A magyar cserkészet lapja június Szent Iván hava - Nyárelő - Napisten hava 0,75

A magyar cserkészet lapja

Tisztújító Fórumülés

2011. június

Nagyszabású brigád Paláston

Szent Iván hava - Nyárelő - Napisten hava

Az év madara 2012

0,75 €

Tisztújítás a Fórum ülésen Visegrádon jöttek össze a magyar cserkészszövetségek képviselői 2011. május 6–8. között, hogy a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának tavaszi ülését megtartsák. Ezúttal a Magyar Cserkészlány Szövetség látta el a vendéglátó szerepét, hangulatos helyet biztosítva a Duna-kanyarban lévő városban. A péntek esti érkezést követően bográcsozás kezdődött, és persze a rég nem látott cserkészvezetők, barátok közti vidám beszélgetés. Ahogy sötétedett, úgy hűlt a levegő is, így a társaság kevésbé fáradt része az egyik szálláshely konyhájában folytatta az eszmecserét. Jó megalapozója volt ez a másnapi tisztújító közgyűlésnek.

Szombaton, a szokásostól eltérően, egy kertben találtuk felállítva a székeket és asztalokat. Az ülés helyszíne a hibátlan időjárásnak is köszönhetően a szabad ég alatt, friss levegőn volt. Az első programpont a tisztújítás volt. Lendvai Imre utódja a résztvevők szavazatai alapján az MCSSZF elnöki posztján Buday Barnabás lett a Magyar Cserkészszövetségből, az új alelnök pedig Popovics Pál a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetségből. Ezek után következett a cserkészszövetségek vezetőinek be-

számolója az elmúlt időszakról, előkerültek örömök és problémák egyaránt, majd a Fórum Alapítvány és a közös cserkészújság helyzetének ismertetése következett. Szó esett a lengyel-magyar cserkésztalálkozókról, és a kisebbségi magyar cserkészszövetségek WOSM tagságának ügyéről is. A Magyar Cserkészszövetség vezetői ismertették a 2012-ben, a magyar cserkészet 100 éves évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő Nemzeti Nagytábor tervét, melynek egyik fő célja, hogy a világ minden magyar cserkészcsapatából legalább egy őrsöt résztvevői között tudjon. Az egész napos ülést csak az ebéd és néhány kisebb szünet szakította meg, így mindenkinek jól esett a befejezés utáni séta, és az, hogy utána újra a tűzhely közelében jöttek össze. A vacsora utáni jó hangulatot az eső sem törte meg, és ismét késő estig tartó beszélgetés zajlott az előző éjjel már megismert helyszínen. Másnap a „házi szentmise” után következett egy kis elmaradhatatlan turista program, mégpedig a Visegrádi Királyi Palota meglátogatása. A szemergő esőben talán még szebb látványt nyújt a pompás, felújított palotaudvar, és a fűszernövényekkel tarkított kert. Újult erővel tértek haza a résztvevők, hogy tovább folytassák munkájukat a magyar cserkészetért. bodzi

Minél nagyobb, annál jobb! – Az év tábori építménye 2011 Ismét keressük az idei nyár legjobb tábori építményeit. Ha már körvonalazódik a fejedben az emeletes tábori teaház, ha őrsöd mozgásérzékelős kaput tervez a sátra elé, csapatod pedig meg sem áll, míg a patak feletti híd egy elefántot is elbír, akkor ez Nektek szól! Készítsétek el az eddigi legjobb tábori építményeiteket, és küldjétek azt be a Cserkészbe, hogy megmutassátok alkotásotokat mindenkinek. A méret mellett számít a kreativitás is! Munkátok illeszkedhet a táborotok keretmeséjéhez, de biztosíthat extra kényelmet vagy szórakozást is. A verseny kategóriái a következők: I. A legnagyobb... II. Az őrsi körlet büszkesége III. A tábor kedvence IV. Táborban ilyet?

A részvétel feltételei: Egy rövid leírás az építményről, az építő egyén, őrs, tábor megjelölésével. Az építményről, alkotóiról, és az alkotás folyamatáról egyenként legalább egy nagy felbontású kép (min. 3 megapixel). Beérkezési cím: [email protected] Beérkezési határidő: 2011. augusztus 25. A legjobb építményeket az újságban mutatjuk be és ajándékkal díjazzuk. Vágjon a fűrész, feszüljön a kötél! Legyen Tiétek az év tábori építménye!

A magyar cserkészet lapja 21. évfolyam 6. szám Fő­szer­kesz­tő: Bodzás Gergely e-mail: [email protected] Mun­ka­tár­sak: Bánó Anna, Borka Dávid, Csémi Szi­lárd (Kis­med­ve), Gaudi Zsó­fia, Ilijin Kinga, Kál­mán Lász­ló (Jam­bo­ree), Kerekes-Salánki Orsolya, Kunyik Orsi, Lelkes Edit, Lengyel Zoltán, Maxim Ró­bert, Moradini Pál, Pé­­terfy Tímea, Sü­tő Ist­ván, Szalay Zsófia, Szeghő Sándor, Szórád Gábor, Zborai Beáta

A Cserkész megjelenését támogatta: Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma (Ministerstvo školstva Slovenskej republiky), Fabó Imre Alapítvány

Gra­fi­kai el­ren­de­zés: Popovics Pál Lap­zár­ta: Min­den elő­ző hó­nap 15-én. A cik­kek lé­nye­gét nem érin­tő vál­toz­ta­tás jo­gát a  szer­kesz­tő­ség fenn­tart­ja. Meg nem ren­delt kéz­ira­to­kat nem őr­zünk meg és nem kül­dünk vis­­sza. A szer­kesz­tő­ség fenn­tart­ja magának azt a jo­got, hogy a be­kül­dött fény­ké­pe­ket meg­ őr­zi, és szük­ség ese­tén il­luszt­rá­ci­ós cél­lal fel­hasz­nál­ja az SZMCS ki­ad­vá­nya­i­ban. A lap tartalmaz Creative Commons li­­ censz alá tartozó anyagokat. Cím­lapfo­tó: Csiba Zoltán Hátoldal: Kukor Tamás, Csémi Szilárd – Kismedve A szer­kesz­tő­ség cí­me: Cser­kész, Szent Ist­ván tér 6. 929 01 Dunaszerdahely E-mail: [email protected] Előfizethető a szer­kesz­tő­ség cí­mén. Ma­­ gyar­or­szá­gon az elő­fi­ze­tést a  Wekerlei Cserkész Alapítvány in­té­zi: Fej­szés Zol­ tánné csst, tel.: +36 1 2615312; Har­mat u. 178, 1104 Budapest.

Radnóti Miklós

Június Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz, az ég derűs, nincs homlokán redő, utak mentén virágzik mind az ákác, a csermelynek arany taréja nő s a fényes levegőbe villogó jeleket ír egy lustán hősködő gyémántos testű nagy szitakötő.

Tartalom

2. Tisztújítás a Fórum ülésen 2. Az év tábori építménye 2011 3. Tar­ta­lom­jegy­zék 4-5. 20 éves a Szent Jakab Cserkészcsapat 6. Hivatástisztázó hétvége 6. Hivatástisztázó hétvége 7. Cserkészmajális Királyhalmon 8. Légy kitartó s Tied a MaKCseV! 8-9. XII. Rovásírásverseny 9. 2011. évi Kopjafa-ünnep 9. XVII. MÖT 10. Nagytábor oldal 11. Cserkésztüzek 12-13. Kiscserkészeknek 14-15. Névjegy 15-16. Annyira jó, annyira vidám! 16. Őrsvezetők oldala 17. Hurrá, nyaralunk? 18. A mókus 19. Nem adom fel – A függőágy II. 20. Szokások –Június 21. „Sárkány ellen sárkány fű” 21. Az egerészölyv az év madara 2012-ben 22. Ajánló 22. Mókaland 23. „Csonka ember az, és üres az élete …” 23. Krakowitz Árpád ismét jelentkezik!

Előfizetési díj számonként A lap éves ára példányonként 7,5 €. Pl. 8 példány esetében 71,46 € (8x7,5€+ 11,46€). A  postaköltség: 1-2 db esetén 5,80 €, 3-5 db-nál 6,14 €, 6-8 db-nál 11,46 €, 9-11 db-nál 13,78 €, 12-25 dbnál 18,09 €, 27-35 db-nál 18,76 €, 36-55 db-nál 20,42 €, 56-75 db-nál 24,73 €. Magyarországon 2011-re az évi 10 lap­ szám ára 3400,-Ft. Ez tartalmazza a magyarországi belföldi posta­költséget is. Ki­ad­ja a  Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Cser­kész­ szö­vet­ség – Cser­kész új­ság elő­fi­ze­tés Nám. Sv. Štefana 6., 929 01 Dunajská Streda, E-mail: [email protected] Tel.: +421-918-512-292, 031/552 7121, Fax: 031/552 1042 Bejegyezve a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Kul­tu­ rá­lis Mi­nisz­té­ri­u­má­ban EV 3175/09-es nyil­vántartási számmal. – Registrované na MK SR, reg. císlo: EV 3175/09. Meg­je­ lent 1750 példányban. Vytlačil 1750 kus. ISSN 1336-0434

3

Röviden

kozó kedvű és kellően kitartó cserkészek a fényképészet, az íjászat és a könyvtárosi szakma területén bizonyíthattak, de lehetőség nyílott a tudásuk elmélyítésére is.

Két hetes nagyszabású munka keretében megújult a palásti Ivánka-kastély. Önkéntes erőfeszítésből kialakításra került a kastély mellett egy parkoló, rendezettebb lett a hátsó udvar, és új bútorok kerültek a belső termekbe. Képek a hátlapon, részletes beszámoló a következő számban.

2011-ben is lesz Országos Akadályverseny és Méta­ bajnokság. A helyszín Tardoskedd, ahol garantált a métalabda röptetés és az egész napos akadályküzdés.

Az SZMCS III. Országos Cserkésznapján az előző évekkel eltérően, különpróbák megszerzéséről szólt. A vállal-

Burgenlandban ülésezett a Magyar Ifjúsági Konferencia május második hétvégéjén. A résztvevők között ott voltak a magyar cserkészszövetségek képviselői is.

Kerek évfordulót ünnepel az 5. számú Szent Jakab cserkészcsapat A jubileumi évfordulók minden ember életében meghatározó pontok. Ilyen­ kor visszagondolunk az elmúlt időszakra, mérlegelünk, összegzünk, s ta­lán egy képzeletbeli válaszvonalat is tudunk húzni az elmúlt és az elkövetkező időszak közé. Mégis ezeken az évfordulókon áll legközelebb egymáshoz a múlt és a jelen. Az 5. számú Szent Jakab cserkészcsapat április 28-án ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. Több generáció váltotta már egymást azóta, de a  cserkészet eszménye máig megmaradt. Ez alkalomból beszélgettem a cser­ készcsapat volt (Uher Rudolf) és jelenlegi parancsnokával (Matus Tamás). – Hogyan indult a cserkészmozgalom itt Felvidéken, Nyékvárkonyon? U.R.: Azt tudni kell erről az időszakról, hogy a szlovákiai magyar cserkészet 1990-ben alakult, a rendszerváltás után. Nem csak úgy a  semmiből jött, voltak itt már olyan emberek, akik előkészületeket folytattak, mint például esetünkben Zsidó János esperes úr. A  80-as évektől ő volt a  papja falunknak. Nekünk, falusi gyerekeknek igazából fogalmunk sem volt arról, mi is az a  cserkészet, hisz a  világháború után betiltották, és Zsidó János volt az, aki a 80-as évek végén már kezdett nekünk újságokat osztogatni. Nekem nem katolikus újságokat adott, hanem cserkészújságot, magyarországit, mivel ott már valamivel előbbre voltak ebben a  dologban. Ő próbált ébresztgetni minket arra, hogy véget ért a  rendszer, a  pionírszervezet, de van itt egy másik al­ ternatíva. 1990 nyarán Zsidó János

4

e­ lküldött az őrsvezető-képző tá­borba, még mindig nem fogalmaztam meg semmit magamban, az atya iránti tisz­ teletből mentem el ebbe a  táborba. Úgy jöttem haza abból a  táborból, hogy azt éreztem, 10 nap alatt pótolták nekem azt az űrt, amit se az iskola, se a folklór nem tudott megadni. Akkor már tudtam, hogy én tenni akarok. Szep­ temberben remegő lábakkal kiálltam a  szószékre mise után, remegő hanggal megszólítottam a fiatalokat, az anyukákat, hogy lenne ez a dolog, és szeretnék összehozni egy csoportot, és következő héten maradjanak itt azok, akik szeretnének cserkészek lenni. Olyan időszakot éltünk, amikor mindenki nyitott volt az újra, és legalább húszan ott maradtak rögtön a mise után. Itt indult az egész dolog. – Szerinted mi az, ami megfogta a gyerekeket akkor a cserkészetben? U.R.: Minden gyerek nyitott arra, hogy egy kis ,,romantika” kerüljön az életébe, valami olyan, ami titokzatos egy kicsit. Valamint a gyerekeknek fontos volt, hogy tartozhassanak egy közösséghez. A  cserkészet mindezt megadta. A  cserkészet vallási alapokon működik, és a rendszerváltás után leginkább ez volt fontos a  szülők számára. – Tomi, hogy kerültél kapcsolatba a cserkészettel?

M.T.: Én a nővérem révén kerültem kapcsolatba a  cserkészettel. Ő az első felavatott cserkészek között volt, voltam is a  felavatásán, láttam, hogy ő szeretett járni, mesélt is mindig, és így engem is elkezdett érdekelni a  dolog. A  második avatáson már én is ott álltam. – Mi az, ami megfogott téged akkor a cserkészetben? M.T.: 10 évesen akkor még nem fogtam fel teljesen, hogy mi is ez. Egy új dolog volt akkoriban, talán ami meg-

fogott, az a  fiú banda volt, akikkel együtt lehettem, a játékok, onnét fejlődött tovább, és egyre többet jelentett nekem az egész. – Mit jelent szerinted manapság a  cserkészet? Változott azóta, amikor te még gyerek voltál? M.T.: Igen, nagyon sokat változott. Nem volt ennyire modern. Akkoriban olyan ,,falusiasabb“ cserkészet volt, most már sokkal modernebb, programorientáltabb a cserkészet. Haladunk a korral, ez természetes. – Rudi, gyerekként nem élted meg a  cserkészetet. Felnőttként nézve mi az, ami vonzóvá teszi ezt a  mozgalmat? U.R.: A közösséget már előbb említettem… A  közösséget már említettem… Valami titok mégis csak van, és ezt nem tudtam megfejteni. 22 éve volt a rendszerváltás, 20 éves a cserkészcsapat. Hihetetlen, hogy húsz évig fenn tudott maradni egy mozgalom. Jól, rosszul, megint rosszabbul, megint jobban, lényegtelen. Ebben van valami titok. Úgy, hogy senkinek nem erőltettük a nyakába a nyakkendőt, nem volt kötelező. Valami varázsnak tényleg kell lennie, ami lehet nem is tőlünk függ, hanem talán „fentről” jön. Április 30-án, szombaton ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját az 5. számú Szent Jakab cserkészcsapat. A  tényleges évforduló április 27-én van, de mivel az hétköznapra esett, ezért döntött a  cserkészcsapat vezetősége az azt követő első szombat mellett.

Helyszínül a  kanális partot választottuk, az ún. egyes lefolyónál lévő rétet. Az előkészületek már hónapokkal ezelőtt elkezdődtek, mivel minden aktív és nem aktív cserkész számára emlékezetessé szerettük volna tenni ezt a  napot. Pár héttel ezelőtt csapatunk összes volt és jelenlegi tagja kézhez kapta a meghívót a csapatünnepségünkre. Az ünneplést szűkebb körben már péntek este megkezdtük. Az 5. számú Szent Jakab cserkészcsapat megalakulásakor két fát ültetetett, ezért úgy döntöttük, mintegy a történelmet ismételve, mi is ültetünk két fát, jelen esetben a  fennállás 20. évfordulójára. A  két hársfa a  plébánia kertjében kapott helyet. Ez után átvonultunk a  temetőbe, hogy lerójuk tiszteletünk Csaplár Péter cserkésztestvérünk előtt, aki sajnos már nem lehet közöttünk. Az este folyamán egy újabb „történelmi eseményre” ke-

rült sor. Parancsnokunk kiosztotta mindenkinek a  csapatpólót, hogy másnap már azt viselhessük. Ez csapatunk első ,,hivatalos” pólója a 20 év alatt. Szombat reggeltől a  csapat aprajanagyja kint volt a  réten, sátrat állított, fát aprított, pakolt, rendezkedett, hogy délután minden gördülékenyen mehessen. Elkészült a  képgaléria is, mely a ,,Húsz év, húsz lépés” nevet kapta. A program délután 3 órakor kezdődött, a  gulyásfőző verseny ünnepélyes megnyitójával. Háromtagú zsűri előtt kellett bizonyítaniuk a  versenycsapatoknak, egy zsűritag kiléte viszont titkos volt. Öröm volt nézni, ahogy a kis csapatok megpróbálják kitalálni, ki lehet a „tégla”. A versenyt holtversenyben a  ,,Hun vagy szittya?” és ,,Bősi betyárok originál” csapatok nyerték. Nem volt könnyű dolga a  zsűrinek, ezt igazolja az is, hogy mindegyik bogrács kiürült a vacsora végeztével. A gulyásfőző verseny mellett délután cserkészés sportjátékokon vehettek részt a gyerekek és felnőttek egyaránt. Az ünnepi rész szentmisével kezdődött a vacsora után, melyet Zsidó János esperes mutatott be. Sajnos, a  szertartás végén elkezdett csepegni az eső, majd egyre erősödött, így az új zászlónkat sietve kellett megáldania az atyának. Miután felvontuk, az eső már szó szerint ömlött. Így a  további programok, az ünnepélyes fogadalomtétel, a  tábortűz elmaradtak. A  zuhogó esőben, a  nagysátor alatt szorongva, cserkésztáboros hangulatban vágtuk fel a ,,születésnapi” tortát. csilla

5

Magyar Cserkészszövetségek Fóruma

KáMCSSZ

Hivatástisztázó hétvége A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség vezető jelöltjeinek idei hivatástisztázójára a húsvétot követő hétvégén került sor. A helyszín továbbra is változatlan maradt: Kékes­ fürdő (közismert nevén: Szinyák), katolikus lelkigyakorlatos központ. Idén a segédtisztjelöltek mellett az őrsvezetőképzőbe jelentkezők is részt vettek. Persze csak a helyszín volt közös, a programok egymástól függetlenül zajlottak. A segédtisztjelöltek és a vezetők a pénteki beérkezés után egy nagyon vidám ismerkedős játék keretében megismerkedhettek egymással, majd a nyári VK-tábor parancsnoka, Szórád Gábor vázolta a hétvége programját, illetve a vezetőképzés lényegét. A három nap alatt kinti és benti, közös, illetve kiscsoportos, vidám, érdekes programok keretében készülhettek fel a jelöltek a nyári nagy megmérettetésre. A szombat délelőtt a lelki életnek volt szánva, ekkor Michels Antal volt a program gazdája, a hivatástisztázással foglalkoztak a fiatalok. A vezetés lelki oldaláról beszélt a jelölteknek, megvilágítva a szolgálat gyakorlatát, a felelősségvállalást, amelyek mind a vezetés részét képezik. A hétvégén, amit azt már írtuk, az őrsvezetőjelöltek is jelen voltak. Közöttük voltak, akik már több éve cserkész­ kednek, de voltak olyanok is, akik most ismerkednek a cserkészettel. Első este persze ismerkedtek és a tábortűz ideje alatt betekintést nyerhettek Besenyő Pista bá apjának, nagy-

papás életébe, aki nagyon szerette a magyar népmeséket. Ezután, egy izgalmas gondolat-túrán vettek részt, ahol különféle állomásokon, különféle elgondolkodtató történetek, elbeszélések vártak rájuk. Másnap délután játék és együtt gondolkodás arról, hogy milyen tulajdonságai vannak a jó őrsvezetőnek. Egyetértettek abban, hogy az 5 alapvető tulajdonság minden egyes őrsvezetőnél a következő kell, hogy legyen: őszinteség, megbízhatóság, céltudatosság, vidámság és magabiztosság. Szerepjáté­ kokon belül megpróbálták beleélni magunkat, különféle helyzetekbe, amelyek őrsvezetőként várnak rájuk. Kérdezzfelelek műsor is volt, ahol tapasztalt őrsvezetők beszéltek arról miért lettek őrsvezetők, milyen örömeik és kihívásaik voltak, vannak. Este közös program volt, a KüMCsSz jubileumi nagytáboráról néztek meg egy érdekes filmet, majd újabb kártyatrükköket tanulhattak meg A NAGYOKtól. Vasárnap, egy közeli tisztáson ismét játék és beszélgetés a hétvégével kapcsolatos élményeikről, tapasztalataikról. Jó tudni azt, hogy a hétvége után, a táborban már ismerősökként találkoznak egymással. Júliusban, irány Nádaspatak! Henkel Betti, Popovics Pál

ŐVTK 2011 Beregszász, azaz Ősemberek Vagány TalálKozója 2011. május 13-15 nagy esemény volt a Beregszászi 4. Számú Bendász István Cserkészcsapat életében: sor került a csapat első őrsvezetői továbbképző hétvégéjére. A program péntek délután vette kezdetét, amíg kérdésekkel és várakozásokkal eltelve érkeztek a résztvevők, az ügyesebbek már neki is kezdhettek az első programpontnak. Leginkább a lányok varrták a táborra való keretmesés jelmezeket, mivel idő közben eleredt az eső, és a fiúk az esőbiztos terület kialakításán dolgoztak. Ezután következett a zászlófelvonás és általános tudnivalók ismertetése, hisz eddig a szervezők csak annyit árultak el, hogy rengetek játék, móka és kacagás várható. A nap további részében mindenki egyénileg egy tesztet töltött ki, aktuális állapotfelmérés szándékával, megtudhattunk, ki hogyan áll cserkésztudásilag. Hamar elszaladt az idő a válaszok keresésével és megbeszélésével, így neki kellett látnunk a szalonnasütésnek. A jóleső falatok elfogyasztása után megérkezett Bán Zsolt Jónás ofm atya, aki bevezetett minket a bor történetébe (bibliai megjelenésétől

6

kezdve), valamint a borkóstolás és kulturált borozás rejtelmeibe (mert mi nem azért borozunk, mert szomjasak vagyunk, hanem hogy koccintsunk). Szombaton a délelőtt első felében a csapattábor logóját terveztük két csoportban, majd Bárdos István, csapatunk parancsnoka beszélgetett velünk, majd fizikai és szellemi mozgás következett. Ebéd után Győrffy Ágnes, csapatunk egyik tisztje volt segítségünkre, hogy jobban megismerjük magunkat, elgondolkozzunk, a saját és a csapatunk helyzetén, végiggondoljuk, hol, miben találhatnánk meg igazán helyünket, hogy jól érezzük magunkat, s közben mások hasz­ nára is lehessünk. Vacsora előtt érdekes program következett: először két csapatban, majd közösen kellett megadott témákban képeket készíteni (pl.: „Ezek vagyunk mi”, „Tábor előtt”, „Tábor után”, „Szúnyogvadászat”, „ŐVTK 2011”, „Em­ berpiramis” stb.). Éppen csak végeztünk a fényképkészítéssel, parancsnokunk fel­ olvasta egy őslány levelét, melyben arra buzdított minket, hogy nyomait, utasításait és feladatait követve megtaláljuk a kincset. A kapott utasítások mégjobban

összehoztak minket, s az utolsó 200 méter miatt érte meg a legjobban: összekötözött lábakkal, fiúk ma­gas hangon, lányok mély hangon énekelve araszolgattunk kb. 45 percen ke­resztül. Ilyen élményben nem sokszor részesültünk még, jól is esett utána a jutalom, az édesség, a bográcsos és a szülinapos Nedbál Ádám tortája, meg a könyhatündér lányok által készített szüli­napi palacsinta. Ezt követően együtt szur­koltunk a dalversenyeseknek, és sokáig beszélgettünk, hallgattuk a régi történeteket, meg persze sokat-sokat játszottunk, szórakoztunk és mosolyogtunk. A vasárnapi reggelit követően összegyűltünk a zászlólevonásra. Itt megtudtuk, hogy a legügyesebb Ilosvay Hen­ rietta volt az egész hétvégés cetlis­ gyilkosos játékban, beválthattuk a hétvége folyamán kapott jutalom-gémkapcsainkat, valamint elköszöntünk egy­ mástól. A misén és istentiszteleten közösen vettünk részt, majd mosolyokkal és boldogsággal szívünkben, feltöltődve új ötletekkel és energiáával, a hétvégére gondolva tértünk haza családjainkhoz. Bárdos Orsolya

VMCSSZ Cserkészmajális Királyhalmon Magyar Cserkészszövetségek Fóruma

János vitéz meghirdette, hogy szüksége van segítségre, mivel egy királylányt elrabolt a török szultán. Ezzel a felhívással toborozta össze a környék apraját és nagyját a királyhalmi 21-es számú Szűcs Márton cserkészcsapat. Kispicről, Noszáról és természetesen Királyhalomról is jelentkeztek a vállalkozó kedvű és bátor vitézek. Mivel a jelentkezők még újak, nem voltak felkészülve, hogyan is kell kiszabadítani egy királylányt, ezért előbb egy „kiképzésen” vettek részt, ahol elsajátítottak néhány, a csatározáshoz elengedhetetlenül szükséges ismeretet, mint amilyen például a csomózás, sátorállítás, gyógynövények használatának tudománya, s így tovább. Előbb azonban erőt kellett gyűjteni, így minden vitéz elfogyasztotta az otthonról hozott elemózsiát. Még be sem fejezték a lakmározást, fontos üzenet érkezett János vitéztől: ő már bizony megküzdött óriásokkal, sötét banyákkal, de egy szigeten meg kellett állnia, mert a hosszú úton elvesztette azt a rózsaszálat, amellyel szeretett Iluskáját fel tudná éleszteni. Az a rózsaszál Iluska sírján nőtt, és aki az élet vizébe dobja, újra életre tudja kelteni őt. Így bizony, hogy elveszett, vitézeinknek sürgősen János vitéz után kell eredniük, keresztül kell verekedniük magukat az óriásokon, a boszikon és még az elveszett virágot is meg kell találniuk. Na, de haladjunk csak szépen sorjában. Vitézeink erejüket nem kímélve készültek fel a hosszú útra és az előttük álló kihívásokra. Mire a nap felkúszott az ég tetejére, véget ért a kiképzés, és készen lett az ebéd is, amit mindenki jóízűen elfogyasztott. Ebéd után elérkezett az indulás ideje, de csak a legbátrabbak és legerősebbek tudták leküzdeni az akadályokat, ezért lovagi tornán kellett bebizonyítani az erejüket és bátorságukat a vitézeknek. János vitéztől kapott jó tanács segített az óriások földjén, mert énekszóval könnyedén legyőzték az óriásokat. Utána egy fán kuporgó manócska hívta be vitézeinket a biztonságot jelentő fa alá, mert egyikőjük sem vette észre a levegőben repkedő sötét boszikat. A manó mikor megtudta mi járatban vannak a vitézek, elmesélte ne­k ik, hogy a gonosz boszorkányok elvarázsolták a rózsát egy sárga színű gyógynövénnyé, hogy megnehezítsék János vitéz dolgát. A mezőn amerre a szem ellátott pittypangok sárgállottak, mivel nem lehetett tudni, melyik is az igazi rózsa, mindenki vitt egyet. Útközben a három kapu őreivel is találkoztak a vitézek. Az elsőt célba dobással, a másodikat kötélhúzással

győzték le. A harmadik kapuőr egy sárkány volt, akinek csapatát métázással kellett legyőzni. Miután megvívták a nagy harcot meg is érkeztek az élet vizéhez. Mindenki bedobta a maga virágját a vízbe és vártuk, hogy Iluska feltámadjon... de nem történt semmi. A szemfülesebbek észrevették, hogy a vízben egy palack úszkál, melyben levél van. A levélben János vitéz üzent nekünk, megköszönte a fáradozásainkat, de megtalálta az elvesztett virágot, és feltámasztotta szeretett Iluskáját. A három vármegye vitézei a győzedelmes csata megünneplésére tüzeket gyújtottak, a parázsba krumplit tettek és a vadkan szalonnájából nyársra húztak néhány szeletet és jól megvacsoráztak. Elhiszitek, hogy így történt? Nem hiszitek? Pedig minden pontosan így volt, én ott voltam és mindent láttam... A kis manó a fáról, aki azóta már lemászott

RMCSSZ Légy kitartó s Tied a MaKCseV! Magyar Cserkészszövetségek Fóruma

Találkozással, ismerkedéssel, mo-­ sollyal, nevetéssel és izgalommal zajlott a  MaKCseV döntő Marosszent­ györgyön május első vasárnapján. Mi a MaKCseV? A Maros Körzet Cserkészeinek Ver­ senyét (MaKCseV) a Romániai Magyar Cserkészszövetség Maros körzete 2011ben hirdette meg. Melyek voltak a céljaink? A versennyel az őrsi rendszerre alapuló csapatmunka bővítése, az őrsi szellem erősítése, az őrsön belüli együttműködés fejlesztése, egészséges versenyszellem kialakítása, és az egyéni kompetenciák fejlesztése volt a célunk. Emellett meg akartuk teremteni az ismerkedés lehetőségét, úgy a  cserkészek, mint a csapatvezetők szintjén. Hogyan zajlott a MaKCseV? A döntőt négy forduló előzte meg, amely igénybe vett gyakorlati és elméleti tudást. A  feladatsorok a  blogon (makcsev.wordpress.com) jelentek meg és megoldásukra húsz nap állt az őrsök rendelkezésére. A négy forduló a követ-

kező témaköröket érintette: cserkész­ történelem, kézügyesség, magyar tudósok, népszokások, erdélyi cserkészet, környezetvédelem, vallás, helyi hírességek, stb. A négy fordulót a  döntő követte. A  feladatok igyekeztek a  cserkészek kreativitását, leleményességét, kommunikációs készségét próbára tenni. Itt számos tevékenységre nyílt alkalom, lehetett énekelni, luficsatázni, rejtvényt oldani, verset írni és szerepelni. Hall­ hattunk a cserkészmüzliről, a cserkészélet szép pillanatairól, az akciós cserkészingről a „reklámokban”. Kik vettek részt a MaKCseV-en? A versenyre bejelentkezett Maros körzet 5 csapata (21. gr. Petki Dávid cscs., 30. gr. Teleki Sámuel cscs., 37. Koós Ferenc cscs., 127. Bosco Szent János cscs., 128. Domokos Mihály Kázmér cscs.), összesen 14 őrssel. A ver­ seny megközelítőleg 100 cserkészt moz­ gatott meg. Kik a nyertesek? Többször is leszögeztük: a MaKCseV-

vel mindenki nyert! Ám a  kitartást, a hozzáállást és a felmutatott megoldásokat díjaznunk kellett. Az összpontszám felét a  négy fordulóban, a  másik felét a döntőben lehetett megszerezni. Ennek eredményeképpen a  verseny első díját a Galagonya őrs (37) vihette haza Szász­ régenbe. A dobogó második lépcsőfokára a Turulmadár őrs (37) lépett, a harmadik díjat pedig a Farkaskölykök őrs (37) érdemelte ki. Dicsértben részesült a Liliom (128) és a Vadalma+Koala őrs (21). Lesz folytatás? Úgy gondoljuk, hogy idei MaKCseV jó kezdet volt. A  verseny során lehetőségünk volt felmérni körzetünk gyengeségeit és erősségeit. Ezen ismeretek fényében lesznek meg­szervezve a  következő MaK­CseV-ek. Üzenet: Buzdítunk minden vezetőt, hogy dolgozzanak őrsökben, szervezzenek olyan tevékenységeket, vetélkedőket, amelyek az őrsi rendszert építik. Neveljük cserkészeinket kitartásra, a  felvállalt munka befejezésére! Biró Ildikó st. (21) és Halmágyi István Levente st. (30), a MaKCseV szervezői

Már 12 alkalommal jártunk „a csodaszarvas nyomában” Idén a  Csodaszarvas nyomában országos rovásírásverseny elé már a XII. számot írhattuk. Április 8-10. között került megrendezésre, a  hagyományokhoz híven, Szamos­ újváron. A  program péntek este kezdődött egy vidám, viccekkel teli bemutatkozó esttel, melynek folyamán kiderült, hogy nemcsak a  régi résztvevők járnak folyamatosan

vissza, hanem olyanok is, akiknek még újnak mondható ez a  rendezvény. Emellett pedig örvendetes módon egyre többen kapcsolódnak be azok közül is, akik nem cserkészek. A bemutatkozó után táncházra került sor, ahova bekapcsolódott a  résztvevők egy része, de volt, aki inkább a  rég nem látott barátaival csevegett a rendezvény Agancs teázójában.

Magyar Cserkészszövetségek Fóruma A szombati napon sokan izgatottan tértek vissza a  rendezvénynek teret nyújtó iskolába, hiszen ez volt a  verseny napja. A versenyzők rovásírásos szöveg olvasásával kezdték a  megpróbáltatást, majd írásban is megmérették magukat. Közvetlenül a verseny után még le lehetett olvasni az arcokról az elégedettséget vagy az elégedetlenséget, de miután elkezdődtek a  kézműves programok, már senki sem gondolt rá. A délután folyamán egy gyümölcsöző szemétszedésre került sor, amelyet a szó szoros értelmében kell értelmezni, ugyanis a  csapatok az összeszedett szemétért cserébe gyümölcsöket kaptak jutalmul. (Talán az ananászra pályáztak a  legtöbben.) Ezt követően egy könyvbemutatót tekinthettünk meg, ahol Zomoráné Cseh Márta rovásírás tankönyvének immár a második kötetét vehettük kézbe. Valószínűleg e program végét várta mindenki a legjobban, de csak azért,

RMCSSZ

mert a nap legizgalmasabb percei következtek: az eredményhirdetés. A  nyertesek büszkén állhattak ki a  négyszög elé, hogy átvegyék a díjakat, hisz nagyon szoros volt a verseny. De számukra még nincs vége, ugyanis júniusban a Kárpátmedencei versenyen kell helyt álljanak. Az esti programon volt miből válogatni: pörgős, bulis karaoke vagy meghittebb hangulatú gitárklub; akinek pedig nem az éneklés volt a  szíve csücske, az mehetett a  játékklubba érdekesebbnél érdekesebb társasjátékokat kipróbálni vagy filmet nézni. Vasárnap az ökumenikus istentisztelet után már kevésbé vidám hangulat uralkodott, ugyanis hosszú búcsúzkodás után sokan elindultunk haza. Ez is lejárt, de nem hiszünk a 13-s szám szerencsétlenségében, és kíváncsian várjuk a következő versenyt! Lakatos Aliz, 117. sz. Dónát cscs., Kolozsvár

Jelentés a 2011. évi Kopjafa-ünnepről A 2011. évi Országos Cserkésznap­ hoz kapcsolódva, a  100/Ö Központi Öregcserkészcsapat megtartotta hagyományos Kopjafa-ünnepét a Sztrilich Pál cserkészparkban, emlékezve hazament tagjaira. A csapat egyes tagjainak adományából, valamint munkájával a kopjafa mellett saját kis haranglábat állítottunk. Megáldására Kispál György cst, csepeli plébános látogatott hozzánk, a létrehozókat is imájába foglalva. Ezúton is köszönjük vállalását! Ünnepélyes fogadalomújítás keretei között Hajnalné Gulyás Klára fogadalmát

vette ki Soczó András cst. Hajnalné Gu­ lyás Klára édesapját, már hazament Gu­ lyás Istvánt számos MÖT-re kísérte el. Édesapja halála után egyedül is részt vett a MÖT-ökön, így hívtuk meg csapatunkba. A meghívást boldogan elfogadta. A cserkésztudásnak birtokában van, cserkészszelleméről volt alkalmunk meg­ győződni, a  csapatnál szokásos próbaidő után került sor fogadalomtételére. Fogadalomtételét emléklappal, a csa­ pat tagjainak aláírásával dokumentáltuk.

lékezünk, hogy a  kegyeleti tiszt megkondítja a  harangot, hangosan mondja a  nevet, majd a  sorfalban álló cserkészek közül egy kimegy egy szál virággal, tiszteleg, fejet hajt, visszalép. Így sorban, egymás után. Sajnos, már 27 névtábla van elhelyezve a kopjafán. Ezután a  szemben lévő Teleki Pál emlékműhöz vonulunk át, ott is lerakjuk az emlékezés virágait. Szózattal fejezzük be ünneplésünket, majd a hozzátartozók bevonásával a  szeretetkört alakítunk és elénekeljük a búcsúdalt. Szentirmai Józsefné cst. pk

Hazament csapattagjainkra úgy em­

MAGYAR ÖREGCSERKÉSZ TALÁLKOZÓ, XVII. MÖT Kedves Öregcserkész Testvéreink! Szeretettel hívunk és várunk mindnyájatokat a  XVII. MÖT-re. Alapgondolataink: Liszt Ferenc 200 éve született, Deb­ recen 650 éve város! Időpont: 2011. augusztus 16-19. Helyszín: Debrecen Részvételi díj: még kalkuláció alatt van, de biztosan több lesz valamivel, mint a tavalyi 16 000, így kérlek, takarékoskodjatok már előre! Szállás: kollégiumi, alsóágyas. Liftes épület. Jelentkezésedet, jelentkezéseiteket adataitokkal várjuk: név, cím, szül. hely, idő, szem. ig. szám, vagy útlevélszám. LEGKÉSŐBB JÚLIUS 10-IG! Részletes programot, tudni-

valókat a jelentkezőknek megküldjük. Ha bizonytalan vagy, akkor is jelentkezz és jelezd. Ha hosszabb hozzászólást, esetleg rövid előadást tervezel, tudasd, a programot előre beosztjuk. A vidám és értékes együttlét reményében várjuk jelentkezésedet. Cím: Szentirmai Józsefné, szervező,1025 Budapest, Szemlőhegy u. 16. Telefon: 1-316 8826 E-mail: [email protected] Jó munkát! Szentirmai Józsefné cst.

9

A negyedik találkozás a negyedik Nagytáborért Felsőszeliben, a  Halász Imre atya által felújított egykori iskola tanyázóhelynek is ideális épületében április utolsó hétvégéjén negyedszer gyűltek össze a szervező csoport résztvevői egy 23 órás, de valójában hos�szabbnak tűnő, intenzív tanácskozásra. Péntek este rögtön a nagytábor szabályzatába vetette bele magát a csapat. Utolsó simítások, apróbb hibák kijavítása, és megszületett a végleges verzió. Minthogy a nap nem este 10-kor végződik, a munka a tábori keretmese részle-

tes leírásának megvitatásával folytatódott. Másnap hihetetlen tempóban sikerült pontosítani a  tábor főbb pontjait: a  sportnapot és a  számháborút, a  közös tábortüzet, a  nagytábori „velemjárót”, a nagyszabású zsibvásárt, és az önkéntes munkát is. A nagytábori teendők mellett ismét jutott idő a  csocsó- és a  biliárdasztal tesztelésére, de előkerültek a frizbik is, és két új módszert is elsajátíthattak a  résztvevők, amivel hatékonyan oldhatják feladataikat.

Ahogy a napok egyre fogyatkoznak, annál inkább közeledik a Nagytábor – Nagy Élmény.

Rovertábor lesz 2011. július 21-24. között Ipolynyéken! Szeretnéd a Nagytábort megelőző napokat egy jó hangulatú csapatban tölteni, tennél valami hasznosat a tábor előkészítéséért, és mellette kipróbálnál olyan cserkészmókákat, amikre eddig nem volt lehetőséged? Jelentkezz barátaiddal együtt június 20-ig a csapatparancsnokodnál! CSÁK NORRISZ – Csák Máté rokonaként próbálta eladni magát, de hamar kiderült a turpisság. Ekkor dühében 2 perc alatt szervezett egy csak Norrisz nagytábort, ahol csak ő, Norrisz vett részt, de így is 500-an volt. TÖRPAPA – Kevésbé daliás termete miatt át lett irányítva a kiscserkész­keretme­ seszuperhős castingra.

CSÁK MÁTÉ – A harmadik fordulóig jutott, ekkor azonban a zsűri hölgy tagjai a trendibb hajviselete miatt inkább Rákóczi Ferencet választották.

10

PÓKEMBER – akrobatikus gyorsasággal jutott el a 3. fordulóig. Játszi kön�nyedséggel hálózta be a zsűrit. Épp a falon csüngött a válogatás szünetében, amikor a takarítónő lefújta rovarirtóval. Holtversenyben végzett Csák Mátéval, béke poraira. A LÁTHATATLAN EMBER – Gárdonyi Géza bácsi ajánlatával pályázta meg a főhős posztját, de a castingot visszamondta átlátszó kifogásokkal. Azóta senki sem látta.

Cserkésztüzek 2. „Vidámság” és vidámság Az utóbbi időkben gyakran tesszük fel a  kérdést: mindig viccesnek kell-e lennie a cserkésztűznek? Hát nem. Mert az a szó, hogy hangulat, nem a poénko­ dások korlátlan felvonultatását jelenti. A meghitt, bensőséges érzés is hangulat, az iróniába szőtt tanulság is hangulat. Cserkészeink ma arra törekszenek, hogy minél jobban megnevettessék társaikat. Ez a  cél nem is rossz, ám az egymást túllicitáló, filmekből átvett, gusztustalanságba átcsapó poénkodás már nem a cserkész ismérve. Nem puritán elveket követünk, nem ítéljük el a  vidámságot, a  szórakozást, a  színházat, az irodalmat, de megvannak a határok, melyeken belül mozognunk, élnünk kell. A cserkésztüzek mellett sok mindenre fény derül, a  cserkész teljes valóságában, őszinteségében mutatkozik meg. Viselkedjünk hát ehhez mérten! És ne ijedjünk meg a  komoly témáktól. Ne mondjuk, hogy „jaj, már megint a  balladák!” meg hogy „a bibliai történeteket nem lehet jól feldolgozni”. Mindent lehet, és hihetetlen dolgok nőhetnek ki egy-egy bölcsességből, krisztusi gondolatból, ami átszövi cserkész-előadásainkat. 3. Álarcot fel! 2005-ben leesett az állam a  Róma Altábor jelmezeitől az SZMCS 2. Nagy­ táborában. Még most is gyakran megnézem azt a  bizonyos filmfelvételt, és azt gondolom, mi, cserkészek aztán tudunk valamit! Ezeken a jelmezeken keresztül időutazást tettünk, eljutottunk Rómába, a  császárok udvarába, szinte átéltük az ott zajló eseményeket, gladiátorküzdelmeket láthattunk. A díszes, korhű külső elengedhetetlen alkotója (lenne) tábortüzeinknek is, bár gyakran erre helyezzük a legkisebb

hangsúlyt. Ez persze érthető, hiszen a tábori körülmények nem teszik lehetővé minden nap a száz százalékos felkészülést, de azért mindig akad egyegy pokróc az indián főnöknek, és mi több, toll is díszíti vállára omló „haját”. Nagy igyekezetről tesz tanúságot minden egyszerű, de nagyszerű maskara, ami közelebb hozza cserkészeinkhez az adott történelmi kort, helyszínt, hangulatot. Mert a konyha- és a raktársátrak (valljuk be őszintén) kincsesbányák. Különféle kacatoknak látszó tárgyak között lehet válogatni: lavórok, vagyishogy lovagi pajzsok vagy teknősbékapáncélok; kék színű ponyvák, amiből háborgó tenger készül; a rongyok remekül „izmosítják” Botondot a  göröggel szemben; és vannak „sebesülést okozó” festékek, fém szűrők lovagi sisakrostélynak, kendermadzag hajfonat- vagy parókakészítéshez (elsősorban tüsire nyírt cserkészeinknek), buzogányok, melyek ott a szersátorban főzőkanálnak álcázták magukat… „tovább is van, mondjam még?!” Egy szó, mint száz, egy ízléses maskarába bújt vezető pél­da, egy jól „beöltözött” őrs pedig maga az utazás. Utazás az időben, utazás a hangulatban. S mindez a tűz körül. 4. Hangszeres zene Alaphangszer a gitár... vagy a furulya? Legyen hát mindkettő. De ott vannak még a forgószínpad keretében készített dobok meg csörgők is! Igen, talán most már teljes a tárház, készen van a zenekar. Lehet azonban még nyugodtan szorozni meg hozzáadni, mert ma-

napság annyian tudnak zenélni csapatainkban, hogy a száztagú cigányzenekar létszámát tekintve a háttérbe szorulna. Azt is mondhatnánk, hogy a cserkészberkekben a hangszeres zene már-már felülkerekedik a népdalokon, bár az egyik nem zárja ki a másikat. Teljesen más az a tábortűz, ahol a fentebb említett hangszerek kísérik dalainkat. Szeretjük a hangszeres zenét és már az az egy szál gitár, meg persze a lángok is közelebb hozzák egymáshoz a cserkészszíveket. Ha belegondolunk, a szeretetkörben állva és énekelve is másként éljük át a dalt, ha valamelyik társunk közben halkan pengeti gitárját vagy fújja furulyáját. Hangszerekkel fellépni igényes bemutatkozás. Az erre való felkészülés több napot is igénybe vehet. Nagyon szeretem a zenei műfajok világában tett sétát. Hogyan tekint a Gombóc őrs a komolyzenére? Miképpen tudnak kezdetleges hangszereket készíteni a lányok, egyáltalán: lehet-e ezekkel hangot produkálni? Lagzi Lajcsi lesz-e estére Pistiből vagy Axl Rose? Próbáljátok ki, állítsatok össze hasonló témájú tábortüzet, kiderül minden. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt egy asztal tetején „adtam koncertet” tomboló közönségemnek Takács Tamás DBB frontembereként. Csak később jöttem rá, hogy az eufórikus hangulathoz (a kezdetben szemlélődő, tapsikáló őrsök nemsokára egy emberként ugrottak fel a „színpad” elé) a hangszer meg a fenyőágak élénk tüze segített hozzá bennünket. Zalka Lóránt

11

Rohamos léptekkel közeledik a nyár és vele együtt a kirándulások, na meg persze a  táborok ideje! Tóni és Mackó Marci szomorúan vették tudomásul, bármily nagyszerűnek is ígérkezik a Szövetségi Nagytábor, ők még nem vehetnek részt rajta. Nos, a  mentőötlet ezúttal Marcitól érkezett. Csináljanak egy külön tábort az erdőlakókkal. Hamarjában böngészni kezdtek Tóni hatalmas könyvtárában és kezükbe került egy korábbi Cserkész újság, amiben máris rábukkantak a számukra tökéletes táborozó helyre.

JÁTÉK! Szín cápa

Szükség lesz megfelelő felszerelésre is. A  legfontosabb dolgok persze mindig akkor tűnnek el, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Ha ügyes vagy, az alábbi betűfelfordulásban kikeresheted mindet. Indulhatsz jobb­ra, balra, de megtörve is találhatsz szavakat. Megtalálod mind a 9-et?

Ki kell jelölni két vonalat, egymástól öt méterre. A kettő közötti tér a veszélyzóna, itt leselkedik a cápa. A játékosok felsorakoznak az egyik vonalra, a cápa háttal áll nekik és mond egy színt, majd hirtelen megfordul. Aki ruházatán fel tudja mutatni a megnevezett színt vagy zsebéből előkotor valami olyan színűt, az szabadon átmehet. A többieknek viszont át kell futniuk. Akit közülük a cápa elkap, az lesz a következő cápa.

12

T

Ú

R

A

B

A

K

A

N

C

S

C

W

E

T

D

I

Z

O

L

Í

R

Y

V

X

V

U

L

C

S

A

J

K

A

U

S

F

O

M

Z

S

E

B

L

Á

M

P

A

R

T

T

P

K

U

L

A

C

S

T

E

E

S

ė

K

A

B

Á

T

W

Á

R

T

H

Á

L

Ó

Z

S

Á

K

E

T

O

R

Fejben készen is lennénk! Tóni és Marci gyorsan riasztja az erdőlakókat, hogy aki szeretne, az tartson velük. Hamarosan álomba is ringatják magukat. Mar­ cinak különös álma volt. Már útra keltek, sőt már a sátor is állt csak éppen egy valamivel nem számoltak. A titokzatos látogatóval, aki ott leselkedett rájuk a fa tetején. Marci nem lát jól a sötétben, így fogalma sincs, kivel kell megküzdenie. Kösd össze a  pontokat és máris láthatod, kivel van dolga Marcinak.

Huh, még szerencse, hogy csak álom volt. Min­ denestre fel kell készülni a  váratlan helyzetekre. Jó, ha van egy zseblámpa a  kezed ügyében – toldotta meg Tóni a kétségbeesett Marci álmát, de ezután az álom után Marcinak inába szállt a bátorsága. Lehet, hogy biztonságosabb itthon maradni? Tóni nem sokáig törte a fejét. Elő is állt az ötletével. Táborban hasznos lehet egy polip, aki amellett, hogy barátságos még nyolc karja is van, és vészhelyzetben jól jöhet a segítő kéz. Mind a nyolc!  Készítsd el Tónival és Marcival ezt a  fonalpolipot! Szükséged lesz pamutra, könyvre, ollóra.

A pamutfonalat tekerd egy nagyobb könyv köré annyiszor, hogy a  könyvről majd levágva a  polip 8 fonott lábának 3-3 ágához arányosan elegendő pamutod legyen! Kösd össze jó szorosan a  fonalakat az egyik végétől kb. 1 cm távolságban, majd ez alatt kb. 4–5 cm-re, ami a feje lesz! A többi pamutból 8 részre osztva készítsd el fonással a lábakat! Az arcát (szem, száj) hímzéssel vagy fagyönggyel alakítsd ki!

Míg Tóni előkeresi a megfejtett felszereléseket, Marci tovább lapoz a  Cserkészben. Rá is bukkan a  „tábortűz”-re. Ő eddig csak szalonnasütésnél találkozott a tábortűzzel, de itt azt olvassa, hogy a  cserkészeknél többnyire ez a  nap kicsúcsosodása. Örömüket lelik egymás társaságában, szórakoztatják egymást, de ha kell, komolyak is tudnak lenni. Na, ez kell nekik is! De előbb keresd meg a  helyes utat, hisz elegendő fa nélkül mit sem ér a tábortűz.

13

Névjegy

Czakó Veronika

Születési hely & idő: Galántán 1995. október 10-én láttam meg a napvilágot. Csapatod: 53.s z. Farkas Jenő cserkészcsapat, Nádszeg.

Család

Milyen házban laktok? Egy emeletes családi házban. Hány testvéred van? Írj róluk pár szót! Egy húgom van, 12 éves, 6. osztályos. Ő is cserkész. Sokat veszekszünk, de ha nem lenne, ki kéne találni.

Cserkész

Mióta vagy cserkész? Mikor elkezdtem a második osz­ tályt, akkor kezdtem el járni őrsi órákra is. Őrsvezetőd neve: Egyetlenegy őrsvezetőm volt, ő pedig Borka Hajnalka. Vezetsz-e őrsöt? Igen. A  Cin-cin őrsnek tartok őrsi gyűléseket csütörtök délutánonként. Mely VK táborokban voltál? 13. SŐV, 21. ŐV. Legnagyobb cserkészélményed: Minden cserkésztábor egy él­mény. Legjobban mégis a kocséri tábor tetszett, ahova az udvardiakkal mentünk. Szép helyen voltunk, a hangulat szuper volt, a programok élvezetesek, az időjárás pe­dig szinte végig kitűnő.

Személyes

Hol tanultál? Mit dolgozol? Még hónapjaim vannak hátra a Nád­szegi Alapiskolában, szeptembertől pedig a  Duna utca 13-ban koptatom a padot Tanultál hangszeren játszani? Zenélsz valahol? Zongorázom, gitározom, és egy évig furulyáztam is. Az iskolából a  többi gitárossal szoktunk különféle eseményeken fellépni.

14

Sportolsz (sportoltál) valamit? Az iskolában hobbiszinten focizom. A legtávolabbi ország, ahol jártál: Csehország. Egyéb hobbik, kedvtelés: Szeretek zenét hallgatni, olvasni, énekelni, kézműveskedni, és Forma-1 mániámat is idesorolnám. Kedvenc szín: Lila. Kedvenc étel: Sajtos rakott-tészta. Kedvenc zenekar/ zenei stílus: Az R’n’B-től kezdve a pop-on át a rockig szinte bármit meghallgatok, csak legyen fülbemászó a dallama. Kedvenc olvasmányod: Sok könyvet elolvastam már, több kedvencem is van, de a szívemhez talán legközelebb Lewis Hamilton könyve, az Én történetem áll. Kedvenc film: Szeretem a  vígjátékokat, a  legtöbbször a Míg a jackpot el nem választ c. filmet néztem meg. Megunhatatlan. Legviccesebb vagy érdekesebb dolog, ami veled történt: Az érdekes volt, amikor óvodáskoromban az egyik nyáron a  hú­gomat bezártam az autóba. A ré­gebbi fajta zár volt, amit le kellett nyomni, és csak utána becsukni az ajtót. Minden ajtónál lenyomkodtam a  gombokat, utána becsuktam az ajtókat. Azt nem tudom, hogy a  húgomat szándékosan akartam-e bezárni, de a  kocsi kulcsa biztos, hogy véletlenül maradt benne. Pró­ báltuk húgomnak kívülről ma­­ gyarázni, hogy lehet fölhúzni a  gombokat, de csak nagy szemekkel lesett ránk az autóból. Szerencsére a szomszédunk autó­ szerelő, és végül sikerült kármentesen kinyitni az autót, és kiszabadítani a  húgomat. Most viccesen hangzik, de akkor kaptam a fejemre. Írd le kedvenc őrsi játékodat (hogy kell játszani) és küldj magadról egy fényképet. A postás hihetetlenül izgalmas játék: Székeket rakunk körbe, azokra leülünk, kivéve egy embert, aki a kör közepébe megy. Mindenki mond egy városnevet, az is, aki középen áll. Ezek után a  középen álló ember szemét bekötjük és megforgatjuk őt, hogy szédüljön kicsit. Utána azt mondja,

hogy Levelet hoztam… -ból …-ba. - és ide mond két városnevet, melyeket mi választottunk. Akik neveit mondja, azoknak helyet kell cserélni. Az a  lényeg, hogy halkan tegyük mindezt, és ne vegyen észre minket a  középen álló ember, azaz a postás, mivel ha megfog valakit, az lesz az új postás. Ha nem sikerül a  postásnak senkit sem elkapni, újra ő mond városneveket. Sütő Zsuzsanna kérdése hozzád: „Miért pont Lewis Ha­mil­ ton a kedvenced?” Zsuzsi, nagyon jó kérdés! Hát,

először is, Hamiltont egy na­gyonnagyon gyors és tehetséges piló­ tának tartom, másodszor, mert szimpatikus, vicces és aranyos, harmadszor pedig, mert sokoldalú: gitározik, dobol és főzni is tud. Ki legyen bemutatva a  következő névjegyben? Mit kérdezel tőle? (Minimum SŐV ké­pesítéssel rendelkező cserkész legyen, és ne a saját csapatodból): Ďuríček Tamara. „Ha megdörzsölnél egy lámpást, és előjönne egy dzsinn, mi lenne az a  3 dolog, amit kívánnál tőle?”

Gaudi Zsófia Van SÖVK és ŐVK képesítésem. Melyik táborba mennél el még egyszer (amin már részt vettél, de annyira tetszett): A 2010-es Közép-európai Jam­ boree, ConCordia.

Személyes

Születési hely & idő: Románia, Szilágysomlyó & 1994. szeptember 7., szerda, 16:31. Csapatod: 16. számú Báthory István cserkészcsapat.

Család

Kertesház vagy tömbház? Írd körül! Tömbházban lakok édesanyámmal és édesapámmal. Nem szeretem a  szomszédaimat, persze a  nagyimon kívül. Szerencsére van külön szobám, így ki van alakítva az én külön birodalmam. Hány testvéred van? Írj róluk pár szót! Igazából nincs testvérem, egyke gyermek vagyok, de ha a  4. cserkésztörvény szerint értelmezzük akkor van egy pár, és nagyon szeretem őket mind egy szálig. 

Cserkész

Mióta vagy cserkész? 8. éve cserkészkedem, vagyis harmadikos korom óta. Csapatvezetőd neve: Erdei János (János bá’). Vezetsz-e őrsöt? Igen, van egy 8 tagú lányőrsöm, akiket mondhatni én neveltem fel, és nagyon büszke vagyok rájuk. Mely VK táborokban voltál?

Hol tanultál? Mit dolgozol? Szilágysomlyón tanulok. Ti­zedik osztályos vagyok, matek-infó sza­ kon. A munka még távol áll, de van rovatom a  cserkészújságban, és nagyon sok helyre besegítek. Tanultál hangszeren játszani? Zenélsz valahol? Régen tanultam furulyázni, de már nem tudok. Hova szoktál kimenni a barátaiddal? Attól függ, hogy melyik közösségbe tartozó barátokról van szó. Az otthoni társasággal kimegyünk, a  városba, a  cserkész társasággal néha elugrunk túrázni, és sokszor egy harmadik társasággal (akikkel többnyire más városba szoktam találkozni többször hónaponta) szintén vá­rosba megyünk ki. Fiúval vagy lánnyal egyezel jobban? Egyértelműen és természetesen fiúval. A legtávolabbi ország, ahol jártál: Franciaország. Hobbik, kedvtelések: Nagyon szeretek fényképezni és utazni. Szerencsére mind a  két hobbit kiélhetem. Továbbá megjegyezném, hogy sohasem unatkozom, állandóan lefoglalalom magam valamivel. Melyik a  kedvenc színed és miért: Piros és a krém. A piros az egy gyermekkori kedvenc szín. Ko­molyabb oka nincs, csak szá-

momra nagyon kedves ez a szín. Krémszíneket pedig nagyon sze­ retek hordani, és ezért kedvelem. Kedvenc ételed: A vadas, és nem a  hús miatt, hanem a szószt szeretem nagyon benne. Édesanyám készíti a legfinomabban. Kedvenc desszert: A krémes, de tulajdonképpen akármi jöhet. Kedvenc versed: Teréz anya – Az élet himnusza (majdnem vers.) Kedvenc sorozatod (nem szap-

panoperára gondoltam, de az is lehet): Nem nézem túl nagy gyakorisággal a  sorozatokat, de a  Dr. House általában kipipálva. Legcikibb dolog, ami megtörtént veled: Nagyon rossz vagyok vicchallgatásban, így mindig ciki helyzetbe kerülök, amikor elsül egy vicc. Egyszerűen, ezen a  téren a felfogásom nem a leggyorsabb Tulajdonképpen nem nagy baj, legalabb háromszor röhögök egy viccen (amikor a  többiek, amikor megértem, és amikor elké-

pedek, hogy nem értettem meg elsőre, a negyedik nevetés meg csak úgy jön néha). Írd le kedvenc őrsi játékodat (hogy kell játszani) és küldj magadról egy fényképet! Kedvenc játékom az „Ez itt egy rénszarvas”, tulajdonképpen egy ének, amelyet általában egy cser­ kész vezető énekel először és mutogat, majd a többiek utánozzák (soronként). De még nagyon szeretem a  „Funky Chicken” című játékot is, ami szintén ha­sonlít az előzőhöz, csak an­gol. Mindegyik nagyon hangulatos

és energikus játék. (Ezek nem csupán az én kedvenceim, hanem az őrsömé is.) Nándi kérdése hozzád: Sava­ nyú vagy édes? Mindkettőt nagyon szeretem, de ha muszáj választani, akkor édes. Ki legyen bemutatva a  következő névjegyben? Mit kérdezel tőle? (Minimum SŐV ké­pesítéssel rendelkező ellenkező nemű cserkész legyen, és ne a saját csapatodból): Bukovinszky Géza. Mi számod­ ra a három legfontosabb dolog? 

Annyira jó, annyira vidám! Lívi már várt rám az állomáson – az ő autóbusza hamarabb ért be Pozsonyba, mint az enyém. A Medikus kertben a fűben ülve beszélgettünk. A  helyzet nem idegen, csak a helyszín más - jó párszor ültünk már így együtt a  fűben. Sorban pakolja ki a kedvenc tárgyait elém. Be­ csületesen felkészült, tőle ez nem meglepő. Kérésemre 7 tárgyat hozott el magával, mindegyik része az életének. Keres, túr, kutat a táskájában, majd megáll, elgondolkozik: ,,Nem volt már másom? Nem”. Akkor kezdjünk bele. – Az első legyen a  nyakkendőgyűrű. – Ez a  Kiscserkészvezető-képzős nyakkendőgyűrű, a 9. KCSVK-ról, ami ugye, tavaly volt. Akkor voltam először kiképzőként a  táborban, a  törzsben. Juju készítette az összeset … mert hát, mi nem voltunk olyan jók benne. Sze­ rintem annyira jól néz ki, és annyira vidám! Azóta mindig ezt hordom a nyak­ kendőmhöz, mindenki megcsodálja, és akkor mindig megmondom, hogy ez KCSVK-s. – Milyen volt törzstagnak lenni a Kiscserkészvezető-képző táborban?

– Fú, nagyszerű volt. Kez­detben félve vágtam neki az egésznek. Arra gondoltam, hogy pont én vehetem át az ilyen emberek helyét, akik előtte a  KCSVK-s törzsben voltak? Aztán fantasztikus volt az egész. Nem tudom, miért, de a  kiképző táborok közül, amelyekben voltam, legnagyobb élmény a  KCSVK volt. Ki­ képzőként is nagyon jó volt. – Nézzük, mi van még itt a fűben. Daloskönyv? – Igen. Ez az úgynevezett ,,sárga könyv”. Sokat használom mostanában. Éneklünk otthon is, Félben a  miséken a gyerekekkel. – Úgy hallottam, egy egész kis ének­ karotok is összeállt már. – Igen, mondhatni, bár nincs stabil tagság, mindig, aki jön énekpróbára, aki éppen ott van misén, és ismeri, az énekel. Bevezettük télen, hogy havonta egyszer van gyerekmise. A kiscserkész raj gyűlése után áthozzák az őrsvezetők a gyerekeket, és akkor éneklünk, vasárnaponként pedig áldozáskor szoktunk énekelni. Annyira jó, ahogy a gyerekeket látjuk énekelni. Múltkor volt az egyik cserkésztestvérünk fogadalomtétele, szerzetesnővér lett. Ott is énekeltünk a  gyerekekkel, a  hideg rázott tőle, annyira jó és megható volt. Pozsonyban is éneklünk az ifjúsági miséken szerdánként. – Együttesben is mű­ ködsz, egész pontosan a Crux­ban. Mióta? Hogy indult? – Huh, most egy ­k icsit

Lépes Lívia (23), féli segédtiszt, Kiscserkészvezető-képző törzs tagja

gondolkoznom kell, nehogy pontatlan információt mondjak. 3-4 éve kezdődött, úgy indult, hogy volt egy ke­ resztény énekkarunk, volt az egyházfaiaknak is egy énekkaruk, összeálltunk, és lett egy Béke együttes. 10-20 között volt a létszám. Nem csak templomokba jártunk énekelni, hanem kultúrházakba, szabadtéri rendezvényekre is fellépni. Aztán ebből lett a Crux, leredukálódott a létszám, jöttek új emberek. Első énekesünk Farkas Meli volt, most már 2-3 éve Marosi Peti, ő írja a  dalokat is. Kezdetben a Gável testvérek dalait játszottuk, most pedig már szinte mind saját szerzemény. Én kezdetben hegedültem, de tavaly óta szopránt éneklek. – Mióta is hegedülsz? – Alapiskola másodikban kezdtem tanulni, de akkor még úgy volt, hogy ,,mert a  családban mindenki hegedül, akkor járjál te is hegedűre”. Akkor a zongorával szimpatizáltam jobban, de

15

ma már örülök, hogy hegedülni tanultam. Elvégeztem az első ciklust a zeneiskolában, aztán gimi alatt csak otthon játszottam magamnak, akkor elég ritkán vettem kezembe a hangszert. Most az egyetem mellett kezdtem el a második ciklust, amit jövő héten fogok befejezni, záróvizsga, aztán pedig egy koncert. – Nézzük a képet… – Ez a kettő igazából összetartozik. (Fogja a  képet és a  bögrét.) Ő a  nővérem, aki egy nagyon jó testvér. – Hol készült a kép? – Olaszországban, mivel ő ott van férjnél már 2004-től, Milánó mellett élnek. A kép nem is tudom, két éve készült egy pizzériában, azt hiszem. – Milyen gyakran látogatod meg őt? – Úgy kétszer évente. Télen, vizsgaidőszak végén szoktam menni, mikor marad egy kis szabadidő még a vizsgák után, aztán pedig mielőtt kezdődik a suli szeptemberben. – A bögre? – Ezt a tesómtól kaptam, még Ame­ rikából hozta nekem, mikor egy ideig ott élt. Közel tíz éves a  bögre, de nagyon kedves nekem, még most is gyakran ebből iszok. – Miért pont Ariel? Szeretted a Dis­ ney meséket?

– Igen, szerettem, sőt, én még most is szeretem a  Disney-meséket. Tesóm küldött onnan többször Disney-kazet­ tákat is, amelyeken a mesék zenéi voltak, hú, nagyon sokat hallgattam őket. Ariel nem volt annyira kedvenc, hogy kiemelkedett volna a többi közül, biztos ez tetszett meg neki, és ezt hozta. – Mese vagy film párti vagy inkább? – Inkább mese. Én még nagyon el vagyok a mesevilágban. (nevet) – Van kedvenc meséd? – Én csak többet tudok felsorolni. Nagyon szerettem a Pocahontas-t, a mo­ dernebbek közül a Mulan-t és Az oroszlánkirályt is. – A meséket könyv formájában is ugyanígy szereted? – Igen. Kiskoromtól fogva nagyon sokat mesélt nekem anyukám. Voltak ilyen nagy mesekönyveim Füzesi Zsu­ zsa rajzaival, Hófehérke, Kacor király… ez az egyik kedvenc mesém máig. – Van még itt egy figura… ez micsoda? – Ezt Kozmér Kingától kaptam. Ez egy ilyen…. első ránézésre nekem kicsit ilyen tehenes beütése is van, nem tudom, miért amúgy. Születésnapra vagy névnapra kaptam, ő varrta, azért is olyan kedves számomra. Ki van téve az

asztalomra, és hogy ha ránézek, úgy felvidulok, mert… mert olyan érdekes, szokatlan. – Gyakran készítetek egymásnak saját kézzel ajándékot? – Igen, szeretek kézműveskedni. De ezt talán az egész féli csapatra jellemző. – Van kedvenc technikád? – Szeretek varrni, jó pár vánkost varrtam már. A filcezés is tetszik, mert ott is igazából varrni kell. A nemezelést kétszer próbáltam még csak, de tervben van. – Ezt a párnát is Te készítetted? – Nem, ezt az őrsömtől kaptam, karácsonyra, alá is van írva. Emu őrs, egészen tavalyig ez volt a nevünk, most már Ritka Retkek vagyunk. 2002 óta vezetem őket, az egész picikből már nagy vezetők lettek, SŐV és ŐV is van közöttük. – Itt van még egy táska. – Ez a  kedvenc táskám. A  legtöbb helyre ezt hordom magammal. Azért, mert olyan jó, olyan zöld. Belefér minden, ami kell. Lívi minden mondata végére tehetnék egy ,,szmájlit”, mivel nincs olyan mondata, ami közben ne mosolyogna. Ki hinné, hogy szerves kémiát tanul? csilla

Őrsvezetők oldala A cserkészvezetők zöme nem pedagógus, mégis vállalniuk kell a  nevelőszerepet. Segítségül szolgáljon néhány tanács. 1.  Személyes példaadás. 2.  Serkentés, dicséret, még akkor is, ha a  gyereknek nem sikerült a célt teljesen elérnie. 3.  Büntetés. Vigyázat, gyakori módszer, mégsem eredményes! Ezt használják a  gyakorlatlan őrsvezetők, akik másként nem tudják a gyerek figyelmét lekötni. Ez gyakran „szekírozásba” torkollik. Mikor büntessek? Lehetőleg soha és semmivel. Igyekezz, ha már szükséges a fiúval beláttatni a hibáját, és ő maga válasszon büntetést magának. A büntetéssel az ügyet lezárjuk. 4.  Tanulságlevonás. Különösen játékok után ajánlatos. 5.  Az őrsi foglalkozásra készülni kell. 6.  Titokzatosság. ,,Mit látok holnap a  kiránduláson?” Nem kell elárulni mindent. A  hirdetőtáblán ki lesz írva a tartalom titkosírással.

16

7.  Ki javult az előző összejövetel óta? Pontosságban, morzéban, fegyelemben. Dicsérni kell és beírni a  teljesítménytáblára. 8.  Ha az őrsi foglalkozáson nem megy valami. Nem kell ragaszkodni a programhoz mindenáron. 9.  Megkérdezni, melyik játék volt sikeres, melyik foglalkozás nem hozott sikert. 10.  Hagyjunk időt a  beszélgetésre. A  mi feladatunk a hallgatás, meghallgatás. 11 A visszahúzódó gyerekkel törődjünk többet. Ne legyünk professzorok, akik mindent tudnak, és ne legyen kedve velünk lenni. 12.  Végezetül, minden fiatal keresi a romantikát, a sivár életből való kiruccanást. Legyünk idealisták és ne csak foglalkoztassunk, hanem szórakoztassunk is. Ehhez pedig kell egy jó adag képzelőerő… Kálmán László

Hurrá, nyaralunk?

Lassan itt a nyár, így aligha lehet jobb programot elképzelni egy lusta, napsütéses délutánra, mint a nyaralás megtervezését. Aki szeretne környezettudatosan élni, annak persze ezt is alaposan végig kell gondolnia, hiszen nem mindegy, hogy a reptéren kezdjük-e a nyarat vagy a hátizsákunkkal egy közeli erdőszélen. Meglepő lehet, hogy éppen cserkészeknek írok a környezettudatos nyaralásról, hiszen akárhogy gondolkodtam, a cserkésztábornál zöldebb nyári elfoglaltság nemigen jutott eszembe. Tábort verni egy erdei tisztáson, a környező természetet kölcsönvenni, használni és épségben visszaadni, sátorban aludni, patakvízben mosakodni, tábortűzhez fát gyűjteni mind-mind környezetünket tisz­ teletben tartó elfoglaltságok. De mégis, a nyár nem csupa cserkésztábor, és aki a családjával, barátaival utazik el ilyenkor, az is választhat a környezeti szempontokat figyelembe vevő lehetőségeket. Kezdetnek szögezzük le, hogy sem­mi sem rossz önmagában véve. Repülővel utazni is lehet környezetbarát megoldás, ahogyan a palackozott víz sem feltétlenül az ellenségünk. Ahogy minden környezettudatos döntésnél, a nyaralás meg­

tervezésénél is az a legjobb, ha a józan eszünkre hagyatkozunk, és mérlegeljük az alternatív lehetőségeket. Hová menjünk? Még ez az egyszerű kérdés sem fekete-fehér. Az az alapszabály, hogy minél közelebbre, hiszen így az utazással nem pazarolunk túl sokat sem üzemanyagból, sem időből. Rá­ adásul szinte mindenkire igaz, hogy az 50 kilométeres körzetében csodás, felfedezni való tájak, erdők, városok fekszenek, amiket érdemes közelebbről is megnézni. Ugyanakkor arra sem nézünk ferde szemmel, aki időnként mes�szebbre vágyik. Ilyenkor azt érdemes végiggondolni, hogy ott, ahová megyünk, mennyire van lehetőségünk a természetet tiszteletben tartva pihenni, kikapcsolódni. Egy zsúfolt nagyváros általában kevésbé alkalmas erre, mint egy tavakkal tarkított magashegység, de még az úti cél sem jelent garanciát arra, hogy a Földet teljességgel figyelmen kívül hagyva fogjuk tölteni a nyaralást. Mivel utazzunk? Kézenfekvő lehet kizárni a repülőt, de a döntés ebben az esetben sem egyértelmű. Aki egyedül utazik és messzire megy, különösen, ha olyan helyre, ahová vonattal nem jutna el, annak olykor leginkább a repülés a környezetbarát döntés. Az autó sem az ellenségünk, ha sokan ülünk benne és jól megpakoljuk csomagokkal. Ugyanez vonatkozik a jó állapotú, keveset fogyasztó buszokra is. A legjobb persze mégis a benzin nélkül működő, az egész világot behálózó vasút, illetve rövidebb utakra a bicikli, vagy akár a gyaloglás, túrázás. Hol szálljunk meg? Önmagában sem­milyen szállás nem mond ellent a környezettudatosság követelményeinek. Van­nak szállodák, ahol napelemekkel áll­ítják elő az áramot és kollektorokkal fűtik a medencét, családi apartmanok, ahol a közeli gazdaságból érkeznek az alapanyagok a villásreggelihez, és persze vannak kempingek és tisztások az erdőben, ahol leverhetjük áramot-vízvezetéket nélkülöző sátrunkat. A lényeg, hogy lehetőleg ne szálljunk meg olyan helyen, amiről ránézésre is látszik,

hogy gazdái túlságosan bőkezűen bánnak az erőforrásokkal. Mi magunk is legyünk takarékosak: kapcsoljuk le a lámpát, zárjuk el a vizet akkor is, ha nem otthon vagyunk. Mit együnk? Nem csak környezeti, de kulturális szempontból is az a legjobb, ha a helyi különlegességek mellett maradunk, ezeket ugyanis nem kell messziről az étkezés helyére szállítani. A tenger mellett együnk halakat, az Alpokban tejtermékeket, Párizsban – helyben sütött croissant-t, Spanyol­or­ szágban nap érlelte gyümölcsöket. Ahol rossz minőségű a vezetékes víz, ott nyugodtan maradjunk a palackos mellett – ha csak rövidtávon teszünk így, azzal kevesebbet ártunk, mint ha végigbetegeskednénk a nyaralást. Mit csináljunk? Sokaknak a tengerparti láblógatás jelenti a nyaralást, míg mások inkább nézelődnének, vagy épp sportolnának naphosszat. Egyiket sem kell elvetnünk, csak arra figyeljünk oda, amire a hétköznapokban is: ne zavarjuk az élővilágot (erre különösen a vízi sportoknál érdemes odafigyelni), ne termeljünk túl sok szemetet (gondoljunk csak a megvásárolt, aztán évekig porosodó, majd a kukában landoló szuvenírekre), ne pocsékoljuk az energiát. Ha az ésszerűség határain belül maradunk, nem csak a cserkésztáborban, de azon kívül is zöld lehet a nyarunk. kicsu

A mókus Végre itt a nyár. Érezni a meleget. Azon gondolkodtam, hogy (a rovarok után) melyik az az állat, amelyiket gyakran szoktuk látni. Erre persze újra saját tapasztalatból jöttem rá, méghozzá ülve egy kisebb házban egy hegy tetején. Míg csodálatosan nézegettem a tájat, megláttam egy mókust mászkálni. Rögtön le akartam fotózni, persze ez a része már nem ment olyan jól, mint a megfigyelés.

Gondolom mindenki látott már mókust, ha nem épp a hegyeken, akkor parkokban, erdőkben, temetőkben is. A párzási időn kívül a mókus inkább egyedül jár, de gyakran osztja meg fészkét néhány fajtársával, elsősorban nagyon hideg teleken. A mókusok ugyanis fészkekben szoktak lakni, de hogyha nem építenek saját fészket, faodvakba költöznek be. A mókus évente kétszer vált bundát. Nyáron rövid a szőre, színe felül a sárgás-barnától a majdnem feketéig terjedhet. Augusztus és november között nyári bundát vastagabb, sötétebb bun-

dája váltja fel, a fülpamacsok pedig sokkal hosszabbak lesznek. Ez a kis állat napja nagy részét táplálék keresésével, az élelem elfogyasztásával, illetve elrejtésével tölti. Étrendjén elsőként a fák magvai, valamint a fenyőtoboz szerepel, de ide tartoznak a virágok, sarjhajtások, rovarok, csonthéjas termések, csipkebogyó és a gombák is. Ámbár tápláléka nagy részét elrejti egy biztos helyen a sűrű bozótosban vagy egy fa közelében, hogy később nyugodtan fogyaszthassa el. A fenyőtoboz elrágcsálását az első részen kezdi, a laza pikkelyeket fogával tépi le. Tavasszal gyakran kutat énekesmadarak fészke után, hogy megegye a tojásokat és a kis fiókákat. Az erdészek nem kedvelik a mókust, mert szívesen rágja meg a fakérget gyűrű alakban, s így a fák elpusztulnak. A mókusok csak akkor szaporodnak, ha elegendő élelmet találnak. A nőstény évente legfeljebb két almot ellik, ezek egyenként 1-6, rendszerint azonban csak 3 kölyökből állnak. Általában március-áprilisban és júniusjúliusban jönnek világra a kölykök. Az ellést követő első héten a nőstény a fészek közelében marad, és rendszeresen visszatér, hogy megszoptassa kicsinyeit. Az utódok szeme négy hét után nyílik ki, és csak ezután jelenik meg a későbbi bunda. Egy kis megszokott érdekesség az eddig beszélt mókusról: Az emberek mindig is bájosnak tartották a mókust már ókori római és ázsiai kultúrák faragásain és mozaikjain is megjelenik. Egy másik elég ismert faj a szürke mókus, mely többnyire Észak-

Amerikában található, de meghonosodott Angliában, Írországban és DélAfrikában is. A szürke mókus egyetlen napot sem bír ki táplálkozás nélkül még télen sem. Nem alszik téli álmot, és nem tud annyi energiát tárolni, amen�nyi szükséges volna ahhoz, hogy hos�szabb időt is elviseljen táplálék nélkül. A szürke mókus 6 méternél is távolabbra képes ugrani. A hím szürke mókus a párzásra kész nőstény szagát egy kilométerről is megérzi. Egy harmadik ismertebb faj a kana-

dai vörös mókus. Ez Alaszka és Kanada nagy részén megtalálható. A kanadai vörös mókus a galócák egyik fajtáját is elfogyasztja, amely halálosan mérgező az emberre. A kanadai vörös mókusok elég jól úsznak. Gyakran önszántukból is átkelnek egy vízfolyáson, nem csak akkor, amikor üldözik őket. Remélem, tudtam valami újat és érdekeset nyújtani neked a mókusról! Figyeld meg őket, érdemes! Kellemes (mókussal teli) vakációt kívánok minden kedves olvasónak! Zsófi

Nem adom fel Szúnyogháló Igen fontos kiegészítő, főleg olyan helyeken, ahol a  szúnyogok veszélyes kórokat terjesztenek. Általában minden komolyabb függőágy rendes tartozéka. Ha mégsem lenne a  kiválasztott típuson, és utólagos felvarrása lehetetlen, vagy olyan körülményes, hogy házilagos kivitelezése megoldhatatlan, ne csüggedjünk. Alkalmazhatunk különálló szúnyoghálót. Ezek általában a füg­ gő­ágy felett kifeszített kötélen átvetve lógnak és az ágyat, teljes hosszában lefedik. A  háló aljába kisebb súlyokat szoktak varrni, hogy mindig feszesen álljanak. Erre azért van szükség, hogy az éleket, az ágy két végén lezárják és rásimuljanak a  függőágy oldalára. Ez annyira egyszerű felépítésű, hogy házilagosan is könnyedén kivitelezhető. Súlyokat sem kell feltétlenül belevarrni. Elég, ha zsebeket alakítunk ki az alján és a felállítás helyszínén, megfelelő nehezékeket keresve, kisúlyozzuk. A  nehezék lehet néhány felszerelési tárgyunk is. Ha valaki úgy érzi, ez nem ad elég biztonságot, kiegészítheti zipzárral vagy tépőzárral is. Egy típus és modell független jó tanács: A test azon részeit, melyeket nem fedi a ruházat, tartsuk távol a szúnyoghálótól, mert a rovarok a hálón keresztül is megcsíphetik. A téliesítésre több módszer közül választhatunk. Varrathatunk egyedi méretű, a függőágyunkhoz illeszkedő készletet, de azt jól meg kell tervezni. Talán érdemes az egyszerűbb utat választani. Például: ha rombusz alakú ponyvánkat télen téglalap alakúra cseréljük, a  rombusz ponyvát a függőágy alá kötve, azt avarral, kabáttal vagy pokróccal kibélelve

A függőágy II.

egészen jól működő alsó szigetelő réteget hozhatunk létre. Természetesen ettől még felül nem lesz zártabb a  fekhely. A  felső rész szigetelése függ a  függőágy kialakításától. Ezt valószínűleg egyedileg kell megoldani. Sajnos a  professzionális modellek beszerzési árai elég borsosak. Meg kell fizetni a  tervezésbe fektetett munkát, a  minőségi anyagokat és kivitelezést egyaránt. De azt kell mondjam, megéri spórolni a kiválasztott függőágyra. Egykét kevésbé sikeres, házilagosan elkövetett próbálkozás után, költségvetésünk túlszárnyalja árban az igényeinket kielégítő gyári darabot. Amit elsőre megvehettünk volna. Azok, akik még sosem feküdtek függőágyban, még a vásárlás gondolata előtt mindenképpen próbáljanak ki egyet! Bizonyosodjanak meg arról, hogy számukra is a megfelelő kényelmet és biztonságérzetet nyújtja ez a fajta fekhely. Nem vagyunk egyformák! A függőágyak földön való felállításakor körültekintően kell eljárni, hogy a sérüléseket és a túlzott szennyeződéseket elkerülhessük.   Eljutottunk odáig, hogy körvonalazódott a  kényelmet és biztonságot adó funkciók sora. Összegezzük a  szempontokat, amik segíthetnek, a  megfelelő típus kiválasztásához. Milyen szempontok alapján válas�szunk függőágyat: Először azt kell tisztáznunk, hogy mit várunk a függőágytól és mire szeretnénk használni. Kényelem, praktikusság, ötletesség, funkcionalitás és tartósság, stb. –  Mire szeretnénk hasz­nálni? Kertben való pihenésre, vagy túrázásra. Ha az utóbbit válasszuk, akkor felmerül még néhány kérdés. –  Milyen évszakban kívánjuk használni? Ez a legfontosabb, hiszen ez behatárolja választási lehetőségeinket. Ha nem ragaszkodunk a 4 évszakos példányokhoz, később magunk is téliesíthetjük, a már említett módszerekkel. –  Mekkora méretű legyen? Ez adottság és szokás kérdése. Én speciel szeretem, ha hosszabb a függőágy, mert ilyenkor kényelmesen elférek

benne (nem szorít össze a végeken szűkülő szövet). Emellett a  felszerelésem részben vagy egészében elfér a  fejemnél, illetve a lábamnál. –  Felszereltség A számunkra fontos funkciók meglétének vizsgálata. Fülek, zsebek, tárolók, stb. –  Minőség Nem ér semmit egy tökéletes tervezésű függőágy, ha silány anyagokból, vagy hanyagul lett összeállítva. Bár ez fordítva ugyanilyen veszélyes. Kerüljük a  bonyolult megoldásokkal rendelkező darabokat. Ugyanis azok hibáinak javítása terepen sokszor lehetetlen. –  Alkalmazhatóság többféle szituációban. Itt több dolgot is meg kell vizsgálni. –  Felállíthatóság többféle módon. (földön, fákon, stb.) Mindenképpen előny, ha fák nélkül is használni tudjuk a menedéket. –  Praktikusság. A végére került, de ez is igen fontos szempont. Bármi történhet egy túra során, és mindenre felkészülni képtelenség. Például, ha a ponyva külön is használható, az ágy sérülése/ elvesztése esetén is lesz fedél a  fejünk felett. Vagy a  hordtáska, mint víztartály, stb. Ezek persze szubjektív dolgok, ami az egyik embernek fontos, az a másiknak nem. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy bármilyen extra funkció ­tekinthető olyan kritériumnak, mely be­folyásolhatja a döntés kimenetelét. Ezeken kívül persze bármilyen szem­ pontot felvehetünk, amely számunkra elengedhetetlen. Lóláb - MTP

19

Június SZENT IVÁN HAVA – NYÁRELŐ HAVA – NAPISTEN HAVA

Magyarországon a Gyereknapot május utolsó vasárnapján tartják meg, a Nemzetközi Gyereknapot viszont több országban június 1-jén ünneplik. A júniusi estéken röpködő denevérek forró, száraz időt jeleznek, és ha a  fecskék a  talaj közelében szállnak, hamarosan eső várható. Pünkösd gyakran júniusra esik. Ha szép az idő ilyenkor, az bő termést ígér. Hogyha Medárd pityereg, Negyven napig csepereg. Medárd napja (június 8.) – ha esik ilyenkor, akkor negyven napig esni fog, ha meg nem esik, akkor ugyanennyi ideig tartó szárazság várható. A  bukovinai magyarok szerint e napon kezdődött az özönvíz, és akkor is negyven napig esett. Topolyán (Vajdaság) úgy vélik, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. Egyes csallóközi (Felvidék) falvakban Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön. Margit napja (június 10.) - IV. Béla király leányára, a vértanúságot szenvedett Szent Margitra emlékezünk. Róla kapta nevét a  Nyulak szigete, a  mai Margitsziget. Medvesalján (Magyaror­ szág) Retkes Margit néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó gyenge maradjon. Zentán (Vajdaság) Margitot legyes Margitnak hívják. A nép­ hagyomány szerint ezen a  napon nem ajánlott kinyitni az ablakot, mert sok légy lesz az egész évben. Páduai Szent Antal napja (június 13.) – a 12. században élt, ferences szerzetes volt. Ezen a  napon szent Antal kenyeret sütöttek és osztottak a  szegényeknek. Ezen a  napon gyújtják meg ősi módon a gyógyító erejű Szent Antal tüzét. Ugyanakkor máshol tilos volt tüzet gyújtani. Zentán férjjóslást tartottak. Kenyéren és vízen böjtölő lány éj-

20

félkor az ágya elé lépve, gyertyát gyújt, tükröt tesz maga mellé és mondja: „Szent Antal kérlek, mutasd meg nékem, a jövendőbelimet.” Szeged (Magyarország) környékén úgy tartották, hogy az asszonyoknak nem volt szabad lisztbe nyúlniuk, mert kelések nőnek a kézen. A hónap csillagászati eseménye a  nyári napforduló, ami június 21-ére, vagy 22-ére esik. Ezen a  napon van a  Föld északi féltekéjén a  nyári Nap­ éjegyenlőség, míg a déli féltekén a téli Napforduló. Keresztelő Szent János napja vagy Szent Iván nap (június 24.) – Virágos Szent János ünnepeként is említik. Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. Az év legrövidebb éjszakája. A tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit, házasságjóslás, egészség- és szerelemvarázsló célzata is volt. A tűzrevalót egyes helyeken a lányok gyűjtötték, sőt a tüzet is ők gyújtották meg. A tüzet gyakran szabályos négyszög alakúra rakták. A tűz meggyújtásának szertartásos módjai voltak. A tűz átugrása közben párosító-, kiházasító dalokat énekeltek. A le­ gények átviszik a  lányt a  tűzön. Sok helyen almát dobnak a  tűzbe, ez megvéd a  csecsemőhaláltól. Szegedi leírások szerint a tűz átugrására tréfásan így biztatták egymást: „Ne félj pajtás, ugord át, nem süti meg a pofád!” Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a  köd, a  jégeső és a  dögvész ellen, elősegíti a  jó termést. Tardoskedden (Felvidék) úgy vélték, hogy a Szent Iváni tűz megóvja a határt a dögtől és a ködtől. Egészségvarázsló szerepe is volt a  tűznek, közvetlenül a tűz átugrálása, a felette füstölt különféle növények révén. A  tűzön megpörkölt vadbodzát az ágyba vitték a bolhák ellen. „János napi zivatar, negyven napig elkavar!” – mondták egykoron a Vajda­ ságban. Érik a gabona, Melegek a napok,

Hétfőn virradóra Aratásba kapok. Péter Pálra búza érik, Eljutottunk újkenyérig. Péter-Pál napja (június 29.) – Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának a napja. A hagyomány szerint ezen a napon illik elkezdeni az aratást. „Elmúlott már Ézsaiás, vágd a búzát pőre gatyás!” Szent Pétert a  halászok patrónusaként tisztelték, és az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a  gyűlésüket. Ekkor volt a  legény- és mesteravatás. A Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a  harangszót e  napon, az év végéig megnősül vagy férjhez megy. Sőt Csal­ lóközben a gyümölcsevési tilalom (mely másutt általában Szent Iván-naphoz kapcsolódott) Péter-Pál napjához kötődött. A  kenyérgabona betakarításának a  sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani, melyek gyakran vallásos jellegű szertartásokkal is összekapcsolódtak. A  munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. A  Csallóközben ünne­ pélyes volt az aratás első napja. Meg­ emel­ték a  kalapjukat. A  föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az eszközöket a templom falához tették, a pap megszentelte. Régen megáldották az aratószerszámokat, hogy áldás legyen a búzán, az életen. Zborai Beáta (Beus), st.

„Sárkány ellen sárkányfű” Azt hiszem rég volt már rajtatok hátizsák és túrabakancs, pedig ideje lenne megint kimozdulni, és egyet s mást kipróbálni! A hátizsákra köss egy bográcsot, tégy el gyufát, kisásót, vizet, bicskát, persze poharat is, ne feledd a  növényhatározót sem, és irány a  természet. Hogy mit is lehet tanulni, tanítani és tapasztalni egy-egy rövid túrán? A  példa kedvéért pár téma: mi kell a hátizsákba és mi nem, hogyan öltözz, aztán térképészeti és tájolási ismeretek, tűzrakás szabályai és tűzfajták, s  persze némi konyhaművészetet is. De hogy mit tanítasz meg, azt rád bízom, sok ismeretet találsz meg akár a Cserkészös­ vény I-II. című próbakönyvben is. Ha rászánod az időt, nem kell, hogy hosszú legyen a túra. Inkább az kell, hogy felkészült légy, s a fenti holmikat se te cipeld egyedül, hanem oszd szét az őrsben. De mi is az a növény, amit ma meg akarunk ismerni és megfőzni teának, főzeléknek? Ezt az a  cserkész találja meg, aki rövidnadrágba indult el, és egy óvatlan pillanatba égető viszketéssel jajdul fel a  Nagy csalán (Urtica dioica) csípésétől. Ez az évelő kétlaki növény eurázsiai

géncentrumú. Magyarországon, mint kozmopolita fordul elő. Hazánkban májustól szeptemberig virágzik. Hajtása termőhelytől függően 20-150 cm. A növény szára nem elágazó négy élű. Ke­ resztben átellenes levelei nyelesek, fűrészesek. A  levél alakja szíves, csúcsa kihegyezett. A szár és a levél egyaránt serte- és csalánszőrökkel borított. Ál­ füzér virágzata a  levelek honaljában, illetve a  szár csúcsán helyezkedik el. Termése felső állású magházból fejlődő makkocska. Előfordulása árterületeken, erdei vá­ gásokban, emberi települések közelében. Gyűjtéskor főként a  levelet és a herbát, tavasszal és ősszel a gyökereket szedjük. A levelét frissen húzzák le a szárról. Szárítása gyakori forgatás mellett szellős helyen történik. A  közvetlen napfény nem ajánlott. Felhasználása gyógyászatban vizelethajtó, a vértisztító teák része. Gyökere csökkenti a vérszérum koleszterin szint­ jét és a prosztatatúltengés okozta panaszokat. Reuma, köszvény kezelésére is használják. Főzelékként is fogyasztható, és állati takarmányozásra is alkalmas. Biotermesztésben, mint növényvédő szert használják. A-provitamin és

K vitamin tartalmú, enyhén antibiotikus, több gyógyszer alkotórésze. Remélem, a  következő őrsi gyűlésed most sem a csapatotthonban akarod tartani!?! Fogd a  bográcsot, határozókönyvet, no meg fényképezőgépet, színes ceruzát és irány a természet… Kukor Tamás Kertészmérnök, FLP-SZMCS önkéntes

Az egerészölyv az év madara 2012-ben Lezárult a  Magyar Ma­ dártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása a 2012-es év madaráról. A  legtöbb szavazat az egerészölyvre érkezett, így jövőre ennek a ragadozó madárnak a  védelmével foglakozik kiemelten az MME. Az egerészölyv a  leggyakoribb ragadozó madarunk, síkés hegyvidéken egyaránt előfordul. Nevét arról kapta, hogy előszeretettel vadászik egerekre és más rágcsálókra. Mi­vel táplálékforrása egész évben a rendelkezésére áll, hazánkban állandó madár, sőt állománya télen feldúsul a hozzánk északról érkező példányokkal is. Az egerészölyveket gyakran látni forgalmasabb utak, autópályák mellett a szalagkorlátokon, vadkerítések tartóoszlopain

ülni, hogy a  kezelt gyepfelületek nyújtotta könnyebb zsákmányszerzési lehetőséget kihasználják. A hazai egerészölyv populációra jelenleg a középfeszültségű elektromos oszlopokon elszenvedett áramütés és a közelmúltban elharapódzott mérgezési hullám jelentik a  legnagyobb veszélyt, az elmúlt években ölyvek ezrei pusztultak el így. További veszélyforrást jelenthet a faj állománystabilitására nézve az a téves információkon alapuló törekvés, amely az ölyvek „túlszaporodására” és „károkozására” hivatkozva újra vadászhatóvá kívánja tenni a madarat. Biztosítani kell az egerészölyv és az összes többi ragadozómadár-faj törvényes hazai védettségét, amelyre egyébként nemzetközi természetvédelmi egyezmények is köteleznek minket. Ez azért is nagyon fontos, mert a vadászok sokszor nem rendelkezek a  nagy speciális gyakorlatot igénylő fajismerettel, így az egerészölyv lelövésének engedélyeztetésével, nagy valószínűséggel számos más védett és fokozottan védett ragadozó madár is áldozatul esne. Az egerészölyv az áramütések és a mérgezések leggyakoribb áldozata, így kiválóan alkalmas ezeknek természetvédelmi problémák kommunikálására is.

21

Ludas Matyi Ludas Matyi története Fazekas Mihály tollából született meg, írója mégis egy örök népmesei alakot teremtett. Matyi a  magyar nép hőse, olyan figura, amely egyesíti magában a szegény jobbágyok életének valamennyi jellemzőjét; sorsuk nehézségét, a küzdést, a humort, a csavaros észjárást és a pergő, ízes magyar nyelvet. Nem véletlen, hogy az első színes magyar film alkotóinak választása erre a történetre esett. Régi nagy kedvencek, Soós Imre, Ruttkai Éva és Kiss Manyi is feltűnnek ebben az örökzöld alkotásban. Bár ismerjük a  történetet, érdemes megtekinteni a filmváltozatot is. Szalai Zsófi

Budapest krónikája Ez a kétezer évet felölelő krónika arra törekszik, hogy a képek és betűk mozaikja olyan regényes részletességgel, és egyben olyan távlatból mutassa be Budapest történetét, ahogyan eddig még sohasem láttuk. Ez a krónika az i. sz. 1. század elején kezdődik, amikor a Római Birodalom légiói megjelennek a  Duna partján, hogy a  majdan Óbudának nevezett kisváros helyén felépítsék táborukat, és egészen a legutóbbi időkig, a második évezred végéig tart. A kötet kétezer éven át követi a város történetét, a fejlődés és a hanyatlás egymást követő szakaszait, ostromokon, tűzvészeken és árvizeken, járványokon és újjáépítéseken át. Hogyan lett Budapest nagyvárossá, és kik tették azzá, aminek ma ismerjük? Sorra elénk lépnek polgárok és polgármesterek, meg akik ritkán bukkannak fel a történelemkönyvekben, mérnökök és jogszabályokat gyártó jogászok, építőmesterek és gyáralapító kézművesek. E könyv tárgya tehát nem az ország, hanem Budapest története. A város életének nagy történelmi pillanatai, az egész ország sorsára kiható események mellett sorra veszi a „kistörténelem” – Pest, Buda és Óbuda, majd az egyesült főváros - helyi eseményeit is. Az egyik kedvenc könyvem a polcról, ajánlom mindenkinek. Szalai Zsófi

könyvajánló

MókaLand Betörés a házba Meséli egy férfi a kocsmában: –  Képzeljétek, tegnap este, amikor itt iszogattam veletek, egy fickó betört a házamba! –  És, mi történt? – kérdik a  többiek. –  Agyrázkódást kapott, és kitört hat foga… A  feleségem ugyanis azt hitte, megint én megyek haza részegen, és jól megverte! Viccmesélő állatok Az állatok viccmesélő versenyt rendeznek az erdőben. Aki rossz viccet

22

mond, azt a többiek megeszik! A nyuszika kezdi, a  viccén mindenki nevet, csak a zsiráf nem. Ezért a nyuszit megeszik. A következő a  farkas, akinek a viccén mindenki röhög, csak a zsiráf nem. Őt is megeszik. A medve viccén senki sem nevet, csak a  zsiráf. Meg­ kérdezik tőle, hogy mit nevet, erre azt mondja: –  Milyen jó viccet mondott a  nyuszika! Gyorshajtásér Autóst büntet a rendőr: –  Felírom gyorshajtásért! –  Még mindig jobb, mint ha én írnám fel magát!

–  Miért, kicsoda maga? –  A sírköves. Hulla Két rendőr sétál a részlegük határánál. Azt mondja az egyik: –  Te, nézd már! Itt egy hulla! –  Ne má, megint? –  Az a  sok munka, megvárni a  helyszínelőket, a  halottkémet, meg papírmunka… –  Te! Vigyük át a másik részlegbe. Át is viszik, ahol pár óra múlva a másik részleg rendőrei arra járnak. Megszólal az egyik. –  Te ember! Ez a hulla visszajött!

Önkéntesség - a felhajtóerő

„Csonka ember az, és üres az élete …” „ … bármily gazdag külsőleg, ha nincs érzéke a művészetekhez.”– folytatódik Kodály Zoltán gondolata. A nyári szünet előtt álló önkéntes témában a kultúra és művészet vonatkozásában tennénk egy képzeletbeli ecsetvonást. Kodály zenepedagógiai módszerei is azt támasztják alá, hogy a művészeteknek elő-

rébb volna a helye a társadalmunk értékrendjében, mint ahol most időzik. Bizonyított tény például, hogy aki zenei nevelésben részesült gyerekkorában, azok általában jobbak a matematikában és más reáltantárgyakban, vagy a fejlesztett ritmusérzékük miatt eredményesebbek a sportokban is. Zenei vonalon maradva őrsileg szervezhetünk önkéntes programokat. Először is szemeljünk ki egy helyet – közösséget, ami lehet korház, óvoda, iskola, nyugdíjas klub, az utca, a piactér, stb., ahol tudnánk zenei programmal kedveskedni és akár kedvet csinálni fiataloknak a zenei neveléshez, vagy egyszerűen csak mindenki örömére énekelni, játszani. Természetesen előzetes egyeztetésekről nem szabad megfeledkeznünk, és mindig legyenek jó indokaink az ötletünk hasznossága mellett. Ha éppen nem vagyunk zenei tehetségek, akkor is sok más egyéb terület van, ahol tudunk még teljesíteni. Lakókörnyezetünket térképezzük fel, hogy néhány színnel és ügyes kézzel, hogyan tudnánk a hangulatosabbá varázsolni. Fessük színesre a szürke hétköznapi tárgyakat az utcán, vagy egy orvosi rendelőbe is pingálhatunk a falra pl. mesefigurákat. Sokszor né-

hány szín, forma sokat javíthat mások közérzetén, ami miatt már érdemes pingálni. A festéshez szükséges anyagiakat az intézmény, az önkormányzat, a fenntartó költségvetéséből kellene biztosítani, akit már sikerült meggyőzni, hogy a színterápia máshol sokkal többe kerül és nekik csak az alapanyagot kell bebiztosítani, hogy tudjunk a választott feladatra koncentrálni. Kisebb településeken szép számban szoktak rendszerezésre váró könyvek sorakozni a polcokon, ahol biztosan elkél néhány segítő kéz is. Jó alkalom lehet ismerkedésre az irodalom gyöngyszemeivel, vagy az egész rendszerezési folyamatokkal. Múzeumokban, kiállításokon is sokszor keresnek önkénteseket útbaigazításra, felügyeletre, tájékoztatásra. Ilyen programot indított a budapesti Szépművészeti Múzeum is, amelyről itt olvashattok bővebben: www. onkentes.szepmuveszeti.hu Nagy szeretettel várja az önkénteseket a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum is, ahol az információs munka mellett kerti munkát, vagy más kisegítő munkát (rendezvények melletti segítség, gyerekcsőszködés) lehet vállalni. A skanzen pedig egy hideg uzsonnacsomaggal próbálja meghálálni a segítséget. Erről bővebben: www.skanzen. hu Próbáljuk magunk kitalálni, észrevenni, olyan területeket, ahová bármilyen dallamot, képet, képzőművészeti alkotást, táncot, más egyéb építő művészeti területet be tudunk csempészni, hogy mosolyt fakaszthassunk a hétköznapok komor arcaiból. Lengyel Zoltán

Krakowitz Árpád újabb feladványa Szervusz nyomozó! Először az áprilisi feladványomhoz: remélem tudatosítottad, hogy a „média” a cserkészújság. Egy cikk volt benne a Vándortól – ott keress tovább. A „neve kódja” pedig a mobil kódot jelenti. Többet már nem segíthetek... Ma pedig egy gyilkosság vár ránk: Vasárnap volt, reggel tíz óra, amikor megszólalt a telefonom. Benne egy kétségbeesett hang: „Krakowitz úr, azonnal jöjjön hozzánk! Most fedeztem fel Gerald testvérem holttestét. Meggyilkolták!” A telefonáló Stefan Heller volt, aki egy nem messzi dúsgazdag birtokról hívott. Amikor rövidesen megérkeztem, rengeteg vendég volt jelen a birtokon. Gerald épp a 18-ik születésnapját ünnepelte volna ezen a napon. Ő volt a gazdag öreg Heller örököse. A birtokon velük együtt lakott Heller asszony első házasságából származó Julie és Stefan. Épp Stefan volt az, aki felfedezte a mostohatestvére holttestét. Geraldot a saját lakosztályában gyilkolták meg: egy tőrt szúrtak a szívébe. A halál oka kivérzés volt. Mellette a földön egy üres teáscsésze feküdt.

Julie Heller tett elsőnek vallomást: „Reggel nyolckor reggelit vittem Geraldnak, és gratuláltam neki. Vidámnak tűnt. Úgy tíz percet beszélhettünk, aztán elmentem.” Stefan a következőket mondta: „Geraldhoz egy kis idővel később érkeztem Julie után. Akkor már holtan feküdt a földön. Rögtön hívtam Krakowitz urat. A többi vendéggel tapintatosan közöltem a tragédiát, hogy ne keletkezzen pánik. Heller úrnak a felesége mondta meg a szomorú hírt. Szörnyű, ami történt!” Mások is tettek vallomást. Az egyikük, Jack, arra emlékezett, hogy látta Stefant reggel tízkor kijönni Gerald szobájából. Rögtön tudtam ki volt a gyilkos! Te is? Ha igen, írd meg (indoklással) július 15-ig a [email protected] e-mail címre. Bővebb információt keress a http://www.szmcs.sk/krakowitz-arpad oldalon.... Krakowitz