JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások ............................................................. 2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei............. 8 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FİOSZTÁLY HÍREI Véget ért a Regionális Roma Fórum programsorozat ...... 10 Kisebbségi civil szervezetek 2009. évi mőködési támogatása ............................................................................. 10 Megemlékezés a kisebbségi törvény elfogadásának 15. évfordulójáról és Kisebbségekért Díjak átadása a Parlamentben ......................................................................... 10 Folytatódik a médiaszolgáltatásról szóló törvénytervezet szakmai vitája......................................................................... 11 Megkezdıdött a 2009. évi differenciált támogatási kérelmek feldolgozása .......................................................... 12 HAZAI HÍREK
Kisebbségi Hírlevél 2 0 0 8 . d e c e m b e r 2 0 0 9 . j a n u á r ( ö s s z e v o n t
s z á m )
Egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények részletes vita .......................................................................... 14 Válasz a válságra: Könnyítések az európai támogatásoknál...................................................................... 14 Uniós forrásból 20 milliárd forintos alap kistérségi válságkezelésre ..................................................................... 15 Magyar-szlovák közös pályázat új határátkelık létesítésére Átkeresztelik a közigazgatási hivatalokat ........................... 16 Több mint 100 millió euró uniós támogatás magyar-román beruházásokra ....................................................................... 16 Elfogadták a színháztörvényt ............................................... 17 360 ezer euróval támogatják a magyarországi németeket A Pécska-Battonya vasútvonal is napirendre került........20 Basescu a kisebbségvédelemrıl és az energetikai biztonságról is tárgyal Budapesten ..................................... 19 Pályázati lehetıség határon átnyúló együttmőködésre .... 20 Pályázati pénzt nyertek a testvérvárosi konferenciára...... 21 Ebben a hónapban 12 pályázatot nyújt be Gyula a Magyar–Román Határmenti Együttmőködési Program keretében ................................................................................ 21 Kevesebb pénz a magyarországi szlovénoknak? ............. 22 Díjat kap a Szegedi Nemzetiségek Háza ........................... 22 Magyar- Szerb Határmenti Találkozó.................................. 23 Kultúrával a szlovák-magyar jó viszonyért ......................... 23 Magyar-szlovák parlamenti bizottsági találkozó ................ 24 „Út a munkához” program – 95 százalékos támogatás a közmunkához ......................................................................... 24 Mit gondolunk kisebbségeinkrıl?......................................... 24 60 ÉVE EGYÜTT ................................................................... 25 Magyarországi Német Országos Gála ................................ 25 A Magyarországi Horvát Bortermelık Egyesületének borbemutatója ........................................................................ 25 13-án volt a Csongrád Megyei Lengyel Év 2009 ............... 26 KÜLFÖLDI HÍREK Uniós kerethatározat a rasszizmus és a győlöletbeszéd ellen ......................................................................................... 27 Európai romastratégia - Vita az EP-ben ............................. 27 Az emberi jogok helyzete - Konferencia az egyetemes nyilatkozat kiadásának évfordulóján.................................... 29 EP: szubszidiaritás és önrendelkezés a nemzeti kisebbségeknek ..................................................................... 29 A kisebbségi kérdést is érintı emberi jogi jelentést fogadott el az Európai Parlament........................................................ 31 Figyelmeztetések Budapestnek a hiányos jogszabályátvétel miatt ............................................................................ 32 Dicsér és int is Brüsszel a konvergenciaprogram kapcsán ................................................................................................. 33 Elindult az Európai Parlament választási honlapja............ 35 ROMA HÍREK
© Miniszterelnöki Hivatal
Nem életképesek a cigány önkormányzatok...................... 36 A roma szervezetek nagyobb beleszólást kérnek ............. 36 15 milliós támogatás a fıvárosi romák helyzetének javítására ................................................................................ 37 A 2008-as keretnél több pénz lesz a cigánytelepek felszámolására ....................................................................... 37 Támogatás a romáknak: munkahely, képzés, lakhatás, ösztöndíj.................................................................................. 37 A magyar roma holokausztról nyílt kiállítás New Yorkban 38 Megjelent a teljes Biblia lovári fordítása ............................. 39 Kortárs roma festımővészek kiállítása a várban ............... 39 Hátrányos helyzetőek foglalkoztatása a NyugatDunántúlon ............................................................................. 39 Ösztöndíjas roma diákok ...................................................... 40 PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK Hazai és közösségi pályázatok ............................................ 41 JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Cigánynek lenni Magyarországon - Jelentés 2007………54 ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK
JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény módosításáról A jogszabály száma és címe: 2008. évi LXXXVI. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosításáról. A jogszabály lényege: A 2003-ban hozott Nemzeti Civil Alapprogramról szóló L. törvény több §-át is módosítja a törvény. Ezek a következı témákra vonatkoznak: • Civil szervezetek támogatásra való jogosultsága, a jogosultság kritériumai (3.§) • A Tanács döntése elleni kifogás benyújtása (4.§) • Kollégiumok létrehozása (5.§) • A civil szervezet által készített elszámolásról hozott döntés elleni kifogás benyújtása (5.§) • A Tanács és a Kollégium tagjainak kijelölése, díjazása (6-7.§) • Tanácsi és kollégiumi tagság megbízatásának megszőnése, megszüntetése, visszavonása (8.§) • Tanácsi, kollégiumi döntések, pályázati kiírások nyilvánossá tételérıl (9.§) • Civil szervezet és a régió fogalmának meghatározása (14.§) • E törvény hatályba lépésével egy idıben hatályukat vesztik a 2003. évi NCA tv. e jogszabályban megjelölt bekezdései. • 2008: LXXXVI. tv. 2010. január 1-jén hatályát veszti. Hatálybalépés: 2009. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2008/176. sz. (2008. december 11.)
Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggı módosításáról A jogszabály száma és címe: 2008. évi CX. törvény az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggı módosításáról A jogszabály lényege: A fent említett jogszabály több törvényt is módosít, ezek az alábbiak: • A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény • A köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény • Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrıl szóló 1994. évi LXXX. törvény • A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény • A Magyar Honvédség hivatásos és szerzıdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény • A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény • A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A felsorolt törvények módosulásai a következı fontosabb területeket érintik: • A munkáltatói igazolás tartalmának kiegészítése • A munkavállaló tizenharmadik havi munkabérre való jogosultság • A tizenharmadik havi munkabér, illetmény összege Hatálybalépés: 2009. január 1.
Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2008/189. (2008. december 23.)
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról A jogszabály száma és címe: 291/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtása egyszerősítésének gyakorlati részleteirıl szóló, 2008. november 27-én, Brüsszelben aláírt Közigazgatási Megállapodás kihirdetésérıl A jogszabály lényege: A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtása egyszerősítésének gyakorlati részleteirıl szóló, 2008. november 27-én, Brüsszelben aláírt Közigazgatási Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezı hatályának elismerésére. A Kormány a Megállapodást, mely hiteles magyar és angol nyelven is olvasható, a fenti rendelettel hirdeti ki. Az illetékes hatóságok (a Magyar Köztársaságban: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Bolgár Köztársaságban: Belügyminisztérium) kölcsönösen tájékoztatják egymást az együttmőködésükhöz szükséges adataikról és azok változásairól. Sürgısségi eljárást igénylı megkeresések teljesítése érdekében az illetékes hatóságok kapcsolattartó személyt jelölnek ki, aki a rendeletben meghatározott határidıt figyelembe véve jár el. Az illetékes hatóságok az ún. DubliNeten keresztül tartják egymással a kapcsolatot. Tartósan fennálló mőszaki problémák esetén az illetékes hatóságok átmenetileg más olyan adatátviteli berendezést is alkalmazhatnak, amely biztosítja a kérelmek gyorsabb feldolgozását. Az illetékes hatóságok megállapodhatnak abban, hogy a harmadik országbeli állampolgár átszállítására elızetes egyeztetést követıen kijelölt helyen és idıben (munkanapon) kerül sor. Átszállításkor a megkeresı hatóság a harmadik országbeli állampolgár minden olyan okmányát megküldi a megkeresett hatóságnak, amely valamely közigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges. Az átadásra a Szerzıdı Felek államának alábbi nemzetközi repülıterein kerül sor. A jelen Megállapodással kapcsolatos gyakorlati kérdések tisztázására munkacsoport állítható fel. A munkacsoport az illetékes hatóságok és a jelen Megállapodás végrehajtásában közremőködı más hatóságok által kijelölt képviselıkbıl áll. Jelen Megállapodás az azt követı 10. (tizedik) napon lép hatályba, amikor a Szerzıdı Felek kölcsönösen értesítették egymást arról, hogy eleget tettek a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belsı jogi elıírásaiknak. Hatálybalépés: 2008. december 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2008/175. sz. (2008. december 10.)
A köztisztviselık képesítési elıírásainak módosításáról A jogszabály száma és címe: 12/2009. (I. 28.) Korm. rendelet a köztisztviselık képesítési elıírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A köztisztviselık képesítési elıírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú melléklet 102. Nyugdíjbiztosítási szakfeladatellátás pontban az „ ; egyetemi
3
vagy fıiskolai szintő végzettség és társadalombiztosítási, pénzügyi, végrehajtó-behajtói, munkaügyi, személyügyi, informatikai vagy számítástechnikai szakképesítés” szövegrész hatályát veszti. E rendelet hatályba lépését követõen is képesítettnek kell tekinteni az R. 3. számú melléklet 102. Nyugdíjbiztosítási szakfeladat-ellátás pont alapján az I. besorolási osztályban azokat, akik a rendelet hatályba lépése elıtt szerezték meg az egyetemi vagy fıiskolai szintő végzettséget és a társadalombiztosítási, pénzügyi, végrehajtó-behajtói, munkaügyi, személyügyi, informatikai vagy számítástechnikai szakképesítést. Hatálybalépés: 2009. január 29. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2009./11. sz. (2009. január 28.)
Magyar–Szerb Gazdasági kinevezésérıl
Együttmőködési
Vegyes Bizottság magyar
tagozata
elnökének
A jogszabály száma és címe: 76/2008. (XII. 17.) ME h. a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa közötti Belgrádban, 2005. május 26-án aláírt gazdasági együttmőködési megállapodás alapján létrejött Magyar–Szerb Gazdasági Együttmőködési Vegyes Bizottság magyar tagozata elnökének kinevezésérıl A jogszabály lényege: A kormányközi vegyes bizottságok tagjainak és tisztségviselıinek kijelölésérıl szóló 2118/2008. (VIII. 27.) Korm. határozat 3. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint a külügyminiszter elıterjesztése alapján dr. Faller Jenıt a Magyar–Szerb Gazdasági Vegyes Bizottság magyar tagozata elnökévé nevezte ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Hatálybalépés: 2008. december 17. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2008/180. sz. (2008. december 17.)
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között Hévízen, 2008. október hó 3. napján aláírt Közigazgatási Megállapodás kihirdetésérıl A jogszabály száma és címe: 50/2008. (XII. 17.) KüM h. a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Tanács 2003. február 18-i, 343/2003/EK rendeletének alkalmazása érdekében történı együttmőködésrıl szóló, Hévízen, 2008. október hó 3. napján aláírt Közigazgatási Megállapodás kihirdetésérıl szóló 247/2008. (X. 14.) Korm. rendelet 2. és 3. §-ának hatálybalépésérıl A jogszabály lényege: A 2008. október hó 3. napján aláírt Közigazgatási Megállapodás a 13. cikk (1) bekezdése értelmében a szükséges belsı jogi eljárások lefolytatásáról szóló késıbbi hivatalos értesítés kézhezvételét követı 30. napon lép hatályba. A hatálybalépéshez szükséges belsı jogi eljárás lefolytatásáról a Szlovák Fél a Magyar Felet 2008. október 28-i keltezéső jegyzékben értesítette. A Magyar Fél hasonló tartalmú, 2008. november 7-én kelt értesítését a Szlovák Fél 2008. november 11-én vette kézhez. Ennek megfelelıen, valamint összhangban a 247/2008. (X. 14.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésével, a Megállapodás a 13. cikk (1) bekezdése értelmében 2008. december 11-én lépett hatályba. Hatálybalépés: 2008. december 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2008/180. sz. (2008. december 17.)
4
Ipolyvölgyes és Malé Kosihy települések térségében felépítésre kerülı hallépcsı létesítése és üzemeltetése céljából történı ideiglenes igénybevételrıl szóló Megállapodás kihirdetésérıl A jogszabály száma és címe: 2/2009. (I. 9.) KüM határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Szlovák Köztársaság államterületén található földterületeknek az Ipoly határfolyón, Ipolyvölgyes és Malé Kosihy települések térségében felépítésre kerülı hallépcsı létesítése és üzemeltetése céljából történı ideiglenes igénybevételrıl szóló Megállapodás kihirdetésérıl szóló 18/2008. (II. 1.) Korm. rendelet 2. és 3. §-ának hatálybalépésérıl A jogszabály lényege: a Megállapodás a záró rendelkezések értelmében a késıbbi jegyzék kézhezvételének napján lép hatályba. A Magyar Fél a Szlovák Fél válaszjegyzékét 2008. december 23-án vette kézhez, ennek megfelelıen megállapítást nyert, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Szlovák Köztársaság állam területén található földterületeknek az Ipoly határfolyón, Ipoly tölgyes és Malé Kosihy települések térségében felépítésre kerülı hallépcsı létesítése és üzemeltetése céljából történı ideiglenes igénybevételrıl szóló Megállapodás, valamint a Megállapodás kihirdetésérıl szóló 18/2008. (II. 1.) Korm. rendelet 2. és 3. §-ai 2008. december 23-án léptek hatályba. Hatálybalépés: 2008. december 23. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2009/3. sz. (2009. január 9.)
A Magyar Köztársaság a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája 2. Cikk 2. bekezdése szerinti kötelezettségvállalásai cigány (romani és beás) nyelvekre történı kiterjesztésérıl A jogszabály száma és címe: 3/2009. (I. 10.) KüM h. a Magyar Köztársaság a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája 2. Cikk 2. bekezdése szerinti kötelezettségvállalásai cigány (romani és beás) nyelvekre történı kiterjesztésérıl szóló 2008. évi XLIII. tör vény 2-4. §-ai hatálybalépésérıl A jogszabály lényege: Az 1999. évi XL. törvénnyel kihirdetett, a Strasbourgban 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának 3. cikk 3. pontja értelmében a Karta rendelkezéseinek romani és beás nyelvekre történı kiterjesztése a Szerzıdı Állam bejelentését igazoló értesítés kézhezvételével lép hatályba. A Karta 3. cikk 3. pontja szerinti értesítés kézhez vételére 2008. június 28-án került sor. A fentiekre tekintettel, összhangban a 2008. évi XLIII. törvény 5. § (3) bekezdésével megállapíttatott, hogy a Magyar Köztársaságnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája 2. Cikk 2. bekezdése szerinti kötelezettségvállalásai cigány (romani és beás) nyelvekre történı kiterjesztésérıl szóló 2008. évi XLIII. törvény 2–4. §-ai 2008. június 28-án hatályba léptek. Hatálybalépés: 2008. június 28. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2009/4. sz. (2009. január 10.)
A Miskolc–Kosiče (Kassa) gyorsforgalmi út határcsatlakozási szakaszának kijelölésérıl szóló egyezmény létrehozására adott felhatalmazásról A jogszabály száma és címe: 4/2009. (I. 27.) ME határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Miskolc–Kosiče (Kassa) gyorsforgalmi út határcsatlakozási szakaszának kijelölésérıl szóló egyezmény létrehozására adott felhatalmazásról A jogszabály lényege: a határozat szerint a miniszterelnök egyetért a gyorsforgalmi út határcsatlakozási szakaszának kijelölésével, továbbá felhatalmazza a közlekedési, hírközlési, és energiaügyi minisztert a tárgyalásokon résztvevık kijelölésével, s hogy a tárgyaláson résztvevı a szövegtervezetet kézjegyével
5
lássa el. Felhívja a külügyminisztert a meghatalmazási okirat kiadására, illetve az említett két minisztert, hogy az egyezmény létrehozását követıen az egyezmény végleges szövegének megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét terjesszék a kormány elé. Hatálybalépés: 2009. január 27. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2009./10. sz. (2009. január 27.)
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti audiovizuális kapcsolatokról szóló Egyezmény kihirdetésérıl A jogszabály száma és címe: 8/2009. (I. 27.) KüM határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti audiovizuális kapcsolatokról szóló, Budapesten, 2008. február 20-án aláírt Egyezmény kihirdetésérıl szóló 186/2008. (VII. 22.) Korm.rendelet 2. és 3. §ának hatálybalépésérıl A jogszabály lényege: az Egyezmény 16. cikk (2) bekezdése értelmében a szükséges belsı jogi eljárások lefolytatásáról szóló utolsó hivatalos értesítés kézhezvételét követı 30. napon lép hatályba. A szükséges belsı jogi eljárások lefolytatásáról szóló utolsó hivatalos értesítést a Magyar Köztársaság 2008. november 6-án, Németországi Szövetségi Köztársaság 2008. december 6-án küldte meg. A fentiek értelmében az Egyezmény kihirdetésérıl szóló 186/2008. (VII. 22.) kormányrendelet 2008. december 6án lépett hatályba. Hatálybalépés: 2008. december 6. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2009./10. sz. (2009. január 27.)
A Magyar Köztársaság Országgyőlésének politikai nyilatkozata a Szlovák Köztársaságban tapasztalható, magyar vonatkozású, aggodalomra okot adó eseményekkel kapcsolatban A jogszabály száma és címe: 1/2008. (XII. 17.) OGY p. ny. a Magyar Köztársaság Országgyőlésének politikai nyilatkozata a Szlovák Köztársaságban tapasztalható, magyar vonatkozású, aggodalomra okot adó eseményekkel kapcsolatban A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság Országgyőlése a következı nyilatkozatot teszi: 1. Üdvözli azt a párbeszédet, amelyet a két ország közjogi méltóságai a Magyar–Szlovák Alapszerzıdésben megfogalmazottak szerint folytatnak a felmerülı vitás kérdések rendezése érdekében. Egyetért azokkal a problémafelvetésekkel és megoldási javaslatokkal, amelyeket a Magyar Köztársaság miniszterelnöke a 2008. november 15-i kétoldalú miniszterelnöki találkozón tárt szlovák partnere elé. 2. Egyetért az Európai Unió belügyi és igazságügyi biztosának azon álláspontjával, amely szerint a magyar–szlovák kapcsolatok rendezésének alapja a kisebbségi jogok biztosítása a nemzeti, európai és nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban, valamint az aktív fellépés az Európai Unió alapértékeivel összeegyeztethetetlen megnyilvánulásokkal szemben. 3. Aggódva figyeli azokat a kisebbségpolitikai vonatkozású eseményeket, valamint a Magyar Köztársasággal és állampolgáraival szembeni politikai és hatósági megnyilvánulásokat, amelyekre az utóbbi idıben a Szlovák Köztársaságban sor került. 4. Határozottan és egyértelmően ellenez minden radikális ideológiát, az ilyen eszméket követı mozgalmakat, az erıszak minden megnyilvánulását, függetlenül attól, hogy melyik országban kerül rájuk sor, és egyben rámutat a kormányzó politikai erık különös felelısségére. 5. Kiindulva a Szlovák Köztársaság Kormányának azon vállalásából, hogy fenntartja a kisebbségjogi status quo-t, a Magyar Köztársaság Országgyőlése aggodalommal tekint a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának és Kormányának azon intézkedéseire, amelyek veszélyeztetik ezt a vállalást. 6. Meggyızıdése, hogy a rendészeti és igazságszolgáltatási kérdések politikai síkra terelése összeegyeztethetetlen az európai jogállamiság követelményeivel.
6
7. Értetlenségét fejezi ki a Szlovák Nemzeti Tanács 2008. november 4-én a Kárpát-medencei Magyar Képviselık Fóruma (KMKF) tárgyában hozott parlamenti határozatával kapcsolatban. 8. Üdvözli, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa törvényben írta fölül azt a nemzetközi jogot sértı gyakorlatot, mely szerint a magyar nyelvő tankönyvekben szlovák nyelven írták a földrajzi neveket. 9. Aggályosnak tartja, hogy az európai uniós források eddigi elosztásánál a szlovákiai magyar tannyelvő iskolák elenyészı mértékben, a szlovákiai iskolarendszerben képviselt arányaiktól elmaradva részesültek a támogatásokból. 10. Bátorítja az érintetteket abban, hogy minél jobban aknázzák ki a regionális együttmőködésben rejlı európai uniós és egyéb lehetıségeket. 11. A jogállamiság követelményeivel összeegyeztethetetlennek tartja, hogy egyes szlovákiai politikai erık rendszeresen elvitatják a szlovákiai magyar kisebbség jogát igényei nyilvános megfogalmazására egyes egyéni és kollektív jogokat illetıen. 12. Az Országgyőlés továbbra is szorgalmazza a két ország törvényhozásának viszonylatában felmerülı vitás kérdések párbeszéd útján történı megoldását, és felkéri a Magyar Köztársaság Országgyőlésének elnökét, hogy tegyen lépéseket a párbeszéd további fenntartására. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2008/180. sz. (2008. december 17.)
7
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei 15 éves a Magyarországi Kisebbségi Törvény A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyőlési Biztosa és a Magyar Tudományos Akadémia 2008. december 3-án konferenciát tartott a MAGYARORSZÁGI KISEBBSÉGI TÖRVÉNY 15. ÉVFORDULÓJA alkalmából. A rendezvényt Dr. Sólyom László köztársasági elnök nyitotta meg, majd Dr. Kállai Ernı ombudsman és Dr. Pálinkás József, az MTA elnöke köszöntötte a résztvevıket. A Magyarországi Kisebbségi Törvény 15 éves évfordulója alkalmából számos rendezvény keretében tartanak megemlékezést hazánkban. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyőlési Biztosa a Magyar Tudományos Akadémia illetve annak Etnikai-nemzeti Kutató Intézete által közösen szervezett konferencia csupán a bevezetıje kívánt lenni ennek a sorozatnak, meghagyván a fıszerepet azoknak a kisebbségi politikusoknak, szakembereknek, akik a rendszerváltozás után részesei voltak a szabályozás kialakításának. A december 3-i konferencia fı célja tehát nem volt más, mint hogy az etnikai, nemzetiségi kisebbségekkel foglalkozó politikusoknak és az e területen dolgozó szakemberek számára helyzetjelentést adjon a Magyarországi kisebbségi törvény jelen állapotáról. A konferencián került sor a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyőlési Biztosa és az MTA a közötti együttmőködési megállapodás aláírására. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyőlési Biztosa és a MTA együttmőködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy közösen támogassanak minden olyan törekvést, amely a Magyarországon élı kisebbségek jogainak védelmét, anyanyelvük és kultúrájuk terjesztését szolgálja. Az együttmőködési megállapodásban a felek kinyilvánítják, hogy a kisebbségi ügyekre vonatkozó tudományos kutatásokban, eredményeik terjesztésében és hasznosításában együtt kívánnak mőködni. Dr. Kállai Ernı kisebbségi biztos a magyarországi cigányság iskolateremtı kutatója iránt érzett tiszteletbıl megalapította a Kemény István-díjat, melyet a magyarországi kisebbségkutatásban kimagasló eredményeket elérı fiatal kutatóknak adnak át minden évben. A jelen társadalmában, a fejlıdı magyar demokráciában erısíteni, támogatni kell mindazokat a kutatókat, akik munkájukkal nagyban hozzájárulnak a hazai kisebbségek társadalmi szerepvállalásának elismertségéhez, a rasszizmus elleni küzdelemhez és a romák társadalmi integrációjához. A konferencián a kisebbségi biztos bejelentette a díjalapítást és köszöntötte Kemény István özvegyét, Passuth Krisztinát, átadva neki a díj elsı plakettjét. A konferencia második felében Dr. Tóth Judit, Dobos Balázs, Fuzik János, Dr. Siket Judit és Dr. Kállai Ernı tartott elıadást, helyzetjelentést adva a 15 éves kisebbségi törvény eredményeirıl.
Cigánynak lenni Magyarországon Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány elkészítette a 2007. évi jelentését a magyarországi cigányság helyzetérıl. A Cigánynak lenni Magyarországon - Jelentés 2007 - A győlölet célkeresztjében címő kiadványt Kállai Ernı, Paskó Ildikó, Törzsök Erika és Zolnay János szerkesztette. A kötetet Dr. Kállai Ernı kisebbségi biztos mutatta be az érdeklıdıknek, az EÖKK székházában.
Szili Katalin az Országgyőlési Biztos Hivatalában Dr. Szili Katalin, az Országgyőlés Elnöke az Országgyőlési Biztos Hivatalában találkozott a négy országgyőlési biztossal.
A megbeszélésen a biztosok tájékoztatták a házelnök asszonyt az éppen aktuális ügyekrıl, valamint egyeztettek a tavaszi beszámolási idıszakra való felkészülésrıl. tekintettel arra, hogy március végén esedékes a biztosi beszámolók benyújtása a Parlamentnek. Szili Katalin az egyeztetés után megtekintette a hivatal épületét is a négy ombudsman valamint a hivatalvezetı kíséretében.
Kisebbségekért Díj 2008 A Kisebbségek Napján, december 18-án a Parlamentben átadták a Kisebbségi díjakat. December 18-a a Kisebbségek Napja. Az eseményhez kapcsolódóan, 1995 óta minden év december hónapjában átadásra kerül a Kisebbségekért Díj. Az elismerést olyan hazai és határon túli személyek és szervezetek, kisebbségi önkormányzatok kapják, akik a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdaság területén kiemelkedı tevékenységet végeztek a kisebbségek érdekében. A 2008. év díjazottjai: Balogh Attila, az MTI újságírója, Boross Marietta néprajzkutató, Farkas Tibor, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének alapítója, Héring Istvánné, Rátka polgármestere, Lakatos Mihály pedagógus, Mundruczó Kornél színház és filmrendezı, Nagy Sándorné, a nyírbátori József Attila úti óvoda vezetıje, az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság, a Magyarországi Lengyel Perszonális Plébánia és Lengyel Templom, valamint a Tessedik Táncegyüttes. Forrás: www.obh.hu
9
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FİOSZTÁLY HÍREI Véget ért a Regionális Roma Fórum programsorozat 2008. november 28-án lezárult a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztálya (MeH NEKF) által szervezett Regionális Roma Fórum. Szeptember 26. és november 28. között hat vidéki nagyvárosban (Szeged, Gyır, Székesfehérvár, Kaposvár, Nyíregyháza, Miskolc) került sor a rendezvények megszervezésére, amelyekre az adott régió cigány kisebbségi önkormányzatai és roma civil szervezetei kaptak meghívást. Valamennyi fórumon négy témában hallhattak elıadásokat a résztvevık, majd minden elıadás után elmondták javaslataikat, feltették kérdéseiket. Így információkat kaptak az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjairól, a 2009-2010. évi jóváhagyott akciótervekrıl a regionális fejlesztési tanácsok vagy ügynökségek munkatársainak tolmácsolásában, valamint a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálat és az Egyenlı Bánásmód Hatóság tevékenységérıl. A két szervezet jogtanácsosai részletesen elmondták, milyen esetekben fordulhatnak hozzájuk a sértettek, hogyan zajlik a bizonyítási eljárás, illetve milyen szankciókkal élhet a két szerv a diszkriminálókkal, az egyenlı bánásmódot megsértıkkel szemben. A regionális munkaügyi központok vezetıi, munkatársai számoltak be az egyes régiók foglalkoztatási helyzetérıl. Dr. Kovárik Erzsébet és Dr. Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkárai az Út a munkához program részleteirıl tájékoztatták a résztvevıket. Ez utóbbi téma váltotta ki a legnagyobb érdeklıdést. A jelenlévık legfontosabb kérdése az volt, milyen szerepet játszanak, játszhatnak a cigány kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek, valamint a roma vállalkozók az új képzési-foglalkoztatási programban, hogyan vehetnek részt az érdemi megvalósításban. A rendezvénysorozat céljai, hogy informálja a cigányságot az ıket leginkább érintı programokról, pályázati lehetıségekrıl, valamint növelje az együttmőködést a cigány kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek és a MeH NEKF között, illetve teret és lehetıséget teremtsen az érintettek kérdéseinek, aktuális problémáinak megbeszélésére, sikeresen megvalósultak.
Kisebbségi civil szervezetek 2009. évi mőködési támogatása A Magyar Országgyőlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága 2008. december 10-ei ülésén elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségi civil szervezetek 2009. évi mőködési támogatását célzó pályázatát. A kisebbségi egyesületek 2009. évi mőködési költségei támogatására a költségvetésben 110 millió Ft-os elıirányzat áll rendelkezésre. A pályázat beadási határideje: 2009. február 13. A pályázatot (adatlap + mellékletek) egy példányban – postai úton, kizárólag Tértivevényes ajánlott levélben – (1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19.) vagy személyesen (Országgyőlés Hivatala, Postabontó 1055 Budapest V. ker. Balassi Bálint u. 1-3) lehet benyújtani 2009. február 13-ig az Országgyőlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságához "Szervezettámogatási pályázat" cím megjelölésével. Postán történı benyújtás esetén a postabélyegzı, illetve a Tértivevényen feltüntetett felvétel kelte legkésıbbi idıpontja 2009. február 13. 24:00 óra lehet, személyesen pedig a pályázatok 2009. február 13. 14:00 óráig fogadhatók el. A pályázati kiírás és adatlap az itt csatolt dokumentumból letölthetı.
Megemlékezés a kisebbségi törvény elfogadásának 15. évfordulójáról és Kisebbségekért Díjak átadása a Parlamentben A Kisebbségek Napja alkalmából a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc a Parlament kupolacsarnokában 2008. december 18-án átadta az idei évi Kisebbségekért Díjakat. Az ünnepségen jelen volt Sólyom László köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyőlés elnöke. A rangos állami
10
elismerésben a hazai kisebbségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszervezıdés területén példaértékő tevékenységet végzı személyek, szervezetek és kisebbségi önkormányzatok részesültek. A Kisebbségek Napján rendezett ünnepségen részt vett a Bolgár Köztársaság budapesti nagykövete Dimiter Ikonomov, a Német Szövetségi Köztársaság képviseletében Dorothee Janetzke-Wenzel nagykövet asszony, a Szerb Köztársaság nagykövete Dejan Sahovic, a Szlovák Köztársaság nagykövete Juraj Migas, valamint Dmytro Tkach, Ukrajna magyarországi nagykövete. A Kisebbségekért Díj átadásán mondott beszédében Gyurcsány Ferenc kiemelte, hogy Magyarországot évszázadokon keresztül sok nemzet alkotta. A XX. században önálló államok jöttek létre, és KözépEurópában a szétválás maradandó sebet hagyott - fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfınek a Kisebbségek Napján elhangzott beszéde itt olvasható. Kisebbségekért Díjat kapott dr. Boross Marietta a hazai bolgárok, németek és szlovákok körében végzett több évtizedes kutatómunkájáért, Farkas Tibor, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének alapítója a cigányság életkörülményeinek javításáért végzett közéleti szerepvállalásáért és Héring Istvánné, Rátka polgármestere a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élı németek nyelvi és kulturális identitása megırzéséért végzett tevékenységéért, és Hídvégi-Balogh Attila, az MTI újságírója példaértékő munkájáért. Kitüntetést kapott Lakatos Mihály a cigányság felemelkedéséért végzett több évtizedes pedagógusi, közéleti munkájáért, Mundruczó Kornél, színház és filmrendezı a kisebbségi lét ábrázolásáért, a kirekesztés és az elıítéletesség elleni alkotó szerepvállalásáért és Nagy Sándorné, a nyírbátori József Attila úti óvoda vezetıje szemléletformáló pedagógiai munkájáért. Az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság a romákat támogató tevékenységéért, a Magyarországi Lengyel Perszonális Plébánia és Lengyel Templom, a hazai lengyelségért végzett közösségformáló tevékenységéért, valamint a szarvasi Tessedik Táncegyüttes a szlovák néptánchagyományok ápolása terén végzett több évtizedes munkájáért részesült elismerésben. A kitüntetetteknek a díjátadáson elhangzott méltatása itt érhetı el. A Kisebbségekért Díjak átadását megelızıen az Országház kupolatermében emlékülésre került sor a Kisebbségi törvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából. Az emlékülés keretében Ilze BrandsKehris, az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye Tanácsadó Bizottságának elsı elnökhelyettese és Kardos Gábor, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája Szakértıi Bizottságnak tagja beszélt a Kisebbségi törvény nemzetközi összefüggéseirıl, jelentıségérıl.
Folytatódik a médiaszolgáltatásról szóló törvénytervezet szakmai vitája A parlamenti pártok által delegált szakpolitikusok és szakértık által 2008 novemberében vitára bocsátott szakmai munkaanyag újabb változata került közzétételre az elmúlt napokban az Országgyőlés www.parlament.hu/aktual/ttervezet.htm címen elérhetı honlapján. A vitaanyaghoz javaslatokat készített a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelıs Szakállamtitkársága által a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvő médiáját érintı jogszabályi rendelkezések áttekintésére, a nemzeti, illetve regionális médiával kapcsolatos európai elvek magyarországi érvényesülésének értékelésére létrehozott Média Munkacsoport is. A testület szorgalmazza, hogy az átfogó médiaszabályozási reform szakmai elıkészítése során kerüljenek napirendre a magyarországi kisebbségek sajátos médiajogait érintı kérdések. A Munkacsoport álláspontja, hogy a médiaszolgáltatásról szóló jogi normának tükröznie kell az Európai Unió tagországaiban elfogadott, az EBESZ által 2003-ban elkészített, a Kisebbségi Nyelvek Használata a Mősorszóró Médiában címő irányelvében megfogalmazott ajánlásokat, csakúgy mint a Magyar Köztársaság által már megalkotott, a nemzeti és etnikai kisebbségek különbözı színtő jogszabályokban rögzített médiajogait. E tekintetben releváns a kisebbségek sajátos jogairól szóló, minısített többséggel elfogadott 1993. évi LXXVII. törvény, mely alapján a közszolgálati rádiónak és televíziónak - külön törvény rendelkezései szerint - önálló szervezeti keretek között és elkülönült költségvetéssel biztosítania kell a kisebbségi mősorok rendszeres készítését, sugárzását és terjesztését.
11
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Médiatörvény) számos rendelkezése vonatkozik a kisebbségekre. A Médiatörvény rögzíti többek között, hogy a közszolgálati mősorszolgáltató kötelessége elısegíteni a kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. E törvény rendelkezik a kisebbségek számára biztosítandó minimális közszolgálati rádiós és televíziós mősoridırıl. Fontos utalni arra is, hogy a hatályos jogszabály alapján a kisebbségek országos önkormányzatai közvetlen képviselettel rendelkeznek a közmédia mőködését érintı döntéshozó testületeiben. A kisebbségek médiajogait tartalmazza az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája is. E két dokumentumot az Országgyőlés az 1999. évi XXXIV., valamint az 1999. évi XL. törvénnyel ratifikálta. Ennek megfelelıen, Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy biztosítja a kisebbségek médiához való hozzájutását, a kisebbségi nyelven készült rádió- és televízió mősorok rendszeres sugárzását. A Média Munkacsoport álláspontja, hogy a fent idézett rendelkezések alapján az aktuális médiaszabályozási munka megköveteli a kisebbségi jogok figyelembevételét, a médiaszolgáltatásról szóló törvényben való - más országbeli szabályozáshoz hasonlóan - tételes szerepeltetését, a kulturális és nyelvi sokszínőséget tükrözı plurális kínálat biztosítása elıírását. A Munkacsoport hozzá kíván járulni a médiaszolgáltatásról szóló törvénytervezet szakmai javaslatai végleges kialakításához és kéri, hogy az átfogó médiaszabályozási munkában vehessenek részt a kisebbségek országos önkormányzatai képviselıi, szakértıi is. A tárgyat érintı további dokumentumok a honlapunkon a Kisebbségpolitikai munkacsoportokról szóló önálló menüpont alatt találnak.
Megkezdıdött a 2009. évi differenciált támogatási kérelmek feldolgozása A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztályán megkezdıdött a települési (helyi) és a területi (megyei) kisebbségi önkormányzatok 2009. évi differenciált támogatási kérelmeinek feldolgozása. A Magyar Államkincstár regionális igazgatóságai címére a 2008. december 1-jei határidıre összesen 1673 települési és területi kisebbségi önkormányzat, a mőködı 2027 kisebbségi testület 82,5%a nyújtotta be a differenciált mőködési támogatás iránti kérelmét. A pályázatok száma meghaladja az egy évvel korábbi igényléseket. A kisebbségi önkormányzatok mőködési célú állami költségvetési támogatásának forrásáról az Országgyőlés az állami költségvetésrıl szóló törvényben rendelkezik. 2009ben ez a forrás 1,56 milliárd forint, melybıl 390 millió forint szolgálja a differenciált támogatást. A normatív módon nyújtott általános mőködési támogatás 2009-ben - kisebbségi önkormányzatonként helyi szinten 570 700 forint, míg a területi önkormányzatok 892 000 forintos támogatásban részesülnek. A Kormány 2007 decemberében rendeletben szabályozta a kisebbségi önkormányzatok differenciált költségvetési támogatásával kapcsolatos kérdéseket. A korábbi támogatási rendszer alapján az egyes helyi kisebbségi önkormányzatok azonos összegő éves mőködési támogatást kaptak. Az elmúlt évtıl kezdıdıen a költségvetés differenciált támogatással ösztönzi azokat a kisebbségi önkormányzatokat, amelyek a közösségi érdekképviselet, az oktatás, a kultúra, illetve esélyegyenlıség megteremtése terén vállalnak többletfeladatokat. A 2008-ban bevezetett új támogatási rendszer célja, hogy a többletfeladatokat ellátó kisebbségi önkormányzatok a teljesítéshez igazodóan jussanak költségvetési forrásokhoz. A kisebbségi önkormányzatok részérıl 2008. december 1-jéig benyújtott differenciált támogatási igényléseket a Magyar Államkincstár a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztályára továbbítja, miután 2009. január 15-éig elvégzi a lehetséges hiánypótlásokat. A kisebbségi önkormányzatok közül a 2008. december 1-jei határidıre a legtöbb kérelem Baranya megyébıl érkezett, ahonnan 230 helyi kisebbségi önkormányzat adta be igénylılapját. A legalacsonyabb számú kérelem, összesen 32, Csongrád megyébıl került benyújtásra.
12
Az egyes kisebbségi önkormányzatoknak nyújtott többletforrás összegérıl a differenciált támogatásról szóló kormányrendeletben foglalt szempontrendszer alapján, a szaktárcák képviselıibıl álló Kisebbségi Költségvetési Bizottság dönt. A bizottság munkájában, konzultációs joggal, részt vesznek a kisebbségek országos önkormányzatainak a képviselıi is. A támogatásokról 2009. április 15-ig születik döntés. Honlapunkon önálló menüpontban részteles információk találhatók a kisebbségi önkormányzatok differenciált támogatási rendszerérıl, az ezzel kapcsolatos aktuális kérdésekrıl. Itt találják meg a Magyar Államkincstár részére 2008. december 1-jéig kérelmet benyújtó egyes települési és területi kisebbségi önkormányzatok felsorolását. Forrás: www.nek.gov.hu
13
HAZAI HÍREK Egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények - részletes vita Az iskolalátogatáshoz kötött szociális segélyezésrıl alakult ki vita az Országgyőlésben az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában. Bernáth Ildikó (Fidesz) kifejtette: ne kapjon segélyt az a szülı, akinek tanköteles korú gyermeke nem jár rendszeresen iskolába. Álláspontja szerint nem fogadható el, hogy ezres nagyságrendben vannak gyerekek, akik nem fejezik be az általános iskolát, s így késıbb szakmát sem tudnak tanulni. Leszögezte: a segélyt és a tankötelezettség teljesítését össze kellene kötni. Béki Gabriella (SZDSZ) ez utóbbi javaslattal nem értett egyet. Bernáth Ildikó (Fidesz) erre reagálva közölte: nem szabad hagyni, hogy a gyerekek ne járjanak iskolába. Ha másként nem megy, akkor anyagi ösztönzést kell alkalmazni. Velkey Gábor (SZDSZ) közölte: abban nincs vita, hogy minden gyereknek az iskolában van a helye. Ugyanakkor úgy vélte, az a család amelytıl bármilyen okból megvonják a szociális ellátást, kilátástalan helyzetbe kerül. Bókay Endre és Paizs József (MSZP) az ösztönzı eszközök alkalmazását emelte ki. Bókay Endre álláspontja szerint nem biztos, hogy a kényszerítı eszközök eredményt hoznak. Mint mondta, évente közel ötezer gyerek marad ki az általános iskolából, akiknek úgynevezett második iskolahálózatot kellene kiépíteni, ahol megfelelı képzést, figyelmet kapnak. Korózs Lajos államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: a kormány célja, hogy a segélyezés hangsúlya az aktív eszközökre helyezıdjön át. A közfoglalkoztatási tervvel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a kormány minden javaslatot támogat, amely e terv megalapozottságát szolgálja. Úgy vélte, az önkormányzatok alkalmasak a közfoglalkoztatás helyi szervezésére. Ugyanakkor - hangsúlyozta - nem javasolja, hogy a program elıkészítésébıl kizárják a foglalkoztatási szolgálatot. Szólt a közös foglalkoztatási és szociális adatbázis kialakításáról, ami szavai szerint gızerıvel folyik. Több felszólaló nem volt, így az elnöklı Lezsák Sándor lezárta a részletes vitát. Forrás: MTI
Válasz a válságra: Könnyítések az európai támogatásoknál A válság elleni strukturális alapokat érintı javaslatcsomagot mutatott be az Európai Parlament mai, Regionális Fejlesztési Bizottságának ülésén Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelıs biztosa. A javaslat lényege a támogatások szabályainak átalakítása a válság miatt nehéz helyzetbe kerülı lakossági és gazdasági szereplık érdekében. "Fontos a folyamatos, aktív reakció a gazdasági válság kezelésénél- mondta Harangozó Gábor, szocialista EP képviselı- Magyarország szigorú költségvetési politikát folytat az euró mielıbbi bevezetésének érdekében, így a keresletélénkítés csak az európai pénzek átcsoportosításával és felhasználásuk megkönnyítésével érhetı el." A nagyprojektek esetén a Bizottsághoz való benyújtás után egybıl megindítható a beruházás. Magyarország számára ez kiemelten fontos, mivel már több mint húsz, 50 millió eurónál nagyobb nagyprojektet nyújtottunk be az Európai Bizottsághoz. A javaslat elfogadásával ezek a projektek szinte azonnal indíthatók, elkerülve ezzel az egyébként több hónapig elhúzódó engedélyeztetési eljárást. Az Európai Beruházási Bankkal közösen nagyobb összegő kereteket biztosítanának az európai KKV-k hitelezésére. Október elejétıl már Magyarországon is elérhetık ezek a kedvezményes hitellehetıségek. "A hazánkat ért spekulatív támogatások miatt megemelt alapkamat mellett a hazai vállalkozók nehezen
14
tudják kitermelni ezt a kamatszintet, így javasoltam a kamattámogatási lehetıség átmeneti bevezetését, a jelenlegi jogszabályok adta keretek között"- mondta Harangozó. További javaslatok irányulnak a projektelılegek kifizetésének megkönnyítésére, az uniós támogatási arányok növelésére. A javaslat tartalmazza a lakhatáshoz kapcsolódó támogatások kiszélesítését is. "A lakásfelújítási támogatások eddig csak szociális jellegő lakások esetében voltak elérhetık. A magyar kormány kezdeményezése alapján a jövıben már a lakótelepek, a panellakások felújítására is nagyobb összegő támogatásokat tudunk bevonni. Az ülés utáni személyes találkozónkon felvetettem a biztos asszonynak a leszakadó területeken élı, szegénységi küszöb alatt élı emberek életkörülményeinek javítását is. Ezért kezdeményeztem, hogy tegyük elérhetıvé az EU-s forrásokat a leromlott állapotú, felújításra alkalmatlan, elszegényedett településrészek, telepek felszámolására is"- zárta beszámolóját a szocialista képviselı. Forrás: OS
Uniós forrásból 20 milliárd forintos alap kistérségi válságkezelésre A kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjainak forrásaiból 20 milliárd forintos alapot hoz létre a kistérségekben munkahelyek megszőnése miatt jelentkezı problémák kezelésére - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter sajtótájékoztatón, Budapesten. A miniszter elmondta, hogy járulékkedvezmények nyújtásával, az európai uniós források, illetve a Munkaerıpiaci Alapból származó források felhasználásával 100 ezer munkahely megırzésének és 20 ezer új létrehozásának meg lesz a finanszírozási fedezete. Forrás: MTI
Magyar-szlovák közös pályázat új határátkelık létesítésére Közös pályázattal három új határátkelıhelyet kíván építeni a szobi kistérség és a szomszédos szlovák honti régió déli településeinek szövetsége, ehhez 32 millió forintért már a mőszaki megvalósíthatósági tervek is elkészültek - közölte a Szobi Kistérségi Társulás elnöke az MTI-vel. Remiczky Zoltán elmondta: a határ mentén élı, hozzávetıleg 50 ezer lakos állandó gondja, hogy nehéz egymás falvaiba eljutni, hiszen az Ipoly folyónak ezen a 45 kilométeres szakaszán mindössze két helyen van határátkelıhely. Szobnál vasúttal, Parassapusztánál közúton lehet közlekedni, egyébként az itt élıknek 50-60 kilométeres kerülıket kell tenniük, ez a gazdasági fejlıdésnek is az egyik gátja - tette hozzá. A tervek szerint Ipolydamásd és a szlovákiai Helenba, illetve Vámosmikola és Ipolypásztó között az Ipolyon átvezetı hidat, Tésa és Ipolyvisk között pedig egy körülbelül 500 méteres útszakaszt építenek majd ki, ez utóbbi vezethet a folyón már meglévı hídhoz. A 600-700 millió forintos építési költségeket az Európai Unió szlovák-magyar határon átnyúló fejlesztési programjában rendelkezésre álló több millió eurós keretbıl közös pályázattal kívánják elnyerni. A megvalósuláshoz kormányközi megállapodásra is szükség van, ezért most a társulás levélben fordult az önkormányzati miniszterhez, sürgetve az államközi kapcsolatok felvételét ez ügyben. Remiczky Zoltán kiemelte: a két kistérség a gazdaságilag elmaradott régiók közé tartozik, fejletlen az ipar, kevés a munkalehetıség, ezért is égetı szükség lenne az új határátkelıhelyekre, amelyek megindíthatnák a fellendülést. Elsısorban az idegenforgalom, ezen belül is a vízi és a kerékpáros turizmus fejlesztése jöhet szóba, ez új munkahelyek százait teremthetné meg a határ mindkét oldalán közölte a 13 települést magában foglaló Szobi Kistérségi Társulás elnöke. Forrás: MTI
15
Átkeresztelik a közigazgatási hivatalokat Miközben a Fidesz sarokba szorította a kormányt azzal, hogy nem szavazta meg a Közigazgatási Hivatalok státuszát rendezı kétharmados törvényt, a kabinet szinte titokban elhatárolta a hivatalok törvényességi ellenırzési és a szakhatósági feladatait, s kiírta a törvénybıl a "közigazgatási hivatalokat". Újabb ötpárti egyeztetést kezdeményez az MSZP, hogy még az idén rendezzék a közigazgatási hivatalok helyzetét - közölte lapunkkal Gy. Németh Erzsébet, az országgyőlés önkormányzati bizottságának szocialista elnöke. Szerinte a több mint 3200 önkormányzat nem maradhat törvényességi ellnırzés nélkül, ezért ismét kezdeményezik a kétharmados önkormányzati törvény módosítását. Lapunk úgy értesült, az MSZP egyelıre nem hátrál meg a Fidesz elıl, amit az is jelez, hogy a frakció egyik belsı tanácskozásán több kormánytag azzal érvelt, nem kell engedni a Fidesz nyomásgyakorlásának, mert "a kormány tárgyalási pozíciója igen jó". Ha a kormány nem támogatja a Fidesz módosító indítványát, akkor fulladjon bele a települések képviselıtestületi üléseinek jegyzıkönyvébe. Állítólag így adott nyomatékot az Országgyőlés önkormányzati bizottságának ülésén egy ellenzéki képviselı a Fidesz egyik módosító indítványának. Ha jövı héten sem születik kétharmados megoldás, akkor a településeknek 2009. január 1-tıl a kancelláriára kell benyújtaniuk a képviselıtestületi ülések egyenként több tucat oldalas jegyzıkönyveit. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetıje korábban azzal is érvelt lapunknak, hogy ha nem rendezıdik a törvényességi ellenırzés kérdése, megbénulhat a közigazgatás, perek százaiban kérdıjelezhetik meg a hivatalok döntéseit. A kormány - szinte titokban - azonban már elıre orvosolta a hivatalok esetleges rendezetlen státusza miatt a közigazgatásban bekövetkezı hiátust. A 2009-es költségvetés megalapozásához szükséges törvénymódosító csomaghoz a gazdasági bizottság benyújtott egy olyan módosítást, amely létrehozza az "általános hatáskörő területi államigazgatási szerv" fogalmát. Ennek vezetıjét a kormányfı nevezi ki, a kormány rendeletben dönt arról, hogy milyen szakigazgatási feladatokat bíz rá a szervezetre, illetve, hogy az milyen területeken mőködik. Ezzel pusztán "értelmezik" illetve "elválasztják" egymástól a közigazgatási hivatalok hatósági és törvényességi ellenırzési feladatait, hogy az elıbbi feladatkörben akkor is törvényes legyen az eljárásuk, ha az utóbbit nem sikerül kétharmados megoldással rendezni. A december 1-jén sürgısséggel elfogadott, ám publicitást eddig nem kapott javaslat alapján tucatnyi törvényben, például az anyakönyvrıl, a házasságról, a bányászatról, a gyorsforgalmú közúthálózat fejlesztésérıl szólóban vagy a legtöbb közigazgatási perhez vezetı kisajátítási törvényben egyszerően kicserélték a "közigazgatási hivatal" megnevezést az "általános hatáskörő területi államigazgatási szerv" megnevezésre. A Közigazgatási Hivatal megnevezése, fogalma 2009. január 1-tıl gyakorlatilag szinte csak az önkormányzati törvényben marad meg, miután a törvényt kihirdették a Magyar Közlönyben. Forrás: Népszava
Több mint 100 millió euró uniós támogatás magyar-román beruházásokra A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmőködési Program második pályázati felhívása keretében 105 millió euró szétosztása a tét a pályázók között. Milyen célokra nyerhetünk támogatást? Hogyan tervezzünk sikeres projekteket? Milyen feltételeknek kell megfelelnünk? Többek között ezekre a kérdésekre igyekeztek válaszolni a ma rendezett információs napon Debrecenben és Szatmárnémetiben. A magyar-román határmenti régiók és közösségek társadalmi és gazdasági kapcsolatainak erısítésére, valamint a határon átnyúló együttmőködés fejlesztésére 248 millió euró áll rendelkezésre a két ország pályázói számára 2007-2013 között az Európai Területi Együttmőködési Program forrásaiból. Az elsı pályázati felhívást tavaly októberben hirdette meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a román Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium. Akkor több, mint 16 millió euró ERFA támogatás nyílt meg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye valamint a négy szomszédos határon túli megye szervezetei számára. A 2009. január 30-án lezáruló kiírással elsısorban az elıkészítı,
16
valamint az együttmőködést, tapasztalatcserét és partnerségek kialakítását célzó tevékenységek támogatása a cél. 2008 decemberében megjelent a második pályázati felhívás is, amely során jóval nagyobb támogatással, konkrét fejlesztések válnak lehetıvé. E pályázati felhívás összesített közösségi forrásokból származó finanszírozási kerete közel 105 millió euró. Ennek keretében fıként nagyobb léptékő infrastrukturális projektek nyerhetnek támogatást, amennyiben illeszkednek a programban meghatározott prioritási tengelyek, valamint az ezekhez kapcsolódó támogatható tevékenységi területek valamelyikéhez. Elsısorban a közlekedés, a kommunikáció és a környezetvédelem, valamint az üzleti együttmőködés, a kutatásfejlesztés és innováció, és az egészségügy terén megvalósuló közös infrastrukturális beruházásokra és fejlesztésekre nyílik lehetıség ezen felhívás keretében. A pályázatok benyújtási határideje 2009. február 16. A második felhívás a kétlépcsıs pályáztatási eljárásrend elsı fázisa: a pályázóknak ebben a lépésben csupán projektötletük rövid összefoglalóját szükséges benyújtaniuk a program Közös Szakmai Titkárságához. Kizárólag az elızetes kiválasztási eljáráson sikeres projektötleteket benyújtók számára nyílik meg a második fázisban való pályázás lehetısége, amikor a pályázóknak a teljes pályázati csomagot benyújtaniuk. (www.huro-cbc.eu) Az Európai Területi Együttmőködési Programok sajátossága és lényege, hogy a program keretében olyan közös magyar-román partnerségben megvalósuló projektek kaphatnak támogatást, amelyeknek bizonyíthatóan van határon átnyúló hatása. Ezért a projektpartnerek között legalább egy magyarországi és egy romániai partnernek kell lennie a jogosult támogatási területrıl. A pályázatok sikerességéhez a következı négy feltételbıl legalább kettınek teljesülnie kell: közös menedzsment, közös tervezés, közös finanszírozás, közös végrehajtás. A minél szorosabb és átfogóbb együttmőködés tehát alapvetı elvárás a pályázóktól. Ez a szempont a mőködési rendszerben is érvényesül: a projektpartnerek maguk közül „Vezetı Partnert” választanak, aki kapcsolattartóként jár el a közös szakmai titkárság irányában, és aki felel a projekt végrehajtásáért. A rendezvény átfogó célja az volt, hogy segítséget nyújtson a második kiírásra pályázni kívánó szervezeteknek a pályázati felhívásban és a kapcsolódó mellékletben bemutatott szakmai, pénzügyi, és adminisztratív feltételek értelmezésében. Emellett sor került a pályázóknál felmerült kérdések megválaszolása is - áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közleményében. Forrás: Promenad.hu
Elfogadták a színháztörvényt Az Országgyőlés 221 igen szavazattal, 155 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az elıadó-mővészeti törvényt, amely szabályozza a színházak, zenekarok, balett- és táncegyüttesek költségvetési támogatását, valamint tartalmazza a színészekre, zenészekre és táncosokra vonatkozó speciális munkajogi szabályokat. A törvény 2009. március 1-jén lép hatályba, a benne meghatározott támogatás elıször 2010-ben vehetı igénybe. A törvény szerint létrejön az Elıadó-mővészeti Tanács (EMT), amely a miniszter javaslattevı, véleményezı és döntés-elıkészítı feladatot ellátó testülete lesz. Létrehoznak egy hivatalt is, amely nyilvántartást vezet a színházakról, zenekarokról, és kategóriákba sorolja ıket. A nyilvántartásba vétel a támogatás feltétele. A jogszabály tervezete eredetileg öt kategóriába sorolta a színházi és táncmővészeti szervezeteket, egy módosítás nyomán került be a hatodik a törvénybe. Kategóriák és elıadások Az elsı kategóriába tartoznak azok a színházak, bábszínházak, amelyek évente legalább 180 elıadást, saját társulattal legalább 2 bemutatót tartanak, elıadásaik legalább 75 százaléka saját produkció. A második kategóriába tartoznak az évente legalább 100 elıadást és 2 bemutatót tartó produkciós színházak, valamint az évente legalább 140 elıadást tartó befogadó színházak. Utóbbiak esetében elıírás, hogy a játszott elıadások 30 százalékának sajátnak kell lenniük.
17
A harmadik kategóriába sorolják be azokat a balett- vagy táncegyütteseket, amelyek évente legalább 50 elıadást tartanak. A negyedik kategóriába tartoznak azok a színházak és bábszínházak, amelyek évente legalább 100 elıadást tartanak, saját társulatukkal minimum 2 bemutatót hoznak létre, valamint a megtartott elıadások legalább 75 százaléka saját produkció. Ugyancsak a negyedik kategóriába sorolandók a törvény szerint azok a befogadó színházak, amelyek évente minimum 100 elıadást tartanak és ezek legalább 30 százaléka saját produkció. Az ötödik kategóriában azok a szabadtéri színházak, valamint nemzeti, etnikai és kisebbségi teátrumok kapnak helyet, amelyek évente minimum 20 elıadást tartanak, vagy 50 ezer fizetı nézıjük és legalább évi egy bemutatójuk van. A hatodik kategóriába tartoznak a legalább két éve mőködı, máshová nem sorolható független színházak. Szintén zenész A zenei együtteseket két csoportba osztja a törvény: az elsı kategóriába tartoznak azok a szimfonikus, kamaraszimfonikus és kamarazenekarok, amelyek évente legalább 50 hangversenyt tartanak. Ide tartoznak az évente minimum 40 elıadást tartó énekkarok is. A nyilvántartásba vétel feltétele, hogy az együttesek önkormányzati fenntartásúak legyenek vagy rendelkezzenek közszolgáltatási szerzıdéssel, a tagok legalább 80 százaléka felsıfokú végzettségő legyen. A második kategóriába sorolják azokat a zene- és énekkarokat, amelyek legalább két éve mőködnek, de nem felelnek meg az elsı követelményeinek. A támogatás két részbıl, a fenntartói ösztönzı részhozzájárulásból és a mővészeti ösztönzı részhozzájárulásból áll. Az elsı a fenntartó elızı évi támogatásával arányos, a második támogatás összege a nézıszámtól függ. Mindkét támogatást a költségvetési törvény tartalmazza úgy, hogy a fenntartói ösztönzı hozzájárulás valamennyi önkormányzatra egy összegben jelenik meg, míg a mővészi ösztönzı részhozzájárulás színházanként lebontva szerepel a büdzsében. Az ötödik és a hatodik kategóriába tartozó színházak támogatása pályázati úton történik, a döntéshez a miniszter az EMT javaslata alapján kuratóriumot kér fel. A döntésre az EMT tesz javaslatot, ettıl eltérı határozatát a miniszternek indokolnia kell. A miniszter által felügyelt költségvetési fejezet forrásaira a nyilvántartásba nem vett szervezetek is pályázhatnak. A törvény kitér arra is, hogy a színészek, zenészek, táncosok munkajogi megítélése attól függ, hogy ki az intézmény, mővészeti szervezet, fenntartója, így vagy a Munka törvénykönyve vagy pedig a közalkalmazotti törvény vonatkozik rájuk. Az alapvetı törvényektıl való eltérés azonban mindkét kategóriában fellelhetı. Fı szabály a határozatlan munka-, illetve közalkalmazotti jogviszony, a határozott idıre kötött szerzıdés nem lehet hosszabb 5 évnél. A teljes munkaidıhöz elıadásszámot rendel a szabály, például a színészeknek legalább 80, magánénekesnek minimum 50 elıadásban kell részt venniük, de ettıl 25 százalékkal - mindkét irányban - el lehet térni a szerzıdésben. A törvény szerint a vezetıket pályázat útján kell kiválasztani, csak az pályázhat, akinek szakirányú felsıfokú vagy jogi, közgazdász diplomája van és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A vezetıi megbízás 5 évre szól. Forrás: MTI
360 ezer euróval támogatják a magyarországi németeket Háromszázhatvanezer eurós támogatást nyújt 2009-ben a magyarországi németeknek Németország jelentette be Christoph Bergner, a német belügyminisztérium parlamenti titkára, a szövetségi kormány kisebbségügyi megbízottja, valamint Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) elnöke a megbeszélésüket követı sajtótájékoztatón.
18
A támogatás három alapvetı céljáról és körérıl tárgyaltak Budapesten, a magyarországi német önkormányzatok napján, amelyet tizenharmadik alkalommal rendeznek meg, a kisebbségi önkormányzatok alakulásának évfordulóján. A német belügyminisztérium a magyarországi német kötıdéső fiatalok identitását megerısítı projekteket, ifjúsági szervezetek programjait, valamint ifjúsági klubok berendezéseinek fejlesztését is támogatja. Az egyik legfontosabb terület a humanitárius segítség, a magyarországi németek által lakott települések idısellátásának, például idısotthonának támogatása - mondta Heinek Ottó. Ennek keretében - egyebek mellett - települések, kistérségek számára mikrobuszokat biztosítanak, amelyek segítik az idısellátást például az ételkihordásban, a gyógyszerbeszerzésben. Mindez természetesen elınyös az adott település, kistérség minden lakója számára. A két tárgyaló fél megegyezett abban, hogy támogatják a közösségformáló, közösségerısítı projekteket is, azaz Németország segítséget nyújt a civil szervezetek programjaihoz, támogatja a továbbképzéseket, a tanfolyamokat. Christoph Bergner a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy szeretnének nagyobb hangsúlyt adni a kétnyelvőség támogatásának, a kulturális identitás megırzésének. Ezt a magyarországi németek üdvözlik, mivel számukra is ezek a legfontosabb garanciái a kisebbségként való fennmaradásnak. A magyarországi németség létszáma a 2001-es népszámlálás szerint 120 ezer volt - mondta Heinek Ottó. Hozzátette: különbözı becslések vannak a magyarországi németek valós létszámával kapcsolatban, de az ı véleménye szerint kétszázezerre tehetı a Magyarországon élı német kötıdéső emberek száma. A magyarországi német önkormányzatok napján - a Budapest Kongresszusi Központban rendezendı gálaesten - adják át a magyarországi németség legmagasabb kitüntetését, az Arany Érdemtőt Krix Györgynek, a Budapesti Német Kulturális Egyesület alapító tagjának, Georg Richternek a magyarországi németek származását kutató munkái elismeréseként, valamint Wild Katalinnak, akinek a kezdeményezésére létrejött a Pécsi Tudományegyetemen az önálló német nemzetiségi szak. A gálaesten átadják a magyarországi német középiskolásoknak - kiemelkedı iskolai teljesítményük és nemzetiségük ápolásában végzett munkájuk elismeréseként - odaítélhetı Valeria Koch-díjat is, amelyet ezúttal a leányvári Gáspár Kinga érdemelt ki. Forrás: MTI
A Pécska-Battonya vasútvonal is napirendre kerül A Pécska–Battonya vasútvonal újraépítésére irányuló törekvések is napirendre kerültek a hétvégén Battonyán, ahol Winkler Gyula EP képviselı megbeszélést folytatott Karsai József, battonyai polgármesterrel és Traján Kresztával, a magyarországi Országos Román Kisebbségi Önkormányzat elnökével. A megbeszélés két fı témáját az EP jövı heti plenáris ülésén vitára kerülı kisebbségi keretszabályozás, illetve a magyar-román határmenti együttmőködés jelentette. Az EP mellett mőködı Nemzeti Kisebbségi Intergroupe kezdeményezésére e hét elején kerül megvitatásra Strasbourg-ban a hagyományos nemzeti és a bevándorló kisebbségek védelme Európában címet viselı állásfoglalás-tervezetet – közölte ma Winkler Gyula, hozzátéve, hogy ezt a kezdeményezést a magyarországi román kisebbség is örömmel fogadta, Traján Kreszta elismeréssel nyilatkozott az RMDSZ képviselık által kifejtett brüsszeli kisebbségvédelmi törekvésekrıl. A találkozó másik témája volt a román-magyar közös kormányülések kiértékelése, az ezeken születı keretegyezmények gyakorlatba ültetésének számbavétele. Ilyen kontextusban került napirendre a második világháború nyomán felszámolt Battonya-Pécska vasútvonal újraépítése. A Kárpát-medencei Magyar Képviselık Fóruma tavaly ısszel készített egy átfogó tanulmányt a XX. században felszámolt magyar határmenti kommunikációs vonalak felélesztésérıl, hiszen megállapították, hogy a Magyarország határain kívül élı magyar közösségeknek közel 80%-a közvetlenül az országhatárok mentén él. így a velük való kapcsolattartásban nagy jelentısége lenne a Trianon, illetve a második világháború során felszámolt közlekedési vonalak újraépítésének. A román-magyar határszakaszon is közel 20 ilyen köz- és
19
vasúti átkelıt vettek leltárba, megállapítva azt is, hogy a mai gazdasági körülmények között melyek esetében volna indokolt az újjáépítés. A Pécska-Battonya vasút a gazdaságilag indokolt kommunikációs vonalak szférájába esett – mondta Winkler Gyula. Hozzátette, hogy már e tanulmányt megelızıen, a harmadik román-magyar együttes kormányülésen elfogadták azt a határmenti operatív programot, amely a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztését szolgálja. Ennek finanszírozására az Európai Bizottság jóvá is hagyott egy 450 millió eurós keretet, amelybıl többek közt a Pécska-Battonya vasút újraépítése is megvalósulhat. Az elıpályáztatási határidı most február 15.-én zárul, de Battonya polgármestere közölte a hétvégén, hogy a kivitelezhetıségi tanulmány már készen áll. Ebbıl nyújtott át nekem is egy példányt, kérve hogy Brüsszelben támogassam a terv megvalósulását – mondta Winkler. A battonyai tárgyalást követıen az RMDSZ-es EP képviselı, immár rendszeresen visszatérı meghívottként, részt vett az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat hagyományosan januárban megszervezett román bálján. Forrás: Nyugati Jelen
Basescu a kisebbségvédelemrıl és az energetikai biztonságról is tárgyal Budapesten A nemzeti kisebbségek védelmének témája és az energetikai biztonság kérdése is szerepel majd Traian Basescu román államfı február 2-án és 3-án esedékes budapesti látogatásának napirendjén - olvasható a román államfıi hivatal kiadott közleményében. A közlemény szerint a román államfı Sólyom László köztársasági elnök meghívására tesz hivatalos állami látogatást Budapesten, ahol az államfıi tárgyalásokon kívül a magas rangú vendég találkozik a magyar kormányfıvel és a parlament elnökével is. Az Agerpres román hírügynökség által nyilvánosságra hozott közlemény szerint Basescu magyarországi hivatalos állami látogatása a két államnak azt a közös szándékát fejezi ki, hogy megszilárdítsák az együttmőködésen alapuló kapcsolataikat. Erre a látogatásra azután kerül sor, hogy Sólyom László 2007 februárjában hivatalosan Romániában járt - olvasható a közleményben, amely szerint a tárgyalások napirendjén "közös érdeklıdésre számot tartó" kérdések szerepelnek, így a nemzeti kisebbségek védelme, az energetikai biztonság, a dunai együttmőködés, valamint a közel-keleti térség biztonsága. A közlemény tudatta azt is, hogy Traian Basescu látogatása második napján a magyarországi román kisebbség képviselıivel is találkozik. Forrás: MTI
Pályázati lehetıség határon átnyúló együttmőködésre
Békés megyei szervezetek számára is figyelemre méltó lehetıségeket rejt az a pályázat, mely Magyarország és Románia határon átnyúló együttmőködési lehetıségeit segíti - írja a Világgazdaság. Összesen 105 millió euróért lehet pályázni jövı hónaptól. Február 16-tól lehet beadni a pályázatokat a Magyarország–Románia határon átnyúló együttmőködési program második kiírására (www.huro-cbc.eu). Ennek keretében várhatóan 105 millió eurót osztanak szét a pályázók között. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a román fejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztérium illetékeseinek tájékoztatása szerint elsısorban a határon átnyúló közlekedés, kommunikáció, környezetvédelem, üzleti együttmőködés, kutatás-fejlesztés és innováció, valamint az egészségügy fejlesztését szolgáló projektek lesznek esélyesek a nyerésre. Az Európai Unió a 2007-tıl kezdıdött új költségvetési idıszakban az eddigieknél nagyobb jelentıséget tulajdonít a határ menti együttmőködésnek. Ennek köszönhetı a többi között az is, hogy a Magyarország és Románia határán található régiók és közösségek társadalmi és gazdasági kapcsolatainak erısítésére, továbbá a határon átnyúló együttmőködés fejlesztésére 248 millió euró áll rendelkezésre 2007–13 között az Európai területi együttmőködési program forrásaiból. Erre Magyarországról Békés, Csongrád, Hajdú-
20
Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg, Romániából pedig Arad, Bihar, Szatmár és Temes megyébıl lehet pályázni. A magyar–román programban tavaly októberben jelent meg az elsı felhívás több mint 16 millió eurós elıirányzattal. Itt még január 30-ig fogadják a pályázatokat az NFÜ és a román fejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztérium illetékesei. Ezzel a pályázattal mindenekelıtt a projekt-elıkészítést, valamint az együttmőködést, a tapasztalatcserét és a partnerségek kialakítását célzó tevékenységeket kívánják támogatni. A tavaly decemberben megjelent második pályázati felhívás révén – jóval nagyobb közösségi kerettel – már konkrét projektek támogatására van mód. Itt fıként nagyobb léptékő infrastrukturális projektek számíthatnak támogatásra, amennyiben azok az együttmőködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítását szolgálják, és illeszkednek a programban meghatározott prioritási tengelyek, valamint az ezekhez kapcsolódó támogatható tevékenységek valamelyikéhez. A határon átnyúló közlekedés témakörében például útépítésre és -felújításra, illetve vasútfejlesztésre csaknem 46 millió euró a tervezett keret. A kommunikáció javítását szolgáló tevékenységek közül a határon átívelı széles sávú internetinfrastruktúra fejlesztésére több mint hárommillió euró az elıirányzat. A kiírók a környezetvédelem terén legalább ötmillió euróval kívánják támogatni a természetvédelmi infrastruktúra kiépítését, csaknem 11 milliót szánnak vízgazdálkodásra, és több mint nyolcmilliót a szennyezések csökkentésére, hulladékgazdálkodásra. Üzleti infrastruktúra kiépítésére és bıvítésére közel 11 millió euró, közös kutatási infrastruktúrára legalább ötmillió és a közös egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére, veszélyelhárításra több mint 11 millió az elıirányzott forrás. Maga a pályázás egyébként kétlépcsıs eljárásrend szerint zajlik. Az elsı fordulóban a projektötleteket győjtik be, és egyben egy projektkoncepció-adatlap kitöltését várják el a pályázóktól. Kizárólag az elızetes kiválasztási eljáráson sikeres projektötleteket benyújtók számára nyílik meg a második fázisban való részvétel lehetısége. Ekkor azonban a már kidolgozott, teljes pályázati csomagot kell benyújtani. Forrás: Beol.hu/VG.hu
Pályázati pénzt nyertek a testvérvárosi konferenciára Negyven sikeres pályázat született az Európa a polgárokért c. projekt keretében, amelynek keretében három magyar város, köztük Gyula kap támogatást. Az elnyert összegbıl a februári Reneszánsz Konferencián résztvevı népes testvérvárosi delegációk költségeit fedezik. A szeptember 1-én benyújtott pályázatok között huszonöt eredményes pályázat lett regisztrálva, Magyarországról egyetlen település, Gyula városa nyert 9.306,78 EUR-t hét testvérvárosa fogadására. Ebbıl Gyula városa 5712 EUR-t használhat fel a rendezvény megtartására, a testvérvárosok útiköltség hozzájárulására több mint 3500 EUR fordítható. Az „Együtt a sokféleségben - Sokféleség az együttlétben – Fókuszban a kulturális innováció „ c. testvérvárosi konferencia és fesztivál programjain Wagrowiec (Lengyelország), Budrio (Olaszország ), Arad, Csíkszereda, Kovászna, Nagybánya (Románia) és Schenkenfelden (Ausztria) 15-15 fıs delegációja vesz részt, összesen 105 fı részvételével. A pályázat sikere Lindenbergerné Dr. Kardos Erzsébet, Székely Eszter, valamint a Pénzforrás Pályázati és Tanácsadó Iroda közös együttmőködésének köszönhetı – tájékoztatta portálunkat a gyulai önkormányzat sajtóreferense. Forrás: Gyulanet
Ebben a hónapban 12 pályázatot nyújt be Gyula a Magyar–Román Határmenti Együttmőködési Program keretében
21
Ebben a hónapban 12 pályázatot nyújt be az önkormányzat a Magyar–Román Határmenti Együttmőködési Program keretében – tájékoztatta a Gyulai Hírlapot dr. Perjési Klára. A polgármester elmondta, a január 29-i testületi ülésen dıl el, hogy sikerül-e valamennyi tervezett pályázatot elkészíteni. A román partnerekkel Aradon egyeztetett Salamon Anikó projekt- menedzser és Béres István városi fıépítész. A Gyulai Hírlap kérdésére Béres István elmondta, 5 pályázat került szóba, ezek közül egy közúthálózatfejlesztéssel volt kapcsolatos, a többi turisztikával, kultúrával és sporttal. Forrás: Békés Megye Online
Kevesebb pénz a magyarországi szlovénoknak? A magyarországi szlovének által felvetett minden ügyet támogat a magyar állam, és az elmúlt években folyamatosan növekvı, stabil támogatási keret állt a szlovén kisebbség részére - mondta lapunknak Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára, Göncz László levelére reagálva. A szlovéniai magyarok parlamenti képviselıje levélben fordult a magyar közjogi méltóságokhoz a magyarországi szlovén kisebbség problémáinak megoldása érdekében. Levelében Göncz szól arról, hogy az elmúlt hónapokban a magyarországi szlovénok képviselıi több ízben is arra hívták fel a szlovén politikusok figyelmét, hogy "a magyar állam csak kis mértékben teljesíti törvényes kötelezettségeit és ígéreteit, valamint az anyagi támogatás is jelentıs mértékben alatta maradt a szükségesnek", s emiatt a közösség megmaradása és fejlıdése komoly nehézségekbe ütközik. A Határon Túli Szlovénok Bizottságának (amelynek Göncz is tagja) múlt heti ülésérıl készült beszámoló szerint elhangzott: a magyar költségvetés évente mintegy 400 ezer eurót biztosít a szlovén kisebbség számára, míg Szlovénia 14,5 millió eurót fordít a muravidéki magyarságra. Gémesi szerint azonban a magyar kormány minden, a szlovén kisebbség identitása szempontjából fontos ügyet támogat. A felsıszölnöki paplak megvásárlásához például 15 millió forintot adtak, és támogatták a helyi nemzetiségi rádió adásának 24 órásra bıvítését is. - Végül azonban a szlovén kisebbségi önkormányzat nem nyújtotta be a pályázatot az ORTT-hez - mondta Gémesi. Az államtitkár hozzátette: nem látja a panaszok elvi bázisát, azonban amint megkapja Göncz László levelét, ki fogja vizsgáltatni az abban említett ügyeket. Forrás: Népszabadság
Díjat kap a Szegedi Nemzetiségek Háza A Magyar Mővelıdési Intézet által alapított Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat idén a szegedi Nemzetiségek Háza is megkapja. A kultúrák közötti párbeszéd európai éve kezdeményezés díját, melyet a Nemzetiségek Háza képviselıi vehetnek át elsıként, Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára 2008. december 14-én a Nemzetiségi Gálán adja át. A Kisebbségek Napja alkalmából a Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus elismeréssel kíván adózni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális, mővészeti területein kimagasló eredménnyel tevékenykedı személyeknek, intézményeknek, civil szervezeteknek. A Magyar Mővelıdési Intézet 2005-ben a Magyarországon élı nemzetiségi közmővelıdési szakemberek, közösségek munkáját elismerı díjat alapított kulturális tevékenységük elismeréséért „PRO CULTURA MINORITATUM HUNGARIAE” (a magyarországi kisebbségek kultúrájáért) elnevezéssel. A díjjal emlékplakett és díszoklevél jár. Az elismerést olyan Magyarországon élı nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek, szervezetek kaphatják, akik/amelyek kiemelkedı tevékenységet végeztek a Magyarországon élı nemzeti és etnikai kisebbségek körében az anyanyelvő kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért, s tevékenységükkel hozzájárulnak a Kárpát-medence népeinek tolerancián
22
alapuló együttéléséhez. A Nemzetiségi Gála fıvédnöke, amelyen az esztendı kitüntetettjeit köszöntik,, Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Forrás: Zentrum.hu
Magyar- Szerb Határmenti Találkozó Míg az elmúlt évben Zomboron, addig idén a hódmezıvásárhelyi Zrínyi Miklós Laktanyában került sor a Magyar- Szerb Határmenti Találkozóra december 3-án. Az aktuális feladatok megvitatásán túl szó esett a jövıbeli célokról és a további együttmőködés megerısítésérıl is. Zdravko Ponos, a szerb vezérkarfınök Havril András vezérezredes meghívására érkezett a hódmezıvásárhelyi alakulathoz. Mint azt a magyar vezérkarfınök kihangsúlyozta, a két ország közötti kapcsolat jó pár évre visszavezethetı. Az együttmőködés ez idı alatt egyre szorosabbá vált, a katonai kapcsolatok pedig kiegyensúlyozottak lettek a két ország között. A tárgyalás során elhangzott, hogy a 2008-ra tervezett programokat maradéktalanul teljesíteni tudták, s a jövıre vonatkozóan is keresték a közösen megvalósítandó feladatokat. Ilyen lehet a kiképzésekben történı együttmőködés, a gyakorlatokon való kölcsönös részvétel, a missziós tevékenységek, valamint a civil szféra támogatása az esetleges katasztrófák elhárításánál. Havril András vezérezredes véleménye szerint, amikor kölcsönös elınyökrıl, bizalomról esik szó, ezekkel a kérdésekkel felelısségteljesen kell foglalkozni. Meglátása, hogy mindezek mellett elengedhetetlen a haderı átalakításkor szerezett tapasztalatok cseréje is. Hogy a bizalom még inkább erısödjön és, hogy a közös célokat megvalósítsák a késıbbiekben még hatékonyabb együttmőködésre van szükség. Ezt talán elısegítheti az is, hogy a tervek szerint akár dandár szintő kapcsolatot lehetne kialakítani a két ország között. „Szerbia legfontosabb katonapolitikai érdeke az, hogy a szomszédos országokkal a lehetı legjobb kapcsolatot alakítsa ki. Ez Magyarországgal a gyakorlatban is megmutatkozik” - fogalmazott Ponos altábornagy, aki szót ejtett arról is, hogy területeiken a KFOR egységeken belül magyar erık szolgálnak. Mint hangsúlyozta, a katonák feladataikat professzionális módon látják el és bízik abban, hogy ez a továbbiakban is így marad. Hálájuk jeléül a Magyarországról vezényelt állomány a jövıben is teljes tiszteletet élvezhet Szerbiában. Az együttmőködés meglátása szerint is magas szintő, azt a következı években még intenzívebben kell folytatni. A plenáris ülést sajtótájékoztató követte, ahol egyebek mellett elhangzott az is, hogy a Magyar Honvédségen belül egyre növekszik a nık aránya. Ebbıl adódóan kérdésként merült fel az is, hogy szerb hadseregen belül ez hogyan alakul. Ponos altábornagy néhány másodpercnyi gondolkodás után megköszönte a kiváló felvetést, s jó ötletnek találta, hogy hazájukban is hölgyek erısítsék a katonai köteléket. A program zárásaként a vendégek Kovács József dandártábornok vezetésével az alakulótéren kiállított katonai gépjármőveket, fegyvereket tekintették meg. Forrás: HM
Kultúrával a szlovák-magyar jó viszonyért Közös ernyı alá győjti a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet azokat a civileket, írókat, mővészeket, tanárokat, újságírókat mindkét országból, akik hajlandók tenni a szlovák-magyar jó viszonyért, s ez a tevékenység - Krasztev Péter intézetigazgató reményei szerint - az egész évet átszövi. Elsısorban a sajtót szeretné meggyızni az igazgató, hogy ne csak az ellenségeskedésrıl, hanem a pozitív ügyekrıl is adjon hírt mindkét országban. Krasztev Péter az MTI-nek azt is elmondta, hogy a kampány márciusban szlovák-magyar képzımővészeti kiállítással kezdıdik. A Danubiana kiállítóházban, Dunacsúnban 100-100 mővész mutatkozik be együtt. A budapesti rövidfilmfesztivált együtt rendezi a két ország, s az a terv, hogy az egyperces rövidfilmeket följuttatják a legnagyobb internetes portálokra. Ezek a szpotok a toleranciáról szólnak majd, arról, hogy a két ország polgárai tudnak egymás felé nyitni. Nyáron a szlovákiai fesztiválokon a magyarok lesznek a középpontban, ezt a szlovákok jelezték. A könnyőzenei produkciókat is közösen szervezik. Idén meghonosítják több szlovák városban a Film-Tér-Zene fesztivált szlovák és magyar filmek vetítésével. Ezzel együtt megújítják a testvérvárosi kapcsolatok hálózatát, megtöltik az együttmőködést tartalommal.
23
Közös produkciókat hoznak létre a színházak, több magyar rendezı fog Szlovákiában színházat csinálni. A My City sorozatban Pozsonyban bemutatkozik Budapest, Pozsony pedig Budapesten, az A38 hajón és másutt. A nagysikerő Mediawawe fesztivált idén Gyır és Pozsony közösen rendezi. Idei terv az is, hogy az intézet bevonja a kulturális rendezvényekbe az észak-szlovákiai városokat, sıt a budapesti Szlovák Intézetre is számít a "szeretetkampányban" a pozsonyi magyar intézet. A tavalyi Visegrádi Szalon történelmi, politikai, egyszóval közpolitikai beszélgetéseit szlovák, magyar és angol nyelven jelenteti meg egy kötetben az intézet - összegezte a múltat és a jövıt Krasztev Péter. Forrás: MTI
Magyar-szlovák parlamenti bizottsági találkozó Megbeszélést tartott Budapesten a magyar és a szlovák parlament gazdasági bizottsága január 30-án, közölte a Magyar Országgyőlés sajtószolgálata. A magyar delegációt Podolák György bizottsági elnök (MSZP), a szlovák delegációt Maros Kondrót bizottsági elnök vezette. A gazdasági bizottságok találkozójáról a két házelnök 2008 decemberében állapodott meg. Januárban és februárban összesen öt magyar parlamenti bizottság képviselıi találkoznak szlovák partnereikkel. Forrás: MTI
„Út a munkához” program – 95 százalékos támogatás a közmunkához Az "Út a munkához" program lehetıséget ad a közfoglalkoztatásban végezhetı feladatok körének bıvítésére és értékteremtı közhasznú munka végzésére is - jelentette be Székesfehérváron, a Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ fıigazgató-helyettese. A Fejér megyei polgármesterek részvételével megtartott és a program bevezetésével kapcsolatos feladatokat számbavevı konferenciát megelızı sajtótájékoztatón Soós Ferenc elmondta: a Középdunántúli régióban a tavaly év végi adatok szerint 6623 szociális segélybıl élıt tartottak számon. Fejér megyében 2779-en, Komárom-Esztergom megyében 889-en, Veszprém megyében pedig 2995-en kapnak élnek rendszeres szociális segélybıl. Egy részük számára teremti meg közfoglalkoztatás, vagy a 35 éven aluliak esetében, a képzés lehetıségét, s a munkaerıpiacra való visszatérést az Út a munkához program. A megvalósításhoz, a közfoglalkoztatáshoz 95 százalékos központi támogatást vehetnek igénybe az önkormányzatok. A feladatok ellátásába a közfoglalkoztatottak közül foglalkoztatás-szervezıket vonhatnak be. A munkára közép-és felsıfokú végzettségő álláskeresıket, segélyen levıket alkalmaznak, ıket a február közepén kiírásra kerülı pályázat alapján választják ki. A közfoglalkoztatás lehetıségeinek mind teljesebb kihasználására érdemes lesz társulniuk is a településeknek - hívta fel a figyelmet a fıigazgató-helyettes. Forrás: Szekesfehervar.hu
Mit gondolunk kisebbségeinkrıl? Miként látja a magyar társadalom az itt élı nemzetiségeket? Mit vél tudni róluk? Ezekre a kérdésekre kaphattak választ azon érdeklıdık, akik ellátogattak a Lenau Ház következı fajsúlyos közéleti témát középpontba állító estjére. Mint azt Hábel János, az intézmény igazgatója a programot beharangozó közleményében írta, dr. Wildmann János Pécsen élı közgazdász egy tudományos kutatás keretében egyebek között ezeket az
24
alábbi két kérdést is vizsgálta. A válaszadók számára három kisebbséget választott ki a kutató: a magyarországi cigányokat, horvátokat és németeket. Országosan ezer fı nyilatkozott az e közösségekkel kapcsolatos hat pozitív és hat negatív állításról, illetve a vallásosságukról és a családhoz való kötödésükrıl - fogalmazott az igazgató. A válaszok elemzése érdekes véleménykülönbségekre világított rá Kelet- és Nyugat-Magyarország, a fiatal és idıs generációk között, valamint a hívı és nem vallásos válaszolók között - tette hozzá. Wildmann elıadásában beszámolt a kutatás részletes eredményeirıl, amely után a közönség véleményére, kérdéseire is reagált. Forrás: Pecsikult.hu
60 ÉVE EGYÜTT A Magyarországi Szlovákok Szövetsége 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség Idıpont: 2009. január 23. 10.00 óra Helyszín: József Attila Mővelıdési Központ (Bp., XIII. József A. tér 4.) Szervezı: Magyarországi Szlovákok Szövetsége Az ünnepségen kerül sor a Szlovák Nemzetiségért díjak átadására is.
Magyarországi Német Országos Gála Budapesti Kongresszusi Központ Cím: 1123 , Jagelló út 1-3. A gála a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata hagyományos rendezvénye a Magyarországi Német Önkormányzatok napján. A rendezvényen kerül sor a Koch Valéria díj, illetve a magyarországi németek legmagasabb kitőntetésének az "Ehrennadel in Gold"-nak (Arany dísztő) átadására. Köszöntıt mond: Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, ünnepi beszédet mond: Dr. Christoph Bergner, a Német Szövetségi Belügyminisztérium kisebbségi ügyekért felelıs szakállamtitkára. A gálamősorban fellépnek: Mondschein Nemzetiségi Énekkar (Szekszárd), Budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium Kamarakórusa, Bawarzer Dorfmusikanten (Babarci Falusi Muzsikusok), Weiner Leo Ifjúsági Kamarazenekar (Budapest), Véméndi Nemzetiségi Tánccsoport, Pochspringer Gyermektánccsoport (Ágfalva), Szekszárdi Német Színház, Földi-Deutsch Duo (Sásd), Herzklang Duett (Márkó), Leıwey Tánccsoport szólótáncosai, Koch Valéria Gimnázium diákjai (Pécs) További információ: Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, 1026 Budapest, Júlia u. 9.; tel.: +36-1-212-9151; fax.: +36-1-212-9153; Forrás: Zentrum.hu
A Magyarországi Horvát Bortermelık Egyesületének borbemutatója A program 2008. december 13-án volt. Szervezı: August Šenoa Horvát Klub. Vendég a Wine Princess – Balla Géza pincészete (Ménes, Erdély) A Partiumhoz tartozó ménesi borvidék Aradtól 24 km-re keletre, a Nyugati Középhegység lábánál fekvı dombokon – ahol a szomorú emlékő Világos helység is található – terül el, és itt található az Opáloson Wine Princess, Balla Géza borászata.
25
Ezen a borvidéken készítették már 1744-tıl a híres vörös aszút, kadarka szılıbıl. Ez a különlegesség most is megtalálható az opálosi pincészetben egy szamorodni eljárással készített vörös desszertbor formájában Kadarisszima név alatt. Az 55 hektáron gazdálkodó Balla Géza méltó képviselıje a hagyományoknak, melyben az egyedi mikroklíma és a helyi talajadottságok is segítenek. A merlot, a pinot noir, a cabernet sauvignon, a cabernet franc és természetesen a kadarka szılıbıl elıállított vörösborokat nagy tölgyfa- (ászok) és barrique hordókban érlelik, míg a fehér szılıfajtákból – olaszrizling, tramini, szürkebarát, sauvignon blanc, királyleányka – hőtött erjesztéssel kiváló fehérborokat készítenek. Egyedi a borok kiszerelése is, mivel a palackokat nem címkézik, hanem rusztikus módon csomagolják (a feliratok erre kerülnek), a ledugaszolt palackokat pedig viasszal pecsételik le. Az 5000 hektoliter kapacitású pincében autentikus környezetben kóstolhatjuk végig a kitőnı évjáratokat egy bográcsos vacsora mellett. Rendezı a Pécsi Kulturális Központ Forrás: Pecsikult.hu
13-án volt a Csongrád Megyei Lengyel Év 2009 Egy egész éves programsorozattal erısíti tovább a lengyel-magyar kapcsolatokat a Csongrád Megyei Önkormányzat. Kárpátalja „hazatérésének”, a lengyel-magyar határ helyreállításának 70. évfordulója alkalmából rendezte meg a „Csongrád Megyei Lengyel Év 2009" programsorozatot. Ennek nyitóeseménye január 13-án a "Fejezetek a lengyel-magyar közös történelembıl" címő vándorkiállítás volt, amelyet Joanna Stempinska, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete indított útjára. Ünnepi köszöntıt Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyőlés elnöke mondott, majd pedig Dr. Zakar Péter, a Csongrád Megyei Közgyőlés alelnöke tartott rendhagyó történelemórát. A rendezvényt a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban tartották meg. Forrás: Promenad.hu
26
KÜLFÖLDI HÍREK Uniós kerethatározat a rasszizmus és a győlöletbeszéd ellen A rasszistákat és idegengyőlölıket a jövıben az EU összes tagállamában súlyos büntetéssel kell sújtani döntöttek Brüsszelben az uniós igazságügyi miniszterek, a rasszizmus és idegengyőlölet elleni kerethatározat végleges elfogadásakor. A tagállamok két évet kaptak arra, hogy átültessék a kerethatározat elıírásait saját nemzeti jogrendjükbe. A kerethatározat értelmében a rasszista győlöletre vagy erıszakra izgató, szándékos és nyilvános kijelentések esetén egy és három év közötti szabadságvesztést kell kiszabni. Ehhez hasonlóan büntetendıvé kell tenni, ha valaki népirtás vagy emberiesség ellen elkövetett bőncselekmény megtörténtét tagadja vagy azt ártalmatlanként állítja be". (Ezt szokták "holokauszt-tagadásként" emlegetni.) Ilyen értelemben az számít büntetendı megnyilvánulásnak, ami rasszuk, bırszínük, vallásuk, nemzeti vagy etnikai származásuk miatt irányul emberek vagy embercsoportok ellen. A kerethatározat értelmében a győlöletre és erıszakra izgatás nem csupán verbális kijelentésekkel követhetı el, hanem röplapok, képek, illetve más anyagok terjesztésével is, ha ez a tevékenység a fent említett szempontok valamelyike szerint megkülönböztetett embercsoport ellen irányul. A kerethatározat az egyes tagállamokra bízza annak eldöntését, hogy csak az olyan rasszista megnyilvánulásokat kívánják-e büntetni, amelyek ténylegesen veszélyeztetik is a közrendet, vagy pedig elégnek tartják a büntethetıséghez azt, ha a megnyilvánulás fenyegetı, támadó jellegő. "A rasszizmusnak és idegenellenességnek nincs helye Európában, miként nem lenne szabad, hogy helye legyen sehol a világon" - hangsúlyozta Jacques Barrot, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke a kerethatározat elfogadása kapcsán. A dokumentum jóváhagyását üdvözölve kiemelte, hogy a büntetendınek nyilvánított cselekmények közvetlenül támadják az Európai Unió olyan alapelveit, mint a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvetı szabadságjogok, a jogállamiság tisztelete. Fazekas Judit szakállamtitkár, aki a magyar igazságügyi tárcát képviselte a brüsszeli tanácskozáson, elmondta az MTI-nek: a kerethatározat egyik pontja felmentést ad a tagállamoknak bizonyos elıírások átvételének kötelezettsége alól, ha alkotmányos elıírások akadályozzák azoknak a nemzeti jogrendbe való beillesztését. A szakállamtitkár megjegyezte: a magyar alkotmány is olyan kitüntetett jogelvként kezeli a véleménynyilvánítás szabadságát, hogy nehéz lenne kiszélesíteni a büntetendı megnyilvánulások körét. Hasonló a helyzet Svédországban is a sajtószabadság vonatkozásában - tette hozzá. A jelenlegi magyar törvények szerint a "holokauszt-tagadás" nem büntetendı, és a győlöletre vagy erıszakra "izgatás" helyett is csak a szigorúbb kritériumot jelentı "uszítás" minısül büntetendınek. A szakállamtitkár kitért arra, hogy az igazságügyi tárcák vezetıinek tanácskozásán cselekvési tervet fogadtak el az elektronikus igazságszolgáltatás témakörében, célul kitőzve az elektronikusan is intézhetı eljárások körének bıvítését. Döntöttek a tárgyalás elıtti igazságügyi felügyelet elrendelésének tagállamok közötti kölcsönös elismerésérıl, valamint szót ejtettek a szerzıdési joggal kapcsolatos kérdésekrıl. Forrás: MTI
Európai romastratégia - Vita az EP-ben A plenáris vitát december 3-án este tartották. Az Európai Parlament vitázott a romák helyzetének javítását célzó uniós intézkedésekrıl -tájékoztatta a RomNetet az EP sajtószolgálata. A soros elnökség nevében Jean-Pierre Jouyet, francia Európa-ügyi miniszter azt mondta, a Tanács rendkívül fontosnak tartja a romák helyzetének fejlesztése érdekében teendı intézkedéseket és alapvetı jogaik elımozdítását, és az EU szociális intézkedéscsomagja új lendületet ad majd a diszkrimináció elleni harcnak.
Jouyet utalt az Alapjogi Ügynökség szerepére, és felszólította az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kultúr-, oktatás-, lakás-, egészség- és foglalkoztatáspolitikában, valamint az igazságügyben vegyék figyelembe a romák helyzetét. A Tanács konkrét lépéseket szeretne annak érdekében, hogy 2009-ben és 2010-ben ennek érdekében jobban használják fel a strukturális alapokat. A Tanács 2010-re a helyzetet elemzı jelentést vár az Európai Bizottságról. Vladimir Spidla, foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlıségi biztos szerint a szeptemberben, Brüsszelben tartott elsı roma-csúcs fontos lépés volt, és megmutatta: "küzdeni akarunk az európai romák társadalmi kirekesztése ellen". A biztos szerint a roma kisebbségnek is kezdeményezıként kell fellépnie, és részt kell vennie az ıket érintı politikák végrehajtásában. Spidla úgy vélte, a romák integrációjának az EU és a tagállamok közös feladatává kell válnia. Segíteni kell a tagországoknak abban, hogy összehangolják erıfeszítéseiket, és hogy a strukturális alapokból pénzügyi forrásokhoz jussanak. A biztos azt ígérte, ha a romákat jogsérelem éri, az Európai Bizottság gyorsan fog reagálni. Járóka Lívia, a néppárti frakció vezérszónoka azt mondta, tavaly elırelépés történt afelé, hogy európai szinten elismerjék: a mélyszegénységben élı 10 millió roma befogadása, jogaik érvényre juttatása az európai társadalmak közös érdeke. A tagállamok elfogadott költségvetései és eddigi eredményei azonban szerinte nem azt bizonyítják, hogy valóban hatékonyan kezelnék a problémát, és "az EU-s forrásokból finanszírozott szórványprojektek nem hoztak átütı eredményt" - vélte Járóka. A képviselını szerint "az eddigi projektalapú elképzelésnél sokkal átfogóbb, a roma és nem roma társadalmat együttesen megszólító (...), pártokon és ciklusokon átívelı szakmai munka kell", ehhez pedig folytatni kell a francia elnökség munkáját. Járóka azt mondta, "válságkezelésre van szükség. A több ezres roma gettókat csak a munkaerı-piaci reintegrálás, a gazdaság új és feltáratlan területeinek, - ilyen például a megújuló és alternatív energia vagy a környezetvédelem - maximális kihasználása, a minıségi integrált oktatás megteremtése tudja felszámolni". "A kétoldali találkozók helyett európai uniós stratégia kell, melynek új elemeket, jogi alapokat, szankcionálási lehetıségeket, pénzügyi mechanizmusokat is meg kell teremtenie" - fogalmazott Járóka Lívia. Mohácsi Viktória a liberális frakció vezérszónokaként szólt. A képviselını emlékeztetett: az EP január 31-én állásfoglalásban az oktatást, a lakhatást, a foglalkoztatást és az egészségügyet prioritásként megjelölı EU-s romastratégia megalkotására kérte az Európai Bizottságot. A bizottsági állásfoglalás szerinte kísértetiesen emlékeztet szocialista diktatúrák propagandajelentéseire, a valóságban ugyanis "a romák még mindig táborokban, gettókban élnek naponta szembesülve megaláztatással, diszkriminációval, legrosszabb esetben nyílt, rasszista támadásokkal, aminek eredményeként csak Olaszországból közel 30 ezer roma vándorol az unió területén, hogy valamelyik tagállamban végre otthonra leljenek". Mohácsi azt mondta, "az európai roma csúcstalálkozó kapcsán civilek részérıl szinte csak kritikát hallottam arról, hogy ık mennyivel többet vártak ettıl a történelmi csúcstól, és arról, hogy miként nem vonták be ıket az elıkészületekbe". A képviselını szerint továbbá "még mindig nem világos, hogy az olaszországi ujjlenyomatgyőjtés eredményeirıl miként számolt be a Berlusconi-kormány az Európai Bizottságnak". Kósáné Kovács Magda (szocialista) úgy vélte, "Európa legnagyobb létszámú kisebbségének élethelyzete nyugodtan nevezhetı fejlıdıvilág-belinek", különösen az oktatási, lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzete. "A 10-12 millió embernek azonnali, koncentrált, célzott külsı segítség nélkül nincs esélye a szegénységbıl és a kirekesztettségbıl való kitörésre" - tette hozzá. "Európa évtizedekkel túlhaladta már azt az idıpontot, amikor távolságtartással szemlélhette, hogy területén ilyen gazdasági potenciál mellett generációkon átörökített teljes társadalmi leszakadásban ekkora tömegek éljenek" - mondta Kósáné. "A frissen csatlakozott és tagjelölt országokban a romák helyzete a bıvítés után vagy annak reményében sem változott meg alapvetıen. Ugyanakkor napról-napra nyíltabb szélsıséges nézetek egyik hívószava lesz Európában a cigánygyőlölet, amelynek megálljt kell parancsolnunk" - fogalmazott Kósáné Kovács Magda. Lévai Katalin (szocialista) azt mondta, az európai diszkrimináció-ellenes elkötelezettség ellenére "a valóságban a romák európai integrációja lehangoló képet mutat". Lévai szerint "az európai gazdasági válság idején könnyő bőnbakot találni a legsérülékenyebb társadalmi csoportok képviselıiben: szaporodnak a romák elleni erıszakos cselekedetek, ártatlan emberek elleni, nemegyszer halálos kimenetelő támadások".
28
"Egy ilyen helyzetben a megoldás nem etnikai szempontból diszkriminatív ujjlenyomatok győjtése, vagy erıszakszervezetek, gárdák létrejötte, azok elrettentı, tisztességes emberekben félelmet keltı fellépése. Az igazi válasz egy európai romastratégia, amely öt területre épül: oktatásra, foglalkoztatásra, lakhatásra, egészségügyre és aktív társadalmi részvételre a romák részérıl. E nélkül, európai romapolitika nélkül nincs nemzeti romapolitika sem" - vélte Lévai Katalin. Forrás: Romnet
Az emberi jogok helyzete - Konferencia az egyetemes nyilatkozat kiadásának évfordulóján Az alapvetı emberi jogok és az emberi természet összefüggéseirıl hallgatták meg egymás okfejtését a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemre meghívott jogtudósok, akik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kiadásának 60. évfordulóján rendeztek tudományos konferenciát. Frivaldszky János egyetemi docens arra mutatott rá, hogy az említett nyilatkozat az emberi jogok "önmagukban kötelezı jellegét" ismeri el, amelynek alapja az emberi személy önmagában vett értéke és annak társas természete. Csak a természetjognak megfelelı norma nyer kötelezı jelleget - hangoztatta. Példaként említette az "abortuszhoz való jogot", amely álláspontja szerint "természetjog-ellenessége okán" érvénytelen lenne. Az elıadó szerint vissza kellene térni az emberi jogoknak az emberi természethez kötött szemléletéhez. Úgy vélte, vannak olyan jogok, amelyek a személy lényegébıl, természetébıl fakadnak. Az értékek és a jogok az emberi természeten belül többé-kevésbé rendet alkotnak - főzte hozzá. Zlinszky János professzor arra mutatott rá, hogy az emberi jogok "erkölcsi töltető" tételek, és létezı értékeket hordoznak. Emlékeztetett arra, hogy az alapvetı emberi jogok az európai kultúra három alappillérébıl; a görög filozófiából, a római jogból és a keresztény etikából vezethetık le. Schanda Balázs, az egyetem dékánja az Európai Emberi Jogi Bíróság vallásszabadsággal összefüggı esetjogáról beszélt. Mint mondta, úgy tőnik, hogy a bíróság viszonylag széles körben tolerálta a vallási meggyızıdés kifejezésre juttatásának korlátozását. Ezzel utalt arra, hogy a testület több ítéletében is elfogadta, hogy egyes államok korlátozzák a közintézményekben az iszlám fejkendı viselését. Elmondta, a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggésben ugyanakkor a bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a "vallási érzület védelme akár a véleménynyilvánítás büntetıjogi eszközökkel történı korlátozását is lehetıvé teszi". Forrás: MTI
EP: szubszidiaritás és önrendelkezés a nemzeti kisebbségeknek "A szubszidiaritás és az önrendelkezés elvei jelentik a leghatékonyabb eszközt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kezelésére" - áll az EP elfogadott emberi jogi jelentésében. Fel kell számolni a romák szegregálását, biztosítani kell az anyanyelv használatához való jogot, és hosszú távú bevándorlási politikát kell kialakítani az EU-ban - áll még a szövegben. A jelentés a meleg párok megkülönböztetésének megszüntetését is kéri. Az Európai Parlament a decemberi plenáris vita után 2009. január 14-én voksolt a 2008-as évet értékelı emberi jogi jelentésrıl. A képviselık 401 igen, 220 nem, 67 tartózkodó vokssal fogadták el a szöveget. A Giusto Catania (GUE/NGL, olasz) által jegyzett szöveg szerint annak ellenére, hogy az Európai Unióról szóló szerzıdés 7. cikke biztosítja, hogy az EU-ban ne kerülhessen sor az emberi jogok és az alapvetı szabadságok súlyos megsértésére, az uniós tagállamokban nagy számban történnek ilyen esetek. "A tagállamok még mindig belsı keretek közé szorítják az emberi jogok védelmét, és kivonják magukat az
29
európai
uniós
ellenırzés
alól"
-
áll
a
jelentésben.
Kisebbségi nyelvhasználat és önrendelkezés A közösségi politikában nincsenek sem közös kritériumok, sem minimális normák, sem közös definíció a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan - áll a jelentésben. A képviselık ezeknek a kidolgozását várják. A kiemeli a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének fontosságát, mivel "az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jog a legalapvetıbb jogok közé tartozik" - így a szöveg. Az EP "úgy véli, hogy a szubszidiaritás és az önrendelkezés elvei jelentik a leghatékonyabb eszközt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kezelése tekintetében, követve az unión belül létezı legjobb gyakorlatokat". A parlament ezért "ösztönzi a megfelelı önrendelkezési megoldások alkalmazását, a tagállamok szuverenitásának és területi integritásának teljes tiszteletben tartása mellett". (Az errıl szóló módosítást 452 igen, 211 nem és 25 tartózkodó vokassal fogadták el.) A romák helyzete A parlament a romák elleni szegregáció megszüntetésére szólít fel a lakhatáshoz való hozzáférés hiánya, a munkaerıpiacról, a közoktatásból és az egészségügyi ellátásból való kirekesztettség terén. A jelentés szerint hatóságok gyakran diszkriminálják a romákat, akik ezen túl alulreprezentáltak a politikában, a kevés számú integrációs program pedig széles körő romaellenességgel párosul. A képviselık úgy vélik, a rendırség is sok esetben hátrányosan különbözteti meg a romákat. A szöveg külön megemlíti a faji alapú nyilvántartásba vételt és az aránytalan mértékő "véletlenszerő" helyszíni ellenırzéseket. A képviselık arra kérik a tagállamokat, lépjenek fel a roma kiskorúak esetében elıforduló nem hivatalos házasságkötések gyakorlata ellen. Meleg párok A képviselık azt szeretnék, ha a tagállamok kölcsönösen elismernék a házas, illetve a bejegyzett élettársi viszonyban élı homoszexuális párokat. Szüntessék meg a szexuális beállítottságon alapuló megkülönböztetést, és szükség esetén adjanak menedékjogot a származási országukban nemi irányultságuk miatt üldözött személyeknek - kéri az EP. A parlament szerint a "vallási, társadalmi és politikai vezetık által a homoszexuálisokkal kapcsolatban megfogalmazott diszkriminatív megjegyzések győlöletet és erıszakot keltenek". A képviselık ezért "kérik a megfelelı vezetı szerveket, hogy ezt ítéljék el". Az EP "teljes mértékben támogatja a homoszexualitás büntethetıségének általános megszüntetésére irányuló, valamennyi tagállam által támogatott francia kezdeményezést, mivel 91 országban a homoszexualitás továbbra is bőncselekmény, és néhány esetben halálbüntetést is vonhat maga után". Bevándorlók és integráció "Ahelyett, hogy a tagállamok minden erıfeszítésüket az illegális bevándorlás megelızésére összepontosítanák, például egyre növekvı határellenırzési intézkedések révén" - így a jelentés, "hatékony és hosszú távú legális bevándorlási politikát kellene kialakítani, valamint rugalmasabb és összehangoltabb szabályokat kellene alkotni a menedékjogért folyamadók esetében". "A hatékony integrációs politika hiánya a külföldiek és a hontalanok százezreit zárja ki a munkavégzésbıl, a társadalmi és politikai életbıl, ez a kirekesztés pedig veszélyeztetett helyzetbe hozza az embert, utat nyit a radikalizálódás, az embercsempészet és a kizsákmányolás egyéb formái felé" - így a szöveg. Terrorizmus és CIA Az EP szerint a "terrorizmus elleni küzdelem és a nemzetközi együttmőködés gyakran az emberi jogok és alapvetı szabadságok - nevezetesen a magánélethez való alapvetı jog, az adatvédelem és a megkülönböztetés-mentesség - alacsonyabb szintő védelméhez vezet". A képviselık arra kérik az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy "kövessék az EP 2007-ben megfogalmazott ajánlásait az európai országoknak a CIA-foglyok szállításában és illegális fogva tartásában való állítólagos közremőködésérıl". A képviselık üdvözlik a következı amerikai elnök kijelentését, amely szerint bezárják a guantanámói fogolytábort és a fogva tartottakat bíróság elé állítják. Magyar felszólalók A december 17-én tartott plenáris vitában felszólalt Gál Kinga (néppárti). Szerinte komoly üzenet a parlament részérıl, hogy létrehozta az Alapvetı Jogok Ügynökségét".
30
A képviselını szerint a jelentéssel kapcsolatos véleménykülönbségek sokszor a régi és az új tagállamok eltérı problémáiból adódnak. "Hiszen Európa nyugati felén az alapvetı jogok érvényesülésekor szinte mindig a diszkriminációmentesség érvényesülését értik, legyen ez a jelentıs számú migráns lakosságú kisebbség, az etnikai hovatartozás vagy a szexuális irányultság alapján. Ugyanakkor az új tagállamokban még máshol tartunk, mikor alapvetı jogainkat szeretnénk érvényesíteni. Még alapvetı szabadságjogainkat féltjük sok esetben, és amikor kisebbségekrıl beszélünk, akkor ıshonos kisebbségek millióiról beszélünk, akiknek ma is sértik alapvetı jogait az új tagállamokban" - fogalmazott Gál Kinga. Sógor Csaba (néppárti, Románia) azt mondta, "a nemzeti kisebbségek önhibájukon kívül kerültek új országokba. Sajnos nagyon sok új tagállamban kollektív bőnösséggel sújtják ıket, meg akarják tiltani, hogy anyanyelvükön tanulják meg történelmüket, lakóhelyük, helységeik, folyóik neveit". Van, aki az önrendelkezés bármely formáját azért tiltaná be, mert "fragmentizálódik az EU" - tette hozzá. A képviselı úgy vélte: "azok az országok, például Olaszország vagy Finnország, akik kulturális vagy területi autonómiát adtak a kisebbségeiknek, nem mentek tönkre". "Meg kell adni a lehetıséget minden EU-tagországnak, hogy tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait" - zárta felszólalását Sógor Csaba. Forrás: RomNet
A kisebbségi kérdést is érintı emberi jogi jelentést fogadott el az Európai Parlament Megszavazta az Európai Parlament plenáris ülésén az éves emberi jogi jelentést, amely fontos, a kisebbségekre vonatkozó kitételeket is tartalmaz. A jelentés szerint - amelyhez több magyar képviselı is magyarázatot főzött - "a szubszidiaritás és az önrendelkezés elvei jelentik a leghatékonyabb eszközt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kezelésére". A képviselık sürgetik egyebek között, hogy az Európa Unióban számolják fel a romák szegregálását, továbbá biztosítsák az anyanyelv használatához való jogot. A szöveg emlékeztet, hogy az uniós politikában nincsenek sem közös kritériumok, sem minimális normák, sem közös definíció a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan, és az EP ezeknek a kidolgozását várja. A jelentés szerint hatóságok gyakran diszkriminálják a romákat, akik alulreprezentáltak a politikában is, a kevés számú integrációs program pedig széles körő romaellenességgel párosul. A decemberben tartott plenáris vitában felszólalt Gál Kinga (Fidesz), aki komoly üzenetnek mondta a parlament részérıl, hogy létrehozta az alapvetı jogok ügynökségét, és rámutatott a régi és az új EUtagállamok eltérı problémáira is. "Európa nyugati felén az alapvetı jogok érvényesülésekor szinte mindig a diszkriminációmentesség érvényesülését értik... Ugyanakkor az új tagállamokban ... még alapvetı szabadságjogainkat féltjük sok esetben, és amikor kisebbségekrıl beszélünk, akkor ıshonos kisebbségek millióiról beszélünk, akiknek ma is sértik alapvetı jogait" - fogalmazott. Az erdélyi magyar Sógor Csaba szerint a nemzeti kisebbségeket "sok új tagállamban kollektív bőnösséggel sújtják, meg akarják tiltani, hogy anyanyelvükön tanulják meg történelmüket, lakóhelyük, helységeik, folyóik neveit". A szavazatokat magyarázva Olajos Péter (MDF) méltatta, hogy a jelentés "korábbi hiányosságokat a kisebbségi jogok területén megszüntet". Különösen fontosnak tartotta azt a paragrafust, "amely kimondja, hogy az önrendelkezés a leghatékonyabb eszköz a nemzeti kisebbségek közösségének problémáinak kezelésében, mégpedig úgy, hogy az EU-ban létezı legjobb példákat kell követni a személyes, a kulturális, a területi, a regionális autonómiák vonatkozásában". Gál Kinga arra is utalt, hogy a jelentés "átfogó és számos aspektusában áttörést hozó", ugyanakkor "számos elfogadott paragrafusa vitatható..., amit elfogadhatatlannak tartunk, hogy uniós szinten szabályozzunk". Tıkés László erdélyi magyar püspök úgy vélte, hogy "a kisebbségi jogokról szóló fejezet ... alapját és kezdetét jelentheti az EU kisebbségvédelmi jogrendszere megalkotásának". Sajnálatát fejezte ki
31
ugyanakkor, hogy kimaradtak a hagyományos kisebbségre, a közösségi jogokra meg a területi és regionális autonómiára vonatkozó megfogalmazások. Járóka Lívia (Fidesz) közleményében arra emlékeztetett, hogy módosító indítványában olyan "cselekvésközpontú stratégiát sürgetett a romák érdekében, amely világos célokat bemutató útitervet kínál a tagállamok számára". "Az oktatás, lakhatás, egészségügy és hátrányos megkülönböztetés területeit együttesen megcélzó, a tagállami rossz gyakorlatokkal szemben pártokon és kormányzati ciklusokon túlmutató programot kell kidolgozni, amely a leginkább válságos régiókban az azonnali cselekvés alapjául is szolgálhat" - vélte a képviselı a dokumentum romákra vonatkozó fejezete kapcsán. A jelentés foglalkozik a migráció témájával is. Mint fogalmaz, ahelyett, hogy a tagállamok minden erıfeszítésüket az illegális bevándorlás megelızésére összepontosítanák, ... hatékony és hosszú távú legális bevándorlási politikát kellene kialakítani, valamint rugalmasabb és összehangoltabb szabályokat kellene alkotni a menedékjogért folyamadók esetében". Az EP arra is kitért, hogy a "terrorizmus elleni küzdelem és a nemzetközi együttmőködés gyakran az emberi jogok és alapvetı szabadságok – nevezetesen a magánélethez való alapvetı jog, az adatvédelem és a megkülönböztetés-mentesség – alacsonyabb szintő védelméhez vezet". Forrás: MTI
Figyelmeztetések Budapestnek a hiányos jogszabály-átvétel miatt Két uniós jogszabály hiányos átvétele miatt is folytatódik - immár a második szakaszban Magyarországgal szemben a kötelezettségszegési eljárás. Brüsszel a munkahelyi diszkriminációról és a tıkekövetelményekrıl szóló irányelvek hazai jogrendbe való átültetésével elégedetlen. Második szakaszba lépett a jogsértési eljárás tizenegy uniós tagállammal, köztük Magyarországgal szemben a munkahelyi diszkriminációt tiltó irányelv hiányos átvétele miatt. Úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság tizenegy uniós tagállamnak – köztük Magyarországnak – annak az uniós jogszabálynak hiányos átvétele miatt, amely megtiltja, hogy a munkahelyeken és a szakképzésben vallási alapon, szexuális orientáció, kor vagy munkavégzési képesség alapján különbséget tegyenek a munkavállalók között. A 11 tagállam – Csehország, Észtország, Írország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Hollandia, Finnország és Svédország – ellen folyó szabálysértési eljárás ezzel második szakaszába lépett és könnyen az Európai Bíróságon végzıdhet, amennyiben két hónapon belül nem adnak elfogadható magyarázatot a mulasztásra. Magyarország esetében a Bizottság négy problémát lát a még 2000-ben elfogadott jogszabály átvételében, amely megtilt minden faji, vallási, nemi, szexuális orientáltság és kor szerinti diszkriminációt a munkahelyeken és az állások betöltésénél. Az indoklással ellátott vélemény mindenekelıtt a közvetett diszkrimináció pontatlan meghatározását kifogásolja a vonatkozó magyar törvényben. A jogszabály nem tiltja továbbá a hátrányos megkülönböztetést a munkaadói vagy önfoglalkoztatói szervezetekben való részvételt illetve tagságot illetıen. Túlságosan korlátozónak tartja a Bizottság azt a kötelezettséget, amely észszerő körülmények biztosítását írja elı a rokkant munkavállalók számára. Végül pontatlannak tartja Brüsszel a diszkrimináció áldozatainak esetében a bizonyítás terhének áthárítására vonatkozó elıírás definícióját is. Ami az utolsó pontot illeti, azok a személyek, akiket hátrányos megkülönböztetés ért, a hatályos nemzeti törvények szerint hazai bíróságok elé citálhatják munkaadójukat. A bizonyítás terhének áthárítása azt jelenti, hogy bírósági kereset esetén az alperesnek kell bizonyítania, hogy nem alkalmazott hátrányos
32
megkülönböztetést a panaszossal szemben. Magyarországnak és a többi új tagállamnak 2004. május 1re kellett volna elvileg precízen átvennie az irányelv rendelkezéseit. Folytatódik a tıkekövetelmények miatt indult eljárás A tıkekövetelményre vonatkozó irányelvek hiányos átvétele miatt folytatódik a Magyarország ellen korábban indított jogsértési eljárás – döntött az Európai Bizottság. Brüsszel Magyarországnak és Spanyolországnak küldött indoklással ellátott véleményt az úgynevezett tıkekövetelményre vonatkozó jogszabályok hiányos átvétele miatt. Az indoklással ellátott vélemény a kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti. Noha a Bizottság megítélése szerint Magyarország megtette a legfontosabb lépéseket a jogszabályok nemzeti jogrendbe történı átültetése során, a végrehajtási intézkedések tekintetében továbbra is hiányosságok tapasztalhatók. A két szóban forgó jogszabály egyike a hitelintézetek tevékenységének megkezdésérıl és folytatásáról szóló 2006/48/EK, a másik pedig a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tıkemegfelelésérıl szóló 2006/49/EK irányelv. A két irányelvet 2006. december 31-ig kellett átvenniük a tagállamoknak. A tıkekövetelményekre vonatkozó új szabályok elıírják, hogy mekkora összeggel kell a bankoknak és a befektetési vállalkozásoknak rendelkezniük annak érdekében, hogy fedezni tudják az általuk vállalt kockázatokat, és biztosítani tudják a betétesek védelmét. Forrás: BruxInfo
Dicsér és int is Brüsszel a konvergenciaprogram kapcsán A magyar konvergenciaprogramról készült értékelésében az Európai Bizottság elégedetten veszi tudomásul a 2007-es hiánycél túlteljesítését, Joaquín Almunia ugyanakkor kifogásolja, hogy a tavalyi évben elért többletbevételt a kormány nem kizárólag a deficit csökkentésére fordította. Az uniós biztos szerint egy eurócsatlakozási céldátum jól szolgálná a magyar gazdaság felkészülését az egységes valutára. Úgy tőnik, a magyar költségvetési helyzet nagyjából összhangban van azzal a céllal, hogy Magyarország 2009-re az elıírt szintre szorítsa le az államháztartási hiányt” – húzza alá a tavaly december elsején benyújtott frissített konvergenciaprogramról készült bizottsági értékelés, amely egyúttal a költségvetés következetes végrehajtására és a strukturális reformok precíz és menetrend szerinti megvalósítására sürgeti a magyar kormányt. A 2007 és 2011 közötti idıszakot felölelı konvergenciaprogram egy olyan makrogazdasági pályát rajzolt fel, amelyen haladva Magyarország 2009-ig az euró bevezetéséhez elengedhetetlenül szükséges GDParányosan 3 százalékos szint alá kívánja leszorítani az államháztartás hiányát. Joaquín Almunia, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa az értékelés nyilvánosságra hozatala alkalmából magyar tudósítóknak azt mondta, hogy a 2007-es hiány kedvezıbb lett a vártnál és végsı soron még a decemberi programban elırejelzett 6,2 százaléknál, sıt akár 6%-nál is alacsonyabb szintre süllyedhet (a 2006-os 9,2%-ról). A magyar államháztartási hiány ezzel együtt még mindig a legmagasabb az EU-ban – mutatott rá, emlékeztetve arra, hogy miután hazánk makrogazdasági fenntarthatóság szempontjából elsısorban az öregedı társadalommal összefüggı fokozatosan jelentkezı terhek miatt „nagy rizikófaktorú” országnak számít, az erıfeszítések nem állhatnak meg a túlzott mértékő hiány felszámolásánál. Az extra bevételek felét nem jól használta fel a kormány
33
A spanyol nemzetiségő biztos (és a programról készült értékelés) figyelmét nem kerülte el, hogy a decemberben módosított magyar program 4,2 százalékról 4 százalékra módosította a 2008-as hiánycélt, amit elérhetınek tart. Fejcsóválással konstatálja ugyanakkor azt, hogy a magyar kormány a vártnál nagyobb 2007-es bevételeknek csak körülbelül a felét fordította a hiány csökkentésére, miközben a pluszbevételek másik felével a kiadásokat növelte. Almunia azt szeretné, ha a tervezettnél nagyobb bevételeket a magyar kormány az államháztartási hiány csökkentésére fordítaná, ellenkezı esetben, a gazdasági környezet romlásával – aminek idén a hitelpiaci válság miatt meglehetısen nagy a valószínősége – 2008-ban nehezebb lesz teljesítenie a tervet. Arra is emlékeztetett, hogy a magyar deficitlefaragás 2007-óta növekvı kockázatnak van kitéve, ha a reformprogramot nem hajtják végre maradéktalanul. Az Európai Bizottság arra kéri a pénzügyminiszteri tanácsot, hogy három ajánlással forduljon Magyarországhoz. Elıször is szigorúan és következetesen hajtsa végre a 2008-as költségvetést, és szükség esetén álljon készen pótlólagos intézkedések meghozatalára 2009-ben. Brüsszel azt is igényként írná elı, hogy a kormány gondoskodjon a költségvetés kiadási oldalának modernizálásáról. A közkiadások ellenırzésének javítását is elvárja a Bizottság Budapesttıl. Végül ismételten felhívja a magyar kormány figyelmét az öregedı lakosság jelentette kockázatra, ami aláhúzza annak fontosságát, hogy az ország a költségvetés kiegyensúlyozása felé vegye az irányt, illetve keresztülvigye a nyugdíjreformot. A biztos nyugtalanítónak nevezte a 2007-es 7,9 százalékos inflációt, amelynek gyors korrekcióját tartja szükségesnek (a magyar program 4,8%-os, a bizottsági elırejelzések 4,9%-os inflációt jósolnak hazánknak 2008-ban). Az államháztartási kiigazításnak az infláció gyorsulására gyakorolt hatására a Tanács elé terjesztendı írásos bizottsági vélemény is felhívja a figyelmet, megjegyezve, hogy a drágulás ütemének 2008-tól lassulnia kell. Almunia a BruxInfo kérdésére úgy vélte, hogy a világon végigsöprı hitelpiaci válsággal kapcsolatos kockázatok a felzárkózás folyamatában lévı új tagállamokban eddig nem materializálódtak. A zavarok érdekes módon sokkal jobban érezhetıek a szofisztikált tıkepiaccal rendelkezı fejlettebb uniós tagállamokban. Bár a biztos szerint Magyarországot még nem érintette meg a válság, ennek kockázatai igenis valósak. A krízis ugyanis láthatóan más szektorokba is begyőrőzik, mint legutóbb az értékpapírpiacokra és a következı idıszakban továbbgyőrőzıdhet. Almunia szerint ebben a helyzetben különösen nagy jelentısége van az egészséges és kiszámítható makrogazdasági politikának, amely befektetésekre sarkall akkor, amikor a befektetık az alacsonyabb kockázatú piacok felé mozdulnak. A biztos egy kérdésre válaszolva arra is emlékeztetett, hogy Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok közül jelenleg egyet sem teljesít. Mint hangsúlyozta, nem tudja megmondani, hogy hazánk mikor lesz képes valamennyi feltétel teljesítésére. Ezzel összefüggésben hasznosnak nevezte, ha egy ország „stratégiai célt” tőz ki maga elé, egyfajta politikai kötelezettségvállalást tesz annak érdekében, hogy felkészítse a gazdaságot az euró átvételére. Egy ilyen célkitőzés szerinte nagyon jó iránytőként szolgálna a magyar gazdaság problémáinak a megoldásához is. Túlságosan optimista elırejelzések 2009-re Ami a magyar kormány GDP-növekedési elıirányzatait illeti, a Bizottság szerint a 2007-re becsült 1,7 százalék, illetve a 2008-ra jósolt 2,8 százalék reálisnak tőnik, ám a 2009-re jelzett 4,0 százalék már meglehetısen optimistának látszik. 2009-tıl a kormány viszonylag kedvezıen értékeli a belföldi kereslet várható alakulását – jegyzi meg némileg elmarasztalóan a Tanács elé terjesztett javaslat. „A 2008 utáni idıszakra elırejelzett robusztus növekedés a munkatermelékenység növekedésének meglehetısen optimista feltételezésén és a lakossági fogyasztás és a magánberuházások elırejelzett felélénkülésén alapul” – olvasható az anyagban. A külsı egyensúlyban elırejelzett javulást megvalósíthatónak nevezi a bizottsági anyag, feltéve, hogy a fiskális konszolidáció a terveknek megfelelıen folytatódik. Nagyjából megvalósíthatónak tőnik a tavaly 7,9 százalékos infláció 3 százalék körüli szintre való leszorítása is 2009-re, bár az elırejelzettnél gyorsabb bérnövekedés és az árupiacokról származó tartós inflációs nyomás kockázatot jelenthet a kormány tervezett inflációs pályájára nézve és így tovább késleltetheti a nominális konvergenciát – állapítja meg a
34
Bizottság, hozzátéve, hogy az óvatos adópolitika illetve a szerkezeti reformok folytatása ebbıl a szempontból is fontos szerepet játszhat. Az államháztartási egyenleg 2008-ra elırejelzett alakulását övezı kockázatok nagyjából kiegyensúlyozottnak tőnnek, tekintettel a tervezettnél jobb 2007-es tényszámokra és a költségvetési tartalékokra, amelyek fedezhetik az esetleges kiadásnöveléseket – állapítja meg némi elégedettséggel a Bizottság. Azt is hozzáteszi viszont, hogy 2009-tıl az államháztartási egyenleg tényleges alakulása rosszabb lehet a tervezettnél. A reméltnél alacsonyabb GDP-növekedés jövıre a vártnál jóval magasabb hiányt eredményezhet – figyelmeztet Brüsszel. Szerinte máris látszanak az elsı jelei a kiadási oldalt érintı intézkedések lazulásának, mivel 2007 közepe óta a kiadások növekedési üteme felzárkózott a bevételek növekedési üteméhez. A Bizottság annak sem örül, hogy a közszféra béreinek 2008-as befagyasztására tett korábbi vállalások nem teljesülnek, bár megjegyzi, hogy ha 5 százalékosnál gyorsabb lesz az infláció, akkor a reálbérek nem fognak emelkedni. A kiadási oldalon is megjelennek újabb kockázatok, ha a súlyosan eladósodott államvasutak tervezett reorganizációja nem vezet el az államháztartást terhelı kiadások csökkentéséhez. A múltbeli tapasztalatok is arra intenek, hogy 2009-tıl kezdve fennáll a kockázata a költségvetési politika fellazulásának – int a Bizottság. Szerinte a költségvetési célokkal kapcsolatos kockázatok éppen úgy érvényesek az államadósság alakulására is, ezért annak alakulása valószínőleg szintén kevésbé lesz kedvezı, mint ahogy azt a program jósolja, különösen 2008 után. Mindezek miatt a 2009-re elırejelzett 3,2 százalékos deficitcél csakis akkor lesz tartható, ha programban jelzett reformintézkedéseket teljeskörően megvalósítja a kormány – figyelmeztet Brüsszel. Mint ismert, jövıre még a nyugdíjreform pozitív költségvetési hatásainak 20 százalékát el lehet számolni a kimutatott deficit csökkentésére, ami hazánk esetében 2009-ben 0,3 százalék lesz – emiatt a korrigált hiány 2,9 százalék lehet. Ez az elırejelzés azonban nem biztosít megfelelı tartalékot az esetleges negatív költségvetési fejlemények esetére. „A 3 százalékos deficitküszöb átlépése ellen a normális makrogazdasági ingadozások esetére szükséges biztonsági tartalékok nem várhatóak a jelenlegi programozási periódusban” – szögezi le Brüsszel. Ez komoly elmarasztalással ér fel, hiszen a konvergenciaprogram idıhorizontja immár 2011-ig terjed és arra az évre a kormány 2,2 százalékos hiánnyal számol. Forrás: BruxInfo
Elindult az Európai Parlament választási honlapja A honlapon számos adatot, információt találhat a 2009-es EP-választás idıpontjáról, módjáról, az egyes EU-országokról, tovább az Európai Parlament mostani, 2004-2009-es ciklusának tevékenységérıl, a képviselıkrıl és a frakciókról. A baloldali menüsorból választva a 27 ország, 1 választás cím alatt az egyes uniós tagországokról szóló adatokat talál. Az Európai Parlament összetételérıl itt olvashat. A Legfontosabb események címszónál a 2004-2009-es idıszak kiemelkedı történéseirıl talál összefoglalókat. Az itt látható, Mi történt az EP-ben? - összefoglaló 2004-2009 címő anyag témakörönként röviden áttekinti az EP-nek a most véget érı ciklusban végzett munkáját. A Kiemelt témák a 2004-2009-es ciklusból egy-egy konkrét jogszabály sorsát követi végig. További információkat talál az összefoglalóknál megadott linkeken. Az anyagok folyamatosan frissülnek. A magyar választási rendszerrıl, az elızı választás eredményérıl és a magyar EP-képviselıkrıl itt olvashat összefoglaló cikket. Forrás: Európai Parlament
35
ROMA HÍREK Nem életképesek a cigány önkormányzatok Nem lehet lebontani a kisebbségi önkormányzati rendszert, de a jelenlegi struktúra életképtelennyilatkozta az InfoRádiónak a Fıvárosi Cigány Önkormányzat elnöke. Meglátása szerint új kisebbségi törvényre és komoly garanciákra lenne szükség, hogy az önkormányzatok elláthassák feladatukat. Nem vált be a kisebbségi önkormányzati rendszer a cigányság esetében, mondta Sólyom László államfı, a kisebbségi törvény megalkotásának 15. évfordulóján tartott konferencián. Szerinte a legnagyobb hazai kisebbség, a roma közösség problémája "speciális kezelést" igényel, amellyel törvényhozási szinten is számot kell vetni. Fıvárosi Cigány Önkormányzat elnöke, Makai István szerint a köztársasági elnök pontosan látja, hogy a rendszer jelenlegi formájában nem mőködik. Az elnök szerint új és alaposan elıkészített kisebbségi törvényre lenne szükség, amely számos garanciát biztosítana az önkormányzati rendszer megfelelı mőködéséhez. A vezetı elsısorban a finanszírozási háttérre, a struktúra átláthatóságára és a szabályozási keretekre vonatkozó garanciákat tartja lényegesnek. Folyamatosan beszélünk a témáról, ám ezek egyelıre belterjes beszélgetések, a konszenzus még várat magára - nyilatkozott az önkormányzat lehetséges javaslatairól Makai István. A rendszer megszüntetését azonban nem tudom elképzelni, nem látok ugyanis alternatívát arra, hogy az önkormányzatokat mivel lehetne kiváltani - tette hozzá. Égetı problémák vannak az oktatás és foglalkoztatás területén - folytatta az elnök. A szociális háló gyakorlatilag nem mőködik, a cigányok tömegesen kerültek adósságspirálba. Ezek a gondok sürgıs megoldásra várnak, amelyben az önkormányzatoknak kulcsszerepet kell játszaniuk - hívta fel a figyelmet. Forrás: InfoRádió
A roma szervezetek nagyobb beleszólást kérnek A roma civil szervezıdések nagyobb beleszólást szeretnének elérni azokban az ügyekben, amelyek a cigánytársadalmat érintik. Errıl beszélt Ifjabb Bogdán János az Országos Cigány Önkormányzat szóvivıje a Világunk-Reggelben. Az Országos Cigány Önkormányzat képviselıi egy megbeszélésen vett részt a köztársasági elnökkel. Ennek értékelése kapcsán az OCİ szóvivıje elmondta: a Magyar "prikezsia" Gárda is szóba került a találkozón. A gárdát azért nevezték el prikezsiának, mert szerintük a tevékenységük szégyent hoz a Kárpát-medencében élı magyarságra. Prikezsia cigánynyelven szerencsétlenséget, bánatot jelent. A szóvivı üdvözölte az ügyészség azon döntését, mellyel a szervezet feloszlatását kezdeményezte. A szervezet által képviselt ideológia egyszer már a történelem szemétdombjára került, és aki ezt napjainkban újraéleszti, annak nincs helye a magyar közéletben - tette hozzá Bogdán János. Az elmúlt 17 évben minden kormány ígéretet tett a romakérdés megoldására, ennek ellenére nem történt látványos változás - összegezte a rendszerváltás óta eltelt idıszakot. A valódi megoldás az lenne, ha az oktatásban, az egészségügyben, a foglalkoztatásban, a lakhatásban és a kultúrában sikerülne elérni némi haladást. Úgy vélte, a hasonló törekvések azért nem értek el sikert, mert a helyi képviselıket nem vonták be a döntésekbe. Bogdán János szerint a közvélemény elıtt nagyon kedvezıtlen színben tőnik fel az, hogy a nagypolitika szintjén milliárdos összegeket emlegetnek a romakérdés kapcsán, ám ezek az összegek eddig még sosem jutottak el az érintettekhez. Forrás: dunatv.hu
15 milliós támogatás a fıvárosi romák helyzetének javítására Ebbıl a pénzbıl egyebek mellett egy munkaerı-közvetítı hálózati irodát állítanak fel. A fıvárosi önkormányzat 15 millió forintos kiegészítı támogatást nyújt a Fıvárosi Cigány Önkormányzat programjainak megvalósításához. Ebbıl a pénzbıl egyebek mellett egy munkaerı-közvetítı hálózati irodát állítanak fel. A támogatási szerzıdést Demszky Gábor fıpolgármester és Makai István, a kisebbségi önkormányzat elnöke írta alá. A munkaerı-közvetítı hálózati iroda - szoros kapcsolatban a munkaügyi központokkal, a munkáltatókkal és a hivatalokkal - a kisebbségi önkormányzat égisze alatt mőködik, így az itt állást keresık biztosak lehetnek abban, hogy megértik problémáikat, és igényeiknek, képzettségüknek megfelelı állást tudnak kínálni számukra - áll a támogatás indoklásában. A fıvárosi romák foglalkoztatási aránya ugyan jobb, mint a vidéken élıké, ám az intolerancia és az információhiány következtében sokan alacsony presztízső és rosszul fizetı munkát végeznek. A cigányság szempontjait érvényesítı munkaközvetítı iroda segíteni tud ennek a problémának a kezelésében. A fıvárosi önkormányzat támogatásáról biztosította, a lakhatási és adósságspirálban lévı társadalmi csoportok élethelyzetének megoldására szolgáló adósságkezelési csomag kidolgozását. Ezt egy kerületekre lebontott, a helyi önkormányzati képviselık, szakértık, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok és a helyi lakosok részvételével lebonyolított konferencia-sorozat keretében tervezi a Fıvárosi Cigány Önkormányzat. A Fıvárosi Önkormányzat szintén támogatja a cigány önkormányzat továbbképzési, a romák identitását erısítı kulturális és nyelvi kezdeményezéseit, valamint az információátadás gyorsítását szolgáló informatikai fejlesztéseket. Forrás: FH
A 2008-as keretnél több pénz lesz a cigánytelepek felszámolására Az idén egymilliárd forinttal több támogatás jut a célzott romaprogramokra, mint 2008-ban - mondta Teleki László, az MSZP országgyőlési képviselıje. A cigánytelepek felszámolására több mint egymilliárd forint van a 2009-es költségvetésben, az elızı években 400-800 millió forint fordítottak erre a célra - közölte a kormánypárti politikus, aki szerint ebbıl az összegbıl felgyorsíthatják a telepek felszámolását. Teleki László közölte: az Oktatási és Kulturális Minisztérium költségvetésében a célzott támogatásokra, például a roma zenészek és a roma gyermekek táboroztatására 740 millió forintot biztosítottak. Forrás: MTI
Támogatás a romáknak: munkahely, képzés, lakhatás, ösztöndíj Esztergom Programot indított a város roma közössége integrációjának elısegítésére Esztergom önkormányzata. Takács István önkormányzati sajtófelelıstıl azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a munkalehetıségek bıvítésére Meggyes Tamás polgármester (Fidesz-KDNP) javaslatára négy kezdeményezést fogadtak el a képviselık. Az elsı: az önkormányzati intézmények és a város tulajdonában álló cégek költségvetését megemelik az újonnan felvett roma munkavállalók foglalkoztatásának költségével. A második: tanulmányi szerzıdéses konstrukcióval ösztönzik a roma munkavállalókat magasabb képzettség elérésére. A harmadik: szolgálati lakásokhoz igyekszik juttatni az önkormányzat a város cégei és intézményei alkalmazásában álló romákat. Emellett negyedik elemként ösztöndíjat kapnak a középiskolában tanuló roma diákok. A program 53,5 millió forintos költségvetéssel indul. A program, amit a polgármester a helyi roma közösség képviselıivel egyeztetve tett a képviselı-testület asztalára, kiemeli: a foglalkoztatás a legégetıbb probléma. Növelésével az addig eltartottnak számító romák a társadalmi terhek viselıivé, eltartóvá válnak. Emellett az addig alacsonyabb minıségő, betanított munkát magasabb színvonalú válthatja fel, ami magasabb keresettel, így az életszínvonal emelkedésével jár. Fontos cél, hogy ez összekapcsolódjék a magasabb képzettség megszerezhetıségével és a lakhatás
37
megoldásával. Munkához jutás, keresıvé válás 51 intézménnyel vette fel a kapcsolatot a helyhatóság, jelezve: a felvett roma munkavállalók bérköltségeit az önkormányzat biztosítja az intézményeknek. Az intézményvezetıkkel folytatott megbeszéléseken, egyeztetéseken a Cigány Kisebbségi Önkormányzat is részt vett. Az eredmény: eddig 20 intézmény és 7 cég összesen 35 roma munkavállalót venne fel, dajka, pedagógiai és ifjúságvédelmi asszisztens, adminisztrátor, ügyintézı, titkári feladatokra, munkakörökbe. İket már február 1-tıl foglalkoztatják is új munkahelyükön. A foglalkoztatás bérköltségeire 43,8 millió forintot fordítanak Esztergomban. Képzettségi szint emelése Akiket az önkormányzati intézmények, cégek az imént vázolt módon foglalkoztatnak, azoknak a megfelelı végzettséghez szükséges iskoláztatásának díját Esztergom átvállalja és a képzés idejére türelmi idıt is biztosítanak a 35 résztvevınek. Ha olyan munkakörbe sikerül felvenniük valakit, amihez a meglévınél magasabb végzettség kell, a megszerzéséhez szükséges megállapodott idıre folyamatosan foglalkoztatják, eltekintve a végzettségi elıírástól. Sıt emellett még tanulmányaik finanszírozásához egy évig ösztöndíjat is kapnak, aminek összege 15 000 forint havonta, valamint egyszeri juttatásként 20 000 forintot taneszközökre, tankönyvre, és az esztergomi közpiskolában folyó érettségit adó képzés havi 3500 forintos díját folyósítja nekik a Városháza. A képzési programra 8,2 millió forintot költ Szent István városa. Lakhatás A város vállalkozásainak és intézményeinek roma munkavállalói szolgálati lakáshoz juthatnak, ha az önkormányzat által az otthonteremtı lakások bérbeadásával kapcsolatos feltételeket teljesítik. Ehhez a lépéshez nemcsak feltételt szab azonban Esztergom, hanem teljesít is: a jövıre induló lakásépítéssel teremti meg a szükséges otthonokat az integrációs programhoz. Középiskolás ösztöndíj A középfokú oktatási intézményekben tanuló roma diákok számára ösztöndíjrendszert alakított ki Esztergom. A középiskolában tanulók 15 ezer forintot kapnak havonta a tízhónapos iskolaév során. A novemberben meghirdetett pályázat eredményét december közepén hirdették ki: mind a 10 roma középiskolás elnyerte az önkormányzat támogatását. Összesen 1,3 millió forintnyi ösztöndíjhoz jutnak így az esztergomi roma középiskolások. Forrás: Esztergom Megyei Online
A magyar roma holokausztról nyílt kiállítás New Yorkban Magyarország állandó ENSZ-képviseletének épületében idén 12 tabló emlékezett meg a magyar cigányok elhurcoltatásáról és szenvedéseirıl. Az idei tárló címe: "A halál útjai". A kiállítás január 26-i kora délutáni megnyitóján nyolcfıs magyarországi küldöttség vett részt. A kiállítás fı üzenete a magyar ENSZ-képviselet sajtókommünikéje szerint az, hogy mindenki áldozat, aki a második világháború idején erıszak áldozatává vált. A kiállítás tablóit két történész, Kardos Ferenc és Tulok József állította össze, és a rendezvény idején rövid filmösszeállítást is bemutatnak a lágerekben készült felvételekbıl. A kiállítás megnyitóján nyolcfıs magyarországi küldöttség vett részt, amelyet Teleky László miniszterelnöki megbízott vezet, egyébként ı nyitja meg a kiállítást is, a delegáció tagjai pedig - a többi között - Kállai Ernı kisebbségi ombudsman és Kórozs Lajos munkaügyi államtitkár. A megnyitón részt vett Hiller István oktatási és kulturális miniszter; aki a New York-i és washingtoni magyar évad megnyitójára már a hét végén megérkezett New Yorkba. A novemberig tartó kulturális évad egyébként kéthetes koncertsorozattal indult a patinás Carnegie Hallban, New Yorkban, ahol a Fesztiválzenekar mutatkozott be Fischer Ádám vezényletével, valamint cigányzenét játszó mővészek léptek fel. A következı napokban a Carnegie Hall egy sor koncertnek ad otthont. A sort Roby Lakatos nyitotta meg, bemutatnak Kurtág- és Ligeti-darabokat, vendég lesz Eötvös Péter, Károlyi Katalin, Perényi Miklós és Paja Beáta is. Forrás: Mr1-kossuth.hu
38
Megjelent a teljes Biblia lovári fordítása Karácsonyra – egyszersmind a Biblia évének méltó lezárásaként - idızítette a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat és a Hungarofest Kht. – Reneszánsz Programiroda a teljes Biblia cigány (lovári) fordításának megjelentetését. Vesho-Farkas Zoltán roma mőfordító nyolcéves munkája rendkívüli jelentıségő, hiszen ez az elsı alkalom, hogy a teljes Biblia cigány fordítása elkészült az egész világon. A fordító szerint a cigányság számára nagyon fontos, hogy ezután a saját anyanyelvén olvashatja a szentírást. Reméli, hogy munkája külföldre is eljut. Az pedig, hogy ez a munka megszülethetett, óriási ajándék a cigányságnak, hiszen a hiten belül megszőnnek a nemzetiségek közötti különbségek, egy lélekké egyesülhetnek cigányok és nem cigányok. A fordítás nyelve azért a lovári, mert a Cigány Világkongresszus 1981-ben Göttingenben ezt a nyelvjárást jelölte ki, mint a világ cigányságának irodalmi nyelvét. A Biblia cigányra fordított szövegét Ruva Pál Sándor cigány író és fordító lektorálta, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által megbízott egyházi cenzor Tarjányi Béla professzor volt, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi Karán a szentírástudomány tanára - hangzott el a kiadvány budapesti bemutatóján. Forrás: http://www.magyarkurir.hu
Kortárs roma festımővészek kiállítása a várban Megnyílt az Emlékezés színes álmai c. kiállítás a várban. A vándorkiállítás két részbıl áll: kortárs roma festık mővei és Balázs János képei láthatók. Elıször Londonban, majd Pekingben mutatták be magyar roma festık munkáit. 2007-ben a Nemzeti Galériában nyílt egy kiállítás, ennek egy része – kibıvítve más képekkel - indult hazai körútra. A kortárs cigány festık képei mellett kiállították Balázs János festımővész munkáit is. İ volt az, aki a 70-es években elıször nevezte magát roma festınek, késıbb minden roma képzımővész az ı világából nıtt ki – mondta Szuhay Péter, a Magyar Néprajzi Múzeum fımunkatársa. A 70-es évektıl beszélhetünk cigány képzımővészetrıl. A cigány-roma életérzést, mesét, identitást fogalmazzák és festik meg az alkotók. A 90-es évek közepén indult a minisztérium és a Soros Alapítvány segítségével a képek győjtése. 100 kortárs roma festı képe mellett most 50 Balázs János festményt mutatnak be a várban. A kiállítás január végéig látható. Forrás: Eger Hír
Hátrányos helyzetőek foglalkoztatása a Nyugat-Dunántúlon A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében több mint 1500 hátrányos helyzető álláskeresı foglalkoztatását segítik elı a Nyugat-Dunántúlon: a kétéves, európai uniós program megvalósítására 2,1 milliárd forintot fordítanak - közölte Kiss Gyula projektfelelıs a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ sajtótájékoztatóján, Zalaegerszegen. A hátrányos helyzetőek foglalkoztatását és piacképes képzettségük megszerzését személyre szabott, a helyi munkaerıpiaci lehetıségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal segítik elı. A programban kiemelt célcsoportot jelentenek az alacsony iskolai végzettségőek, a 25 év alatti álláskeresık, a 30 év alatti, felsıfokú végzettségő pályakezdık, valamint az 50. életévüket betöltött munkanélküliek. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyes-rıl, gyed-rıl és ápolásról visszatérı nık támogatására is. Kiss Gyula megjegyezte: elvárás, hogy a jelentkezık 80 százaléka be is fejezze programot, 30 százalékuk pedig fél év után is megırizze a munkaviszonyát. A résztvevık számára mentori szolgáltatást biztosítanak, álláskeresési tréningeket, tanácsadásokat, képzéseket tartanak. Helyi igényekhez igazodó képzéseket indítottak, ezek között van egészségügyi, szociális jellegő, gépészeti, informatikai, ügyviteli, közgazdasági, vendéglátási és nyelvi felzárkóztató jellegő is. A régióban szervezett 65 képzésen csaknem ezren vesznek részt. Az intenzív továbbképzés átlagosan fél évig tart, ez idı alatt a résztvevık a minimálbérnek megfelelı keresetpótló támogatásban részesülnek. A program keretében mintegy ezer ember foglalkoztatásához nyújtanak bér-, bérköltség- és útiköltség-
39
támogatást. A tervek szerint a jövı évben 100-150 résztvevı számára indítanak munkaerıpiaci képzést, további 500 embernek pedig foglalkoztatási támogatást adnak. Forrás: MTI
Ösztöndíjas roma diákok Több mint hatvan cigány tanulónak adott át tanulmányi ösztöndíjat Szita Károly polgármester a kaposvári városházán. Kaposvár segély helyett tanulást és munkát ajánl minden polgárának, így van ez a romák esetében is mondta a fideszes polgármester az ösztöndíjak átadásán. Az önkormányzat stratégiailag fontosnak tekinti az oktatást, s a megszorítások ellenére nem hagyja veszni ezt a területet sem - jelentette ki Szita Károly, hozzátéve: ezért hirdeti meg 1995-tıl évrıl-évre a cigány tanulók ösztöndíját. A 2008/2009-es tanév elsı félévében az önkormányzat 64 pályázót támogat iskolatípustól és tanulmányi átlagtól függıen havonta ezerötszáz és hatezer forint közötti összeggel, összesen 706 ezer forinttal. Forrás: MTI
40
PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK Hazai és közösségi pályázatok ,,Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megırzéséhez igénybe vehetı támogatások részletes feltételei” Kiíró: Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Forrás: www.mvh.gov.hu Támogatás célja: a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerősítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megırzése, megújítása, és ezáltal a települések vonzerejének növelése. Pályázók köre: A rendelet 4. vagy 5. számú melléklete szerinti településen mőködı települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel érintett település a tagja, valamint székhellyel, illetve telephellyel rendelkezı nonprofit szervezet, valamint egyházi jogi személy. Beadási határidı: 2009. május 31., 2009. október 31. Pályázati csomag: A támogatási kérelmet Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) kirendeltségéhez, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon írott formában, vagy az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint az elektronikus őrlapkitöltı szolgáltatás segítségével elıállított elektronikus őrlapon, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani. További részletek: http://www.fvm.hu/doc/upload/200810/emva_videki_orokseg_kihirdetesre.pdf Érdeklıdni lehet: Bıvebb információ és a pályázati felhívás teljes szövege letölthetı a http://www.fvm.hu oldalról
„Biztos munka címő program megvalósítása” Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: A hajléktalan emberek foglalkoztatásának elısegítése a fizetendı járulékok átvállalásával, munkába állási támogatással valamint a szociális munka személyi költségének illetve a program bonyolításával járó költségek támogatásával. Pályázók köre: A hajéktalan-ellátásban részt vevı természetes és jogi személyek, vagyis önkormányzatok, állami és önkormányzati intézmények valamint humán szolgáltatást végzı nem állami szervezetek. Beadási határidı: Pályázni a rendelkezésre álló keret erejéig lehet. Pályázati csomag: http://www.hajlektalanokert.hu Érdeklıdni lehet: Tel.: 06/1/261-7704 (Varga Dóra, Hajléktalanokért Közalapítvány), E-mail:
[email protected]
,,Felhívás a "10 000 lépés program" 2008. évi szabadidıs programjának szervezésére, programszervezı feladatkörre” Kiíró: Önkormányzati Minisztérium Forrás: http://www.otm.gov.hu Támogatás célja: A pályázat célja programszervezık bevonása a "10 000 lépés program" szabadidıs programba (a továbbiakban: Program), annak érdekében, hogy a programszervezık gyaloglóklubokat hozzanak létre. A klubok létrehozásához az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága 10 000 lépés program-csomagokat biztosít ingyenesen. Pályázók köre: Önkormányzat, egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány, sportszövetség Beadási határidı: Folyamatos Pályázati csomag: http://www.otm.gov.hu/, http://www.ksr.sportolonemzet.hu/,
http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/eadecd6b709bc599c1257472 002f0be7?OpenDocument Érdeklıdni lehet: A pályázattal és a lépésszámlálók forgalmazóival kapcsolatosan további információ kérhetı:
[email protected];
[email protected] e-mail címeken.
,,Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007-2013 ” Kiíró: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Forrás: www.vati.hu Támogatás célja: Az EU által támogatott ETE program (Európai Területi Együttmőködés) Ausztria és Magyarország határtérségének határon átnyúló együttmőködési projektjeit segíti. A program célja az osztrák-magyar határ mentén a gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai kapcsolatok elmélyítése, ezáltal a regionális versenyképesség erısítése és az egyenlıtlenségek enyhítése. Jelen program keretében olyan projektek támogathatóak, amelyek közösen kerülnek kidolgozásra, valamint a régió közös lehetıségeinek és esélyeinek fenntartható és innovatív kihasználását eredményezik. Pályázók köre: - közintézmények és a közintézményekkel azonos elbírálás alá esı intézmények nonprofit szervezetek egyéb intézmények, amelyek a projektszinten közérdekő tevékenységet folytatnak Ide tartoznak például az állami, tartományi, ill. megyei szervek, önkormányzatok, egyetemek, a többségében közintézmények által finanszírozott és ellenırzött létesítmények, a közhasznú nonprofit szervezetek és egyesületek. Nem támogathatók magánszemélyek, politikai pártok, a vállalkozásoknak folyósított közvetlen támogatások, valamely projekt keretében megvalósuló profitorientált tevékenységek. Beadási határidı: A program támogatási forrásaira folyamatos pályázati rendszer keretében lehet pályázni, a pályázatok bármikor benyújthatók. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/99dc4fc557f64bfcc125748a0 02c925b?OpenDocument, valamint: http://www.at-hu.net Érdeklıdni lehet: http://www.at-hu.net
,,Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erısítése / TIOP - 1.2.2/08/1” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: A konstrukció átfogó célja a múzeumok oktatási-képzési szerepének erısítése és az iskolabarát szemlélető megújulásukhoz szükséges infrastrukturális háttér megteremtése, olyan infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, amelyek támogatják az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák - mindenekelıtt a kulturális tudatosság és kifejezıkészség megszerzéséhez szükséges kompetenciák, valamint a szociális és állampolgári kompetenciák elsajátítását. A konstrukció célja, hogy a múzeumok iskolabarát fejlesztése a közoktatást támogató egységes alapszolgáltatásként valósuljon meg. E fejlesztés célja, hogy a múzeumok sajátos adottságaikra építve erısítsék közösségi szerepüket és a nem-formális és informális tanulás helyszíneiként hatékonyabban mőködjenek, illetve legyenek képesek bekapcsolódni a formális oktatás rendszerébe, a képesség- és kompetenciafejlesztésbe. A fejlesztések szoros összhangban állnak a TÁMOP 3.2.8. mőveletével, azok infrastrukturális hátterét biztosítva. Ezen pályázat keretében nem valósulhat meg a múzeumok a Regionális Operatív Programok keretében támogatott látogatóbarát, turisztikai fejlesztése. Pályázók köre: 1. muzeális intézmények (az 1997. évi CXL. törvény szerint), 2. önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezı muzeális intézmények esetében a fenntartók Pályázók köre a KSH gazdálkodási formakódok szerint: 312. Központilag felügyelt költségvetési szerv 321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 323 Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv
42
324 Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 342 Köztestület által felügyelt költségvetési szerv 352 Országos kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 529 Egyéb egyesület 531 Szakszervezet 532 Egyéb munkavállalói érdekképviselet 541 Kamara 549 Egyéb köztestület 551 Egyház 552 Önálló egyházi intézmény 553 Egyház önálló szervezete 559 Egyéb egyházi szervezet 569 Egyéb alapítvány 571 Közhasznú társaság 599 Egyéb, jogi személyiségő nonprofit szervezet 951 Gesztor önkormányzat, társulás Beadási határidı: 2009. február 28. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/f487cf3ee559cce6c12574da0 03a6d02?OpenDocument Érdeklıdni lehet: További felvilágosítás a 06 40 638-638 számon, a http://www.nfu.hu/ honlapon, illetve írásban az
[email protected] e-mail címen kapható.
,,Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megırzéséhez igénybe vehetı támogatások részletes feltételei” Kiíró: Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Forrás: www.mvh.gov.hu Támogatás célja: A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerősítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megırzése, megújítása, és ezáltal a települések vonzerejének növelése. Pályázók köre: a 4. vagy 5. számú melléklet szerinti településen mőködı települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel érintett település a tagja, valamint székhellyel, illetve telephellyel rendelkezı nonprofit szervezet, valamint egyházi jogi személy. Beadási határidı: 2009. május 31., 2009. október 31. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/de5d790595134524c12574f2 003cc565?OpenDocument (1) A támogatási kérelmet 2008. október 15. és 2008. november 30. között, ezt követıen évente a) május 1.- május 31., és b) október 1. - október 31. között lehet benyújtani a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) kirendeltségéhez, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon írott formában, vagy az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint az elektronikus őrlapkitöltı szolgáltatás segítségével elıállított elektronikus őrlapon, ügyfélkapun keresztül. Érdeklıdni lehet: www.fvm.hu
,,Falumegújításra és - fejlesztésre igénybe vehetı támogatások igénylése” Kiíró: Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Forrás: www.mvh.gov.hu Támogatás célja: Helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró alábbi épületek külsı felújítása; a település környezetét és megjelenését javító kisléptékő infrastruktúra-fejlesztések; alapvetıen a helyben megtermelt mezıgazdasági termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozására, meglévık fejlesztésére, bıvítésére, az elıírásoknak történı megfeleltetésére. Kültéri, közcélú feladatokat ellátó játszóterek kialakítása, meglévık korszerősítése. Pályázók köre: - települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás -településen székhellyel vagy telephellyel rendelkezı nonprofit szervezet - székhellyel vagy telephellyel rendelkezı egyházi jogi személy Beadási határidı: 2009. május 31., 2009. október 31.
43
Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/2770189740bbbaeec12574f7 00604fad?OpenDocument A támogatási kérelem összeállításához szükséges formanyomtatványok letölthetıek a http://www.mvh.gov.hu honlapról. Az ügyfél a kérelmének benyújtását elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással is elvégezheti. Az ügyfélkapuról további információ megtalálható a http://www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu internetes oldalon. Amennyiben az ügyfél a kérelmet nem ügyfélkapun keresztül nyújtja be, a kérelmet az MVH http://www.mvh.gov.hu honlapján közzétett formanyomtatványon, papír alapon, postai úton, aláírva kell benyújtani az MVH megyei kirendeltségéhez. Érdeklıdni lehet: http://www.mvh.gov.hu
,,A közmővelıdés a nem formális és informális tanulás szolgálatában / TÁMOP-3.2.3/08/2” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: A konstrukció célja a közoktatási rendszer hatékonyságának a közmővelıdés eszközeivel történı javítása, ennek keretében a gyermek- és ifjúsági korosztály bevonása a formális oktatást támogató és kiegészítı új tanulási formákba, nem formális, informális tanulási programokba, szolgáltatásokba. A hátrányos helyzető csoportok bekapcsolása az egész életen át tartó tanulás folyamatába különös jelentıséggel bír azokon a településeken, ahol a formális, intézményes megoldások nem, vagy csak rossz hatásfokkal mőködnek. A konstrukció közvetlen célja az intézmények alkalmassá tétele az "új" tanulási formák alkalmazására a gyermek és ifjúsági korosztály számára, eredménye pedig ezen tanulási formák elterjesztése, a látogatottság növelése, a formális oktatás hatékonyságának növelése. Pályázók köre: - közmővelıdési intézmények, az 1997. évi CXL törvény szerint vagy fenntartóik; - a közmővelıdési feladatellátásra a helyi önkormányzattal közmővelıdési megállapodást kötı szervezetek - beleértve a roma közösségi házakat - az 1997. évi CXL törvény szerint vagy ezek fenntartói Beadási határidı: 2009. február 17. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/103c72821c6905efc12574f10 031cd52?OpenDocument A pályázati felhívás elválaszthatatlan része a részletes pályázati útmutató, valamint a pályázati adatlap és kitöltési útmutató, amelyek együtt tartalmazzák a pályázathoz szükséges összes feltételt. Érdeklıdni lehet: A pályázati kiírással kapcsolatos további dokumentumok a http://www.nfu.hu/ honlapról tölthetıek le. További felvilágosítás a 06 40 638-638 számon, illetve írásban az
[email protected] vagy az
[email protected] e-mail címen kapható.
,,A közmővelıdés a nem formális és informális tanulás szolgálatában (Közép-magyarországi régió) / TÁMOP-3.2.3/08/2/KMR” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: A konstrukció célja a közoktatási rendszer hatékonyságának a közmővelıdés eszközeivel történı javítása, ennek keretében a gyermek- és ifjúsági korosztály bevonása a formális oktatást támogató és kiegészítı új tanulási formákba, nem formális, informális tanulási programokba, szolgáltatásokba. A hátrányos helyzető csoportok bekapcsolása az egész életen át tartó tanulás folyamatába különös jelentıséggel bír azokon a településeken, ahol a formális, intézményes megoldások nem vagy csak rossz hatásfokkal mőködnek. A konstrukció közvetlen célja az intézmények alkalmassá tétele az "új" tanulási formák alkalmazására a gyermek és ifjúsági korosztály számára, eredménye pedig ezen tanulási formák elterjesztése, a látogatottság növelése, a formális oktatás hatékonyságának növelése. Ennek hatásaként hosszabb távon jobb iskolai eredmények és kisebb lemorzsolódás várható a programokba bevont gyermekek körében. A konstrukció további célja, hogy az iskolarendszeren kívüli képzési szolgáltatások az országban arányosan és minél teljesebb körben legyenek elérhetık. Ezt elsısorban a hátrányos helyzető kistérségek és települések elınyben részesítése szolgálja. A beavatkozás hozzájárul a térségek és települések népesség-megtartó képességének növekedéséhez is.
44
Pályázók köre: - közmővelıdési intézmények, az 1997. évi CXL törvény szerint, vagy fenntartóik; - a közmővelıdési feladatellátásra a helyi önkormányzattal közmővelıdési megállapodást kötı szervezetek - beleértve a roma közösségi házakat - az 1997. évi CXL törvény szerint vagy ezek fenntartói Beadási határidı: 2009. február 17. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/5ba3e9153964c9f6c12574f10 033465b?OpenDocument A pályázati felhívás elválaszthatatlan része a részletes pályázati útmutató, valamint a pályázati adatlap és kitöltési útmutató, amelyek együtt tartalmazzák a pályázathoz szükséges összes feltételt. Érdeklıdni lehet: A pályázati kiírással kapcsolatos további dokumentumok a http://www.nfu.hu/ honlapról tölthetıek le. További felvilágosítás a 06 40 638-638 számon, illetve írásban az
[email protected] vagy az
[email protected] e-mail címen kapható.
„Európa a polgárokért program / Testvérvárosi találkozók” Kiíró: Európai Bizottság Forrás: http://ec.europa.eu/index_hu.htm Támogatás célja: A testvérvárosi találkozók célja, hogy összehozzák a részt vevı települések polgárait, biztosítva, hogy az önkormányzati együttmőködés mellett erıs informális, személyes kapcsolatok alakuljanak ki közöttük. Pályázók köre: Pályázatot testvérvárosi kapcsolattal rendelkezı önkormányzatok vagy ezek jogi személyiséggel bíró testvérvárosi egyesületei, bizottságai nyújthatnak be. Beadási határidı: 2009. április 1., 2009. június 1., 2009. szeptember 1. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/63aaf36bfcf4196bc12574e60 031e6ea?OpenDocument Érdeklıdni lehet: Tempus Közalapítvány: http://www.tka.hu, Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség, Magyar nyelvő programismertetı: ACEA): http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/index_en.htm, http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/guide/documents/programme_guide_hu.pdf, További részletes információ található még az Európai Bizottság honlapján: http://ec.europa.eu/index_en.htm
,,Testvérvárosi találkozók” Kiíró: Európai Bizottság; Tempus Közalapítvány Forrás: www.tka.hu Támogatás célja: Az Európai Bizottság Európa a polgárokért programjának keretében megvalósuló testvérvárosi találkozók célja, hogy összehozzák a részt vevı települések polgárait, biztosítva, hogy az önkormányzati együttmőködés mellett erıs informális, személyes kapcsolatok alakuljanak ki közöttük. Pályázók köre: testvérvárosi kapcsolattal rendelkezı önkormányzatok, vagy ezek jogi személyiséggel bíró testvérvárosi egyesületei, bizottságai. Beadási határidı: 2009. március 1., 2009.április 1, 2009. június 1., 2009. szeptember 1. Pályázati csomag: A pályázati őrlapokat és a részletes pályázati útmutatót angol nyelven az EACEA honlapjáról lehet letölteni: http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/index_en.htm A 2009-es pályázati felhívás letölthetı az alábbi oldalról (egyelıre csak angol nyelven): http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/index_en.htm Érdeklıdni lehet: További részletes információ található még az Európai Bizottság honlapján: http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/activecitizenship/index_en.htm
,,Program a közmővelıdési intézményrendszer felnıttképzési kapacitásának bıvítésére / TÁMOP3.2.3./08/1” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu
45
Támogatás célja: A pályázat közvetlen célja, hogy a közmővelıdési intézmények - az intézményi akkreditáció megszerzését követıen - képessé és alkalmassá váljanak a felnıttképzésrıl szóló 2001. évi Cl. törvényben meghatározott felnıttképzést segítı szolgáltatások nyújtására, képzések szervezésére és lebonyolítására, a képzéseket követıen a résztvevık munkaerı-piaci és egyéb kompetenciaváltozásának vizsgálatára. További cél a közmővelıdési intézmények által biztosított felnıttképzési szolgáltatások körének bıvítése, valamint a közmővelıdési szakemberek képzése, hogy a felnıttoktatásban résztvevı közmővelıdési szakemberek is rendelkezzenek megfelelı kompetenciákkal. A pályázat célja, hogy a közmővelıdési intézmények és minél több potenciális munkáltató közt olyan kapcsolat alakuljon ki, amely lehetıvé teszi a képzések gyakorlati helyszínen történı megvalósulását, illetve a képzettség megszerzését követıen a célcsoport kiképzett, munkára felkészült tagjainak foglalkoztatását. A pályázati program keretében létrehozott szolgáltatások hatására változik a közmővelıdési intézmények környezetében a tanuláshoz és a munkához kötıdı attitőd, továbbá az elhelyezkedési nehézségekkel küzdık munkaerı-piaci részvételének lehetısége növekszik. Pályázók köre: 1. közmővelıdési intézmények (az 1997. évi CXL. törvény szerint), 2. közmővelıdési feladatellátásra a helyi önkormányzattal közmővelıdési megállapodást kötı szervezetek - beleértve a roma közösségi házakat - az 1997. évi CXL törvény szerint, 3. fenti intézmények fenntartói Beadási határidı: 2009. február 10. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/6d2c044c40a21b8ac12574f1 00341870?OpenDocument www.pafi.hu ; http://www.nfu.hu/ Érdeklıdni lehet: A pályázati kiírással kapcsolatos további dokumentumok a http://www.nfu.hu/ honlapról tölthetıek le. További felvilágosítás a 06 40 638-638 számon, a http://www.nfu.hu/ honlapon, illetve írásban az
[email protected] vagy az
[email protected] e-mail címen kapható.
,,Kistelepülési Fejlesztési Támogatás” Kiíró: Somogy Megye Önkormányzata Forrás: www.som-onkorm.hu Támogatás célja: Somogy megye településein élı lakosság infrastrukturális és közszolgáltatási ellátásának javítását, valamint az épített és természeti környezet fejlesztését célzó projektek megvalósításának támogatása. Pályázók köre: települési önkormányzatok, illetve azok társulásai, konzorciumai, valamint a Somogy megyében mőködı megyei kisebbségi önkormányzatok Beadási határidı: 2009. november 10. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/a57c1b057854374dc12574c0 002da1e1?OpenDocument Érdeklıdni lehet: Személyesen: Somogy Megyei Önkormányzat Pályázati Irodája, 7400 Kaposvár, Csokonai u.3. Telefon, e-mail: Kovácsné Kiss Zita 82/508-104,
[email protected] http://www.som-onkorm.hu
,,TÁMOP-1.4.3-08/2 - Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok - B komponens” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: Az intézkedés elızménye az EQUAL Közösségi Kezdeményezés magyarországi programja (továbbiakban: EQUAL Program), amelynek keretében a munkaerıpiachoz kapcsolódó hátrányos megkülönböztetés és egyenlıtlenségek csökkentését célzó innovatív kísérleti projektek valósultak meg. Az EQUAL program talán legfontosabb alapelve, az innováció
46
lehetıséget biztosít teljesen új, vagy máshol sikeresen alkalmazott módszerek kipróbálására és átvételére. A folyamatosan változó munkaerı-piaci helyzetben nagy igény van olyan újszerő, innovatív eszközökre, szolgáltatásokra és módszerekre, amelyek a szükségleteket rugalmas módon képesek kielégíteni, és amelyek a gyakorlati tesztelést követlen beépíthetıek a munkaerı-piaci szereplık napi gyakorlatába, a foglalkoztatáspolitika eszköztárába. Szükséges, hogy az EQUAL Program végrehajtása során szerzett tapasztalatok és eredmények elterjesztése és beépítése a gyakorlat és szakpolitika fıáramába biztosított legyen. Pályázók köre: Jelen kiírásra csak 2007. január 1. elıtt alapított szervezetek (önálló jogi személy) pályázhatnak. Fıpályázó csak olyan szervezet lehet, amely az EQUAL Program, a HEFOP és a ROP ESZA által finanszírozott programok valamelyikében olyan, kipróbált és bevált módszert valósított meg kedvezményezettként, amely jelen pályázati kiírás keretében továbbadásra/elterjesztésre kerül. A pályázati projekt konzorciumi együttmőködéssel is megvalósítható. A konzorciumi tagok száma legfeljebb 5 lehet, a fıpályázóval együtt, az alábbiak szerint: Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak, illetve vehetnek részt a konzorciumban (KSH besorolással): - Jogi személyiségő non-profit szervezetek (KSH 5.) közül: · egyesülés (KSH 591), · egyesület (KSH 52.) · köztestület (KSH 54.) · egyházi intézmény (KSH 55.) · alapítvány (KSH 56.), közalapítvány (KSH 561) · közhasznú társaságok (és non-profit Betéti Társasági és non-profit Korlátolt Felelısségő Társasági formájú jogutódjai) (KSH 57), · egyéb jogi személyiségő non-profit szervezetek (KSH 59.). - vállalkozások (jogi személyiséggel rendelkezı és nem rendelkezı vállalkozások): · Jogi személyiségő gazdasági társaságok (KSH111, 113) · Jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok (KSH211, 212) - költségvetési szervek: · Központi költségvetési szerv és intézménye (KSH 31) · Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati szerv és intézménye (KSH 32) Beadási határidı: 2009. február 23. Pályázati csomag: www.nfu.hu Érdeklıdni lehet: www.nfu.hu
,,TÁMOP - 5.2.2/08/2 - A korai beavatkozást középpontba helyezı Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetı térségekre támogatására - A konvergencia régiók területén” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökég Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: A pályázati konstrukció alapvetı célja olyan helyi Biztos Kezdet programok megvalósítása, amelyek a helyi szükségletekhez igazodóan hatékonyan segítik a szegénységben élı 0-5 éves gyerekek fejlıdését, és ezáltal hozzájárulnak a szegénység újratermelıdésének megakadályozásához. A Biztos Kezdet program egy egységes szolgáltatási koncepció, melynek szakmai-módszertani elemei a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetben, a TÁMOP-5.2.1 kiemelt projekt keretében kerülnek kidolgozásra. A Biztos Kezdet program helyi Biztos Kezdet programban valósul meg, melynek helyszíne a Gyerekház. A program során el kell érni, hogy a résztvevı tanköteles korba érı (5 éves) gyermekek a veleszületett képességeik optimumát elérjék minden fejlıdési területet érintıen (mozgás, értelem, érzelem, nyelv és kommunikáció, észlelés). Ehhez a projekt biztosítja a szakmailag megalapozott emberi és tárgyi környezetet. Pályázók köre: A pályázó szervezetnek 2007. december 31. elıtti alapításúnak kell lennie. Egy szervezet csak egy pályázatban vehet részt. Egy pályázatban csak egy Biztos Kezdet program valósítható meg. A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázó szervezet rendelkezzen a területileg illetékes helyi önkormányzat képviselıtestületének azon határozatával, amelyben a pályázat támogatása esetén a Gyerekház céljára ingatlant (ingatlanrészt) biztosít és hozzájárul a Gyerekház mőködtetésének
47
költségeihez. A projektet kizárólag a konvergencia régiók valamelyikében lehet megvalósítani. A pályázatot az alábbi csoportok valamelyikébe tartozó településen, településrészen lehet megvalósítani: - Komplex programmal támogatott leghátrányosabb helyzető kistérség: a 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet 2. melléklete tartalmazza a leghátrányosabb helyzető, azon belül komplex programmal is támogatandó legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkezı 33 leghátrányosabb helyzető kistérséget - Leghátrányosabb helyzető kistérség: a 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet 2. melléklete tartalmazza a leghátrányosabb helyzető 47 kistérséget - Hátrányos helyzető kistérségek: a 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet 2. melléklete tartalmazza a kedvezményezett kistérségek besorolását, ezen belül a hátrányos helyzető kistérségeket - Települési szegregátum: szegregátumnak tekintjük azt a minimum egy háztömbbıl – négy utca vagy közterület között elhelyezkedı ingatlanokból – álló településrészt, ahol az alacsony státuszú lakosság (az aktív korú népességen belül a legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkezı és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık) aránya (a szegregációs index) meghaladja az 50%-ot, valamint a 0-5 éves korú gyerekek száma a pályázat benyújtásakor legalább 50 fı. Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak (KSH besorolással): • Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv (KSH 321); • Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv (KSH 322); • Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv (KSH 323); • Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv (KSH 324) • Önkormányzati fejlesztési társulás (KSH 364) és intézményei; • Kistérségi fejlesztési tanács (KSH 365); • Többcélú kistérségi társulás (KSH 366) és intézményei; • Egyházi szervezetek (KSH 552, 553) • Alapítvány, Közalapítvány, Közalapítvány intézménye, Egyéb alapítvány (KSH 56, 561, 562, 569) • Egyesület (KSH 52) • Egyesülés (KSH 591) • Közhasznú társaságok (és non-profit gazdasági társaságú formájú jogutódjai) (KSH 57) • Non-profit gazdasági társaságok (KSH 59, KSH 691) A jelen kiírás keretében a fent felsorolt szervezetek konzorciumai is benyújthatnak pályázatot, amelyhez konzorcium létrehozására irányuló együttmőködési megállapodást kell kötni az útmutató mellékletét képezı megállapodás minta alapján. A konzorciummal szemben támasztott feltétel, hogy tagjai tényleges szerepet vállaljanak a pályázati program megvalósításában. A konzorciumi tagok száma legfeljebb 3. A B pontban felsorolt feltételeknek minden konzorciumi tagnak meg kell felelnie. Beadási határidı: 2009. február 15. Pályázati csomag: www.nfu.hu Érdeklıdni lehet: www.nfu.hu
,,TÁMOP-3.2.4/08/1/KMR „Tudásdepó-Expressz”- A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erısítése az élethosszig tartó tanulás érdekében” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: A konstrukció a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) „A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerő megoldások és együttmőködések kialakítása” címő prioritása (fejezete) keretében jelenik meg. A prioritás átfogó célja az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtéseként új tanulási lehetıségek és formák elterjesztése, az oktatási és kulturális intézményrendszer közötti együttmőködés új útjainak kiépítése. A prioritás kiemelt célja olyan szolgáltatások fejlesztése, amelyek elısegítik az egyenlı esélyő hozzáférést a nem formális és informális tanulás és képzés lehetıségeihez. Jelen konstrukció, a „Tudásdepó Expressz” átfogó célja, hogy a könyvtári rendszer jobb hatásfokkal szolgálja a minıségi oktatást, a formális oktatáson kívüli képzést és tanulást, a könyvtári szolgáltatásokkal megvalósítandó olvasási és digitális kompetenciák fejlesztését. Kiemelt cél a hozzáférés területi különbségeinek a csökkentése.
48
A konstrukció célja – a fenti célokhoz kapcsolódóan - a nyilvános és nem nyilvános könyvtárak), a közoktatási és felsıoktatási könyvtárak, szakkönyvtárak, könyvtári tevékenységet folytató szervezetek tanulást segítı szolgáltatásainak és adatbázisainak, dokumentum- és információ-szolgáltatási rendszerének fejlesztése és összehangolása, a könyvtárak ehhez kapcsolódó humánerıforrásának fejlesztése. Javítani szükséges az egyes könyvtárak helyi és térségi igényeket kielégítı szolgáltatásainak minıségét és hatékonyságát. Nagy hangsúlyt kap az új lakossági rétegek bevonása, az olvasók egyes csoportjait megcélzó, olvasási és digitális kompetenciákat támogató programok, valamint az otthonról is elérhetı web-alapú szolgáltatások fejlesztése. A pályázat egyik kiemelt célcsoportja a gyermek- és ifjúsági korosztály, amely számára a könyvtárak a korai szocializáció és az iskoláskor alatti nevelés és képzés lehetıségét teremtik meg. A másik kiemelt célcsoport a leszakadó térségek felnıtt népessége, akik számára a fejlesztések a kulturális szolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférés lehetıségét teremti meg. A fenti tevékenységek kialakítása és hosszú távú mőködtetése azonban csak jól képzett, a legkorszerőbb kompetenciák – beleértve az idegen nyelvő adatbázisok, folyóiratkatalógusok és könyvtári rendszerek használatához szükséges felhasználói szintő idegennyelv-ismeretet is - birtokában lévı könyvtári és információs szakemberek által történhet. A tanulást segítı könyvtári szolgáltatások fejlesztése kétféle típusú tevékenység támogatásával történik: a) A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatás-fejlesztés b) Országos elektronikus szolgáltatások bıvítése, tökéletesítése, illetve fejlesztése Pályázók köre: A jelen pályázati kiírás keretében pályázhatnak könyvtárak (nyilvános és nem nyilvános könyvtárak), valamint könyvtári tevékenységet folytató szervezetek önállóan vagy konzorciumban. Amennyiben a könyvtár nem önálló jogi személy és/vagy nem önállóan gazdálkodó szervezet, illetve egyéb okokból önállóan nem pályázhat, a pályázatot a fenntartó is benyújthatja. Fenntartó által benyújtott pályázat esetében a támogatás kizárólag a könyvtár fejlesztésére fordítható, jelen pályázat feltételei szerint. Pályázók köre a KSH gazdálkodási formakódok szerint: 312. Központilag felügyelt költségvetési szerv 321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 323 Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 324 Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 342 Köztestület által felügyelt költségvetési szerv 352 Országos kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 529 Egyéb egyesület 549 Egyéb köztestület 551 Egyház 552 Önálló egyházi intézmény 553 Egyház önálló szervezete 559 Egyéb egyházi szervezet 569 Egyéb alapítvány 571 Közhasznú társaság 599 Egyéb, jogi személyiségő nonprofit szervezet 951 Gesztorönkormányzat, társulás A konzorciummal szemben támasztott feltételek: Konzorciumi formában történı pályázáshoz konzorciumi együttmőködési megállapodást kell kötni az útmutató mellékletét képezı megállapodás minta (13. számú melléklet) alapján. A konzorcium maximum 8 tagból állhat, beleértve a konzorciumvezetıt is. Egy pályázó jelen kiírás keretében egy pályázatot nyújthat be önállóan vagy konzorciumi tagként. Különösen indokolt esetben további egy konzorciumban is részt vehet, de egy pályázó ugyanazon tevékenységre csak egyszer pályázhat, továbbá konzorciumvezetı is csak egyetlen projektben lehet. Beadási határidı: 2009. február 28. Pályázati csomag: www.nfu.hu Érdeklıdni lehet: www.nfu.hu
,,TÁMOP-3.2.4/08/1 „Tudásdepó-Expressz”- A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erısítése az élethosszig tartó tanulás érdekében” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
49
Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: A konstrukció a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) „A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerő megoldások és együttmőködések kialakítása” címő prioritása (fejezete) keretében jelenik meg. A prioritás átfogó célja az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtéseként új tanulási lehetıségek és formák elterjesztése, az oktatási és kulturális intézményrendszer közötti együttmőködés új útjainak kiépítése. A prioritás kiemelt célja olyan szolgáltatások fejlesztése, amelyek elısegítik az egyenlı esélyő hozzáférést a nem formális és informális tanulás és képzés lehetıségeihez. Jelen konstrukció, a „Tudásdepó Expressz” átfogó célja, hogy a könyvtári rendszer jobb hatásfokkal szolgálja a minıségi oktatást, a formális oktatáson kívüli képzést és tanulást, a könyvtári szolgáltatásokkal megvalósítandó olvasási és digitális kompetenciák fejlesztését. Kiemelt cél a hozzáférés területi különbségeinek a csökkentése. A konstrukció célja – a fenti célokhoz kapcsolódóan - a nyilvános és nem nyilvános könyvtárak), a közoktatási és felsıoktatási könyvtárak, szakkönyvtárak, könyvtári tevékenységet folytató szervezetek tanulást segítı szolgáltatásainak és adatbázisainak, dokumentum- és információ-szolgáltatási rendszerének fejlesztése és összehangolása, a könyvtárak ehhez kapcsolódó humánerıforrásának fejlesztése. Javítani szükséges az egyes könyvtárak helyi és térségi igényeket kielégítı szolgáltatásainak minıségét és hatékonyságát. Nagy hangsúlyt kap az új lakossági rétegek bevonása, az olvasók egyes csoportjait megcélzó, olvasási és digitális kompetenciákat támogató programok, valamint az otthonról is elérhetı web-alapú szolgáltatások fejlesztése. A pályázat egyik kiemelt célcsoportja a gyermek- és ifjúsági korosztály, amely számára a könyvtárak a korai szocializáció és az iskoláskor alatti nevelés és képzés lehetıségét teremtik meg. A másik kiemelt célcsoport a leszakadó térségek felnıtt népessége, akik számára a fejlesztések a kulturális szolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférés lehetıségét teremti meg. A fenti tevékenységek kialakítása és hosszú távú mőködtetése azonban csak jól képzett, a legkorszerőbb kompetenciák – beleértve az idegen nyelvő adatbázisok, folyóiratkatalógusok és könyvtári rendszerek használatához szükséges felhasználói szintő idegennyelv-ismeretet is - birtokában lévı könyvtári és információs szakemberek által történhet. A tanulást segítı könyvtári szolgáltatások fejlesztése kétféle típusú tevékenység támogatásával történik: a) A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatás-fejlesztés b) Országos elektronikus szolgáltatások bıvítése, tökéletesítése, illetve fejlesztése Pályázók köre: A jelen pályázati kiírás keretében pályázhatnak könyvtárak (nyilvános és nem nyilvános könyvtárak), valamint könyvtári tevékenységet folytató szervezetek önállóan vagy konzorciumban. Amennyiben a könyvtár nem önálló jogi személy és/vagy nem önállóan gazdálkodó szervezet, illetve egyéb okokból önállóan nem pályázhat, a pályázatot a fenntartó is benyújthatja. Fenntartó által benyújtott pályázat esetében a támogatás kizárólag a könyvtár fejlesztésére fordítható, jelen pályázat feltételei szerint. Pályázók köre a KSH gazdálkodási formakódok szerint: 312. Központilag felügyelt költségvetési szerv 321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 323 Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 324 Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 342 Köztestület által felügyelt költségvetési szerv 352 Országos kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 529 Egyéb egyesület 549 Egyéb köztestület 551 Egyház 552 Önálló egyházi intézmény 553 Egyház önálló szervezete 559 Egyéb egyházi szervezet 569 Egyéb alapítvány 571 Közhasznú társaság 599 Egyéb, jogi személyiségő nonprofit szervezet 951 Gesztorönkormányzat, társulás A konzorciummal szemben támasztott feltételek: Konzorciumi formában történı pályázáshoz konzorciumi együttmőködési megállapodást kell kötni az útmutató mellékletét képezı megállapodás minta (13. számú melléklet) alapján. A konzorcium maximum 8 tagból állhat, beleértve a konzorciumvezetıt is.
50
Egy pályázó jelen kiírás keretében egy pályázatot nyújthat be önállóan vagy konzorciumi tagként. Különösen indokolt esetben további egy konzorciumban is részt vehet, de egy pályázó ugyanazon tevékenységre csak egyszer pályázhat, továbbá konzorciumvezetı is csak egyetlen projektben lehet. Beadási határidı: 2009. február 28. Pályázati csomag: www.nfu.hu Érdeklıdni lehet: www.nfu.hu
,,TÁMOP-3.2.4/08/2 „Tudásdepó-Expressz”- A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erısítése az élethosszig tartó tanulás érdekében - Országos elektronikus szolgáltatások bıvítése, fejlesztése” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: A konstrukció a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) „A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerő megoldások és együttmőködések kialakítása” címő prioritása (fejezete) keretében jelenik meg. A prioritás átfogó célja az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtéseként új tanulási lehetıségek és formák elterjesztése, az oktatási és kulturális intézményrendszer közötti együttmőködés új útjainak kiépítése. A prioritás kiemelt célja olyan szolgáltatások fejlesztése, amelyek elısegítik az egyenlı esélyő hozzáférést a nem formális és informális tanulás és képzés lehetıségeihez. Jelen konstrukció, a „Tudásdepó Expressz” átfogó célja, hogy a könyvtári rendszer jobb hatásfokkal szolgálja a minıségi oktatást, a formális oktatáson kívüli képzést és tanulást, a könyvtári szolgáltatásokkal megvalósítandó olvasási és digitális kompetenciák fejlesztését. Kiemelt cél a hozzáférés területi különbségeinek a csökkentése. A konstrukció egyik fı célja – a fenti célokhoz kapcsolódóan - a dokumentum- és információ-szolgáltatás országos rendszerének fejlesztése és összehangolása, E fejlesztések a következı területeken valósulnak meg: az országos dokumentum-ellátási rendszer fejlesztése, bıvítése; az országos közös katalogizálás rendszerének fejlesztése; a különbözı országos könyvtári adatbázisok közös keresırendszerének kialakítása; országos dokumentumküldı rendszer koncepciójának kidolgozása a szerzıi jog által védett tartalmak elektronikus formában történı szolgáltatására; országos olvasásnépszerősítı és –fejlesztı program kialakítása. Az országos szolgáltatások mellett javítani szükséges az egyes könyvtárak helyi és térségi igényeket kielégítı szolgáltatásainak minıségét és hatékonyságát is. Nagy hangsúlyt kap az új lakossági rétegek bevonása, az olvasók egyes csoportjait megcélzó, olvasási és digitális kompetenciákat támogató programok, valamint az otthonról is elérhetı web-alapú szolgáltatások fejlesztése. A pályázat egyik kiemelt célcsoportja a gyermek- és ifjúsági korosztály, amely számára a könyvtárak a korai szocializáció és az iskoláskor alatti nevelés és képzés lehetıségét teremtik meg. A másik kiemelt célcsoport a leszakadó térségek felnıtt népessége, akik számára a fejlesztések a kulturális szolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférés lehetıségét teremti meg. A fenti tevékenységek kialakítása és hosszú távú mőködtetése azonban csak jól képzett, a legkorszerőbb kompetenciák – beleértve az idegen nyelvő adatbázisok, folyóiratkatalógusok és könyvtári rendszerek használatához szükséges felhasználói szintő idegennyelv-ismeretet is - birtokában lévı könyvtári és információs szakemberek által történhet. Pályázók köre: A jelen pályázati kiírás keretében pályázhatnak az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerben szolgáltató könyvtárak önállóan vagy konzorciumban. Amennyiben a könyvtár nem önálló jogi személy és/vagy nem önállóan gazdálkodó szervezet, illetve egyéb okokból önállóan nem pályázhat, a pályázatot a fenntartó is benyújthatja. Fenntartó által benyújtott pályázat esetében a támogatás kizárólag a könyvtár fejlesztésére fordítható, jelen pályázat feltételei szerint. Pályázók köre a KSH gazdálkodási formakódok szerint: 312. Központilag felügyelt költségvetési szerv 321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 323 Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 324 Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 342 Köztestület által felügyelt költségvetési szerv 352 Országos kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 529 Egyéb egyesület 549 Egyéb köztestület 551 Egyház
51
552 Önálló egyházi intézmény 553 Egyház önálló szervezete 559 Egyéb egyházi szervezet 569 Egyéb alapítvány 571 Közhasznú társaság 599 Egyéb, jogi személyiségő nonprofit szervezet 951 Gesztorönkormányzat, társulás A konzorciummal szemben támasztott feltételek: Konzorciumi formában történı pályázáshoz konzorciumi együttmőködési megállapodást kell kötni az útmutató mellékletét képezı megállapodás minta (13. számú melléklet) alapján. A konzorcium maximum 8 tagból állhat, beleértve a konzorciumvezetıt is. Egy pályázó egy pályázatot nyújthat be a TÁMOP-3.2.4/08/2 pályázati kiírásra. Beadási határidı: 2009. február 28. Pályázati csomag: www.nfu.hu Érdeklıdni lehet: www.nfu.hu
52
JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Cigánynak lenni Magyarországon - Jelentés 2007 - A győlölet célkeresztjében (Paskó Ildi, Törzsök Erika, Zolnay János szerk.) A magyarországi roma közösségek helyzetét a szegénység, a közel két évtizedes munkapiaci kirekesztés és a fokozódó térbeli és közoktatási szegregáció jellemzi. Aromákkal kapcsolatos kormányzati cselekvés tehát mindenekelıtt társadalompolitika feladat és nagyban függ az éppen hivatalban lévı kormány gazdasági és elosztási elveitıl és persze tényleges lehetıségeitıl. Vannak azonban a roma társadalom léthelyzetének olyan speciális jellegzetességei, amelyek nem teszik teljesen üressé a „romapolitika” kifejezést. A szegregáció alapvetıen tünete a magyarországi közoktatás nagyfokú egyenlıtlenségeinek, de azért a roma diákok helyzete mégiscsak egyedi, mivel arányuk az adott iskola piaci pozíciójának legfontosabb ismérve. A tartós munkanélküliség sem csupán roma probléma, de az állásra jelentkezı romáknak meg kell küzdeniük a diszkriminációval is. De a győlölet célkeresztjében is kifejezetten a romák állnak: ebbıl a szempontból 2007 vízválasztó volt. Immár nemcsak uszító honlapok szítják az indulatokat, de megalakult egy nyilas szimbólumokat használó paramilitáris szervezet, amely ısszel elkezdte megfélemlítı akcióit a romák lakta településeken. Néhány elítélı nyilatkozaton kívül a kormánynak egyelıre sejtelme sincs arról, hogyan reagáljon erre a fejleményre, a parlamenti ellenzék és a hozzá közelálló sajtó pedig távlatos és felelıs magatartás helyett igyekezett politikai tıkét kovácsolni a gárda megalakulásából. Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Roma jelentéssorozatának mostani kötete nem annyira a 2007. év legfontosabb eseményeire, mintinkább problémáira kívánja irányítani az olvasó figyelmét. A kötet Lakatos Elza rövid, megrázó riportjával kezdıdik. Emlékezésrıl és felejtésrıl van szó egy Várpalota melletti tó kapcsán, ahol száznál is több romát lıttek agyon a második világháború utolsó hónapjaiban a magyar csendırök. De erre a helyszínen nem lehet emlékezni: a kivégzés helyén korábban vidámpark volt, ma pedig horgásztó, amit egy vállalkozó kerítéssel zár el a külvilágtól. A temetetlenség állapota nemcsak a halottaktól tagadja meg a méltóságot és a gyászt, de a ma élıket is szembesíti újra meg újra a múlt lezáratlanságával, csakúgy, mint az elárasztott erdélyi Bözödújfalut ellepı tározóból kimeredı templomtorony, amely egyszerre emlékezteti a tó partján piknikezıket az 1944-ben deportált székely szombatosok és a késıbb elpusztított Maros megyei falu temetetlen állapotára. A szegénység nem új kelető probléma, de 2007-ben sokan, sokféle szempontból hasonlították össze az egy helyben toporgó Magyarországot és a bátor reformokat végrehajtó és dinamikusan fejlıdı gazdasággal rendelkezı Szlovákiát. Nem tagadjuk a szlovákiai gazdaság eredményeit, mégis fontosnak tartottuk, hogy bemutassunk egy másfajta szempontot is: Mészáros Magdolna és Mózer Péter a szegénység és a munkanélküliség mértékét, a romák helyzetét és a problémákra adott válaszokat elemzi a két országban, Hídvégi Balogh Attila pedig felidézi a szociális ellátások megkurtítása nyomán 2004-ben kitört kelet-szlovákiai éhséglázadásokat. Románia EU-csatlakozása idıszerővé tette a két ország közötti munkaerı-migrációproblémáját. Az elsı évek mindenesetre nem igazolták azokat a várakozásokat,hogy az EU-bıvítést követıen romániai munkavállalók tömegesen keresnek majd legálisan és illegálisan munkát Magyarországon. A kötetben Fleck Gábor és Eparu Krisztián foglalkozik a romániai romák migrációjával. Fleck Gábor írása áttekintést ad a probléma egészérıl, míg Eparu Krisztián egy Magyarországon meglehetısen ismeretlen közösséggel, a gáborcigányokkal ismerteti meg az olvasókat. A szaktárca modellprogramnak tekintette a cigánytelepek felszámolásának projektjét,már csak annak csekély összege miatt is. Virág Tamás a projekt elsı fázisának mérlegét igyekszik megvonni írásában. Az iskolafenntartó önkormányzatoknak 2007 tavaszán kellett elsı ízben alkalmazniuk a szabad iskolaválasztást, illetve az iskolai szelekciót korlátozó jogszabályokat. Zolnay János tanulmánya azt vizsgálja, hogy csökkent-e a jogszabályhely alkalmazása folytán az iskolai szegregáció a 2007-ben beiratkozott elsı osztályos diákok körében az elızı évhez képest Pécsen, illetve, hogy vajon képes-e a
városi önkormányzat összehangolni városfejlesztési és közoktatási politikáját. Az utóbbi probléma azért idıszerő, mert Pécs belterületén a 2001-es népszámlálás szerint több alacsony státuszú lakás volt és több alacsony státuszú család élt, mint a kiterjedt bányászkolóniákon. A Pécs Európa Kulturális Fıvárosa 2010 projekt a dél-dunántúlinagyváros fejlesztési szempontból legérzékenyebb területén akar nagyszabású és nagymérvő dzsentrifikációs hatású fejlesztéseket megvalósítani. Miközben tehát a város oktatáspolitikája valamiféle egyensúlyra törekszik és lehetıségeihez mérten igyekszik fékezni a közoktatási szegregációt, a fejlesztések szándékolt vagy nem szándékolt következménye az lesz, hogy szegény és cigány családok sokasága szorul ki a város belterületérıl. A folyamat következményeivel pedig utólag lesz majd kénytelen szembenézni az önkormányzat. Az év ijesztı szenzációjáról, a Magyar Gárda megalakulásáról, annak hazai és nemzetközi visszhangjáról ad részletes beszámolót Hidvégi Balogh Attila írása. A sorozat hagyományaihoz híven az év romákkal kapcsolatos eseményeit összegzı kronológia segíti az olvasókat a tájékozódásban. A kötetet Zolnay János összegzı tanulmánya zárja. •
Jelentés 2007.pdf - (2MB)
Forrás: www.eokik.hu
54
ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK Cím Cigány festık állandó kiállítása "MAGYARORSZÁG ROMA SZÍNEI" Columbus Jazzklub Vitatott tudósítások: elıadás a svábok kitelepítésérıl Leöwey Svábbál
Német Nyelvő szentmise Mőhelybeszélgetés "Konfliktus, rasszizmus, erıszak" címmel 2009. február 17-én a Roma Kutatói Hálózat szervezésében Finta Arina Aisa kiállítása Nemzetiségi Bál 2009 Bolgár Alkotók Klubja Bolgár Filmklub Arcusfest 2009
Helyszín Magyarországi Roma Parlament Budapest Columbus állóhajó Budapest Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ
Idıpont folyamatos
Részletek Tel: 06-1-306-6811 E-mail:
[email protected]
folyamatos
Web: www.majazz.hu
február 12.
Tel: 373-09-32 Web: www.zentrum.hu
Pécs, Leıwey Klára Gimnázium
február 13.
Tel: 373-09-32 Web: www.zentrum.hu
Pécs, Belvárosi Templom
február 15.
Tel: 373-09-32 Web: www.zentrum.hu Web: www.ceu.hu
Közép-Európai Egyetem (CEU), 1051 Budapest, Nádor u. 11. (TIGY Elıadóterem)
február 17.
Országos Idegennyelvő Könyvtár Szeged
február 18.
Web: www.oik.hu
február 20.
Web: www.minority-szeged.hu
Bolgár Mővelıdési Ház
február 25.
Bolgár Mővelıdési Ház
február 28.
Thália Színház Budapest
február 26. - március 6.
Telefon: 216-6560 Web: www.bolgarok.hu Telefon: 216-6560 Web: www.bolgarok.hu Telefon: 331-0635 E-mail:
[email protected]
Készítette: Zsezserán Anikó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztálya Miniszterelnöki Hivatal, http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=187
