II. évfolyam 11. szám
2013. Szent András, Enyészet hava
Ingyenes kiadvány
JOBB-IK N Jobbikos szemléletű havilap
Testületi beszámoló - október A képviselők október 17-én eljárásrendet határoztak meg az ingatlaneladásokkal kapcsolatosan. A rendkívüli ülés előtt egy nappal megküldött meghívó túl későinek bizonyult, Szedlák Szabolccsal nem tudtunk részt venni az ülésen. Az anyagot természetesen tanulmányoztuk, s az ülést követően jeleztem polgármester úrnak, hogy az elfogadott eljárásrend ellentmond a Földtörvénynek, hiszen kizárja az elővásárlási jogot. Az október 30-i ülésen 18 napirendről tárgyaltunk. A legfontosabbak: Deli Miklós napirend előtti felszólalásában nehezményezte Sveiczer Sándor hozzáállását a hevesi polgárőrséghez. A helyi Fidesz elnöke a Megyei Közgyűlésen nemrég arra utalt, hogy a hevesi polgárőrök közt bűnözők is vannak. Deli Miklós mindezt visszautasította, s beszámolt arról, hogy nemrég az év szervezetének választották a Hevesi Polgárőr Egyesületet. A 2014-es költségvetési koncepció tárgyalása során felvetettem a Sportcsarnok megvásárlása miatt váratlanul felmerült 156,6 millió Ft-nyi ÁFA problémáját. (Április 29-én dr. Balázs Éva jogtanácsos asszony egyértelműen kijelentette, hogy nem kell forgalmi adót fizetnie az Önkormányzatnak, ha a csarnokot megvásárolja. Ennek ellenére nyáron az adóhatóság bejelentkezett a hatalmas összegért.) Az októberi ülésen Csáki Zsigmond elismerte, hogy állami segítség vagy NAV-os engedmény nélkül fizetésképtelen lesz az Önkormányzat, akár hónapokon belül. Jelenleg az Önkormányzatnak köztartozása van, ami akadályozza az amúgy is nehézkesen működő pályázatainkat. De nem csak ez a teher okoz gondot: az adósságrendezés után maradt közel 1 milliárdos bankhitel jövő évi törlesztő részlete 240 millió Ft. Dr. Nagy Sándor, a Pénzügyi Bizottság elnökét arról kér-
deztem, hogy ő hogyan oldaná meg ennek kifizetését. A szocialista képviselő a kamatok 2028 utánra való átütemezését javasolta. Szerintem pedig nem szabad az unokáinkat is eladósítani! Emlékeztettem a képviselőket arra, hogy tavasszal a jobbikosok felhívták a figyelmet az adósság továbbgörgetésének veszélyeire. Mindez most beigazolódni látszik. A vitába bekapcsolódó Balázs Ferenc védte a tavasszal elfogadott nagymértékű hitelfelvételt. Azt vizionálta, hogy milyen nagy gond lenne most, ha a jobbikos javaslatot (azaz szerinte a vagyonfelosztást) támogatta volna a Testület márciusban. - Arról persze megfeledkezett, hogy mi ilyesmiről sosem beszéltünk. Érdekes, hogy alpolgármesterünknek nem voltak látomásai, amikor sorra szavazta meg a hitelek felvételét, vagy amikor a közétkeztetés drágítását javasolta. Az most már egyértelmű, hogy az adósságrendezés lezárásának a Zsigesz által választott módja súlyos következményekkel járt: komoly állami segítség nélkül ismét akadozni fog az Önkormányzat működése.
A témához tartozó aktualitás, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár november 4-én bejelentette, hogy az állam átveszi az 5000 fő feletti települések megmaradt, teljes adósságállományát. Erről ez év júniusában már született törvény, de azt szeptemberben viszszavonták. Így a hír valóságtartalmában akkor lehetünk majd biztosak, ha túl leszünk a tartozásátadáson.
Kettőskereszt állítás A Jobbik Magyarországért Mozgalom tagjai Advent első vasárnapján országszerte állítanak kettőskeresztet. A hevesi alapszervezet immár harmadik alkalommal állít fel keresztet.
Várjuk Önt is 2013. december 1-én 16.30 órára a régi buszmegállónál.
Adventi kirándulás Bécsbe
December 7-én, szombaton buszos kirándulócsoport indul Hevesről az osztrák fővárosba. Az idegenvezetős városnézés mellett lehetőség lesz megcsodálni és végigjárni a híres A Sportcsarnok megvásárlása miatt fize- bécsi karácsonyi vásárt. Részvételi díj: 6000 Ft/fő. tendő ÁFA ügyében is van friss információnk: az adóhatóság mielőbb 6,6 millió befizetését várja. Ezzel eltörölnék az Önkormányzat köztartozását. A maradék 150 milliót a következő három évben részletekben kellene befizetni. – Esetleg ezt is „lenyeli” majd az állam? (folytatás a 3. oldalon)
Jelentkezni lehet november 22-ig Kisné Menyhárt Adélnál a 20/4102267-es telefonszámon.
KÉPVISELŐJELÖLTÜNK:
SNEIDER TAMÁS
Jobbikosként az Országgyűlés szociális bizottságának élén A Jobbik Heves-hatvani körzetben induló országgyűlési képviselő-jelöltje, Sneider Tamás előző lapszámunkban már bemutatkozott olvasóinknak. Mivel amellett, hogy jelenleg országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Lakhatási Bizottságának elnöke is, arra kértem, mutassa be az ott végzett munkáját, illetve a Jobbik e téren elért eredményeit.
szemben a többi párt képviselőivel. Az álláshalmozó kormánypárti képviselők ugyanis sokszor még a hétfő reggeli ülésre sem jönnek be, hanem helyettesítéssel szavaznak a „fentről” kiadottak szerint. Az MSZP és az LMP képviselői pedig lényegében ad hoc jelleggel jelennek meg a bizottsági üléseken. Az előterjesztéseket a kormány rendszerint az utolsó pillanatokban terjeszti elő, így rövid idő marad a szakmai kiértékelésre. Rendszerint pénteki napon kerülnek benyújtásra, hétfőn már a bizottságnak tárgyalnia kell, sőt van, amikor az általános vita is megkezdődik még aznap. Példaként említem az első bizottsági ülést, amelyre 2010. május 19-én került sor, és ekkor tárgyaltuk az első előterjesztést, amely a családok támogatásáról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényeknek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat volt. Ez a javaslat vezette be újból, hogy a családi pótlékot iskoláztatási támogatás néven csak akkor kapják meg a családok, ha gyerekük iskolába jár. A kormány ezt május 17-én nyújtotta be, és május 18-án már tárgyalta is a szakbizottság. E rövid határidő ellenére a Jobbik képviselői helytálltak, ráadásul e javaslat egyébként a Jobbik egyik programpontjának leegyszerűsített változata, amely azóta egyre inkább közeledik a mi elképzelésünk felé!
A törvényalkotásban végzett munkánk kapcsán fontos elmondani, hogy a szociális bizottság jobbikos képviselői több mint 250 módosító javaslatot nyújtottak be, a Jobbik „Radikális változást!” címet E bizottság egyike a legnagyobb és leg- viselő, 2010. évi programja alapján. szélesebb spektrumú parlamenti bizottságoknak. Tevékenységi körébe a széles feladatkörrel rendelkező Emberi Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikai tevékenysége, illetve a tárca alá tartozó szociális, családügyi és ifjúsági szolgáltató szervezetek és intézmények működése tartozik, valamint a mára már akuttá váló lakhatási kérdésekkel is foglalkozik. Mindebből következik, hogy valószínűleg nincs olyan magyar állampolgár, akit ne érintenének a bizottság elé kerülő törvény- és határozati javaslatok. A Jobbik három tagot delegált a bizottságba, amelynek elnöki tisztjét töltöm be. A kezdetektől napjainkig 113 bizottsági ülés volt, amelyen eddig 151 irományt tárgyaltunk. Fontos elmondani, hogy a jobbikos képviselők csak kivételes és indokolt esetben voltak távol az ülésről,
Emellett összesen 223 önálló törvényjavaslatot dolgoztunk ki. A kötelező bizottsági üléseken kívül több kihelyezett ülést vagy intézmény-látogatást kezdeményeztem a bizottság elnökeként, ahol többnyire csak a jobbikos képviselők jelentek meg. Ellátogatunk a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetbe, a Budapesti Módszertani Szociális Központba, a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat győri intézményeibe, az Aszódi Fiúnevelő Intézetébe, a Fiatalkorúak Tököli Büntetés-végrehajtási Intézetébe és a fóti gyermekotthonba. Fontos még kiemelni, hogy idén szeptemberben a kormány meghívására Magyarországra érkezett az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportjának delegációja. A csoport tagjai a szenegáli El Hadji Malick Sow, az ukrán Vladimir Tochilowsky, a perui Miguelde la Lama Eggerstedt és a tongai Jolene Tautakitaki. A kormány tagjai – a meghívás ellenére – nem jelentek meg a meghirdetett bizottsági ülésen, a pártok közül pedig egyedül mi voltunk jelen. Ebből adódóan a Jobbik képviselői tárgyaltak a delegációval, tájékoztatva őket többek közt az öregezés, illetve a csicskáztatás bűncselekményekről is. Úgy gondolom, minden önteltség nélkül elmondható, hogy a Jobbik képviselői – a párt szociális kabinetjének segítségével – magas szakmai alapon és színvonalon végzik munkájukat, túllépve a kormánypárt és az MSZP folyamatos parttalan egymásra mutogató politikai vitáin, dolgozva egy igazságos és gyarapodó társadalomért, egy szebb jövőért. (x) /Szedlák Szabolcs/
(folytatás a címlapról)
Tóth Tamás vállalkozó szeretné bérbe venni a Heves Városért Közalapítványtól a hivatali konyhát és étkezdét. Ajánlatában 20 milliós felújítás és 15 éven át 100 ezer Ft/hó bérleti díj megfizetése szerepel. Sárándi István, a Városfejlesztési Bizottság elnöke és Molnár Kálmánné, az Alapítvány kuratóriumának vezetője a bérbeadás mellett érvelt. Sveiczer Sándor a részletes terveket és a szerződés bemutatását hiányolta. Jegyző úr felhívta a figyelmet arra, hogy a Testület csak javaslatot tehet a témában, a döntést az épület tulajdonosának, vagyis a közalapítványnak kell meghoznia. Hosszas eszmecserét követően a Testület döntés nélkül levette a napirendről az ügyet. Nagy a dilemma: egy tisztességes hevesi vállalkozó felújítaná és hasznosítaná azt az épületet, amire az Önkormányzatnak úgysem lenne pénze, avagy tartsuk meg a konyhát, hiszen, ha mindent elad illetve kiad a település vezetése, akkor mire lehet majd alapozni városunk megújulását? Előző számunkban írtam arról a lehetőségről, hogy a krakói cigányok széttelepítését is tartalmazó pályázat testületi felhatalmazás nélkül került beadásra. Tévedtem: a szóbanforgó TIOP-os pályázatot a „Lakhatási beruházások támogatásáról” nem nyújtotta be az Önkormányzat, ezt az október 30-i ülésen tárgyaltuk. A szeptember 26-i projektmegnyitó egy másik, TÁMOP-os pályázathoz (komplex telep-program) kapcsolódott.
álmodozik hasonló játszótérről, útfelújításról. Számunkra nincsenek efféle, 100 %-ban támogatott pályázatok. A most ismertetett kétségek miatt a két jobbikos képviselőtársam tartózkodott a szavazásnál. - A többség zöld utat adott a pályázat benyújtásának. Ha az állami szervek támogatják az anyagot, akkor a romák remek lehetőséghez jutnak. Hogy élnek-e vele, az csak rajtuk múlik. Ha a közpénzből megteremtett értékeket nem becsülik meg, akkor elmondhatjuk majd, hogy „egyszer volt Budán kutyavásár”. A 60 literes kukák tavasszal megszavazott bevezetése továbbra is várat magára. Javaslatomra a Testület ismét tett egy lépést az ügy érdekében: a jásztelki hulladéklerakót működtető önkormányzati társulásnál jeleztük ezt az igényt. A következő lépés majd novemberben az AVE Hevesi Városfenntartó Kft. meggyőzése lesz. /Kis Tamás/ Nagytudású magyarok
Magyarok és az autózás Mint sok helyen a világon, a nagy ötletek és találmányok nálunk, Magyarországon is kis szerelőműhelyekben, sufnikban jöttek létre, fiatal, lelkes, sőt megszállott szakemberek munkájának eredményeképpen. Aztán persze felfigyeltek rájuk a hazai és külföldi gyárak, így sokan közülük szép karriert futottak be. Csonka János 1852-ben született Szegeden, s a technika iránti szeretetét édesapja kovácsműhelyében alapozta meg, sokat dolgozott a családi vállalkozásban. 22 évesen európai tanulmányútra indult, Bécsben, Zürichben és Párizsban ismerkedett az akkori modern technológiákkal.
A romák kitelepítéséről sokféle hír kereng a városban. Valójában csupán öt családról van szó. Őket a kisebbségi önkormányzat javaslata szerint válogatják ki (legfeljebb 3 gyermekesnek és munkahellyel rendelkezőnek kell lenniük). Számukra üresen álló ingatlanokat vásárolnak meg és újítanak fel. Ezen kívül - szintén a pályázat részeként - a Dankó út szilárd burkolatot kap és a Hevesi József Általános Iskola tornaterme is megújul. Mindez önkormányzati pénzbe nem kerül. A jóravaló cigányokat érdemes segíteni, hiszen ők példával járhatnak elől. Mindezt figyelembe véve - a polgármester csapatával együtt - támogattam a pályázat benyújtását. Ugyanakkor a vitában rámutattam arra is, hogy drága a pályázatban szereplő Csonka János műfüves pálya és a játszótér. Elmond- 1877-ben hazatért, megpályázta és eltam, hogy baj lehet majd a létesítmények nyerte a Műegyetem tanműhelyvezető fenntarthatóságával is, hisz aligha marad meg minden egy-két évnél tovább épségben. Fontosnak tartottam megjegyezni azt is, hogy a magyar többség csak
állását, ahol elkezdte tökéletesíteni a járműveket hajtó motorokat. 1885-ben készített szerkezete már olyan megoldásokat tartalmazott (kétütemű, szelepes vezérlésű, vízhűtéses, keresztfejes, megszakító gyújtással üzemelő), melyek évtizedek múlva váltak általánosan elterjedtté. 1887-től már a Ganz-gyárral együttműködve folytatta tevékenységét, s ahogy az előző részben írtuk, 1900-ban jelent meg Budapest utcáin a Csonka-féle tricikli. Öt évvel később pedig az általa tervezett első magyar négyütemű autó is elkészült, ezzel vette igazán kezdetét a magyar járműgyártás. Csonka János a Ganz-gyárban ismerkedett meg és kötött egy életre szó barátságot Bánki Donáttal. Bánki 1859-ben született a Veszprém megyei Bakonybánkon, a középiskolát Pesten végezte, és 21 évesen már a Műegyetem gépészmérnöki oklevelét is megszerezte. Kapcsolata az egyetemmel soha nem szakadt meg, tervezőmérnökként is folyamatosan oktatott, jegyzeteket írt. Számtalan találmányát a Ganz-gyár mérnökeként vitte sikerre. 1902-ben szerkesztett elsőkerék meghajtású gépkocsijában egy tömbbe építette fel a sebességváltót és a differenciálművet, így próbálta meg kiküszöbölni a hátsókerékmeghajtás problémáit. Sokoldalúságát mutatja, hogy a repülőgépek stabilizátorától a vízierőművek turbinájáig rengeteg találmánnyal gazdagította a magyar feltalálók sikereit. Bánki és Csonka neve azonban leginkább az általuk elsőként megalkotott karburátorral – más néven porlasztóval forrt össze. Az ötletet állítólag az adta, amikor a két barát hazafelé tartva meglátta, hogy egy utcai virágáruslány egy csőbe levegőt fújva vizet permetez a virágaira. Ez az egyszerű eljárás az alapja a benzin-levegő keveréket előállító szerkezetnek. Közös szabadalmukat 1893-ban nyújtották be, ezáltal lehetővé vált az üzemanyag biztonságos és helyes táplálása a motorba. Sajnos a nemzetközi szakirodalomban W. Maybachot ismerik el a porlasztó feltalálójaként, pedig Bánki és Csonka elsőbbségét maga a német feltaláló is elismerte levelében. Bár az 1900-as párizsi világkiállításon bemutatták találmányukat, addigra már több cég sorozatban gyártotta a karburátorokat. (folytatjuk)
/Erdész László/
Szivárvány Nagyot zökkent a batár. Szindbád a kocsi mélyén két álom között felkönyökölt. Valami várkastély homálylott a hajnali ködben. „Zólyomnál járunk. Hajts tovább! Az utazók itt nem szoktak megállni.”- szólt két ásítás között a bakon szintén bóbiskoló kocsisnak a Vándor. Aztán egy pillanat múlva már aludt is újra, mintha mi sem történt volna. Azaz talán mégis, mert különös szivárványok emléke szállott reá az álom könnyű szárnyain. Átkozottul didergett a jó Lajos király az ódon Pusztavár nyirkos nagytermében. - Olyan hideg van itt ispán, hogy még a kövek is köhögnek tőle - húzta összébb magán a farkasbundát a király. - Valóban úgy van uram. Régi vár ez, amikor épült nemigen adtak a kényelemre. De ha úgy akarod, hát építs újat, ami nem had ellen szolgál, hanem vadásztanyának. Nagy király vagy, megteheted válaszolt merészen Zólyom ispán. A másnapi vadászat során olyan felhőszakadás zúdult a nyakukba, amelyre ember nemigen emlékezett arrafelé. Bőrig ázva ügettek ki az erdőből, ami akkora rengeteg volt még, hogy Végles várától az északi hegyeken túlra, lengyel határig tartott. Egy tisztáson csodálatos látvány tárult a szemük elé. Egy szivárvány, amelynek egyik szára a Garam vizén, a másik pedig egy dombtetőn állott. - Égi jel ez Uram! Oda építsd meg a váradat, oda arra a domb tetejére - kiáltott Zólyom ispán. - Úgy lesz. Jó emberem vagy, ezért nevedet viseli majd – válaszolta a király. Ezt álmodta Szindbád. Meg sok egyéb kusza zavaros képet. Nagy vadászatokat, lovagi tornákat a vár alatti Rákos mezején. A lengyel király követeit, akik Lajos király leányát, Hedviget viszik menyaszszonynak a krakkói udvarba. A huszita Griskát, akit Mátyás ver ki végül a várból. Kóborló, portyázó török martalócokat, és még egy szivárványt… 1554. október 20-át irt a kalendárium. Egy asszony vajúdott a vár egyik szobája mélyén. A zólyomi főkapitány, Balassa János izgatottan rótta a bástyákat. - Fiút adj Uram! Bátrat, okosat, szépet!kiáltott az ég felé, s még - pogány módra - száz csengő aranyat is ígért a bábának, ha fiú lesz a gyermek. Hirtelen - október ellenére - nyári zápor áztatta a környéket, ami elmúltával aztán gyönyörű szivárvány feszült a vár fölött. Az egyik vége Besztercén, a másik pedig Esztergom várán állott.
Ekkor csecsemő sírása hallott lentről. Erős hang. - Fiú, jóuram, egészséges gyermek! Mi lész a neve? – futott föl a lépcsőn a vár papja. - Valentinus. - Bálint tehát - írja a pap. - Írjad azt is, hogy a mai napon megszületett első fiam Balassa Bálint, kinek élete harc lesz és szivárvány – intette a papot az újdonsült apa. És persze eltűnt a szivárvány, de Szindbád álmodott tovább. Kurucokat, labancokat, Rákóczit meg Bottyán János ezredes generálist, aki a vár alatt állott be a kibontott lobogó alá. De miután császári főtiszt volt eladdig, Ocskay László nemigen bízott benne, és bajra hívta a vár alatti mezőn őkelmét. S milyen a kuruc, félholtan vették le mindkettőt a lováról. Kicsi híja volt, hogy a Vezérlő Fejedelem kifogyjon mindkét vitéz parancsnokából… De nem úgy lett azért mégsem. S hála a szivárványnak, Zólyom vára megmenekült a szabadságharcot követő várrombolástól, (jóllehet 1708-ban maguk a kurucok gyújtották föl) még Szindbád is jól látja a hajnali szürkületben új kiskocsmák, új tivornyák, új asszonyok és álmok felé zörgő batárja ablakából a mámor partjain könyökölve.
Zólyom Pusztavár
A Hevesi Dalegylet története 2. (részlet) A Hevesi Dalegylet először vett részt országos versenyen. Útjukhoz Heves község 300 pengővel járult hozzá, önkéntes adományokból befolyt 308 pengő, matinéból pedig 198 pengő, 4 fillér. Így összesen 746 pengő 4 fillérhez jutottak, ami csaknem fedezte a szegedi út költségeit, mert az 787 pengő 45 fillérbe került. De megérte az anyagi áldozat, mert a dalosok kiváló szerepléssel hálálták meg a támogatást: a Magyar népdalegyveleg csoportban 30 kórus indult, a hevesiek a Dunakeszi Dal- és Önképző Egyesület mögött a nagyon előkelő Kaposvár város tiszteletdíját, egy ezüstserleget hozhattak haza. Pedig a csoport kötött versenykara, Sztára József: „Keresem a boldogságom” kezdetű népdalegyvelege – a zsűri szerint – nem volt könnyű. Az 1929-es esztendő újra versenyév volt. A XXII. országos dalos találkozót június 28 és 30 között Debrecenben rendezték, amely arról is nevezetes, hogy innen adott a Magyar Rádió először helyszíni közvetítést. A Hevesi Dalegylet vezetősége még 1928 december elején úgy döntött, hogy részt vesz ezen a nagy seregszemlén is. A hevesi énekesek „nagy reménységgel” indultak útnak a Hajdúság fővárosába. Részvételi költségeikhez Heves község képviselőtestülete 400 pengővel járult hozzá, és ugyanerre a célra fordították az önkéntes adományokból összegyűlt l12 pengőt is. A debreceni dalos találkozó impozánsabb keretek között zajlott le, mint a szegedi, mert itt már 205 dalárda, tizenegyezer énekese vett részt az ország minden részéből. Megjelent Horthy Miklós kormányzó is, és végighallgatta a Király-díjért versengő dalárdák énekét. A Hevesi Dalegylet nem a népdalcsoportokban versenyzett, mint Szegeden, hanem énektechnikailag egy nehezebb dalcsoportba, a könnyű műdalcsoportba nevezett be. Az itt versengő kórusok június 29-én, a Bika szálló dísztermében léptek fel, s közülük a Dunakeszi Magyarság Dal- és Önképző Egyesület végzett az első helyen Müller Károly karnagy vezetésével. (A dunakesziek – írtunk erről – 1927-ben Szegeden a magyar népdalegyveleg csoportban szerezték meg az elsőséget, épp a hevesieket előzve meg.)
Melyik világ hát az igazi, Szindbád úr? A tiéd vagy a miénk? Melyiket lehet élni inkább, mert ha jobban megnézzük a dolgot, a Disznófejű Nagyúr is mi vagyunk, meg az Ős Kaján is szintúgy. Mit látunk hát Zólyom ispán várában, várából, váráról mostanság? A fene is megette… Álmodj hát drága Szindbád, hétmérföldes csizmádban, poros úti köpönyegedben, kopott utazótáskával a kezedben, ködben zörgő fekete batárod mélyén, Zólyom vára mellett. Álmodj nekünk még egy szivárványt. Nem Községünk kórusának debreceni eredkérünk többet. ményét megfelelőnek ítélte a helyi sajtó, /Dönenbáj/ ugyanis ötven (folytatás a következő oldalon)
(folytatás az előző oldalról)
dalárda közül huszonkettőt megelőztek, így középhelyezést értek el, és egy szép ezüstserleget nyertek. Az előttük végzett dalárdák fővárosi, illetve nagyobb városi, nagyobb létszámú kórusok voltak. A verseny tanulságával foglalkozva a Heves és Vidéke című lap úgy látta, hogy „A jövőre vonatkozólag azt az eredményt kell levonni a Hevesi Dalegylet vezetőségének, hogy egyesületük létszámát emelniük kell, mivel a mostani versenyen is láthatták, hogy a díjnyertes dalárdák mind nagyobb létszámmal vonultak föl, mellyel biztosították előadásuk tömörségét, egyöntetűségét és sikerüket.” 1930 márciusában az Országos Magyar Dalszövetség a magyar dalkultúra intenzívebb ápolása érdekében dalos kerületeket alakított. Az észak-magyarországi dalos kerület – ahová Heves község is tartozott – alakuló közgyűlésen Hevesi József karnagyot beválasztotta a művészi bizottságba. A magyar dalszövetség északi kerülete július 6-án, Miskolcon dalosversenyt rendezett, ahol 36 dalárda négy dalcsoportban: nehéz műdal, könnyű műdal, népdal és kezdők csoportjában versenyzett. A Hevesi Dalegylet a verseny kiadásainak fedezésére az Olasz-Magyar Bank hevesi fiókjában 200 pengő váltókölcsönt vett fel. A harmincfős kórus – ugyanúgy, mint a debreceni országos dalos találkozón – a könnyű műdal csoportban indult, ahol Szabolcsa Mihály– Pogatschnigg Guido: „Dal a dalról” című műve volt a versenykari darab. A Hevesi József vezette énekkar teljesítményét a zsűri a következőképpen értékelte: „Összhang: a mű elején ingadozó, a tempó a sövénykerítés szövegnél nagyon lassú volt.” A Verseny alkalmából elkészült a jegyzőkönyv, amely sajnos nem szól a hevesiek eredményeiről. Így erről – más forrásból – annyit tudunk, hogy díjat nyertek. Az esztendő végén sor került a dalegylet alapszabályának a módosítására, amit a belügyminiszter 1930. december 23-án kelt 89884/VII. 1930. sz. rendeletével hagyott jóvá. A módosított alapszabály lényegileg ugyanazt tartalmazta, mint amit a megalakuláskor megfogalmazott, de említést érdemel, hogy az egyesület célját kissé részletesebben határozta meg, mint az előző. „Az egyesület célja: a magyar dalművészet ápolása, a karéneklés, zenei oktatás és karirodalom fejlesztése és ezek réven a magyar
kultúra és nemzeti eszme elmozdítása.” – mondta ki az új alapszabály. 1933. június 3-án díszhangverseny keretében ünnepelte a kórus fennállásának tizedik évfordulóját. A jubileumi hangverseny alkalmából Engel Emil hevesi főjegyző ünnepi megnyitója vezette be a műsort. Üdvözölte Dr. Fehér Lajost, az Országos Dalszövetség alelnökét és Huszthy Zoltán díszkarnagyot, a miskolci dalos kerület kiküldöttjét, valamint az ünnepi esemény szereplőit. Felidézte az énekkarnak az elmúlt tíz év alatti sikereit az országos és más versenyeken, elmondta, hogy itthon öt hangversenyt rendezett a dalegylet és tíz operettet mutatott be. Ezután a Dalszövetség alelnöke, Allesz Ernő, dr. Krausz Lajos, Szloboda István, Kováts Barna, Szekeres Károly, Egyed Ferenc, Mezei Andor, Nagy Dániel tíz éve szereplő dalosoknak kiosztotta a szövetséget kitüntető oklevelét. Huszthy Zoltán pedig a miskolci dalos kerület emlékszalagját kötötte a dalára zászlajára. A műsor további részében olyan neves fővárosi művészek is felléptek, mint Utry Anna és Teleky Sándor nótaénekesek, valamint dr. Kárpát Zoltán zeneszerző. Utry Anna, Teleky Sándor, Dr. Kárpát Zoltán és Hevesi József nótáit énekelték, melyek közül nagy tetszést aratott dr. Kárpát: Cserfaerdő, Méregetem az út hosszát, Te adtad nekem az első, illetve Hevesi: Késő őszi hervadás volt, Valamikor álmot lopott és Pilóta csárdás című dala. Dr. Kárpáti Zoltán saját szerzeményei közül adott elő többet zongorán, a közönségnek a „Szegény embernek szegény sorsa” kezdetű szám tetszett a legjobban. De a helyi szereplők sem vallottak szégyent. Szőke Gabi hevesi zongoraművész Liszt H-moll balladáját játszotta, M. Babarcsik Szilárdka cimbalmozott, Bodnár Böske pedig magyar dalokat énekelt hegedűs kísérettel. A dalegylet Hevesi József karnagy vezetésével népdalegyveleget mutatott be, a Hevesi Önkéntes Tűzoltó Egyesület dalárdája pedig Gyanó József dirigálása mellett énekelt. Végül Hevesi József kórusvezető emlékkoszorút kapott, majd a hangversenyt reggelig tartó táncmulatság követte. A tízéves jubileum alkalmából rendezett díszhangverseny nagy erkölcsi sikert jelentett a dalárdának, anyagilag azonban – az egylet jegyzőkönyvében leírtakat idézve – „a hevesi közönség részéről tapasztalt hálátlanság számba menő részvételség miatt 106 pengő 1
fillér ráfizetést eredményezett, ezt az összeget a dalosok önkéntes kölcsönképpen maguk adták össze.” Ezután még szép sikerek és nehéz esztendők jöttek egészen a II. világháborúig, amely után már nem szerveződött ujjá az egylet. A napi megélhetés gondjaival küszködtek a dalegyleti tagok, így ezek az idők nem kedveztek az énekkar talpra állásának. Később pedig a kórusmozgalmat az új politikai igényeknek megfelelően szervezték újjá. A Hevesi Dalegylet – története ezt bizonyítja – két évtizedes működése alatt kiemelkedő szerepet játszott Heves község kulturális életében. Tevékenységét értékelve mindenekelőtt a szegedi országos dalversenyen nyert második díjat, a debreceni országos vetélkedő elért középhelyezést, a miskolci győzelmet, és a kerületi kórustalálkozón nyert díjat kell kiemelnünk. Ezek a sikerek elvitték a jó hírét Heves községnek és az itteni énekkarnak hazánk minden részébe. Hangversenyeiken, amelyeket otthon, más falvakban és városokban rendeztek, többségében népdalok és a kor nemes zeneszerzőinek művei szerepeltek. Ilyen alkalmakkor gyakran fővárosi művészek is közreműködtek, akik az operával is megismertették a közönséget. A kórus fáradhatatlan szervezőmunkáját, tekintélyét, a település életében betöltött kiemelkedő szerepét bizonyítja az is, hogy ki tudott alakítani maga mellett egy lelkes művelődő gárdát és velük együtt színdarabokat, operetteket mutattak be, valamint farsangi és szilveszteri estélyeken adtak műsort. A dalegylet előadásain a közönségnek zenei, irodalmi, színházi élményben volt része, ami a szegényes környezetben élő lakosság számára nagyon sokat jelentett. Külön ki kell emelni, hogy a kórus nemzeti ünnepeken és más ünnepségeken emelte ezeknek a rendezvényeknek a színvonalát. Az egyesület történetének külön fejezete az énekkar alapítójának és karnagyának, Hevesi József nótaszerzőnek munkássága. Szerzői estjei, amelyeken ugyancsak felléptek neves fővárosi művészek is, igen nagy érdeklődést keltettek helyben és a környéken is. A rádióban és a budapesti Fráter Lóránd Társaság rendezvényein énekelték dalait, és a Rádió újság nótapályázatain is szép sikereket ért el, így országos hírnevet, dicsőséget szerzett magának és Hevesnek. Nótái ma is nap mint nap felcsendülnek a rádióban. /Vörös Dezső/
Egész évben kedvező árakkal, csocsóval, biliárddal várjuk kedves vendégeinket!
Várjuk szeretettel
STELLA SÖRÖZŐ
a
Heves, Ady Endre u. 34/b Nyitva: H-V: 05-21
női divatruházati üzletben! Heves, Széchenyi utca 1.
SZILÁRD BT 06-36/488-085; 06-30/644-47-17
AKCIÓ! üregkamrás polikarbonát bruttó 3100 Ft/m2 SZINESFÉM, KÖNNYŰFÉM, NEHÉZFÉM, MŰANYAGOK. BÁDOGOS ÁRUK forgalmazása viszonteladóknak, végfelhasználóknak! Nyitva tartás: Hétfő-péntek 7.30 - 16.30
- műszaki vizsgáztatás - személygépkocsi - lassú jármű - motorkerékpár - eredetvizsga
CSATÓ SZILÁRD autószerelő mester Heves, Munkácsy út 6.
Heves, Fő út 2. sz. (Bíróság fölött) 48 m2-es és 64 m2-es lakások, előnyös feltételekkel eladók, vagy családi házra cserélhetők! Heves, Fő út 4. sz. (Bíróság épülete) földszinti, 70 m2-es iroda eladó.
Érdeklődés: 20/ 343-1146 Közeledik Advent! Készüljünk az első gyertyagyújtásra!
-
Adventi koszorúk, kopogtatók, asztali díszek.
Frézia Virágüzlet 3360 Heves, Gyöngyösi út 4.
www.metallonova.hu
06-36/445-395, 06-30/215-8383
Üzletvezető: Tóth Miklósné
KI MIT TUD SÖRÖZŐ
Fuvarozás 26 tonnáig fix és billenős platóval.
FUVAROZÁS? HÍVJON!
Heves, Gyöngyösi utca 83. Várja szórakozni vágyó vendégeit! Mind a sörözőben, mind a kerthelyiségben tévézési, a kerthelyiségben családoknak, baráti társaságoknak főzési lehetőség! Biliárd, csocsó a szórakozás érdekében. Széles italválaszték, csapolt Borsodi sör. Tisztelettel várja vendégeit: Besenyei Ferenc üv. Nyitva: V-CS: 05-21; P,SZo: 05-24
Magiszter Könyvesbolt Karácsonyi akció! 2013.11.19. - 2012.12.24.
Könyvek: 1500-2999 Ft közötti vásárláskor 5%, 3000-4999 Ft közötti vásárláskor 10%, 5000 Ft feletti vásárláskor 15% ÁRENGEDMÉNNYEL! Keresse aktuális katalógusunkat. 3360 Heves, Széchenyi utca 1.
Pálinkafőzés egész évben Erdőtelken. Megbízható minőség, komoly tapasztalat! Elérhetőség: 06-30/430-3779 06-36/496-539
Nyéki sóder 0-24; osztályozott kavics, kő, sziklakert kő rendelhető Kiszállítás kedvező áron! SZAKI TÜZÉP KFT.
Kis Péter Tel.: 06-70/237-2593; 06-36/345-420 Heves, Erdőtelki u. 3.
CLUB 31 Ételkínálatunkból: Rántott sajt, csirkemell, gombafej, stb. Ezeken kívül továbbra is kapható hasábburgonya, hot-dog, meleg szendvics, hamburger.
Hangulatos kerthelyiséggel, csocsóval, biliárddal, koktélokkal várjuk kedves vendégeinket!
Árufuvarozás, költöztetés ponyvás, billenős kisteherautóval az ország egész területén, kedvező áron! Bódi József: 30/998-6562
ÚJTELEPI KERTÉSZBOLT - Vetőmagok, tőzegek - Fóliák, kertészeti gépek - Növény védőszerek - Műtrágyák Nyitva: H-P: 8-12; 13-17 Szombat: 8-12; Kedd: ZÁRVA! Ami a kertészkedéshez kell, nálunk megtalálja!
Heves, József Attila utca 14. Tel.: 36/345-271; 20/232-4085
Csiribiri Játékbolt Hevesen a Piaccsarnokban Itt megtalálja álmát kicsi és nagy! Igényes játékok minden árfekvésben. Nyitva: hétköznapokon:8-17, szombaton: 8-12 óra között
Jobb-ikon Jobbikos szemléletű havilap. Ingyenes kiadvány, kereskedelmi forgalomba nem hozható! Kiadja: INFO - KULCS Kft., 3360 Heves, Szerelem Alfréd út 1. Tel.: 20/298-3017 E-mail:
[email protected] Adószám: 23859300-1-10 Felelős kiadó: Kis Tamás Tel.: 20/298-3017 Felelős szerkesztő: Szedlák Szabolcs Tel.: 30/490-7353 Szerkesztők: Együd László, Erdész László, Vörös Dezső és a Jobbik Magyarországért Mozgalom hevesi alapszervezetének tagjai. Nyomda: Pap Nyomda Kft, 3356 Kompolt, Deák Ferenc utca 6. Tel: 36/412-154, E-mail:
[email protected] Képviselő: Pap Gábor Terjesztés: címlista alapján. A hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállalunk! Megjelenik 3500 példányban.
