A francia középiskolák szervezete. Irta: Dr. Kemény Gábor. E d m o n d Rostand, a franciák ma is élő kiváló költője, néhány évvel ezelőtt gyönyörű h y m n u s b a n zengte a szárnyak dicséretét s Bleriotra célozván azt m o n d á : „Mások sóhajtottak rohanó szárnyakért, S Te hagytad el suhanva a földet." Ez az ellentét nemcsak egy érthető sovinizmusnak a kifejezője, hanem a könnyed átlátszó francia szellemnek is h ű s é g e s tükre. Szinte természetesnek találjuk, hogy más nemzetek a g g ó d ó , nehézkes, v a g y balsikerü kísérletei között a dicsőségre szomjas francia repüli át először a hullámokat. Ezzel csak ö n m a g á h o z volt következetes a francia szellem, mely a történet minden korszakában, a művelődési áramlatok minden fázisában a leghívebb formába tudta önteni a haladásra törekvő elmék gondolatait. A francia nyelv a maga erőteljes és átlátszó formájába olvasztotta évszázadok óta reformátorok eszméit, költők álmait, tudósok számításait s a gallus szellem m e l e g kohójából a g ö r ö g forma könnyedségével keltek életre, váltak valóvá a megálmodott álmok, az eszmék, a számítások. IsJegyzet. — Párisi lycéekben és collégeekben való látogatásaimon kívül a következő müvekből merítettem: Plans d' études et programmes d' enseignement dans les lycées et colleges de gargons; A. Wissemans: Code de 1' enseignement secondaire, Paris, 1910; Enquéte sur l'enseignement secondaire, I-VI., 1899. Paris; dr. Fináczy Ernő: A francia középiskolák múltja é3jelene,Budapest 1890; A Faure: L'individualisme et lareforme de 1' enseignement, Paris, 1911 *) A francia középiskolák szervezetéről és szelleméről c. tanulmányomat még 1913. nyarán Párisban töltött tanulmányi évem befejeztével írtam. A tapasztaltakat híven leszögezni volt célom s a tényeket kísérő ítéleteimen ma már semmit sem változtatok. A világháború folyamatában, ha vesztek is régi értékelések, újak még nem kristályosodtak ki. Ma már egyben-másban az én nézeteim is módosultak, ámde a francia szellem helyes megítélésében a régi tévedések sem lehetnek tanúiság nélkül valók. K. G. Keresztény Magvető 1915.
18
A FRAN'CfA KÖZÉPISKOLÁK SZERVEZETE
274
meretes a francia szellem hódító
ereje a t ö r t é n e t b ő l ;
ismeretes a
f r a n c i a szellem l e b i l i n c s e l ő h a t á s a az i r o d a l o m t ö r t é n e t b ő l ; s v é g ü l i s m e r e t e s , k o g y a m a i t á r s a d a l m i , irodalmi, m ű v é s z e t i , élet
pedagógiai
r e f o r m - e s z m é i t legelőször a f r a n c i a öltözteti a v a l ó s á g f o r m á -
j á b a . Ez nem j e l e n t i s e m azt, h o g y a világ k e r e k e i t m o z g a t ó m é k és érzések m i n d
francia
m i n t h a itt c s u p a t ö k é l e t e s
talajban
gyökereznének,
intézménnyel
találkoznánk.
l o b b a l született e m b e r i a l k o t á s o k o n m i n d é g
ott
van
A a
francia
szellemnek,
hogy
a
hullámzó
r e z z e n é s e sem m a r a d rajta h a t á s nélkül. A f r a n c i a
azt,
sebbel-
gyarlóság
b é l y e g e s ez a f r a n c i á k a l k o t á s a i b ó l sem h i á n y z i k . A z o n b a n érdeme a
esz-
sem
élet
nagy
legkisebb
középiskolában
is a korszellem u r a l k o d i k . S h a e szellem m i n t k é s ő b b
az
inter-
n á t u s o k j e l l e m z é s é n é l látni f o g j u k , nem hatol i s be a f r a n c i a i s k o l a minden zugába,
ez
nemzeti sajátságot
csak
azt
jelenti,
hogy
egyik-másik
m é g a k o r s z e l l e m sem t u d j a
A francia középiskolákról szóló jegyzeteim anyagát k e z ő k b ő l m e r í t e t t e m : 1. a f r a n c i a lycéek nyomtatott
tervezetekből;
2. a
párisi
a követ-
organizációját
lycéek
francia
megdönteni. feltüntető
látogatásából;
3. a
S o r b o n n e és az É c o l e n o r m á l é s u p e r i e u r e e l ő a d á s a i n a k l á t o g a t á s á b ó l ; 4. a lycéek t a n á r a i v a l való b e s z é l g e t é s b ő l . A z t t á n f ö l ö s l e g e s e m l í t e n e m is, h o g y m a g a a p á r i s i élet k ö n n y e l m ű s é g é v e l
és
komoly-
s á g á v a l , utcai é s c s a l á d i é l e t é v e l , m i n d e g y - e g y e c s e t v o n á s s a l h o z z á j á r u l t a k a h h o z , h o g y a p á r i s i lycéek
jellemképét
megalkossam.
A francia iskola külső képe. A párisi l y c é e n e k m á r a hogy
szervezete
külső képe
i s m i n t e g y sejteti v e l ü n k ,
— felölelője a m ú l t é r t é k e i n e k , a jelen
nyeinek s a jövő eszményeinek —
követelmé-
szokatlan komptikáltságot
mutat.
N é m e l y lycée (pl. a L o u i s le G r a n d , a L y c é e St. L o u i s ) a k a s z á r n y a s y s t é m á t t ü n t e t i fel, m á s o k k ü l ö n á l l ó é p ü l e t e k b ő l
állanak. De
az u t ó b b i a k b a n is a k ö r ü l z á r t é s r é s z b e n f e d e t t u d v a r o k a k a s z á r n y a r e n d s z e r t é s szellemet
juttatják
eszünkbe.
Ezek
n e m egy n a p alatt épültek, t e h á t nem c s o d á l h a t j u k , alatt újakkal n e m is helyettesíthetők. A m i n t a z iskola
az ha
épületek egy
nap
felszerelése,
vagy a tanulók szaporodása megkívánják, időről időre nagyobbítják iskoláikat, a n é l k ü l a z o n b a n , h o g y régi, a h y g i é n i k u s k ö v e t e l é s e k nek meg nem felelő termeiken változtatnának. Eme jellemző z e r v a t i v i z m u s n a k lehet
betudni,
hogy
pl
a
Lycée
St.
kon-
Louis, a
collége Rollin t e r m e i f e l t ű n ő e n kicsinyek, s ö t é t e k , l e v e g ő t l e n e k , sőt
A ERANCÍA
KÖZÉPISKOLÁK SZERVEZETE
2?5
a Lycée Louis le Grand hatalmas épülettömbének némely tantermei is r o s s z világításuak s nehezen szellőztethetők. 1 Ú g y építés, mint felszerelés dolgában kiemelhetjük a Lycée Lakanal-i, mely Páristól néhány kilóméternyire, Sceaux-ban épült e g y óriási park közepén, s z á z a d o s fák között. Az épület t ö b b részből á l l ; hatalmas nyílt udvarok, zárt, s z é l e s folyósok vezetnek egyik épületből a másikba. Tágas udvarok szolgálnak az óraközi szünetekre (cour de récréation), üveggel fedett csarnokokba (préaux) mennek a tanulók hideg, vagy nedves időben. Az iskola termeken (salle de classes) kívül külön tizenkét terem szolgál a készülésre (salles d'études). Szabad óráikban a kényelmesen berendezett játéktermekben (salles de jeux) sakk, vagy e g y é b társasjátékokkal szórakozhatnak a tanulók. Éttermei (réfectoires), hálótermei (dortoirs), tornaterme (gymnase), fürdőszobái, műhelye (atelier de travaux manuels) m i n d tágasak, hygiénikusak. A n a g y o b b tanulóknak szánt különszobák (chambre d' élévé) levegősek, modern berendezésüek. Az épület egyik szárnyát hatalmas, szobrokká! ékesített folyósó (grandé galerie) köti ö s s z e a proviseur lakásával, hova e g y hatalmas és d í s z e s várótermen (salle des pasperdus) lehet jutni. E díszes terem egyik oldalán láthatjuk a tableau d' honneurt, a magaviseletükért, vagy előmenetelükért kitüntetett tanulók névsorával. Másik oldalán a szülői várakozó termet pillantjuk m e g (parloir), remekül megalkotott oszlopzataival és képeivel.. A főbejárattól (entrée princ i p a l ) nem messze van a kórház kétemeletes pavillonja (pavilion d' infirmerie). A park sétányokkal van díszítve s élvezhetővé téve. A park egyik bájos részében látjuk a kápolnát, hova a tanulók, szüleik kívánságára, istentiszteletre járhatnak. A park egyik részét a kisebb tanulók által mívelt virágos és veteményes kertecskék (jardins d' enfants) alkotják. A lycéek többségének berendezése természetesen nem ily fényes, de miután mindegyikben nagyszámú bentlakó tanuló van, miután a tanítás munkáján kivül az anyagfeldolgozás is az iskolában megy végbe, bízvást elmondhatjuk, hogy minden francia lycée e g y külön kis államnak tekinthető s hogy e kis államoknak adminisztrációja és szellemi vezetése nem tartozik az egyszerű feladatok közzé. Lássuk, vájjon kik a vezetői és vezetettjei eme kis államoknak, milyen a kormány formájuk, 1
Az is a tradícióhoz való erős ragaszkodás jele, hogy az utóbbi s több más párisi lycée tantermeit is gázzal világítják. A délutáni órákban benyitó lámpagyújtogató a tanítást is zavarja.
276
A FRAN'CfA KÖZÉPISKOLÁK SZERVEZETE
milyen
szellem
uralkodik b e n n ü k . A francia lycée népességét teszik:
a t a n í t ó és n e v e l ő személyzet
egyrészt,
a tanulóság
másrészt.
f r a n c i a lycéenek n e m c s a k u d v a r a i , t a n t e r m e i , i n t e r n á t u s a i
A
képeznek
a z i d e g e n előtt z á r t területet, h a n e m a szelleme is el van burkolva vezetőinek titokzatos, rideg, vagy legalább is tartózkodó magaviselete s a lycéekre n e h e z e d ő p a r a g r a f u s o k l a b i r i n t u s a i b a . N e m v o l nék igazságos, h a meg nem említeném,
hogy
minden
intézetben
a k a d t a k k a r t á r s a k , kik t ö b b - k e v e s e b b j ó i n d u l a t t a l és t á j é k o z o t t s á g g a l r e n d e l k e z é s e m r e állottak, d e
ugyancsak
az
igazság
kedvéért
a z t is m e g kell á l l a p í t a n o m , h o g y a l e g t ö b b l y c é e b e n a p r o v i s e u r ö k és
censeurök
ridegsége
megnehezítette
a
tapasztalatgyűjtés
munkáját. A közmondásos gallus vendégszeretet
hiányát
nemcsak
a c s a l ó d o t t i d e g e n e k , de a r é g i „ h o s p i t a l i t é f r a n 9 a i s e " - t
visszakí-
v á n ó f r a n c i a t a n á r o k is f á j d a l m a s a n
meg.1
állapítják
vezetőinek, a proviseurnek s censeurnek ridegségct funkciók
sokasága
megmagyarázza,
ha
a
Az
intézet
reájuk
megbocsáthatóvá
rótt nem
is teszi.
A J ö j j ü n k t i s z t á b a először a
proviseur
proviseur.
szerepével. 0
az
intézet
szellemi v e z e t ő j e é s a d m i n i s z t r a t í v d o l g o k b a n : i g a z g a t ó j a .
viseli az intézetet
a nagy k ö z ö n s é g
előtt
s
úgy
a
O
kép-
publikumnak,
felelős úgy az i n t e r n á t u s , mint az e x t e r költségvetés m e g á l l a p í t ó j a , s ő f e l e l ő s a z a n y a g i e r e d m é n y e k é r t . Ő a z i n t e r n á t u s életrendjének irányítója, ő állapítja m e g a tanulók étrendjét is a c o n s e i l d ' a d m i n i s t r a t i o n segítségével, illetve m e g h a l l g a t á s a után. Ö választja az internátusi felügyelöket s m i n d a z o n a l k a l m a z o t t a k a t , k i k n e m á l l a m i l a g n e v e z mint a minisztériumnak ő
n á t u s összes tényeiért. Ő a
t e t n e k ki. R ö v i d s z e m ü g y e t kell csak felsorolt t ö m e g é r e s r ö g t ö n
vetnünk
beláthatjuk,
hogy
a
funkciók
egy
imént
ember
ennyi
k ö t e l e z e t t s é g n e k m e g nem f e l e l h e t . V a l ó b a n a p r o v i s e u r n e m e g y é b mint adminisztrátora a
lycéenek.
A
szellemi
vezetésre
tán
v a n a k é p e s s é g e , az 1902. m á j . 31-iki d e k r é t u m arról is
meg
gondos-
kodik, hogy c s a k rendes tanárként m ű k ö d ö t t s aggregációt
megál-
lott t a n á r o k v i s e l h e s s é k a p r o v i s e u r - i t i s z t s é g e t , 2 a z o n b a n
számos
1
L. Louis Weill, a lycée Louis le Grand tanárának a cikkét a Revue universitaire 1913. III. sz.-ban (Les assistants étrangers). * L. A. Wissemans: Code de I' enseignement secondaíre (Paris Librairie Hachette) 180. old.
1910.
277 A FRAN'CfA KÖZÉPISKOLÁK
SZERVEZETE
adminisztratív teendői a szellemi vezetést merő illúzióvá változtatják. Enquéte sur /' enseignement secondaire n e m g y ő z i
Az 1 8 9 9 - i k évi
eléggé h a n g s ú l y o z n i a p r o v i s e u r ö k jellemzi őt J o u b e r t ,
1
tekintélyének
csökkenését.
Jól
m i d ő n azt állítja, h o g y „il a s i n e l o u r d e r e s -
p o n s a b i l i t é et u n e a u t o r i t é i n s u f f i s a n t e " C r o i s e t is azt fájlalja, h o g y a p r o v i s e u r n e k n i n c s e l é g s z a b a d s á g a . ,,C' est p a r c e quil t r o p " . D e a z elégtelen tekintély n e m v o l n a oly n a g y h o g y a s z e l l e m i vezetés n a g y f e l a d a t á n a k eleget
paperasse
b a j , m i n t az,
nem
tehet.
Még
m e s s z e v a g y u n k attól a z ideális p r o v i s e u r t ő l , kit F a b r e s z e r e t n e a f r a n c i a l y c é e élén l á t n i : 2
Szeretném — ú g y m o n d F a b r e — ha a proviseur első lenne az egyenlők között, vagy még inkább első lenne a legjobbak között. T e k i n t é l y e olyan l e g y e n m i n t o r s z á g o s t a n f e l ü g y e l ő n e k , h a nem is h a t á s k ö r , d e l e g a l á b b a t a n í t á s
nagyműveltségű
t e k i n t e t é b e n . Azt a k a r n á m , h o g y
irányítása
legyen
s
legyen
m e g a k é p e s s é g e megítélni a p r o f e s s z o r o k a t . S z e r e t n é m , h o g y m e g s z a b a d u l v a f ö l ö s l e g e s terheitől f i g y e l e m m e l k i s é r h e s s e a t a n í t á s t , a t a n á r o k a t , a t a n u l ó k a t . J e l l e m z ő , h o g y e v á g y n a k é p p e n egy f r a n cia e n q u é t e e n a d t a k kifejezést, d e m e g á l l a p í t h a t ó ,
hogy
ez
egy-
előre c s a k p i u m d e s i d e r i u m . A p r o v i s e u r s z a b a d a b b m o z g á s á t , k e z d e m é n y e z ő k é p e s s é g é t a p a r a g r a f u s o k t e l j e s e n g ú z s b a kötik elgondoljuk, hogy igazgató
s
ha
társa,
a censeur, tőle k a p j a a s z e r e p é r e v o n a t k o z ó ö s s z e s u t a s í t á s o k a t , r ö g t ö n hatjuk, h o g y h a t á s k ö r e i k k ö z ö t t e g y é b k ü l ö n b s é g n e m lehet, ami
egy
fennáll. lyettesíti
hadsereg
között
E m l í t s ü n k fel n é h á n y a t a c e n s e u r k ö t e l e s s é g e i b ő l :
Ő he-
a proviseurt az
és
altisztjének
mint
hatáskörei
proviseurnek tanulók
főtisztjének
belát-
e n n e k távollétében.
osztálynaplókat,
magaviseletére
és
Ő a d j a át
valamint
szorgalmára
a
naponkint a
professzoroknak
vonatkozó
jegyzeteit;
a ő
r e n d e l k e z i k a f e l ü g y e l ő t a n á r o k felett
(maitre d'études),
ő az őre
a k ö n y v t á r n a k , g y ű j t e m é n y e k n e k stb.
A kötelességeknek
e m e fel-
sorolt
hiányos
nek"
s
egyéb még
hogy
vázlatából valamint
a francia könnyen
is l á t h a t j u k ,
a
proviseur,
középiskolában,
bele
lehelne
a d m i n i s z t r á t o r a az i s k o l á n a k ; 1 2
mint
nyugodni,
h o g y „ s o k ez e g y e m b e r úgy egy
a
censeur jó
hogy
de a censeurtől
a
sem
lehet
hivatalnok.
Abba
proviseur
csak
— kinek
Enquéte sur 1' enseignement secondaire, Tome II. 49. L. i. m. II. K.
hivatalos
A
278
neve
FRAN'CfA
censeur d'étades
—
KÖZÉPISKOLÁK
SZERVEZETE
joggal várhatnók
a tanulmányok
gatónak
kellene l e n n i e ,
a proviseurnek,
fizikai
ő azonban
nem
értelemben
vett
más,
peda-
tanulmányi igaz-
g ó g i a i a l a p o n n y u g v ó vezetését, i r á n y í t á s á t . N e k i
mint
helyettesítője
felügyelője,
vagy
őre a t a n u l á s n a k é s f e g y e l e m n e k . M u n k á j á n a k talos a jellege s n i n c s m e g az ethikai alapja. A m i n t ő mondva:
jobban
így
hiva-
kap
ren-
d e l e t e t a p r o v i s e u r t ő l , úgy ad v i s z o n t r e n d e l e t e t a m a í t r e s d ' é t u d e s öknek
s a maítres
Enquéte-en
mint
repetiteuröknek.
égető
kérdést
Az 1 8 9 9 - i k
tárgyalták
i d e á l i s é r t e l e m b e n való t e l j e s ü l é s é t . 1
évi
középiskolai
a censeur
szerepének
A collége Rollinban
a
préfet
d'études
s e g é d k e z i k a c e n s e u r n e k a f e l ü g y e l e t b e n , a collége C h a p t a l
nagyon
büszke
d'études-jei
azon
autonómiájára,
vannak,
elnevezéseik tartalmat
azonban
dacára
sem
hogy
ezek
kell
neki
s nem
lehet
directeur
külön
functiójában
jelentőségteljes
mélyebb
pedagógiai
keresnünk.
A tanárok Ha sem a proviseur,
s e m a c e n s e u r n e m teljesítenek i d e á l i s
é r t e l e m b e n vett p e d a g ó g i a i s z e r e p e t nyára a francia
tanárok
helysete.
a francia iskolában,
ez b i z o -
helyzetével f ü g g ö s s z e . M e r t hiszen iskolai
h a n e m az egész tanítószemélyzet harmonikus nevelő munkájának lehet csak eredménye. Ily h a r m o n i k u s n e v e l ő m u n k á t a f r a n c i a k ö z é p i s k o l á b a n
p e d a g ó g i a i élet
hiába
keresünk.
nem egy-két e m b e r m u n k á j á n a k ,
A
francia
középiskolának
hivatalnok-igazgatói,
h i v a t a l n o k - f e l ü g y e l ő i (maítres d ' é t u d e s ) , ( m a í t r e s repetiteurs), talnok megbízott tanárai
tanárai
(professeurs
(chargés
titulaires)
de cours)
vannak.
ahova kötelessége odaparancsolja, kötelességél
idegennek
végzi
el,
azonfölül
s
hiva-
hivatalnok-rendes
Mindegyik
ott
áll
meg,
mindegyik a paragrafuskiszabta semmit.
A
bebocsáttatást
kérő
pl. a r e c t e u r d ' a c a d e m i e által kiállított e n g e d é l y e a l a p j á n
a proviseur a d j a meg
az e n g e d e l m e t az o s z t á l y o k l á t o g a t á s á r a ,
a
c e n s e u r jelöli ki a l á t o g a t h a t ó o s z t á l y o k a t . H a az idegen véletlenül c e n s e u r h ö z nyit b e
először
tanker,
engedélyével,
cséért
főigazgató) sem
jelölné
ki
rectori
(a
recteur
a censeur
d'académie,
a világ m i n d e n
a d d i g az osztályokat,
azaz: kin-
m í g a p r o v i s e u r az
e n g e d é l y t a r r a h i v a t a l o s a n m e g n e m a d t a . M e r t r e n d n e k kell l e n n i . A
tanárok
sok
szabadsággal
e l ő t t ü n k t ű n i k fel k i v á l t s á g n a k , kerező joguk. ' L. i. m. II. 343.
vannak
felruházva.
nekik mintegy
Ez
csak
a tradícióban
gyö-
279 A FRAN'CfA KÖZÉPISKOLÁK
Ssakrendszer;
SZERVEZETE
as osztály tanárság
értelmezése.
N a g y előnyük, hogy náluk a szakrendszert feltétlenül respekNáluk nem lehet például g ö r ö g filológusokat természetrajzi órák tartására kényszeríteni. Mint személyi előnyt említhetjük meg az osztály-tanár rendszert, mely ott nem abban áll, hogy egyes osztályokat éveken, esetleg az e g é s z iskolai időszakon végig vezetnek e g y - e g y tárgyból, hanem abban, hogy állandóan e g y - e g y osztály — pl. a quatriéme v. troisiémenek — tanárai a megfelelő tárgyakból. Ennek az állandóságnak általános pedagógiai s z e m pontból lehetnek hátrányai. Személyes gyarlóság és kényelemszeretet jó tápot nyerhetnek e rendszerben. A legalsóbb osztályokban tanító ily állandó osztálytanároknál csakugyan volt alkalmam m e g l e p ő tájékozatlanságot tapasztalni minden, az ő köreiken kívül eső dologban. Azonban a felsőbb osztályokban lehetetlen e rendszer jogosultságát el nem ismernünk. A troisiéme latin tanárja például, ha lelkiismeretesen fel akarja dolgozni Liviust, Cicero Catilinariáit és Pro Archiaját, Sallustiust, a latin s z í n m ű írókat, Vergilius Georgikonját, a latin lyrikusok anthologiáját és a latin szerzők müveiből merített morális célzatú szemelvényeket, 1 úgy nincs s z ü k s é g arra, hogy önmagát megismételje m é g azon esetben sem, ha hosszú évek során mindig csak a troisiémenek marad latin tanárja.
tálják.
A classe de premiere francia tanárja e g y emberéleten keresztül taníthatja a programmban osztálya számára előírt auktorokat, a XVI., XVII., XVIÍI., XIX. század, a nagy irodalmi századoknak kiválóságait — Montaigne, Corneille, Moliére, Racine, La Fontaine, Boileau, Pascal, Bossuet, La Bruyére, Fénélon, Montesquieu, Buffon, Voltaire, Diderot, Rousseau műveiből való szemelvényeket 2 s évről-évre új gyönyörűséget és változatosságot találhat tárgyában. Megtalálhatja pedig a változatosságot é s gyönyörűséget annál is inkább, mert a franciáknál nem poétikai elméleteket és irodalomtörténetet — írói életrajzokat — tanulnak négy éven át, hanem költői müveket, szónoklatokat, irói müveket elemeznek, s z ó v a l :
irodalmat tanulnak az egész iskolai életen végig. A classe de premiere g ö r ö g tanárának sem kell az egyoldalúság, unatkozás s unatkoztatás b ű n é b e esnie, ha átakarja 1
L. Plans d'études et programmes d'enseignement dans les lycées et colleges de gargons, 80 o. Paris. Librairie Hachette 1912, 2 L. i. m. 134—5 o,
A FRAN'CfA KÖZÉPISKOLÁK
280
SZERVEZETE
élni azt az ismeret és érzés világot, mely Xenophon Memorabiliajában, Platón műveiben, Demosthenes Philippikáiban, koszorúért való beszédjében, Homeros Iliasában és Odysseia-jában, Aischyles, Sophokles, Euripides, Aristophanes színmüveiben s a görög lyrikusok strófáiban 1 megnyilvánul. Az egyes osztályokban előírt tananyag mennyiségnek ez érintéséből is láthatjuk, hogy a francia középiskolákban az egy osztályban való tanárság rendszere azon természetes pedagógiai érzékből táplálkozik, hogy nem kell egy ember erejét a felvezető rendszerrel járó szétfőrgácsolódás veszélyének kitenni. A franciák az osztályazonosságnál sokkal vesze-
delmesebbnek tartják a tanulók évek so/án át való azonosságát. A természetes pedagógiai érzék diktáltatta több működő tanárnak ama kijelentését' a felvezető rendszerre vonatkozóan, hogy „on s'use devant les éléves". (A tanár lejárja magát a tanulók előtt.) És ebben is van némi igazság. Évek során át feltárulhatnak a tanulók előtt tanáraik emberi gyengeségei s ezek alááshatják tekintélyét, megszüntethetik varázsát. A francia tanár, ha hivatalosan végzi is el a maga dolgát, de nem lelketlenül végzi. Ha a tanulók, mint individuumok hidegen is hagyják őt, de a sujet-je, előadásának a tárgya sohasem hagyja őt hidegen. Ha nem is sokat törődik tanítványainak egyéni tulajdonságaival, de azzal nagyon is törődik, hogy Monsieur-k előtt szép előadásával brillírozzon. Igyekszik szellemes lenni. S ha e szellemesség forrásából éveken át naprólnapra kell ugyanazon tanítványok előtt meríteni, akkor csakugyan beállhat a maga-lejáratás veszedelme. Tegyük hozzá még azt, hogy a franciák osztály-állandósági rendszerének épp úgy vannak hátrányai, mint amily nagy pedagógiai előnyei vannak nálunk a felvezető rendszernek. De az elvből várható áldások nálunk is sokszor megtörhetnek vagy átokká válhatnak a felvezetők zsarnokságán, vagy lelkiismeretlenségén. E fontos kérdés bővebb kifejtése nem tartozik tárgyunk keretébe, de a francia példán okulva, annyit megállapíthatunk, hogy az osztályállandósággal járó esetleges egyoldalúság a tanulókra nézve nem oly káros, mint a felvezető rendszer nyomán járó esetleges felületesség. A francia iskolák eme rendszere alkalmat ad a tanárnak egy tárgykörben való nagyobb elmélyedésére. S ezt, mint a tanár helyzetének különös előnyét nagyon kell hangsúlyoznunk. A francia tanár idejét statisz-
tikai dolgok készítésével, jegyzőségekkel, 1
L i. m. 136 o.
könyvtárnoksággal nem
281 A FRAN'CfA KÖZÉPISKOLÁK
pazarolja el.
ha akar
Helyettesítést,
óráért — 2 5 0 frankot fizetnek neki
A francia
tanár
heti
SZERVEZETE
v á l l a l h a t s ezért — heti e g y
évenként.
A tanárok
idejének
óraszáma
kevesebb,
megbecsülése. mint a miénk
és
nagy gondot fordítanak arra, hogy lehetetlen beosztású órarendekkel idejét el ne rabolják. A C o l l é g e C h a p t a l e g y i k t a n á r a mesélte, h o g y heti 12 ó r á j a h á r o m n a p r a v a n b e o s z t v a , h o g y a hét n é g y n a p j á n ú j s á g í r ó i t e v é k e n y s é g é n e k é l h e s s e n . Ilyen k i v á l t s á g o t m i n d e n f r a n c i a t a n á r kérhet m a g á n a k , ki i r o d a l m i , t u d o m á n y o s , v a g y
pedagógiai-
Mi, akiknek módunk van benne, hogy néhanapján reggel 8—9-ig és 12—l-ig tartsuk meg napi két óránkat, némi irigységgel pillantunk az idejöket sokkal jobban felhasználó francia kartársak felé. A t a n u l ó k é r d e k e ellen v a l ó n a k t a r t j á k a elméleti m u n k á s s á g o t folytat.
t a n á r o k i d e j é n e k elfecsérlését s e g y o k o s m i n i s z t e r i r e n d e l e t ( 1 9 1 2 b ő l ) n y o m a t é k o s a n figyelmezteti a z intézetek vezetőit, hogy n e g a z dálkodjanak pazarul tanáraik
idejével.1
hogy a francia
csakis
professzorok
Nem
akarjuk
tanulmányi
azt állítani,
célokra
fordítják
s z a b a d i d e j ö k e t . K ü l ö n ó r á k a d á s á v a l is b i z t o s í t h a t j á k n y u g o d t m e g élhetésüket, a tanítás munkájához szükséges
független nyugalmat.
Az óraadás a francia tanár tekintélyén nem ejt csorbát.
Miután
a
b i z o n y í t v á n y a d á s n e m tartozik az iskola f e l a d a t a i , v a g y jogai k ö z é , a f r a n c i a t a n á r s a j á t intézete é s o s z t á l y a t a n í t v á n y á t is n y u g o d t a n taníthatja külön órákban.
A
magántanítás
szülőkkel k e d v e szerint egyezhetik m e g ;
árában
a professzor a
a különórákért való tan-
d í j a t neki m a g á n a k is fizethetik, d e fizethetik az i s k o l a p é n z t á r á b a . S z ó v a l az ó r a a d á s m i n t e g y á l l a m i a e g i s alatt szabadság
gyümölcsei
közé
számíthatjuk
történhetik.2
azt
A tan-
a kedvezményt
is,
h o g y a t a n á r o k r a n é z v e n e m áll f e n n a v i z s g a - k é n y s z e r . E g y a l s ó és felsőfokú képesítés
van
Rendes tanárok
az
csak
náluk, a utóbbi
licenciátus
képesítést
é s az a g r e g á c i ó .
megszerzett
tanárok
l e h e t n e k , d e a z u t ó b b i a k is, mint c h a r g é s d e c o u r s á l l a n d ó a n t a n í t 1 Plans d'études XXXI. o.: „Az intézetek vezetői nagyon takarékoskodjanak tanárjaik idejével. Sok szabadságra van a tanárnak szüksége nemcsak testi-lelki pihenés, nemcsak az órákra való készülés végett, hanem azért is, hogy tudományos munkát folytatliasson. Ennek üdvös hatása van a tanulókra, a tanárokra, sőt az egyetemi tanításnak is a tanárok élénk és nem lankadó tevékenysége adja meg a kivánt magas színvonalat. Meg kell tehát becsülni a tanárok idejét, lehetőleg meg kell könnyíteni szolgálatukat." 2 L. Notice de Lycée Montaigne 16. o.
A FRAN'CfA KÖZÉPISKOLÁK
282
SZERVEZETE
hatnak a középiskolákban. Ez a franciáknak ama gyakorlati felfogásából ered, hogy a sikeresen megállott vizsga m é g nem lehet mértéke a tanári qualitásoknak. Az egyéni ambiciót azonban növelik azáltal, h o g y az agregációt megállott tanárokat m a g a s a b b fizetési osztályokba sorozzák. E g y párisi agregációt megállt tanár fizetése 5 5 0 0 frankról 8 0 0 0 frankig emelkedhetik (ehhez m é g külön 1000 frank, mint agregációs pótlék járul a párisi, 5 0 0 frank a vidéki agregéknek), holott a nem agregáltaknak csak 3 7 0 0 franktól 5 7 0 0 frankig emelkedhetik a f i z e t é s ö k . 1
Tanári
értekezletek
hiánya,
A francia középiskolának tradícióiban gyökerező katonás szelleme lehetetlenné teszi a nálunk s z o k á s o s tanári értekezleteket. Az e g y e s szakok tanárai u g y a n ö s s z e szoktak jönni szakké rdések meg beszélésére, tankönyvekről váltandó eszmecserére, de voltaképpen minden tanárnak meg van a szabadsága szakkérdésekben a programmkiszabta határokon belül s minden tanár azt a tankönyvet használhatja, amelyiket akarja. De főleg nevelési szempontból tartom hátrányosnak az „assemblée d e s professeurs" hátrányát. Érdekes, h o g y miniszteri rendeletek évtizedek óta hangsúlyozzák a tanári értekezletek kívánatos voltát; de h i á b a ! ha ez nem a tanári lélek vágyából fakad, akkor katonás h a n g ú rendeletek nem teremthetik meg. Már egy 1881 okt. 15-i rendelet említi, h o g y elérkezett a pillanat, hogy „újra m e g kell kísérteni a tanári értekezletek divatja mult szokásait s többek között azt a reményét fejezi ki, hogy a siker biztosítva lesz, ha ezek az értekezletek tisztán pedagógiai kérdésekkel foglalkoznak („se renferment dans les attributions purement pédagogiques"). Miután pedig az „attributions purement p é d a g o g i q u e s " kizárjak az iskola belső élete folytán szőnyegre kerülő gyakorlati padegógiai kérdéseket, következőleg az értekezleteknek nem lehet létalapjuk. Azok a francia tanárok, kik pedagógiai elmélettel akarnak foglalkozni, nincsenek ráutalva arra, hogy miniszteri rendeletre jöjjenek ö s s z e tanácskozni. Inkább oda mennek, ahol szabadon, külső kényszer mellett dolgozhatnak. Az 1
Aki a francia tanárok fizetési kérdéseivel részletesebben akar foglalkozni, annak figyelmébe ajánlom Dr. Fináczy Ernő: „A francia középiskola múltja és jelene" c. alapos müvének 166 s köv. 11, s Wissemans i. m. 357 s köv. 1., a Traitement du personnel de l'enseigment secondaire c. fejezet s az azt követő táblázatokat.
283
A FRAN'CfA KÖZÉPISKOLÁK
SZERVEZETE
i m é n t e m l í t e t t m i n i s z t e r i r e n d e l e t a r r a is f i g y e l m e z t e t i a t a n á r o k a t , a belső fegyelmével egyáltalán nem kell foglalkozniok, mert ez az adminisztráció alkalmazottjainak kötelessége ( „ L e s f o n c t i o n n a í r e s d e l ' o r d r e a d m i n i s t r a t i f s o n t s e u l s r é s h o g y a n n a k az i n t é z e t n e k ,
melybe
tartoznak,
(de la d i s c i p l i n e i n t e r i u r e d e s é t a b l i s s e m e n t s )
p o n s a b l e s d e la g e s t i o n ínterieure értekezletének még
etc").
Ha tehát
elvi jelentősége sem volna
tében, i g a z á n d e u s e x m a c h i n a
volna
ezt
a professorok
az i n t é z e t b e l s ő éle-
a
rendeletet
betartani.
T ö b b s z ö r ö s „miniszteri biztatás" után 1890-ben újból n y o m a t é k o s a n elrendelik,
hogy a tanári
értekezleteket
—
most
h ó n a p o n k é n t m e g kell t a r t a n i , d e az e r e d m é n y
—
három
ismét nem
már
látszik
meg, a z 1899. évi k ö z é p i s k o l a i e n q u é t e - e n m é g m i n d é g m i n t e r ő s
tanulót egyáltalán nem ismerik azok, kik öt vezetni vannak hivatva.1 Az iskola b e l s ő élete s a t a n u l ó k i r á -
vád h a n g z i k el, h o g y a
nyítása s z e m p o n t j á b ó l feltétlenül ü d v ö s n e k t a r t j u k a t a n á r i é r t e k e z letet, d e n e m o s z t j u k
Croisetnek
az é r t e k e z l e t e k n e k p e d a g ó g i a i akar
biztosítani.2
azon
túlreális véleményét,
kérdésekben
A mi t a n á r i
való
értekezleteink
önzéseknek,
létrehozói k i s e b b
szítói
lehetnek
érdekcsoportoknak,
is f é r ,
l e h e t n e k lábra-*
pártokra
istápolóivá
mely
befolyást
lefolyásához
k r i t i k a ; e l f o g u l t v e z e t é s mellett k ö n n y e n f é s z k e i v é kapó egyéni
döntő
szakadásnak
lehetnek a más
becsületén átgázoló előretöréseknek s megölői a l e g n e m e s e b b m u n k a kedvnek — de ezen, bizonyára csak szórványosan előforduló jelens é g e k t ő l eltekintve, m é g i s n a g y f o n t o s s á g u n a k kell
t a r t a n u n k a mi
iskoláink e z e n a u t o n o m j o g á t , m e l y v o l t a k é p e n n e m erkölcsi k ö t e l e s s é g t a n í t v á n y a i n k k a l s z e m b e n . s z e m e t is h u n y u n k a f e l e t t , h o g y a f r a n c i a theoretikus — némi megvetéssel
Ha
is jog, h a n e m
sok tekintetben
tanár — ha
csak nem
ítéli m e g a p e d a g ó g i a i
követel-
m é n y e k e t , azt m i n d e n e s e t r e m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y a z „ a s s e m b l é e des p r o f e s s e u r s " elhanyagolása
nincsen
bensőségének. A minisztérium katonailag
előnyére
az
iskolai
élet
szeretné a kérdést szer-
vezni, a t a n á r s á g b a n h i á n y z i k a k é p e s s é g a r r a , h o g y ezt a k é r d é s t nevelő, — v a g y m o n d j u k : e m b e r i m ó d o n ítélje m e g . „ajánl" —
A miniszter
a tanárság p o n t o s a n végezi kötelességét s a tanulóság
m e g n e m értetten, m e g n e m i s m e r v e áll a z o k előtt, kik őt v e z e t n i v a n n a k h i v a t v a . Amit n á l u n k a r e n d k í v ü l i e s e t b e n b á r m i k o r ö s s z e 1
Enquéte sur l'enseignement secondaire 1899, Paris, I. 6. Szerinte ugyanis azért nincs értelme a tanári értekezleteknek, nincs remény arra, hogy közvetlen és reális eredményök legyen. 2
mert
A FRAN'CfA KÖZÉPISKOLÁK
284
SZERVEZETE
hívható tanári értekezlet megtehet, azt náluk a conseil de discipline, a fegyelmi bizottság végzi. Ennek a bizottságnak tagjai a proviseur, censeur, az intézet 5 tanára, e g y főfelügyelő (maitres repetiteurs). Ezek aztán a „paragrafusok" alapján Ítélnek fegyelmi esetekben.
A
repetiteurök.
A francia középiskolák, collégeek és lycéek internátussal lévén egybekötve s o h a s e m nélkülözhették a nagyszámú felügyelőket (repetiteurs). Miután itt első sorban felügyeletről volt szó, a repetiteuri állás nagyon könnyen elérhető volt bármely ifjú által; nem kellett hozzá más, csak a baccalaureátus megállapítása. H o s s z ú időn keresztül nem volt ez e g y é b , mint e g y átmeneti állás; az 1891. aug. 28.-i törvényben mondják ki, h o g y a miniszter állandósíthatja őket. Ezóta nem a recteur nevezte ki őket, hanem a miniszter s előléptetésüket, áthelyezésüket joguk volt a minisztertől kérni. Az első gradust a collégeekben kellett a repetiteuröknek megállaniok, o n n a n kerültek a llycéebe. Előnyben részesítették természetesen azokat, kik a licenciátust is megállották. Baj csak abból származott, h o g y a „francia s z a b a d e l v ű s é g " a „discipline liberate" a licenciátussal el n e m látott tanárokat is megbízta a felügyelet mellett tanítással s az a körülmény, hogy agregációt nem végzett egyének rendes tanárokká, sőt proviseurökké lettek s hogy csupán baccalaureátussal rendelkező egyének rendes tanári munkát végezhetnek, méltán bántotta a ,,professeurs titulaires agrégés" érzékenységét. Az, hogy a collége tanáraival fizetésben e g y e n j o g o sították őket, 1 az méltányos volt, annál is inkább, mert a repetiteuri szolgálat (heti 3 6 óra) mellett a licenciatust megszerezni nagy energiára vallott. Az 1912-i törvény teszi a repetiteurséget voltaképen carriéreré. Nemcsak a collége tanáraival való assimiláció, hanem a rendes tanárokkal h a s o n l ó nyugdíjaztatási viszonyaik is kívánatossá teszik, vagy legalább is tűrhetővé állásukat. Most is kétféle, első és másodosztályú repetiteurök vannak (licenciés, bacheliers). Rendesen egy évig collégeben szolgálnak (stage), o n n a n pályáznak lycéebe. Főkötelessége a repetiteurnek a lycéek é s coll é g e - e k n e k belső fegyelmét, rendjét fenntartani, irányítani a tanulók munkáját a tanulási idő (études) alatt, sétálni vinni a tanulókat. Mint professeur adjoint-ek, vezethetik az úgynevezett „conférences 1
Plans d' études II. (Hachette 1912. Paris.)
A FRANCIA KOZEP1SKÖLÁK
285
SZERVEZETE
c o m p l e m e n t a i r e s " - t . E z e n c o n f é r e n c e o k n a k célja a növelni e g y - e g y olyan melyben különböző
osztály
tehetségű,
illetve
külön
órákban
des
études),
tehetségű
tanulók
(niveau
színvonalát
gyenge
v a n n a k . E z t az állást c s a k e l s ő r e n d ű r e p e t í t e u r ö k (licenciés)
érhe-
tik el, v a g y akik a c e r t i f i c a t d' a p t i t u d e d e r e n s e i g n e m e n t s e c o n dairet m e g s z e r e z t é k , k i k n e k m á r l e g a l á b b két évi s z o l g á l a t u k
van
s 25.
még
évöket
betöltötték.
A repetiteuröket
irodai m u n k á r a ( c o m m i s a u x écritures), Az i r o d a i m u n k á v a l f o g l a l k o z ó k
1
felhasználhatják
könyvtárkezelésre.
előtt ( c o m m i s a u x é c r i t u r e s )
ú j c a r r i é r e nyíl m e g : a z iskolai g o n d n o k i
(économe)
állás.
r e p e t i t e u r e g y évig i r o d a i m u n k á v a l f o g l a l k o z o t t s ezalatt rezte az a l - g o n d n o k i
állásra
jogosító
bizonyítványt
Ha a
megsze-
(certificat
d'
aptitude a u x fonctions d e souséconome), akkor kinevezhető a l - g o n d n o k k á . Á m d e azon i r o d a i m u n k á r a b e r e n d e l t
egyének,
kik
35-ik
vissza-
életévök b e t ö l t é s e u t á n s e m szerezték m e g a b i z o n y í t v á n y t ,
tétetnek
a repetiteuri
rangba.
S ez
egyike
a
legszégyenletesebb
b ü n t e t é s e k n e k (la m u t a t i o n p o u r u n e m p l o i inferieur), a m i e k ü l ö n ö s p á l y á n érheti az
hogy milyen „circulus vitiosus" tette az 1 9 0 2 - i
büntetés
e m b e r t . S ez a
miniszteri
világosan
övezi a repetiteuri
rendelet
carriérer-ré a
mutatja,
állást.
Hiába
repetiteurséget,
m é g i s c s a k s t a g e - n a k ( á t m e n e t i á l l á s n a k ) tekintik. E p á l y á n , tövises k e z d e t e n k e r e s z t ü l
vágynak
a souséconome,
az
mint
économe
á l l á s r a ; a surveillant g é n é r a l ( f ő f e l ü g y e l ő ) á l l á s b a ; e t ö v i s e s
pálya
nyitja m e g a z útat a p r o f e s s e u r a d j o i n t , a c h a i g é s d e c o u r s , s ő t a professeur de
collége c s a l o g a t ó c í m e i felé
repetiteur m é g az a g r e g á c i ó tes, h o g y a lycéebe p á l y á z i k
professeur
pályának nevezi, de a v a l ó s á g átmeneti torságot,
s
megszerzéseig
ha
ambiciózus
titulaire-nek. hídnak
s ez az o k a a n n a k a s z o m o r ú
egy
is eljut, —
nem
törvény
mutatja a repeti-
ténynek,
hogy
kik a lycée, v a g y a c o l l é g e n ö v e n d é k e i v e l f o g l a l k o z n i vatva, n e v e l ő i e r é n y e k e t e g y á l t a l á n
természeA
találunk.
azoknál,
vannak
Ha
hi-
magasabb
grádusra vágyik a repetiteur, akkor mostani állásától mielőbb szab a d u l n i igyekszik, ha n e m t u d m a g a s a b b c a r r i é r e - t közönyösen, unottan, a
legjobb
végzi t e e n d ő i t . A t a n u l ó k
előtt
esetben: nincs
hivatalos
tekintélye
a
mint „ s z ü k s é g e s r o s s z a k " j á r n a k , kelnek, ő r k ö d n e k
elérni,
akkor
pontossággal repetiteurnek, az
intézetben
n a g y s z á m m a l . Az i n t e r n á t u s o k b a n m i n d e n „ q u a r t i e r " - n a k —
mely-
b e n 3 5 t a n u l ó van — v a n egy r e p e t i t e u r g é n é r a l j a ( á l l a n d ó s í t o t t r.) 1
L. Wissemans i. m. 183. o.
28ö
A FRANCIA KÖZÉPISKOLÁK
és egy repetiteur nak továbbá
SZERVEZEIÍÍ
d i v i s i o n a i r e - j e , ki m é g n i n c s á l l a n d ó s í t v a .
n a p p a l i és éjjeli
szolgálatra
beosztott
Van-
repetiteurök.
Mind megegyeznek abban, hogy a nevelésnek semmit sem használnak.
Sőt Croiset1
tanulók
egyenesen károsnak
— úgymond — nevetnek
tartja
azokon
ezek
a
szereplését. A
repetiteurökön,
r e p e t i t e u r s é g b e n m e g r e k e d t e k é s g ú n y o s a n m o n d j á k „C' est
kik q u ' il
n ' a p a s pu f a i r é a n t r e c h o s e . " M e g á l l a p í t h a t j u k a r e p e t i t e n r ö k r ő l , h o g y ők a l e g a l s ó b b r a n g ú k a t o n á k , v a g y francia középiskola katonás szellemű
mondjuk
közvitézek a
szervezetében.
„Assistants {Külföldi
étrangers." tanárjelöltek.)
Ú j a b b a n i d e g e n o r s z á g o k t a n á r j e l ö l t j e i is s z a p o r í t j á k a f r a n cia k ö z é p i s k o l á k n e v o l ő s z e m é l y z e t é t . Anglia, A u s z t r i a , és S p a n y o l o r s z á g évenként küld a francia v é g z e t t ifjakat, h o g y egy i s k o l a i m o d e r n nyelvek
tanárainak
Olaszország
lyceumokba
egyetemet
évet ott t ö l t v e az a n g o l s e g y é b
segédkezzenek,
esetleg,
beszélgetési
gyakorlatokat önállóan végezzenek. A francia
licenciátusok
m e n n e k a külföld középiskoláiba, hogy azok
viszonyaival
is elmegis-
merkedjenek s h o g y azokban a francia nyelv tanárainak rendelkez é s é r e álljanak. E c s e r é k c é l j a : m e g e r ő s í t é s e a n n a k a
kapocsnak,
m e l y a h u m a n i z m u s j e g y é b e n intézet és i n t é z e t között f e n n á l l . (L. M. Paedagogia
1913. okt. 5 1 9 . o.)
Tekintsünk
szét
n é g y féle t a n u l ó v a l kik
egész
napon
Tanulók.
Tandíj.
a tanulók
világában.
találkozunk.
A
tartózkodnak
(demipetisionnaires)
ó r á i g t a r t ó z k o d n a k az i n t é z e t b e n ;
javaslata.
francia
Első c s o p o r t b a
át az i n t é z e t b e n
a második csoportbeliek
Buisson
reggel
7-től e s t e 7
a harmadik csoportban
órákon
(classes)
kívül a t a n u l á s
maradnak.
osztályok
(externes surveillés),
rangsora
A pensio és arányában
(études)
vannak
való t a n í t á s
alatt vannak az iskolában s végül a negyedik csoportba
lában
azok,
(pensionnaires),
a b e j á r ó k ( e x t e r n e s libres), k i k c s a k az o s z t á l y o k b a n a f e l ü g y e l e t a l a t t álló b e j á r ó k
iskolában
tartoznak
tartoznak
kik a t a n í t á s i
i d e j e alatt is a z i s k o -
t a n í t á s díjai i g e n
magasak
e m e l k e d n e k . A Lycée
é s az
Lakanal-ban
p é l d á u l a teljes p e n s i o díja a c l a s s e e n f a n t i n e - t ó l k e z d v e a c l a s s e 1
Enquéte sur 1' enseignement secondaire I. 91.
A PRANCÍA KÖZÉPISKOLÁK
de
philosophie
osztályáig
SZERVEZETÉ
9 0 9 é s 1557
f r a n k között
váltakozik;
a b e j á r ó k tandíja p e d i g 9 0 f r a n k t ó l 4 0 5 f r a n k i g t e r j e d h e t . U g y a n é díjak
a Collége
Chaptalban
az
1000
és 1450,
illetőleg
100
és
alapítványok, ösztöndíjak, versenyvizsgák megkönnyíthetik a lycéekben, vagy collége-ekben való tanulást, de ezek mégsem fosztják meg a középiskolákat arisztokratikus színezetüktől. H a a f r a n c i a d i s c i p l i n e liberale szerint a 3 7 5 f r a n k között v á l t a k o z n a k . Igaz, h o g y
k i t ű n ő e n m e g á l l o t t t a n á r v i z s g á k n e m feltétlen é r t é k m é r ő i a t a n á r i q u a l i t á s o k n a k , mi v i s z o n t azt m o n d h a t j u k , h o g y a m e g n e m állott versenyvizsgák sem bizonyítják feltétlenül a n ö v e n d é k e k való a l k a l m a t l a n s á g á t .
demokratikus voltát,
tanulásra
Buisson felismerte ennek az állapotnak anti-
m á r b e is a d t a a k é p v i s e l ő h á z b a a l y c é e k b e n
v a l ó i n g y e n e s t a n í t á s i a v o n a t k o z ó j a v a s l a t á t , m e l y b e n kifejti, h o g y
nemzetileg káros az embereket egy köztársaságban már gyermekkorban két osztályra osztani a szerint, a m i n t k é p e s e k , v a g y n e m k é p e s e k a horribilis t a n d í j a k a t nincs eldöntve.
A francia
megfizetni.
tanügyi
lapok
helyezkedtek. A m ű k ö d ő tanárok jó része
A javaslat
sorsa
tartózkodó
álláspontra
„ p e d a g ó g i a i " (?)
még szem-
p o n t b ó l s z e r e t n é , h a i n k á b b a z o k előtt is e l z á r n á k a lycée k a p u i t , akik „ m á r " b e n n v a n n a k , — n e m h o g y m é g ú j a b b „ á r a m l a t o k a t " b o c s á s s a n a k be. A j a v a s l a t s o r s a a k ö z e l j ö v ő k é r d é s e .
Az
internátus.
V e s s ü n k egy p i l l a n t á s t a f r a n c i a i s k o l a c s a k n e m á l l a n d ó t a r t o z é k á r a , az
internátusra.
Abból a circulus
vitiosusból,
melyet a
r e p e t i t e u r i állás k ö r ü l m e g r a j z o l v a l á t t u n k , ö n k é n t következik, h o g y az
internátusi nevelés körül
is b a j o k v a n n a k . A p r o v i s e u r ö k e k é r -
déstől v a l ó i d e g e n k e d é s é b ő l , a k ö z é p i s k o l a i e n q u é t e k e n k i f e j e z é s r e jutó s ú j t ó
vádakból,
itt-ott a t a n u l ó k
nagyfokú szórakozottságából n á t u s a c s ő d felé k ö z e l e g
révedező
megsejthetjük,
erkölcsi
tekintetben.
n á t u s b a n nem azok a b a j o k állanak
fenn,
pillantásaiból
és
h o g y a f r a n c i a interA
amiket
francia a
mi
inter-
interná-
t u s a i n k b a n n a g y o n h e l y e s e n é s z r e v e t t é s kifejtett dr. P u h a l a S á n d o r s z á m á b a n 1. dr. P . S. „Az
(a T a n á r e g y e s ü l e t i K ö z l ö n y 1913. 2 0 . i n t e r n á t u s o k r ó l és
az i n t e r n á t u s o k n a k *
úgy a f r a n c i á k n á l is az i n t e r n á t u s o k
c.
cikkét).
Mint
nálunk,
létezési a l a p j a a m u l t t r a d í -
c i ó i b a n k e r e s e n d ő . D e n á l u n k n e m a k o r m á n y o k n a k , v. e g y h á z a k n a k a l k a l m a s v i l á g s z e m l é l e t e k b e f o g a d á s á r a a l a k í t j á k a régi s a l k o t nak ú j i n t e r n á t u s o k a t . A f r a n c i a i n t e r n á t u s o k b a n
mint régen, úgy
A FRA>ÍCÍA KÖZÉPISKOLÁK
288
SZERVÉZKTIÍ
m a is f ő d o l o g az, a m i t P u h a l a a p e r v e r z i t á s elleni e g y e d ü l i v é d e l e m n e k Iát, az „ á l l a n d ó , p i l l a n a t i g s e m l a n k a d ó é s el n e m m a r a d ó f e l ü g y e l e t / ' Ez a f e l ü g y e l e t
talán j o b b a n
megvan a francia inter-
n á t u s b a n , mint n á l u n k és — s a j á t s á g o s í — a perverzitás m é g s e m
A tanulókra folyton felügyelnek, séta alkalmával óraközben, nappal és éjjel. Ő r k ö d n e k m é g a z o n n a g y o b b t a n u l ó k r a is, a k i k k ü l ö n s z o b á b a n l a k n a k . Rájuk zárják az ajtót. A L y c é e L a k a n a l b a n egy darab fát dugnak az ajtó külső részében lévő reteszbe; ha a fácska el van törve, akkor reggel számon kérik a tanulótól, hogy miért hagyta el a szobát? I l y e n k o r a t a n u l ó r o s z u l kisebb mértékű.
léttel s z o k t a
m a g á t igazolni.
c o n c i e r g e (a k a p u s ) . mily s z e r e p e t a z „eltörött
Aki
De
tudja,
játszik a francia fácskák"
mily
ki
bizonyítsa
a rosszullétet? A
hogy a „pour-boire" közéletben,
sötét
eseteket
az
(borravaló)
elképzelheti,
rejtegetnek.
hogy
A collége
R o l l i n b a n n i n c s e n e k k ö z ö s h á l ó t e r m e k , ott a l e g k i s e b b t a n u l ó k is külön szobában (chambre csengetnek
a
d'éléve) laknak.
v a n , c s a k az b a j ,
Itt a z a s z o k á s ,
rosszullét esetén.
conciergenek
hogy a szünet
nélkül
való
felügyelet n y o m á n
b ű n ö k s a r j a d h a t n a k s m e g s z ű n i k a t a n u l ó ö n á l l ó s á g a . Az
1899-ik
évi k ö z é p i s k o l a i e n q é t e n L u c i e n L é v y az, aki a l e g n a g y o b b vedéllyel s m é g i s t á r g y i l a g o s s á g g a l Az i n t e r n á t u s o k r e f o r m j á t s o k a n
Faure
helyesen
vette
észre,2
ostrorozza
óhajtják hogy
az
szen-
internátusokat.1
Franciaországban.
itt n e m
hogy
S z ó v a l : felügyelet
tisztán
Abel
pedagógiai,
„Ici, c' est plus qu'une réforme pédagogique, c'est une rejorme des moeurs nationales.íl
hanem Igen,
„nemzeti"
a nemzeti
helytelen,
létkérdésről
erkölcsök
hogy
Abel
óhajtaná a tanulókat keket a családokban, nem
érzik
szeretik
a
át
a
van
szó.
reformjáról
Faure,
német
elhelyezni.
van
systema
Hiában
ha m a g u k e z e k a
statisztika
De é p p e n azért
szerint
családokban
h e l y e z n ő k el a
gyerme-
a családok nem ismerik és
családi élet kultuszát.
gyermekeket,
szó.
A francia s
a
családok
tapasztalat
nem
tanulsága
1 Enquéte sur l'enseignement secondaire II. 572. L. a francia internátus rendszert átkosnak (détéstable) tartja ; olyanok szerinte a francia internátusok mint a kaszárnyák, melyekben a tanulók nagyon távol állanak a vezetőktől' A tanulók szabadságáról, önállóságáról szó sem lehet. Ellenkezik a demokrácia, az alkotmányosság szellemével az ifjúságot úgy nevelni, hogy állandóan járszalagon vezetjük (ténant constammenl en lisiére). 9 L. A. Faure : L'individualisme et la réforme de l' enseignement" c könyvét, Paris 1911.
A FRANCIA KOZEP1SKÖLÁK SZERVEZETE
289
szerint magliknak sem óhajtanak gyermeket, - hogy lehetnének hát jótékony hatással mások gyermekeire. M é g „ h e l y b e n l a k ó " , j ó m ó d ú s z ü l ő k is n e m
egyszer
internátusba
adják
gyermekeiket.
Hogy l e h e t n e tőlük azt v á r n i , h o g y m á s o k g y e r m e k e i v e l ö n z e t l e n ü l f o g l a l k o z z a n a k ? Ott, hol a g y e r m e k á t o k n a k t e k i n t e t i k ,
gyermek
—
ha
nagy
néha
meg
is
jelenik
a
ott, hol
láthatáron,
a
mint
nem lesz altruisztikiis érzelmek forrásává, ott hiában helyeznék el a tanulókat családokban. Pensiókban u g y a n
fölösleges luxus — elhelyezhetnék
őket,
de
emberek
birtokában
gyáznak,
hogy „drága"
ezek
vannak.
csaknem
kivétel
nélkül
Ezek a t u l a j d o n o s o k
kufárlelkü
csak
p é n z é r t „ o l c s ó " ételt a d j a n a k
arra vi-
áldozataik-
nak s h a m á r két r o s s z k ö z ö t t kell v á l a s z t a n i , m i n d e n e s e t r e ér az i n t e r n á t u s
egészséges
táplálékával
és
a napról-napra
többet való
A francia internátus ügye tehát csakugyan nem pedagógiai kérdés. A francia kormány nagy és sikeres küzdelmet folytatott a francia haderő erősítéséért, a hároméves katonai szolgálatot törvénnyé emelte. De ez a siker illuzórius marad, ha továbbra is uralkodik a gyermektelenség, a családi élet melegségének meg nem érzése. Míg ez a j e l e n s é g m e g n e m s z ű n i k m u n k á l k o d á s kényszerével.
(ezt p e d i g
törvényjavaslatokkal
megszűntetni),
és
a d d i g az i n t e r n á t u s
szavaztatással
bajosan
m é g a mai r i d e g
lehet
szellemében
sem lesz n é l k ü l ö z h e t ő .
A francia A
következőkben
középiskola
ismerkedjünk
meg
tanulmányi a
rendje.
francia középiskola
szervezetével, melynek k r i t i k á j á t v é g l e g m e g á l l a p í t a n i m a m é g korai volna, d e a m e l y — m i n t a f r a n c i a szellem s a j á t o s a l k o t á s a ,
külö-
n ö s e n f i g y e l e m r e méltó. A n n á l is i n k á b b , m e r t a t ö b b i r á n y ú k ö z é p iskola g o n d o l a t a n á l u n k is kisért.
Keresztény Magvető 1915.
19
290
A FRAN'CfA KÖZÉPISKOLÁK SZERVEZETE
Előkészítő osztályok. (Division préparatoire.) T a n t á r g y a k
Első év
.
9
... ... ... ...
9
F r a n c i a . . . . . . . . . . . . . . . .... . . . Polgári e r k ö l c s t a n " írás... .
. . . . . . . . . .... . . . . . .
Kis t ö r t é n e t i
olvasmányok
Földrajz
... ... ...
Számolás
... ...
... . . . . . . ...
Természetrajz.... ...
... . ... ...
Rajz Ének
... ... ...
Élőnyelvek
7 7 1
...
2 /2
272
1
1
1V 2
172
3
3
1
1
1
1
1
.
... ... . . . ... ... ... Összesen
Második év
1 2
—
2 0 óra
20 óra
* A polg. erkölcstan tanítása részben a francia, részben a történet és földrajztanítás keretein belül történik.
Elemi
osztályok.
(Division élémentaire.) 8-ik osztály
T a n t á r g y a k
7-ik osztály
Francia... ... __ ........ P o l g á r i e r k ö l c s t a n ** ___ . . . .. . . .
7
7
7
7
Élőnyelvek
2
2
írás.
_.
Történet és földrajz . . . ... ... . . . Számolás
... . . . ...
Természetrajz ... . Rajz Ének
...
... ...
... ... ...
_„
_.
Ö s s z e s e n . . . ___
1
1
3 4
3
1
1
1
1
1
1
4
2 0 óra | 20 óra
** A polgári erkölcstan tanítása részben a francia, részben a történet és földrajztanítás keretein belül történik.
291
A FRANCIA KOZEP1SKÖLÁK SZERVEZETE
Első ciklus.
A
III.
IV.
V.
VI.
Tantárgyak
B
B
A
B
B
1
1
Erkölcstan Francia Latin Görög Élőnyelvek Földrajz-történet . . . . . . Mathematika Mathematika és r. gonietria . Mathematika, könyvvitel és rajzoló geometria Természetrajz . Fizika-kémia Könyvvitel Rajz írás
4 6 3f 5 3 3
3 6 3 f* 5 3 2
23
Heti órák száma .
22
23
22
23+3 f
2 4 + 3 fi 25
23
* Fakultatív tantárgy.
Második ciklus. Tantárgyak Francia . . . . Latin Kiegészítő latin gyak Görög . . . . Görög-latin . . Filozófia . . . Újkori történet . Ókori történet . Előnyelvek . . Földrajz . . . Történet és földrajz . . . Mathematika . Természetrajz . Fizika-kémia gyak Fizika-kémia . Kozmografia Rajz Geológia . . . Egészségtan . . Heti órák száma
11.
Filozófia
I.
A; B C D 1
A
B
c D
4 4 4 4 4 4 4—
4 3
4 3
4 4 3—
—
—
—
—
—
—
-
—
—
—
—
—
2 2 2 2_ — 7 2 7 1 1 1
2 2 2 1 —
—
—
2— —
—
—
—
— —
—
5— —
—
—
—
2 2 4 6 — —
—
—
—
—
24 24
•
— —
—
— .
— —
2 2 2 1 —
2+2 f
—
2 3 2 3 5
2f
2 5
—
5—
2 2 7 1 —
—
—
— —
—
—
2f —
a 28 23+4 f
87, 2f
B 3
3 —
- -
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
2 2 —
— •
2 7 1 1 —
5 5 —
2 2 3 3 —
2f
—
87a
A
—
—
—
B
—
—
2+2 f
A
Mathematika
—
4 4
4f • — —
—
—
—
- —
—
—
—
2f
3 —
—
3 V, 2f 2
3" 2 2f 2
—
—
5 72f
5 i/ 2f
3
—
2
—
37 2 8 2
37, 8 2
2 5
2 5 —
—
2f
2+2 f
—
—
—
—
—
—
—
-
—
—
—
—
—
—
l 21+6 f 26 28 1972+10f 22'/,+6í 27 / 2 +2 f 28 7 2+2J
A FRAN'CfA KÖZÉPISKOLÁK SZERVEZETE
292
E m l í t s ü k m e g n é h á n y s z ó v a l , mily e l ő n y ö k e t f ű z ö t t e h h e z a z organizációhoz
1912-ben,
akkori közoktatásügyi 1
miniszter.
mindkét ciklus egy
A t a n t e r v n a g y e l ő n y é n e k tartja, h o g y
kerek egészet
k é p e z és ad ú t r a v a l ó u l
távozni akaró
Georges Leygues,
e n n e k életbeléptetője,
az e l s ő c i k l u s v é g é n
esetleg
tanulónak.
2. Hogy minél több tanuló hagyja el az iskolát az első ciklus végén, azt nagyon kívánatosnak tartja; e g y r é s z t , mert e z e k e t a t a n u l ó k a t az élet k é n y s z e r í t ő m a t l a n s á g u k is
k ö r ü l m é n y e i is, t a n u l á s r a
elszólíthatja az iskolától;
másrészt,
való mert
alkala
meg-
maradt tanulók munkáját annál magasabb színvonalra lehet emelni. 3. E d d i g — ú g y m o n d — az u n i f o r m i z m u s j e l l e m e z t e a f r a n cia k ö z é p i s k o l á t . Ezt az u n i f o r m i z m u s t m e g kell s z ü n t e t n i s
tási
válasz-
jogot kell a d n i a t a n u l ó n a k . 4. E
tanterv
megsemmisíti
azt a
kiáltó
ellentétet,
k l a s s z i k u s é s m o d e r n t a n u l á s között f e n n á l l o t t . középiskolai tanterv mely i r á n y á t
a
egységét
tanulásnak
Az
a tanuló,
mind
hogy
egyenlő
mértékben
tást ( i n s t r u c t i o n la p l u s utile)
bár-
ugyanannyi
i d ő t v e s z i g é n y b e s m i n d a b a c c a l a u r e a t u s h o z vezet s h o g y den tanulónak
a
újraszervezett
a b b a n látja a m i n i s z t e r , választja
mely
megadja a leghasznosabb
jövendő életpályájára nézve (nen
mintanívue
d e sa c a r r i é r e f u t u r e " ) . 6. E l t e k i n t v e a k ü l ö n b ö z ő t a n u l á s i á g a k t ó l ,
loma mindenkinek ugyanazon jogokat biztosítja. cence és lettres"
az érettségi dipH a p é l d á u l a „li-
v i z s g á l a t r a jelentkezik a z o l y a n ifjú, ki g ö r ö g ö t
n e m tanúit a k ö z é p i s k o l á b a n , n e m v o n j á k m e g tőle a v i z s g á z h a t á s jogát.1 7. Az e l s ő c i k l u s a m i n i s z t e r s z a v a i s z e r i n t e g y e n e s e n
prak-
t i k u s i r á n y ú s a r r a van h i v a t v a , hogy jól elkészített t a n u l ó k a t s z o l -
ipar, kereskedelem, földművelés és gyarmatügy s z á m á r a . c i k l u s e l l e n b e n a m a g a s a b b tudományokhoz ú t a k a t készíti elő, a főiskolába v e z e t s magasabb hivata-
g á l t a s s o n az 8 vezető
lokra
A második
képesít.
Az 1912. évi tanterv Mint m i n d e n e m b e r i a l k o t á s , ú g y gában gyarlóságokat s támaszt maga
ez a
tanterv
kritikája. is
rejt m a -
ellen e l l e n s é g e k e t . M á r
ma-
1 Plans d'études IX. Ha valamely math, természettud.-ból érettségizett ifjú (bachelier de l'ordre scientifique) irodalmi tanulmányokból vizsgára jelentkezik az egyetemen, bizonyára azéit teszi ezt, mert magánúton tanulta a görögöt.
A FRANCIA KOZEP1SKÖLÁK
SZERVEZETE
293
gában véve az a körülmény is okozhat nehézségeket, hogy a kezdő diáknak a classe de sixiémeben oly szabadságot adnak a választásra, mellyel még tán nem tud élni De ez nem elháríthatlan nehézség. Ha nem tud választani a tanuló, választhatnak a szülei s ha rosszul választottak, meg van rá a mód, hogy a tanulók megnyilatkozó hajlamai szerint egyik ciklusból a másikba átlépjenek. A klasszikus tárgyak tanárait talán itt-ott elkedvetleníti, hogy sokkal kevesebb tanuló tanulja a latint, s főleg a görögöt, de ez még nem jelenti a klasszicizmus krízisét. Nem a tanulók mennyisége, de minősége a lényeges. Az új tanterv mitsem ártott a klasszicizmus színvonalának. S ha ez a színvonal tán mégis alacsonyabb a régi-
nél, ennek oka nem az új tantervben keresendő. A crise du
fran-
gais vészkiáltása sem mondható a görög-latin nyelvi és irodalmi oktatás sülyedéséből kifolyónak. Egyes tanárok panaszkodhatnak. Egyes szülök is kifogásolhatják, hogy például ma a matematika állít a gyermek elé túlzott követeléseket, mint régente a latin vagy görög. Az új tanterv annyira az egyetemesen uralkodó korszellem különböző kívánságait visszatükröztető, hogy szinte csodálatos lenne, ha egyes tanárok vagy egyes szülők között nem akadnának ellenségei. Ez azonban mit sem von le a nagy koncepció értékéből. Egyesek mondhatnak bármit, de az bizonyos, hogy az élet ma különböző képességű egyéneket követel. Egyesek küzdhetnek, s kell is, hogy küzdjenek azon ideális javakért, melyek a latin és görög irodalmakban, a história lapjain erőteljesen sugároznak felénk, de az élet, a múlton kiépült s a jövő felé néző élet nem hagyhatja figyelmen kívül a természet klasszikus könyvét sem. A modern élet nem tűrheti meg, hogy minden egyénnel grammatikai alapon élessük át a multat. Ezen a „grammatikai alapon" jó francia szónokokat is lehet képezni, ámde azt a logikai alapot, melyre támaszkodva a Bleriot-k átrepülik a tengert, a matematika adja meg, A klasszikus tudományokat elhanyagolni hálátlanság volna; a görög-latin elhagyása merénylet volna a históriai tudomány, az esztetika, a logika ellen; azonban a latin-görög nyelveknek minden tanulóra való rákényszerítése barbárság, mert el kell ismernünk, hogy minden embernek nem lehet meg a lelki diszpozíciója ahhoz, hogy a görög és latin nyelv segélyével jusson el esztetikai, történettudományi vagy logikai értékelésekhez. Azt is megengedjük, hogy mint nyelvek önmagukban való nagy értékeket jelentenek, de mint ilyen abszolút értékű dolgok annál kevésbé birnak
A FRAN'CfA KÖZÉPISKOLÁK
294
SZERVEZETE
értékkel a z o k r a n é z v e , kik c s a k k é n y s z e r ű s é g b ő l t a n u l j á k . T a n u l j á k , igenis,
és
értékek
iránt
pedig
minél
lelki
gondolkodását
az
intenzivebben
vágyakozásuk ipari
van,
azok,
kiknek
ámde
akiknek
ideális
reálisabb
és k e r e s k e d e l m i élet j e l e n s é g e i a m o d e r n
t e c h n i k a c s o d á i kötik le, a z o k a t
ne
k é n y s z e r í t s ü k bele
nézve ellenszenves világnézetbe,
Az
életnek
nemcsak
az
a régi d o l g o k r a j o n g ó lelkű
nemcsak
egy rájuk álmodókra,
visszavarázslóira van
cselekvökre is. E z e k jó e s z k ö z ö k e t f o g n a k p á l y á j u k o n a modern nyelvekben, e z e k miért n e
sége, hanem cselekvő hatnák
inkább
a
latin
és
görög
helyett
a
németet,
szüktalálni tanul-
spanyolt,
a n g o l t , s a g y a r m a t i életre v á g y a k o z ó k az a r a b o t ? A mi o r s z á g u n k p é l d á j a azt m u t a t j a ,
hogy
bár
a magyar
középiskola
nagyon
is
változatosság nélküli terv s z e r i n t tanít, m é g i s sok a proletár és nagy a nemzeti széthúzás; h a a f r a n c i a t a n t e r v n e k az a c é l j a , h o g y minél különbözőbb képességű és foglalkozású egyéneket n e v e l j e n , b i z o n y á r a n á l u n k j o b b a n f o g j a b i z t o s í t a n i a nemzeti szolidaritást. N e m a z egynemű e s z m é n y e k u n i f o r m i s z t i k u s b e p l á n tálásával, h a n e m
a különböző
lesztésével l e h e t a nemzeti Ha koncepciójában mert a
main
képességek
szolidaritás
egyenlően intenzív fej-
nagy eszméjét szolgálni.
k l a s s z i k u s n a k is m o n d h a t ó e t a n t e r v
—
korszellem követelményein és a tanulók individuális hajla-
épült fel — ez nem j e l e n t i t e r m é s z e t e s e n azt,
„műhelyben" mindent
r e n d b e n találunk.
hogy
A tanárképzés
bent a hiányos-
s á g a s az e m b e r i g y a r l ó s á g o k f o l y t á n sok h i b á t i g y e k e z n e k a r e n d szernek tulajdonítani. A legszellemesebb és legtartalmasabb
inten-
c i ó k is m e g t ö r h e t n e k e g y - e g y lelketlen m e s t e r k e z e n y o m á n . Á m d e , ha tárgyilagosak akarunk lenni, a szórványosan előforduló egyéni hibákért nem szabad a rendszert felelőssé tennünk.1 1
E tanulmány kiegészítő része „A francia középiskolák cimen a Magyar Paedagogia 1915. évi 6—7. sz.-ban jelent meg.
szelleme"
Háborús gondolatok korunkról és vallásunkról." Irta: Dr. Borbély Ferenc. M e g kell é r n ü n k példa
a
mindig
egy olyan
világtörténetben.
évfordulót,
Európa
és
amilyenre
a mi
n e m volt
nemzetünk
még
a z o k n a k a v i l á g p u s z t í t ó e s e m é n y e k n e k t e r h e alatt g ö r n y e -
dez, m e l y e k n e k t a l á n a z a h i v a t á s a , föld
vele
színéről
s
új,
erősebb,
h o g y n é p e k e t t ö r ö l j e n e k el a
életrevalóbb
népeknek
a d j á k át
a
v e z é r s z e r e p e t és u r a l m a t , vagy talán a z a célja, h o g y a k ü z d e l m e k hatalmas
tüzében
megtisztuljon,
megerősödjék,
megacélosodjék
egyik-másik nemzet és életrevalósága még s z e m b e t ű n ő b b é Már-már volt,
azt
hittük,
h o g y balkáni
a vége felé
közeledünk,
hiszen
tűzfészkéből előszáguldott a háború vihara
igazságunk érzetében szerencsésen megindultunk De
a gondviselés
újabb gránáteső kell k é r n ü n k ,
váljék.
elég régen
újabb
indult
próbára
tett.
határaink
ellen
A
Balkán
szomszédjából
s a végzettől
hogy a magasba emelkedve,
és
a b e f e j e z é s felé.
a felhőt
szárnyakat
visszatérítsük
s a gránátesőt pusztító zápor módjára4 visszazúdítsuk álnok
bará-
taink, a l á v a l ó e l l e n s é g e i n k fejére. Megvallom,
félve
tartom
a
kezemben
ezt
a
papirost
és
a g g ó d v a b o c s á t o m ú t j á r a a rajta levő g o n d o l a t o k a t . B á n t ó ellentétet látok a s o k szó
é s tetteket,
nagy
tetteket v á r ó
közt. N a p j a i n k b a n k ö z e m b e r e k ó r i á s o k k á n ő n e k gondolatot, köt, séget, kat.
saját
magukat
f e l e s é g e t és g y e r m e k e t ,
és
életüket,
szülőt
és
mindazt,
és rokont,
szülő korunk
s feledve minden ami a világhoz
j ó b a r á t o t é s ellen-
b e l e v á g n a k a h a r c f ö r g e t e g é b e é s ö r ö k r e ott feledik m a g u Hol van
énekelni
és
a szó,
mely a diadalmámort
hol v a n a g o n d o l a t ,
méltóan
m e l y a sír s z é l é n
életerős e m b e r e k h a l á l t u s á j á t v i s s z a t u d n á t ü k r ö z t e t n i .
meg
tudná
v e r g ő d ő ifjú, Mindakettő
* Felolvasás a székelykereszturi Dávid Ferenc-fiókegylet Alsóboldogfalván tartott gyűlésén 1915. jun. 3-án,
