JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZ: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA

ÉRD településszerkezeti terve és helyi építési szabályzata

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZ: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT

161/2006. (VI.22.) ÖK számú Határozat Érd Város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról A Képviselő-testület, az 1990. évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §-ának (3) bek. b.) pontjára tekintettel az alábbi döntést hozza: 1.) Érd Város igazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja Településszerkezeti tervét (TSZT) a Leírási melléklet szerint, valamint a T-1 jelű (M=1:10.000 tervezési méretarányú) Településszerkezeti- területfelhasználási, közlekedési és környezetrendezési- terven ábrázoltaknak megfelelően. 2.) A Képviselő-testület a területek felhasználási igényének sorrendjében, ütemezetten belterületbe vonja a Településszerkezeti tervlapon jelölt alábbi, jelenlegi külterületeket: - településközpont vegyes területként: a Tárnoki út, a jelenlegi belterületi határ (Kolozsvári u.) és a Zrínyi Miklós (u. (folytatásában levő) utca által bezárt területet. - gazdasági terület céljára: az Érdi Gazdasági-, Logisztikai Park területét, a Bécsi-hegy nevű területet, a 7-es úttól északra, a vasút és a jelenlegi belterületi határ között elterülő területeket, a 6-os úttól és a 6-os, 7-es elkerülő úttól délre, a jelenlegi belterületi határ és a Sulákpatak által határolt terület. 3). Hozzájárul az M6 autópálya, a 6. számú főút új szakasza, az agglomerációs gyűrűt (távlati 8104. számú út) és az ezekhez kapcsolódó úthálózati fejlesztések számára a T-1. számú tervlapon jelölt területek útépítési célú igénybevételéhez. 4). Ütemezetten beépítésre szánt területté átsorolja, a belterületi határ változtatása nélkül - a Településszerkezeti (T-1. számú) tervlapon jelölt alábbi területeket: I. ütemű Gksz övezetbe sorolt, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági („Gksz I.”) terület céljára: - az M6 autópálya nagytétényi és Érd-ófalui csomópontja közötti szakasza mentén a nyomvonaltól délre a vízmű külső védőövezetéig; - az M6 autópálya Érd-ófalui csomópontjától DK-re a Sulák- patakig ill. a tervezett belterületi határig, továbbá DNY-ra, a vásártér területét és környezetét; - az M6 autópálya Érdi-tetői csomópontja térségében a 6-os főúti üzemanyagtöltő állomástól K-re lévő területek; - az M6 autópálya Érdi-déli (százhalombattai) csomópontja és a vasút közti területeket, - a 7-es főúttól délre, az Elvira puszta 0155/1 0155/2, 0157/2 és 0157/3 hrsz, valamint a pusztaszabolcsi vasútvonal mellet levő 0187/3 hrsz területet; I. ütemű Gip övezetbe sorolt, ipari gazdasági („Gip I.”) terület céljára: - az M6 autópálya és a pusztaszabolcsi vasút keresztezésétől NY-ra kijelölt területet;

tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl

13


II. ütemű Gksz övezetbe sorolt, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági ("Gksz II.”) terület céljára: - az M6 érdi-tetői csomópont térségében a GLP területhez délről csatlakozó területeket; - az M6 – 6 számú főút – vasút által határolt területek északi részét; - a 7-es elkerülő út a Tóni-csapás dűlőút és a Benta- patak által határolt, a fenti két területegység közti (Hosszú-földek, Gulyás-tanya környékén: 0187/1, 0187/3-/17, 0187/20, 0189/1, illetve 0191/8, 0191/12-/25, 0191/30-/50, 0191/74, 0191/100, 0191/197, 17789/6 hrsz. és környéki), területeket. II. ütemű Gip övezetbe sorolt, ipari gazdasági ("Gip II.”) terület céljára: - az M6 – 6. számú főút – vasút által határolt területek déli részét, a Benta- patakig. Különleges terület (K) céljára: az Ófaluban a volt kastély terület T-1 tervmellékleten lehatárolt részét (Sánc u.- Mély út sarok menti terület), a fundokliai részen Kolozsvári – Hegyalja u. és tárnoki igazgatási határ közti területet, a jelenlegi sporttelep és az elektromos alállomás közt kijelölt területet, sportterület céljára a jelenlegi ófalui sportpálya bővítési területét. 5.) Övezetileg átsorolja, a belterületi határ változtatása nélkül - belterületen, jelenlegi különleges övezetbe sorolt használaton kívüli ipari- és bánya területből: - ipari terület (Gip) céljára: az Ófalu - téglagyári területet, - külterületen, jelenlegi mezőgazdasági területből: - parkerő terület (E) céljára: a Papi- földek nevű terület T-1 tervmellékleten lehatárolt (jelenleg is beépítetlen) részét, 6.) A Képviselő-testület a város forgalmi- és kiemelt gyűjtőútjai mentén, a TSZT tervmellékletén vegyes övezetként jelölt területeket városias megjelenésű és az intézményi funkciókat támogató központi vegyes-, speciális lakó- és - kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezetekbe sorolja át, és ezzel egyidejűleg előírja a kertvárosi- és falusias lakóterületek nyugalmas és egészséges lakófunkciót elősegítő szabályozásának kidolgozását. 7.) A Város biztosítja a TSZT-ben szereplő műszaki infrastruktúra hálózat (főúthálózat és kapcsolódó mellékúthálózat) megvalósíthatóságát, amennyiben az ehhez szükséges tanulmány-, engedélyezési és szabályozási terveket (SZT) a beruházó szabályszerűen elkészíti. 8.) Az Érdi Építési Szabályzatot (HÉSZ) és mellékleteit, valamint a további Szabályozási Terveket (SZT) a Településszerkezeti terv alapján kell elkészíteni. Jelen határozat kihirdetésével egy időben a 112/2002.(VI.06.) ÖK számú határozatot, a 232/2004. (X. 28.) és a 19/2005. (I. 27.) sz. ÖK. sz., a TSZT elfogadásáról, illetve módosításáról szóló Határozatokat a Képviselő-testület visszavonja és érvényüket vesztik. Kelt: Érd, 2006. június hó 22 -én. Határidő: folyamatos Felelős: Polgármester ……..………………………… jegyző


…………..……………… polgármester

14


Leírási melléklet A MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MELLÉKLETÉT KÉPEZŐ LEÍRÁS A Településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT) meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségét és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és a térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szintentartása mellett. KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK A város tervezett közlekedéshálózatát a határozat mellékletét képező településszerkezeti és közlekedési terv tartalmazza. Az ennek megvalósításával kapcsolatos önkormányzati és hivatali teendők az alábbiak. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal részt vesz a Határozatban is nevesített és a TSZT tervmellékletében szereplő úthálózat-fejlesztés területigényének biztosításában, közreműködik az utak megépítéshez szükséges településrendezési és szakági tervek elkészítésében, egyeztetésében és jóváhagyásában, az úttervezések és útépítések előkészítésében, elősegíti a tervezett utak építéséhez szükséges területek és egyéb feltételek biztosítását. Érd agglomerációs helyzetéből kifolyólag szorgalmazni kell a közlekedési alágazatok közötti optimális forgalommegosztás elérését. Ennek érdekében szükséges a vasúti elővárosi közlekedés színvonal-emelésének támogatása, a Budapesti Közlekedési Szövetség megalakítása (az ehhez tartozó műszaki, településrendezési, szabályozási, jogi, pénzügyi, stb. kérdések megoldásával együtt). A közúthálózat tervezett fejlesztése érdekében - országos és települési utak - a később készülő - szabályozási tervekben az adottságoknak megfelelően kell meghatározni a szükséges (biztosítható) építési területsávok szélességét. A közlekedési tárcánál szorgalmazni kell az M6 autópályához is kapcsolódó 6. számú főút új szakasza és a külső agglomerációs gyűrűút (távlati 8104.sz. út) nyomvonalának véglegesítését és csomóponti kapcsolatainak rendezését, tanulmány- és engedélyezési terveinek mielőbbi elkészítését, hogy a városra gyakorolt hatása és az ezzel kapcsolatos helyi teendők meghatározhatók legyenek. A délnyugati gazdaságfejlesztési területek 7-es főúttól független megközelítése érdekében ki kell építeni a TSZT szerinti főúttal párhuzamos feltáróutat. Törekedni kell az M6 autópálya déli oldalán folyamatos szervizút kialakítására a tétényi és az ófalui csomópont között, a dunaparti területek kedvezőbb közúti feltárása érdekében. Növelni kell a vasútvonalakon való közúti átkelések számát és színvonalát a város belső működésének biztosítása érdekében. A városközpont tehermentesítésére, a vasúti szintbeni útátjárók kiváltására meg kell építeni a vasútvonalakat különszintben keresztező közúti alulés felüljárókat. Az intézmény-területek és a városközpont melletti lakótelep parkolási lehetőségeinek növelése érdekében ki kell jelölni az e célra hasznosítható területeket. A város legforgalmasabb közúti csomópontjainak közlekedésbiztonsági szempontból megfelelő (pl.: körforgalmi) átépítését ütemterv szerint meg kell oldani. Az idegenforgalmi fejlesztésekkel párhuzamosan fokozatosan ki kell építeni az ezt is szolgáló kerékpárutak és - sávok hálózatát.


15


BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Érd Város kereken 60,54 km2 igazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt (beépített és további beépítésre kerülő) és beépítésre nem szánt területekre tagozódik. A beépítésre szánt terület jellemzően, de nem kizárólag a belterület (meglévő és tervezett bővítés). A beépítésre nem szánt terület jellemzően (de nem kizárólag) külterület. A város területfelhasználási – övezeti rendszerét a TSZT a beépítésre szánt- és nem szánt területi kategóriák szerint csoportosítva határozza meg. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÜLT TERÜLETEK A már beépült területek szerkezeti rendszere jelentősebb beavatkozást nem igényel, de az úthálózat fejlesztendő a rosszul ellátott területeken, illetve a tervezett új, beépítésre szánt területeken. A meglévő főutak rendszere is jelentősebb beavatkozást, átépítést tesz szükségessé egyes szakaszokon. A településtörténeti értékekkel rendelkező ófalui központi és Fő utca menti, valamint újfalui (Alsó- Felső- utcák menti) terület hagyományos beépítési módja védendő, a terület helyi városképi és településszerkezeti védelemre javasolt. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterületek: a/1. Nagyvárosias lakóterület, a/2. Kisvárosias lakóterület, a/3. Kertvárosias lakóterületek a/4. Falusias lakóterület. b) Gazdasági területek: b/1. Kereskedelmi szolgáltató területek ezen belül: - első ütemű kereskedelmi szolgáltató gazdasági és intézményi létesítmények elhelyezésére szolgáló területek - második ütemű kereskedelmi szolgáltató gazdasági és intézményi létesítmények elhelyezésére szolgáló területek b/2. Ipari területek ezen belül: - első ütemű ipari - gazdasági és intézményi létesítmények elhelyezésére szolgáló területek - második ütemű ipari - gazdasági és intézményi létesítmények elhelyezésére szolgáló területek c) Különleges területek: c/1. Lőtér, c/2. Kemping, c/3. Rekreációs célú területek, c/4. Sportterület, c/5. Temető, c/7. Kommunális hulladékgyűjtést szolgáló terület, c/8. Egyéb különleges célú területek. d) Településközpont vegyes területek d/1. Városközpont területe, d/2. Városrészközpontok, alközpontok területe, d/3. Egyéb, jellemzően intézmény- és lakófunkciók vegyes elhelyezésre szolgáló területek.


16


A beépítésre szánt területek egyes terület-felhasználási egységei építési használatának megengedett felső határát (legnagyobb szintterületsűrűségét) az alábbi táblázat tartalmazza: Terület-felhasználási egységek Nagyvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterületek Falusias lakóterület Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Településközpont/központi vegyes területek Különleges területek

Térképi jele Ln Lk Lke Lf Gksz; Gksz II. Gip; Gip II. Vt K

Legnagyobb szintterületsűrűség 3,0 1,0 0,45 0,3 1,5 1,5 2,0/3,5 0,8

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános, valamint sajátos jellege szerint az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: e) Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek (útterületek, parkoló-területek, vasúti területek), f) Zöldterületek (közparkok, közkertek, fásított terek, egyéb közcélú zöldfelületek), g) Erdőterületek (véderdők, természetvédelmi erdők, egészségügyi –turisztikai erdők), h) Mezőgazdasági területek, i) Egyéb területek: vízgazdálkodási területek (a Duna és a kisvízfolyások vízmeder területei, vízügyi területek: ár- és belvízvédelmi, víznyerő és vízmű területek). A közlekedési- közmű és hírközlési területek (e) közé tartoznak a meglevő közúti és vasúti területek mellett a tervezett úthálózati elemek. A beépítendő területek közlekedési feltárásának kialakítása során biztosítani kell a 6. számú főút új szakaszának és az új tervezett országos mellékút –az agglomerációs gyűrűút, a távlati 8104-es- terepszinten való átvezetésének lehetőségét és csomópontjainak kiépíthetőségét. A gazdasági területek feltárását a főúttal párhuzamos kiszolgálóút-hálózat szakaszos kiépítésével kell biztosítani. A kiszolgálóutak főúti csomópontjai a meglevő útcsatlakozások helyén építhetők ki, illetve a tervezett mellékút keresztezési pontján biztosítható. Az újonnan létesítendő közmű- és hírközlési vezetékek –felépítmények, aknák, stb.számára a közlekedési létesítmények területén kell helyet biztosítani, vagyis a közlekedési területek szabályozási szélességét úgy kell megállapítani, hogy azokon a közműlétesítmények is elhelyezhetők legyenek. Közművek és hírközlési objektumok nem vonalas jellegű létesítményei gazdasági területek telkein is elhelyezhetők. - A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. - A közterületek gazdaságosabb kihasználása érdekében törekedni kell a zárt csapadékelvezetés megvalósítására. Útrekonstrukciónál, útépítéseknél (a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében) lehetőleg már zárt csapadékvízgyűjtő csatornahálózatot kell építeni. A hidrogeológiai védőövezetbe eső területen csak zárt csapadékvíz elvezetés építhető.


17


- A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre. Az új beépítésre szánt területek hasznosítását csak teljes körű közműellátás biztosítása esetén szabad lehetővé tenni. - Átmenetileg a vezetékes közcsatorna hálózat kiépítéséig hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés megléte esetén is megvalósíthatók a fejlesztések, ha a talaj- és vízszennyezés kizárható. A település területén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedhető meg. - Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. Kerülni kell a légvezetékek kialakítását. Az új villamos energia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat a helyi védelem alatt álló terület határán belül kizárólag a térszín alatt földkábellel, a település egyéb területein pedig lehetőleg földkábellel kell megvalósítani. - Ahol a meglevő vezetékhálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból (az utcabútorozási és utca fásítási lehetőség biztosítása érdekében) a hálózatokat lehetőleg közös oszlopsorra kell összevonni. A mező- és erdőgazdasági területek (g, h) közül a területen távlatilag is fenntartandók az erdők, elsődlegesen véderdő, másodlagosan jóléti és természetvédelmi funkcióval. A meglevő főutak menti véderdősávok mellett további védőfásítások telepítésére kell lehetőséget biztosítani a területekre készítendő szabályozási tervek keretében. A kisvízfolyások menti védőzöld területek részben véderdőként alakíthatók ki, a természeti területeket kivéve, ahol az eredeti növénytársulást kell megőrizni. A jelenlegi mezőgazdasági területek igénybevételükig művelési águknak megfelelően művelésben tartandó, be nem építhető területek. Igénybevételüket megelőzően szabályszerűen le kell folytatni művelésből való kivonási eljárásukat és meg kell fizetni a földvédelmi járulékot. A kisvízfolyások mederszakaszai (i) a kategóriájuknak megfelelő vízügyi előírásoknak megfelelően tartandók fenn. A Benta- és Sulák- patak melletti területek min. 10 - 10 m-es szélességű sávban nem építhetők be, legalább 75%-ban zöldfelületként alakítandók ki. A Zámori- patak távlati országos mellékútépítéssel érintett szakasza legkésőbb az útépítéssel egyidejűleg rendezendő, az út és a patameder egymásmelletti párhuzamos kialakítása célszerű. A meglevő vízműkutak (Sasvárosi és Duna- parti vízművek) fenntartását és védelmét biztosítani kell. Érd város népességszáma 1990-ben 43.327 fő volt, 2000-re a népességszám meghaladta a 56.500 főt, jelenleg (2005.) meghaladja a 60.000 főt. A lakásszám 1990-ben 15.169 db. volt, nyolc év alatt ez a szám kb. 2264 db-al emelkedett, 1998ban a lakásszám 17.443 db, 2000-ben 20.054 db (a KSH-adatok szerint), jelenleg (2005.) már meghaladja a 21.000 db-ot. A településszerkezet területi jellegű fejlesztése a városfejlesztési koncepció alapján az önálló gazdasággal rendelkező, turisztikailag vonzó, kellemes életteret nyújtó település jövőképének elérése érdekében, a város különböző részein különböző jelleggel indokolt.

Az ennek érdekében szükséges főbb területfelhasználási változtatások leírása: Lakóterületi fejlesztés céljára kijelölt területek a jelenlegi belterületi határon belül: - parkvárosi ún. „Szilvafás” nevű, a Detrekő, Ajnácskő, Szirtes, Visegrádi és az Orom utcák által határolt önkormányzati tulajdonban lévő terület (kb. 11 ha), - a Búvár, Burkoló, Földmunkás és a Fuvaros utcák által határolt, korábbiakban értékesítésre került terület (kb. 2,1 ha), Településközpont vegyes területként belterületbe vonásra javasolt: - a Tárnoki út, a jelenlegi belterületi határ (Kolozsvári utca), és a Zrínyi Miklós utca folytatásában lévő utca által határolt terület (kb. 30 ha).


18


Településközpont vegyes területként fejlesztés céljára kijelölt terület a jelenlegi belterületi határon belül: Érd – városközpont területe (Budai úti körforgalmi csomópont tágabb környezete: Érd-alsó, Érd felső vasútállomás, Szabadság tér, Alsó és Felső u. északi szakaszának környezete: ~ 35ha) Érd – északi városi alközpont területe (Bem tér - Pára központ közti területek és környékük: ~ 16ha) Ófalui alközpont területe: Fő – Római – Mecset u. környéki területek és: ~ 3ha) Téglagyár melletti tömb: Molnár u. (~ 2,5ha) Fácán – Pacsirta u-i tömb (~ 2,5ha) a Velencei úttól délre fekvő beépítetlen terület egy része (8,4 ha) Riminyáki – Bajcsy Zs. út menti területsáv, jellemzően egy-telek mélységben (~28ha) Sóskúti – Törökbálinti út menti területsáv, jellemzően egy-telek mélységben (~10ha) Szovátai – Lőcsei - Szent István u. menti területsáv, jellemzően egy-telek mélységben (~ 23 ha) Csaba - Ürmös – Diófa - Cseresznyefa – Eperfa u. menti területsáv, jellemzően egy-telek mélységben (~ 30 ha) Duna – Tállya u. környéki tömbök (~6 ha) Folyondár – Szövő - Alsóerdősor u. menti területsáv, jellemzően egy-telek mélységben (~8ha) Tárnoki u. menti területsáv, jellemzően egy-telek mélységben (~ 10 ha) Diósdi út és Balatoni út menti területsávok, jellemzően egy-telek mélységben (~10+16 ~26 ha) Kossuth L. – Töhötöm u. menti területsáv, jellemzően egy-telek mélységben (~ 22 ha) M7 parkvárosi csomóponttól É-ra levő terület (Iparos u. mentén, ~ 4 ha) volt Leventekert területe (~ 2,5 ha) Ötvös – Szövő u. melletti terület (~1,5 ha) Parkvárosi Favágó - Darukezelő u. menti terület (kb. 3 ha) több, szórványosan elhelyezkedő, a tervlapon jelölt kisebb tömb (összesen ~10 ha) Gazdasági területként belterületbe vonásra javasolt: az Érdi Gazdasági-, Logisztikai Park területe (kb. 17 ha), a Bécsi-hegy nevű terület (kb. 74 ha), a 7-es elkerülő úttól északra, a vasúttól Ny-ra és a jelenlegi belterületi határ között elterülő területek (Sas u. - Szajkó u., valamint a Páva utca déli oldala - a Budapest–Pusztaszabolcs vasútvonal - 7. sz. elkerülő ú közti területek, kb. 18 ha), elektromos alállomás környezete (Tollnok u. - Képviselő u. - Technikus u. Intéző u. - Ercsi út - Tóni csapás - Tervező u. - vasút közti területek: ~ 20 ha) Gazdasági területként fejlesztés céljára kijelölt terület a jelenlegi belterületi határon belül: a Velencei úttól délre, a meglévő iparterületekhez csatlakozó beépítetlen terület egy része (kb. 8,4 ha) a 6-os úttól és a 6-os, 7-es elkerülő úttól K-re, a M6 és a Sulák- patak (belter. határ) által határolt terület (szennyvíztisztító, Tesco környéke: kb. 55ha) az M6 ófalui csomóponthoz Dny-ról csatlakozó részlegesen beépített terület (vásártér környéke) rendezésével (Gksz I.: kb. 8,5 ha) 6-7 főúti elkerülő – Erzsébet –Kornélia – Piroska u. környéki területek (~ 15 ha) a két vasút közti és a vasútvonalakkal közvetlenül határos kijelölt teleksávok (összesen mintegy 45 ha) Ófalui téglagyár területe (~ 10 ha).


19


Gazdasági területként fejlesztés céljára kijelölt terület a jelenlegi belterületi határon kívül: - az M6 autópálya nagytétényi és Érd-ófalui csomópontja közötti szakasza mentén a nyomvonaltól délre a Dunaparti vízmű védőövezetéig (a dunaparti vízmű külső védőövezet – Bp. XXII.,-i közig. határ- M6 védőterület- Sulák- csatorna által határolt terület, Gksz I.: kb. 44 ha); - az M6 autópálya Érd-ófalui csomópontjától DK-re (a tervezett belterület határ-az M6 védőterület - Sulák- csatorna által határolt terület, Gksz I.: kb. 6 ha); - az M6 autópálya Érdi-tetői csomópontja térségében a 6-os főúti üzemanyagtöltő állomástól K-re lévő, a GLP-hoz délről kapcsolódó terület (6-os úti –OMVüzemanyagtöltő állomás melletti, az ún. Fazekas tanya térsége, az M6 érdi tetői csomóponttól délre, Gksz I.: kb.4,5 ha); - az M6 autópálya Érdi-déli (százhalombattai) csomópontja és a vasút közti területeket, valamint a vasúton kívüli, kapcsolódó, ipari célra kijelölt terület (az M6 és a vasút között elterülő területek déli részén, az M6 Érd-százhalombattai csomópont térségében Gksz I.: kb. 15 ha, az M6-vasút-agglomerációs út által határolt területen Gip I.: kb. 35 ha; az M6 és a vasút között elterülő területek középső (Gip II.) és északi (Gksz II.) részén, az M6 érdi tetői csomóponttól dny-ra Gksz II.: kb. 14,5 ha, Gip II.: kb 40 ha,= összesen kb. 105 ha) - a 7-es főúttól délre, az Elvira- major 0155/1 0155/2, 0157/2 és 0157/3 hrsz, valamint a pusztaszabolcsi vasútvonal mellet levő 0187/3 hrsz. területek (Gksz I.: kb. 55+6=~61 ha); - a 7-es elkerülő út a Tóni-csapás dűlőút és a Benta- patak által határolt, a fenti két területegység közti (Hosszú-földek, Gulyás-tanya környéke: 0187/4-/15, 0190, 0191/5/197 hrsz, illetve a 0187/20 -/32, 0188, 0189, hrsz.), területeket (Gksz II.: kb. 80 ha). Különleges területként fejlesztés céljára kijelölt terület a jelenlegi belterületi határon belül: - Parkvárosi Búvár - Festő u. melletti terület (kb. 3 ha) - a Hegyalja, a Kolozsvári és a Tárnoki utcák által határolt önkormányzati tulajdonban lévő terület (kb. 10,5 ha), - a jelenlegi sporttelep és az elektromos alállomás közti terület (együtt kb. 10 ha). Különleges területként fejlesztés céljára kijelölt belterületbe vonásra javasolt terület: - Érd vasútállomástól d-re levő, Tolmács u.- 7-es elkerülőút közti terület (~17 ha) Különleges területként fejlesztés céljára kijelölt terület a jelenlegi belterületi határon kívül: - a tervezett új sporttelep területe (ófalui sportpályánál: ~5 ha) A beépítésre szánt területek fejlesztésére vonatkozó általános feltételek: A felsorolt területi bővítések csak ütemezetten, műszaki, környezeti és gazdasági szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozásában valósíthatók meg. - A terület-felhasználási egységeket a tervezett szerkezeti elemek és terület-felhasználás figyelembevételével, és a terület adottságai alapján a továbbtervezés során építési övezetekre, illetve övezetekre kell felosztani. - A tervlapon feltüntetett védőterületeknek, védőtávolságoknak és védősávoknak a területfelhasználásra gyakorolt hatásait az érintett építési övezetek és övezetek kialakításánál figyelembe kell venni (szennyvíztisztító telep, utak, vasútvonalak, vízműkutak, közművek előírt védőtávolságai), a vízműkutak távlati üzembentartását biztosítani kell a megváltozó területfelhasználási környezetben is. - A tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges előfeltételeket (pl.: hatásvizsgálatok, szakvélemények, termőföldek művelés alóli kivonása, előközművesítés, stb) a megvalósítás előtt biztosítani kell. - Az elsődlegesen természet- és tájvédelmi, illetve régészeti célú (rendeltetésű) területek jellegét, rendeltetését megváltoztatni csak a védelem tárgyának megsemmisülése esetén,


20


vagy egyéb esetben a természetvédelemért, illetve a régészeti védelemért felelős szakhatóság engedélyével lehet. Az elsődlegesen természet- és tájvédelmi, valamint régészeti célú területek másodlagos funkciói és használata (termelés, beépítés, stb.) nem állhatnak ellentétben elsődleges rendeltetésükkel, nem zavarhatják, és nem veszélyeztethetik e területek táji és természeti, illetve régészeti értékeit. A régészeti lelőhelyeket rejtő területek jellegét, rendeltetését megváltoztatni csak a régészeti védelemért felelős szakhatóság engedélyével lehet. A régészeti értékekkel rendelkező területek másodlagos funkciói és használata (termelés, beépítés, stb.) nem veszélyeztethetik e területek táji - régészeti értékeit. Törekedni kell a régészeti emlékek helyben való bemutatására. - A lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek és a korlátozott képességűek igényeire, az oktatás, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek biztosítása a város meglévő intézmények minőségi fejlesztésével, valamint a Településszerkezeti tervben ábrázolt új létesítmények kialakításával oldható meg. - A lakosság megélhetését, ellátását biztosító gazdasági érdekeket a meglévő munkahelyek megőrzésével, lehetőség szerinti fejlesztésével, és a tervezett ipari, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek beépítése során létrejövő új munkahelyek létesítésével szükséges biztosítani. MŰVI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM: A város területén az ismert régészeti lelőhelyek kulturális örökségvédelmi törvényben előírt védelme mellett biztosítani kell a változással érintett területek előzetes régészeti kutathatóságát, illetve a terület rendezése, beépítése során a régészeti szakfelügyelet lehetőségét, valamint esetlegesen előkerülő leletek dokumentálását, mentését, megóvását. -

Az alábbi országos műemléki védelem alatt álló épületek, létesítmények és környezetük védelméről települési eszközökkel is gondoskodni kell: Kutyavár (várrom), Dzsámi minaretje, Római katolikus templom, R.k. plébánia, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália fogadalmi kápolna, Barokk kőkereszt, volt Wimpfen-kúria, (egykori Pelikán fogadó)

-

Helyi védelmet kell biztosítani, legalább, az alábbiakban felsorolt épületekre, objektumokra és területekre: Sárkány - Sina kastély (egyidejűleg régészeti védettség alatt áll), a kastély gazdatiszti épülete, a kastély támfala, Szent Walburga szobra, a Sugár út és a Mély út kőburkolata, az út mentén található eredeti pincék, valamint a Mély út fölött álló barokk kereszt, Szenvedő Krisztus vagy Kálváriakápolna, II. Lajos emlékmű, Nepomuki Szent János szobor, Szűrőkövek, A Kerülő út mentén található óriási XIX. századi faragott díszítésű prés Népi épület (Felső utca 3. 22716 hrsz.) Érd Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület épülete (Alsó utca 4. 22718/1 hrsz.) Érd - Ófalu helyi települési értékvédelemre kijelölt területe, valamint az Alsó és Felső utca menti területek (a tervmelléklet lehatárolása szerint)


21


Az érvényben levő országos és helyi védelmi előírásoknak érvényt kell szerezni a városban levő táji és természeti értékek tartós fennmaradása érdekében. A védett és védendő területek: Érdi

Érd (- százhalombattai) (Pest megye ) Érd- Parkvárosi Érd – Ófalui Érdi Dunapart Érdligeti „tó” Érdi patakvölgyek

Kakukkhegy (tervezett TT, Natura2000 is) Berza-kert TT Czabai-kert TT idős tölgy Dunapart*, földvár, Sánchegy és környéke TT (Natura2000 és régészeti védettségű is) érdi része kaptárkövei, kaptárfülkéi közül az érdi előfordulások Fundoklia- völgy** HTT (Natura 2000 is) Beliczay– sziget* egy része (Natura 2000, tervezett HTT) Duna ártér* (Natura 2000), - a fentihez kapcsolódik a Balatoni út – Sárd u.- Duna u.- vasút által határolt tömb mélyfekvésű, vízállásos területe („tó*”: tervezett HTT) Benta-, Zámori- Sulák- patak természetközeli szakaszai*

TT, N2 TT TT TÉ TT, N2 TÉ HTT N2 HTT N2 N2 HTT tt

JELMAGYARÁZAT: N2:/Natura2000, országos és nemzetközi szinten védett/ természeti terület TT: országos szinten védett természetvédelmi terület HTT: helyi védettségű természetvédelmi terület TÉ: védett természeti érték, tt:természeti terület

*A vízparti – vízközeli területek esetleges funkcióváltása során biztosítani kell a Duna a patakok illetve vízállásos területek természetszerű meder- és partszakaszainak védelmét és környezetük megőrzését, természetközeli zöldfelületi rendezését. ** A Fundoklia- völgy területét távlatilag alkalmassá kell tenni a természeti értékek védelme, a természetvédelmi tudatformálás érdekében tudományos – oktatási, ökoturisztikai funkciók fogadására, tanösvények, régészeti bemutatóhely kialakításával is. KÖRNYEZETVÉDELEM - Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése és megvalósítása során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvényben, valamint a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott előírásokat. - A településen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b) megelőzze a környezetszennyezést, c) kizárja a környezetkárosítást, d) megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevő ártalmakat és szennyezéseket. Földvédelem - Az erózió és defláció elleni védelem érdekében a mezőgazdasági és erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodást kell folyatni, biztosítva a földfelszín minél nagyobb arányú és minél állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős és laza feltalajú mezőgazdasági területek talajvédő művelése során az eróziós és deflációs károk minimalizálását kell biztosítani. - A deflációs porártalmak ellen a belterületi szegélyeken és a síkságokon véderdősávok telepítésével és a minél nagyobb arányú növényi borítottság biztosításával kell védekezni. - A termőföldeket minőségük és termőképességük megőrzése érdekében rendeltetésüknek megfelelően kell hasznosítani, illetve művelési águknak megfelelően művelésben tartani.


22


- A löszös, csúszás- és suvadásveszélyes területek állékonyságának biztosítása érdekében vízrendezési és geotechnikai eszközökkel biztosítani kell e területek védelmét, lehetőleg védő-zöldfelületként kell hasznosítani ezeket, de legalább is kerülni kell e területek terhelését, (további) beépítését. - Tereprendezés, a feltalaj megbontásával járó bármilyen építési tevékenység során gondoskodni kell a termőtalaj elkülönített kezeléséről és újrahasznosításáról, a humusz védelméről és az egyéb, talajvédelemre vonatkozó szabályok megtartásáról. Vízkészletek minőségi- és mennyiségi védelme - A település meglévő beépített területein szennyvízelvezető hálózat kiépítése után a még csatornázatlan ingatlanoknak az elvezető hálózatra történő rákötését legkésőbb 90 napon belül meg kell oldani. Az újonnan beépülő területek szennyvízelvezető hálózatra történő rákötését beépítésükkel egyidejűleg kell biztosítani. - A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani, vagy önfenntartó viszonyaik feltételeit kell biztosítani. Szükség esetén hordalékfogókat, vízkormányzó műtárgyakat kell létesíteni, amelyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell. - A belterület és a beépített területek külvizek és belvizek elleni megfelelő védelmét, csapadékvíz elvezetésének megoldását a felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítani kell. - A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek, külvizek) megfelelő (elő)tisztításáról és elhelyezéséről (elvezetéséről vagy tisztítás utáni elszikkasztásáról) gondoskodni kell. - A vízben élő szervezetre veszélyes (vegyi) anyagok kijuttatása és elhelyezése ellen védeni kell a vízfolyásokhoz közeli területeket, a vízparti sávokat, valamint a felszín alatti vízkészleteket, különös tekintettel a vízbázisok területeire. A meglévő vízműkutak fenntartását és védelmét biztosítani kell. Levegőtisztaság-védelem - A különböző területekre vonatkozó levegőtisztaság védelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. - A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése érdekében az átmenő forgalmat a belterületről minél nagyobb arányban ki kell helyezni, belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen az útmenti véderdősávokat fenn kell tartani, illetve el kell telepíteni. - A meglévő, helyhez kötött légszennyező források esetében technológia-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával meg kell szüntetetni a határérték feletti terhelést. A potenciális helyhez kötött légszennyező források emissziós értékeit és immissziós hatásait folyamatos méréssel kell figyelemmel kísérni. - Az mezőgazdasági hasznosítású területekről származó porkeletkezést minimalizálni kell. Zaj és rezgés elleni védelem - A különböző területekre vonatkozó zajvédelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. A potenciális zaj- és rezgéskeltő források emissziós értékeit és immissziós hatásait folyamatos méréssel kell figyelemmel kísérni. - A közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése érdekében az átmenő forgalmat a belterületről minél nagyobb arányban ki kell helyezni, belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen zajvédő erdősávokat kell telepíteni. - A lakóterületeken, a védett területeken, valamint az ezekre hatással lévő szomszédos területeken a meglévő, helyhez kötött zajforrások esetében technológia-váltással vagy kitelepítéssel meg kell szüntetetni a határérték feletti zajterhelést.


23


Élővilágvédelem - Az ökológiailag értékes területek (pl. patakpartok) védelme érdekében a gyep, nádas, mocsár, vízállás, tó és erdő művelési ágak megtartását, az élővilág és élőhely fennmaradásához szükséges építési és használati korlátozásoknak érvényt kell szerezni. - Törekedni kell a magasabb ökológiai értékű területek (az erdő, rét-legelő, nádas területek) növelésére, az alacsonyabb ökológiai értékű (szántó, szőlő, kert, gyümölcsös és nem természeti kivett területek) rovására. - A hatósági védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területek kezelési terv szerinti fenntartásáról, területi csökkenésének és degradációjának elkerüléséről gondoskodni kell. - A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl gondoskodni kell a köz- és dűlőutak, birtokhatárok mentén a védőfásítás megvalósításáról, gyepük, mezsgyék kialakításáról. Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás - A településen keletkező kommunális hulladék a városi intézményes rendszer keretében szállítandó el, elhelyezése, ártalmatlanítása csak engedéllyel rendelkező hulladéklerakón történhet. A meglévő hulladékártalmatlanító telephelyeket (szennyvízleürítő, ill. tisztító telep, szeméttelep, dögkút, stb.) lezárásuk után rekultiválni kell. A meglévő hulladékártalmatlanító telepek felszámolásának feltétele települési kommunális hulladékártalmatlanítás folyamatosságának fenntartása, a térségi, kistérségi vagy települési gyűjtő rendszerhez való csatlakozás. - A település igazgatási területén belül veszélyes hulladék átmeneti tárolása, kezelése a keletkezés helyén, az iparterületen, ellenőrzött körülmények között lehetséges, az érvényben levő jogszabályok és telephelyre vonatkozó rendelkezések betartásával. A település területén veszélyes hulladék végleges elhelyezése nem engedélyezhető, a helyben újra nem hasznosított hulladékok biztonságos elszállítása szükséges. TERVEGYEZTETÉSI FELADATOK - Az ezután készülő településrendezési, szabályozási tervekben érvényesíteni kell a város Településszerkezeti tervében szereplő elhatározásokat. - A határozat hatályba lépése után az igazgatási területen belül készülő műszaki terveket és fenntartási terveket (kezelési tervek, üzemtervek, haváriatervek, stb.) a Településszerkezeti tervvel összhangban kell elkészíteni. A területekre szabályozási tervek a területegységek felhasználásának megfelelő ütemezéssel készítendők. - A terv eltérő területfelhasználási változtatások a TSZT módosítása alapján kezdeményezhetők. A tervel összhangban lévő területfelhasználási változtatások szabályozási terv alapján hajthatók végre. - A természeti területek és egyedi tájértékek jegyzékének kormányzati szintű jogszabállyal való közzététele után a terv vonatkozó szakaszai kiegészítendők. - Szorgalmazni kell az M6 autópálya vasúti keresztezés melletti (százhalombattai-) csomópontjának és az agglomerációs gyűjtőút (8104-es távlati nyomvonala) csatlakozásának tervi és kivitelezési összehangolását, valamint a dunaparti területegységet feltáró szervizút és az M6 tétényi (tervezett délbudai tisztítómű melletti) csomópont kapcsolatának megoldását. A város jelen településszerkezeti tervi leírása a településszerkezeti tervet elfogadó Önkormányzati Határozat szöveges melléklete, amely csak a T-1 jelű (nyomtatott formátumban m=1:10.000 méretarányú) Településszerkezeti, terület-felhasználási, közlekedési és környezetrendezési tervlappal együtt értelmezhető és érvényes.


24

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZ: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA

Recommend Documents