Rendkívüli jogorvoslatok (jogerős döntések kifogásolása)
Tóth Mihály
A jogorvoslatok fogalma tágabb értelemben használandó, mint a bírói döntés elleni kifogás bejelentése. A jogorvoslati jogosultság, mint jog, a modern büntető eljárásjog alapelvei közé tartozik. Mint fogalom olyan eljárási cselekmény amely korábbi hibás, vagy hiányos döntés felülvizsgálatát célozza. Mint indítvány, olyan kérelem, amely ennek az eljárásnak és új döntésnek a kieszközlésére irányul.
A jogorvoslat fogalma (ismétlés)
A jogerő és a jogorvoslatok Amit még részben át kell ismételnünk:
-
A jogerő napja A jogerő hatásai A jogerő jelentősége, feloldhatósága A jogorvoslatok csoportosítási lehetőségei ezen belül a rendkívüli jogorvoslatok helye, szerepe
A jogerő napja A kihirdetés napja: - ha a fellebbezés kizárt, vagy Az a nap, amelyen - bejelentik, hogy nem fellebbeznek, ill. visszavonják, - letelik a fellebbezési határidő, - harmadfok a fellebbezést elutasítja, - harmadfokon kihirdetik a döntést. Eszerint jogerős az a döntés
- ami ellen (már) nincs helye jogorvoslatnak, - a jogorvoslatról lemondtak, a határidő eltelik. - a jogorvoslatot visszavonták.
A jogerő hatásai -
megváltoztathatatlanság (alaki jogerő) kötelező erő végrehajthatóság bizonyító erő „res iudicata pro veritate accipitur” – Ulpianus: az ítélt dolgot igazságként kell elfogadni, újból perre vinni nem lehet. Érvényes új – korábbitól eltérő - jogszabályok elfogadása esetén is. (Más hatóságokat is köti: Pp. 9. § - Ha jogerősen elbírált bűncselekmény anyagi jogikövetkezményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elitélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt) - kötőerő (kivételek pl. tárgyalás tartására irányuló kérelem)
A jogorvoslatok jellemzői Jellemzője,
rendes (R) ill. rendkívüli (RK)
halasztó hatályú (H) illetve nem ilyen (~H)
Panasz (N)
R
~H
felülbírálati indítvány(N)
R
fellebbezés (N, T)
R
H
D
Kifogás (262/A.§)
R
~H
helyt adás: ~D egyébként: D
igazolási kérelem (N,T)
RK
~H
~D
Perújítás (T)
RK
~H
megengedés: D lefolytatás: ~D
felülvizsgálat,jogorv.a tv.érdekében, jogegységi döntés (T) Alkotmányjogi panasz
RK
~H
D
Fajtája N-nyomozás T-tárgyalás
hatása
~H
devolutív (átszármaztató) (D) illetve nem (~D) helyt adás: ~D egyébként: D D
A rendkívüli jogorvoslatok lényegi kérdései Perújítás
Felülvizsgálat
Ténykérdésekben
Jogkérdésekben
Akár a terhelt terhére, akár javára - új bizonyíték (ha lényegesen bef.) - hamis bizonyíték - hatósági bűncs. - res jud. sérelme - távollévő terhelt
Jogegységi eljárás
- tv-sértő döntés = bűnösségről = büntetésről, (kivéve harmadfok) - absz. elj.
szabsértés - Súlyosítási tilalom megs. - AB.EEBdöntése (csak a terhelt javára)
Törvényességi jogorvoslat
Tény- és jogkérdésekben Csak a terhelt javára
- egységes gyakorlat, vagy - korábbi döntéstől eltérés szükségessége
- csak ha más jogorvoslat nincs, - csak a legfőbb ügyész jelentheti be
Mindegyik Mindegyik rendkívüli rendkívüli jogorvoslat jogorvoslat aa Kúrián Kúrián folyik folyik
kivéve a perújítást.
Perújítás - okok és feltételek A perújítás oka Új bizonyíték (akár felmerült, akár fel nem merült tényre)
Res judicata sérelme Hamis bizonyíték az alapügyben
Hatóság bűncselekménye az alapügyben Terhelt távollétében hozott érdemi döntés az alapügyben
Az alapügyben hozott döntést érintő elnöki kegyelem
A perújítás feltételei felmentés, bűnösség, illetve a jogkövetkezmények lényeges megváltoztatásnak indokoltsága -azonos cselekményért több ítélet, vagy -nem saját néven történő elítélés a hamis vagy hamisított bizonyíték igazolása tv-be ütköző kötelességszegés
jogerős ítélettel, amely kihatott az alaphatározatra
az ítéletet „távollétes” külön elj.-ban hozták megszüntető kegyelmi döntés
-
kötelező perújítás, csak a terhelt javára
A perújítási kérelem és indítvány •Az ügyész mind a terhelt terhére (életében és az elévülési időn belül), mind javára (korlátlan ideig) indítványozhat perújítást. •A pótmagánvádló kizárólag a terhelt terhére, és csak a felmentett vádlott bűnösségének megállapítása érdekében terjeszthet elő perújítási indítványt. (A hivatalos személyek a perújítási okról kötelesek az ügyészt értesíteni) •A terhelt javára (korlátlan ideig) perújítási kérelmet terjeszthet elő: - maga a terhelt, - a védő, ha ezt a terhelt nem tiltotta meg, - a terhelt halála esetén testvére, egyenes ági rokona, házastársa, - a terhelt törvényes képviselője a kényszergyógykezelést elrendelő ítélet ellen.
A perújítási eljárás A perújítási eljárás két részből áll: döntés a perújítási kérelem (indítvány) tárgyában – tehát a perújítás megengedhetőségének kérdésében (tv.szék ill. Tábla), igenlő válasz esetén a perújítási eljárás (új első fokú eljárás) lefolytatása.
A perújítási kérelmet az alapügyben eljárt első fokú bíróság területén működő ügyésznél kell előterjeszteni, ő továbbítja azt nyilatkozatával együtt (alaposnak tartja-e, illetve, ha hivatalból tett perújítási indítványt), a bíróságnak. Ezt megelőzően (de később, a bírósági eljárásban is) nyomozás rendelhető el.
A perújítási eljárás lényegében úgy folyik, mint az első fokú eljárás. (a tárgyaláson nem a vád, hanem a megalapozottnak minősített perújítási ok határozza meg az eljárás körét Bizonyítás korlátozás nélkül felvehető, elsősorban persze a perújítási ok által behatárolt körben, de szükség esetén ezen túlmenően is. A hozható döntések: - hatályon kívül helyezés és új döntés, - a perújítás elutasítása (ez a korábbi döntést hatályában fenntartja, ilyen kifejezett rendelkezést tehát nem kell hozni). Érvényesül a „reformáció in peius” tilalma: a terhelt javára előterjesztett döntés esetén a korábbi határozat a hátrányára nem változtatható meg. A fellebbezésre is az általános szabályok irányadóak.
A felülvizsgálat okai Az anyagi jog megsértése
Az eljárásjog megsértése
Bíróságon kívüli más, utólagos döntés
A BŰNÖSSÉG - törvénysértő felmentés vagy megszüntetés - törvénysértő elítélés vagy kényszergyógy-kezelés A SZANKCIÓ - törvénysértő minősítés vagy más szabálysértés miatt törvénysértő szankció
ABSZOLÚT ELJÁRÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK,
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSE (mentesülés, végrehajtás előtt) EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK DÖNTÉSE (egyezménysértést állapít meg)
A SÚLYOSÍTÁSI TILALOM SÉRELME
A felülvizsgálati eljárás A bírósági eljárás - előkészítő teendőkből, - bizonyos esetekben tanácsülési teendőkből, - érdemben általában ülésen történő intézkedésekből áll. A tanács elnöke szükség esetén pl. hiánypótlásokról, a legfőbb ügyész nyilatkozatának beszerzéséről, a megtámadott határozat felfüggesztéséről dönt, de a az elkésett, nem jogosulttól származó, vagy ismételt indítványokat el is utasíthatja. Tanácsülésen jellemzően az eljárási szabálysértéseket bírálják el, nyilvános ülésen az anyagi jogi okból előterjesztett indítványokat. A nyilvános ülés általában úgy folyik, mint a tárgyalás (védő és ügyész részvétele kötelező), a hozható határozatokra pedig másodfokú eljárás szabályai vonatkoznak.
Jogorvoslat a törvényesség érdekében Kisegítő (más jogorvoslat hiányában), Csak a terhelt javára vehető igénybe, Csak a Legfőbb Ügyész által jelenthető be, Csak a Kúrián érvényesíthető rendkívüli jogorvoslat Határideje nincs, bárki kezdeményezheti
Jogegységi eljárás
EGYSÉGES GYAKORLAT ÉRDEKÉBEN:
ELTÉRŐ Kúriai DÖNTÉSEK:
a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges (különösen akkor, ha az ítélőtábla, a törvényszék vagy a járásbíróság elvi kérdésben korábban hozott jogerős bírósági határozattól eltérő jogerős határozatot hozott, és a Kúria elnöke vagy a legfőbb ügyész az elvi kérdés eldöntését szükségesnek tartja),
a Kúria valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának határozatától.
3/2010. A terhelt terhére benyújtott ügyészi felülv. indítvány az elévülést nem szakítja félbe 5/2009. A pótmagánvádló és képviselője lehet tanú is. 4/2009. Polgári jogi igény biztosítására csak felelősségre vont gyanúsított vagyona zárolható 3/2008.Perújítás és a terhelt távollétében történő eljárás. Előkerülés nem mindig kötelező perújítási ok.De perújítás is lefolytatható távollét esetén 2/2008.Zár alá vétel vagyonelkobzás érdekében elrendelhető ismeretlen vagy felelősségre nem vont személy vagyonára is!
3/2005.Több sértett nevében eljáró magánvádló felülvizsgálati indítványt többek javára nem terjeszthet elő. A rendkívüli jogorvoslat személyhez kötött.
Néhány fontosabb büntető eljárásjogi jogegységi döntés
Abtv. 26. § (1) bek: „korábbi” alkotmányjogi panasz–. Az Alkotmánybíróság ennek során felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be.
A „közvetlen panasz”. Az Abtv. 26. § (2) alapján indítható eljárásban az indítványozó a jogszabályt vagy valamely rendelkezését támadhatja, amennyiben annak alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelme és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette.
Abtv. 27. : „új alkotmányjogi panasz”. Ebben az esetben az indítványozó nem egy jogszabályt, hanem az alaptörvény-ellenes bírói döntést támadhatja, amennyiben az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti.
Az alkotmáyjogi panasz
A bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszt (Abtv. 26. § (1) bekezdés és 27. §) a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet (az Alkotmánybíróságnak címezve) írásban benyújtani az elsőfokú bíróságon. A döntés közlésének elmaradása esetén az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől, vagy az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított hatvan nap.
„Ésszerű időn belül” kell döntést hozni (Abtv. 30. § (5) bek.)
Az alkotmányjogi panasz határideje, a döntés
