JOGI INFORMÁCIÓK A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei................................. 11 HAZAI HÍREK Etnikai adatokat is rögzíthetnek a 2011. évi népszámláláson ................. 13 Zárolta a roma telepfelszámolásra előirányzott egymilliárd forintot a kormány ................................................................................................................ 13 Kiss Péter kinevezését jóváhagyták........................................................ 13 "Dúl a rasszizmus elleni harc" ................................................................. 13 Vita a kisebbségi népszámlálásról .......................................................... 14 Adatbázis-szemlélet (Riba István Hvg.hu 2009. április 15.) .................... 14 Antidiszkriminációs Jogi Klinika indul a Miskolci Egyetemen .................. 15 Roma tehetségek osztálya ...................................................................... 15 Táblát avattak a közösen ültetett fánál .................................................... 16 Lomnici Zoltán sürgeti a szélsőségekkel szembeni polgári jogi fellépés tisztázását ................................................................................................................ 16 Horvát népviseletben a Megyeházán ...................................................... 17 Mellkason lőtték az 53 éves roma férfit - Tiszalöki gyilkosság - Roma férfit lőttek agyon ...................................................................................................... 17 Idegen nyelv már az óvodában ............................................................... 18 Valóban ilyen rossz a helyzet? Élen járunk a megkülönböztetésben! ..... 19 Gallup: súlyos megkülönböztetés éri a magyarországi városi romákat... 19 Nemzetiségi napot tartott a Selyem óvoda ............................................. 20 Méltóságot Mindenkinek Mozgalom: gyertyával a romákért ................... 20 Intézményátalakítás a használható tudásért - A minőségért és az esélyegyenlőségért fejlesztenek ............................................................. 21 Élő Könyvtár az előítéletek ellen ............................................................. 22 Még tart a beiratkozása a tótkomlósi szlovák iskolában ......................... 23 Magyarkanizsa és Tótkomlós testvérvárossá lesznek ............................ 23 OGY - Kállai: napi gyakorlattá vált a "cigánybűnözés" fogalmának használata ................................................................................................................ 24 Az ukrán önkormányzattal is tárgyalt oktatási problémákról Juscsenko . 25 Soroksári temetőügy: a kerület vitatja az ombudsmani elmarasztalást ... 25 Döntöttek a fővárosi roma kulturális központról ...................................... 26 EP-választás - Kolompár rajtra kész ....................................................... 27 Antirasszista tüntetés koncertekkel ......................................................... 28 Őseikre emlékeztek, falunapon szórakoztak a somlóiak ......................... 28 ’Becsületbeli ügy a romák elleni támadások felderítése' ......................... 28 Csorvás. Szlovákok ................................................................................ 30 A kisebbségi fórum mérföldkövet jelent .................................................. 30 Kolompár névvel kínkeserves az álláskeresés ....................................... 31 Pótolták az ellopott emléktáblát .............................................................. 32 Deszegregációs program is kell a fejlesztési pályázatok mellé ............... 33 KÜLFÖLDI HÍREK
KIS HÍ
E B B S É G I R L E V É L
2 0 0 9 .
á p r i l i s
Elfogadták a zárónyilatkozatot az ENSZ rasszizmus elleni értekezletén…………………………………………………….38 Hátrányosan megkülönböztetettnek érzik magukat a kisebbségiek az EU-ban ................................................................................................................ 34 Beszámoltak Brüsszelben a pécsi európai kulturális fővárosi program haladásáról ................................................................................................................ 35 Romaellenes támadások Csehországban .............................................. 35 Esélyegyenlőségi hivatalba olvasztanák be a szlovéniai Nemzetiségi Hivatalt ................................................................................................................ 37 Szatmári sváb kulturális napok kezdődnek ............................................. 37 Roma nőket sterilizáltak Szlovákiában! Döntött a bíróság! ..................... 38 Az Amnesty szerint az osztrák rendőrség rasszista ................................ 38 ROMA HÍREK
© Miniszterelnöki Hivatal
A Romaversitas Alapítvány, a roma egyetemisták támogatója felvételt hírdet………………………………………………...45 Ösztöndíjat adnak a romáknák ............................................................... 40 Etnikai bűncselekményért ítélték el a szigetvári bántalmazókat ............. 41 Két miniszteri biztos a romákért .............................................................. 41 A romák társadalmi integrációjáért felelős miniszteri biztosi poszt létrehozását kezdeményezik a szabad demokraták az oktatási és a szociális minisztériumban is. ................................................................................................................ 41 Brüsszel aggódik a romák elleni közép-európai agresszió fokozódása miatt ................................................................................................................ 42 Cigány filmes kurzus ............................................................................... 42 Segélyezett romák a foglalkoztatási programban ................................... 42 Megasztáros jótékonyság a siófoki romákért .......................................... 43 Teleki az új kormányban is romaügyi miniszterelnöki megbízott marad . 43 Cserehát: harmadik világ 1. .................................................................... 45 Regionális roma rendőr konferencia volt a Hajdúságban ........................ 46 Roma területőrség indul Miskolcon ......................................................... 46 Megtartotta első ülését az Európai Roma Platform ................................. 47 Segítséget kap a leghátrányosabb helyzetben lévő 33 kistérség a "védett keretből" ................................................................................................................ 48 Összefogtak a romák, rendet akarnak a cigányok Kaposváron .............. 49 A legendás „Béla cigány” hegedűjét is kiállítják ...................................... 49 Ma temetik a romák elleni támadássorozat ötödik áldozatát ................... 50 Miért nem sikerült megakadályozni a cigányság leszakadását? ............. 50 NZZ: a válság még nehezebbé teszi a kelet-európai romák helyzetét .... 51 Horváth Csaba: nem zárjuk gettóba a roma kultúrát ............................... 52 "Itt nem számít, ki a cigány" .................................................................... 53 Korszerű cigány népismereti segédanyag .............................................. 53 Romakérdéssé vált a beiratkozás Siófokon ............................................ 54 Rálőttek egy házra Táskán? ................................................................... 54 A mezőkövesdi romák a miniszterelnökhöz fordulnak ............................ 55 400 illegálisan működő iskola van az országban? .................................. 55 A szülőket is nevelik a Csallóköz úti oviban ............................................ 55 PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÉLEMÉNYEK, INTERJÚK "Ne próbáljuk a bűnt etnicizálni"……………………………………….…..71 RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK
JOGI INFORMÁCIÓK A Roma Kulturális Központ létrehozásával összefüggő egyes kérdésekről A jogszabály száma és címe: A Kormány 1041/2009. (IV. 8.) Korm. határozata a Roma Kulturális Központ létrehozásával összefüggő egyes kérdésekről A jogszabály lényege: a Kormány felhívja az oktatási és kulturális minisztert, hogy a 2175/2008. (XII. 17.) Korm. határozattal a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet 11/13/4. Nem állami intézmények felújítása, beruházás jogcímcsoportra átcsoportosított forrás terhére – utólagos elszámolási kötelezettséggel – támogatási megállapodást kössön a Fővárosi Önkormányzattal a Roma Kulturális Központ létrehozásáról, a támogatást az önkormányzatnál erre a célra létrehozott, elkülönített számlára folyósítsa. az oktatási és kulturális minisztert és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy a következő évek állami költségvetésének előkészítése során – a hároméves költségvetési keretszámokon belül – a Roma Kulturális Központ működéséhez 100-100 millió forintos támogatást tervezzenek. Hatálybalépés: 2009. április 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 46. szám (2009. április 8.)
Az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2009. évi támogatásának rendjéről A jogszabály száma és címe: 19/2009. (IV. 8.) ÖM rendelet az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2009. évi támogatásának rendjéről A jogszabály lényege: A rendelet a pályázati rendszer fogalmainak definiálását követően az általános rendelkezéseket és a pályázók körét határozza meg. Eszerint az EU Önerő Alap támogatás igényelhető az Európai Unió támogatásai iránt a 2007–2013 programozási időszakra a rendelet szerinti célok megvalósítása érdekében benyújtott és nyertes önkormányzati fejlesztési célú pályázatokhoz szükséges saját forrás kiegészítéséhez. A rendelet 2.§ (4) bekezdése a pályázók körét részletezi: a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések; b) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szereplő kistérségek területén lévő települések; c) azon önkormányzatok, amelyek a 2007. és 2008. években az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásában részesültek; d) a többcélú kistérségi társulások az általuk fenntartott intézmények fejlesztéséhez, fejlesztési célú uniós pályázatukhoz szükséges saját forráshoz igényelhetnek támogatást, amellyel a kistérségi társulás valamennyi tagja egyetért; e) a Ttv. szerinti társulások, amelyek támogatást kizárólag az a), b) vagy c) pont szerinti feltételeknek megfelelő tagjaik által vállalt saját forrás alapján igényelhetnek. A 4.§ a pályázat formai követelményeit fejti ki a pályázati nyomtatványokat alcím alatt.
A pályázók 2009. október 1-jéig nyújthatnak be pályázatot a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez. A pályázatot elektronikus úton szükséges kitölteni, és papír alapon egy eredeti és egy hitelesített másolati példányban, valamint elektronikus úton kell benyújtani, a másolati példányt a helyi önkormányzat jegyzője, kistérségi társulás esetén a munkaszervezet vezetője hitelesíti. A jogszabály a továbbiakban a bírálat eljárásrendjének szabályaira, a támogatási szerződés megkötésére, szerződéskötési feltételekre és a támogatás folyósítására tér ki, majd a jogtalan felhasználás és az ellenőrzés, monitoring témakörét részletezi. Hatálybalépés: 2009. április 13. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 47. szám (2009. április 8.)
A társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről A jogszabály száma és címe: 88/2009. (IV. 13.) Korm. rendelete a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről A jogszabály lényege: A társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter a Kormánynak - a társadalompolitika összehangolásáért, - a kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért, - a nemzetpolitikáért, - a kisebbségpolitikáért felelős tagja. Feladatkörében többek között - javaslatokat készít a Kormány közpolitikájára, - előkészíti a törvények és kormányrendeletek tervezeteit, a Kormány és a köztársasági elnök határozatait, felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, - kezdeményezi és előkészíti a nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcamegállapodásokat, - a Kormány határozatában megállapított rend szerint képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában, - a nemzetpolitikáért való felelőssége körében előkészíti különösen a határon túli magyarokra vonatkozó, - a kisebbségpolitikáért való felelőssége körében előkészíti különösen a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetével és jogaival összefüggő jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. - közreműködik a kormányzati társadalompolitikai feladatok ellátásában, - összehangolja a ,,Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiával kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtását. - összehangolja a nemzeti és etnikai kisebbségekkel összefüggő kormányzati feladatokat, - a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése vonatkozásában együttműködik az önkormányzati miniszterrel a törvényességi ellenőrzést ellátó szervek szakmai irányításában. Hatálybalépés: 2009. április 20. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 50. szám (2009. április 13.)
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 2008/2009. évi tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet módosításáról A jogszabály száma és címe: Az oktatási és kulturális miniszter 21/2009. (IV. 16.) OKM rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 2008/2009. évi tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet módosításáról.
3
A jogszabály lényege: a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet több §-ának bekezdése módosul. Így a 39/D. § (5) bekezdése a képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók körére vonatkozóan. A (8) bekezdés a felkészítést szervező intézmény és az Országos Oktatási Integrációs Hálózat együttműködését illetően, a (9), (11)-(12) bekezdés a képesség-kibontakoztató felkészítés elindításának feltételeihez kapcsolódóan. A 39/E. § több bekezdése is módosul az integrációs felkészítés, valamint az óvodai felkészítő program tekintetében. A 2008/2009. évi tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet 2. § (3) bekezdés b.) pontjában a ,,2009. május 29.” szövegrész helyébe a ,,2009. április 16.” szövegrész lép. Módosul az 1. sz. melléklet II. részének 3. c) pontja: ,,c.) írásbeli: 2009. április 23. szóbeli és gyakorlati 2009. május 4-14.” Hatálybalépés: 2009. május 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 52. szám (2009. április 16. )
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései esetén 2009. évben nyújtandó támogatási előleg fizetéséről A jogszabály száma és címe: A Kormány 91/2009. (IV. 22.) Korm. rendelete az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései esetén 2009. évben nyújtandó támogatási előleg fizetéséről. A jogszabály lényege: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendeletben felsorolt támogatási jogcímek vonatkozásában, az ott megjelölt mértékig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a kedvezményezett kérelmére támogatási előleget fizet. A támogatási előleg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) alapján e jogszabály 2. §-ában leírt rendeletekben felsorolt feltételek figyelembe vételével nyújtható. Mértéke a megítélt támogatás arányában legfeljebb 20% lehet. A már kifizetett támogatás és az előleg mértéke nem haladhatja meg a támogatási döntéssel jóváhagyott támogatás összegének 80%-át, továbbá a támogatási előleg kifizetését követően benyújtott kifizetési kérelem alapján jóváhagyott támogatási összeget. A rendelet ezt követően leírja a támogatási előlegre jogosultak körét, milyen esetben, mi módon igényelhető a támogatási előleg, s az elszámolás rendjét. Hatálybalépés: 2009. április 23. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 56. szám (2009. április 22.)
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály száma és címe: a Kormány 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelete a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) több §-a módosul: az 1.§ a nevelési-oktatási intézmény vezetője által készített továbbképzési programra, beiskolázási tervre, valamint a nevelési programra, a pedagógiai programra, illetve az intézményi minőségirányítási programra vonatkozóan. A 4.§ a pedagógusok által igénybe vehető kedvezmények feltételeinek módosulásáról szól. Az 5.§ szerint a
4
hétévenkénti továbbképzés – egy vagy több továbbképzés keretében – legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E továbbképzés teljesíthető más feltételekkel is, amelyet az 5.§ (2) –(9) bekezdése részletez. A 7.§ (3) bekezdése a következőképpen módosul: „(3) Az alapítási engedély kiadása iránti kérelmet az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő adatlapon kell benyújtani négy példányban az Oktatási Hivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell az e rendelet 1. számú melléklet I. rész 1. c) pont szerinti mellékleteket.” A R 8.§-a a továbbképzések indítására, az indítási engedély kérelmének benyújtási módjára, a továbbképzés szervezésére, megtartására, s ellenőrzésére , valamint az alapítási és indítási engedély visszavonására vonatkozik. A R 18.§-a az engedély kiadásával összefüggő eljárási díj fizetését, annak mértékét részletezi. A R 21.§-a módosul a továbbképzések megtartását, hivatalos jegyzékben való közzétételét illetően. Hatálybalépés: 2009. július 31. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 57. szám (2009. április 24.)
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Határokon Átnyúló Regionális Koordinációs Fórum létrehozásáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról A jogszabály száma és címe: A miniszterelnök 19/2009. (V. 8.) ME határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Határokon Átnyúló Regionális Koordinációs Fórum létrehozásáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról. A jogszabály lényege: Bajnai Gordon miniszterelnök az önkormányzati miniszter és a külügyminiszter előterjesztése alapján 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Határokon Átnyúló Regionális Koordinációs Fórum létrehozásáról szóló megállapodás létrehozásával; 2. felhatalmazza az önkormányzati minisztert, hogy a tárgyalásokon résztvevő személyeket kijelölje; 3. felhatalmazza az önkormányzati minisztert, vagy az általa kijelölt személyt, hogy a tárgyalások eredményeként előálló szövegtervezetet kézjegyével lássa el; 4. felhívja a külügyminisztert, hogy a Megállapodás létrehozásához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki; 5. felhívja az önkormányzati minisztert és a külügyminisztert, hogy a Megállapodás létrehozását követően a Megállapodás végleges szövegének megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét haladéktalanul terjesszék a Kormány elé. Hatálybalépés: 2009. május 8. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 63. szám (2009. május 8.)
A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról A jogszabály száma és címe: Az Országgyűlés 37/2009. (V. 12.) OGY határozata a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról. A jogszabály lényege: I. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 32. § (3) bekezdése alapján annak 1. számú mellékletének I. fejezete 6. címében előirányzott 110,0 millió forint támogatási összeget a
5
nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei számára az Országgyűlés a jelen határozat melléklete szerint osztja fel. II. E költségvetési támogatás a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei működési költségeinek fedezésére szolgál. III. A költségvetési támogatást a Pénzügyminisztérium a következők szerint folyósítja: a) egy összegben, amennyiben az érintett szervezet támogatása nem haladja meg a 3 millió forintot, b) két részletben, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja a 3 millió forintot. IV. E határozattal támogatásban részesített társadalmi szervezet a támogatás felhasználásáról köteles írásbeli elszámolást készíteni és legkésőbb 2010. január 31-ig megküldeni az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának. V. A költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. §-a (5) bekezdése alapján történik. Hatálybalépés: 2009. május 12. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 65. szám (2009. május 12.)
6
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI Sajtótájékoztató a kisebbségi önkormányzatok differenciált támogatásáról A kisebbségi önkormányzatok feladatalapú támogatásáról szervezett sajtótájékoztatót 2009. április 27-én Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya. A sajtóbeszélgetés keretében Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára tájékoztatott a 2009. évi támogatási döntésekről, az elmúlt évben bevezetett új finanszírozási rendszer tapasztalatairól. A sajtó munkatársai részére rendezett találkozón helyi kisebbségi önkormányzati vezetők is részt vettek. Nincs forráscsökkenés a kisebbségi célra fordítható költségvetési támogatások területén - jelentette ki Gémesi Ferenc, utalva arra, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok 2009. évi támogatása 71 millió forinttal növekedett is. Mindazokra a kisebbségi célokra, amelyeket meghatároztak, a források rendelkezésre állnak – mondta a szakállamtitkár. A sajtótájékoztatón Gémesi Ferenc kiemelte, hogy a differenciált támogatás bevezetésének második évében a kisebbségi önkormányzati aktivitás tekintetében – mind a kisebbségi önkormányzati feladatellátásról szóló határozatok száma, mind pedig a benyújtott igénylések számának vonatkozásában – kiegyensúlyozott növekedés tapasztalható, a támogatási igénylések pontosak, ezt jelzi a hiánypótlások minimális száma. A támogatási döntések ellen, a 2008. évhez hasonlóan, egyetlen kifogás sem érkezett. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése a települési és területi kisebbségi önkormányzatok részére összesen 1.560 millió forinttámogatást határozott meg. A két éve a Kormány által bevezetett differenciált támogatási rendszer keretei között az idei évre biztosított állami támogatásból 75% általános működési támogatásként, 25% pedig feladatalapú támogatásként került felosztásra. Az általános működési támogatás kisebbségi önkormányzatokra lebontva a következő: az önkormányzati alapműködés biztosítására minden települési kisebbségi önkormányzat 570.700,- Ft, és minden területi kisebbségi önkormányzat 892.000,- Ft általános működési támogatásban részesül. Ez az összeg 2008. évben 555.000,- Ft, illetve 867.000,- Ft volt. A feladatalapú támogatásként – az egyes kisebbségi önkormányzatok által ellátott kisebbségi közügyekhez igazodva, tehát eltérő mértékben – 2009 áprilisában 390 millió forintos keretösszeg elosztásáról született döntés a Miniszterelnöki Hivatalban. A differenciált működési támogatási igénylések száma már a bevezetés első évében is meghaladta a 80%-ot, 2009-ben pedig a 2011 működő kisebbségi önkormányzat 85%-a terjesztett elő igénylést, így az idei támogatások 1712 kisebbségi önkormányzatot érintenek. Az egyes kisebbségi önkormányzatoknak nyújtott feladatalapú támogatás elosztására a 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a szaktárcák képviselőiből álló Kisebbségi Költségvetési Bizottság tett javaslatot. A Bizottság munkájában konzultációs joggal részt vettek a kisebbségek országos önkormányzatainak képviselői is. Figyelemre méltó, hogy a támogatási rendszerben részt vevő több mint 1700 kisebbségi önkormányzat közül csupán 7 testületnek kellett utólagosan hiánypótló dokumentumokat benyújtania. A legaktívabb pályázók a szlovén (100%) és a bolgár (95%) kisebbségi önkormányzatok voltak. Legtöbb kérelmező a Békés (96%) és a Komárom-Esztergom megyei (95%) önkormányzatok közül kerültek ki. Legkevesebben Jász-Nagykun-Szolnok (72%) és Zala megyéből (71%) jelentkeztek a pályázatra. Legnagyobb számban a roma önkormányzatok vettek részt a differenciált támogatási programban. A cigány kisebbség 1051 önkormányzatából a megelőző évinél több, összesen 835 nyújtott be pályázatot. Jelentős számú igénylés érkezett be a német (358), a horvát (115) és a szlovák (114) közösségtől is.
A differenciált támogatás révén az átlagosan teljesítő települési kisebbségi önkormányzatok közel 225 ezer forintos feladatalapú támogatásban részesülnek az 570.700,- Ft általános működési támogatáson túl, a maximális teljesítményt nyújtó testületek ugyanakkor megduplázhatják az 570.700,- Ft-os működési támogatásukat. A sajtóbeszélgetésen tájékoztatást adott a 2009. évi differenciált támogatási rendszer keretében kiemelkedő eredményt elért két kisebbségi önkormányzat képviselője is. A Mátraterenyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese, Csikós Árpád arról számolt be, hogy a Nógrád megyei településen működő testület számos, a környező falvakban tevékenykedő egyesülettel, cigány kisebbségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás keretében szervezi a helyi cigány közösség életét. Támogatják a tanoda rendszerű cigány nevelést folytató óvodai és általános iskolai programokat. A kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére az elmúlt év során hagyományőrző csoport alapításra is sor került, és kimagasló munkát végeztek az esélyegyenlőséghez kötődő feladatok teljesítése során is. A Mátraterenyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat a 2009. évi differenciált támogatási rendszer keretében 88 pontot ért el, s ezzel 1 millió forintot meghaladó működési támogatásban részesül. A Zirci Német Kisebbségi Önkormányzat munkája szorosan kötődik a Veszprém megyei településen működő német nemzetiségi óvoda és általános iskola tevékenységéhez. Erről Hédl József, a helyi német kisebbségi önkormányzat elnöke adott tájékoztatást. A testület hozzájárult ahhoz, hogy a német közösség által beszélt nyelv használata mind szélesebb körben terjedjen el. Az önkormányzat nemcsak a helyben szervezett kulturális rendezvényeken keresztül, hanem az ország más területén megrendezett programokon való részvétel támogatásával is hozzájárult a német kisebbség kulturális önazonosságának erősítéséhez. A Zirci Német Kisebbségi Önkormányzat által a 2009. differenciált támogatási rendszer keretében elért 91 pontjával megduplázhatta a korábbi működési célú állami költségvetési támogatási forrásait. A 2009. évi feladatalapú, differenciált támogatások kisebbségenkénti részletes adatai megtalálhatók a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkársága www.nek.gov.hu honlapján. Kisebbségi oktatásfejlesztési pályázat A kisebbségi oktatás tananyagfejlesztésével kapcsolatos pályázatot jelentetett meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A „Nemzetiségi tanulók nevelésének és oktatásának segítése” című pályázat célja a kisebbségi oktatás minőségét javító oktatási programok készítése, a tanulók eltérő nyelvi adottságaira épülő, egyénre szabott fejlesztések kidolgozása, valamint a már meglévő magyar nyelvű tartalmak fordítása, adaptációja a kisebbségek anyanyelvére. A TÁMOP 3.4.1.A/08/1 és 2 jelű pályázaton a kisebbségi oktatást biztosító iskolák, általános művelődési központok, pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények vehetnek részt. Konzorciumi tagok lehetnek többek között az országos kisebbségi önkormányzatok, az államilag elismert felsőoktatási intézmények, jogi személyiségű non-profit szervezetek. A pályázatok benyújtására 2009. május 14-től 2009. június 30-ig van lehetőség. A pályázattal kapcsolatban az országos kisebbségi önkormányzatok részvételével Budapesten, Pécsett és Gyulán lesznek konzultációk. A kisebbségi oktatásfejlesztési pályázat dokumentációja a http://www.nfu.hu/content/3094 internetes címen érhető el. Tizenöt éves a Barátság A magyarországi kisebbségi közösségek életéről, sikereiről és gondjairól magyar nyelven tájékoztató Barátság című kulturális és közéleti folyóirat indulása 15. évfordulójára szervezett rangos ünnepséget 2009. április 26-án
8
Budapesten a Filantróp Társaság Barátság Egyesülete és az MTA Etnikai –Nemzeti Kisebbségkutató Intézete. A rendezvény fővédnöke Németh Erika, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) főigazgatója volt. Az évfordulós ünnepségen Németh Erika a Barátság folyóirat értékeit méltatva kiemelte, hogy a másfél évtizede rendszeresen megjelenő újság eredményesen járult hozzá a különböző kulturális hagyományokkal rendelkező népcsoportok megismeréséhez, a befogadó társadalmi légkör kialakításához. Köszöntőt mondott Szarka László, az MTA igazgatója és Koncz Gábor, a Magyar Kultúra alapítvány igazgatója. Az ünnepségen az Országgyűlés Elnöki Titkárságának munkatársa, Kishegyi Viktória adta át a Barátság folyóirat főszerkesztője, Máyer Éva részére a Parlament elnöke által adományozott ezüst plakettet. A lap alapító társ-főszerkesztőjére, Ember Mária munkásságára Murányi Gábor újságíró emlékezett. A Barátság ünnepség keretében műveikből olvastak fel azok az alkotók, akik rendszeresen publikálnak a lapban. Az irodalmi pódium előadója volt többek között Kalányos Mónika, Brenner Koloman, Dékity Márk, Papucsek Gergely és Milosevits Péter. A rangos művészeti találkozón fellépett Geiger György Kossuth Díjas trombitaművész, Maros Éva Liszt Díjas hárfaművész és Kathy Horváth Lajos Yehudi Menuhin Díjas hegedűművész. A MNEKK kisebbségi laptámogatásai A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (MNEKK) 2009. április 16-ai ülésén a kisebbségek országos terjesztésű anyanyelvű írott sajtója támogatásáról döntött. Az MNEKK Kuratóriuma a 2009. március 1. és december 31. közötti időszakra 202 millió forintot biztosított a 13 magyarországi kisebbség 19 lapja működési támogatására. A kisebbségi laptámogatásokról a www.mnekk.hu internetes oldalakon találnak részletes információkat. Adóforintok a civil szervezeteknek A személyi jövedelemadó 1%-ának a civil kedvezményezettek részére történő felajánlásokról önálló menüpontban találunk részletes tájékoztatást az Adó és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal (APEH) honlapján. Az itt közzétett közlemények között elérhető a jogszabályi feltételeknek megfelelő, ténylegesen támogatásban részesült civil kedvezményezettek nevéről, adószámáról, székhelyéről, a 2008. évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről, valamint az érvényesen rendelkezők számáról szóló információk. A kimutatás a megnevezésük szerinti karakter- és betűrendben tartalmazza az érvényes civil kedvezményezettek adatait. A tájékoztató újdonsága, hogy ezúttal az egyes szervezetek neve és a támogatási összege mellett megtalálható a felajánlók száma is. A több ezer szervezet közötti eligazodásban tárgyszavas keresőrendszer van az érdeklődők segítségére. Az interneten közzétett közleményben megtalálhatóak a 13 magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek civil szervezeteinek szja 1%-os támogatási adatai is. Örmény Genocídium 94. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezés A hazai örmény közösség immár kilenc éve helyezi el a kegyelet virágait április 24-én a Duna parti sétányon felállított Örmény Keresztkőnél. A megjelentek előtt emlékező beszédet Szarkiszján Ádám, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke mondott. Kihangsúlyozta, hogy a megemlékezés nem csak az együttérzés, a gyász megnyilvánulása, hanem egyben figyelemfelhívás is. Az utókornak, a felnövekvő nemzedéknek nem szabad elfelejtenie az 1915-1916ban történteket, és azon kell fáradoznia, hogy más népekkel hasonló tragédiák ne fordulhassanak elő. A megemlékezők között a Fővárosi Örmény Önkormányzat és az Erdélyi Örmény Gyökerek nevében Issekutz Sarolta helyezte el a kegyelet virágait.
9
A megemlékezés az Orlay utcai Örmény Katolikus Lelkészségen folytatódott, ahol Balabanian Hartoun örmény fotóművész alkotásaiból rendezett kiállítás megnyitóján, a rendezvény záróakkordjaként pedig az áldozatok emlékére celebrált gyászmisén vehettek részt az emlékezők. Az 1932-33. évi ukrajnai éhínség áldozatainak felállított emlékjel avatása 2009. április 29-én Viktor Juscsenko ukrán államfő hivatalos magyarországi látogatása során emlékművet avatott Budapesten az V. kerületi Petőfi téren. Viktor Juscsenko köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta: „Itt, ezen a szent helyen fejezzük ki szívből jövő hálánkat Magyarországnak, amelynek Országgyűlése Európában elsőként ismerte el az éhínséget az ukrán nemzet ellen elkövetett népirtásnak. Ez az emlékmű, amelyet ma közösen leplezünk le, iskolapéldája annak a testvéri együttérzésnek, amelyet a magyar nemzet táplál Ukrajna iránt”. Az államfő az ukrán nemzet nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek abban, hogy az eseményre sor kerülhetett. Hartyányi Jaroszláva, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy az emlékmű a Magyarországon élő ukrán közösség számára lehetőséget biztosít arra, méltón tiszteleghessenek az 1932-33-as ukrajnai éhínség áldozatainak emléke előtt. Szent György napi ünnepség a Bolgár Művelődési Házban Szent Györgyöt a bolgárok a juhpásztorok és nyájak védőszentjének tartják, így még ma is számos hiedelem él, melyekkel ezen a napon az állatok termékenységére, egészségére igyekeztek jótékonyan hatni. A döntően állattartásból élő népek életében kiemelt jelentőséget tulajdonítottak ennek a napnak, hiszen az állatok megóvása a betegségektől, a járványoktól, a rontó szellemektől rendkívül fontos volt az egyén és a közösség boldogulása szempontjából. A hagyományokat tovább ápolva a hazai bolgár közösség életében is az egyik legnagyobb tavaszi ünnep a védőszent tiszteletére rendezett megemlékezés. A Bolgár Művelődési Házban (1097 Budapest, Vágóhíd u. 62.) május 9-én tartott megemlékezés különlegességét az adta, hogy a bolgár közösség az idei évben több hazai kisebbséggel együtt ünnepelt. Az interetnikus Szent György napon hazai bolgár, görög és szerb zenekarok és tánccsoportok mellett a vidini Detelina Gyermektánccsoport is fellépett. A rendezvény hajnalig tartó táncházzal zárult. Sója Miklós élő öröksége A magyarországi cigány pasztorációban kiemelkedő jelentőségű Sója Miklós görög katolikus pap Hodászon végzett, négy évtizedre visszanyúló munkásságának állított emléket 2009. április 28-án megrendezett cigánypasztorációs konferencia. Sója Miklós cerhári cigányok között 1941-ben kezdte pasztorációs tevékenységét, legfontosabb feladatának tekintette, hogy a cigányokat először ne Istenhez, hanem az emberekhez vezesse, az emberi társadalomba saját emberi méltóságuk felismertetése révén. Eredményei példaértékűek szerte Európában. A konferenciát Kocsis Fülöp megyéspüspök nyitotta meg, s a témák között pasztorációs stratégiák és modellek, valamint a jövőt érintő feladatok és kihívások is napirendre kerültek
(Forrás: www.nek.gov.hu)
10
NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA HÍREI A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának felhívása Komoly állami támogatástól eshetnek el a kisebbségi előadó-művészi szervezetek a nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt. A jövő évtől jelentősen átalakul az előadó-művészeti szervezetek (színházak, balett- és táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok) állami támogatása. A nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális jogai érvényesülésének áttekintésére indított vizsgálatom során észleltem, hogy a támogatás megváltozott feltételeiről a kisebbségi előadó-művészeti szervezetek jelentős része nem értesült. A szükséges információk nem jutottak el például a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett 100 Tagú Cigányzenekarhoz, illetve az egyetlen magyarországi professzionális horvát színtársulathoz, a Pécsi Horvát Színházhoz sem, pedig az első nyilvántartásba vétel határideje 2009. május 30-án lejár. Ennek elmulasztása esetén a következő évben nem részesülhetnek központi költségvetési támogatásban. 2010-től azok a költségvetési szervként vagy a külön törvény szerint közhasznúvá minősített szervezetként működő előadó-művészeti szervezetek részesülhetnek központi költségvetési támogatásban, amelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal keretében működő Film- és Előadó-művészeti Iroda nyilvántartásba vett. A központi költségvetési támogatás igénybe vételének további feltétele, hogy a szervezetet a Film- és Előadóművészeti Iroda kategóriába sorolja. A nyilvántartásba vételre és a kategóriába történő besorolásra - a nem állami fenntartású előadó-művészeti szervezetek esetében - kérelemre indult hatósági eljárás keretében kerül sor. A nyilvántartásba vételi és besorolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmek első alkalommal a törvény hatálybalépésétől, 2009. március 1-től számított kilencven napon belül nyújthatók be. E határidő 2009. május 30-án jár le, ám miután ez munkaszüneti nap, a kérelmet - az előírt mellékletekkel együtt - legkésőbb 2009. június 2-ig postai úton vagy ügyfélszolgálati időben személyesen lehet benyújtani a Film- és Előadó-művészeti Irodához. E határidő jogvesztő, elmulasztása esetén az előadó-művészeti szervezet a következő évben nem részesülhet központi költségvetési támogatásban. A nyilvántartásba nem vett előadó-művészeti szervezet kizárólag más pályázati úton nyerhet csak támogatást. A nyilvántartásba vétel és a besorolás szabályairól a www.előadomuveszetiiroda.hu weboldalon található részletes tájékoztatás.
Együttműködési megállapodás jött létre a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar, Államigazgatási Továbbképző Intézete és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa között. A felek megállapodtak abban, hogy a Továbbképző Intézet „Esélyegyenlőség és kisebbségvédelmi igazgatás" c. szakirányú továbbképzésének szakmai munkáját közösen irányítják és együttműködnek a képzés szakmai továbbfejlesztésében, valamint a hátrányos helyzetű, rászoruló hallgatók számára elérhető támogatások felkutatásában.dr. Kállai Ernő ombudsman vállalta, hogy a képzést szakmailag támogatja, és a rendelkezésére álló információs csatornákon is népszerűsíti.
11
Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos a magyarországi cigányság iskolateremtő kutatója iránt érzett tiszteletből alapította meg a Kemény István-díjat, melyet a magyarországi kisebbségkutatásban kimagasló eredményeket elérő fiatal kutatóknak ad át minden évben. A jelen társadalmában, a fejlődő magyar demokráciában erősíteni, támogatni kell mindazokat a kutatókat, akik munkájukkal nagyban hozzájárulnak a hazai kisebbségek társadalmi szerepvállalásának elismertségéhez, a rasszizmus elleni küzdelemhez és a romák társadalmi integrációjához.
2009-ben a Kemény István-díj első díjazottja Dr. Majtényi Balázs, aki sokrétű, színvonalas és példaértékű kutatói és oktatói tevékenységével jelentősen hozzájárul a kisebbségi joganyag megismeréséhez, továbbfejlesztéséhez. Az ünnepséget követően a Jedlik Ányos Program keretében megjelent, „Lejtős pálya- Antidiszkrimináció és esélyegyenlőség"című kötet bemutatására került sor. A kötet szerkesztette Dr. Majtényi Balázs, bemutatta Dr. Tóth Judit az állam- és jogtudományok kandidátusa.
Elkezdődött a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa 2008. évi tevékenységéről készített beszámolójának bizottsági meghallgatása. Kállai Ernőt először a Kulturális és Sajtóbizottság hallgatta meg, majd további hét bizottság előtt kell ismertetnie beszámolóját a következő hetekben. A bizottsági meghallgatások után, várhatóan május közepén, az Országgyűlés plenáris ülésén tárgyalja majd az ombudsman 2008-ban végzett vizsgálatait, kezdeményezéseit és állásfoglalásait.
(A „Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei” hírblokk forrása a www.kisebbsegiombudsman.hu internetes oldal)
12
HAZAI HÍREK Etnikai adatokat is rögzíthetnek a 2011. évi népszámláláson (OBH 2009. április 9.) Nem tartja kizártnak Jóri András adatvédelmi biztos az etnikai adatok rögzítését a 2011. évi népszámlálás alkalmával az adatvédelmi garanciák maradéktalan betartása esetén - tudatta közleményben az ombudsmani hivatal. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa és Jóri András a közelmúltban közös munkában állapodott meg az etnikai adatkezelés kérdéseinek áttekintésére. Ennek keretében a kisebbségi biztos egyrészt kezdeményezni kívánja, hogy az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatok is részét képezzék a 2011. évi népszámlálásnak, másrészt felkérte az adatvédelmi biztost a korábbinál hatékonyabb ugyanakkor az adatvédelmi szabályokkal összhangban lévő etnikai adatgyűjtés feltételeinek kidolgozására. A magyar jog a kötelező népszámlálás során kizárólag úgy teszi lehetővé az etnikai adatok gyűjtését, ha az önkéntesség és az anonimitás az adatgyűjtés és feldolgozás minden fázisában biztosított. Ez azt jelenti, hogy még a kérdezőbiztosok sem tudhatják meg, hogy a polgárok milyen nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak vallják magukat. A 2001. évi népszámlálás alkalmával az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatokat a kérdőív egy külön oldala tartalmazta azzal a felirattal, hogy az ilyen adatok szolgáltatása nem kötelező. Ez a megoldás feltehetőleg sokakat nem győzött meg arról, hogy adataik titokban maradnak, ezért a roma kisebbségre vonatkozó adatok messze alatta maradtak a más mérések, kutatások alapján becsülhetőtől. Az adatvédelmi ombudsman javasolja, hogy az állampolgár a népszavazási kérdőívtől független külön lapon, a kérdezőbiztos által nem ellenőrzötten maga töltse ki a kisebbséghez tartozásra (és más különleges adatokra) vonatkozó adatokat, és azt lezárt borítékban adja át a kérdezőbiztosnak. A két dokumentum ugyanazt az azonosító számot tartalmazza. Ha az alapkérdőív személyazonosításra alkalmas adatokat nem tartalmaz (ahogy 2001-ben sem tartalmazott), akkor az adatok központi feldolgozása, a két adatlap adatainak összekapcsolása nem jár személyes adatok kezelésével. Alkalmas lehetne ugyanakkor arra, hogy az etnikai kisebbségek számáról, területi megoszlásáról, életkörülményeiről a korábbinál sokkal pontosabb képet adjon. Zárolta a roma telepfelszámolásra előirányzott egymilliárd forintot a kormány (MTI 2009. április 10.) A gazdasági helyzetre való tekintettel zárolta a roma telep-felszámolási program folytatására - az idei évre előirányzott egymilliárd forintot a kormány - közölte Ürmös Andor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Főosztályának vezetője pénteken az MTI-vel. A forrás "létezik", de addig nem lehet felhasználni, amíg a kormány másként nem dönt - mondta Ürmös Andor, akit az MTI korábbi sajtóhírek alapján keresett meg. A főosztályvezető reményét fejezte ki, hogy az év második felében felszabadul az egymilliárd forint, és ki tudják majd írni a pályázatokat. Elmondta, jelenleg is zajlik a tavaly mintegy 880 millió forintos kerettel kiírt telep-felszámolási program. Ürmös Andor közölte azt is, hogy telep-felszámolási célra várhatóan egy hónapon belül kiírnak egy új, 250 millió forintos keretösszegű pályázatot.
Kiss Péter kinevezését jóváhagyták "Dúl a rasszizmus elleni harc" (Népszava online 2009. április 15.) Támogatta az Országgyűlés emberi jogi bizottságának kormánypárti többsége Kiss Péter társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszterré történő kinevezését. A miniszter kinevezése mellett a szocialista és szabad demokrata képviselők igennel szavaztak, az ellenzék elutasította, míg Pettkó András (független) tartózkodott.Kiss Péter a bizottság előtt azt mondta, egyik kiemelt törekvése, hogy elősegítse a társadalmi szereplők részvételét a válság kezelésében. Beszámolt arról, hogy a
13
kisebbségi önkormányzatok számára hirdetett pályázati kör lezárult, tovább nőtt a pályázó önkormányzatok száma. A nyertesek körét e héten nyilvánosságra hozzák - mondta. Felidézte, hogy 15 éves a nemzeti etnikai és kisebbségi jogokról szóló törvény, s értékelése szerint Magyarország példamutató politikát folytat a vonatkozó keretegyezmény teljesítése területén. Balog Zoltán (Fidesz) számon kérte a leendő minisztertől, hogy miközben "dúl a rasszizmus elleni harc", eközben a roma telepek felszámolására fordítható forrásokat befagyasztják. Kiss Péter válaszában ígéretet tett arra, hogy kezdeményezi: a kormány korrigálja a források befagyasztásáról szóló bejelentését. Kifejtette: azt szeretné, hogy a befagyasztott összeget nagyságrendekkel jelentősebb európai fejlesztési programmal váltsák ki. Mint mondta, az a szándéka, hogy néhány 10 milliárdos, komplett programot indítsanak el, s erről az uniós szakértőkkel a tárgyalások megindultak. Kitért arra, hogy jelenleg 550 roma telep van Magyarországon, ezért említett ekkora összeget. Farkas Flórián (Fidesz) a kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatáskörével összefüggésben arról beszélt, hogy bár papíron megjelennek a többlettámogatások, de ezekhez csak néhány szervezet tud hozzáférni. Mi a garancia arra, hogy nem érvényesül politikai elfogultság a források szétosztásánál? - kérdezte. Szólt arról is, hogy a Kisebbségi Közalapítvány sorsa megpecsételődött a források megvonása miatt. Felidézte, hogy már hónapokkal korábban kérte Kiss Péter segítségét a kisebbségi lapok megjelenéséhez. Kiss Péter a felvetésre úgy reagált, hogy a kuratórium éppen csütörtökön dönt majd az orgánumok támogatásáról. Balog Zoltán azon javaslatára, hogy alakítsanak ki monitoringszolgálatot a határon túli magyarságot ért emberi jogi sérelmek listázására, a miniszter azt mondta, hogy a törekvés támogatandó, a megoldás módja azonban vita tárgya. Teleki László (MSZP) értékelése szerint a tárcavezető szakmai tapasztalata alapján jó kezekbe kerül a kisebbségek ügye.
Vita a kisebbségi népszámlálásról Adatbázis-szemlélet (Riba István Hvg.hu 2009. április 15.) Százharminc éves adatsor szakadna meg, ha a 2011-es népszámláláson nem kérdeznének rá az etnikai adatokra. Teljesen bizonytalan egyelőre, hogy a 2011-es népszámláláson felmérik-e az etnikai és a vallási hovatartozást. Ez a nemzetiségi adatok tekintetében lenne különösen nagy veszteség, hiszen azokat – az anyanyelvre rákérdezve – 1880 óta minden alkalommal felvették. A vallás tudakolására 1949 után évtizedekig nem került ugyan sor, ám 2001-ben visszatértek rá. Márciusban elkészült a népszámlálási törvény tervezete – mivel az adatszolgáltatás ilyenkor kötelező, azt csak törvény írhatja elő –, de nem szerepel benne az etnikai- és vallásiadat-felvétel. Korábban egyébként az is vita tárgya volt, legyen-e egyáltalán népszámlálás. A kormány sokáig halogatta a döntést, főleg arra hivatkozva, hogy megvárja az EU irányelvét. Ez – kötelező érvénnyel – tavaly júliusban született meg, ám abban nem döntött, teljes adatfelvétel vagy mintavételen alapuló népszámlálás legyen-e a tagországokban. A választást a kormányokra hagyta. A Gyurcsány-kormányzatban sokan gondolták – információnk szerint főleg a pénzügyi tárcánál –, hogy most elég lenne mintán alapuló népszámlálás is. Az oka a takarékosság. A kormány végül tavaly október 1-jén mégis a 18 milliárd forintba kerülő teljes körű népszámlálás mellett döntött. A törvénytervezetbe csak az EU által kötelezően előírt adatfelvételt vették bele, annyi változtatással, hogy ahol az unió régiónkénti adatokkal is megelégedne, a magyar felmérés továbbra is települési szintű adatokat nyújt. Az EU nem sorolta a felveendők közé a nemzetiségi és a vallási ismérveket, így azok a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tervezetébe sem kerültek bele. A nemzetiségek ezzel biztosan nem értenek egyet. Április elején a Kisebbségi Kerekasztal ülésén meg is bízták Kállai Ernő kisebbségi ombudsmant, hogy a törvénytervezet egyeztetésein képviselje véleményüket. „A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata csak akkor tartja támogathatónak a népszámlálási törvény elfogadását, ha abban szerepelnek nemzetiségi kötődésre vonatkozó kérdések” – mondta a HVG-nek Heinek Ottó, az országos önkormányzat elnöke. Arról nem is beszélve – tette hozzá –, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerint a kisebbségi állampolgárok joga, hogy a népszámláláson megvallhassák identitásukat, amihez egyébként szerinte a vallás megvallásának lehetősége is hozzátartozik. A Magyar Tudományos Akadémia demográfiai bizottságában vitatkoznak is erről. Katona Tamás korábbi KSHelnök, jelenleg az Államkincstár vezetője sorolta azokat az érveket, amelyek a nemzetiségi mivoltra való rákérdezés ellen szóltak, ám végül gyakorlatilag senki sem támogatta az ő álláspontját. Ellenérvként azt szokták felhozni, hogy az ilyen felmérés pontatlan, sokan nem vállalják nyilvánosan nemzetiségi kötődéseiket. Ezt
14
támasztja alá az is, hogy a kisebbségek létszámáról szóló statisztikai adatok általában elmaradnak a nemzetiségek szervezeteinek becsléseitől. Ennek ellenére a népszámláláson kötelezően megadandó többi adattal együtt olyan, településszintű adatbázis jön létre, amely jól használható az államigazgatás számára is. E „használhatóságnak” a következtében korábban a nemzetiségek is tartózkodtak attól, hogy népszámláláson megvallják az identitásukat. Az 1941-es népszámlálási adatokat később felhasználták ugyanis, főleg a németek 1945 utáni kitelepítésének idején. Politikusi körökben ez a félelem ma is kísért, s azért nem szeretnék az etnikai felmérést, mert annak alapján például megkísérelhető, hogy a „cigánybűnözés” léte melletti érvelést a népszámlálási és a bűnözési adatok település szintű összekapcsolásával esetleg megpróbálják alátámasztani. A 2001-es népszámláláson adatvédelmi okokból az egész kérdőív anonim maradt. Az etnikai és vallási kérdések különösen érzékenynek számítanak, így aki ott nem mondta magát nemzetiséginek, az magyarnak számított, míg a vallási kérdésnél elfogadták azt, ha valaki nem kívánt válaszolni. Jóri András adatvédelmi ombudsman a múlt héten közölte, még ennél is szigorúbb feltételek mellett hagyná jóvá az összeírás érzékeny adatokra vonatkozó részét. Elképzelése szerint a kérdezőbiztosok mindenkinek a kezébe adnák az etnikai adatokra vonatkozó kérdőívet, s azt önkéntesen és önállóan kellene kitölteni, majd egy lezárt borítékban a többi adatlaphoz csatolni. Antidiszkriminációs Jogi Klinika indul a Miskolci Egyetemen (MTI 2009. április 15.) – Antidiszkriminációs Jogi Klinika kezdi meg működését a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán közölte a kar dékánhelyettese szerdán az MTI-vel. Váradi Erika tájékoztatása szerint e klinikák indítását a Magyar Helsinki Bizottság kezdeményezte, amely az ezzel a céllal kiírt pályázatra az ország kilenc jogi kara közül kettőt választott partnerének: a Miskolci Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karát. Ezeken így lehetőség nyílik például ingyenes tanácsadásra és az érintettek jogi ügyeinek képviseletére. A dékánhelyettes kifejtette: a pályázat elnyerése után elindult az előkészítő munka, ez év februárjában megkezdődött a képzés, áprilisban pedig indul a tanácsadás. Hozzátette, hogy a jogklinika a jogi egyetemi oktatás menetébe illeszkedő fakultatív tantárgy, amelyet a hallgatók más speciális kollégiumokhoz hasonlóan vehetnek fel az általuk hallgatott tárgyak közé. A diákok öthetes szakirányú elméleti képzésen vesznek részt, majd olyan gyakorló ügyvédek mellett foglalkozhatnak a hátrányos megkülönböztetés témakörébe tartozó ügyekkel, akik maguk is részt vettek a Magyar Helsinki Bizottság továbbképzésén. Minden ügyvéd mellett négy-öt hallgató tevékenykedik majd ismertette Váradi Erika. A két féléves, szabadon választott tárgy keretében zajló elméleti oktatás olyan területeket érint, mint a diszkrimináció tilalma a nemzetközi és a hazai jogban, az európai közösség jog- és intézményrendszere, a magyar antidiszkriminációs szabályozás, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy a megosztott bizonyítási teher fűzte hozzá a dékánhelyettes. A Miskolci Egyetemen külön helyiséget alakítanak ki az Antidiszkriminációs Jogi Klinika számára, itt fogadják majd azokat, akik jogsegélyre szorulnak; a tanácsadás ingyenes lesz.
Roma tehetségek osztálya (Serfőző Melinda Népszabadság 2009. április 15.) A Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány által működtetett Talentum Zene- és Táncművészeti Iskolában idén ősszel különleges tehetségek osztálya indul, amelybe olyan 10-18 év közötti roma fiatalokat várnak, akik az átlagosnál tehetségesebbnek bizonyulnak a hegedű megszólaltatásában. Tomasovszki Katalin, az iskola igazgatója elmondta: olyan fiatalok jelentkezhetnek, akik már valamilyen szinten játszanak hegedűn, hiszen így tudják megállapítani az augusztus 31-i meghallgatáson, hogy valóban tehetségesebbek-e kortársaiknál. A felvételin nincs kötelező darab, mindenki azt játszik, amit szeretne. Nem lehet akadály, ha valaki a melléktárgyakból (szolfézs, zongora stb.) esetleg eddig gyengébben teljesített, az iskola ugyanis segít a felzárkózásban. A fővárosi diákok maradhatnak korábbi általános vagy középiskolájukban, de a Talentummal kapcsolatban lévő iskolákba is átjelentkezhetnek, azok ugyanis biztosan
15
igazodnak ahhoz, hogy a diákok délutánonként zenélni tanulnak. Vidékieknek kollégiumi elhelyezést tudnak biztosítani. A zenei tanulmányokat szinte jelképes térítési díj ellenében végezhetik a diákok: 14 év alatt félévente 5750, 14 év fölött pedig 20 000 forintot kell fizetniük (utóbbi részletekben is fizethető, illetve mérsékelhető). A diákokat Szenthelyi Miklós hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, a Magyar Virtuózok Kamarazenekar alapítója tanítja majd, aki már eddig is támogatta fiatal roma tehetségek pályafutását. Az osztályba maximum 18-20 főt várnak, ha azonban többen jelentkeznek, akkor mást is felkérnek a tanításra, és még egy osztályt indítanak.
Táblát avattak a közösen ültetett fánál (TEOL ) Bonyhád : A német partnervárosból, Hochheimból érkezett hét fős küldöttség Bonyhádra a hét elején. A delegáció tagjai kedden megbeszélést folytattak a Német Kisebbségi Önkormányzat, valamint a Hochheimi Baráti Kör vezetőivel, majd táblát avattak a Perczel-kertben másfél éve közösen elültetett fánál. Csütörtök délelőtt Potápi Árpád polgármester fogadta a küldöttséget a városházán. Liane Schellheimer a Bonyhádi Baráti Kör elnöke az egyesület tiszteletbeli tagjává fogadta a bonyhádi polgármestert, a két város kapcsolatának ápolásáért folytatott munkája elismeréseként. Potápi Árpád beszédében kiemelte a bonyhádi Hochheimi Baráti Kör valamint a helyi német kisebbségi önkormányzat szervező munkáját. Mint elmondta, a város nagyon sokat köszönhet a két szervezet együttműködésének, hiszen német barátaik számos alkalommal támogatták a bonyhádi óvodákat, iskolákat. Megemlítette azt is, hogy a hocheimi borfesztiválon a kinti egyesület bonyhádi borokat árul, s a bevétellel a völgységi barátaikat támogatják. A vendégek a héten az oktatási intézményekbe is ellátogattak, érdeklődve a közétkeztetés iránt, s péntek reggel utaznak haza Németországba. Lomnici Zoltán sürgeti a szélsőségekkel szembeni polgári jogi fellépés tisztázását (Népszava online 2009. április 20.) Legyen tisztázott a szélsőséges megmozdulásokkal, jelenségekkel szembeni fellépés polgári jogi kerete mondta az MTI-nek hétfőn Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) volt elnöke a hétvégi holokauszttagadó demonstrációra reagálva. Lassan immár három éve, hogy a gyűlöletbeszéd elleni hatékony polgári jogi fellépés érdekében alkotmányértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól. A bírói gyakorlat számára ugyanis lehetőséget kell biztosítani, hogy legyen olyan vezérelve, amelynek mentén indokolt esetekben meghozhassák ítéletüket mondta. Hozzátette: az, hogy az Alkotmánybíróság idáig ebben az ügyben nem foglalt állást, nem csak azért kínos, mert egy közjogi méltóság alkotmányértelmezési kérését általában gyorsan szokták intézni, hanem azért is, mert "élő jogi problémáról van szó, szinte nincs olyan hét, amikor valamilyen szakmai vagy politikai fórumon erről ne vitatkoznának". Ezért "nagyon sokat számítana, ha az Alkotmánybíróság az általam feltett kérdésekre válaszolna" - mondta. Lomnici Zoltán emlékeztetett: az LB elnökeként beadott egy törvénymódosítási javaslatot is a gyűlöletbeszéd és a holokauszttagadás ügyében, "amit végül nem ebben a formában fogadott el a kormány", de visszakerült az Alkotmánybírósághoz, amely megsemmisítette ezt a polgári jogi javaslatot. Az Alkotmánybíróság leendő állásfoglalása alkotmányértelmezési kérelmére meglátása szerint képes lenne annak a bizonytalanságnak a feloldására, ami ebben a témában jelentkezik a polgári jogi eljárás terén - mondta a volt főbíró.
16
Horvát népviseletben a Megyeházán (promenad.hu április 21.) A legrégibb moszlavina-zágorjei népviseletet örökítette meg azokon az akvarelljein Erdődy Sándor, amelyek másolatai mától láthatóak a Megyeháza aulájában. A művész a 19. századba röpíti vissza a látogatót, aki a rendkívül alapos, részletesen kidolgozott munkákon keresztül elképzelheti, milyen öltözéket viseltek nők és férfiak ebben a térségben – legyen szó a mindennapokról, vagy különleges alkalmakról, például egy-egy menyegzőről. A tárlatot Pécs és Mohács után hozták Szegedre. A Szegedi Horvát Kisebbségi Önkormányzat, a Dugonics András Horvát-Magyar Kulturális Közhasznú Egyesület és a Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény szervezte a kiállítást, amelyen 18 kép eleveníti fel a legrégebbi moszlavina-zágorjei horvát népviseletet. A tárlatot Kovács Kálmán, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte, majd az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Hepp Mihály méltatta. Mint fogalmazott, Erdődy gróf világot járt ember volt, hiszen Németországban, Franciaországban, sőt Itáliában is megfordult. Személye azért is fontos a horvát nép életében, mert nemcsak a környékbeli parasztság, hanem a középosztály tagjainak viseletét is megörökítette. A tárlatot megnyitó Šimac Smiljan rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter pedig arról beszélt, hogy a különböző népek, nemzetek együttélésében kiemelten fontos a kisebbség és egymás megbecsülése. Az utolsó hivatalos adatok (2001-es népszámlálás) szerint egyébként Magyarországon mintegy 16 ezer horvát nemzetiségű lakos él, közülük közel kétezren a Dél-Alföldön. Aleksander Erdődy Sándor (1802-1881) a Magyar Tudományos Akadémia tagja, illetve a Magyar Képzőművészek Társaságának alelnöke volt. A horvát népviselet mellett megörökített például tájakat, épületeket. Akvarelljeinek eredetijeit Szombathelyen őrzik. A ma a Megyeházán nyílt tárlata május 11-ig látható.
Mellkason lőtték az 53 éves roma férfit - Tiszalöki gyilkosság - Roma férfit lőttek agyon (Népszava 2009. április 23). Hivatalosan nem kívánta megerősíteni a rendőrség az MTI értesülését, miszerint ismét egy roma származású férfire lőttek Tiszalökön szerda éjjel. Bartha László, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője az MTI érdeklődésére csak annyit közölt, hogy a rendőrség vizsgálja, hogy a mostani eset beleillik-e a korábbi, hasonló bűncselekmények miatt folytatott nyomozásba. Gömze Sándortól, Tiszalök polgármesterétől az MTI megtudta: a település külterületén, Tiszalök-Újtelepen történt a bűncselekmény. ahol többnyire romák élnek. Az áldozat is roma volt - tette hozzá. Olyan ember, akinek munkahelye volt, és rendszeresen dolgozott, a házban a feleségével élt - mondta a település vezetője. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke az MTI érdeklődésére azt mondta: a cigánysor utolsó házában lakott az 53 éves áldozat, aki rendezett körülmények között élt. A gyilkosság szerda este nem sokkal fél tíz előtt történt, a férfi épp munkába indult, amikor agyonlőtték. Balogh Mihály, a helyi cigány önkormányzat vezetője az MTI-nek azt mondta: információi szerint egy 9 milliméteres maroklőfegyverrel mellkason lőtték a férfit. Az áldozat a szomszédos település vegyipari üzemében dolgozott már több mint húsz éve, s épp kocsijába készült beszállni, amikor a támadás érte - tette hozzá. Közlése szerint a helyi roma önkormányzat és a szomszédok értesítették a rendőrséget. Balogh Mihály elmondta azt is, hogy a férfi szomszédja egy nagy fekete autót látott, amelyből egy magas férfi szállt ki. Hozzátette: nem sokkal később a szomszéd egy nagy dörrenést hallott. A helyi romák a rendőrök kiérkezéséig biztosították a helyszínt - fogalmazott. Elmondása szerint a mentők mintegy húsz percen keresztül próbálták újjáéleszteni a férfit sikertelenül. A lövés mellkason érte az áldozatot, vélhetően a szívét is megsértette, a lövedék végül a garázsajtóba fúródott - tette hozzá.
17
Balogh Mihály közlése szerint a rendőrség sürgősségi igazságügyi hatósági boncolást rendelt el, amelyet Debrecenben fognak elvégezni. A rendőrség csütörtök reggel közölte, hogy lelőttek egy házából kilépő középkorú férfit Tiszalökön szerda éjjel, a férfi a helyszínen életét vesztette. A rendőrség honlapján közzétett közlemény szerint az ügyben emberölés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen indult nyomozás. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság, a helyi rendőri erők és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai az éjjel mindenre kiterjedő, részletes adatgyűjtést kezdtek, mely csütörtökön is folytatódik - tartalmazza a szűkszavú közlemény.
Idegen nyelv már az óvodában (NPORT 2009. április 21.) Alapkövetelménynek számít napjainkban, hogy legalább egy-két idegen nyelven beszéljen az ember. Az oktatás sok esetben már kisgyermekkorban elkezdődik: szűkebb hazánkban például – játékos foglalkozások keretében – az angol, német és a szlovák nyelvekkel ismerkedhetnek meg az óvodások. Az üggyel kapcsolatban megoszlik ugyan a vélemény, a megye pedagógusainak és szakembereinek többsége viszont hasznosnak tartja. – A gyermekkorban elkezdett nyelvtanulás mindenképpen fontos. Ebből a megfontolásból iskolánk is csatlakozott a – tavalyi évben indított – „Ovitól a nyelvvizsgáig” nevet viselő országos programhoz – közölte Körmendy Éva, a salgótarjáni J. L. Seagull Szakképző Iskola és Felnőttképzési Központ igazgatója. A kezdeményezés célja az, hogy a gyerekek a lehető legkorábban aktív használói legyenek egy idegen nyelveknek. Egy-egy játékos tanulás során személyiségük és szókincsük gyarapodik, kreativitásuk fejlődik, nyelvi gátlásaik pedig felszabadulnak. A foglalkozásokon – speciális érdeklődési körüket és a világról szerzett tapasztalataikat figyelembe véve – kreatív feladatsorokon keresztül, életszerű szituációkban, a sikerélmény biztosításával sajátítják el az adott nyelvet. Célunk, hogy a gyerekek használható nyelvtudásra tegyenek szert, amely a továbbtanulás során és felnőttkorban is nélkülözhetetlen – vélelmezte, majd hozzátette: – Nógrád megyében a Katedra jelenleg a megyeszékhelyen, a nyelviskolában, valamint Balassagyarmaton, két óvodában nyújt lehetőséget a kicsik idegen nyelvvel való ismerkedésére. – A Mackóvár óvodában jelenleg angol és német nyelveken, hetente több alkalommal tartunk – nem fakultatív formában, hanem a délelőtti nevelés folyamatába beépülő – játékos foglalkozásokat – mondta Andóné Angyal Mária, a salgótarjáni összevont óvoda vezetője. – A nyelvvizsgával rendelkező, saját óvodapedagógusaink verseket, mondókákat tanítanak meg a gyerekekkel, s dalos játékokat tartanak nekik. A részvétel nem kötelező, csak azok kapcsolódnak be, akiknek kedvük is van hozzá. Örömmel mondhatom, hogy az óvodások nagyon szeretik az idegen nyelvű játékokat, a szórakozás mellett pedig szókincsük is bővül. Révay Ferencné, a salgótarjáni Pitypang óvoda vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy intézményükben heti egy alkalommal tartanak játékos, angol nyelvű foglalkozásokat. A felsőfokú nyelvi végzettséggel rendelkező óvó néni segítségével a kicsik angol nyelvű verseket, mondókákat és különböző mozgásformákkal egybekötött játékokat sajátítanak el. A szülők részéről rendkívül nagy az igény az ilyen jellegű oktatásra, emellett pedig a gyerekek is élvezik azt. – Semmiképpen sem fárasztjuk ki őket: csak addig tartanak a foglalkozások, amíg az óvodások igényt tartanak rá – jelezte Révay Ferencné. Azoknak viszont, akik beszédhibával küszködnek és még nem ejtik tisztán a hangokat, semmiképpen nem ajánljuk az idegen nyelvvel való ismerkedést. Esetünkben nem egy nyelvi előkészítőről van szó: ezek a foglalkozások azért fontosak, mert a gyerekek rájönnek, hogy a magyaron kívül más nyelvek is léteznek. Szartórisz Lászlóné, a lucfalvai óvoda vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy szlovák nemzetiségű településükön nagy gondot fordítanak a szlovák nyelv ápolására már az óvodában is: – Intézményünkben a hagyományok ápolása történik: nem új nyelvet oktatunk, hanem az anyanyelvet szeretnénk megőrizni. Ennek érdekében pedig minden mondókát, verset és dalt – a magyar mellett – szlovákul is megtanítunk a gyerekeknek.
18
A salgótarjáni nyelviskola jóvoltából és a szülők kérésének eleget téve, heti egy alkalommal tartunk angol nyelvű játékos foglalkozásokat óvodánkban – közölte Sztancsikné Sebes Katalin, a balassagyarmati Cseperedő tagóvoda vezetője. A foglalkozásokon, amelyre húsz-huszonöt gyermek jár jelenleg, játékos formában verseket és mondókákat sajátítanak el a kicsik. A délutáni összejöveteleket – amelyeket nem nyelvtanulásnak, hanem inkább „nyelvhez szoktatásnak” neveznék – rendkívül élvezik a gyerekek, a szülők pedig elégedettek, amiért helyben is van már ilyen lehetőség.
Valóban ilyen rossz a helyzet? Élen járunk a megkülönböztetésben! Gallup: súlyos megkülönböztetés éri a magyarországi városi romákat (Népszava online 2009. április 22.) A magyar városi romák az Európai Unió harmadik leginkább hátrányosan megkülönböztetett kisebbségét alkotják, átlagosan hétnél több őket ért diszkriminációs esetről számoltak be a roma származású magyar kérdezettek - közölte egy európai uniós felmérés magyar eredményét ismertetve a Magyar Gallup Intézet szerdán az MTI-vel. A Gallup az európai kutatás részeként vizsgálta a romák diszkriminációs és áldozattá válási tapasztalatait. 2008 májusában és júniusában 500 romát kérdeztek meg Budapesten és Miskolcon. Az európai kutatásban a kisebbségi, illetve bevándorló csoportok tagjait kérdezték a kutatók, hogy érte-e hátrányos megkülönböztetés a válaszolókat az elmúlt egy évben munkakeresés, lakáskeresés közben, egészségügyi intézmények, iskolák, szociális intézmények, vendéglátó-ipari egységek, boltok, bankok bármelyikében. A felmérés szerint az EU területén élő nagyobb roma közösségek közül a magyarországiak számoltak be második legmagasabb arányban arról, hogy személy szerint őket hátrányos megkülönböztetés érte az elmúlt egy év során: 62 százalékuk érezte úgy, hogy kifejezetten a származása miatt bántak vele rosszabbul. A felmérés szerint - akárcsak a többi országban, ahol jelentős roma kisebbség él - a munkakeresés területén tapasztaltak a legnagyobb arányban diszkriminációt a kérdezettek: az interjút megelőző egy évben munkát kereső roma származású magyarok csaknem fele (47 százaléka) érezte úgy, hogy az álláslehetőségek betöltésekor roma mivolta miatt hátrányos megkülönböztetés érte. Azok, akiknek volt állásuk, a többi országban élő romákhoz képest nagyobb arányban részesültek nem egyenlő elbánásban a származásuk okán (25 százalék). Összességében, a munka világában elszenvedett megkülönböztetés tekintetében Magyarországon - és Csehországban - kiugróan rossz a helyzet. A megkérdezettek majdnem ötöde arról számolt be, hogy az iskolában is (szülőként vagy diákként) hátrányos megkülönböztetés érte az elmúlt egy év során. A magánszolgáltatások területén - vendéglátás, üzletek, bankok stb. - 41 százalék érzékelt diszkriminációt. Az elemzés szerint további gond, hogy ezek az esetek többnyire láthatatlanok maradnak. A hátrányos megkülönböztetést elszenvedők 82 százaléka ugyanis nem jelentette az esetet sem ott, ahol a diszkrimináció érte, sem jogvédő szervezeteknél. A válaszolók 79 százaléka szerint úgy gondolja, hogy még ha bejelentik is az esetet, akkor sem történik semmi, egyharmaduk pedig nem tudta, hogy hol vagy hogyan jelenthetné az esetet. A roma származású magyarok körülbelül ötöde tudott magától megnevezni bármilyen olyan intézményt, amely tudomása szerint a hátrányos megkülönböztetés ellen küzd, és az ilyet elszenvedőknek segítséget tud nyújtani. A nemzeti és kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról a kérdezettek 35 százaléka hallott. Mindemellett Magyarországon a romák 41 százaléka nincs is tisztában azzal, hogy a származási alapú diszkrimináció törvénybe ütközik - közölték a kutatók. A roma származású magyarok 90 százaléka szerint az etnikai alapú diszkrimináció meglehetősen vagy nagyon elterjedt az országban; ez az eredmény a legrosszabb a roma közösségek viszonylatában, és összességében a második legrosszabb a 27 tagállamban vizsgált 46 veszélyeztetett csoport között. Magyarországon a romák harmada vált betörés, lopás, támadás vagy fenyegetés, zaklatás áldozatává a vizsgálatot megelőző egy év során, a megkérdezettek ötödét érte személyük elleni támadás vagy zaklatás; a támadások-fenyegetések 45 százalékában és a súlyos zaklatások 39 százalékában maguk az elkövetők is romák voltak. A személyük ellen irányuló támadásokat elszenvedők 84 százaléka szerint roma származásuk is közre játszott az áldozattá válásukban, gyakran még akkor is, ha az elkövetők szintén romák voltak. A támadást elszenvedők
19
85 százaléka nem jelentette az esetet a rendőrségen, főként azért, mert nem bízott benne, hogy a rendőrség bármit képes lenne tenni az ügyükben. Esetleges rasszista támadásoktól való félelmükben a magyar városi romák több mint negyede kerüli tudatosan az olyan helyeket, ahol szerintük ilyen támadások áldozatául eshetnek. A felmérés szerint Magyarországon tíz roma származású kérdezettből négyet állítottak meg a rendőrök a vizsgálatot megelőző egy év során, és minden 100 romára 138 intézkedés jut egy évben. Ezek többsége egyszerű igazoltatás volt, szankciókkal csak az esetek 8 százalékában éltek. A megállítottak több mint fele úgy érezte, hogy a rendőri intézkedés kiváltó oka a származása volt. Összességében az etnikai alapon rendőri figyelmet magukra vonók aránya az európai felmérésben vizsgált 46 csoport közül a magyarországi romák esetében volt a harmadik legmagasabb.
Nemzetiségi napot tartott a Selyem óvoda (TEOL 2009. április 24.) Másodszor rendezett német nemzetiségi napot a tolnai Selyem óvoda. Az esemény a szekszárdi Deutsche Bühne igazgatója, Frank Ildikó Frau Holle című előadásával kezdődött. Német körjátékokat, táncokat tanulhattak a gyerekek, volt gyöngyfűzés, a hajdani német használati tárgyakat, viseletet bemutató kiállítás bundásalma kóstolóval, és ugrálóvár, arcfestés a Kölyökidő Alapítvány révén. Az eseményen a tolnai „németes" óvodás csoportok és budaörsi óvónők is részt vettek
Méltóságot Mindenkinek Mozgalom: gyertyával a romákért (NOL 2009. április 26.) A Méltóságot Mindenkinek Mozgalom április 27-én békés demonstrációt rendez az Országos Rendőrfőkapitányság Teve utcai székháza előtt. A rendezvényen mécsessel, gyertyával róják le kegyeletüket a nagycsécsi, a tatárszentgyörgyi és a tiszalöki gyilkosság áldozatainak emléke előtt. A demonstráción petíciót adnak át az országos rendőrfőkapitánynak. Ebben azt írják: "A magyarországi cigányság két évtizede folyamatosan romló helyzetében az elmúlt másfél évben ijesztő változás következett be: cigánynak lenni immár nemcsak megbélyegzettséget, kirekesztettséget és másodrendű állampolgári státuszt jelent, hanem e puszta tény a testi épség, mi több, az élet elemi veszélyeztetettségét hordozza. A romák meggyilkolása, a házaik ellen sorozatban elkövetett Molotov-koktélos támadások, a provokált utcai verekedések ugyanakkor csupán a jéghegy hátborzongató csúcsát jelentik. Ezek a szörnyű akciók ugyanis aligha történhetnének meg nyílt vagy legalább hallgatólagos társadalmi támogatottság híján. E hallgatólagos támogatottságnak különös és veszélyes nyomatékot adnak a magas rangú állami vezetők szájából az utóbbi időben elhangzott rasszista tartalmú megnyilatkozások, valamint a rendre felderítetlenül maradt bűnügyeknek az az óhatatlan üzenete, hogy az állam – és erre hivatott legfőbb szerve, a rendőrség – nem is kíván különösebb erőfeszítéseket tenni roma állampolgárai épségének, életének és elemi emberi jogainak védelmében. A kialakult helyzet tehát nem egyszerűen néhány szélsőséges bűnelkövető gaztetteinek eredménye – létrejöttéért mindannyian felelősek vagyunk, egyszerű állampolgárok és állami, politikai vezetők egyaránt. Fel kell ismernünk: roma honfitársaink azonnali hathatós védelmének és a többségi társadalom tagjaival egyenlő jogainak biztosítása a közösség létének elemi kérdése, aminek megoldásán nem kevesebb múlik, mint az, hogy lehet-e ebben az országban emberhez méltóan élni. E petíció megfogalmazói tisztában vannak azzal, hogy a napjainkra kialakult drámai helyzet oldása, majd javítása igen sok erőfeszítést kíván, és ez nem csupán az állami szervek dolga. Az első lépések azonban egyértelmű és üzenetértékű fellépést követelnek az államtól – mindenekelőtt annak a rend és a törvényesség napi biztosítására hivatott szervétől: a rendőrségtől." A tüntetés résztvevői és a demonstrációt támogató emberjogi szervezetek mindezek miatt kettős követeléssel fordulnak az Országos Rendőr-főkapitánysághoz és annak vezetőihez.
20
"Mindenekelőtt: a rendőrségnek garantálnia kell a ma testi épségükben és életükben leginkább veszélyeztetett roma lakosok védelmét. Az elmúlt időkben elkövetett támadások rendre települések elkülönült cigánysorain, illetve telepszerű lakóhelyeken történtek, ami a biztosra törekvő elkövetők szemszögéből logikus is. E szélsőségesen szegregált településeken és településrészeken – amelyeknek száma mintegy 5-800-ra tehető – ma a roma lakosság egésze potenciális áldozat, és gyakorlatilag eszköztelen a védekezésre. Követeljük, hogy a rendőrség állítson állandó, 24 órás őrszolgálatot ezekre a helyekre, s a járőröző rendőrök elsődleges dolga az ott lakók biztonságának és félelemmentes közlekedésének helyreállítása legyen. Másodszor, követeljük, hogy a rendőrség a maga eszközeivel járuljon hozzá annak tudatosításához, hogy a romák ellen elkövetett támadások ügye nem szakmai belügy, nem is kizárólag az etnikai kisebbség ügye, hanem a magyar társadalom legszélesebb értelemben felfogott és mindenkit érintő közügye. Ennek jegyében követeljük az elmúlt hónapokban elkövetett roma-gyilkosságok és Molotov-koktélos támadások hatékonyabb felderítését! Nem kételkedvén abban, hogy e nyilván bonyolult ügyekben a nyomozás igen összetett és időigényes feladat, elemi fontosságúnak látjuk a rendőrség hallgatásának megtörését. Követeljük a hetenkénti rendszerességű nyilvános tájékoztatást – akár történt, akár sem érdemi előrehaladás a tettesek kézre kerítésében. A rendszeres és nyilvános tájékoztatást elemi feltételnek látjuk abban a tekintetben is, hogy javuljon a rendőrség és a lakosság együttműködése a faji gyűlölettel szembeni fellépésben, ami nélkül több ezer járőröző rendőr munkája sem szavatolhatja az itt élők – romák és nem-romák – épségét és biztonságát." Intézményátalakítás a használható tudásért - A minőségért és az esélyegyenlőségért fejlesztenek (Népszabadság 2009. április 27.) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében az oktatás fejlesztésére csaknem 650 milliárd forint fordítható 2007-2013 között. A cél a területi egyenlőtlenségek csökkentése és az esélyegyenlőség megteremtése. Ezért indult el a Nemzeti Iskolafelújítási Program, a felsőoktatás korszerűsítése, infrastruktúrájának a modernizálása is. A magyar közoktatás egyelőre nem alkalmas arra, hogy a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeihez igazodjon, mint ahogyan arra sem, hogy elég motivációt adjon az életen át tartó tanuláshoz. Elég azt megnézni, milyen hazai eredmények születnek rendre azon az OECD-vizsgálaton, amelyen azt mérik, hogy az elméleti tudást hogyan képesek a gyakorlatban alkalmazni a gyerekek. E szerint a 15 éves magyar tanulók szövegértésben, matematikában és a természettudományi műveltségben is az átlag alatt teljesítenek, legyen szó nálunk fejlettebb vagy hozzánk hasonló országok diákjairól. Ehhez hozzáadódik az oktatási intézmények leromlott infrastrukturális állapota és a tanításhoz szükséges hiányos, elavult eszköztár. A magyar diákok nemcsak nemzetközi összehasonlításban vannak hátrányban, de az országon belül is óriásiak a különbségek az oktatás minőségében. Egy falusi általános iskolából továbbtanulni készülő gyerek többszörösen előnytelen helyzetből indul egy hasonló korú fővárosihoz képest. Ha roma, akkor sok esetben még helyi szinten is más minőségű képzést kap. A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a született gyerekek száma, amihez az intézményrendszer sem az oktatásban, sem a tanárok számában, sem infrastruktúrájában nem alkalmazkodott. Statisztikák szerint legalacsonyabb működési költséggel a 700 főt befogadó intézmények képesek működni - a 100 diák alatti iskolák esetében az egy főre eső működési kiadások kétszer magasabbak. Elvben 4,5 százalékos költségmegtakarítást jelentene, ha a kisebb településeken minden diák legalább 500 fős iskolában tanulna, és országos átlagban összesen 7,5 százalékot, ha 800 főt befogadó intézmények lennének a legkisebbek. Az Európai Unió egyik kiemelt célja az életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése, és az előbbiekben említett hátrányok csökkentése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pénzügyi kertéből ezzel összhangban 2007-2013 között a területi különbségek visszaszorítására, az egyenlő esélyek megteremtésére 650 milliárd forint fordítható. Ezt a célt szolgálja a Nemzeti Iskolafelújítási Program, az elmúlt ötven év legnagyobb iskolaés óvodafelújítása, amelynek részeként, a kormány döntése alapján, 350 oktatási intézmény modernizálása kezdődhet meg, több mint 102 milliárd forintos európai uniós támogatással. A felsőoktatás infrastrukturális fejlesztésére 2013-ig mintegy 77 milliárd forintnyi uniós forrás áll rendelkezésre. A felsőoktatás korszerűsítésére kiírt pályázatok eredményhirdetése után 13 nyertes közel 55,5 milliárd forint értékben kezdi meg a beruházásokat. A programban óvodák, iskolák rekonstrukcióját - a fűtésrendszer korszerűsítését, a
21
világítás felújítását, tornaterem-fejlesztést - hajtanak végre úgy, hogy közben szigorú esélyegyenlőségi, költséghatékonysági és fenntarthatósági szempontoknak kell megfelelni. Az ÚMFT programja nem előzmény nélküli, hiszen már az első - 2004-2006-os - Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) idejében is lehetett támogatást nyerni óvodák és általános iskolák infrastrukturális fejlesztésére. Az uniós segítség kimondottan oda koncentrált, ahol magas a romák aránya - a támogatást csak hátrányos helyzetű kistérségek iskolái, vagy olyan intézmények vehették igénybe, amelyekben a gyerekek felénél többen kaptak rendszeresen gyermekvédelmi támogatást. Ezeknek a fejlesztéseknek az a kockázatuk, hogy az épületek látványos felújítása nem von maguk után lényeges változtatást a pedagógiai módszerekben, és önmagukban nem segítik a tanulók teljesítményének, eredményeinek javulását. Az ÚMFT éppen ezért összetettebben kezeli a kérdést. Ugyancsak az NFT-ből lehetett pályázni az integrált nevelés megvalósítására és az ehhez szükséges együttműködési rendszerek, valamint a képzett munkaerő kialakulásra. A sajátos nevelési igényű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, ezen belül a roma fiatalok iskolai sikerességének javítása, valamint az oktatási szegregáció és diszkrimináció felszámolása érdekében az ÚMFT-ben folytatódik az NFT-ben megkezdett fejlesztési program. Az ÚMFT ezt a kérdést is átfogóbban kezeli, hiszen figyelembe veszi, hogy az iskolai elkülönítés mögött meghúzódó okok gyakran nem a pedagógiai módszerek hiányosságaiban keresendők, hanem az intézményi és helyi politikai hozzáállásban. Ha tehát a helyi közösség nem áll a változások mögé, a világ pénze sem lesz elég az attitűdök megváltoztatásához. Az ÚMFT abban is új, hogy a pályázatok értékelésénél minden korábbinál szigorúbb az elbírálás. A már lezárult felhívások esetében nemcsak a nyertesekhez látogattak el az NFÜ ellenőrei, de azokon kívül több száz intézménybe is. Ezzel az volt a cél, hogy ne lehessen visszaélni az uniós pénzekkel, és ne olyan intézmények kapjanak támogatást, amelyek állapota nem teszi azt indokolttá. Például előfordult, hogy olyan pályázó kért pénzt elavult nyílászárói felújítására, aki az elmúlt öt évben ugyanezen célra már kapott pályázati támogatást, továbbá volt olyan akadálymentesítésre pályázó intézmény is, amely már igénybe vett erre a célra közösségi forrást. Írásunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával készült. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében első alkalommal 2007 májusában, a közép-magyarországi régióban hirdették meg tesztjelleggel a közoktatás-fejlesztési pályázatot. A tapasztalatokat felhasználva szeptemberben mind a hét régióban kiírták programot. Összesen 1410-en jelentkeztek,az igényelt támogatási összeg 335 milliárd forint volt. A pályázatok feldolgozása, értékelése megtörtént, az NFÜ 2008 augusztusában 253 esetben hozott előzetes támogatói döntést. Közép-Magyarországon egyfordulós eljárásrenddel hirdették meg a pályázatot, és 47 intézménnyel már a szerződést is megkötötték. A másik hat régióban az első fordulós döntés után a pályázatok projektfejlesztésen estek át, ami során még jobban hozzáigazították a fejlesztéseket a támogatáspolitikai célokhoz, elkészítették az engedélyezési terveket, rendezték a tulajdonviszonyokat. A Délalföldi az Észak-alföldi, az Észak-magyarországi, a Közép-dunántúli, Dél-dunántúl és a Nyugat-Dunántúli régiókban támogatott összesen 206 pályázat projektfejlesztési szakasza február végén lejárt, a második körös pályázatok benyújtása megtörtént. A bírálóbizottsági döntési javaslatok véglegesítése a napokban várható. A beruházások előremozdítása érdekében a támogatási szerződések megkötésének a feltétele, hogy az építési beruházásoknál már induljanak el a közbeszerzési eljárások. Harmadik körben Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon, Dél-Alföldön és KözépDunántúlon hirdették meg a pályázatokat, ám ezeken kizárólag azok indulhattak, akik korábban forráshiány miatt nem kaptak támogatást. Az ő esetükben nyáron fejeződik be a projekt- fejlesztés.
Élő Könyvtár az előítéletek ellen (Metropol 2009. április 27.) Életkoruk, szexuális orientációjuk, hitük, származásuk vagy fogyatékosságuk miatt diszkriminált „könyvek” segítségével küzd a diszkrimináció ellen az Együtt az egyenlőségért! című országos szabadtéri fesztivál. A május 5-éhez, azaz az Esélyegyenlőség Napjához kapcsolódó rendezvénysorozat három hét alatt hét vidéki és egy budapesti helyszínen valósul meg. A fesztivál helyszínein Élő Könyvtár várja az érdeklődőket: a diszkriminált csoportok képviselőit mint könyveket kölcsönözhetik ki a rendezvényekre látogatók egy-egy
22
beszélgetés erejéig. Így nemcsak saját előítéleteikkel szembesülhetnek, hanem hallhatnak arról is, milyen nehézségekkel küzdenek meg beszélgetőtársaik a mindennapokban. A rendezvénysorozat bemutatkozó sajtótájékoztatóján a diszkrimináció elleni küzdelmet fontosnak tartó Szalóki Ági, Endrei Judit, Pásztory Dóra és Bery is részt vettek. A gyermekkori attitűdformálás fontosságának kiemelése mellett elhangzott az is, hogy nincs olyan életkor, amelyben ne lehetne újrakezdeni – azaz előítéleteinktől is megszabadulhatunk bármikor. Helyszínek: Május 6. Pécs; május 8. Bakonycsernye; május 9. Szeged; május 15. Vác; május 16. Budapest; május 19. vagy 22. Veszprém ; május 23. Eger; május 27. Debrecen.
Még tart a beiratkozása a tótkomlósi szlovák iskolában (Hír6/Békés megye - 2009. április 26.) A Tótkomlósi Szlovák Önkormányzat elégedetten nyugtázhatta nemrégen, hogy az ország valamennyi - s nem csak szlovák - nemzetiségi önkormányzata közül „holtversenyben" a második legmagasabb összegű (feladatalapú) állami támogatást nyerte el. Az önkormányzat elnökével, Laukó Zsuzsannával erről is beszélgettünk. Laukó Zsuzsanna e civil tisztségén túl (vagy fordítva) a tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda igazgatója is. Meghosszabbított megbízatást akkor nyerte el, amikor a kinevezett igazgató elhunyt. A posztra kiírt pályázat benyújtási határideje hamarosan lejár, s ő maga is pályázóként várja a döntést. Az elnök asszony (elnökhelyetteskedés után) már a második ciklusban tölti be e funkciót, a szlovákok országos önkormányzata kulturális bizottságának ugyancsak elnöke. Az iskolában 2000-től igazgatóhelyettesként tevékenykedett, hamarosan lejáró igazgatói megbízatását jó egy éve nyerte el. - Ötszázötvenezer forint körüli olyan támogatást igényelhettünk az államtól - különböző paraméterek alapján , melyet meghatározott összegben valamennyi nemzetiségi kisebbségi önkormányzatnak biztosítanak - mondta Laukó Zsuzsanna. - Ám létezik feladatalapú állami támogatás is, mellyel az alapfeladatokon túli tevékenység megvalósítását segítik. Erre kaptuk a szóban forgó 441 ezer forintot, mely az aktivitást és a végrehatás színvonalát is figyelembe veszi. Valamennyivel többet kaptak tőlünk a szarvasi szlovákok, s a csabaszabadiak ugyanannyit érdemeltek, mint mi. Két alapítvány is áll önkormányzatunk mögött: a szlovák önkormányzatunk által alapított Komlósi Szlovákokért Alapítvány, illetve az iskolai, a Szlovák Nemzetiségi Műveltségért nevet viselő alapítvány. Ez utóbbi tette lehetővé például, hogy a 60. évfordulónk alakalmából idén megjelenhessen „A komlósi szlovák iskola jubileumi évkönyve". - Érdekes adatot hallani: az eddig jelentkezett tíz elsős gyerek mellé még fel tudnának venni gyerekeket ebbe a szépen felújított, s jó hírnévnek örvendő iskolába. - Így igaz, várjuk is a további jelentkezéseket. Tudni kell, hogy a szlovák nyelv tanítása során elért eredményeink mellett tanulóink legutóbb az országos kompetenciamérés során magyarból a megye legjobbjai lettek, de például matematikából hasonlóan jól szerepeltek. Az természetes, hogy a szlovák nyelvet itt már az óvodában is oktatjuk, az iskolában pedig minden tanítási napon tartunk ilyen órákat, de mint látható, az sem hátrány, hogy a heti magyar órák száma az általánosan tapasztalhatónál eggyel kevesebb. S az sem érdektelen, hogy negyedik osztálytól angol és német nyelvet is tanulhatnak nálunk a gyerekek.
Magyarkanizsa és Tótkomlós testvérvárossá lesznek (Hír6/Békés megye - 2009. április 26.) Az egyik program érdekes színfoltot varázsolt Tótkomlós ünnepi hetének szombatjára. Ugyanis a vajdasági Magyarkanizsa küldöttjei mutatták fel szellemiségüket. Az evangélikus ünnepi istentisztelet, a szárazkolbászverseny után és mellett a Dél-alföldi Szlovákok Kulturális Találkozója zajlott. Esteledett, amikor Pósa Károly, a színtiszta magyar település, Magyarkanizsa művelődési
23
házának munkatársa lírai gondolatokkal és szavakkal fordult az érdeklődőkhöz, kifejezve, hogy „A szívekben nem lehet meghúzni határokat. Nekünk önök, e régió polgárai: testvéreink." S „felkonferálta" a tőlük nem messze eső Kispiac polgármesterét, Vörös Lászlót, aki saját gitárkíséretével gondolat- és érzelemgazdag dalokat adott elő a Szlovák Két Nyelvű Általános Iskola és Óvoda könyvtártermében. A hazai szlovákság e fellegvárában hitelesen hangzottak, s a szlovákok körében is teljes megértésre találtak a magyarságot vállaló szavak, hiszen ennek tükörképeként a szlovákság hasonló érzelmei is igazolódtak. Mint Pósa Károly említette: „Másoknál talán jobban megértjük az itteni szlovákokat: egy cipőben járunk." Dr. Kancsó János, a tótkomlósi képviselő-testület oktatási és kulturális ügyekben is illetékes bizottságának elnöke megemlítette, hogy Magyarkanizsának és Tótkomlósnak közös elhatározása, hogy hamarosan testvérvárosi egyezményt írjanak alá.
OGY - Kállai: napi gyakorlattá vált a "cigánybűnözés" fogalmának használata (MTI 2009. április 28.,) – A "cigánybűnözés" fogalmának használata napi, bevett gyakorlattá vált - jelentette ki Kállai Ernő kisebbségi ombudsman az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága keddi ülésén. A kisebbségi ombudsman szerint ez a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szabályozás körüli vita következménye, mivel - mint fogalmazott - "a társadalom önszabályzó rendszerei, úgy tűnik, akadozva működnek". "Cigánybűnözésről" beszélni "már önmagában, fogalmilag kizárt dolog", az elnevezés a kollektív bűnösségre utal, amely a jogállamban elfogadhatatlan, tudományos értelemben képtelenség, morálisan pedig szigorúan elítélendő általánosítás - mondta Kállai Ernő hozzátéve, hogy "ennek ellenére gyakorlatilag már az ingerküszöböt sem éri el, hogy ha ilyenről van szó". Mint mondta, annyira általánossá válik a közbeszédben, hogy az emberek azt fogják hinni, hogy "ez jó", "ezt lehet". Az ombudsman hangsúlyozta, egy ilyen súlyosan általánosító kijelentés teljes népcsoportokat tud úgy megbélyegezni, hogy a társadalmi integrációt szinte lehetetlenné teszi. Kállai Ernő kitért arra is, hogy a társadalmi többség áldozattá válásának "időnként meglehetősen demagóg hangsúlyozása egyébként azért is veszélyes", mert szolidaritási reflexeket válthatnak ki olyan emberekben is, akik nem rendelkeznek rasszista jellegű előítéletekkel. Közölte, a múlt évben sem csökkent azoknak a beadványoknak a száma, amelyek a különböző sajtótermékekben, internetes oldalakon és tévékben megjelenő sértő, előítéletes tartalmat kifogásolták. Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy "a gyűlölködő tartalmak nemcsak szűk körben, a kifejezetten erre fogékony közönség számára állnak rendelkezésre", hanem abba bármikor "belefuthat" egy gyanútlan néző vagy olvasó. A biztos felhívta a politikusok figyelmét, hogy "nem nagyon" tud mit kezdeni a dologgal, mert nincs hatásköre erre. Ha úgy gondolják, hogy el kellene járnia ilyen esetekben, akkor készen áll arra, hogy beavatkozzon, ha megkapja erre a megfelelő felhatalmazást - mondta. A kisebbségi ombudsman minderről a múlt évi tevékenységéről szóló beszámolója kapcsán beszélt a bizottság előtt. Tellér Gyula (Fidesz) azon véleményének adott hangot, hogy szerinte a beszámolóból hiányzik a szociológiai háttér: nem tűnik ki belőle, mekkora létszámú a cigány kisebbség, milyen életviszonyai vannak. Nem ismerjük azokat a sajátos kulturális jellegzetességeket, amelyek a cigányságot jellemzik, már ha vannak ilyenek - mondta. Az ügynek árt "ez a homály", ugyanis a számtalan előítélet és fantázia azon az alapon tud kialakulni, hogy ilyen adatokkal nem rendelkezünk - jegyezte meg. Tellér Gyula közölte, szerinte sem kellene cigánybűnözésről beszélni, ugyanakkor úgy fogalmazott: "én azt gondolom, ha valakik (...) cigánybűnözésről beszélnek, lehetséges, hogy olyan kulturális sajátosságokat tételeznek fel (...), amelyek (...) kimondottan a cigányságra jellemzők, és amelyek valamilyen okból kifolyólag ütköznek (...) az általánosan elfogadott normákkal". Fedor Vilmos (MSZP) a kisebbségek és a többségi társadalom közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. A politikus az ügyben albizottság felállítását javasolta.
24
Lukács Tamás (KDNP) a kisebbségi ombudsman gyűlöletbeszéddel kapcsolatos megnyilatkozásait bírálta. "Az a szerep, amiben önnek lenni kell, nem engedi meg az egyoldalúságot" - fogalmazott. A testület általános vitára alkalmasnak találta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának a múlt évi tevékenységéről szóló beszámolóját.
Az ukrán önkormányzattal is tárgyalt oktatási problémákról Juscsenko (2009. április 29.) Az ukrán szak oktatásával nagyon sok a gond a magyar felsőoktatási képzésben - mondta Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke az MTI-nek azután, hogy szerdán Budapesten találkozott Viktor Juscsenko ukrán elnökkel. Hartyányi Jaroszlava kifejtette: miután Viktor Juscsenko tájékoztatást adott Ukrajna jelenlegi helyzetéről, a magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat több problémát felvetett az ukrán szak helyzetéről a magyar felsőoktatásban. Példaként említette, hogy Nyíregyházán nyolcan felvételiztek ukrán szakra, ám a magas pontszámok miatt közülük csak egyet vettek fel, majd utána őt is elutasították azzal az indoklással, hogy egy diákért nem indítják a szakot. Eközben ugyanakkor az orosz szakot elindították egy hallgatóval - mutatott rá. Egy másik oktatási példát felhozva elmondta: azok, akiket három évvel ezelőtt felvettek a szegedi egyetem ukrán szakjának alapképzésére, most nem biztos, hogy folytathatják tanulmányaikat a mesterképzésben, mert nincs akkreditálva a mesterszak. Az oktatási problémákkal kapcsolatban az ukrán elnök úgy fogalmazott: ezek nem olyan kérdések, amelyeket ne lehetne megoldani - tette hozzá Hartyányi Jaroszlava, hangsúlyozva, Viktor Juscsenko egyúttal kiemelte, oda fog figyelni, hogy a kárpátaljai magyarok anyanyelvükön érettségizhessenek. Az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke arról is beszámolt, hogy az ungvári Petőfi-szobor március 15-i megrongálásával összefüggésben Viktor Juscsenko közölte: keresik a bűnösöket, és "a kérdést napirenden fogja tartani". Az ukrán elnök úgy vélekedett, vagy provokáció történt, vagy az elkövetőnek fogalma sem volt Kárpátalja valódi történetéről. A tárgyalásokon szóba került a gázszállítás ügye is, amellyel kapcsolatban Viktor Juscsenko az mondta, hogy sok tévécsatorna szándékosan tévesen kommunikálta azt, hogy Ukrajna a hibás a gázszállítások leállításáért. Hartyányi Jaroszlava arról is tájékoztatott, hogy szerdán Viktor Juscsenko felavatta a holodomoremlékművet, amelyet Budapest V. kerületében, a Petőfi Sándor téren, az örmény és a görög emlékjelnél helyeztek el. A holodomor a több millió áldozatot követelő 1932-33-as nagy ukrajnai éhínség elnevezése. Az Ukrán Országos Önkormányzat közlése szerint Magyarországon a 2001-es népszámláláskor kicsit több mint ötezer ember vallotta magát ukránnak. Ezzel a hatodik legnépesebb kisebbséget alkotják. Viktor Juscsenko kétnapos látogatáson tartózkodott Magyarországon, amelynek során találkozott vendéglátójával, Sólyom László köztársasági elnökkel, Szili Katalin házelnökkel és Bajnai Gordon kormányfővel. A házelnökkel folytatott szerdai megbeszélésén Szili Katalin az Ukrajnában élő magyarság oktatásának és esélyegyenlőségének biztosítására kérte Viktor Juscsenkót.
Soroksári temetőügy: a kerület vitatja az ombudsmani elmarasztalást (NOL 2009. május 1.) A soroksári önkormányzat megalapozatlannak és ellentmondásosnak tartja a kisebbségi ombudsman vizsgálatát, amely szerint a kerületi egykori sváb temetőket kegyeletsértően számolták fel. Kállai Ernő szerint lehet vitatkozni, de érdemes volna megvárni az általa kezdeményezett a főjegyzői és ügyészségi vizsgálat végét. A kisebbségi ombudsman a vizsgálatok eredményét várja a soroksári sváb temető ügyében, hogy érdemben válaszolhasson a soroksári önkormányzatnak, amely megalapozatlannak, ellentmondásosnak tartja a kerület
25
sváb temetőjének kiürítéséről végzett ombudsmani vizsgálat megállapítását, ezért arra kérték, hogy vizsgálja felül korábbi megállapítását. Az ombudsmani vizsgálat elkészült, annak tartalma nyilvános. Lehet vitatni, de várjuk meg a főjegyzői és az ügyészségi vizsgálat eredményét - mondta az önkormányzat levelére az MTI-nek reagálva Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa pénteken. Az év elején végzett ombudsmani vizsgálat szerint a soroksári egykori sváb temető kiürítése kegyeletsértő módon történt, ezért hatósági eljárást kezdeményezett az ombudsman, és arra kérte a feladatot végző céget és a városvezetést, kérjen bocsánatot a német közösségtől. A soroksári képviselőtestület csütörtöki rendkívüli közgyűlésén a cég vezetője tételesen cáfolta az ombudsmani megállapításokat és a megjelent 14 képviselő két fideszes ellenszavazata mellett úgy döntött: arra kérik Kállai Ernőt, a szakértői jelentésük figyelembevételével, vizsgálja felül korábbi megállapításait. Az ombudsman emlékeztetett: az év elején végzett, és március végén sajtótájékoztatón ismertetett, a kerület német kisebbségének panaszára indított vizsgálat eredménye alapján arra kérte a fővárosi főjegyzőt, vizsgálja meg, hogy az exhumálás és a hamvak szétszórása jogszerűen történt-e, a kiürítést végző cég beszerezte-e a szükséges engedélyeket, valamint fogaljon állást, jogi értelemben kiürítettnek tekinthető-e a sírkert. Hozzátette: az ÁNTSZ-től arra vár választ, hogy a hamvak szétszórásakor, a jogszabályi előírás szerint, a szervezet szakemberei jelen voltak-e, valamint indítsanak vizsgálatot a temetkezési jogszabályok megsértése miatt, ugyanis a vizsgálat megállapítása szerint szakszerűtlenül, kegyeletsértően ürítették ki a 7200 négyzetméteres területű déli temetőt és az északi, Szentlőrinci úti temetőt, a amelyhez 27 ezer négyzetméternyi terület tartozik. Kállai Ernő a megállapításai alapján arra kérte a fővárosi főügyészt, polgári és büntetőjogi szempontból is indítson vizsgálatot az önkormányzati szerződés megkötése és a munkabér kifizetése miatt, ugyanis önkormányzat annak ellenére kifizette a cégnek a bruttó 53 millió 964 ezer forint munkadíjat, hogy a feladatot nem végezte el. Megjegyezte, a közbeszerzési pályázaton éppen az a cég nyert, amely korábban meg akarta vásárolni a területet, de a szerződést az ügyészség megsemmisíttette. A sírkertekben főleg azoknak a sváboknak a hozzátartozói nyugodtak, akiket a II. világháború után Németországba telepítettek. Így nem volt, aki gondozza a sírokat. Schubert István, a kiürítési munkát közbeszerzési pályázaton elnyert Deponátor Kft. ügyvezetője a képviselőtestület tagjai előtt csütörtökön kijelentette: cége a jogszabályokat maximálisan betartva, szakmai tapasztalataik alapján a legjobb tudása szerint végezte a kiürítést, míg Napholcz József, a soroksári önkormányzat közbeszerzési és beruházási osztályvezetője azt mondta: a pályázat kiírása, a munkabér kifizetése és a sírkert kiürítése törvényes volt, és nem az önkormányzatnak, hanem az ombudsmannak és az alaptalanul feljelentőnek kell bocsánatot kérnie az érintett sváboktól.
Döntöttek a fővárosi roma kulturális központról (Kultúra.hu 2009. május 4.) Fővárosi roma oktatási és kulturális központ létesül a VIII. kerületi Szentkirályi utcában - erről csütörtökön egyhangú szavazással döntött a Fővárosi Közgyűlés. (MTI) - Horváth Csaba főpolgármester-helyettes előterjesztése szerint az új kulturális központot a Napház Khamoro Klubmozi és a Cigány Ház - Romano Kher összevonásával, ezek jogutódaként hozzák létre. A kormány 900 millió forintot biztosít arra, hogy egy korábban iskolaként működött épületben kialakíthassák a központot, amelynek működését évente több száz millió forinttal támogatja mindkét fél. A központ végső elhelyezéséről május végén, a VIII. kerület által felajánlott más helyszínek ismeretében döntenek majd. A vita során politikusok és cigány szervezetek képviselői a romák társadalmi integrációját elősegítő oktatásikulturális központ létrehozásának fontosságát hangsúlyozták. Demszky Gábor főpolgármester egyetértett az egyik roma szervezet, a Phralipe képviselőjének, Daróczi Ágnesnek azzal a véleményével, hogy legyen vége a nemzetiségi elnyomásnak, szülessenek meg a nemzetiségi autonómia komplett intézményei. A közgyűlés határozott arról is, hogy a kormányzatnál kezdeményezik egy országos roma kulturális központ létrehozását. A cigány szervezetek szerint ugyanis ezt egy, a fővárosi roma kulturális központnál reprezentatívabb helyszínen kellene kialakítani.
26
EP-választás - Kolompár rajtra kész (RomNet, 2009. május 8.) Csak Kolompárt Orbánnak sikerült összegyűjtenie a romák közül az európai parlamenti választásokra az ajánlószelvényeket a megadott határidőig. Az MCF Roma Összefogás Párt közel 23 ezer ajánlószelvénnyel adta le péntek 14 órakor, két órával a határidő lejárta előtt 34 fős listáját, amelyet Kis Zsolt, egy közgazdász egyetemi hallgató vezet. Az MCF történelmet írt, amikor a 2006-os parlamenti választásokon önálló listát állított és történelmi teljesítményét most megismételte, mert Európában roma párt először állított önálló EP-listát a választásokra mondta Kolompár Orbán, a roma párt elnöke az Országos Választási Bizottság épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján. A roma politikus, aki az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is, megköszönte valamennyi támogatójuk bizalmát és "az utcai erőszak helyett" a szavazófülkékbe hívta a romákat és a nem romákat egyaránt. Azt mondta: a szélsőjobb cigányellenes és emberiség ellenes nézeteire és az egyre durvább erőszakos cselekedetekre a bizalmat hívják segítségül. A roma vezető véleménye szerint csak az MCF-re leadott szavazatokkal lehet megállítani a Magyar Gárdát és a cigányellenes szervezetek térnyerését, ezért arra kér minden roma és nem roma embert vegyen részt a választásokon, és szavazatával gátolja meg, hogy a káosz és az erőszak betörjön Európába. Az MCF Roma Összefogás Párt a szükséges 20 ezer érvényes ajánlószelvénynél mintegy háromezerrel többet gyűjtött. Úgy vélik, a roma pártnak minden társadalmi és szavazói támogatottsága megvan ahhoz, hogy képviselőt tudjanak küldeni az európai parlamentbe. A roma párt 34 fős listájukon olyan roma és nem roma szakembereket indítanak, "akik sorsközösséget vállalnak a cigánysággal". A listavezetőt és a további jelölteket a jövő héten mutatják be a sajtó képviselőinek, míg a kampánynyitó rendezvényt a jövő hét végén tartják. A RomNet információ szerint az MCF listáját vezető Kis Zsolt közgazdász egyetemi hallgató, felsőfokú angol nyelvvizsgája van. A listán főként jól képzett roma fiatalok kaptak helyet, de valamennyi korosztály képviselteti magát. A jelöltek között van pedagógus, kulturális és gazdasági szakember, jogász és OCÖ-s politikus is. A jelöltek között található Magyar Elemér ügyvéd, Choli Daróczi József és vajda Imre is, míg az MCF elnöke a 11. helyet foglalja el. Nyilvántartásba vették, és indulni kívánt a választásokon a Száva Vince vezette Magyarországi Kisebbségek Pártja is, de a megadott határidőig nem tudták összegyűjteni az ajánlószelvényeket. Száva Vince a RomNetnek azt mondta: 18 ezer 900 darab ajánlószelvényt tudtak összegyűjteni, de ezt "fantasztikusan nagy sikernek" tarja. Ugyanis pénz nélkül kampányoltak, és az összegyűjtött ajánlás szerinte azt mutatja, 2010-ben minden bizonnyal bekerülnek a parlamentbe, mert akkor is megmérettetik magukat. Száva Vince úgy értékeli, hogy az alig ezer hiányzó szelvény ellenére a tény azt is mutatja, "megnehezítették a szélsőségesek dolgát".pártelnök gratulált Kolompár Orbánnak, és sok sikert kívánt az MCF-nek a választásokra. Száva Vince úgy fogalmazott: kívánja, hogy legalább egy roma képviselőt juttassanak ki Brüsszelbe, hogy valamennyi cigány érdekét képviselje. A nyilvántartásba vett Megújult Magyarországi Roma Összefogás Párt, amelyet Szajkó Béla vezet, szintén nem tudta összegyűjteni a szükséges mennyiségű ajánlószelvényeket. A RomNetnek a pártelnököt többszöri próbálkozásra sem sikerült elérnie telefonon. Úgy tudjuk, Szajkó Béláék alig pár ezer ajánlószelvényt tudtak összegyűjteni az országban. Ez a két párt szintén elindult a 2006-os országgyűlési választásokon, de se önálló jelöltet, se országos listáét nem tudtak állítani, mert akkor sem szedték össze a szükséges mennyiségű kopogtató cédulát. Ez eddig az MCF-nek sikerült először a magyar történelemben, de igaz nem jártak túl nagy sikerrel. Az akkori választáson alig ötezer szavazatot kaptak mindössze, pedig a 20 ezer ajánlószelvényük akkor is összejött.
27
Kolompár Orbán korábban azt mondta: tanultak a 2006-os hibákból és sikerekből, de a magyarországi cigányságnak is rá kell döbbennie, hogy saját kezébe kell venni sorsa irányítását, ugyanis elég volt a díszcigányokból, a megalázó lecsókolbászból és a libacsontból. Az EP-választás június 7-án vasárnap lesz. Idén nyolc politikai szervezetre lehet szavazni, ugyanis a pénteki 16 órás határidőig 10 párt - köztük négy párt két közös listát állítva - adta le ajánlószelvényeit az európai parlamenti választásra. Két párt - a Jobbik és az MSZP - összegyűjtött szelvényeit már korábban ellenőrizték, önálló listáikat nyilvántartásba vették. A választáson önálló listát állítana a Jobbik és az MSZP mellett a Magyar Kommunista Munkáspárt, az MCF Roma Összefogás, az MDF és az SZDSZ. A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt bejelentette, hogy közös listát állít, és szintén közös listát állítana a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt.
Antirasszista tüntetés koncertekkel (Népszabadság 2009. május 11.) A kirekesztés és a gyűlölet ellen szervez demonstrációt május 16-án, szombaton a Magyar Demokratikus Charta és a Roma Polgárjogi Mozgalom. A szervezők felhívásukban tűrhetetlennek nevezik, hogy hatvannégy évvel a második világháború befejezése után - Magyarországon azt látjuk: "ismét félnek az emberek, hogy származásuk, bőrük színe, gondolkodásuk vagy vágyuk természete miatt megbélyegzésnek, fizikai fenyegetésnek lehetnek kitéve". A félelem nem alaptalan, hisz "ma újra embereket ölnek meg a származásuk miatt". A rasszista erőszak ellen tiltakozók szeretnék megmutatni, hogy "Magyarország a demokratikusan gondolkodó, az emberi jogokat tiszteletben tartó többség országa". A közjogi méltóságok, a pártok, a civil szervezetek részvételére is számítanak, és várnak minden magánszemélyt, aki nem akar olyan országban élni, ahol "egyes polgártársaink megfélemlítésnek, üldözésnek vannak kitéve". A rendezvényt koncertek gazdagítják majd. A helyszín a XIII. kerületi Szent István park lesz, a demonstráció délután háromkor kezdődik.
Őseikre emlékeztek, falunapon szórakoztak a somlóiak (Kemma - 2009. május 10. ) Éppen 275 éve huszonegy család érkezett a teljesen kihalt településre. De nem csak ezt ünnepelték a somlóiak, hiszen a hét végén rendezték meg a tizedik falunapot; tízéves az üdülőfalujuk. Pénteken átadták felújított Névtelen utcát, amelyet mostantól Hegyalja útként neveznek, valamint a másfél tonnás mészkő sziklából készített emlékművet, amelyen márványtábla hirdeti, hogy mikor érkeztek meg az elődök. Szombaton az iskola sportcsarnokában Hartdégen József polgármester kiemelte, hogy körülbelül kétszáz ember segítségével rendezték meg az ünnepségsorozatot. – Azt a lelkiséget, hogy tiszteljük egymást, azt a hitet, hogy mindent túl lehet élni, és az összefogást, amit őseinktől kaptunk, nem feledhetjük el. Remélem, hogy a 300. évfordulón is büszkék lehetünk arra, hogy megőriztük hagyományainkat és elmondhatjuk, hogy jó somlóinak lenni – mondta el a polgármester. A színjátszók elmesélték, honnan érkeztek a német betelepülők. Huber Fanni, Somlói Zsuzsanna és Kitti azon lepődött meg, hogy nem a lányok döntötték el, kihez mennek feleségül, és, hogy feketében ünnepeltek régen. Szerintük jó megidézni a múltat. Egyetértett velük az első koszorúslány, vagyis Kaszap Petra is.
’Becsületbeli ügy a romák elleni támadások felderítése' (Népszabadság MTI 2009. május 12.)
28
Az országos főkapitány szerint a rendőrség számára becsületbeli ügy a romák elleni támadások elkövetőinek felderítése. A kormányfő fokozottabb közterületi jelenlétet vár el; a Fidesz szerint csak az alkalmatlanságukat próbálják palástolni Bajnai Gordon miniszterelnök szerint meg kell erősíteni a rendőrség iránti bizalmat, ebben a rendőrök mellett a politikusoknak, az állami vezetőknek és az állampolgároknak is dolguk van. A kormányfő erről a rendőrség budapesti székházában tartott keddi parancsnoki állománygyűlésen beszélt. Mint mondta, a válságkezelő program pillérei közül a munkahelyek védelme, a gazdasági egyensúly helyreállítása, az ország újbóli növekvő pályára állítása mellett a közbiztonságérzetet is javítani kell. Hozzátette: a válság amellett, hogy nem független a nemzetközi válságtól, nemcsak gazdasági és szociális, hanem lelki jellegű is, aminek a legnyilvánvalóbb megjelenése a bizalomhiány. Fokozottabb jelenlét a közterületeken A kormányfő a többi között a fokozottabb közterületi jelenlétet, a bűnügyi szolgálat növelését, a külső szervekkel - közterület-felügyelettel és polgárőrséggel - való szorosabb együttműködést határozta meg a rendőrség feladatának. Hozzátette: szükséges, hogy a jövőben jobban értékeljék a rendőrség erőfeszítését, és több együttműködésre van szükség az állampolgárok és a rendőrség között, valamint a politika világában is, hogy a rendőrség megbecsülése, értékelése a közvélemény szemében is helyreálljon. A miniszterelnök kifejtette: egy-egy súlyosabb bűncselekmény hónapokra visszavetheti a közbiztonságba vetett bizalmat. A köztársaságot támadják Mint mondta, a közelmúltban sok aggasztó tragikus bűncselekmény történt, "ezek közül is kiemelkedik az, amely roma polgártársaink ellen irányult". A kormányfő hozzátette: a támadásokat a Magyar Köztársaság intézménye elleni direkt támadásnak tartja, és azt várja és kéri a rendőrségtől, hogy mindent tegyen meg a bűncselekmény-sorozat megállítására és az elkövetők felderítésére. Nem lehet sem személyi, sem szervezeti, sem jogi akadálya annak, hogy megvédjük az országot ettől az alantas, gyáva támadástól - szögezte le. Sikertörténet? Felhívta a figyelmet arra, hogy régen sokan lenézték a Kádár-rendszer rendőrségét, azonban a szervezet az elmúlt húsz évben óriási utat tett meg a közbizalom felé. "Amit véghezvittek, a leglátványosabb sikertörténet. Köztiszteletben álló rendőrség épült fel az önök révén" - fogalmazott a miniszterelnök. Bajnai Gordon kifejtette: azt várja a rendőröktől, hogy minden külső kritika ellenére, a jogos kritikát megfogadva és nem elbátortalanodva a jogtalan kritikától, a tudásuk, képességeik legjavát adva védjék a közbiztonságot és az országot. 'Ok nélkül ne bántsák' Magyarország politikusainak - jöjjenek bármelyik oldalról - a dolguk az, hogy a rendőrség munkáját tiszteljék, ha kell, okkal kritizálják, de ok nélkül ne bántsák - jelentette ki a kormányfő. Hozzáfűzte: "több méltányosságra és önmérsékletre van szükség a politikusoktól abban, hogy támogassuk a rendőrséget munkájának védelmében, munkájának végzésében". Mint fogalmazott, a kormány dolga, hogy a lehetőségek függvényében megadja mindazt az anyagi, erkölcsi, jogi támogatást, ami ahhoz kell, hogy a rendőrség a munkáját tisztességgel, a polgárok megelégedésére végezhesse. A miniszterelnök közlése szerint a közterületi szolgálat növeléséhez szükséges túlóra fedezetét a kormány biztosítja, a kistelepüléseken intenzívebb rendőri jelenlét lesz, kiterjesztik a körzeti megbízotti hálózatot, állandó rendőri jelenlét vagy rendszeres járőrözés lesz a bűnözés által fokozottan érintett településeken. Kétszáz településen erősítene a főkapitány Bencze József altábornagy, országos rendőrfőkapitány beszámolójában felidézte a rendőrség elmúlt évben indított és sikeresnek bizonyult programjait. Mint mondta, a már elindított programok folytatása, a bűnüldözési eredmények megtartása, javítása az idei év legfontosabb feladata. A főkapitány ismertette a márciusban megkezdett, 61 pontos cselekvési program elemeit, amire korábban 14 milliárd forint támogatást kapott a rendőrség. Ennek részeként a leginkább veszélyeztetett mintegy 200 településen növelik a rendőri jelenlétet, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon március 1-től 150 fővel megerősítették a közterületi szolgálatot, amíg a másodéves hallgatók meg nem jelennek a szolgálati helyükön. Előre hozták a szakközépiskolákban a szakvizsgát, emiatt már 6 héttel a tervezett előtt, május 16-tól 780 fővel nő a közterületi rendőrök száma a fővárosban. Becsületbeli ügyek Kiemelte: a rendőrség számára becsületbeli ügy a romák elleni támadások elkövetőinek felderítése, a kiskunlacházi emberölés és a Cozma-ügy felderítése. Április 30-ig 14 megyei rendőr-főkapitányság számolt be
29
a közgyűlése előtt az elmúlt évi munkájáról, ezeket elfogadták a testületek. További 570 rendőrkapitányság is beszámolt települési önkormányzatnak, egyedül Balmazújvárosban nem fogadták el a beszámolót a létszámhiány elleni tiltakozásul. Miközben a rendőrség csupa jeles és kitűnő osztályzatot kap, a sajtó és a politika egy-egy ügyet kiragadva támadja, ez pedig elbizonytalanítja az állományt - jegyezte meg Bencze József, hozzátéve, hogy nélkülözhetetlen ebben a helyzetben a minisztérium és a kormány támogatása. Támogatott fordulat Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter az állománygyűlés után újságíróknak azt mondta: a miniszterelnök egyértelműen hitet tett az ez év tavaszán kezdődött program mellett. Hozzátette: a kormányfő világossá tette, hogy a kormány meg fogja adni mindazt a támogatást, ami szükséges a rendőrség által elvégzendő, az ország polgárai által elvárt fordulathoz. Közlése szerint ez jogszabály-módosítást és pénzt jelent. Az MTI finanszírozást firtató kérdésére azt mondta: a kormányfő által bejelentett anyagi támogatás pluszpénzt jelent. Példaként említette, hogy azzal számoltak, ha a korpótlékot minden arra jogosult igénybe veszi, akkor ez éves szinten kétmilliárd forintba kerülne. Ezt utólagos elszámolással negyedévente biztosítanák a rendőrségnek. A miniszter hozzátette: mindemellett azonban a kormányfő a követelményeket is pontosan meghatározta. Fidesz: csak az alkalmatlanságukat palástolják A kormány által megkezdett, közbiztonsággal kapcsolatos lépések nem valós változásokat eredményeznek, csupán az alkalmatlanság palástolására szolgálnak - így reagált a kormányfő és a rendészeti miniszter kijelentéseire Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője. A tervezett intézkedések nem fogják érdemben megváltoztatni a magyar közbiztonsági állapotokat, tette hozzá. A Fidesz szerint fél éve adós a kormány annak megválaszolásával, mi történt például Kiskunlacházán, vagy mi történt Veszprémben, illetve azoknak a bűncselekményeknek a felderítésével, amelyek - úgy tűnik - sorozatszerűen sújtják a magyarországi kisebbségeket. Csapásra csapás Amikor a Fidesz három csapás törvényjavaslatáról volt szó az Országgyűlésben, a szocialista pártnak lehetősége lett volna, hogy bebizonyítsa: nem a bűnelkövetők, hanem a jogkövetők pártján áll, érvelt CserPalkovics. A kormánypárti képviselők azonban nem engedték, hogy a javaslatot a parlament megtárgyalja. Ezért kezdett a Fidesz aláírásgyűjtésbe, amelytől azt remélik, hogy nyomást gyakorol a kormányra, és a parlament köteles lesz a javaslatot megvitatni.
Csorvás. Szlovákok (Békés Megyei Hírlap 2009.. május 12.) A Vertigo Szlovák Színház először járt Csorváson. Az Országos Szlovák Önkormányzat intézményeként működő társulat célja, hogy a kisebb, szlovákok lakta településeken bemutatkozzanak. A csorvásiak a Csabai Szlovák Kultúra Háza támogatásával és szervezésével láthatták a Ketten című színdarabot.
A kisebbségi fórum mérföldkövet jelent (Népszava online 2009. május 13.) Új időszámítás kezdődik az Országgyűlés és a magyarországi kisebbségek kapcsolatában - mondta Szili Katalin házelnök szerdán Budapesten a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumának alakuló ülésén. A kisebbségek szerint 2014-ig biztos nem lesz képviseletük a parlamentben. A kisebbségi fórum és az erről szóló statútum mérföldkövet jelent. A fórum dolga egyebek mellett, hogy napirenden tartsa a kisebbségek parlamenti képviseletét, amely a lehető leghamarabb megoldódik - mondta Szili Katalin a találkozó utáni sajtóértekezleten.
30
Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: ő nem annyira optimista, mint a házelnök, a kisebbségeknek 2014-ig biztosan nem lesz parlamenti képviseletük. A MNEKF -ben már a költségvetési törvény benyújtása előtt egy hónappal véleményt mondhatnak a nemzetiségek RomNet, 2009. május 13. Az Országgyűlés elnökének, Dr Szili Katalinnak a kezdeményezésére szerdán 13 órakor a pralament Delegációs termében - a magyarországi nemzetiségek országos önkormányzatainak és a parlamenti pártok frakcióinak képviselőiből - megalakult a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fóruma (MNEKF). Dr Szili Katalin, a parlament elnöke, és Heinek Ottó, a Fórum első társelnöke sajtótájékoztatón ismertette az új grémium célját és feladatait. A házelnök asszony szerint a Fórum megalakulásával és működtetésével a parlament és a nemzetiségek párbeszédében új időszámítás kezdődik, és optimista a tekintetben is, hogy a kisebbségi törvényben megígért parlamenti képviselet a legrövidebb időn belül megvalósul. Heinek Ottó, a magyarországi németek országos elnöke - bár nagyra értékelte a Fórum nyújtotta lehetőségeket -, az országgyűlési képviselet kérdésében már nem volt ennyire derülátó. Szerinte a következő ciklusban sem lesznek választott nemzetiségi képviselők a parlamentben. Az alakuló ülésen a nemzetiségek és a parlamenti frakciók képviselői elfogadták, és aláírásukkal is megerősítették a Fórum Statútumát, mely szerint a Fórum konzultatív testület, célja, hogy a törvényhozás szintjén rendszeresebbé és eredményesebbé váljon a parlamenti pártok, bizottságok és az országos önkormányzatok közötti együttműködés és párbeszéd. A fórum szavazati jogú tagjai az országos önkormányzatok és a frakciók képviselői, továbbá tanácskozási joggal vehetnek részt 7 - külön pontban nevesített - bizottság képviselői és a Fórum eseti bizottságainak vezetői, illetve állandó meghívottja lesz az évente legalább kétszer összeülő tanácskozásnak a kormány képviselője és a kisebbségi ombuds. A Fórum elnöke az Országgyűlés elnöke, a nemzetiségek pedig rotációs rendszerben két alelnököt adhatnak. A MNEKF - a statútum szerint - elsősorban stratégiai kérdésekkel foglalkozik majd, de egy-egy konkrét témára ideiglenes bizottságot, vagy eseti albizottságot is létrehozhat. Ülésszakonként legalább egyszer összeülnek majd a testület tagjai, és a költségvetési törvény benyújtása előtt legalább harminc nappal szintén elmondhatják véleményüket. A tervek szerint a Fórum jogállásáról, működési feltételeiről várhatóan ősszel országgyűlési határozat is születhet.
Kolompár névvel kínkeserves az álláskeresés (NOL 2009. május 14.) Egy közelmúltban megjelent munkaerő-piaci kutatás eredményei szerint az ír munkaadók a mai napig származási alapon szűrik a jelentkezőket. A diszkrimináció e formája hazánkban sem ismeretlen. Egy most zajló kutatás szerint a roma hangzású névvel rendelkező álláskeresőket nyíltan diszkriminálják a munkaadók. Írek előnyben Az ír Esélyegyenlőségi Hatóság és a Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet (Economic and Social Research Institute, ESRI) közös kutatásának eredményei szerint az ír munkaadók jelentős része még mindig hajlik arra, hogy nacionalista nézeteket vallva az ír munkavállalóknak kedvezzen egy azonos képzettségű bevándorlóval szemben. A vizsgálat szerint ugyanis a tradicionálisnak számító ír nevekkel rendelkező álláskeresőknek kétszer nagyobb esélyük van a felvételre, mint azoknak, akiknek idegennek ható vezetéknevük van - olvasható az Irish Times honlapján. A vizsgálat során 240 pár önéletrajzot adtak be álláshirdetésekre a kutatók. Az önéletrajzok a neveket leszámítva páronként megegyeztek: az egyes jelentkezők azonos nemmel, életkorral, iskolai végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkeztek. A fiktív álláskeresők iskoláikat és munkatapasztalatukat Írországban szerezték, a kutatók még arra is figyeltek, hogy az önéletrajzban közölt adatok ne legyenek feltűnőek, vagy kirívóak. A kutatók minden kiválasztott álláshirdetésre elküldtek egy ír, és egy külföldi (ázsiai, afrikai vagy német) származásra utaló névvel rendelkező álláskereső jelentkezését. A vizsgálat eredményei szerint az ír jelentkezők
31
mindhárom kisebbséghez viszonyítva mintegy kétszeres eséllyel vágnak neki az álláskeresésnek. Az is kiderült, hogy nem mutatható ki eltérés az egyes szakmák között: a vizsgált könyvelői, kiskereskedelmi és asszisztensi álláshelyek mindhárom kisebbséggel szemben közel azonos arányban kedveztek az ír jelentkezőknek. Romák hátrányban - Magyarországon mindennapos jelenség a romák munkaerő-piaci diszkriminációja, már az álláskeresés első lépésénél, a telefonos beszélgetésnél – állítja Sík Endre, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára. Friss példa erre a a NEKI jelenleg folyó diszkrimináció tesztelése. A többlépcsős tesztelésben vizsgálják többek között az álláshirdetések megfogalmazásában esetlegesen előforduló diszkriminatív tartalmakat, valamint 100 hirdetést kiválasztva budapesti és vidéki munkáltatók telefonos tesztelését is elvégzik. - A telefonos tesztelések során előfordult, hogy a potenciális munkáltató lecsapta a telefont a vonal másik végén bejelentkező „Kolompár József” név hallatán, majd néhány perc múlva kedélyesen elbeszélget ugyanarra az állásra jelentkező „Kiss Józseffel” - mond egy klasszikus példát a kutató. De volt olyan eset is - az egyik hipermarket lánc munkáltatója - a roma jelentkezőnek nyíltan megmondta, hogy a raktáros állásra van esélye, de a pénztáros állást meg sem érdemes próbálnia. A tesztelésekből kiválasztott öt diszkriminatív munkáltató ellen a NEKI közérdekű igény érvényesítéssel élve az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé viszi az ügyet. A kutatás még nem zárult le, az eredmények 2009. őszén lesznek hozzáférhetők. (forrás: ELTE TáTK hírlevél ) Pótolták az ellopott emléktáblát (Nport.hu 2009. május 12.) Két év elteltével ismét emléktábla díszíti Oláh Jolán salgótarjáni szülőházának falát. A nemzetközileg is jegyzett roma származású festő tiszteletére, bronzból készített eredeti reliefet 2007-ben röviddel kihelyezése után ellopták. A mementót most civilek pótolták. Az 1932-ben, Salgótarjánban született Oláh Jolán – az első roma művész, akinek munkáit életmű-kiállításon mutatták be – sohasem járt iskolába, írni és olvasni családtagjaitól tanult meg. Nyugdíjba vonulását követően, az 1970-es években kezdett el festeni. Szűkebb és tágabb értelemben vett hazánk mellett munkái külföldre is eljutottak: 1992-ben például Párizsban, a Magyar Intézetben is bemutatkozott. A Romart Alapítvány kezdeményezésére 2007 március 12-én, a 2005-ben elhunyt Oláh Jolán születésének 75. évfordulóján, egy városi ünnepség keretében avattak emléktáblát a művésznő tiszteletére Salgótarjánban. A hatvanszor nyolcvan centiméteres, bronzból készült mementó azonban alig két hónapig díszeleghetett a Rákóczi út 31. számú ház falán – ahol Oláh Jolán élt és alkotott – azt ugyanis ismeretlen tettesek ellopták. – Az ügyben lopás elkövetése miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen a salgótarjáni rendőrkapitányságon – tájékoztatta portálunkat Medve Judit, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese: – A nyomozást azonban mára megszüntették, mivel az elkövető kiléte az eljárás során nem volt megállapítható és a folytatástól sem volt várható, hogy eredményt hoz. Az emléktábla pótlására irányuló civil kezdeményezés egyik szervezője Gáspár István Gábor salgótarjáni íróújságíró volt, aki a mátraverebélyi művelődési ház vezetőjeként a múlt század nyolcvanas éveiben, az első Nógrád megyei cigány művelődési nap megrendezése kapcsán kötött ismeretséget Oláh Jolánnal és a ma is aktív festőművész férjével, Balogh Balázs Andrással. Amint azt Gáspár lapunknak elmondta: a „megüresedett” helyre – a lopás tényéről tudósító felirat mellett – egy időre az emléktábla repró-fotókópiája került (az Új Műhely reklámgrafikai cég segítségével), abban a reményben, hogy ez alapján valaki felismeri és megtalálja az eredetit, ami azonban hiú ábrándnak bizonyult. Felvetődött az is, hogy újra bronzba kellene önteni a mementót, ennek megvalósítására azonban nem akadt támogató. Végül Rékasi János, a Romart Alapítvány elnöke és felesége, Uhl Gabriella művészettörténész – akik a költségeket magukra vállalták – egy ismerősük, a Nemzeti Színház kariatidáit (oszlopokat helyettesítő nőalakjait) készítő Schrammal Imre keramikus tanácsára egy időjárás- álló anyagból készítették el az eltűnt Oláh Jolán-relief másolatát. A reprodukció pontos mása az eredetinek, Kalmár János szobrász alkotásának, amely a roma származású naiv festő a Tónál című képének motívumának felhasználásával készült el. Egyetlen, ámde annál lényegesebb
32
különbség, hogy a másolat nem fémből, hanem szilikátból készült, amit talán kevésbé vonzónak találnak a tolvajok. Ennek kihelyezésében önzetlenül segédkeztek az Új Műhely reklámgrafikai cég munkatársai – fogalmazott Gáspár István Gábor.
Deszegregációs program is kell a fejlesztési pályázatok mellé (Promenad - 2009. május 13.) A jövőben minden fejlesztési pályázat mellé csatolni kell a deszegregációs programot is, mert az Uniós források felhasználásában eddig kisebb hangsúlyt fektettek a pályázók a probléma megoldására – erről tartottak megbeszélést Szegeden a régió vezetői szerdán. A Dél-alföldi régió vezetőivel, a regionális fejlesztési ügynökség munkatársaival, kistérségi koordinátorokkal, polgármesterekkel, és a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel folytatott megbeszélést szerdán Szegeden Ürmös Andor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője arról, hogyan lehetne az Uniós forrásokat a deszegregációra és a romák integrációjára az eddiginél hatékonyabban fordítani. A probléma súlya mindenképpen arra ösztönöz, hogy e területen hatékonyabbak legyünk – mondta Ürmös Andor. Hozzátette, vannak elérhető források az oktatásban, városrehabilitációban, foglalkoztatásban, de a pályázók dönthetnek afelől, hogy ezekből új művelődési központot építenek, vagy a roma telepeken indítanak integrációs programot. Kifejtette, amíg ez a döntési lehetőség megvan, hajlamosak a pályázók – az önkormányzatok – az úgynevezett presztízsberuházások mellett dönteni és kevesebb pénzt fordítanak a cigánytelepek helyzetének megváltoztatására. A probléma megoldására a résztvevők megtudták, hogy a pályázatok mellé – mondjuk egy művelődési ház felújítás mellé – kell egy deszegregációs programot is csatolni. Ez egy kötelező része mostmár a fejlesztési programoknak – mondta a főosztályvezető. Ezt nevezik esélyegyenlőségi támogatáspolitikának. Ürmös András a Hódmezővásárhelyen véghezvitt deszegregációs programról elmondta, országosan is figyelemre méltó program az önkormányzatok számára. Olyan törekvés is van, hogy a vásárhelyi példát máshol is használják – tudtuk meg a főosztályvezetőtől.
33
KÜLFÖLDI HÍREK Elfogadták a zárónyilatkozatot az ENSZ rasszizmus elleni értekezletén (Metropol MTI 2009. április 21.) A rasszizmus elleni genfi ENSZ-konferencia részvevői elfogadták kedden a zárónyilatkozatot, jóval az értekezlet tervezett pénteki befejezése előtt. Vita nélkül, konszenzussal, közfelkiáltással határoztak a delegációk a dokumentum elfogadásáról a 185 ország képviselőinek részvételével zajló tanácskozáson. Arra a 16 oldalas szövegre adták most áldásukat, amelyhez csaknem 190 állam már előzetesen, a konferencia megnyitása előtt hozzájárulását adta, köztük olyanok is, amelyek bojkottálják a rendezvényt. Az előkészítő tanácskozásokon hónapokon át módosítgatták az első szövegtervezetet, törölve belőle minden vitatott kitételt, köztük a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos állásfoglalásokat. A tárgyalódelegációk köreiből származó információk szerint azért siettek a szervezők az elfogadtatással, hogy elejét vegyék részt vevő delegációk távozásának, illetve a már széles körben jóváhagyott szöveg módosítását célzó kísérleteknek. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök hétfői beszéde után ugyanis, amelyben "a legkegyetlenebb, legelnyomóbb, rasszista rendszernek" nevezte Izraelt, számos delegáció kivonult a genfi tanácskozás üléstermét, sőt Csehország küldöttsége végleg otthagyta az értekezletet. Szembetűnő belső ellentmondása az erősen kompromisszumos szövegnek, hogy noha nem bírálja név szerint Izraelt, megerősíti a dél-afrikai Durbanben 2001-ben rendezett hasonló tanácskozás záródokumentumát, amelyben hatszor is szerepel a zsidó állam neve elmarasztaló szövegkörnyezetben. Az Egyesült Államok és Izrael küldöttei éppen ezért hagyták el a durbani értekezletet, és azért bojkottálják (hét másik állammal együtt) a jelenlegit. A mostani szöveg mindenesetre bármely állam nevének említése nélkül csak általánosságban szögezi le, hogy továbbra is mindenütt harcolni kell a rasszizmus és a diszkrimináció minden formája ellen. Konkrétan említi viszont a rasszizmus és a diszkrimináció áldozatai között a romákat és az AIDS-betegségben szenvedőket. A dokumentum szerint szoros összefüggés van egyfelől a szegénység, az elmaradottság, a gazdasági egyenlőtlenségek és az idegen megszállás, másfelől a rasszizmus és az idegengyűlölet között. Ugyanakkor az utóbbiak visszahatnak az előbbiekre, például oly módon, hogy még nagyobb szegénységet idéznek elő. A tagállamok aggodalmukat fejezik ki a dokumentum szerint az egyes vallások kapcsán használt "negatív sztereotípiák" miatt, és konkrétan említik ebben az összefüggésben az iszlamofóbiát, az antiszemitizmust és keresztényellenességet. Újra kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a nemzeti, faji, illetve vallási gyűlölködésre vagy erőszakra uszítást törvényben kell tiltani.
Hátrányosan megkülönböztetettnek érzik magukat a kisebbségiek az EU-ban (Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2009. április 22.) – A nemzeti kisebbségekhez tartozókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés, zaklatás és faji alapú erőszak jóval elterjedtebb az Európai Unió tagországaiban, mint azt a hivatalos statisztikák jelzik - állítja az unió alapvető jogokkal foglalkozó ügynöksége a témáról szerdán Brüsszelben kiadott tanulmányban. A 24 ezer kisebbségi és bevándorló megkérdezésén alapuló tanulmány szerint átlagosan 55 százalékuk érzi úgy, hogy az említett jelenségek széles körűek abban az országban, amelyben élnek. Nehezebben jutnak például munkához és kölcsönhöz, de időnként fizikai zaklatás is éri őket. Harminchét százalék úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt egy évben is érte őket valamilyen diszkriminatív inzultus, de erről nem tájékoztatták a rendőrséget és más illetékeseket. Magyarországon, Szlovákiában és Romániában csak a romákat vonták be a kutatásba. A megkérdezett magyarországi cigányok 90 százaléka úgy értékelte, hogy az országban kiterjedt az őket negatívan érintő diszkrimináció és zaklatás. Morten Kjaerum igazgató a jelentést kommentálva kiemelte: felmérésük tanúsága szerint sokszor a nemzeti hatóságok sincsenek tisztában a kisebbségeket érintő negatív jelenségek méreteivel.
Az is része a problémának, hogy sok kisebbségi nem bízik a kormányok diszkriminációellenes politikájában. A megkérdezettek 9-31 százaléka (ezen belül a Nyugat-Európában élő közép- és kelet-európai származású megkérdezettek 17 százaléka) úgy nyilatkozott, hogy kerül bizonyos helyeket, mert fél a faji alapú incidensektől. Az ügynökség megállapította, hogy a kormányoknak többet kell tenniük a kisebbségek jogainak védelme érdekében, beleértve a munkahelyek, a lakhatás és az oktatás biztosítását is. A megkérdezettek körébe a romákon kívül beletartoztak az észak-afrikai, kelet-európai, balkáni és török bevándorlók, valamint egyes tagállamokban más uniós nemzetiségekhez tartozó kisebbségek is. Az MTI megkereste a bécsi székhelyű ügynökséget azzal a kérdéssel, hogy a más uniós tagállamokban élő magyar kisebbségeket miért nem vonták be a felmérésbe. Az intézetnél jelezték, hogy ennek elsősorban technikai okai vannak. A készítőknek a források és az idő szűkössége miatt például nem volt módjuk valamennyi kisebbségre kiterjeszteni a kutatást, és igyekeztek olyan nemzetiségekből mintát választani, amelyek minél több tagországban jelen vannak. Minden tagállamban helyi partnerekkel is konzultáltak arról, hogy mely csoportokat vonják be a felmérésbe. Az ügynökség mindazonáltal arra biztatja a tagországokat, hogy a kutatás tapasztalatait és ajánlásait az ott élő valamennyi kisebbségre terjesszék ki és alkalmazzák. Ez volt az alapjogi ügynökség első jelentése ebben a témában. Bécsben ugyanakkor jelezték, hogy a tanulmánynak lesz folytatása. A készítők azt is megállapították, hogy az uniós tagországokban nagyon hiányosak a kisebbségekkel kapcsolatos adatbázisok.
Beszámoltak Brüsszelben a pécsi európai kulturális fővárosi program haladásáról (Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2009. április 22.) – Beszámoltak szerdán Brüsszelben Pécs, Essen és Isztambul képviselői arról, miként haladnak az európai kulturális fővárosi program előkészületeivel. E három város 2010-ben lesz Európa kulturális fővárosa. A beszámolót az EU legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az oktatási és kulturális főigazgatóságához tartozó illetékes monitoring bizottsága előtt tartották. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium nevében Csák Ferenc, a tárca államtitkára - mint arról az MTI-t tájékoztatta - beszámolt a 2007 és 2009 közötti kifizetésekről, valamint a Hungarofest Kht. keretében kiírt kommunikációs és marketing közbeszerzések állásáról. Elmondta, hogy a Bajnai Gordon vezette kormány - az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére is - kiemelt programnak tekinti a Pécs 2010 - Európa Kulturális Fővárosa programot, amely regionális-kulturális városfejlesztésen túl a Magyarország legnagyobb nemzetközi kulturális programja lesz 2010-ben. A delegáció tájékoztatta a monitoring bizottságot, hogy a programok tekintetében a tervezés szakasza lezárult, és a projekt a megvalósítás szakaszába lépett. A város nevében Tóth Bertalan alpolgármester átnyújtotta a közgyűlési döntéseknek megfelelő kötelezettségvállalási nyilatkozatokat. Az alpolgármester megerősítette, hogy Pécs továbbra is elkötelezett a projekt teljes megvalósítása mellett. Hozzá intézett kérdésre megerősítette, hogy bár a várost az elmúlt években több tragédia érte - elvesztette két polgármesterét is -, erős a szándék a kulturális fővárosi program megvalósítására, és e szándékban osztoznak a jelenlegi polgármester-jelöltek. Tóth Bertalan az MTI-nek azt mondta, hogy a közterületeken tervezett munkálatokkal még az idén el fognak készülni. Az épületek várható elkészültét a jövő év közepére tette. Szerinte ez nem feltétlenül korlátozza majd a kulturális programok tervezhetőségét, mert alternatív épületeket is tekintetbe vettek, és a hatszáz főt befogadni képes pécsi színházépület is alkalmassá tehető egyes programok lebonyolítására. Romaellenes támadások Csehországban (Orientpress 2009. április 23.) Csehországban – kormányválság ide vagy oda –, újra a legsürgetőbb ügyek egyikévé vált a szélsőségek megfékezése. Szombaton rohamrendőrök, szélsőjobboldali tüntetők és anarchisták csaptak össze, de nem ez borzolta fel a kedélyeket, hiszen efféle tüntetések már-már menetrendszerűen követik egymást. Viszont
35
vasárnap hajnalra Molotov-koktélt dobtak egy roma család házára: az egyik áldozat egy kétéves kislány, akinek teste 80 százaléka megégett, és életveszélyes állapotban kórházban kezelik. A kitekinto.hu összeállítása. A szombati szélsőjobboldali felvonuláson a ČTK cseh hírügynükség adatai szerint mintegy 300 fekete ruhába öltözött, gyertyát tartó radikális vonult végig Ústí nad Labemen, de helyi lakosok is csatlakoztak a menethez. Az eseményt eredetileg megemlékezésnek szánták, ugyanis a várost 64 éve bombázták le a II. világháborúban a szövetséges hatalmak. Ennek megfelelően a menetelő tömeg két posztert szorongatott, egy német és egy cseh nyelvűt. A németen a szövetségesek által lebombázott városok, mint Hamburg és Drezda neveit tüntették fel, továbbá bombák és repülőgépek sziluettjei voltak láthatók. A másikon a cseh bombázott városok listája, továbbá a felirat: „Mi nem felejtünk, Autonóm Nacionalisták.” Ústi nad Labem bombázása valóban április 17-19. között zajlott, és 512-en (az Autonóm Nacionalisták honlapja szerint 1500-an) vesztették életüket: Plzen és Kralupy nad Vltavou után ez volt a harmadik legsúlyosabban lerombolt cseh település. A felvonulókra rátörő körülbelül 200 anarchista szerint a felvonulás valódi célja azonban Adolf Hitler április 20-i születésének évfordulójára való megemlékezés volt. A nézeteltérés nem tudott különösebben elfajulni, ugyanis mintegy 1000 rendőr lépett közbe. Míg a felvonulás komolyabb incidensek nélkül zárult, addig vasárnapra való éjszaka ismeretlen elkövetők Molotov-koktélt dobtak egy roma család házára Vítkovban. A család és a szomszédok maguk próbálták eloltani a lángokat, ám a ház csaknem porig égett. A támadásban a két szülő is égési sérüléseket szenvedett, de legsúlyosabban a két éves kislány sérült: teste 80 százaléka megégett, így életveszélyes állapotban szállították az ostravai kórházba. A támadás, noha történt már hasonló eset Csehországban, cselekvésre sarkallta az országot. Mirek Topolánek távozó miniszterelnök rögtön elítélte a szélsőségek egyre látványosabb terjedését Csehországban, és kihangsúlyozta az összefüggést a radikálisok politikai aktivitása és a növekvő erőszak között. „Fel kell vennünk a harcot a szélsőséges ideológiák ellen, melyek melegágyai a hasonló gyújtogatásoknak és más támadásoknak” – nyilatkozta a politikus. A roma szervezetek is aktivizálódtak a hírre. „A roma ellenállás mozgalma felszólítja a romákat, hogy óvakodjanak a csehek terrorista támadásaitól” – adta meg az alaphangot a szövetség. Az erőszakos esetet Brüsszel is elítélte, ahol Vladimír Spídla EU-biztos közleményében fejezte ki aggodalmát és az áldozatokkal való együttérzését, továbbá kiemelte, hogy az egész Unióban biztosítani kell a romák védelmét. Az esélyegyenlőségi biztos a magyar romák helyzetét is említette. A kormánybuktató szociáldemokrata elnök, Jiří Paroubek „engesztelhetetlen küzdelmet” hirdetett a szélsőjobboldal ellen, továbbá indítványozta a szélsőjobb Munkáspárt (DS) betiltását. Az ötlet nem új, ugyanis a távozó kormánykoalíció már indítványozta a radikális formáció törvényen kívül helyezését, de március elején a cseh legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy nincs elég bizonyíték a párt beszüntetéséhez. Ezt Paroubek a leköszönő cseh belügyminiszter, Ivan Langer hibájaként rótta fel. A DS mellett akkor a vádlottak padján ült még Csehország harmadik legnépszerűbb pártja, a 15-20 százalékos népszerűségű Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt is, de a baloldali formáció – mely a szociáldemokratákkal több ügyben szorosan együttműködik - is megmenekült. A szociáldemokraták egyébként a roma szervezetekkel memorandumot írtak alá nemrégiben, mellyel a szorosabb együttműködés a céljuk. A nemzetközi felháborodás hatására Topolánek utolsó intézkedései egyikeként új stratégiával próbálja a szélsőséges erőket megfékezni. Ahogy egy kormánytalálkozón kifejtette, „nem kizárólag az elnyomással, hanem a megelőzéssel” igyekeznek majd „gyökerestül megszabadulni” a problémától. „Viszonylag nagy az országban a látens rasszizmus, amiről nem beszélünk” – ismerte el a kormányfő. Topolánek azt is kihangsúlyozta, hogy nem az a legfőbb gond, hogy jobb- és baloldali szélsőségesek vonulnak fel az utcákon. „A probléma mélyebb eredetű, hiszen félelmet és fenyegetettség érzetet idéznek elő.” Az új intézkedések „konkrét lépései” közé tartozhat a sokat kritizált jogszabály, miszerint három naptári napja van a hatóságoknak, hogy meghozzák a döntést, miszerint engedélyezik-e a tüntetést. Ha tehát egy szervezet pénteken jelenti be az eseményt, akkor egyszerűen nincs idejük eldönteni, hogy betiltható-e felvonulás. Éppen ezért a határidőt három munkanapra módosítanák, hogy a megmozdulás valódi céljait nagyobb eséllyel fedjék fel. Csehországban az utóbbi időben több romaellenes támadás és tüntetés is történt, a DS népszerűsége pedig egyre növekszik a felmérések szerint – éppen ezért valószínű, hogy a párt betiltásával csak néven bejegyzett, de hasonló célkitűzésű szervezetek bukkannának fel. Emellett a politikusok részéről is gyakran hangoznak el
36
vitatható kijelentések, továbbá a nemzetközi bírálatot kiváltó bírósági döntések is gyakoriak. Ilyen például a határozat, miszerint a roma asszonyt az engedélye nélkül sterilizáló kórháznak mindössze bocsánatot kell kérnie, de a roma munkatábor helyén továbbra is teljes gőzzel üzemel a sertésfarm. Az aggasztó roma lakáshelyzetet nemrég Michael Kocáb kisebbségügyi miniszter úgy akarta megoldani, hogy egy hétre beköltözik egy roma gettóba. Egyelőre nincs hír az akcióról, bár a május 9-én esedékes kormányváltás valószínűleg elfújja a bátor vállalkozást. Esélyegyenlőségi hivatalba olvasztanák be a szlovéniai Nemzetiségi Hivatalt (MTI Ljubljana/Budapest, 2009. április 23.) – Esélyegyenlőségi hivatalba olvasztanák be a szlovéniai Nemzetiségi Hivatalt egy nyilvánosságra került tervezet szerint. Göncz László, a szlovéniai magyarok parlamenti képviselője nem ért egyet a javaslattal. Göncz az MTI-nek csütörtökön elmondta, hogy a Milan M. Cvikltől, a szlovén kormány főtitkárától származik a felvetés. A kormány még nem tárgyalta az írásos javaslatot, amely alapján beolvasztanák a szlovéniai nemzeti kisebbségek pénzügyi támogatásával is foglalkozó Nemzetiségi Hivatalt több más hivatallal együtt egy nagyobb - munkanevén - "Esélyegyenlőségi Hivatalba". A szlovéniai magyarok hetilapja, a Népújság arról írt legutóbbi számában, hogy Cvikl főtitkár szerint így hatékonyabban, a kormány közvetlen irányítása alatt tudnának tevékenykedni az eddigi hivatalok, és a nemzetiségi jogokat és támogatásokat is hatékonyabban lehetne érvényesíteni. Szerinte mindenképpen racionalizáló és hatékonyságemelő lépésről van szó, s a továbbiakban természetesen tárgyalnak az érintett nemzetiségek képviselőivel is. Göncz László úgy véli, hogy a kormány alá rendelt, és ezért akár kormányhatározattal is megszüntethető Nemzetiségi Hivatalra szükség van, nem szabad sem felszámolni, sem összevonni más hivatalokkal. Ebben szinte teljes az egyetértés a két szlovéniai nemzeti kisebbség, az olasz és a magyar között. A hivatal beolvasztásának lehetőségéről Göncz László beszélt Danilo Türk szlovén köztársasági elnökkel is, aki értetlenségének adott hangot. A ljubljanai parlament magyar képviselője reméli, "lesz annyira érett a szlovén politikai elit, hogy nemzetközileg is elismert politikai tőkéjét nem veszélyezteti". Göncz emlékeztetett arra, hogy a Szlovénia határain túl élő szlovének ügyeit nemrég tárca nélküli miniszterre bízták, ezért sem fogadható el, hogy csökkenjen a szlovéniai nemzeti kisebbségek súlya a kormányhivatalokon belül. Sokkal inkább arra lenne szükség, hogy a hivatalt megerősítsék, s például határozathozatali joggal is felruházzák.
Szatmári sváb kulturális napok kezdődnek (MTI Bukarest/Budapest, 2009. április 23.) – Változó idők, 1989-2009, a változás 20 esztendeje - ez a mottója annak a csütörtökön kezdődő négynapos kulturális rendezvénysorozatnak, amelyet a romániai Szatmár megyében működő Német Demokrata Fórum szervezett a szatmári német és sváb kulturális értékek megőrzésére - írja az Új Magyar Szó című bukaresti napilap. A fúvószenekarok felvonulásától a néptáncbemutatóig, a német nyelvű színházi előadástól a klasszikus zeneestig sokféle programmal várják az érdeklődőket Szatmárnémetiben. A német kulturális napok alkalmat adnak arra, hogy bemutassák, a rendszerváltás óta bekövetkezett változásokat: immár nemcsak tucatnyi kórusa, tánccsoportja, de több kultúrháza, klubja, fúvós együttese, sőt saját újsága (Schwabenpost) is van a Szatmár megyei svábságnak. A rendezvénysorozat alkalmával, péntek délután avatják fel a szatmári német ifjúsági házat, és bemutatkozik a Deutsch Express német rádióműsor, továbbá új székhelyre költözik a magyar nyelvű cikkeket is közlő Schwabenpost, amelyet a jövőben szeretnének havonta kétszer megjelentetni.
37
Vasárnap a temesvári német színház Az utolsó tűz című előadására várják a közönséget. Ugyancsak vasárnap a tasnádi Maestoso kórus ad koncertet a neogótikus Kálvária templomban - olvasható a szatmári németek szervezetének honlapján, a www.schwabe.ro oldalon. A rendezvény lebonyolításában kiemelkedő szerepet vállaltak a három szatmárnémeti középiskola - a Johann Ettinger Német Líceum, a magyar Kölcsey Ferenc Főgimnázium és a román Doamna Stanca Líceum diákjai.
Roma nőket sterilizáltak Szlovákiában! Döntött a bíróság! (MTI) A 3500 eurós kártérítés enyhíteni fog? Elmarasztalta Szlovákiát az emberi jogok strasbourgi székhelyű európai bírósága kórházi adatok jogellenes visszatartása miatt, roma nők sterilizálása ügyében. Mint az Európa Tanács égisze alatt működő bíróság honlapján a kedden kihirdetett ítélet ismertetésében olvasható, Strasbourg 3500 euró kártérítést ítélt meg mind a nyolc nőnek, akiket kelet-szlovákiai kórházakban császármetszéses szülés után sterilizáltak évekkel ezelőtt, anélkül, hogy erről tudtak volna. Közülük többekkel a műtéti beavatkozás előtt aláírattak "valamilyen papírt", anélkül, hogy pontosan tisztában lettek volna a szöveg tartalmával. Az aláírás megtagadása esetére azzal fenyegették meg őket, hogy nem hajtják végre rajtuk a császármetszést, távozniuk kell a kórházból. A kórházi tartózkodás után egyiküknek sem sikerült teherbe esnie, és felmerült bennük a gyanú, hogy a császármetszés mellett sterilizálták is őket a kórházban. Jogi képviselőiktől azonban 2002-ben megtagadták, hogy betekinthessenek a kórházi feljegyzésekbe. A következő évben szlovákiai bírói döntés engedélyezte, hogy az érintett nők megtekintsék a kórházi feljegyzéseket, de azt nem, hogy fénymásolatot készítsenek. Szlovákia ide vonatkozó törvényi szabályozása 2004-ben változott meg, akkor már lehetővé vált a nők kérésének teljesítése. Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélte meg, hogy a törvény megváltozása előtt érvényes szabályozásra hivatkozva az emberi jogokkal ellentétben álló módon tagadták meg a panaszosoktól az iratok megismerését, mert ezzel akadályozták őket azon bizonyítékok beszerzésében, amelyek szükségesek lettek volna sikeres perindításhoz a sterilizálás miatt. Az ítélettel szemben különvéleményt hangoztatott a strasbourgi bíróság szlovák tagja, Jan Sikuta, aki szerint a roma nők kísérletet sem tettek perindításra, így a szükséges dokumentumok hiányára való hivatkozás szerinte merőben spekulatív jellegű.
Az Amnesty szerint az osztrák rendőrség rasszista (Index 2009. április 9.) Az Amnesty International rasszizmussal vádolta meg az osztrák rendőrséget. A jogvédő szervezet azt állítja, hogy az etnikai kisebbségeket többször gyanúsítják meg bűncselekmény elkövetésével, illetve hogy a hatóságok nem vizsgálják ki a rendőrség faji szempontokon alapuló eljárási módszereit. Az Ausztriában élő bevándorlókat és etnikai kisebbségek tagjait az osztrák származásúaknál gyakrabban gyanúsítják meg bűncselekmény elkövetésével, és nem részesítik őket a többséget megillető jogi elbánásban sem, állapította meg az Amnesty International (AI). A nemzetközi emberjogvédő szervezet Bécsben csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentése másrészt azt állította, hogy a hatóságok nem vizsgálják ki hatékonyan a rendőrség faji szempontokon alapuló eljárási módszereit, és nem hoznak ezzel arányos elmarasztaló intézkedéseket sem. Az AI egyedi esetek kivizsgálása, jogászokkal, közösségi vezetőkkel és igazságügyi hivatalnokokkal folytatott beszélgetések alapján arra a következtetésre jutott, hogy a bevándorlók és etnikai kisebbségek tagjai előítéletektől szenvednek. Ráadásul ezek az előítéletek képesek befolyásolni a rendőröket. A jogvédő szervezetet aggasztja például, hogy a bőrszín döntő motívuma lehet rendőrségi fellépéseknek.
38
Az AI szerint nyilvánvaló, hogy az elmúlt évtizedben egyre markánsabban kirajzolódott az osztrák rendőrség etnikai alapú hátrányos megkülönböztető viselkedése, különösen a drogkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményeknél. A célpontok ezekben az esetekben elsősorban fekete bőrű fiatalemberek. Azoknak az afrikai származású bevándorlóknak a többsége, akiket a szervezet bevont a felmérés elkészítésébe, arra panaszkodott, hogy a szúrópróbaszerű igazoltatások és motozások szinte mindennaposak. Rudolf Gollia belügyminisztériumi szóvivő azonban - elismerve ugyan, hogy előfordulnak rendőri melléfogások a külföldiek kárára - úgy vélte korántsem általános jelenségről van szó. "Visszautasítjuk azokat a célozgatásokat, hogy Ausztriában intézményi szintre emelkedett a hátrányos megkülönböztetés és a rasszizmus" - fogalmazott a tárcavezető. Heinz Patzelt, az AI ausztriai részlegének a főtitkára szerint az osztrák hatóságok könnyen javíthatnának a helyzeten, ha tudomásul vennék, hogy a fajú alapú hátrányos megkülönböztetés elterjedt jelenség az országban, és nem korlátozódik csupán egyedi esetekre. Patzelt szerint a rasszizmus olyan, mint a rákbetegség: ha nem diagnosztizálják időben, áttétessé válik
A cigányellenességet emelte ki legfőbb problémaként éves jelentésében az ET emberi jogi biztosa (Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2009. április 30..) – A cigányellenességet emelte ki első helyen a problémák közül csütörtökön Strasbourgban közzétett jelentésében Thomas Hammarberg, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa. Az ET parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakát lezáró napon ismertetett jelentés szerint Európában továbbra is megfigyelhető a szakadék az emberi jogokkal kapcsolatos politikai retorika és a gyakorlati megvalósulás között. A kontinens egyetlen országa sem mentes a diszkriminációs jelenségektől - hangsúlyozta a 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács emberi jogi biztosa. A cigányellenesség után az idegengyűlöletet és a homofóbiát emelte ki, mint a leggyakrabban tapasztalható negatívumot. Emellett - tette hozzá - jelen vannak az antiszemitizmus és az iszlámellenesség elfogadhatatlan tendenciái is. Felhívta még a figyelmet arra, hogy a fogyatékkal élők számos lehetőségtől meg vannak fosztva, hogy a nők hátrányt szenvednek a munkahelyeken és a politikában, valamint hogy továbbra is sok helyen dúl a családon belüli erőszak, illetve a gyermekek sérelmére elkövetett cselekmény. A biztos szerint a jogérvényesítés szervei sem biztosítják megfelelően az emberi jogok érvényesülését, rendszeresek a beszámolók korrupcióról és hatalommal való visszaélésről. A terrorizmus jelenségére adott rossz válaszok is kiváltják az emberi jogok helyzetének súlyos visszaesését vélekedett. Thomas Hammarberg úgy ítéli meg, hogy a pénzügyi válság szintén negatív hatással van az emberi jogokra. Jelentésében szorgalmazza, hogy dolgozzanak ki olyan programokat, amelyek a társadalmi felzárkóztatást, összetartozást erősítik, és megakadályozzák a már kivívott emberi jogi normák és minimumkövetelmények "felvizezését", különösen a szociális és a gazdasági jogok tekintetében. A válságból való kilábalás legfőbb terheit nem azok vállára kell rakni, akik a legkevésbé rendelkeznek tartalékokkal a nehézségek elviseléséhez hangsúlyozta. A vándorló romák problémáinak megoldása előtt álló két legsúlyosabb akadályt abban látja Hammarberg, hogy nem megfelelőek a romák lakhatási körülményei, valamint hogy nem vonják be időben a roma gyerekeket az iskoláztatásba. A hontalanság és a személyi okmányok hiánya is sokszor gondot jelent, különösen a volt Jugoszláviából útra kelteknél - tette hozzá.
39
ROMA HÍREK A Romaversitas Alapítvány, a roma egyetemisták támogatója felvételt hirdet! (C-PRESS 2009. április 21.) A Romaversitas Alapítvány felvételt hirdet első tanévüket sikeresen befejezett roma egyetemisták, főiskolások számára. Az alapítvány havi harmincezer forintos ösztöndíjat valamint tanulmányaikat támogató képzési programokat, ingyenes nyelvtanulási lehetőséget és számítástechnikai képzést biztosít a felvételt nyert hallgatóknak. Szeretettel várunk minden jelentkezőt május 8-án, pénteken 16 órától a Romaversitas nyílt napján! A jelentkezési határidő május 31. További információ és jelentkezési lap: www.romaversitas.hu Romaversitasról: A Romaversitas a roma kisebbség felsőoktatásban tanuló hallgatóinak pénzügyi, oktatási és közösségi támogatási programja, kiemelten közhasznú alapítvány. Az alapítvány jelenleg 80 hallgatót támogat, akik 20 felsőoktatási intézményben, 49 különböző szakon folytatják tanulmányaikat. A hasonló támogatási rendszerek között egyedülálló, hogy az ösztöndíj tanulmányi szerződésbe foglalt vállalások függvénye, megszerzése szigorú feltételekhez kötött. Az alapítvány a magas minőség elkötelezett híve: a felvételi eljárást az egyéni teljesítmények folyamatos követése és értékelése követi - a támogatás nem pusztán a roma származás, de ugyanúgy a tehetség és a szorgalom függvénye is. Külön érdekesség, hogy a tanulmányi támogatás mellett a program szakértő segítséget nyújt a kisebbségi lét lehető legtöbb aspektusában. Neves szakemberek bevonásával a tudományos témákon túl az önértékelés, a problémamegoldás területén is értékes támogatást kapnak a hallgatók. Emellett a kiegészítő képzési programok többek között nyelvtanulást, informatikát, szakszemináriumokat, tutori együttműködési rendszert foglalnak magukban. A Romaversitas a támogatottak körét és a támogatás minőségét tekintve tehát egyedülálló a magyarországi, nem állami finanszírozású ösztöndíjas programok között, s immár 10 éve dolgozik a tehetséges főiskolás és egyetemista roma fiatalok anyagi, szellemi támogatása érdekében.
Ösztöndíjat adnak a romáknák (RomNet, 2009. április 10.) Négy és nyolcezer forint közötti féléves ösztöndíjat kapnak a váraljai roma általános iskolás diákok a helyi cigány kisebbségi önkormányzattól. Mint azt Buzás Teréz, a szervezet elnöke elmondta, a tizenhat diák összesen nyolcvannyolcezer forint támogatáshoz jut. Mindezt a kisebbségi önkormányzat saját erőből finanszírozza. Az összeget tanulmányi eredményhez kötötték: hármas átlagtól kapják meg a tanulók, és minél jobb az eredményük, annál magasabb a támogatás összege. - Korábban is szerettük volna ilyen módon ösztönözni az általános iskolásokat, ám erre nem volt lehetőségünk - fűzte hozzá Buzás Teréz. Reményei szerint ezentúl minden félévben alkalmuk lesz a diákok támogatására. Az első ösztöndíjukat csütörtökön vehették át a gyerekek a teleházban, ahol Sárközi Károly, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat Tolna megyei képviselője mondott ez alkalomból beszédet. Tolna Online
Etnikai bűncselekményért ítélték el a szigetvári bántalmazókat (Ungár Tamás Pécs NOL 2009. április 10.) Súlyosította a Baranya Megyei Bíróság annak az öt Somogy megyei fiatalnak a büntetését, akik tavaly Szigetváron bántalmaztak két roma nőt. A nagy társadalmi visszhangot kiváltó bűntény 2008. január 22-én este történt, Szigetvár belvárosában. Öt fiatalember megtámadott egy középkorú roma nőt és az asszony 16 éves lányát. A támadók minden előzmény nélkül törtek rá egy sötét parkban a két hazafelé tartó nőre: az anyát többször megütötték és megrúgták, lányának viszont sikerült elmenekülni, és értesíteni a rendőrséget. A Barcsról és környékéről származó 18-23 éves elkövetőket még azon az éjjelen elfogták A nyomozás során a gyanúsítottak közül többen is azt vallották, hogy a két nőt roma a származása miatt bántalmazták. Utóbb ezt visszavonták, s azt állították, hogy az éjszakai támadás bátorságpróba volt. A pécsi városi bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy a fiatalemberek etnikai bűncselekményt követtek el, így első fokon garázdaságért és súlyos testi sértés kísérletéért 8-15 hónap büntetést róttak az öt vádlottra. Fellebbezés folytán az ügy a megyei bíróságra került, s ott pénteken hirdettek jogerős ítéletet. A másodfokú bíróság bizonyítottnak látta az etnikai bűncselekményt. Ezt a vádlottak rendőrségi vallomására, valamint arra építette, hogy a náluk tartott házkutatások során rasszista beállítódásra valló tárgyak kerültek elő. Ennek következtében a fiatalok büntetése súlyosbodott. Hárman letöltendő börtönbüntetést kaptak, az ő szabadságvesztésük időtartama: két év hat hónap, két év két hónap, illetve egy év hat hónap. Két vádlott börtönbüntetését a bíróság felfüggesztette. Magyarországon – mint azt a megyei bíróság szóvivőjétől megtudtuk – másodszor fordult elő, hogy jogerős ítélet született etnikai bűncselekmény elkövetéséért.
Két miniszteri biztos a romákért A romák társadalmi integrációjáért felelős miniszteri biztosi poszt létrehozását kezdeményezik a szabad demokraták az oktatási és a szociális minisztériumban is. (Népszabadság) Magyar Bálint SZDSZ-es képviselő azt mondja, jelenleg ezekhez, a tárcákhoz köthetők azok a feladatok, amelyek a romák társadalmi integrációját előmozdíthatják. Jelenleg mindkét tárcánál főosztályvezetői (tehát alacsonyabb) szinten koordinálják a romákkal kapcsolatos programokat.Magyar szerint nem volt elég hatékony a romák ügyét a Miniszterelnöki Hivatalhoz rendelni, ezért javasolta a miniszteri biztosi poszt létrehozását szerdán, a Bajnai-kormány oktatási és a szociális miniszter jelöltjeinek meghallgatásán. Herczog László, a szociális tárca új és Hiller István, az oktatási minisztérium régi-új vezetője is nyitottan fogadta a javaslatot. Magyar személyeket nem ajánlott, mindössze annyit javasolt, hogy a biztosokat a témában érintett főosztályokon dolgozók közül válasszák ki. Először 2002-ben, a Magyar Bálint által vezetett oktatási minisztériumban neveztek ki a hátrányos helyzetű és roma gyerekek oktatási integrációjáért felelős biztosokat. A 2006-ig tartó kormányzati ciklus alatt ketten töltötték be ezt a posztot: Mohácsi Viktória, majd Daróczi Gábor. 2002-ben nevezték ki Teleki Lászlót is, aki két évig volt a MeH roma ügyekért felelős politikai államtitkára (jelenleg az MSZP országgyűlési képviselője). A Medgyessy-kormány idején kérték fel Horváth Aladárt is, aki esélyegyenlőségi miniszteri biztosként koordinálta a Roma Évtized Program cselekvési tervét és a II. nemzeti fejlesztési terv roma programjait. Számítógépes tanfolyamra járnak a roma képviselők (TJ - szoljon.hu) Kisújszálláson a napokban számítógépes tanfolyam indult romáknak. Négy cigány kisebbségi önkormányzat Kenderes, Kunmadaras, Tiszaörs, Kisújszállás tizenhat képviselője, alkalmazottja szerezhet uniós számítógép használói, ECDL bizonyítványt. A regionális munkaügy központ támogatásával zajló tanfolyam a részt vevőknek ingyenes mondta el Jónás Zoltán. A térségi munka-erőpiaci menedzser szerint így önállóbbá válhatnak a cigány önkormányzatok, mert
41
például könnyebben nyomon, követhetik a pályázatokat, de a településeken élő romáknak is segítséget tudnak adni az ügyintézésben. Brüsszel aggódik a romák elleni közép-európai agresszió fokozódása miatt (Hír3.hu 2009.április 21.) Megismételte mélységes aggodalmát az Európai Bizottság az Európai Unión belül a romák elleni növekvő agresszió miatt. Vladimír Spidla esélyegyenlőségi biztos a csehországi Vítkovban elkövetett támadás apropóján hétfőn Brüsszelben kiadott közleményében utalt arra, hogy nemrégiben hasonló történt Magyarországon is. Megjegyezte, hogy a konkrét esetek kivizsgálása a tagországok igazságügyi szerveinek dolga- Másrészt viszont a romákat célzó erőszak szerinte olyan probléma, amely nem csupán egy-két uniós tagországot érint. Külön aggodalmát fejezte ki Spidla, hogy több tagállamban a témáról folytatott "nyilvános párbeszédet folyamatosan populista, romaellenes retorika hatja át", amelyet "szélsőséges esetekben bűncselekményre uszításnak is lehet tekinteni". Az Európai Bizottság élesen elítéli a romák elleni erőszak minden formáját emlékeztetett Spidla, arra szólítva fel az uniós tagállamokat, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a cigányok társadalmi bevonására. A cseh biztos már február végén is kiadott egy közleményt, amelyben mély aggodalmát fejezte ki "a roma közösség tagjai ellen Magyarországon és más európai uniós tagállamokban a közelmúltban elkövetett" támadások miatt. Cigány filmes kurzus (NOL 2009. április 20.) Cigány és nem cigány fiatalok számára filmes továbbképzést tart Zamárdiban, május 8 és 12 között az „Eötvös József" Cigány - Magyar Pedagógiai Társaság a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete. A XIII. Országos Roma Filmakadémián való részvételre pályázatot írnak ki. Az Országos Roma Filmakadémiát tizenkét éve rendezik meg. A kurzus a 2009. évben a dokumentumfilm készítés elméleti és gyakorlati szakmai kérdéseivel foglalkozik, Schiffer Pál filmrendező emlékére. Célja, hogy szakmailag felkészült, a cigányság értékeinek - érdekeinek a médiában hangot adni tudó szakembereket képezzen. Akik 2009. április 29-ig postai úton megküldik életrajzukat és az elmúlt két évben készült rövidfilmjüket (max:10-15 perc) kizárólag DVD hordozón. Postacím: 1045 Budapest, Tél utca 64. A képzésen kötelező a folyamatos és aktív részvétel, a tanfolyam teljes idejére. A képzés oklevéllel zárul. Az ellátás, szállás a képzés térítésmentes. A továbbképzés délelőtti előadásokból és délutáni, gyakorlati műhelymunkából állnak. Az előadásokat filmes szakemberek tartják, többek között: Sára Sándor operatőr - filmrendező, Sándor Pál filmrendező, Féjja Sándor filmesztéta, Rák József operatőr, a Filmművészeti Egyetem docense. Az idei képzés előadói közt található Almási Tamás a Színház és Filmművészeti Egyetem docense, filmrendező; Féjja Sándor filmesztéta, dramaturg; Dr. Duló Károly filmrendező; Kerékgyártó István művészettörténész; Kozma Károly film és videó igazságügyi szakértő; Nagy Ferenc művésztanár, Kovács József Hontalan költő (Elérhetőség: 370-76-14; e-mail:
[email protected] Segélyezett romák a foglalkoztatási programban (Békés Megyei Hírlap 2009. április 21.) Az orosházi cigány kisebbségi önkormányzat legutóbbi ülésén Lakatos Tibor, a pénzügyi bizottság elnöke beszámolt arról, közcélú foglalkoztatás keretében 20 roma kezdi el a munkát a városban és környékén. Ebben a programban csak aktív korú, segélyezett romák vehetnek részt, akiknek 9 hónapig biztosítanak munkát a mindenkori minimálbérért. Egy korábbi döntés értelmében a kisebbségi önkormányzat úgy határozott, hogy a bér 5 százalékát átvállalja. Ennek összege a kilenc hónap alatt több mint 640 ezer forint. A foglalkoztatottak kiválasztásában a kisebbség együttműködött a munkaügyi központtal és a polgármesteri hivatallal. Cs. I.
42
Megasztáros jótékonyság a siófoki romákért (Sonline 2009. április 20. Kolumbán Tünde) A siófoki roma lakosság lakhatási körülményeinek javítására próbált gyűjteni a hétvégén a helyi cigány kisebbségi önkormányzat a második roma jótékonysági rendezvényen. A tavaszi kulturális est, amelyen többek között Lakatos Sándor és zenekara, a Karádi Rom-Szám Hagyományőrző Cigány Tánccsoport, a megasztáros Nagy Edmond és két táncos lábú roma apróság is színpadra lépett, a bevétel tekintetében nem aratott fényes sikert, hiszen mindössze 18 ezer forintot sikerült összegyűjteni. A kisebbségi önkormányzat az összeget mindenesetre hozzáteszi a jótékonysági estnél jóval nagyobb sikernek örvendő, tavaly elindított lakásfelújítási program költségvetéséhez. Németh Zsolttól, a Siófoki Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökétől megtudtuk: a tavalyihoz hasonlóan idén is 11 család portáját újítják fel. Az országosan egyedülálló program keretében a legrosszabb körülmények között élő családok otthonait renoválják majd, ezúttal jórészt a kiliti városrészben. Balázs Árpád siófoki polgármester elmondta: a város anyagilag és a közmunkaprogram keretében munkaerővel is támogatja a kisebbségi önkormányzat kezdeményezését Teleki az új kormányban is romaügyi miniszterelnöki megbízott marad (RomNet, 2009. április 22.) Bajnai Gordon kormányában is romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott marad Teleki László szocialista országgyűlési képviselő - tudta meg a RomNet. Bár az új kormány romaügyi koordinációja kissé átalakul, és változott néhány név és beosztás megnevezése is, de a szereposztás és az irányelv lényegében megmaradt. A Bajnai-kormány új csapásiránya egy központilag, felülről vezérelt egységes koordinációjú romaügyi politika lesz. Az egyes ügyek megmaradnak a tárcáknál, egy kézbe, pontosabban kettőbe összpontosulva. Láttunk, tapasztaltunk már ilyet az elmúlt évek szocialista kormányaiban, és inkább kudarcokról mint sikerekről tudtunk beszámolni. Lásd Romaügyi Hivatal, Esélyegyenlőségi Kormányhivatal, A Miniszterelnöki Hivatal Romaügyi Államtitkársága. Az új változat szerint Kiss Péter – akinek neve többször felmerült az utóbbi hat évben, mint lehetséges és esélyes szocialista miniszterelnök -, most már nem mint kancelláriaminiszter, hanem a Bajnai-kormány társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter koordinálja majd a teljes magyar romaügyet. Az újonnan alakuló intézmény vezetője lett a miniszterelnök helyettes is. Ide emelték vagy száműzték – ki hogyan értékeli – Teleki Lászlót, a Medgyessy-kormány volt romaügyi politikai államtitkárát, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottját is. Kiss Péterről, aki volt már szociális és munkaügyi miniszter is, jelöltségekor az Országgyűlés emberi jogi bizottsági meghallgatásán Teleki László mindenesetre azt mondta, szerinte a tárcavezető szakmai tapasztalata alapján jó kezekbe kerül a kisebbségek ügye. Arról, hogy az újonnan alakult válságkezelő kormányban mi lesz a feladata Telei Lászlónak, az érintett roma politikus a RomNetnek úgy nyilatkozott: Kiss Péterrel való egyeztetése után abban állapodtak meg, továbbra is miniszterelnöki megbízottként koordinálja, felügyeli majd a romaügyet. Szavai szerint a feladatot közvetlenül a tárca nélküli minisztertől kapja, és neki tartozik beszámolóval is. Teleki Lászlónak egy olyan időszakban kell megbirkóznia a még kicsit sem nevezhető hálás feladattal, amikor a Bajnai-kormány végleges, részletes válságkezelő csomagja szerint idén a lakosság fogyasztása 7-8 százalékkal, a reáljövedelmek pedig jelentősen csökkennek, míg a beruházások 10 százalékkal esnek vissza, az export pedig 12-14 százalékkal zsugorodhat, az infláció éves szinten 4,5 százalék alatt marad. A kiadásokat összességében két év alatt 1300 milliárd forinttal csökkentenék, átalakítanák a családtámogatási rendszert, bevezetnék az általános értékalapú ingatlanadót, megnyirbálnák és átreformálnák a személyi jövedelemadó rendszert. A kiadáscsökkentés vélhetően a romaügyeket, így közvetve és közvetlenül a legszegényebbeket, köztük a legtöbb számban a romákat érintené és érinti majd.
43
A romaügy fő leágazásán Herczog László, szociális és munkaügyi tárca újonnan kinevezett vezetője áll, aki Szűcs Erikától vette át a stafétabot. A tárca korábbi társadalmi kapcsolatokért felelős szakállamtitkára kinevezése előtt az Országgyűlés emberi jogi bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta, az esélyegyenlőségi politikának nem a pénz a lényege, hanem az ember. Valószínűleg ekkor még nem tudta, vagy nem akarta, hogy a kormány a gazdasági válságra való hivatkozással zárolta az Országgyűlés által megszavazott, telepfelszámolásra szánt egymilliárd forintos összeget. Szintén zár alatt van több programfinanszírozásra, jelentősebb roma ügyre fordítandó összeg, nem beszélve arról, hogy nagy a káosz az oktatási tárcánál, a Borovszky-ügy miatt zajló vizsgálatok miatt is. A kifizetések ott is leálltak. Az új szociális miniszter a meghallgatásán még bizakodó volt, ugyanis arról beszélt, az esélyegyenlőség megteremtése minden kormány elemi kötelezettsége. Úgy látja, a romák helyzetének a rendezése a leginkább megoldást igénylő probléma, s elfogadhatatlannak tart mindenfajta szegregációt és bűnbakkeresést. Kitért arra, hogy 2010-re és 2011-re kétéves intézkedési tervet szeretnének kidolgozni, s továbbra is számít a roma integrációs tanács tevékenységére. Herczog László elképzelései szerint minisztersége alatt ütemtervet készítenének a települési-, térségi szegregáció megszüntetésére, antidiszkriminációs rendszert alkotnának. Az SZMM-nél tehát továbbra is megmarad a roma integrációs főosztály, élén Ürmös Andorral, és koordinálhatják majd a romaügyet. A főosztályvezetőt az a remény élteti, hogy a telepprogramra szánt forrás létezik, de sajnos addig nem lehet felhasználni, amíg a kormány másként nem dönt. Ürmös Andor abban bízik az év második felében felszabadul az egymilliárd forint, és ki tudják majd írni a pályázatokat. A hatékonyságot jól jellemzi, hogy bár zajlik a tavalyi, mintegy 880 millió forintos kerettel kiírt telep-felszámolási program, de sok nyertes pályázóval még csak most kötik meg a szerződéseket. Ha mindez lezajlik, talán az év második felében kiírhatnak egy új, 250 millió forintos keretösszegű pályázatot. Kiss Péter miniszterjelölti meghallgatásán ígéretet tett arra, hogy kezdeményezi: a kormány korrigálja a források befagyasztásáról szóló bejelentését, és kifejtette: azt szeretné, hogy a befagyasztott összeget nagyságrendekkel jelentősebb európai fejlesztési programmal váltsák ki. Az a szándéka, hogy az ország 550 cigánytelepének felszámolására néhány 10 milliárdos, komplett programot indítsanak el, s erről az uniós szakértőkkel a tárgyalások megindultak. Ha reálisan nézzük, erre éppen akkora esély van, mint az oly sokat hangoztatott Cigány Színházra, Múzeumra, Országos kulturális központra, még több Gandhi Gimnáziumra, stb. Ha már oktatás és kultúra: az oktatási tárcánál az esélyegyenlőséget most Sárközi Gábor felügyeli. A főigazgató körüli vizsgálódások idejére Borovszky Tímeával a romaügyre szánt pénzek kifizetését is felfüggesztették. Hiába döntött az Országgyűlés a Rádió C, a 100 Tagú Cigányzenekar, a Rajkó az Oktatási és Kulturális Minisztérium célzott támogatásáról, vagy a roma zenészek és a roma gyermekek táboroztatására szánt 740 millió forintot biztosításáról, minden megállt. Egyelőre azt az embert sem találják a tárcánál, aki jogosult lenne a kifizetések aláírására. Az ostor újra Teleki Lászlón csattanhat majd, ugyanis az év első munkanapján tartott sajtótájékoztatóján még büszkén sorolta, hogy idén 400 millió forint fordítható a roma tanulók ösztöndíjának támogatására a Cigányokért Közalapítványon keresztül, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium költségvetésében 60-80 millió forintot biztosítottak a krízishelyzetek megoldására és a Romaintegrációs Program továbbvitelére, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnál 200 millió forintos támogatási forrás van azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek romákat foglalkoztatnak. A MeH-ben, Molnár Csaba mint új kancelláriaminiszter alatt megmarad a kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkári poszton Gémesi Ferenc. Itt is foglalkoznak majd a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályon romaüggyel, a másik 12 nemzeti kisebbség mellett. Ők tartják az országos kisebbségi önkormányzatokkal is a kapcsolatot, a finanszírozást is tőlük kapják a kisebbségek. A főigazgató egyelőre nem változik, marad továbbra is Németh Erika. Az új kormány megszorító tervei ellenére a koalícióból kilépett, de a Bajnai-kormányt kormányt kívülről támogató SZDSZ újabb ötlettel állt elő: miniszteri biztost akarnak kineveztetni az oktatási és a szociális tárcánál. Az ötletet Magyar Bálint SZDSZ-es képviselő vetette fel, mert szerinte jelenleg ezekhez a tárcákhoz
44
köthetők azok a feladatok, amelyek a romák társadalmi integrációját előmozdíthatják. Jelenleg mindkét tárcánál főosztályvezetői (tehát alacsonyabb) szinten koordinálják a romákkal kapcsolatos programokat. Magyar Bálint szerint nem volt elég hatékony a romák ügyét a Miniszterelnöki Hivatalhoz rendelni, ezért javasolta a miniszteri biztosi poszt létrehozását a Bajnai-kormány oktatási és a szociális miniszter jelöltjeinek meghallgatásán. Herczog László, a szociális tárca új és Hiller István, az oktatási minisztérium régi-új vezetője is nyitottan fogadta a javaslatot. Magyar személyeket nem ajánlott, mindössze annyit javasolt, hogy a biztosokat a témában érintett főosztályokon dolgozók közül válasszák ki. Hogy kiket, azt egyelőre nem tudni. Jó eséllyel pályázhat a kijelölt posztra Ürmös Andor jelenlegi főosztályvezető, vagy akár a korábbi miniszteri biztos, Mohácsi Viktória, azt biztosra vehetjük, hogy sem Borovszky Tímea, sem az Esélyegyenlőségi Főigazgatóság bűncselekmény gyanújába keveredett munkatársai t nem nevezi ki majd Hiller István. Először 2002-ben, a Magyar Bálint által vezetett oktatási minisztériumban neveztek ki a hátrányos helyzetű és roma gyerekek oktatási integrációjáért felelős biztosokat. A 2006-ig tartó kormányzati ciklus alatt ketten töltötték be ezt a posztot: Mohácsi Viktória, majd Daróczi Gábor. 2002-ben nevezték ki Teleki Lászlót is, aki két évig volt a MeH roma ügyekért felelős politikai államtitkára. A Medgyessy-kormány idején Horváth Aladárt miniszterelnöki tanácsadó volt, majd a Gyurcsány-kormány alatt rövid ideig esélyegyenlőségi miniszteri biztosként koordinálta a Roma Évtized Program cselekvési tervét és a II. nemzeti fejlesztési terv roma programjait. Cserehát: harmadik világ 1. (Lopes Elvira NOL 2009. április 23.) Cserehát nevét megtanultuk, tudjuk, hogy ez Magyarország egyik, ha nem a legszegényebb térsége. A BorsodAbaúj-Zemplén megye északi részén elterülő térség leszakadása évszázados, a folyamat a rendszerváltás után pedig expressz fokozatba kapcsolt. A hagyományosan aprófalvas Cserehát mára végérvényesen leszakadt, a munkanélküliség és a nélkülözés állandósult. Út a teljes ellehetetlenülésig A szocialista nagyiparban egykoron foglalkoztatott - alacsony iskolázottságú, alacsonyan kvalifikált munkaerő a rendszerváltás beköszöntésével egycsapásra az utcán találta magát. A hirtelen feleslegessé váló tömeg a mai napig a rendszerváltás sokkjában él. A példa nélkülien tartós, generációkon átnyúló munkanélküliség következtében ma már nem ritka a harmadik, sőt negyedik generációs munkanélküliség sem. Az elmúlt húsz évben talajt vesztett, masszív mélyszegénységben élők száma a becslések szerint a népesség hat-hét százalékát érinti. Egynegyedük, a szűk becslések szerint is, roma származású. Az ország elmaradottabb részein, így a Csereháton is, még koncentráltabban jelentkeznek a problémák. Cserehát leszakadása korántsem újkeletű. A térség, adottságok híján, több évszázada nem találja az érvényesüléshez vezető utat. Jó termőföld, ásványkincs, koncentrált munkaerő hiánya, valamint a centrumoktól való távolsága mindvégig a fejlődés gátja volt. Mára a térség elmaradottsága elmélyült és állandósult. Nincs munka, a tömegközlekedés még elemi szinten sem működik, az utak lerobbantak, az infrastruktúra hiányos, szolgáltatások nincsenek, intézmények csak hébe-hóba. E körülmények teljesen ellehetlenítik a cserehátiakat, a munkanélküliség itt az egyik legnmagasabb az országban. A hagyományosan aprófalvas térség belső részében a kistelepülések egyharmada zsákutcás falu. G. Fekete Éva vezetésével végzett felmérése szerint (Cigányok a Cserehát-Hernád-Bodva vidékén) e települések 98 százalékában nincs egészséges ívóvíz, sem csatorna. Szegregációs örvény Sajátos, kettős folyamat játszódik le a térségben. Akinek van módja és lehetősége, élhetőbb településekbe, régiókba menekül, helyükre pedig a végképp talajt vesztett, elszegényedett lakosság érkezik. Így mind több, a legszegényebbek lakta, elslumosodó terület alakul ki. A gazdaságilag prosperáló területekről folyamatosan kiszoruló cigányság is egyre nagyobb arányban telepedik le e élhetetlen területeken. Az ördögi kör beindul, a szegregációs folyamat felgyorsult. „A Csereháton és az Ormánságban, de az ország északkeleti, keleti és déli peremvidékének aprófalvas területein is – már nemcsak
45
etnikai gettókká váló településrészekről és településekről, hanem gettósodó térségekről beszélhetünk. „ írja Ladányi János egyik tanulmányában. Az egykoron a nehéziparban, építőiparban és a mezőgazdaságban - jellemzően a ranglétra legalján, segédmunkásként – dolgozó vidéki romák a rendszerváltás idején elsőként kerültek az utcára és mára végérvényesen „kizuhantak” a társadalomból. Többségük az ország legsötétebb, leglehetetlenebb bugyrain tengetik napjaikat, mind messzebb kerülve az élhetőbb élet esélyeitől és lehetőségeitől. A csereháti romák mára a gazdaság minden szektorából kiszorultak. A tradicionális kézműves és kisipari foglalkozásokra már rég nincs szükség, az egykoron ingázóknak nincs hova bejárniuk, ha lenne hova, a megszűnő járatok híján nincs mivel. A kör itt bezárul. A manapság zárt etnikai tömbökben élő cigányság gazdasági és szociális ellehetetlenülése végérvényesnek bizonyul. A társadalomtól való teljes elszigeteltség és kirekesztettség közepette szegénységük állandósul és újratermelődik. Így a felnövekvő nemzedéknek esélye sincs egy jobb és emberibb élethez. Regionális roma rendőr konferencia volt a Hajdúságban (RomNet, 2009. április 23.) Tovább folytatta regionális roma konferenciáját a rendőrség. Ezúttal a hajdúságból gyűjtötték egybe a térség roma referenseit, kisebbségi vezetői. A legfelsőbb rendőri vezetés és cigányság közötti csúcstalálkozó most Debrecenben tartották. Első alkalommal, még március 19-én Miskolcon tartottak hasonló rendezvényt. A roma lakosok sérelmére elkövetett jogsértések kezelésével kapcsolatban szervezett akkori, országos rendőrfőkapitány által szervezett találkozón az észak-magyarországi régió kisebbségi önkormányzati vezetői mellett polgárőrök és a két legnagyobb parlamenti párt roma származású országgyűlési képviselői is megjelentek. Makula György őrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a RomNetet arról tájékoztatta, hogy regionális szinten szerdán tovább folytatódott a roma lakosság sérelmére elkövetett jogsértések kezelése, megelőzése érdekében indított együttműködés. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságon a rendőrség, a polgárőrség és a roma kisebbség együttműködésének áttekintése, megújítása, továbbá a veszélyeztetett közösségek védelmének racionalizálása érdekében regionális munkaértekezletet tartottak. A rendezvény keretében a résztvevők megvitatták a roma kisebbséget ért jogsértések megelőzésének lehetőségeit, nagyobb számban történő szerepvállalásukat a polgárőr szervezetekben, valamint a rendőrséggel történő hatékonyabb együttműködés lehetséges formáit, gyakorlatát. A konzultáción részt vett Teleki László országgyűlési képviselő, romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, Csóra György az Országos Polgárőr Szövetség alelnöke, Samu István vezérőnagy, az országos főkapitány-helyettese és Makula György őrnagy, az ORFK szóvivője, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei és a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságok képviselői, a megyei polgárőrvezetők, az érintett megyék cigány kisebbségi önkormányzatainak vezetői, delegált tagjai, valamint az érintett megyék polgárőr szervezeteinek vezetői. rObama Roma területőrség indul Miskolcon Hírszerző Észak-Magyarország/FH 2009. április 23.) A program, amelyet Lakatos Attila, borsodi cigány vajda segítségével dolgozott ki az önkormányzat, hatvan embernek adna munkát. Májusban kezdhetik meg munkájukat a roma származású területőrök Miskolcon. Az áprilisi közgyűlési ülésen ugyanis a testület elfogadta az Orosz Lajos alpolgármester által beterjesztett közfoglalkoztatási programot, amelynek része a területőrség felállítása. A program, amelyet Lakatos Attila, borsodi cigány vajda segítségével dolgozott ki az önkormányzat, hatvan embernek adna munkát. Az őrök feladata a rend fenntartása lesz a város legkritikusabb területein: a Lyukóvölgyben, a "számozott utcákban", és a Bábonyibércen.
46
A szolgálatot huszonnégy órában, ötös csoportokban végzik majd. Fegyver nem lesz náluk, csak adóvevő és telefon - mondta el Orosz Lajos az Észak-Magyarországnak. A tagokat már kiválasztották, alapfeltétel volt a büntetlen előélet. A területőrség munkája a városnak évente 18 millió forintjába kerül, a fennmaradó összeget az állam fedezi. Megtartotta első ülését az Európai Roma Platform RomNet, 2009. április 25. A cseh uniós elnökség rendezésében megtartotta első ülését az "Európai Roma Platform". A testület prágai ülésén Járóka Lívia az állam- és kormányfők erőteljesebb szerepvállalását sürgette a romák társadalmi befogadását célzó uniós stratégiával kapcsolatban.Prágában, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Csehország fővárosában tartotta alakuló ülését az Európai Roma Platform. Az Európai Bizottság és a cseh kormány közös szervezésében megrendezésre kerülő értekezleten Járóka Lívia, a Fidesz-MPSZ néppárti képviselőnője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi demográfiai kihívások és a társadalmi kohézió megbomlásával fenyegető elszegényedés, valamint a pénzügyi válság és az arra adott elhibázott válaszok miatt a romák sikeres gazdasági-társadalmi integrációja jelenti Európa jövőjének egyik kulcskérdését. A képviselőnő elmondta, hogy végig kell vinni azt paradigmaváltást, melynek során az anti-diszkriminációs és emberi jogi megközelítés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell kapjanak a gazdasági és pénzügyi kérdések is. Járóka szerint fontos tudatosítani a többségi társadalomban, hogy a romák társadalmi befogadása nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem az minden ország jól felfogott gazdasági érdeke. A képviselőnő szerint az eddigi nemzetközi kezdeményezések felemás eredményeiből levonhatjuk azt a tanulságot, hogy világos elkötelezettség, megfelelő költségvetési ráfordítás és egyértelmű jogszabályi kötelezettség hiányában a hangzatos politikai jelszavak sosem válnak valósággá. Csak az Európai Unió biztosíthatja a szükséges jogi alapokat, melyek révén a tagállami kormányok akár szankciók alkalmazásával is rákényszeríthetőek lennének saját vállalásaik betartására - mondta a képviselőnő. Járóka a hatályban lévő jogszabályok nem kielégítő alkalmazására is felhívta a figyelmet. Elmondta,hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni szabályokról például gyakran éppen az érintettek tudnak a legkevesebbet és amint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének legújabb jelentéséből is kiderül, riasztóan alacsony a panasszal élők száma. Az ülést követően, Vladimir Spidla foglalkoztatásért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztossal, valamint Michael Kocab emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős cseh miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Járóka Lívia a Roma Platform jelentőségét méltatta. A képviselőnő hangsúlyozta, hogy a Bizottság partnereként az Európai Parlament volt mindig is a romák társadalmi befogadásáért folytatott munka "zászlóshajója", a sikernek azonban elengedhetetlen feltétele az Európai Tanácsnak, mint az EU csúcsszervének az erőteljesebb szerepvállalása is. Járóka kiemelte, hogy a Platform megalakulása fontos előrelépést jelent, amely biztosíthatja a félévente váltakozó uniós elnökségek közötti folyamatosságot és lehetőséget nyújthat egy hosszú távú, pártokon és ciklusokon átívelő cselekvési terv kialakítására. Mint ismeretes, tavaly szeptemberben, az Európai Bizottság szervezésében került sor az Európai Roma Csúcstalálkozóra, ahol José Manuel Barroso elnök "Európai Platformot" hirdetett meg a romák társadalmi befogadásának előmozdítására, amely a tagállamok, az uniós intézmények és a civiltársadalom közötti együttműködést lesz hivatott szolgálni a jövőben. Az Európai Tanács decemberben felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az alapvető jogok védelmével, valamint a nyomor és hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos politikáik tervezése és végrehajtása során vegyék figyelembe a romák sajátságos helyzetét, illetve, hogy a Bizottság 2010 elejéig tegyen jelentést az e téren elért eredményekről
47
Segítséget kap a leghátrányosabb helyzetben lévő 33 kistérség a "védett keretből" (Népszava online 2009. április 27.) Védett keretből több száz programhoz folyósítanak heteken belül fejlesztési forrást a 33 leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségnek. Erről beszélt a kormányfő az MSZP választmánya előtt. Bajnai Gordon azt mondta, a kormány válságkezelő programja a nyertesek Magyarországát teremti meg. A kormány válságkezelő programja a nyertesek Magyarországát teremtheti meg a bizalmatlanságtól, viszálytól sújtott, lefelé tartó országból. Így fogalmazott az MSZP országos választmányának ülésén Bajnai Gordon kormányfő. Mint mondta, lehet, hogy nem ez a világ legjobb válságkezelő programja, s az idő rövidsége miatt nincs minden részlete még teljesen kidolgozva, ugyanakkor a rövid távú válságkezelés mit sem érne, ha eközben nem tudnák az ország helyzetét hosszú távon stabilizálni. A program négy elemre bontható, az azonnali válságkezelő lépések mellett tartalmazza az egyensúlyteremtő, növekedésösztönző és bizalom-helyreállító intézkedéseket. A legsürgetőbb feladatok között Bajnai a munkahelyek megvédését emelte ki, és azt, hogy segíteni igyekeznek a vállalkozóknak, a bajba jutott devizahiteleseknek. Magyarország régóta többet költ, mint amennyit megtermel, talán kicsit túl korán hitte el, hogy „beérkezett a tutiba, az európai jólétbe” – fogalmazott a kormányfő, utalva arra, hogy az 1995-ös válság kezelése után sokan elhitték: az akkor megindult növekedés hosszú távon fenntartható. Magyarország növekedési képessége azonban lelassult, eladósodása pedig az elmaradt szerkezeti reformok miatt ismét megnőtt. A gazdasági világválság miatt az ország már-már az uzsorát idéző, nagyon magas kamatra kap csak hitelt. A program megvalósításával azonban a külföldi és belföldi befektetők láthatják, az ország olyan pályára állhat, amelynek végén az adósság csökkenni fog. Bajnai szerint a közvélemény¬kutatások azt igazolják, Magyarországon az emberek többsége tudja és elfogadja, hogy szükség van az ország gazdaságának kiigazítására, az egyensúlyteremtésre, és hogy ezekért mindenkinek áldozatot kell vállalnia. A miniszterelnök – akárcsak az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén is – ezúttal is szólt arról, hogy az egyes társadalmi csoportok részérdekeit alá kell rendelni az ország egésze érdekének. Megjegyezte viszont, hogy a válság kezelésekor is szükség van a legelesettebbekkel való szolidaritásra. Mindenkinek áldozatot kell tehát vállalnia azért, hogy ne szakadjon véglegesen ketté az ország – mondta. A legnehezebb sorsú egymillió magyart segíti majd, hogy a következő hetekben „szakmai programok százairól” döntenek, amelyekhez a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség „védett keretből” kérhetett támogatást, hogy a fejlettebb települések ne pályázhassák el előlük az uniós forrásokat. Bajnai emlékeztetett arra is, hogy az érintett kistérségekben magas a roma lakosság aránya. A miniszterelnök szerint bár a kormány mandátuma csak egy évre szól, mégis foglalkoznia kell a cigányság problémájával is, mert a romák integrációja nélkül az ország fejlődése nem lesz fenntartható. A kormányfő és a választmány konzultációja lényegesen hosszabbra nyúlt a tervezetnél. Bajnai Gordon az egyeztetésen mindvégig jegyzetelt, s úgy tudjuk, ígéretet tett arra, hogy a program végrehajtásakor tekintetbe veszik az észrevételeket. A zárt ülésen többen beszéltek arról, hogy több támogatást kell adni a kis- és középvállalkozásoknak, mivel – a foglalkoztatás fenntartásával – ők járulnak hozzá a gazdaság erősödéséhez. Az MSZP választmánya szerint a kormánynak kezdeményezőbbnek kell lennie a szociális krízis megoldásában, igazságosabb teherelosztásnak kell érvényesülnie – közölte a tanácskozás után Simon Gábor, a választmány elnöke. A testület egyetértett abban, hogy a válság legfontosabb tanulsága: az ország teljesítményétől nem független a szociális jólét. Csík Rita
48
Összefogtak a romák, rendet akarnak a cigányok Kaposváron (RomNet, 2009. április 26.) Inkább tanuljanak a gyerekek, meg itt focizzanak, mint hogy veszekedjenek. Nem igaz? Programot kell adni nekik. Igény van erre, biztosan! – hangzik az asszony érvelése fennhangon, és aligha lehetne vitatkozni a szavaival. Ugyanis valóban benépesült a Nádasdi utcai tér a szombati közösségi napon. Ki állítaná ezek után, hogy a roma családokat nem lehet megnyerni egy jó ügy érdekében? A városgondnokság, a kisebbségi önkormányzat és az Együd művelődési központ közösen pályázott és nyert az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium bűnmegelőzési pályázatán. A cél, hogy a Nádasdi utcában tisztaság legyen és a fiataloknak egy közösségi teret alakítsanak ki sportpályával, gondozott parkkal, fákkal, virágokkal. A focipálya füvesítése még hátra van, de a fákat elültették, a virágpalántákat is, és elkészült a labdafogó rács. A lakók pedig büszkék rá, és a telepet is megtisztították a szeméttől. Pénteken negyvenegy családot sikerült bevonni a szemétgyűjtő versenybe. Persze, a díjként felajánlott ajándékcsomagok is sokat nyomtak a latban, de a végeredmény mégiscsak biztató: 850 zsáknyi összegyűjtött hulladék. Bogdánné Harsányi Szilvia szerint az ilyen programok segítenek félretenni a családok közötti konfliktusokat, az pedig, hogy szebb lett a környezet, talán azokat is ösztönzi, akik eddig nem sokat tettek ezért. Hogy valóban közösségformáló ereje van az ilyen kezdeményezésnek, az szombaton is megmutatkozott, amikor a családi napra gyűltek össze a környékbeliek. Farkas Ferencné például három gyermekével érkezett. Szerinte mindenki örült ennek a lehetőségnek, és most sikerült megmutatni: az ittenieket is lehet mozgósítani egy-egy jó programra. – Sokan mondták, hogy ezt gyakrabban is meg lehetne csinálni – összegezte a sikert. Míg a focicsapatok szerveződtek a rangadóra, megérkeztek az ökölvívó-bemutató résztvevői. A sportolók produkcióját élénk figyelem kísérte. A gyerekek a kézműves sátor körül tolongtak, a leghosszabb sor azonban, nem kis meglepetésre, az egészségügyi sátor előtt kígyózott. Na jó, volt aki a tömeget látva azzal a felkiáltással állt be, hogy „mit lehet itt nyerni?”, de aztán végül ő is megmérette a vérnyomását, testzsírszintjét, sőt még a vércukor-méréshez szükséges tűszúrást is zokszó nélkül viselte. Aztán ki-ki büszkén mutatta frissen szerzett kiskönyvét, amelyben a mérési adatokat rögzítették a védőnők. A zene dübörgött, volt, aki még táncra is perdült, az ég és a jókedv is felhőtlennek tűnt. És csata valóban csak a focipályán volt. Sonline.hu
A legendás „Béla cigány” hegedűjét is kiállítják (Promenad - 2009. április 27.) A száz évvel ezelőtt elhunyt legendás hódmezővásárhelyi cigányprímás, Czutor Béla, vagyis „Béla cigány” több mint háromszáz esztendős hegedűjét is kiállítják a Tornyai János Múzeum április 30-án, csütörtökön 17 órakor nyíló helytörténeti tárlatán. A kiállításon a két világháború között szolgáló tekintélyes vásárhelyi polgármester, Soós István személyes dokumentumai között pedig közszemlére kerül egy különleges forrásnak számító „érettségi találkozó szerződés” is. Soós István 1880-ban érettségizett, majd a budapesti tudományegyetemen jogot végzett. Ott mások mellett Szilágyi Dezső igazságügy miniszter tanítványa volt. 1918. októberében, az őszirózsás forradalom küszöbén választották meg Hódmezővásárhely polgármesterévé. Városvezetői működésének másfél évtizede alatt a délalföldi település modernizálódott; utakat építettek és több tízezer csemetét ültettek. Polgármestersége alatt tizenegy új iskola, három óvoda és két napközi otthon létesült, ekkoriban épült a városi partfürdő is. A világgazdasági válság éveiben úgynevezett ínségmunka keretében közel 10 ezer embert foglalkoztattak, s láttak el élelemmel.
49
A tekintélyes polgármester kiállításra került személyes dokumentumai között felbukkan egy a történészek által eddig nem ismert forrás is. A kutatók sem ismertek korábban olyan dokumentumot, amelyben az érettségiző diákok szabályos szerződést kötöttek arra vonatkozóan, hogy tíz év múlva újra összejönnek és megvitatják az eltelt évek tapasztalatait. A szerződő felek vállalták, hogy csak rendkívüli ok – halál, betegség – állhatja útját a találkozó létrejöttének. Czutor Béla, Béla cigány muzsikus család sarja, apja vezérprímás, anyai nagyapja klarinétos volt. Balázs Kálmán, a híres pesti cigányprímás fényes sikert ígért Béla cigánynak a fővárosban, ám ő mégis ragaszkodott szülővárosához, Hódmezővásárhelyhez. Czutor Béla baráti kapcsolatot ápolt a másik legendával, Dankó Pistával és az országszerte ismert Erdélyi Náci szegedi cigányprímással. A most nyíló tárlaton az érdeklődők láthatják Béla cigány 322 éves dél-tiroli készítésű, máig jó állapotban lévő hegedűjét is. A Tornyai-múzeum június 14-ig látható kiállításán további elismert vásárhelyi polgárok személyes dokumentumait - okleveleket, kitüntetéseket, ódon fotókat - is megtekinthetnek az érdeklődők.
Ma temetik a romák elleni támadássorozat ötödik áldozatát (Hírszerző MTI 2009. április 29.) A tiszalöki köztemetőben rendezett szertartás egyben demonstráció is lesz, több ezer embert várnak. Szerdán temetik a tiszalöki gyilkosság roma áldozatát, Kóka Jenő 54 éves gyógyszergyári gépkezelőt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros köztemetőjében. A férfit, akit április 22-én este, éjszakai műszakba indulása előtt házának udvarán lőtt agyon egy lesben álló ismeretlen, református szertartás szerint temetik el. A gyászszertartást Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese vezeti. Búcsúbeszédet mond Iványi Gábor metodista lelkész is. A temetésre több ezer embert várnak, s a szertartás egyben a rasszizmus elleni demonstráció is lesz. Közéleti emberek és magánszemélyek helyezik el a tiltakozás fehér szegfűjét a koporsónál és a sírnál. Kóka Jenő a romák elleni támadássorozat ötödik áldozata, korábban Tatárszentgyörgyön egy ötéves kisfiút és édesapját, míg Nagycsécsen egy testvérpárt gyilkoltak meg hasonló körülmények között ismeretlenek.
Miért nem sikerült megakadályozni a cigányság leszakadását? (Czene Gábor Népszabadság 2009. április 28.) A semminél több, a valaminél kevesebb. A romák eddig körülbelül ennyit profitáltak a nekik szánt kormányzati programokból. A rendőrök tíz százaléka raszszista, további csaknem háromtizede előítéletes a cigányokkal szemben. Nagy részük szerint a romákra jellemző a dögevés és a vérfertőzés. A cigánysággal kapcsolatban a rendőröknek csupán egy(!) százaléka tud pozitív tulajdonságot említeni - ezek egy 1996-ban készített hazai felmérés eredményei. Az adatok alighanem a rendőri vezetőket is sokkolták. Pintér Sándor akkori országos főkapitány még abban az évben ösztöndíjat írt ki a roma középiskolások rendőrré válásának támogatására, és megtiltotta, hogy a körözésekben - kivételektől eltekintve - szerepeltessék az etnikai hovatartozásra való utalást. Rendszeressé váltak a roma-rendőr (igaz, főként csak focimeccsek formáját öltő) összejövetelek, a rendőrök képzésébe beépítették a cigányságról szóló ismereteket. Az időről időre kirobbanó botrányok azonban arra utalnak, hogy az előítéletességet távolról sem sikerült felszámolni a rendőrségnél. Nem pusztán elszigetelt esetekről van szó. Pár éve például a Holdudvar néven futó belső rendőrségi honlapon jelentek meg durván rasszista, cigányellenes kirohanások: a hozzászólók rendőrök vagy rendőrségen dolgozó alkalmazottak voltak. Nemrégiben a miskolci főkapitány cigányozó komoly következmények nélkül maradt - kijelentései bizonyították, hogy a "felsőbb körök" sem mentesek a szalonképtelen nézetektől. A cigányok leszakadása és az egyre nyíltabb formát öltő cigányellenesség miatt természetesen nem lehet kizárólag a rendőrséget felelőssé tenni.
50
A kilencvenes évek közepe táján még úgy látszott, jó esély van egy olyan kormányzati romapolitika kialakulására, amely lassacskán megvalósítja a cigányság sokat emlegetett társadalmi integrációját. Kiépült a kisebbségi önkormányzati rendszer, megalakult a cigány közalapítvány, a kormány középtávú roma intézkedési csomagot fogadott el. Nem mellékesen, megerősödtek az emberi jogi szervezetek is. Az azóta eltelt több mint tíz év viszont egyik csalódást hozta a másik után. A követhetetlenül változó tárcaközi bizottságok, államigazgatási átszervezések eleve lehetetlenné tették, hogy a nagy nekibuzdulással meghirdetett elképzelésekből "kormányzati ciklusokon átívelő" (és számonkérhető) programok váljanak. Bár a Fidesz időközben választási szövetségre lépett a legnagyobb cigány szervezettel, a Lungo Drommal, ez a lépés nem járt a roma elit politikai súlyának növekedésével. A cigány kisebbségi önkormányzatokról kiderült, hogy megfelelő pénz, hatáskör - nem utolsósorban: kellő számú rátermett roma vezető - hiányában képtelenek betölteni az erős érdekképviselet szerepét, ellenben akaratlanul is hozzájárulnak a rendszerváltás táján kialakult roma civil önszerveződés gyengítéséhez. A mindenkori kormányzatnak nem sikerült megakadályoznia a hátrányos helyzetű falvak, városrészek, térségek gettósodását. A telepfelszámolási program csökevényes maradt, az iskolai esélyegyenlőség ügye megfenekleni látszik a gazdasági és politikai érdekek szövevényében. A romák tömegeit a válság kitörése előtt sem sikerült tartós munkahelyhez juttatni - hát még most. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az utóbbi években megszerveződött új szélsőjobb tudatosan és szisztematikusan igyekszik építeni a cigányellenességre. A közhangulatot ismerve egyáltalán nem kizárt: önmagában ennyi is elég ahhoz, hogy egy ilyen párt, nevezetesen a Jobbik, átlépje a parlamenti küszöböt. NZZ: a válság még nehezebbé teszi a kelet-európai romák helyzetét (Vas Népe - 2009. április 28.) Bécs (MTI) - A pénzügyi válság még nehezebbé teszi a kelet-európai romák életét; Magyarországon a társadalmi békét veszélyezteti, hogy a válság közepette kiéleződött az etnikai konfliktus - írta keddi számában a Neue Zürcher Zeitung. Különböző mértékben haladt előre a romák társadalmi integrációja Kelet-Közép-Európa országaiban. Magyarországon néhány szomszédos országhoz képest magas az intézményesített integráció szintje, ugyanakkor a társadalmi békét veszélyezteti az etnikai konfliktus kiéleződése - vélekedett a tekintélyes konzervatív svájci lap. A cikk szerzője felidézte a február 23-i tatárszentgyörgyi kettős gyilkosságot, amelyről megállapítja: megfigyelők szerint a romák elleni támadások sorába illeszkedik. A támadásokat szélsőjobboldali csoportok fellépése kíséri - tette hozzá. A Legfelsőbb Bíróság betiltotta a Magyar Gárda Egyesületet, amely elhatárolódik a romák elleni támadásoktól, ugyanakkor a "cigánybűnözés" elleni fellépést követel - áll a cikkben. Ez az általánosító és hátrányosan megkülönböztető kifejezés heves vitákat váltott ki az elmúlt hónapokban, részben a három kézilabdás elleni, egyikük halálával végződő veszprémi támadás miatt. A cikk Kállai Ernő kisebbségi ombudsmant idézte, aki szerint "hidegháborús" hangulat uralkodik Magyarországon. A nyomás alatt álló kormány törvényt akar elfogadtatni a gyűlöletbeszéd által történő uszítás betiltásáról, amit azonban az ellenzék csak vonakodva támogat. Magyarországon túl nagy becsben tartják a sokáig nélkülözött szólásszabadságot, és túl széles körben terjedt el az általánosító romaellenes közbeszéd - állapítja meg a zürichi újság. Példaként idézte az egykor liberális Magyar Hírlapot, amely az új tulajdonos alatt jobboldali radikális harci orgánummá vált, s amelynek egyik szemleírója leírhatta a következőket: "A romák nem emberek, hanem állatok." Mindamellett Szlovákiával, Romániával és Szerbiával összehasonlítva magas az intézményesített integráció szintje Magyarországon. Egyedül ebből az országból kerültek be roma képviselők az Európai Parlamentbe, és a nagy pártok soraiban is találni roma politikusokat - mutatott rá a cikkíró. Boszniában a romák messzemenő integrációja figyelhető meg, ami a szocialista iparosításra és arra vezethető vissza, hogy a hetvenes években sokan dolgoztak vendégmunkásként Nyugat-Európában - idézte Brigitte Mihókot, a berlini műszaki egyetem antiszemitizmus-kutató intézetének munkatársát. Szlovákiában a lakosság 8-10 százalékát alkotják a romák, még sincs egy roma képviselő sem a parlamentben. Emellett magas a munkanélküliség és az analfabetizmus
51
szintje, nyugat-európai mércével gyakran elképzelhetetlen szintűek az életkörülmények. Romániában vegyes a helyzet: a kirívó gazdagság mellett a mély szegénység is megtalálható a roma lakosság körében. A romák parlamenti képviselete biztosított, de nagyobb arányú is lehetne, ha nem akadályoznák ezt belső nézeteltérések. Bár a több mint tízmilliós roma és szinti népesség a legnagyobb kisebbség az Európai Unió határain belül, Brüsszel eddig kevés eredményt mutatott fel legszegényebb polgárait érintő társadalmi problémák kezelése terén. Eddigi roma-programjai csak "papírtigrisek" voltak, mivel semmiféle ellenőrző szerv nem szavatolja a programok megvalósítását - vélekedett Mihók.
Horváth Csaba: nem zárjuk gettóba a roma kultúrát (stop 2009. április 29. Forrás: OS) Roma szervezetekkel egyeztetett Horváth Csaba főpolgármester-helyettes a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ létesítéséről. A Fővárosi Cigány Önkormányzat támogatja és üdvözli a közel egy milliárd forintból megvalósuló új központ tervét - derül ki egy közleményből. Horváth Csaba Humán Várospolitikai Főpolgármester-helyettes kezdeményezésére egyeztetést tartottak a Fővárosi Cigány Önkormányzat, a kerületi cigány önkormányzatok és több roma érdekvédelmi és civil szervezet képviselőinek részvételével a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) létesítéséről. A főpolgármester-helyettes az ülés elején kezdeményezte, hogy a résztvevők néma felállással emlékezzenek az elmúlt időszak rasszista indíttatású bűncselekményeinek áldozatai előtt. Felvezetésében Horváth Csaba utalt arra, hogy a jelenlegi feszült helyzetben két dolog árthat igazán: "a többségi társadalom segítő szándékának visszautasítása és a romák közti belső széthúzás fokozása". A főpolgármester-helyettes elmondta: "Ma minden eddiginél nagyobb szükség van a szimbolikus, demonstratív lépésekre, és a FROKK létrehozása ilyen kezdeményezés." Makai István az FCÖ elnöke - mint a törvény által a fővárosi önkormányzat számára kötelező egyeztetésre kijelölt partner - a kerületi cigány önkormányzatok többségének, valamint több roma civil szervezet írásos támogató nyilatkozata birtokában kijelentette: az FCÖ méltónak és nagy előrelépésnek tartja a FROKK létrehozását. Elmondta, szakmailag megalapozott, hogy az intézmény a VIII. kerületi Szentkirályi utca 7. szám alatti volt iskolaépületben működjön. Horváth Csaba a Phralipe, a Roma Parlament és a Roma Polgárjogi Alapítvány képviselőinek felvetésére, miszerint az épület nem alkalmas helyszín egy országos roma kulturális központ, levéltár, múzeum és könyvtár befogadására kifejtette: "A fővárosnak nem feladata, hogy egy országos léptékű intézményt hozzon létre. Ugyanakkor magam is támogatom, empatikus vagyok és minden segítséget megadok, hogy az elkövetkező években megvalósuljon a magyar romák több mint egy évszázados álma, egy országos roma kulturális központ létrehozása, viszont hasonló megértést szeretnék minden roma szervezettől a FROKK létrehozásával kapcsolatban. A főváros célja az, hogy meglévő roma oktatási és kulturális intézményei megfelelő és a százezres fővárosi roma népesség súlyához méltó körülmények között működjenek." Horváth Csaba kifejtette, hogy a FROKK három telephelyen fog működni: megmarad a Napház kulturálisszínházi funkciója, tovább működik a fonyódi üdülőtelep és a Szentkirályi utcában a fő hangsúly az oktatási és esélyegyenlőségi funkciókon lesz, de az épület alkalmas lesz a roma kultúra bemutatására is. Budapest célja az, hogy belátható időn - egy-másfél éven - belül minőségi fejlődést érjen el a fővárosi roma intézmények működési körülményeiben, és nem szeretne újabb évtizedet várni egy országos intézmény létrehozására. Azon felvetésekre, miszerint a VIII. kerület a palotanegyednél megfelelőbb környezetben, jobb ingatlant tud felajánlani, a főpolgármester-helyettes elmondta: "Annak ellenére, hogy erről semmilyen hivatalos döntése nincs a kerületnek, és a meghívás ellenére sem képviseltették magukat a mai egyeztetésen, a csütörtöki közgyűlési határozat tervezetébe kiegészítésként bekerül, hogy a szóba jöhető ingatlanokat megvizsgálja a Fővárosi Önkormányzat: valóban alkalmasak-e egy ilyen intézmény befogadására, és más helyszínen kialakítandó kulturális központra elegendő-e a 900 millió forint." A közgyűlés csütörtökön elvi döntést hoz az időveszteség elkerülése érdekében a FROKK Szentkirályi utcai létesítménye tervezésének megkezdéséről, ezzel párhuzamosan megvizsgálja a többi felmerülő lehetőséget is. Horváth Csaba kijelentette: "Azért választottuk a Palotanegyedet, ahol a Nemzeti Múzeum, a Magyar Rádió, az Olasz Intézet, a Szlovák Intézet, a Szabó Ervin Könyvtár és több reprezentatív épület található, mert rangot akarunk adni a fővárosi roma kultúrának a környezet kiválasztásával. Üzenet értéke van a helyszínnek: a
52
fővárosi roma kultúrára büszkék vagyunk, azt akarjuk, hogy romák és nem romák egyaránt térjenek be ide, ismerjék meg a többségi társadalom tagjai is a budapesti roma hagyományokat. Egy dolgot nem szeretnénk, és ezt hangsúlyozni akartuk a helyszínválasztással: gettóba zárni a roma kultúrát. Alapelvünk az is, hogy csak fővárosi tulajdonban lévő épület jöhet szóba." Befejezésül a főpolgármester-helyettes közölte tárgyalópartnereivel, az épület minden roma szervezet előtt nyitva áll, tekintsék meg, ismerjék meg a benne lévő lehetőségeket, és természetesen további egyeztetéseket fog kezdeményezni velük a kérdésben.
"Itt nem számít, ki a cigány" (Figyelőnet Balla István - Horváth Balázs 2009. április 30. - részlet) „Az iskolánk az igazságról szól. Itt nem számít, ki cigány, ki nem. Ki szegény, ki gazdag. Itt mindenki lehetőséget kap” – fogalmazta meg egy diák a berettyóújfalui művészeti iskola lényegét. Az Igazgyöngy tanulói sorra nyerik a nemzetközi és hazai képzőművészeti elismeréseket. Előfordul, hogy egy mélyszegénységben élő kisdiák az alkotása eredményeképp Portugáliába utazhat díjat átvenni. Bár Debrecenig már sztrádán mehetünk, Budapesttől reménytelenül messzinek tűnik Berettyóújfalu. A hajdan szebb napokat látott kisváros és környéke ma hivatalosan az egyik legszegényebb kistérsége az országnak. A nagyobb üzemeket bezárták, a környék faluiban végképp reménytelen munkát találni. Kilenc éve itt működik alapítványi fenntartásban az Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A világ számos pontján díjat nyert a sajátos iskola, amely amellett, hogy rajzot, kézművességet, táncot tanít, egyfajta szociális intézményként is egyedülálló jelenség. Korszerű cigány népismereti segédanyag (MTI Budapest, 2009. április 17.) – Új cigány népismereti segédanyag lesz elérhető a 7-12. osztályos tanulókat oktató pedagógusok számára a Kurt Lewin Alapítvány honlapján (www.romapage.hu április 22-től. A segédanyag óravázlatokat, feladatokat, fogalommagyarázatokat, multimédiás eszközöket, gyűjtőmunkára és demokratikus vitára alkalmas módszereket egyaránt tartalmaz. A Kurt Lewin Alapítvány munkatársai országszerte olyan általános és középiskolák tanáraival vették fel a kapcsolatot, amelyekben már folyik cigány népismereti oktatás. Az oktatási anyag szerkesztői 30 pedagógussal a fent említett tanintézményekből egy hónapon keresztül kommunikáltak internetes fórum, valamint fókuszcsoportos beszélgetések keretében, majd összegezték az ott elhangzottakat. Cake Baly Olivio, a program koordinátora elmondta: az új segédeszköz jelentőségét az adja, hogy gyakorló szakemberek tapasztalataira építettek, amikor összeállították az anyagot. Az oktatási segédlet a roma történelem és kultúra tanításán kívül állampolgári és társadalmi ismereteket is tartalmaz. Olivio hangsúlyozta, hogy a cigány történelem és kultúra oktatása erősíti a cigány gyerekek identitását és a nem roma gyerekek pedig megtanulják többek között azt, hogy a szegénység és a cigányság között nincs összefüggés. Az aktuális állampolgári ismeretek tanulása fontos szocializációs tényező és a társadalmi jelenségek megértését segíti elő. A program koordinátora kiemelte a diákjogokat feldolgozó óravázlatot, amely során a roma és nem roma gyerekek megtanulják, milyen jogaik és kötelezettségeik vannak az iskolában. A segédanyag szintén fontos eleme a kidolgozott feladatok, amelyek demokratikus vitára és kritikus gondolkodásra fejlesztenek - tette hozzá. "A jelenlegi társadalmi helyzetben a pozitív cigány identitás, valamint a hiteles cigánykép kialakulása egyaránt fontos kihívást jelent a kisebbségi és többségi oktatás számára. A közbeszédben egyre inkább összemosódnak a hátrányos helyzetű csoportok jellemzésében a kulturális és a társadalmi tényezők. Fontos, hogy a középiskolás fiatalok meg tudják különböztetni a hátrányos élethelyzet és a cigány kultúra jelenségeit" nyilatkozták a segédanyag szerkesztői.
53
Romakérdéssé vált a beiratkozás Siófokon (Sonline 2009. április 18. 17:41 Kolumbán Tünde) Háborognak a siófoki szülők, mert sokak gyerekeit nem az általuk választott általános iskolába vették fel, hanem szigorúan a körzethatárokhoz ragaszkodva iskolázták be. Siófokon már-már romakérdés lett abból, ki melyik iskolába viszi a gyerekét. Felháborodást váltott ki, hogy a korábbi évekhez képest szigorúan a körzethatárok figyelembevételével vették fel a gyerekeket a város négy alapfokú oktatási intézményébe. Persze a szülők ezt már jó előre tudták, így az elmúlt időszakban tömegesen igényeltek ideiglenes lakcímkártyát gyermekeiknek, hogy a 6-7 éveseket ne a lakóhelyük szerinti, hanem a választott iskolába vegyék fel. Különösen a Kilitiben élők próbáltak menekülni attól, hogy a gyereknek a városrészben található iskolába kelljen járnia, mert a többség úgy vélekedik: problémás a suli, mert ott van a legtöbb roma diák. Az elmúlt két évben a Beszédes József Általános Iskola vált a legnépszerűbbé a szülők körében. Míg ott elvileg 62 elsősnek lenne hely, addig az ide jelentkezők száma meghaladta a 90 főt, Kilitibe azonban az oda tartozó 46 gyerekből mindössze 21-et irattak. A beiskolázás körüli felháborodást fokozta, hogy vannak olyan családok, akik valóban a Beszédes-iskola körzetében laknak, de az ideiglenes lakcímmel rendelkezők miatt az ő gyerekük másik, a lakóhelyüktől távolabb eső suliba került. Démuth Pál, a siófoki oktatási intézmények (SIOK) igazgatója azt mondta: kockázatos ez a folyamat, mert a Beszédes-túljelentkezés miatt a többi iskola létét sodorták volna veszélybe, ha nem veszik komolyan a körzethatárok szerinti beosztást. Így történt, hogy a leendő elsősöket a tényleges lakóhelyük szerinti iskolába vették fel. Az oktatási központot ráadásul az integrált iskolákra vonatkozó szigorú szabályozás is köti, hiszen a közoktatási törvény értelmében a 2009/10-es tanévben a város iskolái között nem lehet 15 százaléknál nagyobb eltérés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számában. – Nem hozhatunk létre szegregált iskolát sem egyik, sem másik irányban, mert az súlyos büntetéssel járna, az állami normatívát kockáztatnánk. Démuth Pál szerint alaptalanok a szülőknek a kiliti iskolával kapcsolatos félelmei, főleg, ha az ottani kiváló versenyeredményeket veszik figyelembe. Mint kiderült: antiszegregációs lépésként az elkövetkező években a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat arányosan helyezik el a négy iskolában. – Amúgy nevelési szempontból is az a helyes, ha minden iskola minden osztályában hátrányos helyzetű diákok is vannak. Arra a SIOK vezetői és Virág Erzsébet, a siófoki önkormányzat ifjúsági és oktatási referense sem talált magyarázatot, hogy a mostani iskolai beiratkozások miért váltottak ki ekkora „álnépvándorlást” Siófokon, amikor épp ez lesz az első évfolyam, amikor alig lesz halmozottan hátrányos helyzetű gyerek az iskolák első évfolyamain. Úgy tudjuk: Kilitiben a negyven leendő elsősből csak néhány cigány származású.
Rálőttek egy házra Táskán? (MNO 2009. május 6. Valószínűleg rálőttek egy épületre a Somogy megyei Táska községben, a rendőrség vizsgálja a történteket. A cigánysor utolsó házának tulajdonosa somogyi tudósítónknak elmondta, hogy két lövést adtak le az épületre még hétfő éjjel. Senki sem sérült meg. Buzás László marcali rendőrkapitány az MR1-Kossuth Rádiónak elmondta: a házon talált egyik nyom valószínűleg golyótól származik. Az alezredes hozzátette: mivel nem lehet kizárni, az ügyet úgy kezelik, mintha beleillene az elmúlt hónapok cigányellenes fegyveres támadásaiba.
54
A mezőkövesdi romák a miniszterelnökhöz fordulnak (Népszava online 2009. május 11.) Vállaljanak nagyobb terhet a közösből a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek, a mezőkövesdi romák ezért arra kérik a miniszterelnököt, hogy hasson oda, teljesüljön ezen követelésük - tartalmazza az a petíció, amelyet Bajnai Gordon miniszterelnöknek címeztek, és amelyet az MTI-hez is eljuttattak hétfőn. Farkas Félix a mezőkövesdi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke a petícióban felkérte a kormányfőt, hogy kérjen áldozatvállalást a multinacionális cégektől, "akik forint milliárdokat nem fizetnek be a közös kasszába, kérje meg az extraprofitot termelő magyarországi pénzintézeteket, vállaljanak nagyobb szerepet a közös teherviselésben". A magyar családok helyett kérjen többen azoktól, akiknek legfőbb gondja vagyonuk külföldre mentése volt fogalmazott a romavezető, aki azt is megjegyezte: céljuk elérése érdekében "ha kell, az egész országra kiterjesztjük kezdeményezésünket, nincs hová hátrálnunk, ezért minden, a demokráciában megengedett eszközt igénybe veszünk életünk és családunk védelme érdekében".
400 illegálisan működő iskola van az országban? (MTI 2009. május 11.) Négyszáz iskola működik illegálisan Magyarországon, mivel ennyi helyen tömörítik egy intézménybe a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket - mondta Mohácsi Viktória, az SZDSZ európai parlamenti (EP) képviselője Salgótarjánban hétfőn. Ez annak ellenére van így, hogy az esélyegyenlőségi törvény tiltja az iskolai szegregációt, és 2003 szeptemberétől érvényben van a közoktatási törvény deszegregációs passzusa - tette hozzá sajtótájékoztatóján Mohácsi Viktória. Kiemelte, hogy az iskolai szegregációt Salgótarjánban sem sikerült rendezni. Az SZDSZ roma származású EP-képviselője úgy fogalmazott: "Az, hogy illegálisan működik az önkormányzati fenntartású iskola Salgótarjánban, olyan tény, amit helyre kell hozni, ha nem megy politikai ráhatással, akkor jogi eszközökkel kell kicsikarni." Elmondta: Salgótarjánban roma szervezetek és a cigány önkormányzat vezetőivel kezdeményez együttműködést, hogy találkozósorozat eredményeként próbáljanak választ adni az antidiszkriminációs kérdésekre. Véleménye szerint az ország több pontján már elindított perek is megalapozzák a jogbiztonságot, és mint közölte, 12 ügyben már elsőfokú elmarasztaló ítélet is született. Annak kapcsán, hogy a pereket civil szervezetek indították, azt mondta: "Az, hogy civil eszközökkel vívjuk-e ki a roma gyerekek gyermekjogait vagy politikai eszközökkel, teljesen mindegy az én értelmezésem szerint". Arra a felvetésre, hogy az integráció kérdésében eltérő az oktatási szakemberek véleménye is, Mohácsi Viktória úgy reagált: "Ez nem vita kérdése, az APEH-nál sem kérdés, hogy befizetjük-e a személyi jövedelemadónkat, vagy sem. Ez a törvény, ezt mondta ki a közoktatási törvény, a törvényt be kell tartani."
A szülőket is nevelik a Csallóköz úti oviban (Szoljon - 2009. május 12.) Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepli idén májusban a szolnoki Csallóköz úti óvoda. A nevelési intézményt azonban nem csupán fél évszázados jubileuma miatt érheti elismerés. Az intézményben kilencven százalékban roma gyermekeket nevelnek. — Nekem a fiaim is ide jártak, s most Rebeka lányom is a Csallóköz úti oviban nevelkedik — mondja Vígh Józsefné. Az anyuka teljesen elégedett az itt zajló munkával. — Ha a gyermekeim most megértik a kisebbség törekvését, célját, s ha megismerik a romakultúrát, felnőtt korukban a másság elfogadása, az alkalmazkodó képesség nem fog számukra gondot okozni — állítja Víghné, akinek gyerekei nem a kisebbséghez tartoznak.
55
A roma szülők pedig azzal bizonyítják, hogy elégedettek az intézményekkel, hogy az ovi által szervezett programokat sűrűn látogatják, a nevelőktől érdeklődnek gyermekeik fejlődése iránt, illetve a szülői elégedettségi felméréseken rendre kitűnőre értékelik az itt zajló munkát. Az oviban sajátos pedagógiai programmal nevelik a gyermekeket. — A Csallóköz úti 73 férőhelyes intézménybe hozzávetőlegesen 90 százalékban roma származású gyermekek járnak — szólaltattuk meg Ferenczné Teleky Évát, a Szolnok Városi Óvodák vezetőjét. — Az elmúlt tíz év alatt ezt az arányt nem sikerült megváltoztatnunk, de most már nem is törekszünk rá. Olyan nevelési programot dolgoztunk ki erre az intézményre, amelyre az Oktatási Minisztérium és az esélyegyenlőségi szakértő egyaránt elvi támogatását adta. A program, mint mondtam, sajátos. Ráerősítünk a gyermekek nevelésénél arra, hogy mind jobban őrizzék meg a romakultúrát, és minél jobban ismerjék meg a magyarság kulturális értékeit. Az a tapasztalatunk, hogy a saját környezetükben tudjuk a leghatékonyabban a szocializációs és egyéb, a társadalmi normáknak megfelelő értékeket átadni. Az a tervünk, hogy a közeljövőtől a magyar mellett lovári nyelven is folytatunk óvodai nevelést. Mindehhez természetesen a családok támogató magatartása is szükséges. Ma már ott tartunk, hogy az ötödik évtől kötelező óvodai ellátás előtt, már három esztendősen beviszik a Csallóköz úti oviba a romaszülők a gyermekeiket. Az óvodával kapcsolatos jövőképünkben az úgynevezett nyitott óvoda modellt szeretnénk megcélozni, amely az óvodai nevelésen túl tulajdonképpen szociális és kulturális integráló szerepet is vállal a térségben: szeretnénk a családokat, az anyákat jobban bevonni, elképzeléseink szerint klub-szerű formában szívesen szerveznénk számukra gyermeknevelési, háztartásvezetési, életvezetési, konfliktuskezelési témákban szakértők bevonásával előadásokat, tapasztalatcsere lehetőségeket. Meggyőződésünk, hogy a „jó példát” szívesebben veszik át egymástól ezek a családok. Kollégáimmal együtt úgy véljük, hogy az itteni folyamat sokkal hatékonyabb a jövőre nézve a „cigány—magyar” egymás mellett élés kapcsán, mint bármely, kikényszerített integrációs törekvés. Ezt a munkánkat többek között logopédus, fejlesztő pedagógus és pszichológus is segíti — hangsúlyozta Ferenczné Teleky Éva. „Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld” — ezt a Mécs Károly idézetet választottuk óvodánk nevelési programjának mottójául — beszélt munkájukról Erdei Tünde tagóvoda vezető. — Intézményünkben a négyévente felülvizsgált programunkat úgy alakítottuk ki, hogy az a szülői nevelést egészítse ki, kompenzálja, ezáltal az esélyegyenlőség biztosítását célozza meg — hangsúlyozta. — A művészeteken keresztül közvetítjük számukra a cigánykultúra értékeit. Kollégáimmal gyűjtő és kutató munkát végeztünk azért, hogy óvodásaink ismerjék meg az autentikus cigány zenét, cigány írok és költők verseit, meséit. Az óvodai rajzolás, festés szervezésekor törekszünk arra, hogy megismerjék a sajátos szín- és formavilág szimbólumait. Alkotásaikból kiállításokat rendezünk. Az alkotásokon keresztül igyekszünk megtapasztaltatni velük a saját tulajdon, az „enyém—tiéd” fogalmát. Azt szeretnénk, ha büszkék lennének a cigány kultúra értékeire. Azt már Tótáné Tóth Éva tanügyigazgatási igazgató-helyettes tette hozzá, hogy a Csallóköz úti óvodát gyermek központúság, a másságot természetes módon elfogadó családorientált szemlélet jellemzi. Azok a gyermekek, akiknek arra szükségük van képességbeli hátrányaik csökkentése érdekében helyben biztosított az egyéni képességfejlesztés. Fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus konduktor, óvodapszichológus látja el az egyéni fejlesztést, és segítik az óvodapedagógusok mindennapi fejlesztő munkáját. Az óvodában az óvodás gyermekek mellett jelen vannak a sajátos élethelyzetbe került, sok esetben a szülői szerep bizonytalanságával küzdő fiatal szülők. Itt találkoznak először a szülői mivoltjukból fakadó társadalmi elvárással, itt tanulják meg gyakorolni a szülői jogok és a kötelességek összehangolásának módját. Dr. Kormosné Szombati Márta esélyegyenlőségi koordinátor arról szólt, hogy szakemberek bevonásával fórumokat, nyílt családi rendezvényeket, egészségnevelési programokat tartanak az ide járó apróságok szüleinek, melyeken életvitel-tanácsadásokkal szolgálnak. Tímár Lászlónétól, a Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi felelősétől pedig azt tudtuk meg, hogy a gyermeknevelési helyzetek és tanácsadások, megsegítések feltételezik az óvoda és a család közötti bizalmi és kölcsönös érzelmi alapot. A szakemberek hangsúlyozták: a családorientált szemlélet és a szülő szerep fontos, hiszen a gyermekek számára az első és legfontosabb szocializációs színtér az óvoda.
56
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Anti-diszkriminációs programok támogatása a médiában - Roma és fogyatékkal élő személyek média képzése és foglalkoztatása / TÁMOP-5.5.4.A-09/1 Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Határidő: 2009. július 20. Tárgy: roma és fogyatékkal élő személyek média-képzése és foglalkoztatása Pályázhat: magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység, valamint az alábbi KSH besorolás alá tartoznak: - egyéb egyesület (KSH 529), - közalapítvány (KSH 561), - egyéb alapítvány (KSH 569), - egyesülés (KSH 591), - közhasznú társaság (KSH 57), illetve a 2007. július 1-jét követően átalakulással létrejövő közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaságok (Kft., Zrt., Bt., Kkt. (KSH 599, KSH69) A konstrukció célja a diszkriminációval fenyegetett közösségek társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítése. E cél elérése érdekében a konstrukció kettős megközelítést alkalmaz: egyrészt a médiumokban alulreprezentált romák és fogyatékkal élők média szakmákra való képzését célozza, másrészt olyan hiteles, pozitív média-képet kialakító médiaműsorok, termékek megjelentetését ösztönzi, amelyek elősegítik a társadalmi szemléletváltást, csökkentik a társadalmi előítéletességet és diszkriminációt, ezáltal növelik a társadalmi befogadást. A pályázati feltételekkel, tudnivalókkal kapcsolatosan információkat az NFÜ honlapján talál (http://www.nfu.hu), felvilágosítást pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség telefonos ügyfélszolgálata nyújt. Az NFÜ ügyfélszolgálatának kék száma: 06-40-638-638. Anti-diszkriminációs programok támogatása a médiában - A diszkrimináció csökkentésének elősegítése a médián keresztül / TÁMOP-5.5.4.B-09/1 Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Határidő: 2009. július 20. Tárgy: anti-diszkriminációs programok támogatása Pályázhat: a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység, valamint az alábbi KSH besorolás alá tartoznak: - egyéb egyesület (KSH 529), - közalapítvány (KSH 561), - egyéb alapítvány (KSH 569), - egyesülés (KSH 591), - közhasznú társaság (KSH 57), illetve a 2007. július 1-jét követően átalakulással létrejövő közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaságok (Kft., Zrt., Bt., Kkt. (KSH 599, KSH69) A konstrukció célja a diszkriminációval fenyegetett közösségek társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítése. E cél elérése érdekében a konstrukció kettős megközelítést alkalmaz: egyrészt a médiumokban alulreprezentált romák és fogyatékkal élők média szakmákra való képzését célozza, másrészt olyan hiteles, pozitív média-képet kialakító médiaműsorok, termékek megjelentetését ösztönzi, amelyek elősegítik a társadalmi szemléletváltást, csökkentik a társadalmi előítéletességet és diszkriminációt, ezáltal növelik a társadalmi befogadást. A pályázat magyar nyelven, kizárólag a pályázati adatlapon, elektronikusan és papír alapon nyújtható be. A pályázatok benyújtása 2009. június 22-től 2009. július 20-ig lehetséges. A pályázati feltételekkel, tudnivalókkal kapcsolatosan információkat az NFÜ honlapján talál (http://www.nfu.hu), felvilágosítást pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség telefonos ügyfélszolgálata nyújt. Az NFÜ ügyfélszolgálatának kék száma: 06-40-638638.
"Profi nonprofitok" - Pályázati kiírás TÁMOP 553-08/01-2008-0006 Támogatott Szervezetfejlesztési program civil szervezetek számára Kiíró: NIOK Alapítvány Határidő: 2009. május 26. Tárgy: civil szervezetek szervezetfejlesztő programokban való részvétele Pályázhat: fővárosban bejegyzett civil szervezetek, egyesületek, alapítványok A Társadalmi Megújulás Operatív Program 553-as konstrukciója lehetővé teszi a fővárosban és a megyékben működő szervezetek támogatott szervezetfejlesztését A fővárosban jellemzően 6-11 napos, szervezetre szabott fejlesztési folyamatokra és ezt kiegészítő tréningeken való részvételre lehet pályázni, melyet a NIOK Alapítvány és két szakmai partnere valósít meg. A szervezetfejlesztés keretében megvalósuló program formája az adott szervezettől függően lehet tréning, coaching, tanácsadás, facilitálás, közös fejlesztő folyamat (projekt, alaptevékenység, szervezet), vagy akár mediáció, szupervízió is. A pályázattal és a programmal kapcsolatosan további információ: Pikó Zsuzsanna E-mail:
[email protected] Telefon: 06-1-315-3151 Nemzetiségi tanulók nevelésének és oktatásának segítése / TÁMOP-3.4.1.A-08/2 Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Határidő: 2009. június 30. Tárgy: nemzetiségi tanulók nevelésének és oktatásának segítése Pályázhat: a) általános iskola; b) szakiskola; c) gimnázium, szakközépiskola d) a Kt. 33. § (1) bekezdése szerinti többcélú intézmények közül az alábbiak - egységes iskola vagy összetett iskola,- közös igazgatású közoktatási intézmény, - általános művelődési központ (a továbbiakban: ÁMK), e.) Pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények (Kt. 22. § szerint) A főpályázó a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, a Közép-magyarországi Régió területén kívül székhellyel rendelkező intézmény lehet. A konzorciumi tag a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő Magyarország területén székhellyel rendelkező intézmény lehet. A pályázat célja, hogy a nemzetiségi oktatás minőségét javító oktatási programok készüljenek, amelyek a kompetenciaalapú oktatás módszertanával és eszközeivel hozzájárulnak a pedagógusok módszertani kultúrájának bővítéséhez, továbbá biztosítják a képességek és kulcskompetenciák - a tanulók eltérő nyelvi adottságaira épülő - egyénre szabott fejlesztését és megerősítését. Biztosítani szükséges emellett azt is, hogy a közismereti tantárgyak kisebbségi nyelven való oktatásához a kisebbségek igénye szerint adaptált, lefordított tananyagok rendelkezésre álljanak. Ezen fejlesztések célja, hogy a széles körben elterjedjen a kompetencia alapú oktatás, az ehhez szükséges újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésre kerüljenek, valamint a digitális írástudás széles körű elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása. Közreműködő Szervezet: Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága 1055. Budapest, Bihari János út 5. 1374, Budapest, Postafiók 564. A pályázati kiírással kapcsolatos további dokumentumok az http://www.nfu.hu honlapról tölthetőek le. További felvilágosítás az
[email protected] e-mail címen, illetve a 06-40/638-638 telefonszámon kapható. Nemzetiségi tanulók nevelésének és oktatásának segítése (KMR) / TÁMOP-3.4.1.A-08/1 Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Határidő: 2009. június 30. Tárgy: nemzetiségi tanulók nevelésének és oktatásának segítése Pályázhat:
58
a) általános iskola; b) szakiskola; c) gimnázium, szakközépiskola d) a Kt. 33. § (1) bekezdése szerinti többcélú intézmények közül az alábbiak - egységes iskola vagy összetett iskola, - közös igazgatású közoktatási intézmény, - általános művelődési központ (a továbbiakban: ÁMK), e) Pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények (Kt. 22. § szerint) A főpályázó a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, a Közép-magyarországi Régió területén székhellyel rendelkező intézmény lehet. A konzorciumi tag a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő Magyarország területén székhellyel rendelkező intézmény lehet. A pályázat célja, hogy a nemzetiségi oktatás minőségét javító oktatási programok készüljenek, amelyek a kompetenciaalapú oktatás módszertanával és eszközeivel hozzájárulnak a pedagógusok módszertani kultúrájának bővítéséhez, továbbá biztosítják a képességek és kulcskompetenciák - a tanulók eltérő nyelvi adottságaira épülő - egyénre szabott fejlesztését és megerősítését. Biztosítani szükséges emellett azt is, hogy a közismereti tantárgyak kisebbségi nyelven való oktatásához a kisebbségek igénye szerint adaptált, lefordított tananyagok rendelkezésre álljanak. Ezen fejlesztések célja, hogy a széles körben elterjedjen a kompetencia alapú oktatás, az ehhez szükséges újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésre kerüljenek, valamint a digitális írástudás széles körű elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása. Közreműködő szervezet: Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága 1055. Budapest, Bihari János út 5. 1374, Budapest, Postafiók 564. A pályázati kiírással kapcsolatos további dokumentumok az http://www.nfu.hu honlapról tölthetőek le. További felvilágosítás az
[email protected] e-mailcímen, illetve a 06-40/638-638 telefonszámon kapható.
Mentor Ösztöndíj program Kiíró: Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Határidő: 2009. június 5. Tárgy: ösztöndíj, mentor Pályázhat: - magyar állampolgárság, állandó magyarországi lakóhely; - a pályázat benyújtásakor és az elnyert ösztöndíj teljes időtartama alatt is nappali tagozatos hallgatói jogviszony magyarországi egyetemen, főiskolán Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB Zrt.) 2009. évi pályázati felhívásában ismét meghirdeti "MENTOR" Ösztöndíj Programját. A Program az alábbi ösztöndíjakat foglalja magában: A "Praktikum" Program a különböző felsőoktatási intézményekben tanuló nappali tagozatos hallgatók szakmai képzését biztosítja, a "Habilitas" Program pedig az irodalom, a művészetek, a tudomány területén kiemelkedően tehetséges nappali tagozatos hallgatók fejlődéséhez, szakmai terveik megvalósításához nyújt anyagi támogatást. Mindkét programra 2009. június 5-ig lehet pályázni. Az Ösztöndíj újrapályázható. A pályázati kiíráshoz tartozó űrlapot (letölthető: az MFB Zrt. honlapjáról http://www.mfb.hu) és az abban megjelölt mellékleteket együtt kell postai úton vagy személyesen eljuttatni 2009. június 5-ig. További információ: MFB Humánpolitikai Igazgatóság
[email protected] 06-1-428-1757
Pályázat osztályok, iskolák, egyesületek és civil szervezetek részére, kedvezményes nyári táborozáshoz Kiíró: Határidő:
Sirályok Sport Egyesület 2009. június 13.
59
Tárgy: Pályázhat:
nyári kedvezményes táborozás osztályok, általános iskolák, középiskolák, egyesületek, civil szervezetek
A Sirályok Sport Egyesület a 2009. június-október hónapokra meghirdet 30%-os kedvezményes üdülési, táborozási lehetőséget a Csillebérci Ifjúsági Tábor altáborába (http://www.parktaborok.hu) osztályok, iskolák, civil szervezetek, egyesületek részére. A kedvezmény 2009. október 31-ig vehető igénybe. A pályázat elbírálásának alapfeltétele az adatlap kitöltése, és visszaküldése (letölthető a http://www.parktaborok.hu oldalról)! A pályázatot a Sirályok Se. címére kell elküldeni.(levél: 1193-Bp. Táncsics M. u. 6., vagy e-mail:
[email protected])A részletekről felvilágosítás kérhető: Kovács Zoltántól 06-20-3333-468-as telefonszámon
Költségtérítéses képzésben résztvevő roma fiatalok támogatása Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Határidő: 2009. június 1. Tárgy: roma fiatalok képzése Pályázhat: az első diploma megszerzésére irányuló költségtérítéses képzésben, illetve másoddiploma és az első tudományos fokozat (Phd) megszerzésére irányuló költségtérítéses képzésben résztvevő roma hallgatók Az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázatot hirdet a magyarországi egyetemeken és főiskolákon folyó, államilag elismert első vagy másoddiploma, és első tudományos fokozat (PhD) megszerzésére irányuló képzésben résztvevő, roma fiatalok számára. A pályázat célja a felsőfokú tanulmányokat folytató roma fiatalok képzési költségeihez történő hozzájárulás. A pályázat keretében az Oktatási és Kulturális Minisztérium vissza nem térítendő költségtérítési támogatást nyújt a 2008/2009-as tanév második félévére beiratkozott, felsőfokú tanulmányait folytató roma hallgatóknak. Információ a (06 1) 301-3255-ös telefonszámon kérhető. A pályázati adatlap és a hozzá tartózó nyilatkozat az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az OKM Támogatáskezelő honlapjáról tölthető le a http://www.okm.gov.hu vagy a http://www.okmt.hu címről.
EU önerő támogatás – 2009. Kiíró: Határidő: Tárgy: Pályázhat:
Önkormányzati Minisztérium 2009. október 1 közfeladat-ellátási támogatások helyi önkormányzatok, illetve jogi személyiségű társulásaik
A 19/2009. (IV. 8.) ÖM rendelet meghatározta az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrása kiegészítésének 2009. évi támogatási rendjét. A rendelet szerint 2009. évben új EU Önerő Alap támogatási igény nyújtható be: az önkormányzati feladatok ellátását segítő, illetve biztosító egészségügyi fekvő- és járóbeteg-szakellátási intézmények, kulturális intézmények, vízgazdálkodási (vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, árvízvédelem, ivóvízminőség javítás), környezetvédelmi (települési szilárdhulladék-lerakókat érintő rekultivációs programok végrehajtása, települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése, szennyvízelvezetés és -tisztítás) célú, valamint az óvodai nevelési és alapfokú oktatási, szociális és gyermekjóléti ellátást nyújtó intézmények, helyi közutak, kerékpárutak és közterületek infrastrukturális fejlesztéseihez elnyert uniós támogatás saját forrásának kiegészítéséhez.Az EU Önerő Alap támogatás előirányzata szolgál a korábbi években jóváhagyott EU Önerő Alap támogatások pénzügyi fedezetéül is. Támogatást kizárólag a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő helyi önkormányzatok, illetve jogi személyiségű társulásaik igényelhetnek. A pályázat 2009. október 1-jéig nyújtható be a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez papír alapon, valamint elektronikus úton. Az EU Önerő Alap támogatásról az önkormányzati miniszter a pályázatoknak, vagy a hiánypótlás(ok)nak az ÖM-be érkezését követő 60 munkanapon belül - folyamatos
60
elbírálás keretében - dönt.A megítélt EU Önerő Alap támogatás vissza nem térítendő támogatás, amely a fejlesztés teljes időtartamára vonatkozóan kerül megállapításra. Az önkormányzati miniszter a döntéséről az elbírálást követő 15 munkanapon belül értesíti a pályázókat. A támogatási döntést az ÖM honlapján a döntést követő 15 napon belül kerül közzétételre. http://www.otm.gov.hu
Honlapok kedvezményes elkészítése Kiíró: erdelyik.hu Informatikai Szolgáltató Bt Határidő: 2009. június 30. Tárgy: honlapok kedvezményes elkészítése Pályázhat: - alapítványok, - egyesületek, - egyházak és gyülekezeteik, - önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok, - önkormányzati és egyházi fenntartású intézmények, - közhasznú társaságok, - egyéni vállalkozók, - gazdasági vállalkozások A pályázat célja, hogy a különböző gazdasági, egyházi és civil szervezetek, valamint az önkormányzatok korszerű internetes megjelenéshez jussanak, az interneten böngészők megtalálják őket és fontos információikat eljuttathassák a világháló közösségéhez. A pályázati kiírás két konstrukció szerint kínálja a honlap elkészítését: a) statikus, néhány oldalt (bemutatkozás, kapcsolati, galéria stb.) tartalmazó honlap (Statikus honlap) b) adminisztrációs felülettel ellátott, adatbázist használó portál, ahol a tulajdonos szakember közreműködése nélkül tölthet fel új tartalmat, szerkesztheti és törölheti a korábbi tartalmakat. (Dinamikus portál). További információ erdelyik.hu Informatikai Szolgáltató Bt. 9600 Sárvár, Vörösmarty u. 1., postai cím: 9601 Sárvár, Pf. 7. Telefon: (06 20) 824-6731 On-line kapcsolatfelvétel: http://www.erdelyik.hu/contact Honlap: http://www.erdelyik.hu
Always Felsőoktatási Ösztöndíj 2009-2010-es tanév Kiíró: Határidő: Tárgy: Pályázhat:
Procter & Gamble Magyarország Nagykereskedelmi Kkt. 2009. június 2. ösztöndíj, felsőoktatási Minden 17 és 21 év közötti magyar állampolgár
A támogatást (a továbbiakban "Ösztöndíj") a Procter & Gamble Magyarország Nagykereskedelmi Kkt., 1134 Budapest, Váci út 35., (továbbiakban a "Szervező"), az "Always" termékek forgalmazója hívta életre a Hill&Knowlton Hungary Kft. (1037 Budapest, Montevideo utca 16/B) közreműködésével. A program legfőbb célkitűzése, hogy tanulási lehetőséghez juttassa azokat is, akiknek az ösztöndíj nélkül nem lenne lehetőségük az általuk vágyott intézményben tanulni, mert anyagi korlátaik nem teszik ezt lehetővé. A Szervező vágya, hogy minél több fiatal magyar pályázónak (a továbbiakban "Pályázó") lehetőséget biztosítsanak arra, hogy ha érdemei alapján bekerül az általa kívánt felsőoktatási intézménybe, akkor pénzügyi akadályok ne nehezítsék a tanulmányaikat. A Szervező az évenkénti két nyertes Pályázónak akár felsőoktatási tanulmányaik teljes ideje alatt folyósítja a juttatást. A pályázat jelentkezési határideje 2009. június 2 A pályázati dokumentáció elérhető a http://www.always.hu honlapon, ahol munkatársainkkal is kapcsolatba léphet.
61
Országos Meseíró pályázat Kiíró: Határidő: Tárgy: Pályázhat:
VOKE Vasutas Művelődési Ház; Vasutasok Otthona Pécsi Egyesülete 2009. június 15. meseíró pályázat ifjúsági (18 év alattiak) és felnőtt
A VOKE Vasutas Művelődési Ház, a Vasutasok Otthona Pécsi Egyesülete és a MÁV ZRt. Pécsi Területi Képviselete országos meseíró pályázatot hirdet vasúti (bármilyen vasúttal összefüggő) témában. Pályázati feltételek: a pályázatot két korcsoportban hirdetjük meg, ifjúsági (18 év alattiak) és felnőtt kategóriában A pályázatokat a VOKE Vasutas Művelődési Ház címére kell eljuttatni: 7621 Pécs, dr. Váradi Antal u. 7/2. Telefon: 72/310-037, http://www.pvmh.hu
Pályázat kortárs műalkotások közintézmények és gyűjtemények számára történő átadására Kiíró: Európai Pályázatkezelő és Vállalkozásfejlesztő Alapítvány Határidő: 2010. december 20. Tárgy: kortárs műalkotások átadása Pályázhat: bármely közintézmény, múzeum, közgyűjtemény, könyvtár, magán múzeum, kiállításokat bonyolító szervezetek, magángyűjtemény, művészet pártoló gazdasági társaságok Az európai pályázatkezelő és vállalkozásfejlesztő alapítvány pályázatot hirdet közintézmények és gyűjtemények számára kortárs műalkotások átadására. 2012-ig 200 db jegyzett alkotótól származó műalkotás átadására van keretünk, évente 50 db alkotást adunk át. A pályázaton indulhat bármely közintézmény, múzeum, közgyűjtemény, könyvtár, magán múzeum, kiállításokat bonyolító szervezetek, magángyűjtemény, művészet pártoló gazdasági társaságok. A pályázattal kapcsolatban személyes találkozóra a Szeged, Széchényi tér 9., Magyar államkincstár épülete alatti irodánkban 2009. május 10. és 2010. december 20. között van lehetőség, csak előzetes időpont egyeztetés után. A adományozható művekből, mintakiállítást szerveztünk 2009. április 1jétől 2009. május 1-jéig a Boscolo hotelben (New York Palace, Budapest. http://www.boscolohotels.com ) A kiállítás ingyenesen megtekinthető, alapítványunk munkatársa 2009. április 21-én 11-17 óráig tartózkodik a helyszínen. A pályázat jelentkezési határideje 2010. december 20.
Az ősök sírjai avatják az országot hazává Kiíró: Határidő: Tárgy: Pályázhat:
Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2009. szeptember 30. honlapkészítés - nemzeti sírkert általános és középiskolás diákok
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságmegalakulásának 10. évfordulója alkalmából pályázatot hirdet általános és középiskolás diákok számára, Anatole France bölcs gondolatának"Az ősök sírjai avatják az országot hazává"szellemiségében. Kedves Fiatalok! A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság munkájának fontos területe az egész országot lefedő Nemzeti Sírkert, amely hazánk elhunyt, kiemelkedő személyeinek sírjait őrzi meg azzal a szándékkal, hogy emlékük az utókor számára is tovább élhessen. (Munkánkat bővebben megismerhetitek a http://www.nkb.hu honlapon.) Ehhez kapcsolódóan a közös munka, gondolkodás reményében fordulunk hozzátok és hívunk benneteket egy pályázatra! A feladat: honlap készítése. Lakóhelyetek, iskolátok nagyjairól, neves tanárairól, híres diákjairól szóló internetes felület, egy olyan lehetőség, amely az emlékezet megőrzésével a helyi közösségi tudatot erősíti.
62
Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatása / SPO-SE-09 Kiíró: Önkormányzati Minisztérium Határidő: 2009. május 25. Tárgy: szabadidősport események megrendezése Pályázhat: belföldi székhelyű: jogi személyek (kivéve sportegyesületek) és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Az Önkormányzati Minisztérium az állami sportcélú támogatások felhasználásának és elosztásának részletes szabályairól szóló 2/2009. (I. 16.) ÖM rendelet alapján a népesség egészségügyi helyzetének javítása, az egészséges életmód iránti figyelem széleskörű felkeltése, a lakosság sporttevékenységének ösztönzése, a szabadidősportot népszerűsítő események szervezésének elősegítése céljából pályázatot hirdet olyan szabadidősport események támogatása, amelyek Magyarországon 2009. április 15. és 2010. április 15. között kerülnek megrendezésre. A pályázat lebonyolításában a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány működik közre. A pályázati formanyomtatvány és az útmutató az Önkormányzati Minisztérium honlapján http://www.otm.gov.hu, valamint a http://www.sportolonemzet.hu weboldalon a "Pályázatok" címszó alatt is olvasható. A formanyomtatvány és az abban foglalt nyilatkozatok kitöltésére azonban a Közalapítvány, honlapján http://www.wesselenyikozalapitvany.hu van lehetőség.
Tízezer euró a legbátrabb újságírónak Kiíró: Határidő: Tárgy: Pályázhat:
WAZ Mediengruppe 2009. május 15. díj, újságírói újságírók
Idén első alkalommal ítélik oda a "Bátorság-díjat" a nyomtatott és az on-line média legelszántabb újságíróinak. A WAZ Médiacsoport és a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) Szófiában, Délkelet-Európa 2. Médiafórumán jelentette be 2008 novemberében, hogy új díjjal kívánja támogatni az oknyomozó újságírást. A "WAZ-IFJ-díj a bátor újságírásért" olyan újságírókat ismer el, akik a hatalommal való visszaélés leleplezésénél példamutatóan bátrak voltak és nem hagyták magukat megfélemlíteni. Olyan írásokat várnak az alapítók, amelyek jó példát mutatnak arra, miként ellenőrzi a sajtó a hatalom gyakorlóit. A jelentkezéseket és jelöléseket mindazokból az országokból várják, ahol a WAZ Médiacsoport jelen van (Albánia, Ausztria, Bulgária, Németország, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Németország és Szerbia). A jelentkezési lapot és a részletes német nyelvű tájékoztatót pdf-formátumban letölthetik a http://www.muosz.hu oldalról. További információ:WAZ MediengruppeUnternehmenssprecher Paul BinderFriedrichstraße 34-3845128 Essen Tel. +49 (0)201/804 8860 Fax +49 (0)201/804 8862E-Mail:
[email protected]
Európai Nyelvi Díj 2009. Kiíró: Tempus Közalapítvány Határidő: 2009. június 26. Tárgy: Európai Nyelvi Díj Pályázhat: bármely, az európai nyelvek tanítása terén megvalósuló program, függetlenül attól, hogy annak oktatási, képző- vagy továbbképző intézmény, helyi vagy regionális hivatal, vállalat vagy más, Magyarországon bejegyzett szervezet (illetve ezek önálló szervezeti egysége) ad otthont Az Európai Nyelvi Díj az Európai Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium által támogatott kezdeményezés, amelynek célja, hogy hivatalos elismerésben részesítse az idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló, példaértékűnek minősülő és innovatív programokat, folyamatokat az oktatás és képzés bármely szintjén.
63
Az Európai Nyelvi Díjra pályázók közül előnyt élveznek az éves prioritások területén működő programok. Az idei évben az alábbi 4 prioritás érvényesül: - Kultúrák közötti párbeszéd. - Nyelvek és az üzleti élet. - Egész életen át tartó tanulást támogató nyelvi programok. - Tantárgyközi integráció. A fenti kategóriák nem jelentenek kizárólagosságot a pályázás során. További információk: Tempus Közalapítvány, http://www.tka.hu> Pályázatok> Díjak> Európai Nyelvi Díj
Nyári Tábor Kiíró: Határidő: Tárgy: Pályázhat:
Üres Tér Társulat 2009. június 1. nyári tábor gimnazista diákok
Egy olyan táborba hívunk Titeket, ahol különböző művészeti ágak képviselői vesznek részt, és azon dolgoznak veletek együtt, hogy hogyan lehet a különböző művészeti ágak között húzódó határokat eltörölni, átlépni. Egy hétre beköltözünk a Mecsek oldalában lévő vidámparkba, ahol munkánk tematikája a gyerekjáték lesz. Bővebb információ:
[email protected] ; www.urester.hu
Színházi Szakmai Kollégium pályázata Kiíró: Nemzeti Kulturális Alapprogram Határidő: 2009. május 25. Tárgy: színházi szakmai támogatások Pályázhat: - hazai és magyar nyelven játszó határon túli, hivatásszerűen működő színházak, illetve társulatok (nem jogi személy esetén azok fenntartói), - független művészekből álló társulások, - magánszemélyek (színházművészek, színházi szakemberek), - tudományos és oktatási intézmények, - színházi szervezetek, intézmények, - kiadók A Színházi Szakmai Kollégium pályázatot hirdet az alábbi témakörökben: 1. Új színházi produkciók bemutatására Altéma kódszáma: 1317 2. A 2008/2009-es évadban, vagy korábban bemutatott, kimagasló művészi értéket képviselő színházi produkciók bemutatóhelyen kívüli, de országhatáron belüli előadására Altéma kódszáma: 1326 3. Magyar színházi szakemberek külföldi, valamint külföldiek magyarországi szakmai útja Altéma kódszáma: 1304 4. Színházszakmai publikációk, kiadványok hagyományos vagy elektronikus (CD, DVD) formában történő megjelentetésére Altéma kódszáma: 1312 Pályázattal kapcsolatos felvilágosítás az NKA Igazgatósága ügyfélszolgálatától kérhető (327-4444, 327-4445 telefonszámokon) Ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 8.30-16 óráig; pénteken 8.30-13 óráig.
(A „Pályázati lehetőségek” hírblokk forrása a www.pafi.hu internetes oldal)
64
VÉLEMÉNYEK, INTERJÚK „Ne próbáljuk a bűnt etnicizálni” (Élet és Irodalom LIII. évfolyam 14. szám, 2009. április 3.) Havas Gábor szociológussal Rádai Eszter készített interjút „A többségi társadalom számára úgy látszik, ez kényelmes: végre van a cigányoknak is saját kizsákmányoló osztályuk, amely valahogy majd elbánik a romákkal, helyben »lekezeli az ügyeket«, és a haszonból valószínűleg valamit juttat a hatóságoknak is. Nyilván azért ilyen elnézőek, mert - úgy egyébként - ezeket a visszaéléseket nem volna nehéz leleplezni" - véli Havas Gábor, véleményét szociológusként - a magyarországi szegénység, benne a cigányság helyzetének kutatójaként, a „terepen" -, valamint a Romaversitas Program tanulmányi igazgatójaként szerzett tapasztalataira alapozva. A SZETA-alapító Havas, bár 90-től 94-ig maga is országgyűlési képviselő volt, súlyos felelősséget tulajdonít a politikának, amiért az „nem próbált semmit kezdeni a magyarországi mélyszegénység problémájával. Kizárólag tüneti kezelésekben gondolkodott, semmilyen távlatos társadalompolitikai elképzelése nem volt, sem - ennek megfelelően - társadalompolitikai gyakorlata, amivel ezen a helyzeten akár csak egy csipetnyit is javított volna." - Miért tartotta fontosnak, hogy elmenjen Tatárszentgyörgyre, a meggyilkolt apa és kisfia temetésére? - El sem tudtam volna képzelni, hogy ne menjek el, szerintem abban a helyzetben minél több nem cigánynak kellett a jelenlétével is egyértelművé tenni, hogy ami történt, az tűrhetetlen, és a szolidaritásomat is ki akartam fejezni azokkal, akik ezt a szörnyűséget elszenvedték. - Úgy látta, elegen gondolták, hogy nem romaként ott a helyük? - Jó néhányan gondolták, közismert személyiségek is, de ahhoz képest nem elegen, amennyien a romák voltak. - Nagyon sok, hihetetlenül sok roma volt ott, nagyon sokféle ember, mindenfelől az országból. - Rám ez tette a legnagyobb hatást: sok évtizede járok közöttük, és nagyon sokféle romával találkoztam, de ennyiféle romát egy helyen én még nem láttam. Azt a sírt Tatárszentgyörgyön a teljes magyarországi roma társadalom - a maga minden színével - állta körül. Olyanok álltak ott egymás mellett, akik a hétköznapokban nemigen szoktak egymással szolidárisak lenni. És iszonyatos volt a feszültség, annak ellenére, hogy nagyon méltóságteljesen és visszafogottan viselkedett mindenki, de ott izzott a levegő. Ha így mennek tovább a dolgok, akkor ez összeránthatja a romákat, valamiféle roma szolidaritást hozhat létre. - Kik álltak ott egymás mellett, milyen színei vannak ennek a magyarországi roma társadalomnak? - Ma már nagyon rétegzett, még ha jelentős részére egyformán nyomasztó élethelyzet jellemző is. A roma társadalom egyébként soha nem volt homogén, a XIX. század végén sem, csak mindig voltak, akik megpróbálták homogenizálni, valamely részét úgy beállítva, mintha az lenne az egész. Egy korábbi tanulmányomban, amelyben azt vizsgáltam, ki hogyan próbálta azokat a megélhetési formákat, amelyekből többé már nem lehetett megélni, valami másra átváltani, az életformák három ideáltípusát különböztettem meg. Ezek egyikét szerző-mozgó életformának neveztem, amely többnyire, de nem kizárólag speciális oláh cigány hagyományokra épül, része a kereskedő szellem, az autonómiára való törekvés; hogy minél kevésbé kelljen a bérmunkával bármiféle kapcsolatba kerülni. Ezt a Kádár-rendszer mindenféle jogszabályokkal erősen korlátozta, 1990 után azonban itt egy szabadabb pálya nyílt, amit sokan kihasználtak, és ebből viszonylag nagy vállalkozói karrierek is kibontakoztak. - Ennek a rétegnek a képviselői a temetésen úgy jelentek meg, mint a magyarországi felső valahány ezer tagjai, annak szokásos külsőségeivel, öltözködésével, márkáival, modorával, viselkedésével, járműveivel... - Vannak, akiket nyugodt szívvel oda lehet sorolni. A szerző-mozgó életformából kinőtt egy másik változat is: ezt akár bűnöző életformának is nevezhetjük, ahhoz hasonlítanám, ahogyan Amerikában - részben kelet-európai szegény bevándorolt zsidókból, részben Olaszország legszegényebb déli részeiből bevándorolt olaszokból - létrejöttek a különböző rokoni szálakkal erősen átszőtt gengszterbandák. Az ő viselt dolgaikról azonban soha senkinek nem jut eszébe azt mondani, hogy olasz vagy zsidó bűnözés. De visszatérve a temetésre: a roma értelmiség is szép számmal képviseltette magát. Amikor annak idején ezzel a témával foglalkozni kezdtem, tényleg csak maroknyian voltak, akik magukat hajlandók is voltak cigánynak vallani. Magyarországon mindig váltak értelmiségivé romák, akik túlnyomó többsége azonban ezzel el is szakadt a kibocsátó közegtől, és megpróbált terepszínűvé válni, mert úgy tartotta - okkal - előnyösebbnek. De
most már egyre többen vannak, akik vállalják, és - hitelesen vagy kevésbé hitelesen - próbálnak tenni is a romák érdekében, értelmiségi pozíciójuknak megfelelően és köszönhetően. Aztán ott volt a magyarországi roma politika teljes színskálája, Farkas Flóriántól Horváth Aladárig, Kolompár Orbántól Zsigó Jenőig. Megint egy másik kör a sikeres muzsikus cigányoké. Rajtuk kívül találkoztam a temetésen teljesen konszolidált középosztályi egzisztenciákkal, erős cigány identitással, de mivel egy ilyen alkalom csak felszínes benyomásokkal szolgál, azt nem tudtam megállapítani, voltak-e közöttük már asszimilálódó félben lévők, a többségi társadalomba felszívódni akarók. Mert a cigányság körében természetesen sokan vannak ilyenek, a Kádár-rendszer, amely ezt az utat jelölte ki egyedül elfogadhatóként, elég széles körben tette általánossá a nagyon erős alkalmazkodni akarást. Ez persze gyakran erős önfeladással is járt, rombolta a személyiség integritását, ami olyan külső dolgokban is megjelenik, hogyan beszél valaki. Döbbenetes tapasztalatom volt már 71-ben is, hogy miközben a cigány közösségekben az öregeknek függetlenül a nyomortól, amiben éltek - hihetetlen tartásuk, öntudatuk volt, és a maguk kultúráján belül egy teljes nyelvet beszéltek, a gyerekeik, még inkább az unokáik nem tudtak egy épkézláb mondatot összerakni. Mert „a cigány a csökkent értékűség szinonimája volt, és abból ki kellett mászni". És végül ott voltak a temetésen a legnyomorultabbak is, a mélyszegénységben élők, és - úgy láttam - nem is csak a helyiek, hanem sokan az ország különböző részeiből, szervezetten mikrobuszokkal, autókkal érkeztek. És látszott, hogy valamennyien átérzik a pillanat súlyát. - Beszéljünk a nem romákról is, akik ott voltak, és akik nem voltak ott. Mit gondol például a politikai osztály jelenlétéről? - Egy ilyen nagy tömegben nem láthattam mindenkit, de annak alapján, amit láttam, azt mondhatom, hogy borzasztóan vérszegény volt ez a jelenlét. Mint néhány nappal korábban, amikor Kállai Ernő napirend előtt felszólalt a parlamentben, lényegében üres ház előtt beszélt, holott egy ilyen helyzetben az lenne a minimum, hogy a képviselők nagy számban megjelenjenek. - Már csak, önmagában azért is, mert a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa felszólal valamely általa fontosnak tartott ügyben, de még inkább az ügy miatt, amivel kapcsolatban szót kért. A Népszabadságnak adott interjújában a köztársasági elnök is szóvá tette, hogy „a kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, aki a cigányokat sújtó bűntettsorozat e legújabb esete után elment az Országgyűlésbe, és ott fontos beszédet mondott, körülbelül huszonöt képviselő hallgatta". - És ez jól mutatja a politikai osztály mérhetetlen felelőtlenségét, züllöttségét... - Nem érdektelenségét? - Ez nem egyszerűen érdektelenség, rosszabb annál. Azt, hogy nem voltak ott, könnyű lenne azzal magyarázni, hogy fontosabb dolguk akadt. De mi lehet annál fontosabb, mint a történtek után ország-világ előtt demonstrálni: ami történt, tűrhetetlen? Tartok tőle, hogy voltak, akik azért nem voltak ott, hogy senki se hihesse róluk, hogy azt akarják demonstrálni, amit egy demokratikusan választott parlament képviselőjének elemi kötelessége lenne egyértelműen kinyilvánítani. - Viszont ott volt a temetésen a parlament kisebbségi és emberjogi bizottságának vezetője, a fideszes Balogh Zoltán, és azt nyilatkozta, hogy „a Tatárszentgyörgyön meggyilkolt apa és fia ugyanolyan együttérzést érdemel, mint az Olaszliszkán megölt tanár vagy a Veszprémben leszúrt kézilabdás". Mit gondol erről a párhuzamról? - Hogy a részvét, az együttérzés valóban mind a négyüket megilleti, akik értelmetlen és brutális bűncselekményeknek váltak vétlen áldozataivá, viszont elfogadhatatlan akár csak sugallni is valamiféle oksági összefüggést, ez a kollektív bűnösség elvének alkalmazása. Magam a tatárszentgyörgyi gyilkosság után olyan kommentet is olvastam az interneten, hogy „na és a Szögi Lajos, akit Olaszliszkán vertek agyon vagy a Cozma, akit Veszprémben megöltek?!" Mintha az az apa meg az a gyerek, akit olyan kíméletlenül lelőttek Tatárszentgyörgyön, felelős lenne Szögi Lajos és Marian Cozma haláláért, csak azért, mert azokat a gyilkosságokat meg cigányok követték el... A Romaversitas egyik pécsi egyetemista hallgatója, néhány nappal a veszprémi gyilkosság után, miközben buszra szállt, megbotlott, és akkor egy harminc körüli, jól öltözött úr odaszólt neki: „vigyázz magadra, nagy kár lenne, ha egy is megdöglene közületek!" - Aki szokott busszal utazni, az tudja, hogy az ilyen megjegyzések nem számítanak ritkaságnak... - Majd az egyetemen, a szeminárium végén, ahol Franz Kafkáról volt egyébként szó, a csoporttársai kvázi számon kérték rajta a veszprémi gyilkosságot. Ez valóban a kollektív bűnösség elve... Ugyanakkor az is igaz, amit Hell István írt szintén a Népszabadságban: hogy bizonyos időszakokban - bizonyos szociológiai okokkal magyarázhatóan - előfordul, hogy egy-egy etnikum bizonyos típusú bűncselekményeket nagyobb arányban követ el, mint az átlag. És minél inkább marginalizált, minél inkább perifériára szorított csoportról van szó, annál nagyobb valószínűséggel áll fenn ez az összefüggés. Tauber István jogszociológus viszont, aki a nyolcvanas évek közepén teljesen azonos szociális helyzetű bűnelkövetői mintákat vizsgált, arra a
66
következtetésre jutott, hogy teljesen azonos szociális helyzetű csoportok összehasonlítása esetén semmi különbség nincs a roma és nem roma elkövetők arányában. - György Péter azt írta Miskolc, Veszprém, Tatárszentgyörgy című cikkében az ÉS március 6-iki számában: e három, egymást példátlan gyorsasággal követő eset után „a magyar társadalom többé nincs ugyanabban az állapotban, amiben előtte volt". Valóban új minőség jelent meg ezzel a magyar társadalomban, vagy csak korábbi tendenciák váltak hirtelen nyilvánvalóvá? - Egyfelől fokozatosan szalonképessé válnak gondolatok, tettek, amelyek eddig nem voltak szalonképesek. Eddig is volt cigányozás, eddig is voltak mindenféle éles konfliktusok, és a rendszerváltás óta ezek időnként felerősödtek, és nyilvánossá, a média révén országosan ismertté is váltak. De volt egy határ, amit senki sem lépett át, legalábbis igyekezett - még ha nem értett is vele egyet - azon belül maradni. A PC ennyiben hatott. - Legalább a hipokrízis működött? - Nyilván ez is része, illetve következménye a magyar társadalom frusztráltságának, annak, hogy az európai csatlakozáshoz fűzött nagy reménykedést most mélységes csalódás váltotta fel, sok minden miatt. És a politikának is óriási felelőssége van abban, hogyan viszonyul mindehhez, illetve hogy a nagy, egész országot felzaklató konfliktusok idején ki mit nyilatkozik. A veszprémi - egyébként fideszes - polgármester száját példamutató módon olyan mondatok hagyták el, amilyeneknek ilyenkor el kell hangzaniuk. A Fidesz elnöke, a volt és talán leendő miniszterelnök ezzel szemben azt mondta, hogy „az utóbbi időben sajnálatosan megszaporodott a cigányok által elkövetett bűntettek száma", ami egy ilyen helyzetben olaj a tűzre. Ladányi János nemrég egy cikkben azt fejtegette, hogy a közvélekedés szerint az etnikai ellentéteket egyrészt az előítéletesség növekedése, másrészt a gazdasági helyzet romlása szokta kiélezni, de a tapasztalatok szerint ez a kettő önmagában nem elég, kellenek bizonyos politikusi nyilatkozatok, politikai tettek, lépések is, amelyek hergelik a közvéleményt. Ennek magam is számos tanújelét tapasztaltam Ladányi Jánossal közösen is korábban, például az 1989-es miskolci gettóügy idején, amit kifejezetten a politika és a helyi rendőrség gerjesztett a maga teljesen elhibázott stratégiájával, és ez a hagyomány nem szakadt meg azóta sem. A miskolci rendőrkapitány mellett, mondván, hogy „végre valaki kimondta, amit mindenki gondol", a teljes magyarországi politikai színskála tüntetett egy emberként. Pásztor Albert inkriminált nyilatkozata egyébként szervesen épül a magyar - ezen belül a borsodi - rendőrség, sőt, csendőrség hagyományaira, amelyet mindig erőteljes, elfogadhatatlanul brutális cigányellenesség jellemzett, részben abból adódóan, hogy számos történelmi pillanatban kívánta a hatalom a problémákat elsősorban rendőri eszközökkel megoldani, a rendőrséget pedig ez nyilván frusztrálja, mivel érzi ennek lehetetlenségét és reménytelenségét. - Ezzel is magyarázza a cigányok, illetve bizonyos, faluszéli szegény házak ellen most már sorozatban elkövetett Molotov-koktélos támadásokat, merényleteket, köztük a tatárszentgyörgyi és nagycsécsi embervadászatot? - Elsősorban az indulatok szisztematikus szításával magyarázom. Például azzal az internetes szubkultúrával, ami nagyon erősen befolyásolja különösen a fiatalokat. Ha fölmegyek bármilyen fórumra, akármilyen témáról legyen szó, mondjuk egy sporteseményhez kapcsolódó fórumról, a harmadik vagy a negyedik hozzászólónál a cigányellenesség, általában a rasszizmus bizonyosan előjön. Ez az alaphangulat, és ezzel szemben nem érnek semmit a Narancsban vagy az ÉS-ben megjelent cikkek. Aztán van a nagypolitikai támogatás, például Miskolcon épp ez történt. Alig van olyan magyar politikus, aki karakán és egyértelmű módon ki merné mondani, hogy ezt nem lehet, ez tűrhetetlen, ez elfogadhatatlan. A politika az összes szörnyű ügyben, az összes hírhedt konfliktusban a lehető legrosszabb szerepet játszotta. - Az akut esetek kezelésén túl más felelősséget nem visel a politika? - A politika legsúlyosabb felelőssége, és ez végképp nem cigány probléma, hogy nem próbált semmit kezdeni a magyarországi mélyszegénység problémájával. Kizárólag tüneti kezelésekben gondolkodott, semmilyen távlatos társadalompolitikai elképzelése nem volt, sem - ennek megfelelően - társadalompolitikai gyakorlata, amivel ezen a helyzeten akár csak egy csipetnyit is javított volna. Mi Solt Ottíliával A rendszerváltás programja című, első SZDSZ-es pártprogram Kettéhasadt társadalom című fejezetében leírtuk, hogy a magyar társadalom egy konszolidált, európai mércével mérhető többségre és egy ázsiai viszonyok között élő, konszolidálatlan, nyomorult, mélyszegény embercsoportra szakadt szét, amelyeket mély szakadék választ el egymástól... - Pedig akkor még nyílt munkanélküliség sem volt... - ...és ha nem indul el valami nagyon átgondolt, nagyon szisztematikus társadalompolitikai intézkedéssorozat, ennek nagyon súlyos következményei lehetnek. Szóval nagyjából leírtuk azt, ahová mára fajult a helyzet. Az egész nagy, radikális gazdasági átalakulás, ami a rendszerváltás nyomán lezajlott, természetesen ellene dolgozott ennek... - Éppen azért kellett volna hihetetlen nagy erőfeszítéseket tennie a politikának.
67
- ...de legalább a negatív hatásokat lehetett volna fékezni. Nem így történt, a rendszerváltás után megszületett összes nagy döntés - akár a kárpótlás, akár a lakáshitelek piacosítása, akár a lakásprivatizáció - eredményeképp óriási erőforrásokat fordítottunk a legszélesebb értelemben vett középosztály és az elit megtámogatására, és mindebből haszna semmi, de nagyon sokszor súlyos hátránya származott a szegényeknek. A lakáshiteleket például úgy piacosították, hogy egy adott pillanatban azt mondták: ha visszafizeted azonnal a tartozásod felét, akkor a másik felét elengedjük. Ami elképesztően kedvező ajánlat, de élni csak az tud vele, akinek pénze van. Akinek nem volt, annak átállt piaci ketyegésre a kamatórája. Ez a mélyszegényeket - cigányokat és nem cigányokat -, akik majd' mind felvettek annak idején kedvezményes lakásvásárlási vagy házépítési kölcsönt, olyan adósságcsapdába lökte, amiből már soha nem tudtak kiszabadulni... - Ráadásul, mivel képzetlenek voltak, elsőnek váltak munkanélkülivé a szocialista nagyipar megszűntével. - De ez mind a piacgazdaságra való átállás „szükségszerű" velejárója volt: az átalakult gazdaságszerkezetben rájuk már nem volt szükség. Ami nem jelenti azt, hogy ezeket a számukra végzetes és tragikus következményeket ne lehetett volna enyhíteni, az egymás hatását erősítő folyamatokat - a lakóhelyi szegregálódást, a munkaerőpiacról való kiszorulást és az iskolarendszerben való szegregálódást, ami azt jelenti, hogy a kiszorított pozíció újratermelődik, az esélye is elvész, hogy legalább a következő generáció valamivel jobb pozícióba kerüljön - ne lehetett volna kézben tartani a három terület egyidejű kezelésével. Mindhárom területen lehetett volna sok mindent csinálni, hogy a legrosszabbat elkerüljük. Például olyan programokat indítani, amelyek a földrajzi mobilitást elősegítik; hogy ha olyan településen élek, ahol garantáltan évtizedekig nem fogok munkához jutni, ha a fejem tetejére állok, akkor sem, mert a közeg olyan, akkor ne áltassanak azzal, hogy majd hoznak ilyen-olyan-amolyan programokat, és akkor majd jönnek a vállalkozók. Mindenki tudja, hogy nem jönnek, húsz év eltelt a rendszerváltás óta, és ezeken a helyeken semmi nem változott, még ha közelebb jött is ötven vagy száz kilométerrel azóta az autópálya. De közben senkinek sem jutott eszébe legalább azon dolgozni, hogy ezek a szerencsétlenek eljuthassanak oda, ahol inkább van munka. - De hogyan? Egész falvak nem tudnak elköltözni az ország másik felébe. - Természetesen nem, de egyes családokat ösztönözni lehetett volna rá, hogy megtegyék, és ehelyett ne építsenek szocpol-kedvezménnyel házat olyan településen, ahol annak értéke, még ha jól van is megépítve, garantáltan csak csökkenni fog. Nincs egyedül üdvözítő megoldás, amellyel az összes érintett problémáját meg lehet oldani, de ha egy részét megoldjuk, már az is valami. Helyette nem valami közmunkának nevezett álfoglalkoztatásra költök nagy pénzeket, és nem hazudom, hogy az így végzett munka értelmes. Elképesztő és szemérmetlen hazugság, hogy ezekben a falvakban értelmes munkát lehet teremteni, és csak a cigányokon múlik, hogy nem élnek a lehetőséggel, és ahelyett, hogy dolgoznának, süttetik a hasukat a nappal. Nagyon konkrét példákat tudok sorolni arra, hogy ahol pici lehetőség nyílik rá, az emberek dolgoznak. Egy Nógrád megyei faluból például, amely épp annyira van távol Budapesttől, hogy valahogy, nagyon nehezen, egy nap alatt meg lehet járni, roma alvállalkozók, akik munkát tudnak szerezni és szervezni, áprilistól októberig feketefoglalkoztatással - hordják az embereket Budapestre. És nincs olyan jelentős, 1990 után megvalósított budapesti beruházás, amelyen ezek az emberek ne dolgoztak volna, a Lágymányosi hídtól az összes bevásárlóközpontig. - Mindig feketén? - Igen. Reggel négykor indul velük a mikrobusz, este nyolcra érnek haza, és kapnak háromezer forintot. És vállalják. A nők pedig, akik parkot gondoznak és tisztogatnak, a feléért vállalják ugyanezt, ugyanígy. Ez közlekedéssel együtt tizenhat órás munkanapot jelent, de még belefér. - Nagy vihart kavart, amikor tavaly nyáron Bíró András az ÉS-ben a politikai korrektség és az őszinteség összeférhetetlenségéről beszélt a romákkal kapcsolatos diskurzusban. Azt mondta, ezek a fogalmak ebben az esetben „egyenesen kizárják egymást, itt a politikai korrektség nem más, mint hipokrízis, a nyilvánvaló tények figyelmen kívül hagyása vagy gyáva elhallgatása". Mit gondol erről? - Hogy a tényeket természetesen el kell ismerni, nincs értelme, hogy a szőnyeg alá söpörjünk bármit is. De a PC épp azon őrködik, hogy ne essünk a hamis általánosítások bűnébe sem. Mert vajon közelebb visz-e az igazsághoz, ha minden, cigányok által elkövetett bűntettet cigánybűnözésnek nevezünk? - Az végképp nem. Bíró érvelése a következő: mivel ezekről a kérdésekről - „félve, nehogy megsértsük a politikai korrektség »hitelveit« - nem merünk őszintén beszélni, (...) a szélsőjobboldal viszont - beleértve a neonácikat - nagyon is mer, ott tartunk, hogy a roma problematika »megoldására« világos »stratégiája« ma egyedül a »cigánybűnözés jelszavával operáló Magyar Gárdának van". Hogy milyen stratégiája, az más kérdés. - Igen, vannak konkrét esetek, amikor a félelmet szerencsétlen, kiszolgáltatott emberek számára a cigányok jelenítik meg, mert van gyakori tapasztalatuk arról, hogy mindenféle disznóságot követnek el ellenük cigány
68
emberek. Ellopják a tyúkjaikat, leszedik az uborkájukat, magam is tapasztaltam ilyeneket, például Csenyétén, ahová a rendszerváltás táján öt éven át rendszeresen jártam, és amely ma az elcigányosodott aprófalvak állatorvosi lovaként szerepel a köztudatban: még nem érett be az ott maradt idős parasztasszonyok krumplija, és a cigányok már kihúzkodták. És ehhez az is hozzátartozik, hogy a cigányok munkaszerződésébe, mert akkor még hébe-hóba dolgoztak a helyi téeszben, beírták, hogy háztájira nem jogosult. - Tehát nemcsak a földosztásból maradtak ki, aztán meg a rendszerváltásnál a kárpótlásból, hanem közben a háztáji jogosultságból is? Milyen alapon? - Azon az alapon, hogy cigányok. A lopások ettől még persze sok keserűséget okoznak. Ha létezik egy olyan politikai erő, amely azt ígéri, hogy ez ellen védelmet biztosít, az, persze számíthat ebben a körben szavazatokra... - Nem csak ebben a körben, a közvélemény-kutatások szerint a magyar társadalom többsége osztja ezeket a nézeteket, például hogy „a cigányok vérében van a bűnözés" és így tovább. - Felhívnám a figyelmet arra, hogy Illyés Gyula Puszták népe című könyvében van egy passzus arról, hogy „az uradalmi cselédek úgy lopnak, mint a pinty", pedig azok nem cigányok voltak. És ez szó szerint így szerepel Illyésnél. Szóval nem értem, mit jelentene itt az őszinte beszéd. A bűnt üldözni kell, aki elkövette, annak bűnhődnie kell érte, de azzal nem jutunk közelebb a megoldáshoz, ha megpróbáljuk a bűnt etnicizálni, azt mondani, hogy ez csak azért van, mert a cigányok vérében van a bűnözés. Mert rengeteg cigány van, aki nem bűnözik, és egyetlen cigánynak sincs a vérében a bűnözés, de kétségtelen, hogy vannak olyanok közöttük, akik bűnöznek. De ettől függetlenül természetesen megértem azt a gazdát, aki fölháborodik, amikor látja, hogy a frissen telepített erdejéből a fák mind egy szálig eltűntek... Viszont az is eszembe jut, hogy Szalai Gábor, az SZDSZ több cikluson át volt országgyűlési képviselője, főleg az első ciklusban, körülbelül kéthavonta szólalt fel a színesfémlopások, illetve a színesfém-kereskedelem ügyében, mondván, az egésznek nincs annyi gazdasági haszna, mint amennyi kárt okoz azáltal, hogy egyesek innen-onnan letörnek, kivesznek, kitépnek alkatrészeket, csak hogy eladhassák. Tehát, hogy ezt az egészet föl kéne számolni. - Máig nem számolták föl. - És nem számolták föl, és millió ilyen dolog van. Ez az egész szocpolos lakásépítkezés is egy ilyen dolog. Tizenöt éve tudja mindenki, milyen visszaélések történnek ekörül, hogy egyesek ebből hogyan gazdagodnak meg, és hogyan teszik ezzel nyomorulttá azt a szegény családot, amelyik megkapta a szocpol-kedvezményt, de az építéskor minden értékes anyagot kilopnak a házából. Ebben nem cinkos az önkormányzatok műszaki ellenőrzési osztálya? - A Taktaközben például - a HVG tényfeltáró riportja szerint - ezek az „ellopott" szocpoltámogatások képezték az uzsorások alaptőkéjét. - Így van. De a többségi társadalom számára úgy látszik, ez kényelmes: végre van a cigányoknak is saját kizsákmányoló osztályuk, amely valahogy majd elbánik a romákkal, helyben „lekezeli az ügyeket", és a haszonból valószínűleg valamit juttat a hatóságoknak is. Nyilván azért ilyen elnézőek, mert - úgy egyébként ezeket a visszaéléseket nem volna nehéz leleplezni. Dőltem én már neki úgy friss szocpolos háznak, hogy leomlott a vakolat, mert nem tettek bele semmi cementet. És Patyomkin-házak épülnek alapozás nélkül, néhány falat felhúznak a fűre, és kész a szocpolos ház. A bojlert pedig, miután elment a műszaki ellenőr, leszerelik, és viszik a következő épületbe. Minden előfordult már ezen a téren. - Mit gondol a romákat érintő hatósági eljárásokról? Kezdhetjük vagy végezhetjük Tatárszentgyörggyel is... - Tatárszentgyörgyön, ez szerintem egyértelmű, megpróbálták elmismásolni a dolgot, tudniillik véletlenül ennyire összehangoltan hibát hibára halmozni nem lehet. A szakszerűtlenségnek ezt a fokát képtelenség spontán módon produkálni. Hogy a hatóságok mennyire elfogultak a cigányokkal szemben? A rendőrök bizonyosan azok, ezt több konkrét vizsgálat is bizonyítja, például a Helsinki Bizottságé, amely során az igazoltató rendőröknek minden igazoltatásról feljegyzést kellett készíteniük, arról, ki volt az igazoltatott személy, és milyen eredménnyel járt az igazoltatás stb. És ezekből a feljegyzésekből fehéren-feketén kiderült, hogy sokkal nagyobb valószínűséggel igazoltattak romákat, mint nem romákat, viszont semmivel sem eredményesebben. A Helsinki Bizottság egyébként a bírósági gyakorlatot is vizsgálta, de ott olyan egyértelmű, nyilvánvaló elfogultságot nem tudott kimutatni. Kivéve a romák által elkövetett cselekmények felderítési aránya tekintetében: esetükben sokkal valószínűbb, hogy felderítik az ügyet, mint a nem romák esetében. És volt néhány szembeszökő súlyos, ráadásul megalapozatlan ítélet, például amikor gyilkosságért életfogytiglanra ítéltek valakit, és aztán kiderült, hogy ártatlan.
69
Az még a kilencvenes évek első felében történt, hogy Csenyétén egy évek óta munka nélküli cigány kiment az erdőre, és ott egy rakat fát fölpakolt a szekerére és hazavitte, amiért elítélték három évre. Ez ugyanakkor történt, amikor az első és talán egyetlen olajszőkítési per zajlott katonatisztek ellen, akik a hadsereg gázolajtartályait - a haszonból való részesedés fejében - kölcsönadták olajszőkítés céljára. Sok milliárdos tételekről volt szó, mégis, az elsőrendű vádlott mindössze másfél év letöltendő börtönbüntetést kapott, a többiek meg felfüggesztettet, holott az általuk elkövetett cselekmény büntetési tételének határa tíz év volt. Ugyanakkor a csenyétei férfit a rakat fáért három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. De visszatérve a rendőrségi eljárásokra: azok halálosan biztos, hogy elfogultak és a romákra nézve hátrányosak, mert a rendőrséget áthatja ez a cigányellenes szellem. Ezt azok a rendőrök is feltárták már, akiknek szemet szúrtak bizonyos belső rendőrségi internetes fórumokon zajló diskurzusok, amelyek ezt egyértelműen bizonyítják. - Kis János néhány hete, de még a tatárszentgyörgyi gyilkosság előtt azt írta a HVG-ben: „Sokan máris úgy képzelik, hogy a cigány szabad préda. (...) A tűzzel játszik, aki ebben az országban etnikai hangulatkeltéssel igyekszik megszilárdítani politikai bázisát. (...) Az elmúlt húsz év megmutatta, hova vezet, ha nem vállaljuk a roma kisebbség integrálásának terheit. Ezen az úton csak a katasztrófa felé lehet továbbmenetelni. Vagy megnyílik az integrálódás útja a romák előtt (...), vagy csoportos bűnbakká, megfélemlítés és erőszak céltáblájává teszik őket; akkor viszont nem marad számukra más, mint a kétségbeesett önvédelem." Ezen az úton pedig „azok adnák a cigányság elismert vezetőit, akiknek van tapasztalatuk a szervezett erőszak terén". Mit gondol erről a prognózisról? - A tatárszentgyörgyi gyilkosság kapcsán ezt ki is mondták: hogy mivel csak magukra számíthatnak, meg kell szerveződniük. És már ebben a pillanatnyi helyzetben is bőven benne van a veszély, hogy - mivel állítólag valami rejtélyes dzsippel jöttek az elkövetők Nagycsécsre is meg Tatárszentgyörgyre is - egyszer csak romák megtámadnak egy dzsipet, mert azt hiszik, hogy a gyilkosok érkeztek, és agyonverik, aki benne ül. Ilyesmi könnyen megtörténhet, ha tovább hergelik a közvéleményt, és hagyják elszabadulni ezeket az indulatokat. - Úgy tapasztalja, hogy a cigányságon belül is van egy rész, amelyik „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten" alapon viszonozza a többségi társadalom gyűlöletét? Hasonló differenciálatlan indulatokat táplál a nem romákkal szemben, mint azok vele? - Sőt. Nyilván az olaszliszkai esetben is találnánk - anélkül, hogy a legcsekélyebb mértékben is mentegetni akarnám a konkrét tettet - e hihetetlenül brutális és embertelen viselkedés mögött különféle, a többségi társadalomtól elszenvedett frusztrációkat és rossz élményeket. A cigányok túlnyomó többsége szakadatlanul érzi maga körül a fortyogó gyűlöletet, önbecsülése romokban hever, ezzel nagyon nehéz együtt élni, és ez mindenfajta torz, antiszociális reakciókhoz vezethet. - Egy erőszakos társadalomban miért is lennének éppen ők az általános eszkalálódó agresszió alól kivételek... - Mit várjunk egy olyan országban, ahol, ha egy autós valami apró kellemetlenséget okoz a másiknak, akkor az - jobb esetben - minősíthetetlen dolgokat ordít és mutogat neki, rosszabb esetben kipattan az autójából, odarohan, „te rohadt, szemét köcsög" felkiáltással fölrántja az ajtót, és kitépi őt az ülésről? És ahol a nemzeti ünnepek elengedhetetlen tartozékai az artikulálatlanul elordított szidalmak, a habzó szájú gyűlölködés, az ökölrázás, a tojás-, kő- és Molotov-koktél-dobálás? Ez az alaphelyzet, a többi csak erre épül rá. Egyetértek Kis Jánossal: a tűzzel játszik az, aki ezekre az indulatokra akar építeni.
Tamás Pál: „Előítéleteink az ötvenes évek Alabamájához mérhetők” (Élet és Irodalom LIII. évfolyam 15. szám, 2009. április 10. Tamás Pál szociológussal Harangozó István készített interjút Egy mindössze tizenhárom perces kutatásismertetéssel sikerült az MTA Szociológiai Intézete igazgatójának fölkavarnia a kedélyeket a Közép-európai Egyetemen még februárban, inkább csak a szakmai közvélemény részvételével zajlott rasszizmuskutatási konferencián; évente ismételt radikalizmusmonitoring-vizsgálatuk, amelyet egy állandó, tizenhét lehetséges csoportellentétből képzett konfliktustérkép megrajzolásával egészítenek ki, idén azt az eredményt hozta, hogy a magyar társadalom több mint hatvan, bizonyos kérdésekben közel hetven százaléka ért egyet olyan állításokkal, amelyeket pár éve csak a szélsőjobb ideológusai mertek hangoztatni.
70
- Egy korábbi előadásában a nyugati és a kelet-európai jobboldali radikalizmust hasonlította össze. Mindenhol több a férfi a radikálisok között, nyugaton inkább fiatalok és iskolázatlanok, nálunk az idősebb diplomások is hívévé szegődnek. Magyaráz ez valamit a mostani szélsőjobb ideológiai offenzívájának sikeréből? - Történetünk nem érthető a kilencvenes évek nélkül, lényegében akkor kezdődik, amikor senki nem gondolt arra a rendszerváltás intellektuális tervezői közül nyugaton és itthon, hogy valamit kezdeni kell az 1944-45-ben magunk mögött hagyott hiedelmekkel, elfojtásokkal, ideológiákkal. - Egyfajta maszatolás máig körülveszi ezt az „intellektuális tervezést"; a magyar társadalom szeretné úgy látni és láttatni, mintha a keleti blokkból való szabadulás spontán folyamat lett volna, illetve a történelem „kegyelmi állapota", megérdemelt igazságtétel, sőt saját történelmi érdemünk... - Csak annyi kegyelmi elem volt benne, hogy a Szovjetunió összeomlását sen¬ki nem jósolta; de azok a nyugat-euró¬pai és főleg amerikai tervezők, akik szem¬betalálták magukat ezzel a problé¬má¬val, elsősorban latin-amerikai mintá¬kat használtak. A pártállamot az ottani diktatúrákhoz hasonlították. Néhányan közülük, mint az akkori lengyel és orosz reformok fő külföldi tanácsadója, Jeffrey Sachs, korábban ismert LatinAmerika-szakértőknek számítottak. - Használható megközelítés volt ez? Mennyire volt helytálló mondjuk a Chile-Magyarország- vagy az Argentína-Lengyelország-párhuzam? - Akkoriban mindenki a demokratizálódás harmadik világhullámáról beszélt; alig néhány éve sorra buktak meg a latin-amerikai diktatúrák, ez után következtek sorra a keleti blokk országai, s ennek a mi szempontunkból is lényeges a hatása. Az új latin-amerikai demokráciák stabilizálásánál mindenki a közelmúltra figyelt, hiszen a katonák - erejük, teljes fegyverzetük birtokában - önként vonultak vissza a laktanyákba. Mindenki azzal foglalkozott tehát, hogyan lehet őket továbbra is ott tartani, ez tűnt a rendszerstabilizálás fő föladatának. Így aztán a mi hasonló időszakunk demokratikus gondolkodása - legyen importált vagy helyi - szintén arra kezdett koncentrálni, hogy úgymond ne jöjjenek vissza a „kommunisták", ehhez pedig néhány ideológus számára célszerűnek tűnt a negyven év szocializmust monolit egységként kezelni. Kinek volt akár csak ideje is ebben a csapatban, hogy arra gondoljon, mi volt a „negyven év" előtt...?! De nagyon rövid idő alatt, már az AntallCsurka-konfliktus idejére kiderült, hogy tévedtek. - Az importált politikai technológusok és a különféle erejű helyi demokratikus kezdeményezések milyen viszonyban voltak egymással? - Azok a politikai technológusok, akik korábban is a mi ország¬cso¬por¬tunk¬kal foglalkoztak, elsősorban Orosz¬országot vagy - az állam¬szo¬cia¬lis¬ta szerkezeti átalakításoknak folyamatosan ellenálló Lengyelországot tanulmányozták. Páran az 1968 utáni Csehszlovákiából érkeztek, vagy arra figyeltek. Ezekben az országokban pedig az 1944-45-ös történeteknek nem volt semmilyen, a mai szélsőjobbhoz köthető kapcsolatuk. Lengyelországban és Csehországban - Szlovákiával azért kicsit bonyolultabb a helyzet - 1944-45ben és előtte a fontos szellemi erők nem vállaltak fel egyértelmű kötődéseket az akkori Németországhoz. Volt kollaboráció, de szégyenlősen, különösebb közösségi, szervezeti vagy állami ideológiák nélkül. A másik két régióbeli németbarát rendszer, Románia és Bulgária még 44-ben átállt, és nagy emberáldozatokkal a másik oldalon vett részt a harcokban. Ausztria hasonlítható hozzánk némiképp a szélsőjobb elkötelezettség tekintetében, de 1955-ben az igen erős szélsőjobboldali osztrák-német hagyományt kiiktatták az új osztrák identitásból, a demokratikus Ausztriából. Olyan politikai intézményi szabályozás érvényesült, amely sok évtizedre kizárta ilyenfajta erők szóhoz jutását. A magyar tömeges, kitartó, ideológiákkal is körülbástyázott világháború végi kollaboráció méreteiben is meglehetősen egyedi jelenség, s ezt a kínos hagyományt - amely egy kicsi, nem fontos ország mentális gyöngeségének tűnt -, a nagy kelet-európai rendszerváltó technológiák negligálták. Ennek nyomán azután figyelmen kívül hagyták azok a magyarországi rendszerváltó erők is, amelyeknek önálló, független ötleteik e problémával kapcsolatban sem voltak. Ehhez járult a tabuk átörökítésének kudarca. A győztesek Németországban, később Ausztriában igen sikeresek voltak a közelmúlt történeteinek tabuvá nyilvánításában. 1946 és 1948 között az angolszász demokráciaépítők eldöntötték, hogy egy igen-igen szűk bűnös elitcsoport megbüntetése kivételével - lemondanak a politikai tisztogatásról, mert a hidegháború új német frontját ez nagyon gyengítette volna. Cserébe viszont a „barna élményvilágot", a makacs ideológiai törmelékeket a közvéleménnyel „tabui¬zál¬tat¬ták". A német társadalom elfogadta ezt az ajánlatot. Ez a szellemi zárlat működött, sőt, ezeket a szüleik által vállalt tabukat az új nemzedékek nagy többsége máig is elfogadja, s viszonylag simán tovább érvényesíti. Ezzel szemben Magyarországon 1947-49-ben egy ilyen hallgatólagosan, de önként vállalt antifasizmus az új társadalmi szerződésbe nem került be, 1989-ben pedig sokan úgy vélték, erőszakos ráerőltetése a nyilvánosságra a kommunista elnyomás része volt, és a kényszertabuk nem érvényesek többé. Ezért vannak még idősebbek a radikálisok között, de innen a
71
fiatalabbak túlsúlya is. Utóbbiak számára a korábbi tiltások nem is léteznek. Nem voltak korábbi komoly tabuk, amiket az előző nemzedékek át akartak vagy át tudtak volna nekik adni. - Ha csak a múltból táplálkozna, akkor éppenséggel arra is lehetne számítani, hogy a szélsőjobb ideológia fölhorgad, aztán elül, mert a merőben más szerkezetű XXI. századi társadalom, a globalizáció, az EU kihívásaira nem ad választ. Ezzel szemben, mint a kutatásából kiderül, folyamatosan erősödik. - Amit elmondtam, nem történelmi előzmény, hanem bizonyos értelemben szerves része a mostani történetnek. Persze, nem csak ez programozta ezt a folyamatot. A rendszerváltás történéseire a baloldali értelmiség képtelen volt saját logikájából fakadó magyarázatot adni, évtizedes ideológiai kómába zuhant. A baloldali problémamegoldó kulcsokat húsz évig senki sem használta. A liberálisok 1989-ben úgy érzik, övék a világ - de ez csak egy pillanat, utána blokkol a tanulóképességük. Hirdetik, hogy visszatértünk a normalitásba, vagyis Európába, de később nem tudják elmagyarázni, hogy itt, Európa perifériáin mi miért történik. Marad tehát a páston a nemzeti konzervativizmus, amelynek peremén, hozzá lazábban kapcsolódva, olyan mutációk keletkeznek, amelyek elveszik a centrum elől a levegőt. Különleges történelemfölfogások erősen szélsőjobboldali nyelvhasználattal és hitvilággal... A két másik nagy ideológiai tömb nem ad válaszokat, így a hétköznapi világmagyarázatok szférájában - hogy milyen a magyar történelem, hol a helyünk, ki miért felelős, kik mozgatják a világot, a történelmi trendeket - a nemzeti radikalizmusnak egyre kevesebb a versenytársa. Nem egyetlen, koherens ideológiáról van szó, inkább egyfajta ideológiai felhőről, ami egyre inkább körülvesz bennünket. Ahogyan terjed, gyorsan csökken a látótávolságunk - amint most látom -, nemcsak a nemzetpolitikai vagy etnikai kérdésekben, hanem egyre több területen, még a gazdaságban is. Érthető: ha egyik irányban rosszabbul, életlenebbül látunk, az a tájékozódóképességünket más irányban is erősen rontja. Az ideológiai felhőnek az a jellegzetessége, hogy nem személyes tapasztalathoz kötődik. Mintha ködben állna az ember: nem veszi észre, hogy ott kis vízcseppek vannak a levegőben, nem esik az eső, lassan mégis átnedvesedik. - Szociológiai módszerekkel meg lehet a köd összetételét, „cseppjei" méretét vagy alakját határozni? - Mi egy úgynevezett radikalizmus-monitoringgal próbálkozunk: rendszeresen ismétlődő empirikus adatfelvételek országos, ezerötszáz fős reprezentatív mintákon - tavaly márciusban volt az első, idén március közepén a második. Igazán nem a szélsőjobbra magára vagyunk kíváncsiak, s különösen nem annak utcán is mozgósított részére. Az ilyen mozgalmakat országos véleményvizsgálatokkal amúgy sem lehet befogni. Bennünket az érdekel, miként terjednek, lesznek a mindennapi politikai érvelés részévé azok a megfogalmazások, ideológiamorzsák, szimbólumok, amelyeket összességükben a radikálisok jelenítenek meg a jobboldal legszélén, de - különböző mértékben - elfoglalják, egyre inkább ellepik a politikai közepeket is. Ez a bizonyos ideológiai felhő évek során formálódott, nem lehet a rendszerváltásnak azt a pontját kitapintani, ahol konkrét, éles fordulat történt volna, most mégis gyökeresen más közeg vesz körül bennünket. - Nincs tehát kezdőpont, sem megfogható, dokumentálható megnyilvánulások, csak bizonyos kifejezések, talán hívó szavak és szimbólumok; hogyan lehet ezt tudományos szempontból értékelhetően földolgozni? - Önkényesen meghatároztuk ennek a radikalizmusnak három elemét. Az első a történelem újraértelmezése: ki mit gondol különböző múltbéli történelmi ügyekről, hogyan viszonyul a társadalmi memória működtetésének folyamatához. Vagyis nem az a fontos, a va¬lahai párttitkárt a titkosrendőr egy vál¬fajának tartja-e a mai fiatal, hanem hogy helyesnek tartja-e ilyen kérdésekkel foglalkozni. A radikalizmus második, általunk vizsgált eleme az etnikai különbségekhez való viszony: hogyan látja a megkérdezett a régebbi és az újabb, az erősebben és a gyengébben el¬különülő kisebbségi csoportokat, vannak-e számára inkább vagy kevésbé elfogadottak. A harmadik elem a tekintély¬ura¬lommal kapcsolatos attitűd: szük¬ség van-e a vizsgálat érintettje szerint erős vezetőre, hisz-e abban, hogy a tekin¬tély a döntő valamely kérdésben. E három fő elem kombinációiból rekonstru¬álni lehet egy sajátos szemléleti világot, amelynek szereplői típusokba sorolhatók: ezeket pedig összehasonlítottuk abból a szempontból, milyen konfliktusokat lát fontosnak az, aki jobban elmerült eb¬ben a sajátos világban, vagyis a föntebb említett ideológiai felhőben, és mi¬lye¬neket, aki kevésbé. Ilyen konfliktustér¬ké¬peket a kilencvenes évek második fele óta csinálunk. Tizenhét elemi ellen¬tétpárt kínálunk a megkérdezetteknek: például férfi-nő, falusi-városi, roma-nem roma, zsidó-keresztény... s azt kérdezzük, melyek gerjesztenek szerintük konfliktusokat, melyek nem. A legtöbb ilyen metszetben még nincsenek viharfelhők. 1996-97-ig egyvalami volt érdekes: a gazdag-szegény ellentét. Ekkortájt, a kilencvenes évek derekán ébred rá a társadalom, hogy vannak gazdagok és szegények. A kilencvenes évek végére pedig csatlakozik hozzá egy másik: a roma-nem roma közti várható, illetve föltételezett konfliktus, aminél aztán 2001-től a kormánypárti-ellenzéki törésvonal lesz csak élesebb. Ezt tekintve pedig bennünket mindenekelőtt az érdekel, hogy a többség hogyan vélekedik saját kisebbségeiről.
72
- Egy másik kutatásban az etnikai határok élesebbé válásáról, a konfliktusok „újraetnicizálódásról", az eddigi integrációs programok ebből fakadó nehézségeiről számol be. Ez a még nem igazán föltárt folyamat milyen következményekkel jár? - Az etnikai határok nem örökre adottak; hol puhábbak, hol keményebbek. Ha integráció zajlik, a korábbi kemény etnikai határok lassan oldódhatnak, az életstílusok közelednek, s a két oldal között gyakoribbak az interakciók. De ha az egyik csoport együttélési tudáskészlete elapad, amint elindul egy szigorúbb követelményeket támasztó újraiparosodás, akkor a csoportok ismét távolodni kezdenek egymástól. Ezek elvben nem a roma és a nem roma, hanem a sikeresen és a kudarcosan - avagy „csak" nem kellő mértékben modernizálódott csoportok közötti határok. Igazán keveset tudunk arról, hogyan élik meg az emberek az olyan újrakeményedő modernizációs határt, amelynek rossz oldalán az egyik etnikai csoportból aránytalanul többen rekedtek, mint a másikból. A „magyar"-ként meghatározott, vagyis az inkább modernizált oldalon a közismert előítéletek uralkodnak, a másik oldal pedig - ezekkel az előítéletekkel bombázva - olyan rémületben él, hogy nem tud vagy nem mer egy védhető víziót megfogalmazni arról, mi is történt vele valójában. S a modernitásból kirekedve nyelve sincs igazán hozzá. - Ez a kulturális, nyelvhasználati, társadalmi elszigetelődés táplálhatja a felhő sötétedését, a szélsőjobboldali ideológia, magatartás, attitűd terjedését, erősödését? - A mostani, márciusi felvételnél - mint ed¬dig mindig - egy hétfokozatú bal-, jobb¬oldali skálát használtunk. Ezen most a megkérdezettek kicsivel több mint tizennyolc százaléka magát a szélső¬jobbos hetes, további tizennégy és fél szá¬zaléka a hatos pozícióba helyezte. Eb¬ből az együttesen több mint harminc százalékból önmagában egyáltalán nem kö¬vetkezik, hogy a szélsőjobb akcióinak is ilyen a támogatottsága. Ugyanak¬kor a romákkal kapcsolatos vélekedések¬nél az ellenséges vagy elutasító nézetek ennél sokkal gyakoribbak és erősebbek. Azzal az előítélettel, hogy „a romáknak hagyományosan a magyarokétól eltérő felfogásuk van a tulajdonról", teljesen egyetért a megkérdezettek negyvenegy, nagyjából egyetért további huszonhét, azaz együtt hatvannyolc százaléka - és csak tizenegy százalék utasítja el. Megfordítva: „a romákat indokolatlanul vádolják azzal, hogy rendszeresen közük lenne a bűnözéshez" - ezt az állítást a megkérdezettek hatvan százaléka utasítja el. Egyébként személyes, közelebbi tapasztalatuk az embereknek általában nincs a kisebbségekről. A megkérdezettek között - az országos mintában természetesen romák is voltak - a válaszadók hatvanhárom százaléka sohasem, huszonnyolc százaléka ritkán járt romák otthonaiban, s csak körülbelül kilenc százalék gyakran. A gyakran megfordulók nagy része feltehetően maga is roma - a ritkán, de mégis „átlátogatók" száma talán jelezheti, hogy etnikai határokat keresztező kapcsolatok azért léteznek. Előítéleteink az ötvenes évek Ala¬ba¬má¬jának szintjét súrolják - együttélési mintáink annál talán mintha modernebbek vagy per¬misszí¬veb¬bek lennének. De akik kimaradnak az újkapitalizmusból, azok óriási többsége, különösen Északkelet-Magyarországon a roma közösségekből kerül ki, és természetszerűleg vissza¬et¬nizálódik. Egyre inkább magára marad. Azzal vádolják, hogy etnikai korlátai túlságosan erősek, - bár tudományos nézőpontból nincs „túlságosan" -, de településein, lakónegyedeiben egyre inkább csak saját sorstársaival érintkezhet. Hova, kikhez csatlakozzon, honnan lesse el a modernizációs életmintákat? - Az is kérdés, hogy a most inkább több, mint kevesebb eséllyel elkövetkezni látszó jobboldali kormányzás ebből az állapotból milyen irányba mozdítaná a bezárkózási folyamatot, tervezetten kezelné-e, vagy csak „természetes" hatással lenne rá... - Nem biztos, hogy tudja kezelni, mert a jobboldali választók kétszer gyakrabban értenek egyet előítéletes kijelentésekkel, mint a szocialisták... - ...pedig közöttük is mértek már ötven százalék körüli kemény előítéletességet. - A roma-nem roma ellentétnél a különbség a Fidesz-szavazók „javára" hatvan-harminc százalék - az együttes érték jön ki ötven százalék körül. De a mostani krízis gyógyít, kiborítja az ügyeket, lehetővé teszi, hogy világosabban fogalmazzunk, hogy nem ortodox megoldásokat is kipróbáljunk. Miután a problémát pusztán politikai korrektséggel és integrációval nem lehet megoldani - ez volt a kilencvenes évek programja -, most sokkal hatékonyabb megoldásokat kell keresni. A válság a világmagyarázatokat újra fogja kreálni. Nyilvánvalóvá válik, hogy a kapitalizmus önmagában nem megoldás, nem az a normalitás, ahogyan a kétezres évek elejéig hittük: amit mi most kezdtünk „építeni", az a világban válságba került. Különleges felelőssége van a következő húsz év baloldali értelmiségének, mert akárhogyan változnak is majd a kormányok, a krízis módot ad arra, hogy a baloldali gondolkodás felébredjen a kómából. Tíz-tizenöt év alatt megnövesztheti a saját felhőjét, és kiszoríthatja ezt a mai, elég vészjósló felhőt. Ahogyan ez a mostani húsz év alatt nőtt ekkorára, húsz évig kell építeni a korszerű baloldali világmagyarázatot is, amely úgy globalista, hogy közben a régióról szól. Azok az értelmiségi csoportok, melyek kizárólag globális magyarázatokkal operáltak, a szemünk előtt vesztik el a befolyásukat. Nem lehet megúszni, hogy ennek a társadalomnak beszéljünk.
73
Egy cigány, akinek lapot osztottak (RomNet, 2009. április 19.) Orsós Zoltán, rendőr százados már gyermekkorában tudta, rendőr akar lenni. Mint mondja, neve is elárulja származását, de soha nem is akarta letagadni. Nő a társadalmi feszültség és ezen belül a romák elleni indulatok. Kérdés, miként látja mindezt az, akinek sikerült átülnie az asztal másik oldalára. Orsós Zoltán rendőr százados azt mondja, már a neve is elárulja és látszik is rajta, hogy cigány. Amúgy eszébe sem jutna eltitkolni származását. Szerinte mindegy, hogy romát vagy cigányt mondunk, legfeljebb az előbbihez nem kapcsolódik annyi előítélet. Meg esetenként jogos ellenérzés is. A meggyilkolt tanár gyerekeinek például, talán még az unokái sem tudnak jó szívvel gondolni a cigányokra, mondta. Keserű példaként említette a kártyás hasonlatot. A cigányoknak nem osztottak lapot Magyarországon, ezt lépten nyomon meg is mondják nekik. Mégis ugyanazt várják el tőlük, mintha a parti résztvevői lennének. Szerencséjének mondhatja, hogy beás cigányként Bogyiszlón született, zenész családból. Öt-hat nemzedék óta muzsikusok az őseik. Ma már az unokák játszanak a hajdani legendás együttes jogutód zenekarában. Igaz, egy cigány gyereknek többet kellett tudni mint másnak, hogy ugyanazt a jegyet elérje az iskolában. Ugyanakkor nekik, mármint unokatestvérével, barátjával, zenésztársával, Mihálovics Zsolttal együtt azért könnyebb volt, a magyar népzenét is játszó zenekar népszerűsége miatt. Unokatestvére pedagógus az általános iskolában, az ő anyai nagyapja Orsós Kis János prímás a népművészet mestere volt. Gyermekkora óta rendőrnek készült és rendesen halad előre a ranglétrán. A kérdésre, miért is akart zsaru lenni, úgy válaszolt, hogy mindig is csapatban szeretett volna dolgozni. Meg valahova tartoznia kell a embernek, s mindkettőt meg is kapta a munkahelyétől. Később hozzátette, nyilván hozzájárult az elhatározáshoz, hogy bizonyítsa, egy cigányból is lehet rendőr. A szervezetnél nem volt hátrány a származása. Sőt, jobban szót tudott érteni a cigány elkövetőkkel. Sok kollégáját kísérte el, ha a Kövendi Sándor utcában kellett helyszínelni. Tőle inkább elfogadták a szabályokat a romák. Sőt, mások segítségért is fordultak hozzá. A cigányság mai helyzetét úgyszólván reménytelenné látja. Bogyiszlón a "cigánytelepen" él 4-5 egyetemet, főiskolát végzett roma és ugyanannyi érettségizett fiatal, de csak kettejüknek van állása. Gyermekkorában minden helybéli roma dolgozhatott, ha akart. A parasztoknál végzett alkalmi munkából is meg lehetett élni. Nagyanyja például takarított a faluban, s fel sem merült vele szemben semmiféle bizalmatlanság. Részben igazuk van azoknak, akik szerint az emberek egy kis százalékát semmi módon rá nem lehet kényszeríteni a rendszeres munkára, de ilyenek nem csak a cigányok közt vannak - mondja Orsós Zoltán. Arra is vannak példák, hogy éppen azért nem alkalmaznak valakit, mert cigány. Egyik unokatestvére Angliában dolgozik, másik rokona erdészeti középiskolában végzett, de kamionosként kénytelen járni Európa országútjait. Azért mindenki mégsem mehet el Magyarországról - teszi hozzá. Hogy szerinte mi lenne a megoldás? Biztos nem segít, hogy a médiában a cigányok csak negatív szerepben fordulnak elő. Sok a szociális munkás, kommunikátor, jogász, de nem lehet találni a szakmáját tisztességgel tudó, megbízható kőművest, villanyszerelőt. A falvakban üresen állnak az állattartó telepek. Valamikor Bogyiszlón a cigányok is hizlaltak bikákat. Vissza kellene adni a kétkezi munka, a szaktudás becsületét, vélekedik Orsós Zoltán rendőr százados. TEOL/Ihárosi Ibolya Névjegy Orsós Zoltán 1970. március 12-én született Bogyiszlón. A lengyeli (akkor még) mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. Tanító oklevelet szerezett az (akkor) Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán. A rendőrtiszti átképzőt bűnügyi szakon végezte el. Hét és fél évet töltött a Szekszárdi Rendőrkapitányságon, mint vizsgáló tiszt. Egy éve a megyei főkapitányság kiemelt főelőadója az igazgatásrendészetnél. Nős, két fiúk van. Hobbija a muzsika.
74
Az iskolai gettósodás öngerjesztő folyamat White flight – A fehérek elmenekülnek és elviszik gyermekeiket – Az elit szerepe a magyar közoktatási harcban (Népszava Online 2009. április 10.) A kilencvenes években kezdődött az a folyamat, ami mára végletesen elvadult: számos magyar település általános iskolájáról a saját elitje mondja ki, nincs rá szükség és gyermekeiket más települések más iskoláiba menekítik. Az amerikaiak ezt úgy hívják, hogy „white flight”. A fehérek elrepülnek, elmenekülnek, és elviszik gyermekeiket. A magyar elit szerepéről, s a közoktatásban dúló harcokról Zolnay János szociológust, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársát kérdeztük. - HH és HHH-gyerekek. Kik ők? - A mai magyar iskolákban etnikai alapú regisztrációra nincs lehetőség; utoljára az 1992/93-as tanévben regisztrálták származásuk alapján a cigánygyerekeket. A 2H és a 3H kategóriákat az oktatási kormányzat azért használja, hogy megpróbálja szociális kategóriákkal meghatározni a célcsoportot. A 2H, tehát a hátrányos helyzet azt jelenti, hogy a tanuló családja rendszeres gyermekvédelmi támogatásra szorul, mert az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80 százalékát. A 3H, a halmozottan hátrányos helyzet pedig azt jelenti, hogy mindezeken túl egyik szülőnek sincs nyolc általános iskolánál magasabb végzettsége. -A 3H jelölésből már tudható, hogy a tanuló cigány? - Ha korrekt módon alkalmaznák, akkor többé-kevésbé lefedné a célcsoportot, amelybe nem pusztán roma diákok tartoznak. A helyzetet nehezíti, hogy ahol a helyi érdekek úgy diktálják, ott a jegyzők a 3H megjelölést egyszerűen elszabotálják. - De miért? Kinek nem jó megtudni a 3H-sok számát? - A település-fenntartóknak nem áll érdekében, hogy az iskolahasználó elit családokkal szemben erőszakos deszegregációra kényszerüljenek. Kezdjük a múlttal. Még a hatvanas években született az a kormányrendelet, melynek értelmében a német, a szlovák, a román, a szerb, a horvát stb. nemzetiségi általános iskolákat kéttannyelvűekké kellett alakítani. A kéttannyelvű intézményekből aztán néhány év múltán alapvetően magyar tanítási nyelvű iskolák lettek, ahol a német, szlovák, román, szerb, horvát stb.nemzetiségű diákok az anyanyelvüket már csak egy bizonyos óraszámban tanulhatták. - És a magyarul nem beszélő cigánygyerekekkel mi történt? - A romák esetében fel sem merült, hogy az ő alapvetően szóbeliségen alapuló nyelvük érték lehet. - Mi a baj a cigányokkal? - A roma gyerekeket az ötvenes években kezdték tömegesen beiskolázni, főként úgy, hogy számukra cigány iskolákat hoztak létre. Aztán beengedték őket a normál iskolákba, de a legtöbb helyen elkülönített cigány osztályokba. A hetvenes években született az a párthatározat, állásfoglalás, mely kimondta, az elkülönítés nem jó. Fel kell számolni, s az újonnan érkező cigány tanulókat már a többiekkel együtt, egyazon osztályban kell oktatni. A magyar közoktatás a gyakorlatban erre úgy reagált, hogy abnormálisra nőtt a kisegítő iskolások száma. A hetvenes-nyolcvanas években a roma gyerekek intézményes elkülönítésének ez volt az egyik legfontosabb eszköze. A csúcsot az jelentette, amikor a kisegítő osztályokban, részlegekben és iskolákban a roma gyerekek aránya elérte a 22 százalékot. - A közoktatás lehet ennyire ostoba? Hogy nem látja be, mindez tíz-húsz év múlva milyen következményekkel jár? - Az oktatást is csak emberek irányítják. - De miféle érdekek játszhattak közre abban, hogy a cigánygyerekek kisegítőbe kerüljenek? - Egyrészt a nem cigány szülők már akkor is idegenkedtek attól, hogy gyermekeiket a cigány tanulókkal egy osztályba járassák, másrészt a közoktatás úgy gondolta, nincs felkészülve arra, hogy befogadja a roma gyerekeket. - Mi az, hogy nincs felkészülve? - A közoktatás a könnyebbik ellenállás irányába ment. Ne feledje, akkoriban még szocializmus van, még alapvetően kötött a beiskolázási rendszer, vagyis a szülők a gyerekeiket a lakókörzetük szerinti iskolába kötelesek beíratni. Az igaz, hogy zene-, nyelv-, és egyéb tagozatos iskolák már jó ideje léteznek, csakhogy ezeket az elit csoportok maguknak sajátítják ki. Az oktatási rendszer így szelektált, s így lazított a kötött beiskolázási rendszeren. A szabad iskolaválasztást az 1985-ös törvénymódosítás tette lehetővé, és ugyancsak akkortól vált lehetővé a szerkezetváltó iskolák, tehát a hat és nyolcosztályos gimnáziumok létrehozása. A rendszerváltás után az 1993-as közoktatási törvény mindezt az iskolahasználók és a fenntartók alanyi jogává tette.
75
- A szabad iskolaválasztás mit hozott a roma gyerekeknek? - A tanszabadság persze nagy érték, ezt nem akarom vitatni. Az is nagy érték, hogy az iskolák, vagy a fenntartók maguk dönthetik el, milyen tankönyvek és pedagógiai programok alapján tartják helyesnek a tanítást. A közoktatási rendszer csak úgynevezett kimeneteli pontokat határoz meg, azt, hogy egy bizonyos életszakaszban a tanulóknak mekkora tudással és miféle készségekkel kell rendelkezniük. - É a kimeneteli pontokat minősítik? Ellenőrzik? - Elvileg igen, gyakorlatilag nem. A koncepció az volt, hogy a minőséget alapvetően a piacra kell bízni, és majd a szülők értékítéletei megmutatják, eldöntik, melyek a jobb iskolák. - És a rosszabbakkal mi történik? - A jogalkotó ezt nem gondolta át. Az a folyamat, amely mára végletesen elvadult, a kilencvenes években indult. Számos iskoláról épp a helyi elit mondta ki, hogy nincs rá szükség, és gyermekeiket a közeli kisvárosba, iskolacentrumba vagy hat-nyolc osztályos gimnáziumokba vitték. Az oktatási piac, ha szabadjára engedik, akkor ugyanolyan keménnyé és kegyetlenné lesz, akár az ingatlanpiac; kívülről rendkívül nehéz kontrollálni. Az oktatási piacon ma gyakorlatilag az elit diktál, s csak látszat, hogy a szegregációt, s a magyarországi esélyegyenlőtlenségeket egyedül az önkormányzatok állítják elő. - Ma az az igazi esélyegyenlőtlenség, hogy a cigányoknak és a szegényeknek nincs választási lehetőségük? - Igen, egyrészt anyagi okokból, másrészt a cigánygyerekeket a körzeten túli iskolák nem nagyon fogadják. Az iskolák olyan diákokat akarnak, akik növelik az intézmény presztízsét. Az iskolahasználó elit ma szinte korlátlanul érvényesítheti a saját érdekeit, és az iskolák egy része nem is azért szűnik meg, mert a fenntartásuk túl sokba kerülne, hanem mert tanulóik nagy részét az elit elviszi. Ezáltal az iskolában csökken a gyereklétszám, megváltozik a cigány és nem cigány tanulók aránya, s ha az utóbbiak száma eléri a 10-11 vagy 12 százalékot, akkor az iskolaigazgató elkezd kétségbe esni. Mert tudja, ha az arány tovább nő, akkor a nem cigány szülőknek elfogy a türelmük, és akkor is elmenekítik a gyermekeiket, ha az iskola úgynevezett kimeneteli mutatói kedvezőek. Az oktatási szegregáció nagyon gyors folyamat. Pécs a három cigány többségű tagiskolája közül kettőt 2007-ben felszámolt. A városban ettől függetlenül növekszik az etnikai szegregáció. Leginkább azért, mert Pécs, az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) beruházásai a település érzékeny területeit érintik, s az EKF-beruházásokkal nagyon erős dzsentrifikációs folyamatok kezdődnének. - A szegény és a cigány lakosság kiszorítása? - Egy ingatlantulajdonos mondhatja, nekem semmi bajom ezzel vagy azzal a kisebbségi csoporttal. De miután az ingatlan értékét nem ő, hanem a piac határozza meg, ezért, ha a közelébe cigányok költöznek, akkor az ingatlan értéke csökkenni fog. Bizonyos értelemben hasonló a helyzet a közoktatásban, mert ott is fontosabb a külső, piaci értékítélet, mint az adott iskola tényleges teljesítménye. - Ha pusztán ezt az értéket veszem alapul, akkor egy elcigányosodott iskola mennyire értékcsökkent? - Abszolút. Egy cigány iskola az már leírt. Ugyanakkor az elit, mert megteheti, a közoktatási szolgáltatások tortájából egyre nagyobb szeletet hasít ki. A szegregációs, a kirekesztő folyamatok ma alapvetően így, spontán módon mennek végbe. - Az oktatáspolitikusok miért nem vették észre a white flight közismert folyamatát? - Mert jó ideig elfedte a kilencvenes évek középiskolai expanziója, amikor egyre több általános iskolás folytatta a tanulmányait valamilyen középiskolában. Azt lehetett gondolni, ennek az expanziónak olyan nagy lesz a hatása, hogy még a legrosszabb helyzetben levő gyerekeknek is javulnak az esélyei. Hiszen a cigány tanulók 8085 százaléka elvégzi az általános iskolát, még ha nem is feltétlenül tizenegy éves korára. 1993-ban az általános iskolát végzett roma gyerekeknek mindössze 10 százaléka ment középiskolába. 2003-ban már a 20 százalék, ma pedig mintegy 25 százalékuk a tanulmányait valamilyen érettségit adó középiskolában folytatja. Igaz, 10-12 százalékuk le is morzsolódik, de legalább beiratkoztak. - Magyarországon hol jöttek létre gettóiskolák? - Elsősorban az ország északi, észak-keleti részén. A kormány túl messze van ezektől térségektől ahhoz, hogy a folyamatokat befolyásolni tudja, a kistérségi döntéshozók pedig nem érdekeltek abban, hogy a folyamatot fékezzék. Havas Gábor szociológus gettóiskoláknak azokat az intézményeket nevezi, melyekben a roma tanulók aránya 50 százalék fölött van. Az ő adatai szerint az Abaúj-Hegyközi Kistérségben a gettóiskolák száma 40 százaléknyi. A bodrogköziben 35, az encsiben 37, a szikszóiban 30, a hevesi kistérségben 43, a sarkadiban 30, a sásdiban, a sellyeiben 33 százaléknyi… Az iskolai gettósodás öngerjesztő; beindíthatja a települések elgettósodását is, ami nem pusztán vagy feltétlen elcigányosodást jelent, hanem azt, hogy a választási lehetőséggel bíró elit csoportok már abban sem érdekeltek, hogy településükön bármilyen intézményt fenntartsanak. A PISA 2000 jelentés például azt állapította meg, hogy az OECD-országok között a magyar az egyik, ha nem a legkevésbé esélyegyenlőséget biztosító közoktatási rendszer; függetlenül attól, hogy
76
az iskolába járnak-e cigánygyerekek. A tanulói teljesítményeket ugyanis kétharmad részben az iskolák közötti különbségek magyarázzák. - De hogyan lehetne megszüntetni a szegregálás okát? - A szegregáció véleményem szerint alapvetően tünet, a mögöttes ok a magyarországi közoktatási rendszer rendkívüli mértékű egyenlőtlensége, amit nagyon nehéz javítani. Mindenesetre meg kellene határozni, mi az, hogy iskola. Épületben, infrastruktúrában, szakos ellátottságban. Ez lenne a minimum. És a szegregációnak is meg kellene határozni egy eltűrt felső határát. S ha az iskola színvonala nem éri el azt a meghatározott minimumot, vagy ha a szegregáció egy bizonyos szint fölé emelkedik, akkor az iskolát automatikusan be kell zárni, s a gyerekeket azonnal egy jobb iskolába vagy iskolákba kell elhelyezni. Ez persze csak úgy tudna működni, ha mindehhez hozzárendelnének egy kiszámítható, azonos szolgáltatást nyújtó iskolabusz-hálózatot. - Ahogyan Amerikában tették? A feketék gyerekeit a gettóiskolákból a fehérek iskoláiba vitték? - Már csak azért is ezt kellene tenni, mivel az önkormányzati fenntartású, és ma már csak részben szabad iskolaválasztású szisztémában egyszerűen kizárt az esélyegyenlőség. A társadalomnak kellene belátnia azt, hogy ha a magyar közoktatás ilyen fokban szigeteli el a tanulókat, vagy hagyja el őket, akkor ez tíz-tizenöt vagy húsz év múlva bővítetten termeli újra azokat a problémákat, amiket már most sem tudunk kezelni. Érzékelve az egyre erősödő radikális jobboldalt, attól is tartok, már formálódik a program, mely azt készíti elő, hogy szakítva az intergrációs oktatáspolitikával, továbbra is létezzenek gettóiskolák és gettótelepülések. Csak rendet kell tartani bennük.
A közbeszéd szerepe - Bűn ölbe tett kézzel ülni - Neményi Mária az embervadászatról (168 óra 2009. május 11.) A Tiszalökön agyonlőtt roma férfi emlékére békés demonstrációt tartott a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom a Teve utcai rendőrpalotánál. A szónokok állították: a rendőrség eredménytelensége és romákkal szembeni előítéletessége emberéletekbe kerül. A mozgalom egyik szociológus kezdeményezőjével LAMPÉ ÁGNES beszélgetett. Bazánth Ivola felvétele Bár sok fórumon hirdették rasszistaellenes tüntetésüket, felhívásukra alig pár százan jelentek meg. Miért? Számunkra is csalódás ez az érdektelenség, bár nagy tömegrendezvényben eleve nem reménykedtünk. Kevés időnk jutott a szervezésre. A célkitűzés megért volna pár nap pluszszervezést. Egy nagyobb megmozdulás súlyt adna az ügynek és a mozgalomnak is. Nem vagyok naiv. Hosszú évek tapasztalata, hogy ha egy civil akció mögött nem áll pénzes támogató, aki gyorsan kilogisztikázza például a vidékiek buszos felutaztatását, akkor azon az eseményen kevesen lesznek. Megjegyzem, sokan írták levélben, hogy részt vettek volna, ha hamarabb tudnak róla. De az is csak néhány száz fő lett volna. A tiszalöki temetést is a rasszizmus elleni demonstrációként harangozta be a média, mégis csak kevesen jelentek meg. Mi az oka? A társadalom közömbössége, fásultsága. Hiába hangoztatjuk, mit gondolunk a romagyilkosságokról, nem változik semmi. Ráadásul a közvélemény-kutatások szerint emelkedik a Jobbik és a Magyar Gárda népszerűsége. Sokkal nagyobb a támogatottságuk, mint a miénk. Vannak, akik sajnálkoznak ugyan, és elítélik a gyilkosságokat, de annyira azért nem, hogy ki is álljanak ellenük. A tiszalöki romagyilkosság megerősítette bennünk: bűn ölbe tett kézzel ülni tovább. Ki kell mennünk az utcára, át kell törni a közömbösséget. Mi volt az az indíték, amely elvezetett a mozgalom megalakulásához? A miskolci rendőrkapitány cigánybűnözésről szóló nyilatkozata és az államfő, a kormányfő és vezető politikusok óvatos, a közvéleménnyel szembeszállni nem kívánó reakciója, a szolidaritás elemi hiánya a
77
romákat ért támadásokkal kapcsolatban. Mozgalmunk a romák helyzetével a terepmunkájuk során naponta szembesülő szociológusok fiatal generációjától indult. Úgy látták, az elemzések és a tanulmányok eredményeire nem elegendő pusztán szakmai választ adni. Petíciónkat mostanáig csaknem kétezren írták alá. Rendezvényük egyik szónokát, Daróczi Ágnest idézem: „Kóka Jenő ötvennégy éves volt, egyszerű munkásember. De volt egy óriási bűne. A település szélén lakott, ahová embervadászatra szoktak járni a nácik. Mi, a magyar társadalom pedig ezt eltűrjük.” Nem túl erős szavak? Nem. Valaki tudatosan, előre eltervezve lelőtt egy embert, aki a falu szélén lévő házban élt. A rendőrség is megerősítette, hogy szisztematikusan és hasonló módon történnek ilyen esetek. Ez embervadászat. Én is kizárólag nácinak tudom minősíteni azt, aki faji alapon megöl egy romát. Az sem túlzás, hogy mindez a társadalom jóváhagyásával történik? Az előítéleteket szülő és fenntartó folyamatok az elmúlt fél évszázad alatt mélyen beágyazódtak a társadalomba. Ilyen brutális gyilkosságok nem vagy csak nagyon szélsőséges irányból történhetnének meg, ha a lakosság egy része nem támogatná őket – legalább hallgatólagosan. Az előítéletesség ráadásul nemcsak személyes viszonyokban, hanem intézményesült formában is megszilárdult, a legmagasabb politikától a legalacsonyabb önkormányzati szintig. Rögzült a helyi szokásokban, mint az iskolai szegregáció és a munkahelyi diszkrimináció. Ez az általános társadalmi hozzáállás. Önök úgy vélik, a cigányellenesség politikai fordulat eredménye. Megmagyarázná? Már kimondható a szó: cigánybűnözés. Sokan úgy tesznek, mintha egy mostanáig tabunak számító probléma megoldódna pusztán attól, hogy beszélünk róla. Csakhogy a cigánybűnözés rasszista szóösszetétel! Más népcsoport esetében hasonlót nem használnak. És a kifejezés bekerült a közbeszédbe. Méghozzá nem a sarki rendőr, hanem Miskolc rendőrkapitánya által, akit először felmentett a rendészeti miniszter, végül mégis a pozíciójában hagyta. Maga a kormányfő sem lépett. A legmagasabb politikai elit pedig úgy tett, mintha a jelenségnek lenne valóságalapja. Holott pontosan tudni, a cigányok esetében a bűnelkövetés gyakorisága nem magasabb, mint más csoportokban. A romák által elkövetett károkozás mértéke pedig meg sem közelíti azt, amit adócsalással vagy más rafinált módon a lakosság nagy része naponta elkövet. Szónokaik nemcsak a társadalmat, hanem a rendőrséget is keményen ostorozták. Újra Daróczi Ágnest idézem. „Milyen jogállam az, ahol a rendőrség azzal foglalkozik, hogy elmaszatolja a bűntényeket? Tatárszentgyörgyön a rendőr belehugyozik az ott maradt nyomba. Rendőrség az ilyen? Hát nem.” Tényleg nyomba vizelt a nyomozó? Tanúvallomások és hírek alapján tudni, hogy ez történt. Ne áltassuk magunkat. A rendőrök jelentős része nem az elvárható alapossággal vesz részt a romák sérelmére elkövetett ügyek felderítésében, hisz hozzáállásukat meghatározza, mit gondolnak róluk. Bár persze bízom abban, hogy az előítéletesség csak bizonyos rendőröket jellemez. Setét Jenő, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke – önökkel egyetértésben – azt állította: „A rendőrség eredménytelensége emberéletekbe kerül.” Tudja, milyen az élet a fenyegetett ember perspektívájából? Van fogalma arról, hogyan fekszik le valaki aludni a faluszéli cigánytelepen, miközben tud a romagyilkosságokról? Ha a rendőrség nem mutat szolidaritást, és nem biztosítja a romákat arról, hogy megvédi őket, a félelem megmarad. A rendőrség ötvenmillióra emelte a tiszalöki nyomravezetői díjat, és a korábbinál harminccal több nyomozó dolgozik a romák elleni fegyveres támadások felderítésén. Ezenkívül rendszeres tájékoztatást is ígértek. Meglátjuk, mi lesz az ígéretekből. Sajnos az is igaz, hogy a mindennapokba ágyazódó szörnyű konfliktusok és fegyveres események megelőzéséért a rendőrség keveset tehet.
78
Ki tehet ellenük? A közbeszédnek van óriási szerepe abban, hogy a társadalom miként viszonyul a romák elleni cselekedetekhez. Előítéletesség van, sőt: erősödik. Nem tudni, hogy fokozódik-e, vagy „csupán” egyre inkább kimondható a vélemény. Tény: a nyugati társadalmakban a nyílt rasszizmus és a verbális agresszió évtizedek óta csökken, az előítéletesség leginkább latens formában van jelen. Nálunk ellenkező a trend: egyre nyíltabbak a rasszista cselekedetre bujtogató kifejezések. Jön az FBI Bencze József országos rendőrfőkapitány bejelentette, hogy a hazai romagyilkosságok felderítésében az FBI is segít a magyar rendőrségnek. Az amerikai nyomozók a magyarok által készített személyiségrajzot nézik majd át, a profilalkotásban működnek közre. – Az FBI-jal az együttműködésünk nem új keletű, 2000 óta létezik közös nyomozócsoport a Nemzeti Nyomozó Irodánál – nyilatkozta lapunknak Bencze József. – Többek között a szláv ajkú szervezett bűnözés, illetve a sorozatgyilkosságok felderítésében segédkeznek. Az FBI a világ számos országában van jelen „összekötőivel”, s a miénknél bővebb tapasztalattal rendelkezik. A tengerentúlon az elmúlt héten kiemelt figyelem övezte a magyar romákat ért gyilkosságokat. Elsőként a The New York Timesban jelent meg cikk, címlapján a tatárszentgyörgyi temetésen készült fotóval. A szerző beszámolt a tiszalöki, a nagycsécsi és a tatárszentgyörgyi gyilkosságokról. A napilap után a Time is részletesen foglalkozott a romagyilkosságokkal. – A közös gondolkodás korábban kezdődött el – mondja Bencze. – Az együttműködéstől azt várjuk, hogy az új profil szűkíti az elkövetői kört. Az amerikai nagykövet felajánlotta segítségét a miniszternek, és mi is kerestük az együttműködést. Az amerikaiak most jelezték: a következő napokban tudnak kollégákat küldeni Magyarországra. Le kell fordítaniuk több ezer oldalnyi nyomozati anyagot, s a magyar nyomozókkal a bűncselekmények helyszíneit is meglátogatják.
79
RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK Cím
Helyszín
Időpont
Bővebb információ
Szlovák Iskola Alapítványi Bál
Szlovák Iskola 5540 Szarvas, Szabadság út 29.
május 16.
tel.: 06 66 312-104
„Romano Rat- Cigány Vér” a Khamoro Együttes lemezbemutató koncertje
Aranytíz 1051 Budapest, Arany János u. 10.
május 17. 19 óra
www.aranytiz.hu
Athe Sam! (Itt vagyunk!) III. Roma Összművészeti Fesztivál
Gödör Klub 1051 Budapest, Erzsébet tér
június 8-14.
www.athesam.hu www.godorklub.hu tel.: 06 20 2001 3868
Magyarországi Lengyelek Napja
Országos Lengyel Önkormányzat 1102 Budapest, Állomás u. 10.
június 27.
tel.: 06 1 261 1798
Készítették:
Zsezserán Anikó, Hugyecz Krisztina, Tári Balázs Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=187
