A település fontosabb adatai

1. számú melléklet A település fontosabb adatai A településsel határos más települések: Szerep, Püspökladány, Biharnagybajom, Báránd, Füzesgyarmat A település jellege: mezőgazdasági A településen a főbb munkáltatók: Kft-ok, vállalkozók A település vonzáskörzete, illetve vonzáskörzetébe tartozása: Sárréti – térség A foglalkoztatottság helyzete: halmozottan hátrányos helyzetű A belterület nagysága: 440 ha Állandó népességszám 2014. január 1-én: 3.063 fő Az oktatás, művelődés intézményei: - Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény Az egészségügyi, szociális és sport ellátás jellemzői, intézményei: -

háziorvosi körzet kettő, védőnői körzet kettő, fogorvosi körzet, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat idősek klubja 20 fh-es, községi sportegyesület öltöző és labdarugó pálya diáksportkör, bitumenes kézilabda pálya, tornaterem.

Az infrastruktúra főbb jellemzői: - úthálózat hossza: 37,6 km, ebből kiépített: 12,3 km -

vízellátás hálózat hossza: közkifolyók: vízmennyiség: víztároló: kutak száma:

23,2 km 41 db 1000 m3/nap 300 m3 5 db

Energiaellátás: -

villanyhálózat kiépítettség 100 %-os hálózatba bekapcsolt lakások száma: 1241 db közvilágítási lámpatestek száma: 436 db gázellátásba bekapcsolt lakások száma: 652 db

2. számú melléklet

A település hivatalos lapjára vonatkozó adatok A hivatalos lap neve: Udvari Hírek A hivatalos lap megjelenésének gyakorisága: negyedévente A lap formátuma, terjedelme: A/3 lap 4 oldal A lap nyomdai kivitelezője: Hektográf Nyomda A szerkesztő: Guba Péterné A lap terjesztésének módja: önkormányzat által minden családhoz eljuttatva A lap ára, vagy térítésmentessége: térítésmentes

3. számú melléklet Képviselő-testület hatásköreinek átruházásáról I. A Polgármesterre átruházott hatáskörök 1./ Jogosult a Képviselő-testület döntése alapján vagyoni jogügyletek megkötésére, a vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtételére, a 100.000.- Ft alatti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon adásvételére. 2./ Gyakorolja az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. tv. alapján a bérlőkiválasztás jogát. 3./ Az önkormányzati intézményvezetők felett gyakorolja az egyéb munkáltatói jogkört. 4./ Engedélyezi a község címerhasználatát nem önkormányzati szerveknek. 5./ A Képviselő-testület által meghatározott céloknak megfelelően rendelkezik a költségvetési rendeletében részére meghatározott anyagi eszközökkel. 6./ Gondoskodik a nemzetközi kapcsolatok szervezéséről, a tanácsnokkal. 7./ Rendkívüli települési támogatás elbírálása. 8./ Szociális kamatmentes kölcsön elbírálása, és megállapodás megkötése. 9./ Temetési támogatás elbírálása. 10./ Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-nél a tulajdonosokat megillető részvényesi jogokat gyakorolja.

II. A Jegyzőre átruházott hatáskörök 1./ Gyógyszertámogatás megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata. III. A Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök 1./ Lakhatási támogatás megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata.

4. számú melléklet

Az állandó bizottságok és tanácsnok létszáma, feladata, hatásköre A./ Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság létszáma: 3 fő Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság feladat- és hatásköre: - megvizsgálja a képviselők és a polgármester megbízatásának törvényességét, - közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának, valamint az önkormányzat egyéb rendeleteinek felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új rendelet alkotására, - figyelemmel kíséri a bizottságok működésének szabályszerűségét, - figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveit működésük szabályszerűsége tekintetében (javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására) - ellenőrzi a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseit törvényességi szempontból – a végzett ellenőrzésről tájékoztatja a testületet, - a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése, - a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, - a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását, - a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül, - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:  a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéséhez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,  a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése, - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás, - képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos eljárás lefolytatása, eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás, - titkos szavazás lebonyolítása, szavazatok összeszámlálása, a szavazás eredményének közlése, A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.

B./ Pénzügyi Bizottság A Pénzügyi Bizottság létszáma: 5 fő. A Pénzügyi Bizottság feladat- és hatásköre: - véleményezi az éves költségvetési javaslatot, rendelet-tervezetet, - véleményt alkot a féléves beszámolóról szóló előterjesztésekről, - a bizottságnak véleményeznie kell az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet, - észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likvidálási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására, - ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást, - javaslatot tehet a likvidálási helyzet javítására, - ellenőrzi az adóztatási tevékenységet, különös tekintettel az adó kintlévőségek behajtására, - az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet. A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait. C./ Szociális Bizottság A Szociális Bizottság létszáma: 5 fő A Szociális Bizottság feladat- és hatásköre: - átruházott hatáskörben a lakhatási támogatás megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata. - közreműködik a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új rendelet alkotására, - figyelemmel kíséri: a.) a szociálpolitikai feladatok ellátását /szociális étkeztetés, házi beteg ellátás, idősek klubja, családgondozás/, b.) egészségügyi alapellátással kapcsolatos teendőket, c.) település közegészségügyi, járványügyi helyzetét. A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.

D./ Tanácsnok 1 fő A tanácsnok feladata és hatásköre: Felelős a határon túli kapcsolatokért.

5. számú melléklet

Települési képviselők névsora

Kiss Tibor Dr. Fülöp Enikő Faragó Attila Kiss László Makainé Madar Edit Ruzsicsné Szabó Jolán Vass Erzsébet Berta

polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő

6. számú melléklet

Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének ülésterve 2015.

2015. január 29. /csütörtök/ Napirend:

1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 2015. évi üléstervének elfogadása. 4./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata SZMSZ-ének módosítása. 5./ Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal SZMSZ-ének elfogadása. 6./ Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével kapcsolatos önkormányzati rendelet megalkotása, közszolgáltatási szerződés elfogadása. 7./ Különfélék, egyebek

2015. február 12. /csütörtök/ közmeghallgatással Napirend:

1./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata 2015. évi költségvetési rendelet-tervezetének megvitatása. 2./ Különfélék, egyebek.

2015. február 26. /csütörtök/ Napirend

1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata 2015. évi költségvetésének elfogadása, rendeletalkotás. 3./ Sárrétudvari Nagyközség 2015. évi programsorozatának összeállítása, elfogadása. 4./ A rászorulók részére nyújtott pénzbeli, természetbeni szociális és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet módosítása. 5./ Különfélék, egyebek.

2015. március 26. /csütörtök/ Napirend

1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Közbeszerzési éves terv készítése. 4./ Falugyűlés anyagának előkészítése. 5./ Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. beszámolója. 6./ KLIK beszámoló alapjául szolgáló kérdések összeállítása 7./ Különfélék, egyebek.

2015. április 30. /csütörtök/ Napirend

1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Beszámoló a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységéről. 3./ Idősek Klubja tevékenységéről tájékoztató. 4./ Költségvetési rendeletmódosítás. 5./ Beszámoló a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról. 6./ Rendőrségi beszámoló. 7./ Különfélék, egyebek.

2015. május 28. /csütörtök/ Napirend

1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Tájékoztató a közmunkaprogramról. 4./ Tájékoztató a KLIK működésével kapcsolatos tapasztalatokról. Meghívott vendég a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Püspökladányi Tankerület Igazgatója. 5./ Különfélék, egyebek.

2015. június 25. /csütörtök/ Napirend

1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről 2./ A Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény 2014/2015-ös tanévének értékelése. Tájékoztató a 2015/2016-os tanév előkészítéséről. 3./ Tájékoztató a védőnői körzetek munkájáról. 4./ 2014. évi Belső Ellenőrzés eredményéről beszámoló. 5./ Különfélék, egyebek

2015. augusztus 27. /csütörtök/ Napirend

1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Tájékoztató a háziorvosi körzetek munkájáról. 4./ Tájékoztató a Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény 2015/2016-os tanévkezdéséről. 5./ Tájékoztató Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata I. félévi gazdálkodásának teljesítéséről. 6./ Különfélék, egyebek

2015. szeptember 24. /csütörtök/ Napirend

1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Tájékoztató a fogorvosi körzet munkájáról. 3./ Tájékoztató a Járási Hivatal Kirendeltségének munkájáról, működésének tapasztalatairól. Meghívott vendég a Püspökladányi Járási Hivatal Vezetője 4./ Költségvetési rendeletmódosítás. 5./ Tájékoztató nyertes pályázatok állásáról. 6./ Különfélék, egyebek

2015. október 29. /csütörtök/ Napirend

1./ Lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról jelentés 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Tájékoztató Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata I-III. negyedéves gazdálkodásának helyzetéről. 4./ Különfélék, egyebek

2015. november 26. /csütörtök/ Napirend:

1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Különfélék, egyebek

2015. december 17. / csütörtök/ Napirend

1./ Lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata 2016. évi Belső Ellenőrzési Tervének elfogadása 4./ Különfélék, egyebek

7. sz. melléklet A közösségi színtér működésének szabályzata A közösségi színtér működésére vonatkozó szabályozás a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 77. § alapján, valamint a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek, illetve a település lehetőségeinek és helyi sajátosságainak figyelembevételével és felhasználásával készült. 1. Általános rendelkezések 1./ Jelen Szabályzatot Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Jegyzőjének előterjesztése után Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete fogadja el. 2./ Fenti Szabályzat és a közösségi színtér működésére vonatkozó belső szabályzatok a közösségi színtér valamennyi dolgozójára nézve kötelező érvényűek. Ezek megismerése és alkalmazása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatai megvalósításában, illetve igénybe veszik a közösségi színtér helyiségeit, létesítményeit. 2. A közösségi színtérre vonatkozó adatok 1./ A közösségi színtér helye 4171 Sárrétudvari, Kossuth u 95. szám, 338 hrsz alatt nyilvántartott, felújított épületegyüttes. Itt kapott helyet: a könyvtár, az eMagyarország Pont, Cséri Múzeum, helytörténeti szoba, Szőke Imréné népi iparművész csuhé és gyékény gyűjteménye. Nyitvatartási idő a közművelődési feladatok tekintetében: Hétfőtől - Péntekig: Szombat:

8,00 – 18,00-ig 9,00 – 12,00-ig

A könyvtári feladatok tekintetében: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat:

8,00 – 12,00-ig 8,00 – 12,00-ig 10,00– 12,00-ig 8,00 – 12,00-ig 8,00 – 12,00-ig 8,00 – 10,00-ig

13,00 – 17,00-ig 13,00 – 17,00-ig 13,00 – 17,00-ig 13,00 – 17,00-ig 13,00 – 17,00-ig

Cséri Múzeum, helytörténeti szoba, Szőke Imréné gyűjteménye nyitva tartása: Naponta 8,00 – 18,00-ig, illetve a látogatói igényeknek megfelelően, csoportos bejelentkezés alapján történik.

3. Közösségi színtér feladatai 1. A közművelődési feladatok tekintetében: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben, valamint a Kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvényben megfogalmazottak. 2. Könyvtári feladatok ellátása tekintetében: 2007. február 28. óta a Méliusz Juhász Péter Könyvtárral együttműködve, mint mozgókönyvtár látja el feladatait, melyet a felek megállapodásban rögzítettek. 3. Alaptevékenységi körben ellátandó feladatok:           

Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák, szervezése. A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, szokások gondozása, gazdagítása, ápolása, működtetése, felügyelete állandó kiállítások. Az ismeretszerző, az amatőr alkotó műkedvelő közösségek, művészeti csoportok tevékenységének, szakmai segítése, területi versenyek, bemutatók rendezése, kiállítások szervezése. Közösségek működtetése. Művészeti és szórakoztató műsorok, programok szervezése, rendezése. Kulturális, információs szolgálat szervezése, működtetése. Egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, községi ünnepek szervezése. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése. A pályázati lehetőségek maximális kihasználásával javítani, színesíteni a tartalmi munkát, eszközbeszerző pályázatok segítségével bővíteni az intézmény felszereltségét. A helyi újság szerkesztése, intézkedés annak a lakossághoz történő juttatásáról.

4. Kiegészítő tevékenységek:    

Különféle vásárok és bemutatók szervezése. Szabadidős tevékenységhez kapcsolódó lakossági szolgáltatás. Kirándulások szervezése, színházlátogatás szervezése. Egyes helyiségek, eszközök alkalmi bérbeadása.

A színháztermet és a klubszobát minden alkalommal meghatározott térítési díj ellenében veszik igénybe a vásározók vagy rendezvényt szervezők. A terembérlet díjait a teremhasználati szabályzat tartalmazza.

5. Cséri Múzeum A Cséri Múzeum kiállítási anyagát Cséri Lajos szobrászművész 2002-ben a Sárrétudvari Önkormányzatának ajándékozott gyűjteménye képezi. Az Önkormányzat és a szobrászművész között megállapodás született a művész alkotótevékenységének bemutatására, megőrzésére, illetve az átengedett alkotások megfelelő helyiségben való elhelyezésére. A művelődési házban lévő múzeum, a két kiállító teremmel e célnak megfelelően lett kialakítva. A jelenleg Budapesten élő és alkotó szobrászművész munkáival a nemzeti és az egyetemes kultúra van jelen községünkben, melyre vigyáznunk kell. Nyitva tartás minden nap, illetve a látogatói igényeknek megfelelően, az előzetes csoportos bejelentkezés alapján történik. A nyitva tartás alatti felügyelet a gyűjtemény ápolása a művelődési ház dolgozóinak feladata. 6. A közösségi színtér vállalkozási tevékenységet nem folytat. 4. A közösségi színtér dolgozói A közösségi színtér főállású dolgozókkal és közhasznú, közcélú foglalkoztatási jogviszonyban lévőkkel látja el feladatát. A közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók besorolását az 1992. évi XXXIII. törvény 60-76. §-ig terjedő szakasza szerint kell elvégezni. Egy fő közművelődési dolgozó, egy fő könyvtáros, egy fő kisegítő. A színtér dolgozói szoros munkakapcsolatban látják el feladataikat, az intézmény általános működéséért, tevékenységéért minden dolgozó erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozik, mely a munkaköri leírásokban is rögzített. A dolgozók részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 1. Közművelődési dolgozó feladata:          

Részt vesz a közművelődési színtér alaptevékenységének minősülő feladatok végzésében. Részt vesz a művelődési rendezvények, folyamatok szervezésében és lebonyolításában. Gondoskodik a rendezvények propagandájáról. Képviseli a közösségi színtért más szervekkel, személyekkel szemben a polgármester megbízása alapján. Részt vesz a szakmai munka tervezésében kapcsolatok bővítésében, ápolásában. Folyamatos kapcsolatot tart és kapcsolatot teremt a civil szervezetekkel, segíti munkájukat. Tájékoztatja a civil szervezeteket az őket érintő aktuális pályázatokról és segítséget nyújt azok elkészítésében. Közreműködik az adminisztrációs teendők ellátásában, a kötelező statisztikához szükséges nyilvántartások vezetésében. Feladata a Cséri Múzeum nyitva tartás alatti felügyelete és a gyűjtemény ápolása. Ügyeletet tart a színtér által működtetett eMagyarország ponton.

2./ Könyvtári dolgozó feladata:         

A közösségi színtér által ellátott könyvtári tevékenységek képviselete szakmai fórumokon, az önkormányzati testülte és más intézmények előtt. A könyvtári feladatok tekintetében az éves munkaterv elkészítése. Szakmai értekezleten való részvétel A gyűjtőköri szabályzatban rögzített állományalakítás tervszerűségének biztosítása. A folyamatos állomány apasztás végrehajtása. Teljes körű és részletes állományellenőrzések ütemezése és lebonyolítása. Az előírt katalógus folyamatos szerkesztése. Olvasópedagógiai tevékenység az olvasóvá nevelés érdekében. Jó munkakapcsolat kialakítása a gazdasági, társadalmi, civil szervezetekkel, oktatási és más intézményekkel.

3./ Takarító feladata:          

A közösségi színtér helyiségeinek napi takarítása. A rendezvényekhez szükséges takarítási munkák elvégzése a heti rendezvénynapló szerint. Termek rendezvény előtti rendezése, szükség esetén dekorálása. Kézbesítői tevékenységet hajt végre a községen belül. Részt vesz a rendezvények propaganda tevékenységében /plakátozás, meghívók, szórólapok kihordása helyben, stb./ Beszerzi a takarításhoz szükséges anyagokat, eszközöket. Gondoskodik a közösségi színtér külső környezetének tisztántartásáról, fűnyírásról, kertgondozásról. A postahivatalba érkező küldeményeket naponta átveszi, a színtér postai küldeményeit feladja. Szükség esetén, a rendezvényeken ügyeletet lát el. Ellátja az egyéb rá bízott feladatokat.

4./ A dolgozók munkaköri leírását a polgármester készíti el, aki gyakorolja a dolgozók tekintetében a munkáltatói jogokat. A munkaköri leírásban a munkáltató felsorolja a munkavállaló feladat, hatás- és jogkörét. A munkaköri leírást a munkáltató átadja a munkavállalónak és aláírásukkal teszik érvényessé. A munkaköri leírás egy példánya a munkavállaló személyi anyagában elhelyezésre kerül. 5. Munkarend 1) A napi nyitvatartási idő kezdő és befejező időpontjának meghatározása a helyi hagyományok a közművelődési színtér adottságainak figyelembe vételével történik. A napi nyitvatartási idő kezdő és befejező időpontját – rendezvénytől függően esetenkénti meghosszabbítását – a polgármester határozza meg. 2) A túlmunka azzal megegyező óraszámú szabadidővel egyenlítődik ki. Ezt a szabadidőt a túlmunkától számított 5 munkanapon belül kell biztosítani a dolgozó számára. 3) A Munka Törvénykönyve és a Kjt. alapján meghatározott szabadságot a dolgozó a polgármesterrel egyeztetve veheti igénybe. 4) Jelenléti íven kell rögzíteni a dolgozók munkahelyen eltöltött idejét. Ezt naponta köteles mindenki vezetni. A jelenléti ívet a polgármester ellenőrzi.

5) Az utasítási és fegyelmi jogot a polgármester gyakorolja. 6) A közösségi színtér munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységéért a polgármester felelős. A színér valamennyi dolgozója évente tűz- és munkavédelmi oktatáson vesz részt. Ez minden dolgozó számára kötelező. 6. Ügyeleti rend A közösségi színtéren ügyeletet kell biztosítani minden esetben, ha a külső szervek rendezvényei vagy saját rendezvény zajlik. Az ügyeletet a polgármester által megbízott munkatárs látja el. Az ügyelet célja a rendeltetésszerű működés és a kiscsoportok munkájának zavartalan biztosítása. Az ügyeletes egy órával a rendezvények megkezdése előtt köteles az ügyeleti szolgálatát megkezdeni. Az ügyeletes az ügyelet ideje alatt felelős a közösségi színtér helyiségeiben történtekért. Felelős továbbá a házirend betartásáért, a színtér vagyontárgyaiért, valamint az épület tűzrendészeti és vagyonvédelmi szempontból biztonságos zárásáért. Az ügyeletes feladata:  A programok biztosítása.  A rend, tisztaság ellenőrzése, az üzemelés (gáz, villany, stb.) zavartalan biztosítása.  Az ügyeletes a vendégek távozása után hagyja el az épületet.  Az említésre méltó eseményekről köteles a polgármestert telefonon értesíteni, vagy arról feljegyzést készíteni.  Az ügyeletes utasításait az intézmény minden dolgozója, használója köteles betartani.  Ügyelete alatt felelősen intézkedési jogkörrel rendelkezik. Házirenddel kapcsolatos szabályok: A házirend egyaránt vonatkozik a közösségi színtér minden dolgozójára és használóira. A házirendet jól látható helyen ki kell függeszteni. 7. Munkaterv A közművelődési színtér feladatait minden naptári évben elkészített munkatervben kell rögzíteni. A munkatervet összhangban a vonatkozó központi jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok, valamint a munkatársak javaslatainak figyelembe vételével a polgármester által kijelölt munkatárs készíti el, összhangban az éves költségvetési tervvel. A munkatervet a képviselő-testület hagyja jóvá. A végzett munkának a jóváhagyott munkaterv az alapja. A feladatok végrehajtását a színtér munkatársai szoros együttműködésben végzik. 8. Ügyiratkezelés A közösségi színtér ügyiratkezelését az iratkezelési szabályzat tartalmazza. 9. Közösségi színtér együttműködése más szervekkel, intézményekkel A közösségi színtér tevékenységi körébe tartozó feladatok megkívánják, hogy munkáját összehangoltan végezze a lakóhelyi, a megyei és szükség szerint az országos szakmai szervezetekkel, együttműködési megállapodások alapján. Az együttműködési megállapodás aláírására a polgármester jogosult.

A színtér helyiségeit alkalmi, vagy folyamatos jelleggel más szervek (magánszemélyek) is igénybe vehetik. A más célra történő igénybe vételt az 1997. évi CXL. Sz. tv. 78. § /4/ bekezdése szabályozza. 10. Záró rendelkezések A közösségi színtér eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezen szabályzatok fenntartói jóváhagyás nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső megfontolás szükségessé teszi. A szükséges változtatásokról a polgármester által kijelölt munkatárs évente beszámol. Sárrétudvari, 2015. február 26.

Kiss Tibor sk., polgármester

Gyengéné dr.Lévai Adrienn sk., jegyző

8. számú melléklet A Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal bankszámla vezetőjének adatai: Hajdú Takarék Takarékszövetkezet 4026 Debrecen Bethlen u. 10-12. A. ép. 1/6 Önkormányzati bankszámlaszámok / 2015. január 15. állapot szerint/ Önkormányzati főszámlák: - Önkormányzati költségvetési főszámla:

60600280-11078483

- Gépjárműadó beszedési számla:

60600280-11078438

Önkormányzati alszámlák:

- állami hozzájárulás számla:

60600280-11078397

- iparűzési adó beszedési számla:

60600280-11078366

- magánszemélyek kommunális adó számla:

60600280-11078359

- illeték beszedés elkülönít. számla:

60600280-11078452

- bírság beszedési számla:

60600280-11078373

- pótlék beszedései számla:

60600280-11078380

- egyéb bevételek beszedési számla:

60600280-11078421

- önkormányzat letéti számla:

60600280-11078407

- idegen bevét. elkül. számla:

60600280-11078476

- termőföld bérbeadásból számla:

60600280-11078414

- TÁMOP- Kulturális szakember képzés a Hajdúságban

60600280-11088358

- NFÜ-TÁMOP 6.1.2. elszámolási számla

60600280-11095093

Munkaügyi programokhoz kapcsolódó elkülönített számlák: - START-mezőgazdasági program:

60600280-11090720

- Téli átmeneti közfoglalkoztatás 2013-2014

60600280-11100410

- Téli közfoglalkoztatás Kazán prg.

60600280-11098041

- Hosszú közfoglalkoztatás 2

60600280-11095251

- Támogatásra elkülönített számla

60600280-11098498

- Téli és egyéb értékteremtő közf. mintaprg.

60600280-11102467

- Téli és egyéb értékteremtő Beton és fatárgy készítő

60600280-11102450

- 2013-2014. évi téli közfoglalkoztatás

60600280-11102003

- Téli átmeneti közfoglalkoztatás

60600280-11102728

- Hosszú önkormányzati számla

60600280-11103736

- Kerti munkás számla

60600280-11103743

- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

60600280-11104957

- Nyári Diákmunka

60600280-11106045

- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás II.

60600280-11106272

- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás III.

60600280-11106454

- Téli és egyéb értékteremtő

60600280-11106674

- Start belvíz

60600280-11106681

- Start közút

60600280-11106698

- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás 4.

60600280-11107039

- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás V.

60600280-11107709

- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás VI.

60600280-11108102

- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás VII.

60600280-11108171

- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás VIII.

60600280-11108188

- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás IX.

60600280-11108889

- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás X.

60600280-11109086

- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás XI.

60600280-11109969

- Száraztészta készítő

60600280-11109976

- Zöldség és Gyümölcs feldolgozó

60600280-11109983

- Hosszú I./2015

60600280-11110684

9. számú melléklet

A szerv általános forgalmi adó alanyisága

Az önkormányzat alanya az általános forgalmi adónak. Adószáma: 15728757-2-09 Forgalmi adó visszaigénylésére nem jogosult, kivéve: az alaptevékenységi feladataihoz tartozó élelmezési tevékenység. E tevékenységgel kapcsolatban felmerülő forgalmi adó kiadásokat igényelhetjük vissza.

10. számú melléklet A költségvetési tervezési és végrehajtási szabályzat 1./ Költségvetési tervezés Önkormányzati törvényben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatok teljesítéséhez szükséges előirányzatok, illetve azok megvalósítását biztosító bevételek számbavétele kormányzati funkciónként (Cofog) meghatározva. Cél: olyan tervezet összeállítása, mely biztosítja a jelentkező feladatok minél magasabb színvonalon történő ellátását az adott lehetőségek keretein belül. Költségvetési tervezés szervezője, irányadója az önkormányzat jegyzője. A tervezés együttműködést igényel az önkormányzat felügyelete alatt működő intézményvezetőkkel. A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. A polgármester a költségvetési rendelet tervezet benyújtásakor előterjeszti azokat a rendelettervezeteket is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák, bemutatja a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait. Az elfogadott költségvetésről a benyújtási határidőtől számított 30 napon belül az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatni kell a kormányt. 2./ A költségvetési rendelet évközi módosításának eljárási szabálya Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős. Az önkormányzat gazdálkodásáról szóló I. félévi helyzetéről szóló tájékoztatónak tartalmaznia kell: - a bevételek és kiadások eredeti, módosított előirányzatait és teljesítési adatait önkormányzati szinten, - a címek bevételi és kiadási előirányzatait és teljesítési adatait, - szöveges indoklás a bevételek és kiadások alakulásáról - határozati javaslat a további feladatokkal kapcsolatban. A költségvetési év gazdálkodásáról szóló tájékoztatókat, éves zárszámadást a költségvetéssel összehasonlítható módon kell előterjeszteni, a zárszámadást ki kell egészíteni zárszámadási rendelet-tervezettel. A rendelet-tervezet tartalmában igazodik az adatszolgáltatás keretében elkészített beszámolóhoz, mely döntően a bevételek és kiadások teljesítésének alakulásáról nyújt információt. Ezen túlmenően tartalmazza az önkormányzat pénzügyi, vagyoni helyzetét, pénzmaradványát. Kiegészítő mellékletekkel, számszerű adatokkal kell bővíteni, mely az éves beszámolóhoz információt biztosít.

A jegyző által elkészített és a bizottság által véleményezett zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet követő négy hónapon belül, legkésőbb április 30-ig.

11. számú melléklet A feladatellátás rendjének szabályzata 1. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere a.) Feltételrendszer 1. Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely a szerv tevékenységi körébe tartozik. 2. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat megoldási módokat. Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgázni kell annak: - költségvetési bevételekre, - költségvetési kiadásokra, - illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását. Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól (eszköztől) eltérő feladat-ellátási módot (eszközt) választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen, azaz:         

a költségvetési bevételeket: növeli, nem változtatja, a kiadások csökkentésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti, a költségvetési kiadásokat: csökkenti, nem változtatja a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli. a bevételek és kiadások ütemezése: nem változik kedvezőbben alakul kedvezőtlenebbül alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást.

3. Amennyiben adott feladatellátás körülményei jelentősen megváltoznak (a feladat bevételeinek, illetve kiadásainak elérik a 25 %-át, illetve összegszerűen a 300 ezer forintot), akkor arról a felügyeleti szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. 4. A felügyeleti szerv intézkedési tervet készít a feladatellátások költségvetési oldaláról és teljesítmény oldalról történő értékelésére. Az intézkedési tervben meghatározza az értékelések főbb elveit, irányait, a határidőket. b.) Követelményrendszer 1. A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni. 2. A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési) oldalról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, költségvetés tervezésének készítése időszakában vizsgálni kell. 3. Hosszú távon (4 éven túl) nem látható el olyan – nem kötelező feladat – mely aránytalan nagy költségvetési kiadásokkal jár. (Az aránytalan nagy költségvetési

kiadást úgy kell meghatározni, hogy az adott feladatellátás vizsgálata során más, legalább 5, a vizsgált feladatot ellátó szerv adatait össze kell hasonlítani.) 4. Hosszú távon ( 4 éven túl) nem látható el változatlan módon, és/vagy eszközzel, és/vagy szervezettel olyan kötelező feladat, amelynek ráfordítása nem áll arányban az elért teljesítménnyel. Az ilyen feladatok estében gondoskodni kell az adott feladatellátási mód (eszköz/szervezet) megváltoztatásáról. A változást követően javulnia kell: - az adott feladattal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek mérlegének, és/vagy - az elért teljesítménynek. 5. Az önkormányzat és intézményei költségvetése hiánnyal nem tervezhető. Önként vállalt feladat esetén vizsgálni szükséges, hogy az a kötelező feladatok ellátását nem veszélyezteti –e, illetve működési hiányt nem eredményez-e. 2. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere a.) A feladatellátás folyamata A feladatellátás folyamata a következő: - a feladat ellátásának szabályozása: - alapító okiratban, - SZMSZ-ben; - a feladat ellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása; - a feladat ellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése, - a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - a feladatellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása; - a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése. . 1. A feladatot ellátni csak úgy lehet – lásd feltétel és követelményrendszer – ha: - az adott feladatellátás szerepel a szerv alapító okiratában; - a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek a szerv SZMSZ-ében, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s ha van a feladatmutatót. 12. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret. A költségvetési tervezés időszakában meg kell határozni: - az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletet, - a működéshez szükséges dologi kiadásokat, - a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat és személyi juttatások utáni járulék kiadásokat, - a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket. Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működtetéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb, a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről. A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodni kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról.

A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési tervadatokra kell támaszkodni. 13. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését. Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni. A feladatellátás kapcsán el kell végezni a teljesítmény vizsgálatot. Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátás: - pénzügyi területén, - módján (eszközein). b.) A feladatellátás kapcsolatrendszere A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei: - a feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetési tervezéskor: - a kiadások teljes körű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért (különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására); - a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért, különösen a fix, előre jól tervezhető bevételek esetében. A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv. A tervjavaslat elkészítéséhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások részletes ismertetése, az ezen adatokat alátámasztó kimutatások, listák biztosítása a feladatellátók számára. - A feladatellátás során a gazdasági szervezet vezetője felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. Ehhez szükséges a szervre lebontott elemi költségvetés, valamint az aktuális könyvelési adatok ismerete. Az előirányzatok szerinti gazdálkodáshoz használni kell a szervre lebontott előirányzatfelhasználási ütemterv adatait is. A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, a költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a felesleges kapacitások rejtette lehetőségeket, lehetőség szerint szerven belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez. (Pl.: készletbeszerzések, árubeszerzésekkel kapcsolatos szállítás, egyes szolgáltatások egyidőben való igénybevétele /karbantartásnál csak egy kiszállás jelenik meg költségként/, stb.) 3. A kötelezettségvállalások dokumentumai

célszerűségét

megalapozó

eljárás

és

annak

a.) A tárgyévi kötelezettségvállalások Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. Ezen

túlmenően a kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat-felhasználási ütemtervbe. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak tehát meg kell győződni arról, hogy: - adott jogcímen van e tervezve előirányzat, - az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra, - a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei összeegyeztethetők-e az előirányzat felhasználási ütemtervvel. aa) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke nem éri el az 100.000 Ft-ot – nem kötelező írásban dokumentálni. A fenti eljárást azonban ez esetekben is le kell folytatni. Az ilyen kötelezettségvállalások alapján történő kifizetésekről nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a kötelezettségvállaló (kifizetést elrendelő) személy nevét. ab) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke eléri az 100.000 Ft-ot – írásban kell dokumentálni. A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen: - szerződések, - megállapodások. A kötelezettségvállalás, illetve az egyéb előirányzat felhasználásához kapcsolódó pénzgazdálkodási jogkörökre vonatkozó részletes szabályokat a szerv külön szabályozásban részletezi. b.) A több éves kihatású kötelezettségvállalások Többéves kihatású kötelezettségvállalás esetében, ha az eléri a szerv tárgyévi költségvetésének 5 %-át, vagy a 300 ezer forintot, akkor kötelezettséget vállalni csak akkor lehet, ha: - a kötelezettségvállalásra a szerv vezetőjének külön felhatalmazása van (önkormányzat esetében rendelet, vagy határozat). Az ilyen kötelezettségvállalásokat szintén nyilvántartásba kell venni, ahol gondoskodni kell a kötelezettségvállalás pénzügyi kihatásainak évenkénti lebontásáról. c) A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani.

d) A kötelezettségvállalásokra vonatkozó további szabályok A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, belső szabályzata határozhat meg további részletes előírásokat. 4. A szabályzat hatálya A szabályzat rendelkezéseit 2015. január 1. napjától kell alkalmazni. Sárrétudvari, 2015. január 29.

Gyengéné Dr. Lévai Adrienn sk., Jegyző

12.számú melléklet

A szervhez rendelt önállóan működő költségvetési intézmények A szervhez rendelt önállóan működő költségvetési intézmény - Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény A költségvetés végrehajtásáért az önállóan működő költségvetési szerv vezetője a felelős, ellátja a kötelezettségvállalás, illetve utalványozási jogköröket. Az önállóan működő költségvetési intézmények pénzügyi, gazdasági operatív feladatait az önállóan működő és gazdálkodó Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal látja el.

13.számú melléklet

Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata

Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának képviselő- testülete a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása, továbbá a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének elősegítése, a fenntartható fejlődés, az állam szociális célkitűzései és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése érdekében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 22. § (1) bekezdésének (a továbbiakban: tv.) végrehajtására a következő szabályzatot alkotja:

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A szabályzat célja, személyi és tárgyi hatálya A szabályzat célja, hogy meghatározza a) a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, b) az önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét, c) a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét, d) az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt (személyeket), illetőleg testületeket. E szabályzat hatálya alá tartoznak a Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala, valamennyi költségvetési intézménye, az önkormányzat által alapított költségvetési szervek, önkormányzati többségű tulajdonú gazdasági társaságok, közalapítványok beszerzései, (továbbiakban ajánlatkérő) beszerzései, amennyiben azok értéke eléri vagy meghaladja a hatályos jogszabályokban, illetve jelen szabályzatban meghatározott értékhatárokat. 2. A szabályzat hatálya alá tartozó beszerzések (1) Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. (2) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, vagy módon történő kivitelezése. (3) A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről

(4) Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.

(5) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. Ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a tárgya áru beszerzése és szolgáltatás megrendelése, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét. 3. A beszerzési értékhatárok 3.1. A közbeszerzés értékének meghatározása és értelmezése A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a törvény 12-18. §-aiban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. Tilos e törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. Ettől eltérően mindig a törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződés megkötésére, amelynek becsült értéke - a fenti bekezdés alkalmazása nélkül - szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 21 824 000 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 272 800 000 forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított rész értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a fenti bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékeként.

Amennyiben a beszerzés becsült értéke az egybeszámítás szerint az uniós értékhatárt elérné, az előző bekezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket a törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg [Kbt. 120. §]. Amennyiben az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor. A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás [Kbt. 38. § (1) bekezdés] megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás - a Kbt. 99. § (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó - megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. 3.2. A közbeszerzési értékhatárok A közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (3) Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó - a (2) bekezdés szerinti európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. (4) Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. 4. Közbeszerzési eljárás fajtái A közbeszerzési eljárás a) nyílt b) meghívásos c) tárgyalásos eljárás: a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet. d) versenypárbeszéd A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul. Az ajánlattevő ajánlatával együtt benyújtja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására vonatkozó dokumentumokat is a felhívás és a dokumentáció, valamint e törvény előírásainak megfelelően. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában

csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás akkor indítható, ha annak a törvényben meghatározott feltételei fennállnak. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás akkor indítható, ha annak a törvényben meghatározott feltételei fennállnak. A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér. Adott közbeszerzés esetén a közbeszerzési eljárás fajtája tekintetében a Kbt. előírásait figyelembe véve a Bíráló Bizottság tesz javaslatot. A 4. pontban megjelölt eljárások részletesebb kifejtésére a szabályzat későbbi részében kerül sor. 5. A közbeszerzési igények tervezése A jóváhagyott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a pénzügyi csoportvezető a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési tervet a képviselő-testület jogosult jóváhagyni. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az Önkormányzatnak, mint ajánlatkérőnek a honlapján – a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül – közzé kell tenni. Az önkormányzat a közbeszerzési tervet és annak módosítását, a kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzéteheti. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. A közbeszerzési tervben rögzíteni kell:

 a tervezett közbeszerzéseket,  a közbeszerzés értékét (becsült érték),  az egyes közbeszerzési eljárásokat lebonyolító szervezetet (saját, külső). Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztatót - a Kbt. XIV. Fejezet szerinti különös szabályok szerint eljáró ajánlatkérő az ilyen eljárások esetében időszakos előzetes tájékoztatót - készíthet az adott évre, vagy az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt; b) a Kbt. 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és az értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt. Az előzetes összesített tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és külön-külön is el lehet készíteni. Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. 6. A közbeszerzési eljárás előkészítése, adminisztráció (1) Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárást- annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően- írásban köteles dokumentálni. (2) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük. Az ajánlatkérő ezen szakértelemmel rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak a - szükség esetén a hiánypótlást, felvilágosítás vagy indokolás ( Kbt. 67-70. §) megadását követő – a Kbt. 63. § (3)-(4) bekezdése szerinti elbírálására. A Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. (3) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától (Kbt. 30. § (2) bekezdés), a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak - bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni. (4) Az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit az önkormányzat nevében a polgármester gyakorolja. (5) Az önkormányzat, mint ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat a saját honlapján közzétenni. Köteles közzétenni: a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait); b) a Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket;

c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos Kbt. 79. § (2) bekezdése szerinti adatokat; d) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában da) a kérelem Kbt-ben meghatározott adatait [Kbt.137. § (9) bekezdés], db) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését [Kbt. 144. § (4) bekezdés]; e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket; f) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét; g) éves statisztikai összegzést. A c)-d) és f)-g) pont szerinti adatoknak, információknak, dokumentumoknak a honlapon a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 30. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratnak a szerződés teljesítésétől számított öt évig elérhetőnek kell lenniük. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak - bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni. A b) és e) pont szerinti szerződéseknek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie. Az f) pont szerinti tájékoztatást a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított tizenöt munkanapon belül kell közzétenni, az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a közzétett adatokat aktualizálni. A kötelező közzétételt követően, az önkormányzat a fenti dokumentumokat, adatokat a helyben szokásos módon is közzéteheti. Az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendeletben meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzési Hatóságnak. 7. Az eljárás megindítása (1) A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. A felhívás végleges szövegét az önkormányzat polgármestere hagyja jóvá. A jóváhagyott szövegnek megfelelő felhívás közzétételéről a jegyző, akadályoztatása esetén az igazgatási csoportvezető gondoskodik. (2) Amennyiben az önkormányzat, támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az ajánlati felhívást közzéteheti. Az ajánlati felhívásban, az egyéb információk körében fel kell hívni a gazdasági szereplők figyelmét erre a körülményre, valamint a Kbt. 40.§ (4) bekezdésében foglaltakra. (3) Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban - feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat

figyelembe véve sem ésszerűtlen - köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést. (4) Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú ajánlatot, továbbá annak, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. (5) Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban történő részvételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az eljárást megindító felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell. (6) Az önkormányzat köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni, meg kell továbbá adnia azt is, ha az ellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kíván megállapodni. (7) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti - de nem követelheti meg - a magyar helyett más nyelv használatát is. (8) Amennyiben a közbeszerzést Európai Unióból származó forrásból is támogatják, az ajánlati felhívásban az érintett projektre (programra) vonatkozó adatokat is fel kell tüntetni. (9) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében - dokumentációt, versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig dokumentációt készíthet. A dokumentáció egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni, (szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.) A dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. A dokumentációban ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták szerepelhetnek. Amennyiben a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátják, a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszára vonatkozóan is tartalmazhat tájékoztatást. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. (10) Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére, valamint köteles előírni, hogy tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni.

8. A közbeszerzési eljárásban résztvevő személyekre, szervezetekre vonatkozó szabályok A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük. 9. Összeférhetetlenségi okok (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. (4) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. (5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott feltéve, hogy az a) vagy a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. 10. Az ajánlatok bontására Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat vagy részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül. Az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, valamint személyek lehetnek jelen. Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

Az ajánlatkérő az ajánlatok - tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok - bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét). Ha az ajánlatok bontásán egy - ott jelen lévő - személy kéri, az ajánlat ismertetését követően azonnal lehetővé kell tenni, hogy betekinthessen a Kbt. 60. § (6) bekezdése szerinti felolvasólapba. A nem elektronikusan beadott ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásáról és a felolvasott adatok ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. Az ajánlatok felbontásakor a jegyzőkönyv készítéséről a titkársági ügyintézőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek érintetteknek való megküldése a feladatellátásba a Bíráló Bizottságot bevonhatja.

titkársági ügyintéző feladata, aki e

Szakértő cég (hivatalos közbeszerzési tanácsadó) bevonása esetén az ajánlatok bontásával kapcsolatos fentebb rögzített teendőket a szakértő cég látja el. 11. Hiánypótlásra vonatkozó szabályok (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni. (2) A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat. (3) A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás keretében nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. A hiánypótlás során a Kbt. 26. § nem megfelelő alkalmazása esetén az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő közös ajánlattevőnek vagy több szakaszból álló eljárásban kizárólag a részvételi szakaszban közös részvételre jelentkezőnek minősíthető. (4) Mindaddig, amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt - határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.

(5) Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók. (6) Az ajánlatkérő kizárólag az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges, a felvilágosítás kérése nem irányulhat az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel történő tárgyalásra. (7) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat: a) a Kbt. 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy b) az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával. (8) A (7) bekezdés b) pontjától eltérően a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [Kbt. 63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja. (9) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a (3) és (7) bekezdésekben foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (7) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. 12. Ajánlatok elbírálása (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az egy szakaszból álló eljárásokban az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. (4) Az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont [Kbt. 71. §] alapján, valamint a Kbt. 71-73. §-okban foglaltakra tekintettel kell értékelni. (5) A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (6) A részvételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni a részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. (7) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely részvételi jelentkezések érvénytelenek, és hogy van-e olyan részvételre jelentkező, akit az eljárásból ki kell zárni. (8) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. (9) Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Amennyiben az ajánlattevő az

ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. (10) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket köteles a lehető legrövidebb időn belül elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy a részvételi szakasz eredményéről a részvételre jelentkezők értesítése megelőzze a részvételi felhívásban feltüntetett, az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját. (11) Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlattételi felhívás megküldésére korábban megjelölt időpontot legfeljebb 30 nappal elhalaszthatja, ebben az esetben az eredeti időpont lejárta előtt minden részvételre jelentkezőnek egyidejűleg értesítést küld az ajánlattételi felhívás megküldésének új időpontjáról, és a részvételi szakasz eredményéről ezt megelőzően kell a részvételre jelentkezőket értesíteni. (12) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidő lejártát követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. (13) Tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben az ajánlatkérő a tárgyalást, illetve párbeszédet köteles a lehető leghamarabb befejezni, kivéve ha az ajánlattételi határidő lejártát követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

13. Az ajánlatok érvénytelensége Érvénytelennek kell minősíteni azt az ajánlatot, ha: (1) a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be; b) az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozója vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [Kbt. 24. §]; c) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták; d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit; (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha: a) aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [Kbt. 69. §]; b) lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [Kbt.70. §]; c) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő által előírt határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki a) a kizáró okok [Kbt. 56-57. §] hatálya alá tartozik; b) részéről a kizáró ok [Kbt. 56-57. §] az eljárás során következett be. Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból a) azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [Kbt. 2. § (5) bekezdése], b) azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [Kbt. 2. § (5) bekezdése]. 14. Eljárás lezárása Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a Kbt. 74. § szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor a fenti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti. A Kbt. 76. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra. A részvételi jelentkezésekről készített írásbeli összegezésben a részvételre jelentkezők alkalmasságát, vagy alkalmatlanságát a részvételi felhívásban előírt alkalmassági szempontok alapján kell indokolni. Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az Európai Bizottság, valamint a Közbeszerzési Hatóság, a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői kérésére meg kell küldeni. Az Európai Bizottság részére az összegezést a Közbeszerzési Hatóságon keresztül kell megküldeni. A részvételi jelentkezésekről készített összegezést a részvételre jelentkezőknek történő megküldéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Hatóság részére minden esetben, a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőinek kérésre meg kell küldeni. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség

esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve amennyiben a teljesítés megkezdése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés részvételre jelentkezők részére történő megküldésétől az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes részvételre jelentkezőnek megküldeni. Az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eljárás vagy a részvételi szakasz eredményének megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. Az eljárás lezárását az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzététele jelenti. 15. Szerződések megkötése, teljesítése (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) - közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. (2) A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek. (3) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. (4) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte. (5) Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. (6) Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig. (7) Amennyiben jogorvoslati kérelmet [Kbt. 137. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést [Kbt. 140.§] nyújtanak be, a szerződést – a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést – az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [Kbt. 144. § (4) bekezdés].

Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja. (8) A (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz napos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés a) ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be; b) ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte; c) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontja alapján indították; d) a keretmegállapodás alapján történő közbeszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg [Kbt. 110. § (4) bekezdés b) pont]. (9) Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. II. Az önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi köre 1. A Képviselő-testület A képviselő-testület gyakorolja az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit. A közbeszerzések előkészítése és végrehajtása során a képviselő- testület feladata különösen:  elfogadja a közbeszerzési szabályzatot, valamint jóváhagyja az éves közbeszerzési tervet és annak esetleges módosítását  meghatározza a Kbt. rendelkezéseinek betartásával a lefolytatandó közbeszerzési eljárás fajtáját, dönt a gyorsított eljárás alkalmazásáról - a Bíráló Bizottság, illetve a szakértő cég javaslata alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások tekintetében a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala.  a Kbt. Második Rész szerinti uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre irányadó eljárásrendben lefolytatandó eljárások, valamint a Kbt. Harmadik Rész szerinti nemzeti eljárásrendben lefolytatandó eljárások tekintetében a megindításról való döntés, és az eljárást megindító hirdetmény (ajánlati/részvételi) jóváhagyása,  a Bíráló Bizottság szakvéleménye alapján a Kbt. Második Rész szerinti uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre irányadó eljárásrendben lefolytatandó eljárások, valamint a Kbt. Harmadik Rész szerinti nemzeti eljárásrendben lefolytatandó közbeszerzések tekintetében a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala, amely esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni. 2. A jegyző, akadályoztatása esetén az igazgatási csoportvezető  köteles a közbeszerzési eljárásban az e szabályzatban meghatározott feladatok ellátására,

 köteles az ajánlatkérő adataiban bekövetkező változást a Közbeszerzési Hatóságnak, a változástól számított 30 napon belül bejelenteni  segíti a Bíráló Bizottság és a szakmai megbízott munkáját,  általános felelősség terheli a közbeszerzési eljárás törvényességének biztosításáért. Az ezzel kapcsolatos észrevételeit köteles haladéktalanul a polgármesternek jelezni, illetve a képviselő-testület tudomására hozni, továbbá ellenőrzi az egyes közbeszerzési eljárási cselekmények szakszerű, határidőben történő végrehajtását  a szakmai igények alapján gondoskodik az ajánlati felhívás, valamint az elbírálási szempontok összeállításáról,  gondoskodik az ajánlati dokumentáció elkészíttetéséről és rendelkezésre állásáról,  gondoskodik az eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg az EU Hivatalos Lapjában történő közzétételéről, valamint a közzététel díjának átutalásáról; hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos és hirdetmény közzététele nélküli egyszerű eljárás esetén az ajánlati felhívásnak az ajánlattevő(k) részére történő közvetlen megküldéséről,(szakértő cég bevonása esetén az eljárást megindító felhívás közzétételével, illetve az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével kapcsolatos feladatokat ezen cég látja el)  gondoskodik a Bíráló Bizottság tagjainak összehívásáról és a teljes ajánlati felhívás és dokumentáció rendelkezésükre bocsátásáról, összefoglaló jegyzőkönyv elkészítéséről,  előkészíti a szerződést a dokumentációban megadott szerződés-tervezet alapján, és gondoskodik annak határidőben történő aláírásáról.  amennyiben a szerződés teljesítése során szerződésmódosításra kerül sor, tájékoztatót készít, és hirdetmény útján közzéteszi.  szignalizáció a Gazdasági Versenyhivatalnak a Kbt. 20/A § szakászában meghatározott esetekben 3. Pénzügyi csoportvezető a) köteles a költségvetési év elején, de legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet készíteni b) szükség esetén módosítja a közbeszerzési tervet c) köteles a közbeszerzési eljárásban az e szabályzatban meghatározott feladatok ellátására 4. A Bíráló Bizottság a) A Bíráló Bizottság 3 fős, melybe A Bíráló Bizottság tagjai az eljárás során elnököt választanak maguk közül. A Bíráló Bizottság összetételét oly módon kell meghatározni, hogy annak közbeszerzési, jogi, pénzügyi és a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel bíró tagokkal kell rendelkeznie. A Bíráló Bizottság tagjai titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek. A Bíráló Bizottság tagjai mellé lehetnek további választott tagok is, mint segítők, illetve hivatalos közbeszerzési tanácsadó segítsége is igénybe vehető. b) A Bíráló Bizottság munkájával kapcsolatos ügyviteli munkák ellátását az önkormányzat ügyviteli feladatait ellátó személyek kötelesek segíteni, a polgármester utasítása szerint. c) Bíráló Bizottság feladatai: a közbeszerzési eljárás fajtája tekintetében a Kbt. előírásait figyelembe véve javaslatot tesz, az ajánlatokat értékeli és írásbeli szakvéleményt, döntési javaslatot készít a polgármester részére. A Bíráló Bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.

5. A polgármester A polgármester képviseli az önkormányzatot a közbeszerzési eljárás során. A polgármester feladatai:  kiadja a közbeszerzési szabályzatot  felkéri és megbízza a Bíráló Bizottság tagjait,  indokolt esetben szakértő céget bíz meg az eljárás teljes, vagy részleges lefolytatásával,  hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások tekintetében jogosult az eljárás megindítására, az ajánlattételi felhívás jóváhagyására  hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások tekintetében jogosult az ajánlatok Kbt. szerinti első szakaszban történő bírálatára vonatkozó, eljárás érdemében hozott döntés meghozatalára, továbbá az érvényes ajánlattevőkkel történő tárgyalások lefolytatására A közbeszerzési eljárás során ellátandó további feladatait e szabályzat az egyes eljárási szakaszoknál rögzíti.

III. NEMZETI ELJÁRÁSREND E rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre a Kbt. III. Fejezete azt lehetővé teszi [Kbt. 18. § (3) bekezdés; Kbt.19. § (2) bekezdés]. (1) Az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a) a Kbt. 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy b) a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a Kbt. 122. §-ban foglalt eltérésekkel. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben - a Kbt. 20. §-ban foglalt szempontok megfelelő alkalmazásával - közszolgáltatói szerződés [Kbt.114. § (2) bekezdése] megkötésére a törvény Második Részét a XIV. Fejezet szerinti különös szabályoknak is megfelelően kell alkalmazni. IV. A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA ÉS HATÁROZATA 1. A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – a Kbt., valamint a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági

eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, valamint a minősített beszerzési eljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, a közbeszerzési eljárás tekintetében – ideértve a Kbt. XIV. Fejezet szerinti eljárás sajátos szabályait meghatározó külön kormányrendelet szerinti előminősítési kérelem elutasítása és az előminősítési listáról való törlés miatt indult eljárást is (a továbbiakban: előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárás) – a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. (3) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe, illetve az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint az ajánlatkérő által a Kbt. 123. § szerint önállóan kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása. (4) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik e törvényt önként alkalmazó szervezet (személy) (1)–(2) bekezdés szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása is. (5) A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed. (6) Nem tartozik a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe a minősített beszerzési eljárásban a jegyzékre kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből történő törlés szabályosságával kapcsolatos kérdések eldöntése. (7) A Közbeszerzési Döntőbizottság a minősített beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslat során nem vizsgálhatja felül az Országgyűlés illetékes bizottságának e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntését. (8) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, valamint a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárásának nincs helye, a Kbt. 140–141. § valamint a 152. § (4) bekezdés e) pontja nem alkalmazható. (9) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.) (10) A kérelem - a következő bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. (11) Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, illetve ezek módosításával kapcsolatban az - adott esetben módosított - ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a fenti bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a fenti bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. 2. A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG HATÁROZATA (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzési Hatóság nevében hozza meg.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a) az alaptalan kérelmet elutasítja; b) a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát; c) megállapítja jogsértés megtörténtét d) megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket; e) a (4) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki; f) megállapítja a jogsértés megtörténtét és a külön jogszabályban meghatározottak szerint eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót, vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet (személyt) a közbeszerzési eljárásban való részvételtől. (3) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg a) a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő eljárásra, illetve az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti; b) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg; c) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését; d) a gazdasági szereplőt a külön jogszabályban meghatározottak szerint eltilthatja közbeszerzési eljárásban való részvételtől; e) bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. (4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki a) ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg; b) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést; c) ha a szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei; d) ha az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén elmulasztotta a Közbeszerzési Döntőbizottság előzetes értesítését; e) ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását [Kbt. 141. §] és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét. (5) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. (6) A bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. (7) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő köteles a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új eljárást lezáró döntést hozni. Ha az eljárás előre láthatólag nem eredménytelen, döntése meghozatala előtt - határidő tűzésével - be kell szereznie valamennyi érvényes ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja.

Amennyiben az ajánlattevő a megadott határidőben nem nyilatkozott, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát nem tartja fenn. (8) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság e rész szerinti határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül - elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést. V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata közbeszerzését végző személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni. 2. A közbeszerzési szabályzatot a Képviselő-testület jogosult jóváhagyni. 3. Jelen szabályzat 2015. február 2. napján lép hatályba. Rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően felmerült közbeszerzések esetében kell alkalmazni. 4. Jelen közbeszerzési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. vonatkozó rendelkezései irányadóak. Amennyiben jelen szabályzatban foglaltak és a hatályos Kbt. előírásai között ellentmondás merülne fel, úgy a mindenkor hatályos Kbt. rendelkezései irányadóak. Kelt: Sárrétudvari, 2015. január 30. Kiss Tibor Polgármester

14. számú melléklet

Adatbejelentés a 2014. január 1-jétől érvényes, 2015. január 1-jei hatállyal módosított kormányzati funkció megadása miatt

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 180. § rendelkezéseinek megfelelően Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata a törzskönyvi nyilvántartásban 2013. december 31-én nyilvántartott, alaptevékenységére vonatkozó adatait a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendeletben kihirdetett, 2014. január 1jétől érvényes, 2015. január 1-jei hatállyal módosított alaptevékenység besorolási kódváltozás miatt, a következők szerint határozom meg:

A Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: 011130 011140 011220 013320 013350 016080 041231 041232 041236 041237 045120 045160 051030 052010 052020 052030 063010 063020 064010 066010 066020 072111 072112

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége Adó-, vám- és jövedéki igazgatás Köztemető-fenntartás és működtetés Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás Országos közfoglalkoztatási program Közfoglalkoztatási mintaprogram Út, autópálya építése Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása Szennyvízgazdálkodás igazgatása Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása Vízügy igazgatása Víztermelés, -kezelés, -ellátás Közvilágítás Zöldterület – kezelés Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások Háziorvosi alapellátás Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311 072312 074031 074032 076062 081041 082042 082044 082063 082091 082092 096015 096025

Fogorvosi alapellátás Fogorvosi ügyeleti ellátás Család és nővédelemi egészségügyi gondozás Ifjúság – egészségügyi gondozás Település – egészségügyi feladatok Versenysport- és utánpótlás – nevelési tevékenység támogatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári szolgáltatások Múzeumi kiállítás tevékenység Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

A Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat szakágazat rend szerinti besorolása: -Sárrétudvari, 2015. március 26. P.H. önkormányzat vezetőjének aláírása

15. számú melléklet

Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata társulási tagságai

Biharnagybajom - Sárrétudvari Víziközmű Beruházási Társulás Biharnagybajom, Rákóczi u. 5. Ellátott feladat: - „Biharnagybajom és Sárrétudvari települések szennyvízcsatornahálózat és szennyvíztisztító telep építése” beruházás megvalósítása Sárrétudvari és Térsége Ivóvízminőség-javító Társulás Sárrétudvari, Kossuth u. 72. Ellátott feladat: - Sárrétudvari, Biharnagybajom, Szerep településeken a „Sárrétudvari és Térsége ivóvízminőség-javító projekt” beruházás megvalósítása Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás Püspökladány, Szent István u. Ellátott feladat: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás - családsegítés, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - támogató szolgáltatás, - nappali ellátás, - gyermekjóléti szolgálat.

16. számú melléklet EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

mely létrejött egyrészt Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: helyi önkormányzat) (4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72.) másrészről a Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal (székhely: 4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72., képviselő: Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző (továbbiakban: jegyző), Törzskönyvi azonosító: 813482, Adószám:15813482-1-09), (a továbbiakban: polgármesteri hivatal), Harmadrészről a Sárrétudvari Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) (4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72.) között az alábbi feltételek szerint: A megállapodást az együttműködő felek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdésben foglaltak végrehajtására kötik. Ennek érdekében a megállapodásban rögzítik a Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (3) bekezdésében foglaltakat. 1.A testületi működés feltételeinek biztosítása 1.1.A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi üléseinek megtartásához a polgármesteri hivatal tanácskozó termének ingyenes használatát biztosítja. 1.2.A polgármesteri hivatal viseli a nemzetiségi önkormányzat testületi működésével kapcsolatban felmerülő postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok kapcsán felmerülő költségeket. 1.3.A polgármesteri hivatal biztosítja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének működéséhez szükséges technikai feltételeket. 2. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetének előkészítése 2.1.A nemzetiségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után a jegyző és a pénzügyi csoportvezető folytat egyeztetést a nemzetiségi önkormányzat elnökével, melynek keretében rendelkezésre bocsátja a költségvetés megtervezéséhez szükséges adatokat. 2.2.A pénzügyi csoportvezető készíti elő a költségvetési határozat tervezetét, melyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a képviselő-testület elé. 2.3. A nemzetiségi önkormányzat a költségvetési határozatát a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 45 napig nyújtja be a képviselő-testületnek. 3. Költségvetési előirányzatok módosításának rendje 3.1. Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevétel kiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a nemzetiségi önkormányzat éves költségvetését testületi döntéssel megváltoztatja. 4. Költségvetési információszolgáltatás rendje 4.1.A nemzetiségi önkormányzat – a pénzügyi csoportvezető által összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött - költségvetését a nemzetiségi önkormányzat a képviselőtestülete elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül a polgármesteri hivatal közreműködésével a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához (továbbiakban: MÁK) nyújtja be. 4.2. Az információszolgáltatásról a pénzügyi csoportvezető, vagy az általa megbízott személy gondoskodik. 5. Beszámoltatási kötelezettség teljesítésének rendje 5.1. A nemzetiségi önkormányzat a féléves és éves beszámolójáról a MÁK által meghatározott időpontban a polgármesteri hivatal közreműködésével szolgáltat adatot. 5.2. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, háromnegyedéves helyzetéről október 30-ig írásban

tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztatás tartalmazza a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását. 5.3. A költségvetés végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően zárszámadást kell készíteni. 5.4. A jegyző által elkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról határozatot hoz. 5.5.A zárszámadási határozat előterjesztésekor a képviselő-testület részére a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a)a nemzetiségi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét (pénzeszköz felhasználás kimutatása), b)a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, c)a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, d)a nemzetiségi önkormányzat adósság állományát lejárat, a Stabilitási tv. 3. §-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel-és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban, e)vagyonkimutatást, f)a nemzetiségi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását. 6.A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje 6.1. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a polgármesteri hivatal látja el. 7. A kötelezettségvállalás rendje, pénzügyi ellenjegyzés 7.1. A nemzetiségi önkormányzat nevében a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni kizárólag az elnök, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. 7.2.Kötelezettségvállalás csak írásban, pénzügyi ellenjegyzést követően, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően lehet. 7.3.Pénzügyi ellenjegyzésre a pénzügyi csoportvezető jogosult. 7.4. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. 8. Utalványozás 8.1.A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelési (továbbiakban: utalványozás) kizárólag az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. 8.2. Utalványozásra a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor. 9.Szakmai teljesítés 9.1.A teljesítés igazolására jogosult személyt az elnök, írásban jelöli ki. 10. Érvényesítés 10.1.Az érvényesítést, a teljesítés igazolását követően a pénzügyi csoportvezető végzi. 11. A nemzetiségi önkormányzat számlái 11.1.A nemzetiségi önkormányzat a gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát a helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél nyitott önálló fizetési számlán köteles lebonyolítani. 12. Pénzellátás

12.1. 2014. évben a helyi nemzetiségi önkormányzat részére a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény rendelkezései alapján kell igényelni és folyósítani. 12.2. Készpénz házipénztáron keresztül akkor fizethető ki, ha a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő a fizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla, stb.) bemutatja, és szándékát a felvételt megelőző napon a polgármesteri hivatal pénztárosánál jelzi. 13. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje 13.1. A polgármesteri hivatal a nemzetiségi önkormányzat számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti. 13.2.A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylat, szerződés, bankszámlakivonat, számla, stb.) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy e feladattal megbízott tagja, köteles minden tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportvezetőjének átadni. 13.3. A vonatkozó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatás során a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat elnöke felelős. 13.4.A nemzetiségi önkormányzat használtában álló vagyontárgyakról a polgármesteri hivatal vezet nyilvántartást, az adatszolgáltatási kötelezettség a nemzetiségi önkormányzat elnökét terheli. 13.5.A leltározáshoz, selejtezéshez illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a nemzetiségi önkormányzat elnöke szolgáltat a pénzügyi csoportvezetőnek. 14. Összeférhetetlenség 14.1.A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. 14.2.Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. 14.3.A nemzetiségi önkormányzat, mint kötelezettséget vállaló szerv, a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet. 15.A működési feltételek és gazdálkodás eljárási és dokumentációs részletszabályai, ezeket végző személyek kijelölési rendje, adatszolgáltatással kapcsolatos előírások, feltételek 15.1. A nemzetiségi önkormányzat adataiban történő változás átvezetése iránti kérelmet a polgármesteri hivatal közreműködésével a változást követő 8 napon belül elnök nyújtja be a MÁK-hoz. 15.2. A nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási, számviteli, nyilvántartási és beszámolási feladatok ellátásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik. 16.A nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül megküldi az ülés jegyzőkönyvét a jegyző részére. 17. A jegyző a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

18. A megállapodás 2015. január 30. napján lép hatályba.

19. Az együttműködési megállapodást Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 9/2015.(I.29.) számú határozatával, Sárrétudvari Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 4/2015.(I.29.) SRNÖ számú határozatával fogadta el. 20. Ezzel egyidejűleg Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 154/2014.(XI.27.) számú határozatával, a Sárrétudvari Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2014.(XI.19.) SRNÖ számú határozatával elfogadott Együttműködési Megállapodás hatályát veszti. Sárrétudvari, 2015. január 29. …………………………………… Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere

..................................................... Sárrétudvari Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke

……………………………………………. Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal Jegyzője