II. évfolyam 10. szám
2013. Mindszent, Magvető hava
Ingyenes kiadvány
JOBB-IK N Jobbikos szemléletű havilap Sokat szenvedtek azok a honvédek is, akiket messzi vidékekre, idegen zászlóA Magyarok Világszövetségének Bo- aljakba soroztak be, s naponta kellett conádi Csoportja és a Jobbik Hevesi eltűrniük a megaláztatásokat. Alapszervezete emlék utat szervezett október 6-án Aradra. A 37 fős utazó társaság részt vett a város-központban lévő Szabadságszobornál és a vár melletti vesztőhelyen tartott központi megemlékezésen.
Emlékül Aradról
A felszólalók közös témája a két nép együttélése volt. Arad város alpolgármestere, Bognár Levente szenvedélyes szónoklatában rámutatott arra, hogy sok még a tennivaló a megbékélés érdekében: a vértanúk relikviái még mindig egy múzeum alagsorában porosodnak és méltó helyre várnak. A történelmi emlékhelyeken volt alkalmunk elgondolkodni azon, hogy elődeink vérüket, életüket áldozták olyan eszmékért, amiket mi már meg sem értünk igazán. A szabadságharc bukását követő féktelen osztrák bosszúnak nem csak a kivégzett honvédtábornokok volFőhajtás tak az áldozatai, hanem a hosszú évekre Ezek az emberek nem láthatták gyermebebörtönzött sok száz tiszt is. keik felcseperedését, nem vehettek részt a nevelésükben és nem járulhattak hozzá családjuk fenntartásához. Mindezt a szeretett hazáért! Bennük fel sem merült, hogy „Megéri-e ez?”. Az őseinkre való emlékezés tehát nemcsak a múltat és nemcsak a jelent, hanem a magyarság jövőjét is szolgálja. Ennek érdekében jövőre is fogunk szervezni hasonló utakat. / Jobbik hevesi szervezete/
Aradi Szabadságszobor
Obeliszk a Vesztőhelyen
Mi lesz veled, Művelődési Központ? Üresen kong hónapok óta a Művelődési Ház épülete, várják a nagy csinnadrattával beharangozott felújítást. A júliusi projektnyitó ünnepség kapcsán némi fenntartással emlegettük a Ligetsor-Bau Kft-t, mint kivitelezőt, sajnos aggodalmunk bevált, a cég ismét közbeszerzési és korrupciós ügyek főszereplője lett. Szilágyi György, a Jobbik budapesti elnöke október 2-án tartott sajtótájékoztatójáról így számolt be a Jobbik honlapja: Az elmúlt héten a közelmúlt egyik lehetséges legnagyobb korrupciós ügyét szellőztette meg a média kormánypártoktól távolabb eső része - mondta el sajtótájékoztatóján a budapesti Jobbikelnök. Úgy fogalmazott, hogy a XIV. kerületi visszaosztások rendszerére utaló hangfelvétel messze túlmutat az egykori dögei polgármester, vagy Wieszt János esetén. Akár a Fidesz Hagyó-ügye is lehetne - jegyezte meg, furcsának tartva, hogy egyáltalán nem foglalkoznak vele. A hangfelvétel elemzése ugyan a nyomozó hatóságokra tartozik, azonban nyilvánvaló, hogy itt már nem csak egy fővárosi kerület ügyeiről van szó szögezte le. A felvételen a vállalkozó a következőket mondja: „ (...) jaj, igen, a Ligetbe. Az meg a Pesti Imre cége.” A közbeszerzési értesítő adatbázisát böngészve feltűnik a Fővárosi Kormányhivatal és egy bizonyos Ligetsor – Bau Kft. különös románca - mutatott rá Szilágyi György. A nevezett gazdálkodó szervezet nagy sikerrel nyeri el a legkülönbözőbb megbízásokat, rendszerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások keretében. Ennek lényege, hogy az előzetesen meghívott szervezeteken kívül más nem is indulhat a tendereken - magyarázta a politikus. Hogy a Ligetsor – Bau Kft. sikere bizonyos
legyen, az egyes eljárások során meghívott partnerek több esetben ugyanazok, meglehet ők a biztos vesztes szerepét töltötték be - mondta el Szilágyi hozzátéve, hogy a Kormányhivatal által így leszerződött összeg meghaladja a nettó 120 millió forintot. Látható az is, hogy a Ligetsor – Bau Kft. sikeressége bizarr módon leköveti Pesti Imre kormánymegbízott, illetve az általa - mint a Fidesz középmagyarországi regionális politikai pártigazgatója által - kiválasztott polgármesterek (úgy mint Papcsák Ferenc, illetve Riz Levente) politikai ”sikereit” - nyilatkozta a Jobbik képviselője. Erre reagálásul Pesti Imre közleményében leszögezi, hogy "a Jobbik által említett vállalkozás a kormányhivatal által kiírt több mint 30 pályázatból három alkalommal nyert versenyben, a legolcsóbb ajánlattétellel, a közbeszerzési eljárás szabályait maradéktalanul betartva" Szilágyi György közleményében leszögezi, a kormányhivatal 30 közbeszerzéséből valóban hármat nyert el a Ligetsor-Bau Kft, hiszen a kormányhivatal által kiírt beszerzésekből csak három volt építési beruházás, és mind a háromnál az építési munkákra szakosodott Ligetsor-Bau Kft volt a befutó. Vagyis az összes profiljába tartozó beruházást elnyerte - írja a jobbikos politikus. Hozzátette, a Ligetsor-Bau Kft. a kormányváltást követően több mint 20 építési beruházást nyert el a budapesti kormányhivataltól, a Fővárosi Önkormányzat egyik intézményétől - ezt abban a rövid, másfél hónapos időszakban, amikor Pesti Imre főpolgármesterhelyettes volt - és több budapesti kerületi önkormányzattól. A hevesi Művelődési Ház példája mutatja, hogy a LigetsorBau Kft. nemcsak Budapesten nyert meg közbeszerzési pályázatokat, Pesti Imréhez hasonló gondolkodású városvezetők nem csak a fővárosban működnek, reméljük, már nem sokáig. Úgy tűnik tehát, hogy pillanatnyilag a Ligetsor-Bau Kft-felett meglehetősen sok viharfelhő gyülekezik, s nem nagyon ér rá a hevesi közbeszerzési pályázaton elnyert projekt megvalósításával foglalkozni. Sajnos ez azt jelenti, hogy a hoszszú évek óta esedékes felújításra bizonytalan ideig még mindig várni kell.
Testületi beszámoló Szeptember A város testülete szeptember 11-én tartotta havi „rendes” ülését. A képviselők 18 napirendet tárgyaltak. A legfontosabb témák: Török János napirend előtti hozzászólásában az elfogadhatatlan közbiztonsági helyzet ellen emelt szót: felolvasta Gulyás József rendőrkapitányhoz írt levelét. Sveiczer Sándor ugyancsak napirend előtt számolt be arról, hogy elsőfokon megnyerte a Csáki Zsigmond által indított személyiségjogi pert. A bírói döntés szerint polgármesterünknek jobban kell tűrnie a politikai véleménynyilvánítást. Az adósságrendezési eljárás lezárultával lehetőség nyílt arra, hogy a válságköltségvetést „normál” gazdálkodás váltsa fel, s az Önkormányzat nem kötelező feladatokra is költsön. Ez elsősorban az államtól nemrég kapott több mint 60 milliós támogatásnak köszönhető. Az előterjesztés szerint jut pénz: - a 2012-es és 2013-as év városi kitüntetettjei jutalmának kifizetésére (kb. 2 millió Ft); - a képviselők és a külsős bizottsági tagok tiszteletdíjának visszaállítására 2013. június közepétől; ez a járulékokkal együtt 10 millió Ft (az adósságrendezés egy éve alatt a testületi tagoknak nem járt juttatás); - az adósságrendezés járulékos költségeire (banki és közjegyzői díjak): 3,5 m. Ft; - az előző évről áthúzódó szállítói tartozásokra: 28 millió Ft; - a Bölcsőde biztonságos kerítésének megépítésére: 2 millió Ft; - a HEVA Kft. által a Sportcsarnok zökkenőmentes működtetéséhez kért 5 millió Ft-ra, - a Hevesi Diákfoci Club, a felnőtt labdarúgócsapat és a kézilabdázók 400-400 ezer Ft-os támogatására.
felújításának) önrészét is. A közgyűlésről Vona László képviselő hiányzott. Így a Zsigesz 6 szavazata nem volt elég a költségvetés módosítására. Balázs Ferenc alpolgármester kérésére, a Testület visszatért a téma tárgyalására. Ekkor jeleztem, hogy az intézmények zavartalan működése érdekében - de csak ezért - hajlandó vagyok megváltoztatni döntésemet. A kényszer szülte megoldást Csáki Zsigmond „korrekt, felelős hozzáállásnak” minősítette, s megnyugvással vette tudomásul, hogy végül a jelenlévő képviselők mindegyike elfogadta a határozati javaslatot. A város jövő évi költségvetését érintő friss hír: az állam mégsem veszi át a Heves adósságállományából megmaradt kb. 1080 millió forintot. A számunkra kedvező júniusi törvényt néhány hete felülírta a fideszes kétharmad - néhány ugyeskedő önkormányzat (nem a hevesi) miatt. Ha kormányzati szinten nem segítenek a valóban bajban lévő településeken, akkor jövőre közel 240 millió Ft törlesztését kellene megoldania a városvezetésnek - ez azonban esélytelen. Nincs más hátra: bíznunk kell abban, hogy kedvezőbben alakulnak majd a viharos gyorsasággal változó jogszabályok... Heves csatlakozni szándékozik az „Önfenntartó Kreatív Térség” elnevezésű állami kezdeményezéshez. Az önfenntartó település modellje régi jobbikos ötlet, mely már több, a nemzeti radikális párt képviselői által vezetett településen is működik (Gyöngyöspata, Hencida, Kosd). Ezek az önkormányzatok a helyben, többnyire maguk által megtermelt, kiváló minőségű élelmiszerrel látják el konyháikat, piacaikat. Az önfenntartás másik véglete Tiszabő, ahol a cigányok által vezetett önkormányzat az önfelélés útján jár. A hevesieknek lesz lehetőségük a következő évben választani a két irányvonal közül! Az adósságrendezést követő ingatlaneladásokat az egykori „csődgondnok”, Pálné dr. Németh Valéria fogja felügyelni havi 270 ezer Ft + ÁFA ellenében. Ez 80 ezerrel kevesebb, mint az augusztusi előterjesztésnél. Tehát legalább ezért érdemes volt egy hónappal ezelőtt küzdenem: 2 millió Ft megmaradt a városnak. Ennek ellenére mi, jobbikos képviselők nem vagyunk elégedettek, hiszen az eladásokat törvényes és tisztességes módon a Hivatal is le tudná bonyolítani elvileg.
A költségvetés módosítását - az utóbbi évekhez hasonlóan - mi, jobbikos képviselők most sem támogattuk. Az alapvető okunk a bizalom teljes hiánya: két éve kértük, hogy Krusper Éva és Ungváriné Fenyves Beáta, a Pénzügyi Bizottság tagjaiként betekinthessenek az Önkormányzat napi szintű gazdálkodásába, a folyószámlán vezetett kiadásokba. Erre nem kaptak engedélyt Csáki Zsigmondtól illetve jegyző úrtól. Emellett a mostani előterjesztéssel is voltak problémáink, hiszen nem minden kiadási javaslattal értettünk egyet. Hiányoltuk az A szeptember 27-i rendkívüli ülés anyagból a megvalósításra váró pályáza- fontosabb döntései: Újra lehet pályázni az Önkormány/Erdész László/ tok (az SZTK és a városközpont
zatnál a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjprogramra. Az Önkormányzat haszonbérleti szerződést köt a saját tulajdonában lévő HEVA Kft.-vel a Sportcsarnok üzemeltetésére. Dr. Gortva Jánossal, a Jogi Bizottság tagjával ennek több problémás részletére is rámutattunk: - ismét egy olyan szerződés került a Testület elé, melynek egyes pontjai üresen voltak hagyva. Így például az a rész, mely az építményt ingyen használókat jelölte volna meg. Javasoltam, hogy az óvodások, a bölcsődések és a városi sportszakosztályok tartozzanak ebbe a körbe. - a szerződés szerint a HEVA Kft. jogosult az ingatlan egyes részeit, funkcióit bérbe adni, de az „albérlőkért” a Czók Zsolt vezette cégnek kell felelnie. A gondot az okozhatja, ha a bevételt termelő büfét és bowlingot „kiszervezik”, s ez majd másnak fog „tejelni”, míg az épület fenntartása a városi céget terheli. Csáki Zsigmond azonban az ülésen megnyugtatott mindenkit arról, hogy ilyen „kiszervezés” szóba sem jöhet! - bizonytalan még az is, hogy a HEVÁnak mekkora bérleti díjat kell majd fizetnie. Az viszont már most is egyértelmű, hogy a korábban felmerült 18 millió Ft nem fog évente a város kasszájába
kerülni, pedig az előző ciklusban Csáki, és a csarnokot felépítő STYL ezzel hitegette a képviselőket. Csak remélni lehet, hogy az építmény nem válik a kapzsi érdekek martalékává és polgármesterünk nem használja 2010 után ismét kampánycélokra az 1,2 milliárd forint közpénzt felemésztő létesítményt. Szolgálja inkább a csarnok önös érdekektől mentesen az itt élőket! Az augusztus 15-i ülésen sikerült elérnem, hogy a Krakóban élő cigány családok széttelepítését is tartalmazó „komplex telep-program” beadásáról a Testület csak a teljes anyag megismerése után döntsön. Szeptemberben ez nem került a képviselők elé. Csáki Zsigmond 27-én megígérte, hogy október végén lehet majd erről dönteni. - Az viszont nagyon érdekes, hogy egy nappal korábban, szeptember 26-án volt a pályázat projektnyitó rendezvénye Hevesen. Lehet, hogy a pályázati anyag mégis beadásra került, testületi jóváhagyás nélkül?! /Kis Tamás/
Az Anyaföldvédelmi Kerekasztal felhívása természeti kincseink védelmében
Magyarország nagyon gazdag, hiszen bőven rendelkezik a XXI. század aranyával és olajával: bőven van termőföldünk és vízkincsünk. Csupán fel kell ismernünk, hogy ez a kincs a miénk és meg kell védenünk! Az Anyaföldvédelmi Kerekasztal tájékoztatást kér mindenkitől, akinek tudomása van a földet, vizet és egyéb természeti kincseinket érintő visszaélésekről, törvénytelenségekről, spekulációs ügyekről, szabálytalanságokról, korrupcióról. Ilyen ügyek például a különféle zsebszerződések, a külföldiek illegális földvásárlásai, a korrupciós földeladások és földbérletek. Fontos, hogy képet kapjunk az ország valós állapotáról, és hogy ezeket az ügyeket a nyilvánosság elé tárjuk. Bizonyítható, dokumentálható, feltárható visszaéléseket fel lehet és fel kell fednünk az ország előtt. Kérjük minden hazaszerető magyar segítségét abban, hogy a természeti kincseinket fenyegető veszélyeket feltárhassuk, és ezeket a kincseket megvédhessük a magyarság számára. Információval és kérdésekkel forduljanak bizalommal az Anyaföldvédemi Kerekasztalhoz a következő címen:
[email protected] Együtt meg tudjuk védeni, ami a miénk! (x)
Ez a kalandvágyás mára némileg csökkent, de továbbra is szeretem a kihívásoOktóber 1-jén a Jobbik hivatalosan is kat, amelyeket főleg magashegyi túrámegnevezte a Heves megyében induló kon, vad folyóvizeken élek ki, ha van rá képviselő-jelöltjeit. Történetesen mind időm. a hárman most is országgyűlési képviselők. Vona Gábor, a Jobbik elnöke a gyöngyösi körzetben, Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője az egri körzetben, míg Ön, a Jobbik alelnöke és a parlament szociális bizottságának elnöke a Heves-hatvani körzetben fog indulni. Az elmúlt évek folyamán rengeteget járt nálunk, és a nemzeti ellenzék képviselőjeként most is mindent megpróbál, hogy Tarnamérán újra felálljon, a szocialisták alatt megszüntettet rendőrőrs. Kérem, mutatkozzon be olvasóinknak.
KÉPVISELŐJELÖLTÜNK
1972-ben születtem, Aldebrőn élek és három gyermek édesapja vagyok. Mielőtt parlamenti képviselő lettem, elsősorban szőlőtermesztéssel foglalkoztam, de a parlamenti munka miatt ezt már leginkább a legidősebb fiam műveli. Iskoláimat Egerben végeztem, illetve végzem most is, hiszen jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója vagyok. Négytől huszonnégy éves koromig laktam Egerben, majd az Aldebrőn viszszakapott földeken kialakítottam a gazdaságomat, ahol már 270 éves múltra tekint vissza a családom.
Szőlőmetszés közben Nagy öröm számomra, hogy nem szakadt meg a földhöz való ragaszkodásunk és gyerekeim is szívesen dolgoznak őseik földjén. Fiatalon számos „kalandban” részt vettem. 1988-ban, mikor a legjobban tombolt a Ceausescu diktatúra, 16 évesen egy Simson motorral jártam be Erdélyt szüleim „legnagyobb örömére”. Rá egy évre a forradalom idején, majd a marosvásárhelyi pogrom idején is ott voltam.
Annak érdekében, hogy a 23 éve folyó pusztuláson, hanyatláson változtatni lehessen, több mint 200 előadást, lakossági fórumot tartottam Heves megye szinte minden településén az elmúlt 12 évben.
Lakossági fórum Előadásaim elsősorban a demográfia kérdésköréről szólnak. Fontosnak tartom megértetni mindenkivel milyen jövő vár ránk és gyerekeinkre, ha nem születnek magyar gyerekek. A politikai fórumaimon természetes minden fontos szóba kerül, de engem leginkább a munkahelyteremtés és azon belül is a mezőgazdaság és a feldolgozó ipar visszaállítása érdekel, emellett természetesen a közbiztonság kérdése foglalkoztat. A rengeteg előadásnak, fórumnak köszönhetően egész Heves megyét nagyon jól ismerem, de napi szinHegyvidéki túrázás ten a dél-hevesi térség és a Tarna mente Talán ennek is köszönhetem, hogy or- életét látom leginkább. szággyűlési képviselőként sem ijedek meg éjszaka egyedül megjelenni olyan elhíresült településeken, mint Kerecsend vagy Tarnaörs. Nagyon fontosnak tartom, hogy miközben fontos tisztséget töltök be a parlamentben és a Jobbikban is, megmaradhassak egyszerű embernek a saját környezetemben. Heves megye közéletében hivatalosan először 11 éve vettem részt, mint önParlamenti felszólalás kormányzati képviselő, de gyakorlatilag A Jobbikon belül azért eset rám a válaszgyerekkoromtól fogva próbálom formál- tás, mint képviselő-jelöltre, mert a mezőni a közéleltet, hiszen már 1992-ben gazdasági és szociális szaktudásom, islétre hoztam az első egyesületet, amely mereteim nagy segítséget jelenthetnek a megpróbált változtatni a kialakuló újka- vállalkozóknak, de a nehéz helyzetben pitalizmuson melyet Magyarországon, lévőknek és nyugdíjasoknak is. paradox módon, főként magukat szocialistáknak nevezők hoztak létre.
Önkormányzati felszólalás
Favágás fiammal Ugyanakkor a rend helyreállítása érdekében csak egy határozott ember tud eredményeket elérni. Már pedig véleményem szerint a bűnözőkkel szemben zéró toleranciát kell hirdetni! (x) /Szedlák Szabolcs/
Szép magyar tájak, városok
Pongrácz gróf Minden a nők miatt történik. A nők miatt bukott meg annak idején Trója, és a nők miatt bukott meg aztán Besztercebánya is, … majdnem. S hogy ez mégsem történt meg, annak szintén egy nő volt az oka.
Az úgy esett, hogy Estellát elszerette és megszöktette Behenczy Károly. Beszterce pedig nem volt hajlandó kiadni a szökevényeket. Történt ez akkor, amikor nem voltak szokásban már az ilyesfajta dolgok. Elmúlt a középkor. De a bolondnak titulált Pongrácz gróf azonban nem volt hajlandó tudomást venni erről a csöppet sem mellékes körülményről, ezért hadat vitt Besztercebánya ellen. Apolka lénye azonban Zsolnán megszelídítette a felbőszült várurat. Pongrácz gróf nem foglalta el hát Besztercét, és így nem rekedt meg ott sem az idő. Múlik azóta is könyörtelenül. De a bolond gróf lelke azért beszökhetett a városba mégis, hisz ha végigsétálsz a főtéren, rád köszön Mátyás király és Bethlen Gábor. Nem akármilyen két ember azt azért meg kell hagyni. A főtéri Mátyás-ház hirdeti a nagy király mindenkori hatalmát, mert új világ ide, új világ oda, azért a hollós címer még mindig ott virít a homlokzaton. Őrzi a ház a régi temető bejáratát, amin ha belépsz a régi síremlékeken még bizony magyar írás fogad. Hja, 1911-ben még 49% volt a magyarok aránya a városban. (Ma 300 alatt van a magukat magyarnak vallók száma közel 80 ezerből.) Erről beszélget a Mátyás- ház kapujában a Király és jó Bethlen Gábor fejedelem urunk holdvilágos téli éjszakákon. No meg arról is persze, hogy miért nem fogadta el a magyarok koronáját Bethlen úr 1620-ban. Jóllehet szabályosan királlyá választották az országgyűlés idején. Pont itt Besztercebányán. Nagyokat hallgat a fejedelem erre a kérdésre, fejét ingatja és hümmög hozzá elgondolkodva. Nem válaszol, a századok alatt elmondott már mindent, meg különben is, tudja jól Mátyás a feleletet, hisz nagyon sokban hasonlítanak ők ketten.
Ezért is értik meg egymást oly’ annyira. Kicsit arrább egy régen volt palota kapujában dölyfösen áll egy alak. A házat Thurzó palotaként ismeri mindenki, és egykor még Corvin János kamaraháza volt, csupán a későbbiekben szerezték meg a Thurzók, akik az Európában oly’ nagyon ismert Fugger bankháznak voltak az itteni helytartói. Ügyesek voltak a Thurzók. Gazdagodtak, és magas méltóságok felé is kinyújtották a kezüket, de valahogy a nemzeti felbuzdulások idején nem nagyon találkozunk a nevükkel a kalendáriumban. Nem is igen vált szót azzal az alakkal sem a Király sem pedig a Fejedelem. Inkább azon törik a fejüket mostanság itt a Szlovák és Német templom árnyékában, hogy akkor most mégis, hová is lettek a szászok? Azok a türingiai németek, akiket még IV. Béla király hívott be az országba hírét hallva, hogy igen értik a bányászat fortélyait. Kezüket dicséri az egész főtér. A szlovák templomot értik ők ketten, a németet nem. Mert bizony oda lettek a derék német polgárok innen is. Valamikor akkortájt kezdődhetett a dolog, mikor nekünk, magyaroknak első alkalommal lett szűk a világ. Mikor a török beült Budára, és Beszterce adott helyt az első országgyűlésnek. Itt gyűltek össze a rendek megbeszélni azt, hogy no, akkor most mi legyen. Hát úgy lett, hogy nem lett sehogyan sem. Az ország darabokra szakadt, lett tenger szenvedés és vér, lett pusztulás és fogyás, a főurak jelentős része meg azon törte a fejét, hogy akkor eztán hogy a csudába szedik be az adókat? Kiktől, ha a török alatt elpusztul a jobbágyság? „Hát, majd hozatunk idegeneket”- gondolták okosan. A Felvidékről a magyarok lemennek az Alföldre, helyükre beszivárognak tótok, Erdélybe meg jönnek a románok a hegyen túlról szám nélkül. A gazdaságnak működni kell! Ismert jelmondat ugye? Meg is lett a haszna. Így lett oda a Felvidék, és így lett oda a drága Erdély is néhány száz év alatt. Nem Trianon volt hát az ok, az már csak a pont volt a mondat végén. Erről suttog mind a szlovák, mind a német templom a két szomorú léleknek ott a Mátyás-ház tövében, igaz más-más hanglejtésben.
S persze hogy hiába kiáltotta bele 1761ben az éjszakába a Tűztorony tetejéről a veres kakast a salabakter. Hiába, mert a tűz még a templom harangjait is megolvasztotta. Ha leégett, lett másik. A dimenziókkal rendelkező, mélységes gótika helyén a butácska, locsogó barokk. Szimbolikus. Valahogy így vagyunk mi is. „Fecseg a felszín, hallgat a mély.” De ha érted a szavát barátom, akkor nincs azért nagy baj. Régi magyar városok ölében jó találkozni ezzel a hallgatással, ezzel a csönddel, ezzel a mélységgel. Mert magyar az, ha német is. Sok mindenre választ kaphatsz, ha a zajon túlra figyelsz. Szakralitás és történelem. Nem mindenki rendelkezik ezekkel. Azért üvölt hát, hogy más se tudjon koncentrálni a lárma mögé.
Nekem meg mindeközben az jár a fejemben hogy vajon él e még az a szép öregasszony, aki gyönyörű hóvirágokat árult a „Prior” áruház bejárata mellett egykor. Azzal az alázattal, amely csak angyalok sajátja. A szót törte már ugyan, mint a legtöbben akik még ottmaradtak, de a mosolya földöntúli volt. Ha él, áldja meg az Isten, ha nem, akkor meg szóljon értünk pár jó szót arra alkalmas helyen, mert bizony erősen ránk férne a segedelem.
Mindezek után, ha a garabonciás köpenyedben keresni próbálod mindazt, amiről beszélni volt szándékom, akkor az ajánlom, hogy főtérről a Garam partjára befogott szemmel botorkálj le. Mert a főtéren túl – szintúgy, mint Körmöcön más a világ. A szociálista építészet az úr, no meg a modernitás. Ez is két jó barát. S ha innen vizsgáljuk a dolgot, akkor nyomban felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg Pongrácz gróf volt e bolond, vagy netalán mi hibbantunk meg teljesen az elmúlt néhány száz év alatt? Házi feladat. /Dönenbáj/
Nagytudású magyarok
Magyarok és az autózás Bár a magyar lovas nemzetként vált híressé a világon, hamar elkezdődött az autós élet is hazánkban. Mielőtt elkezdenénk bemutatni azt, hogy mérnökeink, tervezőink mivel járultak hozzá az egyetemes automobilizációhoz, nézzük meg, hogyan és mikor kezdődött hazánkban az autózás.
Hatschek Béla és a Benz Velo
Mikor jelent meg az első automobil Magyarországon? Némi vita van erről a szakirodalomban – egyik feltételezés szerint Hatschek Béla budapesti műszerész 1895 őszén vette át járművét, lelkes kutatók azonban kiderítették a Benz gyár fennmaradt rendelési könyveiből, hogy az első autó, a 375-ös alvázszámú, Velo típusú négykerekű 1896. július 20-án indult el Budapestre. Az élelmes vállalkozók rögtön felismerték a lehetőséget, Törley József már 1897. februárjában beszerzett egy Benz gépkocsit, s azzal kezdett fuvarozni. De a Magyar Posta is már 1897. elején döntést hozott arról, hogy „önműködő póstakocsikat” szereznek be, s májusban meg is érkezett az első kísérleti Benz szállítójármű. A századfordulón azonban még csak 20-30 autó volt hazánkban, ebből vidéken csak pár darab. Ennek ellenére 1900. november 30-án, több hónapos szervező munkát követően Reiman Gyula, a Belvárosi Takarékpénztár vezetőjének javaslatára a Vadászkürt szállóban összegyűlt autórajongók megalapították a Magyar Automobil Clubot, melynek élére gróf Szapáry Pál került. A lelkes társaság már 1901. június 16-23 között a városligeti Iparcsarnokban megtartotta az I. Budapesti Nemzetközi Automobil kiállítást! A hazai automobilizmus fejlődését figyelte az állam is. 1901-ben született meg az első automobil-közlekedési szabályrendelet, amely a főváros területére vonatkozott. Bevezették a rendszámot, s
forgalomba csak az a gépkocsi állhatott, amelyet a “meghívott műegyetemi tanárból, a Magyar Automobil Club egy tagjából és a főkapitányság egy kiküldöttjéből” álló bizottság forgalomképesnek nyilvánít. Meghatározták a maximális sebességet: ez nagyjából 30 km/h volt. ( Manapság még ennyivel sem lehet haladni csúcsforgalomban ) 1906-ban nagyjából 200 autót regisztráltak Budapesten. A márkák sorában a Peugeot vezetett 40 darabbal, majd jött a Mercedes-Benz 35-tel. Két évvel később már a Mercedes vezetett 41 darabbal, s egy igen részletes kimutatás a tulajdonosokról is számot adott, főleg iparmágnások, arisztokraták szerepelnek a listán. Hogyan és mikor kezdődött a magyar autógyártás? Csakúgy, mint a nyugati országokban, az első automobilok Magyarországon is kisipari módszerekkel készültek. Csonka János, a budapesti József Műegyetem gépműhelyének vezetője – akinek életművével részletesen is foglalkozunk – a posta felkérésére két darab háromkerekű motoros levélgyűjtő járművet tervezett, ezek kivitelezése a Ganz gyár jó munkáját dicsérte. E motoros járműveket 1900. november. 17-én állították forgalomba. E dátum a magyar automobilgyártás megindulásának a napja. Ipari méretekben 1904-ben indult meg az autógyártás Magyarországon. Szinte egyidőben kezdődött el a munka, a Budapesti Malomépítészet- és Gépgyár Podvinecz és Heisler elnevezésű cégnél, valamint a győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt-ben. Míg a budapesti gyárban a német Cudell márka Phönix típusú autó és 2-4 hengeres motorjait vették át továbbgyártásra, Győrben saját konstrukcióval indultak. (folytatjuk)
/Erdész László/
A Hevesi Dalegylet története (részlet) A Horthy-rendszer idején Heves kulturális életének egyik legjelentősebb egyesülete a Hevesi Dalegylet volt. 1923. június 5-én alakult, az alapszabálya kidolgozására dr. Allesz Ernő közjegyzőt, dr. Gerő Gyula ügyvédet és dr. Nyíreő Andor ügyvédjelöltet kérték fel. Július 7-én pedig tisztválasztó gyűlésen a dalegylet elnökévé Bazsó Tivadar hevesi földbirtokost választották. Alelnökök lettek: dr. Allesz Ernő közjegyző és Mezei András asztalos. Karmester Hevesi József tanító, titkár dr. Gerő Gyula ügyvéd, pénztárnok dr. Nyíreő
Andor ügyvédjelölt, ellenőr Holczer Antal postamester, kottatáros Lászka László cipész. A választmányba pedig dr. Mesiter István orvos, Kováts Barna, Nagy Dániel, Szekeres Károly szabómesterek és Krausz Lajos jogszigorló került be. Az egyesület alapszabályát a belügyminiszter 234816/BM. VIII. 1924. szám alatt hagyta jóvá. Az alapszabály szerint: „Az egylet célja a dalművészet fejlesztése, a társas élet előmozdítása és megerősítése.” A felvételi követelmények között szerepelt, hogy az egylet tagja csak az lehet, aki hazafiatlan magatartást nem tanúsított.” A kórus a megalakulás évében 26 tagú volt, a következő esztendőkben több új dalost vett fel a vezetőség. A Hevesi Dalegylet első nyilvános szereplésére – adataink szerint – 1924. március elsején került sor. Ezen a napon Hevesen hangversenyt rendezett az egyesület, melyet dr. Allesz Ernő, a januárban lemondott Bazsó Tivadar helyett ideiglenesen elnöki teendőkkel megbízott alelnök úgy értékelt, hogy „egyletünk e szereplésével jó nevet szerzett magának, elismerést nyert…” Az énekkar ebben az évben először – és azután fennállása alatt minden esztendőben – közreműködött a helyi március 15-i ünnepségen. 1924-ben 3 számot adott elő. Áprilisban a dalegylet választmánya 100 ezer korona támogatást szavazott meg a Hevesi Polgári Olvasókör épületének restaurálására. Július 6-án a kórus részt vett a Diósgyőri Dalegylet zászlószentelési ünnepségén. A közös számokon kívül, Hoppe Rezső: „Daloljatok” című művét adták elő. 1920-ban a dalárda tagja lett az Országos Dalszövetségnek. 1925-ben tartotta a dalegylet – némileg meglepő, hogy csak két évvel az alakítása után – a zászlószentelési ünnepélyét. A XX., Sopronban rendezett országos dalosversenyen nem vett részt, ott csak Hevesi József karnagy és Kerekes Dezső jelentek meg az egylet képviseletében, nyilván elsősorban tapasztalatszerzés céljából. A zászlószentelés júliusba zajlott le, addig több rendezvényen is szerepelt a kórus. Február 21-én estélyt rendezett a dalegylet, ahol a meghívott művészek: Laub István zeneakadémiai tanár zongora-, Rákos Arnold hegedűszámai és Rohony Ilona francia sanzonjai sikert arattak. De a dalárda sem vallott szégyent. Hangversenyük prológusaként „a bájos kis Simon Sárika” előadta dr. Székely Pál hevesi
orvos „A hevesi dalárda” című versét: „Tenor egy és kettő, basszus, bariton, / Együtt a banda, a számuk kivan / S nem érdektelen megjegyezni: / Harmincketten vannak – mint a pakliba. / A nyárspolgár irigyen néz rája, / Ha próbára mén a deli dalár, /Ki az utcát gangosan járja, / Mert a kimenőhöz – kapu kulcsa jár.” A dalegylet színdarabokat adott elő. Ezekben a kórustagok és lelkes helyi műkedvelők szerepeltek. Május 23-án a Heidelbergi diákélet című öt felvonásos színművét játszották, azzal a kimondott céllal, hogy a bevételből a vásárolt zongora árát kifizessék. A Hevesi Járás című hetilap azt írta, hogy az előadás „szép anyagi és erkölcsi sikerrel záródott.” 1925. július 12-én, egy esős vasárnapon tartotta a dalegylet a zászlószentelési ünnepélyét. Az erre az alkalomra készült meghívón az egylet jeligéje is olvasható, amelyet Surányi Viktor nyugalmazott pénzügyi főtanácsos, a kórus dísztagja szerzett: „Mi szívünkből árad, mi lelkünkből támad, / Te neked szép hazánk, ó félre gyenge szó, / Csak dal, csak dal mondhatja jól!” Reggel 5 órakor zenére ébredtek a hevesiek. Nyolckor fogadták a dalegyleteket és a vendégeket a diadalkapunál. Tíz órakor a „Hősök szobránál” tábori misét tartottak, és ekkor szentelte fel a kék színű, aranyhímzéssel és a magyar címerrel díszített selyemzászlót – az egylet zászlaját – Buczkó János hevesi esperesplébános. Ezután Deák János főjegyző üdvözölte a vendégdalárdákat. A felszentelt zászlót megkoszorúzták a vendégegyletek, illetve a Hevesi Dalegylet is koszorút kötött a vendégek zászlóira. Majd díszközgyűléssel folytatódott a program, ahol Patay János alelnök titkári jelentésében az egyesület története mellett arról is beszámolt, hogy a dalegylet vagyona körülbelül 60–70 millió koronára tehető.
Pálinkafőzés egész évben Erdőtelken. Megbízható minőség, komoly tapasztalat! Elérhetőség: 06-30/430-3779 06-36/496-539
„Van egy tökéletesen felszerelt és kottákkal megrakott kottaszekrény, egy modern és igen értékes fekete zongora és a most felszerelt ragyogó zászló…” – mondotta. A közgyűlésen adta át Kamondy János egyházi karnagy, a Magyar Dalszövetség kiküldöttje, a hevesi kórusmozgalomban legrégebben résztvevő dalosoknak a szövetség díszérmeit és díszokleveleit. A délután kezdődő hangversenyen a meghívott 9 dalegylet 348 dalosa és a vendéglátó kórus 38 énekese mutatta be egy-egy számát. Ez az esztendő Hevesi József karnagynak is meghozta az első komoly elismerést: az Országos Dalszövetség bronzéremmel tüntette ki. Figyelemre méltó, hogy a dalegylet vezetősége időnként megvizsgálta a kórustagok énektudását, hallását. Így történt 1926 májusában is, amikor a választmány elhatározta, hogy a dalosoknak egy úgynevezett zsűri előtt vizsgát kell tenniük. Ezután 11 tag törlését indítványozta a választmánynak, mert, mint indokolták, „nevezett tagok éneke, éneklése, hallása nem megfelelő, s a dalárdában való részvételük csak a többi tag munkáját hátráltatná.” Hevesi József karnagy személyenként, részletesen indokolta a törléseket. Így 26 maradt az énekkar létszáma. Ugyanakkor Kerekes Dezső kórustag javasolta, hogy fellépés előtt minden dalos egyedül énekelje el a műsorra tűzött darabot, s ha kiderül, hogy nem tudja, tiltsák el a szerepléstől. A választmány a javaslatot elfogadta, és elhatározta azt is, hogy „egyelőre hetenként három próbát tart. Egyik héten a tenor jön kétszer, másik héten a basszus.” Június 29-én a kórus részt vett a Jászárokszállási Iparos Dalkör zászlószentelési ünnepélyen, és ugyanilyen alkalomból lépett fel a Miskolci MÁV dalkör meghívására is. Szerepeltek a hevesi dalosok ebben az esztendőben Erdőtelken és az ottani MÁV alkalmazottak által szervezett előadáson, ahol több énekszámot adtak
elő. 1927 májusában Miskolcon a népdalcsoportban versenyzett a kórus és nagy sikert ért el: „A Hevesi Dalegylet elnyerte az 1. díjat, a miskolci személypályaudvar személyzete által adományozott nagy ezüstserleget, melyet Berényi Béla kormányfőtanácsos, MÁVüzletigazgató, buzdító beszéd keretében adott át a Korona szálló nagytermében.” – adta hírül a Hevesi Lapok című újság. A július 31-én tartott éves rendes közgyűlésen, a tisztújítás során dr. Allesz Ernő közjegyzőt választották a dalegylet elnökévé, aki 1924 márciusától az alelnöki teendők mellett megbízottként látta el ezt a tisztséget. A két alelnök pedig Kiss József cipész és Egyed Ferenc vendéglős lett.
LÁNGOS!
TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT!
20 éve a hevesi piacon várjuk régi és új vásárlóinkat szerdai és szombati napokon!
Az 1927-es év kiemelkedő eseménye az augusztus 13. és 16. között Szegeden rendezett XXI. országos dalverseny volt. A vetélkedő rangját kétségtelenül az is emelte, hogy fővédnöknek Horthy Miklós kormányzót kérték fel, a Védnökök között pedig Bethlen István miniszterelnököt és Klebelsberg Kunó kultuszminisztert is ott találjuk. A Szegedre érkező kórusokat Juhász Gyula ,, A magyar dalosokhoz” című versével köszöntötte: ,, Magyar hitnek és magyar reménynek Hírmondói jöjjetek le Délnek, Hol virággal vár rátok Szeged, Hol Dankónak dalai zokognak S szőke Tiszán mélázó haboknak Muzsikája hí benneteket... " – írta a költő. Szegeden 116 dalárda, 5649 dalos versenyzett hat csoportban: I. Királydíjas csoport. II. Nehéz műdalcsoport. III. Könnyebb műdalcsoport. IV. Magyar népdalegyveleg csoport. V. Kezdők csoportja. VI. Vegyeskari csoport. (folytatjuk)
/Vörös Dezső/
-fülakupunktúrás addiktológiai kezelések, - akupresszúra, - BEMER mágnesterápia, - tibeti hangmasszázs. Várja Önt Kertészné Pintér Csilla, okleveles természetgyógyász. Jászszentandrás 06-20/4190716
Telephely: Jászberény, Városi fürdő
Egész évben kedvező árakkal, csocsóval, biliárddal várjuk kedves vendégeinket!
STELLA SÖRÖZŐ Heves, Ady Endre u. 34/b Nyitva: H-V 05-21
Várjuk szeretettel a
női divatruházati üzletben! Heves, Széchenyi utca 1.
SZILÁRD BT 06-36/488-085; 06-30/644-47-17
AKCIÓ! üregkamrás polikarbonát bruttó 3100 Ft/m2 SZINESFÉM, KÖNNYŰFÉM, NEHÉZFÉM, MŰANYAGOK. BÁDOGOS ÁRUK forgalmazása viszonteladóknak, végfelhasználóknak! Nyitva tartás: Hétfő-péntek 7.30 - 16.30
www.metallonova.hu
KI MIT TUD SÖRÖZŐ Heves, Gyöngyösi utca 83. Várja szórakozni vágyó vendégeit! Mind a sörözőben, mind a kerthelyiségben tévézési, a kerthelyiségben családoknak, baráti társaságoknak főzési lehetőség! Biliárd, csocsó a szórakozás érdekében. Széles italválaszték, csapolt Borsodi sör. Tisztelettel várja vendégeit: Besenyei Ferenc üv. Nyitva: V-CS: 05-21; P,SZo: 05-24
Magiszter Könyvesbolt Rendkívüli akció! Könyvek 30-50-70% árengedménnyel!
AMIKOR ÚJ GÉPET SZERETNÉL országos számítástechnikai üzletlánc www.bestbyte.hu, www.promagiszter.hu
3360 Heves, Széchenyi utca 1.
- műszaki vizsgáztatás - személygépkocsi - lassú jármű - motorkerékpár - eredetvizsga
Érdeklődés: 20/ 343-1146
Frézia Virágüzlet!
CSATÓ SZILÁRD autószerelő mester Heves, Munkácsy út 6.
06-36/445-395, 06-30/215-8383 Tölgy, bükk, gyertyán hasítva, rönkben rendelhető! Kalodás fa Nyéki sóder 0-24; osztályozott kavics, kő, sziklakert kő rendelhető Kiszállítás kedvező áron! SZAKI TÜZÉP KFT. Kis Péter Tel.: 06-70/237-2593; 06-36/345-420 Heves, Erdőtelki u. 3.
CLUB 31
Temetési csokrok, koszorúk kiszállítással rendelhetők! 3360, Heves Gyöngyösi út 4. /körforgalomnál/ Üzletvezető: Tóth Miklósné FUVAROZÁS? HÍVJON!
Árufuvarozás, költöztetés ponyvás, billenős kisteherautóval az ország egész területén, kedvező áron! Bódi József: 30/998-6562
ÚJTELEPI KERTÉSZBOLT Koktélok
Darts, Biliárd, Csocsó ÚJDONSÁG: Melegszendvics, hamburger!
KERTHELYISÉG Minden pénteken pohár sör áráért korsóval kap!
- Vetőmagok, tőzegek - Fóliák, kertészeti gépek - Növény védőszerek - Műtrágyák Nyitva: H-P: 8-12; 13-17 Szombat: 8-12; Kedd: ZÁRVA! Ami a kertészkedéshez kell, nálunk megtalálja!
Heves, József Attila utca 14. Tel.: 36/345-271; 20/232-4085
Csiribiri Játékbolt Hevesen a Piaccsarnokban Heves, Egri út 26.
06-30/4-40-50-40
Heves, Fő út 4. sz. (Bíróság épülete) földszinti, 70 m2-es iroda eladó.
Sok szeretettel várja régi és új vásárlóit a
HANYI TRAVEL
Személyszállítás AUTÓBUSSZAL
Heves, Fő út 2. sz. (Bíróság fölött) 48 m2-es és 64 m2-es lakások, előnyös feltételekkel eladók, vagy családi házra cserélhetők!
Egyedi és széria FA nyílászárók gyártása, felületkezelése, beépítése. Rövid határidőn belül a FOREST-H Kft-nél. Telefon: 06-30/963-1786
Itt megtalálja álmát kicsi és nagy! Igényes játékok minden árfekvésben. Nyitva: hétköznapokon:8-17, szombaton: 8-12 óra között
Jobb-ikon Jobbikos szemléletű havilap. Ingyenes kiadvány, kereskedelmi forgalomba nem hozható! Kiadja: INFO - KULCS Kft., 3360 Heves, Szerelem Alfréd út 1. Tel.: 20/298-3017 E-mail:
[email protected] Adószám: 23859300-1-10 Felelős kiadó: Kis Tamás Tel.: 20/298-3017 Felelős szerkesztő: Szedlák Szabolcs Tel.: 30/490-7353 Szerkesztők: Együd László, Erdész László, Vörös Dezső és a Jobbik Magyarországért Mozgalom hevesi alapszervezetének tagjai. Nyomda: Pap Nyomda Kft, 3356 Kompolt, Deák Ferenc utca 6. Tel: 36/412-154, E-mail:
[email protected] Képviselő: Pap Gábor Terjesztés: címlista alapján. A hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállalunk! Megjelenik 3500 példányban.
