XXV. évf. 2015. SZEPTEMBER - OKTÓBER - NOVEMBER Szent Mihály hava - Mindszent hava - Szent András hava SZENT LÁSZLÓ EGYHÁZKÖZSÉG 3400 Mezõkövesd, Szent László tér 28. Telefon: (49)313-225 Reményik Sándor
Templom és iskola Ti nem akartok semmi rosszat, Isten a tanútok reá. De nincsen, aki köztetek E szent harcot ne állaná. Ehhez Isten mindannyitoknak Vitathatatlan jogot ád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Ti megbecsültök minden rendet, Melyen a béke alapul. De ne halljátok soha többé Isten igéjét magyarul?! S gyermeketek az iskolában Ne hallja szülőjé szavát?! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! E templom s iskola között Futkostam én is egykoron, S hűtöttem a templom falán Kigyulladt gyermek-homlokom. Azóta hányszor éltem át ott
Lelkem zsenge tavasz-korát! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! A koldusnak, a páriának, A jöttmentnek is van joga Istenéhez apái módján És nyelvén fohászkodnia. Csak nektek ajánlgatják templomul Az útszélét s az égbolt sátorát? Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Kicsi fehér templomotokba Most minden erők tömörülnek. Kicsi fehér templom-padokba A holtak is mellétek ülnek. A nagyapáink, nagyanyáink, Szemükbe biztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! 1925
Szentmise-magyarázataim (5.) Az előzőekben már leírtam, hogy mennyi minden előkészület szükséges a szentmisén való részvételhez. És szinte még el sem kezdődött a szent cselekmény. Akkor most még mindig nem a szent cselekményről, hanem a nagy próbatételről szeretnék pár szót ejteni. Igen, a perselyezésről van szó. A szegény as�szony két fillérje, ez a jelenet mindenkinek a képzeletében megragadt. Csak a másik része nem. Miszerint ő egész megélhetését adta, nem csak egy felesleges húsz fillérest dobott a templom perselyébe. Jézus szava, élesen bevillan, minden ilyen adakozási helyzetben: „amilyen mértékkel mértek, majd olyannal mérnek nektek is”. Amikor tehát perselyezésről, adományozásról van szó. Arányítanom kell. Tudva azt, hogy minden fontos valóság ingyenes számomra. Legyen az az élet, a teremtett világ színe, illata, virága, termése. Testi-lelki adottságok. Mérhetetlenül gazdag vagyok. S milyen fukar ezzel szemben – tegyem hozzá gyorsan, és itt elsősorban magamra gondolok.
2
Minden szentmise ilyen értelemben próbatétel. Amikor ugyanis a perselyezés történik, abban van a mi adományunk, amit az oltárra helyezünk. S tesszük ezt annak reményében, hogy elfogadásra talál. Lelki-kegyelmi kincseket kapok vissza. Aránytalanul. Valami egészen kevésért, a kegyelmek bősége árad rám. Ezt nem lehet egykön�nyen felfogni. Mert minden pénzbe kerül anyagi világunkban. Ezért nem születnek gyermekek Európában, mert anyagilag, valóságos istencsapás minden gyermek. Csak a kiadás. Egyáltalán nem is éri meg. S ha spórolásról van szó? Nincs ugyan felmérésem, de sokak az Isten ügyén kezdik el. Ezt, hos�szú évek tapasztalata alapján merem állítani.
Amikor valaki betér a plébániára, hivatalos ügyet intézni, bizony van rémület. Hogy létezik egyházadó? Hogy Isten ügye nem megy magától, csak úgy rajtam kívül? Ha nincs áldozat, áldozathozatal, akkor az a valami sincs. Bizony, aki üres kézzel áll Isten színe elé, az üres szívvel is fog onnan távozni. Ez mindig nehéz kérdés – tudom. Szeretném az igazságosság mértékét megtalálni. A fizetés, vagy jövedelem 1 %-ról, vagy attól kevesebbről van szó, amit az egyház elvár a megkeresztelkedettektől. S mindenki, mintha a fogát húznák, áll ehhez a kívánalomhoz. (100.000 Ft havi jövedelem, 1% = 1.000 Ft) Kedves jó Olvasó! A szentmise csupa ingyenesség. Isten kegyelmi adományainak túlcsorduló bősége. De ez a gazdagság csak a viszonzás, arányítás alapján nyílik meg számomra. Elnézést kérek a talán erős fogalmazásért. De valahol a szíve mélyén – gondolom - mindenki érzi. Amit itt próbáltam megfogalmazni, az mind igaz. Dr. Medvegy János plébános
A Szent László Kórus 20 éves jubileumát ünnepli. Büszkék vagyunk Rájuk! Kitartó, magas színvonalú munkájuk példaértékű. Mást jelent a szü-
letésnap az Ünnepeltnek és az Ünneplőknek. Az Ünnepelt elmereng a múlton és megsaccolja a jövőt. Az Ünneplőknek örömet, boldogságot je-
lent minden egyes alkalom, amikor jókívánságaikat kifejezhetik. Kívánjuk, hogy a jó Isten segítse további munkájukat, érjenek el számos, szép sikert!
A Szent László Kórus az Ars Sacra szolgálatában Egyházközségünk második alkalommal kapcsolódott be az országos szervezettségű Ars Sacra Fesztivál rendezvénysorozatba. Ennek keretében a 20 éves jubileumát ünneplő Szent László Gálakórus szeptember 19-én ünnepi hangversenyt adott templomunkban. Apátplébánosunk, Dr. Medvegy János köszöntötte az igen tekintélyes létszámú közönséget. Szólt a Szent Művészet lelkeket felemelő szépségéről, és méltatta a Szent László Kórus két évtizedes tevékenységét. Városunk polgármestere, Dr. Fekete Zoltán is elismeréssel beszélt a jubiláló Kórusról. Kiemelte a Mozer házaspár dicséretre méltó kitartását, a próbákra rendszeresen járó kórustagok szorgalmát. Hozzátette: sok olyan tag van közöttük, akik szinte itt nőttek fel. Láthatóan sugárzik arcukról az éneklés öröme. Nagyon fontos az összhang, az egymásra figyelés, de a legfontosabb a hit. Gratulált az eltelt 20 évhez, és születésnapi ajándékként felajánlotta, hogy az önkormányzat autóbusza térítés nélkül elviszi őket az októberi rozsnyói kórustalálkozóra.
Ezt követően látványosan, fegyelmezetten, a jól ismert csodaszép egyenruhájukban az oltár elé vonult az ünnepelt Gálakórus. A hangverseny első szakaszában öt művet énekeltek Victoria, Viadana, Pachelbel, Caccini és Bach műveiből, majd térségünk országgyűlési képviselője, Tállai András is köszöntötte a jubiláló Kórust, méltatta eddigi tevékenységüket. Kiemelte, hogy becsülettel szolgálták hazájukat, városukat és egyházukat. Majd a zenéről, mint univerzális kommunikációs eszközről beszélt, és arról is, hogy az életre keltett kottafejek miképpen hatnak az ember testi-lelki-szellemi voltára. Ezután vetített képeket láttunk a Kórus életéből – az indulástól napjainkig. Majd ismét életre keltek a kottafejek – Selmeczi György Millenniumi Óda c. művéből hangzott fel a III. tétel, a Szent László Babakórus közreműködésével. (2014 decemberében, a Kórus 20. karácsonyi koncertjén debütált a kórustagok 3-10 életév közötti gyermekeiből álló Babakórus). 3
Fotó: Kovács Mátyás
Ezen a napon országszerte megemlékezéseket tartottak Páter Tamás Alajos születésének 100. évfordulója alkalmából. Így természetesen a jubiláló Gálakórus is kiemelt figyelmet fordított erre. Annál is inkább, mivel 2001-ben második, 2003-ban pedig első díjat nyertek a Páter Tamás Alajos egyházzenei versenyen – ifjúsági kategóriában. Ezzel kapcsolatban egy filmbejátszást is láttunk, majd elénekelték a 100 évvel ezelőtt született szerző Mária neve c. művét, valamint a Szent László Himnusz-t, melyben Mozer Attila tenor szólót énekelt. Ezután ismét vetített képeket néztünk, majd Nagy Olivér Szent László él c. művének elhangzása után a Kórus vezetője, Mozerné Horga Stefánia köszöntötte azt a négy tagot (Bollók-Kovács Kinga, Pázmándi-Guba Viktória, Petőné Panyi Krisztina és egy tiszteletbeli alapító tagjuk is van, aki néhány hónappal később csatlakozott hozzájuk, CsehTóth Mária), akik az alapítástól napjainkig végigénekelték a 20 évet. 4
A következő műsorszámban a közönségnek is jutott szerep: Koloss István-Zrínyi Miklós Fohász c. művében a kórussal együtt énekeltük az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga…refrént. A hangverseny utolsó szakaszában elhangzott még két Händel kórusmű, majd egy Mozart motetta – négy vonós hangszer kíséretével, és végül Vivaldi Gloria című opusza három hegedű, egy cselló, harsona és orgona kísérettel zárta a sort. A közönség szűnni nem akaró ütemes vastapsa kikényszerített még egy ráadásszámot is. Ez a hangverseny méltó volt a Szent Művészet szolgálatához, és az ünneplő Kórus kitüntető címeihez. Vezényelt Mozerné Horga Stefánia és Mozer Boglárka. Orgonán kísért Mozer János karnagy, templomunk kántora, valamint ifj. Barna György. Vonós hangszeren kísért Jakab Zsófia, Nagy Csaba, Csík Noémi és Bodor Enikő. Mozer Attila harsonán játszott. K. Dudás Mária
Szeptember 1-jén minden esztendőben megszólal az iskolába hívogató csengő. Kicsikre-nagyokra komoly munka vár a tanévben. Óriási a szülők és pedagógusok felelőssé-
ge is. A jogok mellett a kötelességen nem elhanyagolhatók! A következő írásokban olvashatnak a jelen tanév feladatairól, visszaemlékezésről, valamint a hitoktatás helyzetéről.
Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskolában már a megáldott negyedik tanév kezdődött el. Mily felemelő érzés ezt így elmondani – Drága Jóistenkém – egy jó szándékú lélegzetvétel közepette. Ki gondolta volna 3 évvel ezelőtt, hogy mennyi minden szép, jó és hasznos dolog történik itt „Matyó Földön” a szakközépiskolai és szakmai képzésben akár nappali, akár felnőtt tagozaton vagy a tanfolyami ok-
tatásban. Ez év szeptemberére az induló 9. évfolyamokra túljelentkezés volt, ami azt jelentette, hogy a gyengébb tanulmányi eredményű 8. osztályt végzett tanulókat nem tudtuk felvenni a tizennégy szakmacsoportból jó néhányra. Nagy volt az érdeklődés, úgy is, mint katolikus iskola iránt. Ez a jelentkezet-
tek szóbeli elbeszélgetése alatt is kiderült. Ösztöndíjat és többlet pénzt is jelentő hiányszakmákat is többen keresték mint eddig. Sokak imája és áldásos munkája kellett ahhoz országos, egyházmegyei, plébániai és iskolai szinten, hogy ez valóra válhasson. Köszönet és hála mindenkinek, aki közvetlenül vagy közvet-
Fotó: Kovács Mátyás
Ünnepélyes tanévnyitó a Szent László templomban
5
ve segíti ezt a jövőt formáló keresztényi szellemű nemzetépítő küldetést. Nemcsak lelkiekben és belsőleg, hanem külsőleg is infrastrukturálisan is megszépült iskolánk. 2016-tól országosan a szakközépiskolákból szakgimnáziumok lesznek. Nálunk új, érettségit adó turisztikai osztály indul a hagyományos gépész, kereskedelem-marketing és informatikai osztályok mellett, egyéves technikusi ráképzési lehetőséggel (4+1 év) A szakiskolai osztályokból szakközépiskolai osztályok lesznek úgy, hogy a 3 éves szakmunkás bizonyítvány birtokosa – nem kötelezően – de 2 év alatt érettségi szakközépiskolai bizonyítványt is szerezhet iskolánkban (3+2 év). Így a szakközépiskolai osztályokká váló szakmai képzéseink továbbra is megmaradnak: gépi forgácsoló, mezőgazdasági gépész, ipari gépész, kőműves és hidegburkoló, eladó, asztalos, női szabó, Villanyszerelő, szerszámkészítő, újként a kárpitos. 6
Egy nagy gondunk van sajnos. Iskolánk 33 osztályából évenként 2-3 osztálynyi tanuló (7090) fő lemorzsolódik, kimarad. Úgy látjuk, hogy ők nem a hívő, a Jóistent szerető, imádkozó családok gyermekei. Ez nagyon szomorú, mert Ők elvesznek valahol a szülők felelőtlensége miatt a szigorodott jogszabályok következtében. Iskolánk tantestülete megpróbál minden lehetségest a tanulók érdekében, de az igazolatlan hiányzások (30 ill. 50 óra/ tanév) miatt a diák „kizárja saját magát” a törvény erejénél fogva. Kedves Szülők, Nagyszülők! Tisztelettel kérjük Önöket, ha igazán szívből szeretik gyermeküket, unokájukat, akkor sokkal több időt töltsenek velük, beszélgessenek, közösen olvassanak, fohászkodjanak, imádkozzanak már kiskoruktól. Írassák be hittanra, együtt mondják el az asztali áldást, illetve rendszerességgel járjanak templomba. Biztosan így nem fog elmaradni az áldásos, várt eredmény, a nyugodt, toleráns szere-
tetteljes családi harmónia. Otthon és itt a mi katolikus iskolánkban sem könnyű feladat ez. A nem mérhető kárt szerintünk az üzleti alapú erkölcstelen, szabályozhatatlan média, a TV műsorok nagy része, és a szűretlen internet használat okozza. Ezt szintén fontos tudni a szülőknek. Köszönjük szépen az együttgondolkozást, és a mindennél fontosabb gyermekekre való kölcsönös nagyobb odafigyelést. Hittel bízunk, hogy folyamatosan egyre eredményesebb és sikeres tanévet kezdtünk. Hála Istennek és valamennyiük áldott segítésének. Szeretettel várjuk /e cikk olvasóit is/ iskolánk pályaválasztási nyílt napjain, különösen a 8. osztályos tanulókat, tanáraikat, szüleiket, nov. 11. és 12-én 9-14 óráig, hogy csoportosan, az ismertető után bemutathassuk iskolánkat. Dicsértessék a Jézus Krisztus. A tantestületünk nevében tisztelettel: Csirmaz István igazgató
Becsengettek… (Iskolás éveimre emlékezem) Az iskolába hívogató csengőszó mindig felidézi gyermekkoromat. 1951. szeptember 1-jén lettem első osztályos. A „Régivárosháza” iskolába jártam. Nem felejtem kedves tanítónénimet, aki megtanított a betűvetésre, aki nagy szeretettel és türelemmel foglalkozott a 40 elsőssel. Az első hetekben nagyon nehezen engedtem el Édesanyám kezét az iskolához közeledve. Óvodába nem járt az én korosztályom, ez volt az első „elszakadás” az otthontól. Ragaszkodásom drága Édesanyámhoz és négy évvel idősebb nővéremhez nagyon erős volt, hiszen Édesapám a 2. világháborúban meghalt. Mi így, hárman voltunk a család. Szeretteimtől nagyon sok bátorítást, biztatást kaptam, hogy jó lesz az iskolában, jó lesz együtt a gyerekekkel. Előttem van a magas, fekete széntüzeléses vaskályha, ami gyakorta eregetett fekete füstfelleget. Az olajos padló jellegzetes szagát átvette a ruhánk is. WC az udvaron volt, de mosdóra nem emlékszem. Az idejáró háromosztálynyi gyerek megtöltötte a kis udvart óraközi szünetekben. Új könyveink nem voltak, mindig az előző évfolyam használt könyveit vásárolták meg szüleink, amiket itt-ott irka-firkák „díszítették”. Aztán a tanév végén még mi is továbbadtuk. Magam előtt látom a kis hátitáskát, a fatolltartót, a tintásüveget, ami olykor felborult, és bajt okozott. Az osztálytársaim között volt egy nagyon szép copfos kislány, aki meg-
könnyítette az iskolába járást. (Mintha Demjén Rózsi rólunk írta volna a dalt az iskolatáskáról). A későbbi években is kiváló tanáraim voltak. Kövesdi Dezső tanítóbácsi sokat segített a tanulásban, a helyes napirend kialakításában. Emlékét a mai napig őrzöm. Nagy fordulatot jelentett a feltételekben, amikor 1959-ben az „Új Iskola” diákjai lettünk nyolcadikosokként. Központi fűtés, világos tantermek, új bútorok, és nagyszerű pedagógusok! Az 50 éves találkozónkon boldogan nyugtáztuk, hogy mindenkiből sikeres felnőtt lett, sok diplomás, jó szakember. Nagyon jó alapokat kaptunk. Középiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem. (Élelmiszeripari Technikum). Bizony, a kollégiumi díj, az évkezdések jócskán kimerítették a családi kasszát, de Édesanyám mindig ügyesen kigazdálkodta, csakhogy tanuljak. Nagy segítség volt, amikor havi 300 Ft ösztöndíjat kaptam. Az önképzésemre nagy gondot fordítottam. Munka mellett elvégeztem a közgazdasági technikumot, és az időelemző, üzem- és munkaszervezői, valamint az élelmezésvezető tanfolyamokat – egy-egy évig jeles eredménnyel. Egy budapesti gyermekkórház élelmezési osztály vezetőjeként mentem nyugdíjba. Hogyan is összegezhetném? Elmondhatom, hogy nagyon boldog gyermekkorom volt. Tízóraira leginkább egy kis 7
zsíros, vagy lekváros kenyér jutott. Szabadidőben önfeledten rúgtuk a rongylabdát. Persze, amiben tudtunk, segítettünk otthon: háziállatok etetése, lekvárfőzés, napraforgó-cséplés, kukoricafosztás, takarítás, stb. Édesanyánk megtanított imádkozni. A májusi litániákra és a vasárnapi szentmisékre együtt mentünk, az utcánkban lakó összes gyerek egy csapatban. Amikor az iskolában nem vehettünk részt hittanórákon, a családoknál gyűltünk össze, és ott apáca nővérek foglalkoztak velünk. Akkor mind egyforma körülmények között éltünk, szegényesen, mégis lelkiekben gazdagon! Ma más világot élünk. A családok jövedelme nagyon különböző. Van, ahol
dúskálnak, fényűzően élnek, mások a létfenntartásért küzdenek. Sok gyereket autóval hoznak-visznek, a mobiltelefon, a tablet, a márkás holmi némelyek számára természetes. A mai gyerekeknek szinte nevetséges az, ahogyan az én korosztályom élt, de őszintén mondom, szép volt, és nem cserélném el a mai rohanó világban élő gyerekek életével. Szeretettel figyelem kis unokáim növekedését, fejlődését, és azt kívánom, hogy egészséges felnőtt váljon belőlük, akik szeretik majd a munkájukat, hivatásukat, akik megbecsülik embertársaikat, és továbbviszik azokat az értékeket, amiket nagyszüleiktől, szüleiktől kaptak, amik nem pénzben mérhetőek. Lázár Péter
Helyzetkép a hitoktatásról! A Katolikus Egyház alapvető célja, hogy Jézus evangéliumának hirdetője legyen. „Menjetek el az egész világra és tegyetek tanítványommá minden népet.”(Mt 28,19) - olvassuk a Szentírásban. Az ember vallásos lény. SZÜKSÉGE VAN AZ ISTENRE. Ha elfordul az Istentől, akkor egyéni életében, családjában sok baj keletkezik. Láthatjuk ezt nemzetünk, de egész Európa életében. A kommunizmus és a liberalizmus elvette az Istent, helyette adott ateizmust, közömbösséget, és álvallásokat. Ezek az embert nem teszik boldoggá! 8
Ezért nagy öröm, hogy a 2013/14-es tanévtől az állami iskolákban újra lehet hittant tanítani. Bevezették a hit-és erkölcstan és az etika tantárgyakat, és a szülő eldönti melyiket választja gyermeke számára. A szülök minden év májusában szülőértekezlet keretében tájékoztatást kapnak a hitoktatással kapcsolatos tudnivalókról. A mezőkövesdi, de az országos átlag is, hogy alsó osztályokban többen jelentkeznek hittanra mint etikára. Ötödik osztálytól egyre kevesebben választják a hittant.
A legszomorúbb az, ha valaki elsőben, másodikban jár, és amikor az elsőáldozás éve jönne, akkor átjelentkezik erkölcstanra. Miért?kérdezem az édesanyát, aki volt elsőáldozó és bérmálkozó is. Válasz: A gyermekem így döntött, mert a barátnője is etikára jár. Sajnos, ha a szülő nem tartja értéknek a kereszténységet, akkor a hittan sem fontos. Akik az iskolai hittanra jelentkeztek nem kötelezhetők a templomba járásra. Így sok hittanra járó gyereknek nincs kapcsolata a templommal és a plébániával. Nagyon nehéz az órákon az egyházi évről, a szentmiséről beszélni.
Még szerencse, hogy ott vannak a nagyszülők, dédszülők! A múlt héten kérdeztem az egyik osztályban: láttatok-e már rózsafüzért? A sok csodálkozó arc közül egy elmosolyodott: Igen én láttam, mama imádkozott rajta, amikor papa meghalt. A gyermek első hitoktatója a szülő! Ahogyan él, beszél, cselekszik, az rögződik a gyermekben. Az órán sokszor halljuk: én nem szeretem a hittant, a szüleim írattak be. És utána jönnek a kérdések (Mi volt Isten előtt? Miért hívjuk Máriát szűznek? Milyenek a papok? – mert a tv-ben azt láttuk, hogy…), a választ meg sem hallgatják, rendetlenkednek. A hitoktatónak egy zseniális szórakoztatónak kell lenni. Ne sokat tanuljunk, ne írjunk dolgozatot – mert az etikán sem írnak - ne írjunk a füzetbe, de én, a tanuló jól érezzem magam! Vannak azonban szép számmal olyan gyermekek, akik érdeklődőek, nyitottak, fogékonyak a jóra. Öröm velük foglalkozni. A többiekért – akik elutasítóak - ,a Szentlélek megvilágosítását kérjük, hogy ők is megtapasztalják Isten szeretetét, hitünk
szépségét, hogy élni, keresztényként igazán jó. Elsőáldozásig a gyerekek gondolkodása, lelki világa – viszonylag - tiszta. Elfogadják és befogadják a hitigazságokat. A felső évfolyamoktól kezdődően a tanulók hitismeretében sok a tévedés, tévtanítás. Az egyház hitigazságait - amit kevésszer hallanak- nehezen fogadják be, illetve keverik a médiában hallott , vagy olvasott ismeretekkel. Gyakori téma a reinkarnáció,a szellemidézés, agykontroll, a szexulitással kapcsolatos tévedések .stb. Ezeket a témákat, véleményeket megbeszéljük, megerősítve az egyházi álláspontot. Egyházközségünk is kiemelt feladatként kezeli a hitoktatást. Jelenleg öt hitoktatóval látja el ezt a feladatot. A plébánia hitoktatói az egyházközség területén lévő, összes iskolában és óvodában tevékenykednek. Versler Sándor atya hitoktatási területe Mezőszemere. Itt az általános iskolában és az óvodában közel 50 gyerekkel foglalkozik. Keddi napok délelőttjén a Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskolában lelkipásztori teendőket lát el. Folyamatban van az osztálymisék megszervezése. A szépen
kialakított, és megáldott kápolna már készen van. A szakképzőben két hitoktató tevékenykedik: Vargáné Szabó Ágnes és Bágyi Tamás. Összesen - közel - 550 tanulót oktatnak. Vargáné Szabó Ágnes, ezen kívül még a Szent László Gimnáziumban 20 tanulónak, és a Móra Ferenc úti tagóvodában 16 óvodásnak tart katekézist. Nagyné Pető Zsuzsanna a Szihalmi általános iskolában és az óvodában 55 gyermekkel foglalkozik. Ezen kívül a Bárdos Lajos Tagiskolában, a Szent Imre Tagiskolában is oktat 62 tanulót, valamint a László Károly úti Óvodában 16 óvodást. Nagy Péter diakónus a Bárdos Lajos Tagiskolában, a Szent Imre tagiskolában és a Szent István Katolikus Általános tart hittant. 210 tanulónak. Nemrég voltam egy lelkigyakorlaton, ahol az előadó azt mondta: ha a Jóisten örömhírét szeretnéd az emberek felé szavaiddal közvetíteni, el se kezd addig, amíg legalább két ember nem imádkozik a munkád sikeréért. Kérem a kedves olvasót, hogy imáival segítsen! Nagy Péter állandó diakónus 9
Életünkben fontos szerepük van a közösségeknek. A zarándokutak, kirándulások, közös elmélkedések, imák lelkiekben megerősítenek, barátságok születnek, ismereteink gyarapodnak. Szentkút-Máriapócs, Márianosztra, Máriazell különleges erőt adtak-adnak az odalátogatóknak!
A mezőkövesdi Karitász csoport zarándoklata Karitász csoportunk október 3-án hozzátartozóikkal együtt, Dr. Medvegy János plébános úr vezetésével egy gyönyörű kegyhelyre, a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya Bazilikába zarándokolt. Megérkezésünkkor a helyi plébános-pálos atya részletesen beszélt az évszázadok során sok viszontagságot megélt, a pálos szerzetesek tulajdonában álló kegytemplomról és az egykori kolostorról, ami több mint 150 éve fegyházként működik. Az 1950-60-as években papokat, szerzeteseket is tartottak itt fogva.
A templom homlokzatán egy hatalmas Fekete Madonna kép már sejteti is, mi a zarándokok legfőbb célja: imádkozni a „Mi Máriánk”-hoz (Maria Nostra) A barokk templombelső legszebb része a hatalmas, kétszintes főoltár, melyet az 1700-as években egy pálos szerzetes tervezett és társa segítségével fából faragott ki. Középpontjában a híres czestochowai kegykép, a Fekete Madonna másolata látható. Annak idején ezt a másolatot hozzá érintették az eredetihez és így átvette annak csodatévő hatását. A főoltáron kívül még hat mellékoltár emeli a templom szépségét.
De jó, hogy eljöttünk!
10
Zarándoklatunkat szentmise tette teljessé, melyet plébánosunk, Dr. Medvegy János atya mutatott be. A szentmise után a templommal szemben lévő múzeumba mentünk. Az ott látott kiállítás a pálos rend, illetve a fegyház történetét tárta elénk gondosan megtervezett tablók, fotók, élvezetesen megírt szövegek, korabeli újságcikkek segítségével. Még egy ott berendezett börtöncellát is megnéztünk. Ebéd után, hazafelé jövet a váci Nagyboldogasszony Székesegyházat is útba ejtettük.
A monumentális székesegyház főhomlokzati oszlopaival és az ezek fölött lévő szobrokkal már messziről felhívja magára a figyelmet. Kereszthajójában megcsodáltuk Takács Pista bácsi festőművészünk gyönyörű alkotásait is, ami igencsak büszkeséggel töltötte el szívünket. Lelkileg feltöltődve érkeztünk haza, megköszönve a Jóistennek és a Boldogságos Szűzanyának, hogy részt vehettünk ezen a zarándoklaton. Kovács Mátyásné karitász tag
Fotók: Kovács Mátyás A zarándokút színhelyei
11
Zarándoklat Szentkúton Magyarok Nagyas�szonya ünnep volt október 8.-án. Ebből az alkalomból zarándokoltunk Szentkútra, Nagy Péter diakónussal, október 11.én vasárnap. A zarándoklaton nyolcan vettünk részt Csincséről. Szomorkás, őszi idő volt, de ennek ellenére jó kedvvel utaztunk, hiszen drága Szűzanyánk egyik leghíresebb kegyhelyére látogattunk. A Szentkútra egyre növekvő számban érkező zarándokok miatt 1210ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 2000 óta a kegyszobrot öltöztetik. 2010 12
táján évente körülbelül 200 000 zarándok látogat ide. A MátraverebélySzentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti Szent István-bazilika adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre. 2015. szeptember 5-én adták át a megújult kegyhelyet: a felújítás során törekedtek az egységes építészeti arculatra, illetve környezetkímélő üzemeltetési technológiákat építettek ki. Megszépült a kegytemplom, a rendház, a templomkert, a szabadtéri misézőhely, a zarándokház, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, rendezték a szent kút környezetét. A megújult szabadtéri oltár mozaikkompozícióját a szlovén Marko Ivan Rupnik, jezsuita teológus, mozaikművész készítette. Az ünnepélyes átadáson Erdő Péter bíboros felszentelte a kültéri oltárt, s megáldotta az új létesítményeket.
A legenda szerint, Szent László a kunok ellen harcolt (1091), azonban az ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből. A király bárdjával kiszélesítette, és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott – meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket.
még a tengerentúlról Néhányan Nagy is érkeztek adomáPéter diakónus kíséretében meglányok. 1996-ban kétogattuk a Szent szült el a szabadtéri László forrást, a oltár, illetve a kápolna hármas forrást előtti márvány Má(Szent Imre forrás, ria szobor. 2006-ban Szent István forszentelték fel a Béke rás és Szent Hákirálynéja temploromság forrás) is, mot, s ezzel befejezőilletve megnézdött a fallóskúti kegytük a barlang lahely kiépítése. A Mákásokat.Visszatérria kápolna történetünk a templomte viszonylag rövid ba és résztvettünk időre nyúlik vissza, a 11 órási szentSánta Lászlónénak misén. Szentmise 1947-ben jelent meg előtt többen gyóna Szűzanya. Kérte ketunk, a szentmisén resse meg a forrást, áldoztunk és így ennek hatására megKis csoportunk a Szűzanya szobra körül teljes búcsút nyertalálták a fallóskúti tünk. A Szűzanya segítsé- Hasznoshoz tartozott, forrást. Csak évtizedekgével lélekben megerő- majd Mátraszentimre kel később épülhetett fel södtünk, feltöltődtünk és megalakulásával ennek a kápolna. A templomhoz így elindultunk hazafe- része lett. vezető út tűzzománc stále, de nem feledkeztünk Nevezetessége a tu- ciói Rácz Gábor iparműel meglátogatni egy márizmus és a mátrai cso- vész alkotásai. Itt élt az orsik nevezetes búcsújászág egyetlen hivatásos ró helyet, melynek neve: dálatos élővilág, tölgyeremetéje, Paszkál, azaz sek mellett a felső-mátFalloskút. Nevét valószíSzél Sándor. (1942-2011). nűleg az alatta lévő bő- rai templomok talán legHálásak vagyunk és kövizű Vállós-kúttól kapta. ismertebb búcsújáróheEz bizonyára a helyi szlo- lye, a Mária-kápolna. Kü- szönetet mondunk Nagy vák anyanyelvű lakosság lönlegesen szépek a tűz- Péter diakónusunknak, ajkán torzult el a szlovák zománc stációk. A kápol- hogy eljutottunk Szentfaloš (hamisság, álnokság) nát az 1970-es évek vé- kútra és Falloskútra, hiszóhoz hasonulva. Más gén építették a csodás je- szen felgyorsult világunkforrás szerint az odatele- lenések helyén. Az ország ban szükségünk van megpült szudétanémetek ki- különböző települései- állni, megpihenni és léejtése révén lett Fallóskút nek adományaiból készül- lekben feltöltődni. /v=f/. A terület egykor tek el 1992-ben, melyhez Kovács Ágnes 13
A hit ereje Kellemes kora őszi reggelen keltünk útra a sok különlegességet ígérő kirándulásra. Nem kifejezetten zarándokút volt ez, de több megszentelt helyet ismertünk meg, ahol lecsendesedhettünk, imát mondtunk, énekeltünk. Gondoltam, érdekes lehet a megtapasztalt élményt, röviden megosztani a Sziklaforrás olvasóival. Országunk Észak-keleti részén a beregi, szabolcsi települések nevezetességeivel ismerkedtünk meg. A híres kegyhelyünk a Máriapócsi Bazilita Minor-ja sokak számára ismert. Pár gondolatot kívánok itt elmesélni. A Görögkeleti templom ikonfala gyönyörű alkotás, ezt látni kell! A kegykép mely miatt e hely is-
Máriapócs - kegykép
14
mert és híres lett, istenanyát ábrázolja gyermekével, 1696-ban kezdett kön�nyezni egy teljes hónapon át. Ez a jelenség tömegeket vonzott az akkor még kicsiny fatemplomba, ahol csodás gyó gyulások történtek. E csodatévő kegyképet megirigyelvén, I. Lipót császár a bécsi Stefán Dómba vitette. A pócsi népnek nagyon hiányzó kép helyett vigaszajándékul egy másolatot ajándékoztak 1700-ban. E képen 1715. augusztus 1,2 és 5-én könnyezett a Szűzanya. Pócson ez volt a második könnyezés mely bizonyította azt, hogy a csoda nem a képhez, hanem a helyhez kapcsolódik. (Bécsben a kép nem könnyezett). Ezután kapta Pócs a Mária előnevet. A Debrecen - Nyíregyházi Egyház megye legértékesebb műemlék templomában, Nyírbátorban Babály András Plébános Atya kedvesen fogadott. Jó szívvel ajánlotta szép műemlék templomuk megtekintését. Földes Flóra tanárnő volt az idegenvezetőnk, aki nagy szeretettel beszélt a látnivalókról. Ez a templom már akkor létezett mikor Amerikát még fel sem fedezték. Többször romokba hevert. Kelemen Didák minorita szerzetes nevéhez fűződik az 1717-es felújítás. (Az Atya földi maradványai Miskolcon a Minorita templomban pihennek). Didák atya arcát örökítette meg a festő az oltárképen látható Assisi Szent Ferenc arcaként. E templomban öt oltárt építettek, ebből kettő felújítás alatt van. Bővebben szólnék a már szépen restaurált Krucsay vagy más néven Passió oltárról. Messzi országokból jönnek hívek ezt a különlegességet megnézni. Az ol-
A nyírbátori műemléktemplom
tár barokk szerkezetű, de az alakok gótikus jellegűek. Jézus szenvedéstörténetét láthatjuk itt drámai erőt sugalmazó arccal, mozdulattal. Az alakokat hármas csoportokba helyezte az alkotó. Minden elem fából készült . Legalul a szent sírban nyugvó Jézus, legfelül a feltámadt Úr alakja teszi kerekké a szenvedés és feltámadás történetét. Különleges alkotás, erre mondjuk: ezt látni kell! Imával, énekkel köszöntük el e szent helytől. Nyíregyházán a Magyarok Nagyas�szonya templom építése már korban hozzánk közelebb áll. Dr. Samassa József bíboros egri érsek aranymiséjére készült el 1904-ben.Román stílusú templom legszebb része a kereszthajó. Csodálatos üvegablakait Róth Miksa üvegművész készítette. Az egyik oltár az egri Angolkisasszonyok épületéből
került e helyre. Itt a szószék is használatban van, ugyanis a Püspök Atya innen mondja a szentbeszédet. A legutóbbi felújítást a mezőkövesdi származású Gáspár Mátyás plébános atya kezdte el. Püspöki templom. Az új püspök székfoglalója novemberben lesz, Dr. Palánky Fe-
Nyíregyháza Magyarok Nagyasszonya templom
15
renc püspök atya személyében. Tetszett a főoltáron a négy evangélista szobra. Ez a templom Nyíregyháza legszebb terének ékessége, hasonlítják a szegedi Dómhoz, csak sokkal fiatalabb. Meg kell említenem két okból is Szatmárcsekét. Itt írta Kölcsey Ferenc, 1823. január 22-én a Himnuszt. Az életében hányatott sorsú költőnk földi maradványai számtalanszor más-más hely után megtalálta végleges nyughelyét. A temető legmagasabb pontjára építették síremlékét és 1938-ban került e sírboltba. Ez a műemlék jellegű reformátustemető országunkban egyedi különleges ritkaság. Mintegy 600 embermagasságú csónak alakban kifaragott fejfa népesíti be. A csónak „belsejére” vésték az elhunyt nevét, születési ,halálozási idejét és idézeteket. Misztikus látványt nyújt az ég felé emelkedő sok sötét csónak. Kicsi többet időztünk itt, majd virágot tettünk nagy költőnk sírhelyére és búcsúzásként elénekeltük a Himnuszt. Szólnom érdemes még két beregi helységről és reformárus templomairól. Tákos híres az igazi keresztszemes kézimunkájáról és a „Mezítlábas Notre Dame”-nak nevezett templomáról, amely az 1700-as években már állt, igaz nem ebben a formájában. Miért is adták ezt a nevet e döngölt-agyag padlózatú, törekes sárral tapasztott templomnak megtudhatják Viola nénitől, aki lelkes információkkal látott el minket. Nagyon szép az 58 kazettából álló mennyezet ahol minden kazettát más motívummal festettek meg. E kis falu népe méltán büszke templomára beregi motívumaira, szilvapálinkájára és lekvárjára. 16
Csaroda - templom belső
Csarodán láttuk Kelet-Magyarország legrégebbi templomát mely 1299-ben már állt. Ez a templom 1552-ig katolikus templom volt, a reformáció következményeként református templomként használták. Szerencsére sok korabeli alakos freskó megmaradt, szinte teljes egészében, amit restauráláskor fedeztek fel. A falról mosolygós szentek tekintenek le, üzennek nekünk, vajon mit értünk meg belőle? Látjuk itt Szent Dorottya, Alexandriai Szent Katalin vértanúkat is. A harangláb a templomtól kicsit arrébb épült fel, míves „szoknyás”stílusú faszerkezetből. Az oltárterítőket beregi mintával, keresztszemmel varrták. A tájra jellemző szín a kék és piros. Kedvelt motívumuk a szív, az életfa. A fent említett templomok legyen az katolikus, vagy akár református, a művészeti értékeiken túl a rendeltetésükben mutatják meg igazi értékeiket. Élő közösség találkozása Istennel. Az itt megismert emberek ápolják, védik, gondozzák, kincsként kezelik az Isten Házát, ahová jó menni, közösségben lenni, jó hallgatni az örömhírt, a zenébe bekapcsolódni elcsendesedni. Itt megnyugszik a test és a lélek. A Hit ereje óriási! Kasza Lajosné
Szent Anna, Krisztus Jézus nagyanyja… Templomunkban május elejétől Szent Anna emléknapjáig (július 26), 9 keddi estén összegyűltünk, hogy kilencedet imádkozzunk Krisztus Jézus nagyanyja tiszteletére. Hála Istennek, elég sokan voltunk, hétről-hétre növekvő létszámban vettünk részt ezen a szép imádságos összejövetelen. A Szűzanyát, Égi Édesanyánkként tiszteljük, szeretjük. Jézus testvéreiként, mint „unokák” járulunk Mária édesanyja, Szent Anna elébe, kérve közbenjárását. Anna asszony és férje, Joachim a hagyományos elbeszélés szerint 20 évig gyermektelen házaspárként élték életüket, s ez szenvedést okozott nekik. Azokban az időkben, ezt Isten büntetésének tekintették az emberek. Vagyonukat három részre osztották: egy részt meghagytak maguknak, másik részt a temp-
Leonardo da Vinci: Szent Anna harmadmagával
lomnak és a papoknak ajánlották fel, a harmadik részt pedig szétosztották a szegények között. Kitartó imáikat meghallgatta az Úr. Anna asszony nem tudhatta, milyen kiválasztott lesz születendő gyermeke, de Őt még születése előtt Istennek ajánlotta. Az elbeszélések szerint Mária 3 éves volt, amikor atyja, Joachim meghalt. Anna asszony azonban megláthatta unokáját, a kisded Jézust. Az Anna név jelentése: kegyelemmel áldott. Patronájukként tisztelik - többek között – a gazdasszonyok, asztalosok, bányászok, szövőmunkások. Védőszentje a várandósoknak, édesanyáknak, házaspároknak, nagyszülőknek. Lelkünket átjáró, szép ájtatosság a Szent Anna kilenced. Imádságok és énekek fogják közre Szent Anna litániáját, majd könyörgésekkel zárul, melyeket családjainkért, fiataljainkért, betegekért, nemzetünkért ajánlottunk fel. Az ájtatosságot Tóthné Margó vezetésével végeztük. Megbeszéltük, ha Isten is úgy akarja, jövőre is találkozunk és remélhetőleg még többen leszünk. Mint szerető unokák a nagyszülőknek, hétről-hétre szerény adományokkal kedveskedtünk, amiből minden évben valami maradandó, templomunkat szépítő „Szent Annások ajándéka” készül. „Istenünk, ki Szent Joachimot és Szent Anna asszonyt arra választottad, hogy tőlük szülessék Egyszülött Fiad édesanyja, az Ő közbenjárásukra kérünk, add meg, hogy elnyerhessük az üdvösséget, melyet minden nép számára ígértél, Amen.” Pap Józsefné 17
Ministránsnak lenni a Szent László Plébánián! Diakónusi gyakorlatom ideje alatt felfigyeltem arra, hogy milyen sok ministráns van egy egy vasárnapi szentmisén. Ugyanakkor láttam azt is, hogy néha káosz uralkodik a szentmisék alatt. Sokan nem tudták, hogy éppen mit kéne tenniük, vagy hova kell állniuk. Elterveztem annak idején, hogy ezen javítani fogunk. Sajnos annyira rövid volt az idő, amit itt töltöttem, hogy nem volt lehetőségem átgondolni és megszervezni egy rendezett ministráns csapatot. Most azonban, hogy „újra” itt vagyok, „újra” eldöntöttem, hogy rendet kell rakni a ministránsi feladatok között. Mert a liturgia és főleg a szentmise a legszentebb dolog, ami nagyon komoly figyelmet, összeszedettséget és fegyelmet kíván. 2015. október 10-től kezdetét vették a ministráns foglalkozások a Szent László Plébánián! Ki is valójában a ministráns? A ministráns a latin ministrare = „szolgálni” igéből származik, 18
Együtt Sándor atyával
és azt jelenti: aki az oltárnál szolgál. Ezt a szolgálatot az ősegyház keletkezésekor már igen fontosnak tartották, fiatal, becsületes és hitükben kipróbált embereket tartottak erre a tisztségre a legalkalmasabbnak. Első és legfontosabb célom a lelki nevelés és a közösségformálás. Megpróbálom tudatosítani bennük szolgálatuk fontosságát, a rendszeretetet, a pontosságot, az egymásra figyelést és nem utolsó sorban azt, hogy mindig tiszta lélekkel álljanak az oltár köré. A próbák célja tehát nem csupán egy ünnepi asszisztencia megtanulása, ami nagy pompával történik, és amin
mindenki nagy évezettel vesz részt, hanem a vasárnapi illetve hétköznapi szentmisék szebbé rendezettebbé tétele is. Továbbá azt is célként tűztem ki, hogy legyen egy rend, egy egységes rendszer, amit át lehet adni a következő nemzedéknek, és amit meg lehet tanulni. Biztos ti is voltatok már olyan szentmisén ahol a ministránsok nem igen tudtak mit és hogyan kell csinálni. Úgy gondolom eléggé csúnya látvány az, amikor az „oltár körül szaladgál” mindenki és nem tudja mit kéne valójában is tennie. Ezek elkerülésére vezettem be a ministráns foglalkozásokat és próbákat, amelyek
terveim szerint havonta 2-3 alkalommal lesznek megtartva. Minden egyes ilyen próbán veszünk egy elméleti részt a szentmiséről, annak „koreográfiájáról” és azt utána begyakorolunk. Majd pedig a vasárnapi szentmisére készülünk, elpróbáljuk annak a menetét, mozdulatait. Ennek pedig nem csupán annyi a
célja, hogy szép legyen a liturgia, hanem az is hogy a ministráns át tudja élni a szentmise szépségét, és ne azon gondolkodjon most éppen hova álljon, mit csináljon. Majd miután alaposan „kidolgoztuk” magunkat egy kis lazítás következik. Én reménykedem abban, hogy valóban gyümölcsöző lesz az az idő, amit erre a fontos
szolgálatra felhasználunk. Nem könnyű a fiatalokat bevonni a szolgálatba, ezért néha csak kevés ministráns van. Imádsággal és állandó meghívással remélem, hogy még inkább megnövekszik a számuk. Új jelentkezőket mindig szívesen várunk itt a plébánián! Versler Sándor káplán
A nagy ajándék
Lovász Ferikét szinte minden nap látjuk a Szentélyben ministráns ruhában szolgálatot teljesíteni. Szorgos munkájáért a nyáron olyan jutalmat kapott, melyet felnőttként is szívesen őriz majd. Néhány társával Rómában tölthetett néhány napot. Ez is bizonyítja, hogy mindenkinek érdemes kitartóan dolgozni. Feri élménybeszámolóját a következő számban olvashatjuk.
19
Október 1-jén történt az Idősek köszöntése. A megható, szép megemlékezésre, szentmisére sokan eljöttek.
Isten éltesse a Szervitákat! A Szerviták Világi Rendje mezőkövesdi közössége szeptember 12-én hálaadó szentmisével ünnepelte centenáriumát. K. D. M
20
Prohászka Ottokár
Kő az úton Gondolod, kerül életed útjába Egyetlen gátló kő is hiába? Lehet otromba, lehet kicsike, Hidd el, ahol van, ott kell lennie. De nem azért, hogy visszatartson téged, S lohassza kedved, merészséged. Jóságos kéz utadba azért tette, Hogy te megállj mellette. Nézd meg a követ, aztán kezdj el Beszélgetni róla Isteneddel. Őt kérdezd meg, milyen üzenetet Küld azzal az akadállyal neked. S ha lelked Istennel találkozott, Utadban minden kő áldást hozott.
Őszentsége Ferenc Pápától névre szóló Apostoli Áldás születésnapokra
CSODÁKRA EMLÉKEZNI JÓ! Határkőnél hittel megállni, határkőnél visszanézni, hálás szívvel múltat idézni: csodákra emlékezni jó! Meglátni, hogy minden utunkat hű és hatalmas kéz vezette, javunkra szolgált tette: csodákra emlékezni jó! Látni, hogy át viharon, vészen hű mesterünk hogyan segített, éjekre fényt hogyan derített: csodákra emlékezni jó!
Határkőveknél hálát adni, és hallelujás köszönetben méregetni, mi mérhetetlen: csodákra emlékezni jó! Messzi évekre visszanézni, és számbavenni ezer áldást, erőt, kegyelmet, megbocsátást: csodákra emlékezni jó! Hellelujás hálaadással leborulni egy határkőre, s elindulni hittel előre, amerre hív az égi szó. Túrmezei Erzsébet
21
Egy tanulságos történet mindenkinek Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele: – Milyenek itt az emberek? – tudakolta. – Hová való vagy? – kérdezett vis�sza az öreg bölcs. – Athéni vagyok. – És felétek milyen nép lakik? – kérdezett tovább az öreg. – Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan. – Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. – mondta az öreg. A vándor búsan folytatta útját. Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek. – Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! – válaszolta nem kis büszkeséggel az utas. – Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! – mondta az öreg bölcs. 22
A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé. A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg: – Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy! Az öreg bölcs mosolyogva csillapította: – Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.
Ismét elérkezett november elseje, amikor a temetők virágdíszbe öltöznek, gyertyák világítanak és a szívünk megtelik emlékekkel. Kántor Péter
Levél anyámnak Drága anyám, öt hónap telt el azóta, hogy utoljára láttalak, eközben rendszeresen jártam és járok át a lakásba, öntözöm a növényeket, nem nyúltam semmihez, kivéve a kis díványt a belső szobában, azt rögtön levitettem az udvarra, és a helyébe egy üres szekrény került, erről jut eszembe, hogy a ruháidat elvitte Á. meg a lánya, fekete plasztik zsákokba tettek mindent - nem volt sok, mégis kifáradtam, ahogy adogattam nekik a szoknyákat, blúzokat, pulóvereket, azt a pár kabátot, blézert, harisnyát, sálat és sapkát, szó nélkül, a lánya a konyhában talált egy fokhagymapréselőt, amit rögtön nagy örömmel eltett, aztán a kocsijába raktuk a fekete zsákokat, és ők elhajtottak, én meg igyekeztem nem gondolni az egészre. Egy másik alkalommal pedig feljött T. segíteni, leszedte
az előszobában azt a szekrények fölötti tákolmányt, azt a rudakra erősített, mennyezetig érő szürke vászonfalat, én meg kidobáltam a vászon mögötti sok ócskaságot, voltak azok a réges-régi kofferek is, titokban reméltem, találok bennük valami érdekeset, de semmit, semmit, kivéve a RICO kötszerművek mintakészleteit fölös számban, ezektől mind megszabadultam, és a bejárati ajtóra gyorsan felszereltettem egy hevederzárat, és kész, ennyi. Ja, és három ingatlanközvetítőn keresztül árulom a lakást május óta, de hát a beázott mennyezet meg a repedések meg a fekete padló, az emberek megijednek, viszont a cserépkályha tetszik mindenkinek, igazad volt, hogy ragaszkodtál hozzá mindenáron, tényleg szép, előbb-utóbb majd csak megveszi valaki, persze nem mindegy, mennyiért,
és akkor ki kell ürítenem az egész lakást, felszámolnom mindent, az olyan lesz, mint egy második temetés, végleges búcsú. Nem nyúltam a személyes dolgaidhoz, a határidőnaplókhoz, a gépelt kéziratokhoz, amiket végül is nem volt erőd kidobni, persze hogy jó lett volna, ha valamilyen rendet csinálsz magad után, ha legalább megritkítod azokat a paksamétákat a halványuló betűkkel, de mire észbe kaptál, már túl késő volt, csak összekeverted az oldalakat, és végül rám hagytad az egészet, hogy én dobjam vagy ne dobjam ki, hagyd csak, mondtam, bízd rám, ne törődj ezzel, majd elintézem, de hogy intézem el? ezt nem firtattuk, jön majd egy vevő, és akkor összepakolom a kéziratokat és a határidőnaplókat, és a többi nem érdekel, valaki elviszi majd a könyveket, a bútorokat, azt a tálalót is, amit 23
még a nagymamától kaptatok 1939-ben, fiam, nem érdemes valami jobbat venni, úgyis jön a háború, mondta, majd aztán vesztek egy rendeset, de sose vettetek egy rendeset, meg a könyvszekrényt, meg a négy öreg karosszéket, a késeket, villákat, tányérokat, mindent, és többé nem megyek fel hozzád, mert a maradék növényeket is, azokat is elviszik, egyet én, a többi kettőt valaki más, akárki, és egyszer még kimegyek majd az erkélyre, utoljára, és kinézek a szemközti házra, és kinézek a Dunára, a János-hegyi kilátóra, és eszembe jut, hogy itt sakkoztunk apámmal gyerekkoromban, az erkélyrácsra terített pokróc, a két kempingszék, eszembe jut, hogy akkoriban még örökéletű voltam, ahogy ti is, örökéletű egy világban, aminek eleje és vége van, tudjuk jól, és a két nagymama mint két beszélő etruszk kőszobor, ha a mosolyuk átvészelt két világháborút,
nyilván sérthetetlenek, a berendezéshez tartoztak, mint egy állandó kiállítás tárgyai, jóllehet mindig előfordul, hogy valami leesik és összetörik, és nem lehet összeragasztani, valahogy így képzeltem akkoriban, és mikor aztán bejövök majd az erkélyről utoljára, ott állsz majd az oldalamnál, persze láthatatlanul, mama, és bólintasz, amikor kivonulunk a régi falak közül. Hogy mindez pontosan mikor lesz, azt ma nem tudni még, de ha nem most ős�szel, akkor valószínűleg a jövő nyáron, most ősszel pedig felállítom a bábuimat a sakktáblán, és beszédet mondok nekik, elmondom, hogy a helyzetünk minden, csak nem rózsás, ezen majd mosolyognak, elmondom nekik, hogy a hely, ahol állunk, az egy gödör, és a feladatuk kapaszkodni fölfelé, le-föl, le-föl, és hogyha esetleg nagyon megsajnálnák magukat hirtelen, amin én személy szerint nem csodálkoznék,
sőt, akkor tekintet nélkül az érveikre, melyek számosak, megkérem, hogy sürgősen hagyjanak fel ezzel, mert ez nem vezet semmi jóra, és különben is, értsék már meg, de hát hol vannak az én bábuim? hol, merre vannak? miközben korán sötétedik, és az ég, mint egy viszkető, vörös seb, miközben barbárok grasszálnak és egy barbárvilágról dalolnak, ahol mindenki barbár, aki nem velük grasszál. De nem megyek bele a részletekbe, untatna téged, persze semmi sem tart örökké, ahogy másfelől meg nincs új a nap alatt, igen-igen, ősz van, mindenki tudja, mégis muszáj kiáltozni, muszáj megindulni, ha csak egy kicsiny lépést is tenni előre, nem csak várni, kivárni, amíg el nem érjük a gödör legalját, amíg fel nem bukkan végre a megfelelő vevő a lakásra, amíg valaki nyájasan asztalhoz nem invitál majd, és a szél le nem törli arcomról az árvák kön�nyét. Ősz van.
A Sziklaforrás év végi száma karácsony előtt jelenik meg. Köszönettel fogadunk írásokat! Kiadja: Szent László Egyházközség 24
Szerkeszti: Gánóczy Zoltánné