekar lép fel a cigány kisebbségi önkormányzat szervezésében, majd a program a Romano Teatro musical-összeállításával zárul. A bolgár önkormányzat kulturális sátorral, az
27
ukránok szemet gyönyörködtetı népviseletekkel mutatkoznak be. A rendezvény egyszerő várbelépıvel látogatható. Szent László-nap - a magyarországi lengyelség napja (Budapest, 2009. június 25. MTI) Ünnepélyes keretek között idén is hagyományosan megrendezik a magyarországi lengyel kisebbség napját védıszentjük, Szent László ünnepén, június 27-én. A rendezvények a kıbányai Lengyel Házban és annak szomszédságában lesznek. Kıbánya volt egykor a magyarországi lengyelek központja, ahol lengyel bányászok telepedtek meg, Szent László király pedig anyai részrıl lengyel származású volt. A lengyel nap az Óhegy utcai Segítı Szőz Mária- (lengyel) templomban 11 órakor a magyarországi lengyelekért felajánlott szentmisével kezdıdik, majd az Óhegy parkban átadják a Szent László- és a Magyarországi Lengyelekért-díjakat. Ezután "Szolidaritás - ellenzék és kultúra Lengyelországban 1980-1989", illetve "Az 1989. évi magyar és lengyel választási plakátok" címmel két kiállítás ünnepélyes megnyitójára kerül sor. A két kiállítással a 20 évvel ezelıtti lengyelországi és magyarországi rendszerváltásról akarnak megemlékezni a rendezık. Ezt követıen kerekasztal-beszélgetést rendeznek a magyarországi lengyelek életének alakulásáról a közép-európai rendszerváltást követıen. Az Óhegy parkban felállított színpadon magyarországi lengyel és lengyelországi együttesek lépnek fel. Az ünnepi mősor a Grupa Furmana lengyelországi együttes koncertjével zárul. A lengyel nap felett védnökséget vállalt Tarlós István, a fıvárosi Fidesz-KDNP- frakció és Maciej Plazynski, a varsói Wspólnota Polska egyesület elnöke. A 10-12 ezer fıt számláló magyarországi lengyel kisebbség saját önkormányzattal rendelkezik és két nagy szervezete - a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület és a Szent Adalbert Egyesület - is van. 15 éves a NEKI (Kisebbsegiombudsman.hu, 2009. június 26.) A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédı Iroda 2009. június 25-én ünnepelte tizenöt éves fennállását. Az iroda és a kisebbségi biztos között fennállásuk óta kiemelkedıen jó munkakapcsolat és élénk együttmőködés volt, amelyet 2008 augusztusában hivatalos együttmőködési megállapodásban is rögzítettek. Az ünnepi esemény fıvédnöke dr. Kállai Ernı, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyőlési biztosa volt. Ötmillió forintot nyert Németországtól Környe (2009. június 29. MNO – PK) Ötmillió forintot nyert Környe német kisebbségi önkormányzata Németországtól egy kisbusz vásárlására, a jármővel az idısek gondozásában segítenek a település önkormányzatának – adta hírül a város polgármesteri hivatalának tájékoztatása alapján az MTI Önkormányzati Sajtószolgálata (ÖS) hétfın. Beke László polgármester elmondta, hogy a kisbusszal elsısorban a szociális étkeztetés biztonságos mőködtetését szeretnék megoldani. Naponta ötszáznál több idıs embernek szállítanak ételt a településre és a külterületi pusztákra. Az új jármővel az idısek egészségügyi ellátását is garantálhatja az önkormányzat, amikor azt a jelenleg használt gépjármő mőszaki állapota nem tenné lehetıvé. A német kisebbségi önkormányzat Németország „Essen auf Rädern” címmel közzétett pályázatán nyerte el a forrásokat a busz megvásárlásához, melyhez a környei önkormányzat másfél millió forinttal járult hozzá - tette hozzá a polgármester.
28
Kisebbségi központ létrehozását tervezik (Kisalfold.hu - 2009. június 29.) A soproni horvát kisebbség felvetette: hozzanak létre egy regionális kisebbségi központot. Így intézményesített formában több uniós és hazai pályázaton vehetnének részt, és az érdekeiket is jobban képviselhetnék. Az elmúlt hétvégén immár hetedik alkalommal tartották meg a Soproni Horvát Napokat. Ennek keretében mutatták be a Regionális Tanulmányok címő, három nyelven megjelent könyvet. A kötet a kisebbségek jobb megértésérıl, az itt élı horvátok múltjáról, jelenérıl szól. – Két konferenciát is szerveztünk, az elsın az volt a téma, hogy a rendszerváltás után húsz évvel milyen a horvát kisebbség helyzete – mondta el a Kisalföldnek Payrits Ferenc, a Soproni Horvát Önkormányzat elnöke. – A második kerekasztal-megbeszélésen a leendı regionális kisebbségi központ létrehozásáról egyeztettünk. Fodor Tamás, Sopron polgármestere jónak tartotta a kezdeményezést. Ám véleménye szerint a német kisebbséget is be lehet vonni a munkába, ugyanis ık is szerettek volna egy közösségi házat kialakítani. Akkor, ha intézményesített formában mőködnénk, több uniós és hazai pályázaton vehetnénk részt. Ígéretet kaptunk arra is, hogy a város a jövı évi költségvetésében támogatást ad az önkormányzatunknak. Így biztosíthatjuk a pályázati önrészt. A horvát napok vasárnap a Liszt-központban megtartott kulturális rendezvénnyel ért véget. Bajnai: át kell gondolni a magyar-szlovák találkozót (Metropol, MTI 2009. július 1.) Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a szlovák államnyelvtörvény súlyosan árt a szlovákiai magyaroknak és a szlovák-magyar kapcsolatoknak is, Robert Fico szlovák kormányfı szerint viszont rendben van a törvény módosítása, s emiatt nem kerülhet veszélybe a tervezett magyarországi látogatása. Bajnai Gordon budapesti sajtóértekezletén megállapította: át kell gondolni, hogy mikor van értelme a kétoldalú kormányfıi találkozónak. A két ország közötti alapszerzıdés és több nemzetközi szerzıdés betőjével és szellemével is több helyen ütközik a szlovák nyelvtörvény. Nagyon aggasztónak nevezte, hogy a törvény értelmében - Európában példátlan módon - súlyosan büntetni lehet a helytelen nyelvhasználatot. A kormányfı kiemelte, a magyar-szlovák kormányfıi találkozó nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy megoldjanak problémákat, vagy új kezdeményezést tegyenek. Magyarországnak "kellı idıre" van szüksége a találkozó elıkészítéséhez - tette hozzá. Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának kisebbségi és emberi jogi szakértıje idejétmúltnak és kisebbségellenes hangulatot keltınek nevezte a frissen elfogadott szlovákiai nyelvtörvényt az MTI-hez szerdán Brüsszelben eljuttatott közleményben."A szlovák nyelvtörvény nyíltan szembemegy az Európa Tanács kisebbségvédı dokumentumaival, és ellentétes az uniós alapelvekkel" - hangsúlyozta. A politikus bejelentette, hogy konkrét kérdéssel és megkereséssel fordul az illetékes uniós biztoshoz, valamint az Európa Tanács és az EBESZ kisebbségvédelmi szerveihez. Bokros Lajos, az MDF EP-képviselıje és a párt országos elnöksége az MTI-hez eljuttatott közleményében a közös európai értékekkel ellentétesnek tartja a szlovákiai nyelvtörvényt. Felkérik Szlovákia józanul gondolkodó, a magyar-szlovák barátságért tenni akaró többségét: hasson oda, hogy a kedden elfogadott nyelvtörvény váljon semmissé. Robert Fico szerint az államnyelvtörvény módosítása miatt nem kerülhet veszélybe magyarországi látogatása.
29
"A Szlovák Köztársaságnak védelmeznie kell saját érdekeit, és biztos, hogy az államnyelv is ezen érdekek közé tartozik. Rossz állam lennénk, rossz ország lennénk, ha nem védenénk az államnyelvünket. Ilyen körülmények között örülök, hogy a Nemzeti Tanács ezt a törvényt elfogadta" - mondta a miniszterelnök. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szerdán nem zárta ki, hogy a magyar fél lemondja a szlovák miniszterelnök tervezett hivatalos budapesti látogatását. Szerinte ezzel megerısítést nyerne az az úgymond Magyarország által már évek óta használt forgatókönyv, miszerint megegyezés születik a látogatásról, majd azt valamilyen ürüggyel a magyarok lemondják. Lajcák szerint a jó szomszédok között "nem természetes", hogy a magyar kormányfı legutóbb 1999-ben járt hivatalos látogatáson Szlovákiában, míg a szlovák 2001-ben Magyarországon. Aláhúzta: Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök elsı megbízatási ideje alatt nem kapott hivatalos budapesti meghívást, míg a magyar államfı járt Pozsonyban. A szlovákiai magyarok és a magyarországi kormányzat részérıl is bírált szlovákiai államnyelvtörvény módosításában ugyanakkor Lajcák semmiféle problémát nem lát. Hangsúlyozta: áttanulmányozta a törvény módosítását és meggyızıdése, hogy az nem csorbítja, hanem bıvíti a kisebbségi jogokat. Arra a kérdésre azonban, hogy konkrétan miben szélesíti a kisebbségi jogokat és a magyar tiltakozások ellenére miért volt szükség a jogszabály elfogadására, a miniszter nem válaszolt. Balázs Péter magyar külügyminiszter a Budapesten akkreditált nagykövetekkel találkozott. Lajcák szerint tájékozatta ıket arról, hogyan látja a helyzetet Magyarország, vagy a Magyar Koalíció Pártja (MKP), mert "a kettı közt nem látott különbséget". A tájékozató "bíráló jellegő" volt, és a miniszter úgy véli: ez folytatása a Budapest által már a szavazás elıtt elindított "félrevezetı" információs kampánynak. A szlovák parlament kedden hagyta jóvá az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait. A jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetéssel is kiszabható. Magyarországi szlovákok napja Dabas-Sáriban (Dabas-Sári, 2009. július 2. MTI) A magyarországi szlovákok napját az idén szombaton a Pest megyei Dabas-Sáriban rendezik meg, ahová több ezer vendéget várnak - közölte az eseményt szervezı Országos Szlovák Önkormányzat elnöke csütörtökön az MTI-vel. Fuzik János elmondta, hogy Szlovákiában a szláv írást megalapító Szent Cirill és Metód napja nemzeti ünnepnek számít, s ebbıl az alkalomból most 11-edszer tartják a magyarországi szlovákok is ezt az ünnepséget. Az országban egyébként hozzávetıleg 100-110 ezer szlovák nemzetiségő lakos él, többségük Nógrád megyében, az Alföldön és a Pilis-hegységben. Ez utóbbi falvak egyikében, Pilisszentkereszten a lakosság többsége szlováknak vallja magát - tette hozzá. Dabas-Sáriban a különbözı régiókból érkezı hazai szlovákok saját sátrat állítanak, s maga az egész napos ünnepség a római katolikus templomban ökumenikus ájtatossággal kezdıdik. Innen díszmenet vonul majd a rétesházig, fúvószenei kísérettel, majd az e célra felállított színpadon a sári lakodalmas következik. A nap során tartják a szlovák régiók vásárát, ahol kézmővesek mutatják be termékeiket, és sztrapacskával, káposztás birkával, tócsnival kínálják a vendégeket. A szlovákok napja alkalmából a szövetség átadja a Nemzetiségünkért kitüntetéseket is azok számára, akik a legtöbbet tettek a hagyományok ápolásáért. Az idén a Békéscsabai Szlovák Általános Iskola és Gimnázium kollektívája, Krizsán Ferenc újságíró és Völgyesiné Pribisán Katalin, Lucfalva szlovák pedagógusa veheti majd át a díjat.
30
Szili: a válság nem érinti a kisebbségügy finanszírozását (Budapest, 2009. július 3. MTI) A gazdasági válság nem érinti a nemzeti és etnikai kisebbségek identitás-megırzésével kapcsolatos tevékenység finanszírozását - hangoztatta Szili Katalin házelnök a Határon Túli Szlovákok Világszövetsége delegációjával folytatott pénteki megbeszélést követı sajtótájékoztatón. Kérdésre válaszolva az Országgyőlés elnöke azt mondta, a kormányzattal és a külügyi bizottsággal folytatott konzultáció után döntenek a szlovák parlament által kedden elfogadott nyelvtörvény ügyében teendı lépésekrıl. Szeretné elıbb látni a szlovák parlament elnöke, Pavol Paska hozzá intézett levelét, megismerni partnere érvelését - főzte hozzá. Felidézte: korábban azzal kereste meg a pozsonyi házelnököt a szlovák államnyelvtörvény módosításának végszavazása elıtt, hogy halasszák el a döntéshozatalt és egyeztessenek, ellenkezı esetben Magyarország "nem tud eltekinteni attól", hogy az ügyben nemzetközi fórumokhoz forduljon. Vladimir Skalsky, a Határon Túli Szlovákok Világszövetségének elnöke arról beszélt, nagyra értékelik azt a kisebbségi önkormányzati modellt, amely a magyarországi szlovákság számára is lehetıvé teszi, hogy "teljes értékő kulturális, oktatási életet éljen", s üdvözlik a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumának létrejöttét is. Hozzátette: Szili Katalin támogatását kérte a nemzetiségek parlamenti képviseletének megvalósulásához. Kérdésre válaszolva arról beszélt: nem hasonlítható össze a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar közösség helyzete, hozzátéve "mindkét kisebbség gazdagítja annak az országnak a kulturális életét, amelyben él, és ez vitathatatlan érték". Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke arról beszélt, a májusban életre hívott Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fóruma augusztusban dolgozni kezd. "Ez a parlament valamikor többnemzetiségő, többnyelvő volt, és természetesen fontosnak tekintjük, hogy ez a jövıben is így legyen" mondta. Bajnai: a magyarországi szlovákok gazdagítják az országot (2009. július 04. MTI) A magyarországi kisebbségek, ezen belül a magyarországi szlovákok gazdagítják az országot, az ország jobb attól, hogy vannak kisebbségeink, akik ápolják, életben tartják, mővelik a hagyományokat, használják nyelvüket - hangoztatta Bajnai Gordon miniszterelnök a magyarországi szlovákok napján, szombaton Dabas-Sáriban. A kisebbségek napjának megtartása jó hagyomány, amely mutatja, hogy jól mőködik az Alkotmányban foglalt kisebbségvédelem, a békés egymás mellett élés, sıt egymással együttélés - mondta a kormányfı a Pest megyei település tájháza elıtt felállított színpadon. Bajnai Gordon hangsúlyozta: az önök múltja, hagyományai, ünnepeik, az önök kultúrája, amely gazdagítja a magyar kultúrát, integráns része a Magyar Köztársaságnak és az önök jelene, az élı nyelv használata is fontos része az ország mőködésének. Bajnai Gordon beszéde után, a színpad mellett találkozott az ünnepségen megjelenı Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettessel, akivel biztonsági emberek és újságírók győrőjében negyedórát beszélgetett. Újra lehet pályázni a szlovák-magyar együttmőködési támogatásokra (2009. július 6. MTI) Újra lehet pályázni a szlovák-magyar együttmőködési program támogatásaira - erre hívta fel rendhagyó kerékpártúrájával a figyelmet a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködési Program Közös
31
Szakmai Titkársága, a túra résztvevıi hazatértek Pozsonyból - közölte a túrán résztvevı VÁTI Nonprofit Kht. hétfın az MTI-vel. A szakemberek a csaknem 200 kilométeres Budapest-Pozsony távolságot négy nap alatt tették meg kerékpáron. Az európai uniós forrásokból 50 millió euró támogatáshoz juthatnak a határon átnyúló partnerségben pályázók. A négy napos kerékpártúra alatt oda-vissza ingázott a csapat a szlovák-magyar határszakaszon, 13 településen ültek egy asztalhoz a még csak érdeklıdı, a rutinos, vagy éppen a korábban már sikertelenül pályázókkal. "Azzal, hogy minden nap átléptük valahol a két ország közötti határszakaszt szimbolikusan összefőzzük, és közös gondolkozásra biztatjuk a szlovák-magyar pályázókat."- idézi a közlemény Márkus Ferencet, a program igazgatóját. A roma- és zsidóellenes erıszak visszaszorítását kéri a kormányfıtıl az EMIH (2009. július 7. MTI) Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség levélben kérte Bajnai Gordon miniszterelnököt, hogy tegyen meg mindent a közbiztonság helyreállításáért és a szóbeli, illetve a tettleges erıszak ellen, mivel megszaporodtak a roma- és a zsidóellenes atrocitások - közölte a vallási szervezet az MTI-vel kedden. Az utóbbi években, hónapokban egyre inkább romlik a közbiztonság, s "a győlöletkeltés tettlegességbe csapott át". A társadalom egyre hajlamosabb szélsıséges nézetek követésére, egyre több etnikai indíttatású bőncselekmény történik - olvasható abban a közleményben, amelyet Köves Slomó, az EMIH vezetı rabbija jegyez. Mint írták, meggyızıdésük, hogy "a kellı politikai akarat mellett, az erıszakra bujtó, győlöletre hajtó csoportokat határozott fellépéssel (...) vissza lehet és kell szorítani, mindenféle új törvényhozatali kavalkád és politikai színjáték nélkül is". Az erıszakos önbíráskodók egyre kevésbé tartanak az igazságszolgáltatástól és az állami rendfenntartó erıktıl, a békeszeretı embereket pedig egyre inkább a félelem és a szorongás tölti el - tették hozzá. Véleményük szerint a politikai vezetés és a rendfenntartó erık tehetetlenek a szóbeli és tettleges erıszakkal szemben. Ahelyett, hogy jogi eszközökkel megállítanák az erıszakot, "a fokozatosan romló helyzetet csak saját kicsinyes, de egyben nagyon veszélyes politikai játszmájára használja a politika" - olvasható a közleményben. Hangsúlyozták, a közbiztonság "politikai felhangok nélküli" helyreállítására van szükség, nem szabad megengedni, hogy "a zsidóság, vagy bármilyen más kisebbség veszélyes politikai játszmák eszközévé váljon". A magyarok harmada inkább egy szigetet szeretne, körben sok cápával Piréznek születni se lenne jó (Népszava online 2009. július 8.) Az idegenellenesség mértéke 2007 óta lényegében változatlan; leginkább az iskolázatlanok, a legkevésbé pedig a felsıfokú végzettséggel rendelkezık idegenellenesek - olvasható ki a Tárki Omnibusz kutatás júniusi eredményeibıl, amelyet az MTI-hez is eljuttattak szerdán. Júniusban a megkérdezettek 33 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthetı állítást, mely szerint az országba menedékkérı ne tehesse be a lábát. A válaszadók 10 százaléka tekinthetı idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérıt be kell fogadni. A többség (57 százalék) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését - írták a közvélemény-kutatás összegzésében. Mint kiemelték, az idegenellenesség mértéke 2007 óta lényegében változatlan. Mértékének kezdeti gyors növekedése (1992-1995) után elıbb ingadozott (1996-1998, 1999-2001), majd 2002 óta kisebb ingadozások mellett 25-33 százalék között stabilizálódott. A kutatók megkérdezték a mérlegelıket, hogy mely etnikumú menekülteket nem fogadnák be szívesen. Míg 2006-hoz képest 2007-re a mérlegelık körében minden potenciális bevándorló etnikai csoporttal szemben
32
nıtt, addig 2007 óta csökken az elutasítás mértéke. A Magyarországra érkezı különbözı etnikumú menekültek befogadását elutasítók aránya a mérlegelık körében 2009 júniusában: a pirézeket 63 százalék, a románokat 71 százalék, az oroszokat 72 százalék, a kínaiakat 75 százalék, az arabokat 80 százalék utasítaná el. (A piréz egy kitalált népcsoport, amellyel a Tárki kutatói a reflexszerően jelentkezı idegenellenesség mértékét vizsgálják 2006 óta.) Ez évben az idegenellenesség mértéke az átlagosnál (33 százalék) sokkal magasabb az iskolázatlanok (48 százalék), a nyugdíjasok (39 százalék), a munkanélküliek (44 százalék) és a parlamenti választáson biztosan nem szavazók (40 százalék) körében. Az idegenbarátság az átlagosnál (10 százalék) inkább jellemzi a budapestieket (16 százalék), a felsıfokú végzettséggel rendelkezıket (22 százalék), a vállalkozókat (19 százalék) és a tanulókat (17 százalék) - derült ki a vizsgálatból. Az Apostol együttes is fellép a Tardosi Szlovák Nemzetiségi Napokon (Kemma - 2009. július 8.) Tardos A Tardosi Szlovák Nemzetiségi Napokon programok garmadájával ünneplik a szlovák hagyományokat július 18-án és 19-én a település. Csabán Béla polgármester, amikor a programról kérdezzük, kiemeli, hogy Tata és Szıgyén együtt ünnepel Tardoson. Míg az elıbbi településekrıl érkezık vendégként, addig az utóbbin élık vendéglátóként győlnek majd össze a nemzetiségi napokon. A két napos rendezvény az Európai Unió támogatásával jött létre, a Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007-2013 keretében Szıgyén és Tata nyert forrást annak megszervezésére. Tardoson a helyi Vörösmárvány Táncegyüttes és a Gerecse Népdalkör, valamint az FS Dunaj néptáncegyüttes is fellép a faluközpontban. Persze sportprogramok is várják majd a mozgás szerelmeseit a focipályán, s hogy milyen nehéz búcsút venni a hagyományırzık boldogságától, arról majd az Apostol együttes énekel vasárnap este. A szerbek találkozásának napja a grábóci búcsú – Felcím: Már csak két szerzetesnıvér lakja a pravoszláv kolostort (2009. július 10. Tóth Ferenc, az MTI tudósítója írja) Vasárnap, a pravoszláv (ortodox) naptár szerinti Péter-Pál napján rendezik a grábóci búcsút, amelyen hagyományosan több száz magyarországi, szerbiai és horvátországi szerb ad egymásnak találkozót. A színhely a több mint négyszáz éve alapított grábóci szerb kolostor, amely egykor a szerbség egyik szellemi központja volt, ma Magyarország egyetlen mőködı szerb kolostora - ám mindössze két szerzetes nıvér él itt. Az alig kétszáz lelket számláló Grábóc - szerb nevén Grabovec, németül Grawitz - Bonyhád és Bátaszék között, a völgységi dombok között megbújva fekvı zsákfalu, egyetlen látnivalója a Zrínyi utca végén álló szerb rendház és kolostortemplom. A XX. század elsı felében szinte csak szerbek és németek lakták, ma már a szerzetesek kivételével magyarok a lakói. A szerbek az I. világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal kötött egyezmény alapján a Dráván túlra vándoroltak, a németajkúakat a második világháborút követıen kitelepítették. Az utolsó szerb lakost 1953-ban anyakönyvezték Grábócon, amelynek neve szerb nyelven "gyertyánt" jelent. A Mihály arkangyalnak szentelt kolostort 1585-ben, a dalmáciai Dragovic-ból érkezı öt szerzetes alapította meg. (Állítólag a védıszentnek köszönhették, hogy a budai pasa gyorsan hozzájárult a kolostoralapításhoz, mivel Mihály arkangyalt a mohamedánok is félték.) Az évszázadok folyamán népes, 60-70 tagú férfi szerzetesi
33
közösség tevékenykedett itt. A grábóci kolostor zárdafınökei - az igumenek - közül több püspök is kikerült, a templom a szerb vallási élet központja volt. Az utolsó igumen, az erdısmecskei (Rácmecske, Racmecka) születéső Aleksej Babic 1974-ben, 76 évesen hunyt el, a kolostor pedig két évtizedre üresen maradt. A rendházba 1994-ben költözött két nıi szerzetes, ma is ık lakják a kétszintes, XVIII. századi, barokk épületet: Krisztina és Mária - szerbül Hristina és Marija - nıvér. A látogatókat Krisztina nıvér fogadja, és mutatja be a mai formájában 1743-ban elkészült, az egyik "legnyugatibb keletiként" számon tartott kolostortemplomot. Alcím: Ahol tündérek találkoztak nyári holdvilágnál A kéttornyú, ortodox elıírás szerint kelet-nyugati tájolású épület három részre tagolódik: az elsı, a nıi rész, a szenvedı egyház, a második a férfiak része, a harcoló egyház jelképe, végül a diadalmas egyházat megtestesítı szentély, ahová a királyi ajtón keresztül csak felszentelt papok léphetnek be. Krisztina nıvér nem mulasztja el felhívni a figyelmet a kupolára, amelynek alapja nem kör, hanem nyolcszög. Az ilyen kupola ritka, megépítése nagy mesterségbeli tudást igényel - említi nem kis büszkeséggel. A templom barokk ikonosztázát 1768-ban egy eszéki ikonfestı, Vasilij Ostojic készítette el. A tizenkét apostol ikonjait rózsafonatok, palmetták keresztezik, a középpontban Mária istenanya áll, a képfal felsı részén ószövetségi prófétákat ábrázolt a mővész. A hívık és turisták ma nem eredeti formájában láthatják az ikonokat. A képeket a XIX. század végén a korábbinál elevenebb színekkel újították fel, és az 1980-as években zajlott rekonstrukció során is átfestettek ıket. A templom egyik XVIII. századi, az Istenszülıt Jézussal ábrázoló ikonja - a kolostor más mőkincseinek társaságában - a Szentendrei Szerb Múzeumban látható. A miséket havonta a ráckevei Nagyboldogasszony templom papja, Andrej Pandurovic tartja - számol be Krisztina nıvér. A liturgia ószláv nyelven folyik, és még ma is elhangzik az ókeresztény idıket idézı „Az ajtókat! Az Ajtókat!” figyelmeztetés, amely a kereszteletlenek távozása után a kapuzárásra szólít fel. A misén már csak ketten vesznek részt, a nıvérek egyben a pap segítıi is a szertartásban. A két évszázados múltra visszatekintı kolostori összejövetel, azaz "monastirski zbor" vasárnap Péter és Pál apostolt dicsıítı szentmisével kezdıdik, amelyet Nikanor bánáti püspök mutat be. Az istentiszteletet körmenet követi, majd búza- és kalácsszentelést tart a püspök. A dióval, mazsolával készült csemegét agapészerően szétosztják a hívek között, akik a templom melletti téren sütnek-fıznek maguknak. Pavle atya, azaz Káplán Pál, a kolostor adminisztratív papja szerint a búcsú azt a nemes célt szolgálja, hogy a magyarországi szerbeket egybegyőjtse. A szerbeknek Trianon után történt átköltöztetése nyomán sok olyan szerb él fıleg Horvátországban, akiknek Magyarországon voltak az ısei. Az utóbbi években egyre többen zarándokolnak a határon kívülrıl is, most kétszáz-háromszáz fıre számítanak. Tartanak búcsút Szentendrén, Egerben is, a grábóci búcsút azonban ez teszi különlegessé. Egy legenda szerint, amelyet az utolsó igumen, Aleksej Babic osztott meg Dinko Davidov szerb mővészettörténésszel, a kolostortól nem messze, egy valamikori templom alatt lehet elásva az a harang, amely újhold idején tompán zúg a föld alatt. A hely közelében régen, nyári holdvilágnál tündérek találkoztak, hosszú hajukat fésülték, és kólót táncoltak. Pavle atya a legendáról nem hallott, de azt megerısítette: a szerb körtáncot, a kólót vasárnap eltáncolják a búcsújárók. Népirtás fenyeget Európában? (Figyelınet Fogas Krisztina 2009. július 10.) A romák társadalmi és biztonsági helyzete jelentısen romlott egész Európában, világszinten pedig Szomáliában és Irakban a legrosszabb a kisebbségek helyzete – derül ki a Minority Rights Group nemzetközi
34
kutatásából. Az adatok alapján a népirtás veszélye a Szovjetunió felbomlása után még mindig fenyeget, a kisebbségek ellen irányuló erıszak egyre fokozódik. A Szovjetunió felbomlása óta tapasztalt, több mint egy évtizede érlelıdı feszültség most növekvı erıszakba és konfliktusba torkollik, és ahogy ezt az Abházia és Dél-Oszétia területén zajló viszályok is igazolták, veszélyben a civil lakosság, írja a Minority Rights Group International évente összeállított értékelésében. A rangsort az idén a kontinensen az Oroszországi Föderáció, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Grúzia vezeti. Világszinten Szomáliában, Irakban, Szudánban és Afganisztánban a legveszélyeztetettebb a lakosság. A megoldatlan területi vitákból fakadó nyugtalanság miatt a szakadár köztársaságok területén élı grúz kisebbség, illetve az oszét és az abház kisebbségek folyamatos fenyegetettségnek vannak kitéve - mondta kérdésünkre Snjezana Bokulic, az MRG programigazgatója. Amennyiben nem tisztelik a kisebbségek jogait Grúziában, illetve a szakadár grúz köztársaságokban, Abháziában és Dél-Oszétiában, a területi viták rendezésére irányuló erıfeszítéseket véres konfliktusok kísérhetik – tette hozzá. Grúzia 19-et lépett elıre az idei értékelésben. A Grúzia és Dél-Oszétia között tavaly augusztusban tetızıdı feszültség hatására kirobbant fegyveres konfliktus hátrányos következményekkel járt a kisebbségekre. A vitatott területeken kívül élı oszét és abház kisebbség hosszú ideje szenved a Tbiliszi és a szeparatisták között zajló konfliktus miatt, míg az abház hatóságok lezárták a közigazgatási határt, és megsértették a grúz kisebbség jogait. Az elsıdleges szempont a civilek védelme a konfliktus rendezésében - tette hozzá Bokulic. A lista elsı öt helyén a tavalyihoz képest nem történt változás (Szomália, Irak, Afganisztán, Burma/Mianmar), a legfenyegetettebb kisebbségeket jelentı top 20-ban azonban jelentısen feljebb lépett Pakisztán, Etiópia, Izrael és a Palesztin Hatóság. A rangsor szerint az Orosz Föderációban, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában is érezhetı a feszültség. Az Orosz Föderáció tavalyhoz képest elırébb lépett az értékelésben, ahogy az ingusföldi konfliktus fokozódik. Az ismétlıdı bombamerényletek és a lázadó erık támadásainak hatására megindult a fegyverkezés, és félı, hogy a köztársaság szomszédja, Csecsenföld nyomdokaiba lép. A nyugat-balkáni térségben, Bosznia-Hercegovinában is etnikai feszültség tapasztalható a három államalkotó népcsoport, a bosnyákok, a horvátok és a szerbek között. Szerbiában és Koszovóban is növekvı nyugtalanság volt megfigyelhetı, miután Koszovó 2008 februárjában kikiáltotta függetlenségét. Az albán kisebbséget vagy a kisebb népcsoportokat, pl. a gorániakat vagy a romákat érték fenyegetések. Az etnikai feszültség nem a múlt része Délkelet-Európában. A kisebb népcsoportok, pl. a romák az élet számos területén hátrányt szenvednek. Társadalmi és biztonsági helyzetük jelentısen romlott egész Európában, a szélsıséges és folyamatos marginalizáció, illetve a kirekesztés pedig konfliktust eredményezhet a jövıben. Sváb muzsika tölti meg a várost (PECSIUJSAG - 2009. július 11.) Mint a nyár folyamán minden vasárnap, e héten is fúvósok dallamai töltik meg térzenéjükkel a Színházteret délután hat órától. A Pécsi Kulturális Köpont nyári sorozatának e heti állomásán a pécsi „Schnapps Kapelle" fúvószenekar tagjai lepik meg a város zenebarátait - Putler Csaba karnagy vezetésével. A zenekar 2007-ben alakult, másutt addig is együtt muzsikáló zenész barátokból. A fúvós zene tisztelete és szeretete alakította ki ezt a formációt, és indította rögös útjára az igen motivált csapatot - fogalmaztak a szervezık. Mint hozzátették, a zenekar egy hagyományos „sváb fúvós kisparty", kissé megfőszerezve: kiegészítve harmonikával és dobbal. Ennek megfelelıen a fı csapásirány a magyarországi német népzene, de emellett igen kiterjedt zenei irányokban is próbálkoznak.
35
OGY - Uniós szintő népszámlálás lesz 2011-ben (Budapest, 2009. július 13. MTI) Az Európai Unió tagállamaiban 2011-ben népszámlálást tartanak; Magyarországon 2011. október 1-je és november 30-a között veszik fel a polgárok adatait - olvasható az Országgyőlés honlapján található törvényjavaslatban. A Molnár Csaba kancelláriaminiszter által június végén beterjesztett, a 2011-es népszámlálásról szóló javaslat indoklása szerint az Európai Parlament és az Európai Tanács 2008-ban rendeletben írta elı, hogy a tagországoknak 2011-ben nép- és lakásszámlálást kell tartaniuk. Az elıterjesztés szerint a népszámlálók olyan adatokat győjtenek majd, mint a nem, a születési idı, az állampolgárság, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, a családi állapot, a jelenlegi és egy évvel korábbi lakóhely, a születési hely, a háztartások és családok összetétele, az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás, a foglalkozás, a munkáltató, illetve a lakáshasználat jogcíme. A népszámlálás során a megkérdezettek családi és utónevét a népszámlálási kérdıívre felvenni nem szabad. Az adatszolgáltatás pedig - a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kivételével - kötelezı. Az összeíráskor az adatszolgáltatóktól nem szabad dokumentumokat kérni. A törvényjavaslat szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által szervezett népszámláláson győjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók. Az indoklás szerint Magyarországon 1870 óta rendszeresen, általában tízéves idıközökben tartanak teljes körő népszámlálást, a legutóbbi 2001-ben volt. 2001. február 1-jén Magyarországon 10 millió 197 ezren éltek. A KSH június 22-i közleménye szerint a becsült népességszám 2009. április végén 10 millió 21 ezer volt.
36
KÜLFÖLDI HÍREK EU-MIDIS - az Európai Unió felmérése a kisebbségekrıl és a hátrányos megkülönböztetésrıl (Romapage Veszprémi Anton 2009. május 29.) Az EU-MIDIS az elsı olyan, felmérés, amelyben bevándorló és etnikai kisebbségi csoportok tagjait kérdezték hátrányos megkülönböztetéssel és bőncselekmények elszenvedésével kapcsolatos tapasztalataikról. A roma válaszadók számoltak be a diszkrimináció legmagasabb általános szintjérıl, ezért a kutatás értékelésében is külön hangsúlyt érdemes fektetni erre az etnikai csoportra. A hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos tapasztalatokat az élet kilenc különbözı területén vizsgálták meg hét tagállamban: Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában, Görögországban, Bulgáriában és Magyarországon. A diszkrimináció álláskereséshez; munkahelyhez; lakhatáshoz; egészségügyhöz; szociális szolgáltatásokhoz; iskolához; vendéglátóipari; üzleti és banki szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan került vizsgálatra. Azok a romák, akikkel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak, átlagosan 11 ilyen incidenst éltek át egy 12 hónapos idıszakban. A vizsgált országtól függıen 66–92% közötti volt azoknak az aránya, akik a diszkriminációval kapcsolatos legutóbbi tapasztalatukról nem tettek bejelentést semmilyen illetékes szervezetnél. A feljelentés elmaradását elsısorban azzal indokolták, hogy ilyen esetekben véleményük szerint „semmi nem történne vagy változna”. Az incidensek súlyosságát jelzi az a tény, hogy 5 válaszadó közül egy azért nem jelentette be a diszkriminációt, mert félt, hogy akkor megfélemlítik azok, akik elkövették. A válaszadók 39%-a hasonlóképpen tartott a negatív következményektıl, amennyiben feljelentést tenne. A válaszadók 23%-a a potenciális megkülönböztetı bánásmód miatt elkerült bizonyos szituációkat, ami azt jelzi, hogy a hátrányos megkülönböztetés magasabb szintet is elérhetne, ha az érintettek nem kerülnék tudatosan az ezt kiváltó helyzeteket. Arra a kérdésre, hogy meg tudnak-e nevezni olyan szervezetet, amely hátrányos megkülönböztetés esetén a segítségükre lehetne, átlagosan a romák 86%-a nem tudott felelni. Átlagosan a romák 69%-a vélte úgy, hogy az etnikai származás vagy bevándorló háttér alapján történı hátrányos megkülönböztetés országukban elterjedt jelenség. Átlagosan 4 roma válaszadó közül egy esett áldozatul személy elleni bőncselekménynek – beleértve a testi sértést, a fenyegetést és a súlyos zaklatást – az elmúlt egy évben legalább egy alkalommal. 81% vélte úgy, hogy áldozattá válásuknak rasszista indítékai voltak. Átlagosan 5 roma válaszadó közül egy esett áldozatul kifejezetten rasszista, személy elleni bőncselekménynek. A vizsgált országtól függıen 65%–100% között volt azoknak a romáknak az aránya, akik nem jelentették be a rendırségnek személyes áldozattá válásukat. Ezt elsısorban azzal indokolták, hogy nem bíznak a hivatalos szervekben. Nem véletlenül: átlagosan 3 roma válaszadó közül egyet állított meg a rendırség az elmúlt 12 hónapban, és közülük minden második jelezte, hogy szerintük kifejezetten a származásuk miatt lettek megállítva. Az összesített diszkrimináció legmagasabb arányáról a Cseh Köztársaság roma válaszadói számoltak be (64%), közvetlenül utána pedig Magyarország következett (62%). A legalacsonyabb szintő megkülönböztetésrıl a Bulgáriában és Romániában élı válaszadók számoltak be. Ennek oka az, hogy az itt élı romák elszigetelıdöttebbek a többségi társadalomtól. Magyarországon a magánszolgáltatások területén a válaszadók 41%-nak, munkahelykeresés közben 32%-nak, egészségügyi dolgozók részérıl 18%-nak, szociális szolgáltatók részérıl 18%-nak, iskolai dolgozók részérıl 17%-nak, lakás bérbeadók részérıl pedig 16%-nak volt konkrét diszkriminációs tapasztalata. Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint van olyan jogszabály, amely tiltja az etnikai hovatartozás/bevándorló háttér alapján történı megkülönböztetést az állásra jelentkezıkkel szemben?” Magyarországon 41% nemmel, 41% igennel válaszolt.
Mivel a foglalkoztatásban történı, faji vagy etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés elleni EK-jogszabály most már az EU területén mindenhol hatályba lépett, a jogok ismeretének ilyen szintő hiánya azt jelzi, hogy a megkülönböztetés elleni jogokról szóló üzenet nem jut el Európa legkiszolgáltatottabb kisebbségeinek számos tagjához. Az eredmények a hátrányos megkülönböztetés és áldozattá válás magas szintő elıfordulását jelezték, ugyanakkor azt is megmutatták, hogy a jogok ismerete, illetve a panasztételi mechanizmusok ismertsége és az ezek iránti bizalom alacsony szinten áll. A válaszadók azt is jelezték, hogy nagyon kevéssé bíznak a rendırségben. Ezt a helyzetet az a tény is tükrözi, hogy a romákkal szembeni megkülönböztetı incidensek vagy bőncselekmények túlnyomó többségét soha nem jelentik be semmilyen szervezetnek – sem állami fenntartásúnak, például a rendırségnek, sem a különféle, nem kormányzati szervezeteknek. A jelentés nagyon elırelátó, érdekes kérdéseket vet fel: Milyen hatása van a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni, jelenleg közösségi és tagállami szinten mőködı politikáknak és cselekvési terveknek? Vannak-e példák olyan, hatályban lévı helyes gyakorlatokra, amelyek bizonyítottan javítják a romák helyzetét, rövid és hosszú távon egyaránt? A szociálpolitika melyik területe (foglalkoztatás, lakhatás, egészségügyi ellátás, szolgáltatásokhoz való hozzáférés, oktatás) rendelkezik a legtöbb finanszírozási eszközzel, a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés visszaszorításához? Figyelembe véve a felmérés eredményeit, azokkal a politikai területekkel foglalkoznak, ahol a romák legerısebben szembesülnek a hátrányos megkülönböztetéssel, és elérik-e azokat a romákat, akik a legtöbbször tapasztalják a megkülönböztetést? Közösségi és tagállami szinten milyen politikák léteznek ahhoz, hogy a romák körében növelni lehessen a jogok ismeretét, és olyan környezetet lehessen biztosítani, hogy a romák nyugodtan bejelenthessék az ıket ért megkülönböztetı bánásmódot, abban a tudatban, hogy panaszaikat a felelıs szervek és állami hatóságok komolyan fogják venni és kivizsgálják? Mit lehet tenni a romák helyzetének megoldása érdekében az áldozatként elszenvedett bőncselekmények, és különösen az általuk tapasztalt rasszista viktimizáció és zaklatás terén? Hogyan lehetne javítani a közszolgálati kultúrát a bőnüldözı hatóságok körében, hogy a romák képesek legyenek bejelenteni a rendırségnek, ha áldozattá válnak, és a bejelentéshez bátorítást kapjanak? Milyen hatásokkal jár a roma személyek etnikai besorolása a bőnüldözı, vám- és határırizeti szervek részérıl? Ezek a gyakorlatok a bőnelkövetıi tevékenység azonosítására és a bőnözési hajlandóság visszaszorítására szolgálnak, vagy még inkább elidegenítik és megkülönböztetik a roma közösséget mind a saját hazájukban, mind a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásában az EU-ban? Az átélt megkülönböztetés és az ettıl való félelem nyomán a romák közül néhányan olyan életvezetési stratégiákat alkalmaznak, hogy inkább elkerülik az esetleges megkülönböztetéssel járó helyzeteket. Figyelembe véve az ilyen stratégia vagy gondolkodásmód lehetséges hatását a roma fiatalokra, mit lehet tenni olyan oktatási programok segítségével, amelyek erısítenék a jogok iránti bizalmat és a jogok ismeretét a roma fiatalok és gyermekek körében, hogy törekedni tudjanak az esélyegyenlıségre? forrás: Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) www.fra.europa.eu/eu-midis Kisebbségieket zaklatnak az európai rendırök (Pócs Balázs Népszabadság 2009. június 15.) Igazoltatás a mecseteknél, házkutatás a bevándorlóknál: az etnikumok kipécézése még mindig elterjedt gyakorlat az Európai Unióban. De vajon eredményesebbé teszi-e a bőnüldözést? Háromszor olyan gyakran tartóztatnak fel a rendırök ázsiai származású briteket a 2001. szeptember 11-i merényletek óta, és ötször olyan gyakran, amióta bombatámadások történtek a londoni metróban 2005
38
júliusában. Gépfegyveres német rendırök tömeges igazoltatásokat hajtanak végre a mecsetek környékén, az olasz és a francia hatóságok pedig muzulmán bevándorlók otthonait, üzleteit kutatják át rendszeresen. S hogy mit szól mindehhez az EU-tagállamok közvéleménye? Bár a legkirívóbb visszaéléseket (például a kínzást) elítéli, a külföldiek fokozott ellenırzésével alapvetıen egyetért - hiszen a közvélekedés szerint terrorakciókat a muzulmánok követnek el. Ám a származása vagy a vallása alapján diszkriminálni valakit nemcsak megalázó, hanem hatástalan módszer is - figyelmeztet a Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institue) jelentése. Semmi bizonyíték arra, hogy az elegáns nevén - etnikai profilalkotás eddig bármilyen terrorcselekményt megelızött volna. Sıt, EUtagországokban (Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország) készített, egymástól független tanulmányok is arra jutottak, hogy ez az eljárás semmire sem vezet. Több komoly gond is van az etnikumok zaklatásával. Egyrészt csökkenti a biztonságot, mert a rendırség idejét és energiáját teljesen felesleges dolgokra pazarolja. Másrészt olyan embereket idegenít el, akik amúgy értékes segítséget nyújthatnának a bőnüldözésben. Ráadásul mindez azt üzeni a társadalomnak: ha a hatóságok a származásuk miatt bőnözıként kezelnek embereket, miért ne tehetnének ugyanígy a helyi iskolák, üzletek vagy éttermek tulajdonosai? Alkossanak olyan EU-jogszabályt, amely világosan meghatározza, mi számít etnikai profilalkotásnak, és betiltja, sıt akár szankcionálja is azt - ajánlják a jelentést készítı szakértık. Ez persze a mindennapokat önmagában még nem változtatja meg: az Európai Uniónak és a tagállamok kormányainak ezért olyan projekteket is finanszírozniuk kellene, amelyek a rendırség és a helyi kisebbségek együttmőködését segítik. A végén már csak a közvéleményt kell "átprogramozni". Új fıtitkárt választ az Európa Tanács (Brüsszel, 2009. június 22. MTI) Az Európa Tanács (ET) új fıtitkárának megválasztása is napirenden szerepel az ET Parlamenti Közgyőlésének hétfıtıl péntekig tartó nyári ülésszakán. A strasbourgi székhelyő Európa Tanácsot arra hozták létre 1949-ben, hogy emelje a kontinens országaiban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának színvonalát. A jelenlegi fıtitkár, a brit Terry Davis utódját a tagországok kormányait képviselı Miniszteri Bizottság ajánlása alapján két jelölt - Thorbjorn Jagland, a norvég parlament munkáspárti elnöke, valamint Wlodzimierz Cimoszewicz baloldali lengyel szenátor - közül választhatja ki a Parlamenti Közgyőlés. Ez a tagországok parlamenti képviselıinek csoportjaiból tevıdik össze. A napirendben két idıpontot is megjelöltek a szavazásra: ha kedden délelıtt nem sikerül fıtitkárt választani, akkor szerda délelıtt újra próbálkozhatnak. A közgyőlés nyári ülésszakának napirendjét egyébként az emberi jogok európai helyzetérıl szóló, kétévenként tartott átfogó vita uralja. Felszólal az ülésszakon Mary McAleese ír elnök és Borut Pahor szlovén kormányfı. Elképzelhetı, hogy a Parlamenti Közgyőlés helyreállítja Fehéroroszország megfigyelıi jogállását az Európa Tanácsban, amelyet 1997-ben függesztettek fel. Kedden nyitják meg az Európa Tanács székházában azt a fotókiállítást, amely magyar kezdeményezésre, osztrák és német közremőködéssel a határnyitás 20. évfordulójának állít emléket. Szerdán Ajka képviselıi veszik át Strasbourgban az ET által a városnak odaítélt "Európa-díjat". Hatékonyabb jogi védelmet szorgalmaz az EU Alapjogi Ügynöksége a hátrányos megkülönböztetés ellen (Bécs, 2009. június 24. MTI) A hátrányos megkülönböztetés elleni jogi védelem erısítésére és teljesebb adatszolgáltatásra ösztönzi a tagállamokat az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) - hangzott el az intézmény 2009. évi jelentését bemutató sajtótájékoztatón szerdán Bécsben.
39
A jelentésben vizsgált idıszakig 21 tagállam nem ültette át teljes egészében a nemzeti jogba a faji esélyegyenlıségi uniós irányelvet. Az ügynökséghez eljuttatott hivatalos bőnügyi statisztikák alapján nem lehet közvetlenül összehasonlítani egymással az országokat, mert mindegy egyes országban más az adatok rögzítésének és az adatszolgáltatásnak a gyakorlata. Különbözik a jogi gyakorlat például abban is, hogy mely személyes adatokat tekintik érzékenynek és melyeket nem - figyelmeztetett. Tizenkét tagállamból állnak rendelkezésre elemzésre alkalmas hivatalos adatok. Ezek arra utalnak, hogy ezekben az országokban 2000 és 2007 között általában növekedett, azóta viszont többnyire csökkent a rasszista indíttatású bőncselekmények száma. A 2007-ben elkövetett rasszista indíttatású bőncselekmények esetében a tagállamok többségében - tizenöt ország - vagy nincs a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhetı hivatalos bőnügyi statisztika, vagy korlátozottan szolgáltatnak adatokat a bírósági esetekrıl. Az elsı csoportba hat ország tartozik, köztük Olaszország, Spanyolország és Románia. A második csoportba sorolta az ügynökség nyolc másik ország, például a balti államok, Bulgária és Hollandia mellett Magyarországot is. Kilenc ország minısült jó adatszolgáltatónak, és csak háromból - Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság - kapott kimerítı információkat az ügynökség. A jelentés a rasszizmus mellett a homofóbiát vizsgálta a legrészletesebben. A tanulmány összefoglalója szerint ezen a téren mindössze négy országban - Litvánia, az Egyesült Királyság, Svédország és Hollandia - állnak rendelkezésre hivatalos adatok. Ez valószínőleg "csak a jéghegy csúcsa" - mondta az igazgató. Az ügynökség a jogtudatosság javítására és a megkülönböztetésnek kitett csoportok célzott védelmére is kéri a tagállamokat. Morten Kjaerum, a FRA igazgatója felidézte: az ügynökség nemrég közzétett felmérésében megkérdezett bevándorlóknak, illetve nemzeti kisebbségek tagjainak mindössze 39 százaléka tudott arról, hogy tilos etnikai származás alapján hátrányos megkülönböztetésben részesíteni bárkit, aki egy állásra jelentkezik. Húsz százalékuk mondta azt, hogy ismer olyan szervezetet vagy testületet, amelyhez tanácsért vagy támogatásért fordulhat, ha megkülönböztetés érte. A civil társadalomnak, a politikusoknak és más közéleti személyiségeknek fel kell emelniük a hangjukat a hátrányos megkülönböztetés ellen, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben - hangsúlyozta Anastasia Crickley, a FRA igazgatótanácsának elnöke. Egyes országokban máris megfigyelhetı a bőnbakképzés jelensége - mondta Kjaerum.
Roma Évtized: Szerbiát követıen Szlovákia elnököl (RomNet, 2009. június 25.) Szlovákia ma átvette Szerbiától a Roma Évtized elnökségét. Szerbia 2005 óta a negyedik ország volt, amely elnökölt Bulgária, Románia és Magyarország után. Bozidar Delic szerbiai kormányalelnök az eseménnyel kapcsolatos sajtóértekezleten kijelentette, Szerbia elnöksége alatt négy prioritással számolt: a romák lakhatási feltételeinek javítása, a diszkrimináció elleni harc az oktatásban, a romák statisztikai adatbázisának teljesebbé tétele, és a romákra vonatkozó európai politika definiálása. Delic emlékeztetett rá, hogy az EU a szerbiai elnökség alatt tartott elıször nemzetközi értekezletet a romákról. Hozzátette, Európa-szerte 10-12 millió roma él. A szerb kormány alelnökének szavai szerint az elnökség idıszaka alatt a szerbiai parlament meghozta a diszriminációellenes törvényt, valamint a romák inklúziójának stratégiáját, amelyre 525 millió dinárt szánnak.
40
A szlovák kormány alelnöke, Dusan Caplovic kijelentette, hogy Szlovákia az elkövetkezı elnökség idıszakában a romák oktatásának és munkába állításának ösztönzésére fog törekedni, de külön figyelmet szentel a xenofóbia és a rasszizmus letörésére is. Beta A cirill és a görög ábécé elıtt is megnyílik a .eu domain (Kitekintı / Bruxinfo.eu 2009. június 29.) A bolgárok és a görögök rövidesen anyanyelvükön is használhatják a .eu honlapokat. Az Európai Bizottság pénteken ugyanis elfogadta azt a módosítást, amely lehetıvé teszi, hogy az EU mind a 23 hivatalos nyelvének karaktereivel – beleértve most már a cirill és görög betőket is – lehessen .eu domain nevet regisztrálni. A .eu a világ kilencedik leggyakrabban használt domainje, Európában pedig a negyedik legnépszerőbb országkód szerinti felsı szintő domain – csak a .de (Németország), a .uk (Egyesült Királyság) és a .nl (Hollandia) elızik meg. Az Európai Bizottság pénteken elfogadott új szabályozása szerint hamarosan cirill és görög betőkkel is regisztrálni lehet majd a .eu domainneveket. Mindez azt jelenti, hogy az év folyamán a .eu a bolgárok, görögök és ciprusiak által használt ábécék betőkészletei és más nyelvek különleges karakterei számára is elérhetıvé válik. (A csehek eddig csak 27 karaktert használhattak a 42 közül, míg a litvánok 23-at a 32-bıl.) Eddig ugyanis a .eu felsı szintő domain alatt bejegyzett nevek kizárólag az „a–z” karaktereket, a „0–9” számjegyeket és a „-” jelet tartalmazhatták. A jövıben a .eu alatt lehetıség lesz olyan domainneveket is bejegyezni, amelyekben szerepelnek például az „ŕ”, „ą”, „ä”, „ψ” és „?” karakterek is. Az Európai Unió állampolgárai és vállalkozásai olyan domainneveket is bejegyezhetnek majd, amelyek nem a latin írásmódot követik – ez alapvetıen fontos például a görög és a bolgár nyelvek esetében. A várakozások szerint az új szabályoknak köszönhetıen tovább nı majd a .eu-s regisztrációk száma. Az Európai Bizottság friss jelentése szerint egyébként az európai domainnév népszerősége még három évvel elindítása után is töretlen: a regisztrált .eu domainnevek száma 2007-ben és 2008-ban is 11 százalékkal nıtt. Ezt a növekedést nyilván az is elısegítette, hogy a regisztrációs díj 2007-ben 10 euróról 5 euróra, majd 2008ban 4 euróra csökkent. A .eu népszerősége különösen gyors növekedést mutat Kelet-Európában: 2006 és 2008 között Lengyelországban 149 százalékkal, míg Litvániában 142 százalékkal nıtt a domainek száma. Magyarország esetében ez az arány 32 százalék körül mozog. A legtöbb bejegyzett .eu domainnevet a németek mondhatják magukénak (a márciusi adatok szerint ez a szám 930 ezer körül mozog), ıket követik a hollandok 415 ezerrel, és a britek közel 378 ezerrel. Magyarország esetében a bejegyzett .eu-s domainnevek száma alig haladja meg a 29 ezret. (A legalacsonyabb arányban – 2.916 – a máltaiak regisztráltak.) A görög ábécét használó Görögország és Ciprus 25 ezer és 53 ezer bejegyzést mondhat a magáénak, a cirill betős Bulgária azonban csak alig 9.578 regisztrációt tud felmutatni. Érdekesség mindemellett, hogy az EU svéd elnökségének hivatalos weboldala elsı alkalommal érhetı el a .eu domainnév alatt: www.se2009.eu.
41
ROMA HÍREK „A rohadt cigányoknak úgyis meg van ásva Erdıtelken a dögkút" (Hírszerzı 2009. május 15.) A Hevesi Városi Bíróság veszélyes fenyegetés ügyében indított eljárást, miután a gyanú szerint Erdıtelken megfenyegettek egy ajánlószelvényeket győjtı romát. Vizsgálatot folytat a Hevesi Városi Bíróság, miután Erdıtelken többször életveszélyesen megfenyegettek egy, az Európai Parlament (EP) képviselıi választására kopogtatócédulákat győjtı roma aktivistát - közölte pénteken a Roma Sajtóközpont (RS). "Addig nem nyugszom, amíg hurkot, kötelet nem teszek a nyakadba, vagy le foglak lövetni, a rohadt cigányoknak úgyis meg van ásva Erdıtelken a dögkút" - szólt az elsı fenyegetés, amelyet aztán újabb követett - mondta az RS-nek Szıcsi Lajos, a Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat Konfliktuskezelı Bizottságának elnöke. Burai Gyula, az MCF Roma Összefogás Pártnak győjtı aktivista feljelentést tett a Heves Megyei Rendırfıkapitányságon. Mint mondta, a fenyegetések miatt nem meri elhagyni lakását, mert fél. Az aktivista azt mondta: akkor fenyegették meg, amikor bement egy helyi boltba vásárolni. A tulajdonosa tisztában volt azzal, hogy kopogtatócédulákat győjt a településen - mondta Burai Gyula. A Magyar Gárda-tag boltos késıbb újra üzent neki, mondván: "itt az ideje, hogy likvidálva legyen". A hevesi bíróság "veszélyes fenyegetés" miatt indított eljárást - közölte Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendırfıkapitányság szóvivıje. Kifütyülték a masírozó gárdistákat Devecserben (Népszabadság MTI 2009. május 16.) A Magyar Gárda mintegy ötven tagja vonult fel a Veszprém megyei Devecserben szombaton; a település roma lakosai közül körülbelül nyolcvanan kiabálással, füttyel fejezték ki nemtetszésüket. A Magyar Gárda tagjai a Jobbik Magyarországért Mozgalom kettıs keresztes zászlóit és árpádsávos lobogókat vittek, civil ruhások pedig transzparenseket tartottak, rajtuk ilyen feliratokkal: "Anyagi és erkölcsi felelısségre vonást követelünk", "Elszámoltatni a kommunistákat", "Emlékezzünk a kommunisták áldozataira és a tönkretett családokra". Ferenczi Gábor, a Jobbik Veszprém megyei elnöke elmondta: azért érkeztek Devecserbe, hogy az 1919-es vörös terror helyi áldozataira emlékezzenek. Orbán Imre, a Jobbik pápai elnöke ismertette, hogy 1919 májusában hét helyi lakost végeztek ki a "Lenin-fiúk" a katolikus templom elıtt, illetve a temetıben. Simon Gábor, a közeli Városlıd község plébánosa a téren az 1919-es "bolsevik hatalomátvételre" azt mondta: "nem, nem soha!", Hegedüs Loránd, református lelkész, a Hazafias Magyarok Szövetségének elnöke pedig a "vörös terror népbiztosi söpredékének keresztény és magyargyülölı irtóhadjáratáról" beszélt. Hangoztatta azt is, hogy "tılünk senkinek sem kell félnie, akiben jó szándék van". A beszédek alatt a tér szélén lévı devecseri romák szinte folyamatosan kiabáltak és fütyültek, többször kórusban kiáltották, hogy "gyilkosok", gyermekgyilkosok". Idınként a rendıröknek is azt kiabálták, hogy "miért véditek a gyermekgyilkosokat?". A mővelıdési házban ezután lakossági fórumot tartott a Magyar Gárda, ám arra csupán tíz-tizenöt devecseri ment el. A romák kérték, engedjék be ıket, amit a Jobbik pápai vezetıje elıbb megtagadott, majd hét képviselıjüknek engedélyezte a belépést. A fórumon a romák képviselıi és a gárdisták is lényegében a békességrıl beszéltek. A gárdavezetık megjegyezték: ne gyilkosozzák ıket, mert a romák gyilkosait biztosan nem közöttük kell keresniük. Az utcán nagyobb roma csoportok fütyültek, szidták a Magyar Gárdát és a rendıröket is. A kommandósok vezetıje egy idı után közölte, hogy igazoltatás kezdıdik, mindenki készítse elı a személyi igazolványát, illetve menjenek haza. A térrıl végül is lassan hátráltak, majd eltávoztak a devecseri romák.
A mővelıdési házban Orsós Lajos elnézést kért azért, ha a Himnusz alatt kiabáltak, de - mint mondta - a rossz hangosítás miatt nem is hallották, hogy milyen zene megy. Babai János, a Veszprém megyei önkormányzat kisebbségi referense az MTI-nek annyit mondott a helyszínen, hogy úgy tapasztalta, "nincs nagy probléma és fı a megbékélés". „Nem a bıröd színén múlik..." - közösség, állam- és tőréshatáron (Forrás: STOP 2009. május 16.) Lehet egy-két órát itt eltöltve tudósítani Uszka község sokszor megénekelt "erényességérıl", a válság által "kikezdhetetlen értékekrıl", meg a példa-település "mintaközségi" szerepérıl. Vannak erre közhelyek. Hosszabb idı kell hogy rájöjjünk: se titok, se szenteskedı hagymázas teória, se köldöknézı "pszicho-fíling" nem írja le e hely valódi szellemiségét. Piacnapi népvándorlás, már Debrecenben sincs ülıhely a Fehérgyarmat felé induló személyvonaton. Batyus cigányasszony guggol a vasúti kocsi elejében. A két ajtó között éktelen büdös ukrán csempész-cigijét füstölve jósol hamuból, tenyérbıl, mobiltelefon csengıhangjából. Százért házasságra-lottószámra, háromszázért gyerekre-autóra, négyszázért válságra-szeretıre mond jövendıt. Felárért a következı miniszterelnök neve. Lomha menetszél libeg be a lehúzott ablakokban könyöklık inge alá. Valaki szól, friss tojás kapható a szomszéd kocsiban, feltöltı-kártyával is lehet fizetni. Beás cigány szavak, tirpák szitkok keverednek Dieselmozdony olajszagával és a becsi pálinkafızı leégésének hiteles történetével. Fehérgyarmat elıtt minden lelassít, pedig öt órányira, fél országnyira a fıvárostól még mindig van távolabb, még lesz késıbb a Szamosközbe tartónak. A megállított cigánykaraván "Nem klub! Otthon. Nyugdíjas otthon", mondja berzenkedve a tagbaszakadt, vörös képő férfi, aki a buszmegálló fabódéjában ül, mit ül trónol, kezében bontott sörösüveggel. Nem utazik sehová. Hozzá, mint egy égrenézı hivatal urához járulnak a helyközi járatokról leszálló utasok. Egy óra fehérgyarmati várakozás, másfél falujáró Volán-kirándulás után Uszkára megérkezve ez mégis csak meghökkentı újdonság. Igazuk volt. Ez nem önkormányzati ingatlan-maradékból bindzsizett koszlott "öregek klubja". Ötven méterre a magyar-ukrán határtól egy szerényebb angol kúria benyomását keltı udvarház. Az elıkerti padon, színes napernyı alól öregúr fürkészi a vendéget. "A lányom itt a vezetı, de most a városba ment, a Marika van itt", azzal bekiált a házba. Bent a tiszta fehér falakon keretezett fekete-fehér fotográfiák, aláírásuk: "Szerzı: Demszky Gábor". Még bıven a rendszerváltás elıtt, egyetemista falujárók társaságában érkezett Uszkába a késıbbi fıpolgármester. A határırök letartóztatták azon nyomban, akkor ez volt a hatósági módi az "illetéktelenekkel" szemben. Teherautóra cibálták, egy helybeli cigányasszony, - a nyugdíjas otthon elıtt üldögélı Orgován bácsi felesége húga - sírva kérlelte a katonákat, hogy engedjék vissza, nem bánt az a gyerek senkit sem. Két nap múlva engedték el és ez után a fiatal jogászhallgató gyakori vendége lett a falunak. Azonban Uszka nem ettıl vált nevezetes, mintaként emlegetett és idırıl-idıre megélénkülı médiaérdeklıdésre számottartó helységgé. "Kopasz Jenı bácsi keresztény lelkipásztor a hetvenes évek elején jött el ide a cigány emberek közé és szólította meg ıket, aztán alakított megtért hívekbıl egyre bıvülı közösséget", kezdi Kovács Edgár, Uszka mai szabadkeresztény lelkésze, miután bemutatta családját. Három gyermeke telepedik közelébe a szobányi konyha kanapéjára, felesége megterít, ételt hoz a tőzhelyrıl. Ez a szokás ha vendég érkezik. "Én huszonhárom évesen, katonakoromban tértem meg, amikor egy lánynak, most nejemnek udvaroltam. İ a keresztény közösségbe járt, mentem utána. Nagyon megfogott, hogy ott mennyire összetartanak az emberek, mennyire szeretik és tisztelik egymást. Nem Isten, hanem a szerelem után mentem de nem tudtam nem észrevenni azt az ıszinte, érdekektıl mentes szeretetet, ami köztük volt. Én meg éppen erre vágytam. Így ismertem meg, ahogy beszéltek róla, így döntöttem Jézus Krisztus mellett". Gyermekkorában Uszka lakói, ahogy a lelkész fogalmaz, egy megállított cigánykaraván lelkületével éltek. Ha ordítozás támadt az árokparton tanyázó pálinkázó, borozó csoportok tájékán az biztosan verekedés, késelés elızménye és kísérıje volt. Akkoriban kevesen dolgoztak a faluban, viszont gyakran mulatoztak kocsmában, háznál, úton és útfélen. Kivéve a keresztény közösség tagjait. İk, a Biblia tanításának megfelelıen, megtérésük, hitre lépésük eredményeként lelki, jellembeli, viselkedési változáson mentek át. Spirituális, majd a felnıtt keresztséget szentesítı egész testes víz alá merítés során szertartásosan is újjászülettek.
43
"Naponta, szinte tömegesen ismerték fel az emberek, a házaspárok, hogy van egy másik, egy jobb élet és a többiek ezt elfogadták, nem volt konfliktus hívık és a régi életvitelüket gyakorló megtéretlenek között", magyarázza Kovács Edgár hozzátéve, mára csak néhányan maradtak, akik még nem döntöttek. Megtérésük után Uszkán nem lett több jövedelem, nagyobb jólét. İk maguk váltak többé, emelkedtek felül addigi létük fizetésnapokon "cifra", amúgy a fotónál is fekete-fehérebb nyomorúságán. Akiknek jutott uborkaföld A buszmegálló takaros bódéjában ugyanazt a sörös üveget markolja a vörös ábrázatú, újfent elıre köszönı úr, mint egy órája. Szemben kinyitott a kocsma. Jazz, majd mainstream keresztény dicsıítı zene hallatszik ki az utcára. Kovács Edgár gyülekezeti zenekarának lemezét hallgatja a kocsmáros. Orgován Jenı kamaszkorától a fıvárosban dolgozott szüleivel. Udvaros segédmunkások, majd kubikusok voltak, illetve Jenı késıbb darukezelıi képesítést szerzett egy gyárban. Szegények voltak, autószerelıi taníttatásra nem tellett a családnak. A férfi bátyja révén ismerkedett meg a keresztény hittel. "Egy ízben, amikor Pesten szolgáltak egy gyülekezetben", meséli Jenı, "akkor hallottam a bátyámat olyan szépen meg okosan szólni, ami engem megérintett és nagyon büszke lettem rá". Megtérése után nem sokkal munkanélkülivé vált, vissza költözött Uszkába. Kovács Edgárral közösen, a szomszéd falvak példáját követve fogtak bele az uborkatermesztésbe. Bár a két szezon között, a télvégi hónapokban már szőkössé vált a családi kassza, mégis azt tapasztalták, hogy befektetésük stabil megélhetést eredményez. Mára számos család él tisztes jövedelembıl az uborkatermesztés révén. Nem hajszolják az "extraprofitot", megelégedettségük záloga nem a busás haszon, hanem a szeretetteljes, békés élet. Persze ık hívık, nem szentek, szóval a koncepciózus híradásokkal ellentétben az uszkai kocsmában nem csak szörpöt mérnek. Mértéktelen lumpolásnak azonban itt nincs helye. Vitától, indulatos szótól sem mentes a falu, de Jézus Krisztus követıi nem tartanak haragot és kerülik a veszekedést. Nem mintha ez ellenırzött fátum lenne. İk ilyen emberek, pontosabban hitük szerint Isten ilyenné alakította ıket megtérésük folyamán. Négy férfi érkezik, rendelnek, magyar kártyát kérnek és a közelgı uborka-szezonról váltanak szót a kocsmárossal. Orgován Jenı idén, negyvenhárom évesen érettségizett. Nem sokan képesek az országban, ebben az életkorban, egy távoli faluból esti iskolába járva három éven át folyamatosan készülni, vizsgázni, majd sikeresen érettségizni. Uszkán mindjárt ketten is, mivel még Borbélyné Gizike, a középfokú képesítés okán nyugdíjas otthon vezetıi alkalmazást nyert asszony volt Jenı pad- és sorstársa. İ rokona sok éve zárva tartás után újra megnyitott kocsmájában dolgozhat. Meg kell fogni minden lehetıséget, mondja a férfi aki egyúttal önkormányzati képviselı, mivel a gazdasági válság Uszkát sem kíméli. A vidék egyébként sem bıvelkedik munkalehetıségekben, a kevesebb mint 500 lelkes falu önkormányzatán, kis boltjain kívül csak egy sóderbányát tudhat a munkaadók sorában. Utóbbi is csak pár embert foglalkoztat. Orgován Jenıék most nyolcadik osztályos lánya vak. Jó tanuló, stabilnak mondható pályája lehetne egy budapesti gimnáziumban, a Vakok Intézetében majd egyetemen, fıiskolán. De hát ki az a szülı, aki tanévekre el meri engedni nem látó, 14 éves kislányát három megyével távolabb, a fıvárosba?! Ha viszont itt marad, a segélyeken kívül nincs alternatívája felnıtt életének. Kegyetlen dilemma. Európai Uszka direktívái A háziorvos-polgármester se nem roma, se nem hívı, se nem törzsgyökeres uszkai, mégis harmadik ciklusát tölti a községben, mely annak idején, hazánk elsı kistérségi társulását hegyezte. A végtelenül szelíd, kedves és mosolygós doktorról nehéz elképzelni, hogy az USA-ban és Angliában ismert vendég-kutató orvos, aki egyik fıszereplıje volt a korszerő újraélesztési protokoll meghonosításának. Továbbá nem mellesleg évek óta vezetıje egy stratégiai fontosságú, Európai Uniós külügyi bizottságnak. "Alapelvein, a másság maximális elfogadása, a pozitív diszkrimináció kissé elavult kifejezésével körülírható akciók és a zéró tolerancia mindenfajta antiszociális viselkedésformával szemben", magyarázza alpolgármestere konyhaasztalánál Sértı doktor. Nagyon megörül a kérdésnek és hosszasan fejtegeti, hogy az uszkai emberek hittel, szeretettel, türelemmel gyakorolt etnikai, hitelvi s helyhatósági uniója miként jelenik meg a sokat emlegetett európai államközösség érájában. Borbélyné Gizike alpolgármester és otthonvezetı vegyes-házasságban él magyar férjurával csakúgy, mint számos uszkai család. Az ı édesanyja "imádkozta vissza" a határırség fogdájából az ifjú Demszkyt. A
44
világháború után szovjet munkaszolgálatra, "málenkij robotra" elhurcolt emberekrıl írt tanulmányát. Az áldozatoknak Uszkán fakupolás, embermagas kopjafára boruló, mezítlábas, fejkendıs asszonyt ábrázoló szobor emlékeztet. Persze, embert és elvet próbára tevı helyzetért nem kell messzire visszamenni az idıben. "A saját rokonaim kiabálták rám és a polgármester úrra, hogy menjünk el a faluból, amikor megüzentük a Rádió utcai romáknak, hogy befogadjuk ıket", emlékezik Gizike falujuk és élete legkritikusabb pillanatára. A 90-es évek talán legkritikusabb, a cigányságot érintı társadalmi válság-szituációja volt a székesfehérvári roma lakónegyed, a Rádió utca lerobbant házainak lebontása, lakóinak elhelyezése. Amikor a roma asszony és a magyar polgármester, dr. Sértı-Radics István bejelentették Uszka befogadó szándékát a helybeliek megijedtek s választott elöljáróik kitiltásával fenyegetıztek. Gizike ekkor mesélte el nekik tíz évvel korábbi kálváriáját Székesfehérváron. "Albérletet kerestünk a húgommal de amikor megláttak minket, mindjárt elkeltek a hirdetett szobák". Estefelé betértek egy pizzériába ahol éppen az nem volt a konyhán, amit kértek voltak. Egy másik, majd harmadik, negyedik helyen ugyanígy jártak. Sıt, a végén egy hotdogos öles konyhakéssel mutatott nekik ajtót. "Amikor ezt elmeséltem itt a földijeimnek, megenyhültek, volt aki sírt...aztán befogadtunk egy fehérvári asszonykát, de nem maradt meg köztünk", magyarázza Gizikei immár az imaház felé ballagva. "Zörgessetek és megnyittatik nektek...mert aki kér az kap" hirdeti az evangéliumból Kovács Edgár. Átszellemült és szomorú arcok, csillogó és álmodozó tekintetek a csütörtök esti alkalmon. "Nem a bıröd színén múlik a kegyelem", prédikálja a lelkész, aztán egy rákos beteg emberér imádkoznak. Megrázó az a nyugalom, ahogy a férfi kijelenti: "Nem a haláltól félek, hanem, hogy addig értelme legyen a dolgaimnak". Szerzı: Nagy P. Zoltán| Roma remények: van esély a diplomára (origo]2009. május 18.) Egy szociálpolitikus, egy szobrász és egy ötödéves orvostanhallgató – mindhárman romák, és mindhárman a mélyszegénységbıl jutottak el az egyetemig. Egyikük szülıfaluja egyetlen diplomás romájaként doktori disszertációját írja, más nemzetközi mővészeti elismeréssel a zsebében külföldön építi jövıjét. Mindannyiuknak a Romaversitas Alapítvány segített. „Soha, még kislányként sem voltak olyan álmaim, hogy színésznı vagy énekesnı leszek. Már óvodás koromtól orvos szerettem volna lenni, mindig is gyógyítani akartam. Kardiológusként vagy baleseti sebészként dolgoznék a legszívesebben” – mondja Tóth Éva, a Semmelweis Egyetem ötödéves orvostanhallgatója. A huszonnégy éves roma lány Budapesten nıtt fel, mint mondja, olyan családban, ahol mindig is érték volt a tudás. Édesapja víz-, gáz- és főtésszerelıként, állami gondozásban felnıtt édesanyja szabászként dolgozott. Ugyan egyikük sem tanult tovább, azt szerették volna, ha gyerekeik érettségiznek és egyetemre mennek. „Nekem szerencsém volt, mert otthon jó példát láttam. A szüleim nagyon sokat foglalkoztak velem, általános iskolás koromban együtt tanultunk. De nemcsak emiatt vagyok szerencsés, hanem a tanáraim miatt is. Az általános iskolában mindenki tudta rólam, hogy roma családból származom, mégsem bántottak, soha nem beszéltek velem durván. A tanáraimtól csak segítséget és biztatást kaptam. Nyolcadikban kiválasztották nekem a legjobb gimnáziumot, a biológiatanárom még különórákat is tartott, hogy ne legyen gond a középiskolai felvételin” – emlékszik vissza Éva, akirıl – mint mondja – a gimnáziumban és az egyetem elsı éveiben a legtöbben nem is sejtették, hogy roma, így soha nem is érték atrocitások. „Nem látszik rajtam, hogy roma vagyok. Az egyetemi évfolyamtársaim számára akkor derült ki a származásom, amikor másodéves koromban meghalt az édesanyám. Mivel az édesapámtól anyagi segítségre nem számíthattam, egy ideig úgy tőnt, hogy egyszerően nem tudom folytatni a tanulmányaimat. Aztán elkezdtem támogatásokra, köztük romák számára meghirdetett ösztöndíjakra pályázni. Sok ismerısöm ekkor jött rá, hogy a szüleim romák. Négy éve kapom a Romaversitas-ösztöndíjat, és járok az ottani foglalkozásokra, képzésekre. Sokat jelent számomra az anyagi támogatás mellett maga a közösség is, saját értékeimmel is jobban tisztába kerülök” – teszi hozzá. Túl kevés roma fiatal jut el az egyetemig
45
Bár pontos adatok nincsenek arról, hogy pontosan hány roma fiatal jut el az egyetemig, fıiskoláig, az arányuk valószínőleg az egy százalékot sem éri el – állítják a szakemberek. „Az összes hallgatónak egy-két százaléka lehet cigány származású, ahogy a teljes roma közösségen belül is mélyen egy százalék alatti az egyetemet, fıiskolát végzettek, végzık aránya” – mondta el az [origo] kérdésére Daróczi Gábor, a Romaversitas Alapítvány igazgatója. Az alapítvány 1996 óta mőködik, a felsıoktatásban tanuló roma fiataloknak biztosít ösztöndíjat, ingyenes nyelvi-, képességfejlesztı- és számítástechnikai képzéseket, illetve közösségi programokat. Olyan lehetıségeket, melyeket a tehetséges roma fiatal otthonról sokszor nem kaphat meg, így hátránnyal indul – már ha egyáltalán elindul – a felsıoktatásban. A Romaversitas az ösztöndíjat tanulmányi eredményhez köti, tanévenként körülbelül ötven diákot tud anyagilag is segíteni. A felszabaduló helyekre rendszeresen nyolc-tízszeres a túljelentkezés. Eddig több mint kétszázan vettek részt a Romaversitas programban, köztük Csányi Sándor színész, a rendezı Bogdán Árpád és Kállai András szobrászmővész. Akinek – mint mondja – nehéz dolga volt, ugyanis diákkorában jóval kevesebben biztatták a továbbtanulásra. „Az édesanyám egyedül nevelt fel minket, hárman voltunk testvérek, sokat nélkülöztünk. De a mővészet már gyerekkorom óta fontos volt számomra, mindig ez adott erıt. A bátyám festımővész, ı követendı példaként ott állt elıttem. Bár tehetséges voltam, a tanáraim egy része azt mondta, elég nekem a szakiskola is” – emlékszik vissza Kállai András, aki mégsem hagyta magát. 2006-ban végzett a Magyar Képzımővészeti Egyetemen, és alkotásai már a Velencei Biennálén is láthatóak voltak. „Nem mondom, hogy könnyő volt idáig eljutni, de a családomtól mindig is sok segítséget kaptam” – mondja a fiatal képzımővész, aki jelenleg Londonban él. „Látni akartam a világot. Itt sem könnyebb érvényesülni, mint Magyarországon, de pár évig még biztos külföldön maradok. Itt még soha nem bántottak azért, mert roma vagyok, a londoniak többsége azt sem tudja, hogy néz ki egy roma ember. Itt annyiféle náció él, hogy fel sem tőnik, ha valakinek kicsit sötétebb a bırszíne” – magyarázza. Tolna-Mözsrıl az akadémiai ösztöndíjig Boros Julianna szociálpolitikus, a Pécsi Tudományegyetem oktatója. 2006-ban a Magyar Tudományos Akadémia cigány származású fiatalok számára meghirdetett ösztöndíjpályázatának nyertese, amelynek az a célja, hogy támogassa a doktori képzésben részt vevı roma kutatókat a tudományos fokozat megszerzésében. „Zenészcsaládba születtem, de a szüleim a nyolcvanas években már nem tudtak megélni a muzsikából, ezért vályogvetéssel kezdtek el foglalkozni, majd gyári munkásként dolgoztak. Az általános iskolában a nem cigány osztálytársaim között kívülállónak éreztem magam, ezért a tanulásba menekültem. Szerencsére felsı tagozatban volt egy tanárom, aki arra biztatott, hogy Pécsre jelentkezzek gimnáziumba. Az elsı középiskolai év folyamatos harc volt a pénztelenséggel , szüleim kölcsönkértek, hogy ki tudják fizetni a kollégiumot és az útiköltséget. Volt olyan pillanat, amikor úgy tőnt, hogy haza kell költöznöm” – mondja a szociálpolitikus, aki egy Soros-ösztöndíjnak és az azóta megszőnt mánfai kollégium támogatásának segítségével le tudott érettségizni, majd 2005-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomát is szerzett. „Nehéz volt, a családom az egyetem évei alatt sem tudott anyagilag támogatni, ezért ösztöndíjakra pályáztam, legnagyobb támogatást, segítséget a Romaversitas Alapítványtól kaptam mint ösztöndíjas, emellett alapítványoknak dolgoztam, szociológiai kutatásokban segédkeztem” – meséli. Szülıfalujában, Tolna-Mözsön jelenleg ı az egyetlen roma származású, aki diplomát szerzett. Család és iskola – kibıl lesz sikeres ember? A három sikeres roma fiatal szerint másnak is sikerülhet az, ami nekik sikerült. Ugyanakkor abban is egyetértenek, hogy a roma fiatalok elıtt nincs sok pozitív példa. Hogy máshogy is lehet élni, elıre lehet jutni, csak tanulni és dolgozni kell. „Egyszer elhívtak egy gimnáziumba, hogy tartsak a roma diákoknak egy rövid elıadást. Az egyik gimnazista roma fiú azt kérdezte tılem, nem féltem-e az orvostudományi egyetemre jelentkezni. Honnan gondoltam, hogy elég jó vagyok?” – mondja az orvostanhallgató Tóth Éva, hozzátéve: „A roma fiatalok nem is gondolják, hogy cigányként be lehet jutni a legjobb egyetemekre. Pedig igen, csak nagyon sok kitartás, biztatás és segítség kell hozzá”.
46
Befejezıdıt a XIII. Roma Filmakadémia (RomNet, 2009. május 19.) Véget ért az "Eötvös József" Cigány - Magyar Pedagógiai Társaság, a Filmmővészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete valamint a Mővészeti Szakszervezetek Szövetsége szervezésében létrejött nyári filmakadémia, amely évrıl-évre lehetıséget ad a film iránt érdeklıdı fiatalok számára tudásuk, szakmai ismereteik bıvítésére, az objektív képábrázolásra. Féjja Sándor filmesztéta a dokumentumfilm ıskorával és történetével ismertette meg a résztvevıket. Duló Károly filmrendezı a dramaturgiai és rendezési lehetıségeket mutatta be. A tanárok szemléltették, hogyan lehet fejleszteni a tartalmat, hogy érdemes a vágást használni és mi az a felesleg, ami nem a fı mondanivalót erısíti. Mi módon nem lesz mesterkélt a film, és hogy jön át a nézı számára az alkotóban megfogalmazódott gondolat. Mohi Sándor rendezı - operatır bemutatta, Imádság címő 27 perces filmjét, ahol egy idıs házaspár hétköznapi életét dolgozza fel. A több fesztiválon díjjal jutalmazott alkotás mőhelytitkaiba is beavatta a hallgatókat. A XIII. Roma Filmakadémia Schiffer Pál filmrendezı emlékének tisztelegve vetítette esténként filmjeit. Kerékgyártó István mővészettörténészrıl készítettek portrét a délutáni mőhelymunkán. Segély helyett munkát kaptak (Baon - 2009. május 20.) Együttmőködési megállapodást kötött Baján a városi és a cigány kisebbségi önkormányzat. Ennek megfelelıen az Út a munkához programban roma brigád dolgozik a külterületi részeken. Most éppen a Nagy István utca végén, a Bács Volán központja mögötti területeket teszik rendbe a munkások, tudtuk meg kedden délután Fercsák Róbert városüzemeltetésért felelıs alpolgármestertıl. - Segély helyett munkát adunk az embereknek, akik így bérért dolgoznak. Az elsı napok tapasztalata alapján hatékonynak tőnik ez a megoldás - mondta el munkatársunknak a bajai alpolgármester. Horváth Szilveszter, a cigány önkormányzat elnöke választotta ki az alkalmasnak vélt embereket. - Igyekeztem úgy összeválogatni a tizenegy fıs brigádot, hogy valamennyi érintett családból bekerüljön egy-egy fı. Ezzel tudjuk segíteni a megélhetésüket. Jelenleg elsısorban külterületeken dolgoznak. Úgy látjuk, bıvülhet a kör, jelentkezı bıven akad még. A megállapodás szeptember 30-áig szól, de minden bizonnyal meghosszabbítjuk év végéig - válaszolta kérdésünkre a kisebbségi elnök. Az is könnyen elképzelhetı, hogy jövıre is aláírja a szerzıdést a bajai és a helyi kisebbségi önkormányzat, derült ki a tegnapi tájékoztatón.
Lovári nyelven imádkozott az érsek (Baon.hu 2009. május 18. Balai F. István) BOLDOG CEFERINO | Ceferino, a spanyolországi vallásos cigány lókereskedı képe foglalta el a fı helyet ma délután Kecskeméten a Porta Egyesület dísztermében, az érseki helynökség épületében. Az egyháztörténetben eddig ı az egyetlen boldoggá avatott cigány, akit a spanyol polgárháborúban egy pap védelmezése miatt végeztek ki a kommunisták. Boldog Ceferino megidézését a Bács-Kiskun megyei cigány önkormányzati vezetık jelenléte indokolta, akik Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsekkel találkoztak. A rendezvényt a Karol Wojtyla Barátság Központ szervezte Farkas P. József kezdeményezésére. A megbeszélés a lovári nyelven elmondott Miatyánkkal kezdıdött, majd a fıpásztor után Agócs Sándor elnök és Horváth Szilveszter alelnök, a megyei cigány önkormányzat vezetıi fejtették ki álláspontjukat a romák és az egyház kapcsolatáról, jövıbeli közös feladatairól. Bábel Balázst a megbeszélésre elkísérte Csorba József börtönlelkész, dunapataji plébános is, aki a fıegyházmegye cigányügyi referense.
47
Mezıgazdasági idénymunkásokkal növelné a foglalkoztatást a kormány (Budapest, 2009. május 20. MTI) A kormány a mezıgazdasági idénymunka támogatásával kívánja bıvíteni a foglalkoztatottak körét - mondta Simon Gábor szociális és munkaügyi államtitkár szerdán kormányszóvivıi sajtótájékoztatón Budapesten. Simon Gábor kifejtette: az Út a munkához nevő program részét képezı elképzelés elsısorban a rendelkezésre állási támogatásban részesülıknek, másodsorban pedig a nyilvántartott álláskeresıknek kíván munkalehetıséget biztosítani. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatás ezzel egy idıben a mezıgazdasági vállalkozók nyári munkaerı-szükségleteinek kielégítésére is alkalmas - húzta alá az államtitkár. Kérdésre válaszolva hozzátette: a program segítségével elıreláthatólag több tízezer mezıgazdasági idénymunkás foglalkoztatása valósítható meg a nyári idıszakban. Az idénymunkára való felkészülésrıl elmondta: a mezıgazdasági vállalkozóktól összegyőjtött információk a regionális munkaügyi központokhoz érkeznek, ahonnan a területi kirendeltségekre és az önkormányzatokra továbbítják azt. A vállalkozóknak két héttel a munkavégzés megkezdése elıtt kell bejelenteniük egyszerősített munkaerıigénylésüket, ami alapján az önkormányzat kiértesíti az idénymunkára alkalmas munkavállalókat - fejtette ki az eljárást Simon Gábor. Aláhúzta: ellenırzött és legális foglalkoztatásnak számít a mezıgazdasági idénymunka ilyen típusú igénybevétele, így a munkáltatóknak - a szabályok betartása esetén - nem kell tartaniuk a munkaügyi ellenırzésektıl. Az államtitkár megjegyezte: az áprilisban indult Út a munkához programban mintegy 66 ezer - korábban rendszeres szociális segélyben részesülı - munkavállaló 6 órás közcélú foglalkoztatása valósulhat meg közel 50 milliárd forintból. Szobrot Fátyol Misinek! (2009. május 19. Kultúrpart/MTI) Bemutatták Fátyol Misi cigányprímás makói szobrának tervét; Kiss Jenı szobrászmővész alkotását a zenész születésének századik évfordulóján, ısszel állítják fel a Maros-parti város központjában. A makói szobrászmővész elmondta: a legendás cigányprímás alakját elsısorban korabeli fotográfiák alapján mintázta meg, de az alkotás elkészítéséhez tanulmányozta a muzsikus életét és zenei munkásságát is. A 190 centiméter magas bronzszobrot alacsony, fagyálló mészkı posztamensre állítják a Korona Szálló épületének közvetlen közelébe, a szökıkút mellé. Az 5/4-es életnagyságú, álló figura kezében hegedőjét tartja, vonóját pedig leereszti, mint aki éppen befejezte a zenélést. Az alak mellett az egykor volt kávéházak hangulatát egy szék idézi meg. Kiss Jenı kiemelte: szeretné, ha a szobor a makóiak mindennapjainak részévé válna. A Korona Szállóban például gyakran rendeznek esküvıket, Fátyol Misi alakja a székkel akár kiváló fényképezési helyszín lehet az ifjú pároknak. Tavaly tavasszal több mint hatszáz aláírás győlt össze Makón azért, hogy szobrot állítsanak Fátyol Misi emlékére. Az önkormányzat országos pályázatot írt ki a mő elkészítésére. Fátyol Misi évtizedeken keresztül a makói Korona Szálló éttermében zenélt. Személye és muzsikája a városlakók között népszerő volt, nagy megbecsülésnek örvendett. Zenei tudását a korabeli szakma is nagyra értékelte, országos ismertségnek is örvendett. Néhány évig külföldön is dolgozott, mielıtt végleg hazatért szülıvárosába. Az egykor Makón élt muzsikus 1980 februárjában hunyt el, és idén szeptemberben lenne százéves. Tavaszmezı: bál, de nem csak buli - Sétálóutcát és kulturális központot álmodnak a Józsefváros szívébe (Czene Gábor Népszabadság 2009. május 23.) Elég nagy az apátia, sokan arra rendezkedtek be, hogy elköltöznek, amint csak tudnak. Az emberek nem foglalkoznak azzal, hogyan tehetnék jobbá a lakóhelyüket, egyetlen céljuk van: túlélni - jellemzi a budapesti, VIII. kerületi Tavaszmezı utca környékén uralkodó állapotokat Bálint Mónika, a ZöFi, azaz a Zöld Fiatalok
48
Egyesület képviselıje. A Józsefvárosnak ez a része most mégsem a beletörıdésrıl szól. Különféle civil szervezıdések találtak egymásra: elhatározták, hogy otthonos világot, pezsgı kulturális életet teremtenek. A roma, város- és környezetvédı szervezeteket elsı körben a felháborodás hozta össze. Tavaly nyáron még úgy volt, hogy lebontják a Tavaszmezı utca 6.-ban lévı - régi, alapos felújításra szoruló, de így is különleges épületet. Csaknem két évtizede a Roma Parlament és a Phralipe székhelye ez, az Amaro Drom címő folyóirat szerkesztısége is itt mőködik. A tiltakozás hatására az épület ideiglenes mőemléki védettséget kapott, és (a jelek szerint) megmenekült. A civil szervezetek azonban úgy döntöttek, nem elégednek meg ennyivel - mondja Fris E. Kata, a Roma Parlament munkatársa. A József utcáról nyíló, a Roma Parlament székházával telekszomszédos mőteremház bérlıje, Martsa Piroska restaurátor felhívására tavaly ısszel megalakult a Tavaszmezı-Mővészkert civil kezdeményezés. A "zöld fiatalok" háromezer példányban kiadott, ingyenes helyi újsággal jelentkeztek. Ahogyan a védegyletes Fekete Hajnal fogalmaz: a lelkesedés mágnesként vonzotta a civil szervezeteket és az önkénteseket. Egyik ötlet szülte a másikat, végül körvonalazódni látszott a terv: a Tavaszmezı utcát, ami a Horváth Mihály és a Mátyás teret köti össze, sétálóutcává kellene alakítani, egyúttal létrehozni egy (részben speciálisan roma) mővészeti-kulturális központot. Mindez kiegészülne a szomszédos - amúgy 110 éves múltra visszatekintı - József utcai mőteremház kertjével, ami inkább az elmélyült alkotói munka terepe lenne. Az alapok adottak, hisz a Roma Parlament a kilencvenes évek közepe óta szervez kiállításokat, komolyzenei koncerteket és más kulturális eseményeket a Tavaszmezı utca 6.-ban. A mellette lévı üres telekre ráadásként egy új épületet is fel lehet húzni. A nagyberuházó, amely a területet kinézte magának, állítólag mára eltőnt a színrıl. A civilek elképzelése elvileg élvezi a "kerület" támogatását. Legalábbis ezt vettük ki Alföldi György, a Rév8 (Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt.) vezérigazgatója szavaiból. Egyelıre azonban korai lenne pezsgıt bontani. A beruházás milliárdos nagyságrendő összeget igényel, de azon túlmenıen, hogy sikerül-e támogatásokból és pályázatokból összeszedni ennyi pénzt, Alföldi György szerint az is kérdés, hogy a központot mibıl lehet majd fenntartani. Pontos költségvetés híján pillanatnyilag azt sem tudni, hogy a havi mőködtetés menynyibe kerülne. A civil szervezetek a leendı kávézóból (esetleg étteremtıl) remélnek bevételeket, másrészt bíznak abban, hogy közszolgálati feladatok átvállalásáról (és az ezzel járó támogatásról) sikerül megállapodást kötniük az önkormányzattal. Ugyanakkor tény, hogy az anyagi természető koncepciók még nem érték el a teljes kidolgozottság szintjét. A lakókkal is le kell folytatni az egyeztetéseket. A civilek mindent elkövetnek, hogy népszerősítsék a sétálóutcáról és a "roma-magyar kulturális központról" szóló álmot. A minap fesztivált és utcabált rendeztek: lezárták a forgalom elıl és egy napra sétálóutcává alakították a Tavaszmezıt. Ízelítıt adtak abból, hogyan képzelik a jövıt. Kétségtelen, hogy a tervnek még ezer és egy buktatója van. Hát miért ne valósulhatna meg? Horogkereszt formájú tőz a cigánytelepen (MTI 2009. május 22.) Horogkereszt formában éghetı anyagot locsoltak a földre, majd meggyújtották Mendén, a cigányok által lakott utcában. Személyi sérülés nem történt. A faluból hajnali fél négykor érkezett bejelentés a monori rendırségre – mondta Kelemen József kapitányságvezetı. Egy munkába igyekvı nı arról számolt be, hogy házuk közelében, a porban körülbelül két méter átmérıjő, horogkereszt alakú tőz ég. Az elsıdleges vizsgálat szerint valóban horogkereszt mintában locsoltak gyúlékony anyagot a cigányok által lakott utca egyik háza elé, majd belobbantották a földet - közölte a kapitány. Mire azonban a szemtanú által értesített rokonok a helyszínre értek, magától elaludt a tőz, így személyi sérülés nem történt, és a közeli házak sem voltak veszélyben. Kelemen József hozzátette: már hajnalban elkezdték a helyszíni szemlét. A tőz keletkezésének helyén talált benzineskannát lefoglalták, folyik a tanúk meghallgatása és a nyomok felkutatása.
49
Birkózni, bokszolni tanulnak a halmajugrai fiatalok (2009. május 26. MNO) Egymillió forintért vett birkózószınyeget ajándékba a halmajugrai roma-tanodának egy cég. A tanodát mőködtetı egyesület pályázaton nyert egy nyolcmilliós falubuszt is. A birkózószınyeget adományozó társaság titokban akarja tartani a nevét, de az adományt jó szívvel adták . Jó helye lesz az új, egymilliós ajándék birkózószınyegnek, bár tény, hogy még a korábban kapott - szintén egymillió forintot érı - kondigépeket sem tudják hová tenni a halmajugrai Szebb Jövıért Tanodában. Lakatos Alajos, a tanodát mőködtetı roma-magyar civil szervezet vezetıje szerint a helyszőke ez esetben egy kellemes gond, s arról is beszámolt: egy nyolcmilliós falubuszt is nyertek nemrég a Leader-programban. Utcán az itt megszerzett tudást sem szabad használni, ahogy a boksztudást sem - hangsúlyozta Lakatos Imre tréner. „Megbeszéltük a srácokkal a kezdéskor, hogy egy ekkora adományt rendes munkával, megfelelı eredményeket felmutatva kell meghálálnunk. A szınyeg nélkül csak a futballpályán tudnánk edzeni, az pedig balesetveszélyes lenne. Úgyhogy most csak úgy edzünk, hogy minden energiát bedobunk. Ha birkóznak, bunyóznak, akkor nem az utcán lıdörögnek, jó helyen vannak, elkerülik a bajt” - mondta el a megyei internetes oldalnak a sportember. Athe Sam! - Roma Összmővészeti Fesztivál (Est.hu, 2009. június 8.) A Gödör Klub idén is teret enged a kortárs roma kultúrának; "Athe Sam – Itt vagyunk!" címmel összmővészeti fesztivált rendez, melynek célja, hogy a mővészet eszközeivel teremtsen megfelelı miliıt az interkulturális párbeszédhez. A Gödör Klub már két éve járul hozzá a Roma Összmővészeti Fesztivállal ahhoz, hogy a cigány közösség az érdeklıdı roma és nem roma látogatóknak bemutathassa kultúrája sokszínőségét és mővészeti értékeit. A fesztivál remek platform a párbeszédekhez, a megismeréshez, ezen keresztül az elfogadáshoz és a sztereotípiák leküzdéséhez, melynek legnagyobb gátja az ismeretek hiánya. Emellett nagyon fontos törekvés még, hogy a különbözı cigány csoportok között is kialakuljon a kulturális dialógus. Az egyhetes fesztiválon a zenének kiemelt szerepe lesz – közel 30 zenekar koncertjét élvezhetjük majd, köztük a Rajkó Zenekar, a Traio Romano, a Szilvási Gipsy Folk Band, a Ternipe, Szakcsi Lakatos Béla és a Gipsy Jazz, Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band -, a programban az autentikus muzsikát játszók mellett a legkülönfélébb zenei irányzatokat képviselı roma mővészek, együttesek is helyet kaptak, és idén különösen nagy hangsúlyt fektettek a szervezık a fiatal tehetségek bemutatására. A koncertek mellett színházi elıadások, kerekasztal-beszélgetések, filmvetítések és kiállítások színesítik a programot. Lesz továbbá kézmőves bemutató és vásár, mely során a cigánysághoz szervesen kapcsolódó kézmőves mesterségekkel lehet megismerkedni. A fesztivál programjai ingyenesek! A cigánygyerek már ránézésre is fogyatékos? (168óra 2009. május 27.) Két gyermeknek egy-egy millió forint kártérítést ítélt meg a megyei bíróság elsı fokon, mert indokolatlanul fogyatékosnak minısítették ıket - írta a Népszabadság. A lap csütörtöki számában azt írta, hogy az Esélyt a Hátrányos Helyzető Gyerekeknek Alapítvány által indított perben a testület úgy találta: a megyei önkormányzat, illetve a fenntartásában mőködı, tanulási képességeket vizsgáló bizottság, valamint a nyíregyházi Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola a hátrányos megkülönböztetéssel megsértette a gyerekek alkotmányos jogait.
50
A lap felidézi, hogy az indokolatlanul fogyatékossá minısítések ügye 2005-ben kezdıdött - írta az MTI. Helyi cigány önkormányzati képviselık és civil szervezetek segítségével Mohácsi Viktória SZDSZ-es EP-képviselı 66 gyerek ügyét karolta fel, akik MACIKA ösztöndíjasok voltak (tehát kormányzati ösztöndíjat kaptak), és speciális iskolába jártak: róluk gyanítható volt, hogy nem a képességeik alapján nyilvánították ıket fogyatékossá. A felkért független szakértık 47 gyerek esetében állapították meg, hogy normál képességőek, és vagy szakszerőtlenség, vagy más okok állnak a fogyatékossá nyilvánításuk hátterében. Mohácsi buzdítására tizenkét szülı vállalta a bírósági procedúrát, tizenkét perbıl ez az elsı, ahol a bíróság igazat adott a felperesnek, és megítélte a kártérítést. A szociális földprogram felében romák részesülnek (RomNet, 2009. május 28.) Eddig 18 ezer roma származású ember vehetett részt a szociális földprogramban. A hátrányos helyzető térségekben zajló projekt a nehéz szociális helyzetben lévı családok megélhetését segíti és növeli az önálló egzisztenciateremtés esélyeit a kedvezményes szolgáltatások, juttatások révén.A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az ország tíz megyéjében zajló szociális földprogramban 35 ezren vesznek részt, ebbıl 18 ezren roma származásúak, 13 ezren tartósan munkanélküliek, és 4 ezer a megváltozott munkaképességő, alacsony jövedelmő kedvezményezettek száma. Báridén a tavalyi évhez képest felével kevesebb, mintegy 150 millió forintos keret áll a rendelkezésre, a szaktárca úgy véli a siker töretlen maradhat tájékoztatta a tárca a RomNetet. A támogatásra a hátrányos helyzető települések önkormányzatai pályázhatnak, nekik juttatja el a misztérium a támogatást annak érdekében, hogy a településeken munka nélkül lévık egy része mezıgazdasági tevékenységgel foglalkozhasson. Az önkormányzatok júliustól adhatják be idei pályázataikat, amelyekben 400 ezer és 5 millió forint közötti összegre pályázhatnak az adott településen élı létszámtól függıen. A családok egyéni szerzıdéseket kötve juthatnak hozzá a program által biztosított juttatásokhoz, amelynek révén háztáji jellegő kistermelést és állattartást folytathatnak, de többek közt földet bérelhetnek, vagy a talajmunkákhoz gépeket is kölcsönözhetnek. Az ország megyéinek egyébként több mint fele érintett a projektben: az Észak-Alföld és a Dél-Dunántúl régió mindhárom, az Észak-Magyarország, valamint a Dél-Alföld és a Nyugat-Dunántúl régió két-két megyéjében mőködik a rendszer. A statisztika szerint a 167 kistérségbıl jelenleg 44-ben mőködik szociális földprogram. A szociális földprogramot, mint aktív szociálpolitikai eszközt a Népjóléti Minisztérium vezette be 1992-ben, majd a szociális ügyekért felelıs minisztériumok folytatták. Ezt megelızıen a magyar szociálpolitika történetében a századfordulón Kárpátalján és a II. világháború elıtt folytak hasonló elvi alapokon álló produktív szociálpolitikai programok. A szociális földprogramok célja a szociálisan hátrányos helyzető családok megélhetését segíteni, életminıségét javítani, önálló egzisztenciateremtési esélyeit növelni kedvezményes szolgáltatások, juttatások révén. A kormány legutóbb 2006 áprilisában adott át a Nemzeti Földalapba tartozó 145,5 hektárnyi területet 11 önkormányzatnak azzal a feltétellel, hogy az ingyenesen vagyonkezelésbe adott föld csak szociális földprogramra hasznosítható. A földalapról szóló törvény kimondja, hogy a kezelı a termıföldet önkormányzati feladatok ellátásának elısegítése, így foglalkoztatási, szociális, sport, kulturális és közmővelıdési, informatikai-kommunikációs, gazdaság- és területfejlesztési cél megvalósítása, civil szervezetek mőködésének támogatása, a kistérségi kohézió erısítése érdekében - a települési önkormányzat részére ingyenesen adhatja vagyonkezelésbe. A legtöbb földet (91 hektárt) Békés megye, azon belül Végegyháza önkormányzata (31 hektár) kapott. A második helyen a Hajdú-bihari Újléta áll 29 hektárral, ami 12 kis parcellából áll össze. Szerepelnek még az összességében 145,5 hektáros listán Somogy, Baranya, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-SzatmárBereg, és Bács-Kiskun megyei települések is. Van olyan program, ahol csak egyfajta tevékenységfolyik a
51
programon belül. Pl. intenzív fóliás paprikatermesztés, vagy csak önellátásra szolgáló konyhakerti növénytermesztés, de van ahol többfajta (6-8 féle) termelési, növénytermesztési és állattartási tevékenység folyik egy programon belül. Eltérı szociális, kulturális jellemzıkkel rendelkezı kedvezményezetti csoportokat más-más tevékenységbe vonnak be a helyi mőködtetık. A programtól azt várják, hogy javul a megélhetési biztonsága hátrányos helyzető rétegek körében, a település népességmegtartó ereje nı, csökken az elvándorlási kényszer, a helyi erıforrások hasznosulnak, melyeket a piacgazdaság nem tud hasznosítani, erısödik a társadalmi tolerancia a hátrányos helyzetőek, s közöttük a roma kisebbség iránt, valamint a kedvezményezett családok szociális gondoskodásra való rászorultsági szintje csökken, az öngondoskodási igénye nı, de fıként azt, hogy így növekszik az esélye a munkaerıpiacra való visszajutásra, vagy önálló megélhetés biztosítására, ezzel javul a megélhetési biztonsága hátrányos helyzető rétegek körében. Jelenleg 10 megyében (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Zala), 44 kistérségben, 194 településen mőködik szociális földprogram. Közösségfejlesztı roma fiatalok (Veszprém Naplo-online 2009. május 28.) Veszprém - Több mint negyven roma fiatal vett részt azon a képzési és foglalkoztatási programon, melyet a Magyarországi Cigányok Független Érdekvédelmi Szövetsége a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ segítségével indított Veszprém megyében. Mint Gáspárné Bogdán Edit közösségfejlesztı asszisztenstıl megtudtuk, tizenhárom személy közösségfejlesztı asszisztens, harminc pedig személyi segítı asszisztens képzést kapott. A foglalkozások után azonnal be is kapcsolódtak a cigány származású lakosság integrációjával kapcsolatos munkába, a hátrányos helyzető emberek életkörülményeinek, egészségügyi helyzetének, képzési és munkalehetıségeinek a felmérésébe. A közvetlen napi tevékenységeik között közremőködnek például a máltai szeretetszolgálatnak a ruha adományok elosztásában. Gáspárné Bogdán Edit elmondta, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekekkel való foglalkoztatásra, óvodákkal, iskolákkal együttmőködve, a nevelıtestületek támogatásával színes és élmény dús programokat szerveznek a gyermekeknek. Több településen közvetlenül is meg lehet találni a segítıket. Nagyvázsonyban a Mővelıdési házban Rupa Éva Roma klubba, Tapolcán Gyerekkönyvtárban Farkis Éva pedagógiai foglalkoztató és készségfejlesztı játékokkal, korrepetálással, Devecserben az iskolai tornateremben roma hagyományırzı táncot tanulhatnak, Pápateszéren nıi kézilabdacsapat alakult, Városlıdön Horváth Éva a körzeti orvossal és a polgármesteri hivatal köztisztviselıivel tartja a kapcsolatot. Adásztevelen Somogyiné Berki Nikolett szervezésében sportszakkör mőködik. A személyi segítık felkészítik a gyerekeket húsvétra, anyák napjára pedagógusnapra, aerobik és különbözı sportfoglalkozásokra is. A pápai romagyerekeknek Hıbe Imréné és Somogyiné Berki Nikoletta szervezett egy élménydús napot döbröntei kirándulással, sportolással. A program keretén belül a cigány kisebbségi önkormányzatok is különbözı programokat, kirándulásokat, napközis nyári táborokat szerveznek. Cigánymise Bogyiszlón. Romákkal telt meg a templom (Teol - 2009. május 29.) Bogyiszló Elsı alkalommal tartottak cigánymisét a településen. A szertartáson a romák Jézus mennybemenetelérıl emlékeztek meg. A cigány kultúrát általában a mulatozással, a tánccal, a zenével azonosítják. Holott a cigány kultúra lényege: a család, a családba gyökerezettség. Ezt hangsúlyozta Lankó József plébános az elsı bogyiszlói cigánymisén.
52
A lelkipásztor közel harminc éve él és hirdeti az evangéliumot, az örömhírt, egy romák lakta faluban, a Baranya megyei Alsószentmártonban. – Az örömhír az – mondta –, hogy Isten szeret bennünket. És akit szeretnek, kivirul. Ha egy kocsis hinni kezd Istenben, azt leghamarabb a lovai érzik meg. Ha valaki innen hittel telten megy haza, meg fogja érezni a családja, de még a kutyája is. A még a múlt szombaton tartott misén Jézus mennybemenetelérıl emlékeztek meg. A bibliai történetet Szigetvári Erika beás, Jovánovics Mihályné magyar nyelven ismertette. A misén kiderült, hogy a bogyiszlói középkorú cigányok és gyerekeik már nemigen gyakorolják a nyelvüket. Amikor a pap azt mondta, hogy „Domnul szö fie ku voj!”, néma maradt a hívısereg. De amikor magyarul megismételte, hogy „Az Úr legyen veletek!”, kórusban mondták, hogy „És a te lelkeddel!”. A cigánymisét a helyi hitoktató, Koncz Ádám szervezte meg. Tanítványainak a fele roma. Amikor, néhány éve Bogyiszlóra került, úgy érezte: talán itt lesz a legsikeresebb a hithirdetés, az evangelizáció, talán ezek a gyerekek állnak legközelebb Istenhez. Ifjúsági istentiszteleteken közremőködı zenészeket is hívott a cigánymisére. A hangszerek között, a szintetizátor és a gitár mellett a ceglédi kanna is helyet kapott. Több ének két nyelven hangzott el, csakúgy, mint a Miatyánk. Az istentisztelet végén két szín alatti áldozáshoz járulhattak a hívek. Általában csak az ostyát – Krisztus testét – szolgáltatja ki a pap, de most a borból – Krisztus vérébıl – is részesülhettek. Lankó József egyik kezében az ostyával, másikban a borral telt kelyhet tartotta, és „önkiszolgáló módon” az ostyát a borba mártva történt az áldozás. A mise végén elénekelték a beás himnuszt. Mondjad szépen: „Büdös cigány parazita élısködı vagyok!” (Heol - 2009. május 30.) A hevesi búcsúban 2007 nyarán történtek miatt feljelentéssel élt romák jogi képviselıje pótmagánvádat nyújtott be. Az irat tizenhárom rendırt jelöl meg vádlottként. Pótmagánvádat nyújtott be az Egri Nyomozó Ügyészségen a hevesi búcsúban történtek miatt a feljelentéssel élt romák jogi képviselıje, dr. Magyar Elemér egri ügyvéd. Az általa szerkesztett pót-magánvádirat azt követıen született, hogy a 2007. június 24-én a hevesi búcsúban bekövetkezett roma–rendır affér nyomán a cigányoknak a hatósági személyek ellen kezdeményezett büntetıeljárását az Egri Nyomozó Ügyészség (ENYÜ) részben bőncselekmény-, részben bizonyítékhiány miatt megszüntette. A hevesi romák jogi képviselıje 13 rendırt jelölt meg vádlottként, akik ellen több bőntény megvalósulása okán kéri a Heves Megyei Bíróságot tárgyalás megtartására, a terheltek felelısségre vonására. Az ügyvéd tájékoztatása szerint a vádindítványban – jogi lépése indokaként – részletesen taglalja a 2007. június 24-én késı délután történteket. A dél-hevesi városban aznap búcsút rendeztek a vásártéri futballpályán. Már 17 óra körül járhatott az idı, amikor a helybeli B. Cs., B. J. és B. R.-né családtagjaikkal megérkeztek a rendezvény helyszínére. Egy büfé közelében, padokon foglaltak helyet. Az asszonyok sört és üdítıt mentek venni. Ezután nem sokkal megjelentek ott a Heves Megyei Rendır-fıkapitányság (HRFK) bevetési alosztálya és a Heves Rendırkapitányság (HRK) munkatársai. A Police feliratú, fekete kommandós gyakorlóruhát viselı, ám azonosítószám híján lévı rendırök puskákkal, pisztolyokkal, tonfákkal, gumibotokkal voltak felszerelve. A romákat a büfénél rögtön közrefogták, agresszíven, durva hangot használva igazoltatni kívánták ıket. Anélkül, hogy – jegyzi meg az irat készítıje – okmánnyal, jelvénnyel igazolták volna: hivatalos személyekként járnak el. A romák ellenırzésére okuk nem volt, hiszen a cigányok gyerekeikkel békésen szórakoztak, ráadásul a helyi rendırök ismerték mindannyiukat. Az igazoltatás csak arra szolgált ürügyül, hogy a romákba beleköthessenek. Többeket megbilincseltek, ıket végigvonszolták mindenki elıtt a pályán, s a salakos részen álló rendırautóba behajították, majd a kapitányságra szállították ıket. A jogi képviselı álláspontja szerint a rendırök brutális, jogellenes fellépése, a riasztólövés a búcsú résztvevıiben nagyfokú riadalmat, megbotránkozást okozott, az esemény ezzel gyakorlatilag véget is ért. A pótmagánvád-indítvány hangsúlyozza, hogy a kapitányságon az elıállított hat romát, továbbra is bilincsben tartva, arccal a fal felé letérdepeltették, órákon át egyenként kihallgatták ıket. Közben bántalmazták, s arra
53
kényszerítették mindegyiküket, hogy azt mondják: „Büdös cigány parazita élısködı vagyok!”. B. R. szájába pisztolyt nyomtak, ami miatt egyik fogának egy darabja letört. A nyomozó ügyészség továbbítja az indítványt Dr. Hajdú Tamás, az ENYÜ vezetıje érdeklıdésünkre elmondta, ık a rendırök ellen tett feljelentés kapcsán az ügyet a megszüntetı határozattal lezárták. A megyei fıügyészség az ez ellen benyújtott panaszt elutasította. Annyi a teendıjük, hogy a pótmagánvádat továbbítják a megyei bíróságnak. Ott döntenek annak befogadásáról. Ha ez megtörténik, akkor kerülhet sor tárgyalásra. A pótmagánvád kitér arra is, hogy a bevetési alosztály tagjai kényszerintézkedéseikrıl lényeges részeiben valótlan jelentéseket készítettek. Nem a valóságot tükrözik a durva fellépésükre okot adó körülmények, s az azokban résztvevık megjelölése, a sértettek velük szembeni magatartása. A jogi képviselı a 13 rendırt részben felbujtókként, részben társtettesekként, különbözı mértékben, hivatali visszaélés, sértett sanyargatásával járó jogellenes fogvatartás, hivatali közokirat-hamisítás, súlyos testi sértés bőntettének, továbbá bántalmazás hivatalos eljárásban, s könnyő testi sértés vétségének elkövetésével vádolja. Célpontok? Avagy: nem jó cigányként az M3-ashoz közel lakni (Heol - 2009. május 31.) Több honi romatelepen történt fegyveres támadás azóta, hogy múlt év szeptember végén Tarnabodon hasonló ügyben indult eljárás. Megkérdeztük az ügyben meggyanúsítottak jogi képviselıjét: hol tart most e procedúra? – Az elsı ilyen típusú bőntény tavaly Galgagyörkön történt – emlékeztet dr. Magyar Elemér egri ügyvéd. – Faluvégi cigányházakra dobtak Molotov-koktélt, s lövöldöztek is. Szerencsére senki sem sebesült akkor meg. Múlt év nyarán a Nyírségben, Piricsén két lakóépületre támadtak rá az üvegbe töltött robbanó-gyújtóanyaggal, s a lövések egy asszonyt a combján sebesítettek meg. Tavaly szeptember végén egy éjszaka Tarnabodon az M3-as autópályához közel esı Tarna utcában csaptak le négy házra az elkövetık. Elhajították a lángokat fellobbantó koktéljukat, emiatt az egyik lakhely kigyulladt, majd lıfegyverekbıl tüzet nyitottak. Csak a véletlennek köszönhetı, hogy senki sem sérült meg. Múlt év szeptember 29-én a Hevesi Rendır-fıkapitányság (HRFK) bevetési alosztálya elfogott gyanúsítottként egy fiatalkorút és egy fiatal felnıtt férfit. Harmadikként a munkahelyérıl vittek el egy szintén húszon aluli fiút. Mindhárman helybeliek. Dr. Magyar Elemér az összefüggésekrıl: - Az ügyek összefüggenek egymással. Ugyanazok a módszerek, hasonlóak fegyverek, a helyszínek. -Az NNI emberei hihetetlen munkát végeznek, csak szerintem nem célirányosan, hiszen eredmény még nincs. Amit eddig mondtak a tettesekrıl, hogy 30–40 évesek lehetnek, rendıri, katonai múlttal rendelkezık, esetleg vadászok, mindez nagy általánosság. Bárki juthat ilyen következtetésre. - Ami feltőnı, az az elkövetık nagy magabiztossága. Valami miatt úgy vélik, nem kapják el ıket. Arra nem utal semmi, hogy tudathasadásos elmebetegekkel állunk szemben. Az effélék ugyanis nem szövetkeznek. - Az uzsorázás sem valószínő, mivel túl messze vannak egymástól a bőntények helyszínei, túl szegények az áldozatok. - Az is biztos: a cigányok nagyon családszeretık, nem ölnek gyermekeket! Kizárásos alapon marad a bigott rasszista gondolkodás. Meglehet, valakiket korábban súlyos sérelem ért a cigányoktól, s bosszút esküdtek. - Nem keresem a politikai motivációt, sem a Jobbikkal, a Magyar Gárdával való összefüggést. Reméljük, kiderül elıbb-utóbb a motiváció. Mindhármukat bőnügyi ırizetbe vették, tanúként kihallgatták, majd a bíróság szökésüktıl, elrejtızésüktıl tartva elızetes letartóztatásba helyezte ıket. Múlt év novemberében a HRFK akkori bőnügyi igazgatójától megtudtuk, hogy a büntetıeljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vette át a megyétıl. Akkorra ugyanis már sokasodtak az egyforma bőncselekmények. A Borsod megyei Nagycsécsen két ember meg is halt. Ott is – mint Piricsén és Tarnabodon – a tettesek az M3-as sztrádához közeli község cigánytelepét szemelték ki. Két szemközti házra repítettek könnyen meggyulladó folyadékot, s következett a lövedékzápor. Golyós és sörétes puskát egyaránt használtak. E helyen egy 43 esztendıs férfi és egy 40 éves asszony halálát okozták a lövések. A másik épületben a férj lélekjelenléte mentette meg a családot, fedezékbe parancsolta rokonait. Pár héttel késıbb Alsózsolcán bukkantak fel koktélos-lıfegyveres, lesbıl támadó egyének. Itt egy fiatalembert talált el lövedék, életveszélyesen megsebesült. Az újabb bőntény helyszíne Tatárszentgyörgy volt. Molotovkoktéllal valósággal kifüstöltek a házukból egy családot, a menekülı apát és kicsi fiát utána célzott lövésekkel
54
végezték ki. Tiszalökön a munkába induló roma férfit lıtte mellkason a sötétben megbújó elkövetı. A sértett azonnal az életét vesztette. Az egri ügyvéd szerint a tarnabodi ügyben a fegyverszakértı arra a következtetésre jutott vizsgálatai nyomán, hogy legalább öt lıfegyvert alkalmaztak a támadók. Három golyós és két sörétes puskát. Négy Molotov-koktélt hajítottak a házakra. – A gyanúsítottakon olyan anyagmaradványokra bukkantak – folytatja dr. Magyar Elemér –, amelyek a lıpor alkotórészei. Ám Sz. A. esetében a szakértı azt fejtette ki, hogy valószínőleg a közelében fegyvert sütöttek el, ı nem lıtt. - A lıpornyomok fellelési helye alapján a feltevésem az, hogy a fegyverrel rendszeresen gyakorlatozó kommandósok szennyezhették be a gyanúsítottakat a fiúk elfogásakor. Nem szándékosan, véletlenül. Ezt eddig senki nem cáfolta. Egy különösen védett tanú is elıkerült, aki azt vallotta, hogy a három ifjú a lakása ablaka elıtt beszélte meg: lövöldözni akarnak, ha kell, embert is kinyírnak. Utóbb egy hevesi ügyvédnél mindezt visszavonta. Furcsa: a fiatalok elızetes letartóztatását a bíróság azzal az indokkal hosszabbította meg, hogy a faluban többen félnek tılük. Csak azt nem tudjuk, kik, miért tartanak tılük, mire alapozzák rettegésüket. A védı elmondja, hogy a gyanúsítottak átestek több hazugságvizsgálaton, ezeken más bőnesetekbe is megpróbálták ıket belekeverni. Adatokat is győjtenek idınként a faluban és másutt az NNI munkatársai. Életfogytiglanit kapott az olaszliszkai lincselı (Promenad - 2009. május 29.) Megszületett az elsıfokú ítélet az Olaszliszkán meglincselt tanár ügyében. Az elsodort kislány apja életfogytiglani büntetést kapott, leghamarabb 30 év múlva szabadulhat, az édesanyját felbujtóként 15 év fegyházra ítélték. Az Olaszliszkán meggyilkolt tanár ügyében megszületett az elsı fokú ítélet. A másodrendő vádlott – az elsodort kislány édesapja – életfogytiglani büntetést kapott, leghamarabb 30 év múlva szabadulhat, az ötödrendő vádlottat – az elsodort kislány édesanyját – felbujtóként 15 év fegyházra ítélték. Az elsodort kislány egyik testvére – az elsırendő vádlott – 15 év fegyházat kapott, hasonlóképpen a harmad, a hatod, és a hetedrendő vádlott is. A két fiatalkorú elkövetı pedig 10-10 év fiatalkorúak börtönében letöltendı büntetést kapott. 2006. október 15-én Szögi Lajos tiszavasvári tanár családjával autózott, amikor Olaszliszkán áthaladva elsodort egy elé lépı lányt. Bár a gyerek csak könnyő sérüléseket szenvedett, felbıszült rokonai a nyílt utcán meglincselték Szögit. A vádirat szerint fejét legalább negyven rúgás és ütés érte, a helyszínen életét vesztette. Az ügyben nyolc embert helyeztek elızetes letartóztatásba, a másodrendő vádlott az utolsó szó jogán bőnösnek vallotta magát. A brutális gyilkosság felszította a cigány–magyar ellentétet, Szögi Lajos halálát a szélsıjobboldal ügyesen használta fel saját céljaira, 2006 ısze óta neve rendszeresen elhangzik a szélsıjobboldali demonstrációkon, így például azon is, amelyet a szocializmus levetett bőnügyi szófordulatát újrahasznosító Jobbik kifejezésével élve a cigánybőnözés áldozatainak emlékére tartottak. Szögi halála így túlmutat a család tragédiáján, a tiszavasvári tanár fogalommá vált, az olaszliszkai gyilkosság pedig a szélsıjobboldal állandó hivatkozási alapjává. A felfokozott indulatokra jellemzı, hogy a gyilkosság után Olaszliszkán a retorzióktól rettegtek, a bőncselekményt követı napokban többször is elterjedt a faluban, hogy szkinhedek jönnek megbosszulni Szögi halálát. Bár pogrom végül nem volt, a faluban emlékmővet állítottak a gyilkosság helyén, ahol a szélsıjobboldal rendre megemlékezéseket tart, ezek pedig mindig feszültségeket okoznak. Elıfordult már az is, hogy szolgálaton kívüli rendırök cigányfattyúztak és fenyegetıztek fıbelövéssel, miután koszorút helyeztek el az emlékmőnél. Elherdálják a fıvárosi romákra szánt pénzt? (Figyelınet, 2009. június 1.) Feltőnıen sok pénzt – 900 millió forintot – szán az állam egy kilúgozott koncepciójú fıvárosi roma központra. A kiszemelt épületet a szakértı sem tartja megfelelınek - olvasható a Figyelıben. Egyetlen budapesti intézményt kívánt megtekinteni Hillary Clinton, amikor még az Egyesült Államok First Ladyjeként Magyarországon járt: a Fıvárosi Önkormányzat Cigány Ház – Romano Kher elnevezéső, szociális és mővelıdési módszertani központját, amely a finoman szólva nem túl reprezentatív XV. kerületnek is a
55
külsı részén található. Ezzel a történettel példázta Demszky Gábor, Budapest fıpolgármestere a legnagyobb hazai kisebbség iránti fokozott nemzetközi figyelmet a Fıvárosi Roma Kulturális és Oktatási Központról (FROKK) szóló április végi közgyőlési vitán. Hatalmas összeg A tervek szerint a kulturális, pedagógiai és kutatási feladatokat ellátó létesítmény a fıvárosi tulajdonú Szentkirályi utca 7. szám alatti épületben kapna helyet. A felújítást 900 millió forinttal támogatja az állam, amely ezen felül a fıváros által a mőködtetésre biztosított évi 100 millió forinthoz további 200 millió forinttal csatlakozna. Feltőnıen nagy felújítási összegrıl van szó, amelyet a nemes cél sem magyaráz. Összehasonlításképpen a VI. kerület 1,1 milliárd forintból épített fel egy új kulturális központot az Eötvös utcában, kétszer akkorát, mint a Szentkirályi utcai 2300 négyzetméteres ingatlan, amelynek jelenlegi értékét a tervezett felújítási összeg harmadára, 330 millió forintra becsülik. Horváth Csaba fıpolgármester-helyettes lapunknak ugyan jelezte, hogy még csak az „elvi döntések” születtek meg, a felújítási program nem végleges, közben azonban a büdzsében már a fıvárosi létesítményre csoportosították át a korábban az országos roma centrumra szánt 900 millió forintot. A projektet pedig az eddigi, több évtizedes halogatáshoz képest szédítı ütemben, a 2010-es – választási – évre tetı alá akarják hozni. A fıvárosi képviselık már meg is szavazták az intézmény megalapításáról szóló okirat szövegének elıterjesztését, méghozzá egyhangúlag. Aggályok Félı, hogy a jó szándékú kezdeményezést „erıltetett menetben” mindenképpen kipipálják, méghozzá úgy, hogy az eredetihez képest jóval szőkebb koncepcióhoz társított gáláns összegek végül követhetetlenül szétfolynak. A budapesti centrum kialakítása pedig a roma civilek szerint „beláthatatlan jövıbe tolja ki” az önreprezentáció feladatait ellátni képes, régóta vágyott országos kulturális intézmény létrehozását. A FROKK majdani lehetıségei ugyanis eltörpülnek a korábban kidolgozott tervekhez képest. A kisebbségi és civil szervezetek részérıl így most vitatott a helyszín, s a részint országos, részint fıvárosi, úgy mővészeti, mint esélyegyenlıségi funkciókat ellátó tevékenység keveredése is. Miután a romák által évtizedek óta áhított kulturális infrastruktúra kialakítására tett ígéretét a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem teljesítette (Ígéretes ötlet – Figyelı, 2008/9. szám), a Gyurcsány-kormány az országos központ elıkészítésére a Roma Integráció Évtizede Program intézkedéseirıl szóló 2007. decemberi kormányhatározatban vállalt kötelezettséget. A tárgyalásokat azonban a kormány az idén forráshiányra hivatkozva megszakította a program megvalósulását ellenırzı, kisebbségi és civil szervezeteket tömörítı Roma Irányító és Monitoring Bizottsággal (RIMB). Ám az elkülönített 900 millióval kezdeni kellett valamit. A kormány a bizottság bevonása nélkül mondott le az országos roma intézményrıl a fıváros javára – mondta el Zsigó Jenı, a Romano Kher igazgatója, a RIMB soros elnöke –, ugyanakkor árulkodó módon országos funkciók betöltését is elvárja cserébe az évi 200 millió forintos állami támogatásáért az erre alkalmatlan helyszínen. Elhibázott választás A Szentkirályi utcai volt Dekoratır Iskola épületét a civilek és az egyeztetésekre múzeumi szakértıi minıségben meghívott György Péter esztéta is elhibázott választásnak tartják. A kritikákra válaszul a fıváros névlegesen az intézményhez csatolná a Napház Khamorro jelenlegi, kulturális rendezvényekre alkalmas épületét, amely azonban mindössze 100 fı befogadására képes. A kedélyek megnyugtatására a fıváros kötelezı egyeztetést írt elı a civilekkel, s lehetıvé teszi, hogy a legkésıbb május végéig további helyszíneket javasoljanak a kerületi önkormányzatok. Makai István, a Fıvárosi Cigány Önkormányzat elnöke (más roma szervezetekkel dacolva) a végül elfogadható megoldásban bízva véli úgy, hogy ha „választani kell a semmi és a valami között”, ık inkább a „valamit” választják, semhogy megint ne történjen évekig semmi.
56
A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkársága ugyanis változatlanul kívánatosnak látja az országos létesítményt. Arra azonban lapunknak nem válaszoltak, hogy pontosan mikorra tőznék ki a megvalósítást. Sportcsarnok épül a romatelep helyén - Felszámolják az abaújszántói romatelepet (RomNet, 2009. június 2.) Az önkormányzat ugyanis csatlakozott egy programhoz, amely a hátrányos helyzetőek lakáskörülményeit, képzését és foglalkoztatását biztosítaná. A program keretében a romatelep lakói a város különbözı pontjaira költöznek majd, és maguk is segítenek leendı házuk építésében vagy felújításában. Emellett szakmunkásképzésben vesznek részt, és az önkormányzat azt ígéri, foglalkoztatják is majd ıket. A romatelep helyén pedig a tervek szerint sportcsarnok épül majd. Vizes, repedezı falak, beázott plafon, sár. A Deszkás-udvarban néhány négyzetméteren zsúfolódnak össze a sokgyerekes családok. Többen közülük csirkét tartanak és zöldséget is termelnek a kiskertben, de nehezen élnek meg. - Konkrétan 17 családról van szó, nagyon hátrányos körülmények között élnek, több helyen nincs például higiéniai feltétel, fürdıszoba, illetve víz. Van, ahol áram sem - mondja Tóth László, a romatelep felszámolási program segítıje. Az önkormányzat most házakat újít fel vagy új lakásokat épít nekik. Szakmát is tanulhatnak, összesen 32 ember szerezhet hidegburkoló vagy mezıgazdasági szakemberi végzettséget. Az egyik házba egy háromgyerekes család költözik majd a teleprıl. A felújítási munkákból nekik is ki kell venniük a részüket, és késıbb sem hanyagolhatják el a környezetüket. - Öt év nyomon követés van, a tulajdonukba csak akkor kerülhet a lakás, hogyha minden játékszabályt, amit tulajdonképpen a program elıír, betartják. - állítja Madár György abaújszántói polgármester. Az önkormányzat munkát is ad a programban résztvevıknek. A végzett hidegburkolók feladata a település útjainak, járdáinak felújítása lesz, a kertészeti képzés résztvevıi pedig egy fóliasátorban fognak virágot termeszteni. A program körülbelül 136 millió forintba kerül. Sztrájkolnak a diákok a Gandhi gimnáziumban (Pecsiujsag - 2009. június 2.) Ülısztrájkot tartanak kedden a pécsi Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium diákjai, akik az intézmény leváltott igazgatója mellett protestálnak - írta keddi számában a Népszabadság és a Magyar Nemzet. A Magyar Nemzet cikkében felidézte: az ügy elızménye, hogy az iskolát mőködtetı Gandhi Közalapítvány a csupán szeptember óta az intézményben tanító Gidáné Orsós Erzsébetet választotta meg igazgatónak annak ellenére, hogy a tanárok és a diákok a szerintük tíz éve jól teljesítı Csovcsics Erikát szerették volna továbbra is a vezetıi székben látni. A Népszabadság szerint az iskola tanulói és tanárai közül sokan úgy vélik, a leváltott igazgatónak azért kellett mennie, mert nem roma. A lapnak nyilatkozó Horváth Aladár - aki 1997 és 2004 között a közalapítvány kuratóriumát vezette - azt mondta: "bugyuta fordított rasszizmussal operálva akarják megszállni a gimnáziumot, ami megengedhetetlen". Horváth Aladár szerint a haladó roma értelmiség a leváltott igazgató mellett áll.
57
Új Néplap: nem kellenek a cigány kisebbségi önkormányzatok (Szolnok, 2009. június 3., MTI) A közelmúltban alakult Magyarországi Magyar-Roma Érdekképviselet szerint nincs szükség a cigány kisebbségi önkormányzatokra, mert ahol mőködnek, ott sem látszik érdemi változás a romák életében - írta szerdai számában az Új Néplap. Rafael János, a Szolnokon létrejött szervezet elnöke a Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilapnak elmondta: megmaradtak a telepeik, a kirekesztettség és a társadalomba való beilleszkedés sem javult. Ezért úgy látják, a romáknak inkább a települési önkormányzatokban, azok bizottságaiban kellene helyet kapniuk, mert a cigányság helyzetét valóban befolyásoló döntések e testületekben születnek. Kozák Ferenc, a szolnoki cigány kisebbségi önkormányzat elnöke minderre az Új Néplapnak úgy reagált, egyetért a felvetéssel, de a helyi kisebbségi önkormányzat hasznosságát nem szabad elvitatni. Szerinte példájuk bizonyítja létjogosultságukat, mert fontos szerepet töltenek be a romák közötti ellentétek kezelésében, a cigány és nem cigány lakosság közötti együttélés elısegítésében és újabban a bőnmegelızésbıl is kiveszik a részüket. MTI 2009. június 3. Nemzetközi fotókiállítás Pécsett a roma kultúra jegyében (Baranyanet – 2009. június 2.) A Nyílt Társadalom Intézet (OSI) és az OSA Archivum elıször 2007-ben hirdette meg a Chachipe nemzetközi fotópályázatot, melyet – a nagy sikerre való tekintettel - 2008-ban a Chachipe Diák fotópályázat követett. Az elsı pályázat anyagaiból összeállított vándorkiállításnak Brüsszeltıl Bukarestig Európa több városa és Magyarországon számos kisebb város és falu is otthont adott a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége segítségével. A szervezıknek az idei kiállítással is hasonló terveik vannak. A versenyre olyan képeket vártunk, melyek 2005 után készültek a Roma Integráció Évtizede valamely országában: Albániában, Bulgáriában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, a Cseh Köztársaságban, Macedóniában, Magyarországon, Montenegróban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában vagy Spanyolországban. A ”Roma Évtized” program 2005-ben indult, és az eredetileg kilenc ország kormányának részvételével, a Világbank és számos civil szervezet csatlakozásával azt a célt tőzte ki maga elé, hogy tíz év alatt elısegíti a roma közösségek társadalmi helyzetének gyökeres megváltoztatását. A meghirdetett fotópályázat ennek az általános célkitőzésnek a jegyében a romákkal kapcsolatos vizuális sztereotípiák elleni fellépést, a roma emberek és a roma kultúra érzékletes és mővészi bemutatását szeretné elérni. Az elsı meghirdetés alkalmával több mint 2000, a fiataloknak kiírt pályázat esetében pedig 1400 fotó közül választotta ki a nemzetközi szakemberekbıl álló zsőri több kategóriában is a legjobbakat. Az elsı évben 5, a másodiban 8 díjat osztottak ki. A Chachipe 2008-ban a Gödör Klubban is látható volt, ahogy idén is, az Athe Sam! Roma Összmővészeti Fesztivál keretében. Várhatóan kora ısszel pedig a Millenárison állítják ki a fotókat. Az elsı pályázat képei, melyek most Pécsett is láthatóak, áprilisban a Rendırpalotában voltak megtekinthetık egy héten át, majd két hétig Bakson csodálhatta meg ıket a közönség. A szervezık már Spanyolországból és Svédországból is kaptak megkeresést, ahová szintén várják a Chachipe-t. Amikor mód és alkalom nyílik, a kiállítást utaztatják az ÁNTSZ, a Joint és az OSI közös egészségügyi szőrıprogramjainak helyszíneire is. A szervezık szeretnék, ha Magyarországon és határainkon túl is minél több településre jutnának el a fotók, minél többen néznék meg ıket. A Színes Gyöngyök Délvidéki Roma Nıkért Egyesület közremőködésével a Chachipe a Pécs2010 Európa Kulturális Fıvárosa 2009-es felvezetı évének programját és a POSZT rendezvényeit is színesíti. A kiállítás 2009. június 3-18-ig a Média Központban és 2009. június 5-18-ig a Mővészetek és Irodalom Házában tekinthetı meg Pécsett.
58
Mégis a Szentkirályi utcában lesz a fıvárosi roma központ (Kultúra.hu, 2009. június 3.) Megerısítette a Fıvárosi Közgyőlés szerdán az MSZP- és az SZDSZ-képviselık szavazataival azt az áprilisi döntését, amely szerint a Szentkirályi utca 7. szám alatt, egy volt iskolaépületben hozzák létre a Fıvárosi Roma Oktatási és Kulturális Központot. (MTI) - Horváth Csaba fıpolgármester-helyettes a fıvárosi roma kulturális központról szóló vitában hangsúlyozta, hogy nem találtak alkalmasabb helyszínt a Szentkirályi utcai épületnél. Daróczi Ágnes, a Roma Integrációs Tanács soros elnöke felvetette, hogy szerinte inkább a VI. kerület által az Eötvös utcában felépített 4200 négyzetméteres ingatlanban kellene a fıvárosi romák kulturális lehetıségeit biztosítani. Az országos roma kulturális központot pedig az Erkel Színház mellett építhetnék fel. Makai István, a fıvárosi cigány önkormányzat elnöke több százezer cigány nevében azt kérte, hogy még szerdán tegyenek pontot az ügy végére. Szerinte nincs idı arra, hogy további 4-5 évet várjanak egy országos cigány kulturális központra, amihez egyébként is több milliárd forintra lenne szükség. Horváth Csaba fıpolgármester-helyettes megerısítette áprilisi álláspontját, miszerint a fıvárosnak nem feladata az, hogy egy országos cigány kulturális intézményt hozzon léte, de ezt a szándékot egyébként támogatják. Elmondta, hogy 14 hónap alatt megvalósulhat a Szentkirály utcai volt iskolaépületben a fıvárosi romák új mővelıdési központja. Kitért arra is, hogy az Erkel Színház mellett a közpark "lefaragásával" megvalósuló új cigány kulturális központ aligha nyerné el a zöldszervezetek szimpátiáját. Kiemelt veszélyforrás a roma-nem roma konfliktus (NAPI Online, 2009. június 3.) A gazdasági és a politikai kockázat növekedését jelzi a Political Capital és a Figyelı közös országjelentése. A gazdasági kockázat indexe a valaha mért legalacsonyabb értékre zuhant, éves átlagban 45,5-re. (A 100-as skálán elhelyezett mutatók esetében az alacsonyabb érték magasabb kockázatot jelez.) Az összetevık közül tavaly év végén a magyar gazdaság konjunktúra indexe súlyos helyzetbe került: 2008 második felétıl közel 30 pontot zuhant, és az év legvégére a drámaian rossz (nagyon magas kockázatú) kategóriába sorolódott. Elıretekintve, 2009 második felében enyhén mérséklıdı kockázatok rajzolódnak ki a konjunktúrában, de Magyarország idén várhatóan nem kerül ki a magas kockázati kategóriából. A gazdasági válság taszított egyet a lejtın amúgy is lefelé tartó magyar munkapiacon is. A tavalyi év paradoxona, hogy az államháztartási hiány jelentıs csökkenése ellenére az egyensúlyi alindex 2008 végén is a magas kockázatú tartományban maradt (38,2). A tavalyi év annak a kegyelmi állapotnak a végét jelentette, amiben a rossz gazdasági modellt választó Magyarországot is közepes vagy alacsony kockázatúnak árazták a tıkepiacok. Ezzel - állapítja meg a jelentés - hazánk oda került, ahová ténylegesen való: az alacsony növekedési potenciálú, de eladósodott, ezért kockázatosnak tartott piacok közé. Az országjelentés szerint az utóbbi másfél évben tovább nıtt a politikai kockázat is. Az ezt mérı indexen (PRI) a nagyobb szám mutatja az alacsonyabb kockázatot: a 0 a maximális, a 100 a minimális politikai rizikót jelzi. A PRI értéke jelenleg 64 pont, a tavalyi 66 és a 2003-as 71 pont után. A kockázat erısödése a tartós kormányzati instabilitásnak köszönhetı, ami a kisebbségi kormányzást, majd a kormányváltást követıen sem szőnt meg, hiszen továbbra is bizonytalan, hogy a kormány kitölti-e mandátumát, intézkedéseibıl mit tud megvalósítani, és azokból mi marad érvényes a következı ciklusban is. A tanulmány mindemellett leszögezi: bár a politikai kockázat továbbra is alacsony, mostanra jelentısen megközelítette a közepes tartományt. Kiemelt veszélyforrást jelent az utóbbi másfél évben felerısödött, és további eszkalációval fenyegetı romanem roma konfliktus, amit a növekvı támogatottságú és intézményesülı szélsıjobboldal még hatásosabban szíthat a jövıben - bár könnyen elképzelhetı, hogy az esetleges parlamentbe jutás a Jobbikot is "megszelídíti". Súlyos problémát jelent továbbá az elharapózó korrupció a központi bürokráciában és az önkormányzatokban, amely a küszöbön lévı politikai elitváltás miatt mindkét oldalról felerısödhet.
59
Pozitívum, hogy Magyarország - az állami újraelosztás csökkentése felé tett lépésekkel - gazdaságpolitikai szempontból kedvezı úton indult meg, és mivel az ország kényszerpályán van, errıl az útról a jövıben sem térhet le. A közelgı parlamenti választások pedig a kormányzati stabilitás terén hozhatnak kedvezı irányú változást, így 2010-re az általános politikai kockázat csökkenése valószínősíthetı. Romaügy: nincs szegregáció Kaposváron (Sonline - 2009. június 4.) Nincs szegregáció a Pécsi utcai iskolában. Az ott tanuló diákok talán még elınyösebb helyzetben vannak, mint a város többi iskolájában tanuló gyerekek. Legalábbis ezt állapította meg szakvéleményében az Esélyt a Hátrányos Helyzető Gyermekekért Alapítvány és a kaposvári önkormányzat közti perben megkérdezett közoktatási szakértı. Hepp József a tárgyaláson azt is kifejtette: minden intézményt a saját pedagógiai programjával kell összevetni és nem más intézményekkel, hiszen mindegyiknek más és más a specialitása. Egy Shakespeare-szonettet például nem lehet összehasonlítani Petıfi János vitézével – szemléltette a szakértı. A Pécsi utcai iskolában pedig jó színvonalú munka folyik. Az alapítvány jogi képviselıje viszont azt firtatta: a vizsgálatot tanügyi igazgatási vagy esélyegyenlıségi szempontból végezte-e ez a szakértı. Hepp József szerint azonban az esélyegyenlıséget úgy biztosítja leginkább a fenntartó, hogy minden feltételt megteremt, s ez tanügyi igazgatási kérdés. A vizsgálatok alapján egyébként az egy pedagógusra jutó gyermeklétszám ebben az iskolában a legalacsonyabb, vagyis van lehetıség kis létszámú tanulócsoportok létrehozására, egyéni foglalkozásokra, ami esélyt ad a felzárkózáshoz. A technikai feltételeket jellemzi, hogy a városban az iskolák rangsorában a Pécsi utcai iskola a harmadik helyen áll. A szakértı kifejtette: ha ezeket a gyerekeket más intézménybe vinnék, egy-egy osztályba 1-2 gyerek kerülne közülük, ahol valószínőleg egyedül éreznék magukat, kiszakítva a megszokott közegükbıl, valóban a periférián lennének. Itt, a saját környezetükben, elhivatott pedagógusok segítségével lényegesen kiegyensúlyozottabb kamaszokká válhatnak, és megerısödött lélekkel léphetnek tovább akár középiskolába, szakközépiskolába, szakképzı intézménybe. Oszvald József kisebbségi szakértı azt vizsgálta: a nemzetiségi oktatás megfelel-e a követelményeknek, s ezt ı, a felzárkóztatástól a nyelvoktatásig megfelelınek ítélte. Bírót játszana a lacházi polgármester (Figyelınet, 2009. június 5.) Kiutasítaná a renitenseket és elvonná a szociális segélyt a „problémás” családoktól Kiskunlacháza polgármestere, aki a pénzbıl a biztonságot erısítené. Répás Józsefnek fıként a romákkal van baja. Az alkotmányjogász szerint az ötlet törvény- és alkotmánysértı. Répás József, a település polgármestere a nemrégiben tartott lakossági fórumon felvetette, hogy „Kiskunlacházán nincs helyük azoknak a családoknak, akik veszélyt jelentenek, ám aki partner, az maradhat”. Igaz, többször is elhangzott, hogy ez a nem cigány lakosságra ugyanúgy vonatkozik, azonban nyilvánvaló, hogy a település a legutóbbi támadás óta – cigányfiúk közrefogtak egy kislányt és elvették a telefonját – renitensek alatt a helyi cigányokat érti. A polgármester a fórumon azt is kilátásba helyezte, hogy az együttmőködni képtelen családoktól megvonja a szociális segélyt, és a kasszában maradt összeget (mintegy évi 31 millió forintot) a település biztonságának növelésére költi. Törvénysértı Kolláth György alkotmányjogász szerint mindkét tervezett rendelkezés törvénysértı. A segélyt, s annak feltételeit ugyanis a szociális törvény állapítja meg. Törvényi felhatalmazás nélkül az önkormányzat annak
60
folyósításán nem szigoríthat, ahhoz kapcsolódóan semmilyen további kritériumot nem állíthat fel. De a kiutasítás/kitiltás sem járható út, mert az büntetıjogi szankció, úgynevezett. mellékbüntetés volna, melyet bíróság szabhat ki. Ennek közigazgatási megkerülése az Alkotmány jogegyenlıségi és az emberi méltósághoz főzıdı normáit is sérti. Helyi rendeletnek nem lehet legitim célja, hogy bizonyos embereket távozásra kényszerítsen. Az alkotmányjogász úgy látja, eleve kérdéses, hol húzza meg az önkormányzat a renitensség ismérveit, határait. Mi minısül tolerálhatatlan cselekedetnek? Kolláth arra figyelmeztet, hogy az igazságszolgáltatás bírói kompetencia: helyi önkormányzat ilyen intézkedések meghozatalára szabályozási jogkörrel nem rendelkezik. Az alkotmánysértı helyi jogszabályt bárki megtámadhatja az Alkotmánybíróság elıtt. A helyi vezetıknek pedig meg kellene érteniük, hogy autonómiájuk kizárólag a jog keretei között juthat érvényre, máskülönben ugyanolyan jogsértıkké válhatnak, mint azok, akiket megrendszabályoznának. A sorozatosan törvénysértı polgármester ugyanakkor bíróság által elmozdítható – tette hozzá Kolláth. Kell képviselnie Az FN mindezen észrevételeket megosztotta a polgármesterrel is, aki a segélyek megvonásával kapcsolatban úgy reagált, hogy neki 9000 ember érdekeit kell képviselnie, s nem fogja támogatni semmilyen segéllyel azokat, akik bőnöznek, erıszakosan viselkednek, megsértik az együttélés szabályait. Majd közölte, hogy a szociális törvényt át kell alakítani, mert nem a normakövetı többséget szolgálja. „Ha mindent a jog szerint tennénk, hagynunk kellene, hogy például kiraboljanak” – főzte hozzá. A polgármester azzal is érvelt, hogy az elképzelését a „normálisan viselkedı cigányok” is támogatják. „Elegem van abból, hogy jogai mindenkinek vannak, de kötelezettségei csak egyeseknek! Közpénzbıl csak az részesedjen, aki tesz is a közért” – hangsúlyozta. A kiutasítás alkotmánysértı voltára válaszolva kijelentette, hogy szerinte a távozásra való felszólítás még nem alkotmányellenes ugyanakkor belátja, hogy a kilakoltatásra természetesen az önkormányzatnak nincs jogi eszköze. Amerikai segítséget kértek a magyar romáknak (Szıcs László - Washington NOL 2009. június 10.) A hátrányos megkülönböztetés állandó félelme, a zaklatás és az erıszakos támadások azt jelentik, hogy a romák társadalmunk minden rétegében állandó terrorban élnek, és arra kényszerülnek, hogy kivonják magukat a „fısodorbeli" társadalomból - mondta az Egyesült Államok Helsinki Bizottságának keddi, romaügyi meghallgatásán a felkért magyar felszólaló, Bársony Katalin. A hátrányos megkülönböztetés állandó félelme, a zaklatás és az erıszakos támadások azt jelentik, hogy a romák társadalmunk minden rétegében állandó terrorban élnek, és arra kényszerülnek, hogy kivonják magukat a „fısodorbeli" társadalomból. A romaellenes rasszizmus elterjedt a közbeszédben - fogalmazott az Egyesült Államok Helsinki Bizottságának keddi, romaügyi meghallgatásán, a washingtoni kongresszusban Bársony Katalin felkért magyar felszólaló. Az eseményre, amely e kiadásunk zárásakor még tartott, mintegy 30 érdeklıdı volt kíváncsi, az amerikaiak állásfoglalás helyett kérdeztek. A szociológus, filmes, a budapesti Romédia Alapitvány projektmenedzsere úgy vélte: Magyarországnak és az Európai Uniónak közös a felelıssége a romajogok biztositása, hazánknak fel kell számolnia például az oktatás és az egészségügy szegregációját. A szakember ugyanakkor az Egyesült Államok szerepét sürgette a romaellenes erıszak és győlöletbeszéd állandó elitélésében, és azt szorgalmazta: ajánljon fel az USA bőnüldözési segítséget mindebben, továbbá - különösen hazánk, Olaszország, Románia és a Cseh Köztársaság esetében - tartsa a témát folyamatosan napirenden a kétoldalú tárgyalásokon. Washingtonnak mindezen kívül a USAID fejlesztési programján keresztül is segítenie kellene a romákat. Az USA Helsinki Bizottsága állami ügynökség, tagjai szenátorok, képviselık és kormányhivatalnok. Társelnökei, Ben Cardin szenátor és Alcee L. Hastings képviselı (mindketten demokraták) a fórumot a gazdasági válság és a romaellenes erıszak összefüggésének témájában hirdették meg. Nyugtalanságukat fejezték ki a térségünkbeli fejlemények miatt, elsıként éppen a roma apa, Csorba Róbert és ötéves fia februári, magyarországi meggyilkolását emelve ki példaként. A társelnökök emlékeztettek, hogy a hasonló fejlemények migrációs hullámot indítottak korábban el Észak-Amerika felé.
61
Tanúvallomásában Bársony utalt arra, hogy a magyar hatóságok csak késlekedve, és nyomásra léptek fel a Csorba-ügyben (megfelelıen), és párhuzamot vont a Ku Klux Klan, illetve a Magyar Gárda között, említve utóbbi „politikai szárnya", a Jobbik térnyerését is. Somogyi Ferenc washingtoni magyar nagykövet írásbeli hozzászólásában leszögezte: a romaellenes támadások esetében a hazai hatóságok elsıdleges feladatuknak tekintik az elkövetık kézre kerítését, és jelezte, hogy az FBI máris segíti az ügyeken dolgozó mintegy száz magyar rendırt. A nagykövet szerint a súlyos bőncselekmények dacára félrevezetı lenne a romák helyzetét pusztán ezekbıl megítélni; a kormányok a rendszerváltás óta törekszenek annak javítására. A térség más országaiból érkezett szakemberek is súlyos problémákról számoltak be. Így például a szlovákiai Stanislav Daniel utalt arra, hogy a szélsıséges cseh pártnak a romakérdés „végsı megoldását" sürgetı politikai hirdetése hangzott el a prágai közszolgálati televízióban. Csehországban egy áprilisi, Molotov-koktélos támadás során egy kétéves roma kislány testfelületének 80 százaléka megégett. A felszólaló szakértık azt mondták: a támadásokat ugyan idınként romák által elkövetett bőncselekmények váltják ki, ám Bársony szerint a Cosma - gyilkosság kapcsán például a média túlhangsúlyozta az elkövetık származását. Andrzej Mirga, az EBESZ romaügyi tanácsadója pedig úgy vélte: mire ilyesmi megtörténik, „a helyzet már robbanásveszélyes". Hillary Clinton felvetette Balázs elıtt a romák helyzetét (Szıcs László, Washington NOL 2009. június 11.) Az amerikai külügyminiszter nagyra értékelte hazánk szövetségesi szerepét, és elismerıen szólt a Bajnaikormány válságkezelı programjáról, de aggodalommal kérdezett rá a romák helyzetére. Bajnai szívesen találkozna Obamával. Sikert kívánt Hillary Clinton a Bajnai-kormány válságkezelı programjához, és helyeselte annak irányát - igy tolmácsolta vendéglátója szavait Balázs Péter, aki egynapos munkalátogatásra érkezett az amerikai fıvárosba, miután hetekkel ezelıtt kezdeményezte a személyes találkozót. A két fıkülügyér ezt követıen rövid ideig a sajtó rendelkezésére állt, de Clinton nem fogadott kérdéseket. A megbeszéléseket mindenesetre „kiválónak" nevezte, és a két ország közös elveken és szándékokon alapuló szövetségérıl beszélt. Hangsúlyosan kerültek szóba a találkozón a kétoldalú kapcsolatok megszokott témái is: NATO, Afganisztán, Nyugat-Balkán, energiabiztonság. (Energiabiztonsági vonatkozásban éppen Washingtonban tárgyal Bayer Mihály Nabucco-nagykövet is.) Clinton méltatta hazánk erejéhez képest vállalt szerepét a konviktusövezetekben, így a baghlani (afganisztáni) együttmőködést az ohiói nemzeti gárdával, illetve a pápai reptér jelentıségét az atlanti szövetség C-12-es szállítóprogramjában. Hazánk „megbízható és felelıs szövetséges" - hangoztatta Balázs, hozzátéve: ezt ugyanúgy újra és újra rögzíteni kell, „mint a szerelmet a házasságban". Egyes várakozásokkal ellentétben a guantánamói fogolybefogadás kérdése Balázs szavai szerint egyáltalán nem került szóba. Viszont Clinton a sajtó elıtt feltőnıen, kétszer is említette „az emberi jogok" kifejezést, és utalt a két ország elkötelezettségére e tekintetben. Mint Balázs a Népszabadság kérdésére elmondta, Clinton maga vetette fel az „aggasztó méreteket öltött" romaellenességet, a romák nem megfelelı integrációját. Balázs egy válasza erre: hazánk a 2011-es EU-elnökség idején kiemelten foglalkozik a térség más országait is súlyosan érintı romaintegrációval. Az emberi jogok kiemelt intézménye lehet majd a Lantos Intézet - tette hozzá. A magyar fıdiplomata addig is azt mondta Clinton segítségre vonatkozó ajánlatára: szívesen vesszük, ha a romaellenes támadások felderítésében nyújtott FBI-támogatás mellett az USA a társadalmi integrációra vonatkozó általános tapasztalatait is megosztja hazánkkal. Az USA Helsinki Bizottságának elızı napi, a kongresszusban tartott romaügyi meghallgatásán egyébként Bársony Katalin szociológus, a felkért magyarországi hozzászóló éppen azt szorgalmazta a többi közt: az Egyesült Államok hazánk vonatkozásában is tartsa napirenden ezt a kérdést a kétoldalú tárgyalásokon. A washingtoni Európai Intézet szerda reggeli fórumán, amelyre Balázst egykori magyar EU-biztosként is várták, a vendég maga is hangsúlyozta: térségünkben a politikai pártok nem eresztettek még mély gyökeret, mint például Németországban, ami nem kedvez a stabilitásnak. A gazdasági válsággal párosulva mindez erısíti a nacionalizmust, illetve az „utcára vonuló" szélsıjobboldalt, így hazánkban az európai parlamenti választásokon várakozáson felül szerepelt Jobbikot - szögezte le a magyar külügyminiszter, noha a kérdést az átalakulóban lévı Európai Uniót taglaló beszéde margóján vetette fel. Kérdésre válaszolva Balázs méltatta Barack Obama elnök múlt heti, kairói beszédét, és üdvözölte az amerikai nyitást Irán irányában is.
62
Balázs amerikai kollégájának átadta Bajnai Gordon Barack Obamának szóló levelét, amelyben a magyar kormányfı megpendítette egy esetleges találkozó lehetıségét közte és az amerikai elnök között. "Elmondtam, nagyon örülnénk, ha a magyar miniszterelnök alkalmat kapna, és személyesen is elmondhatná Obamának terveit és elképzeléseit" - mondta a külügyminiszter, hozzátéve, a magyar diplomácia tenni fog azért, hogy tetı alá hozzák a személyes eszmecserét. Közlemény a roma kulturális központ terveirıl (Kultúra.hu 2009. június 12.) Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2008-ban elkészítette egy országos roma kulturális központ szakmai és funkcionális koncepcióját. A Fıváros idıközben egy Szentkirály utcai ingatlant ajánlott fel arra, hogy abban alakítsák ki a roma kulturális központot, emiatt újabb egyeztetésekre volt szükség. Bár az egyeztetések még folyamatban vannak, várható, hogy a Kormány támogatásával jöhet majd létre egy fıvárosi roma oktatási és kulturális központ a felajánlott épületben. Ennek átalakítási költségeihez a kormány is hozzájárul, az ehhez szükséges összeget az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) átcsoportosítja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz, amely majd felügyeli a beruházást, valamint támogatási megállapodást köt a Fıvárosi Önkormányzattal a Roma Kulturális Központ létrehozásáról. A kormány idei áprilisi döntésének megfelelıen az oktatási és kulturális miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter vállalta, hogy a következı évek állami költségvetésének elıkészítése során - a hároméves költségvetési keretszámokon belül - a fıvárosi roma kulturális központ mőködéséhez 100-100 millió forintos támogatást tervez. A kormány és az Oktatási és Kulturális Minisztérium ezektıl függetlenül azonban továbbra is keresi a lehetıséget arra, hogy egy országos roma kulturális központ is létrejöhessen a közeljövıben. Kihallgatás a cigányellenes rakamazi plakátok ügyében (Hírszerzı MTI, 2009. július 13.) A januárban Rakamazon kiragasztott, a cigányságot fenyegetı plakátok ügyében hallgatott ki a rendırség gyanúsítottként egy férfit - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendır-fıkapitányság a rendırség honlapján szombaton. A 29 éves férfit közösség elleni izgatás bőntett megalapozott gyanújával hallgatták ki, mivel a rendelkezésre álló adatok szerint részt vett január elején a kisvárosban kiragasztott, a cigányságot fenyegetı, győlöletre uszító plakátok elhelyezésében - olvasható a közleményben. A megyei rendır-fıkapitányság sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a gyanúsított többszöri kihallgatásakor annak ellenére sem tett vallomást, hogy a nyomozóhatóságnak bizonyítéka van ellene. A fenyegetı plakátokat még január 2-án hajnalban helyezték ki a településen. Fülöp Gergely, a megyei rendırfıkapitányság szóvivıje akkor azt mondta, a plakátokat "a Magyar Gárda nevében" ragasztották ki. Ezen felháborodva másnap több tucat helybeli roma kezdett gyülekezni a településen, és közülük sokan ásókkal, kapákkal és más szerszámokkal is felfegyverkeztek. A gyors rendırségi intézkedés miatt a spontán demonstráció komolyabb rendbontás nélkül ért véget.
Cigány diákok válhatnak rendırré Borsodban (Népszava online, 2009. június 19.) Újabb, kiváló tanulmányi eredményeket elérı roma fiatalok elıtt nyílt lehetıség, hogy tanulmányaik befejezése után rendıri szolgálatba állhassanak, pénteken három tanulóval kötött tanulmányi szerzıdést a Borsod-AbaújZemplén Megyei Rendır-fıkapitányság - tájékoztatta Gaskó Bertalan rendırségi szóvivı az MTI-t.
63
A fıkapitányság a rendıri hivatás választásának ösztönzésére a korábbi évek gyakorlatának megfelelıen idén is meghirdette ösztöndíj-pályázatát roma fiatalok számára. Az 1996-ban indult program alapján jelenleg hét, középiskolai tanulmányokat folytató fiatallal van érvényes szerzıdése a fıkapitányságnak - közölte Gaskó Bertalan. A támogatást a megyei rendır-fıkapitányság biztosítja a középiskolai tanulmányok hátralévı idejére, de legfeljebb az utolsó két évfolyamra. A pályáztatás része a hazai cigányságot érintı felzárkóztatási programnak, amelyet az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat és az Országos Rendır-fıkapitányság kötött. Az ösztöndíjra és egyéb juttatásokra csak azok pályázhattak, akik a középiskola utolsó három évfolyamának valamelyikén - évismétlés nélkül - tanulnak, és elérik a legalább 3,0-as tanulmányi átlagot. Emellett meg kell felelniük a fizikai, pszichikai alkalmassági vizsgálatokon is, valamint életvitelüknek olyannak kell lenni, amely nem veszélyezteti a szolgálat törvényes és befolyástól mentes ellátását. A szóvivı elmondta azt is: jelenleg a megyében négy cigány származású rendır teljesít szolgálatot. Nem segítenek a cigányoknak? (2009. június 19. HírExtra) A tolnai után a Baranya és a Somogy Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat is felmondja a Dél-dunántúli Munkaügyi Központtal a másfél évvel ezelıtt, a roma foglalkoztatás javításáért kötött együttmőködési megállapodását - jelentette be Hegedős István, a baranyai testület elnöke pénteken Pécsett sajtótájékoztatón. "Az együttmőködés látszatmegoldás volt csupán, a romák szempontjából nem váltotta be a hozzá főzött reményeket" - mondta Hegedős István, aki szerint képviselıik nem vehettek részt a foglalkoztatás javításán dolgozó testületek munkájában, kéréseiket, javaslataikat sem vették figyelembe különbözı képzések indításakor. Kitért rá: a megállapodást a tolnai cigány önkormányzat idén áprilisban mondta fel. A kisebbségi önkormányzati elnök beszámolt arról, hogy a három megyei cigány önkormányzat és a munkaügyi központ által 2007 októberében aláírt dokumentum szerint bevonják ıket a foglalkoztatási programok kidolgozásába és azon fáradoznak majd, hogy közösen javítsák a cigányság munkaerı-piaci, szociális helyzetét, egészségi állapotát, lehetıség szerint tegyenek az esélyegyenlıség megteremtéséért. Hegedős István példaként hozta fel, hogy ezzel szemben nem hívták meg ıket a munkaügyi tanácsok üléseire, s hiába szorgalmazták a képzések átgondolását, nem jártak sikerrel. Szavai szerint ez utóbbi azért lenne fontos, mert sok roma a támogatások révén olyan képesítéseket szerzett és szerez, melyekre a piac nem tart igényt, így elhelyezkedésükre kevés az esély. "Kosárfonás helyett a romáknak minısített hegesztınek, hivatásos gépkocsivezetınek, bolti eladónak, asztalosnak, ápolónak kellene tanulniuk, de szükség lenne körükben az angol nyelv oktatására is" - jegyezte meg. Hegedős István hangsúlyozta: a jövıben komoly együttmőködésre akkor lesz lehetıség a munkaügyi központ és a cigány önkormányzatok között, ha azt a gyakorlatban is alkalmazzák.
Az esélyegyenlıség elvő támogatáspolitikáról fogadott el nyilatkozatot öt ország (szmm.gov.hu , 2009. június 23.) A romák társadalmi integrációjának segítéséért az esélyegyenlıség elvő támogatáspolitikáról fogadott el közös nyilatkozatot Bulgária, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Spanyolország - jelentette be Herczog László szociális és munkaügyi miniszter kedden Budapesten, a témában rendezett nemzetközi konferencián.
64
Az öt európai uniós (EU) tagállam, amelyek a Roma Integráció Évtizede Programban is részt vesznek, felhívják az uniós intézmények és az uniós tagállamok kormányainak figyelmét arra, hogy a romák egyenlı esélyő hozzáférése az EU-forrásokhoz elengedhetetlen a társadalmi integráció erısítéséhez - mondta Herczog László. Közölte: a felhívásban javaslatot tettek arra, hogy a források elosztásánál milyen minimumkövetelményeket érvényesítsenek. Ezek között szerepel, hogy a célzott programok mellett az uniós alapok elosztása során az esélyegyenlıség kritériumát elıfeltételként, számon kérhetıen kell figyelembe venni, valamint a komplex, az oktatási, a foglalkoztatási, a lakhatási és az egészségügyi problémákra egyszerre fókuszáló programoknak kell elsıbbséget biztosítani. Az esélyegyenlıség elvő politikát a már mőködı egyeztetési fórumok - például az Európai Roma Platform és az Európai Roma Csúcs - napirendjére kell tőzni és továbbfejlesztésére munkacsoportot kialakítani a tagállamok és az uniós intézmények képviselıinek részvételével - mondta Herczog László. Kiemelte, az EU tagállamaiban ma mintegy 10-12 millió roma él, nagy részük mélyszegénységben. Ez elsısorban abból fakad, hogy alacsony az iskolai végzettségük, tartósan munkanélküliek, embertelen körülmények között, cigánytelepeken élnek - mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy komoly problémát jelent a szegregáció, amely elsısorban az oktatásban és a lakhatásnál a romák szociális és etnikai alapon való elkülönítését, társadalmi kirekesztését jelenti. Herczog László szerint aktuálissá teszi a kérdést az Európa-szerte és a magyar társdalomban is megfigyelhetı fokozódó cigányellenesség. A romákkal szemben "egyre inkább erısödnek az elıítéletek és sztereotípiák, a társadalom jelentıs hányada gondolja úgy, hogy a romák a társadalom számára terhet jelentenek, és a szociális ellátórendszer kihasználói. Ehhez kapcsolódóan nı a cigánybőnözés fogalmának és az ezzel szembeni fellépés létjogosultságának elfogadottsága". Herczog László az összefogást hangsúlyozva kijelentette, meg kell találni azokat a hatékony eszközöket, amelyek nem engedik meg, hogy a szélsıséges nézetek eluralkodjanak Magyarországon és Európában. Belinda Pyke, az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlıségi fıigazgatóságnak igazgatója szólt arról: negatív társadalmi és politikai hullámokat kelt Európában, hogy egyes területeken a romák integrációja egyre kevésbé sikeres. Úgy tőnik, hogy a romák helyzete egyre inkább romlik - mondta. Az esélyegyenlıség elvő támogatáspolitika címmel, a szociális tárca által megrendezett tanácskozás célja a tapasztalatcsere és a esélyegyenlıség elvő támogatáspolitika továbbfejlesztésének megvitatása. Egyenlı esélyek? A romák tizenöt évvel kevesebbet élnek (Sonline - 2009. június 25.) Évente kétezer nı hal meg mellrákban Magyarországon, 7500 új esetet diagnosztizálnak. Ennek ellenére az ingyenes szőrésre behívottak közül minden harmadik megy csak el, közöttük is elenyészı számban a romák. Mérföldkınek nevezte Bogdán Péter, a Somogy Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat kabinetvezetıje, hogy bizonyossá vált: beindulhat a roma egészségügyi prevenciós program. Elmondta: a Csurgói és a Barcsi kistérség a leghátrányosabb helyzető kistérségeknek szóló program (LHH) keretében 16-16 millió forintot fordíthat rá. Mindennek nyitánya, hogy a vízvári cigány kisebbségi önkormányzat a Marcia Presky Nıi Egészségmegırzı Program által indított és számos szervezet által támogatott „Egyenlı Eséllyel a Rák Ellen” elnevezéső program keretében is nyert pénzt. Így egészségnapot és ingyenes szőrıvizsgálatot szerveznek – autóbusszal a Kaposi Mór megyei kórházba – Bolhó és Heresznye, valamint Vízvár és Bélavár lakosai számára, de nem küldik el a szomszéd településrıl jövıket sem. A Nıi Egészségmegırzı Program azért áldoz erre, mert Magyarországon évente kétezer nı hal meg mellrákban, mégis az ÁNTSZ által szervezett hivatalos és ingyenes szőréseken a behívottak alig harmada jelenik csak meg. A kistelepüléseken élı hátrányos helyzető asszonyokat gyakran a közlekedési nehézségek vagy a pénztelenség tartja vissza a szőréstıl, illetve a roma származású nık az átlagosnál is szemérmesebbek, ódzkodnak az intim vizsgálatoktól.
65
Bogdán Péter elmondta: az LHH-program keretében aktivistáik személyesen szólítják meg az érintetteket, szőrésre irányítanak, és az utókövetésrıl sem feledkeznek el. Mindehhez szociális gondozói hálózatot biztosítanak, együttmőködnek az illetékes egészségügyi szervezetekkel. – A romák élettartama tizenöt évvel kevesebb, mint a nem romáké, és a szőréseken megjelenteknek elenyészı százaléka roma – mondta Bogdán Péter. A többségi társadalom szemléletét is át kellene formálni. Heresznyén két éve például a behívottak közül csak egyetlen ember ment el emlıszőrésre. A Somogyi Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat régóta szorgalmazza az egész megyére kiterjedı egészségügyi prevenciós program megvalósulását. Az elsı lépések most megtörténhetnek. Több mint ezer cigány gyermek és fiatal töltheti egy hetét nyári táborban a MNEKK támogatásával (RomNet, 2009. június 26.) Bár ez az idıjárásból nemigen látszik, elkezdıdött a nyár, legalábbis a szünidı mindenképp. Bezártak az iskolák, a diákok, nebulók lehetıségeiktıl és szüleik tehetısségétıl függıen töltik a vakációt. Magyarországon az iskoláskorú gyermekek közül nagyon sok számára a nyári szünidı nem hoz izgalmakat, kalandot, világkörüli utat, de még egy hazai országjárást sem. Sajnos a cigány iskolásokra ez a megállapítás még fokozottabban igaz. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (MNEKK) - más adományozók mellett minden évben ír ki pályázatot az anyanyelvi kultúra és nemzetiségi hagyományok ápolása céljából rendezett gyermek- és ifjúsági táborok támogatására. A romák esetében az anyanyelviség nem tekinthetı ugyan elengedhetetlen követelménynek, de egy lovári, vagy beás közösségbıl jövı gyermekcsoport esetében ez bizony elvárható. Idén a Közalapítvány a költségvetési egyensúly helyreállítását célzó takarékossági intézkedések következtében reálértékben kevesebb központi költségvetési forrással gazdálkodhat, mint tavaly. Ez a számok nyelvén kifejezve azt jelenti, hogy a több száz táborra pályázó roma szervezet közül 45 település 47 pályázatát tudja idén támogatni 8.718.000 forint erejéig. Ez pályázatonként, táboronként 185 ezer forintot jelent, amirıl mindenki, aki valaha már szervezett nyári tábort gyerekeknek, tudja, hogy ez nem elég. Persze, ennyibıl nem lehet. A Közalapítvány nem is tudta soha úgymond finanszírozni a táboroztatást, miként ez igaz az összes kategóriára is -, csupán arra vállalkozhat, hogy a legjobb, legérdemesebb pályázatok megvalósításához hozzá járuljon. Lényegében egyfajta normativitás alapján lehet számolni, mivel a kuratórium megállapodása szerint egy gyermekre naponta 1000 Ft adható. Az viszont - a kevés pénz elaprózódásának megelızését célzó - feltétel, hogy egy tábor legalább hét napos legyen, és a résztvevık száma nem lehet kevesebb húsz fiatalnál, amibe nem értendık bele a kísérık. Az örök sláger persze a Balaton (a 47 -bıl 27), de idén a horvát határhoz közeli Kistolmács is kedvelt helyszín lett. Rendészeti Pályára Irányító Roma Program indul Komárom megyében (RomNet, 2009. június 26.) A Komárom - Esztergom megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat komolyan vette a rendırség részérıl közzétett felhívást, amikor is a rendıri állományba roma fiatalokat várnak. Miután év elején a Komárom - Esztergom megyei Rendır-fıkapitánysággal együttmőködésre lépett a megyei kisebbségi önkormányzat, szóba került egy támogató rendszer kiépítése is, amely a fiatalokat segítené ahhoz, hogy érettségit követıen rendıriskolába jelentkezzenek sikerrel. Ezzel a céllal írt ki pályázatot most a megyei cigány kisebbségi önkormányzat, Rendészeti Pályára Irányító Roma Program címen. Vörös István megyei elnök az üggyel kapcsolatosan elmondta, hogy várják azon fiatalok jelentkezését, akik valós hivatástudatot éreznek a rendészeti pálya iránt, és már ilyen fiatalon határozottságot mutatnak abban, hogy ez az életcéljuk. Az elnök azt is hozzátette, hogy ha a fiatalok részérıl a feltételek fennállnak, úgy a megyei cigány kisebbségi önkormányzat mindent megtesz a program sikeres lebonyolításáért. A program két felelıse Danó Ibolya és Kissné Oláh Anita. A RomNet azon kérdésére, hogy miért nem az országos rendészeti pályára irányító programban vesznek részt, Vörös István kifejtette, hogy a saját programjuk test közelibb, amely során mind a programban résztvevı
66
fiatalokkal, mind pedig a rendırséggel napi kapcsolatot tudnak létesíteni. Véleménye alapján, a megyei pályázat jobban alkalmazkodik a fiatalokhoz. Danó Ibolya programfelelıs elmondta, hogy a program elsı részeként a jelentkezı fiatalok augusztusban egy három napos táborban vesznek részt, ahol az Oroszlányi Vöröskereszt bevonásával egészségügyi teszteket végeznek majd a fiatalokon, a szintén oroszlányi tőzoltóság a szakmáról és alkalmasságról beszél majd nekik, illetve a megyei rendır - fıkapitányság is külön programmal készül. Danó Ibolya azt is elmondta, hogy ellátogat a táborba Makula György az ORFK szóvivıje is, aki személyes tapasztalatainak megosztásával segíti a roma fiatalokat, és hogy személyiségfejlesztı tréninget és cigány népismereti blokkot is terveznek. Kissné Oláh Anita elmondása alapján, a program attól támogató rendszer, és nem ösztöndíjszerő támogatás, hogy a jelentkezı diákok számára inkább azokat a feltételeket próbálják megteremteni és pótolni, aminek hiányában a diákok nem jutnak el az érettségi vizsgáig. Továbbá olyan programot kínálnak a fiataloknak, amellyel tudatosan készítik ıket a rendıriskolába való sikeres felvételire, mint például különbözı felvételi tesztek megismerése, állóképesség javítása, egészségügyi vizsgálatok, a fiatalom részérıl a rendırséggel szemben táplált elıítéletek és félelmek csökkentése és nem utolsó sorba a büntetlen elıélet megtartása. Bajnáról öt jelentkezı is van, akik a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a helyi plébános Nyíri Róbert kanonok és az Esztergomi Ferences Gimnázium közös szervezésében bonyolított gimnázium levelezıs tagozatára járnak. Ezek a fiatalok az országos programba nem kapcsolódhatnának be, hiszen azzal, hogy esti tagozaton tanulnak, automatikusan ki is zárják magukat a programból. Támogatási hálózat nélkül maradtak a roma programok (RomNet, 2009. június 30.) 2009 júliusától a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), az elızetes ígéreteivel szemben, miszerint a Hálózat kidolgozhatja a Roma Integrációs Stratégiát, felszámolta a Roma Program Támogatási Hálózatot (RPTH). A megszőntetés okaként feltételezhetı, hogy az NFÜ nem veszi komolyan sem a roma integrációt, sem pedig a cigány szervezetek szakmai támogatását, hiszen ez volt az egyetlen olyan segítı hálózat, amelyik kimondottan a cigány civil szervezıdések EU-s pályázati források lehívásában segített. Az RPTH vezetıje, Rácz Béla úgy véli, hogy a NFÜ álláspontja egyrészrıl az, hogy a Hálózat fenntartására nincs pénz, másrészrıl pedig mőködik egy, szintén az Ügynökséghez tartozó Kistérségi Hálózat, és inkább a roma támogató hálózat megszőntetését választották. Balogh Imre, a volt RPTH Dél-dunántúli regionális koordinátora szerint, a másik hálózat nem tudja ellátni azokat a feladatokat, amelyeket a saját hálózatuk végzett. Ezt az állítását arra alapozza, hogy a kistérségi koordinátorok nem mennek ki a terepre, nincs napi kapcsoltuk a roma civil szervezetekkel. A volt koordinátor hozzátette, hogy a szervezetek elesnek az eddig az RPTH által garantált szakmai támogatástól, így várhatóan kevesebb pályázati pénzt tudnak lehívni, hiszen a másik hálózat megválogatja, hogy kiknek segít. Ahogy Balogh röviden fogalmazott, az RPTH politikától és származástól függetlenül, kimondottan szakmai alapon, minden, a Hálózatot megkeresı szervezetnek és egyéb intézménynek nyújtott szakmai támogatást. Rácz Béla, az RPTH jövıjét illetıen elmondta, hogy jelen pillanatban nem látja annak esélyét, hogy a Hálózat bármilyen formában megmaradjon. Elmondása szerint, egy, a szintén az NFÜ szakmai irányítása alatt álló Roma Fejlesztési és Tervezı Iroda jön létre a Válti Kht-ban, ahol az akciótervek véleményezése és az esélyegyenlıségi szempontok, valamint a roma érdekek lesznek érvényesítve. A volt vezetı egyszerre tartja ezt a változtatást szakmai elırelépésnek, ugyanakkor visszalépésnek is, mert teljesen leépítették ezzel a közösségi és helyi szinteket, ahonnan a valós igények fogalmazódott meg, amelyre aztán lehetett építeni. A Roma Program Támogatási Hálózat 2005-ben alakult az Oktatási Minisztériumban, majd vándorlása második állomásaként az ESZA Kht-ben mőködött tovább. 2008-2009-ben került a Promei Kht-ba, ahol meg is szőntették. Ezzel a mai Magyarországon, a Roma Integráció Évtizedében, a magyar közigazgatásban jóformán nincs olyan szakmai egység, amelyik közvetlen kapcsolatban állna roma közösségekkel és azok érdekeit védı szervezeteikkel.
67
Egyesületi vezetı: a törvényváltozások miatt veszélybe kerülhet a romatelepek felszámolása (RomNet, 2009. július 2.) Több törvényi változás is hátrányosan érinti, de akár veszélybe is sodorhatja a kormány által kiírt romatelepfelszámolási program végrehajtását - mondta az egyik programkoordináló szervezet vezetıje az MTI-nek csütörtökön. A kormány azzal, hogy a válságkezelı program részeként megvonta a szociálpolitikai támogatás igénybevételét, a program végrehajtását veszélyezteti - közölte Káló Károly, a Borsod megyei abaújszántói telepfelszámolási programot lebonyolító Bhim Rao Egyesület vezetıje. Magyarázatként hozzátette: a pályázat tavaly tavaszi kiírásakor, és a támogatás múlt év decemberi odaítélésekor még számítottak erre a forrásra, és a program költségvetését e szerint állították össze. Mint elmondta, a program a borsodi település két romatelepére, az úgynevezett "Deszkás udvarra" és "Cekeházára" vonatkozik. Az elıbbin 10 család számára vásárolnának, illetve építenének házat, míg az utóbbin 7 lakás felújítását, korszerősítését kellene végrehajtaniuk. A telepfelszámolás komplex programként valósul meg, ehhez a kormányprogramot koordináló szociális tárcától 71,4 millió forintot, a foglalkozatási és oktatási programra az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól (OFA) 63 millió forintot nyertek el. Mivel a jogszabályi változások miatt júliustól már nem lehet igénybe venni a gyermekek után járó szociálpolitikai kedvezményt, sem lakást építeni, sem vásárolni nem tudnak a többgyermekes roma családoknak, kivéve, ha a különbözetet a szaktárca más forrásból biztosítja - mondta Káló Károly. Hozzátette: növeli továbbá a költségeket az ötszázalékos áfaemelés is, ugyanis az építıanyagok, festékek júliustól sokkal többe kerülnek, emiatt pedig új költségvetést kell készíteniük. Az egyesület vezetıje az MTI-nek elmondta: a telep-felszámolási programhoz kapcsolódva 32 ember képzését is vállalták, burkolókat és kertészeket képeznek, majd biztosítják foglalkoztatásukat. Abaújszántón 40 gyermek számára tanoda programot is indítottak a helyi általános iskola közremőködésével, ahol tanítási idı után különfoglalkozásokat tartanak a hátrányos helyzető gyermekeknek. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tavaly mintegy 880 millió forintos kerettel írt ki telepfelszámolási programot, ebben hét civil szervezet és konzorcium nyert támogatást a kétfordulós pályázaton, a szerzıdéseket a nyertesekkel idén májusban írták alá. Ürmös Andor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium roma integrációs fıosztályának vezetıje április elején közölte az MTI-vel, hogy tekintettel a gazdasági helyzetre zárolta a roma telep-felszámolási program folytatására az idei évre elıirányzott egymilliárd forintot a kormány, de már kiírtak egy új, 250 millió forint keretösszegő pályázatot. Nyári tábort szerveztek roma gyerekeknek Orosházán (Beol - 2009. július 2.) Majd' harminc roma gyereknek biztosít tartalmas elfoglaltságot az orosházi cigány kisebbségi önkormányzat. Egy hétre ugyanis ingyenes napközis tábort szerveztek számukra a városban. Rajkiné Hichsi Mária roma referens 2003 óta rutinosan győjti maga köré a diákokat, legyenek azok romák vagy magyarok. A szentetornyai családok is jó néven vették a kezdeményezést, van olyan família, ahonnan négy gyermek is élvezi a táborozás adta élményeket. A Csemete-nevelde tagjai közül is bekapcsolódott néhány fiatal az e heti programunkba, amit igyekeztünk tartalmasan összeállítani – mesélt a szakember. Az étkezés mellett számos hasznos foglalkozást, sok játékot terveztek a táborozóknak. A hitélet fontosságát is erısítik, ahogy a cigány néphagyományokat. Különös figyelmet fordítottak a szervezık a cigány irodalom, a hiedelem és mondavilág megismerésére. A zene, a tánc, az irodalmi és képzımővészeti alkotásokon keresztül mutatják meg a fiataloknak a cigány
68
emberek szokásait, lelki világát, ami segítheti késıbb a cigányságra jellemzı érték- és normarendszer megértését már ebben a korban is. Pelczné a kosárfonással mentené meg a cigányságot (RomNet, 2009. július 3.) A Fidesz a "cigánykérdés" megoldására a félelem nélküli biztonságra épülı programját ajánlja, ennek a programnak az alapja a munka, az otthon, a család - jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó a Fidesz alelnöke az Észak-Magyarország címő lapnak; a szombaton megjelenı interjút pénteken tették közzé a lap honlapján, a boon.hu-n. A Fidesz alelnöke - akit ezen a héten az Országgyőlés alelnökének is megválasztottak - azt mondta: a szocialista kormány családellenes politikájával szemben a Fidesz támogatni fogja a családok életét, munkához juttatja az embereket, "a gyerekeknek óvodába, iskolába kell járniuk, a szülıknek pedig dolgozni." "Ezért tartjuk fontosnak az oktatást, és emelünk szót a kizárólag rövid távú pénzügyi szemléletbıl kiinduló bölcsıde-, óvoda-csoportösszevonás és -bezárás, valamint a kényszerintegráció ellen" - mondta. A romák helyzetének javításáról a Fidesz alelnöke kifejtette: "kétkezi munkát kell nekik adni, az építıiparban, a gyógynövény-termesztésben és -győjtésben, az olyan régi, hagyományos tevékenységekben, mint a kosárfonás, vályogvetés, vagy a kultúra ápolása". A politikus elmondta: mélységesen felháborítja az, hogy az anyáktól a szocialisták elveszik a szabad választás lehetıségét, éppen ezért a Fidesz kormányra kerülése esetén visszaadja a gyest és a gyedet. Kitért arra is, hogy a 13 havi nyugdíj kifejezést sem szereti, mert véleménye szerint "ez a nyugdíj része, számomra természetes, hogy a nyugdíjak reálértékét nemcsak megırizzük, hanem ahogy a gazdasági növekedés lehetıvé teszi, növeljük". A ferences gimnáziumok sikeresek a romák körében (Orientpress, 2009. július 7.) A Komárom-Esztergom megyei Bajna község önkormányzata kezdeményezésére egy évvel ezelıtt esti tagozatú gimnázium kezdte meg mőködését a településen, elsısorban – de nem kizárólag – a cigány lakosság felzárkóztatása céljából. A képviselıtestület, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat és a falu plébánosa az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumot kérte fel a szakmai háttér, vagyis a pedagógusok biztosítására, valamint az iskola fenntartására. Tokár Imre János igazgató és a ferences szerzetesekbıl és civilekbıl álló tantestület örömmel vállalta a feladatot. Az esti tagozat diákjainak közel fele a cigány kisebbséghez tartozik. A tanév végén huszonhat diák kapott bizonyítványt az elsı osztály sikeres elvégzésérıl. Az évzárót a falu katolikus templomában tartották. A tanév során a tantárgyi ismeretek elsajátítása mellett számos közös programon is részt vettek. Szent Ferenc napján Esztergomba kirándultak, ahol Tokár János ferences igazgató „frankás” jelvénnyel, vagyis a ferences diákok jellegzetes kitőzıjével ajándékozta meg az estis diákokat, és túráztak a Gerecsében is, ahol megtekintették a Serédi Jusztinián bíboros által építtetett nyaralót. A diákok találkoztak Povpa Valér Kárpátaljáról származó roma ferencessel is, akivel hamar megértették egymást. Bajnán romungró cigány közösség él, akiknek anyanyelvük magyar, hagyományuk látványosan legfeljebb csak temetéskor nyilvánul meg, hétköznapjaikat magyarként élik. A helybeli cigány kisebbségi önkormányzatnak immár hét éve vezetıje a katolikus fıiskolán tanuló leendı szociálpedagógus, Kissné Oláh Anita. Az alapítók szerint a kezdeményezés megtérülı befektetésnek látszik. A megyei szintő cigány kisebbségi önkormányzat a megyei rendır-fıkapitánysággal kötött együttmőködés értelmében 2009-ben rendészeti pályára irányító roma programot indított Komárom-Esztergom megyében, amelybe a bajnai gimnáziumból már hét roma fiatal be is kapcsolódott. Az esztergomi ferences gimnázium pedig további olyan településeken tervezi az esti tagozat beindítását, ahol magas a cigány kisebbség aránya.
69
A többszínő munkahelyek új arcot adnának a romáknak (Mszp.hu, 2009. július 7.) Teleki László, az MSZP országgyőlési képviselıje, romaügyi miniszterelnöki megbízott Romák esélyegyenlısége a foglalkoztatásban címmel tartott kedden sajtótájékoztatót. Mint elmondta, jelenleg leginkább a 4-500 embert foglalkoztató cégek alkalmazzák a romákat. Hozzátette: jó lenne, ha a nagyobbakat is rá tudnák erre venni, akár törvénnyel, akár valamilyen pénzügyi hozzájárulással. Teleki László hangsúlyozta: olyan programokra van szükség, amelyek segítik a romák különféle területeken való foglalkoztatását. Fontos lenne, hogy a "többszínő" munkahelyek megteremtése érdekében részt vennének ezekben a programokban a kisebb vállalkozások is. Ha boltot, fodrászüzletet nyithatnának, s nemcsak füvet nyírnának, virágot ültetnének, új arcot adna a romáknak. Külön források ugyan nincsenek, de a nagyobb és a kisebb vállalatok is pályázhatnak a különbözı képzéseket lehetıvé tévı "Lépj egyet elıre" programra - amelynek keretében több tízmilliárd forint áll rendelkezésre -, valamint uniós forrásokra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél - hasonló összeggel a háttérben. Ezek esélyegyenlıségi programok, tehát nemcsak a romák foglalkoztatását segítik elı, hanem a nıkét és a fogyatékkal élıkét is. A romaügyi biztos úgy vélte, kívánatos lenne, ha a közfoglalkoztatást biztosító programok - például az Út a munkához program mellett - a közbiztonság elısegítésében, például a polgárırség keretében is részt vehetnének a romák. Megjegyezte, vannak már szép számmal roma szakmunkások, fıiskolát, egyetemet végzett diplomások, ám a rejtett diszkrimináció miatt nem találnak munkát. A roma értelmiség a mai napig nincs bevonva az állami és a közszolgálati szférába. Roma Szabadegyetem a Fertı-parton Járóka Líviával (Nyugathir.hu 2009. július 09. B. Tóth Éva) Ezen a héten tartják a fertırákosi Fertı-tavi vízitelepen a Járóka Lívia európai parlamenti képviselı által kezdeményezett Roma Szabadegyetemet. Az egyhetes program során különbözı szakterületeket képviselı fiatal diplomások vitatják meg a hazai romacsoportok helyzetét és az ıket érintı szakpolitikai kérdéseket a képzés végén várhatóan konkrét határozati javaslatokat is megfogalmaznak majd. Az Európai Néppárt magyar képviselıcsoportja által támogatott program keretében a Roma Szakkollégium, a Romaversitas Alapítvány és a Gandhi Gimnázium hallgatói, illetve friss diplomás, a közösségi munkában jártas szakemberek vitatják meg a magyarországi és európai romák helyzetét és a kapcsolódó szakpolitikák kívánatos irányait. Az elıadások elméleti és nagyon gyakorlati kérdéseket is érintenek, többek között, a romapolitikával kapcsolatos emberi jogi, antidiszkriminációs és gazdasági szempontok kérdéskörét, a romák lakhatási és egészségügyi helyzetét, valamint a nık jogainak érvényesülését. A romák munkaerıpiaci helyzete, a foglalkoztatáspolitika irányai is a megvitatott kérdések között szerepelt, továbbá az oktatási helyzet és az oktatáspolitikai irányai, konkrétan a kora gyermekkor, az általános iskola, a szakképzés, a felnıttoktatás, önkéntesség kérdéskörei, amelyek között a deszegregáció és az integrált állami oktatás dilemmái is szerepelnek. A közép- és felsıfokú oktatás és a roma értelmiség szerepe szintén szóba kerül majd a munkacsoportokban és a plenáris ülések alatt egyaránt. Délelıttönként az egyes szakterületek elismert szakértıi, valamint országgyőlési képviselık és önkormányzati vezetık tartanak elıadásokat a hallgatóknak, majd a javaslatok megvitatása és kidolgozása tematikus munkacsoportokban zajlik a délután folyamán, amelyet esténként közös vita követ. A program céljai között szerepel egy konkrét szakmai javaslatokat felvonultató ajánláscsomag kidolgozása is. A szabadegyetem meghívott elıadói között volt Farkas Flórián, országgyőlési képviselı, Kamarás István történész-politológus, Balog Zoltán, az Emberi Jogi Bizottság elnöke, továbbá a zárónapon Monica Rossi, a Római Egyetem kutatója is elıadást tart a több mint 30 résztvevınek.
70
Termelıszövetkezetet alapítottak az igrici romák (RomNet, 2009. július 10.) Termelıszövetkezetet alapított a helyi cigány kisebbségi önkormányzat a Borsod megyei Igriciben, hogy így próbáljanak segíteni önmagukon. A téeszben öt hektáron uborkát termelnek, a termést egy konzervgyár veszi át. Csaknem negyven ember dolgozik a földeken minden nap. A program olyan sikeres, hogy környékbeli településekrıl már jelezték: szeretnének ık is így segíteni a munkanélkülieken. Az ötlet egy vállalkozótól, Nótár Zoltántól származik, aki húsz évig dinnyetermesztésbıl élt. İ lett az Igrici Kertészeti Szövetkezet elnöke. A Független Hírügynökségnek azt mondta: jó üzlet az uborka, mivel kevesen termelik. A konzervgyárak nagyon jó árat adnak érte, úgyhogy a termesztése hosszú távon fenntartható, gazdaságos és jövedelmezı. A helyiek az induláshoz 13 millió forint kölcsönt kaptak a hátrányos helyzetőeket támogató Polgár Alapítványtól. Számításaik szerint a pénzt augusztusban visszafizetik, és onnantól önmagát eltartja a szövetkezet. A földeken most csaknem 40 ember dolgozik. Bárki csatlakozhat, aki kiváltja az ıstermelıi igazolványt. A dolgozók között van olyan, akinek korábban soha nem volt munkahelye. A szövetkezet négy hónapja mőködik, Kislászló Csaba, Igrici polgármestere szerint már látszik az eredménye: azóta nem jelentkezett senki rendkívüli szociális segélyért. Az emberek havonta körülbelül hatvanezer forintot kapnak kézhez. A munka folyamatos, mert szerzıdést kötöttek a tyukodi konzervgyárral, ott veszik át a termést. A fejlesztés pedig nem áll meg: a szövetkezet jövıre újabb földterületet vásárol, amelyen paprikát és paradicsomot is termelnek majd. A szomszéd település pedig már jelezte, segítséget kérnek, mert ık is szeretnének hasonló ültetvényt. A fa lelke átmegy a kenyérbe - Újjászületik a teknıvájás mestersége (Doros Judit Népszabadság 2009. július 9.) Tekenıs vagyok, nem teknıs. Ez fontos. Szótagolom neked: te-ke-nıs. Nıs is vagyok persze, az asszony ott árul a gyöngyfőzı meg a fazekas között, de legfıképp tekenıs vagyok. Mifelénk, Miskolcon ezt így mondják, én meg ragaszkodom a hagyományokhoz, elvégre népi iparmővész lennék. Farkas Béla fafaragó szinte egy szuszra mondta mindezt, miután megszólítottam a nemrég megrendezett szilvásváradi pisztrángfesztiválon. Hatalmas szalmakalapjával, fehér vászoningével, felpödört bajszával messzirıl kitőnt a többi árus közül. Asztalán simára csiszolt tálak, gömbölyő fakanalak, erıs vágódeszkák, de legelébb is: "tekenık" - számos méretben, formában, színárnyalatban. Farkas Béla szerint reneszánsza van most ennek az eszköznek, sorra érkeznek a megrendelések hozzá, alig gyızi teljesíteni. Napközben karoszszérialakatosként dolgozik egy miskolci üzemben, így csak délután meg hétvégén tud nekifogni szekercéjével, kaparókésével a fának. A jegenyenyár a kedvence, szerinte az ártéri erdıkben, tópartokon növı fafaj pont eléggé nedves és ruganyos, ugyanakkor strapabíró is ahhoz, hogy formázni lehessen, s késıbb sokáig kiszolgáljon egy családot. Mivel egy jobbfajta jegenyébıl akár négy teknı is kitelik, így nem sok fatörzsre van szüksége. - Nem kell egész erdıket kivágni - mondja -, ezért inkább egészségügyi ritkítások idején hívnak. Farkas Bélának nem gond, ha a fa alsó törzsrésze kicsit beteg, belülrıl korhadt, mert a felsı részébıl is megvan a hatvan centi átmérıjő, egy méter hatvan centi hosszú dagasztóteknı. Nagyobb nem kell. Igaz, régebben az asszonyok nagycsaládnak, akár több hétre elıre dagasztották a kenyérnek valót, manapság kevesebbet készítenek. - Az emberek rájöttek, hogy az otthoni kenyér jobb, ízesebb, mint a bolti, ráadásul a házi sütésőrıl pontosan tudják, mi van benne, s nem kell félniük az ilyen-olyan adalékanyagoktól - magyarázza Farkas Béla, mitıl nıtt meg úgy mostanság a teknıvásárlási kedv. Szavai szerint már a dagasztásnál eldıl, milyen íző lesz a kenyér: ha a kovász speciális kovászolóteknıben készül - olyat is gyárt -, s késıbb jegenyenyár teknıben dolgozzák azt össze liszttel, vízzel, sóval, sokkal ízesebb tésztát kapnak, mint ha robotgéppel dagasztanák, netán kenyérsütı
71
gépben mixelnék eggyé a hozzávalókat. Szerinte a fa lelke megy át az otthon, teknıben dagasztott tésztába, s teszi azt különlegessé. Az ötvenöt éves mester két éve kapta meg a hagyományırzı népi iparmővész címet, amely igazolja: régi technikával és eszközökkel készíti tárgyait. Vásárokra nemigen jár, inkább csak fesztiválokon, ünnepeken mutatja be, amit tud. - Teknıvájócigány-dinasztiából származom - mondja büszkén -, de a családomban már nem volt, aki megtanítson ıseim mesterségére. Ezért egy Ongán élı barátomtól, Balogh Istvántól tanultam meg a különféle fogásokat. Farkas Bélának két felnıtt fia van, mindketten Miskolcon dolgoznak: az egyik forgalomirányító a helyi közlekedési cégnél, a másik most kezdi népmővelıi pályáját egy ifjúsági házban. A nagyobbik - a forgalomirányító - talán örökli apja mesterségét, s késıbb ı is tud majd kolbászhúskeverı, hurkabélmosó, kovászoló, dagasztó, vagy épp kalácsnak való teknıt vájni. Lehet, hogy még a sózóteknı-készítéshez is kedvet kap, bár apja - mivel ahhoz másféle fa kell - ilyet nem csinál. Igény biztos lesz a teknıkre húsz, harminc év múlva is, hisz - ahogy Farkas Béla fogalmaz - jó tekenı nélkül szinte üresnek tetszik a ház. "A teknıvájó cigány nagy körültekintéssel és türelemmel választja ki magának a megfelelı fát, törzsét megsimogatja, körüljárja, méregeti tekintetével, fel egészen az égbe érı levelek végéig, majd baltája élén hüvelykujját megszokásból végighúzva nekifog a fa ledöntésének. Boszorkányos ügyességgel és gyorsasággal végez vele, mire lemenni készül a nap, már legallyazva, méretre darabolva fekszik a törzs a teknıvájó cigány otthonának udvarán (...). A teknı gyorsan készül, a kiskapához hasonlatos szerszám ütemesen koppan a fán, messze elhallani a tágas és csendes nyárban. A harkályok idınként abbahagyják munkálkodásukat, s csodálkozva figyelnek a különös kopácsolásra. A teknıvájó cigány a nyárfa minden darabját felhasználja, hólapátot farag, lisztmerı kanalat, fakanalakat. Ha kedve tartja, tálakat is készít, holdtányérhoz hasonlókat." (Faludi Ádám: Cigányélet) Cigányzarándoklat Nógrádban (2009. július 11., InfoRádió) Cigányzarándoklatot szervezett a ferences szerzetesek által vezetett Mátraverebély-Szentkútra a Nógrád Megyei Cigányönkormányzat. Az eseményre mintegy 700 roma érkezett. A Ferences Sajtóközpont tájékoztatása szerint a jelenlévık Beer Miklós megyéspüspök vezetésével megújították keresztségi fogadalmukat. Az igeliturgián jelen volt Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációval megbízott püspöke. Az esemény körmenettel zárult. ’Miért nem roma minden cigány?' (Népszabadság MTI 2009. július 10.) Miért nem roma minden cigány címmel a "legjelentısebb" magyar etnikai kisebbség helyzetével foglalkozott pénteki kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív német napilap magyar származású szemleírója, Georg Paul Hefty bevezetıjében a cigány és a roma kifejezések közötti különbséget boncolgatta. Utalt arra, hogy a cigány kifejezést gyakran "jóindulatúan" a roma szóra módosítják. A politikai korrektségnek ez a formája azonban elleplezi a valóságot - mutatott rá Hefty, utalva arra: amióta a fiatal magyar demokráciában az országban élı valamennyi kisebbség önkormányzatot kapott, e kisebbség szervezete is Országos Cigány Önkormányzatnak nevezi magát. És vajon ki határozhatja meg jobban, hogy milyen győjtıfogalom alatt egyesül, mint az az etnikai kisebbség, amelyrıl ténylegesen szó van - vélekedett a cikkíró. Hefty szerint vannak más "kétségbevonhatatlan" támogatói is a cigány kifejezés elfogulatlan használatának. Ezek közül elsıként Kállai Ernıt, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyőlési biztosát említette, aki maga is ehhez a kisebbséghez tartozik. Ugyancsak a "tanúk" közé sorolta a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató, továbbá Szociológiai Kutatóintézetének vezetıjét, Szarka Lászlót, illetve Tibori Tímeát. Természetesen Magyarországon használják a roma kifejezést is. Ezzel azonban nem minden olyan nı és férfi ért egyet, akit e kifejezés alatt értenek - vélekedett a német újságíró, megemlítve, hogy Németországban a szintik sem értenek egyet azzal, hogy "leegyszerősítve" a roma kifejezéssel illetik ıket.
72
A cikkíró ezt követıen mindennek történelmi gyökereivel foglalkozik, utalva arra, hogy a cigányok Magyarországon élı három népcsoportja egymástól jelentıs mértékben eltérı történelemmel rendelkezik. Hefty az elsı csoportba sorolta azoknak a cigányoknak az utódait, akik a XIV. században érkeztek Magyarországra, és akik eredeti nyelvüket régen elvesztették. Hefty szerint ıket említik "romungróként", azaz magyar cigányokként, és arányuk kereken 7O százalékot tesz ki az összes magyarországi cigány között. A második legnagyobb csoportot többnyire oláh cigányoknak nevezik, akik a XVIII. században vándoroltak be az országba. Eredeti nyelvüket, a romani nyelvet messzemenıen megırizték, és ık jelentik a tulajdonképpeni romákat: mindennek kapcsán Hefty megemlítette, hogy a nyelvnek részben az egyes törzsek évszázados foglalkozásához kötıdve regionális, illetve helyi dialektusai vannak. Az oláh cigányok - avagy a szó szoros értelmében a romák - a magyarországi cigányság egyötödét adják. A legkisebb cigány etnikai csoportként említette a cikkíró azt a csoportot, amely a XIX. század második felében - az iparosítás kezdetekor - vándorolt be Magyarországra, többnyire Baranya és Somogy megyébe. Magukat beás cigányoknak nevezik, nyelvük a beás nyelv; a cigányság 10 százalékát teszik ki. Hefty a továbbiakban hangsúlyozta : bár a cigányságon belüli etnikai csoportok aránya nagyjából megállapított, senki nem tudja pontosan, hogy valójában hányan is vannak. Ennek kapcsán utalt arra, hogy noha a legutóbbi népszámlálás csak 180 ezer cigányról beszélt, a legtekintélyesebb magyar kutatók ezt a számot körülbelül ennek háromszorosára becsülik, sıt felsı határként ennek négyszeresérıl is lehet hallani. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a cigányok romaként történı említése miért kérdéses, Hefty idézte Békési Ágnes kisebbségkutatót, aki egy cikkben rámutatott, hogy a három etnikai csoport nem keveredik egymással. A cikkíró végül hosszan idézte Szarka Lászlót, aki a cigányok helyzetével kapcsolatban a többi között kifejtette, hogy a munkanélküliség körükben jóval gyorsabban nı, mint a magyarok körében. Utalt arra is, hogy a két nagy párt és akkori kormányfıik - Orbán Viktor a Fidesz és Gyurcsány Ferenc a szocialisták részérıl különbözıképpen reagáltak a három etnikai csoport elkülönítésére. Az erıs integrációtól a szegregációig terjedı receptek a pártok közötti rivalizálás, illetve a választási kampányok témájává váltak - idézte Hefty Szarka Lászlót. Futballal és roma folklórral demonstráltak (SONLINE - 2009. július 13.) Barcs | Az együttmőködés jegyében rendeztek Tolerancia Labdarúgó Kupát és Regionális Folklór Gálát Barcson. A nagyszabású kisebbségi programot eredetileg még márciusra tervezték, akkor elmaradt. A szervezık most úgy gondolták, hogy összekötik a sportot és a kultúrát, így tartalmas és színes rendezvény kerekedett. – Ahogy a nevében is benne van, ez valóban toleranciakupa – mondta a szervezı Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetıje, Balogh Imre. – A békés együttélés jegyében igyekszünk felhívni a figyelmet arra, hogy itt ne nyilvánulhasson meg semmiféle szélsıséges magatartás. Az egyre romló közhangulat is kihívást jelentett számunkra, ez a tervezettnél is komolyabb kiállásra sarkallt minket. A programra az országos romavezetıket is meghívták, akik szerint mind országosan, mind egy kisváros életében egyre fontosabbak az ilyen jellegő, nemzeteket összekovácsoló rendezvények. – Akik úgy gondolják, hogy nincs helye a rasszizmusnak, azok egy ilyen helyen úgymond demonstrálnak – hangsúlyozta Teleki László, a roma ügyekért felelıs miniszterelnöki megbízott. – A roma kultúra Barcson erıteljesen él és megmutatja magát, és a többségi társadalom is befogadóbb talán, mint máshol. Szegedi Tibor neve, aki elindította ezt a programot, már országosan ismert. Jogosan lehetünk a barcsi származására büszkék. A sportprogram egészen délutánig tartott, amikor is a kultúra vette át a szerepet a cigány közösségi ház mellett, ahol helyi és környékbeli hagyományırzı amatır csoportok léptek fel. Az esti, szabadtéri bálra azonban nemcsak a helyi közösséget várták, hanem a városból mindenkit.
73
PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK Pályázat felhívás nagy mennyiségő számítógép és fénymásoló ingyenes kiosztására Kiíró: Dél-alföldi Média Kft. Határidı: 2009. október 20. Pályázhat: nonprofit szervezetek, közhasznú társaságok, egyesületek, cégek, intézmények, önkormányzatok, egyéni vállalkozók és magánszemélyek Egy pályázatban maximum 2 db számítógépre 1 db nyomtatóra és 2 db fénymásolóra lehet pályázni. Amennyiben számítógépre, és fénymásolóra is szeretnének pályázni úgy a pályázati adatlapon mindkettıt meg kell jelölni. Egy pályázó csak egy pályázatot adhat be! A pályázat részvételi feltétele: A Morgoncok Gyermekajándékozási Alapítvány 4000 forinttal történı támogatása, mely összeget a Morgoncok Alapítvány Raiffeisen Bank Szeged 12067008-01126856-00100004 számlájára kérünk átutalni. A megjegyzés rovatban feltüntetve: támogatás. A pályázati adatlap letölthetı a Dél-alföldi Média Kft pályázati honlapjáról: http://www.damkft.com A kitöltött pályázati adatlapokat, a támogatás befizetésrıl szóló igazolást, (átutalás vagy befizetés másolat), valamint a csatolandó dokumentumokat az alábbi címre kérjük postai úton elküldeni (a borítékra ráírva "Számítógépek kiosztása pályázat"): Dél-alföldi Média Kft. Domaszék Dózsa György utca 46. 6781 Bıvebb információ: E-mail:
[email protected] Honlap.: http://www.damkft.com
Pályázat felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Országos Tehetségsegítı Hálózat kialakítása - Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítı Program támogatására (Kódszám: TÁMOP -3.4.4/B/08/1) Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Határidı: 2009. szeptember 30. Pályázhat: 1. 2008. január 1. elıtt bejegyzett alábbi nonprofit szervezetek (ld. fogalomtár): - Egyéb egyesület (KSH 529) - Egyéb alapítvány (KSH 569) - Közhasznú társaság (KSH 571), illetve a 2007. július 1-jét követıen átalakulással létrejövı közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaság ( Kft., Zrt., Bt., Kkt.) (KSH 599, KSH 691) 2. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20. § (1) szerinti alábbi nevelési-oktatási intézmények: - óvoda; - általános iskola; - szakiskola; - gimnázium, szakközépiskola; - alapfokú mővészetoktatási intézmény; - gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; - diákotthon és kollégium; 3. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. 33. § (1) bekezdése szerinti többcélú intézmények. 4. Az 1993. évi LXXIX. törvény 22. §. szerinti pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények, amelyek rendelkeznek a 36. § (2) bekezdésében felsorolt tevékenységek valamelyikével. 5. Az 1993. évi LXXIX. törvény 21. §. szerint a közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei, amelyek rendelkeznek a tehetségek fejlesztését szolgáló tevékenységgel. 6. A muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CXL. törvény 74. § szerinti közmővelıdési intézmények. 7. Egyházak, egyházi fenntartású intézmények, nonprofit szervezetek 8. Települési önkormányzatok
9. Kisebbségi önkormányzatok 10. Önkormányzatok társulásai A konstrukció a tehetséges gyermekek és fiatalok megtalálása és integrálása, valamint tehetségük kibontakoztatása és társadalmi hasznosulása céljából tehetségsegítı tevékenységek kialakítását és fejlesztését tőzi ki célul. A konstrukció célja, hogy a TÁMOP 3.4.4/A program keretében kialakított országos tehetségsegítı program új eszközeivel a támogatott tehetségsegítı kezdeményezések: - tehetségsegítéssel, tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységeiket magas színvonalon végezzék; - mőködésükrıl, lehetıségeikrıl koncentráltan, hatékonyan adjanak hírt minden érdekelt számára; - a kistérségekben, a hátrányos helyzető régiókban és a hátrányos, valamint halmozottan hátrányos helyzető tehetséges gyermekek és fiatalok számára is elérhetıek és hozzáférhetıek legyenek; - képessé váljanak helyi önkormányzati, civil és magán erıforrásokat (pénzügyi, humán, infrastrukturális, illetve egyéb) bevonni a tehetségsegítés lehetıségeinek gazdagítására; - lehetıséget biztosítsanak tehetséges fiatalok önszervezıdéséhez; - lehetıséget teremtsenek az egyes tehetségsegítési kezdeményezések közötti átjárásra, kommunikációra, a hazai és a határon túli magyar kezdeményezések közötti kapcsolattartásra. A pályázat meghirdetésekor a konvergencia régiókban a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 322.912.064 Ft. A pályázatok benyújtása 2009. augusztus 14-tıl 2009. szeptember 30-ig lehetséges, kizárólag postai úton, legkésıbb 2009. szeptember 30-i postai bélyegzıvel. A pályázati kiírással kapcsolatos további dokumentumok az http://www.nfu.hu honlapról tölthetıek le. További felvilágosítás az
[email protected] e-mail címen, illetve a 06-40/638-638 telefonszámon kapható
Pályázat felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Országos Tehetségsegítı Hálózat kialakítása - Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítı Program támogatására (Kódszám: TÁMOP -3.4.4/B/08/2-KMR) Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Határidı: 2009. szeptember 30. Pályázhat: 1. 2008. január 1. elıtt bejegyzett alábbi nonprofit szervezetek (lásd fogalomtár): - Egyéb egyesület (KSH 529) - Egyéb alapítvány (KSH 569) - Közhasznú társaság (KSH 571), illetve a 2007. július 1-jét követıen átalakulással létrejövı közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaság (Kft., Zrt., Bt., Kkt.) (KSH 599, KSH 691) 2. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20. § (1) szerinti alábbi nevelési-oktatási intézmények: - óvoda; - általános iskola; - szakiskola; - gimnázium, szakközépiskola; - alapfokú mővészetoktatási intézmény; - gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; - diákotthon és kollégium; 3. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. 33. § (1) bekezdése szerinti többcélú intézmények. 4. Az 1993. évi LXXIX. törvény 22. §. szerinti pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények, amelyek rendelkeznek a 36. § (2) bekezdésében felsorolt tevékenységek valamelyikével. 5. Az 1993. évi LXXIX. törvény 21. §. szerint a közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei, amelyek rendelkeznek a tehetségek fejlesztését szolgáló tevékenységgel. 6. A muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CXL. törvény 74. § szerinti közmővelıdési intézmények.
75
7. Egyházak, egyházi fenntartású intézmények, nonprofit szervezetek 8. Települési önkormányzatok 9. Kisebbségi önkormányzatok 10. Önkormányzatok társulásai A konstrukció a tehetséges gyermekek és fiatalok megtalálása és integrálása, valamint tehetségük kibontakoztatása és társadalmi hasznosulása céljából tehetségsegítı tevékenységek kialakítását és fejlesztését tőzi ki célul. A konstrukció célja, hogy a TÁMOP 3.4.4/A program keretében kialakított országos tehetségsegítı program új eszközeivel a támogatott tehetségsegítı kezdeményezések: - tehetségsegítéssel, tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységeiket magas színvonalon végezzék; - mőködésükrıl, lehetıségeikrıl koncentráltan, hatékonyan adjanak hírt minden érdekelt számára; - a kistérségekben, a hátrányos helyzető régiókban és a hátrányos, valamint halmozottan hátrányos helyzető tehetséges gyermekek és fiatalok számára is elérhetıek és hozzáférhetıek legyenek; - képessé váljanak helyi önkormányzati, civil és magán erıforrásokat (pénzügyi, humán, infrastrukturális, illetve egyéb) bevonni a tehetségsegítés lehetıségeinek gazdagítására; - lehetıséget biztosítsanak tehetséges fiatalok önszervezıdéséhez; - lehetıséget teremtsenek az egyes tehetségsegítési kezdeményezések közötti átjárásra, kommunikációra, a hazai és a határon túli magyar kezdeményezések közötti kapcsolattartásra. A pályázat meghirdetésekor a Közép-magyarországi régióban a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 52 087 936 Ft. A pályázatok benyújtása 2009. augusztus 14-tıl 2009. szeptember 30-ig lehetséges, kizárólag postai úton, legkésıbb 2009. szeptember 30-i postai bélyegzıvel. A pályázati kiírással kapcsolatos további dokumentumok az http://www.nfu.hu honlapról tölthetıek le. További felvilágosítás az
[email protected] e-mail címen, illetve a 06-40/638-638 telefonszámon kapható
Fotópályázat – 2010 a Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti lektorátus harmadik alkalommal hirdeti meg nemzetiségi fotópályázatát "Nemzetiségeink múltja és jelene" címmel Kiíró: Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus Határidı: 2009. november 30. Pályázhat: bárki részt vehet életkortól, foglalkozástól és lakóhelytıl függetlenül A cél az, hogy a Magyarországon élı nemzeti és etnikai kisebbségek / bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma/cigány, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán/ múltját és jelenét tárgyi emlékeken keresztül bemutató fotókiállítás készüljön. A pályázat célja továbbá hogy a vizuális élményeket minél többen megörökítsék és egy fotókiállítás keretében másoknak is bemutathassák. A Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus a zsőrizett pályázati anyagból vándorkiállításokat és fotóalbum létrehozását is tervezi. Részvételi feltételek 1. A fotópályázaton bárki részt vehet életkortól, foglalkozástól és lakóhelytıl függetlenül. 2. A fotó-dokumentációs pályázat célja egyfelıl, hogy dokumentálásra és bemutatásra kerüljön a Magyarországon élı nemzeti és etnikai kisebbségek közös hazánkban épített kulturális öröksége. Másfelıl dokumentált és bemutatható legyen mindaz, ami a nemzetiségek megmaradásához szükségesen a rendszerváltozás után épült, felújításra vagy felállításra került. (pl.: iskola, közösségi ház, emlékmő, emlékkereszt, templomok, kápolnák, kálváriák, temetık, útszéli keresztek, pincesorok, malmok, fogadók, faluházak, régi és mai egyesületi házak, nemzetiségi események stb.) 3. kategóriák:
76
- dokumentumfotók - mővészfotók - riportfotók 4. Egy pályázó maximum 15 db fekete-fehér vagy színes - bármilyen technológiával készült papírképet küldhet be, a három kategória között bármilyen megosztásban. 5. A beküldött képek mérete 13x18 cm legyen. A fotókat semmilyen hordozó anyagra nem kell felragasztani! Az elıre elkészített paszpartuk ablakmérete 12, 5 x 17,5 cm. (Tehát az ennél kisebb képeket nem takarja, az ennél nagyobbakat pedig túlságosan is. Ezért fontos a megadott méret betartása!) 6. Valamennyi fotó hátoldalán olvashatóan szerepeljen a - nevezési lappal egyezıen - a kép sorszáma, a szerzı neve, postacíme, továbbá település, megye neve vagy más pontosabban meghatározható földrajzi hely, ahol a kép készült. A rendezık javaslata, hogy mindezeket az adatokat egy öntapadós etikettre írják rá, s csak ezután ragasszák fel a képek hátoldalára. (Az alapvetı információk nélkül beküldött képeket nem továbbítjuk a zsőri számára.) 7. A pályázóknak nevezési lapot kell kitölteni. A nevezési lapon szereplı információk egyezzenek a fényképek hátoldalán olvasható felirattal. 8. A beküldött fotókat a Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus Nemzetiségi Osztálya archiválás céljából megtartaná, ha ehhez a pályázó hozzájárul. A fotók késıbbi felhasználása esetén a szerzıi jogról szóló törvény alkalmazása irányadó. 9. A kiállításra kerülı képeket az Intézet munkatársaiból és az adott nemzetiség szakembereibıl létrehozandó szakmai zsőrik választják ki. 10. A kiállítás rendezıje a Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus. A fotókiállítás megnyitójára és a pályadíjak átadására várhatóan 2010. március hó folyamán kerül sor. A pontos dátumot az érintett alkotókkal idıben közöljük. 11. A pályázóknak nevezési díjat nem kell fizetni. 12. Díjazás: 1-5. díj: 5000-5000 Ft értékő fotómővészeti album. Különdíjak: 10 db 3000-3000 Ft értékő fotómővészeti album. A különdíjak száma a felajánlások függvényében nıhet. 13. Kiállítási naptár: - A fotók beküldésének határideje: 2009. november 30. - Zsőrizés: 2010. január 20. - Értesítés a zsőrizés eredményérıl: 2010. február 28. - A kiállítás tervezett megnyitója: 2010. március (Mindazon fotókat, amelyeket a szerzık nem ajánlanak fel archiválási célra, és nem kerül be a kiállítás anyagába Intézetünk, 2010. március 31-ig postai úton visszaküldi.) További információ: Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus: 1011 Bp., Corvin tér 8. Lukács Mária, Halász Katalin, Tel.: (1) 225-6043; tel/fax: (1) 225-6041; e-mail:
[email protected],
[email protected] A pályázati kiírás anyaga letölthetı a http://www.erikanet.hu honlapról.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/K §- a alapján pályázatot hirdet azon középiskolák számára, amelyek a középfokú felvételi eljárás tekintetében "Tehetséggondozó középiskola"- ként kívánják feladataikat ellátni Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Határidı: 2009. augusztus 28. Pályázhat: tehetséggondozó középiskolák A pályázat célja, hogy a kiemelkedı tehetségeket felismerı és gondozó, a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/K §-a alapján a középfokú felvételi eljárás tekintetében tehetséggondozó középiskolák (továbbiakban tehetséggondozó középiskola) és a kiemelkedıen tehetséges halmozottan hátrányos helyzető tanulókat (a továbbiakban: hhh tanulók) nevelı-oktató általános iskolák az esélyegyenlıség elve alapján formálódó közoktatási rendszer részeként a tehetségek segítéséhez kötıdı
77
pedagógiai intézkedéseiket összehangolják egymással. Ennek eredményeként a középiskolák partneri együttmőködésben tudják biztosítani az adott általános iskolák hetedik-nyolcadik évfolyamos hhh tanulói számára azokat a pedagógiai intézkedéseket - különösen a tehetséggondozást - amelyek révén az adott hhh tanulók a tehetséggondozó középiskola szakmai programja segítségével jó eséllyel eljutnak a rendszerszinten megszervezésre kerülı tehetség-kibontakoztató foglalkozásokra, így kiemelkedı tehetségük kibontakozhat, tudásuk jelentısen kiszélesedhet. Új pályázatot nem kell benyújtaniuk azoknak az intézményeknek, amelyek már a 2008/2009-es tanévben a középfokú felvételi eljárás tekintetében tehetséggondozó középiskolaként mőködtek. A középiskola akkor nyújthatja be a pályázatát amennyiben: a. a pályázó középiskolában - a pályázat meghirdetésének tanévét is beleszámítva - az intézmény pedagógiai programjában és helyi tantervében a tehetséggondozással érintett adott tantárgy/mőveltségi terület vonatkozásában dokumentáltan - legalább öt tanítási év óta emelt szintő oktatás folyik. Emelt szintő oktatás alatt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 121.§ 7. pontjában foglaltakat, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdés rendelkezéseit kell alapul venni, b. az adott intézményben az elıírt öt év vonatkozásában az elsı helyként benyújtott felvételi kérelmek száma meghaladta a felvehetı létszám másfélszeresét, (ennek a feltételnek a megítélését a pályázat kiírója a KIFIR adatbázis alapján végzi el és ehhez az Oktatási Hivatal szolgáltatja a pályázat elbírálói számára az adatokat) továbbá az intézmény elıírta a felvételi kérelmek elbírálásához az írásbeli vizsgán való részvételt, c. a pályázó középiskola a pedagógiai programjában szerepelteti a halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségét szolgáló tevékenységeket, amelyeket ha nem tartalmazza, akkor az iskola a pályázatában vállalja, hogy ezeket a 2009.év során beépíti, d. rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek alapján képesek teljesíteni a kiemelkedı tehetségek felismerésével és gondozásával járó intézményi feladatokat, e. a középiskolában alkalmazásban állnak olyan pedagógusok, akik tehetségpedagógiai és tehetségpszichológiai szakismeretekkel rendelkeznek (tehetségfejlesztési szakirányú képzésben részesültek vagy tehetségfejlesztési szakvizsgát tettek), de legalább részt vettek tehetséggondozással kapcsolatos legalább 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzésen, f. az adott középiskolában az emelt óraszámmal meghirdetett képzéshez kötıdı érettségi vizsgatárgy vonatkozásában a nevelıtestület tagjai közül többen elvégezték az emelt szintő érettségi vizsgáztatásra történı felkészítı képzést, g. a nevelıtestület tagjai közül többen részt vesznek szakmai közéleti tevékenységben, így rendelkeznek szakértıi képesítéssel, tankönyvírói, lektorálási tevékenységet végeznek, taneszköz-készítési, tanulmányi versenybizottsági munkához kötıdı tapasztalattal rendelkeznek, h. a középiskola az utolsó két évfolyamán emelt szintő képzést kínál a kötelezı érettségi vizsgatárgyak mellett az alábbiakban felsorolt tantárgyak közül legalább egy tantárgyból (fizika, kémia, biológia, földrajz), i. a középiskola könyvtára és informatikai felszereltsége információs és tudásbázisul szolgál, tudástárnak a funkcióját is elláthatja a középiskola környezetében, j. az országos tanulmányi, sport és mővészeti versenyeken a középiskola tanulói közül minden tanévben bejutott tanuló valamely verseny országos döntıjébe vagy középdöntıjébe, k. vállalja, hogy más iskolák érdeklıdı pedagógusai számára lehetıvé teszi a tehetség-kibontakoztató foglalkozások megtekintését és részükre módszertani bemutatót tart. 1. A pályázaton nyertes középiskolák tehetség-kibontakoztató foglalkozásainak megszervezését az állam által az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII.2.) Korm. rendelet 1. § (2) a) pontja alapján biztosított Út a középiskolába ösztöndíj segíti. A foglalkozásokért ellenszolgáltatás nem kérhetı a tanulótól, illetve a szülıtıl. 2. A pályázaton sikeresen szerepelt középiskola az általános iskolával kötött Együttmőködési Megállapodásban foglaltaknak megfelelıen az általános iskola útján nyújthat be pályázatot a 152/2005. (VIII.2.) Korm. rendelet 4.§ (1)-(2) bekezdéseire figyelemmel az Út a középiskolába ösztöndíjprogramra. A sikerrel megpályázott és elnyert esélyegyenlıségi ösztöndíjat az általános iskola útján kapja meg a mentor és a mentorált diák, melynek mentori része az érintett hhh tanulók középiskola által megszervezett felkészítéséhez kapcsolódó feladatok támogatására, így a középiskolai pedagógusnak a tehetség-kibontakoztató foglakozásokkal kapcsolatos költségeire fordítható.
78
3. A pályázaton sikeresen szerepelt középiskola a 2009/2010. tanév során a tehetség-kibontakoztató foglalkozásokat saját költségvetési forrásai terhére is megszervezheti, amennyiben nem kíván élni az Útravaló ösztöndíjprogram által biztosított költségvetési támogatásokkal. A pályázattal kapcsolatban az érdeklıdık további felvilágosítást kaphatnak az alábbi munkatársaktól: OKM: Balogh Lászlóné dr. telefonszám: 06-1-473-7723 email:
[email protected] A pályázati felhívás és a mellékletek megtalálhatók a http://www.okm.gov.hu oldalon.
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) pályázatot hirdet a romák önálló gazdasági tevékenységét támogató programok lebonyolítására/ RÖG/2008 Kiíró: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Határidı: 2009. július 17. Pályázhat: 1. egyéb egyesület, 529 2. Közalapítvány, 561 3. Közalapítvány Intézménye 562, 4. Egyéb Alapítvány 569, 5. közhasznú társaság, 571 6. nonprofit korlátolt felelısségő társaság, 599 A pályázati program célja a) Közvetett: A program célja a leszakadó térségek fenntartható gazdasági és társadalmi fejlıdésének elısegítése, a leszakadó településeken élı romák önálló, jövedelemgeneráló tevékenységének támogatása. b) Közvetlen: A program konkrét célkitőzése egy olyan, elsısorban a szociális gazdaság keretein belül mőködı projektekre kisösszegő támogatási forma kidolgozása, aminek eredményeként a sikeresen pályázó szervezetek: - munkajövedelemhez juttatják a - a helyi társadalom leghátrányosabb helyzető rétegét képezı mélyszegénységben élı romákat; - a programban résztvevı közösség megítélése pozitív irányba mozdul; - menedzsment és humánerıforrás kapacitása nı, ezáltal képessé válik a helyi szintő fejlesztésekben való részvételre (a késıbbiekben uniós támogatási programok kedvezményezetteivé válhatnak). A MAT 87/2007. (XII.18.); 11/2008 (III.5.) számú határozatai alapján "A romák önálló gazdasági tevékenységének a támogatása" (2008) címő program megvalósításához az OFA részére összesen 100 000 000 Ft keretösszeget biztosított. A támogatás a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól, a Munkaerı-piaci Alapból származik. A pályázaton elnyert támogatás formája vissza nem térítendı támogatás. A pályázatok benyújthatók: 2009. június 10. és 2009. július 17. között folyamatosan A pályázati dokumentáció - regisztrációt követıen - letölthetı az OFA honlapjáról (http://www.ofa.hu), vagy a programnak megfelelı azonosítóra hivatkozva (RÖG/8122/2008) postai úton igényelhetı, vagy személyesen vehetı át CD formátumban az OFA Közalapítványi Irodában (1037 Budatest III. Lajos u. 80.; telefon: 555-2900, 555-2954). Az OFA az eredményes pályázás elısegítésének érdekében tájékoztatást és térítésmentes tanácsadást biztosít az OFA Hálózat munkatársainak a közremőködésével. A programmal kapcsolatban információk kérhetık az OFA Hálózat Regionális Irodáinak képviselıitıl: Észak-alföldi Régió Máté Szilvia (4024 Debrecen, Piac u. 42-48. 24-25. számú iroda), tel.: 52/531-880, 20/9136776, e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadási idı: Hétfı: 8,00-16,00 óra, illetve elıre egyeztetett idıpontban
79
Észak-magyarországi Régió Gyarmathi Mihály (3530 Miskolc, Görgey u. 5.), tel.: 46/507-537, gyarmathi.mihaly@ofa,hu Ügyfélfogadási idı: Hétfı: 8,00-16,00 óra, illetve elıre egyeztetett idıpontban
06/20913621,
e-mail:
Dél-dunántúli Régió Ignácz József (7623 Pécs, Szabadság u. 33.), tel.: 72/212-354, 06/209136010, e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadási idı: Kedd: 8,00-16,00 óra, illetve elıre egyeztetett idıpontban Dél-alföldi Régió Kis Mónika (6721 Szeged, Brüsszeli krt. 21.), tel.: 62/444-288, 20/9135611 , e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadási idı: Hétfı: 8,00-16,00 óra, illetve elıre egyeztetett idıpontban Közép-dunántúli Régió Gosztolai Géza (8200 Veszprém, Kossuth Lajos u. 10.), tel.: 88/325-882 , 06/209135560, e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadási idı: Kedd és szerda: 8,00-16,00 óra, illetve elıre egyeztetett idıpontban Nyugat-dunántúli Régió Királyné Kerék Anikó (9700 Szombathely, Kıszegi u. 2.) tel.: 94/814-305 , 06/209137262, e-mail:
[email protected] Közép-magyarországi Régió Dr. Csáky Gyopár (1037 Budapest, Lajos u. 80.), telefon: 1/555-2932, 06/202474680 e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadási idı: Hétfı: 8,00-16,00 óra, illetve elıre egyeztetett idıpontban A pályázat elkészítéséhez és a támogatást nyert projekt végrehajtásához további információkat talál a Pályázati Útmutatóban, mely a pályázati felhívás elidegeníthetetlen része.
A National Geographic Society 2009-ben is meghirdeti fotópályázatát, a SAMSUNG támogatásával Kiíró: National Geographic Society Határidı: 2009. július 31. Pályázhat: bárki A pályázat kategóriái: - I. Természet és tudomány - II. Utazás és kultúrák - III. Társadalomábrázolás - IV. Külön kategória: "A nagyvilág apró részletei" Minden kategóriában egy I., egy II., és egy III. díj kerül kiosztásra. Minden pályázó kategóriánként 1 db képet adhat be, egyazon fotográfia nem szerepelhet több kategóriában! - Jelentkezés: 2009. június 15. - július 31. - Zsőrizés: 2009. augusztus - Kiállítás: 2009. november A pályázatra 2005. január 1. után készült képek küldhetık be. A képeket a pályázat weboldalán június elsejétıl elérhetı felületen, regisztráció után lehet majd feltölteni. Bıvebb információ: http://fotopalyazat.geographic.hu/
80
Színházi célú bizottsági keret céltartalék Kiíró: Budapest Fıváros Önkormányzata Határidı:2009. augusztus 19. Pályázhat: budapesti székhellyel rendelkezı bejegyzett egyesület, alapítvány, költségvetési szerv, egyház, gazdasági társaság A Fıvárosi Közgyőlés Kulturális Bizottsága a 2009/2010-es évadra meghirdeti a "9208 Színházi célú bizottsági keret céltartalék" pályázatát A pályázat célja, hogy támogassa azokat a Budapesten mőködı kıszínházakat és független színházakat, akik kortárs szerzık mőveinek bemutatásával, felhasználásával hoznak létre elıadásokat, akár kísérleti jelleggel is, bekapcsolva ezzel a kulturális integrációba új helyszíneket. A pályázat elbírálásánál elınyben részesülnek azok a projektek melyek törekvései között szerepel, hogy a peremkerületekben élı ifjúsági közönséghez is eljussanak és együttmőködjenek oktatási intézményekkel, nevelési és pedagógiai programokkal. A pályázati keret 27 585 E Ft, vissza nem térítendı támogatás. A Bizottság által megítélhetı maximum támogatás összege 5000 E Ft. Tartalmi, formai követelmények: egyértelmő megfelelés a pályázati céloknak, a pályázat megvalósítási idıszakának és a részletes pályázati kiírásban foglaltaknak; az összes elıírt információ, igazolás, nyilatkozat megléte; az elıírt nyomtatványcsomag használata. A teljes pályázati dokumentáció - részletes pályázati kiírás, alkalmazandó nyomtatványcsomag - a Budapest Portálról (http://www.budapest.hu) letölthetı vagy a Fıvárosi Önkormányzat Ügyfélszolgálatán (1052 Budapest, Bárczy István u. 1-3.) átvehetı. A pályázatról további felvilágosítás kérhetı: a Fıpolgármesteri Hivatal Kulturális Ügyosztálya, Juhász Károly mővészeti szakreferens, Tel.: 327-1435, http://www.budapest.hu
East Silver 2009 Kiíró: East Silver Határidı:2009. július 30. Pályázhat: közép- és kelet-európai dokumentumfilmes producerek és rendezık Az East Silver dokumentumfilmes vásár egyedülálló lehetıséget biztosít a közép- és kelet-európai dokumentumfilmes producereknek és rendezıknek, hogy filmjeiket nemzetközi szinten is megismertessék a nagyközönséggel, valamint, hogy találkozzanak európai vásárlókkal, forgalmazókkal és fesztiválszervezıkkel. Az East Silvert a Jihlavai Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál keretein belül rendezik 2009. október 27. és november 1. között. A filmek beadási határideje: 2009. július 30. Regisztrációs díj nincs. Az on-line jelentkezési lapok megtalálhatók a http://www.eastsilver.net oldalon. A filmeket DVD-n az alábbi címre kell beküldeni: East Silver Skolska 12 110 01 Prague 1 Czech Republic Kapcsolattartó: Anna Kaslová Tel./Fax: +420 222 214 858 Mobil: +420 777 211 077 Skype: eastsilver2006 E-mail:
[email protected]
81
Az EU Kultúra (2007-2013) keretprogramjának 2010-re szóló felhívásai Kiíró: Európai Bizottság Határidı: 2009. október 1., 2009. november 1., 2010. május 1. Pályázhat: jogi személyiségő kulturális szervezetek Az EU Kultúra (2007-2013) keretprogramjának 2010-re szóló felhívásai A jogi személyiségő kulturális szervezetek most négy kategóriában adhatják be pályázataikat az Európai Unió Kultúra keretprogramjában: - kulturális együttmőködési tevékenységek (0-24 hó) - beadási határidı: 2009. október 1. - többéves együttmőködési projektek (3-5 év) - beadási határidı: 2009. október 1. - európai jelentıségő kulturális szervezetek mőködési támogatása - beadási határidı: 2009. november 1. - kulturális együttmőködési projektek harmadik országokkal - beadási határidı: 2010. május 1. A pályázattal kapcsolatosan minden információ megtalálható (folyamatosan frissített formában) a http://www.kulturpont.hu/eukulturaprogram oldalon.
Új tudás - Mőveltséget mindenkinek program keretében a hazai amatır kórusmővészet fejlesztésének 2009. évi támogatása Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Határidı: 2009. július 30. Pályázhat: - Amatır kórus, amely önálló jogi személyiségő társadalmi szervezetként, egyesületként, alapítványként mőködik - Amatır kórust fenntartó, mőködtetı (vagy befogadó) intézmény, (közmővelıdési intézmény, közoktatási intézmény, felsıoktatási intézmény, önkormányzat, egyház, jogi személyiségő társadalmi szervezet, alapítvány, egyesület) - Közmővelıdési intézmény - Országos hatókörő szakmai szervezet Pályázati témakörök: I. A hazai amatır kórusmozgalom tevékenységének támogatása Altéma kódszáma: Kórus - 1. Rendelkezésre álló keretösszeg: 70 millió Ft. A pályázat célja az amatır kórusok (általános- és középiskolai, felnıtt kórusok) mőködési körülményeinek, közösségi tevékenységeinek fejlesztése, a kóruséneklés társadalmi presztízsének, közönségkapcsolatainak, támogatottságának megerısítése. A területi alapon szervezett hazai találkozók, versenyek, az Éneklı Ifjúság területi és központi rendezvényeinek megvalósításához szükséges források, tervezhetıségük és megrendezésük garanciáinak megteremtése. A megvalósítás ideje: 2009. július 1.-2010. május 15. II. Hazai amatır kórusok kiemelkedı jelentıségő nemzetközi fesztiválokon, versenyeken való részvételének támogatása Altéma kódszáma: Kórus - 2. Rendelkezésre álló keretösszeg: 16,2 millió Ft. A pályázat célja: A hazai amatır kórusok kiemelkedı jelentıségő külföldi versenyeken való részvételének támogatásával a magyar kórusmővészet értékeinek nemzetközi megismertetése. A megvalósítás ideje: 2009. május 1.-2010. április 30.
82
A kiírás egészére vonatkozó megjegyzések: A támogatás formája: vissza nem térítendı, elıfinanszírozású, utólagos elszámolási kötelezettség mellett. Önrész vállalása nem szükséges. A pályázatok postára adásának határideje 2009. július 30. Pályázattal kapcsolatos felvilágosítás Információ kérhetı az MMIKL Mővészeti Programok Fıosztályától, (06-1) 225-6029, Zádori Judit mővészeti referenstıl. A pályázati felhívás és pályázati dokumentáció (őrlap, nyilatkozatok) letölthetı az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapjáról (http://www.okm.gov.hu), illetve az Erikanetrıl (http://www.erikanet.hu). Közmővelıdési Szakmai Kollégium pályázata Kiíró: Nemzeti Kulturális Alapprogram Határidı: 2009. július 31. Pályázhat: - közmővelıdési intézmények, megyei közmővelıdési szakmai tanácsadó és szolgáltató szervezetek, - a 2007. január 1-jén már bejegyzett, az alapító dokumentum szerint alapfeladatként közmővelıdési tevékenységet folytató társadalmi szervezetek és alapítványok, - közmővelıdési nonprofit célú gazdasági társaságok A kollégium pályázatot hirdet olyan közmővelıdési rendezvények támogatására, nem hivatásos mővészeti találkozók, városi, kistérségi, megyei, regionális és országos hatókörő szakmai programok megrendezésére, melyek 2009. november 1.-2010. május 31. között kerülnek lebonyolításra. Altéma kódszáma: 2008 A támogatás formája: vissza nem térítendı támogatás. Pályázni az NKA Igazgatóságának tárgyévre kiadott pályázati adatlapján lehet. Az adatlap az NKA portálján kitölthetı formátumban érhetı el (http://www.nka.hu). Amennyiben a felhívás on-line benyújtást ír elı, úgy az adatlap a portál "aktuális pályázatok" pontján érhetı el. Pályázattal kapcsolatos felvilágosítás az NKA Igazgatósága ügyfélszolgálatától kérhetı (327-4444, 327-4445 telefonszámokon) Ügyfélfogadási idı: hétfıtıl csütörtökig 8.30-16 óráig; pénteken 8.30-13 óráig.
Talentum 2009. évi mővészeti díj Kiíró: Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány Határidı: 2009. október 25. Pályázhat: minden 35 évnél fiatalabb magyar állampolgárságú, kimagasló szellemő és kreativitású fiatal képzımővész Az Alapítvány céljainak megfelelıen pályázatot nyújthat be minden 35 évnél fiatalabb magyar állampolgárságú, kimagasló szellemő és kreativitású fiatal képzımővész, aki az elmúlt öt évben készült egy kiemelkedı alkotásával és eddigi mővészeti eredményeivel pályázhat. A pályázatot (amely a kitöltött pályázati lap mellett egy curriculum vitae-t is tartalmaz) írásban, két akadémikus (MTA, Széchenyi Mővészeti Akadémia), illetve a mővészeti ágban kiemelkedı mővész ajánlásával lehet beküldeni. A Kuratórium egy kiemelkedı pályázatot kíván 20 000 euró (5 millió Ft) összegő díjban részesíteni. Cím: "Közép-európai Tehetségkutató Alapítvány - Talentum Mővészeti Díj - 2009" 1024 Budapest, Lövıház u. 2-6. Pályázati lap és bıvebb információ: http://www.mta.hu, http://www.talentum-ceta.hu
83
Talentum 2009. évi akadémiai díj Kiíró: Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány Határidı: 2009. október 25. Pályázhat: minden 35 évnél fiatalabb magyar állampolgárságú, kimagasló szellemő és kreativitású fiatal kutató vagy szakember, aki kiemelkedı társadalmi hasznosságú tudományos eredményt, fejlesztést tud felmutatni Az Alapítvány céljainak megfelelıen pályázatot nyújthat be minden 35 évnél fiatalabb magyar állampolgárságú, kimagasló szellemő és kreativitású fiatal kutató vagy szakember, aki kiemelkedı társadalmi hasznosságú tudományos eredményt, fejlesztést tud felmutatni. A pályázatot (amely a kitöltött pályázati lap mellett egy curriculum vitae-t is tartalmaz) írásban, két akadémikus ajánlásával lehet beküldeni. A Kuratórium a három tudományterület (társadalom-, élet- és természettudomány) egy-egy kiemelkedı pályázatát kívánja egyenként 20 000 euró (5 millió Ft) összegő díjban részesíteni. Cím: "Közép-európai Tehetségkutató Alapítvány - Talentum Díj - 2009" 1024 Budapest, Lövıház u. 2-6. Pályázati lap és bıvebb információ: http://www.mta.hu, http://www.talentum-ceta.hu
Országos hatókörő közmővelıdési tevékenységet folytató társadalmi szervezetek 2009. évi mőködési támogatása Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Határidı: 2009. augusztus 7. Pályázhat: alapszabályukban országos hatókörő szervezetnek minısített, mőködı közmővelıdési társadalmi szervezetek, szövetségek, egyesületek Az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázatot hirdet az országos hatókörő közmővelıdési tevékenységet folytató társadalmi szervezetek 2009. évi mőködési támogatására A pályázat célja az országos hatókörő közmővelıdési tevékenységet ellátó társadalmi szervezetek szerepvállalásának, 2009. évi céljai megvalósításának támogatása a szervezet mőködéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulás útján. A pályázat pénzügyi forrása A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérıl szóló 2008. évi CII. törvény 1. sz. melléklete XX. OKM fejezet 11/35/3/2 Közmővelıdési civil és nonprofit szervezetek elıirányzat terhére az országos hatókörő közmővelıdési feladatot ellátó szövetségek és egyesülések támogatására rendelkezésre álló összeg: 15 M Ft. Az elnyerhetı támogatás összege: minimum 200 ezer Ft, maximum 1000 ezer Ft. Az OKM az elnyert támogatást egyszeri, vissza nem térítendı támogatásként nyújtja a pályázónak. A pályázati őrlap személyesen átvehetı vagy postán igényelhetı az OKM Ügyfélszolgálati Irodájától (1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 473-7755, ügyfélfogadási idı: H-Cs: 9-12, 13-16, P: 9-12). Postai úton csak felbélyegzett, megcímzett válaszborítékkal együtt kérhetı nyomtatvány. A pályázati felhívás és pályázati dokumentáció (őrlap, nyilatkozatok) megjelenik az Oktatási és Kulturális Közlönyben, valamint letölthetı az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapjáról (http://www.okm.gov.hu).
84
A pályázók a pályázattal kapcsolatban felvilágosítást az OKM Közmővelıdési Fıosztálya munkatársától, Brüll Edit vezetı-fıtanácsostól (tel.:+36-1-473-7560) kaphatnak.
Települési Értékvédelmi Támogatás 2009. Kiíró: Budapest Fıváros Önkormányzata Határidı: 2009. szeptember 30. Pályázhat: A rendelet hatálya alá esı épületek tulajdonosai, használói pályázhatnak, mint építtetık Budapest Fıváros Önkormányzata a Fıvárosi Közgyőlés 54/1993. (1994.II.1.) sz., a fıváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelmérıl szóló rendeletének 14-17. §-ai értelmében a rendelet hatálya alá tartozó épületek, épületegyüttesek, azok szőkebb környezete, illetve tartozékaik felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák segítésére "települési értékvédelmi támogatás"-t hozott létre. A támogatás célja olyan munkák elvégzésének a segítése, amelyek az épületnek olyan részeit, tartozékait, díszítéseit, általában olyan értékeit újítják fel, állítják vissza, amelyek a fıvárosi védettség alá helyezést indokolttá tették. A támogatás célja hangsúlyozottan az eredeti részek felújítása, restaurálása, visszaállítása. A rendelet hatálya alá esı épületek tulajdonosai, használói pályázhatnak, mint építtetık. A beérkezett pályázatokat a Közgyőlés Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottsága bírálja el, a Kulturális Bizottság egyetértésével. Az elbírálásra a fıjegyzı elıterjesztés formájában javaslatot tesz. A pályázat alapján vissza nem térítendı támogatás, illetve kamatmentes kölcsön nyerhetı el. A kölcsön futamideje 2-5 év, az elnyert, visszatérítendı kölcsön összegétıl függıen. (A visszafizetésre a kölcsönadó 2010. október 1-ig fizetési moratóriumot enged.) A pályázatokat 2009. szeptember 30-ig kell postán beküldeni vagy személyesen benyújtani a Fıvárosi Önkormányzat Ügyfélszolgálati Irodájába (1052 Budapest, V. kerület, Bárczy István utca 1-3.sz. (http://www.budapest.hu), hétfıtıl csütörtökig 8.00-16.30, pénteken 8.00-14.00 óráig.
Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és - fejlesztésre igénybe vehetı támogatások Kiíró: Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Határidı: 2009. október 31., 2010. május 31., 2010. október 31., 2011. május 31., 2011. október 31., 2012. május 31., 2012. október 31., 2013. május 31., 2013. október 31. Pályázhat: a 4. vagy 5. számú melléklet szerinti településen mőködı települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel érintett település a tagja, továbbá székhellyel vagy telephellyel rendelkezı nonprofit szervezet, valamint egyházi jogi személy 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehetı támogatások részletes feltételeirıl A mezıgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirıl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következıket rendelem el:
85
A támogatás célja a településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása, valamint a helyi piacok létrehozásának és fejlesztésének támogatása.
Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megırzéséhez igénybe vehetı támogatások Kiíró: Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Határidı: 2009. október 31., 2010. május 31., 2010. október 31., 2011. május 31., 2011. október 31., 2012. május 31., 2012. október 31., 2013. május 31., 2013. október 31. Pályázhat: a 4. vagy 5. számú melléklet szerinti településen mőködı települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel érintett település a tagja, valamint székhellyel, illetve telephellyel rendelkezı nonprofit szervezet, valamint egyházi jogi személy 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megırzéséhez igénybe vehetı támogatások részletes feltételeirıl A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerősítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megırzése, megújítása, és ezáltal a települések vonzerejének növelése http://www.fvm.hu
Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése (Kódszám: TIOP-1.2.3/09/1) Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Határidı: 2009. október 30. Pályázhat: Pályázók köre a KSH gazdálkodási formakódok szerint: 321, 322: 321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv. 322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv - megyei könyvtárak, - a minimum heti 5 napos és legalább heti 30 órás nyitva tartással rendelkezı városi könyvtárak, - az 5000 fı feletti községek könyvtárai A konstrukció célja, hogy erısítse a könyvtárak oktatási-képzési szerepét a könyvtárak együttmőködésén alapuló, korszerő IKT infrastruktúra-fejlesztéssel. A közoktatás támogatása érdekében megteremtse az infrastrukturális feltételeket a könyvtárak együttmőködésén alapuló szolgáltatások fejlesztéséhez, a könyvtárakban ırzött dokumentumokhoz és információvagyonhoz történı, helytıl független, egyenlı esélyő hozzáféréshez. A pályázat meghirdetésekor jelen felhívás keretében a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 550 900 000 forint, amelybıl 72 000 000 Ft kizárólag az önállóan pályázó megyei könyvtárak fejlesztésére fordítható. A projektjavaslat magyar nyelven, kizárólag a pályázati adatlapon, elektronikusan és papír alapon nyújtható be. A projekt adatlap sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható. A projekt adatlap kitöltése kizárólag a HEP IH által rendszeresített kitöltı program alkalmazásával történhet. A kitöltı program letölthetı a http://www.nfu.hu honlapról. A pályázatok benyújtása kizárólag postai úton lehetséges, 2009. szeptember 15-október 30. között lehetséges (legkésıbb 2009. október 30-i postabélyegzıvel). A pályázatok elbírálása folyamatos. A pályázat feltételeivel, tudnivalókkal kapcsolatban információkat az NFÜ honlapján (http://www.nfu.hu) a pályázatok menüpontban talál, felvilágosítást pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség telefonos ügyfélszolgálata nyújt, továbbá az
[email protected] címen kérhetı. Az NFÜ telefonos ügyfélszolgálatának kék száma: 06-40-638-638.
86
Képzelj el egy új világot - az Európai Bizottság fotópályázata Kiíró: Európai Bizottság Határidı: 2009. augusztus 31. Pályázhat: Unió bármely lakója 2009 a Kreativitás és Innováció Európai Éve, melynek keretében az Európai Bizottság fotópályázatot indít "Képzelj el egy új világot" címen. A megmérettetés alkalmával az Unió bármely lakója kifejezésre juttathatja kreativitását: a versenyre szakmabeliek és amatırök, fiatalok és idısebbek egyaránt jelentkezhetnek. Szaktekintélyekbıl álló zsőri választja majd ki a legjobb alkotókat, akiket fotósfelszereléssel vagy európai városnézı utakkal jutalmaz meg. A fotóverseny hivatalos honlapja a http://www.imagine2009.eu. A pályázatok benyújtásának határideje 2009. augusztus 31. További információ: A verseny hivatalos honlapja: http://www.imagine2009.eu A kreativitás és innováció európai évének hivatalos honlapja: http://create2009.europa.eu
(A „Pályázati lehetıségek” hírblokk forrása a www.pafi.hu internetes oldal)
87
VÉLEMÉNYEK Lett volna film, ha cigány helyett magyar szúr? (Index Valuska László 2009. május 16.) Marian Cozmát 2009. február 8-án hajnalban leszúrták egy veszprémi szórakozóhelyen. Egyik csapattársát vesén szúrták, a másiknak szétrúgták a fejét. Az esetbıl nagy hirtelen dokumentumfilmet készített Kálomista Gábor producer. Az egyedi esetbıl jelenséget kreált, hogy elmondhassa, mennyire nagy bajban van Magyarország. Kálomista Gábor saját drámájaként élte meg Marian Cozma halálát, és talán vagyunk így ezzel páran, mindenki találhat szoros kötıdést az esethez. Tizenkét éves korom óta csapatban sportolok, nekem ez volt a kötıdés, Kálomistának ráadásul ez a kedvenc csapata huszonöt éve, az MKB Veszprémrıl a nemzetközi kupagyızelem és a Prima Primissima díj miatt a producer október óta szeretne forgatni, a filmet saját pénzbıl készítette, a bevételt Cozma családja és az utánpótlás-nevelés kapja (Olvassa el beszámolónkat a megható veszprémi bemutatóról). Szívügye tehát. És ameddig fájó szívügy, addig nem szabad forgatni róla – ez az egyik tanulság. Nincs távolság, amirıl rátekinthetünk az esetre. A Szíven szúrt ország roham tempóban elkészített, beszélıfejes riportfilm egy rendkívül kínos jelenettel. Ilyet minden héten látni a kereskedelmi tévékben öt-nyolc percben. Mit akart Kálomista elérni ezzel? Emléket állítani? Nem. Felpiszkálni a figyelmet és politizálni? Inkább. A Cozma-gyilkosság az ı elbeszélésében egy magyarság ellen a cigányok által elkövetett tett volt, nem rendkívüli, hanem szokásos. Kálomista újra ügyet akart csinálni belıle, és ilyen szempontból Michael Mooreos úton jár, viszont sokkal kevesebb forgatás és utánajárás után született meg a Szíven szúrt ország, és elsısorban az érzelmekre hat a sok síró csapattárssal, rajongókkal és az apával, míg filmként nincs rendesen összerakva. Közben készül a második rész, ami a nyomozati szakaszt mutatja majd meg. Már a cím is aggasztó. A nemzettestet ért támadásról lenne itt szó, tényleg? Cozmát azért ölték meg, mert a cigányok ilyenek? Minden cigány csak gyilkolni tud? Kálomista szerint fontosabb az ügy szempontjából, hogy cigányok voltak az elkövetık, mint hogy bőnözık. Készült volna dokumentumfilm akkor is, ha egy magyar szúr? Ez a legfontosabb kérdés. A film eleji idézettel finoman utalnak a szembenállásra, de hamar ki is mondják, hogy van a Sötét oldal és van az MKB Veszprém. Meccsközvetítésekre jellemzı infografikával, logóval magyarázzák el, kik a két ellenséges csapat. A Veszprém meg szembenéz a Barcelonával és a Sötét oldallal is, bár elıbbivel legalább jó a viszonyuk, az utóbbiak meg cigányok. Elıször a Sötét oldal „edzıjét” hallgathatjuk meg, a cigányvajdát, majd a Veszprémét. Ennyire buta a film. A rossz és a jó harca, amit nem oldunk fel Christopher Nolanként azzal az olcsó, A sötét lovagban látott trükkel, hogy egymás feltételezik. A jó a Veszprém, ahol rendes sportoló fiatalokat nevelnek, akiket a csapatra bíznak (mondta Mocsai Lajos edzı), és akik a város büszkeségei. Ezt nem is vitatjuk, szeretjük eléggé Éles óta a csapatot, ezért borzalmas, hogy ebbe belekeveredtek a sportolók. A rosszak meg gyilkosok, akik hordában vonulnak, ártatlan embereket gyilkolnak le, valószínőleg szándékosan. A filmbıl az ún. igazságot nem tudjuk meg, csak Kálomista olvasatát, hogy szerinte így volt. Majd a nyomozás kideríti, mi történt – bár ıket is megkérdıjelezi a film. A filmrıl kell beszélni: a játékosok az estérıl alig mondanak valamit, fıleg Sesumék nem, akiket egy-egy vágókép erejéig tettek be a filmbe kevésbé érdekes mondatokkal. A forgatásra szánt rövid idı alatt beszéltek bíróval, ügyvéddel, rendırrel, játékosokkal, Cozma apjával, és forgattak a veszprémi megemlékezésen és temetésen is. Ennél jobban nem mentek a mélyére, mert talán még nem is tudtak.
Csányi Sándor és Oroszlán Szonja a Cozma-gyilkosság dramatizálásában látszik: Csányi egy kézilabdás, Szonja Cozma barnahajú barátnıjének játssza a loknis változatát a ciki jelenetben. Állítólag a játékosokat és Kálomistát is többször megfenyegették, hogy ezt a filmet nem kellene elkészíteni, ezért – a filmben is elhangzik – nem mernek a játékosok a csapatautóikkal járni. A dokumentumfilm nem tesz mást, mint nyolcvannégy percben újrameséli, mi történt ott. Új információ nem hangzik el, a játékosok mondanak egy-két dolgot Cozmáról, hogy vicces volt, szeretett élni, és meg kellett állni a busszal, ha látott egy ızet az út szélén. Persze a filmnek nem Cozmát kell bemutatnia, bár nem lett volna rossz, hanem az esetet, a jelenséget, amennyiben ez jelenség. Itt az a komoly baj, hogy a film üzenete szerint a cigányok bőnözık, gyilkosok, nem képesek velünk élni a normális életet. Pedig az alaptéma fontos lett volna, sok kimenettel, amiket érdemes lett volna rendesen körbejárni. Ehelyett a mellékvágányról szól az egész hirtelen összehajigált képekkel és részletekkel, új információk nélkül. Sajnálom, hogy ez lett. Halmai Gábor: A nemzet-fogalom és az OVB (Élet és irodalom LIII. évfolyam 25. szám, 2009. június 19.) A Jobbik sikeréhez nagyban hozzájáruló „Magyarország a magyaroké" jelszóról Bíró Béla Egyértelmő kétértelmőségek címő kitőnı publicisztikájában (ÉS, 2009/24., jún. 12.) a következıket írja: „Ez a szlogen megfogalmazhatatlan lett volna akkor, ha a magyar kulturális nyilvánosság hangadó képviselıi, a politikatudomány szakemberei, írók, közírók, politikusok nem erıltetik évtizedek óta az állampolgári nemzet kizárólagosságának eszméjét. Annak ellenére, hogy a nyugati politikatudomány közben kénytelen volt az állampolgári és a kulturális nemzet fogalmának komplementer jellegét elismerni (...) A szlogen ugyanis - az állampolgári nemzet fogalmának kizárólagos érvényessége esetén - támadhatatlan. A választási bizottság döntése sajnálatos módon épp ezt a korábban is sejthetı tényt leplezte le, hogy az eszme hívei maguk sem hisznek a gondolat létjogosultságában, de azt saját dominanciájuk érvényesítése érdekében gátlástalanul felhasználják. Szorult helyzetben azonban nem késlekednek észhez térni." Az Országos Választási Bizottságnak (OVB) címzett szemrehányás azért igaztalan, mert a testület ebben az ügyben nem lehetett tekintettel a kulturális nemzet szempontjára. A kifogás ugyanis erre nem terjedt ki. Márpedig az OVB mint jogalkalmazó szerv kötve van az indítványhoz, azon túl nem terjeszkedhet. A kifogás benyújtója az alaptörvény 68. §-a alapján kérte annak megállapítását, hogy a szlogen ellentétes az alkotmánnyal és a választási alapelvekkel. A hivatkozott alkotmányi rendelkezés szerint „a Magyar Köztársaságban élı nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezık". Ennek értelmében a jelenleg Magyarországon elismert tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbség valamennyi tagja a magyar társadalom egyenjogú része, akiknek szempontjából kirekesztı minden olyan megnyilvánulás, amely Magyarországot a magyar nemzetiségő többséggel azonosítja. Az OVB határozatának indokolásában világossá tette, hogy a szlogen nem arra vonatkozik, hogy Magyarország a magyar állampolgároké, hanem egyértelmően nemzetiségi megjelölésként használja a „magyaroké" kifejezést. Az ilyen alkotmányellenes tartalmú, és egyben a választópolgárokat a magyarországi kisebbségek státusára nézve félrevezetı szlogen alkalmazása a választási kampányban sérti a jóhiszemő és rendeltetésszerő joggyakorlás elvét. Ezért a testület eltiltotta a Jobbikot a szlogen további alkalmazásától. Az OVB álláspontja szerint tehát Magyarország nemcsak a magyaroké, hanem az itt élı, de magukat szlováknak, románnak vagy éppen cigánynak valló magyar állampolgároké is. A Jobbik-szlogen sikerének meghatározó eleme éppen az a sugallat volt, hogy a velünk élı romák nem érezhetik hazájuknak az országot. Az OVB kilenc tagja által megszavazott elmarasztaló döntést három párt delegáltja ellenezte, de egyikük sem a kulturális nemzet-fogalom alapján. Maga a Jobbik képviselıje sem próbálta úgy értelmezni saját szlogenjüket, hogy az a határainkon kívül élı magyarok Magyarországhoz tartozásáról szólna. A szélsıjobboldali testületi tag - miközben kifejtette, hogy az OVB egyes tagjai annak köszönhetik életüket, hogy a párt egy másik szlogenje szerint újra felállítandó csendırség tagjai 1944-ben megmentették felmenıiket a deportálástól - pártja jól ismert antiszemita érvelését használta Magyarország Izrael általi felvásárlásáról. A KDNP delegáltja Monroe amerikai elnök 1823-ban megfogalmazott „Amerika az amerikaiaké" doktrínájának analógiáját hangoztatta, nyilvánvalóan mit sem tudva arról, hogy ez a jelszó nem az amerikai nemzet, de még csak nem is a más országokban élı amerikaiak, hanem a kontinens védelmére szolgált az európai gyarmatosítók ellenében. A
89
Fidesz által delegált OVB-tag álláspontja szerint az a magyar állampolgár, aki nem tartja magát magyarnak, milyen alapon is formálhatna jogot arra, hogy Magyarországot a magáénak érezhesse. Ez vélemény nyilvánvalóan nemcsak a nemzeti és etnikai kisebbségekrıl szóló, említett alkotmányos rendelkezést sérti, de az emberi méltóság részét képezı önrendelkezési jog alkotmányos elvét is, amelynek értelmében minden állampolgár szabadon megválaszthatja nemzeti-etnikai identitását. Vagyis az OVB-döntés alapjául szolgáló kifogás nem tette lehetıvé, hogy a testület foglalkozzék azzal a kérdéssel, vajon a szlogen mennyiben ellentétes a kulturális nemzet-fogalommal, mondjuk nem sérti-e az alkotmány 6. §-ának azt a rendelkezését, mely szerint „a Magyar Köztársaság felelısséget érez a határain kívül élı magyarok sorsáért, és elımozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását". Itt most „csak" az állampolgári nemzet-fogalom megengedhetetlen leszőkítésérıl született döntés: arról, hogy Magyarország nem csak a magyaroké. Ahogy remélhetıleg Szlovákia sem csak a szlovákoké és Románia sem csak a románoké. az OVB elnökhelyettese Halmai Gábor Kállai R. Gábor: Jog a rasszizmushoz (Kállai R. Gábor Népszabadság 2009. július 6.) Ha jók a törvények, akkor az embereknek nem kell jóknak lenni, írta Brecht. Ha nyilasszimbólumokkal éktelenkedı szervezetek az alkotmány formális betartásával s némi stilisztikai trükközéssel bejegyezhetık; ha vezéreik törvényesen oktathatnak ki másokat - jövıre tán a parlamentben is - a holokauszt általuk vélt tartalmáról, polgártársaink vélt rassztulajdonságairól; akkor ideje elgondolkodni törvényeink minıségérıl. Ma az alapvetı emberi jogokra - vélemény- és sajtószabadság, gyülekezési és egyesülési jog - arcpirító módon hivatkozó fél-, pro- és egészen fasiszta szervezetekkel, eszmékkel, akciókkal szemben voltaképpen hatástalan a büntetıjog vagy a polgári jog bármely normája. Az elterjedt vélekedések ellenére nem csupán jogalkalmazói bírói és hatósági - kérdés a szélsıjobb szellemi és utcai garázdálkodásának az eltőrése - noha sok kétség fér egyes jogalkalmazók jogállami elkötelezettségéhez is. Június 29-én nem kapta meg a kétharmados támogatást az MSZP több képviselıje által benyújtott alkotmánymódosítási javaslat, ami újraszabályozta volna a véleménynyilvánítás, a sajtószabadság, a gyülekezési és egyesülési jog eddigi kereteit. Az alkotmánymódosításra tett javaslat - szemben a korábbi, hasonló célú és hasonlóan elvetélt jogalkotási kísérlettel - ezúttal pontosan fogalmazott, amikor felsorolta, mit nem tekint az alkotmányos alapjogok lényeges tartalmának (Alkotmány 8. §). E jogok gyakorlása az alkotmány új szövege szerint a jövıben nem irányulhatott volna "nemzeti, etnikai, faji vagy vallási győlölet keltésére, a faji felsıbbrendőségre vagy a fajgyőlöletre alapozott eszmék hangoztatására, terjesztésére, valamint a személyeket vagy a személyek egyes csoportjait életüktıl, emberi méltóságuktól, szabadságuktól megfosztani kívánó, politikai, katonai vagy katonai jellegő szervezet, csoport támogatására, dicsıítésére, népszerősítésére, védelmezésére. Tilos az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények nyilvános tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen színben való feltüntetése". Ha átment volna e javaslat, nehéz lenne a jövıben például a holokausztban közvetlenül résztvevı, számtalan emberiségellenes és háborús bőncselekményt elkövetı csendırség újbóli felállítása mellett érvelni, netán civil szervezetek formájában megkezdeni az újjászervezését - erre van már példa. A javaslat indoklása a Magyarország által aláírt nemzetközi szerzıdésekre is hivatkozott (fajgyőlölet elleni egyezmény, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, a párizsi békeszerzıdés). Eme jogszabályok persze eddig sem voltak titkosak, de a jogalkalmazók és a jogalkotók némelyike - legyünk jóhiszemőek - éppen azokról az elıadásokról hiányzott, amikor ezekrıl szó esett az egyetemen. A javaslat azt is tartalmazta, hogy a nemzeti, etnikai és vallási győlöletre, a faji felsıbbrendőségre és fajgyőlöletre alapozott eszmék terjesztését akkor is szigorúan büntetni kell, ha közvetlenül nem sérti mások alapvetı jogait vagy a köznyugalmat. A kétharmados többséget igénylı törvényjavaslat sorsa mondhatni eleve nyilvánvaló volt, többek között az MSZP-s javaslat reakciójaként beadott fideszes alkotmánymódosítási javaslat miatt. Dr. Répássy Róbert jogvégzett képviselı javaslata szerint "tilos a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények nyilvános tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen színben való feltüntetése." Dr. Répássy az indoklásában az Európai Parlament nyilatkozatára hivatkozik, mondván: "az áldozatok szempontjából mindegy, hogy melyik rezsim fosztotta meg ıket szabadságuktól, kínozta vagy gyilkolta meg ıket bármilyen okból". Ez igaz ugyan, de a további indoklásból kitőnik, hogy ı e körben
90
kizárólag az általa kommunizmusnak nevezett államszocializmusra gondolt - a régi és új fasizmusra, a holokausztra nem sok szót vesztegetett. Dr. Répássy megújított javaslata a kötelezı kommunistázáson túl a konkurens javaslat - régi parlamenti zsargonnal élve - záppá tételére irányul, közvetve pedig menlevelet ad a neonyilasoknak, akik élni is fognak a lehetıséggel. Nem az önkényuralmi bőnök relativizálását jelenti, ha a felelıs jogalkotó - itt nem dr. Répássyra gondolok -, azt a cselekményt rendeli büntetni, amely közvetlen társadalmi veszélyt jelent, s az általa befolyásolható körbe esik. A történelem úgy általában nem tárgya a törvényhozásnak, s maoista gerillák sem masírozgatnak heti rendszerességgel a pesti utcán. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ, 2009. június 23.) nyílt levele sok tekintetben megszívlelendı érvekkel lépett fel az alkotmánymódosítási javaslat ellen. A nyílt levél szerint "a szólást érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védelem illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a beszéd addig védett, amíg hatása nem sérti mások jogát. ... nem a tartalma önmagában, hanem az általa kiváltott hatás alapozhatja meg a tilalmat." A levél aláírói nem vették észre, hogy a náci beszéd hatása - mások jogainak a sértése - immár beállt, legfeljebb még meg kell várni, hogy az eddig jobbára korlátozott lakóhelyi és munkahelyi diszkrimináció, iskolai szegregáció, esetleg a mindeddig esetinek mondható erıszak, ideértve a merényletet is, tömegessé és általánossá váljon. A náci beszéd ma már nem csupán a külvárosok lecsúszottjai, a versenyképtelen kisegzisztenciák, perspektívát vesztett tizen-huszonévesek körében alakítja a gondolkodást és - részben - a cselekvést, hanem része a közbeszédnek, sıt szervezetek, médiák, pártok, iskolák, egyházi törekvések formájában már intézményesült is. A náci beszéd minıségileg más, mint a többi lehetséges visszataszító vélemény: túlságosan könnyen, szellemi erıfeszítés és morális kétségek nélkül fordítható le cselekvésre. Könnyő elfogadni a felkínált identitásmintákat (magyar, hetero, fehér), azonosítani az ellenséget (cigány, zsidó, szocionista, globalista), a követendı magatartásmintát (szóbeli és tettleges erıszak), könnyen képez mi-tudatot, közösségi élményt is ad, rámutat minden probléma okára és megoldására - hogy valamennyi hamis, arra a mi szegény náci gyermekeink (TGM) is ráébrednek elıbb-utóbb, csakhogy akkor már késı, nekik is, nekünk is. A jog valóban nem mindenható, s "nem helyettesíti a demokratikus pártok egyöntető kiállását az intoleranciával szemben, valamint az intolerancia okainak kiküszöböléséhez szükséges társadalompolitikai lépéseket" (TASZ). A jognak azonban általános értékközvetítı funkciója is van: idınként nyomatékkal ki kell mondani, hogy sem a nyílt, sem a tessék-lássék álcázott fajüldözés, a régi és az újfasizmus gyakorlása nem része a polgári szabadságnak. Az alkotmányba foglalás irányt adhatott volna a jogalkalmazónak, már csak azért is, mert a kormánynak (szerencsére) nincs más eszköze az ítélkezési gyakorlat befolyásolására. Ha az alkotmány kellı súllyal elítéli a fajüldözést, nem tekinti alapjognak mások emberi jogainak elvitatását, még kevésbé az erre szakosodott szervezetek létrehozását, ezek utcai grasszálását, akkor a jogalkalmazó talán valóban élne a meglevı jogi eszközökkel. Esetleg azért, mert megszabadulna attól a félelemtıl, hogy a holnapi új fınök egyszer majd elkéri nagyszülei keresztlevelét. Ugyanilyen világos az elutasítás üzenete is - már ami a legszélsıbb jobbot illeti: "Döntött a parlament: nyugodtan lehet a holokausztot tagadni" (Barikád.hu) "Ezt még a Fidesz sem merte meglépni - elbukott a hololobbi a parlamentben" (kurucinfo), "Fidesz: Bosszúból nem a győlölettörvényre" (hunhir). Kiindulhatunk persze abból is, hogy a jogállam elég erıs ahhoz, hogy kivesse magából az efféle törekvéseket, s hogy az alapjogok bármiféle szabályozása, korlátozása súlyosabb következményekkel jár, mint az utcai vagy szellemi randalírozás. Amíg a szélsıjobb nem öltött militáris szervezeti formát, akár érvényesnek is tőnhetett ez az álláspont, s néhány év múlva megint azzá lehet. Csakhogy azt meg is kell érni. A szerzı író, alkotmányjogász Révész Sándor: Ember-e a piréz? (Révész Sándor Népszabadság 2009. július 6.) A Tárki fölmérésébıl kiderült, hogy tíz honfitársunk közül hét nem fogadná be a menedéket kérı pirézeket. Még az a szerencséjük ezeknek a pirézeknek, hogy nem léteznek - gondolhatnánk. De hogyne léteznének! A megkérdezettek tudják róluk, hogy emberek, s nyilván távoliak, mert nem tudnak róluk egyebet. Az emberiséget alkotó sok ezer népcsoport jelentıs részével vannak így. İk mind pirézek. Milliárdos nagyságrendő tábor. Honfitársaink harmada nem fogadna be senkit! Tılük az Isten fia is megfagyhat az istállóban. Tíz polgártárs közül egy fogadna be minden menekültet, a többi, a többség mérlegel. A mérlegelık nagy többsége, 70-80
91
százaléka elutasítja a románt, az oroszt, a kínait, az arabot, de kétharmaduknak az is elég, ha a menekülı ismeretlen, vagyis piréz. Mi rosszat feltételezhetünk arról, akirıl se jót, se rosszat nem tudunk? Azt, hogy távoli és a miénktıl nagyon eltérı kultúrában nıtt fel. S ez már rossz. "Az emberek ritkán fogják föl a kultúrák különbözıségét annak, ami: természetes jelenségnek. Inkább természetellenesnek, sıt botrányosnak gondolják." Ezt a gondolatot fejtette ki Claude Lévy-Strauss a Faj és történelem címő korszakalkotó tanulmányában, 1952-ben. Emlékeztetett rá, hogy Amerika fölfedezése után Spanyolországból bizottságot küldtek ki a Nagy-Antillákra, hogy tanulmányozzák: van-e az indiánoknak lelkük. Hosszú ideig folyt a heves vita: emberi természető lényeknek tekinthetık-e az indiánok, vagy sem. A szigetlakók pedig szisztematikusan vízbe fojtották az elfogott európaiakat, hogy megvizsgálják, vajon az ı testük is rothadásnak indul-e a halál után. A híres tanulmányt az a korszak ihlette, melyben sok millió ember bánt sok millió embertársával úgy, ahogy ember csak azzal bánhat, akit nem tekint embernek. (S nemcsak a világháború alatti gépesített népirtásról volt itt szó, hanem a háború utáni kollektív megtorlásról is.) A tanulmányba beépült a kulturális antropológia összegzıdı tudása arról, hogy népcsoportok ısi és egységes fölfogása önmagukra szőkíteni az emberi nyelvet és kultúrát, önmagukat tekinteni és nevezni (igazi) embernek, az emberiség rajtuk kívül álló részét, a többi törzset pedig sokkal inkább az ellenséges természet részének tekinteni, barbároknak, patkányoknak, rabszolgáknak, némáknak, ellenségnek, viperáknak, gyilkosoknak stb. nevezni. Aki a pirézekhez való viszonyunkat vizsgálja, ennek a nagyon mély gyökerő fölfogásnak az erejét méri, mely a széttagolódott emberiség korában az életben maradás föltétele volt, ma pedig a pusztulás garanciája. Az egybehálózott, egyetemes gondokkal szembenézı emberiség egyetemes emberi identitás nélkül nem létezhet. Tudjuk, hogy a fejlett világban élıknek (nekünk) a következı évtizedekben nagyon sok mindenrıl kell lemondanunk ahhoz, hogy a Föld az emberi életre alkalmas maradjon, és az emberek rajta mindenhol úgy élhessenek, ahogy azt mi, a saját használatunkra emberhez méltónak gondoljuk. Ehhez képest a mi hazánkban, a mi nyelvünkön nyomorgókkal szemben sem tapasztaljuk a lemondásra való készség jeleit, egyáltalán. Milliárdok iszonyatos nyomora, éhsége, szomja, számunkra elképzelhetetlen szenvedése pedig a legpitiánerebb hazai ügyeinknél is kevésbé ragadja meg a közfigyelmet. Ilyen közönyt emberek csak azok iránt tanúsíthatnak, akikrıl nem gondolják igazán komolyan, hogy ık is emberek.
92
RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK Cím
Helyszín
Idıpont
Bıvebb információ
Fıvárosi Örmény Klub
Magyarok Háza Budapest V., Semmelweis u. -3. I. em. Bartók terem
július 16. és augusztus 20.
www.magyarormeny.hu
Sokszínő Budapest – Nemzetiségek Fesztiválja
Ötvenhatosok tere 1140 Budapest, Felvonulási tér
július 6. és augusztus 18. között
http://www.mobilitas.hu/kmriszi/hirek/2606
Zene a rasszizmus ellen!
Sziget 2009
augusztus 11.
http://www.kultura.hu/
Készítették: Zsezserán Anikó, Nagy Tünde, Hugyecz Krisztina, Tári Balázs, Nagy Vilmos Márton Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztálya http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=187
