CSALÁDORVOS KUTATÓK ORSZÁGOS SZERVEZETE

CSALÁDORVOS KUTATÓK ORSZÁGOS SZERVEZETE XIV. Kongresszusa Hajdúszoboszló 2015. február 26-28. Hunguest Hotel Béke

„Alapellátás & Népegészségügy” („Primary Care & Public Health”)

Szervező: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék

Szervező Bizottság

Tudományos Bizottság vezetői:

Prof. Rurik Imre

Prof. Ilyés István

tagok: Dr. Jancsó Zoltán, Dr. Kolozsvári László Róbert, Ungvári Tímea, Rusznyák Sándorné és a pécsi CSAKOSZ iroda munkatársai

Intézményi támogatók

Hajdúszoboszló Városi Önkormányzat

Magyar Orvosi Kamara

Országos Alapellátási Intézet

Tisztelt kollegák, kedves vendégeink! A 2002-ben Pécsett megalakult CSAKOSZ a magyar alapellátásban már korábban is folyt tudományos tevékenység megújítására szerveződött. Nagy Lajos pécsi, Ilyés István debreceni, majd Kalabay László budapesti tanszékvezető professzorok elnöksége után, az idén először jutott nekem a megtiszteltetés, hogy üdvözöljem az immáron XIV. kongresszus résztvevőit. Elmúlt éveink során a szervezet háziorvos tagjai közül tízen szereztek tudományos (PhD) fokozatot, jellemzően a négy tanszék tudományos bázisán. Bővültek nemzetközi kapcsolataink, évek óta rendszeresen meghívunk néhányat szakmánk neves külföldi professzorai közül, egyre több külföldi kongresszuson adtak elő tagtársaink és ezeken értékelni tudtuk, hogy a mi munkánk sem kevésbé színvonalas, mint a gazdagabb országokban, a kényszerű szervezeti, kompetenciabeli és financiális hátrányok ellenére sem. Az idén - a konferencia mottója alapján - olyan környező országokból hívtunk vendégeket, ahol már felismerték az alapellátás és a népegészségügy elválaszthatatlanságát és ezek intézményesen együtt is működnek. Hazánkban is ez lehet a jövő útja, és az átalakulás a Debreceni Egyetemen már meg is történt. A megelőző konferenciák tapasztalatain okulva, az idén először már 3 napra terveztünk, mert kiderült, hogy a korábbi 2 nap kevés ahhoz, hogy meg tudjuk egymást hallgatni (egységes szekcióban) és legyen időnk szakmai, baráti beszélgetésekre is, bevonva fiatal (rezidens és friss szakorvos) kollegáinkat is, remélve, hogy egyre többen csatlakoznak hozzánk. A múlt eredményei iránti tiszteletből meghívtuk korábbi Életmű díjazottjainkat, osszák meg tapasztalataikat kötetlen beszélgetések során. Köszönjük az egyre nehezebb helyzetben lévő farmaszektor önzetlen támogatását, amely lehetővé tette, hogy több orvosi szakma kiemelkedő szakemberei elmondhassák tapasztalataikat vagy terápiás ajánlásaikat. Köszönjük intézményi támogatóink segítségét is. Bízom abban, hogy szakmailag eredményes, hangulatában kellemes kongresszuson találkozhatunk az idén. Debrecen, 2015. február kollegiális tisztelettel, Prof. Rurik Imre a CSAKOSZ elnöke Fontos technikai információ: Közvetlenül az előadások előtt dia-feltöltési lehetőség nincs, az előadást legalább 1 blokkal korábban, de inkább előző nap a regisztrációs pultnál kell feltölteni!!!!!!

1

A KONGRESSZUS PROGRAMJA Február 26. csütörtök 11.00-12.30

MEGNYITÓ

Üdvözlés:

Prof. Rurik Imre, elnök

Megnyitó:

Prof. Balázs Margit, dékán Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar

Köszöntés:

Dr. Sóvágó László, polgármester Hajdúszoboszló Város Önkormányzata A CSAKOSZ Életműdíj átadása és a díjazott előadása Dr. Erdei István, főorvos (Debrecen)

12.30-13.30

EBÉDSZÜNET

13.30-14.30

Egis Gyógyszergyár Zrt. szimpózium Üléselnök: Prof. Rurik Imre

Miért szorong a 2-es típusú cukorbeteg? Prof. Kempler Péter, SE, I.sz. Belgyógyászati Klinika A béta-blokkolók helye a XXI. században Dr. Nádházi Zoltán, SE, II. sz. Belgyógyászati Klinika A RAMÓNA és RAMSES vizsgálatok jelentősége Dr. Jenei Zoltán, DE KK, Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék 14.30-15.45

Hospice, palliatív ellátás, otthonápolás Üléselnökök: Dr. Csikós Ágnes – Dr. Kovács Eszter

Az utolsó napok otthoni ellátása, alternatív beviteli módok, infúziós pumpa (8’) Dr. Csikós Ágnes (PTE) Hogyan „készül” a Hospice önkéntes? – egy hospice önkéntes program tapasztalatai (8’) Busa Csilla, Dr. Csikós Ágnes, Helschtáb Klára (Pécs) Non-malignus betegségek ellátásának alapkérdései a háziorvosi gyakorlatban esetismertetés (8’) Dr. Radványi Ildikó (Pécs) 2

Február 26. csütörtök Klinikai palliatív mobil team az aktív ellátásban (8’) Lukács Miklós, Dr. Csikós Ágnes (Pécs) Eredmények és tapasztalatok a pécsi palliatív járóbeteg-ellátás első két évéből (8’) Madarassy-Szücs Anna oh., Dr. Radványi Ildikó, Dr. Csikós Ágnes (PTE) Az otthoni betegellátás jelene (8’) Domonkos Fanni Anna oh., Dr. Végh Mária, Dr. Kiss Judit (Pécs, Nagykanizsa) Otthonápolás, mint a családorvosi team tevékenységének része (8’) Dr. Fehér László (Gyula) MEGBESZÉLÉS, VITA 15.45-16.00

16.00-17.00

SZÜNET

Kardiológiai szimpózium Üléselnök: Dr. Tamás Ferenc – Dr. Heim Szilvia

A koleszterincsökkentés mérföldkő vizsgálatai: A 4S-től az IMPROVE-IT-ig. (20’) Prof. Czuriga István (Debrecen) [MSD] Két nemzetközi vizsgálatban is bizonyított nagy dózisú Koenzim Q10 hatása (20’) Dr. Sándor Edit [Pharma Nord] Nagy kardiovaszkuláris kockázatú páciensek gondozásának eredményessége az alapellátásban-2014. A pilot vizsgálat eredményei. (10’) Dr. Jancsó Zoltán (DE)

3

Február 26. csütörtök 17.00-19.00

Terápiás kérdések I. Üléselnökök: Dr. Rinfel József – Dr. Jancsó Zoltán

Mikor, mivel és milyen mértékben csökkentsük a gyomorsavat? (30’) Prof. Hegyi Péter SZTE, I.sz. Belgyógyászati Klinika, Szeged [Richter] Antibiotikum rendelések és indikátorok vizsgálata Magyarországon (8’) Dr. Kolozsvári László Róbert (DE) Antikoaguláns terápia a háziorvosi gyakorlatban (8’) Galambos Ágnes oh., Dr. Végh Mária (PTE) Tapasztalataim a megadózisú C-vitamin kezeléssel (8’) Dr. Mándi László (Hajdúhadház) A NADA fülakupunktúrás kezelés szorongáscsökkentő és stresszoldó hatásainak vizsgálata orvostanhallgatókon (8’) Batta Dóra, Kővári Dóra, Prof. Kalabay László, Dr. Eőry Ajándok, Dr. Kovács Krisztina, Dr. Eőry Ajándék (SE) Compliance – a beteg-együttműködés, és javításának lehetőségei (8’) Dr. Princz János (Pécs) Hogyan javíthatjuk a pneumococcus elleni átoltottságot a felnőtt családorvosi gyakorlatban (8’) Vörös Mónika oh., Dr. Vajer Péter, Dr. Tamás Ferenc, Dr. Torzsa Péter, Prof. Kalabay László (SE) Autonom és perifériás neuropathia szűrése prediabetesben és újonnan felfedezett 2-es típusú diabetes mellitusban egy háziorvosi praxisban (8’) Dr. Rosta László, Prof. Kempler Péter (Felsőrajk, SE) MEGBESZÉLÉS, VITA

20.00 - 22.00

FOGADÁS (büfévacsora) Hotel Béke étterem

4

5

Február 27. péntek 8.15-10.50

Metabolikus betegségek, táplálkozás Üléselnökök: Prof. Hajnal Ferenc – Prof. Rurik Imre

A humán Fetuin – A rs4917 polimofizmus és az elhízás kapcsolata két kohorszban (8’) Prof. Kalabay László, Dr.Vörös Krisztián, Dr. Temesszentandrási György, Dr. Márkus Bernadett, Dr. Prohászka Zoltán, Prof. Falus András, Prof. Cseh Károly (SE) Édes Élet – Legújabb trendek és kutatási eredmények az energia-egyensúly és az édesítőszerek terén (15’) Antal Emese (EHI, Budapest) A túlsúly és az elhízás Magyarországon (8’) Prof. Rurik Imre, Dr. Móczár Csaba, Dr.Torzsa Péter, Ungvári Tímea MSc, Dr. Sándor János (DE, SE) Dream – egy álom Afrikáért Kutatói ösztöndíjjal Malawiban (8’) Dr. Körtvélyessy Mónika (Pécs) T-Egye magát EGÉSZ-ségesebbé! Az egyén lehetőségei egészségének megőrzése, fejlesztése, visszaszerzése érdekében (8’) Dr. László Judit (Enying) Elhízott gyermekek ABPM vizsgálata (8’) Dr. Felszeghy Enikő, Dr. Juhász Éva, Ungvári Tímea MSc, Dr. Mogyorósy Gábor, Prof. Ilyés István (DE) Még mindig az OSAS! Az ABPM szerepe a praxisban és azon túl (8’) Dr. Ádám Ágnes, Dr. Csatlós Dalma (Budapest) Harmadik generációs Ca-csatorna blokkolók a vesebeteg hypertoniás betegek terápiájában (20’) Dr. Zakar Gábor (Székesfehérvár) [Berlin-Chemie] MEGBESZÉLÉS, VITA

10.50-11.00

SZÜNET

6

Február 27. péntek 11.00-13.00

Primary Care & Public Health Key-note lectures Chairs: Prof. László Kalabay – Prof. Imre Rurik

The importance and experiences of primary care research in Europe Prof. Igor Svab (Immediate past president of WONCA Europe; Head, Dept. of Family Medicine and Centre for Public Health, University of Ljubljana)

WONCA Europe and EURACT in development of specialty training in Europe Prof. Janko Kersnik (Honorary Secretary WONCA Europe; President of EURT; Head, Dept. of Family Medicine University of Maribor)

Ethical issues and professional attitudes in general practice Prof. Manfred Maier (Chairman, Dept. of General Practice, Center for Public Health, Medical University of Vienna)

The main focus and activities of UEMO. Experiences and achievements of the Hungarian presidency Prof. Ferenc Hajnal (Former president of UEMO; Chairman, Board of Hungarian Family Physicians; University of Szeged)

Primary care and public health (Alapellátás és népegészségügy) Prof. Róza Ádány (Founder Dean of Faculty of Public Health, Head, Dept. of Preventive Medicine, University of Debrecen)

13.00-14.00

EBÉDSZÜNET

14.00-15.20

Demencia szimpózium Üléselnökök: Dr. Torzsa Péter – Dr. Kolozsvári László Róbert

Korral vagy kórral járó demencia a pszichiáter szemével (20’) Dr. Móré E. Csaba, (DE KK Pszichiátriai Klinika)

[Richter]

A demencia korai felismerése a háziorvosi gyakorlatban (20’) Dr. Égerházi Anikó (DE KK Pszichiátriai Klinika)

[Richter]

A családorvos szerepe és lehetőségei az időskori demenciák ellátásában – diagnosztikai és terápiás vonatkozások (30’) Dr. Heim Szilvia (PTE) [Pfizer] 7

Február 27. péntek A háziorvosok diagnosztikus és terápiás szokásai időskori demencia esetén (8’) Csergő Ágnes oh. (PTE) 15.20-15.30

SZÜNET

15.30-16.20

Szakképzés, pályakezdés, hivatás Üléselnökök: Dr. Végh Mária – Dr. Mester Lajos

Duális szakorvos képzés (8’) Dr. Végh Mária (PTE) Személyiségtényezők a hivatástudat és az elvándorlás hátterében (8’) Dr. Eőry Ajándék, Nádas Anna, Dr. Torzsa Péter, Prof. Kalabay László (SE) Az orvosi hivatástudat vizsgálata családorvosok és családorvos központi gyakornokok körében. Melyek a pozitív tényezők a családorvosi munkában? (8’) Tebesz Mónika oh., Dr. Becze Ádám, Dr. Eőry Ajándék, Dr. Márkus Bernadett, Prof. Kalabay László, Dr. Torzsa Péter Háziorvos szakorvos jelöltek, rezidensek véleményének felmérése a pályakezdésről (8’) Dr. Tamási József, Prof. Hajnal Ferenc, Dr. Torzsa Péter, Dr. Kellermann Péter Sándor (SZTE, SE) Kiégés-szindróma előfordulása a háziorvosok körében (8’) Dr. Mohos András, Dr. Mester Lajos, Prof. Hajnal Ferenc (SZTE) MEGBESZÉLÉS, VITA 16.20-16.50

Adatvédelem az egészségügyben Üléselnök: Dr. habil. Balogh Sándor – Prof. Rurik Imre

Az egészségügyi adatok kezelésének buktatói Dr. Alexin Zoltán (SZTE) 16.50-17.30

Szakorvosjelöltek, pályakezdők fóruma Vezetik: Dr. Jancsó Zoltán, Dr. Mester Lajos, Dr. Rinfel József, Dr. Torzsa Péter

17.30-18.00

CSAKOSZ vezetőségi ülés

18.00-

KÖZGYŰLÉS

20.00 -23.00

BANKETT (felszolgált menü-vacsora) Hotel Béke étterem 8

9

Február 28. szombat 8.30-9.50 Prevenció az alapellátásban Üléselnökök: Prof. Schmidt Péter – Dr. Márton Hajnalka

Prevenció, avagy az alapellátás újraértelmezése 3 év tapasztalata (8’) Dr. Gaszner András (Kecskemét) Prevenciós nővér szerepe a mammográfiás szűréseken való részvétel javításában (8’) Dr. Móczár Csaba, Dr. Ambrózay Éva, Szabóné Tóth Gabriella (Kecskemét) A daganatos betegségek megelőzésének és szűrésének lehetőségei a családorvosi gyakorlatban (8’) Dr. Vernes Réka (Budapest) Urológiai szűrővizsgálat vidéki férfiak populációjában (8’) Dr. Karakó Erzsébet (Fényeslitke) Preventissimo – online állapotfelmérő, kockázatszámító és tanácsadó rendszer (8’) Dr. Palik Éva, Schmidt Judit, Kiss-Tóth Bernadett, Kovács Judit, Nácsa Zoltán, Szlankó János (SE, SANEIDOS Zrt, NIS Inf. Kft., Budapest) A családorvosi kompetencia kérdései egy Carney-syndroma miatt kezelt beteg kezelése során (8’) Dr. Peresa Magdolna (Budapest) MEGBESZÉLÉS, VITA 9.40-9.50

SZÜNET

9.50-11.30

Diabetologia. Point of care Üléselnökök: Dr. Oláh Ilona – Dr. Rinfel József

Microvascularis szövődmények szűrése 2-es típusú cukorbetegek körében (8’) Dr. Oláh Ilona, Dr. Langó Péter, Dr. Istvanca Carolina (SE) Diabetes mellitus és a malignus betegségek (8’) Dr. Rinfel József (PTE) Szervezett háziorvosi szűrés hatása a diabeteses betegek túlélésére (8’) Pálinkás Anita, Szabó Edit, Kovács Nóra, Jenei Tibor, Dr. Nagy Attila, Dr. Sándor János, Prof. Ádány Róza (DE, OALI, MTA-DE Népegészségügyi Kutatócsoport) „Point of no return” – egy inzulinnal kezelt beteg esete (8’) Dr. Barna Imre, Dr. Rinfel József (PTE) 10

Február 28. szombat Milyen módszerekkel javítható a cukorbetegek együttműködése? Megvalósítható-e az egyénre szabott kezelés az alapellátásban? (8’) Dr. Torzsa Péter, Dr. Becze Ádám, Dr. Eőry Ajándék, Gonda Xénia, Maga Péterné Szűcs Alexandra oh., Prof. Rihmer Zoltán, Prof. Kalabay László (SE) Labilis, nehezen egyensúlyban tartható, többszörös szervi szövődménnyel rendelkező 1-es típusú cukorbeteg gondozása háziorvosi gyakorlatban (8’) Dr. Ferenczi Judit (Budapest) Vércukormérés otthon, gyorsan, egyszerűen (20’) Dr. habil Katona Éva (DE)

[77 Elektronika]

CRP-vizsgálat a rendelőben (10’) Dr. Hasitz Ágnes (Szentendre) MEGBESZÉLÉS, VITA 11.30- 12.40

Terápiás kérdések II. Üléselnökök: Prof. Rurik Imre – Dr. habil Balogh Sándor

A fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek orvosi rendelésére vonatkozó hatályos jogszabályok (30’) Dr. Med. et Jur. Kismarton Judit [Richter] A májvédelem jelentősége a háziorvosi gyakorlatban (20’) Prof. Altorjay István (DE) Nem szteroidok biztonságosságáról új adatok ismeretében (20’) Dr. Szántó Sándor (DE) [Richter]

12.40-13.40

EBÉDSZÜNET

13.40-14.40

Terápiás kérdések III. Üléselnök: Dr. Garay Erzsébet – Dr. Kovács Eszter

Vulnerábilis plakk: képalkotástól a kezelésig (20’) Dr. Édes István Ferenc (SE)

[KRKA]

A statin terápia kihívásai (20’) Dr. Márk László (Gyula)

[Sandoz]

11

Február 28. szombat A terápiás lehetőségek bővülése a daganatos és krónikus fájdalomcsillapításában (20’) Dr. Kullman Tamás (Győr) [Medis] 14.40- 16.00

Szakmai irányelvek, háziorvosi témakörök Üléselnökök: Prof. Ilyés István – Dr. Szabó János

Mennyire követjük a GERD kezelésére szóló irányelveket a hazai alapellátásban? (8’) Dr. Márkus Bernadett, Dr. Herszényi László, Prof. Tulassay Zsolt, Prof. Kalabay László (SE) Laikus-protokollok példái:krónikus beteg rekreációs búvárok merülési protokolljai (8’) Dr. Garay Erzsébet, Jenei Zoltán (Gyula, Diving Pro Divecenter Sharm el Sheikh) Transztelefonikus EKG a családorvosi diagnosztikában (8’) Dr. Szabó János (Heves, SE) A Lyme-borelliosis előfordulása praxisomban (8’) Dr. Dienes István (Bükkszentkereszt) Anaemia perniciosa – idős nőbeteg pszichiátriai tünetekkel (8’) Dr. Kovács Erzsébet (Hajdúböszörmény, DE) Affektív temperamentumok vizsgálata krónikus betegségben szenvedőknél – különös tekintettel az alvászavar előfordulására.(8’) Kovács Bernadett oh., Dr. Becze Ádám, Dr. Eőry Ajándék, Gonda Xénia, Prof. Rihmer Zoltán, Prof. Kalabay László, Dr. Torzsa Péter (SE) Különböző étrendek költségvonzatainak összehasonlítása (8’) Dr. Iski Gabriella, Prof. Rurik Imre (DE) Így írunk mi. Avagy Magisztrális receptírás a mindennapi gyakorlatban (8’) Dr. Kaizer Zsuzsa (Szeged) MEGBESZÉLÉS, VITA 16.00

A KONGRESSZUS ZÁRÁSA

12

13

AZ ELŐADÁSOK BEKÜLDÖTT ÖSSZEFOGLALÓI ÉDES ÉLET - LEGÚJABB TRENDEK ÉS KUTATÁSI EREDMÉNYEK AZ ENERGIA-EGYENSÚLY ÉS AZ ÉDESÍTŐSZEREK TERÉN Antal Emese, tudományos munkatárs Európai Hidratációs Intézet, Budapest Az energia-egyensúly az energia-felvétel és az energia-leadás egyensúlyából áll. Ha az egyensúly zavart szenved, testtömeg-növekedés, vagy testtömeg-csökkenés alakul ki. A megfelelő hidratáltság fontos az egészség-, a jó közérzet fenntartásához, de a teljesítményünk is azon múlhat, iszunk-e eleget. Amíg az közismert tény, hogy a változatos étrend segíthet, hogy minden szükséges tápanyagból megfelelő mennyiséghez jusson a szervezetünk, azt kevesen tudják, hogy a változatosság elve a folyadékpótlásban is alkalmazható. A kutatási eredmények alátámasztják, hogy aki naponta többféle italt fogyaszt, az nagyobb valószínűséggel teljesíti a javasolt napi 2-2,5 liter folyadékbevitelt. Az energia-egyensúly és a hidratáltság összefüggésének vizsgálatakor szem előtt kell tartani azt is, hogy a teljes napi folyadékbevitelbe beszámítandó a nap folyamán elfogyasztott összes ital és élelmiszer víztartalma is, azaz megfelelő választással befolyásolhatjuk testtömegünket. Napjainkban széles választék áll rendelkezésre, még inkább fontos a tájékozott fogyasztói döntés, illetve az, hogy fizikai igénybevételünknek megfelelően válasszunk innivalót is. Ha energiatartalmú italt fogyasztunk, figyelembe kell venni az étrendünk összeállításánál. A bő italválasztékot és az édes ízt napjainkban kalória-bevitel nélkül is élvezhetjük, hiszen számos édesítőszer és azzal ízesített üdítő áll a rendelkezésünkre, amelyek biztonságosságát az Európai Uniós és hazai jogszabályok szavatolják. Ezért az Európai Hidratációs Intézet (EHI) szakértői szerint fontos a tájékozottság, a vízháztartás egyensúlyban tartásához leginkább tudatosságra és a megfelelő szokások kialakítására van szükség. Az előadás részletesen tárgyalja a folyadékbevitel és az energia-egyensúly összefüggésében napjainkban megjelent legújabb tudományos eredményeket, valamint az édesítőszerek szerepét és kutatási területeket. MÉG MINDIG AZ OSAS! AZ ABPM SZEREPE A PRAXISBAN ÉS AZON TÚL Dr. Ádám Ágnes1, Dr. Csatlós Dalma2 Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék1,2, Drádám Eü. Szolgálat1, ZESZ1 Budapest A hipertónia szűrése és gondozása alapellátási feladat, ami a praxisban regisztrált valamennyi személyre vonatkozik. Az ABPM a családorvosi praxisokban nélkülözhetetlen a magasvérnyomás igényes orvoslásához. Sem diagnosztizálni, sem kezelést megtervezni nem lehet nélküle. Az ABPM specifikus javallatai közül, az alvási apnoe-val (OSAS) foglalkozunk kiemelten. Nagy vizsgálatok igazolták, hogy az OSAS a hypertonia önálló, annak súlyosságával arányosan fokozódó rizikófaktora és társbetegsége. Az OSAS-hoz társuló hypertonia, gyakran non-dipper kórforma. Az alvási apnoe még mindig jelentősen aluldiagnosztizált kórkép! Előadásunkban bemutatjuk - az országban elsőként létesített - Zuglói Hipertónia szűrő-gondozó Centrumunk első évének tapasztalatait. A 2014. február 3-án nyílt ambulancián, heti 4 órában fogadjuk pácienseinket. Ezen idő alatt 106 új beteggel 360 orvos-beteg találkozás történt. 68 betegnél végeztünk ABPM vizsgálatot. Ebből 36 beteg bizonyult non-dippernek. OSAS gyanújával alváslaborba küldtünk 28 beteget. 15 betegnél az OSAS igazolódott, 9 fő súlyos OSAS miatt már CPAP kezelést kap. 11 fő még vár a vizsgálatra. Néhány jellegzetes eset bemutatásán keresztül érzékeltetjük a Centrum ABPM vizsgálatainak szükségességét. A Hipertónia Centrumban végzett munka kezdeti tapasztalatai alapján látható, hogy nagy szükség van hasonló, az alapellátáshoz kapcsolódó Hipertónia Centrum létrehozására. Ezekben licencvizsgázott hypertonológus szakorvosok segíthetik a magasvérnyomás betegek ellátását. Az itt elvégzett ABPM vizsgálatok non-dipper hipertóniásai között, az alvásvizsgálat nagyszámú súlyos OSAS beteget talált. Saját felvetésünket a praxison túl itt is bizonyítjuk: az ABPM alkalmas az alvási apnoe szűrésére. 14

„POINT OF NO RETURN” – EGY INZULINNAL KEZELT CUKORBETEG ESETE Dr. Barna Imre, központi gyakornok, Dr. Rinfel József, klinikai főorvos PTE ÁOK Családorvosi Intézet, Pécs, Szentlőrinci I.sz. oktató praxis, Szentlőrinc A 2 típusú cukorbetegség gondozásának fő célja a szövődmények megelőzése, elkerülése. A megfelelő orvos-beteg együttműködése meghatározó e tekintetben, sajnálatos, hogy gyakran csak az egyre súlyosbodó tünetek vezetnek ehhez a kívánalomhoz. P.Gy. 64 éves férfi 15 éve 2-típusú cukorbeteg. A fiatal kora óta túlsúlyos, elhízott férfinél hipertónia, dyslipidaemia (metabolikus szindróma) tünetei is fennálltak. A 13 éve inzulinnal kezelt betegnél 2008-tól jelentkeztek kardiális panaszok: - coronarográfia után ötös CABG műtétre került sor, amit komplex intézeti rehabilitációs kezelések, illetve rendszeres ambuláns gondozás követett. A betegnél ISZB melletti cardiomyopathia, illetve nephro- és neuropathia tünetei is jelentkeztek. Vércukorértékei és Hba1c értéke ekkoriban folyamatosan magasabb volt, a diétás, életmódbeli ajánlásokat betegünknek nem sikerült konzekvensen megvalósítani. 2013. októberében progrediáló jobb alsó végtagi gangréna hátterében Fontaine III-IV. stádiumú érelváltozások igazolódtak, revascularizáció sikertelenség miatt 2014. márciusában jobb láb cruralis, majd septicaemia miatt femoralis szintű amputációra került sor. A beteget és családját ez időben pszichésen is próbáltuk támogatni, fenntartva a későbbi rehabilitáció hitét. A műtét után komplex intézeti rehabilitációra került sor, majd hazakerülése után otthoni szakápolás keretében gyógytornász segítségével folytattuk a művégtagos járás-tanítást. A beteg jelenleg egyre hosszabb utakat tesz meg, életvezetésére odafigyel, anyagcsere paraméterei hosszú évek után rendezetté váltak. Az utolsó találkozások egyikén jelezte, hogy ismét autót szeretne vezetni… A NADA FÜLAKUPUNKTÚRÁS KEZELÉS SZORONGÁSCSÖKKENTŐ ÉS STRESSZOLDÓ HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ORVOSTANHALLGATÓKON Batta Dóra oh, Kővári Dóra, Prof. Kalabay László, Dr. Eőry Ajándok, Dr. Kovács Krisztina, Dr. Eőry Ajándék Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest Előzmények: A NADA a National Acupuncture Detoxification Association által előírt formula fülakupunktúra, mely öt pont szúrásából áll és a világ több mint 40 országában használják. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a NADA kezelés szorongás- és stresszoldó hatásának vizsgálata. Módszerek: Randomizált (NADA és placebo fülakupunktúra), egyszeresen vak, önkontrollos longitudinális vizsgálatot végeztük. Szakképzett személyzet, egyszer használatos, 0,25x13mm-es, rozsdamentes acél tűkkel végezte a kezelést. A vizsgálatba bevont egyetemi hallgatók a Spielberger-féle Állapot- és Vonás Szorongás kérdőívet (STAI) töltötték ki. A kezelés előtt és 30 perccel utána nyálmintát vettünk a kortizol szint meghatározására (Salimetrics Enzim-ImmunAssay (EIA) kit, katalógus szám: 1-3002). A vizsgálat során bőrellenállást és pulzust mértünk (készülék vsz. open SCR0.2/1c). Eredmények: A vonásszorongás átlagos értéke a mintában (ffi: 43; nő:43) megközelítette a validálási minta átlagát (ffi: 42; nő: 44). A NADA kezelés hatására az állapotszorongás szignifikánsan csökkent (t(7)=3; p=0.021), a placebo kezelés hatására nem volt szignifikáns változás. A NADA kezelés a nagyobb stresszt jelző magasabb kortizol szinteket szignifikánsan csökkentette (nyál kortizol > 0.26 nM; t(2)=5,6; p=0,03), a placebo kezelés nem. A vizsgálat önkontrollos második része alátámasztotta az első részben kapott eredményeket. Megbeszéléskövetkeztetés: A NADA fülakupunktúrás kezelés csökkenti a STAI által mért állapot szorongást. A fokozott neuroendokrin stresszválaszt jelző magasabb nyál kortizol értékek csökkentek a kezelés hatására, míg placebo akupunktúrára nem változtak. Vizsgálatunk alátámasztja, hogy a NADA kezelésnek stresszcsökkentő és szorongásoldó hatása van, mely hozzájárulhat a szenvedélybetegeknél tapasztalt jótékony hatásaihoz is.

15

HOGY „KÉSZÜL” A HOSPICE ÖNKÉNTES? - EGY HOSPICE ÖNKÉNTES PROGRAM TAPASZTALATAI Busa Csilla1,2, Dr. Csikós Ágnes1,2, Helschtáb Klára1 Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Családorvostani Intézet Hospice-Palliatív Tanszék2, Pécs Előzmények: Magyarországon a lakosság kétharmada gyógyíthatatlan betegség esetén otthonában szeretne meghalni, közel kétharmaduk azonban kórházban hal meg. Az önkéntesek kiemelkedően hasznos és a jelenleginél jóval nagyobb szerepet játszhatnának ezen a területen. Célkitűzés, módszerek: A Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány (PBHA) a PTE ÁOK Családorvostani Intézet együttműködésével speciális hospice önkéntes képzési programot dolgozott ki és valósított meg 2013-14-ben a NCTA a támogatásával. A projekt keretében országos felmérés készült a hazai hospice ellátók körében az önkéntességről, speciális képzési tematikák készültek önkéntesek és a képzésüket végző oktatók számára, majd az önkéntesek elméleti és gyakorlati képzésben részesültek. Eredmény: A projekt eredményeként jelentősen bővült a PBHA munkájában résztvevő önkéntesek száma, továbbá képzett oktatók állnak készen arra, hogy az igényeknek megfelelő számú önkéntes képzésével biztosítsák az önkéntes program stabilitását. A projekt további hozadéka, hogy hiánypótló kutatási eredmények állnak rendelkezésre a hospice ellátók önkéntességgel kapcsolatos gyakorlatáról és igényeiről. Konklúzió: Az országos felmérés, valamint a hospice önkéntes program megtervezése, megvalósítása és működtetése nyomán fontos ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra tettünk szert azzal kapcsolatban, hogy milyen előnyei, valamint milyen nehézségei, buktatói vannak az önkéntes munkának a hospice ellátásban és milyen módon lehet orvosolni ezeket a problémákat. A felhalmozódott tudás és tapasztalat hasznos segítséget nyújt más hospice ellátóknak abban, hogy munkájukba minél nagyobb számú elkötelezett és hasznos munkát végző önkéntest vonjanak be. A HÁZIORVOSOK DIAGNOSZTIKUS ÉS TERÁPIÁS SZOKÁSAI IDŐSKORI DEMENCIÁK ESETÉN Csergő Ágnes oh., Dr. Heim Szilvia, Busa Csilla, Dr. Karádi Kázmér Előzmény: A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, mely világszerte egyre növekvő egészségügyi, társadalmi és gazdasági problémát jelent. Az előrejelzések szerint 2030-ra megkétszereződik, 2050-re több, mint megháromszorozódik a demenciában szenvedő emberek száma. A teher nagyrészt a családokra és a családorvosi team-re hárul. A betegség tüneteit javítani gyógyszeres terápiával a kór korai vagy közepesen súlyos stádiumában lehet. Ennek feltétele az időben elvégzett szűrés és diagnosztika, mely folyamatban a családorvosoknak döntő szerepe van. Célkitűzés: Felmérni a családorvosok diagnosztikus és terápiás szokásait, lehetőségeit, megismerni ezen folyamatokat akadályozó és lassító tényezőket. Módszer: Kérdőíves felmérést végeztünk családorvosok körében a fenti célkitűzések tisztázására. Az eredményeket SPSS19-es statisztikai programmal elemeztük, mellyel deskriptiv statisztikai elemzést, valamint nem paraméteres statisztikai próbákat végeztünk. Eredmények: 179 családorvos töltötte ki kérdőívünket. Az eredmények életkor, nem és lakhely tekintetében reprezentatívnak tekinthetőek. A megkérdezett családorvosok szerint aluldiagnosztizált betegség az Alzheimer-kór, melynek okát a szűrések hiányában látják. Jellemzőek a következők: 1. A családorvosok terápiás ismeretei korlátosak. 2. A rendelkezésükre álló diagnosztikus eszközöket korlátozottan alkalmazzák. 3. A betegséget csak nagyon határozott tünetek megjelenése esetén ismerik fel. 4. Nem minden beteget irányítanak szakorvoshoz. 5. A modern terápiás készítményeket csak érintőlegesen ismerik. 6. A betegek sok esetben csak értágítókat és kiegészítő készítményeket szednek. Konklúzió: Az Alzheimer-kór diagnosztikája, menedzselése során a betegutak szinte minden állomásán probléma adódik. A családorvosok a betegség diagnosztizálását és kezelését a nehézségek és a komplexitás miatt kihívásnak érzik.

16

A családorvosok szerepének tisztázására, segítésére több szakma közös konszenzusára és a demencia oktatás fejlesztésére van szükség. AZ UTOLSÓ NAPOK OTTHONI ELLÁTÁSA, ALTERNATÍV BEVITELI MÓDOK, INFÚZIÓS PUMPA Dr. Csikós Ágnes, PhD PTE ÁOK Családorvostani Intézet Hospice-Palliatív Tanszék, Pécs A terminális állapotú betegek otthoni ellátása komplex, mind a családot, mind a családorvos kollégákat nagy kihívás elé állító feladat. Az otthoni ellátásában az utolsó időszak ellátása nem csak érzelmileg nagy kihívás, gyakorlati, gyógyszerbeviteli szempontokból egyaránt. A legtöbb betegnél a betegség előrehaladtával, az állapot gyengülésével nyelési nehezítettség, képtelenség lép fel. Ilyenkor a család megijed, hogy a gyógyszerek hiánya fokozódó panaszokat, további szenvedést eredményez, melyet otthon már nem tudnak kezelni, elviselni. A családorvos kollégák tájékoztatása nagyon megnyugtató a családtagok számára, miszerint a korábbi gyógyszerek jelentős részére már nincs szükség egyáltalán vagy csak csökkentett dózisban. Az alternatív beviteli módok lehetőségeiről is időben szükséges megkezdeni a gondolkodást. Az alternatív beviteli módok legelterjedtebb formája hazánkban a transzdermális fájdalomcsillapító tapasz. További lehetőségek tárháza is rendelkezésünkre áll: subcutan injekció, rectalis bevitel, valamint oralis cseppek formájában. Nálunk még kevéssé ismert és használt a folyamatos subcutan infúziós pumpa, mely több hatóanyag együttes bevitelét teszi lehetővé, napi dózis módosítási lehetőséggel. Érdemes a beteg állapotához, a körülményekhez és az elfogadhatósághoz igazítani a beviteli mód kiválasztásakor a döntést. Ezen módszerek segítségével nagyon jó tüneti kontroll érhető el otthoni körülmények között is. Az alternatív beviteli módok szélesebb körben való ismertsége, az infúziós pumpa használatának bevezetése több betegnek tenné lehetővé, hogy élete utolsó időszakában a megfelelő tüneti kontrol biztosítása mellett otthonában, családi körben maradhasson kívánsága szerint. A LYME-BORELLIOSIS ELŐFORDULÁSA PRAXISOMBAN Dr. Dienes István, háziorvos Háziorvosi Praxis, Bükkszentkereszt Előzmények: A Lyme-borreliosis Európában az esetek túlnyomó többségében jóindulatú, sokszor magától is gyógyuló betegség, amely azonban – nem prognosztizálható módon – néha progresszív lefolyást mutat. Mivel Praxisom a Bükk hegységben található, és a betegséget terjesztő vektor, az Ixodes kullancsok ezen a területen elterjedtek, a kórkép is nagyobb gyakorisággal fordul elő. Célkitűzés: Előadásomban, a praxisomban Lyme-borelliosis miatt kezelt 109 beteg ellátása során szerzett tapasztalataimat foglalom össze. Módszerek: A klinikai tünetek (erythema migrans, oligoarthritis, neurológiai tünetek) és a laboratóriumi leletek (immunszerológia, Western blot) alapján bizonyított Lyme borelliosis eseteket 2004-től tekintettem át retrospektív analízissel. Eredmények: A legfiatalabb páciens 17 hónapos, a legidősebb 81 éves volt, a betegség minden életkorban előfordul. A prevalenciája emelkedő tendenciát mutatott a vizsgált 11 éves periódusban (2004-ben 6 eset, 2014-ben 27 eset), ebben az emelkedésben az esetszám növekedése mellett a diagnózis pontosabb megállapítása is szerepet játszhat. A kezelés a nemzetközi ajánlásokban is vezető helyen szereplő doxycyclinnel történt az esetek legnagyobb részében (83%). Fényérzékenyítő hatása miatt nyáron szedni kellemetlen, valamint mellékhatások miatt helyette a betegek 12%-a amoxicillint kapott. Az Egyesült Államokban 3×500 mg-ot javasolnak, mi 3×1000 mg-ot rendelünk 20 napon át. Néhány esetben, főleg gyermekeknél előfordult cefuroxim adása is (7%). A szövődmények közül 4 betegnél fordult elő bizonyított oligoarthritis, 2 beteget neuroborelliosis miatt hospitalizáltak, carditis nem fordult elő. A post-Lyme syndroma előfordulása és bizonyítása nehézkes. Megbeszélés, konklúzió: A Lyme borelliosis az egyre gyakoribb előfordulása miatt egyre jelentősebb egészségügyi probléma. A betegség korai 17

felismerése és kezelése esszenciális, a vakcina (vektor, vagy patogén) kifejlesztése áttörést jelenthet a betegség megelőzésében AZ OTTHONI BETEGELLÁTÁS JELENE Domonkos Fanni Anna oh.1, Dr. Végh Mária1, Dr. Kiss Judit2 1PTE ÁOK Családorvostani Intézet, Pécs, 2 I. számú háziorvosi praxis, Nagykanizsa A betegek otthoni ápolása tradicionálisan a család feladata, ehhez professzionális segítséget kaphatnak egészségügyi és szociális területen egyaránt. Kutatásunk célja az volt, hogy felderítsük az általunk vizsgáltak körében milyen arányban vállalnak részt a betegek gondozásában a professzionális, illetve a laikus segítők, milyen és mekkora teher hárul a családokra, a terhek csökkentése céljából hová tudnak segítségért folyamodni. A vizsgálatot kérdőív segítségével végezetük, melyeknek terjesztésében háziorvosoktól, szakápolási és hospice szolgálatok munkatársaitól kaptunk segítséget. Az adatok értékelését SPSS program segítségével végeztük, az összefüggéseket kereszttáblák és khi-négyzet próba segítségével elemeztük. Az otthoni ellátás mellett az általunk vizsgáltak 55,3%-a a háziorvos javaslatára döntött, 50,5%-ukat rendszeresen látogatja is a családorvos. Szociális munkástól mindösszesen kilencen, karitatív szervezettől pedig heten kaptak segítséget. A 103 betegből 95 személyt a családja gondozza, 75,8%-uknak a házimunkában segítenek, 69,5%-ukat ápolják hozzátartozóik. A család anyagi terheit vizsgálva kitűnik, hogy a legtöbben segédeszközöket vásároltak, anyagi javaik átcsoportosítására, illetve lakás átalakításra kényszerültek, de nem elhanyagolható az a tizennégy hozzátartozó, aki a beteg ápolása miatt jövedelmétől esett el. Elmondható, hogy az általunk vizsgált családok nagy része pénzt és időt nem sajnálva azon igyekszik, hogy beteg hozzátartozójának megteremtse a legideálisabb környezetet. Ahhoz, hogy ezt minél eredményesebben megvalósíthassák, az otthoni ellátásban résztvevő hivatásos segítők sokat segíthetnek, közöttük kiemelten a családorvos. A családok lehetőségeinek minél nagyobb arányban való kiaknázásához és a háziorvosok munkájának támogatása céljából tájékoztató kiadványok készítését eredményesnek találnánk. ELHÍZOTT GYERMEKEK ABPM VIZSGÁLATA Dr. Felszeghy Enikő1, Dr. Juhász Éva1, Ungvári Tímea2, Dr. Mogyorósy Gábor1, Prof. Ilyés István2 DE KK Gyermekklinika1, DE NK Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék2, Debrecen Előzmények, célkitűzések. A gyermekkori elhízás gyakoriságának növekedésével a gyermekkori hypertonia gyakorisága is emelkedik. Munkánk célja a gondozott, elhízott gyermekek körében az ABPM vizsgálattal igazolható hypertonia gyakoriságának felmérése, a dipper és non dipper vérnyomás mintával rendelkezők arányának megállapítása, a hypertonia hátterében álló tényezők vizsgálata volt. A vizsgálat kivitele. ABPM készülékkel a normális és kóros vérnyomás értékek meghatározása történt. 191 elhízott gyermek, 89 lány és 102 fiú adatait dolgozzuk fel. Átlagéletkoruk 14,2±1,8 év, BMI átlaguk 35,9±6,1 kg/m² volt. Eredmények. A fiúk csoportjában a 24 órás és a nappali szisztolés vérnyomás értékek is szignifikánsan magasabbnak bizonyultak, mint a lányok értékei (p<0,05; p<0,01). A további vérnyomás paraméterek értékei nemek szerint nem volt különböztek. A hypertoniások aránya 55%-nak bizonyult, az alcsoportok a hypertoniások aránya nem különbözött. A hypertoniások és a normotoniások csoportjában nem volt különbség a dipperek és nondipperek arányában. Sor került metabolikus paraméterek vizsgálatára is: az éhomi vércukor- és inzulinszintek mérésére, a HOMA-IR értékek kiszámítására, T-C, LDL-C, Tg, HDL-C koncentrációk meghatározására. Az éhomi inzulin és a HOMA-IR átlagértékei a normál felső határértéket meghaladták, a többi paraméter átlagértéke a normál tartományba esett. Bár a hypertoniások éhomi inzulin és HOMA-IR átlagértéke meghaladta a normotóniásokét, szignifikáns különbséget a két csoport eredményei között nem találtunk (p>0,05). A BMI értékek szignifikáns pozitív összefüggést mutattak a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékekkel (p<0,001, p<0,05), az 18

inzulin szintekkel és HOMA-IR értékekkel (p<0,01, p<0,05). Az inzulin szintek és a HOMA-IR értékek nem mutattak korrelációt a vérnyomás paraméterekkel. Összegzés: Elhízott gyermekekben ABPM vizsgálattal a hypertonia gyakorisága 55%-nak bizonyult, Ez az arány meghaladja egy korábbi, eseti vérnyomásméréssel végzett hazai vizsgálatban talált 40 %-os gyakoriságot. A metabolikus paraméterek vizsgálata arra utal, hogy az elhízott gyermekek hypertoniája mellett leggyakrabban az inzulinrezisztencia és hyperinsulinaemia jellemző, ami arra utal, hogy a glükoreguláció az életkorban még képes a vércukorszintek kompenzációjára. (TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0045) SZEMÉLYISÉGTÉNYEZŐK A HIVATÁSTUDAT ÉS AZ ELVÁNDORLÁS HÁTTERÉBEN Dr. Eőry Ajándék, Nádas Anna, Dr. Torzsa Péter, Prof. Kalabay László Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék, Budapest Előzmények: A személyiségtényezők meghatározó szerepet játszanak az orvosi hivatás szempontrendszerének kialakításában, és jelentős befolyásoló tényezői lehetnek az orvoselvándorlásnak. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy orvostanhallgatók körében feltárjuk a külföldre vándorlás vagy az itthon érvényesülés hátterében esetlegesen megjelenő temperamentum tényezőket. Módszerek: Összesen 640 hatod-, ötöd- és elsőéves orvostanhallgatóval vettünk fel anonim kérdőívet a szociális státusz, munkatapasztalat, az orvosi munka motiváló tényezői és a külföldre vándorlás esélyének és indítékainak felderítésére. Az affektív temperamentumok meghatározására Temperament Evaluation of Memphis, Pisa, Paris & San Diego Autoquestionnaire (TEMPS-A) önjellemző kérdőívet használtuk. Az egyváltozós elemzések mellett random forest és logisztikus regresszió elemzést végeztünk, a statisztikai mérésekhez az R programot és az SPSS 20-as verzióját alkalmaztuk. Eredmények: A vizsgálatban 400 nő vett részt. A minta átlagéletkora 22 év volt. A válaszadók 9.4%-a házas, 42.5%-a szüleivel élt, 11.6%-ának saját lakása volt és 12%-uk rendszeresen gyógyszert szedett. A férfiak magasabb pontszámot értek el az ingerlékeny temperamentumon, míg a nők a szorongón. A külföldi munkavállalással kapcsolatban azt találtuk, hogy a jobb megélhetés (p<0.0001), a nemzetközi tapasztalatszerzés(p<0.0001) és az itthoni rossz körülmények (p<0.0001)a fő indítékai a külföldre vándorlás iránti vágynak. Ezzel szemben a depresszív temperamentum (p=0.015) jelentős szerepet játszik az itthon maradásban. Megbeszélés-következtetés: A későbbi munkavállalás helyének kiválasztásában az affektív temperamentumok szerepet játszanak. A depresszív temperamentum hozzájárul az itthoni munkavállaláshoz, és a szakirodalom alapján jelentősnek megélt munkahelyi stressz és következményes kiégés veszélye a megelőzés és az oktatás fontosságára figyelmeztet. OTTHONÁPOLÁS, MINT CSALÁDORVOSI TEAM TEVÉKENYSÉGÉNEK RÉSZE Dr. Fehér László, háziorvos, Gyula Évente legalább tucatnyi betegünk kezelése, gondozása során kerül sor otthonápolási szolgálat bevonására. Az ortopédia műtét utáni kezelés, mozgásszervi rehabilitáció, sebészeti beavatkozás utáni sebkezelés, alultáplált páciens roborálása, decubitus profilaxis vagy krónikus vénás keringési elégtelenség talaján kialakult fekély szakszerű kezelése egyaránt komoly feladatot jelent egy kertvárosi praxis dolgozói számára. Az előadás áttekinti az utóbbi 8 év beteganyagát, a kezelés hatékonyságát, a kezelésben részvevők szakmai hozzáállását, s hogy miként jelent az alapellátásban segítséget a kórházi vagy járóbeteg ellátási tercier prevenció effajta átvállalása. Mennyiben számíthatunk az otthonápolási feladat megszervezésében, koordinálásában a szakorvosi javaslatot tevő járó- és fekvőbeteg rendszerben dolgozó kollégák segítségére? Milyen mértékben szükséges a családorvos menedzser tevékenysége az ápolási és gondozási feladatok ellátása legmagasabb szakmai szintjénék eléréséhez? A páciens és környezete (családtagok, szociális hálózat, segítők) miként tudja segíteni a családorvosi team működését? A praxisunkban használt metodikák, szakmai sikerek mennyire befolyásolják egyes páciensek rehabilitációját? A 19

prezentáció bemutatja a korábbi és jelenlegi otthonápolási feladatok megszervezése és lebonyolítása során felmerülő problémák megoldását saját betegeink példáján. Sajátos – szerencsésnek mondható - helyzetünkből adódóan (praxisban dolgozó nővér az otthonápolási tevékenység aktív részvevője) az otthonápolási feladatok részét képezik a mindennapi betegellátásunknak LABILIS, NEHEZEN EGYENSÚLYBAN TARTHATÓ, TÖBBSZÖRÖS SZERVI SZÖVŐDMÉNNYEL RENDELKEZŐ 1-ES TÍPUSÚ CUKORBETEG GONDOZÁSA HÁZIORVOSI GYAKORLATBAN Dr. Ferenczi Judit, háziorvos Feriju Eü. Kft., Bp., IX. ker., Háziorvosi Rendelő, Budapest Labilis szénhidrát anyagcserével rendelkező, többszörös szervi szövődménnyel kísért 1-es típusú cukorbeteg esetismertetése kapcsán kívánom bemutatni a háziorvos szerepét a diabeteszgondozásban és a gondozás minőségének javításában. Fontos lenne a diabetológus minősítéssel rendelkező háziorvosok számának növelése és tevékenységi körének kiszélesítése, hogy minél több cukorbeteg esetében lassíthassuk az életminőséget rontó, a bemutatott esethez hasonló súlyos szövődmények kialakulását. ANTIKOAGULÁNS TERÁPIA A HÁZIORVOSI GYAKORLATBAN Galambos Ágnes, oh., Dr. Végh Mária, klinikai főorvos PTE ÁOK Családorvostani Intézet, Pécs Élete során számos beteg kényszerül tartós véralvadás-gátlásra, aminek megfelelő kivitelezése sokszor gyakorlati nehézségekbe ütközik. Tudományos diákköri munkám során kérdőíves felmérést végeztem a véralvadás-gátlás háziorvosi gyakorlatáról. Arra kerestem választ, hogy a tartós antikoagulálásban részesülő betegek, illetve az őket gondozó háziorvosok milyen nehézségekkel szembesülnek a terápia során, illetve hogy mennyire sikerül ezeket a problémákat áthidalni, kezelni. Felmérésem alapján az orvosok számára a legtöbb gondot a következők jelentették: a K- vitamin antagonisták használata során fellépő interakciók, a laboratóriumi meghatározás problémái, valamint a betegek együttműködésének hiányosságai. Az új típusú orális antikoagulánsok (NOACok) használata során a kellő tapasztalat hiánya, az indikációs kör bizonytalansága valamint a gyógyszerek magasabb ára, az LMWH-k használata során pedig a betegek rossz complience-e, a gyógyszerek ára, valamint a betegek orális antikoagulánsokról át- illetve visszaállítása okoz gondot. A véralvadásgátló terápia összes nehézsége közül az orvosok több mint fele a betegek rossz együttműködését emelte ki. A betegektől kapott válaszok alapján a következő megfigyeléseket tettem: A betegek többsége ismeri a kezelés indikációját és megérti az ellenőrzések szükségességét, 1/3-uk azonban nincs tisztában a terápia tervezett hosszával. Információikat az őket ellátó személyzettől szerzik be, írott forrásokat ritkán használnak. A betegek számára a fő kényelmetlenséget az életmódváltás, a rendszeres gyógyszerszedés, a különböző beavatkozások előtti gyógyszerátállítás, valamint a gyakori vérvételek jelentik. Az eredmények alapján azt gondolom, hogy a tartós antikoaguláns terápia hatékonysága a betegek oktatásával, a gondozó hálózat fejlesztésével, vagy a NOAC-ok szélesebb körű elterjedésével javítható jelentősen.

20

A LAIKUS-PROTOKOLLOK PÉLDÁI: KRÓNIKUS BETEG REKREÁCIÓS BÚVÁROK MERÜLÉSI PROTOKOLLJAI Dr. Garay Erzsébet1, Jenei Zoltán2 1Háziorvos, Gyula, a SZTE és a PTE Családorvosi Tanszék, 2PADI és NASE búvároktató, Diving Pro Divecenter Sharm el Sheikh Előzmény: Ez egészségügyben komoly tartalékot jelent a laikusok bevonása ellátásukba. Ehhez megfelelő oktatásuk és a nekik átadott, tennivalóikat tartalmazó protokollok szükségesek. Krónikus betegségük jól kezelt, egyensúlyi szakában lévő rekreációs búvárok légzőkészülékes merüléseihez készített protokolljaink erre jó példát jelentenek. Módszer: Az egységes szerkezetű, információkat, magyarázatokat, beutaló mintákat, ellenőrzőlistákat, felszerelésjegyzéket tartalmazó protokollokat megfelelő képzés után a búvárok kezelőorvosuktól távol is képesek a nagyobb biztonság elérésére felhasználni. Ismerik, alkalmazzák az állapotuk paramétereit jelző egyszerű műszereket (vérnyomásmérő, vércukormérő, csúcsáramlás-mérő) és a mért értéknek megfelelő döntést hoznak. Megbeszélés: Kezdeti tapasztalataink biztatóak, de statisztikailag feldolgozható adatmennyiségünk még nincs. A hypertoniás, asthma bronchiales, diabetes mellitusos betegeinknek hasonló protokollok kidolgozása tovább javíthatná gondozásuk eredményeit. PREVENCIÓ, AVAGY AZ ALAPELLÁTÁS ÚJRAÉRTELMEZÉSE 3 ÉV TAPASZTALATA Dr. Gaszner András, háziorvos Az alapellátás jól-rosszul, de igyekszik teljesíteni azokat az elvárásokat, melyeket a társadalom irányába megfogalmaz. Munkája javát a tűzoltás adja, vagyis a mindennapi élet akut problémáinak az aktuális megoldásai. Jut még valamennyi idő, figyelem, mert szakít rá, a krónikus betegségek gondozására. Azonban, még ha szeretné, sem jut elég energia a prevenció megfelelő gyakorlására. Három évvel ezelőtt gondos előkészítést követően praxisomban bevezettük a prevenciós órát, mellyel az eddig mostohán kezelt prevenciót, az egyébként kötelezően előírt, és időszakonként elvégzendő szűréseket beépítettük a mindennapi munkába. Korcsoportonként szólítottuk meg a pácienseket, és a törvényi előírásokon túl a mai elvárásoknak is megfelelni tudó protokoll szerinti szűrési programot építetünk fel. Az előadásomban részben a prevenciós óra bevezetését megelőző feladatokról, részben a prevenciós óra menetéről, és részben a már elvégzett több száz szűrés tapasztalatairól, eredményeiről kívánok beszámolni. Nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a még oly túlterheltnek tűnő mindennapjainkban is van lehetőség a folyamatok újragondolására, a feladatok újfajta leosztására úgy, hogy azzal a mi munkánk színvonala emelkedjen, hogy a munkánk áttekinthetőbb, racionálisabb legyen. És talán az sem elhanyagolható, hogy pácienseink egészséges élethez való esélyét javítsuk, hogy a páciensek az alapellátással, a praxis munkájával elégedettebbek legyenek. MIÉRT HASZNÁLNÉK ÉN CRP TESZTET? ORVOS VAGYOK ÚGYIS! MIÉRT NE HASZNÁLNÉK CRP TESZTET? ORVOS VAGYOK ÚGYIS! Dr. Hasitz Ágnes, háziorvos Doktor HÁ Egészségügyi Szolgáltató Kft, Szentendre A bakteriális fertőzések kezelésének bázisát az antibiotikus kezelés adja. Az alap- és szakellátásban történik az összes antibiotikum-felírás körülbelül 80 - 90%-a, és a becslések szerint az antibiotikumok kb. 50%-át indokolatlanul írják elő! Az antibiotikumok szükségtelen és nem megfelelő alkalmazása kedvez a rezisztens baktériumok megjelenésének és terjedésének. Az antibiotikum-rezisztencia hihetetlenül súlyosbodó közegészségügyi probléma a világban. Miközben az antibiotikum-rezisztens baktériumokkal történő fertőzések száma növekszik, az új 21

antibiotikumok kifejlesztése nem túl biztató, ezért a jövőben egyre kisebb az esély a hatékony kezelésekre, azoknál, akiknek igazán szüksége lenne rá. Ezzel párhuzamosan rohamosan növekszik a Clostridium difficile fertőzések száma. A nemzetközi adatok riasztóak! Azon praxisokban, ahol körültekintően, kellő megfontolással alkalmaznak antibiotikus kezelést, nem növekszik a szövődmények (pl. gennyes sinusitisek, mastoiditisek, esetleg meningitisek) száma. Hogyan döntsük el, hogy kinek adjunk és kinek nem antibiotikumot? Ebben nagy segítségünkre van az úgynevezett CRP teszt. Ez a rendelőben, egyszerűen elvégezhető teszt; amellett, hogy segít eldönteni, hogy kinek van szüksége antibiotikus terápiára, alkalmas a kezelés hatékonyságának nyomon követésére is. A CRP teszt segítségével csökkenthetjük a rezisztenciát, és a clostridium fertőzések számát. Mindemellett jelentősen javul az orvos-beteg kapcsolat, és nem utolsó sorban csökken a gyógyszeres kezelésre fordított anyagi teher mind a beteg, mind az állam számára. És még az indikátor pontszám is javul. Praxisomban, 2007-től mintegy 40%-kal sikerült az AB felírást csökkenteni. A társpraxisban dolgozó kolléganő is hasonló eredményeket ért el. A HÁZIORVOSOK ATTITŰDJE A DEMENCIÁK SZŰRÉSÉVEL-GONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATBAN Dr. Heim Szilvia, Csergő Ágnes oh., Busa Csilla, PTE ÁOK Családorvostani Intézet, Dr. Karádi Kázmér, PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Pécs Előzmény: A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, mely világszerte egyre növekvő egészségügyi, társadalmi és gazdasági problémát jelent. Magyarországon is egyre több idős emberről kell gondoskodni, az epidemiológiai becslések szerint kb. 200 000 Alzheimer-kórban szenvedő beteg valószínűsíthető, ezzel szemben kb. 5000 beteget kezelnek. Az ellátórendszer sok nehézséggel küzd, kevés a színvonalas demencia-ellátást nyújtó intézmény. A teher nagyrészt a családokra és a családorvosi team-re hárul. A betegség tüneteit javítani gyógyszeres terápiával a kór korai vagy közepesen súlyos stádiumában lehet. Ennek feltétele az időben elvégzett szűrés és diagnosztika, mely folyamatban a családorvosoknak döntő szerepe van. Célkitűzés: Bemutatni, hogy a családorvosok miként vélekednek erről a problémáról, ismertetni a családorvosok attitűdjét a demens betegekkel és ellátásukkal kapcsolatban. Felmérni milyen szűrő módszereket használnak, milyen ezek hatásossága. Módszer: Kérdőíves felmérést végeztünk családorovosok körében a fenti célkitűzések tisztázására. Az eredményeket SPSS19-es statisztikai programmal elemeztük, mellyel deskriptiv statisztikai elemzést, valamint nem paraméteres statisztikai próbákat végeztünk. Eredmények: 179 családorvos töltötte ki kérdőívünket. Az eredmények életkor, nem és lakhely tekintetében reprezentatívnak tekinthetőek. A legtöbb családorvos sajnálatot, tehetetlenséget és bizonytalanságot érez demens betege kapcsán. Alzheimer kórra csak súlyos tünetek esetén gondolnak, így a betegség közepes-súlyos stádiumban kerül diagnózisra. A szűrést fontosnak tartják, de megoszlik a véleményük, hogy ez kinek a feladata lenne. A kór terápiáját nehéz, kihívást igénylő, bonyolult feladatnak tartják. Fontos szempont, hogy a kérdezettek közel 80 %-a nem vett részt demenciával kapcsolatos oktatáson az elmúlt 2 évben. Konklúzió: A családorvosok a betegség diagnosztizálását és kezelését a nehézségek és a komplexitás miatt kihívásnak érzik. A WHO jelentése alapján a demencia problémakört a következő évtizedekben kiemelt egészségügyi prioritásként kell kezelni. Ebben a folyamatban a családorvosok kapuőr funkciójuk okán kiemelt szerepet játszanak, így felkészítésükre, továbbképzésükre kiemelt figyelmet kell fordítani.

22

KÜLÖNBÖZŐ ÉTRENDEK KÖLTSÉGVONZATAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Dr. Iski Gabriella, Prof. Rurik Imre DE NK Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen A táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek (szív és érrendszeri, daganatos betegségek, cukorbetegség, elhízás) a magyar lakosság körében a vezető megbetegedések közé tartoznak. Speciális étrendet használnak az elhízott személyek a testtömeg csökkentésére, a cukorbetegek, hogy a megfelelő arányban tartalmazzon étrendjük makrotápanyagokat. A "bio diéta" egyre népszerűbb, előtérbe került a természetes módon történő termelés a vegyszerek használata nélkül. Az úgynevezett "hagyományos magyar étrend" gazdag zsírokban és hozzáadott sóban. Az elhízottak, fogyni vágyók egyik leggyakoribb panasza, hogy az egészséges étrend drága. Az elhízottak jelentős része szociálisan nehezebb helyzetben van, így még fontosabb a táplálkozás költsége. Vizsgálatunk célja négy különböző életmódú táplálkozás felmérése a költségek szempontjából. Az étkezési költségeket megbecsülve, három napos időszakra vonatkoztatva modelleztük a „hagyományos magyarnak” tekinthető, egy súlycsökkentő/testsúlytartó étrend mintát, valamint egy cukorbetegeknek ajánlott és bio élelmiszereket fogyasztó étrend bekerülési költségeit, figyelembe véve az étrend energiatartalmát és az életmóddal kapcsolatos kiadásokat is. Módszerünk: az étrendi és életmódi költségek elemzését saját magunk által összeállított három napos mintaétrendek kidolgozásával, bekerülési költségük és energiatartalmuk meghatározásával végeztük. Az árat Magyarország kis-és nagykereskedelmi áraival nagyjából megegyező 2013. évi KSH adatbázis áraival határoztuk meg. A mintaétrendek energiatartalmát étrendkészítő software (Nutricomp)® segítségével számítottuk. Megvizsgálva a kapott eredményeket és csökkenő sorrendbe állítva a négy különböző életmód költségeit, a következő következtetésre jutottunk: legdrágább a bio élelmiszerekből felépülő táplálkozás, második helyen a cukorbeteg diétát követő életmód áll, harmadik legköltségesebb életmód a kalóriadús, gyorséttermi étkezés. A legköltséghatékonyabb a kiegyensúlyozott, alacsony kalóriatartalmú életmód, megelőzhetjük az elhízás és a cukorbetegség kialakulását, javíthatjuk életkedvünket. ÍGY ÍRUNK MI. AVAGY A MAGISZTRÁLIS RECEPTÍRÁS A MINDENNAPI GYAKORLATBAN Dr. Kaizer Zsuzsa, SZTE Családorvosi Intézet és Rendelő Cél: Jelenleg a gyógyszerész hallgatók államvizsgáján csak hibás receptet húzhatnak, mondván az orvosok által felírt receptek úgyis mindig hibásak. Ennek szerettem volna utána járni. Módszer: Egy szegedi nagy forgalmú gyógyszertár 2014-s receptjeiből 6 hónap receptjét vizsgáltam meg. 2014. májustól 2014. októberéig. Összesen 30.147 db recept került beváltásra ebben az időszakban. Vizsgáltam a Magisztrális receptek arányát, kézzel vagy géppel írták-e és milyen gyakori hibákat tartalmaztak. Egy-két példán keresztül mutatom be a jellemző hibákat. Eredmény: A vizsgált magisztrális receptek közül alig találtam „hibátlan” receptet. A géppel történő helyes magisztrális recept írás rendkívül időigényes folyamat, legtöbbünk nem szánja rá ezt az időt. A forgalomban lévő szoftverek nem tudják kezelni ezt a bonyolult algoritmust. Esetleg az évszázados hagyományokon nyugvó recept írási szabályokat kellene megváltoztatni?

23

A HUMÁN FETUIN-A rs4917 POLIMOFIZMUS ÉS AZ ELHÍZÁS KAPCSOLATA KÉT KOHORSZBAN Prof. Kalabay László1, Dr. Vörös Krisztián1, Dr. Temesszentandrási György2, Dr. Márkus Bernadett1, Dr. Prohászka Zoltán2,3, Prof. Falus András4, Prof. Cseh Károly5 1Családorvosi Tanszék, 2III.sz. Belgyógyászati Klinika, 3MTA Atherosclerosis Kutatócsoport, 4Genetikai, Immunológiai és Sejtbiológiai Intézet, 5Népegészségügyi Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest Előzmények, célkitűzés: A humán fetuin-A (AHSG) a máj által termelt multifunkcionális glikoprotein. Szerepe van az inzulinrezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség, metabolikus szindróma, elhízás, zsírmáj és érelmeszesedés kialakulásában. Jelen munkában az AHSG rs4917 variánsainak az elhízással, a lipidstátusszal, a proinflammatórikus tumor necrosis faktor-α (TNFα) szinttel, valamint az inzulinrezisztenciával való kapcsolatát vizsgáltuk. Vizsgált személyek és módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatunkba 81 egészséges egyént (kohorsz 1) és 157 szívinfarktust túlélt beteget (kohorsz 2) vontunk be. Az rs4917 polimorfizmust allél-specifikus KASP esszével határoztuk meg. Eredmények: Az 1. kohorszban a T-nukleotidot hordozók (n=43) LDL-koleszterin szintje alacsonyabb volt a T-allélt nem hordozókéhoz (n=38) képest (2,13±0,21 vs. 3,03±0,72 mmol/l, x±SD, p=0,020). A szérum TNFα koncentráció magasabb volt a T-allélt nem hordozókban (4,10±0,24 vs. 3,90±0,21 pmol/l, p=0,010). Ezt a különbséget a 2. kohorszban nem lehetett megfigyelni. A 2. kohorszban a T-hordozóknak (n=76) alacsonyabb BMI-jük (27,2±4,6 vs. 28,6±3,8 kg/m2, p=0,019), has- (101±12 vs. 103±10 cm, p=0,040) és csípőkörfogatuk (102±9 vs. 106±8 cm, p=0,003) volt, mint a nem T-hordozóknak (n=81). A T-nukleotid gyakrabban fordult elő a nemobezekben az elhízottakhoz képest (chi2=5,217, p=0,022). A nem kövér, nem diabeteszes Thordozóknak (n=46), még mindig alacsonyabb BMI-jük és csípőkörfogatuk volt, mint a nem Thordozóknak (n=37). Következtetések: Az AHSG rs4917 T-nukleotidja kedvezőbb lipidstátusszal jár együtt egészséges emberekben (1. kohorsz) és kedvezőbb obezitás-paraméterekkel a 2. kohorszban. UROLÓGIAI SZŰRŐVIZSGÁLAT VIDÉKI FÉRFIAK POPULÁCIÓJÁBAN Dr. Karakó Erzsébet, háziorvos, Fényeslitke Fényeslitke községben a közelmúltban számos egészségmegőrző program zajlott. Egyik ezek közül a 45-65 év közötti férfiak komplex urológiai szűrővizsgálata, amely 2012-ben történt első alkalommal és 2015 januárjában ismétlődött. A cél az volt, hogy az urológiai betegségek szempontjából a legesendőbb férfiak populációjának esetleges kóros állapota időben kiderüljön. A vizsgálatok szervezését a családorvosi munkacsoport, a vizsgálatot urológus szakorvos végezte. A behívott egyéneknek 35% jelent meg az órára pontos vizsgálaton. A "Vizelési Szokások" kérdőív kitöltése, általános vizeletvizsgálat, a has fizikális áttapintása, rektális digitális vizsgálat és PSA gyorsteszt végzése képezte a betegvizsgálatot. Rosszindulatú megbetegedés 6 (!) esetben derült ki, ezen kívül számos BPH, korallkő, krónikus pyelonephritis jelenléte is bizonyossá vált. A kóros eredmény birtokában gondozásba vétel, követés illetve odaillő kezelés történt. A vizsgálatok díjazását Fényeslitke Község Önkormányzata vállalta magára. A Családorvosi Szolgálat és az illetékes Önkormányzat együttműködésével és jelentős materiális áldozatvállalásával a lakosság életének komfortja nőtt, és a társadalmi gondoskodás kiegészült.

24

ANTIBIOTIKUM RENDELÉSEK ÉS INDIKÁTOROK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON Dr. Kolozsvári László Róbert DE NK Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen Előzmények: Az indokolatlan antibiotikum rendelések növelhetik az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát és az egészségügyi kiadásokat. Az antibiotikum felírások jelentős része az alapellátásban történik. Hazánkban az antibiotikumos kezelés, mint indikátor szerepel a háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelésében. Tanszékünk részvételével zajlott nemzetközi vizsgálat (APRES study) adatai és országos antibiotikum kiváltási adatok alapján vizsgáltuk a háziorvosok általi és országos antibiotikum rendeléseket az indikátorok bevezetése előtt és után. Célkitűzés: Az indikátorokat képeztünk az APRES vizsgálat felírási, illetve országos éves antibiotikum kiváltási adatokból. Vizsgáltuk, hogy a háziorvosi indikátorok bevezetése Magyarországon befolyásolhatta-e a háziorvosok antibiotikumok felírását, illetve az országos antibiotikum fogyást – kiváltást. Módszerek: Az APRES study felírási adatai alapján kiszámoltuk a 20 körzet összesített évenkénti indikátorát, illetve körzetenként indikátorokat számoltunk és vizsgáltuk ezek praxistípus szerinti változását. Országos antibiotikum kiváltási (OEP) adatok alapján is indikátorokat képeztünk. Eredmények: Az APRES vizsgálatban résztvevő körzetek összesített évenkénti indikátorának értéke a legmagasabb 2009-ben (5,57%) volt. A körzetek összesített indikátora (5,34%) és a körzetek többségében számolt indikátorok értéke is csökkent 2010-ben. Az országos adatokból számított eredmények alapján megfigyelhető volt az antibiotikum kiváltások csökkenése 2009 után. Megbeszélés, konklúzió: Az indokolatlan antibiotikum felírások csökkentésében az alapellátás szereplőinek kiemelt szerepe lehet. Az indikátorok bevezetése utáni első évben az általunk vizsgált praxisokban felírt és az országosan kiváltott antibiotikumok mennyisége is mérsékelt csökkenést mutatott. Ez lehet egy trend kezdete, bár számításaink eredményeinek értékelését egyéb tényezők is befolyásolhatták. Az antibiotikumok rendelését az alapellátásban alkalmazott indikátorok is befolyásolhatják. Ennek igazolására további kutatásra van szükség. AFFEKTÍV TEMPERAMENTUMOK VIZSGÁLATA KRÓNIKUS BETEGSÉGBEN SZENVEDŐKNÉL-KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ALVÁSZAVAR ELŐFORDULÁSÁRA Kovács Bernadett oh.,1 , Dr. Becze Ádám1, Dr. Eőry Ajándék1, Gonda Xénia2, Prof. Rihmer Zoltán2, Prof. Kalabay László1, Dr. Torzsa Péter1 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, Családorvosi Tanszék, Budapest 2Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Budapest Háttér: A depressziót és a szorongásos zavarokat a leggyakrabban előforduló pszichiátriai betegségek között tartják számon – világszerte 30% körüli az előfordulásuk. A krónikus betegségben szenvedőknél gyakrabban társulnak egyidejűleg alvászavarral, illetve önmagában csak az alvászavar megléte is gyakran indukálja e betegségek megjelenését. Célkitűzések: A hipertóniás és a diabéteszes betegek körében az affektív temperamentumok, a szorongásos zavarok és a depresszió súlyosságának felmérése és ezek összevetése a vizsgálati minta általános egészségügyi-, szociológia-, és főként alvászavarral kapcsolatos adataival. Módszerek: Az affektív temperamentumok felmérésére a TEMPS-A kérdőívet, a depresszió felmérésére a Beck-féle Depresszió Kérdőívet, a szorongásos zavarok szűrésére a Hamilton-féle Szorongás Skálát használtuk. A statisztikai kiértékelésnél a rögzített adatokhoz szociális-, az életmódra vonatkozó attitűdöket és főként az alvászavarral kapcsolatos adatokat használtuk fel. A statisztikai elemzést SPSS Statistics 20 programmal végeztük. Eredmények: Fővárosi és vidéki családorvosi praxisokban gondozott 569 beteg vett részt a vizsgálatban. A betegek átlagos életkora: 65±10 év, 57% nő. A vizsgált populációban az alvászavar előfordulása 42% a nőknél, míg 32% a férfiaknál (p=0,0182). A hipertóniások körében 42,3%, a diabeteses betegek 34,7%-a szenved alvászavarban (p=0,037). A nők 11,7% jelezte, 25

hogy légzésszünetekkel horkol, míg a férfiaknál 14,7% említette ugyanezt. Az alvászavarban szenvedők 35%-ának enyhe, míg 16%-ának mérsékelten súlyos/súlyos tünetei depressziós tünetei vannak. Az alvászavarban nem szenvedőknél ez az arány 17% és 3% volt (p <0,0001). A fizikai aktivitás (sportolás) és az alvászavar összefüggése alapján, gyakrabban szenvednek alvászavarban azok az egyének, akik kevesebbet sportolnak (p 0,0146). Az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél gyakoribb volt az alvászavar előfordulása (p=0,0062). Következtetések: A vizsgálati mintában az alvászavar szignifikánsan gyakrabban fordult elő nőknél, valamint a férfiaknál nagyobb arányú a horkolással, és a légzésszünetekkel társult alvászavar. A szorongásos és a depressziós tünetek megléte, súlyossága korrelál az alvászavar előfordulásával. A szociometriai mérések adatai szerint a nem, a rendszeres fizikai aktivitás és az iskolai végzettség szignifikáns prediktorok. A családorvosi praxisokban ezen betegségcsoportok rutinszerű szűrésével, a kórképek korai felfedezésével javítható lenne a krónikus betegségben szenvedők életminősége. ANAEMIA PERNICIOSA – IDŐS NŐBETEG PSZICHIÁTRIAI TÜNETEKKEL Dr. Kovács Erzsébet, háziorvos Háziorvosi Rendelő, Hajdúböszörmény; DE KK, Ritka Betegségek Központ, Debrecen Az előadás pszichiátriai tünetekkel vizsgált idős nőbeteg esetét ismerteti, akinél a kivizsgálás anaemia perniciosa fennállását igazolta. A szerző fel hívja a figyelmet arra, hogy időskorban gyakori pszichés tünetek hátterében esetenként egyszerűen kezelhető belszervi betegség, például anaemia perniciosa is állhat, mely akár egyszerű vérképvizsgálattal is könnyen diagnosztizálható, felismerhető, kezelhető, ha gondolunk rá. DREAM-EGY ÁLOM AFRIKÁÉRT KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJJAL MALAWIBAN Dr. Körtvélyessy Mónika 45. sz. felnőtt háziorvosi praxis, Pécs A DREAM-program a legmodernebb molekuláris biológiai laboratóriumi módszerek segítségével, az AIDS-kezelésben a jelenlegi gold standardot jelentő antiretroviralis triterápia alkalmazásával, elsősorban HIV-pozitiv terhes nők gyógyszeres kezelését, illetve a társbetegségek gyógyítását végzi Malawiban, 3 nagy és ezekhez kapcsolódóan 13 kisebb satellita központ, vagy outreach keretében. 2014-ben az elmúlt évek HIV-kezeléssel kapcsolatos tapasztalatai után arra is lehetőségem volt, hogy a napi betegellátás (a helyi orvosi munkát végző, jobbára 3 éves egészségügyi végzettséggel rendelkező kollégák) támogatása, oktatása mellett a DREAMprogramban végzett orvosi kutatások egy részébe is bekapcsolódjak. Nyugat-Európában és az USA-ban a HIV-pozitiv betegek nagy része nem vállal gyermeket, viszont óriási probléma a harmadik világban, különösen is a Szaharától délre fekvő szegény afrikai országokban a vírus vertikális terjedése, elsősorban az anyatejes táplálás során. Az elmúlt tíz évben, tíz szub-szaharai afrikai országban a HIV-pozitv terhes nők antiretroviralis kezelésében a DREAM által szerzett tapasztalatok óriási jelentőségűek. A WHO/UNAIDS mai HIV-kezelési szakmai protokolljainak terhesek nők, illetve két év alatti gyermeket szoptató anyák kezelésével foglalkozó részei nagyrészt a DREAM kezelési tapasztalatain, kutatási eredményein alapulnak. Malawiban többek között az antiretroviralis gyógyszerek magzatra, gyermekre gyakorolt toxikus hatásaival, a betegek adherenciájával és a gyógyszer-rezisztenciával kapcsolatban folynak kutatások. A Project Malawi keretében 2012-2016 között zajló kutatás egy részével, a nephrotoxikus hatások vizsgálatával, illetve az adherencia problémák-rezisztencia elkülönítésének kérdésével foglalkoztam malawi, illetve a DREAM-programot elindító és a kutatást vezető olasz kollégákkal együtt. A részletes eredmények 2016-ban várhatók a kutatás befejeztével, de az eddigi tapasztalatokról szívesen beszámolok az előadásban.

26

T-EGYE MAGÁT EGÉSZ-SÉGESEBBÉ ! AZ EGYÉN LEHETŐSÉGEI EGÉSZSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE, FEJLESZTÉSE, VISSZASZERZÉSE ÉRDEKÉBEN Dr. László Judit, háziorvos 1. sz. Háziorvosi szolgálat, Enying Előzmények: Klinikai, gyógyszeres kezelés eredménye, eredménytelensége chronicus betegeimnél. Új út keresés: diéta, reform étrend, 1987. Az akkor induló: psychotherapia a körzetiorvosi gyakorlatban című képzés + hipnózis + autogen trening + családtherápia-képzés. Rogersi személyiségfejlesztés + torna + tánc. 1986-tól reform étkezés: célpontban a glycaemias index és a zsírszegény étrend: teljes kiőrlésű liszt, sok növény, semmi zsír. Tapasztalataim az orvoslásban: Betegeim életútja az általam javasolt gyógyszeres kezelés + „reform étrend” +mozgás + psychotherápia mellett; tapasztalataik, eredményeik, leleteik. Saját testsúlyom, egészségi állapotom változása a másoknak is javasoltak betartása mellett: 1986 - 2011. Egészségi állapotom romokban: Hypertonia, obesitas, 2-es tipúsú diabetesz inzulinpótlással, spondylosis, gonarthrosis, reflux, cardiomyopathia. Új utak és paradigmaváltás a 2011. évi II. Fehérvári Orvos Napok, Atherosclerosis Találkozó Miért épp a paleó? című előadása nyomán. Saját tapasztalatok, eredmények, leletek. Konklúzió: Más utakon is lehet járni. Egészségfejlesztés, betegségmegelőzés, az egyén felelőssége, lehetőségei. KLINIKAI PALLIATÍV MOBIL TEAM AZ AKTÍV ELLÁTÁSBAN Lukács Miklós1, Dr. Csikós Ágnes PhD1,2 1PTE Klinikai Központ, Palliatív Mobil Team 2, PTE Családorvostani Intézet, Hospice-Palliatív Tanszék, Pécs A palliatív ellátási formák bővülésének úttörő lépése, hogy 2013. júniusában a PTE Klinikai Központban pályázat útján megalakult Magyarország első ÁNTSZ engedéllyel rendelkező Klinikai Palliatív Mobil Csoportja. A konzultációkat 4 fő (palliatív jártasságú orvos, pszichológus, ápoló) speciális képzettségű szakember biztosítja az egyetemi klinikák aktív osztályain fekvő előrehaladott állapotú, elsősorban daganatos betegeknek és családtagjainak számára a klinikus kollégák, szakdolgozók és családtagok kérésére. Segítséget nyújt a betegek testi, lelki tüneteinek enyhítésében, koordinálja és tájékoztatást ad a beteg további ellátási lehetőségeiről. A team nem egy osztályhoz kötötten működő ellátási forma, hanem mindig az adott osztályon történik a konzultáció, illetve ellátás, ahol éppen szükség van rá. Az előadás bemutatja a konzultációt kérő klinikai szervezeti egység osztályain ellátott esetszámból adódó konzultációk tapasztalatait, eredményeit és a team működésének erősségeit, lehetőségeit. EREDMÉNYEK ÉS TAPASZTALATOK A PÉCSI PALLIATÍV JÁRÓBETEG-ELLÁTÁS ELSŐ KÉT ÉVÉBŐL Madarassy-Szücs Anna, oh., Dr. Radványi Ildikó, családorvos, Dr. Csikós Ágnes PhD PTE ÁOK Családorvostani Intézet, Hospice-Palliatív Tanszék, Pécs A Magyar Hospice Alapítvány 1991-es megalakulását követően figyelemreméltó gyorsasággal gyarapodott Magyarországon a hospice-palliatív ellátási rendszerek száma. Pécsett 2004 óta intézményi keretek közt működő hospice osztály és otthoni hospice- palliatív ellátás is elérhető az előrehaladott stádiumú daganatos betegek számára. Novumként ágyazódott be 2012-ben az ambuláns ellátás modellje a korábbi palliatív ellátási formák közé. Célunk az elmúlt két év munkájának retrospektív elemzése volt, amely során részleteiben vizsgáltuk a pécsi palliatív járóbeteg-ellátás minőségi változását az azt igénybevevők betegségének progressziója mentén. Választ kerestünk többek között arra, hogy a betegek a diagnózist követően milyen korán és mely elsődleges panasszal kerülnek palliatív gondozásba,

27

milyen terápiás változtatások történtek az ellátás során, hogyan alakult a betegek és családjaik életminősége. A palliatív gondozásban részesülő daganatos betegek 60-80 százalékának panaszai közt szerepel a fájdalom. Igen nagy gyakorisággal fordulnak elő más súlyos szenvedést okozó panaszok is, mint a hányinger, alvászavar, depresszió. A betegek állapotváltozásának nyomon követésére a tünetek objektivizálásának jegyében felvett Edmonton Symptom Assessment System (ESAS) tüneti skálákat használtuk. Leggyakoribb ambulánsan végzett palliatív orvosi tevékenységnek a fájdalomcsillapítás bizonyult, mely az általános állapotot leginkább meghatározó tényezőként kulcsfontosságú az életminőség javításában. A hozzátartozókkal folytatott nagyszámú beszélgetés, tanácsadás jelzi az érintett családtagok szakszerű támogatásának szükségességét is. Adataink nem csupán az ellátottakról, hanem az ellátás fejlődési lehetőségeiről is informatívak, melyek tükrében igyekszünk tovább fejleszteni és bővíteni a palliatív járóbeteg-ellátást Pécs városában, illetve a dél-dunántúli régióban. TAPASZTALATAIM A MEGADÓZISÚ C-VITAMIN KEZELÉSSEL Dr. Mándi László, családorvos Központi Orvosi Rendelő, Hajdúhadház 2011-töl alkalmazom a megadózisú C-vitamin infúziós kezelést rosszindulatú daganatos betegeknél. Tumorosok adjuváns kezelésére a nagyadagú aszkorbinsavat intravénásan alkalmazzuk. Eredményeim szerint a C-vitaminnak pozitív hatása van a rákos betegek kezelésében a klasszikus daganatellenes szerek hatásának fokozásában, a gyógyulásban ill. a túlélési idő meghosszabbításában. A Megadózisú C-vitamin terápia daganat ellenes hatásainak elméleti alapjai: 1. a tumoros betegek előrehaladott stádiumában scorbut-szerű állapotban vannak; 2. az intravénásan, infúzióban adva a C-vitamin dehidroaszkorbinsavvá alakul, a vegyület a glukóz transzporttal átjut a sejtmembránon. A ráksejtek felveszik a cukorhoz hasonlóan a C-vitamin oxidált formáját, ami itt kumulálódik is. Ez szelektív daganatsejt nekrózist okoz. A daganatsejtek nem rendelkeznek kataláz enzimmel, s itt peroxidáz reakció lép fel, az ép sejtek viszont nem károsodnak. MENNYIRE KÖVETJÜK A GERD KEZELÉSÉRE SZÓLÓ IRÁNYELVEKET A HAZAI ALAPELLÁTÁSBAN? Dr. Márkus Bernadett1, Dr. Herszényi László2, Prof. Tulassay Zsolt2, Prof. Kalabay László1 1SE ÁOK, Családorvosi Tanszék, 2SE ÁOK, II. Sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest Előzmények: A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) eseteinek jelentős részét az alapellátásban ismerik fel és kezelik. Az érvényes irányelvek a step-down kezelést, valamint a protonpumpa-gátló (PPI) gyógyszerek elsődlegességét hangsúlyozzák. Célkitűzés: a step-up és a step-down kezelést választó orvosok összehasonlítása (1. kohorsz vizsgálat), valamint a háziorvos szakorvosjelöltek és aktív szakorvosok GERD terápiás gyakorlatának összehasonlítása (2. kohorsz vizsgálat). Módszerek: Önkéntes, anonim, kérdőívkitöltésen alapuló keresztmetszeti vizsgálat. Eredmények: A vizsgálatban 493 háziorvos vett részt (217 férfi, 276 nő, életkor: 53±18 év). A step-down kezelést választók (n = 230) szignifikánsan fiatalabbak (54±10 vs. 59±10 év, átl.±SD, p<0,001), praxisévük kevesebb (21±11 vs. 25±11 év, p=0,003), több GERD betegről tudnak (184±139 vs. 176±211, p=0,038), inkább tekintik kizárólagosnak a PPI kezelést (75/101 vs. 19/160, p<0,001), kevésbé veszik figyelembe a GERD tünetek súlyosságát (10/166 vs. 1/180, p=0,009). A 2. kohorsz vizsgálatunkban a szakorvosjelöltek többre becsülik GERD-es betegek számát, mint a szakorvosok (285±186 vs. 206±187, p=0,003). Mindkét csoport egyenlő arányban (38% ill. 39%) választ szövődménymentes GERD esetében PPI-t, a H2RA-t a szakorvosok részesítik inkább előnyben (51% vs. 37%), az antacidákat a szakorvosjelöltek említik gyakrabban 28

(25% vs. 9%, p=0,001). Megbeszélés: Szövődménymentes GERD kezelésében a step-down kezelést választó háziorvosok fiatalabbak és az irányelveknek megfelelően inkább PPI-t választanak, mint a step-up kezelés hívei. Következtetés: Eredményeink arra világítanak rá, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a releváns irányelvek oktatására. KIÉGÉS-SZINDRÓMA ELŐFORDULÁSA HÁZIORVOSOK KÖRÉBEN Dr. Mohos András, Dr. Mester Lajos, Prof. Hajnal Ferenc SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelő, Szeged Előzmények: A kiégés-szindróma hosszú távú, fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stressz hatások következtében létrejövő, fizikai – érzelmi – mentális kimerülés talaján kialakuló tünetegyüttes. A családorvosok, mint az egészségügy „kapuőrei”, a nagyszámú orvos-beteg találkozás, érzelmileg és fizikálisan is megterhelő feladatok sokasága miatt kifejezetten veszélyeztetettek a kiégés szempontjából. Ennek ellenére kevés, főleg hazai, adat áll rendelkezésre a témával kapcsolatban. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk, hogy felmérjük a válaszadó háziorvosok körében a kiégés-szindróma gyakoriságát, mértékét, befolyásoló tényezőit. A kiégés mérésére a Maslach Burnout Inventoryt használtuk, melyhez az általunk összeállított, a kiégés mértékét feltételezhetően befolyásoló demográfiai adatokra, egyéb körülményekre kitérő kérdőívet csatoltunk. Az anonim, önkitöltős kérdőíveket kötelező háziorvosi szintentartó tanfolyamokon juttattuk el a kollégákhoz. A vizsgálatban való részvétel önkéntes volt zajlott. Eredmények: 63 háziorvos töltötte ki a kérdőívet. 35 nő (55,56%) és 28 férfi (44,44%). A válaszadók átlagéletkora 54,01 év volt. Az előzetesen felállított szempontrendszer alapján a válaszadók 44,44%-a került a kiégés szempontjából aktuálisan „védettnek” tekinthető csoportba, míg 10 fő (15,87%) a kifejezetten veszélyeztetett csoportba. A férfiaknál és nőknél egyaránt, a „védett” csoport átlagéletkora meghaladta veszélyeztetett kollégáikét. Az átlagos betegforgalom, valamint a vállalt plusz-munka tekintetében szintén jelentős különbség figyelhető meg a két csoport között. Következtetések: A kiégés-szindróma kialakulásában, befolyásolásában szerepet játszó tényezők pontosabb feltérképezéséhez további vizsgálatok, nagyobb esetszámú kutatások szükségesek. A háziorvosok az egészségügyi ellátórendszer „tartópillérei”, így testi és mentális egészségvédelmük nemcsak személyes, de össztársadalmi érdek is. A PREVENCIÓS NŐVÉR SZEREPE A MAMMOGRÁFIÁS SZŰRÉSEKEN VALÓ RÉSZVÉTEL JAVÍTÁSÁBAN Dr. Móczár Csaba1, Dr. Ambrózay Éva2, Szabóné Tóth Gabriella1 1Irinyi Szakrendelő, 2Mamma Klinika Rt., Kecskemét Célkitűzés: Modellezni a háziorvosi praxisok szűrési munkáját segítő prevenciós nővér tevékenységét előbb pilot-szerűen egy praxisban, majd egy reprezentatív népességen. Módszer: 1. fázis: Megkértük a 2009-2010-ben a praxisunkból szűrésen megjelentek adatait. A listán szereplő pácienseink adatait összevetettük a saját háziorvosi számítógépes adatainkkal. Ezáltal kaptuk egy letisztított un. különbség-listát: kik azok, akik nagy valószínűséggel a két év során nem vettek részt a szűrésen. Ezeket az asszonyokat szakaszosan kiértesítettük. A levélben kértük, hogy személyesen vagy telefonon keressenek meg bennünket és mondják el mi az oka, hogy nem mentek el a szűrésre. 2. fázis: 2013-ban a módszert teszteltük Kecskeméten öt háziorvosi praxisban. 3. fázis: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata anyagi segítségével a város lakosságán modelleztük a programot. Eredmények: A praxisunkban a célcsoportból 145 pácienst értesítettünk ki, közülük 73 visszajelzést kaptunk. 18-an már voltak szűrésen, 31-en az értesítésünk hatására mentek szűrésre,11-en teljesen elutasították a szűrést. A praxis átszűrtsége 2010-ben 55,25, 2011-ben 56,68, 2012-ben 61,81% volt. A program kiterjesztésével 2013. első negyedévében öt praxis 11346 páciense közül 1988 volt a 45-65 éves közötti asszonyok száma, akik közül 485 nőt értesítettünk ki. 2014.április elsejéig 246-an jeleztek vissza és 178-an (36,7%) mentek el a szűrésre. Az absztrakt megírásakor a városra kiterjesztett program első körében 647 29

asszonyt értesítettünk ki, akik közül 65-en (10%) mentek el szűrésre. Következtetések: A szűrési tevékenység jelentős terhet ró a praxisokra, amit segíthet a prevenciós nővér bevonása a praxisok munkájába. MICROVASCULARIS SZÖVŐDMÉNYEK SZŰRÉSE 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGEK KÖRÉBEN Oláh Ilona, Langó Péter, Isvanca Carolina A 2-es típusú cukorbetegség microvascularis szövődményei a retinopathia, a nephropathia és a neuropathia. A betegség háziorvosi gondozásának célja a szövődmények megelőzése, illetve korai felismerése a progresszió lassítása céljából. Az előadásunkban ezen szövődmények szűrésének lehetőségeit mutatjuk be a háziorvosi praxis lehetőségei között, kiemelten a nephropathia szűrésére vonatkozó újabb ajánlásokat, valamint a cardiovascularis autonóm neuropathia szűrésének újabb módszerét, a Ewing féle cardiovascularis reflex teszteket vizsgáló Cardiosys rendszert. 49 beteg komplex szűrésének eredményeit dolgoztuk fel. Az albuminuria és GFR értékek alapján 11 betegnél észleltünk nephropathiára utaló laboratóriumi eltéréseket, hangvilla vizsgálattal 28 betegnél találtunk perifériás neuropathiát, míg a cardiosys vizsgálattal 45 főnél észleltünk cardiovascularis autonóm neuropathiát. A diabeteses láb megelőzése céljából ismert módon javasolt hangvilla vizsgálat mellett - a cardiovascularis kockázatot emelő hatást és a nagy előfordulást figyelembe véve - a CAN szűrővizsgálatának is kiemelt jelentősége van. PREVENTISSIMO – ONLINE ÁLLAPOTFELMÉRŐ, KOCKÁZATSZÁMÍTÓ ÉS TANÁCSADÓ RENDSZER Dr. Palik Éva1, Schmidt Judit2, Kiss-Tóth Bernadett2, Kovács Judit2, Nácsa Zoltán3, Szlankó János2 1Semmelweis Egyetem III. Belgyógyászati Klinika, 2SANEIDOS Innovációs Zrt., 3NIS Informatikai Kft., Budapest Célkitűzés: A Preventissimo egy e-Health eszközök segítségével megvalósítható prevenciós és intervenciós eljárások kutatását magában foglaló projekt, amelynek minden eleme tudományos bizonyítékokon alapul. Kutatásunk célja a legjellemzőbb halálokok és életmódfüggő betegségek (keringési rendszer betegségei, daganatos betegségek, COPD, demencia, szemészeti kórképek) kockázati tényezőinek és prevenciós lehetőségeinek kutatása volt. Módszerek: A projekt során egy olyan internet alapú alkalmazást fejlesztettünk, amelynek központi eleme egy kérdőívrendszer, amelyet kitöltve az egyén képet kap kockázatairól, és válaszai alapján személyre szabott tanácsadásban is részesül. A kezdetekről már a korábbi kongresszusokon beszámoltunk. Azóta 6 Csongrád megyei háziorvosi praxisban 1000 páciens segítségével technikai-módszertani pilotvizsgálatot is végeztünk. A kapott visszajelzéseknek megfelelően a kérdéseket, kérdőíveket átalakítottuk. Eredmények: A kérdőívrendszer elkészült, amelyhez angol változatban is elérhető felhasználóbarát honlapot fejlesztettünk. A tapasztalatok alapján irányelv-tervezetet is készítettünk hasonló rendszerek alkalmazásáról prevenciós tevékenységben, az alapellátásban. Megbeszélés, Konklúzió: A rendszert alkalmasnak találjuk és ajánljuk a háziorvosi praxison belüli használatra is, mivel segítségével a páciensek életmódja jobban megismerhető, nyomon követhető, edukációjuk hatékonyabbá tehető. Utóbbit a rendszerhez tartozó Tudástár is támogatja a felmért betegségeket, valamint a befolyásoló életmódtényezőket bővebben kifejtő cikkek, illetve gyakorlati tanácsok révén. A projekt az Új Széchenyi Terv keretében jött létre, projektazonosító: GOP-1.1.1-09/1-20100104

30

SZERVEZETT HÁZIORVOSI SZŰRÉS HATÁSA A DIABETESES BETEGEK TÚLÉLÉSÉRE Pálinkás Anita1, Szabó Edit2, Kovács Nóra1, Jenei Tibor1, Dr. Nagy Attila1, Dr. Sándor János1, Prof. Ádány Róza3 1DE-NK Megelőző Orvostani Intézet, 2OALI, 3MTA-DE Népegészségügyi Kutatócsoport, Debrecen Előzmények: A cukorbetegség hatékony prevenciója érdekében az alapellátás szintjén működő szűrés ajánlott. Ennek jelentőségét korlátozza, hogy a szűrés hasznát meggyőzően leíró vizsgálatok hiányában nem áll rendelkezésre direkt bizonyíték arról, hogy a szűréssel felfedezett diabeteses betegek túlélése jelentősen kedvezőbb a nem szűréssel felismert esetekhez viszonyítva. A szűrést nehezíti, hogy a célcsoportok tekintetében nincs konszenzus a nemzetközi és hazai ajánlásokban. Célkitűzésünk volt vizsgálni a szűréssel felfedezett és a nem szűrés során diagnosztizált diabeteses betegek túlélése közötti különbséget és a szociodemográfiai tényezők, illetve egyéb betegségek fennállásának hatását. Módszerek: Vizsgálatunk során a Rejtett Morbiditás Vizsgálat és a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Program adatait dolgoztuk fel. Elemzésünkben többváltozós Cox regresszió eredményeként kapott veszélyhányadosokkal (VH) értékeltünk. Eredmények: A vizsgálatunkban résztvevő 3359, 55-64 éves felnőtt közül 112 esetében szűréssel, 408 esetén nem szűrés során került diagnosztizálásra a cukorbetegség. A túlélés tekintetében protektív tényezőnek bizonyult a középfokú végzettség (érettségi nélkül: VH=0,44; p=0,015, érettségivel: VH=0,39; p=0,014) és a női nem (VH=0,51; p=0,001). A túlélést rontotta a fennálló májzsugor (diabetes felismerése előtt diagnosztizált: VH=5,57; p<0,001; később diagnosztizált: VH=2,97; p<0,001), illetve a korábbi szívinfarktus (VH=2,40; p=0,041). A szűréssel felfedezett betegek túlélése kedvezőbbnek bizonyult a nem szűréssel diagnosztizált esetekhez viszonyítva (VH=0,59; p=0,042). Konklúzió: a cukorbetegek túlélését a májzsugor és szívinfarktus fennállása kedvezőtlenül, a magasabb képzettség és a női nem kedvezően befolyásolta. Az eredmények aláhúzzák a háziorvosi szűrés fontosságát, hiszen az így felismert esetek túlélése kedvezőbbnek bizonyult, mint a tünetek alapján felismert eseteké. A CSALÁDORVOSI KOMPETENCIA KÉRDÉSEI EGY CARNEY-SYNDROMA MIATT KEZELT BETEG KEZELÉSE SORÁN Dr. Peresa Magdolna, háziorvos, Pro Sanitate Kft., Családorvosi Ellátás Előzmény: Rendszeressé váló syncopék, neurológiai vizsgálata negatív, majd kardiológiai vizsgálata ECHO-val a 29x29 mm-es a bal pitvari septumból kiinduló, diastoleban a bal kamrába belógó myxoma igazolódott. A hasi UH:46 mm-es jobboldali ovarium cystát igazolt. Később kivizsgálása során emlődaganat derült ki, majd a pitvari myxoma 2 év után recidivált. Rendszeres (ál) öngyilkossági kísérletek miatt évek óta pszichiátriai kezelés szükséges. Genetikai vizsgálata PRKAR1A gén mutációját igazolta, így a világon Ő az autoszomális domináns öröklődésű Carneyszindróma 151. igazolt esete. Célkitűzés: a beteg motiválása az orvosaival való együttműködésre; a rendszeres kontrol vizsgálatok megtervezése; az önvizsgálat megtanítása; két felnőtt gyermekének megnyerése a saját genetikai vizsgálatuk elvégzésére; a stabil, kiegyensúlyozott állapot elérése. Módszerek: Rendszeres orvos-beteg találkozások, konzultációk, pszichés vezetés, családi- baráti kapcsolatok megerősítése; konzultáció és kapcsolat tartása a kezelő szakorvosokkal. Eredmények: A beteg elfogadja a szakorvosi kontrolvizsgálatokat és beavatkozásokat. Elfogadta az emlő rekonstrukciós műtétet és a kiújult myxoma miatti újabb szív műtétet. Önmagát is kezdi elfogadni, újabb öngyilkossági kísérlete 2 év óta nem volt. Megtanulta az autogén treninget és a progresszív relaxatiót és alkalmazza is. Minden nap gyalogol 30 percet. Megbeszélés: A beteg személy kezelésében az elért állapot az egyén, mint teljes testi-lelki és szellemi egység kezelésének figyelembe vételével volt teljesíthető. Ez a családorvos szintetizáló szerepe a gyógyító munkája során.

31

COMPLIANCE – A BETEG-EGYÜTTMŰKÖDÉS, ÉS JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Dr. Princz János, háziorvos, Pécs A krónikus betegségek kezelése a betegek részéről hosszú távú együttműködést, életmódváltást, folyamatos gyógyszerszedést kíván meg. Azonban – főként a “betegségéletút” első szakaszában – megfelelő motiváció hiányában együttműködésük, a betegséghez való hozzáállásuk nem kielégítő. Ezen motiváció összetevői az információ (a betegség megismerése, elfogadása), a compliance (beteg-együttműködés), az adherencia (terápiás fegyelem), a perzisztencia (időbeli kitartás), valamint a concordancia (összhang). A hosszú távú sikeres együttműködés és kezelés érdekében fontos ezen összetevők elemzése, az esetleges sikertelenségek, gátló tényezők okának felderítése és eliminálása. NON-MALIGNUS BETEGSÉGEK ELLÁTÁSÁNAK ALAPKÉRDÉSEI A HÁZIORVOSI GYAKORLATBAN-ESETISMERTETÉS Dr. Radványi Ildikó, családorvos Európában a népesség elöregedése, valamint az orvostudomány fejlődésével párhuzamosan a terápiás lehetőségek kibővülése miatt a krónikus progresszív betegségek terminális stádiumába kerülő betegek számának jövőbeni emelkedése várható. A krónikus progresszív betegségben szenvedők jelentős hányadának halálát egy elnyújtott életvégi stádium előzi meg. Ebben a szakaszban a betegeknek súlyos tüneteik, fájdalmaik vannak, melyek szükségessé teszik a tüneti kezelésüket, komplex látásmódot igénylő palliatív gondozásukat. A gondozás lényeges elemei közé tartozik az adekvát tüneti kezelés és gondos ápolás mellett az őszinte, nyílt kommunikáció. Vizsgálatok igazolják, hogy a palliatív ellátás pozitív hatással van az előrehaladott krónikus betegségekben szenvedő emberek életminőségére alacsonyabb egészségügyi kiadások, költségek mellett. Előadásomban egy tüdőtumoros és COPD-ben is szenvedő beteg esetének bemutatásán keresztül ismertetem a krónikus betegek palliatív ellátásának legfontosabb alapelemeit. Minden egyes beteg alapvető emberi joga az élete vége felé közeledve, hogy a lehető legjobb életminőség biztosítását előtérbe helyező palliatív ellátáshoz hozzájusson. Azonban hazánkban rutinszerűen a palliatív ellátáshoz jórészt csak a daganatos betegek férhetnek hozzá, és a korai, strukturált palliatív gondozás nem terjed ki az előrehaladott stádiumú gyógyíthatatlan krónikus betegségek terminális stádiumára. Ezekben az esetekben a családorvos feladata, hogy a lehető legjobb életminőséget biztosító ellátást nyújtsa a gyógyíthatatlan betegek és családjuk számára. Ehhez azonban elengedhetetlen a “jó palliatív ellátás” alapelemeinek ismerete és alkalmazása. DIABETES MELLITUS ÉS A MALIGNUS BETEGSÉGEK Dr. Rinfel József, klinikai főorvos Pécsi Tudományegyetem, Családorvostani Intézet, Pécs Ez elmúlt években több tanulmány utalt a diabetes mellitus és a daganatos betegségek kapcsolatára. Az epidemiológiai adatok az elhízott cukorbetegek körében egyes daganatféleségek (emlő, colorectalis, endometrium, hepatocellularis, pancreas) fokozott rizikójára utalnak. Kérdés, hogy az elhízás önmagában jelent kockázatot, vagy a másodlagos patofiziológiai elváltozások (hiperinzulinémia, IGF-1, szabad gyökök, nemi horomonális eltérések) vezetnek a genom instabilitásához, a daganatok nagyobb arányú kialakulását okozva. Egyes daganatok magasabb előfordulásának hátterében bizonyos antidiabetikus terápiák oki szerepe is felmerült. Ugyanakkor ennek ellentéteként a metformin terápia mellett más daganatok alacsonyabb incidenciát mutatnak. Ezeknek a kérdéseknek populációs szintű jelentőségén túl az alapellátás szempontjából is komoly jelentősége van. A szerző gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogy milyen csapdák leselkednek a háziorvosokra ezen a területen. 32

Áttekintve a legfontosabb összefüggéseket, a napi gyakorlat számára is fontos megállapításokra juthatunk a szűrés, megelőzés vonatkozásában. AUTONOM ÉS PERIFÉRIÁS NEUROPATHIA SZŰRÉSE PREDIABETESBEN ÉS ÚJONNAN FELFEDEZETT 2-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUSBAN EGY HÁZIORVOSI PRAXISBAN Dr. Rosta László1, Prof. Kempler Péter2 1Háziorvosi Rendelő, Felsőrajk, 2Semmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest A FINDRISC kérdőív segítségével háziorvosi praxisban kockázat alapú diabetes szűrést (n=512) végeztünk, melynek során 11 IFG, 7 IGT és 15 újonnan felfedezett 2-es típusú diabetesben (T2DM) szenvedő pácienst azonosítottunk. Majd második lépésként a klinikai tüneteket, a cardiovascularis autonom, perifériás sensoros és a sudomotor funkciókat vizsgáltuk ezen betegek és 24 egészséges kontroll esetében. A vizsgálat során NTSS-6 kérdőívet, a perifériás sensoros funkció vizsgálatára a Rydel-Seiffer hangvilla tesztet, a sudomotor funkció vizsgálatára a Neuropadot használtuk. Egy számítógép alapú rendszer (Cardiosys C-01) segítségével elvégeztük a Ewing-féle 5 standard cardiovascularis autonom tesztet és QT variabilitási index (QTVI) mérés történt. A Neuropad teszt esetében szignifikáns eltérés volt a Neuropad pontértékben (p=0,0019) a kontroll (0,46±0,7) és a dysglycaemiás csoport között (1,26±1,14), de nem volt különbség a T2DM, IGT és IFG alcsoportokban. A mélylégzést kísérő szívfrekvencia változás mind az IGT (11,57±7,78, p=ns), mind a T2DM (9,46±3,4, p=0,011) csoportban csökkent az egészséges kontrollokhoz (18,42±15,15) képest, a QTVI pedig mind az IGT (0,11±0,28, p= 0,073), mind a T2DM (0,1±0,31, p=0,018) csoportban nőtt az egészséges kontrollokhoz (-0,15±0,22) képest. Az elvégzett vizsgálatok közül a mélylégzés-teszt és a QTVI meghatározás bizonyult a legszenzitívebbnek és egymással szignifikáns, negatív korrelációt mutattak (r=-0,4015, p= 0,0015, r2=0,1612). Vizsgálati eredményeink támogatják azt a hipotézist, mely szerint a mélylégzést követő szívfrekvencia változás és a QT variabilitási index meghatározása alkalmas módszerek lehetnek az autonom cardiovascularis neuropathia korai diagnosztizálásában. TRANSZTELEFONIKUS EKG A CSALÁDORVOSI DIAGNOSZTIKÁBAN Dr. Szabó János, háziorvos, Heves Semmelweis Egyetem Családorvos Tanszék, Budapest, Pécsi Tudomány Egyetem Családorvosi Intézet, Pécs A magas színvonalú, definitív betegellátás egyik feltétele a gyors és pontos diagnosztika, valamint a más szakmák specialistáival történő hatékony konzultáció lehetősége. A transztelefonikus EKG készülék egy olyan eszköz, melyet a családorvos munkája több területén (sürgősségi betegellátás, krónikus betegségek gondozása, egészségi állapot felmérés) is hatékonyan használhat. Az előadásban bemutatásra kerül a készülék működési módja, az országosan kiépített diagnosztikus központ hálózat. Az előadó ismerteti a készülék használata során szerzett saját tapasztalatait, valamint azokat a területeket, ahol az alapellátásban, családorvosi munkában kiemelten hasznosítható ez az új diagnosztikus lehetőség. A HÁZIORVOS SZAKORVOS JELÖLTEK ÉS REZIDENSEK VÉLEMÉNYÉNEK FELMÉRÉSE A PÁLYAKEZDÉSRŐL Dr. Tamasi József, háziorvos, Prof. Hajnal Ferenc, Dr. Torzsa Péter, Dr. Kellermann Péter Sándor, c. egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem ÁOK, Családorvosi Intézet és Rendelő, Szeged Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék, Budapest Vizsgálatunk célja a háziorvos rezidensek praxisba jutásának szakmai és anyagi körülményeinek feltérképezése volt. 2011-ben 120, 2014-ben 52 háziorvos jelölt töltötte ki adatlapunkat. Legfőbb megállapítások: A rezidensek szerint a legnagyobb nehézséget nem a szakmai, hanem a praxisba jutáshoz kapcsolódó anyagi kihívások jelentik. Emiatt a többség középtávon nem tervez praxist 33

vásárolni. Véleményük szerint ugyanakkor egy pályázati, támogatási rendszer megoldást jelenthetne legtöbbjük számára. ORVOSI HIVATÁSTUDAT VIZSGÁLATA CSALÁDORVOSOK ÉS CSALÁDORVOS KÖZPONTI GYAKORNOKOK KÖRÉBEN. MELYEK A POZITÍV TÉNYEZŐK A CSALÁDORVOSI MUNKÁNKBAN? Tebesz Mónika oh., Dr. Becze Ádám, Dr. Eőry Ajándék, Dr. Márkus Bernadett, Prof. Kalabay László, Dr. Torzsa Péter Semmelweis Egyetem ÁOK, Családorvosi Tanszék Háttér: Évről évre egyre kevesebben jelentkeznek a családorvosi központi gyakornoki képzésre, melynek az egyik oka az lehet, hogy az orvostanhallgatók végzéskor nem ismerik a családorvosi szakma pozitív jellemzőit. Célkitűzés: Keresztmetszeti vizsgálatunkban a családorvosok és rezidensek hivatástudatát, a családorvosi szakma pozitív jellemzőit elemeztük. Módszerek: 134 családorvos és 122 rezidens töltötte ki a hivatástudatra és a családorvosi szakmára vonatkozó kérdőívet. A rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel (BDI) mértük fel a depressziós tünetek jelenlétét. Statisztikai értékeléshez SPSS Statistics 20-at használtuk. Eredmények: Az orvosok életkor-mediánja 57±14 év volt, 40% férfi, 60% nő. A BDI enyhe depressziós tüneteket 15%-nál, középsúlyosat 12%-nál, súlyos tünetegyüttest 5%-nál mutatott, a rezidensek körében az arány 13%, 7%, 1% volt. Az orvosok 10%-a a társadalmi megbecsülésért választotta ezt a hivatást. Az orvosok 30%-a és a rezidensek 60%-a gondolkozik a külföldi munkavállaláson. Az elvágyódó orvosok között több a férfi (35% v.s. 27%), BDI pontszámuk nem magasabb (p=0,104). Fontos számukra a szakmai fejlődés (62%) és a szolgálat (41%), az itthon maradók a becsületességet (76%) és a szolgálatot (59%) tartják a legfontosabbak. Hivatásukat a kivándorolni vágyók inkább jelölték szolgáltatás (32%), művészet (24%), bérmunka (9%) szavakkal. Az orvosok erkölcsi elismerését a hazai csoport 35%-ban rossznak tartja, nagyobb arányban, mint a külföldet választók (32%). Következtetetés: A családorvosok és a rezidensek közül sokan gondolkoznak a külföldi munkavállaláson. A szakma presztízsének javítása, a kártyapénz emelése, a praxisvásárlás támogatása, betegközpontú ellátás, rugalmas munkabeosztás, csoportpraxisban történő munkavégzés, meglévő szakvizsgák használata csökkenthetné a kivándorlást és az itthon maradók kiégését. MILYEN MÓDSZEREKKEL JAVÍTHATÓ A CUKORBETEGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE? MEGVALÓSÍTHATÓ-E AZ EGYÉNRE SZABOTT KEZELÉS AZ ALAPELLÁTÁSBAN? Dr. Torzsa Péter1, Dr. Becze Ádám1, Dr. Eőry Ajándék1, Gonda Xénia2, Maga Péterné Szűcs Alexandra oh.,1 Prof. Rihmer Zoltán2, Prof. Kalabay László1 1Semmelweis Egyetem ÁOK, Családorvosi Tanszék, Budapest 2Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Budapest Háttér: A cukorbetegség korunk népbetegsége, prevalenciája 9-10 % és egyre nagyobb társadalmi-népegészségügyi problémát jelent a betegek ellátása, gondozása. Diabéteszes betegek körében közel kétszer gyakoribb a szorongás és a depresszió. A hangulatzavarok a betegek együttműködési készségét nagymértékben ronthatják. Célkitűzés: A jól kezelt és a nem megfelelően kezelt 2-es típusú cukorbetegek hangulatzavarának, affektív temperamentumának az összehasonlítása családorvosi praxisokban. Módszerek: A Hamilton Szorongás Skálát (HAM-A), Beck Depresszió Kérdőívet (BDI) és Temperamentum Kérdőívet (TEMPSA) használtuk a vizsgálatunkban. Rögzítettük az antropometriai és szociális jellemzőket, családi anamnézist, laborparamétereket. Statisztikai értékeléshez SPSS Statistics 20-at alkalmaztuk.

34

Eredmények: 230 cukorbeteg vett részt a vizsgálatunkban. A betegek átlagos életkora: 61,0±14,7 (év±SD), 57% nő. Nők 21%-nál, a férfiak 19%-nál találtunk súlyos szorongást. A nőknél magasabb BDI (median [IQR]:6 [8] vs. 4 [9]) (p=0,027) pontszámot találtunk. A betegek HbA1C értéke a nők 44,7%-nál, a férfiak 37,5%-nál nem volt a célértéken. A rosszul beállított csoportban a ciklotím affektív temperamentum gyakrabban fordult elő (p=0,036) és gyakoribb volt az alvászavar is (47% v.s. 32%, p=0,038. Következtetések: A jól és nem megfelelően kezelt cukorbetegek jelentős része nem tartja be az életmódbeli ajánlásokat.A nem megfelelően kezelt betegeknél szignifikánsan gyakrabban fordult elő alvászavar. Magasabb arányban találtunk náluk közepesen súlyos és súlyos szorongást, illetve depressziós tüneteket.A nem megfelelően kezelt betegek a ciklotím alskálán magasabb pontszámot értek el. Fontos lenne az alvászavar, a szorongás és a depressziós tünetek rutinszerű szűrése cukorbetegek körében is a családorvosi ellátásban a gondozási munka részeként, különösen a nem jól kezelt betegeknél. A DAGANATOS BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS SZŰRÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSALÁDORVOSI GYAKORLATBAN Dr. Vernes Réka, háziorvos, Budapest Magyarországon a daganatos betegségek incidenciája és mortalitása is kiemelkedően magas. A családorvosnak meghatározó szerepe van a daganatos betegségek kialakulásához vezető rizikófaktorok felmérésében, a szűrővizsgálatok ajánlásában és a családi halmozódást mutató daganatos betegségek felismerésében. Az előadás célja áttekinteni rendelkezésre álló szűrővizsgálati módszereket, a nemzetközi ajánlásokat (USPSTF), illetve a magyar szakmai kollégiumok által javasolt illetve a gyakorlatban meglévő szervezett népegészségügyi szűrővizsgálatokat a legnagyobb incidenciát és mortalitás okozó daganat típusoknál. A családorvosnak kiemelt szerepe van a daganatos betegségek kialakulásában szerepet játszó életmódbeli tényezők felismerésében, a családi halmozódást mutató daganatok felismerésében és a megfelelő szűrővizsgálatokban történő részvétel előmozdításában. DUÁLIS SZAKORVOS KÉPZÉS Dr. Végh Mária, klinikai főorvos PTE ÁOK Családorvostani Intézet, Pécs A felsőoktatásban bevezetésre kerülő duális képzés hallatán gondolkodtam el a szakorvos képzésünk helyzetéről, jövőjéről. A rendszer szervezetten, hatásosan működik. A jelen helyzet viszont (kollégák külföldre menetele, praxis I-II beindulása, egyre kevesebb motivált oktató stb.), úgy gondolom, a rendszer áttanulmányozását, legfőképp a szemlélet változtatását és az oktatás minőségi elemeinek javítását feszegeti. Az oktatásban az adott kurrikulumok helyett, a készségek elsajátítására kellene fókuszálni. A képzés fő helyének az akkreditált oktató praxis lenne alap követelmény. Az oktatók erkölcsi és anyagi megbecsülése elengedhetetlen. A központi gyakornokok motivációját és felelősségét növelni kell. Az oktatás minőségét „mérni” kell, a jelenlegi feed-back nem elég. A megvalósítási elképzelésekről többet az előadáson.

35

HOGYAN JAVÍTHATJUK A PNEUMOCOCCUS ELLENI ÁTOLTOTTSÁGOT A FELNŐTT CSALÁDORVOSI GYAKORLATBAN Vörös Mónika, Dr. Vajer Péter, Dr. Tamás Ferenc, Dr. Torzsa Péter, Prof. Kalabay László Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék, Budapest Az invazív pneumococcus betegség előfordulása növekvő tendenciát mutat a felnőtt, különösen az 50 év feletti populációban. Hatékony oltóanyagok rendelkezésre állása ellenére az átoltottság igen alacsony. Célunk az influenzaoltásban részesülők célzott pneumococcus elleni oltásról szóló tájékoztatásának vizsgálata, illetve a tájékoztató kilétének hatása az oltás felvételére. Kérdőíves vizsgálatunkba 20 véletlenszerűen kiválasztott családorvosi praxist vontunk be a 2012/13-as szezonban (n:4000) és 39 praxist 2013/14-ben (n:7701 fő). Vizsgáltuk a páciensek megoszlását az oltási hajlandóság szerint. A pneumococcus elleni vakcina felírását kérők körében vizsgálatuk az oltás felvételének indokát, és a beadott oltóanyag típusát /poliszacharid (PPV23), konjugált (PCV13)/. Családorvosi tájékoztatás esetén a védőoltást kérők aránya 33,6%, míg asszisztensnő általi tájékoztatás esetén 8% volt (OR 6,33; CI 95% 5,23-7,67; p<0,001), a védőoltást felvevők aránya orvosi tájékoztatás esetén 17,7% vs. 4,4%. A családorvosok 6,3-szor több pneumococcus elleni vakcinát adtak be a vizsgálatban való részvétel hatására, mint az azt megelőző évben (p<0,001). A 2012/13-as oltási szezon legnagyobb tanulsága az orvosi tájékoztatás fontossága, ezért vizsgálatunk második részében arra kértük a családorvosokat, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak arra, hogy a „3 mondatos” tájékoztatást ők maguk végezzék el. Ennek hatására 2013/14-ben az oltást kérők aránya 36,1%-ra nőtt a 2012/13-as 33,6%-hoz képest, az oltást kapó páciensek aránya pedig 21,3%-ra emelkedett a korábbiakban tapasztalt 17,7%-kal szemben. A családorvosok tájékoztatása eredményesebb a pneumococcus elleni vakcináció szempontjából, mint az asszisztenseké. Az intenzív, célzott tájékoztatás jelentősen növeli a pneumococcus elleni vakcináció felvételi arányát.

36

37

KIEMELT TÁMOGATÓK

Egis Gyógyszergyár Zrt.

KRKA Magyarország Kft.

Pfizer

Richter Gedeon Nyrt.

TÁMOGATÓINK

Akadémiai Kiadó

Bayer Hungária Kft.

Berlin-Chemie / A Menarini Kft.

Boehringher Ingelheim Pharma

77 Elektronika Kft.

Innovelle Pharma Kft.

Lux Hungária Kft.

Medis

MSD Pharma Hungary Kft.

Orion Diagnostica

Pharma Nord Sandoz Hungária Kft. Servier Hungária Kft.

Strathmann GmbH TEVA Magyarország Zrt

Well PR Kft. WellnessTrade Consilior Kft. Wörwag Pharma Kft.