JOGI INFORMÁCIÓK 4 Jogszabályváltozások ................................4 A jogszabály lényege: A rendeletmódosítás értelmében a díj Hazai Kisebbségekért Tagozattal és Külhoni Magyarságért Tagozattal adományozható. A díj két tagozata a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, illetőleg a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adományozható. Évente a két tagozat keretében legfeljebb tíz-tíz díj adományozható. A díj átadására 4 a) a Hazai Kisebbségekért Tagozat esetében december 18-a, a Kisebbségek Napja, 5 b) a Külhoni Magyarságért Tagozat esetében augusztus 20-a, nemzeti és állami ünnep
Kisebbségi Hírlevél 2 0 0 8 .
7 - 8 .
s z á m
5 A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá személyenként vagy szervezetenként egymillió forint jutalom jár. 5 A jogszabály lényege: 1. A Társadalmi Megújulás Operatív Program megvalósítása során az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság látja el a közreműködő szervezeti feladatokat: 5
© Miniszterelnöki Hivatal
A jogszabály lényege: A Kormány a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló, 47/2007. (V. 31.) OGY határozat 6. pontja alapján, a Nemzeti Stratégia hatékony végrehajtása és végrehajtásának követése, értékelése érdekében létrehozza a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságot a szakmai és civil szervezetek, valamint az egyházak által delegált szakértőkből. A Bizottság a Nemzeti Stratégia végrehajtását és annak civil kontrollját, átláthatóságát segítő, véleményező és javaslattevő testület. 6 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei................................................7
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI
Kárpát-medencei Nemzetiségi Napok Szarvason ................................................26 Cseh és szlovák összművészeti fesztivál a Gödörben ..................................................26 Mek azg, mek msakujt – Egy nemzet, egy kultúra, művészeti fesztivál Jerevánban.........27 Hracsja Kocsar: Nahapet, Könyvbemutató Jerevánban....................................................28
11 Ülésezett a Magyar-Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság......................................11 Roma holokauszt emléknap az OCÖ székházánál..............................................11 Horvát kulturális gyűjteményt avatott Kiss Péter.........................................................12 Miniszteri találkozó a Magyarországi Szlovákok Napján.....................................13 Új román nemzetiségi iskolát adtak át Battonyán.................................................13
KÜLFÖLDI HÍREK 29 Magyarországra látogat szeptemberben az Európai Bizottság elnöke...............................29 Az Európai Unió tovább szigorítaná a diszkrimináció elleni fellépést ...................29 Az EP döntése is indokolja közös európai roma stratégia létrehozását.....................................31 Emberi jogok és kisebbségvédelem Európában .......................................................................31 EB: nem szegregáció a cigány gyerekek külön osztályba helyezése ......................................32 "Európa elfeledett polgárai" a romák – Az Európai Bizottság szerint a romák kirekesztésére közösen kell orvosolnunk.......33 "Magyarország érdeke a sikeres EU-elnökség" .......................................................................34
HAZAI HÍREK 14 Együttműködési megállapodás és gyűlöletbeszéd elleni koncepció.....................14 Kállai Ernő: a nemzetiségi hagyományoknak, kultúrának van jövője ....................................14 Önkormányzatok, társulások, régiók..............15 Egyenlő esélyt a gyerekeknek az iskolakezdéshez ............................................16 Felhívás a Nemzeti Civil Alapprogram civil jelöltállítási rendszerében való részvételre ....17 Magyarországon a "A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen." uniós kamion................18 Versenyt futnak az idővel...............................19 Újabb kiemelt projektek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben........................................19 Útravaló ösztöndíjprogram ............................20 Tizenkilenc hazai nyertes...............................20 Több pénzt szánnak a közmunkákra..............21 Ősztől új esélyegyenlőségi magazin is indul az MTV-n............................................................22 Elindult az uniós forrásokból megvalósuló szlovén-magyar együttműködési program.....23 Későbbre halasztják a horvát-magyar együttes kormányülést..................................................24 Sok a magyar-román közös vállalkozás.........25
ROMA HÍREK 38 A roma holokausztra emlékeztek Nagykanizsán .......................................................................38 Háromszázmilliós keret a versenyképesség javítására - roma kkv-k támogatása...............38 Könnyített rendőri állások fiatal romáknak?....39 Legyen több roma közalkalmazott!.................40 Cigány fiatalokat vár a tévé és a rádió...........41 Alulról jövő kezdeményezés a magyarországi cigányságért ..................................................42 Megnyitotta az OCÖ országos romaszakképzési központját Balatonlellén.....42 Teleki László a romák foglalkoztatásának lehetőségeit vizsgálta Szabolcsban ..............43 A multik is támogatják a romák továbbtanulását .......................................................................43 Nemzetközi roma konferencia volt Budapesten .......................................................................44 Biblia a cigányok között - egyházi rendezvény Bicskén..........................................................45 Wifin megy az internet a romáknak................45 Tehetséges cigány diákokat támogat a Magyar Nemzeti Bank.................................................46 7 milliárd hiába - Drámai mértékű a romák leszakadása...................................................46 Kortárs roma festők művei Salgótarjánban . . .47
Az idei első öt hónapban 5600 közös vállalkozás jegyeztek be Romániában összesen 6858 milliárd lej, azaz 1,9 milliárd euró jegyzett tőkével - derül ki az INS nemzeti statisztikai hivatal adataiból. A legnagyobb számban Bukarestben jegyeztek be új közös vállalatokat, összesen 393-at. A legtöbb külföldi közös vállalkozás 203 - olasz részvétellel jött létre. A második helyen magyar cégek állnak 129 közös vállalat létesítésével. A harmadik Németország 86 vállalattal, majd Ciprus (73), Spanyolország (72), Izrael (61), Ausztria (55), Franciaország (44), Kína (44) és Törökország (43) következik.
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 49 Hazai pályázatok......................................49
25 Forrás: MNO .................................................25 Ülésezik a magyar-román kkv munkacsoport.25 Közös lesz a szekszárdi német színház.........26
2
JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK 55 Nemzetiségi – nemzeti – európai identitás 55 ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK 56
3
JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások
A Magyar Köztársaság és Németország közötti audiovizuális kapcsolatokról A jogszabály száma és címe: 186/2008. (VII. 22.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti audiovizuális kapcsolatokról szóló Egyezmény kihirdetéséről A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya abbéli szándékát fejezi ki az egyezmény megkötésével, hogy az audiovizuális területen megvalósuló koprodukciók fontos hozzájárulást jelentenek az európai filmgyártás fejlődéséhez, valamint a két ország gazdasági és kulturális cseréjének növekedéséhez, ezért együttműködésüket az audiovizuális területen, különösen a filmalkotások, a televíziós és a videóprodukciók gyártása és forgalmazása tekintetében fejlesztik. Hatálybalépés: 2008. július 23. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 107. szám (2008. július 22.)
A közmunkaprogram támogatási rendjének módosításáról A jogszabály száma és címe: 199/2008. (VIII. 4.) Korm. rendelet a közmunkaprogramok támogatási rendjéről szóló 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A módosítás értelmében a támogatás a meghatározott szervezet részére abban az esetben nyújtható, ha vállalja, hogy a közmunkaprogram keretében általa foglalkoztatott, meghatározott személyek közül legalább 40% rendszeres szociális segélyben részesül. A további módosítás szerint a támogatás a meghatározott szervezet részére az eddig meghatározottaktól eltérően is nyújtható, ha a közmunkaprogramban érintett önkormányzat(ok) jegyzőjének igazolása alapján a közmunkaprogram keretében foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezettek aránya azért nem éri el a rendeletben meghatározott mértéket, mert a közmunkaprogramban érintett önkormányzat(ok) területén nem áll rendelkezésre megfelelő létszámú rendszeres szociális segélyben részesülő személy. Hatálybalépés: 2008. augusztus 5. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 115. szám (2008. augusztus 4.)
A Kisebbségi Díj alapításának módosításáról A jogszabály száma és címe: 7/2008. (VII. 8.) ME rendelet a Kisebbségi Díj alapításáról szóló 1/1995. (IX. 28.) ME rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A rendeletmódosítás értelmében a díj Hazai Kisebbségekért Tagozattal és Külhoni Magyarságért Tagozattal adományozható. A díj két tagozata a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, illetőleg a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adományozható. Évente a két tagozat keretében legfeljebb tíz-tíz díj adományozható. A díj átadására
a) a Hazai Kisebbségekért Tagozat esetében december 18-a, a Kisebbségek Napja, b) a Külhoni Magyarságért Tagozat esetében augusztus 20-a, nemzeti és állami ünnep alkalmával kerül sor. A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá - személyenként vagy szervezetenként - egymillió forint jutalom jár. Hatálybalépés: 2008. július 16. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 101. szám (2008. július 8.)
A TÁMOP, TIOP valamint a Közép-Magyarországi Operatív Program egyes priorításainak végrehajtásában közreműködő szervezetek kijelöléséről A jogszabály száma és címe: 9/2008. (VII. 25.) NFGM rendelet a Társadalmi Megújulás Operatív Program, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, valamint a Közép-Magyarországi Operatív Program egyes prioritásainak végrehajtásában közreműködő szervezetek kijelöléséről A jogszabály lényege: 1. A Társadalmi Megújulás Operatív Program megvalósítása során az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság látja el a közreműködő szervezeti feladatokat: a) a foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése című 1. prioritás, b) az alkalmazkodóképesség javítása című 2. prioritás, c) a társadalmi befogadás, részvétel erősítése című 5. prioritás, valamint d) az operatív program prioritási tengelyének megvalósítása a közép-magyarországi régióban című 8. prioritás szociális és foglalkoztatási fejlesztéseinek végrehajtása területén. A TÁMOP megvalósítása során az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága látja el a közreműködő szervezeti feladatokat a) a minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek című 3. prioritás, b) a felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében című 4. prioritás, valamint c) az operatív program prioritási tengelyének megvalósítása a közép-magyarországi régióban című 8. prioritás oktatási és kulturális fejlesztéseinek végrehajtása területén. A TÁMOP megvalósítása során a Strukturális Alapok Programiroda látja el a közreműködő szervezeti feladatokat a) az egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés című 6. prioritás, valamint b) az operatív program prioritási tengelyének megvalósítása a közép-magyarországi régióban című 8. prioritás egészségügyi fejlesztéseinek végrehajtása területén. 2. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program megvalósítása során a közreműködő szervezeti feladatokat az alábbi szervezetek látják el: a) az oktatási infrastruktúra fejlesztése című 1. prioritás tekintetében az OKM TI, b) az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése című 2. prioritás tekintetében a STRAPI, c) a munkaerő-piaci részvételt és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése című 3. prioritás tekintetében az ESZA Kht. 3. A Közép-Magyarországi Operatív Program (a továbbiakban: KMOP) humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése című 4. prioritásának megvalósítása során a közreműködő szervezeti feladatokat az alábbi szervezetek látják el: a) a munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése, valamint a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése című intézkedései tekintetében az ESZA Kht., b) a felsőoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése című intézkedése tekintetében az OKM TI, c) az egészségügyi intézmények infrastruktúra fejlesztése című intézkedése tekintetében a STRAPI. A közreműködő szervezeti feladatok ellátásához szükséges pénzügyi eszközöket a TÁMOP és TIOP Technikai Segítségnyújtás, illetve a KMOP Technikai Segítségnyújtás keretei terhére kell biztosítani. Hatálybalépés: 2008. július 28.
5
Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 109. szám (2008. július 25.)
„Legyen jobb a gyermekeknek!” bizottság létrehozásáról A jogszabály száma és címe: 1053/2008. (VIII. 4.) Korm. határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról A jogszabály lényege: A Kormány a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló, 47/2007. (V. 31.) OGY határozat 6. pontja alapján, a Nemzeti Stratégia hatékony végrehajtása és végrehajtásának követése, értékelése érdekében létrehozza a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságot a szakmai és civil szervezetek, valamint az egyházak által delegált szakértőkből. A Bizottság a Nemzeti Stratégia végrehajtását és annak civil kontrollját, átláthatóságát segítő, véleményező és javaslattevő testület. A Bizottság feladatainak végrehajtásáról évente, december 31. napjáig, írásban tájékoztatja a feladatkörrel rendelkező minisztert, valamint a nyilvánosságot. A Bizottság kilenc, a gyermekeket érintő kérdésekkel foglalkozó területen tevékenykedő szakmai és civil szervezet, egyház által kijelölt szakértőből áll. Hatálybalépés: 2008. augusztus 5. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 115. (2008. augusztus 4.)
6
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei Az Országgyűlési Biztosok Hivatala idén ötödik alkalommal volt jelen augusztusban a Sziget Fesztiválon A kulturális fesztiválon való megjelenés elsődleges célja Hivatalunk, illetve az ombudsmanok ismertségének növelése, tevékenységünk bemutatása, az emberi és kisebbségi jogok „népszerűsítése". A Civil Szigeten található sátrunkban munkánkhoz, tevékenységünkhöz kapcsolódó programokkal, beszélgetésekkel szórakoztattuk a „szigetlakókat" és egyben ismereteket is közvetítettünk számukra. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai érdekes totókkal, játékokkal és természetesen ajándékokkal várták az érdeklődőket. A stáb tagjai szívesen nyújtottak tájékoztatást a kisebbségi biztos tevékenységéről, feladatairól, az elmúlt évek nagy érdeklődést keltő ügyeiről valamint kisebbségi jogi kérdésekről. A sátorban panaszfelvételre is lehetőséget biztosítottunk. A Fesztivál harmadik napján, augusztus 15-én pénteken, 15:00 órától „Elismertség, siker - nemzetiségi művészként" címmel kerekasztal beszélgetésre került sor. A programon Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman népszerű nemzetiségi származású zenészeket és színészeket látott vendégül. Meghívásunkat Frank Ildikó a Magyarországi Német Színház igazgatója, Gyurity István horvát származású színész, Nikola Parov bolgár származású zenész, valamint Skrapits Erik a No Thanx zenekar frontembere is elfogadta. A résztvevőket kisebbségi identitásukról, nemzetiségi kötődésükről, az asszimiláció és integráció egyes kérdéseiről, a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos esetleges tapasztalataikról valamint művészetükről, jövőbeli terveikről kérdezték.
Együttműködési megállapodás és gyűlöletbeszéd elleni koncepció A jogvédelem és a közös fellépés hatékonyabbá tétele érdekében együttműködési megállapodást írt alá a kisebbségi biztos a civil jogvédő szervezetekkel. A találkozót követően Dr. Kállai Ernő a gyűlöletbeszéd elleni fellépésről szóló jogalkotási koncepcióját is ismertette a sajtó képviselőivel. A kisebbségi biztos a civil szervezetekkel az eddigi, kifejezetten a nemzeti és etnikai kisebbségek jogvédelmére korlátozódó kapcsolatát szeretné felváltani egy kölcsönösen hasznos, egymás érdekeit tiszteletben tartó kooperációra, olyan munkakapcsolatra, amelyben egymás autonómiájának, cselekvési szabadságának tiszteletben tartásával, az eddigieknél hatékonyabb együttműködést sikerül majd elérni az emberi jogi sérelmek orvoslása terén. A felek például konzultálnak majd a kisebbségi biztos jogalkotást érintő javaslatairól, kölcsönösen egyeztetik álláspontjaikat a nemzetközi egyezmények kormánybeszámolói elkészítésével összefüggésben, egyetértés esetén közösen lépnek fel, valamint együttműködnek az egymás hatáskörébe tartozó esetek kölcsönös átadásában. A kisebbségi biztos hatáskörét érintő témákban készített jelentéseiket és tanulmányaikat egymásnak kölcsönösen megküldik, a kisebbségi biztos munkatársai a kisebbségi peres ügyekben jogértelmezést adnak. Az eseményen a kisebbségi biztos ismertette a gyűlöletbeszéd elleni fellépéssel kapcsolatos koncepcióját is, amit itt olvashatnak: A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának javaslata a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre. A véleménynyilvánítás szabadsága minden demokratikus társadalomban kiemelt fontosságú alapjog. E jog kiteljesedésének elkerülhetetlen „mellékhatásaként" jelent meg a magyar társadalomban számos egyéb tényező együtthatásaként - a különféle csoportokat sértő, kirekesztő, gyűlöletkeltő beszédmód, közkeletű kifejezéssel élve a „gyűlöletbeszéd". Anélkül, hogy e jelenség társadalmiszociológiai-szociálpszichológiai vetületeire kitérnénk, megállapítható, hogy a rendszerváltás óta eltelt közel tizennyolc év alatt a magyar közéletnek nem sikerült „kitermelnie" a gyűlöletkeltő megnyilvánulások
ellenszerét. Ma, 2008-ban megállapíthatjuk, hogy nem alakult ki egy olyan társadalmi diskurzus és normarendszer, amelyben a szélsőséges, előítéletes, gyűlöletkeltő megnyilvánulásokat „szalonképtelenként", elfogadhatatlanként minősítené a mértékadó többségi közbeszéd. Országos hírműsorokban láthatunk, mértékadónak tartott napilapokban olvashatunk rendszeresen olyan közléseket, véleményeket, „híreket", amelyek méltóságukban sértik, felháborítják az érintett kisebbségi csoportokat, de a többségi társadalom emberi jogok iránt elkötelezett rétegeit is. A gyűlöletbeszéd elleni jogi fellépésre irányuló - sorra kudarcot valló - kezdeményezések pedig mintha további tápot adnának a gyűlöletkeltésre, hiszen mára szinte minden potenciális jogsértő számára nyilvánvalóvá vált a határ a jogilag megengedett és meg nem engedhető megnyilvánulások között. A jelenség egyre jobban elharapózik, és egyre egyértelműbbé teszi a jogi fellépés szükségességét. Az Alkotmánybíróság előtt sorra elbuknak az e célt szolgáló tervezetek a gyűlöletbeszéd elleni büntetőjogi illetve polgári jogi fellépés tárgyában. A tervezetek célja mindenképpen támogatandó volt, konkrét megvalósításuk módja azonban - tekintettel a területre vonatkozó alkotmányossági mércék rendkívüli komplexitására - már eleve kétségessé tette, hogy kiállják-e az alkotmányosság próbáját. Álláspontunk szerint a gyűlöletbeszéd elleni fellépést nem egy új, kifejezetten e célra kialakított szabályozás keretei között lenne a legcélszerűbb megoldani, hanem egy már működő, alkotmányossági aggályokat fel nem vető jogintézmény hatókörének kiterjesztése lenne a legmegfelelőbb megoldás. A „gyűlöletbeszéd" fogalmi körébe sorolható megnyilvánulások tág értelemben az adott csoport, illetve tagjainak emberi méltóságát sértik. Az Alkotmány, a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezései mellett az emberi méltósághoz fűződő jog megkülönböztetés nélküli érvényesülésére vonatkozó legfontosabb jogszabály a hatályos jog értelmében az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.). Álláspontunk szerint e törvény rendelkezései - korlátozott körben ugyan, - de lehetőséget adnak a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépésre is. E lehetőségek kiszélesítése - azaz az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő módosítása - alkalmas és alkotmányos megoldás lehet a méltóságot sértő megnyilvánulások elleni fellépésre. A törvény 7.§ értelmében az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti „a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás." A gyűlöletbeszéd elleni fellépés szempontjából kulcsfontosságú fogalmak a zaklatás és - másodsorban - az egyenlő bánásmódot sértő magatartásformákra adott utasítás. Az Ebktv. 10. § (1) bekezdése értelmében „zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása." A zaklatás tehát minden olyan - verbális vagy non-verbális - magatartást magában foglal, amely sérti az emberi méltóságot, és alkalmas arra, hogy a társadalmi környezetet az adott tulajdonságokkal rendelkező személyek csoportja ellen hangolja. A jogi reakciót igénylő „gyűlöletbeszéd"-szerű megnyilvánulásokat pedig éppen a fenti vonások jellemzik: az Ebktv. fent idézett rendelkezésében rögzített szintet el nem érő nyilatkozatok jogi úton történő szankcionálása nem szükséges, sőt nem is feltétlenül alkotmányos. Az egyenlő bánásmódot sértő magatartásformákra adott utasítás pedig - szűk körben, és másodlagosan - de szintén szerepet kaphat a gyűlöletbeszéd elleni fellépésben. A „gyűlöletbeszéd" jellemzője, hogy rendszerint bizonyos tulajdonságokkal rendelkező csoportok ellen irányul, azaz személyek pontosan meg nem határozható körét érinti. Az egyenlő bánásmód sérelmének ilyen eseteire ad eljárásjogi megoldást az Ebktv. 20. §-ban szabályozott közérdekű igényérvényesítés.
8
E törvényi rendelkezés értelmében „ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti," az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert indíthat az ügyész, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, valamint a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet. A (2) bekezdés értelmében a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt is eljárást indíthat. Azaz a hatályos törvényszöveg a gyűlöletbeszéd mindazon - a zaklatás és a megkülönböztetésre adott utasítás fogalmi körébe vonható - válfajaival szembeni közérdekű fellépésre alkalmas, amelyeket törvény hatálya alá tartozó szereplők követnek el. Gyakorlati problémát jelent azonban ezzel kapcsolatosan az, hogy a törvény személyi hatálya csupán a tág értelemben vett közszférára, és a magánszféra törvényben meghatározott szűk körére terjed ki. A hatályos szabályozás még elviekben is kizárólag a pártok által megvalósított gyűlöletbeszéd esetén nyújt megoldást, a gyakorlatban azonban ez sem érvényesül. A gyűlöletbeszéd pedig - tipikusan sajtótermékek útján, illetve különféle rendezvényeken, gyűléseken valósul meg. Azaz szükséges lenne az Ebktv. módosítása a tekintetben, hogy amennyiben a zaklatás vagy hátrányos megkülönböztetésre adott utasítás a személyiség lényeges vonásával összefüggésben személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb körét érinti, a törvény személyi hatálya a magánszféra további szereplőire, nevezetesen a különböző sajtótermékekre, írott és elektronikus médiára, az internetre, valamint a bejelentett és „spontán" rendezvények, utcai megmozdulások résztvevőire is terjedjen ki. E megoldás új jogintézmények bevezetése, illetve a magyar jogban régen meghonosodott jogintézmények logikájának áttörése nélkül egységes, koherens jogalkalmazást tenne lehetővé, és - megítélésünk szerint - nem sértené az Alkotmánybíróság által felállított követelményeket sem. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához számos beadvány, panasz érkezik a gyűlöletkeltő, kirekesztő tartalmú sajtótermékekkel szemben. Kiterjedt sajtófigyelésünk során gyakran hivatalból is észlelünk ilyen eseteket. Számos olyan üggyel találkozunk, amelyekben a fenti értelemben vett közérdekű igényérvényesítés lenne indokolt. Szükséges lenne tehát az Ebktv. módosítása útján az ügyész, a hatóság és a társadalmi és érdekképviseleti szervek mellett az országgyűlési biztosokat is - a feladatkörüket érintő ügyekben - felruházni a közérdekű igényérvényesítés jogával. Az általunk javasolt két módosítás tehát a klasszikus jogági kódexek érintetlenül hagyásával egyszerre jelentene hatékony és alkotmányos megoldást a gyűlöletbeszéd problémakörére.
Nyílt levél a Magyar Köztársaság Kormányához a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének megoldása érdekében Az országos kisebbségi önkormányzati elnökök, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa által létrehozott egyeztető fórum, a II. Kisebbségi Kerekasztal arra kéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy alakítsa ki álláspontját a nemzeti és etnikai kisebbségek részére az országgyűlési képviselő-választáson biztosítandó kedvezményekről. Ahhoz, hogy a kisebbségi jelöltek indulhassanak az országgyűlési képviselők következő, 2010-ben esedékes általános választásán, a törvényjavaslatot legkésőbb a 2009. évi parlamenti tavaszi ülésszakon napirendre kell tűzni. A kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló törvény megalkotása nem a részükre juttatott kiváltság, hanem az Alkotmány rendelkezéseiből eredő kötelezettség. Ennek ellenére az Országgyűlés 2000 novembere, a Választási Rendszer Reformját Előkészítő eseti bizottság jelentésének benyújtása óta érdemben semmit nem tett a fennálló mulasztásos alkotmánysértés orvoslása érdekében, és kormányzati szinten sem készült olyan koncepció, amely alapján meg lehetne kezdeni a törvény kidolgozásához, megalkotásához szükséges politikai egyeztetéseket.
9
A II. Kisebbségi Kerekasztal ezért arra kényszerült, hogy hónapokig tartó egyeztetések eredményeként kidolgozza saját javaslatait. Az országos kisebbségi önkormányzatok egyetértenek abban, hogy csak olyan törvényt tartanak elfogadhatónak, amely mind a 13 kisebbségi közösség számára reális esélyt kínál az országgyűlési képviselet megvalósításához. Az elkészült koncepciót a II. Kisebbségi Kerekasztal egyhangú döntés alapján - 2008. február 5-én átadta Gémesi Ferenc úrnak, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős szakállamtitkárnak. A javaslatokat a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló is tartalmazza. A beszámoló országgyűlési vitája során valamennyi képviselőcsoport kinyilvánította azon szándékát, hogy kész a kérdés megoldására. Az érdemi politikai egyeztetéseknek azonban az az előfeltétele, hogy a Kormány előterjessze javaslatait. A Kormány ugyanakkor nyilvánvalóvá tette, hogy csak olyan koncepcióról tud tárgyalni, amelyben a kisebbségi közösségek konszenzusra jutottak. Jelen pillanatban egyetlen egységes megoldási javaslat létezik, és ezt az országos önkormányzati elnökök is megfelelő vitaalapnak tekintik. A II. Kisebbségi Kerekasztal ezért arra kéri a Kormányt, hogy ennek a koncepciónak a figyelembevételével kezdje meg a kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslat kidolgozását és egyeztetését a politikai döntéshozókkal.
Forrás: www.obh.hu
10
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI Ülésezett a Magyar-Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság A Magyar-Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság 2008. július 2-án Budapesten tartotta soron következő, X. ülését. A Bizottság magyar tagozatát Gémesi Ferenc szakállamtitkár, a horvát tagozatot Mirjana VidovićBohanec, a horvát Külügy- és Európai Integrációs Minisztérium helyettes államtitkára vezette. Az ülés napirendjén a magyarországi horvát kisebbség és a horvátországi magyar nemzeti közösség kulturális, oktatási, önkormányzati ügyei, az általuk lakott régiók gazdasági, infrastrukturális fejlesztésének kérdései szerepelnek. Az aláírt jegyzőkönyvben a felek egyetértettek abban, hogy a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság által aláírt Kisebbségvédelmi egyezmény magas szinten biztosítja a magyar, illetve a horvát kisebbségi közösség hagyományainak, kulturális értékeinek és történelmi örökségének megőrzését, és ezzel hozzájárul nemzeti azonosságtudatuk kiteljesítéséhez. A jegyzőkönyvben szereplő ajánlások között, az elkövetkező időszakra vonatkozóan megtalálhatóak a mindkét kisebbséget érintő kiemelt feladatok. Egyebek mellett megjelennek fejlesztési (útépítések, ingatlanvásárlás, épület hasznosítás), oktatási (eszéki és pécsi egyetemek együttműködése, diplomák kölcsönös elismerése, eszéki, pécsi, hercegszántói és szentpéterfai intézmények beruházásai) és a kulturális (Magyarországi Horvát Keresztény Gyűjtemény, Pécsi Horvát Színház, közösségi házak létrehozása) területet érintő legfontosabb feladatok. A KVB rendkívül fontosnak tartja, hogy a két ország – nagy számban határ menti megyékben élő – kisebbségei éljenek az Európai Unió által rendelkezésre bocsátandó források igénybevételével, ezért nagy súlyt helyez a tájékoztatásra, a kisebbségek bevonására a tervezési és végrehajtási folyamatokba. A tervezett oktatási és kulturális beruházások finanszírozásánál törekedni kell a pályázati források minél szélesebb körű bevonására. A felek megegyeztek abban, hogy a Bizottság következő ülését 2009-ben Horvátországban tartják.
Roma holokauszt emléknap az OCÖ székházánál A szélsőségek elutasítására és az emlékezés fontosságára szólították fel az egész magyar és európai társadalmat az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) budapesti székháza előtt felszólaló állami vezetők, politikusok a roma holokauszt emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke főhajtással tisztelgett a vészkorszak roma áldozatai előtt. Rövid beszédében úgy fogalmazott: a megjelentek főhajtásra jöttek azok előtt, akik a XX. század véres történelmében nem kevesebbet adtak, mint az életüket. A rendezvényen felszólaló miniszterek hangsúlyozták: a szélsőséges eszméknek nincs helye sem a magyar, sem az európai társadalomban, és mindent meg kell tenni a kirekesztő eszmék ellen. A kormány képviseletében Veress János pénzügyminiszter úgy fogalmazott: eljött az idő, hogy a történelemben sokáig rejtve maradt roma holokausztról is megemlékezzünk, ugyanis az emlékezés olyan fontos tanulságot hordoz, amiből ma is tanulnunk kell. Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkár azt hangsúlyozta: emlékezzünk, és emlékeztessünk, mivé fajul a gyűlöletbeszéd, a kirekesztés, amelyet először demonstráció, majd a félelemkeltés, később a tettlegesség, végül az embertelen gyilkolás követ. Összefogásra szólított fel, hogy "soha többé ne induljunk el ezen az úton". Székely Tamás egészségügyi miniszter arról beszélt, hogy miniszterként
11
minden erejével arra törekszik, hogy a magyar egészségügy megőrizze azt a szellemiséget, hogy nem tesznek különbségeket ember és ember között bőrszín vagy vallási meggyőződés miatt. Korózs Lajos, a szociális tárca államtitkára hangsúlyozta: nem engedjük meg a társadalom tudatos kettészakítását; nem adunk teret a nacionalista, szélsőséges, kirekesztő elképzeléseknek, és nem értünk egyet félkatonai alakulatok kéretlen erőfitogtató masírozásával. Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke kijelentette: a cigányságnak nem kell félnie, mert a köztársaság józanul gondolkodó állampolgárai velük vannak. Nem fogadjuk el a bakancsosok menetelését, meg kell szerveznünk a romák önvédelmét, de a jog eszközeivel - mondta a roma politikus. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman hangsúlyozta: a roma társadalomnak nem önvédelmi mozgalmakra, hanem a közösség felkészült tagjaira van szükség, megfelelő szellemi munícióval kell rendelkeznie, és tudnia kell, milyen helyet foglaljon el a társadalomban. Az ünnepségen részt vett és felszólalt Aliza Bin-Noun, Izrael állam és April H. Foley az Egyesült Államok nagykövete. Megtisztelték az ünnepséget a hazai kisebbségek országos önkormányzatainak képviselői is. A rendezvény végén a köztársasági elnök nevében Kumin Ferenc főosztályvezető, az Országgyűlés nevében Szili Katalin házelnök, a kormány nevében Veres János, a MEH nevében Csizmár Gábor és Németh Erika, valamint több nagykövet, civil szervezetek, a parlamenti pártok közül pedig az MSZP, az SZDSZ és az MDF képviselői helyezték el koszorúikat az OCÖ Dohány utcai székházának falán lévő emléktáblánál. Az ünnepséget követően a roma képviselet székházában megnyitották a roma holokausztról szóló fotókiállítást.
Horvát kulturális gyűjteményt avatott Kiss Péter Kiss Péter kancelláriaminiszter avatta fel a Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteményét a Vas megyei Peresznyén. Az Országos Horvát Önkormányzat most megnyílt intézményében Dumovits István plébános gyűjteménye kapott méltó helyet. Az ünnepségen Hepp Mihály, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke elmondta, hogy a gyűjteményt, és a múzeumnak otthont adó épületet a plébános úr ajándékozta az Önkormányzatnak. A mintegy 2500 könyvet és 250 kiállítási tárgyat tartalmazó gyűjtemény Dumovits István 5 évtizedes gyűjtőmunkájának eredménye. A kiállítás legértékesebb darabja egy 1543-ból származó, latin és horvát nyelvű, gyógynövényeket bemutató kötet. Kiss Péter köszöntőjében hangsúlyozta, a Vas megyében élő, magukat gradistyeinek valló horvátok sikerrel őrizték meg kultúrájukat, anyanyelvüket, identitásukat – ennek egyik bizonyítéka a gyűjtemény. Ez a kezdeményezés elég világos példája annak, hogy egy erős nemzeti közösség, a horvátok, hogyan tudnak hozzájárulni a nemzet egésze, a többségi társadalom kultúrájához, stabilitásához – jelentette ki a kancelláriaminiszter. Hozzátette, 1990 után a gradistyei horvátok élete is megváltozott, miután Horvátország kivívta függetlenségét. A két ország mindig is baráti kapcsolatokat ápolt egymással, és Magyarország támogatja Horvátország euroatlanti integrációját. A magyar kormány ezért is döntött úgy, hogy szeptemberben - a NATO-tagállamok közül elsőként - az országgyűlés elé terjeszti a Horvátország NATO-csatlakozását támogató határozattervezetét – jelentette ki Kiss Péter, majd hozzátette: szeptember 4-én, Pécsett közös magyar-horvát kormányülést tartanak. Az ünnepség végén Kiss Péter, a horvátság körében végzett munkájának elismeréseként Dumovits Istvánnak a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést adta át. Az ünnepségen részt vett Németh Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály főigazgatója.
12
Miniszteri találkozó a Magyarországi Szlovákok Napján A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Kiss Péter és a szlovák miniszterelnök-helyettes, Dušan Čaplovič voltak a vendégei a 2008. július 5-én Pilisszántón megrendezett Magyarországi Szlovákok Napja programsorozatnak. A hazai szlovák közösség országos önkormányzata által szervezett ünnepség jó alkalmat teremtett a két ország vezető politikusa személyes találkozójához, Magyarország és Szlovákia közötti kapcsolatok erősítéséhez. A pilisszántói megbeszélést követő sajtótájékoztatón Kiss Péter elmondta, a legutóbbi miniszterelnöki találkozón a felek 14 pontban állapodtak meg a két országot érintő közös fejlesztésekről, amelyek időarányosan teljesültek. A fejlesztések között szerepelnek az Ipoly hidak, a Kassa-Miskolc autópálya építésének előkészítése, valamint mindaz a közös feladat, ami összeköthet bennünket fizikailag is mondta a magyar kancelláriaminiszter. A sajtó munkatársai részére a szlovák miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, szükség van arra, hogy a politikusok még inkább megértsék egymást és elősegítsék a Duna mindkét oldalán az állampolgárok jobb életét. Ezáltal a kisebbségeink jólétét is elősegíthetjük - tette hozzá Dušan Čaplovič Pilisszántón, aki igen hasznosnak nevezte a találkozót és meghívta Kiss Pétert Szlovákiába a Szent István ünnepek alakalmából egy hasonló megbeszélésre.
Új román nemzetiségi iskolát adtak át Battonyán Kormányzati támogatásból megvalósított új épületben kezdődhetett az idei tanév a Battonyai Román Általános Iskolában. A békési város központjában épített új iskolát 2008. szeptember 4-én Hiller István oktatási és kulturális miniszter avatta. A kisebbségi intézmény átadásán részt vett Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Románia Kormányát Pásztor Gabriella, az Oktatási Minisztérium államtitkára képviselte. A battonyai román iskola építése a magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes-bizottság ajánlásai alapján, az oktatási szaktárca 120 millió Ft-os költségvetési támogatásával valósulhatott meg. Az iskola szomszédságában az elmúlt évben 60 millió Ft-os állami támogatással felújították a román óvodát is. A közös irányítással működő két román kisebbségi intézmény 70 gyermek részére biztosít kiváló körülményeket az anyanyelvi nemzetiségi oktatás számára. Az új iskola avatásán részt vevő Pásztor Gabriella államtitkár arról tájékoztatott, hogy a bukaresti Kormány 100 ezer eurós támogatás ad a Battonyai Román Óvóda és Iskola berendezéséhez. Az iskolaavatási ünnepséget követően, Hiller István és Gémesi Ferenc látogatást tett a Battonyai Szerb Óvodában és Általános Iskolában. A szerb nemzetiségi iskola felújítására a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága az idei évben 6 millió Ft-os támogatást nyújtott. A szerb kisebbségi intézmény 90 diák anyanyelvi oktatását biztosítja. Forrás: www.nek.gov.hu
13
HAZAI HÍREK Együttműködési megállapodás és gyűlöletbeszéd elleni koncepció A jogvédelem és a közös fellépés hatékonyabbá tétele érdekében együttműködési megállapodást írt alá a kisebbségi biztos a civil jogvédő szervezetekkel. Ezt követően dr. Kállai Ernő a gyűlöletbeszéd elleni fellépésről szóló jogalkotási koncepcióját is ismertette a sajtó képviselőivel - olvasható az ombudsman honlapján. A kisebbségi biztos a civil szervezetekkel az eddigi, kifejezetten a nemzeti és etnikai kisebbségek jogvédelmére korlátozódó kapcsolatát szeretné felváltani egy kölcsönösen hasznos, egymás érdekeit tiszteletben tartó kooperációra, olyan munkakapcsolatra, amelyben egymás autonómiájának, cselekvési szabadságának tiszteletben tartásával, az eddigieknél hatékonyabb együttműködést sikerül majd elérni az emberi jogi sérelmek orvoslása terén. A felek például konzultálnak majd a kisebbségi biztos jogalkotást érintő javaslatairól, kölcsönösen egyeztetik álláspontjaikat a nemzetközi egyezmények kormánybeszámolói elkészítésével összefüggésben, egyetértés esetén közösen lépnek fel, valamint együttműködnek az egymás hatáskörébe tartozó esetek kölcsönös átadásában. A kisebbségi biztos hatáskörét érintő témákban készített jelentéseiket és tanulmányaikat egymásnak kölcsönösen megküldik, a kisebbségi biztos munkatársai a kisebbségi peres ügyekben jogértelmezést adnak. A megállapodást a a Kurt Lewin Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság, a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesület, a Kisebbségi Jogvédő Egyesület, a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány, a Roma Polgárjogi Alapítvány, az Eötvös Károly Intézet, a Magyarországi Roma Parlament és az Európai Roma Jogok Központja írta alá. Az eseményen a kisebbségi biztos ismertette a gyűlöletbeszéd elleni fellépéssel kapcsolatos koncepcióját is, amely ITT olvasható. Forrás: MTI
Kállai Ernő: a nemzetiségi hagyományoknak, kultúrának van jövője A kisebbségi, nemzetiségi hagyományoknak, kultúrának van jövője, főként, ha nem válik a politika "játékszerévé" - hangsúlyozta Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa, a Sziget fesztiválon, a kisebbségekről rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A beszélgetésen Kállai Ernő mellett részt vett Nikola Parov bolgár származású zenész, Frank Ildikó, a szekszárdi Magyarországi Német Színház igazgatója, Gyurity István horvát származású színész és Skrapits Erik horvát származású énekes, a No Thanx frontembere. Arra a felvetésre, hogy 2010-re a nemzetiségeknek lesz-e parlamenti képviselete, Kállai Ernő azt válaszolta: úgy látja, egyelőre nincs esély a képviseletre. De ha mégis megvalósul, jelentősen átrendeződik a kisebbségi közösségek élete. A nemzetiségi parlamenti képviselet "komoly" politikai húzóerő lehet - vélekedett. Nikola Parov szerint sok Magyarországon élő kisebbség nincs tisztában a kisebbségi etikával, jogaival. Úgy látja, bizonyos kisebbségek vannak csak kitéve politikai és faji diszkriminációnak, ezt viszont a politikának kell orvosolnia - húzta alá. Kiemelte, hogy Európában a határok leomlásával irrelevánssá vált a nemzetiségi kérdés, "a nemzetiségi öntudat túl van lihegve". Frank Ildikó felidézte, hogy másfél évvel ezelőtt a politikai csatározások miatt négyszer pályázott a szekszárdi német nemzetiségi színház igazgatói posztjára. Mint mondta, a politika nem érdekli, a német kultúra és színház mellett elkötelezett. Az a nagy álma az, hogy német nyelvű színészképzés is legyen, hiszen a szekszárdi Magyarországi Német Színház még sok színészt be tudna fogadni. Gyurity István szerint a nemzetiségi hagyományokat nem egyszerű szinten kell megőrizni. A horvát
14
származású színész sajnálja, hogy Magyarországon és a világ nagy részén a nemzeti érzést úgy próbálják megtartani, hogy erősen kötődnek a nemzeti szimbólumokhoz. Gyurity István támogatná a horvát nemzetiségű, amatőr társulatok létrejöttét és szeretné, ha alakulna egy multikulturális színjátszóhely. Skrapits Erik is azt mondta, hogy nemzetiségi hovatartozása eddig előnyt jelentett számára. A fiatalember saját bevallása szerint kiáll a horvátság mellett, és arra bíztatja a horvát származásúakat, hogy őrizzék meg anyanyelvüket, vegyenek részt a nemzetiség életében. Forrás: MTI
Önkormányzatok, társulások, régiók Az önkormányzati rendszer eljutott a működőképessége határára. Semmi sem bizonyítja egyelőre, hogy a régió jobb lenne a megyénél a közigazgatásban. A közös tanácsok hatékonyabbak voltak a mai elaprózott önkormányzatoknál - mindezeket Pálné Kovács Ilona, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja pécsi igazgatója állítja, akinek e témában a napokban jelent meg könyve, Helyi kormányzás Magyarországon címmel. Az elmúlt 18 év tapasztalatait összefoglaló könyv jogász-politológus szerzőjét először arról kérdeztük: szerinte mennyire működőképes az önkormányzati rendszer. - Sok tekintetben eljutott működőképessége határára. Mondhatnám azt, hogy immár elfogyott a "családi ezüst", az önkormányzatok felélték tartalékaikat. Az állandó forráshiánytól szenvedő települések többnyire eladták értékes ingatlanjaikat és nyereségtermelő vállalkozásaik üzletrészét, a hitelek és kötvénykibocsátások miatt húsz-huszonöt évre eladósodtak. Összességében elmondhatjuk, hogy az önkormányzatok azért jutottak idáig, mert alacsony hatékonysággal és drágán működnek. - Ki tehet minderről? Az önkormányzatok vagy az országos politika? - A felelősség közös. A baj ott kezdődött, hogy 1990-ben az akkori európai trendekkel szembemenve hoztuk létre szétaprózott önkormányzati rendszerünket. Magyarországon addig volt 1600 helyi tanács, azt követően lett kétszer annyi önkormányzat. Azt gondoltuk, hogy jó lesz, ha minden döntés helyben születik, hisz mindenütt az ott élők tudják legjobban, mire van szükségük, és ők képesek kontrollálni, hogy a települést irányító rendszer demokratikusan működik-e. Az önkormányzatok hozzá is fogtak településük fejlesztéséhez, csakhogy közben olyan intézményeket hoztak létre - főképp a falvakban -, amelyekről utóbb kiderült: színvonaltalanok és fenntarthatatlanok. Az a várakozás sem igazolódott be, hogy a polgárok képesek lesznek ellenőrizni választott vezetőik tevékenységét, ugyanis a településirányítók gyorsan megtanulták, miképp kell eltitkolni a kellemetlen információkat. - A helyi ellenzék miért nem képes kontrollálni a településvezetőket? - Mert ők sem jutnak hozzá minden fontos információhoz. Ráadásul a falvakban nincs is a polgármesternek és bizalmasainak igazi ellenzéke, a civil társadalom pedig sok helyen érzékelhetően közömbössé vált. Hogy a vezetés kontrollja gyenge, azt bizonyítja, hogy a polgármesterek - még a roszszul működő településeken is - bebetonozták magukat pozíciójukba. Helyi vezetők cseréje inkább ott fordul elő, ahol botrányba keverednek. - Megfigyelhető, hogy ha egy önkormányzat gazdálkodása összeomlóban van, akkor a polgármesterek általában a kormányt hibáztatják. - Némiképp okkal. Elfogadhatatlan, hogy tizennyolc év alatt tizennyolcszor változtak azok a szabályok, amelyek az önkormányzatok gazdálkodásának keretet szabnak. Kiszámíthatatlan a rendszer, a települések irányítói sosem tudják, hogy a következő évben mire készüljenek. Jelzi a rendszer tarthatatlanságát, hogy az önkormányzatok harmada folyamatosan kiegészítő támogatásra szorul. - Most úgy tűnik, azok a települések járnak jól, akik közösen fejlesztenek és tartanak fenn intézményeket. - Igen, létre is jött 174 kistérség, és sorra létrejönnek a mikroregionális társulások. Ezek nagyjából megfelelnek a régi járásoknak és a közös tanácsoknak. - Vagyis kiderült, hogy a régi tanácsrendszerben volt némi logika? - A tanácsrendszer szerintem szerkezetében takarékosabb és az intézmények fenntartása szempontjából sok tekintetben hatékonyabb volt, mint az önkormányzati. Amúgy a települési társulásokat létrehozó önkormányzatok önként nem állnának össze, gyakran csak azért működnek együtt, mert így képesek
15
fenntartani intézményeiket, és így juthatnak hozzá az állami és uniós fejlesztési forrásokhoz. A kis falvak vezetői hajlanának arra, hogy megőrizzék az önálló jegyzőséget, iskolát és számos intézményt, még akkor is, ha azok szolgáltatásainak minősége nem megfelelő, hiszen ez a helyi hatalom logikája, s gyakran megnyerhető e törekvéseknek a helyi társadalom is. - Az önkormányzati rendszer talán legvitatottabb kérdése, hogy mi legyen a megyékkel. - Valóban. Miközben a közigazgatási régiók nem álltak fel, a megyék elvesztették súlyukat. Ma a megyék nem tesznek mást, mint a nekik küldött állami pénzt továbbítják intézményeiknek: a kórházaknak, a múzeumoknak, a szak- és középiskoláknak, a szociális és a gyermeknevelő otthonoknak. De az állami pénz ehhez kevés, ezért mostanra a megyék is felélték vagyonukat. Ráadásul a megyék nem vethetnek ki adót, nincs fejleszthető földterületük, így végül is nem kalkulálhatnak saját bevétellel. - A megyék elsatnyítását valamennyi kormány azzal magyarázta, hogy az unióban a régióé a jövő. - Eddig még nem olvastam egyetlen olyan alapos, számokkal operáló elemzést, ami meggyőzött volna arról, hogy a régió hatékonyabb közigazgatási egység, mint a megye. A régiók felállítása egy többlépcsős reformfolyamat eredménye lehet. Előbb szükség lenne akár évekig működő kísérleti régióra és hiteles modellszámításokra, s ha ezek bebizonyítanák, hogy a régió hatékonyabb a megyénél, akkor szabad csak megreformálni a középfokú közigazgatást. Egyébként a régiók létrehozása az uniós országokban sem ment könnyen, és nem is fejeződött be. Franciaországban már De Gaulle akarta a régiókat, s bár ott már vannak régiók, a megyék még mindig erősebbek. A svédek a modellkísérlet végén arra jöttek rá, hogy semmi sem szól a régiók mellett, s náluk is maradtak a megyék. Ami viszont bizonyos, hogy a fejlesztéspolitika regionális léptékben optimális, s ezért nagyon szomorúan konstatálható, hogy nálunk az uniós fejlesztési források elosztása rendkívül centralizált, a régiók pusztán statisztálnak a központi döntésekhez. - Nálunk azért is kevés esély van a reformra, mert az önkormányzati törvény módosításához kétharmados egység kell a parlamentben. - Erre tényleg nincs kilátás. A magyarországi parlamenti pártok nem képesek hosszú távú politikai konszenzusra, csak rövid távú, önérdekű alkukra. Sűrűn előfordul, hogy amit egy párt kormányerőként javasol, azt ellenzékben elutasítja. Az önkormányzati törvény reformját a mindenkori ellenzék azért nem fogadja el, mert így eljátszhatja, hogy "nem engedi megnyomorítani" a kormány által az önkormányzatokat. Ha valamiben mégis van egyetértés a nagy pártok között, akkor az az, hogy egyik sem akar erős középszintű közigazgatást. Nem kell nekik se erős megye, se erős régió. Az erős középszint ugyanis képes lenne összefogni a szétforgácsolt helyi érdekeket. Az erős középszint komoly hatalmi ellensúly lehetne a kormánynak. Ettől tart valamennyi kormányra törekvő párt. Ezért úgy gondolom, hogy a középszintű közigazgatás még sokáig súlytalan marad. Forrás: Népszabadság
Egyenlő esélyt a gyerekeknek az iskolakezdéshez Az Új Tudás program első eleme a kora gyermekkori fejlesztés.A korai gyermekkor és az iskola jórészt meghatározza életünk későbbi alakulását. A kormány az Új Tudás Programban a korai gyermekkori neveléshez nyújtandó támogatással, a bölcsődei-óvodai fejlesztésekkel, az informatika, az idegen nyelv, a természettudományok oktatásának és tanulásának kiemelt támogatásával kívánja elősegíteni, hogy a gyerekek egyenlő eséllyel kezdhessék az iskolát. Ennek megvalósításához mintegy 50 milliárd forintot tervez a kormány az elkövetkező években.Az Új Tudás program első eleme a kora gyermekkori fejlesztés, amely a születéstől a hat éves kor betöltéséig kíséri figyelemmel a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő, elsősorban roma gyermekekre.Célja: egyenlő eséllyel kezdhesse meg minden gyermek az iskolát. A szegény és leszakadó társadalmi rétegek gyermekei számára is biztosítottak legyenek a koragyermekkori készségfejlesztés komplex szolgáltatásai.Ennek érdekében a védőnői hálózatot három év alatt 300 fővel fogjuk bővíteni, s a magas színvonalú szakmai munkát végző védőnők számára szakmai díj alapítását javasoljuk; évi 350 millió forint többlet-forrással. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodába íratását az első alkalommal 20 ezer forinttal, majd félévente további 10-10 ezer forinttal támogatjuk, ha a gyermek részt vesz a foglalkozások legalább háromnegyedén, és
16
óvodáztatása 4 éves kora előtt megtörténik. A bölcsőde- és óvodahálózat bővítésének támogatása azt a célt szolgálja, hogy az önkormányzatok eleget tudjanak tenni azon kötelességeiknek, hogy igény esetén, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket három éves koruktól el tudják helyezni az óvodákban. Továbbá a 10 ezer lakosúnál kisebb településeken egységes óvoda-bölcsőde jöhet létre. Olyan többcélú, új intézménytípusról van szó, ahol lehetőség nyílik a két évet betöltött, de a három évet még el nem ért gyermekek felvételére és együttnevelésére az óvodásokkal. A program megvalósításához szükséges infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatosan a kormány a helyi önkormányzatok számára egy 1,6 milliárd forint összegű fejlesztési forrást biztosít.Ez az új előirányzat a bölcsődék, óvodák infrastrukturális fejlesztését és kapacitásbővítését, valamint az általános iskolák infrastrukturális fejlesztését szolgálja, a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben. Emellett biztosítja, hogy az ott élő gyermekek, tanulók ellátása, oktatása igényesebb legyen, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermekek esélyegyenlőségének növelésére. A támogatás legkevesebb 2 millió, maximális összege 50 millió forint.Annak érdekében, hogy a fejlesztések mellett az intézmények eszközellátottsága is javuljon, a támogatási összeg 20 százalékig eszközbeszerzésre is fordítható. A támogatás igénybevételéhez az önrész csupán 5 százalék.Az önkormányzati tárcánál a közelmúltban már döntés született egy olyan fejlesztési forrásról, amelynek keretében 146, 1500 lakosúnál kisebb településen működő kisiskola mintegy 2 milliárd forint összegű támogatásban részesült. A mostani támogatási forma ennek kiegészítésére, az akkor nem támogatott célok megvalósítására szolgál.A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét biztosítani kívánó Kora gyermekkori fejlesztési program akkor lehet még sikeresebb és eredményesebb, ha ebbe a folyamatba bevonjuk a gyermekek mellett az egész családot. Ennek érdekében megfontolásra érdemesnek tartjuk azt a javaslatot is, amely a családi napközi intézményének kiterjesztését tűzte ki célul. Az iskoláskor előtt kialakuló fejlődési hátrányok megelőzésében fontos szerep jut a gyermekgondozást segítő intézményeknek, a különböző minisztériumok alá tartozó szervezetek, rendszerek összehangolt munkájának, a megfelelő jogi keretek között zajló információ-áramlásnak, információcserének. Ezek összehangolt munkájának eredményeként talán megakadályozható lesz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kimaradjanak az óvodai nevelésből. Forrás: Romaweb
Felhívás a Nemzeti Civil Alapprogram civil jelöltállítási rendszerében való részvételre Azok a civil szervezetek, amelyek bejelentkeznek az NCA civil jelöltállítási rendszerébe, egy-egy képviselőjükön keresztül elektori gyűléseken választhatják meg a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának és kollégiumainak civil delegált tagjait. Erről a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 12-13. §-ai, valamint a törvény végrehajtási rendeletének, a 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet 1-5. §-ai rendelkeznek. A civil jelöltállítási rendszerbe azok az országos (legalább hét megyére kiterjedő) és regionális (legalább egy megyére kiterjedő) hatókörű civil szervezetek jelentkezhetnek be és állíthatnak elektort, amelyek szándékukat e felhívásban meghatározott módon jelentik be. Az érvényes bejelentkezéshez szükséges dokumentumok: 1. a civil szervezet hatályos létesítő okiratának egyszerű másolata (erre záradékként rá kell vezetni a szervezet képviselőjének aláírásával hitelesített nyilatkozatát arról, hogy a másolati példány az eredetivel mindenben megegyezik), 2. a civil szervezet székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság által a szervezet hatályos adatairól kiállított 30 napnál nem régebbi bírósági kivonat (eredeti példány). 3. valamint a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet melléklete szerinti, megfelelően kitöltött nyilatkozat (eredeti példány). Az adatlap kitölthető és benyújtható a www.nca.hu honlap "elektori rendszer" menüpontjára kattintva. A felsorolt dokumentumokat postai úton kell eljuttatni az ESZA Kht. 1590 Budapest 5. Pf. 102. címre. A borítékra írják rá: "NCA ELEKTOR". A postára adás határideje: 2008. szeptember 30.
17
A határidőn túl postára adott jelentkezések nem fogadhatók el. A jogszabályban foglaltaknak megfelelő módon bejelentkezett civil szervezetek bejelentkezésük érvényességéről, valamint az elektori gyűlés helyéről és idejéről értesítést kapnak. Felhívom azon civil szervezetek figyelmét, amelyek 2005-ben bejelentkeztek a civil jelöltállítási rendszerbe, hogy elektoruk mandátuma lejár a Tanács megválasztására összehívott elektori gyűlések összehívását megelőző napon. A (160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése értelmében a civil szervezetek civil jelöltállítási rendszerben történő részvétele csak a 2008. évi ismételt bejelentkezés elfogadását követően lehetséges. A bejelentkezéshez szükséges nyilatkozat és annak kitöltését segítő program megtalálható a www.nca.hu honlapon, ahol a civil jelöltállítási rendszer további információi is folyamatosan elérhetőek. További információ kérhető az ESZA Kht. Ügyfélszolgálatától is a 06-80-204-453 vagy a 06-1-273-4250 telefonszámon és
[email protected] e-mail-címen. Forrás: RomNet
Magyarországon a "A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen." uniós kamion Magyarországi első állomásához, Szegedre érkezett "A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen." elnevezésű kamionos körút, amely Európa-szerte tájékoztatja az embereket az EU megkülönböztetés elleni jogszabályairól. A kamion idén június és október között 10 EU-tagállamot keres(ett) fel: Magyarországon kívül Bulgáriát, a Cseh Köztársaságot, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Lengyelországot, Romániát, Szlovéniát. Az augusztus 28-i, szegedi megálló után a másik magyarországi helyszínen, a nyíregyházi Happy Art Fesztválon is viták, rejtvényjátékok, festmények és zenei előadások várják a vállalatokat, a nem kormányzati szervezeteket, a zenészeket, a művészeket és a nagyközönséget, hogy megismerkedjenek a megkülönböztetés és a sokszínűség kérdéseivel augusztus 31-én. A rendezvényen fellép a Szilvási Gipsy Band is. "A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen.” tájékoztató kampányt az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága irányítja. Finanszírozása az EU foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programján, a PROGRESS-szen keresztül történik. A kampány mind a 27 EUtagállamban zajlik a megkülönböztetéssel szembeni és a leküzdését célzó, meglévő jogszabályok iránti tudatosság növelése, valamint a sokszínűség előnyeinek az ösztönzése érdekében. A kampány az élet minden területén fellép a személyek faji vagy etnikai származása miatti megkülönböztetése ellen (amit a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000. évi irányelv tiltott meg), valamint a kor, fogyatékosság, szexuális beállítottság és a vallás vagy a meggyőződés miatti munkahelyi megkülönböztetés ellen (ami a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000. évi irányelvnek köszönhetően jogszabályellenes). >> Kapcsolódó információ: - Európai Kamionos Körút - - Progress (2007-2013) - A romák társadalmi integrációjának javítása és a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó elv hatékony végrehajtása regionális együttműködés keretében Forrás: rw
18
Versenyt futnak az idővel A központi régióban október végéig csaknem 59 milliárd forintnyi támogatás sorsáról döntenek Pályázati információs napot tartottak július végén Budapesten a Közép-Magyarország operatív program (KMOP) európai uniós támogatási lehetőségeinek ismertetésére. Elsősorban a gazdasági együttműködések, inkubátorházak, ipari parkok fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokra kívánják felhívni a figyelmet – tájékoztatta a Világgazdaságot Varju László, a Középmagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Jelenleg összesen 12 különböző kiírás között válogatnak az érintettek, a korábbi gazdaságfejlesztési és munkahelyi képzési pályázatokon új rekordok sorát állították fel a központi régió vállalkozásai. A térségben mostantól pörögnek fel a fejlesztési események, ezt az is bizonyítja, hogy a tavalyi és az idei kiírásokra eddig benyújtott pályázatok között 58,56 milliárd forintot osztanak szét október végéig – közölte az elnök. A már kiértékelt tavalyi pályázatok legjobbjai az előirányzott 12 milliárd forintos keretből együttesen 8,87 milliárdos megítélt támogatáshoz jutottak eddig. (Közép-Magyarországnak a fejlettsége alapján 2013 helyett csak 2010 végéig van módja a hat felzárkózó régióéihoz hasonló feltételek alapján uniós forrást lekötni.) A már lezárt vagy még nyitott kiírásokra ez idáig beérkezett pályázatok száma alapján a központi régióban az iskolafejlesztési, a turisztikai vonzerővel és befogadóképességgel kapcsolatos, továbbá a több formában kiírt településfejlesztési tenderek bizonyultak a legnépszerűbbnek. Kétszer – tavaly és az idén – is lehetett pályázni iskolafejlesztésre, s mindkét kiírásnál rendkívül nagy, az előirányzott kerethez képest legalább tízszeres volt az igény. A két és félszeres túljelentkezés még normális lenne, onnantól felfelé viszont már az elnök szerint majdhogynem lehetetlen az igazságos döntés. Több mint négyszáz iskola szeretne fejlesztési forráshoz jutni, vagyis drámai helyzet alakult ki a központi régióban – jegyezte meg Varju László. Kisebb számokkal hasonló a helyzet a településfejlesztésnél is. Kis léptékű megyei településfejlesztés támogatására ötven, funkcióbővítő korszerűsítésre negyven pályázatot adtak be. Népszerűek a turisztikai kiírások is: vonzerő javítására 42, férőhelybővítésre 35 projektgazda igényelt támogatást. Nem vitamentes a régiót alkotó Budapest és Pest megye kapcsolata, a főváros hatása mindenképpen erőteljes – ismerte el lapunk kérdésére az elnök. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy közös érdek a beruházások összehangolása, az egymást erősítő fejlesztések – például az elővárosi közlekedés javításának, az M0-s körgyűrű bővítésének – előnyben részesítése. „A kiemelt projekteknél kifejezetten nem örülök a hat hónapos támogatási szerződéskötési határidő felpuhításának” – adta értésre Varju László. Szerinte az adott beruházási terv átgondolatlanságát is bizonyíthatja a többszöri határidőhosszabbítás. Forrás: Világgazdaság
Újabb kiemelt projektek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben A kormány újabb 12 projekt kiemelését javasolja az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, az erről szóló határozat a Magyar Közlönyben is megjelent. A projekteket az Európai Regionális fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, illetve a Kohéziós Alap támogatási szabályai szerint kell értékelni. Az Irányító Hatóság ezt követően kötheti meg a kiemelt projektekre a támogatási szerződéseket - áll a határozatban. A kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül kiemelt projektnek javasolja a kecskeméti Kreatív Innovációs Központot, valamint a csapadékvíz csatorna építését. Az Alsó-Duna Völgyben a vízminőség védelmének fejlesztése, Tornyospálcán az ipari-logisztikai létesítményhez vezető út építése, Edelényben pedig a L'Huillier-Coburg kastély felújítása van a listán. Felkerült továbbá Poroszlón a Tisza-
19
tavi Ökocentrum, Velencén a Velencei-tó Kapuja, az ITD Hungary befektetés-ösztönzése, valamint a Szob-Nagybörzsöny kisvasút turisztikai célú helyreállításának 2. üteme. Budapest három programját emelte ki a kormány: a belváros főutcájának kiépítését, az új pesti korzót (a hídfőterekkel együtt), valamint a reprezentatív kaputérséget. Forrás: MTI
Útravaló ösztöndíjprogram Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatóságával közösen 2008-ban ismételten pályázatot hirdet az Útravaló Ösztöndíjprogramban való részvételre. A Magyar Kormány biztosítani kívánja a mélyszegénységben élő, tartós munkanélküli, gazdaságilag versenyképtelen társadalmi réteg gyermekei számára az oktatási rendszeren keresztül a társadalmi és gazdasági életben való sikeres integrációt, ezért a Kormány 1016/2005. (II. 25.) határozata rendelkezett az Útravaló Ösztöndíjprogram elindításáról. A program átfogó célja (1) a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a számukra elérhető ösztöndíjrendszer megújítása, valamint (2) a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása. Az Útravaló Ösztöndíjprogram az alábbi alprogramokból áll: - Út a középiskolába ösztöndíj, amelynek célja a részt vevő tanulók felkészítése érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra; Pályázati felhívás és űrlap - Út az érettségihez ösztöndíj, amelynek célja a részt vevő tanulók támogatása a középiskola sikeres befejezése céljából; Pályázati felhívás és űrlap - Út a szakmához ösztöndíj, amelynek célja a részt vevő tanulók esetében megteremteni a kapcsolatot a munkaerőpiac igényei és a beiskolázás között, különös tekintettel a hiányszakmákra; Pályázati felhívás és űrlap - Út a tudományhoz alprogram, amelynek célja a természettudományok, a műszaki tudományok és a matematika területe iránt kiemelt érdeklődést mutató tanulók tehetséggondozása. Pályázati felhívás http://www.okmt.hu Forrás: okm.gov.hu
Tizenkilenc hazai nyertes Három magyar vezetésű és tizenhat magyar közreműködésű projekt van a Közép-európai transznacionális együttműködési program (CES) harminc nyertese között (http://www.central2013. eu). A megítélt támogatás együttes összege 70 millió euró, ennek 52 európai régió lesz a haszonélvezője. Az EU kohéziós politikájában 2007-től felértékelődött és önálló célkitűzés lett az európai területi együttműködés. Ezen belül Magyarország részvételével hét határ menti, két transznacionális és négy interregionális program valósul meg. Maga a CES a transznacionális kategóriába tartozik, és 206,69 millió eurós kerete van 2007–2013 között. Ebből a magyar pályázók 21,26 millió eurót nyerhetnek el hét év alatt. A program márciusban meghirdetett első pályázati felhívására 95 projektjavaslatot nyújtottak be, több mint 200 millió eurós támogatási igénnyel. A projektjavaslatok közül 24 az innováció, 10 az elérhetőség javítása, 31 a környezet, 30 pedig a városok és régiók versenyképességének és vonzerejének növelése prioritásban megfogalmazott célkitűzésekre igényelt támogatást. A harminc nyertes projekt közül 11-11 a környezetvédelemre, illetve a városok, régiók versenyképességének és vonzerejének növelésére irányoz elő transznacionális fejlesztéseket. A magyar
20
irányítással megvalósítandó projektek közül kettő – az újbudai önkormányzat városmegújítási és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal dunai római kori értékeket védő programja – környezetvédelmi, egy pedig – a Debreceni Egyetem projektje – az innováció témakörében irányoz elő együttműködést a kutatók és a vállalkozók között. Mi a CES? Az európai területi együttműködés célkitűzés a határokon átnyúló kooperációt hivatott erősíteni – szögezi le a 1083/2006/EK tanácsi rendelet. Ezen belül a nyolc tagállammal (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia) működő CES a transznacionális együttműködést szolgálja KözépEurópában az EU támogatásával. Nyertes magyarok: Nagykálló önkormányzata Bács-Kiskun Megyei Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány Energia Központ Kht. Győr, Sopron, Szombathely önkormányzata Regionális Fejlesztési Holding Zrt. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Egyetem Salgótarján önkormányzata Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nyugat-magyarországi Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Pannon Gazdasági Hálózat Magyar Innovációs Központ ValDeal Innovációs Zrt. Corvinus Egyetem Kőszeg önkormányzata Budapest XI. Kerületi Önkormányzat Forrás: Világgazdaság
Több pénzt szánnak a közmunkákra A közmunkák koordinálására háromezer támogatott foglalkoztatott bérét finanszírozzák meg a munkaerőpiaci alapból – erről tárgyaltak a szocialista frakcióban. A képviselőcsoport támogatja a kormány Új Tudás Programját, így különösen a korai fejlesztést. A segélyezettek köréből minél több embert vissza kell vezetni a foglalkoztatottak táborába. Ennek megoldásáról tanácskozott a szocialista képviselőcsoport Szűcs Erika munkaügyi miniszter beszámolója után. Az egyén és a közösség felelősségének egyidejűleg kell érvényesülnie, a szociális támogatásokat, ellátásokat a munkába állás ösztönzéséhez kell igazítani – így összegezte a vitaindító után folytatott, mintegy háromórás vitát Tóbiás József frakcióigazgató. Emlékeztetett rá, a jelenleg rendszeres szociális támogatást kapó, tartósan munka nélküliek mintegy 90 százaléka 47, különösen hátrányos helyzetű kistérségben él. A képviselőcsoport úgy látja, ez lehetőséget nyújt arra, hogy az érintett önkormányzatoknak célzott és differenciált segítséget nyújtsanak. A frakcióigazgató arra is figyelmeztetett, hogy az önkormányzatok kezében ma nem a szociális segély az egyedüli eszköz a tartósan munkanélküliek segítésére. A jövőben az önkormányzatok éves közfoglalkoztatási tervet készíthetnek azokról a feladatokról, amelyeket ebben a keretben képesek ellátni. Terveik
21
megvalósításához költségvetési támogatást kapnak. A közfoglalkoztatás szervezésére azzal is ösztönöznék a településeket, hogy a közmunkák szervezése esetén a költségvetés a jelenlegi 90 százaléknál magasabb arányban téríti meg a költségeket. Ösztönző lehet az is, hogy az önkormányzat által szervezett közmunkák esetében a közmunkások munkabért kapnak, aminek járulékterheit a munkaerő-piaci alapból finanszíroznák. A szocialisták tervei szerint a jövő évtől háromezren segíthetnék a településeknél a közfoglalkoztatás szervezését (művezetés, adminisztráció), ahol ezt más forrásokból nem tudják megoldani. A háromezer „támogatott foglalkoztatott” bérét szintén a munkaerő-piaci alapból fedeznék, vagyis az önkormányzatnak nem kellene saját forrásaiból arra költeni, hogy a közfoglalkoztatottak munkavégzését felügyeljék, ellenőrizzék. A képviselőcsoport azzal is egyetértett, hogy a rendszeres szociális segély kifizetését úgy alakítják át: a segélyre jogosultak ne legyenek érdekeltek abban, hogy titokban feketemunkát végezzenek. A tényleges munkaerőpiacra való visszajutást leginkább az segítené a frakció szerint, ha a vállalkozásokat ösztönöznék, hogy egy adott térségben induló beruházásoknál legalább tíz százalék legyen az új alkalmazottak között a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása. A szocialista képviselőcsoport támogatta a közoktatás legátfogóbb programjának tekintett Új Tudás Programját – közölte lapunkkal az oktatási miniszter. Hiller István elmondta, az elmúlt hónapokban 47 szakmai szervezettel és érdekképviselettel egyeztettek róla. A több mint kétórás vita nyomán a program hangsúlyos elemei között van a korai fejlesztés, amely az iskolakezdés előtti években biztosítja az esélyegyenlőséget a gyerekek számára. Ugyancsak fontosnak ítélték a pedagógia szakmai megújítását szolgáló tartalomfejlesztést. Hiller úgy fogalmazott, a vita „megerősítő volt”, csak kiegészítő és pontosító javaslatok hangzottak el, s a programnak nem volt egyetlen olyan eleme sem, amit ne támogatott volna a frakció. Szerinte ez azt jelenti, úgy indulhatnak neki a szeptemberi tanévnek, hogy teljes a program politikai támogatottsága. Ez pedig a jövő évi költségvetésben is érzékelhető lesz. A képviselőcsoportban elismerést váltott ki Hiller szerint az, hogy sikerült a pedagóguspálya presztízsének növelésével kapcsolatos kormányzati elképzelésekről megállapodni a szakszervezetek többségével. Forrás: Népszava online
Ősztől új esélyegyenlőségi magazin is indul az MTV-n Ősztől átalakul, újjászületik a Magyar Televízió több közéleti műsora. A klasszikus közszolgálat jegyében készülő programok közül új időpontban, megújult környezetben jelentkezik a nyolcvanperces Ablak, élő lesz a szeptembertől virtuális stúdióból sugárzott Kárpát Expressz, és többen láthatják a kisebbségi műsorokat is az új műsorsávnak köszönhetően. Az eddiginél lényegesen több nézőhöz juthatnak el ősztől a hazai kisebbségek műsorai is a köztévén: a Magyar Televízió egyes csatornáján augusztus végétől hétköznap 15 órától 17.30-ig a közéleti műsoroké lesz a főszerep. Hétfőtől péntekig ebben a műsorsávban jelentkezik valamennyi hazai nemzetiségi magazin, de itt kapott helyett a köztévé új esélyegyenlőségi műsora, az Esély, a katonasírok felkutatását célul kitűző, keddenként sugárzott Sírjaik hol domborulnak?, valamint minden hétfőn az agrárgazdasági témákkal foglalkozó PénzVidék. A hazai és határon túli nézők augusztus 25-én 16.30-tól láthatják először az új műsorsávban a 25 perces Kárpát Expresszt, amelyet az m1 ettől a naptól élőben, virtuális stúdióból sugároz. A tematikus hír- és hírháttérműsor nézőinek naprakész tájékoztatása érdekében az adások szerkesztői több mint félszáz Kárpát-medencei tudósítóval állnak napi kapcsolatban. Megújul az Ablak. A hagyományoktól teljesen eltérő modern díszletben és főcímmel jelentkezik augusztus 29-én, pénteken 15.30-kor a nyári szünet után újra a Magyar Televízió egyik legrégebbi közéleti szolgáltató magazinja Dombóvári Gáborral és Horváth Szilárddal. Az összesen nyolcvanperces műsor első része hétről hétre
22
változik. Minden második héten Fórum lesz, melyben 40 percen át szakértők válaszolnak élőben a nézők kérdéseire, az első adásban például az általános iskolai tanévkezdéssel kapcsolatban. A Fórumot ugyanebben az időpontban kéthetenként a nyugdíjasoknak szóló Évgyűrűk, illetve az Ablak különkiadása, egy riportdokumentum-összeállítás váltja. A 16 órakor kezdődő klasszikus Ablakban a nézők mindennapi ügyes-bajos dolgaiban nyújtanak segítséget a műsor készítői, köztük olyan régi ismerősök mint Bálint György és dr. Szentmiklósi Péter. Visszatér a képernyőre egy korábbi esélyegyenlőségi műsor, az Esély. Csütörtök délutánonként láthatjuk a megszokottól eltérő, dinamikus, fiatalos stílusú új magazint, amely fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű emberek örömeit, gondjait mutatja be. Az első adásban szó lesz arról, hogy miként élvezhetik a vakok a természetjárást tandemmel, és ellátogatnak a nagyatádi Ironman versenyre is, ahol több mint negyven fogyatékos sportoló készül a legnagyobb kihívásra, vasemberré válni. Augusztus 28-tól a korábbi TV Taxi című műsor, immáron Euro Taxi néven heti műsor lesz, a megszokottnál hosszabb, 25 perces terjedelemben. A műsort a csütörtöki Az Este után, 11 óra körül láthatják majd az érdeklődők az m1 képernyőjén. Az Euro Taxi összegyűjti Európában az ott élők véleményét, gondolatait, így egy kicsit bekukucskálhatunk a különböző országok életébe. Ez a valódi európai körkapcsolás: a taxisofőrök Magyarországot és a környező országokat járva kérdezik utasaikat egy-egy aktuális vagy izgalmas témában. Továbbra is vasárnap 8 órától kerül az m1 képernyőjére a rendkívül népszerű Főtér. Az országjáró magazin első őszi adásában, szeptember 7-én a Hortobágy környékére látogat a stáb. Forrás: MTI
Elindult az uniós forrásokból megvalósuló szlovén-magyar együttműködési program A jelenlegi hétéves időszakban összesen 36 millió eurót használhat fel Magyarország és Szlovénia, a két ország határon átnyúló együttműködési programjának keretében - hangzott el nagyszámú érdeklődő előtt a szlovéniai Mariborban tartott nyitókonferencián. A már az uniós csatlakozás előtt is kiváló magyar-szlovén kapcsolatokban újabb előrelépést jelent ez a program, amely nagy lehetőséget kínál a két érintett terület - Zala és Vas megye, valamint a Muravidék és a Rába-völgye - lakói számára az életminőség javításában - fogalmazott a konferencián a szlovén önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Ivan Zagar hozzátette, hogy különösen a gazdasági fejlődést, a turizmust, a fenntartható fejlődést és a regionális fejlesztést szolgáló projektekben nagy szerepe lehet a szlovéniai magyaroknak és a magyarországi szlovéneknek is. A magyar Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára az MTI kérdésére elmondta: Magyarországnak Romániával, Szlovákiával és Ausztriával már van kétoldalú programja, de az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó államok közül Horvátországgal és Szerbiával is működnek határon átnyúló programok. A szlovén-magyar együttműködés nagyságrendileg a negyedik, a 36 millió eurós keretből 29 millió eurót biztosít az unió, a többit társfinanszírozóként a két ország. Molnár Csaba hozzátette: a Szlovéniával közös programban nagyon magas a támogatási arány, a pályázóknak általában csak öt százalékos önrészt kell előteremtenie, a maradékot az unió és a két tagállam finanszírozza. Az Európai Bizottság (EB) képviseletében a dán Laila Östergren emlékeztetett arra, hogy a Magyarország és Szlovénia közti együttműködés még az uniós csatlakozás előtti időszakban kezdődött. 1995-től háromoldalú kapcsolatként Ausztriával, 2000-től a Phare-program keretében, 2004-től pedig a Horvátországgal közös szomszédsági program keretében valósult meg az együttműködés. Ajánlásként fogalmazta meg a maribori konferencián, hogy érdemes fontolóra venni, miként lehet összekapcsolni a szlovén-magyar programot más projektekkel, a lehetőségek még hatékonyabb kihasználása érdekében. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót
23
támogatja a határon átívelő együttműködési programokkal, amelyek katalizátorszerepet tölthetnek be és így fokozhatják a versenyképességet és az eredményeket. Az EB az európai területi együttműködési programokra az előző hétéves időszakban 5 milliárd eurót fordított, a 2007 és 2013 közé eső tervezési időszakban pedig 8,7 milliárd euróra emelkedett ez az összeg. A határon átnyúló programok segítik a foglalkoztatottság növelését, a kereskedelem fejlesztését, de mindezekhez fontos a jó kommunikáció, amelynek terén van még pótolnivalója az EB-nek is - ismerte el Laila Östergren. Tanja Rener, a szlovén Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumon belül működő, területi együttműködésért felelős hivatal igazgatója elmondta: a szlovén-magyar program két éven át formálódott. Kiemelte: közös cél, hogy ez a régió megjelenjen az európai térképeken, hogy jó itt élni, dolgozni, kulturális és egészségügyi szempontból is. A határon átnyúló együttműködés irányító hatósága Mariborban működik, itt teszik közzé a pályázati kiírásokat, írják alá a szerződéseket, ellenőrzik a program megvalósítását, de felelnek az EB irányába a megvalósításért is. A közös technikai titkárságon szlovén és magyar szakemberek dolgoznak, de Magyarországon, Zalaegerszegen egy információs irodát is működtetnek. Kifizető szervezet mindkét államban működik, és az ellenőrzéseket is mindkét fél a saját területén végzi. A program - amelynek első pályázatai június végén jelentek meg és október 31-ig lehet rájuk jelentkezni - két fő területet jelöl meg a támogatandó célok között. A turizmus fejlesztését, amely felöleli a kulturális örökség megőrzését, a a közlekedési lehetőségek javítását, a másik prioritás pedig a társadalmi, szociális szempontokat helyezi előtérbe, amely az egészségügyi ellátásra, a környezetvédelemre, a természeti erőforrások védelmére és a hatékony energiafelhasználásra is kiterjed. A maribori konferencián elhangzott: szlovén-magyar határon átnyúló együttműködési program részletei és a szükséges információk hamarosan a www.si-hu.eu
weboldalon is elérhetőek lesznek. Forrás: MTI
Későbbre halasztják a horvát-magyar együttes kormányülést Néhány héttel későbbre halasztják az eredetileg szeptember 4-re, Pécsre tervezett horvát-magyar együttes kormányülést a horvát fél kérésére - értesült az MTI. Az immáron harmadik közös megbeszélés időpontját júniusban jelentették be, az első budapesti, majd a tavalyi zágrábi után ismét magyarországi helyszínt megjelölve. A pécsi önkormányzatnál arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a Miniszterelnöki Hivataltól kapott, indoklás nélküli értesítés szerint a jövő hétre tervezett ülés elmarad, azt egy későbbi időpontban tartják meg. Zlatko Mehun, a horvát kormány szóvivője a horvát Hina hírügynökségnek kijelentette: nincs szó arról, hogy az együttes kormányülés elmaradna, de "a napirend és a pontos időpont még nincs meghatározva". A zágrábi kormányzati tájékoztatási iroda az MTI-vel azt közölte, hogy a témák és az időpont egyeztetése még zajlik. A távirati iroda magyar kormányzati forrásból úgy értesült, hogy a szeptember 4-re tervezett együttes ülés elhalasztását a horvát fél kezdeményezte azért, hogy "néhány fontos döntés" megszülethessen addig. Az MTI úgy tudja, hogy a várt döntés a Mol és az INA olajtársaságok tervezett részvénycseréjéről, valamint a Mol által adott vételi ajánlatról szól. A magyar olajipari cég augusztus 12-én adta be a horvát tőkepiaci felügyeletnek (HANFA) vételi ajánlatát a közkézen lévő 31 százaléknyi INA részvényre. A HANFA augusztus 20-án újabb kiegészítéseket kért a Moltól, amelyet a társaságnak 14 napon belül kell eljuttatnia Zágrábba. A HANFA nem hivatalosan arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kért dokumentumok még nem érkeztek meg, de ha kézhez kapják őket, még napokra van szükség az értékelésükhöz. Miután a beadási határidő szeptember 3-a, így a horvát tőkepiaci felügyelet szeptember 4-ig bizonyosan nem tudna érdemben választ adni a vételi ajánlatra.
24
Mindemellett a horvát kormánynak arról is döntenie kell még, hogy az állami kézben lévő részvényeiből miként értékesíti az Európai Unió elvárásaink megfelelő, maximálisan 25 százalékos tulajdoni rész feletti hányadot. Ivo Sanader kormányfő kijelentette, hogy a privatizáció legvalószínűbb módja az INA és a Mol közötti részvénycsere, amely az ellenzéke szerint gyakorlatilag ajándék lenne a magyarok számára, mert a horvát kormány a világpiaci mozgások miatt az üzemanyagárakat érdemben nem tudná befolyásolni. Ez a lehetőség szóba került Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és horvát partnere július 10-i dubrovniki kétoldalú megbeszélésén. Akkor újságírókkal közölték: hónapokon belül megállapodás születhet a Mol és a horvát INA olajtársaság közötti részvénycseréről. Akkori horvát lapértesülések szerint a megbeszélések arról folynak, hogy a horvát kormány a kezében lévő közel 45 százaléknyi tulajdoni hányadból 14 százaléknyi INA részvényt átadna a Molnak, a magyar társaság részvényeiért cserébe. blb \ gtr
Sok a magyar-román közös vállalkozás Az idei első öt hónapban 5600 közös vállalkozás jegyeztek be Romániában összesen 6858 milliárd lej, azaz 1,9 milliárd euró jegyzett tőkével - derül ki az INS nemzeti statisztikai hivatal adataiból. A legnagyobb számban Bukarestben jegyeztek be új közös vállalatokat, összesen 393-at. A legtöbb külföldi közös vállalkozás - 203 - olasz részvétellel jött létre. A második helyen magyar cégek állnak 129 közös vállalat létesítésével. A harmadik Németország 86 vállalattal, majd Ciprus (73), Spanyolország (72), Izrael (61), Ausztria (55), Franciaország (44), Kína (44) és Törökország (43) következik. Forrás: MNO
Ülésezik a magyar-román kkv munkacsoport A kis- és középvállalkozói (kkv) szektor fejlesztését, versenyképességük növelésére vonatkozó együttműködési feladatokat tekintik át a magyar-román kkv munkacsoport soros ülésén Budapesten közölte a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) az MTI-vel. A magyar-román kkv munkacsoport ülésén a magyar delegáció tájékoztatást ad a Pólus Programjáról, a klaszter-szerveződés jelentőségéről, valamint az ezzel összefüggő támogatási programokról és pályázatokról, illetve bemutatja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére indult "Üzletre hangolva" program eredményeit, a továbblépés irányait. A program szerint a román delegáció információt nyújt a vállalkozások felkészítését szolgáló UnctadEmpretec Románia programról, az abban való magyar vállalkozások részvételi lehetőségeiről, a debreceni és a nagyváradi egyetem között folyó együttműködésről, valamint a kkv-k strukturális alapokból történő finanszírozására tett intézkedésekről. Az NGFM tájékoztatása szerint a munkacsoport ülésén a szakértők konzultálnak az Európai Unió pénzügyi alapjainak felhasználásával, kezelésével kapcsolatos konkrét gyakorlati kérdésekről. Forrás: MTI
25
Közös lesz a szekszárdi német színház Szeptember elsejétől közös fenntartásban működteti az ország egyetlen - szekszárdi székhelyű - német színházát a Tolna Megyei Önkormányzat és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ). Az erről szóló megállapodást az elmúlt napokban írta alá a két önkormányzati elnök. Egy éve az MNOÖ döntött, hogy kizárólagos működtetője lesz a Deutsche Bühnének (DB), ám a színházi épület tulajdonosa, s addigi fenntartója, a Tolna Megyei Önkormányzat ehhez nem járult hozzá. A tárgyalások végül megállapodáshoz vezettek: a jövőben társulásos formában működtetik a színházat, s már az idén 21-21 millió forintot fordítanak a DB működtetésére.(V. H. M.) Forrás: Népszabadság
Kárpát-medencei Nemzetiségi Napok Szarvason Határon túli magyarok, szlovákok, szerbek és románok is érkeztek Szarvasra, a háromnapos Kárpátmedencei Nemzetiségi Napokra július közepén. Az immár 11. Arató-napról idén sem hiányozhatott a hagyományos aratóverseny, a főzőverseny és a kenyérszentelés. Az evangélikus, a katolikus és a református egyház is megáldotta, és felszentelte az új kenyeret. Az ünnepség fővédnöke Balog Zoltán, az Országgyűlés Emberijogi, Kisebbségi Civil- és Vallásügybizottságának elnöke volt, aki szerint manapság nem becsülik meg eléggé a földet megművelő gazdákat. A szlovák gazdák főleg az aratás utáni hagyományokat jöttek bemutatni, ahogy Jozef Tököly elmondta, főleg "azokat a hagyományokat, melyeket a régiek hagytak ránk, ahogyan szórakoztak, még munka közben is, ahogyan jól érezték magukat." Az Erdélyből érkezők az erdélyi kenyér hozták magukkal a találkozóra, amely összetevőiben, és sütésében is eltér a hagyományostól, hiszen mintegy 40% - a krumpli, és "kisütés után nagyon megverik." Forrás: Duna TV
Cseh és szlovák összművészeti fesztivál a Gödörben A Varsói Szerződés csapatainak Csehszlovákiába történt bevonulása 40. évfordulója alkalmából cseh és szlovák összművészeti fesztivált szervez Totalitarian Circus/Mi közöm nekem '68-hoz címmel? a Cseh Centrum, a budapesti Szlovák Intézet és az Opona Közhasznú Társaság augusztus 20-ról 21-re virradó éjszaka a budapesti Gödör klubban. Augusztus 20-án délután fél ötkor Jaromír Plísek, a Cseh Köztársaság nagykövete, Juraj Migas, a Szlovák Köztársaság nagykövete, Kőszeg Ferenc jogvédő és Marek Vocel, az Opona Közhasznú Társaság munkatársa nyitja meg a rendezvényt, majd Sugár János egyetemi docens Abbé Libansky „My Underground, 1972-1982” című fekete-fehér, szemcsés fotókból álló kiállítást nyitja meg. Délután fél hatkor Karel Kachyna A poloska című 1970-ben készült filmjét láthatják az érdeklődők, este fél nyolckor pedig a prágai Divadlo na tahu színház Václav Havel Audiencia című darabját adja elő. Este fél 10-kor a szlovák Chiki liki tu-a lép fel, a cseh Plastic People of the Universe Invázió című koncertje pedig éjfél után egy perccel kezdődik. A programot Divat a vasfüggöny mögött címmel divatbemutatók színesítik, melyek a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek közepéig adnak ízelítőt a szocialista tábor divatjából.
26
Gál Jenő, a Cseh Centrum igazgatója a sajtótájékoztatón felidézte, hogy a ,60-as évek csehszlovák kultúrája egy rövid ideig tartó „kegyelmi időszak” eredménye, amikor szabadon lehetett írni, filmet készíteni, zenét szerezni. A fesztivál ebből ad egyfajta szórakoztató egyveleget „happeningszerű” formában, mellőzve a „sallangot” és a „pátoszt”. Megemlítette azt is, hogy augusztus 21-én a budapesti cseh nagykövetségen olyan magyarok találkozhatnak egymással, akik életüket tették kockára, amikor tiltakoztak a Csehszlovákiába való bevonulás ellen. A programot kiállítás és koncert gazdagítja. Gál Jenő kitért arra, hogy Csehország jövő év első félévében az Európai Unió soros elnöke lesz, a Totalitarian Circus nevű rendezvény pedig kibővített formában része lesz Csehország prezentációjának. Milan Kurucz, a Szlovák Intézet igazgatója fontosnak nevezte, hogy egész évben megemlékezünk 1968-ról. Bárdos Deák Ágnes, a Gödör klub programszervezője azt hangsúlyozta, hogy az európai események kollektív kultúrán keresztüli feldolgozása nagyon fontos. "A kultúra nem felejt" és lehetőséget nyújt szembenézni a diktatúrában történtekkel - vélekedett. A rendezvény címe, Mi közöm nekem '68-hoz?, kifejezi, hogy a szolidaritásra szükség van, „közünk van a múltunkhoz”, akkor is, ha elszenvedői vagyunk, akkor is, ha 20 évesek és akkor is, ha idősebbek - húzta alá Bárdos Deák Ágnes. David Gaydecka, az Opona Közhasznú Alapítvány igazgatója arról szólt, hogy társaságuk neve a „vasfüggönyre” utal, magyarul függönyt jelent. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre, a vasfüggöny leomlásának 20. évfordulóján egy nagyszabású rendezvényt szerveznek Csehországban és a régióban. Forrás: metropol.hu
Mek azg, mek msakujt – Egy nemzet, egy kultúra, művészeti fesztivál Jerevánban 1999 óta immár harmadízben rendezték meg az örmény fővárosban azt a kulturális fesztivált, amely 2008ban 16 országból mintegy 1000 résztvevőt vonzott a napfény városába. A legtöbben a szomszédos kolóniákból, Oroszországból, Grúziából és Iránból érkeztek. Elsősorban a keleti diaszpóra képviseltette magát: Libanon, Törökország, Belorusszia, Szíria. Kazahsztán, Valamint Bulgária és Szerbia. A nagy nyugat-európai kolóniákból, Franciaországból, Hollandiából, Olaszországból, Ausztriából nem érkeztek vendégek. A fesztivál nem korlátozódott időben a meghirdetett egy hétre (augusztus 17-23), mivel a programhoz kacsolódóan már júniusban érkeztek tánccsoportok Kaliforniából, s a fesztivál részét képezte a 4. Diaszpóra-Írókongresszus, valamint az 5. Voszke Ciran filmfesztivál is. A fesztivál nemcsak időben tágult ki, térben is szélesedett a 14-15 rendezvényből a szervezőbizottság 10et vidéki helyszínek szervezőinek adott át. Így léptek fel csoportok az ország északi részén, Gjumri, Szpitak, Vanadzor városokban, a Szeván környékén Abovjánban és Dilizsánban, valamint Arcakh (Karabagh) fővárosában, Sztepanakertben, illetve az örményországi Zangetur központjában, Goriszban. A fesztivál célja az, hogy a diaszpóra önállóan fejlődő művészetét bekapcsolja az anyaországi művészet egészséges és természetes véráramába, a nemzeti identitást erősítse, s elsősorban a fiatalokat közelebb hozza az anyaország múltjához és jelenéhez. A fesztivál hatalmas reklámkampánnyal kísért eseménysorozat volt. Augusztus 18-án II, Garegin, mindenörmények katolikoszának áldásával kezdődött a fesztivál. Az ünnepélyes megnyitó az Operában volt, ahol felszólalt Szerzs Szárgszjan elnök, Hranus Hakobjan diaszpóra-felelős, Ara Abrahamjan, az Összörmény Kongresszus elnöke. A résztvevőknek alkalmuk nyílt megismerkedni nemcsak a vidék történelmi nevezetességeivel, hanem Jereván műemlékeivel, múzeumaival is. A résztvevők ingyenes tárlatvezetésen vehettek részt a Genocídium Múzeumban, a Paradzsanov Múzeumban, és minden államilag fenntartott múzeumban és kiállítóteremben. Augusztus 23-án a csoportok vezetői a Kulturális Minisztériumban emléklapot vehettek át, majd este 9 órakor a Köztársaság téren kezdetét vette az éjfélig tartó, tűzijátékkal kísért búcsúest.
27
A fesztivált az Örmény Kulturális Minisztérium kétévente rendezi. Mint a fesztivál idei résztvevői, azt tanácsoljuk az esetlegesen jelentkező csoportoknak, hogy részvételi szándék esetén ne csak a hivatalos örmény szervekkel vegyék fel a kapcsolatot, de forduljanak tanácsért a fesztivál korábbi résztvevőihez is. Forrás: www.armenians.hu
Hracsja Kocsar: Nahapet, Könyvbemutató Jerevánban Augusztus 22-én Jerevánban a „Mek azg, mek msakujt” örmény nemzetközi fesztivál keretében került sor a kiadvány anyaországi bemutatására. A rendezvénynek az Abovjan utcai AOKSZ patinás épülete adott otthont. Az eseményről a jereváni polgár jóelőre értesülhetett a hatalmas plakátokról, így nem csoda, hogy a terem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Jelen volt Nvard Kocsar, az író másodszülött leánya, Azat Jeghiazarjan irodalomtörténész, Asztghik Gevorkjan újságíró, Tigran Zargarjan, a Jereváni Akadémiai Könyvtár igazgatója, Vladimir Harutjunjan akadémikus, egyetemi tanárok, irodalmárok, történészek, művészek, a szakma legjobbjai, a művészeti-irodalmi élet képviselői. A Magyar-Örmény Baráti Társaság oldaláról Ashot Baghdasaryan és Arszen Ghazarjan, az Országos Örmény Önkormányzat részéről Akopján Nikogosz, dr. Dzsotján Gagik és Kazarjan Knar is megjelentek. A mintegy 60 jelenlévőt Anna Egibjan, az intézmény vezetője köszöntötte. Dr. Albert Kharatjan történész, a LRABER folyóirat főszerkesztője mutatta be a fordító, Krajcsir Piroska személyét, tudományos-közéleti életútját, más publikációit, örmény kötődésének gyökereit. Ezután Nvard Kocsar, az író leánya emelkedett szólásra, s kifejezte örömét, hogy a több nyelvre lefordított regény immár magyarul is olvasható. Mielőtt a hallgatóság feltehette volna kérdéseit, a fordító maga vázolta útját a regényhez, a fordítás kérdéskörének sajátosságait, a kétnyelvű kiadvány szerkesztésének – melyet szintén ő végzett – menetét. Krajcsir Piroska értelmezte kötődését az örmény kultúrához és az örmény néphez, s a Nahapetet úgy tette az asztalra, mint az örmény népnek szóló személyes köszönetét. Hangsúlyozta, hogy csodálatba ejtette és ejti az örmény nép hihetetlen túlélési energiája, az a képesség, amellyel a romokon is új paradicsomot tud építeni. A hallgatóságot lekötötte a regény magyarországi visszhangjának értékelése is. A fordító után többen emelkedtek szólásra, így Asztghik Gevorkjan, az Örmény Újságírók egyesületének elnöke, Azat Jeghiazarjan neves irodalomtörténész, Alekszandr Szafarjan, a Jereváni Állami Egyetem professzora, Greta Poghoszjan, a Szpjurk rádióműsor egykori vezetője és mások. A két óráig tartó rendezvényt két zeneszám koszorúzta meg: A Szpivakov Alapítvány tizenéves növendékei professzionális bravúrral adták elő Hacsaturján két művét. A rendezvény végén a fordító megajándékozta a résztvevőket a kiadvány dedikált példányaival. Krajcsir Piroska több meghívást is kapott – az Egyetem, az Írószövetség, és az Újságírószövetség részéről – a Nahapet szélesebb körű szakmai bemutatójára, melyeket örömmel fogadott el. Nvard Kocsarral folytatott beszélgetésében megegyeztek más Kocsar művek magyar interpretálásában, kiadásában. Krajcsir Piroska örömét fejezte ki afelett, hogy az örmény bölcsészkörökhöz is egyre több szállal kötődik. ( A könyvbemutató nagy sajtónyilvánosság előtt zajlott, megjelentek az örmény írott média munkatársai, az AZG, az Armenpress újságírói, és a Yerkir-media televízió tudósítói is. ) Forrás: www.armenians.hu, -armenophil-
28
KÜLFÖLDI HÍREK
Magyarországra látogat szeptemberben az Európai Bizottság elnöke Szili Katalin házelnök meghívását elfogadva szeptember 15-én Magyarországra látogat José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke - közölte az Országgyűlés Külügyi Hivatalának vezetője, Sárdi Péter az MTI-vel. José Manuel Durao Barroso a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet első igazgatósági ülésére érkezik, továbbá találkozik az Országgyűlés elnökével és a parlamenti pártok vezető politikusaival - mondta el a hivatalvezető. Hozzátette: a meghívás elfogadásában szerepet játszott az is, hogy az Európai Unió több intézményi reformját magában foglaló lisszaboni szerződés az eddigieknél lényegesen nagyobb szerepet szán a nemzeti parlamenteknek, ezáltal az egyes tagországok nagyobb beleszólást kaphatnak az uniós döntésekbe. A látogatás elismerése annak a teljesítménynek is, amelyet Magyarország 2004-es csatlakozása után az integrációban mutatott - hangsúlyozta Sárdi Péter. Szili Katalin júniusban, az európai házelnökök lisszaboni konferenciáján hívta meg Magyarországra az Európai Bizottság elnökét. Forrás: MTI
Az Európai Unió tovább szigorítaná a diszkrimináció elleni fellépést A Bizottság 2008. júliusában irányelvjavaslatot fogadott el, amely állást foglal a munkahelyen kívüli, koron, fogyatékosságon, szexuális irányultságon, valláson vagy meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetés ellen. Egy most közzétett felmerés szerint az európaiak többsége szerint szükség van ilyen szabályozásra. Napjainkban az európai polgárok – akár áldozatként, akár szemtanúként – gyakran találkozhatnak a diszkrimináció különböző formáival. Előfordulhat, hogy egy vak embert vakvezető kutyájával nem engednek be egy szórakozóhelyre, vagy, hogy homoszexuális személyektől megtagadják egy lakás bérbe adását. Az életkor miatti hátrányos megkülönböztetés is egyre nagyobb problémát jelent szerte Európában. A hátrányos megkülönböztetés ellen – tagállami és közösségi szinten egyaránt – már több jogszabályt elfogadtak. A 2000-ben elfogadott két uniós irányelv azonban nem nyújt elegendő védelmet a diszkriminációval szemben, mivel az egyik csak a fajon és etnikai származáson alapuló megkülönböztetést tiltja meg, míg a másik ugyan jóval szélesebb körre (fogyatékossá, szexuális irányultság, vallási meggyőződés) terjed ki, de csak a munkahelyi diszkriminációra vonatkozik. Az Európai Bizottság új irányelv-tervezete azonban az élet legtöbb területéről száműzné a hátrányos megkülönböztetést. A Bizottság által benyújtott javaslat egyenlő bánásmódot kíván biztosítani mindenki számára többek között a szociális biztonság, az egészségügyi ellátás, az oktatásban területén valamint „a nyilvánosság számára elérhető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, beleértve a lakhatást is.” „Az egyenlő bánásmódhoz való jog alapvető dolog, ám az EU-ban továbbra is több millió embernek kell hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnie mindennapi élete során” – mondta Vladimir Spidla, az Európai
Bizottság szociális ügyekért felelős tagja. A cseh biztos szerint a Bizottság által javasolt arányos és ésszerű intézkedésekkel az unió minden polgára számára, az élet valamennyi területén biztosítani kell az egyenlő bánásmódot. A jogszabály célja a közvetlen és a közvetett megkülönböztetés tiltása, a zaklatás és az áldozattá tétel megakadályozása. A fogyatékossággal élők számára a megkülönböztetés tilalma az általános akadálymentesítést és az „igényeikhez való ésszerű alkalmazkodás” elvét jelenti, amelyet már fellelhetünk a meglévő európai jogszabályokban. Az irányelv nem befolyásolja az általánosan elfogadott gyakorlatokat, például az időseknek nyújtott kedvezményeket (közlekedési költségek, múzeumi belépők), illetve az egyes javakhoz való hozzáférésre vonatkozó, közegészségügyi szempontok alapján kiszabott korhatárt (például az alkohol fiataloknak való árusításának tilalma). A javasolt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében az esélyegyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek fognak tanácsokkal szolgálni a megkülönböztetés áldozatainak, és a nem kormányzati szervezeteknek is lehetőségük nyílik majd arra, hogy jogi és adminisztratív eljárásokban segítsék őket. A Bizottság javaslata most az Európai Parlament és a Tanács elé kerül, amelyek konzultációs eljárásban, a Tanács egyhangú szavazásával fognak dönteni a javaslat elfogadásáról. Kritikák a javaslattal szemben A melegek jogaiért küzdő szervezetek üdvözölték a Bizottság bejelentését, azonban úgy ítélik meg, hogy a javaslat nem szünteti meg azoknak az egynemű pároknak a kirekesztettségét, akik házasságra kívánnak lépni. Hasonló véleményen volt Sophie in 't Veld holland liberális európai parlamenti képviselő, aki szerint valamennyi párnak azonos jogokkal kell rendelkeznie. A Bizottság szóvivője viszont azzal utasította el a kifogásaikat, hogy az EU nem rendelkezik hatáskörrel a házasság kérdésében, az teljes egészében a tagállamok hatáskörébe tartozik. A javaslatot egyébként egy nappal azután jelentették be, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége nyilvánosságra hozta a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésről szóló tanulmányát. A dokumentum – amely szerint a homoszexuálisok a 27-ből csak 18 tagállamban élveznek számottevő jogi védelmet – arra hívja fel az uniót, hogy tegyen többet a homofóbia elleni küzdelemért. Az üzleti élet is fenntartásokat fogalmazott meg a javaslattal kapcsolatban, mivel attól tartanak, hogy az előírások túl nagy kihívást jelentenének a kisebb vállalkozások számára. A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jogszabály nem kíván aránytalan terhet róni a szolgáltatókra, és ezért figyelembe veszi majd a szervezetek méretét, forrásait és jellegét, a becsült költséget, a termékek és szolgáltatások életciklusát, valamint a fogyatékossággal élők megnövekedett hozzáféréséből eredő potenciális előnyöket is. Magánszemélyek közül az irányelv csak azokra vonatkozna, akik kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Az európaiak szerint gyakori jelenség a diszkrimináció Három európai polgár közül legalább egy vált megkülönböztetés vagy zaklatás tanújává az elmúlt év során, és 48%-uk véleménye szerint a diszkrimináció leküzdése érdekében hozott intézkedések továbbra sem elegendőek. Az Eurobarometer vizsgálatai arra mutatnak, hogy az európaiak legnagyobb része szerint kívánatos lenne hátrányos megkülönböztetés ellen fellépő szigorúbb szabályozás: 77 százalékuk támogatja a diszkrimináció elleni védelemre irányuló intézkedéseket az oktatás, és 68 százalékuk az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén is. A felmérés szerint a magyarok az uniós átlaghoz képest sokkal nagyobb problémának tartják az életkor miatti diszkriminációt, ugyanakkor a vallási meggyőződés miatti hátrányos megkülönböztetés sokkal kevésbé van jelen hazánkban, mint az unióban. Jelentés a romák európai helyzetéről
30
A jelentés arra a következtetésre jut, hogy Európában ugyan megvan a jogi, pénzügyi és szakpolitikai koordináció eszközeinek szilárd kerete, amelyeket egyre inkább alkalmaznak, ám a végrehajtás terén továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a tagállamokban. A siker záloga a Bizottság szerint a szoros és hatékony koordináció, valamint a civil társadalom teljes körű bevonása az uniós fellépés megtervezésébe, végrehajtásába és ellenőrzésébe. A dokumentum nemcsak számba veszi a meglévő eszközöket és politikákat, de számos tapasztalatot is felsorol, amelyek ismeretében az adott eszköz hatékonyabban felhasználhatóvá válik. Forrás: Felvidék
Az EP döntése is indokolja közös európai roma stratégia létrehozását Semmi okát nem látom annak, hogy belpolitikai hisztériakeltésből rendkívüli állapotot hirdessenek meg Olaszországban s ezzel az emberi és kisebbségi jogokat sértő, a törvénykezést és a bíróságot megkerülő intézkedéseket hozzanak – jelentette ki Lévai Katalin az EP Szocialista képviselőcsoportjának romaügyi szóvivője, a Jogi bizottság tagja, értékelve az EP döntését. A testület július 9-én 336 szavazattal elfogadta azokat a több képviselőcsoport, így a szocialisták részéről is benyújtott javaslatokat, melyek elítélik az olasz kormánynak a roma lakossággal szemben foganatosított intézkedéseit. - A mostani döntés még inkább indokolja közös európai roma stratégia létrehozását, mely kizárná hasonló esetek megismétlődését – hangsúlyozta a magyar képviselő. - Az olasz hatóságok döntése semmibe veszi az emberi és alapvető szabadságjogokat, az egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség elvét, valamint a magánélethez fűződő és adatvédelmi jogokat. Egyértelmű faji és etnikai alapú diszkrimináció történik egy uniós tagállamban – jelentette ki a magyar képviselő és örömét fejezte ki, hogy az Európai Parlament felemelte szavát az ügyben. Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja
Emberi jogok és kisebbségvédelem Európában Martonyi János (egyetemi tanár, Szegedi Egyetem), Schöpflin György (európai parlamenti képviselő, Fidesz), Szabó Vilmos (alelnök, Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága, Budapest), Eckstein- Kovács Péter (szenátor, RMDSZ, Kolozsvár), Alexandra Ionescu (egyetemi tanár, Bukaresti Egyetem, Politikatudományi Tanszék) előadásai nhangzottak el a lisszaboni szerződés elutasításának hatásairól, a kiüresedett demokrácia felfogásról és a populizmus előretöréséről szóltak Martonyi János szerint Európának dönteni kell, vagy komolyan vesszük az emberi jogokat,az európai integrációt és az autonómiák különböző fajtáit, vagy egészen egyszerűen eljárásokba fullasztjuk a demokráciát. Alexandra Ionescu előadásában a közép-európai országok demokrácia fejlődéséről beszélt. A bukaresti egyetem politológia fakultásának vezetője rámutatott: a kommunista diktatúra alól felszabaduló országokban nem kreáltak új definíciót a demokrácia számára. Mint fogalmazott, a szabad választás vagy éppen a szabad piac kritériumai nem kristályosodtak ki, ehelyett a demokráciát procedúrákba fordították át. A demokráciának nincs tartalma, és megnyugató definíciója sem" - fűzte hozzá, arra figyelmeztetve, hogy az elmúlt években egyre erősebbé válik a populizmus a térségben. Schöpflin György szerint az az alapvető probléma, hogy szinte mindenki egyfajta kisebbséghez tartozik az
31
unióban. A részletekről szólva elárulta, az Európai Unió állampolgárainak 10 százaléka például kisebbségi nyelvet beszél. Az európai parlamenti képviselő ugyanakkor azt is elismerte, az uniónak nincs tényleges valódi hatalma, azaz végrehajtási joga. Magyarázatképpen hozzátette: mivel az unió önkéntes szövetség, Brüsszel abban bízik, hogy tagállamai teljesítik vállalásaikat. A lisszaboni szerződés megtorpanása rossz pillanatban történt, az ír elutasítással Európa nehéz helyzetbe került - jelentette ki Schöpflin György, rámutatva, az úgynevezett "demokrácia-projekt" megkérdőjeleződött az EU-ban, és ezzel párhuzamosban kezd kialakulni az autoriterizmus, elsősorban Oroszországnak és Kínának köszönhetően, és több tagállamban felerősödött az eu-szkepticizmus, és a nemzetállamiság utáni vágy. A politikus szerint minél előbb európai egységre lenne szükség. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-s szenátor két évig volt kisebbségi miniszter Romániában. A politikus nagy kudarcnak nevezte, hogy a kisebbségi törvénytervezet kómába esett két évvel ezelőtt Romániában. Mint fogalmazott, annak ellenére, hogy a kormány terjesztette elő, mégsem sikerült elfogadtatni. Ezzel kapcsolatosan kifejtette, a román parlament Funarnak köszönhetően olyan eszement tervezeteket tárgyal, mely szerint ezer dollárt fizetnének minden magyarnak, akik elhagyják Romániát. Uniós viszonylatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiac megnyitása komoly problémákat okozott Brüsszelnek, hiszen az emigránsok száma rövid időn belül megsokszorozódott. Szabó Vilmos, a magyar parlament külügyi bizottságának szocialista alelnöke egy 2007-es felmérésre hivatkozva elmondta, a megkérdezettek 64 százaléka szerint hátrányos megkülönböztetés éri az etnikai kisebbségeket. Véleménye szerint az utóbbi években veszedelmes politikai irányzatok alakultak ki, egyfajta új nagyhatalmi politika kezd kirajzolódni, mellyel a populizmus és nacionalizmus veszélye erőteljesen megnőtt. Utolsó előadóként Martonyi János, a polgári kormány külügyminisztere az uniós csatlakozás következményeiről beszélt. Elismerte, Magyarországon egyre erősebb a csalódottság tagságunkkal kapcsolatban. Véleménye szerint ez az érzés érthető, hiszen a kormány saját megszorításait, illetve különböző döntések bevezetését uniós normákra hivatkozva teszik meg. Emellett - folytatta a politikus - az újonnan csatlakozók gazdasága felpörgött, egyedül Magyarország került negatív spirálba. A kisebbségi jogokról szólva a volt külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a régióban jóval hangsúlyosabb a kérdés, mint Európa nyugati felében. Mint közölte, az európai integráció jövője attól függ, hogyan tudja feloldani ezt a problémát. Ezzel kapcsolatosan arra figyelmeztetett, hogy a térségben ismét megjelent az expanzió igénye, ami háborúkat idézhet elő. Martonyi János végül úgy fogalmazott, Európának dönteni kell, vagy komolyan vesszük az emberi jogokat,az európai integrációt és az autonómiák különböző fajtáit, vagy egészen egyszerűen eljárásokba fullasztjuk a demokráciát. Forrás: balvanyos.gondola.hu
EB: nem szegregáció a cigány gyerekek külön osztályba helyezése Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint nem szegregáció, hogy Horvátország több iskolájában külön osztályba rakták a roma gyerekeket - közölte a BBC brit közszolgálati média internetes oldalán. A bíróság szerint azért hoztak létre külön osztályokat, mert a tanulók még nem beszélték elég jól az ország hivatalos nyelvét. A döntés több közép- és kelet-európai országra is hatással lehet. A BBC szerint a most 14 és 20 év közötti gyerekeket lelki és gyakorlati hátrány is érte, mert csak a tananyag harmadát tanították meg nekik. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az iskolák érvelését fogadta el, miszerint a tanulók még nem beszélték elég jól a horvát nyelvet, és ezért helyezték őket külön osztályba. A gyerekek jogait védő ügyvédek szerint azonban a tanulókat bőrszínük alapján osztják az átlagosnál gyengébb osztályokba, és ez tiszta diszkrimináció. Az oktatás alacsonyabb színvonala miatt pedig később nehezebben találnak munkát.
32
A bíróság szerint Horvátországban a roma gyerekek más gyerekekkel együtt vettek részt iskolán kívüli programokban, ekkor nem osztották őket külön csoportba. A testület ezért úgy döntött, a roma tanulók nem szenvedtek etnikai alapú hátrányt. Tavaly novemberben ugyanez a bíróság a roma gyerekek javára döntött egy csehországi ügyben. Akkor Csehországban nemcsak külön osztályokat, hanem külön iskolákat is létrehoztak a roma tanulóknak. Forrás: Hirtv.hu
"Európa elfeledett polgárai" a romák – Az Európai Bizottság szerint a romák kirekesztésére közösen kell orvosolnunk Több millió roma származású európait sújt egyéni és intézményi szinten egyaránt folytonos diszkrimináció, illetve széles körű társadalmi kirekesztés - olvasható az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott jelentésében. "Ha azonban az EU, a tagállamok és a civil társadalom összefog, és hatékonyan koordinálja erőit, kezünkben van az eszköz a helyzet jobbá tételére" - szögezte le a brüsszeli bizottság. A jelentés az EU vezetőinek tavaly decemberi felhívására ad választ, amelyben a romák integrációjának javítására rendelkezésre álló uniós szakpolitikák és eszközök megvizsgálását kérték. "Noha a romák az unió egyik legnagyobb etnikai kisebbségét alkotják, gyakran mégis ők Európa elfeledett polgárai - fogalmazott a jelentés közzététele kapcsán Vladimír Spidla, az esélyegyenlőségért felelős európai biztos. "A romák folyamatos diszkrimináció és széles körű társadalmi kirekesztés áldozatai. Az EU és a tagállamok közös felelőssége, hogy véget vessenek ennek. Az eszközök rendelkezésünkre állnak, de most már hatékonyabban kell őket használnunk" - hangsúlyozta. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy megvan ugyan a jogi, pénzügyi és szakpolitikai koordináció eszközeinek szilárd kerete, amelyeket egyre inkább alkalmaznak, ám a végrehajtás terén továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a tagállamokban. Az EU strukturális alapjai - beleértve az európai szociális alapot -, valamint előcsatlakozási eszközei elsőrendű fontosságúak a kirekesztés felszámolásában. Az európai szociális alapból 2000 és 2006 között 275 millió eurót fordítottak kimondottan a romákra irányuló projektekre. További 1 milliárd eurót a hátrányos helyzetű csoportokra - köztük romákra is - költöttek. A siker záloga - állapította meg a brüsszeli bizottság - a szoros és hatékony koordináció, valamint a civil társadalom teljes körű bevonása az uniós fellépés megtervezésébe, végrehajtásába és ellenőrzésébe. Az EU-nak - emlékeztetett a jelentés - egyértelmű hatásköre van a diszkriminációmentesség terén. Ezzel élt is akkor, amikor irányelvet alkotott a faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmódról. Az is az EU hatásköréből fakad, hogy ellenőrzi az uniós jogszabályok helyes átültetését a nemzeti jogrendszerekbe. A roma integráció fontosabb területeinek - így az oktatásnak, a foglalkoztatásnak - a felelőssége azonban a brüsszeli bizottság szerint elsősorban a tagállamok vállán nyugszik. E területeken az EU csak koordinálhatja a tagállamok politikáit, illetve támogathatja azok végrehajtását, többek között a strukturális alapok segítségével. A bizottsági dokumentum nem szorítkozik a meglévő eszközök és politikák felsorolására, hanem számos gyakorlati tapasztalatot is megemlít, amelyek ismeretében az adott eszköz hatékonyabban használható fel. A jelentést az idén szeptember 16-án Brüsszelben megrendezendő európai roma csúcstalálkozó napirendjére tűzik - közölte a bizottság. Forrás: Népszava
33
"Magyarország érdeke a sikeres EU-elnökség" Uniós elnökségünk 2011 januárjától csak végső (de számunkra legjelentőségteljesebb) akkordja az egy évvel korábban kezdődő spanyol-belga-magyar csoportos elnökségnek. A triászi hagyomány a 2004-es nagykörös csatlakozás óta az EU-s elnökségre való felkészülést segíti két tapasztalt és egy újonc csapatjátékával. Schöpflin György, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportjának tagja, hazánk uniós elnökségének előkészületeit a Fidesz megbízottjaként felügyeli. A Kitekintő brüsszeli beszélgetése a 2011-es elnökség kihívásairól és lehetőségeiről. Kitekintő: Az elmúlt évben létrejött az EU-Elnökség Bizottsága, a Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal közötti koordinációt tárcaközi bizottság segíti, megszületett három kormányrendelet, amelyben a feladatok (főként humánpolitikai) és határidők egyértelműen láthatók. Az Országgyűlésen belül – a korábbi európai gyakorlattól eltérően, egyedi módon – külön munkacsoport alakult, igaz, „pusztán” állásfoglalási és konzultációs jogokkal. Milyen módon vonja be a kormány az ellenzéki pártokat az előkészítési folyamatba? Schöpflin György: Elsősorban le kell szögeznem, az a struktúra, ami mindeddig létrejött esetleges. A kormány önti magából a rendeleteket, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ez a mostani struktúra valóban így néz ki - hogy hat hónap múlva is így lesz-e azt nem tudjuk. A legfontosabb, ahonnan én nézem, hogy megszületett az ötpárti egyezmény. Ha vonakodva is, de mind az öt párt elfogadja azt, hogy ez egy állami érdek, nem akarom azt a szót használni, hogy nemzeti, mert az annyira vitatott, nemzet talán angol értelemben: „national” - tudjuk, hogy ez teljesen mást jelent. Tehát itt van egy érdek, ami Magyarország érdeke, hogy legyen egy sikeres elnökség, vagy legalábbis ne legyen egy nagyon kudarcos elnökség - ugye ez a kettő nem egészen ugyanaz. És remélhetőleg azok az előkészületek, amelyek a kormány különféle berkeiben történnek, előre visznek. Kár, hogy mi erről nem tudunk nagyon sokat, valamit igen, azok jó irányba mutatnak. Kitekintő: Eltérő az országok gyakorlata abban, mennyi mozgásteret, beleszólást engednek a nem kormányzó pártoknak, a legtöbb esetben a kancellária, a miniszteri hivatal kezében összpontosul minden. Nálunk megosztott a felelősség az EU-Elnökségi Bizottságban a Külügyminisztériummal. Mit gondol erről? Schöpflin György: Annyit lehetett látni a legelején, karácsony előtt, hogy volt egy csata a Miniszterelnöki Hivatal és a Külügyminisztérium között, hogy hol legyen az egésznek a felkészítése és a KÜM győzött. Ezt egy futball-meccsen is össze lehet hasonlítani, KÜM - MEH 1-0. Most ezzel az a baj, hogy a Külügyminisztériumból nem nagyon kapunk információkat. Idén, amikor megkérdeztem magas rangú tisztségviselőket a külügyben, hogy az előkészületek körülbelül hol tartanak és elérte-e már azt a fokot, ahol a közigazgatás találkozik a politikával - nem mondtak nemet, nem mondtak igent, hanem kitérő választ adtak, amiből arra következtetek, hogy igazából ezzel a kérdéssel még soha nem találkoztak. S aki valamit is ért a közigazgatáshoz, gondolok itt az ún. policy processre, az tudja, hogy nem mindegy, hogy bizonyos politika hogyan kerül egy taktikai, stratégia, kivitelezési szintre, hogyan megy végbe az egész folyamat - Magyarországon ez rettenetesen zavaros. Ezek a technikák, amelyek azért eléggé közismertek más országokban, nálunk nem egyértelműek. Tehát nem tudjuk pontosan, hogy mi van az előkészületekkel a kormány részéről - bennünket legalábbis nem világosítanak fel eléggé. Kitekintő: És a közvélemény mennyire felkészült az uniós elnökségünkre? Schöpflin György: Valljuk be, hogy Magyarországon nagyon kevesen tudnak az Európai Unióról, nem tudjuk, hogy mi fán terem. Tudjuk, hogy vannak pénzek, amik vagy átjönnek vagy nem, homályos, átláthatatlan a rendszer, sokan leírják az Európai Uniót - ez a lobbicsoportok ütközése. Mi tudjuk, hogy az egész ennél jóval bonyolultabb. Oda akarok kilyukadni, hogy egy sikeres elnökséget, nem nagyon lehet lebonyolítani, ha a közvélemény és a Fidesz hátországa ezt nem támogatja. Hogy mit értek támogatás alatt az egy más kérdés, de legyen valamiféle tudatosítottság a magyar közvéleményben, hogy ez igenis
34
rólunk szól, ez egy alkalom arra, hogy mi elmondjuk kik vagyunk, mik vagyunk, miből áll Magyarország, hogyan kerülünk Európába és mi közünk van az egészhez - ilyen teljesen elemi szinten. Ugyanakkor az ellenkezője is igaz, hogy az elnökség segítségével Európát is megismerhetjük. Azért valljuk be, gyakran szeretünk nyafogni, hogy senki nem ismer bennünket, hogy senki nem ismeri a kiváló irodalmunkat, a magyar történelmet... Ez valószínűleg így van. De mi mit tudunk más európai országokról? Ilyenkor mindig fel szoktam tenni a kérdést a különféle magyar hallgatóságoknak, hogy tessék nekem megmondani, ki a nagy észt regényíró? És erre csönd, síri csend. Szerintem még a nagy román regényírókat sem ismerjük. Itt igazából arra szeretnék kilyukadni, hogy igenis elég fontos, hogy megismerjük Európát, megismerjük azt a közeget, amiben feltehetőleg Magyarország még egy jó ideig élni fog. Kitekintő: A kulturális kicserélődés valahogy mindig könnyebben megy, ezt nemcsak az elnökség, de az európai kulturális főváros "intézménye" is segíti. Az emberek azonban nehezen fogadják be az unalmas, száraz, politikai struktúrákról szóló magyarázatokat… Schöpflin György: Valamit azért muszáj tudnunk, egyrészt arról hogy hogyan működik az EU, milyen politikai folyamatok zajlanak benne, másrészről a nagy államok belpolitikájáról, mert ezek befolyással vannak ránk is. Megint föltenném a kérdést, hány ember van Magyarországon, aki megértette, hogy az írek miért szavaztak nemmel? Három-négy-tizenkettő? Nem sokan. Kedvenc vesszőparipám, hogy a magyar sajtó gyalázatos, nem tájékoztatnak, nem tudják, ők sem tudják. Van itt egy vastag "spanyolfal", spanyolnál is erősebb fal, amit nagyon nehéz áttörni. Magyarország saját magával van elfoglalva, a hideg polgárháború leköti az emberek figyelmét, nem nagyon akarnak odafigyelni arra, hogy mi is történik a külvilágban. Kitekintő: Ezt a Kitekintőnél mi is jól ismerjük, de azért "képződik" egy egyre szélesebb réteg, aki érdeklődik a világ dolgai iránt - nemcsak "át-belpolitizált" szemlélettel. Az viszont tény, a többség elvész a belügyekben... Talán mert a belpolitika túlsúlya a médiában és a hétköznapi életben annyira elvonja a figyelmet minden másról… Schöpflin György: Az elnökség ebből a szempontból nem valami szerencsés pillanatban lett a miénk, ez egy külön történet, én nem tudom, bár kérdeztem, hogy ki volt az aki pont 2011 első felét kérte, ennél rosszabb időpontot nehéz lenne kitalálni. Mi történik 2010-ben? Három választás lesz: általános, elnök és önkormányzati választás, na ez most annyira le fogja kötni az embereket és a politikusokat, hogy az elnökségi feladatok nyilván háttérbe szorulnak majd. Ráadásul az átláthatóság, a szakmai tudás elengedhetetlen – nálunk a közigazgatás átpolitizáltsága jellemző, nem látom biztosítva, hogy szakemberek állnak az elnökség mögé. Instabillá teszi a rendszert az is, hogyha a politikai változások hatására még az apparátus is kicserélődhet. Kitekintő: A trió duója kapkodhatja majd a fejét éppen ki az illetékes "kooperátor", de nyilván a magyar eset nem egyedi. A nemzetközi tapasztalatok valamennyire irányadók lehetnek. A legérzékenyebb pont a források megfelelő be- és elosztása – idáig minden elnökség más és más költségvetési kerettel gazdálkodott, hol jól, hol rosszul. Nálunk mire számít? Schöpflin György: Volt alkalmam nemrég belelátni a francia elnökség szervezésébe: ott egy kb. 20 főből álló Általános Titkárság tartja kezében az elnökség ügyeit, ők tudják hol, mi, mennyibe kerül. Kemény korlátokat támasztanak a költségvetésnek, nem lehet túllépni a keretszámokat, azok nem elnagyoltak, részletesen, precízen szabályozottak. Nálunk a puha költségvetési korlát a divat, az ÁSZ, amelynek dolga lenne az ellenőrzés, pedig politikailag nem elég független szerv. A francia elnökség minden idők egyik legnagyobb elnökségi költségvetésével kalkulál, 190 millió euróról van szó, a Titkárság azonban nem osztja szét ész nélkül a pénzt, pályázni kell a programokra, komoly pénzügyi fegyelem érvényesül. Így biztosított a pénzfolyás átláthatósága. Kitekintő: A triászi „kapaszkodó” szintén sokat segíthet. A spanyolok előzőleg centralizált elnökségi koordinációval fogtak a feladathoz, a belgáknál korábban a külügy kezében volt az irányítás. Elkezdődött már a kooperáció társelnök-országainkkal?
35
Schöpflin György: Ami a triót illeti, közigazgatási szinten úgy tudom a tárgyalások elkezdődtek, lényeges dolgokban döntés nem született. Bár a belgák nagyon tapasztaltak mégis nagy hátrányt jelent, hogy instabil jelenleg a politikai rendszerük, nemrég ismét megbukott a kormány és ebben a bizonytalanságban – két ország „véletlen” együttélésében – még tárgyalópartnert találni is nehéz. A belga kormány gyenge lábakon áll, nehéz felvenni velük a kapcsolatot. Mi a Fidesz részéről néppárti partnereket próbáltunk keresni belga és spanyol kollégák közt – a belgáknál még nem találtunk, a spanyol néppárt intézetével már kapcsolatban állunk. Emellett ötletgazdái vagyunk egy konferencia-sorozatnak, melyet szeretnénk létrehozni a tapasztalatok átadásának jegyében. A trió dönti majd el a prioritásokat – számunkra a legfontosabb témakörök a regionalizmus, a kisebbségek és a víz kérdése. Az elnökség elindíthat egy folyamatot: a regionalizmus fontosabb szerepet kaphat az európai gondolkodásban. Ahogy más elnökségek is bevitték a számukra fontos témákat, úgy szeretnénk mi is bevinni a regionalizmust, a kisebbségpolitikát és a víz kérdését, mint a 21. század egyik legnagyobb kihívását. Kitekintő: Apropó környezettudatosság. Az ördög a részletekben bújik meg: a belgák promóciós anyagai olcsó kínai termékek voltak a költséghatékonyság (de biztosan nem az emberi jogok vagy a méltányos kereskedelem) jegyében, míg a spanyolok kifejezetten figyeltek rá, hogy hazai termékek reprezentálják Spanyolországot a legkisebb szóróajándék esetében is. Vajon a magyar elnökség figyel ilyen apróságokra? Schöpflin György: Ilyen részletekről még nem tudok, érdekesek ezek az eltérő gyakorlatok. Ami nekem feltűnt a finn elnökség kapcsán (mivel gyakran utazom Észtországból Helsinkin át Brüsszelbe), hogy az elnökség kezdete után már nem lehetett repülőjegyet kapni Brüsszelbe: a finn elnökség jó előre felvásárolta a jegyeket, hogy így biztosítsa munkatársai számára az ülőhelyeket ebben az utazással teli időszakban. Nem tudom a magyar szervezők gondoltak-e már ilyesmire. Kitekintő: Az elnökség előkészítése mindig főváros-központú, a lebonyolítás, pedig Brüsszel-centrikus. Ebben a kettős létben talán a legtapasztaltabbak európai parlamenti képviselőink. Önnek, mint EPképviselőnek milyen szerep jut az elnökség lebonyolításában? Schöpflin György: Engem a Fidesz kért fel, hogy kövessem végig az elnökség folyamatát. A párton belül már több, mint egy éve tart az elnökségnek az előkészítése és csak azt tudom mondani, hogy a legelején amikor elkezdtem és belegyeztem, hogy dolgozzak ezen, még nem tudtam mibe vágom a fejszém. Sokkal nehezebbnek bizonyult az egész, nagyon érdekes, mint tanulási folyamat, tényleg nagyon sokat tanultam ezalatt az idő alatt, s lassan úgy érzem, hogy már félig-meddig sikerült magát a Fideszt is meggyőzni ennek az eseménynek a fontosságáról. Egy sikertelen elnökség azt az árat is követelheti, hogy a kormány is megbukik, kudarcot vall. Az elnökségnek tétje van – ez az ami számít! Mi európai parlamenti képviselők sokkal jobban tudjuk mi történik a bizottságokban, hogyan mennek a dolgok, mint bárki más. Talán az Állandó Képviselet is tudja, de nagyon gyenge a kommunikáció ezen a területen. Az, hogy a parlamenti képviselőségem alatt még egyszer sem keresett meg senki az ÁK-ról jól mutatja a hozzáállást. A Fidesz tulajdonosa lesz a folyamatnak, mégha egyelőre a hátországa nem is nagyon érdeklődik. Mi 12-en igen. [az Európai Parlament magyar képviselői - szerk.] Érdeklődve nézek elé, jó lenne beszélni a többiekkel, ha nem utasítják el a párbeszédet. Kitekintő: Az uniós elnökséget úgy is szokták emlegetni Európában, hogy „felelősség lehetőségek nélkül”, utalva ezzel többek között az intézményi szabályozottság hiányára is. Így a minimális struktúra által is nagyobb hangsúly kerül a koordinációra. Míg az olaszok külön törvényt hoztak rá, addig a spanyolok normatív utasításokkal is beérték. Az önszabályozó rendszer hátrányai mellett még milyen csapdái lehetnek az elnökségnek? Schöpflin György: Hogy az elnökséget vállaló ország túlságosan centralizáltan bonyolítja le a folyamatot. Fontos, hogy minél szélesebb kört (nemcsak politikait) bevonjanak a folyamatba.
36
Aztán túl szürke lehet az elnökség, ha semmi nem történik, de szembe kerülhet az uniós elnökséget vezető ország olyan váratlan eseményekkel is, mint egy terrortámadás, világválság. Ha megint felrobbantanak valamit Amerikában akkor úgyis félretolnak bennünket, nem lesz idő a tapasztalatok kicserélésére. Ezek könnyen félresöpörhetik Európát és vele a magyar elnökséget az asztalról. Kérdés az is mi lesz a közigazgatásban – átpolitizáltsága miatt valószínűleg egy új kormány új apparátussal jelenik meg, ami nagy felfordulást okoz majd a rendszerben. Talán a közigazgatási reform segíthet. De az egyik legnagyobb akadálynak a nyelvi felkészültséget látom – minimum angol tudás a kezdetektől fogva nagyon fontos. Ez a teljes diplomáciai életünkre kihat. Ha egy miniszter nem tud idegen nyelven társalogni pont azokból az informális, folyosóbeszélgetésekből zárja ki magát, amellyel az országnak fontos információkat lehetne szerezni. Kitekintő: Talán ezért is szerepel az elnökségre való felkészülés terveiben az apparátus nyelvi képzése hangsúlyosan a többi "tanfolyam" mellett, sőt a legsúlyosabb szankció, hogy aki nem felel meg a képzéseken vissza kell fizesse a képzés teljes összegét. Kis országnak nagy logisztikai kihívás egy uniós elnökség lebonyolítása, de nagy lehetőség is az ország promotálására - főleg ha a hírös magyar kreativitást is használjuk sok-sok milliót spórolhatunk. Schöpflin György: Az országimázsra nagy hangsúlyt kell fektetni, ez egy lehetőség magunk népszerűsítésére Európa-szerte. A jó tematizálás a kulcsa mindennek. Bár a témák 95 százaléka adott (hiszen az unió futó folyamatainak csak egy háttere a magyar elnökség), szinte már most látható mi lesz terítéken. De azért van egy 5 százaléknyi mozgásterünk, amit mindenképp ki kell használni. Az országimázs kialakításában ötpárti egyetértés van. Kitekintő: Maradjon is így! Köszönet a beszélgetésért!
37
ROMA HÍREK
A roma holokausztra emlékeztek Nagykanizsán 1944 augusztus elején több ezer cigányt végeztek ki Auschwitzban. A szavakkal indul, majd a gyűlöletbeszédre épül minden, ami az emberi méltóságot sérti és a biztonságot veszélyezteti – mondta Nagykanizsán, a roma holokauszt áldozatainak emlékünnepségét megelőzően a külügyminiszter. Göncz Kinga úgy fogalmazott: a jelen és a jövő számára is tanulságul szolgálna, ha nem indulna el Magyarországon semmiféle olyan kezdeményezés, ami kirekesztésről, toleranciahiányról, a másság nem tűréséről szól; bár utalt arra is, ez ma nincs így. Ilyen kezdeményezések megfigyelhetők a közéletben, nő a társadalomban a támogatottságuk, s mindez „ráadásul agresszív formában jelenik meg, ami rendkívül ijesztő” – fogalmazott a magyar diplomácia vezetője. Göncz úgy vélte, a törvényalkotásnak és a jogalkalmazásnak is vannak feladatai, de mindenki másnak is, hogy a gyűlölet ne tudjon továbbterjedni, de az ellen meggyőződése szerint a társadalmi összefogás és az elutasítás véd. Mintaadónak nevezte, hogy Nagykanizsa volt az a város, ahol 1991-ben először állítottak az áldozatok előtt tisztelegve emlékművet a világháborúban elpusztított cigányoknak. A II. világháborúban, 1944 augusztus elején egyetlen éjszaka alatt több ezer cigány férfit, nőt és gyermeket végeztek ki Auschwitzban, az ő emlékük előtt tisztelegve tartanak minden évben megemlékezést Nagykanizsán. A 14 éve minden esztendőben megtartott emlékünnepségeket idén először a zsidó hitközséggel együtt szervezték meg. Forrás: Népszava Online
Háromszázmilliós keret a versenyképesség javítására - roma kkv-k támogatása A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a napokban 300 millió forintos kerettel pályázatot hirdetett a hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeit és versenyképességét javító fejlesztések és beruházások támogatására. A megítélhető összeg legalább 800 ezer, legfeljebb ötmillió forint. A saját forrás minimuma 65 százalék. A pályázatok augusztus 29-ig nyújthatók be, várhatóan kilencven-száz vállalkozás jut támogatáshoz. A szubvencióra mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő, magyarországi székhelyű, a devizajogszabályok alapján belföldi gazdasági társaságok (közkereseti, betéti, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat), szövetkezetek, egyéni vállalkozók pályázhatnak. Feltétel továbbá az Országos Cigány Önkormányzat vagy a területileg illetékes cigány kisebbségi önkormányzat (ckö) támogató levele. Amennyiben a településen nincs ckö, akkor a helyi roma közösség érdekképviseletét ellátó társadalmi szervezet ajánlása is elfogadható. Ennek az iratnak részletesen tartalmaznia kell, hogy a vállalkozás az eddigi tevékenysége alatt hogyan járult hozzá a helyi roma közösség gazdasági és társadalmi integrációjához, a vállalkozás foglalkoztatott-e korábban roma munkavállalókat. Támogatás kizárólag a pályázó cégkivonatban, illetve vállalkozói igazolványban szereplő tevékenységéhez kapcsolódó, valamint a következő jogcímeken megvalósuló fejlesztésekhez adható: műszaki gépek, berendezések beszerzése; ingatlan építése, bővítése, fejlesztése; informatikai fejlesztés; irodabútor, illetve -berendezés vásárlása; haszongépjárművek vétele; minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése; valamint a piacon való megjelenés. A haszongépjárművet kizárólag a pályázó saját vállalkozási tevékenységének a kiszolgálása céljából történő munkaerő-, eszköz-, alapanyag-, készáruszállításra lehet hasznosítani. Más cégek részére történő bérfuvarozási tevékenység fejlesztése nem támogatható. A következő költségek számolhatók el.
Ingatlanfejlesztés esetén a telekhatáron belüli infrastruktúra-építés (víz, villany, gáz), ingatlanépítés és -bővítés, a vásárolt anyagok költsége, valamint a vissza nem igényelhető általános forgalmi adó (áfavisszaigénylésre nem jogosult pályázóknál). Eszközbeszerzési célú támogatásnál a műszaki gépek, berendezések beszerzése, a szállítás, üzembe helyezés és költségei, a haszongépjármű beszerzése, a vállalkozás működtetéséhez, tevékenységéhez elengedhetetlenül szükséges informatikai eszközök és szoftverek, a fő tevékenységhez kapcsolódó digitális fényképezőgép, illetve kamera, valamint szintén a vissza nem igényelhető áfa. Piacra jutás támogatása esetén a vásárokon, kiállításokon való megjelenés díja, marketinganyagok, marketingakciók. Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének a támogatásánál a rendszer kialakítása, valamint a nemzetközileg elismert tanúsíttatás. A pályázati adatlap, formanyomtatvány és az útmutató a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (www.nfgm.gov.hu), illetve a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (www.magzrt.hu) honlapjáról letölthető. A pályázatokkal kapcsolatban a 06-40-200-617 kék számon kérhető felvilágosítás. Támogatott tevékenységek Műszaki gépek, berendezések beszerzése Ingatlan építése, bővítése, fejlesztése Informatikai fejlesztés Irodabútor, -berendezés vásárlása Haszongépjárművek vásárlása Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése A piacon való megjelenés támogatása A pályázat Kerete: 300 millió forint A forrás mértékének minimuma: 800 ezer forint A forrás mértékének maximuma: 5 millió forint A saját forrás minimuma: 65 százalék Benyújtási határidő: 2008. augusztus 29. A támogatott pályázatok várható száma: 90-100 Forrás: Vg.hu
Könnyített rendőri állások fiatal romáknak? 150-200 új körzeti megbízottra, és minél több fiatal roma rendőrre van szükség ahhoz, hogy azokon a településeken, ahol most nem érzik magukat biztonságban az emberek, javuljon a közbiztonság. A rendészeti miniszter bejelentette: nagyon komoly szisztematikus programot indítanak a következő hónapokban. Nagyon megszaporodtak bizonyos településeken azok az apró bűncselekmények, amelyek a bűnügyi krónikákba szinte be se kerülnek, de az ott élők életét megkeserítik. Terménylopások, állatlopások, hasonló esete.Ezeknek a megszüntetése állandó, érzékelhető rendőri jelenlétet kíván. Körülbelül 100-110 olyan település van, ahol szükség van erre az állandó rendőri jelenlétre - mondta Draskovics Tibor. Ezt olyan körzeti megbízottakkal akarják biztosítani, akik helyben laknak, ismerik az ott élőket, és a helyi közösségeket.A miniszter a rendőrré válás feltételein is változtatna. "Az a nagyon helyes követelmény, hogy középfokú végzettség kell a rendőrségre való bekerüléshez, ez sokakat, adott esetben éppen a rendőri pálya iránt érdeklődő roma fiatalokat zár ki ebből a lehetőségből" - mondta a miniszter. Olyan közbülső megoldást kell találni, ami megnyitja az utat számukra. A miniszter hozzátette: a rendőrség képzési rendszerét egyébként is érdemben meg akarja változtatni, hogy inkább gyakorlat, mint elméletorientált legyen. Arra a kérdésre, hogy néhány településen a rendőrhiányra hivatkozva a polgármesterek a
39
Magyar Gárdától kértek segítséget, az igazságügyi és rendészeti miniszter leszögezte: a települési vezetőknek megoldásért a rendőrséghez kell fordulniuk. "Senki másnak, se a Magyar Gárdának, se másnak nincsen joga hogy a rendőrség helyett közhatalmat gyakoroljon. Nem hogy nem szabad megengedni, ezt nem szabad tűrni. Nem is fogjuk" - hangsúlyozta Draskovics Tibor.Az Inforádió rákérdezett arra, hogy Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke kijelentette: napi gyakorlattá vált a kormány részéről az emberi jogok korlátozása. Draskovics Tibor visszautasította az állítást: "Ez egy megalapozatlan, politikailag motivált, igaztalan állítás." A Fideszes bizottsági elnök a rendőrségi kifizetésekre vonatkozó kérdéseket tett fel a miniszternek átadott levelében. Draskovics Tibor a kérdéseket túl általánosnak tartja: "Van olyan kérdés, ami arra vonatkozik, hogy milyen magáncégekkel lépett üzleti kapcsolatba, fogadott el segítséget a rendőrség az elmúlt két esztendőben. Tehát nyilván itt a BKV-tól a gázművekig mindenkire gondolt. Na ennyire komolyak a képviselő úr kérdései." Hozzátette: nagyon hosszú listát fog kapni válaszul a képviselő, mert a rendőrség összes államháztartáson kívüli kifizetését kigyűjteti. Forrás: MTI
Legyen több roma közalkalmazott! Nyilvánosság elé tárja az Országos Cigány Önkormányzat a Szlovákiában, a szociális reformok miatt tett látogatásának eredményeit a szervezet - közölte lapunkkal annak elnöke, Kolompár Orbán. Egyelőre annyit tudni, a legfontosabb két pont a civilekkel való egyeztetés, és a rászorulók képzés után történő közalkalmazotti státuszba helyezése. A szakértő szerint nem kizárt, hogy a megoldások jók, ám több visszás pontja is van a szlovák átalakításoknak. A munka szükségességében, és a segélyezés visszaszorításában a kormány is hisz. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) bemutatta a Szlovákiában a szociális reformok megismerése közben szerezett tapasztalatait - mondta lapunknak Kolompár Orbán. Az OCÖ elnöke mindehhez hozzátette: két fontos pontot tud kiemelni a múlt héten, öt tagú delegációjuk által tett látogatás kapcsán a kinti átalakítások közül. Az egyik, hogy a szlovák változtatások - véleményük szerint - attól váltak sikeressé, hogy különböző képzések, oktatások révén több ezer romának sikerült munkát adni. Mint mondta, jelentős részüknek közalkalmazotti státuszt adtak, például önkormányzatoknál helyzeték el őket. Ők most jobbára a romák szociális helyzetével foglalkoznak - tette hozzá. Az átalakítás másik kulcspontját a roma vezető abban látta, hogy a szomszédos ország vezetése számtalan roma, és civil szervezet véleményét kérte ki a reformokkal kapcsolatban. A romák helyzetét, integrációját nem lehet megoldani a romák bevonása nélkül - tette hozzá Kolompár Orbán. A társadalmi párbeszéd hazánkban is megvan, hiszen ez minden kormány számára kiemelt érdek mondta lapunknak Pataky Éva, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke, amihez hozzátette: az, hogy ez elméletben megvalósul még nem jelenti azt, hogy annak tapasztalatait az ország vezetői meg is fogadnák. Pataky ráadásul kételyekkel fogadta a kinti reformok mindenek feletti sikerét, s bizonyos visszásságokra is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett például, hogy Szlovákiában még a párbeszédek ellenére is többen ellenérzéssel fogadták a szociális átalakításokat. Ráadásul az országban ínséglázadások is kitörtek, a most az OCÖ által jónak talált változtatások miatt - mondta. A közalmazotti státuszban történő munkaadás azonban nem tűnik járhatatlan útnak - vélte a szakértő. Mint mondta, elsődlegesen nem az a kérdés, hogy ki alkalmazza a szegényeket, hanem az, hogy egyáltalán alkalmazza-e őket valaki. A munkaadásnak - bármilyen keretek közt - csak úgy van értelme, ha amögött valódi értékek vannak. A munkának, amit a korábban különböző segélyeken élők végeznek valóban fontosnak és hasznosnak kell lennie. Ha ezt meg lehet valósítani úgy, hogy a munkát az állam adja, akkor ez jó megoldás lehet - összegezte Pataky, aki emlékeztetett arra, hogy Magyarországon is voltak már kísérletek a rászorulók közalkalmazotti státuszba juttatására. Ezeket azonban nem állami pénzből, hanem különböző pályázatok révén fizették ki, s amint ezek megszűntek, eltűnt a munka is -
40
mondta. Mindebből kifolyólag a foglalkoztatás, vagy a munkába visszavezetés fontos kérdése a fenntarthatóság - mutatott rá az elnök. Ugyanezt a pontot kiemeli a kormány által készített szociális reformokról szóló tervezet is. A cégeket Start-kártya bevezetésével ösztönöznék arra, hogy segélyezetteket alkalmazzanak. Ezzel a megoldással ugyanis azok a vállalkozók, akik segélyezettet alkalmaznak, három évig teljes járulékmentességre lennének jogosultak munkavállalójuk után. Ennek a támogatásnak az a legfőbb célja, hogy a vállalkozások és a munkavállalók nem csak alkalmilag, hanem tartósan egymásra találjanak. Emellett természetesen a munkavállalókat is ösztönözni kell. Ennek érdekében a tervek szerint lényegesen szűkítenék azok körét, akik rendszeres szociális segélyre jogosultak. Szűcs Erika szociális miniszter korábban úgy fogalmazott: a jövőben csak azok kapnának segélyt, akik munkaképes koruk ellenére egészségi vagy családi állapotuk miatt alkalmatlanok a munkára. Azok viszont, akik képesek dolgozni, rendelkezésre állási járadékra lennének jogosultak. Utóbbiakat ezzel arra ösztönöznék, hogy munkát vállaljanak ahelyett, hogy kizárólag segélyekből élnének. Nem csak a magánszféra oldalán lehet azonban megoldást találni, hanem önkormányzati szinten is. A jelenlegi átalakítási tervekben szerepel: ma az önkormányzatoknak legalább évi 30 nap közcélú munkát kell szervezniük, ehelyett azonban minimum hat hónapra lenne szükség. Az önkormányzatok viszont állítják: tudnának több munkát adni, ha lenne finanszírozás. Ezt a kifogást figyelembe véve ezen a területen is változás várható, a helyhatóságok ma külön forrásból biztosítják a rendszeres szociális segély és a közcélú munka bérét, a jövőben a két kasszát összevonná a kormány. Munkáért munkabér járna, a járadékot pedig a jövőben nem az önkormányzatoknak kellene fizetniük a rendelkezésére álló keretből, hanem a munkaerő-piaci alapból kapnák meg támogatásként. A jelenlegi számítások szerint szerint akár 80 ezren is új munkához juthatnak. Szűcs Erika korábban arról is beszámolt, hogy a segélyezésre rendelkezésre álló 60 milliárd forinttal nem takarékoskodni akarnak, hanem azt átalakítások révén ésszerűbben kívánják elosztani. A foglalkoztatás bővítése mellett a rászorulókat másképp is segítenék, szociális számlát nyithatnának, amihez egy bizonyos összeggel feltöltött kártya járna. Alapvetően nem élelmiszerhez, hanem szolgáltatásokhoz juthatnának könnyebben a szegénységben élők, azzal egyenlíthetnék ki például a gázés villanyszámlájukat, valamint a gyermekek iskoláztatásához is felhasználhatnák az összeget. A javaslatok ősszel kerülnek a parlament elé. A szerencsi kistérség tizennyolc polgármestere május végén arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy sürgősen szükség van a szociális juttatások feltételrendszerének átértékelése; ebben a kormány képviselői is egyet értettek. A szerencsiek megoldásán túl azoban egyéb lépések is történtek: Mokon bevezették a "segélyt munkáért" elnevezésű, törvénytelen modellt is. Ebben a segélyek kifizetését közmunka végzéséhez kötik. Ezt a rendeletet a monokiaiktól egyébként több önkormányzat is átvette, s az azt támogató települések - mintegy 71 - a Zempléni Településszövetségbe tömörültek. Az ő nevükhöz köthető az az ötlet is, hogy a köztartozásokat levonják a segélyekből. Ezt a megoldást a nagy átalakítások előtt még a parlament szociális bizottságának elnöke is megfontolásra érdemesnek tartja. Arról azonban, hogy mi lehet a tervezet sorsa, még nincs semmiféle hír. Az azonban bizonyos, hogy a szegénységgel foglalkozó szakemberek elutasítják ezt a megoldást is. Forrás: Népszava Online
Cigány fiatalokat vár a tévé és a rádió Még a hónap végéig várják azoknak a diplomával vagy megkezdett felsőfokú tanulmánnyal, illetve szerkesztő-riporteri ambícióval rendelkező roma fiataloknak a jelentkezését, akik kedvet éreznek a televíziózás és a rádiózás iránt; öt kiválasztott fiatal egy évig ösztöndíjasként tanulhat és dolgozhat a Magyar Rádióban és a Magyar Televízió különböző szerkesztőségeiben.
41
A Roma Produkciós Iroda idén második alkalommal hirdette meg gyakornoki programját. Tavaly a szakmai zsűri ötven egyetemi, illetve főiskolai hallgató, valamint többdiplomás jelentkező közül választotta ki azt az öt fiatalt, akikkel a program elkezdődött. Ők mára a köztévé munkatársai lettek, közülük többen az általuk készített alkotásokkal filmfesztiválok díjait is megnyerték. Forrás: MNO
Alulról jövő kezdeményezés a magyarországi cigányságért Sokan nem tudják, de néhány éve már működik az első hazai roma hírügynökség, amelyet állami támogatás nélkül hozott létre Csík Tamás, az Integrációs Roma Szövetség elnöke. Lapunknak elmondta: a kormányzat által hangoztatott propaganda ellenére a cigányság helyzete csak romlott az utóbbi években. Az internetes portált is működtető vállalkozásról Vizi E. Szilveszter volt akadémiai elnök azt írta, hogy hídként integráló szerepet tölthet be a roma és a többségi társadalom között. "Nagyra becsülöm azokat a fiatal roma tehetségeket, akik tanulási vágyukkal egy másfajta cigányképet szeretnének bemutatni a többségi társadalom felé" – írta a C-Press Hírügynökség megalapításának egyéves évfordulóján Vizi E. Szilveszter 2006 decemberében. Az Akadémia akkori elnöke kiemelte: a CPress értéket képvisel. Mint írta, hídként integráló szerepet tölthet be a roma és a többségi társadalom között. A hírügynökség most új épületbe költözik, amelyben a szerkesztőség mellett kiállító- és konferenciaterem is lesz. Csík Tamás, a tulajdonos alapítvány vezetője szerint azért vágtak bele évekkel ezelőtt a vállalkozásba, mert megelégelték, hogy állami szinten nem történik érdemi kezdeményezés a cigányság felemeléséért. Igaz ez szerinte a munka és az oktatás területére is. "A C-Press az első magyar roma hírügynökség, amely ráadásul teljes mértékben civil kezdeményezés, pártsemleges, és most már az uniós kívánalmaknak is megfelel. Fontos megjegyezni, hogy a nem romák számára is készítettük" – mondja az Integrációs Roma Szövetség elnöke. Minden fontos eseményről hírt adnak, de a botrányokkal szemben igyekeznek a pozitív példákat kiemelni. Csík Tamásnak a politikáról is megvan a véleménye: "Azt látjuk, hogy nagyobb válságba került a cigányság az utóbbi időben. Korábban Teleki László személyében egy olyan szocialista politikus felelt a területért, aki 2002 és 2006 között nem tudott szinte semmi érdemlegeset felmutatni. Most a miniszterelnök mellett dolgozik, és tanácsokat ad neki roma ügyekben." A szövetség vezetője azt is hangsúlyozza, hogy a sikeres és egyre látogatottabb honlapot működtető hírügynökség létrehozásához egyetlen állami forintot sem kaptak, holott meggyőződése: az ilyen kezdeményezések nagymértékben hozzájárulnak a romák helyzetének és társadalmi megítélésének javításához. Forrás: Magyar Hírlap
Megnyitotta az OCÖ országos romaszakképzési központját Balatonlellén Országos roma szakképzési központot és felnőttképzési szakkollégiumot avattak Balatonlellén. Az intézményt az Országos Cigány Önkormányzat hozta létre. Nyáron gyermektábort, míg az év többi napján képzéseket tartanak majd a balatonparti település felújított épületében. Az intézmény megnyitása mérföldkő a romák szakmai képzésében és foglalkoztatásában - hangsúlyozta Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (ÖCO) elnöke az avatóünnepségen. A központ,
42
illetve a szakkollégium általános és szakmai képzések megszerzését és a foglalkoztatás lehetőségét biztosítja a romák számára - tette hozzá. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára üdvözölte az ÖCO kezdeményezését, és egyúttal reményét fejezte ki, hogy az itt megszerzett ismeretek hozzásegítik a képzésben részvevőket ahhoz, hogy piacképes szakmát szerezzenek, és el tudjanak helyezkedni. Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi államtitkára annak a meggyőződésének adott hangot, hogy jó kezekbe került a létesítmény. Elmondta: a szaktárca örömmel vette és támogatja az ÖCO elnökének és az elnökségnek a hasznosításra vonatkozó elképzeléseit.Kolompár Orbán az MTI-nek a tábor bemutatása közben elmondta, az egykori ifjúsági tábort mintegy másfél hónappal ezelőtt adta át vagyonkezelésre az Országos Cigány Önkormányzatnak a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Mint arról az ÖCO elnöke beszámolt, a felújítási munkálatok még folynak, de a szakképző központ átadásával egy időben már 180 gyerek kezdte meg táborozását Balatonlellén. Az egyhetes turnusok részvevőinek a szállás ingyenes, az étkezést pedig önköltségi áron biztosítják mondta Kolompár Orbán, aki a terveikről szólva arról is tájékoztatott,: nyáron gyerektáborként, ősztől tavaszig továbbképzési központként hasznosítják majd a létesítményt. A táborban egy időben 300 roma gyereket tudnak fogadni, az 540 órában tartott képzéseket - például kőműves, ács, állványozó - pedig havonta egy hét bentlakással 25-50 fős csoportokban szervezik. A szakmát adó kurzusok mellett a cigány önkormányzatokban tevékenykedő tisztviselők számára továbbképzéseket tartanak, ez utóbbiak a közéleti szereplésre készítik fel a roma politikusokat - mondta Kolompár Orbán. Forrás: RomNet
Teleki László a romák foglalkoztatásának lehetőségeit vizsgálta Szabolcsban w Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeket keres fel Teleki László, aki azt vizsgálja, hogyan lehet összehangolni a helyi kezdeményezéseket a romák foglalkoztatására a kormányprogrammal. A politikus emlékeztetett, hogy a kormány meghirdette a roma integráció évtizedét, amelynek az oktatás a lakhatás és az egészségügy mellett a foglalkoztatás a negyedik pillére. A képviselőtársa, Kárpáti Tibor meghívására a keleti megyébe utazó Teleki László elmondta, hogy először Mátészalkán járt, ezután Ópályit és Rakamazt keresi fel, a településeken a helyi polgármesterekkel, kisebbségi vezetőkkel és vállalkozókkal találkozik. A politikus eddigi tapasztalatairól azt mondta, hogy a térség lakói közül egyre többen szeretnének visszajutni a munka világába, ráadásul ezen álláskeresők többsége nem közhasznú vagy idényjellegű, hanem állandó munkát keres. Teleki László fontosnak nevezte azt is, hogy az európai uniós forrásokat minél hatékonyabban juttassák el az érintett településekhez, mert véleménye szerint a helyi kezdeményezésekkel önmagukban nem lehet hatékonyan megoldani a problémákat. Forrás: MTI
A multik is támogatják a romák továbbtanulását Több mint egy tucat hazai multinacionális vállalat támogatásával fut másfél éve a ROMASTER program tehetséges roma diákok számára. A fiatalokat az anyagi támogatás mellett mentorok is segítik a tanulásban, a legjobbak aztán munkát kapnak a cégeknél.
43
Négy napon át Csillebércen találkozhatnak a program hallgatói nagyvállalatok vezetőivel, és tájékozódhatnak többek közt a munkaerő-piaci lehetőségekről, a karriertervezésről és a gazdasági szféra képzési szempontjairól. A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) tavaly februárban hirdette meg a ROMASTER programot hátrányos helyzetű, roma diákoknak, akik vállalják, hogy középfokú tanulmányaik befejezése után felsőfokú műszaki, gazdasági vagy jogi képzésben vesznek részt. Adriány Kincső, a HBLF ügyvezető igazgatója a Roma Sajtóközpontnak elmondta: az induláskor 670 diák jelentkezett, akik közül eddig 350-et támogatott a programban résztvevő tizenöt nagyvállalat. A fiatalok a diploma megszerzéséig fejenként évi 240 000 forintos ösztöndíjat kapnak, mentor segíti őket a tanulásban, gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek a támogató vállalatoknál, amelyek a legjobbaknak állást is ajánlanak. A tehetséggondozó programot többek közt olyan ismert multik támogatják, mint az IBM Hungária, a Holcim Hungária, a Raiffeisen Bank, a MOL, a Magyar Telekom vagy a Pannon. Adriány Kincső arról számolt be: idén első alkalommal tábort is szerveztek a résztvevőknek azzal a céllal, hogy megerősítsék a diákok és mentoraik között kialakult kapcsolatot. A diákok Baranya, Békés, HajdúBihar, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, illetve a fővárosból érkeznek Csillebércre. A négy napos eseményen a fiatalok konzultációkon vehetnek részt a nagyvállalatok igazgatóival, amelyeken tájékozódhatnak a munkaerőpiacról, a karriertervezésről, a gazdasági szféra képzési szempontjairól, megnézhetik egy multinacionális cég működését és csapatépítő tréninget is tartanak számukra. A szakmai találkozók után pedig kulturális programok várják őket. Adriány Kincső hozzátette: a ROMASTER program célja, hogy a roma társadalomban tovább fejlődjön a megfelelő nyelvtudással és felsőfokú végzettséggel rendelkező közösség, amelynek tagjai versenyképes tudással várják a munkaadók által felajánlott lehetőségeket, vagy saját vállalkozásukon keresztül vehetnek részt a gazdaságban. Forrás: C-PRESS - vg.hu
Nemzetközi roma konferencia volt Budapesten Európa legnagyobb kisebbségének, a cigányságnak a társadalmi integrációja összeurópai társadalmi ügy; minden kormánynak saját felelőssége, hogy az uniós irányelvek vagy saját stratégia alapján konkrét lépéseket tegyen főként az oktatás és a foglalkoztatás területén - fogalmazták meg egy, a témában rendezett nemzetközi konferencián Budapesten. Az Európai Roma Kerekasztal című nemzetközi konferenciára Európa hatvan roma civilszervezetét hívták meg, hogy tájékoztatást kaphassanak a formálódó Európai Roma Stratégiai Terv kibontakozási lehetőségeiről, irányelveiről. Az EPP-ED (Európai Néppárt-Európai Demokraták) Centre for Political Parliamentary Education and Training (CET) nevű szervezete által rendezett tanácskozás célja az volt , hogy az Európai Néppárt munkájába bevonják a civil társadalmat, a stratégiai tervhez szakmai véleményeket hallgassanak meg, előzetesen megvitassák a legfontosabb kérdéseket. Járóka Lívia európai parlamenti képviselő az általa kezdeményezett konferencia megnyitóján úgy fogalmazott: a roma politika mindig csak reagál, a romákról szóló párbeszédet nem ők irányítják, a roma programok tervezésébe, ellenőrzésébe nem vonják be a kisebbségi közösséget. A néppárti képviselő a szakmai fellépést hiányolja, mivel a romák véleménye, álláspontja nem kerül be kormányzati és európai intézményekbe. Milan Zver szlovén oktatási miniszter megjegyezte, Európa legnagyobb kisebbségének a szociális kirekesztéssel is meg kell küzdenie, és ennek leküzdésében lassú az előrehaladás. A következő generációt fel kell készíteni arra, hogy érvényesítse jogait. Az oktatás az első számú, legfontosabb út a szociális és társadalmi hátrányok ördögi köréből való kikerüléshez - fogalmazott a szlovén miniszter,
44
megemlítve: országa tavaly az Európai Tanács soros elnökeként megerősíttette az európai uniós közösségek elkötelezettségét a megkülönböztetés ellen. Az egész napos tanácskozáson megvitatták - a romák társadalmi integrációjának legfontosabb kérdései mellett - a gyermekkoldulás, a gyermekkereskedelem, a korai házasság, a női jogok, valamint a nők kényszersterilizációjának kérdéskörét is. Forrás: MTI
Biblia a cigányok között - egyházi rendezvény Bicskén Biblia a cigányok között címmel rendez programot roma családoknak pasztorációs tevékenysége keretében az egyházmegyei karitász és a római katolikus egyházközösség karitász csoportja Bicskén közölte Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök a sajtótájékoztatón. A rendezvényt Sarlós Boldogasszony napján tartják. Az eseményre negyven olyan roma családot hívtak meg - személyes beszélgetések után -, amelyben a szülők megkereszteltették gyermekeiket - mondta Spányi Antal püspök, a Magyar Katolikus Karitász elnöke. A bicskei művelődési házban tartandó program keretében a megyés püspök megáldja a meghívottakat, s mindegyik családnak egy-egy bibliát ajándékoz. A rendezvényen közös műsort adnak roma és katolikus fiatalok, a gyerekeket játszóház várja, majd a program szeretetvendégséggel fejeződik be. Spányi Antal hangsúlyozta: a katolikus egyház sosem volt közömbös az elesettek, a kisebbségben élők iránt, s felvállalta a cigányság lelki gondozását is. Mint mondta, a cigánypasztoráció kiemelt területe a katolikus egyház tevékenységének. Nem látványos sikerekkel kecsegtető munkáról van szó, de nagyon fontos, hogy az egyház is megtegyen mindent a cigány kisebbség többségi társadalomba való integrálódásának segítésére - tette hozzá. A püspök úgy fogalmazott, ezen a területen olyan problémákat kellene megoldani, amelyekhez "komoly kormányzati szándék és politikai akarat kellene". Spányi Antal közölte: olyan tevékenységre lenne szükség, "amely igazán a problémák megoldását célozná meg, s nem eszközt csinálna sajátos célok elérésére emberek, vagy emberek egy csoportjának, egy kisebbségnek a nyomorúságos helyzetéből". Hozzátette, a katolikus egyház sokat tehet - akar tenni és tesz is - a meglevő feszültségek oldásáért, a cigányság integrálódásának segítéséért, s kész arra, hogy ennek érdekében összefogjon minden jó szándékú emberrel, minden tisztességes törekvéssel és kezdeményezéssel. Forrás: MTI
Wifin megy az internet a romáknak Az internet nem jut el mindenhová, mivel bizonyos területeken az internet szolgáltatóknak már nem érdekük - gazdasági és egyéb megfontolások miatt - kiépíteni hálózatukat. Ezen szeretett volna változtatni a Wifi faluprogram kiötlője Nyírő András (egykori Index alapító-főszerkesztő), aki Magyarországon a mélyszegénységben élő, "ahol a madár se jár" településeket vette célba. (Hetek) Maga a program indiai és brazil tapasztalatokon alapul, ahol a legszegényebb néprétegekben nagy népszerűségnek örvendenek az ilyen típusú szolgáltatások. Ezt a már kipróbált programot igyekezett
45
megvalósítani Magyarország hátrányos helyzetű, többnyire roma lakosságánál is, bízva a sikerben, a fogadókészségben. A program első része több mint száz falu csatlakozását eredményezte, s a Borsod megyei Halmaj településen zárult le június 27-én. Ebbe a munkába kapcsolódott be sikeresen a Humán Integra Társadalmi Beilleszkedést Segítő Regionális Alapítvány is, akiknek céljuk, hogy segítsék az Északmagyarországi régióban az önhibájukon kívül a társadalom perifériájára szorult emberek visszailleszkedését. A projekt keretében a pályázók kedvezményesen juthattak számítógépekhez, 2008. december 31-ig térítésmentesen, utána kedvezményesen internet eléréshez, illetve ingyenes helyszíni képzést biztosított számukra a pályázat kiíró Az Internet Terjesztéséért Alapítvány. Nyírő András tervei között szerepel a jövőre nézve, miután "most két hónap lesz arra, hogy a tapasztalatokat kiértékeljük" egy szociális internet szolgáltató létrehozása, ezzel is segítve a hátrányos helyzetű emberek, családok, gyerekek integrációját. Forrás: Romnet
Tehetséges cigány diákokat támogat a Magyar Nemzeti Bank Hat középiskolás és négy főiskolás vagy egyetemista roma hallgatót támogat a Magyar Nemzeti Bank a 2008/2009-es tanévtől; az ösztöndíjban nappali tagozaton, gazdasági, pénzügyi szakon tanulók részesülhetnek. Az ösztöndíjpályázatra a 2008/2009-es tanév szeptemberében az első évfolyamot megkezdő roma fiatalok jelentkezhetnek, akiknek jó a tanulmányi eredményük; az elbírálás során előnyt élveznek a hátrányos helyzetű, vidéki településekről érkező és roma identitásukat vállaló diákok – áll a pénzintézet közleményében. A bank honlapján közzétett tájékoztató szerint a középiskolások tanulmányi átlagtól függően 23 ezer és 35 ezer forint közötti, a felsőfokú oktatásban résztvevők pedig 35 ezer és 45 ezer forint közötti havi ösztöndíjat kaphatnak egy éven keresztül. A pályázat benyújtásának határideje augusztus 27-e, az elbírálás és a szerződéskötés szeptember első felében történik. A jegybank közleményében emlékeztet, hogy korábban – az Öngondoskodás Alapítvánnyal együttműködve – 25 középiskolát támogatott a pénzügyi oktatási program elnevezésű kísérleti tantárgy oktatásában. Forrás: MTI
7 milliárd hiába - Drámai mértékű a romák leszakadása Az elmúlt években számos törvénymódosítás és új támogatási forma került bevezetésére a roma gyerekek szegregációjának megszüntetése érdekében. Az intézkedések azonban a tapasztalatok szerint nem jártak valódi eredményekkel. Összesen mintegy hétmilliárd forintot költöttek el integrációs programokra az elmúlt években. Az, hogy ez a roma integráció tekintetében mit jelent, nem tudható, mivel tilos az etnikai hovatartozás nyilvántartása. Így nincs adat arról, hány cigány osztály és –iskola szűnt meg. A PISA felmérés szerint Európában Magyarországon számít a leginkább, hogy egy gyerek milyen családba született. A rendszerváltástól a kétezres évekig erősen emelkedett a külön cigány osztályok száma. 2000-ben már minden hatodikhetedik roma gyerek szegregált osztályba járt – írja a Magyar Narancs.
46
2002-ben Magyar Bálint miniszterségét törvényi változtatásokkal és támogatások bevezetésével kezdte, az integrációra szánt támogatásokat azonban nem minden esetben az eredeti céloknak megfelelően használták. A 2003-ban bevezetett integrációs célja az együttoktatás terjesztése volt, javította a helyzeten a buktatás feltételeinek szigorítása és az iskolák körzetekbe sorolása is. A gyakorlat azonban azt mutatja: a legtöbb intézményben változatlanul a régi gyakorlatokat alkalmazzák – szankciók nélkül. Az elmúlt években a minisztérium nem készíttetett vizsgálatokat arról, valóban csökkent-e a szegregált osztályok száma és kevesebb roma tanulót nyilvánítanak-e fogyatékosnak. Az utolsó ebben a témában végzett kutatást (pdf) 2004-ben készítette a múlt hónapban elhunyt Liskó Ilona és Havas Gábor. Eszerint 2000. és 2004. között fennmaradt a szegregáció, a cigányosztályok száma 770-ről 1200-ra nőtt. 2007 szeptemberéig az integrációs normatívát gyakorlatilag szabadon költhették el az iskolák vagyis akár szegregált osztályokat működtető intézmények is profitálhattak az állam integrációs célú támogatásából. Tavaly ősz óta ezek az összegek már csak meghatározott célokra költhetőek, a rendszer azonban ennek ellenére kijátszható. A támogatások odaítélése a halmozottan hátrányos helyzet megállapításán múlik. Erről a jegyzőnek kell nyilatkoztatnia a szülőket, ez pedig azt jelenti, hogy igény szerint eltűntethetőek a rendszerből a roma gyerekek. Ennek ellenkezője is megvalósítható, vagyis integráltnak állítható be egy szegregált iskola. Liskó Ilona 2007-es felmérése szerint a pénzbeli támogatás kevés, ha a fenntartó nem érdekelt a szegregáció megszüntetésében. Az eddigi folyamatok azt mutatják: a szegregáció ott szűnt meg, ahol ennek feltételei már eleve adottak voltak. A szociológus kutatása szerint a pedagógusok többsége a roma környezetet okolják a sikertelenségért, nem az iskolát. Az integrációs pedagógus-képzés is csak részben járt sikerrel: egyharmadról egynegyedre csökkent azoknak a tanároknak az aránya, aki helyesnek tartják a szegregált oktatást. A negatív folyamatokat még két további jelenség erősíti: egyre több roma gyereket nyilvánítanak magántanulóvá azzal, hogy egyszerűen hazaküldik őket az iskolából. A többségi szülők egy része más településre, jobb iskolákba viszi gyerekeit, így spontán módon is kialakulhat a szegregáció. A lap által megkérdezettek szerint a szegregáció mindaddig jelen lesz, amíg meg nem szűnik a szabad iskolaválasztás, ez ugyanis a gyakorlatban a tanulók közti szemezgetést jelenti. Forrás: Magyar Narancs
Kortárs roma festők művei Salgótarjánban Kortárs roma festők műveiből nyílt kiállítás "Az emlékezés színes álmai" címmel Salgótarjánban; az október végéig látogatható tárlaton 11 alkotó 140 képét mutatják be a Nógrádi Történeti Múzeumban. A kiállítás anyagát 2007 decemberében a Magyar Nemzeti Galériában, azt megelőzően pedig Pekingben láthatta a közönség a kínai Magyar Kulturális Évad nyitó tárlataként - mondta a megnyitóval egybekötött sajtótájékoztatón Szuhay Péter, a fővárosi Néprajzi Múzeum munkatársa, a kiállítás rendezője. Mint arra rámutatott, az országos vándorkiállítás keretében Salgótarján után Egerben, Szolnokon, majd Miskolcon vagy Pécsett mutatják még be az alkotásokat. Hozzátette: az eredeti anyag csaknem 20 alkotó 200 művéből áll, Salgótarjánban ennél kisebb gyűjteményt mutatnak be a terek szabta határok között. Salgótarjánban azért is más a kiállítás, mert a földszinti termet teljes egészében egy helyi művésznek szentelték, az 1977-ben 72 évesen elhunyt Balázs Jánosnak, akinek az emlékére a város 2006-ban egész alakos szobrot is állíttatott. A központi tárlaton szereplő 20 képét a salgótarjáni bemutatóra további 44 alkotással egészítették ki a helyi gyűjteményből. A kiállítás időpontjára jelentette meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Balázs János - Versek, vallomások, látomások című könyvet, amelyben a verseket és prózákat a Megyei Múzeum legszebb Balázs János-képei egészítik ki. Mint azt Kállai Katalin, a tárca osztályvezetője hangsúlyozta, Balázs János világhírű lehetett volna, ha nem Magyarországra születik. Az emeleti kiállítótérben tíz másik alkotó képei láthatók, köztük a salgótarjáni házaspár, Oláh Jolán és Balogh Balázs András munkái, bemutatkozik többek között Oláh Mara, Ráczné Kalányos Gyöngyi és kiállították Pintér Sándor Roma művészek arcképcsarnoka című sorozatát is.
47
Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója úgy fogalmazott: a származás önmagában nem predesztinálja a művészeti hivatást, de a roma művészek a génjeikben hozzák világképüket, az ábrázolási készséget és a bemutatási kedvet, kapcsolódva ahhoz a közösséghez, amelyben élni kényszerülnek és szeretnek.A kiállítás képein jellemzően szürreális módon, az egymástól távol eső dolgok összekapcsolásával jelenik meg az identitás, a roma életérzés kifejezése - tette hozzá Bereczky Loránd. Forrás: Népszava
48
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Hazai pályázatok „Színházi nevelési program ingyenes, nyilvános bemutatása a pályázó intézményben vagy az általuk kijelölt helyszínen” Kiíró: Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Forrás: http://www.kerekasztalszinhaz.hu/ Támogatás célja: Színházi nevelési program ingyenes, nyilvános bemutatása a pályázó intézményben vagy az általuk kijelölt helyszínen. A 2007/2008-as évadban a társulat két produkciója közül lehet választani: - Fogságban - színházi játék 7-8 évesek számára. A történet Andersen: A császár új ruhája c. meséjére épül és a hatalom, hatalmaskodás témakörét járja körül. - Csontketrec - színházi nevelési program 6-7-8. osztályos tanulók számára az otthon témájára. Pályázók köre: intézmények (köz- és felsőoktatási intézmények, civil szervezetek, projektek működtetői, szakmai táborok szervezői stb.), amelyeknél az előadások megtekintése - az érintett gyerekeken kívül - az intézményben, programban részt vevő munkatársak szakmai fejlődését is szolgálhatja Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/e4dd5469ed7b2114c12573c5 0043755b?OpenDocument Érdeklődni lehet: http://www.kerekasztalszinhaz.hu/
„Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-környezetvédelem) / KEOP - 6.3.0. - KMOP - 3.3.4.C” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: Az e-környezetvédelem programja alapvetően a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységére, illetőleg helyi önkormányzatok és az országos és területi civil szervezetek (NGO-k) támogatására terjed ki, míg tartalmi szempontból (horizontális fejlesztésként) a tartalomszolgáltatást, tájékoztatást (knowledge management és knowledge sharing) és a közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvétel erősítését - a környezeti demokrácia fejlesztését tekinti elsődleges prioritásának. Pályázók köre: Központi költségvetési szervek és intézményeik; Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye; Önkormányzati fejlesztési társulás; Többcélú kistérségi társulás; Országos és regionális hatókörű civil szervezetek Beadási határidő: 2008. december 1. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/doc/544 Érdeklődni lehet: az http://www.nfu.hu honlapon, illetve a 06 40/638-638 telefonszámon „Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés - korszerű intézményekben / TÁMOP-3.1.4/07/1” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.gov.hu Támogatás célja: célja az uniós társfinanszírozással megvalósuló közoktatási infrastruktúra-fejlesztési programban résztvevő intézmények tartalmi, pedagógiai munkájának fejlesztése, hogy a fizikai környezet korszerűsítése új oktatási kultúra és tartalom fejlesztésével együtt valósuljon meg a minőségi oktatás és hozzáférés érdekében.
Pályázók köre: Jelen kiírásra kötelező pályázatot benyújtania azoknak, akik bármely régió 2007-ben kiírt közoktatási infrastruktúra fejlesztési programjában kedvezményezettként részt vesznek. A TÁMOP 3.2.2 "A" komponensében (Területi együttműködések) pozitív támogatási döntéssel rendelkező főpályázók és a konzorciumok tagjai a TÁMOP-3.1.4/07/l kiírásra nem pályázhatnak, és erre irányuló kötelezettségük sincs. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti alábbi nevelési-oktatási intézmények fenntartói: a) óvoda; b) általános iskola; c) szakiskola; d) gimnázium, szakközépiskola; e) alapfokú művészetoktatási intézmény; f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; g) diákotthon és kollégium valamint h) a 33. § (1) bekezdése szerinti többcélú intézmények Jelen kiírásra kötelező pályázatot benyújtania azoknak, akik bármely régió 2007-ben kiírt közoktatási infrastruktúra fejlesztési programjában kedvezményezettként részt vesznek. A TÁMOP 3.2.2 "A" komponensében (Területi együttműködések) pozitív támogatási döntéssel rendelkező főpályázók és a konzorciumok tagjai a TÁMOP-3.1.4/07/l kiírásra nem pályázhatnak, és erre irányuló kötelezettségük sincs Beadási határidő: A pályázatok benyújtása "A" célcsoport esetében 2008. február 5-től 2008. június 20ig, "B" célcsoport esetében 2008. május 16-tól 2008. november 30-ig lehetséges. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/content/542 Érdeklődni lehet: Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal, Kereskedelmi, Turisztikai és Fogyasztói Érdekvédelmi Ügyosztály. E-mail:
[email protected]; Tel.: 06/1/327-1098.
„Előkészítési tevékenységek támogatása a folyamatok felülvizsgálata és szervezetfejlesztés érdekében (Államreform operatív program) / ÁROP-2007/1.A.1” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: A pályázat alapvető célja azon előkészítő tevékenységek támogatása, amelyek megalapozzák a folyamatok megújítását és szervezetfejlesztést (vagyis az ÁROP 1. prioritási tengelyében foglaltak megvalósítását) elősegítő tervszerű, egyértelmű eredmények elérését célzó és költséghatékony fejlesztéseket. A pályázat célja, hogy megfelelően előkészített projektek kerüljenek végrehajtásra. Pályázók köre: - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. § (2) bekezdésében nevesített szervezetek (központi közigazgatási szervek); - a központi közigazgatási szervek területi szervei; - területi és települési önkormányzatok, az általuk alkotott társulások, illetve a többcélú kistérségi társulások; - az igazságszolgáltatási szervek; - testületi és kisebbségi önkormányzatok; - civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, érdekvédelmi szervezetek a pártok kivételével) és egyházak; valamint - tudományos és oktatási szervezetek Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/doc/827 Érdeklődni lehet: az http://www.nfu.hu honlapon, illetve a 06 40/638-638 telefonszámon
50
„Biztos munka című program megvalósítása” Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: A hajléktalan emberek foglalkoztatásának elősegítése a fizetendő járulékok átvállalásával, munkába állási támogatással valamint a szociális munka személyi költségének illetve a program bonyolításával járó költségek támogatásával. Pályázók köre: A hajéktalan-ellátásban részt vevő természetes és jogi személyek, vagyis önkormányzatok, állami és önkormányzati intézmények valamint humán szolgáltatást végző nem állami szervezetek. Beadási határidő: Pályázni a rendelkezésre álló keret erejéig lehet. Pályázati csomag: http://www.hajlektalanokert.hu Érdeklődni lehet: Tel.: 06/1/261-7704 (Varga Dóra, Hajléktalanokért Közalapítvány), E-mail:
[email protected] „Magánszemélyeket érintő, veszélyeztető lakhatási és szociális krízishelyzet elhárításának és megoldásának részbeni támogatása ” Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: Magánszemélyeket érintő, veszélyeztető lakhatási (természeti csapás, elemi kár, életveszélyessé nyilvánított lakás) és szociális krízishelyzet elhárítása. Pályázók köre: Cigány kisebbségi önkormányzatok, települési önkormányzatok helyi cigány kisebbségi önkormányzattal vagy civil szervezettel együttműködve, valamint jogi személyiséggel rendelkező cigány társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok. Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.macika.hu Érdeklődni lehet: Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 1091 Budapest, Üllői út 47-49. Tel.: 06/1/455-9030
„Európai Vállalkozás Díj” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Forrás: www.gkm.gov.hu Támogatás célja: - a vállalkozói tevékenységet előmozdító sikeres kezdeményezések kiválasztása és elismerése; a legjobb vállalkozási gyakorlatok bemutatása; a vállalkozók társadalomban játszott szerepének szélesebb körű megismertetése; a potenciális vállalkozók ösztönzése és inspirálása. Pályázók köre: intézkedéseket működtető helyi és regionális hatóságok, a lebonyolításukat végző közreműködő szervezetek, a köz- és magánszféra partnerségei (PPP) Beadási határidő: 2008. szeptember 30. Pályázati csomag: http://www.nfgm.gov.hu Érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Üzleti Környezet Fejlesztése Főosztály, Telefon: (1) 475-3442
„Működésképtelen önkormányzatok támogatása” Kiíró: Önkormányzat és Területfejlesztési Minisztérium Forrás: http://www.pafi.hu
51
Támogatás célja: Az önkormányzatok feladatellátásának biztosítása. Pályázók köre: Települési önkormányzatok, melyeknek a működőképessége a költségvetési törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alapján igénybe vehető támogatások mellett nem biztosítható, továbbá a megyei önkormányzatoknak az önkormányzati és területfejlesztési miniszter visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást adhat, melyet célhoz, feladathoz is köthet. Beadási határidő: A kérelmek feldolgozása folyamatos, 4 ütemben zajlik, ezek határidejei 2008. június 15., szeptember 1., október 3 és november 28.. Pályázati csomag: http://www.bm.hu Érdeklődni lehet: http://www.bm.hu „TAMOP-3.3.2. Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek oktatási szegregációjának csökkentése, alacsony óvodáztatási arányok javítása, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, továbbtanulási arányuk növelése, az oktatási diszkrimináció visszaszorítása… Pályázók köre: Jelen pályázati kiírásra kizárólag a “Konvergencia” célkitűzés alá eső régiók területén székhellyel rendelkező közoktatási intézményfenntartók pályázhatnak. Az 1993. évi LXXIX. törvény 3. § (2) bekezdésében felsorolt közoktatási intézmény fenntartók közül jelen pályázati felhívás keretében főpályázóként és konzorciumi tagként önkormányzatok (települési, megyei, kerületi, fővárosi), önkormányzati társulások, egyházak, non-profit szervezetek nyújthatnak be pályázatot. Főpályázóként a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20. § (1) szerinti alábbi nevelési-oktatási intézmények fenntartói pályázhatnak: a) óvoda; b) általános iskola;c) szakiskola; d) gimnázium, szakközépiskola; e) többcélú intézmény. Konzorciumi pályázat esetén konzorciumi tagként pályázhatnak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti alábbi nevelési-oktatási intézmények fenntartói: a) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; b) diákotthon és kollégium Beadási határidő: 2008. május 20-tól a keret kimerüléséig, de legkésőbb 2008. szeptember 30-ig lehetséges. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/doc/1030
„Diszkrimináció elleni küzdelem és jogvédelem” Kiíró: Fővárosi Szociális Közalapítvány Forrás: www.budapest.hu Támogatás célja: A célcsoportra irányuló előítéletek csökkentése, diszkriminációellenes programok megvalósítása, és a hátrányos megkülönböztetéssel szemben jogaik védelme. Támogatható tevékenység: Támogatásban részesülhet minden olyan projekt, ami alkalmas arra, hogy csökkentse a célcsoport valamely része: - roma kisebbséghez tartozók - hajléktalan emberek - lakhatási támogatásra szorulók, díjhátralékosok, munkanélküliek, egyedül élő idősek vagy a lakásmaffia által veszélyeztetettek - pszichiátriai ellátásban részesülők - fiatal droghasználók
52
- fogyatékkal élők - homoszexuálisok - börtönből szabadulók ellen irányuló előítéleteket, elősegítse a célcsoport tagjainak társadalmi elfogadását és minél nagyobb nyilvánosság előtt demonstráljon a hátrányos megkülönböztetésük ellen, illetve jogvédelmet nyújtson azoknak, akiket önhibájukon kívül hátrányos megkülönböztetés sújt. Beadási határidő: 2008. november 17. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/767f6c3e957e6df9c12572e7004a1842/237a357969ca1cc3c12574a6 00420a15?OpenDocument Érdeklődni lehet: Tömösváryné Dr. Glausius Judit,Tel.: 327-1102, Fax: 327-1864, emailen:
[email protected] „Magánszemélyeket érintő, veszélyeztető lakhatási és szociális krízishelyzet elhárításának és megoldásának részbeni támogatása” Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Forrás: www.szmm.gov.hu, www.macika.hu Támogatás célja: Természeti csapások és elemi károk esetén, ahol lakásállapot romlását követően a lakhatás ellehetetlenül. A lakást/házat életveszélyessé nyilvánították, és a települési önkormányzat nem tud megfelelő elhelyezést biztosítani (az elhelyezési kötelezettség hiányát a pályázatban bizonyítani kell), valamint a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján megfogalmazott lakhatási veszélyeztetettség fennállása esetén (a lakhatási veszélyeztetettség fennállását a helyi/kistérségi családsegítő vagy gyermekjóléti szolgálatnak bizonyítania kell) Pályázók köre: cigány kisebbségi önkormányzatok, települési önkormányzat (csak helyi cigány kisebbségi önkormányzattal vagy a helyi roma közösséget képviselő civil szervezettel történő együttműködésben), - jogi személyiséggel rendelkező cigány társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok, melyeknek alapító okiratában nevesítve van a roma közösségek érdekében végzett tevékenység Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/767f6c3e957e6df9c12572e7004a1842/60193a000f8bf4c3c12573f50 03b278d?OpenDocument Érdeklődni lehet: Tel.: 455-9030, Fax: 455-9030
„Ösztöndíj főiskolán vagy egyetemen tanuló cigány hallgatók részére” Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Forrás: www.szmm.gov.hu, www.macika.hu Támogatás célja: A Közoktatási törvény rendelkezései alapján hátrányos helyzetű tanulónak tekintendő az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek. Pályázók köre: azon magyar állampolgárságú cigány hallgatók, akik valamely főiskolán vagy egyetemen az első diploma megszerzéséért nappali tagozaton folytatják tanulmányaikat, és a képzés végén főiskolai vagy egyetemi diplomát szereznek. Beadási határidő: 2008. október 15. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/767f6c3e957e6df9c12572e7004a1842/4bb9e143105c2f5bc12574a2 002a3ddd?OpenDocument Érdeklődni lehet: Tel.: 455-9030, Fax: 455-9038
53
54
JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Nemzetiségi – nemzeti – európai identitás FELHÍVÁS A Szegedi Tudományegyetem JGYPK Felnőttképzési Intézete és az Intézet koordinálásával működő Identitáskutató Műhely (www.jgypk.u-szeged.hu/tanszek/kozmuv/identitaskutato/index.html) Nemzetiségi – nemzeti – európai identitás címmel tudományos konferenciát rendez. A tervezett program: Nemzetiségi – nemzeti – európai identitás. Tematikai blokkok: 1. A mindennapi kultúra és a tradíciók szerepe az identitás megőrzésében 2. Az oktatás és a felnőttképzés identitáserősítő jelentősége 3. Az Európai Unió kulturális politikája és a kulturális identitás E három tematikai blokkba várjuk kutatók, oktatók és PhD-hallgatók jelentkezését. A legfeljebb 15 perces előadásokat megbeszélés követi. Jelentkezési határidő: 2008. szeptember 30. A jelentkezés a jelentkezési lap és az absztrakt elküldésével érvényes. A jelentkezési lap a www.jgypk.uszeged.hu/tanszek/kozmuv/identitaskutato/index.html honlapról letölthető és az
[email protected] címre küldendő az absztrakttal együtt. Az absztraktot word formátumban, csatolt file-ként várjuk (terjedelem: max. 1.500 leütés). A konferencia programfüzetében szerepeltetendő absztraktok technikai szerkesztésének megkönnyítése érdekében kérjük, a jelentkezési laphoz mellékelt absztrakt formátumot alkalmazzák! Köszönjük. Regisztráció: Részvételi díj: előadók számára: 8.000 Ft csak résztvevői számára: 10.000 Ft. A díjat 2008. október 30-ig a jelentkezés visszaigazolásakor megadott számlaszámra kérjük utalni. A regisztrációs díj tartalmazza a kávészünetek és a fogadás költségeit. Szállásról a jelentkezési visszaigazoláskor csatolt lista segítségével mindenki önállóan gondoskodik. Információ: Dr. Újvári Edit e-mail:
[email protected] Tel.: 62/474-255 / 17-es mellék SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet 6723 Szeged Szilléri sgt 12. A konferencia anyagát pályázati támogatás esetén megjelentetjük. A konferencia ideje: 2008. NOVEMBER 12–13. Helye: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet. 6723 Szeged, Szilléri sgt. 12.
ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK CíM Kultúrházak éjjelnappal X. Országos Közművelődési Telematikai Konferencia Zenei napok – Könnyűzenei fesztivál Identitás konferencia Nemzetiségi – Nemzeti- Európai Identitás Romapont Fesztivál
HELYSZíN Budapest, Corvin tér 8. Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága Székháza Miskolc, Erzsébet tér 3.sz Székesfehérvár
IDőPONT 2008 szeptember 20-21. 2008. szeptember 25-26.
RéSZLETEK www.mmi.hu http://www.kult-tura.hu
Szeged
2008. szeptember 11-13. 2008. november 12-13
Budapest, A38-as haj
2008. szeptember 12.
www.nemzetisegek.hu
Múltunk rejtélyei A néphagyomány a magyar néptáncban
Eger, Művelődési Központ
2008. szeptember 18.
www.ekmk.eu
Malko Teatro Színházi Műhely Irodalmi kávéház – Emilia Dvorjanova A Szűzanya földi kertjei című regényének bemutatása Csángó táncház
Bolgár Művelődési Ház
2008. október 1.
www.bolgarok.hu
Bolgár Művelődési Ház
2008. szeptember 17.
www.bolgarok.hu
Fonó Budai Zeneház
2008. szeptember 18.
www.fono.hu
„Ungarndeutsche Persönlichkeiten” (17) : Karl Vargha A Másik -
Budapest, Lendvay u. 22.
2008. szeptember 25.
www.hdu.hu
Néprajzi Múzeum
2008. szeptember 27től
www.neprajz.hu
Szentendre
2008. október 4.
www.skanzen.hu
Pécs
2008. szeptember 22-27. 2008. szeptember 19-21.
utazás a kultúrák sokféleségének birodalmában
Tanya-nap A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban II. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó Dél-Alföldi Szlovákok Találkozója Szüreti hagyományápolás és bál - Németváros
Békéscsaba
Gyula
2008. szeptember 27.
www.programturizmus.hu www.szeged.hu
http://pntt.pecsibalett.hu/ Email:
[email protected] t.hu www.slovak.hu Tel: 06-20/823-0829
56
Készítette: Zsezserán Anikó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya Miniszterelnöki Hivatal, http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=187
57
