JELENTÉS a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenységének vizsgálatáról, különös tekintettel a PHARE program megvalósulására
1994. július
213.
A vizsgálatot vezette:
Kemény Emil
számvev6 tanácsos
A vizsgálatban részt vettek:
Bank Lajos Benti Gabriella Réthelyi Jen6 Tardos József
számvev6 tanácsos számvev6 tanácsos számvev6 számvev6
-I-
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal I.
BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . l
1.1 Az Alapítvány ................................................ l 1.2 A vizsgálat ................................................... 3 1.3 Az
ellenőrzés
módszere ....................................... 4
1.4 A kis- és középvállalkozások társadalmi, gazdasági háttere ....... 5 II.
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK . . . . . . . . . . . . 7
2.1 Általános megállapítások ...................................... 7 2.2 Vizsgálati észrevételek ........................................ 8 2.3 III.
Ajánlások .................................................. ll
RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK ............................... 13
3.
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány .................... 13
3.1 Az Alapítvány megalakulásának, működésének szabályszerűsége .................................................... 13 3.2 A kuratórium döntési mechanizmusa .......................... 15 3.3 A kuratórium
működése
..................................... 17
3.4 Vállalkozásfejlesztési Iroda ................................... 21 4.
Az MVA pénzgazdálkodása .................................. 23
4.1 Az Alapítvány vagyoni helyzete és vagyoni struktúrája .......... 23 4.2 PHARE segélyprogram ...................................... 24 4.3 Mérleg szerinti eredmény .................................... 26 4.4 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány váltóügyei .......... 33 4.5 Szabad pénzeszközök ........................................ 35
-Il-
Oldal 4.6 A prograrnak és a bonyolítás költségei ........................ 36 5.
Az MVA tevékenysége ....................................... 38
5.1 Regionális Vállalkozói Központok Hálózata .................... 38 5.2 Bilaterális
szerződések
....................................... 41
5.3 Vállalkozói kultúra fejlesztése ................................ 42 5.4 MV A hitelprogram .......................................... 46 5.5 PHARE hitelprogram ........................................ 47 5.6 PHARE Mikrohitel program ................................. 49 5.7 Sikertelen prograrnak ........................................ 52 5.8 Start Hitelgarancia Alap ..................................... 52 5.9
Működőtőke
befektetés ...................................... 53
ÁLLAMI SZÁMNEVÓSZÉK V-6-27/1994. Témaszám:220
JELENTÉS a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenységének vizsgálatáról, különös tekintettel a PHARE program megvalósulására
I. BEVEZETÉS 1.1
Az
Alapítvány
1101 Az Országgyűlés 1989. év decemberi ülésszakán elfogadta a Kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programját és ennek keretében jóváhagyta a
- program mellékleteként részletesen kidolgozott - vállalkozásélénkítési programot. A gazdaságpolitikai programra épülő 42/1989. (XII.27.) OGY határozat alapján a Minisztertanács 1014/1990. (1.31.) MT határozata elrendelte a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (továbbiakban: MVA) létrehozását. 1102 A Magyar Köztársaság Kormánya, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Takarékpénztár, a Magyar Hitelbank Rt., az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a Postabank és Takarékpénztár Rt., a Kisiparosok Országos
Szervezete, az Általános Vállalkozási Bank Rt., az Ipari Fejlesztési Bank Rt., az Ingatlanbank Rt., az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Gazdasági Kamara, a Dunabank Rt., a Hungária Biztosító, az Ipari Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Vállalkozók Országos Szövetsége, mint alapítók, a kis- és közepes méretű, egyéni és társas vállalkozások élénkítésére és támogatására létrehozták a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt.
-2-
Az alapítók által az Alapítvány rendelkezésére bocsátott induló vagyon
4.236.800.000.- Ft volt. Az Alapítvány nyílt, hozzá bármely belföldi és külföldi természetes és jogi személy bármikor csatlakozhat, ha az Alapítvány céljaival egyetért és azt anyagi, vagy bármely más módon támogatni kívánja. 1103 Az Alapítvány szervei: a Kuratórium és a Vállalkozásfejlesztési Iroda.
Az MVA-nak eddigi
működése
során három Kuratóriuma és három ügyvezető igazgatója volt. Mindez egyúttal három működési szakaszt is jelentett az MVA tevékenységében. Az l. szakasz az
első
Kuratórium 1990 márciusában történt megválasztá-
sától kezdve a Kuratórium elnökének lemondásáig terjedt. A Il. szakasz 1991 májusától, az új kuratóriumi elnök alapítók által történt megválasztásától az 1993. március 10-i alapítói értekezletig tartott. A III. szakasz az MVA jelenlegi, új Kuratóriumának az 1993. március 10-i alapítói értekezleten történt megválasztásától napjainkig terjed. Alapítvány képviselete: az Alapítványt az elnök, a társelnök, az ügyvezető igazgató, valamint az elnök által írásban meghatalmazott személyek képviselik.
Az
1104 Az Alapító Okirat szerint az Alapítvány nem használható fel oly módon,
hogy az a kuratórium tagjainak, az ügyvezető igazgatónak és az Iroda alkalmazottainak közvetlen, vagy közvetett anyagi előnyét szolgálja. Az Alapítványból nem részesedhetnek olyan vállalkozások, amelyek a kuratórium tagjai, az ügyvezető igazgató és az iroda alkalmazottai, valamint ezeknek a Polgári Törvénykönyvben meghatározott hozzátartozói érdekeltségébe tartoznak. Az Alapítvány nem támogat sem közvetlen, sem közvetett módon egyetlen
politikai pártot, vagy más politikai-társadalmi szervezetet sem. 1105 Az eredeti Alapító Okirat az MVA célját az alábbiakban rögzíti:
"A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány célja, hogy elősegítse a kisés közepes méretű, elsősorban új vállalkozások létrejöttét, lehetövé tegye
-3-
ezen vállalkozások számának gyarapítását, kedvező feltételeket teremtsen a vállalkozások tőkeerejének növeléséhez, a lakossági magánbefektetések ösztönzéséhez és mindezek elősegítése, valamint az alapítványi célra rendelkezésre álló hazai és külföldi pénzügyi források kezelése számára szabályozott pénzügyi keretet teremtsen." Az 1993. március 10-én módosított Alapító Okirat már új szöveget tartalmaz a célok tekintetében:
"A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány célja, hogy elősegítse a kisés közepes méretű magánvállalkozások számának gyarapodását, szakmai, vállalkozói, piaci fejlődésüket, illetve az alapítványi célra rendelkezésre álló hazai és külföldi pénzügyi források kezelése számára szabályozott pénzügyi keretet teremtsen." 1106 Az MVA, erőforrásainak bővítése érdekében, már megalakulása évében
bekapcsolódott a célkitűzéseiket támogató nemzetközi prograrnak megvalósításába. Ezek közül a legjelentősebb az Európai Közösség által kezdeményezett PHARE program kis- és középvállalkozások fejlesztésére irányuló projektjében vállalt szerepük. Az 1990-93. közölt megkötött három PHARE finanszírozási szerződés együttes keretösszege 36,0 M ECU (kb. 3,6 Mrd Ft). 1107 Az MVA menedzsment rendelkezésére álló, közel 8 Mrd Ft-nyi forrás
gazdasági hatását tovább növeli az a tény, hogy a tőke jelentős része társhitelként, illetve hitelgaranciaként működik, magával közel azonos méretű kereskedelmi banki tőkét mobilizálva a vállalkozói kör számára. 1.2 A vizsgálat 1201 Az Állami Számvevőszék az MVA-t az 1989. évi XXXVIII. törvény 2. §
5. bekezdése, valamint a Ptk. 74. §-a szerint folytatta vizsgálatát, az 1994. évre jóváhagyott ellenőrzési terve alapján. 1202 A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az MVA tevékenysége
megfelelt-e az Alapító Okiratban rögzített célkitűzéseknek, továbbá hogy jól gazdálkodott-e a kezelésében lévő - részben PHARE forrásból származó - vagyonnaL
-4-
1203 A vizsgált
időszak
az MVA Alapító Okiratának aláírásától 1993. év végéig terjed.
A helyszíni
ellenőrzés
kezdődően
az
kezdete: 1994. március 7. befejezése: 1994. április 29.
1204 A vizsgálat helyszínei:
-
MVA Vállalkozásfejlesztési Iroda 1115. Budapest, Etele u. 68. Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Vállalkozási Központ
1205 Tájékozódás és
1.3 Az
adatgyűjtés
céljából felkerestük az alábbi szervezeteket:
Ipartestületek Országos Szövetsége Magyar Kézműves Kamara (IPOSZ) Országos Kisvállalkozásfejlesztési Intézet (OKFI) Budapesti Közgazdasági Egyetem K.isvállalkozás-Kutató Csoport Magyar Kisvállalati Társaság ellenőrzés
módszere:
1301 Az MVA teljes tevékenységére
kiterjedő
helyszíni vizsgálat.
1302 Az Állami Számvevőszék az MVA működését törvényességi és szabály-
szerüségi szempontból vizsgálta. Az MVA tevékenysége előzmény nélküli, szerteágazó, teljesítmény követelményeket vele szemben előzetesen senki nem fogalmazott meg. A teljesítmény mérésére alkalmas szigorú kritérium rendszer felállítására az ÁSZ nem vállalkozhatott, de kísérletet tett az Alapítvány "teljesítményének" értékelésére, bemutatva a lehetséges cselekvési teret s az ezen belül elért tényleges eredményeket. Az ellenőrzés nem foglalkozott az MVA tételes pénzügyi vizsgálatávaL A PHARE program előírja az MVA könyveinek évenkénti auditálását egy független könyvvizsgáló cég által. A vizsgálatot végző számvevők a Price Waterhouse által jegyzett jelentéseket megkapták, megbízhatónak minősítették és az azokban rögzített adatokat a jelentésben felhasználták 1303 A vizsgálat során figyelembe vettük az Európai Unió ajánlott ellenőrzési szempontokat is.
Számvevőszéke
által
-5-
ellenőrzés
megállapításai a vizsgálat során rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokra, a különböző szintű vezetőkkel folytatott interjúkra és a helyszíni szemlék tapasztalataira támaszkodnak.
1304 Az
1305 A jelentést és annak nem hivatalos angol fordítását az Állami Számvevőszék
elnöke megküldi az Európai Unió céljából.
Számvevőszékének
tájékoztatás
1306 A vizsgálat megállapításait alátámasztó dokumentumokat - terjedelmi
okokból - nem mellékeljük a jelentéshez, azok az Állami Számvevőszék irattárában megtekinthetők. 1.4 A kis- és középvállalkozások társadalmi, gazdasági háttere 1401 A rendszerváltás gazdaságképének két alapvető eleme a tulajdonváltás, illetve az üzemméret radikális megváltoztatása. A kettő együttesen jelenik meg a kisvállalkozásban, ezért érthető és természetes célkitűzés e gazda-
sági szektor bövítése,
működési
feltételeinek javítása.
1402 A világgazdaságban a kisvállalkozások fejlóctése a 70-es években gyorsult
fel, amikor a gazdaság növekedése az extenzív szakaszról (természeti erőforrások bővülő hasznosítása) az intenzív fejlődési pályára tért át, maga után vonva a nagyvállalatok egy részének felbomlását, a termelés diverzifikálását, a rugalmas, innovatív kisvállalkozások beindulását. A bővülő nemzetgazdaságok adták a kisvállalkozási szféra megerősödésének alapját, s ezen belül a letisztult profilú nagyvállalatok lettek a kisvállalkozók legfontosabb
megrendelői.
1403 Az 1990-es évek Magyarországán a kisvállalkozások létrejöttét
döntően
más tényezők befolyásolták, mint korábban a tőkés országokban. Meghatározó motívum az állami vállalatok privatizációja és társasággá alakitása, valamint az egzisztenciájukat féltők és munkanélküliek kényszervállalkozása. Ebből következően a kialakulóban lévő kisvállalkozói szektor sokkal inkább jellemezhető a kisvállalkozás objektív korlátaival - tő keszegénység, piaci kiszolgáltatottság, a menedzsment hiányosságai, a kockázatokkal szembeni védtelenség - semmint a már említett pozitív vonásokkal: rugalmasság, innovatív készség, hatékonyabb erőforrás hasznosítás. Alapvetően ez a hátrányos környezet indokolta azt a törekvést,
-6-
hogy a kisvállalkozás fejlődését a gazdaságpolitika, a kormányzat segítse különböző támogatásokkal, egyben utat nyisson a vállalkozói szektor fejlődését segítő nemzetközi programoknak is. 1404
Mielőtt
a támogatások lehetséges formáit bemutatjuk, szólni kell a támogatás tényének alapvető dilemmájáról: amikor egy vállalkozó valamilyen címen támogatáshoz jut, akkor voltaképp a piaci értéknél alacsonyabb áron ga~dasági erőforrást (pénzt, tanácsot, oktatást, információt stb.) szerez, ami őt előnyös versenyhelyzetbe juttatja a kedvezményből nem részesülőkkel szemben. Ez a dilemma csak akkor és úgy oldható fel, ha tiszták a támogatás játékszabályai, azaz jelen van a szakmai és társadalmi kontroll, valamint ha tudjuk, hogy a támogatás bizonyos formái csak egy átmeneti időre szálnak.
1405 A kisvállalkozások, illetve vállalkozók támogatásának igen
sokszínű
palet-
tája alakult ki a gyakorlatban: Vissza nem
térítendő
juttatások:
-
M űködési támogatások = Inkubátorházak (induló vállalkozónak helyiség, infrastruktúra stb.) = Tanácsadás (gazdasági, adó, jogi stb.)
-
Oktatás = Üzleti tervkészítés = Menedzsment stb.
-
Információ = Partnerközvetítés = Üzleti, piaci, ár stb.
Pénzügyi támogatások: -
Kedvezményes hitelek = saját erő nélküli = 10-20 % saját erőt igénylő = kamatmentes = csökkentett kamatú = hosszú lejáratú, 2-3 év fizetési moratóriummal
-7-
tőkealapok
-
Kockázati
-
Hitelgarancia alapok
1406 Az MVA tevékenysége a vázolt társadalmi, gazdasági környezetben értékelhető:
mennyiben tudott megfelelni a kihívásnak, képes volt-e megtalálni a támogatás leghatékonyabb formáit. II.
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK
2.1 Általános megállapítások 2101 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Iétrejötte egybeesett az ország politikai és gazdasági rendszerváltozásávaL Az általános recesszió nem
nyújtott kedvező hátteret a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez 1990. és 1993. között. Az alakulást követő egy éven belül - a megváltozott kormánypolitikai hatásra - megváltozott az alapítvány vezetésének összetétele. E kedvezőtlen körűlmények tudatában megállapítjuk, hogy - a tapasztalt működési rendellenességek ellenére - az MVA tevékenysége összességében hasznos volt: hatékonyan segítette a regionális vállalkozásfejlesztési alapítványok létrehozását, hozzájárult a vállalkozási kultúra fejlesztéséhez, működteti a saját és külróldi forrásokra támaszkodó hitelgarancia alapokat, s a kölönböző hitelprogramok révén eddig közel négyezer vállalkozó jutott kedvezményes kölcsönhöz. 2102 A helyi vállalkozásfejlesztési központok (továbbiakban HVK) hálózatának
kialakításában a kormányzati elképzelés - az MVA közreműködésén túl - a helyi érdekek felismerése, a vállalkozói kör öntevékeny aktivizálódása révén, saját források bevonásával valósult meg, mindvégig demokratikus keretek között. célok megvalósítását jelentős az Európai Unió által folyósított PHARE segély-
2103 Az MVA tevékenységének hatását, a
méctékben
elősegítette
kitűzött
program, amely a pénzügyi forrásokon túl szervezési kultúrával és folyamatba épített ellenőrzéssei is segítette az alapítvány működését.
-8-
2.2 Vizsgálati észrevételek 2201 Az Alapítói Értekezlet 1991 májusában megváltoztatta az MVA vezetését.
A változást nem jelentették be a Fővárosi Bíróságnál, így az alapítvány 1993 áprilisáig jogellenesen működött. 2202 Az 1991-ben felállított új koratórium összetétele nem felelt meg az
Alapítói Okirat
előírásainak,
amennyiben az államigazgatási és kormány-
zati irányítású szervek képviselói többségbe kerültek. Ez az állapot az 1993-mas alapítói ülés után sem változott. 2203 A pénzintézeteken keresztül nyújtott hitelek elbírálásának véleményezéséről
az MVA Kuratóriuma lemondott, ugyanakkor a bankok által köl-
csönzött pénzeszközökre a hitelgaranciát felvállalta. A vizsgálat időpontjáig 450 M Ft kezesi igényt hoztak a bankok az MVA tudomására; a teljes készfizetói kezességból származó veszteség 250-500 M Ft között várható. 2204 A vissza nem
térítendő
támogatások iránti pályázatok szabályzata kidolgozatlan. Nincs tisztázva mikor lehet, vagy kell belső vagy külsó nyíltvagy zártkörű pályázatot kiírni.
2205 Az Alapító Okirat kimondja, hogy az Alapítvány
működése
nyilvános, pályázatát, annak eredményét, az elfogadott pályázatokat, mérlegét köteles a sajtóban és évkönyvében közzé tenni. Vizsgálatunk megállapította, hogy több esetben az MVA nem tett eleget
az Alapító Okiratban foglalt követelménynek és esetenként még a kuratóriumi határozat ellenére sem hozták nyilvánosságra a pályázatok eredményeit. 2206 A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak (BVA) adott alapítói
hozzájárulás eltér az MVA gyakorlatától, a két fél közötti szerződés nem felel meg a koratórium határozatának (csak a tőke hozadéka használható a BVA céljaira), és nem tartalmaz biztosítékokat az á tadott MVA vagyon védelmére és esetleges visszafizetésére. 2207 Az Alapító Okirat 1993. évi módosításakor az Alapítvány törvényes mükii-
dését szabályozó fontos részeket töröltek. A Fővárosi Bíróság a benyújtott Alapító Okirat módosításból csak a személyi - képviseleti változásokra
-9-
vonatkozó - részt igazolta vissza. Az MVA fellebbezést nyújtott be a teljes módosítás jóváhagyása érdekében. 2208 Az MVA
kifizetett olyan költségtételeket a Vállalkozásfejlesztési Iroda mellett dolgozó tanácsadó cég helyett, amelyre a Coopers and Lybrand Europe Brosszelben kötött szerződése is fedezetet nyújtott.
2209 Az MVA a különböző forrásból származó eszközöket mérlegében sajátként kezeli, változásukat saját eredményként mutatja ki. Ez megnehezíti
az
ellenőrzés
számára az
elkülöníthető
tulajdonosok eszközei mozgásának
nyomon követését. A jelentésünkben szereplő táblázatok (3a.-3e., 6.) az ellenőrzés kifejezett kérésére születtek. 2210 1992-ben (az alapítvány vezetésének Il. szakaszában) az MVA közvetlen
váltóhitelezési
szerződéseket
kötött. A vizsgálat megállapította, hogy az
Alapítvány volt vezetői az Alapító Okiratban foglalt előírások megkerölésével, felhatalmazás és kuratóriumi jóváhagyás nélkül nagyösszegű (kb. 600 M Ft) kifizetéseket teljesítettek a Tilla Kft., a Neményi Rt. és a Cél Tanácsadó Rt. részére, fedezetlen váltók ellenében. Ezzel a magatartásukkal a rájuk bízott idegen vagyon kezelése során, a fedezetek reális értékelésének elmulasztásával különösen nagy vagyoni hátrányt okoztak az Alapítványnak. A Be. l 22. § és a Btk 319. § (3) bekezdése c.) pontja, valamint a Btk. 27/A §-ban foglaltak alapján, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen
kezelés
bűncselekmény
elkövetésének alapos gyanúja miatt az
Állami Számvevőszék FELJELENTÉST tesz a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány volt kuratóriumi elnöke és volt ügyvezető igazgatója ellen a BRFK Gazdaságvédelmi OsztályánáL A feljelentést és az azt alátámasztó dokumentumokat elkülönítetten kezeljük. 2211 Az MVA saját forrásait 1993 végéig 715,7 M Ft veszteség érte készfizetói kezességből
fakadó kötelezettség, banki és tatlan váltókövetelések miatt.
cégcsődök,
valamint behajtha-
- 10 -
2212 Az MVA a helyi vállalkozásfejlesztési központoknak nyújtott - vissza nem térítendő
- támogatás hatékonyságát, hasznosulását nem ellenőrzi rendszeresen; a képzés és oktatás helyzetéről összefoglaló képpel nem rendelkezik. 2213 Az MVA által szervezett képzési prograrnak jelentősen hozzájárultak a vállalkozói kultúra fejlesztéséhez. A szemináriumi oktatások és a tanul-
mányutak szervezése, a kiadványok készíttetése és terjesztése, valamint a vissza nem térítendő támogatások jelentősen segítették a kis- és középvállalkozásokat. A vállalkozói kultúra fejlesztéséhez igényelt feladatok mennyisége és elvégzésük sürgőssége nagy terhet rótt az MVA-ra. Az összességében sikeres - 900 E ECU-t (közel I milliárd Ft-ot) felhasználó - programcsomag hatékonyságát csökkentette, hogy: kevés szemináriumot szerveztek a hálózat beindításához; a vizsgálat
időpontjáig
lényegében csak az
első
munkatársai kapták meg valamennyi képzési
hat HVK és az MVA
lehetőséget);
nem szervezték meg a kiképzettek tudásának átadását azoknak körében, akik még nem részesültek képzésben, ugyanakkor feladataik ellátását elvárták tőlük; nem önállósultak a szemináriumi képzésekben a külfóldi cég mellé társult magyar szervező-oktatók, vagy nem kaptak erre megbízást az MVA-tól; -
nem fordítottak kellő figyelmet a kidolgoztatott tanulmányok, oktatási segédletek kereskedelmi elterjesztésére.
2214 Az PHARE finanszírozási szerződések nem rendelkeznek a hitelprogramokból visszatérülő tőke és kamatai tulajdon-, illetve rendelkezési jogáról. 2215 A mikrohitel támogatás az MVA-PHARE
együttműködés
legsikeresebb programja mind a finanszírozás megszervezésében, mind kisvállalkozásokra
kifejtett hatásában. A program végrehajtásában az MVA voltaképpen közvetítő szerepet játszik, a tényleges végrehajtók a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok. Az MVA az éves mikrohitel keretet negyedéves bontásban folyósítja.
egy-másfél hónappal az
el6ző
keret tételes elszámolása után. Ez a
-ll-
gyakorlat nagy terhet ró a helyi irodákra, átmeneti likviditási gondokat okoz és hátráltatja a mikrohitel szerződések folyamatos intézését.
A mikrohitel program során a regionális alapítványokhoz juttatott forrás, a tőke és a kamatok visszaforgatása révén, helyben képez hitelezési forgóala pot. A vizsgálat megállapította, hogy az MVA írásban nem kötelezte el magát az alapok végleges átadásáról, bizonytalan helyzetben tartva a helyi alapítványokat. működótóke befektető
tevékenysége összességében sikertelen. A befektetésekből minimális profit származott és három cégnél szerzett tőkerészek - a cégek csődjei miatt - elértéktelenedtek. A tevékenység vesztesége 1993 végéig 38,6 M Ft. A Vállalkozásfejlesztési Iroda, illetve a Kuratórium nem tett időben intézkedéseket a veszteségek mérséklésére.
2216 Az MVA
2217 A PHARE szerzódéscsomagból három program egyáltalán nem indult el.
A PHARE Garancia Alap feltételrendszerének kialakításánál rosszul mérték fel a magyar gazdasági viszonyokat. A befektetési alap felhasználása - a kis- és középvállalkozások jövedelmezősége, gazdasági helyzete miatt - túl nagy kockázatot jelentett (ld. 2216. megállapítást). A kamattámogatás rendszerének elvi kialakítása folyamatban van, a program indulása 1994. évben várható. 2.3 Ajánlások Kormánynak (Pénzügyminiszter) 2301 Kezdeményezze az Alapítói Értekezlet összehívását, amelyen a kuratórium
vezetését és összetételét úgy módosítják, hogy az megfeleljen a Ptk. 74.§ szellemének és az eredeti Alapító Okirat előírásainak. 2302 Vonja vissza a Fővárosi Bíróságon az Alapító Okirat szövegének módosítására benyújtott kérelmét, és az Alapítói Értekezlet tárgyalja újra az
Alapító Okirat szövegezését, hogy az megfeleljen a Ptk 74/G. §-nak. MVA Kuratóriumának 2303 Gondoskodjon az Alapítvány törvényes ellenőrzésről,
működtetéséról
és a
belső
hogy a működés megfeleljen a Ptk. 74/G. § előírásainak, mivel a törvény életbe lépésével 1994. január l. hatállyal a Magyar
- 12-
Vállalkozásfejlesztési Alapítvány - a törvény erejénél fogva - közalapítvánnyá minősült. 2304 Intézkedjen - a veszteségek lehetséges csökkentése érdekében - a ban-
kokkal kötött készfizetói kezességi szerződések felülvizsgálatáról, a felelősség jövőbeni megosztásának ésszerű mértékéről. 2305 Tegyen eleget a nyilvánosság követelményének mind a pályázatok kiírása,
mind az eredmények teljes
körű
közzélétele tekintetében. Intézkedjen egy
- a nyilvánosság számára hozzáférhető - pályázati információs rendszer kiépítésérőL Pótolja saját évkönyveinek kiadását. 2306 Rendelje el a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal kötött szerződés
módosítását, az
alaptőke
feletti
ellenőrzési
és tulajdonjog visszaál-
lítását. 2307 Kezdeményezzen
szerződéskiegészítő
tárgyalásokat az EU Bizottsággal a
PHARE hitelprogramokból visszatérülő tőke és kamatai tulajdon-, illetőleg rendelkezési jogáról, továbbá a sikertelen PHARE projektek keretösszegeinek aktivizálásáróL MVA Vállalkozásfejlesztési Irodának
2308 Rendezze a Coopers and Lybrand Europe céggel a tanácsadó iroda (TAU)
költségeinek elszámolását. 2309 Intézkedjen számviteli rendszerének tisztázása érdekében, hogy az
tulajdonosok forrásai egyértelműen rozott programoknak
megfeleltethetők
eltérő
legyenek a finanszí-
2310 Vizsgálja felül a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok támogatásának
és elszámoltatásának rendszerét, s a érdekében térjen át az utólagos sára. 2311
működés
hatékonyságának növelése
számlakiegyenlítésről
az
előleg
folyósítá-
Fordítson nagyobb figyelmet a vállalkozói kultúra növelése terén -
a HVK-k munkatársainak időbeni felkészítésére, és képességeik napra készen tartására; a kiadványok, tanulmányok eddigieknél szélesebb körű terjesztésére;
-13-
-
a területén folyó oktatás-képzés összegzésére, utóelemzésére, a tanulságok visszacsatolására.
III.
RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 3.
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
3.1 Az Alapítvány megalakulásának, 3101
működésének szabályszerűsége
Az 1990-ben megalakult Alapítvány Kuratóriumának
első
elnöke Zwack Péter más irányú kormánymegbízatása miatt 1990 júliusában lemondott. Az Alapítók Kelemen Géza társelnököt bízták meg az elnöki tisztség
ellátásával. Az ügyvezető igazgató Marasán György volt. Az alakulástól 1991. április végéig terjedő időszak az MVA irányításának l. szakasza. 3102 1991 májusában az Alapítók Siosár Gábort választották meg a Kuratórium
elnökének, és módosították az Alapító Okiratot is, a kuratórium létszámát 13-ról 16 főre emelték. A 6 fő újraválasztott tag mellé 10 új tagot választottak. Az Alapítók 1991. májusi értekezletének jegyzőkönyve nem áll az MVA rendelkezésére. 3103 Az 1991 májusában megválasztott kuratóriumi elnök és a
később
hivatalba lépő új ügyvezető igazgató személye a Fővárosi Bírósághoz, mint hivatalos képviselő nem lett bejelentve, a változást a nyilvántartásba nem vezették be, még akkor sem, amikor a folyószámlavezető pénzintézet az aláírási jogosultság változás miatt kérte a hivatalos bejegyzés megküldését. Fentiek alapján Siosár Gábor elnök és dr. Holló Zsuzsanna ügyvezető igazgató az Alapítványt jogszerűen nem képviselhette, így 1991 májusától az alapítvány jogellenesen működött. Az MVA irányításának II. szakasza tehát 1991. májustól 1993. március 10-ig tart.
3104 Az Alapítók 1993. elején visszahívták a kuratórium elnökét és az
ügyvezető
igazgatót, majd 1993. március 10-én megválasztották az új Kuratóriumot. Elnök Kemény Nándor, ügyvezető igazgató Kustos Lajos lett, ez az irányítás III. szakaszának kezdete. 1993. április 20-án kelt levelében az MVA (MVN243/93/K) az 1990-ben jóváhagyott Alapító Okirat módosí-
- 14-
tását kérte a Fővárosi BíróságtóL A Fővárosi Bíróság a személyi változásokat bejegyezte, de az Alapító Okirat módosítását nem igazolta vissza. 3105 Az eredeti Alapító Okirat szerint a Kuratórium tagjai közé - összesen
13 fő - 6 főt közismert és sikeres vállalkozókból kell jelölni, akik közül kell megválasztani az elnököt és a társelnököt. Az államigazgatási és egyéb állami szervek 3 főt az érdekképviseleti szervek 2 főt, az egyéb alapítók 2 főt jelölhetnek. Az 1990. évi alapítás során ezt az előírást betartották. 3106 Az 1991. májusi - hivatalosan nem dokumentált - módosítás szerint a
Kuratórium létszáma és összetételének aránya is megváltozott (ld. l. táblázat).
Az MVA Kuratóriuma tagjai által képviselt érdekcsoportok
(fó)
AlaJ itó Okirat 1990. 1991. !993.
l sz táblázat Tén ylegesen 1990. 1991. 1993.
l. Vállalkozók, független szakértők.
Közülük: - elnök - társelnök 2. Aliarnigazgatási és egyéb állami szervek Közülük:- elnök - társelnök 3. Érdekképviseleti szervek Közülük:- elnök . társelnök 4. Egyéb alapítók Közülük: · elnök · társelnök 5. összesen:
6
6
-
3
-
6 l l
2 . .
2
5
-
6 l l
3
3
.
-
5 . . 2
. .
.
13
16*
.
.
3
. .
3 . .
9-16**
.
-
-
l
-
5
6
5
-
l
. l . . l . .
.
l .
4
4
. l l . .
-
. .
13
16*
12
• Az Alapító Okirat módosítását nem terjesztették be a Fóv. Bírósághoz. Az elnök és a társelnök nem lehet államigazgatási szerv képvise ló je.
• *Az elnök nem lehet államigazgatási szerv alkalmazottja. Az alapítók képviselói a testületben nem lehetnek többségben. Az egyes alapítókörök külön-külön nem kerülhetnek többségbe.
l 3
- 15-
Az 1993. áprilisi rnódosítás a Kuratóriurn Jétszámát 9-16 főben határozta meg, és az összetételre is külön kikötést írt elő. Mindkét rnódosításnál előírás, hogy a Kuratóriurn elnöke nem lehet állarnigazgatási szeiV alkalmazottja.
3107 A Kuratóriurn összetételére vonatkozó tételt az l. sz. táblázat tartalmazza.
előírásokat
és a tényleges össze-
3108 1993. évben a Koratórium tagjainak megválasztása során az Alapító Okirat előírásait nem tartották be. Nincs a Koratóriumban képviselete a vállalkozók, rúggetlen
szakértők
csoportjának.
Az állarnigazgatási és kormányzati irányítású szetvek képviselői többségbe kerültek. (Kormányzati irányítású szervnek tekintendő a Szerencsejáték Rt., az Állami Gyógyfürdő Kórház, Hévíz.)
3109 Az eredeti Alapító Okirat szerint a Kuratóriurn tagjai tiszteletdíj nélkül, eseti költségtérítésért végzik rnunkájukat. Az 1993. júniusi Alapító Értekezlet - az Alapító Okirat márciusi módosítása alapján - megszavazott visszamenőlegesen 1993. márciustól a Kuratórium tagjainak havi 30 E Ft tiszteletdíjat 3.2 A koratórium döntési mechanizmusa
3201 A Kuratóriurn az Alapítói Okirat előírása szerint 1992-ig évente Jegalább négy, ezt követően Jegalább hat alkalommal ülésezett (1993-ban 9 alkalommal). A Kuratóriurn az Alapítóknak rninden évben beszámolt rnunkájáról. (A rnódosított okirat szerint ezt rninden év június 30-ig köteles teljesíteni.) = Az eredeti okirat nem szabott határitMt; ez is hozzájárulhatott ahhoz,
hogy a Kuratórium pl. az 199l.évi munkáról és az 1991-92. évi határozatokról 1992. november 26-án számolt be. A Pénzügyminiszter 1992. június 23-án kelt levelében kérte az ülés elhalasztását, tekintettel a beszámoló hiányára és a késedelmes előterjesztésre. 3202 Az ügyrendnek megfelelően az elóterjesztéseket a Vállalkozásfejlesztési Iroda készítette el, illetve néhány esetben a Kuratóriurn vagy a V állalkozásfejlesztési Iroda által felkért Bizottság. A Kuratóriurn döntési
- 16-
hatáskörébe eső pályázatok döntéselőkészítettségi szintje témától függően eltérő volt, a koncepció kialakítástál a konkrét pályázat és összeg javaslatának kidolgozásáig. 1993-tól a döntéselőkészítés feladatára, illetve bizonyos szakterületi döntések meghozatalára három bizottságat (hitel, HVK és informatika-oktatás) hoztak létre a Kuratórium tagjaibóL 3203 A Kuratórium az Alapítók által rendelkezésre bocsátott vagyon haszno-
sításával, illetve a pénzeszközök felhasználásával négy döntési körben foglalkozott: -
A pénzintézeteknek nyújtott hitelkeretek. Az MVA Kuratóriuma lemondott az elbírálásban való képviselői közreműködésről, miközben a bankok által kölcsönzött pénzeszközökre a hitelgaranciát felvállalta.
-
Pályázatok a vissza nem Az Alapítói Okiratban
térítendő
lévő
támogatásokra.
értékhatárokból
következően
a Vállalko-
zásfejlesztési Iroda döntött többségében a pályázatokról külső szakérlókból álló zsüri véleményét figyelembe véve. (Az 1993. évi intézményes vissza nem térítendő pályáztatási rendszer kivételt képez, mivel a Kuratórium értékhatártól függetlenül döntött minden pályázat esetében.) A Kuratórium hatáskörében maradt pályázatokról a szavazást testületi döntésként rögzíti a határozatok könyve. Az írásos szavazástól eltekintve a Kuratórium egyes tagjainak állásfoglalásai ezekben a kérdésekben nem kerültek rögzítésre. A határozatok meghozatalára egyszerű szótöbbség elegendő volt. -
A helyi vállalkozói központok támogatása. A HVK-k az MVA Kuratórium által is jóváhagyott üzleti tervek alapján kapták meg forrásaik egy részét. Ezen forrásokkal a HVK-k, mint önálló jogi személyek gazdálkodnak, és döntenek pályáztatás útján a további elosztásról és felhasználásról.
-
Az MVA szabad pénzeszközei.
A Kuratórium az 1/1992/7. sz. határozatában hozzájárult ahhoz, hogy a Vállalkozásfejlesztési Iroda az Alapítvány tartalékalapját "likvid eszközökben, rövidlejáratú betétekben, vagy garantált értékpapírokban
- 17 -
tarthassa, melynek hozadéka az Alapítvány vagyonát gyarapítja". Ezen határozathozatallal egyidejűleg nem intézkedett - a kihelyezendő pénzeszközök nagyságrendje miatt szükséges - befektetési szabályzat kidolgozásáról. (Ebben a kérdésben a hazai és külföldi tanácsadó cégek sem járultak hozzá szakértelmükkel a veszteségek minimalizálásához, a
megfelelő
biztonságú portfolió kialakításához.)
időszak
alatt - a Szervezési és Működési Szabályzat és a Koratórium Ügyrendje kivételével - a Koratórium határozatilag nem
3204 A vizsgált
emelt kifogást az előterjesztett anyagokkal szemben. Néhány esetben a javaslatok átdolgozását igényelte, de az átdolgozást követően azokat jóváhagyta a döntés függvényében egyszerű vagy minősített (2/3-os) szótöbbséggel. A Koratórium által bozott határozatok visszatérő, következetes ellenőr zésére - a vizsgálat időszakáig - a határozatok könyvében utalás nem található. 3.3 A koratórium
működése
3301 A Koratórium folyamatosan karbantartotta az Alapítvány Szervezeti és Működési szabályzatát és saját Ügyrendjét. A Határozatok könyvében az
ezzel kapcsolatos
szabályszerű
jóváhagyások megtalálhatók.
3302 A Határozatok könyvének vezetése, az ülések hiánytalanul dokumentált, azonban a határozatok
jegyzőkönyvvezetése döntő
többségénél a
hitelesítés, illetve ellenjegyzés hiányzik. 3303 A Koratórium határozatképessége általában "borotvaélen" táncolt, ese-
tenként a távollevők írásos szavazása is szükségessé vált a határozatképesség eléréséhez. 3304 A Koratórium az Alapítvány évi beszámolóit a határozatok könyvében testületileg jóváhagyta. A beszámolókkal kapcsolatban, a pénzügyi műveletek
veszteségét
érintűen
a koratórium nem bozott határozatot.
3305 A Koratórium ülésein többször foglalkozott a vagyonmegőrzés és gyarapítás kérdésével, amely elsősorban a likvid pénzeszközök befektetését
- 18-
érintette. A Likviditási és Befektetési Szabályzat kidolgoztatására és jóváhagyására csak 1993-ban került sor. 3306 Az Alapítvány forrásaihoz pályázat útján lehet hozzájutni.
A Kuratórium dönt - minden 50 M Ft feletti hitelfedezeire irányuló pályázatról; -
minden
tőkerészesedésre
irányuló pályázatról;
- minden 5 M Ft feletti vissza nem térítendő pályázatróL A pályáztatási rendszer formailag ezen szabályozás szerint vizsgált időszakban. 3307 A vissza nem
működött
a
térítendő
támogatás iránti pályázatok szabályzata kidolgozatlan. Nincs tisztázva mikor lehet, vagy kell belső vagy külső nyílt- vagy zártkörű
pályázatot kiírni.
3308 A pályáztatás határidős és folyamatos rendszerének keveredése esetenként elősegítheti gyengébb pályázatok nyerését, mivel a folyamatos pályáztatás
körülményei csak a a
szakértő
szűrőfeltételek
alkalmazását teszik lehetövé és kizárják
zsürik általi rangsorolás!.
3309 Alapító Okirat kimondja, hogy az Alapítvány
működése
nyilvános, pályázatát, annak eredményét, az elfogadott pályázatokat, mérlegét köteles a sajtóban és évkönyvében közzé tenni. Vizsgálatunk megállapította, hogy igen sok esetben az MVA nem tett eleget az Alapítói Okiratban foglalt követelménynek és esetenként még a kuratóriumi határozat ellenére sem hozták nyilvánosságra a pályázatok eredményeit. = A "Nyilvánosságról" (Public Relations) készült zártköril pályázat ered-
ményét nem hozták nyilvánosságra. A gytJztes pályázat nem nyújt garanciát az eltJbbiekben jelzett követelmények megvalósftására. 3310 A Kuratórium 1994. február 17-i ülésén jóváhagyta az MVA csatlakozását
a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítványhoz. Az elfogadott határozat kimondja: =
"Tekintettel a FtJváros kiemeit jelenttJségére, indokolt, hogy Alapftványw1k az eddig szokásosnál (10 M Ft) nagyobb mértéka, 100 M Ft összegil forrással csatlakozzon a BVA-hoz. A kiemeit összegil forrás juttatásának feltétele, hogy az alapftó Ptivárosi Közgylllés legalább ugyanekkora vagyoni
- 19-
értéket bocsásson a BVA rendelkezésére, továbbá biztosítson egy kuratóriurni helyet az MVA-nak a BVA latratóriumában A Fóvárosi Önkormányzat - évi 100 forint névleges bérleti dfj ellenében - a Budapest, VII. kerület, Rákóczi út 18. szám alatti rntiernlék ingatlanból a pince, földszint, galéria és félernelet részt határozatlan ideig, de legfeljebb a BVA rnegsztinéséig bérbe adta a BVA-nak. A bérlet forgalmi értéke eléri az MVA részéról biztosftandó csatlakozói vagyon rnértékét. A BVA azonban nem tulajdont, hanern bérletet kapott az Alapftótól, amely a nem lakás céljára szalgá/6 helyiségek bérletéról szóló szabályok szerint - a BVA rnegsztinésétól függetlenül is - a törvényes feltételek keretei között bármikor [elmondható. Ernellett a bérleti szerzódés értelmében az ingatlan társasházzá alakulását követtJen az egyébként a bérbe adót terheló költségek arányos részét is a BVA-nak kell megfizetnie. Az MVA céljai rnegvalós(tásának és vagyana megóvásának érdekében a
fenti körülményekre figyelemrnel célszem a BVA-hoz történó csatlakozásunkat és a 100 M Ft juttatását feltételekhez kötni, az alábbiak szerint: l.) Az MVA csatlakozóként l 00 M Ft tókét bocsát a BVA rendelkezésére, de a BVA csak e tóke hozadékát használhatja fel alap(tványi céljaira, a tókének érintetlenül kell maradnia.
2.) A csatlakozás keretében juttatott 100 M Ft tókét a BVA köteles az MVA-nak visszatériteni (karnatrnentesen), ha a.) a B VA fenti bérlete bármi okból rnegsziinik, b.) a BVA bármi okból rnegsziinik." eltérő
szerződést
írt alá. A szerződés nem rögzíti, hogy a BVA csak a tőke hozadékát használhatja fel. Az MVA úgy utalta át a 100 M Ft-ot a BVA számlájára, hogy semmilyen biztosítékkal nem rendelkezik a tőke érintetlenül hagyásáróL
A koratórium elnöke a hatámzattól
3311
Az 1990. évi Alapító Okiratot
módosított Alapító Okiratból:
tartalmú
érintő jelentősebb
törlések az 1993. évi
-20-
-
Megszűnésről
az alapítók közös akarattal egyöntetűen határoznak. A módosítás ezt törölte. Ezzel a BTK szerint a kezelő - azaz a kuratórium - hatáskörébe került a döntés.
-
A Kuratórium egyhangú döntéssel egyes konkrét esetekben az Alapító
Okiratban foglalt szabályoktól eltérhet. A módosítás ezt törölte. A kuratóriumban több érdekcsoport képviselője képviselteti magát, ezért fontos kérdésekben az egyhangú döntés -
előírása
elengedhetetlen.
A Függelék tartalmazza részletesen az Alapítvány
működési
célját, finanszírozási, támogatási feltételeket, források kihelyezésének módját stb. A módosítás az egész Függeléket törli.
Ezekkel a módosításokkal a Kuratórium döntési hatásköre jelentősen megnőtt az Alapítvány sorsát, vagyoni helyzetét döntően befolyásoló kérdésekben. 3312 Az Alapító Okirat rendelkezik az
összeférhetetlenségről,
mikor kimondja, hogy "Az Alapítvány nem használható fel olymódon, hogy az a Kuratórium tagjainak, az ügyvezető igazgatónak és az iroda alkalmazottainak közvetlen
vagy közvetett anyagi előnyét szolgálja. Az Alapítványból nem részesedhetnek olyan vállalkozások, amelyek képviselői a Kuratórium tagjai, az ügyvezető igazgató és az iroda alkalmazottai, valamint ezeknek a Ptk. 685. §. b. pontjában foglalt hozzátartozói érdekeltségébe tartoznak." Ezzel szemben a kuratórium megszavaz támogatásokat a kuratóriumi tagok által képviselt szervezetekli.ek, illetve alapítókli.ak mint az 1993. október 27-i ülésen: a VOSZ részére 5,8 M Ft, IPOSZ részére 8,177 M Ft, OKISZ részére 6,2 M Ft. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az összeférhetetlenség csak az érdekképviseleti szervek központja esetében áll fenn és természetesen nem vonatkozik a szervezetek tagjaira, hisz alapvetően ők alkotják azt a vállalkozói kört, akik az MVA prograrnak fő kedvezményezettjei. A kuratórium ezen döntései ellentétesek az Alapító Okiratban foglaltak
szellemével.
-21-
3.4 Vállalkozásfejlesztési Iroda 3401 Az MVA programjainak és adminisztratív ügyeinek intézésére létrehoztak
egy kis létszámú irodát, élén az ügyvezető igazgatóvaL A Iétszám az első évben azt sem tette lehetövé, hogy a könyvelést, a mérleget házon belül készítsék el. A létszám 1990. végén 7 fő, 1991-ben 12 fő, 1992-ben 21 fő. A jelenlegi engedélyezett Iétszám 26 amelyet 29-re terveztek növelni. 3402 A Kuratórium két Szervezeti és
Működési
Szabályzatot hagyott jóvá, amely alapján Működési Szabályzat is készült. A jelenlegi szervezeti felépítést az alábbi ábra mutatja:
1. sz. ábra
péazityi b;
bukitámo&•Uísi felelősök
-sök
dós és kipzési pn~~rarn feh~lósök
3403 A szervezeti képben nem szerepel az EK Bizottság által küldött - külföldi
tanácsadókból álló - Technikai Segély Egység (TAU). A T AU aktív segítséget nyújt, illetve nyújtott a prograrnak kidolgozásában, a helyi vállakozásfejlesztési központok kiépítésében. Ellenőrzi a PHARE progrsmok teljesítését, az eszközök felhasználását. A TAU tevékenységéről, tapasztalatairól Brüsszelnek és az MVA ügyvezető igazgatójának jelent. A tanácsadók közreműködésére az EK Bizottság közvetlenül kötötte a szerződést a Coopers and Lybrand Europe céggel1990-ben, melyet kétszer, utoljára 1994-ben meghosszabbítottak, illetve módosítottak. A szerződések
- 22 -
alapján a cég eddig 1.600 E ECU vállalkozói dfjat vett fel közvetlenül a brüsszeli megbízótól, a PHARE keretszerződés terhére. 3404 A tanácsadók 1991. elejétől dolgoznak az IrodánáL
Az NoPHR/90/064/020/003-001 számú szerződés "D" melléklete (Break-
down of prices) tartalmazza a költségtervezést. A l. B. Direct expenses (közvetlen költségek) között szerepeinek az alábbi tételek:
Gépjárművek
(üzemelés biztosítás) - kilométerdíj -biztosítás, fenntartás stb. Nyomtatványok, sokszorosítás Telefon, fax
Eredeti szerz. 18 OOO
mód. 6 600
(ECU) 2. sz. mód. 6 600
12 OOO 6000
4 400 2 200
4 400 2 200
l. sz.
17000 9000
4 560
A T AU 4 fővel az Iroda szervezetébe beépült, így a munkájukhoz szükséges irodai szolgáltatásokat - telefon, fax, sokszorosítás stb. - a Vállalkozásfejlesztési Iroda saját költségei között számolta el. A szerződés terhére a tanácsadók vásároltak 4 db személygépkocsit, melyet az MVA átvett, levizsgáztatott (magyar rendszámmal), és fizeti az előírás szerinti terheket (adó, biztosítás), és javíttatja azokat saját költségére. Az eredeti szerződés l. sz., valamint a 2. sz. módosítása szerint az MVA által fizetett költségtételek (gépkocsi biztosítás, fenntartás 10.400 ECU, sokszorosítás 17 OOO ECU, telefon, fax 13.560 ECU) a Coopers and Lybrand Europe céget terhelik, mivel a szerződésük összege fedezetet nyújt valamennyi költségükre.
-23-
4.
Az MVA pénzgazdálkodása
4.1 Az Alapítvány vagyoni helyzete és vagyoni struktúrája
4101 Az Alapítói Okirat szerint az alapítói saját vagyon 4.234.925 E Ft-ot tett ki. Ebből az összegből l Mrd Ft-ot a PM és más tárcák jegyezték a
kormány nevében, és kapott az Alapítvány 2 Mrd Ft állami forrást, amely után az Állami Fejlesztési Intézettel kötött szerződés szerint 10 évig évi 13 %-os járadékot, tehát évi 260 M Ft-ot kell fizetnie. 4102 A mérlegek alapján a saját vagyon az alábbiak szerint alakult:
1990. 4 234 925 E 1991. 6 628 860 E 1992. 7 306 716 E 1993. 6 868 203 E
Ft Ft Ft Ft
4103 A saját vagyon növekedésében magyar csatlakozás 2,2 M Ft volt. A
növekedést a kamatjövedelmek mellett lényegében az alapítvány kezelésébe adott Start Garancia Alap és a PHARE programra átutalt EK támogatások "csatlakozásként" történő könyvelése jelentette. 4104 A PHARE program céljaira átutalt pénzeszközök a részletes mérlegben
külön soron szerepeinek és az EK Bizottság számára havonta készítenek jelentést az eszközök felhasználásáróL 4105 Az EK Bizottsággal kötött finanszírozási megállapodások alapján a
PHARE pénzeket külön számlán vezetik, ezért helyesebb lett volna a PHARE program csak azon részét szerepeltetni a saját eszközök és források között, amelyet az MVA saját céljaira használ fel (irodaautomatizálás,
gépjármű).
4106 A Start Hitelgarancia Alapból származó bevételek kezelésére a kormány-
nyal történt megállapodás nem rendelkezik, ezért az Alapítvány az összes ebből származó bevételét a saját eszközei és forrásai között tartja nyilván (a részletes mérlegben külön sorokon).
- 24 -
4107 Megállapítjuk, hogy az egyes forrásokból származó eszközök "sajátként"
kezelése a mérlegben, valamint befektetése megnehezíti az ellenőrzés számára az elkülöníthető tulajdonosok eszközei mozgásának nyomonkövetését. 4.2 PHARE segélyprogram 4201 Az MVA 1990 decemberében írta alá az
első
PHARE
szerződést
(H9006)
az EK Bizottságával egy kis- és középvállalkozások fejlesztésére irányuló programcsomag megvalósítására. A prograrnak illeszkedtek az MV A Alapító Okiratában foglalt célkitűzésekhez, bővítve a célok megvalósítására fordítható forrásokat. A feladat folytatására és kibővítésére felek 1991-ben újabb
szerződést
írtak alá (H9108).
első szerződés
21 millió, a második 4 M ECU támogatást irányzott elő. A megvalósítás idejére előbb rövídebb időt írtak elő, azonban az általános indítási nehézségekre való tekintettel 3 évet határoztak meg a Az
végrehajtásra, a H9006. sz. záró
időpontja
szerződés
esetében 4 évet, tehát e két program
jelenleg 1994. év vége.
4202 Az EK 1992. évi pénzügyi kerete terhére 1993. március 28-án aláírták a
program további folytatását (H9206) finanszírozó Pénzügyi Megállapodást. Ezen megállapodásban rögzítették azt is, hogy a PHARE programban meghatározott tevékenységekhez a magyar fél 9.93 M ECU értékben hozzájárul. 4203
1991. és 1992. években - bár ilyen szerződés szerinti kötelezettsége nem volt - az MVA könyvei szerint 240 M Ft-ot (kb. 2.4 M ECU) fordítottak saját forrásból a PHARE szerződésekben meghatározott célok megvalósítására.
4204 A három
szerződés
alapján 1993. december 31-ig 21.625 E ECU átutalás érkezett az MV A számláira. A külföldi tanácsadó cég részére az EK Bizottsága eddig közvetlenül 1.600 E ECU-t fizetett ki. Így a 36.000 E ECU keretösszegből 12.775 E ECU - tehát a szerződött összeg 35.5 %-a vár átutalásra az EK Bizottság brüsszeli számláján (2. sz. táblázat).
2. sz. táblázat
FINANSZIROZÁSI MEMORANDUMOK SZERINTI FELHASZNÁLÁS 1993. decernber 31. 1990 Terv 2853
A2 HVK rnúködési ktg. támogatás A3 HVK üzleti tervek elkészíttetése A4 Helyi bankfiókok techn. segítése összes A B l Garancia Alap B2 PHARE Hitelek 83 Mikrohitel B4 Befektetési Alap 85 Karnattámogatás összes B
Cl Képzés/Oktatás C2 Kiadványok C3 Kutatás C4 Információs Rendszer
o 425 327 8 400 0 785 0 1150 1770
735 0 510 100
50
50
o o o
o o o
390 172 !222 !730
190 171 1021 1600
CB Public Relations
*
1992
2900 100
Tény 2900 100
o
o
3000
3000
o o o o o o
o o o o o o
Terv
225 25
o o 50 500 50
215 25
o o o
150 1000
42 47 !24 453
o o
Terv
696 0
o
o 50
o o
1000
850
o
o o
!250 225 0 600
o o o 100
o o o
o
o
21000
14516
4000
3453
565
o
o o
o o
o o
345 3
11000
4000
--------
721
o o
700 740 100 11000
o 455 22020 __ 14516
Tény 671
250 7210
o o
összes C
- -
6200 1150
14770 510 100
C7 Érdekvédelmi szerv. támogatása
MINDöSSZESEN
o o o
C5 Euro-Info Levelezési Központ
A3 Kamatfelhasználás Üzleti tervek*
Tény 3 720 455 370 4545
o
CG N em z. üzleti és Innováci ás Közp.
összes D (Techn.Segély Egység)'** Összes E (tartalék) öSSZES** A2 Karnatfelhasználás HVK*
1991
850
o o o o o o o o o o o 1571
o o 1571
EzerECU összes Terv Tény 7291 12713 555 100 420 675 13488 826 6 o 4000 785 0 6200 215 0 2000 !770 o o 1250 8 200 17020 725 1335 125 125
50
o
o o
150
500 440 322 2922 2470 100 36000
565 455 37020
Jóváhagyva a PHARE 1992. jan.-jún. rnunkaprogramjában és jelentve az erre vonatkozó fel haszn. jelentésben.
•• Az !990. és az 1991. Finanszírozási Memorandumokat !993. dec. 2-án meghosszabbították. 1994. dec. 31-ig. • • • A Techn. Segély Egység keretében dolgozó külf. tanácsadócéggel a Bizottság szerzódött és fizet követlen ül. A számok brüsszeli vissza jelzésból származnak.
50
42 237 295 1474 1600
o 19540
o o 19540
t;;
- 26 4205 1993. év végéig a PHARE program végrehajtására összesen 19.540
E ECU-t fordítottak. Ebből Brüsszel közvetlenül utalt 1.600 E ECU-t, így a hazai felhasználás 17.940 E ECU. 4206 Az átutalt pénzek után a bankszámlákan 1.976 E ECU kamat keletkezett, amelyből
a prograrnak végrehajtáshoz felhasználtak 1.020 E ECU-t (lásd
a 2. sz. tábla lábjegyzetét), tehát a 21.625 E ECU átutalt
keretből
(17940-1020) 16.920 E ECU-t használtak fel, ami az átutalás 78 %-a. A fennmaradt pénz, a kamat maradékával lekötött tők · ·'nt funkcionál. További pénzforrás a kihelyezett PHARE hitelek kamataLIÓl és törlesztéséből befolyt 167,6 M Ft . és második PHARE program pénzügyi teljsítése (sem a szerződés, sem a felhasználás) - az első program egyes elemeinek leállása miatt 1994. év végére nem várható.
4207 Az
első
4.3 Mérleg szerinti eredmény 4301
Az Alapítvány tevékenységének eredménye a mérlegbeszámolók (tehát a
teljes "saját vagyon" mozgása) alapján: 1990. 1991. 1992. 1993. Amennyiben a mérleg
273 497 456 52
340 663 242 652
E E E E
eredményétől
Ft Ft Ft Ft
(előzetes
nyersmérleg)
elkülönítjük a tényleges saját vagyon
mozgásának eredményét, akkor az alábbi képet kapjuk: 1990. 1991. 1992. 1993.
273 421 268 -219
340 899 088 366
E E E E
Ft Ft Ft Ft
Tehát az alapítói vagyon müködtetésének összesített eredménye 744.491 E Ft és nem a mérlegbeszámolók összesítéséből mutatkozó 1.279.366 E Ft. A Start Garancia Alap eszközeinek eredménye 452.907 E Ft-tal, a PHARE eszközeinek eredménye pedig 83.499 E Ft-tal javította az összképe!.
- 27 -
Az MVA vagyon- és eredményváltozását a 3. sz. táblázat mutatja be. 4302 Az Alapítvány eredményeit befolyásolta a regionális vállalkozásfejlesztési
alapítványoknak vagy központoknak térítésmentesen adott tőkejuttatás, valamint a térítésmentesen szervezett tanfolyamok költségei. 4303 A regionális központokon kívül más alapítványoknak 24,4 M Ft-ot jut-
tattak. A regionális központoknak juttatott alapítói molók szerint:
MVAforrás PHARE forrás összesen:
1991 42242 135 405
1992 10 OOO 273 739
tőke
1993 532 052 231200
a mérlegbeszá-
(E Ft) összesen 584294 940 344 1524 638
4304 Mivel az 584 M Ft-nyi MVA forrásból származó "alapítói
tőkejuttatás"
lényegesen több, mint a megyénkénti 10-10 M Ft-os alapítói tőkehozzá járulásának összege, megállapítható, hogy ez az összeg a térítésmentesen adott, valamennyi juttatást jelenti. A kiegészítésként kapott tájékoztatás szerint a 15 regionális vállalkozásfejlesztési központnál az alapítói, csatlakozói vagyon állománya 1993. december 31-én 132,2 M Ft volt. 1994. elején további 4 csatlakozás történt 130 M Ft értékben, amelyből a budapestinek 100 M Ft-ot adtak. 4305 Az 1993. év negatív eredményének egyik oka az MVA hitelek kapcsán
vállalt készfizető kezesség. Eddig összesen kb. 450 M Ft kezesi igényt hoztak a bankok az MVA tudomására. A kölcsönvevők fizetésképtelensége miatt 1993. december 31-ig elszámolt kezességi lehívások 172.180 E Ft-ot tettek ki. A negatív eredmény másik oka az MVA veszteséges váltóügyletei.
- 28 -
MVA VAGYONVÁLTOZÁS "CASH FLOW" JELLEGÜ KIMUTATÁSA
3/a. sz. tábl.
1990.ÉV 1
lU l 2 3 4 5 6
l'
8 9 10 ll 12 13 14 15 16 17 18 19 20 121 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 3\1
1
1
Me~nevezes
NYJIO penzeszköz allomany Alapllói tőke Utólagos csatlakozás Célprogram fin. á tadott eszk. Török csatlakozás Osztalék Kapott tőke 1.-5. H v K üzleti terv Mikrohitel HVK tőkejuttatás E~éb alapítványi csatt. Adott tőke 7.-10. Alapítói vagyon valtozas: 6.- ll. Usztalek Befekt. nettó hozama Hitelek karnala Bank kamat Garanciadíj Árfolyamnyereség E~éb bevétel Bevételek összesen 13.-19. Költsegek programokra Befektetés leértékelése Kamattérítés Kezességvállalás AF! járadék fiz. köt. Egyéb jutalék, bankktg. Mfrködési ktg. Egyéb veszteség Költségek összesen 21.-28. eredmény: LU-2\1 Evi hitelkihelyezés Évi hiteltörlesztés Befektetések állományváltozása Tárgyi eszközök állományváltozása Követelések állományváltozása Tartozások állományváltozása Rendező Iételek Mérlegtélelek változása 31.-37. L.áró pénzcszk. állomány: U+ 12 +30
E Ft
Alapítm
Osszesen
Start
u
u
u
u
4 236800 1500
u
u
4 236 suu 1500
o o
175 4 238475 u
o o
o o o o o
o o o o o
u
u
175 4 238 475 u
3 550 3 550 4 234 \12~
o o o o
o o o o
o o o o
3 550 3 550 4 234 925
u
u
u
u
u
u
211425 133 767 52064
o o o o o o o
o o o o o o o
211425 133 767 52064
u
u
o o o
397 256 21676
o 71590
o o . 6459 24191
o 123916 L/3 340 -2 155 OOO
o
-1715000 -4519 -75 221 3 614
o -3 946126 562 b\1
o o o o o o o o
o o o o o o o o
u
u
o o o o o o
o o o o o o
o
o
u
u
o o o 397 256 216"/6
o 71590
o o 6 459 24191
o 123 916 L/3 340 -2155 uuu
o
-l 715 OOO -4 519 -75 221 3 614
o -3 946 126 '62 139
- 29 -
MVA VAGYONVÁLTOZÁS "CASH FLOW" JELLEGü KIMUTATASA 1991.ÉV
l Megnevezes lU l 2 3 4 5
[6 [7 8 9 10 ll 112 13 14 15 16 17 18 19 20 [Ll 22 23 24 25 26 27 28 29 13U 31 32 33 34 35 36 37 38 39
lNyitó pénzeszköz allomany Alapttoi to ke Utólagos csatlakozás Célprogram fin. á tadott eszk. Török csatlakozás Osztalék Kapott tőke 1.-5. 1 H VK üzlell terv Mikrohitel HVK tőkejuttatás Egyéb alapítványi csat(. Adott töke 7.-10. AlapítOl vagyon változás: 6.-11. 1 Usztalek Befekt. nettó hozama Hitelek karna ta Bankkamat Garanciadíj Árfolyamnyereség Egyéb bevétel Bevételek összesen 13.-19. [l'..öltsegel< programokra Befektetés leértékelése Kamattérítés Kezességvállalás AFI járadék fiz. köt. Egyéb jutalék, bankktg. Muködési ktg. Egyéb vesztesé~ Költségek összesen 21.-28. 1bredmeny: ZU-Z'J 'Evi hi telkihelyezés Évi hiteltörlesztés Befektetések állományváltozása Tárgyi eszközök állományváltozása Követelések állományváltozása Tartozások állományváltozása Rendező tételek Mérlegtételek változása 31.-37. L.aro penzeszl<. allomány: u+ tz+3U 1
Alapítót Mart )6:! 13\1 u
o o o 1660 1660
• u
o
42241 10630 52 871 -51 211
o
u
3/b.sz. tábl.
E Ft osszesen )óZ U'J
o
o
o o
572 813
l 734398
2 307 211
o o
o o
572813
l 734398 13) 40)
u
o o o o o 572Sl3
o
o
675 047 520465 21739
77 554
o
u
o o o 135 405 1598 993
o o o
o 1660 2 308 871 lJ) 40)
o 42241 52871 188276 _;! !20 595
u 752 601 520465 91059 277 20856
3 176 277
66144
o o
20856
o
o
81007 u
87 OOO "154 33\1
o o o o
o o o o
1385 258 l o/ 'Ils
4050 3 247
607
o
o
o o
795 352 421 S'J'J -533 806
7297 73'110
84 946 2054
o o
o o o
o o o l 217251 "15.'>.'> I'J
o 399343
o 260000 7289 45341
o -336320 -5 300 -106 696 10197 63 205 -908 720 Z41U/
-530 600
o -104
o -115 620 -646 324 l 'J')
o
-4146 -38 959 !94 52415 9 504 1610))(
o
399343
o 260 OOO 11946 48588
o 887 595 497 663 -533 806
o -866 920 -9446 -145 759 10 391
o -l 545 540 16.54"15)/
-30-
MVA VAGYONVÁLTOZÁS "CASH FLOW' JELLEGÜ KIMUTATÁSA 1992. ÉV
3/c. sz. tábl.
E Ft lU l 2 3 4 5 6 ji 8 9 10 ll 112 Ll 14 15 16 17 18 19 20 jZ1 22 23 24 25 26 27 28 29 lj U 31 32 33 34 35 36 37 38 13\1
! Megnevezes 1Nytto penzeszköz állomany i Alapttot to ke Utólagos csatlakozás Célprogram fin. á tadott eszk. Török csatlakozás Osztalék Kapott töke 1.-5. H v 1\. üzleti terv Mikrohitel HVK tőkejuttatás Egyéb alapítványi csat!. Adott tőke 7.-10. !Alapítói vagyon valtozas: 6.-11. usztalek Befekt. nettó hozama Hitelek karnala Bank kamat Garanciadíj Árfolyamnyereség Egyéb bevétel Bevételek összesen 13.-19. 1
1
~öltsegekprogramokra
Befektetés leértékelése Karnattérítés
Kezességvállalás AF! járadék fiz. köt. Egyéb jutalék, bankktg. Mílködési ktg. Egyéb veszteség Költsé_gek összesen 21.-28. nredmeny: 2U-L.':I Evi hi telkihelyezés Évi hiteltörlesztés Befektetések állományváltozása Tárgyi eszközök állományváltozása Követclések állományváltozása Tartozások állományváltozása Rendező tételek Mérlegtételek változása 31.-37. 1Záró pcneszk. állomány: U+ 1Z+3U+
Alapitói !Mart 25 SUU
u
199
160SS5S
u
Osszesen 1634 SY/
u
u
o o o
o
o
175 371
154335 17 535
700 329706 17 535
o
o
700
175 371
u
u
171870 42SS73 144866
347 941 4ZS 1!'/3 144 866 40000 10250 623 989
700
o o
o
o o o o
40000 10250 50250 -4~D~U
530 705 463 183 351 26427
ll~
o o
5/l
573 739 -4Ul1SO':I
o
o
207 916
o
o
-l.II:J U4S
530 913 379 205 040 125 269 7 580 15 235
o
21689 95606 57 15 235
o
o
o
915 771
218 675
132587
1267 033
tJ.; II:Jl.
u
l~j4D
1.1111!1
o o o o 163 098 18667 260000 9 848 66864 64914 647 153 LM bllS -2~ OOO 494 777 -778 005 -628 177 530 -779 -66095 -198 200 46 I:J6S
3 236 7 523
o
o
o
o
438
o o
l 745 4 290
3 740
6 473
157 165 -1.4: IlS -410uuu 274
o o
Lll.l.Ul.
o
o
-501611
o 104
o
115 105 -386 402 l 3'/U
o o
o o
38959 17642 -49 010 -402 135 /SU l.II:J
o 163 098 19105 260000 15 333 71154 64914 810 791 456 242 -43~ uuu 495 051 -l 279 616 -628 216 593 16863
o
-986 737 ISLIS 5)4
- 31 -
MVA VAGYONVÁLTOZÁS "CASH FLOW" JELLEGü KIMUTATÁSA !993. ÉV u l
2 3 4 5
6 8 9 10 ll 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 3u 31 32 33 34 35 36 37 38 :;~
l!Y egnevezés_ IN yito pénzeszköz allomány 1A apitOl to ke Utólagos csatlakozás Célprogram fin. átadott eszk. Török csatlakozás Osztalék Kapott töke 1.-5. HVK üzleti terv Mikrohitel HVK tökejuttatás Egyéb alapítványi csat!. Adott töke 7.-10. AlapitOl vagyon változás: 6.-11. Usztalék Befekt. nettó hozama Hitelek karnala Bank kamat Garanciadíj Árfolyamnyereség Egyéb bevétel Bevételek összesen 13.-19. Költsegek programokra Befektetés leértékelése Kamattérítés Kezességvállalás AF! járadék fiz. köt. Egyéb jutalék, bankktg. Muködési ktg. Egyéb veszteség Költsé_gek összesen 21.-28. lóredmeny: L.U-L.'J Evi hitelicihelyezés Évi hiteltörlesztés Befektetések állományváltozása Tárgyi eszközök állományváltozása Követelések állományváltozása Tartozások állományváltozása Rendező tételek Mérlegtételek változása 31.-37. Záró pénzeszk. állomany U+l2+30
Alapítói
Start
4ó ()()~
u
o o o o o 192952
259100 50000
o
502052 -502052 u 412 222 328691
o o o o 740 913 '}/IQ;~
l
3'/U
o o
o
o
294 739
o o
o o
o o
1889
292850
294 739
o o o o o
o
192952
38500 192 700
297 600 242 700
o
o
231200 61650 u
733 252 -438 513
o
573 479 425 092 55 756 14953 26659
1889 u 161257
o o 14 910
o o
176167 u
o o
3 933 4 748
o
o
960 279 -21~ 3()()
9172 166 995
o
o o
149169 -9263 -34668 -1867 26047 694 545 l~ 71}6
E Ft Osszesen 828 315 !'dO 276 ou 292850
1889
38600 298509 141903 260000 .6890 116488
565 127
3/d. sz. tábl.
491
o
-168 435
o o o
6 621 -161814 8 440
96401 55 756 43 26659
o
o
o
178 859 73105
l 095 939
o o o o
38600 298 509 142 394 260000 11554 121 236
731
o o 73836 105 U23 -240 OOO 49079
o o o
-12 140 -32 668 -235 729 711220
17U9~4
o
l 043 287 52 6:52
-240000 614 206 -19 266 -9 263 -34 668 -14 007
o
297002 739456
-32-
AZ ALAPITól VAGYONVÁLTOZÁS "CASH FLOW" JELLEGü KIMUTATÁSA
3/e. sz. tábl.
E Ft
u l 2 3 4
5 6 8 9 10 ll lL 13 14 15 16 17 18 19 20
ILl 22 23 24 25 26 27 28 29 13U 31 32 33 34 35 36 37 38
lJ'l
ll\": egnevezes IN ytlo penzeszköz allomany 1 A apttot töke Utólagos csatlakozás Célprogram fin. átadon eszk. Török csatlakozás Osztalék Kapott tőke 1.-5. lHVK üzlett terv Mikrohitel HVK tőkejuttatás Egyéb alapítványi csatl. Adott tőke 7.-10. 1AlapitOl vagyon valtozas: 6.-11. 1 Osztalék Befekt. nettó hozama Hitelek karna ta Bank kamat Garanciadíj Árfolyamnyereség Egyéb bevétel Bevételek összesen 13.-19. J<..öltsegek programokra Befektetés leértékelése Kamattérítés Kezességvállalás AF! járadék fiz. köt. Egyéb jutalék. bankktg. Müködési ktg. EJ(Véb veszteség Költségek összesen 21.-28. Eredmeny: ZU-29 Evi hi telkihelyezés Évi hiteltörlesztés Befektetések állományváltozása Tárgyi eszközök állományváltozása Követelések állományváltozása Tartozások állományváltozása Rendező tételek Mérleg szerinti saját tőke: 12+30 L.árö penzeszk. állomany: U+L!+3U
l'IW
1'1'11
l'l'l:l
l'l'll
4Db1SW 1500
u
o
175 4 238 475
1660 1660
700
u
u
u
o o
o
u
Osszesen
u
4
700
o
o
o o
1835 4 240 835 192 9~2 259100 132 241 24430 608 723 :l óJZ 112 530 2 004157 1166 274 100 230
o
1'12 952 259 100 50000
42241 10630 52871 -)l Lll
40000 10250 50250 -4'1 ))U
o
u
)jU
u
211425 133 767 52064
675 047 520465 21739
705 463 183 351 26427
412 222 328 691
3 550 3 550
o o o
o o o
o o o
397256 Ll b/b
l 217 251 8j 3!'1
o
o
o
71590
399343
6 459 24191
260000 7289 45 341
123 916 1./jj
795 352 4Ll1S'I'I
163 098 18667 260000 9 848 66864 64914 647 153 ~b1S bl1S
o o
o
915 771 b:l /bL
o 502 052 -)UZ u~z
o o
800 2 200
~jb
o
o
o o
740 913 'll 1S1S'I 38600 298 509 141 903 260000 6 890 116488
3 271191 L6b /Ub 38600 932540 160 570 780000 30486 252884 64914 2 526700 /44 4'11
o
o
960 279 -Ll 'l :lbb
4 376 603
- 33 -
4.4 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány váltóügyei
4401 Az 1991. évi mérleg szerint alapítói vagyonból 1,6 Mrd Ft volt a rövidlejáratú bankbetétek állománya, amelyeket érték pa pírokba fektetés helyett a "közvetlen kihelyezésre" tartottak vissza. 4402 Az MVA 1991. évi mérlegében 459 M Ft értékben szerepeitek váltókövetelések. Ezekhez úgy jutott, hogy egyes bankok a "betét elhelyezők nek" átadtak visszavásárlási kötelezettség mellett váltókat. Így csökkent a bank tartalékképzési kötelezettsége, az MVA számára pedig ez a betéti kamatnál magasabb (28-34 % közötti) jövedelmet hozott. Ezeket a váltókat a bankok mind visszaváltották.
4403 1992-ben az MVA - az Alapító Okirat előírásait figyelmen kívül hagyva - áttért a közvetlen váltóhitelezésre. A rendelkezésekre álló adatok szerint 1992 folyamán 6 esetben adtak váltóra hitelt - 3 esetben kisebb összegekre - ezeket a partnerek visszafizették és 3 esetben összesen közel 600 M Ft-ot fizettek ki (ennél magasabb értékre kiállított) váltók ellenében. = A Ti/la Kft.-nek 1992. április 6-án eladott az MVA 560 M Ft névértékben
KVH kötvényeket egy 200 M Ft névértéla1 1992. október 8-án lejáró váltó ellenében. Három nappal kés6bb visszavásároita a kötvényeket 166 M Ft készpénzért. A váltóra elfogadták fedezetül egy, a Tilla Kft. által felajánlott üzlet tulajdon- és bérleti jogait, amelyet a Tilla 215 M Ft-ot ér6nek mondott, továbbá a Kaméleon Gloves Kft. készfizet6 kezességét, amelynek fedezete "teljes vagyona". Az ügylet megkötése el6tt az MVA vezet6i az ingatlan és a bérleti
jogviszony értékét nem vizsgálták, továbbá azt sem, hogy a Kaméleon egyik tulajdonosa egyben a Tilla Kft. egyik ügyvezet6 igazgatója is, valamint hogy l M Ft t6kével nemigen lehet biztositékat adni 200 M Ft-ra. A felajánlott ingatlanokról csak 1992 októberében készült értékelés (felkért "becsüs" által). Az értékelés szerint a tulajdonban lév6 üzlethelyiség 450.000 Ft!m 2, a bérleti jog pedig 250.000 Ft!m 2 értéka. Ebben az id6ben 2
100-150 E Ft!m áron új irodát lehetett építeni ezen a helyen, tehát a becsült ár a piaci ár négyszerese volt!
-34-
= A Cél Tanácsadó Rt.-nek 1992. augusztus 17-én egy 237 M Ft-os egy
éves lejáratú váltóra 220 M Ft-ot fizettek. Biztositékul elfogadtak egy olyan ingatlant, amelynek névleges forgalmi értéke mintegy 240 M Ft. Figyelmen kivül hagyták, hogy 150 M Ft-os jelzálog terheli az ingatlant. Formailag egy eltivásárlási szerztidést kötöttek, amelyet a Cél váltójának visszavásárlása után sztomfroznak. = A Neményi Rt. 250 M Ft névértélal 1993. január 17-én lejáró váltóját
megvásáralta az MVA 214.1 M Ft készpénzért. Biztositékul elfogadták Neményi Béla saját (már akkor likviditási gondokkal küzdti) vállalatának tulajdonában lévtJ részvényeit. 1992. december 2-án a Kuratórium akkori elnöke a váltóüzletek és fedezeteik vizsgálatára megbízást adott a Price Waterhouse (PW) cégnek, amelynek december 22-i jelentése több formai hiányosság említése mellett megállapította, hogy az elfogadott biztosítékok igen kétséges fedezetet jelentenek. A Kuratórium január 12-i határozata alapján az Elnök azonnali hatállyal felmondott - a tapasztalt hiányosságokra hivatkozva - az akkori ügyvezető igazgatónak. (Az MVA tájékoztatása szerint a Munkaügyi Bíróságnál indított MVA elleni perét az ügyvezető igazgató elvesztette.) A PW jelentés birtokában és ismeretében, az Elnök 1993. január 12-én mégis eladja a Neményi Rt.-nek a lejáró váltót egy másik azonos összegűért és egy ígéretért, hogy 1993. július 17-ig még 35 M Ft-ot fizet. E 285 M Ft-os követelésből a Neményi Rt. csak 26,7 M Ft-ot fizetett ki készpénzben. Az MVA 1993-ban keresetet nyújtott be a Tilla Kft. ellen a tartozás
kiegyenlítése érdekében és feljelentette a Kft.-t csalásért. A Fővárosi Bíróság 1993. június 25-i ítéletében elmarasztalta az alpereseket, kötelezve a Tilla Kft. vezetőit - Újj Magdolna I. és Újj Katalin II. rendű alpereseket, valamint a Kaméleon Gloves Kft.-t, mint III. rendű alperest - a tartozás, annak kamatai, a perköltség és a felmerült illetékek megfizetésére. Az ítélet fedezethiány miatt nem volt végrehajtható. Az MV A 1994-ben
megbízást adott a Mesterdetektív Kft.-nek az atperesek megmaradt cég-, illetve magánvagyonának felmérésére.
-35-
A Budapesti Rendőrfőkapitányság Vizsgálati Főosztálya jelenleg nyomoz az ügyben. Az ügy szereplői közül Újj Magdolna előzetes letartóztatásban van, Újj Katalin ismeretlen helyre távozott. A Neményi Rt. és a Cél Rt. ellen az MVA 1994. március 31-én, illetve április l-én - az Állami Számvevőszék vizsgálata idején, vélhetően az ellenőrzés hatására - nyújtotta be keresetét a Fővárosi Bírósághoz. A két ügyben nem tett feljelentést az MVA, mivel az ügyletek mögött nem látott megtévesztő szándékot! A három váltóügyletből fakadó összes kár a vizsgálat idején nem volt megállapítható. A tényleges kár mértékét nagyban befolyásolja az adósok cég-, illetve magánvagyonával szembeni eljárások lefolytatása, a vagyontárgyak értékesítési lehetősége. A vizsgálat megállapította, hogy az alapítvány volt vezetői az Alapító Okiratban foglalt előírások megkerülésével, felhatalmazás és kuratóriumi jóváhagyás nélkül nagyösszegű (kb. 600 M Ft) kifizetéseket teljesítettek a Tilla Kft., a Neményi Rt. és a Cél Tanácsadó Kft. részére, fedezetlen váltók ellenében. Ezzel a magatartásukkal a rájuk bízott idegen vagyon kezelése során, a fedezetek reális értékelésének elmulasztásával különösen nagy vagyoni hátrányt okoztak az Alapítványnak és kimerítették a bűncselekmény alapos gyanúját.
hűtlen
kezelés
4.5 Szabad pénzeszközök
4501 Az MVA szabad pénzeszközeit - forrásainak növelése céljából - rövid és hosszú lejáratú állampapírokba, illetve hosszabb időre lekötött bankbetétekbe fekteti. Az előző pontban tárgyalt kétes értékű váltóügyletek tanulságaként 1993-ban már újabb váltóügyletet nem kötöttek. Az MVA kidolgozott egy Befektetési Szabályzatot, amely pontosan meghatározza a likviditási menedzserek és az egyes vezetők feladatait és felelősségét.
- 36 -
A tartósan lekötött pénzeszközök alakulása az éves mérlegekben:
1
1990. 1991. Alapít Start G. 1992. Alapít Start G. l<JY3. Alapít Start G.
Lekötött bankbetét l 700 OOO
Váltó
(E Ft) Osszesen
Rövid és hosszúlejáratú állampapír
l 700 OOO
1339 OOO 524 OOO
449760
447120 6 500
2 235 880 530 500
113 OOO 4000
678147
l 816 871 903 091
2 608 018 907 091
113 OOO 4040
200000
1825 355 1196 004
2138 355 l 200 044
A mérlegek "egyéb bankbetét" sorában szerepeinek a PHARE program számlái, amelyeken 1991. végén ECU-ban nyilvántartva mintegy 1,6 Mrd Ft, 1992. végén 740 M Ft, 1993. végén pedig 570 M Ft érték volt. A táblázatban az alapítói befektetések között szereplő 200 M Ft értékű váltóvagyon mellett utóbb Ie kell írni veszteségként a kétes követelésre átminősített 440 M Ft-ot (attól függően, hogy az egyik mögött fedezetként álló ingatlant mennyiért sikerül megkapni és értékesíteni). A mérlegben aktív követelésként szereplő 200 M Ft tétel is kérdéses, miután pernyerés után sincs ilyen értékű behajtható vagyana az adósnak. A lekötött bankbetéteken valamint a rövid és
bosszabb lejáratú
értékpapírokon elért kamatnyereség eddig biztosítani tudta az MVA alapítványi célú tervezett tevékenységének megvalósítását. 4.6 A programok és a bonyolítás költségei 4601 Az Alapítvány finanszírozási tevékenysége a vizsgált időszakban az
alábbiak szerint alakult:
- 37 -
(M Ft)
SAJÁT FORRÁS -
a kis- és középvállalkozóknak nyújtott MVA hitelek:
2.928,0
a regionális vállalkozásfejlesztési központok támogatása
584,3
Ebből
-
alapjuttatás
132,2
-
üzleti tervek megvalósítására
193,0
-
mikrohitel
259,1 24,4
-
egyéb alapítványokhoz csatlakozás
-
az MVA által kezelt prograrnak költségei
266,7
-
a kisvállalkozóknak a bankok által nyújtott kedvezményes hiteleknél adott kamatkedvezmény megtérítése a bankoknak
932,6
Összesen:
4.736,0 1.900,0
PHARE segélyprogram
START GARANCIA ALAP kezességvállalás Összes támogatás:
1,0 6.637,0
4602 A 6.6 Mrd Ft támogatás adminisztratív költségeire az MVA 253 M Ft-ot
költött. Ez a külföldi tanácsadóinak Brüsszelből fizetett mintegy 175 M Ft-tal együtt 428 M Ft, ami az összes támogatás 6,5%-a. 4603 A
működési
költségeken túl, a programokra fordítható eszközöket csökkentették a programokat terhelő veszteségek, amelyek részben függtek az MVA vezetőinek döntésétől, részben azoktól függetlenek voltak. A jelentés más részein tárgyaltakkal együtt e veszteségekről az alábbi összeállítást adjuk (E Ft-ban):
-
az MVA hiteleknél vállalt készfizetői kezesség alapján eddig elszámolt fizetések
172.180
-38-
-
5.
az Általános Vállalkozásfejlesztési Bank csődje következtében elvesztett betétrész
64.914
a "működőtőke befektetések" leírása a cégek csődjei miatt
38.600
behajthatatlan váltókövetelésekből kétes követeléssé minősítve
440.000
Az MVA tevékenysége
5.1 Regionális Vállalkozói Központok Hálózata 5101 A vállalkozói központok
elsődleges
célja, hogy ösztönözzék a saját körzetükben lévő magántulajdonú kis- és közepes méretű vállalkozások fejlödését. Különleges feladatuk, hogy a saját körzetük adottságaival, lehetőségeivel és korlátaival összhangban önfenntartó vállalkozások növekedését ösztönözzék, maradandó munkahelyek teremtését támogassák, segítsék elő a munkanélküliség csökkentését és a működésük területén található munkaerő szaktudását növeljék. Minden egyes központnak ki kell alakítania a saját területére vonatkozó fejlesztési stratégiáját és az alábbi funkciókat kell betöltenie: -
helyi speciális igényekhez igazodó oktatási, képzési tosítása; üzleti tanácsadás;
lehetőségek
biz-
vállalkozói projektek tervezése, megvalósítása; ösztönözni, illetve ahol lehet és kívánatos, vállalni üzleti befektetéseket; ösztönözni az ingatlan fejlesztést, illetve ahol lehet és kívánatos, ipari ingatlanokat kezelni.
5102 Az MVA 1991. február 9-én pályázatot hirdetett meg országos napilapban helyi vállalkozói központok létrehozására. A pályázati felhívás közzétételekor az MVA szándéka mindössze három központ kísérteti jellegű felállítása volt a távlati elképzelés szerinti országos hálózat kialakításához. A széles körű érdeklődés következtében 42 olyan pályázat érkezett be, amely megfelelt a meghirdetett feltételeknek.
A - Pénzügyminisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Településfejlesztési Önkormányzatok, az IPOSZ és az MVA
-39-
képviselőiből
álló - zsűri 1991. március 14-én hat helyi vállalkozóközpont létrehozása mellett döntött. Az első hat HVK:
-
Borsod-Abaúj-Zemplén megye (17 pont) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (19 pont) Jász-Nagykun-Szolnok megye (15 pont) Tolna megye (16 pont)
-
Somogy megye (15 pont) Székesfehérvári régió (18 pont)
A -
zsűri
döntésének vezérszempontjai voltak: "Mennyire súlyosak a régió problémái; Mennyire jellegzetes a régió vállalkozásfejlesztése szempontjából; Mennyire tükröz összefogást a pályázat; Milyen mértékben hajlandó a régió saját erőforrást mozgósftani; Milyen minőségrl a pályázat; Van-e más pályázat az adott régióból."
A pályázatnyertes központok
előzőekbeni
felsorolásában a zárójelbe tett
pontszám tükrözi a döntéshez figyelembe vett szempontok alapján elért eredményt. A vizsgálat számám ismeretlen mamdt, hogy milyen egyéb szempontokat érvényesítettek a bíráló bizottság tagjai az első HVK-k kiválasztásakor. Az elért pontszámok alapján ugyanis néhány elfogadott pályázót tek volna az alábbiak:
megelőz
Zala megye (Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés) elért pontszáma: 17; Nógrád megye (Nógrád Megyei Közgyűlés) elért pontszáma: 16; Salgótartján-Bátonyterenye-Balassagyarmat (Híd Nógrádi Vállalkozásszervezési Alapítvány) elért pontszáma: 17. 5103 A "Pályázati felhívásban" március 8-át jelölték meg a pályázatok
benyújtási határidejének, s a döntést már március 14-én meghozták, ami mindössze négy munkanapot jelentett egy olyan fontosságú döntéshez, amely behozbatatlan előnyökhöz juttatta az első hat HVK-t.
-40-
= Az indításkori el6ny, hogy nem kellett a pályázónak10M Ft készpénzzel
rendelkeznie, mint ahogy azt a kés6bb megalakulóknál feltételül szabták További el6ny a különböz6 képzési támogatásokban való részvétel, amely 1993. év végéig a HVK-k közül csak az els6 hatra terjedt ki teljes könlen.
A helyi vállalkozói központok országos hálózatának kiépítése 1994. második félévéig elhúzódik. A már üzleti tervvel rendelkezők, részesei lehetnek az MVA támogatásainak (Pl. szemináriumokon elsajátíthatják a korszerű vállalkozói ismereteket.) 5104 A helyi vállalkozói központok önálló jogi személyiségű szervezetként mű ködnek. Az MVA nem irányít, de befolyásolási lehetősége van a HVK-k működésére, mivel üzleti tervük elkészítésének részese. 5105 Az MVA és a HVK-k között rendszeres az írásbeli és személyi kapcsolattartás. A formális és informális csatornákon szerzett információk közül az MVA csak a pénzügyi jellegű eseményeket követi és regisztrálja, a nyújtott támogatás hatékonyságát, hasznosulását nem ellenőrzi, arról összefoglaló képpel nem rendelkezik. = Példaként emlfthet6 a kutatási célú ráfordftások összességér6l, s azok
hasznosu/ásáról való hiányos tájékozottság. A HVK-k részére információnyilvántartásra el6frt blokkokba nem egységes eljárással helyezik el a HVK-k a kutatási ráfordftásokat. Így, az MVA - függetlenül attól, hogy szándékában sem állt - nem képes a hálózat egészére pontos képet kapni a kutatásokról. 5106 Összességében a HVK hálózat kialakításában a kormányzati elképzelés az MVA közreműködésén túl - a helyi érdekek felismerése, a vállalkozói kör öntevékeny aktivizálódása révén, saját források bevonásával valósult meg, mindvégig demokratikus keretek között. A civil társadalom önszervező ereje és működő belső kontrollja szinte konfliktusok nélkül áthidalta az esetenként jelentkező - politikai színezetű - befolyásolási kísérleteket (a kísérletekről a helyszíni interjók során kaptunk jelzéseket).
Az MVA és a HVK-k közötti viszony néhány további kérdésével a mikrohitel programpontban foglalkozunk.
-41-
5.2 Bilaterális A HVK-k
terális
szerződések
működését
szerződések
az MVA és PHARE segélyeken kívül közvetlen bilais támogatják.
5201 E támogatások közül egy került csak az MVA számlájára, ez a török kormány támogatása a Baranya megyei HVK számára. Összege mintegy
225.000 USD. (Megszerzés: 1992.) Az összeg eddigi felhasználása:
-
üzleti telV készítése: 75.000 USD. A pályázatot az MVA írta ki és bírálta el; iroda vásárlása a HVK számára: 9.800 E Ft.
5202 További közvetlen kormánytámogatások:
-
Hollandia: Zala HVK, az üzleti telV elkészítésének finanszírozása, melyet közvetlenül a tanácsadó cég kapott meg, valamint 12.950.490 Ft érkezett a HVK számlájára, amelyet teljes egészében az üzleti telVben megjelölt prograrnak végrehajtására fog felhasználni. Ezen összegből - az üzleti tervvel összhangban - 10 M Ft-ot iroda vásárlására költött a HVK. (Megszerzés: 1993.)
-
Ausztria: Vas HVK, 80 E ECU az üzleti telV készítésére, melyet közvetlenül az osztrák tanácsadó cég kapott meg (1993).
-
Belgium: Komárom-Esztergom HVK, az üzleti telV elkészítésének finanszírozása, melyet közvetlenül a belga tanácsadó cég kapott meg (1993).
-
Kanada: Nógrád HVK, 80 E ECU az üzleti telV elkészítésének finanszírozása, melyet közvetlenül a kanadai tanácsadó cég kapott meg (1993).
-
Finnország: Csongrád HVK, az üzleti telV elkészítésének finanszírozása, melyet közvetlenül a tanácsadó cég kapott meg (1992).
-
Írország: Hajdú-Bihar HVK, az üzleti telV elkészítésének finanszírozása, melyet közvetlenül a tanácsadó cég kapott meg (1992).
-
Olaszország: Veszprém HVK, az üzleti telV elkészítésének finanszírozása, melyet közvetlenül a tanácsadó cég kapott meg (1992).
-42-
-
Nagy-Britannia: Veszprém, Békés, Győr-Sopron HVK-k, az üzleti teiV elkészítésének finanszírozása, melyet közvetlenül a tanácsadó cég kapott meg (1992).
Az MVA kezdeményezte az adott ország kormányánál a fenti programo-
kat, de a tanácsadóknak adott pontos domásunk.
összegekről
sok esetben nincs tu-
A Bács-Kiskun megyei teiV elkészítését a Kent County Council támogatta (1992). 5203 HVK-k csoportjának nyújtott támogatás:
A Peacecorps szakértői nyolc HVK munkáját támogatják (Fejér, Szolnok, Borsod, Szabolcs, Komárom, Zala, Baranya, Bács-Kiskun), egyrészt a HVK munkatársainak segítve, másrészt tanácsadást, illetve képzést tartva vállalkozóknak. A HVK-nak a lakás bérleti költségét és rezsijét kell állnia. Az önkéntesek két évig lesznek a HVK-nál. A program 1993 végén kezdődött. 5.3 Vállalkozói kultúra fejlesztése 5301 A vizsgált
időszakban
az MVA - PHARE forrásból - 900 E ECU-t fordított oktatás, szakképzés és kutatás támogatására (a 2. sz. táblázat Cl, C2 és C3 sorainak összegeként). A vállalkozói kultúra fejlesztése érdekében végzett tevékenysége csoportosítását a 2. sz. ábra mutatja be. A képzést szakmailag és nyelvismerettel egyaránt jól felkészült projekt
menedzserek irányítják. Sokrétű tevékenységük összességében hatásosnak minősíthető. Az alábbi megállapításokkal néhány olyan jelenségre kívánjuk felhívni a figyelmet, amelyek negatívan befolyásolják a képzés hatékonyságát. 5302 Az MVA a helyi vállalkozói központok személyzetének kiképzésével kíván-
ta megoldani a vállalkozókat közvetlenül oktató vagy szaktanácsokkal ellátó munkatársi gárda létrehozását. Gyakorlatilag eddig csak az első hat
- 43 -
helyi vállalkozói központ vezetői és munkatársai vettek részt valamennyi oktatásban és tanulmányúton, a további 13 helyi vállalkozói központ nem, vagy csak részben részesült ilyen képzésben. Eddig nem történt azirányú lépés sem, hogy az első hat HVK "kiképzettjei" és/vagy az MVA részéről képzésben részesültek továbbadják tudásukat, tapasztalataikat mindazon HVK-munkatársaknak, akik még nem részesülhettek a képzésekben, viszont munkájuk már szükségessé tenné a speciálls felkészültséget.
5303
Kulcs-jelentőséget
kell tulajdonítani a vállalkozókat oktatóknak. Feladatuk teljesítésével közvetlenül alakitják a vállalkozók rátermettségét, életképességét. Ugyanakkor a "Vállalkozói oktatók képzése" szemináriumot mindössze egyetlen alkalommal tartották meg 1992-ben, amelyen az első hat HVK által küldött 25 oktató lehetett jelen.
5304 A "Szaktanácsadók képzése" szeminárium 1993-ban egyáltalán nem indult. Mivel a szaktanácsadáshoz szükséges ismeretek oly gyorsan szarulnak korszerűsítésre - mint azt a kiadványokkal kapcsolatosan kimutatták -, nem indokolt az 1993. évi szeminárium elhagyása, vagy legalább egy azt helyettesítő képzést kellett volna indítani. 5305 A szemináriumokat általában egy külföldi és egy magyar szakértő cég együtt szervezte és oktatta. Ennek célja egyrészt az volt, hogy a külföldi oktató ismereteit adaptálják a magyarországi sajátosságokhoz, másrészt, hogy a magyar szervező-oktató idővel képessé váljon az önálló képzésre. Vizsgálatunk során mindössze egy - egy napos szemináriumot (PR) szervezett és oktatott korábban társ-szerepű magyar cég. 5306 Az MVA által támogatott kiadványok nem hasznosultak elég széles körűen. Kereskedelmi forgalomba nem, vagy alig került kiadvány. = Az MVA 1991-ben elkészütette a "Siker a vállalkozásban" cfrnil kiadványt
a Stoy Hayward céggel, majd szerz6désben átadta a tananyag oktatása szervezésének jogosultságát a SAML1NG Kft.-nek A tananyaghoz csak a Kft. által lehetett hozzájlllni. Csak 1993 áprilisában kapta meg a tananyagat az els6 hat HVK, amikorra már az 1992-ben felújftott példány elavult.
2. sz. ábra
MVA-KÉPZÉS 1993. h ftgág
~
~
OKTATÁS
KUTATÁS
~
•
•
Közvetett
Közvetlea e.IJárással énréayesiló módoa
•
Oktatás (szemillárt.mok)
...
..
•
Taa•lmáay.tak
..
• Kiadváayok
módOD
•
..
•
Vissza aem térileadó oktatási
Személyes bpaolattartás
támocaüs
!a
•
K•tatásl megbbások
vá~
lalkozók öaképzésé•ez
-
••
VIssza aem térileadó i:atézméayi támogatások
t
- 45 -
= A SEED 32.320 ECU ellenében elkészitette és kiadta a "Tanácsadók
kézikönyve" cima kiadványt. A jól hasznositható kézikönyvet megkapta valamennyi HVK, de ''küls6k'' - a kis- és középvállalkozók oktatásával foglalkozók - nem férhettek hozzá. (Információ a BKE Kisvállalkozáskutató Csoporttól.) MVA saját forrásból megbizta a SEED-t, hogy a gazdasági szabályozók változásai miatt az 1992 decemberében elkészült kézikönyvet újitsa feL A 250 példányban e/készitett korábbi kiadvány elévülés el6tti hasznositására a HVK-kon kivüli lehet6séget meg kellett volna találni. 5307 Az első négy év során kutatásra összesen kifizetett 19.120 E Ft-ból a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) Kisvállalkozáskutató Csoportja 9.540 E Ft-tal részesült. Ezen összeggel az MVA egy- nevében is jelzetten - kisvállalkozások fejlesztésével foglalkozó kutatócsoport megalakulását és megerősödését segítette a BKE keretén belül. A hallgatók számának növekedése jelzi, hogy komoly érdeklődés nyilvánul meg a kisvállalkozások menedzselése iránt. Az óraadáshoz főként külső oktatókat alkalmazó Kutatócsoport lényegében már tanszékként működik. Küszöbön áll a hivatalos tanszékké nyilvánítás. E sikersorozat anyagi megalapozója, folyamatos támogatója az MVA. Vizsgálatunk megállapította, hogy a kutatási szerződések alapján a Csoport készített kutatási jelentéseket (4 év alatt 6 kutatási program), de ezek értéke - megítélésünk szerint - nem áll arányban a kifizetésekkel. Helyesebb lett volna, ha az átutalt összeget az MVA vissza nem térítendő támogatásnak minősíti. 5308 A kutatási megbízások az első három évben jellemzően "közvetlen megbízás"-sal történtek. 1993-tól a "meghívásos pályázat" rendszerét alkalmazták Bár e változás előrelépésnek minősíthető, a nyílt pályázat lehetőséget adott volna valamennyi kis- és középvállalkozási témával foglalkozó kutatónak a részvételre. 5309 Esetenként a támogatási eljárás menete, teljes átfutása olyan időigényes, hogy a segítségnyújtás tényleges hasznosulását erősen csökkenti.
- 46 -
=
Példa erre a dorogi Oktató Központ, amelynek létesftéséhez a támogatást a pályázó 1992. harmadik negyedében elnyerte, de másfél év alatt csak a "megvalósfthatósági tanulmány" készült el.
531 O Az ellenőrzés nem talált olyan összesítés t, amely az MVA és a hálózat - valamennyi HVK- együttes képzési ráfordításait tartalmazná. A jelenleg alkalmazott HVK jelentések nem is adnak erre lehetőséget, mivel a képzési célú/tartalmú kiadásaik egy részét más címszó alatt jelenítik meg. 5.4 MVA hitelprogram
5401 Az Alapítvány első programjaként 1990-ben beindította az MVA hiteleket banki pályázatok alapján. 1990-91-ben három keretben 2,928 Mrd Ft-tal refinanszírozott ll kereskedelmi bankot. Az első két keretben az MV A adta e hitel 50%-át, a harmadikban (az OTP és az MHB kivételével) 40%-át. A hitel forrásának többi részét a bonyolító kereskedelmi bankok és az MNB adták. E program révén ITiintegy 2.500 vállalkozó jutott kedvező kondíciójú, összesen 6.075 Mrd Ft hitelhez. 5402 Az MVA és a bankok között létrejött szerződések alapján a hiteleket a bankok saját döntési rendjük szerint ítélték oda az egyes vállalkozóknak. A szerződések szerint a bankoknak rendszeresen tájékoztatni kellett az MVA-t, azonban a tájékoztatás tartalmát nem határozták meg. A szerző dések meghatározták a banki hitelnyújtás feltételeit (a hitelek futamideje, kamatláb, biztosítékok, a kedvezményezettek köre). A vizsgálat megállapította, hogy a bankok ezektől sokszor eltértek. 5403 Az ellenőrzés elmaradásából származó hiányosságak 1992., de még inkább 1993. során derültek ki, amikor a bankok elkezdték jelenteni az esedékes hiteltörlesztések, kamatfizetések elmaradását és az MVA - szerződésben rögzített - készfizetői kezességére hivatkozva kérték az MVA-t, fizessen a hitelfelvevő helyett. Az MVA több banknál jelentős összegű igényt nem fogadott el, hivatkozva arra, hogy a hitelezés során nem követelték meg az előírt feltételeket (a hitel nagysága, a fedezet mértéke stb). A bankokkal szemben az MVA hátrányos helyzetben van, miután a bankok levonhatják a megtérült hitelekből - az MV A által el nem ismert - követeléseikeL N em minden fizetési elmaradás jelenti a teljes hitelezett összeg elvesztését, ezért jelenleg még korai megvonni az MV A hitelek mérlegét, azaz, hogy
-47-
a kisvállalkozások fellendítésének kétségtelen pozitív oldala mellett mennyi lesz a megtérült tőke és kamat a további alaptevékenység finanszírozásához, és rnennyi lesz a megtérülést a csődök rniatt rnérséklő veszteség. Az MVA vezetésének jelenlegi becslése alapján a teljes készfizetói
kötelezettségből
származó veszteség 250 és 500 M Ft között várható.
5404 Az MVA hitelprogramhoz PHARE forrásból származó pénzt nem használ-
tak fel. 5.5 PHARE hitelprogram 5501 Az MVA hitelprogram folytatásaként, már 1991-ben beindult PHARE
hitelprogram rnegvalósítása. A hitelprogram fő célja, hogy a vállalkozók számára lehetővé tegye középés hosszútávú fejlesztések rnegvalósítását. A hitel legfeljebb 25%-a használható forgóeszközök beszerzésére, karnata kedvezményes, a piaci karnatok függvényében változó, kb. 3%-kal alacsonyabb rnint a kereskedelmi hitelek karnata. A hitelösszeg felső határa 10 M Ft. 5502 A H9006 szárnú Finanszírozási Megállapodás 7.850 E ECU keret fel-
használását teszi lehetővé a PHARE hitelprogram finanszírozására, ami - kb. 100Ft/ECU árfolyammal számolva- közel 785 M Ft-nak felel meg. A program pénzügyi teljesülése az átutalásokra (650, 0 M Ft) vetítve 82,8%-os, rníg a tényleges folyásításra (579,4 M Ft) vetítve 73,8%-os. 5503 Az igénybe vett PHARE hitelhez a folyósító banknak és az MNB-nek
azonos összegú hazai forrással kell csatlakozni. A PHARE hitel felhasználása - az MVA által megfogalmazott elbírálási, fizetési, elszámolási, ellenőrzési stb. feltételek rnellett - a tartozik, rnelyet szerződésben rögzítenek A is jóváhagyja. 5504 A PHARE hitel hat rnegyében
rnűködik
hitelező
bankok hatáskörébe szerződést az EK Delegáció
1992. közepe óta. A forrásfelhasználást a 4. sz. táblázat rnutatja be. A rnintegy 1.000 M Ft-os hitelállományból (PHARE + banki saját) a lejárt követelések összege 54 M Ft, rnely rnindössze 5,3 %, tehát a PHARE hitelprogram várható veszteségei jóval az MVA hitelprogram alatt mamdnak.
-48-
4. sz. táblázat
A PHARE hitelprogram alakulása 1993. december 31-én Megyék
Borsod m. Fejér m. Somogym. Szabolcsm. Szolnokm. Tolnam. Osszesen
Finanszírozó bank
MHB OI
-
Átutalás
Igénylések száma összege
bankhoz l OOO 1500 750 750 l OOO 1500 6 500
116 !28 88 !48 75 215
no
Elfogadott kérelem száma összege
204! 2136 !366 2!67 897 2 236 10843
69 79 58 65 61 119 451
l OOO !379 736 858 704 1323 6000
(E ECU) Folyósftás száma összege 69 79 53 65 55 116 437
4 OOO !379 640 858 638 1279 5 794
5505 A PHARE hitel felhasználási megoszlását a 3. sz. ábra mutatja, amely
szerint 28 %-ban a kereskedelem, 21-21 %-ban az ipar és a vendéglátás területén veszik igénybe. 3.
sz.
ábra
PHARE-hitel felhasználás célonkénti megoszlása
EECU
1217
580 173 1217 1623 984
5506 A
hitelszerződések
Kereskedelem (28 ~)
lejárta után a kihelyezett
tőke
és kamatai az MVA
elkülönített forint számlájára kerül vissza önfeltöltő hitelalapként. A Finanszírozási Szerződés nem rendelkezik e visszatérített alap tulajdon, illetve rendelkezési jogáról.
- 49 -
5.6 PHARE Mikrohitel program
5601 A mikrohitel program célja, hogy hitelt és - kisebb mértékben - vissza
nem térítendő támogatást nyújtson kisvállalkozóknak, hogy állóeszközökhöz jussanak és/vagy növeljék készleteiket. A hitel felső határa 1992-ben 300 E Ft volt, a támogatás felső határa 50 E Ft. A kamat megfelel az MNB refinanszírozási kamatának. 5602 Az 1990-es és az 1992-es PHARE program összesen 2.150 E ECU-t
irányzott elő a mikrohitel programra, amelyhez az MVA saját forrásából 259,1 M Ft-tal járult hozzá. A mikrohitel program forrásmegoszlását, az MVA átutalások összegét és a HVK által lekötött, jóváhagyott értékeket az 5. sz. táblázat tartalmazza.
5. sz. táblázat
A PHARE mikrohitel program alakulása 1993. december 31-én
IMegyék Borsodm. Fejérm. Somol!V m. Szabolcs m. Szolnokm. Tolna m. Csongrád m. Hevesm. Veszprém Haidúm. Győr-Sopron m. Bács-Kiskun m. Zalam. osszesen:
lAtutalas bankbaz 60915 64500 56300 65 500 36536 60850 7 500 15000 15000 15000 15000 15000 7 500 434 601
-Igen lések száma össze~e 264 383 272 487 128 362 70 12 53 79 65 36 57 2 268
88645 122070 88%5 131 774 40045 114 030 13 629 5104 22800 32 994 29245 16462 25 887 731650
Elfo~adott_l<erelem
száma 158 225 133 281 64 208 27 8 44 35 26 17 15 1241
összege
(E Ft) _Eolvósitás összege száma
47652 67950 43270 85698 21906 66985 6 975 3 204 16700 14014 12146 7 387 5 500 399 3l!l
112 176 112 212 56 175
29 471 49040 35 552 61888 17 437 51372
o o
o o
16 8 16
6005 3 155 5 663
o
o
9 892
3 100 Z6L 683
Megjegyzés: A PHARE programhoz 259,1 millió Ft MVA forrás kapcsolódik.
5603 A mikrohitel kérelmeket a Helyi Vállalkozói Központokhoz kell a
vállalkozónak benyújtani. Az igénylés, a pályázatok elbírálása, folyósítása
-50-
és ellenőrzése jól szabályozott. A hitelprogram bevezetésétől 1993. december 31-ig összesen 892 pályázatra 262,7 M Ft hitelt folyósítottak A hitel kihelyezések közül mindössze 5 %-nál várható törlesztési nehézség, és csupán 3-4 % közé várható a program vesztesége, a behajthatatlan hitelek értéke. 5604 A rendkívül
kedvező
fogadtatás eredményeként 1994. és 1995. években további 4.750 E ECU fordítható a mikrohitelezésre PHARE forrásból.
5605 Megállapítottuk, hogy a vizsgált két területi HVK-nál mást tartanak
nyilván az 1993.éves mikrohitel forrásának, mint az MVA-nál. 5 606 A mikrohitelt
elsősorban
a szolgáltatások fejlesztéséhez igénylik (36 % ), azonos mértékben veszik igénybe a mezőgazdaság és a kereskedelem
területén (21 % ), majd az ipari hasznosítás következik (18 % ).
4. sz. ábra
Mikrohitel felhasználás célonkénti megoszlása
5607 A HVK-nak átadott mikrohitel és egyéb források felhasználását a
Vállalkozásfejlesztési Iroda negyedévenként
ellenőrizteti külső
gálóval, és csak az összes HVK ellenőrzését megtárgyalása és elfogadása után intézkedik a á tutaJásáróL
követő
könyvvizs-
összefoglaló jelentés következő negyedéves forrás
-51-
Ennek eredményeként az MVA átutalások általában a tárgynegyedév végén érkeznek meg a HVK-hoz. - 1993. L negyedéves támogatás a BAZ megyei RVK-hoz, 1993. március 5-én;
-
-
1993. IL negyedéves támogatás a BAZ, Tolna, Fejér, Heves megyei HVK-hoz 1993. június 23 -án; 1993. lll. negyedéves támogatás a BAZ megyei RVK-hoz 1993. október 12-én.
A negyedévre bontott támogatás, és a késedelmes átutalások eredményeként: -
a HVK nem tud hosszabb távra szerzódni, mert az egyszámláján nincs rá fedezet;
-
a működés finanszírozását a szűkös saját forrásából kell megelólegezni, és az utólagos átvezetések könyvelési eltéréseket eredményezhetnek;
-
a negyedévenkénti tételes elszámolás (a havi beszámolókat követően), és ezek részletes ellenőrzése rendkívül időigényes, és a HVK alaptevékenységétól vonja el az energiát.
Sem a magyar, sem a PHARE szabályok nem írnak elő ilyen rövid időszakot átfogó elszámolási kötelezettséget. (A PHARE esetében 6 hónapos a beszámolási ciklus.)
5608 A jelenleg működő rendszer cégek számára előnyös.
főleg
az
ellenőrzést,
könyvvizsgálatot
végző
A PHARE forrásból 1993. december 31-ig a HVK-knál az üzleti tervek programjaira és mikrohitelre összesen 9, 7 M ECU-t használtak fel. A felhasználás szabályozására és ellen6rzésére pedig 386,5 E ECU-t fordUott ak, amely felhasználás 4 %-a. Mikrohiteire 1992-93-ban 1.800 E ECU-t folyósftottak, mfg a szabályozásra 148,5 E ECU-t fordftottak, ami a folyósftás 8,2 %-a. 5609 A mikrohitel program során a regionális alapítványokhoz juttatott forrás, a tőke és a kamatok visszaforgatása révén, helyben képez hitelezési
-52-
forgóala pot. A vizsgálat megállapította, hogy az MVA írásban nem kötelezte el magát az alapok végleges átadásáról, bizonytalan helyzetben tartva a helyi alapítványok kuratóriumait. 5.7 Sikertelen programok 5701 A PHARE Finanszírozási
tottak keretet,
amelyekből
Szerződések
három olyan programra biztosía vizsgálat időpontjáig nem valósult meg semmi.
5702 PHARE Garancia Alap
4.000 E ECU A Garancia Alap feltételrendszerének kialakításánál rosszul mérték fel a magyar gazdasági viszonyokat.
5703 Befektetési Alap
1.770 E ECU A hazai kis- és középvállalkozások helyzete, instabilitása, jövedelmezősége egyelőre nem kedvez a működőtőke befektető programoknak Az MV A hasonló programja szinte teljes kudarcba fulladt. A két program előirányzott keretét a szerződő felek közös akarattal átcsoportosíthatják más - működő - prograrnak finanszírozására.
5704 Kamattámogatás
1.250 E ECU
A kamattámogatás rendszerének elvi kialakítása - külföldi szakértő bevonásával - folyamatban van. A program indulása 1994. év második felében várható. 5.8 Start Hitelgarancia Alap 5801 A német-magyar kormányközi megállapodás alapján a Start Garancia
programot az MVA működteti. A program 1991-ben indult 342 M Ft alaptőkével, amely a szénsegélyből folyó átutalások és a tőke hozadéka révén egyre gyarapodik. Az alaptőke összege 1993. december 31-én 1.203 M Ft volt. A tőkét - a szerződések értelmében - államilag garantált értékpapírokban tartják és az értékpapírok két bróker cégnél lettek letétbe helyezve. (A befektetési és likviditási szabályzat 3 céget ír elő!) Az MVA által
működtetett Szakértői
garanciakéreimből
Zsüri 1993. december 31-ig 448 346-ot hagyott jóvá, s ezzel 1080,4 M Ft START hitel
-53-
felvételét tette lehetövé különböző kereskedelmi bankoktóL Az Alap terhére vállalt garancia - a 750 M Ft-os keretösszegből - 1993. december 31-én 595,5 M Ft volt. A vizsgálat idejéig két vállalkozóval kapcsolatban jelezte a hitelező bank a kötelezettség teljesítésének elmaradását és kezdeményezte a garanciabeváltást
A START program "CASH FLOW" jellegű kimutatása ~nevezés
rcéiOrői'ram
l 2 3 4 5
1990 fm:atadott <:SZ!<.
l Befekt. nettó hozama
Hitelek karnala Bankkamat Garanciadíj 6 Árfolyamnyereség 7 EI!Véb bevétel 8 Bevételek összesen 6.-11. 9 l Költségek programokra 10 Befekt. leértékelése l l Kamattérítés 12 Kezességvállalás 13 AFI járadék fiz. köt. 14 Egyéb jutalék, bankktg. 15 Müködési ktg. 16 EI!Véb vesztesé~ 17 Költsé~ek összesn 9.-16. 18 ffiredménv:lr-17 ET 11\ferlei!szennt1 saiattőke
5_9
Működőtőke
5901
o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
6. sz. táblázat
1992 175 371 l.U/ Ylö
3176 277
3 236 7 523
14910
6 412 22 710
81007
218 675
176 167
475 849
438
491
929
1745 4 290
3 933 4 748
9 728 12285
o
o o o o o o o
4050 3 247
o
o o
o o o o
o
o
7297
6 473 212 202
73710
1993 1889 löll.Y/
E Ft Osszesen 750 073
1991 572lliT 77 554
o o
o o
o o o o o
9172 166 995
44(>
"/1.7
o o o
o o o o
o 22942 452 9U7 l 2U2 9KO
befektetés
Vállalkozások, főképp induló vállalkozások bevált támogatási formája a fejlett ipari országokban, amikor a támogatásra szerveződött intézmény vagy alapítvány tőkerészesedést vállal az üzletben és az üzlet felfutása, megerősödése után - esetleg megnövekedett árfolyamon - eladja részesedését, s a visszatérült tőkét új, induló vállalkozásba fekteti. Az Alapító Okirat lehetőséget biztosít tökerészesedés vállalására, ennek ellenére az MVA működőtőke befektetése az egyéb befektetési formákhoz viszonyítva igen szerény.
-54-
A befektetések állománya névértéken:
Economix Rt. Szirnultán Rt. Boom Kft. Takarékbank Rt. Hitelgarancia Rt. összesen:
5902 1990-ben a
1990. 5.0 10.0
1991. 5.0 10.0
1992. 5.0 31.0 2.5 1.3
15.0
15.0
39.8
(MFt) 1993. 5.0 31.6 2.5 1.3 100.0 140.4
befektetésekből
profit nem származott, amit talán az induló év körülményei még magyaráznak. A további évek rnegtérülései: a Szirnultán Rt.-től 1991-re 1,6 M Ft-ot, az Economix Rt.-től 1992-re 0,53 M Ft-ot kaptak, ami évi 8%, illetve évi 3.5% átlag profitnak felel meg.
5903 A Boom Kft.-hez az MVA 1992-ben csatlakozott, annak ellenére, hogy már 1991-ben is veszteséges volt. A Kft 1993-ra a 13,5 rnilliós törzstökéjét
teljesen felélte. Saját terrnelésű készleteinek (6,6 M Ft értékű eladhatatlan lapok) reális értéke nincs. A Szirnultán Rt. vesztesége 1992-ben 99,3 M Ft volt, 1993-ban várhatóan 130 M Ft lesz. Az Rt. 63,4 M Ft-os alapítói vagyonát 1993-ra teljes egészében elvesztette. 5904 Az Economix Rt. az 1992. évet 31,5 M Ft-os veszteséggel zárta, 1993-ban
a veszteség tovább növekedett. Az Rt ügyvezető igazgatója rendkívüli közgyűlésükön elmondta, hogy részvényeik reális értéke névértékük l 0%-a. Ilyen áron az MVA vételi ajánlatot is kapott. (A befektetés az I. szakaszban történt.) 5905 Az Iroda javasolta a Szirnultán Rt és a Boom Kft.
rnűködési
tőkebefektetés
(31,6
+ 2,5 M Ft) teljes leírását, valarnint az Economix Rt. részvényei értékének 90%-os (4,5 M Ft) leírását. Ez - elfogadás esetén - 38.6 M Ft-tal csökkenteni fogja az 1993. évi eredményt. (A befektetésre az alapítvány I. és II. rnűködési szakaszában került sor.)
- 55 -
5906 A vizsgálat megállapította, hogy a
befektetésekről
minden esetben a Kuratórium döntött. Azt nem volt módunk vizsgálni, hogy az Iroda mennyire tudta javaslatait megalapozni. Az első három évben nem láttuk annak nyomát, hogy az Iroda a cégek helyzetét figyelemmel kísérte és menetközben tájékoztatást adott volna a Kuratóriumnak a cégek bekövetkezett, vagy várható veszteségeiről.1993 áprilisában az Iroda ügyvezető igazgatóhelyettese beszámolt a működőtőke befektetések helyzetéről a kuratóriurnnak, de sem a beszámoló, sem az azt követő döntés nem befolyásolta, hogy az MVA - az első három vállalkozásba bevitt - működőtőke állornányát (38,6 M Ft) elveszítse.
Budapest, 1994. július -·".' __
,
..
( )' .-.:L (
'
c;-L-·/1.._/ .
(Hagelmayer István)
--/
1-\..
M e l l é k l e t
A MAGYAR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY ÉSZREVÉTELE A JELENTÉSHEZ
...
KURATÓRIUM ELNÖKE
MAGYAR
VÁLLALKOZÁSFE]LESZTÉSI ALAPÍTVÁNY
HAGELMAYER ISTVÁN ÚR Állami Számvevőszék Elnöke
l-:-;:~·;:Mi -;~-;,-~~-,;-E vo··· ;:: ~-.-,-·
l
... L..-
! <~RKcZETT:
l
l 'KTMós,~;S.M:
Budapest
í J
Tisztelt Elnök Úr!
191),4
l
-n7- 2 8 .
-
v- G-Z:J (5'-t l
il
----=-08---.--J
,.'::::LLÉKLET:
~'
J
~!V-fe...,,. "" ''1 ~r.· fa.:-,~
Köszönettel vettem az Állami Számvevőszéknek a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenysége vizsgálatáról szóló végleges jelentését, melyben figyelembe vették az MVA észrevételeit is.
~ ~~
A jelentésben foglaltakkal alapvetöen egyetértek, míndössze egy-két kérdésben szeretném felhívni szíves figyeimét már korábban megtett észrevételeink újbóli átgondolására és esetleges elfogadására. Erre a későbbiekben térek ki.
~.;;,., R. J\'.
Az MVAjelenlegi Kuratóriuma- mínt ismeretes- 1993. március 10-e óta tölti be feladatát. A Kuratórium a vizsgálati idöszakra eső 1993. évböl rendelkezésére állott 8-9 hónapban mínden lehetőt elkövetett annak érdekében, hogy az MVA müködését törvényessé és Alapító Okiratának megfelelövé tegye, azért, hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megfeleljen míndazon kívánalmaknak, amelyeket alapítói, a vállalkozói társadalom és a közvélemény joggal elvámak. A Kuratórium legelső intézkedései közé tartozott az MVA likvid pénzeszközeinek hasznosítási rendjét szabályozó !ikviditási és befektetési szabályzat létrehozása, újra szabályozta saját ügyrendjét és a módosított Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelöen újra alkotta a Vállalkozásfejlesztési Iroda Szervezeti és Müködési Szabályzatát.
A Vállalkozásfejlesztési Iroda belső szabályzatai is átvizsgálásra, módosításra kerültek és újabb szabályzatok megalkotására is sor került (pl. házipénztár kezelési szabályzat).
1115 Budapest. Etele út 68. Telefon: 185-2711. 185-3111. Telefax: 161·1813. Telex: 22·4498
a~ J'~
4
Alapitványunk Kuratóriuma nevében köszönetet mondok Elnök úrnak azért. hogy a jelentésben rögzitett megállapításokkal. valamint ajánlásokkal segítette a Kuratóriumunknak az Alapitvány törvényes és rendeltetésszérű működése előmozdítására tett erőfeszítéseit. A jelentés ajánlásai t_ elfogadjuk_ és azok megvalósítására a mellékeiL -rntézkectesi Tervet készítettük. Az Intézkedési Terv összeállításánál arra-törekeafUnk: -hogy lehetőség szerint még ebben az évben eleget tegyünk az Állami Számvevőszék Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapitvánnyal szemben támasztott elvárásainak. Két kérdésben azonban továbbra is fenn kívánom tartani korábbi _ észrevételeimet:__az MVA közalapítványistátusza, valamint a Budapesti Vállalk:ozásfejlesztésTAí.apítvánnyal kötött szerződés ügyében. Amikor korábban kifejtettük az MVA-nak a törvény erejénél fogva közalapitvánnyá történt átalakulásával kapcsolatos fenntartásainkat termeszetesen ri em a törvényt kívántuk vitatni, hanem annak az ÁSZ rész~éíl_tört~nt_értelmezését tartottuk nem egyértelműnek. Ugy véidh. · hogy a jelentésnek ezt a részet ismetelten át kellene gondolni, különös figyelemmel arra, hogy az MVA 16 alapítója közül a Magyar Köztársaság Kormánya csak az egyik, az alapítói vagyon több ITiint 1/4-e nem költségvetési forrásokból származott. Azt is megfontolás tárgyává javasalom tenni, hogy mennyiben. minősíthetök ~özfeladatn_ak az MVA-nak az Alapító -okiiitban meghatározott feladatai. A Polgári Törvénykönyv több törvényi feltétel együttes meglétét kívánja meg a közalapítvánnyá történő .. automatikus .. átalakuláshoz és változatlanul az a nézetem, hogy ezek nem állanak fenn. Mindenképpen_?Z leJ1I1~sz.?mun_kra ~megnyugtató, ha ebben a kérdésben a döntést arra illetékes állami szerv, ügyészség vagy bíróság -hoin
A Buda,J2_esli____Y_állalkozásfejle.s_z_~si-_Al_apítváni1Y_'!! __ kötött szerzödés modosítás.
Ismételten köszönetet mondok Elnök úmak és Önön keresztül az Állami Számvevöszék munkatársainak a lefolytatott viZSgálat konstruktiv és segítö voltáért. kérem, hogy fenti észrevételeimet lehetöség szerio t figyelembe venni szíveskedjék.
Budapest. 1994. július 26. __ _Magyar
V~elleutúl
Alópftv6ny
Üdvözlettel:
Kemény Nándor
INTÉZKEDÉSI TERV Az Állami Számvevőszéknek a Magyar
Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál folytatott vizsgálatáról készült jelentésben az MVA Kuratóriumának és Vállalkozásfejlesztési Irodájának megfogalmazott ajánlások megvalósítására
l.
A készfizetói kezességi szerződésekből származó veszteségek minimalizálása és a felelősség reálisabb jövőbeni megosztásának érdekében az érdekelt kereskedelmi bankoknál kezdeményezni kell 1.1. az MVA készfizető kezességi kötelezettsége érvényesítésének egyértelművé
tételét és
egyszerűsítését
1.2. a bank és az MVA közötti megoldás és egyezség kidolgozását
jövőbeni
kapcsolatot
erösítő
1.3. az MVA hitelekben részesült adósok adósminősítéséröl és a kezesség teljesítés utáni banki eljárásokról szóló rendszeres adatszolgáltatás biztosítását 1.4. az MVA és a bankok e hitelkonstrukcióra vonatkozó könyveléseinek rendszeres tételes egyeztetését. Felelős:
Dr. Czédli György gazdasági igazgató Határidő: 1994. szept. 30. (2304 sz. ajánlás)
2. El kell készíteni és nyilvánosságra kell hozni az MVA pályázati információs rendszerét, pályázati szabályzatát. Felelős:
Dr. Székely László ügyvezető igazgatóhelyettes Határidő: 1994. szeptember 30. (2305. sz. ajánlás)
3. Az MVA évkönyveinek pótlása céljából meg kelljelentetni a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alapítástól napjainkig szóló történetét, működésének jelentősebb eseményeit tartalmazó KRÓNIKÁT és annak mellékleteként ki kell adni az MVA forrásaiból eddig bármilyen címen részesült vállalkozók adatait tartalmazó kiadványt. Kustos Lajos ügyvezető igazgató Határidő: 1994. szept. 30. (2305. sz. ajánlás) Felelős:
4. Az Európai Unió PHARE Bizottságával szerződéses kapcsolatban álló Magyar Kormányszervnél kezdeményezni kell a PHARE hitelprogramokból visszatérülő töke és karnatal tulajdon-, illetve rendelkezésjogáról, valamint a meg nem valósult PHARE projektek fel nem használt keretösszegeinek aktivizálásának módjáról szóló megállapodás létrehozását, figyelembe véve az EU Budapesti
Delegációjának nyilatkozatait.
időközben
kiadott
írásos
engedélyező
Felelős:
Kustos Lajos ügyvezető igazgató Határidő: 1994. dec. 15. (2307. sz. ajánlás)
5. Rendezni kell a Coopers & Lybrand Europe céggel a Vállalkozásfejlesztési Iroda mellett müködö Tanácsadó Csoport (TAU) müködési költségeinek elszámolását. Felelős:
Dr. Czédli György gazdasági igazgató 1994. okt. 15. (2308. sz. ajánlás)
Határidő:
6. Az MVA számviteli rendszerét tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy a jövőben az Alapítvány által kezelt eltérő tulajdonú források még egyértelműbben megfeleltethetők legyenek a finanszírozott programoknak. Felelős:
Dr. Czédli György gazdasági igazgató Határidő: 1994. szept. 30. (2309 sz. ajánlás)
7. Az MVA országos hálózatát alkotó helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok támogatásának és elszámoltatásának rendszerét felül kell vizsgálni abból a célból, hogy müködésük hatékonysága tovább növelhető legyen. Meg kell vizsgálni az utólagos számlakiegyenlítésről az előleg folyósítási rendszerre történő áttérés lehetőségét. Felelős:
Dr. Székely László 1994. szept. 30. (2310. sz. ajánlás)
ügyvezető
igazgatóhelyettes
Határidő:
8. A vállalkozói kultúra továbbfejlesztésére az eddigieknél nagyobb
figyelmet kell fordítani, ennek keretében nagyobb hangsúlyt kell helyezni a helyi vállalkozói központok munkatársainak felkészítésére és ismeretanyaguk naprakészen tartására
8.1.
Határidő:
időbeni
folyamatos 8.2. az MVA kiadványainak és kutatási eredményeit tartalmazó tanulmányainak az eddigieknél szélesebb körű terjesztésére
belevonva a helyi vállalkozói központok alközpontjait és területi irodáit is Határidő:
1994. okt. 15.
8.3. a kis- és közepes méretü vállalkozások fejlesztését szolgáló prograrnak összegezése, utáelemzése és tanulságaik visszacsatolása érdekében országos hatásvizsgálatot kell tartani és ennek keretében kiemelkedő hangsúlyt kell helyezni a vállalkozói kultúra fejlesztését célzó programokra Határidő:
1994. dec. 15. Felelős: 8.1-8.3. pontokért igazgatóhelyettes.
Budapest, 1994. július 26.
Dr.
Székely
László
ügyvezető
