IRODALOM
D E M O Q R Á F 1 A I F O L Y Ó ÍR A T S Z E M LE
POPULATION a Francia Demográfiai Intézet folyóirata 1967. No. 6.
C A L O T , Gérard — H É M E R Y , Solange: La fécondiíé et la nuptialité en 1966 et 1967. (A term ékenység és a nupcialitás 1966-ban és 1967-ben.) 983 — 998. p. A folyóirat 1967. évi 4. számában a szerzők m egállapították, h ogy 1963tól kezdődően a franciaországi term ékenység kisebb csökkenését lehet m egfi gyelni. Az elmúlt k ét évben ez a csökkenési tendencia m egerősödött, ú gyhogy 1967-ben a term ékenység valószínűleg már 10 százalékkal kisebb az 1963. év i nél. A szerzők következtetéseiket kor, házasságtartam és született gyerm ek szám szerint specifikus term ékenységi arányszám ok alapján v on já k le. E ter m ékenység-csökkenés következtében az élveszületési arányszám 1967-ben az 1932 — 33. évi szintre süllyed. A nyers reprodukciós együttható ugyanakkor 1,262 tehát nem különösen alacsony. A z ehhez képest kis születési arányszám a nagyon kedvezőtlen korstruktúra következm énye. A szerzők vélem énye szerint a term ékenységnek az elmúlt évekbeni csökkenése a jö v ő b e n nagyon n yugtalanítóvá válhat, ha a tendencia tovább folytatódik. T A B A H , L éon: La contraception dans le Tiers Monde. (A fogam zásgátlás a gazdaságilag gyengén fejlett országokban.) 999 — 1030. p. A z a népesség, amely semmilyen születésszabályozást sem alkalmazna és az E urópában jelenleg m egfigyelt halandóságot m utatná, évente 4 ,4 % -k a l nőne. A nők befejezett term ékenysége átlagosan 8,6 gyermekszülés lenne. Ténylegesen a gazdaságilag gyengén fejlett országok népessége átlagosan évi 2 ,5 % -o s növekedést m utat, a maxim ális m egfigyelhető természetes szaporodás pedig 3 ,7 % . A z elérhető 4 ,4 % -o s, és a ténylegesen elért term észetes szaporodás k özötti különbség oka egyrészt a fogam zásgátlás bizonyos elterjedtsége, más részt pedig az európainál rosszabb egészségügyi viszon yok és az abortuszok, am elyeket a 4 ,4 % -o s szaporodást adó m odell nem v e s z figyelem be. Felmerül a kérdés, hogy a születési arányszám alakulásában m ekkora szerepük van a fogam zásgátló m ódszereknek, és m it lehet ezen a téren a jö v ő ben várni. A hagyom ányos módszerekkel szemben a fogamzásgátlás két k or szerű módszere, az orális tabletták és a méhenbelüli eszközök igen nagy b izton ságot nyújtanak a fogam zás ellen. A z E gyesült Állam okban a nők a tablettát látszanak job b a n kedvelni, viszont a gyengén fejlett országokban eddig a m é henbelüli fogam zásgátlók a népszerűbbek. Családtervezési vizsgálatok m utat ják, h ogy azoknak a három és négy gyermekes asszonyoknak aránya, kik még tov á b b i gyerm eket akarnak szülni, a gazdaságilag gyengén fejlett országokban alig nagyobb, m int az E gyesült Állam okban. A családtervezés alkalmazására való készség tehát m egvan az előbbi országokban is. A méhen belüli fogam zás gátlók eredményes elterjesztésének akadályait így a szerző nem annyira a né pesség idegenkedésében, m int inkább az egészségügyi szervezet fejletlenségé ben látja.
I R O D A L O M
313
C H A R B O N N E A U , H ubert—L É G A R É , Jacques: La population du Canada aux recensements de 1GG6 el 1667. (K anada népessége az 1666. és 1667. évi népszámláláskor.) 1031 —1054. p. A X V I I — X V I I I . században kanada francia népességéről m aradtak ránk a legteljesebb dem ográfiai adatok, ezért elemzésük különösen érdekes a törté neti dem ográfia számára. A tanulm ány az 1666. és 1667. évi népszámlálások eredm ényeit ismerteti. Megállapítása szerint ez az első modern értelemben vett népszámlálás. H O U D A IL L E , Jacques: La population de Boulay (M oselle) avant 1850. (A Moselle m egyei B oulay népessége 1850 előtt.) 1055 — 1084. p. E gy kisváros népm ozgalm i adatait elemzi a X V II . század közepétől. T öbbek k özött kim utatja, h ogy a házas term ékenység csökkenése 1780 — 1790 körül indult meg, tehát jó v a l előbb, m int a többi európai országban. M A R T I N , Peter: Une application des fonctions de Gompertz a l'étude de la fécondité d’ une cohorte. (A Gom pertz függvények alkalmazása egy kohorsz term ékenységének tanulm ányozására.) 1085 — 1096. p. A szerző a Gom pertz fü ggvén yt, am elyet eddig csak a halandóság elemzé sében használtak, a kohorsz term ékenység longitudinális vizsgálatára (szülési sorrend szerint) alkalmazta.
1968. No. 1.
T U G A U L T , Yves: Deux études sociologiques sur I’habitation individuelle. (K ét szociológiai vizsgálat az individuális lakásról.) 9 — 28. p. K ét városszociológiai vizsgálat eredm ényeit elemzi. A z első vizsgálat in terjú módszerrel arra a kérdésre keresett választ, h ogy a kollektív lakás (nagy lakóépületek) va gy az individuális lakás (kis kertes házak) népszerűbb-e. Mivel a kertes házak lakóinak többsége tulajdonos, a kollektív házakban pedig töb b nyire bérlők élnek, az alternatívát — m agyar fogalm akkal — így is m egfogal m azhatjuk: családi ház va gy bérház? A kertes házak és a nagy bérházak lakói egyform án a kis kertes házakat kedvelik. R ám utatnak a körülkerített kert nagy szerepére a közös családi sza badidő eltöltésben, a gyerm ekek nevelésében. A bérházakkal szembeni idegen kedés egyik oka a zaj, am ely az egyik lakásból a m ásikba áthallatszik. Á lta lában úgy látszik, h ogy a kertes családi ház a családi élet sokfajta igényeinek jo b b a n megfelel a lakosság többségének vélem énye szerint. Ezzel ellentétben a várostervezők egyrésze, köztük Le Corbusier, aki erről a kérdésről a P opulation egyik első számában (1948. október —decem ber) ta nulm ányt írt, túlhaladott urbanisztikai m egoldásnak tekinti a családi házak építését. A m ásodik ism ertetett vizsgálat a családi ház építésre v on atk ozó lakáspo litika fejlődését írja le 1948 óta. K E Y F I T Z , Nathan: Une table de survie européenne et sa version stochastique. (E g y európai halandósági tábla és sztochasztikus változata.) 29 — 34. p. A szerző közli a teljes európai népesség halandósági tábláját. Ki fogják számítani a táblák egyes értékeinek varianciáit is. B U S C H , Charlotte: La méthode des budcjets-temps. Analyse d’ une recherche soviétique. (A z időm érleg m ódszer. E gy szovjet vizsgálat elemzése.) 35 — 60. p. A Szovjetunióban Sztrumilin és Szorokin kezdték meg a húszas években az időm érleg-vizsgálatokat. A z u tóbbi terjesztette el őket később az Egyesült Á llam okban. A szabadidő m egnövekedésével kapcsolatban annak kitöltése fon tos problém ává vált, ezért a közelm últban újra nagy érdeklődés m u tatkozo tt a
314
I R O D A L ОM
S zovjetunióban az időm érleg-vizsgálatok iránt. A szerző egy leningrádi gyárban végzett vizsgálat eredm ényeit ism erteti és elemzi. S C H W A R Z , K arl: Influence de la nulalilé el de la mortalité sur la composition par age de la population el sur revolution démographique. (A születések és a halandóság hatása a népesség korösszetételére és a dem ográfiai fejlődésre.) 6 1 - 9 2 . p. A közvélem ény általában összekeveri a népesség öregedésének fogalm át (am ely az idős emberek arányának növekedését jelenti) és a születéskor várható átlagos élettartam m eghosszabbodását, és így kialakult az a felfogás, hogy az öregedés oka az élettartam meghosszabbodása. A szerző kü lön böző m odellek alapján elemzi, hogy a születések és a halandóság alakulása hogyan befolyásolja a népesség öregedését és az eltartási terheket. K im utatja, h ogy az öregedés mértéke szoros kapcsolatban van a term ékenységgel, ugyanis minél nagyobb a születési arányszám , annál kevésbé öregszik a népesség, és m egfordítva: a kis születési arányszám okozza a népesség nagyfokú öregedését. J A C Q U A R D , Albert: Liaison génétique entre individus apparentés. (Genetikai kapcsolat rokon egyének között.) 93 — 128. p. A vizsgált problém a: milyen inform ációt n yú jt az egyén genotípusáról valam ely rokona genotípusának biztos va gy valószínűségi ism erete? M ásszóval: ha tudjuk, h ogy egy egyént valam ilyen recesszív teher sújt, milyen valószínűsége van annak, h ogy ez a teher gyerm ekében is jelentkezik, v a g y csak a gént hordozza? A szerző a problém át m atem atikai modellek segítségével tanulmá nyozza. A. R.
S T U D I A D E M O G R A F I СZ N E a Lengyel T u dom ányos Akadém ia Demográfiai Bizottságának folyóirata 1967. N o. 14.
R O SSE T , E .: Aktualne problemy gerontologii społecznej i demografii ludzi starych. (A társadalmi gerontológiának és az idős korúak dem ográfiájá nak aktuális problém ái.) 3 — 34 . p. A bécsi V II. N em zetközi Gerontológiai Kongresszus anyagai alapján tár gyalja az öregkor kutatásának különböző kérdéseit: 1. az öregedés dem ográfiai probém áit, többek k özött a nemek arányát, az öregek differenciális m ortali tását, az öröklött és a környezeti tényezők hatását a magas életkor elérésében, a szociális otthonok gon d ozottainak jellem zőit (Dr. Szabady E gon és CsehS zom bath y László dolgozata alapján); 2. az öregedés szociológiai problém áit, m in t az öregek izolálódását, az öregedéssel járó szerepváltozást, az öreg em be rek politikai állásfoglalását; 3. az öregek m unkájával kapcsolatos problém ákat; 4. az üregek táplálkozását; 5. az öregek lakásviszonyait; 6. az öregedés orvosi problém áit és az öregek baleseteit; 7. az öregkorúak krim inalitását, alkoholiz musát, öngyilkosságát, elm ebetegségeit; 8. az öregedés biológiai tesztjeit, és 9. a geriátriai szolgálat szervezeti kérdéseit. V IE L R O S E , E .: K ilka uwag o umieralności niemowląt w Polsce. (N éhány m eg jegyzés a lengyelországi csecsem őhalandóságról.) 35 —45. p. Korreláció és regressziószámítás segítségével vizsgálja, h o g y a csecsem ő halandóság Lengyelország vajdaságaiban és nagyvárosaiban hogyan függ össze az egészségügyi ellátás színvonalával (am elyet az orvosok számával mér) és az iparosodással. M egállapítja, hogy az egészségügyi színvonalnak erős hatása van a csecsem őhalandóságra, az iparosodás hatása nem nagy. A m ikor a cse csem őhalandóságot exogen és endogén tényezők által ok ozott halandóságra bon tja, azt találja, hogy a n agyobb iparosodottság általában n agyobb endogén
I
r o d a l
O M
315
mortalitással jár együtt. A z endogén halandóság a városokban, az exogén halandóság viszon t a falvakban nagyobb. B A N A S I A K , A .: Zagadnienie skal jednostek konsum pčyjnych. Wpływ wieku i pici na konsumpcje — próba ustalenia. (A fogyasztási egységek skálájá nak problém ája. A z életkor és a nem hatása a fogyasztásra. Kísérlet szám szerű eredmények megállapítására.) 47 —57. p. T öbb m int 2000 családi költségvetés alapján próbálja elkülöníteni és m eg határozni a jövedelem nek, valam int a dem ográfiai tényezőknek (az életkornak és a nemnek) hatását a fogyasztásra. A z eredmények közül itt csak a tejfogya sz tásra von atk ozó eredm ényeket (fogyasztási egységeket) közli. K O Z Ł O W S K A , E .: Prawo a demografia. (Jog és dem ográfia.) 59 — 64. p. A dem ográfiai folyam atokat és jelenségeket befolyásoló tényezők k özött vannak a jobszabályok. A szerző m egvizsgálja egyes lengyelországi jogszabá ly ok bevezetésének hatását a dem ográfiai jelenségekre. Ilyen jogszabályok: a házasságkötés alsó korhatárának meghatározása, a válásra von atk ozó jo g szabályok, a m űvi abortusz engedélyezése, a nyugdíjra von atk ozó szabályok, a lakáspolitika. I N D A N , F .: Zalety metody kohort w badaniach demograficznych. (A kohorszm ódszer előnyei a dem ográfiai kutatásban.) 65 — 71. p. R övid en bem utatja a kohorszok vizsgálatának előnyeit a demográfiai kutatásban. B R O N S Z T E J N , Sz.: Wplyw uprzemyslowania powiatów na kształtowanie sie procesów demograficznych — na przykładzie powiatów Lubina i Zgorzelica. (A járások iparosodásának hatása a dem ográfiai folyam atokra — Lubin és Zgorzelec járások példája alapján). 73 — 88. p. M egvizsgálja két gyorsan iparosodó járás dem ográfiai összetételének és m utatószám ainak átalakulását. C H R A M IE C , A .: Zagadnienia demograficzne a potrzeby planów zagospodaro wania przestrzennego wielkich skupisk miejskich. (A dem ográfiai problé mák és a nagyvárosi agglom erációk városrendezési terveinek szükség letei.) 89 — 100. p. A varsói agglom eráció példáján m utatja be az agglom erációk területi elrendezési terveivel kapcsolatban felmerülő dem ográfiai kutatási igényeket. Ezeknek a kutatásoknak nemcsak magára a városra, hanem az egész agglo m eráció népesedésére ki kell terjedniük. S Z E W C Z Y K , R .: Płynność demograficzna w rybnickim okręgu węglowym. (D em ográfiái instabilitás a R yb n ik szénmedencében.) 1 0 1 —110. p. A z iparosodással kapcsolatban igen nagy vándorm ozgalom alakult ki, amelynek egy része fölösleges volt. Az iparosodással összefüggő demográfiai folyam atok alapos ismeretében a fölösleges bevándorlást és elvándorlást csök kenteni lehetne. A . R.
POPULATION ET F AMI LL E a Belga Népesség- és Családkutató K özp on t folyóirata 1967. No. 12.
M O L S , R .: Le niveau de formation scolaire de la population belge d’a p res le recensement de 1961. (A belga népesség iskolai végzettsége az 1961. évi népszámlálás alapján.) 1 — 78. p.
316
I R O D A
l о m
Az iskolai végzettségnek két m utatószám át használja: a k a p ott iskolai oktatást és az iskolázás befejezésének életkorát. Megfelelő súlyozás alkalmazá sával az ország minden régiója számára egy-egy számmal fejezi ki az iskolai végzettség színvonalának ezt a két m érőszám át, m ajd egyesíti a kettőt. Így el tu dja készíteni Belgium iskolai végzettségi térképét. Ennek alapján megálla p ítja, h ogy a flamand és a vallon népesség k özötti feltételezett különbség lényegtelen. OCKERS, J .: De gezinnen in Belgie volgens de volkstelling op 31 December 1961. (A háztartások Belgium ban az 1961. decem ber 31.-i népszámlálás szerint.) 79 — 144. p. F elhívja a figyelm et arra, hogy nő az egyedül élő emberek és a kétszem é lyes háztartások aránya. A z előbbiek között különösen az idős özvegyem berek száma nő. A z utóbbiak viszon t többnyire idős házaspárokból állnak. A . R.
KÖNYVEK :
PR E SS A T , Roland: Principes ď analyse. Cours ď analyse démographique de l' Institut de Demographie de l’ Université de Paris. (A z elemzés elvei. A dem ográfiai elemzés tanfolyam a a Párizsi E gyetem D em ográfiai Inté zetének hallgatói számára.) Paris, E ditions de l'In stilu t national d’ études dém ographiques, 1966. 155 p. R. Pressat cím ben jelzett új k ön yve jelentősen különbözik korábbi „ L ’ analyse dém ographique — M éthodes, résultats, applications” cím ű, 1961-ben m eg jelent k ön yvétől. A korábbi k ö n y v elsősorban a jó m ódszertani k ézik ön yvvel szemben tám asztott igényeket volt hivatva kielégíteni.1 Az új k ön yvben a szerző függetlenítve m agát az elemzési technika és a dem ográfiai megfigyelés tárgyalásának a gon djától, elsősorban az elemzés elveire összpontosítja figyel mét. A k ön yv az alapfogalm ak és a legáltalánosabb ábrázolási m ódok ismerte tése után a demográfiai jelenségek (a halandóság, a házasságkötések, a válások, az özvegyülések, a term ékenység stb.) leírásának szenteli első fejezeteit, s ezzel kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelm et tö b b erényként értékelendő, megérett szükségleteket kielégítő sajátosságára. E sajátosságok közül a leg alapvetőbb az összes dem ográfiai jelenségek történeti aspektuséi, ún. longitudi nális szemlélete. A szerző a dem ográfiai események kizárólag ilyen leírását tartja spontánul megérthetőnek, s ennek megfelelően a jelenségek leírását be m utató halandósági, házassági, válási, özvegyülési, term ékenységi stb. táblái is mind generációs, ill. kohorsz-táblák. A dem ográfiai jelenségek keresztm et szeti (tranzverzális) elemzése csak a k ön yv végén, viszonylag szűkszavúan előadva szerepel, s így jelentősége, céljai világosak, könnyebben elkerülhetők azok az illúziók, m elyeket a jelenségek transzverzális szemlélete kelt, többek k özött például az az illúzió, h ogy a jelenségek korspecifikus előfordulási gya koriságait, intenzitásait stb. kizárólag az adott időszak sajátosságaival kell ma gyaráznunk. A k ön y v egy további sajátossága, h ogy a népesség (és a különböző alnépességek) fogalm át nem az első fejezetekben, hanem csak később, a demográfiai események longitudinális aspeklusú leírása után m utatja be, m int ezen ese mények m últbeli alakulásának az eredményét. E m ódszerrel, m elyet a szerző egy korábbi, m agyar nyelven megjelent tanulm ányában is ja va solt2 kétség 1 Ismertetést lásd a Demográfia 1962. évi 2. számában. 2 Lásd a Demográfia 1963. évi 1. számában.
I R O D A L O M
317
telenül sikerült a dem ográfia fogalm ainak és m ódszereinek a kifejtésében bizo nyos rendezettséget, egységet terem tenie, bár ez a kifejtés más sorrendje ese tén is elérhető. T ovább i sajátossága a kön yvn ek a kiforrott, világos, töm ör, javarészt m atem atikai form anyelven történő, de a felhasználó, ill. az olvasó matem atikai felkészültségét illetően mégsem túlságosan igényes tárgyalási mód. Sajátosak, bár az angolszász, ill. a m agyar szakirodalm on nevelkedett olvasó számára némileg zavaróan sajátosak a k ön yv jelölési és ábrázolási m ódjai, a m egszokott tói eltérő szim bolikája, főleg a m egszokottól eltérő Lexis-diagram m . Erénye a könyvnek az ún. tábla m ódszerek általános, csaknem minden jelenség leírására kiterjedő használata és a népesség reprodukciójának az eddi gieknél jóva l igényesebb, Louis Henry-nak a leélt évek száma reprodukciójáról írott m ódszertani elgondolásait3 is magában foglaló bemutatása. Vannak-e a kön yvn ek fogyatékosságai? Nehéz erre válaszolnunk. Néhány, a k ön y v kiegészítésére von atk ozó javaslat mégis toliunkra kívánkozik. A szerző nagy figyelm et szentel kön yvében a demográfiai jelenségek, ill. események a halandóság hatásától m egtisztított alakulása leírásának és elem zésének. B izonyos helyzetekben, bizonyos célokra azonban szükségünk lehet a jelenségek, ill. események a halandóság hatását is m agukon viselő alakulásá nak, a jelenségek, ill. események a halandóságból adódó „elm aradásainak” , „veszteségein ek", ez u tóbbiak halálokok szerinti megoszlásának stb. is meretére is. A k ön yv didaktikai szem pontból igen igényesen tárgyalja, az ún. m odellnépességekkel: a stacioner, a stabil és a quasi-stabil népességekkel kapcsolatos kérdéseket is. Igen világos példákat tartalm az néhány főbb param éterük becs lésére is. Más fejezetektől eltérően azonban e részből hiányzik a főbb összefüg gések képletek alakjában történő leírása, sehol nem találjuk például a stabil népesség alapform uláját, nyers élveszületési arányszámának, korösszetételének stb. a form uláját, h olott ez a stabil népességi m odellnek a fejlőd ő országok dem ográfiai adatainak a becslésére, ill. korrekciójára való felhasználhatósága és azon körülm ény folytán , h ogy a tanfolyam hallgatóinak nem jelentéktelen része fejletlen népességstatisztikával rendelkező fejlődő országból származik, nem lett volna felesleges. Fel kell vetnünk egy kiegészítő javaslatot a k ö n y v egyik kiem elkedő eré n ye: a reprodukció tárgyalása kapcsán is. A szerző m eggyőzően m utatja be, h ogy a történeti (longitudinális) aspektusban felfog ott nettó reprodukciós együttható csak a halandóság színvonalának változatlansága (pl. stabil népes ségfejlődés) esetén használható a születések száma reprodukciójának a mérésén kívül a népesség száma reprodukciójának a mérésére is, s h ogy a népesség szá mának a reprodukcióját egyébként a leélt évek száma reprodukciójának H enrytól származó m utatójával kell mérnünk. K önnyen bebizon yítható azonban az is, h ogy a leélt évek száma reprodukciójának a m u la tója változatlan halan dósági színvonal (pl. stabil népesség) esetében is alkalmas a népesség száma reprodukciójának, sőt a születések száma reprodukciójának a mérésére is. Értékei ez u tóbbi esetben azonosak a nettó reprodukciós együtthatóéval, m inthogy a gyerm eknem zedék egy reprezentánsa és a szülőnemzedék egy rep rezentánsa átlagos élettartamai nem térnek el egym ástól, s így hányadosuk 1-gyel egyenlő. A leélt évek száma H enry-féle m utatójának az analógiájára tov á b b á az összes demográfiai (és számos nem dem ográfiai) esemény és a kü lön böző alnépességek reprodukciója mérésére szolgáló m utatók is konstruál hatok és ez utóbbiak segítségével — ha a szükséges adatok rendelkezésre álla nak — a szóban forgó reprodukciók gyakorlatilag is mérhetők. R. Pressat eredeti, gondolatébresztő kön yve kiegészítő javaslataink elle nére is megérdemli, h ogy a dem ográfiai elemzés elveibe és módszereibe beha tolni vág y ó tanulók és a más forrásokon nevelkedett dem ográfusok is a leg nagyobb figyelem m el tanulmányozzák. V. E. 3 L H enry: tanulmányának ismertetését lásd a Demográfia 1965. évi 2. számában.
318
I R O D A L О М
B A L O G H B É L A - B E N E L A J O S - G ER LE G Y Ö R G Y - M Á T Y Á S L A J O S : A népesség mozgásának és a településhálózat alakulásának kölcsönhatása. (В заимное влияние динамики населения и сети населенных пунктов др у г на друга. Mutual effect o f the dynam ics of the population and of the form ation of the network settlem ents.) (M érnöki T ovábbkép ző Intézet előadássorozatából: 4597.) Budapest, 1967. Felsőoktatási Jegyzetellátó. 98 p. A füzet négy szerző előadását tartalmazza. A települések és település hálózat fejlődési és fejlesztési kérdéseivel foglalkozókon kívül a kiadványt haszonnal forgathatják m indazok a nem szakemberek is, akiket a falvak, városok problém ája érdekel. Dr. B ene L ajos jól rendszerezve választotta ki a dem ográfia széles terüle téről azokat a fogalm akat, am elyek legközelebb állanak a településtudom ány hoz és ismeretük nélkülözhetetlen e tudom ánnyal foglalkozók számára. A fo galmak ismertetése mellett vázolja azok tartalm át, a belőlük levonható k ö vetkeztetéseket is. Az előadás foglalkozik e tém ák elemzéséhez szükséges m u tatókkal és számítási m ódozatokkal. (Pl. a nyers és tisztított népm ozgalm i arányszám ok m eghatározásával, a standard számítással, a halandósági táblák kidolgozásának m ódjával, a stacioner és a stabil népességi modell m eghatáro zásával, a term ékenység mérésének m ódszereivel stb.) A tervezési munka szem pontjából igen értékes a népesség jö v ő b e n i ala kulásának meghatározására alkalmas becslési eljárás, a települések osztályo zása demográfiai alapjainak, továbbá a település-dem ográfiai m utatószám oknak tárgyalása. Bőséges utalás történik az ism ertetett dem ográfiai anyag gyakorlati településtudom ányi felhasználására és az adatokat, szám ításokat tartalm azó statisztikai munkákra, kiadványokra is. Dr. Gerle G yörgy, a népesség helyváltoztatásával kapcsolatos gazdasági, műszaki problém ák felvázolása során részletesen ismerteti a népesség m ozgá sának fajtáit. A népesség mozgása anyagok és inform ációk m ozgását is maga után vonja. A szem élyi m ozgások a különböző vándorm ozgalm ak (faluról városba történő vándorlás, ingavándor-forgalom , idegenforgalom stb.) kere tében mennek végbe. A vándorlás oka és egyben célja rendszerint az adottnál kedvezőbb gazdasági-szociális, néha politikai körülm ények. A közlekedési pályák vagy közlekedési kapcsolatok az emberek m ozgá sában fontos rendező erőt hoztak létre, m elyet megfelelő tervszerűséggel fel lehet használni, a különböző területek, illetve települések fejlődési irányának, ütemének befolyásolására. A célszerű elrendezés a gazdasági hatékonyság, végsősoron a gazdaságos településnagyság és településhálózat irányába hat. Dr. Mátyás Lajos a népességmozgás fogalmát és form áit rendszerezi, majd történeti áttekintés keretében mutatja be a világ és M agyarország népessége mozgásának fő irányait. K ülön részletes ismertetést szentel azoknak a sta tisztikai felméréseknek, amelyeknek a hazai ingavándor-forgalom megálla pítása volt a célja. A témára von atk ozó anyag keretében ismerteti az ingaván dor-forgalom fontosabb közp on tjait is, m ajd ismerteti a népességmozgást ki váltó „ta s z ító ” és „v o n z ó tén yezők et” és a népességmozgásból eredő telepü lésállom ányon belüli mennyiségi és minőségi változásokat. Dr. Balogh Béla az ipari termelés koncentrációjának a településhálózatra gyakorolt hatását fejtegeti. Részletesen ismerteti az ország ipari területeit és az ipartelepítésnek a népesség eloszlására gyakorolt hatását. Az ipartelepítés térbeli elosztásánál a kis- és középvárosokat kell előnyben részesíteni egyrészt mert a kisvárosoknál kisebb települések fejlesztése már nem gazdaságos, az ipar területi szétforgácsolásához vezetne, másrészt mert a nagyvárosok túl zsúfoltak vagy rövid idő alatt azzá válnak. Az ipar fejlesztésénél igen jelentős tényező a munkaerő foglalkoztatásával járó és a települést érintő kom plex költségek. A költségek közül ki kell emelni az ingázás költségét, ezen belül a szállítás költségét. A gazdaságossági szem pont szerint az a cél, hogy minél kevesebb ingázó, minél kisebb távolságra utazzon. A z ingázás egy bizonyos mértéken túl nem gazdaságos és felmerül a munkaerő betelepítésének költsége. F. M .
IRODALOM
319
S T O L T E -H E IS K A N E N , V .: Social Structure and Value Oriented M ass M edia Content: A Cross-Cultural Content Analysis of Fam ily Planning Publications. (A társadalmi struktúra és a töm egkom m unikációs eszközök tartalm a a társadalmi értékekkel kapcsolatban: a családtervezési kiadványok összehasonlító tartalom -elem zése különböző kultúrákban.) Research R e ports, Institute of S ociology, U niversity of Helsinki. 1967. 88 p. A vizsgálat különböző országokból származó 331 családtervezési propa ganda kiadván yt hasonlít össze a tartalom -elem zés módszerével. A kiadványok tartalm a bizonyos fokig jellem zi a kérdéses országok kultúráját, mert az ered m ényes propagandának, még ha teljesen új norm ákat akar is bevezetni, alkal m azkodnia kell a társadalom m eglévő értékrendszeréhez, hiedelm eihez, m aga tartásformáihoz. A szerző — többek k özött — az alábbi tartalm i elemeket vizsgálja: K i nek az érdekeire hivatkozik a kiadvány (férj, feleség, a gyerm ekek, a társada lom stb.)? Milyen jellegű hasznokra h ívja fel a figyelm et (egészségi, szexuális, gazdasági, társadalmi, stb.)? Milyen tekintélyekre hivatkozik (erkölcsi, h a g y o m ányos, orvosi)? M ilyen típusú inform ációkat tartalmaz (jogszabályok, sta tisztikai adatok stb)? Milyen ideális gyerm ekszám ot ja va sol? Az u tóbbi kérdés elemzése alapján a szerző a három gyerm ekes család ideáljának elterje désére következtet. A családtervezési propagandát fel lehet úgy fogni, m int a népesség egy részének tudatos erőfeszítését új normáknak az egész társadalom általi elfo gadtatására. A társadalom normarendszere viszont kapcsolatban van a gazda sági és társadalmi rendszerrel, a fejlettség szintjével. E bből a tételből kiindulva a szerző m egvizsgálja, h ogy m ilyen összefüggés van a családtervezési p rop a gandakiadványok tartalma és az egyes országok gazdasági fejlettsége, illetve politikai rendszere között. A gazdasági fejlettség jellem zőjének az egy főre ju tó villam osenergia-fogyasztást tekinti, a politikai struktúra alapján pedig két csoportba (stabil dem okráciák, illetve nem stabil dem okráciák és diktatúrák) osztja az országokat. Az utóbbi felosztás, am elyet Lipsettől vesz át, m eglehe tősen kezdetlegesnek tűnik, mert egy csoportba sorolja például Franciaországot és Thaiföldet. Végül m egvizsgálja, h ogy a propagált ideális családnagyság', a szülések k özötti időtartam , és a csecsem őhalandóság k özött van-e összefüggés, és m egállapítja, h ogy a csecsem őhalandóság nagysága látszólag nem b efoly á solja az elterjeszteni kíván t normákat. A m int azt a szerző maga is hangsúlyozza, a content-analysis módszerét eddig kevéssé alkalmazták nem zetközi összehasonlításra, és a használt m inta nem reprezentatív, ezért a levont következtetéseket óvatosan kell kezelni. V iszont igen érdekes a k iadvány azért, mert egy új kutatási m ódszert kísérel meg a demográfiai problém ák vizsgálatában alkalmazni. A . R. Aspects of the A nalysis of Fam ily Structure. (A családstruktúra elemzésének szem pontjai.) (A nsley J. Coale — L loyd A. Fallers — Marion J. Levy etc.) Princeton U niversity Press. Princeton, 1965. 248 p. A Princetoni E gyetem kiadásában m egjelent tanulm ánykötet újszerű vállalkozás: tulajdonképpen csak egy önálló, kerek tanulm ányt közöl: a tö b b i tanulm ány hozzászólás jellegű, bár egyik-m ásik terjedelm e meghaladja a v ita tott dolgozat nagyságát is. V itáról van tehát szó, amelynek anyaga azon ban a vita írásbeli jellegénél fogva sokkal alaposabb, elm élyültebb, m int azoké a vitáké, am elyek ankétokon, konferenciákon zajlanak le, és amelyeken az elhangzottakat utólag rögzítik. A m egvitatott tanulm ány szerzője Marion J. L e v y Jr. aki m unkájában három tételt fejt k i: 1. a család, m int társadalm i struktúra empirikusan uni verzális jellegű: nem ismerünk egy olyan társadalm at sem, ahol ne fordulna e lő; 2. a családi struktúra univerzalitása szükségszerű is, mert csak a családi környezet biztosítja azt, h ogy a gyerm ekek stabil személyisége kifejlődhessék; 3. a családi struktúrák jellegzetességeinek lényeges része minden társadalom ban azonos.
320
I R O D A L ОM
Az első tétel elsősorban azáltal válik igazzá, h ogy L ev y a családot tágan értelm ezi: családnak tekint minden olyan csoportosulást, ahol az összetartozás, a csoport szolidaritás, a biológiai rokonság és a szexuális kapcsolat tényén alapul. Második tételének bizonyításánál a szerző pszichológiai, szociológiai és biológiai érveket vonultat fel. R endkívül fontosnak tekinti az anya és csecsemő k özötti biológiai jellegű ösztönös k apcsolatot, amely a horm onális folyam atok kal függ össze. A biológiai ösztön ökből adódó gyerm ekgondozás megelőz m in den kulturális, illetve társadalmi eredetű kapcsolatot anya és gyerm eke között. A harm adik tétel verifikálásánál L ev y különbséget tesz az egyes társadal makra jellem ző ideális családstruktúrák és az aktuális, tényleges struktúrák k özött. Ideális kifejezéssel azokat az elképzeléseket jelöli, am elyeket adott tár sadalmak tagjai saját magatartásaikra nézve kialakítottak, függetlenül attól, h ogy az elképzelések m ennyire felelnek m eg a valóságnak. A szerző szerint a kutatások sokszor azért nem vitték előbbre ism ereteinket, mert azok a családra von atkozó elképzelésekből indultak ki, nem pedig a tényleges struktúrákat vizsgálták. A tényleges struktúra szem pontjából a k övetkező jellegzetességek azok, am elyek alapvető fontosságúak: a családtagok száma, nem és kor szerinti összetétele, a család generációs szerkezete, az egy családon belül élő házaspárok és testvérek száma. E jellegzetességeket vizsgálva két irányban képzelhető el lényeges variáció: eltérő lehet a családon belül együttélő generációk száma és különböző lehel az egy családban élő felnőtt testvérek száma. A z ún. ideális családstruktúrát tekintve nagy variáció tapasztalható a korábbi társadalm akban, azonban a magas halandóság m iatt a tényleges struk túrát nézve sokkal kisebb volt a változatosság. A m odern társadalm akban mind az ideális, m ind az aktuális családstruktúrák nem sokban térnek el egy mástól. A legnagyobb variáció az átm eneti jellegű társadalmaknál tapasztal ható, azokban, ahol a tradíciók szabályozzák az ideális form ákat és az egész ségi viszon yok rohamos javulása következtében m ód nyílik a tradicionális célok megvalósítására is. A hozzászólók közül A nsley J. Coale azt bizon yítja be számításaival, h ogy magas mortalitás mellett még akkor sem lehet általános a több generációs és nagy taglétszám ú család, ha az ideális struktúra a nagy családi rendszer volna. L loy d A. Fallers nem ért teljesen egyet L evy és Coale tételével: elismeri érve lésük helyességét arra az esetre nézve, amikor a családi struktúrában szerepet játszó kapcsolatok kizárólag a közös családm agtól való leszármazásból ad ód nak. Fallers szerint nem hagyhatók figyelm en kívül az olyan nagy család szerveződések sem, am elyekben a tagokat a nemzetséghez fű ződő kapcsolat fogja össze és a közös nemzetséghez tartozás lehet adoptálás eredménye is, amely felnőtt korban is bekövetkezhetik. Ilyen jelenségekkel főleg akkor talál kozhatunk, ha a gazdasági érdekek, vagy védelm i szem pontok a nagycsalád fennállását kívánatossá teszik. A z utolsó két hozzászóló L evy biológiai természetű érveivel foglalkozik. D avid M. Schneider szerint a biológiai kapcsolatok önm agukban nem adnak elégséges m agyarázatot a családstruktúra kialakulása szem pontjából, feltét lenül vizsgálni kell azt is, h ogy az adott társadalom hogyan értelmezi e b io ló giai kapcsolatokat. Silvan S. Tom kins elismeri L ev y érdemét, abban, h ogy rá m utatott a biológiai tényezők szerepére, azonban kifogásolja, hogy csak a hor monális ösztönökre hivatkozott. Szerinte az elsődleges m otiváló rendszer az affektiv szisztéma és ezt bizon yítja be m integy 150 oldalra terjedő tanulmá nyában. Cs-Sz. L.
F O L Y Ó I R A T C IK K E K :
H E N R Y , L ouis: La démographie. (A dem ográfia.) Le Progres Scientif ique. 1967. 113. sz. A szerző tanulm ányának célja a dem ográfia tudom ánya jelenlegi francia országi helyzetének ismertetése. E löljáróban rövid visszapillantást n yú jt a dem ográfia történetéről és John Graunt 1662-ben m egjelent m unkájától kezdve
I R O D A L O M
321
napjainkig foglalja össze a dem ográfia fejlődését, és határolja el annak egyes szakaszait. U gyancsak a fejlődés tükrében taglalja a dem ográfia feladatainak körét. M egállapítja, h ogy a statisztika és a dem ográfia kölcsönhatásban vannak eg y mással és elválaszthatatlanok. A dem ográfia négy fő feladatát a k övetkezőkben jelöli m eg: a) m egfigyelés, b) mérés, c) elemzés és végül d) előrebecslés. R á m utat arra, h ogy ezek a főfeladatok a statisztikai adatok ismerete és szocioló giai megfigyelések nélkül nem teljesíthetők. A három tudom ánynak, nevezete sen a dem ográfiának, statisztikának és szociológiának szorosan együtt kell m űködnie, érintve egyéb tudom ányok határterületeit is. Szerző vélem énye szerint a dem ográfiai jelenségek hagyom ányos tranzverzális vizsgálatáról m a már át kell térni a longitudinális elemzésekre. Nem csak a belső összefüggéseket kell vizsgálni, hanem fel kell tárni a külső okokat is. A szerző a fenti m egálla pítások részletes kifejtésén túlm enően foglalkozik a reprezentatív felmérések jelentőségével, szól azok előnyeiről és nehézségeiről. M egállapítja, h ogy a tu dom ányoknak ma nem elég a ténym egállapításokra szorítkozni, hanem a jö v ő re vonatkozóan is kell következtetéselvet levonniok. Ez ugyanúgy érvényes a dem ográfiára, m int más tudom ányra és ezért a becslésektől, azaz a perspektivikus következtetésektől nem szabad elzárkózni a demográfiának. M int hiányos ságot említi a szerző, h ogy a demográfiai tudom ány oktatása Franciaországban ma még nem kielégítő, bár a legutóbbi időben több intézkedés történt az oktatás m egjavítása érdekében. A tanulm ány végén a szerző ism erteti a rendszeresen m egjelenő dem ográ fiai időszaki kiadván yokat és a fontosabb gyűjtem ényes köteteket. Sz. P .-n é
C O X, P . R .: The Demographie Characteristics of Britain To-day and their Im plications. (N agy-B ritannia dem ográfiai jellem zői és k övetkezm ényei.) The Eugenics Review. 1967. 4. sz. 222 — 231. p. A szerző megkísérli felvázolni az E gyesült K irályság népességének né hány olyan dem ográfiai jellem zőjét, m ely befolyásolhatja a jö v ő generációinak biológiai kvalitásait. Vizsgálja a születési arányszám alakulását a két háború után'és annak változásait az országon belül. M egállapítja, h ogy az 1945 után bek övetk ezett „b a b y -b o o m ” a népesség korösszetételét is m egváltoztatja. A z E gyesült K irályság népességében n övekvőben van a fiatal generációk részaránya; nem lehet a régi értelemben öregedő népességről beszélni. A z átla gos családnagyság az I. világháború befejezésétől a korai 60-as évekig 2 — 2 3/4 k özött ingadozott. A házasságkötések száma lényegesen em elkedett a két h á ború közötti periódushoz viszon yítva, az 1945 utáni házasulandók fiatalabb korban kötnek házasságot. A m unkaviszonyban levő n ők családjában az átla gos gyerm ekszám csak 7 2 % -a az átlagos családnagyságnak az 1951-es n ép számlálás szerint. A z 1961. évi népszámlálás vizsgálatai azt b izon yítják , h ogy a különböző társadalm i-gazdasági csoportok közül a legm agasabb a term ékeny ség a legfelső és a legalsó csoportok körében. 1951-hez viszon yítva a term ékeny ség különösen a társadalom csúcsán levő csoportoknál n őtt szám ottevően. A halandóság 1 % körül van évente, az élet első 12 hónapjában ez 2 % , a n yug díjas korban pedig még ezt a magas értéket is m eghaladja, az 1 — 60 k özötti korcsoportban viszont a m ortalitás értéke jó v a l 1 % alatt van. A ki-, illetve bevándorlás figyelem re m éltó szerepet játszik a népesség összetételének ala kulásában. J. P .
P O T T S , M .: Legal Abortion in Eastern Europe. (Legális abortusz K eletE urópában.) The Eugenics Review. 1967. 4. sz. 232 — 250. p. A szerző ism erteti a kelet-európai országok abortusszal kapcsolatos tö r vén yeit, m ajd a terhességmegszakítás m ódszereit és az előforduló szövődm é nyeket, valam int a családtervezés legjellem zőbb adatait. Részletesen vizsgálja a kelet-európai országokban az ,,abortuszok előfordulását” a népesség száma,
322
[RODA L О M
a terhességüket megszakító nők korösszetétele és gyerm ekszám a szerint. Végül a törvényes abortuszok gyakorlatának dem ográfiai és szociális hatását értékeli. J. P .
L E A SU R E, J. William: Some Economic Benefits of Birth Prevention. (A szü letéskorlátozás néhány gazdasági előnye.) The Milbank M emorial Fund Quarterly. 1967. 4. sz. 4 17 —425. p. A tanulm ány a születéskorlátozásokból származó költségvetési m egtaka rítások összegének felmérésére tesz kísérletet. North Carolina (U SA ) állam 1965. évi adatait véve alapul, 6000 dollárra becsüli azt az összeget, m elyet egy gyerm ekre költenek 25 éves koráig a költségvetésből. (Ennek túlnyom ó része, 5500 dollár az iskoláztatással kapcsolatos, a többi részt a gyerm ekvédelm i szociálpolitikai költségek teszik ki.) Ennek az összegnek az évi 5 % -o s kam at lábbal diszkontált értékét, 3200 dollárt lehet alapul venni a születésszabályozási program ok gazdasági hatékonyságának elbírálásánál (szem beállítva a költsége ket és eredm ényeket), illetve egy esetleges olyan juttatási rendszer kialakítá sánál, melynek során egyes női rétegeket (például a kétgyerm ekes, alacsony jövedelm i rétegbe tartozó anyákat) premizálnának bizonyos időszakonként, további szülésük elmaradása esetén. A szülések „elm aradását” a szerző — el méletileg és gyakorlatilag egyaránt vitatható jogosultsággal — a kor- és gyerm ekszám -specifikus szülési (családnövekedési) valószínűségek alapján kívánja mérni. A szerző szerint elgondolásának nagy szociálpolitikai jelentősége van. A szegény rétegeknél a kétgyerm ekes családok anyagi tám ogatása a további szüléstől való tartózkodás esetén ugyanis egyrészt gátat vetne a szegény réte gek önm agát b őv ítő reprodukciójának, másrészt lehetőséget adna e családok felemelkedésének, anélkül, h ogy ez újabb terhet róna az adófizetőkre. (A ju tta tásokat ugyanis az elmaradt szülésekből adódó m egtakarításokból fedeznék.) M. K .
PO S T , R .: Genetics and Dem ography: Notes on the third Princeton Conference. (Genetika és dem ográfia: Jegyzetek a harmadik princetoni konferenciá ról.) Eugenics Quarterly. 1967. 14. sz. 199 — 204. p. Human Population Genetics and Dem ography: A Selected Bibliography. (H um án népesség-genetika és dem ográfia: V álogatott bibliográfia.) Eugenics Quarterly. 1967. 14. sz. 2 0 5 —237. p. A hum ángenetikán belül a populációgenetika és a dem ográfia kapcsolata" m ind nagyobb hangsúlyt és teret nyer. Ez a törekvés fejeződött ki azon a kon ferencián, am elyet az E gyesült Állam ok Eugenikai Társasága im m ár harm ad ízben rendezett Princetonban, 1966. október 20 — 22 k özött. E konferencián a dem ográfusokon, hum ángenetikusokon kívül antropológusok, szociológusok, pszichológusok és az orvostudom ányok képviselői is resztvettek . A P rinceton ban tartott három konferencia a dem ográfia és hum ángenetika érintkező problém áinak m egvitatását tűzte program jára. A z 1966. évi konferencia négy, egym ástól célkitűzésben eltérő populációgenetikai kutatást v ita to tt m eg, am elyeknek társadalom tudom ányi vonatkozásai is igen jelentősek. A M exicóban élő, zárt vallási izolátum ot képező m ennoniták populációjára von atkozó kutatásaikat G. Allen és C. R edekop ism ertették. A kutatás első fázisában a közösség dem ográfiai paramétereinek kidolgozására h elyeződ ött a hangsúly, m ajd a kísérletinek m inősített első vizsgálat után a 15 — 20 évre terjedő, hosszú távú vizsgálatsorozat a differenciális term ékenység és halan dóság ism eretében a szelekció mechanizmusára, a szelekció effektusára és a szelekciós nyom ásra (selection pressure) vonatkozóan adott inform ációt. A vizsgált m exicói izolátum társadalmi-gazdasági feltételei még ma is zártabbak, m int az annak megfelelő európai közösségek pl. a középkorból. A vizsgálat ki terjedt az intelligencia hányados (I. Q.) meghatározására is. M egállapították a szerzők, h ogy minél alacsonyabb fokúak a term észeti környezet feltételei,
IROD A
l о m
323
annál magasabb a heritabilitása az I. Q.-nak, különbséget téve a „term észetes intellektus” és a „szerzett” — tanult — intellektus között. A huixquilucani kutatás keretében végzett vizsgálatok eredm ényeit H. R . H arvey és R . H. Osborne foglalták össze. A M exico-C ity közelében fek vő település 20 000 főt k itevő közösségének (O tom i indiánok) bioszociológiai vizs gálata populációgenetikai és dem ográfiai jellem zőinek meghatározásán túl m enően orvostu dom án yi szem pontból n y ú jto tt új és jelentős inform ációkat. A kutatás értékes történetidem ográfai szem pontból is, mert igen lényeges az előzm ényekre von a tk ozó adatok felkutatása (egyházi anyakönyvek, összeírások adózási lajstrom ok, sorozási jegyzékek stb.). R. Osborne a W isconsin E gyetem hallgatóin és már végzetteken az adaptációra vonatkozó vizsgálatokat ismertette. A z orvosbiológiai és pszichológiai kutatás során 130 000 adatot vettek fel. A vizsgáltak részben ikrek, részben pedig különböző nagyságú csa ládokból, m inta szerint válogatottak. J. Spuhler hum ángenetikai szem pontból három lényeges kutatási ered m én yt foglalt össze. A z amerikai négerek S hem oglobin, valam int a G -6-PD deficitjére von atkozó új adatokat ism ertette. A z etnikai izolátum ok köréhez tartozóan a „g en etic lo ci” a különböző etnikai csoportokban, izolátum okban igen tanulságos összehasonlításokra n yú jt lehetőséget. A phenylketonuria gén a japán és európai azonos locusokon jelentkezik. M egjegyzi, h ogy a klinikai m anif esztáció az azonos ártalmú gének esetében, teljesen eltérő locusokon is azonosan jelentkeznek (két izolátum esetében pl.). A harmadik téma a fen otipikus szelekció. K onklúziójában Spuhler kiem elte a családi leszármazási táblák összeállításának fontosságát, am elyek izolátum ok esetében folyam atá ban adják a genetikai jelenségek értelmezésének lehetőségét. A tanulm ányhoz C. J. B ajem a 700-nál több tételt magában foglaló speci ális irodalmi jegyzék et állított össze, am ely tájékoztatást n y ú jt a legfontosabb dem ográfiai és hum ángenetikai vonatkozású tanulm ányokról. N. J.
I N D E X 25.191
D E M O G R Á F I A Megjelenik negyedévenként Felelős szerkesztő: dr. Szabady Egon Szerkesztőség: Budapest, K SII Népességtudom ányi K utató Intézet, Y .. Veres Pálné utca Telefon: 181— 609 K iad óhivatal: Budapest II., Keleti K ároly utca 18/b. Telefon: 358— 530 Kiadásért felel a Statisztikai K iad ó Vállalat igazgatója Terjeszti a Magyar Posta. E lőfizethető bárm ely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, és a Posta K özponti Hírlapirodánál (K H I. Budapest, V ., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon (csekkszám laszám : egyéni 61 272, közületi 61 066), valam int átutalással a K H I. M NB. 8. sz. egyszámlájára. Előfizetési díj fél évre 52,— , egész évre 104,— F t 68 .1S25 100 éves az Athenaeum N yom da, Budapest — íves magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató
