k é r e m az Ön fellépését a Kormánynál: a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló évi V. törvény [Ütv.] 3. (1) b) alapján;

Dr. Polt Péter úr, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze részére Legfőbb Ügyészség B u d a p e s t 1155 Markó u. 16. Fax: 269­2862 T i s z t e l t   L e g f ő b b  Ü g y é s z  ú r ! Alulírott dr. Jánossy András magánszemélyként s mint a magyarországi környezet­ és természetvédő mozgalom XIV. Országos Találkozóján a bős­nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó feladatok koordinálására létrehozott Tárcaközi Bizottságba tagként megválasztott küldött az Alkotmány 51.§ (1) bekezdése alapján az alkotmányos rendet sértő cselekmény, valamint a törvényesség egyéb sérelmei – köztük: jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogainak sérelme – tárgyában fordulok Önhöz, és  kérem 1­ső helyen  az Ön fellépését a Kormánynál:  a) az  Alkotmány  megtartása, közelebbről  az  alkotmányosságnak megfelelő helyzet helyreállítása érdekében, b) az állami irányítás egyéb jogi eszközének megtartása, közelebbről a jogsértéssel előidézett helyzet megszüntetése érdekében  a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény [Ütv.] 3.§ (1) b) alapján;  2­ik helyen   intézkedés végett az Ön Kormányhoz fordulását :     a) jogi iránymutatás előkészítésére vonatkozó eljárási szabály megsértésével létrejött jogsértő állapot megszüntetése érdekében  a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. [Jat.] 43.§ alapján, az 56.§ (1) bek.­re is tekintettel; valamint  b) tekintettel   arra,   hogy  a   Kormány  mint   a   törvénysértés   megszüntetésére   hivatott   szerv   az Alkotmány 35.§ (1) bekezdés a) és b) pontjában részletezett kötelezettsége ellenére  a szükséges intézkedéseket nem tette meg, a törvénysértés megszüntetése érdekében  az Ütv.  2.§  alapján, figyelembe véve, hogy a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítására  azonnali ügyészi intézkedésre van szükség  a jogsértésnek az ország nemzetközi jogi érdekeire nézve hátrányos következményei megelőzése végett, és ezek megtétele az Ön hatásköre.

2. old.

Indokolá s és intézkedési javaslatok  A) Általános indokolás (Előzetes megjegyzés:) Fenti kérelmeim elintézése nem az ügyészi törvényességi felügyelet gyakorlásával kapcsolatos ügyészségi hatáskör alá tartozik. Valamennyi kérelmem az alkotmányossági felügyelet, illetve a  törvényesség­védelem  gyakorlását   igényli,   melyeket   –   az   ügy   alább   ismertetendő   körülményeire tekintettel – a jelen esetben Ön tud csak ellátni.

1./a Az alkotmányosságot sértő helyzet:  Az   alkotmányosságot   sértő   helyzet   azáltal   állt   elő,   hogy   a   Dr.   Persányi   Miklós   miniszter   úr   (illetve   a megbízásásából Dr. Erdey György helyettes államtitkár úr) vezetése alatt álló magyar delegáció közjogilag érvényes felhatalmazás nélkül kezdett a szlovák féllel tárgyalásokba 2004. április 13­án, és a megbeszéléseken – a minisztérium által a sajtónak adott tájékoztatásból megállapíthatóan – olyan megállapodásokat hozott létre a tárgyalási folyamat további menetéről, amelyekre ugyancsak nem volt közjogilag érvényes felhatalmazása. A tárgyalás­kezdeményezés,   illetőleg   a   megállapodás   kötések   olyan   kérdésekben   történtek,   amelyek   az Országgyűlés   hatáskörébe   tartoznak,   e   cselekmények   tehát   megsértették   az   Alkotmányt.   (Bővebben:   a Részletes Indokolás I. Rész, továbbá II. Rész 1.2. és 1.2.1.) Javasolt ügyészi intézkedés: a1) Kérem, lépjen fel a Kormánynál és kezdeményezze:  –

–

mindenekelőtt,  ha született  a tárcaközi  bizottság (vagy titkos határozattal a Kormány)  részéről tárgyalási   felhatalmazás,  úgy  ennek   a  hatályon   kívül   helyezését  [az   Ütv.   5.§   (2)   b)   szerinti jogkörében eljárva], ezenfelül  az április 13­i, valamint azon korábbi magyar­szlovák megállapodások, jegyzőkönyvek és átadott magyar   megállapodás­tervezetek   (továbbá   jogi,   természettudományi,   gazdasági   és   pénzügyi értelmezések, értékelések és egyéb dokumentumok)  érvénytelenítését  [az Ütv. 3.§ (1)  b)  alapján eljárva], amelyek olyan – ma már részben hatályon kívül helyezett kormányhatározatok alapján jöttek   létre  (kerültek  átadásra), melyek  a megszületésükkor  nem  bírtak  a belső jogszabályaink megkívánta   közjogi   érvénnyel   (egyebek   között   az   Országgyűlés   előzetes   felhatalmazásának hiányában). 

a2) Kérem, amennyiben a Kormánynál való fellépése nem vezet a kívánt eredményre, úgy indítványozza az Alkotmánybíróságnál [az Ütv. 5.§ (2) j) szerinti jogkörében eljárva]  –

a magyar delegáció tárgyalási felhatalmazását tartalmazó határozat – állami irányítás egyéb jogi eszköze   –  megsemmisítését   formai   alkotmányellenesség   miatt  [amennyiben   született   ilyen felhatalmazás, illetve amennyiben Ön vagy a Kormány az 1122/2003. (XII. 11.) Korm. számú határozatot így értelmezi], ezenfelül 

3. old.

–

a   fent   említett   magyar­szlovák   megállapodások,   jegyzőkönyvek,   tervezetek,   dokumentumok semmisségének   (kötelező   erő   nélküliségének)   megállapítását  mint  érvényesen  létre   nem   jött (átadásra nem került) instrumentumokét, az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának megfelelően, mellyel a hatáskör nélkül megalkotott normák, intézkedések, egyéb eszközök esetében eljár. 

1./b Állami irányítás egyéb eszközének sérelme: 

Jelenleg a magyar delegáció csak a szlovák fél szándékának előzetes megismerése céljával folytatható konzultációkra   jogosult,   minden   olyan   lépés,  ami   e   körön   túlmenne,  alapvető   belső   jogszabályainkba ütközik. (Bővebben: a Részletes Indokolás II. Rész 1.1.) E konzultációk jogi és koncepcionális alapját azok a jogi iránymutatások képezik, melyeket az Országgyűlés alkotott a két fél szerződéses kapcsolatára, valamint a Duna és a térség rehabilitálására vonatkozólag 1991­től kezdődően. E határozatok egyebek között  a  Magyar   Népköztársaság   és   a   Csehszlovák   Szocialista   Köztársaság   között   a   Gabčíkovo­ Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16.   napján   aláírt   Szerződés  [a   továbbiakban:   `77­es   Szerződés]  „ közös   megegyezéssel   való megszüntetéséről”  folytatandó kétoldalú tárgyalásokra, illetve a Duna Bécs és Gönyű közötti szakaszára kiterjedő közös nemzeti park létrehozása érdekében folytatandó háromoldalú tárgyalásokra szólítják fel a Kormányt,   valamint   arra,   hogy   e   park   „ megvalósítása   érdekében   szükséges   természeti   rehabilitációs beruházások és ökológiai célzatú fejlesztések végrehajtásáról gondoskodjék” .  A Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter által – az április 13­i, valamint a szlovák kollégájával létrejött korábbi tárgyalásokon képviselt, továbbá a hazai egyeztetések során és a sajtó előtt is hangoztatott – álláspont mind a dunai jogvita megoldási iránya tekintetében, mind az érintett (szigetközi és egyéb) térségeknek biztosítandó természetvédelmi oltalom szintje és földrajzi kiterjedése tekintetében ellentétes  az  Országgyűlés jogi iránymutatásaival. (Háromoldalú közös  nemzeti park helyett  kétoldalú naturparkot javasol, kisebb területen; a jogászi és tudományos vélemények szerint teljesíthetetlen – mert egymással ésszerűen össze nem egyeztethető célokat tartalmazó – `77­es Szerződés közös megegyezéssel való   megszüntetése   helyett   annak   továbbvitelét,   a   főlétesítmények   listájának   új   műtárgyakkal   való kibővítését stb.)  Ez   az   álláspont,   ha   a   puszta   politikai   véleménynyilvánításon   túlmegy,   és   kifejezésre   kerül   miniszteri (tárcaközi bizottsági, kormányzati) tárgyalási vagy egyéb irányelvben (például a tárcaközi bizottság, a magyar tárgyaló delegáció vagy egyéb kormányzati testület munkatervében), avagy a `77­es Szerződést, a hágai Nemzetközi Bíróság [HNB] ítéletét  – illetőleg más kapcsolódó kiemelkedő jelentőségű nemzetközi jogi   dokumentumot   vagy   elvet   –  értelmező   elvi   állásfoglalásban,   illetve   az   ilyenek   alkalmazásával megalkotott nemzetközi jogi instrumentumban, közvetlenül sérti a törvényességet [nevezetesen a Jat. 1.§ (2)   bekezdésének   előírását   (amelyet  az   56.§  értelmében  a   felsoroltakra  is   alkalmazni   kell)],  közvetve  pedig az Alkotmány 2.§ (1) bekezdését, valamint a 35.§ (1) bekezdés  a), b)     és     j)     pontját    .  Javasolt ügyészi intézkedés: Kérem,   hogy   lépjen   fel   a   Kormánynál,   illetve   ennek   eredménytelensége   esetén   indítványozza   az Alkotmánybíróság eljárását, a fenti az a1), illetve a2) alattiak alkalmazásával a hatályon kívül helyezés és/vagy érvénytelenítés, illetve a megsemmesítés és/vagy semmissé nyilvánítás érdekében. 

4. old.

2./a Eljárási szabály megsértése:  Bármilyen   formában   került   is   rá   sor,   azon   tárgyalási   álláspont   elfogadása   (kialakítása,   esetleges jóváhagyása), amelyet a magyar delegáció az április 13­i tárgyalási napon képviselt, illetőleg amit akkor a további   magyar­szlovák   tárgyalások   vezérfonalául   a   partnerével   egyetértésben   elfogadott   vagy alkamazandóként   megerősített   –   a   formai   alkotmányellenességet   eredményező   okokon   (az   előzetes országgyűlési felhatalmazás megszerzésére vonatkozó eljárási szabályok megsértésén, illetve az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal való véleményeztetés mellőzésén) túl –, megsértette a kormányzati (vagy miniszteri) irányelv előkészítésére vonatkozólag a Jat. 18., 19., 20. 23., 24., valamint 27.–32., §§­ban foglalt   előírásokat,   továbbá   a  nemzetközi   szerződésekkel   kapcsolatos   eljárásról   szóló   1982.   évi   27. törvényerejű   rendelet   [a   továbbiakban   Nktvr.]   5.§­ában,   illetve  végrehajtási  rendeleteként  minősülő 2032/1982 (XI. 26.) MT­határozat [továbbiakban: vhr.] 6. pontjában foglalt előírásokat.  [Amennyiben   az  1122/2003. (XII.  11.)  Korm.  számú határozat  értelmezendő tárgyalási  felhatalmazást megadóként és (bármilyen közvetett módon) a tárgyalási álláspontot, azaz az alkalmazandó irányelveket jóváhagyó dokumentumaként, úgy ez esetében jött létre – a formai alkotmányellenességen túl – eljárási jogszabálysértés is az említett jogszabályok vonatkozásában.]  Javasolt ügyészi intézkedés:  Kérem,   hogy  forduljon az eljárási  jogsértéssel  létrehozott állapot megszüntetése  érdekében   intézkedés végett a Kormányhoz a Jat. 43.§ alapján. Javasolja a Kormánynak, hogy  –

–

–

–

–

első lépésként végeztesse el a `77­es Szerződés – a HNB ítéletében megállapított – hat céljának az ítéletben   felhívott   nemzetközi   környezetvédelmi   és   vízjogi   elvek,   valamint   ésszerűségi szempontok melletti összeegyeztethetőségének vizsgálatát; majd  A)   amennyiben  az   összeegyeztethetőségi   vizsgálat   (az   eddigi   vélemények   ellenére)   pozitív eredménnyel zárul, azaz bizonyítást nyer, hogy a természetvédelmi, vízminőségvédelmi és egyéb követelményeket   hosszú   távon   biztonsággal   kielégítő   megoldás   megtalálása   lehetséges,   úgy második lépésként  • a vizsgálatok bázisán végeztesse el új műszaki alternatívák kidolgozását (az eddigiek helyett), az érintett természettudományi területek kutatóinak konszenzusával, továbbá  • olyan   modellvizsgálatok   lefolytatását,   amelyekkel   a   felmerült   alternatívák   várható   hatásai megbízatóan előrejelezhetők, majd  harmadik lépésként dolgozzon ki a magyar­szlovák kétoldalú tárgyalásokon képviselendő magyar álláspontról – a későbbiek során majd – az Országgyűlés által elfogadandó határozat­tervezetet (a Nktvr. És a vhr. vonatkozó szabályai betartásával), és azt Országgyűléshez való benyújtás előtt véleményeztetesse az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal,  a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény [Kvtv.] 43.–44. §§­nak megfelelően;  B) ha azonban  az összeegyeztethetőségi vizsgálat az eddigi véleményeket igazoló, azaz negatív eredménnyel   zárul,   úgy   második   lépésként   kezdeményezze   a   `77­es   Szerződés   közös megegyezéssel való megszüntetését, a 26/1991. (IV.23.) OGY számú határozatnak megfelelően (jelenleg hatályban lévő többi országgyűlési határozatot is figyelembe véve);  C) átmenetileg, arra az időre, ameddig az összeegyeztethetőségi vizsgálat le nem zárul, a jelenleg hatályban lévő országgyűlési határozatokat alkalmazza a kétoldalú konzultációkon és az ország területét érintő döntések előkészítésében. 

5. old.

2./b Megszüntetendő törvénysértő helyzet:  Dr. Medgyessy Péter kormányfő semmilyen módon nem vette tekintetbe a Környezet­ és Természetvédő Szervezetek (Debrecenben, 2004. március 25­28. között megtartott) XIV. Országos Találkozóján [OT] “a Dunára  tervezett vízlépcsőkről és a magyar­szlovák  tárgyalásokról”   elfogadott állásfoglalást – amelyet az OT plenáris ülése ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatott –, jóllehet ezt két másik, ugyancsak a hazai vizekkel foglalkozó állásfoglalással együtt a környezetvédelmi és vízügyi miniszteren keresztül a Kormányhoz eljuttatták. (A jelen levél írója útján 2004. április 1­én; de valószínűsíthetően más úton is elkerültek a Kormányhoz az állásfoglalások.)  Tekintettel “ a Dunára tervezett vízlépcsőkről és a magyar­szlovák tárgyalásokról”  című dokumentumban foglalt [konkrét jogszabály­előkészítési, valamint jogalkotási eljárásbeli szabálysértésekre vonatkozó, a Kormánynak az Alkotmány 35.§ (1) bekezdés a) és b) pontjában részletezett kötelezettségeit is felhívó] észrevételekre, és az ezek orvoslása végett a kormányfőn át a Kormány intézkedését kérő javaslatokra, a miniszterelnök – eddigi – magatartása megvalósítja a Jat. 43.§­ának megsértését, valamint a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény [a továbbiakban: Kbj.] 10.§ (1) bekezdésének   megsértését   is,   mivel   ez   a   közérdekű   bejelentések   és   javaslatok   vizsgálatában   és elintézésében eljáró és közreműködő szervek számára előírja, hogy kötelesek az ügy érdemi vizsgálása érdekében haladéktalanul megtenni a szükséges intézkedést.  A Jat. megsértése együttesen sérti az állásfoglalás kialakításában és megerősítésében részvett társadalmi szervezetek jogait, még a Kbj. megsértése a magyar környezetvédő mozgalomnak, amely – jóllehet „ a Magyarországon működő környezet­ és természetvédelmi szerveződések együttműködésének formái és kölcsönösen   elfogadott   szabályai”   elnevezéssel   alapszabályt   alkalmaz,   tisztségviselőket   és   küldötteket választ [a Kvtv. 45.§ (3) bekezdésének megfelelő, és (e vonatkozásban) a Kormány által is tiszteletben tartott módon] – nem jogi személy, hanem jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.  Javasolt ügyészi intézkedés:  Kérem,   hogy  forduljon az eljárási  jogsértéssel  létrehozott állapot megszüntetése  érdekében   intézkedés végett a Kormányhoz a Jat. 43.§ és az Alkotmány 51.§ (1) bekezdése alapján. Javasoljon a Kormánynak  –

–

“ a Dunára tervezett vízlépcsőkről és a magyar­szlovák tárgyalásokról”  című dokumentum által kifogásolt   jogszabály­előkészítési,   valamint   jogalkotási   eljárásbeli   szabálysértések megszüntetésére konkrét intézkedéseket (a dokumentum 5. pontjában felsorolt javaslatok alkalmas pontosításával és kiegészítésével); továbbá  a Kbj. szerint minősülő (azaz a társadalom érdekeit nem közvetlen jogszabálysértés okán sértő vagy   veszélyeztető)   hibákkal,   hiányosságokkal,   egyéb   körülményekkel   kapcsolatos megállapítások,   illetve   közérdekű   javaslatok   vonatkozásában  érdemi   vizsgálatot   és   a   törvény szelleméhez illő mielőbbi intézkedéshozatalt, 

annak figyelembevételével, hogy a kifogásolt tartalmi és eljárási jogsértések közül több is  közvetlen és küszöbön  álló  (például az uniós csatlakozás 2004. május 1­i napjával bekövetkező)  hátrány   veszélyét hordozza az ország nemzetközi jogi érdekeire nézve a vízgazdálkodással összefüggő egyes területeken. 

6. old.

B) Részletes indokolás Az ismertetésre kerülő jogi észrevételek a 2004. április 9­i beadványom mellékletéből vannak átemelve, amellyel   telefaxon   Medgyessy   Péter   miniszterelnök   úrhoz   fordultam,   „a   magyar–szlovák   Duna­ tárgyalások   elhalasztása”   tárgyában.   Alább   –  tájékoztatásul  –  idézem   magát   a   beadványt   (melyet   a miniszterelnök válasz és figyelembevétel nélkül hagyott): 

„ Tisztelt Miniszterelnök úr! Az  1987.   évi   XI.   tv.   43.§­a,   valamint   az   1977.   évi   I.   tv.   2.§­a  alapján   fordulok   Önhöz,   a   Kormány intézkedését kérve az április 13­ára tervezett magyar–szlovák tárgyalás elhalasztására addig, ameddig a magyar delegáció közjogilag érvényes felhatalmazása az érdemi tárgyalásokra meg nem születik.   Érdemi tárgyalásokra a  Kormány 1122/2003. (XII. 11.) számú határozata végrehajtása és a szükséges      felhatalmazások   megszerzése   nyomán   van   csak   mód.  Ezen   út   végigjárása   nélkül   nem   hozható   létre szakmailag megalapozott és közjogilag rendezett magyar tárgyalási álláspont.  Kellő szakmai előkészítés és érvényes közjogi felhatalmazás nélkül nincs miről és nincs milyen alapon tárgyalni.   Így   április   13­án   csak  a   belső   jogrendszerünket   sértő   és  nemzetközi   jogilag   is   érvénytelen tárgyalást lehetne tartani; avagy jogszerű, de csupán a szlovák fél szándékainak előzetes megismerésére korlátozódó konzultációt lehetne folytatni.  A találkozó megtartása  politikailag is indokolatlan. Ugyanis a szakmai és jogi hiányosságok ellenére a Duna­vita rendezetlenségéért döntően nem a magyar kormányokat terheli a felelősség. Hanem Szlovákiát, amely a Hágában jogsértőnek kimondott állapot folytatódó fenntartásával valójában előfeltételeket teremt a tárgyalások körülményei vonatkozásában, abban a reményben, hogy ezzel azok tartalmi kimenetelét is befolyásolni tudja. Ha ezt feladja, akkor lehet majd értelmesen tárgyalni.  A melléklet célja annak bemutatása, hogy a tárgyalás létrehozása – az erre tett  jelenlegi  előkészületek alapján – ellentétes  nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelettel  [a  továbbiakban Nktvr.], a  jogalkotásról  szóló  1987. évi XI. törvénnyel [Jat.], a  környezet védelmének   általános   szabályairól   szóló   1995.   évi   LIII.   törvénnyel   [Kvtv.],   továbbá   több   ponton   az Alkotmánnyal. — U gyanakkor a kormányhatározat alapján haladva mindez elkerülhető.  Budapest, 2004. április. 9­én. 

Üdvözlettel:  (Aláírás) “

7. old.

Változtatás nélkül használom alább az ápr. 9­i beadványom mellékletének 1. oldalát, amely már érdemi, a Legfőbb Ügyész úrnak szóló jelen levelem 1./a pontja szempontjából is releváns kifejtést tartalmaz:

I. Rész. Főbb megállapítások:  Jogérvényesen nemzetközi megállapodást (szerződést) kötni csak a szerződéskötési hatáskörre vonatkozó belső jogi rendelkezések betartásával lehet. E rendelkezések – melyeket az Alkotmány, a Nktvr. és más normatív   dokumentumok   tartalmaznak   –   a   szerződéskötés   egész   folyamatát   szabályozzák,   az előkészítéstől   kezdve   a   kezdeményezésen,   majd   a   létrehozáson   át   a   Magyarországra   nézve   kötelező hatályúnak való elismerésig. Ha ezek közül bármely alapvető fontosságú rendelkezést megsértenek, és a jogsértés szemmel látható, akkor a megkötött szerződés utólag is érvényteleníthető a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés 46. cikke (1) bekezdése értelmében.  A  hágai Nemzetközi Bíróság [a továbbiakban: HNB] bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntése   végrehajtásához   szükséges   megállapodásra   vonatkozó   tézisek   („áll áspont”,   „ pozíció”   vagy bármilyen hasonló funkciójú dokumentum vagy közlés) átadása vagy átvétele – illetőleg korábban átadott vagy átvett tézisek tárgyalási vezérfonalként való elismerése –, egyáltalán a tárgyalásokra való bármilyen konkrét tartalmú javaslattétel a Nktvr. szerint „nem zetközi szerződés kezdeményezésé” ­nek minősül [1.§ d)], amelyre csak előzetes felhatalmazás alapján kerülhet sor [6.§ (1)]. Az előzetes felhatalmazást a 7.§­ nak megfelelő  határozat  útján kell megadni; a határozat előkészítésére és tartalmára a Nktvr. mellett a végrehajtási rendeleteként minősülő 2032/1982 (XI. 26.) MT­határozat [továbbiakban: vhr.] előírásait kell alkalmazni.  Az alapul veendő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe tartozó dokumentumok, valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó értelmezései alapján tehát a következők állapíthatók meg: 1. Jelenleg   sem  Persányi   miniszter   úrnak,   sem   a   Kormány   más   tagjának   –  vagy   általa   kijelölt személynek – nincs felhatalmazása arra, hogy megállapodást kezdeményezzen.  2. Amennyiben   született  ilyen   tartalmú   írásbeli   vagy   szóbeli   felhatalmazás,   az   ellentétes   a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos felhatalmazásra vonatkozó rendelkezésekkel, megsérti a Nktvr.­nek   és   a   vhr.­nek   a   nemzetközi   szerződések  előkészítése  tartalmát   illetve   menetét szabályozó előírásait, továbbá a Jat., a Kvtv. és az Alkotmány több rendelkezését, ezért közjogilag érvénytelen.  3. Jelenleg   nem   folytathatók  szerződés­kezdeményezésnek   nem   minősülő,   konkrét   tartalmú szerződés   létrehozásának   vagy   megkötésének   kötelezettségét   a   magyar   fél   számára   nem keletkeztető,  csupán  a  szlovák  fél  szándékának  előzetes  megismerését célzó tárgyalások   vagy egyéb cselekmények sem a magyar részről a múltban átadott (vagy jogilag is hiányos előkészítés mellett most átadni kívánt) dokumentumok alapján, mert ez megsértené a vhr. 6. pontját, az Nktvr. 5.§­át, és így a Jat., a Kvtv. és az Alkotmány vonatkozó rendelkezéseit. 

8. old.

II. Rész. Összeegyeztethetetlenség a kormányhatározattal:  Ebben a részben – az ápr. 9­i beadvány alapján – az  1122/2003. (XII. 11.) Korm. számú  határozat jogi tartalmát ismertetem, összevetve azzal az interpretációval, amit Dr. Persányi Miklós tulajdonít szóban és cselekedetben a kormányhatározatnak. (Álláspontom szerint tévesen, továbbá jogsértően, mivel azt maga a Kormány sem értelmezheti – a nyelvhasználati és jogi összefüggéseitől eltérő jelentéssel –, legfeljebb megváltoztathatja.) 

 1.  Nincs felhatalmazás megá   llapodás kezdeményezésére .  1.1. Főként meghatalmazások születtek.  A   Kormány   1122/2003.   (XII.   11.)   számú   határozata  a   tárgyalások  kérdése   vonatkozásában  valójában meghatalmazásokat tartalmaz: Az 1. pont b) alpontja az érintett miniszterek képviselőit hatalmazza meg arra,   hogy   a   magyar   küldöttségnek   a   tagjai   legyenek:   az   arra,   hogy   a   szerződésnek   –  ha   majd   az előkészítése  befejeződik   és   a  kezdeményezése  (megfelelő   felhatalmazás   alapján)   érvényesen megtörténik  –  a   létrehozásában  eljárhassanak;   továbbá   felhatalmazza   a   minisztereket,   hogy   a képviselőiket kijelölhessék.  A   szlovák   fél   szándékának  előzetes   megismerése   céljával  folytathatók   már   ezt   megelőzően   is konzultációk, de csak a Nktvr. 6.§ (2) bekezdésben és a vhr. 6. pontjában rögzített korlátozások mellett. Ehhez felhatalmazás  nem kell.  A  kormányhatározat 3. pontja az összegzendő információk között említi „ a szakterületenként is folytatott magyar–szlovák tárgyalások eredményeit” . Ez jogszerűen csak a felhatalmazást nem igénylő – múltbeli vagy ezutáni – konzultációkra vonatkoztatható.  A 2.  a)  alpont  meghatalmazza a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy – amennyiben és amikor maga   akarja   betölteni   ezt   a   funkciót   –   a   magyar   küldöttség   vezetőjeként   léphessen   fel.   Továbbá felhatalmazza   arra,   hogy   e   funkciójában   az   általa   kijelölt   személlyel   helyettesítse   magát,   valamint meghatalmazza a helyettest is erre az esetre a delegáció­vezetéssel.  Az alpont egyúttal kinevezi a minisztert, illetőleg az általa kijelölt személyt a Vízlépcsőrendszer­projekt megvalósítását és az elkészült Mű üzemeltetését a magyar fél érdekkörében – a Magyar Népköztársaság és   a   Csehszlovák   Szocialista   Köztársaság   között   a   Gabčíkovo­Nagymarosi   Vízlépcsőrendszer megvalósításáról  és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt Szerződés [a továbbiakban: `77­es Szerződés] 3. cikk (1) bekezdésének, valamint a többi rendelkezéseinek megfelelően – irányító és ellenőrző kormánymeghatalmazottá. (A miniszter által a funkcióra kijelölt Dr. Erdey György helyettes   államtitkár   [KvVM]   –   a   Kormány   szándékainak   megfelelően   –   ténylegesen   egyikét   sem gyakorolja a `77­es Szerződésben meghatározott kormánymeghatalmazotti hatásköreinek.)  A   látszólag   kétértelmű   megfogalmazás   ellenére   a   kormánydelegáció­vezetői  meghatalmazás   nem vezethető le a kormánymeghatalmazotti kinevezésből, ugyanis kormányközi szintű vitarendezésre a `77­es Szerződés 27. cikke (2) bekezdése értelmében éppen akkor kerül sor, „amennyiben a vitás kérdésekben a kormánymeghatalmazottak   nem   jutnak   megállapodásra”.   Azaz   a   helyettes   államtitkár  nem kormánymeghatalmazottként  küldöttség­vezető, hanem az erre kapott meghatalmazása okán.  (Ahogy a miniszter is, valahányszor élni kíván ezzel a lehetőséggel.) 

9. old.

1.2. Az felhatalmazások korlátozottak  A határozat  nem tartalmaz  a HNB­nak a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntéséből fakadó   tárgyalási   és   megállapodás­   (szerződés­)   kötési  kötelezettségek  teljesítése  tekintetében   konkrét  szerződés­ kezdeményezési     felhatalmazást     (sem államközi, sem kormányközi szerződésre).  1.2.1. A korábbi felhatalmazások státusza:  A határozat megszüntette az eddig megszületett valamennyi felhatalmazást, ami szerződés­kezdeményezésre jogosított fel, ugyanis a 4. pontjában hatályon kívül helyezte az összes ilyen tartalmú kormányhatározatot. Ennek folytán az e felhatalmazások alapján kelt, a szlovák félnek korábban átadott magyar dokumentumok – „ magyar álláspont” , „ rendezési javaslat”  – és egyéb közlések is a hatályukat veszítették, még ha ezt az erre hivatott magyar apparátus elmulasztotta is közölni a szlovák féllel.  Azonban az említett dokumentumok és közlések eddig sem voltak közjogilag érvényesek, mivel az átadásukra adott felhatalmazások sem voltak azok, két, egymástól független okból:  a) Tekintettel arra, hogy az ítélet végrehajtása olyan szerződést igényel, amelyben aláíró félként a Magyar Köztársaság szerepel – ezen belül „ a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződések”  kategóriájába tartozik –, ezért a Nktvr. 6.§ (1) bekezdése értelmében, a 10.§ (1) – (2) bekezdésekre is tekintettel, a  kezdeményezésére  csak az Országgyűlés előzetes felhatalmazásával kerülhet sor, amelynek magadásához az Nktvr. 7.§  a) pontja   rendelkezésének   megfelelően  az   Országgyűlésnek   határozatot   kell   alkotnia,   a   vhr.   10. pontjában rögzített tartalommal. [A korábbi két kormány javaslatai a `77­es Szerződés módosítására irányultak – amely egy fenti értelemben vett államközi szerződés –, és módosítás megerősítését is az Országgyűlésre tervezték bízni. Az ezt megelőző folyamatban azonban sem a szerződés­módosítás kezdeményezéséhez,   sem   a   szerződés­módosítás   tervezett   létrehozásához   nem   kértek   előzetes országgyűlési   felhatalmazást,   ezeket   (részben   eltérő   jogi   trükkökkel)   kormányhatározati kompetenciává   próbálták   átalakítani.]   Ezért   a   kérdéses   kormányhatározatoknak   a   szerződés­ kezdeményezési   felhatalmazás   tárgykörébe   tartozó   rendelkezései   közvetlenül   sértették   az Országgyűlésnek az Alkotmány 19.§ (3) bekezdés f) pontja szerinti hatáskörét – így a kormányzás irányának (ezen belül a külpolitika irányának) meghatározására való, a népszuverenitásból eredő jogát –, továbbá túlterjeszkedtek a Kormány ez irányú jogosítványaira vonatkozólag az Alkotmány 35.§ (1) bekezdés  j)  pontja által szabott határon, amely csupán  közreműködői  jogkört biztosít a Kormánynak a külpolitika meghatározásában.  b) A közjogi érvénytelenség másfelől annak következtében is előállt, hogy a határozati javaslatokat előterjesztő kormánybiztos  elmulasztotta  (miként az elődje is)  a kérdéses javaslatoknak  mint  a környezetvédelemmel összefüggő döntés­tervezeteknek az Országos Környezetvédelmi Tanácshoz való előzetes megküldését és az OKT véleménynyilvánításának kikérését, ahogy ezt a Kvtv. 44.§ (2) előírja.   [Az   Alkotmánybíróság   értelmezése   szerint   az   OKT   olyan   közhatalmi   szerv,   amelynek jogszabályok   és   az   állami   irányítás   egyéb   eszközei   körébe   tartozó   döntések   előkészítése   során történő ilyen megkerülése, azaz a törvényben előírt véleményeztetési kötelezettség  elmulasztása „ közvetlenül sérti a jogállamiság követelményét” , vö. a 30/2000. (X. 11.) AB határozattal].  A   Kormány   1122/2003.   (XII.   11.)   számú   határozata   4.   pontjának   a   rendelkezése   voltaképp   csupán megelőzte a kérdéses korábbi kormányhatározati pontok alkotmánybírósági megsemmisítését. 

10. old.

1.2.2. Az új felhatalmazások tényleges tartalma:  Az   ítélet  végrehajtásához  – jogértelmezéstől és  a `77­es  Szerződés  céljai  teljesíthetőségére  vonatkozó tudományos  értékeléstől függően – új szerződést kell kezdeményezni, illetve a `77­es Szerződést  kell módosítani   vagy   megszüntetni.   Azt,   hogy   ezek   közül   melyik   alkalmazandó   (és   célszerűen   milyen tartalommal),   a   majdani   nemzetközi   jogi   cselekmény  előkészítése  során   kell   meghatározni   (illetőleg kidolgozni),  a  Nktvr.   és   a   vhr.   erre   vonatkozó tartalmi   és  eljárásbeli   előírásainak,  valamint   az   egyéb alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően. Egyelőre az elvi és a tartalmi kérdés is nyitott.  Ugyanis eddig a szerződés­előkészítés még a puszta szakmai tartalom tekintetében sem történt meg: Mint ismeretes,   az   előző   kormányok   dunai   kormánybiztosai   irányításával   kidolgozott   koncepciókat   sem   a tudományos   közösség   (az   Akadémia   illetékes   munkacsoportja   és   a   véleményezésre   felkért   többi intézmények), sem a társadalom közreműködésre és együttműködésre jogosult része (az érintett lakosság, illetve a környezetvédő szervezetek) nem fogadták el sem a megoldásaik, sem pedig – illetve még kevésbé – a színvonaluk tekintetében. Tehát a szakmai tartalom kidolgozása a jövő feladata.  A   kormányhatározat   nemzetközi   szerződés  előkészítésére  adott   érvényes   felhatalmazást  tartalmaz.   De nem úgy és nem arra, mint a miniszter és a tárcája véli:  a) A   Környezetvédelmi   és   Vízügyi   Minisztérium   honlapján   április   7­én   megjelentett   tájékoztatás megfogalmazása szerint  a miniszter mint „    a magyar tárgyalási álláspont kidolgozására hivatott      tárcaközi   bizottság   elnöke ”    hívta   találkozóra   a   témakör   jeles   szakértőit.   —   Ténylegesen  a kormányhatározat   nem   adott   felhatalmazást   a   magyar   tárgyalási   álláspont   kidolgozására   a tárcaközi bizottságnak [a továbbiakban: TKB]. Ha a TKB így értelmezi a feladatát, az önkényes értelmezés.  A   határozat   ugyanis  belföldi  funkcióra   hívta   létre   TKB­t:  „ a   bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos hazai feladatok koordinálására”  [1. a) pont]. A testület pedig nem adhat önállóan új hatáskört magának. (A TKB­vezetésre történt kinevezés is: meghatalmazás.)  b) Nem kapott a magyar tárgyalási álláspont kidolgozására felhatalmazást a határozat által [1. b) pont] létrehozott a magyar küldöttség sem – meghatalmazásuk a jóváhagyott álláspont képviseletére szól.  c) A határozatnak van a tárgyalásokon képviselendő álláspont kérdésével foglalkozó pontja: a 3.  Ez  megjelöli,   hogy   mit   kell   képviselni   a   tárgyalásokon:   „ a    Duna   és   a   térség   rehabilitációs   koncepcióját ”    (ami a folyó mindkét ’ felét’  és mindkét partját felöleli); feladatul szabja, hogy a rehabilitációra vonatkozó magyar álláspontot ki kell dolgozni („ el kell készíteni” ); megjelöli azt, hogy   milyen   információk   alapján   kell   elkészíteni   ezek   (társadalmi,   szakmai   és   tudományos egyeztetésben   lezajló)   összegzését   követően;   továbbá   megjelöli   a   feladat   elvégzésért   felelős   8 minisztert, létrehozva egy újabb ’ testületet’ , melyet szintén a környezetvédelmi és vízügyi miniszter ’ vezet’   mint   első   helyen   felelős.   Megszabja   a   határidőt   is:   2004.   szeptember   15.   Arról   nem rendelkezik, hogy mely szerv hagyja jóvá a rehabilitációs koncepciót, de ez szükségtelen is, mivel a tárgya a  területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5.§  f)  pontja értelmében   vett   „ki emelt   térség”,   amelyek   körét   a   6.§  c)  pontja   szerint   az   Országgyűlés határozza meg. E térségek „ területfejlesztési koncepcióját”  [amit az 5.§ m) pont definiál] a 7.§ g) pontja   értelmében   a   Kormány   fogadja   el,   az   Országos   Területfejlesztési   Tanács   [=   OTT] javaslata alapján. Így a határidő az OTT elé terjesztendő tervezet elkészítésére vonatkozik. Első tehát   az   Országgyűlés   határozata   a   térség  meghatározásáról,   második   lépés  az   OTT­javaslat rehabilitációs koncepcióról, amely a harmadik lépésben, a Kormány határozata alapján jön létre, majd egy negyedik lépés, az Országgyűlés erről szóló felhatalmazása nyomán képviselhető a nemzetközi tárgyalásokon. 

11. old.

Dr. Persányi Miklós tehát a  "nemzetközi szerződés előkészítéséért felelős szerv vezetője" [Nktvr. 1.§  c)] funkció betöltőjének tekintendő. De nem a miniszteri hatásköre alapján, és nem a kormányhatározatban kapott két meghatalmazása alapján, hanem a 3. pont alapján, amely felhatalmazást ad az előkészítésre.  2. Előkészítés helyett jogsértés:    Nemzetközi szerződés előkészítése az a tevékenység, „ amely a nemzetközi szerződéssel kapcsolatos magyar álláspontnak,   valamint  a   szerződés   tervezetének  kidolgozására  irányul,  és   amely  a   nemzetközi   szerződés kezdeményezéséhez   és   létrehozásához   szükséges   felhatalmazás   megszerzésére   előírt   eljárást   is   magában foglalja”   [Nktvr.   1.§  b)].   A   kormányhatározat   ez   utóbbiaknak   –  azaz   a   szerződés   kezdeményezésére   és létrehozására vonatkozó előzetes országgyűlési felhatalmazás megszerzése érdekében szükséges (egy vagy két különálló) határozati javaslat kidolgozásának – nem szabja meg a menetét és határidejét, de ez egyelőre korai is lenne, hiszen számos közjogi lépés még előtte megteendő.  Ezek közül a legelső a kiemelt térség meghatározása (lehatárolása). Erre vonatkozólag azonban van már az Országgyűlésnek határozata, a 28/1991. (IV. 30.) OGY. számú határozat, amely ma is hatályos, három kiemelt – nemzeti parknak kijelölt – térség földrajzi lehatárolásáról rendelkezik; megjelöli a természetvédelmi oltalom specifikus céljait; intézkedik “ nemzeti parkok megvalósítása érdekében szükséges természeti rehabilitációs beruházások és ökológiai célzatú fejlesztések”  végrehajtásáról; továbbá felkéri a Kormányt, hogy határozat által érintett magyarországi területek komplex regionális fejlesztési koncepcióját és rendezési tervét a határozat 1. és 2. pontjában foglaltakból fakadó környezet­ és természetvédelmi célkitűzések alapul vételével határozza meg;  és  előírja azt is, hogy a Kormány gondoskodjék a Duna meghatározott szakaszain “ a kommunális infrastruktúra fejlesztési programjainak maradéktalan végrehajtásáról” . —  A kormányhatározat, mivel átveszi az OGY­határozat kifejezéseit, és nem írja elő a földrajzi lehatárolás vagy a rehabilitációs cél megváltoztatását, az OGY­határozati feladatok konkretizálásaként értelmezhető. A térséget érintő nemzetközi természetvédelmi szerződés létrehozásáról nem rendelkezik. (A tárgya a HNB­ítélet végrehajtásához szükséges megállapodás.)  Persányi miniszter úrnak ahhoz, hogy természeti rehabilitáció és védelem helyett a tiltások oldásával, üdülési célú attrakciók fejlesztésével járó natúrparkról kezdeményezhessen szerződést – amennyiben a tárgyalásai ez ügyben   a   szlovák   szándékok   megismerésének   szintjét   meghaladták   –,  előbb  kérnie   kellett   volna  (előbb kormányzati felhatalmazást szerezve) két országgyűlési és egy megyei közgyűlési határozat megváltoztatását. [Az e kérdésben általa, illetve a tárca más képviselői által a nyilvánosság előtt előadottak kételyt ébresztenek a tekintetben, hogy álláspontja valamennyi lényeges vonatkozás tisztázásán alapulna, ahogy ezt a Nktvr. 5.§ szerződés előkészítéséhez megkívánja. A szerződés szűken vett tárgyával közvetlenül összefüggő kérdésekben kifejtett  tárca­nézeteket érdemileg megcáfolják a szlovák környezetvédelmi miniszter által a  pozsonyi  Új Szónak adott interjú szakmai megállapításai (http://www.ujszo.sk/clanok.asp?vyd=20040414&cl=88419).]  Budapest, 2004. április 21. Üdvözlettel : Jánossy András (aláírás, lakcím) Melléklet:  „ a Dunára tervezett vízlépcsőkről és a magyar­szlovák tárgyalásokról”  szóló állásfoglalás

12. old.

Környezet­ és Természetvédő Szervezetek XIV. Országos Találkozója Debrecen, 2004. március 25­28. A Duna szekció á llá sfoglalá sa  a Dunára tervezett vízlépcsőkről és a magyar­szlovák tárgyalásokró    l  (az OT plenáris ülése által ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott szöveg) Az Országos Találkozói  1. Megerősíti a 2002 februárjában elfogadott állásfoglalását, amely  a) egyaránt   elveti   a   szigetközi   Duna­szakasz   vízellátására   vonatkozóan   1998   februárjában,   a   Horn­ kormány alatt átadott műszaki javaslatokat, és azokat a javaslatokat, amelyeket 1999 decemberében az Orbán­kormány adott át a szlovák félnek,  ugyanis e javaslatok megegyeznek abban, hogy  - a vízszintet 6­10 méter magas gátak létesítésével emelnék fel,  - lényegesen kisebb vízhozamot irányoznának elő a Duna és a mellékágak számára még annál is, amennyi jelenleg érkezik a folyóba;  b) elveti az "áramról való lemondás fejében vizet" koncepciót,  mivel az ellentétes  - a nemzetközi joggal és magával a hágai ítélet szövegével, továbbá  - a józan ésszel is, hiszen mivel a két fél jogszerűen csak olyan megoldásban állapodhat meg, ami ökológiai  szempontokból  elégséges   vízhozamot  és vízjárást  biztosít a Duna főágának,  valamint mellékágainak, azért több víz csere útján való biztosítása felesleges;  c) sürgeti   a   természetvédelmi   és   vízminőségvédelmi   követelményeket   hosszú   távon   bizonyítottan kielégítő megoldás megtalálásához szükséges – mindeddig elmaradt – vizsgálatok elvégzését,  majd ezek bázisán  - új műszaki alternatívák kidolgozását (az eddigiek helyett), az érintett természettudományi területek kutatóinak konszenzusával, továbbá  - olyan   modellvizsgálatok   lefolytatását,   amelyekkel   a   felmerült   alternatívák   várható   hatásai megbízatóan előrejelezhetők.  2. Ugyancsak megerősíti a 2003 márciusában elfogadott állásfoglalásait, amelyek értelmében  a) a   magyar­szlovák   dunai   jogvita   az   EU   Víz   Keretirányelve   (VKI)   által   rögzített   természetvédelmi, vízgazdálkodási és egyéb szempontrendszer alkalmazásával rendezendő;  b) a   megegyezés   elérésére   vagy   a   hágai   eljárás   lezárására   irányuló   erőfeszítéseket   azzal   a   céllal   kell folytatni, hogy váljon mielőbb történelemmé a Duna elterelése, és a folyam ismét határfolyóhoz illő méltósággal hömpölyögjön a szigetközi szakaszon;  c) összeegyeztethetetlen   a   VKI­kötelezettségekkel,   valamint   az   alkotmányosság   előírásaival,   hogy   a környezetvédelmi és vízügyi tárca kétoldalú – vagy esetleg csak a Szigetköz térségére kiterjedő –, és csupán a „natúrpark ”  szintet elérő természetvédelmi oltalom biztosítása céljával folytat hazai illetve magyar­szlovák   keretekben   zajló   előkészületeket,   a   Bécs   és   Gönyü   közötti   teljes   Duna­szakaszra tervezett osztrák­szlovák­magyar háromoldalú közös nemzeti park létrehozásának előkészítése helyett, 

13. old.

annak ellenére, hogy  - ennek megvalósítását 1991. április 30. óta országgyűlési határozat írja elő azzal a rendeltetéssel, hogy megfelelő   védelmet   garantáljon   a   térség   folyóinak,   mellékágrendszerüknek,   a   felszín   alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak,  - az   országgyűlési   határozatban   előírt   természeti   rehabilitációs   beruházások   és   ökológiai   célzatú fejlesztések végrehajtásával – a korábbi vízháztartás helyreállítása mellett – a tervezett közös Dunai Nemzeti   Park   magyar   területre   eső   része   a   „n emzeti   park”   fogalmát   szabályozó   nemzetközi előírásoknak megfelelő szintűre lett volna és lenne ma is fejleszthető,  - ez a területrész a vonatkozó tudományos és természetvédelmi kritériumok alapján – a települési és más speciális övezetbe tartozó térségek kivételével – teljes egészében „ Natura 2000 terület”­ ként volna megjelölendő a május elsejéig az Európai Bizottsághoz benyújtandó listán. 

3. Elítéli,   hogy   2001­et   követően   a   közlekedési   kormányzat   felvetette   az   Európai   Unió   "növekedési kezdeményezés"­nek nevezett beruházási csomagjába az úgynevezett "Palkovicovo­Mohács projekt"­et – azaz a Bősi Vízlépcsőhöz eltérített Duna visszatorkollásától a déli országhatárig tartó teljes magyar érdekű Duna­szakasz   hajózási   paramétereinek   „ fejlesztését”   –,   továbbá   ugyancsak   elítéli,   hogy   az   előzetes parlamenti  felhatalmazás nélkül tett vállalását  a 2003­2015­ig szóló  magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozat  elfogadtatásával utólag legitimáltatta (az Országgyűlésnek  a határozat tényleges funkciójáról való tájékoztatása nélkül), jóllehet 

a) a   kitűzött   projektcél   4   újabb   vízlépcső   megépítését   kívánná   meg   –  Nagymarosnál   (vagy   9   km­rel feljebb, Pilismarótnál), Adonynál, Fajsznál, illetve Mohács térségében – a vízmélység biztosításához;  b) a szükséges 75­80 %­nyi hazai finanszírozási teherhez nem áll rendelkezésre olyan állami erőforrás illetve  hitelfelvételi  képesség,  ami  a  gazdaság   súlyos   megrázkódtatása  vagy   egyéb  fejlesztési   célok veszélyeztetése nélkül biztosíthatná, hogy e program – melyet úgynevezett „gyors an indítható”,  már előkészített projektként jelentettek le – a vállalt 2014­es határidőig megvalósulhasson;  c) az elmúlt évtizedek természettudományi vizsgálatai és gazdasági számításai ismételten bebizonyították, hogy a dunakanyarbeli és a többi vízlépcső megépítésére hajózási okból nincs szükség – és nincsen medervédelmi vagy ökológiai okokból sem –, mert mindezek az igények olcsóbban és hatékonyabban oldhatók meg más módon. 

4. Elítéli,   hogy   a   gazdasági   tárca   nemrég   elkészült   energiakoncepciójának   integráns   része   a   vízenergia­ termelés sokszorosára bővítése (a sajtónak kifejtett remények szerint – ha „politika i”  okok nem gátolják – gyors ütemben), aminek megvalósítása szükségessé tenné Nagymaros, majd a többi vízerőmű megépítését, annak ellenére, hogy  a) a   mérsékelt   illetve   annál   melegebb   égövön   a   síkvidéki   vagy   nagyméretű   erőművekben   előállított elektromos áram nem tekinthető megújuló („ tiszta”)  energiának,  - ugyanis egy ilyen vízerőmű gyakran több – akár 3­szor vagy 30­szor több – üvegházgázt bocsát ki a   tározójában   felhalmozódó   szerves   anyag   lebomlása   folytán,   mint   amennyit   egy   megegyező teljesítményű szenes, azaz legrosszabb klíma­hatásfokú erőmű termel (ahogy ezt a "Folyami gátak és fejlődés.  A döntéshozatal  irányelveinek  új rendszere"  című, a Világbank  és az IUCN  közös kezdeményezésére készült jelentés 3. fejezete 2000­ben kimutatta);  b) e tényre való tekintettel államok is, továbbá nemzetközi környezetvédő szervezetek, illetve tudományos testületek   is   kezdeményezték,   hogy   a   nagy   vízerőművek   építését   vegyék   ki   a   Kiotói   Egyezmény mechanizmusaiból;  c) a   síkvidéki   vízerőművek   vízminőségvédelmi   és   természetvédelmi   káraival,   továbbá   a   kieső   ún. „ö koszisztéma­szolgáltatások”   miatti   gazdasági   veszteségekkel   kapcsolatos   számítások   módszertana ismert a kormányzat számára, továbbá ismertek a Bős­Nagymarosra vonatkozó számítási eredmények is.

14. old.

5. Felhívja Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy  a) érvénytelenítesse   az   érintett   tárcáknak   –  illetve   a   bős­nagymarosi   vízlépcsőrendszerhez   kapcsolódó feladatok   koordinálására   létrehozott   Tárcaközi   Bizottságnak   –   azokat   a   nemzetközi   és   hazai intézkedéseit   illetve   előkészületeit,   amelyek   a   fentiek   értelmében   ellentétesek   a   tudomány eredményeivel,   az   alkotmánnyal,   az   EU   irányelveivel,   a   nemzetközi   jog   és   a   hágai   ítélet rendelkezéseivel, továbbá a kormányfő saját vállalásaival;  b) terveztesse át a természetvédelmi szempontoknak megfelelően a táti elkerülő utat, amelyet a jelenlegi elképzelések szerint az ártéren kívánnak megépíteni; 

c) kormányrendelet útján biztosítsa, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) törvényes jogai hatékonyan érvényesülhessenek;  d) a törvényi előírásoknak megfelelően (aláírás előtt) terjessze véleményezésre az OKT elé 

-

a készülő magyar­szlovák határvízi egyezmény tervezetét, 

-

a Szigetköz (és a Csallóköz) térségét érintő természetvédelmi megállapodás tervezetét, 

-

a Natura 2000 hálózatok összehangolása tárgyában előkészület alatt lévő megállapodás­tervezetet; valamint 

-

azt az álláspontot, amelyet a magyar delegáció az április 13­ával kezdődően újrainduló magyar­ szlovák tárgyalásokon a hágai ítélet végrehajtása kérdésében képviselni kíván. 

i