20
FIGYELŐ
148 Polner Ödön: Jobboldali, nemzeti, keresztény? Szakvélemény a zsidójavaslatról. Esti Kurír 1939. január 6. 149 Török Béla: A magyar és az autoritárius alkotmány. Ludvig István Könyvnyomdája, Miskolc 1940. 14. o. 150 Török: A magyar és az … 15. o. 151 Szontagh Vilmos: A zsidótörvény és a magyar alkotmány. Magyar Élet 1939. május 28. 7. o. 152 Szontagh Vilmos: A zsidótörvény jogtudományos szemléletben. Ludvigh István Könyvnyomdája, Miskolc 1939. 3–5. o. 153 Kaas Albert: A zsidókérdés. Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapest 1938. 14. o. 154 Kaas: A zsidókérdés… 15. o. 155 Az Országos Nemzeti Klub 1941. január 22-én és január 29én Mikecz Ödön ny. igazságügy-miniszter előadása alapján az alkotmányreform kérdéseit, mindenekelőtt annak időszerűségét és lehetséges irányait tárgyalta meg. A vita során Kaas Albert, Tasnády Nagy András, Lázár Andor, Preszly Elemér, Ambrózy Gyula, Lányi Márton, Zsitvay Tibor, Tóth László és Sztranyavszky Sándor szólaltak fel. L. Az Alkotmányreform. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest 1941. 1–93. o. 156 Bölöny József: Alkotmányfejlődés. Magyar Nemzet 1941. január 26. In: Bölöny József: A magyar közjog időszerű kérdései. Gergely R. Könyvkereskedése, Budapest 1942. 19–23. o. 157 Egyed István: Alkotmányjogi reformok. In: Tanulmányok a kormányzói jogkör kiterjesztéséről. Klny. a Magyar Jogi Szemle 1937. évi márciusi számából 13. o. 158 Csekey István: Alkotmány és alkotmányfejlesztés. Hitel 1943. május 260. o.
159 Csekey: Alkotmány… 260–261. o. 160 Csekey: Alkotmány… 262. o. 161 Csekey: Alkomány… 266. o. 162 Egyed István: Magyar jellem és magyar alkotmány. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest 1941. 17. o. 163 Egyed: Magyar jellem… 18. o. 164 Egyed: A mi alkotmányunk… 31–41. o. 165 Molnár Kálmán: A két világháború közötti provizórium közjogi mérlege. Karl Lajos Könyvkiadó, Pécs 1945. 3. o. 166 Molnár: A két világháború… 4. o. 167 Molnár: A két világháború… 4. o. 168 Molnár: A két világháború… 5. o. 169 Molnár: A két világháború… 6. o. 170 Molnár: A két világháború… 8. o. 171 Molnár: A két világháború… 12. o. 172 Molnár: A két világháború… 13. o. 173 Molnár: A két világháború… 13. o. 174 Molnár: A két világháború… 14. o. 175 Molnár: A két világháború… 15. o. 176 Molnár: A két világháború… 18. o. 177 Molnár: A két világháború… 20. o. 178 Molnár: A két világháború… 21. o. 179 Molnár: A két világháború… 22. o. 180 Molnár: A két világháború… 23. o. 181 Molnár: A két világháború… 30. o. 182 Molnár: A két világháború… 31. o. 183 MTA Könyvtára Kézirattára, Ms 2413/54.
Tordai Csaba ügyvéd, alkotmányjogász
A választási jogorvoslatok szabályainak változásai a gyakorlat tükrében Az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán kellett először alkalmazni a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt (a továbbiakban: új Ve.). Az alábbiakban az új Ve.-nek a választási jogorvoslati rendszerre vonatkozó változásait, valamint a jogalkalmazás során felmerült legfontosabb eljárási problémákat mutatom be. 1. Az új Ve. a jogorvoslati rendszert illetően alapvető, koncepcionális változást nem hozott. A korábban hatályos, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) szabályaival egyezően alapvetően négyfajta jogorvoslati típus áll rendelkezésre: mintegy általános jogorvoslatként a kifogás, valamint a névjegyzékkel összefüggő fellebbezés, a szavazólap adattartalmával szembeni bírósági felülvizsgálati kérelem és a választási eredményt megállapító döntéssel szembeni fellebbezés. Az Alkotmánybíróság hatáskörének a bírói döntések felülvizsgálatára való kiterjesztése maga után vonta azt is, hogy a választási ügyekben hozott bírósági végzésekkel szemben – mintegy rendkívüli jogorvoslatként – immár az Alkotmánybírsághoz lehet fordulni, amelyhez az új Ve. speciális, a gyors elbírálást lehetővé tevő eljárási szabályokat kapcsolt.1 KÖZJOGI SZEMLE 2014/2
2. A névjegyzékkel összefüggő jogorvoslat eljárási szabályai annyiban változtak meg, hogy a választási iroda döntésével szemben nem kifogást,2 hanem fellebbezést lehet benyújtani, illetve arról – ha az eljáró választási iroda vezetője a fellebbezésnek nem ad helyt – a központi névjegyzék esetében járásbíróság helyett a Fővárosi Törvényszék határoz.3 A jogorvoslat elbírálására nyitva álló határidő a választás kitűzése előtt előterjesztett fellebbezés esetén az általános szabálynál érdemben hosszabb lett: a döntésre mind a választási iroda vezetőjének, mind a bíróságnak 15-15 nap áll rendelkezésére. Ezek a változások ésszerűen magyarázhatóak a központi névjegyzék létrehozásával. Korábban eleve csak a választás kitűzését követően készült el a névjegyzék, ami nagyon rövid jogorvoslati eljárási határidőket tett szükségessé ahhoz, hogy még időben, az ajánlások lezárulta előtt orvosolni lehessen az esetleges tévedéseket. Az új Ve. szerint ugyanakkor a központi névjegyzéket folyamatosan kell vezetni, azzal összefüggő kérelmeket is folyamatosan nyújthatnak be a választópolgárok,4 viszont ha ezt a választás kitűzése előtt teszik, akkor nem feltétlenül szükséges az egy- vagy kétnapos jogorvoslati határidő előírása.
FIGYELŐ A központi névjegyzékkel összefüggő fellebbezések elbírálásának egyetlen bírósághoz telepítése önmagában aligha kifogásolható (különösen, hogy a fellebbezést akár faxon vagy e-mailben is be lehet nyújtani, így a nem budapesti lakcímmel rendelkező választóknak sem okoz nehézséget a jogorvoslati kérelem előterjesztése), azonban nehezen érthető, hogy ha minden más névjegyzékkel összefüggő fellebbezést járásbíróság bírál el, akkor a központi névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezések esetén miért magasabb, törvényszéki szintű bíróság jár el. 3. A szavazólap adattartalmával szembeni jogorvoslat a régi Ve. szabályai szerint kétfokú volt: a szavazással érintett választási bizottság döntésével szemben először magasabb szintű választási bizottsághoz lehetett egy napon belül fellebbezni, majd ennek döntésével szemben lehetett egy napon belül a bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni.5 A korábbi szabályozás szerint így négy nap is eltelhetett a szavazólap adattartalmának jóváhagyásáról szóló döntés és annak jogerőre emelkedése között. Az új Ve. egyszerűsítette és egyfokúvá tette a jogorvoslatot,6 amelynek keretében a szavazólap adattartalmáról szóló döntéssel szemben egy napon belül közvetlenül bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani, amelyet a bíróság egy napon belül bírál el. Ez a szabályozási megoldás lehetővé teszi, hogy két napon belül jogerőssé váljon a szavazólap adattartalma. A gyorsítást vélhetően azért látta indokoltnak a jogalkotó, mert a korábbi, többfokú jogorvoslati rendszer mellett a ferencvárosi időközi országgyűlési választásokon 2009-ben előfordult, hogy az első fordulóban a külképviseleti szavazás lebonyolítására már a szavazólap adattartalmát megállapító választási bizottsági döntés jogerőre emelkedése előtt sor került. A speciális jogorvoslati szabályozásra ugyanakkor a jelen választási rendszerben nem lett volna kényszerítő szükség, mivel immár azonos időben zajlik a külképviseleti és a hazai voksolás, vagyis az általános, kétfokú jogorvoslati szabályok mellett sem állhatna elő a ferencvárosihoz hasonló helyzet. 4. A választás eredményét megállapító döntéssel szembeni jogorvoslat szabályozása nem változott az új Ve.-ben.7 Az eredménnyel szembeni jogorvoslat változatlanul, lényegében csak a szavazatok érvényességének vitatására, illetve a szavazatok összeadásának támadására ad lehetőséget. A szavazás lebonyolításával összefüggő egyéb jogsértésekkel szemben ez a jogorvoslat azért sem vehető igénybe,8 mert a választás eredményéről szóló döntést eleve csak azt követően lehet meghozni, amikor az akár belföldön, akár külképviseleten, a lakóhelyüktől távol szavazók voksa megérkezik, eddigre viszont a kifogás előterjesztésére nyitva álló, a jogsértéstől számított háromnapos határidő már eltelik. Amennyiben tehát a szavazás lebonyolításával kapcsolatban kezdeményez jogorvoslatot valaki, ezt a szavazatszámláló bizottság jogsértése miatti kifogásként kell előterjesztenie. E kifogás elintézése a kétfokú jogorvoslati rendszerben persze akár oly mértékben el is
21 húzódhat, hogy a választás eredményét megállapító döntés jogerőre emelkedik. A Ve. azonban kifejezetten rögzíti,9 hogy a kifogás eredményeként a szavazás megismételtetésére mind a választási bizottságnak, mind a bíróságnak van lehetősége, ennek bírói gyakorlata10 szerint pedig a megismételtetésre az eredmény jogerőre emelkedésétől függetlenül van mód. 5. A bírósági felülvizsgálat fórumrendszerét az új Ve. – részben közvetlenül, részben pedig közvetetten – érdemben változtatta meg. A választási bizottságok másodfokú határozatával szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmeket főszabályként korábban a törvényszékek11 bírálták el, az új Ve. azonban ezt a hatáskört az ítélőtáblákhoz12 telepíti. Mivel azonban az új Ve. az országgyűlési képviselők választásával összefüggésben a területi (megyei) választási bizottságok számára nem biztosított hatáskört,13 így az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok döntéseivel szembeni fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el, ami viszont azt eredményezi, hogy a 2–3. pontban ismertetett kivételekkel az országgyűlési választásokon csak a Kúria jár el a bírósági felülvizsgálat során. Az európai parlamenti választások és az országos népszavazás tekintetében eddig is a legfőbb bírói fórum rendelkezett hatáskörrel a felülvizsgálati kérelmek elbírálására,14 így az ítélőtáblákra lényegében csak a települési és a nemzetiségi választásokkal kapcsolatos jogorvoslati kérelmek elbírálása marad. Az ítélkezés egységessége szempontjából mindenképpen támogatható az új Ve.-nek az a változtatása, hogy szűkítette az eljáró bíróságok számát. Mivel választási ügyekben rendkívüli perorvoslatra nincsen mód, a korábbi, a legfontosabb választásokon alapvetően a törvényszékekre építő jogorvoslati rendszerben az egységes jogszabály-értelmezés nehezen volt biztosítható, ráadásul az egy bíróságra jutó ügyszám sem volt elegendő ahhoz, hogy a törvényszéki bírák megfelelő gyakorlatra tegyenek szert a választási ügyek elbírálásában. Az, hogy az új Ve. közvetetten, a területi választási bizottságok kiesésével az országgyűlési választásokon is a Kúriához telepítette a felülvizsgálati kérelmek elbírálását, ésszerű hatáskörmegosztást hozott létre: országos választásokon a legfőbb bírói szerv, helyi választásokon az ítélőtábla jár el. Ez a szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy a legnagyobb jelentőséggel rendelkező voksoláson, a parlamenti képviselők választásán az ország legfelkészültebb bírái alakítsák ki a joggyakorlatot, ami azután nyilvánvalóan irányadó lesz a helyi választások vonatkozásában is. Az első gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a Kúria el tudta látni ezt a feladatot, a háromnapos elbírálási határidőt – szemben a Nemzeti Választási Bizottsággal15 – a legfőbb bírói fórum minden esetben meg tudta tartani. Ugyan jelentős számú, 240 felülvizsgálati kérelemről kellett döntést hoznia a kúriai bíráknak, azonban ezek nagy részét, 164 kérelmet érdemi vizsgálat KÖZJOGI SZEMLE 2014/2
22 nélkül vagy az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást helybenhagyva utasítottak el, a fennmaradó 76 kérelemből pedig 32 az ajánlóívek határidőben történő vissza nem szolgáltatása miatti, sablonszerűen elutasítható jogorvoslatra irányult. Mindez azt jelenti, hogy ténylegesen és érdemben 34 felülvizsgálati kérelemmel kellett a Kúriának foglalkoznia, ami a két hónapos kampányidőszakra vetítve elviselhetetlen munkaterhet aligha okozott. 6. Az Alkotmánybíróságnak az új Alaptörvény hatálybalépése, 2012. január 1-je óta van hatásköre arra, hogy az alaptörvény-ellenes bírói döntéseket felülvizsgálja.16 Főszabályként a testületet nem köti egzakt eljárási határidő, az alkotmányjogi panaszokról ésszerű időn belül kell döntenie.17 Annak érdekében, hogy a választási jogviták ne húzódjanak el, az új Ve. az alkotmánybírósági eljárásra rövid határidőket szab meg: az alkotmányjogi panasz benyújtására három nap áll rendelkezésre, a testületnek három munkanapon belül döntenie kell a panasz befogadásáról, majd újabb három munkanapon belül az ügy érdemében is határoznia kell.18 Az Alkotmánybíróság láthatóan minél kevésbé kívánta involválni magát a választási bíráskodásban, hiszen a hatvanhét benyújtott alkotmányjogi panaszból hatvanhármat visszautasított, mindössze négy panasszal foglalkozott érdemben, de ezeket is kivétel nélkül elutasította.19 7. Az új Ve. jelentősen szigorította a jogorvoslati kérelmekre vonatkozó formai követelményeket: a benyújtott kérelemnek (mind a kifogásnak, mind a fellebbezésnek, mind pedig bírósági felülvizsgálati kérelemnek) természetes személy kérelmező esetében tartalmaznia kell a személyi azonosítót és a lakcímet, a jogi személy kérelmező esetében pedig a székhelyet és nyilvántartási számot.20 Ha ezeket az adatokat a kérelem nem tartalmazza, akkor azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Bár e formai követelmény teljesítése különösebb terhet nem ró a kérelmezőre, a jogorvoslatot kereső közönség jelentős része, egyes esetekben még ügyvédi képviselet mellett eljáró nagy párt21 is elvérzett azon, hogy a törvény által megkívánt adatokat a jogorvoslati kérelem nem tartalmazta. A Kúria elé került 240 felülvizsgálati kérelemből 47 esetben, vagyis majdnem az esetek egyötödében azért nem foglalkozott érdemben a bíróság a jogorvoslati kérelemmel, mert a szervezet nyilvántartási száma nélkül vagy székhely helyett a törvényes képviselő lakcímét megjelölve adták be a jogorvoslati kérelmet.22 E mulasztásoknak az oka minden bizonnyal az volt, hogy a korábbi szabályozás rutinjával nyújtották be az érintettek a kérelmüket, ami ugyan felróható nekik, ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a választási szervek sem tettek sokat azért, hogy akár figyelemfelhívással, akár kérelemminták közzétételével jelezzék a jogszabályváltozást a jogkereső közönség számára. Bár önmagában nem kifogásolható az, hogy a jogalkotó ki akarta szűrni a korábbi szabályozás hatálya alatt lényegében anonim módon23 benyújtható jogorvoslati kérelmeket, azzal, hogy az új Ve. szerint az adathiány KÖZJOGI SZEMLE 2014/2
FIGYELŐ önmagában, minden mérlegelés nélkül érdemi vizsgálat nélküli elutasításra vezet, kissé túllőtt a törvényalkotó a szabályozási célon. Ennek eléréséhez ugyanis az is elég lenne, ha akkor utasíthatná el érdemi vizsgálat nélkül a választási bizottság, illetve a bíróság a kérelmet, amennyiben annak adataiból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a kérelmező jogosult benyújtani az adott kérelmet. 8. Az új Ve. a korábban hatályos szabályozással egyezően jogi képviseletet ír elő a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez.24 Ennek ellenére a Kúria elé került 240 felülvizsgálati kérelemből 79 esetben, tehát az ügyek majdnem egyharmadában az érdemi vizsgálat nélküli elutasításra a jogi képviselet hiánya miatt került sor. Egyes esetekben a kérelmezők anyagi helyzetükre tekintettel kifejezetten kérték pártfogó ügyvéd kirendelését,25 amelyet azonban a bíróság – arra hivatkozva, hogy az ügy érdemére irányadó háromnapos elbírálási határidőn belül képtelenség a pártfogó ügyvéd kirendeléséről is dönteni – elutasított. Egyes kérelmezők ezt követően az Alkotmánybírósághoz fordultak, azonban a testület szerint26 az adott ügyekben a választási szervek előtti eljárásban nem alanyi jogot kívántak érvényesíteni a kifogástevők, ezért az alkotmányjogi panasz befogadásának egyik feltétele, az alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdés felvetése nem teljesül. A jelöltek és a jelölő szervezetek esetében joggal várhatja el a jogalkotó azt, hogy ha már indulnak a választásokon, tudjanak gondoskodni arról, hogy bírósági felülvizsgálati kérelmeiket jogi képviselő útján nyújtsák be. Ugyancsak elvárható jogi személyektől, hogy ha választási jogorvoslati kérelmet kívánnak előterjeszteni, akkor maguk gondoskodjanak a jogi képviseletről. Jelöltként nem induló természetes személyek esetében azonban erőteljesen aggályos, hogy anyagi helyzetük a korlátját képezheti a választási eljárással kapcsolatos jogaik érvényesítésének. A Kúria helyesen mutatott rá, hogy a polgári perrendtartásnak a pártfogó ügyvéd kirendelésére vonatkozó szabályai a választási nemperes eljárásokban fizikailag sem alkalmazhatóak. A jogalkotóra várna az a feladat, hogy a választási eljárás speciális szabályaihoz igazodóan teremtse meg a rászorulók számára az ingyenes jogi képviselet lehetőségét. 9. Az új Ve. a korábbi szabályozással ellentétben lehetővé teszi27 a bírósági felülvizsgálati kérelmek elektronikus úton, minősített elektronikus aláírással történő benyújtását is. Ezt a módosítást mindenképpen szükségessé tette az, hogy az országgyűlési választásokon a jogorvoslati kérelmek végső elbírálása a Kúria hatáskörébe került, amely kérelmeket a Nemzeti Választási Bizottságnál kell előterjeszteni. Elektronikus benyújthatóság hiányában egy Budapesttől akár több száz kilométerre elkövetett, feltételezett választási jogsértést kifogásoló helybeli választópolgár jogi képviselőjének a háromnapos kérelembenyújtási határidőn belül a fővárosba kellett volna
FIGYELŐ utaznia ahhoz, hogy a felülvizsgálati kérelmet papíron még időben benyújthassa. Mivel a bíróság előtt a jogi képviselet választási ügyekben kötelező, az ügyvédi kar pedig az elektronikus cégeljárás miatt egyébként is nagyrészt rendelkezik minősített elektronikus aláírással, így a kérelmezői oldalon az elektronikus ügyintézés technikai feltételei adottak. A technikai feltételek megteremtésében vagy legalább tisztázásában a fogadói oldal azonban nem jeleskedett: a minősített elektronikus aláírással ellátott felülvizsgálati kérelmek (akárcsak ajánlott) formai követelményeiről a Nemzeti Választási Iroda semmilyen tájékoztatást nem tett közzé, ráadásul a benyújtás módját illetően is eltérő tájékoztatást tartalmaztak a Nemzeti Választási Bizottság határozatai és a Kúria honlapja.28 Nem épült ki olyan informatikai rendszer sem, amely (a cégeljáráshoz hasonlóan) a kérelem benyújtását és főként annak időpontját a kérelmező számára hitelesen visszaigazolná, holott a választási eljárás anyagi jogi jellegű, szigorú határidői megtartásának ellenőrizhetősége miatt alapvető fontosságú lenne. Az eljáró szervek felkészületlenségét mutatja, hogy az első elektronikus úton benyújtott, szabályszerű felülvizsgálati kérelmet a Kúria arra hivatkozva utasította el érdemi vizsgálat nélkül,29 hogy az nem tartalmaz minősített elektronikus aláírást; igaz, hogy a tévedését a bíróság példás gyorsasággal, saját hatáskörben orvosolta. 10. A korábbi Ve. szerint bírósági felülvizsgálati kérelmet választópolgár, jelölt, jelölőszervezet és az ügyben érintett jogi személy nyújthatott be.30 Ehhez képest az új Ve. csak az ügyben érintett természetes személyek és jogi személyek számára nyitja meg a bírósághoz fordulás lehetőségét.31 A bírósági gyakorlat a kérelmezőt terhelő bizonyítási kötelezettséggel összekötötte az érintettség fennállásának vizsgálatát:32 a bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjesztőnek kifejezetten indokolnia kell a kérelmében, hogy az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire miként hat ki közvetlenül.33 Ez az alátámasztás maradt el mind a tizenkét esetben, amikor az érintettség hiányában érdemi vizsgálat nélkül utasította el a Kúria a felülvizsgálati kérelmet. A jelöltek és a jelölőszervezetek esetében az érintettség alátámasztása elsősorban formai követelmény csak, hiszen nyilván nem véletlenül, passzióból fordulnak a kampány közepén jogorvoslati kérelemmel bírósághoz. A választási szerveket és a bíróságokat mániákusan és öncélúan jogorvoslati kérelmekkel ostromló magánszemélyek esetében pedig nyilvánvalóan elegánsabb jogtechnikai megoldás az érintettség megkövetelése, mint a kérelmük contra legem illetékfizetéshez kötése.34 11. A választással összefüggő jogorvoslati eljárások során a kérelemben megjelölt jogsértés bizonyítása központi szerephez jut. A nemperes eljárás sajátosságaiból és a rövid eljárási határidőkre tekintettel bizonyítás felvételére sem a választási bizottságoknak, sem a bíróságoknak nincs hatásköre, így lényegében a kérelme-
23 zőt terheli a bizonyítékok teljes körű szolgáltatásának kötelezettsége.35 Ez alól a bírói gyakorlat egyedül az ajánlások36 és a szavazatok érvényességével37 kapcsolatos jogorvoslati kérelmek esetében ad felmentést, mivel ezekben az esetekben a jogsértés valószínűsítésével, lényegében a jogsértés kellően konkrét állításával is megelégszik. A Kúria ésszerű értelmezése szerint az ajánlások és a szavazatok érvényességére vagy érvénytelenségére vonatkozó jogorvoslatot lényegében lehetetlenné tenné, ha a kérelmezőtől konkrét bizonyítékot várnának el a választási szervek, mert ilyen bizonyítékkal a kérelmezők – mivel nem kezelik és nem kezelhetik az ajánlóíveket és a szavazólapokat – nyilvánvalóan nem rendelkezhetnek. A bizonyítási kötelezettséggel összefüggésben több esetben kérdésként merült fel, hogy a többfokú választási jogorvoslati rendszerben a fellebbezési, illetve a felülvizsgálati szakaszban milyen feltételek mellett szolgáltatható új bizonyíték. A Ve. idevágó, az új bizonyíték előterjesztését megengedő szabályát38 a joggyakorlat megszorítóan értelmezi. Egyrészt ha egyáltalán nem csatoltak a kifogáshoz és a fellebbezéshez bizonyítékot, az jogszerűen vezet a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, ezért az ilyen ügyben hozott választási bizottsági határozat törvényesnek minősül, azt a bíróságnak helyben kell hagynia, vagyis ilyen esetben a bírósági felülvizsgálat során a bizonyíték nem pótolható.39 Másrészt pedig a kúriai gyakorlat szerint bírósági felülvizsgálati kérelemben csak akkor hozható fel új bizonyíték, ha korábban az eljárás során már valamilyen bizonyítást a kérelmező adott.40 További, de eddig a Kúria által jogorvoslati kérelem hiányában nem felülbírált korlátot állított az új bizonyíték felhozásával szemben a Nemzeti Választási Bizottság, amikor a fellebbezési eljárásban új bizonyítékként csak olyan bizonyítékot fogadott volna el, ami a kifogás benyújtásakor még objektíven nem állt a kifogástevő rendelkezésére.41 Az új bizonyíték felhozatalára vonatkozó törvényi lehetőség ilyen megszorító, az anyagi igazság érvényesülését akadályozó értelmezése indokolatlannak tűnik, különösen annak fényében, hogy a bizonyítás terhe teljes egészében a kérelmezőn van, ráadásul a jogorvoslati kérelmét igen rövid határidő alatt kell benyújtania. Ugyan a régi és az új Ve. egyaránt lehetővé teszi42 a bizonyítékkal alá nem támasztott jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, dogmatikai szempontból helyesebb lenne a kérelem érdemi vizsgálatot követő elutasítása, ha a bizonyítási kötelezettségét a kérelmező nem teljesítette, ez pedig lehetővé tenné azt is, hogy oldódjon a fentebb ismertetett, megszorító jogértelmezés. *** Az új választási eljárási törvénynek a jogorvoslatra vonatkozó szabályai összességében jól vizsgáztak: képesek voltak biztosítani azt, hogy a választásokkal összeKÖZJOGI SZEMLE 2014/2
24
FIGYELŐ
függő, feltételezett jogsértésekkel szemben tisztességes eljárás keretében lehessen elégtételt keresni, ezzel pedig erősítették a választások legitimációját is. Jegyzetek 1 Új Ve. 233. § 2 A régi Ve. 20/E. §-a szabályozta a névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslatot. 3 L. az új Ve. 102. alcímét. 4 L. az új Ve. 40. alcímét. 5 A régi Ve. 80. § (3) bekezdése és 83. § (3) bekezdése. Mind a magasabb szintű választási bizottságnak, mind a bíróságnak egy-egy napja volt a döntés meghozatalára. 6 L. az új Ve. 104. alcímét. 7 L. a régi Ve. 85. §-át és az új Ve. 105. alcímét. 8 A Kúria Kvk. II. 37.501/2014/2. végzése külön is hangsúlyozta, hogy a szavazatszámláló bizottság tevékenységét nem az eredménnyel szembeni fellebbezés, hanem külön kifogás keretében lehet támadni. 9 Új Ve. 218. § (2) bekezdés c) pont 10 L. pl. a Kecskeméti Törvényszék által hozott 5. Kpk. 21.285/ 2013/4. számú végzést. 11 Régi Ve. 83. § (7) bekezdése 12 Új Ve. 229. § (1) bekezdés 13 Új Ve. 245. § (1) bekezdés 14 Az európai parlamenti választásokon és az országos népszavazás esetében a kifogások nagy részét, illetve a fellebbezéseket is az Országos Választási Bizottság bírálta el, így a régi Ve. 83. § (7) bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria hatáskörébe tartozott a felülvizsgálati kérelem elbírálása. 15 Az egyéni jelöltek nyilvántartásba vételéről és a vissza nem szolgáltatott ajánlóívek miatti bírság kiszabásáról hozott országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsági határozatokkal szemben olyan mennyiségű fellebbezés érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz, hogy 2014. március első felében a testület több esetben jelentősen túllépte a háromnapos ügyintézési határidejét. 16 Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pont 17 Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 30. § (5) bekezdése 18 Új Ve. 233. § (2) bekezdés 19 3141/2014. (V. 9.) AB határozat, 3122/2014. (IV. 24.) AB határozat, 3096/2014. (IV. 11.) AB határozat, 3065/2014. (III. 26.) AB határozat. 20 A formai követelményt tartalmilag az alapozza meg, hogy a korábban bárki által benyújtható kifogás előterjesztésére immár csak a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt,
KÖZJOGI SZEMLE 2014/2
jelölőszervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. [Új Ve. 208. §] 21 L. a Kúria Kvk. I. 37.220/2014/2. végzését. 22 A kúriai gyakorlat szerint nincs lehetőség a bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltak érdemi elbírálására akkor sem, ha a Ve. által megkövetelt adatok feltüntetésének hiánya miatt a Nemzeti Választási Bizottság érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kifogást vagy a fellebbezést. Elsőként a Kúria Kvk. III. 37.228/2014/3. végzése. 23 A régi Ve. 77. § (1) bekezdése szerint bárki benyújthatott kifogást, így az eljáró választási szervnek arra sem volt hatásköre, hogy meggyőződjön arról: valóban létező személy adta be a jogorvoslati kérelmet. 24 Régi Ve. 84. § (1) bekezdés és Ve. 224. § (5) bekezdés. 25 Példaként l. a Kúria Kvk. IV. 37.403/2014/2., Kvk. IV. 37.404/ 2014/2., Kvk. I. 37.407/2014/2., Kvk. II. 37.502/2014/2. végzéseit. 26 Elsőként 3010/2014. (II. 11.) AB végzés. 27 Új Ve. 223. § (1) bekezdés 28 Az NVB határozatai az NVB e-mail címét adták meg mint ahová benyújtható az elektronikus formátumú felülvizsgálati kérelem, a Kúria viszont a honlapján azt a tájékoztatást adta, hogy ilyen kérelem „kizárólag a
[email protected] e-mail címre terjeszthető elő”. 29 L. a Kúria Kvk. III. 37.183/2014/3. végzését. 30 Régi Ve. 82. § (1) bekezdés 31 Új Ve. 222. § (1) bekezdés 32 Elsőként a Kúria Kvk. II. 37.111/2014/2. végzésében. 33 Elsőként l. a Kúria Kvk. III. 37.179/2014/3. végzésében. 34 A választási határozatokkal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelem tárgyi illetékmentességének kizárásáról szóló 2/2010. (III. 23.) Közigazgatási jogegységi határozatot alighanem az inspirálta, hogy szorgalmas magánszemélyek a legkülönbözőbb, sokszor akadékoskodással felérő jogorvoslati kérelmeinek „ingyenes” elbírálásától a bíróság besokallt, illetve az illetékfizetés megkövetelésével talált módot a régi Ve. keretei között arra, hogy a faxon benyújtott kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasíthassa. Az új Ve. elfogadásakor a jogalkotó a választási felülvizsgálati kérelmekre tárgyi illetékfeljegyzési jogot biztosított, így immár nem szükséges előre, a kérelem benyújtásakor leróni az eljárási illetéket. 35 Régi Ve. 77. § (2) bekezdés b) pont és új Ve. 212. § (2) bekezdés b) pont 36 L. a Kúria Kvk. III. 37.327/2014/5. végzését. 37 L. a Kúria Kvk. II. 37.500/2014/6. végzését. 38 Régi Ve. 80. § (5) bekezdés és 83. § (5) bekezdés, új Ve. 225. § 39 L. a Kúria Kvk. I. 37.221/2014/2. végzését. 40 L. a Kúria Kvk. I. 37.494/2014/2. végzését. 41 L. a Nemzeti Választási Bizottság 193/2014. számú határozatát. 42 Régi Ve. 77. § (5) bekezdés és új Ve. 215. § c) pont
