A choanoflagelláták szervezete *

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A choanoflagelláták szervezete * A z eg y sejtű lé n y ek , a Protozoák e g y ik le g é rd e k e s e b b c so p o rtja az úg y n e v e z e tt Choanojlagellatáké (C rasp ed o m o n a d in a e , C y lic o m a stig o d a e ), vagy g a llé ro s m o n a d in á k é . É rd ek esség eik am a szo ro s v isz o n y o n alapszik, m ely kö ztö k és a szivacsok k ö z ö tt v an és a m e ly n é m e ly b ú v árt, íg y J a m e s C l a r k e - e t , a r r a in d íto tt, h o g y a sziv acso k at eg y e n e se n g alléro s m o n á d o k és a m é b á k k o ló n iá in a k te k in ts e . A c h o an o flag ellaták e d d ig i ism e re t e i n k s z e rin t 10 n e m b ő l álló k is c so p o rt já n a k fő jelle m ző szerve az ú g y n ev ez ett collare, craspedon v agy ga llér, egy, a te st m e lls ő rész én e m e lk e d ő k ito lh a tó és v isszah ú z h ató finom p ro to p la z m a -h á r ty á b ó l álló tö lc sér, a m e ly b ő l g y e n g é b b n a g y ítá s a la tt csa k a k é t szélének átm e tsz e te lá th a tó , k é t h eg y e felé elv ék o n y o d ó , finom m e re v se rte k é p é b e n . A c ra s p e d o m o n a d in á k szervezeti v iszo n y ai ig e n e g y ö n te tű e k : az egyes n e m e k csa k n a g y o n a lá re n d e lt é rté k ű m e g k ü lö n b ö z te tő je le k b e n , a m ily en pl. a k o c sá n y o k te k to n ik á ja , a tá rsa s vagy m a g á n o s é le t stb . té rn e k el egy m ástó l, úg y, h o g y eg y e tle n tip ik u s k ép v iselő j ü k le írá s á ra sz o rítk o zh atu n k . E g y e d ü l a P halan steríu m (4. á b ra ) té r el a tip i k u s c h o a n o fla g e llá tá k tó l; a z o n b a n ez az a la k o ly so k te k in te tb e n eg y ezik a Spongom onadinátiksl, h o g y a ch o a n o -

flag elláták kö zé való b e o sztá sa n em lá t szik egészen jo g o su ltn ak . A z egész r e n d szerv ezetének m e g é rté s é re szolgáljon a M onosiga ( i . ábra), leirása. A tö b b i n e m m in d e rre az alapa la k ra v ezeth ető v is s z a : íg y a Codosiga (2 á b ra ) csak a b b a n k ü lö n b ö z ik lén y eg e sen a M o no sig átó l, h o g y a k o csá n y a sza b a d v ég én g y a k ra n tö b b , n é m e ly k o r szá m o s egy én ül, a Codonocladium (3. áb ra) p e d ig elágazó k o c sán y ú Codosiga, a P rolospongia (6. á b ra ) o ly a n kocsán yta la n tá rsa s M onosiga, m ely n ek eg y é n e i n y á lk á s alap állo m án y b ő l álló coenobiumokban v a n n a k b eág yazva. A Desmarella { = H irm idiu m , 8. á b ra ) egym ás m e llé so ra k o z o tt sz ab a d o n úszó M onosigae g y é n e k b ő l áll, a Salpingoeca (7. áb ra) p e d ig o ly a n M onosiga, m ely k is to k o t választ ki. L e g ú ja b b k e le tű a D iplo siga (5. ábra) nem , m e ly n ek fő je llem ző je az, hogy k e ttő s g a llé rja van ; u g y a n csa k ú ja b b a n fe d e zté k fel az A sterosiga-n em et is, m ely n e m e g y éb , m in t egy k ö z p o n t k örül su g ara san álló Codosiga-k o ló n ia.* T é rjü n k m o st á t a M onosiga szerve zeté n e k leírására. N ö v é n y e k b e n d ú s ré ti á rko kb an,vag y tő zeg es m o c sa ra k m o szatjain, különösen ősszel, g y a k ra n ta lá lh a tó k ig en apró, színtelen , k ö rü lb e lü l csak 0 '0 0 8 mm. hosszúságú, to já s d a d sejtek , m ely ekn ek

* L. erre Z a c h a r i a s O. II. For* E lő adta a szerző az 1893. év januárius schungsbericht aus d. biolog. Station zu 12. és februárius 9-iki állattani szakértekez P lön. 1893. leten.


A CH OA N O FLAGELLÁTÁK SZERVEZETE.

el ej ébó'l a j ellemző gallér áll ki,testök ellen kező, hátulsó része pedig kis kocsányba folytatódik, mely kerek korongocskával van alámerült szilárd tárgyakra, legin kább moszatfonalakra rögzítve. E za csoport típusa, a Monosiga ovata (1. ábra).

123

A test közvetetlenül folytatódik az egészen víztiszta kocsányba, a nélkül, hogy valamely válaszfal volna a test és a kocsány közt. A kocsány tehát a test protoplazmájából képződő nyúlvány, a mely, minél messzebbre nyúlik a testtől, annál inkább megmerevedik.

■> 1. ábra. M onosiga ovata. S. IC. A csoport típusa. A test egyik oldalán látszik a kissé m egnyúlt nyelő-üröcske, vele szemben a lüktető hólyagocska. A test alsó részében van egy emésztő-üröcske, mely megemésztett baktérium okat tartalm az. 650. sz. nagy. Term észetből. 2. ábra. Codosiga botrytis Stein. Protoplazm atikus hüvelyben ülő aránylag rövid kocsányú egyén. J ó l látható a gallérból lefejlő plazm ahártya, m ely a nyeldeklő üröcskéhez vezet. A m ag nucleolusa számos chromatin-testecskével. 650. sz. nagy. Term észetből. 3. ábra. Codonocladium um bellatum (Tatéin) Stein. O t egyénből álló kolonia. 650. sz. nagy. Term észetből. 4. ábra. P h ala nsterium d ig ita h im Stein. Számos egyénből álló kolónia. A z egyes m onádok ujjalakú nyálkás töm lőkben ülnek. N éhány egyén harántirányú oszlásban. S t e i n nyomán.


F R A N C É R E Z SŐ

Némelykor kis hüvely fogja körül a Monosiga testét (2. ábra) és csak ez utóbbi folytatódik a kocsányba, mely, mint ezt B ü t s c h l i is állítja, üres cső. Ez a hüvely levedlett plazmaréteg nek felel meg, mely némelykor az egész állat testét körülfogja. Protoplazmából álló képződmény a gallér is, melynek tüzetesebb ismerteté sét alább, a táplálék felvételéről szólva, fogom adni.

Salpingoecák hüvelyét, a melynek szájadéka tetszés szerint tágítható és szűkíthető, a mire valamely elválasz tott kocsonyás anyag nem lehet al kalmas. A test alakja minden esetben többékevésbbé ovális ; mellső, a gallér felé fordított részében foglal helyet a mag, alsó felében pedig a lüktető üregecskék, valamint a garat is. A protoplazma maga tökéletesen megegyezik a többi színtelen Flagella] tákév al: vannak benne kisebb-nagyobb szemecskék és néha nagy táplálékvacuolák is, még pedig némelykor oly nagy számban, hogy a testet egészen habbossá teszik. Ezen tartalomrészeken kivül azon ban több Codosiga botrytis egyénben a test mellső részén két meglehetős nagy, sötét, kevéssé fénytörő gömböt is lát tam, melyek minden egyénben egymás átellenében ugyanazon helyzetben vol tak. E képződmények jelentőségéről eddig még véleményt nem tudtam for málni. Továbbá találtam majdnem minden i megfigyelt Salpingoecafusiformis egyénj ben két vagy három nagy, erősen fény törő, szabálytalanul elhelyezett gömböt, mely talán olaj cseppnek, vagy pedig 5. ábra. D ip lo sig a sp. E g y m ég eddig le excretum-testecskének felel meg. nem írt faj, m ely m inden más alaktól saját ságos héjával tér el. Ig e n jellem ző a kettős A testnek többnyire mellső, de né gallér. 650. sz. nagy. Term észetből. melykor a hátulsó részében foglal helyet, 6. ábra. P rotospongia H aeckeli S. K . h ét mint már említettem, a mag, mely, mint egyénből álló k o lo n ia ; az egyes zooidok általában a Flagelláták magja, hólyagátlátszó kevéssé szemecskés nyálkába vannak alakú. ágyazva. 650. sz. nagy. Term észetből. 7. ábra. Salpingoeca p y x id iu m S. K . 650. A szerzők adatait e tekintetben anysz. nagy. Term észetből. nyival bővíthetem, hogy a nagy nu8. ábra. D esm arella p h a la n x (S t.) S . K . csak cleolusban számos, erősen fénytörő, sötéhárom egyénből álló egyénlánezolat. 650. sz. tebb chromatintestecske van spirálisban nagy. D r. E n t z G é z a eredeti rajza nyomán. elrendezve. (2. ábra.) A test alsó harmadában foglal he A mellett a felfogás mellett, hogy a hüvely és kocsány nem váladék, ha lyet az egy vagy több lüktető üregecske. Rájok vonatkozó tapasztalataimat a nem levált és talán chemiailag elvál tozott plazmaréteg, felemlíthetem a következőkben vonhatom össze:


12

A CHOANOFLAGELLÁTÁK SZERVEZETE.

A M onosiga, v a la m in t a Codosiga, Salpingoeca, D ip lo sig a , Codonocladium és P rotospongia n e m k ü lö n b ö z ő fajain m in d ig csak eg y — a S a lp in g o e c á k b a n n é m e ly k o r k é t — ü re g e c s k e van, m ég p e d ig a felületesen fekvő k éreg -p laz m áb an . A lü k te tő -ü reg e csk é k m ű k ö d é sé t illető leg a k ö v e tk e z ő k e t sik e rü lt m e g figyelnem : D ia sto le v ég én az ü re g ecsk e egészen g öm b ö ly ű , m e g leh ető s n a g y h óly ag, m ely m in d e g y re n a g y o b b o d ik , úgy, h o g y n y o m ásával a te s t fölszín ét k issé felduzzasztja, ta rta lm á n a k k iü ríté se k ö z b e n oválissá és eg yre k is e b b é válik, m íg v é g re eg észen eltű n ik . A k iü ríté s a lk a l m ával ism ételv e a le g h a tá ro z o tta b b a n g y ő z ő d h e tte m m eg a rró l, h o g y az ü rö c sk e a külv ilágg al finom já ra tta l k ö z lek ed ik . A z e le rn y e d é s u tá n az ü rö c sk e h e ly é n tö b b a p ró ü rö c s k e k eletk e zik , a m ely ek ta rta lm a összefolyik. E g y sz e r sm in d k é t hosszú já r a to t is v e h e tte m észre, a m ely ek a te stn e k m in d m ellső, m in d h átu lsó részéb ő l v ezetn ek új fo ly a d ék o t a lü k te tő ü rö csk éb e. H a az ü rö c s k e azu tán bizo n y o s n ag y ság o t e lé rt, a já ra to k e ltű n n e k és az elő b b le irt fo ly am ato k ism é tlő d n e k ; az id ő , m ely k é t lü k te té s k ö z t lefolyik, körü lb elő l 3 0 m á so d p ercz. E z e n lü k te tő ü rö c sk év el áte lle n b e n foglal h e ly e t a m á s o d ik ü rö c sk e , m e ly n e k a z o n b a n m ás az é le tta n i je len tő sé g e. E n n e k le írá sá n á l eg y szersm in d á tté r h e te k a g a llé r szervezeti v isz o n y aira is. A gallér, m in t m á r e m lítettem , p r o to p laz m áb ó l álló finom lem ez, m ely a te s t m ellső részéb ő l k ito lh a tó és ism é t visszahúzható. A g a llé r m aga, n em te k in tv e am a b a k té riu m o k a t, m elyek igen g y a k ra n re á ta p a d n a k , tö k é le te se n szerk ezetn él k ü li ; K e n t S a v i l l e e m líti u g y an , h o g y a c o lla re fin om an szem csés, ezt

az o n b an ,

r á f o rd íto tt n ag y

figyelm em

n e k d a c z á ra sem e rő s íth e te m m eg. H a a g a llé rt h o ssz ab b id ő n á t figyel m e sen szem léljük, azt vesszük észre, h o g y m in te g y k ö z e p e tá já b ó l eg y finom v o n a l h a la d a fö nn e m líte tt e g y ik ü rö csk éh ez. (2. á b ra .) E z e n finom v o n al n e h eze n észrev e h ető p la z m a h á rty a h a tá r v o n a lá n a k felel m eg, m ely a g a llé rb ó l v álik le és b e le h a jlik az iirö c sk é b e n h a so n ló m é ly e d é sb e , m i csak avval m a g y arázh a tó , h o g y a g a llé r n em z á rt tö l csér, h a n e m p a p irtö lc sé r m ó d já ra sp i rálisan c sa v a rt p ro to p la z m a h á rty a . H a so n ló elk ü lö n ü lé se k e t m á r m in t eg y tíz évvel e z e lő tt ír t le d r. E n t z G é z a * a Codonocladium corymbosumró l, d e e n é z e te n e m ig en ta lá lt vizszh a n g r a ; p e d ig c sak is ezen b e re n d e z é s m a g y a rá z h a tja m e g a tá p lá lé k felv ételé n e k sajátszerű m ó d ját. U g y an is a tá p lá lé k o t az o sto r élén k ö rv én y lése a c o lla re -tö lc sé rb e h a jtja ; a tá p lá lé k o k e ln y e lé se k o r p e d ig szétb o m lik a tö lc s é r és a fala t lassan csúszik le a m á r e m líte tt p la sm a h á rty á n eg észen a n y e lő ü rö c s k é ig ; in n é t azután a te s tb e ju t, a h o l n e d v ü rö c s k e veszi k ö r ü l ; az em é sz th e te tle n részek a collá re rö g zítési h e ly é n ü rü ln e k ki. A p la z m a h á rty a ném ely , n ev ezete sen k ö zé p ső ré szérő l m á r m ás b ú v áro k is m e g e m lé k e z te k ; ez az, a m e ly e t B ü t s c h 1i » n y elő v acu o lu m « n éven ír t le. K ü lö n b e n a tá p lá lé k ily m ó d o n való fe lv ételén ek a F la g e llá tá k k ö ré b e n széle se b b e lte rje d é s e v a n ; a k ö zö n sé g es Oicomonas termo pl. szin tén ily m ó d o n ju t tá p lá lé k á h o z , m ely b a k té riu m o k b ó l stb . áll. V aló szín ű a z o n b a n , h o g y szám os m ás o sto ro s áz a lé k á lla tk a is ezen m ó d o n * E n t z G é z a . A to rdai falvi sóstavak ostoros ázalékállatkái.

és szamos-


F R A N C É R EZSŐ

veszi fel táp lálék át; én legalább vizsgá lataim folyamán többé-kevésbbé módo sított gallért mutathattam ki, a már em lített Oicomonas-on kivül még a Bicoccinák egész során, a Cephalothamnium Cyclopumon, Dendremonas virgarián és Authophysa vegetanson is. Igen érdekes, habár kevéssé ismert a choanoflagellaták szaporodása. E ddig elé biztonsággal csak azt tudjuk, hogy ez mind hossz- mind harántirányú osz lással történik. K e n t S a v i l l e , ki igen sokat foglalkozott ezekkel a lényekkel, még conjugatióról és spóraképződésről is tesz említést, a mennyiben oly Codosigaegyéneket figyelt meg, melyeken mint egy rajtült egy kisebb egyén és e meg figyelést saját vizsgálataim alapján meg is erősíthetem ; K e n t azonban még a Codosigák Protospongia és Salpingoecák egész soránál írt le spóraképződést. Ez alakok protoplazma-teste állítólag gömbbé húzódik össze, mely későbben számos kis részre oszlik és ezek m ind egyike, mint apró, egyetlen csillangóval ellátott Monas, egy ideig szabadon rajzik s későbben azután valamely szilárd tárgyra telepedik le, lassanként új gallért tol ki és tipikus choanoflagellátává válik. Újabban még egy német búvár, C. F i s c h is megemlékezik a Codosiga botrytis szaporodásáról s ezt úgy adja elő, hogy az egyének nyeleiken gömbbé húzódnak s szilárdabb sejtburkot válasz tanak el, azaz egy szóval betokozódnak. Ezen betokozott Codosigák protoplazma-teste később, kedvező élet viszonyok beálltával, számos részre osz lik; minden így keletkezett leánysejten j már a Codosiga tipikus szervezete ismer- j hető fel. Ezekből látható, hogy az egyes bu- j várok megfigyelései meglehetősen eltér- ; nek egym ástól; e szerint mindenesetre újabb megerősítésre szorulnak.

Nem zárhatom soraimat a nélkül, hogy legalább reá ne utaljak ama szoros viszonyra, mely az egysejtű choanofla gellaták és a soksejtű szivacsok közt van. Nevezetesen a szivacsok testében oly sejtekre akadnak, a melyek egészen a choanoflagellaták szervezete ismerhető fel. (9 ábra.) E galléros sejtek, a melye ket C a r t e r »Spongozoa« névvel je lölt, majd a test belső üregét, az úgyneve zett gastralüreget, majd ennek kitürő-

9. ábra. E gy tengeri szivacs átm etszete; s a galléros sejtek, a amoeboid nagy sejt. ( H a e c k e l nyomán.) E rősen nagyítva.

déseités az úgynevezett csillangó kamrák belső felszínét bélelik ki. H a tekintetbe vesszük, hogy ezen alakjukat is változ tató sejtek táplálékot (apró diatomeákat, növényi törmeléket stb.) vesznek fel és a fölösleget a szivacs testének többi sejtjeibe juttatják, nem ismerhet jük félre e sejteknek a szivacs életében való nagy fontosságát. Ezt a megegye zést némely búvár a rendszerben is ér vényesíteni akarta. De az ilyen spekulácziók teljesen meddők, mert a choano flagellaták meg a szivacsok galléros sejt jei közt levő feltűnő megegyezés még nem tekinthető rokonságnak, s joggal mondhatjuk F. E. S c h u 1z e-val, ki ezt a sajátságos megegyezést egy dolgozatá ban részletesen tárgyalja, hogy azon kö rülmény, hogy nagyon különböző állat-


A CHOANOFLAGELLÁTÁK

cso p o rto k sejtjein , h a n e m is id e n tik u s , d e n ag y o n h aso n ló finom lem ezszerű p ro to p la z m a - tö lc sé re k e t fig y elh etü n k m eg, m in t a m ily e n é p e n a choanoflag ellaták co llaréje, ta lá n csak is a r r a m u ta t, h o g y e tö lc sé re k k ép z ése k ü lö n b ö z ő sejtek p ro to p lazm ájá n ak s a já ts á g a ; ez m é g n em jo g o s íth a t a rra , h o g y a sziva-,

szerv ezete.

c ső k és a c h o a n o fla g e lla tá k k ö z t ro k o n sági v isz o n y t té te le z z ü n k f e l ; h iszen szá m o s csillan g ó s á z a lé k á lla tk a ú g y n e v e z e tt hullám zó h á rty á ja is so k b a n h a s o n lít a g allérh o z, a n élk ü l, h o g y e m ia tt ezen álla to k és a g a llé ro s flag elláták k ö z t lev ő ro k o n s á g ra k ö v e tk e z te tn é n k . F ra n cé R ezső.

A geográfiái szélesség változandósága* A F ö ld forgása tu d v a lev ő leg olyan te n g e ly k ö rü l tö rté n ik , m e ly rő l első k ö zelítésb en feltesszük, h o g y az a le g n a g y o b b té tle n ség i n y o m a té k o k te n g e ly é vel, az u. n. fő tétlen ség i tengellyel össze esik. H a e te n g e ly n e k irá n y á t, m e ly a F ö ld tö m e g k ö z é p p o n tjá n m eg y át, a fö ld felü leten tú l m e g h o sszab b ítv a g o n d oljuk s a h h o z v alam ely h ely szám ára a m e rid iá n sík ja á ltal a d o tt h o rizo n tá lis von alat, m ely a m egfigyelési h ely h ez é rin tő k é n t áll, m eghúzzuk, a k é t irá n y a lk o tta szög n em m ás, m in t az illető hely g eográfiái szélessége, v agy sarkm agasság a a h o rizo n felett. A sa rk m a gasság m e g h atáro zá sa té n y le g úg y tö r té n ik , h og y rö g zítjü k a m egfigyelő h ely zen itjén ek irá n y á t s o ly a n csillag o k n a k , m e ly ek n ek sark táv o lsá g át az ég en m ás ú to n p o n to sa n m eg h atá ro ztu k , n ag y p o n tossággal m e g m érjü k a z e n ittő l való tá v o l ságát. A geográfiái szélesség ism e re te te h á t h á ro m e lem b ő l a d ó d ik . E lő sz ö r a p ió m irá n y á b ó l az illető h elyen , m á so d szor a m egfigyelt csillagok d ek lin á czió já b ó l, h arm ad szo r a F ö ld forgási te n gely éb ől. M ár a m ú lt századb an m e gjeg yezte E u l e r a »S zilá rd testek mozgó tengely

kórül történő fo rg á sá n a k elméleté «-ben T h o g y a sark m a g a ssá g n a k v álto z ó n a k k e ll le n n i, h o g y a F ö ld forgási te n g e ly e n e m esik p o n to s a n össze a fő tétlen ség i ten g elly el. E z e s e tb e n a fo rg ási te n g e ly sa rk a a fő tétlen ség i te n g e ly é k ö rü l k ö r a la k b a n m ozog, m e ly n e k szakasza tíz hónap. E gész évszázad m ú lt el, m íg a m eg figyelő a sz tro n ó m ia r á f o rd íto tta ez é rd e k e s k é rd é s re figyelm ét. 1 8 5 3 -b a n P e t e r s , a p u lk o v a i csillagvizsgálón vég z e tt sark csillag -m eg figy eléseib ől té n y le g m e g ta lá lta a tízh av i sza k aszo sság o t. I d e so rak o zn ak N y r é n -n ek P u lk o v á b a n , M a x w e l 1-nek és D o w n i n g n e k G re e n w ic h b e n és N e w c o m b -n ak W a sh in g to n b a n v é g z e tt m eg fig y elései, m e ly ek a sa rk m ag asság v á lto z a n d ó sá g á n a k m egfigyelések ú tján való k im u ta tá sával fog lalko ztak, a z o n b a n b iz to s és összevágó e re d m é n y re n é m ju to tta k . N y r é n so k évi m e g fig y elésein ek öszsz ev eté séb ő l m in d e n e s e tre k io lv a so tt an n y it, h o g y a sa rk m a g a ssá g m o z g á sá b a n b iz o n y o s szab ály talan in g a d o z á so k m u tatk o z n ak , m e ly e k az E u 1 e r-féle

tízh ó n a p o s p e rió d u s t m eg zavarják. S i r W i l l i a m T h o m s o n és H e l m e r t elm életileg tá rg y a ltá k azt a feltev ést, * Dr. A d o l f M a r c u s e , a londoni h o g y a forgási sa rk n a k a fő té tle n ség i szélesség-expediczió vezetőjének közlése a sark k ö rü l tö r té n ő k e rin g é sé n kivül, a Naturwissenschaftliche R undschau V I I I . kö F ö ld felü letén és m a g a sa b b réteg ekb en. tet (1893) i-ső számában.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

A choanoflagelláták szervezete *

Recommend Documents