JOGI INFORMÁCIÓK ................................................ 3 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FİOSZTÁLY HÍREI ...... 4 Kormányzati program roma közigazgatási szakemberek alkalmazása érdekében ................................................................................................... 4 Kiss Péter találkozója az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel ................................................................................................... 4 Gémesi Ferenc lengyel kisebbségi nyelvoktató iskolát avatott............. 5 Az Országgyőlés elıtt a kisebbségek helyzetérıl szóló kormánybeszámoló ................................................................................... 5 A kisebbségi önkormányzatok figyelmébe ............................................. 5 Szerb kulturális központ Budapesten...................................................... 6 Szomszéd a szomszédhoz a Rába-vidéken............................................. 7 A 2011-es népszámlálás elıkészületei ..................................................... 7 Magyarország Kisebbségvédelmi Keretegyezmény-jelentésének elérhetısége ............................................................................................... 7 Médiakonferencia a Nyelvek Európai Napján ....................................... 8 Európai Népcsoportok Föderális Uniója tanácskozása az EU intézményeiben.......................................................................................... 8 Roma közösségi ház avatása Véménden ................................................ 8 Jubileumi ünnepség a román kisebbségi iskolában................................ 9 Megjelent a Barátság 15 éves ünnepi antológiája ................................... 9 Felszentelték Somogy megye elsı cigány templomát............................ 9 Adóforintok a nemzeti kisebbségek egyházai részére ........................... 9 Indul a nemzetiségi filmek versenye ..................................................... 10 95. éves a Magyarországi Bolgárok Egyesülete…………………….11 A Barátság Antológia bemutatója a Kisebbségek Klubjában………11
KIS HÍ 2 0 0 9 .
E B B S É G I R L E V É L
s z e p t e m b e r o k t ó b e r
© Miniszterelnöki Hivatal
HAZAI HÍREK ..................................................... 12 OGY - Magyarország 70 éve fogadta be a lengyel menekülteket ...... 12 Nemzetközi történészkonferencia a lengyel menekültekrıl Budapesten............................................................................................... 12 Kerékpárral mennek a német testvértelepülésre a németkériek......... 13 Magyar és szlovák városok újabb régiós együttmőködése .................. 13 „A fınök azt mondta, nem vehetek fel cigányt" ................................. 14 Csütörtöktıl pályázhatnak a romák a közigazgatásba ......................... 14 Bódvalenke: tervek és tények - képgaléria ............................................ 15 Saját székházat épít a német kisebbségi önkormányzat Balmazújvároson ..................................................................................... 15 Szlovén-magyar projektekre 3,78 milliárd forintot kötöttek le .......... 16 Sólyom: Magyarországra komoly és nehéz munka vár ....................... 16 Bajnai: nincsenek utasok a hajón ........................................................... 17 A cigányok a legelutasítottabbak -Stagnál az antiszemiták aránya ..... 18 Hét roma diák kap a községtıl ösztöndíjat .......................................... 19 Keresik az új lakásokat a zákányi cigányoknak .................................... 19 Jogaikért gyalogolnak a romák Jászladányból Budapestre .................. 19 Magyar-szlovák múltértelmezı konferenciát tartanak novemberben 20 Út a munkához: az útiköltség hiányzik - Az alkotmányjogász szerint felkészülési idı kell az egy család, egy segélyezett elv bevezetéséhez 20 Felekezeti kérdések - Népszámlálás 2011: van közük a vallásunkhoz? ................................................................................................................... 22 Zaklatás - elmarasztalták a cigányozó polgármestert!.......................... 23 Az ELTE az esélyegyenlıségért ............................................................ 23 Az emberek etnikai identitása attól függ, milyen kérdésrıl van szó .. 24 Ingyen tüzelıt kap több enyingi roma család....................................... 25 Ledózerolják a romák viskóit Gyulajon ................................................ 25 Nem tudott megállapodni a magyar és a román kormány.................. 26 Kanada intézkedésre kéri Magyarországot a menedékkérık számának emelkedése miatt ..................................................................................... 26 OCÖ-közgyőlés: megint áll a bál ........................................................... 27 Indul a kuruc.info-per - Novemberben állhat bíróság elé M. Balázs 28 Még két évig biztosan segítenek a romáknak ....................................... 29 Sólyom László köztársasági elnök részt vett és beszéde mondott Az EU alapok szerepe a roma integráció elısegítésében címő konferencián. ........................................................................................... 29 Leganézta a románokat a mizsei rendırparancsnok ........................... 31 A TÁMOP minden pillére támogatja a romaintegrációt .................... 32 RIMB – Állásfoglalása ............................................................................ 32 Túljelentkezés a roma diplomásoknak meghirdetett állásokra ........... 34 Roma diszkó: egyesületként is nehéz .................................................... 34 Czinka Panna elintézte: bekötötték a cigánytelepet a faluba .............. 35 Kártyára utalják a segélyeket Monokon ................................................ 35 Ferge Zsuzsa: a szociális kártya nem old meg semmit ........................ 36 Száz éven belül kihal a nyelvek 90 százaléka ........................................ 37 Sólyom visszadobta a népszámlálási törvényt ...................................... 38 Göncz Árpád és Furmann Imre kapta a 'Köztársaságért, a jogállamért' díjat ...................................................................................... 38 Pálinkás: A cigány értelmiségnek is tennie kell az integrációért ......... 39 Konferencia a cigányság helyzetérıl Budapesten ................................ 39 Megalakult a Budapesti Holokauszt Intézet ......................................... 40 Eurómilliók a magyar-szerb határ menti együttmőködésre ................ 41 Szlovén-magyar szakképzési és felnıttképzési együttmőködés ......... 41 „Fiatal hölgyet keresünk! Nem romát, nem kisgyermekest..." ........... 42 Tinédzserek szemétrománoztak Battonyán ......................................... 43 Kreszta Traján szerint elszigetelt eset a battonyai incidens ................ 43 Januártól esélyegyenlıség-elvő támogatáspolitika ............................... 44 Roma vezetıket fejlesztenek.................................................................. 45 Magyar-német közös fellépés a rasszizmus ellen ................................. 45 Felavatták a nemzetiségi óvodát ............................................................ 45 A Rajkó Zenekar a pápának muzsikál ................................................... 46
Emléknap a romák elleni támadássorozat áldozatainak emlékére......46 Újabb tizennégy helyen fogják bevezetni a szociális kártyát ...............47 Kállai Ernı: Meg kell teremteni a kisebbségek parlamenti képviseletét ...................................................................................................................48 A magyar romák miatt aggódik Obama ................................................48 HBA: Mégsem lesz fıvárosi roma központ?........................................49 Jogerısen is fogyatékos két roma fiatal .................................................50 KÜLFÖLDI HÍREK ................................................. 51 Balázs Péter a kisebbségi jogok védelmének fontosságát hangsúlyozta az ENSZ Közgyőlésében........................................................................51 A romák integrációja az EU „lakmuszpapírja” ....................................51 Thorbjorn Jagland lett az Európa Tanács új fıtitkára .........................53 A kínai elnök a kisebbségi kultúrák nagyobb tiszteletére hívott fel ...54 Európában minden hetedik ember egy kisebbség tagja - 60 éves az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója ............................................54 Az Európa Tanács a kisebbségvédelem fontos terepe ........................55 V4-külügyminiszterek –Támogatása Nyugat-Balkán EU-integrációs törekvéseinek............................................................................................56 Európában sehol sem jó cigánynak lenni ..............................................57 Ausztriai magyar szervezet az ausztriai kisebbségekrıl szóló javaslatról ..................................................................................................60 EP jelentés a Roma Stratégiáról 2010-ben ............................................60 PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK ...................................... 69 VÉLEMÉNYEK ..................................................... 86 „Nem pozitív diszkriminációt, egyenlıséget szeretnénk" ...................86 Egy telepfelszámolás háttere - Vagyunk jók, vagyunk rosszak ...........89 Egy cigányprímás naplói az elsı világháború borzalmairól ................91 Ferge: a fiatalokban feléledt az a háború elıtti hagyomány, hogy minden iszonyatosÉlesen jelen van a társadalomban a reménytelenség ...................................................................................................................93 Gettóból gettóba......................................................................................96 A hagyományos és a kortárs egysége .....................................................98 Gyerekszám, vallás, nemzetiség, fogyatékosság - Vukovich Gabriella a következı népszámlálás „kifelejtett” kérdéseirıl .................................99 RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK............................... 103
2
JOGI INFORMÁCIÓK A ROMA INTEGRÁCIÓS MÓDOSÍTÁSÁRÓL
TANÁCS LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 1129/2006. (XII. 25.) KORM. HATÁROZAT
A joganyag száma és címe: 1154/2009. (IX. 10.) Korm. határozat A joganyag szövege: 1. A Roma Integrációs Tanács létrehozásáról szóló 1129/2006. (XII. 25.) Korm. határozat 3. pontjának b) alpontja helyébe a következı rendelkezés lép: [A Tanács] „b) állandó tagjai: ba) az Egészségügyi Minisztérium, bb) a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, bc) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, bd) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, be) a Külügyminisztérium, bf) a Miniszterelnöki Hivatal, bg) az Oktatási és Kulturális Minisztérium, bh) az Önkormányzati Minisztérium, bi) a Pénzügyminisztérium egy-egy - állami vezetıi megbízatással rendelkezı - képviselıje, valamint bj) az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, bk) a fejlesztéspolitikáért felelıs központi hivatal vezetıje, továbbá bl) a roma közösségek képviseletét ellátó szervezetek javaslatára a miniszter által 2 éves idıtartamra felkért hét személy.” 2. A Roma Integrációs Tanácsnak a roma közösségek képviseletét ellátó szervezetek javaslatára a szociális és munkaügyi miniszter által 2007. április 3-án felkért hét tagjának megbízatása 2009. december 31-éig meghosszabbodik. 3. Ez a határozat a közzétételét követı napon lép hatályba. 4. Ez a határozat 2010. január 1-jén hatályát veszti.
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FİOSZTÁLY HÍREI KORMÁNYZATI PROGRAM ROMA KÖZIGAZGATÁSI SZAKEMBEREK ALKALMAZÁSA ÉRDEKÉBEN A Kormány 200 diplomás roma szakember felvételét kezdeményezte a közigazgatás legkülönbözıbb szintjein. A 2009 szeptemberében indult program elsıdleges célja, hogy elısegítse a diplomával rendelkezı romák bekerülését a közigazgatásba és hozzájáruljon határozatlan idejő köztisztviselıi jogviszonyban történı foglalkoztatásukhoz. Jelenleg a 2009. október 15-éig pályázatot benyújtott jelentkezık versenyvizsgára és álláspályázatra való szakmai felkészítése folyik. Az új közigazgatási szakemberek foglalkoztatására sikeres versenyvizsga és álláspályázat után elıreláthatóan 2009. január 1-jétıl kerülhet sor. A projekt koordinálását a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ végzi. A diplomás roma szakemberek foglalkoztatását szolgáló projektet a kormány az Államreform Operatív Program keretében, európai uniós forrásból finanszírozza. A pályakezdık elsı éves fizetését az Államreform Operatív Program, "Diplomával rendelkezı romák foglalkoztatása a közigazgatásban" elnevezéső projekt 1 milliárd forintos keretösszege biztosítja. A diplomás roma munkavállalók elhelyezkedését segítı projekt csak az egyik eleme a Kormány romák felzárkóztatását elısegítı intézkedéseinek. A romák felzárkóztatását szolgálhatja például az is, hogy 2010 januárjától fejlesztési célra csak az esélyegyenlıségi tervvel rendelkezı önkormányzatok kaphatnak uniós támogatást.
KISS PÉTER TALÁLKOZÓJA AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK ELNÖKEIVEL A hazai kisebbségpolitika aktuális kérdéseinek áttekintése érdekében Kiss Péter társadalompolitikai miniszter 2009. szeptember 3-án Budapesten találkozott a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatainak elnökeivel. A konzultáción a kisebbségekért felelıs miniszter bejelentette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázati rendszere keretében önálló nemzetiségi szakmai kollégium alakul. Az NKA új szakmai kollégiuma számára 100 millió forint áll rendelkezésre a kisebbségi kulturális programok támogatására. A találkozón Kiss Péter tájékoztatott arról is, hogy 2009-ben kiemelt költségvetési támogatást kap a kétegyházi román, a battonyai szerb és a sátoraljaújhelyi szlovák iskola felújítási projektje. A miniszteri konzultáció keretében elhangzott, az elmúlt években során kiépült a kisebbségek intézményhálózata, amely biztosítja az anyanyelv ápolását, a kulturális értékek megırzését, feldolgozását, az ehhez kapcsolódó projektek infrastrukturális hátterét. Az állami költségvetés által finanszírozott kisebbségi intézményi kör az óvodától a középiskoláig, a kutatóintézettıl a múzeumig, az anyanyelvő lapoktól a saját kiadóig terjed. A kisebbségi kulturális autonómia mára több mint 40, az országos önkormányzatok által létrehozott, illetve átvett intézmény mőködtetését jelenti. A kisebbségek országos önkormányzatainak elnökeivel folytatott miniszteri konzultáción szó esett arról is, hogy a soron következı általános népszámlálás alkalmával lehetıség lesz a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó adatok rögzítésére is. A találkozón Kiss Péter arra kérte a kisebbségi vezetıket, a kiépített intézményhálózatuk közremőködésével segítsék elı, hogy a népszámlálás alapján valós képet kaphassunk a magyarországi kisebbségek létszámáról.
GÉMESI FERENC LENGYEL KISEBBSÉGI NYELVOKTATÓ ISKOLÁT AVATOTT Magyarországi és lengyelországi költségvetési támogatásból felépített új intézményben kezdhették meg az új tanévet az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola diákjai. A mintegy 40 millió forintos állami támogatásból az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat budapesti székházának közvetlen szomszédságában kialakított 12 osztályos iskola új épületét 2009. szeptember 5-én Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelıs szakállamtitkára avatta fel. Az iskolaavató ünnepségen Gémesi Ferenc kiemelte, a kisebbségek oktatási intézményeinek támogatásában Magyarországon pozitív diszkrimináció érvényesül. Az állami költségvetés kiemelt normatív támogatást nyújt a kisebbségi anyanyelvő oktatás többletfeladatai ellátására. A lengyel kisebbségi kiegészítı nyelvoktató iskolának az ország közel 20 településén van tagintézménye. Az iskola most avatott budapesti központja építési költségeit fele–fele arányban biztosította a lengyel Parlament és a magyar Kormány. Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által mőködtetett iskolában jelenleg közel 200 diák tanulhat az anyanyelvén.
AZ ORSZÁGGYŐLÉS ELİTT A KISEBBSÉGEK HELYZETÉRİL SZÓLÓ KORMÁNYBESZÁMOLÓ A Kormány 2009. október 2-án benyújtotta az Országgyőlés részére a kisebbségek helyzetérıl szóló beszámolót, amely a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetében bekövetkezett változásokat mutatja be a 2007. február és 2009. február közötti idıszakban. A jelentés beszámol a kisebbségek helyzetének javítására, illetve a kisebbségi törvényben biztosított jogaik széles körő érvényesítése érdekében tett kormányzati intézkedésekrıl. A beszámoló parlamenti vitája 2009. október 20-án a Kulturális Bizottságában kezdıdött. A kormánybeszámoló öt fejezetre bontva tárgyalja a kisebbségek helyzetének javítására és a kisebbségi törvényben biztosított jogaik széles körő érvényesítése érdekében tett kormányzati intézkedéseket. A beszámoló kitér a kisebbségi önkormányzati rendszer mőködésére, a kisebbségi jogalkotás fejleményeire, a kisebbségvédelem nemzetközi kapcsolatrendszerére, a kisebbségi kulturális autonómia mőködésére, továbbá a roma integrációt segítı kormányzati intézkedések bemutatására. A beszámoló melléklete külön-külön ismerteti a 13 kisebbségi közösség beszámolási idıszakra vonatkozó tevékenységét, eredményeit, míg a függelékek szöveges összefoglalókkal és részletezı táblázatokkal egészíti ki a kisebbségi terület kétéves periódusára esı változásait. A kormánybeszámoló szövege megtalálható az Országgyőlés honlapján, valamint a korábbi évek jelentéseivel együtt elérhetı a MeH Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztály honlapján.
A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK FIGYELMÉBE Az országban mőködı közel kétezer kisebbségi önkormányzat 2009. december 1-éig nyújthatja be a 2010. évi feladatalapú költségvetési támogatás iránti igénylését. A települési és területi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetésbıl nyújtott feladatarányos támogatásának feltételrendszerét és elszámolásának rendjét a 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A két éve bevezetett differenciált támogatás igénylésének módja és formája megegyezik a korábbi évek gyakorlatával.
5
A 2010. évi támogatás igénylésének beérkezési határideje: 2009. december 1. A kisebbségi önkormányzatok az igénylést a helyi önkormányzat jegyzıjének közremőködésével kell benyújtaniuk.
Az igénylés kötelezı tartalmi elemeit és mellékleteit a fent jelzett kormányrendelet tartalmazza. Az igénylési nyomtatvány a http://www.nek.gov.hu/id-629-differencialt-tamogatas-igenylolapok.html honlapcímrıl is letölthetı. A kisebbségi önkormányzat által kitöltött adatlapokat a helyi önkormányzat jegyzıje (fıjegyzıje) – a kézhezvételt követı 3 napon belül – továbbítja a Magyar Államkincstár illetékes regionális igazgatóságára. Az igénylés benyújtásával kapcsolatos kérdések megválaszolására a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztályának munkatársai állnak rendelkezésre a
[email protected] elektronikus levélcímen, illetve a (06-1) 441-22-10, vagy a (06-1) 441-22-11-es telefonszámokon.
SZERB KULTURÁLIS KÖZPONT BUDAPESTEN A magyar és a szerb köztársasági elnök jelenlétében 2009. október 12-én megnyílt a magyarországi szerb kisebbség kulturális centruma. A Szerb Országos Önkormányzat Budapesten, a VI. ker. Nagymezı u. 49. sz. alatt 400m2 saját tulajdont vásárolt az állami költségvetéstıl kapott juttatásból. Az épület felújításához a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelıs Szakállamtitkársága 2008-ban 12 millió forintot adott, 2009-ben pedig további 5,6 millió forintot biztosított. Az új Kulturális Centrumban kap helyet a Szerb Intézet, a Szerb Színház, a civil szervezetek, a szerb hetilap szerkesztısége.
EURÓPAI UNIÓS FORRÁS MAGYAR – SZERB HATÁRON ÁTNYÚLÓ PROGRAMOKRA A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2009. október 21-én Szegeden hirdette meg az Európai Unió által támogatott Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttmőködési Program pályázatát. A program legfontosabb célja a szomszédos területek gazdasági integrációjának erısítése, a határ két oldalán élık együttmőködésének elısegítése, a közös oktatási, kutatási tevékenység ösztönzése, a schengeni külsı határhelyzet negatív hatásainak csökkentése. A pályázati programtervek beadási határideje 2009. december 31. Részletes tájékoztatás a www.hu-srb-ipa.com honlapon érhetı el. A program prioritásai között szerepel a határon átnyúló kulturális útvonalak létrehozása, kulturális örökségvédelem, oktatási és kulturális együttmőködés. A program keretében finanszírozhatóak, többek között, a turisztikai látványosságok és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, a kutatási tevékenységekhez szükséges eszközök és infrastruktúrák fejlesztése, közös tananyag és oktatási lehetıségek bıvítése, fesztiválok, elıadások, koncertek, kiállítások, határon átnyúló amatır sportbajnokságok és tornák szervezése csakúgy, mint a nyelvi akadályok csökkentését célzó programok megvalósítása. A pályázaton helyi önkormányzatok és intézményeik, civil szervezetek és közintézmények is részt vehetnek. Elıírás azonban, hogy a projektbe a határ menti magyar és szerb oldalról egyaránt be kell vonni partnereket. Magyarországról Bács-Kiskun és Csongrád megyei pályázók, Szerbiából pedig Bácska és Észak-Bánát területén mőködı partnerek vehetnek részt a programban.
6
A magyar-szerb határon átnyúló program európai uniós támogatási forrása 16,6 millió euró. A magyarországi pályázóknak a projektjük 5%-os önerıs részét kell biztosítaniuk, a magyar költségvetés további 10%-os támogatást nyújt. SZOMSZÉD A SZOMSZÉDHOZ A RÁBA-VIDÉKEN Magyarország és Szlovénia határ menti területein az Európai Unió több mint 1 millió euró értékő támogatásával valósulhat meg az a kulturális összefogást segítı program, amelynek résztvevıi 2009. október 7én írtak alá együttmőködési megállapodást Szentgotthárdon. A "Szomszéd a szomszédhoz" elnevezéső projektben Magyarországról a szlovén kisebbség által lakott két község, Alsószölnök és Felsıszölnök, valamint az Országos Szlovén Önkormányzat vesz részt. A projekt célja, hogy a helyiek sajátos kulturális értékeinek erısítésével, az adottságok jobb kihasználásával növelje a Rába-vidék vonzerejét. A program kiemelt célcsoportját jelentik a térség gyermekei, akik a projekt keretében jobban megismerhetik a szlovén nyelvet, a térség nyelvjárásait. Felsıszölnökön egy, az Országos Szlovén Önkormányzat által megvásárolt épületben szlovén néprajzi győjteményt rendeznek be, Alsószölnökön pedig a helyi bognárház megvásárlása és felújítása után a kerékgyártás hagyományait bemutató tárlatot terveznek. Ugyancsak Felsıszölnökön felújítják a helyi kultúrházat, de bıvülhet az orfalui tájház is, továbbá szlovén nyelvő kiadvány szerkesztését tervezik a tradicionális kenyérsütésrıl. Mindemellett szlovén nyelvő gasztronómiai szótárat jelentetnek meg és kétnyelvő receptkönyvet adnak ki a Rába-vidék hagyományos ételeirıl.
A 2011-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ELİKÉSZÜLETEI A nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó felmérést is tartalmazhat majd a 2011-es népszámlálás. A T/10105. számú törvényjavaslatról 2009. október 5-én szavazott az Országgyőlés. A Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László azonban nem írta alá a törvényt, és azt megfontolásra visszaküldte az Országgyőlésnek. A 2011-es népszámlálás során a nemre, életkorra, iskolai végzettségre, foglalkozásra, állampolgárságra, családi állapotra, a lakóhelyre, a háztartások összetételére kiterjedı adatgyőjtést terveznek. A népszámláláson a kisebbségi közösséghez való tartozást érintı nyilatkozat nem lenne kötelezı, errıl az érintettek maguk dönthetnek majd. Mind a kötelezıen, mind az önkéntesen megadott adatokat rögzítı adatsorok nem tartalmaznák a válaszadók nevét. Legutóbb 2001-ben volt általános népszámlálás Magyarországon. A nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó 2001-es népszámlálási adatokról a Központi Statisztikai Hivatal honlapján találnak részletes információkat.
MAGYARORSZÁG KISEBBSÉGVÉDELMI KERETEGYEZMÉNY-JELENTÉSÉNEK ELÉRHETİSÉGE Az Európa Tanács (ET) internetes honlapján közzétette a Magyar Köztársaságnak a Nemzeti Kisebbségek Védelmérıl szóló Keretegyezményben foglaltak végrehajtásáról szóló harmadik jelentését. Az országjelentés az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága számára ad információkat a Magyar Köztársaság kisebbségeinek helyzetérıl, a kisebbségek védelme terén tett vállalások megvalósulásáról, a velük kapcsolatos magyar kormányzati intézkedésekrıl. A harmadik országjelentésben érintett beszámolási idıszak 2004. február 1-tıl 2009. február 1-ig terjed.
7
A Kisebbségvédelmi Keretegyezmény 1998-ban lépett hatályba. Magyarország a nemzetközi jogi érvényő kisebbségvédelmi dokumentum elsı aláírói között volt. A Keretegyezmény szerint a részes államok 5 évente kötelesek beszámolni az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a Keretegyezmény aláírásával vállalt kötelezettségeik végrehajtásának helyzetérıl. Magyarország korábban 1999-ben és 2004-ben terjesztett be az ET részére a Keretegyezménnyel kapcsolatos beszámolót. A Kormány által a 1074/2009. (V. 20.) Korm. határozattal elfogadott harmadik országjelentés magyar és angol nyelvő szövege a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztálya honlapján (www.nek.gov.hu) érhetı el. Az Európa Tanács honlapján (www.coe.int) a többi részes állam kisebbségpolitikájával összefüggı tájékoztatók, országjelentések is elérhetık.
MÉDIAKONFERENCIA A NYELVEK EURÓPAI NAPJÁN Az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központja kerekasztal-beszélgetést szervezett 2009. szeptember 25-én a Nyelvek Európai Napja alkalmából rendezett hagyományos nyílt nap keretében, Budapesten az Országos Idegennyelvő Könyvtárban. Az Európa Tanács 2009-ben indított "Állj ki a diszkrimináció ellen" elnevezéső kampányának középpontjában a média áll. A program a kisebbségek nyelvi, kulturális hátterének megismertetése révén egymás kölcsönös megértését, a hátrányos megkülönböztetés leküzdését kívánja szolgálni.
EURÓPAI NÉPCSOPORTOK FÖDERÁLIS UNIÓJA TANÁCSKOZÁSA AZ EU INTÉZMÉNYEIBEN
Jubileumi kongresszusán tartotta 2009. szeptember 29. és október 2-a között Brüsszelben az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN). A 32 országból 84 tagegyesületet tömörítı, nemzeti kisebbségeket képviselı civil (NGO) szervezet fennállásának 60. évfordulóján összehívott tanácskozásra az Európai Unió brüsszeli intézményeiben került sor. A FUEN brüsszeli kongresszusán kiadott állásfoglalásában utal arra, hogy Európa 47 államában több mint háromszáz kisebbség közel százmillió tagja él. Erre való hivatkozással a nemzetközi szervezet arra kéri az Európai Uniót, hogy a nemzetiségi ügyeknek legyen EU-biztosa, illetve tartozzon a témakör valamelyik EUbiztos illetékességi körébe. A FUEN szerint visszaesés figyelhetı meg a kontinensen a nemzetiségi jogokat illetıen, ezért egységes, európai kisebbségi jogi szabályozást és ennek megfelelı intézményrendszer kialakítását sürgeti. A brüsszeli tanácskozáson hazánkból a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége képviselıi vettek részt. Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója német és szláv szervezeteinek munkacsoportjai 2009 októberében Gyulán és Békéscsabán, a helyi német és szlovák közösség intézményeiben tanácskoznak. A nemzetiségi szervezet munkájához a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelıs Szakállamtitkársága 5 millió forint támogatást nyújtott. Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója tevékenységével kapcsolatos információk a www.fuen.org honlapon érhetık el. ROMA KÖZÖSSÉGI HÁZ AVATÁSA VÉMÉNDEN A Baranya megyei Véménden egy komplex feladatot ellátó roma ifjúsági központot avattak 2009. szeptember 5-én. Az új közösségi házban a roma fiatalok számára klubhelyiségeket alakítottak ki. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat székházául is szolgáló épület elıtt kopjafát állítottak. A fafaragók tiszteletére emelt emlékhelyre
8
az alkotók beás nyelvő feliratot is faragtak. A helyi cigány önkormányzat a közösségi házban foglalkoztatást elısegítı képzést, beás nyelvoktatást és számítógépes oktatást is tervez. JUBILEUMI ÜNNEPSÉG A ROMÁN KISEBBSÉGI ISKOLÁBAN Évfordulós megemlékezést tartottak 2009. október 31-én Kétegyházán a helyi Román Általános Iskola alapításának 60. évfordulója alkalmából. A Békés megyei Kétegyházán 1949-ben indult az állami kisebbségi oktatás, a négy és fél ezres településen önálló román nemzetiségi iskola mőködik. Az intézmény a magyarországi román nemzetiségi oktatás egyik legfontosabb intézménye, melyben jelenleg 127 diák részesül anyanyelvő képzésben. A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelıs Szakállamtitkársága az idei évben 11,3 millió forintos támogatást nyújtott a kétegyházi Román Iskola felújítási munkáinak finanszírozására. MEGJELENT A BARÁTSÁG 15 ÉVES ÜNNEPI ANTOLÓGIÁJA A tizenhárom magyarországi nemzetiség íróinak, költıinek, mőfordítóinak elsı közös antológiáját jelentette meg a Filantróp Társaság Barátság Egyesülete. Az irodalmi válogatásban az elmúlt 15 évben a Barátság folyóiratban megjelent mővekbıl olvasható összeállítás a kisebbségi alkotók anyanyelvén és magyarul. A kötetet neves képzımővészek illusztrálják. Magyarország népei kölcsönös megismerkedését szolgáló Barátság folyóirat ünnepi antológiájának megjelenését a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelıs Szakállamtitkársága 1,08 millió forinttal támogatta. FELSZENTELTÉK SOMOGY MEGYE ELSİ CIGÁNY TEMPLOMÁT Közel fél évszázaddal ezelıtti álma vált valóra Pálmajor lakóinak azzal, hogy adományokból, a helyiek önkéntes munkájával és a Kaposvári Egyházmegye jelentıs hozzájárulásával, valamint a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi koordinációs és intervenciós keretébıl nyújtott 1 millió forintos támogatásból templom épült a faluban. A 374 lakosú településen Somogy megye elsı cigány templomát szentelték fel 2009. szeptember 19-én. ADÓFORINTOK A NEMZETI KISEBBSÉGEK EGYHÁZAI RÉSZÉRE Az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal (APEH) 2009. szeptember 16-án közzé tette a személyi jövedelemadó (SZJA) 1%-ának az egyházak részére felajánlott támogatásokról szóló tájékoztatását. Az idei évben 169 egyház részére 790 354 adófizetı tett felajánlást. Ezen egyházak e támogatási rendszer keretében összesen 4 947 419 264 Ft-ot kaptak az adófizetıktıl. Egy évvel korábban kevesebb egyház (155) részére nagyobb számú adófizetı (813 914 fı) tett alacsonyabb összegő (4,7 milliárd Ft) felajánlást. 2008-ban az egy felajánlóra esı átlag 5827 Ft volt. 2009-ben ez az érték 6259 Ft-ra nıtt. A felajánlások döntı részét három egyház – katolikus, református, evangélikus – számára folyósították. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2001-es népszámláláskor Magyarország lakosai közül 7 610 613-an nyilatkoztak vallási kötıdésükrıl, valamely egyházhoz, vallási felekezethez tartozásukról. A népszámláláskor az ortodox (görög-keleti) vallási felekezetőek száma összesen 15 298 fı volt. Közülük a román ortodoxok száma 5598 fı, míg görög ortodoxnak 2473 fı, szerb ortodoxnak 1914 fı, és bolgár ortodoxnak 508 fı vallotta magát. Az egyházak SZJA 1%-os támogatási rendszerében megtalálhatóak azok a vallási felekezeteket is, melyek híveit döntıen valamely magyarországi nemzeti kisebbség tagjai jelentik. Ilyen a Budai Szerb Ortodox
9
Egyházmegye, mely az adófizetık által felajánlott összeg tekintetében a 169 egyházat számláló sorban a 24. helyen található. E sorban a 32. helyen a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, a 33-ban pedig a Magyarországi Román Ortodox Egyház található. Egy évvel korábban e két helyen fordított volt a sorrend. Az adófizetık által támogatott felekezetek között szerepel a magyarországi görög kisebbség egyháza, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusa is. A bolgár, a görög, a román és a szerb kisebbség ortodox egyháza részére 2008-ban és 2009-ben nyújtott SZJA 1%-os felajánlások számadatait tartalmazó táblázat itt érhetı el. A táblázatban szereplı egyházak esetében az egy felajánlóra esı támogatási átlag jelentısen meghaladja az országos átlagot, a bolgároknál ez a szám az országos átlag közel kétszerese. Összevetve a 2001-es népszámlálás adatait a 2009-as SZJA 1%-os felajánlók számával megállapítható, hogy különösen a bolgár (63,1%), de a szerb ortodox egyházhoz tartozók között is magas arányú a felajánlók száma (30%), míg a román ortodoxok körében az országos átlag alatti (7,5%). Megjegyzendı, hogy országos szinten 3%-kal csökkent a felajánlóknak a megelızı évihez viszonyított száma, ugyanakkor a románok ortodoxoknál ez a csökkenés 12%-os, míg a szerbeknél meghaladja a 20%-ot. A magyarországi nemzeti kisebbségekhez közvetlenül köthetı további vallási felekezet, a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház 2009-ben 93 támogatótól 1,183 millió Ft-ot, az Örmény Apostoli Ortodox Egyház 73 támogatótól 512 ezer Ft-ot kapott. A magyarországi autochton kisebbségekhez nem köthetı Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus), az ortodox (görög-keleti) egyházak közül az SZJA 1%-os felajánlások rendszerében a legmagasabb összegő támogatást kapta, 707 felajánlótól összesen 6,51 millió Ft-ot. Az APEH honlapján az egyházak részére tett SZJA 1%-os felajánlásokról szóló információk mellett, részletes kimutatást található a civil szervezetek részére nyújtott felajánlásokról is. INDUL A NEMZETISÉGI FILMEK VERSENYE A Magyar Televízió Kisebbségi Mősorainak Szerkesztıségében megkezdıdtek a 2010 márciusában Budapesten sorra kerülı VI. Magyarországi Nemzetiségi Filmszemle elıkészületei. A Kárpát-medencei Mőhely Alapítvány által szervezett fesztivál célja a kisebbségi témát feldolgozó filmek népszerősítése, a hazai nemzetiségi filmes mőhelyek és az anyaországi alkotók bemutatkozási lehetıségeiének megteremtése. A filmes versenyre 2009. december 1-ig lehet jelentkezni. A filmfesztiválra a 2008. január 1. után készült alkotásokkal lehet benevezni. A versenyfilmek terjedelme nem haladhatja meg a 60 percet. A kisebbségi tematikájú filmeket egy 3 tagú szakmai zsőri értékeli. A nemzetiségi filmszemlét 2005-tıl kezdıdıen kétévente hirdetik meg. A soron következı seregszemle házigazdája a magyarországi román közösség lesz. A kisebbségi filmfesztivál korábbi találkozóiról, a 2010-es seregszemle elıkészületeirıl, a nevezési feltételekrıl részletes tájékoztatást kapnak a www.nemzetisegifilmszemle.com honlapon. A nemzetiségi filmszemle megvalósításához a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkársága 3,5 millió forintos támogatást nyújt.
10
95. ÉVES A MAGYARORSZÁGI BOLGÁROK EGYESÜLETE Az ünnepségen az Egyesület elnöke Tanev Dimiter átvehette az anyaország elismerı oklevelét a Határon Túli Bolgárok Hivatala elnökétıl, Mandzsukova Rajna asszonytól. Köszöntıt Mondott Németh Erika a MeH Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztály fıigazgatója. A bensıséges ünnepségen részt vett a Bolgár Köztársaság nagykövete is. A rendezvényen felléptek a hazai bolgárság kultúrcsoportjai.
A BARÁTSÁG ANTOLÓGIA BEMUTATÓJA A KISEBBSÉGEK KLUBJÁBAN Magyarország népei kölcsönös megismerkedését szolgáló Barátság folyóirat szerkesztıi, alkotói voltak a Kisebbségi Klub vendégei 2009. november 3-án Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatal konferenciatermében megtartott találkozón. A Filantróp Társaság Barátság Egyesülete által a közelmúltban megjelentetett, a magyarországi nemzetiségek közös irodalmi antológiáját mutatták itt be. A Barátság antológia a kisebbségi költık, írók munkáinak válogatott kiadványa. A kötetet neves képzımővészek illusztrálják. A könyv megjelenését a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelıs Szakállamtitkársága 1,08 millió forinttal támogatta. A Miniszterelnöki Hivatal által szervezett Kisebbségi Klub célja, hogy teret biztosítson a kisebbségi területet is befolyásoló kérdésekrıl való beszélgetéseknek. A programsorozat az államigazgatási munkatársak, valamint az országos és a fıvárosi kisebbségi önkormányzatok tisztségviselıi, munkatársai, valamint kisebbségi civil szervezetek vezetıi figyelmére számít.
(Forrás: www.nek.gov.hu)
11
HAZAI HÍREK OGY - MAGYARORSZÁG 70 ÉVE FOGADTA BE A LENGYEL MENEKÜLTEKET Budapest, 2009. szeptember 29., kedd (MTI) Magyarország 70 éve fogadta be a lengyel menekülteket a második világháború kitörése utáni hetekben - errıl emlékezett meg napirend elıtti felszólalásában Hárs Gábor országgyőlési képviselı, majd a kormány részérıl Szabó Vilmos külügyi államtitkár. Hárs Gábor beszédében felidézte, hogy 70 évvel ezelıtt, a második világháború kezdetén több mint százezer menekültet fogadott be Magyarország. Teleki Pál, az akkori miniszterelnök nem tett eleget a náci Németország azon kérésének, hogy csapatai Magyarország területén átvonulva is támadhassák Lengyelországot, és elıször 1939. szeptember 10-én, majd hivatalosan szeptember 24-én Magyarország megnyitotta határait a német és szovjet csapatok elıl menekülı lengyelek tízezrei elıtt. A lengyelbarátság jelei az egész országban egyre erısebbek lettek" - fogalmazott Hárs Gábor, arról szólva, hogy a magyar politikai elit és a társadalom széles rétegei is szolidárisak voltak a több mint százezer lengyel menekülttel. Felidézte, hogy több mint 200 tábor nyílt Magyarországon a befogadásukra, s megemlékezett id. Antall József belügyminisztériumi tanácsos, menekültügyi kormánybiztos fontos szerepérıl a menekültek életének megszervezésében. "Az évszázados barátság a XXI. században is kötelezettséget ró ránk" - jelentette ki, utalva a kétoldalú és a nemzetközi szervezetekben való együttmőködésre. Hárs Gábor köszönetet mondott a felszólalását az Országgyőlés üléstermében hallgató Joanna Stempinska budapesti lengyel nagykövetnek, amiért a 70. évforduló kapcsán szeptemberben országszerte megemlékezéseket és ünnepségeket rendezett a lengyel nagykövetség. A napirend elıtti felszólalásokat a lengyel parlament alsóháza, a szejm nemzeti és etnikai bizottsága küldöttségének tagjai is végighallgatták. Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára a 70. évforduló kapcsán úgy fogalmazott, hogy "két nép barátsága akkor mutatkozik meg valójában, ha az egyik bajba kerül". Emlékeztetett arra, hogy a magyar társadalom megkülönböztetett figyelemmel és szimpátiával fogadta a lengyel menekülteket, és ez "valóban unikum Európában, de talán az egész világon."
NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZKONFERENCIA A LENGYEL MENEKÜLTEKRİL BUDAPESTEN Budapest, 2009. szeptember 28., hétfı (MTI) Legalább 100 ezer lengyel ember - katonák és civilek - életét mentette meg az egykori magyar kormány azzal a döntésével, hogy 1939 szeptemberétıl az 1944. márciusi német megszállásig befogadta ıket - hangsúlyozta Holló József nyugalmazott altábornagy, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum fıigazgatója hétfın, egy nemzetközi történészkonferencián. A Lengyelország német és szovjet lerohanásának, a lengyel menekültek magyarországi befogadásának 70. évfordulója alkalmából rendezett programsorozat, a Lengyel Szeptember egyik központi eseményeként a Hadtörténeti Intézetben történészkonferenciát tartottak és kiállítást nyitottak meg a lengyel nagykövetség és az intézet közös szervezésében. Holló tábornok elıadásában felidézte, hogy az akkori magyar kormány megtagadta a náci Németország és csatlósa, Szlovákia kérését a Lengyelországot megszálló német és szlovák haderı átengedésére, majd pedig nagylelkően befogadta a német-szovjet harapófogóba került Lengyelországból az akkori közös határon át érkezı több tízezer menekültet. A magyar hatóságok a rendkívüli német nyomás ellenére egyetlen lengyel állampolgárt sem szolgáltattak ki, a menekültek zöme az 1944. március 19-i német megszállásig Magyarországon át Nyugatra távozott, és csatlakozott a Hitler ellen szervezıdı lengyel légiókhoz. A polgári menekültekkel a Belügyminisztérium 9. osztálya foglalkozott id. Antall József irányításával, míg a katonai menekültekkel való törıdés a Honvédelmi Minisztérium 21. osztálya, illetve annak vezetıje, Baló Zoltán ezredes feladata volt. A hivatalosan internált menekültek sorsa nem emlékeztetett fogságra. Magyar államsegélyt kaptak, a táborokból szabadon kijárhattak, munkát vállalhattak, s ingyenes egészségügyi ellátásban részesültek.
12
Andrzej Przewoznik államtitkár, történész, a lengyel Harci és Vértanúsági Emlékhelyeket Gondozó Tanács elnöke, a téma szakavatott kutatója kiemelte, hogy a magyar kormány szakszerően és gyorsan megoldotta a feladatot. A szovjet hadsereg lengyelországi bevonulását, 1939. szeptember 17-ét követı két héten belül felálltak Magyarországon a megfelelı intézmények a menekültekkel való foglalkozásra. Létrejöttek a legális és titkos, konspirációs lengyel struktúrák, megszervezıdött a mindennapi élet, oktatás, egészségügy, lelki gondozás. Kialakult a magyar és lengyel hatóságok együttmőködése, akadálytalanul zajlott a katonai menekültek evakuálása Nyugatra. A menekültek pontos számáról eltérı adatok vannak forgalomban, szakemberek ezt legkevesebb 72 ezerre, legfeljebb 120 ezerre becsülik. Közülük 1944 nyarán még mintegy 20 ezren tartózkodtak Magyarországon. Az itt meghaltak vagy megöltek számát 350-re becsülik. A német megszállás után sok lengyel menekültet koncentrációs táborokba - fıképp Mauthausenba - hurcoltak, nem keveset pedig késıbb a szovjet titkosrendırség, az NKVD tartóztatott le és deportált a Szovjetunióba. A kiállítást, mely többnyelvő tablókon szemlélteti az egykori eseményeket, s amelyen láthatók az egykori menekültek egyes fegyverei, egyenruhái is, Joanna Stempinska lengyel nagykövet nyitotta meg. Jelen volt Czukor József, a Külügyminisztérium szakállamtitkára és a lengyel szejm nemzeti és etnikai kisebbségügyi bizottságának küldöttsége is. A Lengyel Szeptember programsorozat hivatalos záróünnepségét hétfı este tartják az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
KERÉKPÁRRAL MENNEK A NÉMET TESTVÉRTELEPÜLÉSRE A NÉMETKÉRIEK Paks, 2009. szeptember 28., hétfı (MTI) Idén ünnepli a testvérkapcsolat létrejöttének huszadik évfordulóját Németkér és Büchenbach. A németkéri labdarúgók ennek emlékére kerékpárral mennek Németországba. A helyi futballcsapat öt tagja indult útnak hétfın kerékpárral a németországi Büchenbachba. Ott erısíti meg hétvégén Németkér és a német település vezetısége a húsz éve aláírt partneri szerzıdést. A kapcsolat motorja Büchenbach részérıl Eugen Hüttner volt, aki két éve hunyt el tragikus hirtelenséggel, amikor társaival együtt kerékpárral a németkéri falunapra tartott. Tavaly a németkéri önkéntes tőzoltóság felvette Eugen Hüttner nevét, idén pedig a helyi sportegyesület vezetıje, Pomozi Zoltán ötlete nyomán megszervezték az Eugen Hüttner-emléktúrát. Az öt biciklis négy nap alatt 1020 km-t tesz meg, stafétában kerékpároznak majd. Hatvan kilométert kerekeznek fejenként naponta. Erre külön ugyan nem edzettek, de Pomozi Zoltán szerint nem okoz majd gondot egyiküknek sem a táv megtétele, hiszen rendszeresen sportolnak. Egyik kísérıjük, Fóber Ferenc alpolgármester, a német kisebbségi önkormányzat elnöke, aki elmondta, hogy a testvérkapcsolat sok élményt, barátot nyújtott számukra és anyagi segítséget is jelent. A partnerség elıkészítésében, ápolásában Eugen Hüttner vállalt oroszlánrészt tette hozzá. Horváthné Gál Erika polgármester az MTI-nek elmondta, hogy csütörtökön körülbelül százhúszan utaznak a német partnertelepülésre. A helyi német nemzetiségi tánccsoport, kórus és a Blazsek Frigyes kórus is a küldöttséggel megy, mert fellépnek a Büchenbachban rendezendı kulturális mősorban.
MAGYAR ÉS SZLOVÁK VÁROSOK ÚJABB RÉGIÓS EGYÜTTMŐKÖDÉSE Budapest, 2009. szeptember 28., hétfı (MTI) Három Komárom-Esztergom megyei és három felvidéki város hétfın megalapította a Pons Danubii európai területi együttmőködési csoportosulást, a dokumentumot a szlovákiai Komárnóban írták alá - tájékoztatta az MTI-t Tata polgármestere, a kezdeményezés ötletadója. Az új szervezet két irányító városa a magyar Komárom és a szlovák Komárno lesz, a társulást Szlovákiában veszik nyilvántartásba. Komárom és Komárno mellett Kisbér és Tata, valamint Gúta (Kolárovo) és Ógyalla (Hurbanovo) csatlakozott a kezdeményezéshez - mondta el Michl József (Fidesz).
13
Elsıként szervezetfejlesztésre nyújtanak be pályázatot az Európai Unióhoz, késıbb pedig az egészségügy az oktatás és az infrastruktúra közös fejlesztésében szeretnének együttmőködni. Az európai területi együttmőködési csoportosulás (European Grouping of Territorial Cooperation, EGTC) új jogi forma az unióban, az elsı közösségi szintő eszköz, mely jogi keretek között teszi lehetıvé a tagállamok, illetve azok hatóságai közötti területi együttmőködést. Az EU törekvése szerint a bevezetési idıszakot követıen az EGTC-k felváltják a jelenleg mőködı eurorégiókat. Magyarországon a most megkötött egyezménnyel együtt három európai területi együttmőködési csoportosulás mőködik, egyikük a magyar-szlovák határon fekvı IsterGranum társulás. Területe meghaladja a 2.200 négyzetkilométer, kétharmada Magyarországhoz, egyharmada pedig Szlovákiához tartozik, nagyjából Esztergom 25-35 kilométeres körzetében; 218.000 lakosa van, központja Esztergom. A társulás megalakulását segítette, hogy 2001-ben újjáépült az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd.
„A FİNÖK AZT MONDTA, NEM VEHETEK FEL CIGÁNYT" 168 óra 2009. szeptember 29. A munkahelyeken ugyanúgy létezik a szegregáció, mint az oktatásban. Ha valakirıl kiderül, hogy roma, gyakran be sem hívják személyes találkozóra – írta a Sonline.hu Somogy megyei hírportál. – A rejtett diszkrimináció a Somogy megyében is jelen van – mondta Berényi László, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetıje. – Gyakorta elıfordul, hogy a telefonos álláskeresés után, amikor a jelentkezı nevébıl nem derül ki a származása, behívják meghallgatásra.– A személyes találkozáskor, a helyszínen azonban elutasítják, mert „éppen most vettek fel valaki mást” – folytatta Berényi László. – Elıfordult, hogy a személyzetis nyíltan megmondta: fınöki utasítás, hogy romát nem vehet fel. Még bizonyítási lehetıséget sem kapnak. Berényi László utalt arra, hogy valamikor a romák 90 százaléka dolgozott, keresı-, és hitelképes volt.– A munkahelyeken ugyanúgy létezik szegregáció, mint az oktatásban – tette hozzá Berényi László. – Megfelelı anyagi és erkölcsi háttér nélkül keveseknek adatik meg, hogy egyetemet végezzenek, nyelvvizsgát tegyenek. Egy jó és magas színvonalon végzett szakmához is elengedhetetlen ma már az érettségi. A pécsi Gandhi Gimnázium az elsı olyan oktatási intézmény, melyet romák alapítottak roma diákok számára. Az iskolát mőködtetı alapítványt roma és nem roma szervezetek, magánszemélyek hozták létre 1992-ben, az iskola 1994tıl mőködik. A középiskola célja, hogy lehetıséget adjon a roma gyerekeknek érettségi vizsgát tenni, s ezáltal javítson a magyarországi roma népesség helyzetén. Az iskolát javarészt a magyar állam finanszírozza, de kap EU-s támogatás és adományokat is. Az idei tanévben több mint hetven somogyi roma diák tanul a Gandhi Gimnáziumban. Eddig összesen négyszáz gyerek érettségizett, többségük szakmát szerez, egy részük továbbtanul. A felnıttképzés keretein belül évente húszan maturálnak. A tanuláshoz mintegy nyolcszáz somogyi roma gyerek kap ösztöndíjat.
CSÜTÖRTÖKTİL PÁLYÁZHATNAK A ROMÁK A KÖZIGAZGATÁSBA Budapest, 2009. szeptember 29. MTI Október 1-tıl pályázhatnak az érintettek a kormányzati közigazgatási központnál arra a kétszáz közigazgatási álláshelyre, amelyre kizárólag csak roma diplomásokat vesznek fel. A program százmillió forintos, a tanfolyamhoz és a vizsgázáshoz szükséges összes költségét uniós forrásból fedezik. Bajnai Gordon miniszterelnök szeptember közepén jelentette be, hogy a kormány támogató programmal segíti a diplomás roma munkavállalók elhelyezkedését a közigazgatásban. Akkor úgy fogalmazott: ahhoz, hogy "a nemrég letartóztatott magyar Ku-Klux-Klantól" el lehessen jutni egy magyar Obamáig, sokkal erısebb roma értelmiségi elitre van szükség, olyanra, amely képes a romaintegrációt segíteni. A kormányszóvivıi iroda tájékoztatása szerint a diplomával rendelkezı roma munkavállalóknak a kabinet egy olyan komplex, szakmai és anyagi segítséget nyújtó programot dolgozott ki, amely segíti ıket a központi közigazgatásban és a regionális hivatalokban való elhelyezkedésben.
14
A pályázók versenyvizsgára felkészítését és vizsgáztatását a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSzK) végzi. A központ gondoskodik a konkrét munkakörökhöz kapcsolódó kiválasztási eljárásról is a központi közigazgatási szervek és a regionális hivatalok által jelzett álláshelyekhez szükséges készségek és szakmai tudás felmérésével. A programban résztvevık elhelyezkedése érdekében már a felkészítéssel párhuzamosan, novemberben elkezdıdik az igényfelmérés a közigazgatási intézményeknél. A résztvevık kiválasztására nyílt pályázatot ír ki a KSzK. A projektet a kormány az Államreform Operatív Program keretében, európai uniós forrásból finanszírozza. Összköltsége 100 millió forint, amely magában foglalja egyebek mellett a résztvevık vizsgára felkészítését, a vizsgáztatás költségét, a tanfolyamhoz és a vizsgához kapcsolódó utazás, szállás és ellátás költségeit. A pályakezdık elsı éves fizetésére egymilliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, az új munkahelynek további egy évig továbbfoglalkoztatási kötelezettsége van. BÓDVALENKE: TERVEK ÉS TÉNYEK - KÉPGALÉRIA Budapest, 2009. szeptember 29. Mr1-kossuth.hu Bódvalenkén nagyon szegény emberek élnek, mégis falusi turizmusról és gazdasági felemelkedésrıl álmodoznak. A nagy terv pedig: freskófalu. Pásztor Eszter ötlete egy állatkerti sétán született meg, amikor az Afrika ház falán meglátott egy maszáj faluról készült képet. Eszébe jutott, hogy egy egyiptomi nyaralása alkalmával ellátogattak egy arab faluba, ahol a házak falára naiv képek voltak festve és a világ szinte minden tájáról özönlöttek oda a turisták, eltartva így az egyébként nagyon szegény falusiakat. A közel hetven bódvalenkei házfalra magyar és külföldi cigány festımővészek képei kerülhetnek. Jelenleg sok romos ház van a faluban, amit a tervek szerint lebontanak majd és a helyükre pihenı terek kerülnek. Pásztor Eszter reméli, hogy jövı tavasszal már sokkal szebb képet mutat majd a település, ha elkészültek a falfreskók és rendbe hozták a köztereket is. A freskófalu megálmodói rohamléptekben haladnak elıre, hetekben mérik a feladatok teljesítését. Mára már kilenc freskó készült el, amelyek látványa önmagában is különlegessé teszi a településre való megérkezést. A filozófus végzettségő Pásztor Eszter azt mondja, ha valamilyen okból nem sikerülne véghezvinni az álmát, vagyis felvirágoztatni Bódvalenkét, akkor is úgy érzi, hogy sikerrel járt, mert az itt élı emberek már ilyen rövid idı alatt is eljutottak odáig, hogy gondolkodnak, hogyan lehetne jobbá tenni az életüket. Legbüszkébb pedig Madárra, arra tizenkét éves kisfiúra, aki megérkezésekor állandóan lehajtott fejjel járt, most pedig gyerekfarm létrehozásán dolgozik, felnıtteket is megszégyenítı lelkesedéssel és munkával, és már a fejét sem hajtja le soha.
SAJÁT SZÉKHÁZAT ÉPÍT A NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT BALMAZÚJVÁROSON Debrecen, 2009. szeptember 30., szerda (MTI) Saját székház építésébe kezdhet a balmazújvárosi német kisebbségi önkormányzat, miután térítésmentesen kaptak telket a városban a helyi önkormányzattól - közölte az MTI-vel a Balmazújvárosi Németfalusak Egyesülete szerdán. Takács Erika, a német kisebbségi önkormányzat programjait szervezı egyesület elnökhelyettese kifejtette: a 2006-ban alakult balmazújvárosi német kisebbségi önkormányzat 2007-ben kért elıször segítséget a város önkormányzatától székházvásárlásra, de a szükséges 7,5 millió forintos önrészt akkor nem sikerült elıteremteni. 2009 ıszén a város képviselı-testülete - eleget téve kérésüknek - Németfalu településrészen az egyesület tulajdonába adta egyik üres ingatlanát, amely alkalmas a leendı székház megépítésére. Alakulásakor az önkormányzat céljai között szerepelt a közösségi ház létrehozása, a német nyelv oktatásának segítése a városban, kapcsolat kiépítése németországi városokkal, továbbá egyesület megalakítása kulturális programok szervezésére, a sváb származású lakosság identitásának megırzésére. Balmazújvárosba a XVIII. század
15
második felében kezdtek nagyobb számban betelepülni svábok, a mai Németfalu településrészre. A német lakosságnak késıbb saját temploma, anyanyelvi prédikátora és tanítója is volt.
SZLOVÉN-MAGYAR PROJEKTEKRE 3,78 MILLIÁRD FORINTOT KÖTÖTTEK LE Budapest, 2009. szeptember 30., szerda (MTI) A Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési Program elsı pályázati felhívásának keretében 3,78 milliárd forint uniós támogatást kaphatnak a nyertes projektek - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az MTI-vel szerdán. Az NFÜ közleményében kiemelte: a pályázati felhívás során az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó teljes támogatási keretet - 14.000.000 eurót - lekötötték. A fejlesztési ügynökség emlékeztetett: a Szlovén Köztársaság Önkormányzati és Területfejlesztési Kormányhivatala, valamint a magyar tagállami programért felelıs szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttmőködési Programok Irányító Hatósága 2008. júniusában jelentette meg az elsı pályázati felhívását a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési Program keretében. A pályázatokat két fı célra lehetett benyújtani, az együttmőködési terület vonzerejének növelésére és fenntartható fejlıdésre, mint például a területfejlesztési együttmőködés vagy a környezetvédelem és környezetgazdálkodás. Az NFÜ közleményében ismerteti: a projekteknek határon átnyúló hatást kell kifejteniük a program jogosult támogatási területére, célterület Magyarországon Vas és Zala megye, Szlovéniában pedig Pomurje és Podravje régió. A programra non-profit közjogi vagy magánjogi személyek pályázhattak, míg a projektpartnerek között legalább egy szlovéniai és egy magyarországi partnernek kellett lennie. A végsı döntés értelmében prioritásonként 10, vagyis összesen 20 projekt kap támogatást. A következı pályázati felhívásra a tervek szerint legkorábban 2010. második félévében kerül sor.
SÓLYOM: MAGYARORSZÁGRA KOMOLY ÉS NEHÉZ MUNKA VÁR 2009. október 01. csütörtök, MTI Sólyom László megfontolandónak tartaná, ha az Európai Unió Bizottságának volna kifejezetten a nemzeti kisebbségi ügyekért felelıs tagja; egyebek között errıl írt a csütörtökön megnyitott V. Európai Jogász Fórum résztvevıinek küldött levelében a köztársasági elnök. A hivatalos ausztráliai látogatáson tartózkodó államfı levelében szót ejtett az alapjogvédelem egyik sajátos, "az Európai Unióban még gyermekcipıben járó részérıl, a nemzeti kisebbségek védelmérıl, mely a Magyar Köztársaság számára különösen fontos". Az EU az uniós polgárok szabadságjogait valló értékközösség is, melynek hivatása, hogy az európai polgárok valamennyi közösségének uniója legyen, nemcsak az államoké, hanem a régiók és az etnikai-nyelvi-kulturális közösségeké is - hívta fel a figyelmet. Mint írta: "elnökségem kezdete óta igyekszem világossá tenni, hogy az Európai Unió keretei között a Magyarország határán kívül, kisebbségben élı magyarok egyszerre lehetnek lojális polgárai területi államuknak, és ápolhatják nyelvüket, kulturális hagyományaikat, történelmi összetartozásunkat, továbbá kapcsolatukat a Magyarországon vagy másik szomszédos államban élı magyarokkal. Többszínősége, többközpontúsága ellenére is szerves kulturális, nyelvi egységrıl van szó, és ennek az egységnek fenntartása, ápolása semmilyen körülmények között nem veszélyezteti a szomszédos országok mai határait, közjogi értelemben vett egységét. Sajnálattal kell azonban megállapítanom, hogy ez az elképzelés az utóbbi idıszakban egyes országokban értetlenségbe ütközik".Sólyom László szerint ezért világossá kell válnia az EU-ban és valamennyi tagállamában, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete a politikai integráció folyamatában kikerülhetetlen történelmi örökség, mindenképpen európai szinten kezelendı kérdés, ami elıl "nem szabad elbújni". A történelmi ismeretek terjesztésével és diplomáciai eszközökkel meg kell kísérelni, hogy a kérdéskört politikailag és jogilag is elválasszák a bevándorlás kérdéskörétıl, valamint az ennek révén kialakult kisebbségek problémáitól."Fel kell ismernie az Európai Uniónak, különösen a nagyobb és régebbi tagállamainak, hogy nem csupán ez utóbbi esetében állunk olyan feszültségforrással szemben, ami veszélyes lehet az integrációs folyamatra. Az olyan törekvések, amelyek a
16
nyelvileg és etnikailag homogén nemzetállam XIX. századi eszméjét követik, és annak eszközeit alkalmazzák, a szélsıségeket erısítik valamennyi érintett államban, és ez akár eszkalálódhat is".Az államfı felhívta a figyelmet arra, hogy "ma az Európai Unió a nemzeti kisebbségek helyzetébıl adódó vitás kérdésekbe legtöbbször nem tud vagy nem akar beavatkozni, mert hiányzik hozzá a megfelelı jogi instrumentárium és a politikai szándék. De a jövıre nézve igenis szükség van e téren változtatásra, azért, hogy ilyen konfliktusok létre se jöhessenek. Ebben Magyarországra komoly és nehéz munka vár".A köztársasági elnök szerint helyesen tette az Európai Unió, hogy a csatlakozás feltételéül szabta a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, és helyesen járna el akkor, ha az unión belül is jogi és intézményi garanciákat teremtene az ıshonos nemzeti kisebbségek számára. Mint írta: ez nem is igényelne különösebben új vagy szokatlan jogi megoldásokat. A közös európai alkotmányos hagyománynak részei olyan, az Európa Tanács keretei között kötött egyezmények, amelyek a nemzeti kisebbségek helyzetét szabályozzák, tehát van honnan meríteni a garanciális szabályok megalkotásakor. "Ami pedig az intézményi garanciákat illeti, megfontolandónak tartanám, ha volna a Bizottságnak kifejezetten a nemzeti kisebbségi ügyekért felelıs tagja. Egész Európa nyerhetne egy ilyen intézménnyel" - üzent a konferencia résztvevıinek Sólyom László.
BAJNAI: NINCSENEK UTASOK A HAJÓN 2009. október 01. csütörtök, MTI Bajnai Gordon a cigányság leszakadásáról, Kiss Péter a kétoldalú ıszintétlenségrıl, Pokorni Zoltán pedig az alkotmányról szónokolt egy romakonferencián. A politika következı tíz-húsz éve meghatározó mértékben a romák integrációjáról fog szólni - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön a "Romakérdés - társadalmi, gazdasági és erkölcsi felelısség" címmel megrendezett tanácskozáson. Nincs utas, csak legénység Bajnai Gordon a közös társadalmi felelısségvállalásra, a politikai döntéshozók, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a magánszektor közös felelısségére hívta fel a figyelmet a probléma kezelése kapcsán, mondván: nincsenek utasok a hajón, "mindannyian a legénység tagjai vagyunk". Hozzátette: a roma kisebbségnek is felelıssége, hogy éljen a számára kínált lehetıségekkel. A fıtér a fontos, vagy a cigánysor? A miniszterelnök szerint az integráció több évtizedes folyamat lesz, de a jelenlegi kormánynak már most tennie kell az ügy elımozdításáért, hosszú távon ható folyamatok elindításáért. Kitért arra, hogy a kabinet jövı év január elsejétıl kiterjeszti a deszegregációs célkitőzések érvényesítése érdekében az önkormányzati pályázatokra is az esélyegyenlıségi tervek benyújtásának kötelezettségét, ami az iskolapályázatoknál már eddig is érvényes volt. Magyarországon önkormányzat ne nyerhessen el úgy fıtérfelújításra pénzt, hogy közben nincs koncepciója arra, mit kezd a cigánysorral a település végén - fogalmazott. Integráció nélkül nincs fejlıdés A miniszterelnök a kormányzati intézkedéseket ismertetve szólt a Tanoda program kiterjesztésérıl, a telepfelszámolási programról, a roma diplomások közigazgatásba való bevonását célzó programról, a leghátrányosabb kistérségeket összefogó projektrıl, valamint az Út a munkába program romaintegrációt elısegítı vonatkozásairól. Mint mondta, a döntéshozók felelıssége, hogy a társadalom felismerje és megpróbálja megoldani ezt a problémát, mert a romák integrációja nélkül nincs fenntartható fejlıdés Magyarországon. Kétoldalú ıszintétlenség A helyzetrıl adott áttekintésében Kiss Péter társadalompolitikai miniszter egyebek között elmondta: a "közös hang" megtalálását sokszor akadályozza a kétoldalú ıszintétlenség. Tájékoztatása szerint Magyarország teljes népességének 5-7 százalékát adja a roma kisebbség, de csak 190 ezren vallják magukat cigánynak. A romák várható élettartama 8-10 évvel alacsonyabb, mint a teljes népességé. Ötven százalékuk az ország területének 15 százalékán él, többségük éppen a leghátrányosabb térségekben. A romák 40 százaléka nem végzi el az általános iskolát, az érettségizettek aránya 5, a diplomásoké 1 százalék a körükben, és egy fıre jutó jövedelmük is elmarad az átlagostól. A tárcavezetı kiemelte a közcélú és a
17
közhasznú foglalkoztatás fontosságát, kitért az esélyegyenlıségi követelményrendszer kiterjesztésére vonatkozó kormányzati szándékra és szólt a Tanoda program kiszélesítésérıl. Jön a romakvóta? Kiss Péter közlése szerint a cigányellenességben nincs érdemi különbség a különbözı pártszimpátiával rendelkezı emberek között. Bejelentette: vizsgálják, milyen hatása lenne annak, ha romakvótát vezetnének be a közigazgatásban. Mint mondta, ebben a kérdésben szakmai és társadalmi konszenzusra van szükség. Jó dolog, de... Pokorni Zoltán, aki szintén felszólalt a konferencián, alkotmányellenesnek tartja a január elsejével életbe lépı, az oktatáspolitikát is érintı költségvetési változásokat. A Fidesz alelnöke szerint az alapproblémák fognak mélyülni a 2010-es költségvetési tervezet elfogadásával, ami nem segíti elı a romák társadalmi integrációját. A volt oktatási miniszter közölte: elfogadhatatlan, hogy harmadára csökkentik a gyermekétkeztetési normatívát, csökkentik a pedagógusok bérét, a tanórákon kívüli foglalkoztatásokat nem finanszírozzák, és ezek a változások nem szeptemberben, az iskolai év kezdetekor, hanem január elsejével lépnek életbe, amit a Fidesz alkotmányellenesnek tart. Megjegyezte: a gyermekek oktatási normatívája a 7 évvel ezelıtti adatokhoz képest 37 százalékkal csökkent. A miniszterelnök és Kiss Péter által ismertetett kormányzati romaprogramokra utalva úgy fogalmazott: Jó dolog a telepfelszámolás, szükség van rá, de hét év alatt hány romatelepet sikerült felszámolni? Jó dolog a 200 roma diplomás felvétele, de ez elmúlt 7-8 évben mi történt? Pokorni Zoltán feltette a kérdést: Miért a választások elıtt, egy megszorító költségvetésben, a gazdasági válság kezelésekor kell ezeket megfogalmazni? Szerinte maguk a romák is úgy érzik, ez nekik nem jó, ráadásul ez a szélsıjobb ideológiájának terjedését segíti elı.
A CIGÁNYOK A LEGELUTASÍTOTTABBAK -STAGNÁL AZ ANTISZEMITÁK ARÁNYA 2009. október 2. péntek, Népszava online Magyarországon hosszú idı óta a társadalom mintegy tíz százaléka antiszemita, de számuk a jövıben valószínőleg nıni fog – véli Kovács András szociológus. A kérdésrıl 2009 nyarán a Szonda Ipsos végzett felmérést, az adatokat a szociológus, az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének fımunkatársa, a CEU professzora elemezte. A vizsgálatban szerepelt egy úgynevezett „rokonszenvhımérı” is. Eszerint a megkérdezettek a németeket és a zsidóságot találták a legrokonszenvesebbnek, és a cigányságot a legkevésbé annak. Bár az antiszemiták száma az elmúlt másfél évtizedben lényegesen nem változott, sıt 1993-hoz képest 14 százalékról mintegy 10 százalékra csökkent, a jövıben emelkedhet a számuk – nyilatkozta a Népszava kérdésére Kovács András szociológus. Ugyanis azok, akik ellenszenvvel viselkednek a zsidóság iránt, ma sokkal hangosabbak, mint korábban voltak, ráadásul olyan fórumokon szerepelnek – mint például az internet –, amelyekkel az emberek gyakrabban találkoznak. Az pedig szociológiai törvény, hogy azok, akik eddig nem tartották elfogadhatónak az antiszemita megnyilatkozást, vagy nem is foglalkoztak ilyesmivel, a gyakoribb és hangosabb fellépés miatt azt gondolják, az tulajdonképp legitim. Kérdésünkre, hogy ennek alapján az antiszemitizmus terjedése leginkább a fiatalok körében várható-e, a szociológus azt mondta, ezt a kutatás egyelıre nem támasztja alá. A társadalom azonban valóban így érzékeli, hisz leginkább a fiatalok használják az internetet, ık azok, akik az idısebbeknél hangosabban és gondolkodás nélkül kimondják véleményüket, ahogy ık azok is, akiket a történelemoktatás a legkevésbé készített föl az „ordas eszmék” kezelésére. A Holocaust Emlékközpont felkérésére 2009 nyarán a különbözı csoportok társadalmi kirekesztettségérıl és elfogadásáról, valamint a holokauszttagadás fogalmáról és az ellene való fellépés lehetséges eszközeirıl a Szonda Ipsos végzett felmérést. A kutatás úgy készült, hogy a válaszok összehasonlíthatóak legyenek az 1995ben, 2003-ban és 2006-ban végzett hasonló felméréssel. A mostani kutatásban szerepelt egy úgynevezett „rokonszenvhımérı” is. A megkérdezettek a németeket és a zsidóságot tartották a legrokonszenvesebbnek, ugyanakkor a romákat a legkevésbé rokonszenvesnek. Az is kiderült belıle, hogy az ellenszenv sokkal jobban sújtja a cigányokat, mint más etnikai csoportot. Ennek történelmi magyarázata van – szögezte le Kovács, hisz a németek és a zsidók sokkal inkább integrálódtak a társadalomba, mint a romák. S bár a társadalmi érzületek nem szoktak hullámszerően változni, a szociológus elképzelhetınek tartja, hogy a választási kampányban az
18
antiszemitizmus és a romák elutasítása felerısödik majd. Attól függ, a pártok mennyire használják ki ezeket az érzületeket, illetve ezek mennyire képezik majd identitásuk alapját. A Jobbik kampányában számítani lehet a romaellenes attitőd felerısödésére – tette hozzá. M. I.
HÉT ROMA DIÁK KAP A KÖZSÉGTİL ÖSZTÖNDÍJAT Fadd, 2009. október 1., csütörtök, TEOL/S.K. Hét faddi cigány diák kap ösztöndíjat a mostani tanév elsı félévében a faddi önkormányzattól – döntött a helyi képviselı-testület rendkívüli ülésén. Mint azt korábban megírtuk, a nagyközség háromszázezer forintot különített el erre a célra. A felsıoktatásban tanulók havi nyolcezer, a középiskolások – tanulmányi eredménytıl függıen – havi 5 ezer illetve 3 ezer forint támogatást kaphatnak. A jelentkezési határidıt egyébként a testület augusztusban egy hónappal meghosszabbította. Mint azt Herczig Gáborné jegyzıtıl megtudtuk, összesen tizenketten pályáztak a támogatásra, öten valamilyen okból nem feleltek meg a pályázati feltételeknek. A hét támogatott diák közül ketten havi nyolcezer forintot kapnak. Egy tanuló havi 5 ezer, a többiek havi 3 ezer forint ösztöndíjban részesülnek ebben a félévben.
KERESIK AZ ÚJ LAKÁSOKAT A ZÁKÁNYI CIGÁNYOKNAK Ingatlatmagazin.hu 2009. október 2. A kormány 2005-ben indította el a romatelep-felszámolási programot. Felszámolásokra a múlt év végéig 35 településen került sor, idén 5 település – Zákány mellett Bódvalenke, Gyulaj, Szigetvár és Tornanádaska – nyert összesen 250 millió forintot. Az elhíresült Zákányban 34 millió forintért 5 házat vesznek és újítanak fel a cigányok számára, akik bérlıi lesznek a lakásoknak. A település önkormányzata 50 millió forintot nyert a szociális tárcától, így a házak megvásárlása mellett egy négylakásos romatelep bontására is sor kerül. Novográdecz Antalné projektvezetı a lapnak elmondta: már keresik a házakat, bıven van eladó. A leendı lakók megfogalmazták, hol szeretnének élni, ezt a projekt munkatársaival összevetették, de a végsı szót a szaktárca mőszaki szakembere mondja ki. Az ütemterv szerint október 15-ig adásvételi szerzıdést kell kötni a házakra, de a projektvezetı szerint 5 napos csúszás még beleférhet. A lakosság egy része még mindig nem tért napirendre a dolog felett, nem érzik jogosnak, hogy a telepieket támogatják, mondván, más nem kapott ekkora segítséget. Megkezdıdött eközben a kampány a faluban, hiszen a korábbi polgármester megromlott egészségi állapota miatt lemondott, amikor dönteni kellett az ügyben, így idıközi polgármester-választás lesz.
JOGAIKÉRT GYALOGOLNAK A ROMÁK JÁSZLADÁNYBÓL BUDAPESTRE 2009. október 3. szombat MTI Szimpatizánsai élén Jászladányból gyalog indult Budapestre szombat délelıtt Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke, hogy így demonstráljon a magyarországi cigány kisebbség kirekesztése ellen. A Jöjj és Lásd! - gyalogos menet Jászladányból Budapestre elnevezéső akció keretében Kállai László mellett a szervezet néhány tucat aktivistája és szimpatizánsa kelt útra, hogy terveik szerint október 11-én, vasárnap - az ország minden tájáról hozzájuk csatlakozókkal együtt több ezres demonstráló tömeggé duzzadva megérkezzenek Budapestre, a Hısök terére.
19
A tüntetık onnan vonulnak majd át a Sándor-palotához, hogy átadják Sólyom László köztársasági elnöknek a Magyarországon élı romákat érintı hátrányos megkülönböztetés ellen tiltakozó petíciójukat - közölte indulás elıtti sajtótájékoztatóján Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke. Hangsúlyozta, kiáltványuk elsısorban a közoktatásban tapasztalható szegregáció felszámolását sürgeti, de szót emel az igazságszolgáltatásban, az egészségügyben, a médiában és számos egyéb területen érzékelhetı kirekesztés ellen is. A három éve tartó országjáró kampány alatt a polgárjogi vezetı hetvenöt iskolában járt és "a látottak lesújtóak. Az önkormányzatok fittyet hánynak a törvényekre. Tetveseknek, büdöseknek koszosaknak bélyegzik gyermekeinket. Mocskos szájú polgármesterek szidják és rágalmazzák az édesanyákat. Ezt pedig nem tőrjük tovább, nem vagyunk mi állatok" - fogalmazott. Kállai László szerint ha kell, hagyományt teremtenek ebbıl a kezdeményezésbıl, és évente újabb menettel követelnek maguknak egyenlı jogokat és egyenlı bánásmódot. Kérdésre válaszolva szólt arról is, hogy reményei szerint ez az akció a rendszerváltás óta a legjelentısebb roma megmozdulás lesz Magyarországon. Ami pedig a hatását illeti, már azt is eredménynek értékelik, ha az államfı átveszi petíciójukat, és szorgalmazza a benne foglaltak megvalósítását.
MAGYAR-SZLOVÁK MÚLTÉRTELMEZİ KONFERENCIÁT TARTANAK NOVEMBERBEN Balassagyarmat/Budapest, 2009. október 2., péntek (MTI) – Közös történelem - értékekkel és konfliktusokkal címmel konferenciát tartanak a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Mővelıdési Központban november 12-13-án. Ezen a készülıfélben lévı szlovák-magyar közös történelemtankönyv tervezett szerkezetét, tartalmát ismertetik a szlovák és magyar szerzık. A konferenciát a Nógrád Megyei Levéltár és a Füleki Vármúzeum, a magyarországi Etnikai- Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel és a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetével karöltve rendezi meg - olvasható az MTI-hez eljuttatott programismertetıben. A kétnapos tanácskozást Stefan Sutaj történész és Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Etnikai- Nemzeti Kisebbségkutató Intézet volt igazgatója, a révkomáromi Selye Egyetem Tanárképzı Kara dékánjának elıadása nyitja meg, melynek címe: Közös, különbözı, konfliktusos-e a szlovák és a magyar történelem? A történeti Magyarország és a 20. századi nemzetállami történelem értelmezési lehetıségei. A konferencián foglalkoznak még a középkori magyar államiság és a magyar, illetve szlovák nemzetszületés kérdéskörével, a nemzeti arányok 18. századi változásával, továbbá a magyar és szlovák nemzeti mozgalom konfliktusaival a 19. század elsı felében. A második napon elıadások hangzanak el a magyarországi asszimilációs folyamat és politika okairól, valamint következményeirıl a dualizmus korában, a két világháború közötti magyar-szlovák kapcsolatokról és a magyarországi és szlovákiai szocialista rendszer sajátosságairól és hasonlóságairól 1948-1989 között. A záró elıadást Kiss Gy. Csaba, Közép-Európával foglalkozó irodalomtörténész tartja, elemezve a magyar és a szlovák történelem közép-európai összefüggéseit.
ÚT A MUNKÁHOZ: AZ ÚTIKÖLTSÉG HIÁNYZIK - AZ ALKOTMÁNYJOGÁSZ SZERINT FELKÉSZÜLÉSI IDİ KELL AZ EGY CSALÁD, EGY SEGÉLYEZETT ELV BEVEZETÉSÉHEZ Népszabadság| 2009. október 5. Ónody-Molnár Dóra Harrach Péter, a KDNP szakpolitikusa úgy látja, az Út a munkához programot tökéletesíteni kell: csak az kapjon közcélú munkát, aki valóban akar és tud dolgozni. Az már bizonyos, hogy a kormány hozzányúl a programhoz, mivel világosan látszik, hogy költségeit alultervezték. Ennek egyik eszköze az "egy családban egy segélyezett legyen" elve, aminek bevezetéséhez Lövétei István alkotmányjogász szerint felkészülési idıt kellene biztosítani. "Aktív korúak ellátására egy családban egyidejőleg csak egy személy jogosult." Így szól a költségvetési törvénytervezet szövege, és lassan eldılni látszik: a szociológusok tiltakozása ellenére a tervezet átmegy majd az Országgyőlésen. Ennek következtében elıreláthatólag azok a családok járnak majd a legrosszabbul, ahol
20
mindkét szülı alkalmas lenne munkára, de - munkalehetıség híján - kénytelenek az úgynevezett rendelkezésre állási támogatásból (rát) élni. Még rosszabb a helyzet, ha gyerekeket nevelnek. Ott viszont nem változnak a bevételek, ahol az egyik aktív korú családtag segélyt kap (azért, mert valamilyen oknál fogva nem alkalmas közcélú munka végzésére, s ezért kiesik az Út a munkához programból), a másik pedig rendelkezésre állási támogatást. A szociális tárca harminc-harmincötezerre becsüli azoknak a felnıtteknek a számát, akiktıl jövıre megvonnák a rendszeres jövedelmet, vagyis a 28 500 forintos rátot. Úgy tudjuk, az intézkedés mögött valójában az Út a munkához program költségvetésének alultervezése áll, s a helyzetet kétségkívül tovább rontotta a válság. Szociális szakemberek aggódnak a tervezet miatt. Úgy vélik, annak a felnıttnek, akitıl az állam elveszi az utolsó bevételét is, valószínőleg nem nyújt majd komoly vigaszt, hogy képzési programokban és a Közmunka Tanács által szervezett közmunkában vehet részt, illetve vállalhat közhasznú munkát is a regionális munkaügyi központok szervezésében. Hiszen vagy lesznek ilyen programok, vagy nem. A mélyszegénységben élık helyzetét - eredetileg számukra találták ki az Út a munkához programot - ráadásul tovább nehezíti, hogy a munkanélküliség a válság miatt már tíz százalék körüli, és a segélyezettek száma 210 ezerrıl egy év alatt csaknem háromszázezerre nıtt. Vagyis jól képzettek tömegei is beáramlanak az állásukat vesztettek világába. İk feltételezhetıen lekötik azokat a kapacitásokat, amelyekre az állam közmunkát szervez. (Tegyük hozzá: akik ilyen munkákban részt vesznek, nem hosszú évek óta - esetleg generációkon keresztül átívelıen - élnek munkanélküliségben, hanem néhány éve veszítették el az állásukat, képzettségük, szakmájuk is van. Átképzési programokban is fıként olyanok vesznek részt, akiknek van legalább minimális esélyük az új ismeretekkel felvértezve visszakapaszkodni arra a munkaerıpiacra, ahol nem az állam a fı munkáltató.) Az Út a munkához keretében szervezett közcélú munka sem képes felszívni az összes dolgozni akaró embert, így nem világos az sem, hogyan lenne képes az onnan kiszoruló tízezres tömeg beleférni a közmunka- és a közhasznú munkaprogramokba. Az ma már teljesen világos - és valójában a kormányzati szakemberek sem tagadják -, hogy az Út a munkához program költségvetését alultervezték. Ennek több oka is van: egyrészt, visszatérve a munkanélküliség alakulására, csak kevesen számítottak a segélyezettek számának ily mértékő emelkedésére. Továbbá senki nem számolt azzal, hogy ennyien akarnak majd dolgozni. Az önkormányzatoknak a ráthoz húsz százalékot, a közcélú munkára kifizetett bérhez viszont csak öt százalékot kell hozzátenniük. Ez a rendszer lényege: így nekik is megérné a segélyezetteteket munkába vonni. Csakhogy ennyi embert nem tudnak. Más munkalehetıség híján az önkormányzat gyakorta a polgármester földjén vagy a "haveroknál" dolgoztatja a rosszul képzett, általában hosszú évek óta nyomorban élı embereket. Egy borsodi faluban például a háromszáz, rendelkezésre állási támogatásból élı ember mindössze harmadának sikerül dolgoznia, nekik is csak a minimum jut - vagyis a hat órában, három hónapig végezhetı munka. Megpróbálja hát az önkormányzat hat hónapig biztosítani a semmittevést, hiszen azután úgyis megszabadul tılük. Kétszáz nap munkaviszonnyal ugyanis az illetı már jogosult munkanélküli-járadékra, és ennek kifizetése már nem az önkormányzatot terheli. Megkérdeztük Lövétei István alkotmányjogászt, hogy az egy család, egy segélyezett elv átmenne-e az alkotmánybírósági szőrın. Véleménye szerint igen. Hiszen - teszi hozzá - a szociális jog nem alapjog, az állam döntése, hogy az egyénnek jár-e szociális segély. Úgy látja ugyanakkor, az már problémás, hogy egyik pillanatról a másikra egyes családok szociális jövedelmeik harmadát elveszítsék, hiszen ez a jogbiztonságot veszélyezteti. Szerinte felkészülési idıre mindenképp szükség lenne, bár - teszi hozzá - véleménye szerint a felkészülési idı kevéssé vigasztalná azt a négytagú családot, ahol az egy fıre jutó havi jövedelem 21 ezerrıl 14 ezerre olvad. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetı-helyettese azt mondja: az Út a munkához jó irány a szociálpolitikában, mert a munka jobb eszköz a létfenntartáshoz, mint a segély. Az ellenzék már régóta ebbe az irányba terelné a rendszert. Ugyanakkor nem tagadja, hogy a program feszültségeket okoz: sok, minimálbéren foglalkoztatott ember azt látja reggel, munkába menet, hogy mások ugyanannyi pénzért csak a kapát támasztják, és "laza munkafegyelem mellett ugyanazt a bért keresik meg", míg nekik a túlórával terhelt rengeteg munka, és a munkahely elvesztése miatti félelem jut. Harrach szerint tökéletesíteni kellene az Út a munkához programot, nem kellene ilyen szélesre tárni a közcélú munkára alkalmasak körét: annak kell biztosítani a közcélú munkát, aki valóban akar és tud dolgozni, de számára értelmes munkát kell találni. Harrach az "egy család, egy segélyezett" elvre azt mondja: a válság
21
megoldását nem a legszegényebb embereken kellene kezdeni. - Ez a lépés növeli a szegénységet és a szegény gyerekek számát - jelenti ki.
FELEKEZETI KÉRDÉSEK - NÉPSZÁMLÁLÁS 2011: VAN KÖZÜK A VALLÁSUNKHOZ? Hvg.hu 2009. október 06. Hétfı délután az Országgyőlés 192 igen, 1 nem szavazattal és 155 tartózkodással elfogadta a 2011-es népszámlálásról szóló törvényjavaslatot. A Fidesz ezt megelızı azon módosítási indítványa, amely arra irányult, hogy – akárcsak 2001-ben – a vallási hovatartozásról is legyen kérdés, nem kapott támogatást, így a következı népszámláláson nem is kérdeznek rá erre. Kaltenbach Jenı volt kisebbségi biztost és több politikust kérdeztünk meg a kérdéssel kapcsolatban. „Ha a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre szigorúan önkéntes a válaszadás, akkor ez ellen nem nagyon lehet kifogást emelni” - mondta a hvg.hu kérdésére Kaltenbach Jenı, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke. A volt kisebbségi biztos úgy látja: „A vallási hovatartozás kétségkívül szenzitív, személyes adat. Ez azt jelenti, hogy az illetı szabadon rendelkezik arról, hogy ezt megvallja-e vagy sem. Ha pedig anonim módon történik ez, akkor végképp van biztosíték arra, hogy ezzel ne lehessen visszaélni”. Kaltenbach politikai érvet igen, de jogit nem tud elképzelni a kérdés ilyetén föltevése ellen. „Azért ragaszkodunk az álláspontunkhoz, mert ragaszkodunk az alkotmányossághoz” – mondta Fogarasiné Deák Valéria, a Parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának szocialista alelnöknıje, aki szerint az eddigi vitákon is kiderült, „hogy a vallási hovatartozás kérdése nagyon érzékeny személyes adat, amihez az államnak nincs semmi köze”. Épp ezért Fogarasiné úgy látja: a vallási hovatartozásra a népszámláláskor nem szabad rákérdezni, s „bár a fideszes javaslat szerint a válaszadás fakultatív és anonim, de fakultatív válaszokból is mindenféle következtetést le lehet vonni”. Fogarasiné azt is elismerte azért, hogy a nemzetiségi hovatartozásra irányuló kérdés – amely továbbra is marad - szintén érzékeny területet érint, „de ott az érintett valamennyi kisebbségi képviselet kérte és támogatta”, hogy legyen a nemzetiségre vonatkozó kérdés, az egyházak viszont megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy legyen-e a népszámláláskor kérdés az egyházi hovatartozást illetıen. „Úgy vélem, hogy ha csak egy egyház is azt mondja, hogy ez számára elfogadhatatlan […], akkor nem támogathatjuk a Fidesz javaslatát. „Nagyon rossz precedenst teremt, ha az ember személyes szférájába tartozó magánügyeket népszámlálásban kérdezünk meg”, s ilyen a vallási meggyızıdés is - mondta Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetıje. Arra a fölvetésre, hogy 1870-tıl évtizedeken át rákérdeztek a vallási hovatartozásra, azt mondta: „sokféle fölmérést lehet készíteni. Idırıl-idıre vannak is ilyen mintavételek, de ezt nem egy népszámlálás kapcsán kell megtenni.” Hasonlóan nyilatkozott Horn Gábor SZDSZ-es képviselı: „El tudom azt képzelni, hogy akár egyházak, akár szociológiai intézetek ilyen kutatásokat végeznek, de állami forrásból erre áldozni nem helyénvaló. Nincs ok arra, hogy az állam ilyen kérdésekkel zaklassa polgárait.” A Fidesz és a KDNP tartózkodott a végszavazásnál. A másik bizottsági alelnök, a kereszténydemokrata Szászfalvi László még a szavazás elıtt lapunknak nyilatkozva arra hívta föl a figyelmet, hogy a kormány eredetileg a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdést sem tette volna a népszámlálás részévé és csak a nemzeti kisebbségi szervezetek egységes föllépésének köszönhetı, hogy a kérdés szerepelni fog 2011-ben. „Azt gondolom, hogy az egyházakra vonatkozó kérdés föltételét is ugyanígy meg kellett volna tenni, hiszen ugyanolyan érzékenységi adatokat érintı kérdésrıl van szó” – felelt az ellenzéki politikus. Hozzátette: „az egyházak elsöprı többsége”, ráadásul a legnagyobb létszámú egyházak támogatták a javaslatot. A frakcióval nem bíró MDF-képviselık megszavazták a törvényjavaslatot – bár a parlamenti többség által elvetett fideszes módosító indítványt is. „Európai uniós elıírás a népszámlálás megtartása. Azért, mert ezt a javaslat nem került be a törvénybe, a törvényt magát elfogadjuk” – felelt a hvg.hu kérdésére a párt elnökhelyettese, Herényi Károly. Szerinte „átláthatóbbá tette volna a magyar társadalom szerkezetét, ha a vallási kérdésre önkéntes alapon válaszolni lehet […], de a módosító javaslat kudarca miatt a törvényt nem megszavazni felelıtlenség lenne”. A kormány és az úgynevezett történelmi egyházak – tehát amelyek egyenlıbbek a többieknél – tavaszi
22
egyeztetésén a Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége (Mazsihisz) ellenezte a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés föltevését. Ezzel kapcsolatban e-mailben kerestük meg az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetı rabbiját, Köves Slomót, aki azt írta: ıket nem hívták meg az egyeztetésre. Az EMIH-nek a témával kapcsolatos állásfoglalása a Maszihisztól eltérı, s úgy fogalmaz: „A népszámlálásban fontos adat a népességnek vallások-felekezetek szerint megoszlása. Nem tekinthetı teljesnek az olyan országos kérdıív, amely egy ilyen fontos kérdésre egyáltalában nem kérdez rá. […]” Szegı Péter
ZAKLATÁS - ELMARASZTALTÁK A CIGÁNYOZÓ POLGÁRMESTERT! 2009. október 06. 08:14 Forrás: STOP Zaklatás miatt elmarasztalta az Egyenlı Bánásmód Hatóság Molnár Oszkárt, Edelény polgármesterét. A fideszes képviselı a bíróságon fellebbez, mert szerinte nem tudták bizonyítani, hogy a cigány terhes nıkre értette, hogy szándékosan fogyatékos gyerekeket szülnek. Nagyon berágott az Egyenlı Bánásmód Hatóságra az edelényi polgármester, akit a hatóság zaklatás miatt elmarasztalt. Molnár Oszkár a helyi képviselıtestület június 24-i ülésén azt mondta, hogy "a cigányok által többségében lakott településeken" a terhes nık szándékosan gyógyszer vesznek be, és gumikalapáccsal ütögetik a hasukat, hogy fogyatékos gyerekük szülessen, és magasabb segélyt kapjanak. Az eset miatt Edelényben több száz roma tüntetett a fıpolgármester lemondását követelve, majd feljelentették a rendırségen. A polgármester elıbb azt ígérte, hogy bizonyítékaival a rendırségen fog feljelentést tenni, majd visszalépett, és bocsánatot kért, de az Egyenlı Bánásmód Hivatal eljárást indított. A hivatalhoz szeptember 7-én egy nı tett bejelentést, másnap a hivatal eljárást indított. Ezek során meghallgattak helyi asszonyokat és magát a polgármestert is. A polgármester a meghallgatáson nem tudott bizonyítékokat felmutatni. A hivatal szerint a polgármestert is megilleti a szólásszabadság, de az csak addig terjedhet az alkotmány szerint, amíg nem sérti mások jó hírnevét és emberi méltóságát. A hatóság szerint a polgármester túllépett ezen a határon, és a "roma kisebbséghez tartozó nıkkel, a teleüléseken lakó várandós asszonyokkal, anyákkal szemben megsértette az egyenlı bánásmód követelményét és megvalósította a zaklatás tényállását" - olvasható a STOP birtokában lévı dokumentumban. A polgármester által említett, "többségében cigányok lakta településeke", Szendrıládon 40 százalék, Lakon 80 százalék a romák aránya, olvasható a dokumentumban. A polgármester kijelentései a nagy nyilvánosság elıtt ismertek lettek, így azok alkalmasak arra, hogy a roma kisebbséghez tartozó terhes nıkkel és anyákkal szemben az egyenlı bánásmódról szóló 2003-as törvényben rögzített 10-es paragrafust megsértsék. "A kijelentés a társadalom széles körében ismertté vált és váltotta ki a roma közösséghez tartozók, elsısorban a nık megalázottság érzését" - olvasható a dokumentumban. A hatóság szerint azzal, hogy a polgármester elnézést kért, bizonyított, hogy maga is tisztában volt azzal, hogy milyen visszhangja lesz mondatainak. A hatóság nem büntette meg a polgármestert, ugyanakkor kötelezte, hogy a határozatot hozza nyilvánosságra a település honlapján, továbbá eltiltotta a további jogsértésektıl. Molnár Oszkár a STOPnak reagált az Egyenlı Bánásmód Hatóság határozatára, szerinte vele nem bántak az egyenlıséget betartva, ezért a Fıvárosi Bíróságon fellebbez. Szerinte a hatóság korlátozni akarta ıt szólásszabadságában. A STOPnak fogalmazva Molnár kijelentette, hogy visszahallgatva a felvételeket, bárki számára kiderülhet, hogy ı nem mondta, hogy a cigány nık fogyasztanak gyógyszert, ezért a hatóság sem értelmezheti azt, hogy ı vajon kikre gondolhatott. A STOP kérdésére, hogy akkor kire gondolt, annyit mondott, "hogy mire gondolok, az legyen már az én ügyem". Az igazsághoz tartozik, hogy a polgármester arra reagált, hogy az egyik roma képviselını azt állította, hogy magyar nık megölik a gyermekeiket, és a cigányok legalább megszülik ıket. Szerzı: Bohus Péter AZ ELTE AZ ESÉLYEGYENLİSÉGÉRT 2009. október 3. szombat 09:23 - HírExtra
23
Az elıítéletes gondolkodás ellen és az esélyegyenlıség jegyében indultak programok az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) társadalomtudományi karán a mostani tanévben. A projektek célja, hogy arra ösztönözzék a hallgatókat: fejezzék ki eltérı véleményüket a rasszista kijelentésekkel szemben - olvasható az intézmény által az MTI-hez eljuttatott programfüzetben. A szervezık kiemelték: a felsıoktatás expanziója azt is eredményezi, hogy az ELTE társadalomtudományi kara sem maradhat érintetlen az országban uralkodó - és talán a kar kutatói által legjobban ismert - rasszista, elıítéletes gondolkodástól és annak különbözı formáitól. Még nagyobb problémát jelent, hogy a karnak az ilyen eszmékkel nem egyetértı vagy azokat kritikusan szemlélı hallgatói - ahogyan ez másutt is jellemzı - sokszor nem nyilvánítanak véleményt, nem kezdeményeznek beszélgetést a témában, s ez hozzájárul ahhoz, hogy úgy tőnjék, mintha az említett nézetek a túlnyomó többség szimpátiáját élveznék - indokolták a kezdeményezést. A karon mőködı szakkollégium ezért elindította a "KUSS?! projektet", amelynek elsıdleges célja, hogy a hallgatókat arra ösztönözze: ha nyíltan vagy burkoltan elıítéletes, rasszista kijelentésekkel találkoznak, fejezzék ki ettıl eltérı véleményüket, kritikájukat, "ne kussoljanak". Célként jelölték meg továbbá, hogy olyan témák kerüljenek elı, amelyek a médiában és közbeszédben talán nem megfelelı módon vannak jelen. Ugyanakkor azt is el kell kerülni, hogy bárkibe belefojtsuk a szót, hiszen ez csak látenssé teszi, de nem oldja meg a problémát, ezért különlegesen fontos a vélemények, bármely társadalmi csoportra vonatkozó pozitív vagy negatív sztereotípiák, félelmek, gondolatok kifejezése és megvitatása - írták. Az elsı alkalommal Újbudai új rend, avagy hogy is gondolja ezt Molnár Gyula? címmel rendeztek beszélgetést, amelynek keretében azt a témakört járták körül, hogy hajléktalanoktól "védett körzetek" kialakítása mellett keres humánus megoldást a XI. kerület a hajléktalanok ellátására. Október 15-én arról lesz szó: létezik-e cigánybőnözés, ha igen, mi az és hogyan lehet megoldani. November 5én az egyenlı jogok, egyenlı elbánás lesz a téma. November 19-én Erdélyi vagy román, felvidéki vagy szlovák? címmel a határon túli magyarokkal szembeni elıítéletekrıl beszélgetnek, majd december 3-án arról lesz szó, hogyan lehet vidékiként érvényesülni Budapesten, vidéki szülık fizetésébıl hogyan lehet támogatni a gyerekek budapesti tanulását. Az Esélyegyenlıségi Mőhely 2010 februárjától a társadalomtudományi kar hallgatói számára szervez mőhelyfoglalkozás-sorozatot, amelynek keretében szakértık, szociális szakemberek segítségével számba veszik azokat a területeket, ahol Magyarországon sérül vagy nem érvényesül az esélyegyenlıség. A program célja, hogy a félév végére a hallgatók megoldási javaslatokat dolgozzanak ki egy-egy problémás területre vagy annak egy-egy szegmensére, és így ténylegesen is hozzájáruljanak az esélyegyenlıség javításához. Harmadik programként harmadéves alapfokú képzésben részt vevı, hátrányos helyzető hallgatóknak felzárkóztató, illetve elıkészítı kurzust szerveznek, elsısorban felsıbb éves szakkollégista diákok vezetésével. A kurzus végigjárja majd a legproblémásabb tárgyakat, de a tervek szerint nem csupán tárgyi felkészítést végeznek, hanem tanulás-módszertani foglalkozásokat is tartanak. Forrás: MTI
AZ EMBEREK ETNIKAI IDENTITÁSA ATTÓL FÜGG, MILYEN KÉRDÉSRİL VAN SZÓ 2009. október 6. kedd 21:00 - HírExtra Nem lehet egyetlen "nagy könyvben", listában összefoglalni az egyes kisebbségekhez tartozókat, az emberek etnikai identitás kérdésére adott válaszai mindig attól az adott helyzettıl függnek, melyben a kérdés megfogalmazódott - fejtette ki Vékás János, az MTA kisebbségkutató intézetének munkatársa a két év múlva megtartandó népszámlálással kapcsolatos szakmai rendezvényen Budapesten kedden. A szakember szerint le kell tenni a "valós etnikai adatok" mítoszáról, ugyanis az etnikai identitás függ az élethelyzetektıl. Aki egy népszámlálásnál valamely népcsoporthoz tartozónak vallja magát, az nem biztos, hogy például egy kisebbségi önkormányzati választáson vagy az szja 1 százalékáról történı döntés során is kinyilvánítja ezt. A nemzeti identitás felmérése során más és más listák születnek a különbözı jogok vagy körülmények
24
kapcsán, és a népszámlálásnak sem lehet az a célja, hogy az etnikai adatokról teljes képet adjon - mondta Vékás János. A szakember szerint a népszámlálás kérdıíveinek kérdései közül ki kellene hagyni a kulturális kötıdésre vonatkozót, mert homályos, korábban az emberek többsége megtagadta a választ, feltehetıen azért, mert nem tudott mit kezdeni vele. Ehelyett az Egyesült Államokban használatos származásra vonatkozó kérdés lenne célszerő. Kovács András, az MTA kisebbségkutató intézetének munkatársa a konferencián arra hívta fel a figyelmet: a korábbi elképzelésekkel szemben a tudomány ma már nem tartja nyilvánvalónak, hogy az erıs kisebbségi identitás egyúttal a többségi társadalomtól való nagyfokú távolságtartást is jelent, illetve hogy a kisebbségi identitás gyengülése szükségszerően vezet a többségi társadalomba való beolvadáshoz. Fıként az Egyesült Államokban a "harmadik generációs visszatérés" jelensége kapcsán figyelték meg, hogy a kisebbségi leszármazók harmadik generációja egyfajta szimbolikus identitásban fejezi ki kisebbségi kötıdését, hovatartozását, például kisebbségi rendezvényeken, kisebbségi szervezetek tevékenységében vesz részt, ami egyszerőbb, mint újratanulni nagyszülei anyanyelvét. Az Országgyőlés által hétfın megszavazott törvény szerint teljes körő megkérdezésen alapuló népszámlálás lesz 2011 Forrás: MTI
INGYEN TÜZELİT KAP TÖBB ENYINGI ROMA CSALÁD Hirado.hu 2009. október 06. 19:10 Két telephelyén vágta ki a nyírfákat és a bozótost az Alba Volán, a tüzelıt a 22 roma családhoz házhoz szállítják Az Alba Volán Zrt. bozótot irtott az enyingi telepén, és hatalmas nyírfákat vágtak ki a fehérvári telepen. A felaprított fák kiszállítását kedden kezdték meg, ezzel 20-22 fehérvári családnak jutathat ingyen tüzelıhöz mondta el Enyingen sajtótájékoztatón Kolompár Ernı, a Székesfehérvári Romák Egyesületének elnöke, Fejér megye vajdája. Az Alba Volán Zrt.-t Kolompár Ernı kereste meg azzal, hogy tudnának-e segítséget adni. A cég nincs jó gazdasági helyzetben, a bérletek, jegyek nem fedezik a költségeket, de keresik a lehetıségeket - mondta a Független Hírügynökségnek Csáder Dezsı, Az Alba Volán Zrt. székesfehérvári üzemigazgatója. A tüzelın kívül nemrég két roma jegyvizsgálót állítottak munkába, és az egyik forgalomirányító központ takarításával is ıket bízták meg.
LEDÓZEROLJÁK A ROMÁK VISKÓIT GYULAJON 2009. október 6. 20:56 TEOL/Rácz Tibor Elindult a szegénytelep felszámolási program Gyulajon. A kedvezményezettek már kiválasztották új otthonukat, de a költözéssel még várni kell a minisztérium jóváhagyására. Nem csak a kisebbséghez tartozók sorsát kellene mindig rendezni. Ezt mondta egy asszony a gyulaji KuriVölgyben, amikor arról kérdeztük, mit szól a szegénytelepet felszámoló programhoz, amelyre az önkormányzat nemrég pályázati pénzt nyert. Szerinte más is rászorul, hogy a lerobbant házából újjabba költöztessék. Úgy véli, a kisebbségben élıkkel egyébként is elszaladt a ló Hozzátette, szerinte nemcsak neki nem tetszik a faluban, hogy a romák a Kossuth utcából elköltözhetnek. Tóth Ervin, az egyik kedvezményezett azt mondta, vannak akik azt kérdezik, miért mi, miért nem ık vagyis nem tetszik nekik, hogy a romákat segítik. De találkozott több olyan véleménnyel, mely szerint a program jó, s ha lehet, az ilyen problémákat meg kell oldani. Mint arról korábban már hírt adtunk, 14 gyulaji család élhet majd emberibb körülmények között. A program alapvetı célkitőzése, hogy a szegénytelepeken élık társadalmi beilleszkedésének feltételeit megteremtse. Az elsı gyulaji pályázat sikertelen volt, másodjára viszont 56 millió 217 ezer forintot nyertek a Szegregált lakókörnyezet felszámolása címő pályázaton. Dobos Károlyné polgármester elmondása szerint 25 eladó ház
25
van a településen. Ezek közül kellett választani a programban résztvevı családoknak úgy, hogy a ház a minisztérium mőszaki ellenıre elvárásainak is megfeleljen. A kedvezményezettek csak a falun belül költözhetnek. A szomszédos településeken ezért nem is volt negatív visszhangja a programnak. Dobos Károlyné hangsúlyozta, a korábbi hasonló kiírásoktól eltérıen a jelenlegi nem tartalmazza a résztvevık képzését. Emellett abban is eltér, hogy a kilenc ingatlan, amit megvásárolnak, illetve az öt amit felújítanak a pénzbıl, nem a családok tulajdona lesz, hanem átszáll az önkormányzatra szociális bérlakásként. Az üresen maradt, életveszélyes épületeket lerombolják majd. – Talán a tény, hogy a házak átszállnak az önkormányzat tulajdonába, s a kedvezményezettek bérlık lesznek, oldja egy kicsit a feszültséget – mondta bizakodva a polgármester. – Olyan problémákkal semmiképp sem kellett szembesülnünk, mint ami Zákányban történt, de még olyannal sem, mint Váralján, ahol háborogtak a település lakosai - tette hozzá a település vezetıje. A szegénytelep felszámolását legkésıbb 2010. május 31-ig kell befejezniük. A programban résztvevık már kiválasztották a házakat, amelyekbe beköltöznének. Most arra várnak, hogy a minisztériumi mőszaki ellenır az áldását adja rájuk. Bár a kiírásban nincs, de nem marad el a képzés Mitrovics Zoltán, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kirendelt mentora kérdésünkre elmondta, az idei pályázati konstrukció azért tér el a korábbiaktól, mert a szocpol nyáron megszőnt, enélkül viszont kevés lehetısége van a családoknak, hogy a programhoz önerıt adjanak. Ezért lesz a házak tulajdonosa az önkormányzat. A családokat a jelenlegi ingatlanok állapota alapján választották ki, valamint számításba vették azt is, hogy hány gyermeket nevelnek. Hozzátette, annak ellenére, hogy az elnyert összeg nem fedezi a képzési, foglalkoztatási projektek megvalósítását, azok nem maradhatnak el. Uniós pályázatokat adnak be, amelyekkel reményeik szerint megoldják, hogy a programban résztvevı emberek hosszú távon is a munkaerıpiacon tudjanak maradni.
NEM TUDOTT MEGÁLLAPODNI A MAGYAR ÉS A ROMÁN KORMÁNY 2009. október 7., szerda 18:39 InfoRádió / MTI A román és a magyar kormány úgy határozott, hogy késıbbi idıpontra halasztják a román-magyar együttes kormányülést, amelyet eredetileg október 10-ére terveztek - adta hírül szerdán a Mediafax román hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva. A hírügynökség úgy tudja, hogy a feleknek nem sikerült megállapodniuk a kormányülés napirendjében, ezért úgy határoztak, hogy a következı év elsı felében kerül sor az ötödik román-magyar együttes kormányülésre. KANADA INTÉZKEDÉSRE KÉRI MAGYARORSZÁGOT A MENEDÉKKÉRİK SZÁMÁNAK EMELKEDÉSE MIATT
Ottawa/Budapest, 2009. október 7., szerda (MTI) – A kanadai kormány felszólította Budapestet, hogy tegyen lépéseket a menedékkérık beáramlásának megállítására. A Canwest News Service kanadai hírügynökség jelentése szerint Magyarország felıl menedékkérık váratlan hulláma öntötte el a kanadai repülıtereket, s a kanadai szövetségi kormány emiatt kérte intézkedésre a budapesti kormányt. Ottawa még nem tett lépéseket, hogy vízumkényszert vezessen be Magyarországgal szemben, miként azt Mexikó és Csehország esetében tette a nyáron. Ugyanakkor nem zárja ki ennek lehetıségét. Az év elsı felében 750 magyar állampolgár kért menedéket Kanadában, közülük 578 az április 1-jétıl június 30-ig tartó idıszakban. Kanada "jelenleg nem tervezi, hogy vízumkötelezettséget léptet életbe Magyarországgal szemben" - közölte Alykhan Velshi, az állampolgársági és bevándorlási ügyek miniszterének, Jason Kenneynek a szóvivıje a Vancouver Sun címő kanadai lap jelentése szerint. A szóvivı azonban megjegyezte: a vízummentességet élvezı országok "tisztában vannak azzal, hogy amennyiben nem tesznek eleget a kanadai vízummentesség elıírásainak, újra be lehet vezetni a vízumkötelezettséget
26
A szóvivı szerint Kenney már el is repült Budapestre, hogy jelezze a kanadai aggodalmakat a menedékkérık számának emelkedése miatt, s hogy megvitassa azokat a stratégiákat, amelyekkel szavatolni lehet, hogy úgymond a valódi látogatók élvezhessék a vízummentesség elınyeit. Kenney korábban megkérdıjelezte, hogy a cseh menedékkérık - akiknek többsége a roma kisebbségbıl került ki - valóban üldözöttek lennének, s a kanadai kormány részérıl felháborodást váltott ki, hogy Prága és az Európai Unió válaszlépéseket helyezett kilátásba a cseh állampolgárok vízummentességének megszüntetése miatt.
OCÖ-KÖZGYŐLÉS: MEGINT ÁLL A BÁL NOL/MTI| 2009. október 9. péntek Ismét dúl a belharc az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) 53 tagú közgyőlésében. A pénteki rendkívüli ülésen az ellenzéki frakció megakadályozta a napirendi pontok elfogadását, így az ülést nem lehetett megtartani; a Lungo Drom (LD) bejelentette: kezdeményezi a testület feloszlatását. A roma érdekképviseleti szervezet budapesti, Dohány utcai székházában tartott zárt ülésen a jelenlévı képviselık többsége - 28 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett - nem választotta meg az ülés jegyzıkönyvvezetıjét és a két hitelesítıt. Az OCÖ-t irányító nagyobbik, MCF-es (Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma) frakciószövetségbıl korábban kilépett hét képviselı a pénteki közgyőlésen a Lungo Dromot támogatta szavazataival. Kolompár Orbán (MCF), a testület elnöke az ülést bezárta, és elnapolta a jövı hétre, változatlan napirendi pontokkal. Eddig az OCÖ szinte valamennyi közgyőlésén megpróbálták elmozdítani pozíciójából az elnököt vagy kimondani a testület feloszlatását, de azok a kezdeményezések kudarcot vallottak. Az OCÖ közgyőlésének tagjait 2007 márciusában választották meg kisebbségi önkormányzati képviselık. Az 53 tagú közgyőlésben a Lungo Drom 28, az MCF 25 mandátumot szerzett. Így az volt várható, hogy a többség a fideszes országgyőlési képviselı Farkas Flóriánt (LD) választja meg OCÖ-elnöknek. Az alakuló ülésen mégis Kozák Jánost, az LD színeiben mandátumot szerzı képviselıt, a rivális MCF jelöltjét választották elnöknek. (Azzal, hogy Kozák János és szintén testületi tag fia "átállt", az MCF-nek 27, a Lungo Dromnak 26 mandátuma lett). A Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal utóbb törvénysértınek ítélte, ezért megismételtette az alakuló ülést. A 2007. március 31-ei ülésen Kolompár Orbánt választották elnöknek 29 igen, 1 nem szavazattal, 23 tartózkodás mellett. A másik jelölt, Farkas Flórián, az LD vezetıje 24 támogató szavazatot kapott. Azóta elıbb az MCF-hez csatlakozott több LD-s képviselı, így a frakció 37 tagúra duzzadt, az elmúlt hónapokban viszont többen kihátráltak Kolompár Orbán mögül. Kolompár Orbán az idén szeptember 10-én jelentette be, hogy elnöki jogkörének nyolcvan százalékát négy helyettesére ruházza át, mert pártjának, az MCF Roma Összefogás Pártnak a választási felkészülését szervezi. A döntés értelmében az 53 tagú testületet a Lungo Drom színeiben mandátumot nyert Nagy József György, Dógi János, a Cigányszervezetek Országos Szövetségének elnöke, valamint a korábban is elnökhelyettesi pozíciót betöltı Balog József irányítja, a negyedik elnökhelyettes személyérıl pedig az OCÖ pénteki közgyőlésének kellett volna döntenie. Elıször ide, aztán oda Az OCÖ elızı ciklusában, 2003-ban Horváth Aladárt, a Roma Polgárjogi Mozgalom vezetıjét választották elnöknek, de három hónappal késıbb, vitatott körülmények között, az akkori gazdasági alelnök, Kolompár Orbán került az elnöki székbe. A másfél évig tartó pereskedés ellenére az MCF vezetıje maradt az elnök, de a képviselık több mint hússzor tettek a négy év alatt sikertelen kísérletet az elmozdítására. Az elnököt korábban támadó képviselık 2007-ben aztán ismét szövetséget kötöttek Kolompár Orbánnal. Az utóbbi idıkben azonban megint ellenzéki pozíciót vettek fel az elnök elleni vádemelésekre és egyéb ügyekre hivatkozva.
TÖBB SZÁZ ROMA TIZENKÉT PONTJA - DEMONSTRÁCIÓ A HİSÖK TERÉN, PETÍCIÓ A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKNEK
Czene Gábor – Népszabadság 2009. október 12. hétfı
27
A Jászladányból indult cigánymenet utolsó napján roma polgárjogi demonstrációt rendeztek a Hısök terén. A mintegy hatszáz résztvevı petíciót vitt a köztársasági elnök hivatalába: azt kérik Sólyom Lászlótól, hogy "vegye kezébe a vezetı szerepet" a cigányság integrációjáért folytatott küzdelemben. Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke és néhány társa Jászladánytól Budapestig gyalogoltak, hogy felhívják a figyelmet a cigányság elleni diszkriminációra. A 120 kilométeres útra kevesen vállalkoztak. De legalább a vasárnap délelıttre meghirdetett fıvárosi demonstrációra több ezer résztvevıt vártak. A barátságtalan, esıs idıben hatszázan győltek össze a Hısök terén - nem kizárólag cigányok. A romák közül feltőnıen sokan érkeztek Kelet-Magyarországról, fıleg Borsodból. A szervezık ügyeltek arra, hogy a koncertekkel tarkított rendezvény mentes legyen a politikától. Az országos roma vezetık is távol maradtak, ami részben érthetı: lapunkban megjelent nyilatkozatában Kállai László elsısorban ıket tette felelıssé azért, hogy "idáig fajult a helyzet". Szilvási István zenész, az egyik szónok vitába szállt ezzel az állítással, és sorolta az intézményeket, ahol egyáltalán nincsenek vagy alig vannak romák. A cigányságnak egységes kisebbségként kell megmutatnia magát - hangsúlyozta Kállai László. Közlése szerint kilencszáz iskolában folyik szegregált oktatás, de ez csak egy a romák problémái közül. Nem tőrhetünk tovább, elég volt az alázatból! - jelentette ki. A beszédek tartalma ellenére cseppet sem volt komor a hangulat: amikor megszólalt a zene, kisebb-nagyobb csoportok önfeledt táncba kezdtek. A rendezvény vége felé a nap is kisütött. A Hısök terén nézelıdı külföldiek mosolyogtak, bizonyára azt hitték, hogy egy roma karnevál közepébe csöppentek. Kora délután a sokaság az Andrássy úton át a budai Várba indult a köztársasági elnöknek címzett petícióval. A romák örömmel vették volna, ha Sólyom László fogadja ıket, de az államfı sajtófınöke jelezte, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelıen a hivatal egyik munkatársa veszi át a kiáltványt. A demonstrálók szerint faji elkülönítés zajlik Magyarországon, erre utal a petíció címe is: "Tiltakozás az apartheid ellen". A roma jogvédık a köztársasági elnök belátására és együttérzésére apellálva azt kérik Sólyom Lászlótól, hogy "vegye kezébe a vezetı szerepet" a cigányság integrációjáért folytatott küzdelemben. Legyen a nemzet egységének megtestesítıje, emelje fel a szavát azokért, akiket kiközösítenek, és nem hallgatnak meg. A petíció tizenkét pontban foglalja össze a legfontosabb követeléseket. Ezek között szerepel az iskolai szegregáció megszüntetése, a gettók felszámolása, munkahelyek létrehozása, a fejlesztési források egyenlı elosztása, egészségügyi programok indítása. A romák az Egyesült Államok példájára hivatkoznak, ahol a polgárjogi mozgalom nem érhetett volna el korszakalkotó sikereket, ha nem bírja a többségi társadalom józanul gondolkodó tagjainak támogatását.
INDUL A KURUC.INFO-PER - NOVEMBERBEN ÁLLHAT BÍRÓSÁG ELÉ M. BALÁZS Népszava online 2009. október 12. hétfı November 13-ra kitőzték a kuruc.info fıszerkesztıje, M. Balázs ellen indított per elsı tárgyalási napját a Székesfehérvári Városi Bíróságon – tudta meg lapunk a Fejér Megyei Bíróság elnökhelyettesétıl, Gieszné Boda Orsolyától. A férfit – aki egyes hírek szerint azonos a korábban a Demokratánál dolgozó Molnár Balázzsal – személyes adattal visszaélés vétsége miatt állítják bíróság elé. Az elsı tárgyalási napon várhatóan ıt, illetve informatikus szakértıket hallgatnak meg. M. Balázs ellen tavaly decemberben emelt vádat a Fıvárosi Fıügyészség egy bírákat és ügyészeket rágalmazó, 2006 októberében több alkalommal frissített cikk miatt. Ez a „forradalmárokat börtönbe juttató bírák, ügyészek neve, képe, telefonszáma” címet viselte, és a 2006-os ıszi zavargásokkal kapcsolatban született. A pert eredetileg a Fıvárosi Bíróság (FB) folytatta volna le. Az ügyben idén március végére ki is tőzték az elsı tárgyalási napot, ám egy nappal a per megindulása elıtt a vádlott és védıje kizárási kérelmet nyújtott be az összes FB-s bíró ellen. Éppen ık ugyanis azok, akiknek az adatait a honlap nyilvánosságra hozta. A kizárási kérelmekrıl a Fıvárosi Ítélıtábla döntött. A Fıvárosi Bíróság a kizárásokkal kapcsolatos iratokat – elıször hiányosan – nyáron küldte át a táblabíróságnak, amely végül augusztus végén határozott úgy, hogy az elsıfokú eljárásból a kerületi bírákat, a másodfokúból pedig az FB-s bírákat zárják ki. Az ítélıtábla a
28
Székesfehérvári Városi Bíróságot jelölte ki elsı fokon eljáró testületnek, ahol szeptember elején elkezdték tanulmányozni az iratokat, és most az elsı tárgyalási napot is kitőzték. H. B. B.
MÉG KÉT ÉVIG BIZTOSAN SEGÍTENEK A ROMÁKNAK Teol.hu 2009. október 11. vasárnap 08:12 R. T. Bonyhád | Két évig mőködhet a hárányos helyzető- és roma gyermekeket segítı Göncöl Tanoda abból a több mint húszmillió forintból, amit a egy uniós pályázaton nyert. Mintegy 21 millió forint európai uniós támogatást nyert a Bonyhádi Független Roma Egyesület a Göncöl Tanoda további mőködtetésére. A roma- és hátrányos helyzető gyerekek iskolán kívüli fejlesztésével foglalkozó intézmény körülbelül két évvel ezelıtt szintén hasonló pályázati forrásból nyílhatott meg. Babai László, az egyesület elnöke elmondta, a most elnyert összegbıl további két évig mőködhet a tanoda. A 30 gyerekkel 5 pedagógus - köztük egy fejlesztı - foglalkozik. Segítséget nyújtanak a tanuláshoz, és ezáltal érettségihez, vagy használható végzettséghez juthatnak a fiatalok; a gyengébb teljesítményőek felzárkózhatnak az osztályukhoz, és elkerülhetik a bukást. Babai László hozzátette, a 21 millió forintból egy diplomás mentor tanárt és egy könyvelıt is foglalkoztatnak a következı két évben, valamint számítógépeket és fénymásoló gépet is vásárolnak. Az elızı tanoda programhoz képest változás, hogy a gyerekeknek havonta egyszer szabadidıs elfoglaltságot, kirándulást, múzeumlátogatást is kell szervezniük.
UNIÓS FÓRUM A ROMÁK INTEGRÁCIÓJÁRÓL BUDAPESTEN Budapest, 2009. október 13., kedd (MTI) Egész napos konferenciát rendeznek ma a romák társadalmi integrációjáról Budapesten; a tanácskozás nyitóbeszédét Sólyom László köztársasági elnök és Vladimir Spidla, az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális ügyekért és esélyegyenlıségért felelıs biztosa tartja. Az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatósága által szervezett tanácskozáson arról folytatnak eszmecserét, hogy az európai uniós alapok hogyan segíthetik a romák integrációját. A magyar államfı és az uniós biztos nyitóbeszédét követıen elıadást tart Herczog László szociális és munkaügyi miniszter, Járóka Lívia (Fidesz) európai parlamenti képviselı és Kállai Ernı, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyőlési biztosa. Az európai romák helyzetét és a magyarországi tapasztalatokat, valamint a roma integráció különbözı összefüggéseit kerekasztal-beszélgetésen tekintik át, amelyen vitaindító elıadást tart Michael Kocáb, a cseh kormány emberi jogokért felelıs minisztere, a magyar kormány képviseletében pedig Herczog László. Meghívták a fórumra Farkas Flóriánt, a Lungo Drom elnökét, fideszes országgyőlési képviselıt, Horváth Aladárt, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnökét és Makai Istvánt, a Fıvárosi Cigány Önkormányzat elnökét is. Mőhelybeszélgetések is lesznek a vidékfejlesztés és a roma integráció, az oktatás és a városfejlesztés, valamint a foglalkoztatás témakörében. A konferencián a szlovák, a cseh, a görög és az olasz kormány szakemberei is megosztják tapasztalataikat a résztvevıkkel. SÓLYOM LÁSZLÓ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK RÉSZT VETT ÉS BESZÉDE MONDOTT AZ EU ALAPOK SZEREPE A ROMA INTEGRÁCIÓ ELİSEGÍTÉSÉBEN CÍMŐ KONFERENCIÁN. Keh.hu 2009. október 13. kedd Sólyom László beszéde Tisztelt Konferencia!
29
Ma már Magyarországon, de az Európai Unió számára is nyilvánvaló, és általánosan elfogadott nézet, hogy a cigányság társadalmi integrációja a legsürgetıbb feladatok egyike. A cél világos: több mint 10 millió roma számára megteremteni az esélyegyenlıséget és a társadalmi beilleszkedést. Ez mindkét fél, romák és nem romák elemi érdeke, a társadalmi béke, a lakosság kiegyensúlyozott mőveltségi és egészségi szintje, a demográfia és a munkaerıpiac szempontjából egyaránt. A jelen helyzet viszont jellemzıen a cigányság nyomorúsága, a társadalmi peremhelyzete, hátrányos megkülönböztetése, valamint az integráció hiánya miatti feszültség a társadalom többi részével. Ugyanakkor a cigányság – bár újabban igényt tart nemzetként való elismerésére – nyelvileg, kulturálisan, történelmét és integrációs készségét tekintve is igen sokféle. Továbbá helyzete és lehetıségei országonként is mások. A szükséges állami intézkedések az Európai Unióban tagállami hatáskörbe tartoznak. Európai mérető uniformizált megoldások esélye már csak ezért is kicsi. Az Európai Unió erıfeszítései egy egységes roma stratégia kidolgozására mégis üdvözölendık. Az Európai Roma Kerekasztal, a Csúcstalálkozó, a Roma Platform nemcsak a kérdés fontosságára hívja fel a figyelmet, de segítséget ad a programok uniós forrásból való finanszírozásához is. Ezért nézek várakozással a mostani konferencia elé. Eredménynek tartom, hogy az uniós tanácskozások legalább világossá teszik, hogy a cigány integráció egyes kérdéseit nem lehet a többire tekintet nélkül megoldani. Ilyen kérdés nálunk az iskolai szegregáció megszüntetése, amely alapvetı – sıt politikailag hálás – téma, de a gyerekek puszta összeültetése egy osztályba nem old meg semmit, ha a szülık és családok lakóhelyi, munkapiaci vagy szociális elkülönítettsége érintetlen marad. A cigányság és a cigányság helyzetének ismerete sajátos kettısséget mutat. Egyrészt az emberekben sztereotípiák élnek. Egy cigány írót, Romano Rácz Sándort parafrazeálva, akik utálják ıket, nem tudják pontosan, kiket utálnak. Másrészt viszont agyon vannak kutatva. Voltam olyan cigány településen, amelyet több mint egy évtizede évente megszálltak a szociológusok. Számtalan konferencia beszéli meg és finomítja az ismereteket a cigányság deprimáltságának okairól, jellegérıl, következményeirıl. Az alapos és szakszerő diagnózisokkal nem áll összhangban a javasolt terápiák általánossága: oktatás kell, munkahely kell, telepek felszámolása kell, cigány értelmiség kell. Ezek az általános kijelentések azok, amelyek politikailag biztosan korrektek. Mélyebbre hatolni, kényelmetlen kérdéseket feltenni ideológiai támadások veszélyét hordja, legyen szó akár a bőnözésrıl, akár az iskolai szegregációról, akár a segélyezésrıl, a korrupcióról, vagy arról, mit lehet elvárni nyomorban élı, csak a napi túlélést nézı emberektıl, s meddig szorulnak külsı irányításra és támogatásra. Mindez nem csoda, hiszen a cigánykérdést is bevonták a politikai harcok témái, sıt eszköztára közé. Az már kiderült, hogy a problémák kibeszéletlenségének milyen, rendkívül káros következményei lettek, többek között a szélsıségesek megerısödése. De másrészt az integrációt mindkét félnek akarnia kell. S ez az akarat a többségi társadalom részérıl addig nem ıszinte, amíg nincs meg az empátia a kisebbség sorsa és nehézségei iránt. Joggal demonstrált a vasárnapi tiltakozó menet az ellen, hogy egyedül a cigányokat tegyék felelıssé nyomorúságukért. A kisebbségnek viszont az együttélés közös terein követnie kell az ország jogi és erkölcsi normáit, a jogokat és a kötelességeket egyaránt felvállalva. A cigányság története úgy alakult, hogy az integráció egyben a modern társadalomba való belépésük is. Ez nagy erıfeszítést és változást követel, s nyilván generációk idejét igényli. De minden nép felelıs a történelméért, nem foghat mindent a külsı körülményekre és a megkülönböztetésre. Az elıbb a javasolt megoldások általánosságát bíráltam, de nem vontam kétségbe igazságukat. A kulcskérdés mégis az, hogy hogyan tudják ezeket konkretizálni és megvalósítani. Az eddigi nagy ráfordítások csekély eredménye meggondolásra késztet. Feltételezhetı, hogy a sikertelenségben szerepe volt annak, hogy a végrehajtási programok uniformizáltak, sokszor ideológiai vagy politikai szempontok miatt rugalmatlanok. Ezért a következıkben személyes tapasztalataimra támaszkodom. Az oktatáson keresztüli integráció nagyszerő példája volt a pécsi Gandhi Gimnázium, amelyet cigány gyermekek számára hozott létre alapítója, Bogdán János. Éppen a tanulók kulturális és szociális hátterére figyelemmel a gimnázium programja kiterjedt a családokra is. Szigorúan véve ez az intézmény is szegregációt valósít meg, ezt azonban az eredmények igazolták. Találkoztam mindemellett olyan jó példákkal is, ahol együtt tanulnak cigány és nem-cigány gyerekek, mint például Magyarmecskén. Mindenhol – a Gandhit is beleértve – azért voltak sikeresek, mert külön fejlesztı pedagógust, esetenként pszichológust alkalmaztak, aki foglalkozott a tanulók családjaival is. További példa a jezsuiták Szeretet Iskolája, amely egész családokkal törıdik, felnıttek is tanulnak itt írni és olvasni. Tehát mind arrafelé indultak el, amit most az Európai Unió hangsúlyoz: együtt kezelni a cigánykérdés különbözı oldalait.
30
Könnyő lenne levonni az általános következtetést, hogy pénzre, külön (erre felkészített) pedagógusokra és tanítási programokra van szükség. Vajon ez elég? Én azt tapasztaltam, hogy minden sikeres kezdeményezés személyhez kötött volt. Egy-egy karizmatikus személyiség tudta mőködtetni az általa létrehozott intézményt. A valódi kérdés az, hogyan lehet meghaladni ezt az esetlegességet. Akármilyen csodálatos eredmények születtek is egyes helyeken, ezeket teljes egészükben nyilván nem lehet általánosítani, még kevésbé kötelezıvé tenni. Milyen természető tanulságokat lehet mégis levonni ezekbıl az itt-ott egyszer csak megszületett sikerekbıl? Tarnabod, ezt a kihalófélben lévı, hanyatló falu a Máltai Szeretetszolgálat ötlete alapján és menedzselésével, a polgármester nagyon aktív együttmőködésével befogadó faluvá vált, ahová cigány és hajléktalan családok költözhettek be, segítséget kaptak, és kötelezettséget vállaltak életük újraindításához. A kísérlet sikeres lett. Ennek nyomán egy másik falu, Erk szintén a máltaiak segítségét kérte. Itt azonban teljesen mást kellett kitalálniuk, hiszen Tarnabod egyik fı intézménye a falubusz, amely hajnalban a távoli vasútállomásra viszi a férfiakat, akik Pesten találnak munkát. Az új falunak, Erknek viszont jó a közlekedése. Itt a sok helyi rokkantnyugdíjasra alapított, állami gondozottakat nevelı nagycsaládok lettek a megoldás. Másutt cigánytelepek helyén létesítettek tiszta és rendezett utcákat – a szokásos hivatalos elıirányzat negyedébıl. Az állam nyilván nem várhatja el, hogy a Máltai Szeretetszolgálat vegye át feladatát, és oldja meg a cigánykérdést minden településen az ottani lehetıségek szerint. Mégis, ismétlem, milyen természető és milyen szintő állami intézkedések hasznosíthatják a tanulságokat? Például szükséges a pályázati rendszer átalakítása. Túlságosan konkrétak a kiírások, a kistelepülés nem pályázhat arra, amire szüksége van, hanem csak arra, amit kiírtak. Tarnabod feléledt, sok a gyerek, kinıtték az iskolát – de iskolabıvítésre nincs pályázat, csak felújításra. Nosza felújították az alkalmatlan, szők épületet. Továbbá túl sok a közremőködı szervezet, sok pénzt felemésztenek, átláthatatlan a döntéshozás, túl késın érkezik meg a pénz, a nyertesnek is áthidaló kölcsönt kell felvennie (ha kap). A máltaiak egy másfél év múlva esedékes 250 milliós pályázat helyett, három hónap alatt elvégezték a feladatot, máshonnan szerzett 30 millióból. Vagy például teljes iparpolitikai lépés alapítható egy másik tarnabodi tanulságra. Itt a máltaiak elektronikus hulladékok kézi szétszerelésére alapítottak üzemet, rendszeres munkát adva romáknak. Az elektronikai hulladék mennyisége növekszik. Természetesen létezik az élımunka-intenzív kézi bontása helyett nagyipari gépi bontás is. Az állam és az Európai Unió azonban elısegíthetné, hogy egy ilyen jól körülhatárolható területen a szociális gazdaság szempontjai domináljanak. A roma-integráció szolgálatában például az állam dönthetne úgy, hogy a teljes állami szektor elektronikai hulladékát ilyen non-profit, szociális üzemeken keresztül hasznosítja. Tisztelt Konferencia! Személyes tapasztalataim nem pótolhatják azt a szaktudást és a részletes ismereteket, amelyet e konferencia résztvevıi nyilván birtokolnak. Csupán a megoldások egyediségére, sokféleségére, és az általánosítható intézkedések típusára vagy szintjére szerettem volna felhívni a figyelmet. A cigányok is válaszokat várnak, és kritikusan szemlélik az érdekükben tett lépéseket. Vasárnap átadott petíciójukban például azt kérik, hogy „ne közmunkára és egyéb álmegoldásokra szorítsák rá a szegényeket, hanem valódi, piacképes munkalehetıségeket biztosítsanak”. Magyarul: értelmes munkát. Tanulságként tehát megint az empátiát, és a cigánykérdés megoldásában az emberi oldalt, nagyobb szavakkal: az emberi méltóságra való odafigyelést kell hangsúlyoznom. Ez az integrációs párbeszéd feltétele a többségi társadalom részérıl. A cigányság számára pedig a társadalomba való beilleszkedéshez, a nyomorból való kiemelkedéshez az értelmes munkán és rendezett életen keresztül vezet az út. És ezen az úton lehet visszanyerni azt az öntudatot is, amely a sikeres integrációhoz szükséges. E gondolatok jegyében kívánok a konferenciának sikeres munkát. LEGANÉZTA A ROMÁNOKAT A MIZSEI RENDİRPARANCSNOK 2009. október 14., szerda Index A Bács-Kiskun megyei Lajosmizsén egyre több gondot jelent a megnövekedett bőnözés, írja a Délmagyar.hu. A betelepülı román vendégmunkásokkal a bőncselekmények száma egyenesen arányosan növekszik: 2009 elsı
31
félévében 199 bőncselekmény ügyében indult nyomozás, ami jelentıs növekedés a korábbi idıszak bőnügyi statisztikáihoz képest. Az elkövetık nagy része román állampolgár: alkalmi munkásként tartózkodnak a városban, fıként mezıgazdasági munkákat vállalnak, írja a lap. Tarnóczi László ırnagy, a lajosmizsei rendırırs vezetıje a bőnügyi helyzet romlásával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy "öt meg tíz éve is sok román volt itt, de most még többen vannak. Az újabb csoportok érkezésével folyamatosan növekszik a létszámuk, ez pedig egyenesen arányos a bőncselekmények számával." A rendır-ırnagy meglehetısen élesen fogalmazott a románokhoz köthetı bőnözés növekedésrıl. "A tavalyi év második felében és az idei elsı felében tagadhatatlan az összefüggés a vendégmunkások és a bőncselekmények között. Egyre több a román, egyre több a gané" - mondta Tarnóczi László.
A TÁMOP MINDEN PILLÉRE TÁMOGATJA A ROMAINTEGRÁCIÓT RomNet, 2009. október 14. szerda A 2013-ig mintegy ezermilliárdot felhasználó Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) minden strukturális pillérébıl jutnak források a romák integrációjának elısegítésére - mondta Sági Zsolt, a Humán Erıforrás Irányító Hatóságok igazgatója szerdán Debrecenben. A Kölcsey Központban rendezett kétnapos, az európai uniós források romaintegrációs szerepérıl szóló konferencia sajtótájékoztatóján az igazgató kifejtette: a TÁMOP keretében jut uniós forrásokhoz egyéb területek mellett az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatási projektek. Ezek mindegyikénél figyelembe veszik, hogy a cigányság is hasznosítani tudja a programban felhasználható összesen ezermilliárd forintot. A TÁMOP ezermilliárdos forrásai mellett Sági Zsolt megemlítette az infrastrukturális programok keretében rendelkezésre álló százmilliárdokat, az ebbıl megvalósuló fejlesztésekbıl szerinte szintén profitálhat a cigányság. Hozzátette: fontos, hogy a szakminisztériumok programjaiba bevonják a helyi kezdeményezéseket, és ne felülrıl próbálják diktálni a fejlesztések irányát. Problémának nevezte, hogy a cigányság hazai létszámáról nincsenek pontos adatok, ez pedig - mint mondta - nehezíti az ıket érintı programok tervezését. Aba-Horváth István, a Debreceni Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke úgy fogalmazott: "nehéz ma Magyarországon cigánynak lenni, hiszen a romák az alacsony szakképzettségük és iskolázottságuk mellett a társadalmi elıítéleteknek is ki vannak téve". Megítélése szerint az eddigi romaprogramok sikertelenségét a gyenge cigányképviselet okozza, s az, hogy a romaprogramokat magyarok készítik. A jövıre vonatkozóan új társadalmi szerzıdést szorgalmazott a többségi társadalom és a cigányok között, valamint a politikai erık összefogását sürgette a közös cselekvésért. Dominique Bé, az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóságának fıosztályvezetı-helyettese a konferenciáról elmondta: ez az elsı alkalom, hogy a bizottság kezdeményezésére egy kihelyezett tanácskozáson vitatják meg a romákat érintı kérdéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU nem hozza el a cigányság problémáit megoldó "csodaszert", de a használható programokat fel fogja karolni. MTI RIMB – ÁLLÁSFOGLALÁSA C-PRESS2009. október 14. szerdaMagyarországon a romákkal szemben posztkolonialista, felsıbbrendőség tudaton alapuló elıítélet rendszer él a társadalmi köztudatban és fokozottan van jelen a tömegkommunikációban - hasonlóan más országokhoz. Ez jelent szegénykérdést, rasszizmus kérdést és nemzetiségi elnyomást. Szegénykérdésen azt értjük, hogy a romák 80%-a szélsı szegénységben él, míg a társadalomban ez az arány csak 10 %. Ezek az arányok jellemzıek a munkanélküliség, a lakhatás, az egészségi állapot, az oktatás minıségi mutatóira is. A szegénység jelenségei - a rasszista diszkrimináció és a nemzetiségi elnyomás természetes állapotként, gyakran önhibaként hirdetett elfogadása miatt - etnikus meghatározottságúakká váltak, és hiányzik a társadalmi szándék az okok felszámolására. A romák társadalmi integrációt és emancipációt követelnek:
32
- amely egyaránt kiterjed a szegénység átlagos szintre hozására, - a rasszizmus elleni hatékony fellépésre a nemzetközi normák szerint - és a nemzetiségi jogok és a romák kollektív emberi méltóságának biztosítására - hogy jogunk legyen a valóságban is együtt lakni, együtt dolgozni, együtt tanulni, és háborítatlanul otthon érezni magunkat Magyarországon. A magyar állam javaslata, hogy települések, intézmények és magánvállalkozók csak úgy juthassanak fejlesztési forrásokhoz, ha esélyegyenlıségi tervet készítenek jó gondolat, elıremutató megoldási javaslat. Végrehajtása akkor lehet sikeres, ha kiszabadul a lokális érdekviszonyok fogságából, európai direktívává lesz, garanciákkal körbebástyázva a romák esélyegyenlıségének ügye. Ilyen garanciát jelent, ha a romákat végre bevonják a tervezés, a végrehajtás és az ellenırzés folyamataiba. Mondjuk ezt azért, mert Magyarországon nagy hagyománya van a romák felemelkedését célzó intézkedések elszabotálásának, a papír-direktíváknak, a támogatáspolitikai hazugságoknak, miközben a romák sorsa folyamatosan romlik. Errıl tanúskodik az Állami Számvevıszék 2008-as jelentése is, amely megállapítja, hogy a különbözı magyar kormányok propagandája arról, hogy százmilliárdokat költöttek a romák helyzetének javítására - nem igazolható. Nem bizonyítható, hogy ezek a források eljutottak a cigányokhoz, minthogy a támogatáspolitikának nem alanya és nem célcsoportja a cigányság. Miközben a magyar jogszabályok megengedik, az uniós jogszabályok pedig elıírják az indikátorok megjelölését. A támogatási propaganda és a várt intézkedések elıhívták a helyi érdekcsoportok ellentámadását, féktelen uszító, háborús propaganda indult a tömegkommunikációban a roma közösség ellen - a szegénység és a bőnözés etnicizálásával, a romák "vadember", "ellenség", "segítségre méltatlan" képének hirdetésével. Így születhettek alkotmány és jogszabály-ellenes helyi rendeletek, politikai párt nyílt cigányellenes politikája arat sikert és a kivirágzó rasszista erıszak több roma ember halálát követelte. A RIMB javaslatai a jelenlegi helyzet megváltoztatására: - a kiváltó okokat és ne csupán a jelenségeket kezeljék - ehhez elengedhetetlen a fejlesztéspolitika célcsoportjaként megnevezni a cigányságot- a hatékony esélykiegyenlítéshez szükséges a rászoruló romák adatszolgáltatása (lásd indikátor) - valamint az oktatásban, a fejlesztési források elosztásánál, és az állami (illetve fejlesztési forrásokból támogatott) foglalkoztatás területén kvóták bevezetése, a roma közösségek fejlesztéspolitikai célcsoportként szerepeltetésével. - a romák esélyegyenlıségének megteremtése ügyében, a társadalmi kohézió eléréséhez közmegegyezésre van szükség, nemzeti és európai érdekként kell kezelni, ehhez megfelelı források hozzárendelésével - hatékony roma monitoringot kell megteremteni a tervezés, végrehajtás, az ellenırzés folyamatában, a pályázati kiírásokban, elbírálásban, ellenırzésben, ennek meg kell teremteni a szervezeti és anyagi feltételeit - érvényt kell szerezni a nemzetközi jog elıírásainak - az apartheid bőncselekmények megbüntetésérıl, a faji megkülönböztetés tilalmáról, az oktatási- és foglalkozási diszkrimináció tilalmáról, az emberi méltóság védelmérıl - a romák esetében is - támogató médiapolitikára van szükség a romák emberi méltóságának védelme és az esélyegyenlıség megteremtése érdekében, forrásokat és megfelelı szabályozásokat hozzárendelve - az oktatásban biztosítani kell a kisebbségek, köztük a cigányság kulturális örökségérıl, a közös történelemrıl szóló ismereteket minden tanuló számára - a romák politikai és kulturális egyenértékőségét demonstráló intézményeket létre kell hozni - színházat, múzeumot, kulturális központot, média felületeket.. Ezek a hiányzó intézmények az elıítéletek lebontásában kulcsszerepet játszhatnak és az oktatás háttér intézményeiként szolgálhatnak. Létrehozásuk éppen ezért halaszthatatlan és megkerülhetetlen. A kormány cigány politikájának monitorozására létrehozott testület - mintegy ezer település cigány szervezeteinek felhatalmazásával - Roma Irányító és Monitoring Bizottság - név szerint: Civil Ernyı CSZOSZ Lungo Drom Magyarországi Cigány Fórum Magyarországi Roma Parlament Phralipe Független Cigány Szervezet
33
TÚLJELENTKEZÉS A ROMA DIPLOMÁSOKNAK MEGHIRDETETT ÁLLÁSOKRA HVG.hu 2009. október 17. szombat Népszerőnek bizonyult a cigány származású diplomásoknak kiírt pályázat, a kétszáz álláshely elnyeréséhez szükséges tanfolyamra ötszázan adtak be pályázatot, de nem biztos, hogy romák, mert a jelentkezık származását az elbírálás során nem vizsgálja az illetékes kormányzati szervezet - számolt be az MR Online. Nem várt számú jelentkezés érkezett a diplomás romák közigazgatásba kerülését támogató programra. A majdani kétszáz állásra, illetve az alkalmazás feltételéül szabott felkészítı programra és versenyvizsgára csaknem ötszáz pályázatot küldtek be – mondta el az MR Online-nak Teplán István, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) fıigazgatója. A jelentkezési határidı október 15. volt. Az uniós pénzbıl fedezett projekt finanszírozásának és jogi hátterének részleteit a Miniszterelnöki Hivatal feladata tisztázni – mondta Teplán István. A KSZK fıigazgatója szerint úgy tőnik, az egyik feladat az, hogy meghatározzák, miként oldható meg a pozitív diszkrimináció egy köztisztviselıi állás betöltésekor, mert korábban származási megkötés nem volt az állások meghirdetésében. A jelentkezési lapon nem kérdeztek rá a pályázó etnikumára. A KSZK vezetıje szerint hivatala nem tudja vizsgálni, hogy az érdeklıdık valóban romák-e. Teplán István nagyon szép eredménynek tartja, hogy majdnem ötszáz pályázat érkezett, ami azt mutatja, komoly igény van a romák közigazgatási elhelyezkedését segítı programra. Elsı körben a KSZK által bonyolított közigazgatási versenyvizsgára és felkészítı tanfolyamra jelentkezhettek a diplomás romák. A képzésre kétszázötven személyt választanak ki, közülük válogathatnak az állami intézmények majdani kétszáz álláshelyére. A versenyvizsgák december közepéig lezajlanak, így januártól munkába állhatnak az alkalmasnak talált pályázók. Szerzı: MR Online
ROMA DISZKÓ: EGYESÜLETKÉNT IS NEHÉZ Tv2.hu 2009. október 16. Csendrendeletet vezettek be egy borsodi városban, miután a helyi romák diszkót nyitottak. Kifejezetten miattuk, ugyanis a környéken egyetlen olyan hely sincs, ami kilenc után nyitva van. Amióta pedig egyesületet alapítottak a TASZ jogvédı szervezet javaslatára, és így próbáltak összejönni, folyamatos razziát tartanak a rendırök. Szerintük a helyi jegyzı utasítására. „Azért nyitottuk ezt a diszkót, hogy a cigányság, a cigány fiatalok tudjanak hová jönni szórakozni.” A férfi Borsodnádasdon nyitott diszkót. Azt mondja, elsısorban azért, mert a cigányokat a többi diszkóba nem engedik be. Meg is kapta az önkormányzattól a mőködési engedélyt, nem sokkal késıbb azonban csendrendeletet vezettek be. Ami tulajdonképpen csak rá vonatkozik, mert mindenki más elıtte is legkésıbb kilenckor bezárt. „A polgármesteri hivatalban a polgármester asszony és a jegyzı úr kijelentették, így elıttünk, hogy nem örülnek, hogy mi ezt a diszkót akarjuk csinálni. És kérdeztem, hogy miért, mert cigányok vagyunk? És erre nem válaszoltak, csak mosolyogtak” – mondta Harkályi Csaba. A Társaság a Szabadságjogokért nevő jogvédı szervezet javasolta, hogy ha egy diszkó nem is lehet nyitva hajnalig, egyesületként bármikor összejöhetnének ott az ismerısök, bármeddig. „Egy egyesület, hogyha megnevez magának valamit, az székhelynek minısül, nem kell hozzá mőködési engedély, nem kell hozzá semmilyen hatóságtól engedély. Ugyanúgy, mintha egy magánlakásban győlne az egyesület, ugyanúgy a cégszékhelyén a tulajdonostól bérbe véve mőködhet, így rájuk nem vonatkozik ez a rendelet” – mondta Juhász Péter, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa. A diszkó, pontosabban már egyesület vezetıi szerint azonban így sem mőködik a dolog, mert ahogy mondja, minden este razziát tartanak a rendırök. Szerintük a helyi jegyzı utasítására. Így egyre kevesebben járnak. Ráadásul a falra horogkeresztet is festettek, ez pedig sokakat megijeszt.
34
Kerestük a polgármester asszonyt, de nem akart kameránk elé állni. Elıbb kolléganıjével azt üzente, Ózdon van, majd amikor idejöttünk, a hivatalban, zárt ajtók mögül annyit mondott, nem ér rá.
CZINKA PANNA ELINTÉZTE: BEKÖTÖTTÉK A CIGÁNYTELEPET A FALUBA STOP/Kisalföld 2009. október 16. péntek Összefogással, 1 millió 200 ezer forintból készült el a gyırsági cigánytelep és a település egyik utcáját összekötı út. Az út különösen az óvodába, iskolába történı eljutást segítheti. A programot a megyei önkormányzat területfejlesztési alapjából támogatta. Nagy volt az öröm az útátadás napján, hiszen a cigánytelep fejlesztésére, a házak, a környezet szépítésére eddig semmilyen pénz nem jutott. A Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület pályázott a megyei önkormányzat területfejlesztési alapjára, a nyertes pályázatot pedig 750 ezer forinttal megtoldotta a gyırsági önkormányzat, valamint a cigány kisebbségi önkormányzat együttesen. Így futotta kavicsra, munkagépekre, arra, hogy a Jókai utcáig elkészüljön a több mint kétszáz méteres szakasz, amelyen nemcsak gyalogosan, de autóval is kényelmesen elférnek a közlekedık.˝Gyerekként emlékszem, amikor esett, mindig sárosan értünk az iskolába mi, cigányok. Végre elkészült a faluig vezetı út, a mostani ovisoknak, iskolásoknak kicsit könnyebb lehet˝ - hallottuk Varga Máriától, aki a majorban nıtt fel, ma pedig dajka a helyi óvodában. Az útátadáson jelen lévı Kara Ákos, a megyei önkormányzat alelnöke az összefogás példájaként említette a beruházást, amelynek folytatása lehet. Ígérete szerint a megye vezetése kiemelt figyelmet fordít azokra, akik leszakadtak, így a telepen élıkre, akiknek a bekötıút elkészültével - ha csak egy kicsit is, de - javult az életminısége.
KÁRTYÁRA UTALJÁK A SEGÉLYEKET MONOKON Index MTI 2009. október 20., kedd Megszavaztak a szociális kártyát Monokon, a jövıben a szociális segély 60 százalékát erre utalják majd, 40 százalékát pedig készpénzben kapják az érintettek. A kártyával megadott elfogadóhelyeken lehet majd fizetni. A szociális tárca szerint a rendelet pontos szövegétıl függ, hogy alkotmánybírósághoz fordulnak-e a döntés miatt. A szociális kártya bevezetése mellett döntött kedden a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok képviselıtestülete, tájékoztatott Szepessy Zsolt, a település független polgármestere. A község tíz képviselıje közül hét volt jelen, hatan igennel, egy képviselı nemmel szavazott. A Népszabadság korábban azt írta, ha bevezetik a rendszert, a szociális tárca államtitkára az Alkotmánybírósághoz fordul. A keddi monoki döntés szerint a szociális segély 60 százalékát kártyára utalja majd az önkormányzat, 40 százalékát pedig készpénzben kapják az érintettek. A rendelkezésre állási támogatás (rát) teljes összege a kártyára érkezik majd, ismertette. Július 28-án már döntött a testület a szociális kártya ügyében, akkor arról a szándékról határoztak, hogy bevezetik a szociális kártyát Monokon, mondta Szepessy Zsolt. A képviselı-testület akkor felhatalmazta a polgármestert, vizsgálja meg és mérje fel a kártya bevezetésének hátterét. "Most a tényleges bevezetésrıl döntött a képviselı-testület" - mondta. A polgármester hozzátette, hogy a lehetı legrövidebb idın belül bevezetett szociális kártya nem kerül semmibe, mert a kártyakibocsátó cég állja a költségeket, így sem a segélyeket erre kapó lakosoknak, sem az önkormányzatnak nem kell érte fizetnie. Összetett problémát oldana meg A polgármester a szociális kártya bevezetését már korábban szorgalmazta. Javaslatát júliusban levélben továbbította Bajnai Gordon miniszterelnöknek és az Országgyőlés képviselıinek. Akkor úgy fogalmazott: a szociális kártyával összetett problémára kínál megoldási javaslatot a közpénzek hatékony, törvényes, ellenırizhetı felhasználásával összefüggésben.
35
A különbözı címeken nyújtott támogatásokat ugyanis az emberek sokszor nem a célnak megfelelıen használják fel, azok sok esetben a szülık miatt nem jutnak el a gyermekekhez. Emellett az államtól kapott juttatások jelentıs része uzsorával foglalkozó, jól szervezett bőnözıi csoportokhoz kerül, indokolta a kártya szükségességét a polgármester. A szociális kártyával a tervek szerint csak szerzıdéses elfogadóhelyeken lehet majd fizetni, és csak a rendeletben meghatározott árucikkeket és szolgáltatásokat lehet megvásárolni, illetve igénybe venni, például általános élelmiszert, ruházati termékeket, tanszert, tisztító- és tisztálkodó szereket, gyógyszert, tüzelıt, a távfőtés, a víz, a gáz, a villany, a lakbér, és a lakáshitel-törlesztés költségeit. Szepessy Zsolt szerint a kártya bevezetésének jelentıs gazdaságélénkítı és a társadalmi igazságérzetet erısítı hatása lehet, alkalmazásával elkerülhetıek lennének a visszaélések. Alkotmánybírósághoz fordulhat a szociális tárca Ha a szociális kártya bevezetésérıl szóló monoki képviselı-testületi döntés megfelel a szociális törvénynek és az alkotmányos elıírásoknak, akkor a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak (SZMM) nincs ellene kifogása, jelentette ki Kovárik Erzsébet, a tárca szociálpolitikai szakállamtitkára kedden Budapesten. A szociális törvény is lehetıvé teszi a természetbeni segítséget, ennek sokféle formája lehet, így például a szociális kártyán keresztüli juttatás, mondta. Alkotmánybírósághoz fordulnak azonban, ha a monoki rendeletet szerintük alkotmánysértı, a rendelet szövegét egyelıre nem ismerik, tette hozzá. Az állami szociális segély hatvan százalékát lehet kártyán nyújtani, ezek megélhetési, jövedelempótló segélyek, tehát nem elfogadható, hogy teljes egészében korlátozzák a felhasználásukat: nem állhat csakis cukorból, kenyérbıl és sajtból egy család ellátása, mondta Kovárik Erzsébet. Hangsúlyozta, hogy nem értenek egyet a szociális kártya bevezetésével, ha az a család megélhetését úgy korlátozza, hogy csak meghatározott helyeken és áron vásárolhatnak a segélyezettek. Az ombudsmanhoz fordultak Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyőlési biztosa hivatalos úton megkérte a szociális kártya bevezetésérıl szóló monoki rendeletet, közölte az ombudsmani hivatal. Csak miután kézhez vette, dönt a vizsgálat elrendelésérıl. Szabó Máté elızı pénteken azt mondta, hogy csak a konkrét szabályozás ismeretében lehet állást foglalni a monoki polgármester által kezdeményezett szociális kártyáról. A biztos akkor azt közölte, hogy csupán sajtóhírekre, nyilatkozatokra alapozva, konkrét önkormányzati intézkedés, rendeleti szabályozás hiányában nem lát jogi lehetıséget a vizsgálat lefolytatására és szakmai megállapítások megfogalmazására. Az Újkorcsoport nevő civil szervezet szeptemberben nyílt levélben fordult Szabó Máté általános ombudsmanhoz, akinek javasolta, hogy kezdeményezzen szakmai vitát a szociális kártya tervezett bevezetésérıl. A jórészt fiatalokból álló, független, önszervezıdı mozgalom szerint a monoki polgármester által javasolt szociális kártya bevezetése alkotmányellenes, továbbá megbélyegzi a rászoruló embereket.
FERGE ZSUZSA: A SZOCIÁLIS KÁRTYA NEM OLD MEG SEMMIT Budapest, 2009. október 19., hétfı (MTI) Ferge Zsuzsa szerint a szociális kártya, amelyet a monoki polgármester akar bevezetni, nem old meg semmit. A Szepessy Zsolt által kezdeményezett kártya bevezetése nem alkalmas a polgármester által megoldani kívánt problémák, így például az alkoholizmus, a játékgépezés vagy az uzsora orvoslására - mondta a szociológus hétfıi budapesti sajtótájékoztatóján. Kaderják Dániel, az Újkorcsoport nevő civil szervezet elnöke emlékeztetett: néhány héttel ezelıtt nyílt levélben fordultak Szabó Máté általános ombudsmanhoz a szociális kártya ügyében. A levélhez a szociális szakma tekintélyes képviselıin túl sok civil is csatlakozott, a kezdeményezésük a monoki lakosok körében is jelentıs támogatásra talált - mondta. Hozzátette, rövid idı alatt 225 monoki, köztük a település alpolgármestere, írta alá a dokumentumot.
36
Kaderják Dániel hangsúlyozta, álláspontjuk szerint a szociális kártya ötlete nemhogy országos, de helyi szinten sem kínál megoldásokat a szociális ellátásokkal kapcsolatos problémákra. A kártya bevezetése szerintük alkotmányellenes és ellentétes a szociális törvényben foglaltakkal. A koncepció problémája, hogy homogén egységként kezeli a segélyezettek különbözı csoportjait, nem tesz különbséget a segélyeket szabályszerően felhasználók és a segélyekkel visszaélık között. "Egységesen minden segélyért folyamodót munkakerülınek, és az adófizetık pénzén élısködı embernek állít be" - közölte Kaderják Dániel, s kijelentette: ezzel szemben az igazság az, hogy a "segélyezettek körén belül a visszaélık elhanyagolható kisebbséget jelentenek". Szepessy Zsolt szociális kártya bevezetését tervezi a segélyeket és egyéb pénzbeli juttatásokat igénybe vevı helyi lakosok számára. Mint a hétfıi sajtótájékoztatón elhangzott, a polgármester szándéka szerint a kártyával csak kijelölt elfogadóhelyeken és csak törvényben meghatározott árucikkeket és szolgáltatásokat lehetne megvásárolni. Szabó Máté október 16-án a civil szervezet nyílt levelére azt válaszolta, hogy csak a konkrét szabályozás ismeretében lehet állást foglalni az ügyben.
SZÁZ ÉVEN BELÜL KIHAL A NYELVEK 90 SZÁZALÉKA Index 2009. október 20., kedd Ma nagyjából hétezer különféle nyelvet beszél a Föld 6,8 milliárd lakója, és ezeknek a nagy része menthetetlenül el fog tőnni egy évszázadon belül, figyelmeztet Claude Hagege francia nyelvész, és az amerikai Ethnologue nyelvészszervezet. Ha a globalizáció által főtött mostani trendek folytatódnak, 2100-ra alig 700 nyelv fog megmaradni, vagyis a mai nyelvek 90 százaléka eltőnik. Az Ethnologue adatbázisa szerint ma 473 nyelv számít veszélyeztetettnek, ebbıl 133 gyakorlatilag halálra van ítélve, mivel már kevesebb mint tíz ember beszéli ıket, legtöbbjük ausztrál, közép-, és dél-amerikai bennszülött törzsi nyelv. A fiatalok jellemzıen beköltöznek a városokba, és angolul vagy spanyolul beszélnek, az öregek pedig lassan kihalnak, és velük elpusztul a nyelv is. Egyre jellemzıbb az is, hogy maga a közösség adja fel a nyelvét, és a gyerekeket már nem tanítják meg a nép eredeti nyelvére, amivel úgysem tudnak majd boldogulni az életben a törzs határain kívül. Ha pedig egy nép feladja a nyelvét, azzal feladja az identitását is, mondta Paul Lewis nyelvészprofesszor a BBC-nek adott interjújában. Mivel a mai hétezer nyelv feléhez nem tartozik semmilyen írásos forma, ez azt is jelenti, hogy az adott nép kultúrája, történelme, mővészete is nyomtalanul eltőnik. A nyelvészek számításai szerint ma a világ lakosságának 94 százaléka a legelterjedtebb 400 nyelv valamelyikét beszéli, és a maradék több ezer nyelv szinte mindegyikének léte veszélybe fog kerülni a következı évszázadban. Az uralmat a ma legjobban elterjedt három nyelv a mandarin (a hivatalos kínai nyelv, 845 millióan beszélik), a spanyol (329 millió) és az angol (328 millió) veszi majd át. Bár több száz nyelvnél már valószínőleg nincs esély a túlélésre, több példa is mutatja, hogy ha odafigyel az adott ország, megırizhetık az ısi nyelvek, mint a walesi Nagy-Britanniában, vagy a maori bennszülötteké ÚjZélandon. Sıt, akár holtából is fel lehet támasztani egy nyelvet, ha kellıképpen dokumentálva van. Claude Hagege a héber nyelvet hozza fel példának, ami a 19. század elején már gyakorlatilag csak írásos emlékek formájában létezett, és senki nem beszélte, de mára ismét létezı, aktívan használt nyelvvé vált Izraelben. A legtöbb nyelvnek azonban nincs erre esélye, mert a világ nagyon kevés helyén van meg az akarat és az erıforrás arra, hogy dokumentálják és megırizzék a ritka nyelveket. Sıt, fıleg Oroszország keleti részén és Kínában éppen ennek az ellenkezıje zajlik, törvénnyel kényszerítik az etnikumokat a beolvasásra, és az orosz, illetve a mandarin használatára az anyanyelvük helyett. Egyes nyelvészek szerint viszont éppen a globális nyelveknek nincs esélyük a túlélésre, ık azt jósolják, hogy pár száz éven belül tucatnyi nyelvre eshet szét az angol, ahogy az annak idején a rómaiak által beszélt latinnal történt a birodalom egyes területein, és ahogy az angollal és franciával is megtörtént már az egykori gyarmatbirodalmak területén, ahol nem vette át a helyi nyelvek szerepét, hanem azokkal keveredve új nyelvekethozott létre.
37
SÓLYOM VISSZADOBTA A NÉPSZÁMLÁLÁSI TÖRVÉNYT Népszabadság MTI| 2009. október 21. szerda Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, helyette megfontolásra visszaküldte az Országgyőlésnek a 2011-es népszámlálásról szóló törvényt - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal. Az államfı döntésérıl levélben tájékoztatta Katona Bélát, az Országgyőlés elnökét. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint a Sólyom László államfı nem értett egyet azzal, hogy az Országgyőlés által elfogadott törvény alapján a 2011. évi népszámlálás során nem győjtenének a termékenységre, az egészségi állapotra és a fogyatékosságra, valamint a vallásra vonatkozó adatot, holott a korábbi, 2001-ben tartott népszámláláson valamennyi kérdéskör szerepelt. Sólyom László véleménye szerint egyrészt valamennyi adat fontos jellemzıje a társadalomnak, másrészt a társadalmi folyamatok könnyebben megérthetıek és elemezhetıek, ha a tíz évente sorra kerülı népszámlálásokon ugyanazok a kérdéskörök szerepelnek, és így a felvett adatokat össze lehet vetni. Az államfı kifogásolta azt is, hogy a 2011-es népszámláláson csak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kérdése szerepelne, nem pedig általában a nemzetiség, függetlenül attól, hogy a személy kisebbségi vagy többségi nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Átfogó, a társadalom egészére vonatkozó statisztikai eredmény csak a teljes nemzetiségi adatkör felmérésével érhetı el, ebbıl lehet utána következtetéseket levonni, egyebek között arra vonatkozóan is, hogy mely nemzetiségek milyen arányban vannak jelen Magyarországon. Az Országgyőlés október 5-én fogadta el a népszámlálást elrendelı törvényjavaslatot a kormánypárti és a szabad demokrata képviselık 192 igen, 1 nem, valamint 155 ellenzéki képviselı tartózkodása mellett. Az akkor elfogadott jogszabály szerint a teljes körő megkérdezésen alapuló népszámlálást 2011 ıszén tartják, az adatfelvételt 2011. október 1. és november 30. között kell végrehajtani. A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek bizonyos adatköreinek összeírására terjed ki. Természetes személyekre vonatkozóan a következıkre: nem, születési idı, állampolgárság, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, családi állapot, jelenlegi és egy évvel korábbi lakóhely, születési hely, háztartások és családok összetétele, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató, lakáshasználat jogcíme. A lakásokra vonatkozóan: rendeltetés (típus), használat formája, tulajdoni jelleg, lakás-alapterület, építési év, szobák száma, felszereltség. Az intézetekre vonatkozóan: rendeltetés, férıhelyek száma, az üzemeltetés idı szaka. Az adatszolgáltatás - a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás jelzésének kivételével - kötelezı, egyben kötelezı a valóságnak megfelelı adatot szolgáltatni. Bár a fideszes Balog Zoltán módosító indítványban kezdeményezte, indítványát a Ház nem támogatta, így nem épült be a szövegbe az, hogy vonatkozzon önkéntesen megválaszolható kérdés az egyházhoz, vallási közösséghez tartozásra.
GÖNCZ ÁRPÁD ÉS FURMANN IMRE KAPTA A 'KÖZTÁRSASÁGÉRT, A JOGÁLLAMÉRT' DÍJAT MTI| 2009. október 21. szerda A Köztársaságért, a jogállamért elnevezéső díjat elsıként Göncz Árpád volt köztársasági elnök és Furmann Imre, az Egyenlı Bánásmód Hatóság (EBH) elnökhelyettese kapta szerdán Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztertıl - közölte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM). "Az alkotmányosság, a jogbiztonság érvényre juttatása, a demokratikus jogállam alkotmányos és európai eszményének általános elterjesztése érdekében kifejtett munka és személyes példamutatás elismerésére" hozták létre az emlékplakettet - áll a közleményben. Az IRM rendhagyó ünnepségén az idén alapított elismerésekkel az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 53. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulójáról emlékeztek meg. "Miniszteri munkájukért emléklapot vettek át az elmúlt 20 év volt igazságügyi és belügyminiszterei, továbbá a tárca vezetıje emléklappal köszönte meg azon munkatársak lelkiismeretes szakmai munkáját, akik több mint két évtized óta szolgálják a köztársaság fejlıdését, a polgárok érdekeit"- közölték. Draskovics Tibor köszöntıjében kiemelte, hogy a köztársaság kikiáltása óta sokan és sokat tettek a demokrácia, a jogállam fejlıdéséért, és "valamennyien sokat tanultunk".
38
Utalt arra is, hogy mégis kevés a közös ünneplés emléke, ami még rengeteg teendıt ró minden, a köz szolgálatában állóra, hogy az elért vívmányokat megóvjuk". A miniszter beszédében rámutatott: a köztársaságot valóban közös, minden polgárnak egyaránt kézzelfogható "tulajdonává" kell tenni.
PÁLINKÁS: A CIGÁNY ÉRTELMISÉGNEK IS TENNIE KELL AZ INTEGRÁCIÓÉRT MNO - BL 2009. október 21. Társadalmi összefogás, szemléletváltás, munka és oktatás – ezek a kulcskérdések a cigányság társadalmi integrációjának megteremtése érdekében tartott konferencia elıadói szerint. A Batthyány Lajos Alapítvány és a Lungo Drom által szervezett, a Magyar Tudományos Akadémia bupapesti épületében szerdán tartott tanácskozáson a felszólalók azt hangoztatták: pusztán politikai eszközökkel nem lehet segíteni a magyarországi cigányság helyzetén. Ugyanakkor a cigányságnak is részt kell venni a folyamatban. Szavak helyett pedig végre tettekre lenne szükség. Pálinkás József, az Akadémia elnöke köszöntıjében úgy fogalmazott: ki kell lépni a politikai csatározásokból, elég volt az üres beszédekbıl, mert a cigányságnak – amely államalkotó tényezı – segítségre, tettekre van szüksége. Mint hozzátette, álmodozás helyett a felnıtteknek munkát, a gyermekeknek oktatást kell biztosítani. Az Orbán-kormány volt oktatási minisztere szerint mindezt úgy kell megteremteni, hogy a cigányság érezze, a folyamatban részt vesz, és ebben a kialakulóban lévı cigány értelmiségre is szükség van. Gazsó Ferenc egyetemi tanár azt mondta: a magyarországi gazdasági berendezkedés semmiféle lehetıséget nem kínál a társadalom perifériájára szorult 30 százaléknyi embernek, köztük a cigányságnak. Kiemelte, hogy a strukturális problémák mélyen beágyazódtak a társadalomba. Magyarország lakosságának 20 százaléka, míg a cigányság 75 százaléka elvesztette a munkahelyét az új kapitalista rendszerre való áttérés miatt. A mezıgazdasági rendszer, a termelıszövetkezetek széthullásával az emberek további 10 százaléka veszítette el az állását – mondta, hozzátéve: a munkaerıpiac befagyott, új munkahelyek nem jöttek létre mára sem. Gazsó Ferenc hangsúlyozta: a helyzetet tovább nehezítette, hogy kialakultak a zárványtelepülések, a társadalmi dinamikába nem tudtak bekapcsolódni az ott élı emberek, egyedül a közmunka nyújt számukra lehetıséget, és ezeken a területeken koncentrálódik a cigányság is. Az egyetemi tanár szerint felzárkóztató pályára kell állítani Magyarországot, mert ha a rendszer így mőködik tovább, felemelkedésre remény sincs. Megjegyezte, hogy a mai munkaerıpiac a munkaképes emberek 53-57 százalékát tudja befogadni, ezért legalább 10 százalékos piacbıvülést kell elérni, mert e nélkül a romák kis része sem tud visszakerülni a munka világába. Úgy fogalmazott: Magyarországon olyan oktatási rendszer mőködik, amely alkalmatlan a társadalmi egyenlıtlenségek leküzdésére, 97 százalékban az induló helyzettıl függ a gyerekek sorsa. Az elınyöket átörökíti, a problémákat konzerválja, ez okozza, hogy az iskolából kikerülı gyerekek 25 százaléka funkcionális analfabéta – tette hozzá. Gazsó Ferenc szerint új oktatáspolitikára lenne szükség, de megjegyezte: amikor pedagógusokat bocsátanak el, iskolákat zárnak be, jelentıs forrásokat vonnak ki a rendszerbıl, erre esély sincs. Arra kérte a hallgatóságot, „ne üljenek fel a szegregációs propagandának”, mert a problémát nem ebben látja, hanem abban: a pénzügyi helyzet képezıdik le az iskolai különórák vásárlásával, az intézményválasztással. Meggyızıdése, hogy amíg a neoliberális elv érvényesül az oktatáspolitikában, addig változás nem lesz. Gazsó Ferenc szólt arról is, hogy nem látja értelmét a külön cigánypolitikának, a gondokat a makropolitika részeként kellene kezelni. Megemlítette az etnikai léthez köthetı problémákat, amelyekrıl azt mondta: a kirekesztett csoportokban egy pszichikai folyamat játszódik le, azok tagjai bizonyos problémákra agresszióval reagálnak. Elıadását a szociológus azzal zárta, hogy gazdasági és politikai fordulatra van szüksége az országnak, mert különben sem a stabilitásra, sem a cigányság integrációjára nem lesz esély.(MTI)
KONFERENCIA A CIGÁNYSÁG HELYZETÉRİL BUDAPESTEN Budapest, 2009. október 21., szerda (MTI)
39
Társadalmi összefogást és szemléletváltást sürgettek a cigányság társadalmi integrációjának megteremtése érdekében az elıadók az e témában tartott konferencián szerdán Budapesten, hangsúlyozva: szavak helyett tettekre van szükség. A Batthyány Lajos Alapítvány és a Lungo Drom által szervezett, a Magyar Tudományos Akadémia épületében tartott tanácskozáson a felszólalók azt hangoztatták: pusztán politikai eszközökkel nem lehet segíteni a magyarországi cigányság helyzetén, társadalmi összefogásra van szükség. Pálinkás József, az Akadémia elnöke köszöntıjében úgy fogalmazott: ki kell lépni a politikai csatározásokból, elég volt az üres beszédekbıl, mert a cigányságnak - amely államalkotó tényezı - segítségre, tettekre van szüksége. Mint hozzátette, álmodozás helyett a felnıtteknek munkát, a gyermekeknek oktatást kell biztosítani. Az Orbán-kormány volt oktatási minisztere szerint mindezt úgy kell megteremteni, hogy a cigányság érezze, a folyamatban részt vesz, és ebben a kialakulóban lévı cigány értelmiségre is szükség van. Gazsó Ferenc egyetemi tanár azt mondta: a magyarországi gazdasági berendezkedés semmiféle lehetıséget nem kínál a társadalom perifériájára szorult 30 százaléknyi embernek, köztük a cigányságnak. Kiemelte, hogy a strukturális problémák mélyen beágyazódtak a társadalomba. Magyarország lakosságának 20 százaléka, míg a cigányság 75 százaléka elvesztette a munkahelyét az új kapitalista rendszerre való áttérés miatt. A mezıgazdasági rendszer, a termelıszövetkezetek széthullásával az emberek további 10 százaléka veszítette el az állását - mondta, hozzátéve: a munkaerıpiac befagyott, új munkahelyek nem jöttek létre mára sem. Gazsó Ferenc hangsúlyozta: a helyzetet tovább nehezítette, hogy kialakultak a zárványtelepülések, a társadalmi dinamikába nem tudtak bekapcsolódni az ott élı emberek, egyedül a közmunka nyújt számukra lehetıséget, és ezeken a területeken koncentrálódik a cigányság is. Az egyetemi tanár szerint felzárkóztató pályára kell állítani Magyarországot, mert ha a rendszer így mőködik tovább, felemelkedésre remény sincs. Megjegyezte, hogy a mai munkaerıpiac a munkaképes emberek 53-57 százalékát tudja befogadni, ezért legalább 10 százalékos piacbıvülést kell elérni, mert e nélkül a romák kis része sem tud visszakerülni a munka világába. Úgy fogalmazott: Magyarországon olyan oktatási rendszer mőködik, amely alkalmatlan a társadalmi egyenlıtlenségek leküzdésére, 97 százalékban az induló helyzettıl függ a gyerekek sorsa. Az elınyöket átörökíti, a problémákat konzerválja, ez okozza, hogy az iskolából kikerülı gyerekek 25 százaléka funkcionális analfabéta - tette hozzá. Gazsó Ferenc szerint új oktatáspolitikára lenne szükség, de megjegyezte: amikor pedagógusokat bocsátanak el, iskolákat zárnak be, jelentıs forrásokat vonnak ki a rendszerbıl, erre esély sincs. Arra kérte a hallgatóságot, "ne üljenek fel a szegregációs propagandának", mert a problémát nem ebben látja, hanem abban: a pénzügyi helyzet képezıdik le az iskolai különórák vásárlásával, az intézményválasztással. Meggyızıdése, hogy amíg a neoliberális elv érvényesül az oktatáspolitikában, addig változás nem lesz. Gazsó Ferenc szólt arról is, hogy nem látja értelmét a külön cigánypolitikának, a gondokat a makropolitika részeként kellene kezelni. Megemlítette az etnikai léthez köthetı problémákat, amelyekrıl azt mondta: a kirekesztett csoportokban egy pszichikai folyamat játszódik le, azok tagjai bizonyos problémákra agresszióval reagálnak. Elıadását a szociológus azzal zárta, hogy gazdasági és politikai fordulatra van szüksége az országnak, mert különben sem a stabilitásra, sem a cigányság integrációjára nem lesz esély.
MEGALAKULT A BUDAPESTI HOLOKAUSZT INTÉZET Budapest, 2009. október 21., szerda (OS) 2009. október 20-án Budapesten a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete megalapította a Budapesti Holokauszt Intézetet. Az Intézet fıigazgatója Szita Szabolcs, a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett, aki eddigi pályafutása során tucatnyi könyvet publikált a magyarországi holokausztról, ezen belül is a magyarországi munkaszolgálat történetérıl. Az Intézet az áldozatok emlékének ırzésével és ápolásával együtt kiemelt feladatának tekinti, hogy a tudományos kutatások eredményeit a magyar társadalom minél szélesebb rétegeivel megossza. További fontos célunk, hogy a magyar anyanyelvő pedagógusok és általuk a diákok minél több, pontosabb tudással rendelkezzenek a magyarországi vészkorszakról. Bízunk abban, hogy az oktatással és
40
a neveléssel elkerülhetı, hogy a tragikus múlt megismétlıdjön! Az újonnan alakult Intézet az európai és a hazai kutatóhelyekkel a lehetı legszélesebb együttmőködésre törekszik, a kölcsönös tisztelet és az ügy iránti elkötelezettség alapján. Kiadó: Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete
EURÓMILLIÓK A MAGYAR-SZERB HATÁR MENTI EGYÜTTMŐKÖDÉSRE Szeged, 2009. október 21., szerda (MTI) Összesen 18,4 millió euró uniós pályázati forrás segíti a következı három évben a magyar-szerb határ menti együttmőködést – közölte Ujhelyi István (MSZP), a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerdán Szegeden. A Magyarország – Szerbia Határon Átnyúló Együttmőködési Program (IPA - Instrument for Pre-Accession Assistance) legfontosabb célja a szomszédos területek gazdasági integrációjának erısítése – mondta a politikus a kezdeményezés nyitókonferenciája elıtt az MTI-nek. A kis- és középvállalkozások, oktatási intézmények, települések, civil szervezetek közös kezdeményezéseit segítı, 85 százalékos támogatást nyújtó program igen jó lehetıség arra, hogy a határ két oldalán élık ne csak emberi kapcsolataikat, hanem gazdasági, oktatási és kulturális együttmőködésüket is erısítsék – hangsúlyozta az államtitkár. A program támogatási területe Magyarországon Bács-Kiskun és Csongrád megye, Szerbiában Nyugat-, Északés Dél-Bácska, valamint Észak- és Közép-Bánát, ugyanakkor - a sikeres egyeztetések eredményeként - részt vehetnek a kezdeményezésben dél-bánáti és szerémségi szervezetek is. Pályázni lehet a környezeti értékek védelmét szolgáló infrastrukturális beruházásokra, a határátkelıkhöz vezetı utak rekonstrukciójára, tervezésére, kerékpárutak építésére, a tömegközlekedési menetrendek harmonizációjára, turisztikai látványosságok fejlesztésére, közös tananyagok és oktatási lehetıségek bıvítésére, rendezvények szervezésére. Az államtitkár kiemelte, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül eddig 15.350 projektrıl született már döntés, több mint 3000 milliárd forint értékben. Ezekbıl az elnyert támogatásokból iskolák, közlekedési beruházások, egészségügyi intézmények épülhetnek, és "rengeteg" vállalkozás kap támogatást fejlesztéseihez.
SZLOVÉN-MAGYAR SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNİTTKÉPZÉSI EGYÜTTMŐKÖDÉS Zalaegerszeg, 2009. október 28., szerda (MTI) Határon átnyúló szlovén-magyar szakképzési és felnıttképzési programot valósít meg mintegy 29 millió forint uniós támogatással az Elsı Magyar-Dán Termelı Iskola Alapítvány, a lendvai Kéttannyelvő Középiskola és Lendvai Népi Egyetem - közölte a termelıiskola programigazgatója szerdán sajtótájékoztatón, Zalaegerszegen. Molnár Máté elmondta: a szlovén partnerek a termelıiskolában szakmai tapasztalatot szerezhetnek, a gyakorlatban nézhetik meg a képzéseket. A projekt keretében közös szakmai munkabizottság jön létre, mőhelymunkák keretében kidolgozzák a termelıiskolai program szlovén viszonyokra történı adaptációját. A program zárásaként a jövı év novemberében kétnyelvő összefoglaló jelenik meg, az eredményeket öt helyszínen, konferencia keretében mutatják be. Tájékoztatása szerint a termelıiskolában kialakultak azok a módszerek, amelyek alkalmasak a hátrányos helyzető emberek felzárkóztatására, társadalmi és munkaerı-piaci integrációjának elısegítésére. Az elmúlt 15 évben csaknem 1.500 többszörösen hátrányos helyzető munkanélküli vett részt az iskola programjaiban, közülük mintegy 300-an alapfokú, több mint 130-an betanított szakmai, 844-en pedig szakmai bizonyítványt szereztek. Silvija Hajdinjak Prendl, a lendvai Kéttannyelvő Középiskola igazgatóhelyettese szerint a magyar modell "mankót" biztosít a szlovén szervezeteknek. A kipróbált és bevált magyar módszert a helyi támogatási, oktatási rendszer, a munkaerı-piaci viszonyok és a célcsoportok figyelembevételével adaptálják majd Szlovéniában. Mint mondta, Szlovéniában is megtalálható az a többszörösen hátrányos helyzető réteg, amelynek tagjai a 90es évek társadalmi-gazdasági rendszerváltásának vesztesei. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük, ugyanis nincs a munkaerıpiacon eladható tudásuk és nem tudnak önerejükbıl a sorsukon változtatni.
41
„FIATAL HÖLGYET KERESÜNK! NEM ROMÁT, NEM KISGYERMEKEST..." 2009. október 28. 18:11 | piac-profit.hu A 2009 elsı félévében monitorozott, internetes portálokon és nyomtatott sajtóban megjelent, Budapestre és Kelet-Magyarországra vonatkozó, nagyjából kétezer álláshirdetés közül minden ötödik, a csaknem száz véletlenszerően kiválasztott tesztelt hirdetésnek pedig 27 százaléka tartalmazott diszkriminatív megjelölést. A telefonos diszkrimináció tesztelés módszerét alkalmazva kiderült továbbá, hogy a tesztelt munkakörök esetében keresettebbek a fiatalabbak, mint az idısebbek, illetve a nık mint a férfiak, a hátrányos megkülönböztetéssel legnagyobb arányban pedig a középkorú férfiaknak kell megküzdeniük. A NEKI (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédı Iroda) 2009-es munkaerı-piaci diszkrimináció kutatási projektje egyedülálló példa a társadalomtudományos célú kutatás és a jogi felhasználás ötvözésére, melynek elsı lépésében meghatározott szempontok alapján monitoroztunk több ezer álláshirdetést, majd csaknem 100 hirdetést a telefonos tesztelés módszerével vizsgáltunk tovább, végül öt esetben a NEKI közérdekő igényérvényesítést kezdeményezett az Egyenlı Bánásmód Hatóság elıtt. A telefonos diszkriminációtesztelés során a munkaerı-felvétel elsı lépcsıjében, a jelentkezı és a hirdetést feladó munkáltató vagy annak képviselıjének elsı kapcsolatba kerülésekor mértük és hasonlítottuk össze a diszkrimináció elıfordulásának gyakoriságát. Az összehasonlítás alapja a telefonos tesztelı által megjelenített munkaerı-piaci szemontból releváns védett tulajdonság voltak: társadalmi nem (férfi-nı), etnikai hovatratozás (roma származás), családi helyzet (kisgyermekesek), és kor (45-54 évesek). Minden negyedik hirdetés diszkriminatív A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy az általunk vizsgált állások többségét erıteljes nemi szegmentáltság jellemzi: sokkal nagyobb az igény a nıi pultosokra, pincérekre, pénztárosokra, bolti eladókra, varrónıkre és virágkötıkre, tele-marketingesekre és ügynökökre, mint a férfiakra; valamint hogy a telefonos álláskeresés általunk tesztelt területein keresettebbek a fiatalabbak, mint az idısebbek. A tesztelt hirdetések 27 százaléka tartalmazott diszkriminatív kitételt: ezeknek több mint fele kizárólag nemi, minden ötödik életkori, és a fennmaradó egyötöd a nemi és életkori kitételek kombinációját tartalmazta: (pl. „fiatal hölgyet".) Nyíltan vagy rejtve A beszélgetések kimenetelének elemzésekor az elutasítás két formáját különböztettük meg. Nyílt elutasításként értékeltük azt a munkáltatói reakciót, amikor a munkaadó egyértelmően megmondta, hogy az elutasítás oka a szóban forgó védett tulajdonság (azaz, hogy az illetı roma, kisgyermekes, középkorú férfi vagy középkorú nı), ennek mértéke a középkorú férfiak esetében kiemelkedı, az átlagos csaknem háromszorosa. Ezzel szemben rejtett elutasításként értelmeztük azokat a munkáltatói viselkedésmintákat, amikor a munkáltató nem a védett tulajdonságra hivatkozva utasította el a jelentkezıt, hanem attól független okot nevezett meg; vagy konkrét okot ugyan nem nevezett meg, de átalakult a viselkedése: megváltozott a hanghordozása, a hangneme, a beszédstílusa vagy sóhajtott illetve szünetet tartott válasza elıtt. A roma nık és férfiak - a nem roma nıkhöz hasonlóan - az átlagot valamelyest meghaladó mértékben tapasztalták a rejett elutasítás különbözı megjelenési formáit. Személyes találkozóra legnagyobb arányban a nem roma nıket (61%) és a roma nıket (62%) hívták, valamint, hogy visszahívást vagy önéletrajzot leginkább a 45 év feletti nıktıl (33%), illetve a roma férfiaktól (32%) kértek a munkáltatók. A beszélgetés kimenetele az álláskeresı tulajdonságai szerint, 2009-ben (%) Visszahívás / önéletrajzot Rejtett Személyes kérnek elutasítás Nyílt elutasítás összesen találkozó Nem roma nı (N=68) 61 18 15 6 100 roma nı (N=26) 62 15 15 8 100 roma férfi (N=25) 44 32 16 8 100
42
kisgyermekes nı (N=23) 57 45 éven felüli nı (N=21) 52 45 éven felüli férfi (N=25) 38 Összesen (N=188) 54
26 33
0 10
17 5
100 100
15 22
12 12
35 12
100 100
Bár többségében voltak a roma származásra adott pozitív vagy elfogadó munkáltatói reakciók (pl. „a származás nem probléma, ha megfelelı végzettséggel rendelkezik" vagy „nem probléma, a teljesítmény a lényeg") a telefonos tesztelés során néhány esetben elıfordult, hogy a munkáltató vagy annak képviselıje már a beszélgetés elején, a nyilvánvalóan roma név hallatán letette a telefont, illetve kendızetlenül megmondta, hogy az állás betöltése szempontjából a roma származás gondot okoz (pl. „ha roma, akkor nem aktuális" vagy „így alakult, hét év alatt még soha sem volt roma dolgozó. Probléma is, meg nem is.") TINÉDZSEREK SZEMÉTROMÁNOZTAK BATTONYÁN 2009. október 28., szerda 13:24 MTI A két fiatalt akkor kapták el, amikor kedden ismét megdobáltak egy házat. Korábban azt írták, addig nem nyugszanak, amíg a Kárpátokon belül románok élnek. Elfogott a rendırség két fiatalt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy még a múlt héten Battonyán betörték egy román állampolgár tulajdonban álló ingatlan ablakát és gyalázkodó iratot tettek a ház postaládájába, a két tizenévest akkor fogták el, amikor egy másik házat is megdobáltak a településen. Az elsı eset még szombatra virradóra történt, a postaládában talált lapra rajzolt Nagy-Magyarországot ábrázoló térképre valaki azt írta: "Ti szemét románok, nem volt nektek elég Erdély, még erre a kis megmaradt területre is betörtök?! Addig nem nyugszunk, míg a Kárpátokon belül románok fognak élni. Honvédelmi csoport". Az elmúlt években több száz ingatlant vásároltak meg román állampolgárok Battonyán. Kedden egy újabb battonyai ingatlan ablakát törték be, ám a helyi rendırırs szolgálatban lévı járıre elfogta a helyszín közelében a két elkövetıt. A tizenéves helyi fiatalok ellen a két dobálás miatt garázdaság bőntett elkövetésének gyanúja miatt indítottak eljárást. Karsai József, a város szocialista párti polgármestere és a térség országgyőlési képviselıje korábban azt mondta, hogy provokációnak tartja a dobálást, ilyen még nem fordult elı a városban. Kreszta Traján, az országos román önkormányzat elnöke, aki Battonya alpolgármestere is, azt mondta, szerinte elszigetelt, egyedi esetrıl van szó.
KRESZTA TRAJÁN SZERINT ELSZIGETELT ESET A BATTONYAI INCIDENS Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2009. október 27., kedd (MTI) Elszigetelt esetnek nevezi a Battonyára költözött románok elleni fenyegetéseket Kreszta Traján alpolgármester, az Országos Román Önkormányzat elnöke, aki a romániai magyar sajtónak adott nyilatkozatában kifejezte reményét, hogy emiatt nem mérgesedik el a román-magyar viszony. Az erdélyi Krónika és a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) egyaránt megszólaltatta az önkormányzati tisztségviselıt azzal kapcsolatosan, ami az elızı napon az Adevarul címő román napilapban volt olvasható. E lapok néhány további részletet fedtek fel arról, hogy ismeretlen tettesek a múlt hét végén Battonyán betörték egy román állampolgár házának ablakát, tulajdonosát pedig levélben megfenyegették. Az incidens célpontja az Aradon építıipari vállalkozást mőködtetı Marin Crisan, aki egy évvel ezelıtt vásárolt ingatlant a határ közelében fekvı Békés megyei városban. A sértett postaládájában rábukkant egy A/4-es lapra rajzolt, Nagy-Magyarországot ábrázoló térképre, azon pedig a következı szövegre: "Ti, szemét románok, nem volt nektek elég Erdély, még erre a kis megmaradt területre is betörtök?! Addig nem nyugszunk, míg a Kárpátokon belül románok fognak élni. Honvédelmi csoport". A lap aljára pedig ezt írták: "Vesszen Trianon!!!!"
43
Crisan – aki az ügyben rendırségi feljelentést tett, és tájékoztatta a történtekrıl Románia szegedi konzulátusát is – elmondta: nem érti, miért választották ıt célpontnak az elkövetık, amikor soha semmilyen konfliktusa nem volt a battonyaiakkal. Úgy tudja: rajta kívül további négy román család is kapott hasonló fenyegetést Battonyán. A Krónika és az ÚMSZ megkeresésére a Békés megyei rendır-fıkapitányság sajtóügyeletese közölte: rongálás miatt ismeretlen tettes ellen indítottak eljárást. Kreszta Traján mindkét lapnak elmondta: a hétezer lelket számláló, magyarok, románok és szerbek lakta város lakosságától idegen a mostani incidens. "Településünkön soha nem fordult még elı ilyesmi, és szomorú, hogy minderre sor kerülhet most, amikor Magyarország és Románia egyaránt az EU tagja. Remélem, az elkövetık nem azt célozták tettükkel, hogy román állampolgárok ne vásároljanak többet telket, ingatlant a településen" – mondta az alpolgármester. Az ÚMSZ-nek Kreszta Traján elmondta: az utóbbi években sok házat vásároltak román állampolgárok a keletmagyarországi kisvárosban. Jelenlétük javít a település arculatán, hiszen tatarozzák, felújítják az ingatlanokat. "Van aki nyugdíjas, és letelepedett nálunk. Van, aki innen jár Aradra dolgozni. Akad,aki csak a hét végét tölti Battonyán. Elmondhatom azonban, hogy az ide költözött román állampolgárok nagyon jól integrálódtak a városban élı román közösségbe" - hangsúlyozta. Samu Tamás, az európai parlamenti választásokon három mandátumot nyert Jobbik Magyarország Mozgalom Békés megyei elnöke a Krónikának nyilatkozva visszautasította az Adevarul hasábjain megjelent feltételezést, miszerint a politikai alakulatnak köze lenne a battonyai incidenshez. "Nem örülünk a román állampolgárok Magyarországra történı áttelepülésének, hiszen Erdélyben is ez történt, amikor románok tömegesen települtek át oda egzisztenciális okokból. Ettıl függetlenül tılünk távol állnak a Battonyán alkalmazott módszerek” – szögezte le Samu Tamás. A Krónika vezércikkében megállapítja: a Battonyán történt románellenes akciót semmiképpen sem szabad túldimenzionálni, viszont kézlegyintéssel sem szabad napirendre térni az eset fölött. "Azért sem, mert a hasonló tetteknek elıbb-utóbb mi, erdélyi magyarok isszuk meg a levét, bármilyen atrocitás is érjen a jövıben nemzetisége okán romániai magyart", bizonyos hazai körök azonnal válaszolni fognak a magyarországi románok üldözésével - írja a szerzı.
JANUÁRTÓL ESÉLYEGYENLİSÉG-ELVŐ TÁMOGATÁSPOLITIKA RomNet, 2009. október 28. szerda Az esélyegyenlıségi törvény Országgyőlés elıtt lévı, a tervek szerint januárban életbe lépı módosítása értelmében az európai uniós támogatások igénybevételénél minden területen kötelezı lesz esélyegyenlıségi tervet készíteni, tehát az önkormányzatoknak kötelességük lesz elısegíteni a romák társadalmi integrációját. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) romaintegrációs fıosztályának vezetıje, Ürmös Andor sajtótájékoztatóján ismertette: a törvényi változás értelmében akár egy városfejlesztési, városrehabilitációs pályázat során is követelmény lesz, hogy a hátrányos helyzető emberek foglalkoztatási, oktatási és lakhatási kérdéseire tervet készítsenek. A törvénymódosítás elfogadása után megalakul egy szakértıkbıl álló országos hálózat, amely segítséget nyújthat a pályázatírásban és a projektek megvalósításában is. A fıosztályvezetı megjegyezte, vannak olyan önkormányzatok, melyek "idegenkedve" fogadják a rendelkezést. Alsózsolcát és Piliscsabát példaként említve felidézte: ezek a települések nem tudtak és nem akartak esélyegyenlıségi tervet készíteni, ezért elestek a támogatástól és ebben az uniós költségvetési ciklusban már nem pályázhatnak. Piliscsaba önkormányzata visszamondta az 500 millió forintos óvodaépítési pályázatot és visszautalta az elılegként megkapott 50 millió forintot, mert nem voltak hajlandóak integráltan oktatni a cigány és nem cigány gyerekeket. A törvénymódosítás értelmében a megítélt és folyósított támogatást is vissza lehetne követelni öt éven belül, ha az esélyegyenlıségi tervek nem valósultak meg. Ezt a jogszabályt az unió más tagállamaival és az Európai Bizottsággal is szükséges egyeztetni. Magyarország az Európai Unió tagállamai közül elsıként vezette be az esélyegyenlıség elvő támogatáspolitikát, amit négy másik országgal - Bulgária, Csehország, Szlovákia, Spanyolország - közösen az idén júniusban deklaráltak. Kitért arra, hogy az esélyegyenlıség-elvő támogatáspolitika bevezetését az Európai Bizottság illetékes biztosa is követendı példának tartja. Rovana Phlum, az Európai Parlament romániai képviselıje, a szociális és foglalkoztatási, valamint az esélyegyenlıségi bizottság tagja azt mondta: üdvözlik az esélyegyenlıség-elvő magyarországi támogatáspolitika
44
megteremtését, s szorgalmazza, hogy a programot a szlovák és a román kormány is foglalja törvénybe, illetve terjesszék azt ki az unió tagállamaira. Hangsúlyozta, csak politikai elkötelezettséggel, a civil társadalom támogatásával lehet megvalósítani a romák integrációját, az esélyegyenlıség-elvő támogatással lehet elérni az uniós támogatások célját, így a szociális kirekesztés leküzdését. Rovana Phlum megjegyezte, tagállamonként jelentkeznek a problémák, ezért egyéni költségvetési megközelítést igényel azok megoldása. A romák társadalmi integrációját elısegítheti, hogy az unió tagállamaiban 2010 a szegénység és a szociális kirekesztés elleni közdelem éve lesz. MTI
ROMA VEZETİKET FEJLESZTENEK Hrportal.hu 2009. október 22. csütörtök Novemberben indul a Common Purpose Nemzetközi Navigátor vezetıfejlesztı programja. A programba felvételt nyert négy fiatal roma nemzetiségő vezetı is, akiknek így lehetıségük nyílik hatékonyabb változásmenedzserré válni és segíteni a roma integrációban, áll a lapunknak eljuttatott közleményben. A Common Purpose Magyarország Egyesület és az Open Society Institute (OSI Nyílt Társadalom Intézet) együttmőködésében a 2009 novemberében induló Common Purpose Nemzetközi Navigátor vezetıfejlesztı programba felvételt nyert négy fiatal roma nemzetiségő vezetı is. Az OSI ösztöndíja eredetileg három résztvevı számára nyújtott lehetıséget a Navigátor programban való részvételre. A Common Purpose vezetısége viszont úgy ítélte meg, hogy a roma integráció annyira fontos kérdés ma Magyarországon, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni szeretnék azt. A négy kiválasztott személy (Csikós Gyöngyi, Makula György, Kissné Szénási Szilvia és Lakatos Tímea) mindannyian értékes és fontos munkát végeznek, amellyel példát mutatnak más roma származású embernek is. A kiválasztásukat az OSI Roma Kezdeményezések Programjának vezetısége és a Common Purpose Magyarország Egyesület Elnöksége közösen végezte. "A kiválasztás során fontos volt, hogy a jelölt kiemelkedı társadalmi munkát végezzen, illetve már tevékeny résztvevıje legyen a romák integrációjának a magyar társadalomba" - nyilatkozta Svékus Márton a Common Purpose Magyarország igazgatója. A roma integráció egyik legsarkalatosabb pontja, hogy minél több széles látókörő, társadalmi kérdésekben is jártas, együttmőködésre kész vezetı legyen a vállalatok, nonprofit szervezetek és a közszféra különbözı szintjein. Az Egyesület erre készíti fel a fiatal tehetségeket, a jövı nagy vezetıit.
MAGYAR-NÉMET KÖZÖS FELLÉPÉS A RASSZIZMUS ELLEN Topfoci.hu 2009. október 27. kedd Magyarországon folytat tárgyalásokat Romani Rose, a németországi roma kisebbség vezetıje, s látogatása során találkozott dr. Bordás Györggyel, az MLSZ fıtitkárával is. Kicserélték tapasztalataikat a labdarúgó mérkızéseken sajnálatosan - s nem csak nálunk - megnyilvánuló nemkívánatos jelenségekrıl, a rasszizmus elleni harcban követendı, ha úgy adódik, közös fellépésrıl. Konkrétan szóba került, hogy a régóta tervezett, s jövıre esetleg realizálódó magyar-német barátságos válogatott mérkızés milyen lehetıségeket kínálna annak a célnak az elérésében, amely mindkét fél számára fontos a futballt körülvevı közeg kulturáltságának fokozása érdekében. (mlsz.hu)
FELAVATTÁK A NEMZETISÉGI ÓVODÁT 2009. október 30. péntek 12:48 – HírExtra
45
Felavatták az újhartyáni német nemzetiségi óvodát, és játszóterét pénteken. Az intézmény hétfın már 167 kisgyermeket fogad, konyhájában pedig 400 adag ételt tudnak készíteni Az újhartyáni óvoda a nemzeti iskolafelújítási programból mintegy 420 millió forintot nyert el a korszerő, már a kétévesek fogadására is alkalmas épület megépítésére. A Pest megyei település más pályázatokon is sikeresen szerepelt, ezért óvodája is körzetközponttá válhat, ahová a környéken élı, nem csak német nemzetiségő gyerekek is járhatnak majd - mondta el az MTI-nek telefonon Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelıs szakállamtitkára, aki beszédet mondott az épület avatásán. A 180 férıhelyes, jelenleg 167 óvodást gondozó óvodában hétfın látnak munkához. Átadták a német nemzetiségi óvoda 4 millió forintos beruházással létrehozott új játszóterét is. Az átadóünnepségen Áder János (Fidesz), a "Tégy a parlagfő ellen!" Közhasznú Alapítvány alapítója és Szőcs Lajos, a Pest Megyei Közgyőlés fideszes elnöke, a térség országgyőlési képviselıje is részt vett. A játszóteret a "Tégy a parlagfő ellen!" verseny Pest megyei elsı helyezésért kapta az óvoda. Forrás: MTI
A RAJKÓ ZENEKAR A PÁPÁNAK MUZSIKÁL Hir3.hu 2009. október 31. szombat MTI A Vatikánban, XVI. Benedek pápa elıtt fog muzsikálni a Rajkó Zenekar szerdán, amikor a katolikus egyházfı audienciát tart, vagyis személyesen fogadja és hallgatja meg a híveket. Gerendás István, a Rajkó Mővészeti Együttes igazgatója elmondta, hogy szigorú szabályok szerint, az audiencia elıtt, alatt és után is zenélhetnek, ez azt jelenti, hogy kétszer öt percet kaptak és még egy percet. A megadott idı alatt eljátsszák Liszt II. Magyar Rapszódiáját és Farkas Gyulának, a zenekar alapítójának mővét, a Cigányfantáziát, végül Vincze Lilla az együttes kíséretével elénekli a Tavaszi szél vizet áraszt kezdető magyar népdalt. Lehetıséget kaptak arra, hogy szót válthassanak a pápával, s erre az alkalomra ajándékkal is készültek jegyezte meg Gerendás István, hozzátéve, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra Aponyi mintás porcelánkelyhét fogják átadni. A kehely felsı része áttört csipkére emlékeztet, a szárára rákerült a Rajkó Zenekar logója az együttes színeivel: sötétzöld, arany és narancs színekkel, a talpára pedig a november 4-i dátum - sorolta az igazgató. Vatikáni útjukat Erdı Péter bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek egyengette a budapesti pápai nunciatúrával együtt. 2005-ben játszottak elıször az esztergomi Bazilikában misén, majd utána félórás koncertet is adtak. Templomi zenélésük folytatódott a következı évben is. Vincze Lillával 7-8 hónapja dolgoznak együtt, legutóbb a fóti és a máriaremetei templomban adtak elı egyházzenei számokat - ismertette az elızményeket az 1952-ben alapított Rajkó Zenekar igazgatója.
EMLÉKNAP A ROMÁK ELLENI TÁMADÁSSOROZAT ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE Index MTI 2009. november 3., kedd Országos emléknapot tart az Országos Cigány Önkormányzat az egy évvel ezelıtt kezdıdött romák elleni támadássorozat áldozatainak emlékére. Tavaly november 3-án meggyilkoltak egy nagycsécsi testvérpárt, ık voltak a támadássorozat elsı halálos áldozatai. A támadássorozatnak összesen hat halotja volt. Az OCÖ az elsı gyilkosság napját országos emléknappá minısítette, a megemlékezésre meghívta a közjogi méltóságokat, a parlamenti pártok frakcióvezetıit és a történelmi egyházak képviselıit is.
46
ÚJABB TIZENNÉGY HELYEN FOGJÁK BEVEZETNI A SZOCIÁLIS KÁRTYÁT 2009. november 1. 18:54 Négyesi Ildikó A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon nemrég fogadták el a szociális kártya bevezetését. Megyénkben is több településen foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Kétpón például hamarosan testületi ülésen döntenek a sorsáról. — Elhatároztuk, hogy foglalkozunk a szociális kártya bevezetésének kérdésével. Valószínőleg a következı testületi ülésen tárgyalunk arról, hogy bevezessük-e — mondta el érdeklıdésünkre Boldog István, Kétpó polgármestere. Ahhoz, hogy a kártyát bevezessék a településen, módosítani kellene a helyi szociális rendeletet. Kérdésünkre, hogy miért tőzik egyáltalán napirendre a kérdést, a következı választ kaptuk Kétpó elsı emberétıl: — Az emberek így biztosan arra költenék a kapott összeget, amire adjuk. Azaz alapvetı élelmiszerekre, ruhákra, tüzelıre. Nem pedig mondjuk élvezeti cikkekre. Ha megszavazzák a kártya bevezetését, akkor azt a helyi üzletekben lehetne beváltani. Ezzel is segítenék a kétpói vállalkozókat. Más véleményen vannak Szajolban, ahol egyelıre nem tervezik a kis plasztik kártyák bevezetését. Mint azt Szöllısi József polgármester elmondta, még várnak vele, szeretnék látni a tapasztalatokat. Ha egyszer forgalomba hozzák, már nem egyszerő visszavonni azokat. Sok még a kártya körüli bizonytalanság a település vezetıje szerint. Ugyanakkor ha pozitívak lesznek a visszajelzések azokról a helyekrıl, ahol forgalomba hozták, úgy elképzelhetı, hogy Szajolban is lesz szociális kártya. Szolnokon egyelıre ismerkednek a dologgal és vizsgálják a jogi környezetet. Mint megtudtuk még nem aktuális a kártya bevezetése és a közeljövıben nem is tervezik azt. A szociális kártya lényege, hogy az önkormányzatok által kiutalt szociális segélyek célba juttatása minél pontosabban és a felhasználási igényeknek megfelelıen történjen. A segélyezettek ne tudják pénzüket alkoholra, cigarettára, más élvezeti cikkekre költeni és ne tudják azt tılük elvenni. A kártya természetesen nem nyújt tökéletes megoldást a szociális problémákra, de a jelenlegi szociális törvény betartása mellett egy nagy lépés elıre. A szociális törvény bizonyos támogatásoknál lehetıvé teszi a természetbeni juttatásokat. Ide tartozik a kártya is és törvényesen alkalmazhatják a települési önkormányzatok — magyarázza Hortobágyi Csaba, annak a cégnek a megyei képviselıje, mely a szociális kártyákat gyártja, kibocsátja. A szociális kártya bevezetésével nem zárják ki a támogatások körébıl a készpénzt. A rendszeres szociális segély maximum hatvan százalékát, a lakásfenntartási támogatás 100 százalékát és az átmeneti segélynek is a 100 százalékát lehet a plasztik laphoz tartozó számlára utalni. A törvény alapján a rendelkezésre állási támogatásra nem vehetı igénybe a kártya. Ezzel a mőanyag lappal nem csak vásárolni, hanem közmődíjakat kiegyenlíteni is lehet. — Azért fontos a szociális kártya, mert így valóban arra használják fel az adófizetık pénzét, amiért azt levonják. Ezt az újítást jutalékmentesen vezetheti be bármely település önkormányzata — mondja Hortobágyi Csaba. Megyénkben hatvan százalék fölötti a támogatottsága a kártyának. A hetvenkilenc önkormányzat közül mintegy 40-45 támogatja. Hortobágyi Csaba közölte, tudomása szerint tizennégy helyen már testületi döntés is született a bevezetésérıl. Ám hogy melyek ezek a települések annak közlésére nem hatalmazták fel az érintett polgármesterek. Nem sérti a versenyjogot a kártya: Hortobágyi Csaba úgy véli, az elfogadói hálózat nem sérti a versenyjogot, mert minden kereskedelmi egységnek felajánlják, hogy legyen elfogadó hely. A segély a kártyának köszönhetıen helyben marad, így gazdaság élénkítı hatása is van. Ahol nincsen kiépítve a kártyás elfogadó rendszer, egyéb megoldásként például az internetet veszik igénybe USB-és kártyaleolvasóval a számítógéphez csatlakoztatva. Szolnok megyében a nagy áruházláncok elfogadják a szociális kártyát, mint fizetıeszközt
47
KÁLLAI ERNİ: MEG KELL TEREMTENI A KISEBBSÉGEK PARLAMENTI KÉPVISELETÉT Jogiforum.hu 2009. november 4. szerda MTI Meg kell teremteni a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét, és beleszólást kell biztosítani ezeknek a közösségeknek a nagypolitikába – jelentette ki Kállai Ernı, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyőlési biztosa kedden egy nyíregyházi fórumon. A ombudsman és kollégái panaszfelvétellel egybekötött megyelátogatásra érkeztek Szabolcs-Szatmár-Beregbe. Kihelyezett fogadóórákat szerveznek a térség több településén. Ezeken az állampolgárok személyesen kérhetnek információkat, közölhetik panaszaikat, illetve tájékozódhatnak jogérvényesítési lehetıségeikrıl. A kisebbségi biztos a szabolcsi megyeszékhelyen rendezett nyílt fórumon hangsúlyozta: a legfontosabb feladat a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtése. Meg kell vizsgálni, mi lehetne az a szabályozási rendszer, ami alapján kisebbségi közösségeknek reális esélye lenne arra, hogy a parlamenti képviseletet megszerezzék - jelentette ki. Kállai Ernı utalt arra: ugyan jelenleg is ülnek kisebbségi származású képviselık a parlamentben, de nekik "illik" pártjuk értékrendjét képviselni, ami miatt szőkké válik mozgásterük saját közösségük érdekérvényesítésében. Ezért olyan kisebbségi képviselık kellenek, akiket közösségük választhatna meg, így - kizárva a pártos érdekeket - önálló beleszólást kaphatnának a nagypolitika irányításába mondta. Kállai Ernı rámutatott: a kisebbségeknek államalkotó tényezıvé kell válniuk. Magyarországon ez teljesült, csak nem tudjuk kitölteni ennek a kereteit, mert azok a jogi lehetıségek, amiket megígértek a kisebbségi közösségeknek, nem születtek meg - mondta a biztos, aki úgy vélte, hogy ez a probléma az egész magyar társadalom ügye. A fórumon a romákat ért támadások kapcsán megjegyezte: ez a bőntett nemcsak a romák, hanem a magyar demokrácia elleni támadás volt. Tapasztalata szerint rendkívül sokan aggódnak a romák helyzetéért külföldön és itthon egyaránt, hiszen nı a társadalmi kirekesztés és elutasítás velük szemben.
A MAGYAR ROMÁK MIATT AGGÓDIK OBAMA MTI[origo]2009. november 4. A magyarországi romákról és a válságkezelésrıl beszélt Barack Obama, amikor átvette az új washingtoni magyar nagykövet megbízólevelét - errıl a diplomata, Szombati Béla nyilatkozott a rövid beszélgetés után. Obama egyúttal levélben megköszönte, hogy Magyarország befogad egy guantánamói foglyot. Szerdán átadta megbízólevelét Barack Obama amerikai elnöknek az új washingtoni nagykövet, Szombati Béla, és a néhány perces beszélgetés során a magyar diplomata szerint a válságkezelésrıl és a roma integrációról volt szó. Obama bátorító szavakat mondott a magyar kormány politikai és gazdasági törekvéseirıl és megjegyezte, hogy Magyarország számára az elkövetkezı évtized legnagyobb kihívása a roma integráció lesz - mondta Szombati, aki szeptember közepén foglalta el posztját, amelyet elıtte Somogyi Ferenc, egykori külügyminiszter töltött be. Az új nagykövet a megbízólevelet több más ország diplomatájával együtt adta át az elnöknek. Obama már korábban is jelét adta annak, hogy figyelemmel követi a magyarországi válsághelyzet alakulását. Márciusban újságírók elıtt beszélt arról, meg kell gátolni, hogy a Magyarországon és Ukrajnában kialakult súlyos válság továbbgyőrőzzön az Egyesült Államokba. Az sem újdonság, hogy Obama felfigyelt a magyarországi romahelyzetre, az elmúlt években Washington többször jelezte, aggódik a cigányokkal szembeni elıítéletek miatt. Szombati a megbízólevél átadása alkalmából az elnöki hivatalnak elızetesen megküldött nyilatkozatában kiemelte, hogy Magyarország az osztrák-magyar határ megnyitásával fontos szerepet játszott a berlini fal 20 évvel ezelıtti leomlásában. Hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett az emberi jogok, az emberi méltóság és a szabadság védelmében, elımozdításában. Megállapította, hogy a magyar vízummentesség tavalyi megadása óta nincsen komolyabb megoldatlan kérdés a kétoldalú kapcsolatokban. Obama írásos válaszában az szerepel, hogy az Egyesült Államok és Magyarország hosszú idıre visszatekintı barátságot ápol egymással. "Történelmünk legnagyobb alakjai egymástól merítettek ihletet", amivel közvetve
48
utalt egyebek mellett Kossuth Lajosra, akit nagy csodálattal és tisztelettel fogadtak a tengerentúlon. Az elnök méltatta Magyarország NATO-beli szerepvállalását, és megköszöne, hogy Magyarország segítséget nyújt Amerikának egy guantánamói fogoly befogadásával, hozzájárulva ezzel a börtöntábor mihamarabbi felszámolásához.
HBA: MÉGSEM LESZ FİVÁROSI ROMA KÖZPONT? RomNet, 2009. november 4. szerda Most már biztos, hogy 2010. január 1-jén nem nyitja meg kapuit a Fıvárosi Roma Kulturális Központ. Hiába lenne rá pénz, akarat, a megvalósítás csak ígéret maradt, a terveket betudhatjuk a már jól megszokott kampányszövegnek, a cigányokat pedig ismét baleknak nézték és becsapták. A politikai harc, az egyéni érdek és a szavazatvesztéstıl való félelem miatt lehet hogy újabb évtizedeket kell várni egy méltó roma intézményre? Április elején még nagy csinnadrattával harangozta be a kormány és a fıváros vezetése, hogy januártól méltó intézményt kap a roma kultúra, végre rendbe teszik a méltatlanul elhanyagolt nemzeti értéket. A józsefvárosi, Szentkirályi utca 7. szám alatti, többemeletes, hajdani Dekoratır Iskola épületét a fıvárosi önkormányzat biztosította volna az újonnan létrehozandó intézményalapításához, a felújításhoz és a funkció szerinti kialakításhoz a magyar állam pedig 900 millió forinttal járult volna hozzá. Hogy az intézmény mőködıképes legyen, évi 300 millió forintért szolgáltatást vásároltak volna. Horváth Csaba fıpolgármester-helyettes április 7-én, amikor sajtóbejárást tartottak az épületben, még bizakodóan úgy fogalmazott: a közbeszerzési eljárás májusban elindulhat, és a tervek szerint ebben az évben befejezıdik az épület felújítása. A központ vezetıi posztjára pedig pályázatot írnak ki. Kiss Péter, akkor még kancelláriaminiszterként azt közölte: a Miniszterelnöki Hivatal és az oktatási minisztérium közszolgálati szerzıdés keretében "indulásként" évente 100-100 millió forint értékő szolgáltatást vásárol majd a kulturális központtól. A vezetı szocialista politikus az intézmény létrehozásának fontosságáról szólva úgy fogalmazott: válság idején, amikor egyes emberek részérıl megfogalmazódik az igény a társadalmi kirekesztésre, amikor a rasszizmus jelen van Magyarországon, kulcsfontosságú világossá tenni, hogy a csendes többség akarata ezzel szemben áll. A rangos felvonulásból természetesen nem maradhatott ki a liberális fıpolitikus, Demszky Gábor fıpolgármester sem, aki kijelentette: a központ két fıvárosi intézményt is befogad: a Napházat és a Cigány Házat. Megjegyezte, a centrum jelentısen hozzájárulhat a roma identitás erısítéséhez, s intézményes keretet ad majd a tehetséggondozásnak is. Az intézmények integrálása, vagy a "lekicsinylı, alkalmatlan épület" miatt fellázadtak a roma értelmiségiek, tiltakoztak a központ ellen, mondván országos központra van szükség, és ne sajnálja az állam erre azt az akár több milliárd forintot sem. A Napház bezárása bizonyára fájdalmasan érintett volna néhány embert: azokat, akik az éveken át folyósított több millió forintos fıvárosi mőködési támogatásból másfajta kultúrát ápoltak. Kocsmává züllesztették a kulturális intézményt, és "az új roma kultúra", az általuk bevezetett "cigány hagyomány" ápolása érdekében kikapcsolódásként át lehetett ugrani a szomszédba, a lóverseny fogadóirodába, és szórakozni. És persze ha politikai vagy más tanácsra lenne szüksége a kerületi lakosoknak, a romáknak, ott bármikor megtalálhatják a kerületi cigány elnököt, aki két sör között akár fogadóórát is kész tartani. De az sem mellékes, hogy már az intézmény létrehozása elıtt jelentkeztek az alkalmas igazgatók, vezetık, akik egymást furkálgatva, könyökölve próbáltak utat törni maguknak, és mivel ez nem sikerült, hát az egész kezdeményezést támadták. Nem a cigányság, hanem a saját érdekeiket nézve próbáltak lobbizni, és álságos, képmutató megnyilvánulásokkal ık is hülyének nézték és nézik a cigányságot. Mert a "ki ha én nem?!" jelmondat nem a cigányságot képviseli és segíti. A cigány vezetıinknek, szakembereinek köszönhetıen ismét visszatértünk a kezdetek kezdetéhez. A Fıvárosi Közgyőlés úgy döntött, elnapolja az intézmény alapítását, így januártól már biztos, hogy nem nyílhat meg a központ. Az épülethez eddig egy ujjal nem nyúltak, ha a hónap végén meg is alakulna a roma központ,
49
legkorábban jövı ısszel fogadhatná az elsı látogatót. De csak akkor, ha gızerıvel dolgoznának. Az pedig Magyarországra, a politikára és a roma vezetésre nem jellemzı. Köszönjük meg hát a roma vezetıknek, hogy ápolták a rendszerváltozás után megteremtett hagyományukat, hogy amíg a koncon marakodnak, addig sem kell velük foglalkozni elv érvényesülhet ismét. Mert bizony amíg a morzsán verekednek, addig a kenyérbıl egy szelet sem juthat a cigányságnak. És köszönet jár azért is a roma vezetıknek, hogy levették a fıvárosi és az ország vezetésének a válláról azt a tehet, hogy kínos magyarázkodásba kezdjenek, miért nem tudott létrejönni az a fránya központ, és a józsefvárosi polgármesterválasztás elıtt a kampányban nem tudják e célból felhasználni a cigányságot. A Fıvárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) helyett cigány lovat kapunk, de részletekben. Elıbb a farkát, majd aztán a többit. JOGERİSEN IS FOGYATÉKOS KÉT ROMA FIATAL Index MTI 2009. november 5., csütörtök A debreceni ítélıtábla elutasította két, fogyatékosnak ítélt roma fiatal keresetét, ezzel megváltoztatta az ügyben elsı fokon eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság döntését. A két fiatal - az Esélyt a Hátrányos Helyzető Gyerekeknek Alapítvány jogi képviselıinek támogatásával - azért perelte be iskoláját, annak fenntartóját és egy szakértıi bizottságot, mert korábban fogyatékosnak, "sajátos nevelési igényőnek" minısítették ıket. Álláspontjuk szerint ezzel sérült az egyenlı bánásmódhoz, az esélyegyenlıséghez és az oktatás megválasztásához főzıdı joguk. Miután az elsıfokú eljárásban egy szakértı szerint a gyerekek vizsgálatai normál értékeket mutattak, a megyei bíróság ítéletében mindhárom alperest 1-1 millió forint kártérítésre kötelezte. Az ítélet ellen az iskola és a megyei önkormányzat fellebbezett, az utóbbi pedagógiai szakértıi intézete azonban - éppen az intézménnyel kapcsolatos átszervezések miatt - ezt késve tette meg, ezért esetében az elmarasztaló döntés jogerıre emelkedett. Így a két felperes fiút az intézet részérıl megilleti 1-1 millió forint kártérítés. Sajátos nevelési igényő gyerekek A Debreceni Ítélıtábla ugyanakkor csütörtökön, jogerıs ítéletében kimondta, hogy a fiatalokat nem érte kár, és "a mai napig is sajátos nevelési igényő gyerekek", ezért hatályon kívül helyezte a korábbi, az iskolát és az önkormányzatot elmarasztaló ítéletet. Az ítélet ismertetése után Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke elmondta: országosan tizenkét gyerek esetében indult kártérítési eljárás szerintük indokolatlan fogyatékossá minısítés miatt. Mint mondta, szeretnének véget vetni annak a több évtizedes folyamatnak, hogy roma gyerekeket indokolatlanul fogyatékosoknak minısítenek. A debrecenin kívül eddig Kecskeméten született jogerıs elutasító ítélet. Mohácsi Erzsébet kitért arra: alapítványuk még az idén közérdekő igényérvényesítési pereket indít az indokolatlan fogyatékossá minısítések megakadályozására három megyében.
50
KÜLFÖLDI HÍREK BALÁZS PÉTER A KISEBBSÉGI JOGOK VÉDELMÉNEK FONTOSSÁGÁT HANGSÚLYOZTA AZ ENSZ KÖZGYŐLÉSÉBEN Hofer László, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2009. szeptember 28., hétfı (MTI) – Az emberi jogok, és azokon belül a kisebbségi jogok védelme, tiszteletben tartása a magyar külpolitika kiemelt prioritása, Magyarország ennek az ENSZ illetékes fórumain is érvényt kíván szerezni - hangsúlyozta Balázs Péter külügyminiszter hétfın az ENSZ Közgyőlésében. A virágzó kisebbségi közösségek nem gyengítenek, hanem erısítenek egy államot; "a többség és a kisebbség közötti bizalom egy országon belül csak ezen alapulhat" - hangsúlyozta az ENSZ Közgyőlés 64. ülésszakának általános vitájában mondott beszédében. Hozzátette, a nemzeti kisebbségek jogainak elımozdítása és védelme, kulturális és nyelvi identitásuk megırzése minden magyar kormány számára elsırendő szempont volt. A többségi nemzetek és a nemzeti kisebbségek viszonya kapcsán megerısítette: a magyar kormány bel- és külföldön egyaránt fellép a szélsıséges nacionalizmus, a faj- és idegengyőlölet, valamint az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával szemben. A szónokok többségéhez hasonlóan kiemelt figyelmet szentelt a globális gazdasági és pénzügyi válsággal kapcsolatos kérdéseknek. Beszámolt a magyar kormány válságkezelı intézkedéseirıl, amelyek eredményeként mint mondta - Magyarország ismét a pénzügyi szempontból stabil országok sorába léphet. Rámutatott, hogy a magyar kormány stabilizáló lépéseinek eredményeként már megjelentek az elsı pozitív fejlemények, az ország jó úton halad a felépülés felé, lerakták egy fenntarthatóbb fejlıdés alapjait. Balázs Péter a Közgyőlés általános vitájának másik fı témája, a klímaváltozás kapcsán elmondta: Magyarország osztja a kedvezıtlen természeti folyamatokkal kapcsolatos aggodalmakat és kész aktívan hozzájárulni a témával foglalkozó 2009. decemberi koppenhágai ENSZ-konferencia sikeréhez. A külügyminiszter áttekintette a világ legfontosabb válsággócait, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi válság nem gátolhatja a millenniumi fejlesztési célok végrehajtását; Magyarország folytatja donor programját Afganisztánban, Vietnámban és a Nyugat-Balkánon. Koszovó és tágabb értelemben a Nyugat-Balkán helyzetét értékelve közölte: Magyarország támogatja az érintett országok európai integrációs törekvéseit, mivel azok sikere a térség stabilitását is erısíteni fogja. A magyar diplomácia vezetıje mély aggodalmát fejezte ki az iráni nukleáris és rakétaprogrammal kapcsolatos friss fejlemények kapcsán; a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatainak végrehajtására és érdemi tárgyalások megkezdésére szólította fel Teheránt. Üdvözölte, hogy a BT szeptember 24-i állam- és kormányfıi szintő ülésén a résztvevık megerısítették elkötelezettségüket az atomfegyvermentes világ megteremtése mellett. Balázs Péter a közgyőlési ülésszak margóján hétfın kétoldalú megbeszéléseket is folytatott örmény, liechtensteini, guineai, nicaraguai, üzbég és Fülöp-szigeteki partnereivel. A külügyminiszter jelezte kollégáinak, hogy Magyarország megpályázza az ENSZ BT nem állandó tagságát 2012-13-ban, illetve a Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) tagságát 2011-13-ban, egyúttal tájékoztatta kollégáit a Budapesti Népirtás Megelızési Központ létrehozására vonatkozó tervekrıl. Egyhetes New York-i látogatása után a külügyminiszter hétfın utazik haza.
A ROMÁK INTEGRÁCIÓJA AZ EU „LAKMUSZPAPÍRJA” Euractiv.hu 2009. szeptember 29. kedd Folytatódik a tavaly megkezdett folyamat, melyben az EU és a tagállamok vezetıi, valamint a civil szféra közösen keres megoldást a romák integrációjára. A tegnap (szeptember 28.) Brüsszelben megrendezett platform középpontjában az oktatás állt, de több vezetı is hangsúlyozta, hogy a romák társadalmi integrációja az európai munkaerıpiaci problémák egyik megoldása lehet. A brüsszeli platformot elsısorban a tagállamok, nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervezetek, továbbá akadémiai intézmények szakértıi számára szervezték. A romák európai integrációját megvitatni hivatott rendezvény középpontjában az oktatás állt, mivel szakértık szerint a rossz minıségő oktatás a munkanélküliség, szegénység és rossz egészségügyi helyzet ördögi körét idézi elı a romák körében. A találkozón részt vett Ján Figel’, oktatásért képzésért, kultúráért és ifjúságért felelıs biztos is.
A rendezvényt a svéd elnökség az Európai Bizottsággal közösen szervezte. A találkozón elnökölt Christer Hallerby, svéd integrációs és esélyegyenlıségi miniszter mellé rendelt államtitkár, illetve részt vett Vladimír Špidla, szociális ügyekért és esélyegyenlıségért felelıs biztos, valamint Ján Figel’, oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelıs biztos. „A romák integrációja az Európai Unió, mint jogok és értékek közösségének lakmuszpapírja. Csak akkor becsüljük meg azokat az értékeket, melyekre az EU épült, ha garantálni tudjuk, hogy minden roma férfi, nı és gyermek egyenlı jogokkal és egyenlı esélyekkel rendelkezik az életben. Pragmatikus, konstruktív és nemmegkülönböztetı politikákra van szükség, melyek úgy [segítenek] a romákon, hogy közben nem zárnak ki más, hasonlóan hátrányos helyzető embereket.” – jelentette ki Ján Figel’, egyetértésben Vladimír Špidla, szociális ügyekért és esélyegyenlıségért felelıs biztossal. Bár a találkozón elsıdlegesen a romák integrációját elısegítı oktatáspolitikát kívánták megvitatni, Vladimír Špidla emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió gazdasága számára is kiemelt jelentıséggel bír a romák esélyegyenlısége. „Munkaügyi szempontokból nemcsak az oktatás fontos, […] a roma gyerekek oktatási folyamatának sikere elválaszthatatlan a szülık foglalkoztatásától, lakáshelyzetüktıl és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésüktıl is. Ebbıl adódóan alapvetıen fontos, hogy a romák oktatását célzó politikák ne legyenek elszigetelve a foglalkoztatástól és szociális ügyektıl, a lakáskérdéstıl és az egészségügytıl.” – hangsúlyozta a biztos. Vélemények: Göncz Kinga, EP-képviselı (MSZP), az EurActivnak elmondta, a magyar szocialista EP-képviselık, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége által támogatott célja, „a társadalmi kirekesztés megszüntetése, a romák minél teljesebb részvételének megvalósítása, egyenlı jogok és egyenlı esélyek biztosítása. Mindehhez elengedhetetlen a roma NGO-kkal való együttmőködés, illetve annak megvalósítása, hogy a programok európai uniós forrásból támogathatóak legyenek”. A képviselını ugyanakkor rámutatott, az oktatási integráció csak akkor lehet sikeres, „ha komplex programok egyszerre kezelik az oktatási hátrányokat, a szülık munkanélküliségét, az egészségügyi helyzetet, a lakhatási problémákat”. Járóka Lívia, az Európai Néppárt EP-képviselıje (Fidesz) elmondta ígéretes kezdetnek tartja a Roma Platformot, azonban hozzátette, „de a jövıben sokkal több kell, hogy legyen, mint a jó gyakorlatok cseréjének fóruma.” „Amint az Európai Parlament azt számos határozatában sürgette, egy olyan pártokon és ciklusokon átnyúló, hosszú távú programra van szükség, amelyet csupán az EU biztosíthat a normatív jogalkotásra való felhatalmazása révén. A hangzatos politikai szlogenek ugyanis sosem válnak valóra világos jogalkotási elkötelezettség, hiteles költségvetési ráfordítás és a kormányok egyértelmő kötelezettsége nélkül. Elengedhetetlen továbbá felmérni a helyi közösségek valós igényeit és sikerre vinni a kisléptékő, helyi célkitőzéseket. Ezért egyrészt érdemes lenne kiterjedt felméréseket végezni a helyi célcsoportok igényeit illetıen, másrészt elsı kézbıl felülvizsgálni, hogy mit is tekinthetünk "jó gyakorlatnak", nehogy a tagállami kormányok hurráoptimista beszámolói félrevezessenek.” – írta az EurActivnak adott nyilatkozatában a képviselını. Háttér Jelenleg a romák az Európai Unió egyik legnagyobb számú etnikai kisebbsége. Az Unió legtöbb országában jelen levı, összesen több millió fıt számláló etnikai csoport körében magas a szegénység és a munkanélküliség kockázata. Ezen tovább ront a romákkal szembeni diszkrimináció, melynek problémáját az Európai Unió az Európai Strukturális Alapokból finanszírozva kívánja megoldani. Ennek részét képezi a ma is formálódó Európai Roma Stratégia. A stratégia kidolgozása és a romák integrációjáért tett erıfeszítések szempontjából fontos mérföldkı volt a tavaly szeptemberben megrendezett elsı Európai Roma Csúcstalálkozó. Ez volt az elsı EU által szervezett roma találkozó. Az elsı roma csúcs két fontos eredménye, hogy a romák felzárkóztatásáért tett új partnerségek körébe bevonták a civil társadalommal való kapcsolatokat is, illetve hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke egy, a romák kirekesztése elleni európai platform összehívását javasolta. Ez vezetett az elsı európai platform megrendezéséhez, melyre a cseh elnökség keretében 2009. április 24-én került sor Prágában. A találkozón a tagállamok mellett az EU, valamint nemzetközi és civil szervezetek képviseltették magukat. Az összejövetelen az Európai Bizottság bemutatta, milyen európai szintő eszközökkel
52
és politikákkal kívánja segíteni a romák felzárkózását 2009-2010-ben. Erre egy 5 millió eurós összeget kívánt fordítani, a 2009. évi közös költségvetésbıl elkülönítve. A tervek szerint a Bizottság 2010 elején tesz részletes jelentést a programban elért eredményekrıl, még a 2010 áprilisában, Spanyolországban megrendezendı második roma csúcstalálkozó elıtt. Magyarországon a romák társadalmi felzárkózását 2007. óta a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terve segíti elı. A stratégiai terv végrehajtását a kormány mindig két évre szóló intézkedési tervek formájában végzi. Jelenleg a 2008-2009-es évi intézkedési terv végrehajtása van folyamatban, mely konkrét projekteket foglal magába, s kiterjed az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, az egészségügy, a kultúra, a média és a sport területére. A magyar kormánynak a Stratégiai Tervben megfogalmazott célok elérésérıl független szakértık által végzett vizsgálatait 2011-ben, illetve 2015-ben kell bemutatnia az Országgyőlés elıtt.
THORBJORN JAGLAND LETT AZ EURÓPA TANÁCS ÚJ FİTITKÁRA Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Strasbourg, 2009. szeptember 29., kedd (MTI) Thorbjorn Jaglandot, a norvég parlament munkáspárti elnökét választotta meg kedden az Európa Tanács (ET) új fıtitkárává a strasbourgi székhelyő összeurópai intézmény parlamenti közgyőlése. Jagland, aki hazájában 1996 és 1997 között miniszterelnöki tisztséget is betöltött, Wlodzimierz Cimoszewicz baloldali lengyel szenátorral versenghetett a posztért, és 165-87 arányú gyızelmet aratott. Az 58 éves norvég politikus 2005-ben lett a Storting (a norvég parlament) elnöke. Külügyminiszterként is szolgált, 2000-2001ben. Az elızı fıtitkár, a brit Terry Davis megbízatása augusztus végén járt le, azóta a feladatkört ideiglenesen a holland Maud de Boer-Buquicchio látta el. Idén júniusban az ET parlamenti közgyőlése még nem volt hajlandó új fıtitkárt választani, mert a tagállamok külügyminisztereinek bizottsága a magyar liberális Eörsi Mátyást és a belga kereszténydemokrata Luc Van den Brandét kihúzta a jelöltlistáról, arra hivatkozva, hogy nincs kormányfıi tapasztalatuk. A most öt évre megválasztott Thorbjorn Jagland korábban azt mondta az MTI-nek: megválasztása esetén az ET titkárságának reformjára törekedne, mert az szerinte nem elég hatékony az olyan kihívások kezelésében, mint az emberkereskedelem, a nemek egyenjogúságának problematikája, a gyermekek védelme, illetıleg az idegenellenesség és a migrációhoz kapcsolódó egyéb problémák sora. Ezekre a kihívást jelentı témakörökre a megválasztása után tartott sajtótájékoztatóján is kitért, kiegészítve a felsorolást a nagyvárosi bőnözéssel, valamint a nemzeti kisebbségek problémáival - utóbbiról azt mondva, hogy az számos európai országban súlyos gondot jelent. A strasbourgi székhelyő Európa Tanácsot arra hozták létre 1949-ben, hogy emelje a kontinens országaiban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának színvonalát. Magyarország volt az elsı, amely az úgynevezett "keleti blokkból" - még 1990-ben - tagjává vált a szervezetnek. Jelenleg 47 tagországa van, beleértve Oroszországot és a kaukázusi országokat is. Létrehozása óta az ET csaknem kétszáz olyan nemzetközi szerzıdést, illetve egyezményt dolgozott ki, amelyek jogilag kötelezı érvényőek. Ezek közül legfontosabb az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezségokmány, amelyet 1950-ben írtak alá Rómában. Ehhez az EP-be belépı minden új tagállamnak csatlakoznia kell. Az Európa Tanács égisze alatt mőködik az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ehhez a strasbourgi bírói fórumhoz akkor lehet fordulni, ha a panaszos már minden jogorvoslati lehetıséget kimerített hazájában. Az Európa Tanács parlamenti közgyőlése a nemzeti törvényhozásokból érkezett, összesen 318 képviselıbıl áll, és negyedévente tart egyhetes ülésszakot. A miniszterek bizottsága nevő testület a 47 tagállam külügyminiszterébıl tevıdik össze. Az ET ebben az évben 205 millió euróval gazdálkodhat. Ezt nagyon szőkös keretnek tekintik, hiszen az ET tevékenységének nagy része meglehetısen költséges: az emberi jogi problémák feltárására, figyelemmel kísérésére rendszeres megfigyelı, úgynevezett "monitorozó" munkát folytat az ET a tagállamokban.
53
A KÍNAI ELNÖK A KISEBBSÉGI KULTÚRÁK NAGYOBB TISZTELETÉRE HÍVOTT FEL Peking, 2009. szeptember 29., kedd (MTI/Reuters) A nemzeti kisebbségek megértése érdekében nagyobb erıfeszítésekre szólította fel Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfı-pártvezetı a többségi han nemzetiségbıl származó tisztségviselıket, mivel az elmúlt két évben az ország két tartományát is etnikai indíttatású erıszakos cselekmények rázták meg. Kína területén 56 nemzetiség él a muzulmán ujguroktól kezdve a buddhista tibetiekig, de a lakosság túlnyomó többségét a han nemzetiség tagjai teszik ki, s a nemzeti kisebbségek által lakott területeken is általában ık töltik be a vezetı tisztségeket. Némelyik nemzeti kisebbség - például Tibetben és a nyugat-kínai Hszincsiang (Xinjiang)-Ujgur tartományban viszont nyelve, kultúrája és vallása háttérbe szorítására panaszkodik, ami erıszakba torkolló tiltakozó megmozdulásokat váltott ki. Júliusban mintegy 200 ember halt meg etnikai színezető erıszakos cselekményekben Hszincsiang-Ujgur tartományban, korábban Tibetben voltak hasonló tiltakozások. Hu Csintao az Új Kína hírügynökség által kedden idézett beszédében nyomatékosan hangsúlyozta: azoknak a "han nemzetiségő elvtársaknak", akik etnikai kisebbség által lakott területen dolgoznak, több erıfeszítést kell tenniük a kisebbség nyelvének tanulmányozására, a helyi lakosság történelmének és kultúrájának megértésére, és szoros viszonyt kell ápolniuk a kisebbségekkel. Minden etnikai csoport a szülıföld nagy családjának értékes, szerves tagja" - hangoztatta a politikus. Hu mindazonáltal nem tett említést arról, hogy a kínai kommunista állam megalakításának 60. évfordulójára készülıdı Kínai Kommunista Párt engedni készülne a kisebbségi területek szoros hatalmi ellenırzésébıl. Kínában számos ilyen terület igen gazdag ásványkincsekben.
EURÓPÁBAN MINDEN HETEDIK EMBER EGY KISEBBSÉG TAGJA - 60 ÉVES AZ EURÓPAI NEMZETISÉGEK SZÖVETSÉGI UNIÓJA Kitekintı 2009. szeptember 30., szerda „Többszínőségben élünk” – a mottója a héten 60. születésnapját ünneplı Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniójának (Federal Union of European Nationalities). A kerek évfordulót egy háromnapos brüsszeli kongresszussal ünnepli a FUEN. A cikk elolvasása megfelelı születésnapi ajándék lesz a szervezet számára. Az alapítás és a célkitőzések A FUEN-t 1949-ben azzal a céllal alapították, hogy képviselje Európa nemzeti és tradicionális kisebbségeinek érdekeit és ernyıszervezetként összefogja az egyes kisebbségi közösségek érdekképviseleteit. Az elmúlt hatvan évben Európa szerte elismert – nem-kormányzati – szervezetté nıtte ki magát az Unió, és vált kormányzatok, nemzetközi szervezetek és kutató intézetek egyenrangú partnerévé a nemzeti kisebbség védeleméért vívott „békés harcban”. A FUEN egyik legfontosabb célja, hogy elısegítse a nemzeti és tradicionális kisebbségi nyelveknek, kultúráknak, illetve a közösségek történelmének és identitásának megırzését. A cél elérését azonban csakis békés eszközökkel tartja megvalósíthatónak, a szeprataizmus és az erıszakos határmódosítás lehetıségét elítéli az Unió. A FUEN tulajdonképpen a kisebbség és többség békés egymás mellett élésének megvalósítását tőzte zászlajára. (A FUEN elnök szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos felszólalását a Kitekintı is közzé adta) Tudta Ön, hogy Európában minden hetedik ember egy nemzeti kisebbséghez tartozik? Európa 45 országában közel 330 különféle nemzetiség van, amelyek közül közel kilencven millióan kisebbségben élnek. Az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója már a 60-as években kidolgozta a kisebbségi jogok védelmére vonatkozó legfontosabb szabályokat és elveket, majd késıbb az etnikai csoportok jogairól is készített ajánlásokat. Ezek a kezdeményezések bekerültek a nagyobb nemzetközi intézmények – így az Európa Tanács, az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Parlament vagy az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezete – bürokratikus gépezetébe, és ilyen vagy olyan módon, de felhasználásra kerültek. Igaz a gépezet másik oldalán Európa kisebbségei még a mai napig várják az átfogó kisebbségvédelmi rendszer kialakításának bejelentését. (De azért ne legyünk telhetetlenek, mert van már nekünk Nyelvi Kartánk és Keretegyezményünk is, bár az mindig hasznos, ha még van hova fejlıdni…) A 2006-ban elfogadott legfrissebb tradicionális kisebbségekre vonatkozó Kartát az alábbi oldalon olvashatják el.
54
A FUEN összesen 84 (44 teljes jogú, és 40 társult) tagszervezetet tömörít Európa 32 országából, és ezzel a kontinens nemzeti kisebbségeit képviselı szervezetek legnagyobb európai tömörülésének számít. Három napig tart az ünneplés A szeptember 29-e és október 2-a között, Brüsszelben megrendezett kongresszus méltó megünneplése lesz a FUEN 60 éves fennállásának. Kedden a koraesti órákban a flensburgi Kisebbségi Ügyek Európai Központjából (ECMI) érkezett kutató alapjogokkal foglalkozó elıadásával és a FUEN elnök megnyitójával kezdıdött meg a konferencia. A tagszervezetek képviselı a szerdai napot az Európai Parlamentben töltik, ahol az Európai Párbeszéd Fórum keretében európai képviselıkkel is találkoznak. A születésnap hivatalos megünneplésére csütörtökön, a Régiók Tanácsában kerül majd sor, amelyen a többnyelvőségért felelıs – bár egyelıre csak kirakati szerepet betöltı – román Biztos is részt vesz. Pénteken a FUEN közgyőlést követıen a belgiumi német kisebbség mintaértékő autonómiáját látogatják majd meg a szervezetek. A jövıben feltehetıen szorosabbra főzıdik a FUEN és az Európai Parlament viszonya is. Igaz még nem hivatalosan, de már újjáalakult az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja, amely kifejezett hangsúlyt szeretne fektetni a NGO-kal való együttmőködésre. Errıl a szeptemberi strasbourgi plenáris ülés után Gál Kinga néppárti képviselı, a munkacsoport ideiglenes elnöke számolt be. A terveivel kapcsolatban a képviselı asszony elmondta, „hogy erısíteni szeretné a munkacsoport kapcsolatrendszerét az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezettel, az Európa Tanáccsal, valamint az EU alapjogi ügynökségével. Továbbá szorosan együtt kíván mőködni a FUEN-nel, és hangsúlyt kíván helyezni a nyelvhasználat kérdéseire.” Merre a jövı? A nemzeti kisebbségekért vívott békés harc sokszor, vagy talán legtöbbször szélmalom-harcnak tőnik napjaink Európájában… de pontosan ezek azok a szervezetek és kezdeményezések, amelyek szépen lassan, de kitartó munkával, valóban változtatni tudnak a helytelen európai beidegzıdéseken. Ezért Isten éltesse a FUEN-t, és adjon neki még sok hasznos évtizedet!
AZ EURÓPA TANÁCS A KISEBBSÉGVÉDELEM FONTOS TEREPE Kárpáti János, az MTI tudósítója írja: Strasbourg, 2009. október 1., csütörtök (MTI) A strasbourgi székhelyő Európa Tanács (ET) - amelynek parlamenti közgyőlése a héten tartotta ıszi ülésszakát - egyik legnagyobb jelentısége magyar szempontból az, hogy megköveteli és figyelemmel kíséri az emberi és kisebbségi jogok, így a határon túli magyar kisebbség jogainak érvényesülését. Amikor a kisebbségvédelmi törekvéseinkhez nemzetközi szervezetet keresünk partnerként, elıtérbe kerül az Európa Tanács. Ez az egyik olyan terület, ahol az ET-ben gyakran fellépünk, amire különleges figyelmet fordítunk, ahol igazán kezdeményezıek vagyunk, ahol alakítani szeretnénk a szervezetet" - mondta az MTInek József Judit nagykövet, az ET mellett mőködı magyar állandó képviselet vezetıje. Az Európa Tanács két olyan nemzetközi egyezménynek is letéteményese, amely kisebbségvédelmi szabályokat fogalmaz meg. Az ıszi ülésszakon Thorbjorn Jagland eddigi norvég parlamenti elnök személyében új ET-fıtitkárt választottak öt évre, valamint kiemelten foglalkoztak a tavaly augusztusi orosz-grúz háború utáni helyzettel. Bírálták Moszkvát, amiért - dacolva az ET elıírásaival - nem teszi lehetıvé a háború miatt otthonukból elmenekültek hazatérését, illetve a tőzszünetet megfigyelık ténykedését a szakadár Dél-Oszétia és Abházia közigazgatási határain belül. A szlovák államnyelvtörvény módosításának ügye ugyanakkor nem került a parlamenti közgyőlés nyilvános napirendjére, pedig a kérdés beleillik az emberi jogok betartásán, a demokrácián és a jogállamiságon ırködı ET tevékenységébe. A plenáris ülésen ugyanis általában súlyosabb emberi jogsértések szerepelnek, így például egyes országokban elkövetett újságíró-gyilkosságok, emberi jogi aktivisták tömeges eltőnése. A szlovák nyelvtörvény kérdése ettıl még megjelenhet a napirenden, de valószínőleg nem kizárólag szlovák vonatkozásban, hanem általánosabb jelleggel. Meghatározott számú képviselınek joga van ahhoz, hogy olyan indítványt terjesszen elı, amelyben kérik: vizsgálja meg az ET, miként lehet úgy védeni az államnyelvet, hogy az nem jár együtt a kisebbségi jogok szőkítésével. Ehhez kapcsolódóan meg lehet nézni, mi a helyzet a tagállamokban, milyen jogrendi garanciák építhetık ki annak érdekében, hogy az államnyelv védelme ne
55
ütközzön a kisebbségi jogokkal. A szlovák kormány véleménykérés céljából az ET Velencei Bizottsága elé utalta a módosított nyelvtörvényt. Ez a szakértıi testület szigorúan a nemzetközi joggal való összeegyeztethetıség szempontjából vizsgálja a normaszöveget. ET-tisztviselık és diplomaták körében megfogalmazódik olyan értelmezés, hogy a szlovákok ezzel mintegy elébe mentek a dolgoknak, és így nem mások kezdeményezésére került a nyelvtörvény ügye a Velencei Bizottság elé. Várható, hogy a Velencei Bizottság a szlovák kormánnyal és az érintett kisebbségekkel is keresni fogja a kapcsolatot, kérni fogja a véleményüket. Ha lát valamilyen problémát a törvény szövegében, bizonyára konkrét javaslatokat tesz majd. A nemzeti kisebbségvédelem mellett magyar szempontból szintén fontos tevékenységi terület az ET-ben a romák szociális és emberi jogi helyzetének a figyelemmel kísérése, ami nem kizárólag magyar ügy, hanem több más országot érintı probléma. Egyetlen ország "kipécézésének" nincs kultúrája az ET-ben, és a szervezet "monitorozó" csoportjai minden ország - nem csak az újonnan csatlakozottak - viszonylatában áttekintik a problémákat, majd megoldási javaslatokat tartalmazó konkrét felhívással fordulnak az érintett kormányokhoz. Romaügyben például voltak már kellemetlen pillanatai az angol, vagy éppen a moldovai nagykövetnek is. Magyarország egyébként kifejezetten kezdeményezı romaügyben: határozottan és hangsúlyozottan támogatja például az ET-hez szorosan kapcsolódó, Európai Romák és Utazók Fóruma nevő szervezetet, amely gyakorlatilag az egyetlen roma képviseleti fórum nemzetközi szinten. Ami az Európa Tanács szempontjából a hét eseményét, a fıtitkárválasztást illeti, a magyar nagykövet felhívta a figyelmet arra: általános vélekedés szerint az elızı két-három fıtitkár hivatali ideje alatt az Európa Tanács fokozatosan vesztett nemzetközi súlyából. Sokak szerint ez nem csak objektív külsı okoknak - más nemzetközi intézmények erısödésének, például az EU bıvülésének - a számlájára volt írható, hanem maguk az ET-fıtitkárok sem tudtak kellı súlyt kölcsönözni az ET-nek a többi nemzetközi szervezettel való összehasonlításban. Most "új típusú" fıtitkárt választottak, egy volt kormányfıt - abban a reményben, hogy neki kiterjedt európai kapcsolatrendszere van, tudja, miként kell a nagy fajsúlyú nemzetközi szereplıkkel tárgyalni, és akkor talán az ET súlya is ennek megfelelıen növekedni fog. A klasszikus kormányközi együttmőködési szervezet élén álló fıtitkár ugyanakkor nem különleges hatalommal felruházott személy. Valamennyi lépésérıl beszámolási kötelezettséggel tartozik a tagállamoknak. A strasbourgi magyar ETképviselet vezetıje ugyanakkor úgy látja: minden olyan ország szemében, amely az EU tagjává válik, az ET jelentısége valamelyest csökken. Ez nem politikai szempontból értendı, hanem a mindennapok gyakorlatában, abban az értelemben, hogy az állami adminisztrációk óhatatlanul nagyobb figyelmet fordítanak, és több erıforrást mozgósítanak az unióra, ahol kötelezı jogszabályokat írnak elı, ahol a tagországoknak anyagi érdekeltségeik vannak nap mint nap minden döntésben. Ezt az ET nem mondhatja el magáról. Ezzel együtt az ET jelentıs mértékben segíti magának az EU-nak is a tevékenységét, amennyiben az EU nagyon komolyan figyelembe veszi mindazt, amit az Európa Tanács a maga monitoring intézményrendszerén keresztül mond az egyes ET-tagállamokról azokon a területeken, amelyeken az ET kompetens, vagyis az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tekintetében.
V4-KÜLÜGYMINISZTEREK –TÁMOGATÁSA NYUGAT-BALKÁN EU-INTEGRÁCIÓS TÖREKVÉSEINEK Budapest, 2009. október 1., csütörtök (MTI) A visegrádi országok (V4) elkötelezettek a Nyugat-Balkán stabilizációja, EU-integrációs törekvéseinek támogatása mellett, az országcsoport soros elnökeként Magyarország ezt azzal is jelezni akarja, hogy a térséget állítja a jövı keddi budapesti külügyminiszteri találkozó középpontjába - hangzott el egy csütörtöki háttérbeszélgetésen a Külügyminisztériumban. A visegrádi országok - Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország - külügyminisztereinek találkozójára a magyar diplomácia vezetıje meghívta belga és spanyol kollégáit is, hogy a V4-országok megtudják, milyen szerepet tölt majd be a Nyugat-Balkán soros EU-elnöki programjukban. Magyarország július elsején vette át a V4-országcsoport - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - soros elnöki tisztét. Az Európai Unió soros elnöki feladatait Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal együtt látja el. A trojka mandátuma 2010-11-re szól, a fél éves soros elnöki tisztet Magyarország 2011. január 1-jén veszi át. Ugyancsak a magyar fıvárosba érkezik valamennyi nyugat-balkáni ország külügyminisztere, ıket kollégáik informális munkaebéden tájékoztatják majd a délelıtti megbeszélésekrıl.
56
A szervezık azért is döntöttek az informális munkaebéd mellett, mert szándékuk szerint így oldottabb, kötetlenebb eszmecserére lesz mód, továbbá figyelembe kellett venni azt is, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltását a meghívott tárcavezetık országai közül sem Szlovákia, sem pedig Spanyolország nem ismerte el. A szerb, horvát, montenegrói, macedón, albán, boszniai-hercegovinai és koszovói külügyminiszterrel kibıvített informális munkaebédet az állami szimbólumok teljes mellızésével tartják, és a teremben kizárólag a miniszterek lesznek jelen. Egy külügyi forrás úgy fogalmazott, a Nyugat-Balkán mára "zárvány az EU testében". Bár a térség országainak uniós csatlakozása - Horvátországot leszámítva, amellyel ismét lendületet vettek az integrációs tárgyalások csak hosszabb távon képzelhetı el, az EU valamennyi tagállamának érdeke a Nyugat-Balkán stabilizációja, gazdasági felzárkóztatása. Ugyanígy közös érdek, hogy az unió koszovói igazságszolgáltatási és rendıri missziója, az EULEX elláthassa feladatát, csökkenjen a bőnözés, sikerüljön felszámolni a csempészútvonalakat. Az MTI kérdésére, hogy Magyarország a nyugat-balkáni országok integrációjának támogatásában mely uniós tagállamokra számíthat, a külügyi forrás kiemelte, a V4-ek egyértelmően bıvítéspártiak, de az összes, 2004-ben csatlakozott tagállam támogatja a feltételek teljesítése esetén a nyugatbalkáni országok befogadását. Svédország és Nagy-Britannia is az integrációjuk mellett van. A tagállamok között ugyanakkor vannak óvatosabbak és olyanok is, amelyek kifejezetten a bıvítés lassúbb ütemére voksolnak. Spanyolország is támogatja ugyan az EU bıvítését, de nem ugyanolyan hıfokon mint Magyarország, Belgium pedig "kifejezetten az óvatosan haladók táborába tartozik - hangzott el a háttérbeszélgetésen. Kétségtelen, hogy a gazdasági válság nem a bıvítéspártiak malmára hajtja a vizet, továbbá számításba kell venni: az uniós joganyag tovább bıvült az utolsó nagy csatlakozási hulláma óta, s így azt a nyugat-balkáni országoknak még nehezebb átvenniük. Továbbá gazdasági-politikai adottságaik okán amúgy is nehezebb helyzetben vannak, amikor meg akarnak felelni az EU támasztotta követelményeknek. Ám ha a csatlakozásukra jelenleg nem is határozható meg menetrend, a vízumliberalizációban elırelépés érhetı el. Három ország - Szerbia, Montenegró és Macedónia esetében a vízummentes utazás az EU-országokba várhatóan a közeljövıben megvalósul, Albániának, Bosznia-Hercegovinának és Koszovónak erre feltehetıen tovább kell várnia. Magyarország a keddi konferencián mindenesetre meg akarja erısíteni, hogy ezen országokat is támogatja szándékuk elérésében. MTI 2009. október 1.,
EURÓPÁBAN SEHOL SEM JÓ CIGÁNYNAK LENNI Index 2009. október 3., szombat Európa legnagyobb létszámú kisebbsége a cigányság. A román cigányok helyzete a legrosszabb, akiket egykor rabszolgasorban tartottak. Olaszországban a romák kitoloncolása mellett döntött a kormány, Bulgáriában nem engednék ıket szülni, Spanyolországban pedig hivatalosan nem vesznek róluk tudomást. A cigányokról szóló sorozatunkban szó volt már a segélyezésrıl, a bőnözésrıl, a munkáról, arról, hogy egyáltalán ki a cigány, most pedig a legtöbb európai cigánynak otthont adó országok romahelyzetét összegeztük. Az Európa Tanács adatai szerint Európa legnagyobb létszámú kisebbsége a roma. A becsült létszámok szerint az EU-ban Románia, Bulgária és Spanyolország után nálunk van a legnagyobb létszámú közösség (az EU-n kívül Törökországban és Oroszországban lakik több cigány, mint itthon.) A létszámában legnagyobb roma közösségeket elszállásoló EU-s országokban hasonlóan rossz, de inkább rosszabb helyzetben élnek a romák, mint Magyarországon, sıt, kisebbségi jogaik állapota még kellemetlenebb, mint itthon. Más országban is cigány a cigány Romániában él a legtöbb európai cigány. Hivatalosan a teljes népesség 2,5 százaléka, vagyis 535 ezer, ám egyes becslések szerint valójában akár 2,5 millió is lehet a közösség létszáma. Európában itt tartották egyedüliként rabszolgasorban a cigányokat (csak 1865-ben szabadultak fel), majd a modern idıkben 1990 és 1993 között brutális antiroma pogromok tépázták a romániai cigányok életét. A többségi lakosság és a romák között mindennaposak a feszültségek, sıt, a kisebbségi magyar lakosság és a romák között is. Erdélyben, a csíkszentmártoni magyarok a kétszáz fıs helyi cigány közösség kitelepítését kérték. A konfliktusban a cigányok egy magyar családot bántalmaztak, a magyarok pedig Molotov-koktélokat dobtak a cigányok házaira. Bolgár romák felvonulása Szófiában
57
Az Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) jelentése szerint a romániai cigányok négy százalékának nincs személyi igazolványa sem, ami miatt számtalan állampolgári alapjogukat sem tudják gyakorolni. Romániában mindenki közül a cigányoknak megy legrosszabban a sora, talán az ország EU-s csatlakozása után, 2007-tıl ezért vándoroltak ki nagy tömegekben nyugat-európai országokba: Spanyolországba, Olaszországba. A kivándorlók pontos számát nem lehet tudni, de a Times szerint az olaszországi, menekülttáborokban élı cigányok hatvan százaléka Romániából és a Balkánról érkezett. Ez persze számtalan, gyakran tragikus feszültségpontot jelent a bevándorló romák és a befogadó ország között, amely Olaszország esetében a kitoloncolásban csúcsosodik. 2007-ben nagy sajtóvisszhangot kapott az az eset, amikor az egyik cigánytáborban élı román férfi megerıszakolt egy római asszonyt, aki pár nappal késıbb a kórházban belehalt sérüléseibe. Válaszként az olasz hatóságok megkezdték az általuk a közbiztonság szempontjából veszélyesnek tartott romániai bevándorlók kitoloncolását, és felszámoltak azt a cigánytábort, ahol a gyilkossággal gyanúsított román férfi élt. Az olasz kormány az eset hatására azonnal lépett: megváltoztatta a kitoloncolás szabályait, így azóta sokkal könnyebb dolga van a hatóságnak, ha valakit nem kívánatosnak tart az országban. A kormányrendelet kritikusai azzal érveltek, hogy a döntés megnövelte az önbíráskodás kockázatát, ugyanis nem sokkal késıbb késekkel, botokkal, vasrudakkal támadtak négy romániai bevándorlóra egy római bevásárlóközpont parkolójában. Tavaly májusban pedig ismeretlen támadók egy Nápoly melletti romatelepet gyújtottak fel, ahol fıként romániai cigányok éltek. Az olasz kitoloncolás elızméne - egy romániai cigány bevándorló 2007-ben megerıszakolt egy római asszonyt, aki késıbb belehalt sérüléseibe Miért utáljuk a kisebbségeket? Szociálpszichológiai közhely, hogy többségi szemmel a kisebbségi lét ritkább, eltérıbb, jó vagy rossz értelemben érdekesebb, ezért e kitüntetett szerepénél fogva nagy érdeklıdést vált ki. Az ismeretlentıl rendszerint ódzkodunk, de izgat is bennünket, a felfokozott állapot, a más iránti megnövekedett figyelem pedig érzékenyebbé teheti az embert a negatív érzésekre. A „másmilyen mint én"-érzete azt a hamis összefüggést sugallhatja, hogy a másmilyen egyben rossz, ijesztı, deviáns. Ezáltal az együttélés többség és kisebbség között gyakran nem problémamentes, leegyszerősítve: nincs olyan hely, ahol ne utálnának valakit a származása miatt. A spanyolok nem tekintik a cigányt cigánynak A spanyolországi, gitanónak nevezett cigányoknak nincs semmilyen politikai védelmük. Magyarországtól eltérıen nem tekintik a cigányokat etnikai kisebbségnek, ezért semmilyen (identitásuk, kultúrájuk, nyelvük védelmére irányuló) kisebbségi jog nem illeti ıket. Nincs állami, sem kormányzati szervezet, amely speciálisan a cigányokkal foglalkozna, de az ERRC adatai szerint az állampolgárok egyenlı bánásmódját sem felügyeli semmilyen hatóság, pedig azt a kisebbségekre vonatkozó EU-s direktíva elvárja. A spanyol kormányzat cigányügyi tervét sokat bírálták a spanyol roma vezetık, egyfelıl, mert egyáltalán nem vonták be ıket a program kidolgozásába, másfelıl, mert nem tetszett nekik, hogy a terv kizárólag szociális, és nem etnikai alapon védte volna ıket. A kisebbségeket tehát arrafelé nem hajlandóak etnikai alapon kezelni, de bevándorlóként, nemzetiségi alapon jobbak az érdekérvényesítı lehetıségeik: 2007-ben Andalúziában pártot alapítottak a bevándorló bolgárok és románok (akik között sok a roma). A DSA párt szlogenje a Védjük az érdekeiteket lett. Ne szüljenek a bolgár cigánylányok! Bulgáriában a roma közösség nyelvhasználatában, vallásában, életstílusában és jellemzı foglalkozásait illetıen is annyira heterogén, hogy a cigányságkutatók még azon is vitáznak olykor, hogy közösségnek lehet-e egyáltalán a bolgár romákat nevezni. A romák fele városban, másik fele faluban lakik, 44 százalékuk ortodox, 39 százalékuk muzulmán, 13 százalékuk protestáns vallású, különféle dialektusokat beszélnek. A csoport helyzete annyiban mindenesetre közös, hogy szociális helyzetük rossz, a magyar cigányokénál is rosszabb, a romániai cigányokéval vetekszik. A bulgáriai romák Ladányi János és Szelényi Iván kutatásai szerint sokkal kevésbé tagozódtak a társadalomba, mint a magyarországi romák, például azért, mert náluk sokkal többen beszélik ma is a romani cigány nyelvet, és sokkal több a gettószerő, csak romák által lakott terület. Talán soha nem volt Magyarországon olyan nyomorúságos terület, mint a bulgáriai, cigányok lakta városnegyedek, mint például a Szliven városának vasútállomása mellett található Nadezhda Roma.
58
A társadalomkutatók azt írják, Bulgáriában az egész roma társadalom kasztszerően van kirekesztve a többségi társadalomból. Talán ezért is fordulhat elı, hogy olykor kormányzati szintő kirohanásokat indítanak a politikusok a cigányok ellen. 2006-ban a bolgár egészségügyi miniszter az egészségügyi törvény módosítására vonatkozó javaslatában azt kezdeményezte, hogy tiltsák el a szüléstıl a 18 év alatti nıket. Gajdarszki egyértelmően kijelentette, hogy az új törvényjavaslat elsısorban a Bulgáriában élı etnikai kisebbségekhez tartozó fiatal nıket célozza meg. Ugyanabban az évben Dimitar Sztojanov, az Európai Parlament Bulgáriából delegált megfigyelıje küldött romaellenes kirohanásokkal tarkított elektronikus körlevelet a parlament valamennyi képviselıjének, amelyben többek között Járóka Líviát gyalázta, és ezzel kiváltotta a nemzetközi közvélemény felháborodását. Mivel a másik nagy bulgáriai kisebbség, a török közösség politikailag és kulturálisan is nagyon szervezett, a jó példa nyomán az utóbbi évtizedben több cigány párt is alakult Bulgáriában, igaz, a roma közösség sokfélesége, és a többség-kisebbség közti fesztültségek miatt számottevı politikai erıként nem állják meg a helyüket. Etnikai listák : Nyugat-Európában a bevándorlók a cigányok A többség és a kisebbség együttélése, a kulturális sokféleség a modern társadalmak tagoltságának egyik legfontosabb összetevıje. Szinte nincs olyan ország Nyugat-Európában, ahol ne volna egy vagy több olyan kisebbségi csoport, mint Magyarországon a cigányság, amely – rendszerint számossága, külseje okán – a többinél sokkal láthatóbb. De honnan tudják a hivatalok Nyugat-Európában, hogy ki kicsoda? Lehet máshol listázni a kisebbségeket? Angliában Európában egyedüli módon létezik a listázás és a pozitív diszkrimináció. Egy Stephen Lawrence nevő, 18 éves fiú tragikus halála miatt alakult ki ez a rendszer, akit 1993-ben négy fiatal szúrt le egy dél-londoni metrómegállóban, a szemtanúk állítása szerint pusztán azért, mert Lawrence fekete volt. Az ügyészség a szemtanúk vallomása ellenére elegendı bizonyíték hiányában felmentette a gyanúsítottakat és a gyilkosságért soha senkit nem ítéltek el. 1999-ben újra vizsgálták az ügyet, és akkor a nyomozó hatóság kimondta, hogy az ügy az intézményes rasszizmus példája, és egyben a „modernkori brit igazságszolgáltatás egyik legfontosabb momentuma". Az 1976-os kisebbségi törvényt még ugyanebben az évben módosították, mert úgy döntött a kormány, hogy nyilvántartják az emberek származási hátterét, hogy megelızzék a rendırségi, hivatali, intézményes visszaéléseket, valamint láthatóvá tegyék a társadalmi hátrányokat. Az iskolákban, munkahelyeken, pályázatok esetén kötelezı jelleggel nyilatkozni kell a származásról, és az állampolgárok mondhatnak bármit magukról, az adatot senki nem kérdıjelezi meg. A válaszadási hajlandóság magas, és ez a gyakorlat egész Európában csak az Egyesült Királyságban létezik. Az angol példát bírálók szerint azonban az esélyegyenlıség jegyében mőködtetett rendszer egy alapvetı emberi jogot, a szabad identitásválasztást húzza vastag ceruzával keresztbe. İk nem szeretik, hogy kötelezı nyilatkozni a származásukról. Bár Franciaország etnikailag az egyik legváltozatosabb európai ország, náluk történelmi okokból kifolyólag a jog szerinti egyenlıség annyira fontos, hogy ha valaki megszerzi az állampolgárságot, akkor onnantól kezdve minden egyéb etnikai-, nemzetiségi-, kulturális jegyeit háttérbe szorítva francia lesz. Olyannyira, hogy vallási külsıségeitıl is érdemes megfosztania magát, a muszlim nık burkája ellen például rendszeresen felszólalnak, egészen a legmagasabb politikai szintig. Mindezt az egyenjogú állampolgárok alkotta, egy és oszthatatlan francia köztársasági eszme alapján teszik, amelyet alkotmányuk elsı pontja is rögzít. Éppen ezért, a franciáknál egészen 2009 márciusáig tabunak minısült a multikulturalizmus emlegetése, és az etnikai-, nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó információk bekérése. Sıt, ezt a tilalmat 1978-ban törvényben is rögzítették. Idén azonban - amikor Barack Obamát megválasztották az Egyesült Államokban, és így Franciaországban is elıtérbe került a nemzetiségi-, bevándorlási kérdés - Nicolas Sárközy köztársasági elnök javaslatára az ország nemzetiségi összetételét vizsgáló bizottság állt fel. A javaslatot politikai és származási hovatartozástól függetlenül rengeteg támadás érte, egyelıre nem lehet tudni, ötlete milyen eredményekkel zárul. Francia autóút cigánytáborral Hollandia leginkább látható kisebbségi csoportjai bevándorlók: törökök, marokkóiak, szurinamiak és HollandAntillákról érkezık. Az egyes csoportoknak szóló fejlesztések és marketingkampányok miatt az utóbbi években egy érdekes trend ütötte fel a fejét Hollandiában. A holland kormány által is alkalmazott rendszerben hatalmas adatbázisokat elemeznek, amelyen keresztül az egyes személyek vásárlási-, viselkedési szokásaikat hozzák összefüggésbe etnikai- vagy társadalmi hátterükkel. Ezt a rendszert a kormány gyakran a bevándorlókkal kapcsolatos politikai döntések, intézkedések esetében használja, írja Corien Prins, a Tilburg Egyetem jogi professzora. A szerzı szerint az esélyegyenlıség álcája mögött a kormány a bőncselekmények
59
elkövetıit, de azok között is csak a bevándorlókat akarja listázni. A jogászok és emberijogi szakemberek által üldözött, megbélyegzı eljárásban a kormány különösen a Holland-Antillákról érkezı fiatal férfiakra utazik.
AUSZTRIAI MAGYAR SZERVEZET AZ AUSZTRIAI KISEBBSÉGEKRİL SZÓLÓ JAVASLATRÓL Pálfy M. Katalin, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 2009. október 2., péntek (MTI) Az Ausztriai Magyar Szervezetek Központi Szövetsége egyetért azzal a szakértıi javaslattal, hogy jogi személyiséget kapjanak az ausztriai népcsoportok - mondta el Deák Ernı elnök pénteken az MTI érdeklıdésére. A Burgenlandon kívüli magyar szervezeteket összefogó szövetség elnöke mindamellett hangsúlyozta: összességében nem sok reményt lát arra, hogy az elkövetkezı években jelentıs változás történjen a nemzeti kisebbségekre - hivatalos osztrák szóhasználattal népcsoportokra - vonatkozó szabályozásban. Sem a gazdasági, sem a belpolitikai helyzet nem kedvez most a változtatásoknak - mondta. Egységes jogi helyzetet szorgalmaz az ausztriai népcsoportok, köztük a magyarok számára egy szakértıi tervezet, amelyet hétfın mutattak be Bécsben. A tervezet egyik fontos célkitőzése javítani a kisebbségi jogok érvényesítésének feltételeit. Ennek érdekében jogi személyiséggel ruházná fel a népcsoportokat, és bizonyos jogokat - mint például a kétnyelvő helységnévtáblákhoz főzıdı jog - a kisebbség tagjainak joga helyett népcsoportok kollektív jogaként határozna meg. Deák Ernı elmondta: jelenleg a nemzeti kisebbségek egyesületeinek helyzete nem sokban különbözik más ausztriai magánegyesületekétıl, és az úgynevezett népcsoporttanácsoknak csak tanácsadó jellege van. A tervezet külön kisebbségi pénzalap felállítását is javasolja. Ezzel kapcsolatban Deák Ernı az MTI kérdésére emlékeztetett arra, hogy 1995 óta nem változott a kisebbségi szervezeteknek kiutalt költségvetési támogatás összege. A szakértıi testület az alkotmány módosításával felsorolásszerően rögzítené a kisebbségi jogokat. Ugyanebben az alkotmánycikkelyben kisebb különbségekkel egységes szintre, a szlovén és a horvát népcsoportok nemzetközi szerzıdésben - az 1955-ös Államszerzıdésben - rögzített jogainak szintjére emelné a kisebbségek jogainak védelmét a hivatali nyelvhasználat, az oktatás és a kultúra területén. A tanulmány a törvényileg elismert nemzeti kisebbségek egyesületeinek ernyıszervezete, az Osztrák Népcsoportközpont kezdeményezésére készült. A felkérés annak alapján született, hogy a jelenlegi osztrák kormány jogalkotási programjában szerepel az 1976-ban született népcsoporttörvény átdolgozása és egy kisebbségi alapjogi katalógus alkotmányba foglalása.
EP JELENTÉS A ROMA STRATÉGIÁRÓL 2010-BEN RomNet, 2009. október 8. csütörtök Nyílt napot tartott az Európai Bizottság regionális politikáért felelıs fıigazgatósága a "Régiók és Városok Európai Hete" keretében. Járóka Lívia néppárti EP-képviselı a rendezvényen elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy a romák integrációja minden tagállam gazdasági érdeke. A kohéziós politikát értékelı szakmai mőhelybeszélgetésen Járóka Lívia, a Fidesz-MPSZ néppárti képviselınıje hangsúlyozta, hogy az anti-diszkriminációs és emberi jogi megközelítés mellett, a romák társadalmi befogadásának gazdasági és pénzügyi vonatkozására is kellı hangsúlyt kell helyezni. Az integráció fogalmazott a képviselını - ugyanis nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem egyben az ország elemi gazdasági érdeke, hiszen a többségi társadalom elöregedésével párhuzamosan a legnagyobb kisebbséget alkotó romák száma dinamikusan nı, és például Magyarországon egyes várakozások szerint az évszázad közepére meghaladja majd az aktív népesség felét. Járóka szerint a gazdasági szükségszerőséget jól példázza az oktatás területe, hiszen a társadalombiztosítási rendszer egyre súlyosbodó terheit a jövıben viselı népesség legnagyobb része most folytatja, vagy kezdi meg iskolai tanulmányait. A képviselını hangsúlyozta, hogy a vonatkozó kutatások szerint az a befektetés, amely ahhoz szükséges, hogy egy roma gyerek elvégezze a középiskolát, késıbb bıségesen megtérül a nemzeti költségvetéshez való hozzájárulásai révén. "Ahhoz, hogy a romák felnövekvı generációi ne a képzetlen munkanélküliek, hanem a foglalkoztatott, adófizetı polgárok táborát gyarapítsák, olyan pártokon és ciklusokon átnyúló európai
60
cselekvési terv szükséges, amely a problémákat a maguk összetettségében, egyidejőleg képes kezelni" fogalmazott. Járóka rámutatott, hogy az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában jövıre esedékes saját kezdeményezéső jelentésében egy ilyen, szilárd jogi alapokon nyugvó stratégia megalkotására fogja felkérni az újjáalakult Európai Bizottságot.
PRÁGÁBAN ALÁZTÁK A SZLOVÁKIAI ROMÁKAT Kitekintı Bumm.sk 2009. október 9., péntek A Prága belvárosában dolgozó szlovákiai romák „Jobban kellett volna tanulnom“ feliratú pólókban végezték munkájukat szerdán. Sört és cigarettát kaptak a sajátos reklámért. Csütörtökön azonban már nem akarták felvenni a pólókat. A pólók egy mőveltséget támogató kampány részeként viselték a szlovákiai romák – számolt be róla a Právo címő cseh napilap. František Šlehofer, a szlovákiai romákat alkalmazó építkezési vállalat tulajdonosa elmondta, a kampánynak nagy visszhangja volt, a reklám egyáltalán nem zavarta munkásait, „akik nem túl intelligensek“. A vállalatvezetı maga is felöltötte a ruhadarabot. A munkásokat szerdán még valóban nem zavarta a felirat, közölték, sört és cigarettát kaptak a pólók viseléséért, amit önként vállaltak. Egy nappal késıbb azonban már más volt a helyzet, a dolgozók megtagadták a póló felöltését. „Sajnáljuk, hogy ilyen kampányra használtak fel minket. Ez szégyen“ - nyilatkozta egyikük a Romea.cz portálnak. A kampányt szervezı ügynökség munkatársa elmondta, arra alapozták kampányukat, hogy a szülık gyakran mondják gyermeküknek, ha „nem fogsz tanulni, lapát mellett végzed“. Az ügynökség szerint a prágaiak inkább pozitívan értékelték a kampányt. Az egyik idısebb járókelı azonban rámutatott: „Ha mindenki tanulni fog, ki fog ásni?“ Volt olyan is, aki a sárga pólóban dolgozó romákat elnézve úgy vélte, biztos rabokról van szó. A kampányt eredetileg több naposra tervezték, ám végül csak egy napig tartott.
JAVULT A SZLOVÉN KISEBBSÉG HELYZETE KAPCSOLATOKRÓL TÁRGYALT.
- SÓLYOM LÁSZLÓ LJUBLJANÁBAN A KÉT ORSZÁG KÖZTI
Dunatv.hu Szerzı: Jankó Anita 2009. október 8. A 6500 szlovéniai magyar ugyanolyan fontos Magyarország számára, mint a másfél millió erdélyi - mondta Sólyom László államfı Ljubljanában. Arról is beszélt, hogy a 3-4 ezres magyarországi szlovén közösség éppen olyan gazdagság számunkra, mint akár egy százezres más nemzetiség. Az államfık a két ország közötti árucsere forgalom erısödését és a kisebbségek helyzetének javulását várják mondta Danilo Türk. A szlovén elnök szerint a másfél évvel ezelıtti budapesti látogatása óta sok mindenben javult a Magyarországon élı szlovén kisebbség helyzete. "Már van szlovén rádió Magyarországon, Szentgotthárdon" - mondta Danilo Türk, és a Magyarországon dolgozó tanárokat, óvónıket is szeretnék anyagilag támogatni, segíteni. „Elvi szinten minden nagyszerő, amikor pénz kerül szóba, akkor nehézségek vannak” – mondja Sólyom László köztársasági elnök. Sólyom László szerint szükséges az oktatási szakértık együttmőködése is. Szlovéniában vannak gondok, például a lendvai kétnyelvő iskolában kevés a magyar tanár és az igazgató sem beszél magyarul. De ezt lehet orvosolni. „A kollektív jogoknak az elismerése egy olyan közös elvi alapot teremt a két ország számára, amely Magyarország számára más országokkal szemben is egy rendkívül hasznos hivatkozási alap, olyan országok számára, amelyek a kollektív nemzetiségi jogokat nem ismerik el” – tette hozzá a köztársasági elnök. A horvát-szlovén határvitára vonatkozó kérdésre a szlovén államfı csak annyit mondott: Ljubljanatámogatja Zágrábot az európai uniós csatlakozásban.
61
SZLOVÁKIA: BERLINI FAL ÉPÜLT A CIGÁNYTELEP KÖRÜL Már a tyúkólakra is lakatot tesznek esténként Szilvássy József| Népszabadság| 2009. október 17. kedd A kelet-szlovákiai Szentmihályfalva (Sarisské Michalany) számos külföldi média érdeklıdésének középpontjába került szeptemberben, amikor a szélsıséges Szlovák Testvériség (Slovenská pospolitost) tagjai meneteltek és tiltakoztak a községben a szerintük már elviselhetetlen helyi cigánybőnözés ellen. Napokon belül alighanem a két kilométerre levı Osztópatak (Ostrovany) nevétıl lesz hangos a sajtó: a falu önkormányzata két méter magas és körülbelül százötven méter hosszú betonfallal kerítette körül a helyi cigánytelepet. - Falunk lélekszáma jelenleg 1787, ebbıl több mint ezer a roma. A lopások és más bőncselekmények már elviselhetetlenek, ezért voltunk kénytelenek így dönteni. Nem elkülöníteni akarjuk ıket, hanem a fehérek vagyonát, kertjeit megóvni - közli Cyril Revák polgármester. Alzbeta Vecarevová az udvara felé mutat: - Már nappal sem merem kiengedni a baromfit, éjjel meg lakatot teszek a tyúkólakra is, hogy jusson belılük legalább a vasárnapi ebédre, mert a szegényes nyugdíjamból nem sok húst vehetek. Karácsonyra nem lesz dióm, mert az éjjel mind lelopták a fáról - sóhajt nagyot. Stanislav Leskiv, az egyik helyi képviselı folytatja: - Ezek gyilkoltak Szentmihályfalván, ahol leszúrták az élelmiszerbolt elárusítónıjét, aztán kifosztották az üzletet. Két fiatalkorú falubeli pedig nemrég félholtra ütlegelte az ottani focipálya szertárosát. A fél szemét kiverték, mert rajtakapta ıket, amint a tévékészüléket akarták meglovasítani. Valahogy meg kell fékezni ıket. A betonfalon csak egy kijárat van, így sokkal egyszerőbb számon tartani, hogy aki bemegy, mit visz magával - magyarázza. A lezárt faluszélen nagy a sár, füstölnek a viskók rozsdás kéményei. - Ez itt a legújabb berlini fal, ilyet merészeltek felhúzni a pérónk köré! Pedig a legtöbb roma nem rosszabb a fehér embernél, legfeljebb szegényebb - áll elém egy fiatalember, aki Sanyóként mutatkozik be. A kijáratnál egy férfi vár rám: - Én is helyi képviselı vagyok, a nevem azért nem mondom meg, mert félek a helybeli fehérek haragjától. Ostoba döntésnek tartom a fal megépítését, amely tudtommal tizenhárom-ezer eurót vitt el a szegényes önkormányzati kasszánkból. Napokon belül kitör a nemzetközi botrány, és úgyis le kell bontani, mint tíz évvel ezelıtt az ugyanilyen tákolmányt valamelyik cseh városban. Most majd jönnek a fejesek Pozsonyból, és megint ígérgetnek, mint nemrég Dusan Caplovic, a kisebbségi ügyekért felelıs kormányalelnök. Aki biztatott bennünket, hogy növelik a szomszédos rendırırs létszámát, az önkormányzat költségvetését. Máig semmi sem valósult meg mindebbıl, miként a roma fiatalok mővelıdését segítı programból sem, amelyrıl már vagy másfél évtizede papolnak. Csoda-e, ha a legtöbb településen majdnem minden roma munkanélküli? Embertelen megpróbáltatásaikat pedig százméteres betonfallal sem lehet eltakarni - tör ki belıle a keserőség. Osztópatak, 2009. október A volt szlovák külügyminiszter szerint Szlovákia és Magyarország vitájának kiélezıdése a nyelvtörvényrıl mindkét állam jó hírének kárt okozott "Az Európai Unióban az a benyomás alakult ki, hogy valamiféle rendkívüli csodabogarakról van szó, akik szomszédos országokként nehezen keresik az utat a probléma megoldásához" - jelentette ki Ján Kubis abban az interjúban, amelyet a Pravda címő pozsonyi napilap közölt pénteken. Úgy vélte: Szlovákiának a nemzetközi fórumokon sikerült ugyan megvédenie a nyelvtörvényt, de politikai szempontból nem mindig járt el százszázalékosan. "Szlovákia nem volt képes már az elıkészítés idején kialakítani a megfelelı érvrendszert a törvény indoklására" - mutatott rá Kubis. (MTI)
EU-SZERTE MEGKÜLÖNBÖZTETIK A ROMÁKAT A LAKHATÁS TERÉN EGY UNIÓS JELENTÉS SZERINT RomNet, 2009. október 20. Hátrányos megkülönböztetéssel kell szembenézniük a magán- és a szociális lakhatás területén a romáknak az egész Európai Unióban - állítja kedden Brüsszelben kiadott jelentésében az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA). A dokumentumból az is kiderül: a romák 70 százaléka nem tud arról, hogy léteznek olyan jogszabályok, amelyek tiltják a lakhatás területén velük szemben megnyilvánuló diszkriminációt, 71 százalékuk úgy véli, hogy nem történne változás, ha jelentenék az esetet, 41 százalékuk pedig azt sem tudja, hogyan kell a diszkriminációt jelenteni. Az uniós adatok szerint a magyar romák 21 százaléka érzi úgy, hogy lakhatás terén hátrányos megkülönböztetésben részesült. Emellett csupán 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy van olyan törvény, amely a lakásbérlés vagy -vásárlás esetén tiltja a hátrányos megkülönböztetést. Az ügynökség sürgeti, hogy a
62
tagállamok fordítsanak nagyobb figyelmet a lakókörnyezeti szegregáció és a rossz lakókörülmények problémakörére. "A tagállamoknak és a helyi hatóságoknak diszkrimináció elleni jogszabályokat és politikákat alkalmazniuk kellene a romák integrációjára vonatkozóan is, valamint fokozott erıfeszítéseket kellene tenniük a romák jogaikról való jobb tájékoztatása érdekében, bevonva ıket a lakhatási politikák létrehozásába és végrehajtásába" - áll a szövegben. A jelentés szerint a romákat és a vándorló népeket a lakhatáshoz való diszkriminált hozzáférés, a rossz lakókörülmények, elkülönítés és kilakoltatások egyaránt sújtják. "A hatóságok gettókat hoznak létre, utána pedig panaszkodnak a problémák miatt; ha viszont a romák bérlakásért folyamodnak, az önkormányzat csak valamelyik gettóban kínál nekik lakást" - idézte a jelentés roma illetékesek nyilatkozatát. Morten Kjaerum, az ügynökség elnöke szerint a jelentısbıl " kiderül, hogy számos tagállami regionális és helyi hatóság vonakodik megfelelı politikát kidolgozni és végrehajtani a romák lakhatásával kapcsolatban. A hatóságoknak gyorsan kell cselekedniük, mivel a rossz lakókörülmények és a lakókörnyezeti szegregáció negatív hatással van a romák oktatására, munkavállalására és egészségére is." Az ügynökség azt is ajánlotta, hogy az Európai Bizottság kapcsolja össze az uniós felzárkóztatási támogatások felhasználását az esélyegyenlıségi és deszegregációs tervek megvalósításával. MTI
NÉMET LAP A TIROLI PÉLDÁT AJÁNLJA AZ EURÓPAI KISEBBSÉGI PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁRA Pietsch Lajos, az MTI tudósítója jelenti: Berlin, 2009. október 29., csütörtök (MTI) Az európai kisebbségekkel kapcsolatos - köztük a magyar-szlovák - konfliktus megoldására a tiroli példát ajánlotta csütörtöki elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az újság Magyarországgal is rendszeresen foglalkozó bécsi tudósítója, Reinhard Olt terjedelmes cikkében föltette a kérdést: miként lehetne Európában választ találni az ıshonos kisebbségekkel kapcsolatos konfliktusokra. A konzervatív német napilap cikkírója felidézte a II. világháború elıtti és az azóta eltelt idıszak kisebbségi konfliktusait, utalva arra: az új Európa - az Európa Tanács erıfeszítései ellenére - sem találta meg a módját annak, hogy úrrá legyen a kisebbségi konfliktusokban rejlı robbanásveszélyen. Pedig Európa 36 államában több mint 100 millió ember tartozik 340 kisebbséghez, vagyis a lakosság hetede. Az újság szerint a 27 tagúvá bıvült Európai Unió semmiféle hatékony eszköztárral vagy beavatkozási mechanizmussal nem rendelkezik ahhoz, hogy a kisebbségi konfliktusokat korlátok közé szorítsa, vagy eleve megakadályozza a felszínre törésüket. Épp ellenkezıleg: az Európai Bizottság és az Európa Tanács inkább kívülállóként szemléli a dolgokat, magát "illetéktelennek" nyilvánítja, vagy épp ajánlásokat tesz arra, hogy az adott konfliktusban érintett partnerek kétoldalú keretek között rendezzék vitájukat. Hogy ennek nem sok köze van a valósághoz, az legutóbb a magyar-szlovák viszonyban is megmutatkozott. Olt feltette a kérdést: hogyan lehetne megoldani a Magyarországon tiltakozásokat kiváltó szlovák nyelvtörvény ügyét vagy a magyar köztársasági elnök szlovákiai beutazásának megtagadását, ha a kapcsolatok a mélyponton vannak? A nyelvtörvénnyel kapcsolatban emlékeztetett: az Európai Parlament tényfeltáró küldöttséget meneszt Szlovákiába, hogy az a szlovák valóságban kutasson a nyelvtörvény kihatásai után. Aki ismeri a közép-európai kisebbségi politika jó példáit, pontosan tudja, hogy a két ország közötti alapszerzıdés ellenére olyan körülmények uralkodnak, amelyek a mindennapi valóságot tekintve messze elmaradnak a törvénnyel védett kisebbségek jogitól. Legyen szó akár a svédekrıl a Finnországhoz tartozó Aland-szigeteken, a Dánia déli részén élı németekrıl, illetve a Schleswig-Holsteinben élı dánokról, vagy a kelet-belgiumi német közösségrıl, nem is szólva a dél-tiroliakról Észak-Olaszországban. Olt szerint a dél-tiroli megoldást nem lehet elégszer jó példaként említeni. Különösen akkor, amikor egymással szomszédos európai uniós tagországok vitájáról van szó. Mint Magyarország és Szlovákia esetében, ahol 500 000 magyar él, vagy Magyarország és Románia esetében, ahol 1,5 millióan tartoznak a magyar népcsoporthoz. Dél-Tirol példáján látni lehet, hogy a nemzeti (kulturális) összetartozás és egység, valamint a határon átnyúló együttmőködés lehetséges, és a gazdaság területén sikert hoz, a nemzetállami határok eltolása nélkül. Az európai uniós tagság és a megélt regionalizmus segítettek túllépni az 1918-ban meghúzott és 1945-ben megtartott határokon. Az Európai Bizottságnak és az Európa Tanácsnak ezért az államalkotó nemzetek és a kisebbségek képviselıit olyan gyakran kellene elvinnie Dél-Tirolba, amennyire gyakran csak lehet, hogy tanulmányozzák a németek
63
(69,2 százalék), a ladinok (4,4 százalék) és az olaszok (26,4 százalék) egymás mellett-, illetve együttélését hangsúlyozta a tudósító, hozzátéve: a szlovákok és románok szemléletesen megtapasztalhatnák, hogy az autonómiát célzó követelés - legyen szó akár területi, akár kulturális autonómiáról - nem felel meg annak a rémképnek, amelyet errıl saját hazájukban festenek. A határon átívelı regionalizmusnak nem lebecsülendı gazdasági elınyei is vannak - fejtette ki Olt, bemutatva az osztrák Tirol tartomány, az olasz autonóm Bozen-Dél-Tirol tartomány és Trient tartomány - a két utóbbi a Trentino-Dél-Tirol Autonóm Régió része - gazdasági együttmőködésének eredményeit, amelynek köszönhetıen a korábban szegény Dél-Tirol gazdag vidékké vált.
ÖSSZEFOGNAK AZ UKRAJNAI KISEBBSÉGEK FN.hu, MTI 2009. november 2. 18:48 Az anyanyelvhasználathoz és a nemzeti kultúrához való kisebbségi jogok közös védelmérıl kötött együttmőködési és partnerségi megállapodást három ukrajnai – egy-egy orosz, magyar és román – nemzetiségi szervezet - adta hírül a from.ua.com ukrán hírportál. A szerzıdést Vagyim Kolesznyicsenko, az Orosznyelvő Ukrajna Társadalmi Jogvédı Mozgalom (RU) vezetıje, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke és Ion Popescu, az Ukrajnai Román Közösség Régióközi Egyesülés vezetıje írta alá.A dokumentum szerint Ukrajnában erısödik az intolerancia, az idegengyőlölet, az erıszakos ukránosítási törekvés, a nemzetiségi nyelvek elnyomása, kísérletek történnek a közösségi lét legfontosabb szféráiból történı kiszorításra. Az aláírók abban állapodtak meg, hogy közös tevékenységbe kezdenek a különbözı nemzetiségi és kulturális közösségekhez tartozó ukrán állampolgárok jogainak és szabadságjogainak védelmében.A szerzıdéshez csatlakozók fı célként azt tőzték ki, hogy megırzik és fejlesztik nyelvüket és kultúrájukat, valamint Ukrajna többi nemzetiségi kisebbségének nyelvét és kultúráját, óvják minden ukrajnai nép és etnikum nemzeti-kulturális önazonosságát, az ukrajnai népek történelmi egyházait, vallásait, világnézetét, kulturális, információs és szociális szféráját. Az orosz, a magyar és a román szervezet megállapodott abban, hogy a többi között egyesítik erıfeszítéseiket az orosz nemzetiségő és más kisebbségi ukrán állampolgárok alkotmányos és nemzetközileg is elismert szabadságjogainak érvényesítését és védelmét illetıen, fellépnek a kisebbségi nyelvek használatának biztosítása, a nemzetiségi nyelvő oktatási rendszerek valamennyi szintjének megırzése és fejlesztése, a nemzetiségi iskolák végzıseit sújtó nyelvi diszkriminációs intézkedések visszavonása érdekében.A tervek szerint a három szervezet a közeljövıben külön jegyzıkönyvekben és megállapodásokban rögzíti az egyes tevékenységi körökön belüli együttmőködés feltételeit.
AZ ALAPJOGI CHARTÁVAL KAPCSOLATOS BRIT ÉS LENGYEL AGGÁLYOK - HÁTTÉR Kárpáti János, az MTI tudósítója írja: Brüsszel, 2009. november 3., kedd (MTI) Az, hogy Nagy-Britannia és Lengyelország már korábban mentességet kapott a Lisszaboni Szerzıdéshez kapcsolódó alapjogi charta alkalmazása alól, nem annyira szilárdan megalapozott jogi, hanem sokkal inkább az "eurokételyek" leszerelését célzó, napi politikai megfontolásból történt. Az EU reformszerzıdését és annak függelékeként az alapvetı jogok európai chartáját csaknem két évvel ezelıtt, 2007. december 12-én írták alá. A charta hat csoportba osztja az alapjogokat. Ezek: az emberi méltósághoz főzıdı jogok, a szabadságjogok, az egyenlıséghez főzıdı jogok, a szolidaritásból fakadó jogok, a polgári jogok, valamint az igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok. Elıírásait érvényesíteniük kell az EU intézményeinek és testületeinek, valamint a tagállamoknak is, amikor az unió jogát alkalmazzák. Amint a Lisszaboni Szerzıdés hatályba lép, az alapjogi charta betartatásán az Európai Bíróság hivatott ırködni. Az okmányokhoz azonban két évvel ezelıtt olyan jegyzıkönyvet csatoltak, amely különleges rendelkezésekrıl szól az alapjogi chartát illetıen Nagy-Britannia és Lengyelország vonatkozásában. E két ország kivonta magát az alól, hogy a charta által elismert jogok védelmében a nemzeti bíróságokhoz, illetve az Európai Bírósághoz lehessen fordulni. A Lisszaboni Szerzıdés végsı szövegének megfogalmazása idején, vagyis 2007 késı ıszén mind a britek, mind a lengyelek részérıl nagyon erıs volt a politikai elit, illetve a lakosság ellenérzése Brüsszellel szemben, és a tervbe vett Lisszaboni Szerzıdésben egy mindenre rátelepedni akaró "szuperállam"
64
veszélyét látták. Az unió, hogy az európai alkotmánytervezet 2005-ös kudarca után végre sínre tegye az annak alternatívájaként kidolgozott reformszerzıdés ügyét, a brit és a lengyel jóváhagyás megszerzése érdekében feláldozta a charta alkalmazhatóságát ebben a két országban. A britek és a lengyelek azzal érveltek, hogy a charta illetéktelen európai beavatkozás a nemzeti jogrendbe. Brit képviselık az Európai Parlamentben azt hozták fel, hogy országukban már évszázadok óta tiszteletben tartják az alapvetı jogokat, de ebben a chartában egyfajta európai szuperállam létrehozására, illetve az igazságszolgáltatás központosítására irányuló törekvést látnak. Az akkori lengyel politikai vezetést a Kaczynski-fivérek jelentették. A Jaroslaw Kaczynski vezette, nacionalistakonzervatív irányultságú kormány sokszor keltett visszatetszést Brüsszelben különutas követeléseivel és fellépésével. Varsó attól tartott, hogy a charta elfogadásával nem követheti saját - vagy pontosabban a katolikus egyház - álláspontját az abortusszal, az eutanáziával vagy az azonos nemőek jogaival kapcsolatos kérdésekben. Az alkudozás jellemzı eleme volt: Varsó úgy harcolta ki magának a mentességet az alól, hogy állampolgárai a luxembourgi Európai Bírósághoz fordulhassanak a charta elıírásaival kapcsolatos ügyekben, hogy elızıleg azt követelte, legyen egy lengyel bíró is az Európai Bíróság ítéleteit elıkészítı fıtanácsnokok között. A reformszerzıdésrıl folytatott tárgyalások lezárulta után néhány nappal tartották a lengyelországi választásokat. Ezek eredményeként megbukott a Kaczynski-kormány. Donald Tusk, az új lengyel miniszterelnök jelezte: miután elfogadták a reformszerzıdést, újra "meg lehet majd nézni" a lengyel mentesség kérdését. kkj \ kgt
BİVÜLHETNEK A HÁTRÁNYOS HELYZETŐEKET SEGÍTİ KÖZÖSSÉGI FORRÁSOK. JÓVÁHAGYTA GÖNCZ KINGA JELENTÉSÉT AZ EP SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGA Budapest, 2009. november 5., csütörtök (OS) – Nagy többséggel fogadta el csütörtökön Göncz Kinga szocialista EP-képviselı jelentését egy új uniós mikrohitel - keret létrehozásáról az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága. A testület döntése értelmében a munkaerıpiacról kiszoruló, hátrányos helyzető emberek mikrovállalkozásait támogató finanszírozási alaphoz az Európai Unió 150 millió euróval járulna hozzá. A Göncz-jelentésrıl várhatóan decemberben szavaz a képviselıtestület. "Az új finanszírozási forráshoz azok az állásukat elveszítı, vagy egyéb okokból hátrányos helyzető emberek juthatnak hozzá, akiknek kevés esélyük van arra, hogy hagyományos hitelt kapjanak. Az általunk javasolt mikrohitelezés sok országban ismeretlen, még Magyarországon sem honosodott meg, bár néhány új tagállamban meglepıen kedvezı fogadtatásra talált " - fejtette ki Göncz Kinga azután, hogy az EP Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága nagy többséggel elfogadta a jelentését. Az új "mikrofinanszírozási eszközrıl" szóló határozattervezet szerint az Európai Unió négy évre 150 millió euróval járulna hozzá a hitelkerethez. Ez az összeg az esetlegesen fölmerülı veszteségek elsıdleges fedezetéül is szolgálna. Göncz Kinga szerint az uniós kockázatvállalás, valamint a jó megtérülés esélye arra ösztökélheti a nemzetközi pénzintézeteket, valamint a kereskedelmi bankokat, hogy további összegeket pumpáljanak a mikrohitel-keretbe. Ily módon a 2010-2013 között rendelkezésre álló összeg akár 500 millió euróra emelkedhet. A parlamenti bizottság jóváhagyta Göncz Kinga arra vonatkozó javaslatát is, hogy a 150 milliós uniós hozzájárulást ne a hátrányos helyzetőek támogatására egyébként is elkülönített közösségi támogatási alapból fedezzék, hanem az EU-költségvetés tartalékaiból. Ez azt jelenti, hogy a segítségre szoruló társadalmi csoportok által fölhasználható közösségi források bıvülni fognak, ha a Göncz-jelentésre késıbb áldását adja a parlament, valamint a tagállamok döntéshozó testülete. Az EP plenáris ülése várhatóan decemberben szavaz róla elsı olvasatban. A tartósan munkanélküliek vagy frissen utcára kerültek, és a hátrányos helyzető emberek mikrovállalkozásainak beindítását mentor- és tréningprogramokkal segítik majd a különbözı civil és érdekvédelmi szervezetek, amelyek ehhez szintén igénybe vehetnének uniós támogatást - javasolja a Gönczjelentés. Európai szinten a mikrohitelezésre felhasználható összeget az Európai Befektetési Alap kezelné, amely szerzıdést kötne a kezelésére az általa meghirdetett tenderek gyızteseivel. A mikrohitel nagyságáról, futamidejérıl és kamatáról a szerzıdı felek állapodnának meg a pályázatban vállalt feltételek mellett.
65
A Göncz-jelentés indítványozza, hogy az Európai Bizottság rendszeresen értékelje a mikrohitel fölhasználását, ügyelve a források arányos lehívására. Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja
FINNORSZÁGBAN JÓ KISEBBSÉGNEK ANYANYELVÜKÖN INTÉZHETIK
LENNI
- LOHJA: 4 SZÁZALÉK SVÉD, AKIK ÜGYEIKET
2009. november 2. hétfı 19:03 MNO - FMM Építı tanulságként szolgálhat a finnországi Lohja kisvárosban alkalmazott kétnyelvőség. A csupán négy százalékot kitevı lohjai svédek anyanyelvükön intézhetik ügyeiket a közhivatalokban – írja a Krónika címő erdélyi napilap. A lap rámutat, miközben a romániai közigazgatási törvény csak ott írja elı a hivatalos nyelvhasználatot a kisebbségek számára, ahol egy etnikum számaránya eléri a lakosság húsz százalékát, az alig négy százalékot kitevı lohjai svédek anyanyelvükön intézhetik ügyeiket a közhivatalokban. Van egy kisváros Finnországban, amely egyedülálló nyelvpolitikájáról nevezetes. A finn nyelvtörvény szerint a svéd nyelv azokon a településeken használható hivatalosan, ahol a svéd ajkúak száma meghaladja a háromezer fıt, vagy arányuk a helyi lakosság körében eléri a nyolc százalékot. Az ország déli tengerpartján, Helsinkitıl 50 kilométerre fekvı Lohja/Lojo 35 ezer lakosából mindössze ezerötszáz svéd nemzetiségő, ami a népességnek alig négy százalékát teszi ki. Így tehát a törvények értelmében a város közigazgatásának, egészségügyi intézményeinek és többi hivatalának elég lenne csak finn nyelven mőködnie. A helyi önkormányzat azonban néhány éve úgy döntött: pártfogásukba veszik a svéd nyelvet – írja a Krónika. „Bár a svéd nyelv Lohjában nagy múltra tekint vissza, a svéd lakosság aránya fokozatosan csökkent, míg végül olyan alacsony lett, hogy már nem érte el a hivatalos nyelvhasználathoz szükséges küszöböt – magyarázza Simo Juva, Lohja finn polgármestere, aki maga is folyékonyan beszél svédül. Hozzáteszi, az 1990-es évek közepén, amikor átszervezték a környezı települések közigazgatását, és városunkhoz csatoltak egy svéd többségő községet is, elhatároztuk, hogy a mi hivatalaink akkor is két nyelven mőködnek, ha a törvény erre nem kötelez bennünket. A közalkalmazottaknak tudniuk kell svédül, két nyelven kell köszönniük A polgármester hozzátette: teljesen önként, szabad akaratukból döntöttek úgy, hogy támogatják a svéd nyelvet. A kétnyelvő ellátás biztosítása persze erıfeszítéseket követel. A tábláknak, feliratoknak mindenütt kétnyelvőnek kell lenniük. A közintézményeknek két nyelven kell mőködniük: a különbözı okmányokat, hirdetéseket két nyelven kell közzétenni, az alkalmazottaknak pedig tudniuk kell svédül, s a hozzájuk forduló polgárokat két nyelven kell megszólítaniuk. Svéd nyelvtanfoylamok az orvosok, ápolók számára A legnagyobb kihívást számunkra az egészségügyi rendszer átszervezése jelenti” – jegyzi meg Simo Juva. Mint kifejti, az elmúlt évben Finnországban ugyanis több egészségügyi létesítményt is összevontak és központosítottak. Ennek köszönhetıen rendelıintézetünk és kórházunk egyfajta regionális központ lett, mely ma már nemcsak a helyiek ellátásáért felelıs, hanem két szomszédos, svéd többségő kisváros betegeinek ellátásáért is. Mivel az egészségügyben a nyelv különösen fontos szerepet játszik, kiemelt figyelmet fordítunk az orvosok, ápolók svéd nyelvtudására, s ezért folyamatosan szervezünk svéd nyelvtanfolyamokat számukra. Otthon érezheti magát a kisebbség A kétnyelvőségbe fektetett energia természetesen megtérül. A város svéd lakossága szabadon használhatja anyanyelvét, otthon érezheti magát Lohjában. A finn népesség egy része állandó kapcsolatba került a svéd nyelvvel, így egy idegen nyelv magas fokú ismeretével gazdagodott. Másrészt – ahogy a város idegenforgalmi brosúrájában olvasható – a kétnyelvőség, a két kultúra jelenléte nemcsak a helyi lakosokra, hanem a Lohjába látogatóra is meglehetısen jó benyomást tesz, s növeli turisztikai vonzerejét – írja az erdélyi napilap. (bumm.sk)
66
KEVÉSBÉ HASZNÁLT NYELVEKEN IS LEHET RAPPELNI - SIKERES VOLT A KISEBBSÉGI NYELVEK EUROVÍZIÓS DALFESZTIVÁLJA Kitekintı 2009. november 2., hétfı Hétvégén a frízföldi Leeuwarden városban zajlott a kisebbségi és regionális nyelvek tulajdonképpeni Euróvíziós dalfesztiválja, a Liet International. A nemzetközi szintő esemény az Kevésbé Használt Nyelvek Európai Irodája (EBLUL) által, 2000-ben elindított „Partnership for Diversity” (PfD) konferenciasorozat programjába volt beékelve, adva ezzel az akadémiai szintő gondolkozás, illetve a mővészeti értékmegırzés egy egészen remek elegyét.
A konferenciasorozat emblémája A konferencia a Mercator többnyelvőségi és nyelvtanulással foglalkozó kutató intézet és az EBLUL közös rendezvénye volt, amelynek a hollandiai Leeuwarden, azaz a fríz fıváros Fríz Akadémiája adott otthont. A három napos konferencián az Európa Tanács, számos regionális kisebbségi nyelv képviselıje, illetve számos akadémiai szintő elıadó vett részt, és vitatta meg a kisebbségi nyelvek továbbélésének jogi, politikai, és nyelvészeti feltételeit. A résztvevık továbbá megismerkedhettek a fríz nyelv támogatását, illetve népszerősítését eredményezı számos ötlettel, amelyek az internet világát kihasználva törnek sikerrel elıre az egyre növekvı fríz nyelvhasználat érdekében. A konferencia kiváló alkalomnak bizonyult, hogy abban a pillanatban, amikor a szlovák nyelvtörvény európai szintő, az okszitán és baszk nyelvekért kiállók pedig regionális szinten okoznak komoly problémákat Európában, akkor a kisebbségi nyelvek védelméért fellépık ismét összehangolhassák erıfeszítéseiket. (A kisebbségi nyelveket érintıen naprkész információt az EBLUL oldalán olvashatnak .) A konferencia keretében tartotta tanácskozását az EBLUL elnöksége is, amelynek magyar tagja, Öllös László, a szlovákiai Fórum Intézet vezetıje. Az EBLUL nyilatkozott fogadott el, amelyet az összes érintett tagállam, és nemzetközi szervezet figyelmébe ajánl, és amelyben a regionális és kisebbségi nyelvek védelmére, ezek támogatására, a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Kártájának hiányzó ratifikációjára, illetve a kisebbségi nyelveket érintı diszkrimináció azonnali megszőntetésére szólítottak fel. A Kevésbé Használt Nyelvek Európai Irodája egy demokratikusan kormányzott civil szervezet, mely az 1982es megalapítása óta a nyelvek népszerősítésével és a nyelvi sokszínőséggel foglalkozik. Alapját a régi EU-s tagállamok mindegyikében és számos, az EU-hoz 2004 májusában csatlakozott új tagállamban létrehozott Tagállambeli Bizottságok képezik. Napjainkban az EU-ban több mint 46 millióan beszélnek ún. kevésbé használt, regionális vagy kisebbségi nyelvet. Az EBLUL, demokratikusan választott Tagállambeli Bizottságaitól kapott mandátumával, ezen közösségi nyelveket képviseli regionális, állami és európai szinten. A konferencia záróakkordja, szombat este a Liet International fesztivál volt. Az idei, hatodik nemzetközi Liet fesztiválon 11 regionális nyelv képviseltette magát: Spanyolországból az ausztriai spanyol (aszturleoni), Észak-Finnországból a számi, Franciaországból az okszitán, a lettországi latgale-i, Olaszországból a szardíniai és a friuli, Németországból a Platt-deutsch, Oroszországból a karéliai, továbbá skót ír és természetesen a fríz. Ezúttal is, a már elmúlt két versenyen hasonlóan, a számi nyelven éneklı, önmagát a Heavy-pop kategóriájába soroló Somby zenekar végzett az elsı helyen. A közönség, illetve az online hallgatóság szavazat alapján a szardíniaiul rappelı Dr. Drer & CRC Posse lett a gyıztes. Mindkét helyezés 1000 euró jutalommal járt, amelyet az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájáért felelıs fıtitkára adta át, és egyben támogatta.
Liet International A Liet szó frizül ’dal’-t jelent. Az elsı Liet fesztivált 1991-ben rendezték Frízföldön, de akkor még csak fríz nyelven éneklı, illetve zenélı csoportok számára. Egy évtized elmúltával a rendezvény kezdeményezıi továbbléptek, és az Euróvíziós Dalfesztivál mintájára 2002-ben megszervezték az elsı Liet International fesztivált, amely a kisebbségi és regionális nyelvek támogatását, zenei népszerősítését célozta meg. A legfontosabb különbség az európai szintő testvéréhez képest, hogy ezen a versenyen tilos angolul énekelni. A résztvevı csoportok a régiójukban megrendezett elıválogató versenyek gyıztesei.
67
FUEN: FOGLALKOZZON EU-BIZTOS A KISEBBSÉGI ÜGYEKKEL Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2009. november 2., hétfı (MTI) – Hozzanak létre kisebbségügyi EU-biztosi posztot, vagy pedig bízzák meg az egyik EU-biztost azzal, hogy foglalkozzon a kisebbségek ügyével is - kéri az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN). Mint hétfın közölték, a FUEN-ben tömörülı 85 kisebbségi tagszervezet ilyen értelmő levelet intézett az unió állam-, illetve kormányfıihez, valamint José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez. A FUEN felajánlotta az Európai Uniónak partneri együttmőködését ahhoz, hogy közös erıvel javítsanak a kontinensen élı kisebbségek helyzetén. "Az európai kisebbségek helyzete vegyes képet mutat. Egyes térségekben példás a kisebbségi és a többségi népcsoportok együttélése. Máshol azonban sok kisebbség a túlélésért kénytelen küzdeni. Európai nyelvek és kultúrák vannak kihalófélben, és ez csak a kisebbségi politika világos irányváltásával állítható meg" - olvasható a levélben. A FUEN 32 országból 85 tagszervezetet fog össze, és ekként a nemzeti kisebbségeket képviselı szervezetek legnagyobb európai tömörülésének számít. Hatvan évvel ezelıtt alapították Versailles-ban. Brüsszelben tartott idei évfordulós megemlékezésükön bı egy hónappal ezelıtt olyan állásfoglalást fogadtak el, amely szerint a szlovák államnyelvtörvény a nemzetiségi jogok európai színvonalának visszaesését tükrözi. A FUEN - arra hivatkozva, hogy Európa 47 államában több mint háromszáz kisebbség közel százmillió tagja él - már akkor felvetette, hogy a nemzetiségi ügyeknek legyen EU-biztosa, illetve tartozzon a témakör valamelyik EU-biztos illetékességi körébe. Az unión belül nem létezik közös kisebbségi politika, és egyes régi tagállamok - így Franciaország, Görögország - még a kisebbségi közösségek létét is megkérdıjelezik. A FUEN reményei szerint azonban a Lisszaboni Szerzıdés hamarosan várható életbe lépése után már lesz mód magasabb európai szintre emelni a nemzeti kisebbségek ügyét, hiszen a reformszerzıdéshez kapcsolódó alapjogi charta kifejezetten szól a kisebbségvédelemrıl.
68
PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK A KÜLPOLITIKAI KÖZGONDOLKODÁS, VALAMINT A CIVIL SZERVEZETEK KÜLPOLITIKAI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTİ KÉPESSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA / KÓDSZÁM: KÜM-2009-4 Kiíró: Külügyminisztérium Határidı: Folyamatos Érvényes: 2009. november 10. Pályázhat: magyarországi székhelyő civil szervezetek A Külügyminisztérium a Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezeléső elıirányzatok felhasználásának és ellenırzésének szabályairól szóló 4/2009. (IV.10.) KüM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 23.§-ának (1) bekezdése a.), b.), c.) pontjai alapján pályázatot hirdet Magyarország külpolitikai tevékenységének és szerepvállalásának megismertetése; a társadalom külpolitika és diplomácia iránti érdeklıdésének erısítése, az azzal kapcsolatos ismereteinek bıvítése, a civil szervezetek külpolitikai érdekérvényesítı képességének fejlesztése céljából. Támogatás célja: A társadalom külpolitika és diplomácia iránti érdeklıdésének erısítése, a civil szervezetek külpolitikai érdekérvényesítı képességének fejlesztése, illetve tevékenységének támogatása, a társadalom külpolitikai és uniós ismereteinek fejlesztése. Támogatott tevékenységi körök: Hazai és nemzetközi események, találkozók, tanulmányi és egyéb rendezvények, táborok, játékok szervezése, valamint tájékoztató anyagok, kiadványok készítése és terjesztése, elektronikus és egyéb kommunikációs tevékenységek megvalósítása. Elınyt élveznek azok a programok, amelyek: - erısítik a magyar civil társadalom hazai, határon túli, illetve nemzetközi hálózatosodását, kapcsolatépítését; - civil szervezetek kutatómőhelyekkel kötött együttmőködési megállapodása alapján valósulnak meg; - széles rétegeket érnek el;- nem a fıvárosban zajlanak;- interaktívak; - az ifjúságot szólítják meg. A pályázat útján elsısorban az alábbi témákban megvalósuló programok nyerhetnek támogatást: - A szomszédos/térségbeli országokkal kialakított kapcsolatrendszer elmélyítését célzó nemzetközi együttmőködés, különös tekintettel a közös kihívásokra (társadalmi, nemzetiségi/kisebbségi, szociális stb. kérdések); - Magyarország szerepének és eredményeinek nemzetközi civil együttmőködés útján történı bemutatása, elsısorban olyan területeken, mint a humanitárius segélyezés, az emberi jogi politika, az EU bıvítés, a határon átnyúló együttmőködés elmélyítése; - A civil vélemény-nyilvánítás és szerepvállalás mechanizmusainak fejlesztése a különbözı nemzetközi fórumok napirendjén szereplı témák kapcsán; - A 2011-es magyar EU-elnökség feladatainak és kihívásainak megismertetése. A pályázók köre Pályázatot nyújthatnak be a Rendelet 3. § b) pontjában meghatározott magyarországi székhelyő civil szervezetek. A pályázattal elnyerhetı támogatás A pályázatok támogatására rendelkezésre álló keret összesen: 30 000 000 Ft, azaz harmincmillió forint. Egy pályázó által igényelhetı támogatás legkisebb összege 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint, a legmagasabb összege 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint lehet A pályázat benyújtásának módja, helye és határnapja: A pályázatok beérkezése folyamatos, a Külügyminisztériumba érkezésének végsı határnapja: 2009. november 10. azzal, hogy a pályázat benyújtásának határideje a Külügyminisztérium internetes honlapján történı közzétételtıl számított 30 napnál rövidebb nem lehet. Amennyiben jelen pályázati felhívásban megjelölt határnap a Külügyminisztérium internetes honlapján történı közzétételtıl számított 30 napnál rövidebb, úgy a pályázat benyújtásának határideje az internetes közzétételtıl számított 30 nap.A pályázatokat zárt borítékban
az alábbi címre kérjük benyújtani:Külügyminisztérium, Pályáztatási Osztály, "A külpolitikai közgondolkodás, valamint a civil szervezetek támogatása", 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4. 12. A pályázati felhívás és mellékletei a Külügyminisztérium internetes honlapjáról (http://www.kulugyminiszterium.hu) letölthetık. A pályázattal kapcsolatban kiegészítı információt a Külügyminisztérium Pályáztatási Osztálya ad, kizárólag írásban (fax: 458-1059, e-mail:
[email protected]).
KISTELEPÜLÉSI FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS Kiíró: Somogy Megye Önkormányzata Érvényes: 2009. november 10. Pályázhat: települési önkormányzatok, illetve azok társulásai, konzorciumai, valamint a Somogy megyében mőködı megyei kisebbségi önkormányzatok A Somogy Megyei Önkormányzat Közgyőlése (továbbiakban: Közgyőlés) Somogy megye településein élı lakosság infrastrukturális és közszolgáltatási ellátásának javítását, valamint az épített és természeti környezet fejlesztését célzó projektek megvalósításához szükséges forrás kiegészítésének biztosításához Kistelepülési Fejlesztési Támogatást (továbbiakban: Támogatás) hoz létre. A Támogatás évenkénti nagyságát és megosztását a Somogy Megyei Önkormányzat éves költségvetése határozza meg. Az elızı évben megmaradt pénzmaradvány a következı évre tovább vihetı. A Támogatás felhasználása pályázati úton történhet. A pályázatot minden év március 31-ig kell kiírni. A pályázati felhívás tartalmazza a Támogatás forrásai igénylésének, felhasználásának részletes szabályait, a pályázással kapcsolatos eljárásrendet és adminisztratív információkat (beadás határideje, helye stb.). Területi hatály: a. A Támogatásból támogatás nyújtható - Somogy megye városait kivéve bármely településen megvalósuló fejlesztések pályázati úton való megvalósításához. - a Somogy megyében mőködı megyei kisebbségi önkormányzatok pályázataihoz (területi korlátozás nélkül). b. Amennyiben a projekt partnerségben valósul meg, és érint várost is, úgy a város(ok)ra esı fejlesztési részösszeghez a Támogatás nem járul hozzá. Pályázók köre: A Támogatás forrására települési önkormányzatok, illetve azok társulásai, konzorciumai, valamint a Somogy megyében mőködı megyei kisebbségi önkormányzatok pályázhatnak. Partnerségben megvalósított fejlesztés is támogatható. Tárgyi hatály: A Támogatás az Európai Unió alábbi pályázataiból megvalósítandó fejlesztések forrásai kiegészítéseként juttatható: - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program LEADER programja, - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelye és - az Új Magyarország Fejlesztési Program Dél-dunántúli Operatív Programja keretében meghirdetett pályázati források. A pályázatok benyújtása folyamatos. Az adott évi keret terhére legkésıbb minden év november 10-ig lehet pályázni, az ezt követıen benyújtott pályázatok a következı év keretének terhére kerülnek elbírálásra. Egy pályázó egy évben legfeljebb egy pályázathoz kaphat Támogatást. Ez alól kivétel a Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, amely évente 5 pályázatra, pályázatonként maximum 2 millió forint összegő támogatást kaphat.(7)
70
Pályázatokkal kapcsolatos információ:Személyesen:Somogy Megyei Önkormányzat Pályázati Irodája,7400 Kaposvár, Csokonai u.3.Telefon, e-mail:Kovácsné Kiss Zita 82/508-104,
[email protected] http://www.som-onkorm.hu MÉDIA A TÁRSADALOMÉRT Kiíró: Hungarian Business Leaders Forum Érvényes: 2009. november 13. Pályázhat: újságírók, riporterek, szerkesztık, illetve az ıket jelölı magánszemélyek vagy szervezetek A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) nyolcadik alkalommal hirdeti meg pályázatát, melynek célja: elismerni a társadalmi összefogás és felelısségvállalás példaértékő bemutatását. A pályázatra nevezhetnek újságírók, riporterek, szerkesztık, illetve az ıket jelölı magánszemélyek vagy szervezetek is, a pályázat nyertese azonban csak a mő szerzıje, készítıje lehet. A nevezés mellékleteként 1 darab pályamővet lehet benyújtani. A pályamő olyan riport, interjú, mősor, vagy mősorrészlet lehet, mely 2008. november 1. és 2009. október 31. között valamely sajtótermékben vagy egyéb médiumban magyar nyelven jelent meg, és a társadalom, a kisebb közösségek szellemi és gazdasági fejlıdését elısegítı, a különbözı szektorok, csoportok, szervezetek és magánszemélyek összefogásával sikeresen megvalósult kezdeményezéseket népszerősít. A pályázatot legkésıbb 2009. november 13-án 12.00 óráig a HBLF postacímére (1139 Budapest, Váci út 99. IV. épület fsz.) vagy a
[email protected] email- címre kell eljuttatni. A nevezésben meg kell jelölni a pályázó és a jelölı (amennyiben eltér a pályázótól) személyét, értesítési címét (cím, telefonszám és email-cím), valamint a pályamő megjelenési idejét és helyét (sajtótermék neve, száma, kiadója). A pályamővet értékelhetı formában újságcikkek esetében 5 darab A/4-es mérető fénymásolatként, audiovizuális anyagok esetében legfeljebb 30 perc terjedelemben, CD-n vagy DVD-n, lehetıleg 5 példányban - kell benyújtani. A pályamővek nem tudósíthatnak a HBLF által szervezett rendezvényekrıl, illetve nem szerepelhet bennük a HBLF neve. A "Média a társadalomért" pályázat nyertesei díjban részesülnek: 1. díj: 200 000 Ft 2. díj: 150 000 Ft 3. díj: 100 000 Ft. A díjakat a HBLF által kiválasztott bíráló bizottság ítéli oda. A bizottság tagjai: Betlen János (MTV), Érdi Sándor (Budapest Média Intézet), Faragó András (Kodolányi János Fıiskola), Simon András (ISPIRO Consulting) és Török Marianna. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítás a HBLF irodájában (Tel.: +36-1-330-9985, e-mail:
[email protected] ) kapható. A díjak átadására december hónapban, ünnepélyes keretek között kerül sor. Az elmúlt évek díjazottjainak pályamővei megtekinthetık az Interneten, a következı címen: http://www.hblf.org/hungarian/winners-list.html
EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS PROGRAM / COMENIUS ISKOLAI EGYÜTTMŐKÖDÉSEK Kiíró: Európai Bizottság; Tempus Közalapítvány Érvényes: 2010. február 19. Pályázhat: közoktatási intézmények Az alprogram célja: Az oktatás európai dimenziójának erısítése a részt vevı országokban mőködı iskolák együttmőködése által. A projektek lehetıséget adnak a nemzetközi együttmőködésekben dolgozó diákoknak és tanároknak a közös munkára egy vagy több, közös érdeklıdésükre számot tartó témában. Az iskolai együttmőködések segítenek a tanároknak és diákoknak, hogy megszerezzék és fejlesszék tudásukat nemcsak a választott téma tekintetében, de ugyanúgy a csapatmunka, szociális kapcsolatok, projekttevékenységek tervezése és megvalósítása, valamint az információs és kommunikációs eszközök (IKT) használata terén is. Különbözı országokból származó
71
iskolák részvétele az együttmőködésben lehetıséget teremt a diákok és tanáraik számára az idegen nyelvek gyakorlására, valamint növeli motivációjukat a nyelvtanulás terén. Az Comenius Iskolai Együttmőködések keretében kétféle pályázattípus pályázható: Multilaterális - azaz többoldalú - együttmőködések, valamint Bilaterális - azaz kétoldalú - együttmőködések. Támogatható tevékenységek: - Projekttalálkozók a partnerség tagjai között - A projekt megvalósításába bevont tanárok és diákok cseréje - Jó gyakorlatok és tapasztalatok cseréje a partnerek között. - Terepmunka, kutatás - Az együttmőködés során végzett tevékenységekkel kapcsolatos kiadványok, dokumentumok készítése, kiadása és terjesztése - Mőszaki tárgyak, rajzok, mőalkotások készítése - Elıadások (színdarab, musical) - Kiállítások szervezése, információs anyagok készítése és terjesztése - Multilaterális projektek esetén a tanárok és diákok nyelvi felkészítése az együttmőködés választott munkanyelvébıl/Bilaterális projektek esetén a tanárok és diákok nyelvi felkészítése a partnerország nyelvébıl - Együttmőködés más projektekkel a választott témában (pl. Comenius Network), mobilitások a hálózat által szervezett eseményekre, amennyiben az kapcsolódik a megvalósuló projekthez - Önértékelési tevékenységek - A projekt tapasztalatainak és eredményeinek terjesztése Pályázati feltételek: - A projektek két éves idıtartamúak - Multilaterális együttmőködésekben min. három ország iskolája dolgozik együtt - Bilaterális projektekben két különbözı ország két iskolája Részt vevı országok köre: 27 EU tagállam, Norvégia, Liechtenstein, Törökország Támogatás mértéke: A választott mobilitások számától függıen 6000-20 000 euró. A pályázás menete: A pályázatokat a Tempus Közalapítvány honlapján hozzáférhetı Pályázati felhívás alapján kell benyújtani, a Közalapítvány honlapján elérhetı pályázati őrlapon. A Tempus Közalapítvány munkatársai formai szempontból minden benyújtott pályázatot elbírálnak, tartalmi szempontból minden bilaterális pályázatot, illetve a multilaterális pályázatok közül csak a magyar koordinációjú pályázatokat. A nem magyar koordinációjú multilaterális pályázatok tartalmi bírálatát a koordinátor partnerország nemzeti irodája végzi. A pályázat benyújtásával és a projekt megszervezésével összefüggı közös teendık összehangolása céljából a februári beadási határidı elıtt pályázni lehet elıkészítı látogatásra, amely anyagi támogatást biztosít a beadandó pályázatot koordináló személy(ek) számára a partner intézménybe tett látogatáshoz. Errıl bıvebben a Tempus Közalapítvány honlapján olvashatnak: http://www.tka.hu A részletes pályázati felhívás és a szükséges őrlapok megtalálhatók a Tempus Közalapítvány honlapján: http://www.tka.hu. További információ: Tempus Közalapítvány1093 Budapest, Lónyay u. 31. Infóvonal: (06 1) 237-1320 E-mail:
[email protected]: http://www.tka.hu
72
NEMZETKÖZI, ORSZÁGOS TURISZTIKAI VONZERİVEL BÍRÓ KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK, PROGRAMSOROZATOK/FESZTIVÁLOK TÁMOGATÁSA / KÓDSZÁM: 2807 Kiíró: Nemzeti Kulturális Alap; Önkormányzati Minisztérium Érvényes: 2009. november 30. Pályázhat: a. jogi személyek, b. jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, c. egyéni vállalkozók A pályázat célja a 2010-ben Magyarországon megrendezésre kerülı, nemzetközi, országos hatókörő turisztikai vonzerıt jelentı kulturális rendezvények (programsorozatok/fesztiválok) megvalósításának támogatása. Pályázati feltételek: - a rendezvény belföldön, illetve több országban zajló rendezvény esetén a nyújtott támogatásból kizárólag Magyarországon valósul meg,- magas kulturális értéket képvisel, amely hozzájárul a pozitív országkép kialakításához - a rendezvény a 2010-es naptári évben zárul le, - programterv/struktúra: a rendezvény gerincét alkotó programok, azok helye és ideje a kiírás idıpontjában ismertek, több elkülöníthetı programot tartalmaz, - költségvetése legalább 50 millió forint, - széles tömegeket megmozgató esemény, a közönség létszáma igazoltan legalább 10 ezer fı, - saját bevétellel rendelkezik (jegybevétel, bérleti díjból származó bevétel), amely eléri költségvetésének legalább 20%-át, - a rendezvény középtávra szóló, részletes koncepcióval rendelkezik, - a rendezvény költségvetésének legalább 15%-át marketingre fordítja, a célcsoportoknak megfelelı marketingtevékenységet folytat, - a pályázó nyilatkozatban vállalja, hogy - a szervezık az Önkormányzati Minisztérium, valamint a Magyar Turizmus Zrt. által megadott logókat szerepeltetik az összes marketingeszközön (plakát, flyer, kiadvány, stb.). A logó külföldi megjelenés esetén a nemzetközi marketingben használt Magyar Turizmus Zrt. logó, míg belföldi vonatkozásban a 2010-es tematikus év logója és webcíme, valamint az ÖM logója, - a szervezık megjelenési lehetıséget biztosítanak a Magyar Turizmus Zrt. számára maximum egy oldal terjedelemben a rendezvény kiadványában, amely megjelenést a Magyar Turizmus Zrt. szabadon felhasználhat (ezt elızetesen egyeztetik a szervezıvel és az ÖM-mel), - a szervezık a rendezvény honlapjáról közvetlen linket biztosítanak a Magyar Turizmus Zrt. számára, - a Magyar Turizmus Zrt. az eseményen térítésmentesen egy darab egységstandot kap, amelyen információs tevékenységet folytat (amennyiben az eseményen nincs ilyen lehetıség, úgy a szervezık a Magyar Turizmus Zrt. számára ingyenes kiadvány/promóciós eszköz kihelyezési lehetıséget biztosítanak), - a pályázó nyilatkozatban vállalja, hogy a 2010. évi rendezvény turisztikai hatásvizsgálatát minimum 500 fıs mintavétel alapján elkészítteti (referenciákkal rendelkezı szervezettel, illetve szakemberrel) a 3. sz. mellékletben foglalt minta kérdıívnek megfelelıen (mely kérdıív angol és német nyelvő verziója elérhetı az NKA internetes portálján), amely hatástanulmány költségét beállíthatja a pályázatba (maximum az igényelt támogatási összeg 10%-a mértékéig), és a tanulmányt a rendezvény megvalósulását követı 30 napon belül megküldi a támogatási szerzıdésben ismertetett technikai feltételek mellett, - 2008-ban és 2009-ben az ÖM és az NKA közös pályázatán támogatást kapott rendezvények esetében csatolja az elkészített turisztikai hatásvizsgálatot, illetve a pályázó mellékeli (maximum 3 oldalban) a 2009-ben megvalósult rendezvény szakmai beszámolóját (2 évente megvalósuló rendezvény esetén a 2008. évi szakmai beszámolót), - a pályázó szintén vállalja, hogy helyszíni bejárás keretében lehetıvé teszi a monitorozáshoz szükséges információk beszerzését, - tárgyi eszköz beszerzés esetén a pályázó nyilatkozatban vállalja a 14/2002. (XI.16.) MeHvM rendelet szerinti - 5 éven keresztüli - turisztikai célú hasznosítást. Pécsi rendezvény esetében a pályázatot a Pécs 2010 Nonprofit Kft. és a Pécs 2010 Kulturális Fıváros Mővészeti Tanácsa erre jogosult képviselıjének ellenjegyzésével adhatja be a pályázó.
73
A pályázat benyújtása A pályázati adatlapot sikeres regisztráció és belépés után, kizárólag az NKA internetes portálján keresztül, online módon lehet benyújtani. Az on-line pályázati adatlap 2009. november 30-ig lesz elérhetı a portálon. A nyilatkozat a regisztrált on-line pályázatról, a jelen pályázati felhívásban megjelölt mellékletek, valamint a pályázati tájékoztatóban foglalt iratok 2009. november 30-ig beérkezıen nyújthatók be kizárólag postai úton az NKA Igazgatóságának címére: H-1388 Budapest, Pf. 82
EURÓPA TÖBB MINT GONDOLOD, MÉDIA DÍJ / THINK AWARD 2009 Kiíró: Európa Tanács; European Youth Press Érvényes: 2009. december 6. Pályázhat: Európa Tanács tagállamaiban minden 18-27 éves személy" Az Európa Tanács és az European Youth Press, fiatal média-alkotók hálózata által szervezett pályázat Olyan fiatal újságírók, fotósok és videósok jelentkezését várják, akik osztják nézeteiket, és az egész Európát átfogó állami rendszer, nemzetközi pénzügyi, kereskedelmi egyezmények mögé látnak, a gyakran figyelmen maradó tényekre hívják fel a figyelmet. A fiatal pályázók számára a kihívást az jelenti, hogy a sztereotípiákon áttörve megmutassák Európa igazi arcát, Európa igazi értékeit, illetve mit jelent a 21. században európainak lenni. Az Európa Tanács 60 éve kiáll az emberi jogok, a demokrácia és a törvényesség mellett. Céljaik között szerepel a halálbüntetés eltörlése, a szociális jogok védelme, a gyógyszerek minıségvédelme és a diszkrimináció minden formájának megszüntetése. A pályázat nyitva áll az Európa Tanács tagállamaiban minden 18-27 éves személy számára 2009. december 6-ig. A nyertes pályázatok kihirdetése 2009 december folyamán lesz. Az elsı díj nyertesei (négy kategóriában) négy napos strassbourgi kirándulást kapnak (Franciaország), hogy láthassák és riportot készíthessenek az Európai Tanács parlamenti ülésérıl, amelyet 2010. január 26-30. között tartanak. A második és harmadik díjak Adobe-softwerek és könyvek lesznek. Részvétel a pályázaton: A rádióriporterek, újságírók, fotográfusok, illetve videófilm-készítık két kategóriában jelentkezhetnek francia vagy angol nyelven a http://www.youthmedia.hu honlapon.
KÖNYVTÁMASZ 2009 Kiíró: Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány Érvényes: 2009. november 16. Pályázhat: Magyarországon bejegyzett társadalmi szervezetek - egyesületek vagy alapítványok, illetve történelmi egyházak jogi személyiséggel rendelkezı szervezeti egységei lehetnek A Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány - partnerségben a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvánnyal "Könyvtámasz 2009" néven könyvadomány pályázatot hirdet hátrányos helyzető csoportokat támogató civil szervezetek számára. A pályázat célja: hátrányos helyzető közösségeket és egyéneket támogató nonprofit szervezetek könyvtárainak kialakítása, bıvítése, kulturális és szabadidıs programjainak támogatása könyvadományok biztosítása által. A pályázaton való részvétel feltételei: - a pályázók Magyarországon bejegyzett társadalmi szervezetek - egyesületek vagy alapítványok, illetve történelmi egyházak jogi személyiséggel rendelkezı szervezeti egységei lehetnek - a pályázó hátrányos helyzető csoportok, egyének támogatásával foglalkozik - a pályázó szervezet kis helyi közösségi kezdeményezésre épül
74
- nem költségvetési intézmény támogatására jött létre - nem végez továbbadományozási, ajándékozási tevékenységet, illetve a Maholnap Alapítvány adományát ilyen célra nem használja fel A pályázó tevékenységének az alábbi feltételeknek kell megfelelnie - a pályázó programjai helyi szükségletekre épülı civil kezdeményezést szolgálnak, célcsoportja hátrányos helyzető egyének vagy azok csoportjai (hátrányos helyzet: etnikai, szociális, egészségügyi, kor szerinti, stb.); - a pályázó tevékenysége általános közösségi értékek megerısítését szolgálja, amelyben a célcsoport rászorultsága meghatározó. A pályázattal kapcsolatban további információ kérhetı a 06-1-321-2447-es vagy a 06-20-359-7557-es telefonszámon, illetve a
[email protected] e-mailcímen
MESEPÁLYÁZAT Kiíró: Barátok Verslista; Vizuális Pedagógiai Mőhely Érvényes: 2009. december 22. Pályázhat: Magyarországon és határainkon túl élı magyar nyelven író amatır írók - kortól és foglalkozástól függetlenül bárki - kizárólag saját maguk által írt, magyar nyelvő mesékkel A Barátok Verslista (http://www.verslista.hu) és a Vizuális Pedagógiai Mőhely pályázatot ír ki Lázár Ervin Kossuth-díjas magyar író, elbeszélı, meseíró halálának 3. évfordulójára az alábbi témakörben: - MAI MAGYAR MESÉK; - MESE PÁLYÁZAT Célunk, hogy az amatır költıknek és íróknak e módon is segítsük interneten való megjelenésüket. További információ az
[email protected] címen kérhetı.
AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS PROGRAMJA / EAC/41/09 Kiíró: Európai Bizottság Érvényes: 2010. október 15. Pályázhat: oktatás, a szakoktatás és a szakképzés minden típusára és szintjére vonatkozik, és a határozat 4. cikkében felsorolt valamennyi jogalany számára elérhetı. A pályázóknak a következı országok egyikében kell élniük: - az Európai Unió 27 tagállama, - az EFTA- és az EGT-országok: Izland, Liechtenstein, Norvégia, - tagjelölt országok: Törökország E pályázati felhívás alapját az egész életen át tartó tanulás programjának létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács által 2006. november 15-én elfogadott határozat (1720/2006/EK határozat) képezi. A program a 2007-2013 közötti idıszakra vonatkozik. Az egész életen át tartó tanulás programjának külön célkitőzéseit a határozat 1. cikkének (3) bekezdése sorolja fel Jogosultság Az egész életen át tartó tanulás programja az oktatás, a szakoktatás és a szakképzés minden típusára és szintjére vonatkozik, és a határozat 4. cikkében felsorolt valamennyi jogalany számára elérhetı. A pályázóknak a következı országok egyikében kell élniük: - az Európai Unió 27 tagállama, - az EFTA
75
- és az EGT-országok: Izland, Liechtenstein, Norvégia, - tagjelölt országok: Törökország stb. A pályázatok benyújtási határideje A fıbb határidık a következık: Comenius, Grundtvig: Munkahelyi képzés - elsı határidı: 2010. január 15.- további határidık: 2010. április 30.- 2010. szeptember 15. Comenius tanárasszisztensi ösztöndíjak: 2010. január 29. Leonardo da Vinci: Mobilitás (a Leonardo Da Vinci mobilitási igazolványt is beleértve); Erasmus: intenzív nyelvi képzések (EILC) 2010. február 5. Jean Monnet program 2010. február 12. Comenius, Leonardo da Vinci, Grundtvig: Partnerségek; Comenius: Comenius Regio partnerségek; Grundtvig: mőhelymunka; 2010. február 19 .Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, Grundtvig multilaterális projektek, hálózatok és kísérı intézkedések 2010. február 26. Leonardo da Vinci: Innováció átadására irányuló multilaterális projektek 2010. február 26. Erasmus: Intenzív programok, Hallgatói mobilitás tanulmányok és szakmai gyakorlat céljából (az Erasmus konzorciumi hitelesítést beleértve) és Oktatói mobilitás (oktatási megbízások és személyzeti képzés) 2010. március 12. Grundtvig: Gyakornokság, 50 éven felüliek önkéntességi projektjei 2010. március 31. Transzverzális program 2010. március 31. Transzverzális program: 1. kulcstevékenység - tanulmányutak- elsı határidı: 2010. március 31.- második határidı: 2010. október 15. A Grundtvig szakmai látogatások és cserekapcsolatok, illetve az Elıkészítı látogatás valamennyi ágazati programhoz címekhez országonként különbözı határidık tartoznak. Kérjük, az országában mőködı nemzeti hatóság honlapján keresse az Önre vonatkozót! További információk "Az egész életen át tartó tanulás programja 2008-2010, általános pályázati felhívás: 2010. évi változat - stratégiai prioritások" teljes szövege, az egész életen át tartó tanulás programjára vonatkozó Útmutató, valamint a pályázati őrlapok a következı internetes címen érhetık el: http://ec.europa.eu/llp A pályázatoknak a felhívás teljes szövegében foglalt valamennyi feltételnek meg kell felelniük, és kizárólag az elıírt formanyomtatványon nyújthatók be.
ROMA SZÁRMAZÁSÚ KÖZÉPISKOLAI HALLGATÓK TOVÁBBTANULÁSÁT TÁMOGATÓ TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ROMA DIÁKOK ÉS ISKOLÁIK SZÁMÁRA Kiíró: Hungarian Business Leaders Forum Érvényes: 2009. november 15. Pályázhat: olyan diákok, akik jelenleg érettségit adó középiskolában tanulnak és a középiskola befejezése után nappali tagozaton gazdasági, jogi, mőszaki vagy egészségügyi szakokon terveznek továbbtanulni és diplomát szerezni A HUNGARIAN BUSINESS LEADERS FORUM, HBLF (Magyar Üzleti Vezetık Fóruma), mint nonprofit szervezet, a 2009/2010-es tanév II. félévétıl kezdıdıen ismét pályázatot hirdet hátrányos helyzető, magukat cigánynak valló középiskolai tanulók részére iskolájuk bevonásával. A programba kizárólag olyan diákok jelentkezését várjuk, akik jelenleg érettségit adó középiskolában tanulnak és a középiskola befejezése után nappali tagozaton gazdasági, jogi, mőszaki vagy egészségügyi szakokon terveznek továbbtanulni és diplomát szerezni! A ROMASTER PROGRAM célja: A HBLF a 2007/2008-as tanévben hátrányos szociális helyzetben lévı középiskolás roma diákok tanulmányait támogató rendszert hozott létre. A ROMASTER program célja, hogy elısegítse a roma értelmiségi réteg fejlıdését, támogassa olyan diákok továbbtanulását, életkörülményeinek
76
javítását, akik erısen rászorultak és tanulmányi teljesítményük alapján jó eséllyel fognak továbbtanulni. A program keretében kiválasztott, motivált fiatalt a diploma megszerzéséig támogatjuk, célunk egy vele való erıs kötıdés kialakítása, a munkahelyi környezetbe történı egyenlı esélyő beilleszkedés lehetıségének megteremtése. A támogatott diákoktól elvárjuk, hogy a tanulmányaik során is vállalják származásukat és mutassanak példát társaiknak. A támogató mindig egy olyan cég, amely a támogatás folyósításán túlmenıen folyamatos kapcsolattartással segíti a támogatott tanulmányait, bevonja a cég életébe, megismerteti vele a gyakorlati munka világát. A támogatási rendszerben jelenleg résztvevı vállalatok: IBM Magyarország, Ernst & Young, Holcim Hungária, Raiffeisen Bank, Magyar Telekom, MOL, ProfiPower, OD Partner, National Instruments, Pannon, IBM Data Storage Systems, ABO Holding, Szinergia, MorganStanley, Pfizer, Cser Kiadó A ROMASTER programba bekerült fiataloknak rendszeresen szervezünk közös programokat is (céglátogatás, nyári tábor), hogy egymással is megismerkedhessenek, tapasztalatokat cserélhessenek. A tanulmányi támogatás mértéke: A tanulmányi támogatás mértéke a 2009/2010-es tanében havonta 20 000 Ft (évi 12 alkalommal, a tanulmányok teljes idıtartamára, azaz elıreláthatóan 5-7 évre). A szükséges formanyomtatványok, a pályázattal kapcsolatos további információk a HBLF-tıl szerezhetık be, valamint letölthetık a http://www.hblf.hu weboldalról.
HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŐKÖDÉS FEJLESZTÉSE A MAGYAR-UKRÁN HATÁRTÉRSÉGBEN / HU0013/NA/2005-1/PA-9 Kiíró: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Érvényes: 2009. november 30. Pályázhat: a) nem profitorientált jogi személyek, mint: - önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint kistérségi társulások, - ezen szervezetek intézményei, - nonprofit szervezetek (egyházak, alapítványok, egyesületek, köztestületek, közhasznú társaságok, ill. közhasznú nonprofit gazdasági társaságok), - oktatási intézmények, - fejlesztési tanácsok és ügynökségek, - kamarák (pl. ipari, kereskedelmi, gazdasági kamarák) stb. b) amelyeknek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van a székhelyük vagy bejegyzett helyi képviseletük/fióktelepük A pályázati felhívás tárgya A pályázati felhívás elkészítése során négy fejlesztési irányú prioritási tengely került meghatározásra. A prioritások, valamint az azokon belül támogatandó intézkedések a következık: 1. Prioritás: Fenntartható gazdasági fejlıdés támogatása - Határmenti turisztikai, szabadidıs tevékenységek és szolgáltatások fejlesztése - Határmenti üzleti lehetıségek feltárása és fejlesztése- Információs technológiai infrastrukturális fejlesztések elıkészítése 2. Prioritás: Humán erıforrás fejlesztés, oktatás, kulturális és innovációs együttmőködések támogatása - Közös oktatási tevékenységek támogatása, beleértve a munkanélküliek oktatását is - Oktatási csereprogramok - Kulturális és sport együttmőködések, rendezvények - Felsıfokú oktatási intézmények és kutatóintézetek közötti K+F együttmőködések 3. Prioritás: Környezet- és természetvédelem - Együttmőködések támogatása a határtérség természeti erıforrásainak védelmére
77
- A megújuló/alternatív energiaforrások használatának támogatása, ismeretterjesztés elısegítése - A fenntartható turizmus feltételeinek támogatása- Környezettudatosság növelése 4. Prioritás: Helyi infrastruktúrafejlesztés - Nem beruházási jellegő tevékenységek, mint például közút - és hídfejlesztési tervek, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésének támogatása A pályázati felhívás keretében csak közcélt szolgáló, kizárólag nonprofit tevékenységek támogathatóak. A jelen pályázati felhívás keretében rendelkezésre álló keretösszeg 62 981 437 HUF, mely magában foglalja az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus forrásait (85%) és a nemzeti társfinanszírozást (15%) is. A pályázók a jelen pályázati felhívásban rendelkezésre álló pénzalapok maximális összegéig részesülhetnek támogatásban. A pályázati alap lebonyolításával kapcsolatos dokumentumok letölthetık a http://www.nfu.hu honlapról, illetve angol nyelven megtalálhatók a http://www.eeagrants.org oldalon. A Gyakran Ismételt Kérdések a http://www.vati.hu oldalon lesznek olvashatóak. A pályázattal kapcsolatos kérdéseket kizárólag írásban, emailen (
[email protected]), levélben vagy faxon keresztül lehet feltenni. A kérdésekre adott válaszokat a pályázók esélyegyenlıségének biztosítása érdekében a Váti Nonprofit Kft. honlapján olvashatják. Elérhetıségek: Váti Nonprofit Kft. Mátészalkai Területi Iroda Mátészalka, Szalkai L. u. 11. 1. emelet Fax: +36 44/500-233email:
[email protected] http://www.vati.hu
MAGYAR-SZERB HATÁRON ÁTNYÚLÓ FEJLESZTÉSEK Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Érvényes: 2009. december 31. Pályázhat: nonprofit szervezetek, többek között helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, alapítványok, egyesületek, nonprofit kft./zrt., oktatási intézmények, kamarák A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a szerb Pénzügyminisztérium pályázatot hirdet a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmőködési Program keretében. Milyen tevékenységekre kapható támogatás? A határ menti térségben támogatás nyerhetı el gazdasági és társadalmi összefogást erısítı programokra, környezetvédelmi projektekre, valamint K+F tevékenységekre és határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramokra is. Kik pályázhatnak? Nonprofit szervezetek, többek között helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, alapítványok, egyesületek, nonprofit kft./zrt., oktatási intézmények, kamarák. A projektpartnerek között legalább egy magyarországi és egy szerbiai partnernek kell lennie a támogatásra jogosult területrıl. Mennyi támogatás áll rendelkezésre? A pályázati felhívás keretében összesen 16 607 511 euró Közösségi forrás áll rendelkezésre. A projektek Szerbiában az Elıcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA), Magyarországon az Elıcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósulhatnak meg. Hasznos tudnivalók: Részletekért kérjük keresse fel a http://www.hu-srb-ipa.com honlapot. Hogyan lehet jelentkezni? A pályázatokat angol nyelven, a program Közös Technikai Titkárságához (KTT) kell benyújtani, Budapestre. A benyújtás határideje 2009. december 31. A határidın túl benyújtott pályázatokat érvénytelennek tekintjük. A felhíváshoz kapcsolódó pályázati dokumentáció, a pályázatok beadásával kapcsolatos tudnivalók és további, részletes információk a http://www.hu-srb-ipa.com honlapról tölthetık le.
78
HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŐ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI- SZAKISKOLAI PROGRAMJÁBAN VALÓ RÉSZVÉTEL – DIÁKOKNAK Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Érvényes: 2010. február 19. Pályázhat: 2009/2010. tanévben 8. évfolyamon tanuló diákok, valamint azon tanulók, akik alapfokú végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe Az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázatot hirdet a 2009/2010. tanév rendjérıl szóló 24/2009. (V. 25.) OKM rendelet alapján a 2009/2010. tanévben 8. évfolyamon tanuló diákok, valamint azon tanulók számára, akik alapfokú végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe a Halmozottan Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programjában való részvételre. A programba jelentkezhet minden olyan tanuló, aki a) tanulói jogviszonyban áll, a szakiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik, és egyúttal kollégiumi ellátást is kér, vagy b) a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése alapján felzárkóztató oktatásban kíván részt venni, és egyúttal kollégiumi ellátást is kér, és c) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel: ca) halmozottan hátrányos helyzető(a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § 14. pontja szerint halmozottan hátrányos helyzető, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította és a törvényes felügyeletet ellátó szülıje - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek), cb) a Gyvt. 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülı átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történı jelentkezés idıpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett. A program célja: Az Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Program célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményesen tanulhassanak a szakiskolában. A program célja továbbá, hogy a tanulók számára szakiskolai tanulmányaikhoz a kollégium keretei között inkluzív pedagógiai környezetet biztosítson, gondoskodjon a szociális hátrányok kompenzálásáról, valamint hatékonyan támogassa a lemorzsolódás csökkenését, illetve szakmához jutásukat. A Programban szakiskolás tanulókat is ellátó kollégiumok vállalnak felelısséget azért, hogy a program célcsoportjához tartozó, meghatározott számú gyermeket szakiskolában, nappali rendszerő iskolai oktatásban tanuló osztályokban államilag elismert, piacképes szakképesítéshez segítsék. A kollégiumok felelıssége különösen a Programba való bekerülés és a pályaorientációval támogatott elırehaladás, a képzı intézménnyel való tanári és szülıi együttmőködés megszervezése és megvalósítása a diákok lemorzsolódásának elkerülése érdekében. A programról további tájékoztatást nyújt a http://www.ajkszp.hu honlap. Pályázni a Programban résztvevı, a jelen felhívás 3. sz. mellékletében felsorolt szakiskolákba lehet. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázat hiánytalanul kitöltött őrlapjait. Az őrlapok beszerezhetıek a programban résztvevı intézményekben, vagy letölthetık az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapjáról (lent), illetve a Program honlapjáról (http://www.ajkszp.hu) A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást kaphatnak a programban résztvevı intézmények igazgatóitól vagy az Arany János Programiroda vezetıjétıl - Tolnai Józseftıl - a következı telefonszámon 06-1-235-7299, illetve e-mailcímen:
[email protected].
79
HÁTRÁNYOS HELYZETŐ TANULÓK ARANY JÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJÁBAN TÖRTÉNİ RÉSZVÉTEL - ÖNKORMÁNYZATOKNAK Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Érvényes: 2009. december 11. Pályázhat: helyi(települési és megyei) önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2009/2010. tanév rendjérıl szóló 24/2009. (V. 25.) OKM rendelet alapján pályázatot hirdet helyi (települési és megyei) önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok számára a településükön - elsısorban kistelepülésen, tanyán vagy nagyobb település külterületén, leromlott lakóterületein - lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı, tehetséges, nyolcadik évfolyamos tanulóinak a Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában való részvételére. A program célja, hogy segítse a hátrányos helyzető, tehetséges diákok továbbtanulását. A Tehetséggondozó Programba jelentkezhet minden olyan tanuló, aki a) tanulói jogviszonyban áll, és középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül, és b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel: ba) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében hátrányos helyzető, bb) a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülı átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történı jelentkezés idıpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett, bc) a Gyvt. 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgálat - az általános iskola és a szülı kezdeményezésére elkészített javaslata alapján rászorult. A gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e a Tehetséggondozó Programba történı jelentkezést megelızı három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie. A programba bevont intézmények a hátrányos helyzető tanulókat azonos felvételi pontszám esetén kötelesek elınyben részesíteni a felvétel során. A Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében lehetıség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzető tehetséges gyerekek olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, nevelıdjenek, amelyek célul tőzték ki a tehetséggondozást és a felsıfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést. Az önkormányzatok által benyújtott pályázatokat az Arany János Programiroda és a programhoz tartozó középiskolák közösen bírálják el. A tanulók a tanév rendjérıl szóló rendeletben meghatározott idıpontban (2010. január 22-23-án, illetve pótló válogatási eljárás során 2010. január 28-29-én) - egy nem szaktárgyi jellegő - felvételi eljárást megelızı válogatáson vesznek részt: egy elbeszélgetést követıen fogalmazást írnak, és képességeket vizsgáló feladatlapokat töltenek ki. A sikeresen teljesítı tanulók megyéjük Arany János Tehetséggondozó Programot mőködtetı középiskolájába, illetve kollégiumába nyerhetnek felvételt, és speciális program alapján készülhetnek fel a felsıfokú továbbtanulásra. A tanulók egyéves elıkészítı évfolyam, az iskola helyi tantervében foglaltak teljesítése és az érettségi vizsgaszabályzatban elıírt feltételek esetén tehetnek érettségi vizsgát. Az elıkészítı évfolyamon a diákok emelt szintő anyanyelvi és idegen nyelvi oktatásban, matematika- és informatika oktatásban, önismereti, személyiség- és képességfejlesztı, kommunikációs és tanulás-módszertani programokban vesznek részt. A programban tanuló diákok felkészülhetnek az emelt szintő idegen nyelvi érettségi vizsgára (C típusú középfokú nyelvvizsgával egyenértékő nyelvtudást szerezhetnek) angol nyelvbıl, és a nemzetközi ECDL számítástechnikai vizsgával egyenértékő tudást szerezhetnek informatikából, mindemellett térítésmentesen szerezhetnek gépjármő-vezetıi jogosítványt. A program résztvevıi valamennyien kollégisták lesznek. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást kaphatnak a programban résztvevı intézmények programfelelıseitıl vagy az Arany János Programiroda vezetıjétıl, Tolnai Józseftıl, tel.: 06-1-235-7299, emailcím:
[email protected] http://www.okm.gov.hu; http://www.ajkp.hu
80
HÁTRÁNYOS HELYZETŐ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAMJÁBAN VALÓ RÉSZVÉTEL DIÁKOKNAK
Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Érvényes: 2010. január 15. Pályázhat: 2009/2010. tanévben 8. évfolyamon tanuló diákok Az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázatot hirdet a 2009/2010. tanév rendjérıl szóló 24/2009. (V. 25.) OKM rendelet alapján a 2009/2010. tanévben 8. évfolyamon tanuló diákok számára a Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában való részvételre. A programba jelentkezhet minden olyan tanuló, aki a) tanulói jogviszonyban áll és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik (ideértve a nyelvi elıkészítı évfolyamra vagy a két tanítási nyelvő oktatás 0. évfolyamára jelentkezıket is), és b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel, ba) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében halmozottan hátrányos helyzető, bb) a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülı átmeneti nevelésbe vett vagy a programba történı jelentkezés idıpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett, bc) a törvényes felügyeletét ellátó szülıje a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, de rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága nem állapítható meg, bd) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította, és a törvényes felügyeletét ellátó szülık egyike a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, a másik szülı legfeljebb szakképesítéssel rendelkezik, A bc), bd) pontokban szereplı feltételek szerint felvehetı tanulók aránya együttesen nem haladhatja meg az adott osztályba felvett tanulók húsz százalékát. A program célja: A program célja, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú szülık gyermekei a középiskolai kollégiumok által alkalmazható pedagógiai eszközrendszer segítségével eredményesen tanulhassanak, és érettségi bizonyítványt szerezzenek nappali tagozatos középiskolai osztályokban, továbbá esélyt kapjanak a felsıfokú tanulmányok megkezdésére. A kollégiumi tagság fenntartása a középiskolai tanulmányok teljes idıtartamára kötelezı. Az 5 éves program egy elıkészítı évvel indul, ami segítséget ad ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetbıl adódó hiányokat a diákok pótolják. Ezt követıen a tanulóknak lehetıségük van arra, hogy tehetségüknek és érdeklıdésüknek megfelelıen az elıkészítı évet megszervezı vagy az általuk választott középiskolában folytassák tanulmányaikat. Amennyiben a középiskolai felvételi eljárás során a tanuló a Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Kollégiumi Programjának elıkészítı évfolyamára, nyelvi elıkészítı évfolyamra vagy két tanítási nyelvő oktatásban 0. évfolyamra felvételt nyer, és a középiskola megállapodást köt valamely, a Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Kollégiumi Programját mőködtetı kollégiummal, a középiskola eljuttatja a tanuló adatait a kollégiumba, majd a kollégium a tanulóval kollégiumi jogviszonyt létesít. A kollégiumok a programban résztvevı tanulók számára pedagógiai és szociális segítséget nyújtanak: egyrészt egyéni fejlesztési tervek alapján - akár egyéni foglalkozások megszervezésével is - a tanuló iskolai eredményeinek sikerességéhez járulnak hozzá, másrészt mindvégig támogatást nyújtanak (pl. tanulói étkezés vagy utazási költségekhez való hozzájárulás; kulturális és sport programokon való ingyenes részvétel stb.) ahhoz, hogy a diákok szociális körülményeiktıl függetlenül sikeresen befejezhessék középiskolai tanulmányaikat. A programról további tájékoztatást nyújt a http://www.ajkp.hu honlap. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást kaphatnak a programban résztvevı intézmények igazgatóitól vagy az Arany János Programiroda vezetıjétıl, Tolnai Józseftıl a következı telefonszámon 06-1-235-7299, illetve e-mailcímen:
[email protected].
81
ÉPÍTİ KÖZÖSSÉGEK, KÖZMŐVELİDÉSI INTÉZMÉNYEK AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁSÉRT (KONVERGENCIA RÉGIÓK) / TÁMOP-3.2.3./09/1 Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Érvényes: 2009. november 16. Pályázhat: 1. közmővelıdési intézmények (az 1997. évi CXL. törvény szerint), 2. közmővelıdési feladatellátásra a helyi önkormányzattal közmővelıdési megállapodást kötı szervezetek beleértve a roma közösségi házakat - az 1997. évi CXL törvény szerint, 3. fenti intézmények fenntartói. A fentiekben felsoroltakon belül a pályázók köre a KSH gazdálkodási formakódok szerint az alábbiak lehetnek: 312. Központilag felügyelt költségvetési szerv 321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 323 Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 324 Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 342 Köztestület által felügyelt költségvetési szerv 352 Országos kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 529 Egyéb egyesület 531 Szakszervezet 532 Egyéb munkavállalói érdekképviselet 541 Kamara 549 Egyéb köztestület 551 Egyház 552 Önálló egyházi intézmény 553 Egyház önálló szervezete 559 Egyéb egyházi szervezet 569 Egyéb alapítvány 599 Egyéb, jogi személyiségő nonprofit szervezet 571 Közhasznú társaság vagy nonprofit gazdasági társaság formájú jogutódja Alapvetı cél A humánerıforrás fejlesztése hozzájárul a gazdaság versenyképesség növekedéséhez, a foglalkoztathatóság javításához, a munkavállalók ismeretei és képességei a fejlesztés révén egyre nagyobb mértékben megfelelnek a munkaerı-piaci követelményeknek, s ezáltal a munkaerı-piac kínálata növekvı mértékben illeszkedik a gazdaság fejlıdése által támasztott újabb és újabb munkaerı-piaci igényekhez. Ezt hivatottak elısegíteni - többek között - a közmővelıdési intézmények által kidolgozott és lebonyolított képzési programok. Kiemelt jelentıségő, hogy mind szélesebb körében legyenek elérhetıek, hozzáférhetıek a közmővelıdési intézmények által nyújtott, a felnıttek tanulását segítı szolgáltatások, különös tekintettel a hátrányos helyzető társadalmi csoportokra, kistérségekre, és településekre. A pályázat közvetlen célja, hogy a közmővelıdési intézmények - az intézményi akkreditáció megszerzését követıen - képessé és alkalmassá váljanak a felnıttképzésrıl szóló 2001. évi CI. törvényben meghatározott felnıttképzést segítı szolgáltatások nyújtására, képzések szervezésére és lebonyolítására, a képzéseket követıen a résztvevık munkaerı-piaci és egyéb kompetencia-változásának vizsgálatára. További cél a közmővelıdési intézmények által biztosított felnıttképzési szolgáltatások körének bıvítése, valamint a közmővelıdési szakemberek képzése, hogy a felnıttoktatásban résztvevı közmővelıdési szakemberek is rendelkezzenek megfelelı kompetenciákkal. A foglalkoztathatóság javítása mellett fontos a hatékonyság és a minıség követelményeinek érvényesítése, a közmővelıdési intézmények felnıttképzési kapacitásának bıvítése, valamint a felnıttképzés megvalósulásához elengedhetetlen feltételek megteremtése, javítása. Egyfajta nyitás szükséges a mővelıdési tevékenységet folytató szervezetek részérıl a munkaerı-piaci feladatok ellátó intézmények felé annak érdekében, hogy a felnıttképzési tevékenység megalapozásával, s így az intézmény szolgáltatási körének bıvülése által - lehetıség szerint a munkaügyi szervekkel, a területileg illetékes Munkaügyi Központtal és kirendeltségeivel történı partneri kapcsolat kialakításával - hatékonyabban tudjanak megszólítani és képzésbe bevonni bizonyos társadalmi csoportokat, s végeredményben így hozzájárulni az egyének munkaerı-piaci helyzetének javításához. A partneri együttmőködés célja továbbá az is, hogy a közmővelıdési intézmények és minél több potenciális munkáltató közt olyan kapcsolat alakuljon ki, amely lehetıvé teszi a képzések gyakorlati helyszínen
82
történı megvalósulását, illetve a képzettség megszerzését követıen a célcsoport kiképzett, munkára felkészült tagjainak foglalkoztatását. A pályázati program keretében létrehozott szolgáltatások hatására változik a közmővelıdési intézmények környezetében a tanuláshoz és a munkához kötıdı attitőd, továbbá az elhelyezkedési nehézségekkel küzdık munkaerı-piaci részvételének lehetısége növekszik. Jelen pályázat a 2008. évben ugyanezen címen meghirdetett TÁMOP-3.2.3-1/08/1 pályázat folytatásaként azonos célkitőzéssel kerül meghirdetésre. Ugyanakkor a felhívás a korábbinál erıteljesebb hangsúlyt fektet a kidolgozandó képzések beszámításának és elismertetésének kérdésére, egyéb képzésekhez való kapcsolódására. A korábbiakhoz képest a Roma Közösségi Házak nagyobb arányú részvételét szorgalmazzuk, és elınyben részesítjük a hátrányos helyzető emberek bevonását a szakmai megvalósítók közé. Rendelkezésre álló forrás A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 1 014 426 000 forint. A projekt keretében az ERFA típusú tevékenységek fedezetére az elszámolható költségek összegének maximum 10%-a fordítható. Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A pályázati kiírással kapcsolatos további dokumentumok a http://www.nfu.hu/ honlapról tölthetıek le. További felvilágosítás a 06 40 638-638 számon, a http://www.nfu.hu/ honlapon, illetve írásban az
[email protected] e-mailcímen kapható. A pályázati felhívás elválaszthatatlan része a részletes pályázati útmutató, valamint a pályázati adatlap és kitöltési útmutató, amelyek együtt tartalmazzák a pályázathoz szükséges összes feltételt.
ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉG LEHETİSÉGE KÜLFÖLDÖN CIGÁNY/ROMA FIATALOK SZÁMÁRA Kiíró: Roma Gadje Párbeszéd az Önkéntes Szolgálat Által Határidı: Folyamatos Érvényes: 2009. december 31. Pályázhat: önkéntes roma fiatalok A Roma Gadje Párbeszéd az Önkéntes Szolgálat Által (RGDTS) nemzetközi önkéntes szervezet keretében cigány/roma fiatalok számára nyílik lehetıség önkéntes tevékenységben részt venni Európa több országában. Az önkéntességen keresztül a fiatalok idegen nyelveket (olasz, német, francia, angol stb.) sajátíthatnak el, hasznos tapasztalatokat győjthetnek más népek kulturális sajátosságaiból, megismerkedhetnek társadalmi kihívásokkal, szolidaritást vállalhatnak nemzeti kisebbségekkel. Ki vehet részt Azoknak a 18-30 év közötti fiataloknak a jelentkezését várják, - akik Nyugat- és Közép-Kelet Európában szeretnének önkéntes tevékenységben részt venni, - akik nem riadnak vissza a kihívásoktól, nyelveket akarnak tanulni és megismerni más kultúrákat, embereket, - de legfıképpen azokra számítanak, akik segíteni akarnak másokon, akik jobbá és szebbé akarják tenni világunkat. Az önkéntes tevékenységek a legkülönbözıbbek: - gyermekek és fiatalok tanítása, számukra szabadidıs programok szerezése, - sérült gyerekek, fiatalok és idıskorúak gondozása, ápolása, számukra programszervezés, - hajléktalanokkal, menekültekkel, betegekkel, kisebbségben élıkkel való foglalkozás, - régészet és mőemlék-megırzés, - környezetvédelmi programok és tevékenységek, - oktatási, képzési programokban való részvétel, - antidiszkriminációs programokban való tevékenység. Mely országokban lehet az önkéntes tevékenységben részt venni? Olaszország, Ukrajna, Románia, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Dánia.
83
A program folyamatosan, egész évben mőködik. Az önkéntes tevékenységek idıszaka országonként változó, errıl személyesen vagy telefonon adnak felvilágosítást. A program keretében az önkéntesek részére, a szolgálati idıszak alatt az oda-vissza utazást, az étkezést, a szállást, a biztosítást és a zsebpénzt az RGDTS fizeti. A program támogatói: EU Youth in Action, Brüsszel; Amerikai Evangélikus Egyház, Chicago; Holland Protestáns Egyház, Utrecht; Stiftung EVZ, Berlin; Református Szeretetszolgálat, Budapest Elérhetıségek: Lakatos György, RGDTS koordinátor; Telefon: (061) 460-0707 vagy 30 611-1206; E-mail:
[email protected] Kapcsolódó további információk: http://www.rgdts.net Beadási határidı folyamatos VI. MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGI FILMSZEMLE
A szemle célja a hazai nemzetiségi filmes mőhelyek és alkotások bemutatása, a nemzetiségi témát feldolgozó filmek népszerősítése a nemzetiségek, a többi nemzet, illetve az anyaországi alkotók körében. A nemzetiségi filmszemlét a 2005-ös évtıl kezdıdıen kétévente, Budapesten rendezzük meg, minden egyes évfolyamot különös tekintettel egy-egy hazai „házigazda” nemzetiség bemutatására. A mindenkori házigazdák kultúrájának bemutatása a többi nemzetiséghez viszonyítva hangsúlyosabban lesz jelen a nemzetiségi filmszemléken. A soros házigazdaságot a díjkiosztó gálán sorsolással döntjük el. Az VI. Magyarországi Nemzetiségi Filmszemle házigazdái a magyarországi románok lesznek. Pályázható alkotások: 2008. január 1. után készült filmek. Pályázhatnak: - a közszolgálati televíziók nemzetiségi szerkesztıségei, valamint hazai nemzetiségi témát feldolgozó szerkesztıségek, - a kereskedelmi televíziók hazai nemzetiségi témákat megjelenítıi alkotói, - helyi vagy városi televíziók, - független filmes alkotók vagy mőhelyek Egy alkotó maximum 3 saját filmmel nevezhet. Nevezhetı kategóriák: 1, dokumentumfilm 2, ismeretterjesztı film 3, kisebbségi közösség hiteles bemutatása (monográfia, portré, riport) 4, egyéb A szemle verseny, a nevezett filmekbıl 3 tagú szakmai zsőri válogatja ki a szemle programjába bekerülı alkotásokat, amelyeket kategóriánként értékel. A versenyprogramba került filmek alkotóit az elızsőri döntése - 2010. január 15. – után levélben értesítjük. Csak ezután kell beküldeni a vetíthetı kópiát. Technikai követelmények: A szemle programjába a nevezési lapokat és filmeket 4 példányban, DVD lemezen kell beküldeni. Az alkotások hossza nem haladhatja meg a 60 percet, alsó perclimit nincs. Fontos megjegyzés: A szemle programjába nevezhetı alkotásoknak meg kell felelniük a mindenkori filmes formai követelményeknek /fıcím, stáblista stb./. Nem elfogadható a magazin-fıcímekkel, konferáló szövegekkel nevezett alkotás, mivel a nevezés benyújtása után a filmeken semmilyen módosítást nem fogadunk el. Az alkotások nyelve lehetıleg az adott nemzetiség nyelve, illetve a magyar nyelv / felirat vagy szinkron formájában /. A külföldi vendégek részére minden, a szemleprogramban szereplı film angol nyelvő dialóglistáját mellékeljük, ezért ezeket a versenybe került filmek vetíthetı kópiájával együtt kérjük elküldeni. A filmszemle programjában csak azok a mővek vehetnek részt, melyeknek vetíthetı kópiáját 2010. február 15-ig eljuttatják címünkre.
84
A nevezési határidı: 2009. december 1. A filmszemlére kizárólag elektronikus úton lehet nevezni a www.nemzetisegifilmszemle.com weboldalon található nevezési lap kitöltésével. A filmszemle nevezési lapját kinyomtatva, a 4 DVD kópiával egyetemben, 2009. december 1-ig küldjék el a következı címre: Magyar Televízió Zrt. 1037 Budapest Kunigunda útja 62-64. Kisebbségi Mősorok Szerkesztısége A borítékon, kérjük, tüntessék fel: „VI. Magyarországi Nemzetiségi Filmszemle”
(A „Pályázati lehetıségek” hírblokk forrása a www.pafi.hu internetes oldal)
85
VÉLEMÉNYEK „NEM POZITÍV DISZKRIMINÁCIÓT, EGYENLİSÉGET SZERETNÉNK" RomNet, 2009. szeptember 28. Öt évvel ezelıtt készült az utolsó felmérés, éppen ezért nem lehet pontosan tudni, hogy jelenleg mekkora a Magyar Honvédségben a romák aránya. A roma katonákról és a szerzıdéses, vagy hivatásos pályára készülı cigány származású fiatalokról Jóni Tibor ezredessel, a Honvédelmi Minisztérium romaügyi szakreferensével beszélgettünk. Egészen pontosan mit is takar a romaügyi szakreferens beosztás? Hét évvel ezelıtt, 2002-ben, a 1186/2002. számú kormányhatározat alapján kezdıdött meg a különbözı közigazgatási szervezetekben a cigány munkatársak alkalmazása. Mindez a romák társadalmi integrációját elısegítı intézkedések része volt. E folyamat részeként a Honvédelmi Minisztériumban is sor került romaügyi referensek alkalmazására. Azaz egészen pontosan pályázatot írtak ki ennek a beosztásnak a betöltésére. E pályázaton ketten nyertünk Horváth Melitta fıhadnagy asszonnyal, s azóta ketten dolgozunk ezen a területen. A feladatkör természetesen menet közben is változott, mondhatni szélesedett, így kialakult a romaügyi referatúra, amely a minisztérium humánpolitikai helyettes államtitkárságán mőködött. A 2006-os átszervezés során e referatúra megszőnt, én magam is ezredesi rendfokozattal nyugállományba vonultam, és azóta megbízással látom el a romaügyi szakreferens beosztást. Akkor ezek szerint, korábban hivatásos katona volt? Igen, 1982-ben végeztem a Kossuth Lajos Katonai Fıiskolán, határır szakon. 2002-ig különbözı beosztásokban dolgoztam, kiképzési területen, vagy éppen századparancsnokként. Aztán amikor megjelent a Honvédelmi Minisztériumi pályázat, váltottam. Persze e váltásban annak is nagy szerepe volt, hogy a munka mellett 1994 és 1998 között elvégeztem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem pszichológia szakát is. Jól tudom, hogy a családjában ön volt az elsı, aki a katonai pályát választotta hivatásául? Valóban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei roma családból származom, édesapám cigányzenészként dolgozott. Egy ideig én magam is kacérkodtam a muzsikusi pályával, ám mégis a katonai fıiskolára mentem továbbtanulni. Természetesen testvéreim is teljesítették a számukra elıírt sorkatonai szolgálatot, ám én lettem az elsı hivatásos állományú a családban. Azóta a rokonságból szerencsére már többen is választották a szerzıdéses, illetve a hivatásos katonai pályát. Romaügyi szakreferensként konkrétan mi a feladata? A Honvédelmi Minisztérium Kommunikációs és Toborzó Fıosztályán, a tudományszervezı osztály alárendeltségében a tárca romaügyekkel összefüggı programjait tervezem, szervezem és irányítom. Ezen programok kidolgozása az én feladatköröm. Úgy gondolom, hogy a munkámra ma még nagyobb szükség van, mint a kezdetekkor, vagyis 2002-ben volt. Hiszen a ma tapasztalható társadalmi viszonyok és „robbanásveszélyes” légkör, vagyis a szélsıséges nézetek megjelenése megköveteli a romakérdésben otthon lévı szakemberek alkalmazását. Hiszen természetesen ugyanúgy, mint a társadalomban a Magyar Honvédségben is kezelni kell ezt a kérdést. Éppen ezért indítottuk el a különféle, az esélyegyenlıséget célzó programjainkat. Hiszen nem lehet elégszer hangsúlyozni: mi, a Magyar Honvédségben szolgáló romák nem pozitív diszkriminációt, hanem egyenlıséget szeretnénk! Mekkora ma a romák aránya a Magyar Honvédségben? Nagyon nehéz erre a kérdésre válaszolni, hiszen a Magyar Honvédségben semmilyen formában nem tartjuk nyilván a katonák származását. Ennek ellenére öt évvel ezelıtt, 2004-ben elvégeztünk egy felmérést, amelynek során ezer fıs, reprezentatív mintával vizsgáltuk a roma katonák arányát. Két eredmény született, az egyik a válaszadók önkéntes bevallása alapján, a másik pedig a kérdezıbiztosok tapasztalataira építve. Az önbevallás alapján az az eredmény látott napvilágot, hogy három és négy százalék közötti a romák aránya, míg a kérdezıbiztosok úgy látták hét százaléknyi ez az érték. Nyilvánvaló, hogy ez a szám az elmúlt öt évben valamelyest emelkedett, de pontos adataink nincsenek. Az azonban szerintem egyértelmően kijelenthetı, hogy a roma katonák aránya még ma is jócskán alulmarad a társadalmi arányoknak.
Említette ön is, hogy az elmúlt években egyre több roma fiatal öltött egyenruhát. Köszönhetı ez a Honvédelmi Minisztérium esélyegyenlıségi programjainak? Mindenképpen. Az utóbbi két évben végrehajtott, a toborzással összefüggı programjaink most hozták meg az eredményeiket. Így szerencsére az elmúlt idıszakban jelentısen megnıtt a szerzıdéses katonának jelentkezı roma származású fiatalok száma. Nem nehéz a beilleszkedésük? Hogyan vélekednek róluk a parancsnokaik? Sajnos elıfordult olyan, hogy nehezebben fogadták ıket, mint a nem roma származásúakat, de ez is betudható a társadalomban meglévı elıítéleteknek. Aztán ha "átlendülnek" ezen a kezdeti nehézségen, akkor már szinte az összes parancsnok jó véleménnyel van, jó katonának tartja roma származású beosztottjait. Eddig csak a szerzıdéses állományú katonákról beszélgettünk. De gondolom, a romák közül vannak, akik hivatásos pályára készülnek? Szerencsére egyre többen, s szakreferensként nekem pontosan az az egyik feladatom, hogy ilyen célú programokat dolgozzak ki. Jelenlegi programjaink közül 2003 óta minden évben, a nyári hónapokban megrendezett roma fiatalok pályára irányító tábora az, amelyik a legfontosabb. Ez a tábor a 17 és 21 év közötti, roma származású lányok, és fiúk körében népszerősíti a Magyar Honvédséget. A két hetes idıtartamú táborban a fiatalok egyenruhát öltenek, katonai feladatokat hajtanak végre, sıt rajparancsnokaik már hivatásos állományban lévı roma tiszthelyettesek. Nem titkolt célunk, hogy a táborlakókat szeretnénk megnyerni a hivatásos katonai pályának, azaz, hogy jelentkezzenek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre, vagy éppen a tiszthelyettes iskolába. Idén nyáron rendeztük a hetedik tábort – ezúttal Hajdúhadházon – amely az eddigiekhez hasonlóan nagyon sikeres volt. Van más program is, amely a hivatásos állományt népszerősíti? A már katonai tanintézetekben, nappali tagozaton tanuló romákat célozza meg a honvédelmi miniszter által 2003-ban alapított Lippai Balázs ösztöndíj, amely havi tízezer forint körüli összeggel segíti a hallgatókat tanulmányaik elvégzésében, s abban, hogy késıbb akár parancsnokká váljanak. Térjünk egy kicsit vissza a roma fiatalok számára meghirdetett pályára irányító táborokra. A résztvevık közül a késıbbiekben mennyien jelentkeznek katonai tanintézetbe? Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a résztvevı fiatalok közel negyven százaléka jelenik meg a késıbbiekben a toborzó irodákban, illetve adja be jelentkezését a tiszthelyettes-képzı iskolába, vagy a nemzetvédelmi egyetemre. Egyébként egyre több az olyan cigány fiatal, akik évekkel ezelıtt részt vettek a táborban, azóta elvégeztek valamilyen közép, vagy felsıfokú képzést, s szakmával vagy diplomával a zsebükben térnek vissza a sereghez, mert úgy gondolják: ez a legjobb lehetıség arra, hogy hosszútávon tudják megtervezni az életüket. A tábor mellett a romák integrációját segítette elı az idei esélyegyenlıségi nap is, amelyet július elsı vasárnapján a debreceni Kossuth Laktanyában rendeztek meg. Sikeres volt a rendezvény? Rendkívül sok, pozitív visszajelzést kaptunk a résztvevıktıl annak ellenére, hogy erre a rendezvényre csak az észak-magyarországi és a kelet-magyarországi régióból hívtunk meg roma közösségeket. A fiatalok számára hallatlanul nagy élmény volt, hogy beülhettek a különbözı technikai eszközökbe, harcjármővekbe. Az egész rendezvénnyel egyébként az volt a célunk és ez a miniszter úr ott elmondott beszédébıl is kiviláglott , hogy tudatosítsuk a romákkal: nyitva áll elıttük a katonai pálya, a laktanyában nincsen a származásból eredı megkülönböztetés, roma és nem roma ugyanazért a munkáért ugyanazt a járandóságot kapja. Személyes véleményem pedig az, hogy még több, a debrecenihez hasonló rendezvényre lenne szükség. A debreceni esélyegyenlıségi napon ön is tartott egy elıadást a romák helyzetérıl, eredetükrıl, a demográfiai változásokról és a romákkal szembeni elıítéletekrıl. Vagyis azokról a kérdésekrıl, amelyek a mai magyar társadalomban hangsúlyozottan jelen vannak. Mi az, amit ezzel kapcsolatban feltétlenül tudni kell? Az elsı és legfontosabb, amit mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy amikor a magyarországi cigányságról beszélünk, akkor ez alatt nem egy egységes, homogén népcsoportot értünk. Hiszen a cigányok legalább annyira összetett népcsoportot képeznek, mint amennyire összetett mondjuk az európai közösség. Ráadásul mindegyik csoportnak megvan a maga kultúrája és szokásai. A romák eredetérıl rendkívül sokat vitatkoznak
87
még napjainkban is a tudósok, ám a feltételezéseket írásos dokumentációk, tények csak részben támasztják alá. Alapvetıen nyelvészeti vizsgálatok alapján lehet kijelenteni, hogy a cigányok Indiából jöttek, s az ottani kultúrát hozták magukkal. Az Indiai kultúra mellett, azonban a vándorlásuk során ıket ért külsı hatások jegyei is jól megfigyelhetıek a cigányság kultúrájában. A cigánysággal kapcsolatban egyébként egy átlagember nagyon kevés ismerettel rendelkezik. Például sokan azt sem tudják, hogy Magyarországon milyen különbözı cigánycsoportok vannak. Pedig a magyarországi cigányok alapvetıen három nagy csoportra oszthatók. A romungrók, vagyis a magyar cigányok csoportja a középkorban érkezett az ország területére és már Mária Terézia korában átestek egy erıszakos asszimilációin. Ennek következében elfelejtették kultúrájuknak jelentıs részét és a cigány nyelvet. İk alkotják a magyarországi roma társadalom 72-74 százalékát. Sıt kultúrájukban több olyan szokás jelenik meg, amelyeket korábban a paraszt kultúrából magyaroktól vettek át. A következı az oláh cigánycsoport, a magyarországi cigányok 20-22 százaléka, akikrıl azt kell tudni, hogy a 19. század végén, a moldvai rabszolga-felszabadítás után indultak el nagyobb tömegben Magyarországra. İk éppen ezért nem estek át az erıszakos asszimiláción, megırizték a kultúrájuk jelentıs részét és a nyelvhasználatukat is. A harmadik nagy magyarországi csoport a cigányok 6-8 százalékát kitevı beás cigányok csoportja, akik valamikor a 19. század végén és 20. század elején jelentek meg nagyobb arányban az országban, s ık azok, akik az óromán nyelvet beszélik. Van-e arra valamilyen tudományos magyarázat, hogy az elıítéletek miért alakultak ki a cigánysággal szemben? A pszichológia azt mondja, hogy az elıítélet mindig jelen van az emberekben, hiszen ez segített az emberiségnek eligazodni a világ különbözı dolgaiban. Ezzel nincs is semmiféle probléma. A gond akkor kezdıdik, ha az elıítéletbıl. vélt, vagy hallott információk alapján kialakul egy csoporttal szemben a hátrányos diszkrimináció. Azt gondolom, hogy ma Magyarországon már eljutottunk ebbe a szakaszba, s megjelent a cigánysággal szembeni hátrányos megkülönböztetés, illetve ennek már szélsıséges formái a szegregáció, a fizikai bántalmazás , a fizikai megsemmisítés, melynek társadalmi következményei beláthatatlan veszéllyel járhatnak. Lehet-e ezek ellen valamit tenni? Mindenképpen közös fellépés kell a diszkrimináció ellen, s e folyamatban nagyon fontos a kommunikáció, hogy megértsük és megismerjük egymást. Ugyanis akkor, ha a cigányokat szegregáljuk, akkor ık egy külön világban, szubkultúrában nınek fel, s akkor náluk más értékrend alakul ki, mint a társadalmi értékrend. Márpedig nálunk ez történt. S ebben az esetben ne várjuk el azt, hogy a cigányok „másodperceken” belül át tudják venni az általunk kívánatosnak tartott értékrendet. Éppen ezért azt gondolom, hogy tudatosan, megfontoltan, tervezetten kell a romaügyben, a romák integrációjában gondolkodni. Más tárcáknak is vannak a romák beilleszkedését segítı programjai. Ezek a programok valamilyen tárcaközi szinten kapcsolódnak egymáshoz? Évek óta mőködik a Cigány Tárcaközi Bizottság, amelynek munkájában minden minisztérium képviselteti magát. Szerencsére ma már eljutottunk odáig, hogy nemcsak a tervek, hanem a tettek is elıtérbe kerültek. Hiszen a romáktól rendkívül pozitív visszajelzések érkeztek a bizottsághoz a Bajnai-kormány integrációs elısegítı programjaival, vagyis a romatelepek felszámolásával és a diplomások közigazgatásban való alkalmazásával kapcsolatban. Az én saját véleményem egyébként az, hogy ennél jóval több programra lenne szükség az egyenlıség eléréséhez. Lehet már arról tudni valamit, hogy 2010-ben milyen, a romák integrációját segítı programjai lesznek a Honvédelmi Minisztériumnak? Azt már most tudjuk, hogy csökkenı költségvetéssel számolhatunk, éppen ezért sajnos a programjaink is szőkülni fognak. Ennek ellenére természetesen jövıre is szeretnénk megrendezni a pályára irányító tábort és az esélyegyenlıségi napot is. Szőcs László - honvedelem.hu
88
EGY TELEPFELSZÁMOLÁS HÁTTERE - VAGYUNK JÓK, VAGYUNK ROSSZAK 168 óra 2009. október 5. A Somogy megyei Zákány ötvenmillió forintot nyert a Szociális és Munkaügyi, valamint az Önkormányzati Minisztériumtól „szegregált lakókörnyezet felszámolására”. Magyarán: megszüntetni a falu cigánytelepét. A községben öt család kapna házat. Utóbb újságcikkek tucatjaiból derült ki: a helybeliek ellenzik a cigányok beköltözését. A háttérben azonban néhányan összeférhetetlenséget is emlegetnek, és a pályázati pénz elsíbolásától tartanak. A polgármester és két képviselı már lemondott, a falu lázong, a romák eladó házakat nézegetnek. KRUG EMÍLIA riportja. – Nem tudják az RTL Klub számát? A közeli Tölös-hegyrıl jött romák médiafigyelemért küzdenek. Eljöttek hát a sínek mentén megbúvó zákányi romatelephez. – Júniusban olajat öntöttek a kutunkba. Nyolcszáz méterrıl kellene hordanunk a vizet, az önkormányzat nem tesz semmit. Hazafelé indulnak, átbukdácsolnak a síneken. Mint teszi ezt mindenki errefelé. Mi is. Tizenhat sínig jutunk a számolásban – nagy a személy- és teherforgalom –, amikor a toronyból ránk szólnak. Szaporázzuk. A kerülı több kilométernyi séta. Az állomás melletti téglaházak egyikében él Orsós Imre. Harmincöt éve az állomás építésén dolgozott, akkor vette meg az egyik házat. Huszonhét évet húzott le a vasútnál, már rokkantnyugdíjas. Az épületet, amelynek falai a vonatdübörgéstıl rogyadoznak, huzalokkal fogta össze. Odabent rend. Vizet a kerti kútból hoznak, a gáz palackos, a villany vasúti, csatorna nincs. – Van paprikánk, krumplink, kukoricánk, sütıtökünk – mondja lányuk, Tünde. – Tehenünk is, de kicsi az ól, vemhesen nem fért el, most egy ismerısünknél van. Szalad is Tünde a lánya után, Szimonetta Cintia nemsokára kétéves lesz. – A nagyobb gyerekek az iskolába, a felnıttek a boltba, a postára csak a síneken keresztül jutnak el. A falubeliek nem is sejtik, hogyan élünk. Csak annyit mondtak, nincs pénzük kerítésre meg kutyára, ha beköltözünk. Orsós Imre legyint. – Egy kalap alá vesznek minket. Pedig vagyunk jók, és vagyunk rosszak. Mint a magyarok. Na, ott jön a tévésztár. Orsós János a telepiek szószólója. – A faluban van egy hangos, 200 fıs kisebbség. Azt terjesztik, hogy akad köztünk, aki háromszázezer forint segélybıl él, és játékgépezik. Pedig ilyenek a Tölös-hegyen vannak. Bebizonyítom, hogy érdemes segíteni ezeken a családokon. János, ha éppen nem interjút ad, a telepiekkel járja a falut, s eladó házakat néznek. – Van tulaj, aki hirtelen többet kér. A beköltözıknek havi kétezer forint biztosítási díjat kell majd fizetniük, tíz év múlva pedig megvehetik a házat. A teleprıl Hajnalkáék is kinéztek már maguknak egy új otthont. De drága. A házanként jutó öt- helyett nyolcmillió. – Azt mondták, azért, mert felújították. İk is átalakították volna a sajátjukat, de János lebeszélte ıket – most már minek. Így nem az új parkettán, hanem egy koszos szınyegen állunk. A lámpáról forgalmas légyfogó lóg. Kopott ágy pléddel, szék, szekrény – a sarokban viszont jó állapotú tévé zúg. Az ablakon üveg helyett fólia, a konyhában gyereketetı fızeléknyomokkal. A mosogatóban kajamaradék, tányérkupac. A lányok diót pucolnak. Nyolcvan forintért veszik kilóját, ezerért eladják a belét. Kivénhedt kanapén dolgoznak, a sarokban bili a belevalóval. A gyerekek sétálnak, a távolból látjuk, ahogy a sínek mentén kóvályognak. Mibıl fizetik? Horváth György nyugdíjas, régóta él Zákányban. – Az átkosban a kavicsbánya 170, a vasút 400, a téesz 120 embernek adott munkát. A cigányok a bányában vagy az építıiparban dolgoztak segédmunkásként. Ma nincs ilyen lehetıség, könnyebb megélni a szociális juttatásból. Segíteni kell, de nem így. Kiköltöztetik ıket a tulajdonukból szociális bérlakásokba, és aztán? Mibıl fizetik? Mibıl vennék meg? És mihez kezd az önkormányzat, ha azokat a házakat is lelakják? Horváth úr vehemens. – Visszautasítom a sajtó beállítását, hogy itt cigányellenesség lenne. Az a gond, hogy a falu nem tudott semmirıl. A képviselı-testület júniusban beadta a pályázatot, a polgármester augusztus végén aláírta, s csak szeptember 14-én tartottak falugyőlést.
89
És akkor az összeférhetetlenségrıl még nem is beszéltünk. Az eredeti tervek szerint a pályázat írója, Tapolcai Gyöngyi a projektvezetı. Férje, Baróti Zoltán egyike azon tagoknak, akik a testület elé vitték az ügyet, ı képviseli a Megoldás Alapítványt a pályázatban. A településen mőködik még az Értékrend Szociális Szövetkezet is, amely a „szociális szakmai teamet” adja. Elnökhelyettese Németh Zoltán, akinek a felesége szintén testületi tag. Ha az alapítvány és a szövetkezet részt vállal a megvalósításban, a projektvezetı és a szociális team is 1,8-1,8 milliót kap számla ellenében. – Ugyanaz van itt kicsiben, mint a parlamentben nagyban. Úgyhogy Horváth György most népszavazást kezdeményez. Ketyeg a kamat – A pályázat benyújtására kevés idınk volt, nem is igen reménykedtünk – magyaráz Kiss Sándorné képviselı. – Attól tartottunk, egyszer majd az önkormányzatot kötelezik arra, hogy vigyen a telepre közmőveket, amire nincs pénzünk. Aztán nyertünk. Rájöttünk, tényleg szó lehet összeférhetetlenségrıl, így a projektmenedzsment átalakult. De a falu nem csillapodott. – Hibáztunk, amikor nem szóltunk elıre. Ráadásul itt sokan szorulnának támogatásra, származástól függetlenül. Csakhogy – mivel már az önkormányzat számláján van az ötvenmillió – ketyeg a büntetıkamat. Napi huszonegyezer. A képviselık vállalták: tiszteletdíjukból kifizetik, ha úgy adódik. Ám egyelıre kitartanak a pályázat mellett. Amelynek – s errıl esik a legkevesebb szó – csak egyik része a házvásárlás. Az önkormányzat (az alapítvány és a szövetkezet segítségével) vállalta, hogy a megvásárolt házakat az érintettek bevonásával fölújítják. Megoldják a telepi munkanélküliek képzését, munkába állását. A nıknek tréningeket tartanak, ételkészítési, takarítási, alapfokú mezıgazdasági és állattartási ismereteket oktatnak, segítenek lakástextíliák, késıbb egyszerőbb termékek elkészítésében, amelyek eladhatók a szociális szövetkezetben. A férfiak anyagismeretet, épületkarbantartási, környezetvédelmi, munkavédelmi ismereteket tanulhatnak. A pályázat kitér a telep szociális és egészségügyi problémáira is. A házakban többen élnek szellemi fogyatékkal, krónikus betegséggel, nem egy lakó funkcionális analfabéta, uzsorásoknak tartoznak. A pályázat szerint: „Rágcsálók (patkány, egér) minden háznál elıfordulnak. Pár évvel ezelıtt abban a romos házban, ahol egy szoba és elıtér van, nem lakott senki, ill. a bentlakót akkor találták meg holtan, amikor már a patkányok rágták az oszló hullát.” A problémák leküzdésére komplex szociális munkát és személyre szabott támogatásokat ígérnek. A gyerekeknek pedig (akik közül néhányan a lakhatási körülmények miatt vannak állami gondozásban) képességfejlesztést, például az alapítvány családi napközijében. Tapolcai Gyöngyi büszkén kalauzol az épületben. A faliújságon Ferge Zsuzsa és Dobrev Klára látogatásának emlékét ırzik a fotók. Az állami normatíva a költségek hatvan százalékát fedezi, a többi pályázat. Persze sokan így sem értik, mibıl élünk. Hát nem lopásból. A pályázatok elszámolását szigorúan ellenırzik, s bár rendszeres a névtelen feljelentés, egyetlen szerv sem talált, találhatott szabálytalanságot. Az összeférhetetlenség? – Megkérdeztem a minisztérium illetékesét, azt mondta, nem áll fenn. Hiszen nem vagyunk kedvezményezettek, nem élünk a felszámolandó területen, nincs eladó házunk. A projektvezetıi díjért, szociális munkáért járó pénzért megdolgoztunk volna. Volna. Merthogy ı, valamint az alapítvány és a szövetkezet illetékesei jelezték, csak az eredeti koncepcióhoz és teamhez adják a nevüket. – A személycserékkel megtorpedózták a pályázat sikerét. A szakmai teamet egyetlen ember váltotta fel. İ, aki 26 kilométerre él innen, szociális ápoló, gondozó fıállásban, egyedül, esténként hogyan fogja tudni követni a családok életét, figyelni a tréningeket, tanfolyamokat vezetni, irányítani a felújításban részt vevı költözıket? Mi felelısséget vállaltunk volna az életükért. Divat cigányozni – A megoldás? Auschwitz. Elkerekedik a szemünk.– Vagy mint Amerikában: rezervátumok. A kocsmában vagyunk. Rajtunk kívül négyen-öten. A hangulat borongós. – Pénzosztáskor két napig Hawaii, DJ, napszemüveg. De a magyarnak miért nem vesz senki házat, ha önhibáján kívül nem tudja fizetni a hitelét, és az utcára kerül? Harmincéves munkaviszonnyal a Tungsramnál három mőszakban hetvenezret keres a szomszédom. Persze hogy nem mennek el, ha a semmiért kapnak 56 ezer segélyt.
90
– Lehet, hogy nem mind olyan, és százból tíz rendes. Mint a magyaroknál: százból tíz hülye. Csak az arány más. Jankó Szabolcs alpolgármestert telefonon érjük el. İ bizakodó. – A képviselı-testületet a falu választotta. Mi jó döntést hoztunk, hiszen az önkormányzati vagyon gyarapszik. Rossz üzenet – és sokaknak bökte a csırét –, hogy az bonyolítja a pályázatot, aki megírta és beadta. Ez nem etikus, változtattunk. A minisztérium rábólintott, így is biztosítottnak látja a projektet. A többi, állítja, hisztéria és sárdobálás. Az alpolgármester szerint a lakosság többségének fogalma sincs a pályázat részleteirıl, s ı azt sem érti, hogy miért épp azok ágálnak, akik a cigányokból élnek. A boltos meg aki napszámot ad nekik. Persze, teszik hozzá többen, ma divat cigányozni. Nemcsak Zákányban.
EGY CIGÁNYPRÍMÁS NAPLÓI AZ ELSİ VILÁGHÁBORÚ BORZALMAIRÓL Kultúra.hu 2009. október 6. kedd Munczy Béla frontnaplói az elsı világháború poklának egy eddig szociológiai szempontból ismeretlen és dokumentálatlan túlélıjének, a tanult, professzionális muzsikus cigánynak a gondolatait, cselekedeteit rögzítik. A magyar társadalomba integrálódott cigányság polgárosodás kori történetérıl, e családok polgárosodásáról, beilleszkedésérıl, kitörési, bizonyítási lehetıségeirıl máig csekély ismerettel rendelkezünk. A soproni Munczy muzsikus cigánycsalád a házasságok révén is szervesen beilleszkedett a helyi polgári társadalomba. De az iskoláztatott lányok kiházasításánál nagyon fontos volt a más neves muzsikus cigánycsaládokkal, így a Dankókkal való kapcsolatok létrehozása. A család férfitagjainak magas mővészi szintő elıadói életpályái alapos zenemővészeti tanulmányokra épültek, a család zenésztagjai a kor ún. "hagyományos" cigányzenéje mellett klasszikus zenei képzettséggel, mőveltséggel, repertoárral is rendelkeztek. A Munczy család gazdag levéltári irathagyatékában mindenképpen speciálisnak kell tartani a késıbbi soproni cigányprímás, Munczy Béla, 1916., 1917. évi roppant személyes hangvételő, gondosan megfogalmazott frontnaplóit. Míg a családtörténet mind Sopron város, mind a magyarországi muzsikus cigányság polgárosodás kori történetének egy fontos szelete, Munczy Béla frontnaplói az elsı világháború poklának egy eddig szociológiai szempontból ismeretlen és dokumentálatlan túlélıjének, a tanult, professzionális muzsikus cigánynak a gondolatait, cselekedeteit rögzítik. A Munczy család neve szorosan összefüggött Sopron XIX-XX. századi zenei életével, zenekultúrájával. A háborús naplókat író ifj. Munczy Béla a világhírő prímás, Munczy Lajos (1846-1910) unokaöccse volt. A tragikus sorsú családból származó fiatalember hegedülni tanult, de az elsı világháború megakasztotta pályáját. Besorozták katonának, a magyar királyi I. honvédgyalogezred III. századának III. szakaszánál szolgált; harcolt az olasz fronton (1916) és késıbb az orosz-lengyel fronton (1917) is. Elsı világháborús frontnaplói hat, mára már néhol alig olvasható, ceruzával írott kötetben maradtak fenn. (Az I. köt. 1916. február 4.- július 31., a II.. kötet 1916. augusztus 8.-október 13., a III. kötet 1916. október 14?.december 31., a IV. köt. 1917. január 1.-április 7., az V. köt. április 28.-augusztus 25., a VI. köt. augusztus 27.december 31.) A naplók oldalai szinte napi részletességgel hozzák az isonzói front poklát, majd az ennél nyugodtabbnak tőnt "keleti" frontot; a lövészárok kiskatonájának mindennapjait, túlélési stratégiáját, mozgástereit. A naplókba olykor versbetétet is írt. E forráscsoport mellett fennmaradt több, döntıen mostohaanyjához írott tábori levelezılap, amely az erıs cenzúra mellett Munczy Béla dalmőveibıl ırzött meg párat. Az utókor számára szerencsésen fennmaradt néhány frontfénykép, amely az együtt fényképezkedı bajtársak mellett a cigányzenészek békésebb pillanataiba is betekintést nyújt. Munczy Béla nagyon részletes 1916-1917. évi frontnaplói nem csak az elsı világháború idıszakának nagy jelentıségő publikálatlan kordokumentumai, amelyben egy közkatona mindennapi frontélete, félelmei, vágyai elevenednek meg, de külön specialitása e dokumentumnak, hogy mindezeket a sorokat egy nagytehetségő, ismert cigányzenész család egyik tagja vetette papírra. A korban közkedvelt naplóírásnak köszönhetıen a naplók szerzıjének személyes, belsı gondolataiba, lelki világába adnak betekintést. A naplók hasábjain többször is felmerül a jövıtıl való félelem gondolata: "én magammal nem törıdöm csak hozzátartozóimat sajnálom (ha esetleg elesnék a hazáért). Ha úgy sebesülnék, hogy nem tudnám foglalkozásomat folytatni, jobb ha ott maradok! Mert csak nyőg lennék mások nyakán. Az Isten segítsen meg!" - írja 1916. június 19-én kelt bejegyzésében. Gondolatainak középpontjában az otthon maradt hozzátartozók és a zene áll: "Tegnap mielıtt elindultam volna aludni sokat járt a fejemben, hogy mi lesz velem ha az Isten haza segít épen. Most már 8. hónapja is elmúlt, hogy katona vagyok és a muzsikával nem foglalkoztam és több
91
mint egy hónapja, hogy hegedő nem volt a kezemben. Még csak most tudtam volna igazán a muzsikának élni és tanulni." - írja 1916. augusztus 24-i feljegyzésében. A front mindennapjai A zenéhez való kötıdésérıl ad számot az a bejegyzése is, amikor a fronton mőködı roma bandáról tudósít: "Beszélték, hogy van itt egy kis roma banda a tisztek részére. Este felé felkerestem ıket. Kettı járt a papával egy bandába, egyik a Banda Manczi öccse. Szerencsések! Ha az ezred pihenıbe jön, akkor mint cigány zenekar a tisztek részére szerepelnek, és ha állásban van, akkor vissza mennek a Trainhez. Megkértem ıket, ha tudnak valamit az érdekemben tenni, úgy tegyenek." Kérése 1917. július 22-én teljesült, amikor is beválasztották a pótzenekarba: "Ebéd elıtt hivattak. Megkaptam a hegedőt és a százados muzsikáltatott velem. Velem meg volt elégedve, egy brácsás is van az is kapott brácsát. Még egy hegedő van azt meg egy falusi roma kapta meg. Ez szegény nem sokat tud. A századosnak sem tetszett. Még egy szakasz vezetı is jött hozzánk. Ez nagyon ügyes, mi alkotjuk a pót zenekart. Ebéd után mindjárt hivattak is bennünket muzsikálni. Késıbb hozzánk jöttek a többi romák, vagyis a régi banda is és térzenét csináltunk. Holnap ide hurcolkodunk a többi romához, kapunk egy külön fedezéket és együtt lesz az egész banda. 9-en leszünk.. " A naplók lapjain a zenélésen kívül megjelennek az I. világháború szörnyőségei, a katonák szenvedései, megpróbáltatásai, a frontvonalak mozgása, a katonai sikerek és kudarcok. Az 1916. szeptember 14. és 15-i naplórészlet részletesen beszámol az olasz támadásról. "Este 12-tıl 5-ig dolgoztunk. Fél 6-kor rém erıs ágyútőzbe kezdett az olasz. Egész nap mi körülöttünk vágódnak a lövedékek az ágyúból és a nagy bombák. Nem is képzeltem, hogy ilyen ágyútőz létezik. Nincs egy másodperc melyben ne explodálna egy löveg. Egész nap halálfélelemben húzódunk a fedezékünkbe és várjuk, hogy mikor vág be a bomba a dolinánkba. Délután be is vágott a Dolina szélébe ahol a sebesült vivık fedezéke volt. Délután ötkor mi is bementünk az állásba. Mindjárt a bemenés rémes volt. Egy helyen az állás bedöntve és a romokon, halottakon keresztül kellett mászkálni. Ez a rész a 12. Biene nagyon be van neki lıve minden percben küldi a bombákat és repülnek a kövek. Egy deszkát találtam és a fal mellé húzódva a fejem fölé tartottam evvel védtem a fejem. Tılem jobbra egy pár embert betemetett a gránát, kiásták ıket. Egész estig ágyúzott a sötétség beálltával kicsit csendesült az ágyú tőz. Ezt az idıt az állás javítására és a halottak elszállítására használták fel. Reggel virradatkor megint megkezdıdött az ágyúzás és tartott egész 12 utánig. Ezután a gyalogság (az olasz) kezdett felvonulni és a jobb szárnyon támadott. Már majdnem a hátunk mögött volt. Látta, hogy nem megy semmire, elkezdte az állást lıni sorra, minden lırést. Egész össze van döntve a jobb szárny állása. Rémes helyzetben voltam tılem jobbra, balra halomra dönti az állásokat és már közeledik felém. Épp egy sebesültet kötöttem be, mikor a hátam mögött a dombon vágott be a csim bumm. A fejemre esett egy darab kı, de csak megdagadt nem tört be. Most mit csináljak, ha itt maradok biztos halál, mert addig még a lırést látja nem nyugszik, ha a romokon keresztül szaladok a gyalogság tüzel rám és talán egy csim bummnak szaladok elébe. Végre elhatároztam, hogy balra szaladok! Jézusom! Milyen látvány tárult elém. Az állás teljesen össze döntve a halottak halomszám, egyiknek fejveleje látszik, a másik még hörög és itt kellett keresztül szaladnom. [...] Nagyon sok a sebesült és a halott! [...] Este kihordták a hullákat, de mennyi volt! És az állást javították. Leírhatatlan amit ma kiálltam!." A háború borzalmainak leírása mellett említést tesz a kiképzésekrıl, a Gelenksübugokról, a Marschübungokról, az elıadásokról a gázmaszk és a kézigránát használatáról, a kivonulásokról, részletezi a szállítás, ellátás, étkezés problémáit. De oly hétköznapi problémákat is említ, mint a tisztálkodás hiánya következtében fellépı tetvek: "Ma találtam az elsı lakótársakat magamban. Biztos a ruhákkal kaptam vagy pedig itt a helyiségben ahol alszunk van, mert tegnap este mentek ki belıle oroszok." (1916. aug. 24.) Vagy az éhezés következtében fellépı terménylopások: "A vacsora kávé, és káposzta üresen. Nagyon rossz volt. Nachtischnek szereztem kukoricát és megsütöttem. Ez az elsı eset, hogy a kertbıl elvittem valamit. Katonához illik!" Bepillantást nyerhetünk a fronton ünnepelt karácsony estéjébe is, melynek elıestéjén a katonák karácsonyfát állítottak és un. 'Liebesgabe"-kat kaptak, melyek a Weis Manfred töltény gyáros ajándékát tartalmazták egy tábla Kugler csokoládé, 25 cigaretta, 5 szivar, zsebkendı és bonbon. Valamennyi napló hangvételét végig kíséri a remény, a várakozás egy szebb, békésebb jövı iránt. Az utolsó napló ismét az olasz harcszíntérrıl tudósít, majd 1917. december 31-vel szakad meg Görr városának visszafoglalásával. Hogy Munczy Béla pontosan mikor szerelt le, még további kutatásokat igényel. Hazatérve zenekart alakított és a zenének élt. Fiatalon, 1938 tavaszán - nem kizárt, hogy a fronton szerzett betegségeknek is köszönhetıen halt meg. A foglalkozáscsoportot tekintve bizton egyedinek nevezhetı frontnaplók az elmúlt évek során kerültek elı Munczy Béla testvérének, Munczy Lenkének a levéltári anyagából. A családra vonatkozó adatokhoz kiegészítı adalékul szolgál Makkay Béla és Munczy Lajos családi levéltára. A családi iratok sokaságán keresztül, melyek személyi dokumentumokat, anyakönyveket, iskolai értesítıket, levelezéseket és fényképeket tartalmaznak a
92
cigányzene jeles képviselıinek életútja és története bontakozik ki, akik a magyar népzenén kívül operettekkel, operákkal is elbővölték a nagy közönséget. A részletes esetleírás a tanulmány eredeti megjelenési helyén olvasható: Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene II. Felelıs szerkesztı: Márfi Attila. Palatia Nyomda, Pécs. 2009. 311 o. Forrás:
FERGE: A FIATALOKBAN FELÉLEDT AZ A HÁBORÚ ELİTTI HAGYOMÁNY, ISZONYATOSÉLESEN JELEN VAN A TÁRSADALOMBAN A REMÉNYTELENSÉG
HOGY
MINDEN
Népszava online 2009. október 12. hétfı Ferge Zsuzsa rövid távon sikeresnek tartja a kormány válságmenedzselését, de úgy véli, el kell dönteni, hogy a szükséges elvonások körébe kiket kell és kiket nem szabad bevonni. A lapunknak adott interjúban a szociológus kitért arra is, hogy a szélsıjobb erısödésének a gazdasági bizonytalanság az oka, a jövıkép nélkül élı fiatalokban pedig feléledt az a háború elıtti hagyomány, hogy „minden iszonyatos”. Ferge Zsuzsa szerint a Fidesz követelései alapján arra lehet következtetni, hogy az esetleges kormányváltás után erısödhet a társadalmi egyenlıtlenség és a feszültség, növekedhet a társadalmi nyomor. – A közelmúltban újabb kitüntetéssel ismerték el a munkáját. Sikeres embernek tartja magát? – A rövid válasz az, hogy igen. A kicsit hosszabb az, hogy engem csak annyiban érdekelt a siker, hogy azok az értékek, amelyeket képviselek, elıremennek, vagy hátra. Úgy érzem, van személyes hitelem, de ha azt nézem, hogy az általam képviselt liberális baloldali gondolkodás az utóbbi két évtizedben hogyan szorult ki, akkor olyan borzasztó sikeresnek nem mondanám magamat. – A baloldali pártból is kiszorultak a baloldali eszmék? – Nagyon kevéssé ismerem az MSZP-t, de azt látom, hogy folyton új, meg új „baloldalt újra életre lehelı” kísérletekkel állnak elı. Itt van például az új baloldal, meg a Magyar Demokratikus Charta. Hogy mekkora a különbözı irányzatok szerepe, azt nem tudom, de azt igen, hogy az egyre terjedı neokonzervatív, neoliberális eszmerendszernek nagy hatása van a párton belül is. A monoki polgármester nem MSZP-s. De az Út a munkához címő abszolút konzervatív és populista, nagy népszerőséget ígérı programot az általa indított kezdeményezés hatására dolgozták ki a kormányon lévı szocialisták. – Gyávaságnak vagy útkeresésnek tartja a kormány döntéseit? – Nagyon nehéz a dolgom, ha a kormányt kell megítélnem. Meghatározott feladatot meghatározott idıre vállalt. Nem azt mondta, hogy meg akarja váltani a világot, csak azt, hogy kivezeti a válságból az országot. Nem tudom megítélni, hogy közgazdasági értelemben és a jövı szempontjából mennyire csinálja jól. Úgy tőnik, hogy a nemzetközi bizalom erısödik, és az azonnali csıdöt sikerült elkerülni. Ez azt jelenti, hogy a rövid távú válságmenedzselés, amire tulajdonképpen szerzıdött, sikeres. Amit nem tudok megítélni, az az, hogy a restrikció és a rövid távú egyensúly megteremtése miként hat a hosszabb távú gazdasági fejlıdésre. Vagy másként, ahogy egy neves amerikai kutatócsoport írja, nagy kérdés, hogy a pro-ciklikus – a válság adott irányát erısítı – lépések egy része már rövidebb távon is nem károsabb-e, mint az úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitika. – A gazdasági irányvonal kétségei mellett a forrongó, elégedetlenkedı társadalom sem elhanyagolható. – Nem bizony. A válság nem csak gazdasági, hanem társadalmi is, a következmények mindkét területen lecsapódnak. A Reformszövetség programjából, amely sokféle ihletet adott a mostani lépésekhez, például a társadalom totálisan hiányzik. A program egyik szerzıje, Oszkó Péter lett a pénzügyminiszter. Még nem volt tárcavezetı, amikor egy televíziós vitán emiatt jelentıs nézeteltérés volt közöttünk. Értem én, hogy pénzt kell elvonni, amikor összességében a szükségesnél kevesebb van. Valószínőleg azért nem lettem politikus, mert nem tudom megmondani, hogy ilyen esetben kitıl lehet és kitıl nem lehet elvenni. De ha mégis politikus lennék és válság lenne, akkor figyelnék a külföldre is, de fıleg – több erı bevonásával – mérlegelnék, hogy milyen elvek alapján nyírok, minek mi a lehetséges hatása. Ezt a fajta mérlegelést, érvelést nem látom. – Ön mit mérlegelne? – Taigetoszosan kegyetlen, amit mondok. A gyerekektıl – az azonnali és tartós tragikus hatások miatt – nem szabad elvenni semmit. Melléjük sorolnék egy másik, tökéletesen védtelen, léthatáron élı, sokat kínlódó csoportot, a fogyatékosokét. Koromnál fogva sem gondolom, hogy a nyugdíjasokat ki kell lökni az életbıl, de
93
mondjuk a tizenharmadik havi nyugdíj elvétele ilyen körülmények között elviselhetıbb, mint sok más nyírás. A kormánynak két dolga lenne a társadalmi következmények kezelésénél: megállapítani azt, hogy honnan nem szabad elvenni, és azt is, hogy hova kell még tenni. Ha több a munkanélküli, és több a nyomorúság, akkor még több pénz kell szociális munkára és szolgáltatásra, sıt a mainál okosabban szervezett segélyre is. Igaz, a segélyt nálam kevesebben győlölik jobban, de a semminél sokkal jobb. – A társadalmi erıviszonyok viszont nem így mőködnek. Az erısebb csoportok sokkal nagyobb nyomást gyakorolnak a politikára, mint a gyengék. Ezt hogyan kezelné? – Igaz. Az elvszerőt is felülírják az erıviszonyok. Egyetlen kis példa: az iskolánál csökkenteni javasolták a kétnyelvő iskolák pótlékát, a kistérségben lakó, máshová járó gyerekek közlekedési kiegészítését és az ingyenesen étkezı gyerekek normatíváját. Legnagyobb médiavisszhangja a két tannyelvő iskolákat érintı tervnek volt, hamar vissza is vonták. Körülbelül 30 ezer gyereket érint, és én mint szociológus úgy sejtem, nagy részük relatíve jó helyzető családban él. Szerintem abban meg lehetett volna állapodni, hogy ık most ne kapjanak pótlékot, csak majd két-három év múlva. Addig meg oldják meg, fizessenek a szülık vagy tanítsanak kicsit kevesebb második nyelvet. Ennél persze sokkal erısebb lobbipéldák is vannak. A politika legnagyobb mővészete, hogy helyesen lavírozzon a zsarolásképesek és a katasztrófa felé menı gyengébbek között. A kormány ebbıl a szempontból nincs a helyzet magaslatán. – A kormány tagjainak többsége közgazdász, talán ezért gondolják, hogy csak a pénzrıl szól a társadalmi válság. Valóban így van? – Hogy minek nevezzük azt, amikor valaki elveszíti a munkáját és a lakását, pénzproblémának, vagy a kiszorulás végsı stádiumának, ez megítélés kérdése. Biztosan nem pénzzel mérhetı viszont, hogy a baloldal támogatta kormány hagyja, hogy egyre több ember érezze vesztesnek, még vesztesebbnek vagy épp reménytelenül vesztesnek magát. A rizikóhelyzetben lévıktıl a legnyomorultabbakig sokan úgy gondolják, ennek kell hogy legyen alternatívája – és ezt ma a jobboldal, és azon belül leginkább a szélsıjobb- oldal kínálja. Nem azt mondom, hogy ilyen egyszerő az oka a magyar szélsıjobb felerısödésének, és még kevésbé mondom, hogy ez az oka annak, hogy a politikai erık tolerálják azt, ami ebben az ügyben történik. De nem lehet véletlen, hogy a gárda már rég be van tiltva, mégis masírozhat. A győlöletbeszédnek nincs korlátja, a Magyar Arcvonal vezetıje következmények nélkül kijelentheti, hogy a cigányokat és a zsidókat kiirtjuk. Ez nagyon sok mindennel összefügg. A saját történelmünkkel, azzal, hogy föléledt minden iszonyatos háború elıtti hagyomány a mai tizennyolc éveseknél. Számomra valószínőnek látszik, hogy a szélsıjobb megerısödésének oka – ugyanúgy, mint Hitler idejében – a gazdasági bizonytalanság. – Vajon miért épp a fiatalok csatlakoznak a szélsıjobbhoz, hiszen nem ık a mindennapi küzdelem elszenvedıi? – Azt hiszem, ez nem magyar jelenség. Minden kutatás azt mutatja, hogy egy szők réteget kivéve a mai fiataloknak nulla jövıképük van. – Csákó Mihály szociológus a 14–18 évesek körében kutatta a fiatalok demokráciafelfogását. Ebbıl az derült ki, hogy a magánélet a legfontosabb, a legkevésbé viszont a kisebbségek jogvédelme, sıt már-már antiszemita attitődje van a cigányokról, zsidókról szóló kijelentéseiknek. Ennek mi az oka? – Akinek nincs jövıképe, az hajlamos arra a gondolkodásra, hogy döntsük meg, ami van, keressünk valami mást. És amit keresünk, az nem a jövıben van, hanem az ısmúltban. A fiatalok is az ısmagyarokhoz mentek vissza mintáért. Európa egyszerően nem is létezik a számukra, csak a faj, a turul. Valami egészen elképesztı mesevilágban élnek, aminek van egy racionális eleme, Trianon, ami az akkori helyzet ismeretének teljes hiányában a 64 vármegye követelésében csapódik le. Tehát iszonyatos tudatlanság, tanulatlanság, rossz iskolai képzés, rossz beidegzıdés irányítja ezt a gondolatvilágot. – A tizennyolc évesek mesevilágban élnek, a középkorúak mesés fordulatot várnak: legyen kolbászból a kerítés. De sokan tudják – talán ık is –, hogy ezt egy esetleges Fidesz-kormány is csak ígérni tudja, megvalósítani aligha. Milyen eredményt vár egy esetleges kormányváltástól? – Én még soha nem jósoltam, most sem fogok. Amit ki lehet olvasni az eddig megjelent programdarabokból, javaslatokból és a jelenlegi intézkedések megítélésébıl, az nagyon szorosan kapcsolódik ahhoz, amit az elıbb mondtam: a neokonzervatív, neoliberális gondolatrendszer minden mást elnyom. A választások megnyerése érdekében populista ígéretek hangzanak el. De nem minden populizmus, ami az embereknek jó. Az, hogy a reálbér növekedjen, a háromgyerekesek családi pótléka több legyen, racionális válasz a sokgyerekesek elırehaladására. De ha azt ígérem, hogy visszaállítom a tizenharmadik havi nyugdíjat, visszaállítom a hároméves gyest, visszaállítok mindent, és még az adókat is csökkentem, méghozzá egységes adókulccsal, ez valóban populizmus: széles csoportokat megnyerni kívánó, racionálisan megalapozatlan ígéret. A kormánynak nincs olyan programja, amit az ellenzék helyeselne, kivéve a még szigorúbb Út a munkához programot, a még szigorúbb segélyezést, a még szelektívebb családi pótlékot, tehát mindazt, ami a szegényeket sújtja. A
94
társadalmi egyenlıtlenségek, és a társadalmi nyomor növekedése, illetve többféle feszültség erısödése be van kódolva ezekbe az intézkedésekbe. – Ezekben a politikai értékekben, ha nem is elég bátran, de a kormány, úgy tőnik, vállalta az antirasszizmust. Ön is így látja? – Igen. Legutóbb Bajnai Gordon állt ki nagyon határozottan a cigánygyőlölet ellen. Hogy mi történik akkor, ha másik színezető kormány lesz? Biztosat nem lehet mondani, de annyit tudok, hogy Orbán Viktor azt mondta, adunk két pofont a gárdának és hazamegy. Nem ment, és nem fog hazamenni. Az a fajta biztonság, amellyel ez a mostani ellenzék készül arra, hogy mit tesz, ha hatalomra jut, nem sok jót ígér. Ezt Bauer Tamás nagyon szépen megírta a televízió meghódításával kapcsolatban. Mirıl is szól a Nap-kelte megszüntetése? Szimbolikusan arról, hogy a Fidesz bojkottálta, amirıl azt sejtette, baloldali kötıdéső – jóllehet a mősorokon ez nemigen látszott. Jött az új mősor, és elıbb Semjén Zsolt, aztán Orbán Viktor jelent meg a stúdióban. Ezzel egyértelmővé tették, ez az ı mősoruk, tehát meg van hódítva a televízió. Ami ebbıl a továbbiakban várható, egyáltalán nem megnyugtató. – Debrecenben emléktáblát akartak avatni Batthyány Lajos liberális miniszterelnök emlékére, de a polgármester ezt megtiltotta. Errıl miképp vélekedik? – Számomra ez az egyik legfájóbb eset. Ha egy polgármester egy 160 éve halott mártír magyar miniszterelnök emléktáblájának felavatását meg tudja tiltani azért, mert nem bírja hallani a liberális szót, akkor azzal az emberrel és magával a demokráciával valami baj van. Remélem, nagyon sokan vagyunk, akik úgy gondoljuk, erre oda kell figyelni. – Korábban említette, véleményének van hitele. Bajnai Gordon miniszterelnök és Kiss Péter társadalompolitikai miniszter bizonyos szociális kérdésekrıl kikérte a véleményét. Meg is fogadták? – Nem önmagamat képviseltem, hanem a gyermekszegénység elleni programot. Több ügyben írtunk levelet a miniszterelnöknek, de a válságkezelés óta tiltakoztunk a gyermekélelmezés normáinak a harmadolása és az egy család, egy segély elvének a piedesztálra emelése ellen. Teljesen elfogadhatatlan abszurdumnak tartom az egy család, egy segély elvet. Egy kétgyerekes, isten háta mögött élı családtól, ahol munka még 50 kilométeres körzetben sincs, nem lehet elvárni, hogy kijöjjenek 28 ezer 500 forintból, és a családi pótlékból, vagyis fejenként tízezer forintból, és ne adósodjanak el, ne lopjanak, ne vállaljanak feketemunkát, a gyerekek pedig rendesen járjanak iskolába. Erre a helyzetre csak egy, a római jogból származó szabállyal tudok válaszolni: Nemo potest ad impossibile obligari, „a lehetetlen senkitıl nem követelhetı”. Ez annyit jelent, hogy követelni csak akkor lehet, ha van valami feltétele a követelés teljesítésének. Magyarországon 55 százalékos az aktivitási arány, másfél millió munkahely eltőnt, tanulatlanra nincs szükség, cigányt elutasítanak. İket kötelezzük és büntetjük? Az Út a munkához program a szó valódi értelmében nem teremtett munkahelyet. A gyermekétkeztetéssel kapcsolatban nem állapodtunk meg semmiben, de azóta tudom, hogy nagyon sokan voltak hozzánk hasonló véleményen, és ezt a kormány elfogadta. Tehát marad a 65 ezer forintos normatíva, és a kedvezmény most már a 7. osztályosokra is kiterjed. – A Gallup Intézet 120 országban elvégzett vizsgálata szerint – amely a társadalom hangulatára, optimizmusára vagy pesszimizmusára, jövıképére kereste a választ – Magyarország a 117. helyen van. Ez a megállapítás nyilván önnek sem meglepı. – Viszont semmiképpen sem realista, mert semmilyen értelemben nem vagyunk a 120 közül a 117. helyen. De az biztos, élesen jelen van a társadalomban a reménytelenség. Van azonban egy rögeszmém arról, mi is változott a szegénységgel kapcsolatban a teljes politikai osztály, sıt a teljes lakosság közhangulatában. Egy baloldalias világszemlélettel – amelyben a szabadság, egyenlıség, szolidaritás nagyjából egyenlı súllyal van jelen – eléggé természetes, hogy kevesebb egyenlıtlenséget, kevesebb szegénységet akarunk. Lényegében 1945-tıl ez volt a vágy Európa nagy részén. Voltak nagy történelmi hullámok és vannak a politikai ügyetlenségek, ezért a nagy baloldali hullámra mindig jött egy jobboldali hullám. A nyugati neoliberalizmus föléledése idıben egybeesett a magyarországi rendszerváltással. Nálunk, és minden kelet-európai rendszerváltó országban iszonyú erıs lett a neoliberalizmus, miközben most már tudjuk, hogy nyugaton meg kezd lecsengeni. Az egész Obama-ügy errıl szól. De nálunk ezerrel megy tovább. Békesi vagy a Bokros nem tudnak úgy nyilatkozatot adni, hogy ne mondják el, még mindig nem történt meg a nagy rendszerek reformja, de soha nem mondják meg, hogy pontosan mit értenek ezalatt. Eléggé nyilvánvalóan több piaci elemet – ami ellen Obama próbál küzdeni. Ennek a fajta neoliberalizmusnak van nyugaton is – és most már világosan kiderült, nálunk is – egy neokonzervatív kiegészítıje. A kettı vagy békésen megfér egymás mellett, vagy ellentmond egymásnak. Holott éppen arról van szó, hogy ebben a három-négy évtizedben mindenütt természetes volt, hogy legyen kevesebb szegény, és azok ne haljanak éhen. És ennek az eszközeit is kidolgozták, tisztességes minimumokkal és tisztességes ellátásokkal. Magyarországon is, és tulajdonképpen az egész kelet-európai
95
mezınyben a szegényekkel szemben három nagy recept terjedt el. Az elsı az, hogy nem kell segélyt adni, csak a legeslegrászorultabbaknak. Ennek élharcosa a SZDSZ volt, de nagyon hamar meghódította a többi pártot is. A második nagy tétel az, hogy segélyt csak munka ellenében adjanak, amit neoliberálisok és konzervatívok egyaránt elfogadnak. A harmadik újabb elem a monoki polgármesterrel lépett életbe: segélyt pénzben nem, mindent csak természetben lehet adni, különben uzsorára, meg félkarú rablóra költik, elisszák. Ezt már a liberálisok sem fogadják el a piaci szabadság sérelme miatt. Ehhez járul a negyedik probléma, a mindezek mögött meghúzódó, gyakorta fel sem ismert rasszizmus. Lehet az, hogy egy szocialista pártban jelentıs csoportok osszanak ilyenfajta meggyızıdéseket? A kérdést nem költıinek szánom. (Muhari Judit, Szabó Iréne)
GETTÓBÓL GETTÓBA Cigánytalanítás: 3 millió a roma családnak, csak menjenek Élı Anita, hetivalasz.hu 9. évfolyam 44. szám, 2009.10.29 Városrehabilitációra hivatkozva az önkormányzatok ezerszámra telepítettek ki cigányokat az elmúlt években. A belvárosok megújulnak, a szociális problémákat pedig a falvakba "exportálták". A modellt a liberális vezetéső önkormányzatok dolgozták ki, az állam milliárdokat költ arra, hogy a nagyvárosi romákat új falusi gettókba költöztesse. Hárommillió forint - ennyit fizetett a Dióssy László korábbi SZDSZ-es polgármester által vezetett veszprémi önkormányzat, hogy egy-egy cigány család elhagyja a város területét. Az összegrıl szóló csekkhez az érintettek akkor jutottak hozzá, ha a "pereputty" már fenn ült a költöztetı kocsin, az elhagyott lakás ablakait bedeszkázták, és a megvásárolandó környékbeli ház tulajdonosát is bemutatták - idézi a kilencvenes évek végétıl jó tíz éven át zajló folyamatot Tímár Judit és Nagy Erika tanulmánya. A királynék városa 163 millió forintot fizetett, hogy - városrehabilitáció címén - problémás szegényeitıl megszabaduljon, és ıket három környékbeli községbe "exportálja". (Marian Cozma veszrémi kézilabdázó megölésekor ezért is terjedt el a városban a késıbb alaptalannak bizonyuló hír, hogy a Berhidára kitelepített romák lehettek a gyilkosok.) A szintén liberális vezetéső Ferencvárosban más utat követtek: az önkormányzat magánszemélyektıl vásárolt lakásokat a kiköltöztetetteknek - ám az esetek közel felében más önkormányzatok területén. A belvárosok rehabilitációjára valóban szükség van. A szocializmus idején "burzsoának" tekintett történelmi városmagok polgári lakásait feldarabolták, sok helyre szegény családokat költöztettek. Évtizedekig nem költöttek a centrum felújítására, inkább új városközpontokat hoztak létre. A rendszerváltásra a legtöbb történelmi belváros szinte rommá lett. A fıváros belsı területein cigánytelepek alakultak ki, például a Keleti pályaudvar mögötti Százház utcában, a Magdolna negyedben vagy a Corvin mozi mögötti részen, másutt zárványszerő nyomortanyák jöttek létre (a ferencvárosi Dzsumbuj, a XIV. kerületi Francia utca vagy a Podmaniczky utcai MÁV-házak). Kivásárolt romák A jó minıségő lakóövezetekben pedig pontszerően helyezkedtek el a helyiek által cigányházaknak nevezett sötét, komfort nélküli lakásokból álló tömegszállások. A szociológusok attól tartottak, összefüggı etnikai gettóvá állhatnak össze ezek a területek. De nem így lett; a szegénysorban élık, köztük a romák száma visszaesett a lakosságcsere következtében. A cigányokat ingatlanfejlesztés, város re habilitáció vagy - fıként vidéken - telepfelszámolás címén vásárolták ki az addig döntıen önkormányzati tulajdonú lakásaikból. Feleslegessé vált tömegek A városlakók hajlamosak azt gondolni, hogy az új házakba költözött középosztálybeli lakókkal a szociális egyenlıtlenségek is megszőntek. Valójában az történik, hogy "a gettó 50 méterrıl 200 kilométerre költözött". Közben a kitelepítettek könyörtelenül szembesültek azzal a Ladányi János szociológus által kimutatott ténnyel, hogy a modernizálódó város számára feleslegessé váltak. Ezt jelképezi, hogy a tömbházakból "kivásároltak" lakásainak ajtaját és ablakát távozásukkor befalazzák, nehogy más beköltözhessen oda a buldózer érkezéséig.
96
A megváltásként kapott összegbıl pedig csak a periférián lehet lakást venni - a központok szegényei így érkeznek meg a munkanélküliek által lakott egykori iparvidékekre vagy az elnéptelenedı falvakba, esetleg tizenheten egy alig 52 négyzetméteres csepeli lakásba. Feleslegességüket az a tiltakozás is érzékelteti, amivel fogadják ıket. A folyamat még jobban elvadítja az esetenként már eleve problémás családokat, akiknek a beköltözése ellen többször még a helyi romák is felemelik a szavukat. Szántóra cserélt családok A Zemplénben található Füzéren is tarthatatlan volt, hogy éppen a vár alatti, turisztikai szempontból értékes területen élt 16-18 roma család. Nem költöztették be ıket a faluba, ehelyett az önkormányzat a telket, rajtuk a cigányokkal, elcserélte egy vállalkozóval - egy szántóra. A befektetı cserelakásokat biztosított a romáknak tisztes távolságban. De hiába kaptak lakást például Sátoraljaújhelyen, egyetlen napig maradtak ott, másnap már költöztek is tovább. "Nem érezték jól magukat" - indokolja Szamosvölgyi Péter polgármester, miért vásárolt nekik városa házat egy környezı faluban. Kérdésünkre, miért nem maradhatott a sokgyermekes cigány család Sátoraljaújhelyen, a polgármester visszakérdez: "És Füzéren?" A Roma Polgárjogi Alapítvány szeretett volna Füzéren lakásokat venni a még ottmaradó nyolc roma családnak, csakhogy hiába, az önkormányzat minden ház és telek esetében rájuk ígért, nem tudták megvenni. Így az a furcsa helyzet állt elı, hogy a "kitelepítési" programot végül a roma polgárjogi aktivisták fejezték be, és máshova költöztették a családokat. Lóuszoda, ökofalu A szegények kiköltöztetését általában a legszebb programba csomagolják, etnikai tisztogatás szóba sem kerül. Gyöngyös például lóuszodát és osztrák példára ökofalut álmodott szegénynegyedei helyére, a pályázaton elnyert félmilliárd forint azonban csak arra volt elegendı, hogy három-négymillió forintért kivásárolja az ott élıket. Lakatos Zsolt, az Együtt Gyöngyösért Roma-Magyar Egyesület elnöke szerint a városban ennek csak kétszeresébıl lehetett volna lakást vásárolni. Lóuszoda helyett maradt a költözködés a környezı falvakba, legalábbis azoknak, akiknek nem sikerült bérlakást kiharcolniuk Gyöngyösön. Többen aztán a Jászságban találkoztak a fıvárosból kiszorulókkal, például Jászberény Neszőr nevő negyedének egykori hobbitelkein, mely folyamatosan nyomornegyeddé alakul át. Vagyis nem történt más, csak a gettó arrébb költözött, a hat-nyolc négyzetméteres kunyhók egyikébe-másikába 20-30 ember jelentkezett be. Az eredetileg 4-500 fıs helyi cigányság létszáma - akiknek legalább fele tisztes megélhetéssel rendelkezett megduplázódott az utóbbi években. "A leggyönyörőbb, hogy a kitelepítésükhöz még uniós pénzeket is használtak" - mondja Juhász Dániel, a "hőtıgépváros" fideszes alpolgármestere. Gyöngyösrıl hét roma család költözött el. Az elmúlt évek gárdavonulásai, tüntetései, de még az olaszliszkai lincselés mögött is érezhetı a városokból kitelepítettek érkezése miatti etnikai feszültség. Apró Antal Zoltán romológus szerint "borzalmas lépés a cigányközösségek szétbombázása", mivel a szegénysorban élık számára a szomszédi, baráti, családi támogatás még fontosabb, mint a jobb helyzetőeknek. A nyomornegyedek szociális válságkezelés nélküli felszámolása másutt társadalmi szövetet károsíthat. Erre példa Egercsehi, mely a Csókos telep megszüntetésére nyert pénzt a szociális minisztériumtól. Önkormányzati lakást vásároltak - de nem a saját területükön, hanem például Vaján. Tisza Sándor vajai polgármester szerint elıször csak egy család érkezett, majd még négy-öt, akik immár magántulajdonú lakást vettek. A településrész ezzel halálra lett ítélve, rendszeresek a rendırségi jelenetek, az "ıslakosok" árulják házaikat, a területet felszámolandóvá minısítették. Menekülı "ıslakosok" Megnıttek a négyezer lakosú, városi rangú Vaja szociális gondjai is, évente kétmillió forintba kerül nekik az egercsehi telep felszámolása, hiszen a be költözött, nyolc-tíz gyermekes nagycsaládokat ezután nekik kell majd segélyezniük. A szegény, munka nélküli szülık az "ıslakosoktól" eltérı életvezetési stratégiát követnek. Segélybıl élnek, és a szociális jövedelmeket leginkább a gyermekek számával tudják növelni. A betelepítés hosszabb távú hatását jól érzékelteti a gazdag Paks és a szegény Fadd esete. Az atomváros két hullámban telepített romákat a környezı falvakba. 1983-ban az atomerımő építése után négyszáz cigánytól szabadultak meg. Közülük 120 érkezett Faddra, 12 házat vásároltak a számukra. Majd néhány éve egy paksi külvárosi tanya életveszélyessé válása után három házat vettek nálunk - meséli Fülöp János faddi polgármester. A gazdag város "szociális exportjának" következtében a faluban a romák aránya az 1980-as két százalékról 17 százalékra nıtt. "Az iskolában 35
97
százalékos az arányuk, az óvodákban már ötven" - jelzi Fülöp, miként változtatja meg egy elöregedı kistelepülés életét egy másutt lebonyolított "telepfeszámolási" program. Persze a küldı város sosem nevezi cigánytalanításnak a folyamatot, inkább arra hivatkoznak, hogy a gazdagabb településeken nincs elég szabad ingatlan. Ezzel a felkiáltással költöztetett Szeged is hat hajléktalan roma családot Jánoshalmára, Siklós pedig pályázati pénzekkel szeretné a vár tövébıl kiköltöztetni a cigányokat a környezı falvakba. A nyomorban élı cigányok eleinte nem lázadnak a történtek miatt, hiszen többnyire jobb lakáskörülmények közé kerülnek. Késıbb derül ki, hogy a "küldı város" kivételével mindenki rosszul jár. A RomAssist Közhasznú Egyesület például 48 embert költöztetett ki a borsodi Hangony telepérıl. Közülük három család Ózdra települt át, a putriból felújított, összkomfortos házakba. "Még nagyobb nyomorba döntöttek bennünket" - panaszolja mégis az egyik lakó. Munkalehetıség híján a segélybıl élı családok képtelenek kifizetni az alsóközéposztályt is megterhelı rezsit. "A gyerekeknek fontos, hogy megszőnt a telep" nyilatkozza lapunknak Varga Norbert, a RomAssist elnöke, aki maga is úgy látja, hogy nemzedékek kellenek, amíg a kedvezı hatás érvényesül. Nagyjából látható, honnan tőnnek el a szegények - de hova mennek? A Heti Válasz riportútjain Olaszliszkától Kesznyétenig mindig találkoztunk Budapestrıl és más városokból kiszoruló cigányokkal. Ladányi János szerint a nagyvárosok szélén létrejövı új gettók mellett azokban a falvakban találjuk meg ıket, amelyeknek a rendszerváltásig csökkent a népességük, azóta viszont megfordult ez a tendencia. A Corvinus Egyetem professzora ötszáz ilyen települést talált. Az etnikai gettófalvak száma folyamatosan növekedik, a kérdés csak az, hogy a kitelepítettek visszaszivárognak-e a városokba (mint például Veszprém környékén teszik), vagy a falvak egész térségekké állnak össze, immár megoldhatatlan kihívás elé állítva az országot. Például Franciaország Az 1998-as labdarúgó-világbajnokság megrendezésének egyik járulékos célja Párizs elıvárosának, Saint Denisnek a rehabilitálása volt. A francia királyok egykori vadászterületén korábban Európa egyik legnagyobb ipartelepe jött létre. Ám ezt könnyő volt sztrájkkal megbénítani, ezért a gyárakat Franciaország más részére telepítették ki. A munkások helyére színes bırő bevándorlók költöztek, a gyönyörő gótikus katedrális köré egy szegénynegyed került. A fociünnepre stadion, metróvonal és az autópálya tetején parkok épültek Saint Denisben. A cél nem a lakosság eltüntetése, hanem a hátrányuk lefaragása volt. A sok nehézséggel zajló folyamathoz hasonlóval próbálkoznak a fıvárosi Ferenc téren, a Magdolna negyedben vagy például Komlón. Új gettók születnek A nagyvárosi gettókból az elöregedı, elnéptelenedı válságövezeti falvakba költöznek a romák. Az önkormányzatok pozitív folyamatként értékelik az országos méretekben káros jelenséget. Amíg például a városi "veszélyövezetek" jól körülhatárolhatóak, ezért elkerülhetıek az ütközések, a gettófalvakon átutazó a legváratlanabb pillanatokban találhatja magát etnikai vészhelyzetben. Elsısorban ott kell ennek kialakulásától tartani, ahol a cigányság "roncstársadalomban" él.
A HAGYOMÁNYOS ÉS A KORTÁRS EGYSÉGE Magyar Hírlap 2009. november 4. szerda Interjú. Bihari János leszármazottja, Roby Lakatos hegedőmővész évek óta azon dolgozik, hogy megújítsa a kávéházi cigányzenét Híres cigány muzsikusdinasztiába született, a legnagyobbaktól tanult, késıbb mégis új utat választott. A tradíciók továbbgondolásával egyedi hangzásvilágot hozott létre, Brüsszelbe költözött, és világhírnévre tett szert. A múlt héten Budapesten koncertezı hegedővirtuózzal, Roby Lakatossal beszélgettünk. – Ma már sőrőbben jár haza, de mi volt az oka a csaknem húszéves szünetnek? – Valóban, tizennyolc éven át nem játszottam Magyarországon, az utóbbi négy évben azonban viszonylag sokat vagyok itthon. Hogy mi volt az oka a szünetnek, nos, tizennyolc éves koromban elmentem Belgiumba
98
három hónapos, egyszeri szerzıdéssel, és onnantól kezdve jól mentek a dolgaim. Lokált nyitottunk 1986-ban Brüsszelben, amely pár év alatt világhírő lett, s olyan dzsessznagyságok fordultak meg itt, mint Joe Zawinul, George Duke vagy Quincy Jones. Aztán 1997-ben aláírtam a szerzıdésemet a Deutsche Grammophone-nal, s igen speciális anyagot rögzítettünk. Külföldre helyezıdött a bázisom, onnan indult a karrierem. De bárhová is utazom, bárhol lépek fel, mindenhol magyar cigányzenész vagyok. – Közrejátszott távozásában az a rossz magyar beidegzıdés, hogy a cigányprímás egyenlı a giccses éttermi szerenáddal? – Természetesen. Hozzáteszem, amikor elhagytam az országot, ez még nem volt jellemzı. Magyarország imázsába nagyon is beletartozott a cigányzene. Persze most is, csak már torzult formában. Szerettem volna ez ellen tenni, és lényegében a régi, kávéházi cigányzenét vittem színpadra. Így született meg ez a klasszikus cigányzene. – Híres muzsikusdinasztiába, tradicionális zenei közegbe született. Hogy jutott el ahhoz a nehezen definiálható mőfajhoz, amelyben most játszik? – Már gyerekként megtanultam a magyar cigányzene minden csínját-bínját. Kilencévesen édesapám, tizenegy éves koromtól Járóka Sándor zenekarában játszottam. A legnagyobbaktól tanultam. A nyolcvanas évek közepétıl azonban a hazai cigányzenével nem történt semmi, s ez idegesített engem. Pedig ekkor indult hódító útjára a világzene, feléledt újra a dzsessz, és mindenki erre összpontosított. Innen jött az ötlet, hogy valami újítást vigyek a hangzásba. Megváltoztattam a zenekari hangszerkoncepciót: a brácsát gitárra cseréltem, és bevettem egy zongorát is, ami eleinte furcsán hatott, hiszen a zongora és a cimbalom üti egymást. Viszont speciális hangzást hoztunk létre, s egybıl fel lehet ismerni a zenénket. Rengeteg lemezünk fogyott akkoriban, ezért döntöttünk úgy, hogy megmaradunk ennél a világnál. – Nem nézte rossz szemmel a családja, hogy a cigányzene továbbgondolójaként, megújítójaként kezdett játszani? – Eleinte igen, nem értették, mit akarok ezzel a zenével. Írtam egy szimfóniát, The Bird in the Dust címmel, amelyben a flamencótól kezdve a bebopdzsesszen át a klasszikusig mindenféle irányzat fellelhetı. Amikor megmutattam édesapámnak, azt mondta, ez borzalmas. Másnap kérte, hogy tegyem be még egyszer, ekkor már úgy találta, hogy vannak benne jó dolgok, harmadnap pedig már tetszett neki. És így van ezzel mindenki. – A cigányzenét klasszikus és dzsesszelemekkel vegyíti. A Bartók Béla Konzervatórium évei mély betekintést adtak a komolyzene világába, de hogyan jött a dzsessz? Mekkora szerepe volt ebben szaxofonos bátyjának, Tony Lakatosnak? – Óriási. Kezdetben ı is hegedült, s amikor elkezdett szaxofonozni, én még csak kilencéves voltam. İ gyakorolt az egyik szobában, én a másikban, így akaratlanul is meghallottam a dzsesszt, és én is megszerettem. Érdekes, hogy sokan tartanak Magyarországon dzsesszhegedősnek, de ezzel nem értek egyet. Persze, a dzsessznek van helye a zenémben, de csak annyira, mint a másik két stílusnak. – A cigányzenét sok hatás éri, folyamatosan formálódik. Az ön által képviselt hangzásvilág, különösen a családból hozott elemek, hogyan változtak? – Valójában már az elıdeink is változtattak. A legendás prímás, Bihari János – akinek a hetedik leszármazottai vagyunk – volt az elsı, aki újat hozott az akkori cigányzenébe. Palotást, verbunkost játszott, ami akkor nem volt jellemzı. A háború után, amikor megalakultak a nagyzenekarok, Lakatos Sándor volt az elsı, aki klasszikus zenét játszott cigányzenekarral. Amibe én fogtam, az megint csak különleges, de ettıl még nem feledem a tradícióimat. – Budapesti koncertje nagy sikert aratott. Mikor lép fel újra itthon? – Legközelebb 2010. január másodikán jövök Pécsre, ahol a filharmonikusokkal együtt nyitjuk a kulturális évadot.
GYEREKSZÁM, VALLÁS, NEMZETISÉG, FOGYATÉKOSSÁG - VUKOVICH GABRIELLA A KÖVETKEZİ NÉPSZÁMLÁLÁS „KIFELEJTETT” KÉRDÉSEIRİL Hvg.hu 2009. november 02. hétfı Sólyom Lászlónak a 2011-es népszámlálási törvényt illetı kifogásairól, a gyerekszámra, vallásra, nemzetiségre, fogyatékosságra vonatkozó, „kimaradt” kérdések jelentıségérıl kérdeztük Vukovich Gabriellát, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnökhelyettesét. İt 2004 áprilisában mentették fel tisztségébıl, azóta vezeti a Demo-
99
Stat néven alapított szakértıi irodát, amely társadalomtudományi, demográfiai és statisztikai tanácsadással és kutatásokkal foglalkozik, elemzéseket és kisebb adatgyőjtéseket végez. hvg.hu: Magyarországon tízévenként szoktak népszámlálást tartani, a legközelebbi 2011-ben esedékes. Az Országgyőlés errıl törvényt alkotott, amit azonban a köztársasági elnök visszaküldött a képviselıknek. Mire vonatkoznak Sólyom László kifogásai, s mennyire látja ezeket indokoltnak? Vukovich Gabriella.: A köztársasági elnök alapvetıen négy dolgot tett szóvá. Hiányolja, hogy a népszámláláskor nem kérdeznének rá a testi vagy szellemi fogyatékosságra, holott régebben ez volt a gyakorlat. Hasonlóképp a valláshoz, illetve felekezethez való tartozás kérdésköre is kimaradt. De nem tesznek fel kérdést a termékenységrıl, a megszületett gyermekek számáról sem. Negyedsorban a köztársasági elnöknek elvi kifogása volt a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban. A törvény szerint ugyanis a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozásra kérdeznének rá 2011-ben, nem pedig arra, hogy a felmért egyén milyen nemzetiségőnek, illetve etnikumhoz tartozónak tekinti magát. Elvi kérdésrıl van szó: minden ember alapvetı jellemzıje, identitásának része, hogy milyen nemzeti közösséghez tartozik, nemcsak annak, aki a kisebbség tagja, annak is, aki a többségé. Úgy tőnik, az utóbbi esetben a törvény pontatlanul fogalmazott, amit viszonylag könnyen ki lehet javítani. A 2011-es népszámlálás 2010 októberére ütemezett próbaösszeírásának tervezett kérdıívén a korábbi gyakorlatnak megfelelıen szerepel, hogy „Melyik nemzetiséghez tartozónak tekinti magát?”. Itt a magyaron kívül megadható a kisebbségi törvényben felsorolt tizenhárom nemzetiség, de továbbiak is. A kisebbséghez tartozás fogalmát azért sem célszerő a népszámlálási törvényben használni, mert vannak olyan települések, ahol valamelyik nem magyar nemzetiség alkotja a többséget. A népszámlálás ezt is feltárja. hvg.hu: Melyik szerv és milyen szempont alapján tett javalatot a 2011-es népszámlálás kérdıívét tartalmazó törvény kérdéseire? V.G.: A kérdéseket hosszú egyeztetés során döntik el. Több szempontot vesznek figyelembe, ezek közül az egyik a hagyomány. Magyarországon 1870 óta van népszámlálás, általában tízévenként. A 2011. évi a 15. lesz a magyar statisztikai hivatal által elvégzett népszámlálások sorában. Mivel ez a fontos adatgyőjtés hosszú idıre tekint vissza, végrehajtói arra törekszenek, hogy idısorokat állítsanak fel, azaz figyelembe veszik a korábban feltett kérdéseket is, hogy a válaszokat össze lehessen hasonlítani, vagyis nyomon lehessen követni a társadalomban bekövetkezı változásokat. Persze, a mindenkori igények ennél fontosabbak, de teljesítésüknek korlátot szab az összeírás végrehajtására rendelkezésre álló idı. Nem célszerő, ha a kérdezıbiztosok túl sok idıt töltenek el egy háztartásban, mert az adatszolgáltatók türelme véges. Továbbá ha elhúzódna a kérdezés, még több számlálóbiztosra lenne szükség, ami növelné az amúgy is tetemes költségeket. (A 2001. évi népszámlálás során kb. 40 ezer számlálóbiztos és további közel 10 ezer felülvizsgáló vett részt az adatok összegyőjtésében.) Ami a kérdések tartalmát illeti, azt a győjtésükkel elérendı cél határozza meg. Részletes információkra van szükség nagyobb társadalompolitikai programok, stratégiák, illetve szakpolitikák kidolgozásához. Kidolgozásuk mögött a népszámlálásra alapozott komoly kutatások állnak. A népszámlálás kérdéseit végsı soron a KSH-ban állítják össze, de mielıtt törvényként beterjesztik, jóváhagyja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, továbbá a Miniszterelnöki Hivatal is. Tekintetbe kell venni ezen kívül az Európai Unió elıírásait. Az EU-nak a 2011. évi népszámlálást elrendelı jogszabálya, illetve annak végrehajtási rendelkezései meghatározzák azokat az adatokat, amelyeket a nemzeti statisztikai hivatalok kötelezıen átadnak az Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. Ezek az adatok a közös uniós politikák alátámasztását szolgálják. Az egyes EU-tagországok statisztikai hivatalai azonban értelemszerően úgy alakítják ki a népszámlálás témaköreit, hogy az Unió által kötelezıvé tett adatokon túl a nemzeti igényeket is figyelembe veszik. A magyar népszámlási törvénybıl ezzel szemben feltehetıleg azért maradtak ki például a termékenységre vonatkozó kérdések, mert az EU-ban nincs közös családpolitika, ez az ı szempontjukból érdektelen, így nem szerepel a kötelezı adatok között. hvg.hu: Bennünket viszont annál inkább foglalkoztat, hogy a nık hány gyermeket szültek, tekintettel Magyarország demográfiai helyzetére. Eltérı a különbözı társadalmi és etnikai csoportok termékenysége, a népszámlálás errıl is pontosabb adatokat szolgálhat. V.G.: Valóban, ahhoz, hogy javítani tudjunk a katasztrofális demográfiai helyzeten, mindenekelıtt adatokra van szükségünk. Az eddigi népszámlásokon mindig szerepeltek demográfiai kérdések, és az ezekre adott válaszokra most is szükség van. Igaz, például a termékenységi viszonyokról rendelkezésünkre áll más adatforrás is, például a születési és halálozási statisztika, amibıl a születések számán túl kiderülnek a az édesanyával, a terhességgel és az újszülöttel kapcsolatos fontos jellemzık, illetve egy sor fontos halandósági
100
jellemzı. A termékenység és a családi és háztartási viszonyok, iskolai végzettség, munkaerıpiaci helyzet, nemzetiségi kötıdés stb. kapcsolatát, illetve ennek területi különbözıségeit azonban csak a népszámlálás alapján lehet megállapítani. Szintén csak a népszámlálás alapján lehet tudni az egyes nıi generációk meghatározott életkorig, illetve a termékeny életszakasz lezárásáig született gyermekeinek számát, ami a termékenység alakulásának egyik legfontosabb jellemzıje. hvg.hu: Mi magyarázhatja a termékenységi adatokkal kapcsolatos „struccpolitikát”? V. G.: Szerepet játszhat benne, hogy a kifogásolt törvényben a kérdések összeállítói szolgaian követték az „EU-minimumot”. Meg persze az is, hogy az utóbbi idıben a kormányzati politika nem foglalkozik demográfiai kérdésekkel, az egyébként hagyományosan sokszínő magyar családpolitika egyre inkább szociálpolitikai irányultságot vesz, és háttérbe szorul az a megfontolás, hogy a családpolitika a demográfiai folyamatokat is befolyásolja, nemcsak a szociális helyzetet hivatott javítani. A termékenység kérdésének elhagyása a KSH szempontjából is érthetetlen, hiszen a KSH gyakorlatilag 140 éve a demográfiai kutatások, elemzések központja, statisztikusaink között mindig is kitőnı demográfusok voltak, a KSH és Népességtudományi Kutató Intézete évtizedek óta a nemzetközi demográfiai kutatások élvonalában van. hvg.hu: És miért nem kérdeznének rá a lakosság felekezeti, vallási kötıdésére, annak ellenére, hogy ilyen kérdés 2001-ben szerepelt a kérdıíveken? V.G.: Az 1949-es népszámlálás volt az utolsó, ahol a vallás kérdése szerepelt, azután 2001-ben került újra be a népszámlálás programjába. Ekkor a megkérdezettek kilencven százaléka válaszolt a kérdésre. Most egyesek nem szeretnék, ha ezt a kérdést újra feltennék, attól tartva, hogy hivatkozási alapul szolgálhat a következı kormánynak az állami támogatás egyes felekezetek közötti elosztásához. Ez az érv nem helytálló, hiszen soha nem lehet elıre tudni, hogy az egyes adatok milyen gyakorlati célt szolgálnak majd, kik és milyen következtetést vonnak le belılük, illetve milyen – egyébként jogszerő – intézkedéseket alapoznak az adatokra. Ez nemcsak a vallás kérdésére, hanem minden egyes statisztikai adatgyőjtés minden egyes kérdésére igaz. Az egyházhoz, valláshoz való kötıdés azonban fontos kulturális kérdés, az identitás része, befolyásolja az emberek világszemléletét, társadalmi magatartását. Ismert, hogy Magyarország lakosságának tizenöt–húsz százaléka vallásos az egyház tanítása szerint. A lakosság többsége „bizonyos mértékig” vallásos, illetve érzelmileg kötıdik valamelyik felekezethez. Mivel csak a lakosság tíz százaléka döntött úgy, hogy nem kíván válaszolni erre a kérdésre, nincs oka annak, hogy kihagyjuk a kérdıívbıl. Természetesen a válaszlehetıségek között szerepelt az is, hogy az illetı egyetlen valláshoz sem kötıdik, és 2001-ben mintegy másfél millióan válaszoltak így. Mintegy 7,5 millióan kötıdtek tehát egyházhoz, a lakosság 73 százaléka valamelyik hazai történelmi egyházhoz, több mint 55 százaléka a római katolikus egyházhoz tartozónak tekintette magát. Az ellenzık szívesebben látnák, ha az egyházaknak felajánlható 1 százalékból vonnánk le következtetéseket az egyházakhoz kötıdı lakosság számáról, ez azonban még kevésbé pontos képet ad, hiszen akik nem fizetnek személyi jövedelemadót, azok eleve nem rendelkezhetnek az 1 százalékról. Hangsúlyozni kell azt is, hogy egy-egy népszámlálási kérdésnek messze nem az egyetlen funkciója, hogy megmondja egy adott kategóriába tartozó emberek számát, hanem hogy az összes többi népszámlálási kérdéssel kombinálva árnyaltabb képet kapjunk a társadalmi jelenségekrıl és azok összefüggéseirıl.
Fogyatékosok, nemzetiségek hvg.hu: A népszámlálási törvény a fogyatékosokra vonatkozó kérdéseket is mellızi. V.G.: Pedig ez elfogadhatatlan, ugyanis a fogyatékkal élıkrıl ma csak a népszámlálás adataiból nyerhetünk képet, beleértve iskolázottságukat, munkaerıpiaci helyzetüket, területi elhelyezkedésüket, nemzetiségüket, családi és háztartási viszonyaikat. Nagyon sok emberrıl van szó, 2001-ben 600 ezer fogyatékkal élı embert írtunk össze. Most valószínőleg azért mellızték ezt a kérdéskör, mert nem szerepelt az Eurostatnak kötelezıen átadandó adatok között. A fogyatékos emberek szervezetei azonban tiltakoznak, hiszen számukra kiemelten fontos, hogy a fogyatékkal élık társadalmi integrációját, életminıségének javítását szolgáló programokat objektív adatokkal lehessen alátámasztani, illetve a fogyatékosok helyzetét egyáltalán be lehessen mutatni országos és területi adatokkal. hvg.hu: Egyesek számára kényes kérdés lehet, ha a nemzetiségükre kérdeznek. V.G.: A lakosság nemzetiségére, illetve anyanyelvére mindig rákérdeztek a számlálóbiztosok. Tudjuk, hogy bár a KSH vezetıi a végsıkig ellenálltak, az 1940-es évek második felében – más információk mellett – végül az 1941-es népszámlálás adatait is felhasználták a magyarországi német lakosság kitelepítésére. A kollektív
101
bőnösség elvén alapuló törvénysértı megtorlás ténye azonban nem adhat alapot arra, hogy évtizedekkel késıbb bizalmatlanok legyünk a statisztikai adatok felhasználását illetıen. Az is kétségtelen viszont, hogy a késıbbiekben, az ötvenes, hatvanas évek népszámlálásai alkalmával jóval kevesebben vallották magukat németnek, mint ahányan valójában lehettek. A nyolcvanas, kilencvenes években már oldódtak a gátlások, és a 2001-es népszámlásból valószínőleg már valós képet kaptunk a magyarországi németek számáról. Hasonlóan reális adatokat nyertünk a többi nemzetiségrıl, a cigányság kivételével. A romák esetében tudjuk, hogy mindig kevesebben vallották magukat cigánynak, mint ahányan voltak, aminek oka a társadalmi stigmatizáció, illetve diszkrimináció. Ez 2001 óta nem csökkent, inkább nıtt. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a cigányság körében is mutatkoznak a nemzeti öntudatra ébredés jelei. Ennek hatására 2001ben már lényegesen többen vallották magukat cigánynak, mint a korábbi népszámlálásokon. Akármennyire is pontatlanok a romákra vonatkozó adatok, más, országos léptékő információk nem állnak rendelkezésre errıl a kisebbségrıl. Ezek az elızı népszámlálás adataival összehasonlítva mindenképp alkalmat adnak a pontosabb becslésekre, fontos következtetések levonására, további kutatások megalapozására, és a cigányság helyzetének javítását szolgáló szakpolitikák kidolgozásához nélkülözhetetlenek.(Pelle János)
102
RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK Cím
Helyszín
Idıpont
Bıvebb információ
Magyar és szlovák múltértelmezés konferencia
Mikszáth Kálmán Mővelıdési Központ Balassagyarmat Rákóczi fejedelem út 50.
november 12 – 13.
www.husl-cb-.eu
Generációk Találkozója
Román Kulturális Központ Gyula, Líceum tér 2.
november 14.
Az északi régió német nemzeti kultúrcsoportjainak 10. gálamősora
PEMÜ sportcsarnok, Solymár Tersztyánszky u. 89.
november 14. 15 óra
Szlovák Vers- és Prózamondó Verseny
Nemzetiségek Háza Budapest XIII. ker. Övezet u. 5.
november 19. 10 óra
Készítette: Zsezserán Anikó Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztálya http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=187
