JROD ALOM POPULATION DEM OGRÁFIAI FOLYÓIRATSZEMLE. a Francia D em ográfiai Intézet folyóirata No. 6

JROD A L O M

D EM O GRÁFIAI FOLYÓIRATSZEMLE

POPULATION a F ra n c ia D em ográfiai In té z e t fo ly ó ira ta 1 9 6 8. No. 6.

S A U V Y , Alfred: Un essai d ’économie integrale: L a couverture de ses besoins p a r line population. (K ísérlet egyetem es k ö zg a z d a sá g ta n k idolgoz ására: a sz ük­ ségletek fedezése a népesség által.) 991— 1008. p. A szerző szerint a k ö z g a z d a s á g ta n b a n e lu ra lk o d o tt a p énzügyi szemlélet. A n em zeti jövedelem elszámolása p é n z é rté k b e n tö r té n ik , és a p é n z b en kifeje­ z e t t é rté k e k és a v é g z e tt em beri m u n k a közö tti összefüggéseket n em dolgozták ki kellőképpen. E z é rt a gazdasági élet v á r h a tó fejlődésének elemzését és te rv e ­ zé sé t a szükségletek felm érésével k ív á n ja elkezdeni. Az I. N. E . D. egyik vizs­ g á l a t á b a n f e lte tte a z t a kérdést, hog y a m e g k é r d e z e tt személy jö ve delm éne k h á n y százalékos növelését lá tn á szükségesnek ahhoz, h ogy s a j á t és családja sz ü k ség le te it fedezni t u d j a . (Á tlagosan 32% -os, m a jd egy későbbi v iz sg á la tb a n 3 5 % -o s jö v e d ele m n ö v e k ed és t t a r t o t t a k szükségesnek.) Ily en m ódon k é p e t le h e tn e k a p n i az egyéni jöv edelm ekbő l k ie légített szükségletekről. A közületi a l a p o k b ó l f ed e zett szükségletek — pl. az o k ta tá s i és egészségügyi szükségletek — m é re te it a megfelelő sz a k e m b e re k tu d o m á n y o s becsléseire le h e tn e alapozni. F ig y e le m b e kellene v e n n i a lakás, honvédelm i, igazságszolgáltatási stb. sz ük­ sé g le te k e t is. E z u t á n meg kell h atá ro z n i, h ogy az így k a p o t t szükségletek fedezéséhez szükséges term elés m ilyen m ennyiségű és f a jt á jú (szakképzettségű, jellegű) m u n k a rá fo r d ítá s o k a t igényel. E n n e k a la p já n le h et a m u n k a e r ő t, az o k t a t á s t és szakképzést m egtervezni. A t a n u lm á n y h o z í r t hozzászólásában J . M agau d, aki a foly ó irat 1967. 2. s z á m á b a n m u n k a eg y sé g ek b e n s z á m í to tt ág a z a ti k ap c so la ti m é rleg et m u t a t o t t be, t e h á t az A . S a u v y ja v a s o lta szemlélet szerin t k o n k r é t k u t a t á s o k a t végzett, a z t a já n lja , h o g y a „s z ü k sé g le t” kifejezés h e l y e tt in k á b b a „ n o r m á t ” h a s z n á l­ j á k . E z ugyanis kifejezi, ho gy v a la m ily e n „ n o r m á lis n a k ” t a r t o t t szükséglet­ kielégítési szintről v a n szó. L E R I D O N , H E N R I — H E N R Y , L O U I S : Influence du calandrier de la contra­ ception. (A fogam zásgátlás alkalm azási n a p t á r á n a k h a tá s a .) 1009— 1054. p. A z t a k érd é st vizsgálja, hogy a te r v e z e t t szülések időbeli elosztásának k ü lönb öző m egoldásai h o g y a n befolyásolják a családtervezés eredm ényességét, v agyis a k ív á n t g y erm e k szá m el n em érését, illetve túllépését. A t e r v e z e tt gy er­ m e k s z á m tó l való eltérések a d ó d h a tn a k egyrészt ko ráb b i meddőségből, m á s­ r ész t a fogam zásgátló eszközök tökéletlenségeiből. E z e k n e k az eltéréseknek valószínűsége lényegesen különbözik a t tó l függően, hogy a h á z a s p á r a t e r v e ­ z e t t szüléseket rö vid időszakra k o n c e n trá lja , v a g y az időben széthúzza. Meg­ á llap ítja , hogy jelenleg a te r v e z e t t sz ám ú g y e r m e k e t kb. u g y a n o ly a n időközön­

IRODALOM

381

k é n t szülik meg, m i n t ah o g y a n régebben a term észetes te rm ék en y s ég (és hoszsz abb sz o p ta tá si idő) idején. A szülések közötti id ősz akba n te h á t a fog am zás­ g átlás tu la jd o n k é p p e n csak a hosszabb sz o p ta tá si id ő t pótolja. E lk é pzelhető lenne a z o nban a szülési in te r v a llu m o k h ossz ab bra n y ú jtá s a is, és ez b efo ly á­ solná a te rm é k e n y s é g e t, m e r t n a gyo bb valószínűsége lenne a te r v e z e t t g y e r­ m e k sz á m tó l való e lm a ra d á sn a k , és kisebb valószínűsége a túllépésnek. A szer­ zők fejteg etéseik ben teljesen figyelmen kívül h a g y j á k a m ű v i ab o rtu sz leh ető ­ séget. G E O R G E S, A ndré — J A C QU A R U , Albert: Effets de la consanguinité sur la mortalitě infantile. Resultats d’une observation dans le department des Vosges. (A rokon h áz assá g o k h a tá s a a csecsem őhalandóságra. E g y Vosges megyei vizsgálat eredm ényei.) 1055— 1064. p. Ö sszehasonlítja egy ro k o n h áz assá g b ó l álló m in t a és egy vele p o n to sa n összehason líth ató k o ntroli-cso port cs ecsem ő halandóságát és meddőségét. A csecsem őhalandóság te ré n nem talál o lya n eltéréseket, am e ly e k e t a különbség b iz o n y íté k á n a k leh etn e te k in te n i. A r o k o n h á z a ssá g o k h a n n a g y o b b n a k tű n ik a m eddőség a r á n y a , de ezt a kü lö n b sé g et is csak n a g y o b b m in tá k v izsgálata a la p já n leh etn e szignifikánsnak m ondani. J A C Q U A R D , Albert: P a n m ix ie et consanguinité. Quelques precisions de langage. ( P a n m ix ia és konszan gvinitás.) 1065— 1090. p. L U X , André: Evolution et contradictions dans la p ensée de M althus. (Malllnis elm életének fejlődése és ellentm ond ásai.) 1091— 1106. p. K ö z is m e rt tény, hogy M althus k ö n y v é n e k egym ás u t á n k övetkez ő k ia d á ­ sa ib a n elm életét lényegesen m e g v á lt o z ta tta . A k e z d e tb e n m e c h a n isz tik u sa b b elm élet k és ő b b en szociológiai jelleget k a p o t t . Az elm életben a z o n b an ellent­ m o n d á s o k m a r a d ta k , elsősorban azon k é t t é te l kö zött, hogy 1. a népesség sz ü k ­ ségk éppen a d dig növekszik, am íg eléri a lé tf e n n ta rtá s i eszközök által e n g e d e tt h a t á r t , és 2. a népességnövekedés és a lé tf e n n ta rtá s i ja v a k kö zö tti eg yensúlyt represszív (nyom or és b ű n ) és p r e v e n tív (kevesebb g y e rm e k szülése később házasság k ö té s k ö v e tk e z té b e n ) fékek t a r t h a t j á k fenn.

1969. No. 1. G I R A R D , A la in — В A S T I D E , Henri: Orientation et selection scolaircs. Cinq années d ’une promotion: de la fin du eyele élémentaire á V’entrée dans le 2e cycle clu second degré. Premiére partie. (A to v á b b t a n u l á s irá n y a , a ta n u ló k k iv á lo g a tó d á sa ; egy nem zedék öt évének t ö r té n et e az elemi iskola bebefejezésétől a középiskola m á so d ik c iklu sá n ak kezdetéig. Első rész.) 9— 46. p. F ra n c ia o rs z á g b a n 1959-ben iskolareform ot h a j t o t t a k végre. E n n e k célja az egyenlő le hetőségek bizto sítása a t o v á b b ta n u l á s te r ü l e té n az elemi iskolát befejező ta n u ló k szám ára. (F ra n c ia o rsz á g b a n az elemi iskolai o k ta tá s a 6— 10 éves k o rra te rje d ki, 11-től 14 éves korig t a r t a középfokú o k ta tá s első ciklusa, 15-től 17 éves korig a m áso dik ciklus.) A F ra n c ia D em ográfiai I n té z e t az 1954-ben v é g z e tt hasonló vizsgálatok f o ly ta tá s a k é n t 1962-ben országos r e p r e z e n ta tív m i n t á n vizsgálta meg a 10 éves g y e rm e k e k t o v á b b ta n u l á s á t. A k u t a t á s célja elsősorban az iskolareform ere d m én y e in ek felm érése volt. 1964-ben, m a jd 1966-ban ú jr a m egvizsgálták az 1962-es m in t á b a n szereplő g y e rm e k e k helyzetét. A m in t á b a n 17 500 ta n u ló szerepelt. A le gutóbbi vizsg álat e r e d m é n y e it közlő t a n u lm á n y n a k m o st m egjelenő első része a m egvizsgált g y e r m e k e k n e k iskolatípu sok közöt t i megoszlását, a v iss z a m a ra d á so k a t, és a k o rá b b i isko latípus v á lasz tás h a t á s a it m u t a t j a be. A t a n u l m á n y később megjelenő m ásodik része a szociológiai és társa d alo m ié lek -

382

IR O D A L О М

t a n i té n y ez ő k n ek a to v á b b ta n u l á s r a és az iskolatípus v álasz tásra való h a t á s á t fogja elemezni. P R E S S A T , Roland: Interpretation des variations ä court terme du taux de natalité. (Az élveszületési a r á n y s z á m r ö v id tá v ú ingado zá sain a k é r te l­ mezése.) 47— 56. p. Az elm últ n é h á n y évben az élveszületési a r á n y s z á m csökkenni k e z d e tt az E g y esü lt Á lla m o k b an és K a n a d á b a n , és kisebb m é rté k b e n F ra n cia o rszág b a n is. A csökkenés értelmezése körül v ita a la k u lt ki. Egyes dem ográfusok F r a n c ia ­ o rszá gban a te rm é k e n y s é g ta r t ó s csökkenésére k ö v e t k e z te t n e k és ezért a hely ­ z e te t n y u g ta la n ító n a k t a r t j á k . A szerző viszo nt tö r té n e ti dem ográfiai példákon k im u t a tj a , hogy az élveszületési a r á n y sz á m rö v id tá v ú csökkenésének oka lehet egyszerűen a szülések egy részének elhalasztása, anélkül, hogy a családok vég­ leges g y e rm e k szá m a m egválto znék. E n n e k elvi lehetősége a z o n b an k o rá n tse m b iz ony ítja , hogy jelenleg F ra n c ia o rs z á g b a n c s u p á n errő l v a n szó. F elm e rü l az a kérdés is, hogy a szülések elhalasztása nem vezet-e sok esetben végül a vég­ leges gyerm ekszám csökkenéséhez is. D U B R U L L E , Nicole— G O N T I E R , Genevieve: Les désirs d ’activité profession­ elle des femmes mariées chargées de familie. (A családos házas nők foglal­ kozási kívánságai.) 57— 88. p. A n n a k érdekében, hogy a családos asszonyok foglalk o zta tásán ak v á r h a t ó te n d en c iáit m e g a la p o z o tta b b m ódszerekkel lehessen m egállapítani, m in t a gazdasági a k tiv itá si a r á n y s z á m o k tr e n d je in e k egyszerű ex trapo lálása, a F r a n ­ cia D emográfiai In té z e t 2496 g y erm e k es házas n ő t k é r d e z e tt meg kérdőív v a g y in te r jú segítségével foglalkozási terveiről, kívánságairól. A vizsgálat célja az volt, hog y m e g á lla p ítsá k : hog yan függ össze az a k t ív kereső álla p o tb a való visszatérés k ív á n sá g a a g y e rm e k e k szám ával, az életkorral, az iskolai végzettséggel, a k o rá b b i foglalkozással, a férj foglalkozásával, és h o g y a n alakul a kereső foglalkozás f o ly ta tá s á n a k k ív á n ság a az ország egyes részeiben. E z e n ­ kívü l k u t a t t á k a k o ráb b i kereső foglalkozás (ha v olt ilyen) felh a g y ásá n ak okait, v a l a m i n t a jö vőben i foglalkozással kapcsolatos speciális k ív á n sá g o k a t (csök­ k e n t e t t m u n k a id ő , o tth o n i m u n k a , sz ak m a i to váb b k ép z és). A vizsgálat n é h á n y fontos m eg állap ítása : 1. a fiatal leányok n a g y része a k t ív kereső m u n k á t k ívá n foly ta tn i ta n u lm á n y a i befejezése u tá n , 2. a kereső foglalkozás a b b a ­ h a g y á s á n a k fő oka a csalá d a la p ítá s (házasságkötés, szülés), 3. a kisgyerm ekes a n y á k k é t h a r m a d a ú jr a kereső foglalkozást a k a r n a vállalni, ha gyerm ekeik g o n d o zá sá t meg t u d n á k oldani, 4. ténylegesen ennél sokkal kisebb a r á n y b a n fognak feltehetően visszatérni a kereső foglalkozásokba, m e r t erre nincsenek m eg a reális lehetőségeik. D U P A Q U I E R . Jacques: Des roles des tailles á la demographic historique. L 'exemple de Crulai. (Az adójeg yzékek felhasználása a tö r té n e ti d e m o g rá ­ fiában. Crulai példája.) 89— 104. p. Az egyházi a n y a k ö n y v e k a l a p já n v é g z e tt tö r té n e ti dem ográfiai k u ta tá s o k k ez den e k k é p e t adni a Í8. századi F ra n cia o rszág dem ográfiai viszonyairól. A szerző egy másik forrása n y ag hasonló célú felh a szn á lá sát javasolja. E zek az adójegyzékek. Az adó k b eg y ű jté s é h e z ugyanis p o n to s je g y zé k ek e t k észítette k a lakosságról. E zekből a jegy zé k ek b ő l m eglehetősen p o n to sa n meg lehet álla­ p íta n i é v e n k é n t a születések, halálozások és házasságkötések sz ám á t. Ezen kívül képet a d n a k a családok a n y a g i helyzetéről. Crulai egyházközség p éld á já n b e m u t a t j a , hogy az egyházi a n y a k ö n y v e k és az ad ójegyzékek a la p já n m a jd n e m p o n to s a n megegyező népesedési a d a t o k a t lehet kapni. Befejezésül felsorolja, hogy hol és m e n n y ire teljesen m a r a d t a k fen t az em líte tt adójegyzékek, v a l a ­ m in t, hog y m ilyen k u ta tá s i m u n k á k v a n n a k fo ly a m a tb a n . B L A Y O , Yves: N ouveaux im p rim és p our le dépouillement de l’état civil ancien. (Üj n y o m ta tv á n y o k a régi francia népesedési viszonyok k u ta tá s á h o z .) 105— 112. p.

I R O D A L O M

383

M . F leury és L. H en ry a „N o u v e a u m a n u e l” cím ű k ia d v á n y b a n közölték az 1670-től 1829-ig te rje d ő időszak egyházi a n y a k ö n y v i a d a t a i n a k dem ográfiai feldolgozásánál h a s z n á lt ű rla p f o r m á k a t és a z o k n a k kitöltési u ta s ítá s a it. Most kisebb v á l to z t a tá s o k a t v égeztek. E z e k e t és a megfelelő h a s z n á la ti u ta s ítá s o k a t ism erteti a ta n u lm á n y . P A I L L A T , P aul: Les citadins agés. Presentation d ’un cahier de VI. N . E . D. (Az idős k o r ú állam polgárok. A F r a n c ia D em ográfiai In té z e t k i a d v á n y á ­ n a k ism ertetése.) 113— 116. p. 2779 65 éven felüli férfi és nő a d a t a i t dolgozza fel a k ia d v á n y . V izsgálták a családi á lla p o t u k a t és családi h ely z e tü k e t, egészségi á lla p o tu k a t, jelenlegi és k o rá b b i foglalkozásukat, a k t iv itá s u k a t , tá rs a d a lm i k ap c so la taik at, sz ü k ­ ségleteiket és igényeiket, v a l a m i n t la k ásh e ly ze tü k e t. A v izsgálat legfontosabb eredm énye, hog y az idős férfiak n ak 12, a n ő k n e k pedig 4 3 % -a egyedül él. 26— 3 4 % - u k n a k m á r nincs v a g y n e m is s z ü le te tt g y e rm e k ü k . Mindez a t á r s a ­ dalm i gon doskodás szükségességét bizonyítja. G I R A R D , A lain, — B A S T I D E , H enri: Orientation et selection scolaires. Cinq années ď u n e promotion: de la fin du cycle élémentaire á l’entrée dans le 2е cycle du second degré. D euxieme partie. (A to v á b b ta n u l á s irá n y a , a ta n u ló k k iv á lo g a t ó d á s a ; égy nem zedék öt évének tö r t é n e t e az elemi iskola b efe je­ zésétől a középiskola m á sodik c ik lu sá n ak kezdetéig. M ásodik rész.) 195— 261. p. A t a n u l m á n y m ásodik része a lé lek tani és tá r s a d a lm i v á lto z ó k n a k az iskolai előm enetelre való h a t á s á t elemzi a v izsgálat eredm ényei a z t m u t a t j á k , hogy F ra n c ia o rs z á g b a n az o tta n i középiskolai szinten a fiúk és leányo k esélyei egyenlők, sőt a leán y o k v a lam iv el n a g y o b b a r á n y b a n j á r n a k középiskolába és v a lam iv el jo b b e re d m é n y e k e t érnek el. A lakóhely h a tá s a a b b a n n y ilvánu l meg, hogy minél s ű r ű b b e n l a k o tt (minél városibb) kö rn y ez etb ő l kerül ki a t a ­ nuló, an n á l n a g y o b b a k az előmeneteli esélyek. A tá rs a d a lm i helyzet h a t á s a igen jelen tő s: a p a ra s z to k és m u n k á s o k gyerm e k ein e k 40— 6 0 % -a n em já r középiskolába, u g y an e z az a r á n y a vezető és értelm iségi réte g b e n csak k ö rü l­ belül 10% . C A L O T , Gérard— H É M E R Y , Solange— P IR O , Christian: L ' evolution récente de la fécondité et de la nuptialité en France. (A te rm é k e n y s é g és a nupcialitás le g ú jab b a lak u lá sa F ra n cia o rs zág b a n .) 263— 292. p. A szerzők m á r h á r o m k o rá b b i t a n u l m á n y b a n (Population 1967. No. 2., No. 4. és No. 6) felhívták a figyelm et a r r a a té n y re , hogy az 1964-ig ren dszere­ sen emelkedő francia te rm ék en y s ég 1965-ben csökkenni k e z d e tt. E z a csökke­ nési te n d en c ia a z ó ta t o v á b b f o ly ta tó d o tt. A csökkenés általános, m e rt m in d e n kor-, h á z a s s á g ta rta m - és gyerm ekszám -specifikus te rm é k e n y s é g i ará n y sz á m csökkent. Az a r á n y s z á m ok csökkenése némileg eltér e gym ástól: 6 és 13 száza­ lék közö tti csökkenéseket figyeltek meg. U g y a n a k k o r a nupcialitás is csökkenni k ez d ett. A nem zetközi összehasonlítás a z t m u t a t j a , hogy a te rm é k e n y s é g n e k ez a csökkenése u g y a n o ly a n általános v o lt egész N y u g a t- E u r ó p á b a n , m in t előtte a növekedési ten dencia. A szerzők a r r a is céloznak, h ogy az E g y e sü lt Á lla m okban és K a n a d á b a n m á r n é h á n y évvel k o r á b b a n m e g in d u lt csökkenés m in teg y előrejelezhette a n y u g a t-e u ró p a it. A csökkenésre m a g y a r á z a to t nem ad n a k , csak a z t szögezik le, h ogy az okok m in d e n fejlett n y u g a ti országban h a t o tta k , t e h á t n em cs u p á n egy országra jellemző fo lyam atról v a n szó. L E V Y , Claude— N I Z A R D , Alfréd: Fécondité des families ayant donné naissance ä un débile profond. (Azon családok te rm ék en y ség e , ahol m á r egy súlyosan debilis g y e rm e k s z ü le te tt.) 293— 300. p. Fel le h e tn e té telezni, hogy az o lya n csalá dokban, ahol m á r egy súlyosan debilis g y e rm e k sz ü le te tt, a szülők a t tó l félve, hog y még egy to v á b b i debilis g y e rm e k születik, k o rlá to z z á k to v á b b i g y erm e k eik sz ám á t. A szerzők a debilis

384

I R O D A L O M

gyerm e k ek k e l foglalkozó párizsi orvosi in té z m é n y k a r to té k ja ib ó l 500 lapot v á l a s z to tta k ki és v iz sgáltak meg és a z t ta lá l tá k , hogy ez a feltételezés nem helytálló. A m á r egy debilis g y e rm e k n e k élete t a d o t t családok te rm é k e n y s é g e nagy jáb ó l megfelelt a franciaországi átla g n a k . L A N G A N E Y, André: P anm ixic, „pangam ie” et systémes de croisement. ( P a n ­ m ixia, „ p á n g á m ia ” és keresztezés rendszerek.) 301— 308. p. E ta n u l m á n y szerzője, aki az antropo ló giai k u t a t ó in té z e tb e n dolgozik, A . Jacquard egy k o rá b b i ta n u lm á n y á h o z szól hozzá (Population 1968. No. 6.), am ely b e n a populáció g en e tik a egyes fo galm ait definiálta. P á n g á m iá n a k n e v e ­ zi a szerző a z t a helyze tet, am ik o r a k é t szülő által egy bizonyos locusra h o z o t t gének valószínűségszám ítási értelem ben függetlenek egym ástól. A pán gá m ia t e h á t a kérdéses locuson H a r d y -W e in b e r g típ u s ú g en otipikus s t r u k tú r á h o z v ezet. H a ez m inden locusra érvényes, a k k o r beszélünk p ánm ixiáról. Mivel a z o nban nem p á n g á m iá s és p á n m ix iá s h ely z e te k b e n is előállh atn a k H a r d y W einberg típ u s ú gén frek vencia eloszlások, helytelen ezt az eloszlást a p a n ­ m ixia v a g y p á n g á m ia elllenőrzésére felhasználni. E llenőrizni leh et viszont a p á n g á m iá t a valóságos po p u lá ció k b a n m in t kcresztezési rendsz ert. R O U S S E L , Louis: Les mobiles de la limitation des naissances dans les ménages de un ou deux enfants. (A születéskorlátozás m otivációi az egy- és k é t ­ gyerm ek es csalá dokban.) 309— 334. p. A F ra n c ia D em ográfiai I n té z e t legutóbbi dem ográfiai k ö z v é le m é n y k u ta ­ tá s a a la p já n (lásd Girard-Zucker t a n u l m á n y á t a Population 1968. 2. sz á m á b a n ) ta n u lm á n y o z z a az egy- és k é tg y erm ek e s családok c s a lá d te rv e it és az a z o k a t b e ­ folyásoló té n y ez ő k et. Az ilyen családok viz sgálata a z ért különösen érdekes, m e r t a te rm é k e n y s é g e t éppen ezeknek a c s alá d o k n ak döntései befolyásolják legerősebben. A cs a lá d te rv e k ug y an is tö b b n y ir e nem egészen h a t á r o z o t t a k , h a n e m úgy szólnak, hogy ,,k ét v a g y h á r o m ” , illetve „ h á r o m v a g y n é g y ” g y e r m e k e t a k a r n a k . H a e családok a k é t a lte r n a t ív a közül a n ag y o b b g y e r m e k ­ s z á m o t v á la sz tjá k , a k k o r a te rm é k e n y s é g lényegesen megnő. A szerző m egálla­ p ítja , hogy a népesedéspolitika k e r e té b e n n y ú j t o t t azonnali an y a g i előnyöket r itk á n te k in tik elégségeseknek ahhoz, hogy egy to v á b b i g y e rm e k szülésére ösztönözzenek. A h á z as p áro k hosszabb t á v ú m egfontolások a la p já n d ö n te n e k eb ben a kérdésben. A szerző szerint külön ösen h atáso s intézkedés lenne a csök­ k e n t e t t m u n k a id ő s állások b iz to sítása a g yerm ekes a n y á k sz ám á ra , m e rt így jo b b a n el tu d n á k lá tn i g y e rm e k e ik e t és em ellett kere setü k rő l sem kellene te lje ­ sen lem ondaniuk. d ’H U G U E S , P hilipe— P E S L I E R , Michel: Les professions en France. Evolution et perspectives. (A foglalkozások F ra n cia o rs zág b a n . Fejlődés és p ersp e k ­ tív á k .) 335— 338. p. A F ra n c ia Dem ográfiai In té z e t k ia d v á n y á t ism erteti. A v iz sg á la tn a k az a célja, hogy a m ode rn k ö v e te lm é n y e k n e k megfelelő foglalkozási n ó m e n k la t ú r á t dolgozzon ki. A. R.

S T U D IA D E M O G R A F IC Z N E a L engyel T u d o m á n y o s A k a d ém ia D em ográfiai B iz o ttsá g á n a k fo ly ó ira ta

1968 . No. 17. R O S S E T , Edward: Z m i a n y w strukturze urodzeń ja k o w y kła d n ik ewolucji „ ideału rodziny”. (A születések megoszlása szülési so rre n d szerint és az ideális g y erm e k szá m alakulása.) 3— 27. p. A születéseknek szülési so rre n d szerinti megoszlása a lap já n , a m e ly b e n L en gyelországban az u tó b b i időben n a g y m é r té k b e n m e g n ő tt az első és m á so d ik

IR O D A L O M

385

g y e rm e k e k a r á n y a , k ö v e tk e z te t a családok teljes g y e rm e k sz á m á ra v o n atkozó ideálok válto zá sára . E n n e k a la p já n a kisebb g y erm e k sz á m ú családideál gyors te rje d é s é t lehet m egállapítani. P O K S Z Y S Z E W S K I , W.: Czy wzrost ludności jest nieograniczony? (K orlá tla n u l nő-e a népesség?) 29— 45. p. A szo v jet szerző szerin t a F öld erőforrásai g y o r sa b b a n nőnek, m i n t a népessége, ezért n em kell túlnépesedéstől t a r t a n i. A népességnövekedés k ü lö n ­ b e n is meg fog lassulni, m e r t az iparosodás, a nők gazdasági a k t iv itá s á n a k növekedése és a k ulturális színvonal em elkedése a születési a r á n y s z á m csökke­ nése irá n y á b a n h at. B I E L O U S O W A , E . — S T E S Z E N K O , W .: O niektórych problemach progno­ zowania demograficznego. (A dem ográfiai előrebecslés n é h á n y p rob lém ája .) 47— 56. p. A k é t szovjet szerző b írálja a S zovjetunió T e r v h iv a ta l á b a n és S tatisztikai H i v a t a l á b a n a lk a lm a z o tt népesség-előreszám ítási m ódsz ereke t. Szükségesnek lá tjá k a te rm é k e n y s é g t u d o m á n y o s alapon tö r té n ő előrebecslését, a belső v á n ­ dorlások v iz sg á la tá t, v a l a m i n t a népességnek családi állapot és tá rs a d a lm i réteg szerinti előreszám ítását. D A N G E L , J a n : Metoda oceny warunków mieszkaniowych ludności miejskiek. (Módszer a városi népesség la kásviszonya inak értékeléséhez.) 57— 64. p. Az 1960. évi népszám lálás a d a ta i a la p já n v é g z e tt becslés szerint a lengyel városi népességnek 5 0 % -a nem megfelelő k ö rü lm é n y ek k ö z ö tt la k o tt, éspedig 1 2 % rossz minőségű lakásokb an, 1 9 % túlz sú fo lt la k á so k b a n (több m in t két személy sz ob ánké n t), 19% pedig k é t v a g y tö b b család által h as zn á lt la k á ­ sokban. D Z I E N IO , Kazimierz: K ie r u n k i i środki p olityki natalistycznej na przykładzie doświadczeń wybranych krajów socjalistycznych. (A n ag y o b b születés­ sz á m ra ösztönző népesedéspolitika irá n y a i és eszközei egyes szocialista országok t a p a s z t a l a t a i alap já n .) 65— 85. p. A szerző h é t európai szocialista ország ( k ö z ö ttü k M agyarország) népesedés­ p o litik á já t és te rm é k e n y s é g é n e k a la k u lá s á t vizsgálja 1958 és 1963 k özöt t. A rra a k ö v e tk e z te té sr e ju t , hogy a népesedéspolitikai eszközök nem t u d t á k fe lta r ­ t ó z t a t n i a te rm é k e n y s é g csökkenését. K á r, hogy nem foglalkozott az elm últ h á r o m évben M a gyarországon m egfigyelhető születésszám növekedéssel, m e r t ez m e g á lla p ítá sá n a k ellenkezőjét látszik bizonyítani. Ü gy látszik, ho gy a tö b b i vizsgált o rszá gban a lk a lm a z o tt ösztönző népesedéspolitika eszközei n em v o lta k elég h a té k o n y a k . H E R M A , Jadw iga: W yz demograficzny a k ieru n k i kształcenia i zatrudnienia mlodziezy (n a przykładzie m iast województwa rzeszowskiego). (A dem ográfiai h ullám hegy , v a la m in t az ifjúság iskoláz ásá n ak és fo g la lk o z ta tá s á n a k te n ­ denciái a Rzeszów-i v a jd a sá g p éld ájá n .) 87— 94. p. A Rzeszów-i v a jd a sá g olaj- és k é n b á n y á s z és ipari te rü le te in élő, 1943 és 1952 k ö z ö tt s z ü le te tt fiatalság t o v á b b ta n u l á s i és elhelyezkedési lehetőségeit elemzi. M egállapítja, hogy m in d k é t té re n kom oly p r o b lé m á k v a n n a k . G R U P I N S K I , Ryszard: Próba oceny dotychczasowych i przyszłych trendów ploduosci w wybranych krajach E u ro p y. (K ísérlet a jelenlegi és jövőbeli te rm é k e n y s é g i tre n d e k becslésére egyes európai országokban.) 95— 108. p. Az európai országok nyers reprodukciós e g y ü t th a t ó in a k v iz sg álata a la p ­ j á n a szerző a r r a a k ö v e tk e z te té sre ju t, hogy ez a jö v ő b e n m in d e n országban

386

IRODALOM

1,1 és 1,5 k ö z ö tt i érté k szin ten fog stabilizálódni. F ejtegetéseibe sehol sem illik bele a m a g y a r népesség te rm ék en y s ég é n ek alak u lá sa (ezt hangsúlyozza is). A te rm ék en y s ég sz intjé nek stabilizálódására és az országok közö tti külö nbsé­ gek fokozatos csökkenésére vo n atk o zó jó s la tá t a z onban csak arra a feltevésre alapozza, hogy a közeljövőben a családtervezés általánossá válik. E bből a z o n ­ b a n még n em k öv etkezik szükségszerűen a te rm ék en y ség i differenciák eltűnése.

1969 . No. 18. R A J K I E W 1 C Z , A ntoni: Gospodarowanie czynnikiem ludzkim w europejskich krajach socjalistycznych (łącznie z Z S R R ) . (Az em beri tényezővel való gazdálkodás az európai szocialista országo kban , belesz ám ítv a a S zo v je t­ uniót.) 3— 24. p. A szerző szerint a foglalkoztatási politika fő kérdése az európai szocialista orszá g o k b an m á r nem a népesség gazdasági a k t iv itá s á n a k növelése, a v á n d o r ­ m ozgalm ak megszervezése és a m u n k a p ia c szabályozása, h a n e m az o k ta tá s i és szakképzési t e r v e k összhan gba hozása a gazdasági fejlődéssel. A tercier szektor erős növekedésére szám ít. Becslése sz e rin t 1980 körül a gazdaságilag a k tív népesség 2 0 % -a m ezőgazdaságb an, 4 0 % -a az ip a rb a n és 4 0 % -a a szolgáltatási á g a z a tb a n fog dolgozni. B Ř E Z N I K , D u san: Rozwój zjaw isk demograficznych w Jugosławii. (A d em o g ­ ráfiai jelenségek fejlődése Ju g o sz láv iáb a n .) 25— 38. p. A szerző a jugoszláviai n é p m ozga lom na k és a s tr u k tu r á lis átala k u lá so k n a k le gújabb fejleményeiről ad összképet. T á rg y a lja a születési és halálozási a r á n y ­ szám csökkenését, a házasságok s z á m á n a k növekedését, a válási a r á n y s z á m stabilizálódását, a népesség öregedését stb. M A R Y A N S K I , Andrzej: Rozwój m igracji ludności w Z S R R w latach 1939— 1906. (A népesség v á n d o r lá s a a S zov je tu n ió b a n 1939-től 1966-ig.) 39— 51. p. A d a to k a t közöl a népesség s z á m á n a k alakulá sáról a Szovjetunió egyes régióiban és ennek a la p já n elemzi a v á n d o rm o z g a lm a t. Meg lehet állapítani, hogy az U ralon és a K a u k á z u so n tú li te rü le te k népessége n ő t t a leggyorsabban. K J UR C I E V , Aleksander: Struktura demograficzna Macedonii a spolecznoekonomiczne w arunki rozwoju Jugosławii. (Macedonia d e m o g rá fia is tru k tú rá ­ ja és Ju goszlávia fejlődésének tá rsa d alm i-g az d asá g i feltételei.) 53— 69. p. A h á b o rú ó ta M acedónia nem zeti jö v e d elm e 2,7-szeresére n ő tt, ezzei össze­ függésben á t a la k u lt a foglalkozási s tr u k tú r a , a népesség jelentős része a f a lv a k ­ ból v áro so k b a v á n d o r o lt és em e lk e d e tt az iskolázottsági színvonal. E n n e k h a ­ tá s á r a c s ö k k en t a te rm é k e n y s é g és j a v u l t a halandó ság. B R O N S Z T E J N , Szyja: Uprzemysłowienie a przebieg zjaw isk demograficznych w województwie wrocławskim. (Az iparosodás és a dem ográfiai jelenségek alakulá sa a wroclawi v a jd a s á g b a n .) 71— 90. p. T öbbv álto zó s korrelációs elemzés segítségével vizsgálja az alábbi fo ly am a­ to k közötti összefüggést: 1. a gazdasági a k tiv itá si a r á n y s z á m növekedése 1956 és 1965 között, 2. az ip a ro so d o ttsá g foka, 3. a népesség növekedése, 4. a n é p ­ sűrűség növekedése, 5. a belső v á n d o rlá s o k o zta népességnövekedés, 6. a belső, v án d o rló k stabilizálódása, 7. a városi lakosság a r á n y a a b e v á n d o r o lta k közö tt, 8. te rm ész ete s szaporodás, 9. a halan d ó sá g ja v u lá s a . V iszonylag gyenge össze­ függéseket t a l á l t e válto zó k között.

I R O D A L О M

387

L A N C M A N S K 1 , Z yg m u n t: Niektóre problemy mieszkalnictw a osób starszych w Polsce. (Az idős em berek la k ásv iszo n y a in ak n é h á n y p ro b lé m á ja L engyel­ országban.) 91— 103. p. Az idős em berek lakásviszo nyaira vo n atk o zó tö b b vizsgálat a la p já n a z o k a t á l ta l á b a n ki n em elégítőnek találja. A legelőnyösebb m e goldásnak a z t lá tja , ha az idős em berekn e k k ülön szobájuk v a n családjuk la k ásá b an . Egyedülálló és rossz egészségi á llap o tú öregek sz á m á ra speciális elhelyezést kellene b iz ­ tosítani. S A C Z U K , N , — S T A C H O W I C Z , W.: M igracje osób, klóré clozyli wieku sedziwej starości, w ciągu ich życia. (Az idős em berek v án d o rlá sai életük folyam án.) 105— 117. p. 80— 90 éves em berek v á n d o r lá s a it v iz sgálták meg a S z o v je tu n ió b a n abból a célból, hogy a migráció különböző m o z z a n a ta in a k (a v án d o rlá so k távo lsága, a lakóhelyek k lim a tik u s és gazdasági viszonyai stb.) az é l e tt a r ta m r a és az egészségre való h a t á s á t m e g h atá ro z zá k . K W I E C I E Ń , Władysław: Ludność N ow ej H u ty i j e j rozwój w latach 1050— 1065. (Nowa H u t a népessége és a n n a k fejlődése 1950 és 1965 k özött.) 119— 135. p. N ow a H u t a K r a k k ó v á r o s á n a k különálló része. A m á sodik v ilágháború u t á n gyorsan fejlő d ö tt a népessége, m e r t n agy új ko h ásza ti k o m b in á to t épíLettek fel. A n a g y b e v á n d o rlás k ö v e tk e z té b e n e városrész népessége sokkal f iatala b b , m in t K ra k k ó tö b b i részeinek népessége. A. R.

DEM O G RAPH Y az A m erikai Népességi T ársasá g fo ly ó ira ta 1 9 67. Vol. 4 . No. 1.

T A R V E R , Jam es D .— G U R L E Y , W illiam R . — S K E E S , Patrick M .: Vector Representation o f M igration Streams among Selected Stale Economic Areas during 1055 to 1060. (1955— 1960 foly a m á n a k iv á la s z to tt állami gazdasági te rü le te k k ö z ö tti ván d o rlá si ára m lás v e k to r ábrázolása.) 1— 18. p. A v án d o rlá si ára m lások érzékeltetésére álta lá b a n a v ándorlá sok tö m e g é ­ nek megfelelő szélességű n y ila k a t rajz o ln ak , am elyek az elvándorlás helyétől a beván d o rlási helyek felé m u t a t n a k . E z az alap ja a v án d o rlá so k elemzésénél a lk a lm a z o tt v e k to r-sz á m ítá so k n a k , am ely re a szerzők 38 összefüggő állami gazdasági t e r ü l e t (ezek O klah om a állam , s részben a h a t szomszédos állam t e r ü ­ letére esnek) ötévi v á n d o r m o z g a lm á n a k v izsgálata során a d n a k péld át. A t a ­ n u lm á n y többféle eljárást is alkalm az, így az elvándorlások, az o d av á n d o rlá so k és a v án d o rlá si különbö zet, a népesség-mérföld, a v á n d o r ló k szám a, a ván d o rlá so k átlagos tá v o lsá g a és irá n y a szerinti v e k to ro k derékszögű v a g y poláris k o o rd in á tá k k a l tö rté n ő m e g h a tá ro z á s á t. A ván d o rlá s á r a m lá s á r a v o ­ natkozó főbb inform ációt ta rta lm a z ó v e k t o r o k szemléletesebb k é p e t a d n a k , m in t a kevesebb inform ációt ta rta lm a z ó v a g y a vándorlási k ü lö n b ö z e te t á b ­ rázoló v e k to ro k . A szerzők vélem énye szerint a poláris k o o r d in á tá k segítségé­ vel m e g h a tá r o z o tt v e k to ro k p o n to s a b b a k , m in t a derékszögű k o o r d in á tá k a l a p ­ j á n k is z á m íto tta k , ez a pontossági tö b b le t a z o n b an a t a n u lm á n y b a n közölt példa szerint sem tú lság osan jelentős. D U N C A N , Beverly: E ra ly Work Experience o f Graduates and Dropouts. (Diplom ások és k i m a r a d t a k korai m u n k a ta p a s z t a la ta i .) 19— 29. p. A t a n u l m á n y a 16— 24 éves ko rú , isk olába m á r nem járó, n em intézeti népességből a „ g r a d u a t e s ” fogalm ához a z o k a t sorolja, akik középiskolát végez-

388

I R O D A L O M

te k , a „ d r o p o u ts ” fogalm ához pedig a z o k at, ak ik nem végeztek. Vizsgálja a kohorszok közti és a kohorszon belüli v á lto z á so k a t, a diplom a értékét, s érinti a z t a k érd é st is, hogy a k o r á b b a n m u n k á b a álló k im a r a d t a k viszonylag jo b b h elyzetbe k erü lh e tn e k , m in t a to v á b b t a n u l á s t vállalók. F R I E D L A N D E R , Stanley— S I L V E R , Morris: A Quantitative S tu d y o f the Determinants o f F ertility Behavior. (A te rm ék en y ség i m a g a ta r t á s m e g h a tá ­ rozóinak m ennyiségi v izsgálata.) 30— 70. p. A t a n u l m á n y gazdasági, tá r s a d a l m i és politikai v á lto z ó k a t vá la sz t ki, s regressziós analízis segítségével vizsgálja ezek k a p c s o la tá t a te rm éken ység ge l a fejlett, közbülső és fejletlen cso p o rto k b a osztály o zo tt országok a d a ta i a la p ­ já n . Ily m ódon a szerzők statisz tik a ila g szignifikáns pozitív k ap c so la to t k a p t a k a te rm é k e n y s é g és az írá s tu d a tla n s á g a r á n y a , a g y erm e k h ala n d ó sá g , a mező­ gazdasági népesség a r á n y a , a nem m ezőgazdasági önálló népesség a r á n y a és a zsúfolt lakásviszonyok közö tt. N em m u t a t k o z o t t az elemzésben sta tis z tik a i­ lag szignifikáns összefüggés a népsűrűséggel, a tá r s a d a lm i m obilitással, a v a l­ lással, a tá p lá lk o z á s p ro te in ta r t a lm á v a l stb. k a p c so la tb an . A regressziós koefficiensek á lta l á b a n eg yértelm űek v o lta k az országok m in d h á r o m cso p o rt­ já b a n . B árm ily e n k o r re k tn e k t ű n n e k is az ilyen f a jt a vizsgálatok, n a g y b a n befolyásolja a z o k a t a különböző országok nagy ság a, hetero gene itá sa, az ism ér­ v e k m e g v álo g a tá sa, a h a s z n á lt csoportosítások, egyes n a g y országok kiha g y ása stb. Jellem ző példáu l a szerzőknek az a m e gállapítása, hogy a születési a r á n y ­ szám és a „ k o m m u n iz m u s ” k ö z ö tt n e g a tív összefüggés áll fenn (!), feltétele­ z e tte n az általán o s tá rsa d a lo m b iz to s ítá s n a k és az öregkorúakról való tá rs a d a lm i go n d o sk o d á sn ak tu la jd o n íth a tó a n . E n n e k a lap já n fel is h ív já k a figyelmet a rra , hogy a szociális reform a fejletlen o rszágok ban nem „ l u x u s ” , h a n e m „ k é n y sz erű ség ” . M A U L D I N , Parker W .: M easurement and Evaluation o f N a tio n a l F a m ily P la n n in g Programs. (Az országos családtervezési p ro g ra m o k mérése és becslése.) 71— 80. p. Az u tó b b i é ve kb en egyre tö b b ország v e z e t e tt be országos családtervezési p ro g ra m o k a t. 1951-ben m ég csak I n d iá n a k volt ilyen p ro g ra m ja , egy évtizeddel később a z o n b an m á r P a k is z tá n és D él-K orea is hasonló p r o g ra m o k a t fo gado tt el. 1965-ben T a j v a n is k ö v e tte a p éld át, 1965— 66. években pedig tová bbi hét ország (Törökország, Malájföld, Ceylon, T unisz, E g y e sü lt A ra b K ö ztá rsasá g , M arokkó és Irán). A családtervezési p ro g ra m o k bevezetésének indoka az a feltételezés, h ogy a h alandó sá g csökkenése k ö v e tk e z té b e n r e n d k ív ü l m egnöve­ k e d e t t szaporodás fékezése m eg fogja k ö n n y íte n i a gazdasági fejlesztést ezek­ ben az országokban. E zek a fejlem ények új fe la d a to k a t je len ten e k a dem ográfia sz á m á ra : a családtervezési pro g ra m o k m e g v aló sításán a k m érését és h a té k o n y s á g á n a k , a sz aporodásra g y ak o ro lt h a t á s á n a k becslését. A szerző a t a jv a n i p éld án vázolja a felm erülő k érd é sek e t és m egoldásuk lehetőségeit. H á r o m becslési te rü l e te t k ü lö n b ö z te t m eg: 1. a k özv e tle n h a tá s becslését (a cs aládtervezést elfogadók elemzése és a családtervezés te rjesztésén dolgozók te lje sítm é n y e alap já n ), 2. a k ö z v e te tt h a t á s o k becslését ( К А Р -vizsgálatok, ny om o n k ö v e téses v iz sgálatok és klinikai je lentése k segítségével) és 3. a hosszú le já ra tú h a t á s o k (term ékeny ség csökke­ nése) becslését. A ta n u l m á n y k ité r a n ag y o b b országok (pl. In d ia v agy P ak isz­ tá n ) p roblém áira is, ahol ennyire kifin o m u lt m ódszerek nem a lk alm az h ató k . A szerző vélem én ye szerint 30 milliósnál n a g yobb orszá g o k b an a becslés k ö lt­ ségei nem léphetik tú l a családtervezési p ro g ra m kö ltségvetésének 5, a kisebb o rszágokb an 10% -át. G U S T A F S O N , Harold C.— C R O L E Y , H . Т .— G R I F F I T H S , W illiam — R O B E R T S , B eryl J .: Educational E fforts in the Implementation o f R ural F a m ily P la n n in g Programs in E ast Pakistan. (A falusi családtervezési p ro g ra m o k m egv aló sítására t e t t o k ta tá s i erőfeszítések K e le t-P a k isz tá n ban.) 81— 89. p.

IR O D A L O M

389

A ta n u l m á n y a D acca körüli falusi te rü le te n v é g r e h a jto t t családtervezési v iz sg á la t eredm ényeiről számol be. I t t a falusi házasok n ag y része (85— 90% -a) a b b a h a g y t a a fogam z ásgá tlá st, s csak a nagycsaládosok m a r a d t a k meg folya­ m a to s h aszn á ló k n ak . H á r o m k ö rz e tb e (15 000— 20 000 lakossal) különböző k é p z e ttsé g ű sz em élyzetet k ü ld te k , s ú g y ta lá ltá k , hogy a k épzettség viszonylag kis szerepet já tsz ik az o k ta tá s h a t é k o n y sá g á b a n . A szerzőknek az a vélem énye, h o g y a h a t é k o n y s á g o t az oktatási-felvilágosítási te véke n ység in tenzívebbé té te le révé n leh et fokozni. Az IU C D b evezetése olyan helyeken is te rje d , ahol co ndom és h abzó t a b l e t t a áll rendelkezésre, s ezt olyanok is igénybe veszik és fo ly am ato sa n h aszn á lják , a k ik m ás m ó d o t n em v e t t e k igénybe. B A C K , K u r t W.: N e w Frontiers in D emography and Social Psychology. (A dem ográfia és a szociálpszichológia új h a t á rte rü le te i.) 90— 97. p. A szerző úgy véli, ho gy a dem o g rá fián a k és a tá rsa dalom -p szic hológiá nak, e k é t egym ástól igen tá v o l álló t u d o m á n y n a k v a n n a k érintkezési p o n tja i. A t r a ­ dicionális d em ográfus u g y a n in k á b b a sorsszerűség n éz ő p o n tjá b ó l lá tja az em beri é le tu ta t, míg a szociálpszichológus éppen az egyéni döntések, a t á r s a ­ d alm i k o n tro l sz em pon tjából. A sors és az ellenőrzés fogalm ai a z o n b an az é le tú t té n y e i so rá n nem z á r já k ki egym ást. Ilyen e g y ü t th a t ó ellen tétp á ro k p éldául a halan d ó sá g te r ü l e té n a já r v á n y o k és az életm ód, a te rm é k e n y s é g te r ü l e té n a term őkép esség és a t u d a to s an y a sá g , a foglalkozás m e gvála sztása te r ü l e té n a h a g y o m á n y és az érdeklődés stb. A dem ográfiai tr e n d e k n ag y részét egyéni dön tések befolyásolják, s a szociálpszichológia módszerei h asznosak le h e tn e k a v álto zá so k m egértésében. A dem ográfiai dö n té sek n em csak az élet r itk a és jelentős v á lto zá saira v o n a t k o z h a tn a k (pl. h ázasság o t k ö tn i, la k óhelyet m egválasztani, a g y e rm e k születését elhatá roz ni stb.), h a n e m m odellek ép íth e­ tő k fel a kisebb d öntések v a g y éppen n ega tív dön té sek a lap já n is (például n e m fordulni orvoshoz egy betegséggel, nem használni fogam z ásg á tló t stb.). A R R I A G A , Eduardo E .: Rural-Urban M ortality in Developing Countries: A n Index for Detecting R ural Underregistration. (Falusi-városi h a l a n d ó sá g a fejlődő o rszá g o k b an : egy index a falusi hiányos sz á m b a v é te l felfedésére.) 98— 107. p. A szerző ún. „h o z záférhetőségi” in d e x e t sz erk esz tett, am ely az a n y a k ö n y v i h iv a ta lla l rendelkező helységek szám a és a te r ü l e t ( k m 2) h á n y a d o sá n a k , v a l a ­ m in t az o r sz á g u ta k (km) és te r ü l e t ( k m 2) h á n y a d o s á n a k szorzata. Mexikóra a lk a lm a z v a az in d e x e t a szerző a z t ta lá lta , hogy a z o k b an az állam o k b an , ahol a hozzáférhetőségi inde x m a g a sa b b az átlago snál o t t a falusi h alandó sá g n a ­ gyo bb, m in t a városi, ahol pedig alac son yabb, o t t kisebb. A falusi h aland ósá g ez u tó b b i álla m o k b a n lényegesen kisebb az előbbi á llam o k b an m é rt falusi halan d ó sá g n ál, am iből hiá n y o s s z á m b a v é te lre leh et k ö v e tk e z te tn i. Más p é ld á ­ k a t is vizsgálva a szerző m eg állap ítja, hogy a fejlődő orszá g o k b an a falusi h a ­ la ndóság g y a k r a n nem alac so n y ab b a városinál, csu p án a h iányos szám b a v éte l k ö v e tk e z té b e n látszik a n n a k . O R T M E Y E R , Carl E .: Educational A ttainm ent as a Selective Factor in M arital Status Transitions in the United States. (Az iskolai végzettség m in t a családi állap o t v álto zá so k szelektív té n y ez ő je az E g y e sü lt Á llam okban.) 108— 125. p. A szerző az E g y esü lt Á llam ok 1940., 1950., és 1960. évi népszám lálásai a l a p já n v izsgálja a nőtlenek , h a ja d o n o k és a házasok kor és iskolai végzettség szerinti összetételének alak u lá sát. Az 1950. évi népszám lálás 2,4% -os m in t á ja segítségével elemzi to v á b b á a 15— 59 éves nők családi állapot, iskolai v é g z e tt­ ség és az a d o t t családi á lla p o tb a n t ö l t ö t t idő szerinti összetételét is. M egállapítja hog y az iskolai v ég z ettség n e k a családi állap o t v á lto z á sá r a g y a k o ro lt b efolyását so k o ld a lú a n le h e tn e elemezni, az elemzési te c h n ik a a z o n b an m a m á r fej­ le tte b b , m in t a rendelkezésre álló a d a to k minősége. Mind a népszám lálásnál, m in d a családi állapot v á lto z á sá v a l k apcsolatos népm ozgalm i a d a tg y ű jt é s e k ­ b e n szükség v a n a családi állapot és iskolai vég zettség egyidejű figyelemmel kísérésére nem és életkor szerint.

390

I R O D A L O M

A G A R W A L A , S. N .: Widow Remarriages in Some Rural Areas o f Northern India. (Az özvegyek ú jra h á z a s o d á s a É s z a k - In d ia n é h á n y falusi k örze té­ ben.) 126— 134. p. A ta n u l m á n y azokról a vizsgálatokról szám ol be, a m e ly e t U t t a r P ra d e sb és P a n ja b h á ro m k örze tébe n az özvegyek ú jr a h á z a s o d á s á v a l kapcso latosan vég e ztek a falusi h á z ta r tá s o k 1%-os m in t á ja a la p já n . A vizsg álat 6211 h áz­ ta r t á s r a te r j e d t ki, ebből 887 v olt m o h a m e d á n , a tö b b i h ind u. A h á r o m k ö rz e t­ ben a m e g özvegy ültek 34, 25, ill. 19% -a h á z a s o d o tt ú jra. É le tkor, foglalkozás, kaszto k és életben levő g y erm e k szá m szerint s ta n d a rd iz á lv a azo n b an az a d a t o ­ ka t, a különbségek elm osódtak (34, 33 és 31 °0). A fia ta la b b a k és g y erm e k telen e k term ész ete sen g y a k r a b b a n h ázaso dnak ú jr a ; a 15 évesnél fiatala bb özvegyek 90, a 15— 19 évesek 80% -a h áz a s o d o tt újra, kb. u g y a n ily e n a r á n y ú a g y e rm e k te le n e k ú jra h á z a so d á sa is. Az életkor és a gy e rm e k sz á m növekedésével az ú jra h á z a so d á s a r á n y a csökken. .Mivel a m o h a m e d á n o k n á l semmiféle vallási tilalom nincs az ú jr a h á z a so d á sra , ezért az ú jr a h á z a s o d o tta k a r á n y a k ö z ö t tü k a legm ag a sab b (35— 37% ). Az „alacso­ n y a b b ” h indu k a s z to k b a n — m in t a ch a m a ro k , b h an g ik és a kézm űvesek k a s z tja i — u g y a n c sa k m a g as (3 0% körüli) az ú jra h á z a so d á si a r á n y . A „ m a g a ­ s a b b ” k a s z t ok közül a j a t o k ú jra h á z a so d á si a r á n y a a le g m aga sab b (18— 3 3 % között), akiknél régóta él a le v irátu s szokása. A tö b b i k s h a triy a (harcos) kasz­ to k n á l (gujjar, ahir, r a jp u t ) az ú jra h á z a so d á s valam iv el r itk á b b , s le g ritk á b b a b r a h m in o k n á l (mindössze 6% ), am i az ú jra h á z a so d á s ellen rég ó ta fennálló vallási szankciók eredm énye. S U T T O N , Gordon F .— W U N D E R L I C H , Goolcn S.: E stim a tin g M arital Fer­ tility Rates by Educational A ttainm ent Using a Survey o f N e w Mothers. (Az iskolai vég zettség szerinti ház as te rm ék en y s ég i a rá n y o k mérése az új a n y á k egy v iz sg á la tá n a k felhasználásával.) 135— 142. p. A korspecifikus születési a r á n y s z á m o k n a k az E g y esü lt Á lla m o k b a n 1957b e n m e g k e z d ő d ö tt csökkenése a születési m ozgalom in te nzívebb elemzésére h ív ta fel a figyelmet. A népszám lálások 1940-től lehetővé teszik az u tá n p ó tlá s i a r á n y o k és a sz ü le te tt g y e rm e k e k s z ám á n ak iskolai végzettség szerinti elemzé­ sét, a születési s ta tisz tik a i lapra a z o n b an a szülők iskolai v égzettségének kér­ dését csak 1967-től k ezdve v e t té k fel. A szerzők egy m ás célokra készült 1963. évi országos születési m i n t á t (am ely m in teg y 4100 születésre te r j e d t ki) h a s z n á lta k fel az elemzés céljára. A t a n u l m á n y r á m u t a t az okra a nehézsé­ gekre, a m e ly e k e t a különböző forrásokból szárm azó a d a to k értékelése jelent. G E N D E L L , M urray: Fertility and Development in Brazil. (T erm ékenység és fejlődés B razíliában.) 143— 157. p. Brazília gazdasági fejlődésével és népességnövekedésével k a p c s o la tb a n a szerző a z t a feltételezést vizsgálja, hogy v ajon — a k o rábbi t a p a s z ta l a to k n a k megfelelően — való b an m egindul-e a te rm ékenység csökkenése a z o k b a n a tá rs a ­ d a lm a k b a n , ahol a városi népesség, a job b gazdasági h ely ze tb en levő és iskolá­ z o t ta b b népesség te rm ék en y s ég e alac so nyabb , h a városiasodás, iparosodás, az életszínvonai emelkedése és az iskolázottság növekedése k öv etkezik be. Az elemzés a z t m u t a t j a , hogy B razíliáb an 1920 és 1960 közölt a foglalkozási s t r u k t ú r á t , az egy főre ju tó nem zeti jö v e delm et, a v á rosia sodá st és az írá stu d á st te k i n t v e jelen tős fejlődés tö r t é n t , a te rm ék en y s ég a z o n b a n alig csö kken t v agy eg y á lta lá n nem is v á lto z o tt. E zek a té n y e k is a r r a u ta ln a k , hogy a fejlődő or­ szágok népességének, te rm ékenységé nek jövő ir á n y z a ta it nem hasznos egyfelől az indusztrializáció és az u rbaniz álódá s, másfelől a te rm ék en y s ég színvonala közö tti f o rd ít o tt korreláció túlságosan le egy sz erűsíte tt és b iz o n y ta la n hip o té­ zise a la p já n megbecsülni. Számos ta n u l m á n y (Collver, Zarate, Robinson, Leasure, Driver) a r r a m u ta t, hogy a te rm ék en y s ég csökkenése nem k öveti a u t o m a t ik u s a n a je lz e tt v á lto z á ­ so k a t v a g y legalábbis n em k ö veti közvetlenül, sőt — m in t ezt Heer a belgrádi népességi világkonferencián fe lv e te tte — esetleg rövid tá v o n éppen a te r m é ­ kenység növekedése k övetk ez ik be. G yak orlatilag a szerző a z t a k ö v e tk e z te té s t

391

I R O D A L ОM

v o n ja le, hogy Brazília népessége — 20— 22 évenk ént m e g d u p láz ó d v a — m ég a századforduló vége elölt m e g h a la d h a t ja a 200 milliót. K érdés, hogy ilyen szaporodási ü te m m elle tt f e n n ta r t h a tó - e a gazdasági fejlődés h áb o rú u t á n ta p a s z t a l t m érték e. T A K E S H I T A , John Y . — F R E E D M A N , Ronald: M easuring Acceptances in a F a m ily P lan n in g Program: The Decomposition o f Rates by E ligibility Criteria. (Az elfogadás mérése a családterv ezési p r o g r a m o k b a n ; az a r á n y ­ szám ok felbon tása alkalm assági k r ité riu m o k szerint.) 158— 171. p. A családtervezési p ro g ra m o k h a t á s f o k á n a k mérésénél m indig felm erül az a kérdés, hogy nem m in d e n h á z a s p á r e g y a r á n t alkalm as arra, hogy b e v o n já k a h a té k o n y sá g mérésébe. Teljesen é rte lm e tle n például a z t m é rn i, hogy a steril nők m e n n y ib e n fogadnak el születésszabályozási m ód szereket. A szerzők a ta ic h u n g i p ro g ra m elfogadásának m érésénél a h á z a s p á r o k a t az alkalm asság s z em p o n tjáb ó l a következő cs o p o rto k ra b o n t o t t á k : a) steril v a g y sterilnek h itt, b) a férj v a g y a feleség a k a r még g y e r m e k e t és nem alk alm az fogam zás­ g á tlá s t, c) jelenleg terhes, d ) jelenleg fogam z ásg á tlá st alkalm az, e) a többiek. Az elfogadási a r á n y : A /N — ahol N a 20— 39 éves asszonyok szám a, A pedig azoké, akik közülük elfogadták a családtervezési p r o g ra m o t — , a követk ező té n y e z ő k re b o n t h a t ó : A = E, Aj A N

' E i'

Aj

A fenti k é p le tb e n az N szám ú nő közül E t a z o k n ak az a sszonyok na k a szám a, a k ik i k rité riu m n a k megfelelnek, A i pedig a p r o g ra m o t elfogadók szám a E i közül. Az elfogadási a r á n y t e h á t az a d o t t ism érv n ek megfelelő nők h á n y a d á ­ n a k (E i / N ), az ism érvnek megfelelő n ők rétegében m é rt elfogadási a r á n y n a k ( A i/E i) és az ún. „spillover” h á n y a d n a k ( A / A j ) (azaz az összes elfogadó és a megfelelő rétegbeli elfogadók v isz onyána k) függvénye. Az elfogadási a r á n y f e lb o n tá sá t a szerzők népességcsoportok (kor, életben levő g y erm e k ek szám a, az életb en levő fiúk száma, a feleség iskolai végzettsége, a férj foglalkozása) is elvégezték. H asz n o sn a k t a r t j á k a szerzők a n n a k m érését is, hogy az egyes népességcsoportok m e n n y ib e n já r u l n a k hozzá az elfogadási a r á n y k ialakí­ tá s á h o z ; a a n N ~

n ' N

azaz, hogy a n ép ességcsoportban az elfogadók sz ám a (a) hog y an viszonylik az összes n ők szám áho z (a/N), am i a népesség csoportban (n) az elfogadók a r á n y á ­ n a k (a/n) és cso p o rtn a k az összes asszonyhoz v isz o n y íto tt sú ly á n a k (n /N ) függvénye. Az a/n kifejezés az egész népesség elfogadási a rá n y a fe lb o n th a tó s á g á ­ n a k megfelelően ugy an c sa k h á r o m té n y ez ő re — c, n. at et és a at — b o n t h a t ó fel. M A Z U R , D. Peter: Fertility am ong Ethnic Groups in the U S S R . ( E tn ik a i csoportok te rm ék en y ség e a S z o vje tun ióba n) 172— 195. p. A szerző sz erin t a szakértők, főleg a k a p ita lis ta o rszá g o k b an a gazdasági és politikai egyenlőség a la p já n úg y te k in te n e k a szov jet tá r s a d a l o m r a és népes­ ségre, m in t uniform izált, hasonló jellegzetességekkel bíró töm egre. H o lo tt a nyilv á n v aló gazdasági hom ogeneitás nem áll szükségszerűen e l le n tm o n d á s b a n a meglevő etnikai, dem ográfiai és n yelvi különbségekkel. A t a n u l m á n y t u l a j ­ d o n k é p p e n Lorimer k ö n y v én e k gondo lataib ól n y e rv e ösztönzést, az 1959. évi n épszám lálás a d a ta ir a tá m a s z k o d v a kísérli meg a S z o v je tu n ió b a n ta lá l h a tó te rm ék en y ség i külö nb sé g ek e t összefüggésbe hozni az etnikai és szociológiai jellemzőkkel. Megállapítja, hogy azok az etn ik ai csoportok, a m e ly e k n e k a t e r ­ m ékenysége n ag y o b b a m edián nál, m o h a m e d á n v a g y b u d d h is t a tr ad íció k k a l rend elkeznek, s a közép-ázsiai, k au k á zu s i k ö z tá rsa s á g o k b a n v a g y DélSzibéria egyes te rü le te in helyezkednek el, míg a görögkeleti o r th o d o x tra d íc ió jú szlávok és a p r o te s tá n s trad íció jú b a l tik u m b a n élők alac so n y ab b te rm é k e n y -

392

IR O D A L O M

ségűek. Az u tá n p ó tlá s i h á n y a d o s t (0— 9 éves k orú g y erm e k ek a r á n y a a 20— 49 éves korú nők höz viszo n y ítv a ) k ap c so la tb a hozza a vallási tradíciókka l, a 20— 49 éves k orú házas n ők a r á n y á v a l, az iskolázottsággal, a férfiak és nők isk o láz o ttsá g án a k különbségével és a nem i a r á n n y a l, a korreláció sz ám ításo k b a a falu-város term ék en y ség i diffe ren ciák a t is b ev o n v a . G O L D S C H E I D E R , Calvin: Fertility o f the Jews. 196— 209. p.

(A zsidók te rm ékeny sége .)

A ta n u l m á n y az 1963-ban a P ro vide nce ( R h o d e Island) n agyv árosi t e r ü ­ leten felve tt m in ta (1603 zsidó h á z ta rtá s , a zsidó népesség 25 százalékos m in ­ t á j a ) ere d m én y e it elemzi, am elye k különböző tr e n d e k e t m u t a t n a k , s bizonyos t e k in te tb e n inkonzisztensek m ás k o rá b b i m egállapításokkal. Amíg az első nem zedékben f o rd íto tt k ap c so la t v o lt a te rm é k e n y s é g és a tá rs a d a lm i rétegeződés között, addig a m ásodik és h a r m a d ik generációban a k ap csolat egyenessé vált. U g y a n c sa k változás volt m e g á lla p íth a tó a vallásosság és a te rm ék en y s ég k a p c so la tá b a n is. S T Y C O S , J . M a yo n e— W E L L E R , Robert H .: Female W orking Roles and Fertility. (A női m u n k a és a term ékenység.) 210— 217. p. Az 1963. évi tö rö k családtervezési v izsgálat a la p já n a szerzők a z t ig yekez­ n ek bizo nygatni, hogy a női m u n k a befolyása a te rm é k e n y s é g re az általános nézetekkel ellentétben viszonylag csekély. E célból lis tá t állíto tta k össze egy sor kérdésről, am elyek a női m u n k á n a k (a lk a lm a z ta tá s n a k ) a te rm ék en y s ég re g y ak o ro lt h a t á s á t igazolnák, s a k érdésekre k a p o t t v á la sz o k a t falu-város, a lk a l­ m a z o tt — n em a lk a lm a z o tt kom binációval v e t e t t é k egybe. Az egybevetés v a ló b a n azt m u t a t j a , hogy az a lk a lm a z o tt nők csak kevéssel v a n n a k k edvezőbb h ely ze tb en a cs aládnagyság k o rlátozása te ré n a n em a l k a lm a z o tta k k a l szem ­ ben. A közölt k o r -s ta n d a rd iz á lt te rm ék en y ség i a d a to k a z o n b an a z t m u t a t j á k , hogy a női m u n k a befolyása — b á r kisebb, m in t a váro si és falusi k ö rn y e z e té — T örökországban sem elh an y a g o lh ató té n yező. A h áz ta rtá sb e lie k h e z k é p e st a gazdaságilag a k t ív nők élveszületéseinek átlagos sz á m a falun is (4,4-el szem ben 3,8), városon is (3,2-vel szem ben 2,8) kevesebb. T I E N , H . Y u a n : M obility, N o n - F a m ilia l A c tiv ity, and Fertility. (Mobilitás, családon kívüli tev ék e n y ség és te rm ékeny ség .) 218— 227. p. A t a n u l m á n y k é t term ékenységi hipotézis é r v é n y é t tá rg y a lja , am elyek 1. a tá r s a d a lm i m ob ilitá sn ak és 2. a családon kívül v ég z ett te v ék e n y ség n e k (gaz­ dasági a k tiv itá s, ,,club” -tevékenység) a te rm é k e n y s é g re gyak o ro lt h a tá s á v a l kapcsolatosak. L A U R I A T , Patience: Field Experience in E stim a tin g Population Growth. (A népességfejlődés becslése során sz erze tt g y a k o r la ti ta p a s z ta la to k .) 228— 243. p. A n ép esség statisztik ai a d a tg y ű jt é s e k te c h n ik á ja n em olyan „e le g á n s” té m a , hogy az azzal kapcsolatos ta p a s z ta la to k r ó l g y a k r a n jelen n é n ek meg b e ­ számolók. P edig az elemzések sikere az a d a to k minőségétől függ. A szerző a p a k isz tá n i (1962), thaifö ldi (1964) és törökországi (1965) a d a tg y ű jté s e k során felm erü lt kérd é sek e t tá rg y a lja , ism e rte ti az egyes v iz sg á la to k a t és a m i n t a ­ v étel megszervezését, az összeírási p r o b lé m á k a t (a sz ám ba véte li egységek azonosítása, összeírási kérdések, összeírók és felülvizsgálok kérdései, de ju r e és de facto alap stb.) és a sz ám b a v éte li (anyakönyvezési) kérdéseket, s végül a h á z ta r tá s i m in tá k és az a n y a k ö n y v e z é s egyeztetésének kérdéseit stb. C H O L D I N , Harvey M . — K A H N , A . M ajeed— A R A , B . Hosne: Cultural Complications in Fertility Interviewing. (K u ltu rá lis b o n y o d a lm a k a t e r ­ m ékenység kérdezésével k ap c so la tb a n .) 244— 252. p.

I R O D A L O М

393

A cikk igen őszintén tá r g y a lja a K A P vizsgálatok in te r jú in a k le b onyolítá­ s á v a l kapcsolatos nehézségeket, m e rt a term ék en y ség i felvételek értékes a d a t a i ­ n a k m eg értését elősegíti, ha jo b b a n m e gism e rjük a k u ta tá s i eszközt, a vizsgá­ lato k lehetőségeit. A szerzők a K e le t- P a k is z tá n b a n v é g r e h a jto t t comillai vizs­ g á la t ta p a s z ta la ta ir ó l sz ám o ln ak be. T á r g y a ljá k a falusi nők kérdezővé (szám­ lálóbiztossá) tö r té n ő kiképzésének kérdését, a falu első m e g lá to g a tá sá n á l t á ­ m a d ó nehézségeket és rém h íre k e t. M egállapítják, hogy a helyi kérdezők k iv á ­ lasztása és kiképzése nehezebb, in ten zív eb b e n is kell ő k et ellenőrizni, viszont szám os b iz alm as a d a t o t g y ű jth e tn e k össze, míg a „k ív ü lálló ” kérdezők tö b b sikerrel dolgo z h atn a k , de ta lá n kevesebb közvetlenséggel ta lá lk o z h a tn a k . T á r ­ g y alják a kérdőívek egyes p o n tja iv a l (pl. kor, a férj a d a ta i stb.) kapcsolatos t a p a s z t a l a t o k a t s a z o k a t a re a k c ió k a t is, a m e ly e k e t a családtervezéssel k a p ­ csolatos kérdések v á l ta n a k ki (pl. tiltak o z ás az ab o rtu sz „ v á d j a i ” ellen v a g y értetlenség a még k ív á n t gy erm e kekke l k a p c s o la tb a n : „ah o g y A llah a k a r j a ” s tb.) to v á b b á a szervezési és az ad a tfelvételi m u n k a (a helyszínre ju tá s, az élelmezés, a b izalm as kérdezési alkalom m egterem tése, a g y a n a k v á s leküzdése, idő) so rán felm erülő nehézségeket. H A E N S Z E L , William: Concept, M easurement, and Data in M i gration Analysis. (Fogalom, m é rté k és a d a t a v á n d o rm o z g alo m elemzésében.) 253— 261. p. A cikk a z o k n a k a ta n u l m á n y o k n a k a so ráb a ta rto z ik , am elye k a v á n d o r ­ m ozgalom elemzésének új p e rsp e k tív á it igyekeznek m e g n y itn i. Ezzel k a p c so la t­ b a n a szerző k ritikailag te k in ti á t a v án d o rlá si a r á n y s z á m o k a t és ism ét felveti az epidemiológiával kapcsolatos m ó d sz e rta n i összefüggések kérdését. A K E R S, Donald S.: Im m igration Data and National Population Estimates for the United Stales. (B evándorlási a d a to k és az országos népességbecslések az E g y esü lt Á lla m okb an.) 262— 272. p. A nem zetközi v án d o rlá so k u g y a n n e m jelentős összetevői a népességto v á b b s z á m ítá s o k n a k , m égsem h a n y a g o lh a to k el, m in t jelentős hibaforrások. A t a n u l m á n y r á m u t a t az a d a tg y ű jt é s e k hiányosságaira, s a r r a h o g y a n lehet a b e vá ndorlási s ta tis z tik á k a t felh a szn á lh a tó v á te n n i a népességbecslések m e g javításáho z. J A F F E , A . J.: From N e w Entries to Retirement: The Changing Age Composi­ tion o f the U. S. M ale Labor Force by Industry. (Az új belépésektől a n y u g d íja z á sig ; Az E g y e sü lt Á llam ok férfi m u n k a e rő -á llo m á n y a korössze­ té te lé n e k v álto z á sa ip a rá g a n k é n t.) 273— 282. p. Az 1950. és 1960. évi a d a to k elemzése révén a szerző m egállapítja, hogy az ip a r s tr u k tu r á lis változásai, t e h á t péld ául az, h ogy egy ip a rá g m ikor indul gyors fejlődésnek, befolyásolják a m u n k a e r ő korösszetételét. A m ag as n y u g d í­ jazási a r á n y szá m o k h o z h á ro m tén yező já ru l hozzá. 1. a m u n k a n élk ü liek m agas a r á n y a , 2. a fo g lalk o zta to tts ág lassú nö vekedése és 3. a 45— 54 éves k o r ú a k m a g as a r á n y a az 55 éves k o rú a k h o z viszonyítva. P R E H N , John W.: Vertical M obility and C o m m u n ity Type as Factors in the M igration o f College Graduates. (A v ertik ális m obilitás és a település típ u s a m in t a főiskolát v é g z ettek v á n d o r lá s á n a k tényezői.) 283— 292. p. Mivel az E g y e sü lt Á lla m o k b a n nincs közvetlen belföldi ván dorlási sta tisz­ tika i megfigyelés, a v á n d o r lá so k r a v o n a tk o z ó a d a t o k g y a k r a n nem felelnek meg a céloknak. A szerző ezért k ü lö n v iz sg álato t sz ervez ett Iowa állam nyolc­ főiskoláján az 1954 és 1958 k ö z ö tt v ég z ett 850 férfi v á n d o r lá s á n a k ta n u l m á ­ nyo zá sá ra . A v izsg álat a r r a a k érdésre k e r e s e tt v álaszt, hogy v ajon a v ertikálisan m obilok in k á b b h ajlam o sak -e a v án d o rlá sra, m in t a nem mobilok, s hogy a felfelé v a g y lefelé mozgók v á n d o ro ln a k -e in k á b b . A vizsgálat eredm ényei a z t m u t a t t á k , ho gy a v á n d o r lá s r a való h a j la m o t kevésbé befolyásolja a vertikális m obilitás, m in t a v iz sg álatb a u g y an c sa k b e v o n t tényező, a település típ u s a 2 5 D e m o g rá fia

394

I R O D A L O M

(sz á rm a z á si hely). Az in te rg e n e rá c ió s m o b ilitá sb a n felfelé lépő v é g z ettek p éld áu l, ha szárm azási hely ü k n ag y v á ro si te r ü l e t volt, kevésbé v o lta k h a jla m o sa k a v án d o rlá sra, m int a nem nagyvárosi te rü le te k nem m obiljai v agy éppen az o n n a n szárm azó vertik álisan lefelé mozgók. L A D I N S K Y , Jack: Sources o f Geographic M obility among Professional Work­ ers: A M ultivariate A na lysis. (A szellemi dolgozók földrajzi m o b ilitá sán a k forrásai; tö b b v á lto z ó s elemzés.) 293— 309. p. A k é p z e t t szellemi, te ch n ik a i és hasonló foglalkozású dolgozók rétege az E g y esü lt Á llam ok le ggyorsabban n ö v ek v ő foglalkozási csoportja, 1950 és 1960 k ö z ö tt s z ám u k 4 7 % -k a l n ő tt. A szerző az 1960. évi népszám lálás 5% -os m in tá já b ó l k iv á la s z to tt egy ezrelékes m in ta a la p já n a z t vizsgálja, ho gy m elyek azok a tényezők, am elye k e réteg v á n d o r m o z g a lm á t m o z g atják . Az alacso ny jövedelem és a m agas k épzettség előm o zd ítjá k a té rb e li v á n d o r m o z g a lm a t, míg a családnagyság növekedése és az életk or előrehaladása fékező tényezők. A té n y e z ő k elemzése a r r a m u t a t , hogy a migráció a foglalkozási életpálya és a családi élet ciklusaiban bek ö v e tk e ző v áltozá sok rendes v elejáró ja. 1955 és 1960 k ö z ö tt e réteg v án dorlási a r á n y a v olt a legm agasabb, m integy 30°„, kb. a kétszerese a tö b b i rétegének. S T O N E , Leroy О.: E valuating the Relative Accuracy and Significance Net M igration Estimates. (A becsült ván d o rlá si k ü lö n b ö z e te k r e la tív p o n to ss á ­ g á n a k és szignifikáns v o ltá n a k felmérése.) 310— 330. p. A t a n u lm á n y a népszám lálások a d a ta i a l a p já n népm ozgalm i a d a to k v a g y a továbbélési h ánya d o so k segítségével m e g á lla p íth a tó v ándorlási k ülön b ö z ete k h ib á já n a k m e gállap ításá val foglalkozik, a h ib á t té n y ez ő k re b o n tv a . A sz ám í­ tá s o k a t a szerző k a n a d a i s ta tisz tik a i a d a to k k a l illusztrálja. T á rg y a lja a szignifikancia és a konfidencia in te rv a llu m o k kérdését is. a te ch n ik a i m egjegyzéseket k é t függelék ta rta lm a z z a . H O B B S , Sarah— F A R L E Y , Reynolds— W I N S B O R O U G H , H a llim an H.: A Design for a Census Inform ation Retrieval System. (T e rv eze t egy n é p ­ számlálási inform ációk kikeresésére v o n a tk o z ó rendszerre.) 331— 340 p. A nem zetkö zi s ta tisz tik a i inform ációk összekeresése az elemzésekhez egyre n ag y o b b m u n k á t jelent, a m e ly e t sem bibliográfiák, sem a d a t r a k t á r a k n e m k ö n n y íte n e k meg. A szerzők ezért m egkísérelnek felvázolni egy o lya n c o m ­ p u te r által kezelhető rend sz ert, am ely az utolsó k é t évtizedben nem zetközileg k ö z re a d o tt népszám lálási in fo rm ác ió k at foglalná m a g á b a n , s am elye k kezelését in d e x -ren d szer k ö n n y íte n é meg. Az in d e x -ren d szer készítése során kézi keze­ lésre alkalm as hasznos p u bliká ciók is készülnének (pl. a tábla címekről és k o m bin á ciókról a főbb v á lto z ó k szerint stb.). T U R N E R , Jr. M arshall L.: A N e w Technique for M easuring Household Changes. (Új te chn ika a h á z ta r tá s v á lto z á sa in a k mérésére.) 341— 350 p. A szerző a családok és h á z ta r tá s o k jellemzői v á lto z á sa in a k mérésére szol­ gáló viszonylag nem drág a m ó d sz ert ír le, a m e ly e t az 1964. és 1965. évi CPS m in t á k (folyam atos népességi vizsgálat) a n y a g á n a k c o m p u te r r e l törLénő eg yeztetése (a k é t összeírásban ta lá l t családok és egyedülállók azonosítása) segítségével végeztek. A h á z ta r tá s o k n a k egy év a l a t t m in te g y 20 % -a v olt m obil (1965-ben m á r nem volt o tt, ahol k o rá b b a n ). Még jelen tő seb b m egállapíLás, ho gy a nem m obil családi h á z ta r tá s o k 3 % -a egyéni h á z ta r tá s lett, a családok to v á b b i 1 5 % -á b a n pedig a cs aládn agyság v á lto z o tt. P O Z N E R , A r ly n e I .: Forensic Dem ography and Civil Rights. (Bírói dem ográfia és polgárjogok.) 351— 359 p. 1965 n y a r á n Mississippi állam t ö r v é n y t h o zo tt, hogy a z o k n a k a g y e rm e k e k ­ nek, ak ik n e k szülei m ás állam ok te rü le té n élnek, 350 dollárt kell fizetniük az

I R O D A L ОM

395

eg y é b k é n t ingyenes általános iskolai o k ta tá s é r t (Mississippi egyike a n n a k a h á r o m állam n ak , ahol az általános iskolai o k ta tá s nem kötelező.) A b b a n a hitb en, hogy ez a tö rv é n y d isz k rim in a tív jellegű a négerekkel szem ben és ezért alkotm ányellenes, az Igazságügyi M inisztérium m e g in d íto tta a h a t á ly t a la n í­ tá s i eljárást. E h h e z azo n b an b iz o n y íté k o k is k ellettek, am ié r t az ö sszeírási H iv a ta lh o z (B u rea u ot t h e Census) fo rdultak. A m eglevő a d a to k u g y a n m eg­ erő síte tté k az Igazságügyi M inisztérium feltevését, a b iz onyítá shoz a z onban egy új le f u t t a t á s t k ellett végezni az 1960. évi népszám lálás a nya gábó l, am ely ki­ m u t a t t a , hogy az é r in t e tt g y e rm e k e k 8 2 % -a néger és ezek h á z ta r tá s a ib a n az egy főre ju tó jöve d ele m é v e n te 250 dollár. Az ere d m én y e k t e h á t b iz o n y íto ttá k , hogy a kérdéses tö r v é n y v a ló b a n diszkriminációs jellegű, mivel az é r in te tte k n a g y tö bbsége néger, s tú l szegény a ta n d íj megfizetéséhez. M O R G A N , Jam es N .: A Note on the T im e Spent on the J o u r n a y to Work. (Megjegyzés a m u n k a h e ly re tö rté n ő u ta z á ssa l t ö l t ö t t időről.) 360— 362. p. Z A R A T E , A lvan O.: Fertilitu in Urban Areas o f Mexico: Implications for the Theory o f the Demographic Transition. (A te rm é k e n y s é g Mexikó városi te rü le te in ; a dem ográfiai á ta la k u lá s elm életének próbái.) 363— 373. p. A dem ográfiai áta la k u lá s elm életének a z t az általános érv é n y ű n e k t a r t o t t tételét, am ely szerint a v áro so d á s és a gazdasági fejlődés a term ékeny ség csök­ kenésére vezet, ú ja b b vizsgálatok igyekeznek ellenőrizni. A szerző is a z t a fel­ tételezést vizsgálja, hogy a városi te rm é k e n y s é g és a te rm é k e n y s é g v álto zá sa f o rd ít o tt összefüggésben áll a városi népességnek a másodlagos szek to rb an a lk a lm a z o tt h á n y a d á v a l, ill. e h á n y a d válto zá sáv a l. A v iz sg á la to t Mexikó 1940— 1960 k ö z ö tti sta tisz tik á i a la p já n végzi. A h ip o téziseket az a d a to k és az á lta lu k v é g z e tt korrelációs elemzés n em igazolták, sőt ú gy tűnik, hogy a fejlő­ dés h a t á s a in k á b b te rm ék en y ség -n ö v ek e d és v o lt a v áro so k b a n , a m e ly e t a falu­ v áros te rm é k e n y s é g i különbségeinek csökkenésével e g y ü tt a faluból v áro sb a v á nd orlá ssa l leh etn e m a gyarázni. H a ez a m a g y a r á z a t k o r r e k t (és h a a fel­ h a s z n á lt a d a to k m egbízh atók, t e h e t j ü k hozzá A rriaga éppen e s z á m b a n ism er­ t e t e t t cikkére u ta lv a ) a szerző szerint a dem ográfiai áta la k u lá s elmélete to v á b b i m ó d o sításo k ra szorul. W E L L S , H . Bradley— A G R A V A L , R . L .: Sam ple Registration (M intavételi s z ám b a v éte l In d iá b a n .) 374— 387. p.

in India.

1966-ban India negyedik ötéves t e r v é t k e z d te meg. A le gtöbb te rv e t a népességnövekedés előrevetítésére a l a p o z tá k , nincsenek a z on ban m egb ízható­ a d a to k az évi n épsza p orodá s m e g állap ításá ra . A szerzők egy b evezetés a la tt álló r e p r e z e n ta tív szám b a v éte li r e n d s z e r t ír n a k Je, a m ely n e k főbb elemei: 1. fo lyam atos any a k ö n y v ez és a m in ta v é te li egységekben (ezek szám a öt á lla m ­ b a n 140, tizenegy á lla m b a n pedig 20— 100 közö tt), 2. h a t h ó n a p o n k é n ti h á z ­ t a r t á s i ad a tfelv é te l a megelőző h a t h ó n a p eseményeiről, 3. az a n y a k ö n y v e z é s és az ad a tfelv é te l egyeztetése. A ren d sz er b eveze té sén e k t öbb nehézsége v a n : n é h á n y állam v o n a k o d ik t á m o g a t n i a te r v e t , m á so k k ésedelm eskednek a szer­ vezéssel, s igen nehéz a megfelelő ellenőrzést b iztosítani. A ren d sz er kiépítése első lépcső egy elfogadható n épm o zg a lm i s ta tisz tik a megszervezésében. A. Gy. P O P U L A T I O N E T F A AI I L L E a belga N épesség- és C sa lá d k u ta tó K ö z p o n t fo ly ó ira ta

19 68. No. 15. C L I Q U E T , R . L .: De studie van de biologische ferliliteit en de anticonceptie in hét raam van de nationale enquete over de huwelijksvruchtbaarheid. E nke le voorlopige resultaten. (A te rm é k e n y s é g és a fogam zásgátlás k u t a t á s a a házas te rm ék en y ség országos v iz sg á la tá b a n .) 1— 38. p. 25

396

] M O D A L О .4

Országos m in ta a la p já n v izsgálták a házas nők te rm é k e n y s é g é t és az al­ k a lm a z o tt születésszabályozási m ó d sz erek e t B elgium ban. A zt ta lá l tá k , hogy a h áz asp árok 8 9 % -a alk alm az v alam ilyen fogam zásgátlási m ódszert, de ezen belül tú ls ú ly b a n v a n a k özism e rte n kevéssé h a t é k o n y coit us in te r ru p tu s és a periodikus ö n m e g ta r tó z ta tá s . P O N T A N U S , F.: Un demi-siěcle ď evolution de la papulation active en B elgi­ quc: 1910— 1961. (Az a k tív népesség félévszázados fejlődése B elgiu m b an : 1910— 1961.) 39— 86. p. 1910 ó ta — népszám lálási a d a to k a la p já n — kíséri nyom on a belgiumi a k t ív kereső népesség teljes lé tsz ám á n ak , n e m e n k é n ti összetételének, k o r s tr u k ­ t ú r á j á n a k (s a k o rcso p o rto n k é n ti a k tiv itá si a rá n y s z á m o k n a k ) alakulását, v ala­ m int t á rs a d a lm i réteg ek szerinti összetételének (önálló vállalkozók, a lk a lm a z o t­ t a k , m u n k á so k , segítők) és a g az daság fő szektorai közö tti m egoszlásának v á l­ tozását. Az a k tív kereső népesség sz ek to ro n k én ti b o n t á s á t Colin Clark és Fourastié h á r m a s felosztása, F oote és H a tt öt szektoros felosztása, v alam int ág a za to k szerint is m egadja. L E S T H A E G H E E N P. C H I , R.: Stabilisatie der leeftijdsstructuur in Belgie en Europa. (A k o r s tr u k tú r a stabilizálódása B e lgium b an és E u ró p á b a n .) 87— 96. p. Megvizsgálja, hogy a belga népesség korösszetétele m e n n y ire hasonlít a jelenlegi te rm ék en y ség b ő l és h aland óságból adódó stabil népességhez. Azt ta lálja, hogy a belga népesség sokkal közelebb áll a stabil népességhez, m in t a tö b b i európai népességek nagy része. E nnek oka, hogy a m ásodik világh áború u tá n i szü le tésszám -növekedés viszonylag kicsi volt és a te rm ék en y ség azóta sem v á lto z o tt jelentősen. A. R.

KÖNYVEK P R E S S A T , Roland: L ’a nalyse démographique. (D emográfiai analízis.) Második, teljesen átdo lg o zo tt kiadás. P U F . P aris, 1969. 321 p. A m in t a k ö n y v h ö z írt előszavában Alfred S a u v y m egállapítja, a dem og­ ráfia bizonyos értelem ben a népesség, a tá rs a d a lo m ö n ism ereté nek tu d o m á n y a . E lh a nyagolá sa a m ú lt b a n (a nem ze ti jöve dele m v iz s g á la tá n a k elhany a golásá­ hoz hasonlóan) abból a tév es m eggyőződésből f a k a d t, hogy a tá r s a d a lo m n a k nincs szüksége ö n m a g a ism eretére, m e rt term észetes, a u to m a tik u s m e ch a n iz­ musok k ö v etk ez téb e n a g azd aság és a népesség m indig o p tim álisan fejlődik, ezért őrizkedni kell az e fejlődésbe való b ea vatk ozá stól. A fejlett és fejletlen országok népesedési és gazdasági p ro blém ái a z o n b a n m a m á r elv ezettek ahhoz a felismeréshez, hogy ezeket a fo ly a m a to k a t tu d a t o s a n irá n y íta n i kell. ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges tu d o m á n y o s m egismerésük. Ez vezetett tö b b e k k ö z ö tt a dem ográfia t u d o m á n y á n a k t ö b b ország ban ta p a s z ta l h a tó fel­ lendüléséhez is, m e ly n ek m é rté k e és színvonala a z o n b an n ag y o n különböző. S a u v y professzor, röviden vázolva a n é p e ssé g tu d o m á n y állását a világ k ü lö n ­ böző országaiban. M agyarországot és C sehszlovákiát a dem ográfia tu d o m á n y o s ren eszánszáb an kiem elkedő szerepet já tsz ó o rszá g o k n ak te k in ti. Roland Pressat-n a k a dem ográfiai analízisről szóló kön y v e 1961-ben jelent meg először, a m e ly e t később a S zo v je tu n ió b a n , Lengyelországban, Mexi­ k ó b a n és az E gyesült Á lla m o k b an is k ia d ta k . A szerző 1966-ban megjelent „ A z elemzés alape lvei” című m u n k á ja m á r új szem p o n to k k al b ő v íte tte a dem ográfia m ó d s z e r ta n á n a k tá rg y a lá s á t, e z u tá n pedig teljesen átdo lg o zta az 1961-ben k ia d o tt m ódsz erta ni k ö n y v et. Az 1969. évi új kiadás egyes té m á k tá rg y a lá s á t (elsősorban az elvi m ó d sz erta n i részeket) erősen k ib ő v ítette, m á ­ sokét viszont (így az előrebecslést) rö v id íte tte . E ze n k ív ü l a tá rg y a lá s sorrendje és ezzel a k ö n y v felépít ése is lényegesen m egv álto zo tt.

IRODALOM

397

A b ev e ze té sben szerző m e g h a tá ro z z a a dem ográfiai analízis helyét a népességt u d o m á n y b a n . A dem ográfiai k u t a t á s n a k h á r o m fázisát k ü lö nböz teti meg: 1. az a d a tg y ű jt é s t, 2. a megfigyelt a d a to k feldolgozását, 3. az okozati kapcsola­ to k k u t a tá s á t. A dem ográfiai analízis lényegében a m ásodik fázisba ta rto zik és k ö z p o n ti szerep et játszik, m e r t befolyásolja az első és a h a r m a d ik fázist is: egyrészt fogalm ain és leírási m ó d ja in kere sztü l az ad a tfe lv é te l m ódszereinek tökéletesítésére ösztönöz, m ásrészt i r á n y í th a tj a az okozati k u ta tá s o k a t. A k ö n y v első része a dem ográfia alap fo g alm ait és m odelljeit tárg y a lja . A halandóság i tá b lá b ó l indul ki, erről lér ál a házassági és te rm ékeny ség i t á b ­ lák ra, m a jd a halandóság, te rm ék en y s ég és nupcialitás egym ásra való h a t á s á t vizsgálja. Végül olyan kohorsz v iz sgálatokka l foglalkozik, a m e ly e k b e n a koh orsz t a g j a i n em egy bizonyos n em ze d ékhe z (születési é v járath o z ) ta rto z n a k , h a n e m v a la m e ly m ás esem ényt (pl. ház asságköté st) éltek ál azonos időszakban. A m ásodik rész a dem ográfia sta tisz tik a i p roblém áit tá r g y a lja : a Lexisd ia g ra m o t, a különböző a r á n y s z á m o k a t, ezeknek összefüggését a kohorszok tö r té n e té v e l, v a la m in t a fiktív kohorsz fogalm át, a m e ly e t az egy a d o t t idő­ sz ak ra jellemző term ékenységi, halandó ság i stb. viszonyok összefoglaló jellem ­ zésére h a s z n á ln a k (egy a d o t t időszakra, és nem egy nem ze d ék re v o n atk o zó h alan dósá gi t á b la , b r u t t ó reprodu kciós e g y ü t th a t ó stb.). A k ö n y v fen tiekben vázolt első két része kifejezetten m ó d sz erta n i jellegű és a dem ográfiai jelenségek v iz sg álatá v al csak a m ó d sz e rta n a lk a lm a z á sá t k ív á n ja illusztrálni. Az általános m ó d sz erta n i részek u t á n a h a r m a d ik és n egye­ dik részben foglalkozik a halálozás, h ázasságkö tés-válás és a term ék enység v iz sg á la tá ra h a s z n á lt különböző m ódszerekkel, m u ta tó s z á m o k k a l, m odellek­ kel, m a jd a népesség s t r u k t ú r á j á n a k elemzésével, a repro d u k ció v a l és ezzel k a p c s o la tb a n a stabil népesedési modellel, v a la m in t a népesség-előreszámítás kérdésével. E z a k é t rész ta r t a l m a z legnagyobb a r á n y b a n v á lto z a tla n an y a g o t a k ö n y v első kiadásából. A k ö n y v ötödik része - a m a te m a tik a i és a dem ográfiai elemzés - viszont te ljesen ú j; a halandóság, h áz asságk ötések, a stabil és stacion er népesedési típ u s o k m a te m a ti k a i analízis ú t já n tö r té n ő megközelítését, ill. le írását t a r t a l ­ mazza. A k ö n y v erényének jelölh ető meg logikus g o n d o la tm e n ete , a tá rgy a lás m ó d já n a k és n yelv ez eté n ek világossága, szabatossága, ami az előképzettség nélküli olvasó s z á m á ra is lehetőv é teszi az a n y a g k ö v e té sé t és m egértését. Ezt a z é r t szükséges k ü lö n kiemelni, m e rt a dem ográfia gazdag n em ze tkö zi ir o d a l­ m á b a n viszonylag kevés m u n k á ró l m o n d h a tó el ugyanez. Az ötödik rész k iv é­ telével az e lő a d o tta k nem m a te m a ti k u s sz ám á ra is m e g é rth e tő k . D idak tik ai érté k e m ia tt e m u n k a egyike azon kevés szám ú dem ográfiai k ö n y v ek n e k , a m ely e k o k ta tá s i célokra jól haszn á lh ató k . Mindezek a la p já n m e g állap íth ató , hogy a szerző kö n y v év e l ism ét bebizo­ n y í t o t t a , h o g y nem zetk özi v is z o n y la tb a n e g y a r á n t kiem elkedő szakem bere m in d a dem o grá fia m ó d sz e r ta n á n a k , m ind a d em ográfiai-statisztikai m ó dszer­ t a n o k ta tá s á n a k . Sz.E.

Osznovnue problemii demo graficseszkoj nauki. (A dem ográfia fő problém ái.) S zerk.: B R O N E R , D. D .— B E L A E V S Z K I J I. K . M inisztersztvo vüszsevo i szrednego szpecial’nogo o b ra z o v a n ija SZSZSZR. Moszkovszkoj É konom iko-sztatiszticseszkij in sz titu t. Moszkva, 1969. 198 p. A d em o g rá fia m a az egész, világon elismert tu d o m á n y , m elynek ere dm énye it szám os m ás disciplinában, az elméleti k u ta tá s o k b a n és a g y a k o rla ti gazdasági m u n k a te r ü l e té n e g y a r á n t széles kö rben h as znosítják. Elég, ha a gaz daság­ t u d o m á n y o k r a v a g y a tá vlati tervezésre h iv a tk o z u n k . D emográfiai ism eretek, inform ációk nélkül nem leh el megfelelően állást foglalni, d önte ni oly fontos k é rd é sek b e n , m in t az egyes népgazdasági ága k fejlesztése, a lakosság s z a k a d a t­ la n u l n ö v ek v ő szükségleteinek kielégítése stb. A d em ográ fia ir á n t te rm é sz e tsz e rű e n m egny ilvánuló fokozott érdeklődés, a vele szem ben tá m a s z t o t t igények a d em o g rá fu so k at a r r a ösztönzik, hogy újra és ú jra felülvizsgálják eljárásaikat, k u ta tá s i eszközeiket és keressék a z o k a t

398

I R O D A L O M

a még h a t é k o n y a b b m ódszereket, a m ely e k növelik az ere d m én y e k p o n to ss á g á t és in f o rm á c ió ta rta lm á t. E n n e k a tu d o m á n y o s ö n k o n tro lln a k , tu d o m á n y fejle sz­ tésn ek egyik h a g y o m á n y o s a n legjobb m ó d já t az elméleti szem inárium ok, sy mposionok, t u d o m á n y o s ta n ác sk o zá so k jelentik, am elyeken a résztvevők n em csa k m e g ism e rk e d h e tn e k a legújabb k u ta tá s i eredm ényekkel, a különböző nézetekkel, ta p a s z ta la to k k a l, h a n e m k özv etlen v itá k b a n tis z tá z h a tjá k is a vélem ény eltérések okait. Az e lő ttü n k fekvő m ű egy ilyen igen hasznos ta n ác sk o zá s előadásait t a r ­ talm azza, m e ly e t ,,Össz-szövetségi elméleti s z e m in á riu m ” címmel a Moszkvai G azdasá g sta tisz tik a i Főiskola r e n d e z e t t 1968 m á rc iu sá b an . A k ön y v 14 előadást foglal m a g áb a , m elyek a dem ográfia m in t t u d o m á n y p ro b lém ájá v al (B o ja rszk ij, P o d ’j a c sih ), a népesedéselm élet és népesedéspoli­ tika kérdéseivel (Valcntej, Guzevatüj, Szmulevics), a gazdaságdem ográfia né­ h á n y fontos té m á já v a l (U rlanisz, Szonin, Perevedencev), a dem ográfia és a h a ­ táros tu d o m á n y o k ered m én yeinek kölcsönös haszno sításával ( Arab-Oglü , M erkov, B roner), a dem ográfia egyes m ó d sz erta n i kérdéseivel (Volkov, Veneckij, Szem jonova) foglalkoznak. B ojarszkij „A dem ográfia m in t t u d o m á n y ” című elő adásában azt vizs­ gálja : megfelel-e a dem ográfia v a g y m á s néven n é p e ssé g tu d o m á n y a „ t u d o ­ m á n y ” k r ité riu m a in a k . E célból definiálja a dem ográfia t á r g y á t, m egvizsgálja: feltárja-e a dem ográfia a jelenségek lényeges k a p c s o l a t a i t ; m e gtalálha tó-e benne az ism eretek rendszere (a népesség á l la p o tá n a k , v álto zá sain ak , a népes­ ség r e p ro d u k ció ján a k , az a b b a n m egnyilvánuló tö rvénysz erűsé geknek , a k u t a ­ tási m ódszereknek ism erete), feltár-e a dem ográ fia tö rv é n y e k e t, tö rv én y sz erű ­ s é g ek e t; milyen a k u t a t o t t jelenségek te rm ész ete és t a r t a l m a ; k im u t a t- e a dem ográfia t e n d e n c iá k a t a vizsgált o b je k tu m fejlődésében; milyen m ó d sz er­ tani eszközei v a n n a k és m eto dológiája min alapszik ; mi a viszonya a dialektikus és törté n elm i m a teria liz m ushoz? A f e lt e tt k érdé seke t r en d re m egválaszolva eg y é rtelm ű en a m ellett foglal állást, hogy a dem ográfia önálló tu d o m á n y . Igen érdekes, a m it Bojarszkij a s ta tis z tik a és a dem ográfia viszonyáról m o n d . A s ta tis z tik a különleges szerepéi a dem ográfia sz em po ntjából a b b a n lá tja , hogy a tu d o m á n y o s k u t a t á s b á z is á t te r e m ti meg szám ára, a m e ly e t az. m inősít, hogy a s ta tisz tik a tö m e gje lensé geke t vizsgál, a dem o g rá fián a k pedig éppen ilyen „ t ö m e g ” , az em beri sokaság a tá rg y a . U g y a n a k k o r a sta tisz tik a a dem ográfia sz á m á ra — a m a te m a ti k á h o z h a sonlóan — módszer is, am e ly e t n a g y m é r té k b e n hasznosít a k u ta tá s b a n . G yökeresen ellenkező v é le m é n y t fejt ki P o d ”ja c sih „ A dem ográfia t u d o ­ m á n y a és a n ép e ssé g sta tisz tik a” cím ű előadásában . P od”jacsih k o n k r é t szovjet a n y a g o k : V alentej cikkei t o v á b b á B ojarszkijSuserin „D em o graficseszkaja s z ta t is z t ik a ” c. k ö n y v e egyes helyeinek az 1967b e n k ia d o tt „ K u r s z dem ografii” с. kolle k tív m u n k a definícióival való egy be­ vetése és megegyezése a la p já n k é tsé g b e v o n ja a dem ográfia tu d o m á n y á n a k létezését. V élem énye szerint a „d e m o g rá fia f e la d a ta i” cím en — a h iv a tk o z o tt m ű v e k b e n — felsorolt elemzések és sz á m ítá so k a népességi sta tis z tik a t á r g y ­ körébe ta rto z n a k és sem m i szükség nincs az u t ó b b in a k „ d e m o g r á f ia ” elneve­ zést adni. É rd e m e s m egem líteni, ho gy a szerző ezt a v é lem é n y ét a S zo vjetunió K ö z ­ pon ti S tatisztik ai H iv a t a la T u d o m á n y o s M ód sz erta n i T a n á c s a által 1969 t a ­ v a s z á n re n d e z e tt ta n á c sk o z á so n is k ife jte tte . Az ellenkező n é z e te t o tt is A . Ja. B ojarszkij professzor képviselte. A v i t á b a n felszólalók közül csu p án N . M ih a jlov t á m o g a t ta P o d ”j a csih vélem é n y ét. M ihajlov szerint a d em o g rá fián a k nincs s a já t k u ta tá s i tá rg y a , a népesség r e p r o d u k c ió já n a k v iz sg á la ta a p o litikai g az­ d a s á g ta n körébe ta rto z ik . A v ita tö b b i r ész tv ev ő je — k ö z tü k N . K . D ruzsinin, J a . Guzevatüj, D . Valentej, B . Szmulevics, A . Jezsov — B ojarszkij professzor á llá s p o n tjá t t á m o g a t t a és a n n a k a v é le m é n y é n e k a d o t t kifejezést, h ogy a dem ográfia és a népességi s ta tis z tik a szoros k a p c s o la tb a n v a n egym ással, de m in d k e ttő önálló tu d o m á n y . A dem ográfia egyik fiatal ága a S z o v je tu n ió b a n a gazdaságdem ográfia. Urlanisz elő adá sába n ezt a p ro b lé m a k ö r t m u t a t j a be, k iv á las ztv a a d em o g rá­ fiai jellemzők közül a n em et, az é le tk o r t , a f o g lalk o zta to tts ág o t, a gazdasági k ategóriák közül pedig a te rm e lé st és a fogyasz tást. Az e m líte tt kateg ó riák

I R O D A L O M

399

megfelelő összekapcsolása, figyelembe véve, hogy az em ber életében h á r o m k o r­ sz ak k ü lö n b ö z te th e tő meg, éspedig. I. időszak: fogyasztás te rm elé s nélkül, II. időszak: term elés és fogyasztás, I II . időszak: fogyasztás term elés nélkül, r e n d k ív ü l érdekes ta n u lsá g o k k a l szolgál. A nem ze tk ö zi szakirodalom alapos ism ereté b en m e gírt, számos külföldi péld áv a l illusztrált előadás igen n agyra értékeli a m a g y a r dem ográfia ere dm énye it. H an g sú ly o zz a a dr. Szabady Egon á lta l v e z e t e tt N épességt u d o m á n y i K u t a t ó In té z e t v iz sg álata in ak sikereit á l ta ­ lá b a n és a gaz d aságdem o grá fia fellendítése t e r é n különösen. U rlanisz professzor n a g y figyelem m el tá rg y a lja előad á sába n a gazdasági k o rfá k a t, a m e ly e k n e k k i ­ dolgozása és bevezetése h a z á n k b a n dr. S zaba dy E g o n és m u n k a t á r s a Valkovics E m il nevéhez fűződik. Megállapítja, hogy olyan a n y a g o k , o lya n részletes p u b li­ kációk, értékes csoportosítások, m in t am ily e n ek M agyarországon v a n n a k , sehol n em ta lá lh a tó k . „M agyarországon — írja — a d em o g rá fiát igen eredm ényesen m űvelik. M agyarország e te k in te tb e n az első helyen áll a szocialista országok k ö z ö t t” . Az előadás a t o v á b b ia k b a n a v o n a tk o z ó k u ta tá s o k ere d m én y e it ism e rte tv e b e m u t a t j a M agyarország népességének 1959— 1960. évi gazdasági (a term elés és a fogyasztás a d a ta it ta r ta lm a z ó ) k o r fá já t is, Valkovics E m i l t a n u l m á n y a a la p já n . E g y igen érdekes e r e d m én y e k et m u ta tó ad atfelvételről számol be Valen tej ,,A népesedéspolitika egyes kérdései” c. előadása. A N ovgorod t e r ü l e te n k u t a t ­ tá k a születéseket befolyásoló o kokat. A viz sgálatba b e v o n t n ő k közül igen so k a n a 2— 3 g y e r m e k e t t a r t o t t á k k ív á n a to s n a k . Ténylegesen a z o n b a n m in d ­ össze 11 sz áz alé k u k n ak volt 3 gyerm eke. A nők ab szolút többsége n y ila tk o z o tt úgy, hogy a 2 g yerm ek jo b b , m in t az egy. A v iz sgálat szerint, am ik o r a b b a n a kérdésben kell dönteni, hogy legyen-e g y e rm e k v a g y sem, a nők g y a k r a n az ab o rtu sz m e lle tt foglalnak állást. A v izsgálat során 19 o lya n o ko t sikerült m e gállapítani, am i m ia tt a nők nem k ív á n já k a g y e rm e k m egszületését: 1. a nők 25 százaléka n y ila tk o z o tt úgy, ho gy a gy erm e k m egszületé­ sével rossza b b o d n a anyagi helyzete: 2. 15 százalék úgy t a r t o t t a , hogy csak 35— 40 évnél f ia ta la b b k o rb a n le h et szülni; 3. 14 százalék vélem énye szerint nem lehet a g y e r m e k e t bölcsődében és ó v o d á b a n fe ln e v e ln i; 4. a g y erm e k m ia tt fel kellene h a g y n i m u n k á já v a l, m o n d o tta 11,9 százalék; 5. a férj iszik (7,3% ); 6. te rm ék etlen ség (5,2% ); 7. az orvos egészségügyi okokból n e m ja v a llja (3,1% ). Az összes egyéb ok 20 százaléknál kevesebb. Az egyik moszkvai k e r ü le tb e n v é g r e h a jto t t felvétel a d a ta i a z t m u ta tjá k , h o g y a lakosság á t t é r t az egy- k é tg y erm ek e s rendszerre. Az előadás végül is megfelelő népesedéspolitikai intézkedéseket, illetve az ezek kidolgozásához szükséges b e h a tó dem ográfiai v iz sg á la to k a t sürgeti. Az elméleti szem ináriu m előadásainak közzététele hozzásegíti az olvasót a szo v jet d em o g rá fiát leginkább foglalko ztató p r o b lém ák megismeréséhez és u g y a n a k k o r számos hasznos elm életi-m ód szertani inform ációval g a z d ag ítja ism eretei. Gy. F.

Statistische Methoden und M aterialien für Demographen. II. Bd. G rundlegende allgem eine dem ographische, d em ographisch m e th o d isc h e u n d berölk erungssta tistisc h e Beiträge. (S tatisztikai m ódszerek és an y a g o k d em ográfusok sz ám á ra . II. köt. A lap v e tő általános dem ográfiai, dem ográfiai-m ó dszer­ ta n i és n ép ességstatisztikai adalékok.) S z e r k . : I I A R M S E N , H ans. A k a ­ dem ie-V eröffentlichung. R e ih e A Nr. 10. H a m b u r g , 1967. 142 p. D em ográfiai sz em p ontból a k é t k ö te tb ő l álló m ű m á sodik része n ag y o b b jelentőségű. E z a k ö te t tíz önálló t a n u l m á n y t ta r t a l m a z a nép e ssé g tu d o m á n y

400

I R O D A L O M

m űveléséhez és a népesség sz ám bavételéhez, v a l a m i n t az eredm ények é rté k e ­ léséhez nélkülö zhetetlen ala p v e tő ism eretekről, így a grafikus ábrázolásról, a gépi adatfeldolgozásról, a sta tis z tik a különböző te rületeiről stb. Figyelem m el a h a z á n k b a n 1968-ban v é g r e h a jto t t m ikrocenzusra és a közeljövőben lebonyo­ lítan dó népszám lálásra, s ta tisz tik u s a in k és d em ográ fusaink érdeklődését leg­ in k á b b N o u rney, M . ,,B evezetés a sta tisz tik a i m ó d sz erek b e” , Koller, S. ,,Össze­ függések v iz sg á la ta ” és H erberger, L. „A m ik ro c en zu s” c. ta n u lm á n y a i k e l t­ hetik fel. E z é rt a k ö v etk e z ő k b e n az e m líte tt h á r o m ta n u l m á n y t ism e rte tjü k . Nourney t a n u lm á n y a a sta tis z tik a lényegének és fe la d a tá n a k ism e rte té ­ sével kezdődik, m a jd az alap fo g alm ak és le gfontosabb mérőszám ok tá rg y a lása u t á n a tr e n d s z á m ítá s b e m u ta t á s á v a l zárul. A sta tis z tik a fela datá val k a p c so la t­ b a n szerző legfontosabb m egállap ítása az, hogy a han g sú ly a k o rább i leíró je l­ legről az o p e r a tív funkcionális jellegre h ely ez ő d ö tt át. A t a n u lm á n y sorra veszi a sta tisz tika i f o g a lm a k a t és a z o k n a k definícióját is m egadja. Koller ta n u lm á n y a a z t az a lap e lv et fejti ki, hogy a sta tisz tik a lényege az az összehasonlítás, a viszonyítás, m e r t egy s z á m a d a t ö n m a g á b a n nem so k a t m ond. Az összehasonlíthatóság feltételei az azonos fogalm i m eg h atá ro z ás, v a l a ­ m in t a megfigyelési m ódszer és sz ám ítási m e tó d u s azonossága. F o n to s elv. hogy a fe la d a t v é g r e h a jtá s a elő tt meg kell h a tá r o z n i az a da tfelvé te l célját és csak ez után kijelölni az alk a lm a z a n d ó m ódszert, m egszerkeszteni a h a s z n á ­ la ndó k érd ő ív e t stb. Szerző külön foglalkozik a m egfigyelt dem ográfiai s a já ­ tosságok á lta lá n o síth a tó s á g á n a k , a m e g á lla p íto tt jelenségek tö rvény sz erű síthetőségének, k é t gyakoriság ö sszehaso n líth ató sá g án a k kérdéseivel, valam in t a korreláció szám ítással és a n n a k felhasználási területeivel. H erberger ta n u l m á n y a az 1962-ben v é g r e h a jto t t m ikrocenzus során a lk al­ m a z o tt elveket és m ódszerek et ism erteti. E n n e k során az 1957— 1961. évi m in ta v é te li te rv v e l k a p c so la tb a n k ité r a kérdőívre, t o v á b b á a m obilitásvizs­ g á la tra . A m in ta v é te l a la p ja a h á z t a r t á s volt. A k ivá lasztá s kétlépcsős eljárással t ö r t é n t : első lépcsőben a m in t á b a kerülő települések et, m ásodik lépcsőben a h á z ta r tá s o k a t v á l a s z to ttá k ki. A községek k iv á la s z tá s á t a népességszám és gaz daságsta tisz tika i ism érvek szerinti szelekció előzte meg. R étegképző ism ér­ vek v o lta k a lakosságszám, a m ezőgazdasági népesség a r á n y a , a m ezőgazdasági üzem ek szám a, az el- és o d aingáz ók a r á n y a , a n ag y o b b v árosoktól való tá v o l ­ ság, az ipari dolgozók a rá n y a . Az 1962. évi m in tav é teli te r v ism ertetése u t á n szerző tá r g y a lja a speciális p r o b lé m á k a t, m in t az új építkezések, a k o r á b b a n b e é p íte tle n te lk e k figyelem bevétele, t o v á b b á a szám lálókörzetek k ia la k ítá sá ­ n a k p ro b lem atik á ja . A ta n u l m á n y a h iá n y o k p ó tlá sá ra v o n a tk o z ó m ódszer és a korrekció elveinek ism ertetésével, n é h á n y te c h n ik a i vo natk o zá sú t u d n i­ v alóv al zárul. M .G .

T avole cli fecond ita dei m atrim oni per Г Italia 1030— 196-5. (Olaszország házas term ékeny ség i tá b lái 1930— 1965.) I s titu to di S ta tistic a dell ’ U n iversita di Firenze, Scuola di S ta tistic a deli’ U n iv ersita. Firenze, é. n. (1969). 50 + 140 pp. A fe ltü n te te tt terjedelm en kív ül még to v á b b i öt n a g y tá b lá z a t o t és u g y a n ­ an n y i á b r á t is ta r t a lm a z ó k ö te t egy háro m é v es k u t a t á s i te rv a la p já n az első év ben végz ett m u n k a e r e d m én y e it teszi közzé. Az olasz te rm ék en y s ég re v o n a t ­ kozó k u t a t á s o k a t a firenzei egye te m S ta tisz tik a i In té z e té b e n a la k u lt k u ta tó i csop ort fo ly ta tja M . L iv i Bacci irá n y ítá sá v a l, a k u t a t ó k C. A . Corsini, M . Venlisette és a k ö t e t t a n u lm á n y á n a k szerzője: A . Santini. A k u ta tá s i t e r v e t az olasz K ö z p o n ti S tatisztik ai In té z e t népm ozgalm i s t a ­ tisztikai a d a tg y ű jté se ire é p í te tté k fel. Az olasz népm ozgalm i sta tisz tik a a p o n ­ tos és megfelelően rész letez ett a d a to k a t közzétevő fejlett s ta tisz tik á k közé ta rt o z ik ; ennek ellenére a k o r á b b a n v é g z e tt te rm ék en y ség i elemzések in k á b b időszakos jellegűek v o lta k és csak kevés figyelm et f o r d ít o tta k a kohorszvizsg álato k ra, am elyek á lta lá b a n tö b b inform ációt a d n a k , m in t az elemzés m á s típusai. A k u ta tá s i te r v célja éppen ezért az, bogy az utolsó négy évtizedről egységes módszerrel teljes d o k u m e n tá c ió t állítson össze olyan időszakos és

I R O D A L O M

401

kohorsz tá b laso ro z alo k b ó l, am elyek alkalm asa k lesznek az olasz nők te r m é k e n y ­ ségi jellemzőinek m egism erésére és a tr e n d e k elemzésére h á z a s s á g ta rta m , az a n y a életkora, születési sorrend és legitim itás szerint. A k ö te t az 1930 és 1965 közötti időszaki és kohorsz te rm é k e n y s é g i tá b lá ­ k a t ta rt a lm a z z a h á z a s s á g ta r t a m és születési sorre nd szerint. A k ö te t célkitű­ zései közé t a r t o z o t t az is, hogy az olasz dem ográfia e r e d m én y e it külföldiek sz á m á ra is h o zz áférh etővé tegye, s ezért a nyelvi a k a d á ly o k legyőzésére a m ó d ­ szertani leírást, a főbb e re d m én y e k ism e rte té sé t és a tá b l á z a t o k a t angol nyelvű ford ításo k k a l és összefoglalókkal t e t t é k közzé. Dem ográfiai te c h n ik a i szem pontból m egem líthető , hogy a k ö te t a d a t ­ összeállításait és k is z á m íto tt a r á n y sz á m a it a m u n k a során n em „ t i s z t í t o t t á k ” . Az a d a to k „ n y e r s ” volta k é t te r ü l e te n jelentkezik. A „n yersesség” egyik for­ rá sa az a k ö rü lm é n y , hogy a ház as kohorszok és a h á z a s s á g ta rta m po ntos azo­ nosításához a feldolgozásokban három szo ro s osztályozás szükséges, a szülők h áz asság k ö té sén e k éve, a házasság t a r t a m a és a születés b e köv e tke zé séne k éve szerint. Az olasz a d a t o k a t a z o n b a n — m in t sok m ás országban is — csak két sz em p o n t (a tö rté n é s éve és a h á z a s s á g ta rta m ) szerint osztály o ztá k , s így pél­ d áu l az 1960-ban m é rt „1 év h á z a s s á g ta r t a m ” az 1959-ben k ö t ö t t házasságok e s etéb en v a ló já b a n 0 és 2 év k özö tti valóságos i d ő ta r ta m o t je le n t h e t stb. A t á b ­ lá z a to k b a n h a s z n á lt m u ta tó s z á m o k k isz ám ítás án á l ezért az i h á z a s s á g ta r t a m o t a fen tiek értelm ében bizonyo s fokig p o n ta tla n u l m e g h a tá r o z o ttn a k kell venni. A te rm ék en y ség i m u ta tó s z á m o k kép lete eg yébként a k ö v e tk e z ő : V j<*> = i« j<*> : im ahol j — a születési sorrend, n — a házasságból t ö r t é n t születések, x — a szü­ letés b ekö ve tke zé séne k éve. A nyersesség m ásik fo rrásá t a fenti képletb e n az im ház asságok szám a jelenti, am e ly e t nem h e ly e sb íte tte k a halál, válás v agy v á n ­ dorlások rév é n b e k ö v e tk e z e tt házasságfelbom lásokkal és kiválások kal. A házas kohorszok lé tsz á m á n a k a lak u lá sára u g y a n a v á lá s o k n a k az olasz viszonyok k ö z ö lt nincs n a g y befolyása, a n n á l je lentőseb b a z o n b an a m ásik k é t té n y ez ő szerepe. E ze k elhan yagolása k ö v e tk e z té b e n , m in t a szerzők is írják a t e r m é ­ kenységi a r á n y s z á m o k é rté k é t alábecsülték, m égpedig időben különböző m ó­ don. A háb o rú előtti házas k o h o rszo k a t ugy anis n ag y o b b m é rték b en csökken­ t e t t e a halandóság, s csak nagy on kis m é rté k b e n b efolyásolták a vándorlások, a h á b o r ú u t á n h á z a s o d o tta k h ala n d ó sá g a viszont jóval kisebb volt, de an n á l in k á b b é r in t e tte ő k et a kivándorlás. A je lz e tt z a v aró té n y e z ő k tő l elte k in tv e m egállap íth ató , hogy a h á z a s sá ­ gok te rm é k e n y s é g é n e k csökkenése az első v ilá g h á b o r ú t k öv etően bizonyosan gyors volt, a h arm in c a s években a z o n b a n a csökkenés meglassult. A h áb o rú s te rm é k e n y s é g c sö k k e n é st kom penzáció, m a jd a háb orú előttinél alac so nyabb s z in te n tö rté n ő sta gn álás k ö v e tte . A h á b o rú u tá n i é v e kben a kohorszok szüle­ té ssza bályozá sa m eglehetősen összekev eredett k é p e t m u t a t o t t , m a jd az új kohorszok a régebbiekhez kép e st alac sonyabb te rm é k e n y s é g e t v a ló síto tta k meg. Az idők özben b e k ö v e tk e z e tt term ék en y ség n ö v e k ed és részben a születések id őzítésében b e k ö v e tk e z e tt v á lto z á so k n a k is tu la jd o n ít h a tó , de v é g e re d m é n y ­ b e n m a g a sa b b b e fe jez ett term ék en y ség h e z is v e z e th e t. A szerzők feltételezik, h o g y az országos átlag n á l jelenleg lényegesen te r m é k e n y e b b te rü le te k e n (DélOlaszország) főleg a hosszabb h á z a s s á g ta rt a m o k te rm é k e n y s é g e csökkenni fog, s ez befolyással lesz az ország te rm é k e n y s é g é n e k alak u lá sára . V á r h a tó t e h á t, hog y a jelenlegi te rm ék en y s ég n ö v e k ed és az elkövetkező évek ben n em fog fo lyta tódn i. A tá b lá z a t o k értékeléséhez f ű z ö tt a p p e n d ix m e g a d ja m in d a z o k a t a fel­ vilá g o sításo k a t és k o rre k ció k a t, am ely e k re az a d a to k értékeléséhez sta tisz tik a i sz em p o n tb ó l szükség v an . E z e k a felvilágosítások az e g y b e g y ű jtö tt és egysé­ gesen s z á m í to tt tá b lá z a to s a n y a g o t értékessé, s m ás d em o grá fusok sz á m á ra is h a s z n á lh a tó v á teszik. A k ö te t, s feltehetően a t e r v k e re té b e n v é g z e tt to v á b b i m u n k a is m in ta sz e rű , s fontos hozzájárulás a te rm é k e n y s é g elemzésének fej­ lődő te rü leté h ez . A. Gy.

402

I R O D A L O M

S M O L I Ń S K I , Zbigniev— H O L Z E R , Jerzi Z.: Probierni/ reprodukcji ludności Polski. (Lengyelország népességének reprod ukció s problém ái.) „ S tu d ia i P race S ta ty s ty c z n e ” sorozat, 15. k ö te t. GUS. W a rsza w a , 1968. 72 p. A m ásodik v ilá g h áb o rú u t á n közel k é t év tizeden keresztül Lengyelország n a g y nép sza p o ru la tá ró l volt híres. 1946 és 1967 k ö z ö tt az ország népessége 3 4 % -k a l n ő tt, u g y a n a k k o r a városok népessége — a n agy v á r o s b a v á n d o r lá s k ö v e tk e z té b e n — tö b b m in t m e g k étszere ző d ö tt. Ma a z o n b a n az élveszületési a r á n y s z á m a m a gy arországi szint felé közeledik (1967-ben 16,3%o). E z é r t a szerzők felvetik a z t a p ro b lé m á t, hogy a közeljövőben n ag y o b b g y e r m e k ­ szám ra ösztönző nép esedéspo litikát keli b ev ezetni, elsősorban a városi lakosság körében. A k ö te t két fejezetből áll, az első a te rm é k e n y s é g n e k az elm últ 21 év a la tti fejlődését, a m ásod ik pedig előrebecslését tá rg y a lja . A m ásodik v ilá g h á b o r ú t k ö v ető igen n agy születési a r á n y s z á m o t a h á b o rú a l a t t k i m a r a d t születések p ó tlá sá n a k t ekinti. Ez a pótlási időszak egészen 1955-ig t a r t o t t . E k k o r indul meg a term ékeny ség fokozatos csökkenése. Az ö tv enes évek közepén a városok te rm ék en y ség e közel a k k o r a volt. m in t a falvaké. E n n e k az az oka, hogy a v á ­ rosokba, elsősorban a n y u g a ti v áro so k b a b e á r a m l o t t a keleti te rü le te k rő l á t ­ te lep ü lt fiatal, falusi sz árm az ású népesség, am ely éveken k ere sztül sok g y e r­ m e k e t szült. Ezzel szem ben a f a lv a k b a n m a r a d t, illetve a n y u g a ti fa lv a k b a te le ­ pült népesség idősebb v o lt és á lta lá b a n tö b b g y e rm e k e s családokból állt, ahol a h á b o rú u t á n a születésszám p ó tlá sa é rth e tő e n n em v o lt o lya n nagy , m in t a váro so k b a n . Az 1955. évi csúcspont u t á n a z o n b an a városi népesség t e r m é k e n y ­ sége k e z d e tt g y o rsa b b a n csökkenni (sőt a falusi népességben a 20— 24 éves nők te rm ék en y ség e n e m is csökkent), ú gyh ogy a te rm ék en y ség i differenciák ism ét m e g n ő tte k . A te rm é k e n y s é g a la k u lá s á n a k n e m m é rh e tő o k a it elemezve a szerzők m e g állap ítják , hogy a h á b o r ú u t á n az életszínvonal a n n y ira alacsony volt, hog y emelkedése a gy e rm e k sz á m növelése i r á n y á b a n h a t o t t , a m ik o r a z o n b a n az életszínvonal elért egy bizonyos sz inte t, és a g y e r m e k e k „ k o n k u r r e n c iá t” je len ­ t e t t e k a beszerezhetővé váló t a r t ó s fogyasztási ja v a k és á lta lá b a n a család j ó ­ léte s z ám á ra , a te rm é k e n y s é g erősen csökkenni k e z d e tt. A szerzők sem m ilyen o k o t n e m l á tn a k arra, h ogy a te rm é k e n y s é g csökkenése m egálljon és ezért ú gy lá tjá k , hogy 1980 u t á n a lengyel népesség te r m é k e n y ­ sége alac so n y ab b lesz, m in t a m e n n y it feltétlenül k í v á n a to s n a k t a r t a n a k . E z é r t n a t a lis ta népesedéspolitikát ja v aso ln ak . A.R.

Croissance démographique et développem ent région al. (D emográfiai n övekedés és regionális fejlődés. I n s t i t u t d ’É tu d e s D ém o g ra p h iq u es de l ’U n iv ersité de B o rd ea u x . B o rdeaux, 1967. 367 p. A m ásodik francia dem ográfiai kollokvium előadásait és v itá it t a r t a l ­ mazza. A k o llo k v iu m o t 1964 őszén B o rd e a u x b a n t a r t o t t á k . A kollokvium on dem ográfusokon kívül részt v e t te k regionális tervezési és váro ste rv ezé si s z a k ­ em berek. Az első dem ográfiai kollokviu m (Strasbourg) t á r g y a a dem ográfia és m ás tu d o m á n y o k közötti e g y ü ttm ű k ö d é s volt. E z e n a m á so d ik k o llokvium on a regionális fejlesztés és a v ároste rvezé s dem ográfiai alapjairól tá rg y a lta k . P. George professzor befejező e lő ad á sáb a n m e g á lla p íto tta , hogy a z t a kérd é sk ö rt, am elyről a kollo kvium on szó v olt, „ a lk a lm a z o tt d e m o g rá fiá n a k ” leh etn e nevezni. Tö bb, elsősorban déln yu g at-fra n cia o rszág i régió fejlesztési p r o b lé m á i­ ról h a n g z o tta k el előadások. A k o llo k v iu m n a k egy n a p j á t egy földgázlelőhelyre é p í t e t t új város, M o u ren x p ro b lé m á in a k szentelték. U g y a n c sa k külön ülés foglalkozott a n a g y agglom erációkkal, különös t e k i n te tte l B o rd e a u x -ra . T o ­ v á b b á regionális v ándorlási, foglalk oztatási és népességfejlődési k é rd é se k e t tá r g y a lta k . A.R.

I R O D A L О M

403

C A R I S S E , Colette: Fécondité et familie au Canada francais. (T erm ékenység és család fran cia K a n a d á b a n .) Revue de V In stitut de Sociologie. 1968. 1. sz. 53— 65. p. K a n a d a francia régióinak te rm é k e n y s é g e még a 20. század első h a r m a d á ­ b a n is az előző századok h a g y o m á n y a in a k megfelelően m agas volt. 1941-ben egy felvétel a z t á l la p íto tta meg, hogy a 45 és 55 éves falusi katolikus francia n ő k n ek átlag o san 8,5 g y e rm e k ü k sz ü le te tt. E z a m agas te rm é k e n y s é g lényege­ sen felette állt K a n a d a angol a n y a n y e lv ű népessége te rm é k e n y s é g é n e k és a nagy a r á n y ú angol bev á n d o rlás ellenére b iz to s íto tta , hogy K a n a d a népességé­ nek 3 0 % -a még a 20. század közepén is francia a n y a n y e lv ű m a ra d t. A m á so d ik világháború ó ta francia K a n a d a term ék en y ség i te n d en c iái is m e g v á lto z ta k és e v áltozások jellegéről és jelentőségéről szám ol b e Colette Carisse egy M o ntreal francia családjai körében v é g r e h a jto t t vizsg álat a lap já n . A v á ro s b a n élő francia nők te rm ék enysége a sz áz ad első felében kb. a felét t e t t e a falusi francia nők te rm é k e n y s é g é n e k ; a fokozódó u rb aniz álódá s m i a t t az alacsony városi te rm ék en y ség egyre n ö v ekvő jelentőségre tesz szert az össznépesség re produkciója sz em pontjából. A vizsg álat o lya n értelm iségi és m u n k á s c s a lá d o k a t figyelt meg, to v á b b á ü zlete m b e re k családjait, am ely e k b e n a házasság 5— 11 éve áll fenn. A vizsg álat során m e g k é rd e z e tt asszonyok á t l a ­ gosan 4,06 g y e r m e k e t k ív á n ta k , arra a kérdésre pedig, hogy m i t t a r t a n a k ideális cs alá dnagysá gnak, á tla g b a n 4,45 g y e r m e k e t jelöltek meg. Az ideális és k í v á n t gye rm e k sz á m átlag a közö tti különbség sta tisz tik a ila g n e m volt szigni­ fikáns. A m e g k é rd e z e tte k megoszlása elég homogén v o l t : 7 8 % k ív á n t 3— 5 g y erm e k et, és 8 0 % jelölt m eg a 3— 5 g y e r m e k e t ideális csalá d n ag y sá g n ak . Más országok hasonló v iz sg álata in ak eredm ényeiv el összehasonlítva a m on tre ali francia asszonyok viszonylag n a g y családot terv e zn e k . E n n e k ellenére terveik radikális szak ításra u ta ln a k a m últh o z képest, és az egyéb k érdésekre a d o t t v álaszok b iz o n y ítjá k , hogy a régi te rm ék en y ség i modellhez való visszalói és elképzelhetetlen. A családok 8 0 % -a ug y an is v ala m ily e n f o rm á b a n g y a k o ­ rolta a sz ületéssz abá lyozá st; n a g y tö b b s é g ü k t e h á t elfogadta a családtervezés g o n d o la tá t. E zzel e g y ü tt a z o n b an n a g y m a r a d t a család érté k e szem ükben, a m it m u t a t , hogy a m eg k érd ez ett nők tö b b m in t fele a családi életet jelölte meg élete értelm én ek. Ez a m a g a t a r t á s felel meg az általán o s tá r s a d a l m i n o r ­ m á n a k : a válasz adók közül nem azok m a g y a r á z k o d ta k , ak ik sok g y e rm e k e i k ív á n ta k , h a n e m azok m e n te g e tő z te k , akik kevesebb g y e rm e k e t a k a r ta k . A m e n n y ib e n a te rm ék en y s ég n e k a vizsg álat által m e g á lla p íto tt a r á n y a i v á ln a k u r a lk o d ó v á az egész francia K a n a d á b a n , a k k o r 1961 és 1981 k ö z ö tt Quebec t a r t o m á n y népességének term észetes szapo rod ása m in teg y 4 8 % lesz, kb . 2,5 millió francia a n y a n y e lv ű lakossal növekszik a népesség. Cs.-Sz. L. P O L G A R , S . — J A F F E , F.: Evaluation and Recordkeeping for U. S. F a m ily P la n n in g Services. (Értékelési m ódszerek és n y ilv á n ta r tá s az USA Család­ tervezési Szolgálatai sz ám á ra .) Public Health Reports. 1968. 8. sz. 639— 651. p. A családtervezési szolgálatok h a tá s o s s á g á n a k m érésére o lya n értékelő m ó d sz e re k e t kell alkalm azni, am elyek elsősorban az ilyen jellegű in té z m é n y e k m u n k á j á n a k fő céljával k apcsolato s e r e d m é n y e k e t elemzik. Az E g y e sü lt Á lla­ m o k b a n a cs aládtervező közp o n to k elsődleges célja a k ív á n t és lé tr e jö tt te r ­ hességek szám a közötti különb ség csök kentése a z o k b a n a csalá do kban , a m e ­ lyek rossz a n y a g i k ö rü lm é n y eik f o ly tá n n e m t u d j á k m egfizetni a m a g á n ­ orvost. Az értékelés p r im itív m ó d ja a családtervezési in té z m é n y e k b e n való megjelenés egyszerű s z á m b a v é te le ; a m egjelentek s z á m á n a k a g ondozást igénylők szám ához t ö r t énő viszo n y ítá sa az in té z e th e z ta r t o z ó régió ban — m á r h a s z n á lh a tó b b m u t a t ó t ad. J ó l m e g h a tá r o z o tt és viszonylag k ö n n y e n kezelhető sokaság esetében egyszerű m ód szerek is célravezetők lehetnek. A b b a n az eset­ ben a z o n b an , h a k ite r je d t h á l ó z a t m u n k á j á t vizsgáljuk, az értékelési t e c h n ik á ­ n a k p o n to s a b b n a k kell lennie és a lk a lm a z k o d n ia kell a h áló za t sa játo s k ö v e te l­ ményeihez. A szerzők azt a já n ljá k , hogy az ilyen v iz sg á la t a) becsülje meg a

404

IRODALOM

s z o lg áltatá sra szoruló népesség sz á m á t és vegye figyelem be a n n a k jellegze­ tességeit, b) m érje a kapcsolatfelvétel mennyiségi és minőségi szintjét, с) vizsgálja az ellátásban részesülők sz á m á t, d) a gondozás fo ly am ato sság át, e) vegye sz ám b a a k ív á n t és lé tr e jö tt terhességek szám a kö zötti különbség csök­ kenését, f) végül értékelje a család tervezés m ásodlagos és k ö z v e te tt h a tá s a it. A fenti m u ta tó k különböző te c h n ik á k segítségével sz á m íth a tó k ki. A csalá d­ tervező klin ik ák á lta lá b a n gépesítik a n y i lv á n ta r tá s t. J.P .

A R N O L D , H .: Über die Fruchtbarkeit sozialer Isolate. (T á rsad a lm i izolátum ok te rm ék enység e.) Zcrdralblaü für Bakteriologie, Parasitenkunde, Infektions­ krankheiten und Hygiene. I. A b t. 1967. Orig. 205, 387— 392. p. A B ureau des R ech erches Sociales 2. kollokvium a, am e ly e t 1964-ben az U N E S C O védn öksége a l a t t P árizsb a n t a r t o t t a k m e g á lla p íto tta , hogy a n a g y ­ v árosok perem én nyo m orúságos k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt lakó, b e n em illeszkedett családok m ind a mai napig ism eretlen világot je len tenek . A tá rs a d a lo m szélén élő em berek p roblém ái égető fontosságúak. Becslések szerint ez a népesség a N ém e t Szövetségi K ö ztá rsasá g lakosságának 1 % -á t teszi ki. A tá rsa d a lo m p o litik a s z á m á ra fontos kérdés, h o g y a n növekszik a népességnek ez a része, am i egyben m e g h atá ro z za a gondozási te h e r későbbi v o lu m e n ét is. A rra, hogy ez a „ p ro b lé m an é p esség ” növekedni v agy csökkenni fog-e, szerző vélem énye szerint n e m v á r h a t ó k egybehangzó válaszok, ug yanis a vulgáris szociológia által „a sz o ciá lisn a k ” n e v e z e tte k a tá rs a d a lo m széles k ö r é t alko tjá k , am ely b e n igen eltérő f a jt á jú csop ortok élnek. A N ém e t Szövetségi K ö z tá rsa sá g b a n a cigányok képviselik egy etnikailag m e g h a tá ro z o tt tá rs a d a lm i szélső csop ort p éld ájá t. A cigányokról nem állan a k rendelkezésre sta tis z tik á k , a m in e k oka szerző vélem én ye szerint egyrészt az, hogy még alig v a g y u n k t u d a t á b a n a n n a k , hogy a cig ányo k népi kisebbséget képviselnek, m ásrészt az, hogy m a g u k sem k ív á n já k , hogy a n n a k te kin tsé k őket. N o m ád o k ró l lévén szó, születésük pontos m e gállapítása az a n y a k ö n y v e k ­ ből is nehézségekbe ütk ö z n e. A félig le te le p e d e tt cigányok kollektívái m a j d ­ n em m indig o ly an kicsik, hog y születési s z ám u k évi ingadozásai sz ám ítással n em eg yenlíthetők ki. K isegítésképpen gy ako rla tila g a k ö vetk ez ő módszerek állnak rendelkezésre: 1. a törzsfák (nem zetségfák) szám lálása a g y erm e k szá­ mol illetően a generációk közö tti tá v o lsá g o k m e g h a tá ro z á s á v a l e g y ü t t; 2. a k o lle k tív á k m egkétszereződési idejének k is z á m ítá s a ; 3. a kor szerinti megoszlás m e g állap ítása ; 4. a te s tv é re k sz á m á n a k megkérdezése. A szerző ism erteti Rivers, Ritter, Ferst és s a já t cigánygenealógiai s z á m ítá ­ sa it a te rm é k e n y s é g m e g állap ításá ra és hangsúlyozza, hogy a genealógiákból ne m olv a sh ató ki sokkal tö b b , m in t a generációk közö tti távolság. A genealógiáknál m e g b ízh a tó b b állítások te h e tő k a népszám lálási össze­ haso nlítások a lap já n . Mivel a z o n b an az összehasonlítás feltételezi, hogy a n é p ­ szám lálások közö tti időben sem be-, sem k iv á n d o rlás n em tö r té n t az összeírási te r ü l e t h a t á r a i t túllépő én, ez a m ód szer a n o m á d o k n á l csak k iv é t eles esetekben a lk alm az h ató . A ta n u l m á n y em lítést tesz arról, hogy a m á sodik v ilá gháb orú u t á n az üldö­ zéstől m e g sz a b a d u lt n é m e t cigányok szociális h e ly ze tü k egyéb válto zá saiv al p á rh u z a m o s a n k ez d té k m e g v á lto z ta tn i a csalá d n ag y sá g t e k in te té b e n addig k ö v e t e lt sz o kásaikat is: szám os le te le p e d e tté v á lt cigány nem k ív á n tö b b é nagy­ családot. 1965-ben például P fa lzb a n és B a d e n b e n a n é m e t törzsi c igányokná l 35, a v án d o rc ig á n y o k n á l 4 0 % volt a 15 éven aluli g y e r m e k e k a rá n y a. Szerző számos külföldi péld áv a l is illusztrálja a cigánynépesség m a g a s te rm ék en y ség é t, m e g k ü lö n b ö z te tv e ezen belül a törzsi és a n o m á d, illetve a v á n ­ dorcig á n y o k at. A törzsi (nemzetségi) cig án y o k é n ál jó v a l m a g a sa b b a k e v e r é k cigánynépességek te rm ékenysége . R á m u t a t arra, hogy bizonyos európai n o m á d k e v e ré k cigán yoknál a népesség fele g y erm e k ek b ő l áll. A r e n d k ív ü l m agas te rm ék en y s ég n em csu p án a cigány- népességek s a já to s­ sága, h an e m m ás tá rs a d a lm i iz o lá tu m o k n á l is megfigyelhető. A törté n elm ileg k ia la k u lt tá rs a d a lm i izolátu m ok, falusi elszigetelődésük ellenére sem je len ten e k stabil k é p z ő d m é n y t: ezek k orö sszetételét is befolyásolják a vándo rláso k. E zért

I R O D A L O M

405

v a la m e ly csoport korösszetételéből, csak a k k o r lehet helyes k ö v e tk ez tetése k et le von ni a csoport term ékenységére, ha figyelembe vesszük a v á n d o rlá so k kö­ v e tk e z té b e n t ö r t é n t s tr u k tu rá lis v á lto z á so k a t. Az „aszociálisok" term ékenységév el foglalkozva szerző Jürgens, B a u m ­ gartner és W ilm an s vizsgálataira tá m a s z k o d v a ú gy ta lá lja , hogy az oly sok szociális nehézséget okozó gyengeelm éjűség á lta lá n o ssá g b a n n e m függ össze a m agas te rm ékenységgel. R á m u t a t végül a családi t e h e r jelentőségére a h a jlé k ta la n családok dezin­ te g rá ció ján a k ok ai kö zött, és arra. h o g y a családot a n ag y szá m ú gy erm e k tú l­ terheli és s a já t erejéből nem képes a te rm ék en y s ég e t a s a já t m a g a által k ív á n t kere tek közé szorítani, ez esetben a tá rsa d a lo m köteles ebben segíten i. K .V

H I N E S , C.— G O L D Z I E H E R , J. W .: Large-Scale S tu d y o f an Ural Contra­ ceptive. (Egy orális fogam zásgátló k ite r je d t vizsgálata. ( Fertility and Sterility. 1968. 6. sz. 841— 866. p. H u s z o n h é t női klinikán és an y a v éd e lm i k ö z p o n tb a n 8894 n ő t kezeltek egy sequentialis t íp u s ú fogam zásgátlóval, a C-Quens-el. A kezelés közel 150 000 cik lusra (12 416 női évre) t e r j e d t ki. A terhességi a r á n y s z á m a különböző in té ­ z e te k b e n h a so nlóan a la k u lt ahhoz, a m i t k o rá b b i v iz sg á la to k n á l is ta p a s z ta l­ ta k . A teherbeesések a r á n y a számos té n y ez ő tő l függ. A szerzők ú g y ta lá ltá k , hogy le h ete tle n a v alóság ba n fennálló h atásosság m e g b íz h a tó mérése. A széles k ö r ű v izsg álat m e g á lla p íto tta , hogy a kezelt nők köréb e n az egészséget károsító v a g y az élet et veszélyeztető elváltozások nem fo rd u ln a k elő n a g y o b b szám ban , m in t a n o rm á l populációban. A k ezelt nők körében 1000 női évre kevesebb m in t egy th ro m b o p h le b itis ju t. A m e n stru ác ió s ciklus á lta l á b a n sz ab á ly o sab b á v á l t ; az idősebb n ő k körében a n n a k id ő ta r ta m a csekély m é r t é k b e n meghoszsz a b b o d o t t . Az á t tö r ő vérzések és a m e n o r rh o e á k viszonylag kis s z á m b a n fordu l­ ta k elő, de a t a b l e t t a elhagyásával ezek g y a k o rib b á v á lta k . H o ssz a n ta rtó v é r ­ zésh iány re n d k ív ü l r itk á n fordult elő. A hány in g er, fejfájás és v érzéshiány szignifikánsan m á s k é n t je le n tk e z e tt m id ő n először és m id ő n ism éte lte n lépett fel. A szerzők a n n a k a v élem é n y ü k n e k a d n a k kifejezést, hog y jelentős te ch n ik a i és s ta tisz tik a i felkészültség szükséges az orális fo gam zásgátló val kapcsolatos klinikai vizsgálatok értékeléséhez. J.P.

M I C H A L O P O U LO S, Constantine: L abor M igration and O ptim um Population. (M unkaerő-vánd orlás és az optim ális népesség.) Kyklos. 1968. 1. sz. 180— 146. p. A m u n k a e r ő n e k és az egy főre j u t ó jö vedelem m a x im a liz á lá sá n a k k a p ­ csolatáv al foglalkozó ta n u lm á n y o k á l ta l á b a n a rendelk ezésre álló m u n k a e r ő ­ n e k a n épga zda ság i ága k k ö z ö tti o p tim ális elo sztását vizsgálják. E közben cs u p á n a m u n k a e r ő n e k országon belüli v á n d o r lá s á t tételez ik fel, s k iz á rjá k az országok, illetve világrészek közötti ára m lá s t. A m ásodik v ilá g h á b o rú u tá n az o n b an E u r ó p á b a n olyan hely zet a l a k u lt ki, hog y a kevésbé fejlett dél- és k elet-eu ró p a i országokból egy n ag y o b b a r á n y ú m u n k a e rő -á ra m lá s in d u lt meg az ip a ro s o d o tta b b n y u g a t- és észak-európai országokba, s ez, v a l a m i n t a fej­ lődő országok viszonylagos munkaerő-feleslege szükségessé teszi az optim ális m u n k á slé tsz á m p r o b le m a tik á já n a k v iz sg á la tá b a a nem zetközi v án d o rlá s lehe­ tőségének a b e v o n á s á t is. A vizsgálandó kérdést tu la jd o n k é p p e n úgy le h e tn e megfogalm azni, hogy a d o t t technológia, a rendelkezésre álló áruk é szle te k és m e g ta k a rítá s o k m e llet t a m u n k a e r ő n e k m e k k o ra az az optim ális szám a, am ely fele tt lehetővé kell. illetve lehet te n n i a m u n k a erő elván d o rlását. Ez a szám term észetesen országon­ k é n t v áltozik, s elsősorban az a d o t t ország gazdaság politikai céljaitól függ. Az egy főre ju tó jövedelem m a x im a liz á lá sá n a k s z e m p o n t já t vév e figye­ lembe, a b b a n az e s e t en, ha a m u n k a b é r e k a bev á n d o rló o rsz á g b a n m a g a s a b ­ bak. m in t azok az átlagbérek, am e ly e k e t a m u n k á so k a k iv á n d o rló országban a m u n k a e rő csökkentése rév é n m a x im á lisa n elérhetnek, a k k o r a m u n k a e r ő - v á n ­

406

I R O D A L O M

dorlás e r e d m én y e k ép p e n az egy főre j u t ó jö vedelem vilá g v isz o n y latb an em el­ ked n i fog u g y a n , de a k iv á n d o rló országban v a la m e ly e s t csökken. A b b a n az esetben azonban, ha a m a x im á lisa n elérhető á tla g b é re k a kivándorló ország­ b a n m a g a sa b b a k , m in t a bev á n d o rló országb an, a k k o r az egy főre ju tó jö v e ­ delem nem csak v ilá g v isz o n y latb an fog növekedni, h a n e m a ki- és a b e v á n d o rló országok v isz o n y la tá b a n is. É p p e n az a té n y a z o n b an , hogy egy ország g azdasági vezetése á lta lá b a n az egy lakosra j u t ó jö v e d e lm e t igyekszik m axim alizálni, azt eredm ényezi, hogy bizonyos o rszágokban — m in d e n e k e lő tt a z o k b an , a m ely e k b en az elvándorlás v a n tú ls ú ly b a n — korlátozó intézkedések et fo g a n a to s íta n a k a m u n k a e r ő és főleg a s z a k k é p z e tt m u n k á sré te g e lv án d o rlás án a k m e g akadály ozására, még a k k o r is, ha az elv án dorolt m u n k a e r ő fizetésének egy részét h az au talja. A t a n u lm á n y jelentős elméleti tá m o g a t á s t n y ú j t h a t a fejlődő országok­ nak, de D él-E u ró p a o rszá gaina k is a m u n k a e r ő h e ly z e tte l kapcsolatos pro b lé­ m áik m egoldásához, b á r a szerző ism éte lte n hangsúlyozza, hogy az elmélet s ta tik u s jellege h a tó k ö ré t n a g y m é r té k b e n korlátozza. Vizsgálódásai közben a szerző ugyanis e lv o n a tk o z ta t a ttól, hogy a m u n k a e rő -v á n d o rlá s m ó d o sítja m ind a ki-, m ind b ev á n d o rló országb an a tő k e -m u n k a a r á n y á t , s ezen keresztül a gazdasági élet számos té n y ez ő jét, m in t pl. a technológiát, a term elékenységet, a m e g ta k a rítá s o k á llo m á n y á t stb. P . T -né