I. évfolyam 4. szám
2012. Szent Iván, Napisten hava
Ingyenes kiadvány
JOBB-IK N Jobbikos szemléletű hav ilap
Testületi beszámoló május A májusi rendes ülésen 17 napirendet tárgyaltunk nyílt, és egyet zárt ülésen. Az első napirend a „hulladék-rendelet” módosítása volt. Eddig a 70 év felettiek és azon az ingatlanon élők, ahol legfeljebb két fő lakik, 20 %-os kedvezményt kaptak a szemétszállítási díjból. Ez már eleve egy szűkített mértékű támogatás volt, de a javaslat szerint ezt is meg kell szüntetni. Ez körülbelül 1300 főt érint városunkban. A vitában felhívtam a figyelmet arra, hogy ez a rászorultak megszorítását jelenti, s nagyon hasonlít a kormány Széll Kálmán tervéhez. Nemrég a testületi többség eltörölte a méltányossági ápolási díjat és most ez egy újabb eleme a polgármester megszorító csomagjának, amit akár Hevesi Csáki-tervnek is nevezhetnénk. Javasoltam, hogy a költségvetésből hiányzó összeget a hivatali autó eladásával fedezzük. Az eladásból származó bevétel és a járulékos költségek megtakarítása megoldaná a támogatás megtartását. Ráadásul Csáki Zsigmond hatékonyabban tudna lobbizni az állami támogatásért, ha az államtitkár uraktól visszaigényelné a vasúti menetjegyének és a BKV jegyének árát (bár a vasutat ingyen használhatja). Ezt az elképzelést a jobbikosokon kívül csak egy képviselő támogatta, a díjkedvezmény eltörlését azonban 7-en... A közbeszerzések terén az elmúlt években alig volt valami rendben. Büntetések és lezáratlan ügyek sora mutatja a problémákat. Ezért volt fontos, hogy egy jól működő közbeszerzési szabályzatot alkosson a Testület. Ennek kidolgozásában Sárándi István és Török János vett részt. A szavazás előtt Sárándi elnök úr a Közbeszerzési törvényre hivatkozva egy olyan módosítással állt elő, mely jelentősen korlátozta az előkészítésben a Testület által kinevezett Közbeszerzési Bizottság tagjainak tevékenységét. Véleményünk szerint - melyet Török elnök úr is szóvá tett ez Heves érdekérvényesítő lehetőségeit csorbítja. Sajnos a többség támogatta a Sárándi-féle javaslatot, így ezzel a változtatással voltunk kénytelenek elfogadni a korábbinál így is jobb szabályzatot. - A közbeszerzések menete azért is fontos, mert három nagyszabású pályázat megvalósítása vár ránk és elvárható lenne, hogy végre helyi vállalkozók is „labdába rúgjanak” majd. Az Eötvös József Középiskola Református Egyháznak történő átadásáról is döntött a Testület. A végleges átadáshoz nem elég ez az egyhangú döntés, még további szerződések megkötésére van szükség. Csáki Zsigmond jogi és pénzügyi problémákat említett, melyek nehezíthetik a fenntartóváltást. (folytatás a második oldalon)
Már csak három? „A világon mindössze 4 sakkmúzeum található: Moszkvában, Frankfurt am Main-ban, Rio de Janeiro-ban, valamint Hevesen” – olvashatjuk a hevesi Sakkmúzeumot bemutató tájékoztatóban. Az 1987. óta, vagyis éppen 25 éve városunkban látható, kuriózum-számba menő gyűjtemény azon kevés dolgok egyike, melynek pozitív üzenete van Hevesről a nagyvilág felé. Ha már nincs strand, nincs dinnye, legalább a Sakkmúzeumunkkal büszkélkedhetünk, melyet fennállása óta több mint 100 ezren tekintettek meg a világ minden tájáról. Dobroviczki Ferenc, az alapító, a gyűjtő, aki a városnak ajándékozta kincsét annak fejében, hogy őróla élete végéig gondoskodik Heves városa. Feri bácsi időközben megöregedett, önálló életvitelre nem képes, ezért döntött úgy a Képviselőtestület januárban, hogy jobb lenne, ha őt az idősek otthonában, szakszerű ellátás mellett gondoznák tovább. Ezt azonban ő nem szeretné, megszokott környezetében kíván maradni. Ezért a május 30-i testületi ülésre új indítványt fogadott el az Oktatási és Szociálpolitikai Bizottság, mely szerint Dobroviczki Ferenc ellátását jelenlegi otthonában kell továbbra is biztosítani. Ehhez azonban – az intézményvezető kérésére – az eddig ideiglenes 4. alkalmazottat állandósítani kellene. A bizottság egyhangúan támogatta ezt az indítványt. A testületi ülésen nagy meglepetésre Dr. Nagy Sándor, a Pénzügyi Bizottság elnöke megdöbbentő módosító javaslattal állt elő: "A Dobroviczki Ferenc ápolásának magas költségeire figyelemmel (4 fő folyamatos foglalkoztatása) javasoljuk szakjogásszal megvizsgáltatni a korábban kötött szerződés felbontásának lehetőségét. Annál is inkább szükséges ez, mert a képviselőtestület nemrégiben a szociális otthoni elhelyezés mellett döntött.". Ezt a módosító javaslatot a testület 8 szavazattal támogatta! (természetesen nem a Jobbikosok) Csupán a szűklátókörű pénzügyi szemlélet lehet az oka ennek az indítványnak, vagy a Polgármesteri Hivatal régi filozófiája köszön vissza: szabaduljunk meg minden problémás intézménytől? Hiszen ez azt jelenti, hogy ha a város nem kíván tovább gondoskodni Feri bácsiról, akkor egyúttal lemond gyűjteményéről is. És ezután azt olvashatjuk a Wikipédián, hogy a világon már csak 3 sakkmúzeum van… /Erdész László/
(folytatás a címlapról) Együd László igazgató úr pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a középiskola évente 50-60 milliós terhet jelent a városnak, a jelenlegi szállítói tartozás eléri a 47 millió forintot. Továbbá az intézményvezető elmondta, hogy ha nem az egyház veszi át az iskolát, akkor a szükséges önkormányzati hozzájárulás akár 30 millió forinttal is növekedhet. A döntés ellenére az átadással kapcsolatban bizonyosság csak kb. egy hónap múlva mondható. Újra téma volt Dobroviczki bácsinak, a Sakkmúzeum létrehozójának ellátása. A Testület elé tárt elképzelés szerint a gondozását továbbra is biztosítja a város. (Részletek a címoldalon Erdész László: Már csak három? című cikkében.) Az MSZP-s Dr. Nagy Sándor felvetését nem kívánom értékelni, ezt a Tisztelt Olvasóra bízom, mint ahogy a szavazási eredményből levonható következtetéseket is: 8 képviselő fogadta el a Dr. Nagy által elmondottakat, - a jobbikosok lelkiismerete most is tiszta maradt... Hosszabban tárgyaltunk Balázs Ferenc alpolgármester éves beszámolójáról is. Megtudhattuk, hogy ezen munkáját havi bruttó 194 ezer forintért végzi. Az írásából hiányoltam a konkrétumokat. Ugyanakkor elismertem alpolgármesterünk erőfeszítéseit, a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában végzett munkáját és azt, hogy láthatóan önállóan készítette el beszámolóját. Kértem, hogy tevékenyebben vegyen részt a bizottsági munkában, hiszen ez havonta kb. nyolc óráját venné igénybe. Végül a képviselők mindegyike elfogadta a beszámolót. A zárt ülésen ápolási díj megállapításáról szóló igényről döntött a Testület, a többség nem adta meg a kért segítséget... Az ülés egyértelmű tanulsága az volt, hogy az anyagias szemlélet többségi támogatói figyelmen kívül hagynak minden emberséget, pénzzel nem mérhető jó szándékot. Már csupán az a kérdés, hogy ez az évtizedeket késő garasoskodás meddig tudja működtetni a városunkat? /Kis Tamás/
Bulizni tudni kell... Május 23-án délután a városban legalább egy órán keresztül rendőrségi szirénák hangját lehetett hallani. A szélrózsa minden irányából (Miskolc, Füzesabony, Gyöngyös és Jászapáti) özönlöttek a rendőrök Hevesre. Az ok, hogy a Krakó városrész néhány cigány lakosa kártyapartit rendezett, s végül összekaptak. Rövid idő alatt 200 cigány állt egymással szemben. A tömegverekedést közel 50 (!) rendőr igyekezett megakadályozni. Végül említést érdemlő személyi sérülés nem történt. A kártyázás tétjét azonban mi, törvénytisztelő adófizetők álltuk... /Kis Tamás/
Gratulálunk! Pedagógusnap alkalmából számos állami kitüntetést és más szervezetek által alapított rangos díjat adnak át a legkiválóbb pedagógusoknak. Örömmel tölt el bennünket, hogy Kis Tamás kollégánkat is a díjazottak között köszönthetjük. A MOL elkötelezett támogatója a középiskolai természettudományos oktatás fejlesztésének, színvonala emelkedésének. Így 2010-ben létrehozták és idén már harmadik alkalommal osztják ki a MOL MesterMdíjat, hogy a középiskolai kémia, fizika és matematika tanárok szakmai munkáját és tehetséggondozásban betöltött kiemelkedő szerepét elismerjék. Tanáruk felterjesztésére csak azon hallgatók jogosultak, akik felsőfokú tanulmányaikat természettudományos területen jelenleg is végzik, a tanítványok közül Darázs Zoltán, Deli Gábor és Erdész Zsombor adta be javaslatát. Az idei évben országosan közel 190 tanárra érkezett javaslat, melyből 4 fizikatanár nyerte el a díjat, köztük Kis Tamás, az Eötvös József Középiskola tanára, aki eddigi pályafutása során több nemzedéknek tette szerethetővé és érdekessé a matematikát és a fizikát. Tanítványai megyei és országos versenyeken értek el számos dobogós helyezéseket. A diákokkal közvetlen, jó kapcsolatot épít ki, órái jó hangulatban, oldott légkörben zajlanak le. Az oktatáson kívül sokat tett a tudomány népszerűsítéséért. Tanulmányi kirándulásokat szervezett, nagyszabású kísérleteket végzett. Ezeknek köszönhető az, hogy sok tanítványa választotta a természettudományi területet jövőjének, több végzett fizikus és matematikus is került már ki kezei közül. Az ünnepélyes díjátadóra június 8-án a Szépművészeti Múzeumban kerül sor. /Erdész László/
Gáz van! Vagyis nincs, de reméljük, hogy lesz! Az Önkormányzat pénzügyi helyzetéről már többször írtunk. Úgy tűnt, hogy mindez csak riogatás. Meg kell hagyni, Csáki Zsigmond zseniálisan zsonglőrködött a város élén: mindig volt valami mentő ötlete. A legnehezebb pillanatokban is sikerült pénzt szereznie. S el kell ismernünk: ehhez (is) tehetség kell. Mindeközben hiába kértük, hogy a Hivatal mutassa be a folyószámlaforgalmat, mindig volt indok a titkolózásra. Az Önkormányzat persze így is működött. Az utóbbi hónapokban azonban egyre gyakoribbak a fizetési felszólítások: a hitelezők türelmetlenebbek, mindenki a pénzéhez szeretne jutni. Csakhogy már nincs miből. A közszféra dolgozói június 1-jén rendben megkapták bérüket, s a segélyeket is ki tudta fizetni az Önkormányzat, de a közüzemi hátralékokat nem sikerült rendezni. A gázt kikapcsolták a Művelődési Központban és a Hivatalban is. Most még ez nem okoz működési zavarokat, de a hideg beálltáig rendezni kell a számlákat. Baj akkor lesz, ha az áramszolgáltatás is leáll, s a veszélye sajnos ennek is megvan. Távol áll tőlünk a kárörvendés. Mi jobbikos képviselők is felelősnek érezzük magunkat mindezért: nem sikerült megszüntetnünk a probléma forrását és félreállítani a valódi felelősöket. /Kis Tamás/
A hevesi leventék Trianon emléknapja alkalmából irányítsuk figyelmünket a Hevesi Levente Egyesületre. Ők kezdeményezték és valósították meg városunkban a revíziós Országzászló felállítását 1933-ban, majd áthelyezését 1936-ban.
1. A levente Istenfélő és hazájához mindhalálig hű séges. 2. A levente elöljáróinak készségesen és bizalommal enged elmesked ik. 3. A lev ente kötelességét hív en telj esíti. 4. A lev ente mind enkor igazat mond . 5. A lev ente lov agias. 6. A levente a zászlót és bajtársait sohasem hagyja cse rben. 7. A le v ente legfőbb kincse a becsü let. (Leventetörvények) A leventeintézmény Magyarországon 1921-ben jött létre Trianon egyik következményeként. A „békeszerződés” ugyanis minimálisra csökkentette és ellenőrzése alá vonta az ország haderejét. A magyar kormányok – igyekezve a kiszolgáltatottságot csökkenteni – olyan szervezet hoztak létre, mely nem esett a győzők ellenőrzési jogkörébe, de a fiatalságot katonai kiképzésben részesítette. Ezért jött létre a leventeintézmény, mely nemcsak fizikai erősítést és edzettséget adott, de megerősítette az ifjakban a tudatos nemzeti érzést, az erkölcsi alapokat és az állampolgári kötelezettségeket. Leventekötelesnek minősült minden 12 és 21 év közötti fiú, aki nem vonult be tényleges katonai szolgálatra. A leventék hétvégenként leszerelt vagy tartalékos tisztek irányítása mellett gyakorlatoztak. A szellemi és testi érettségnek megfelelően alakították kiképzésüket három korcsoportban: leventeapródok (12-14 év), ifjúleventék (15-17 év), leventelegények (17 év felett).
Hevesen 1925-ben alakult meg a Levente Egyesület. Zászlószentelési ünnepségüket 1935 októberében tartották. Vezetőségi tagok: elnök Klár Jenő földbirtokos, alelnök Dr. Sveticska Antal, titkár Marsi László tanító, jegyző Bakos Sándor jegyzőgyakornok, pénztáros Mikó Ferenc, szertáros Vígh Lajos cipész. Saját székhelyük nem volt, gyűléseiket a cserkészotthonban tartották.
Alapszabályuk szerint egyesületük célja: „a nemzet erejének gyarapítása testben és jellemben erős, tiszta erkölcsű leventék nevelése által”. A vasárnap reggeli „levente-misén” együtt jelentek meg a templomban, majd a mise után a vásártérre vonultak gyakorlatozni. Élénken részt vettek a közéletben. 1933-ban revíziós Országzászlót állítottak, melynek tartóoszlopa a millenniumi emlékmű volt. 1936-ban a Brieger előtti többlépcsős talapzaton álló oszlopba helyezték át az Országzászlót. A nagyszabású ünnepség keretében a leventék vezették a felvonuló menetet, mely során a zászlót elvitték megáldani mindhárom vallási felekezet templomába. Többször rendeztek céllövőversenyeket a Polgári Lövészegyesülettel együtt a hevesi vásártér lőterén. Ilyenkor a napot mindig tábori misével kezdték a kora reggeli órákban. 1939 júniusában Hevesen tartották meg a Járási Leventeversenyt, ahol öt környékbeli egyesület mérte össze tudását céllövészetben, zártés harcrendgyakorlatban, gránátdobásban és atlétikában. A hevesi leventék nemcsak ezen, de a vármegyei versenyen is elsők lettek, így elnyerték az érsek által felajánlott vándordíjat, a Szűz Máriás selyemzászlót. A korabeli Heves és Vidéke c. újság ismerteti az eseményt: a győzelem hírére a hevesiek seregestül tódultak a vasútállomásra, hogy az este 9 órai vonattal érkező fiúkat méltóképpen fogadhassák. Ezrek tolongtak az állomás épülete körül, s amikor a vonat befutott, örömkönynyeket hullatott mindenki. A leventéket Buczkó János plébános üdvözölte, az egyesület nevében Marsi László főoktató szólt. Ezután a leventezenekarral az élen az ünnepeltek s a több ezer főnyi közönség az állomástól az Országzászló elé vonult, majd este 10 órakor a templomban ünnepélyes Te Deumot tartottak. Az egyesület fúvószenekarának 30 tagja volt, 1939-ben húsz hangszert tudtak vásárolni. Nemzeti ünnepeken szerepeltek, vasárnap délelőtt térzenét adtak. Emlékezetes fellépéseik voltak a környékbeli levente- és cserkészotthonok avatásánál, a hevesi strand 1939-es megnyitásánál. Az Egyesület utolsó oktatója Vígh Lajos volt, aki elnyerte a miskolci hadtestparancsnok kitüntetését. 1944 októberében a hevesi leventéket is besorozták katonának, Németországba vitték őket. Hangszereiket elkobozták. A II. világháború után betiltották a leventeegyesületek működését. Érdemeik elismerésre méltóak napjainkban is. /Gy. Gömöri Ilona/
Sportcsarnok ügy - piros lapot kaptunk Május közepére a Magyar Takarékszövetkezeti Bank megunta, hogy nem közelednek az álláspontok és a város (valamint a STYL Építő Zrt.) nem törleszti a Sportcsarnok hitelét, ezért felmondták a hitelszerződést, lejárttá tették a hitelt. Ennek minden bizonnyal az lesz a következménye, hogy az óvadékként náluk levő kb. 450-470 milliót érő kötvényünket „magukévá teszik”, vagyis Heves egyszerre kifizeti a felvett összeg csaknem felét. A maradék részt valószínűleg a bank egy hitelgarancia-biztosításból nyeri vissza, így aligha veszít az „üzleten”. Ezzel szemben, nekünk, hevesieknek ezért a részért is helyt kell állnunk. A csarnok tehát még bizonytalan ideig zárva tart és a tulajdonjoga továbbra is az építő cég kezében van! A per véleményem szerint elkerülhetetlen, más érdekérvényesítési lehetőségünk nemigen van. Most már elmondható, hogy március eleje óta javasolta a Jobbik az összes szerződés felmondását. Több oldalon keresztül indokoltuk, hogy ezeket felhatalmazás nélkül írta alá Csáki Zsigmond. Így érthető, hogy miért nem támogatta a kezdeményezésünket a képviselők többsége. Ezek a szerződések egyébként azért is semmisnek tekinthetők, mert a Közbeszerzési törvény megkerülésével köttettek. A helyzetet nehezíti, hogy még mindig felszínre jönnek eddig ismeretlen szerződések... Ha időben lép a Testület és megfogadja a javaslatunkat, akkor - álláspontunk szerint - védettebb helyzetben lettek volna a kötvényeink és kényszeríthettük volna a Bankot a megállapodásra, s még két hónap előnyünk is lenne. Utólag mindez nehezebb lesz. Mégsem reménytelen mindez akkor, ha a bírósági eljárás elindul és a banknál végre rájönnek, hogy ők is sok baklövést követtek el az ügyben. Mindez a Testület bölcsességén múlik... /Kis Tamás/
A 8 és fél milliós Csonka-Magyarország több elemi iskolával rendelkezett, mint ahány iskola van most, a XXI. század elején hazánkban összesen! A régebbi és a Klebelsberg által alapított főiskolákon képzett tanítók elérték azt, hogy ez időre az analfabetizmus 8% alá csökkent, ez a mutató is vetekszik a maival. És tudjuk azt is, hogy nemcsak a széleskörű népoktatás volt nagyon hatékony, hanem ez a korszak nevelt számos világhírű, Nobel-díjas tudóst is. E kis történeti kitekintés után nézzük, hogyan ünnepeljük meg ma, 2012-ben gyermekeinket és pedagógusainkat városunkban? A május 26-án rendezett gyermeknapot elsősorban a Hevesi Kistérség Többcélú Társulása anyagi támogatásának köszönhetjük. Az általuk nyert gyermekszegénység elleni pályázat keretében volt lehetőség arra, hogy ezen a napon kézműves foglalkozások keretében a lovagkor megelevenedjen számukra, szórakoztatásukra ugrálóvárat, trambulint, mászófalat biztosítottak. Délután az Egri Bábszínház előadásában a Nils Holgerssont nézhették meg a gyerekek. A rendezvényen a Művelődési Központ dolgozói, a Kistérség munkatársai mellett rengeteg önkéntes segítő is közreműködött, így volt lehetséges a zökkenőmentes lebonyolítás. Különösen az ingyenes ebédosztásnál volt szükség a fegyelem megőrzésére, sajnos addigra a magyar gyermekek aránya minimálisra csökkent. Elgondolkodtató, hogy mostanra már gyakorlatilag semmilyen szabadtéri rendezvényt nem lehet tartani anélkül, hogy ne kelljen rendbontástól rettegni. A június 1-jei városi pedagógusnapon idén is csak jelképes elismeréseket osztott ki a polgármester úr, aki beszédében megemlítette, hogy korunk megváltozott értékrendje a valódi tudást hordozók helyett inkább az ügyeskedőknek kedvez – ő már csak tudja. Az ünnepség zárásaként városunk három pedagógusa is gyémántdiplomát vehetett át, 60 éve szerezte oklevelét Barcsik János, Veresné Éva néni és Laczkóné Piroska néni. Bár az ünnepség igazi tartalom nélküli, formális volt, a díjazottak bizonyára örültek az elismerésnek, mi pedig bízunk abban, hogy városunknak lesz még pedagógus- és iskolabarát vezetése is. /Erdész László/
Gyermekek és pedagógusok Két jeles napot is ünnepeltünk a közelmúltban: május utolsó vasárnapja gyermeknap, a rákövetkező, június első vasárnapja pedig a pedagógusnap. Mindkét napon igazándiból a jövőnket is ünnepeljük, hiszen a jövőnk pontosan tőlük függ. Lesz-e elegendő gyermek, hogy bizalommal nézhessünk az elkövetkező évek, évtizedek felé, és lesznek-e lelkiismeretes, elkötelezett óvónők, tanítók, tanárok, akik gyermekeinket, unokáinkat fogják majd nevelni, tanítani. Sajnos, sem a mai helyzet, sem pedig az előrejelzések nem túl bíztatóak. Az ország lakossága immár tartósan 10 millió alatt van és egyre fogy, a születésszám továbbra is csökken, a halálozási arány pedig nő. Erre a statisztikára hivatkozva, sokszor ezzel visszaélve óvodákat, iskolákat zárnak be vagy vonnak össze országszerte, pedagógusokat bocsátanak el százszámra. Pedig a jövőnk a gyermekek és a pedagógusok. Tudták ezt Trianon után is, hiszen a huszas évek tudatosan építkező oktatáspolitikája – Klebelsberg Kunó irányításával – célként fogalmazta meg azt az alapelvet, hogy iskolázatlan nemzet sem gazdasági, sem más téren nem tud Európához újra felzárkózni. 1930-ban már az ötezredik népiskolai épületet avatták!
Képzelt riport egy Fidesz szavazóval - Mit gondol a Fidesz választási ígéreteinek megvalósulásáról? - Szerintem minden az ígéreteknek megfelelően történik. Gondolom, hogy az „adóbevallások elférnek egy söralátéten”, bár engem személy szerint nem érint, mivel nincs munkám már jó ideje. - És a „10 év alatt egymillió új munkahely fog létrejönni” ígéret? - Csak két esztendő telt el, biztos lesz munkám, ha idén nem is, nyolc év még hátra van. - És az Euro-paktum? Ön is felvonult, hogy nem leszünk gyarmat, a kormány pedig épp most szavazta meg az MSZPvel karöltve, hogy igenis, gyarmat leszünk! - Hááát, izé… Ne haragudjon, mennem kell. Még a tavalyi év folyamán kiraboltak, és most be kell mennem a rendőrségre, mert az elkövető ismeretlen, lezárták a nyomozást. - És a „két hét alatt rendet te szünk” ígéret? - Hááát, öööö…, most sietek! Viszlát! /Szedlák Szabolcs/
Adatok a hevesi római katolikus templom történetéhez (folytatás az előző lapszámból) A templom freskóit 1765-69-ben Antonion Rosier pozsonyi festő készítette. 1771-ben Haller Gábor építtette a gótikus toronyrészt barokk stílusban. A torony és a templom átépítése folyamán a gótikus ablakokat, részben az ajtót is elfalazták, és helyette új nyílásokat alakítottak ki. Ugyanebben az évben az uradalom 500 forintot fizetett ki „Az Hevesi Templom építésére”. 1772-ben a hevesi lakosok a közmunka alól két évre mentesülnek, mert a templomtorony építésén dolgoznak. 1774-ben az óracsináló barátnak és az esztergályosnak fizettek a toronyóráért, ugyanebben az évben felhúzták az új harangot. Még 1777-ben is történt kifizetés a szentélyt újonnan zsindelyező ácsok részére. Az 1812. évi canonica visitatio szerint: „a homlokzatot, a tornyot és az egész belső boltozatot 1772-ben Haller Sámuel tábornok építtette hozzá. A fal elválása látszik ott, ahol a régi falhoz új falrész hozzákapcsolódik”. 1813-ban a berendezést írják le bővebben. 1815-ben megismétlik az építésre vonatkozó adatokat. Az 1819. évi canonica visitatio, Fischer érsek egyházlátogatásának jegyzőkönyve, a következő további adatokat tartalmazza. 1771-ben Csörgheő Sándor a szentélyben kriptát létesített, mely kővel volt elzárva. Mivel a templomon kívül nem volt bejárata, nem temetkeztek bele. A templomot 1818-ban átfedték. Ugyanebben az esztendőben rakták le a kőpadlót. A karzatot a hívek számának növekedése folytán Orczy Lőrinc bővíttette. Az 1852. évi mérnöki szemle szerint az épület jó karban volt, zsindellyel fedve, tornya rézzel. 1890-ben nagyobb felújításokat hajtottak végre a templomban. 1942-ben lebontottak az 1918-ban emelt körülfutó karzatot, az orgonakarzatot pedig kiszélesítették és új orgonát állítottak be. A szentély alatt elfalazott kriptát kibontották majd visszafalazták. Ekkor készült a templom padlója fehér-szürke cementlapokból. Az 1950-es években újították meg a toronysisakot, régi alakja szerint. 1966 -ban találták meg a törökök elől a templomkertben elásott harangot. Egerbe szállították, és hosszú ideig a Dobó István Vármúzeum kiállításán volt látható.
BALLAGÁSI AKCIÓ!
-20% RUHAGALÉRIA Heves, Széchenyi utca 1. Eladó újszerű, megkímélt állapotban Basix dobfelszerelés cintányérokkal, kiegészítőkkel ! Ugyanitt eladó keveset használt, dobozában 2db 200W-os hangfal + keverőerősítő! ÉRD: 06 30 /670-5378 Heves város központjában (Hősök tere) üzlethelyiség eladó! Jelenleg vendéglátóegység, pékség és számítástechnika boltként üzemel. Külön-külön vagy egyben is eladó. Érdeklődés: 06-70/326-9087
A Jobb-ikon felhívása Várjuk az Önök véleményét arról, hogy mik lehetnek az okai annak, hogy Heves ilyen helyzetbe került? Továbbá kíváncsiak vagyunk a kedves olvasók megoldási javaslataira is. A legfeljebb egy oldalas olvasói leveleket a
[email protected] e-mail címre, vagy a Kis Tamás, Heves Május 1. út 41./c postacímre várjuk. A legjobbakat - névvel együtt - az újságunkban közzétesszük.
Fotó: Balázs Gábor A 90-es évek elején visszahozták Hevesre, és a Múzeumi Kiállítóhelyen helyezték el.1968-ban a hevesi katolikus templom tornyának fagerendázatát és bádogtetejét megújították. A külső vakolat leverése közben tárták fel a templom falán látható, de befalazott gótikus ablakokat, melyek hiányos kőrózsa díszítéssel láthatók. 1969-ben megkutatták a falakat és az Országos Műemléki Felügyelőség útmutatásai szerint külsőleg renoválták a templomot. Ekkor újabb gótikus nyílások kerültek elő a déli oldalon. /Vörös Dezső/
Amennyiben Ön is szeretne hirdetni újságunkban, kérjük keressen az alábbi elérhetőségeken:
[email protected] 06-30/490-7353 Heves Város Jobbikos önkormányzati képviselőinek fogadóórája: Minden hónap első szerdája, 17 és 18 óra közt a Jobbik irodában. Cím: Heves, Fő út 10. (Fervill mellett)
