Jogorvoslatok kérelemre: fellebbvitel, újrafelvétel, bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per), Alkotmánybíróság határozata alapján
1
Jogorvoslati eszközök kialakulása A kiegyezés utáni önkormányzati törvények, - külső és belső eljárás alig válik el, - fellebbezés a miniszterhez / magasabb önkormányzathoz, - panaszjog bevezetése (rendkívüli jogorvoslat).
Közigazgatási bíráskodás bevezetése - egyfokozatú legfelsőbb szintű, - törvényben (vagy rendeletben!) meghatározott ügyek., - önálló perrend (panasz – „Beschwerde“). 2
Jogorvoslati eszközök kialakulása 1901. évi XX tv. - érinti a belső ügyvitelt, - jogorvoslatok rendezése (fellebbvitel 3 fajtája: fellebbezés / fellülvizsgálati kérelem / felfolyamodás), - Igazolás, újrafelvételi kérelem 1929. évi XXX. tv. - jogorvoslathoz való jog alanyi jogként való szabályozása, - egyszerűsítés / egyéni hatóságok, - a fellebbezés általánossá tétele. Et. (1957. évi IV. tv.) - összetett jogorvoslati rend (kérelemre / hivatalból – rendes / rendkívüli), 3
A jogorvoslati jog / jogorvoslati kérelem Jogorvoslati jog: az érdekelt joga, hogy az általa hibásnak tartott aktus semmisségének kimondását vagy az aktus orvoslását az általa fennforogni vélt jog- vagy érdeksérelem elhárítása végett kérje. (Szamel)
Szubjektív jogvédelmi (alanyi jogok) / Objektív jogvédelmi (törvényesség – tárgyi jogrend) funkció
Jogorvoslati kérelem: A jogorvoslatra irányuló kérelmet jogorvoslati kérelemnek nevezzük
Ket. szabályozása: - kérelem alapján, - hivatalbóli felülvizsgálati eljárás. Rendes és rendkívüli jogorvoslatok.
4
A fellebbezés mint rendes jogorvoslati eszköz; jellemzői: minden első fokon hozott érdemi döntés ellen igénybe vehető, (ha törvény nem zárja ki),
a fellebbezés joga egy eljárási természetű alanyi jog,
fellebbezés esetén a felülvizsgálat joga a felettes közigazgatási hatóságra háramlik át,
a felettes hatóságnak teljes aktusfelülvizsgálati joga és kötelessége van,
a fellebbezés megakasztja a határozat jogerőre emelkedését és a végrehajthatóság bekövetkezését,
rövid határidőhöz kötött jogorvoslat,
nincsen meghatározott jogcímhez kötve, azaz mind jog, mind érdeksérelem esetén igénybe vehető.
5
A fellebezés - meghatározott határidőn belül, - ügyfél által igénybe vehető, - jogorvoslati eszköz, - halasztó hatású, - az elsőfokú döntés elleni, - annak megsemmisítétést / megváltoztatását célzó. 6
A megtámadható döntések köre Az elsőfokú érdemi döntést tartalmazó határozat ellen. Kivételek: - ha csak bírósági felülvizsgálat lehetséges, - az egyezséget jóváhagyó határozat ellen. A végzés csak a határozat elleni fellebbezés keretén belül támadható meg. Kivételek: - a Ket. önállóan fellebbezhetőként jelöl meg, - különös törvény önállóan fellebbezhetőként jelöl meg, - külön törvény a határozat elleni fellebbezést közvetlen bírósági felülvizsgálattal helyettesíti. 7
A fellebbezési jogosultság
Az ügyfél, valamint a döntés rendelkező része által érintett személy. Jogállásukra eltérő rendelkezések vonatkoznak:
- csak a az elsőfokú határozat rájuk vonatkozó rendelkezése ellen, - az ilyen fellebbezés nem tekinthető a határozat egésze elleni kérelemnek: a határozat többi része jogerőre emelkedhet, - fellebbezés nyújtható be az elsőfokú eljárás során hozott őket érintő bármely végzés ellen. 8
A fellebbezés egyéb jellemzői ●
●
●
●
●
A fellebbezés határideje: a közlésétől számított 15 nap. A fellebbezési jogról való lemondás: az ügyfél visszavonhatatlan döntése. A fellebbezés előterjesztése: annál a hatóságnál amely a döntést hozta. A fellebbezés elbírálása: feltételesen devolutív hatályú. A fellebbezés visszavonása: a másodfokú határozat jogerőre emelkedéséig a már benyújtott fellebbezési kérelem visszavonható.
9
A fellebbezés joghatása / azonnali végrehajthatóság Joghatás: a megtámadott határozatban foglalt jogok nem gyakorolhatók / kötelezettségek nem hajthatók végre. Kivételek: - ha a határozat az ügyfél javára megállapított pénzkifizetést, pénzbeli ellátást tartalmaz, és a fellebbezés csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik, - ha a határozatot „azonnal” végrehajthatónak nyilvánították. 10
Az azonnali végrehajthatóság feltételei:
- életveszéllyel / súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következmények enyhítése - közbiztonság fenntartása érdekében / fontos közrendvédelmi okból szükséges - a végrehajtás késedelme jelentős / helyrehozhatatlan kárral járna - a határozat valakinek a tartásáról / gondozásáról rendelkezik - egyéb okok, okok, pl. honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, stb. 11
Fellebbezési eljárás Ha az elsőfokú szerv nem dönt a fellebbezésről, akkor az annak elbírálására jogosult másodfokú szerv teszi azt. Nem folytatható érdemi vizsgálat: - a fellebbezési határidő túllépése (igazolási kérelem!), - nem a fellebbezésre jogosult ügyfél nyújtotta be. A másodfokú szerv az alábbi döntéseket hozhatja: - Az elsőfokú határozatot helybenhagyja, - Az elsőfokú döntést megváltoztatja, - Az elsőfokon hozott döntést megsemmisíti (kasszáció), - A határozatot (végzést) megsemmisíti ÉS utasítás új eljárás lefolytatására.
12
A fellebbezés elbírálására jogosult szerv A területi kormányhivatal vezetője saját államigazgatási hatáskörében a polgármester, főpolgármester, közgyűlés elnöke jegyző hatósági igazgatási társulás polgármesteri hivatal ügyintézője megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője
13
A fellebbezés elbírálására jogosult szerv Köztestület meghatározott szerve A fellebbezés elbírálására jogosult szervet törvény / alapszabály / szervezeti szabályzat határozza meg. Törvény szabályozza, a fellebbezést elbíráló szervek hatáskör telepítésének rendszerét.
Önkormányzat képviselőtestülete Átruházott hatáskörben hozott döntés ellen.
Egyéb államigazgatási szervek Nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet / hatósági jogkört gyakorló személy.
14
Újrafelvételi eljárás (megindítás) Objektív feltételek: csak ügyfél kezdeményezése és csak határozattal szemben.
Szubjektív feltételek: a) a jogerőre emelkedés után jutott tudomásra, b) az ügy szempontjából lényeges körülmény, és c) ezek már megvoltak a határozat meghozatala előtt is, valamint d) hogy az újonnan felmerült körülmény ismeretében kedvezőbb tartalmú döntést hozhatott volna a hatóság. 15
Újrafelvételi eljárás (megindítás) Nem nyújtható be újrafelvételi kérelem: a) a határozat után bekövetkezett körülményre alapozva, b) ha az ügyben bírósági felülvizsgálat / a bíróság határozatot hozott, c) ha azt jogszabály kizárja, d) ha a jogerőre emelkedésétől számított hat hónap (három év) eltelt. 16
Az újrafelvételi kérelem (általános) Az újrafelvétel lényegében rendkívüli jogorvoslat, ugyanakkor tartalmában elsőfokú döntés.
●
Az újrafelvételi kérelmet az első fokon eljárt hatóság bírálja el.
●
●
Az újrafelvételi kérelmet a hatóság elutasítja, ha a) a törvényben meghatározott okok miatt nem nyújtható be kérelem, b) az ügyfél által megjelölt ok nem teszi indokolttá a határozat módosítását, visszavonását. Végrehajthatóság: az eljáró szervnek intézkednie kell a folyamatban lévő végrehajtás felfüggesztésére, ha a kötelezettséget megállapító határozat megváltoztatása / visszavonása várható. 17
●
A bírói felülvizsgálat rendszerszabályai ●
●
●
Szervezeti megoldás (angolszász, francia, németosztrák, belga – olasz, szocialista) Töredékes szabályozás (1991. évi XXVI. tv. – lex satura, Ket., Pp., Bszt.) Alkotmányos alapok - jogállamiság, - Alaptörvény 25. cikk (2) bek. b) pont, - jogorvoslathoz való jog, - bírói úthoz való jog, - Alaptörvény XXVIII. cikk (1), (7) bek. - az AB határozatai: 32/90; 39/1997 18
A bírósági felülvizsgálat ●
●
Jellemzői: - közigazgatási határozat ellen, - kérelemre induló, - törvényességi ellenőrzést szolgál, - több törvénybe foglalt szabályozás. Ket. - Pp. XX. fejezete - 2005. évi XVII. törvény.
A Ket. szabályai: - milyen tartalmú határozat ellen? A Pp. szabályai: a) ki kezdeményezheti? b) mely jogcím alapján (mire hivatkozással)? c) mikori határidővel veheti igénybe? 19
A bírósági felülvizsgálat Ket-ben foglalt rendelkezései A perindítás alanya: ügyfél / egyéb érdekeltek / egyéb közreműködők.
●
A bírósági felülvizsgálat tárgya : közigazgatási szerv jogerős döntése.
●
Időkorlát: a határozat közlésétől számított 30 nap.
●
Oka: jogszabálysértés - Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK. 31. számú állásfoglalása.
●
Egyéb feltételek: fellebbezés kimerítése.
●
Végrehajtás: A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincsen halasztó hatálya.
●
20
A bírósági felülvizsgálat Pp-ben foglalt rendelkezései ●
●
●
●
●
A Pp. XX. fejezete: a 324. §-tól a 340/A §-ig. 324. § (2) bek. - amely azt mondja meg, mely közigazgatási döntések esetében történhet bírósági felülvizsgálat a Pp. XX. szabályai szerint. 324. § (4) bek. - a bíróság összetételét határozza meg a közigazgatási perekben. 325. § - a bírák kizárására vonatkozó szabályok. A Pp a közigazgatási perekre vonatkozó hatásköri és illetékességi szabályokat nem ugyanabban a fejezetben szabályozza. 21
A bírósági felülvizsgálat Pp-ben foglalt rendelkezései ● ●
●
●
●
●
Ki lehet e pertípusban peres fél - 327. és 328.§.
Ket. ügyfélfogalma < A felperesi oldalon fennálló fél fogalma. Fontos, hogy a helyes alperes ellen folyjon az eljárás. Jellemzően a másodfokú hatóság az alperes. 327/A §-a (1)-(2) bek. - az ügyész perindítási joga. A közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági pert a keresetlevél benyújtásával lehet megindítani. A keresetindítás szabályai: 330. és 331.§. Az általános tartalmi elemeken túl többletelemeket is tartalmaz.
22
A bírósági felülvizsgálat Pp-ben foglalt rendelkezései A beérkezett keresetlevél alapján a bírónak mindazokat az intézkedéseket meg kell tennie, amit a Pp. általános szabályai előírnak +
●
többletintézkedési kötelezettségei is vannak (332.§), pl:
●
- végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatos intézkedési kötelezettség, - az ellenérdekű fél beavatkozásról történő értesítés. 23
A bizonyítás / döntés / jogorvoslat
●
●
●
●
338.§ (1)-(6) bek. - per tárgyaláson kívül történő elbírálása (fő szabály) 339.§ (1)-(3) bek. - a bíróság által hozható határozatokat tartalmazza. 340. § és a 340/A. § - az elsőfokú bíróság döntésével szemben igénybe vehető jogorvoslatok Főszabály szerint az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek (kivételek!).
24
Közigazgatási nemperes eljárások
●
●
2005. évi XVII. törvény tartalmazza a közigazgatási nemperes eljárások szabályozását. Két közigazgatási nemperes eljárás: a) határozathozatalra kötelezés (közigazgatás hallgatása esetén), b) közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata.
25
Eljárás az AB határozata alapján ●
●
●
Az Alaptörvény újraszabályozta az alkotmányjogi panaszt. A Ket. csak az egyezséget jóváhagyó határozat során alkalmazott alaptörvény ellenes jogszabály miatti alkotmányjogi panaszt szabályozza. Ha az AB a megsemmisített jogszabály alkalmazhatóságát nem mondja ki, az ügyfél 30 napon belül keresettel támadhatja az egyezséget jóváhagyó határozatot. A hatóság („rendes”) határozata ellen igénybe kell venni a bírósági felülvizsgálatot, és a bírói döntés ellen lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani. 26
Köszönjük a figyelmet.
27