A LAKÁSSZÖVETKEZET AZONOSÍTÓ ADATAI ÉS SZERVEZETE

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET SZERVEZETI SZABÁLYZAT (SZSZ)

Dunaújváros, 2012. 05. 10.

2

I. A LAKÁSSZÖVETKEZET AZONOSÍTÓ ADATAI ÉS SZERVEZETE 1. A szövetkezet pontos neve: szövetkezet) Székhelye: 2400. Dunaújváros Címe: Erdősor 43. E-mail címe: [email protected]

Intercisa

Lakásszövetkezet

(továbbiakban:

2. A szövetkezet megalakulása: 2.1. Átalakulási küldöttgyűlés: 1992. március 23. 2.2. Alapszabály jóváhagyása 1992. március 23. Cégbíróság 0702001009 sz. bejegyzése 2.3. Törzskönyv bejegyzés: 2.3.1. Száma: PM Bevételi Főigazgatóság Fejér megyei Hivatala G-203 2.3.2. Időpontja: 1975. augusztus 11. 2.4. Statisztikai száma: 10101834-703212907 2.5. Adószám: 10101834-2-07 3. A szövetkezet betétszámla számai 3.1. Üzemeltetési számla: Raiffeisen Bank Rt.: 12024009-00145918-00100001 3.2. Felújítási számla: Raiffeisen Bank Rt.: 12024009-00145918-00400002 4. A szövetkezet tevékenységi köre, feladatcsoportok 4.1. Szövetkezetünk a jogszabályokban és az elfogadott Alapszabályban előírt tevékenységet végzi. 4.2. Tevékenységi körön belüli főbb feladatcsoportok 4.2.1. Szövetkezetpolitikai munka, tagsági kapcsolatok működtetése, igazgatás, információs rendszer. 4.2.2. Lakóépület, garázs, építés, szervezés, átvétel, kezelés, hibaelhárítás, lakással kapcsolatos szolgáltatások. 4.2.3. Lakóépület karbantartás szervezése 4.2.3.1. Vállalkozásba adott karbantartás ügyintézése 4.2.3.2. Saját szervezetű karbantartás ügyintézése 4.2.4. Lakóépület felújítás szervezése, pénzügyi fedezetként kollektív kölcsönfelvétel ügyintézése 4.2.4.1. Vállalkozásba adott felújítás 4.2.4.2. Saját szervezetű felújítás ügyintézése 4.2.5. Könyvvitel, terv- statisztika, pénzügy, bér ügyintézése 4.2.6. Jogszabályi előírások szerinti ingatlanközvetítés

3

4.2.7. Lapkiadás. A kiadás költségeinek fedezése a szövetkezeti általános költség terhére történik. Célja a tagság rendszeres tájékoztatása. 4.3. Döntési szintek, kapcsolódó feladatcsoportok 4.3.1. Feladatcsoportjai végrehajtását, a végrehajtáshoz szükséges kiegészítő döntéseket, ezek megvalósítását és a működés ellenőrzését a szövetkezet választott testületei és létrehozott munkaszervezete, valamint a küldöttei útján végzi. 4.3.2. A választott testületek és a munkaszervezet működési vázlatát a szervezeti séma szemlélteti.

II. A LAKÁSSZÖVETKEZET TESTÜLETI SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSÜK SZABÁLYAI A. KÖZGYŰLÉS 1. A közgyűlés a szövetkezet legfőbb testületi szerve. A hatáskörét a lakásszövetkezetekről szóló hatályos törvény, továbbá a szövetkezet Alapszabálya rendezi. 2. A közgyűlés dönt az Alapszabályban foglaltak szerint a kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben. Véleménynyilvánítására csak akkor kerül sor, ha ilyen ügy napirendre kerül. (Szövetkezet egyesülése, szétválása, átalakulása, megszüntetése, a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztás). 3. Döntési hatáskörök: Kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának (átalakulásának) és megszűnésének elhatározása b) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása. 4. A közgyűlés eljárási szabályai: Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a Felügyelőbizottság írásban, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza. Ha az igazgatóság az indítvány kézhezvételétől számított negyvenöt napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a negyvenötödik napot követő harminc napon belüli időpontra a felügyelőbizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tagok vagy az általuk megbízott személy jogosult összehívni. Sürgős esetet – különösen: a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek, épület berendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását – kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt tizenöt nappal meg kell küldeni. Ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát minden lépcsőházban, jól látható helyen ki kell függeszteni. A meghívóban a közgyűlés sürgős összehívása esetén, annak indokát is fel kell tüntetni. A közgyűlés hirdetmény útján is összehívható. A közgyűlési meghívónak tartalmazni kell:

4

a) a lakásszövetkezet nevét és székhelyét; b) a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét; c) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatot. A közgyűlést a Közgyűlés Levezető Elnöke vezeti (aki elsősorban a lakásszövetkezet elnöke, vagy az általa ezzel megbízott tisztségviselő vagy más személy, mint Levezető Elnök). A közgyűlést a Levezető Elnök nyitja meg. Ezt követően megállapítja a határozatképességet. Ha a Közgyűlés nem határozatképes, akkor annak megállapítása mellett összehívja a megismételt közgyűlést, ismertetve az ezzel kapcsolatos szabályokat. A közgyűlés megnyitását követően a Közgyűlés megválasztja (a levezető elnök kivételével, akit a szövetkezet elnöke jelöl ki) a tisztségviselőit, azaz a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyv hitelesítőjeként a szövetkezet tagjai közül két arra alkalmas személyt és a szavazatszámláló bizottság tagjának a szövetkezet tagjai vagy jelenlévő alkalmazottai közül legalább három arra alkalmas személyt azzal, hogy ezek közül egynek az Igazgatóság tagjának, egynek pedig a Felügyelő Bizottság tagjának kell lennie. A napirend elfogadása keretében a Közgyűlés dönt a megtárgyalandó napirendről, majd annak elfogadását követően – amennyiben szükséges – az egyes pontokkal kapcsolatban határozatot hoz. 5. A közgyűlés határozatképessége, a szavazás módja: A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele megjelent. A határozatképesség megállapításához jelenléti ívet kell vezetni, ez a közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képezi. Ha a közgyűlés határozatképtelen, az ezt követő 15 napon belüli időpontban azonos napirenddel újabb közgyűlést (továbbiakban: megismételt közgyűlés) kell tartani. A megismételt közgyűlés a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben hozhat határozatot. A közgyűlés a határozatokat jelenlevő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza. Kivételt képez: a) b) c) d)

az Alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen résztvevő tagok szavazatának kétharmados többsége szükséges, tisztségviselőket titkos, többségi szavazással kell megválasztani és felmenteni. A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, elhatározása esetén az összes tag szavazatának kétharmados többsége szükséges. A Szövetkezet megszűnésének elhatározása esetén az összes tag egyhangú szavazata szükséges.

A közgyűlésen lakásonként (használati egységenként) csak egy szavazatot lehet

5

figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában vagy használatában áll és közülük több is megjelenik az ülésen, úgy egységenként csak egy – a közös tulajdonú egység többségi álláspontját tükröző – szavazat vehető figyelembe. Egyértelmű többség hiányában a lakásból (használati egységből) szavazatot figyelembe venni nem lehet. A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni. A meghatalmazásra1 egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók. 6. Nem lehet megismételt közgyűlést tartani: A lakásszövetkezet egyesülése, szétválása és megszűnése kapcsán meghozandó döntések esetében. 7. A közgyűlés jegyzőkönyve: A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) A közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét; b) a megjelent tagok számát valamint a megjelent tagok által aláírt jelenléti ívet, illetőleg a tag által meghatalmazott személy meghatalmazását; c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását; d) a napirendet és a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását; e) a közgyűlés által meghozott határozatokat és szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag hitelesíti. A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet és arról – a másolási költség (jelenleg bruttó 20,-Ft/oldal) megfizetésével – másolatot kérhet. Az igazgatóságnak a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított – írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határidőt követő – 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell. Ez a közlés történhet a Lakásunk c. újságban is. Ez a rendelkezés irányadó a nem tag tulajdonosnak a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó határozatok közlésére is. 8. Szavazás a közgyűlés összehívása nélkül (írásbeli szavazás): A jogszabály adta lehetőség alapján a tagok közgyűlés összehívása nélkül, írásban is szavazhatnak, ha a döntés ily módon megoldható. Nem lehet írásban szavazni az alábbi pontokban leírt ügyekben: a) az Alapszabály megállapítása, módosítása; b) az Igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; c) a Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása; e) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről;

1

A Közgyűlési Meghatalmazás minta az SZSZ 1. számú melléklete

6

f) g)

a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a lakásszövetkezet megszűnésének elhatározása; a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása;

8.1. Az írásbeli szavazás eljárási szabályai: a) Az Igazgatóságnak rövid, de a lényeget magában foglaló írásbeli tájékoztatást kell megküldeni a tagoknak, amely a döntéshez elégséges legfontosabb adatokat tartalmazza. b) A lakásszövetkezet hivatalos bélyegzőjével ellátott szavazólapot kell küldeni, amely a határozat pontos szövege mellett – előre nyomtatott – az „Igen”, „Nem”, „Tartózkodom” kifejezést, valamint a hozzájuk tartozó jelölő négyzetet tartalmazza. Több tulajdonos esetén egy szavazólap adható ki egy használati egységre (lakásra). Az írásbeli szavazat leadására a tagoknak legalább 15 napot kell biztosítani. c) A tagok szavazatukat a szavazólap megfelelő szövegéhez tartozó jelölő négyzetbe tett „x”, vagy „+” jellel adják le, az épület küldöttjének vagy a szövetkezet székhelyén. d) Az Igazgatóság a szavazatok összeszámlálására Szavazatszámláló Bizottságot köteles létrehozni, melynek tagjai az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság 1-1 megbízott tagja, két nem tisztségviselő lakásszövetkezeti tag. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai végzik az írásos szavazatok összeszámlálását és együttesen az összefoglaló jegyzőkönyvet aláírva azt hitelesítik is. A jegyzőkönyv megőrzésére az irattározás szabályai szerint kell eljárni. e) A szavazatok összeszámlálásáról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett tagok számát, a szavazólapok összesített adatait. Meg kell állapítani és rögzíteni az előterjesztett javaslat határozattá válását, vagy elvetését. Elfogadott határozattá a javaslat akkor válik, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele „Igen”-nel szavazott, kivéve, ha nincs minősített többség előírva. Elvetésre került a határozati javaslat, ha a szavazásra jogosult tagok több, mint fele „Nem”-mel és „Tartózkodom”-mal szavazott. f) A szavazás eredményéről, a döntés időpontjáról, a szavazatok összeszámlálásától számított 15 napon belül a tagokat a határozatok közlésével írásban értesíteni kell. B. KÜLDÖTTGYŰLÉS 1. A szövetkezetnél küldöttgyűlés működik. A küldötteket területi egységenként (lépcsőház) kell 4 (négy) évi időtartamra megválasztani. Időközi küldöttválasztás esetén az újonnan választott küldött mandátuma a rendes választási időszak végéig tart. Területi egységenként (lépcsőház) egy küldött választása kötelező, egy lépcsőházban ugyanazon időszakban több küldött megválasztására nincs lehetőség . . A küldöttgyűlés – az Alapszabály felhatalmazása alapján – a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével minden ügyben dönthet. A küldött visszahívható és helyére más küldött választható.

7

2. A küldöttgyűlés résztvevői: küldöttek, Igazgatósági tagok, az Igazgatóság elnöke, Felügyelő Bizottság tagjai és elnöke. A küldöttgyűlésen – tanácskozási joggal – a lakásszövetkezet bármely tagja részt vehet. Zárt ülés elrendelése esetén a küldöttgyűlésen csak küldöttek az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagjai és elnöke, illetve a munkaszervezet azon munkavállalói és azon meghívott személyek vehetnek részt, akiknek részvételét az adott napirendi pont tárgyalása során a küldöttgyűlés határozatával tudomásul veszi. 3. A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik különösen: a) b) c) d) e)

f)

g) h) i)

az alapszabály megállapítása, módosítása; az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése; a tisztségviselők díjazásának, valamint a küldöttek megbízási díjának megállapítása; a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről; belépés más szövetkezetbe, gazdasági társaságba, illetve kilépés onnan, továbbá gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték nem haladja meg a 3.000.000,-Ft-ot; belépés lakásszövetkezeti érdekképviseleti szervbe, kilépés onnan; tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, illetőleg büntető feljelentés megtételéről való döntés; mindaz, amit a törvény közgyűlés, az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal, és mindaz, ami nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

4. A Küldöttgyűlés eljárási szabályai, határozatképesség, a szavazás módja: A Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A Küldöttgyűlés összehívására, az eljárási szabályaira, a határozatképességére a Közgyűlés szabályainál leírtakat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel: a)

Minden küldöttnek annyi szavazati egysége (szavazata) van, ahány lakásszám áll mögötte. A küldött mandátuma nem kötött, ezért a részközgyűlésen hozott határozatokat figyelembe véve, a saját belátása szerint szavaz. A mandátumarányos szavazáskor a küldött határozatonként egy-egy szavazólapot kap, amelyen fel van tüntetve a küldött által leadható szavazatok száma. A szavazólapon a küldött nevén, a határozat szövegén és a mandátumszámon túl „Igen – Nem – Tartózkodom” feliratok és egy-egy jelölőnégyzet van. A küldött a jelölőnégyzetbe tett + vagy x jellel adja le szavazatát, és a szavazólapokat bedobja a gyűjtőládába. A szavazatok összeszámlálása úgy történik, hogy a Szavazatszámláló bizottság tagjai először szétválogatják a szavazólapokat külön-külön a határozatok sorszáma és az „Igen”, a „Nem” és a „Tartózkodom” szavazatok szerint, majd külön-külön, az egyes határozatokra leadott Igen-NemTartózkodom szavazatokat összesítik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen nincs jelölés, vagy több jelölés is található. A határozati javaslat elfogadásához az összes „Igen” szavazatnak meg kell haladnia a jelenlévő küldöttek által

8

képviselt összes mandátum 50%-át, kivéve, ha jogszabály, vagy az Alapszabály minősített többséget nem ír elő. aa) Szavazatszámláló bizottság megválasztása: A tisztségviselők megválasztását követő küldöttgyűlésen Szavazatszámláló bizottságot (8 fő rendes és 2 fő póttag) kell választani a küldöttek köréből. A bizottság tagjait 4 évre választja meg a küldöttgyűlés. A bizottság tagjaira az igazgatóság tesz javaslatot. A megválasztást követő 30 napon belül a lakásszövetkezet elnöke összehívja a bizottságot (az ülésen nem vesz részt), ahol megválasztják a tagok maguk közül a bizottság elnökét és elfogadják a munkatervet. A küldöttgyűléseken a 4.a) pontban leírtaknak megfelelően végzik a munkájukat. b) Az írásbeli anyagok megtekintését a tagság részére is biztosítani kell, a hirdetőtábla, a lakásokba való elküldés, vagy a Küldött útján. c) A küldöttgyűlésen külön-külön jelenléti ívet kell vezetni a szavazati joggal rendelkező megjelentekről - a határozatképesség megállapításához -, valamint a tanácskozási joggal résztvevőkről. d) A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal bármely tag részt vehet. E célból a küldöttgyűlés megtartásáról a helyileg legalkalmasabb módon a tagságot tájékoztatni kell. A küldöttgyűlésen résztvevő tag tanácskozási jogával a levezető elnök által engedélyezett módon és keretek között élhet. A levezető elnök a szót megadhatja vagy megvonhatja. e) A küldöttgyűlés határozatairól az igazgatóság a soron következő Lakásunk c. újságon keresztül tájékoztatja a tagságot. f) A tisztségviselők választása Küldöttgyűlésen titkos szavazással történik. Ennek előfeltétele szavazófülke és urna biztosítása. fa) Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság választása: A tisztségviselők megválasztását követő küldöttgyűlésen a küldöttek köréből Jelölő és mandátumvizsgáló bizottságot (10 fő rendes és 3 fő póttag) kell választani. A bizottság tagjait 4 évre választja meg a küldöttgyűlés. A Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság tagjaira az igazgatóság tesz javaslatot. A megválasztást követő 30 napon belül a lakásszövetkezet elnöke összehívja a bizottságot (az ülésen nem vesz részt), ahol megválasztják a tagok maguk közül a bizottság elnökét és elfogadják a munkatervet. Amennyiben jelöltállításkor a Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság valamely megválasztott tagja legalább egy tisztségviselői jelölést kapott, a bizottság tagja köteles nyilatkozni arról, hogy a jelöltséget elfogadja és jelölt kíván lenni, vagy megválasztott bizottsági tagságát annak lejártáig meg kívánja tartani. Ha a bizottsági tag mandátumáról lemond, mandátumát a póttag veszi át. A Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság mandátuma a tisztségviselők megválasztását (kivéve az időközi választást) követően jár le. fb) Jelöltállítás menete: A Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság tagja a küldötteket ún. „Jelöltállító lappal”2 keresse meg. A Jelöltállító lapon azon küldöttek (felügyelő bizottság esetén tagok) nevei szerepelnek, akiket az igazgatóság javasol. Ezekhez vegyék fel azon jelöltek neveit, akiket a küldöttek még javasolnak. A Jelöltállító lapon szereplő nevek közül akit a küldöttek nem javasolnak, azt a nevet ki kell húzni. A Jelölállító lapot a későbbi 2

A Jelöltállító lap az SZSZ 2. számú melléklete

9

viták elkerülése végett a Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság tagja, valamint a küldött írja alá. A küldöttgyűlésen a jelölőbizottság elnöke azokat javasolja a szavazólapra való felkerülésre, akik legalább 15 jelölést kaptak. Nem lehet jelölt, akivel szemben az Alapszabály 6.6.1. pontban szereplő kizáró okok fennállnak. A küldöttgyűlés egyszerű többséggel (kézfenntartással) dönt a szavazólapra való felkerülésről. A küldöttgyűlésen új jelölt állítására nincs lehetőség. A jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy a jelölést elfogadja és nincs semmilyen akadálya a jelölésének. A Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság munkájának részletes szabályait a 16. számú belső szabályzat tartalmazza. A szavazólapra történő felírás befejezésével a Szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás menetét. Az a szavazólap érvényes, amelyen annyi név szerepel áthúzás nélkül - ahány személy megválasztásáról dönteni kellett (igazgatóság esetében 5, felügyelő bizottság esetében 3, elnökök esetében 1-1 név). A szavazás és a szavazatok összeszámlálásának idejére a levezető elnök szünetet rendel el. A szünet után a Szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás számszerű végeredményét, amit a jegyzőkönyvbe is rögzíteni kell. Azok tekinthetők megválasztott tisztségviselőnek, akik a rájuk leadott szavazatok összessége alapján igazgatóság esetében az első öt, felügyelő bizottság esetén az első három legtöbb szavazatot szerezték meg. A megválasztott tisztségviselők közül a küldöttgyűlés megválasztja az igazgatóság elnökét (lakásszövetkezet elnöke) és a felügyelő bizottság elnökét. Az elnökök megválasztásánál a tisztségviselők választásánál leírt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: - a Jelölő bizottság elnöke felszólítja nyilatkozattételre az igazgatóság és a felügyelő bizottság frissen megválasztott tagjait, hogy kívánnak-e az elnökválasztáson részt venni, - igenlő válasz esetén a jelölt neve a küldöttgyűlés kézfeltartásos szavazása alapján felkerül a szavazó lapra, - az tekinthető megválasztott elnöknek, aki az összes szavazatból a legtöbbet szerezte meg. g) A küldöttgyűlés levezetéséről a lakásszövetkezet elnöke által felkért levezető elnök gondoskodik. A levezető elnök feladata, hogy biztosítsa a küldöttgyűlés lebonyolítását a napirendnek, a jogszabályoknak és a lakásszövetkezet belső szabályzatainak megfelelően. Ennek során különösen az adott napirend keretében a küldötteknek és a tanácskozási joggal rendelkező tagoknak, valamint a szövetkezeti tisztségviselőknek és a meghívott vendégeknek a szót megadhatja vagy tőlük a szót megvonhatja, a résztvevők bármelyikét a küldöttgyűlés elhagyására felszólíthatja, a napirend tárgyalását befejezettnek nyilváníthatja, a határozathozatalt elrendelheti, a szavazás feltételeit meghatározhatja, annak lebonyolítását ellenőrzi. Úgyszintén a levezető elnök feladata az, hogy a küldöttgyűlésen történtek dokumentálásáról gondoskodjék. Ebben a körben elrendelheti, hogy a küldöttgyűlésen történtekről hangfelvétel vagy mozgóképfelvétel készüljön. A levezető elnök lebonyolító határozata a küldöttgyűlés valamennyi résztvevőjére nézve kötelező jellegű. h) -

A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza: a küldöttgyűlés helyét és időpontját, a megjelent küldöttek számát (a jelenléti ívet), és az általuk gyakorolható

10

-

szavazatok számát, a gyűlést levezető elnök, valamint a külső meghívottak nevét (érdekképviseleti szerv stb. részéről megjelenteket), a jegyzőkönyv vezetésével és hitelesítésével megbízottak nevét, a határozatképesség megállapítását, az előterjesztések lényegét, a felszólalásokra adott válaszokat, választás esetén annak pontos lefolyását, a hozott határozatokat

A küldöttgyűlés működésének további szabályai megegyeznek a közgyűlésre vonatkozó szabályokkal, azzal az eltéréssel, hogy a „tag” alatt „küldöttet” kell érteni. Az írásbeli szavazás során a szavazásban a küldöttek vesznek részt. A küldöttgyűlés által meghozott határozat a lakásszövetkezet minden tagjára érvényes. C. TERÜLETI KONZULTÁCIÓ 1.A küldöttgyűlést megelőzően területi konzultációkon lehet a küldöttgyűlésre kerülő témákat megvitatni. A területi konzultációk nyilvánosak, azon a szövetkezet bármely tagja részt vehet. A területi konzultációkat a B.4.g) pont szerinti szabályoknak megfelelően kell lefolytatni. A területi konzultációkat megelőzően a tárgyalásra kerülő témákról a tagságot tájékoztatni kell. A véleményeket a küldött összegzi és képviseli a területi konzultációkon. A vélemények begyűjtése történhet részközgyűlés keretében, amit a küldött hív össze, vagy a küldötthöz leveles ládája útján eljuttatott írásos nyilatkozat segítségével. A vélemény begyűjtés módjáról a küldött a lakók véleményének meghallgatása alapján dönt. 2. A Területi konzultáció meghívóját a tárgysorozat feltüntetésével a gyűlést megelőzően 5 nappal kell a küldöttekhez eljuttatni. A meghívónak tartalmaznia kell a területi konzultáció helyét és időpontját. A konzultáció célja a küldöttekkel a küldöttgyűlés elé kerülő témák előzetes, kötetlen jellegű megvitatása, a küldöttgyűlési döntések előkészítése, a részközgyűlések megtartására történő felkészítés. A küldöttek meghívásával egyetemben a tagság tájékoztatását is meg kell oldani, kérve őket arra, hogy véleményüket vagy írásban, vagy részközgyűlés keretében fejtsék ki. A véleményeket a Területi konzultáció előtt összegezni kell. 3. A Területi konzultáció döntést nem hoz. Az egyes elszámolási egységekre vonatkozóan álláspontot alakít ki, amely a küldöttgyűlésen beterjesztési alapul szolgál. Az elszámolási egység álláspontját írásban is rögzíteni kell, amit a küldöttek saját képviselt területükre vonatkozóan aláírásukkal hitelesítenek. Az elszámolási egységeknél, ahol a küldöttgyűlésig a küldött írásban nem nyilatkozott, ott az igazgatóság foglal állást a beterjesztendő javaslatban. 4. A döntésre váró és a képviselt területet közvetlenül érintő előzetes állásfoglalásokat kell küldöttgyűlésre előterjeszteni. 5. A területi konzultációkon a Lakásszövetkezet Elnöke által felkért igazgatósági tag elnököl. A konzultáción a szövetkezet vezetői, a felügyelő bizottság és a

11

lakásszövetkezet alkalmazottai is részt vesznek. 6. A Területi konzultáción emlékeztető készül, melynek tartalmaznia kell: - a gyűlés helyét, időpontját, - a megjelent küldöttek neveit és tagok neveit (jelenléti ív), - a gyűlés levezető elnökének, valamint a meghívottaknak a neveit, - az előterjesztések lényegét, - a képviselt területek állásfoglalásáról a küldött tájékoztatását, - a felszólalások lényegét, - a felszólalásokra adott válaszokat. 7. A Területi konzultáció megtartásának területi felosztása. Képviseleti egységek: - Béke városrészi lépcsőházak - Belső városrészi lépcsőházak D. RÉSZKÖZGYŰLÉS Részközgyűlési körzetek az Intercisa Lakásszövetkezet területén: 1.

Alkotás u. 1.

52.

Hajnal u. 2.

103.

Mátyás kir. U. 7.

154. Szabadság u. 14.

2.

Alkotás u. 2.

53.

Hajnal u. 3.

104.

Mátyás kir. U. 8.


3.

Alkotás u. 3.

54.

Hajnal u. 4.

105.

Mátyás kir. U. 10.


4.

Alkotás u. 4.

55.

Hajnal u. 5.

106.



5.

Alkotás u. 5.

56.

Hajnal u. 8.

107.



6.

Alkotás u. 6.

57.

Hajnal u. 9.

108.

Olof Palme köz 1.


7.

Alkotás u. 7.

58.

Hajnal u. 10.

109.

Olof Palme köz 3.


8.

Alkotás u. 8.

59.

Hajnal u. 11.

110.

Olof Palme köz 5.


9.

Alkotás u. 9.

60.

Hajnal u. 12.

111.

Olof Palme köz 7.


10.

Alkotás u. 10.

61.

Hajnal u. 13.

112.

Római krt. 8.


11.

Alkotás u. 11.

62.

Hold u. 2.

113.

Római krt. 10.


12.

Deák F. u. 1

63.

Hold u. 4.

114.

Római krt. 12.


13.

Deák F. u. 2.

64.

Hold u. 6.

115.

Római krt. 14.


14.

Deák F. u. 3.

65.

Hold u. 8.

116.

Római krt. 17.


15.

Deák F. u. 4.

66.

Kallós D u. 10.

117.

Római krt. 19.


16.

Deák F. u. 5.

67.

Kallós D u. 12.

118.

Római krt.21


17.

Deák F. u. 6.

68.

Kallós D u. 14.

119.

Római krt.23.


18.

Derkovits u. 6.

69.

Kallós D u. 16.

120.

Római krt.25.


19.

Derkovits u. 8.

70.

Kallós D u. 18.

121.

Tavasz u. 1.


20.

Derkovits u. 10.

71.

Kallós D u. 20.

122.

Tavasz u. 3.


21.

Derkovits u. 12.

72.

Kallós D u. 22.

123.

Tavasz u. 5.


22.

Derkovits u. 14.

73.

Kallós D u. 24.

124.

Tavasz u. 7.


23.

Derkovits u. 16.

74.

Kallós D u. 26.

125.

Tavasz u. 9.

176. Köztársaság u. 10.

24.

Dobó István u. 5.

75.

Kallós D u. 28.

126.

Tavasz u. 10.

177. Köztársaság u. 12.

25.

Dobó István u. 7.

76.

Lajos kir. krt. 2.

127.

Tavasz u. 11.

178. Táncsics M. u. 2/a.

26.

Dobó István u. 9.

77.

Lajos kir. krt. 4.

128.

Tavasz u. 12.

179. Táncsics M. u. 2/b.

27.

Dobó István u. 11.

78.

Lajos kir. krt. 6.

129.

Tavasz u. 13.


12 28.


79.

Lajos kir. krt. 8.

130.

Tavasz u. 15.


29.


80.

Lajos kir. krt. 10.

131.

Tavasz u. 34.


30.


81.

Lajos kir. krt. 12.

132.

Tavasz u. 36.


31.


82.

Lajos kir. krt. 14.

133.

Ságvári u. 1.


32.


83.

Lajos kir. krt. 27.

134.

Ságvári u. 2.


33.


84.

Lobogó u. 2.

135.

Ságvári u. 3.

186. Táncsics M. u. 28.

34.


85.

Martinovics 7.

136.

Ságvári u. 4.


35.


86.

Martinovics u. 9.

137.

Ságvári u. 5.


36.


87.

Martinovics u. 11.

138.

Ságvári u. 6.


37.

Erdősor 41.

88.

Martinovics u. 13.

139.

Szabadság u. 1/a.


38.

Erdősor 43.

89.

Martinovics u. 28.

140.

Szabadság u. 1/b.


39.

Fáklya u. 1.

90.

Martinovics u. 30.

141.

Szabadság u. 1/d

192. Vasmű út 59.

40.

Fáklya u. 2.

91.

Martinovics u. 32.

142.

Szabadság u. 1/e.

193. Vasmű út 61.

41.

Fáklya u. 3.

92.

Martinovics u. 34.

143.

Szabadság u. 1/f.

194. Vasmű út 63.

42.

Fáklya u. 4.

93.

Március 15. tér 3.

144.

Szabadság u. 2.

195. Vasmű út 65.

43.

Fáklya u. 5.

94.


145.

Szabadság u. 3.

196. Vasmű út 67.

44.

Fáklya u. 6.

95.


146.

Szabadság u. 4.

197. Vasmű út 69.

45.

Fáy A. u. 7.

96.


147.

Szabadság u. 5.

198. Eötvös u. 1.

46.

Fáy A. u. 8.

97.


148.

Szabadság u. 6.

199. Eötvös u. 2.

47.

Fáy A. u. 9.

98.


149.

Szabadság u. 8.

200. Eötvös u. 3.

48.

Fáy A. u. 10.

99.

Mátyás kir. U. 1.

150.

Szabadság u. 10.

201. Eötvös u. 4.

49.

Fáy A. u. 11.

100.

Mátyás kir. U. 3.

151.

Szabadság u. 11.

202. Eötvös u. 5.

50.

Fáy A. u. 12.

101.

Mátyás kir. U. 5.

152.

Szabadság u. 12.

203. Eötvös u. 6.

51.

Hajnal u. 1.

102.

Mátyás kir. U. 4-6.

153.

Szabadság u. 13.

A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani minden olyan esetben, amikor a döntés a lakásszövetkezetet egészét érinti. A részközgyűlési körzet belső ügyeiben (pl. küldöttválasztás) a körzet tagságának önálló döntési jogköre van. A részközgyűlés eljárási szabályaira egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A lakásszövetkezet tagsága a területi egység részközgyűlésein, vagy a küldöttekhez eljuttatott szóbeli vagy írásbeli véleménye útján alakítja a küldöttgyűlés elé terjesztendő döntésekhez az álláspontját. A küldött – sikertelen véleménykérés esetén – jogosult döntést hozni a területi egységet érintő ügyekben. A küldött jogait és kötelezettségeit jelen szabályzat tartalmazza. A részközgyűlés helyi hatáskörét illetően is a küldött jár el, aki képviseli az ott lakó tagok és nem tag tulajdonosok többségi véleményét. A részközgyűlés: a)

Jogosult állást foglalni saját területi egységeit érintő ügyekben.

13

b)

c)

d)

Jogosult állást foglalni és véleményt alkotni a lépcsőházban lévő közös helyiségek hasznosításának, a lépcsőházban felmerülő költségek felosztásának, a saját lépcsőházban igényelt szolgáltatások, felújítások kérdésében. Az épületrészek elidegenítésében való döntéshez 100 %-os akarat szükséges. Az előzőekben meghatározott vélemény, álláspont és rendelkezés a lakásszövetkezet igazgatósága és küldöttgyűlése felé javaslatként funkcionál, amelyet a küldöttgyűlésen - küldöttje útján - terjeszt elő. Megtárgyalja a területi konzultáció, a küldöttgyűlés elé kerülő ügyeket és abban véleményt, javaslatot tesz. Véleményét és javaslatát a területi konzultáción, a küldöttgyűlésen a küldöttje útján terjeszti elő.

Részközgyűlést szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal kell összehívni. A részközgyűlés határozatképes, ha azon az adott területi egység (lépcsőház) tagjainak több mint fele megjelent, állásfoglalásait, döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A területi egység a lépcsőházhoz kötött, nem pedig a küldött személyéhez, tehát a részközgyűlés határozatképessége szempontjából mindig a lépcsőházból résztvevők számát kell figyelembe venni. A részközgyűlést az igazgatóság, vagy a területi egység választott küldöttje hívja össze a szövetkezet elnökének tudtával és felhatalmazása alapján a küldöttgyűlés megtartása előtt legalább 5 nappal, illetve ha az ettől függetlenül felmerülő ok miatt szükségessé válik. Amennyiben a részközgyűlés nem határozatképes, úgy a megismételt részközgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Megismételt részközgyűlés összehívható.

a

határozatképtelen

részközgyűlés

napjára

is

A részközgyűlési meghívót a lépcsőház (épület) hirdetőtábláján kell közzétenni, a részközgyűlés időpontját megelőző 5 nappal előbb. A meghívónak tartalmaznia kell a részközgyűlés helyét, időpontját és napirendjét. A részközgyűlés összehívásával, határozatképességével és megtartásával kapcsolatban egyebekben az Alapszabályban, és jelen Szabályzatban a Területi konzultációnál előírtakat kell értelemszerűen alkalmazni. E. KÜLDÖTT 1. A küldött a lépcsőház, épületegység, épületsor (képviselt terület) lakói által megválasztott személy – aki csak szövetkezeti tagsági jogviszonnyal rendelkező személy, illetve a Lakásszövetkezet főállású munkavállalója - lehet. A lakóközösség által megválasztott küldöttel megbízási szerződést kell kötni. A szerződés megkötésére a lakásszövetkezet Elnöke jogosult. Mindazon esetekben, amikor valamely lakásszövetkezeti épületnek bármely ok miatt nincsen a lakók által megválasztott küldöttje, a lakásszövetkezet elnöke a feladatok ellátására gondnokot bízhat meg a megbízási jogviszony szabályai szerint. A gondnok küldött funkciót nem tölthet be. A gondnok a feladatait az 1.4. és 1.5. pontban foglaltak szerint látja el, kivéve az 1.4. d.) pontjában foglaltakat.

14

1.1. Jogosult A tagság véleményének meghallgatásával a képviselt terület ügyeiben döntést hozni. Amennyiben a tagság a vélemény-nyilvánítás jogával nem él, vagy nem kíván élni, úgy a küldött önállóan dönt a részközgyűlés hatáskörébe utalt kérdésekben, kivéve a bérbe adható helyiségek versenytárgyalás nélküli kiadhatósága ügyében. 1.1.1. A képviselt terület, lépcsőház ügyeiben a döntéshez, a tagság szóbeli, vagy írásbeli véleményét ki kell kérnie. A döntéseket a küldött akkor is meghozhatja, ha a tagok a felszólítás ellenére sem szóban, sem írásban nem nyilatkoznak. 1.1.2. Az 1.1. és 1.1.1. pontban foglaltaknak meg nem felelő esetekben a küldött – mint szövetkezeti tag – kizárólag csak saját magát, mint tagot képviseli és jognyilatkozatokat csak ekként és ilyen minőségben tehet, a Küldöttgyűlésen csak tárgyalási joggal vehet részt. 1.2. Véleményt nyilvánít: a./ a képviselt terület felújítási elhatározásaiban, melynek műszaki indokoltságát a szövetkezet műszaki szakemberei készítik elő, b./ a felújítás szerződés szerinti teljesítésének megtörténtéről c./ az üzemeltetési szolgáltatások átalánydíjjal vagy egyéb megrendelések útján történő végzéséről, d./ a takarítási munkák minőségéről, kifizethetőségéről, e./ a bérbe adható helyiségek bérleti szerződéseinek megköthetőségéről. 1.3. Javaslatot tesz: a./ az indokoltnak és szükségesnek megítélt munkák szövetkezet útján való megrendelésére (pld. lépcsőházfestés, kapuzárás stb.), b./ a tagnak a szövetkezetből való kizárására, c./ az épületbe költözők tagként való felvételére, d./ költségelemzés alapján a díjbefizetések csökkentésére és emelésére, e./ a közüzemi szolgáltatások terén tapasztalt hiányosságok javításának módozataira, f./ az általa képviselt egységek problématérképének elkészítésére, a feladatok ütemezésére, a szükséges pénzügyi fedezet biztosítására, g./ minden olyan kérdésben, mely a tagság közös érdekeit szolgálja. 1.4. Feladata: a./ a Házirend betartása, és betarttatása, b./ mindennemű szolgáltatási, hibaelhárítási igényt jelezni a szövetkezet irodája felé, c./ a részközgyűlések összehívása, lefolytatása az elnök tudomásával, a részközgyűlésen elhangzottakról Jegyzőkönyv3 készítése, határidőben történő leadása, továbbá a tagság más egyéb módon való tájékoztatása, véleményének kikérése, 3

A Jegyzőkönyv minta az SZSZ 3. számú melléklete

15

d./ a tagság képviselete a küldöttgyűlésen és más fórumokon az 1.1. és 1.1.1. pontoknak megfelelő módon, e./ a szövetkezet működésével kapcsolatos információkat és okiratokat a Ptk. vonatkozó szabályainak megfelelő módon hivatali és üzleti titokként kezeli, ennek során a kapott információkat és okiratokat a lakásszövetkezet igazgatóságának vagy elnökének kifejezett engedélye nélkül harmadik személynek nem adhatja át, azok tartalmát harmadik személyekkel nem közölheti, az ilyen információkat csakis a saját és a lakásszövetkezetben tag, vagy ott nem tag további tulajdonosok jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése céljából használhatja fel: f./ a küldöttek informálását – a döntést elősegítő ismeretek megszerzését – szolgáló fórumokon, illetve a szövetkezet által meghirdetett egyéb rendezvényeken történő aktív részvétel. 1.5. A szövetkezet munkatársai által észlelt, a vagyon-, életvédelem szempontjából halaszthatatlan javítások (üvegtörés, elektromos berendezések hibája) elvégzéséről a terület műszaki előadójának a küldöttet telefonon, vagy elektronikus levél (e-mail) segítségével értesíteni kell. Az értesítést követően a végzett munkát a küldött ellenőrzi, és a visszaigazolást megteszi a szövetkezet irodájában. 1.6. Az 1.1.-1.5. pontokban részletezett tevékenységéért a tagság egyetértése mellett megbízási díj illeti meg. A megbízási díj mértéke az igazgatóság által javasolt, a küldöttgyűlés által megállapított összeg. A küldött, amennyiben a közös költség fizetési kötelezettségét nem teljesíti, megbízási díjra mindaddig nem jogosult, ameddig a teljes tartozását nem rendezte. Ellene az igazgatóság a mandátumának megszűntetését kezdeményezheti. Továbbá amennyiben a küldött a kötelezettségeit nem látja el, illetve a Lakásszövetkezet Igazgatósága által összehívott rendezvényekről jelzés nélkül távol marad, az aktuális havi megbízási díjára nem jogosult. További díjmegvonás megállapítására a lakásszövetkezet igazgatósága jogosult akképpen, hogy a küldöttek tevékenységét félévente értékeli. Nem illeti meg a megbízási díj azt a küldöttet, aki a díjat visszautasította (a visszautasító nyilatkozat visszavonását követően ismét megilleti), megbízatásáról, tisztségéről lemondott, vagy a képviselt lakóközösség kérte a tisztségéből való felmentését, akinek magatartása a lakásszövetkezet igazgatóság által megállapítottan a lakásszövetkezet érdekeit veszélyezteti, vagy akinek a küldötti megbízatása azért szűnt meg, mert őt a lakásszövetkezet igazgatósága a tagok sorából kizárta. Ez utóbbi esetben akkor sem, ha az érintett a tagsági körből történt kizárása kapcsán jogorvoslattal élt. 2. A küldött választása és (visszahívása) felmentése 2.1. A küldötteket részközgyűlési körzetenként (lépcsőház) kell 4 (négy) évi időtartamra megválasztani. Időközi küldöttválasztás esetén az újonnan választott küldött mandátuma a rendes választási időszak végéig tart. Részközgyűlési körzetenként (lépcsőház) egy küldött választása kötelező, egy lépcsőházban, ugyanazon időszakban több küldött megválasztására nincs lehetőség. Ugyan az a küldött több részközgyűlési körzetben is megválasztható. A küldött visszahívható és helyére más küldött választható.

16

A küldöttválasztás lebonyolítására az érintett területi egységben (lépcsőházban) a lakóközösségnek részközgyűlést kell tartani. A részközgyűlés összehívásáról a szövetkezet elnöke gondoskodik legkésőbb annak időpontját megelőző 8 nappal. A részközgyűlés akkor határozatképes, ha azon az adott területi egység (lépcsőház) tagjainak legalább fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt részközgyűlés a határozatképtelen részközgyűlés napjára is összehívható. A megismételt részközgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A részközgyűlésen az elnök utasítására részt vesz a Lakossági ügyintéző, vagy a lakásszövetkezet más alkalmazottja, hogy segítse a küldöttválasztás minél gördülékenyebb lebonyolítását. A küldött megválasztása titkos szavazással történik. Határozatképes részközgyűlésen a tagok javaslatot tesznek a jelölt személyére. Ezt követően a lakásszövetkezet alkalmazottja a jelenlévőknek kiosztja a cégbélyegzőjével ellátott szavazólapot. A tag a szavazólapra annak a nevét írja fel, akit küldöttnek választ. A szavazatokat a szövetkezet alkalmazottja összegyűjti, és azonnal összesíti. A részközgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyre rá kell vezetni a választás eredményét, a megválasztott küldött nevét, címét, telefonszámát és a rögzítetteket két tagnak aláírásával kell hitelesítenie. A Jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a résztvevő tagok által aláírt Jelenléti ívet. Nem határozatképes részközgyűlésen a tagok közül egy szavazatgyűjtő biztost kell választani, akinek személyén keresztül a választás során a pártatlanság biztosítható és javaslatot kell tenni a jelöltek személyére. Szavazatgyűjtő biztosi teendőket küldött jelölt nem láthat el, a szavazatgyűjtő biztos nem lehet jelölt. A részközgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyre rá kell vezetni a jelölt nevét, a szavazatgyűjtőnek megválasztott személy nevét és a rögzítetteket két tagnak aláírásával kell hitelesítenie. A Jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a résztvevő tagok által aláírt Jelenléti ívet. Ezt követően a szövetkezet levélben kiértesíti a választásra jogosult tagokat - a levélhez mellékelve a cégbélyegzővel ellátott szavazólapot és borítékot - amelyben közli az érvényes szavazás módját és a feltételeit, ill. azt a pontos időpontot, ameddig a szavazólap a szavazatgyűjtőnek leadható. A szavazatgyűjtő a szavazás lebonyolításától számított 24 órán belül köteles az összegyűjtött szavazólapokat a szövetkezet irodájába eljuttatni, és a jelenlétében megtörténik a szavazatok összesítése. Érvényes a választás, ha azon legalább a szavazásra jogosult tagok fele részt vett. Küldötté megválasztott személynek azt tekinthető, aki az érvényes szavazatokból annak több mint felét (50 % + 1) megszerezte. A választókat a lépcsőházba kihelyezett hirdetmény útján kell a szövetkezet igazgatóságának tájékoztatni. A küldött visszahívását, felmentését, illetve új küldött megválasztását kezdeményezheti írásban a képviselt tagok 20 %-a a szövetkezet igazgatóságánál. Az igazgatóság a kérelem beérkezésétől számított soron következő ülésen, 30 napon belüli időpontra köteles kiírni a választást, amelyről hirdetmény útján tájékoztatja az érintett lakóközösséget. A részközgyűlés összehívására, határozatképességre, a szavazás módjára, ill. érvényességére a fent leírtakat kell alkalmazni. A küldött mandátuma a tárgyhót követő hó első napjától kezdődik.

17

2.2. A küldött megbízatása az Alapszabály 6.6.2. pontjában meghatározottakon túlmenően megszűnik, ha az e megbízatást betöltő személy: a.) a megbízatás betöltéshez szükséges előfeltételek megszűntével; b.) amennyiben a lakásszövetkezet tagjai sorából kizárásra kerül – érdemtelenség miatt, valamint mivel a tagsági viszonya is megszűnt – a kizáró határozat közlésével; c.) a lakásszövetkezet érdekeihez méltatlan magatartás miatt – ilyennek tekintendő különösen a közös költség fizetési felszólítás ellenére történő meg nem fizetése – az igazgatóság ezt megállapító határozata alapján, annak közlésével; d.) a lakásszövetkezet üzleti titkainak megsértése miatt az igazgatóság ezt megállapító határozata alapján, annak közlésével F. AZ IGAZGATÓSÁG Szervezetét, hatáskörét és feladatait a szövetkezet alapszabálya határozza meg az érvényben lévő jogszabályok keretei között. Az igazgatóság teendőit, működését, feladatát, elnökének és tagjainak tevékenységét az igazgatóság ügyrendje tartalmazza.

G. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG A Felügyelő Bizottság a jogszabályok és az Alapszabály keretein belül maga állapítja meg és fogadja el ügyrendjét, valamint ellenőrzési programját. Munkáját a szövetkezet szervei és alkalmazottai kötelesek elősegíteni.

III. AZ IGAZATÓSÁG ÜGYRENDJE ÉS A VÉGREHAJTÓ SZERVEZET HATÁSKÖRI JEGYZÉKE 1. Az igazgatóság hatásköre: Az igazgatóság dönt és intézkedik a szövetkezet működésével és gazdálkodásával kapcsolatos minden ügyben, amelyet a jogszabály vagy az Alapszabály nem utal a közgyűlés vagy küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe, vagy a szövetkezet más szervének döntési jogkörébe.

1.1.

A lakásszövetkezet tagja jogosult arra, hogy a lakásszövetkezetre vonatkozó bármely kérdésben a tisztségviselőktől tájékoztatást kérjen, és az alapszabályba, valamint a közgyűlési jegyzőkönyvbe, illetőleg a jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatban keletkezett iratokba betekintsen, továbbá ezekről - a másolási költség megfizetése mellett - másolatot kérjen. Ennek az eljárási rendjét az igazgatóság az alábbiak szerint szabályozza:

18

a.) A lakásszövetkezet tagja nem jogosult arra, hogy a kapott tájékoztatás vagy a megkapott iratok felhasználása során a lakásszövetkezet üzleti titkait megsértse, annak felhasználása a lakásszövetkezet jogos érdekét sértse vagy veszélyeztesse, az ellen irányuljon. Ilyen cél vélelmezése esetében a tájékoztatás adása, a betekintési jog korlátozása, a másolat kiadása megtagadható; b.) A tájékoztatás, betekintés vagy másolat biztosítására a lakásszövetkezet elnöke jogosult. A lakásszövetkezet más tisztségviselője vagy ügyintézője felvilágosítást, betekintést vagy másolatot (az alapszabály valamint a közgyűlési jegyzőkönyveket kivéve) csak olyan ügyekben adhat, amelyek adása tisztségviselői kötelezettsége, vagy a munkakörébe tartozik és a mindennapi rutin vagy a munkaköri leírás alapján magától értetődő és a szokásos ügymenettel megegyező, mely ügyfajtában az elnök már korábban írásban rendelkezett. Ellenkező esetben a tagot az elnökhöz kell irányítani; c.) Az elnök hatáskörébe tartozó ügyekben az elnök kérheti, hogy a kérelmező igényét írásban fogalmazva nyújtsa azt be, melyben tüntesse fel, hogy a tájékoztatást milyen célból kéri, mely jogát vagy kötelezettségét érinti a betekintésre vagy másolásra kért okirat és azt milyen célra kívánja felhasználni. Az ezen tartalmi követelményeknek nem megfelelő igényt el kell utasítani; d.) A kért iratoknak azon részébe kell betekintést biztosítani és azt a részt kell lemásolva átadni, amelyből a kérelmezőt érintően annak joga és kötelezettsége pontosan és teljességben megállapítható. A kérelmező által megjelölt irat további részébe a kérelmezőnek nincs joga betekinteni és arról nincsen joga másolatot kérni; e.) A lemásolt iratok ellenértékeképpen 20,-Ft/oldal másolási költséget kell megfizetni a másolás megkezdése előtt; 1.2.

Abban az esetben, ha a lakásszövetkezet valamely tagja, tisztségviselője bármely – jogszabály, vagy a lakásszövetkezet belső szabályzatai által lehetővé nem tett, vagy jogellenes – magatartásával a lakásszövetkezet számára olyan többletkiadást, kárt okoz, amely szövetkezeti (a tagság által az általános költségek között megfizetendő) kiadás az érintett magatartásának hiányában nem merült volna fel, e kiadás megtérítését annak okozójával szemben az igazgatóság köteles érvényesíteni, elsősorban a kötelezett fizetési kötelezettségének előírásával.

1.3.

A lakásszövetkezet igazgatósága a tagok közül kizárhatja azt a tagot, aki a neki felróható módon a szövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít. Felróható és a lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartásnak minősülnek különösen az alábbi magatartások: a.) ha a lakásszövetkezet tisztségviselője a tisztségre érdemtelenné válik és/vagy a tanúsított magatartásával a lakásszövetkezet jó hírnevét sérti vagy veszélyezteti; b.) ha a lakásszövetkezet tisztségviselője nem a lakásszövetkezet egységének fennmaradása és sikeressége érdekében fejti ki tevékenységét, különösen, ha szervező munkát fejt ki arra irányulóan, hogy valamely a lakásszövetkezeti tulajdon körébe tartozó épület tagsága váljon ki a lakásszövetkezet kereteiből – ennek különösen súlyos esete, ha a szervező

19

munka a saját lakóépületén túlterjedően más épületekben élő tagok befolyásolására irányul, mely esetben a nem tisztségviselő tag magatartása sem fogadható el; c.) ha a lakásszövetkezet tagja a lakásszövetkezet jó hírnevét sérti vagy veszélyezteti; d.) ha a lakásszövetkezet tagja a lakásszövetkezet üzleti érdekeit, különösen üzleti titkait a Ptk. szabályaival ütköző módon megsérti, a lakásszövetkezet belső (nyilvánosságra nem hozott) információit, okiratait a lakásszövetkezet igazgatóságának vagy elnökének a kifejezett engedélye nélkül harmadik felek irányában nyilvánosságra hozza, illetve ezeket az okiratokat és információkat a saját jogainak és kötelezettségeinek, valamint feladatkörének érvényesítésén túl használja fel; e.) ha a lakásszövetkezet tagja – különösen tisztségviselője, melynek esetében a gondatlanság is elegendő - a köznyilvánosság bármely médiumában a lakásszövetkezetről annak jó hírnevét is érintően hamis tényt állít, vagy való tényt hamis színben tüntet fel, illetve a lakásszövetkezetre nézve - erkölcsi vagy anyagi értelemben - ártó szándékokat megvalósító fórumokon vesz részt, ott bármi módon és szándékkal véleményt nyilvánít; f.) ha a lakásszövetkezet tagja nem a lakásszövetkezetnek az irányító szervek által megfogalmazott és képviselt érdekét képviseli, különösen, ha a lakásszövetkezet fentiekben definiált érdekével szembenálló érdekeket igyekszik érvényre juttatni. 2. Az Igazgatóság feladatai: az Alapszabály 6.3.1. pontjában foglaltakon túlmenően a./ gondoskodik az alapszabályban foglalt feladatok végrehajtásának feltételeiről, b./ elősegíti, hogy a szövetkezet önkormányzati, testületi szervei, hivatali munkavállalói a jogszabályoknak, az Alapszabálynak és a Szervezeti Szabályzatnak megfelelően, előmozdítja a tagok önkormányzati jogainak gyakorlását, c./ előkészíti az Alapszabály, szükség esetén a módosítás tervezetét, azt jóváhagyásra a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés elé terjeszti, d./ elkészíti a közgyűlés, a küldöttgyűlés napirendjén szereplő előterjesztéseket, gondoskodik a közgyűlési és küldöttgyűlési határozatok közzétételéről, nyilvántartásáról, végrehajtásáról, e./ elősegíti a szövetkezeti demokrácia érvényesülését, f./ alkalmazottakat érintő munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekben dönt, és előkészítést végez. g./ előkészítteti az éves költség előirányzatot, az éves gazdasági programot, amelyeket a zárszámadással együtt az Alapszabály előírásainak megfelelően a területi konzultáció, illetve a küldöttgyűlés elé terjeszt, h./ a gazdálkodás egész területén biztosítja, ellenőrzi a jogszabályok és egyéb rendelkezések megtartását, a szövetkezet és a tagság érdekeinek összhangját, i./ a részközgyűlés döntése alapján intézkedik a felújítási kölcsön felvételéről és ellenőrzi előírásszerű törlesztését, j./ gondoskodik a mérleg és eredmény kimutatás elkészíttetéséről és annak a küldöttgyűlés elé terjesztéséről, k./ megvizsgálja és dönt a külső szolgáltatási és bérleti szerződések

20

megköthetőségéről. Ellenőrzi az előírás szerinti rendjét. l./ biztosítja a rendszeres költségtájékoztatók kiadatását, m./ megszervezi és irányítja a szövetkezet belső ellenőrzését, n./ megtárgyalja a hatósági és egyéb külső vizsgálati megállapításokat, gondoskodik a hiányosságok megszüntetéséről, o./ megalkotja és tájékoztatja a küldöttgyűlést a szövetkezet szabályzatairól, gondoskodik azok megtartásáról és szükségszerű módosításáról, p./ kialakítja a szövetkezet belső szervezetét, azok tevékenységi körét, r./ gondoskodik a szakmai, gazdasági vezetők kiválasztásáról, s./ megteremti és folyamatosan biztosítja a dolgozók egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket, sz./ gondoskodik a személyügyi munka megfelelő ellátásáról, t./ a jogszabályokban, az alapszabályban és a belső szabályzatokban meghatározott körben munkáltatói, fegyelmi és anyagi felelősségre vonási jogokat gyakorol, ty./ rendszeresen tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot a hozott határozatokról, a szövetkezet gazdálkodásáról, valamint a Felügyelő Bizottság javaslataira tett intézkedésekről, v./ írásbeli tájékoztatás és más propaganda eszközök útján információkat nyújt a tagok részére a szövetkezet tevékenységéről, z./ biztosítja a szövetkezet választott testületei működésének személyi és tárgyi feltételeit, aa./ rendszeresen figyelemmel kíséri a tagsági bejelentések, küldöttgyűlési (területi konzultáción elhangzó), részközgyűlési hozzászólásokban felvetett problémákat, javaslatokat, gondoskodik azok intézéséről és arról, hogy az érdekelt tagok 30 napon belül megfelelő tájékoztatást kapjanak, ab./ dönt a hatáskörébe utalt szövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozók bér-, jutalomkeretéről, illetve azok kezdeményezéséről. ac./ dönt a munkaszerződések ügyében ad./ köteles a Felügyelő Bizottság észrevételeit és javaslatait a soron következő ülésen napirendre tűzni és állásfoglalásáról 8 napon belül a Felügyelő Bizottság elnökét tájékoztatni. ae./ A szövetkezet küldöttgyűléséről távolmaradó küldött tiszteletdíját 50 %-os mértékben – a legközelebbi aktuális kifizetéskor az igazgatóság megvonhatja, és az így visszatartott összeget az adott lépcsőház üzemeltetésére fordítja. af./ Az Igazgatóság jogosult, hogy a fenntartási költség befizetésével legalább három hónapnak megfelelő hátralékba került tag vagy nem tag tulajdonos lakástulajdonának jelzáloggal való megterhelését rendelje el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Az igazgatóság határozatát ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az igazgatóság határozatát a hátralékos tag és nem tag tulajdonos részére a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével kézbesíteni kell. A hátralékos ismert lakóhelyére vagy levelezési címére – igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján

21

kézbesítettnek kell tekinteni, ha a hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos az átvételt megtagadta. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, „nem kereste” jelzéssel az igazgatósághoz visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos nyilvántartásba vett új lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye a nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása alapján vagy egyéb módon ismertté válik, a kézbesítési vélelem az új lakó-vagy tartózkodási helyre, székhelyre, telephelyre az előző bekezdés szerinti módon megkísérelt és eredménytelen kézbesítés esetében áll be. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az igazgatóság a kiegyenlítést követő 8 napon belül köteles a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos tulajdonost terhelik. 2.1. Az Igazgatóság munkájának szervezése Az igazgatóság az elnök irányításával, féléves munkaterv alapján végzi munkáját. Az igazgatóság munkaterven belül meghatározza az ülések napirendjét. Üléseit a szövetkezet székhelyén tartja, kivéve ha a téma (napirend) más helyszínt nem igényel. A napirendi pont előadókon kívül az igazgatóság megbízásából az elnök felkérésére más előadók is szerepelhetnek. Az igazgatósági ülést soron kívül össze kell hívni, ha bármelyik igazgatósági tag, a szövetkezet Felügyelő Bizottsága írásban vagy szóban indítványozza. Az igazgatósági ülés határozatképes, ha arra az igazgatósági tagokat 4 nappal különösen sürgős esetben 24 órával előbb szóban - írásban, a napirend egyidejű közlésével meghívták és az ülésen a tagoknak legalább több, mint a fele megjelent. A meghívóval együtt a fontosabb napirendek anyagát írásban kell kiadni. Az igazgatóság ülésein a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Bármelyik igazgatósági tag kérésére az ülésen titkos szavazást kell tartani. Az igazgatósági ülésre tanácskozási joggal minden esetben meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét, valamint a napirendtől függően mindazokat a Lakásszövetkezeti küldötteket, alkalmazásban álló vezetőket, továbbá azon más szervek képviselőit, akik a napirendre tűzött kérdésekben ismerettel (szakértelemmel) és információkkal rendelkeznek. Az igazgatósági ülés napirendjén szereplő napirendi pontokat a következők terjesztik be: - a szövetkezet elnöke - az egyes igazgatósági tagok - a felügyelő bizottság elnöke - a gazdasági vezető

22

- a műszaki vezető. Az igazgatósági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni - amelyet az ülés elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A hozott határozatokról nyilvántartást kell készíteni a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét fel kell tüntetni. A határozatokat meg kell küldeni az igazgatóság tagjainak, a Felügyelő Bizottság elnökének, kivonatban az érintett személyeknek, valamint mindazoknak, akiknek az igazgatóság külön elrendeli. Az igazgatóság által meghozott határozat minden érintett személyre, lakóközösségre érvényes mindaddig, ameddig azt a bíróság határozattal meg nem semmisíti, vagy az igazgatóság saját hatáskörében eljárva a határozatot vissza nem vonja. 2.2. Az igazgatósági tagok anyagi- és fegyelmi felelőssége: Az igazgatósági tagok anyagi- és fegyelmi felelőssége kérdésében a jogszabály és az Alapszabály előírásait kell alkalmazni. Az igazgatóság egyes tagjainak a szövetkezet dolgozóinak anyagi és fegyelmi felelősségre vonását az igazgatóság is kezdeményezheti. 2.3. Az igazgatósági tagok tevékenységükért és felelősségvállalásukért tiszteletdíjban részesülnek. Tiszteletdíjukat a küldöttgyűlés állapítja meg. 2.4. Egyebek a./ Az igazgatóság levelezésein, ügyiratain az “ Intercisa Lakásszövetkezet “ feliratú bélyegzőt használja. b./ Az igazgatóság nevében a szövetkezet elnöke, megbízott helyettese ír alá egyszemélyben. 3. Az igazgatóság tagjainak jogai, és kötelességei: 3.1. Az igazgatóság tagjai jogosultak: a./ az igazgatóság munkájában részt venni és tevékenységükkel előmozdítani gazdasági és műszaki célkitűzések megvalósítását. b./ közreműködni az igazgatósági döntések előkészítésében, részt venni az üléseken az előterjesztések megvitatásában, a határozatok meghozatalában, c./ amennyiben az igazgatóság tagjai valamely előterjesztéssel, javaslattal nem ért egyet, úgy kérheti ellenvéleményének jegyzőkönyvbe történő felvételét, d./ az igazgatóság és a szövetkezet programjának összeállítására javaslatot tenni, e./ kérni egyes kérdések megtárgyalását az ülésen, f./ az igazgatóság vagy az elnök megbízásából más szervekkel a szövetkezet nevében tárgyalást folytatni, vagy rendezvényeken képviselni az igazgatóságot, g./ a szövetkezet ügyintéző szervezetének vezetőiről, bármely dolgozójától a szövetkezet ügyeiben felvilágosítást kérni, ellenőrzést végezni, h./ rendszeresen megkapni a szövetkezet gazdálkodásával és működésével kapcsolatos főbb adatokat, i./ felvilágosítást kérni az igazgatósági üléseken hozott határozatok végrehajtásáról.

23

3.2. Az igazgatóság tagjainak kötelessége, hogy a./ rendszeresen közreműködjenek az igazgatóság testületi tevékenységében, b./ az igazgatóság által rájuk bízott feladatokat legjobb tudásuk szerint elvégezzék, arról az igazgatóságot tájékoztassák, c./ a tudomásukra jutott hivatali titkot megőrizzék, d./ rendszeresen tájékoztassák az igazgatóságot a szövetkezet működését, gazdálkodását érintő tapasztalatokról. e./ ismerjék a szövetkezet működésére, gazdálkodására vonatkozó fontosabb rendelkezéseket, a szövetkezet legfontosabb szabályzatait, azok megalkotásában, módosításában, korszerűsítésében kezdeményezőleg vegyenek részt, f./ munkájuk során tartsanak kapcsolatot a tagsággal, a küldöttekkel, g./ tájékoztassák az igazgatóságot az általuk észlelt minden olyan jelenségről, amely a szövetkezet gazdasági, szervezési munkáját befolyásolják, vagy veszélyeztetik,, sértik a tulajdon védelmét, a közerkölcsöt, gyengítik a szövetkezeti jelleget, valamint ezek megszüntetésére előterjesztést, javaslatot tegyenek. 4. A szövetkezet elnöke és hatásköre A szövetkezet egyszemélyi vezetője, aki gondoskodik - megfelelő hivatali, ügyintéző apparátus útján - a szövetkezet működésének, gazdálkodásának, ügyvitelének megszervezéséről, figyelemmel a jogszabályokban, Alapszabályban és a hatályos belső szabályzatokban meghatározott keretekre. 4. 1. A fentieken túlmenően személyes közreműködéssel gondoskodik: a./ a szövetkezet testületi szerveinek - kivéve FB - működéséről, a tagsági, küldötti kapcsolattartásáról, b./ ezen szervek ülés- és munkaterveiről, lebonyolításukról, az ezekkel kapcsolatos nyilvántartásról (jegyzőkönyv, határozatok nyilvántartása, stb.) c./ tagsági tájékoztatásról d./ a szövetkezet nyilvántartásba vételéről e./ a szövetkezet belső szabályzatainak megalkotásáról, azok folyamatos naprakész állapotáról, f./ a tagsági panaszbejelentések kivizsgálásáról. A szövetkezet testületi ülésein elnököl, előterjesztést tesz a megtárgyalandó napirendekre, levezeti az üléseket. Az ülés levezetését az igazgatósági tagokra átruházhatja. Az elnök az ügyintéző szervezet útján gondoskodik az igazgatóság üléseinek megfelelő színvonalú előkészítéséről, az ott hozott határozatok végrehajtásáról és ellenőrzéséről. Előmozdítja, hogy a szövetkezet választott testületei a feladatukat betölthessék és biztosítja az eredményes működésükhöz szükséges feltételeket. Tisztségéből kifolyólag - a testületi szervek ülései közötti időszakban - irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a szövetkezet vezető állású dolgozóit. Ezen dolgozók anyagi, erkölcsi elismerésének módjáról előterjesztést tesz az igazgatóságnak. Rendezvényeken képviseli a szövetkezetet vagy a képviseleti jogot átruházza. Végzett munkájáról a testületi üléseken beszámol.

24

Az igazgatóság jogosult az elnök intézkedését felülvizsgálni és külön véleményének akár egyénenként is írásban hangot adni. Az elnök távolléte, akadályoztatása, vagy az elnöki tisztség betöltetlensége esetén munkáját az igazgatósági tagok közül megbízott helyettes látja el, ebben az esetben jog- és hatásköre megegyezik az elnök jog- és hatáskörével. 4.2. Az elnök feladatai: a./ megszervezi és felügyeletet gyakorol a szövetkezet műszaki, gazdasági tevékenysége felett, b./ megszervezi és felügyeletet gyakorol a szövetkezet jogi tevékenysége felett, meghatározza a szövetkezet jogi képviselőjének feladatait, különös tekintettel a kintlévőségek behajtására, szavatossági keresetekre, c./ irányítja és ellenőrzi a műszaki-, gazdasági vezetők munkáját, végzett tevékenységükről tájékoztatja az igazgatóságot, d./ az igazgatóság megbízásából más szervekkel megbeszéléseket folytat, melyek eredményéről tájékoztatja a testületet, e./ megszervezi a tagnyilvántartást, és annak dokumentumait, f./ ellátja a postai küldemények ügyintézőhöz történő irányításával kapcsolatos feladatokat, g./ ellátja az igazgatóság munkájának szervezésével összefüggő feladatokat. 5. Az elnök anyagi és fegyelmi felelőssége 5.1. Az elnök anyagi- és fegyelmi felelőssége kérdésében a jogszabály és az Alapszabály előírásait kell alkalmazni. A felelősségre vonást a Felügyelő Bizottság kezdeményezheti a küldöttgyűlés felé. 5.2. Az elnök felett két küldöttgyűlés közötti időszakban a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja akként, hogy az igazgatóság nevében a szükséges munkaügyi jognyilatkozatokat az igazgatóság eseti határozata alapján két igazgatósági tag együttes aláírásával gyakorolja. 5.3. Az elnök jutalmazásáról az igazgatóság dönt. IV. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE 1. A Felügyelő Bizottság hatásköre: A Felügyelő Bizottság a szövetkezet társadalmi tisztségviselőkből álló, belső ellenőrző szerve. Hatásköre kiterjed a szövetkezet egész területére, valamennyi tevékenységre. Ebben a tekintetben a Felügyelő Bizottság hatáskörébe az tartozik, hogy ellenőrizze a lakásszövetkezet működését abban a tekintetben, hogy az a jogszabályok, a lakásszövetkezet Alapszabálya, Szervezeti Szabályzata, valamint egyéb szervezeti normáinak megfelelően működik. Nem terjed ki a Felügyelő Bizottság hatásköre a vezető szervek döntései célszerűsége, gazdasági helyessége vagy helytelensége, az

25

érdekkonfliktusok érdemi része vizsgálatára. 2. A Felügyelő Bizottság feladatai: A Felügyelő Bizottság alapvető feladata, hogy munkáját a lakásszövetkezet egységének megőrzése, a konfliktusok elkerülése és feloldása, működési zavarainak kiküszöbölése, az ártó külső és belső szándékok megfékezése érdekében fejtse ki és vizsgálatai során ilyen szándékok eszközévé ne váljon. Működését nem a lakásszövetkezet Igazgatóságával és Elnökével szemben állva fejti ki, hanem munkájukat segíti a zavarok feltárásával. Ugyanakkor feladata valamennyi tisztségviselő munkavégzésének ellenőrzése a jogszerűségi kontroll tekintetében. De feladata a tagok személye és csoportjai magatartásának a normakontrollja is. A Felügyelő Bizottság feladatai az Alapszabály 6.4. pontjában foglaltakon túlmenően: a./ ellenőrzi a jogszabályok, az Alapszabály és belső szabályzatok szerinti működést, ennek tükrében kontrollálja a szövetkezeti tulajdon védelmét és gyarapítását, b./ ellátja a zárszámadás és eredménykimutatás, a költségtájékoztatók felülvizsgálatát, annak szabályszerűségéért felelősséget vállal, c./ elkészíti éves tevékenységéről a jelentését és azt a köz/küldöttgyűlés elé terjeszti, d./ féléves ülés és ellenőrzési munkatervet készít, ennek keretén belül ellátja belső ellenőrzési tevékenységét (pénzügyi, számviteli, műszaki gondnoksági, ügyviteli stb.) kizárólag a jogszerűség és a szövetkezeti belső normáknak megfelelő működés ellenőrzése tekintetében e./ tagsági és egyéb megkeresés, valamint saját észlelései alapján közérdekű panaszokat, illetve bejelentéseket, továbbá egyéb normaszegéseket vizsgál, azokat észrevételeivel kiegészítve az igazgatóság elé terjeszti, ennek keretében úgy, hogy: ea.) A panaszt, illetve bejelentést elsősorban megvizsgálja abból a szempontból, hogy vele kapcsolatban egyáltalán felmerül-e jogszabálysértés vagy szövetkezeti normasértés lehetősége. eb.) Amennyiben a panasz, illetve bejelentés kapcsán nem merül fel jogszabálysértés vagy szövetkezeti normasértés lehetősége, akkor az indítványt határozattal – a normaszegés hiányára hivatkozva - elutasítja és e határozatát az indítványozónak, valamint a lakásszövetkezet Igazgatóságának megküldi. ec.) Amennyiben a panasz, illetve bejelentés kapcsán felmerül a jogszabálysértés vagy szövetkezeti normasértés lehetősége, akkor a vizsgálatot határozattal elrendeli és az elrendelő határozatát a vizsgálattal érintett szövetkezeti szervnek és személynek megküldi nyilatkozattétel végett, valamint a lakásszövetkezet Igazgatóságának, kérve, hogy a vizsgálat lefolytatásához nyújtson segítséget. ed.) A vizsgálat lefolytatása során meg kell hallgatni a vizsgálattal érintett személyt és nyilatkozatáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Szükség szerint meg kell hallgatni a lakásszövetkezet Igazgatóságát vagy Elnökét – ha a vizsgálat a vezető szervek magatartásával van összefüggésben - és azok álláspontját jegyzőkönyvben kell rögzíteni. ee.) A vizsgálat lezárása határozat meghozatalával történik. A határozatban szerepelnie kell:

26

a vizsgálat tárgyának; a vizsgálatot elrendelő határozat számának; a vizsgálat megállapításának; a határozathozatal módjának (milyen többséggel történt a határozat elfogadása, valamely tag tiltakozott-e ellene, stb…) a vizsgálat magatartás által megsértett normák pontos meghatározásának (amennyiben a vizsgálat normasértést állapított meg), illetve nemleges megállapítás esetében e ténynek; a tényállás rövid leírásának; az Igazgatóság által igényelt intézkedésnek; a vizsgálat során felvett jegyzőkönyveknek mellékletként; ef.) A határozatot meg kell küldenie az Igazgatóságnak, a panasztevőnek, a vizsgálat által érintett más személyeknek, különös tekintettel a felelősséggel terhelt személyére. eg.) A határozatra az Igazgatóság, a lakásszövetkezet Elnöke, a panaszos és az érintett észrevételeket tehet, melyek alapján a Felügyelő Bizottság a meghozott határozatot – újabb határozattal - kijavíthatja. eh.) A határozat ellen biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét, amelyre az elmarasztalt személy vagy szerv felelősségét fel kell hívni. f./ megtárgyalja a hatósági és egyéb külső vizsgálatok megállapításait, azokat normaszegésekre vonatkozó észrevételeivel kiegészítve az igazgatóság elé terjeszti, g./ véleményezi az elnök tevékenységét, h./ az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a küldöttgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról, e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható. 3. A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak jogai, kötelezettségei: 3.1. A Felügyelő Bizottság elnöke, tagjai jogosultak: a./ a Felügyelő Bizottság üléseinek előkészítésében, programjának összeállításában közreműködni, b./ kérni egyes kérdések Felügyelő Bizottsági ülés napirendjére tűzését, c./ rendszeresen megkapni a szövetkezet gazdálkodásáról, működéséről szóló információkat, d./ a szövetkezet tisztségviselőitől, vezetőitől, beosztottaitól, tagjaitól felvilágosítást kérni, bármely szövetkezeti ügyben ellenőrzést végezni a normaszerű működés biztosítottsága tekintetében, e./ valamely előterjesztés, javaslat elutasítása vagy egyet nem értése esetén ellenvéleményének jegyzőkönyvbe vételét kérni. 3.2. A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak kötelességei: a./ rendszeresen közreműködjenek a Felügyelő Bizottság testületi tevékenységében, ellenőrzési tapasztalataikat, megállapításaikat az ellenőrzési naplóba rögzítsék, vizsgálat lefolytatása esetében azok eljárását és eredményét határozati formában rögzítsék.

27

b./ a rájuk bízott feladatokat legjobb tudásuk szerint, részrehajlás nélkül és befolyásolás mentesen, a lakásszövetkezet érdekeit előmozdítóan elvégezni, c./ a tudomásukra jutott üzleti, gazdasági és levél,- valamint magántitkot megőrizni, d./ megismerni és alkalmazni a működést meghatározó jogszabályokat és szabályzatokat, e./ munkájuk során kapcsolatot tartani a tagsággal, a küldöttekkel, a választott tisztségviselőkkel, a lakásszövetkezeti vezetéssel, f./ tájékoztatni a választott testületeket minden olyan általuk észlelt jelenségről, amely a szövetkezet gazdasági, műszaki munkáját, erkölcsi összetartozását befolyásolják, vagy veszélyeztetik, sértik a tulajdon védelmét, a szövetkezet működését és működési feltételeit. Ezen észrevételek, hiányosságok megszüntetésére előterjesztést, javaslatot tesznek. g./ A Felügyelő Bizottság tagja egyben a lakásszövetkezet tagja, akinek élen kell járni a lakásszövetkezet normáinak, a lakásszövetkezet vezető szervei határozatainak betartásában. h./ A Felügyelő Bizottság tagja tevékenységét a bizottság tagjaként, annak működési keretében végzi, a bizottság nevében önállóan és a Felügyelő Bizottság adott ügyben meghozott, joghatályos határozata nélkül ezen minőségében az adott ügyben semmi módon nem nyilvánul meg. i./ A szabályok súlyos megsértése esetében a Felügyelő Bizottság tagja az Igazgatóság határozatával a tagokra érvényes normák szerint a lakásszövetkezet tagjai közül kizárható, ebben a tekintetben többletjog nem illeti meg. Ennek megfelelően a felügyelő bizottsági munkáját a lakásszövetkezeti normák és a jogszabályok előírásait betartva kell végeznie. 3.3. A fentieken túl a felügyelő bizottsági elnök joga és kötelessége kiegészül az alábbiakkal: a./ irányítja és ellenőrzi a Felügyelő Bizottság működését, b./ összeállítja a Felügyelő Bizottság ülés- és munkatervét, összehívja a felügyelő bizottsági ülést, c./ részt vesz tanácskozási joggal az igazgatóság ülésén, ill. távolléte esetében képviseletéről gondoskodik, d./ tájékoztatja a Felügyelő Bizottság működési tapasztalatairól az igazgatóságot. 4. Felügyelő Bizottság anyagi és fegyelmi felelőssége A Felügyelő Bizottság tagjainak anyagi és fegyelmi felelősségét jogszabály tartalmazza. 5. A Felügyelő Bizottság munkájának szervezése A Felügyelő Bizottság féléves munkaterv alapján évente legalább négy alkalommal tart ülést. Az ülést a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze, üléseit a szövetkezet székhelyén tartja. A Felügyelő Bizottsági ülést soron kívül akkor is össze kell hívni, ha azt a lakásszövetkezet Igazgatósága, Elnöke, a Felügyelő Bizottság tagja vagy a szövetkezeti tagok 5 %-a írásban indoklással indítványozza. A Felügyelő Bizottsági ülést az ülés előtt 3 nappal - sürgős esetben 24 órával - előbb

28

kell összehívni. A Felügyelő Bizottsági ülés határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van. A Felügyelő Bizottság ülésein határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Bármelyik tag kérésére titkos szavazás is elrendelhető. Szavazategyenlőség esetén – amennyiben nem ketten vannak jelen - az elnök szavazata dönt. A Felügyelő Bizottság üléseire tanácskozási joggal szükség esetén (amennyiben érintettek a vizsgálat tárgyában, akkor minden esetben) meg kell hívni a szövetkezet elnökét, illetve a napirendtől függően mindazon vezetőket, akik az adott kérdésben illetékesek vagy érintettek. A Felügyelő Bizottság ülésére meg kell hívni azt a személyt is, akire nézve a meghozott határozat jogot vagy kötelezettséget, illetve felelősséget állapít meg és lehetőséget kell adni a számára, hogy saját védelmében szót kapjon. A Felügyelő Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ülés elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A hozott határozatokról a Felügyelő Bizottság elnöke (ill. megbízottja) – a határozat megküldésével - tájékoztatja az igazgatóságot. 6.. A Felügyelő Bizottság tagjait végzett munkájukért és felelősségvállalásukért tiszteletdíj illeti meg. Tiszteletdíjukat a küldöttgyűlés állapítja meg. 7. A Felügyelő Bizottság levelezésein, ügyiratain a szövetkezet cégbélyegzőjét használja, azonban annak egyértelmű feltüntetésével, hogy nem a lakásszövetkezet törvényes képviseletében történik az irat aláírása. A Felügyelő Bizottság képviseletében az elnök vagy két, az elnök által ezzel megbízott felügyelő bizottsági tag írhat alá. V. A LAKÁSSZÖVETKEZETBŐL TÖRTÉNŐ KIVÁLÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI A lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült, egy vagy több lakóépületben lévő lakások lakásszövetkezeti tag és nem tag tulajdonosai – amennyiben fenntartási (üzemeltetési, karbantartási, felújítási) költségtartozásuk, továbbá a lakásszövetkezet által a kiválni szándékozó önálló egység javára felvett hiteltartozásuk a lakásszövetkezettel szemben nem áll fenn – együttesen válhatnak ki. A kiválást a kiválni szándékozó önálló egység tagjainak és nem tag tulajdonosainak összessége legalább kétharmados szótöbbséggel határozhatja el. Az e célból tartott részközgyűlésre a lakásszövetkezet alapszabályának a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; a részközgyűlés akkor is megtartható, ha az alapszabály ilyet nem rendszeresített. A kiváláshoz nincs szükség a lakásszövetkezet közgyűlésének hozzájárulására, azonban a kiválás szándékát tartalmazó nyilatkozatot – a részközgyűlés határozatának, jegyzőkönyvének, jelenléti ívének és a meghatalmazásoknak másolatban történő

29

megküldésével – az igazgatóság részére, írásban be kell jelenteni. Az írásbeli bejelentést és nyilatkozatot legkésőbb a kiválást megelőző 90. napig kell az igazgatósághoz megküldeni. A lakásszövetkezetből minden félév záró napján lehet kiválni. A kiválással kapcsolatos összes költséget a kiválni szándékozó egység tag és nem tag tulajdonosai viselik. A kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról a lakásszövetkezet közgyűlése dönt. A kiválásra egyebekben a szétválás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ha a kiválásra önálló új lakásszövetkezet alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó önálló egység tag és nem tag tulajdonosainak összessége legalább kétharmados szótöbbséggel elfogadja a megalakuló lakásszövetkezet alapszabályának tervezetét és benyújtsa a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet. Az önálló új lakásszövetkezet alapítására a lakásszövetkezetekről szóló mindenkor hatályos törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a lakásszövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Önálló új lakásszövetkezet alapítása céljából történő kiválás esetén csak az előző bekezdések szerinti írásbeli bejelentésre és csak a meghatározott feltételek teljesítését követően és olyan nyilatkozat megtételével egyidejűleg kerülhet sor, hogy a kiválás a lakásszövetkezet cégnyilvántartásba bejegyzésétől függően érvényes. Ha a kiválásra társasháztulajdon alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó önálló egység tag és nem tag tulajdonosai egyhangúlag elfogadják az alapító okirat tervezetét és benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet. A kiválási szándék írásbeli bejelentése és vagyonmegosztás után a létrehozandó társasház leendő tulajdonostársai az alapító okirat tervezetét véglegesítik. A kiválás a társasháztulajdon bejegyzésének időpontjától hatályos. A létrehozandó társasház alapítására, szervezetére társasházakról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

és

működésére

a

A fentiek szerinti rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kiválni szándékozó önálló egység tag és a nem tag tulajdonosai a kiválással egyidejűleg nem kívánnak társasháztulajdont alapítani. Ebben az esetben a vagyonmegosztás után létrejött közös tulajdon társasháztulajdonná való átalakítását – a társasházakról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti.

30

VI. VEGYES, ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A sajtóban közzétett javaslatok és bírálatok megválaszolása az elnök vagy az általa megbízott igazgatósági tag feladata. Amennyiben a sajtóközlemény - függetlenül annak forrásától - hamis, valótlan tényt vagy ilyeneken alapuló véleményt közölt, vagy híresztelt, felelősségre vonás mellett intézkedni kell a 30 napon belüli helyreigazításról. A felelősségre vonásban azt a lakásszövetkezeti tagot, tisztségviselőt és alkalmazottat kell részesíteni, aki a hamis, valótlan tény vagy ezeken alapuló vélemény közlésében bármely módon közreműködött, különösen akkor, ha a közreműködése nélkül a közlés létre sem jöhetett volna, illetve ha a közlés a lakásszövetkezet üzleti vagy szolgálati titkait sértette. A felelősségre vonás megvalósulhat fegyelmi és/vagy polgári igény érvényesítésén keresztül A helyreigazítás elmaradása, megtagadása esetén keresetet lehet indítani. A bírósági kereset benyújtásához az igazgatóság hozzájárulása szükséges. 2. A honvédelem, polgári védelem területével kapcsolatos feladatok ellátása az elnök hatáskörébe tartozik. 3. A szövetkezet tisztségviselőinek, vezetőinek, tagjainak és alkalmazottainak tudomásukra jutott szolgálati és üzleti titkot kötelességük megőrizni. A szövetkezet tevékenységében szolgálati titkoknak minősülnek mindazok az iratok, okmányok, dokumentumok, tervek, rajzok számítógépes állományok stb., amelyeket az elnök szolgálati titoknak minősít, ennek megfelelően és keretében külön elnöki minősítés nélkül is szolgálati titoknak minősül minden olyan belső (a lakásszövetkezet által a köznyilvánosság felé, a lakásszövetkezet keretein kívülre nyilvánosságra nem hozott) információ és okirat, amely nem minősül üzleti titoknak. Üzleti titoknak minősülnek a Ptk. vonatkozó szabályaiban foglaltaknak megfelelően a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a lakásszövetkezet jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Ennek megfelelően az igazgatóság ilyenek minősít minden belső okiratot és a lakásszövetkezet által nyilvánosságra nem hozott belső információt. Az említetteken túl a dolgozók illetéktelen személlyel olyan működési, ügyviteli, szervezeti és személyi változásokra vonatkozó vagy egyéb adatot nem közölhetnek, amelyek a szövetkezetre, vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. 4. A Szervezeti Szabályzat szövetkezet működését leíró fejezetei mellékletként szerepelnek. Ezek a belső szabályzatok az igazgatóság jóváhagyása után lépnek életbe.

31

Belső szabályzatok: 1. sz. Ügyviteli rendről 2. sz. Pénzkezelési szabályzat 3. sz. Leltározási szabályzat 4. sz. Leltározási szabályzat 5. sz. Bérlemények bérbeadási szabályzata 6. sz. Számviteli politika, Számlarend 7. sz. Tűzvédelmi szabályzat 8. sz. Munkavállalókra vonatkozó jogok- és kötelezettségek szabályzata 9. sz. Cafeteria Rendszer alkalmazásáról 10. sz. Versenyeztetési szabályzat 11. sz. Árvereztetési szabályzat 12. sz. Kintlévőségek behajtására vonatkozó szabályzat 13. sz. Ingatlan beruházási hitelalap igénylési szabályzat 14. sz. Eszközök- és források értékelési szabályzata 15. sz. Adatkezelési szabályzat valamint az Elektronikus megfigyelő rendszer (kamerarendszer) létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályok 16. A Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság munkájának részletes szabályai A belső szabályzatok a szövetkezet irodájában megtekinthetők. Azok tartalmára, megváltoztatására a szövetkezet bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatot az igazgatóság megtárgyalja, és dönt a felvetésben. A döntésről a felvetőt tájékoztatja. 5. Ezt a szabályzatot a szövetkezet Igazgatósága 6-1/1/2012.05.10./Ig. számú határozatával módosította és egységes szerkezetbe foglalva elfogadta, mely aktussal a Szervezeti Szabályzat ezen módosításaival azonnal hatályba lépett. Dunaújváros, 2012. május 10.

Intercisa Lakásszövetkezet Igazgatósága nevében:

Sinkovics Béla elnök

32

Tartalomjegyzék I. A lakásszövetkezet azonosító adatai és szervezete 1. A szövetkezet pontos neve 2. A szövetkezet megalakulása 3. A szövetkezet betétszámla számai 4. A szövetkezet tevékenységi köre, feladatcsoportok

oldal 2 2 2 2 2

II. A lakásszövetkezet testületi szervei és működésük szabályai A/ Közgyűlés B/ Küldöttgyűlés C/ Területi konzultáció D/ Részközgyűlés E/ Lakásszövetkezeti küldöttek F/ Az Igazgatóság G/ A Felügyelő Bizottság

3 3 6 10 11 13 17 17

III. Az igazgatóság ügyrendje és a végrehajtó szervezet hatásköri jegyzéke 1. Az igazgatóság hatásköre 2. Az igazgatóság feladatai 3. Az igazgatóság tagjainak jogai és kötelességei 4. A szövetkezet elnöke és hatásköre 5. Az elnök anyagi és fegyelmi felelőssége

17 17 19 22 23 24

IV. A Felügyelő Bizottság ügyrendje 1. Felügyelő Bizottság hatásköre 2. Felügyelő bizottság feladatai 3. A felügyelő bizottság elnökének és tagjainak jogai, kötelezettségei 4. Felügyelő Bizottság anyagi és fegyelmi felelőssége 5. A Felügyelő Bizottság munkájának szervezése

24 24 25 26 27 27

V. A lakásszövetkezetből történő kiválás eljárási szabályai

28

VI. Vegyes, záró rendelkezések Tartalomjegyzék

30 32

A LAKÁSSZÖVETKEZET AZONOSÍTÓ ADATAI ÉS SZERVEZETE

Recommend Documents