Szakács Tamás. 26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei. 1.A parlamentek belső szervezete

Szakács Tamás 26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei

1.A parlamentek belső szervezete

-

a mai parlamentek a modern társadalmak komplex feltételei között működnek, és egyegy döntésükkel a legeltérőbb hatásokat okozhatják az érintett társadalmi alrendszerekben




mindez

nagy

tömegű

szakmai

információ

lépcsőzetes

feldolgozását és a plurális politikai érdekek és célkitűzések folyamatos egyeztetését igényli a parlamenti képviselőktől
ezeknek az igényeknek már nem felel meg az 1800-as évekbeli honorácior jellegű, vitaklubszerű parlamenti felépítés, és a kihívásoknak a parlamentek a belső szervezettségük növelésével válaszoltak
létrejött a parlamenti döntési tevékenység részbeni áttelepítése az egyes tárgyterületek szerint szakosodott parlamenti állandó bizottságokba -

Európában a tárgyterületek szerinti bizottsági rendszer tagozódását a pártok szerinti parlamenti frakciók tagozódása metszi keresztbe

-

az USA Kongresszusában a centralizált pártok létének hiánya és az egyéni választókerületi választási rendszer a bizottsági rendszert helyezte a döntések kialakításának

középpontjába,

ezért

a

parlamenti

szakapparátusok

a

belső

szerveződésnek arra a vonalára épültek rá -

Európában az apparátusellátottság a parlamenti pártfrakciók vonalán növeli a döntési kapacitást, és a plenáris döntések előtti döntésformálásban itt van a fő hangsúly, míg az állandó bizottságokban már csak a frakciók ügynökeiként működnek a képviselők

2.A magyar parlament szervezete

-

a plenáris üléseken rendszerint már csak az előzetesen az állandó bizottságokban és a pártok parlamenti frakcióiban kialakított javaslatok felett szavaznak, illetve az interpellációk nyilvánosságának adnak terepet ezek az ülések, míg a folyamatos politikai egyeztetések és tartalmi viták a parlamenti pártfrakciókban és az általuk kontrollált állandó bizottságokban zajlanak

1

Szakács Tamás -

a nyugat-európai általános gyakorlatnak megfelelően a parlamenten belüli két szerveződési vonal közül a parlamenti pártfrakciók dominálnak a magyar Országgyűlésben is, és az állandó bizottságok tagjai már csak mint a pártfrakciók küldöttei jelenítik meg pártjuk nézőpontját

-

egy-egy állandó bizottság mellett egy-két fős munkatársi stáb dolgozik, és ezek szervezetileg az Országgyűlés Főtitkárságán belül szervezett egységes bizottsági titkársághoz tartoznak
az összes parlamenti bizottság számára így 40-42 fős apparátus áll rendelkezésre az Országgyűlés Főtitkárságán belül összefogva

27.Az államfő helyzetének eltérései az Egyesült Államok és a mai Franciaország alkotmányos berendezkedésében

1.USA elnöke

-

elnökválasztásokat négyévente tartanak

-

az elnököt közvetve választják, az elektori kollégiumon keresztül

-

országos szinten egyedül az elnököt és az alelnököt választják, minden más közhivatalt betöltő személyt államonként választanak vagy jelölnek

-

napjainkban az amerikai elnökválasztás az ún. elnöki előválasztással kezdődik, amelynek során a nagy pártok (a demokraták és a republikánusok) megválasztják elnökjelöltjüket a párton belüli aspiránsok közül
az elnökjelöltek ezután megnevezik az alelnökjelöltet
valamivel a választások előtt a jelöltek szokás szerint több, országosan közvetített, nyilvános vitában ütköznek meg, és hosszasan kampányolnak, elsősorban az ingaállamokban, a bizonytalan szavazók meggyőzése érdekében

-

Ki lehet az USA elnöke?  natural born citizen 

legalább 35 éves



legalább 14 éve az USA-ban él

2

Szakács Tamás 

négyévenként választanak elnököt (22. alkotmánykiegészítés : 2 periódusnál tovább senki se lehessen elnök)

 -

-

-

20. alkotmánykiegészítés : az elnök január 20-án lép hivatalba

az elnök jogköre 

gondoskodjék az USA törvényeinek pontos betartásáról



fegyveres erők és tagállami milíciák főparancsnoka



rendszeres beszámolás a Kongresszusnak az unió állapotáról



kinevezi az USA állami tisztségviselőit



kegyelmet gyakorolhat



képviseli az országot külföldön, fogadja a külföldi képviselőket



szerződést köt a Szenátus kétharmados jóváhagyásával



a Kongresszussal szemben nincs politikai felelőssége



döntéseiért kizárólag a nép előtt felelős

felelőssége

alelnök szerepe 

önálló alkotmányos jogköre nincs



az elnök általános helyettese

2.A francia helyzet

-

az elnök politikai súlya a parlamentáris rendszerekben megszokottnál nagyobb, de például az amerikai elnökénél kisebb

-

az államfő különleges státusát jól mutatja, hogy az alkotmány államszervezeti része az elnökről szóló II. címmel kezdődik
a korábbi, 1946-os alkotmány a Nemzetgyűlést helyezte az államfő elé

-

az elnök a végrehajtó hatalom része
mivel a végrehajtó hatalomnak része a kormány is, ezért a végrehajtó hatalom „dualista”, „kétfejű” („bicéphale”) jellegű

-

a köztársasági elnököt 5 évre, közvetlen, általános titkos szavazással választják

-

a francia alkotmány szerint: 

a köztársasági elnök őrködik az alkotmány tiszteletben tartása felett



döntései útján biztosítja a közhatalom szabályos működését, valamint az állam folytonosságát



a köztársasági elnök a nemzeti függetlenség, a területi sérthetetlenség, a nemzetközi szerződések tiszteletben tartásának védelmezője 3

Szakács Tamás 

a köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, a nemzetvédelem legfelsőbb tanácsainak és bizottságainak elnöke



a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a miniszterelnököt (a miniszterelnök javaslatára kinevezi és felmenti a kormány többi tagját)



a köztársasági elnök kihirdeti a törvényeket, a véglegesen elfogadott törvény kormánynak történő megküldését követő 15 napon belül (e határidő lejártát megelőzően felkérheti a parlamentet a törvény egésze vagy bizonyos cikkei újratárgyalására; az ismételt tárgyalást nem lehet megtagadni)

28.Az államfő és a kormányfő viszonya Angliában, a Német Szövetségi Köztársaságban és Olaszországban

1.Anglia

-

az államhatalmat a miniszterelnök és a parlament gyakorolja, így a király vagy királynő szerepe főképp reprezentatív, ő a nemzet egységének jelképe

-

a miniszterelnök a végrehajtó hatalom abszolút birtokosa

-

az uralkodó: 

összehívja és feloszlatja a parlamentet (utóbbit a miniszterelnök javaslatára)



királyi szentesítést ad az elfogadott törvényekhez



kinevezi a fontosabb tisztségviselőket



kitüntetéseket adományoz



kegyelmet gyakorol



háborút indíthat és békét köthet

4

Szakács Tamás 2.Német Szövetségi Köztáraság

-

a köztársasági elnököt a parlament választja, a Bundestag és a Bundesrat (5 évre) közösen

-

nincsenek komoly jogai, a végrehajtó hatalom a kancellár kezében van

-

az elnök két esetben feloszlathatja a parlamentet: 

választások után olyan parlament áll fel, amely nem tud abszolút többséggel kancellárt választani

 -

a kancellár önmaga ellen kért bizalmatlansági indítványa esetén

a kancellár szerepe erős

3. Olaszország

-

a köztársasági elnököt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésén hétéves időszakra választja kétharmados többséggel
a kétharmados többség azonban csak az első három fordulóban szükséges; ha ez nincs meg, a negyedik fordulótól egyszerű többség is elegendő

-

a köztársasági elnök a nemzeti egységet képviseli
hatáskörébe tartozik az általános választások kiírása, a parlament első ülésének kitűzése, a kormányfő javaslatára a miniszterek kinevezése, népszavazás kiírása, a nagykövetek kinevezése, a nemzetközi egyezmények ratifikálása, ő a fegyveres erők legfőbb parancsnoka, a honvédelmi bizottság elnöke, s formailag ő a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács elnöke is + jogkörébe tartozik még a köztársasági kitüntetések odaítélése (e hatáskörök többnyire formálisak)

-

a miniszterelnök a végrehajtó hatalom birtokosa

5

Szakács Tamás 29. Az alkotmánybíráskodás történeti kialakulása és szervezeti megoldása (modelljei)

1.Az alkotmánybíráskodás történeti kialakulása

-

az alkotmánybíráskodás megjelenését visszakövethetjük a görög városállamok koráig
a spártaiaknál az „ephorátus” intézménye töltött be erre emlékeztető funkciót, Krétán pedig a „kozmoszok”

-

Angliában Cromwell halála után merült fel a cromwelli alkotmány védelmére egy testület létrehozása

-

az előbbieknél közelebbi rokonságot jelent a mai alkotmánybíráskodáshoz a francia bíróságok regisztrálási joga az abszolút monarchia korában
a bíróságok ugyanis megtagadhatták azoknak a királyi rendeleteknek a regisztrálását, amelyek megítélésük szerint szemben álltak az egyes provinciákban érvényes szokásjogi anyaggal

-

a modern alkotmánybíráskodás kialakulása a XIX. század első éveiben az USA-ban kezdődött (ok: a szövetségi és a tagállami hatáskör összeütközése) (LB funkciója)

-

Nyugat-Európában az 1900-as évek elejétől az alkotmányjogászok nagy tisztelettel figyelték az amerikai alkotmánybíráskodás eredményeit

-

a szétrobbant Habsburg-monarchia utódállamainak alkotmányozásában találhatjuk az alkotmánybíráskodás első európai megjelenését (Ausztria, Csehszlovákia)

-

a weimari köztársaság alkotmánya a Birodalmi Bíróság számára biztosított alkotmánybíráskodási funkciót a szövetség és a tagállamok hatásköri összeütközése esetén

-

1931-ben a köztársasági Spanyolországban állítottak fel alkotmánybíróságot

-

mindezek ellenére a gyakorlatban nem tudott meggyökerezni a két világháború között az alkotmánybíráskodás, hiszen az uralomra jutó diktatúrák első tette volt az alkotmánybíróságok eltörlése

-

a második világháború után mint a demokrácia jelképét újították fel az alkotmányok az alkotmánybíráskodást Nyugat-Európában

6

Szakács Tamás 2.Az alkotmánybíráskodás szervezeti megoldásai

Az alkotmánybíráskodásnak két fő szervezeti megoldása alakult ki a polgári államokban: 

egyik a rendes bírósági hierarchián belül kialakított variáns, amikor is a bírósági hierarchia legfelső szerve kap a rendes bírósági feladatain túl alkotmánybíráskodási funkciót (USA: LB)



a másik szervezeti megoldásban külön intézményesítenek egy alkotmánybíróságot, a rendes bírósági hierarchiától függetlenül (hazánk)

30. Az alkotmánybíráskodás tárgykörei

Az alkotmánybíráskodás általános tárgykörei a következők: a. az alkotmánynál alacsonyabb szintű jogszabályok felülvizsgálata (normakontroll) b. az alkotmányos panasz, amely a közhatalom egyedi vagy normatív aktusa ellen irányulhat, és az állampolgári alapjogok megsértése esetén indítható c. a szövetségi államok esetében a szövetségi szint és a tagállamok hatásköre közötti összeütközés vagy e szintek közötti bármely más vita eldöntése d. a vád alá helyezett államfő és más közjogi méltóság esetén a közjogi felelősségre vonás e. választási bíráskodás f. a népszavazás elrendelésének és lefolytatásának alkotmányossága feletti döntés

Az általános tárgykörökön túl egyes országokban az alkotmánybíráskodás területének további kiterjesztése figyelhető meg: a legfontosabb ezek között a politikai ártok alkotmányossága fölötti döntés lehetővé tétele (Németo.)

Magyarországon az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik: -

a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi

szerződés

egyes

rendelkezései

vizsgálata; 7

alkotmányellenességének

előzetes

Szakács Tamás -

a jogszabály, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;

-

a jogszabály, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;

-

az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása;

-

a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése;

-

az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése;

-

az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése;

-

eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal

31. Az Alkotmánybíróság a hatalmi rendszerekben

-

a XIX. század eleji USA-ban a bírósági szervezetrendszer a jog oldaláról mint a hatalmi harc külső kontrollálója vette alapul az alkotmány rendelkezéseit, és bírálta felül az egyszerű parlamenti törvényhozás termékeit, a törvényeket
a törvények alkotmányhoz mérése a konkrét jogesetek peres eljárásainak utolsó fokaként intézményesedett, miután a rendes fellebbezési eljárásokat már kimerítették a felek, és ez a körülmény egyrészt szilárd jogias jelleget adott az alkotmánybíráskodási eljárásnak, másrészt időben elszakította az új törvények fölött a Kongresszusban és a közvéleményben folyó politikai vitáktól

-

Nyugat-Európában ezzel szemben az első világháborút követően létrejött új államok alkotmányozási hullámában úgy került átvételre ez az Amerikában kialakult intézmény, hogy kiemelték a jog világából, ill. a rendes bírói hierarchiából, és külön szervezett alkotmánybíróságot hoztak létre (a második világháborút követően mint a demokrácia szimbólumát élesztették újjá)

-

a

politikához

közel

kerülés

több

dimenzióban

elemezhető

az

európai

alkotmánybíróságoknál, s csak a dimenziók összességét elemezve lehet eldönteni, hogy a vizsgált országban milyen közel került az alkotmánybíróság a hatalmi küzdőtér résztvevőihez, és milyen szerepet játszik benne 8

Szakács Tamás -

dimenziók: 

az alkotmánybírósági eljárás politikai vitáktól való távolsága



az alkotmánybírák választásának szabályozása



az alkotmánybíróság alkotmányszöveghez kötöttsége vagy ennek különböző mértékű oldódása

Az alkotmánybírósági eljárás politikai vitáktól való távolsága: -

legteljesebben az tudja megvédeni az alkotmánybíróságot a túlzott átpolitizálódással szemben, ha csak konkrét jogeset kapcsán és a rendes bírósági, ill. a közigazgatási bíráskodási út befejező szakaszaként kerülhet sor az alkotmánybíróság előtti eljárásra

-

az átpolitizálódást már nagyobb fokban idézi elő, ha egyedi jogeset nélkül is lehetséges alkotmányossági normakontrollra felkérni az alkotmánybíróságot

-

a legdirektebb politikába bevonás azonban akkor jön létre, ha az alkotmánybíróságot fel lehet kérni még el nem fogadott törvényjavaslatok alkotmányellenességi vizsgálatára

-

az előzőnél már csak egy magasabb fokozat lehetséges az alkotmánybíróság politizálásának terén, amikor már konkrét törvénytervezet sem kell a politika felől az alkotmánybíróság mozgásba hozatalához, hanem egy-egy vita során felmerült, absztrakton megfogalmazott döntési alternatíváról kérik ki véleményét

Az alkotmánybírák választásának szabályozása: -

ha egy alkotmánybíróság döntően a közéletben aktívan szerepet vállaló egyetemi jogászprofesszorokból és hasonlóan aktív ügyvédekből áll, az tendenciaszerűen közelíti az alkotmánybíráskodást a pártpolitikai tábormegoszlásokhoz

-

ezzel szemben, ha az alkotmánybíróság tagjainak többsége csak hosszú bírói gyakorlattal és csak felsőbíróságokból rekrutálódhat, akkor ez a megoldás jórészt kiszűri a jogászoknak álcázott pártpolitikusokat

Az alkotmánybíróság alkotmányszöveghez kötöttsége vagy ennek különböző mértékű oldódása: -

általában el lehet mondani, hogy az alkotmánybíróságok az alkotmány szövegét bizonyos fokig a kialakult jogászi értelmezési módszerekkel értelmezik, és az adott ország bírói hagyományai mértékében kötődnek annak szövegéhez

9